32 bites architektúra A számítógép-architektúrák területén 32 bites egészek, memóriacímek és más adategységek azok, melyek legfeljebb 32 biten (4 oktett) kifejezhetők, illetve ilyen szélesek. 32 bites mikroprocesszor-, illetve ALU-architektúrák továbbá azok, melyek ilyen méretű regisztereket, címsíneket és adatsíneket használnak. 32 bites érának nevezik a mikroszámítógépek (és videojátékok) azon generációját, melyekben a 32 bites mikroprocesszorok voltak a legelterjedtebbek. Egy 32 bites regiszter 232 különböző értéket tárolhat. Előjeles egészeket 32 biten −2 147 483 648-tól 2 147 483 647-ig lehet tárolni, előjel nélkül 0-tól 4 294 967 295-ig. Ebből következik, hogy egy 32 bites memóriacímzéssel rendelkező CPU 4 GB-nyi bájtcímzésű memóriát tud közvetlenül címezni. Történeti és technikai visszatekintés A 32 bites architektúrák első évtizedeiben (az 1960-as évektől az 1980-as évekig) a memória, általában a digitális elektronikai áramkörök és a kábelezés drágának számított. A korai 32 bites processzorcsaládok (illetve ezek egyszerűbb és olcsóbb változatai) tervezésekor ezért sok kompromisszumot kellett kötni a költségcsökkentés érdekében. Ez jelenthetett 16 bites ALU-t, netán 32 bitnél keskenyebb szélességű belső vagy külső síneket (pl. ilyen volt a 386SX, 16 bites külső adatbusszal), korlátozott memóriaméretet vagy az utasításlehíváshoz, végrehajtáshoz vagy visszaíráshoz szükséges órajelciklusok számának növekedését. Ennek ellenére ezeket a processzorokat is 32 bitesnek lehetett nevezni abban az értelemben, hogy 32 bites regiszterekkel, továbbá 32 bites mennyiségeket kezelni képes utasításkészlettel rendelkeztek. Az eredeti Motorola 68000 CPU jó példája ennek: az 1970-es évek végén alapjában 16 bitesre tervezett processzor 32 bites regiszterekkel és 32 bites utasításokkal. Az újabb 32 bites designokra épp az ellenkezője igaz. Például a Pentium Pro processzor 32 bites, de a külső címbusz 36 bit széles, tehát 4 GB-nál nagyobb méretű memóriát képes megcímezni, a külső adatsín pedig 64 bites, elsősorban azért, hogy az utasítások és az adatok előre lehívását hatékonyabban tudja elvégezni. Architektúra Az általános célú számítástechnika legelterjedtebb 32 bites utasításkészlet-architektúrái közé tartozott az IBM System/360 és 32 bites utódai; a DEC VAX, az NS320xx, a Motorola 68000 processzorcsalád, az IA-32, ami az Intel x86-architektúrájának 32 bites változata, továbbá az ARM, SPARC, MIPS, PowerPC és PA-RISC-architektúrák 32 bites változatai. A beágyazott rendszerekben a 68000 processzorcsalád és a ColdFire, x86, ARM, MIPS, PowerPC és Infineon TriCore architektúrák voltak elterjedtek. 32 bites alkalmazások Az x86 architektúrán a 32 bites alkalmazások jellemzően (de nem szükségszerűen) a 80386-os és későbbi CPU-kban elérhetővé vált 32 bites lineáris címteret (vagyis egységes/flat memóriamodellt) használják. Ebben a kontextusban a „32 bites alkalmazás” megkülönböztetésre azért volt szükség, mert eredetileg a DOS, Microsoft Windows és OS/2 operációs rendszereket eredetileg a 8088/8086 és/vagy 80286, 16 bites mikroprocesszorokra írták, melyek szegmentált címterében a programoknak szegmensek között kellett váltaniuk, ha 64 kilobájtnál nagyobb mennyiségű kódra és/vagy adatra volt szükségük. Más műveletekhez képest ez a váltás sok időt vett igénybe, ezért az alkalmazás teljesítményét visszafogta. A szegmentált memóriamodell használata a programozást is bonyolítja; különleges „far” (távoli) és „near” (közeli) kulcsszavakat kell használni, nem csak assemblyben, de Pascalban, kompilált BASIC-ben, C-ben stb. is. A 80386-os és későbbi Intel processzorok támogatják a 80286-osban megjelent 16 bites szegmensek mellett a 32 bites címeltolási szegmentálást is. Ha minden 32 bites szegmens báziscíme 0-ra van állítva és a szegmensregiszterek nincsenek használatban, a szegmentálástól el lehet tekinteni és a processzor úgy viselkedik, mintha egyetlen, lineáris 32 bites címtér állna a rendelkezésére. Egyes operációs rendszerek, mint a Windows vagy az OS/2 képesek 16 bites (szegmentált) és 32 bites programok futtatására is. Az előbbieket általában visszamenőleges kompatibilitási célból teszik lehetővé, az utóbbi pedig az új szoftverek fejlesztését támogatja. Átállás 64 bitre A 32 bites technológiáról a 64 bites technológiákra hardver- és szoftveroldalon egyaránt lassú, de határozott migrációs folyamat figyelhető meg – a szerverhardvereknél kezdődött, és fokozatosan gyűrűzik be a fogyasztói elektronikai eszközökre, végül, leglassabban a szoftverek területére. Az utolsó általános célú 32 bites Intel CPU a Dual-Core Xeon LV (Sossaman), 2006 márciusában; az alacsony fogyasztású Intel Atom N2xx 2008 júniusában jelent meg. A Microsoft Windows Server termékcsaládjában az utolsó 32 bites processzoron is futó verzió a Windows Server 2008 volt. A Windows Server 2008 R2 Server Core-változatában kikapcsolható volt a 32 bites kompatibilitási réteg (a WoW64), a vNext-alapú Nano Serverben már egyáltalán nem lesz jelen 32 bites kompatibilitás. Az első 64 bites okostelefon a 2013-ban megjelent iPhone 5S volt; a 64 bit támogatását tartalmazó Android Lollipop 2014 végi megjelenésével lassan az androidos világban is várható a 64 bites technológiák elterjedése. A mikrokontrollerek jellemzően máig (2015) legfeljebb 32 bitesek. Képformátumok Digitális képeknél a 32 bit általában az RGBA színtérre utal – 24 bites True Color képek 8 bites átlátszósági információval (alfa csatorna) – tehát 8 bit jut a vörös, zöld, kék színekre és az átlátszóságra, azaz összesen 32 bit pixelenként. Néhány ritkábban használatos képformátum is pixelenként 32 bitet igényel, például az RGBE formátum. A digitális fényképezésben a 32 bittel néha olyan, nagy dinamikatartományú képekre (HDR) utalnak, melyek 32 bitet használnak csatornánként – tehát összesen 96 bitet pixelenként. 32 bites fájlformátum 32 bitesnek nevezzük az olyan bináris fájlformátumokat, ahol az alapinformációk 32 bites (avagy 4 bájtos) egységekben tárolódnak. Ilyen például az Enhanced Metafile Format. Lusia Lusia település Olaszországban, Veneto régióban, Rovigo megyében. Lakosainak száma 3477 fő (2017. január 1.). Lusia Lendinara, Sant’Urbano, Barbona, Rovigo és Villanova del Ghebbo községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Startra készen! (A szökés) A Startra készen! (Under and Out) A szökés című amerikai sorozat harmadik évadának tizenegyedik epizódja, összességében pedig az ötvenötödik. Az epizód elején Michael elmondja a többieknek, hogy a beomlott alagút újbóli kiásására 24 órájuk maradt. Első alkalommal ehhez három nap kellett. Michael még nem tudja, hogyan tereli el az őrök figyelmét, ha kijutnak. Zsebes azt mondja a többieknek, hogy legutóbb, amikor Michaellel szöktek, magukra maradtak a szökés után. Zsebes felajánlja Lecherónak, hogy miután kijutottak, dolgozzanak össze. Hirtelen az alagút teteje felől vízcseppek kezdenek hullani - minthogy kint eleredt az eső. Az alagút hevenyészett támasztékai nem bírnak ki még egy napot, az udvaron pedig besüppedt a talaj az ásás fölött, vagyis aznap éjszaka meg kell szökniük, különben az őrök észreveszik az előkészületeket. Lincoln és Sofia együtt érkeznek a kerítéshez, hogy Lincoln Michaellel beszéljen. Michael megkéri Lincet, hogy találjon ki valamit az őrök figyelmének elterelésére. Egyúttal beismeri, hogy nem szívesen enged szabadon olyanokat, akiknek rács mögött lenne a helyük. McGrady ostromolja Michaelt, hogy vigye őt is magával, ő azonban elutasítja a kérést, mondván, hogy a visszautasítással jót tesz McGradynek. Később elmagyarázza neki, hogy aki megszökik, soha nincs biztonságban, hiszen körözik: a legártatlanabb pillantásban sem bízhat meg többet. Michael kitalálja, hogy a világítást mindenképp meg kell szüntetni. Felhívja Lincolnt, hogy szóljon Sucrénak, aki épp Susannel találkozik. Megpróbál neki hazudni, de ő átlát rajta, és visszaadja neki a kocsijában hagyott bombát. Megfenyegeti Sucrét, hogy Maricruz és a még meg nem született kisbabája meg fognak halni, ha nem mond igazat, ekkor elmondja, hogy Michaelnek kétségei támadtak a szökés felől. Lincoln felhívja Susant, és értesíti, hogy a szökés éjszaka lesz. Amint Susan végez Sucréval, értekezik egyik ügynökével, aki Sofia lakását figyelte. Eközben Sofia Whistler bőröndjét próbálja kinyitni, de nem sikerül neki. Az ásás hirtelen veszélybe kerül, amikor a kaját hozó teherautó kis híján rámegy a lyukra, de szerencséjükre elakad a sárban még a lyuk előtt. Ezalatt Sofiát elkapják Susan emberei. Amikor azon dolgoznak, hogy befedjék a lyukat, miután megszöktek, Bellick felajánlja szövetségét Mahone-nak és hogy kapják el a többieket a szökés után. De Mahone azt javasolja neki, hogy a saját újtán menjen, mert ha valakivel szövetkezik, akkor még nagyobb az esélye, hogy elkapják. Sucre elmondja telefonon Michaelnek a generátor modeljét és az ügyfélszolgálati számát, valamint megkérdi, hogy mi lesz a dzsipes járőrökkel. Sucrénak van egy ötlete, hogyan lehetne kiiktatni a járőröket. Susan találkozóra hívja Lincolnt, aki látja, hogy Sofiát fogva tartják. Susan felhívja Michaelt és Whistlernek azt üzeni, hogy estére legyenek meg a koordináták, közben Sofiát kínozza. Michael figyelmezteti Whistlert, hogy ha Susan megkapja a kívánt adatot, már nem lesz szüksége rájuk, vagyis mindenkivel végezni fog. (Susan ezt Lincolnnak elismeri). Eközben Michael felhívja a céget, amely a generátort tervezte és érdeklődik a tartalék generátor beindulása közti időről. Eközben az alagútban Zsebes azt mondja Mahone-nak, hogy fogjanak össze és öljék meg Whistlert, ezzel átverve Michaelt. Ezalatt Linc Sofia sebeit gyógyítgatja és azt mondja Susannek, hogy egy ilyen lépésre csak egy olyan ember szánja el magát, aki fél és kétségbeesett. Erre azt feleli Susan, hogy ha tényleg értené, mi folyik itt, akkor tudná, hogy nem ők állnak a rossz oldalon - csak a rossz dolgokat csinálják a jó okért cserébe. És ha Whistler átadja, amit kérnek, akkor talán nem kell megölniük Lincet. Whistler megfejtette a koordinátákat és úgy döntött, hogy átadja őket. Michael kéri, hogy ne tegye meg, mert akkor az egész semmit sem ért. Sucre megbabrálja a dzsipeket, de váratlanul behívják a börtönirodába, ahol kiderül, hogy Jorge Rivera, akinek a személyazonosságát viseli, körözött bűnöző. A látogatáson Michael és Whistler találkozik Susannel, Lincolnnal és Sofiával. Whistler nem akarja Sofia életét kockáztatni, ezért átadja a kód felét, azonban a másik felét magánál tartja, és közli, hogy csak akkor adja át, ha Sofia, LJ, Michael és Linc már biztonságban van. Susan beleegyezik, és egy órát ad át neki, ami a hátralévő időt mutatja, amikor a kód átadása lejár, Sofia és LJ meghalnak. Michael elmondja Lincnek, hogy hajnali 5. 15-kor neki kell kivágnia az áramot. Ám ekkor arra is rájönnek, hogy ha ő Sofiával lesz a cseréig, akkor ki fogja majd őket felvenni. Michael és McGrady újból beszélnek, és Luis mindenképpen velük akar menni. Amikor Michael leviszi az alagútba (ami nagyjából elkészült), senki nem örül neki, hogy még valaki menni akar velük. A 30 másodperc felzúdulást kelt. Lechero és Zsebes ezt az információt annak tudják be, hogy Michaelben nem lehet megbízni, és McGrady társaságát is ellenzik. Többen kést rántanak, aminek eredményeképpen kicsikarják, hogy Zsebes, Lechero és Bellick mehet először. Mahone önként inkább leghátul marad. Az epizód végén Lincoln megkaparint egy buszt, amivel nekihajt egy villanyoszlopnak. A börtön sötétségbe borul. Michael elmondja, hogy 30 másodpercük van, menjenek. Bolvás Bolvás (Bolvașnița), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Karánsebestől délkeletre fekvő település. Története Bolvás nevét 1376-ban említette először oklevél Balasnicha néven. 1808-ban Bolvasnicza, 1913-ban Bolvás néven írták. 1891-ben A Pallas nagy lexikona írta a településről: „Bolvasnica kisközség Krassó-Szörény vármegye karánsebesi járásában, 750 oláh lakossal, barnaszénbányával.” 1910-ben 849 lakosából 847 román volt, ebből 849 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott. Ramousies Ramousies település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 229 fő (2015). Ramousies Felleries, Sémeries, Liessies és Sains-du-Nord községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Biécourt Biécourt település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 101 fő (2015). Biécourt Ménil-en-Xaintois, Morelmaison, Saint-Prancher, Totainville, Dommartin-sur-Vraine és Gironcourt-sur-Vraine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Yui (énekes) Yui (Fukuoka prefektúra, 1987. március 26. –), stilizálva YUI japán énekes-dalszövegíró, multi-instrumentalista, színész. Fukuoka prefektúrában született és nevelkedett, különböző helyeken zenélt a szülővárosában, amíg 17 éves korában a Sony Music Japan fel nem figyelt rá, majd néhány hónappal később meg nem jelentette a bemutatkozó kislemezét. A kislemezei csak mérsékelt sikereket értek el, az áttérést a Good-bye Days hozta el, ami 44 hétig szerepelt az Oricon eladási listáján. Bemutatkozó stúdióalbuma, a From Me to You óta mindegyik nagylemeze az első helyet érte el a japán eladási listákon, és 2007 óta évente legalább egy kislemeze is elérte a csúcsot; 2008 közepe és 2010 vége között egymás után nyolc dala volt erre képes. Japánban és a környező országokban is népszerű, 2011-ben az első helyen végzett a Count Down TV „legkedvesebb női előadó”, valamint a Music Station „művészek, akikkel legszívesebben összeházasodnál”, valamint a Radio Television Hong Kong „legnépszerűbb japán előadó” szavazásán. 2013-ban miután egy évvel korábban szólóelőadóként kivonult a zenei színtérről megalapította a Flower Flower nevű együttest. Diszkográfia 2006: From Me to You 2007: Can’t Buy My Love 2008: I Loved Yesterday 2010: Holidays in the Sun 2011: How Crazy Your Love 2008: My Short Stories 2012: Green Garden Pop 2012: Orange Garden Pop Filmográfia DVD-k 2007: Thank You My Teens 2011: Yui 4th Tour 2010: Hotel Holidays in the Sun 2012: Yui 5th Tour 2012 Cruising: How Crazy Your Love 2150 Nyctimene A 2150 Nyctimene (ideiglenes jelöléssel 1977 TA) egy kisbolygó a Naprendszerben. W. L. Sebok fedezte fel 1977. október 13-án. 1114 (szám) Az 1114 (római számmal: MCXIV) az 1113 és 1115 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1114-es a kettes számrendszerben 10001011010, a nyolcas számrendszerben 2132, a tizenhatos számrendszerben 45A alakban írható fel. Az 1114 páros szám, összetett szám, félprím. Kanonikus alakja 21 · 5571, normálalakban az 1,114 · 103 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 557 és 1114. Az 1114 öt szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül legkisebb az 1256. Csillagászat 1114 Lorraine kisbolygó Yukon (territórium) Yukon Kanada három territóriuma közül a legnyugatibb és a legkisebb. Kanada 13 tartománya és territóriuma közt a 9. legnagyobb: teljes területe 482 443 km², ebből 474 391 km² a szárazföld és 8052 km² az édesvíz. Népesség alapján a 12. helyet foglalja el (csak Nunavut népessége kisebb): a kanadai statisztikai hivatal 2008. áprilisi becslése szerint lakóinak száma mindössze 31 530 volt. Legnagyobb városa és egyben fővárosa a territórium déli részében elhelyezkedő, mintegy húszezer lakosú Whitehorse. It él Yukon lakosságának kétharmada. A második legnagyobb település az 1250 lakosú Dawson City (1952-ig Yukon fővárosa). Legmagasabb csúcsa, az 5959 méteres Logan-hegy (Mount Logan) a Kluane Nemzeti Park és Rezervátumban egyben Kanada legmagasabb pontja (és a Denali után Észak-Amerikában a második). Nevét a Yukon folyóról kapta. (Yukon jelentése Gwich’in nyelven „nagy folyó”.) Névként a Yukon Territórium is használt, Yukon lakói azonban ez ellen tiltakoznak és a Yukon törvény 2003-as módosítása is a Yukon nevet használja. Történelem A térségbe csak a 19. század elején érkeztek az első európaiak. Kezdetben az Északnyugati Területek része volt. 1897-ben kitört a Klondike-i aranyláz. A lakosság hirtelen megnőtt, szükségessé vált rendőrség felállítása. Ezért választották le 1898-ban Yukon körzetet az Északnyugati Területekről és szervezték önálló területté. Földrajza A rendkívül ritkán lakott terület bővelkedik hóolvadéktavakban és örök hó borította hegyekben. Bár éghajlata sarkvidéki, illetve szubarktikus és nagyon száraz, hosszú, hideg telekkel. A nyarak rövidek, de sok a napfény, ami lehetővé teszi a hidegálló termények, zöldségek termelését és virágrengeteget varázsol Yukon tájaira. A terület nyugat felé csúcsosodó háromszög alakú, nyugati szomszédja Alaszka (Egyesült Államok), keleten az Északnyugati területek és délen Brit Columbia. Északi partjait a Beaufort-tenger hullámai nyaldossák. Zegzugos keleti határa jobbára a Yukon folyó és a Mackenzie-folyó közti vízválasztót követi. A Territórium legnagyobb része a Yukon vízgyűjtőjébe esik. Yukon déli részét nagy számban tagolják nagy, hosszú és keskeny gleccser táplálta tavak. Legtöbbjüknek a Yukon vízrendszeréhez van lefolyása. A nagy tavak közt van a Teslin-tó, az Atlin-tó, a Tagish-tó, a Marsh-tó, a Laberge-tó, a Kusawa-tó és a Kluane-tó. Kanada legmagasabb pontja, a Logan-hegy a Territórium délnyugati részében található, a Kluane Nemzeti Park és Rezervátumban, amely az UNESCO Világörökség része. Északon található az Ivvavik Nemzeti Park és a Vuntut Nemzeti Park. A klondike-i aranyláz útvonalán fekvő Bennett-tó, amely a Nares-tóba folyik, jórészt Yukon területen fekszik (részben Brit Columbiában). A Yukonon és a Mackenzie-n kívül jelentős yukoni vízgyűjtő az Alsek-folyó- Tatshenshini területe, illetve más, egyenesen a Beaufort-tengerbe ömlő folyóké. A Mackenzie fontos yukoni mellekfolyói a Liard-folyó délkeleten és a Peel-folyó északkeleten. Rampage – Tombolás A Rampage – Tombolás 2018-as amerikai sci-fi akció-kalandfilm, melyet Brad Peyton rendezett az azonos nevű Midway Games videojáték-sorozat alapján. A főszereplők Dwayne Johnson, Naomie Harris, Malin Åkerman, Joe Manganiello, Jake Lacy, Marley Shelton és Jeffrey Dean Morgan. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2018. április 13-án mutatja be a Warner Bros. és a New Line Cinema 2D, Real D 3D és IMAX formátumokban, míg Magyarországon egy nappal hamarabb szinkronizálva, április 12-én az InterCom Zrt. jóvoltából. A film végig követi Davis Okoye primatológust, akinek össze kell fognia az ő George nevű barátjával, azaz egy ezüsthátú albínó gorillájával, aki egy kísérlet után hatalmas méretű dühöngő vadállattá válik. A duónak együttes erővel meg kell állítaniuk a várost ellepte szörnyek inváziójától. A film főforgatása 2017. április 17-én kezdődött Chicagóban (Illinois). Atlanta és Georgia egyes részein is forgattak. Kalicsa-patak A Kalicsa-patak a Visegrádi-hegység északkeleti részének egyik vízfolyása, a Pest megyei Dunabogdány és Tahitótfalu határában; csaknem teljes hosszában e két település közigazgatási területeinek természetes határvonalát képezi. A patak az 593 méter magas Urak asztala és az 569 méteres Teknős-hát, valamint a környező alacsonyabb hegyek vizeinek egy részét vezeti le a Duna irányába. Folyási iránya az első néhány kilométeres szakaszán majdnem pontosan északi, később északkeleti irányba fordul, és szinte végig ezt az irányt követi. A 11-es főút keresztezése előtt néhány száz méterrel folyik bele a Szent János-patakba, amely e találkozási ponttól mintegy két kilométerre torkollik bele a Szentendrei-Dunába. Több térkép a Szent János-patak különálló szakaszát Csódi-patak néven, a két vízfolyás egyesült szakaszát pedig Ásvány-patak néven említi. Folyását néhány turistaút és jelzett erdei kerékpárút érinti, közelében található a Sasfészek vadászház és az egykori Édes-lyuki kunyhó romja. Egy-két helyen kisebb tóvá szélesedik, ezek közül a Bergman-tó horgászásra is alkalmas. Medrének egy pontján nyílik a Kalicsa-álbarlang. Axel Hager Axel Hager (Burg auf Fehmarn, 1969. március 14. –) német röplabdázó és strandröplabdázó. A 2000-es nyári olimpiai játékokon bronzérmet nyert páros strandröplabdában Jörg Ahmann oldalán. Részt vett az 1996-os olimpián is. Lorán Lenke Lorán Lenke (Győr, 1927. május 1. – Budapest, 2017. augusztus 27.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Kozák László Jászai Mari-díjas színművész özvegye. Életpályája Első szerepe Ámor volt a Tannhäuserben 1935-ben. Makay Margit stúdiójában tanulta a szakmát, majd 1943–1945 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt. 1945–1966 között a Művész Színház, a Vidám Színpad, a Magyar Néphadsereg Színháza, végül a Petőfi Színház tagja volt. 1966–1998 között a Vidám Színpadon játszott. 1998-2011 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt. Kirobbanó életkedvű, jó humorú komika, eszköztárában az erőteljesebb színészi eszközök is megtalálhatók. Elsősorban vígjátékokban játszott, de komolyabb karakterszerepekben is emlékezetes alakításai voltak. Utolsó bemutatója 2014-ben volt a Karinthy Színházban, ahol a Mikroszkóp Színpad megszűnése után játszott. 2017-ben fél évig kórházban kezelték, ahonnan még hazatért, de néhány héttel később meghalt egy budapesti szeretetotthonban. Az Új Színház és a Vidám Színpad Örökös tagja. 2017. szeptember 20-án búcsúztatták a budapesti Szent István-bazilikában, ahol később szűk családi körben helyezték végső nyugalomra a bazilika urnatemetőjében. Családja Első férje Lemhényi Dezső olimpiai bajnok vízilabdázó volt, de házasságuk válással végződött. Második férje Kozák László színész volt. Egy fiuk született, László, aki rendőr lett. Tőle egy unokája van, Emese. Színházi szerepei A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 100. Szántó-Szécsény: Kihajolni veszélyes....Vera Raszkin-Szlobodszkij: Filmcsillag....Valja Szurov: Vadnyugat....Nancy Csiky Gergely : Ingyenélők....Mákony Zelma Gyakonov: Házasság hozománnyal....Ljuba Alexandrescu: Egy este az Union parkban....Zita Caragiale: Éjszaka Dumitrache főnök úr házában....Zita Urbán Ernő : Gál Anna diadala....Eszter Fényes Szabolcs : Szerencsés flótás....Blanka Fejér-Csizmarek: Bukfenc....Biberák Lenke Molnár Ferenc : Az ibolya....Márkus kisasszony Csanak Béla: Torkig vagyok a szerelemmel....Mackó Innocent-Kállai: Tavaszi keringő....Piri Karinthy Frigyes : Így írtok ti.... Tóth Miklós : Köztünk maradjon....Piri Hervé: Nebáncsvirág....Marianne Brecht: Koldusopera....Peacockné Kállai István : Titkárnők lázadása....Joli Bencsik Imre : Egy fiúnak négy mamája....Kevéné Rejtő Jenő : Tulipán....Wolfné Görgey-Gádor: Részeg éjszaka....Zsizsi Csurka István : A csirkefogó....Ráczné Bárány Tamás : Több órás napsütés....Pólika Zarudnij: Nem vagyunk kifestve....Ignatyevna Gábor Andor : Dollárpapa....Koltayné Bencsik Imre : Kölcsönlakás....Vali; Ica Machiavelli: Maszlag....Zsófi asszony Dunai Ferenc: A nadrág....Soltészné Simon: Furcsa pár....Vera Görgey Gábor : Szexbogyó....Miss Goldfinger Vinkó József : Justitia kombinéban....Vilma Bradányi-Karinthy: Vidám válás....Hortense Emőd-Török: Két lány az utcán....Pletyus Campaux: Csöngettek, madame!....Mme. Guibert Maugham: Imádok férjhez menni....Mrs. Pogson Szenes Andor : Weekend....Pemeténé Lakatos László : Vágyom egy ágy után....Bea Eisemann Mihály : Fiatalság, bolondság....Titkárnő Cooney: Család ellen nincs orvosság....Anya Kalmár Tibor : Kriminális kabaré.... Verebes István : Mikor lesz elegünk?.... Selmeczi Tibor : Le vagytok szavazva!.... Szép Ernő : Ida.... Tabi László : Kabaré retro.... Gyurkovics Tibor : Nagyvizit....Mária Hunyady-Vadnai: Lovagias ügy....Nagymama Hangjátékok Alice csodaországban Vízparti történet (1985) Díjai Jászai Mari-díj (1968) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2003) Az Új Színház örökös tagja (2005) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2007) Táncsics Mihály-életműdíj (2007) Pepita-díj (2009) Érdemes művész (2010) Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (2010) Marton Frigyes-díj (2012) Kiváló művész (2015) Michael Naumann Michael Naumann (Köthen, 1941. december 8. –) német újságíró, könyvkiadó és író. Mikor 2004-ben Esterházy Péter kapta meg A német könyvszakma békedíja kitüntetést, ő méltatta a díjátadón. Családja 1953-ban menekült édesanyjával az NDK-ból Hamburgba, mert emigrált zsidó rokonaik miatt a Nemzetbiztonsági Minisztérium nem nézett rájuk pozitívan. Felesége Marie Warburg, Eric Warburg unokája és Max Warburg dédunokája. Forrás Neumann, Michael: The Case Against Israel Gare de Broye Gare de Broye vasútállomás Franciaországban, Broye településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nevers-Chagny-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Canaletto Canaletto teljes nevén Giovanni Antonio Canal (Velence, 1697. október 7. – Velence, 1768. április 19.) itáliai festő és rézkarcoló. Nagy erénye, hogy a városlátképek, a veduták műfaját teljesen új művészi magaslatokra emelte. Névazonosság Antonio Canal unokaöccse, eredeti nevén Bernardo Bellotto 1721-1780, teljesen hasonló irányban tevékenykedett, és később ugyancsak a „Canaletto” művésznevet vette föl. Ő valamivel világosabbra festette képeit, színei ennek következtében lényegesen élénkebbek, jobb fény-árnyék hatásuk révén árnyalatuk is melegebb. Az épületszerkezeteket is pontosabban örökítette meg. Joggal mondható, hogy felülmúlta mesterét. Életrajza Művészi életpályája apja, Bernardo Canal díszletfestő műhelyében indult, de a kortársak már korán felismerték rendkívüli tehetségét. Apja műhelyében testvérével, Cristoforóval velencei színházak részére festettek díszleteket. 1719-ben Rómába utazott, ahol a mediterrán táj megörökítését tanulmányozta. Munkásságának e szakaszában Jaspar van Wittel hatott rá. 1720 körül fordult figyelme a városlátképek felé, és élete végéig ez is maradt művészetének fő témája. Szülővárosáról, Velencéről készített látképeit külföldön adta el. A Velencébe települt ír kereskedő, Owen Mac Swiny és az 1744-től velencei brit konzul Joseph Smith révén széles vevőkörre tett szert Angliában. 1745-ben, részben a patrónusainak utazását megnehezítő osztrák örökösödési háború miatt, Canaletto Angliába ment. 1755-ig többnyire ott élt, számos képet festett a Temzéről és hídjairól, a Whitehallról, valamint sok neves vidéki épületről, így Warwick váráról és Badmingtonról is. 1755-ben rét vissza szülővárosába, 1763-ban megválasztották a Velencei Festőakadémia tagjává. Munkásságának hosszú betegség vetett véget, 1768. április 20-án halt meg, a velencei San Lio-templomban helyzeték örök nyugalomra. Családi- és magánéletéről meglehetősen keveset tudunk. Művészetének jellemzői Veduta-festő elődei Luca Antonio Carlevaris és a holland származású Jaspar van Wittel (Vanvitelli) voltak. Canaletto minden alkotása a részletek aprólékos kidolgozásáról tanúskodik. Gondos toll- és ceruzavázlatokat készített, amelyeket gyakran jegyzetekkel látott el. Valószínűleg használt camera obscurát (a. m. sötétkamra, belőle fejlődött ki a fényképezőgép), hogy az eléje táruló kép apró részleteit is feIfedezze és rögzítse. Műveit a lineáris perspektíva alapján komponálta, ami nemcsak a térérzet illúzióját kelti, hanem az esztétikai rend eszköze is. Gyakran alkalmazott nagylátószögű, vagy madártávlat-nézőpontot több enyészpontos perspektívával. A perspektívát arra használta, hogy irányítsa a szemet. Vezesse a szemlélőt a művész által gondosan megtervezett felfedező úton. Canaletto korai művei, köztük az ún. Kőművesudvar (National Gallery, London) a felszín és a textúra által nyújtott látványos hatások iránti vonzalmát tanúsítják. Az e korszakból származó néhány kiemelkedő alkotás, így A Szent Kristóf-templom látképe (Royal Art Collection, Windsor) a francia Corot-ra emlékeztető szabad ecsetkezeléssel készült, a fényhatások pedig a korai impresszionisták előfutára. Velencei városképei rendkívül változatosak; a szabálytalan alakú, kisebb zárt terektől a Canal Grande és a Szent Márk-öböl széles panorámájáig terjednek. Átgondolt színkezelésével a klasszikus és megnyugtatóan rendezett tér érzetét képes kelteni; ez a tulajdonsága ugyanakkor keveredik az atmoszféra, a hangulat hatásai iránti kifinomult érzékkel, amely elsősorban a rokokóra jellemző és kortárs földije, Tiepolo művészetével rokonítja. Később azonban az alapos részletkidolgozás és a térbeli pontosság iránti igény keményebb, sematikusabb ábrázolásmódhoz vezette, sokkal erőteljesebb ecsetkezeléssel. Ennek következtében a munkásságának vége felé keletkezett műveinek stílusa mesterkéltebb és szárazabb lett. Az Angliából történő hazatérte után készített képei pedig sötétebb, komorabb árnyalatúak. A budapesti Szépművészeti Múzeum több, Canalettótól származó római városképének mai fényképfelvételekkel való összehasonlítása során számos olyan tárgybeli különbözőség fedezhető fel, amelyek alapján elképzelhető, hogy egyes műveit nemcsak konkrét helyismeret, hanem saját elképzelései vagy hallomás alapján is készítette (Capitolium tér, Colosseum, Pantheon). Köztudott azonban, hogy a capriccio (szeszély) műfaja éppen ebben áll (különböző helyszínek elemei is összekeveredhetnek benne). Ez az érett stílus ugyanakkor tökéletesen megfelelt a rézmetszetnek. Velencei látképei után Visentini számos metszetsorozatot készített (1732, 1745), ami Canaletto művészetének és hatásának továbbélését bizonyítja. Smith, Canaletto 54 képéből és több mint 140 rajzából álló magángyűjteményét később eladta III. György királynak; ezek közül sok még ma is látható a windsori Royal Art Collectionben. Maláj küllő A maláj küllő (Dinopium rafflesii) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar és Thaiföld területén honos. Szingapúrból már ki is halt. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi övezetbe tartozó erdők. Alfajai Dinopium rafflesii dulitense Dinopium rafflesii rafflesii (Vigors, 1830) Canaliculus mastoideus A canaliculus mastoideus egy kis csatorna, melyen keresztül halad a ramus auricularis nervi vagi. A halántékcsont (os temporale) fossa jugularis részének külső felénél található. Szörény A Szörény a régi magyar Szeveren névből származó férfinév. Valószínűleg török eredetű, a jelentése szerető, szeretett, esetleg kis mormota. Rokon nevek Szörénd : a régi magyar személynév, a Szörény -d kicsinyítőképzős származéka. Zerénd : a Zerind név alakváltozata. Zerind : a Szörény egyik feltételezett (de sehol sem dokumentált) eredeti alakjának, a Szeveren névnek a -d kicsinyítőképzős változata. Gyakorisága Az 1990-es években a Szörény, a Szörénd, Zerénd és a Zerind szórványos név volt, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok Szörény, Szörénd, Zerénd, Zerind január 8. október 23. Híres Szörények, Szöréndek, Zeréndek és Zerindek Tar Zerind , Árpád fejedelem dédunokája, Koppány vezér apja. Tasso Marchini Tasso Marchini (Belgrád, 1907 – Arco di Trento, Olaszország, 1936) erdélyi festőművész. Életpályája Olasz apa és szerb anya gyermeke, aki az első világháborúban elvesztette szüleit. Nem ismeretes, hogyan került Erdélybe, de 1924-ben a kolozsvári piaristáknál letette az érettségit, majd az induló kolozsvári képzőművészeti akadémia diákja lett, Catul Bogdan és Aurel Ciupe tanítványa volt. 1926–1928 között Nagybányán dolgozott, és a nagybányai iskola egyik legkiemelkedőbb festőjévé vált. Szegénységben élt, főleg barátait és ismerőseit festegette, többek között Fülöp Antal Andor festőbarátját. 1929-ben megjelentek a tüdőbaja első jelei. 1934-ben befejezi a tanulmányait, majd menyasszonyával, Letiţia Munteannal Balcsikba (ma Bulgáriában van) kirándult. Még ugyanabban az évben beutalták az olaszországi Arco di Trento tüdőszanatóriumába, ahol 1936-ban, alig 29 évesen elhunyt. Halálos ágyán így kiáltott fel: „Engedjetek! Haza akarok menni Kolozsvárra!” Műveivel rendszeresen szerepelt kiállításokon. Képei a Magyar Nemzeti Galériában, a kolozsvári Művészeti Múzeumban és magángyűjteményekben találhatóak. Zsidahegy (Szlovénia) Zsidahegy (szlovénül: Vučja Gomila, vendül Volčja Gomila) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik. Fekvése Muraszombattól 12 km-re északkeletre a Brezovica-patak partján fekszik. Története A település első írásos említése 1366-ban történt. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Gasparhaza in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai" alakban szerepel, habár Ivan Zelko történész lehetségesnek tartja, hogy Gáspárháza egy különálló település volt, Zsidahegy közvetlen szomszédságában, amely eltűnt, avagy betagolódott Zsidahegybe. 1685-ben a Széchyek fiági kihalásával adásvétellel a Szapáry család birtoka lett. Vályi András szerint " ZSIDAHEGY. Falu Vas Várm. földes Urai G. Szapáry, és több Uraságok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja meglehetős." Fényes Elek szerint " Zsidahegy és Szárazhegy, 2 összeolvadt vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 381 evang., 62 kath. lak. Zsidahegyen evang. iskola is van." Vas vármegye monográfiája szerint " Zsidahegy, 155 házzal és 755 r. kath. és ág. ev. vallású, magyar és vend lakossal. Postája Martyáncz, távírója Szt.-Gotthárd. " 1910-ben 700, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 330 lakosa volt. Nevezetességei Neogótikus kápolnája a 20. század első felében épült. Római kori halomsírok. Kulturális emlék a Miškin család 1929-ben épített L-alakú kúriája. Ókori Görögország Az ókori Görögország vagy antik Görögország fogalmát – mivel sem földrajzilag összefüggő ilyen terület, sem ilyen államalakulat nem létezett – a közvélemény és a tudomány igen rugalmasan használja. A fogalomnak alapvetően két értelme lehet: A mai Görögország területe az ókorban . A terület ókori történelme az i. e. 3. évezredtől , a minószi civilizáció kialakulásával kezdődik és a Római Görögország időszakával fejeződik be. A korszak végét a Római Birodalom bukása jelenti (i. sz. 476 ). Az ókori görög civilizáció . Amikor a hétköznapi szóhasználatban azt mondjuk, hogy "már az ókori görögök is", akkor általában az i. e. 8. századtól , a görög írásbeliség újbóli megjelenésétől a klasszikus Athén korszakán át a hellenizmusig , esetleg a római császárkor elejéig virágzó görög civilizációt értjük alatta. Ez az ókor egész görögül beszélő világát jelenti és több mint ezer évet ölel fel. Az ókori görög civilizáció nemcsak a mai Görögország területét alkotó Peloponnészoszi-félszigetet és égei szigetvilágot foglalta magában, hanem kiterjedt a Földközi-tenger és a Fekete-tenger medencéjének nagy részére. Ide tartozott Thrácia, Ciprus , Kis-Ázsia Égei-tengeri partvidéke (abban az időben Iónia), Szicília és Dél-Itália (másképpen Magna Graecia ) és az elszórt görög gyarmatok : Illüria , Gallia déli partvidéke, Ibéria , Kürenaika (a mai Líbiában ), valamint a Fekete-tenger partvidéke a kaukázusi Ibéria és Taurisz partjai mentén. E területek közös jellemzője volt, hogy csupa etnikailag görög eredetű népesség lakta őket. A hellenisztikus Görögország ezeken kívül még magában foglalta Egyiptomot , egész Kis-Ázsiát, Szíriát és nagy ázsiai területeket egészen Indiáig , amely utóbbiak közül a baktriai királyság hosszú ideig fennállt. Az ókori görög civilizációt a legtöbb történész az egész európai civilizáció alapjának tekinti, hiszen a Római Birodalom továbbfejlesztette és elvitte Európa sok részére. Az ókori görög civilizáció roppant hatással volt a modern világ nyelvére , politikájára , oktatási rendszerére, filozófiájára , tudományára , művészetére és építészetére , táplálva a nyugat-európai reneszánszot , újjáéledve Európa és Amerika klasszicizmusában is a 18. és 19. században is. Kronológia Az ókori görög civilizáció történetének (ókori görög történelem) nincs rögzített vagy általánosan elfogadott kezdeti és záró időpontja. Az ókori görög történelem a közhasználatban gyakran a Római Birodalom előtti egész írott görög történelmet jelenti, a szűkebb értelmezés azonban ennél precízebb. Hagyományosan a görög történelmet az első olimpiai játékoktól (Kr. e. 776) számították. Ez a poliszok kora, amelynek az i. e. 6. századtól kezdődő időszakát a klasszikus görög civilizáció koraként emlegetik. Sok történész azonban ma az ókori görög történelem kezdetét a görög sötét kortól számítja, sőt egyes szerzők beleértik a görögül beszélő mükénéi civilizációt is, amely az i. e. 12. század közepe körül omlott össze. A legtöbben úgy tartják, hogy az azt megelőző, nagy hatású minószi civilizáció oly mértékben különbözött a későbbi görög kultúráktól, hogy azt külön kell kezelni. A történettudomány erősen megkülönbözteti a mükénéi Görögország, a trójai háború korát a klasszikus görög civilizáció korától (a poliszok kora és a hellenisztikus Görögország), amelynek kultúrájából az európai civilizáció kifejlődött. A kettő közötti görög sötét korban ugyanis a kultúra annyira lehanyatlott, és olyan népcserék mentek végbe, hogy az írásbeliség eltűnt és új írást kellett átvenni a föníciaiaktól. A modern görög tankönyvekben az „antik idők” egy nagyjából ezeréves időszak, ami Mükéné katasztrófájától a római hódításig tart. Ezt a hosszú időszakot négy korszakra bontják művészeti stílusuk és kultúrájuk alapján. Az első a görög sötét kor kb. Kr. e. 1100-800-ig. Ebben a korban a művészek geometriai formákat - négyzeteket, köröket, vonalakat - alkalmaznak az amphorák és egyéb cserépedények díszítésére. Az archaikus időszak kb. Kr. e. 800 és Kr. e. 500 között azokat az éveket jelenti, amikor a művészek nagyobb szabadon álló, merev, szent tartású szobrokat készítenek álomszerű "archaikus mosollyal". A klasszikus periódusban Kr. e. 500 és Kr. e. 323 között a művészek tökélyre fejlesztik azt a "klasszikus" stílust, amire azóta is példaként tekintünk (ld. Parthenón). A hellenisztikus korszakban, amely Nagy Sándor hódításait és halálát (Kr. e. 323) követte a római hódításig (Kr. e. 146), a hellén civilizáció elemei elterjedtek Egyiptomtól Baktriáig. Hagyományosan csak az önálló görög poliszok történelmét, a poliszok korát tekintették klasszikus görög kornak, amelynek vége a történészek hagyományos konvenciója szerint Nagy Sándor halála, Kr. e. 323-ban. A következő időszak a hellenisztikus Görögország kora, majd ezt követi a római Görögország, Görögország beolvadása a Római Birodalomba Kr. e. 146-ban. Ma már azonban sokan nem beszélnek a hellenisztikus korszakot megelőző külön klasszikus korról, hanem a poliszok korát és a hellenisztikus korszakot egyaránt a klasszikus görög civilizáció korába sorolják. Sőt, néhányan ebbe a római uralom jelentős részét is beleértik, egészen a kereszténység 3. századi felemelkedéséig. Források Az ókori Görögország vizsgálata a források gondos vizsgálatát igényli. Azok a történészek és politikai írók, akiknek munkái fennmaradtak, nevezetesen Hérodotosz, Thuküdidész, Xenophón, Démoszthenész, Platón és Arisztotelész többnyire athéniak vagy Athén-pártiak voltak. Ezért tudunk sokkal többet Athén történelméről és politikájáról, mint bármely más városéról, és amiért szinte semmit sem tudunk néhány város történelméről. Továbbá ezek az írók majdnem teljesen a politika-, had- és diplomáciatörténetre koncentrálnak, elhanyagolva a gazdaság- és társadalomtörténetet. Minden görög történelemvizsgálatnak meg kell küzdenie a források ezen korlátjával. Történelem A minoszi civilizáció A legkorábbi civilizáció, amely a mai Görögország területén feltűnt, a Kréta szigetén virágzó minoszi civilizáció volt kb. i. e. 2500 és i. e. 1450 között. Nagyon keveset tudunk a minoszi emberekről, még a nevük is modern kori névadás eredménye Minósz, a legendás krétai király után. Úgy tűnik, nem indoeurópai nép(ek) voltak, nyelvük, az eteokrétai írása lehet a megfejtetlen lineáris A írás. Alapvetően tengeri kereskedő nép voltak. Bár eltűnésük oka bizonytalan (bár egyesek úgy gondolják, a Théra vulkánkitörése vetett véget civilizációjuknak), mindenesetre egy, a szárazföld felől érkező mükénéi görög invázió zárta le történetüket. A mükénéi Görögország A mükénéi Görögország (nevezik bronzkori Görögországnak is) a késő helládikus bronzkor civilizációja. A görögök Égei-tengerhez való érkezésével kezdődött i. e. 1600 körül, és a bronzkori civilizáció i. e. 1100 körüli összeomlásával végződött. Homérosz epikája és a görög mitológia nagy része erről a történelmi korszakról szól. Ez a periódus nevét a peloponnészoszi Argolisz északnyugati részén található Mükénéről kapta, ami ma fontos régészeti lelőhely. A mükénéi civilizációt egy katonai arisztokrácia irányította. A mükénéiek i. e. 1400 körül kiterjesztették uralmukat a minószi civilizáció központjára, Krétára, és átvették egyik írásukat, a lineáris A-t a saját korai görög nyelvük számára. A mükénéi írást lineáris B-nek hívjuk. A mükénéi nemeseket kaptársírokba (tholoi) temették. Ezek nagy kör alaprajzú kamrák voltak magas boltozatos tetővel, kővel szegett széles bejárattal. Gyakran temettek el az elhunyttal tőrt vagy más hadifelszerelést. A nemeseket gyakran temették aranymaszkkal, tiarával, páncéllal és drágakővel díszített fegyverekkel. Halottaikat ülve temették, és a nemesek egy részét mumifikálták. A mükénéi civilizáció i. e. 1100 körül összeomlott. Számos várost kifosztottak és az egész környék a történészek által adott néven az ún. sötét korszakba merült. Ezalatt az időszak alatt Görögországot a népesség és írásbeliség hanyatlása jellemezte. A görögök maguk ezért a hanyatlásért a görögök egy újabb csoportjának beözönlését, a dór inváziót tették felelőssé, bár ezt a nézetet csak csekély számú régészeti lelet támasztja alá. A sötét kor A görög sötét kor (kb. i. e. 1200 – i. e. 800) kifejezés azt a korszakot jelenti a görög történelemben, ami a feltételezett dór invázióval, a mükénéi civilizáció bukásával kezdődött és az első görög városállamok i. e. 9. századi, valamint Homérosz epikájának és a görög alfabetikus írás i. e. 8. századi megjelenéséig tartott. A mükénéi civilizáció összeomlása egybeesett több közel-keleti birodalom bukásával, köztük a legjelentősebbekével, a Hettita Birodaloméval és az Egyiptomi Birodaloméval. Mindez valószínűleg a vasfegyverekkel hadakozó tengeri népek inváziója miatt történt. Amikor a dórok Görögországba érkeztek, nekik szintén elsőrangú vasfegyvereik voltak, amikkel könnyedén elsöpörték a már amúgy is meggyengült mükénéieket. Az ezt követő időszakot összefoglalóan görög sötét kornak hívjuk. A régészet a civilizáció összeomlásáról tanúskodik ebben a korban. A mükénéiek nagy palotáit és városait lerombolták vagy elhagyták. Eltűnt a görög írásbeliség. A cserépedények egyszerű, geometriai díszítésűek szemben a figuratív mükénéivel. Az emberek kevesebb számú, kisebb településen éltek, ami éhínségre, népességcsökkenésre utal. A régészeti lelőhelyekről hiányoznak a külföldi áruk, ami a minimálisra csökkent nemzetközi kereskedelmet jelzi. A külföldi hatalmak közötti kapcsolat is megszakadt ekkor, ami a kulturális fejlődés vagy bármiféle növekedés eltűnéséhez vezetett. Királyok uralkodtak a korszakon, amíg egy arisztokrácia nem helyettesítette őket, amit egy idő múlva néhány helyen egy arisztokrácián belüli arisztokrácia (az elit elitje). A háborús taktika súlypontja a lovasság felől erősen a gyalogság felé tolódott. Olcsósága és helyi elérhetősége miatt a vas helyettesítette a bronzot, mint a szerszámok és fegyverek anyaga. Az egyenlőség lassan kifejlődött az egyes társadalmi rétegek között, ami számos király trónfosztásához és a család megerősödéséhez vezetett. Családok elkezdték rekonstruálni a múltjukat, hogy vérvonalukat visszavezessék a trójai háború hőseihez, különösen Héraklészhez. Bár ezek többnyire csak legendák voltak, néhányukat felkapták a Hésziodosz-iskola költői. A legtöbb ilyen költemény elveszett, kivéve néhányat, olyanoké, mint a milétoszi Hekataiosz vagy az argoszi Agészilaosz. Úgy tartják, Homérosz epikája tartalmaz bizonyos mennyiségű, a sötét korból eredő szájhagyományt. Homérosz írásainak történeti helyessége erősen vitatott.[forrás?] A stagnálás periódusa után a görög civilizáció újjászületett, ami a Fekete-tengerig és Hispániáig végigterjedt a görög világon. Újratanulták az írást a föníciaiaktól, végül észak felé Itáliában és Galliában is terjeszkedve. A poliszok kora Az i. e. 8–i. e. 4. század közötti korszak politikai alapegysége az önálló görög városállam, a polisz volt. A politika szó szerint a polisz dolgait jelenti. Minden polisz független volt, legalább is elvileg. Egyes poliszok alávetettjei lehettek másoknak – egy gyarmat hagyományosan igazodott anyavárosához (metropolisz), vagy teljesen a másoktól függő kormányzat alatt élhettek – az Athén felett uralkodó harminc zsarnokot Spárta ültette a nyakukba a peloponnészoszi háború után. A névleges legfőbb hatalom azonban mindig az adott poliszon belül volt megtalálható. Azt jelentette mindez, hogy amikor a görögök háborúba indultak (például a Perzsa Birodalom ellen), akkor ezt mindig szövetség formájában tették. Szintén bőséges lehetőség volt a Görögországon belül egymás ellen vívott háborúkhoz. A legtöbb híres ókori görög személy ebben a korban tevékenykedett. A költők közül például Homérosz, Hésziodosz, Pindarosz, Aiszkhülosz, Szophoklész, Arisztophanész és Szapphó. Híres politikusok, mint Miltiadész, Themisztoklész, Periklész, Alkibiadész, Lüszandrosz, Epameinóndasz, II. Philipposz és fia Nagy Sándor. Ekkor írt Platón, Arisztotelész, Epheszoszi Hérakleitosz, Parmenidész, Démokritosz, Hérodotosz, Thuküdidész és Xenophón. Az i. e. 6. századtól számítják a klasszikus görög civilizáció korát. Ezt az időszakot két nagy háború határozta meg. A görög-perzsa háborút (i. e. 500–i. e. 448) Hérodotosz beszéli el. Az ióniai görög poliszok fellázadtak a perzsa uralom ellen, és néhány szárazföldi görög polisz Athén vezetésével támogatta őket. A háború nevezetes csatáit Marathónnál, Thermopülainál, Szalamisznál és Plataiainál vívták. A háború folytatására és a további perzsa támadások megakadályozására Athén i. e. 477-ben megalakította a Déloszi Szövetséget. Kezdetben minden polisz hajókkal és katonákkal járult hozzá a közös hadsereghez, de idővel Athén megengedte a kisebb tagállamoknak – később kötelezte őket arra –, hogy pénzt adjanak neki, hogy ő állítsa ki helyettük a hajókvótájukat. A szövetségből való kilépést általában büntették, a kezdetben Déloszon elhelyezett szövetségi kincstárat pedig idővel Athénbe vitték, a még erősebb athéni ellenőrzés érdekében. Pejoratív kifejezéssel a szövetséget „Athéni Birodalomnak” nevezték. Még tartott a perzsa háború i. e. 458-ban, amikor háború tört ki a Déloszi Szövetség és a Spárta vezette Peloponnészoszi Szövetség között. Némi harc után, ami egyik félnek sem hozott igazán eredményt, i. e. 447-ben harmincéves békét kötöttek, de i. e. 431-ben újra harcok kezdődtek, kitört a peloponnészoszi háború. Ennek történetét Thuküdidész (A peloponnészoszi háború története) és Xenophón (Hellénika) műve mondja el. A háború, közben néhány éves fegyverszünettel, i. e. 404-ben Athén teljes vereségével ért véget. A háború nagy pusztítást hagyott maga után. Ezután Spárta hegemóniája következett, aki átengedte a Perzsa Birodalomnak Jóniát és Ciprust a korinthoszi háború (i. e. 395–i. e. 387) befejezéseként. A mindezzel való elégedetlenség Thébait támadásra sarkallta. Katonai vezetőjük, Epameinóndasz döntő vereséget mért Spártára a leuktrai csatában i. e. 371-ben, amivel Thébai lett Görögország hegemón hatalma. i. e. 346-ban Thébai segítségül hívta Makedónia királyát, II. Philipposzt, miután képtelen volt legyűrni Phókiszt az ellenük vívott háborújában. Philipposz könnyedén elfoglalta a kimerült görög városállamokat, kiterjesztve hatalmát Görögországra, megkezdve a Makedón Birodalom kiépítését. Philipposz meggyilkolása után húszéves fia, Alexandrosz követte a makedón trónon i. e. 336-ban, aki az apja által tervbe vett Perzsia elleni hadjáratra indult, hogy ezen túl meghódítsa a világot. Néhány év alatt a világ addigi legnagyobb birodalmát hozta létre. Még fiatalon, i. e. 323-ban halt meg Babilonban, ekkortól számítjuk a poliszok korának végét és a hellenisztikus kor kezdetét. A hellenisztikus Görögország A görög történelem hellenisztikus periódusa Nagy Sándor halálával kezdődik i. e. 323-ban és a görög félsziget Róma általi annektálásával végződik i. e. 146-ban. Bár a római uralom nem szakította meg a hellenisztikus társadalom és kultúra folyamatosságát, ami lényegében változatlan maradt a kereszténység felemelkedéséig, de véget vetett a görög politikai függetlenségnek. A hellenizmus idején a tulajdonképpeni Görögország – azaz a mai modern Görögország területének – relatív fontossága a görögül beszélő világban élesen zuhant. A hellénisztikus civilizáció nagy központjai Alexandria és Antiochia – a Ptolemaioszi Egyiptom ill. a Szeleukida Szíria fővárosa – voltak. Alexandrosz halála után Athén és szövetségesei fellázadtak a makedón uralom ellen, de egy éven belül vereséget szenvedtek a lamiai háborúban. Közben hatalmi harc (a diadokhoszok háborúja) kezdődött Alexandrosz tábornokai között, ami birodalmának felosztásához és több új királyság létrejöttéhez vezetett. Ptolemaiosz kapta Egyiptomot, Szeleukosz Föníciát, Szíriát és a keleti területeket. A Görögország, Thrácia és Kis-Ázsia feletti uralom vitatott volt, de i. e. 298-ra az Antigonida-dinasztia kiszorította az Antipatridákat. A görög poliszok feletti makedón uralom megszakításokkal létezett, Athén, Rhódosz, Pergamon és mások lényegében függetlenek voltak és csatlakoztak az Aitóliai Szövetséghez, hogy azok is maradjanak. Az Akháj Szövetség, bár névlegesen a Ptolemaioszok alávetettje volt, lényegében megőrizte függetlenségét, és Dél-Görögország nagy részét ellenőrizte. Spárta szintén független maradt, de általában elutasította, hogy bármilyen szövetséghez csatlakozzon. II. Ptolemaiosz i. e. 267-ben rábeszélte a görög városokat, hogy lázadjanak fel a Makedónia ellen, ami a kremonidészi háborúhoz vezetett (Kremonidész az athéniak vezetője volt). A háborúban a görögök vereséget szenvedtek, Athén elveszítette függetlenségét és demokratikus berendezkedését. Ez Athénnak, mint politikai tényezőnek a végét jelentette, bár a legnagyobb, leggazdagabb, legkulturáltabb város maradt Görögországban. Makedónia i. e. 225-ben legyőzte Kósznál az egyiptomi flottát, és az égei szigeteket is uralma alá hajtotta. Makedónia i. e. 222-ben legyőzte és annektálta Spártát – most fordult elő először, hogy egy idegen hatalom elfoglalta Spártát. A makedón V. Philipposz volt az utolsó görög uralkodó, akinek megvolt a tehetsége és a lehetősége, hogy egyesítse Görögországot és megvédje az állandóan növekvő római hatalommal szemben. A bábáskodásával i. e. 217-ben megkötött naupaktoszi béke véget vetett a Makedónia és a görög szövetségek közötti konfliktusnak, és ekkor ő uralta egész Görögországot Athén, Rhódosz és Pergamon kivételével. Philipposz i. e. 215-ben szövetségre lépett Karthágóval – ekkor folyt Hannibál itáliai hadjárata – Róma ellenségével. Róma azonnal elcsábította az achaiai városokat Philipposz névleges fennhatósága alól és szövetséget kötött Rhódosszal és Pergamonnal, ami ekkor Kis-Ázsia legerősebb hatalma volt. Az első makedón háború i. e. 214-ben kezdődött, és i. e. 205-ben ért véget. Róma i. e. 202-ben legyőzte Karthágót, és szabadon keletre fordíthatta figyelmét. A második római–makedón háború i. e. 200-ban tört ki, alapvetően azért, mert Róma úgy látta, hogy Makedónia a Szeleukida Birodalom – kelet legnagyobb hatalma – potenciális szövetségese[forrás?]. Philipposztól elpártoltak görög szövetségesei és i. e. 197-ben döntő vereséget szenvedett Künoszkephalainál Titus Quinctius Flaminius római proconsultól. A görögök szerencséjére Flaminius mértékletes ember volt, és csodálója a görög kultúrának. Philipposznak át kellett adnia a flottáját, római szövetségessé kellett lennie, de egyébiránt mellőzték. Flaminius i. e. 196-ban az iszthmoszi játékokon kihirdette minden görög város függetlenségét, bár római helyőrség került Korinthoszba és Khalkhiszba. De a Róma által ígért szabadság illúzió volt. A görög városokat egy új szövetségbe tömörítették, és a demokráciát mindenhol Rómával szövetséges arisztokratikus rezsimek váltották fel. A római uralom Görögország annyira lehanyatlott katonailag, hogy Róma könnyedén elfoglalta i. e. 187-től kezdődően. Viszonzásul a görög élet pedig elfoglalta Rómát. Bár a római uralmat Görögországban hagyományosan Korinthosz Lucius Mummius általi kifosztásától, i. e. 123-tól számítják, Makedónia már római uralom alá került i. e. 168-ban, Perszeusz makedón király Aemilius Paullustól Püdnánál elszenvedett vereségével. A rómaiak a területet négy kisebb köztársaságra osztották, majd i. e. 146-ban Makedónia hivatalosan római provincia lett Thesszaloniké fővárossal. A többi görög városállam fokozatosan végül hűségadót kezdett fizetni Rómának, amivel de jure is véget ért autonómiájuk. A rómaiak helyi közigazgatást hagytak a görögöknek, nem téve kísérletet a meglévő politikai struktúrák eltörlésére. Az Agora Athénban továbbra is a politikai és polgári élet színtere maradt. Caracalla dekrétuma 212-ben – az antoninusi alkotmány – Itálián kívülre is kiterjesztette a római polgárjogot minden szabad felnőtt férfira, ténylegesen egyenlő státusba emelve a provinciák lakosságát Róma városáéval. A dekrétum fontossága inkább történelmi, mint politikai. Megteremtette az integráció alapját az egész Mediterráneumban, ahogy ez korábban történt Latium és egész Itália esetén. A Rómával már integrálódott olyan társadalmaknak, mint Görögország, szerencsét hozott, ellentétben a túl távoli, túl szegény, vagy egyszerűen csak túl ellenséges provinciákkal, mint Britannia, Palesztina vagy Egyiptom. Caracalla dekrétuma nem elindította a folyamatokat, ami hatalom Itáliából és nyugatról Görögországba és keletre való áthelyeződéséhez vezetett, hanem inkább csak felgyorsította azokat, megteremtve az alapját Görögországnak Európa és a Mediterráneum fő hatalmává emelkedéséhez a középkorban. Kultúra Művészet Szobrászat, festészet, építészet A vázafestészet A szépségre és a harmóniára érzékeny görögök igen változatos formavilágot teremtettek a kerámiakultúrában. Az ókori csészék, tálak, korsók és urnák formája mai napig felfedezhető a kerámiaművességben. A görög vázák nem közönséges használati tárgyak voltak, hanem rangos műalkotások. Az archaikus korból való vázák díszítési stílusa követi a szobrászatban és a festészetben kimutatható szabályokat: a szereplők arca és lába oldalnézetben, míg a mellkas elölnézetben látható. Zene- és táncművészet Egyetlen korai civilizáció sem tartotta olyan nagy becsben a zene művelését, mint Görögország. Az ókori Hellászban a zene uralta a vallási, művészi, erkölcsi és tudományos életet. A művelt, előkelő embert „muzikális”-nak nevezték. A nagy drámaírók és a költők mindannyian jártasak voltak a zene és a tánc művészetében. Saját hangszere is volt az országnak: a kithara, ami nemzeti jelképnek számított. A legjobb kitharaművészeket komoly társadalmi kiváltságok illették. A városállamok fénykorában, a virágzó athéni demokráciában pedig szinte mindenki számára nélkülözhetetlen volt a gondosan irányított zenei nevelés, mivel ők ismerték fel a zene szellemre, lélekre, jellemre gyakorolt hatását. Az első ismert zenei hangversenyre is Görögországban került sor: Kr. e. 586-ban Apolló templomában. Filozófia A görög kultúrában minden tudományos eredmény a filozófia területén jelentkezett. A filozófia szó eredeti jelentése: „a bölcsesség szeretete”, ami magában foglalta a természet, a társadalom és az emberi gondolkodás legváltozatosabb törvényeinek tudományos magyarázatát. Az első filozófusok, a materialisták természetfilozófusok voltak, az i. e. 7-6. században. A természet törvényeivel, az anyaggal (görögül matéria) foglalkoztak. A világ szerintük anyagokból jött létre és azokból is áll. Legfőbb képviselőjük Hérakleitosz volt. Ő a tüzet őselemnek nevezte. Megállapította azt is, hogy a dolgok és a jelenségek ellentétéből épül föl a világ ez a dialektika. Az i. e. 5. században Démokritosz már az atommal foglalkozott. A demokrácia létrejötte alaposan befolyásolta a filozófiai nézeteket is. Megjelentek a szofisták, akik azt vallották, hogy a Földön lévő dolgok nagyrészt emberi megállapodás eredményei. Jelszavaik: „Mindennek mértéke az ember.”, „Minden viszonylagos.”, „Mindennek az ellentéte is igaznak bizonyítható.”, „Tőlünk független objektív igazságok nincsenek.” Az erkölcsi szabadságot hirdették. Az athéni Szókratésszel kezdődött meg a görög filozófia klasszikus korszaka, ő számít a filozófiai etika megalapozójának. Filozófiájának középpontja a jó (agathron) természetének meghatározása és az erény (araté) vizsgálata. Szókratész a jót és a rosszat vizsgálta, hogy a gyakorlatban azt alkalmazni lehessen. Szókratész saját filozófiáját mint maieutikát (bábáskodást) jellemzi: nem állít ismeretet, hanem elősegíti a beszélgetőtársát abban, hogy saját magától találjon rá. Tanítványa, Platón műveiben megfogalmazta a filozófia legtöbb máig meghatározó problémáját. Arisztotelész, Platón tanítványa, Nagy Sándor tanítója létrehozta saját filozófiai tanintézetét (Líceum). Az ő tanaira épült szinte az egész középkori filozófia, de az újkori filozófia is sokat merített belőlük. Filozófiáját szisztematikusan építette fel, amit tudományosan igyekezett alátámasztani. A hellenisztikus filozófiában az ember boldogsága került előtérbe. Két fő irányzata a sztoikus és az epikureus filozófia. A sztoicizmus legfőbb képviselője a kitioni Zénón volt, aki a Tarka Csarnokban (Sztoa Poikilé) fogadta tanítványait. Általános jelszavai: „Légy hű magadhoz!”, „Élj az ész érvei szerint!”. A sztoikus tanítás szerint a nagy érzelmeket el kell kerülni, ezek észszerűtlen és értéktelen dolgok. El kell jutni az apáthiába, a szenvedélyességmentesség állapotába. A társadalmi tevékenységek során kell az érzelmeket levezetni. A világot el kell viselni, de ha valaki erre képtelen, az megölheti magát. Az epikureista filozófia megalkotója Epikurosz. Ez olyan filozófiai irányzat, amely ellentétes a sztoicizmussal, és optimista felfogást hirdet. A boldogságra törekszik, ezt tűzi ki életcélul. Ezt egy pozitív úton lehet elérni, ami egyszerűbb: csupán az erényes életen keresztül valaki a kellemes életet eléri. Azonban van egy negatív út is, amelyben a zavaró mozzanatokat kell kiküszöbölni, pl.: halálfélelem, vagy az istenekben való hit. Ha ezeket sikerül leküzdeni, akkor eljutunk a zavartalan lelki nyugalomba, az ataraxiába. Az epikureus bölcsek baráti társaságban társalogtak, politikai tevékenységektől elzárkózottan. Jelszavuk: „Élj elrejtőzve!” Tudomány és technológia Az ókori görögök sokat vettek át az őket megelőző keleti civilizációktól, de náluk sokkal magasabb fejlettségi szintet értek el – az európai gondolkodás bölcsőjeként nevezhetjük. Ennek forrása a keleti despota államoknál szabadabb és haladóbb társadalmi rendszer, a demokratikus államok olyan táptalajt nyújtottak a gondolkodásnak (amit kezdetben egyet jelentett a filozófiával) és az abból kinövő tudományoknak, mint addig sehol másutt. Például rabszolgákat ők is alkalmaztak, de ennek ellenére ők is előszeretettel alkalmazták tudományos eredményeiket a termelésben. Matematika Általános vélekedés tudománytörténészek körében, hogy a görögök voltak az első olyan nép, akik a gyakorlati alkalmazásokhoz nem kötődő, elméleti igényű matematikát is művelték. Felosztották aritmetikára, sík- és térgeometriára, trigonometriára, később algebrára. Az egyiptomiak, a babiloniak és a föníciaiak ismereteire alapozva fejlesztették azokat tovább. Kitűnt a fogalmak és bizonyítások precíz pontossága, ami a többi tudomány számára is példát mutatott. Csillagászat A csillagászatot is már a matematikával próbálták megalapozni. Az alapjait Egyiptomból és Babilóniából tanulták el, de kiválasztották annak racionálisabb részét. Tudták hogy a Föld gömb alakú, kerületét meghatározták. (Eratoszthenész) Felismerték hogy a Hold fénye csupán visszatükröződés. Arisztarkhosz azt is kimondta, hogy a Föld a Nap körül kering, miközben saját tengelye körül forog (de ez a nézete nem terjedt el). I. e. 432-ben Metón naptárreformot tanácsolt: egy napév hosszát rendkívül egyszerű mérőeszközökkel 365 és 5/19 napnak határozta meg. Térképeiken már használtak szélességi és hosszúsági köröket. Tengerészeik a Nap, a Hold, a csillagok és a széljárások alapján navigáltak, fontos műszerük volt a mélységmérő ón. Orvostudomány Az orvostudomány vált el először a többi a tudományágtól, az i. e. 5. század végén. Hippokratész és iskolájának munkássága a leginkább kiemelkedő (a hippokrateszi eskü napjainkban is él). Orvostudományuk nagyrészt a tapasztaláson alapult de sokáig nem mentesült a filozófia spekulációktól (az betegség okozóját hideg, meleg, száraz, nedves egyensúlyának felborulásában keresték). De tapasztalásaikat egyre pontosabb kortörténeti gyűjteményekben foglalták, ami nagy előre lépés a világ eddigiéhez képest. Kialakították a prognózist, ami a betegség lefolyásán alapul. A kezelést vizsgálat előzte meg, az arcot, a tüdő zörejét szabad fülel, a belső szervek elváltozásait tapintás útján, ugyanígy következtettek a lázra; majd a váladékokat, salakanyagokat. Legkorábban a sebek és a törések gyógymódjait tapasztalták ki, így ez lett a legelőre haladottabb. Például, ha törött láb a másik lábbal nem egyenlő hosszúságúra forrt össze, azt már szégyennek tartották. Belgyógyászat: tisztítószerek, fürdők, masszázs, életmód. A lélektani hatásoknak is nagy figyelmet szenteltek. Fizika tanulmányozták a hajókormányt, a vitorlákat, az evezők legmegfelelőbb elhelyezését Héron leírt egy gőzgömböt (egy gömbön két ellenkező irányba néző hajlított cső helyezkedik el, a gömbbe forró gőzt engedve az vadul forogni kezd = a gőzgép korai elődje) Akusztikában kiemelkedő sikereket értek el; felfedezték a húr hossza és a hang magassága közötti kapcsolatot, a hang a levegő rezgése által keletkezik, ezeket felhasználták az építészetben (színházak) is ismerték „Héraklész ércének” erejét, amelyet lelőhelyéről a Magnészia hegységről neveztek el ( mágnesnek ). Foglalkoztak már a statikus elektromossággal is ( Thalész rájött hogy a borostyán (görögül: élektron) száraz anyaggal dörzsölve apróbb tárgyakat vonz magához). Mérnöki tudomány A görög városok fejlődésével azokat el kellett látni különböző közművekkel, védőfalakkal. Ezek során felgyülemlett tapasztalatok a mérnöki tudományok fejlődéséhez vezetett. Az építészet fejlődése serkentőleg hatott a geometriára, a statikára, a különböző emelők fejlődésére. Ennek Arkhimédész volt az egyik legnagyobb mestere: a rudak súlypontjával, rendszerek egyensúlyával és úszótestekkel foglalkozott. Az ő találmánya volt az úgy nevezett arkhimédészi csavar. (Neki tulajdonítják a mondást : „ adjatok egy szilárd pontot és kimozdítom helyéből a világot”.) Ismerték és nagy hatásfokkal használták a csigákat. A kikötők védelmére akár 30 méteres mélységben is lefektetett hullámtörőket építettek, ezzel példát adva a kikötő építésre. 12 000 férőhelyes színházak, amiket a völgybe építettek; mocsaras talajra épített súlyos épületek, hidak, csatornák, alagutak. Hogy milyen magas fokra jutott építészetük azt bizonyítják máig álló épületeik. Michael Ondaatje Philip Michael Ondaatje (IPA: �nˈd�ːt�iː) (1943. szeptember 12. –) Srí Lanka-i származású kanadai író, költő, leginkább a Man Booker-díjas Az angol beteg (The English Patient) című regényéről ismert, melyből kilenc Oscar-díjjal jutalmazott film készült. Élete és művei Michael Ondaatje 1943-ban Colombóban, Ceylonban (ma: Srí Lanka) született. Holland őse, Michael Jurie Ondaatje a 17. században a kormányzó orvosaként érkezett a szigetre. Ondaatje édesanyjával 1954-ben költözött Angliába. Kanadába 1962-ben települt át, és kapott állampolgárságot. 1970-ben Torontóban telepedett le, 1971 és 1988 között a helyi York University-n és a Glendon College-ban tanított angol irodalmat. Feleségével, Linda Spalding íróval, akadémikussal közösen alapították és szerkesztik – több író barátjukkal együtt – a Brick című irodalmi folyóiratot. A linearitást (időrendiséget) megbontó elbeszélői stílusát az 1992-ben publikált Az angol betegben fejlesztette tökélyre. Olyan narratív struktúrát dolgozott ki, melyben több szorosan egymáshoz kapcsolódó, részletesen kidolgozott pillanatfelvétel egymás mellé helyezése rajzolja ki a történetet. Bár elsősorban elbeszélőként ismert, Ondaatje munkássága kiterjed a költészet és a film területére is. Tizenhárom verseskötete jelent meg, melyek közül kettő is elnyerte az egyik legnívósabb kanadai irodalmi díjat, a Governor General's Award-ot. Egy regényét (Coming Through Slaughter) és egy verseskötetét (The Collected Works of Billy the Kid) is színpadra alkalmazták és számos alkalommal mutatták be Észak-Amerika szerte. Ondaatje az 1960-as évek óta a befolyásos és független torontói Coach House Books kiadó munkájában is részt vesz költészeti szerkesztőként. Michael Ondaatje eddigi öt regényével számos díjat nyert. Magyarul két könyve olvasható, a már említett Az angol beteg, melynek címszereplőjét a szerző a magyar Almásy Lászlóról mintázta, és a Srí Lanka-i témát földolgozó Anil és a csontváz (Anil's Ghost). Magyarul Az angol beteg ; ford. M. Szász Anna, Szász Imre; Magyar Könyvklub–Európa, Bp., 1997 Anil és a csontváz ; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 2000 100 misztikus és szent hely. Spirituális utazás a világ körül ; Michael Ondaatje et al., ford. Tomori Gábor; Kossuth, Bp., 2013 Divisadero ; ford. Greskovits Endre; Cartaphilus, Bp., 2014 A Real Madrid CF 2016–2017-es szezonja Ez a szócikk a Real Madrid CF 2016–2017-es szezonjáról szól, amely a csapat 113. idénye fennállása óta, sorozatban 86. a spanyol első osztályban. A szezon 2016. július 1-jén kezdődött, és 2017. június 3-án ért véget. A szezon áttekintése Szezon előtt 2016. június 15-én Gyenyisz Cserisevet eladták a Villarrealnak. 2016. június 21-én visszavásárolták Álvaro Moratát a Juventustól 30 millió euróért. Augusztus 2016. augusztus 8-án Jesé a Paris Saint-Germainhez igazolt. 2016. augusztus 9-én az UEFA-szuperkupáért a Real Madrid hosszabbításban 3–2-győzőtt a Sevilla ellen. 2016. augusztus 21-én a Real Sociedad elleni hazai mérkőzésen 3–0-s győzelemmel kezdte a szezont, a gólokat Gareth Bale és Marco Asensio szerezte. 2016. augusztus 27-én, a második fordulóban Álvaro Morata és Toni Kroos góljával szoros mérkőzésen 2–1-es győzelmet arattak a Celta Vigo ellen. Szeptember 2017. szeptember 10-én az új hónapot a Real Madrid 5–2-es győzelemmel kezdte az Osasuna ellen, a gólokat Ronaldo, Danilo, Ramos, Modrić és Pepe szerezte. Szeptember 14-én a Bajnokok Ligájában a Sporting elleni mérkőzés hajrájában Ronaldo és Morata gólt szereztek és mentették 2–1-es győzelemre Madridban, így a Real győzelemmel kezdte ezt a sorozatot is. Szeptember 18-án a bajnokságban folytatta a győzelmi sorozatát a csapat, hiszen az Espanyol elleni 2–0-ra megnyert mérkőzésen James és Benzema vezetésével ismét három pontot szereztek, ezzel megszerezve a 16. győzelmet a ligában, ami rekordnak számít. Szeptember 21-én az 5. játéknapon, hazai pályán a Villareal ellen 1–1-es döntetlent ér el a Real. A gólt: Ramos szerezte. Szeptember 24-én a Las Palmas ellen újra csak döntetlenre futotta a Realnak, a végeredmény: 2–2 lett idegenben. A gólokat Asensio és Benzema szerezte. Szeptember 27-én újra csak döntetlen eredmény született, ezúttal a Bajnokok Ligában a Dortmund vendégeként 2–2 lett. Ronaldo és Varane szerezte a madridi gólokat. Október 2016. október 2-án az Eibar ellen hazai pályán a sorminta nem változott csak 1–1-es döntetlen lett. A gólt Bale szerezte. Október 15-én a Real Betis vendégeként 6–1-es győzelmet arattak. A gólokat Isco, Varane, Benzema, Marcelo és Ronaldo szerezte. Október 18-án a Legia Warszawa ellen a Bajnokok Ligájában hazai pályán 5–1-re nyert. A gólokat Bale, Asensio, Lucas Vázquez és Morata szerezte. Október 23-án az Athletic Club ellen hazai pályán 2–1-re nyert. A gólokat Benzema és Morata szerezte. Október 26-án a spanyol kupában a Cultural Leonesa vendégeként 7–1-re nyert. A gólokat Asensio, Morata, Nacho és Mariano szerezte. Október 29-én a 10. játéknapon a ligában a Alavés ellen vendégként 4–1-re nyert, Ronaldo triplázni tudott és még Morata szerzett gólt. November 2016. november 2-án a Bajnokok Ligájában a Legia Warszawa vendégeként egy nagyon izgalmas meccsen az utolsó pillanatban Mateo Kovačić góljával egyenlített ki, és így 3–3-as döntetlen lett a vége. November 6-án Leganés ellen hazai pályán Bale duplájával és Morata góljával nyert a Real 3–0-ra. November 19-én az Atlético Madrid elleni első Madridi derbin vendégként Ronaldo mesterhármasával 3–0-ra nyert a Real. November 22-én a Bajnokok Ligája csoport mérkőzésén a Sporting CP ellen vendégként 2–1-re nyert a Real. A gólokat Varane és Benzema szerezte. November 26-án a Sporting Gijón ellen Ronaldo duplájával nyert a 2–1-re nyert a Real hazai pályán. November 30-án a spanyol kupa második meccsén a Cultural Leonesa elleni 6–1-es siker összesítésben pedig 13–2-vel jutott tovább a Real. Mariano és Rodríguez mesterhármasával és Enzo Fernández öngóljával jutottak tovább a következő fordulóba. December 2016. december 3-án az első El Clásicon a Barcelona vendégeként a hajrában Ramos góljával lett 1–1-es döntetlen a vége. December 7-én a Bajnokok Ligájában a Borussia Dortmund ellen hazai pályán 2–2-re végzett. December 10-én a Deportivo de La Coruña ellen hazai pályán szükség volt a gól a győzelemhez amit a 92. percben Ramos meg is szerzett, ezzel pedig 3–2-re győzött a Madrid. Ezzel a győzelemmel új rekordot állított be a 35. mérkőzése volt a Blancoknak, melyet vereség nélkül tudott le a Real. December 15-én a 2016-os klubvilágbajnokság elődöntőjében a América ellen Benzema és Ronaldo góljával 2–0-ra nyert a csapat. December 18-án a klubvilágbajnokság döntőjében a Kasima Antlers ellen hosszabbításban Ronaldo mesterhármasával és Benzema góljával 4–2-re nyert a Real és megnyerte a klubvilágbajnokságot. Január 2017. január 4-én az új év kezdetén a Sevilla ellen 3–0-ra nyert a spanyolkupában James és Varane góljaival hazai pályán. Január 7-én a Granada ellen mérkőzésen Isco, Benzema, Ronaldo és Casemiro góljával 5–0-ra nyert a Madrid. Január 12-én a spanyolkupában a Sevilla elleni visszavagó utolsó percében szerzett Benzema góljával 3–3-as döntetlen lett. Ezzel pedig a 40.mérkőzés volt 1 vereséggel ez pedig új rekord volt a spanyol futballban. Másik két gólt Asensio és Ramos szerezte. Összesítésben pedig 6–3-mal jutott tovább. Január 15-én Sevilla vendégeként 2–1 kikapott a gólt Ronaldo szerezte. Ezzel a verséggel a veretlenségi csík 40 meccsen ért véget. Január 18-án hazai pályán 2–1-re kikapott a Celta Vigótól a spanyolkupa első mérkőzésén. A Január 21-én hazai pályán a Málaga ellen 2–1-re győzött Ramos duplájával. Január 25-én a spanyolkupában a Celta vigo otthonában 2–2-re végződött. Ezzel pedig 4–3-as összesítéssel a Real kiesett a kupából. Ronaldo és Lucas szerezte a gólokat. Január 29-én hazai pályán Kovačić, Ronaldo és Morata góljaival nyert 3–0-ra a Real Sociedad ellen. Február 2017. február 11-én az új hónap kezdetén 3–1-re győzött az Osasuna vendégeként. Ronaldo, Isco és Vázquez szerezte a gólokat. Február 15-én a Bajnokok ligájában a Napoli elleni első mérkőzésen hazai pályán 3–1-re győzött a Madrid. Köszönet, Benzemanak, Kroosnak és Casemironak a góljaikért. Február 18-án Morata és Bale góljaival 2–0-ra nyert hazai pályán az Espanyol ellen. Február 22-én a Valencia vendégeként 2–1-re veszített a Real annak ellenére, hogy Ronaldo betalált. Febreuár 26-án a Villarreal vendégeként 0–2-ről Bale, Ronaldo és Morata góljaival fordítani tud és 3–2-re nyert a Real. Március 2017. március 1-én hazai pályán fogadta a Real a Las Palmas csapatát. Isco korai góljával szerzett vezetést a Madridnak, majd 1–3 fordított a Las Palmas, közben 10 emberre fogyatkozott a Real, miután Bale-t kiállították a 47. percben, végül Ronaldo duplájával 3–3-as döntetlen lett a vége. Március 4-én Eibar vendégeként Benzema duplázott, Rodríguez és Asensio is betalált végül 4–1-re nyert a Real Madrid csapata. Március 7-én a Bajnokok Ligájában a Napoli vendégeként 3–1-es győzelmet aratott a visszavágón. Összesítésben pedig 6–2-vel jutott a Real tovább. Március 12-én a Real hazai pályán fogadta a Betis csapatát. Előbb a Betis szerzett vezetést Sanabria góljával vezetést a mérkőzés elején, majd Ronaldo révén kiegyenlített a Real. A mérkőzés 78. percében 10 emberre fogyatkozott a Betis, majd Ramos révén szerzett vezetés a Real a 81. percben, végül a Real Madrid csapata 2–1-re nyerte a mérkőzést. Március 18-án Benzema és Casemiro góljával 2–1-re nyert a Real az Athletic Bilbao vendégeként. Április Április 2-án hazai pályán, Benzema, Isco, Nacho találatával 3–0-s győzelmet arratott a Királyi gárda az Alavés ellen. Április 5-én Morata triplájával és Rodríguez góljával 4–2-re nyertek a Leganés otthonában. Április 8-án hazai pályán az Atlético Madrid ellen Pepe góljával 1-1-es döntetlen lett a vége a városi derbin. Április 12-én a Bajnokok Ligája negyeddöntőjének első mérkőzésén a Bayern München otthonában Ronaldo duplájának segítségével 2–1-re nyert a Real. Április 15-én a Sporting Gijón otthonában először Cop révén a Gijón a 14. percben megszerezte a vezetést három perccel később Isco révén jött a Madrid válasza, majd az 50. percben Vesga találatával ismét a házigazda Gijón szerezte meg a vezetést, kilenc perccel később Morata találatával ismét egyenlített a Real, majd a 90. percben újra Isco szerzett gólt, megszerezve a vezetést a vendégeknek ezzel pedig eldöntve a mérkőzést a Real 2–3-ra nyerte meg végül a találkozót. Április 18-án a Bajnokok Ligája negyeddöntőjének visszavágóján a Real fogatta a Bayern München csapatát a Santiago Bernabéu stadionban. A második félidő 53. percében Robert Lewandowski egy tizenegyest értékesítve szerzett vezetést a Bayernek, majd a 76. percben Ronaldo révén jött a Királyiak válasza. Egy perccel később Ramos öngóljával ismét vezettek a bajorok, a 84. percben Vidal Kassai Viktor játékvezetőtől a második sárgát is megkapta ezzel pedig 10 emberre fogyatkozott a német óriás csapat. A rendes játék időben még nem dőlt el a találkozó ezért következhetett a hosszabbítás. A 104. percben Ronaldo góljával egyenlő volt, majd 109. percben Ronaldo góljával 3–2-re fordított a Real, majd a 114. percben Asensio révén el is dőlt a mérkőzés a Real 4–2-re nyert összességében pedig 6–3-as győzelmével pedig a bejutott az elődöntőbe ahol a városi rivális a tavalyi döntős ellenfele az Atlético vár a madridiakra. Április 23-án következett a ligában a 174. El Clásico ahol az ősi rivális csapatát az FC Barcelona fogadta hazai pályán. Jól indult a hazaiaknak a derbi, mert a 28. percben Casemiro révén megszerezték a vezetést, ám ez hamar megváltozott, előbb a 33. percben Messi kiegyenlített, majd a 73. percben Rakitić góljával át is vette a vezetést a Barca. Négy perccel később a csapatkapitány Ramost kiállította a játékvezető, így képtelenek voltak a királyiak a 10 emberrel tovább folytatni a mérkőzést. A 85. percben Rodríguez gólját követően felcsillant némi remény a Realnak a pontszerzésre, de jött a 92. perc és Messi gólja után már a Realnak végleg elúszott ez a mérkőzés, mert a Barcelona nyert és elvitte a 3 pontot Madridból. Április 26-án a Deportivo La Coruña otthonában Rodríguez, Morata, Vázquez, Isco és Casemiro góljának köszönhetően 6–2-re nyert idegenben a Real. Április 29-én hazai pályán sikerült Marcelo és Ronaldo góljával 2–1-re nyerni a Valencia ellen. Május 2017. május 2-án a Bajnokok Ligája elődöntőjének első mérkőzésén a városi rivális Atlético Madrid elleni meccsen Ronaldo mesterhármasával 3–0-ra nyertek a hazaiak és igen jó előnnyel várhatja a visszavágott. Négy nappal később, május 6-án Granada vendégeként Morata és Rodríguez mindketten dupláztak így a Real 4–0-ra győzött a csapat. Május 10-én a Bajnokok Ligája elődöntőjének visszavágóján a Vicente Calderón Stadionban fogadta az Atlético Madrid a Real Madrid csapatát. A mérkőzés első negyedórájában az Atlético 2–0-ra átvette a vezetést. Az első félidő lefújása előtt Ronaldo part dobása után Benzema nagyon jó iramban megindult Oblaka kupája felé, a három Atlético játékos mellett is el tudott menni, beadása után Kroos lövését még kivédte Oblaka, de a kipattanó labdát Isco rúgta be a kapuba ezzel lett 2–1. A második félidőben a Real uralta a meccset, de már több gól nem született. Kikapott idegenben a Real 2–1-re, de 4–2-es összesítéssel bejutott a június 3-i cardiffi döntőben ahol a Juventus lesz az ellenfele. Május 14-én a spanyol bajnokságban hazai pályán fogadta a Sevilla csapatát. Ronaldo duplájával, Nacho és Kroos góljaival nyert a Real 4–1-re. Május 17-én Celta Vigo otthonában Ronaldo duplázott, Benzema és Kroos is betalált, végül 4–1-re nyert a csapat. Május 21-én Malaga vendégeként a Real viszonylag gyorsan gólt szerzett Ronaldo révén utána a mérkőzés leült, az 55. percben Benzema révén bebiztosította győzelmét, 2–0-ra nyert és megszerezte 33. bajnoki címét. Június 2017. június 3-án a cardiffi Millennium Stadionban, a Bajnokok Ligája döntőjében a Juventus ellen hasonlóan jól kezdte a Real a mérkőzést, mint a legutóbbi El Clásicon, már a 20.percben Ronaldo révén vezetést szerzett a Királyi gárda, majd Mario Mandžukić révén kiegyenlített a Juve. Egy jó 15 percig erőfölénybe került a Juventus és a kapujához szorította a Királyiakat. A második félidőben a Real nagy nyomást gyakorolt az ellenfelére. Casemiro bomba kapásgólja után a Real átvette a mérkőzésen a Juve felett az uralmat és teljesen a Real akarata teljesült. Ronaldo újra betalált. Cuadrado kiállítása után 10 emberre fogyatkozott a Juventus. Asensio megszerezte a Real 4. gólját és végül 4–1-re nyert és megvédte a címét, amióta ezen a néven fut a sorozat első klubként. Áttekintés 2017. június 3-án frissítve Helyezések fordulónként Helyszín: O = Otthon; I = Idegenben. Eredmény: GY = Győzelem; D = Döntetlen; V = Vereség. Bajnokok Ligája Egyenes kieséses szakasz A 2016–2017-es UEFA-bajnokok ligája egyenes kieséses szakasza 2017. február 16-án kezdődik, és június 3-án ér véget a cardiffi Millennium Stadionban rendezett döntővel. Az egyenes kieséses szakaszban az a tizenhat csapat vesz részt, amelyek a csoportkör során a saját csoportjuk első két helyének valamelyikén végeznek. Nyolcaddöntők A nyolcaddöntők sorsolását 2016. december 12-én tartották. Az első mérkőzéseket 2017. február 14. és 22. között, a visszavágókat március 7. és 15. között játszották. Negyeddöntők Lehetséges kimaradók : Real Madrid : Gareth Bale (Vádlisérülés) Pepe (Felsőtest-sérülés) Raphaël Varane (izomsérülés) Bayern München : Javi Martínez (piros lap) Jérôme Boateng (Ágyéksérülés) Mats Hummels (Bokasérülés) Játékoskeret 2016. szeptember 10. szerint Játékos statisztika Keret statisztika 2017. május 14-én frissítve Góllövőlista 2017. május 14-én frissítve Lapok 2017. május 2-án frissítve Gólnélküli 2017. május 2-án frissítve Tabella Utolsó frissítés: 2017. május 21. Forrás: laliga.es A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. egymás elleni eredmények összpontszáma, 3. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 4. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 5. gólkülönbség, 6. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Future Times/Rejoice A Future Times/Rejoice a Yes Tormato című albumának nyitó dala, a második leghosszabb dal a lemezről. Az album számai közül egyedüliként tételekre van bontva: az első tétel címe Future Times, a másodiké Rejoice. 4:05-ig tart a nyitótétel, majd elkezdődik a második, s a szám végéig tart. A Rejoice önmagában hallható a Live In Sheffield 1980 című koncertlemezen. Közreműködő zenészek Jon Anderson – ének Steve Howe – gitár Rick Wakeman – billentyűs hangszerek Chris Squire – basszusgitár , zongora Alan White – dob Bruce Lee, My Brother A Bruce Lee, My Brother egy 2010-ben bemutatott hongkongi életrajzi film, mely Bruce Lee életéről szól. A film rendezője Raymond Yip, főszereplői Aarif Lee (Lee), szülei szerepében Tony Leung Ka-fai és Christy Chung. Producere Bruce lee öccse, a zenész Robert Lee. Cselekmény A fiatal Bruce lázadó típusú volt, aki gyakran keveredett utcai verekedésbe barátaival, Konggal és Unicornnal együtt. Bár harcosként legyőzhetetlen volt, életének romantikus részei nem voltak olyan egyszerűek és sikeresek. Fülig szerelmes Pearl-be, ám barátja, Kong ugyanígy érez. Apja kívánsága ellenére Bruce tai-chi helyett Wing Chunt tanul és belekóstol a nyilvános győzelem érzésébe egy versenyen. A győzelem estéjén rájön, hogy Kong drogfüggő, ezért Unicornnal együtt lerombolják a drogbáró búvóhelyét, melynek következtében mind a triádok, mind a korrupt rendőrök célpontjává válik. Hogy életét megmentse, apja San Franciscóba küldi őt, hogy ott folytassa tanulmányait. Szereplők Aarif Lee - Bruce Lee Tony Leung Ka-fai - Bruce apja, Lee Hoi-chuen Christy Chung - Bruce anyja, Grace Ho Jennifer Tse - Cho Man Yee Michelle Ye - Bruce nénikéje, Lee Hap Ngan Lee Heung-kam - Bruce nagymamája Jin Au-yeung - Unicorn Chan/Sloppy Cat Angela Gong Mi - Leung Man Lan Zhang Yishan - Lau Kin Kong Hanjin Tang- Skinny Wilfred Lau Lawrence Cheng - Ko Lo Chuen Candice Yu - Cho Tat-wah felesége Cheung Tat-ming - Feng Feng Chin Kar-lok - Shek Kin Frankie Ng Andrew Nelson - Andrew atya Ken Lo Cheung Siu-fai - Cho Tat-wah Kristy Yang Charles Ying Abe Kwong He Xinwei - James Wong Alex Man - Ng Cho-fan Dylan Sterling Alex Yen - Charlie Owen Fogadtatás Díjak, jelölések A filmet jelölték a 30. Hong Kong Film Awards két kategóriájában is. Legjobb színész kategóriában Tony Leung Ka-fai, legjobb új előadó kategóriában Hanjin Tang kapta a jelölést. A Real Madrid CF eredményei Ez a szócikk a Real Madrid által megnyert összes trófeát tartalmazza. Regionális bajnoki címek (24) Campeonato Regional Centro 19: Madridi labdarúgó-bajnokság – Trofeos Mancomunados 5: 1931, 1932, 1933, 1934, 1935. Hazai sikerek (62) Bajnoki cím: 32 (rekord) Spanyol kupa – Copa del Rey: 19 Spanyol szuperkupa – Supercopa de España: 9 (rekord) Spanyol ligakupa – Copa de la Liga: 1 Copa Eva Duarte: 1 Nemzetközi sikerek (22) BEK / Bajnokok Ligája: 11 (rekord) Világkupa: 3 FIFA-klubvilágbajnokság: 1 Copa Iberoamericana: 1 UEFA-kupa: 2 Európai szuperkupa: 2 Latin kupa : 2 Barátságos serlegek (145) Trofeo Santiago Bernabéu (19): Teresa Herrera-kupa (8): Ciudad de Alicante-kupa (8): Ramón de Carranza-kupa (6): Ciudad de la Línea-kupa (6): Duward-kupa (6): Ciutat de Palma-kupa (4): Ciudad de Cartagena-kupa (4): Inmortal de Gerona-kupa (4): Ciutat de Barcelona de futbol-kupa (3): Euskadi Asergace-kupa (3): Colombino-kupa (3): Ciudad de Vigo-kupa (3): FESTA DÉLX-kupa (3): Ciudad de Santander-kupa (3): Pequeña Copa del Mundo de Clubes-kupa (2): Latin kupa (2): Costa del Sol-kupa (2): Año Santo Compostelano-kupa (2): Naranja-kupa (2): Conde Fenosa-kupa (2): Concepción Arenal-kupa (2): Villa de Benidorm-kupa (2): Trofeo de la Hispanidad (2): Trofeo de Navidad de la Comunidad de Madrid (2): Trofeo Centenario AC Milan (1): Jesús Gil y Gil-kupa (1): Trofeo Centenario del Nàstic(1): Trofeo Ciudad de Caracas(1): Milenario de Bruselas-kupa (1): Mohamed V-kupa (1): Benito Villamarín-kupa (1): Copa Dorum (1): Ciudad de Salamanca-kupa (1): Ciudad de Tenerife-kupa(1): Castilla La Mancha-kupa (2): Ciudad de Murcia -kupa (1): Municipal de la Linea-kupa (1): Aid el Kabir-kupa (1): Antena3-kupa (1): Alcatel-kupa (1): Madrid 2012-kupa (1): Diario I-kupa (1): Costa Blanca-kupa (1): Ciudad del Puerto-kupa (1): Centenario del Nastic-kupa (1): Amistad-kupa (1): San Antón-kupa (1): Isostar Almería-kupa (1): Isostar Granada-kupa (1): Independencia de Uruguay-kupa (1): Fiorucci-kupa (1): Pirelli-kupa(1) : Palacio de Cristal de Londres-kupa (1): Desafío Canal+-kupa (1): Antena 3 Tv-kupa (1): San José-kupa (1): Barcanova-kupa (1): Aniversario de Gijón-kupa (1): Rodríguez Azuaga-kupa (1): Inauguración del Santiago Bernabéu-kupa (1): Beneficio de la Asociación de Prensa-kupa (1): Vendimia-kupa (1): Rodríguez Azuara-kupa (1): Trofeo 75 Aniversario del Club: Amistad-kupa (1): Iberia-kupa (1): Inauguración del alumbrado artificial del Bernabeu (1): 25 Aniversario del Santiago Bernabeu, Inauguración Videomarcadores (1): Trofeo Ibérico (Badajoz) (1): Real Balompédica Linense-kupa (1): Giorgio Calleri-kupa (1): Centenario SL Benfica-kupa (1): Carlos Lapetra-kupa (1): FIFA Centennial Trophy (1): Thomastic A Thomastic egy 1965-ben alakult magyar rockegyüttes, amelyik később eltűnt a magyar zenei életből. Az együttest 1992-ben az egyik korábbi alapító tag, Zsendovits Imre alapította újra. Története Korai időszak Az együttes eredeti felállásban 1965-1968-ig működött. Az 1966-os amatőr zenei fesztiválon, amelyen 350 zenekar indult, az Illés együttes mögött második helyezést értek el. A jutalom egy rádiófelvétel és egy sportcsarnoki jubileumi koncert volt, amelyen még három magyar együttes (Illés, Strings, Echo) és négy külföldi csapat is fellépett. A koncert alapján a közönségdíjat a Thomastic nyerte. Ezután az együttes a vendéglátóiparban szórakoztatott. Akkoriban a rajongók a zenekart a Keleti pályaudvar kultúrteremében láthatták rendszeresen. Tagok Jelenlegi tagok Zsendovits Imre (ének) Benkő Zsolt (gitár) Kossuth Gábor (gitár) Terényi László (basszusgitár) Horváth András (billentyűsök) Muszta István (dob) Alapító tagok Cserhalmi István, billentyűsök Horkai László, ritmusgitár, ének Jeszenszky István szólógitár, ének Szenczy Miklós dob, zenekarvezető Udvarnoki András, basszusgitár Zsendovits Imre, ének Hármashatár A hármashatár olyan földrajzi pont, ahol három egyenrangú terület találkozik (leginkább ország, de lehet megye, járás, stb). Ezeket a pontokat több helyen emlékmű is jelzi. 2008-ban 157 ország hármashatára volt nyilvántartva, Afrikában 55, Közép-Amerikában csak 2. A legtöbb hármashatára Kínának van. Magyarország hármashatárai Megye- és egykori vármegye-hármashatárok Az egykori Arad , Békés és Csanád vármegyék ma Békés megyében található hármashatáránál határkövet és emlékoszlopot állítottak. A mai Somogy , Tolna és Baranya megyék hármashatárát kopjafa jelöli. Los Alamos megye Los Alamos megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Új-Mexikó államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Los Alamos. Lakosainak száma 17 798 fő (2013. július 1.). Los Alamos megye Sandoval megyével határos. Népesség A megye népességének változása: Discosura A Discosura a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nemet Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte írta le 1850-ben, jelenleg az alábbi 5 faj tartozik ide: zászlósfarkú fecskekolibri (Discosura longicaudus) zöld fecskekolibri (Discosura conversiii) bóbitás fecskekolibri (Discosura popelairii) feketehasú fecskekolibri (Discosura langsdorffi) rézfényű fecskekolibri (Discosura letitiae) Nemesbikk Nemesbikk község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban, Miskolctól 49 kilométerre délre. Története Elsőként a Váradi Regestrumban említik, 1221-ben. A középkortól egészen a 19. századig nagyrészt nemesek lakták. A török hódoltság ideje alatt az egri bégnek fizetett adót. A szomszédos település, Parasztbikk a török időkben elpusztult, de később újjáépítették, csak a 17. században szűnt meg végleg. Népcsoportok A település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát. Népesség A település népességének változása: Környező települések Hejőbába (3 km), Hejőkürt (7 km), Oszlár (5 km), a legközelebbi város: Tiszaújváros (14 km). Balogh család (mankóbüki) A Balogh de Mankó Bük vagy mankóbüki Balogh család Sopron vármegyei (Bük) nemes család. A vármegye 1719. évi nemesi összeírásában István, Miklós és János, 1725-ben István, Miklós és 3 János, 1754-ben id. és ifj. János, középső János, Mihály és Péter, 1756-ban id. és ifj. János, másik János és László vétettek fel a kétségtelen nemesek közé. Az 1754–55. évi összeírásban igazolták nemességüket. A család Vas vármegyébe is elszármazott, ahol János és fia, József 1795-ben Sopron vármegyének június 2-án kelt bizonyítványával igazolták nemességüket. 1823-ban a fent említett József és fiai: József, Antal és Károly kaptak nemességükről bizonyítványt. A család címere vörös mezőben könyöklő, három fekete strucctollat tartó kar, sisakdísze három fekete strucctoll. A család egyes tagjai időközönként más címereket is használtak. Így például János, 1691-ben Sopron vármegyei esküdt, később szolgabíró címerpajzsában a könyöklő kar kardot tart, sisakdísze pedig a kar. Károly 1848–1849-es honvéd huszár őrnagy jobbharánt vágott pajzsú címerében, a bal felső vörös mezőben három strucctoll, a jobb alsó zöld mezőben kardot tartó könyöklő kar látható, sisakdísze három strucctoll. A család generációi szolgáltak az osztrák császári hadseregben és később Budapestet is. Mankóbüki Balogh Károly Imre Madách unokaöccse feltámasztotta őt, mint az alsósztregovai Madách-kastély fiát.. Utagava Kuniszada Utagava Kuniszada (����, nyugaton Utagawa Kunisada, más néven ������, III. Utagava Tojokuni) (1786. – 1865. január 12.) japán festő, a 19. századi japán ukijo-e stílusú fametszetek egyik legnépszerűbb, legtermékenyebb és anyagilag legsikeresebb tervezője volt. ANO 2011 ANO 2011 (csehül: Akce nespokojených občanů, ANO; magyarul: Elégedetlen Polgárok Akciója, más értelemben az ANO Igen-t jelent) egy csehországi, centrista, populista párt, amit Andrej Babiš Csehország második leggazdagabb embere, a MAFRA médiacég és az Agrofert-konszern tulajdonosa alapított. Az Akce nespokojených občanů (rövidítve ANO), mint mozgalom, 2011 novemberében alakult. Párttá 2012. május 11-én alakult. A közvéleménykutatások szerint jelenleg az ANO toronymagasan vezet. Ebből erősen valószínűsítható, hogy meg fogja nyerni a 2017. október 20-21-én esedékes cseh parlamenti választásokat, jelentősen maga mögé utasítva a Cseh Szociáldemokrata Pártot, amely mellett kisebbik koalíciós pártként 2014 eleje óta kormányoz, a Sobotka-kormány részeként. Története A párt alapításának ötlete Babištól ered, aki rendszerszintű korrupcióról kezdett beszélni. Ezen kijelentéseit csehek ezrei támogatták, így 2011 novemberében az ANO hivatalos is politikai párt lett. A párt első komoly sikerét 2013-ban érte el, amikor a 2013-as csehországi parlamenti választásokon 18,7%-ot ért el, amivel a Cseh Képviselőházban 47 mandátumot kapott, amivel a Cseh Szociáldemokrata Párt mögött második helyen végzett. 2014. január 29-én az új Bohuslav Sobotka által vezetett kormány koalíciós pártja lett: a párt alapító Babiš lett a pénzügyminiszter. A párt kapta az igazságügyi, honvédelmi, közlekedési, regionális fejlesztési és környezetvédelmi tárcákat. 2014 novemberében a párt a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád teljes jogú tagjává vált. Ideológia A párt centrista, gazdasági liberális és számos kérdésben a Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Néppárt álláspontjával azonos képvisel. Taszilin-Ádzser A Taszilin-Ádzser, Tasszili n’Addzser vagy n’Addzser-fennsík (arabul: ������ �����) hegyvonulat a Szahara algériai részén, amely mintegy 500 km hosszan nyúlik el é. sz. 26° 20′, k. h. 5° 00′26.333333333333, 5-től é. sz. 24° 00′, k. h. 10° 00′24, 10-ig). Legmagasabb pontja a 2158 m magas Afao é. sz. 25° 10′, k. h. 8° 11′25.166666666667, 8.1833333333333 az Adrar hegységben. A hegység legfőbb anyaga a homokkő, amelynek eróziója különös formákat hozott létre. A magasságnak és a kőzet víztartó-képességének köszönhetően a növényzet gazdagabb, mint a környező sivatagban. A ritkás erdőben olyan veszélyeztetett endémikus fajok is találhatóak, mint a szaharai ciprus és a szaharai mirtusz.[forrás?] A sziklarajzok A hegység különlegességét a ritka növényfajok mellett a Világörökség listájára szintén felkerült világhírű sziklarajzok adják, amelyek abban az időszakban születtek, amikor az éghajlat még nedvesebb volt, és a sivatag helyén szavanna terült el. A legutóbbi jégkorszakban Észak-Afrikának ez az akkor még mediterrán éghajlatú területe valószínűleg aránylag sűrűn lakott volt. Az első ábrázolások i. e. 6-5. évezred táján keletkeztek, és alkotóik egy vadászó életmódot folytató törzsből kerültek ki. Az ásatások vadászeszközöket, cserépmaradványokat tártak fel. A képek a vadászat jeleneteit és a területről rég kihalt állatokat, többek között gazellákat, zsiráfokat ábrázolnak. A nagyméretű képeket porrá tört palából és tojásfehérjéből álló, sárga, barna és különböző árnyalatú vörös festékből készítették. A második korszakot „kerekfejű”-nek nevezik a feltűnően nagyméretűnek ábrázolt fejek miatt. A fejeket gyakran szarvak illetve tollkorona díszítik. Az i. e. 4000 és i. e. 1500 közötti korszak a szarvasmarha-ábrázolásokról ismeretes. Ezek az állatok az állattenyésztés megjelenését jelzik a hegység területén. A kultikus jelenetek mellett ebben az időszakban már hétköznapi jeleneteket is ábrázoltak igen életszerűen. Az egyiptomi művészet hatása érezhető a következő korszakban készült ábrázolásokon. A képeken olyan tetoválások láthatóak, mint amilyeneket Közép-Afrikában egyes törzsek ma is használnak.[forrás?] Az ezt követő korszak már a hanyatlás korszaka volt, sziklarajzok egyre elnagyoltabbak, alacsonyabb színvonalúvá váltak. Az éghajlat változása egyre nehezebbé tette a körülményeket, a törzsek elvándoroltak vagy kihaltak, a terület elhagyatott lett. Az utolsó rajzok i. e. 200 körül készültek. A képeket elfeledték, az arra járó nomádok nem érdeklődtek irántuk. Az értékes leletről csak a múlt század ötvenes éveiben értesült a világ, amikor Henri Lhote közzétette a sziklafestmények és karcolatok képeit, amelyeket évezredeken keresztül megőrzött a száraz sivatagi időjárás. Az alkotások és a körülöttük fekvő Tasszilin-Ádzser Nemzeti Park 1982 óta a Világörökség által védett terület. Kenya a 2012. évi nyári olimpiai játékokon Kenya a nagy-britanniai Londonban megrendezett 2012. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 4 sportágban 47 sportoló képviselte, akik összesen 12 érmet szereztek. Atlétika * – egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Moneva Moneva település Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Moneva Lécera, Muniesa, Blesa, Moyuela, Azuara, Samper del Salz, Lagata és Letux községekkel határos. Lakosainak száma 103 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Bushnell (Florida) Bushnell város az USA Florida államában. Lakosainak száma 2050 fő (2000). Népesség A település népességének változása: Stazione di Sant’Antonino di Saluggia Stazione di Sant'Antonino di Saluggia vasútállomás Olaszországban, Saluggia településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Torino–Milánó-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Saluggia Stazione di Livorno Ferraris Justh Zsigmond Justh Zsigmond (Pusztaszenttornya, 1863. február 16. – Cannes, Franciaország, 1894. október 9.), magyar író. Életrajza Budapesten kezdte tanulmányait és külföldi főiskolákon: Kielben, Zürichben, Párizsban folytatta és fejezte be. Eleinte nemzetgazdasági tanulmányokra készült, de Taine-nek, a világhírű francia esztétikusnak tanácsára a szépirodalomnak szentelte magát. Jelentékeny talentuma Párizs nagyvilági légkörében, a francia szépirodalmi áramlatok közvetlen hatása alatt fejlődött; általában kiterjedt baráti összeköttetései voltak a francia politikai, társadalmi, irodalmi és művészeti világ kitűnőségeivel; négy telet töltött Párizsban, ahol a szalonok kedvelt látogatója volt, és szenttornyai kastélyában gyakran látta ő is vendégül a hazai és külföldi szellemi élet számos nevezetes alakját. Első művei: Páris elemei, Káprázatok (Budapest 1887); Művész-szerelem (regény, Budapest 1888); némiképp egyénisége rovására éreztetik a nyugati, különösen a naturalisztikus hatást. Elemző erejével nemsokára az alföldi népélet felé fordult, melynek mai sajátos életét és tipikus alakjait nagy szeretettel rajzolta, így a gányót, a nazarénust stb. A puszta könyve (Budapest 1891); Gányó Julcsa (1893) s a Delelő sok eredeti impresszióval alkotott irodalmi életképek, Justh legjelesebb művei; tárgyuk népies, de tárgyalásuk nem naiv, hanem modern, analizáló, s érdeme, hogy a paraszt-társadalom erkölcsi oldalával és mélyebb kérdéseivel foglalkozik. Tervezett egy regényciklust A kiválás genezise címmel, melybe filozófiáját kívánta belefoglalni; ennek volt tagja a Gányó Julcsa és szintén 1893-ban megjelent Pénz legendája, mely utóbbi a magyar arisztokráciát festi, és utolsó regénye a Fuimus (1894). Tüdőbaja, mely ellen hol Olaszországban, hol Indiában, hol a francia Riviérán keresett menedéket, megölte; Szentetornyán temették el. Érdekes és nem sikertelen kísérlete volt, hogy birtokán paraszt-színházat állított, melyben a néppel magyar népszínműveket, továbbá klasszikus drámákat, Shakespeare és Molière darabokat adatott elő; a betanítást maga vezette. Korai halála irodalmunkat egy nemes és finom és még fejlődésben levő szellemtől fosztotta meg, melyben azonban több volt az észlelő és elemző képesség, mint a művészi alkotó erő. Nevét ma vasútmegálló őrzi: a Kiskunfélegyháza–Szentes–Orosháza-vasútvonalon Gádoros és Szentetornya között található Justhmajor megállóhely. Művei, szövegkiadások Káprázatok ; Pallas, Bp., 1887 Művész szerelem ; Pallas, Bp., 1888 Páris elemei ; Révai, Bp., 1889 A puszta könyve ; Singer-Wolfner, Bp., 1892 Sigismond de Justh: Le livre de la pousta ; franciára ford. Guillaume Vautier; Ollendorff, Paris, 1892 A kiválás genezise. Tanulmányok / Gányó Julcsa ; Singer-Wolfner, 1893-1894 Nazarénsti ; csehre ford. Gustav Narcis Mayerhoffer; Simácek, Praha, 1896 Rózsa Miklós : A hit. Népszínmű ; Justh Zsigmond Gányó Julcsa novellája alapján; Lampel, Bp., 1902 ( Fővárosi színházak műsora ) A pénz legendája ; Franklin, Bp., 1905 ( Magyar regényírók képes kiadása ) Online Fuimus. Regény ; Franklin, Bp., 1906 ( Magyar regényírók képes kiadása ) Online Ádám. Regény ; sajtó alá rend. Kozocsa Sándor; Athenaeum, Bp., 1941 ( Athenaeum olvasótára ) Justh Zsigmond naplója ; sajtó alá rend., bev., jegyz. Halász Gábor; Athenaeum, Bp., 1941 Fuimus. Regény ; sajtó alá rend., bev. Benkő László; Szépirodalmi, Bp., 1957 A kiválás genezise ; sajtó alá rend. Szalontay Mihály, utószó Diószegi András; Szépirodalmi, Bp., 1969 ( Magyar elbeszélők ) Justh Zsigmond naplója és levelei ; vál., jegyz., sajtó alá rend. Kozocsa Sándor, idegen szövegek ford. Zsámboky Zoltán, utószó Kozocsa Sándor; Szépirodalmi, Bp., 1977 ( Műhely ) A pénz legendája és más kisregények ; szöveget átd., utószó Gángó Gábor; Unikornis, Bp., 2000 ( A magyar próza klasszikusai ) Justh Zsigmond válogatott művei. Szerzői kötetek ; sajtó alá rend., jegyz. Kiczenko Judit és Kardeván Lapis Gergely, Műkedvelők c. regény ford. Nagy Judit; Ráció, Bp., 2013 ( Kötelező ritkaságok) Az utazás filozófiája. Útirajzok, novellák ; Kortárs–OSZK, Bp., 2013 Szakirodalom Richard Harding Davis: Geschichte ohne Ende. Und andere Novellen von Matschet, Sigismund Justh ; Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart–Leipzig, 1894 ( Bibliothek der fremden Zungen ) Gálos Magda: Sigismond Justh et Paris. Contributions á l'historie des relations littéraires franco-hongroises dans la deuxiéme moitié du XIXe siécle ; Sárkány, Bp., 1933 ( Specimina dissertationum Facultatis Philosophicae Regiae Hungaricae Universitatis Elisabethinae Quinqueecclesiensis ) Bertha Zoltán: Justh Zsigmond ; Bokor, Bp., 1941 Kiss Gizella: Justh Zsigmond ; Nagy S. Ny., Bp., 1942 Benkő László: Justh Zsigmond. 1863-1894 ; szerzői, Bp., 1957 Elek László: Justh Zsigmond ; Békés megyei Tanács, Gyula, 1964 Pór Péter : Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége ; Akadémiai, Bp., 1971 ( Irodalomtörténeti füzetek ) Justh Zsigmond parasztszínháza ; vál., sajtó alá rend. Beck Zoltán; s.n., Békéscsaba, 1973 ( Bibliotheca Bekesiensis ) Vitányi Borbála: Justh Zsigmond írói névadása ; ELTE, Bp., 1984 ( Magyar névtani dolgozatok ) Gálos Magda: Justh Zsigmond művelődéspolitikai törekvései ; Új Aurora, Békéscsaba, 1988 ( Új Aurora kiskönyvtár ) Elek László: Három jubileum ; "A hónap" Szerkesztősége–Táncsics Diák-Pedagógus Egyesület, Orosháza, 1991 ( A hónap könyvei ) Justh Zsigmond nyomában ; szerk. Pongó Bertalan; Önkormányzat, Gádoros, 2000 ( Gádorosi füzetek ) Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Georges Leclanché Georges Leclanché (Parmain, Seine et Oise, 1839. – Párizs, 1882. szeptember 14.) francia kémikus. A szárazelemet 1866-ban találta fel, és a neve után Leclanché-elemnek nevezték el. Egy cink serlegből áll, amit egy zselatinnal besűrített ammónium-klorid oldattal töltenek meg. Ebbe a serlegbe szén elektródát merítenek, amit porított barnakővel (mangánoxid) fednek be. Ebben az évben a párizsi kiállítás érmét kapta meg. Az elemet a belga Vasút és a belga Távirda azonnal bevezette. Később (1871) az elemet tökéletesítette. 3302 Schliemann A 3302 Schliemann (ideiglenes jelöléssel 1977 RS6) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1977. szeptember 11-én. Treitz Péter-emlékérem A Treitz Péter-emlékérem a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társasága által 1973-ban alapított díj. Az emlékérmet rendszerint egy személynek ítélik oda és a Társaság által két-három évenként megrendezésre kerülő Talajtani Vándorgyűlésén adják át. Díjazottak 1973 Stefanovits Pál Kertész Lajos 1975 Szűcs László agrokémikus, talajkutató Bakondiné Zámory Éva 1977 Pecznik János 1979 Fekete Zoltán pedológus, agrogeológus, agrokémikus, főiskolai és egyetemi tanár Szabolcs István agrokémikus, talajkutató Jassó Ferenc Arany Sándor 1982 Bacsó Albert Szegi József 1983 Láng István 1985 Latkovics Györgyné Medve Irén 1986 Sarkadi János 1988 Darab Katalin 1991 Füleky György 2000 Máté Ferenc 2002 Filep György 2004 Szabóné Kele Gabriella 2008 Bidló András 2010 Tóth András 2014 Szendrei Géza 2016 Csákiné Dr Michéli Erika 2018 Szabó Péter Le Favril (Nord) Le Favril település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 508 fő (2015). Le Favril Fesmy-le-Sart, La Groise, Landrecies, Maroilles és Prisches községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Acetiléndikarboxilát Az acetiléndikarboxilát egy kétszeresen negatív anion, képlete: C4O42- vagy [O2C−C≡C−CO2]2−. Az acetiléndikarbonsav sója. Az acetiléndikarbonsavnak az egyszeresen negatív töltésű anionja a hidrogénacetiléndikarboxilát: HC4O4−. Előállítása és reakciói A kálium-acetiléndikarboxilát só – K2C4O4 – az acetiléndikarbonsav szokásos szintézisének köztiterméke. Mindkét vegyületet E. Bandrowski állította elő 1877. Az acetiléndikarboxilát anion a fémorganikus komplexekben ligandumként szerepelhet, ilyen például a réz(II)-vel és 2,2'-bipiridinnel alkotott kék színű polimer komplexe: [Cu2+ · C4O42− · (C5H4N)2]n. A tallium-acetiléndikarboxilát – Tl2C4O4 – 195 °C-on bomlik, melynek eredményeként pirofóros talliumpor marad vissza. Fogas Péter Fogas Péter (Budapest, 1944. március 28. – Budapest, 1986. március 16.) grafikusművész. Édesapja néhai Fogas József, az 1920-as, 30-as évek kiemelkedő bokszolója volt. Érettségi után néhány évvel sikeresen felvételizett a Magyar Iparművészeti Főiskola typo-grafikai tanszékének alkalmazott grafika szakára, ahol 1974-ben diplomázott mint tervező művész. 1970-ben megnyerte az akkori politikai plakátpályázatot, győztes munkája az utcákon is látható volt. 1970-től kétévente részt vett részt a Varsói Biennálén. Ennek kapcsán 1974-ben munkájára felfigyelt Andy Warhol és meghívta egy amerikai kiállításra, amin nem tudott részt venni, mert munkái kiküldéséhez szükség lett volna – az akkori rendelkezések miatt – a Magyar Nemzeti Bank engedélyére, de ezt nem kapta meg. Rendszeresen tervezett könyvborítókat (Magvető- és Örkény-sorozat), filmplakátokat (Partizánok, Szerelem a háborúban), céglogókat, emblémákat (Bútorért), illetve részt vett szinte az összes, HUNGEXPO által szervezett, magyar és külföldi kiállítások grafikáinak tervezésében. Tagja volt az 1982-ben megrendezett Hamburgi Magyar Napok – melynek emblémája egy bála alakú bűvös kocka (egyik tanára Rubik Ernő volt a főiskolán) – és az OMÉK Kiállítás és Vásár nívódíjas tervezőkollektívájának. Az OMÉK-ra tervezett emblémája hosszú éveken keresztül volt a vásár logója. Dolgozott Plovdivban (vadászati vásár), Párizsban, Nyitrán, České Budějovicében, Londonban, Koppenhágában, Kielben, Moszkvában, Klagenfurtban, Odesszában. 1985 novemberében volt az utolsó külföldi munkája Salzburgban. Archosauria Az Archosauria (ógörögül: „uralkodó gyíkok”) a hüllők osztályának (Reptilia) Diapsida alosztályába tartozó Archosauromorpha alosztályág egyik osztaga. Ma mindössze két csoport képviseli az alosztályágat: a krokodilok (Emydosauria, Crocodylia) és a madarak (Aves) (a krokodilok közelebbi rokonai a madaraknak, mint a többi hüllőnek!). Általános jellemzők A csoport rendkívül változatos a kihalt alakokkal együtt, így közös jellemzésük nehéz. A madarak csontvázrendszerének felépítése jelentősen eltér az alosztályág többi csoportjától, így az alul leírtak nem mindig jellemzőek a madarakra is. A koponyájuk ugyan diapszida-típusú, ám az alsó halántékablak sohasem nyílik ki. Ezzel szemben a koponyán a szemnyílás alatt található egy ún. ’’praeorbitalis’’ nyílás. Így az Archosauriák koponyáját gyakran triapszida-koponyának nevezik. A koponyacsontba valódi gyökeres fogak ékelődnek, ami rajtuk kívül csak az emlősökre (Mammalia) jellemző. A fogak felépítése, elhelyezkedése egyes csoportokon belül is jelentősen eltérhet az életmód függvényében. Az Archosauriák egy része két lábon járt (biped járás), amit a függesztőövek (váll- és medenceöv) és a végtagok erőteljes módosulása tett lehetővé. Életmód Az Archosauriák többsége szárazföldön élő, gyors mozgású hüllő volt. A vízi életmódhoz másodlagosan alkalmazkodott csoportok sohasem érték el azt a mozgáskészséget a vízben, amely például a halgyíkokat (Ichtyopterygia) vagy a Plesiosauriákat jellemezte. A levegő meghódításában a messzemenően legtöbbet felmutató csoport. Két klád is, a madarak és a repülő őshüllők is meghódították a levegőt. Táplálkozásmódjuk is különféle volt: ismeretesek növényevők és ragadozók is (akárcsak a ma élő madarak között). Törzsfejlődés, rokonsági kapcsolatok Az Archosauriák törzsfejlődése vitatott, őseiket az Eosuchiamorphák között kell keresnünk. Közös tőből erednek az Ichtyopterygiákkal (alosztályág) és a Lepidosauriákkal (Lepidosauromorpha alosztályág; pikkelyes hüllők), azok testvércsoportját alkotják. Kialakulásuk a felső permben történt, virágkoruk a mezozoikum óta egészen máig tart. Az Archosauriákat ma két állatcsoport képviseli: a krokodilok és a madarak. A ma élő csoportok kladogramján egymás testvércsoportjaként jelentkeznek, tehát közös őstől erednek (bár nem közvetlenül). A madarak testvércsoportja a hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia), melyekkel egy kládba vonhatók. E klád testvércsoportja a madármedencéjű dinoszauruszok (Ornithischia). Ezt a kládot közösen Dinosauria csoportnak nevezzük, melynek testvércsoportja a Herrarasaurus, majd az Eoraptor, és végül alapi helyzetben vannak a kládon a repülő őshüllők (Pterosauria). E klád neve: Ornithodira, melynek egyetlen ma élő csoportja tehát a madarak. Az Ornithodira testvércsoportja a Crurotarsi, melybe egyetlen élő rend tartozik, a krokodilok. Az ő testvércsoportjuk az Aetosauria ordo, lentebb Rauisuchia rend, alapi helyzetben pedig a Parasuchia (Phytosauria) rend. A két fő kládon kívül még kisebb rendek is tartoznak az Archosauromorpha alosztályágba: Choristodera, Prolacertiformes, Rhynchosauria, Trilophosauria. E csoportok természetesen már kihaltak. 1968–1969-es német férfi kézilabda-bajnokság (első osztály) A német férfi kézilabda-bajnokság 1968–1969-es szezonja volt a bajnokság harmadik kiírása. A bajnok a VfL Gummersbach lett. Északi csoport Kiesett: BSV 98 Solingen, Eintracht Hildesheim. Feljutott: TV Oppum, VfL Bad Schwartau. Déli csoport Kiesett: TSV Birkenau und TV 05/07 Hüttenberg. Feljutott: TSV 1896 Rintheim und TV Großwallstadt. Döntő A döntőt Dortmundban rendezték. VfL Gummersbach – SG Leutershausen 21:13. Cullodeni csata A cullodeni csata 1746. április 16-án zajlott a Skót-felföldön II. György brit király és a Stuart-házi Charles Edward Stuart jakobita herceg között. Előzmények II. György Hannover-házi brit király uralkodása idején érte el csúcspontját Skóciában a Stuart-restauráció híveinek szervezkedése. A trónjától megfosztott és száműzött Stuart-házi és katolikus vallású II. Jakab angol király nem mondott le trónjáról, hanem folyamatosan megpróbálta visszaszerezni azt támogatói, a jakobiták segítségével, akik II. Jakabot tartották Anglia, Skócia és Írország legitim uralkodójának. Törekvése sikertelen volt, de fia, James Francis Edward Stuart és unokája, Charles Edward Stuart folytatták küzdelmét a trón visszafoglalásáért. A második jakobita felkelés A Skóciában 1715-ben kitört első jakobita felkelést 1745-ben – a francia támogatás ígéretével, amely végül nem jött létre – egy sokkal nagyobb összefogás követte Charles Edward Stuart vezetésével. A herceg politikai befolyását és kapcsolatait latba vetve jelentős összeget gyűjtött össze, amelyen fegyvereket vásárolt, és 1745 szeptemberében csapataival partra szállt Skócia partjainál. Önkéntes katonáin kívül sikerült megnyernie több skót klán bizalmát, így szeptember 21-én egy taktikai csellel fényes győzelmet aratott az angolok felett az Edinburgh-hoz közeli Prestonpansnál. A fellelkesült sereg több csatát is megvívott ezután változó sikerrel. A herceg Anglia felé vonult, ám Carlisle ostroma nem sikerült, így a jakobita felkelés pusztán Skóciára szorítkozott, de ott szívósan ellenállt a növekvő angol túlerőnek. A legnagyobb sikert Falkirknél, 1746. január 17-én érte el. A képzett vöröskabátos angol gyalogság ellen szinte csak a skót klánok tartánba öltözött pajzsos-kardos felkelőit tudta felállítani. A keménykötésű felföldiek azonban képesek voltak akaratukat rákényszeríteni az ellenségre, és a nekik kedvező közelharcban dőlt el a csata. A további eredményeket megakadályozandó az angol sereg folyamatosan kapta a megerősítő utánpótlást, így Charles Edward herceg egyre inkább visszaszorult a skót felföldre. A kedvezőtlen időjárási viszonyok, az éhezés is egyre inkább rontotta a seregben uralkodó morált. Április 12-én éjjel a herceg, a meglepetés erejében bízva, megtámadta a pihenő angol tábort, azonban nem jártak sikerrel. Ennek következtében a hannoveriek előrenyomulásakor a jakobita sereg már jelentős veszteségeket szenvedett. Kénytelenek voltak visszahúzódni az Invernesshez közeli Culloden Moorig, arra a mocsaras területre, amitől többen is óva intették a herceget. A csata 1746. április 16-án tehát itt érkezett el az utolsó csata napja. A megközelítőleg egyenlő létszámban felsorakozott két sereg felszerelésében, felkészültségében és képzettségében óriási különbségek voltak. Míg a II. György király legfiatalabb fia, Vilmos Ágost (1726 - 1765), Cumberland hercege által vezetett, kiválóan képzett angolok dragonyos lovasezreddel, lövegekkel, kartácsokkal rendelkeztek, a skót felkelők – néhány ágyútól eltekintve – szinte csak kaszákkal, pallosokkal, kardokkal és tőrökkel felfegyverkezve indultak a halálba. A cullodeni csatamező sík felülete sem kedvezett az „Üss, fuss, rejtőzz!” taktikát kedvelő skótoknak, így az első eldördülő kartácstűz iszonyú pusztítást végzett a parancsra várók soraiban. A roham elmaradása végzetes hibának bizonyult: a megbomlott sorok kétségbeesve igyekeztek menekülni a rájuk zúduló ágyú- és golyózápor elől. Mivel a megszokott, test test elleni harcmodorukat nem sikerült ellenfelükre kényszeríteni, a dragonyosok azonnal és kíméletlenül lemészárolták a menekülőket. A véres ütközet még egy óráig sem tartott. Azoknak a túlélőknek volt csak némi esélyük, akik a hegyekben kerestek menedéket, de a tisztogatások őket is utolérték, és még jó néhány évig eltartottak. Akikre rábizonyították az árulás tényét, bebörtönözték és kivégezték. Charles Edward herceg egy keskeny lélekvesztőn, álruhában menekült Skye-szigetére Flora MacDonald segítségével, ahonnan továbbutazott Franciaországba. A cullodeni vereség után a Stuart-ház már nem tett több kísérletet a trón visszaszerzésére. A csata következményei A brit kormány végleges megoldásra törekedett a skót kérdés rendezésében: betiltotta a hagyományos viseletet (tartán), a skót dudát, a fegyverek viselését claymore (kétélű skót kard), dirk (skót tőr), sgian-dubh (elrejtett tőr), sőt, még az ősi gael nyelven sem szólalhattak meg. Ezek az intézkedések lassan elsorvasztották a jakobita törekvéseket, és nem csak a skót klánrendszer, a hagyományok és szokások végét, hanem egy nép identitásának megszűnését is jelentették. Puffertúlcsordulás Az informatikai biztonság, illetve a programozás területén a puffertúlcsordulás (ang.: buffer overflow vagy buffer overrun) olyan szoftverhiba, sokszor biztonsági rés, melynél egy processz a fix hosszúságú tömbbe (puffer) történő íráskor nem ellenőrzi annak határait, így azt (például túl hosszú bemeneti adatok miatt) túlírva a szomszédos memóriaterületet írja felül. A felülírt memóriaterületen más adatok, a program változói, a program futását vezérlő adatok (programkód) is lehet. Ez a program hibás működéséhez, futásának befejeződéséhez (lefagyás) vagy a rendszer biztonságának sérüléséhez is vezethet. A puffertúlcsordulást olyan bemeneti adatok is kiválthatják, melyek célja egy programkód lefuttatása, vagy a program működésének megváltoztatása. Így biztonsági rést jelenthet; számos exploit alapul puffertúlcsorduláson. A határellenőrzés (korlátellenőrzés) hatékonyan megakadályozza a puffertúlcsordulásos hibákat. A puffertúlcsordulás kapcsán leggyakrabban a széles körben elterjedt C és a C++ programozási nyelveket szokás említeni, mivel ezek nem tartalmaznak beépített védelmet a memória bármilyen területének fölülírása ellen, és a beépített 'buffer' típus sem végez határellenőrzést. Technikai leírás Puffertúlcsordulás akkor történik, amikor egy pufferbe írt adat, a határellenőrzés hiánya miatt a lefoglalt puffer melletti memóriacímeken lévő adatokat felülírja. Ez leggyakrabban stringek egyik pufferből a másikba másolásakor történik. Példa A következő példában egy program két, a memóriában egymás mellett elhelyezkedő adatelemet definiált: egy 8 bájt hosszúságú stringpuffert, A-t, és egy kétbájtos egészt, B-t. Kezdetben A csak nulla bájtokat tartalmaz, B pedig a 3-as számot. A példában a stringet alkotó karakterek egybájtosak. Ezután a program megkísérli a „túlmegyek” stringet eltárolni az A pufferben, null karakterrel lezárva. A string hosszát nem ellenőrzi a program, így felülírja B értékét: Bár a programozó egyáltalán nem akarta B értékét megváltoztatni, mégis felülírta egy olyan számmal, ami részben egy stringből származik. Ebben a példában, big-endian bájtsorrendet és ASCII kódtáblát feltételezve a „k” karakter és a mögötte álló zéró bájt együtt a 27392 számot adja ki. Ha B-n kívül más változót nem használna a program, egy hosszabb, B végén is túlmenő string írásakor valószínűleg hibát okozna, pl. segmentation faultot (felszabadított területre mutatási hibát), és a processz futásának a rendszer véget vetne. Tűzfegyver A tűzfegyver olyan lőfegyver, amely a lövedék kilövéséhez szükséges energiát valamilyen hőfejlődéssel járó kémiai folyamat (égés, vagy robbanás) révén nyeri. Az ekkor keletkező magas hőmérsékletű, nagy térfogatigényű gáz fejti ki a lövedékre azt a tolóerőt, ami a fegyverből vagy fegyverről való kilövéshez szükséges. A lövedék ki- vagy lelövéséhez szükséges hőenergiát az erre kifejlesztett lőpor ún. gyorségése (másik nevén lobbanása), illetve egyéb folyékony, vagy szilárd halmazállapotú hajtóanyag kémiai reakciója szolgáltatja. A régi tűzfegyverekben ehhez különféle összetételű fekete lőport használtak, a modern tűzfegyverekben pedig füstmentes lőport, korditot, vagy más robbanóanyagot, hajtóanyagot alkalmaznak. A tűzfegyvereket alkalmazó haderőnemek gyűjtőneve a tüzérség (szárazföldi, tengeri, légi). Csoportosítása Csővel nem rendelkező tűzfegyverek Ezek a reaktív, sugárhajtású tűzfegyverek: rakéták robotrepülőgépek Csöves tűzfegyverek A csöves tűzfegyverek egyik legfőbb szerkezeti eleme a fegyvercső. Kézi csöves tűzfegyverek: gépkarabélyok , géppisztolyok , géppuskák , karabélyok , kurtályok, mordályok, muskéták , pisztolyok , puskák . Közepes és nehéz csöves tűzfegyverek: a különféle lövegek ( ágyúk , tarackok , ágyútarackok, tarackágyúk, mozsarak , aknavetők , vasúti lövegek, hajóágyúk stb.). Működési elv szerint egylövetű (elöl- ill. hátultöltő) ismétlő: Amellyel töltény fegyverbe helyezése nélkül a fegyverrel egymás után legalább két lövés leadható öntöltő (félautomata): Az ismétlő fegyver definíciója, kiegészítve azzal, hogy két lövés leadása között kizárólag az elsütőbillentyű működtetésére van szükség. önműködő (automata) , köznyelvén gépfegyver: Az öntöltő fegyver definíciója, kiegészítve azzal, hogy a fegyver az elsütőbillentyű folyamatos működtetésének időtartamán belül (vagy a tár kiürüléséig) folyamatosan tüzel. A folyamatos tüzelés maximális időtartamát a tűzgyorsaság és a tárkapacitás együttesen határozzák meg. Megjegyzés: A félautomata, de nem automata fegyverek elsütőbillentyűjének egyszeri működtetésére a fegyver egy töltényt tüzel. Edentina Az Edentina valószínűleg latin eredetű név, a jelentése fogatlan. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok ajánlott névnap február 26. Institutio Christianae religionis Az Institutio Christianae religionis, röviden Institutio (a latin cím körülbelüli jelentése: „a keresztény vallás rendszere”) Kálvin János fő műve, a kálvinista teológia összefoglalása. A mai napig nagy hatású könyv először 1536-ban jelent meg latinul, 1541-ben franciául, de Kálvin élete során folyamatosan dolgozott rajta, így a végleges latin nyelvű kiadása 1559-ben, a francia 1560-ban jelent meg. A bővítések során a munka körülbelül négy-ötszörös hosszúságúra növekedett, de a terjedelem változása mellett a tartalom vagyis a hittételek változatlanul maradtak. A könyv azzal a céllal íródott, hogy káté, hitvallás és apológia legyen, és a teológiai témák széles körét fedte le, a protestáns egyház szentségekről vallott felfogásától a hit általi megigazulás hittételéig. Támadta a Kálvin által helytelennek tartott nézeteket, elsősorban a római katolikus egyházéit. A mű a 21. században is fontos szerepet tölt be a protestáns (nem kizárólag református) teológiában. Története Kálvin majdnem egész életében, huszonhat éves korától ötvenéves koráig dolgozott ezen a könyvön, amely a bővítések és újabb kiadások ellenére lényegét tekintve ugyanaz maradt. Jelentőségében meghaladta a korábbi protestáns teológusok, például Philipp Melanchthon vagy Ulrich Zwingli műveit, és Philip Schaff egyháztörténész véleménye szerint ugyanolyan klasszikus mű a teológiában, mint Órigenész, Hippói Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás munkái. Kálvin bázeli tartózkodása alatt írta meg az első változatot, amelyet 1535. augusztus 20-án fejezett be. Hatással voltak rá az első reformátori generáció, Luther, Bucer és Zwingli művei. Az eredeti latin nyelvű genfi kiadás 1536-ban jelent meg, egy I. Ferenc francia királyhoz intézett előszóval, amelyet Kálvin a hugenották nevében és védelmére írt. Ezt az előszót az apologetikai irodalom mesterművének tartják. Kálvin egy kísérőlevelet is írt, amelyben a reformátusokat védte a katolikus teológusok által felsorakoztatott vádakkal szemben, elsősorban azt cáfolva, hogy a reformátusok rajongók és forradalmárok lennének, és ezzel együtt küldte el a királynak a könyvet, aki azonban nem olvasta el Kálvin élete során öt latin nyelvű fő változatot jelentetett meg (1536, 1539, 1543, 1550 és 1559), ezek közül leggyakrabban az 1559-esre („Nagy” Institutio) szoktak hivatkozni. Az első francia fordítást Kálvin saját maga készítette és 1541-ben jelent meg, az 1539-es latin változat alapján. A későbbi három francia fordítás készítését szintén Kálvin felügyelte. Ezek a fordítások nagymértékben hozzájárultak a francia irodalmi nyelv kialakulásához. A párizsi parlament 1542. július 1-jén elrendelte a francia kiadás példányainak elkobzását. A IV. Pál pápa idején, 1559-ben kiadott Index librorum prohibitorum azaz tiltott könyvek jegyzéke nem csak az Institutiot, hanem Kálvint mint szerzőt minősítette tilalmasnak (auctores quorum libri et scripta omnia prohibentur). Magát az Institutiot egy korabeli katolikus szerző „az eretnekség Koránja és Talmudja” névvel illette. Az Institutio már a 16. században számos fordítást és kiadást ért meg: 1557-ben megjelent olaszul, 1560-ban holland nyelven, 1561-ben angolul, 1572-ben németül, 1597-ben pedig spanyolul. Népszerűek voltak és üzleti hasznot is hajtottak a könyvhöz készített rövidített, összefoglaló kalauzok, amelyek az olvasók tájékozódását segítették, egyes esetekben folyamatábrákkal és diagramokkal. Az első magyar nyelvű fordítást Bethlen Gábor fejedelem és Rákóczi György kívánságára és támogatásával Szenczi Molnár Albert készítette az 1559-es latin kiadásból, ez 1624-ben Hanauban jelent meg. 1898-ban Szász Domokos erdélyi református püspök tett alapítványt teológiai tankönyvek és tudományos teológiai irodalmi művek kiadására, és első lefordítandó feladatul az Institutio-t jelölte meg. Így került sor 1903-ban Nagy Károly fordításának megjelentetésére, az 1536-os rövidebb változatból. A fordító, a kolozsvári református teológiai intézet tanára, a munka jövedelmét Kálvin műveinek, elsősorban az Institutio 1559-es változatának magyar nyelvű kiadására ajánlotta fel. 1909-ben jelent meg a „Nagy Institutio” magyar fordítása, Ceglédi Sándor és Rábold Gusztáv munkája. Az első Institutio kiadásának 400. évfordulója alkalmából, 1936-ban jelent meg az 1536-os kiadás újabb magyar fordítása, Dr. Victor János munkája. Tartalma A régebbi Kálvin-kutatók több elméletet is felállítottak arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető az Institutio központi témájának: az eleve elrendelés, Isten szuverenitása, Isten akarata, Krisztus vagy az egyesülés Krisztusban. A mai kutatók azonban nagyjából egyetértenek abban, hogy a könyvnek nincs központi témája. Az 1559-es „Nagy” Institutio négy részből áll: az I. könyv tárgya Isten, a teremtés és a gondviselés, a II. könyv a megváltással foglalkozik, ezen belül tárgyalja az emberi bűnt és a Megváltó személyét és cselekedeteit, a III. könyv az egyes emberek szempontjából tárgyalja a megváltást, ebben írja le a hit, az újjászületés, a megigazulás és az eleve elrendelés tanát, a IV. könyv pedig a megváltottak közösségével, azaz az egyházzal foglalkozik. Egyes értelmezések szerint a mű szerkezete a szentháromságtanra épül, illetve az apostoli hitvallást követi – eszerint az első rész az Atyáról, a második a Fiúról, a harmadik a Szentlélekről, a negyedik az egyházról szól. Kálvin teológiájának alapja a Sola Scriptura elvének megfelelően a Biblia, így nem meglepő, hogy az Institutióban majdnem hétezerszer hivatkozik rá, és érvelései mindig a Szentíráson alapulnak. I. A teremtő Isten ismeretéről Isten ismerete és önmagunk megismerése számos ponton összefügg. Isten megismerhető a teremtés egészében, amelyről belső és külső tudásunk van. A belső tudás alapja az „isteni érzete” (sensus divinitatis) illetve a „vallás magja” (semen religionis), amelyet Isten minden emberi lényben elültetett. A külső tudás megszerezhető a természet és a történelem tanulmányozásával; Isten megtapasztalásának ez a módja nem a keresztények kizárólagos sajátja: a teremtés rendjét vizsgálva bárki képes eljutni Isten gondolatáig. Ez a tudás azonban nem elégséges, a keresztény hívő a bibliai kijelentésből ismerheti meg Isten szerepét az emberiség sorsának alakulásában. Isten az embert saját képére teremtette és szabad akaratot adott neki, ez azonban a bűnbeesés miatt megromlott. A valódi, romlatlan, Isten szándékai szerinti emberi természet, Jézus Krisztusban válik láthatóvá. Az ember Krisztuson keresztül fordulhat az igazságos bíró helyett a könyörületes atyához. II. A megváltó Isten ismeretéről a Krisztusban, mely először az atyáknak a törvény alatt, aztán pedig minékünk is az evangéliumban kinyilváníttatott Az első öt fejezet tárgya a bűn, és ennek következménye, a megváltás szükségessége. Az „öröklött bűnnel” kapcsolatban Kálvinnak az az álláspontja, hogy nem a szexuális aktus gyakorlásával közvetítődik (Hippói Szent Ágoston feltételezése szerint), nem is utánzással sajátítjuk el, ahogy Pelagius vélte. Az emberiség Ádámtól örökölte a bűnt és ezt két módon lehet felfogni: realista vagy reprezentatív módon; azaz Ádámot az emberiség ősének vagy reprezentánsának tekintve. Kálvin mindkét értelmezést használja, de úgy tűnik, hogy a reprezentatív értelmezés felé hajlik. Krisztusnak közvetítő szerepe van a bűnbeesés következtében megromlott ember és Isten között; hogy ezt a szerepet betölthesse, egyidejűleg kell rendelkeznie isteni és emberi tulajdonságokkal. A közvetítő eljövetelének előkészületeként Ábrahám és utódai törvényt kaptak; Kálvin szerint az egész zsidó vallás célja az, hogy előremutasson Jézus Krisztusra. Az Ószövetség törvényeinek az életmódra és igazságszolgáltatásra vonatkozó része csak az adott társadalmi-kulturális közegben érvényes, és Kálvin a maga korára nézve ezeket már nem tartja kötelezőnek, szemben az erkölcsi törvényekkel, amelyek örök érvényűek. Az Ószövetség és az Újszövetség között folytonosság és lényegi összefüggés áll fenn: mindkettő az isteni kegyelem Krisztusban való megtestesüléséről szól. Ugyanakkor öt pontban különbség áll fenn a Biblia két része között: Krisztus jelenlétét és megváltó tevékenységét az Ó- és Újszövetség egymást kiegészítve mutatja be. Krisztus emberi lényként engedelmeskedik Istennek, és ezáltal ellentételez minden tartozást, amely a bűn miatt keletkezett. Lutherhez hasonlóan, Kálvin is úgy gondolja, hogy bár Isten Fia emberi természetet öltött magára, de nem vált annak foglyává. Krisztus munkája háromféle módon szolgálatot jelent: pap, próféta és király, azaz az Ószövetség három legfontosabb tisztségét teljesíti be. Papként az emberekért vállalt engesztelő áldozatot; az áldozat értékét Isten választása adja. III. A Krisztus kegyelme elsajátításának módjáról és arról, hogy ebből micsoda gyümölcsök származnak nekünk és micsoda eredmények következnek belőle A harmadik könyv témakörei sorrendben: a hit, az újjászületés, a keresztény élet, a megigazulás és az eleve elrendelés. Isten az Igében jelenti ki nekünk önmagát és a Szentlélek által munkálkodik az ember szívében; a hívő ember pedig erre hittel válaszol. A hitnek Krisztusra kell néznie, mert kizárólag általa ismerhetjük meg Istent. Krisztust csak a Szentírásból ismerhetjük meg. A hit nem egy általános istenismeret, hanem Isten irántunk való kegyelmének, jóakaratának ismerete, amely nem annyira megértésből, mint bizalomból származik. A hívő embernek harcolnia kell a kételkedés ellen, amely egyrészt az emberi tökéletlenségből, másrészt az emberi élet körülményeiből adódik. Az ember válasza a kegyelmi ajándékra, azaz a hitre a bűnbánat. Kálvin lényegében nem tesz különbséget a bűnbánat, a megtérés és az újjászületés között: „vegyesen használják ugyanazon értelemben a következő kifejezéseket: megtérni vagy az Úrhoz visszafordulni, megjobbulni és bűnbánatot tartani.” A hit által a hívő Krisztusba tagolódik (institio in Christum), ezzel elfogadásra talál Istennél, azaz megigazul; ám ez nem függ az erkölcsi megjobbulástól azaz megszentelődéstől. Az eleve elrendelés tanát Kálvin nem logikai úton vezeti le a Szentírásból, hanem tapasztalati tényeken alapuló gondolkodással jut el hozzá. A tapasztalat azt mondja, hogy az evangélium nem érint meg egyformán minden embert, de ezt nem lehet Isten mulasztásának esetleg gyengeségének tulajdonítani - ez az eleve elrendelés misztériuma. A kiválasztás azonban nem jelenti azt, hogy a hívő ember értékesebb, mint a hitetlen, hiszen a bűnbeesés miatt minden ember megérdemelné az elvetést. A kiválasztás nem az ember hitétől függ, nem az ember állhatatosságából származik, a hit azonban láthatóvá teszi a kiválasztást. IV. Azokról a külső eszközökről és támogatásokról, amelyek által Isten minket a Krisztus társaságába hív és abban megtart Kálvinnak az egyházról szóló tanítása nem elvi jellegű, hanem szorosan összefonódik a genfi református gyülekezet megszervezése során végzett munkájával. Ezért Kálvin tanítása nem csupán a római katolikus egyház negatívumainak felsorolása, hanem a Szentíráson alapuló egyházszervezet modelljének felépítése, a hétköznapi életből vett példákkal tűzdelve. A láthatatlan egyháznak azok a tagjai, akik kiválasztottak, azaz kegyelmet nyertek a hitre és az üdvösségre; a látható egyház mindazoknak a híveknek a közössége, akik Istent és Krisztust tisztelik, fölveszik a keresztség szentségét fölveszik, bizonyítják szeretetben való egységüket az úrvacsora vételével, és hallgatják és megtartják Isten igéjét. A gyülekezet tagjai világi rangtól függetlenül egyenlőek. Az egyházi hatalmat a gyülekezet akarata legitimálja, az egyházi hivatalokat választás útján töltik be. A valódi egyház ismertetőjele a szentségek helyes kiszolgáltatása. Kálvin felfogásában a szentségek „külső szimbólumok, melynek révén az Úr lelkiismeretünkbe bepecsételi irántunkvaló jóakaratának jeleit, hogy bár hitünk gyenge, mégis megtartson bennünket.” (A katolikus egyház hét szentsége közül a reformátorok csak kettőt, a keresztséget és az eucharisztiát fogadtak el.) A szentségekben olyan közeli kapcsolatban áll a látható jel és a láthatatlan jelölt között, hogy egyik nyugodtan alkalmazható a másikra, jel és jelölt egymástól megkülönböztethető, de el nem választható (distinctio sed non separatio). Az egyház és a világi hatalom egymással kölcsönhatásban munkálkodnak, mindkettőt az Isten rendelte. Az egyházi uralom, azaz a lelki uralom a keresztényeket a kegyességre és Isten tiszteletére neveli; a világi hatalom arra szorítja az embert, hogy a polgári társadalomban felelősséggel éljen. A világi hatalomnak, még a rossz kormányzatnak is engedelmeskedni kell, egy kivétellel: az ellenállás kötelező, ha a világi előírások szemben állnak Isten parancsaival. A mű magyarul hozzáférhető kiadásai 1536-os kiadás fordítása A keresztény vallás alapvonalai. Ford. Nagy Károly . Budapest: Magyar Protestáns Irodalmi Társaság . 1903. Kálvin János: Institutiója, 1536. Ford. Victor János. Budapest: Stichting Hulp Oost Europa. 1995. (az 1936-os kiadás reprintje) 1559-es kiadás fordítása A keresztyén vallás rendszere. Ford. Ceglédi Sándor és Rábold Gusztáv. Budapest: Református Egyház Zsinati Iroda. 1995. (az 1909-es kiadás reprintje) Tanítás a keresztyén vallásra. Ford. Békési Andor. Budapest: Református Zsinati Iroda. 1986. ISBN 963-300-231-1 (második kiadás 1991) Az keresztyeni religiora es igaz hitre valo tanitas mellyet deakúl irt Calvinus Janos ... ; ... magyar nyelvre forditott Molnar Albert, hasznos és bővséges registromockal egyetemben. Budapest: Balassi; (hely nélkül): MTA Irodalomtudományi Intézete. 2009. ISBN 978-963-506-820-3 (hasonmás kiadás) Institutio Christianae Religionis I-II. A keresztyén vallás rendszere. Ford. Buzogány Dezső. Budapest: Kálvin. 2014. ISBN 9789635582815 Le Fieu Le Fieu egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2008 – 2020 Michel Vacher Forrás http://www.annuaire-mairie.fr/mairie-le-fieu.html Recensement de la population 2015, 2017. december 27. INSEE Prefektúrák annuaire-mairie.fr Saint-Léonard (Vosges) Saint-Léonard település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 1355 fő (2015). Saint-Léonard Saulcy-sur-Meurthe, Anould, Entre-deux-Eaux, Fraize, La Houssière, Mandray és Taintrux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Culpeper megye (Virginia) Culpeper megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Virginia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Culpeper. Lakosainak száma 48 506 fő (2013. július 1.). Culpeper megye Fauquier, Stafford, Orange, Madison, Rappahannock és Spotsylvania megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Georges Valmier Georges Valmier (Angoulême, 1885. április 11. – Montmartre, 1937. március 25.) francia festő, stílusa az impresszionizmustól a kubizmuson át az absztrakt festészetig ívelt. Élete Családja 1890-ben a Montmartre-ra költözött, ott nevelkedett a művészetek, különösen a zene és a festészet szeretetének légkörében. Képzett énekes is volt, rendszeresen énekelte Claude Debussy, Ravel, Gabriel Fauré vagy Erik Satie műveit nagy koncerteken és templomokban. Jelentős hatással volt André Jolivet zeneszerző munkásságára. Katonai szolgálatából (1904-1905) hazatérve felfedezte Cézanne művészetét, amelynek 1907-ben retrospektív kiállítást szentelt az Őszi Szalon. Beiratkozott a Beaux-Arts iskolába, ahol Luc-Olivier Merson a tanára 1909-ig. 1908-ban feleségül vette Jeanne-Félicité Pessinát. Lányuk, Marthe 1912-ben született. 1914-ben mozgósították és bevonult Toul-ba. 1918-as hazatérése után megismerkedett Léonce Rosenberg műkereskedővel, aki akkor már sok, különösen később nevessé vált festő munkásságát támogatta. Rosenberg hamarosan szerződést kötött vele és a későbbiekben is nagy bizalmat tanusított munkássága iránt. 1921-ben személyes kiállítást szervezett számára a Galerie de L' Effort Moderne-ben. 1923 és 1927 között Léonce Rosenberg támogatásával munkáit rendszeresen publikálta a Bulletin de L'Effort Moderne. Az 1930-as évek elején véglegesen áttért az absztrakt festészetre. A kezdetektől tagja volt az Abstraction-Création művészeti csoport igazgató tanácsának. Társai között volt Hans Arp, de Gleizes, Jean Hélion, František Kupka, Tutundjian, Vantongerloo, valamint a magyar Réth Alfréd, akivel közösen alkotott néhány művet Formes dans l'Espace (Formák az űrben) cím alatt. 1932-től betegeskedett, 1937-ben fiatalon elhunyt. Összesen mintegy 300 festményt alkotott életében. Mirebel Mirebel település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 247 fő (2015). Mirebel Bonnefontaine, Baume-les-Messieurs, Châtillon, Hauteroche, Granges-sur-Baume, La Marre, Montigny-sur-l’Ain, Pont-du-Navoy, Verges és Vevy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Opál Színház Az Opál Színház magyar alternatív színházi társulat. Lantos László Triceps alapította 1993-ban Szabadkán. Jelenleg Budapesten működik. Jelenlegi tagjai: Lantos László, Brenner Zoltán, Syporca Whandal, Gulisio Tímea, Falcsik Tigris, Kreutz László, Ürmös Attila. Egykori tagjai (a teljesség igénye nélkül): Bárdos Deák Ágnes, Ladik Katalin, Dévai Nagy Kamilla, Ruff Judy, Gasner János, Paizs Miklós, Buza Krisztina, Csapó Melinda, Hlavathy Zoltán, Holló Imola, Kövér György, Láng Zsolt, Yeanet Poett, Bajka Péter, Kettős Tamás, Szolnok Bence, Major Bálint. Craig-sziget A Craig-sziget Trinidad és Tobago köztársaságának egyik szigete. Elhelyezkedése A Caledonia- és Lenagan- sziget között, Port of Spaintől nyugatra található. Az "Öt sziget" (mely valójában hat szigetből áll) egyike.Koordinátái Koordináták: é. sz. 10° 39′ 41″, ny. h. 61° 35′ 53″10.661411111111, -61.598069444444. Dorengt Dorengt település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 155 fő (2015). Dorengt Esquéhéries, Iron, Lavaqueresse, Leschelle és La Neuville-lès-Dorengt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1917-es magyar atlétikai bajnokság Az 1917-es magyar atlétikai bajnokságon – amely a 22. bajnokság volt, visszakerült a három év szünet után a 10 kilométeres gyaloglás. Korai norvég black metal mozgalom A korai norvég black metal mozgalom zenei alapú szubkultúra, amely az 1990-es évek elején bontakozott ki Norvégiában. Ennek a zenei mozgalomnak köszönhető a modern black metal műfaj kialakulása és több elismert, nagyhatású extrém metal zenekar létrejötte. Akkor vált igazából közismertté, amikor nagy médiaérdeklődés mellett kiderült, hogy tagjai felelősek két gyilkosságért és több norvég templom felgyújtásáért. A mozgalom, egy valláshoz hasonlóan, saját ideológiával és erkölcsi világképpel rendelkezett. A kemény mag tagjai „The Black Circle” (a Fekete Kör) vagy „Black Metal Inner Circle” (a Black Metal Belső Köre) névvel illették magukat. Ez a kör elsősorban fiatal férfiakból állt, akik közül sokan az oslói Helvete (norvégul Pokol) nevű lemezboltban találkoztak. Interjúkban a mozgalom tagjai erősen keresztényellenes és embergyűlölő nézeteket vallottak, magukat igazi sátánistának tartották, akik terjeszteni akarják a terrort, a gyűlöletet és a gonoszt. Álneveket használtak, a megjelent fotókon „hullasminket” viseltek és középkori fegyverekkel pózoltak. A mozgalom zártkörű volt, és kizárólag csak azokat fogadta be, akiket erre igaznak és elkötelezettnek ítélt. A zenei integritás nagyon fontos volt a mozgalomhoz tartozó előadók számára, hiszen azt akarták, hogy a black metal egy underground, sértetlen műfaj maradjon. 1993 augusztusában a mozgalom több tagját letartóztatták, majd 1994 májusában elítélték őket többek között gyújtogatásért, gyilkosságért és robbanóanyagok birtoklása miatt. A legtöbben nem mutattak megbánást az elkövetett tetteikért. A norvég média részletesen tudósított az eseményekről, de a riportok hangvétele gyakran szenzációhajhász volt. Például, egy norvég tv-csatorna interjút készített egy nővel, aki azt állította, hogy sátánisták áldozták fel a gyermekét és megölték a kutyáját. A korai norvég black metal mozgalom egészen a mai napig témája különböző könyveknek és filmeknek. Zenei hatások Az 1980-as években a black metal csak néhány együttes laza csoportosulása volt. Sátánista szövegeket osztottak meg, azonban a legtöbb „első hullámú” zenekar ezeket csak sokkoló hatásként alkalmazta. 1990 és 1992 között számos norvég együttes kezdett el egy újfajta black metalt előadni és kiadatni, amit erősen befolyásolt a korai együttesek stílusa. A hirtelen megnövekedett népszerűségük miatt ezeket a zenekarokat a black metal második hullámába sorolják. A norvég mozgalom együttesei továbbfejlesztették elődeik stílusát, és ezáltal egy új heavy metal alműfajt hoztak létre. Ez részben Snorre 'Blackthorn' Ruchnak a Thornsból és Euronymousnak a Mayhemből köszönhető, akik új gitárstílust hoztak létre, ami teljes akkordokat használt a gitáros kvintek helyett. A Darkthrone zenésze, Fenriz szerint a gitárstílust a Bathorytól vették át, és megjegyezte, hogy „ezek a riffek a '90-es évek zenekarai számára egy új irányt jelentettek”. A stílus zenéjének sötét témáit hullasminkkel és egyéb szokatlan megjelenési formákkal egészítették ki, amik segítették megkülönböztetni a black metal előadókat más metalzenekaroktól. A mozgalom történetének főbb eseményei A mozgalom kialakulásának előzményei A norvég mozgalom létrejötte előtt néhány külföldi zenekar nagy hatást gyakorolt a műfajra és a mozgalomra egyaránt, mint például a görög Rotting Christ, a svájci Samael és a brit Venom. A korai norvég black metal mozgalom legkorábban, 1984-ben alakult együttese a Mayhem, amelynek az első dalai és kiadásai egy erősen Venom-ihlette zenét mutatnak. Az 1986-os Pure Fucking Armageddon egy rossz körülmények között felvett demó, amit az agresszívabb thrash metal ihletett. Az 1987-ben megjelent Deathcrush EP-jük az első norvég black metal album, ami kiadónál jelent meg. Az 1980-as években a norvég mozgalom még nem alakult ki teljesen, csak a következő évtized elején bontakozott ki. Dead és öngyilkossága A korai norvég black metal mozgalom egyik legismertebb karaktere a svéd Mayhem-énekes Dead (hivatalos nevén Per Yngve Ohlin), aki 1988-ban csatlakozott a zenekarhoz, és ő írta meg a sokak szerint legbefolyásosabb black metal album, az 1994-ben megjelent De Mysteriis Dom Sathanas dalszövegeit. Halála után a mozgalom több tagja depressziósnak és befelé fordulónak jellemezte. Fellépései előtt sok időt töltött el azzal, hogy hullához hasonló kinézete legyen, és gyakran megvágta a kezeit éneklés közben. 1991. április 8-án Dead öngyilkosságot követett el abban a házban, ahol a Mayhem zenekari próbatermet birtokolt. Holttestét a Mayhem gitárosa, Euronymous fedezte fel. A kezen és a nyakon több mély vágást találtak, valamint a fejen egy sörétes puska okozta lőtt sebet. Mielőtt a rendőrséget értesítette volna, Euronymous szerzett egy fényképezőgépet és többször lefotózta Dead holttestét, közben átrendezett néhány dolgot. Ezen fényképek egyike lett az 1995-ben megjelent Dawn of the Black Hearts Mayhem-koncertlemez borítója. Terjedtek olyan rémhírek, hogy Euronymous ragut csinált Dead agyából, és nyakláncot a koponyájának darabjaiból. Előbbi pletykát a zenekar tagadta, de azt elismerték, hogy készültek nyakláncok Dead koponyadarabjaiból, amiket Euronymous az erre méltónak tartott zenészeknek ajándékozott. Euronymous Dead öngyilkosságát a Mayhem 'gonosz' imázsának népszerűsítésére használta fel, és azt állította, hogy Dead az extrém metal trenddé válása miatt ölte meg magát. A Mayhem basszusgitárosa, Necrobutcher szerint „az emberek jobban felfigyeltek a black metal mozgalomra, miután Dead lelőtte magát… Dead öngyilkossága igazán megváltoztatta a mozgalmat”. Az Emperor dobosa, Bård 'Faust' Eithun úgy véli, hogy Dead öngyilkossága után „a black metal mozgalom megszállottan kereste a sátánizmust és a gonoszt”. A mozgalom tagjai közül a későbbiekben még ketten követtek el öngyilkosságot: Erik 'Grim' Brødreskift (Immortal, Gorgoroth, Borknagar) 1999-ben és Espen 'Storm' Andersen (Strid) 2001-ben. Helvete és a "fekete kör" A Mayhem gitárosa, Euronymous volt a „központi figura, akinek fő szerepe volt a mozgalom létrejöttében”, amit „szinte egymaga hozott létre”. Létrehozta a Deathlike Silence Productions nevű független kiadót az 1980-as évek végén, ami a norvég Mayhem és Burzum, továbbá a svéd Merciless és Abruptum albumait adta ki. 1991 májusában, júniusában nyitotta meg a Helvete (norvégul Pokol) nevű lemezboltját, amely Oslóban volt, a Schweigaards 56. szám alatt. A norvég black metal zenészek gyakran szerveztek találkozókat a boltban és annak pincéjében. Euronymous, Varg Vikernes és Samoth különböző időkben ott lakott. A bolt falai feketék voltak, amelyeket középkori fegyverek és zenekarok poszterei díszítettek. Occultus szerint a hely, amit Euronymous bérelt, „túl nagy volt és a bérleti díj túl drága. Ez az oka annak, hogy nem működött rendesen”. A bérelt helyiségeknek csak egy kis része volt kihasználva a bolt számára. Euronymous 1993 elején bezárta a Helvetet, mert a média és a rendőrség felfigyelt rá a kibontakozó mozgalom miatt. Ennek ellenére, amíg nyitva volt, a norvég black metal mozgalom központi helyének számított. Jon 'Metalion' Kristiansen, a Slayer magazin írója azt mondta, hogy a Helvete megnyitása jelentette „a norvég black metal mozgalom kezdetét”. Azok, akik a Helveteben gyűltek össze, a „The Black Circle”-be vagy más néven a „Black Metal Inner Circle”-be sorolták be magukat. Faust azt mondta, hogy ezeket a neveket Euronymous találta ki. Akkoriban a média egy szervezett, szektaszerű csoportként mutatta be a „The Black Circle”-t. A Lords of Chaos-ban Faust azt mondta, hogy a média szervezettebbnek mutatta be a csoportot, mint amilyen valójában volt: A Lucifer Rising áttekintésében Varg Vikernes azt állította, hogy: Templomgyújtogatások 1992-ben a norvég black metal mozgalom tagjai egy templomgyújtogatási hullámot indítottak el. 1996-ig legalább 50 támadás ért keresztény templomokat Norvégiában. Az összes megoldott esetben black metalosokat találtak felelősnek. A felgyújtott épületek közül néhány több száz éves és történelmi műemlékek volt. Az első támadás a Fantoft Stave templomot érte 1992 júniusában, az épület porig égett. A rendőrség úgy vélte, hogy Varg Vikernes volt az elkövető. A Burzum Aske című EP-jének a borítója a lerombolt templom képe. Az album első 1000 példányához bónuszként járt egy öngyújtó a templom képével. 1994 májusában Vikernest bűnösnek találták a Holmenkollen Chapel, a Skjold Church és az Åsane templom felgyújtásában. Vikernes és Euronymous állítólag a Nidarosi katedrális felrobbantását tervezték a Mayhem-album, De Mysteriis Dom Sathanas 1994-es kiadásának idejében, de ez nem valósult meg Euronymous halála miatt. A katedrális képe lett az album borítója. Samoth, Faust és Jørn Inge Tunsberg is börtönbe került templomfelgyújtások miatt. A templomgyújtogatások elítéltjei nem mutattak megbánást tetteik miatt, és cselekedeteiket szimbolikus megtorlásként jellemezték a kereszténység ellen. Napjainkban a black metal színtéren belül több eltérő vélemény létezik a templomgyújtogatásokkal kapcsolatban. Infernus és Gaahl dicséri a gyújtogatásokat, az utóbbi szerint „több kéne belőlük, és több is lesz belőlük”. Mások, például Necrobutcher és Kjetil Manheim, jelentéktelennek tartják a templomgyújtogatásokat. Magne Andreassen megölése 1992. augusztus 21-én Bård 'Faust' Eithun több késszúrással megölte a homoszexuális Magne Andreassent egy Lillehammer szélén található erdőben. Faust a családját szerette volna meglátogatni. Állítása szerint a város olimpiai parkjában sétált, mikor „az a férfi közeledett hozzám – nyilvánvalóan részeg volt és nyilvánvalóan buzi volt […] az is nyilvánvaló volt, hogy érintkezni akart velem. Majd megkért, hogyha tudok […] menjek el az erdőbe. Beleegyeztem, mert addigra elhatároztam, hogy megölöm, ami nagyon furcsa volt … mert én nem ilyen vagyok”. Faust mindig tartott magánál kést, amikor utazott, szerinte „jobb, ha van nálad kés, de nincs szükséged rá, minthogy nincs nálad kés, de szükséged van rá”. Az erdőben Faust 37-szer szúrta meg késsel Andreassent, és miközben a földön feküdt, ismétlődően rúgta a fejét. A gyilkosság utáni nap Faust Oslóba ment és Vikernessel és Euronymoussal együtt felgyújtotta a Holmenkollen templomot. Faust kijelentette, hogy nem érzett bűntudatot. Az 1990-es évek végén azt mondta a gyilkosságról, hogy „ki voltam akadva, csak vártam arra, hogy kiengedjek egy kis agressziót. Nem könnyű körbeírni, hogy miért történt. Meg kellett történnie, és hogy ezzel a férfival, vagy egy másikkal, az nem valami fontos”. Insahn, a zenésztársa azt állította, hogy Faustot „hosszú ideig nagyon elbűvölték a sorozatgyilkosok, és azt hiszem meg akarta tudni, milyen érzés megölni egy embert”. A gyilkosság többek szerint kapcsolódik a black metalhoz, a fasizmushoz és a sátánizmushoz, de Faust egy 2008-as interjúban azt mondta, hogy „soha nem voltam sátánista vagy fasiszta semmilyen formában, de magamba fojtottam a gyűlöletet és a negativitást. Ezek az érzések egyszerűen megesznek belülről”. A rendőrség kezdetben nem gyanúsított senkit, és Faust szabadlábon maradt még körülbelül egy évig. Azonban elárulta Euronymousnak, Vikernesnek és még néhány embernek, hogy mit tett. Euronymous meggyilkolása után Faustot letartóztatták Andreassen megölése miatt. 1994-ben 14 év börtönbüntetésre ítélték, de 2003-ban, kilenc év és négy hónap után szabadlábra helyezték. A Bergens Tidende cikke 1993 januárjában Norvégia egyik legolvasottabb újsága, a Bergens Tidende (BT) egyik cikke miatt a média reflektorfényébe került a mozgalom. Két barátja interjút készített Vikernesszel, majd elvitte az újsághoz abban a reményben, hogy megjelenik. A névtelen interjúban 'Count Grishnackh' (Vikernes) azt állította, hogy templomokat gyújtott fel és megölt egy embert Lillehammerben. A lap újságírója, Finn Bjørn Tønder találkozót beszélt meg Count Grishnackh-kal. Az újságírókat egy lakásba hívták össze és állítólag figyelmeztették őket, hogy le fogják lőni őket, ha hívják a rendőrséget. A találkozón Vikernes és társai tudatták az újságírókkal, hogy templomokat gyújtottak fel, vagy tudják, hogy ki tette, illetve figyelmeztették őket, hogy a támadások folytatódni fognak. Ördögimádóknak vallották magukat, és azt mondták, „szándékunk, hogy terjesszük a félelmet és a gonoszt, […] ez az oka annak, amiért ezt elmondjuk a Bergens Tidende-nek”. Beszámoltak a gyújtogatások részleteiről, melyek korábban nem jelentek meg a sajtóban. A BT a megjelenés előtt egyeztetett a rendőrséggel, akik megerősítették az információt. A cikk 1993. január 20-án jelent meg az újság címlapján, „Vi tente på kirkene” („Mi gyújtottuk fel a templomokat”) címmel és egy fényképpel Vikernesről, eltakart arccal és két nagy késsel a kezében. A cikk megjelenése után Vikernest letartóztatták. A rendőrség állítólag egy Burzum szórólapon található címen találta meg, de Vikernes úgy gondolja, hogy Tønder árulta el. Vikernes szerint a névtelen interjút Euronymoussal találták ki, azzal a céllal, hogy terjesszék a félelmet, hirdessék a black metal mozgalmat, és több vevőt szerezzenek a Helvetebe. Vikernes azt mondta az interjúval kapcsolatban, hogy „rengeteget túloztam és mikor az újságíró távozott […] jót nevettem, mert nem úgy látszott, mintha értené, hogy csak ugrattam”." Hozzátette, hogy az interjú semmit nem tárt fel, ami bizonyítaná, hogy ő bármilyen bűncselekményben részt vett. Vikernes azt állította a letartóztatása után, hogy „az újságíró átírta az interjút […] és egy őrült változatát adatta ki, amit még át sem olvastatott velem”. A mozgalom több tagját is letartóztatták és kihallgatták, de bizonyíték hiányában mindenkit elengedtek. Euronymous elhatározta, hogy bezárja a Helvetet amiért az interjú felhívta rá a rendőrség és a média figyelmét. Vikernes elítélte Euronymoust a bolt bezárásáért, ahelyett, hogy hasznot húzott volna az ismertségből: „ezzel a tettével minden igyekezetemet többé-kevésbé értelmetlenné tette. Hat hetet töltöttem őrizetben miatta”. A Rock Furore nevű norvég magazin publikált egy interjút 1993 februárjában, amiben Vikernes a norvég börtönökről beszélt: „Itt túl jó. Ez abszolút nem egy pokol. Ebben az országban a foglyok kapnak ágyat, WC-t és zuhanyzót. Ez teljesen nevetséges. Megkértem a rendőröket, hogy vessenek egy várbörtönbe és kínozzanak meg.” Vikernest bizonyíték hiányában márciusban szabadlábra helyezték. Euronymous meggyilkolása 1993 elején ellenségeskedés alakult ki Euronymous és Varg Vikernes, továbbá Euronymous és a svéd black metal mozgalom tagjai között. 1993. augusztus 10-én éjjel Varg Vikernes és Snorre 'Blackthorn' Ruch elutazott Bergenből Euronymous lakásába, Tøyengatába, Oslóba. Mikor megérkeztek, Vikernes és Euronymous összeverekedett, majd Vikernes halálra késelte Euronymoust. A holttesten 23 szúrt sebet találtak: kettőt a fején, ötöt a nyakán és tizenhatot a hátán. A gyilkosság után Vikernes és Blackthorn visszautazott Bergenbe, de útközben megálltak egy tónál, ahol Vikernes elrejtette a véres ruháit. Először többen a svéd black metalosokat gyanúsították a gyilkosság elkövetésével. Egyes feltételezések szerint a gyilkosság hatalmi harc, vagy a Burzum-albumokkal kapcsolatos pénzügyi vita eredménye volt, viszont Vikernes tagadta az összes felvetést, és azt állította, hogy önvédelemből ölte meg Euronymoust. Vikernes szerint Euronymous el akarta őt kábítani egy elektromos sokkolóval, megkötözni és halálra kínozni, miközben videóra veszi az egészet. Vikernes azt állította, hogy: „ha Euronymous erről beszélt volna mindenkinek, akkor nem vettem volna komolyan a dolgot, de csak egy szűk baráti csoportnak mondta el, és az egyikük árulta el nekem”. Vikernes szerint Euronymous azt tervezte, hogy egy aláíratlan szerződés ürügyén találkozik vele, hogy így csalja csapdába. Vikernes azt állította, hogy Euronymous kezébe akarta nyomni az aláírt szerződést és „elküldeni a picsába”, de Euronymous „bepánikolt”, és ő támadott először. Vikernes visszavágott, majd attól tartva, hogy Euronymous fegyvert vesz magához, a zsebkésével többször hátba szúrta Euronymoust, aki kimenekült a lakásból a lépcsőházba, ahol újra szembe kerültek egymással, és Vikernes beledöfte a kését ellenfele koponyájába, és Euronymous meghalt. Az önvédelem sztoriban a mozgalom több tagja, köztük Faust is kételkedik. Vikernes szerint Blackthorn csak azért ment vele, hogy mutasson Euronymousnak néhány új gitárriffet, és a gyilkosság idején kint cigarettázott. Blackthorn ezzel szemben azt állította, hogy Vikernes tervezte el a gyilkosságot, és kényszerítette őt, hogy vele tartson. Blackthorn a gyilkosságról azt mondta, hogy „nem támogattam, de nem is elleneztem. Leszartam Øysteint”. Vikernest 1993. augusztus 19-én tartóztatták le. A mozgalom több tagját, például Faustot és Blackthornt kihallgatták. Néhányan közülük bűnösnek vallották magukat, de másokat is bemártottak. A bírósági ügy 1994. május 2-án kezdődött, és közben a média Vikernest „mumusnak kiáltotta ki”. Az ügy ideje alatt kiderült, hogy Vikernes, Blackthorn és egy barátjuk tervelte ki a gyilkosságot. A harmadik személy Bergenben maradt, hogy legyen alibijük. Hogy úgy tűnjön, hogy soha nem is hagyták el Bergent, a harmadik személy filmeket kölcsönzött, lejátszotta őket Vikernes lakásában, és pénzt vett fel Vikernes bankkártyájáról. 1994. május 16-án Vikernest 21 év börtönbüntetésre, a Norvégiában adható maximumra ítélték el Euronymous meggyilkolásáért, három templom felgyújtásáért, egy negyedik felgyújtási kísérletéért és 150 kilogramm robbanóanyag birtoklásáért. Csak az utóbbi vádat ismerte be teljes mértékben. Elítélésének napján két templomot is felgyújtottak, „feltehetőleg szimbolikus támogatás jeléül”. Blackthornt bűnrészesként nyolc év börtönre, Faustot pedig Magne Andreassan megöléséért és a Holmenkollen kápolna felgyújtásáért 14 év szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet hónapjában 24-én jelent meg a Mayhem sokak szerint legnagyobb hatású albuma, a De Mysteriis Dom Sathanas, melyen Euronymous gitározott és Varg Vikernes basszusozott. Euronymous családja megkérte az együttes dobosát, Hellhammert, hogy távolítsa el Vikernes basszusgitárrészét, de nem tette meg. Azt mondta, hogy „úgy gondoltam, hogy megfelelő, ha a gyilkos és az áldozat egy felvételen van”. 2003-ban rövid eltávozásról Vikernes nem tért vissza a börtönbe, és amikor újra letartóztatták, egy lopott autót vezetett és több fegyver is volt nála. Végül 2009 májusában helyezték szabadlábra. Ideológia A norvég black metal mozgalom ideológiája szemben állt a kereszténységgel és minden más vallással. Az 1990-es évek elején különböző interjúkban Euronymous és a mozgalom további néhány tagja embergyűlölő ördögimádónak vallotta magát, aki terjeszteni akarja a gyűlöletet, a bánatot és a gonoszt. Támadták a Sátán Egyházát, mert szerintük az túl „emberi”. Azt vallották, hogy a teista sátánizmus egy inverziója a kereszténységnek. Euronymous volt a mozgalom ideológiájának kulcsfigurája. A totalitarizmus mellett és az individualizmus, a szánakozás, a béke, a boldogság és a szórakozás ellen volt. Amikor megkérdezték, hogy miért tettek ilyen kijelentéseket a sajtóban, Ihsahn, az Emperor zenésze azt felelte, „főleg azért, hogy félelmet keltsenek az emberek között”. Hozzátette még, hogy a mozgalom „a társadalom ellentéte” akart lenni, és „jobban koncentráltunk arra, hogy 'gonoszok' legyünk, minthogy igazi sátánista filozófiát kövessünk”. Vikernes szerint a gonoszság propagálása nem volt más, mint provokáció. A Lords of Chaos szerint akik ismerték Euronymoust – köztük Kjetil Manheim, Vikernes és Blackthorn – azt mondták, hogy „Euronymous extrém sátánista megjelentése valójában csak egy kivetülés volt, ami csekély hasonlóságot mutatott az ő igazi személyiségével”. Faust azt mondta Euronymousról, hogy „több volt a füstje, mint a lángja”. Mortiis azonban azt állította, hogy Euronymous „akkora ördögimádó volt, hogy az emberek el se hinnék”. Metalion, aki 1985 óta ismerte Euronymoust és a legjobb barátjának vallotta, azt mondta róla, hogy „mindig azt mondta, amit gondolt, […] imádni a halált és extrémnek lenni”. A mozgalom további tagjairól Sanna Fridh azt mondta, hogy nincs bizonyíték, ami alátámasztaná a tagok korai kijelentéseit, miszerint ördögimádók lettek volna. Faust azt mondta, hogy „néhány ember [a sátánizmust] véresen komolyan vette, de legtöbbjük számára csak egy nagy felhajtás volt”. Egy visszatekintésben Metalion azt állította, hogy „a múltban az emberek csak írtak a Sátánról, de most az emberek értik. Úgy hiszem, hogy komolyan gondolták, talán nem egészében a sátánizmust, de a zenei megközelítést és az életstílust minden bizonnyal. Biztosan destruktívabb volt az addigi összes metalzenénél”. Euronymous szerint a black metal kifejezés magába foglal minden olyan metalegyüttest, aminek tagjai teista sátánisták és sátánista dalszövegeik vannak. Hasonló gondolatokat a színtér más tagjai is megfogalmaztak, mint például Faust. Akkoriban a norvég black metal zenekarokhoz hasonló stílusú együttesek, akik nem írtak sátánista dalszövegeket, igyekeztek más elnevezést használni zenéjükre. Konfliktusok más mozgalmakkal A norvég black metal és a svéd death metal mozgalom között nagy volt a rivalizálás. Fenriz és Tchort megjegyezték, hogy a norvég black metal együtteseknek elege lett a teljes death metal mozgalomból, és hogy „a death metal Oslóban nem volt menő” akkor. Euronymous többször küldött halálos fenyegetést néhány ismertebb európai death metal együttesnek. Állítólag egy csoport norvég black metal rajongó svéd death metal zenészek elrablását és megölését tervezte. Versengés volt továbbá a norvég és a finn black metal együttesek között is. Az Impaled Nazarene az első albumának korai kiadására rányomtatta a „No orders from Norway accepted” ('Norvégiából nem fogadunk el megrendeléseket') és a „Kuolema Norjan kusipäille!” ('Halál Norvégia seggfejeire!') feliratokat, illetve szarkasztikus megjegyzéseket tettek különböző fanzineknek (időszaki kiadványok) adott interjúkban. A Black Crucifixion nevű finn együttes divatzenekarnak titulálta a Darkthrone-t, ami eredetileg death metal együttes volt, és átváltott a black metal stílusra. Meghatározó együttesek A következő táblázat azokat az együtteseket sorolja fel, amelyek a mozgalom keretében 1987 és 1993 között zenéltek. A mozgalom zenei kiadványai Ez a lista azokat a zenei kiadványokat sorolja fel, amelyeket a mozgalom meghatározó együttesei készítettek. A vastagon szedett albumok nagylemezeket és koncertlemezeket jelölnek, a többi kiadvány demó vagy EP. Dokumentumfilmek Det svarte alvor (1994) Satan rir Media (1998) Norsk Black Metal (2003) Metal: A Headbanger's Journey (2005) érinti a black metal témáját, illetve a DVD-kiadás tartalmaz egy átfogó, 25 perces, önálló filmet róla Black Metal: A Documentary (2006) Murder Music: A History of Black Metal (2007) Once Upon a Time in Norway (2007) Pure Fucking Mayhem (2008) Black Metal: The Norwegian Legacy (2008) Until the Light Takes Us (2009) Black Metal: The Music of Satan (2010) Matyi Dezső Matyi Dezső (Siklós, 1968. március 27. –) magyar könyvkiadó, a pécsi Direkt Kft, az Alexandra Kiadó, az Alexandra könyváruház hálózat tulajdonosa. Életpályája Gimnáziumi tanulmányait a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban végezte. Érettségi után a Baranya megyei Tanács Személyzeti Osztályán dolgozott. 1989-ben a Kossuth Kiadó alkalmazottjaként utcai könyvárusítással foglalkozott. 1990-ben megalapította a Direkt Bt.-t. Az utcai árusítást hamarosan felcserélte egy kis könyvesbolttal. Első üzletét, a Senecát 1993-ban vette meg. Üzlete fokozatosan terjeszkedett, Pécsen kívül Mohácson, Szigetváron nyitott újabb könyvesboltokat. Ezt követően a Direkt Kft. tulajdonosa lett, amely könyvkiadással és könyvkereskedelemmel foglalkozik. Saját könyvkiadót alapított, amelyet a kislányáról, Alexandráról nevezett el. A valódi áttörést az jelentette üzleti karrierjében, amikor a bevásárlóközpontokba vitte be a könyvesboltjait. Kizárólagossági szerződést kötött a Plaza Centers-szel. Később könyváruházai láncként működtek, Budapesten két nagy könyváruházat nyitott, a Nyugati téren található Alexandra Könyvesházat és a Károly körúti Alexandra Könyvesházat. Ezekben az áruházakban a nagyközönség előtt nyitott és ingyenes irodalmi klubok, előadások működtek a magyar irodalmi élet színesítésére. 2005-ben megvette az Európa Könyvkiadót. 2007-ben többségi tulajdonosa lett a PMFC NBII-es labdarúgócsapatot működtető Sorvezető Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek. A csapat – melynek működtetője PMFC Sport Kft. – a labdarúgó bajnokság első osztályának sikeres szereplőjévé vált. 2013. december 27-én rendkívüli sajtótájékoztatón váratlanul bejelentette, hogy a "PMFC-MATIAS működését biztosító Alexandra cégcsoport, illetve azon belül a Matias Borászat [...] 2014. január 1-től megszünteti a finanszírozást a pécsi futballban". Matyi Dezső vállalkozási elve: „Minden napomat az határozza meg, hogy jobbá tegyem a világot” igen szimpatikus, üzletpolitikája azonban olykor igen hullámzó, 2015 októberében az ellene szervezett tüntetésen például a résztvevők azt kifogásolták, hogy az irányítása alatt lévő, az Alexandra könyvesboltokat üzemeltető Könyvbazár Kft. nem fizeti ki a kiadókat, akik közül emiatt sok már csődközeli helyzetbe került. 2017 elejére Matyi Dezső birodalma összeomlott. Fő cége fizetésképtelenséget jelentett a kiadók felé, cégei csődközelbe, illetve felszámolás alá kerültek. Az átláthatatlan cégcsoportot Matyi Dezső kézivezérléssel irányította, a pénzek ellenőrizetlen és kétes elfolyása a Matyi családba, illetve ismeretlen helyekre oda vezetett, hogy Matyit és volt feleségét számos gazdasági bűncselekmény elkövetésével is vádolják. Matyi Dezső által a kiadók felé okozott kár mértékét nagyságrendileg 3 milliárd forintra becsülik, amely összeghez hasonló mértékű egyéb követelés is társul bankok és egyéb cégek részéről. Díjai Pro Communitate díj ( 2002 ) Börtöncsapda A Börtöncsapda egy 1990-es akciófilm, melynek főszereplője Jean-Claude Van Damme, írta David S. Goyer. Cselekmény összefoglaló Detektív Louis Burke (Jean-Claude Van Damme), szembesül az őrülttel, aki megölte társát. A gonosztevőt - Sandman (Patrick Kilpatrick) sikerül lenyomoznia, miszerint egy elhagyatott házban tartózkodik. Bár Sandman majdnem megöli őt, Burke-nek sikerül néhányszor meglőnie. Tizenhat hónappal később, Burke csatlakozik egy munkacsoporthoz, akiket a kormányzó rak össze, annak érdekében, hogy kinyomozzanak egy sor megmagyarázhatatlan halálesetet Harrison állam börtönében, Kaliforniában. Burke fogvatartottként kerül be, ügyvédje, Amanda Beckett (Cynthia Gibb), pedig a feleség szerepét játssza. Burke és Beckett, kezdetben nem sokat foglalkoznak egymással. A börtönben, Burke arra kényszerül, hogy túléljen egy komor és veszélyes környezetet. Annak ellenére hogy ellenségeskedéssel és gyanúval van tele, Burke-nek sikerül pár fogvatartottal barátságot kötnie, köztük cellatársával Konefke-vel (Conrad Dun ), Hawkins-al (Robert Guillaume) és tisztelendő-vel (Abdul Salaam El Razzac), akik segítenek neki a nyomozásban. Később kiderül, hogy a rabokat a szervükért ölték meg. Eközben, több fogvatartottat is különös körülmények között ölnek meg, egyiküket a saját cellájában gyújtják fel, miután Burke-nek információt adott ki a gyilkosokról, Konefke-t is meggyilkolják, a börtönőr, DeGraff (Art Lafleur), ezután Burke-öt magánzárkába helyezi át, ahol kihallgatják és megverik. Burke-öt végül szabadon engedik, Beckett látogatására, elviszik őket, ahol magánbeszélgetést folytathatnak, ami végül egy szenvedélyes ölelésben végződik. Később a börtönben, Burke társai után kutat, akik hirtelen magas érdeklődést mutatnak egy új rab iránt. Burke meglepetésére kiderül hogy ő a Sandman és a meglepődés rémületbe csap át, mivel Burke azt hitte, hogy megölte őt 16 hónappal ezelőtt. A Sandman ezután elrabolja Burke-öt, majd megkínozza, így kiderül mind a rabok mind az őrök számára, hogy ő valójában egy rendőr és itt kezdődik meg az igazi túlélés számára. Beckett meglátogat egy összejövetelt, amelyet Vogler (George Dickerson) rendez, a főállamügyész. Amint felkészül rá, hogy beszéljen a börtönben történt gyilkosságokról, amiről ő úgy hiszi, hogy Keane (Jack Bannon) felelős, egy telefon hívást kap Tisdale-től (Joshua John Miller), Burke kamaszkori hacker segédjétől, aki segített Beckett-nek információt nyerni a börtön aktáiból, aki beazonosítja, hogy Vogler van a gyilkosságok mögött és benne van Dr. Gottesman (Armin Shimerman) is, a sebész, aki a szerveket gyűjtötte be, hogy aztán eladhassa olyan embereknek, akiknek szükségük volt rá. A segéd gyanúja megerősítést nyer, amikor Vogler elárulja motivációit és elmondja, hogy ő szállíttatta át Sandman-t a börtönbe, hogy megölje Burke-t. Volger ezután megpróbálja megölni Beckett-et. Kegyelemből sikerül csupán megmenekülnie, mikor Vogler felesége belép a szobába, akiről kiderül, hogy egy májat kapott az üzletből. Burke elkezdi menekülését a börtönből, DeGraff, Sandman és több száz dühös fogvatartott üldözésével, Gittesman-t ez alatt sarokba szorítják a fogvatartottaktól, miközben DeGraff megpróbál Hawkins életének véget vetni, hátulról lelövi a tisztelendőt. Burke és Sandman között egy végső leszámolásra kerül sor. Sandman brutális erőt alkalmaz, hogy végignézhesse Burke szenvedését. Burke-nek sikerül felülkerekednie és belerúgnia Sandman-t egy kemencébe, de ő túléli kisebb égési sérülésekkel. Burke megint megrúgja Sandman-t és sikerül a fejét egy tüskére felnyársalnia, Sandman kicsúfolja, miszerint őt nem lehet megölni, Burke erre megfogja az állkapcsát és még mélyebbre tolja a tüskét a fejében ezzel megölve Sandman-t. Burke távozik, a fogvatartottak pedig hagyják elmenni és tiszteletet mutatnak bátor tettéért. Burke-ot Beckett üdvözli, Hawkins-szal együtt, akit kórházba szállítottak egy golyó által okozott sérülés miatt. Szereplők és magyar hangok Jean-Claude Van Damme - Louis Burke ( Sinkovits-Vitay András ) Robert Guillaume - Hawkins ( Kránitz Lajos ) Cynthia Gibb - Amanda Beckett ( Kökényessy Ági ) George Dickerson - Tom Vogler ( Szokolay Ottó ) Art LaFleur - DeGraf őrmester ( Barbinek Péter ) Christian - Patrick Kilpatrick ( Juhász Jácint ) Joshua John Miller - Douglas Tisdale (Bartucz Attila) Hank Stone - Romaker ( Zágoni Zsolt ) Conrad Dunn - Conefke ( Csuja Imre ) Jack Bannon - Ben Keane ( Faragó József ) Abdul Salaam El Razzac - Tisztelendő ( Balázsi Gyula ) Armin Shimerman - Dr. Gottesman ( Cs. Németh Lajos ) John Lantz - Sam Waldon (Imre István) Hans Howes - Keller őr ( Rosta Sándor ) Harry Waters, Jr. - Jersey ( Czvetkó Sándor ) Dorothy Dells - Hellen Vogler ( Bessenyei Emma ) Larry Hankin - Meyerson, rab a gyengélkedőn ( Téri Sándor ) Matyó Népművészeti Egyesület A Matyó Népművészeti Egyesület egy 1991-ben Mezőkövesden alapított, 2018-ban 150 tagot számláló civil szervezet. Az egyesület a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, az UNESCO Reprezentatív Listájára és a Hungarikumok Gyűjteményébe felvett „Matyó örökség” őrzését, az élő hagyományok továbbfejlesztését tűzte ki céljául. Észak-Magyarország egyik kisvárosában, a Matyóföld fővárosaként emlegetett Mezőkövesden működik. Berecz Lászlóné kezdeményezésére 1991-ben alapított szervezet a kezdetektől vállalja azt a nemes feladatot, mely Matyóföld népművészeti értékeinek továbbörökítését és fejlesztését jelenti. Teszi ezt olyan autentikus környezetben – Mezőkövesd Hadas városrészében – ahol a nádfedeles tájházak, az itt alkotó kézműves mesterek, a kanyargós utcácskák a múltat idézik és a hagyományok tiszteletére ösztönöznek. Itt található az egyesület székhelye, a Népi Művészetek Háza és a Táncpajta, melyek népművészettel foglalkozó közösségek és kulturális rendezvények otthona. Művészeti közösségek Az egyesület fenntartásában működik a Matyó Néptáncegyüttes, mely 1947-ben alakult. Ez a művészeti csoport az, amely megalakulása óta gyűjti és színpadra alkalmazza Matyóföld gazdag hagyományait, táncait, színpompás népviseletét jelenleg Orosz László és Velner Anna vezetésével. A repertoárban megtalálhatók a Kárpát-medence jellegzetes folklórkincsét feldolgozó koreográfiák is. Az országos minősítéssel rendelkező amatőr csoport rendszeres résztvevője hazai fesztiváloknak, országos, megyei és városi rendezvényeknek. Látványos műsoraival az együttes méltó módon képviseli a magyar kultúrát Európában és olykor távoli országok nemzetközi fesztiváljain is. E nagy múltú művészeti csoport mellett utánpótlásként működik Juhász László vezetésével a Százrózsás Néptáncegyüttes, Kovács László irányításával pedig a senior csoport, a Matyó Népi Együttes. A Matyó Népművészeti Egyesület a néptánc mellett a kezdetektől nagy hangsúlyt fektet a kézműves örökség gondozására. A Kézműves Kör tagjai a népi díszítőművészet szinte valamennyi ágának művelői, szakmájuk elismert mesterei. Közülük néhányan a Hadas városrészben alkotóházat vagy műhelyt működtetnek. Valamennyien rendszeres résztvevői népművészeti bemutatóknak (például: Mesterségek Ünnepe, Kulturális Örökség Napjai, Pünkösdi Örökség Ünnep), kiállításoknak, táboroknak, játszóházaknak. Kezük nyomán megelevenednek a hagyományos technikák és népi iparművészeti alkotások születnek. A „matyó” szó hallatán a legtöbb embernek a színpompás hímzés jut eszébe. Az egyesület által működtetett Borsóka Hímzőkör tagjai Zeleiné Pap Bernadett szakmai irányításával Matyóföld és más magyar tájegységek népi hímzéseit ismerik meg és alkotják újra. A szakkör tagjainak alkotásai nagy sikerrel szerepeltek az elmúlt évek országos hímzőpályázatain. Rendezvények Matyóföldre érkező vendégek számos lehetőséget találnak arra, hogy folklór rendezvények során ismerkedjenek meg a helyi hagyományokkal. Fél évszázada annak, hogy a helyi néptáncegyüttes a „Matyó lakodalmast” első alkalommal műsorára tűzte. Ma is gyönyörködhet benne mindenki, aki ellátogat egy-egy ilyen programra a Táncpajtába. Mezőkövesd egyik legjelentősebb kulturális eseménye a Matyóföldi Folklórfesztivál, mely évente kerül megrendezésre az egyesület szervezésében. Az ideérkező több száz táncos, zenész és kézműves mester külföldi és hazai tájak népművészetét eleveníti meg közel tízezer látogató örömére. Az egyesület három évente hirdeti meg a Százrózsás Hímzéspályázatot, a beérkezett alkotásokból kiállítást rendez Mezőkövesden a helyi hímző kultúra gazdagságát és megújulási lehetőségeit hirdetve. A saját rendezvények mellett a Matyó Népművészeti Egyesület társrendezőként aktívan részt vesz többek között a Matyó Rózsa Ünnepe, a Matyó Húsvét, az Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat megvalósításában. A nagyszabású hagyományos rendezvények mellett bemutatók, kiállítások, tanfolyamok, táborok, táncházak, koncertek szervezésével nyújt az egyesület széles kínálatot a magyar népművészet kedvelőinek. Kiadványok Mezőkövesd hímző kultúrájának hiteles megismertetése és népszerűsítése volt az egyesület célja amikor 2003-ban megjelentette Varga Marianna: Mezőkövesdi matyó hímzés című könyvét. Ennek felhasználásával és bővítésével elkészült oktató multimédiát a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Bizottsága és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával 2016-ban jelentette meg, mely Mezőkövesdi matyó hímzés című weboldalon hozzáférhető. Elismerések Az egyesület szinte valamennyi országos szakmai szervezetnek (Magyarországi Folklórfesztiválok Szövetsége, Népművészeti Egyesületek Szövetsége, Magyarországi Tájházak Szövetsége) megbecsült tagja, Borsod-Abaúj-Zemplén megye „Alkotói Díjának” és Mezőkövesd város „Pro Urbe Díjának” birtokosa. Számos tagja rendelkezik Népi iparművész, Népművészet Mestere, Mezőkövesd Díszpolgára címmel. A Matyó Népművészeti Egyesület kezdeményezte a Matyó örökség – hímzés, viselet folklór Szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére kerülését, melynek eredményeként 2010-ben vehették át az erről szóló oklevelet. Ezt követően, 2012-ben az élő matyó népművészet az UNESCO Szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára, 2013-ban pedig a Hungarikumok gyűjteményébe is felvételt nyert az egyesület tevékenységének köszönhetően. Vezetőség Az egyesület elnöke: Berecz Lászlóné Zsuzsa művelődés szervező, kézműves szakoktató (1991-től jelenleg is) Az elnökség tagjai: Zeleiné Pap Bernadett hímző népi iparművész, művelődés szervező - Tóthné Márton Gabriella közgazdász, tanár - Indre Andrea népdal énekes, óvoda pedagógus - Kiss Zoltánné Pető Anna mézeskalácsos, kézműves szakoktató - Benedek-Ferenczi Judit néptáncos, gyógytornász- Kiss Mátyás fafaragó népi iparművész Salamon ben Simon Durán Salamon ben Simon Durán (héberül: ���� �� ����� �����), rövidített nevén RaSBaS [Rabbi Slomo Ben Simon, héberül: ���"�], (Algír, 1400 körül – Algír, 1467) késő középkori észak-afrikai zsidó hittudós. Simon ben Cemáh Durán fia volt. Responzumok maradtak fenn tőle, amelyek egyben kortörténeti forrásul is szolgálnak. Szerzőjük érdeklődött a filozófiai kérdések iránt, ugyanakkor határozott ellensége volt a Kabbalának. A responzumokat tiszta, vonzó stílus jellemzi, és mindegyik elején egy rövid vers is áll. Salamon honosította meg a később szokásossá vált bevezető ún. muzivot. Forrás Kecskeméti Ármin : A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5 , II. köt., 53. o. Lallaing Lallaing település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 6188 fő (2015). Lallaing Anhiers, Sin-le-Noble, Dechy, Douai, Flines-lez-Raches, Marchiennes, Montigny-en-Ostrevent és Pecquencourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sudár Dezső Sudár Dezső (Dunaföldvár, 1910. június 6. - Sióagárd, 1987. április 16.) római katolikus pap, esperes plébános, egyházjogász, újságszerkesztő, néprajzi gyűjtő. Élete Dunaföldváron született 1910. június 6-án. 1933-ban szentelték római katolikus pappá, melyet követően Gyulajon, Szigetváron, 1937-től Hosszúhetényen, 1938-tól pedig Dunaföldváron lett káplán. 1940-ben hitoktató volt Budapesten, majd egy évig újra káplánként működött Szászváron. 1942-ben Dombóváron volt hitoktató. Ugyanebben az évben egyházjogi doktorátust szerzett a budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemen. Sióagárdra, ahol élete hátralévő részét töltötte, 1952-ben került és 1979-ig állt a helyi plébánia élén, majd betegállományba vonult. Itt hunyt el 1987. április 16-án. Munkássága Még szigetvári káplánként elindított egy helyi katolikus ifjúsági lapot Tábortűz néven, amely 1935 márciusa és 1938 áprilisa között havonta megjelent. A 34 számot megért lap összesen 456 oldalt tett ki. 1937-ben a szigetvári katolikus kántorral, Abay Nemes Istvánnal kiadta a Legújabb vezércsillag című imakönyvet, helyi vallásos népi énekek és imák terjedelmes gyűjteményét. Ugyancsak Abay Nemes Istvánnal összeállított egy másik imádságos és énekeskönyvet az ifjúság számára is Kis vezércsillag néven. Szászvári működése során kiadója és szerkesztője volt a Munkás Élet című kiadványnak, amely a helyi katolikus legényegylet önképzőköri évszaki értesítője lett volna, de csupán egy szám jelent meg belőle. Önálló írása, az Angyalok útján Dombóváron lett kiadva 1943-ban. Művei Önálló műve Angyalok útján . Magánkiadás, Dombóvár, 1943. Általa szerkesztett kiadványok Tábortűz. A szigetvári kiscserkészek lapja . Magyar Cserkészszövetség. Szigetvári Gárdonyi-Patacsi Kiscserkésztörzs, Szigetvár, 1935-1938. 34 szám. Kis vezércsillag. Ima- és énekkönyv az ifjúság részére . Magánkiadás, Pécs, 1937. (Abay Nemes Istvánnal) Legújabb vezércsillag. Ima- és énekkönyv a róm. kat. hívek használatára . Magánkiadás, Pécs, 1937. (Abay Nemes Istvánnal) Munkás Élet . Szászvár, 1942. 1 szám. Schreck Ferenc Schreck Ferenc (Dorog, 1969. április 4. –) zeneművész. Tanulmányai, munkássága A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán diplomázott Jazz Harsona szakon. Dolgozott a magyar rádió zenekarában, számos hazai pop-, rock-, dzsesszlemezen közreműködött hangszerével. Különböző pop- és dzsesszformációk alkalmi és állandó tagja. (pl. Budapest Jazz Orchestra, Oláh Kálmán szextett, Charlie stb.) Kitüntetés eMeRTon-díj - 1997 Forrás Solymár Judit - Kovács Lajos: Dorogi lexikon (ISBN 963-00-4973-2) Dorog, 2008. La Carrera La Carrera település Spanyolországban, Ávila tartományban. Lakosainak száma 184 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Castries (Hérault) Castries település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 6041 fő (2015). Castries Montaud, Baillargues, Guzargues, Saint-Brès, Saint-Drézéry, Saint-Geniès-des-Mourgues, Sussargues, Teyran és Vendargues községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Demon Days Live A Demon Days Live a Gorillaz együttes második DVD-je, amelyet 2006. március 27-én adtak ki. A lemezen a zenekar ugyanilyen nevű turnéjának felvétele található. Lemezkiadó: Parlophone Records. Dalok Intro Last Living Souls Kids with Guns O Green World Dirty Harry Feel Good Inc. El Manana Every Planet We Reach is Dead November Has Come All Alone White Light DARE Fire Coming Out of the Monkey's Head Don't Get Lost in Heaven Demon Days Hong Kong Latin Simone (Que Pasa Contigo?) FK Atletas Kaunas Az Atletas Kaunas (korábban: LKKA ir Teledema Kaunas) litván labdarúgócsapat. A klubot 2005-ben alapították, jelenleg az első osztályban szerepel, ahová 2009-ben jutott fel. A Rush of Blood to the Head A 2002-es A Rush of Blood to the Head a Coldplay angol rockegyüttes második albuma. A brit albumlista élére került, az Egyesült Királyságban a 21. század 8. legtöbb példányban eladott albuma. A Brit Lemezkiadók Szövetsége kilencszeres platina minősítést adott az albumnak. A kritikusok is elismerték a lemezt. 2003-ban megkapta a legjobb alternatív albumnak járó Grammy-díjat, 2004-ben pedig az év felvételéért járó díjat is a Clocks dalért. Az albumot az együttes magnum opusának tartják. 2003-ban 473. lett a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Cshangdokkung A Cshangdokkung a koreai I-dinasztia szöuli öt palotája közül a másodikként épült 1405-ben. Nevének jelentése „virágzó erény”. A 16. századi japán invázió idején leégett, 1609-ben újjáépítették. Megépítésétől a japán támadásig másodlagos palotaként funkcionált, az újjáépítést követően azonban ez lett a dinasztia székhelye több mint 250 éven át. A palota az UNESCO Világörökség része, 2003-ban pedig forgatási helyszínül is szolgált, itt forgatták a nagy sikerű A palota ékköve című kosztümös sorozat néhány epizódját. Története A koreai történelem folyamán a főváros gyakran költözködött, Keszong és Hanjang (a mai Szöul) között. Az 1400-as évek elején Thedzsong király úgy döntött, az udvart Hanjangba telepíti, de az ott már meglévő Kjongbok palotát nem tartotta megfelelőnek, így új palota építését rendelte el. Az első épületek 1405-ben készültek el, a teljes komplexumot 1412-re fejezték be. Az 57,9 hektár területen fekvő Cshangdokkung Szöul északi részén, a Pegak-hegy Ungbong-csúcsának lábánál található. Az épületegyüttest 1462-ben északnyugati irányban tovább bővítették. A 16. századi japán invázió idején teljesen leégett, rekonstrukciója Szondzso király uralkodása alatt, 1609/10-re fejeződött be. 1623-ban újabb tűz pusztított a palotában, 1647-re sikerült helyreállítani, majd a századok folyamán többször is bővítették illetve felújították az épületeket. 1990 és 1999 között nagyszabású felújítást hajtottak végre, közben pedig 1997-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította az épületegyüttest. Épületei A palotát úgy építették meg, hogy az épületek a terület déli részén helyezkednek el, észak felé pedig a nagy méretű, finoman kidolgozott kert, az úgynevezett „Titkos Kert” található. Az elrendezés a hagyományos koreai palotaépítészet jegyeit követi, három kapu és három udvar épült, az adminisztratív udvar, a királyi lakóudvar és egy harmadik udvar, ahol az audienciákat tartották. Az épületek általában kő alapokra épültek, gazdagon díszített fa szerkezettel. A palota főbejárata, eredetileg gránit alapokra épült, ma azonban már csak a faszerkezet áll. A 16. századi japán invázió során a kapu elpusztult, 1607-ben újjáépítették. A kapu az egyik legrégebbi faépület Szöulban; Dél-Korea 383. kincse. Szöul egyik legrégebbi kőhídja, 1411-ben épült, boltíves, mitikus állatfigurákkal díszített. Egykoron egy északon fakadó patak futott alatta, mely körbeölelte a palota külső épületeit. A híd 12,9 méter hosszú és 12,5 méter széles. A palota fő csarnoka, kétszintes épület, melyben 5+4 szoba kapott helyet. Középpontjában a trónszék állt, mennyezetét főnixfestmény díszítette. Az Indzsongdzson a külső épületek középpontjában áll, 1912-ben helyreállították az egykor előtte álló kaput (���, Indzsongmun) is. A csarnok Dél-Korea 225. nemzeti kincse. Az egyszintes, kék cserepes tetejű épület a király dolgozószobájaként funkcionált, ahol minisztereivel és hivatalnokaival tanácskozott. Dél-Korea 814. kincse. A Hidzsongdang a későbbi Csoszon királyok használták dolgozószobaként, amikor a nyugati civilizáció elérte Koreát. Bár az épület maga hagyományos koreai építészeti alkotás, belül nyugati bútorokkal és anyagokkal rendezték be. 1917-ben leégett, akkor a Kjongbok palotából hozott építőanyagokkal és bútorokkal rekonstruálták. Dél-Korea 815. kincse. A Tedzsodzson a királyné lakosztálya volt. Dél-Korea 816. nemzeti kincse. A leginkább csak Titkos Kert (��, Pivon) néven emlegetett kert hivatalos neve Huvon (��, „hátsó kert”). A kertben lótusztó található, számos pavilonnal és több mint 56 000 növénnyel, köztük diófákkal, tölgyfákkal, gyertyánszilekkel, páfrányfenyőkkel, gyertyánokkal, szilvafákkal. Michael Stanislaw Michael Stanislaw (Leoben, 1987. június 5. –) osztrák labdarúgó, jelenleg az SV Horn középpályása. Pályafutása 2013. január 1-én szerződést bontott vele az Egri FC. Soori csata Az 1745. szeptember 30-án megvívott soori csatát Nagy Frigyes porosz hadserege vívta Lotharingiai Károly vezette osztrák-szász seregekkel a második sziléziai háború idején. A csatát Trautenautól délnyugatra, Soor falu közelében vívták a mai Csehország területén. Az osztrákok meglepetésszerű támadást terveztek a jóval kisebb számú porosz hadsereg ellen, de a poroszok magukhoz ragadták a kezdeményezést és a kezdeti nehézségek ellenére a felül tudtak kerekedni az osztrákokon és szász szövetségeseiken. Előzmények A hohenfriedbergi csata után az osztrákok Csehország belső területeire vonultak vissza. II. Frigyes követte és kisebb ütközetekkel zaklatta őket. Szeptember közepén a porosz király az ellátási nehézségek következtében kénytelen volt visszavonulni Szilézia határáig, hogy ott még cseh területen állva a tél beálltáig az ellenség területén tarthassa a seregét. A seregét meg kellett osztania, mert nyugatra a szászok fenyegették országa határát. Ezután Sziléziába akart visszavonulni téli szállásra. Mária Terézia utasításai szerint Lotharingiai Károlynak támadólag kellett volna fellépnie, de a szász csapatok egy részének távoztával ehhez nem érezte elég erősnek a csapatait, ezért óvatosan járt el. Három nappal azután, hogy Frigyes Staudenznél tábort vert az osztrák–szász csapatok szeptember 22-ikén a 18 km-re lévő Jaromierschnél táboroztak le. A következő hét nap során Károly Lobkowitz tábornagy és Arenberg herceg támogatásával több felderítő műveletet hajtott végre, melynek célja annak kipuhatolása volt, hogyan lehetne Frigyes seregét a táborában meglepni és vereséget mérni rá. A rajtaütési terv Károly úgy gondolta a poroszok fáradtak és rossz állapotban vannak, ezért a reguláris csapatokkal frontális támadást tervezett ellenük, míg a könnyű egységekkel a tábort megkerülve akart zavart okozni a hátukban. Ellenállással alig számolt, a nyugati irányban meredeken emelkedő terep is neki kedvezett. A völgyben mocsaras mezők, kis tavak és erdők akadályozták az ellenséges formáció felállítását. Amennyiben az ellenséget keleti irányú menekülésre tudják kényszeríteni, akkor meredek vízfolyások állják útjukat, míg délre a járhatatlan erdő a Königsforst (Les Království) okozna beláthatatlan káoszt a visszavonulásuk során. Így a helyzeti előny Lotharingiai Károly oldalán volt. A csapatok felállása A szövetséges csapatok időben nem egyszerre értek a kiindulási állásaikhoz. A balszárnyon Lobkowitz tábornagy 10 gyalogzászlóaljjal, 15 gyalogos-gránátos századdal, 30 század lovassággal, 15 lovas-gránátos századdal és a karabélyosokkal állt. Felettük a Graner Koppe magaslaton 16 nehézágyút helyeztek el. A sereg zöme két csoportban Arenberg herceg parancsnoksága alatt a Graner Koppétól délre koncentrálódott, megerősítve egy további üteggel Burkersdorftól délnyugatra. Ettől messze délre állt Franz Rudolph von Hohenems lovassági tábornok 6 lovasezrede. Az osztrák haderő mindent összevetve 42 000 katonából állt. A poroszok már szeptember 29-ikén reggeli óráiban tudomást szereztek az ellenség közeledéséről, de azt gondolták, hogy Károly el akarja zárni a Sziléziába visszavezető utat. Szeptember 30-ika reggelén már a táborbontásra szóló parancsokat küldték volna szét, mikor jelentések érkeztek, hogy a tábortól nyugatra az ellenség hadereje csatára készen áll. Frigyes pillanatok alatt harckész állapotba hozta a csapatait, melyek figyelemre méltó igyekezettel hajtották végre parancsait. Nem egészen 22 000 porosz katona állt szemben egy számban kétszer olyan erős ellenféllel. A szeptember 29-ikére tervezett osztrák–szász támadás a jobbszárny lemaradása miatt meghiúsult. Az osztrákok és szászok közötti másnap reggeli megállapodásokat, parancsokat és eseményeket valamelyest homály fedi. Nem tudni, Lotharingiai Károly az utolsó pillanatban a támadás helyett nem akarta-e inkább csak a jelenlétét demonstrálni, abban a hitben, hogy a poroszok a kedvezőtlen helyzetüket felismervén visszavonulnak, avagy mégis támadni akart-e, de gondatlan módon értékes időt pazarolt el? A csata lefolyása A csata kezdetén köd fedte a tájat. Wilhelm Dietrich von Buddenbrock tábornagy öt óra után a porosz táborból megindult lovasságával Neu-Rognitz felé, hogy odaérve nyugati irányba forduljon és így a Graner Koppét északi irányban meg tudja kerülni. Azonban a hadművelet közben a felkelő nap eltüntette a ködöt és a Graner Koppén lévő tüzérség így tűz alá vehette az ellenséget. Ennek eredményeként Buddenbrock lovassága jelentős veszteségeket szenvedett. Ezzel egy időben a Graner Koppe keleti lejtőjén Wolf Alexander Ernst Christoph von Blanckensee vezérőrnagy gyalogsága frontális támadásra készülődött az ellenség ágyúi ellen. 8 óra táján az osztrák–szász lovasságot északi irányból megtámadták Buddenbrock lovasai, mely a meglepetésszerű támadástól megzavarodott és visszaszorult a mögöttük lévő erdőségbe. Lobkowitz a roham során a lovak patái alá került és súlyosan megsebesült. Bár a támadás során nem voltak már a nehéz lövegek tüzének kitéve, a Graner Koppéra érve a balszárnyukat tűz alá vette a fent álló gyalogság. Időközben Blanckensee katonái keleti irányból támadva 150 méterre megközelítették az ellenséges tüzérséget, azonban a súlyos veszteségeik miatt elakadtak, majd meghátrálásra kényszerültek mikor Benda ezredes öt gránátos-századdal energikusan szembeszállt velük és Blanckensee is életét vesztette. Ekkor a Wedel, Tresckow, Finck és Anhalt ezredek a második vonal (la Motte, Blanckensee és Geist ezredek) mögé álltak be. Benda embereit intenzív és fegyelmezett sortűzzel állították meg, majd a bajonettjeiket feltűzve indítottak rohamot és elfoglalták a Graner Koppét az ott álló üteggel együtt. A Graner Koppén álló erős szövetséges lovasság nem tudott ellenük semmit tenni és nem támogatta a saját gyalogságot és a tüzérséget sem. Ennek oka egyrészt az volt, hogy a terep adottságai miatt nem tudtak kibontakozni, másrészt a parancsot sem kapták meg erre. Így az osztrák–szász egységek menekülni kényszerültek. Csak Preysing altábornagy próbált meg Benda ezredeshez hasonlóan három dragonyos ezredével beavatkozni a küzdelembe, de a menekülés forgataga őket is elragadta. Ekkorra már 9:30 óra volt az idő. Frigyes, aki a csatamező kulcsfontosságú magaslatát megszerezte és az ellenség bal szárnyát visszaszorította, most az ellenséget északi irányból indított támadással készült leküzdeni. Ezt a tervet azonban nem tudta keresztülvinni, mivel az osztrák-szász csapatok középen Burkersdorfhoz közelítettek. A falu elvesztését a Kalkstein ezred 2. zászlóaljának gyors közbelépése akadályozta meg. Frigyes seregének teljes centruma mozgásba lendült és Burkersdorfon áthaladva, annak nyugati részén kiérve az ellenség másik nehéztüzérségi állása elé került. A nehéz üteg tüze és az emelkedő terep - melyen a porosz ezredeknek fel kellett kapaszkodniuk – itt is megállította a támadást. A veszteségek rohamosan növekedtek. Ferdinand von Braunschweig vezérőrnagy sebesülése ellenére személyesen vezette a támadást és sikerült elfoglalnia az üteget. A Sachsen-Gotha tábornagy vezette Prinz Xaver, Bayreuth és Vettes ezredek sokáig és kitartóan küzdöttek, végül azonban az északi és keleti irányból egyszerre érkező erős porosz nyomásnak nem tudtak ellenállni és vissza kellett vonulniuk nekik is. Míg a centrumban tombolt a harc, Frigyes a jobbszárnyon szabaddá vált lovasságot valamint az Anhalt herceg balszárnyon álló lovasságát a Burkersdorftól délre álló ellenség ellen küldhette, felgyorsítva általuk a már folyamatban lévő osztrák-szász visszavonulást. Ennek során a Damnitz és Kolowrat gyalogezredeket teljesen szétszórták, katonáik közül sokan hadifogságba kerültek. Tisztázatlan okokból az ott álló 36 lovasszázad a támadó poroszok elől kitért és tétlen maradt. Nádasdy tábornok elkülönített hadteste, melynek az ellenséget meg kellett kerülnie és hátba kellett támadnia, megelégedett a reggel sietősen kiürített porosz tábor elleni támadással és zsákmányul ejtette a 200 000 tallért tartalmazó porosz hadipénztárt. A kormányzati tanácsadók és a szolgálók, akik a sereget elkísérték, a horvát lovasság kezébe kerültek. Azonban a küldetésük eredeti céljának nem tettek eleget és nem jelentettek fenyegetést az ellenség hátában. A harci cselekmények így értek véget 13:00 óra tájban. Következmények A csata során az osztrák–szász csapatok 7444 katonát veszítettek (közte 214 tiszt), ebből 3108 fő (közte 36 tiszt) került hadifogságba. Elvesztettek továbbá 19 ágyút és 8 zászlót. A poroszok vesztesége 3911 fő (közte 145 tiszt) volt, közülük 900-an veszítették életüket. Veszítettek egy zászlót és egy ágyút is a táboruk lerohanásakor. Mind a mai napig vitatkoznak arról a szakértők, hogyan volt képes a porosz lovasság a Graner Koppe magaslatát megrohamozni. Az kétségtelen, hogy csak a fegyelmezettségük és az erős lovaik révén voltak képesek sikerre vinni a hadműveletet. Bár Lotharingiai Károly seregét visszavonulásra kényszerítették, Frigyes Csehországból Sziléziába vonult vissza, hogy – eredeti terveinek megfelelően - ott teleljen át a seregével. Ebből a szempontból a csata csekély stratégiai jelentőséggel bírt. Politikailag még kevesebbet nyert Frigyes, mivel a béketárgyalások egyre távolabbinak tűntek. Egyrészt az Angliában bekövetkezett belpolitikai bonyodalmak miatt, másrészt a saját hadseregének állapota miatt, mivel az ellenfelei továbbra is jóval nagyobb seregeket tudtak kiállítani, míg a saját csapatai leharcolt haderő benyomását keltették. Az osztrákok és a szászok nem álltak el attól a szándékuktól, hogy a seregeikkel betörjenek Poroszország központi részébe, Brandenburgba. Frigyes csapatainak taktikai és morális győzelme azonban rendkívüli volt. Egy jóval kisebb sereggel, hátrányosabb helyzetből is sikerült legyőznie az ellenséget. Utóhangok A szövetséges oldalon Lobkowitz tábornagy szemére vetették, hogy a porosz lovasság támadásakor a balszárnyon nem mutatott kellő bátorságot és nem indított ellentámadást. Frigyes később erre a csatára visszatekintve úgy fogalmazott, hogy jóval tisztességesebb úgy elpusztulni, hogy az ember drágán adja a bőrét, mint egy olyan visszavonulás közben, mely szégyenteljes menekülésbe torkollik. A 73 éves Buddenbrock, egy sok csatát megvívott veterán, később úgy nyilatkozott, hogy a hosszú pályafutása során egyszer sem került olyan heves tüzérségi tűzbe, mint a Graner Koppétól keletre, mikor a lovasságával a később megindított lovassági támadás megindulási pontjára tartott. A soori csata során bukkant fel két később híressé váló katona a poroszok oldalán. Egyikük a 23 éves Seydlitz őrnagy, aki kora reggel felfedezte és jelentette az ellenséges csapatmozgást a lovasszázadával, a másik Wichard von Möllendorff alhadnagy, aki a Burkersdorftól délre vívott csata vége felé tüntette ki magát és a király még a csatamezőn dicséretben részesítette. A magyar női labdarúgó-válogatott 2012. március 2-i mérkőzése Előző mérkőzés - Következő mérkőzés A magyar női labdarúgó-válogatott mérkőzése Portugália ellen, 2012. március 2-án az Algarve Kupán. A találkozót a hazaiak nyerték 4–0-ra. Keretek A magyar női labdarúgó-válogatott 2012. február 27-én elutazott Portugáliába a 19. Algarve Kupa küzdelmeire. Kiss László szövetségi edző 21 fős keretet hirdetett. Ezen a mérkőzésen szerepelt 25. alkalommal a válogatottban Szőcs Réka. megjegyzés: Az adatok a mérkőzés napjának megfelelőek! Sion (Gers) Sion település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 108 fő (2015). Sion Bétous, Loubédat, Nogaro, Sorbets és Urgosse községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mark (Dintel) A Mark belga folyó, amely a belgiumi Antwerpen tartományban található Merksplas település közelében ered és Hollandiában, Észak-Brabant tartomány területén ömlik a Dintel folyóba. Belgiumi mellékfolyói a Kleine Mark, a Hollandse Loop és a Merkske. Belgium területén a folyó Merksplas, Koren és Hoogstraten települések közelében folyik. Hollandiában Bovenmark és Breda közelében folyik, illetve utóbbi város csatornarendszerébe csatlakozik. A város közelében találkozik legnagyobb mellékfolyójával, az Aa vagy Weerijs folyóval. Terheijden közelében a folyó széles ívben nyugat felé kanyarodik, majd Standdaarbuiten közelében torkollik a Dintelbe, amely folyó Volkerak-nál lép be a Hollandsch Diep-be (a Rajna, Schelde és a Maas folyó közös torkolatába). 1981. szeptember 20-án egy oroszlánfóka tűnt fel a Mark folyón, Ginneken település közelében. Szakértők szerint igen ritka, hogy ezek az állatok ennyire eltávolodjanak a nyílt tengertől. Az állat mindenesetre keresztülúszott a Volkeraksluizen és Dintelsas közelében kiépített zsilipeken és a Markon úszott Breda felé. A fókát, amelyet Moby Dick-nek neveztek el, a következő napokban befogták és az Északi-tengeren szabadon engedték, de emlékét Bredaban, a Koningin Emmalaan-on szobor őrzi. Olaf Douwes Dekker holland költő 2007-ben In het Markdal (A Mark völgyében) címmel adta ki új verseskötetét. 1918 (szám) Az 1918 (római számmal: MCMXVIII) az 1917 és 1919 között található természetes szám. A matematikában A tízes számrendszerbeli 1918-as a kettes számrendszerben 11101111110, a nyolcas számrendszerben 3576, a tizenhatos számrendszerben 77E alakban írható fel. Az 1918 páros szám, összetett szám, szfenikus szám. Kanonikus alakja 191 · 1011, normálalakban az 1,918 · 103 szorzattal írható fel. Nyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 7, 14, 137, 274, 959 és 1918. Hétszögszám. Az 1918 egyetlen szám valódiosztó-összegeként áll elő, ez a 3266. Suede (album) Az 1994-es Suede a Suede debütáló nagylemeze. Megjelenésekor a brit zene történetének leggyorsabban eladott debütáló albumának számított. A brit albumlistát vezette, megnyerte az 1993-as Mercury Music Prize-t, gyakran a britpop mozgalom kezdetének nevezik. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Demre Demre város Törökország mediterrán partján, a Demre folyó mellett, Antalya tartományban. Demre, régi nevén Myra, Szent Miklós szülőhelye. Az 1920-as évekig görög lakossága volt Demrenek (Myra). 1923-ban aztán a Görögország és Törökország közötti lakosságcsere részeként lakói Görögországba költöztek. A térségben elhagyott görög falvak feltűnően emlékeztetnek erre az exodusra. Az elhagyatott görög házak még mindig láthatók Demre-ben és Kalkan, Kaş és Kaya régióban, görög szellemvárosokként. A régió ma népszerű a turisták, különösen a keresztény zarándokok között, akik itt Szent Miklós sírját látogatják meg. Demre városának a 2010-es népszámláláskor 15.899 lakosa volt. Földrajza Demre az Antalya-öböltől nyugatra található, a Taurus-hegység mögött. Éghajlata mediterrán; forró, száraz nyárral és meleg nedves téllel. A környék megélhetése az idegenforgalom fellendülésének kezdete előtt az 1980-as években főként a mezőgazdaságtól függött, ami ma is fontos. Demre környékén gránátalmait és citrusféléket termesztenek, és mostanában nagy mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget nevelnek az üvegházakban. Nemeskürty István Nemeskürty István (Budapest, 1925. május 14. – Budapest, 2015. október 8.) Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla- és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok. Életpályája A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia növendéke volt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–olasz-művészettörténet szakon végzett 1950-ben. 1950-től 1956-ig Budapesten tanárként dolgozott. 1956–1959 között a Magvető Könyvkiadóban szerkesztőként működött. 1959 és 1963 között a Budapest Filmstúdiót vezette. 1959-től 1987-es nyugdíjazásáig a MAFILM vezetője volt. 1961 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtörténeti előadója. Kutatási területe a 16-17. századi magyar irodalomtörténet és a 20. század első felének magyar filmtörténete. 1957-ben az irodalomtudomány kandidátusa, 1966 óta akadémiai doktora, 1979-től egyetemi tanár. 1984 és 1986 között a Magyar Filmintézet igazgatója. 1988–1989 között a Hazafias Népfront művelődés-politikai bizottságának elnöke, 1989-ben az ügyvezető elnökség tagja volt. 1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió, 1991–1996 között a Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarája elnöke. 1992 és 1996 között az Ösztöndíj Bizottság és a Magyar Könyv Alapítvány, 1993-tól 1995-ig a Magyar Írókamara elnöke volt. 1993-tól művelődéstörténetet tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1995 óta a Jel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke. 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke. 1998-tól 2000-ig kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezője és irányítója volt. 2015. október 8-án hunyt el és temetését 2015. november 3-án a Belvárosi Szent Anna-templomban római katolikus szertartás szerint rendezték. Művei Bornemisza Péter , az ember és az író ( 1959 ) A magyar filmesztétikai irodalom 1919 -ben ( 1959 ) A mozgóképtől a filmművészetig ( 1961 ) A magyar széppróza születése ( 1963 ) A meseautó utasai ( 1965 ) A magyar film története 1912 - 1963 ( 1965 ) Ez történt Mohács után ( 1966 ) A filmművészet nagykorúsága ( 1966 ) Rekviem egy hadseregért ( 1972 ) Krónika Dózsa György tetteiről ( 1972 ) Elfelejtett évtized ( 1974 ) Federico Fellini ( 1974 ) A magyar hangosfilm története a kezdetektől 1939 -ig ( 1975 ) A magyar népnek, ki ezt olvassa ( 1975 ) Grigorij Kozincev ( 1975 ) "Kik érted haltak, szent Világszabadság" ( 1977 ) Balassi Bálint ( 1978 ) Parázs a hamu alatt, Világostól Solferinóig , Magvető Kiadó, Budapest, 1981 , 1982 , ISBN 963-271-787-2 Diák, írj magyar éneket! ( 1983 ) A képpé varázsolt idő ( 1983 ) Bornemisza Péter kísértései ( 1984 ) Olvasók és olvasmányok ( 1984 ) Tűnődések történelemről, irodalomról ( 1985 ) A magyar filmművészet képeskönyve ( 1985 ) A filmművészet új útjai ( 1986 ) A kőszívű ember unokái ( 1987 ) Édes Erdély. Erdélyi krónika 1916-1967 ( 1988 ) Daliás idők ( 1989 ) Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig ( 1990 ) A bibliai örökség ( 1991 ) Kis magyar művelődéstörténet, 1000 - 1945 ( 1992 ) A magyar irodalom története, 1000 - 1945 , I-II. ( 1993 ) Mi magyarok ( 1993 ) Ezerszáz évünk a Kárpát-medencében ( 1993 ) Tüzes józanság ( 1993 ) Lépjünk inkább előre ( 1993 ) A kagyló és drágagyöngy ( 1994 ) Fábri Zoltán , a képalkotó művész ( 1994 ) Hunok és magyarok ( 1994 ) Múltunk a jelenben ( 1994 ) Búcsúpillantás ( 1995 ) Meddig várjunk? ( 1996 ) Elérhetetlen, tündér csalfa cél ( 1997 ) Elrepült a gyors idő ( 1998 ) Parázs a hamu alatt ( 1998 ) Bornemisza Péter és kora ( 1999 ) Magyar Zsoltár ( 2001 ) Mi történt velünk? ( 2003 ) Magyarnak számkivetve ( 2003 ) Magyar századok. Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához ; 2. átd. kiad.; Szent István Társulat–Szabad Tér, Bp., 2006 Mi, magyarok. Történelmünk ezerszáz éve ; 5. jav. kiad.; Akadémiai, Bp., 2006 Magyar századok. Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához ; 2. átd. kiad.; Szent István Társulat, Bp., 2009 Mi, magyarok. Történelmünk ezerszáz éve ; 5. jav. kiad.; Akadémiai, Bp., 2010 Nemeskürty István füveskönyve ; vál., szerk. Koltay Gábor; Szabad Tér, Bp., 2010 Vallani és vállalni. A hatalomváltás labirintusában ; Szent István Társulat, Bp., 2011 ( Szent István könyvek ) A magyar irodalom története. A kezdetektől 1946-ig ; Szent István Társulat, Bp., 2012 Búcsúpillantás. A Magyar Királyság és kormányzója, 1920-1944 ; Szent István Társulat, Bp., 2014 Önfia vágta sebét. Két történelmi esszé ; Magyar Közlöny- és Lapkiadó, Bp., 2014 ( Nemzeti könyvtár , 36.) Színjátékok, forgatókönyvek Egri csillagok (rendező: Várkonyi Zoltán ) ( 1968 ) Tizennégy vértanú (rendező: Hajdufy Miklós ) ( 1970 ) György barát ( Fráter György ) (rendező: Hajdufy Miklós) ( 1972 ) Requiem egy hadseregért (színmű Örkény István , forgatókönyv Hajdufy Miklóssal színmű: A holtak hallgatása, rendező Várkonyi Zoltán 1973 : film, rendező Hajdufy Miklós, 1985 ) A hollószárnyú enyészet ( Mohács ) Pécs ( 1976 ) Magyar Dekameron ( Heltai Gáspár novellájából) Eger ( 1976 ) Noé galambja ( Bethlen Miklós ) Budapest / Játékszín ( 1978 ) Szép ének a gyulai vitézekről ( Gyula ) ( 1979 ) Mint oldott kéve ( Sárközy György regényéből, rendező: Révész György ) ( 1982 ) A betűk csendjében ( Jósika Miklós ) Budapest/Reflektor ( 1983 ) Hantjával ez takar ( Kiss János altábornagy) ( Kőszeg ) A béke szigete (rendező: ( Hajdufy Miklós ) Széchenyi napjai (rendező: Horváth Ádám ) ( 1985 ) Honfoglalás (rendező: Koltay Gábor ) ( 1996 ) Sacra Corona (rendező: Koltay Gábor ) ( 2001 ) Díjak, elismerések (válogatás) Ezüst Oroszlán-díj ( 1968 ) A Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozata ( 1969 ) Balázs Béla-díj ( 1971 ) Munka Érdemrend arany fokozata ( 1978 ) József Attila-díj ( 1979 ) Olasz Köztársasági Érdemrend Lovagja ( 1981 ) SZOT-díj ( 1983 ) Szocialista Magyarországért Érdemrend ( 1985 ) Bugát Pál-emlékérem ( 1987 ) Széchenyi-díj ( 1992 ) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal ( 1994 ) Magyar Filmszemle Életműdíja ( 1994 ) Kodály Zoltán Közművelődési és Művészeti díj ( 1994 ) Jósika Miklós-díj ( 1994 ) Stephanus-díj ( 1994 ) Magyar Örökség díj ( 1996 ) A XIII. kerület díszpolgára (1996) Magyar Szabadságért díj ( 2000 ) Corvin-lánc ( 2001 ) A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje ( 2001 ) Pápai Nagy Szent Gergely Rend Parancsnoki Keresztje ( 2002 ) Prima Primissima díj ( 2003 ) Szent István-díj ( 2004 ) Kossuth-nagydíj ( 2011 ) Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja ( 2014 ) Alex Kendrick Alex Kendrick a Sherwood Baptista Gyülekezet (Albany, Georgia) segédlelkésze. 1970-ben született a Georgia-beli Athénban. Albany-ban él 1999 óta. Ő felügyeli a gyülekezet filmes ágazatát, többek között a Sherwood Pictures-t, amely a Lendkerék (2003), a Végtelen hit (2006) és a Szerelempróba (2008) készítője volt. Emellett a New York Times bestseller írójaként is dolgozik. Felesége Christina Kendrick, hat gyermekük született. Filmes pályafutása Kendrick egyszer olvasott egy felmérést, miszerint a filmek nagyobb befolyással bírnak a társadalomra, mint az egyházak. Ennek hatására elhatározta, hogy változtat ezen a helyzeten az amerikai filmpiacon. Mindhárom, a Sherwood Pictures által készített filmben közreműködött színészként, forgatókönyvíróként (testvérével, Stephen Kendrickkel) és rendezőként is. Második filmje, a Végtelen hit több mint 10 millió dollár bevételt hozott, és 2007-ben a legtöbbet eladott keresztyén DVD volt. Legutóbbi filmje, a Szerelempróba (film) 33,5 millió dolláros kasszasikert ért el, és ezzel 2008 legmagasabb bevételt elérő független filmje lett. Kendrick negyedik filmjének (Courageous = Bátorság emberei)2011-ben volt a premierje. Könyves pályafutása A filmkészítés mellett három regényt is írt a filmjei alapján, Kendrick testvérével, Stephennel, és Eric Wilson regényíróval közösen. A Tűzállóhoz írt regény például 17 hétig vezette/szerepelt(?) a New York Times bestseller listáját. Negyedik könyvét, a Merj szeretni! (The Love Dare) címűt testvérével közösen írták, és ez 80 hétig szerepelt két eltérő(?) alkalommal is elsőként a New York Times bestseller listáján. A Merj szeretni!-ből 3,5 millió példány kelt el, és még legalább 4 millió van nyomtatásban(?). A könyv platina-díjat kapott (több mint 1 millió eladott példány) az Evangéliumi Keresztyén Könyvkiadók Szövetsége (ECPA) szervezettől 2009 áprilisában. Továbbá az ICRS (International Christian Retail Show) szervezet Az év kapcsolatok témájú könyve díját is elnyerte, és az év könyvének nevezte a Family Christian Stores is. Mostanra már több, mint 25 nyelvre fordították le. Helyezések 1. a New York Times bestseller listáján, már több mint 20 hete 7. a nem-fikció kategóriában az Amazon.ca kanadai oldalon 9. az USA Today bestseller listáján Gustav Noske Gustav Noske (Brandenburg, 1868. július 9. – Hannover, 1946. november 30.) német szociáldemokrata politikus és a weimari köztársaság első hadügyminisztere volt. A berlini Spartakus-felkelés brutális leverőjeként vált hírhedtté. Élete és munkássága Gustav Noske 1868. július 9-én munkáscsaládban született Brandenburgban. 1884-ben belépett Németország Szociáldemokrata Pártjába (Sozialdemokratische Partei Deutschlands – SPD). 1893-tól SPD újságoknak dolgozott Brandenburgban és Königsbergben, 1902-ben szerkesztő lett a reformista Chemnitzer Volksstimme című lapnál. 1906-ban megválasztották a Reichstag tagjának, ahol az SPD jobbszárnyának katonai és gyarmatügyi szakértőjévé vált. Helyeselte a császári hadi és gyarmati hódítási törekvéseket, mely számos vita forrásává vált pártjában. 1914 után az SPD háborúpárti többségéhez tartozott, vakon támogatta Németország háborús törekvéseit. 1918 novemberében a császár lemondását pártolta, mert vélekedése szerint, csak az biztosíthatta a békét. 1918 november 4-én, a kieli matrózfelkelés kitörésekor kormánymegbízottként Kielbe utazott a rend helyreállítása céljából. Bátran és szakértelemmel tárgyalt a matrózokkal, akikkel sikerült megegyezésre jutnia, megválasztották a Kieli Katonatanács elnökének és a város kormányzójának. Amikor 1918 decemberében a Németország Független Szociáldemokrata Pártja (Unabhängige Sozialdemokratische Partei Deutschlands – USPD) lemondott a weimari nemzetgyűlési választásokig átmeneti kormányként működő Népmegbízottak Tanácsában (Rat der Volksbeauftragten) betöltött 3 helyéről, Noske foglalta el az üres helyek egyikét. Amikor megkérdezték tőle, hogy elvállalja-e a katonai ügyek vezetését, a következő, utóbb híressé vált, cinikus mondattal válaszolt: „Valakinek a véreb szerepét is el kell vállalnia, és én nem riadok vissza a felelősségtől.” 1919 januárjában a szabadcsapatokra, az ún. Freikorps egységekre támaszkodva könyörtelen brutalitással verte le a Spartakus-felkelést. 1919 februárjától az időközben megalakult weimari köztársaság első hadügyminisztere lett. 1920 márciusában a hatalom megszerzésére irányuló, jobboldali Kapp-puccs alatt kompromittálta magát, aminek következtében lemondatták. Az 1920-as Reichstag választásokon az SPD már nem indította. Régi barátai, Otto Braun és Carl Severing mentették meg karrierjét azzal, hogy jelölték Hannover tartományi kormányzójává, melyet 1920-tól 1933-ig töltött be. 1944 júliusában részt vett az Adolf Hitler elleni sikertelen hatalomátvételi kísérletben. 1946. november 30-án hunyt el Hannover-ben. Jegyzetek Vincent 1997 344–345. o. Forrás ↑ Vincent 1997: C. Paul Vincent: A Historical Dictionary of Germany’s Weimar Republic, 1918–1933. (angolul) Westport–London: Greenwood Press. 1997. ISBN 0313273766 Alex Klein Alex Klein (Porto Alegre, 1964 –) amerikai-brazil oboista. Ősei Németországból költöztek Dél-Amerikába. Az oboaművész 1992 óta Amerikában él. 2002-ben elnyerte a Grammy-díjat. Királyhegyalja Királyhegyalja (1889-ig Sumjácz, szlovákul: Šumiac) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. Fekvése Breznóbányától 40 km-re keletre, a Garam völgyében, a Király-hegytől délre fekszik, amelyről a nevét is kapta. A hegyen telepített tévéadóhoz a nagyközönség elől lezárt út vezet. A településhez Vereskő tartozik még. Története A falu a 15. században a vlach jog alapján keletkezett, a murányi uradalomhoz tartozott, a községi bíró irányítása alatt állt. A történeti források megemlítik, hogy 1548-ban a török felégette és a falu elpusztult. Ezután az adóösszeírásokban 1566 körül, okiratokban 1573-ban tűnik fel először. 1573-ban „Schvmecz”, 1643-ban „Seömecz”, 1647-ben „Sumiacz”, 1647-ben „Sumjacz” alakban említik. Lakói állattenyésztéssel, fafeldolgozással, fazsindely készítéssel foglalkoztak. Mai templomát egy 1643-ból származó fatemplom helyén építették. A 17. században a faluban fűrésztelep és üvegkohó működött. A 18. század közepétől szénégetők működtek a község területén, melyek termékeit a Koháryak és a Coburgok közeli vaskohóiba szállították. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SUMJACZ. Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Gr. Koháry Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Dopsinához 1 1/2 mértföldnyire; határja hegyes, vőlgyes, fája bőven, fűrész malma is van, legelője hasznos, és tágas.” 1828-ban 158 házában 1846 lakos élt. A 19. század közepén Fényes Elek leírásában: „Sumjácz, orosz falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Garan völgyében, Murányhoz északra 2 mfd., 89 r., 1457 g. kath. lak. Görög kath. paroch. templom. Földe köves, hideg s inkább marha, juhtartásra alkalmatos. Van vashámora, derék erdeje, és savanyúvize. F. u. herczeg Coburg. Ut. p. Rosnyó.” A 19. század végén vasúti pálya épült Breznóbánya, majd 1903-ban Vereskő irányába. 1898-ban a település ismét leégett. 1900-ban 141 királyhegyaljai dolgozott a Felsőgarami Vasműben. A falu más lakói eközben pásztorkodással, fuvarozással, erdei munkákkal, szeszfőzéssel és szénégetéssel foglalkoztak. Borovszky Samu monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Sumjácz, a Királyhegy alján fekvő tót nagyközség, 294 házzal és 2569, nagyobb részben görök katholikus vallású lakossal. Egyike az ország legmagasabban fekvő községeinek, a hol nem ritkaság, hogy augusztusban is fűteni kell. A murányi vár tartozéka volt, melynek lakosai Koháry István alatt görög katholikusokká lettek. Most Szász Coburg Gothai Fülöp herczeg a birtokosa, a kinek itt erdőhivatala, vas- s pléhgyára és fűrésztelepe van. A község 1898-ban tűz következtében teljesen elpusztult, de a herczeg segítségével újra felépült és most egyike a vármegye legcsinosabb és legrendezettebb községeinek. A községben két templom van, római és görög katholikus. Az utóbbi 1825-ben, az előbbi 1776-ban épült. Ide tartoznak Vereskő, Zlatnó, Svábolka, Nándorhuta és Nándorvölgy, mind megannyi gyártelepe a herczegi uradalomnak. Vörösvár maga egész kis község, külön templommal, plébániával és postával, gőzfűrészszel, uradalmi erdészeti hivatallal, gyógytárral és vendéglővel. Távírója Pohorellán a gyárban van, vasúti állomása pedig Murány.” A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Garamvölgyi járásához tartozott. Népessége Ruszinok alapították a 15. században, lakossága azonban a 17. század folyamán elszlovákosodott. 1910-ben 2558 lakosából 2245 szlovák és 273 magyar. 2001-ben 1479 lakosából 1228 szlovák volt. 2011-ben 1349 lakosából 1146 szlovák. Nevezetességei Barokk-klasszicista stílusú temploma 1775 -ből való, Koháry István adományából épült. A plébánia épületét 1778 -ban Koháry Ignác építtette. Klasszicista stílusú kápolnája 1823 -ban épült a Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére. A faluban még egy kápolna is áll a falu alsó végén található forrásnál épült Szentkútnál. Bussy-le-Grand Bussy-le-Grand település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 317 fő (2015). Bussy-le-Grand La Villeneuve-les-Convers, Darcey, Éringes, Étormay, Grésigny-Sainte-Reine, Lucenay-le-Duc és Ménétreux-le-Pitois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szubsztitúció Szubsztitúciónak (helyettesítéses reakciónak) nevezzük azt a kémiai reakciót, amelyben a szerves vegyület egy atom(csoport)ja egy másik atom(csoport)ra cserélődik ki melléktermék képződése közben. A szubsztitúció a telített szénhidrogének (alkánok) jellemző reakciótípusa. Nukleofil szubsztitúció (SN) A C−X kötést tartalmazó (X ld. lejjebb) halogénvegyületekre, protonált alkoholokra, éterekre, karbonsavakra stb. jellemző. A C−X kötés ezekben az esetekben már alapállapotban polározott, az elektronsűrűség például a halogén környezetében sokkal nagyobb, mint a szénatom körül a halogénatomok nagyobb elektronegativitása miatt. A szénatomon fellépő részleges elektronhiány következtében a szénatom nukleofilekkel lesz reakcióba vihető. A reakció során a C−X kötés felhasad, majd egy új kötés alakul ki a nukleofil reaktív centrumával. Egy reakció akkor nukleofil, ha azt elektronküldő (elektronban gazdag) – idegen szóval nukleofil – részecske indítja („indít támadást”). Amennyiben elektront kedvelő (elektronszívó) – más néven elektrofil – helyettesítő indít támadást pl. egy benzolgyűrű ellen, úgy elektrofil szubsztitúcióról beszélünk. A reakciók elektrofil vagy nukleofil volta – a redoxi reakciókhoz hasonlóan – nézőpont kérdése. Az egyik komponens felől elektrofil, a másik irányából pedig nukleofil a reakció. A nukleofil szubsztitúció általános sémája ahol X = F, Cl, Br, I, +OH2, +OHR', O−COR', O−SO2R', O−SO3H, N2−, +SR'2 X'= F−, Cl−, Br−, I−, H2O, R'OH, R'COO−, R'SO3−, HSO4−, N2, SR'2 Y'= F−, Cl−, Br−, I−, −OH, −OR', R'COO−, −SH, −SR', SR'2, NH3, HNR'R'', NR'3, NH2NH2, NO2−, N3−, PR'3, −CN, −CH2NO2, −CH2COR Y = F, Cl, Br, I, OH, OR', O−COR', SH, SR', +SR'2, NH2, NR'R'', +NR'3, NHNH2, NO2, N3, CN, CH2NO2, CH2COR' Két típusát különböztetjük meg: SN1 unimolekuláris SN2 bimolekuláris Az SN1 és az SN2 reakciók közötti különbség az, hogy eltérő reakciómechanizmussal játszódnak le, mely reakciókinetikailag magyarázható. Általánosan igaz, hogy a reakció előrehaladtával az SN1 reakciók sebességét csupán a kiindulási anyag pillanatnyi koncentrációja határozza meg (unimolekulás reakció). A reakció sebessége független a hozzáadott reagens mennyiségétől. Ennek oka, hogy a reakcióelegyben az átalakítandó molekula (szubsztrát) olyan változáson megy keresztül (például Cl− lehasadása), ami stabil, elektronhiányos centrummal rendelkező intermedier terméket eredményez. Az így képződött pozitív centrumot támadja aztán a nukleofil, mely során eljutunk a folyamat végtermékéhez. Az egész folyamat tehát egy sorozatos reakció, így annak sebességét a leglassabb részfolyamat, vagyis az intermedierképződés sebessége határozza meg. SN2 reakcióban a szubsztrát mennyisége mellett a reakciósebességet meghatározza még a reagens mennyisége is a reakcióelegyben. Bimolekulás nukleofil szubsztitúció abban az esetben játszódik le, ha stabil, pozitív centrumot tartalmazó intermedier kialakulására nincs lehetőség. Erre jó példa az alifás lánc primer szénatomjának nukleofil szubsztitúciója. Ilyenkor ugyanis a megfelelő molekula vagy ion lehasadásával egy primer karbéniumion (−C+−) keletkezne, mely kevéssé stabilis (ellentétben a magas rendűségű karbéniumionnal). Ezért a távozó csoport (mely a támadó csoportnál gyengébb nukleofil – lásd Lewis savak és básizok) lehasadásával párhuzamosan történik az új csoport molekulába való bekötése. SN1 reakció mechanizmusa: SN2 reakció mechanizmusa: Elektrofil szubsztitúció (SE) Aromás vegyületek szubsztitúciós reakciói Az aromás vegyületek (például a benzol) delokalizált elektronrendszere különleges stabilitást biztosít a molekuláknak. Legjellemzőbb reakciójuk a szubsztitúció, melynek végén az aromás elektrongyűrű újra kialakul. A leggyakrabban az alábbiakkal történnek szubsztitúciós reakciók: Br+, Cl+, SO3, NO2+, R+, RCO+ (brómozás, klórozás, szulfonálás, nitrálás, alkilezés, acilezés) Példák aromás vegyületek szubsztitúciós reakcióira: fenol nitrálása, brómozása deutériummal jelzett benzolszármazékok előállítása Gyökös szubsztitúció (SR) alkánok halogén -szubsztitúciója (UV-sugárzás/erős hő hatására) A gyökös szubsztitúció olyan helyettesítési reakció, melyet az előzőleg képződött gyök(ök) indítanak. Gyökök többféle módon is képződhet egy molekulából. Ezek közül a legfontosabb a fény és a hőmérséklet hatására bekövetkező gyökképződés. Molekulából (pl. klór) csak akkor képződhet gyök, ha a molekula disszociációja szimmetrikusan megy végbe. Ellenkező esetben ionok képződnek: Suelli Suelli település Olaszországban, Szardínia régióban, Cagliari megyében. Lakosainak száma 1113 fő (2017. január 1.). Suelli Gesico, Mandas, Selegas, Senorbì és Siurgus Donigala községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: 1127 (szám) Az 1127 (római számmal: MCXXVII) az 1126 és 1128 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1127-es a kettes számrendszerben 10001100111, a nyolcas számrendszerben 2147, a tizenhatos számrendszerben 467 alakban írható fel. Az 1127 páratlan szám, összetett szám. Kanonikus alakja 72 · 231, normálalakban az 1,127 · 103 szorzattal írható fel. Hat osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 7, 23, 49, 161 és 1127. Az 1127 huszonhárom szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül legkisebb a 2905. Csillagászat 1127 Mimi kisbolygó Mengabril Mengabril település Spanyolországban, Badajoz tartományban. Mengabril Don Benito, Guareña és Medellín községekkel határos. Lakosainak száma 470 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 2012–2013-as osztrák labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2012–2013-as tipp-3 Bundesliga (szponzorált nevén T-Mobile Bundesliga) az osztrák labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának 102. alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 10 csapat részvételével, 2012. július 21-én indult és 2013. május 29-én ért véget. A bajnoki címet az Austria Wien szerezte meg, mely a klub történetének 24. bajnoki címe. Az SV Mattersburg kiesett az élvonalból. A bajnokság rendszere A pontvadászat 10 csapat részvételével zajlott, a csapatok a őszi-tavaszi lebonyolításban oda-visszavágós, körmérkőzéses rendszerben mérkőztek meg egymással. Minden csapat minden csapattal négy alkalommal játszott, kétszer pályaválasztóként, kétszer pedig idegenben. A pontvadászat végső sorrendjét a 36 bajnoki forduló mérkőzéseinek eredményei határozták meg a szerzett összpontszám alapján kialakított rangsor szerint. A mérkőzések győztes csapatai 3 pontot, döntetlen esetén mindkét csapat 1-1 pontot kapott. Vereség esetén nem járt pont. Változások a 2011–2012-es szezont követően Kapfenberger SV 10. helyezettként Wolfsberger AC , a másodosztály győzteseként A bajnokság végeredménye Az Austria Wien a 2012-2013-as szezon bajnoka. Az SV Mattersburg kiesett a másodosztályba (Erste Liga) . Warren G. Magnuson Warren G. Magnuson (Moorhead, 1905. április 12. – Seattle, 1989. május 20.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Washington, 1944–1981). Repülővágány A repülővágány olyan vasúti vágány, melynek nyomvonalát időnként megváltoztatják. Normál nyomtávolságú vasutaknál Normál nyomtávolságú vasutaknál a repülővágányokat ma már csak ritkán alkalmazzák. Elterjedésük sosem közelítette meg a keskeny nyomtávolságú vasutaknál tapasztalható mértéket. Olyan rakodóvágánynál használják a repülővágányokat, ahol az alkalmazott technológia miatt a rakodási hely folyamatosan változik. Ilyen helyek lehetnek a különféle külszíni bányák és depóniák (pl. kavicsbánya). Keskeny nyomtávolságú vasutaknál A keskeny nyomtávolságú vasutaknál, vagy kisvasutaknál a repülővágányokat a kezdetektől fogva nagy vágányhosszban alkalmazzák. Egy francia feltaláló, Paul Decauville mutatott rá először a repülővágányok gazdasági jelentőségére. A 400 mm-es nyomtávolságú uradalmi vasútja nagy segítséget jelentett a termények betakarításánál. Manapság nem találkozhatunk a repülővágányos betakarítás módszerével, viszont téglagyárak agyagbányáiban még mindig gyakran áthelyezik a kisvasúti pályát, együtt haladva a fejtéssel. Mezőgazdaságban A gazdasági vasutaknál különös tekintettel a cukorrépára jelentett nagy segítséget a repülővágány, amit gyakran sáros időben kell betakarítani. A vasúti vágányokat egyszerűen a föld felszínére fektették, és elvezették a betakarítás helyéig. A vasúti pálya jól elosztja a járművek súlyát, így azok nem süllyedtek el a sárban. A repülővágányok ilyen módon gyakran egészítették ki az állandó hálózatot. Elterjedt volt a használatuk a földművelésben és a fakitermelésben egyaránt. Bányáknál A repülővágányokat a külszíni bányákhoz tartozó iparvasutaknál alkalmazzák. Ilyenek például a téglagyári vasutak, amik az agyagbányától egy darabon repülővágányokon futnak, hogy követni tudják a bányagép mozgását. Előfordul a használatuk mélyművelésű bányák osztályozóinál is, mert ezek segítségével a meddős csillékből a meddőkőzetet a meddőhányó fokozatosan növekvő területén, a repülővágány át- és áthelyezésével újabb és újabb helyeken tudják leüríteni. A hadseregben A francia hadsereg 1888-tól kezdődően érdeklődött Paul Decauville vasútja iránt, és Decauville pályát használtak a madagaszkári és marokkói katonai expedíciókhoz is. Ezeknek a vasutaknak a célja a lőszerszállítás és az erődítmények ellátása volt. (Ilyen célra használt vasút maradványai a mai napig megtalálhatóak a komáromi várban.) Az első világháborúra a Decauville-rendszer katonai szabvány lett és a franciák és az angolok végül több ezer mérföld pályát fektettek le. A németeknek is hasonló rendszerük volt, szabványosított járműparkkal. Egyéb berendezéseknél Repülővágányokat nemcsak vasútüzemeknél használnak, hanem különféle sínen mozgatható gépek pályájához is. Ilyenek lehetnek az építkezéseknél használt daruk, bányákban használt kotrógépek. Rossz lány A Rossz lány egy 1931-es Frank Borzage által rendezett amerikai filmdráma. A filmet három Oscar-díjra jelölték, melyből kettőt meg is nyert. Köztük a legjobb rendezőit, amely Borzage második aranyszobra volt A hetedik mennyország után. Oscar-díj Oscar-díj (1932) díj: legjobb rendező – Frank Borzage díj: legjobb forgatókönyv – Edwin J. Burke jelölés: legjobb film – Fox Film Corporation Pokolsár Pokolsár egy iszapos, kénes-széndioxidos gázkitörés Kovászna belvárosában, a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak. Története A Pokolsár első leírása 1818-ból való. A Pokolsár fürdőt 1881-ben nyitották meg "Pokolsár Fürdőintézet" néven, a későbbi fürdőtelep pedig a vajnafalvi (Kovásznával összenőtt falu) Mikes-telken alakult ki, Mikesfürdő néven. A Pokolsár vasas, káliumos és lítiumos vizét a forrásból állandóan feltörő szén-dioxid és kén-dioxid tartja mozgásban. Az örvénylő, zúgó Pokolsár szeszélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és homokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart medencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét. 1896-ban Székelyföld című könyvében dr. Hankó Vilmos így írt Kovászna piacának csodaszámba menő természeti különlegességéről a Pokolsárról, annak az 1800-as évek végi állapotáról: Ilyen kitöréseket többször is feljegyeztek, így például 1837-ben, 1856-ban és 1885-ben. A Pokolsár kitörései A kitörések általában téli időszakokban vannak. Ilyenkor a csapadékvíz, hólé beszivárog a talajba, ott megfagy, ezáltal betömi a föld mélyében képződő széndioxid nyílásait. A kiömlés vonala alatt összegyűlemlő széndioxid gáz a soha be nem fagyó Pokolsár vizén keresztül jut a legkisebb akadállyal a szabadba. Amikor a gázok feszítő ereje megnövekedik, a Pokolsár medencéjének falán az idevezető nyílásokon át a víztömegen keresztül utat törhet a széndioxid, nagy erővel, zajjal, robajjal rohanva, magával ragadva az útjába álló köveket, iszapot, vizet. A gyógyvíz összetétele A Pokolsár vizének első vegyelemzését 1890-ben végezték el, ami szerint kitűnő alkáli-sós savanyú víz. A víz hőmérséklete 15,5 Celsius-fok volt. Iszapja megszárítva hamvasszürke színű. Gyógyhatása Vizét és iszapját csúzos, köszvényes és idegbántalmakra egyaránt sikerrel használják. Robert Innes Robert Thorburn Ayton Innes (Edinburgh 1861. november 10. – London, 1933. március 13.) skót-dél‑afrikai csillagász, a Proxima Centauri mellett számos kettőscsillag felfedezője. Alapító igazgatója annak a meteorológiai állomásnak, amelyet később csillagvizsgálóvá alakítottak át Union Obszervatórium néven. Ő volt az első csillagász, aki látta az 1910-es Nagy Januári Üstököst január 12-én. Élete Autodidakta csillagászként ifjúkorában Ausztráliába utazott, és borkereskedőként kezdett dolgozni Sydneyben. Ebben az időben egy 30 cm-es (12 hüvelyk) házi készítésű tükrös távcsöve volt, mellyel néhány új kettőscsillag párt is felfedezett. Több írást publikált a Mars, és a Vénusz pályájának perturbációjáról. Annak ellenére, hogy sosem tanult asztronómiát, 1894-ben meghívást kapott Sir David Gilltől a Cape Obszervatóriumba. 1903-ban a johannesburgi Meteorológiai Obszervatórium igazgatója lett. Ő szerezte az obszervatórium első távcsövét 1906-ban; egy 23 cm-es refraktort. 1912-ben ő lett az intézet kijelölt csillagásza. Ezzel együtt az obszervatórium új távcsövet kapott, egy 66 cm-es refraktort, amelyhez egy Franklin Adams fényképezőgép is tartozott. 1923-ban a Leideni Egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Innes 1927-ben vonult vissza. Innes fáradhatatlanul kampányolt Dél‑Afrika csillagászati infrastruktúrájának kiépítéséért - hitt abban, hogy az ottani tiszta égbolt ideális a csillagászati megfigyelésekhez. Élete során körülbelül 1600 új kettőscsillagot fedezett fel, vizuális-, és fizikai kettősöket egyaránt. Rendkívül érdekelte a csillagok sajátmozgása, és sok időt szentelt a Jupiter gyűrűinek tanulmányozására. Emlékezete Az ő nevét őrzi: Az 1658 Innes aszteroida Az Innes holdkráter A Rúzs és New York zenéinek listája Ez a szócikk az NBC televízió Rúzs és New York (Lipstick Jungle) című sorozatának epizódjaiban elhangzott zenék listáját tartalmazza. Főcímzene A sorozat főcíméül a Bittersweet: "The Bomb" című száma szolgál. A főcímzenében hallható szöveg azonban kisebb-nagyobb változtatásokon esett át az eredetihez képest. Első évad Első fejezet (Pilot) "I Get High" - Elmo "Always On Your Side" - Sheryl Crow "These Boots Are Made For Walkin" - Nancy Sinatra "Love Like This" - Natasha Bedingfield "Salty Air" - Bittersweet "Ohh La La" - Goldfrapp "Taking A Chance On Love" - Renee Olstead "I Am In Love With You" - Imogen Heap "Glamorous" - Fergie Második fejezet (Nothing Sacred) "Starting Now" - Ingrid Michaelson "Give It A Night" - Bella "Passenger Fever" - Peggy Lee vs. Iggy Pop "Where I Stood" - Missy Higgins "Teach Me Tonight" - Phoebe Snow Harmadik fejezet (Pink Poison) "Stoned Soul Picnic" - Jill Sobule "You Know I'm No Good" - Amy Winehouse "Boomerang" - Jaylene Johnson Negyedik fejezet (Bombay Highway) "Goddess" - Sultan Khan feat. Krishna Das "Get What I Want" - Bitter:Sweet "A National Anthem" - The Details "You're My Flame" - Zero 7 "Wartime" - theSTART "Young Folks" - Peter, Bjorn & John "Glow" - Rie Sinclair "Karma" - Outsized Ötödik fejezet (Dressed to Kill) "Ode To Jerry" - Project Grand Slam "Out Of Tahini" - Project Grand Slam "Riding The Berks" - Project Grand Slam "Heat 2007" - Project Grand Slam "A Ballad For Starters" - Jim Pearce "The Lookout" - Jeff Lopez "Love Song" - Sara Bareilles "Escape Myself" - Nouvelle Vague Hatodik fejezet (Take The High Road) "Wonders Never Cease" - Morcheeba "Money" - Jesca Hoop "Baby" - Zeep "You're Getting To Be A Habit With Me" Hetedik fejezet (Carpe Threesome) "Chains Of Love" - Kreesha Turner "Big Sky" - Annie Lennox "Someone Like Me" - Lindsay Price Második évad Nyolcadik fejezet (Pandora's Box) "Gotta Be Free" - Marcus Miller featuring Corinne Bailey Rae "Right As Rain" - Adele "What You Wanted" - Angus Stone feat. Julia Stone Kilencedik fejezet (Help!) "Sweet About Me" - Gabriella Cilmi "Tell Me" - The Peak Show "Like The Stars" - Easy Star All-Stars "Set The Grass On Fire" - Elysian Fields "Bottle It Up" - Sara Barielles "Better In Time" - Leona Lewis Tizedik fejezet (Let It Be) "Breathe" - Lalah Hathaway "Nobody's Baby" - Sharon Jones feat. The Dap Kings "Worrisome Heart" - Melody Gardot Tizenegyedik fejezet (The F-Word) "Uh Huh," Arrica Rose "Stand," Tasha Taylor Tizenkettedik (Scary, Scary Night) "Ode To Jerry" - by Project Grand Slam "For A Waltz" - Zimpala "Lights and Music" - Cut Copy "Hearts On Fire" - Cut Copy "Sun Machine" - April March feat. Steve Hanft Tizenharmadik fejezet (The Lyin', the Bitch and the Wardrobe) "I Remember" - Rosey "Sweet Lullaby" - Wunmi "Paid My Dues" - Anastacia Tizennegyedik fejezet (Let The Games Begin) "Design" - Merrie Amsterburg "Waiting For You" - Jess Tardy "Bring Me What You Got" - Mystikos Quintet "Time Stands" - Ellen Warshaw Tizenötödik fejezet (The Sisterhood of the Traveling Prada) "Awake" - The Nucc "Marigold" - Barbara Cohen "Peace" - Bodhi "Wish You Well" - Katie Herzig "Angel" - Natasha Bedingfield Tizenhatodik fejezet (Thanksgiving) "Nicaragua" - Bermudez Triangle "Put your Arms Around Me" - Natasha Bedingfield "Simple Mood" - Jenni Alpert Tizenhetedik fejezet (Bye, Bye Baby) "Lipstick Jungle 1" - Noisola featuring Hamutal "The Saddest Sound" - Lucy Wainwright Roche "Bend your Mind" - Elysian Fields "Come Undone" - Juca Tizennyolcadik fejezet (Indecent Exposure) "Bravely" - Mieka Pauley "Perfect" - Reddi "Slippery Light" - Eliane "Surrender" - Sara Genn Tizenkilencedik fejezet (Lover's Leap) Whatta Man" - Love Grenade "Soulmate" - Natasha Bedingfield "This Is" - Lizz Wright "Mad, Mad World" - Mozella "Make You Feel My Love" - Adele Huszadik fejezet (La Vie en Pose) "The Glitter" - Jessie Baylin "Feel It Coming" - Sara Melson Belval-sous-Châtillon Belval-sous-Châtillon település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 155 fő (2015). Belval-sous-Châtillon Chaumuzy, Cuchery, Damery, Fleury-la-Rivière, La Neuville-aux-Larris, Venteuil és Villers-sous-Châtillon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ogassa Ogassa település Spanyolországban, Girona tartományban. Ogassa Camprodon, Sant Joan de les Abadesses, Ripoll, Campdevànol, Ribes de Freser, Pardines és Vilallonga de Ter községekkel határos. Lakosainak száma 228 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Epik High Az Epik High (hangul: ����, Ephik Hai, latin betűkkel: Epik Hai) 2001-ben alakult dél-koreai hiphop együttes, melyet az ország egyik legprominensebb hiphopegyütteseként tartanak számon. 2012 óta a YG Entertainment a kiadójuk. Diszkográfia Stúdióalbumok 2003: Map of the Human Soul 2004: High Society 2005: Swan Songs 2007: Remapping the Human Soul 2008: Pieces, Part One 2009: (e) 2012: 99 2014: Shoebox Idegszövet Az idegszövet az négy állati illetve emberi alapszövet egyike, melynek szerepe az ingerlékenység és az ingerületvezetés. Kétféle sejt alkotja: az idegsejt és a támasztósejt vagy gliasejt. Az excitabilitás és az ingerületvezetés képessége kisebb mértékben minden sejtnél megvan (még a növényi sejteknél is), de az állatoknál kialakult idegszövetben ez különlegesen fejlett. A két sejtféleség működése összehangolt és egymásra utalt: az idegsejtekre rácsavarodott gliasejteknek nem csak tápláló szerepük van, hanem az ingerületvezetés sebességének a növelését is elősegítik. Egy idegsejt számos más idegsejttel áll kapcsolatban egy bonyolult hálózatot alkotva. E hálózat segítségével képes az idegszövet a rengeteg információ feldolgozására, melyet a környezetétől és a test belsejéből kap. Az idegszövet feladatai A neuronrendszer elemi működése, az ingerület keletkezése és vezetése, valamint más sejtekre való továbbadása. Az idegrendszer biztosítja a szervezet összehangolt működését, képes a környezetből érkező hatások feldolgozására és a válaszreakció megszervezésére is. A válaszreakciót kiváltó környezeti hatás az inger, amely lehet: mechanikai, fény, hő, elektromos vagy kémiai. Az ingerre az érintett sejtek anyagcseréjük megváltozásával válaszolnak. Az ingerre adott válaszreakció az ingerület. Az idegrendszer felelős továbbá az ún. „tudati működésért” is, vagyis az érzelmekért, a nyelvhasználatért, a gondolkodásért, memóriáért, magáért az öntudatért stb. Idegsejtek Az idegsejteknek működésük szerint három típusa van: Az érző neuronok az ingerület felvételét és továbbítását végzik. Az interneuronok feladata az ingerület továbbadása valamint más neuronok közötti kapcsolat fenntartása. A mozgató neuronok pedig az ingerületre adott válaszreakciót valósítják meg. Az idegszövet fogja fel az ingert, képzi, és gyorsan továbbítja az ingerületet. Az idegrendszer legkisebb egysége az idegsejt (neuron). Az idegsejtet a sejthártya határolja beljebb haladva találjuk a sejtplazmát, amelyben nagyon sok endoplazmatikus (plazmán belüli) membrán és riboszóma található, ezek jelenléte proteinszintézisre (fehérjetermelődésre) utal. A riboszómák ribonukleoproteid részecskék, melyeknek felületén játszódik le a proteinszintézis. A plazmában szintetizálódnak a neuronok felépítéséhez szükséges fehérjék valamint az anyagcsere-folyamatokhoz szükséges enzimek. Ezek az enzimproteinek azoknak a kémiai hírvivő (messenger) neurotranszmitter anyagoknak a szintetizálódását segítik elő, amelyek a neuronok közötti információátadásában játszanak szerepet. A neuronok fő tömegét a sejttest képzi. A plazmából hosszabb-rövidebb nyúlványok indulnak ki. A rövidebb nyúlványok (dendritek) más sejtektől veszik át az ingerületet és továbbítják a sejttest felé. Az axon (a hosszabb nyúlvány), amelyből neurononként csak egy van, az ingerületet a sejttest felől az axonvég felé vezeti. Amíg a neuron sejttestét és dendritjeit csak az plazmán kívüli (ektoplazmatikus) membrán határolja, addig az ugyancsak ektoplazmatikus membránnal borított axon körül az idegszövet támasztósejtjei velős-hüvelyt alakítanak ki. A velőshüvellyel körülvett axonok együttese a velőhüvelyes idegrost. Az idegrost kialakulása során az axon a támasztósejt sejthártyáját maga előtt tolva beágyazódik a támasztósejtbe. A perifériás idegek esetén a Swann-sejtekbe, a központi idegrendszerben az oligodendrociták nyúlványaiba. A támasztósejt sejthártyájának betüremkedése felcsavarodik az axonra. Ezt a betüremkedést az egymás mellé került két sejthártya ektoplazmatikus membránrétegei alkotják. Az így felcsavarodó velőshüvely tehát egymásra rétegződő ektoplazmatikus membránréteggel veszi körül az axont. Az axon az idegszövet sejtközötti állományával velőshüvely nélküli csupasz részén keresztül (a Ranvier-féle befűződések helyén) érintkezik. Idegsejtek összekapcsolódása, az ingerület terjedése A szinapszisok (synapsis) a sejtek közötti azon kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át. Szinapszist általában az egyik neuron axonja hoz létre a másik neuron dendritjével vagy sejttestjével. A két különböző neuronhoz tartozó ektoplazmatikus membrán közötti távolság a szinaptikus rés. Az ingerület vezetésekor a depolarizáció átterjed az ingerület keletkezési helyével szomszédos ektoplazmatikus membrán területekre. Az ezeken a területeken kiváltott impulzusok hullámszerűen tovább terjednek a dendritekről a sejttesten át az axonvég felé. Az ingerület elektromos impulzusként csak a neuronon vezetődik akadálytalanul, két egyéb típusú (nem neuron) sejt között a szinapszis adja át az ingerületet a szinaptikus résen keresztül, ahol egyik sejtről a másikra neurotanszmitter (például az acetilkolin vagy a norepinephrin, és még több egyéb anyag) szállítja az ingerületet. Ez az anyag az axonvég szinaptikus hólyagjaiban tárolódik. Ezek a hólyagok az említett elektromos impulzus hatására az axonvég külső membránján keresztül a szinaptikus résbe ürítik az említett anyagot. Gliasejtek Az idegsejteket speciális gliasejtek veszik körül. Régebben úgy gondolták, hogy ezeknek a sejteknek csak támasztó szerepük van, de kiderült, hogy más feladatokat is ellátnak: az idegsejtek táplálása, az ingerület továbbításának elősegítése. A neuronok számát kilencszeresen felülmúlják, ezek képzik az agy tömegének felét. A jeltovábbító funkciók érdekében elengedhetetlen az agyból az anyagcseretermékek és az elhalt neuronok összegyűjtése és eltávolítása, ezt végzik a gliasejtek. Elektronemisszió Az elektronemisszió az elektronok szilárd vagy folyékony felületről nem vezető (általában gáz) közegbe vagy vákuumba történő kilépését jelenti. Az elektronok az általuk átütött közeget képesek gerjesztett állapotba hozni, például ezen az elven működik a fénycső. A villám is mondható természetes elektronemissziónak, ugyanis a felhőkben felgyülemlett elektromos energia a levegőn áthaladva a földbe csapódik. Az elektronok a felület elhagyásához szükséges energiáját kilépési munkának nevezik, mértékegysége az elektronvolt (eV). Fajtái Termikus emisszió: izzítás hatására végbemenő elektronkilépés. Fotoemisszió: nagy mennyiségű fény hatására történő elektronemisszió. Szekunderemisszió: részecskesugárzás miatt végbemenő elektronemisszió. Téremisszió: két elektromos felület ( anód és katód ) között történő elektronátvitel. Forrás Elektronemisszió. Kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2015. február 9.) Globe Színház A 16. század végén Londonban épült Globe Színház William Shakespeare nevéhez kötődik. 1599-ben építette a drámaíró színésztársulatával, a Lordkamarás Embereivel közösen, de az épület néhány évvel később, 1613. június 29-én a lángok martalékává vált A korabeli színházak közül a Globe volt a leghíresebb, Shakespeare és társulatának népszerűsége miatt. Az első Shakespeare-darab, amit előadtak, a Julius Caesar volt.. A színház 1613-as leégésekor rengeteg dokumentum is elveszett. Egy évvel később a Burbage testvérek építették újjá, majd egészen 1642-ig nyitva állt, amikor az új puritán angol kormány az összes szórakozóhelyet bezáratta. A Globe üresen állt, majd 1644-ben lebontották. A mai rekonstruált Globe színház a Temze jobb oldalán, a London Bridge és a Tate Galéria között helyezkedik el, közel ahhoz a helyhez, ahol eredetileg az 1599-ben épült épület állt. Ez abból tudható, hogy rengeteg korabeli panorámás kép áll rendelkezésre, amelyek 1600 körül készültek. Ezeken a képeken tisztán kivehető a színház épülete. A színház újjáépítése egy amerikai színész, rendező és producer, Sam Wanamaker nevéhez köthető, aki 1970-ben létrehozott egy Globe Playhouse Trust-ot, amelynek segítségével a színház újjáépítését finanszírozták. A Globe újkori rekonstrukciója, a Shakespeare's Globe 1997-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, négy darab bemutatásával, amelyek közül kettő Shakespeare darab volt. A Globe felépítése Sok vita folyik az Erzsébet korabeli színházak pontos szerkezetét, a színpad felépítését illetően. A színház általában kerek épület volt, toronnyal. Az előadás kezdetét trombitaszó jelezte. A Globe épülete egy 30 méter átmérőjű, felül nyitott faépítmény volt és mintegy 3000 nézőnek biztosított helyet. Míg alsó társadalmi rétegekhez tartozó nézők rendszerint állóhelyeket foglaltak el, a színpad közelében; a magasabb rangú nézőknek ülőhelyeket biztosítottak, amelyek fedett galériákban voltak a színház falai mentén. A galériák három szinten helyezkedtek el, ezeket nádtetővel fedték be, így a nézők védve voltak az esőtől. Szerkezetét illetően az épület kétségtelenül poligon vagy kör alakú volt; valószínű, hogy kívül poligon, belül pedig kör. A bejárattal szemben egy kép volt, amelyen Hercules egy glóbuszt tart a vállán. A színház elnevezése feltételezhetően ebből ered. Az Erzsébet korabeli színházaknál egyébként gyakori volt, hogy ikonikus képeket használtak dekorációnak. A Globe színpada észak felé nézett, azért hogy a nap ne károsítsa a színészek ruháit. A színpad szintén nádtetővel volt fedve, emiatt is égett le később a színház. Ez a VIII. Henrik című darab előadása során történt, amikor egy lövést adtak le darab közben, és ez lángra lobbantotta a tetőt. Méreteit tekintve a színpad kb. 43 láb széles, 27-28 láb mély volt, 5 láb magasságban a földtől. A színpadot három oldalról vette körül a nézőtér, a negyedik oldalon pedig egy helység ("tiring house") volt, ahol a színészek jelmezeket váltottak. A színházban nem használtak világítást, a természetes napfény szolgálta ezt a célt, tehát az előadásokat valószínűleg délután tartották. Díszlet gyakran nem volt a színpadon, bár néha festett szöveteket használtak díszítésként. A legfontosabbak a jelmezek voltak az előadások során; a királyokat, királynőket, római katonákat, szellemeket és bohócokat drága jelmezekbe öltöztették. Kellékeket használtak; az ágyakat, trónokat, sátrakat felülről engedték le, vagy a színpadon lévő csapóajtón keresztül vitték a színpadra . Brumovice (Opava járás) Brumovice település Csehországban, a Opavai járásban. Brumovice Lichnov, Býkov-Láryšov, Sosnová, Holasovice, Velké Heraltice és Úvalno településekkel határos. Lakosainak száma 1503 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Loskunja Loskunja falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Vojnićhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 18 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra a Kordun területén fekszik. Története 1857-ben 177, 1910-ben 167 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. 2011-ben a falunak 54 lakosa volt. Tatay Sándor (lelkész) Tatay Sándor (Bogárd, 1785 körül – Debrecen, 1819. június 9.) református lelkész. élete Bogárdi (Tolna megye) származású. Debrecenben tanult és 1801-ben lépett a felső osztályba, 1810-ben főiskolai senior volt. 1811 augusztusában időközi tanár lett Debrecenben, ahol történelmet, latin és görög irodalmat tanított; a főiskolai könyvtár igazgatója is volt. 1813. március 2-án megerősítették debreceni papságában. 1813 októberében a tanárságról lemondott és papi hivatalát elfoglalta. Latin költeményei vannak a Carmina... archiduci Austriae Carolo Ludovico... Debrecini, 1807. (Többek költeményével) és Carmina Ludovico Rhédei... die 18. Martii 1808. Debreczini cz. gyűjteményes munkákban. 1805. július 18-án, midőn József nádor Debrecent meglátogatta, szintén írt tiszteletére latin verset; különben a Magyar Kurir szerint magyar versei kinyomattak és prédikációi kéziratban maradtak. MPlayer Az MPlayer egy multimédia-lejátszó program, amit a magyar Gereöffy Árpád kezdett el fejleszteni. Később több fejlesztő is csatlakozott a projekthez. Gereöffy nem talált magának semmilyen kielégítő médialejátszó alkalmazást Linuxra, ezért 2000-ben elkezdte fejleszteni a projektet. Történelmi áttekintés Az első - "történelem előtti" - verzió mpg12play v0.1 néven látott napvilágot, fél óra alatt készült, a libmpeg3 felhasználásával. A legelső MPlayer néven futott kiadás a WIN32 DLL codecek használatára képes avifile függvénykönyvtár felhasználásával, az mpg12play 0.90pre5 továbbfejlesztése révén történt meg. Eleinte a legtöbb fejlesztő magyar volt, de jelenleg a világ minden tájáról fejlesztik programozók. Beregszászi Alex vitte tovább a projektet 2003-ban, amikor is Gereöffy Árpád abbahagyta az MPlayer fejlesztését, és elkezdte fejleszteni az MPlayer G2-t, mely program az MPlayer második generációja lett volna. Az MPlayer G2 jelenleg nem rendelkezik kiadott verzióval. Jellemzők Az MPlayer ma már több operációs rendszert is támogat a Linuxon kivül is: Mac OS X, Microsoft Windows, de a forráskódból lefordítható Sun Solarisra és különféle BSD változatokra is. Az MPlayer teljes neve eredetileg "MPlayer – The Movie Player for Linux" volt. Ezt később a fejlesztők lerövidítették "MPlayer – The Movie Player"-re, mikor az alkalmazást kiadták más operációs rendszerekre, így például Windowsra is. Az MPlayer ingyenesen használható szabad szoftver, a GNU General Public License alatt terjeszthető. Az MPlayer-csapat másik programja a MEncoder, amely többféle formátumú bemeneti médiát (hangot, képet) képes átalakítani sokféle kimeneti formátumra. Lehetséges hozzáadni hang- vagy feliratsávokat, rengeteg hang- és képszűrő áll rendelkezésre. Az MPlayer parancssoros alkalmazás. Többféle grafikus felhasználói felület érhető el hozzá a különböző platformokra, operációs rendszerekre. Unix, Linux, Mac OS X alapú rendszerekre, illetve Windows alá a hivatalos grafikus frontend a GMPlayer. Más grafikus felületek is elérhetőek a legtöbb platformra. Így például SMPlayer (Linux és Windows), NMC player (Windows), és MPU (Windows). Az MPlayer támogat sokféle médiaformátumot, ezen felül képes a médiafolyamokat, internetrádió, -tévé adását fájlba menteni. Támogatott formátumok, codec-ek Támogatott bemeneti formátumok (S)VCD (Super Video CD) CDRwin's .bin képfájl DVD , beleértve a kódolt DVD-t MPEG-1/2 (ES/PS/PES/VOB) AVI fájl formátum ASF /WMV/ WMA formátum QT /MOV/MP4 formátum RealAudio/RealVideo formátum Ogg /OGM formátum Matroska formátum NUT formátum NSV (Nullsoft Streaming Video) VIVO formátum FLI formátum NuppelVideo formátum yuv4mpeg formátum FILM (.cpk) formátum RoQ formátum PVA formátum HTTP / FTP , RTP /RTSP, MMS/MMST, MPST, SDP streamelés TV digitalizálás Legalitás A legtöbb video-, és hangformátumot a libavcodec függvénykönyvtár segítségével támogatja, ami az FFmpeg project része. x86 alapú platformokon Windows DLL-eket is tud használni közvetlenül, egy DLL betöltő segítségével, ami az avifile nevű program része (eredetileg a WINE projektből átemelve). Régebben az MPlayer OpenDivX-et is használt, de annak a licence GPL-el nem fér össze, ezért azt kivették belőle, így téve az MPlayert teljesen ingyenesen használható, és nyílt forrású programmá. I. e. 435 Évszázadok: i. e. 6. század – i. e. 5. század – i. e. 4. század Évtizedek: i. e. 480-as évek – i. e. 470-es évek – i. e. 460-as évek – i. e. 450-es évek – i. e. 440-es évek – i. e. 430-as évek – i. e. 420-as évek – i. e. 410-es évek – i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek Évek: i. e. 440 – i. e. 439 – i. e. 438 – i. e. 437 – i. e. 436 – i. e. 435 – i. e. 434 – i. e. 433 – i. e. 432 – i. e. 431 – i. e. 430 Események Római consulok : C. Iulius (Iullus?) és L. (vagy Proculus) Verginius Tricostus Estifecskeformák Az estifecskeformák (Chordeilinae) a madarak osztályának a lappantyúalakúak (Caprimulgiformes) rendjébe és a lappantyúfélék (Caprimulgidae) családjába tartozó alcsalád. Rendszerezés Az alcsaládba az alábbi 4 nem és 10 faj tartozik Lurocalis (Cassin, 1851 ) – 2 faj örves estifecske (Lurocalis semitorquatus) vöröshasú estifecske (Lurocalis rufiventris) Chordeiles (Swainson, 1832 ) – 5 faj törpeestifecske (Chordeiles pusillus) homoki estifecske (Chordeiles rupestris) kis estifecske (Chordeiles acutipennis) estifecske (Chordeiles minor) antillai estifecske (Chordeiles gundlachii) Nyctiprogne ( Bonaparte , 1857 ) – 2 faj csíkosfarkú lappantyú (Nyctiprogne leucopyga) Nyctiprogne vielliardi Podager (Wagler, 1832 ) – 1 faj nakunda lappantyú (Podager nacunda) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása Sophie Monk Sophie Charlene Akland Monk (1979. december 14.) ausztrál énekesnő, dalszerző, színésznő, fotómodell, televíziós és rádiós személyiség. Az Egyesült Királyságban született, de a szülei ezután a Gold Coastba Queenslandben költöztek. Tagja volt a Bardot lányegyüttesnek, majd útnak indította önálló pályafutását és kiadott egy szólóalbumot Calendar Girl (2003) címmel. Filmekben is játszott, mint például a Csajozós film (2006), a Távkapcs (2006), a Szex és halál kezdőknek (2007) és a Vakáció a szigeten (2009). Pályafutása A kezdetek Monk pályafutása 1999-ben kezdődött, amikor egy hirdetésre jelentkezett, amely a jelentkező lányoktól ének és tánc tapasztalatot kért. A reklám az ausztrál televíziós sorozathoz, a Popstars-hoz keresett jelentkezőket. A cél az volt, hogy a szereplők hozzanak létre egy új, sikeres lányegyüttes. Az egyik meghallgatáson előadta a híres Marilyn Monroe-dal a „Happy Birthday, Mr. President” feldolgozását. Számos forduló után Monkot választották a csoport tagjának. Az együttes neve Bardot lett, és volt az első ausztrál együttes, mely első helyezést ért el mind a debütáló kislemezzel, a „Poison”-nal 2000 áprilisában, és az önmagáról elnevezett bemutatkozó albumával. A következő kislemez „I Should’ve Never Let You Go” volt és a „These Days” követte, és 2000 augusztusban a csoport megkezdte az első országos turnéját. 2001 júliusában, az együttes megjelentette az „ASAP”-ot, az első kislemezt a második albumról. 2001 októberében a második kislemez, az „I Need Somebody” lett a legsikeresebb a „Poison” után. A második nagylemez Play It Like That aranylemez lett. 2002-ben kiadták az utolsó kislemezt, a „Love Will Find a Way”-t, és a zenekar megkezdte a második országos turnéját. 2002 májusában a zenekar feloszlott. Szólóalbum Nem sokkal ezután a Bardot tagjai szétváltak és Monk megkezdte szólókarrierjét. 2002 októberében kiadta első kislemezt, az „Inside Outside”-ot. A dal elérte a ötödik helyet az ausztrál kislemezlistán és eladott több mint 35 000 példányban kelt el világszerte. 2003 márciusában megjelent következő kislemeze a „Get the Music On”. A dal elérte a tizedik helyet az ausztrál listán. 2003 májusában Monk megjelentette debütáló szólóalbumát, a Calendar Girl-t, ami a kortárs pop és dance elemeket vegyítette klasszikus opera-betétekkel. Az album elérte a 35. helyet az ausztrál albumlistán és vegyes kritikákat kapott. Monk társszerzője volt négy dalnak. 2003 júliusában Monk kiadta harmadik és egyben utolsó kislemezét, az „One Breath Away”-t. A dal elérte a 23. helyet Ausztráliában. 2004-ben Monk elváltak útjaik a Warner Music Group kiadóval. Színész Szinészi karrierje kisebb szerepekkel kezdődött Hollywoodban. 2004-ben a Monk színészként debütált a Natalie Wood rejtélyes élete televíziós filmben, melyben Marilyn Monroe-t játszotta. A Csajozós film-ban a kacér és csábító Andy szerepét alakította, és a forgatás Los Angelesben zajlott 2005 végén. Annak ellenére, hogy rendkívül negatív visszajelzés érkezett, a film sikeres volt: több, mint 8 millió dollárt hozott világszerte. A Távkapcs-ban egy kacér titkárnőt formált meg. 2007-ben Monk feltűnt a Törtetők című televíziós sorozatban egyik epizódjában. Ugyanebben az évben volt látható Cynthia Roseként a sötét komédiában, a Szex és halál kezdőknek-ben. Monknak ekkor jelent meg először meztelenül a képernyőn. A Vakáció a szigeten című vígjátékban egy buta, törtető és exhibicionista lányt alakított: ebben a szerepében komikai tehetségét tudta megmutatni. A filmnek disztribúciós problémák miatt nagyon hosszú utómunkája volt. 2008 szeptemberében a Monk szerepelt a Sziklák véré-ben. Televíziós 2008 szeptemberében a Monk bejelentette, hogy elindítja saját valóság sorozatát Bigger Than Paris címmel. Az első epizódot 2010 januárjában Los Angelesben forgatták. 2010 áprilisában bejelentették, hogy Monk egy különleges vendég műsorvezető lesz a Getaway című televíziós műsorban. Első megjelenése után Monk továbbra is visszatérő szereplő lett a sorozatban. Egyéb megjelenések Gyakran rávilágítanak Monk külsejére. 2012 októberében volt a hetedik helyen „Maxim Australia’s Hot 100” listában. 2003-ban második lett az FHM „100 Sexiest Women” listáján. Megjelent több férfi magazin, többek között a Maxim, FHM, Stuff és Ralph borítóján. 2007 októberében Monk feltűnt egy PETA reklámban, hogy támogassák az emberek vegetáriánus életmódját. Monk sikeres modellkarrierjében. Megjelent számos reklámban, olyan márkákat képviselt, mint például a Diet Vanilla Coke, Pepsi Max, LG Electronics és a Coca-Cola. 2008 augusztusában, Monknak felajánlottak egymillió dollárt Playboy szerepléséért, ami csökkent. Magánélete Sophie Monk 2006-ban kezdődő kapcsolata Benji Maddennel 2008 januárjában véget ért. Monk egyedül tért vissza Ausztráliába, majdnem egy évvel azután, hogy Maddennel szakított. 2011 januárjában Monk bejelentette eljegyzését Jimmy Esebaggel. Néhány hónappal később Monk bejelentette, hogy elválnak. Szadomazochizmus A szadomazochizmus vagy szado-mazochizmus, röviden S&M vagy SM a szadizmusra és mazochizmusra való nyitottságot jelenti, pszichiátriailag olyan személyiségtípust jelöl, akiknek a fizikai fájdalom és megalázás okozása vagy elszenvedése örömet és kielégülést jelent. Egyes esetekben a kielégülés és a gyönyör szexuális eredetű, másokban viszont egyáltalán nem; a szadista vagy mazochista hajlam irányulhat mind a saját mind az ellenkező nem felé. Vannak, akik kizárólagosan szadisták vagy mazochisták, mások viszont mindkét felállást és ezen felállások gondolatát élvezik, akár okozóként akár szenvedő alanyként. A szadizmus a másoknak okozott szenvedés vagy kellemetlenség élvezete; ide tartozik még az érzelmi kegyetlenség, a félelem általi manipuláció és a megszállott erőszakoskodás. A mazochisták élvezete pedig ezen cselekedetek elszenvedése. Mindkét személyiségtípus szélsőséges esete - a perverz személyiség - akkor áll fent, ha az illető kielégülése csakis az előbb említett körülmények fennállásakor történik meg. A szadisták közül sokan a másoknak okozott fájdalmat és szenvedést élvezik, aminek viszont nem kell minden esetben tettlegességig fajulnia. Sokkal gyakoribb a szadizmusnak azon fajtája, amiben a publikus megalázást, az agresszív közösségi viselkedést és az ezek által szerzett fölényt élvezik az ezeket kifejtő személyek. Történelmi háttér Az osztrák pszichiáter Richard von Krafft-Ebing (1840-1902) vezette be ezen kifejezéseket a 19. században, az 1886-ban publikált Psychopathia Sexualis című szexuális bűnöket összegyűjtő és kielemző művében. A szadizmus kifejezést Marquis de Sade munkája után nevezte el, még a márki műveinek halála utáni kiadása előtt (pl. Szodoma 120 napja, 1785). A mazochizmus elnevezést egy osztrák író, Leopold von Sacher-Masoch (1836-1895), és más kortárs irodalmi szerzők művei alapján alkotta (Venus im Pelz, 1870). Krafft-Ebing művében megemlíti, hogy a szadizmus túlnyomó többségben férfiak esetében fordul elő, ami a nemi érintkezésben a férfinek tulajdonított aktív, úgymond támadó szerepnek köszönhető, amivel szemben a nőknek egyfajta védekező és megadó szerep jár. A szerző ezzel a relációval magyarázza a férfiak agresszióra való hajlamát is. Könyvében felsorol néhány híres személyt, akiknél felfedezni véli valamelyik, illetve mindkét hajlamot; például: Nero római császárnál, Tiberius római császárnál, Jean-Jacques Rousseau-nál, vagy a francia költőnél, Charles Baudelaire-nél. Emellett a vágynak szolidabb szadista, illetve mazochista megnyilvánulásait természetesnek tartja a nemi aktus közepette, aminek igazolására egy Shakespeare-idézetet közöl például: „Like the lovers pinch which hurts and is desired”. (Anontius és Kleopátra, V. felvonás, 2. szín) Sigmund Freud bevezette a két kifejezést a pszichoanalízisébe is, így a Három esszé a szexualitásról (1905) című művében a fájdalom okozását/elszenvedését a szexuális együttlét legalapvetőbb perverziójának nevezi, és hogy általában mindkettő tendencia megtalálható ugyanazon személyben saját tapasztalatai és megfigyelései szerint. A freudi teória alapján a pszichoszexuális fejlődés fontos eleme a bűntudat, ami a szadista és mazochista örömök középpontjában áll, és ezek vagy helytelen, vagy befejezetlen gyerekkori szexuális fejlődésre engednek következtetni. Marquis de Sade filozófiáját és Freud teóriáját később értelmiségiek továbbfejlesztették, például Simone de Beauvoir és Gilles Deleuze, amely szerzők írásai nagy hatással voltak a populáris kultúra szadizmus- és mazochizmusról alkotott képére a 20. század közepén. A pszichoanalízis mellett a szadomazochistákra irányuló tanulmányok is átformálták a huszadik század végére ennek a témának képét a közösségekben. Ilyenek voltak Alfred Kinsey, szexológus, művei, amiket az amerikai nők és férfiak szadomazochista tendenciáiról írt (Sexual Behavior in the Human Male, 1948 és Sexual Behavior in the Human Female, 1953). Andreas Spengler, német pszichológus, végezte az első nagy empirikus kutatást a szadomazochizmussal kapcsolatban. A kutatás (Sadomasochisten und ihre Subkulturen) kimenetele nagyban ellentmondott a korábbi, főleg a pszichoanalitikusok által végzett kutatásoknak, ami alapján Spengler arra következtetett, hogy azok előítéletesek voltak és figyelmen kívül hagytak fontos megközelítéseket. Norman Breslow volt az első kutató, aki bemutatta, hogy az átlagos nők (nem prostituáltak) alkották a szadomazochista szubkultúra egy jelentős részét a társadalomban. Egyik létező kutatás sem állított párhuzamot a szadomazochizmus és az erőszakos viselkedés, erőszakos bűntények vagy szociopata viselkedés között, Krafft-Ebing feltételezése, vagyis a 19. század vége óta. Az új kutatások anyagai alapján a szadizmust és mazochizmust a szexuális és mentális betegségek közül eltávolították, amit a BDSM szubkultúra is támogatott arra hivatkozva, hogy a homoszexualitást is eltávolították már ugyanezen listáról. 1994 az Amerikai Pszichiátriai Társaság módosította a szadizmusra és mazochizmusra vonatkozó (DSM IV) részt a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders negyedik kiadásában, így a szadomazochizmus többé nem tartozik a ’szexuális deviancia’ kategóriájába. 1995-ben Dánia volt az első ország, amely kitörölte a szadomazochizmust a betegségek közül. A BDSM összefoglalónév a különböző egyenlőtlenül felépített viszonyokra utal a szexualitáson belül. A rövidítés az angol bondage & discipline (B&D, kötözés & fegyelmezés) domination & submission (D&S, dominancia & alávetettség) sadism & machoism (S&M, szadizmus & mazochizmus) szavakból áll össze, és a különböző szerepjátékok fő alkotóelemei eme szexuális praktikáknak. A magyar pszichológusok közül Buda Béla a partnerkapcsolatok különleges sajátosságaként értelmezte a szadomazochizmust, egyes esetekben pedig a pszichoszexuális fejlődés bizonyos hiányosságának eredménye is lehet véleménye szerint, amit 2002-es, a Szexuális viselkedés című művében fogalmazott meg. Besorolások Törvényszéki osztályozás Szexuális mazochisták Első osztály : Fantáziák által terheltek, de nem keresik a megvalósításukat. Lehetnek túlnyomó részt szadisták, kisebb mazochista tendenciával és/vagy nem szadomazochisták, gyenge mazochista tendenciával Második osztály : Egyenlő keveréke a szadista és mazochista tendenciáknak. Szeretik a fájdalom érzését, de a domináns szerepet is (ez esetben szadisták). Az orgazmus fájdalom és megalázottság nélkül is elérhető számukra. Harmadik osztály : Mazochisták minimális vagy nem létező szadista tendenciával. Jobban élvezik a fájdalmat és/vagy megalázottságot (amik hozzájárulnak az orgazmushoz), de nem szükségesek ezen hatások az orgazmus eléréséhez. Képesek a romantikus kötődésre. Negyedik osztály : Kizárólagos mazochisták. (Vagyis képtelenek a romantikus kapcsolatra és a fájdalom vagy megalázottság nélküli orgazmusra.) Szexuális szadisták Első osztály : Fantáziák által terheltek, de nem kivitelezik ezeket. Második osztály : Kielégítik szadista szükségleteiket egy beleegyező (mazochista vagy más beállítottságú) partnerrel. Harmadik osztály : Kielégítik szadista szükségleteiket bele nem egyező partnerekkel, de nem ejtenek rajtuk súlyos sebeket, és nem ölik meg áldozatukat. Esetleg a szadista megerőszakoló kategóriába is tartozhatnak. Negyedik osztály : Csak bele nem egyező partnereik vannak, és súlyosan megsebesítik, illetve megölik őket. Millon altípusai a szadista személyiségre Theodore Millon, amerikai pszichológus, négy fajtáját különböztette meg a szadistáknak; ezek közül egy sem, egy vagy több is illhet különböző szadista személyekre. A robbanékony szadista A szadistáknak ezen fajtájába tartozók kiszámíthatatlanul erőszakosak tudnak lenni, mert frusztráltak, illetve csalódottak az életükkel kapcsolatban. Ha reménytelennek vagy megalázottnak érzik magukat, bosszút akarnak állni a velük szemben elkövetett bánásmód miatt, aminek kitéve érzik magukat. Ezek az erőszakos rohamok általában másokon elkövetett elrettentő agresszióban nyilvánulnak meg, főleg a családon belüli, kontrollálhatatlan dühben. Amikor a robbanékony szadisták fenyegetve érzik magukat, másokat akarnak sokkolni hirtelen vérmérsékleti változásukkal: nem lehet tudni, mikor robbannak fel, mert nincs semmilyen előjele. Bár az erőszak ilyenkor egy bizonyos emberre irányul, csak az a célja, hogy kieressze a személyben levő érzelmeket. A diktatórikus szadista Ez a kategóriája a szadista személyiségűeknek az egyik legijesztőbb és legkegyetlenebbje, mivel ők, úgy tűnik, kifejezetten élvezik, ha másokat fenyegethetnek és másokkal erőszakoskodhatnak, mintha ez egyfajta kielégítésképp szolgálna nekik. Valamennyire hasonlóak a robbanékony szadistákhoz, de sokkal módszeresebbek a cselekedeteikben. Ők nem az érzelmi frusztráltságukon akarnak túladni viselkedésükkel, hanem az erőszakot eszközként használják, hogy megfélemlítsenek és rémületben tartsanak másokat. Egy másik különbség köztük és a robbanékonyak között, hogy külön megválogatják áldozatukat, nehogy olyanba kössenek bele, aki ellenáll a fenyegetésüknek. Általában alacsony az önértékelésük és tele vannak bizonytalansággal, ezért másokat kívánnak megsemmisíteni, hogy magukat többnek érezhessék. Az erőszakos szadista Ez a kategória sokszor megtalálható katonai vezetők közt, egyetemek rektorai között, börtönbeli tiszteknél vagy más, hasonló pozícióban lévő embereknél, mivel ők úgy érzik, hogy elítélhetik és megbüntethetik azokat, akik megszegtek valamilyen szabályt vagy törvényt. Úgy érzik, hogy a közjóért cselekednek, de más célok hajtják őket valójában. Ezek a szadisták általában megkeresik a törvényszegő individuumokat, és a lehető legnagyobb büntetést mérik rájuk, amit a hatalmukban áll adni az illetőnek. Ha ezek a szadisták az igazságszolgáltatás keretein belül dolgoznak, akkor nem elítélhetők, és szinte bármit megtehetnek a bűnösnek nyilvánított egyénnel szemben. Bár igazságosan kellene ítélkezniük, a szadista viselkedést kiváltó érzelmeiket nem tudják kontroll alatt tartani, nem ismernek határt. Minél inkább uralkodnak és büntetnek annál erősebbnek és kielégültebbnek érzik magukat. A saját maguk által érzékelt igazságérzet csak még jobban megerősíti az egójukat. Akkora élvezetet és örömöt tudnak lelni mások büntetésében, hogy esetenként még a realitásérzéküket is teljesen el tudják veszteni az erőszakos szadisták. Legtöbb esetben nem kapnak negatív fényt ezek a tettek és ez a személyiség, mivel a legális munkakörükön belül működnek csak így, és hétköznapi szituációkban normálisan viselkednek. A gerinctelen szadista Ez a kategóriája a szadistáknak mindegyik korábbival ellentétes, mivel teljesen bizonytalanok és gyávák. Várják az igazi veszélyt, hogy kiélhessék ellenséges fantáziáikat és ilyen helyzetekben elsőnek csapnak le, azt remélve, hogy megelőzik ellenfelüket. Bár ezek a szadisták sok mindentől tartanak, amikor pánik lesz úrrá rajtuk pont azt teszik mégis, amitől félnek, ezzel összezavarva ellenségüket. Agresszív és ellenségeskedő viselkedésükkel azt az üzenetet próbálják közvetíteni, hogy nem félnek. Ezzel elérik, hogy úrrá legyenek belső félelmükön és a valódiakkal ellentétes érzéseket közvetítsenek a külvilág felé. A gerinctelen szadisták mindig keresnek egy bűnbakot, aki ellen összefoghatnak és azokat a tulajdonságokat támadják, amik önmagukban is megvannak, és amiket el akarnak rejteni. Millon variációi a mazochizmusra Erényes – Büszkén önzetlen, önmegtartóztató, önfeláldozó és önsanyargató; a nagy teherviselést nemesnek, igazságosnak és szentnek tartja; másoknak el kell ismerniük az ő lojalitását és hűségét, és az önzetlenségért cserébe elismerést és hálát várnak Birtokló – Megbabonáz és elcsábít a féltékenységével, ragaszkodásával és nélkülözhetetlenségével; tőrbe csal, átveszi az irányítást, legyőz és dominál másokat a kötelező függőség által, ami fellép kettejük között Önpusztító – A sikertől összetörik, a győzelmet a veszteségben találja meg; a személyes szerencsétlenségek, hibák, megaláztatások és megpróbáltatások okoznak örömet neki; a megszégyenítést és áldozatként kezelést preferálja Elnyomott – Igazi szenvedést, elkeseredettséget, viszontagságot, gyötrelmet és betegeskedést él át; eme panaszokkal másokban bűntudatot próbál ébreszteni; a neheztelést azzal szünteti, hogy felmenti magát kötelességei alól Szadomazochizmus a populáris kultúrában A különböző perverziók megjelenítése a kultúra, és diszkrétebb formában a popkultúra részévé vált, mind irodalomban, filmekben, mind zenében és a képzőművészetekben megjelennek egyes motívumai. Zenei példa erre Rihanna 2011-es slágere, az S&M, vagy a Depeche Mode 1984-es dala, a Master and Servant, amik címükben és tartalmukban is a szadomazochizmusról szólnak; képzőművészetben pedig Armin Sandig 2005-ös festménye, a Sadomachie. Az erőszakosság, mazochizmus, szadizmus és más perverz témák emellett a japán képregények és rajzfilmek sajátossága, és – ha nem kifejezetten a fiatal közönségnek szólnak – kötelező elemei is az ilyen történeteknek. Az effajta képeket felvonultató mangákat és animéket gyűjtőnevükön hentai-nak hívják, amik a megjelenített szexuális tartalomra utalnak. Szadomazochizmus az irodalomban John Cleland: Fanny Hill (1749); Fanny és egy angol kliens egymást korbácsolását írja le. Marquis de Sade : Szodoma 120 napja (1785), Justine (1791), Filozófia a hálószobában (1795), Juliette (1797) mind extrém szadomazochista látványt írnak le. Leopold von Sacher-Masoch: Venus im Pelz (1870). Önéletrajzi írás, amiben a főhőst elzárja szeretője, és rosszul bánik vele. Sacher-Masoch több művében is szerepel a szadomazochizmus, a nő által alárendeltség, és a mazochizmus kifejezés is az ő nevéből ered. A William Lazenby által kiadott: The Romance of Lust (1873-6). Tartalmaz nevelőnő általi korbácsolást, vérfertőzést, orgiákat, maszturbálást, leszbikus szexet, orális szexet, homoszexuális szexet és anális szexet. Guillaume Apollinaire : Les Onze Mille Verges (1906-7). Elfriede Jelinek : A zongoratanárnő (1983), amely adaptációból Michael Haneke filmet rendezett 2001-ben. A főszereplőnő mazochizmusa és édesanyjához fűződő ambivalens érzelmi viszonya központi szerepet játszik a történetben. Bret Easton Ellis : Amerikai psycho (1991). Egy sorozatgyilkos, erőszakos és perverz tombolását írja le, amely művel Bret Easton Ellis felkavarta a világot. Stieg Larsson : A tetovált lány (2005). A népszerű krimi-trilógia több ízben szadizmust, szodómiát és kínzásokat tartalmaz, amiket a belőle készült filmek is bemutatnak. E.L. James: A szürke ötven árnyalata (2011), A sötét ötven árnyalata (2012) és A szabadság ötven árnyalata (2013). A kiszolgáltatottság és bekorlátoltság mazochista gyönyöreinek trilógiája. Szadomazochizmus filmekben Pier Paolo Pasolini : Salò, avagy Szodoma 120 napja (1975) Nagisa Oshima: Érzékek birodalma (1976). Egy prostituált és főnöke szerelmi, és szado-mazochista szexuális viszonyáról szóló film, ami igaz történetet dolgoz fel. David Cronenberg : Videodrome (1983). Egy szadista erőszakokat és kéjgyilkosságokat sugárzó televízióadó miatt függővé váló és realitásérzékét elvesztő férfi története. David Lynch : Kék bársony (1986). Erőszak, félelem, szex, szerelem és kiszolgáltatottság ötvözése egy, több Oscar-díjra jelölt filmben. Adrian Lyne : 9 és fél hét (1986). Egy férfi és egy nő különleges, kínokkal és kéjjel teli, vágyakat kiélő kapcsolatáról szóló alkotás. Garry Marshall : Irány az éden (1994). Vígjáték egy SM-klubban bonyolódó ékszercsempészet körül. Michael Haneke : A zongoratanárnő (2001) Steven Shainberg: A titkárnő (2002). Egy mazochista titkárnő és a főnöke egymásra találásának története, akik kapcsolatában a tabu ismeretlen fogalommá válik. Niels Arden Oplev: A tetovált lány (2009). Könyvadaptáció Sam-Taylor Johnson: A szürke ötven árnyalata (2015). Könyvadaptáció James Foley: A sötét ötven árnyalata (2017). Könyvadaptáció Források Richard von Krafft-Ebing: Psychopathia sexualis: Különös tekintettel a rendellenes nemi érzésre .Második, javított kiadás. Nova Irodalmi Intézet, 1926. Sigmund Freud: A szexuális élet pszichológiája . Cserépfalvi Kiadása. Sigmund Freud Művei IV. sorozat. 1995. Buda Béla: Szexuális viselkedés . Animula Kiadó. ISBN 9638089415 Fordítások Ez a szócikk részben vagy egészben a Sadomasochism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Sadism and masochism in fiction című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Minden, amit a szadomazo, BDSM kapcsán tudni akartál (hu nyelven). pajkospajtas.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 23.) Bassinvaders A Bassinvaders a Helloween német power metal-együttes basszusgitárosának, Markus Grosskopfnak basszusgitár-orientált mellékprojektje. A zenekar csak a basszusgitárra fókuszál, más gitárokat nem használ. Az eredeti felállásban egyedül Grosskopf szerepelt, de első és eddig egyetlen nagylemezében több vendégénekes, gitáros és basszusgitáros is közreműködött. Grosskopfnak egy basszusgitár-témájú zenekar ötlete akkor vetődött fel, amikor egy bárban iszogatott. 2007 elején bemutatta a projektet a Frontier Records-nak, ahol le voltak nyűgözve. A lemezhez olyan zenészeket fogadott, mint Tom Angelripper a Sodomból, Peavy Wagner a Rage-ből illetve Marcel Schimmer a Destructionből. Grosskopf a "basszusgitár hőseit" is meghívta, akik között olyan nevek szerepeltek, mint Billy Sheehan, Rudy Sarzo és Lee Rocker. Egyetlen nagylemezük 2008. január 25.-én jelent meg, a Frontier Records gondozásában. Szövegeik témái: fantázia, élet. Tagok Markus Grosskopf (basszusgitár, 2007-) Volt tagok Marcel Schimmer - éneklés, basszusgitár (2007) Tom Angelripper - éneklés, basszusgitár (2007) Peter "Peavy" Wagner - éneklés, basszusgitár (2007) Diszkográfia Hellbassbeaters (stúdióalbum, 2008) Villalbilla de Gumiel Villalbilla de Gumiel község Spanyolországban, Burgos tartományban. Villalbilla de Gumiel Tubilla del Lago, Gumiel de Izán, Oquillas, Pinilla Trasmonte és Santa María del Mercadillo községekkel határos. Lakosainak száma 86 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Puiseux-en-France Puiseux-en-France egy község Franciaországban. Lakosainak száma 3392 fő (2015). Földrajza Puiseux-en-France Bellefontaine, Châtenay-en-France, Fontenay-en-Parisis, Louvres és Marly-la-Ville községekkel határos. Testvértelepülések Grafenberg Tom Schilling Tom Schilling (1982. február 10. –) német színész. Fiatal kora ellenére már számos mozifilmben és tévéműsorban szerepelt és közreműködött. Ifjúsága Schilling Berlinben született, két térképész fiaként. Első meghallgatására hatévesen küldte el az anyja, aminek következtében fellépett egy NDK-filmben. Később a John Lennon Gimnázium diákja lett. Thomas Heise rendező az ő iskolájában keresett tanulókat, Im Schlagschatten des Mondes című színházi darab szereplőinek. Az akkor tizenkét éves Schilling részt vett egy casting-on, ami után leszerződtették a darabhoz. A következő négy évben más darabokban is szerepelt a híres berlini színházban, a Berliner Ensemble-ben. Több színházi szerződés után 1999-ben debütált a kamera előtt, a Tatort: Kinder der Gewalt című sorozattal. Pályafutása 2001-ben leérettségizett a John Lennon Gimnáziumban, ami után festészetet akart tanulni, végül mégis a színészetnél maradt. Az áttörést 2000-ben, a Benjamin Lebert regénye alapján készült Crazy című film hozta meg számára, Benjamin Stadlober oldalán. Közösen forgatta ezenkívül Stadloberrel a Verschwende deine Jugend (2003) és a Schwarze Schafe (2006) című filmeket is. (Tom Schilling és Robert Stadlober itt két berlini diákot alakít.) A Napola - A führer elit csapatában (Napola-Elite für den Führer) Max Riemelt mellett a második főszerepet játszotta. 2006-ban ösztöndíjat kapott a New York-i Lee Strasberg Schínésziskolába. Fél évet töltött New Yorkban, hogy a neves intézménynél tovább fejlessze képességeit. Ebben az évben született fia, Oskar is. 2008-ban Leander Haussmann komédiájában, a Robert Zimmermann és a szerelem-ben főszerepet kapja meg. 2011-ben a George Taboris színdarabja után készült Mein Kampf című filmben a fiatal Adolf Hitlerként láthatjuk. Óriási elismerést szerzett neki a 2012-ben megjelent, Oh boy tragikomédia főszerepe. A tanulmányait megszakító, céltalan, berlini Niko alakításáért megkapta a bajor filmdíjat és a német filmdíjat valamint német filmkritika díjára jelölték. Ugyanezen szerepéért a 2014-es Európai Filmdíj legjobb színész kategóriájára jelölték. 2013. november 14-én egy német filmdíjjal, a Bambival tüntették ki. Magánélete A berlini színész nem szívesen beszél a magánéletéről. Gyermeke, Oskar, Julia Todtmann-nal való kapcsolatából származik, aki szakításuk következtében megosztott felügyelet alatt van. Schilling így nyilatkozott első színészi élményéről egy interjúban: „Nem szívesen csináltam, de aztán valahogy mégis megtetszett. Így van ez máig is, először nagyon félek, hogy nem vagyok rá képes, és amikor érzem, hogy valami mégis sikerül, az egy őrületes érzés.” Díjak és jelölések 2000: Bayerischer Filmpreis 2005: Undine Award 2008: Deutscher Fernsehkrimipreis, Sonderpreis 2012: Internationales Filmfest Oldenburg 2013: Bayerischer Filmpreis 2013: Deutscher Filmpreis 2013: Bayerischer Fernsehpreis, Sonderpreis 2013: Auszeichnung der Deutschen Akademie 2013: Bambi 2013: Krawattenmann des Jahres 2015: Bambi-díj Black Lightning (televíziós sorozat) A Black Lightning 2018-tól futó amerikai televíziós filmsorozat, amelynek az alkotója Salim Akil. A főszereplői Cress Williams, China Anne McClain, Nafessa Williams, Christine Adams, Marvin Jones III, Damon Gupton és James Remar. A sorozat pilot epizód kidolgozásának munkálatai 2016 szeptemberében kezdődtek el a FOX égisze alatt, de miután a csatorna úgy ítélte meg, hogy nem vág profilba a forgatókönyv, ezért az alapján a The CW rendelte be a pilotot. The CW sugározza 2018. január 16-i kezdettel. Történet A sorozat egy, a bandák uralta New Orleans-ban a környékbéli gyerekeknek menedéket adó iskola igazgatójáról szól. Jefferson Pierce, aki 9 évvel korábban valódi szuperhős volt. Azonban amikor látta, hogy az életveszélyes helyzetek milyen hatással vannak családjára, visszavonult és képességei nélkül boldogul, két lányát segítve. Azonban a bűnözés és a korrupció akkora méreteket ölt, hogy kénytelen ismét maszkot ölteni, hogy családján és közösségén segítsen. Epizódok További információ: A Black Lightning epizódjainak listája Stazione di Siena Zona Industriale Stazione di Siena Zona Industriale vasútállomás Olaszországban, Siena településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Siena-Grosseto-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Ponte a Tressa Stazione di Siena Szudzsúd A szudzsud vagy szadzsda Allah dicsőítése a muszlimok napi imáiban. Egy előírt testhelyzetben kell végezni. A szudzsud közben a homloknak, az orrnak, a kezeknek, a térdeknek és a lábujjaknak is érintkezniük kell az imaszőnyeggel (szaddzsáda), vagy a földdel. Ezt a testhelyzetet a napi ötszöri ima közben többször is, előírt részeinél fel kell venni. Egy-egy imaegységen (rakaa) belül a szadzsdah a rukú (meghajlott) pozíciót követi és az ülő pozícióban mondott tasahhúd szöveget, vagy a taszlim nevű üdvözlést előzi meg. Zsigmondháza Koordináták: é. sz. 46° 09′ 30″, k. h. 21° 18′ 38″46.158333333333, 21.310555555556 Zsigmondháza (románul Mureșel) egykor önálló falu, ma Arad városrésze Romániában. Fekvése Arad és Újarad közt, a Maros mellett fekszik. Története A falu nevét 1828-ban említette oklevél Zsigmondháza alakban. 1910-ben 1186 lakosából 479 német, 352 fő magyar, 349 román volt. Ebből 715 fő római katolikus, 355 görögkeleti ortodox, 79 református, volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad Vármegye Aradi járásához tartozott. Thou (Loiret) Thou település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 238 fő (2015). Thou Batilly-en-Puisaye, Bonny-sur-Loire, Faverelles, Annay és Neuvy-sur-Loire községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: ASFiNAG Az ASFiNAG (teljes neve németül Autobahnen- und Schnellstraßen-Finanzierungs-Aktiengesellschaft) egy állami autópályaüzemeltető cég Ausztriában. Története Az ASFiNAG-ot 1982. szeptember 11-én alapították. 2005-ben a csoportszerkezet változott, mert az ASG (Alpen Strassen AG) és az ÖSAG (Österreichische Autobahnen und Schnellstrassen AG) összefonódtak, így jött létre a jelenlegi ASFiNAG. Szolgáltatások Ügyfélközpontú szolgáltatóként a legjobb lehetséges szolgáltatást szeretné felajánlani a vevőinek. Az ASFiNAG feladata a teljes osztrák autópálya és gyorsforgalmi úthálózat megtervezése, finanszírozása, kivitelezése, fenntartása, működtetése és díjbeszedése. Ottawan Az Ottawan egy francia pop-duó, mely a korai 80-as évek elején alakult. Frontembere a karibi származású Jean Patrick Baptiste, és Annette Eltice. A dalok szerzői, és producerei Daniel Vangarde és Jean Kluger voltak. 1982-ben szünet következett, majd új felállásban, 1984-ben indult újra. Tamara lépett Anette helyére, valamint a szólóból visszatérő Baptiste. A zenekar különböző felállásokkal és hosszabb szünetekkel 2012-ig működött. Karrier A duó 1979-ben alakult, melyet Daniel Vangarde és Jean Klaude alapította. Frontembere Jean Patrick Baptiste, és az énekesnő Annette. Kluger és Vangarde szintén érdekelt volt a Gibson Brothers és Sheila B. Devotion karrierjében is. Nekik is írtak dalokat. Az Egyesült Királyságban a D.I.S.C.O című kislemez 1980 szeptemberében a Top 10-es lista előkelő helyezését érte el, majd a Hands Up című 1982-ben Új Zélandon 1. helyezést kapott, és nyolc héten át vezette a listát. Franciaországban a You’re OK - Francia nyelven T’es Ok - egyike volt minden idők legjobban fogyó kislemezének. A dalt a duó francia és angol nyelven is rögzítette. Miután Patrick Baptiste elhagyta a csapatot, új formációt alapított Pam'n Pat néven, bár kevés sikert értek el. Később visszatért a csapatba. A kanadai Sway zenekar 1988-ban feldolgozta a Hands Up című dalt és 7. helyet ért el Kanadában. Magyarországon is született egy átirat Kovács Kati Hol vagy Józsi című dala, melynek eredeti verziója a Hands Up (Give Me Your Heart) című dal volt 1982-ben. Identitás (geometria) Az n dimenziós téren identitás az az egybevágósági transzformáció, ami minden pontot önmagába visz. Helyben hagyásnak vagy identikus transzformációnak is nevezik. Tulajdonságok adott téren az identitás egyértelmű irányítástartó tekinthető forgatásnak : szöge k ·360° bármely pont választható forgásközéppontnak tekinthető eltolásnak : az eltolásvektor a nullvektor minden pont fixpont ha a sík egy egybevágóságának van három olyan fixpontja, ami nem esik egy egyenesre , akkor az csak az identitás lehet előáll pontra tükrözés , tengelyes tükrözés vagy síkra tükrözés önmagával vett szorzataként bármely transzformációval felcserélhető Algebra Az identitás a különböző transzformációcsoportok egységeleme: az adott középpont körüli forgatások az adott tér eltolásai az adott tér mozgásai (irányítástartó transzformációi) egybevágósági transzformációk hasonlósági transzformációk affin transzformációk projektív transzformációk Az identitáshoz tartozó mátrix a síkban: a térben: Magasabb dimenziós terekben is egyesek állnak a főátlón, a többi helyen nulla. Gare de Cesson Gare de Cesson vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Cesson településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Marseille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Savigny-le-Temple - Nandy Gare du Mée Izabo Az Izabo egy izraeli indie rock együttes, akik Izraelt fogják képviselni a 2012-es Eurovíziós Dalversenyen Bakıban, a Time című dalukkal. 2003-ban jelent meg a zenekar első albuma, mely a "The Fun Makers" (magyarul: Mókamester) címet viseli. A disco, punk, rock, és arab zene kombinálásával egy összetéveszthetetlen stílust sikerült létrehozniuk. Ezt látva, a Sony BMG vette pártfogásába a zenészeket, és az Egyesült Királyságban is megjelent az együttes három középlemeze. 2005-ben a Benelux-államokban is ismertté vált az Izabo név, majd a lista 2006-ban Franciaországgal bővült. Mindez remek lehetőségeket nyújtott nekik, és koncerteztek a legnagyobb európai fesztiválokon, mint például a Paleo Fesztivál, vagy a Eurosonic. Második lemezük, a "Superlight" is több országban megjelent, és nemrég megkötötték szerződésüket az English Labal 100% Records kiadóval. Királyi személynök A királyi személynök, más néven a király személyének képviselője, ha a király nincs jelen, főleg az igazságszolgáltatásban olyan ügyeknél, melyek a király személyes bíráskodásának tartattak fenn. Nem azonos a homo regius-szal, a király megbízottjával. Az intézmény múltja Ezzel a tisztséggel a 15. század elejétől találkozunk. Ebben az időben a király személyes jelenlétét képviselő bíróság ugyanis külön intézménnyé vált a királyi Kúriában. Kezdetben a királyt a titkos kancellár képviselte. Később, 1464 óta ő már csak névlegesen volt a király személyes jelenlétének a képviselője, és helyette kialakult a királyi személynöki szék testülete, amelynek élén a „királyi személyes jelenlét helytartója” (personalis praesentiae regiae in judiciis locumtenens) állott, akit a jogi nyelv csakhamar röviden personalis regiae-nek, vagyis „királyi személynöknek” nevezett el. Az 1486. évi 68. törvénycikk az ország rendes bírói közé sorolta, míg a titkos kancellár e törvény szerint már csak kivételesen vett részt a királyi bíráskodásban. Kezdetben az egyházi rendhez tartozók közül került ki, és a 15. században alig találkozunk még ebben az állásban világi személlyel. Az első királyi személynök Drági Tamás volt. Az 1507. évi 4. törvénycikk elrendelte, hogy lehetőleg egy tanult világi ember töltse be a tisztséget. Ez az ajánlás az 1514. 55. törvénycikkben lett végleges érvényű. A királyi személynök, mint az ország nagy bíróinak egyike, az 1486. évi 68. és az 1492. évi 42. törvénycikkek szerint bármely ügyben ítélkezhetett, tehát nemcsak a rendes nyolcadok alkalmával ítélt a királyi táblán, hanem ítélőszéke elé tartoztak a rendes nyolcadokon kívül eső perek is. Így a vármegyéktől fellebbezett, úgynevezett transzmisszionális perek, illetve ezek egyik legjellemzőbbike a hatalmaskodási per is. A személynöki szabad királyi városok törvényszékétől a fellebbezések szintén a személynöki székhez történtek. A királyi személynöknél volt a király bírói pecsétje. Ítéleteit a király nevében és annak pecsétje alatt adta ki. A személynök később a királyi tábla és a magyar országgyűlés alsó táblájának elnöke lett. Ez a tiszt a királysággal együtt szűnt meg 1918-ban. Ismert királyi személynökök A leghíresebbek Drági Tamás Werbőczy István Turóczy Miklós Továbbiak Fekete György Grassalkovich Antal Koller Ferenc Macedóniai László id. Mailáth György ifj. Mailáth György Melczer István Mérei Mihály Mérey Sándor Niczky Kristóf Révay Ferenc Semsey András Szőgyény Zsigmond Szvetics Jakab Ürményi József Boy (I Need You) A Boy (I Need You) Mariah Carey amerikai popénekesnő kislemeze tizenegyedik, Charmbracelet című albumáról. 2003-ban jelent meg. Ugyanazt a részletet használja fel az I’m Going Down című Rose Royce-dalból, amit Cam’ron is felhasznál Oh Boy című dalában. A Boy (I Need You)-ban szintén közreműködik Cam’ron. Megjelentetése Az album első kislemeze, a Through the Rain megjelentetése után 2002 novemberében a lemezkiadó kiadott egy 12" maxi kislemezt MC… Move the Crowd címmel, amin az album három dala szerepelt, a Boy (I Need You), az Irresistible és a You Got Me. Az R&B-rádióknak elküldött kislemezzel a hallgatóság véleményét próbálták kipuhatolni azt illetően, melyik dalnak lenne a legnagyobb sikere, ha kislemezként megjelentetnék. Ugyanebben az időben a The One című dal promóját is elküldték a rádióknak, és mivel ezt játszották a legtöbbet, ezt a dalt választották az album második kislemezre kerülő dalának. Mivel azonban az első kislemez, ami lassú szám volt, nem hozta a várt sikert az USA-ban (bár külföldön sikert aratott), az énekesnő és a kiadó úgy döntöttek, egy gyorsabb tempójú dalt adnak ki, a Boy (I Need You)-t. A The One videoklipjéhez forgatott képsorok bekerültek a Boy (I Need You) klipjébe. Fogadtatása A Boy (I Need You), annak ellenére, hogy a Through the Rainhez hasonlóan Carey nagy visszatérésének szánták korábbi, sikertelen kislemezei után, még kevesebb sikert aratott, mint az első kislemez az albumról: nem került fel a Billboard Hot 100-ra, és ez lett Carey első kislemeze, ami még a Billboard Hot 100 Bubbling Under Singles slágerlistán sem jelent meg. Külföldön egyes országokban kicsivel sikeresebb volt, az Egyesült Királyságban a Top 20-ba, Kanadában és Ausztráliában a Top 40-be, Európa nagy részén azonban nem került fel a slágerlistákra. Videoklip és remixek A dal videoklipjét Joseph Kahn rendezte, és nagy hatással volt rá a japán kultúra. A klipben láthatóak Mariah és Cam’ron anime-változatai, Godzilla, futurisztikus autók, nindzsák, japán szimbólumok, valamint japán rajongók tömege. Bianca, Carey alteregója, aki korábban már a Heartbreaker klipjében is szerepelt (1999), aki megpróbálja leszorítani Careyt a viaduktról, végül azonban ő maga esik le. A klip elején hallható párbeszédben hallható először, hogy Mariah-t Miminek szólítják, azon a becenéven, amit később tizennegyedik albuma, a The Emancipation of Mimi (2005) címében is megemlít. A dalhoz számos remixet készítettek, ezekhez nem készült videoklip. A fő remix kiemeli az I’m Going Downból vett részletet, és rappel benne Cam’ron, Juelz Santana, Jim Jones és Freeway. A dalhoz a The Copenhaniacs, Topnotch, a Punjabi Hit Squad, Duke & MVP from Disco Montego, Agent X / Dutti Boy és mások is készítettek remixeket. Craponne Craponne település Franciaországban, Métropole de Lyon különleges státuszú nagyvárosban (métropole: nagyjából „megyei jogú város”). Lakosainak száma 10 979 fő (2015). Craponne Saint-Genis-les-Ollières, Tassin-la-Demi-Lune, Brindas, Francheville és Grézieu-la-Varenne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Warriors of the World A Warriors of the World az amerikai Manowar együttes kilencedik nagylemeze, amely 2002-ben jelent meg, immár a Nuclear Blast kiadó gondozásában. A lemezen előtérbe kerültek a komolyzenés/szimfonikus elemek, melyet sokan kritizáltak. A lemezen szerepel a Nessun Dorma ária is Puccini Turandot című operájából. Az American Trilogy-ban pedig a polgárháborús indulókat gyúrták egybe. A borítót Ken Kelly készítette. Minden dalt Joey DeMaio írt, bár a Swords in the Windbe és a The Fight for Freedomba Karl Logan is besegített. A lemez a 2. helyen nyitott a német listákon, és Németországban közel 400 000 példány kelt el belőle. A számokkal többek közt megemlékeznek/tisztelegnek Richard Wagner, Luciano Pavarotti és Elvis Presley előtt. Számlista „Call to Arms” ( Joey DeMaio ) – 5:29 „The Fight for Freedom” ( Karl Logan , DeMaio) – 4:26 „Nessun dorma” (Giuseppe Adami, Giacomo Puccini, Renato Simoni) – 3:29 „Valhalla” (DeMaio) – 0:32 „Swords in the Wind” (Logan, DeMaio) – 5:10 „An American Trilogy” (Mickey Newbury) – 4:20 „The March” (DeMaio) – 3:56 „Warriors of the World United” (DeMaio) – 5:56 „Hand of Doom” (DeMaio) – 5:49 „House of Death” (DeMaio) – 4:19 „Fight Until We Die” (DeMaio) – 4:00 Ón-szelenid Az ón-szelenid, más néven ón(II)-szelenid szervetlen vegyület, képlete SnSe. Az elemek közvetlen reakciójával lehet előállítani 350 °C feletti hőmérsékleten. Menkes-szindróma A Menkes-szindróma egy veleszületett genetikai betegség, mely X-kromoszómához kötötten, recesszíven öröklődik. A kórkép a réz anyagcsere zavara miatt alakul ki, hátterében a réz transzportban fontos ATP7A gén mutációja áll. A betegség több szervrendszert is érint, a legsúlyosabban azonban a központi idegrendszer károsodik, fő tünetei a kisgyermekben jelentkező epilepszia és mentális retardáció. Az epilepsziás rosszullétek rendszerint 2-3 hónapos kor körül jelentkeznek. Jellegzetes a beteg gyerekek fehér, ritka és könnyen töredező haja, ami alapján angolszász területeken gyakran "kinky hair disease" néven hivatkoznak a kórképre. Előfordulási gyakorisága 1<200.000 születés. Nevét John Hans Menkesről kapta, aki elsőként írta le a betegség jellemzőit 1962-ben. Belváros (Gyöngyös) Gyöngyös belvárosa a város belső részeit foglalja magába, ami döntő részben beépített, parkosított, aránylag magas népsűrűséggel rendelkező, városias terület. A belváros tulajdonképpen a történelmi Gyöngyös, hiszen a többi városrész jóval később épült, vagy pedig a városhoz csatolták. Fekvése Gyöngyös belvárosának képzeletbeli határa maga az egykori Gyöngyös város szélein fekszik. Főbb utcák, terek, épületek Fő tér A város egykori piactere, mára átépítették és modernizálták de az eredeti formájában. A tér négy sarkában a város címerében található nap, hold, szőlő és farkas szobrokkal ellátott szökőkutak működnek. Itt található a mai Városháza is, amit 2011-ben eredeti állapotában felújítanak. A főtér északi végében található az egykori II. Rákóczi Ferenc ház, melyre ma már csak egy kapuboltozat emlékeztet. A téren található épületek anno több Gróf családi otthonaként szolgált, itt található a Grassalkovich ház (Városi Könyvtár épülete) vagy Almásy Gróf egykori háza is. A Fő tér mai állapotában a város egyik lüktető ereként szolgál. Az autóforgalmat elterelték, sétálóövezetté téve azt. A városi ünnepségeket, rendezvényeket, koncerteket általában a főtéren rendezik meg. Szent Bertalan templom (Nagytemplom) A tér legészakibb részén áll a Szent Bertalan templom - a helyiek köznyelvén csak Nagytemplom - a hatalmas, monumentális csarnoktemplom, a környék legnagyobb temploma. A 13. században már templom állt ezen a helyen, majd 1741-ben elbontották és helyén 1746 és 1756 között felépült a mai, barokk templom a korábbi falak helyenkénti meghagyásával, átépítésével. Harangtornyai csak jóval később készültek el, ráadásul nem is egyszerre, az északi 1773-ban, a déli 1815-ben. A nagytemplom 1917 májusában hatalmas tűzvész martalékává vált amiben szinte az egész város leégett. A tűz után a templom 1922-ben épült újjá Nagy Virgil építész tervei szerint. A tűzvészben odaveszett az egykori ódon, a templomhoz illő toronysüveg is amit sajnos azóta sem állítottak újra. Testvérvárosok kútja A tér déli végében található egy ásott díszkút, amit a testvériség jelképeként emeltek újjá. A kút legfelső díszes gyűrűjébe Gyöngyös testvérvárosainak címerei találhatók. Károly Róbert szobor Károly Róbert király 1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst, ennek tiszteletére a város szobrot emeltetett a tiszteletére. A tér átalakítása előtt a szobor a Nagytemplom oldalában állt, ma viszont már a templommal szemben kapott helyet. Szent István lovas szobra A Károly Róbert szobor mellett a nagytemplommal szintén szemben, lépcsőzetes alapon. több hengerből álló talpazaton áll a szobor. A szobor a budapesti Szent Gellért-hegyi Sziklakápolnánál 2001-ben elhelyezett emlékmű pontos változata. Puky Árpád szobor A szobor Dr. Puky Árpádnak (1877-1959) állít emléket, aki Gyöngyös polgármestere volt 1919 és 1942 között. A szobor egy bronz padon található a városháza előtt. Érdekessége a szobor alatt található márványtábla, melybe az egykori Gyöngyös térképe található meg. Szent Bertalan és Kossuth Lajos utca A Szent Bertalan utca a város sétálóutcája de sokan a város főutcájaként emlegetik. Itt található a műemlék Zeneiskola, 56-os emlékmű, a Máriácska oszlop, a Kakasos fiú szobor a Szent Bertalan-templom kincstára (Szent Korona ház) az épület 1784-ben épült, eredetileg jezsuita gimnáziumi konviktus volt, az épületben őrzik Magyarország második legnagyobb katolikus egyházi gyűjteményét. A Kossuth Lajos utcában található az egykori városháza, és régen a városi nemesek házai is itt kaptak helyet, mely épületek többsége ma is megtalálható. Az utca vége felé található a Szent Erzsébet templom és a Berze Nagy János Gimnázium. Bugát Pál tér (Posta park) és Belváros tér A Posta park a belváros legnagyobb pihenőparkja, mely hamarosan a városrehabilitációs program keretein belül átépítésre kerül. A Belváros téren új építésű társasházak találhatók, a földszinti részeken boltokkal, üzletekkel, szépségszalonnal, kávézókkal és éttermekkel. A belváros tér ultramodern térelrendezése és műtárgyai jól illenek a történelmi belváros szelleméhez. A téren és a szomszédos Főtéren telente hangulatos adventi vásárokat tartanak. A Posta park és a Belváros tér a gyöngyösi fiatalok kedvelt találkozóhelyévé vált. Köztársaság tér Az egykoron főtéren helyet kapó piacot ide költöztették át. A város vezetése 2000 körül felszámolta a sátras piacbódékat és kofahelyeket, majd egy modern és rendezett piaccsarnokot építtetett természetesen a hagyományos őstermelőknek is helyet adva. Zsinagóga A nagyméretű, reprezentatív épületet 1930-ban építették. A zsinagóga görög-kereszt alaprajzú, a bazilika-rendszerű épület középpontjában hatalmas kupola áll. A szamárhátíves ajtó és ablaknyílások, a pártázatos párkányok, a sok kis kupola nagyon dekoratívvá teszik az épületet. A zsinagógát az utóbbi időben átalakították bútoráruházzá, de mindenki számára ingyenesen látogatható. Vármegyeháza Az épület 1767-1774 között épült. Mai formáját 1929-ben nyerte el. Egykor huszárlaktanyaként szolgált. Az erkélyes főbejárat fölött Heves megye régi címere látható. Huszárszobor A szobor hivatalosan a "A kardját néző huszár" nevet viseli, de csak huszárszoborként nevezik. A szobrot Kisfaludy Stróbl Zsigmond készítette Heves Vármegye és Gyöngyös város közönsége megbízásából a 6-os, Würtenberg huszárok I. világháborús emlékére. Közlekedése Gyöngyös tömegközlekedését a Mátra Volán Zrt. látja el. A várost hat helyi autóbuszjárat szolgálja ki amelyek közül mind közlekedik a belvárosban is. A hat helyijárat a következő : 1, 1/A, 2, 3, 4, 10. Pancho Villa Pancho Villa, eredeti nevén José Doroteo Arango Arámbula (San Juan del Río közelében, 1878. június 5. – Hidalgo del Parral, 1923. július 20.) a mexikói forradalom egyik legjelentősebb vezéralakja. Szegény parasztcsaládban született, iskolát nem végzett. 1894-től 1910-ig hol egyedül, hol különféle bűnbandák tagjaként rablások és gyilkosságok sorozatát követte el Durango és Chihuahua államban, de közben rövid időszakokra dolgozott húskereskedőként, bányászként és építőmunkásként is. Amikor 1910-ben Francisco Ignacio Madero meghirdette a forradalmat, csatlakozott a felkelőkhöz, és már a kitűzött nap, november 20. előtt megkezdte katonai akcióit. Jó vezetői képességei hamar megmutatkoztak; helyismeretét és kapcsolatait kamatoztatva könnyen összegyűjtött több száz embert, akikkel csatlakozott a Ciudad Juárezt májusban megtámadó sereghez. Az ottani győzelem után lemondott Porfirio Díaz elnök. Hamarosan Madero lett Mexikó elnöke, de ellene is lázadások törtek ki. Villa az orozquista lázadók ellen harcolt az ország északi részén, de mivel felettese, Victoriano Huerta féltékeny lett sikereire, lopás ürügyével majdnem kivégeztette — végül csak börtönbe zárták, ahonnan megszökött. Az Amerikai Egyesült Államokba ment, majd Madero 1913-as meggyilkolása után hazatért Mexikóba, hogy az új elnök, az árulóvá vált Huerta ellen harcoljon. Mindössze nyolc társával lépte át a határt, de hamarosan több mint 10 000-es sereget gyűjtött maga köré, megalakítva az északi hadosztályt. Számos nagy győzelmet aratott Chihuahuában és a Comarca Lagunerában, rövid időre Chihuahua állam kormányzója is volt, végül a forradalmárok zacatecasi győzelme után a Huerta-kormány is megbukott. A győztesek táborában ellentétek feszültek, ezért életre hívták a forradalmi konventet, amely végül elfogadta Emiliano Zapata földosztást szorgalmazó Ayala-tervét. De Venustiano Carranza, aki saját kormányt alakított Veracruzban, máshogyan képzelte a szociális reformokat, és nem ismerte el a konvent szuverenitását. Újabb polgárháború kezdődött, ezúttal a konvent hívei (köztük Villa) és a carranzisták között. Villa a középső országrészben több súlyos vereséget szenvedett Álvaro Obregóntól, majd visszavonult északra. Ott évekig gerillaháborút vívott néhány ezer emberével, de döntő sikereket nem tudott elérni. Mivel az Egyesült Államok elismerte Carranza kormányát, Villa pedig úgy vélte, hogy Carranza cserébe eladta Mexikót az amerikaiaknak, Amerika-ellenes érzelmek kerítették hatalmukba. 1916 tavaszán megtámadta az Új-Mexikó állambeli Columbus kisvárost is, amiért az amerikaiak sok ezer katonával behatoltak Mexikóba, hogy elfogják, ám nem jártak eredménnyel. 1920 tavaszán a Sonora államból indult Agua Prieta-i felkelés megdöntötte Carranza kormányát, ezért Villa is úgy döntött, nem harcol tovább. Megegyezett az ideiglenes elnökké kinevezett Adolfo de la Huertával, hogy visszavonul a magánéletbe: kapott egy haciendát Canutillóban, ahol évekig gazdálkodott. Korábbi ellenségeinek egy csoportja gyilkolta meg 1923 júliusában Parralban. Bár Villa az emberek nagy részének szemében mindig is hős volt, a Mexikót a forradalom után az ezredfordulóig vezető pártoknak még évtizedekig tartott, mire változtattak vele ellenséges álláspontjukon. Csak az 1960-as évektől emeltek neki egyre több szobrot, nyitottak emlékére múzeumokat. Nevét is csak ekkor írták fel a többi nemzeti hőséhez hasonlóan arany betűkkel a képviselőház falára. Ifjú évei José Doroteo Arango Arámbula néven született 1878. június 5-én a Durango állambeli San Juan del Río közigazgatási területéhez tartozó Río Grande haciendán, a La Coyotada nevű tanyán, keresztelőjére július 7-én került sor. Szülei, Agustín Arango és Micaela Arámbula szegény parasztok voltak, öt gyermekük közül ő volt a legidősebb. Ha járt is iskolába, akkor is csak néhány napig, így írni-olvasni csak jóval később, 25-27 éves kora körül tanult meg. Apja 1884-ben vagy 1885-ben elhagyta családját vagy meghalt, így a gyermekre már igen fiatalon kemény munkák hárultak. Főként mezőgazdasági munkákkal foglalkozott, hamar kitűnő lovassá vált, majd favágóként és 11-12 éves korától vándorkereskedőként is dolgozott. Bűnözőként Fiatalkoráról rengeteg, egymásnak is ellentmondó történet kering, maga Villa is számos esetben más-más formában mesélte el ugyanazokat az eseményeket. Nagyon valószínű, hogy már 1894 előtt követett el rablásokat, de legszélesebb körben ismert, őt a törvénnyel szembe állító cselekedete az volt, hogy 1894-ben, amikor Agustín López Negrete Gogogito nevű haciendáján élt, és vagy az hacienda tulajdonosa, vagy annak fia megpróbálta megerőszakolni Villa Martina nevű húgát, rálőtt az illetőre. Hogy megsebesítette-e, arról eltérően vélekednek a források, de innentől kezdve menekülnie kellett. Néhány hónapot töltött magányosan a Sierra del Gamón hegyei között, de elfogták és börtönbe zárták. Sikerült megszöknie és visszatérnie a vadonba, ahol csaknem két éven át élt, többek között lopott marhák húsán, de néha a húst elcserélte más élelmiszerekre is. Az itt töltött idők során vadon termő gyógynövények sokaságát is megismerte. 1896 nyarán csatlakozott a hírhedt Ignacio Parra bűnbandájához, akivel évekig rablások és gyilkosságok sorát követték el Durango északi és Chihuahua déli részén. Ez idő alatt született meg (valószínűleg) első gyermeke, Reynalda, egy María Isabel Campa nevű nőtől. Miután elhagyta a bandát, visszatért szülőföldjére, és egy kis üzletben húsokat és bőröket árult, de nem hagyott fel a bűnözéssel sem, néha egyedül, néha csoportosan számos további rablást követett el. 1901-ben elfogták, és csak szerencsével kerülte el, hogy Octaviano Meraz bíró ítélkezzen fölötte, akiről az a hír járta, hogy „előbb akaszt, és csak utána vizsgálódik”. Bár bizonyítékok hiányában hamar elengedték, néhány hónap múlva egy másik ügy miatt ismét elfogták és erőszakkal besorozták a hadseregbe. Körülbelül egy év múlva innen megszökött. Ekkortól kezdve kezdett álneveket használni, időnként hívta magát Salvador Herediának és Antonio Floresnek is, de leggyakrabban a Francisco Villa álnevet használta. Hogy ez a név honnan származik, arra nagyon sok különböző magyarázat van, a legelterjedtebb nézet, hogy egy elhunyt bűntársát nevezték így, akivel még Parra bandájában „dolgozott” együtt. Egyúttal azt is elhatározta, felhagy a bűnözéssel, és törvényes munkából próbál megélni. Dolgozott egy parrali építkezésen és több bányában is. Egyszer egy szikla ráesett a lábára, amit az elfertőződött sebek miatt már csaknem amputáltak, de néhány vénasszonynak gyógyfüvekkel sikerült meggyógyítania. A következő időkben hol törvényesen dolgozott, hol bűntetteket követett el, 1904-ben csatlakozott José Beltrán bandájához is, akik a rabolt pénzből sokat szétosztottak a szegények között. 1905-ben átlépte az országhatárt is, és egy ideig Új-Mexikóban, Coloradóban és Arizonában is dolgozott bányászként és a vasútnál, majd hosszabb-rövidebb időre letelepedett Chihuahua városában és Parralban is. Egészen 1910-ig folytatta ezt az életformát, ezalatt széltében-hosszában belovagolta és jól megismerte Chihuahua nagy részét, számos kapcsolatot alakított ki az állam minden táján, többször meg is sebesült lövöldözésekben, és elfogatóparancsokat is kiadtak ellene. A maderista forradalomban A forradalom első hónapjai Az 1900-as évtized végén országszerte alakultak a Porfirio Díaz elnök újraválasztását (sőt, az elnök újraválaszthatóságát) ellenző klubok, ennek az antireelekcionista mozgalomnak a vezérévé Francisco Ignacio Madero vált. Az 1910-es választáson Madero elnökjelöltként is indult, ám letartóztatták, és San Luis Potosí börtönébe zárták. Madero megszökött a börtönből, és kiadta a San Luis-tervet, amelyben november 20-ára fegyveres felkelésre szólította fel az ország népét. Embereit már hónapokkal korábban szétküldte Mexikó minden tájára, hogy harcosokat toborozzanak. Chihuahua állambeli megbízottja a helyi antireelekcionista klub alapítója, Abraham González volt, neki sikerült Pancho Villát is a maderisták közé állítania. Hogy mikor és hol találkoztak, egyáltalán melyikőjük kezdeményezte a találkozót, az ma sem bizonyos. Villa egy La Estacada nevű helyen táborozott le, és maga köré gyűjtötte 15-20 régi bűntársát. Első katonai akciójukat november 17-én követték el, amikor is megtámadták a Chavarría haciendát, amelynek tulajdonosát megölték. González emberei, köztük Villa és felettese, Cástulo Herrera, két nappal később már a fővárost, Chihuahuát akarták megtámadni, ám túl kevesen voltak hozzá, ezért úgy döntöttek, inkább a közeli San Andrést foglalják el. Ott nem ütköztek ellenállásba. A hadsereggel először akkor kerültek összetűzésbe, amikor egy vonatnyi katona haladt át a városon Ciudad Guerrero irányába, ahol az ottani felkelést akarták leverni. Amikor a vonat megállt, Villáék tüzet nyitottak, 7 katonát megöltek, de ezután a szerelvény továbbindult. Villa első vereségét Trucy Aubert túlerőben levő csapataitól szenvedte el a Picachos de Tecolote nevű csúcsnál, a lövöldözés során több barátját is elvesztette. A kormányerők és a kormányhoz hű földbirtokosok azonban már kezdték érezni a veszélyt, folyamatos volt a katonai mozgósítás, a gazdagok között pedig volt, aki Mexikóvárosba menekítette vagyonát. December 2-án a kormányzó tárgyalásba bocsátkozott a forradalmárok vezetőivel, majd megegyeztek egy egy hónapos tűzszünetről. December 10-én Villa a Pascual Orozco forradalmárai által elfoglalt Guerreróba ment, ahol úgy döntött, csatlakozik Orozco seregéhez. A következő hónapokban néhány száz embert gyűjtött maga köré és kisebb összecsapásokban vett részt, egyszer meg is sebesült. Kiépített maga körül egyfajta hírszerző- és csempészhálózatot is, de lőszert igen nehezen tudott beszerezni, mivel azt egész Mexikóban egyáltalán nem gyártottak. Csak az Amerikai Egyesült Államokból tudták behozni illegálisan, vagy halott ellenségeiktől tudtak zsákmányolni. Február végén az állam déli részén megsemmisítettek néhány hidat és távíróvonalat is, hogy elvágják az összeköttetést a stratégiai fontosságú Torreónnal. Februárban az addig az USA-ban tartózkodó Madero visszatért Mexikóba, de március 6-án egy jól felszerelt porfirista csapat vereséget mért seregére. Madero ezután a Bustillos nevű haciendán rendezte be főhadiszállását is, ahol Abraham Gonzáleztől megtudta, hogy Villa 300 emberrel rendelkezik, de lőszerhiányban szenved. Március végén találkoztak először személyesen, majd ezután többször is, és miután Madero megismerte a chihuahuai felkelők eddigi eredményeit, Orozcót ezredessé, Villát és egy Agustín Estrada nevű társukat mayorrá nevezte ki. Mivel úgy gondolták, a határ közelében könnyebb fegyvereket és lőszert beszerezni, Chihuahua helyett inkább Ciudad Juárez megtámadását határozták el. A mintegy 2000 emberből álló menet április 7-én indult útnak, a hónap közepén azonban súlyos belső ellentétek jelentkeztek a forradalmárok csapataiban. A vörös zászlókat lengető magónista anarchista-szocialisták lázadoztak Madero ellen, azt állítva, hogy ő még nagyobb diktátor, mint Porfirio Díaz. Madero a politikától magát távol tartó Villát bízta meg, tegyen valamit a magónisták ellen, de lehetőleg vérontás nélkül. Villa összegyűjtött 400 embert, körbevették a magónisták csoportjait, és egyszerűen felszólították őket, tegyék le a fegyvert. Vezetőiket letartóztatták, de a többiek visszakapták fegyvereiket, és különböző brigádokba osztották be őket, hogy a jövőben ne tudjanak egységesen fellépni. Ciudad Juárez elfoglalása A forradalmárok több részletben érkeztek meg Ciudad Juárezhez, Villa április 16-án. Támadás helyett azonban letáboroztak, 20-án pedig Madero vezetésével béketárgyalások kezdődtek a Mexikóvárosból érkező kormányküldöttekkel. Fegyverszünetben egyeztek meg, amit később meghosszabbítottak, de a forradalmi seregben egyre nőtt a türelmetlenség és az elégedetlenség Madero bizonytalansága miatt. Amikor május elején Madero úgy döntött, mégsem támadják meg a várost, Orozco bejelentette: ellenszegül a döntésnek és 8-án elindítja az ostromot. Villa egyetértett vele. Kettőjük terve az volt, hogy lövöldözést provokálnak, ami után elszabadulnak és megfékezhetetlenné válnak az indulatok. Így is történt, de hogy felelősségüket eltitkolják, átkeltek az amerikai határon, és amikor eldördültek a lövések, akkor is éppen a túloldalon, El Pasóban tartózkodtak. A forradalmárok kisebb csoportokban kezdtek beszivárogni a városba, majd másnaptól, amikor már Madero is belátta, nincs más út, nagyobb, néhány száz fős egységeik több irányból közelítették meg a központot. Villa délről indult el 650 emberével, ám amikor géppuskatűz állta útjukat, visszahúzódtak a vasútállomáshoz, ahol vasúti talpfákból építettek maguknak barikádot, majd a közeli iskolát vették tűz alá, ahol a kormányerők meghúzódtak. Az iskolát 9-én este foglalták el, majd 10-én délben a körülzárt védők megadták magukat. A csata után Orozco és Villa összetűzésbe keveredett Maderóval amiatt, hogy kevés élelem jutott a csapatoknak, valamint hogy Madero azt a Venustiano Carranzát nevezte ki új „kormányának” hadügyminiszterévé, akinek semmi katonai tapasztalata nem volt. Bár hamarosan helyreállt a béke, Maderónak többen továbbra is azt sugallták, Villa veszélyes ember, ezért 25 000 pesót ajánlott fel neki, hogy távozzon a seregből. Villa végül 11 500-at fogadott el, ennek egy részéből kukoricát vett és később szétosztotta a San Andrés-i hadiözvegyek között. A De la Barra- és a Madero-kormány idején Az események után Villa Chihuahua városában telepedett le, ahol néhány hónapig nyugalomban élt: ezekben az időkben élő állatok és hús kereskedelmével foglalkozott. Május 27-én egy egyházi esküvő keretében feleségül vette Luz Corralt, akivel július végén több hétre Mexikóvárosba utaztak nászútra, ahol megcsodálták a legfontosabb turistalátványosságokat. Villát elszomorította az a kettősség, amit a fővárosban tapasztalt: egyfelől a gazdagok palotái, másfelől a mérhetetlen szegénység. Októberben Francisco de la Barra ideiglenes kormánya helyett hivatalba lépett a demokratikusan megválasztott Madero-kormány. Néhány hónapon belül azonban országszerte megnőtt az elégedetlenség, mert az emberek kevés változást tapasztaltak. Számos kisebb felkelés tört ki az új kormány ellen: a magónista vörösök, délen a zapatisták, sokhelyütt a forradalmi seregből elbocsátott emberek, valamint a nagytőkések támogatottjai mind Madero ellen fordultak. Maga Villa is elégedetlen volt sok mindennel, de ebben a zűrzavaros helyzetben a lázadó csoportokban sem bízott. 1912. február elejétől elkezdett harcosokat gyűjteni maga köré, de célja bizonytalan volt. Nyolc nap múlva már mintegy 500-an voltak, amikor kiadott egy sokféleképpen értelmezhető kiáltványt, amelyben az ország tisztázatlan helyzetéről és lehetséges árulókról beszél, de konkrétan nem nevezi meg, mikre és kikre gondol. Az Orozco-féle lázadás Pascual Orozco, az egykori forradalmár 1912 februárjában még Chihuahua hivatalos katonai vezetője volt, ám március elsején lemondott. Sok lázadó forradalmi múltja miatt már lemondása előtt is őt látta volna szívesen az újrakezdődő felkelés élén, de ő kettős játszmát űzött: gyakran találkozott a régi rendszer nagybirtokosaival is, akik egyre inkább támogatták. Március 3-án azonban a kormányhoz való hűségét kinyilvánító Villa serege megjelent Chihuahua városa előtt, ahol Orozco tartózkodott, és támadást indított, amit azonban a védők visszavertek. Március 6-án Orozco egyesítette a lázadók sokféle csoportját, és kiadta az Empacadora-tervet, amelyben Madero elleni harcra buzdított. Orozco apja felkereste az éppen Santa Veracruzban táborozó Villát, és 300 000 pesót ajánlott fel neki, ha felhagy a harccal és végleg az USA-ba távozik, ám ő ezt visszautasította. Hamarosan folytatódtak az összecsapások: március 15-én La Boquillánál Villa csapatai vereséget szenvedtek, ezért Villa Parralba vonult, ahol Maclovio Herrerával együtt 24-én lefegyverezték a város védőit, és letartóztatták az Orozcóval gyanús kapcsolatot tartó José de la Luz Sotót is. A városban ezután a gazdagoktól 100 000 pesónyi hadikölcsönt szedtek be, valamint a Banco Minero bankból további 50 000-et vittek el. Április 2-án Orozco szövetségesei, a magónista vörösök megtámadták Parralt, de a védők visszaverték őket. Hat nappal később egy több mint háromszor akkora sereg érkezett, ezért pár órás harc után éjszaka Villa és néhány embere kitört az ostromgyűrűből és elmenekült. Április 10-én Madero üzenetet küldött Villának, amelyben méltatta hűségét, és felkérte, csatlakozzon a Torreónban táborozó hadsereghez, amelyet Victoriano Huerta irányít. Villa engedelmeskedett, és április 21-én megérkezett a Torreónnal szomszédos Gómez Palacióba, majd május 8-án Tlahualilónál győzelmet arattak a vöröszászlósok felett. Másnap Huerta javaslatára tábornokká nevezték ki, de rosszul esett neki, hogy ezután a hivatásos katonák sokáig „tiszteletbeli tábornok”-nak gúnyolták. Május 12-én a conejosi állomásnál ismét vereséget mértek a lázadókra, de Huerta hagyta őket elmenekülni, csakúgy, mint a 22-i, a rellanói síkon aratott döntő győzelem után. Az ezt követő napokban (valószínűleg Parralban) történt, hogy Villa megismert egy Piedad Nevárez nevű lányt, akinek azonnal házasságot ajánlott. Bár már volt egy felesége, egy pap mégis összeadta őket. Harcai Huerta ellen A börtönben és szökése után A Orozco-féle felkelést végül augusztusban sikerült elfojtani, de Villa a hátralevő harcokban már nem vett részt, ugyanis a rá egyre féltékenyebben tekintő Huerta parancsára (engedetlenséggel és lopással vádolva) június 4-én reggel Jiménez városában elfogták, és azonnal kivégzőosztag elé állították. Villa sírni kezdett, majd a nála levő pénzt szétosztotta az osztag katonái között, egyiküknek óráját is odaadta. Ekkor azonban egy Rubio Navarrete nevű alezredes érkezett a helyszínre, és a kivégzés felfüggesztésére adott parancsot, amíg Huertával beszél. Végül a Madero-testvérek nyomására (vagy Emilio és Raúl Madero, vagy – sok történész szerint – Francisco Ignacio Madero elnök távirat útján avatkozott közbe) a kivégzést leállították. Villát vonaton Mexikóvárosba szállították, majd a Lecumberri-palota börtönébe zárták. Évekkel később visszatért Jiménezbe, és azon a helyen, ahol csaknem kivégezték, egy nagy fehér keresztet festett a falra. Június 11-én kezdődő perében a vádpontok később kiegészültek Parral városának kifosztásával is. Felmentő ítélet Abraham González chihuahuai kormányzó tiltakozása ellenére sem született, így Villa hónapokig a börtönben maradt. Itt ismerte meg a zapatista Gildardo Magañát, akitől Mexikó történelmével kapcsolatos könyveket kapott: ezeket óriási érdeklődéssel olvasta. Ám hiába írt a börtönből 19 levelet Madero elnöknek, hiába érkezett Chihuahuából az elnöki palotába 50 000 Villát támogató aláírás, csak annyit sikerült elérnie, hogy novemberben áthelyezzék a Santiago Tlatelolcó-i katonai büntetés-végrehajtási intézetbe. Itt megismerte a katonai bíróság egyik titkárát, Carlos Jáureguit, akinek segítségével december 26-án egy elreszelt rácsot felfeszítve, majd álruhába bújva egyszerűen kisétált a börtönből. Vonaton és hajón, Manzanillo és Nogales érintésével az Amerika Egyesült Államokba menekült. 1913. január elején érkezett meg El Pasóba, ahol Luz Corral már várt rá. Több üzenetet is küldött a mexikói kormánynak, amelyben figyelmeztette őket: a börtönben azt hallotta, újabb összeesküvés készülődik Madero ellen. Február elején ez meg is történt: a tragikus tíz napnak nevezett események során a Díaz-rendszer hívei és a hozzájuk csatlakozó Huerta megdöntötték a kormányt, majd Maderót meggyilkolták, és Huertát nevezték ki új elnöknek. Amikor Villához eljutott a hír, bosszút esküdött. Megpróbált embereket gyűjteni maga köré, de csak nyolc társat talált, és pénze is igen kevés volt. Amikor március 6–8. körül átlépték a mexikói határt, mindössze 9 Winchester puskát, körülbelül 4500 30-30-as lőszert, egy kevés kávét, cukrot és sót vittek magukkal – valamint drótvágó fogókat, hogy majd azok segítségével tudjanak marhákat lopni a chihuahuai nagybirtokokról. Visszatérés Mexikóba Ahogy faluról falura haladtak (útközben haciendákat kifosztva), úgy csatlakoztak hozzájuk egyre többen és többen. Villának mindenhol voltak régi ismerősei, akik behálózták az államot, így a sereg rövid idő alatt több száz fősre bővült. Április elején megtámadtak egy vonatot, amely nagy mennyiségű ezüstöt szállított: a Wells Fargo ügynökei 50 000 dollárt adtak érte. Május 29-én Saucillónál legyőztek egy 1500 fős szövetségi sereget, és számos fegyvert zsákmányoltak, majd június 5-én Villa 700 fős csoportja élén északra indult. Hat nappal később érkezett meg a Madero-család bustillosi haciendájára, ahol 13-án újabb csatát nyert, egy hét múlva pedig Casas Grandesnél szintén győzedelmeskedett. Ezután az északi határ közelében fekvő La Ascensión mellett táborozott le, ahol közel másfél hónapon át gyűjtötte az embereket és az erőforrásokat, hátországként a szintén Huerta ellen fellázadt Sonora államot használva. Már korábban is értesült róla, hogy Venustiano Carranza is harcba szállt Huerta ellen, és kinevezte magát a forradalmi erők fővezérévé, de itt, La Ascensiónban találkozott először Carranza küldötteivel. Azonnal aláírta Carranza Guadalupe-tervét, de azt nem tartotta helyesnek, hogy alárendelje magát és embereit az „idegeneknek” (azaz nem chihuahuaiaknak). Hamarosan elhagyta La Ascensiónt és délre indult, de augusztus közepén üzenetet kapott Luz Corraltól, hogy a vörösök megtámadták San Andrést, Luz Elena nevű kislánya pedig meghalt. Villa azonnal San Andrésbe indult, ahol véres csatában vereséget mért a település megszállóira. Foglyai közül 237-et egy 1862-es törvényre hivatkozva agyonlövetett. Miután eljutott hozzá a hír, hogy két sereg is üldözi, a vasúti hidakat maga mögött felrobbantva délre indult, hogy elfoglalja a fontos vasúti csomópontot, Torreónt. Útja során ismét sokan csatlakoztak hozzá. Fontos városok elfoglalása Szeptember végén érkeztek meg a Comarca Lagunerába, ahol 27-én a Torreón közelében levő La Loma haciendára összehívta seregének vezetőit, akik őt választották a megalakuló északi hadosztály (División del Norte) főparancsnokává. Különböző vélemények szerint a hadosztály létszáma ekkorra már 4000–9000 fő volt. A sereg Maclovio Herrera vezette egyik része a Nazas folyó egyik, a Villával előrenyomuló másik rész a másik partján indult el. 29-én Villáék a várostól délre, Avilés falunál legyőzték a szövetségiek 550 fős seregét, majd másnap támadást indítottak Torreón ellen is, amit végül október elsejére foglaltak el. A hadizsákmány igen jelentős volt, a rengeteg fegyver (köztük két óriási ágyú, a Rorro és az El Niño) és lőszer mellett számos vonatot is megszereztek. A győzelem utáni fosztogatásokat úgy próbálta megakadályozni, hogy a fosztogatókat agyonlövette, viszont a környékbeli gazdag birtokosoktól ő maga is előszeretettel kényszerített ki „kölcsönöket”, amelyeket aztán részben saját seregére fordított, részben szétosztogatott, például kórházak számára. Ezekben a napokban kötött házasságot harmadik feleségével, Juanita Torresszel. Körülbelül egy hetet töltött Torreónban, majd egy kisebb helyőrséget hátrahagyva Chihuahua elfoglalására indult. 4500 embere közül a vezérkar és a gyalogság vonattal, a többiek lovon haladtak észak felé. Mielőtt elérték volna a várost, hetekig gyűjtötte tovább az embereket és a lőszert (ebben nagy segítségére volt Hipólito nevű öccse is), ám a november 5-én indított, több napig tartó támadást visszaverte a várost védő Salvador Mercado és Pascual Orozco számbeli és fegyverzeti fölényben levő serege, ráadásul közben megérkezett a hír, hogy a huertisták visszafoglalták Torreónt is. A lőszerhiánnyal küzdő villisták a visszavonulás után Chihuahuától 30 km-re táboroztak le, majd egy részük a szintén a szövetségiek kezén levő Ciudad Juárez irányába indult. Az El Cobre vasútállomáson 13-án elfoglaltak egy északról érkező, szenet szállító vonatot, amit (valószínűleg Juan N. Medina ötlete alapján) kipakoltak, és belezsúfolták a mintegy 1800 főnyi forradalmár sereget. Az állomás távírósát fegyverrel fenyegetve felvették a kapcsolatot a Ciudad Juárez-i központtal, és azt az üzenetet továbbították nekik, hogy a szenesvonatot a forradalmárok fenyegetik. Válaszul azt az utasítást kapták, hogy a vonat induljon vissza Ciudad Juárez felé. Így érkeztek meg 15-én éjjel a város belsejébe, ahol a szövetségiek nem is sejtették, hogy a vonat tele van fegyveresekkel: a települést védő katonák jó része játéktermekben, kocsmákban és bordélyházakban múlatta az időt, amikor megkezdődött a támadás. A forradalmárok gyors győzelmet arattak. A Ciudad Juárezben eltöltött napok alatt találkozott Carranza követeivel éppúgy, mint egykori börtöntársával, Gildardo Magañával, akivel a zapatisták fő követeléséről, a földosztásról beszélgettek. Villa támogatta a földosztást, de kiderült, hogy Carranza elhamarkodottnak tartja az ötletet, így már most elkezdődött egyfajta ellentét kialakulni kettejük között. Néhány nap múlva Chihuahuából egy körülbelül 5250-5500 fős szövetségi sereg indult északra, hogy megütközzön a forradalmárokkal. Villa nem akart a városban harcolni, ezért november 22-én egy kisebb helyőrséget hátrahagyva megindította vonatait dél felé. 24-én reggel, Tierra Blanca vasútállomása közelében kezdődött meg a csata, de hiába érkezett éjjel Ciudad Juárezből egy vonat ellátmányokkal és egy kisebb erősítéssel, másnapra a szövetségiek kerültek fölénybe. Ám Villa váratlanul lovasrohamot rendelt el, amellyel elsöpörte a szövetségi sereget, amelynek maradványai elmenekültek. November végén a huertisták Chihuahuából is elvonultak, Villa seregei pedig 3-án indultak el az állam fővárosa felé. Útjukat nehezítették a visszavonuló csapatok által felszedett sínek, felégetett hidak és a szénhiány, de amikor végül öt nappal később megérkeztek a városba, az ott maradt, körülbelül 200 fős helyőrség harc nélkül megadta magát. Chihuahua kormányzójaként Chihuahuában Villát óriási ünnepléssel fogadták, és azonnal az állam kormányzójává választották. Körülbelül egy hónapig töltötte be ezt a tisztséget, ez idő alatt 17 rendeletet alkotott meg. Mindjárt első nap halálbüntetés terhe mellett megtiltotta katonáinak az alkoholtartalmú italok fogyasztását, a közbiztonságot pedig éjjeliőrség felállításával javította. Az Egyesült Államok sajtójában nagy felháborodást okozott az a döntése, hogy a spanyol telepeseket kitiltotta az államból, mondván, hogy a spanyolok nemcsak hogy évszázadokon át rabszolgasorban tartották az indiánokat, de a forradalom idején is Porfirio Díazt, majd Huertát támogatták. Más külföldiek ellen azonban nem hozott semmilyen intézkedést, és amikor 1914 január elején a Ciudad Juárez-i kínaiak tömegesen próbáltak menekülni az államból, a sajtóban nyugtatta meg őket, hogy nem igazak a pletykák, miszerint őket is ki akarná tiltani. December 12-én rendelte el az állam hasznos területének kétharmad részét birtokló 17 család minden vagyonának elkobzását, és a földek szétosztását a hadiözvegyek és -árvák, saját seregének tagjai, valamint eredeti tulajdonosaik részére. Nemzeti tulajdonba vette a malmokat, így a liszt árát a zsákonkénti 9 dollárról 1,5 dollárra tudta csökkenteni, de jelentősen olcsóbbá tette a tejet, a kenyeret és a húst is. Arról is rendelkezett, hogy a korábban a huertisa hatóságok felé fennálló adósságok ezentúl semmisnek tekintendők. Ezen intézkedései miatt többen szocialistának és fourieristának nevezték. Megalapított egy állami bankot, december végén pedig 2 millió peso névértékben saját papírpénzt nyomtattatott, és 60 napos börtönnel fenyegette azokat, akik nem fogadják el vagy alacsonyabb értékben számítják be ezeket az új pénzeket. Megnyitott egy tudományos és irodalmi intézetet (Instituto Científico y Literario), valamint körülbelül 50 iskolát is. Bár hivatalosan 1914. január 8-án befejezte kormányzói tevékenységét, a gyakorlatban még hónapokig irányította az eseményeket. Az ojinagai csata A Chihuahuából elvonult szövetségiek a határmenti Ojinagában gyűltek össze. December utolsó napján a villista Pánfilo Natera egy kisebb sereggel megérkezett Ojinagához, amit több egymást követő éjjel, végül január 4-én hajnalban is megtámadtak, de a védők visszaverték őket. Ezért 5-én Villa is elindult a helyszínre, öt nappal később pedig félkör alakban bekerítették a települést, csak az USA felé eső határrészt hagyták szabadon. A támadást 11-én este indították meg, és gyors győzelmet arattak. Az életben maradt védők a holttestekkel teli Río Bravo folyón átúszva Presidióba menekültek. Még január első napjaiban, a támadás előtt a villisták különös szerződést ajánlottak fel az amerikai filmeseknek: nyereségük egy részéért cserébe engedélyezik nekik, hogy elkísérjék és lefilmezzék Villát hadjáratai során, mindeközben lovat és élelmet is kapnak a forradalmároktól. A filmes társaságok között mindössze egy volt, amelyik érdeklődést mutatott: a Harry Aitken vezette Mutual Film Corporation. Villa távollétében Eugenio Aguirre Benavides írta alá a szerződést január 5-én El Pasóban, ebben a felek rögzítették, hogy a forradalmárok 25 000 dollár előleget kapnak, a későbbi bevételeknek pedig az ötödrésze jut nekik. Az ojinagai csatáról készült felvételek azonban nem arattak nagy sikert Amerikában, mert a harcból semmi sem látszott rajtuk. Torreón elfoglalása Carranza azt szerette volna, ha Villa minél előbb megtámadja Torreónt, de ő időt kért, amíg több embert, több pénzt és több fegyvert gyűjt össze. A pénz egyik legfontosabb forrása – a gyapot és az ixtle értékesítése mellett – a Ciudad Juárez-beli játéktermek, lóversenyek, bárok és bordélyházak megadóztatása volt, de a drogkereskedelemből nem akart hasznot húzni, sőt, a kábítószer elleni harcban együttműködött az USA-beli hatóságokkal is. További pénzt remélt az ifjabbik Luis Terrazas fogvatartásából: egyrészt váltságdíjat követelt érte az államból elmenekült apjától, másrészt hallott olyan híreket, hogy a Terrazas-család nagy értékű vagyont rejtett el valahol a városban, és ezt szerette volna megtudni a fiútól, hogy hol van. A váltságdíjból nem lett semmi, de a 600 000 peso értékű kincset megtalálták. Február 10-én Lázaro de la Garza vezetésével megalakult a villista pénzügyek kezelő szerve, az Északi Hadosztály Kereskedelmi és Pénzügyi Ügynöksége is. A megszerzett pénzből rengeteg fegyvert és lőszert, új egyenruhákat, sőt, még egy kétmotoros, kétszemélyes repülőgépet is vásároltak, ami mellé szerződtettek két külföldi pilótát is. Ezekben a napokban alakította meg Dorados nevű személyes kíséretét, Jesús M. Ríos vezetésével, és új, kezdetben olajzöld kabátos egyenruhákkal, 7 mm-es Mauser puskákkal és Colt pisztolyokkal, .44-es lőszerrel felszerelve. Mindeközben számos toborzóirodát nyitottak, és plakátokon hívták fel csatlakozásra a harcolni vágyókat, köztük akár amerikaiakat is: számukra részben angol nyelvű hirdetmények is készültek. Villa ugyancsak jó kapcsolatokra törekedett az amerikai orvosokkal: magas fizetésért számosat alkalmazott közülük újonnan berendezett kórházvonataiban. Február közepén azonban jelentősen megromlott viszonya az USA-val: 16-án egy William Benton nevű skót származású mexikói nagybirtokos, akinek már korábban is voltak nézeteltérései Villával, felkereste őt irodájában, és néhány tanú állítása szerint pisztollyal fenyegette. Ekkor (valószínűleg) az ott tartózkodó Rodolfo Fierro lelőtte Bentont, majd a holttestet egy szőnyegbe csavarták, és később eltemették. Az eset után az amerikai sajtó valóságos Villa-ellenes hadjáratot indított. Miután március közepén csatlakozott a hadosztályhoz egy régi maderista, Felipe Ángeles, aki kiváló tüzér volt, és ezért Villa igen nagyra becsülte, 16-án a hadosztály elindult Torreón felé. A körülbelül 8000 főnyi sereg számtalan vonatkocsiban és lovon haladt, és útközben is egyre többen csatlakoztak hozzájuk. 21-én elfoglalták Mapimít, Bermejillót és Tlahualilót, majd néhány brigáddal Sacramentónál megtámadták a Torreónt Monterreyjel összekötő út fontos állomását őrző szövetségieket. A Torreónnal szomszédos Gómez Palacio irányába 22-én indultak el, amikor a sacramentói csata még tartott. Ott végül úgy dőlt el a harc, hogy Alfonso Durón kapitány emberei átálltak Villa oldalára, így az ottani szövetségi erők maradéka kénytelen volt visszavonulni Torreónba. 23-án estére elfoglalták Lerdót, de a Gómez Palació-i hegyek géppuskákkal, lövészárkokkal védett kis erődítményeit hiába támadták napokon keresztül, mindig visszaverték őket. Végül 26-án a huertisták elhagyták Gómez Palaciót, és összevonták erőiket a Nazas túlpartján fekvő Torreónban. Míg Villához durangói csapatok is csatlakoztak, valamint Manuel Chao is küldött ezer embert Chihuahuából, addig a szövetségiek Monterrey irányából érkező erősítését a forradalmárok csapatai feltartóztatták, ez pedig döntőnek bizonyult: április 2-án a város megmaradt védői elmenekültek. A két hétig tartó harc rendkívül sok halottat követelt mindkét oldalon, és a városban is hatalmas pusztítást végzett, ráadásul a zsákmány sem volt jelentős, mert amit a menekülők nem vittek el, azt elégették. Megmaradt viszont rengeteg gyapot, amit Villa északra küldött eladni, és a többek között ezért kapott pénzből kenyeret, kukoricát és babot osztott a torreóni lakosoknak. A győzelem után még egy jelentős összecsapásra került sor a San Pedro de las Coloniasban összegyűlő, valamivel több mint 10 000 fős, soraiban nem kevesebb mint 22 tábornokot felvonultató sereggel: a 12–16 ezer forradalmár április 14-én mért rájuk vereséget, a megmaradtak Saltillo irányába távoztak. Veracruz amerikai megszállása, viszony az Egyesült Államokkal Villa 19-én Chihuahuába utazott, ahol több év után találkozott először személyesen a magát a forradalom vezérének nevező Carranzával. Találkozójukon, ahol Villa az északkeleti hadosztályt vezető Pablo González segítségének elmaradását is szóvá tette, először szívélyesen üdvözölték egymást, de Villában hamar kialakult egyfajta ellenérzés Carranzával szemben. Eleinte ki nem mondott ellentétüket jelentősen elmélyítette Veracruz amerikai megszállása. Az amerikaiak a jelentéktelen tampicói incidenst ürügyként használva április 22-én hadihajókat küldtek Veracruz kikötőjébe, és megakadályozták egy Huertának Európából fegyvert szállító hajó kikötését. Bár annak Carranza is örült, hogy a fegyverek nem jutnak el Huertához, az amerikai műveletet Mexikó nemzeti szuverenitásának súlyos megsértésének és az ország függetlensége elleni merényletnek tartotta. Villa azonban jó viszonyra törekedett az Egyesült Államokkal, mivel az északi szomszédot a chihuahuai hadszíntér hátországának tekintette, ahonnan a fegyvereket, a lőszert, sőt, az élelmiszerek egy részét is beszerezte. Hogy Carranza szavainak negatív hatását tompítsa, Ciudad Juárezbe utazott, ahol találkozott George Carothers különleges ügynökkel és Hugh Lenox Scottal, az amerikai hadsereg egyik vezető alakjával, és biztosította őket, valamint a sajtón keresztül az amerikai lakosságot is, hogy Mexikó nem viszonyul ellenségesen országukhoz, Carranza szavait pedig súlyos hibának minősítette. Chihuahuába visszatérve többen is felkeresték az eddig ellene harcolók közül: mind a vörösök, mind a szövetségiek felajánlották Villának, hogy kössenek szövetséget az amerikai megszállók ellen, ő azonban ezt elutasította. Május elején összeült a forradalmárok juntája, ahol Carranza arra utasította Villát, hogy ne az eredeti terveknek megfelelően Zacatecas, hanem Saltillo irányába induljon el. Ő eleinte tiltakozott ugyan, ám végül meggyőzték azzal, hogy rámutattak: Saltillo a vonatok számára nélkülözhetetlen szén fontos lelőhelyének, a coahuilai szénmedencéknek a kijáratában fekszik, ezért stratégiai fontosságú hely. Carranza valódi célja azonban az volt, hogy megakadályozza, hogy az „irányíthatatlan”, ráadásul a szociális kérdésekben vele egyet nem értő Villa érje el először Mexikóvárost, és elősegítse, hogy Villa helyett egy megbízhatóbb carranzista, az északnyugati hadosztályt vezető Álvaro Obregón legyen inkább ez a személy. Huerta bukása Villa vonatai hamarosan elindultak Saltillo felé, ám 250 kilométer megtétele után a felszedett sínek miatt nem tudtak továbbhaladni. Ekkor értesültek róla, hogy a közeli Paredónnál a szövetségiek összegyűltek, ezért 17-én mintegy 8000 lovassal lerohanták őket, és gyors győzelmet arattak. A következő napokban a kormányerők elhagyták Saltillót is, amit így harc nélkül sikerült bevenni. A várost északkeleti hadosztály gondjaira bízták, Villa pedig június első napjaiban visszatért Chihuahuába, majd Torreónba. A következő napokban távírón keresztül számos üzenetet váltottak az ez idő alatt Saltillóban tartózkodó Carranzával, és nagyon elmérgesedett köztük a viszony. Carranza megtiltotta Villának, hogy engedélye nélkül akár egyetlen vonatot is elindítson Torreónból, majd pedig azt kérte tőlük, indítsanak 5000 embert Pánfilo Natera segítségére, aki Zacatecast támadja. Június 12-én Natera seregei annak köszönhetően szenvedtek vereséget, hogy Villa ellenszegült Carranzának, és nem küldött segítséget Zacatecasba. Nem nézte jó szemmel, hogy Carranza beleavatkozik az eddig sikeresen működő északi hadosztály életébe, és meg akarja osztani erőit, ezért felajánlotta lemondását, amit 13-án Carranza el is fogadott. Villa tábornokai és más hű emberei hiába küldtek tiltakozó táviratot Carranzához, ő hajthatatlan maradt, ezért a villisták úgy döntöttek: 15-étől kezdve az egész hadosztály elindul Zacatecas felé. A Natera embereivel együtt mintegy 20 000 fős had és a várost védő, feleekkora szövetségi sereg néhány napon át kisebb harcokat vívott egymással, de az összehangolt támadásra 23-án került sor, egy nappal azután, hogy Villa személyesen megérkezett a város mellé. A forradalmárok egyszerre több irányból támadták a hegyekkel körülvett várost, és körülbelül 8 óra leforgása alatt győzelmet arattak. A csata rendkívül véres volt, a védők közül 4–6 ezren meghaltak, több ezren fogságba kerültek, kevesen tudtak elmenekülni. Amikor a villisták már éppen tovább akartak indulni dél felé újabb városokat elfoglalni, megérkezett a hír, hogy Carranza blokád alá helyezte azokat a vasutakat, amiken keresztül vonataik szénhez juthattak volna, illetve elzárta a Tampico kikötőjén keresztül az országba behozott lőszer útját is. A kiéleződött Villa–Carranza szembenállás megoldására az északi és az északkeleti hadosztály Torreónba egy konferenciát hívott össze. Obregón és az északnyugati hadosztály ekkor már Jalisco államban harcolt, ezért ők nem vettek részt a konferencián. A tárgyalások július 4-től 8-ig tartottak, és megegyeztek abban, hogy elismerik Carranzát az egész mozgalom vezérének, de Villának az északi hadosztály élén kell maradnia. Amint győz a forradalom, Carranzát ideiglenes elnökké választják, aki mielőbb választásokat hív össze, amin azonban nem indulhat jelöltként a forradalom egyetlen vezére sem. Megegyeztek, hogy földosztással vagy más módszerrel rendezik a parasztok és a szegények helyzetét, valamint megbüntetik a katolikus egyház azon képviselőit, akik segítették Huerta kormányát. Carranza 13-án általánosságban elfogadta a határozatokat, ám a szociális kérdésekről úgy vélekedett, azok nem tartoznak a vita tárgykörébe. Villa nem vett részt a konferencián, de figyelemmel kísérte alakulását, közben pedig amerikai kapcsolatain keresztül az iránt puhatolózott, hogy vajon az Egyesült Államok vezető körei hogyan fogadnák, ha esetleg végleg szakítana Carranzával. Az USA-nak azonban még nem volt kialakult álláspontja. A konferencia után az északi hadosztály nem indult el délre, hanem Villa, aki Ciudad Juárezbe utazott és ott több tízezer, a chihuahuai nagybirtokos, Luis Terrazas birtokairól elkobzott marha árából újabb lőszereket és ruhákat vásárolt, szétosztotta újjászervezett csapatait a Torreón és Juárez közötti vasútvonal mentén fekvő városokban. Július 15-én Victoriano Huerta elnök lemondott, majd hamarosan elhajózott az országból. Az ideiglenes elnök, Francisco Carvajal bukásával augusztus 13-án aláírták a teoloyucani egyezményt, ami által felbomlott a szövetségi hadsereg. A carranzisták hamarosan bevonultak a fővárosba, ám Villa kimaradt ebből a dicsőségből, és rövid időre Chihuahuában telepedett le. Harcai Carranza ellen Augusztusra Sonora államban is feszültté vált a helyzet: a Villával szövetséges José María Maytorena is szembe került a carranzista Plutarco Elías Callesszel és Benjamin Hill-lel. Hogy helyzetüket rendezzék, Villa és Álvaro Obregón tábornok Sonorába utaztak, majd szeptemberben Chihuahuában újra tárgyaltak az ügyről. Villa azonban ekkor már a Carranza kémének gondolt Obregón árulását vélte látni a háttérben, valamint azzal is megvádolta, hogy embereit fel akarja lázítani, ezért elfogatta, majd kis híján agyonlövette Obregónt, és csak Felipe Ángeles győzködésére állt el ettől a tervétől. Amikor Obregón vonata elindult Mexikóvárosba, Villa mégis kiküldött egy táviratot Torreónba, hogy amint odaér a vonat, lőjék le a tábornokot. Ismét társai beszélték rá, hogy vonja vissza az utasítást. Mindeközben Villa táviratban üzente meg Carranzának, hogy nem ismeri el ideiglenes elnöknek, majd hamarosan megjelent a szeptemberi keltezésű Chihuahuai kiáltvány, amelyben a többi tábornokot is erre szólította fel. A Carranza által október elsejére, Mexikóvárosba összehívott konvent így a villisták és az carranzistákkal szintén szembefordult zapatisták nélkül kezdődött el. A forradalmi konvent A Carranzával szemben állók nyomására a konventet néhány nap múlva áttelepítették Aguascalientesbe, egy semleges helyszínre. Ide már a Zacatecasban tartózkodó Villa is küldött 35 képviselőt, Roque González Garza vezetésével, azzal a feladattal megbízva, hogy a torreóni konferencián elfogadott pontokért harcoljanak a konventben is. A hónap közepén úgy döntöttek, egy mexikói zászló aláírásával a konvent kimondja saját szuverenitását, ezáltal az országot irányító intézménnyé alakul. Villa október 16-án írta nevét a zászlóra. 25-én megérkeztek a környékre a zapatisták küldöttei is, és másnap megegyeztek Villával, hogy ő is támogatni fogja fő követeléseiket, azaz az azóta is megoldatlan földkérdés rendezésére még 1911-ben kiadott Ayala-tervet. A tervet 28-án be is fogadta a konvent, ami Carranzát, aki egyébként sem ismerte el a konvent szuverenitását, még jobban felbosszantotta. Kijelentette, hogy ha az ő személyét ennyire akadálynak látják, hajlandó akár az országot is elhagyni, de csak ha Villa is megteszi ugyanezt. Később azt ajánlotta, visszavonul a politikától, ha Villa és Zapata is lemond. Villa hajlandó is lett volna erre, sőt, azt a lehetőséget is felvetette, hogy lőjék agyon őt és Carranzát is. Erre végül nem került sor, de azt a határozatot elfogadták, hogy Carranzát visszahívják az elnöki posztról, Villát pedig az északi hadosztály vezetéséből. November elsején az ország ideiglenes elnökévé a „semmiből feltűnt” Eulalio Gutiérrezt választotta a konvent. Ekkorra már egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a carranzisták és a konvent hívei között újabb polgárháború várható. Carranza nem volt hajlandó elismerni a konvent döntését és lemondani a kitűzött november 10-i határidőig, ezért a konvent lázadóvá nyilvánította. Több tízezer katonájából ráadásul nagyon sokan letették a fegyvert vagy átálltak a konvencionisták oldalára, így kénytelen volt visszahúzódni Veracruzba, ahonnan néhány nap múlva kivonultak az amerikai megszállók. Villa csapatai 16-án harc nélkül elfoglalták León városát, majd Mexikóváros irányába haladtak tovább. 21-én Querétaróba, 23-án Tulába, december másodikán pedig Tacubába érkeztek. A forradalom újabb szakaszba lépett, november végére országszerte körülbelül 60 000 konvencionista és 30 000 carranzista katona állt szemben egymással. Az erők átrendeződése December 4-én Xochimilcóban került sor Villa és Emiliano Zapata találkozójára, ahol egy négy fő pontot tartalmazó megállapodást kötöttek: az északi hadosztály szövetségre lép Zapata déli felszabadító hadseregével, az északiak elfogadják az Ayala-tervet (kivéve a Francisco I. Maderót támadó részeit), Villáék lőszereket és fegyvereket küldenek a zapatistáknak, valamint hogy egy civilt ajánlanak majd a köztársasági elnöki posztra. Másnap megalakult Eulalio Gutiérrez kormánya, 6-án a forradalmárok egy nagyszabású, hatórás lovas felvonulást tartottak Mexikóváros utcáin, végül a Nemzeti Palotában Gutiérrez fogadta Villát és Zapatát. Amikor a palota egyik termében rátaláltak egy díszes székre, ami a mexikói köztudatban azóta is „elnöki szék”-ként él, Agustín Víctor Casasola, a forradalom egyik híres fényképésze (két változatban) elkészítette az ország történetének egyik leghíresebb képét: Pancho Villa ebben a székben ül, mellette pedig Zapata. December 8-án délelőtt Villa ünnepélyes keretek között elhelyezte a San Francisco utca új névtábláját: ettől a pillanattól kezdve az út a Francisco I. Madero nevet viseli. A táblára egy kisebb feliratot is elhelyeztek, amiben arra figyelmeztettek, hogy aki eltávolítja a táblát, azt azonnal agyonlövik. Az eseményt követően Madero sírjánál is megemlékezést tartottak, itt Villa egy rövid beszédet mondott, majd annyira elérzékenyült, hogy sírni kezdett. Mialatt a forradalmárok több ezres tömege Mexikóvárosban tartózkodott, gyakoriak voltak a fosztogatások, a garázdaságok, sőt, számos gyilkosság is történt. Ezt kihasználva ellenfeleik sokszor túlzásokba bocsátkozva igyekeztek befeketíteni a villisták hírét, magát Villát is megvádolták szexuális zaklatással, sőt, azzal is, hogy része volt egy zapatista újságíró, Paulino Martínez meggyilkolásában. Zapata azonban nem hitt ezekben a gyanúsítgatásokban, és ezt írta Villának: „Ellenségeink nagyon aktívan dolgoznak, hogy megosszák az északot és a délt [...] ezért kötelességemnek érzem figyelmeztetni, hogy legyen óvatosabb.” December 10-én hír érkezett a Comarca Lagunerából, hogy a carranzisták Torreónt fenyegetik. Villa odaküldte Felipe Ángelest és két brigádot, és úgy tervezte, hogy amíg a zapatisták Pueblában küzdenek, addig Tomás Urbina Tampico felé indul, ő pedig Irapuatón keresztül Guadalajarába. Néhány nap múlva be is vonult a városba, ahol az egyház felé tett egy fontos gesztust: engedélyezte a rendkívül vallásellenes carranzisták által bezáratott jaliscói templomok újranyitását. Bár ő maga is távol állt a vallási fanatizmustól, sőt, annak idején a Huertát támogató papokat is több alkalommal bezáratta vagy elhurcoltatta, most az egyház valóságos megmentőként tekintett rá. Többek között ugyanezért azonban Obregón és Antonio Irineo Villarreal ráaggatta a „reakciós” jelzőt. Sokakban felháborodást keltett az is, hogy január elején beválogatott seregébe számos régi szövetségi tisztet (igaz, csak azzal a feltétellel, hogy nem vettek részt a Madero-kormány elleni államcsínyben és nem követtek el becstelenségeket az azt követő háború során sem). De a legnagyobb tömegek nem ilyen kérdések miatt bizonytalanodtak el vagy pártoltak át Carranzához, hanem azért, mert míg a konventben érdemi munka helyett sokszor csak vég nélküli viták folytak például eljárási kérdésekről, bizottságok átalakításáról vagy éppen egyes küldöttek helytelen viselkedéséről, addig Carranza az emberek életkörülményeit javító reformokat ígért, január elején pedig olyan agrártörvényt bocsátott ki, ami kedvezett az eddig Villához és Zapatához húzó parasztságnak. Ezekben a napokban Villa külpolitikai ügyekkel is foglalkozott. Felkereste őt a japán haditengerészet követe, hogy megtudja, mi lenne a villisták álláspontja, ha Japán megtámadná az Egyesült Államokat, de Villa kijelentette, hogy abban az esetben az USA-t támogatná. Január 7-én Ciudad Juárez és El Paso határán találkozott az amerikai hadsereg képviselőjével is, akivel szóba ejtették a Chihuahuában működő amerikai bányák ügyét, a fegyverszállításokat, valamint megállapodtak, hogy Villa leállíttatja Maytorena harcait Sonora határvidékeinek kényes pontjain, mivel a határon áttévedt lövedékek megsebesítettek 28 amerikai állampolgárt, közülük egyet halálosan. Január közepén Eulalio Gutiérrez elárulta a konventet, és titkos szövetséget kötött Obregónnal és Villarreallal. 15-én hajnalban bizalmi embereinek és tízezernyi katonának a társaságában észak felé elhagyta Mexikóvárost, hogy csatlakozzon a carranzistákhoz. Villa felkészült az elkövetkezendő harcokra, és Aguascalientesben rendezte be főhadiszállását. Érzékeny veszteséget jelentett számára, hogy az utóbbi időkben elvesztette több fontos emberét: Maclovio Herrera már hónapokkal ezelőtt átállt az ellenséghez, Martiniano Servín a napokban vesztette életét a Saltillo környéki csatákban, José Isabel Robles pedig Gutiérrez pártjára állt. Ám hamarosan Gutiérreztől is sokan elpártoltak, amikor kiderült az elnök valódi célja: hogy az északi hadosztály ellen harcoljon. Fegyveres harcok a középső országrészben Január 25-én a zapatisták elhagyták Mexikóvárost, 28-án helyükre az obregónisták vonultak be. A konvent a zapatistákkal együtt délre, Cuernavaca városába költözött, így elszigetelődött az északiaktól. Villa ezért, bár kijelentette a konventhez való hűségét, az általa elfoglalt területeken mégis kinevezett egy saját kormányt. Közben folytatta a szén és a harci eszközök beszerzését, többek között hat repülőgépet is megvásárolt, sőt, valaki még egy tengeralattjárót is ajánlott neki, de ezt a magas ár miatt végül elutasította. Február közepén Guadalajarából délre indulva összegyűjtötte a közelben található összes hívét, így egy mintegy 10 000 fős sereget alakított ki maga körül, amellyel Sayulánál csatába bocsátkozott Manuel Diéguezszel. Bár a villisták győzelmet arattak, veszteségeik jelentősek voltak, különböző források szerint 700–2000 főt vesztettek. Március 4-én Guadalajarában találkozott az amerikai kormány különleges követével, Duval Westtel: ekkor mutatkozott meg először, hogy az Egyesült Államokról való vélekedése az utóbbi időkben jelentősen megváltozott. Felháborította, hogy West állítólag minden segítséget felajánlott cserébe azért, hogy áruba bocsássa többek között Chihuahua és Sonora államokat. Néhány nap múlva pedig a sajtóban cáfolta, hogy ő olyasmit állított volna, hogy üdvözölné az amerikai beavatkozást Carranza ellen, és a cáfolat mellett hozzátette: mindig is úgy gondolta, saját ügyeiket nekik maguknak kell megoldaniuk, és ha bármely idegen nemzet behatolna Mexikó területére, harcolna ellenük. Március elején Monterreybe utazott, mivel a várost védő Felipe Ángelestől azt a hírt kapta, hogy veszély fenyegeti őket. Odaérve azonban megvizsgálta a helyzetet, és látta, hogy nincs veszély. 24-én hagyta el Monterreyt, és Guanajuato államba indult, mivel Obregón seregei is arrafelé vonultak. Irapuatóban összegyűjtötte seregeit, majd április 4-én Salamanca felé elhagyta a várost. Ekkor valószínűleg valamivel kevesebb mint 10 000 embere volt, a Celayában berendezkedett obregónistáknak viszont ennél néhány ezerrel több. A villista tüzérség mennyiségi fölényben volt ugyan, de többféle ágyújukhoz nem tudtak golyókat szerezni, saját készítésű lövedékeik pedig többnyire rossz minőségűek voltak. Április 6-án, még mielőtt Celayát elérték volna, El Guajénél összecsaptak az obregónista csapatok egy részével, és győzelmet is arattak, ám a másnap reggel kezdődő celayai ostromból vesztesen kellett visszavonulniuk. Villa Salamancába autózott, útközben összegyűjtve szétszóródott embereit, és nekilátott a sereg újjászervezésének. A következő napokban mind Villához, mind a Celayában maradt carranzistákhoz erősítések és ellátmányok érkeztek, így amikor április 13-án újra megtámadták a várost, már körülbelül 14-15 ezer villista állt szemben 15-18 ezer védővel. A három napig tartó csata ismét Obregón győzelmével zárult, Villa pedig több ezer embert vesztett (130 fogságba esett tisztjét ki is végezték), és a kezén ő maga is megsebesült. Több harcos szerint a vereség egyik fő oka az volt, hogy lőszereik jó része hamisítvány volt: kevesebb puskaport tartalmazott, a lövedék pedig fából készült, csak fémmel vonták be. Bár van olyan vélemény, miszerint ezt csak utólag találták ki, az tény, hogy sokak emlékezetében később már mindenképpen az élt, hogy „az amerikaiak fagolyókat küldtek” nekik. A következő másfél hónap alatt több kisebb, váltakozó sikerrel zárult összecsapásra került sor Villa és Obregón között. Mindegyik félhez újabb erősítések csatlakoztak, így hamarosan a villisták létszáma meghaladta a 25 000, ellenségeik száma a 34 000 főt, ám lőszerből mindkét oldalon hiány mutatkozott, főként Villa seregeiben. Június harmadikán a Trinidad nevű vasútállomás környékén található haciendában összegyűlt obregónistákat sikerült körbekeríteniük, majd tüzérségi támadást indítottak ellenük. Ekkor egy felrobbanó gránát leszakította Obregón jobb karját, így helyét Benjamin Hill vette át. A villisták azonban nem használták ki a helyzetet, nem indítottak rohamot, hanem két nap múlva a sokáig védekező álláspontot képviselő carranzisták voltak azok, akik rátámadtak a Leónban berendezkedett forradalmárokra, akiket sikerült is megfutamítaniuk. Villa ezután Aguascalientesig húzódott vissza, és hozzálátott a város védelmének megerősítéséhez. Június 12-én végre megérkezett északról az a lőszerellátmány, amit még a korábbi csaták idején kért Amerikában tartózkodó embereitől, így a következő összecsapást sokkal felkészültebben várhatta. Mivel a zapatistáknak nem sikerült elvágniuk Obregón összeköttetését Carranza székhelyével, Veracruzszal, ezért Villa most úgy határozott, Canuto Reyes és Rodolfo Fierro vezetésével egy 3000 fős különítményt küld Querétarón keresztül az ellenség háta mögé, hogy akadályozza ellátmány-utánpótlásukat. Július 3-án a terv sikerrel járt: Fierróék elfoglalták Leónt. Obregón ápolása után ismét harcképessé vált, így visszavette a csapatok irányítását, és néhány nap múlva támadást kezdeményezett. A villisták nem használták ki az erődített város előnyeit, hanem a városon kívül csaptak össze az obregónistákkal, de így is csak kevésen múlt, hogy nem sikerült győzelmet aratniuk. Végül július 10-én ezt a harmadik jelentős csatát is Obregón nyerte meg. Villa kénytelen volt visszavonulni északra. Újra északon Bár ezután hónapokig nem szenvedett katonai vereséget, sikereket sem könyvelhetett el, sőt, helyzete minden téren csak rosszabbra fordult. A villisták által irányított északi területeken gazdasági válság bontakozott ki, élelmiszerhiány fenyegetett, számos bánya bezárt, a papírpénz teljesen elértéktelenedett, némelyik amerikai moziban szuvenírként osztogatták a nézőknek a Villa által kibocsátott bankókat. Augusztus elején megfenyegette a Chihuahuában bányákat üzemeltető amerikai cégek képviselőit, hogy ha nem fizetnek rendkívüli hadiadót vagy nem nyújtanak hadikölcsönt, kisajátítja a bányákat. Végül abban egyeztek meg, hogy ezer tonna szénért cserébe eláll ettől a tervétől. A gazdasági gondok mellett az is súlyosbította a helyzetét, hogy hű társai közül egyre többen elhagyták. Szembefordult vele Zacatecasban Pánfilo Natera, kilépett a seregből a camargói Rosalío Hernández, Tomás Urbináról egyre többen gyanították, hogy áruló, és az El Ébanó-i csatában azért szenvedett vereséget, mert megvásárolták, ezért Rodolfo Fierro szeptember elején lelőtte őt. Raúl Madero is kijelentette, hogy már nincs értelme folytatni a harcot, Felipe Ángeles pedig az Egyesült Államokban telepedett le. Szeptember 19-én a carranzisták elfoglalták Torreónt is. Sonorai harcok Villa legújabb terve az volt, hogy Sonora állam felé elindulva, majd délre fordulva Sinaloán, Jaliscón és Michoacánon áthaladva egyesítse seregeit Zapatáéival. Első vonatai szeptember 23-án indultak el, majd október 6-án 6000 embert indított el Sinaloa felé, hogy ők majd délről segítsenek harapófogóba zárni a Sonorában harcoló Carranzistákat. Maga Villa 7-én indult útnak Chihuahuából, seregei összesen körülbelül 12 500 főt tettek ki. Útjukat nehezítette az állandó vízhiány, valamint a nehéz terep: úttalan utakon, a Nyugati-Sierra Madre hegyei között kellett haladniuk, a Púlpito nevű kanyonon például 3 napig tartott az átkelés. Útközben rossz hírek érkeztek hozzá: egyrészt egyik legjobb embere, Rodolfo Fierro, aki útban volt, hogy csatlakozzon hozzájuk, belefulladt egy tóba, másrészt az amerikai kormány úgy döntött, elismeri Carranza kormányát. Ez idő tájt pártolt el Villától még két meghatározó társa: Manuel Chao és Severino Ceniceros is. November elsején a villisták megtámadták Agua Prieta határvárost, amint Plutarco Elías Calles emberei védtek, akihez ráadásul éppen ekkor érkezett meg több egy ezer fős erősítés, akiknek az amerikaiak engedélyezték, hogy Villáék nehéz terepen megtett útjával párhuzamosan a kényelmes, ám az USA területén haladó útvonalat válasszák. Villa a korábbi csatákban gyakran bevált éjszakai támadással is megpróbálkozott, ám 18 erős reflektor fénye vetült rájuk, ami láthatóvá tette mozgásukat. A fényszórókhoz és a védelemül szolgáló szögesdrótokba vezetett áramot szintén Amerikából kapták a carranzisták. Villáék néhány nap reménytelen ostrom után úgy döntöttek, nem folytatják a támadást, így 3-án és 4-én nyugat felé indultak tovább. 5-én Villa közzétett egy kiáltványt, amelyben azt állította, Carranza eladja az országot az amerikaiaknak, mivel szerinte azok azzal a feltétellel ismerték el kormányát, hogy mexikói vasutakra és kikötőkre kapnak 99 évre koncessziós jogot, valamint beleszólhatnak a mexikói miniszterek kinevezésébe. November 18-ra megérkezett Sonora fővárosa, a Diéguez által védett Hermosillo mellé, amit 20-án meg is támadott. A védők sokáig állták az ostromot, és végül ezt a támadást is visszaverték. A sonorai kísérlet így teljes kudarcba fulladt, a csatákban elszenvedett veszteségek és a rengeteg dezertáló miatt december elejére Villa serege mindössze 3000 fősre csökkent. Velük indult vissza a hegyeken keresztül Chihuahuába. Még mielőtt visszaértek volna oda, december 1-én egy San Pedro de la Cueva nevű faluban néhány helyi lakos rájuk lőtt, különböző források szerint 6 vagy 16 villista halálát okozva. Villa feldühödve elrendelte a falu teljes férfilakosságának kivégzését. 2-án reggel 77 (mások szerint 84) férfit lőttek agyon. Az északi hadosztály feloszlása December folyamán a carranzisták dél felől lassan közelítettek Chihuahua felé, de Villában annyira megnőtt az Amerika-ellenesség, hogy még a carranzista katonákkal is hajlandó lett volna összefogni az északi szomszéd ellen, amelyet most már „Mexikó természetes ellenségének” nevezett. Több megbeszélést folytatott megmaradt tábornokaival, és bár úgy vélekedett, hogy még akár jelen körülmények között is össze tudna gyűjteni 15 000 embert, végül társai lebeszélték a hadsereg újjáépítéséről. Miután számos családtagját, köztük Luz Corralt külföldre küldte (Kubában telepedtek le), december 19-én egy érzelmekkel átitatott beszédet tartott a chihuahuai Hidalgo téren összegyűlt tömeg előtt, amelyben megismételte, hogy szerinte Carranza eladta az országot Amerikának, de hozzátette, nem folytatja az eddigi ellenállást, hanem elvonul a hegyekbe. A következő napokban megjelölte a Bustillos haciendát, mint gyülekezési pontot, ahova azokat a leghűségesebb embereit várta, akik hozzá hasonlóan nem akarták megadni magukat, és hajlandók voltak egyfajta gerillaháborúra. December 20-án hagyta el a várost, amelyet éppúgy 23-án adtak át az ott maradtak a carranzistáknak, mint Ciudad Juárezt. Ezen a napon Chihuahua államban több mint 7000 villista tette le a fegyvert, köztük több mint 20 tábornok. Átadták a carranzistáknak megmaradt repülőgépeiket és 85 mozdonyt is. Villa a következő hetekben valóban a hegyekbe húzódott, néhány száz emberét kisebb csoportokra osztotta, számos követőjét pedig hazaküldte, fegyvereiket elrejttette vagy elásatta, és azokkal a szavakkal búcsúzott tőlük, hogy amint a helyzet úgy hozza, számít rájuk. Január 8-án egy El Pasó-i szállodában Álvaro Obregón megbeszélést folytatott számos amerikai üzletemberrel, abban a reményben, hogy újraindítják befektetéseiket (főleg bányáikat) az országban. Miután biztosította őket, hogy Villa többé nem jelent fenyegetést számukra, vonatuk elindult délre, majd 10-én Chihuahua városából nyugat felé. Kora délután Santa Isabel közelében a villista Pablo López és Rafael Castro lovas csapata megtámadta a vonatot, és az azon utazó 20 amerikaiból 19-et agyonlőtt. A hír hallatára Texas déli részén mexikói-ellenes zavargások törtek ki, El Pasóban lincshangulat alakult ki, az amerikai hadseregnek kellett rendet teremtenie. Villa tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz, de López azt állította, Villa utasítása alapján cselekedett. Január és február első fele Villa számára azzal telt, hogy folyamatosan vándorolt a hegyvidéken, közben pedig egyre komolyabban fontolgatta az Egyesült Államok megtámadását. Mindeközben számos álhírt kezdett terjeszteni államszerte, többek között saját haláláról is. Columbus megtámadása és a „büntető expedíció” Február 17. és 20. között mintegy 400-600 emberével útnak indult, ám még nekik is csak 22-én árulta el, hogy pontosan hová: az Új-Mexikó állam határán található Columbus városát tervezte megtámadni. Körülbelül két hét alatt, esetleges üldözőik megtévesztése érdekében számos kitérővel és kerülővel, kizárólag éjszaka haladva, mindenféle hegyi ösvényeken közelítették meg az amerikai határt, amelynek közvetlen közelébe március 7-re értek el. Miután néhány fő kikémlelte a columbusi helyzetet, 8-án megtervezték a rajtaütés részleteit, és még aznap este megkezdték a hadműveletet. Vannak történészek, akik szerint a támadást német ügynökök támogatták, mert a világháborúban új frontot szerettek volna nyitni Mexikó és a háborúhoz addig még nem csatlakozott, de angolbarát USA között, mások viszont ezt valószínűtlennek tartják. Villa a városon kívül, egy árokban helyezkedett el a csapat lovaival együtt, amíg több száz embere lerohanta a települést. A támadás 9-én hajnalban, negyed ötkor kezdődött, és bár az amerikaiakat napokkal korábban többen is figyelmeztették, hogy mi várható, most mégis felkészületlenül érte őket a roham. Az egész harc mindössze 2-3 óráig tartott, a lövöldözésben a civilek is részt vettek. Amíg a villisták egy része a Villával korábban üzletelő, de később őt eláruló és neki nagy összeggel tartozó Sam Ravel nevű kereskedő után kutatott, hogy bosszút álljanak rajta, addig mások a bank páncélszekrényét próbálták meg kinyitni. Mindkét kísérlet kudarcba fulladt, ám egy harmadik csoportnak sikerült több száz puskát és néhány tucat lovat zsákmányolnia az amerikaiaktól. Az összecsapás a villisták visszavonulásával zárult, akik közül körülbelül 70 ember vesztette életét, kilencen fogságba kerültek (hetet később felakasztottak), míg az amerikai oldalon 10 civil és legalább 13 katona halt meg. Március 11-én az amerikaiak bejelentették, hogy John Pershing vezetésével egy büntető hadjáratot indítanak Villa elfogása érdekében. Az első csapatok március 15-én lépték át a határt, eleinte összesen 4800 fő, főként lovasok, valamint 8 repülőgép. Carranza egy kormányközi megállapodásra hivatkozva, amely azt mondta ki, hogy a két ország egymás területére behatolva is üldözhet bűnözőket, kezdetben nem avatkozott közbe, ám számos katonája és mindenekelőtt a mexikói nép nagy tömegei hatalmas felháborodással fogadták a külföldi beavatkozást. Villa népszerűsége ismét növekedni kezdett. Ő és emberei eközben dél felé vándoroltak a hegyekben, és bár üldözőik sokszor tudták, hogy merre haladnak, nem érték utol őket. Március 26-án a villisták megtámadták a carranzisták által védett Ciudad Guerrero kisvárost, amit el is foglaltak, ám Villa súlyosan megsérült: egy golyó a jobb lábába fúródott a térde alatt. A sebesült vezér úgy döntött, elrejtőzik: először még 150 emberével indult el, végül hármasban maradt két unokatestvérével, Joaquín Álvarezszel és Bernabé Cifuentesszel, akikkel a Santa Ana-hegységben található Coscomate nevű barlangban telepedett le. Társai körülbelül háromnaponta elhagyták a barlangot, hogy vizet és élelmet szerezzenek. Amíg Villa a barlangban tartózkodott, az amerikai csapatok többször is összecsaptak a villisták kisebb csoportjaival, sőt, néhány esetben mexikói civilekkel is. A legismertebb példa erre április 12-én Parralban történt, ahol a városba bevonuló katonákat egy Elisa Griensen nevű fiatal nő vezetésével kővel dobálták meg, sőt, némelyik házból rájuk is lőttek. Két katona életét vesztette és hét megsebesült, a városból ezért kénytelenek voltak kivonulni. Ahogy telt az idő, a mexikói kormány is változtatott addigi megengedő álláspontján: május 3-án Obregón és Hugh Scott megegyezést kötöttek, hogy Pershing csapatai nem mozoghatnak tovább sem dél, sem nyugat, sem kelet felé. Június 21-én Carrizalnál még egy kisebb csatára is sor került az intervenciósok és a carranzisták között, mindkét oldalon több tucat halottal. Villa és bizalmi emberei ezalatt a legkülönbözőbb pletykákat kezdték el terjeszteni mindenfelé arról, hogy éppen hol lehet Villa, de leginkább arról meséltek, hogy már régen halott, sőt, néhány „álsírhelyet” is készítettek neki. Végül hosszú éhezés után június közepe táján hagyták el a barlangot, de Villa elfertőződött sebe ekkorra sem gyógyult meg, ráadásul egész szervezete is nagyon legyengült a barlangban töltött két és fél hónap alatt. Visszatérés Július elsején megjelent a durangói San Juan Bautista településen, ahova már hónapokkal ezelőtt kitűzték a találkozót. Több mint 400 ember gyűlt össze itt, akikkel elindult Chihuahua állam területére, ahol több kisebb csatában győzelmeket arattak carranzisták különböző csoportjai fölött. Obregón egyre nagyobb erőket állított a nyomába, ezért hamarosan ismét eltűnt, de augusztus végén megint megjelent, és elfoglalta Satevót. Szeptember első napjaiban a Huerache-hegységben létesített tábort, ahova hamarosan már körülbelül ezer embert tudott összegyűjteni. Velük 15-én éjjel megtámadta Chihuahua városát, ahol a carranzisták éppen a mexikói függetlenségi háború kitörését jelentő doloresi kiáltásra emlékeztek meg, ki ünnepélyesen, ki kocsmákban vagy bordélyházakban. A meglepetésszerű rajtaütés során még a kormánypalotát is el sikerült foglalniuk, ám másnapra a többszörös túlerőben levő védők kiverték a villistákat a városból. A közeli San Andrést viszont könnyedén elfoglalták a következő napokban. Itt Villa közzétett egy kiáltványt, amelyben az amerikai megszállók elleni harcra szólított fel, szabad választásokat követelt (a választási csalások elkövetőire halálbüntetés kiszabásával), a reformháború során kivívott törvények újbóli életbe léptetését javasolta, és meghirdette azt a programot, miszerint a külföldiek nem birtokolhatnak földet az országban, a főként amerikaiak által üzemeltetett bányákat és vasútvonalakat nemzeti tulajdonba veszik, az északi határt pedig elzárják még az áruforgalom elől is, sőt, a távíróvonalakat is elvágják az Egyesült Államok felé. Október és november folyamán a villista sereg egyre bővült, és ahogy vándoroltak Chihuahua-szerte, mindenhol legyőzték az útjukba kerülő carranzistákat. A büntető expedíció mindez idő alatt egy helyben vesztegelt, mivel Wilson elnök nem adott engedélyt nekik a további műveletekre. Villa úgy tervezte, újra megpróbálkozik Chihuahua elfoglalásával, de előtte a tőle délre levő településeket elfoglalva bekeríti a várost. November 5-én elfoglalták Parralt, ahol ezután csaknem két hétig tartózkodott. Csak ez alatt az idő alatt sikerült egy De Lille nevű orvosnak eltávolítania Villa lábából a márciusban belefúródott lövedéket. November 22-én indult meg a Chihuahua elleni újabb támadás. Öt napon keresztül, mindig éjjel próbálkozva ostromolták a várost, mígnem Martín López csapatának sikerült feljutnia a védők Santa Rosa csúcson elhelyezkedő tüzérségéhez, akiket legyőzve lehetőséget nyitott a városba való bevonulásra, így 27-ére a védők elmenekültek Chihuahuából. Az elfoglalt városban, sok korábbi esettel ellentétben, most fosztogatásba kezdtek a győztesek, és legalább 50 kínai lakost, akiket a büntető expedíció támogatásával vádoltak, le is mészároltak. Villa hamarosan interjút adott a New York Worldnek, amelyben kijelentette: miután kiverték a büntető expedíciót az országból, egy olyan széles és mély árkot szeretne ásni a két ország között, hogy egyetlen amerikai se jöhessen vissza soha „mexikói földet, aranyat és olajat rabolni”. Nem sokáig ünnepelhették azonban a győzelmet: Francisco Murguía és 16 000 embere, kiegészülve több ezer további katonával, Torreónból lassan észak felé haladva közelített Chihuahua felé. Villa érzékelte a hatalmas túlerőt, ezért nem vállalta az összecsapást, inkább kimenekítette csapatait és a zsákmányt a településről, ahova így december 4-én Murguía zavartalanul bevonulhatott. A villisták terve az volt, hogy az elvesztett Chihuahuát „elcseréljék” a szinte őrizetlenül hagyott (legalábbis sokkal kisebb erőkkel védett) Torreónra, ezért délre indultak. Útközben bevették Camargót és Parralt, több vonatot is zsákmányoltak, a sereg pedig folyamatosan bővült. December 20. körül 2500-3000 fő érkezett meg Torreónhoz, amit 21-én – a forradalom története során harmadszor – megtámadtak és két nap alatt – harmadszor – el is foglaltak. A zsákmánnyal csak részben voltak elégedettek: rengeteg aranyat és ezüstöt szereztek ugyan, de lőszert, amiből amúgy is hiányt szenvedtek, kevesebbet találtak, mint amennyit a csata során elhasználtak. A több száz hadifoglyot ezúttal nem végezték ki, hanem Baudelio Uribe ötlete alapján csak a fülüket vágták le. Gerillaháború Innentől kezdve több éven keresztül egyfajta gerillaháború zajlott az északi országrészben: számos kisebb összecsapásra került sor Murguía erői és az ide-oda vándorló, hol feloszló, hol újra összegyűlő villista seregek között, akik évekkel korábban mindenfelé elásott vagy például barlangokban elrejtett tartalékaikat is előkeresték és felhasználták. Legtöbben, csaknem 6000-en közvetlenül a torreóni győzelem után gyűltek össze, de Jiméneznél január 3-án ezt a sereget is szétverték a carranzisták. Villa ezután Parralba vonult vissza, ahol hagyta, hogy 14 vonatnyi ellátmányát a város szegényei széthordják (hat óra kellett hozzá), majd szétoszlatta seregét. Február 5-én a már hónapok óta nem mozduló, több mint 10 000 emberesre duzzadt amerikai expedíció utolsó egységei is elhagyták Mexikó területét. A nyilvánosság előtt sikeresnek állították be a műveletet, ám vezetőik magánvéleménye egyöntetűen az volt, hogy kudarcot vallottak: nem hogy nem végeztek Villával, még hőst is csináltak belőle a parasztok köreiben. Február végén Canutillónál újra összesereglettek a villisták, ezúttal 1500-an, majd útnak indultak. Március 12-én a Rosario nevű vasútállomás közelében összecsaptak egy személyesen Murguía által vezetett csapattal, amelyet le is győztek, március végén pedig ismét megpróbálták elfoglalni Chihuahuát, ám ezúttal a védők visszaverték őket. Az újra szétszóródó sereg egy kisebb része Villával együtt egy Bavícora melletti haciendánál gyűlt össze, amit azonban április 18-án Murguía lerohant, így el kellett menekülniük, 24-én pedig a Rubio haciendánál állítottak csapdát a villistáknak, akiket a helyszínre érve lövések fogadtak. Parral mellett viszont legyőzték Joaquín Amaro egységeit, majd északra vonultak, és május 12-én a La Boquilla-víztározónál, 14-én pedig Ojinagánál is győzelmet arattak. Valamikor júniusban eljutott hozzá egy újság, amelyben arról volt szó, hogy Carranza hogyan éli mindennapjait Mexikóvárosban, és ebből kiderült, hogy az elnök minden reggel, különösebb katonai kíséret nélkül lovagol egyet a Chapultepeci-erdőben. Villában ezt olvasva egy vakmerő terv fogalmazódott meg. Miguel Trillót és José María Jaurrietát vonaton Mexikóvárosba küldte, hogy annak közelében béreljenek egy istállót, és magukat lókereskedőknek kiadva gyűjtsenek össze lovakat, valamint 50 erdőőr-, vagy más forrás szerint elnökiőr-ruhát, ő maga pedig társaival több ezer kilométert fog lovagolni ellenséges területen, majd a fővárosba érkezve a beszerzett lovakat és ruhákat felhasználva elrabolják Carranzát egy erdei lovaglása alkalmával. Trillo és Jaurrieta teljesítette is feladatát, amíg Villa és csapata dél felé haladt. Durangón, Zacatecason, Aguascalientesen és Jaliscón keresztül már León közelébe értek, ám útközben olyan sok kis összecsapásba keveredtek, hogy számuk lassacskán megfogyatkozott. Villa belátta, hogy nem tudja kivitelezni a tervet, ezért feloszlatta csapatát és visszatért északra. A következő hónapok ugyanúgy teltek, mint a korábbiak: a villisták mindenfelé vándoroltak és kisebb csatákba keveredtek. Novemberre azonban ismét összegyűltek körülbelül ezren, és lerohanták a határmenti Ojinagát, amit sikerült is elfoglalniuk. Azt remélték, az Egyesült Államokból lőszerhez tudnak majd jutni, de a megváltozott helyzet miatt korábbi amerikai kapcsolattartóik is visszaléptek, és nem segítettek nekik. Hamarosan egy nap alatt két csatában Murguía két tábornokát is legyőzték, akit ráadásul emberei sorra hagytak el, így jelentősen meggyengült, sőt, mivel katonái számos faluban fosztogatták a lakosságot, helyenként pedig a nőket is zaklatták, így az északi államokban a nép sem támogatta a carranzistákat. 1918 februárjának végén vagy márciusának elején Laguna la Estacada közelében Murguía győzedelmeskedett a villisták felett, rövid időn belül azonban Canutillónál vereséget szenvedett tőlük. Március 11-én a Tepehuanes melletti csatában a carranzista Amaro győzött, ezután pedig Villa hónapokra eltűnt. Bár mindenféle szóbeszédek terjedtek hollétéről, valójában senki sem tudta, merre tartózkodik. Csak július 8-án tűnt fel újra, amikor ismét megtámadta Parralt. Már majdnem sikerült is elfoglalnia, de megtudta, hogy erősítés érkezik a védőkhöz, ezért visszavonulást rendelt el. Augusztus elején La Jaboneránál, később a Horcasitas állomásnál, Santa Cruz de Herreránál, szeptember 13-án pedig a Palomas-kanyonnál is kisebb győzelmeket aratott, de a carranzistáknak szinte az egész ország rendelkezésére állt, hogy onnan utánpótlást küldjenek, így az ilyen győzelmeknek szinte semmi hozadéka nem volt, csak veszteségeket jelentettek: társai lassan, de folyamatosan fogyatkoztak. Ráadásul hiába foglaltak el egy-egy várost, amikor elhagyták azt, a kormányerők nagyon hamar visszaszerezték. Villa szeptember végén még elfoglalta Jiménezt, november 23-án pedig több mint 2000 emberrel lerohanta a Villa Ahumada nevű falut, ahol újra megszerzett néhány vonatot, és már csaknem elindult velük Ciudad Juárez irányába, de az ottaniak értesültek szándékáról, így, mivel már nem tudott volna meglepetésszerűen támadni, inkább meg sem próbálta. Karácsonykor megtámadta Satevót, ahol a templomba menekült védőket kézigránátokkal dobálták meg, így a templom összedőlt. 1919 januárjának közepén Tosesiguánál újra csatlakozott a villistákhoz egy korábban Amerikába települő harcos: a Villa által nagyra becsült Felipe Ángeles. Március elején Santa Gertrudisnál ismét több ezer ember gyűlt össze, de egy napokig tartó tanácskozáson úgy döntöttek, ez a sereg is feloszlik, és majd áprilisban egyesül újra. Így is történt: április közepén a had megtámadta és sokadszorra elfoglalta Parralt, ahol a következő napokban Villa többek között egy újabb házasságot is kötött, ezúttal egy Soledad Seáñez nevű fiatal tanítónővel. Hamarosan újra észak felé indultak, és június elején – Ángeles tiltakozása ellenére – Ciudad Juárezt is megközelítették. A város megtámadására a 14-ről 15-re virradó éjjel került sor, majd 16-án újra próbálkoztak, ám ekkor amerikai katonák, arra hivatkozva, hogy lövedékek hatoltak át a határon, beavatkoztak a harcba, így Villa kénytelen volt visszavonulni. Ezután sokáig dél felé haladtak, augusztus végén pedig már Durango városát ostromolták, de itt sem jártak sikerrel, sőt, a visszavonulás során életét vesztette a Villa által különösen kedvelt Martín López is. Őszre igencsak kiéleződött Villa és Ángeles szembenállása: utóbbi értelmetlennek tartotta ezt a fajta gerillaháborút, és inkább egy nagy, békés szövetség létrehozását tartotta volna célravezetőnek, akár még az arra hajlandó carranzistákkal is tárgyalva. A szembenállás oda vezetett, hogy október közepén Ángeles elhagyta a villistákat. November közepén a kormányerők Ciénaga de Olivosnál elfogták és néhány hét múlva kivégezték. December elején Cuchillo Paradóból, ahol Villa 1100 embert gyűjtött össze, a sereg kelet felé indult, és hét nap alatt 700 kilométert megtéve a Coahuila állambeli Múzquiz közelébe érkeztek. A várost kevesebb mint fél óra alatt elfoglalták, és gazdag zsákmányt szereztek. 1920 januárjában már ismét Durango földjén harcolt, 13-án a Santa Clara haciendát támadta meg, majd kétszer is összecsapott Amaróval, először győztesen, másodszor megfutamodva. Február 3-án kifosztották a védtelenül hagyott Lerdót és Gómez Palaciót, egy hónappal később a rellanói állomáson foglalt el egy vonatot, aztán ismét feloszlatta seregét. Carranza halála után Tavasszal kiéleződött az ellentét Carranza és Sonora állambeli korábbi hívei között. Adolfo de la Huerta, Álvaro Obregón és Plutarco Elías Calles vezetésével felkelés tört ki, amelyhez a hadsereg nagy része is csatlakozott, ezért május végén az elnök kénytelen volt elmenekülni Mexikóvárosból, menekülés közben pedig meg is gyilkolták. Villa felajánlotta De la Huertának, hogy csatlakozik hozzá, ezért Calles meghívta egy találkozóra, ahova azonban személyesen nem ment el, hanem Alfonso Gómez Morentínt küldte maga helyett. Hajlandó lett volna visszavonulni a magánéletbe, ha Chihuahuában vagy Parralban telepedhet le, de Calles inkább Sonorát javasolta, amit viszont Villa nem akart elfogadni. Miközben azonban Calles látszólag békét kínált Villának, Ignacio Enríquez tábornokot megbízta azzal, hogy végezzen a forradalmár vezérrel. Május 24-én, a chihuahuai Allende település mellett találkozott össze Villa 100 és Enríquez 500 embere. Harc helyett azonban tárgyalásba bocsátkoztak, ahol Enríquez megpróbálta meggyőzni Villát, hogy fogadja el az Agua Prieta-terv által kinevezett, De la Huerta által vezetett kormányt és tegye le a fegyvert, hiszen Carranza, aki ellen eddig harcolt, már halott. Egyelőre azonban csak egy 48 órás fegyverszünetben tudtak megegyezni, de Enríquez ezt sem tartotta be: éjjel csapatai megpróbálták bekeríteni és elfogni Villát, ám ő még időben elmenekült. Ezután néhány napra ismét eltűnt, majd június elején jelent meg ismét, amikor megtámadta Parralt, ahol kiszabadította a börtönből néhány korábban fogságba esett tisztjét, majd észak felé vonult tovább. A sabinasi egyezmény Június végén egy vonat megtámadásakor találkozott egy régi ismerősével, aki ajánlatot hozott számára a béketárgyalások újrakezdéséről, ezúttal egy Elías Torres nevű újságíró közbenjárásával. Július 2-án meg is jelent az Encinillas nevű haciendánál, majd több órás tárgyalás után üzenetet küldött De la Huertának, amelyben kifejtette: hajlandó a békekötésre, feltéve, hogy egy legalább 500 fős rendfenntartó csoport vezetője maradhat Chihuahuában, az államban szabad választásokat tartanak, katonáinak pedig egy kijelölt helyen földterületeket juttatnak. De la Huerta ezzel szemben azt javasolta, hogy Villa a durangói Canutillóban kapjon egy haciendát, fegyveres testület nélkül, volt katonái pedig Chihuahuában jussanak birtokhoz, és egy évig, amíg földjeik nem fordulnak termőre, pénzt is adna nekik. A fegyverletétel helyéül Saucillót javasolták, amit Joaquín Amaro katonái szálltak meg. Amaro ellentmondásos utasításokat kapott azzal kapcsolatban, hogyan viselkedjen az oda érkező villistákkal szemben: július 17-én De la Huerta még arra kérte, ne avatkozzon be fegyveres erőivel, de két nappal később Obregón nyomására megváltoztatta álláspontját, és a hadügyminiszterré kinevezett Calleshez hasonlóan már támadásra adott utasítást. Ám Villa kémei jóvoltából tudta, mi készülődik, ezért már napokkal korábban úgy döntött, egy biztonságosabb helyre vonul, ahonnan személyesen lép kapcsolatba az általa jobb indulatúnak tartott De la Huerta elnökkel. Mintegy 800-900 emberével lóra ült, és sok száz kilométeres vágtába kezdett keleti irányban. Hegyeket és sivatagokat szeltek át, élelem és víz nélkül, végül július 26. hajnalára megérkeztek a coahuilai Sabinas városához, amelynek kis helyőrségét pillanatok alatt szétverték. Reggel távírón keresztül tárgyalásokba bocsátkozott az elnökkel, akinek megismételte, hajlandó visszavonulni a harcokból a magánéletbe. Hogy Villa hol kapjon birtokot, arról még mindig vitáztak, mivel De la Huerta nem akarta engedni, hogy abban a Chihuahua államban telepedjen le, ahol túl sok ellenséget szerzett magának az elmúlt évek során. Végül, hogy a békekötést hivatalossá tegyék, az elnök Sabinasba küldte Eugenio Martínez tábornokot, aki másnap 75 emberével érkezett meg a városba. Itt egy fa alatt folytatták le megbeszélésüket négyszemközt, végül megegyeztek, hogy Villa elfogadja a durangói birtokot, de azt kérte, fegyvereit önvédelmi célból tarthassa meg, és kaphasson egy 50 fegyveresből álló kíséretet is. Július 28-án délelőtt 11-kor írták alá az egyezményt, majd Villa bejelentette embereinek, hogy a harc véget ért, és azt kérte tőlük, hogy „utolsó lövéseinket lőjük a levegőbe, hogy így mondjunk búcsút a forradalomnak.” A következő napokban elindultak Tlahualilóba, a fegyverletétel megbeszélt helyszínére, ahova augusztus 13-án érkeztek meg. Útközben érdeklődő újságírók sokaságával találkoztak, számos fénykép és néhány filmfelvétel is készült ezekben a napokban a magát megadó vezérről. Végül a hónap utolsó napján az összes egykori villista tábornok aláírásával megjelent a tlahualilói kiáltvány, melyben leszögezték: örökre visszatérnek a munka világába, és nem fognak fegyvert a kormány ellen, csak és kizárólag külföldi beavatkozás esetén. A béke évei Villa valószínűleg szeptember első napjaiban érkezett meg a canutillói birtokra, majd a hónap közepén csatlakozott hozzá az addig San Antonióban élő Luz Corral, decemberben pedig egy másik felesége, Soledad Seáñez és közös fiuk, Antonio is. Hogy rajtuk és Villa 50 fős kíséretén kívül még hányan éltek itt, arról nincs információ, de elképzelhető, hogy akár néhány százan is. 1921 elején újabb lakókat költöztetett a telepre, köztük több gyermeket: sajátjait és a harcok során elhunyt társai árváit egyaránt. Február végén megérkezett Canutillóba egy Austreberta Rentería nevű nő is, akivel néhány évvel korábban ismerkedett meg, de az ő társaságát Corral nem bírta tovább négy napnál, ezért elhagyta a birtokot és Chihuahuába költözött. Amikor Villa birtokba vette az haciendát, minden épülete romokban, elhagyatottan állt. Mivel a templom volt az, amelyik a legjobb állapotú volt mind közül, ezért Villa és Corral eleinte a templomban laktak (nem kevés denevér és patkány társaságában), majd a következő hónapokban lassacskán rendbe hozták a környező házakat és gazdasági épületeket is. Corral még egy kis házi könyvtárat is létesített otthonukban. A teljes birtok hivatalos átadás-átvétele 1920. október 4-én történt meg. Az alkalomra a helyszínre érkezett a kormány több képviselője, majd este egy kis ünnepséget rendeztek, ahol Villa gitárkíséret mellett még egy rancheradalt is elénekelt. Néhány nappal korábban elküldte De la Huerta elnöknek ajándékba az utóbbi években hű társául szolgált legendás lovat, Siete Leguast is (nevének jelentése: hét leuga). A környező földeken legnagyobb mennyiségben búzát vetettek, de termeltek kukoricát, babot és gyapotot, később pedig krumplit és földimogyorót is. Tartottak állatokat (nem csak haszonállatokat, hanem például kakasokat is kakasviadalok céljából), és erőgazdálkodást is folytattak, a földmunkákhoz pedig beszereztek 10 traktort. Kezdetben felépítettek egy patkolókovács-műhelyt, egy nixtamalmalmot és egy bőrművesműhelyt is, később pedig üzembe helyeztek egy szövőműhelyt, valamint egy kis erőművet, ami elektromossággal látta el a kezdetleges közvilágítást és a telefonokat. A munkások számára több utcányi lakóházat emeltek, emellett nyitottak egy postát és egy iskolát is. Az iskola, ahol több száz gyermeket, köztük más településekről érkezőket is oktattak, 1922 februárjában nyílt meg. A diákok minden napot a himnusz eléneklésével kezdtek, kora délutánig tanultak, majd pihenés után egészen este 7-ig dolgoztak. A templomban egy üzlet került kialakításra, ahol a birtokon termelt árukhoz ingyen lehetett hozzájutni, a többnyire a közeli Parralban vásárolt egyéb termékeket (cukor, kávé, zsír, dohány, gyufa) pedig kedvezményes áron vásárolhatták meg a lakók. Villa nem csak irányította a gazdálkodást, hanem személyesen részt is vett benne: többek között szántott, vetett, építkezett, lovakat patkolt és marhákat bélyegzett. Mindennek fenntartásához sok pénzre volt szükség. Számtalan legenda szól arról, hogy Villa a forradalom évei alatt rengeteg kincset ásott el Chihuahua és Durango területén, és ezeknek a legendáknak egy része igaz volt: most többek között ezeket az elásott értékeket használta fel a birtok fenntartásához. 1922 májusának végén egy Regino Hernández nevű újságíró érkezett Canutillóba, aki egy hetet ott töltve részletesen beszámolt a helyi körülményekről. Villa kihasználta az alkalmat, hogy tudassa a világgal: nem igazak azok az országszerte terjedő szóbeszédek, miszerint vissza akar térni akár a politikába, akár a harcmezőre. Hernándezszel való beszélgetései során igen őszintén elmondta véleményét néhány kényes témáról. Amikor szóba került, hogy nem adná-e gyermekeit amerikai iskolákba, határozott nemmel felelt, és az amerikaiakra célozva hozzátette: az első, amit megtanít a gyerekeknek, az az lesz, hogy gyűlöljék a mexikói nép ellenségeit. A vallással kapcsolatban kijelentette, hogy ő se nem vallásos, se nem ateista, de tisztel mindenfajta hitet. Mivel szociális intézkedései miatt többen is szocialistának nevezték, véleményt mondott a „bolsevikok” által hirdetett egyenlőségről is: „Az egyenlőség nem létezik, nem is létezhet. Hazugság, hogy mindannyian egyenlők lehetünk, mindenkinek meg kell adni azt a helyet, ami megilleti. A társadalom számomra egy nagy létra, amin emberek vannak lent is, mások középen, megint mások nagyon magasan. Ez egy létra, amit a természet alakított ki, a természet ellen pedig nem lehet harcolni.” Halála Annak ellenére, hogy Villa évek óta viszonylag zárkózott életet élt, és nem kívánt beleavatkozni a Canutillón kívüli ügyekbe, számos régi ellensége úgy érezte, jobb lenne végleg leszámolni vele. 1923 márciusában és áprilisában a parrali Hotel Imperial szállodában rendszeres találkozókat kezdett tartani egy összeesküvő csoport, amelyet az egykori villista Maclovio Herrera testvére, Jesús Herrera vezetett, de részt vett benne a parrali szabadkőműves-páholy nagymestere, Eduardo Ricaud is. Felkeresték Melitón Lozoyát, aki szintén Villa ellensége volt (de hogy pontosan miért, arra számos különböző magyarázatot adnak a történészek), és megbízták, hogy gyűjtsön maga köré egy kis fegyveres csoportot, amellyel majd csapdát állítanak Villának. A jól őrzött haciendát nehéz lett volna lerohanni, ezért úgy döntöttek: amikor majd Villa Parralba látogat, ott fogják lelőni rejtekhelyükről előlépve. Lozoya hamarosan össze is gyűjtött egy kis csapatot, olyan emberekből, akiknek családtagjait a forradalom évei során a villisták ölték meg. Májusban ki is béreltek több épületet a városban, felmérték a helyszínt, puskákat szereztek be, de valamiért annak ellenére sem hajtották végre a tervet, hogy Villa több alkalommal is Parralba utazott. Ezután csatlakozott az összeesküvőkhöz a szintén szabadkőműves Jesús Salas Barraza, egy durangói képviselő, akit az 1916-os torreóni csata után Villa emberei fejbe lőttek, és csak nagyon kevésen múlt, hogy nem halt bele sérülésébe. Általa tudomást szerzett a tervről az állam kormányzója, majd valószínűleg Plutarco Elías Calles kormányzati titkár is, de hogy az 1920 óta a köztársasági elnöki posztot betöltő Álvaro Obregón is tudott-e róla, arról megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint nem, mások azt mondják, tudott róla és egyetértett vele. Július 7-én a merénylők ismét elhelyezkedtek két szomszédos kibérelt házban, és várták Villa érkezését, ám ő a következő néhány napban nem jelent meg Parralban. Legközelebb 18-án érkezett ide, így az összeesküvők 19-én újra elfoglalták házaikat, és várták az alkalmas időpontot. Aznap látták is elhaladni Villát az utcán, ám (legalábbis Salas Barraza állítása szerint) egy véletlenül arra járó, iskolás gyerekekből álló csoport megakadályozta őket, hogy már akkor beteljesítsék tervüket. A gyilkosság Villa már az ezt megelőző napokban érezte, hogy készülődik valami, erről egyik korábbi feleségének, Esther Cardona Canalesnek 18-án írt levelében is beszámolt. A 20-ára virradó éjszakát egy másik felesége, Manuela Casas házában töltötte, reggel korán kelt, megfürdött, borotválkozott, reggelire kávé mellé sült tojást és zöld csilit evett sajttal, babbal és tortillával, majd jókedvűen játszott egy kicsit múlt évben született gyermekével, Trinidaddal. Háromnegyed 8 körül indult el Dodge 30-35 típusú autójával, amelyet ő vezetett, mellette Miguel Trillo nevű titkára ült, mögöttük pedig öt társuk. A Juárez utcán haladtak, majd befordultak jobbra, amikor az eddig a házakban rejtőző merénylők: Librado Martínez, Ruperto Vera és José Sáenz Pardo kinyitották az épületek ajtóit és tüzet nyitottak. Körülbelül 150 lövést adtak le az autóra, ebből különböző források szerint 9–16 találta el Villát, aki azonnal meghalt. Szintén életét vesztette Trillo, valamint a kíséret tagjai közül Rosalío Rosales és Daniel Tamayo is. A többiek is megsebesültek, Claro Hurtado a kórházban halt meg, Rafael Antonio Medrano pedig vagy körülbelül egy hét, vagy néhány év múlva. Az egyetlen, aki még sokáig élt közülük (valószínűleg egészen 1973-ig), Ramón Contreras volt. Az autó egy távírópóznának ütközve megállt, a gyilkosok pedig, miután Salas Barraza még belelőtt egyszer a már halott Villa fejébe, elhagyták a helyszínt. 21-én Parralban került sor a temetésre annak ellenére, hogy Villa még mintegy 10 évvel korábban Chihuahuában építtetett magának egy mauzóleumot, hogy majd később ott helyezzék örök nyugalomra. Először misét tartottak, majd 18:30-kor egy hatalmas menet indult a temetőbe. Villát a 9-es parcella 632-es számú árkába temették egy dísztelen, egyszerű sírba, amely mellett kíséretének 7 tagja 3–3 alkalommal a levegőbe lőve vett tőle végső búcsút. A községi palota zászlaját félárbócra eresztették. Az Obregón-kormány ígért ugyan nyomozást, de mégsem tettek lépéseket a cél érdekében, ellenben a képviselőház néhány napon belül megkezdte a vizsgálódást. Hamarosan közzétett jelentésükben a gyilkosság politikai indíttatását sugalmazták, többek között ennek is volt köszönhető, hogy a közvélemény jó része országszerte Plutarco Elías Callest, a következő választás elnökjelöltjét tartotta a merénylet értelmi szerzőjének. Obregónhoz azonban több információ is eljutott a következő napokban azzal kapcsolatban, hogy a háttérben Salas Barraza áll, így ha korábban nem is tudott róla, a gyilkosság után már mindenképpen. Ki is használta az alkalmat: hogy megnyugtassa a közvéleményt és eloszlassa a Callesre vetülő gyanút, elfogatta Barrazát, akit a bíróság 20 év börtönre ítélt (igaz, következő tavasszal amnesztiát kapott). Holttestének sorsa Az 1926. február 5-ről 6-ra virradó éjjel egy kis csoport felásta Villa sírját, és magukkal vitték a holttest fejét. Az elkövetőket szinte biztos, hogy Francisco Durazo Ruiz, a parrali helyőrség vezetője bízta meg a sírrablással, de mind az indíték, mind a koponya holléte máig tartó rejtély. Amikor 6-án fény derült az esetre, óriási felháborodás tört ki országszerte. A közvélemény a svéd származású amerikai kalandort, az egykor Villával, később Villa ellen harcoló Emil Holmdahlt vádolta a bűncselekménnyel, aki ekkor (véletlenül?) éppen Parralban tartózkodott. A hatóságok le is tartóztatták (egyben meg is védték az őt meglincselni akaró tömegtől), de később szabadon engedték. A következő napokban pletykák sokasága kezdett elterjedni az esettel kapcsolatban. Voltak, akik szerint az amerikaiak 50 000 dollárt fizettek a koponyáért, mások szerint Durazo egyszerűen félrefordított egy évekkel korábbi, Villa „fejére” vérdíjat kitűző, angol nyelvű hirdetményt, de a sírrablás egyik elkövetője, José Elpidio Garcilazo később azt állította, Durazo Obregón elnök kérésére hivatkozott, amikor megbízta őt. A legelfogadottabb változat szerint Durazo megrémült az ellene hangolódó közvéleménytől, ezért úgy döntött, megszabadul a fejtől, és a Salaúces közelében található El Cairo mellett elásatta azt egy lőszeres ládában. A következő években azonban voltak, akik úgy „tudták”, a koponyát egy amerikai cirkuszban mutogatják pénzért, mások szerint egy New York-i múzeumban állították ki, de ezekre az állításokra máig nincs bizonyíték. Voltak, akik továbbra is abban hittek, hogy Holmdahl áll a háttérben, L. M. Shadbolt pedig még azt is állította, neki maga Holmdahl mutatta meg egyszer a koponyát. A 20. század végén vagy a 21. század elején azonban az is elterjedt, hogy Villa feje a Koponya és Csontok nevű titkos társasághoz került, akik a Yale Egyetem művészeti galériájával szemben álló The Tomb nevű központjukban helyezték el. Mivel a társaságnak tagja volt mind az idősebb, mind a fiatalabb Bush elnök, ezért Mexikóban felerősödtek azok a mozgalmak, amelyek az amerikai kormánytól követelik, hogy szolgáltassa vissza a koponyát Mexikónak. Luis Echeverría kormánya idején Villát elnöki rendelettel nemzeti hőssé nyilvánították, maradványait pedig 1976. november 18-án áthelyezték Mexikóvárosba, Francisco Ignacio Madero és más forradalmárok, köztük nagy ellensége, Venustiano Carranza sírjai mellé, a forradalmi emlékmű kriptájába. Villa egyik felesége, Austreberta Rentería azonban később azt állította, hogy miután ellopták Villa koponyáját a parrali sírból, ő kicseréltette a holttestet, nehogy még egyszer valaki megszentségtelenítse a megmaradt csontokat, így ha ez igaz, akkor nem is Villa volt, akinek a testét áthelyezték Mexikóvárosba. Egy René Armendáriz nevű nőgyógyász véleménye, amely szerint a Mexikóvárosba áthelyezett csontváz valószínűleg egy nőé volt, megerősíti ezt az elképzelést. Emlékezete Bár az „egyszerű” emberek nagy része mindig is hősként becsülte Villát, az 1929-ben Plutarco Elías Calles által alapított Nemzeti Forradalmi Párt, amelynek jogutódjai egészen 2000-ig folyamatosan irányították az országot, nem így tekintett rá. Évtizedeknek kellett eltelnie, hogy a hivatalos álláspont megváltozzon: még 1956-ban is megtiltották egy Pancho Villát ábrázoló lovasszobor felállítását Chihuahuában, csak arcának átalakítása után engedélyezték a szobor felavatását, és csak úgy, hogy felirata nem tartalmazta Villa nevét. 1966-ban kezdődött el az az országos érdeklődést kiváltó országgyűlési vita, amelynek végén megegyeztek abban, hogy nevét a többi nemzeti hőshöz hasonlóan arany betűkkel írják fel a képviselőház falára. Első monumentális lovasszobrát 1969-ben avatták fel Mexikóvárosban, ezt pedig később számos másik szobor követte országszerte, például Zacatecasban a La Bufa hegyen, Ciudad Juárezben, Gómez Palacióban, és Victoria de Durangóban. Mexikószerte számos múzeumban láthatók a forradalommal, és azon belül Villával kapcsolatos emlékek, de létezik több külön Pancho Villa-múzeum is: egykori chihuahuai házában, a durangói Zambrano-palotában, Parralban és az amerikai Columbusban is. Villa életéről számos könyv született, köztük tudományos és irodalmi alkotások egyaránt. Életét történészi nézőpontból dolgozta fel például Friedrich Katz és Paco Ignacio Taibo II, az irodalmárok közül pedig például Mariano Azuela, Martín Luis Guzmán, Mauricio Magdaleno, Nellie Campobello és Rafael F. Muñoz művei jelentősek. Ugyancsak számos film is készült róla, a legelsőben, a Mutual Film Corporation mára elveszett dokumentumfilmjében ő maga a főszereplő. 1934-ben mutatták be a Viva Villa! című amerikai filmet, amely azonban sok mexikóinak nem nyerte el a tetszését, így egyfajta „válaszként” 1936-ra megszületett a Vámonos con Pancho Villa, ami a SOMOS magazin 1994-es összeállítása szerint az addig készült legjobb mexikói film lett. Később több tucat, főként western műfajú film készült még róla, például az 1968-as Arnold, a bajkeverő és a 2003-as És a főszerepben Pancho Villa, mint maga; alakját megformálta például Pedro Armendáriz, Telly Savalas, Jesús Ochoa és Antonio Banderas is. A 20. és 21. század során rengeteg különböző dolgot neveztek el világszerte Pancho Villáról, még az Amerikai Egyesült Államokban is több park róla kapta a nevét. Több mint 150 mexikói település és a zacatecasi stadion mellett nevét viselik például vendéglők, klubok, kocsmák, versenylovak és koktélok, de gyártottak már Pancho Villa vagy Villa nevű szappant, tequilát, sört és még egyfajta „mindent gyógyító elixírt” is. Azok a legendák, amelyek Villa évek során elásott kincseiről szóltak, számos embert ösztönöztek arra, hogy megpróbálják felkutatni a még megmaradt rejtekhelyeket, de hiába próbálkoznak folyamatosan mind a mai napig, egyelőre nincs olyan információ, hogy bárki is sikerrel járt volna. Nem mindenki tekint azonban pozitívan ma sem Villára. Főként az amerikai történészek és írók köreiben gyakori, hogy a mexikói történelem alakításában játszott szerepe helyett inkább fiatalkori bűntetteit és a forradalom során elkövetett, számos ártatlan áldozatot is követelő vérengzéseit hangsúlyozzák, de Mexikóban is vannak helyek, például Sonora államban, ahol a San Pedro de la Cueva-i mészárlás történt, ahol a helyiek is csak egy kegyetlen gyilkost látnak Villában. Magánélete, személyisége, tulajdonságai Villáról élete során több száz fénykép és számos leírás készült, ez utóbbiak azonban gyakran ellentmondanak egymásnak. Vannak, aki szerint haja és bajsza vörösesbarna volt, de van, aki szerint fekete. Némelyik leírás magasnak írja, mások közepesen magasnak, megint mások „nem túl magas”-nak, egy szabó pedig, aki ruhát készített neki, mindössze 164 centisnek mérte. Abban viszont megegyeznek a leírások, hogy feje kerek, szemei barnák, fogai pedig feltűnően sárgák: a vastartalmú durangói víztől, amelyet fiatalon rendszeresen ivott – teszik hozzá többen is. Testalkata korábban sem volt vékony, de canutillói évei alatt az általa ideálisnak tartotthoz képest is meghízott, ezért volt olyan időszak, amikor minden nap kiment az hacienda udvarára futni. Élete nagy részében nem volt állandó lakhelye, állandóan úton volt (van olyan számítás, miszerint a forradalom során 68 000 km-t tett meg összesen), legfeljebb néhány hónapra telepedett le egy-egy városban. Vándorlásai miatt utolsó évei kivételével igazi családja sem volt, viszont alkalmi kapcsolata annál több. Legalább 27 nővel került kapcsolatba, közülük sokat feleségül is vett, így egyszerre számos felesége volt szerte az országban. Házasságaiból és azon kívül legalább 26 gyermeke született, bár több közülük fiatalon elhunyt. Halála után, mivel végrendeletet nem hagyott, összesen négy felesége és egy ötödiknek a gyermekei kezdtek hosszan tartó pereskedésbe az örökség ügyében. Nem dohányzott, támogatta a kábítószer elleni küzdelmet, és elszánt antialkoholista volt. Sok esetben, ha elfoglalt egy-egy várost, bezáratta a kocsmákat, megtiltotta az alkoholos italok árusítását, összetörette az alkoholos italok üvegeit, sőt, esetenként azt is elrendelte, hogy aki alkoholt iszik, arra halálbüntetést szabjanak ki. 1914 májusában Torreónban erre hivatkozva meg is történt, hogy agyonlőtt egy bort ivó embert. Máskor is gyakran előfordult, hogy ha valaki bármilyen, számára nem tetsző dolgot tett, első reakciója az volt, hogy ki akarta végeztetni, és rendszeresen voltak dührohamai is. Más helyzetekben viszont akár nyilvános helyen vagy társai előtt is előfordult, hogy igen elérzékenyült, több alkalommal sírni is kezdett. Szeretett kártyázni, elképzelhető, hogy fiatalon első bűntényét is azért követte el, mert kártyán sok pénzt vesztett. Szívesen látogatta a táncos mulatságokat, ahol a legkitartóbb táncosok közé tartozott. Kedvelte az édességeket és a fagylaltot, amikor 1912 elején El Pasóban élt, minden nap járt cukrászdába, földimogyorós palanquetából pedig gyakran akár napi fél kilót is megevett. Ugyancsak El Pasóban galambokat is tenyésztett, és megette őket, de a húsok közül legjobban a marhahúst szerette: egyszer orvosa javaslatára egy rövid időre húsmentesen próbált étkezni, de ezt nagyon nehezen bírta. Igen bizalmatlan volt, és félt tőle, hogy álmában meggyilkolják, ezért éjszaka is vándorolt: sokszor máshol ébredt, mint ahol lefeküdt, és valószínűleg sokszor cipőben aludt, hogy gyorsan menekülni tudjon, ha vészhelyzetben ébred. Több merényletet is megkíséreltek ellene éjszaka, elképzelhető, hogy mindannyiszor ezen szokásai miatt menekült meg. 4710 Wade A 4710 Wade (ideiglenes jelöléssel 1989 AX2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Robert H. McNaught fedezte fel 1989. január 4-én. Aistulf longobárd király Aistulf, más írásmóddal Ahistulf (latinul: Aistulfus, Haistulfus), (? – 756 decembere) longobárd király 749-től haláláig. Harcai a pápával és a frankokkal a longobárdok teljes vereségével végződtek. Élete Pemmonak, Friuli hercegének (ur.: 706–739) fiaként született. 744-ben bátyja, Ratchis friuli-i herceg longobárd király lett, így a friuli hercegséget Aistulf kapta meg. 749 nyarán néhány longobárd nemessel együtt fellázadt testvére ellen. A király júniusban lemondott a javára. Aistulf felelevenítette Liutprand király gondolatát: meghódítja egész Itáliát. Miután 751-ben Ravennát elfoglalta, azt követelte, hogy a római dukátus ismerje el a lombard fennhatóságot és fizessen fejadó neki. A király kísérletet tett Róma meghódítására. Ám II. István pápa a Frank Birodalomba utazott, és miután Kis Pippint királlyá koronázta, az megígérte, hogy megszabadítja a longobárd fennhatóságtól és a jogtalan adófizetéstől. Aistulfot még egyszer felszólították, hogy ne legyen igazságtalan a pápával szemben, ám miután a király hajthatatlan maradt, Pippinék átkeltek az Alpokon és benyomultak a Longobárd Királyság területére. Aistulf megtámadta ugyan a frankokat, de vereséget szenvedett és kénytelen volt visszavonulni fővárosába Páviába. Mire a frak hadak akadálytalanul elözönlötték Felső-Itáliát, bevettek és kifosztottak több várost, és Páviát is ostrom alá vették. Aistulf kénytelen volt békét kötni: lemondott nemcsak az adóról, hanem megígérte az elfoglalt területek visszaadását is. Ám Aistulf megszegvén adott szavát, 755. januárjában bosszút lihegve Róma alá vonult, és ostrom alá vette a várost. Megint a frankok segítségét kellett kérni István pápának, de amikor ez Aistulf tudomására jutott abbahagyta az ostromot és megint csak Páviába zárkózott be. 755 őszén megadta magát Pippinek. Az újabb békefeltételek értelmében el kellett ismernie a frank fennhatóságot, évi adót kellett nekik fizetni, illetve a Pentapolis és az Emilia elfoglalt városait vissza kellett adnia a pápának. Aistulf nem sokkal élte túl megaláztatását: a következő évben vadászat közben vesztette életét: lebokott lováról és sérülése oly súlyos volt, hogy csakhamar meg is halt. Fivére, Ratchis megpróbálta megszerezni újból a trónt, de az végül Desideriusé lett. Családja Aistulf feleségét Giseltrudának hívták, gyermekeiről nem maradt fenn adat. Eredeti források Pauli Historia Langobardorum Origo Gentis Langobardorum Benedicti Chronicon Chronicon Vulturnense Liber Pontificalis Opusculum de fundatione monasterii Nonantulani Liber Pontificalis (11717) 1998 HU94 A (11717) 1998 HU94 egy kisbolygó a Naprendszerben. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 21-én. MTBF Az MTBF egy statisztikai alapú minőségi paraméter. Az elnevezés az angol nyelvű Mean time between failures kifejezés rövidítésből származik, mely a meghibásodások közt átlagosan eltelt időt jelenti. Statisztikai mérőszám, tehát nem egyetlen példányra érvényes, hanem meghatározása nagy mennyiségű termékeken végzett vizsgálatok alapján történik. Az így kapott eredmény mindaddig érvényes a gyártási sorozatra, míg az előállításuk azonos módon, meghatározott tűréshatáron belül történik. Az MTBF javítható mérnöki konstrukciók esetén értelmezhető. Fontos bemeneti paraméter a tervszerű megelőző karbantartási (TMK) tervek és menetrend elkészítéséhez. Számítása a javítás utáni üzembe helyezés és a következő meghibásodás közt eltelt idők összege és a meghibásodások számának hányadosaként történik. Fontos, hogy jelen képlet számára csak azok a meghibásodások számítanak, melyek véletlenszerűen jelentkeznek megfelelő üzemeltetési feltételek és karbantartás mellett. Tehát nem túlterhelés, karbantartás elmulasztása, vagy szakszerűtlen karbantartás, illetve elhasználódásból származnak. Azt is számításba kell még venni, hogy egy berendezés lehet folytonos üzemű, illetve időszakos üzemeltetésű. Az utóbbinál az üzemszerűen leállított állapotban töltött időt ki kell vonni a javítás és a meghibásodás közt eltelt időből, azaz csak az üzemidő számít. Időszakos üzemeltetés esetén egy másik kísérő paramétert is meg szoktak adni, a ki/bekapcsolások számát, mivel az indítás után az üzemszerű állapot eléréséig, valamint a lekapcsolás után a teljes leállásig a rendszer elemei fokozott igénybevételnek lehetnek kitéve, idő előtti kifáradást előidézve. Az MTBF általában termelő tevékenységgel kapcsolatos minőségi jellemzőként kerül alkalmazásra, azonban egy kiterjesztett értelmezés alapján használható nem-termelő tevékenység esetén. Erre példa lehet, ha egy webáruház hibásan postáz egy csomagot, vagy rosszul állít ki egy számlát. Tehát hibák előfordulhatnak szolgáltatás során is. MTK (jégkorong) Az MTK jégkorong szakosztálya 1946 és 1951 között az első osztályú magyar jégkorongbajnokság egyik legmeghatározóbb csapata volt. Megszűnésüket követően 2010-ben újjáéledt a szakosztály és MTK Meteor néven utánpótlás nevelésbe kezdtek bele. Története A szakosztály 1946-ban alakult meg, azután hogy a Budapesti Korcsolyázó Egylet jégkorong csapat játékosai testületileg kiléptek a BKE-ből és együttesen, mint komplett csapat jelentkeztek felvételre az MTK sportegyesületénél. Az MTK nemzetközi szereplései ez időben biztatóak voltak. Svájcban, Franciaországban, Ausztriában, igyekeztek hasznos szakmai tapasztalatokat szerezni. Az 1946-47-es szezonban vettek részt először a bajnokságban. Az 1950 évi bajnokságban Textiles néven szerepelt az MTK a 2. helyen végzett. 1951 évi szezonban Bp Vörös Lobogó néven a 3. helyen végzett. Az idény befejezésével az MTK jégkorong szakosztálya megszüntette működését, majd a játékosok a Budapesti Postás egyesületbe igazoltak. A szakosztály 2007-ben egy szezonra feltámadt. A kezdeti tervekben eredetileg szerepelt egy felnőtt férficsapat indítása is, de végül csak egy női csapat indult el a bajnokságban MTK Meteor néven és harmadik helyen végzett. 2010-ben a szakosztály újjáéledt MTK Meteor néven és az ürömi Dragons egyesülettel összeolvadva utánpótlás nevelésbe kezdtek bele. Hosszabb távú terveik között szerepel egy női- és egy férfi felnőttcsapat indítása is. A csapat sikerei Magyar bajnokság : 3-szoros bajnok 1946/47 , 1947/48 , 1948/49 Magyar bajnokság : 1-szeres ezüstérmes 1949/50 Magyar bajnokság : 1-szeres bronzérmes 1950/51 Külső hivatkozás MTK Meteor hivatalos weboldala MTK Sport Klub hivatalos weboldala Forrás a jégkorong szakosztály története Az MJSZ játékos adatbázisa Újjáalakult az MTK jégkorongszakosztálya Hjalmar Schacht Horace Greeley Hjalmar Schacht dr. (Tingleff, Schleswig-Holstein, 1877. január 22. – München, 1970. június 3.), német politikus és bankár, a Reichsbank elnöke, a Német Birodalom gazdasági minisztere. Pályafutása 1895-99 között Kiel, Berlin, München, Lipcse és Párizs egyetemein tanult orvostudományt, germanisztikát, irodalomtörténetet, újságírást és közgazdaságtant. 1899-ben Kielben szerzett diplomát az angol merkantilizmus elméleti vonatkozásairól írott dolgozatával. 1900-ban Zentralstelle zur Vorbereitung von Handelsverträgen-nél lett asszisztens, 1901-ben a Handelsverein cégvezetője, két év múltán a Dresdner Bank referense. 1908-ban a bank helyettes igazgatójává lépett elő. Az első világháború alatt gyenge szeme miatt felmentést kapott a hadi szolgálat alól, és leginkább a katonai adminisztrációban tevékenykedett. 1916-ban a Nationalbank für Deutschland igazgatója lett, 1920-tól tulajdonosa. 1923 decemberében a Reichsbank igazgatóságának elnökévé nevezték ki. Alig néhány hónap alatt hírnevet szerzett a német politikában, és a német márka megmentőjeként emlegették. 1930-ban lemondott tisztségéről, mivel nem értett egyet a kormány irányvonalával. Schacht 1931-ben találkozott első ízben Hitlerrel, akinek sikerült őt követőjévé tennie. Az 1932-es választások során Hitler kancellársága érdekében küzdött. 1933-ban ismét a Reichsbank vezetője lett. A pénzügyi politikába olyan lépéseket tett, amelyek lehetővé tették a nemzetiszocialista rendszernek a munkahelyteremtést. 1934. június 30-tól a gazdasági miniszteri posztot is ő töltötte be. Schacht politikai pozíciója kezdettől fogva Hitlertől függött, akinek azonban 1936-tól kezdve már nem nagyon volt rá szüksége. Néhányszor felemelte szavát a kormány egyes intézkedései, és a zsidóüldözés ellen, de nem talált meghallgatásra. Mivel gazdasági miniszteri hatásköréből egyre több került át Hermann Göringhez, 1937. november 26-án leköszönt tisztségéről, és 1939. január 20-án a jegybankelnökségről is. Ennek ellenére tárca nélküli miniszterként továbbra is a rendszert támogatta. 1943-ban a kabinetből is eltávolították. Ettől kezdve Schacht nem titkolta a rendszerrel szembeni kritikus álláspontját. Az 1944. július 20-i merényletet követően annak ellenére bebörtönözték, hogy nem volt részes benne. Börtönben volt 1945-ben is, amikor a nürnbergi per vádlottjaként a nemzetközi bíróság elé került, ahol felmentették. Több nácitlanítási eljárás után végül 1948. szeptember 2-án szabadult. Ezt követően bankárként, publicistaként és külföldi kormányok tanácsadójaként tevékenykedett. Pillitz Dániel Pillitz Dániel (19. század) magyarországi rabbi és pedagógus. Testvére Pillitz Benő (1825–1910) orvos, botanikus. Székesfehérváron működött, majd 1843-tól 1847-ig Szegeden volt iskolaigazgató és rabbi. 1847. február 7-én a József nádor tiszteletére tartott gyászünnepségen nagyhatású gyászbeszédet tartott. Közvetlenül ezután lemondott az állásáról, mert 1845-ben Theodor Burger álnéven kiadott Der Talmud und die Perfectibilität des Mosaismus vom Standpuncte der Reform beleuchtet című műve rendkívül negatív visszhangot keltett, és az írás megítélésére felkért tekintélyes rabbik Pillitzet elítélték és a rabbihivatalra alkalmatlannak minősítették (noha Steinhard aradi és Schwab pesti főrabbik védelmére keltek). Megjelent művei közül a legfontosabbak: Der Talmud und die Perfectibilität des Mosaismus vom Standpuncte der Reform beleuchtet. Pest, 1845. Gyászbeszéd elhunyt cs.k. főherceg József, Magyarország dicső nádora tiszteletére Andachtsstunden für Israeliten beiderlei Geschlechtes (Pest, Heckenast , 1849) Zur Schulenfrage der Israeliten in Ungarn, 1851 Předmostíi őskőkori temető Koordináták: é. sz. 49° 28′ 47″, k. h. 17° 25′ 17″49.479722222222, 17.421388888889 A předmostíi őskőkori temető az őskőkorszak utolsó szakaszára, a felső paleolitra datálható lelet a csehországi (észak-morvaországi) Přerov település melletti Předmostíban (nem tévesztendő össze a szlovéniai Predmosttal, a település hivatalos neve 1960 óta Přerov II – Přerova). A környéken szórványosan már neandervölgyi ember leletei is megtalálhatók, de a gravettihez tartozó leletek a legjelentősebbek, melyek alapján a Dolní Věstonice melletti lelőhely testvérének tekinthető. Három, egymáshoz közeli lelőhely alkotja a 27 000–24 000 év közötti korú předmosti temetőt. Már 1884-ben feltárták az első, húsz egyént tartalmazó sírkörzetet, a feltárások 1880 és 1930 között, majd az 1990-es években zajlottak. Jellemzői A temetkezés tipikus cro-magnoni jellegű, a nagyjából egyidőben elhalt húsz embert hanyattfekvő helyzetben, mamutlapockákkal és azok alsó állkapcsaival beborítva temették el, majd átlag 40 cm vastagságú kőréteggel fedték be a sírokat. A tipikus gravetti temetkezéstől némileg eltérően a temetéskor nem használtak vörös okkert. A népesség a korai gravetti kultúra egyik képviselője, időbeli átfedésben éltek a késői aurignaci kultúra populációival. A předmosti telepen mamutvadász lakosság élt, de a csontok között voltak róka, rénszarvas, ló, farkas, medve, rozsomák és nyúlcsontok is. Nemcsak a temetőt tárták fel, hanem a lakosság lakhelyeit, tűzhelyeit és szeméttárolóit is. Kő- és csonteszközeik mellett jelentős leletei az idolok. Az idol kisplasztika (kisméretű szobor), kultikus jelentőségű tárgy, a cro-magnoni ember jellegzetes szellemi terméke. A tömegsír ellipszis alakú, 4 méter hosszú és 2,5 méter széles területen feküdt. Ezen a kis alapterületen 5 felnőtt férfi, 3 felnőtt nő és 12 gyermek feküdt. A gyermekek közül kettő 10–16 év közötti, hét 10 év körüli, 3 pedig csecsemő volt. Egyes csontok sérülései alapján kannibalizmust tételeztek fel, ekörül a mai napig is vitáznak. A csontvázak alapján eleinte felállították a Homo predmontensis nevű fajt, később átsorolták a Homo sapiens sapiens fajba. Néhány csontmaradvány atavisztikus vonásai alapján az is felmerült, hogy a předmostíi vadászok a neandervölgyi ember és a modern ember hibridjei. Feltárása A környéken igen régóta ismerték a mamutcsontokat, az első írásos említés a 16. századból származik, amikor óriások csontjairól számolt be Jan Blahoslav (1523–1571). A 19. századtól elméleteket állítottak fel ezek származásáról. Az első ásatásokat Jindřich Wankel szervezte 1880-tól. Az első eredmények mamutzápfogak és agyarak voltak, és előkerült az első emberi állkapocs is. 1882-től Karel Jaroslav Masek, Jan Knies, Martin Kriz ásatott. 1884-ben találták meg a híres húsz síros tömegsírt, 1885-ben a lakhelyeket. Az utolsó jelentős ásatási periódus 1989–1992-ben volt, de 2005–2008 között is kutattak. E feltárás a korábbi tévhiedelmek lerombolásának egyik kulcsfontosságú eleme volt. Amikor például Japetus Steenstrup koopenhágai állattanár meglátogatta a feltárást, olyan elméletet állított fel, miszerint a hely vadászai sosem vadásztak mamutra, mindössze letelepedtek egy korábbi, nagy létszámú mamutcsorda által használt sírkertre. (Ebben az időben még úgy gondolták – sőt ma is előforduló tévhit –, hogy az elefántfélék egy kiválasztott helyre járnak meghalni, amikor érzik haláluk közeledtét.) Steenstrup kritikáját sokáig nem tudták érdemben cáfolni. A leletek kora Az 1975-ös első radiokarbon kormeghatározás előtt körülbelül 30 000 évesnek tartották a leleteket. Bohuslav Klíma első mérései szerint a két minta kora 26 870±250 év és 26 320±240 év volt. 1992-ben Svoboda 25 040±320 éves dátumot határozott meg. A területen előkerültek a vonaldíszes-kerámia kultúra 5500–3500 éves maradványai, rézkori település (3500–1900 év között) és bronzkori leletek is. Otter Otter település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 1706 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Monheim am Rhein Monheim am Rhein német város, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Mettmann kerületében. Fekvése Monheim Düsseldorftól délkeletre, Kölntől északra, a Rajna völgyében fekszik. Szomszéd városok: Düsseldorf, Dormagen, Leverkusen és Langenfeld. Története Monheim 850 éves történelemre tekint vissza. A város első említése 1150-ben történt. Később, a bergi hercegség alatt, kerületi székhely (Amt Monheim) volt. 1815-től Poroszországhoz tartozott. Testvérvárosok Bécsújhely , Ausztria , 1971 Tirat Carmel, Izrael , 1989 Delitzsch , Németország , 1990 Malbork , Lengyelország , 2005 Bourg-la-Reine , Franciaország , 2000 Resnik Resnik (cirill betűkkel Ресник) egy falu Szerbiában, a Piroti körzetben, a Babušnicai községben. Népesség 1948-ban 434 lakosa volt. 1953-ban 444 lakosa volt. 1961-ben 408 lakosa volt. 1971-ben 322 lakosa volt. 1981-ben 267 lakosa volt. 1991-ben 203 lakosa volt 2002-ben 158 lakosa volt, akik közül 127 szerb (80,37%), 18 cigány, 2 ismeretlen. Kuvaitváros Kuvaitváros Kuvait fővárosa. A Perzsa-öböl partján, Kuvait keleti részén terül el. Történelem Nevének eredete valószínűleg egy, a tengerparton elterülő erőd nevéből – „Kūt” (���) – származik. A település gyorsan növekedett, 1760-ban védelem céljából egy falat építettek köré. Kereskedelmi kapcsolatban állt Bagdaddal és Damaszkusszal. A 19. század elejéig virágzó tengeri kikötő volt. Brit tengerészeti védelemért cserébe a kuvaiti sejknek nem volt szabad más államokkal tárgyalnia. 1936-ban olajat találtak a területen, ami gyors fejlődést indított el a városban. 1990. augusztus 2-án az iraki hadsereg megszállta a várost, ami alól 1991 februárjában szabadították fel a koalíciós erők. A megszállás alatt sok épület rongálódott meg. Földrajz Éghajlat Kuwaitban nyáron nagyon meleg nyár, kevés csapadék és a gyakori porviharok a jellemzőek. A hőmérséklet rendszeresen meghaladja 45 °C-t, de az 50 °C sem számít ritkának. Éjszaka nyáron 30 °C-ra csökken a hőmérséklet, télen 0 °C alá is csökkenhet. Nyáron az eső nagyon ritka, a legcsapadékosabb hónap a január, és a november. Kuvaitban átlagosan 22 csapadékos s 343 száraz nap a jellemző. Külvárosok Kuvaitvárost az alábbi települések veszik körül: Bayan ���� Bneid Al-Qar ���� ����� Hawalli ���� Al Jabriya �������� Mishref ���� Al Salmiya �������� Sabah Al-Salem ���� ������ Salwa ���� Sharq ��� Al Shuwaikh ������ Al Rumaithiya �������� Abdullah Al-Salem ������� ������ Al-Nuzha ������ Keifan ����� Khaitan ����� South Khaitan ����� ������� Al Shamiya ������� Al Da'iya ������ Al Faiha ������ Al Qadisiya �������� Al Dasma ������ Qurtoba ����� Al Surra ����� Al Yarmouk ������� Al Mansouriah ��������� Al Andalus ������� Farwaniya Gazdaság A város gazdasági életének alapját a kőolajbányászat és az ezzel kapcsolatos iparágak (kőolaj-finomítás, petrolkémiai ipar) alkotja. Gare du Val de Fontenay Gare du Val de Fontenay vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Fontenay-sous-Bois településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Mulhouse-vasútvonal RER E RER A Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Vincennes (Gare de Châtelet – Les Halles) Gare de Neuilly-Plaisance (Gare de Marne-la-Vallée - Chessy) Gare de Nogent - Le Perreux 11384 Sartre A 11384 Sartre (ideiglenes jelöléssel 1998 SW143) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1998. szeptember 18-án. Nevét Jean-Paul Sartre (1905–1980) francia író, filozófus után kapta. Elemelnevezési vita Elemelnevezési vita, angolul Element naming controversy a neve annak a vitának, amely az amerikai, német és szovjet tudományos kutató névadó bizottságok, valamint a nemzetközi kémiai névadó szervezet IUPAC között a hatvanas években kezdődött, és amely egyes újonnan felfedezett transzurán elemek elnevezését illette. A transzurán elemek annyiban különböznek a többitől, hogy természetes állapotban nem találhatók, mindegyiket mesterségesen, emberi közreműködéssel állították elő. A valóságban nem közvetlenül az uránt, vagyis a 92-es rendszám után következő elemek nevén volt a vita, hanem a fermiumnál, a 100-as rendszámúnál újabb elemeknél, ami miatt a vitát egyesek transzfermium háborúnak is becézik.[forrás?] A vita eredete Megegyezés szerint újonnan felfedezett elemek elnevezési jogával azok felfedezője rendelkezik, de a névadók ellenzik újonnan felfedezett elemek életben levő személyek neve után való elnevezését.[forrás?] Az amerikai és szovjet kutatók között a hatvanas években kezdődött a vita a 104-es, 105-ös és 106-os rendszámú elemek elnevezésével kapcsolatban, mert mindkét csoport magának tulajdonította ezek felfedezését, és így azok elnevezési jogát. Mindkét csoport más nevet adott a 104-es és 105-ös elemnek, elvetve a másik csoport által adott nevet. Az amerikaiak a 107-es elemet seaborgiumnak nevezték el G. T. Seaborg amerikai kémikusról, de a szovjet kutatók ellenvetésére, azon megokolással, hogy ő a névadáskor még életben volt, a IUPAC a javaslatot elvetette. Einstein is meg Fermi is életben volt még az einsteinium és a fermium nevek javaslata idején, de a javaslat titok volt a hidegháború körülményei között. Az SzSzKSz a 104-es elemet kurcsatóviumnak akarta nevezni Igor Kurcsatovról, aki a szovjet atombomba tervezője-kivitelezője volt, de emiatt az amerikaiak a nevet ellenezték. A vita hivatalos résztvevői A két fő ellenfél: az amerikai csoport: Lawrence Berkeley Laboratory és az orosz csoport: Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet (angolul: Joint Institute for Nuclear Research, JINR; oroszul: Объединённый институт ядерных исследований, ОИЯИ) A bíráló hatóság: IUPAC. A 107-es és a 109-es elem feltalálója vitathatatlanul német volt, de egy német csoportot is belevontak a vitákba, amikor a bizottság azt javasolta, hogy az amerikaiak által eredetileg a 105-ös elemre javasolt hahnium nevet a 108-as elem kapja meg. Megjegyzés: Az elemek pontos magyar neve eltérhet az itteni cikk táblázataiban használt angol nevektől, de a vita eredményeként adott nevek magyar változata az utolsó, összefoglaló táblázatban meg van adva. Darmstadt A német csoport általi javaslatok a 107, 108, 109 rendszámú elemekre: IUPAC A IUPAC szervetlen kémia nevezéktani bizottsága 1994-ben a következő neveket javasolta: Ez a javaslat az orosz–amerikai vitát próbálta megoldani a vita tárgyául szolgáló elemek nevének az orosz és az amerikai javaslatok közötti megosztásával, a 104-es rendszámú elemet a szovjet Egyesített Atomkutató Intézet székhelye, Dubna után nevezve el, a 106-os rendszámú elem elnevezésére pedig nem használva az amerikai Seaborg nevét. A IUPAC javaslatra tett ellenvetések Az American Chemical Society (röviden ACS) vagyis amerikai kémiai társaság tiltakozott a IUPAC javaslat ellen azon az alapon, hogy az amerikai csoportnak vitathatatlanul kizárólagos, tetszés szerinti joga volt a 106-os rendszámú elem megnevezéséhez. A IUPAC bizottság úgy határozott, hogy a 106-os elem elnevezését az amerikaiak az oroszokkal közösen döntsék el, de a dubnai csoportnak nem volt javaslata. Hasonlóképpen a német csoportnak az amerikai csoport javaslata ellen volt kifogása: nem akarták, hogy a 108-as rendszámú elem „hahnium” legyen, mert azt nem Hahn fedezte fel. Ezenkivül az American Chemical Society ragaszkodott, hogy a 104-es és 105-ös elemeket rutherfordiumnak illetve hahniumnak nevezzék, azzal érvelve, hogy már számos amerikai könyv ezeket a neveket használta. Megoldás Végül is 1997-ben a Genfben a IUPAC 39-ik Általános Közgyűlése a következő elnevezésekben állapodott meg: Így a felfedezői nevezőjog a 106-os és 109-es rendszámok között sértetlen maradt, azzal a kivétellel, hogy a 107-es elem nem nielsbohrium, hanem egyszerűbben bohrium lett, mert a megegyezés a nevezőnek kizárólag a családnevére vonatkozik. A vita tárgyaként szolgáló két, 105-ös és 106-os elemek elnevezése pedig megosztódott. Összefoglalás A periódusos rendszer 1997 óta érvényes magyar neveivel együtt Alsóvéghegy Alsóvéghegy (horvátul Donji Koncovčak) falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Szelencéhez tartozik. Fekvése Csáktornyától 14 km-re északnyugatra, községközpontjától Szelencétől 1 km-re nyugatra a Muraközi-dombság területén fekszik. Története A települést 1478-ban "Conceldol" alakban említik először. A csáktornyai uradalom része volt. Az uradalommal együtt 1456-ig a Cillei család birtoka volt. Ezután a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, majd 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert 1671-ben felségárulás vádjával halára ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. 1715-ben III. Károly a Muraközzel együtt gróf Csikulin Jánosnak adta zálogba, de a király 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. 1920 előtt Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 308 lakosa volt. Nevezetességei A falu Szentháromság tiszteletére szentelt kápolnája 2001-ben épült. 2001 augusztus 12-én szentelte fel Marko Culej varasdi püspök. Pilou Asbæk Pilou Asbæk (Koppenhága, 1982. március 2. –) dán színész. 2014. február 4-én bejelentették, hogy ő lesz a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál egyik házigazdája Lise Rønne és Nikolaj Koppel mellett. Élete Patricia és Jacob Asbæk, dán galériatulajdonosok gyermekeként született 1982-ben, Koppenhágában. Fogalakozása színész. Legismertebb szerepe Kasper Juul, a Borgen című dán tv-sorozatból. Pilou az FC København Football Club nagy rajongója és szurkolója. Felesége Anna Bro, dán drámaíró. Első közös gyermekük, Agnes 2012. december 31.-én született. Filmográfia To verdener (2008) Dig og Mig (2008) Comeback (2008) Forbrydelsen II (2009) En familie (2010) Borgen (2010) R (2010) Bora Bora (2011) A Hijacking (2012) The Borgias (2013) Lucy (2014) Trónok harca (2016–) Páncélba zárt szellem (2017) FK Mariupol Az FK Mariupol, vagy röviden csak Mariupol (ukránul: Футбольний клуб Маріуполь, magyar átírásban: Futbolnij klub Mariupol) egy ukrán labdarúgócsapat Mariupolban, Ukrajnában. Jelenleg az ukrán élvonalban szerepel. Korábbi nevei 1960 – 1961 : Avangard 1961 – 1964 : Azovsztal 1966 – 1971 : Azovec 1971 – 1974 : Metallurg 1974 – 1976 : Lokomotyiv 1976 – 1992 : Novator 1992 – 1996 : Azovec 1996 – 2002 : Metalurh 2002 – 2017 : Illicsivec 2017 –: FC Mariupol Története Az Azovi-tenger partján fekvő Zsdanov (ma: Mariupol) városában 1960-ban alakult meg labdarúgó-szakosztály az Avangard sportegyesület részeként, amit a mai Illicsivec jogelődjeként tartanak számon. A Szovjetunió idején számos névváltozáson esett át, leghosszabb ideig Novator néven szerepelt alsóbb osztályú labdarúgó-bajnokságokban. A független ukrán labdarúgó-bajnokság a harmadosztályában Azovec néven kezdte meg szereplését, ésa már Metalurh névre keresztelt labdarúgócsapat 1996-ban másodosztályú tagságot ünnepelhetett. Mind a szerencse, mind a remek teljesítmény közrejátszott abban, hogy csak egy szezont töltött a második vonalban, és a Dinamo Kijiv második számú csapatának ezüstérmes pozíciójának köszönhette, hogy bronzérmes helyen lépett a legjobb ukrán csapatok közé. A csapat remekeül beilleszkedett az élvonal vérkeringésébe, és bár 2007-ben egy évad erejéig elbúcsúzott az első osztálytól, mindmáig stabil tagnak tekinthető. Az UEFA-kupa 2004–05-ös kiírásában az UEFA sportszerűségi ranglistájának köszönhetően vehetett részt. Eredmények Európaikupa-szereplés Szezonális bontásban Megjegyzés: Az eredmények minden esetben az Illicsivec szemszögéből értendőek, a félkövéren jelölt mérkőzéseket pályaválasztóként játszotta. Robert Louis Behnken Robert Louis Behnken dr. (Creve Coeur (Missouri), 1970. július 28. –) amerikai űrhajós, ezredes. Katherine Megan McArthur a felesége. Életpálya 1992-ben a Washington Egyetem keretében gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1993-ban a California Institute of Technology keretében megvédte műszaki diplomáját. Szolgálati repülőgépe az F–22 volt. Ugyan itt 1997-ben műszaki ismeretekből doktorált (PhD.). 1999-ben tesztpilóta kiképzésben részesült. Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete (USAF) állományában több mint 780 órát töltött a levegőben, több mint 25 különböző repülőgépen teljesített szolgálatot, illetve tesztelt. Tesztpilótaként az F–15, az F–16 és az F–22 különböző változatai (elektronika, fegyverzet) voltak. 2000. július 26-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. 2006 szeptemberében egy 7 napos tenger alatti (NASA Extreme Environment Mission Operations NEEMO 11) kiképzésen vett rész. Két űrszolgálata alatt összesen 29 napot, 12 órát és 17 percet (708 óra) töltött a világűrben. Űrrepülések STS–123 , az Endeavour űrrepülőgép 21. repülésének küldetésfelelőse. A legénység fő feladta, hogy a Nemzetközi Űrállomáson a japán fejlesztésű Kibo kísérleti logisztikai modul első részét (ELM-PS), valamint a kanadai Dextre robotkarnak az űrállomáshoz csatolását biztosítsák. Első űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 18 órát és 11 percet (378 óra) töltött a világűrben. Három űrséta (kutatás, szerelés) alatt összesen 19 órást és 19 percet töltött a világűrben. 10 585 900 kilométert ( 6 577 800 mérföldet) repült, 250 kerülte meg a Földet. STS–130 , az Endeavour űrrepülőgép 24., repülésének küldetésfelelőse. Legfőbb feladatuk a Tranquility modul és a Kupola feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra . Második űrszolgálata alatt összesen 13 napot, 18 órát és 6 percet (330 óra) töltött a világűrben. Három űrséta (kutatás, szerelés) alatt összesen 18 órást és 14 percet töltött a világűrben. 9 250 000 kilométert ( 5 700 000 mérföldet) repült, 217 alkalommal kerülte meg a Földet. Charles Rose Charles „Chuck” Rose (? –?) olimpiai ezüstérmes amerikai kötélhúzó. Az 1904. évi nyári olimpiai játékokon indult kötélhúzásban a St. Louis Southwest Turnverein No. 1 színeiben, de az amerikai válogatotthoz tartoztak. Rajtuk kívül még 3 amerikai klub és két ország indult (görögök és dél-afrikaiak). A verseny egyenes kiesésben zajlott. Robert M. Charlton Robert M. Charlton (Savannah, 1807. január 19. – Savannah, 1854. január 18.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Georgia, 1852–1853). Praha-Jinonice Praha-Jinonice egy csehországi vasútállomás, Prágában. Megközelítés helyi közlekedéssel Metró: B Busz: 137, 149, 904, 908 Vonat: S65 Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Prága–Hostivice–Rudná u Prahy-vasútvonal Szomszédos állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Praha-Žvahov Praha-Cibulka Fogászati kezelőegység A fogászati kezelőegység a fogorvosi ellátás nélkülözhetetlen eszköze. Funkciói / felszereltsége függvényében alkalmas a páciensek különböző szintű fogászati kezelésére, mely lehet gyógyító, illetve esztétikai célzatú. A fogászati kezelőegység elektromos árammal, sűrített levegővel, hálózati vízcsatlakozással, csatorna kivezetéssel, vákuumos elszívási lehetőséggel működik. Fogászati kezelőegységek a kezelés módja szerint általános kezelőegység : klinikai és általános fogászati ellátási célokra – fogorvosok számára Gyermek kezelőegység: színes és barátságos látványa csökkenti a gyermekek félelem érzetét és felkelti a gyermek érdeklődését, így megkönnyíti a gyermekek kezelését. Gyermek klinikákon / fogászatokon használatos. Ortodonciális kezelőegység – fogszabályzó szakorvos, dentalhigiénikusok munkájához felszerelt kezelőegység. Fogászati kezelőegységek mobilitás szerint Rögzített készülékek A hétköznapi életben legáltalánosabban a padlóhoz rögzített fogászati kezelőegységek használatosak. Mivel a rögzített székek műszaki ellátását (víz, elektromos áram) a fogászati rendelő padlójába építve vezetik, e készülékeket vagy közvetlenül a padló burkolatához csavarozzák, vagy egy telepítő talp közbeiktatásával ragasztják rá. Beépítettsége miatt nem cél a könnyű súly elérése. A tervezők a minőségi anyagok használatára és a stabilitás elérésére radikális súlycsökkentés nélkül törekedhetnek. Hordozható kezelőegységek A hordozható fogászati szék műszaki ellátó egységei maguk is hordozhatók, így a generátor és a víztartály is. Használata különösen praktikus a katonaság és mobil klinikák munkája során, ahol a fogorvosok mozgásképtelen betegeket látnak el lakóhelyükön. Hordozható kivitele folytán a gyártók törekszenek a könnyű súlyra, és optimalizált anyagfelhasználásra. A fogászati kezelőegység részei Kezelőszék: amelyben a páciens a fogászati kezelés során ül/fekszik, s így a fogorvos könnyen vizsgálhatja és kezelheti a páciens fogait. Orvosi lámpa: 5000 - 30 000 lux fényerővel és pontos fényszórási iránnyal világító operációs fényforrás, melynek segítségével a fogorvos a páciens szájüregét világítja be. Ma már létezik szenzoros, azaz érintés nélkül kézmozdulattal vezérelhető fogászati lámpa is. Vizesblokk: a fogászati kezelőegység vízellátását biztosító műszer szekrény általában a kezelőszék mellett. Az öblítő csésze mosásáról és a pohár töltéséről gondoskodik. A vizesblokkban található még a szeparátor, mely készülék szétválasztja a szájból elszívott levegőt és nedvességet. Elszívó rendszer: kompresszor, nyálszívó / exhaustor. A kompresszor termelte sűrített levegő segítségével az exhaustor/nyálszívó minden folyadékot és szennyezett levegőt eltávolít a szájüregből. Orvosi asztal: tartalmazza a 4-6 kézidarabot (fogorvosi eszközt) és műszer tálcát. A fogorvos ezek segítségével kezeli a fogakat. (Mikromotor, turbina, depurátor, kauter, puszter, polimerizációs lámpa, implant motor) Köznyelven ez a fúró, fogkő leszedő... A műszertálcán az előkészített, vagy a már használt eszközöket, anyagokat tárolhatja. Az orvosi asztalt fóliás, vagy érintőképernyős tasztatúráról (vezérlőpanelről) irányíthatja. Lábkapcsoló : a fogorvos lábbal működtetheti a fogászati kezelőegység különböző funkcióit (például a kezelőszék pozícióját, a kézidarabok forgási Sebességét ...), így szabadon, sterilen maradhatnak a kezei a páciens ellátása során. A fogászati kezelőegységek ma sosem látott tempóban fejlődnek, hogy a páciensek szájüregének egészségéről, kifogástalan esztétikájáról egyre gyorsabban gondoskodhassanak a fogorvosok. Gare de Chandieu - Toussieu Gare de Chandieu - Toussieu vasútállomás Franciaországban, Saint-Pierre-de-Chandieu településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lyon-Perrache-Grenoble-Marseille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Pilsach Pilsach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2212 fő (1987. május 25.). Hjon Bin Hjon Bin, születési nevén Kim Thephjong (Szöul, 1982. szeptember 25.) dél-koreai színész, a My Name is Kim Sam Soon és a Secret Garden című televíziós sorozatokkal vált ismertté. Élete és pályafutása Szöulban született, egy bátyja van. A Csungang Egyetemen végzett színházi szakon 2004-ben, majd 2009 óta ugyanitt tanul a mesterfokozat megszerzéséért. 2005-ben vált ismertté a My Name is Kim Sam Soon című televíziós sorozattal. 2008-ban a The World That They Live In főszerepét kapta meg. 2010-ben Tang Vej oldalán szerepelt a Late Autumn című filmben, ami egy 1966-os koreai film újradolgozott változata. A filmben nyújtott alakítása pozitív kritikai visszhangot váltott ki. Ugyanebben az évben kezdte el forgatni a Secret Garden című sorozatot, ahol egy arrogáns, gazdag cégtulajdonost alakított. A sorozat That Man című egyik betétdalát is ő énekelte, ami több koreai toplistát is vezetett. 2011-ben a Come Rain, Come Shine című filmje a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon debütált. 2011. március 7-én a színész megkezdte kötelező sorkatonai szolgálatát a phohangi haditengerészeti bázison. 2012. december 6-án szerelt le. Ópera (metróállomás) Ópera metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 2-es és 5-ös vonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 2-es metróvonal 5-ös metróvonal Ramal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Sol (Las Rosas, 2-es metróvonal) Callao (Alameda de Osuna, 5-ös metróvonal) Príncipe Pío (Ramal) Santo Domingo (Cuatro Caminos, 2-es metróvonal) La Latina (Casa de Campo, 5-ös metróvonal) MÁV 290 A Debreczen Zsuzsi gőzmozdony egy szertartályos keskeny nyomtávú mozdony volt a Debreceni Városi Erdei Vasútnál, DVEV (ma Zsuzsi Erdei vasút). A Debrecen-Guthi Vasúti Vállalat az 1882-ben megnyitott Debrecen-Nyírmártonfalvi 950 mm nyomtávolságú gazdasági vasútja üzeméhez beszerzett egy B tengelyelrendezésű szertartályos gőzmozdonyt. Zsuzsinak nevezték el. Később pályaszáma Debrecen I lett. A folyamatosan bővülő vonalon 1923-ban megindult a személyszállítás, bekapcsolva ezzel a kiterjedt nyírségi tanyavilágot az ország gazdaságába. A mozdonyt 1949-ben a pálya államosításakor átvette a MÁV, ahol 290.001 sorozat és pályaszámmal látták el. A Magyarországon egyedüli 950 mm-es nyomtáv sok gondot okozott a járművek üzemeltetése, karbantartása során az alkatrészbeszerzésben, ezért 1961-ben az egész pályát átépítették 760 mm-esre. Ekkor selejtezték a mozdonyparkot is. A Zsuzsi mozdony szétvágásra került és beolvasztották. Pandanus decastigma A Pandanus decastigma az egyszikűek (Liliopsida) osztályába, ezen belül a csavarpálma-virágúak (Pandanales) rendjébe és a csavarpálmafélék (Pandanaceae) családjába tartozó faj. Elterjedése Kizárólag Új-Kaledónia területén fordul elő, csak ezen a területen őshonos. Cologne (Lombardia) Cologne település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 7609 fő (2017. január 1.). Cologne Coccaglio, Erbusco, Palazzolo sull’Oglio és Chiari községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Királynék völgye 75 A Királynék völgye 75 (QV75) egy ókori egyiptomi sír a Királynék völgyében. Tulajdonosa a XIX. dinasztia idején élt Henutmiré hercegnő-királyné, II. Ramszesz egyik felesége. Ez a sír van a legközelebb a völgy bejáratához. Egy vonalban épült Ramszesz több lánya (QV68 – Meritamon, QV71 – Bintanath, QV73 – Henuttaui) sírjával. Champollion és Lepsius is említi, utóbbi 1-es számmal, és rövid leírást is ad róla. Valószínűleg az egyik utolsó sír lehet, amit II. Ramszesz uralkodása alatt dekoráltak. A „király leánya” cím gyakrabban fordul elő, mint bármelyik másik, valószínű, hogy a sír hercegnősírnak épült, és csak halálakor alakították át a királynéi címet is viselő Henutmiré számára. Lepsius, valamint Porter és Moss is ismeretlen királyné sírjaként említik. A sír leírása A sír egyenes tengelyű. Egy bejárati lépcső vezet egy kétoszlopos terembe, innen újabb lépcső vezet egy kisebb kamrán át a négyoszlopos sírkamrába. Díszítése rossz állapotban maradt fenn, de hasonló lehetett a XIX. dinasztia többi sírjáéhoz, és a Halottak Könyve jeleneteit ábrázolta. A kétoszlopos kamra oszlopai isteneket ábrázolnak, köztük Anubiszt és Hórusz-Inmutefet. A falakon istenek vonulása látható, valamint Henutmiré, amint áldozati asztal előtt ül. Az ezt követő kisebb kamrában Henutmiré isteneknek – Ré-Harahtinak, Ptahnak, Ízisznek, Ozirisznek, Hathornak és Anubisznak – áldoz. A sírkamrában Henutmiré a sólyom formában megjelenő Ré-Harahtit imádja, emellett temetkezési kellékek (bútorok, tükör, illatszeres edények) képe is látható. Emellett ábrázolják az adoráló Íziszt és Nebethetet, valamint páviánokat. Az oszlopok díszítésein Hórusz-Inmutef, Hathor, Ízisz, Ozirisz, Maat, Neith, Nebethut mellett a Nyugat-istennő, valamint Pe és Nehen lelkei is megjelennek. A sírt már az ókorban kirabolták. A Salt papirusz említi Panebet, az előmunkást, akit azzal vádoltak, hogy egy lúd modelljét lopta el a sírból, melyet meg is találtak a házában. A sírt a XX. dinasztia és a római kor idején is újrahasznosították; az egyik ilyen alkalommal aknát vájtak a két oszlopos kamra közti kisebb kamra aljába. Henutmiré koporsója alsó részét Harsziésze használta fel Medinet Habu-i temetkezéséhez. A szarkofágon Henutmirét király lányaként és talán király feleségeként említik (nehezen olvasható). Miroslav Stević Miroslav Stević (szerbül: Мирослав Стевић, Ljubovija, 1970. január 7. –) szerb válogatott labdarúgó, edző. A jugoszláv válogatott tagjaként részt vett az 1998-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Borussia Dortmund Német bajnok : 2001-02 Man Koordináták: é. sz. 54° 14′, ny. h. 4° 31′54.233333333333, -4.5166666666667 Man (manx nyelven Ellan Vannin) vagy Mann (Mannin) az Ír-tengeren fekvő sziget, a Brit-szigetek földrajzi középpontja. Nem része az Egyesült Királyságnak, viszont a brit koronafüggőségek közé tartozik. Az Európai Unió területének nem része, de vámterületének igen. Valaha önálló állam volt, a középkorban egy kelta királyság létezett a területén. Földrajz A sziget a Brit-szigetek, egy az európai kontinenstől északra fekvő szigetcsoport egyik tagja. A sziget az Ír-tengerben fekszik, nagyjából egyenlő távolságra Írországtól, Skóciától és Angliától. A sziget 48 km hosszú és 13–24 km széles. Teljes területe 572 km². A sziget északi és déli részén elhelyezkedő hegyeket a középső völgy választja el. A legészakibb rész kivételesen sík, aminek nagy része a jégkorban lerakódott, Nyugat-Skóciából származó üledék. Ezekből alakult ki idővel Port of Ayre kavicsos tengerpartja. Csak egy olyan csúcs van, aminek a magassága meghaladja a 600 métert, ez a 621 méter magas Snaefell. Egy régi mondás szerint innét körülnézve az ember hat királyságot lát. Ezek maga Man sziget, Írország, Skócia, Anglia, Wales és a mennyország. Egy másik monda szerint van egy hetedik királyság, Neptun királysága, a tenger. Történelem Őslakói kelták (gaelek) voltak. A 9. században norvég vikingek hódították meg a szigetet, és a szomszédos Hebridákkal és más kisebb szigetekkel közös birtokként uralták. A szigetek urai előbb a dublini viking királyok, majd az Orkney-szigeteken székelő viking királyok hűbéresei voltak. 1079-től Godred Crovan, a szigetek ura a Man sziget és a Hebridák királyaként önállósította magát („Man és a Szigetek királya”, latinul Rex Manniae et Insularum). Utódai a távoli norvég királyok névleges fennhatóságát elismerve, de továbbra is királyokként uralkodtak. 1164-től a királyság két külön királyságra vált szét, a sziget uralkodói ettől kezdve csak mint a Man sziget királyai kormányoztak. A szigetet 1266-ban Norvégia eladta Skóciának, a 14. században pedig angol fennhatóság alá került. 1504-ben végleg megszüntették a Man sziget királya már régóta csak névleges címét. Ezután sokáig Salisbury és Derby grófjai (earl) birtokolták a szigetet a Man sziget lordjaiként, míg 1765-ben megvásárolta a brit parlament. Azóta közvetlenül a brit korona alá tartozik, de a londoni Parlamenttől független; saját helyi parlamentje, az ezeréves Tynwald (a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő országgyűlése) belügyekben teljes önállósággal van felruházva. Lásd még: A Man sziget és a Hebridák uralkodóinak listája A Man sziget királyainak listája A Man sziget lordjainak listája Népcsoportok A sziget lakói az ún. manxok (kelta leszármazottak). Gazdaság A mezőgazdaságon belül a földművelés ( árpa , zab , búza , burgonya , zöldségfélék) a belső igényeket elégíti ki, míg az állattenyésztés ( szarvasmarha , juh , baromfi ) és a halászat termékeiből kivitelre is jut. Bevételeinek zömét az idegenforgalom , az offshore banki szolgáltatások, a könnyűipar, és az újabban megtelepedett mikroelektronikai ipar adják. A szigeten gránitot és ólmot bányásznak. Az egy főre jutó GDP 18 800 USD ( 1999 ). Közlekedés Közutak hossza: 1107 km Vasútvonalak hossza : 67 km Repülőterek száma: 1 Kikötők száma: 4 Híres lakói A Bee Gees mindhárom tagja ( Barry , Robin és Maurice ) a szigeten született. Nigel Mansell , volt Formula–1 és IndyCar Series versenyző Floridából való hazaköltözése után választotta lakhelyéül. Jeremy Clarkson , újságíró – Top Gear . Sir Norman Wisdom, komikus és színész. Neil Hodgson, Superbike és World Superbike bajnok 2003. Justin Jackson, profi labdarúgó, Bolton Wanderers, Halifax Town, Rushden and Diamonds, Doncaster Rovers, Morecambe. Rick Wakeman , a Yes billentyűse. Alan Warner, multimilliomos novellista és forgatókönyvíró. Egy világítótoronyban él a sziget északi részén. John Rhys-Davies , a Gyűrűk Ura Gimlije. Andy Kershaw, BBC Radio műsorvezetője. Mark Cavendish , profi kerékpáros. Gerald Gardner , a Wicca vallás alapítója itt vezette élete végéig boszorkánymúzeumát. Samantha Barks , angol színésznő. Érdekességek Zászlaján is látható a címeralakja, a közös „tőből” induló 3 hajlított láb lovagi páncélban. A manx fajtájú, vagy Man-szigeti macska teljesen (anatómiailag is) farok nélkül születnek, és a mellső lábaik feltűnően rövidebbek a hátsóknál, ami kissé nyúlszerű mozgást eredményez. Régi mondás, hogy a Snaefell csúcsáról körbetekintve hét királyságot láthat maga körül az ember: először is magát a Man Királyságot, aztán Írországot , Skóciát , Angliát , Walest valamint az eget és a tengert… (az említett országok partjai mind látótávolságra vannak). A szigeten saját fontot használnak. A Man szigeten nincs előírt maximális megengedett sebesség a közutakon. Így mondhatni a gyorshajtás ismeretlen fogalom. Angliában a közutak autóverseny céljára történő lezárása törvényi akadályokba ütközött, de Man szigeten – egy korábbi törvény értelmében - lehetséges volt, így az angol raliversenyzés gyorsasági szakaszait hagyományosan itt rendezték. Minden évben itt rendezik meg a Man-szigeteki Tourist Trophy („The TT”) motorversenyt. (12201) 1981 ED12 A (12201) 1981 ED12 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 1-jén. 159 Aemilia A 159 Aemilia a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry, Paul fedezte fel 1876. január 26-án. 21728 Zhuzhirui A 21728 Zhuzhirui (ideiglenes jelöléssel 1999 RH136) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. szeptember 9-én. 640-es évek Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek – 680-as évek – 690-es évek Évek: 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 Estádio D. Afonso Henriques Az Estádio D. Afonso Henriques egy labdarúgó-stadion Guimarãesben, Portugáliában. A stadion a Vitória SC nevezetű helyi csapat otthonául szolgál. A 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság egyik helyszíne volt. Befogadóképessége 30 165 fő számára biztosított, amely mind ülőhely. A Benfica magyar labdarúgója, Fehér Miklós ebben a stadionban lett rosszul és esett össze 2004. január 25-én egy Guimarães–Benfica mérkőzésen. Többször is megpróbálták újraéleszteni, de később a kórházba szállítást követően elhunyt. Csiba prefektúra Csiba prefektúra Japánban a Csendes-óceán partján található. Kantó régió és a Nagy Tokiói Agglomeráció része. Etimológia Csiba prefektúra, ��� (Csiba-ken) japán neve a � (csi) vagyis az ”ezer”, és a � (ba) ”levél” karakterekből áll. A nevét a Taira klán egy csoportja adta, mikor a Heian-korban letelepedtek a mai Csiba területére. A Tairák ezen csoportja felvette a nevet, és ők váltak a Csiba klánná, és egészen az Azucsi-Momojama korszakig ők uralták a területet. A régió csak 1873-ban kapta meg a város nevét, a korai Meidzsi-korban amikor a Csiho Kangai Kaigi (��� ��) ülésén döntöttek Japán helyi és regionális közigazgatásáról. Földrajz Csibát északról Ibaraki prefektúra, a Tone folyónál, nyugatról Tokió és Szaitama prefektúra az Edo folyónál, keletről a Csendes-óceán, és délről pedig a Tokiói-öböl övezi. A prefektúra nagy része a Bósó-félszigeten helyezkedik el, mely földrajzi adottságai miatt kiváló rizstermelő terület. A keleti parton lévő Kudzsukuri-alföld kifejezetten jól termő terület. Leglakottabb területei északnyugaton helyezkednek el, melyek a Kantó régió részeként kiterjednek Nagy Tokiói Agglomerációig és Szaitamáig. A Kurosio folyó Csiba közelében folyik, ami viszonylag meleg teleket, és hűvösebb nyarat biztosít a területnek, mint amilyen a szomszédos Tokióé. Városok 36 város található ebben a prefektúrában. Nemzeti parkok 2012. április elsején a prefektúra egész területének hat százalékát nemzeti parknak nyilvánították. -Szuigo-Cukuba Nemzeti Park (1953) -Minami Bósó Nemzeti park (1953) Történelem Korai történelem Csiba prefektúra már a prehisztorikus időkben is létezett, a Dzsómon-kori leletek az egész régióban fellelhetőek. Régészeti feltárások alkalmával ezeken a területen találták meg a legtöbb Kaizuka kagylóhalmot (��) Japánban, ami bizonyítja, a régió magas lakottságát, és a gazdag tengerészeti kultúrát a Csendes-óceánnál, a Tokiói-öbölben. Aszuka és Nara kor Az Aszuka-korban (538-710), a Taika-reform alatt (654) mai Csiba prefektúra közigazgatási struktúrája jelentősen megváltozott. A történelmi tartományt, amit Fuszának hívtak, és nagyjából a mai Csiba és Ibaraki prefektúrát fedte le, kettéválasztották. Így jött létre északon Simósza tartomány (Simofusza néven is említik), illetve Kazusza tartomány délen. A Csiba prefektúra déli részén fekvő Ava tartomány, 718-ban vált el Kazusza tartománytól. Ezek a közigazgatási egységek léteztek a területen míg meg nem szüntették, és be nem olvasztották Csiba prefektúrába a Meidzsi-restauráció után. A központi kormány, minden tartományba létrehozott egy Kokubundzsit, vagyis tartományi templomot. Heian kor A császári udvar folyamatosan terjesztette ki a hatalmát a három tartományra a Nara (710-794) és a Heian-korban (794-1185). Feudális birtokokat építettek ki a három tartományban, valamint a régió fontos adóbevételi, mezőgazdasági és sok más egyéb forrásává vált a fővárosnak, Kiotónak. A Heian-kor haladtával a Kokusi tartományi kormányzók a kiotói központi kormányzástól független katonai erőt jöttek létrehozni. A Csiba-klán teljes mértékben felbontotta szövetséget a császári udvarral, és közreműködött a Kamakura-sógunátus alapításában. Modern kor Csiba prefektúrát 1873. június 15-én alapították Kiszarazu és Inba prefektúrák egyesülésével. Az 1923-as Nagy kantói földrengés hatalmas pusztítást okozott a prefektúrában, nevezetesen, a Bósó-félsziget legdélebbi részein, ahol 1300 fő halt meg. A prefektúra Tokióval határos területein hatalmas volt a pusztítás, illetve Funabasi, Icsikava és más földrengés sújtotta területeken a káoszidőszakban a koreaiak és más kisebbségiek elleni erőszaktevések száma megnőtt. Számos Koreai halt meg a Jacsijo szomszédságában zajló zavargások miatt, akiknek emlékére tornyot emeltek 1972-ben, a jacsijodai állomás közelében. Csiba prefektúra militarizációjára az Orosz-Japán Háború időszakában került sor (1904-1905). Tengerparti erődítmények épültek a Tokiói-öböl mentén, egészen a mai Tatejama területéig, hogy megvédjék a fővárost a támadásoktól. Az 1930-as években prefektúra az északi és a központi területe széles körű katonai termelés központja lett, így a legtöbb katonai bázist és erődítményt a prefektúra tengerparti területeire telepítették. Miután az Amerikai Egyesült Államok átvette a hatalmat Szaipan, a prefektúra egy északi területe felett, Csiba és Csósi területét bombázni kezdték. A prefektúra északi, iparosított területeinek nagy része elpusztult. Az Egyesült Államok két megszállást is tervezett 1946 márciusában Tokió ellen. (Operation Coronet és Operation Downfall) Azonban a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadást követően Japán megadta magát 1945-ben, így a tervezet soha nem valósult meg. A háború utáni időszak Japán megszállása után (1945-1952) Csiba prefektúra amerikai kezekbe került, akik Csiba város parlamentjének második emeletét nevezték ki központjuknak. A prefektúra számos városát , köztük Csósit északon és Tatejamát délen megszállási bázisokként használták. A gazdag mezőgazdasági területek a prefektúrában, valamilyen szinten megvédték a népet az ételhiánytól és az éhezéstől a háború után. Az ipari terjeszkedést gondosan megtervezték északon, és az egész prefektúrára vonatkozó mezőgazdasági földreformot hoztak létre. A Keijo ipari övezet Csiba prefektúra nyugati partja mentén elhelyezkedő kisebb ipari területeket összefogásával jött létre, és maradt fent, mint Japán egyik legfontosabb nehézipari előállítója. Az északkeleti városok, amik Tokió határának közelében helyezkedtek el, vasútvonallal lettek összekötve, így kialakult és azóta is fennmaradt egy úgynevezett ingázó közösség. A Narita Nemzetközi Repülőtér 1978-ban nyitotta meg kapuit azzal a céllal hogy a zsúfolt Tokiói Nemzetközi Reptér (Haneda Reptér) munkáját segítse. A nemzetközi légiforgalom nagy része Csiba prefektúrán keresztül érkezik Japánba. Jelentős bevételi forrást jelent a Nagy Tokiói Agglomeráció mezőgazdasági termékekkel való kiszolgálása, különös tekintettel a rizsre és a különböző zöldségekre. A prefektúra középső és déli területein jellemző volt az elnéptelenedés, és a népesség északkeletre vándorlása, Japán urbanizációs folyamatainak köszönhetően mely a 21. században is folytatódott. A 2011-es tóhokui földrengés és árvíz A 2011-es tóhokui földrengés olyan távoli területeket is sújtott mint Csiba prefektúra. Habár a kevesebb pusztítás történt, és kevesebb emberi élet veszett oda, mint Tóhoku régióban. Csibában mindössze húsz ember vesztette életét , és ebből tizenhárom Aszahiból, ahol a cunami partot ért. A földrengés következtében kigyulladt egy olajfinomító Icsiharában. A hatalmas folyékony kőolajat tároló tartályok március 11-től egészen március 21-ig folyamatosan égtek. A talajfolyósodás a prefektúra nyugati és északi részén nagy károkat okozott Csiba, Funabasi, Narasino, de legfőképpen Urajaszu városában. A lakott területek maradandó károkat szenvedtek a talajfolyósodás és a radioaktív szennyezés miatt, így Csiba lakossága 1920-óta először zuhanni kezdett. Gazdaság Ipar Csiba ad otthont Japán egyik legnagyobb ipari területének. A második világháborút megelőzően a prefektúra vezető iparága a malátaipar volt, és fő termékük a szójaszósz, a szaké és a mirin (édes főzéshez való szaké) volt. A feldolgózóipar a világháború után jelentősen kibővült. Csiba prefektúra lett a székhelye a Kavaszaki acélgyárnak 1950-ben. A prefektúra ma hatodik a Japánban az ipari termelés tekintetében, melynek nagy részét a kőolaj, vegyi anyag és acélkitermelés, valamit a gépgyártás adja ki. Ezek az iparágak a terület exportjának a negyvenöt százalékát teszik ki. Mezőgazdaság Csiba büszkélkedhet Japán második legmagasabb mezőgazdasági hozamával is. Ezen kívül egyedül Hokkaidó termel több mezőgazdasági terméket. Az ország földimogyoró állományának hetvennyolc százalékát itt termelik, ez a prefektúra specialitása. Csiba vezető még számos zöldség termesztésében, mint például a répa, káposzta, paradicsom, spenót daikon retek, negi hagyma, naspolya, és nasi körte, melynek kétszáz évre visszamenő hagyománya van a prefektúrában. A nemzet második legnagyobb kukorica kitermelője. A rizs és a nori termesztése is nagy mennyiségben van jelen a területen. Demográfia Csiba az egyik leggazdagabb prefektúra, az erős ipari és kereskedelmi szektorainak köszönhetően. Az éves GDP 3,1 millió Yen /fő, az ötödik legmagasabb az országban. A népesség 70%-a a szolgáltatóiparban, 25%-a iparban és 5%-a mezőgazdaságban dolgozik. Konyha A tradicionális csibai étrend alapvetően nem különbözik Japán többi részétől, azonban fellelhető egy-két egyedi fogás is. Ezen a környéken például jellemző, hogy a miszót nem szójababból, hanem földimogyoróból készítik. Jellegzetessége még a Takenoko (���), vagyis az egészben leszüretelt bambuszrügy, melyek nyersen is fogyasztanak. Nevezetes ételeik közé tartozik a Futomaki (��) (vagy futomakizushi), ami szó szerint egy "kövér tekercs” ahogy a neve is mondja. Ez a maki szusi egy nagyobb változata, melynek átmérője akár tíz centiméteres is lehet. Ezeket gyakran díszítik virágmintával vagy kandzsikkal. Vanja Milinković-Savić Vanja Milinković-Savić (szerbül: Вања Милинковић-Савић; Ourense, Spanyolország, 1997. február 20. –) szerb labdarúgó, az olasz Torino játékosa. Édesapja, Nikola Milinković és bátyja, Sergej Milinković-Savić szintén labdarúgók. A szerb korosztályos válogatottak színeiben részt vett a 2014-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságon és a 2015-ös U20-as labdarúgó-világbajnokságon, utóbbin aranyérmet nyertek. Zsiráf A zsiráf (Giraffa camelopardalis) Afrikában élő párosujjú patás emlősállat, a legmagasabb és leghosszabb nyakú szárazföldi élőlény. A szavannák lakója az ókortól kezdve kedvelt attrakció volt – Rómában először Julius Caesar mutatott be zsiráfokat az amfiteátrumi játékokon – és ma is népszerű szafarikon és állatkertekben. Neve arab eredetű, olasz közvetítéssel jutott el a magyarba a késő középkorban. A tudományos nevében szereplő camelopardalis a faj addig használt nevére, a görög kamélopardaliszra („tevepárduc”) utal. A zsiráf Büzantioszt, aki az első ókori híradást adta a különös állatról, a magassága miatt a tevére emlékeztette, a bőre mintázata pedig a párducéra hasonlított. A magyar nyelvújító mozgalom lázában tízezer új szót alkottak, a zsiráf neve is sorra került és a „foltos nyakorján” nevet kapta a nyelvújítóktól, de ez a nyakatekert elnevezés rövidesen kikopott a használt nyelvből és a zsiráfnak megmaradt a ma is használt elnevezése. Alfajai A hajdan széles körben elterjedt zsiráf élőhelye ma elszigetelt foltokból áll, amelyeken a tudósok eddig 9 alfaját írták le. Angolai zsiráf (Giraffa camelopardalis angolensis) – Délnyugat-Afrika ( Botswana , Namíbia ) Szudáni zsiráf (Giraffa camelopardalis antiquorum) – Közép-afrikai Köztársaság , Csád Núbiai zsiráf (Giraffa camelopardalis camelopardalis) – Szudán , Etiópia Csádzsiráf (Giraffa camelopardalis peralta) – Kamerun , Togo , Niger , Mali Fokföldi zsiráf (Giraffa camelopardalis giraffa) – Dél-afrikai Köztársaság (visszatelepített), Mozambik (?), Zimbabwe Recés zsiráf (Giraffa camelopardalis reticulata) – Szomália , Etiópia , Kenya Rotschild-zsiráf (Giraffa camelopardalis rotschildi) – Kenya , Uganda , Szudán Maszáj zsiráf (Giraffa camelopardalis tippelskirchi) – Kenya , Tanzánia Thornicroft-zsiráf (Giraffa camelopardalis thornicrofti) – Zambia Elterjedése A zsiráfok eredetileg számos helyen megtalálhatóak voltak a Szaharától délre, de már csak szigetszerű populációi maradtak fenn (ld. feljebb). A faj száraz szavannák lakója, előfordulása nagyban függ az akáciáktól, amelyek levelei egyik fő táplálékát képezik. Az itatóktól kevésbé függnek, mivel elég ritkán isznak. Megjelenése A zsiráf a világ legmagasabb állata: a bikák szarvainak csúcsa akár 5,7 méterre is lehet a talaj felett, marmagasságuk pedig 3,3 méter. Mindez a rendkívül hosszú – de a többi emlőshöz hasonlóan csupán 7 csigolyából álló –, 2,4 méteres nyakának és hosszú lábainak köszönhető. A zsiráf fara látványosan alacsonyabb a maránál, vérszívók elleni legyezőként szolgáló, fekete pamacsban végződő farka 76 és 101 centiméter között mozog. Nyelve is rendkívül hosszú, mintegy 45 centiméteres: az ügyes eszköz a zsiráf számára is magas falatok megragadására és letépésére kiválóan alkalmas. A nemek színezetüket tekintve egyformák, de a tehenek kisebbek kb. 0,7–1 méterrel. A bikák testtömege elérheti az 1930 kilogrammot, a nőstényeknél azonban legfeljebb 1180 kilogrammot mérnek. Az újszülött zsiráf két méter magas, testtömege pedig 50–55 kilogramm. Minden zsiráf minden példánya foltos, de a szőrzet színezete, a foltok méretei és kontúrjai alfajonként, a mintázat pedig egyedenként változik. Az alapszín lehet homokszínű, világosbarna vagy sárgás, míg a foltok a sárgától a gesztenyevörösig, illetve a szabálytalantól a szögletesig változhatnak. A zsiráfszarvak a koponya bőrrel burkolt csontkinövései. Számuk alapvetően kettő, de a homlokrész dudorján nőhet egy, az eredeti szarvak mögött pedig egy újabb pár, kisebb szarv. A több szarv az idős bikák sajátossága. Életmódja Táplálkozása A faj nappali életmódot folytat, de csak a hűvösebb reggeli és esti órákban aktív, ilyenkor táplálkozik és iszik. Éjszaka többnyire állva, de olykor fekve, fejét mindig az egyik hátsó lábán nyugtatva alszik, amikor nyaka szép ívet alkot. A nappal meleg óráit kérődzéssel tölti. Kérődzésre bármikor sor kerülhet, pihenés vagy menet közben is, hogy elősegítse a maximális tápanyag-felhasználást. Számos növény szerepel étrendjükben, így akáciák és mimózák. Az akácia tüskéit fogaival töri szét, így nem okoznak kárt szájüregében. A zsiráfok a növények leveleivel, virágaival és terméseivel táplálkoznak, amit ásványi anyagokért olykor némi földdel egészítenek ki. Gyomruk négy részből álló kérődzőgyomor. Egy kifejlett, ereje teljében levő bika naponta akár 66 kilogramm zöldtakarmányt is elfogyaszthat. A bikák többnyire kinyújtózva, a lehető legmagasabbról szerzik táplálékukat, míg a válogatósabb tehenek test- és térdszinten legelnek. Ivásra ritkán kerül sor, ilyenkor a zsiráf meglehetősen védtelen, mivel kénytelen szétterpeszteni lábait, hogy elérje a víztükröt, így nem tud gyorsan menekülni vész esetén. Társas élete A zsiráfok társas állatok, de kis létszámú, átlagosan 10–20 egyedet számláló csordáik meglehetősen lazák és instabilok, és összetételük is igen vegyes lehet nem és kor szempontjából. Emellett magányos állatokkal is találkozhatunk. Csendes állatok, kommunikációjuk többnyire infrahangok segítségével történik, bár vész esetén köhögő, horkantó vagy sípoló hangot is kiadhatnak. A kicsik mekegnek. A csapatokat a magasságból adódó kiváló látás segíti megvédeni, ugyanis nagy távolságokból észreveszik egymást és a fenyegető veszélyt. A bikák dominancia-kérdésekben látványos nyakharcot vívnak. Ilyenkor a két vetélytárs szembehelyezkedik egymással, mereven állnak a lábaikon, majd lépésben elindulnak egymás felé. Előrenyújtott, vízszintes nyakuk végül összeér, ilyenkor összedörzsölik, és amennyire lehet, körbefonják őket, aztán egymásnak feszülnek. Az erőpróbák mellett előfordul, hogy egymás mellett állva nyakukkal ellenfelük hátát, nyakát vagy farát próbálják megütni. Az elég erős csapás komoly sérülést is okozhat, vagy ledöntheti a szenvedő alanyt a lábáról. Nem csak egymás között kerülhet sor harcra. A kifejlett zsiráfokra csak egy oroszlánfalka jelenthet veszélyt, de a nagymacskák ritkán próbálkoznak: az áldozat rúgása halálos erejű is lehet. Emellett elkapni sem könnyű, mivel a zsiráf kitartó és gyors futó: sebessége a 32–60 km/h-t is elérheti. Kicsiny csapatokban járnak, egy hímhez egy vagy két nőstény, valamint azok borjai tartoznak. Szaporodása A hím zsiráfok a párzás előtt megállapítják, hogy a kiválasztott nőstény fogamzóképes állapotban van-e. Ennek érdekében a hím a nőstény hátsó felét lökdösi a fejével, amire az vizeletet ürít. A vizeletet a hím megkóstolja, és ennek alapján képes meghatározni a nőstény szexuális státusát. Ha úgy találja, hogy az ösztrusz állapotában van, akkor udvarolni kezd neki: szorosan követi, míg a nőstény hajlandónak nem mutatkozik a párzásra. A zsiráfok párzása az esős évszakra esik, míg a kb. 457 napos vemhességet követően az utódok a száraz időszakban, május–augusztus között jönnek világra. Az ellésre állva vagy menet közben kerül sor, így a borjúk életüket egy kb. 2 méteres zuhanással kezdik. Az esetek elsöprő többségében egyetlen utód születik, de ikerellésre is volt már példa. A kiszsiráf már 15 perces korában képes felállni, ennek ellenére az első hetet rejtőzködve tölti a talajon fekve. Az anyaállatok ilyenkor nem távolodnak el túlzottan tőlük, óvják és szoptatják kicsinyeiket. A borjakat szüleik „óvodákba” tömörítik, így módjuk adódik nagyobb utak megtételére is evés vagy ivás céljából. Az anyaállatok eközben felváltva figyelik a kicsinyeket, esténként pedig visszatérnek szoptatni. Az elválasztásra 12–16 hónaposan kerül sor, bár a bikák általában korábban (12–14 hónaposan) önállósodnak. A fiatal nőstények előszeretettel maradnak anyjuk csordájával, az ivarérettséget pedig 3–4 évesen érik el. Kb. egy évre rá szaporodnak először, bár állatkertekben mindez sokkal hamarabb bekövetkezhet. A magányos kóborlásra hajlamos bikák 4–5 évesen válnak ivaréretté, de 7 éves koruk előtt ritkán nemzenek utódot: ehhez ugyanis ki kell vívniuk a domináns státuszt egy saját csordában. A faj átlagéletkora a vadonban 10–15, fogságban 20–25 év. Védettsége A zsiráfokat kezdettől fogva vadászták húsukért és erős, sok célra felhasználható bőrükért. Az orvvadászat ma is fenyegeti a fajt, hasonlóan az élőhely beszűküléséhez és az emberi tevékenység kiszélesedéséhez. Elsősorban a nyugat-afrikai populációk vannak veszélyben, a többi alfaj jövője biztosítottnak tűnik, a Dél-afrikai Köztársaságba például sikeresen visszatelepítették a zsiráfokat. (2016 decemberében fölkerült a fenyegetett fajok közé) FK Napredak Töröktopolya Külső hivatkozások a Club személyes kártyája srbijasport.net a Club nem hivatalos oldala mojklub.rs 1970-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság Az 1970-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságot Bécsben, Ausztriában rendezték március 14. és március 15. között. Ez volt az 1. fedett pályás Eb, előtte fedett pályás atlétikai játékok néven rendeztek hasonló versenyeket. A férfiaknál 13, a nőknél 9 versenyszám volt. A magyar sportolók eredményei Magyarország az Európa-bajnokságon 8 sportolóval képviseltette magát. Éremtáblázat (A táblázatban a rendező nemzet eltérő háttérszínnel kiemelve.) Érmesek WR – világrekord CR – Európa-bajnoki rekord AR – kontinens rekord NR – országos rekord PB – egyéni rekord WL – az adott évben aktuálisan a világ legjobb eredménye SB – az adott évben aktuálisan az egyéni legjobb eredmény Villamejil Villamejil település Spanyolországban, León tartományban. Lakosainak száma 704 fő (2017). Földrajza Villamejil Villaobispo de Otero, Magaz de Cepeda, Quintana del Castillo és Benavides községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Szaitz Leó Antal Mária Máriafi Szaitz Leó Antal Mária, névváltozat: Szaicz (Szaic) Leó (Kismarton (Sopron megye), 1746. február 15. – Eger, 1792. július 30.) szervita rendi szerzetes. Élete Kismartonban született betelepedett német szülőktől, akik fiukat magyarnak nevelték és magyar ruhában járatták. 1763-ban Bécsben tanult bölcseletet; Makó Pál, Jaszlinszky András, Muszka Miklós, Prileszky János és Schmitth Miklós is tanárai voltak. Amint elvégezte iskoláit, 1764. június 2-án Jeutendorfban belépett a szerviták közé. 1769. február 18-án szentelték pappá. Bécsben ismerkedett meg Bessenyeivel; ez és a magyar testőrök sokat hatottak szabadelvű szellemére és írói munkálkodására. Miután Bécsben és Langeckben a lelkek gondozásával foglalkozott, óhajtása szerint 1772-ben rendjének Magyarországon levő lorettói házának tagja lett. 1773. május 25-től prokurátor volt Egerben. 1776 tavaszán Vátra ment, ahonnét 1779-ben ismét visszatért Egerbe és itt maradt egészen haláláig. Kazinczy Ferenc 1789. október 22-én meglátogatta őt Egerben és később "szép magyar tollú s magyar történeteinkben igen járatos polemistának" nevezte. A jozefinista törekvések egyik legelszántabb ellenfele volt, latin és magyar nyelven is igyekezett a katolikus magyarságot öntudatra ébreszteni. Ellenfelének gyengeségeit gyakorta gúnyosan támadta, akárcsak jozefinista hajlandóságú paptársait. Márvány emléktáblája korábban az egri szervita kolostor utcai homlokzatán állt, a róla elnevezett utca felől, a Fájdalmas Anya-kegytemplom mellett. Álnevei: Máriafi István, Kalapácsics György, Magyar Dániel. Főműve az Igaz magyar. Írá Máriafi István Párisban és Berlinben. (Négy rész, a kiadás helyének megjelölése nélkül, 1785–1790. A fő cím mellett kötetenként kissé változó alcímekkel). Emlékezete Egerben utca viseli a nevét (Szaicz Leó utca). Munkái A B. Szűz Mária ünnepeinek szenteléséről. Buda, 1784. Igaz Magyar. Az-Az Az Igaz Magyaroknak Máriához az ő Nagy Aszszonyokhoz és Nagy Pátrónájokhoz való különös ájtatosságáról és a mostani ujságokról általlyában. Írá Máriafi István Párisban és Berlinban, 1785. C. positiones ex jure hungarico-canonico, quas sub praesidio S. Stephani etc. ex ejus libris decretalium in corpore juris hungarici continentis, publice propugnondas suscepit F. Emericus Istvánfi. Romae, 1787. (Augsburgban nyomtatta). Igaz Magyar, Vagy-Is: Az Igaz Magyaroknak Máriához, Ő Nagyasszonyokhoz és Nagy Pátrónájokhoz való különös áhétatosságáról és a mostani ujságokról. II. Rész, mely szóll Szt. Istvánrúl, és egy kicsinyt a régi s mostani Szent István tagadókrul is. Írá Máriafi István. Párisban és Berlinben, 1788. A kis magyar frázeológyia. Közrebocsáta Máriafi István. Pozsony, 1788. Az Igaz Magyarnak III. része. Szent István a magyaroknak igazi megvilágosítója. Írá Máriafi István. Itt, 1789. Más-Is Igaz Magyar. Írá Kalapátsits György. Mohilóban. 1789. Positiones 101 de famoso conventu Gallicano 1789. Hely n. Az Igaz Magyarnak IV. és talán utolsó része, melly szóll az igaz magyaroknak második tzimeres tökélletességérül. Irá Máriafi István. Itt 1790. Micsoda vallású volt Szent István király? Hely n., 1790. Igen rövid megjegyzések, a mellyek ezen felséges magyar haza ide Budára 1790-ik esztendőben összve gyülekezett tekintetes státusi, és rendeinek bémutattattak a végett, hogy a felséges hazát törvényes kötelességére emlékeztesse: Igaz Hazafi Magyar Dániel. Budán júl. 15. 1790, Hely n. Articuli Apologetici dec. de Rosario et XX de Patrona Regni Hungariae. 1790. Szolga Marianus. (Valószinűleg Egerben nyomtatták). Responsum latinum Delarvantis Anti-Trenki-i ad Responsum germanicum Delarvati Trenkii. 1790. (Névtelenül). Sera Trenki-i Poenitudo feriaque libellorum infamium retractatio. 1790. (Névtelenül). Kurze unparteiische Vertheidigung der edlen Ungarn wider ihre Beneider und Verläumder. Pest, 1790. (Névtelenül.). Vexatio dat intellectum episcopis Hungariae, seu jura episcopalia secundum textum juris hungarici... (Pest), 1790. (Névtelenül). Der entlarvte Trenk, aus eines Ungarischen Patrioten Feder und Herzen. Pesth, im August 1790. (Névtelenül). Die verlarvten Feinde der Kirche, und des Staates, Entlarvt von L. Fr. Fiedenlieber. Eine Belehrung für Trenks Anhänger in Ungarn. Pressburg, 1790. Az oroszlány revántsot ád a Nyájas Múzsának. Leopolisban 1790. (Felelet Nagy János szanyi plébánosnak ezen versezetére: Az oroszlány és a Nyájas Múzsa.) (Névtelenül). Barátságos Válasz az Igaz katholikus Magyar nevezete alatt a Magyar Dánielnek rövid megjegyzéseire adatott feleletre. 1791. Hely n. (Névtelenül). A Trenk mérő serpenyőjének öszve-törése. Az-az felelet azokra a hazug vádakra, mellyekkel Trenk a papságot az egész világ előtt igen méltatlanul terhelte . Pest, 1791. (Névtelenül). Magyar és Erdély-országnak rövid ismérete, melly e két országnak mind világi, mind egyházi állapottyát szem eleibe állíttya. Pest, 1791. Online Der Kampf mit dem Waldschnepf oder die Wiederlegung der Antwort an den elenden Entlarver des Trenk. Zum Vergnügen der beleidigten und richtig abwägenden Welt. Si tacuisses philosophus mansisses. 1791. Hely n. (Névtelenül). Magyar és Erdélyországnak mind világi mind egyházi történetei, mellyeket rövid sommába foglalt és a mostani időkhöz alkalmaztatott Egy szabadon Gondolkozó Hazafi Pesten 1793. Huszonöt esztendőre szegődött házi s mezei szolga, avagy az astronomiai tudomány szerint a csillagoknak és több égi testeknek 25 esztendős kalendárium formában való rövid leírása, a hol is hóról-hóra mindenikében egész esztendő által előfordulandó házi s mezei munkák és némely közdolgok a régieknek figyelmes vigyázatokból megemlíttetnek. Vácz, 1797. (Névtelenül). Kézirati munkáit felsorolja Leskó József (Szaicz Leó a katholikus újságírás magyar úttörője. Bpest, 1898.). Aizarnazabal Aizarnazabal település Spanyolországban, Gipuzkoa tartományban. Aizarnazabal Aia, Zarautz, Zestoa, Zumaia és Getaria községekkel határos. Lakosainak száma 773 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Elena, Avalor hercegnője Az Elena, Avalor hercegnője (eredeti cím: Elena of Avalor) 2016-ban indult amerikai televíziós 3D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet 2016. július 22-étől vetítenek az amerikai Disney Channel-ön. A sorozat egy latinamerikai („Latina”) hercegnőt és a családját mutatja be. Magyarországon 2016. október 29-én mutatta be a Disney Channel. Magyar változat A szinkront a Disney Channel megbízásából az SDI Media Hungary készítette. Magyar szöveg: Liszkay Szilvia Dalszöveg: Szente Vajk Hangmérnök: Böhm Gergely Vágó: Pilipár Éva Gyártásvezető: Rácz Gabriella Szinkron- és zenei rendező: Nikodém Gerda Produkciós vezető: Máhr Rita Roswell (Ohio) Roswell egy amerikai település. Ohio államban, Tuscarawas megyében található. A 2000-es népszámlálási adatok szerint 276 lakója van. Földrajzi elhelyezkedés Roswell az északi szélesség 40°28'29", a nyugati hosszúság 81°21'1" fokoknál fekszik (40.474683, -81.350187). A település területe 0,7 km², mely teljes egészében szárazföld. Demográfia A 2000. évi népszámlálási adatok szerint a 276 lakó, 91 háztartásban, 72 családban él. A népsűrűség 394,7 fő/km². 98 lakóépület fekszik Roswellben, ezek átlagos sűrűsége 140,1 épület/km². A rasszok szerinti csoportosítás alapján a lakók 99,28%-a fehér, 0,0%-a afroamerikai, 0,0%-a amerikai indián, 0,0%-a ázsiai, 0,72%-a óceániai, 0,0%-a egyéb, 0,0%-a kettő, vagy több és 0,0%-a a latino rassz tagja. Roswellben 91 háztartás található, melyek 48,4%-ában él 18 éven aluli személy, 65,9%-uk házas, 5,5%-uk él házastársi kapcsolatban gyermek nélkül, és 19,8%-uk nem családos. 15,4%-uk él élettársi kapcsolatban és 5,5%-uk egyedülálló, 65, vagy annál idősebb polgár. Átlagosan 3,03 fő él egy-egy háztartásban, míg 3,33 fő egy-egy családban. A lakosság életkor szerinti eloszlása szerint 32,2% 18 év alatti, 7,6% 18 és 24 év közötti, 35,5% 25 és 44 év közötti, 17,8% 45 és 64 év közötti, míg 6,9% 65 éves, vagy annál idősebb. Az átlagéletkor 33 év. 100 nőre 109,1 férfi jut. 100 18 év alatti nőre 101,1 18 év alatti férfi jut. A településen a háztartások éves bevétele átlagosan 27000 dollár, míg a családoké átlagosan 27500 dollár. Egy férfi évente átlagosan 26500 dollárt kap kézhez, míg egy nő 17115 dollárt. Az egy lakóra jutó éves bevétel 10627 dollár. A népesség 21,6%-a, a családok 11,8%-a él a megélhetési küszöb alatt. Ezen emberek 33,3%-a 18 év alatti, míg 7,1%-a 65 éves, vagy idősebb. Szent Fruzsina Alexandriai Szent Fruzsina, vagy görögösen Eufrozina (ógörögül: Άγια Ευφροσύνη), (Alexandria, 414 körül – Alexandria közelében, 470) szentként tisztelt ókori egyiptomi remetenő. Az alexandriai gazdag és előkelő Paphnutiosz leányaként született. Szüleinek sokáig nem született gyermekük, édesanyja ezért fogadalmat tettː ha gyermeke születik, isteni szolgálatra fogja adni. Fruzsina megszületése után azonban megfeledkezett ígéretéről, és inkább a világi örök felé terelte a leányát. Fruzsina ennek ellenére már fiatal korától kezdve vágyódott a magány és az aszketikus életforma után, és az egyiptomi pusztákban élő remeték közé vágyódott. Édesapja ezzel szemben férjhez akarta adni, ezért Fruzsina 18 évesen titokban elszökött a szülői házból, és férfiruhát öltve mégis a remeték közé költözött. Fruzsina Smaragd álnéven jelentkezett a remeték főnökénél, Theodosziosznál. Theodosziosz egy félre eső rideg cellát és egy szentéletű, bölcs remetét jelölt ki Fruzsina számára, aki örömmel vetette bele magát az új életformába. Szülei ezalatt hasztalan keresték – éppen a környező pusztákban is, de nem akadtak a nyomára. Édesanyja maga többször beszélt remetékkel, köztük leányával is, de nem ismerte fel az ápolatlan külsejű, durva férfiruhába öltözött, aszkézistől kemény arcú Smaragdban Fruzsinát. Fruzsina 38 éven keresztül élt az egyiptomi pusztában, és 56 éves korára szervezete teljesen legyöngült az önként vállalt szenvedések következtében. Halálos ágyán fekve elhívatta öreg édesanyját, és feltárta előtte valódi személyazonosságát. A leánya életben létét titokban remélő édesanya nagyon boldog volt a találkozás után, és örömmel emlegette, hogy az általa elmulasztott fogadalom teljesítése így mégis megvalósultː Fruzsina Istennek szentelte az életét. Fruzsina halála után édesanyja hátralévő néhány napját leánya cellájában fekve bűnbánban töltötte. Fruzsinát Egyiptomban temették el, maradványait azonban később Franciaországba vitték, és Compiégne-hez közeli Beaulieuban helyezték nyugalomra. Ünnepét január 1-én üli az egyház. Forrás Szentek élete az év minden napjára , szerk. Schütz Antal , Szent István Társulat, Budapest (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztveː Pantheon, Budapest, 1995, ISBN 963-225-039-7, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-225-639-7 35. o. Niigata prefektúra Niigata prefektúra (���; Hepburn: Niigata-ken) Japánban, a Honsú szigeten, Csúbu régióban fekszik. Székhelye Niigata. Városok 20 város található ebben a prefektúrában. Ogura Takafumi Ogura Takafumi (Szuzuka, 1973. július 6. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán válogatottban 5 mérkőzést játszott, melyeken 1 gólt szerzett. Idrija Idrija (IPA: [ˈiːdrija], olaszul Idria IPA: [ˈidrija], németül Hidria IPA: [ˈh�d��a]) városka, és Idrija község központja Szlovéniában. Fekvése A város Ljubljanától 35 km-re nyugatra, Tolmin-tól pedig 30 km-re délkeletre az Idrija folyó mellett. Lakosainak száma 11,990 (2002). Története A város története egybefonódik a higanybányászattal. A legenda szerint, 1490 körül egy paraszt vizet meregetett a folyóból, mikor különösen csillogó dologra lett figyelmes a kövek között. Ez volt a higany ami a város 500 éves jólétét megalapozta. Nagyon hamar megkezdődött a higanyérc, a cinóber (HgS) bányászata a földből. Az évszázadok során mind mélyebbre vájták a tárnákat, így a legmélyebb kb. 400 méteren volt, a világ higanyszükségletének mintegy nyolcadát ez a bánya biztosította. Az osztrák császári kamarilla 1575-ben helyezte fennhatósága alá a várost és a bányát is, és ez így volt az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásáig, 1918-ig. Az első világháború után Olaszország szerzi meg, a második világháború után Jugoszlávia az új gazda. 1991-ben a független Szlovénia része. A higanybánya az 1980-as években bezárta kapuit, mára 95%-ban betömedékelésre került, de a maradék 5% 2012-ben az UNESCO kulturális világörökségi védelem alá eső objektum lett, élménybányaként jelentős része bejárható. Érdekességek A város másik nevezetessége az idrijai csipke. Mikor az 1848-ban kitört kaliforniai aranyláz idején két higanylelőhelyet is felfedeztek, az egyiken kiépült bányának a New Idria nevet adták. 3389 Sinzot A 3389 Sinzot (ideiglenes jelöléssel 1984 DU) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1984. február 25-én. Horárik János Horárik János (Alsóozor, 1808. május 19. – Besztercebánya, 1864. május 20.) író, újságíró, pap, evangélikus lelkész, az utópikus szocializmus eszméinek egyik első magyarországi terjesztője. Élete Szlovák származású volt, apja posztókészítőként dolgozott. Hét gyermeke közül Jánost jelölte ki a tudományos pályára és a nyitrai gimnáziumba adta. Itt végezte iskoláit, majd papnak tanult s mint kivételes képességű diák Pesten végzett. 1831-ben miséspappá szentelték föl és Nyitrán tanulmányi felügyelő volt. 1834. szeptemberben segédlelkésznek ment egy szegény faluba, ahol 16 hónapig nyomorgott; ekkor átlépett a besztercei egyházmegyébe; azonban itt sem volt nyugodalma. Pestre hívták nevelőnek az Ullmann családhoz és ő a meghivást elfogadta; negyedfél évet töltött ezen nevelői pályán. Hegelt és Feurbachot olvasott. 1841-ben, amikor Magyarországon a vegyesházasság és szabad áttérés ügye került előtérbe, mielőtt ezek a kérdések az országgyűlés elé kerültek volna, a megyegyűléseken vitatták meg azokat. Horárik felszólalt az országgyűlésben és a házasság állami igazgatás alá helyezését követelte. Egyházi megrovásban részesült és eddigi nevelői munkájától is megfosztották. Pest megye gyűlésén az összes katolikus klérus ellenében Horárik – dacára annak, hogy maga is a katolikus egyház tagja és pap volt – a vegyesházasság és szabad áttérés mellett nyilatkozott. S nem csak szóval, de e kérdésről egy röpiratot is kiadott. Rövidesen szembekerült egyházi feljebbvalóival. Vitatta többek közt a gyónás és a papi áldás szükségességét. A viszonyokból érthető, hogy Horárik e tettével papi jövőjének véget vetett. Dacára főnökei folytonos tanácsainak és kéréseinek, célszerűbbnek tartotta lemondani a papságról és a protestáns vallásra térni át. Lemondása indokait ünnepélyes nyilatkozatban adta tudtára az illetékeseknek. Abban az időben ez volt az egyik legjelentősebb hír, és Horárik neve országszerte ismertté vált. Hogy milyen különös ember volt, mutatja az, miszerint kitérvén a katolikus vallásról, jó ideig nem volt szándéka másik egyházhoz szegődni; de azután engedett a társadalmi nyomásnak, 1845-ben kilépett a katolikus egyházból, de az akkori törvények miatt át kellett térnie egy másik felekezetre, s így vette fel az evangélikus hitet. Kilépése után Németországba utazott gondolván, hogy eszméinek ott kedvezőbb talajt talál. Itt ismerkedett meg az utópista szocializmussal és annak haláláig híve maradt. Ekkor jelentette meg név nélkül főművét is, küzdelmeinek történetét német nyelven. Táncsics Mihály műveit is megpróbálta németül kiadni. 1847-ben Halle városában tagja lett a szabad községnek, melynek tagjai a vallás külsőségeit le akarták rázni; de Horárik, aki a vallás belső eszméjét is nem egyszer megtámadta, itt sem lelt megfelelő térre. Cikkeket írt német lapokba, politikai beszédei miatt Szászországból és Poroszországból kitiltották.. Az 1848-49-es szabadságharc hírére hazajött, a köztársaság kikiáltásának szükségességét hangoztatta. Szeptembertől az Egyenlőségi Társulat tagja, hadsegédként a szabadcsapatokban szolgált. A szabadságharc leverése után két évig bujdosott, majd házitanítóként és álnéven újságíróként dolgozott. Ekként szegényesen éldegélt mindaddig, míg betegsége miatt leckeadásra képtelen lett; ekkor visszavonult és Besztercebányán testvére házában élt. Különösségének egyik bizonysága végrendeletének azon pontja, melyben holttestét használatul a pesti orvosi egyetem növendékeire hagyta, és minden vallásos szertartást eltiltott temetésekor. Amilyen excentrikus és rendzavaró volt elméletben, olyan ártatlan, türelmes és barátságos természetű volt az életben. Kéziratban egy könyv maradt utána, melyben bölcselkedési nézeteit fejtegeti ugyanazon alapon, mint Holbach híres Systeme de la nature-jében, melyet a Magyar Tudományos Akadémia levéltárába kívánt elhelyeztetni, mégpedig Greguss Ágost által. Habár tudta, hogy ennek bölcseleti elvei az övéivel homlokegyenest ellenkeznek. Ezt azonban az MTA visszautasította. Munkásságát az 1950-es években fedezte fel újra Thordai György. Cikke a Tudományos Gyűjteményben (1841. II. Valamit az eddigi deák grammatikákról). Külföldön több cikket írt elveinek védelmére. 1848-ban a Zerffi Ungar-jához csatlakozott munkatársnak; mikor az a kormány pártjára állott. Főmunkatársa lett a Der 14. April című politikai napilapnak, mely június 1-től július 7-ig jelent meg Pesten. Munkatársa volt az Ország Tükrének (1862-64) is, ahol AK. szignó alatt írta cikkeit. Jegyzetek Szinnyei József: Magyar írók élete és munkássága Művei Die Ehe im Geiste Christi und die gemischten Ehen. Aus der ungarischen Handschrift des... Tübingen, 1843. Johann Horárik's Kampf mit Hierarchie und Kirche in den Jahren 1841-1845 . Leipzig, 1847. ( Horárik János harca a hierarchia és az egyház ellen az 1841-1845 években , Halle, 1845. magyarul: 1956) Szózat Némethonból Habsburgház és Kossuth Lajos felől . Iratott márczius 13-án 1849. Meyer J. után németből ford. Pest, 1849. Regék a görög és római őskorból . Grimm A. L. után ford. Pest. 1859. Három kötet. (Névtelenül.) (7281) 1988 RX4 A (7281) 1988 RX4 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1988. szeptember 2-án. Suhovare Suhovare (olaszul: Suovare) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poličnikhoz tartozik. Fekvése Zára központjától légvonalban14 km-re, közúton 17 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén, az A1-es autópálya mellett fekszik. Története Suhovare első írásos említése 1070-ben történt a zára Szent Krševan bencés kolostor birtokaként. A kolostort e birtokában 1195-ben III. Celesztin pápa, 1198-ban pedig András szlavón herceg is megerősítette. Később Durazzói Károly herceg I. Lajos magyar király nevében újra megerősíti a kolostor jogait birtokaira, köztük Suhovaréra is. A falu 1571-ben tűzzel és vassal foglalta el a török, de 1647-ben heves ellenállás után elpusztították és kirabolták a velencei hadak, melyek várát is felégették és csak csupasz falai maradtak. A kandiai háborút lezáró béke (1669) után régi keresztény lakossága visszatért és újjáépítette a települést. Felépítették kis templomukat, majd a 18. század elején megalapították plébániájukat is, melyet 1720-ban említettek először. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1857-ben 198, 1910-ben 286 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek, de sokan dolgoztak a közeli Zárán is. A településnek 2011-ben 508 lakosa volt. Nevezetességei Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1937 -ben épült. A délszláv háború idején súlyos károkat szenvedett, de 2000-ben újjáépítették és újraszentelték. A templom egyhajós épület sekrestyével. Főoltára a háborúban súlyosan megsérült, csak nemrég újították fel. Két szobra a Lourdes-i Szűzanyát ( terrakotta ) és Páduai Szent Antalt (fa) ábrázolja. A homlokzat feletti harangtoronyban két harang látható. 2003-ban a templom új harangtornyot is kapott három új haranggal. A temetőben álló Szent Antal templom 10. századi eredetű, harangépítményében egy harang látható. Főoltára kőből készült. 855 Évszázadok: 8. század – 9. század – 10. század Évtizedek: 800-as évek – 810-es évek – 820-as évek – 830-as évek – 840-es évek – 850-es évek – 860-as évek – 870-es évek – 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek Évek: 850 – 851 – 852 – 853 – 854 – 855 – 856 – 857 – 858 – 859 – 860 Események A legenda szerint megválasztották VII.János pápát , aki nő volt III. Anasztáz ellenpápa megválasztása és lemondatása október 6. – III. Benedek pápa felszentelése Ahmad bin Aszad bin Számán ferganai emír Jahjá nevű bátyja halával örökli egész Szamarkandot és Sást ( Taskent vidékét) 2006–2007-es női EHF-bajnokok ligája A 2007–2008-as női EHF-bajnokok ligája az európai női kézilabda-klubcsapatok legrangosabb tornájának 14. kiírása. A címvédő a dán Viborg HK csapata. Két magyar csapat is indult a kupasorozatban, a Győri Audi ETO KC magyar bajnokként, a FTC-Budapest pedig magyar bajnoki ezüstérmesként vehetett rész a küzdelmekben. A Győri Audi ETO KC a csoportkörből második helyen jutott tovább, a negyeddöntőben a Larvik HK-val játszott amelyet bravúros tellyesítménnyel vert meg így tovább jutott az elődöntőbe ahol a Slagelse FH-vel a későbbi BL nyertessel játszott. Az FTC a csoport harmadik helyén végzett így az Kupagyőztesek Európa-kupájában folythattatta az európai kupaszereplést. A győztes, története során harmadszor a dán Slagelse FH lett, miután a döntőben 61–53-as összesítéssel legyőzte az orosz HC Lada Togliatti csapatát. Csapatok Nyolc csapat jutott közvetlenül a csoportkörbe. További húsz csapat indult a selejtezőkben, amelyekből négy jutott a csoportkörbe. Selejtezők 1. selejtezőkör A mérkőzéseket szeptember 17-én, 22-én, 23-án, illetve szeptember 16-án, 23-án, 24-én rendezték. Csoportkör A csoportkörben a 16 résztvevő csapatot négy darab négycsapatos csoportra osztották. A csoporton belül a csapatok oda-visszavágós rendszerű körmérkőzést játszottak egymással. A csoportok első két helyezettjei jutottak a középdöntőbe. Egyenes kieséses szakasz Negyeddöntők A csoportmérkőzések után a csoportgyőzteseket összesorsolták a csoportmásodikokkal a negyeddöntőben. Stazione di Agropoli-Castellabate Stazione di Agropoli-Castellabate vasútállomás Olaszországban, mely Agropoli és Castellabate településeket szolgálja ki. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Battipaglia–Reggio di Calabria-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Omignano-Salento Stazione di Paestum Fehérsávos lepke A fehérsávos lepke (Neptis) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék (Nymphalidae) családjába és a fehérsávos lepkék (Limenitidinae) alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezése A nembe az alábbi fajok tartoznak: Neptis agouale Neptis alta Neptis alwina Neptis amieti Neptis ananta Neptis angusta Neptis anjana Neptis antilope Neptis arachne Neptis argiromaculosa Neptis armandia Neptis aurivillii Neptis beroe Neptis biafra Neptis brebissonii Neptis camarensis Neptis carlsbergi Neptis carpenteri Neptis cartica Neptis celebica Neptis choui Neptis clarei Neptis claude Neptis clinia Neptis clinioides Neptis comorarum Neptis conspicua Neptis constantiae Neptis continuata Neptis cormilloti Neptis cydippe Neptis cymela Neptis declaryi Neptis dejeani Neptis dentifera Neptis divisa Neptis dumetorum Neptis duryodana Neptis eltringhami Neptis exaleuca Neptis felisimilis Neptis frobenia Neptis genulfa Neptis goochi Neptis gracilis Neptis gratiosa Neptis guia Neptis harita Neptis hesione Neptis hylas Neptis ida Neptis ilira Neptis incongrua Neptis infusa Neptis jamesoni Neptis jordani Neptis jumbah Neptis katama Neptis kiiensis Neptis kikideli Neptis kikuyuensis Neptis kiriakoffi Neptis laeta Neptis lamtoensis Neptis lermanni Neptis leucoporos Neptis liberti Neptis livingstonei Neptis lixinghei Neptis loma Neptis lugubris Neptis magadha Neptis mahendra Neptis manasa Neptis mayottensis Neptis melicerta Neptis meloria Neptis metanira Neptis metella Neptis miah Neptis mindorana Neptis mixophyes Neptis morosa Neptis mpassae Neptis multiscoliata Neptis najo Neptis namba Neptis narayana Neptis nashona Neptis nata Neptis nausicaa Neptis nebrodes Neptis nemetes Neptis nemorosa Neptis nemorum Neptis nicobule Neptis nicomedes Neptis nicoteles Neptis nigra Neptis nina Neptis nisaea Neptis nitetis Neptis noyala Neptis nycteus Neptis nysiades Neptis occidentalis Neptis ochracea Neptis omeroda Neptis pampanga Neptis paula Neptis penningtoni Neptis philyra Neptis philyroides Neptis poultoni Neptis praslini Neptis pryeri Neptis pseudonamba Neptis pseudovikasi Neptis puella Neptis qianweiguoi Neptis quintilla Neptis radha Neptis reducta nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis) Neptis roberti Neptis rogersi Neptis rosa Neptis rothschildi Neptis saclava Neptis sangangi Neptis sankara kis fehérsávoslepke (Neptis sappho, Neptis aceris) Neptis satina Neptis sedata Neptis seeldrayersi Neptis serena Neptis sextilla Neptis sinocartica Neptis soma Neptis speyeri Neptis stellata Neptis strigata Neptis sunica Neptis swynnertoni Neptis sylvana Neptis theodora Neptis thestias Neptis thetis Neptis transita Neptis trigonophora Neptis troundi Neptis vibusa Neptis vikasi Neptis vindo Neptis viridis Neptis woodwardi Neptis yerburii Neptis zaida Forrás Wikispecies Gare d’Aimargues Gare d’Aimargues vasútállomás Franciaországban, Aimargues településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Césaire au Grau-du-Roi-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare du Cailar Gare de Saint-Laurent-d'Aigouze 16-os főút (Magyarország) A 16-os főút egy már nem létező főút, amely ma az 1-es főút részét képzi Hegyeshalom és az M15-ös autóút között. Története Az M1-es autópályát a rajkai határátkelővel összekötő M15-ös főutat 1996 második negyedévében kezdték építeni, akkor még mint a leendő M15-ös autópálya első ütemét. A mintegy tizennégy kilométeres útszakaszt 1998 nyarán adták át a forgalomnak. Az erre becsatlakozó útként alakították ki a 16 számú főutat. Asztrofizika Az asztrofizika a fizika és a csillagászat része, mely a csillagok fizikájával foglalkozik, beleértve felépítésüket és fejlődésüket. Vizsgálja a csillagok fizikai tulajdonságait (állapothatározóit), ami alapján modelleket állít fel a belsejükben végbemenő fizikai folyamatokra, például energiatermelésükre. A csillagok fizikai tulajdonságait az ún. állapothatározókkal jellemezhetjük. Ezek olyan fizikai adatok, amelyek a csillag egészére jellemzők. Értékük a csillag teljes belső felépítésétől függ, és aránylag hosszú időn keresztül változatlan. Valamely állapothatározó az idő során csak akkor változik meg, ha a csillag belső szerkezetét érintő folyamatok mennek végbe. Az ilyen, közvetlenül nem észlelhető folyamatokban mutatkozik meg a csillag fejlődése. Az állapothatározók e fejlődés nyomon követésében fontosak. A csillagok között azonban jelentős számban vannak olyanok, amelyek állapothatározói hónapok, de szélsőséges esetben akár órák alatt is megváltoznak. Ezeket változócsillagoknak, vagy röviden csak változóknak nevezzük. A legfontosabb állapothatározók a alábbiak: fényesség felületi hőmérséklet színkép sugár forgási periódus kémiai összetétel mágneses tér tömeg Ezen kívül szokás még a felületi gravitációs gyorsulást is az állapothatározók közé sorolni, ez azonban a csillag tömege és sugara ismeretében könnyen kiszámítható. Összefüggések a csillagok állapothatározói között A csillagok állapothatározói közt összefüggések állnak fenn. A legfontosabb ilyen összefüggéseket az ún. Hertzsprung–Russell-diagram adja meg. A csillagok effektív felületi hőmérséklete és az ún. színindexe között összefüggés áll fenn. Mivel sok esetben csak a csillag színindexét lehet meghatározni, ezt a mennyiséget gyakran az effektív hőmérséklet mértékének használják. A csillagok színindexét luminozitásukkal, illetve abszolút fényességükkel egyetlen diagramban, az ún. szín-fényesség diagramban lehet ábrázolni, amely teljesen ekvivalens a Hertzsprung–Russell-diagrammal. Szintén nagyon fontos összefüggés áll fenn a csillagok tömege és luminozitása között, ami a fősorozati csillagok esetén a legszembetűnőbb. A normális óriáscsillagok tömeg-fényesség összefüggése a fősorozatbeli csillagokhoz hasonló, míg a fehér törpékre ill. a kettőscsillag rendszerek komponenseire vonatkozó összefüggések jelentősen eltérnek ettől. Az asztrofizika vizsgálati módszerei spektroszkópia (az égitestek spektroszkópiai módszerekkel történő vizsgálata) fotometria (csillagászati fényességmérés) FK Rosztov Az FK Rosztov (orosz nyelven: Футбольный клуб Ростов, magyar átírásban: Futbolnij Klub Rosztov) egy orosz labdarúgócsapat Rosztov-na-Donuban, Oroszországban, jelenleg az orosz labdarúgó-bajnokság élvonalában szerepel. Korábbi csapatnevek Szelmassztroj ( 1930 – 1936 ) Szelmas ( 1936 – 1941 ) Traktor ( 1941 – 1953 ) Torpedo ( 1953 – 1957 ) Rosztszelmas ( 1957 – 2003 ) 2003 óta jelenlegi nevén szerepel. Pilótajáték A pilótajáték vagy piramisjáték olyan nem fenntartható hierarchikus pénzügyi hálózat, amelybe az újonnan belépett emberek belépési díját a korábbi tagok, a „piramisban” felette elhelyezkedő személyek kapják meg. A másik variáció az, amennyiben nem kell senkinek semmit küldeni, viszont te kapsz fizetséget egy csatlakozási díj ellenében. Ekkor természetesen a cég semmilyen profitot nem termel, a fizetést a csatlakozási díjak exponenciális növekedéséből fedezik. A piramisjáték szervezése Magyarországon bűntett a Btk. 412. §-a szerint. Ezzel szemben az MLM - amely erre az ötletre épül - már legális, jól működő üzletág.[forrás?] Alapelvei Alapesete az a Magyarországon a rendszerváltáskor megjelent és elhíresült lánclevél, amely szerint fizess a pilótának x forintot, és küldj levelet 5 embernek, hogy annak küldjön x forintot, aki neked küldte a levelet, és küldjön 5 embernek levelet, hogy neked küldjön x forintot (ez esetben te vagy a pilóta). Gyors számolással kiderül, hogy így az aktuális pilóta x befektetéssel (25–1)x profithoz jut. A csapda: a szükséges tagok száma meredeken növekszik: 1. szint (pilóta) : 1 fő 2. szint: 5 fő 3. szint: 25 fő (itt söpri be az elindító a hasznot) 4. szint: 125 fő … Az exponenciális növekedés miatt gyorsan elfogynak a potenciális „játékosok”. Jellemzői Magas összegű csatlakozási díj. Nincs „használható” termék. A hangsúly az új emberek beléptetésén van. Előfordul, hogy cég nem is létezik. Az elmúlt 10 évben a jogi szabályzás kijátszása érdekében új módszerek láttak napvilágot ún. „bújtatott pilótajátékok”: Csatlakozási díj nélkül ugyan, de egy értékében/használhatóságában aránytalan termék megvásárlása a kezdés feltétele Van használható termék, de az piaci tömegtermék „olcsóbban”. Az MLM-ben van valós termék, a hálózatba befolyt pénz mindig a termékek megvásárlásából keletkezik. Az újonnan beregisztrált tagok után semmilyen bónusz nem kerül kifizetésre. A termékek nélkül az MLM működésképtelenné válik, mivel megszűnik a forgalom (megj.: a jog jelenleg megengedi, hogy olyan hálózatok is működjenek, amelyek „fejnehezek”, vagyis annak ellenére, hogy termékre épülnek, az elején egy magasabb pénzösszeg fedezi a már bentlévő tagok kompenzálását, sok bi/tri/...náris rendszer ilyen). A piramisjátékban szintén van termék, ezért is annyira megtévesztő. Viszont ezek a termékek vagy teljesen haszontalanok a vásárlók számára (rendszerint valami áltermékek: pl a valóságban nincs mögötte szolgáltatás) vagy valaki csak akkor juthat hozzá a termékhez vagy jutalékhoz, hogyha beszervez egy bizonyos számú új tagot. Ez utóbbi esetben az új tagok által befizetett díjak bőségesen fedezik a fenti tagnak adott termék értékét vagy jutalékát. A piramisjáték akkor is működőképes, hogyha kiveszik belőle a terméket. Itt a hangsúly nem a termékek forgalmazásán van, hanem az új tagok beszervezésén, akik szintén újabb tagokat hoznak a hálózatba akár tényleges termék értékesítés nélkül is. A pilótajátékban nincs termék. Ott a tagok befizetnek egy bizonyos összeget, majd ha beszerveznek újabb tagokat, akkor abból a pénzből ők is részesednek. Itt teljesen világos, hogy csakis az új tagok beszervezésére épül a hálózat. Egy szemléltető történet A legjobb példa erre az orosz biciklikereskedő története. Még amikor bejött a bicikli, egy orosz faluban nyitott a kereskedő egy boltot. Itt – mondjuk – 10 peták volt az ára. Ám már 8 petákért is lehetett kerékpárt venni, ha újabb 5 petákért vettek 5 jegyet is, amelyeket oda lehet adni valakinek, és ha az vesz rajta biciklit, az illető visszakapja az 5 petákját. Persze a jegyesek is kérhetik a 8 peták + 5 jegyes akciót, és alkalomadtán nekik is visszajár az 5 peták. Ez az első vásárlónak megéri, a következő 5-nek is, még a következő 25-nek is talán, de a következő 625 kinek fogja eladni a jegyét, ha már mindenkinek van biciklije? A jegy bizony rajtuk fog maradni, és a 10 petákos biciklit 13 petákért vették meg. Pilótajáték Magyarországon Egy „repülőgép” nyolc utasból, négy stewardból, két másodpilótából és egy pilótából áll. Mindenki egy szinttel feljebb lép, ha a legalul lévők még két-két személyt szerveznek be a játékba. A gép osztódással szaporodik: szintváltáskor a pilóta „elszáll”, és a két másodpilóta két önálló gép élére áll. Aki utasként belép, „jegyet vált”: 15 000 Ft-ot fizet a pilóta kezeihez... és ettől a pillanattól kezdve nincs nyugodt pillanata, míg ő maga is el nem „száll” 120 000 Ft-tal a zsebében Ezzel a szabályrendszerrel játszották ezt a pilótajátékot Magyarországon 1988 januárjában. Washington (főváros) Washington az Amerikai Egyesült Államok fővárosa. Nevét az ország első elnökéről, George Washingtonról kapta. Columbia Kerület (District of Columbia) és Washington város területe egybeesik és egyetlen önkormányzat igazgatja őket. A legtöbbször praktikus szempontból egynek tekintik őket. A kerületben legutóbb 1871-ben volt két önkormányzat, amikor Georgetown elvesztette önállóságát. Az önkormányzat és a polgármester hatáskörei szűkebbek, mint másutt az Egyesült Államokban, mivel a város és a kerület felett a Kongresszus rendelkezik fennhatósággal. A kerület lakóinak teljes kongresszusi képviselete sincs, a Képviselőház munkájában csak egy, mindössze tanácskozási joggal rendelkező megbízottjuk van, viszont az elnökválasztásban részt vehetnek, három elektori szavazattal. Washington az Egyesült Államok szövetségi kormányzata mindhárom hatalmi ágának székhelye. Itt van a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Amerikai Államok Szervezete és más nemzeti és nemzetközi intézmények székhelye is. Washington – különösen a National Mall park – gyakran a színhelye nagy politikai tüntetéseknek. A városban számos nemzeti történelmi emlék, emlékmű és múzeum található, ezért népszerű turistacélpont. Köznapi neve angolul D.C. (kiejtve díszí), vagy egyszerűen Washington. Korábban Federal City (Szövetségi Város) vagy Washington City (Washington Város) neveken is emlegették. A D.C. nevet azért használják gyakran, hogy egyértelmű legyen, hogy Washington városról és nem Washington államról van szó. Columbia kerület lakossága 2005-ös hivatalos becslés szerint 582 049 fő. Tősgyökeres washingtoni családot, vagy bizonyos környékeken bennszülött washingtonit nehéz találni, mivel az elmúlt száz évben erős volt az értelmiségiek beáramlása az ország minden tájáról. A Washingtoni Nagyvárosi Övezet (Washington Metropolitan Area) népessége meghaladja az ötmilliót, a Baltimore-Washingtoni Nagyvárosi Övezeté pedig a nyolcmillió főt. Ha Washington, D.C. állam volna, terület alapján az országban a legkisebb lenne Rhode Island után, népességben az 50. Wyoming előtt, népsűrűségben az első New Jersey előtt, bruttó nemzeti termékben pedig a 35. Története Az 1790. július 16-án alapított Columbia kerület az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya által definiált szövetségi kerület. A közigazgatási fennhatóságot a Kongresszus gyakorolja felette, de számos jogot a helyi önkormányzathoz delegált. Az eredetileg a szövetségi kerületnek juttatott területeket Maryland és Virginia államokból szakították ki. A Potomac folyótól délre fekvő, mintegy 100 km² területet azonban Virginia 1847-ben visszakapta, és ma Arlington megye, illetve Alexandria város része. Azóta a kerület csak egykori marylandi földön terül el. A szövetségi főváros létrehozásáról az Alkotmány első cikkelyének nyolcadik szakasza rendelkezett, amely szerint egy bizonyos államok területéből kivágott, száz négyzetmérföldnél nem nagyobb területű kerület legyen a Kongresszus jóváhagyásával az Egyesült Államok kormányának székhelye. James Madison a Federalist No. 43 című esszéjében értekezett 1788. január 23-án a szövetségi kerület létrehozásának szükségességéről, azzal érvelve, hogy a szövetségi fővárosnak el kell különülnie az államoktól, hogy megoldott legyen fenntartása és biztonsága. Philadelphiában az 1783-as pennsylvaniai lázadás során a katonák megtámadták a Kongresszust is, ami szintén a biztonsági szempontok fontosságára hívta fel a figyelmet. Az Alkotmány azonban arról nem rendelkezett, hol legyen az új főváros. Az 1790-es kompromisszumban Madison, Alexander Hamilton és Thomas Jefferson megállapodásra jutott, hogy a szövetségi kormány hadiadósságot vállal át az államoktól, azzal a feltétellel, hogy az új főváros a Délen lesz. A megegyezés értelmében 1790. július 16-án meghoztak a „székhelytörvényt”. Eszerint az új állandó fővárost a Potomac folyó partján kell megalapítani, ott, ahol Washington elnök is szerette volna. A szövetségi kerület kezdetben négyzet alakú volt és ahogy az Alkotmány kimondta, száz négyzetmérföld területű. 1791 és 1792 folyamán Andrew Ellicott és számos munkatársa, köztük Benjamin Banneker felmérték Maryland és Virginia határvidékét, és minden mérföldnél elhelyezték a szövetségi kerület határköveit, amelyek közül sok ma is áll. Az új „szövetségi várost” a Potomac északi partján építették fel. A négyszögön belülre került két korábbi község: az 1749-ben alapított Alexandria, és az 1751-ben alapított Georgetown. 1791. szeptember 9-én a szövetségi várost George Washingtonról nevezték el, a kerület neve pedig Territory of Columbia („Columbia Terület)” lett. (Ebben az időben az Egyesült Államokra használták poétikus szövegekben a Columbia nevet.) A Kongresszus először 1800. november 17-én ülésezett Washingtonban. A Columbia kerület megszervezéséről szóló, 1801-ben hozott törvény a teljes szövetségi területet, beleértve Alexandriát, Georgetownt és Washingtont a Kongresszus alá rendelte. A kerületen belül két megyét szerveztek: a Potomac északi partján Washington megyét, a déli parton Alexandria megyét. E törvény megszületését követően a kerület lakói már nem voltak Maryland vagy Virginia polgárai, így kongresszusi képviseletük is megszűnt. 1814. augusztus 24-én és 25-én a brit erők az 1812-es brit-amerikai háború legjelentősebb támadásában, York (a mai Toronto) felégetéséért bosszúból felégették Washingtont (ld. Washington felégetése). A támadás során feldúlták és felégették a Capitoliumot, a Pénzügyminisztériumot és a Fehér Házat. A legtöbb kormányépületet gyorsan kijavították, az ekkor még építés alatt álló Capitoliumot azonban végül csak 1868-ban fejezték be. Az 1830-as években a déli Alexandria megye gazdasága lehanyatlott, nem bírva a versenyt Georgetown kikötővel, amely jobban a szárazföld belsejében volt és a C&O-csatorna mellett. Ebben az időben Alexandria az amerikai rabszolga-kereskedelem egyik fontos piaca volt, de pletykák kaptak szárnyra, hogy a fővárosban az abolicionisták véget akarnak vetni a rabszolgaságnak. Hogy megtarthassák a jól jövedelmező rabszolga-kereskedelmet, 1846-ban az alexandriaiak a Columbia Kerületből való kiszakadásról szavaztak. Július 9-én a Kongresszus hozzájárult, hogy Columbiának a Potomactől délre eső területei visszatérjenek Virginiához. Négy évvel később az 1850-es kompromisszum törvényen kívül helyezte a rabszolga-kereskedelmet a Kerületben, de a rabszolgaságot nem. Földrajza Washington, D.C. (pontosabban a washingtoni Nulla mérföldkő) a é. sz. 38° 53′ 42″, ny. h. 77° 02′ 11″38.895, -77.036388888889 fekszik. Területe 177.0 km², ebből 159,0 km² szárazföld és 18,0 km² víz. Délkeleti, északkeleti és északnyugati irányból Maryland állam veszi körül, nyugati szomszédja Virginia. Megtöri a két szomszédos állam határát, amely egyébként a Potomac folyó déli partján húzódik. A Potomacon kívül a Kerületnek még két természetes vízfolyása van: az Anacostia folyó és a Rock Creek patak. Három mesterséges víztározója a Dalecarlia víztározó, mely Maryland felől északnyugati határát metszi; a McMillan víztározó ar Howard Egyetem közelében; és a Georgetown víztározó Georgetown felett. Washington, D.C. legmagasabb pontja 125 méter, Tenleytownnál. A legmélyebb pontok gyakorlatilag a tenger szintjén találhatók: a teljes Anacostia-part és a Potomac partja a felső folyást (Little Falls – Chain Bridge) kivéve. Az Isabel hurrikán 2003. szeptember 18-án megemelte a vízszintet, a Kerületben egy halálos áldozatot szedett és hatalmas anyagi károkkal járt. D.C. földrajzi középpontja a 4th Street NW, az L Street NW és a New York Avenue NW közelében található (nem, mint sokan vélik, a Capitolium kupolája alatt). Washington sajátos földrajzi pontjai még a Theodore Roosevelt-sziget, a Columbia-sziget, a Három Nővér szigetecskéi és a Hains Point. Éghajlat Washington éghajlata nedves szubtrópusi (a Köppen-féle éghajlatosztályozás szerint Cfa), amely jellemző az Egyesült Államok közép-atlanti, tengertől elzárt területeire, négy évszakkal. Az USDA klímazóna osztályozása szerint a központ közelében fekvő területek a 8a, a város többi része a 7b zónába esik, ami mérsékelt klímát jelent. A tavasz és az ősz enyhe, alacsony páratartalommal, a tél tartósan alacsony hőmérsékletet hoz, az éves hómennyiség átlagban 420 mm. A várost átlagban 4-6 évente sújtja hóvihar. Ezek közül a leghevesebbet "nor'easter" („északkeleti”) néven emlegetik, ezeket nagy szél, heves eső és elszórt havazás jellemzi. Ezek a viharok gyakran a keleti part nagy szakaszait sújtják. A nyarak általában forrók és párásak, júliusban és augusztusban a napi csúcshőmérséklet átlagban 30 °C körül van. A forróság és a párás levegő kombinációja nyáron nagyon gyakran okoz viharokat, ezek közül egyesek a térségben ritkán tornádót hoznak létre. A késő nyár, illetve a kora ősz során néha hurrikánok haladnak át erre, de gyakran mire Washingtonig érnek, már veszítenek erejükből, mivel a város a szárazföld belsejében helyezkedik el. A Potomac folyó áradásai azonban időnként nagy károkat okoznak Georgetownban. A legmagasabb hőmérsékletet a városban, 41 °C-ot 1930. július 20-án és 1918. augusztus 6-án mérték, a legalacsonyabbat, −26,1 °C-ot 1899. február 11-én, a Nagy Hóvihar idején. A városban évente átlagban 36,7 napon magasabb a hőmérséklet 32 °C-nál és 64,4 éjszaka hidegebb a fagypontnál. Városszerkezet Városkép Washington, D.C. tervezett város. A terv jórészt Pierre (Peter) Charles L’Enfant francia születésű építész, mérnök és várostervező munkája, aki első ízben katonai mérnökként érkezett a gyarmatokra, Lafayette tábornok kíséretében. 1791-ben Washington elnök megbízta L'Enfant-t, hogy készítse el az új főváros terveit. L'Enfant barokk stílusú tervet készített, széles sugárutakkal, amelyek téglalapokból és körökből ágaztak szét sugárirányban, sok nyílt teret hagyva. 1792 márciusában Washington szakított a franciával, aki a tervezés részleteibe is beleszólt, ami konfliktusokhoz vezetett Washington három megbízottjával, akik az építkezés felügyeletéért voltak felelősek. Ezután Andrew Ellicottot bízták meg a tervezés befejezésével, aki együtt dolgozott L'Enfant-nal a felmérési munkákban. Bár Ellicott javításokat végzett az eredeti terveken, beleértve bizonyos helyeken az utcák elrendezését is, L'Enfant-t tekintik a város megtervezőjének. A megtervezett Washington Cityt északon a mai Florida Avenue, nyugaton a Rock Creek, keleten az Anacostia-folyó határolja. A 20. század elejére L'Enfant megálmodta nagy parkokkal tagolt, nagy nemzeti emlékművekkel teli főváros képén nyomornegyedek és véletlenszerűen elhelyezett épületek ejtettek foltokat, köztük egy vasútállomás a nagy National Mall parknál. 1900-ban a Kongresszus James McMillan szenátor vezetésével bizottságot állított fel a városközpont megszépítésének megtervezésére. Az erről készített McMillan-tervet 1901-ben véglegesítették. A terv alapján újraformálták a Capitolium és a Mall látképét, új szövetségi épületeket és emlékműveket emeltek, eltüntették a nyomornegyedeket és az egész városra kiterjedő parkrendszert alakítottak ki. A bizottság verbuválta építészek megőrizték a város eredetileg tervezett elrendezését, munkájukat L'Enfant eredeti műve megkoronázásának tekintik. Miután 1899-ben megépült a ma is álló húszemeletes Cairo apartmanház, a Kongresszus még abban az évben elfogadta a házmagasságtörvényt (Heights of Buildings Act), amely kimondta, hogy a fővárosban egy épület sem lehet magasabb a 88 méteres Capitoliumnál. A törvényt 1910-ben úgy módosították, hogy az épületek nem lehetnek magasabbak, mint az előttük lévő utca, plusz 20 láb (6,1 méter). Az „égvonal” mindennek köszönhetően Washingtonban ma is alacsony. A város legmagasabb építménye a Washington-emlékmű 169 méter magas obeliszkje. A magasságkorlátozást azonban kritikák is érik, mint a lakásépítésre alkalmas terület szűkössége és a város szétterjedtsége miatt fellépő közlekedési problémák eredendő okát. A magasságkorlátozást megkerülendő, gyakran a városhoz viszonylag közeli virginiai Rosslynban húznak fel magas épületeket. A Kerületet négy, nem egyenlő területű kvadránsra osztották:: Northwest (NW) (Északnyugat), Northeast (NE) (Északkelet), Southeast (SE) (Délkelet) és Southwest (SW) (Délnyugat). A kvadránsokat elválasztó tengelyek a Capitoliumtól indulnak. Minden utcanév tartalmazza annak a kvadránsnak a rövidítését, amelyben az utca található. A város nagy részében az utcák rácsosan helyezkednek el, a kelet-nyugati iranyú utcákat betűk (pl. C utca SW) jelölik, az észak-dél irányúakat pedig számok (pl. 4. utca NW) A körforgalmakból induló sugárutakat általában államokról nevezték el; mind az 50 tagállam kapott utcát és rajtuk kívül még Puerto Rico és maga a Kerület is. Vannak nevezetes utcák, mint a Fehér Házat a Capitoliummal összekötő Pennsylvania Avenue, vagy a K utca (K Street), ahol számos lobbicsoport irodája található. Washingtonban 173 diplomáciai képviselet van, ezek közül 57 a Massachusetts Avenue-n, amelyet informálisan Nagykövetségsornak (Embassy Row) neveznek. Építészete Washington építészeti képe változatos. Az Amerikai Építész Intézet (American Institute of Architects, AIA) 2007-es listáján a kedvelt amerikai épületekről az első tízben hat washingtoni épület van, köztük a Fehér Ház; a Washingtoni Nemzeti Katedrális; a Thomas Jefferson-emlékmű; a Capitolium; a Lincoln-emlékmű; és a vietnámi veteránok emlékműve. Ezek és más prominens washingtoni épületek közt képviselteti magát a neoklasszikus, a georgiánus, a gótikus és a modern stílus. A francia empire stílusban épült az Old Executive Office Building és a Kongresszusi Könyvtár épülete. Kultúrája Emlékhelyei, múzeumai Washington számos nemzeti emlékhellyel büszkélkedhet és az egyik legnépszerűbb turistacélpont az Egyesült Államokban. A város közepén található a National Mall nevű nagy, nyílt terület, ahol számos amerikai vezetőnek állítottak emlékművet és ez köti össze a Fehér Házat és a Capitolium épületét. Közepén található a Washington-emlékmű. Itt látható még a Thomas Jefferson-emlékmű, a Lincoln-emlékmű, a Franklin Delano Roosevelt emlékmű, a Nemzeti második világháborús emlékmű, a koreai háborús veteránok emlékműve, a vietnámi veteránok emlékműve, a Columbia kerület háborús emlékműve és az Albert Einstein emlékmű. D.C.-ben található a híres Smithsonian Intézet, amely olyan múzeumokat fog össze, mint az Anacostia Múzeum, az Arthur M. Sackler Galéria, a Hirshhorn Múzeum, a Nemzeti Légi és Űrmúzeum, az Amerikai Történelmi Nemzeti Múzeum, az Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeuma, a Természetrajz Nemzeti Múzeuma, a Nemzeti Portrégaléria, a Nemzeti Postamúzeum, a Smithsonian Amerikai Művészeti Múzeum, a Renwick Galéria és a Nemzeti Állatkert. A Smithonian múzeumain kívül az amerikai főváros még számos művészeti múzeumnak ad helyet, mint a Nemzeti Művészeti Galéria, a Nők a Művészetben Nemzeti Múzeum, a Corcoran Művészeti Galéria ésd a Phillips Gyűjtemény. A Kongresszusi Könyvtárban és a Nemzeti Levéltárban az amerikai történelem fontos dokumentumainak ezreit őrzik. A Nemzeti Levéltár őrzi a Függetlenségi Nyilatkozatot, az Alkotmányt és az alkotmánymódosításokat (Amandements). Washingtonnak saját közkönyvtárhálózata van, amely 27 könyvtárat működtet. A központ az Ifj. Martin Luther King Emlékkönyvtár (Martin Luther King Jr. Memorial Library), egy többemeletes üveg- és acélépület a 9. utca és a G utca sarkán (N.W. negyed). Egyéb érdekes helyek Washingtonban: a Chinatown, a Szeplőtelen fogantatás nemzeti szentély bazilika (Basilica of the National Shrine of the Immaculate Conception), a Blair House, a Szent Máté apostol katedrális (Cathedral of St. Matthew the Apostle), a Folger Shakespeare Könyvtár, a Ford Színház (Ford's Theatre), a Frederick Douglass Nemzeti Történelmi Hely (Frederick Douglass National Historic Site), a Nemzetközi Kémmúzeum (International Spy Museum), a Nemzeti Építési Múzeum (National Building Museum), a Nemzeti Földrajzi Társaság (National Geographic Society), az Ébredés-szobor a Hains Pointnál (The Awakening), a washingtoni régi posta, a Theodore Roosevelt-sziget, az Egyesült Államok Holocaust Emlékmúzeuma (United States Holocaust Memorial Museum) és a washingtoni nemzeti katedrális (Washington National Cathedral). Televízió és film Washingtonban játszódó filmek: JFK – A nyitott dosszié (1991) Szerelem a Fehér Házban (1995) Gyilkosság a Fehér Házban (1997) Az elnök végveszélyben Amerika Kapitány: A tél katonája Támadás a Fehér Ház ellen Washingtonban játszódó sorozatok: Dr. Csont Botrány NCIS Amerikai fater Az elnök emberei House of Cards (2013) Sportja Washington Capitals (NHL) jégkorong Washington Wizards (NBA) kosárlabda Washington Nationals (MLB) baseball D.C. United (MLS) labdarúgás Washington Redskins (NFL) amerikai futball Kormányzata és jogi helyzete Képviselete a szövetségi kormányzatban Az alkotmány a Kongresszusnak biztosítja a Columbia Kerület feletti fennhatóságot. A Kongresszus különböző jogokat delegált a helyi önkormányzatnak, de időnként közvetlenül is beavatkozik az ügyekbe, például az oktatási és a fegyvertartási politikába és más kérdésekbe. A kerület lakóinak nincs szavazati jogú képviselete a Kongresszusban, csupán a Képviselőházban képviseli őket egy tanácskozási jogú küldött (2007 márciusában Eleanor Holmes Norton), aki részt vesz a Képviselőház bizottságaiban is, de nem szavazhat. A Szenátusban Washington lakóinak egyáltalán nincs képviselete. Történtek kísérletek ennek megváltoztatására, de ezek mindeddig sikertelenek maradtak. Washington lakói azonban az alkotmány 1961-ben elfogadott 23. módosítása alapján részt vesznek az Egyesült Államok elnökének megválasztásában: ugyanannyi elektor megválasztására jogosultak, mint amennyit a legkisebb állam választ; ez a szám jelenleg három. Világviszonylatban az amerikai főváros lakói nincsenek egyedülálló helyzetben abból a szempontból, hogy képviseleti joguk korlátozott. Vannak olyan nemzetek, amelyek az Egyesült Államokhoz hasonlóan zöldmezős beruházásként hoztak létre fővárost és az ott kialakult kerületben korlátozták a képviseleti jogokat. Washington helyzetét azoknak az amerikai területeknek a történelmi státuszához is lehet hasonlítani, amelyeknek csak nem szavazó képviselői voltak a Képviselőházban. A mai külbirtokoktól, mint Amerikai Szamoa vagy Guam azonban Washington annyiban eltér, hogy teljes mértékben viseli az adóterheket és valamennyi szövetségi törvény érvényes rá. Emiatt az utóbbi években a fővárosban feltünedeztek az ironikus "Taxation Without Representation" (adózás képviselet nélkül) táblák. Bűnözés Az 1990-es évek erőszakhulláma után Washingtont a gyilkosság fővárosának nevezték, és gyakran versengett New Orleansszal az emberölések számában. A gyilkosságok száma 1991-ben tetőzött (479), de az erőszak drasztikusan csökkent az 1990-es években. 2009-ben a városban elkövetett gyilkosságok száma 143-ra csökkent; ez a legalacsonyabb érték 1966-ot követően. Az erőszakos bűncselekmények száma 1995 és 2007 között közel 47%-kal csökkent. A vagyon elleni bűncselekmények száma ugyanabban az időszakban körülbelül 48%-kal csökkent. A többi nagyvároshoz hasonlóan, a bűncselekmények gyakran kapcsolódnak a kábítószerekhez és a bandákhoz. Washington gazdagabb északnyugati körzeteire kevésbé jellemzőek a bűncselekmények, a keleti városnegyedek felé haladva azonban a bűnözési szint nő. Több kerület, amelyet egykor erőszakos bűnözés sújtott, például a Columbia Heights és a Logan Circle, biztonságosabbá váltak a módosabb lakók beköltözése következtében. Ennek eredményeképpen a bűnözés a városban egyre keletebbre húzódik, Maryland Prince George megyéjének irányába. Híres washingtoniak John Edgar Hoover Samuel L. Jackson Goldie Hawn Katherine Heigl Alyson Hannigan Justin Theroux Ben Feldman Dendroplex A Dendroplex a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába és a fahágóformák (Dendrocolaptinae) alcsaládjába tartozó nem. Besorolásuk vitatott, egyes rendszerezők a Xiphorhynchus nembe sorolják, ezeket a fajokat is. Rendszerezés Dendroplex picus vagy Xiphorhynchus picus Dendroplex kienerii vagy Xiphorhynchus necopinus Janko Prunk Janko Prunk ( audio) (Loka, 1942. december 30. –) szlovén történész és politikus. Zidani Most mellett született, Laško körzetében. 1966-ban a ljubljanai egyetem történelem szakán diplomázott történelemből, 1972-ben magisztrátust, majd 1976-ban doktorátus szerzett, a szlovén keresztény szocialista felszabadítási front történetét feldolgozó témában. Később továbbképesítésre ment Lipcsébe, utána a Párizsba, szociális tanulmányokból. 1984-től 1988-ig Alexander von Humboldt professzorral vendégprofesszorokként Kölnben és Freiburgban tanítottak. Prunk tagja a mainzi európai történelemmel foglalkozó intézetnek, s közreműködik Bonnban az Integrált Taunlmányok Központjában, állandó professzora a ljubljanai egyetem társadalom tudományi karának. Munkájának területe a 19. század végi újkori történelem 1941-ig, ezen belül a szlovén keresztény szocializmus és a fontosabb nemzeti kérdések. Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter 2005-ben kinevezte a szlovén-horvát történelmi bizottság elnökévé. Janez Drnovšek kormányában miniszteri tisztséget töltött be és 2008-ig a Szlovén Demokrata Párt (SDS) tagja volt. Nős, felesége Mojca Prunk, egy fiuk van, Jan. Babin Babin (1899-től 1920-ig Babény, szlovákul Babín) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Námesztói járásában. 2011-ben 1403 lakosából 1370 szlovák volt. Fekvése Námesztótól 13 km-re délnyugatra a Hrustin-patak jobb partján fekszik. Története A falu a 16. század közepén keletkezett a vlach jog alapján, először 1569-ben említik. Az árvai váruradalom része volt, a falut a bíró igazgatta. 1598-ban 20 parasztház állt a faluban, 1608-ban 11 ház volt, 1626-ban 23 család élt itt. 1618-ban "Babina" néven szerepel az írott forrásokban. A 17. században a hadak többször feldúlták, 1739-ben pestis pusztította. Régi fatemplomát 1666-ban szentelték fel, ezt 1930-ban az új templom építésekor bontották le. 1828-ban 166 házában 798 lakos élt. Lakói állattartással, faárukészítéssel, házalással foglalkoztak. Vályi András szerint "BABIN. Tót falu Árva Vármegyében, birtokosa a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik a’ Lokczeni kerűletben. Határja középszerű, réttye jó, legelője hasznos, és nagy, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Babin, tót falu, Árva vgyében, a Magura hegye alatt: 794 kath., 4 zsidó lak. 65 6/8 sessio. Erdeje roppant. Juh- és marha-tenyésztése virágzó. Lent, kendert termeszt. Fuvarozik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg." 1910-ben 771, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott. 1934-ben egy tűzvészben a falu leégett, de újjáépítették. Nevezetességei Régi római katolikus fatemplomát 1930 -ban lebontották, mai Szentlélek temploma 1933 -ra készült el. A faluban még egy 19. század közepén épített kápolna is áll. Nik Halik Nik Halik (Melbourne, 1971. május 14. –) ausztrál kiképzett űrturista. Teljes neve Nikos Halikopoulos (Nikos Nik Halikopoulos Halik Életpálya Ausztrál kereskedő, pénzügyi vállalkozó és ingatlanbefektetései révén multi-milliomos. Több vállalt alapító tulajdonosa. Korának és anyagi függetlenségnek köszönhetően búvárkodik, hegymászást végez, repülőgépeket vezet (MiG–25). 2007. novembertől részesült űrhajóskiképzésben a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központban, majd a sikeres vizsgák után megkezdhette szolgálatait. 2008. október 24-én köszönt el az űrhajósoktól. Tartalék személyzet Szojuz TMA–13 kiképzett speciális, polgári űrturista 2013-as MotoGP német nagydíj A német nagydíj volt a 2013-as MotoGP-világbajnokság nyolcadik futama. A versenyt a Sanchsenringen rendezték június 14-én. A királykategória versenyét Marc Márquez nyerte, a Moto2-ben Jordi Torres végzett az élen, míg a Moto3-ban Álex Rins diadalmaskodott. Hatvani Volán A Hatvani Volán Közlekedési Zrt. Hatvan város helyi, valamint Hatvan környékének helyközi közlekedését látja el az egyetlen, Hatvanban található telephelyéről. A Hatvani Volán a régi nagy Mátra Volán egyik utódcégeként jött létre - az Agria és a Mátra Volán mellett - Magyarország legkisebb Volán vállalataként. A legtöbb autóbusz Hatvan autóbusz-állomásáról indul. Járműpark A Hatvani Volán Zrt. 77 autóbuszt üzemeltet. Hatvan helyi közlekedését 8 buszvonalon a helyközi flotta kocsijai látják el általában Ikarus 260-as buszokkal. Helyközi buszok 1 Ikarus C80 csuklósbusz (2000) 11 Ikarus 260 szólóbusz (1986-1989, 1991) 6 Ikarus 256 szólóbusz (1986-1987, 1989-1990) 2 Ikarus 256.44 szólóbusz (1993, 1994) 4 Ikarus 415 szólóbusz (1994-1996) 4 Ikarus EAG E94 szólóbusz (1997-1998) 4 Ikarus C56 szólóbusz (2000-2001) 2 Credo IC 9,5 szólóbusz (2000-2001) 1 MAN SL223 szólóbusz (2003) 2 Credo EC 11 szólóbusz (2004) 11 Credo IC 12 szólóbusz (2005-2009) 2 Volvo Alfa Regio B12B szólóbusz (2006, 2008) 1 Credo EC 12 szólóbusz (2011) 1 Mercedes Vario O815 mikrobusz 2 Volkswagen LT46 mikrobusz Távolsági buszok 2 Ikarus 350 (1991) 3 Ikarus 256 Alfa (1992) 1 Ikarus 386 (1992) 6 Ikarus EAG 395 (1994-1996) 1 Ikarus EAG 398 (1996) 3 Ikarus EAG E95 (1998-1999, 2002) 1 Ikarus EAG E98 (2001) 1 Scania Irizar Century 12.35 (2002) 1 Credo LC 9,5 (2003) 2 Credo LC 11H (2003, 2005) 1 Credo LH 12 (2010) Luxemburg az 1992. évi téli olimpiai játékokon Luxemburg a franciaországi Albertville-ben megrendezett 1992. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 1 sportoló képviselte, aki összesen 2 érmet szerzett. Luxemburg az első érmeit szerezte a téli olimpiai játékok történetében. Přibyslav (Náchod járás) Přibyslav település Csehországban, Náchodi járásban. Přibyslav Provodov-Šonov, Jestřebí, Náchod és Nové Město nad Metují településekkel határos. Lakosainak száma 198 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Alexander Julius Schindler Alexander Julius Schindler, álnevén Julius von der Traun (Bécs, 1818. szeptember 26. – Bécs, 1885. március 16.) osztrák író. Élete Eleinte kémikus volt, majd jogtudományokkal foglalkozott. 1850-től 1854-ig államszolgálatban volt, később vámhivatalnok lett, majd a bécsi államvasút-társaság főtitkára volt. 1861-ben Bécs városa beválasztotta a birodalmi tanácsba, ahol a német liberális ellenzékhez tartozott. Fontosabb művei Elbeszélések Die Abtissin von Buchau (Berlin, 1877); Der Liebe Müh' umsonst (3 novella, Teschen, 1884); Der Schelm von Bergen (Bécs, 1879 és több ízben); Goldschmiedkinder (u. o. 1880). Költői munkák Salomon, König von Ungarn (2 kiad. Stuttgart, 1876); Toledaner Klingen (Bécs, 1876); Gedichte (2 kötet, u. o. 1871, 3. kiad. Stuttgart, 1876). Curières Curières település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 223 fő (2015). Curières Condom-d’Aubrac, Laguiole, Montpeyroux és Saint-Urcize községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Fertőző betegségek listája Agyhártyagyulladás AIDS Álomkór Amőbás dizentéria Bárányhimlő Botulizmus Bozót tífusz Calici vírus okozta fertőzések Chlamydia trachomatis fertőzés Csonttöréses láz Dengue-láz Ebola Egérláz Ehrlichiosis Mediterrán láz (máltai láz, febris undulans) Feketehimlő Hanta vírus (Bunyaviridae) okozta fertőzés Hastífusz Humán papillomavírus fertőzés Influenza Járványos gyermekbénulás Járványos májgyulladás Kandidiázis Kanyaró Kiütéses tífusz Kolera Krími-kongói láz Kullancs encephalitis Légionárius betegség Lépfene (Anthrax) Lepra (Hansen-betegség) Leptoszpirózis Lyme-kór Lympfogranulóma inguinales Macskakarmolási betegség Malária (mocsárláz, váltóláz) Marburg vírus által okozott betegség Mukormikózis Mumpsz (járványos fültőmirigy-gyulladás) Norovírus (Caliciviridae) Nyugat-nílusi láz (a nyugat-nílusi vírus okozza) Papagáj-kór Patkányharapás-láz Pestis Q-láz Rift-völgyi láz Rózsahimlő Sárgaláz SARS Vörheny (skarlát) Szalmonellózis Szamárköhögés Tetanusz Tífusz Torokgyík Toxoplasmosis Trachoma Trichomoniázis (trichomonas) Trichinellózis Tularémia Veszettség Vérhas Visszatérő láz Lásd még Tíz fenyegetés Forrás Egészségügyi ABC Medicina Könyvkiadó Budapest, 1974. ISBN 963-240-705-9 Hárún ibn Humáravajh Abu Músza Hárún ibn Humáravajh (arab írással ��� ���� ����� �� ������� – Abū Mūsā Hārūn ibn �umārawayh; 882 – Katái, Egyiptom, 905. január 1.) az Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát, illetve az anatóliai határvidék és Felső-Mezopotámia egy részét uraló túlúnida dinasztia negyedik fejedelme volt. A trón megszerzése A 884–896 között uralkodó Humáravajh második gyermeke volt. Fivérét, a tizennégy esztendős, részeges Dzsajsot követte a trónon, miután július 26-án a jogtudósok (fakíhok) és bírák (kádik) alkalmatlanná nyilvánították és bebörtönözték. Pontos életkorát nem ismerjük, de tudjuk, hogy fiatalabb volt fivérénél. A hatalomváltás nyomán lázadás robbant ki egyik nagybátyja, Rabía ibn Ahmad ibn Túlún vezetésével Alexandria környékén, de a berberek támogatta mozgalmat 897 őszére leverték, Rabíát pedig halálra korbácsolták a régi fővárosban, Fusztátban. Ezzel Hárún uralmát sikerült megmenteni, de az összeomlást nem lehetett megállítani. A hatalmas összegeket igénylő hadsereg és az udvar pazarlásai már Humáravajh halála idejére kiürítették a kincstárat, a gyenge központi hatalomra pedig mindinkább rátelepedtek az idővel zömmel bizánci rabszolgakatonákból (gulám) hadsereg egymással rivalizáló hadvezérei (a legfontosabb ebben az időben bizonyos Fáik, Badr és Száfi volt). A néhány évtizede épült Katáiban székelő udvartól gyakorlatilag függetlenül tevékenykedhetett a Palesztina és Szíria nagy részét uraló helytartó, Tugdzs ibn Dzsuff. Területveszteségek Az egyiptomi fejedelemség megrendülését a bagdadi kormányzat arra használta fel, hogy jelentős területeket szakítson el tőle: Hárún alatt al-Mutadid kalifa (892–902) csapatai bevonultak a bizánci határvidékre (Szugúr és Avászim), és elhódították az egész felső-mezopotámiai térséget. Emellett az addig fizetendő évi 300 000 dénárról 450 000-re emelték a helytartóság elismeréséért fizetendő évi adót, tovább súlyosbítva az állam helyzetét. 901-ben a Palmüra és Eufrátesz közti vidék beduinjai körében lázadás robbant ki az iszmáilita síita misszionárius, Zikravajh ibn Mihravajh két fia, a Tevés Ember (Száhib an-náka) és az Anyajegyes Ember (Száhib as-sáma) vezetésével. A nomádok 902-ben Rakka|Rakka városánál szétverték Tugdzs ibn Dzsuff csapatait, majd megostromolták Damaszkuszt, ahonnan csak jelentős sarc fejében voltak hajlandóak elvonulni. Ezután meghódították az Orontész-völgy fontosabb városait (Baalbek, Homsz, Hamá, Maarrat an-Numán, Szalamijja), és Aleppó meghódítását is megkísérelték. Ekkora a megerősödött bagdadi kormányzat úgy döntött, hogy a Túlúnidák tehetetlenségét látva beavatkozik. Muhammad ibn Szulajmán al-Kátib 903 novemberében elsöprő győzelmet aratott a lázadók felett. Al-Muktafi kalifa hadainak megjelenését látva Ibn Dzsuff, majd Fáik és Badr is átállt a teljes seregével együtt. Szíria és Palesztina elvesztése hatására Hárún két nagybátyja, Ali és Sajbán összeesküvést szőtt ellene, és 905. január 1-jén meggyilkolták az éppen részeg uralkodót. A trónt Sajbán foglalta el, de a meginduló abbászida támadást már ő sem tudta kivédeni. Kalmár György (nyelvész) Kalmár György (Tapolcafő (Veszprém megye), 1726. – 1782. szeptember 4. után) nyelvész, költő, orientalista. Élete Nemes származású volt. Miután középiskoláit a debreceni kollégiumban, ahol teológiát is tanult, elvégezte, 1750 körül külföldi, különösen angol egyetemeket látogatott; bejárta Németországot és Leidenben a keleti nyelveket tanulta; azután Bécsben, Pozsonyban, Budán és más helyeken lakott. 1772 körül a kecskeméti református iskolában néhány évig konrektor volt. Csak tudományos szenvedélyének élt; külsejében és életmódjában a cinizmusig menő egyszerűséget tanusított. Nyelvtudománnyal foglalkozott, különösen az egyetemes vagy bölcseleti nyelvkérdésekkel és erre vonatkozó munkái külföldön híres polemiát keltettek. Másik kedves tétele volt, hogy a magyar nyelvnek egyrészt tökéletességét, másrészt a török-tatár nyelvvel való rokonságát vitatta. Járt Konstantinápolyban és Kis-Ázsiában, ahol a török nyelvvel megismerkedett. Igen tanult, de zavaros fő volt és munkássága meddő maradt. A florenci társaságnak is tagja volt. Halála évét és helyét nem tudjuk. Munkái Dissertatio latina critico-philologico-theologica in Isaiae VII. 14. cum variis animadversionibus criticis. Oxonii, 1750. Genuina linquae hebraicae grammatica Sive vetus illa sine masoretharum punctis hebraisandi via. Genevae, 1760. Tractat über den Text: Kind fürchte den Herrn und den König. Mit einer lateinischen Zuschrift an die Kaiserin Königin. Wien, 1764. Epistola divi Pauli ad Hebraeos hebraice cumannotatt. criticis. Amstelodami, 1766. Prodromus idiomatis Scythico-Mogorico-Chuno (seu, Hunno-) Avarici. Posonii, 1770. (A versek egy részét, 1245-öt, 1761-ben Jassyban írta. E munka arról is nevezetes, hogy nyelvünknek a classikai mértékre alkalmas voltát bizonyítja, erre szabályokat is ad, sőt mintegy 5000 hexameterre menő két vegyes tartalmú verssel meg is előzi a classikai triász föllépését.) Online Praecepta grammatica atque specimina lingvae philosophicae sive universalis, ad omne vitae genvs accommodatae. Berolini & Lipsiae, 1772, hét rézm. táblával. (Barátai költségén adta ki. Olaszul: Róma, 1773. bővített kiadásban és hat rézm. tábl., Németül: Bécs, 1774. szintén átdolg. kiadás hat rézm. és szerző arczk. Ajánlja Wendler Ferdinánd barátjának, a m. n. múzeumi példány tiszta lapján sajátkezű írásával és négy latin verssel. 1777. febr. 10.) Obfensae inlegitimae vindex legitimus hoc est: Censores romani censurae subjecti, atque nuper inventum idioma philosophicum universale ab ineptis eorum cavillationibus vindicatum, Erlangae. 1774. Est et chamaeleon inter philosophos. Viennae, 1775. A magyar helikon-ért és kástaliák-ért felséges Mária Theresiahoz buzdult alázatos ének. U. ott, 1778. Magjar Merkuriusnak és magjar szómagjarázónak kellemetessége. Hely n., 1781. (Költemény; a M. Hirmondó 1781. 19. sz. Libertiny Sámuel magyar verses kritikát ír ezen munkáról, melyben írásmódját gúnyolja.) A Magyar Hírmondóban (1780. 70. sz.) hírdeti: Lexicon Hungaricum: Addita Interpretatione Latina, inusus omnium, ea, qua debuit, ratione, etymologice comparatum et auctum cz. munkáját és (1781. 19. sz.), a Madjer szómadjarázó cz. munkájának megkezdését. Különczködéséről Kazinczy a következőket jegyezte föl: «...míg Prodromusát Landerernél nyomatta, egy kerti nyaralóban töltötte a telet; fázva, koplalva s nyakiglan ülve a szalma közt, s úgy dolgozá verseit reszketve minden tetemiben a hideg miatt. Ázsiában utazván, eczetet, olajat, sót horda magával, s így valahol a mezőn megszálla, készen lelé ebédjét, vacsoráját». I. e. 513 Évszázadok: i. e. 7. század – i. e. 6. század – i. e. 5. század Évtizedek: i. e. 560-as évek – i. e. 550-es évek – i. e. 540-es évek – i. e. 530-as évek – i. e. 520-as évek – i. e. 510-es évek – i. e. 500-as évek – i. e. 490-es évek – i. e. 480-as évek – i. e. 470-es évek – i. e. 460-as évek Évek: i. e. 518 – i. e. 517 – i. e. 516 – i. e. 515 – i. e. 514 – i. e. 513 – i. e. 512 – i. e. 511 – i. e. 510 – i. e. 509 – i. e. 508 Események I. Dareiosz hadjárata az európai szkíták ellen az iónok segítségével. I. Amüntasz makedón király behódol Dareiosznak. Növénycsaládok listája A fejlődéstörténeti osztályozás szerint virágos növények (Spermatophyta) növénycsoportba tartozó, ma is élő növénycsaládok listája, különvéve a hagyományos rendszertanban nyitvatermők és zárvatermők törzsébe tartozó családokat. A zárvatermő növények családjainak listája az APG III-rendszer szerint érvényes családokat tartalmazza (413 db). A táblázatokban alfabetikus sorrendben latin név szerint vannak felsorolva a családok. A táblázatok végén a régebben elfogadott, de újabb vizsgálatok szerint más család részévé vált családok vannak, megjegyzésben a jelenlegi helyzettel (jelenleg nem teljes). Kapcsolódó szócikkek APG III-rendszer Forrás The APG III paper: An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG III Christenhusz, M.J.M., J.L. Reveal, A. Farjon, M.F. Gardner, R.R. Mill, and M.W. Chase (2011). A new classification and linear sequence of extant gymnosperms. Phytotaxa 19:55-70. http://www.mapress.com/phytotaxa/content/2011/f/pt00019p070.pdf Gymnosperms. The Gymnosperm Database. (Hozzáférés: 2014. október 1.) Hászdái ben Júda Kreszkasz Hászdái ben Júda Kreszkasz (héberül: ����� �����), (Barcelona, 1340 körül – Zaragoza, 1410/1411) középkori zsidó filozófus. Élete és művei Rabbi Niszim tanítványa volt, és valószínűleg az arab Al-Gazáli alatt vált a zsidó skolasztika, racionális filozófia ellenségévé. Ór Adonáj ('Isten világossága') című műve négy részből áll. Első részében az Istenről való hitről elmélkedik a szerző, filozófiailag igazolja Isten egységét és testetlenségét. A második részben az Isteni eredetű Tórából von le következtetéseket Isten tudásával, gondviselésével, hatalmával; illetve a prófétasággal, az ember szabad akaratával és céljával kapcsolatban. A harmadik részben a vallás lényegével szorosan nem összefüggő tanokat mutatja be. Támadja Maimonidész 13 dogmáját, mert szerinte ezek (pl. a világ teremtettsége, a lélek halhatatlansága, a végső jutalom és büntetés) nem alapvető tanítások. Ezeket Hászdái szerint ugyan eretnekség tagadni, de nem feltétlenül szükségesek a Tóra elismeréséhez. A negyedik rész olyan filozófiai véleményeket tartalmaz, amelyek a vallás szempontjából közömbösek, egyben lerombolja Maimonidész arisztotelészi Istenbizonyítási módjait. Hászdái szerint nem is bizonyítható Isten léte, hanem egyszerűen elfogadandó a Biblia és a zsidó hagyomány (Talmud) alapján. Ez a megközelítése Júda Halévire emlékeztet. Eredeti gondolata, hogy az ember legfőbb boldogsága nem a diaonetikus tökély, hanem Isten szeretete. (Ebben ismét Maimonidésszel szemben foglal állást.) Véleménye szerint Isten parancsainak hűséges teljesítése emeli az embert az Istenszeretettől való áthatottság érzéséig. Ennek útja nem a skolasztikus spekuláció, hanem a Tóra törvényeinek gyakorlása. Ugyancsak önálló Hászdái-gondolat a szabad akaratról való vélemény. Eszerint nem a tettek külső formája, a kényszerű cselekvés, hanem az Istenszeretettől, a jó megtevésének vágyától eltelt lelkület érdemli meg a végső jutalmat. Azaz az Isteni igazságszolgálatatás bírálat tárgyává teszi a jellembeli tulajdonságokat és a lelki motívumokat is. Ez a vélekedés később nagy mértékben hatott Spinozára is. Az alkotást a szellemes bibliai és talmudi magyarázatok vonzó művé tették, enyhítették a stílus tömörségét, szigorúságát. Hászdái nem kedveli a sivár racionalizmust, bizonyos érzelmi lendületet és miszticizmust visz bele vallásfilozófiájának logikai szerkezetébe. Nem volt barátja a szigorú tudománynak sem, ezért támadta Maimonidész Misna Tóráját. Magyar nyelvű fordítások Júda Kreszkasz teljes életműve mindezideig nem rendelkezik magyar nyelvű fordítással. Kisebb szemelvények jelentek meg műveiből: Frisch Ármin: Szemelvények a Biblia utáni zsidó irodalomból , Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1906 ( reprint kiadás: Auktor Könyvkiadó, Budapest, 1993, ISBN 963-7780-24-6, 413 p), 351–353. oldal Forrás Kecskeméti Ármin : A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5 , II. köt., 101–102. o. ATC C07 – Béta-receptor blokkolók Az ATC C07 – Béta-receptor blokkolók a gyógyszerek anatómiai, gyógyászati és kémiai osztályozási rendszerének (ATC) egyik alcsoportja. 857 Glasenappia A 857 Glasenappia (ideiglenes jelöléssel 1916 S33) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Szergej Beljavszkij fedezte fel 1916. április 6-án. Dzsudzsák Balázs Dzsudzsák Balázs (Debrecen, 1986. december 23. –) magyar válogatott labdarúgó. Háromszor nyert magyar bajnokságot és magyar szuperkupát a DVSC csapatával, 2010-ben elnyerte Az év magyar labdarúgója címet, 2009-ben pedig Junior Prima díjat kapott. A magyar válogatottban Görögország ellen mutatkozott be 2007-ben. A 2006–2007-es bajnokság legjobb játékosának választották, 2007 nyarán neves külföldi klubokat (Ajax, Dinamo Kijiv) utasított vissza, s maradt a DVSC-nél. 2008 januárjától 2011 nyaráig a PSV játékosa volt. Pályafutása Debreceni VSC Debrecenben született, és Nyírlugoson élt családjával. A közeli Nyíradony SE-ben kezdte a labdarúgást, ahol bekerült a DVSC futballiskolájának vonzáskörébe. Édesapja, aki Nyírlugoson egykoron szintén futballozott, tett arról, hogy a fia a legjobb körülmények közt fejlődhessen. A Lokinál hamar felfigyeltek rá, majd a Debrecen korosztályos csapatainál kezdett játszani. 2000–2001 bajnokságban az U14-es csapattal bronzérmet szerzett. 2002–2003-ban már bemutatkozott a Loki tartalékcsapatában. Erre a korosztályos válogatottnál is felfigyeltek és tagja volt annak az U17-es csapatnak, ami a kontinens 8 legjobb csapata közt jegyeztek. 2003–2004-ben kölcsönjátékos volt Létavértesen. 2004-ben a Loki első keretébe hívták. 2005. április 9-én mutatkozott be a magyar élvonalban, győztes mérkőzésen (DVSC–MTK Budapest 3-0). Így részese volta Loki első bajnoki címének. Első gólját majdnem egy évre rá 2006. április 1-jén szerezte (Diósgyőri VTK–DVSC 3-3). Első nemzetközi mérkőzése Sahtar Doneck elleni UEFA kupa selejtező volt. Sajnos a sorozatból kiestek, de a magyar bajnokságban címet védett csapata. A harmadik szezonjában már meghatározó játékosként számítottak rá, így nagy részt vállalt a sorozatban harmadik bajnoki címből és megkapta az év felfedezettje díjat. 2007-ben a nagy válogatottban is pályára lépett. Számos külföldi klub érdeklődött ekkor iránta, de Debrecenben maradt. 2007-ben azonban kétmillió euróval kivásárolták és 5 éves szerződést kötött a holland sztárklubbal, a PSV Eindhovennel. PSV Eindhoven 2007. október 24-én írta alá ötéves szerződését a holland PSV Eindhoven csapatával, amelyhez 2008 januárjában csatlakozott. Már idény közben bevetették Hollandiában, ráadásul a kezdő tizenegyben. Így a légiós debütálás 2008. január 12-én a Feyenoord elleni rangadón történt meg. Több lövéssel vétette észre magát. A mérkőzés a PSV 1-0-s győzelmével zárult. A következő fordulóban a VVV Venlo ellen egy közeli lövésből már gólt is szerzett a 12. percben, ami egy pont megszerzéséhez segítette csapatát. 2008. január 23-án először léphetett pályára hazai közönség előtt a Sparta ellen. A csapata az ő passza után szerezte meg a vezetést. (PSV Eindhoven - Sparta Rotterdam 3-1) 2008. január 26-án a PSV hazai környezetben fogadta a sereghajtó Excelsior csapatát. Balázs ismét a kezdőcsapatban kapott helyet, a 7.percben Farfán beadása után megszerezte a vezetést a PSV csapatának. Sok jó megmozdulása volt, pontrúgásai veszélyesek voltak. (PSV - Excelsior 2-1 /1-0/) 2008. január 31-én a bajnokság rangadóján az Ajax ellen idegenben ismét eredményes volt. A 41. percben 18 méterről lőtt gólt az Ajaxnak. (Ajax - PSV 0-2 /0-1/) 2008. február 2-án újra pályára lépett az AZ ellen. A 13. percben 20 méterről kapufát lőtt és a kipattanó labdát Lazovic fejelte a kapuba. Az egyik szabadrúgása után gól is született, de a játékvezető érvénytelenítette mert Bakkal lerántotta a védőjét. (AZ - PSV 0-2 /0-2/) A PSV ezzel a győzelemmel megszerezte bajnoki címét, és így a hátralevő mérkőzésekre is bizalmat kapott. A 2008–2009 szezonban új edzőt kapott csapata, Huub Stevens személyében. Védekező játékfelfogása megbéklyózta a támadószellemű PSV-t. Így az eindhoveni csapat kiszállt az aranyéremért folytatott csatából és a Bajnokok Ligájában is csak csoport negyedik lett. Balázs csereként gólpasszig jutott a sorozatban, a Liverpool FC ellen. 2009 januárjában Dwight Lodeweges váltotta Stevens-t. Dzsudzsi és a csapat játéka is felpezsdült, annyira hogy mesterhármast szerzett az ADO Den Haag ellen és nem állt le a gólgyártással. 11 góllal zárta az idényt amivel második lett a csapat házi góllövőlistáján Ibrahim Afellay mögött és kilenc gólpasszt adott. A PSV végül negyedik lett, ami Európa Liga indulást ért. 2009–2010 szezonra Fred Rutten vette át a csapat irányítását. 2009. augusztus 16-án ismét a holland szuper derbin (PSV - Ajax) két góllal és egy gólpasszal szerepelt, a mérkőzés végeredménye 4-3 lett. A www.goal.com szavazásán őt választották az adott héten a világ legjobb labdarúgójának. (Dzsudzsák 64%, Didier Drogba 16%, Denilson 16%, Charlie Davies 4%, Dioko Kaluyituka 0%) A PSV végül harmadik lett a bajnokságban. A szezont 14 góllal és 13 gólpasszal zárta. Ezenkívül az Európa Ligában 2-szer, a Holland Kupában 1-szer volt eredményes. A 2010–2011-es szezon őszi felében a PSV-vel az Európa-liga csoportkörébe jutott a Szibir Novoszibirket búcsúztatva - Dzsudzsák két gólt szerzett a visszavágón. Az EL csoportkörében két góllal és két gólpasszal segítette csapatát a biztos továbbjutáshoz, a hollandok többek között Dzsudzsák volt csapatát, a Debrecent is búcsúztatták. A legjobb 32 között a PSV a francia Lille ellen játszott. Az első meccsen született 2-2-es döntetlen után a visszavágón 3-1-re nyert a PSV, Dzsudzsák főszereplésével. Előbb szemfülesen tekert a kapuba egy szabadrúgást, majd szögletből adott gólpasszt. A nyolcaddöntőben a Rangers-szel játszottak. Az odavágó 0-0-s döntetlennel zárult, a skóciai visszavágón pedig 1-0-s győzelmet aratott a PSV. Dzsudzsák itt is kiosztott egy gólpasszt, majd a mérkőzés hajrájában bebiztosíthatta volna csapata győzelmét, de szabadrúgása után a labda a kapufáról vágódott ki. Az elődöntőbe jutásért a Benfica volt a PSV ellenfele. Az első meccsen sima, 4-1-es vereséget szenvedtek a hollandok. A mérkőzés után a sajtó és az edző, Fred Rutten is kritizálta Dzsudzsákot védőmunkája miatt. Ennek ellenére a visszavágón Balázs megkapta a csapatkapitányi-karszalagot, ráadásul a 17. percben vezetéshez juttatta csapatát. Ezután rúgtak még egyet a hollandok, de a szünet előtt a Benfica is betalált, ezzel nagyon nehéz helyzetbe sodorva a PSV-t. A 63. percben a vendégek egy tizenegyes-góllal beállították a végeredményt és eldöntötték a továbbjutást. Dzsudzsi 7 góllal és 2 gólpasszal zárta az El 2010-11-es kiírását. Anzsi Mahacskala Dzsudzsák Balázs 2011. június 12-én 4 éves szerződést kötött az Anzsi Mahacskala orosz-dagesztáni csapattal. Mikor felmerült, hogy Dzsudzsák az Anzsihoz szerződik, a hír negatív visszhangot váltott ki. Az orosz átigazolási szabályok miatt a bajnokságban csak augusztus 6-án debütálhatott. A Tom Tomszk elleni hazai meccsen egy órát játszott kezdőként. Gyinamo Moszkva 2012. január 12-én a szintén orosz Gyinamo Moszkva csapatával írt alá 4 éves szerződést. Dzsudzsák a válogatotthoz hasonlóan a 7-es mezt viseli új klubjában, mivel a 22-es mezszámot Kevin Kurányi viseli. A Gyinamo Moszkva vezetőedzője, Szergej Szilkin a középpálya bal oldalára keresett szélsőt, amit Dzsudzsákkal oldott meg. 2012. március 9-én debütált tét mérkőzésen a CSZKA Moszkva ellen idegenben 1-1-re végződő mérkőzésen. A 23. percben sárga lapot kapott, majd a 75. percben a beadott labdáját a kapuba fejelte Igor Szemsov. A következő mérkőzésen a Zenyit ellen gólpasszt jegyzett. Április 21-én a CSZKA Moszkva ellen győzelmet érő gólpasszt adott Zvjezdan Misimovićnak. A 2012-13-as szezonban augusztus 9-én a Dundee United ellen gólpasszt adott Kokorinnak. Tíz nappal később pedig a bajnokságban megszerezte első bajnoki gólját a Gyinamo Moszkva színeiben a Tyerek Groznij elleni idegenbeli mérkőzésen, amit 2-1-re elvesztettek, így sorozatban öt mérkőzésből öt vereséget szenvedtek. A mérkőzés 75. percében Kokorin passzából, majd 11 méterről lőtt gólt Dzsudzsák. A következő fordulóban ismét eredményes volt: a Lokomotyiv Moszkva elleni moszkvai rangadón – gólja mellett – két gólpasszt is kiosztott. A mérkőzést a Gyinamo nyerte meg 3-2-re, ezzel a győzelemmel megszerezték a bajnokságban az első győzelmüket. A mérkőzés elején gólpasszt adott Kokorinnak, aki visszaadta Dzsudzsáknak a gólpasszt, amit Balázs a jobb oldalról ballal lőtt a rövid sarokba. A Lokomotyiv mindkétszer egyenlíteni tudott, majd a 68. percben Dzsudzsák beadását Christian Noboa csúsztatta a kapu jobb oldalába, amivel kialakult a mérkőzés végeredménye. Szeptember 22-én az Amkar Perm ellen gólpasszt adott Kevin Kurányi-nak. A mérkőzést 3-2-re nyerték meg Balázsék. A CSZKA Moszkva elleni 2-0-ra megnyert városi rangadón Dzsudzsák szerezte csapata első gólját meg, miután egy keresztlabdát követően rosszul ért bele a labdába az ellenfél védője, Balázs peddig estében a jobb sarokba helyezte a labdát. Bursaspor Miután a Gyinamo Moszkva nehéz anyagi helyzetbe került, Balázs a távozás mellett döntött. 2015 augusztus 16-án a török első osztályú Bursasporhoz szerződött. Első gólját a negyedik fordulóban szerezte a Gençlerbirliği SK elleni bajnokin. al-Vahda A számára is jól sikerült Eb után több klubcsapat is érdeklődött Dzsudzsák iránt, felmerült a neve többek közt a Hertha BSC és a Schalke 04 csapatainál is, azonban 2016 augusztus 9-én két évre aláírt az arab emírségekbeli al-Vahda csapatához. Első bajnoki gólját október 21-én az al-Vaszlinak lőtte, egy hét múlva pedig gólt lőtt és gólpasszt adott az al-Naszr ellen. 2017. május 19-én két gólt lőtt az Elnök-kupa döntőjében az al-Naszrnak. 2018. március 29-én 2–1-re győztek ugyancsak az al-Vaszl ellen az arab emírségekbeli labdarúgó-ligakupa döntőjében, Dzsudzsák kezdőként 82 percet játszott. A válogatottban 2007. június 2-án Várhidi Péter kapitánysága alatt debütált a magyar válogatottban, Görögország ellen. A 2008-as Eb-selejtezőjén Priskin Tamást váltotta. Első gólját 2008. május 24-én szintén a görögöknek lőtte egy felkészítő mérkőzésen, ahol a válogatott 3-2-re győzött. Erwin Koeman szintén alapemberként számolt a játékossal. A második válogatottbeli gólját Hollandia ellen érte el, amellyel a magyar csapat 1–0-ra vezetett, de a mérkőzést 6–1-re elvesztette a válogatott. Egervári Sándor Anglia elleni bemutatkozó mérkőzésén is szerepelt. A harmadik válogatottbeli gólját a San Marino elleni, 8–0-ra megnyert mérkőzésen szerezte, és adott 3 gólpasszt. Egyet Rudolfnak, kettőt Szalainak. A finnek ellen is betalált, ő lőtte a győztes gólt a 95. percben, így a válogatott 2–1-re nyert. Végigjátszotta a Litvánia elleni barátságos meccset is, amikor Juhász Rolandot lecserélték, megkapta a csapatkapitányi karszalagot, és azután Hajnal Tamás legurított szabadrúgásából szerzett egy gólt. A csapat 2–0-ra nyert, és ő lett a mérkőzés legjobbja. Az ötvenedik válogatottságát a 2013. február 6-i, Fehéroroszország elleni mérkőzésen ünnepelte. Ezen a találkozón ő viselhette a csapatkapitányi karszalagot. 2014 elején Pintér Attila idején nem szerepelt, 2014. október 11-én szabadrúgásgólt szerzett a románok ellen, amivel a magyar válogatott 1 pontot elhozott Bukarestből, és 42 év után lőtt gólt Romániában a román csapat ellen a magyar. Részt vett a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon is, ő volt a magyar válogatott csapatkapitánya. A portugálok elleni csoportmérkőzésen két gólt szerzett, így ő lett a második magyar labdarúgó az Eb-k történetében, aki egy meccsen két gólt is lőtt, ez előtte Novák Dezsőnek sikerült 1964-ben. Sikerei, díjai Klub Debreceni VSC : Magyar bajnok : 2004–2005 , 2005–2006 , 2006–2007 Magyar kupa-győztes : 2008 Magyar kupa-döntős : 2007 Magyar szuperkupa-győztes : 2005 , 2006 , 2007 Az Év Felfedezettje: 2007 PSV Eindhoven : Holland bajnok : 2008 Holland bajnoki -bronzérmes: 2010 , 2011 Európa-liga -negyeddöntős: 2010-2011 Bajnokok ligája csoportkör : 2008-2009 Európa-liga -A legjobb 16 közé jutásért: 2009-2010 Holland szuperkupa-győztes : 2008 Gyinamo Moszkva : Orosz kupa -döntős: 2012 Európa-liga -nyolcaddöntős: 2014-2015 al-Vahda FC: Elnök-kupa: 2016–17 Öböl-kupa: 2017–18 Válogatottal Magyarország : Európa-bajnokság -nyolcaddöntő : 2016 Egyéni Junior Prima díj : 2009 Pro Comitatu díj: 2016 Pályafutása statisztikái (A statisztikák 2014. május 15-e szerintiek.) Érdekességek Dzsudzsák volt az első magyar reklámarca az Electronic Arts FIFA-sorozatának regionális példányán a 2008–2009-es (Ronaldinhóval), a 2009–2010-es (Wayne Rooney-val) , és a 2010–2011-es szezonban (Kakával) . Klubrekord az a gól, amelyet a mérkőzés 17. másodpercében a NEC Nijmegen ellen szerzett. Holland bajnokin Koos Waslander vezet 8 másodperccel, de klubjában, a PSV -ben Mark van Bommel 1999-es 18 másodpercét döntötte meg. 2016 -ban a legjobban kereső magyar sportoló. Editors Az Editors egy indie rock / post-punk zenekar az angliai Birminghamből. Jellegzetes hangzásuk alapja a sötét tónusú hangzatok ötvözése a sodró lüktetéssel. Szerzeményeik általában könnyen befogadhatóak és úgymond slágeresek, ugyanakkor nem nélkülözik a komor felhangokat. Dalaik egyik védjegye, hogy a vezérdallamokat a szólógitár játssza a magas regiszterekben, visszhangos, tremolo-effektes hangszínen. Leghíresebb számaik: Munich, Papillon, Bullets, Bones, An End Has a Start, Blood. Tagok Tom Smith - ritmusgitár, ének Chris Urbanowicz - gitár Russel Letch - basszusgitár, vokál Ed Lay -dob Kezdetek Az egyik legaktuálisabb angol indie-gitárpop együttes Birminghamben kezdte zenei pályafutását. Az együttes tagjai a Staffordshire Egyetem zenetechnikai szakán ismerkedtek meg, az együttest 2005-ben alapították. Nagy hatással volt rájuk az indie-zene kiemelkedő együttesei közül például az Interpol, Franz Ferdinand, Kitchens of Distinction, The Chameleons és a U2. Az együttes nevét sokáig váltogatták (korábban Pride és Snowfield néven is futottak), tagcsere is történt(Geraint Owen helyett Ed Lay érkezett a dobokhoz). A végleges név a 2004-ben történt lemezszerződés során alakult ki, amikor is a zenekar leszerződött a Kitchenware Recordshoz. Az együttest korábban a Fused magazin fedezte fel egy tehetség-kutató zenei rendezvény során. Sikerek Az Editors debütáló kislemeze a "Bullets" volt melyet a Kitchenware Records 500 példányos limitált kiadásban jelentetett meg 2005. január 24-én. A zenei producer az a Gavin Gonaghan volt, aki korábban együtt dolgozott a The Whanggal és Scott Matthews-szal. A zenei állomások hamar kiszúrták maguknak a tehetséges zenekart, aminek köszönhetően rohamosan nőtt az együttes rajongótábora. 2005. július 25-én megjelent az együttes debütáló nagylemeze, mely a "The Back Room" nevet viselte és egyből elnyerte a kritikusok és a rajongók tetszését. A "Munich" című dal a zenei slágerlistákon egészen a második helyig jutott, a lemez pedig közben platinává vált. 2006-ban az USA-ban is megjelent a lemez, 5 hónap alatt kb. 30000 korongot sikerült értékesíteni. Az USA-ban is nagy sikereket ért el az együttes, köszönhetően a Munich című felvételnek, ami az album abszolút legsikeresebb nótája. 2006-ban az együttes fellépett a Coachella és a Lollapalooza fesztiválokon is, ami hatalmas presztízzsel járt. Az együttes világ körüli turnékat tartott és időközben elkészítette 2. nagylemezét melyet 2007. június 25-én adtak ki. Ez a lemez már sokkal érettebb alkotás, mely jobban kifejezi az együttes stílusát és mondanivalóját. A Jacknife Lee-vel rögzített An End Has A Start epikusabb, monumentálisabb és csiszoltabb is elődjénél, a mély ének és a borzongató gitárok mellett több rajta a billentyűs hang, míg a közeli ismerősök halála, illetve betegsége inspirálta szövegek szeretetet és vigasztalást, elfogadást és megnyugvást hirdetnek. Lemezek The Back Room (2005. július 25.) An End Has a Start (2007. június 25.) In This Light And On This Evening (2009. október 12.) In Dream (2015.12.08.) Eleonóra Az Eleonóra női név az arab Ellinor névből ered és több nyelv közvetítésével lett népszerű. Előbb spanyol közvetítéssel jutott el Franciaországba, majd onnan Angliába, ahol népszerű lett. Képzett és rokon nevek Lenóra : az Eleonóra rövidülése. Ella, Leonóra, Nelli, Nóra, Norina, Elli Gyakorisága Az 1990-es években az Eleonóra ritka, a Lenóra szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok Eleonóra: február 21. július 9. július 11. július 12. Lenóra: február 21. Idegen nyelvi változatai Eleanor ( angol ) Híres Eleonórák, Lenórák Pfalz–Neuburgi Eleonóra német-római császárné és magyar királyné Aquitániai Eleonóra , Anglia és Franciaország királynéja Arboreai Eleónora szárd királynő Téglási Eleonóra válogatott labdarúgó Halálozások 2014-ben Ez a szócikk a 2014-ben elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel. Királyok völgye 52 A Királyok völgye 52 (KV52) egy egyiptomi sír a Királyok völgye keleti völgyében, a délnyugati vádi nyugati ágában. Edward R. Ayrton fedezte fel 1906 januárjában. Tulajdonosa ismeretlen; egy mumifikált majmot találtak benne, valamint egy üres kanópuszládát. Két közeli sírral, a KV50 és a KV51 sírokkal együtt állatsírok néven ismert; egy feltételezés szerint a közeli KV35 sírba temetett II. Amenhotep kedvenc állatait temették ide. A sírt már az ókorban kirabolták. Egyenes tengelyű; egy nem túl mély, négyzetes aknából és egy befejezetlen, díszítetlen kamrából áll; 4,5 m hosszú, területe 5,25 m². Jelenleg törmelékkel teli, nem látogatható. A környéken 2009/10 telén végzett ásatások során XVIII. dinasztia korabeli festett kék cserepek, szerszámok, valamint hieratikus írással és rajzokkal ellátott osztrakonok kerültek elő a KV50, KV51, KV52 és KV53 sírok közelében; az osztrakonokon áldozatot bemutató királyné képe, valamint erotikus jelenetek és II. Ramszesz kartusai láthatóak. Sujánszky Jenő Sujánszky Jenő (Budapest, 1929. augusztus 4. –) magyar vegyész, 1956-os szabadságharcos. Iskolái és a háború Gyermekkorát Siófokon töltötte, ahol az elemi iskola négy osztályát is végezte. Édesapjának gyógyszertára volt Balatonkilitiben, később Balatonújhelyen (ma Siófok részei). 1939-től Sujánszky Jenő a kőszegi Hunyadi Mátyás Középiskolai Nevelőintézetben tanult. 1943 őszén a nagyváradi Gábor Áron Tüzér-hadapródiskolába iratkozott, itt végezte a középiskola ötödik évét. 1944 decemberében, 15 évesen önként jelentkezett katonai szolgálatra és egy magyar tüzérüteggel végigharcolta Budapest ostromát. "A nyilasokkal semmi kapcsolatunk nem volt, a zsidóellenes kegyetlenségeket mélységesen elítéltem, a mi körletünkbe nyilas nem tehette be a lábát. Végigharcoltam a budapesti katlancsatát Kelenföldön, Dél-Budán. A kitörés napján estem fogságba, ahonnan sikerült megszöknöm" – emlékezett később. A középiskolát a budapesti Fáy András Gimnáziumban fejezte be, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerész karán tanult, de tanulmányait 1947-ben meg kellett szakítania, mert édesapja foglalkozása miatt "osztályidegennek" bélyegezték. Apja gyógyszertárát államosították. Jenő segédmunkás, majd irodai dolgozó lett a Gyógyáru Értékesítő Vállalatnál. Mezartin és a börtön 1949-től földalatti ellenálló csoportot szervezett, a Hadapródok Szervezetét, "Mezartin" fedőnéven, de 1955 végén az ÁVH leleplezte és a következő év májusában a népi demokrácia elleni fegyveres összeesküvés vádjával 17 év fogházbüntetésre ítélték, mint a per elsőrendű vádlottját. (Az enyhének számító büntetést azért kaphatta, mert ekkor a Hruscsov irányította Szovjetunióban már megkezdődött az enyhülés.) A mintegy ötven tagú, konspiratív módon felépített szervezet arra készült, hogy ha háború törne ki, vagy a szovjet csapatok elhagynák Magyarországot, elfoglalnák Budapesten a Rádió épületét, a lakihegyi adótornyot, fegyverraktárakat és kiszabadítanák a politikai foglyokat. A szervezetnek volt hírszerző, helykijelölő, gépkocsiszerző, igazolványkészítő csoportja. Kidolgozták a "Szegedi tervet" is, amely szerint alkalom adtán Szegeden katonai zendülést szerveztek és másutt is megmozdulásokat kezdeményeztek volna. Veresége esetén Jugoszlávia felé vezetett volna a menekülési útvonal. A per tárgyalása során a csoportot azzal vádolták, hogy a Horthy-rendszert akarták visszaállítani. Ez ellen Sujánszky egy interjúban évtizedekkel később is tiltakozott: " Katonai pályára nevelt fiatalként személyes megaláztatásként és a nemzeti becsület sárbatiprásaként értékeltem, hogy Horthy szó nélkül tűrte, sőt, legitimálta az ország német megszállását 1944 márciusában. És ami még jobban megdöbbentett: ‘44 nyarán, amikor hazamentem vakációra Siófokra, gyerekkori barátaim közül több tucatot nem találtam otthon. Zsidó származásuk miatt deportálták őket, ugyanúgy, mint ismerőseink jórészét." A fogság jelentős részét Sujánszky magánzárkában, illetve erősen megromlott egészségi állapota miatt rabkórházban töltötte. 1956 szeptemberében fellebviteli bíróság tárgyalta újra ügyét: a forradalmat megelőző erjedésre volt jellemző, hogy a korábban rendkívül szigorú ítéleteket kiszabó bíró enyhítő örülményként értékelte, hogy tettét az ekkor már a Szovjetunióban is személyi kultusznak bélyegzett sztálini időszakban követte el. Így büntetését 13 évre szállították le. A forradalomban és utána A forradalom kirobbanása után 1956. október 31-én tüntető tömeg szabadította ki sok rabtársával együtt a Kőbányai Gyűjtőfogházból. (Mint egy televíziós interjúban elmondta, csak a politikai elítélteket szabadították ki.) November 1-jétől 9-éig a Corvin közben harcolt a betörő szovjet hadsereg ellen. A forradalom leverése után, november 28-án Ausztriába menekült, majd innen Franciaországba ment tovább. Itt később a Franciaországi Magyar Szabadságharcosok Szövetségének alapítója, főtitkára, majd elnöke lett (a szervezet 1999-ben megszűnt), még később a szabadságharcosok világszövetsége alelnöke lett. A forradalom után 1990-ben látogatott először haza. 1972-től három évtizedig október 23-ai megemlékezéseket szervezett belügyminisztériumi engedéllyel a párizsi Diadalívnél, az ismeretlen katona sírjánál. Franciaországban kétszer tartóztatták le szovjet vezetők érkezése alkalmával. 1989-ig a kommunista rezsim politikai rendőrsége nyomás alatt tartotta Magyarországon élő családtagjait. Kötete Küzdelem a kommunizmus ellen, 1949-1990 ; 1945-56 Közötti Magyar Politikai Elítéltek Közössége, Bp., 2012 Kitüntetése 2006-ban Sólyom László köztársasági elnök Nagy Imre-érdemrenddel tüntette ki. Forrás Mti.hu Gömbös Ervin Gömbös Ervin (Magyargencs, 1941. július 23. –) informatikus, főiskolai tanár. A Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) egyik alapítója. Életpályája Gömbös József és Horváth Margit kereskedők gyermekeként született 1941. július 23-án, Magyargencsen. A középiskolát a pápai Türr István Gimnáziumban végezte, 1964-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika–fizika szakán diplomázott. 1978 és 1982 között a Politikai Főiskolán nemzetközi politikát tanult, amelyből szintén diplomát szerzett, majd 1985-ben kandidátus lett. Az 1964–1965-ös tanévben a MÜM 6. sz. Szakközépiskolájában tanított. 1965–1967-ben az ÉM SZÁMGÉP programozójaként dolgozott. 1967–1971-ben a Központi Statisztikai Hivatal főelőadója, 1976 és 1991 között főosztályvezetője volt. (Itt 1990-ben statisztikai főtanácsosi címet is kapott.) A köztes időszakban, 1971-től 1976-ig New Yorkban az ENSZ Statisztikai Hivatalának rendszerfejlesztőjeként működött. 1991-től 2002-ig az International Buisiness School (Nemzetközi Üzleti Főiskola) főigazgató-helyettese volt, amelynek létrehozásában alapítóként is részt vett; egyidejűleg információs technológiát és statisztikát is oktatott az intézményben. 1969-ben a Nemzetközi Információ-feldolgozási Szövetség hathónapos, Magyarországon tartott nemzetközi szemináriumának igazgatója volt. 1981-től a Magyar ENSZ Társaság főtitkára. 1983 és 1987, 1991 és 1995, 2009 és 2015 között az ENSZ Társaságok Világszövetségének ((WFUNA) alelnöke, 1987–1991-ben, 1995 és 2009 között, valamint 2015-től végrehajtó bizottságának tagja. 1982-től az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága elnökségi tagja. 1983-ban a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagjává választották. 1992-től a Magyar UNESCO Bizottság, 1986-tól az MTA Informatikai Bizottságának tagja. 1987-ben ösztöndíjas Japánban. 2016-ban professor emeritus címet kapott. Kutatási területe az informatika politikai, társadalmi-gazdasági és ideológiai hatásai. Főbb művei A statisztikai és az államigazgatási információrendszerek kapcsolata (társszerző) Budapest, 1983 Informatika és hatalom 1984 A statisztikai informatika helyzete és feladata (társszerző) 1985 Az ENSZ napjainkban (társszerző) 1985 Tanulmányok az információgazdaságról (társszerző) 1986 Műszaki fejlesztés, társadalmi haladás (társszerző) 1987 Műszaki haladás, gazdasági fejlődés (társszerző) 1989 Nine Studies on the Hungarian Economy Bécs, 1991 Experiences with Information Technology in Buisiness Education Szingapúr, 1993 ENSZ-akadémia (társszerző) Budapest, 1993 Az ENSZ-család és Magyarország (szerkesztő-társszerző) 1997 Alapvető tények az ENSZ-ről (szerkesztő) 2000 Ezeken kívül több mint ötven cikket jelentetett meg különböző folyóiratokban. Három kiadást megért Informatika és hatalom című könyve jelentős sajtóvisszhangot váltott ki, több mint húsz recenzió jelent meg róla. Nemzetek Szövetsége A Nemzetek Szövetsége (néhol Népszövetség) az ENSZ elődje. Létrehozását a párizsi békekonferencia írta elő 1919-ben, amelyben elsősorban Woodrow Wilson amerikai elnök javaslatára alkotta meg a Nemzetek Szövetsége (Népszövetség) Egyezségokmányát, amelyet aztán beiktattak valamennyi békeszerződésbe. Az alapító okmány szerint a „Magas Szerződő Felek avégből, hogy a békét és biztonságot előmozdítsák …kötelezettséget vállalnak a háború elkerülésére, …nyílt becsületes nemzetközi összeköttetést tartanak fenn, …a nemzetközi jog szabályait ezentúl a kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik, …mindennemű szerződéses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítják…” Története A szövetséges hatalmak a párizsi békekonferencián 1919. január 25-én kezdeményezték a Népszövetség létrehozását. A versailles-i békeszerződés első fejezetében rögzítették megalakítását. A Népszövetség 1919. június 28-án született meg, 44 alapító állam képviselőinek aláírásával. Magyarország 1922. augusztus 22-én kérte felvételét, 1923-ban már 53 ország volt tagja a szervezetnek. A Népszövetség székháza Genfben volt, két legfőbb szerve a Közgyűlés és a Tanács. A Tanácsnak először négy (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán), később öt állandó tagja volt ( Németország 1926 szeptemberében lett a Tanács tagja). A Tanács általában évente háromszor-négyszer ülésezett. Mindenről, a nagy átfogó kérdésektől kezdve egészen az apró helyi konfliktusokig tárgyalhatott, bevonva az érintett országokat is. A Tanács csak egyhangú döntéseket hozhatott. Formailag a második világháború alatt is létezett a Népszövetség, megszűnését az ENSZ megalakulásakor 1945-ben jelentették be. A Népszövetség szervezete 1946. április 20-ig működött. Szervezete, működése A Közgyűlésben az egy-egy szavazattal rendelkező tagállamok képviselői vettek részt. Új tagok felvétele a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozott, a döntéshez kétharmados többségre volt szükség. A Közgyűlés minden év szeptemberében ülésezett. A megvitatott kérdésekben a Közgyűlés csak egyhangúlag foglalhatott állást. A nem állandó tagok időszakonként váltották egymást. A napi ügyeket a főtitkár irányítása alatt álló állandó Titkárság intézte. A központi szervek munkáját autonóm szervezetek egészítették ki: a hágai székhelyű Állandó Nemzetközi Bíróság (ítélethozatal vitás ügyekben) és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (a munkafeltételek nemzetközi normáinak kidolgozása, ellenőrzése). Politikai sikerei Finnország és Svédország közötti határviták egyeztetése ( 1921 ) a görög és jugoszláv csapatok bevonulásának megakadályozása az újonnan megalapított Albániába ( 1920 - 1923 ) befolyás gyakorlása Görögországra , hogy csapatait hívja vissza Bulgáriából ( 1925 ) az Irak és Törökország között található Moszul határvitáinak egyeztetése ( 1926 ) egy kis békecsapat kiküldése a Kolumbia és Peru közötti határvidékre Politikai kudarcai A Német Birodalom ( 1926 -tól volt tag) és Japán 1933 -ban kilépett a Népszövetségből. Olaszország 1937 -ben kilépett a Népszövetségből. Magyarország 1939 -ben kilépett a Népszövetségből. A Szovjetunió kizárása a Népszövetségből 1939 -ben Finnország megtámadása miatt: december 3-án Väinö Tanner finn külügyminiszter előterjesztést tett a Népszövetségben, majd december 14-én, az alapokmány 16. pontja értelmében a szövetség agresszornak minősítette a Szovjetuniót, és kizárta tagjai közül. Székházai A Népszövetség Tanácsa 1920-tól 1933-ig a genfi Wilson-palotában működött. Az épület korábban Hôtel National néven szállodaként funkcionált, a Népszövetség 1920-ban megvásárolta és átépítette. A Wilson-palota a Genfi-tó jobb partján, a Wilson rakparton áll. 1997 óta az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosi Hivatalának (OHCHR) székhelye. 1933-ban a Népszövetség Tanácsa átköltözött új Nemzetek Palotájába, más néven Népszövetségi Palotába, amelyet az 1929–33 között építtetett a genfi Ariana-parkban. A Népszövetség 1946-os megszűnése után az épületet az ENSZ vette át. Jelenleg itt van az ENSZ genfi irodájának székhelye, a világszervezet második legfontosabb központja, a New York-i központi iroda mellett. Acrida Az Acrida az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe sorolt sáskafélék (Acrididea) Acridinae családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 39 faj tartozik: Acrida anatolica Acrida antennata Acrida bara Acrida bicolor Acrida cinerea Acrida confusa Acrida conica Acrida coronata Acrida crassicollis Acrida crida Acrida curticnema Acrida exaltata Acrida excentrica Acrida exota Acrida formosana Acrida fumata Acrida gigantea Acrida granulata Acrida gyarosi Acrida herbacea Acrida hsiai Acrida incallida Acrida kozlovi Acrida liangi Acrida lineata Acrida madecassa Acrida maxima Acrida montana Acrida oxycephala Acrida palaestina Acrida propingua Acrida rufipes Acrida shanghaica Acrida subtilis Acrida sulphuripennis Acrida testacea Acrida tijamuica Acrida turrita sisakos sáska (Acrida ungarica) Forrás Wikifajok Creangă Könyvkiadó Creangă Könyvkiadó (teljes nevén Ion Creangă Könyvkiadó) a romániai könyvkiadás 1970-ben történt újjászervezése során az Ifjúsági Könyvkiadó utódjaként létesült kiadóvállalat. Feladata Feladata a gyermekkönyvkiadás román nyelven és az együtt élő nemzetiségek nyelvén. Székhelye Bukarest, igazgatója Tiberiu Utan, magyar szerkesztője Petre Judit. 1970 és 1980 között összesen 206 magyar nyelvű könyvet adott ki: eredeti magyar gyermekirodalmat és fordítást a román és világirodalomból. A kiadó tevékenysége A kisgyermekeknek és kisiskolásoknak készült képes meséskönyvek (Bajor Andor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Horváth Imre, Kiss Jenő, Majtényi Erik, Méliusz József, Péterfy Emília, Palocsay Zsigmond, Tamás Mária, Veress Zoltán és mások munkái), ifjúsági regények (Árvay Árpád, Marton Lili, Méhes György, Szemlér Ferenc munkái) mellett a kiadó néhány eredeti népmesegyűjteményt is megjelentetett (Horváth István magyarózdi, Nagy Olga mezőségi, Szabó Géza kalotaszegi meséi); a világ gyermekirodalmából való fordítások gazdagításában Szilágyi Domokosnak a Creangă Könyvkiadó felkérésére készített tolmácsolásait illeti kiemelkedő hely. A gyermek- és serdülőkorúak ízlését és irodalomszeretetét fejlesztő sorozatok (Ábécé, Az én első könyvem, Beszélő tükör, Iskolai könyvbölcső, Mesetarisznya, Minden gyermek könyve, Nagyapó mesefája) az egymást követő korcsoportok számára kínálnak színvonalas olvasmányt a magyar, a román és a világirodalomból. Szerzőinek sorában Benedek Elek, Jókai Mór, Gyulai Pál, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Eminescu, Ion Luca Caragiale, Creangă, Emil Gârleanu, a Grimm testvérek, Edmondo De Amicis, Wilhelm Hauff, E. T. A. Hoffmann, Mark Twain, hazai magyar íróink közül Bálint Tibor, Fodor Sándor, Huszár Sándor, Köntös-Szabó Zoltán, Sütő András, Tóth Mária nevével találkozunk. Könyvgrafikai munka Az egyedi kötetek és a sorozatok grafikai és művészi kiállításában a kiadó sokszor támaszkodott a megfelelő román sorozatok grafikai és illusztrációs anyagára, de önállóan is foglalkoztatott hazai magyar grafikusokat (Árkossy István, Cseh Gusztáv, Deák Ferenc, Feszt László, Rusz Lívia, Soó Zöld Margit, Surány Erzsébet és mások), akik révén új hazai magyar ifjúsági grafika alakult ki. (7404) 1988 AA5 A (7404) 1988 AA5 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1988. január 13-án. Châtillon (Jura) Châtillon település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 128 fő (2015). Châtillon Montigny-sur-l’Ain, Blye, Charcier, Charézier, Doucier, Marigny, Mirebel és Verges községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Menszátor Magdolna Menszátor Magdolna (Budapest, 1951. december 5. –) magyar színésznő, szinkronszínész. Életpályája 1975-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Madách Színházhoz szerződött. 1980 és 1981 között a debreceni Csokonai Színház tagja volt. 1981-től ismét a Madách Színház művésze. Színházi szerepeiben elsősorban modern színművek nőalakjait játszotta el. Hangját szinkronszínészként is ismerhetjük. Egy fia született, Cs. Nagy Endre, a GameStar újságírója, valamint a Second Strike rendezője. Színpadi szerepei Németh László : Villámfénynél....Sata Krleža–Belović: Terézvárosi garnizon....Hollósné Müller Péter : Szemenszedett igazság....Valletné Milar: Abelard és Heloise....Mariella Kroetz: Felső Ausztria, A fészek....Anna Sarkadi Imre : Oszlopos Simeon....Mária Szabó Magda: Régimódi történet....Margit Vologyin: Öt este....Zója Molnár Ferenc : Az üvegcipő....Házmesterné Stendhal–Pozsgai: Vörös és fekete....Fervaques marsallné Michael Cooney: Nem ér a nevem....Miss Cowper Müller Péter– Tolcsvay László - Müller Péter Sziámi : Isten pénze....Mrs. Cratchit Coward: Forgószínpad....Dora Hamlet-illúziók Szabó István: Lugosi - A vámpír árnyéka....Nővér John Chapman–Ray Cooney: Ne most drágám....Maud Bodley Federico García Lorca : Vérnász Filmjei Játékfilmek Az élet muzsikája - Kálmán Imre (1984) A hetedik testvér (1995-ös rajzfilm) - Anya hangja Vacak, az erdő hőse (1997-es rajzfilm) - Nyuszimama hangja Tévéfilmek A dunai hajós (1974) Bach Arnstadtban (1975) Cigánykerék (1976) Villámfénynél (1986) Miniszter (1988) Erdély aranykora (1989) A nagy varázslat (1989) 858 El Djezaïr A 858 El Djezaïr (ideiglenes jelöléssel 1916 a) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Frédéric Sy fedezte fel 1916. május 26-án. Bonarcado Bonarcado település Olaszországban, Szardínia régióban, Oristano megyében. Lakosainak száma 1594 fő (2017. január 1.). Bonarcado Bauladu, Milis, Paulilatino, Santu Lussurgiu és Seneghe községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mark Williams (sznúkerjátékos) Mark James Williams (Cwm, Wales, 1975. március 21. –) walesi profi sznúkerjátékos, háromszoros világbajnok (2000, 2003, 2018). Karrierje 1992-től profi, karrierje során három teljes szezon folyamán volt világelső. Ő volt az első balkezes játékos, aki világbajnok tudott lenni 2000-ben. 2003-ban megszerezte második világbajnoki címét, majd 15 év elteltével, 2018-ban a harmadikat is, miután legyőzte John Higginst a döntőben. Korábban egyetlen játékos sem tudott 18 évvel az első világbajnoki címe után újból diadalmaskodni. Williams 2018-ig összesen 21 pontszerző tornát nyert meg, a három világbajnokságon túl többek között két UK Championship és két Masters győzelme is van. A 2002/2003-as során megszerezte az ún. "Tripla Koronát", azaz a három legrangosabb pontszerző versenyt is meg tudta nyerni: a UK Championshipet, a Masterst és a világbajnokságot. Steve Davis és Stephen Hendry után ő lett a harmadik játékos akinek ez sikerült. Karrierje során két hivatalos maximumot (147-et) lökött, százas breakjeinek száma 400 fölött jár. Magánélete Beceneve "The Welsh Potting Machine". Nős, felesége Joanne Dent, három fiúgyermekük van. Felesége betegsége miatt Williams kis híján abbahagyta profi pályafutását 2017-ben. Utóirat (album) Az Utóirat Cseh Tamás 1987-ben megjelent dupla nagylemeze, korábbi, addig kiadatlan (és a lemezen évszámmal megjelölt) dalokból összeállítva. A szövegeket írta és az albumot szerkesztette Bereményi Géza - a lemez egyúttal az együttműködés egyfajta lezárása, összegzése is. Az album dalai Első lemez Váróterem - 1976. (3:32) Egy képre gondolok, tudod - 1973. (1:34) Vasárnapi nép - 1976. (3:11) Ding-deng-dong I - 1978. (1:35) Ding-deng-dong II - 1980. (1:27) Hajdútánc - 1974. (2:45) Gyertyák vagyunk az éjszakában - 1971. (4:10) Benke és Pierre - 1974. (2:54) Népdal - 1973. (2:28) Bányalég - 1971. (1:56) Szeptember elején - 1973. (2:29) Szőke volt - 1975. (4:18) Tépj rá a régi lányokra - 1982. (3:22) Vera - 1975. (1:43) Szőke barátném - 1970. (4:41) Ballada - 1973. (3:30) Batthyány tér - 1980. (3:59) Jaj mit mondok majd - 1972. (1:30) A majmok bolygója 3 A majmok bolygója 3 a Majmok bolygója kvintológia harmadik epizódja, mely 1971-ben került a mozikba. Szemben az előző két résszel, melyek a távoli jövőben játszódnak, ez az epizód a hetvenes évek Amerikájában játszódik, és nem kevés társadalomkritikát is tartalmaz. Megkísérel rávilágítani olyan problémákra, mint a rasszizmus, társadalmi hovatartozás, állatkísérletek, politikai csatározások, az atomháborútól való félelem, és a nők jogai. Cselekmény Az előző rész úgy ért véget, hogy a Föld megsemmisült egy atomrakéta felrobbantása által a majmok által uralt távoli jövőben. Három csimpánz: Cornelius, Zira, és Dr. Milo kiemelik a vízből azt az űrhajót, amellyel Taylorék érkeztek az első részben. Rendbe teszik, és a pusztulás elől elmenekülnek. A rakéta által keltett rezgéshullámok hatására azonban egy időkapu nyílik, melyen keresztül visszajutnak a XX. századba. Valahol az Egyesült Államok nyugati partvidékén csapódnak be, s a becsapódás hírére a helyszínre érkező hadsereg elképedve tapasztalja, hogy Taylorék űrhajójából űrruhás majmok másznak elő. Elfogják őket és vizsgálatoknak vetik alá, majd a los angelesi állatkertbe viszik őket. Itt egy megvadult gorilla végez Dr. Milóval. Két tudós, Stephanie és Lewis veszik kezelésbe a két megmaradt majmot, és rájönnek, hogy tudnak beszélni. A kormány is gyanút fog, és elrendelik, hogy indítsanak vizsgálatot, hogyan kerültek majmok Taylorék űrhajójába. Az elnöki tanács elé állítják őket, ahol általános elképedésre elkezdenek beszélni. Mindenesetre barátságos fogadtatásban részesítik őket. A csimpánzok igazi sztárok lesznek, mindenki kedveli őket. Egyedül az időugrás kitalálója, Dr. Otto Hasslein gyanakszik, és halálra rémül, amikor megtudja, hogy Zira teherbe esett. Kétségbeesik, hogy ez esetleg az emberi faj végét jelentheti. Igazmondó szerrel eteti meg Zirát, aki ennek hatására mindent elmesél a jövőről, s ez baljós előérzetet kelt Hassleinben. Miután Cornelius véletlenül megöl egy embert, aki zaklatta Zirát, Hasslein felhasználja ezt ellenük, mint a jövő veszedelmének jelét. Az elnök elrendeli a születendő gyermekük megölését, és hogy mindkettejüket sterilizálják. Corneliusnak és Zirának menekülnie kell. Egy vándorcirkusz tulajdonosa, Armando fogadja be őket. Itt születik meg a kis Milo (akit később Caesar néven ismerhetünk meg). Azonban Hasslein miatt innen is menekülniük kell. Egy elhagyatott hajóra jutnak, ahol Hasslein hidegvérrel lelövi Zirát és a bébit, amiért az nem hajlandó neki átadni gyermekét. Cornelius végez ugyan Hassleinnel, de egy tengerészgyalogos őt is lelövi. Azt azonban senki nem tudja, hogy Armando kicserélte a gyermeket egy másik csimpánzbébire, aki így a cirkuszban biztonságban nevelkedhet. A film végén a gyermek tisztán és érthetően az anyját szólongatja. Paulhe Paulhe település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 393 fő (2015). Paulhe Aguessac, Compeyre, La Cresse és Millau községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: (12938) 4161 P-L A (12938) 4161 P-L a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) az egyik magyarországi szakszervezet, több mint 8 000 taggal. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma konföderáció tagja. Tagjai A szakszervezet képviselte kör: a korábbi Belügyminisztérium (2006-tól 2010-ig Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) és a hozzá tartozó költségvetési intézmények, az általa alapított társaságok és szervezetek dolgozói, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az okmányirodák és a rendvédelmi szervek dolgozói, illetve e kör nyugdíjasai és ösztöndíjas tanulói. Története A szakszervezet elődje, a Belügyi Dolgozók Szakszervezete 1989 októberében alakult meg. Küldöttgyűlése 2003. június 12-én döntött a Határőr Szakszervezettel való egyesülésről (a BRDSZ ekkor több mint 11 ezer, a Határőr Szakszervezet 8500 tagot számlált). A későbbiekben a belső ellentétek miatt, a Határőr tagozat kivált, és megalakította önálló érdekvédelmét a Rendészeti Védegyletet (RV). Programja A BRDSZ öt évre szóló (2004–2009) programja többek közt tartalmazza azt a célt, hogy a belügyi ágazat dolgozóinak legalább 51%-a legyen szakszervezeti tag, hogy a mindenkori kormányhoz való lojalitást a dolgozók fizetésében ismerjék el, béreik évenként az inflációnál gyorsabban emelkedjenek, és hogy a rendvédelmi ágazat munkavállalói megszerezzék a sztrájkjogot (ezt az 1989 évi sztrájktörvény zárja ki számukra). Tisztségviselői Főtitkára 2009-ben Bárdos Judit, helyettese Papp Zoltán. Tagozatvezetők: Mátyás Éva (rendőrség), Terjéki László (tűz- és katasztrófavédelem), Veres Károlyné (oktatás). Két kongresszus közt a BRDSZ legfőbb döntéshozó gyűlése az Országos Tanács, ennek elnöke Bankó Magda. Dorsheim Dorsheim település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Mentawai-szigeteki makákó A mentawai-szigeteki makákó (Macaca pagensis) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjához és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjához tartozó faj. Előfordulása A mentawai-szigeteki makákó Mentawi-szigeteken található meg, amik Indonéziához tartoznak. Megjelenése A hímek testhossza 45–55 cm. A nőstények testhossza 40–45 cm. A hímek farokhossza 13–16 cm. A nőstények farokhossza 10–13 cm. A hímek testtömege 6–9 kg. A nőstények testtömege 4.5–6 kg. Életmódja A mentawai-szigeteki makákó főként fügét fogyaszt. A csapat 5-25 állatból áll. A csapatban egy hím van. Szaporodása Az 5-6 hónapig tartó vemhesség végén 1 kölykök jön világra. Természetvédelmi állapota Az élőhelyének elvesztése fenyegeti. Az IUCN vörös listáján a kihalófélben lévő kategóriában sorolja. Andrea Ferretti Andrea Ferretti (Pontedera, 1985. április 15. –) olasz labdarúgócsatár. Forrás Andrea Ferretti adatlapja a transfermartkt.tv oldalon (németül) Retheuil Retheuil település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 379 fő (2015). Retheuil Haramont, Mortefontaine, Taillefontaine, Chelles, Morienval, Pierrefonds és Saint-Étienne-Roilaye községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Winden (Nassau) Winden település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Verebes György Verebes György (Zenta, 1965. október 30. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, zenész, a Szolnoki Művésztelep művészeti vezetője (2003–), a Magyar Festészet Napja Alapítvány elnöke (2017–). Életpályája Orvoscsaládban nőtt fel, anyai nagyapja a zentai kórházat megalapító Vígh Ágoston, anyai nagyanyja Loyko Erzsébet belgyógyász, apai nagyapja Verebes György zenész (nagybőgő). Édesapja Verebes Ernő sebész, édesanyja Vígh Jerne Erzsébet belgyógyász. Testvére Verebes Ernő zeneszerző, író. Gyermekéveit Zentán töltötte, ahol a zentai középiskolában vegyészetet tanult. Nős, egy gyermeke Anna (2012). A vegyi technikum elvégzése után 1985-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola képgrafika tanszékének hallgatója, ahol 1989-ben szerez diplomát, majd 1992-ig művészképzős hallgató ugyanitt. Mesterei Raszler Károly és Kocsis Imre voltak. Festészettel 1988 óta foglalkozik. Könyvillusztrációkat készít, színházi díszletet, belsőépítészeti arculatot tervez. Festészeti tevékenysége mellett rendszeresen publikál, kiállításokat nyit meg. 1990-től több jazz-és világzenét játszó zenekarban közreműködik (Real blue, Lucky and friends, Vadsanzon, Cabaret Medrano, Orbis zeneműhely), mint alapító tag, zongorista, zeneszerző, színházi zenét ír. 1997–2003 között egy reklámgrafikai stúdió művészeti vezetője, 1998–2002-ig a Lurdy Galéria művészeti vezetője. 2002 óta él a Szolnoki Művésztelepen, 2003-tól a Szolnoki Művésztelep (alapítva 1902-ben) művészeti vezetője. Vezetésével a nagy hagyományú művésztelepet az ország egyik művészeti központjává emelte, 2017-ben a kolóniát Magyar Örökség díjjal tüntették ki. 2007–2011 között a budapesti Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola tanára. Rendszeres résztvevője hazai és külföldi művésztelepeknek. Szellemi kitalálója és alapító tagja a Szolnoki Képzőművészeti Társaságnak (alapítva 2011-ben). 2013-ban a Magyar Festészet Napja Alapítvány kuratóriumi tagjává választották, 2017 óta az Alapítvány elnöke. Díjak 2011 Kaposvári Gyula-díj, Szolnok Megyei Jogú Város Kulturális díja 2007-2013 NKA ösztöndíj 2015 Supka Magdolna-díj 2017 NKA ösztöndíj 2017 Munkácsy Mihály-díj 2017 Magyar Művészeti Akadémia díja, 64. Vásárhelyi Őszi Tárlat 2017 Prima díj Kiállítások http://verebesgyorgy.hu/ linken megtalálható. Művek közgyűjteményben Zentai Városi Múzeum, Becsei Városi Múzeum, Városi Képtár, Bácstopolya, Szolnoki Művészeti Egyesület gyűjteménye, Damjanich János Múzeum, Szolnok, Vidovszky Béla Városi Képtár, Gyomaendrőd, 9+1 Ómoravicai művésztelep gyűjteménye, Pécs, Városi Galéria, Mezőtúr Művészeti Közalapítványa, T-Art Alapítvány, Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Art Indulge Foundation, India, Szolnoki Polgármesteri Hivatal, Pesterzsébeti Múzeum Sirkeci Sirkeci (ejtsd: [szirkedzsi]) Isztambul egyik városrésze, mely korábban Eminönü, ma Fatih kerületében található. A városrész leghíresebb épülete a Sirkeci pályaudvar, mely az Orient Expressz végállomása volt. Sirkeciben számos szolgáltatással várják a turistákat, rengeteg szálloda, hagyományos török vendéglő, kézműves műhely, idegennyelvű könyvesbolt, turistairoda, irodaház és apró üzlet található itt. A látnivalók közül kiemelkedik a Hagia Szophia, a Kék mecset és a Topkapı palota. Közlekedés Sirkeci a régi városrész egyik közlekedési csomópontja, nem csak a Sirkeci pályaudvar miatt, Sirkeci állomása például az egyik villamosvonalnak, az T1-nek és kompkikötő is van a területén. Az Európából érkező két fő vasútvonal, a szaloniki és a bukaresti végállomása a Sirkeci pályaudvar. A Marmaray alagút a Boszporusz alatt köti össze Sirkecit a város ázsiai oldalával. Forrás Eminönüt Fatihba olvasztották Sirkeci (angolul) Daniela Ruah Daniela Sofia Korn Ruah (Massachusetts, 1983. december 2.) portugáliai zsidó származású amerikai színésznő. Ő alakítja Kensi Blye szerepét a CBS NCIS: Los Angeles sorozatában. Kezdeti évei Ruah Bostonban született. Ő volt dr. Moisés Carlos Bentes Ruah és felesége, Catarina Lia Azancot Korn egyetlen gyermeke. A jobb szemén egy könnyen felismerhető anyajegy van. A másik szeme mogyoróbarna. Édesapja a Bostoni Egyetem és a Tufts Egyetem közös programjában volt rezidens a fül-orr-gégészeten. Ruah ötéves volt, mikor édesapja befejezte a rezidensi időszakát, és a család visszaköltözött Portugáliába. Gyermekkorának túlnyomó részét itt töltötte. Ruah anyai nagyanyja Portugáliában született szefárd, anyai nagyapja pedig egy a mai Wricklawból származó askenázi volt. Ruah a Lisszabon melletti Saint Julian's Schoolban végzett. Ezután a London Metropolitan University művészeti szakán szerzett BA képesítést. A portugál zsidó közösség aktív tagja volt, melynek apja második unokatestvére volt az elnöke. 2003-ban a Jewish Telegraph Agency a European Union of Jewish Students (Zsidó Hallgatók Európai Uniója) támogatásával megrendezte a zsidó fiatalok találkozóját, ahol 32 országból gyűltek össze a résztvevők. Ruah ekkor 19 éves volt, és még mindig Lisszabonban élt. Ő volt az egyik hallgató, akit a JTA megkérdezett. Azt mondta nekik: „Még soha nem volt körülöttem ennyi zsidó. Itt senkinek nem kell elmagyaráznod, hogy ki vagy. Most találkozom először olyanokkal, akik kóser ételeket esznek." Ruah három nyelvet folyékonyan beszél, ezek az angol, a portugál és a spanyol. Amerikai-portugál kettős állampolgár. Karrierje Ruah tízévesen szerepelt először egy portugál szappanoperában. Első komolyabb szerepét 16 évesen kapta, mikor ő játszhatta el Sara szerepét a Jardins Proibidos filmsorozatban. Ruah a középiskola befejezéséig több területen is dolgozott. 18 évesen Londonba költözött, ahol a London Metropolitan University hallgatója lett. Itt előadóművészi diplomát szerzett. Innét visszatért Portugáliába, hogy ott folytassa a pályafutását. Ő volt a Dancing with the Stars portugál változatának a győztese. Emellett rövid filmekben, televíziós sorozatokban és színházi műsorokban is osztottak rá főszerepet. 2007-ben New Yorkba költözött, ahol a Lee Strasberg Theatre and Film Institute hallgatója lett. 2009. szeptember 22-től Ruah alakítja Kensi Blye különleges ügynök szerepét az NCIS: Los Angeles sorozatban. 2018. január 8-án bejelentettek, hogy Filomena Cautela, Sílvia Alberto, Daniela Ruah és Catarina Furtado lesznek a 2018-as Eurovíziós Dalfesztivál műsorvezetői Lisszabonban. Díjai 2010-ben Ruah elnyerte az év felfedezettjének járó portugál Golden Globe kitüntetést. 2010. júliusban a Teen Choise Awardson jelölték a legjobb női akcióhős kategóriában. Filmográfia Filmek 2010 - "Sophia" a Red Tails filmben Rövid filmek 2006 - Canaviais 2008 - Blind Confession 2009 - Midnight Passion 2010 - Tu & Eu Televízió Portugál: 2000/2001 - Sara a Jardins Proibidos sorozatban, TVI 2001 - Zézinha a Querida Mãe sorozatban, SIC 2001 - Mónica az Elsa, Uma Mulher Assim sorozatban, RTP 2001/2002 - Constança Valadas a Filha do Mar , TVI 2004 - Verónica Botelho az Inspector Max ( Marcas do Passado ) sorozatban (vendégszínész), TVI 2005/2006 - Rita Cruz a Dei-te Quase Tudo sorozatban, TVI 2006/2007 - Daniela Pinto a Tu e Eu sorozatban (főszereplő), TVI 2008 - Rita a Casos da Vida (2008) sorozatban (vendégszínész), TVI USA: 2009 – Kensi Blye különleges ügynök az NCIS: Los Angeles sorozatban; főszereplő Chris O’Donnell -lel és LL Cool J -vel közösen 2011 - feltűnik egy rövid szerep erejéig a Hawaii Five-0 sorozatban mint Kensi Blye 4795 Kihara A 4795 Kihara (ideiglenes jelöléssel 1989 CB1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Takahasi Acusi és Kazuro Watanabe fedezte fel 1989. február 7-én. Santa Maria della Vittoria (Nápoly) A Santa Maria della Vittoria nápolyi temploma 1572-ben épült a tengerparton a Lepantói csata (1571) emlékére. A templom eredeti reneszánsz vonásait az Ausztriai Johanna által elvégeztetett felújítások során (1646) elveszítette. Belsejének sajátos díszítőelemei a kupolát tartó négy korintoszi oszlop. Az oltárkép, mely a Szűzanya jelenését ábrázolja a csata során, Massimo Stanzione alkotása. Pinar de Chamartín (metróállomás) Pinar de Chamartín metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 1-es és 4-es, továbbá a Metro Ligero 1-es vonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 1-es metróvonal 4-es metróvonal Metro Ligero 1 Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Bambú (Valdecarros, 1-es metróvonal) Manoteras (Argüelles, 4-es metróvonal) Fuente de la Mora (Las Tablas, Metro Ligero 1) TVyNovelas-díj A TVyNovelas-díj (angolul: TVyNovelas Awards, spanyolul: Premios TVyNovelas) a Televisa és a TVyNovelas magazin minden évben kiosztott díja a legjobb mexikói televíziós sorozatoknak, különösen a telenovelláknak díjazzák. A díjat a következő kategóriákban osztják ki: Az év legjobb telenovellája, Az év legjobb színésznője, Az év legjobb színésze, A legjobb férfi gonosz, A legjobb női gonosz, A legjobb fiatal színésznő, A legjobb új színész, A legjobb új színésznő. A telenovellák világában ez jelentős elismerésnek számít. 2002-ben, 20 tiszteletbeli díjat is adományozott 20 előadóművészek (a legjobb minden évben), amikor a díjátadó a 20. évfordulóját ünnepli. A díjátadót a Televisa révén az Univision is közvetíti az Egyesült Államokban. Az év legjobb telenovellája 1983 – El derecho de nacer 1984 – Bodas de odio 1985 – La traición 1986 – Vivir un poco 1987 – Cuna de lobos 1988 – Quinceañera 1989 – Amor en silencio 1990 – Mi segunda madre & Teresa 1991 – Alcanzar una estrella 1992 – Cadenas de amargura 1993 – De frente al Sol 1994 – Corazón salvaje 1995 – Imperio de cristal 1996 – Lazos de amor 1997 – Cañaveral de pasiones 1998 – Esmeralda 1999 – Titkok és szerelmek (El privilegio de amar) 2000 – Julieta (Laberintos de pasión) 2001 – María del Carmen (Abrázame muy fuerte) 2002 – Az ősforrás (El manantial) 2003 – La otra 2004 – Tiszta szívvel (Amor real) 2005 – Rubí, az elbűvölő szörnyeteg (Rubí) 2006 – Alborada 2007 – Lety, a csúnya lány (La fea más bella) 2008 – Szerelempárlat (Destilando amor) 2009 – Fuego en la sangre 2010 – Hasta que el dinero nos separe 2011 - Para volver a amar 2012 - La fuerza del destino (A végzet hatalma) 2013 - Por ella soy Eva 2014 - Rabok és szeretők (Amores verdaderos) 2015 - Szerelem ajándékba (Mi corazón es tuyo) 2016 - Szeretned kell! (Pasión y Poder) 2017 - La candidata Az év legjobb színésznője 1983 – Silvia Pinal 1984 – Christian Bach 1985 – Susana Alexander 1986 – Angélica Aragón 1987 – Maria Rubio 1988 – Verónica Castro 1989 – Christian Bach 1990 – María Sorté 1991 – Verónica Castro 1992 – Diana Bracho 1993 – María Sorté 1994 – Edith González 1995 – Rebecca Jones 1996 – Lucero 1997 – Daniela Castro 1998 – Angélica Aragón 1999 – Helena Rojo 2000 – Leticia Calderón 2001 – Lucero 2002 – Adela Noriega 2003 – Yadhira Carrillo 2004 – Adela Noriega 2005 – Bárbara Mori 2006 – Lucero 2007 – Angélica Vale 2008 – Angélica Rivera 2009 – Blanca Guerra 2010 – Itatí Cantoral 2011 - Angelique Boyer 2012 - Sandra Echeverría 2013 - Victoria Ruffo 2014 - Erika Buenfil 2015 - Adriana Louvier 2016 - Maite Perroni 2017 - Angelique Boyer Az év legjobb színésze 1983 – Jorge Martínez de Hoyos 1984 – Ernesto Alonso 1985 – Sergio Jiménez 1986 – Humberto Zurita 1987 – Gonzalo Vega 1988 – Guillermo Capetillo 1989 – Arturo Peniche 1990 – Héctor Bonilla 1991 – Eduardo Yáñez 1992 – Humberto Zurita 1993 – Alfredo Adame 1994 – Eduardo Palomo 1995 – Ari Telch 1996 – Luis José Santander 1997 – Juan Soler 1998 – Fernando Colunga 1999 – Andrés García 2000 – Francisco Gattorno 2001 – Fernando Colunga 2002 – Mauricio Islas 2003 – Juan Soler 2004 – Fernando Colunga 2005 – Eduardo Santamarina 2006 – Fernando Colunga 2007 – Eduardo Yáñez 2008 – Eduardo Yáñez 2009 – Alejandro Camacho 2010 – Pedro Fernández 2011 - Fernando Colunga 2012 - Jorge Salinas 2013 - David Zepeda 2014 - Juan Diego Covarrubias 2015 - Sebastián Rulli 2016 - Pablo Lyle 2017 - Sebastián Rulli A legjobb férfi gonosz 1983 – Miguel Palmer – Al final del arcoiris 1984 – Humberto Zurita – El maleficio 1985 – Sergio Jiménez – La traición 1986 – Enrique Álvarez Félix – De pura sangre 1987 – Alejandro Camacho – Cuna de lobos 1988 – Sebastian Ligarde – Quinceanera 1989 – Enrique Rocha – Pasión y poder 1990 – Fernando Ciangherotti – Mi segunda madre 1991 – Enrique Rocha – Yo compro esa mujer 1992 – Gonzalo Vega – En carne propia 1993 – José Elías Moreno – De frente al sol 1994 – Sebastian Ligarde – Entre la Vida y la Muerte 1995 – Alejandro Camacho – Imperio de cristal 1996 – Salvador Sánchez – La dueña 1997 – Roberto Ballesteros – Cañaveral de pasiones 1998 – Héctor Suárez Gomís – Salud, dinero y amor 1999 – Enrique Rocha – Titkok és szerelmek (El privilegio de amar) 2000 – Manuel Ojeda – Julieta (Laberintos de pasión) 2001 – César Évora – María del Carmen (Abrázame muy fuerte) 2002 – Alejandro Tommasi – Az ősforrás (El manantial) 2003 – Enrique Rocha – A szerelem ösvényei (Las vías del amor) 2004 – Héctor Suárez – Velo de novia 2005 – Fabián Robles – Apuesta por un amor 2006 – Sergio Goyri – Piel de otoño 2007 – César Évora – Mundo de fieras 2008 – Sergio Sendel – Szerelempárlat (Destilando amor) 2009 – Guillermo García Cantú – Fuego en la sangre 2010 – David Zepeda – Kettős játszma (Sortilegio) 2011 - Juan Carlos Barreto - Para volver a amar 2012 - Juan Ferrara - A végzet hatalma (La fuerza del destino) 2013 - Marcelo Córdoba - Por ella soy Eva 2014 - Manuel Ojeda - A vihar (La tempestad) 2015 - Flavio Medina - Yo no creo en los hombres 2016 - Fernando Colunga - Szeretned kell! (Pasión y Poder) 2017 - Juan Carlos Barreto - La candidata A legjobb női gonosz 1983 – Silvia Pasquel – El amor nunca muere 1984 – Rocío Banquells – Bianca Vidal 1985 – Rebeca Rambal – Guadalupe 1986 – Rebecca Jones – El ángel caído és Úrsula Prats – Tú o nadie 1987 – María Rubio – Cuna de lobos 1988 – Laura Zapata – Rosa salvaje 1989 – Margarita Sanz – Amor en silencio 1990 – Susana Dosamantes – Morir para vivir 1991 – Rosa Maria Bianchi – Mi pequeña Soledad 1992 – Cynthia Klitbo – Cadenas de amargura 1993 – Laura Zapata – María Mercedes 1994 – Diana Bracho – Capricho 1995 – María Rubio – Imperio de cristal 1996 – Itatí Cantoral – María (María la del barrio) 1997 – Chantal Andere – Sentimientos ajenos 1998 – Eugenia Cauduro – Alguna vez tendremos alas 1999 – Cynthia Klitbo – Titkok és szerelmek (El privilegio de amar) 2000 – Mónika Sánchez – Julieta (Laberintos de pasión) 2001 – Nailea Norvind – María del Carmen (Abrázame muy fuerte) 2002 – Itatí Cantoral – Sin pecado concebido 2003 – Sasha Montenegro – A szerelem ösvényei (Las vías del amor) 2004 – Angélica Rivera – Mariana de la noche 2005 – Helena Rojo – A liliomlány (Inocente de ti) 2006 – Daniela Romo – Alborada 2007 – Edith González – Mundo de fieras 2008 – Chantal Andere – Szerelempárlat (Destilando amor) 2009 – Diana Bracho – Fuego en la sangre 2010 – Leticia Calderón – A szerelem nevében (En nombre del amor) 2011 - Rocío Banquells - Időtlen szerelem (Cuando me enamoro) 2012 - Daniela Romo - Marichuy – A szerelem diadala (Triunfo del amor) 2013 - Leticia Calderón - A szív parancsa (Amor Bravío) 2014 - Marjorie de Sousa - Rabok és szeretők (Amores verdaderos) 2015 - Daniela Castro - Szerelem zálogba (Lo que la vida me robó) 2016 - Laura Carmine - Ne hagyj el! (A que no me dejas) 2017 - Azela Robinson - Vino el amor A legjobb fiatal színész 2006 - Mauricio Aspe - A mostoha (La madrastra) 2007 - Imanol Landeta - Código postal 2009 - Eleazar Gómez - Caandy (Las tontas no van al cielo) 2010 - José Ron - Los exitosos Pérez 2011 - Alfonso Dosal - Para volver a amar 2012 - Osvaldo de León - Una familia con suerte 2013 - Ferdinando Valencia - Por ella soy Eva 2014 - Alejandro Speitzer - Mentir para vivir 2015 - José Eduardo Derbez - Qué pobres tan ricos 2016 - Brandon Beniche - Que te perdone Dios 2017 - Polo Morín - Sueño de amor A legjobb fiatal színésznő 1985 – Victoria Ruffo – La Fiera 1986 – Luz María Jerez – Tú o nadie 1987 – Leticia Calderón – La indomable 1988 – Adela Noriega – Quinceañera 1989 – Erika Buenfil – Amor en silencio 1990 – Adela Noriega – Dulce desafió 1991 – Lucero – Cuando llega el amor 1992 – Daniela Castro – Cadenas de amargura 1993 – Thalía – María Mercedes 1994 – Lucero – Los parientes pobres 1995 – Kate del Castillo – Imperio de cristal 1996 – Ludwika Paleta – María (María la del barrio) 1997 – Verónica Merchant – Luz Clarita 1998 – Adela Noriega – María 1999 – Anahí – Mujeres engañadas 2000 – Karyme Lozano – Tres mujeres 2001 – Ana Layevska – Első szerelem (Primer amor) 2002 – Susana González – Entre el amor y el odio 2003 – Mayrín Villanueva – Nina mada mía 2004 – Jacqueline Bracamontes – Alegrijes y rebujos 2005 – Anahí – Rebelde 2006 – Dulce María – Rebelde 2007 – África Zavala – Código postal 2008 – Eiza González – Lola, érase una vez 2009 – Maite Perroni – Árva angyal (Cuidado con el ángel) 2010 – Danna Paola – Atrévete a soñar 2011 - Paulina Goto - Niña de mi corazón 2012 - Livia Brito - Marichuy – A szerelem diadala (Triunfo del amor) 2013 - Livia Brito - Bűnös vágyak (Abismo de pasión) 2014 - Sherlyn - Rabok és szeretők 2015 - Paulina Goto - Szerelem ajándékba (Mi corazon es tuyo) 2016 - Wendy González - Antes muerta que Lichita 2017 - Renata Notni - Sueño de amor A legjobb új színész 1986 – Sebastian Ligarde – Pobre juventud 2009 – Eddy Villard – Alma de hierro A legjobb új színésznő 1983 – Lucero – Chispita 1988 – Thalía – Quinceañera 1998 – Bárbara Mori – Női pillantás (Mirada de mujer) 2001 – Ana Layevska – Primer amor... a mil por hora 2002 – Susana González – Entre el amor y el odio 2008 – Eiza González – Lola, érase una vez 2009 – Zuria Vega – Alma de hierro 2010 - Samadhi Zendejas - Atrévete a soñar 2011 - Fátima Torre - Soy tu dueña 2012 - Alejandra García - Una familia con suerte 2012 - Laura Carmine - Ni contigo ni sin ti 2013 - Cassandra Sánchez Navarro - Corona de lágrimas Tiszteletbeli díj (2002) 1987 – Sebastian Ligarde – Quinceanera Colorado Rockies A Colorado Rockies egy amerikai baseballcsapat. A Major League Baseballban a Nemzeti Liga Nyugati Csoportjában játszanak, székhelyük Denver. Fiatal csapat, 1993-ban alapították. Eddigi legnagyobb sikerüket 2007-ben érték el, ekkor bejutottak a World Seriesbe. Csapatjelképek Csapatszínek: fekete, lila, ezüst, fehér Emblémák: Csapatembléma: Lilás színű Sziklás-hegység egy baseball-labdával, fölötte Colorado, alatta Rockies felirat. Sapkaembléma: Fekete alapon, lila, ezüst szélű egymásba fonódó C és R betűk. Mez: A hazai meccseken hordott mez fehér, vékony függőleges csíkokkal, az ingen Rockies felirat és a játékos száma. Az idegenbeli mez szürke, az ingen Colorado felirat és a játékos száma. A sapka fekete. Szurkolói dalok: Get Free , a The Vines ausztrál rockegyüttes száma. Csapatmottó: R you in? Kabalafigura: Dinger nevű triceratops . Rockies játékosok a Baseball Hírességek Csarnokában Egyelőre egy Rockies játékost sem választottak be a Baseball Hírességek Csarnokába. Visszavont mezszámok 42 Jackie Robinson, a teljes Major League-ből visszavonták 1997 -ben. Interkozmosz–21 Interkozmosz–21 (IK-21) szovjet tudományos mesterséges, óceánkutató és geodéziai műhold, a szocialista országok közös Interkozmosz űrprogramjának egysége. Küldetés A program keretében a Szovjetunió térítésmentesen a tagországok rendelkezésére bocsátotta mesterséges holdjait, geofizikai rakétáit, távközlési és egyéb földi berendezéseit. Az Interkozmosz együttműködés keretében a szocialista országok közreműködése a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában. A tagországoknak lehetősége lett egyéni elképzeléseik megvalósításában, az eredmények kölcsönös hasznosításában. A tudományos munkák területei: kozmikus fizikai (a Nap, a Naprendszer és bólygói, valamint a csillagok); a kozmikus meteorológia (felsőlégköri meteorológia,- a módszerek operatív alkalmazása); az űrbiológia és orvosi kutatás; az űrhírközlés. 1975-től a programot kibővítették a rendkívüli népgazdasági fontosságú erőforrás-kutatás tématerülettel. Jellemzői 1981. február 6-án a Pleszeck űrrepülőtérről egy Interkozmosz hordozórakéta a Kosmos-3M (11K65M) – 232. eredményes felbocsátás – (több mint 1 tonna hasznos terhet elbíró, kétfokozatú) segítségével indították Föld körüli, közeli körpályára. Hasznos tömege 550 kilogramm. Energiaellátását akkumulátorok és napelemek összehangolt egysége biztosította. Programjának, műszereinek kialakításában több szocialista ország közreműködött. A műhold a Föld környezetét, az óceánokat- és a légkört kutatta. Az elektromágneses hullámok jelenlétét, hatását vizsgálta a földi légkörben. Vizsgálta a Nap hatását a Föld sarki ionoszférájában, valamint a magnetoszférában. Megfigyelésnek vetették alá a sarki fény kialakulását, intenzitását, hatását a sarki légkörre. A zárazföldi és tengeri kísérleti állomások mérési adatainak automatikus összegyűjtése, a központi adattárba továbbítása. A Interkozmosz–20 műholdal megegyező szolgálatot végzett. Aktív szolgálati idejét 1982. július 7-én 516 nap után fejezte be, a Föld légkörébe érve elégett. A Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Atomenergia Kutatóintézete, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei tervezték és készítették az analóg-digitális konvertert (A/D Converter) és a fedélzeti tápegység feszültség stabilizáló eszközét. Az Egységes Telemetrikus Rendszer [ETMSZ-PS] elemeit a magyar kutatókon kívül NDK, lengyel, szovjet, csehszlovák és román mérnökök vettek részt. Az adattárolók rendszeresen továbbították adataikat a földi vevőállomásokra. A KFKI mérnökei nagy megbízhatóságú fedélzeti számítógépeket, illetve földi ellenőrző berendezéseket készítettek. A műhold magyar fejlesztésű fotóberendezése kifogástalan felvételeket készített. Ugyan ez a berendezés a Szaljut–6 fedélzetéről közel 16 000 analóg multispektrális légifelvételt készítettek Magyarországról. 1605 Milankovitch Az 1605 Milankovitch (ideiglenes jelöléssel 1936 GA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Petar Đurković fedezte fel 1936. április 13-án, Uccleban. A Sok sikert, Charlie! epizódjainak listája A Sok sikert, Charlie! epizódjainak listája tartalmazza a Sok sikert, Charlie! amerikai filmsorozat részeinek felsorolását. Sali Vercellese Sali Vercellese település Olaszországban, Vercelli megyében. Lakosainak száma 107 fő (2017. január 1.). Sali Vercellese Lignana, Salasco és Vercelli községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hosszú hüvelykujj-távolító izom A hosszú hüvelykujj-távolító izom (latinul musculus abductor pollicis longus) egy izom az ember alkarján és a kezén. Eredés, tapadás, elhelyezkedés A singcsont (ulna) testének dorsalis felszínéről a könyökizom (musculus anconeus) tapadása alól a csontok közti összekötő lemezről (membrana interossea) és a orsócsont (radius) közép harmadának felső részéről ered. Egy ínban végződik ami végig fut az orsócsont végén majd együtt fut a rövid hüvelykujj-feszítő izom (musculus extensor pollicis brevis) ínával az I. rekeszben, a retinaculum musculorum extensorum alatt és végül az I. kézközépcsonton (metacarpus) tapad. Funkció Távolítja (abductio) a hüvelykujjat (a törzstől). Beidegzés, vérellátás A nervus radialis mély ága a nervus interosseus antebrachii posterior (C7, C8) idegzi be és az arteria interossea posterior látja el vérrel. Tomboló bosszúvágy Tomboló bosszúvágy (eredeti címén: No Good Deed) egy 2014-es amerikai thriller, melyet Sam Miller rendezett és Aimée Lagos írt. A film főszereplői Idris Elba, Taraji P. Henson, Kate del Castillo, Mark Smith, Henry Simmons, Wilbur Fitzgerald és Frank Brennan. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2014. szeptember 12-én mutatták be, Magyarországon kizárólag DVD-n adták ki. Történet Colin Evans (Idris Elba) szabadlábra-helyezését megtagadja Tennessee állam minisztériuma, és újabb öt évet börtönben kell töltenie, mivel egy férfit brutálisan meggyilkolt egy helyi kocsmában, valamint emellett feltehetően öt nőt is hidegre tett. Azonban a börtön felé vezető úton sikerül megszöknie, miközben végez két felvigyázó őrrel. Terri Granger (Taraji P. Henson) Atlanta külvárosában él a kislányával, Ryannel és a babájával, Sammel. A legjobb barátnője, Meg (Leslie Bibb) megkéri Territ, hogy az éjszakát had töltse őt a lányokkal. Terri férje, Jeffrey (Henry Simons) hazaérkezik épp annyi időre, hogy összecsomagoljon az útra; Meglátogatja az apját, hogy együtt tudjanak golfozni, ám a felesége szeretetére való tekintettel, őt figyelmen kívül hagyja és elmegy. Szintén Atlantában, Colin összejött egy Alexis (Kate del Castillo) nevű nővel, aki a menyasszonya lett, még mielőtt börtönbe került. A férfi bizonyítékot talált a nő hűtlenségéről; miután bevallotta Alexis, hogy egy másik férfival összejárt, Colin megöli őt. Szereplők További magyar hangok: Karsai István, Maday Gábor, Kajtár Róbert, Stern Hanna, Bácskai János, Béli Titanilla, Bálizs Anett, Dézsy Szabó Gábor, Cs. Németh Lajos, Grúber Zita, Kis-Kovács Luca, Mesterházy Gyula, Sörös Miklós, Pupos Tímea, Németh Attila Market for Home Computing and Video Games Az MCV egy brit székhelyű szakfolyóirat, amely elsősorban a videojáték ipart mutatja be üzleti szempontból, beleértve a kiskereskedelmet is. Minden pénteken jelenik meg és ingyenesen elérhető az interneten, valamint nyomtatott előfizetéssel. Az újságárusok polcain nem elérhető. Az MCV és a Famitsu japán videojáték magazin kizárólagos partnerséget kötött, aminek eredményeképp a két magazin hírei és tartalma elérhető mindkettőben. A testvérmagazinja, a Develop inkább a videojáték fejlesztőkhöz szól. Tartalom A nyomtatott lapszámok általában körülbelül száz oldal terjedelműek és a következőket tartalmazzák: Hírek és egyéb cikkek a videojáték iparról és kiskereskedelemről Különleges beszámolók A „Retail Biz” rovat, amiben kiskereskedők videojátékokról írt tesztjei, kiadási dátumok listája, valamint árak és piaci mozgások olvashatóak. Apróhirdetések Egész oldalas hirdetések Szent György Szent György (271 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény vértanú. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonaszenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. Élete Előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és ellene fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték. Emlékezete Mind a keleti , mind a nyugati egyház vértanúját tiszteli benne. A világon számos földrajzi hely viseli nevét (pl. Szent György-hegy a Balatonnál ). Magyarországon számos helység van róla elnevezve (pl. Dunaszentgyörgy , Szentgyörgyvölgy , Borsodszentgyörgy , Jászalsószentgyörgy , Jászfelsőszentgyörgy , Iszkaszentgyörgy stb.) és számos templom védőszentje (pl. a soproni Szent György-templom , Dozmat Szent György temploma, Dinnyés Szent György-temploma stb.). Egy székesfehérvári kórház patrónusa is, mely a Dunántúl legnagyobb kórháza. Erdélyben is számos község viseli nevét (pl. Torockószentgyörgy az egykori Torda-Aranyos Vármegyében) és számos régi templom patrónusa Szent György (pl. a ma már református , de a középkorban katolikus Szent György-templom Sepsiszentgyörgyön Ö a védőszentje többek között Angliának , Portugáliának , Aragóniának, Katalóniának , Litvániának , Szerbiának , Görögországnak , Grúziának és Etiópiának , csakúgy, mint Barcelona , Moszkva , London , Freiburg im Breisgau , Ljubljana , Genova , Ferrara , Reggio Calabria , Isztambul és Bejrút városainak. A művészetben A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári testvérek 1373-as alkotása, Prágában áll. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is. Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki. Gyakran ábrázolják címereken (pl. Grúzia címerének is ő a főalakja), de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón. A Szent György-keresztet 1913-ig a harcmezőn hősiesen helytálló katonák elismeréseként adományozták. Az Orosz Birodalom alapította 1807-ben. Lovagrendek patrónusa Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A muszlim kultúrkörben Szent Dserdsis néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát. Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké. Ünnepe A Szent György-nap Európa nagy részén ősi pásztorünnep, az állatok első kihajtásának a napja. Gonoszjáró nap, ezért a kerítésre, ajtókra tüskés ágakat tesznek, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Az állatokat – az ártó szellemek, a rontás elkerülése végett – Szent György-napi tűzön hajtják keresztül, hogy a füsttől megtisztuljanak. április 23. – a keresztény egyházak többségében április 24. – Magyarországon és Csehországban (az Egyesült Királyságban is, ha április 23. vasárnapra esik) május 6. – a Juliánus-naptárhoz ragaszkodó ortodox egyházakban november 23. – a grúz egyházban Bozótjárófélék A bozótjárófélék (Atrichornithidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Egy nem és kettő faj tartozik a családba. Apró, verébnagyságú madarak. Elsőrendű evezőik száma 12, melyek közül a legkülső még a lantfarkú madárénál is satnyább. Tollazatuk túlnyomórészt barna, feketével foltozva és szalagozva, torkuk fehér. Rendszerezés A családba az alábbi nem és fajok tartoznak: Atrichornis (Stejneger, 1885 ) – 2 faj rőt bozótjáró (Atrichornis rufescens) lármás bozótjáró (Atrichornis clamosus) Ben-Hur (film, 2016) A Ben-Hur 2016-ban bemutatott amerikai film, amelyet Timur Bekmambetov rendezett. A forgatókönyvet Keith Clarke és John Ridley írták. A producerei Sean Daniel, Joni Levin és Duncan Henderson. A főszerepekben Jack Huston, Toby Kebbell, Rodrigo Santoro, Nazanin Boniadi, Ayelet Zurer, Pilou Asbæk, Sofia Black D'Elia és Morgan Freeman láthatóak. A zeneszerzői Marco Beltrami. A tévéfilm gyártója a Sean Daniel Company és Lightworkers Media, forgalmazója a Paramount Pictures és Metro-Goldwyn-Mayer. Műfaja filmdráma. Amerikában 2016. augusztus 19-én, Magyarországon 2016. augusztus 18-án mutatták be a moziban. Glád Glád vezér a magyarok honfoglalása idején, Anonymus szerint azon a földön uralkodott, amely a Maros vizétől Orsova váráig terjedt és amelyet Viddin várából indulva a kunok segítségével foglalt el. A magyarok vezérei Szovárd, Kadocsa és Vajta Magyarkanizsánál kelt át a Tiszán, majd a Csesztöreg (Aranka) mellett ütött tábort. Innen (körülbelül a Szabadka-Temesvár útirányt követve) a Béga menti vidékre érkezett és két hét alatt meghódította Glád tartományának a Maros és Temes közt levő részét. A döntő ütközet valószínűleg a zsadányi avar sánc körül zajlott. Glád nagy, lovasokból és gyalogosokból álló sereggel, a kunok, bolgárok és vlachok segítségével a Temes mögött bocsátkozott harcba. A magyarok győzelme után rövid idő alatt az egész terület a magyarok kezébe került. Glád hűséget fogadott és mint a magyaroknak alárendelt hadvezér szolgált ezután. A Maros, a Tisza és a Duna közében több helynév őrzi emlékét. A történészek szerint Gládot nem hagyták volna meg vezérnek a magyarok, ha nem rokon törzsből származik. Olyan szerződést köthettek vele, mint később Maróttal, mely szerint csak haláláig maradt családja birtokában a terület. Glád halála után már nem önálló tartomány többé Temes vidéke. Ekkor valamelyik magyar nemzetség szállta meg a Délvidéket, valószínűleg az amelyikből Ajtony (Ochtum) származott. A névtelen jegyzőnek azt az állítását, hogy Ajtony éppen Glád ivadéka lett volna, semmi sem igazolja. Gusztáv örökzöld A Gusztáv örökzöld a Gusztáv című rajzfilmsorozat harmadik évadának huszonegyedik epizódja. Rövid tartalom Gusztáv fiatalodni akar, de az erőlködés annyira megviseli, hogy megvénül. Alkotók Rendezte : Jankovics Marcell Írta : Dargay Attila , Jankovics Marcell, Nepp József Zenéjét szerezte : Deák Tamás Operatőr : Neményi Mária Hangmérnök : Horváth Domonkos Vágó : Czipauer János Tervezte : Ternovszky Béla Színes technika : Dobrányi Géza , Kun Irén Gyártásvezető : Kunz Román Készítette a Pannónia Filmstúdió. M (együttes) Az M nevű brit new wave és szintipop csapat Robin Scott rövid életű együttese, mely az 1970-es évek végétől az 1980-as évek elejéig működött. Legnagyobb slágere az 1979-ben megjelent Pop Muzik című dal volt, mely 1979 májusában 2. helyezett volt az brit kislemezlistán, és 1. helyezett az USA-beli Billboard Hot 100-on. A Pop Muzik volt az egyik legelső sikeres elektropop/dance kislemez. Diszkográfia Stúdióalbumok Válogatásalbumok Pop Muzik – The Very Best of M (1996, Music Collection International) Pop Muzik (1997, Collectables Records) Az amerikai New York • London • Paris • Munich újrakiadása. ' M' The History – Pop Muzik The 25th Anniversary (2004, Union Square Music) Pop Muzik – 30th Anniversary Remixes (2009, Echo Beach) A Pop Muzik 13 remixét tartalmazó album. Miske Kálmán Báró Miske Kálmán (Bodajk, 1860. november 25. – Kőszeg, 1943. március 15.) régész, az 1908-ban megnyílt Vasvármegyei Múzeum egyik alapítója, a múzeum Régiség Tárának vezetője, majd 1912 és 1943 között igazgatója. Munkássága A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián tanult. Chernel Saroltával kötött házassága után 1894-ben Kőszegre települt. A műgyűjtő Miskét érdekelték a régi tárgyak, leletek. 1896-ban egy velemi tejesasszonytól vásárolt néhány bronz tárgyat. Az asszony némi rábeszélés után elárulta, hogy azok a Velem melletti Szent Vid-hegyről származnak. Miske Kálmán 1896 és 1828 között végzett ásatásokat a bronzkori őstelepen. 1896-ban 400 bronz tárgyat találtak (sarlók, lándzsacsúcsok, balták, kocsialkatrészek, ékszerek). Gróf Széchenyi Rezső műgyűjtő, Kárpáti Kelemen néprajzkutató, történész, Bella Lajos régész, gróf Korniss Emil műkedvelő régész, Török Aurél orvos, antropológus és Wartha Vince vegyész is bekapcsolódtak a kutatásba. A talált öntőrögök és öntőformák arra engedtek következtetni, hogy bronzkori ipartelep is működött ezen a helyen. 1929-ben Miske Kálmán arany ékszereket talált. Az arany diadém súlya 23,09 g, és korongokból álló nyakdísz 58,98 g súlyú. A tárgyakat ma a szombathelyi Savaria Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Miske Kálmán dolgozott a hazai bronzkor tipológiáján és kronológiáján is. Művei Die ununterbrochene Besiedelung Velem St. Veits. Archiv für Antropologie. (1904.) 29–41. Die Bedeutung Velem St. Veits als prähistorische Gußstätte mit Berücksichtigung der Antimon-Bronzefrage. Archiv für Antropologie 2 (1904.) 124–138. Die La Tène III.-Stufe in Velem St. Veit. 3 (1905.) 181–190 A Velem Szent Vidi őstelep. A harácsolt leletek leírása. (1907.) Versuch eines chronologischen Systems der ungarländischen Bronzezeit. 15 (1916.) 253–269 Bergbau, Verhüttung und Metallbearbeitungswerkzeuge aus Velem St. Veit (Westungarn). Wiener Prähistorischer Zeitschrift 16 (1929.) 81–94. Ázsiai Unió Az Ázsiai Unió (angolul: Asian Union) 2002-ben alakult meg. Gazdasági cégeket fog össze Ázsiában. Korábban elszeparálódott gazdasági térségeket közelít egymáshoz úgy mint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Társulás vagy a Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC). Egyesek az Asia Cooperation Dialogue (ACD)-ot tekintik az Ázsiai unió előfutárának. Thakszin Csinavat, Thaiföld miniszterelnöke tartotta az Az ázsiai politikai pártok első nemzetközi konferenciáját Manilában 2000. szeptember 17. és 20. között, ahol Thakszin Csinavat javasolt egy ázsiai fórum létrehozását az ázsiai vállalatok számára. Az ötletet előterjesztették a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége 34. ülése elé, melyet Hanoiban tartottak 2001. július 23-án és 24-én. Thakszin Csinavat és Surakiart Sathirathai együttesen foglalkozott az ACD létrehozásával. Ausztrália miniszterelnöke, Kevin Rudd a következőképp fogalmazott: "We need to have a vision for an Asia-Pacific community; The danger of not acting is that we run the risk of succumbing to the perception that future conflict in our region may somehow be inevitable." Az ACD-nek jelenleg 30 tagállama van. A 18 alapító tagországok a következők: Bahrein, Banglades, Brunei, Kambodzsa, Kína, India, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Laosz, Malájzia, Mianmar, Pakisztán, Fülöp-szigetek, Katar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnám. 2003-ban négy ország csatlakozott: Kazahsztán, Kuvait, Omán, Srí Lanka. 2004-ben négy országgal bővült az ACD: Irán, Mongólia, Egyesült Arab Emírségek és Bhután. 2005-ben a 4. ACD miniszteri találkozón Oroszországgal és Szaúd-Arábiával bővült a gazdasági tömörülés. Tádzsikisztán és Üzbegisztán 2006-ban lett ACD tag. Védjegybejelentés A védjegylajstromozási eljárás mind belföldön, mind külföldön az ügyfél kérelmére, védjegybejelentésnek az illetékes szervhez (Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához, a továbbiakban: Hivatal) való benyújtásával kezdődik. A védjegybejelentés előkészítése A kiválasztott megjelölést a bejelentő közvetlenül vagy képviselő útján nyújthatja be a Hivatalhoz. A védjegybejelentés benyújtása A bejelentési nap elismerése A védjegybejelentés benyújtását követően a Hivatal megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (vagyis tartalmazza-e az utalást a védjegyoltalom iránti igényre, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést és az árujegyzéket), továbbá megfizették-e a bejelentési díjat, valamint külföldi bejelentések esetében benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket. Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok harminc napon belül történő pótlására. A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napja az a nap lesz, amelyen a hiánypótlása Hivatalhoz beérkezett. Ellenkező esetben a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. Az elismert bejelentési napról a Magyar Szabadalmi Hivatal értesíti a bejelentőt. A bejelentés alaki vizsgálata Ha a védjegybejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették a bejelentési díjat, illetve benyújtották a magyar nyelvű árujegyzéket, a Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az előírt alaki követelményeket. A bejelentés alaki vizsgálata során észlelt hiányok miatt a Hivatal végzésben hívja fel a bejelentőt a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására, és ennek alapján folytatja az eljárást. Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni. A védjegybejelentésre megállapított igazgatási-szolgáltatási díjat (más néven a bejelentési díjat) a benyújtástól számított két hónapon belül kell megfizetni. A hatósági díj határidőben történő meg nem fizetése esetén a Hivatal a bejelentést visszavontnak tekinti. Ha a bejelentési nap elismerhető, a Hivatal alaki vizsgálatot és korábbi jogokra vonatkozó kutatást végez, amelyről kutatási jelentést küld. Kutatási jelentés Ha a védjegybejelentés megfelel az alaki vizsgálat során vizsgált törvényi feltételeknek, a Hivatal elvégzi a viszonylagos kizáró okokra (a védjegytörvény 4.§-ában meghatározott korábbi jogokra) vonatkozó kutatást, kutatási jelentést készít, és azt megküldi a bejelentőnek. A Hivatal a kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultját, védjegylajstromba bejegyzett használóját - kérelemre és az előírt díj megfizetését követően - értesíti a kutatási jelentés másolatának megküldésével arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették. A védjegybejelentés meghirdetésére a kutatási jelentés megküldése után legalább egy hónap elteltével kerül sor. A közzététel időpontjától kezdve lehet felszólalni a védjegybejelentéssel szemben. Három hónap elteltével kerül lajstromozásra a védjegy, amennyiben nem érkezik felszólalás. Így tehát kb. nyolc hónapot vesz igénybe az eljárás. Gyorsított eljárás A Hivatal a lajstromozási eljárást ( a védjegytörvényben előírt feltételek esetén) a bejelentőnek a bejelentés napjától számított egy hónapon belül benyújtott (a gyorsított eljárás lefolytatására vonatkozó) kérelmére gyorsítottan folytatja le. A kérelem díjköteles. A díjat a bejelentőnek e kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetnie. Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, a Hivatal írásban figyelmezteti a díj megfizetésére. Ha a díjfizetés mégis elmarad, a gyorsított eljárásra vonatkozó kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A Magyar Szabadalmi Hivatal a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el. Különleges gyorsított eljárás Lehetőség van különleges gyorsított eljárás kezdeményezésére is, amelynek célja annak elérése, hogy a Hivatal a védjegybejelentést a meghirdetésével egyidejűleg (a jelenlegi gyakorlat szerint mintegy 2 hónap alatt) lajstromozza. A különleges gyorsított eljárás iránti kérelmet a bejelentő a bejelentés napjától számított egy hónapon belül nyújthatja be. A kérelem díjköteles. A díjat a bejelentőnek e kérelem benyújtásától számított 1 hónapon belül kell megfizetnie. Különleges gyorsított eljárás a felszólalásra nyitva álló határidő a lajstromozást követően kezdődik. A különlegesen gyorsított eljárásnak az alapeljárásénál – két és félszeresen – magasabb hatósági díja van. Ha felszólalás érkezik, a lajstromozást a Hivatal hatálytalanítja és a lajstromozásról a felszólalás elbírálását követő véghatározatában dönt. Ha felszólalás nem érkezik, a lajstromozás napja változatlan marad. Interlaken Interlaken egy önkormányzattal rendelkező város a Bern kantonban, Svájcban. A város a Berni-felvidék turista központja, a svájci alpokban, A város 570 méter magasan fekszik a Bödelinek nevezett területen, a Thuni-tó és a Brienzi-tó között, az Aare folyó mentén, mely a két tó között folyik. A város kiinduló pontja lehet a tavakat és a Jungfrau, valamint a szomszédos hegységek (Eiger, Mönch). látogatóinak. Történet 1891-ig a várost Aarmühle-nek hívták, mely nevet az Aare folyón épült malomról kapta. Legkorábbi említés 1133-ból származik, az Interlakeni apátsággal kapcsolatban. Korábban textil ipar és óragyártás is volt, mely mára eltűnt és többnyire a turizmus dominálja a város működését. 1891-ben a várost hivatalosan is Interlakennek nevezték át. A város könnyen elérhető vasúton (például Luzernből, vagy Bernből), valamint autópályán. Turizmus Interlaken felé irányuló nemzetközi turizmus az 1800-as évek elején kezdődött. Szállodák, gyógyfürdő épült. A hegyi levegő, a túrázás vonzotta a vendégeket. 1872-ben indult a Bödelibahn, mely összekötötte a két tó hajóállomásait. 1916-ban megépült a közvetlen vasútvonal Luzern felé. A városnak két vasútállomása van. A fejlődő turizmus mellett 1850 és 1935 között egy parkett gyár működött. Textil üzem és fémipari gyár is működött. 1988 óta a várost elérte a A8 autópálya A két világháború megállította a turizmus fellendülését. Az 1960-as évektől folyamatosan éledt újra a turizmus. A város a bázisa a környező területek turizmusának: a fő attrakció a Jungfrau régió (Jungfrau (4158 m), Mönch (4107 m) és Eiger (3970 m). A hegycsúcsokat csak professzionális hegymászok érik el. A turisták könnyen elérhetik hegyi vasúton a 3450 m magason fekvő völgyet, a Jungfraujoch-t, mely a Jungfrau és a Mönch között fekszik. Ez Európa legmagasabban működő vasúti vonala. Az Eigerrel szemben egy kellemes sétaút vezet, számos vízeséssel tarkítva. Az útról látható az Eiger közel 1 km magas meredek sziklafala, ahol helikopterrel közel lehet repülni a sziklafalhoz. Harder Kulm (1322 m) közvetlenül Interlaken mellett magasodó hegy, mely könnyen elérhető siklóvasúttal. A hegyről kilátás nyílik Interlakenre, a tavakra és a magas hegyekre. A tavakon rendszeres személyszállító hajóforgalom működik. A várostól délre van a Jungfrau Park, melyet eredetileg Erich von Däniken tulajdona volt. Ez egy főleg gyerekeknek épült szórakoztató létesítmény. Számos úgynevezett hátizsákos szálláshely van. Több vállalkozás szervez siklóernyős, sárkányrepülős, raftingos, és síelős (vízen, havon) túrákat. Rendezvények Jungfrau Marathon (minden szeptemberben) Unspunnefest (hagyományőrző esemény) Red Bull Air Race World Series (2007-ben itt tartották) Greenfield Music Festival (főleg hard rock, heavy metal, rock and roll) Kalotabikal Kalotabikal (románul Bica) falu Romániában Kolozs megyében. Fekvése Bánffyhunyadtól délkeletre, Gyerőmonostortól északnyugatra fekvő település. Története Kalotabikal, Bikal nevét 1359-ben említette először oklevél p. Bykol néven. Későbbi névváltozatai: 1461-ben Bykal, 1478-ban, 1486-ban és 1494-ben p. Olah Bykal, 1839-ben Bikalat, 1873-ban Bigyika, 1850-ben Oláh Bikal, 1890-ben Oláh-Bikal, 1913-ban Kalotabikal, míg 1920-ban Bica română néven említették. 1495-ben Bikal birtokosai a Mikola-fiak, valamint a Krasznai Kis ~ Porkoláb, Dobszai családok voltak. 1578-ban Magyargyerőmonostori Ebeni Gábor újvári várnagy kapta meg a hűtlenné vált Kabos Farkas magyar- és oláhgyerőmonostori, bedecsi és oláhbikali birtokát. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. Lakossága Már 1850-ben is 450 lakosából csak 3 római katolikus magyar volt. 1992-es népszámlálási adatok szerint 120 román lakosa van, akik többsége ortodox vallású. Nevezetesség 18. századi ortodox fatemplom Feröeri labdarúgó-bajnokság (negyedosztály) A 3. deild a Feröeri labdarúgó-bajnokság negyedosztálya, a bajnokság legalacsonyabb osztálya. 2005 óta nevezik 3. deildnek, mivel az első osztály azóta a mindenkori főszponzor nevét viseli, így a másodosztály lett az 1. deild és így tovább. A 3. deild küzdelmeit négy csoportban rendezik. A szezon végén két csapat jut fel a harmadosztályba, kiesők pedig nincsenek, mivel ez a legalacsonyabb osztály. A feljutás azonban attól függ, hogy az adott klubnak van-e már csapata a fentebbi osztályban; ha igen, akkor helyette a soron következő csapat jut fel.[forrás?] Miskino (Miskinói járás) Miskino (orosz betűkkel: Мишкино, baskír írással: Мишкә, mari nyelven: Мишкан) falu Oroszországban, a Baskír Köztársaságban, a Miskinói járásban. Népesség 2002-ben 5 797 lakosa volt, melynek 57%-a mari. 2010-ben 6 021 lakosa volt. Forrás Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. Baskírföld nemzetiségi összetételéről: Янгузин Р.З. Этнический состав населения Башкортостана (по итогам Всероссийской переписи населения 2002 г.) - Уфа: Китап, 2007, 124 стр, ISBN 978-5-295-04114-3 A 2010-es népszámlálás eredményei: Итоги Всероссийской переписи населения 2010 года по Республике Башкортостан 2014. augusztus 20., http://bashstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/bashstat/resources/2f055a804e303140ba45fe3bf8d20d64/Численность+населения+по+населенным+пунктам+Республики+Башкортостан.pdf, 2014. augusztus 20., http://www.webcitation.org/6Rxi3K6iw Windows Essentials A Windows Essentials (korábbi nevén Windows live Essentials és Windows Live Installer) egy ingyenes alkalmazásgyűjtemény a Microsoft-tól. Ezzel a programcsomaggal még több művelet végezhető el a Windows rendszerben, például fényképeket szerkeszthetünk, filmeket készíthetünk, azonnali üzeneteket vagy e-maileket küldhetünk és kezelhetjük közösségi hálózatainkat. Alkalmazások A Windows Essentials lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kiválasszák, melyik Windows Essentials alkalmazást szeretnék telepíteni az alábbiak közül: Windows Live Családbiztonság Windows Live Mail Windows Live Mesh Windows Live Messenger Windows Live Messenger Kísérő Windows Live Movie Maker Windows Live Fotótár Windows Live Writer Ezen kívül a következő alkalmazások állnak még rendelkezésre a programcsomagban: Bing eszköztár Microsoft Office Outlook Connector Microsoft Silverlight A Windows Live Essentials alkalmazásokat telepíteni lehet Windows Vista SP2-re (32 bites vagy 64 bites változat), a Windows 7-re (32 bites vagy 64 bites változat) vagy Windows Server 2008-ra vagy Windows 8-ra (32 bites vagy 64 bites változat). Rendszerkövetelmények Operációs rendszer: A Windows 7 32 vagy 64 bites verziója, a Windows 8 32 vagy 64 bites verziója vagy a Windows Server 2008 R2. Processzor: 1,6 GHz-es vagy gyorsabb processzor, SSE2 támogatással. Az SSE2 utasításkészletet a Pentium 4 processzorok és újabb változataik, illetve az AMD K8 processzorok és újabb változataik támogatják. Memória: Legalább 1 GB RAM Felbontás: Legalább 1024 × 576 Internetkapcsolat: Az online szolgáltatásokhoz telefonos vagy széles sávú internet-hozzáférésre van szükség (külön érhető el – a szolgáltató helyi vagy távolsági díjat számíthat fel). Egyes szolgáltatások igénybevételéhez széles sávú internet-hozzáférés ajánlott. Videokártya: A Windows Live Movie Maker a DirectX 9.0c vagy újabb verziót és a Shader Model 2 vagy újabb verziót támogató grafikus kártyát igényel. Villanovaforru Villanovaforru település Olaszországban, Szardínia régióban, Medio Campidano megyében. Lakosainak száma 675 fő (2017. január 1.). Villanovaforru Collinas, Lunamatrona, Sanluri és Sardara községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Ajoux Ajoux település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 82 fő (2015). Ajoux Creysseilles, Gourdon, Issamoulenc, Pourchères, Saint-Étienne-de-Serre és Saint-Julien-du-Gua községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Colosimi Colosimi község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Cosenza megyében. Fekvése A település a Monte Brutto (Sila-fennsík) lejtőin fekszik Cosenza és Catanzaro megyék határán. Határai: Bianchi, Carpanzano, Marzi, Parenti, Pedivigliano, Scigliano, Sorbo San Basile, Soveria Mannelli és Taverna. Története A település 1820-ig Bianchihoz tartozott. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Madonna delle Grazie-templom SS. Maria dell’Assunta-templom Madonna dell’Immacolata-templom Madonna di Loreto-templom Le Mont Le Mont település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 50 fő (2015). Le Mont Moussey, La Petite-Raon, Le Puid, Le Saulcy és Vieux-Moulin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gare de Clion-sur-Seugne Gare de Clion-sur-Seugne vasútállomás Franciaországban, Clion településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Chartres–Bordeaux-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Pons Gare de Jonzac Hosszúcsőrű bíborbegy A hosszúcsőrű bíborbegy (Heliomaster longirostris) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Jean Baptiste Audebert és Louis Jean Pierre Vieillot írták le 1801-ben, a Trochilus nembe Trochilus longirostris néven. Alfajai Heliomaster longirostris albicrissa Gould, 1871 Heliomaster longirostris longirostris (Audebert & Vieillot, 1801) Heliomaster longirostris pallidiceps Gould, 1861 Előfordulása Mexikó déli részén, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Salvador, Belize, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, valamint Venezuela területen honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők és csejések valamint legelők és erősen leromlott egykori erdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 12 centiméter, testtömege 5,5-7,1 gramm. Életmódja Nektárral táplálkozik. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. március 25.) Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. március 25.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. március 24.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. március 24.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2018. március 24.) Forrás ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. március 25.) (angolul) Feignies Feignies település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 7006 fő (2015). Feignies La Longueville, Vieux-Mesnil, Gognies-Chaussée, Maubeuge és Neuf-Mesnil községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sadová Sadová település Csehországban, a Hradec Králové-i járásban. Sadová Čistěves, Mžany, Dohalice és Sovětice településekkel határos. Lakosainak száma 323 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ji-Paraná FC A Ji-Paraná Futebol Clube, röviden Ji-Paraná, egy 1991-ben alapított brazil labdarúgó csapat. Székhelye Ji-Paraná. Rondônia állam első osztályú bajnokságában szerepel. Sikerlista Állami 9-szeres Rondoniense bajnok: 1991, 1992, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2001, 2012 1-szeres Série B bajnok: 2011 Játékoskeret 2015-től Kalotaszegi fejfák A kalotaszegi temetők szinte mindig dombtetőn vagy hegyoldalban vannak. Közel a faluhoz vagy éppen a templom körül (cinterem), mint pl. Magyarbikalon és Magyarkiskapuson. Legmagasabb hegytetőre a kispetri temető került, ahonnan köröskörül fenséges kilátás nyílik a környékre. A kalotaszegi temetőkben a sírok hagyományosan keleti irányban feküdtek, vagyis a halott arccal kelet felé nézett, de újabban ez nem szabály már. Egyes hantok, főként a kőkeresztesek léc-, némely esetben vaskerítéssel övezettek. A sírhantok legszebb dísze a fejfa, gombfa, fűtül való fa volt. A kopjafa elnevezést errefelé nem használták. Közös sírhanton több fejfa is sorakozott egymás mellett. Régen a sírdíszítést többnyire a természetre bízták, természetes módon nevelve évről évre a virágokat és az árnyat nyújtó fákat. Napjainkra egyre szaporodnak már az állandóan ápolt sírok is, amelyekre kerti virágokat ültetnek és gyakran a fejfák tövéhez régi, hímes cserépkancsókban vágott virágot is tesznek (Magyargyerőmonostor, Kalotaszentkirály). A fejfák között voltak igen vékony, karcsú és vaskos magas vagy alacsony vastag, zömök példányok. Föld feletti magasságuk általában másfél méter, de léteztek 2–2,5 és 3 méter magasak is. Megmunkálásuk minden esetben gondos, tökéletes. A fejfákat tölgy- és cserfából, néhol szilvafából (Magyarókereke) faragták. A fa héját fejszével lehántották és így készítettek belőle cölöpöt. Ezután bárddal simították, majd gyalulták. A cölöpön kimérték a fejet (a faragott felső részt), az alatta lévő ereszt, a betűs lapot és a fejfa földbekerülő lábát. A tagozatok formáit fűrésszel vágták ki, amikor is két szomszédos lapon egyszerre alakították ki az azonos, szimmetrikus formát. A lapokon már vésni kellett a fejfatagozatokat, mert fűrésszel nem fértek hozzájuk. A kifűrészelt tagozatokat vésővel vagy kézvonóval (vonókés) simították. A fejfák finoman, könnyedén faragott tagozatai és ezek összetételei községenként, ha mások is, de csaknem mindenütt vannak általánosnak mondható típusok. A fejfa főjének tagozatai közt leggyakoribb a többféle belső szerkezetű csillag, a református vallás szimbólumaként, mely a fiatornyos templomtornyokról került a fejfára. Szintén gyakori motívum a tulipán, mely a magyarság jelképe. Két tulipán nyitott kelyhekkel egymásra is borul, és kelyhük felső széle pártázatosan csipkés is lehet. A tulipán- és csillagformáknak rendkívül sok változata fordul elő Kalotaszeg szerte. Malonyai Dezső a kalotaszegi fejfák nagy részének S alakú fejkiképzését lófejnek nézi, mely talán valami régi jelkép maradványa. Forrás Csete Balázs: Kalotaszegi fafaragások, Néprajzi Múzeum, Budapest, 1990 Andrea Palazzi Andrea Palazzi (Milánó, 1996. február 24. –) olasz labdarúgó, az Pescara középpályása kölcsönben az Internazionale csapatától. Kereknyergű patkósdenevér A kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a patkósdenevérek (Rhinolophidae) családjába tartozó faj. Magyarország legritkább patkósorrú denevérfaja. 1901-től törvényes védelem alatt áll, 1974-ben faj szerint kiemelve is védelmet kapott, és jelenleg is védett. Előfordulása Az eurázsiai mérsékelt övi faunaterület nyugati felében honos. Európa déli részén, főként az Ibériai-félszigeten, a Balkán-félszigeten, az Appennini-félszigeten, Észak-Afrikában, Marokkóban, Egyiptomban, Algériában, és a Közel-Keleten honos. Elterjedési területe kelet felé Türkmenisztánig húzódik. Elterjedésének északi határa Közép-Franciaország, illetve a Kárpátmedence északi részének vonala. Szaporodó kolóniái hazánkban az Északi-középhegységben vannak, a Bükk-vidéken, az Aggteleki-karszton, valamint a Dunántúlon a Gerecse hegységben. (kb. 10 kolónia, de csak 3 haladja meg a 200 példányt). A két legnagyobb közösség két- ill. háromezer egyedből áll. Egy jelentős telelőhelye ismert a Baradla-Domica barlangrendszerben, itt 2500-3000 állat telel át. Teljes magyarországi állománya feltehetően 10 ezer egyed alatt van. Karsztterületekhez kötődik, szereti az üregrendszerek nagy termeit. Télen és nyáron melegebb, 10–12 °C-os szállásokhoz ragaszkodik, amelyek távolabb vannak a barlangok, zsombolyok bejáratától. Főként patakos barlangokban szeret tartózkodni, ahol kisebb forrás, patak, vagy vízfolyás található. Kivételesen (egy hazai eset ismert) épületek padlásterében is megtelepszik, ha a helyiség barlangszerű adottságokkal rendelkezik. Alfajai Rhinolophus euryale euryale Rhinolophus euryale judaicus Megjelenése A kereknyergű patkósdenevér testhossza körülbelül 4–5 centiméter, alkarhossza 4,2–5 centiméter, farokhossza 2 centiméter és testtömege 7–15 gramm. Bundájának színe szürkéssárga. Hangjának állandó frekvenciájú része a 102–104 kHz-es sávban hallható. Életmódja Kolóniákban él, melyekben a nemek aránya egyenlő. Pihenéskor több százas, vagy ezres telepekben, sűrűn egymás mellé húzódnak. Lakhelyét más melegkedvelő denevérfajokkal is megosztja, ilyen a nagy patkósdenevér, a kis patkósdenevér, a közönséges denevér, a hegyesorrú denevér vagy a csonkafülű denevér. Szaporodó és telelőhelye között nincs nagy távolság, sőt általában nem vándorol sokat (gyűrűzéssel igazolt távrepülési rekordja csak 134 km). Téli álmot alszik, de igen könnyen, kisebb zavarásra (pl. megvilágítás) felébred, mivel téli álma nem túl mély. Nagy csoportokban telel át, de az egyedek nem érnek egymáshoz, mindegyikük külön függeszkedik a mennyezeten. Telelés közben szárnya nem, vagy csak részben fedi be a testét. Nagyon klímaérzékeny faj. Természetes ellensége nem ismert. A barlangokban a ragadozóktól védett helyen tartózkodnak, a baglyok pedig csak nehezen tudják elkapni; Magyarországon még nem került elő bagolyköpetből. Táplálékai rendszerint apróbb bogarak, lepkék és szúnyogok. Általában közvetlenül naplemente után indul vadászni. Röpte lassú, csapongó. Kirepüléskor a denevérek még egy ideig kavarognak a szálláshely bejárata körül, így egy nagyobb kolónia kirajzása 20-30 percig is tart. Viszonylag alacsonyan, nem sokkal a lombkoronaszint, ill. cserjeszint fölött vadászik. Többnyire lakhelye 2-2,5 km-es körzetében keresi táplálékát. Szaporodása Szaporodásbiológiája kevésbé ismert. A párosodásra a nyár vége és a telelés megkezdése előtt kerül sor, de a petesejt csak tavasszal termékenyül meg. A denevérek április második felében hagyják el a telelőszállást és költöznek át a szülőszállásokra, ahol akár több száz egyed (más fajoktól eltérően hímek és nőstények egyenlő arányban) él együtt. A nőstények június végén, július elején hozzák világra egyetlen kölyküket. A kicsiket az anyák az esti kirepüléskor nem viszik magukkal, azok egymást melegítve, szorosan együtt maradnak a barlangban. A nyári kolónia nyár végén, szeptemberben bomlik fel. Az ivarérettséget kétévesen érik el. Akár 13 évig is élhetnek. Védelme A barlangok feltárása, idegenforgalmi célú hasznosítása elűzheti az állatokat megszokott szállásaikról. Egyik legfontosabb telepes előfordulási helyéről, a miskolctapolcai barlangfürdőből a létesítmény létrehozása óta eltűnt. Mivel a zavarásra nagyon érzékenyek, erőfeszítések folynak a denevérek által lakott barlangrészek látogatóktól való elzárására, valamint a barlangok bejáratánál a tűzgyújtási tilalom betartatására, mivel a barlangba behúzódó füst kiűzi a felnőtt példányokat, a fiatalokat pedig elpusztíthatja. Az utóbbi évtizedekben létszáma Európa-szerte jelentősen visszaesett, három generáció (27 év) alatt mintegy 30%-kal. Populációi kezdenek elszigetelődni egymástól. Emiatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett státusszal szerepel. Magyarországon 1996 óta fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft. Hosszúcsőrű bülbül A hosszúcsőrű bülbül (Setornis criniger) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába és a Setornis nembe tartozó egyedüli faj. 20 centiméter hosszú. Brunei, Indonézia és Malajzia szubtrópusi és trópusi nedves, mocsaras, alacsonyan fekvő erdőiben él. Gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik. Életterületének elvesztése miatt sebezhető. 4803 Birkle A 4803 Birkle (ideiglenes jelöléssel 1989 XA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Baur, J. M. fedezte fel 1989. december 1-én. Stazione di Arena Po Stazione di Arena Po vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Arena Po településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Alessandria–Piacenza-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Castel San Giovanni Stazione di Stradella Szakbény Szakbény (szlovákul: Skubín) Besztercebánya városrésze, egykor önálló község Szlovákiában a Besztercebányai kerületben. Fekvése A városközponttól 2 km-re északnyugatra fekszik. Története A települést 1524-ben említik először. A Radvánszky család birtoka volt, kivéve az 1687 és 1696 közötti időszakot, amikor a bányakamarához tartozott. Lakói a 18 - 19. században napszámos munkákkal és fuvarozással foglalkoztak. 1828-ban 42 háza és 253 lakosa volt. Vályi András szerint "SZKUBIN. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Radvánszky Uraság, lakosai többfélék, fekszik Radvánhoz közel, mellynek filiája; határja jó, vagyonnyai külömbfélék." Fényes Elek szerint "Szkubin, tót falu, Zólyom vmegyében, hegy oldalban, Podlavicztól csak egy patak választván el; ut. postája Beszterczebánya. Van 271 evang., 120 kath. lakosa, s Tajovka nevü patakja. Egész urb. telek 20; majorsági földek is vannak, de mennyisége nem tudatik. Agyagos és homokos földje még a tiszta buzát is megtermi. Gazdasága s állattenyésztése jó karban. Birja Radvánszky család. " 1910-ben 515, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. A háború után lakói mezőgazdaságból éltek és a besztercebányai gyárakban dolgoztak. 1961 és 1966 között Pallóssal egyesítették, majd 1966-ban Besztercebányához csatolták. MÁV M42 sorozat A MÁV M42 sorozat a MÁV részére szállított, később GYSEV által üzemeltetett, nem villamosított pályákra szánt nagy terhelhetőségű, Bo'Bo' tengelyelrendezésű dízel-elektromos tolatómozdony sorozat. Beceneve „Szörnyella”, "Szabida". Története Az 1990-es évek elején a MÁV elhatározta, hogy lecseréli az akkora már kiöregedett M44 sorozatú tolatómozdony típust egy hasonló kaliberű, de a kornak megfelelő felépítményű mozdonytípusra, és ez lett az M42-es sorozat. A MÁV és a Ganz-Hunslet Rt. szakemberei együtt dolgoztak az új mozdonytípus, a DVM-14 kialakításán, amely 1994-re készült el, és az M42 001 pályaszámot kapta. Az M42 001-es mozdony az üzemben jól bevált, de sorozatgyártásra a MÁV anyagi helyzete miatt nem került sor. A mozdonyt később a GYSEV-nek adták át. Műszaki jellemzők A MÁV kívánsága az volt, hogy a készülő mozdony járműszerkezeti részei hasonlóak legyenek a MÁV V46 sorozatéhoz. Ez így is lett, az alváz, a vezetőfülke, az ütközők, a vonókészülék, a pályakotrók, a korlátok, az oldalablakok azonosak a V46-tal. Továbbá megegyezik még a két típusnál a forgóvázak és a vontatómotorok konstrukciója is. Motor A jármű erőforrása egy 8 hengeres 640 kW-os MWM Deutz dízelmotor, amelyet Németországban gyártottak. A mozdony minden erőátviteli berendezését a Ganz-Ansaldo Rt. szállította. A mozdony vontatási teljesítménye 560 kW, ez lehetővé teszi, hogy a gép a tolatási feladatokon kívül 80 km/h sebességgel vonatokat is továbbítson. Fékek A mozdony fékrendszere is újdonságnak számított. Fékezéskor a motorok áramot termelnek amit a fékrendszerbe épített egység hővé alakít. Tehát a mozgási energia hőenergiává alakul anélkül, hogy a féktuskók súrlódnának a kerekekhez. Természetesen a mozdonyra felszerelték a hagyományos légfékeket is, műanyag féktuskókkal, amelyek bármikor lecserélhetők a már megszokott öntöttvas tuskókra. Elektronika A mozdonyt sokoldalú elektronikával látták el, amely ellenőriz, és vezérel is egyben. Sárga illetve piros jelzésekkel figyelmezteti a mozdonyszemélyzetet a már bekövetkezett, vagy várhatóan bekövetkező rendellenességekről. Ha olyan jellegű hiba adódik, amely az önmagukban is nagy értéket képviselő valamelyik részegység tönkremenetelét okozhatja, az elektronikus automatika leállítja a motort. A mozdonyra felszereltek továbbá egy fedélzeti elektronikus adattárolót, ami megőrzi a mozdony üzeméhez kapcsolódó információkat. A tárolt adatokat számítógéppel lehet kiolvasni. Nemzeti Kamara Színház A Nemzeti Kamara Színház 2002-ben alakult meg, és Usztics Mátyás 2017-ben bekövetkezett halálával a szűnt meg. Szellemiségét az Új Nemzeti Kamara Színház viszi tovább, amely azonban nem jogutódja a korábbinak. Története A Nemzeti Kamara Színház 2002 szeptemberében kezdte meg működését, bemutatóját 2002. november 8-án tartotta a Kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Házban, Ki kérdezett? című nyitóelőadással. Az összeállítás, magyar szerzők műveiből készült, mivel a színház nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az előadások mindenkor magyar szerzők műveit szólaltassák meg. Süt a nap címmel, szinte ezzel egy időben gyermekműsorát is bemutatta a színház, amely interaktív játék a gyermekekkel. A színház társulatához tartozott Meggyes Kriszta, Pelsőczy László, Herman Gréta, Lőrincz Levente, Seszták Szidónia, Mettler S. Emese és Veres Veronika. Fontosabb bemutatói A Négyszögletű Kerek Erdő - Lázár Ervin művének feldolgozása Perújítás - Adjátok vissza a hegyeimet! - zenés irodalmi összeállítás - Egy estém otthon - középpontban a család, költőóriásaink e témára írott verseivel Petőfi nem alkuszik – zenés irodalmi összeállítás a költő életéről A húsdaráló - Polgár András drámája az ' 50-es évek Magyarországán Záróra nincs! - zenés kávéházi kabaré, két részben Két kortárs író egyfelvonásos művei Thész János: Kötéltánc Váradi Nagy Bella: Holnap kedd van A pesti beteg - Polgár András kórházi komédiája, két részben Szép Ernő : Május Molnár Ferenc : Ibolya Kocsonya Mihály házassága – vásári komédia két részben Tánc-Képes-Krónika – a magyarság történelmének zenés irodalmi feldolgozása Egyszer volt – mese-összeállítás magyar költők verseiből Túl a vízen – meseválogatás magyar és csángóföldi népmesékből A száműzött fejedelem – Zágontól Rodostóig (A Rákóczi-emlékév tiszteletére) A száműzött fejedelem című darabbal öt turnén vett részt a színház Felvidéken, napi két előadással. Új Nemzeti Kamara Színház Usztics Mátyás halálával a színház stabil helyzete és állomáshelye megszűnt, azonban lehetőség nyílt új néven folytatni azt, amit létrehozott: a kellékek és a művészek ugyanis rendelkezésre áll minden a folytatásra. A társulat is együtt van (tíz színész, három fő műszaki és egy-egy fő rendező és adminisztratív személy). A színház további működése a Nemzeti Kamara Színház egyetlen örökös tagjára, társ-alapítójára, társulatvezetőjére: Pelsőczy Lászlóra hárult. Glória Hungariae A Glória Hungariae, egy hazai nemesítésű csemegeszőlő-fajta. Kocsis Pál nemesítette a két világháború között, az Ezeréves Magyarország emléke és a Thallóczy Lajos muskotály keresztezésével. Nem elterjedt, inkább kiskerti és gyűjteményes értékű fajta. Jellemzői Tőkéje középerős növekedésű, tápdús talajon bőtermő. Lombozata szellős, közepesen zöldmunkaigényes. Levele vastag szövetű, bőrszerű, a levélnyél és a kacs feltűnően hosszú, pirosas színű. Fürtje vállas, nagy, laza, tetszetős, átlagosan 20dkg. Bogyói igen nagyok, tojásdadok, sárgászöldes színűek, rágós héjúak de lédúsak és húsosak; a rövid bogyóecset miatt peregnek. Szeptember második felében, október elején érik, nem rothad, téli fagyállósága közepes. Forrás Prohászka Ferenc: Szőlő és bor , Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978., 241. oldal; ISBN 963-230-442-X Borlexikon Balázs Géza Dr. Balázs Géza (Budapest, 1959. október 31. –) nyelvész, néprajzkutató, tanszékvezető egyetemi tanár, intézetigazgató-helyettes. Élete Édesapja P. Balázs János († 1990. január 1.), a Nyelvtudományi Intézetnek csaknem negyven éven át munkatársa. Géza a család negyedik gyermeke volt Emília, Mária, János után. 1966 és 1974 között a Keresztúri Úti Általános Iskolába járt, majd 1974-től 1978-ig az I. László Gimnáziumba Kőbányára, ahová a bátyja is. Német tagozatos volt. Érettségi után az ELTE BTK magyar–népművelés szakára nyert felvételt, letöltötte az előfelvételis katonaságot (1978–1979: honvéd Hódmezővásárhelyen), majd következett az egyetem (1979–1984). Az első év végén fölvette a néprajz szakot is. Magyar nyelv és irodalom szakon hamarabb végzett egy évvel, rögtön kapott egy ösztöndíjat. Mire néprajzból végezett, már tanársegédi állást kínált számára Fábián Pál tanszékvezető a Mai Magyar Nyelvi Tanszéken. 1985-től tanársegéd, 1987-ben egyetemi doktorrá avatták. 1987 és 1993 között az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Gödöllői Képzési Helyén is tanított. 1990-ben a néprajztudomány kandidátusa, a munkahelyén ettől az évtől adjunktus, 1994-től docens, 2003-tól professzor. 1993, 1994, 1995: az Amszterdami Egyetem vendégtanára.* 1996–2000: az ELTE BTK dékánhelyettese 2000: habilitáció (nyelvtudomány) 2000: a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport alapítása 2002–: a Berzsenyi Dániel Főiskola Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének vezetője; a Bolyai Önképző Műhely tanára 2003–: az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője 2005–2006: a BDF tudományos rektorhelyettese is 2006: a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda létrehozása Elmondása szerint Hódmezővásárhelyen, Budapest és Amszterdam után, élt a legtovább. Munkahelyei ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék (Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet), Budapest és Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad. Valamint: ELTE TFK Gödöllői Képzési Hely (1987–1993), Evangélikus Hittudományi Egyetem (Budapest, 1998–), Konstantin Filozófus Egyetem (Nyitra, 1998–1999), Berzsenyi Dániel Főiskola/Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék (Szombathely, 2002–2012, rektorhelyettes 2006-2007), Eszterházy Károly Főiskola (2008–2011), A Magyar Nyelv Múzeuma-Petőfi Irodalmi Múzeum (Széphalom, 2009–), Budapesti Corvinus Egyetem (pálinkamester, sörfőzőmester szakmérnök 2012–). A Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport (2000), a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda (Manyszi 2005) alapítója. Tudományos megbízatásai Magyar Néprajzi Társaság (1986–1992 titkár) Magyar Szemiotikai Társaság (főtitkár, 1993–) MTA magyar nyelvi bizottság (1992–2006 tag, 2006–2011 társelnök) Magyar Rádió nyelvi bizottság (1992– tag, 2002–2011 elnök) MTA nyelvtudományi bizottság (2011– tag), igazságügyi nyelvész szakértő (KIM, 2012–) Társadalmi megbízatásai Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesület (alelnök, 1989–) Bolyai Önképző Műhely (tanár, 2002–) A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (alelnök, 2010–, elnök 2012–) Anyanyelvápolók Szövetsége (ügyvezető elnök, 2008–, 2014– alelnök) Médiaértés Egyesület (2014– elnök) Kutatási témái A magyar nyelv és folklór, nyelvpolitika, nyelvstratégia, nyelvművelés, antropológiai nyelvészet, szövegtan, pragmatika, internetnyelvészet, hálózatkutatás, a magyar pálinka művelődéstörténete. Művei Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón (1998) Magyar nyelvstratégia (2001) Pálinka, a hungarikum (2004) Szövegantropológia (2006) Körbejárt Föld (2017) Publikációs lista Balázs Géza könyvei Nyelvművelő műsorai Betűpárbaj (1992) Hej, hej, helyesírás! Hej, hej, helyes beszéd! Anyanyelvi szószóló Tetten ért szavak (1992–2017) Édes anyanyelvünk (2017–) Kitüntetései Jankó János-díj (1989) Gombocz Zoltán-emlékérem (1990) Lőrincze-díj (2001) Európa-díj (2001) Táncsics Mihály-díj (2003) Pethő Sándor-díj (2004) Pável Ágoston-emlékérem (2012) Implom József-díj (2013) Bertha Bulcsu-emlékdíj (2014) Magyar Nyelvőr Díj (2014) Nívódíjak Magyar Televízió (1994) Duna Televízió (1999) Magyar Rádió (2003) Vasi Szemle (2007) Korikoszi Aliz örmény királyné Korikoszi Aliz (1309 körül – Kis-Örményország (Kilikia), 1329), örményül: ���� ��������, franciául: Alix de Korikos, örmény királyné, IV. Leó örmény király első felesége. I. Izabella örmény királynő és I. Hetum örmény király ükunokája. Korikoszi Mária örmény királyné nővére, Oghruy Mária örmény királyné nagynénje. Az örmény királyi ház, a Szaven-Pahlavuni-dinasztia korikoszi ágának a tagja. Élete Apja Osin, Korikosz ura és Örményország régense (–1329), a történetíró Korikoszi Hetum (–1314/18) és Ibelin Izabella (–1306 után) fia. Korikoszi Osin anyja, Aliz nagyanyja, Ibelin Izabella I. Izabella örmény királynő és I. Hetum örmény király unokája volt a lányuk, Szaven-Pahlavuni Mária örmény királyi hercegnő (–1310 után) révén aki Ibelin Guidóhoz (1235/40–1270 után/1289 előtt), Ibelin Baldvinnak, Ciprus udvarmesterének a fiához ment feleségül. Korikoszi Aliz édesanyja Ibelin Margit (1290 körül–1320 előtt) volt, aki Ibelin Baliannak (1240/45‑1302), Ciprus udvarmesterének és Lamproni Aliznak (–1312 után), Lamproni Küra Anna örmény királyné húgának volt a lánya. Korikoszi Aliz mind apai, mind pedig anyai ágon a közel-keleti keresztes államok uralkodócsaládjaiba beházasodó és a jeruzsálemi, majd a ciprusi királyi udvarban meghatározó tisztségeket betöltő Ibelin családtól eredt, bár az Ibelinek más-más ágaitól. Aliz királyné apai nagyanyja, Ibelin Izabella az Ibelin család ún. udvarmesteri ágából, míg Aliz anyja, Ibelin Margit az Ibelinek ún. hadsereg-főparancsnoki ágából származott. Apja, Korikoszi Osin 1320-ban Örményország régensi tisztségét foglalta el, miután meggyilkolták a másodfokú unokatestvérét és sógorát, I. Osin (1282–1320) örmény királyt. Az új király, a kiskorú IV. Leó (1308/09–1341) lett, aki a régens nővérének, Korikoszi Izabella (Zabel) örmény királynénak (–1310) és I. Osin királynak volt az elsőszülött fia. Aliz özvegy apja a régensi tisztség elfoglalása után erőszakkal feleségül vette I. Osin özvegyét, Anjou Johanna tarantói hercegnőt, I. (Anjou) Fülöp tarantói hercegnek és Angelina Tamarnak, I. Nikeforosz Angelosz epiroszi despotának a lányát, aki örmény királynéként az Irén nevet viselte. Ebből a házasságból született Aliz két húga, Mária (1321–1377/1405), az Idősebb Mária királyné, III. Konstantin örmény király (1313–1362) felesége és egy ismeretlen nevű korikoszi úrnő, aki Osinhoz, Oghruy urához ment feleségül, és Máriának, az Ifjabb Mária királynénak és Asot örmény trónkövetelőnek volt az anyja. Korikoszi Alizt régens apja 1321-ben összeházasította elsőfokú unokatestvérével, IV. Leó örmény királlyal. A pápai diszpenzációt 1321. augusztus 10-én állították ki. A házasságból egy fiú, Hetum herceg született, aki viszont kiskorában meghalt. Aliz királyné férje, IV. Leó amint elérte a nagykorúságot, és átvette az uralmat a régensi szerepet vivő após-nagybátyjától, meggyilkoltatta mind a régens nagybátyját, Aliz apját, mind pedig a hadsereg-főparancsnoki tisztséget betöltő nagybátyát, Korikoszi Konstantint, Lampron urát 1329. január 26-án. Aliz szintén férje bosszúhadjáratának esett áldozatul, de nem tudni, apja előtt vagy apja halála után gyilkolták meg 1329-ben. Gyermeke Férjétől, IV. Leó ( 1308 / 09 – 1341 ) örmény királytól , 1 fiú: Hetum (megh. fiatalon) örmény királyi herceg és trónörökös İlhan Selçuk İlhan Selçuk (1925. március 11. – 2010. június 21.) török író, újságíró, novelista, ügyvéd, szerkesztő. Életrajz Anyja örmény származású volt. 1950-ben diplomázott az Isztambuli Egyetem Jogtudományi Karán. Újságírói pályafutása 1961-ben kezdődött az Akşam (Este) nevű lapnál, ugyanebben az évben a Tanin (Rezonancia) és a Vatan (Haza) lapoknál is megjelentek írásai. Egy évvel később Nadir Nadi Abalıoğlu meghívására a világi irányultságú Cumhuriyet (Köztársaság) újságnál kezdett dolgozni, ahol 1991-től haláláig főszerkesztő volt. Az 1971. március 9-i memorandum közzététele után, a március 12-i katonai puccs idején letartóztatták és az Isztambul ázsiai részen fekvő Ziverbey pavilonba (Ziverbey Köşkü) vitték, ahol – sok más értelmiségivel együtt, pl. Uğur Mumcu, Murat Belge – megkínozták. 2008. március 21-én hajnali 4.30-kor őrizetbe vették az Ergenekon-ügy nyomozása során, és kihallgatása után 2 nappal letartóztatták. 2010. június 21-i halálát követően az isztambuli Hacıbektaş kerületben (ilcse) található Csillag temetőben (Yıldızlar Mezarlığı) helyezték örök nyugalomra. Fordítások Ez a szócikk részben vagy egészben az İlhan Selçuk című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben az İlhan Selçuk című török Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Santa Maria in Palmis-templom Koordináták: é. sz. 41,8665°, k. h. 12,5037°41.8665, 12.5037 A Santa Maria in Palmis-templom (olaszul: Chiesa di Santa Maria in Palmis, illetve: Chiesa del Domine Quo Vadis?) egy kis templom Róma délkeleti részén, A Via Appia Antica és a Visa Ardeatina elágazásánál, körülbelül 800 méterre délre a Porta San Sebastianótól. A templom ma a Szent-Mihály Arkangyal Kongregáció tulajdonában van. Története A templom a legenda szerint azon a helyen épült, ahol az apokrif Péter apostol cselekedetei elmondása szerint a Rómából menekülő Péter apostol Jézussal találkozott és megkérdezte, hogy hová megy; (Domine, quo vadis - Uram, hová mész?). Krisztus erre az felelte „Eo Romam iterum crucifigi“ (Rómába megyek, hogy újra keresztre feszítsenek). Erre Péter megszégyenülten visszatért Rómába, és mártírhalált halt. Római hagyomány szerint a Via Appián ez volt az a pont, ameddig a Második pun háborúban Hannibál katonái eljutottak. Az épület Az egyhajós templom eredetileg a 9. században épült és 1637-ben Francesco Barberini megbízásából teljesen átalakították. A főbejárat közelében található annak a kőnek a másolata (eredeti a San Sebastiano alle Catacombeben), amely a legenda szerint Krisztus lábnyomát hordozza. Valószínűleg azonban egy ókori hálaadományról lehet szó, amelyet a hazatérés ismeretlen istenének adományoztak egy láblenyomat formájában egy az ókorban a közelben található templomban. [2] A templomban emléket állítottak a lengyel Henryk Sienkiewicz írónak, a Quo vadis című regény szerzőjének. Forrás Claudio Rendina, Le Chiese di Roma, Newton & Compton Editori, Roma 2007, ISBN 978-88-541-0931-5 A. Manodopi, Quartiere IX. Appio Latino, in AA.VV, I quartieri di Roma, Newton & Compton Editori, Roma 2006 Dália Jazz Klub A Dália Jazz Klub (Budapesti Ifjúsági Jazz Klub) 1962. október 25-én nyílt meg a Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úton. A Dália eszpresszó a KISZ KB Ifjúsági Parkjának téli helyisége volt. Szovjet hatásra felnyílt a KISZ szeme. Észrevették, hogy – bár ideológiai mázzal leöntve (hogy ugyanis a dzsessz az elnyomott amerikai négerek zenéje) – a dzsessz megszűnt tiltott, „dekadens zene” lenni. A KISZ székházában 1962. október 2-án jelentették be a klub megnyitását. A vezetésével Kertész Kornélt bízták meg, aki akkor az Astoria quartet vezetője volt (az Astoria szállodában zenéltek). A klub megnyitásakor sokan léptek be a tagok közé. Létrehoztak egy védnökséget: Bágya András (Magyar Rádió), Bánki László (Országos Filharmónia), Beck László (Magyar Hanglemezgyártó V.), Deák István (Magyar Televízió), Farkas Jenő (táncpedagógus), Gonda János (Magyar Hanglemezgyártó Vállalat), Harmat László (Országos Szórakoztatózenei Központ), Huzella Elek (Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola), Komornik Ferenc (Magyar Ifjúság), Pernye András (Magyar Nemzet), Petrovics Emil (Petőfi Színház), Székely András (Tánczenei Szakosztály), Szepesi György (Magyar Rádió), Szinetár Miklós (Magyar Televízió), Tháler Gyula (Országos Szórakoztatózenei Központ), dr. Váradi György (Magyar Televízió) – az egészre szükség ugyan nem volt, de a dzsesszélet számára befolyásuk szerint képesek voltak lobbizni, és olykor ezt meg is tették. A vezetőség tagja volt Mészáros Péter titkár (KISZ Budapesti Bizottság), Kőrössy János zongorista, Radics Gábor tisztviselő, S. Nagy István szövegíró. A klub hetenként egyszer tartott programot. Lemezbemutatóval, jazztörténeti előadásokkal kezdtek, majd fellépések következtek és az est végén jam session volt. Előadást és lemezbemutatót tartott itt többek között Pernye András, Marton György, ifj. Sebők Imre, Karel Krautgartner, Pál László, Radics Gábor, dr. Gregorics János, Kertész Kornél, Deseő Csaba, stb. Önálló előadást szenteltek például Art Tatum, Horace Silver, Thelonious Monk, Dave Brubeck, Bill Evans, Dizzy Gillespie, Miles Davis, Chick Webb, Chico Hamilton, Charlie Mingus, Stan Getz, Gerry Mulligan művészetének. A bemutatkozók közül ketten komolyzenei műveket is játszottak: Pege Aladár Saint-Saëns és Franz Schubert, Vukán György pedig Bach és Chopin darabokat. A klub kiadta a magyar dzsessz első szaklapját is (Az Ifjúsági Jazz Klub Híradója). A Budapesti Ifjúsági Jazz Klub (többek között belső viták és ellentétek következtében) 1964. áprilisában szűnt meg, de működésével komolyan népszerűsítette a korábban éppenhogy megtűrt dzsesszzenét és előkészítette például a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakának létrejöttét is. Forrás Jazzkutatás Bühl Bühl város Németországban, Baden-Württemberg tartományban fekszik, Baden-Badentől 10 kilométerre délnyugatra. Fekvése Bühl 123 és 1038 méter közötti magasságban terül el, a szántóföldek által meghatározott Rajna-völgytől, a Fekete-erdő hegység gyümölcsösök és szőlőskertek által dominált déli lejtőiig. Városrészek A város a központban elhelyezkedő Bühl mellett magába foglalja Altschweier, Balzhofen, Eisental, Kappelwindeck, Moos, Neusatz, Oberbruch, Oberweier, Vimbuch és Weitenung városrészeket, melyek közül 9 városrész csak az 1970-es években csatoktak Bühlhöz. A városrészek mellett több lakóterületet tartanak számon külön névvel, de ezeknek a területeknek a határai nincsenek pontosan meghatározva. Ezek közé a területek közé tartozik például Affental, Bach, Brombach, Bühlerhöhe, Ebene, Einsiedel, Elzhofen, Fischerhöfe, Gebersberg, Hohbaum, Kirchbühl, Müllenbach, Neusatzeck, Ottenhofen, Riegel, Rittersbach, Sand, Schugshof, Schweighof, Waldmatt, Witstung és Wört. Történelem A város először egy 1149-ből származó dokumentumon említik. 1200 körül épül a windecki vár. 1403-ban Ruprecht von der Pfalz jogot adományozott Reinhard von Windeck lovagnak piac tartására. 1514–1524 között épül a régi St. Peter ée Paul templom, ami 1880 óta a városházának ad otthont. A harmincéves háborúban, 1622-ben, horvát csapatok felégetik a várost. 1632–1634 között és 1643-ban svégd csapatok szállják meg Bühlt. A pfalzi örökösödési háborúban, 1689-ben a várost ismét teljesen lerombolják. 1776-ban a terület Karl Friedrich von Baden tulajdonába és ezzel Badenhez kerül. 1822-1823 között zsinagóga épül. 1835-ben Leopold von Baden Nagyherceg városi rangot adományoz Bühlnek. 1856-ban az evangélikus gyülekezet felépíti első templomát. 1873 és 1876 között, Karl Dernfeld tervei alapján, felépül az új St. Peter ée Paul templom. 1902-ben kiépítik a vízvezeték, 1920-ban a villany, 1926 és 1934 között a szennyvíz hálózatot. 1935-ben Kappelwindecket Bühlhöz csatolják. 1938. november 10.-én a lerombolják a zsinagógát. 1940. október 22.-én a város 26 zsidó polgárát a francia Camp de Gurs-ba deportálják, ahonnan csak kevesek térnek vissza. 1945. április 14.-én francia csapatok érkeznek a városba. Gazdaság és infrastruktúra Bühl a szilváról híres, amit Bühl környékén termesztenek és a régió piacain árusítanak. A bühli szilva története 1840-re nyúlik vissza, akkor fedezték fel a fajtát Matthäus Falk udvarán. Akkor kezdődött a szilva termesztése és terjesztése, aminek mind a mai napig nagy a jelentősége a város gazdaságában. A városban található a LuK cégcsoport székhelye. A céget 1965-ben alapította Wilhelm és Georg Schaeffler a bühli ipari park területen. Pun háborúk A pun háborúk az egymással vetélkedő két hatalmas ókori állam, Róma és Karthágó között a Földközi-tenger nyugati részének uralmáért és új területek szerzéséért vívott három háború. A pun háborúk eredményeként vált Róma a Földközi-tenger medencéjének urává. Első pun háború Kr. e. 264-241 Az első pun háború a gazdag Szicília birtoklásáért folyt, amelynek nagy része a Kr. e. 3. század 70-es éveiben Karthágó fennhatósága alá került. A háború Kr. e. 264-ben kezdődött. A rómaiak sikeres hadműveleteket folytattak a szárazföldön és elfoglalták a szicíliai Messana városát (Kr. e. 264), majd szövetségre léptek Siracusával és Kr. e. 262-ben birtokukba vették Karthágó szicíliai birtokainak jelentős részét. Karthágó tengeri fölényének ellensúlyozására a rómaiak létrehozták hajóhadukat, amely fényes győzelmet aratott Mylaenál (Kr. e. 260) és Economosnál (Kr. e. 256). A rómaiak partra szálltak Észak-Afrikában, de Kr. e. 255-ben a karthágói zsoldossereg megsemmisítő csapást mért rájuk. Ezzel a hadműveletek ismét Szicíliába tevődnek át. A rómaiak sikerei végül békekötésre kényszerítették Karthágót (Kr. e. 241), amely értelmében Róma megkapta Szicíliát Siracusa és környékének kivételével, és a karthágóiak nagy összegű hadisarc fizetését vállalták. A vereség hatására a zsoldosok felkelést robbantottak ki Karthágóban, amit Róma újabb területek elfoglalására használt fel (Szardínia és Korzika). Ez tovább növelte a feszültséget a két állam között. Második pun háború Kr. e. 218-201 A második pun háborút Karthágónak az a törekvése váltotta ki, hogy helyreállítsa az első pun háborúban megrendült hatalmi helyzetét. A karthágói sereg már Kr. e. 237-től Hamilcar Barcas, majd Hasdrubal parancsnoksága alatt jelentős hódításokat hajtottak végre Hispániában. A karthágói sereg új főparancsnoka, Hannibál Kr. e. 219-ben elfoglalta Hispániában a Rómával szövetséges Saguntum várost, ami új háború kirobbanásához vezetett. Hannibál Kr. e. 218-ban 100 000 főnyi seregével és 37 harci elefántjával Hispániából a Pireneusokon és az Alpokon át Itáliába vonult. A római sereg visszavonulásra kényszerült, majd súlyos vereséget szenvedtett Trebiánál (Kr. e. 218) és a Trasimenus-tónál (Kr. e. 217). A diktátorrá megválasztott Quintus Fabius Maximus Verrucosus a súlyos helyzetben az ellenfél erőinek meggyengítése érdekében halogató taktikát javasolt. Azonban az összecsapás hívei új ütközetet erőszakoltak ki: Kr. e. 216-ban Cannaenál a római hadsereg igen súlyos vereséget szenvedett. Hannibál előtt megnyílt az út Róma felé, de a város ostromáról lemondott. Időközben Karthágó oldalán hadba lépett Siracusa és Makedónia is, de a római sereg hadműveletei meggátolták aktív részvételüket. Az újjászervezett római hadsereg Scipio parancsnoksága alatt sikeres hadműveleteket folytatott Hispániában és Kr. e. 209-ben elfoglalta a karthágóiak katonai szempontból egyik legfontosabb városát, Új-Karthágót. Ezzel egy időben a rómaiak eredményes hadműveleteket fejtettek ki Itáliában is. Az utánpótlási lehetőségektől megfosztott Hannibál segítségére sietett öccse, Hasdrubal, azonban seregét a Metaurus folyónál a rómaiak szétverték (Kr. e. 207). A sikerek lehetőséget teremtettek arra, hogy Scipio serege partra szálljon Észak-Afrikában, Karthágó közelében. A karthágói tanács ekkor visszarendelte Hannibált Itáliából. Kr. e. 202-ben az észak-afrikai Zamánál lefolyt csatában Hannibál serege súlyos vereséget szenvedett. Kr. e. 201-ben Karthágó megalázó békét volt kénytelen kötni Rómával: elvesztette tengerentúli birtokait (Hispánia), nem viselhetett háborút Észak-Afrikában a római senatus beleegyezése nélkül, hatalmas hadisarc fizetésére kötelezték, a hadiflottát ki kellett szolgáltatnia a rómaiaknak. Harmadik pun háború Kr. e. 149-146 A harmadik pun háborút Róma indította meg, amely féltékenyen szemlélte Karthágónak a békés időszakban elért gazdasági megújulását. A háború kirobbanásához ürügyül szolgált az, hogy a rómaiak által támogatott numídiai király hódító törekvéseit a karthágóiak fegyveres erővel hárították el. Ezt Róma a Kr. e. 201-ben kötött béke megszegésének tüntette fel. A rómaiak Kr. e. 149-ben partra szálltak Észak-Afrikában és ostrom alá vették Karthágót. Két évig tartó eredménytelen ostrom után Kr. e. 147-ben ifjabb Scipio lett az ostromló sereg parancsnoka. Körülzárta a várost, a tomboló éhség megadásra kényszerítette végül Karthágót Kr. e. 146-ban. A várost a rómaiak lerombolták, az életben maradt lakosságát rabszolgának eladták, Karthágó birtokainak egy részét Africa néven provinciává szervezték, másik részét Numídia kapta meg. Les Paroches Les Paroches település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 419 fő (2015). Les Paroches Chauvoncourt, Dompcevrin, Fresnes-au-Mont és Maizey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Edmundo Piaggio Edmundo Piaggio (Lanús, 1905. október 3. – Lanús, 1975. július 27.), világbajnoki ezüstérmes argentin válogatott labdarúgó. Az argentin válogatott tagjaként részt vett az 1929-es Dél-amerikai bajnokságon és az 1930-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Argentin bajnok (1): 1934 Világbajnoki döntős (1): 1930 Dél-amerikai bajnok (1): 1929 Cushing-szindróma A Cushing-szindróma (közismertebb nevén Cushing-kór) egy emberekben és állatokban egyaránt előforduló endokrin betegség. A szócikk az állatoknál jelentkező megbetegedéssel foglalkozik. Noha az ember környezetében élő állatok közül lovaknál és ritkán ugyan, de macskáknál és vadászgörényeknél is előfordul, köznapi szinten leggyakrabban kutyák esetében tapasztalható, ezért a szócikk elsősorban a kutyáknál jelentkező tüneteket mutatja be. A Cushing-szindrómának többféle oka lehet, a szervezet egészét érintő, sokrétű tüneteit a mellékvesekéreg által termelt kortizol hormon kóros felszaporodása váltja ki. Az időben felismert betegség korszerű gyógyszerekkel jól kezelhető, a fel nem ismert, kezeletlen betegség viszont az életminőség súlyos és sokrétű megromlását, az állat szenvedését és elpusztulását okozhatja. A betegség kiváltó okai és elnevezései A kortizol az életműködésekhez és a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez nélkülözhetetlen hormon, melyet a mellékvese kérgi állománya állít elő. Termelését az agyalapi mirigy által előállított ACTH hormon szabályozza, a napszaknak, külső körülményeknek, megterhelésnek megfelelően, ezáltal a hormonszint egy nap alatt is jelentősen ingadozik. Amennyiben a hormontermelés szabályozásában zavar támad és a kortizolszint tartósan magasra emelkedik, fokozatosan kialakul a Cushing-szindróma tünetegyüttese. Az agyalapi mirigy többnyire jó, ritkán rosszindulatú megnagyobbodása miatt megnövekvő ACTH hormontermelés túlműködésre készteti a mellékvesekérget. A betegség neve ebben az esetben PDH (Pituitary Dependent Hyperadrenocorticism), vagy centrális Cushing-szindróma. Az esetek 80%-át ez a típus teszi ki. A mellékvese önálló kortizol termelő daganata. Ez esetben ADH (Adrenal Dependent Hyperadrenocorticism) vagy perifériás Cushing-szindróma a betegség elnevezése. Az esetek kb. 20%-át teszi ki. Többnyire az egyik, ritkán mindkét mellékvesét érinti. A testben bárhol fellépő, ACTH hormont termelő rosszindulatú daganat (pl. kissejtes tüdőrák) készteti túlműködésre a mellékvesekérget. A Cushing-szindróma tünetei hosszútávú glükokortikoid hormonkezelés mellékhatásaként is kialakulhatnak (úgynevezett iatrogén Cushing-szindróma). Előfordulása Általában idősebb állatokban jelentkezik, kutyák esetében többnyire 8 év felett és főként kisebb termetű kutyákban. Tacskókban, yorkshire terrierekben és törpe uszkárokban különösen gyakori. Ritkábban nagyobb termetű és fiatalabb állatokban is jelentkezhet. Macskákban ritkán fordul elő, viszont náluk igen gyakori a szövődményes cukorbetegség. Tünetek Az állatokban jelentkező Cushing-szindróma okai megegyeznek az emberben előforduló okokkal. Mivel a megfigyelhető klinikai tüneteket az emelkedett kortizolszint okozza, ezért a betegség kiváltó okától függetlenül, a tünetek gyakorlatilag megegyeznek. Ki kell emelni, hogy nem minden tünet jelentkezik feltétlenül a betegség folyamán. Sok esetben egy-egy résztünet már évekkel a betegség diagnosztizálása előtt is megjelenhet. A tüneteket sok más, gyakoribb betegség is okozhatja, ezért a betegség felismerése nehéz. Fokozott vízivás: az addig normál folyadékmennyiséget fogyasztó állat feltűnően sokat kezd inni. A kutyák nyalják az esetleg kiürült vizestálukat, az utcán beleisznak a tócsákba a tűrhetetlen szomjúság miatt. A vízfogyasztásuk a szokásos mennyiség triplájára, vagy még magasabbra is nőhet, minden külső ok nélkül. Természetesen nyári melegben, vagy száraztápra váltás után betegség nélkül is megnő a vízfogyasztás. A tünetet cukorbetegség vagy vesebetegség is okozhatja. Fokozott vizelés: a vizelet mennyisége is drasztikusan megnő. Lakásban tartott kutya a szokottnál többször, vagy váratlanul leviteti magát, olykor a szobatisztaság elvesztése is előfordulhat. A vizelés időtartama hosszú lesz, az állat szinte nem bírja abbahagyni. A vizelet a szokottnál világosabb színű. A tünetet többek között cukorbetegség, vesebetegség is okozhatja. Fokozott étvágy: az állat étvágya jelentősen megnő, akár a szinte csillapíthatatlan farkasétvágyig. A tünetet többek között cukorbetegség is okozhatja. Az állat feltűnően keresi a hűvös helyet, előszeretettel fekszik le a hideg kőre, akár télen is. Lihegés: az állat feltűnően erősen és sokáig, akár egész éjszakán keresztül liheg, megterhelés, vagy túl meleg környezet nélkül is. A tünetet sok egyéb mellett szívbetegség, szívelégtelenség, valamint az abból következő tüdővizenyő is okozhatja. Az állat hasa jellegzetesen körte alakban megnő, megereszkedik. A tünetet túltáplálás, hasvízkór is okozhatja. Főként a kutyák fara táján erőteljes zsírfelhalmozódás jelentkezhet, túltáplálás nélkül is. Szőrhullás alakulhat ki: ez lehet általános, vedlésre emlékeztető szőrhullás, vagy eleinte kisebb, majd egyre terjedő foltokban jelentkező szőrhiány. A folyamat akár a teljes szőrvesztésig fokozódhat. A tünetet egyéb hormonális betegségek, illetve különféle bőrfertőzések, gombák, atkák is okozhatják. Az állat bőre tapinthatóan elvékonyodik, rugalmatlanná válik, sérülés esetén lassúbb a sebgyógyulás. A tünetet sok más mellett az állat magas életkora is okozhatja. Fokozott pigmentáció: a bőr helyenként (pl. az alhason) lassan megsötétedik, barnássá válik. A bőrben és a bőr alatti kötőszövetben kalciumlerakódások (tapintható kemény csomók) alakulhatnak ki, főként előrehaladott esetekben. A látható nyálkahártyák a vörösvértestek igen magas száma miatt a normális halvány rózsaszín helyett erőteljesen vörösesek lehetnek, gyulladás nélkül. Az állat izom - és csontrendszere meggyengül, ezért a lépcsőzés, autóba beszállás feltűnően nehezebben megy a szokottnál. A tünetet öregség, ízületi panaszok is okozhatják. Olykor, az időlegesen igen magasra felszökött hormonszint miatt pánikrohamra emlékeztető tünetek léphetnek fel; az állat rendkívül izgatottá válik, erősen liheg, szíve igen gyorsan ver, fülét hátracsapja, láthatóan rémült. A betegséghez az esetek legnagyobb részében tartósan magas vérnyomás társul, mely többek között szívelégtelenséghez, veseelégtelenséghez, tüdőödémához, strokehoz vezethet. Gyakori a húgyúti fertőzés. Emberekben jelentkező betegségnél igen gyakori tünet az erős fejfájás, ami ugyan állatoknál bizonyíthatatlan, de előfordulhat. A fejfájást okozhatja a nagyra nőtt agyalapi mirigy nyomása, vagy a magas vérnyomás is. A betegség kórjóslata Ha a tüneteket az agyalapi mirigy jóindulatú daganata (adenoma) okozza, az állat állapota megfelelő gyógykezelés esetén jelentősen javulhat. Sikeres kezelés esetén egyes tünetek gyorsan rendeződnek (vízivás, vizelés, lihegés, farkasétvágy), más tünetek visszafejlődéséhez több hónapra is szükség lehet (bőrtünetek, testalkati változások). Kezeletlen esetekben az állat életminősége drámaian megromlik, várható élettartama lecsökken. A beteg életét a kezeletlen Cushing-szindróma súlyos szövődményei veszélyeztethetik: ilyenek a cukorbetegség, a hasnyálmirigy-gyulladás, a magas vérnyomás. Legrosszabb esetben tüdőembólia vagy stroke is bekövetkezhet. Ha a betegséget olyan rosszindulatú mellékvesedaganat okozza, amely már áttéteket képezett a beteg szervezetében, a prognózis rossz. Vizsgálatok Mivel a Cushing-szindróma igen sokrétű tüneteket okozó betegség, ezért gyanú esetén szerencsésebb, ha endokrin betegségek gyógyításában jártassággal rendelkező állatorvost keresünk fel. Önmagában egyetlen vizsgálat semmiképpen sem elegendő, csak a fizikális és műszeres vizsgálatok, valamint a laboratóriumi eredmények együttes kiértékelése után lehet biztonsággal megállapítani a betegséget. Rutin vérvizsgálat során, a fehér- és vörösvérsejtek magasabb száma, a vércukor, koleszterin és alkalikus fosztatáz magasabb értékei tűnhetnek fel, a kálium szintje ugyanakkor alacsonyabb lehet. A betegek vérének zsírtartalma (triglicerid) jellemzően magas. A vizelet általában híg (alacsony sűrűségű), előfordulhat cukorvizelés, illetve gyakran tapasztalhatók húgyúti gyulladásra utaló eltérések. A hasi ultrahangvizsgálatot lehetőleg nagy felbontású készülékkel kell végezni, a mellékvesék felkeresése nagy gyakorlatot igényel. Amennyiben csak az egyik mellékvese nagyobbodott meg, valószínűleg onnan ered a betegség. Ha mindkét mellékvese egyformán nagyobb, abban az esetben valószínűleg az agyalapi mirigy lehet a betegség forrása. A máj a legtöbb esetben megnagyobbodott. Mellékvesedaganat esetén az esetleges áttéteket is keresni kell, illetve vizsgálják a tumor eltávolíthatóságát. Az állat vérnyomásának megmérése is feltétlenül szükséges, mivel a Cushing-szindróma egyik következménye lehet az állandósult magas vérnyomás. Amennyiben veszélyesen magas érték mutatkozik, a további vizsgálati eredményektől függetlenül tanácsos gyógyszeres kezelést elkezdeni. A Cushing-szindróma gyanújának megerősítésére speciális vizsgálatokat szükséges végezni: a vizelet kortizol /kreatinin arányának meghatározása lehetőleg 24 órán keresztül gyűjtött vizeletből. A vizsgálat negatív eredménye gyakorlatilag kizárja a Cushing-szindrómát. Emelkedett értéknél további vizsgálatok szükségesek. alacsony dózisú dexametazon-szupressziós teszt: a betegség megállapítása/kizárása magas dózisú dexametazon-szupressziós teszt: az egyes kórformák elkülönítése ACTH-stimulációs teszt: a betegség megállapítása/kizárása. Az ún. iatrogén forma igazolása. Kétes esetekben hasi és koponya CT vizsgálat is végezhető, illetve megmérhető a beteg vérének ACTH hormon koncentrációja. Kezelés Legegyszerűbb esetben, amikor glükokortikoid ("szteroid") készítmények hosszútávú adagolása okozza a tüneteket, a gyógyszer fokozatos elhagyása szükséges, ezután a tünetek lassan elmúlnak. Amennyiben a mellékvese daganata okozza a panaszokat, műtétileg meg lehet próbálni eltávolítani a beteg mellékvesét. A műtét akkor javasolt, ha a beteg szervezetében áttétes folyamat nem mutatható ki. Agyalapi mirigy okozta betegség esetén a szerv eltávolítása is szóba jöhet. A műtétet Európában a hollandiai Utrechtben végzik. Komoly előkészületeket, a gyógyulás után állandó hormonpótlást igényel. Igen költséges. Gyógyszeres kezelés A gyógyszeres kezelés célja a kortizolszint csökkentése. Leggyakrabban az agyalapi mirigy által kiváltott betegségben alkalmazzák. A gyógyszeres kezelés ugyan a betegséget nem gyógyítja meg, de a tüneteket szerencsés esetben maradéktalanul megszünteti. A betegség tartós és folyamatos kezelése, valamint rendszeres felülvizsgálat szükséges, melyek jelentős anyagi terhet rónak az állat gazdájára. A kortizolszint gyógyszeres csökkentésére leggyakrabban használt hatóanyagok: A mellékvese kortizoltermelő sejtjeit elpusztító gyógyszer a mitotán (Lysodren tabletta). Komoly mellékhatásai lehetnek, folyamatos állatorvosi ellenőrzést igényel. Legújabb hatóanyag a trilosztán, mely csak pár éve került forgalomba (Vetoryl és Modrenal kapszula). Rövid idő alatt és hatékonyan csökkenti a kortizolszintet, folyamatosan kell adagolni. A gombaellenes gyógyszerként is használt ketokonazol, Nizoral tabletta néven. A kutyák kb. negyedénél jó hatást lehet vele elérni. Mindhárom szer alkalmazását és adagolását alapos vizsgálatoknak kell megelőznie. A terápia az állat gazdája részéről komoly odafigyelést, adagolási fegyelmet, anyagi ráfordítást igényel, az állatot meghatározott időközönként ellenőrző vizsgálatra kell vinni. Az ellenőrzések célja a klinikai tünetek változásának, a gyógyszer hatékonyságának és adagolásának ellenőrzése, az esetleges mellékhatások vizsgálata. A kortizolszint túlzott csökkenését is feltétlenül el kell kerülni, mivel súlyos, életveszélyes helyzet is előállhat (ún. Addison-krízis), főleg ha egyidejűleg a kutya aldoszteron hormon koncentrációja is jelentősen lecsökken. Ennek tünetei közé tartoznak az étvágytalanság, hányás, tompultság, alacsony testhőmérséklet, hasmenés és kóma. Amennyiben Cushing-szindróma ellenes gyógyszer használata során ilyen tünetek lépnek fel, azonnal állatorvoshoz kell fordulni. Természetesen a Cushing-szindróma által okozott egyéb betegségeket is kezelni kell (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, bőrgyulladás stb.). Ha az állat jól reagál a gyógyszerre, a fokozott vízivás és ürítés, a lihegés már egy hét alatt is jelentősen csökken, vagy akár meg is szűnik. A vérkép javulása, a nyálkahártyák vörösségének és a has méretének csökkenése néhány hét után tapasztalható. A testalkat és a szőrzet részleges vagy teljes normalizálódása néhány hónapot is igénybe vehet. Sajnos előfordulhat, hogy a kortizol normális szintre csökkentésével addig lappangó, főként ízületi gyulladásos betegségek fellángolnak, ebben az esetben porcvédő szerek, és/vagy a kezelőorvos által javasolt gyulladáscsökkentő gyógyszerek adhatók. Kontrollvizsgálatok A gyógyszeres kezelés során rendszeres kontrollvizsgálatnak kell történnie, melynek gyakoriságát a felhasznált gyógyszer típusától függően a beteg állatorvosa határozza meg. Ennek alkalmával általában ACTH-stimulációs tesztet, valamint egyéb kiegészítő vizsgálatokat kell elvégezni (vérnyomásmérés, rutin laboratóriumi paraméterek). A kiinduló, valamint az ACTH-stimulációt követő kortizolszintek élettani értékre való csökkenése sikeres kezelésre utal. A kontrollvizsgálat során az állatorvos újra értékeli a beteg fizikális állapotát is, különös tekintettel a vízivás, lihegés, fokozott étvágy, mozgékonyság, általános állapot, a bőr és szőrzet, valamint a hastérfogat változásaira. A Cushing-szindróma által kiváltott magas vérnyomás kezelése A Cushing-szindróma egyik alattomos és az állat gazdája által szinte felismerhetetlen szövődménye a tartósan magas vérnyomás, mely károsítja a veséket, az érrendszert, és akár végzetes tüdőödémához, agyvérzéshez, orrvérzéshez vagy hirtelen kialakuló vaksághoz (retinaleválás) vezethet. Noha a betegség által kiváltott magas vérnyomás a kortizolszint gyógyszeres csökkentésének hatására többnyire pár hét után csökken, a normál vérnyomásérték elérésig sok esetben vérnyomáscsökkentő gyógyszer adására és rendszeres vérnyomás ellenőrzésre van szükség. Amennyiben az állatnak magas vérnyomása és/vagy szívbetegsége is van, trilosztán hatóanyagú gyógyszer mellé nem javasolt ún. ACE-gátló gyógyszert adni, mivel súlyos mellékhatások lehetnek, akár hirtelen elhullás is bekövetkezhet. Ilyen esetekben a vérnyomás csökkentésére és a szív munkájának segítésére más gyógyszercsoportból kell választani, pl. Ca-antagonisták, béta-blokkolók. Amennyiben feltétlenül szükséges ACE-gátló gyógyszer adagolása, szoros állatorvosi ellenőrzésre, a vér kálium szintjének rendszeres mérésére, a várható előny és kockázat gondos mérlegelésére van szükség. Az állat gazdájának tennivalói A beteg kutyát nem szabad túlterhelni, munka- vagy vadászkutyaként dolgoztatni. A legyengült immunrendszer és szervezet karbantartására porcvédő szerek, vitaminok, jó minőségű táplálék, állatoknak szánt Béres-csepp adható, kizárólag a kezelőorvos beleegyezésével. A elgyengült bőrt, hulló szőrzetet kímélő samponnal kell mosni. Legyengült izomzat és csontrendszer esetén a sétáltatást körültekintően kell végezni, az állatot túlhajtani nem szabad, viszont annyi mozgást feltétlenül kell biztosítani, amennyi az állatnak jólesik. Amennyiben a lépcsőzés, vagy autóba beszállás már nehezebben megy, segíthetünk a far alá nyúlva óvatos emeléssel, vagy a hason átvetett hosszú sál használatával. Többnyire elég a kutya súlyát enyhe emeléssel csökkenteni. Ha sikeres kezelés esetén a tünetek javulnak, a terhelést a kutya korának, kedvének, energiájának figyelembevételével óvatosan emelni lehet. Nagyon fontos a gyógyszerek pontos adagolása, az állatorvos tanácsainak betartása, a rendszeres kontrollvizsgálat. Amennyiben váratlan rosszabbodás, vagy új tünet jelentkezik (pl. fulladás, járóképesség elvesztése, letargia, élelem, víz visszautasítása stb.), azonnal állatorvoshoz kell fordulni. A kutyát semmiképpen sem szabad betegsége miatt kirekeszteni a család életéből, mert ezt a kutya úgy értékeli, hogy a falkája kizárta magából, és ez akár depressziót okozhat. A kutyát igyekezzünk egy betegség által korlátozott, de egyébként teljes értékű élőlényként kezelni. Forrás http://hungaropet.com/gazditudasbazis/2009/03/09/cushing-kor-hiperadrenokorticizmus/ http://www.cats.hu/kutya/allatorv_cikkek/cushing_kor.htm http://www.vetlabor.hu/laboratorium_acth.php http://www.vitamed.hu/letoltesek/publikaciok/MatheEloadasvazlat.doc http://www.dechra-us.com/Cushings-Syndrome/Veterinarians/What-is-Cushings-Syndrome-1.aspx angol nyelvű http://thehormonelab.com/handbook/adrenocortical-function/canine-hyperadrenocorticism-hac-cushings-disease/ angol nyelvű Gerard Wiekens Gerard Wiekens (Oude Pekela, 1973. február 25. –) holland labdarúgó, pályafutása során két klubban játszott, a holland Veendamban és az angol Manchester Cityben. Fordítás, forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Gerard Wiekens című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Hatékony piacok elmélete A hatékony piacok elmélete szerint (Efficient-market hypothesis) az értékpapírok ára teljes mértékben tükrözi az elérhető információkat. Hatékony piacon értékpapírt vásárló befektető egyensúlyi hozamot várhat el. Az elméletnek három "fokozata" van. A hatékony piacok elméletének gyenge formája: Azt hangsúlyozza, hogy a részvényárfolyamok a régebbi árfolyamokban lévő összes információt tartalmazzák. A hatékony piacok elméletének közepes formája: A részvényárfolyamok az összes nyilvánosan elérhető információt tükrözik A hatékony piacok elméletének erős formája: A részvényárfolyamok az összes releváns információt tükrözik, beleértve a bennfentes információkat. La Chapelle-du-Châtelard La Chapelle-du-Châtelard település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 383 fő (2015). La Chapelle-du-Châtelard Bouligneux, Marlieux, Romans, Saint-Georges-sur-Renon, Saint-Germain-sur-Renon, Sandrans és Villars-les-Dombes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Atanasie Rednic Atanasie Rednic, magyar forrásokban Rednic Anasztáz (Máragyulafalva, 1722. február 18. – Balázsfalva, 1772. május 2.) a fogarasi és gyulafehérvári görögkatolikus főegyházmegye püspöke, valamint a román görögkatolikus egyház elöljárója volt 1764–1772 között. Élete A kolozsvári jezsuita kollégiumban, majd Bécsben tanult, Munkácson lépett be a bazilita rendbe, és az ottani kolostorban élt. 1749. február 12-én pappá szentelték. 1750-től a Balázsfalván papi szemináriumban dogmatikát és tanított. AZ 1750-es évek elején elkísérte Petru Pavel Aron püspököt az egyházmegyei vizitációkon, amelyeket a Rómával való unió megerősítése érdekében tett. Az 1752. november 13-14-i zsinaton a káptalan tagja lett. A püspök halálát követő zsinaton, amelyet 1764. június 28–30 között tartottak, a legtöbb szavazatot (90) Grigore Maior kapta, őt szorosan követte a száműzetésben élő Inocențiu Micu-Klein korábbi püspök (72), illetve Silvestru Caliani (16) és Atanasie Rednic (9). A bécsi udvar eleve érvénytelenek tekintette a száműzött Kleinra adott szavazatokat, és a saját maga által jelölt Rednicet nevezte ki püspöknek az 1701-es (második) Diploma Leopoldinumban adott felhatalmazás alapján. A papság egy része ezt nem fogadta el, és több úton is XIII. Kelemen pápához folyamodtak, hogy ne iktassa be. A pápa ennek ellenére 1765. május 15-én kihirdette a kinevezést, Rednicet augusztus 4-én püspökké szentelték, és november 13-án beiktatták. Püspöksége alatt komoly erőfeszítéseket tett, hogy minél több románt Rómához térítsen. Tevékenysége eredményeképpen 1766-ban mintegy 26 000 fő csatlakozott a görögkatolikus egyházhoz. Megszigorította a kolostori élet szabályait, és foglalkozott a vegyes (ortodox – görögkatolikus) házasságok kérdésével. 1771-ben panaszt tett XIV. Kelemen pápánál a jezsuiták latinosító törekvései ellen, azzal érvelve, hogy a görögkatolikusokra csak a Rómához való csatlakozáskor kötött szerződés vállalásai érvényesek. Mivel nem kapott engedélyt a bécsi udvartól még egy – a balázsfalvihoz hasonló – iskola alapítására, számos fiatalt küldött külföldre tanulni, akik később fontos szerephez jutottak az egyházban. Szultán A szultán arab eredetű uralkodói méltóságnév. Az eredetileg „hatalom” jelentéssel bíró szót az első ezredforduló táján kezdték uralkodói címként használni török eredetű dinasztiák, és a 11. században terjedt el szerte az iszlám világában. Női családtagjaikat szultánának, első számú ágyasát haszeki szultánának, anyját pedig válide szultánának hívják. Tudomásunk szerint elsőként a mai Afganisztán területére eső központtal Kelet-Iránban uralkodó Mahmúd al-Gazní (uralkodott 998–1030 között) volt az első, aki magát szultánnak titulálta. Nem sokkal ezt követően a szultáni címmel kapcsolatban a szeldzsukok alakították ki azt a koncepciót, miszerint a kalifa – aki 1055-től szeldzsuk felügyelet alatt állt – a vallási, a szultán a világi kérdésekben gyakorol főhatalmat. Ez a tézis a Nagyszeldzsuk Birodalom rövidesen bekövetkező széthullása miatt nem sokáig volt igaz, és rövidesen több, párhuzamosan létező szultánság is kialakult (például a szeldzsukok Ikóniumi Szultánsága és a Szaladin egyiptomi szultán által alapított Ajjúbida Szultánság, vagy az egyiptomi Mamlúk és az anatóliai-balkáni Oszmán Szultánság). A későbbiekben kisebb jelentőségű dinasztiák – kalifai jóváhagyás nélkül – is alkalmazták az eredetileg valóban nagyhatalmak által használt titulust. Manapság csak Omán, Brunei, Szaúd-Arábia és néhány kisebb kelet-ázsiai monarchia vezetője használja ezt a címet. A szultán által kormányzott országot szultánságnak vagy szultanátusnak hívhatjuk. Modern szultánok és szultanátusok Brunei Malajzia – a szultáni címet a kilenc uralkodóból hét viseli, a többi uralkodónak királyi címe van. Omán – az ománi szultán egyben a háridzsita iszlám feje is. Szaúd-Arábia – a szaúdi uralkodók külföldön királynak neveztetik magukat. Le Mung Le Mung település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 307 fő (2015). Le Mung Crazannes, Geay és Saint-Savinien községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Az 1980. évi téli olimpia magyarországi résztvevőinek listája Az 1980. évi téli olimpiai játékokon a magyar csapat tagjaként egy férfi és egy női sportoló vett részt. Az olimpia műsorán szereplő tíz sportág ill. szakág közül egyben indult magyar versenyző. A magyarországi résztvevők száma az egyes sportágakban ill. szakágakban a következő (zárójelben a magyar indulókkal rendezett versenyszámok száma, kiemelve az egyes oszlopokban előforduló legmagasabb érték, vagy értékek): Kerepes Kerepes város Pest megyében, a Gödöllői járásban. Fekvése A 3-as főút mellett található Budapest és Gödöllő között félúton; a fővárosi Clark Ádám tértől 20 km-re. Legnagyobb önálló nevű településrésze Szilasliget. A 8-as HÉV keresztezi, és a Szilas-patak is átfolyik rajta. A Gödöllői-dombság erdői veszik körbe, a környező dombok közt találjuk a 328 méteres Bolnokát. Története Igen sok régészeti lelőhelyet tártak fel itt, leleteik az újkőkortól kezdődnek. A Csörsz-árok egy szakasza a településtől északra húzódik. Első okleveles említése 1148-ban, „Kerepesi-rév”-ként (kerep: régi magyar szó; jelentése: hajó, csónak). Az 1400-as évek elején épülhetett a Szent Miklós templom. Az 1596-os tatárdúlás során a lakosság teljes egészében kihalt vagy elmenekült, s csak később, 1620-ban települt újra a falu. Az 1690-es évektől kezdett megint benépesülni magyar és német telepesekkel. Kerepes németsége több vonulatban került a településre. Mária Terézia idején, de már korábban is éltek itt németek. Biztosan állíthatjuk, hogy az 1686 utáni hadszíntérré és átvonulási területté vált környék elnéptelenedett, lakossága ismét elmenekült. Kerepesre német családok érkeztek 1690 után. Benkovics Ágoston 1691. április 3-án kelt leveléből kitűnik, hogy kezdetét vették Kerepesen az építkezések. Dwornikowich Mihály váci püspök már 1695. június 14-én kelt utasításában letiltja a kerepesieket a Pusztatarcsai birtokok használatától. Az 1699-es összeírásban a német családfők száma 57%, a magyaroké 43%. Kerepes német és magyar lakossága elhagyta faluját 1703-ban, aminek súlyos indítékát ma még csak sejtjük. Gondolunk a Szentendre–Buda–Ráckeve környéki rácok pusztító portyáira, amelyek Vácig, Veresegyházig, Fótig, Kókáig, Tápiószecsőig és Szentmártonkátáig hatoltak el. A Rákóczi-szabadságharc alatt a lakosság megintcsak elmenekült. Csak a váci járásból az 1703-as évhez képest 15 falu hiányzik, főleg Pest körül hatalmas ívben: Dunakeszi, Kerepes, Nagytarcsa, Pécel, Maglód, Ecser stb. mind lakatlan. És ez már így is maradt az 1711. április 30-án megkötött szatmári békéig, addig is a falu üresen állt, elhagyott volt. A régi lakosok közül Ellenpocher Tamásék, Horváth Andrásék, Schempigl Györgyék ás Spielman Gáspárék, mindössze négy család tért vissza Kerepesre. Az egyik legrégebbi, ma is megtalálható kerepesi családnév az Ellenbacher. Az 1690 után elkezdődött szervezett telepítési programok során magyar, német és tót családok jöttek ide. 1719-től Grassalkovich Antal tulajdonába kerül Kerepes. Ekkortól kezdődött az egyházi anyakönyvezés is. A három nyelv viszonya a 18. század második felében úgy alakult, hogy a magyar egyre inkább előtérbe került, tekintet nélkül arra, hogy a nevek alapján a lakosságnak csak 45 százaléka volt eredetileg is magyar. Ezt támasztja alá a helyi közigazgatás magyar és latin nyelve. A szlovák nyelv tartotta pozícióit mintegy egyharmad részben, bár nyilván a szlovák lakosság ekkorra már szintén kétnyelvűvé vált. Az 1779-es és 1842-es canonica visitatiók szerint Kerepes egyházi nyelve 1830-ig német és szlovák volt ezt követően magyar is. A környéken éltek Petőfi Sándor rokonai, s maga a költő is többször megfordult a faluban (ezt emléktábla őrzi). Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Klapka György és Aulich Lajos tábornokok állomáshelye volt Kerepes. 1867-ben magyar királyi koronabirtok lett. 1882-ben megépült a HÉV-vonal a Keleti pályaudvar és Kerepes között. 1911-ben villamosították a HÉV vonalát, és a vonalat kibővítették. Az új végállomás Gödöllő lett. 1970-től a HÉV pesti végállomása az Örs vezér tere lett. 1978. december 31-én Kistarcsát és Kerepest Kerepestarcsa néven egyesítették. 1994. december 11-étől Kerepes és Kistarcsa ismét önálló települések lettek. Kerepes az ezredfordulót követő években sokáig hiába próbálkozott a városi cím megszerzésével, végül 2013. július 15. napjával nyilvánították várossá. Közélete Polgármesterei Franka Pál Tibor (Összefogás Kerepesért Egyesület) Nevezetességei Kerepes és Mogyoród határában épült a Magyar Forma–1-es futam helyszíne, a Hungaroring . Templomrom, a Kálvária dombon Római katolikus templom (szecessziós – épült: 1911–12) Műemlék Nepomuki Szent János -szobor a temetőben Tiszttartói ház és magtár Magyarország első Saolin temploma A híres írónő, Szabó Magda Kerepesen töltötte élete utolsó éveit, itt érte a halál 2007 . november 19-én . Testvértelepülései Hořice, Csehország Pabianice , Lengyelország Alsóbodok , Szlovákia Oroszhegy , Románia (Erdély) 2007-es Tour de France A 2007-es Tour de France volt a 94. francia körverseny. 2007. július 7-e és július 29-e között rendezték. 20 szakaszt tartalmazott, a versenytáv 3569,9 km volt. 21 csapat 189 biciklistája vágott neki a távnak, ebből 141-en értek célba. Részt vevő csapatok Amerikai Egyesült Államok Belgium Dánia Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Németország Olaszország Spanyolország Svájc Szakaszok 15. szakasz - 2007. július 23. - Foix > Loudenvielle, 196 km Alekszandr Vinokurovot kizárták doppingfogyasztás miatt. Az Astana csapat többi versenyzője, köztük Andreas Klöden, és Andrej Kasecskin visszalépett. 17. szakasz - 2007. július 26. - Pau > Castelsarrasin, 188,5 km Michael Rasmussent kizárták a doppinggal kapcsolatos szabályok megszegése miatt. A Cofidis csapat visszalépett Cristian Moreni pozitív doppingtesztje miatt. A 2007-es Tour de France összegzése Magyarázat: 1 Az 1. szakaszon Fabian Cancellara - a Prologue győztese - viselte a sárga trikót, a zöld trikó pedig Andreas Klödenen volt. ² A 8. szakaszon Linus Gerdemann - az összetettben vezető - viselte a sárga trikót, a fehér trikót így Mauricio Soler hordta. ³ A 9-16. szakaszokon Michael Rasmussen - az összetett első - viselte a sárga trikót, ezért a pöttyös trikó Mauricio Soleren volt. 4 A 15. szakasz utáni napon, 2007. július 24-én az Astana csapata visszalépett, miután kiderült, hogy Alekszandr Vinokurovon szabálytalan vérátömlesztést hajtottak végre. 2008. április 29-én bejelentették, hogy Vinokourovot kizárták a versenyből, így hivatalosan a második helyezett Kim Kirchen nyerte a szakaszt. 5 2007. július 25-én, miután Rasmussen megnyerte a 16. szakaszt, csapata, a Rabobank eltávolította a versenyről a csapatszabályok megsértése miatt. Ezért a 17. szakaszon senki sem viselte a sárga trikót. 6 A 18-20. szakaszokon Alberto Contador - az összetettben első - viselte a sárga trikót, Mauricio Soler - második a fiatalok versenyében - hordta a pöttyös trikót, mint a Hegyek Királya, így Amets Txurruka viselte a fehér trikót. Végeredmények Pontverseny A pontverseny vezetője a Tour de France-on a zöld trikót viseli. Hegyi pontverseny A hegyi pontverseny vezetője a Tour de France-on a pöttyös trikót viseli. Fiatalok versenye A 25 év alattiak közül a legjobb a Tour de France-on a fehér trikót viseli. Csapatverseny A legjobb csapat tagjai a Tour de France-on sárga rajtszámot viselnek. Return of Django A Return of Django a The Upsetters együttes 1969-es albuma. Számok A oldal Return of Django Touch of Fire Cold Sweat Drugs and Poison Soulful I Night Doctor B oldal One Punch Eight for Eight Live Injection Man from MI.5 Ten to Twelve Medical Operation Mothax A mothax dór görög szó, "mostohatestvért" jelent. Az ókori Spárta egyik közbülső rétegét alkották, nem rendelkeztek polgárjoggal, de a teljes jogú polgárok módjára kaptak kiképzést és teljesítettek katonai szolgálatot. A mothaxok spártai (homoiosz) apák és helóta anyák gyermekei voltak. Részt vehettek a spártai nevelési rendszerben, de jogaik korlátozottabbak voltak. Ha az államtól parcellát kaptak, akkor felemelkedhettek az "egyenlők" (homoioszok) közé, a teljes jogú polgárok). A háborúban a perioikoszokkal együtt hoplitaként harcoltak. Különösen a peloponnészoszi háború idején hallunk róluk, amikor Spártának sok katonára volt szüksége. Nem világos egészen, mi különbözteti meg őket a nothoszok ("fattyúk") rétegétől, akik hasonló származásúak voltak, mint ők. Talán a szükség, vagy az örökös hiánya az apjuk részéről, vagy egyszerűen csak az, hogy őket apjuk elismerte fiának. Végh Dezső (festő) Végh Dezső (Budapest, 1897. július 17. – Vác, 1972. október 10.) grafikus, festő. Tanulmányai Tanulmányait a budapesti Műegyetem építészmérnöki karán kezdte, de katonai szolgálata miatt félbeszakította. Hazatérve nem folytatta tanulmányait, 1921-ben Olaszországba ment, ahol a római Accademia delle Belle Arti-n grafikát tanult, C. A. Petrucci professzor irányításával. 1924-től különböző olasz cégeknél volt grafikus, ill. reklámgrafikus, közben hazai képes folyóiratok számára is küldött illusztrációkat. 1928-ban Párizsban divat- és kosztümtervezést tanult, az avantgarde színház díszletmegoldásait tanulmányozta s részt vett néhány balettfigura tervezésében. Munkássága 1928-ban hazatért Magyarországra és grafikusként könyvborítók, könyvillusztrációk készítésével foglalkozott, különböző könyvkiadók megbízásából. 1939-től Vácott élt. 1945-ben a Kispesti Textilgyár tervezője lett, majd a budapesti Állami Gyermeklélektani Intézet grafikusa. 1953–57-ben, nyugdíjba vonulásáig az Állami Bábszínház díszlet- és jelmeztervezője volt, de a Madách Kamara Színház több darabjához is tervezett díszletet. Nyugdíjazása után táblafestéssel is foglalkozott, rendszeresen részt vett a pest megyei képzőművészeti tárlatokon. Vácott emlékszobát rendeztek be válogatott műveiből. Vácott utcát neveztek el róla. Önálló kiállításai Vác : 1956, 1959, 1963, 1971, 1973, 1978 – ez utóbbi gyűjteményes emlékkiállítás Esztergom : 1971 Szentendre : 1962 Pethő Zsolt Pethő Zsolt (Budapest, 1937. július 6. – Budapest, 2016. július 10.) Balázs Béla-díjas magyar zeneszerző. Életpályája 1952–1960 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban tanult karvezetést és zeneszerzést. 1960–1962 között a Magyar Rádió zenei munkatársa volt. 1961 óta több száz filmhez és bábjátékokhoz ír dalokat, kórusműveket és zenedarabokat is. 1962–1996 között a Pannónia Filmstúdió zenei referense volt. Sok más mellett Dargay Attila, Foky Ottó, Nepp József, Jankovics Marcell, Vajda Béla, Gémes József, Ternovszky Béla animációs filmjeinek zeneszerzője volt. Írt kórusműveket, táncdalokat, zongoradarabokat is. Filmjei Gusztáv, a társaslény (1965) Indiában (1966) Micimackó és a méhecskék fája (1966) zenei rendező, 1988 Gusztáv nem vesz autót (1966) Gusztáv és a hálátlan varjú (1966) Gusztáv babonás (1966) Gusztáv életre nevel (1968) Micimackó és a viharos napja (1968) zenei rendező, 1988 A mozi (1969) Frakk, a macskák réme (1971-1985) Hajrá, mozdony! (1972) Mirr-Murr kandúr kalandjai (1972-1975) Pázmán lovag (1973) Jócselekedetek (1974) Micimackó és a tigris (1974) zenei rendező, 1988 Vízipók-csodapók (1976-1985) Babfilm (1975) A legkisebb ugrifüles (1975-1976) Gusztáv az ABC-ben (1976) Lúdas Matyi (1976) zenei rendező, Varjúdombi mesék (1977) Micimackó kalandjai (1977) zenei rendező, 1997 Vakáción a Mézga család (1978) zenei rendező Pom Pom meséi (1979-1980) A nagy ho-ho-horgász (1982-1988) Vízipók-csodapók (film) (1982) Misi Mókus kalandjai (film) (1983) La Desodora (1983) Szaffi (1984) zenei rendező Kíváncsi Fáncsi (1984-1989) Éljen Szervác! (1986) Az erdő kapitánya (1988) Vili, a veréb (1989) Parasztbecsület (1989) Zenés TV színház (1989) Egérút (1999) Díjai Pannónia-díj (1991) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (2005) Balázs Béla-díj (2013) Krasica (Buje) Krasica (olaszul: Crasizza) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik. Fekvése Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 17 km-re, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Bujština területén, a 21-es számú főút mentén fekszik. Településrészei Mužulini (Gornji és Donji), Baredine (Gornje és Donje), Vrh Činić, Glavoći (Gardoši) Punta, Brajki, Bucaj, Bekari, Jugovci, Lozari, valamint Stancija Loj és Stancija Zubin. Története A Punta nevű településrészétől 3 kilométerre a Mirna feletti lejtőn található Valeron barlangban a vaskorból származó tárgyakat találtak. Tehát a területe már ebben az időben lakott volt. Határában a római korból származó feliratos kövek és pénzérmék is kerültek elő. A Szent István templomtól mintegy száz méterre nyugatra emelkedő dombon ókori eredetű, később újjáépített erődítmény maradványa található. A várat a történeti források "Istarski Kastrum" illetve "Castrum Castiloni" néven említik. Először abban az 1102-es oklevélben szerepel, melyben II. Ulrik isztriai gróf és felesége Adelaide ezt a birtokot is az aquileiai pátriárkának ajándékozza. 1320-ban III. Biaquino pátriárka ezen a helyen új várat építtet. A vár területén több lakóházat és kápolnát is építenek. 1343-ban Biaquino Velence ellen szövetségre lépett a görzi gróffal, de miután a tengeri köztársaság hatalma egyre növekedett átállt Velencéhez, a görzi gróf pedig vereséget szenvedett. Ezt követően azonban gróf serege ellentámadásba ment át és Pietrapelosából kiindulva szövetségeseivel támadást intézett Castiloni vára ellen. Az ostrom során a vár teljesen megsemmisült és már nem építették újjá. A település 1351-től Francesco Oslacco, majd halála után 1358-ban Simone di Valvasona hűbérbirtoka. 1402-ben II. Antonio Pancera pátriárka Buje városának adta át. Az oklevélben a birtok "Castion" néven szerepel, mely nevet a magaslat lábánál eredő és az Umagi-öbölbe ömlő patakról kapta. A várdomb tetején magányosan állt román stílusú Sv. Marija od Gradine (Gradinai Szűz Mária) kápolna egészen a 18. század végéig fennmaradt. Titulusát a domb neve alapján kapta, ugyanis az egykori vár dombját a lakosság „Bujska gradinának” nevezte és a mai öregek még ma is így hívják. A települést 16. és 17. században a Balkánról, főként Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. Ekkor épült régi plébániatemploma is. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 622, 1910-ben 658 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1923-ban nevét Villa Gardossira olaszosították, mely név nem maradt fenn. Az 1943-as olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 165 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként olajbogyó termesztéssel és újabban egyre inkább turisták vendéglátásával foglalkoznak. A kultúrházban működik a település választmánya és olasz kulturális egyesülete. Nevezetességei Szent István első vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma a 19. században épült a régebbi 17. századi templom helyén. Egyhajós épület, négyszögletes szentéllyel. A szentélyt a főhajótól diadalív választja el, kazettás mennyezete van. Különálló harangtornya 18 méter magas. Fürstenried West (metróállomás) A Fürstenried West egy metróállomás Németországban, a bajor fővárosban, Münchenben a müncheni metró U3 metróvonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: U3 Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Basler Straße 64 Angelina A 64 Angelina az E-típusú kisbolygókra jellemző színképű kisbolygó. Ernst Wilhelm Tempel fedezte fel 1861. március 4-én. Főbb pályaelemei: e=0,124, a=2,684 CsE, i=1,308, keringési idő: 4,4 év. Története Infravörös spektruma és mérete alapján egykor a legnagyobb méretű E típusú színképpel rendelkező kisbolygónak tekintették. Később pontosabb mérések kiderítették, hogy mérete csak negyede a korábban becsültnek (48x53 km). Az E típusú színképpel rendelkező kisbolygók közé tartozik még a 434 Hungaria, a 44 Nysa, az 55 Pandora, a 317 Roxane, a 3169 Ostro, a 3103 Eger, a 4483 Petofi és a 3940 Larion kisbolygó is. Az E(II) típusú szénképű kisbolygók típusa az Angelináé Amióta az E típusú kisbolygókat három színképi alcsoportra osztották (Hungaria-szerűek - E(I) típus - Angelina-szerűek - E(II) típus, és Nysa-szerűek - E(III) típus), az Angelina kisbolygó fontosabb szerephez jutott. Hozzá hasonló színképtípusú az E-típusú kisbolygók családján belül a 3103 Eger és a 2867 Šteins is. Gare de Compiègne Gare de Compiègne vasútállomás Franciaországban, Compiègne településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Creil–Jeumont-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Paris Gare du Nord Gare de Longueil-Annel Gare de Remy Gare d’Estrées-Saint-Denis MÁV V44 sorozat A MÁV V44 sorozat a MÁV részére szállított kísérleti villamosmozdony-sorozat. Két darab készült el belőle. Beceneve „Radony”, a „Ratkovszky-mozdony” lerövidített alakja. Története A MÁV 1939-ben – elsősorban személyszállító vonatok továbbítására – megrendelt a Ganz gyárnál két egyedi hajtású fázis- és periódusváltós villamosmozdonyt. A mozdony járműszerkezeti részét a MÁVAG gyártotta. A Secheron típusú egyedi hajtás kiküszöbölte a Kandó-mozdonyok (MÁV V40 sorozat, MÁV V60 sorozat) rudazatos hajtásának hátrányait és lehetővé tette a mozdony sebességének növelését, de a Kandó-féle pólusátkapcsolós motorok beépítése a nagy méretek miatt nem volt megoldható, ezért a Ganz-gyár kidolgozta a Ganz-Kandó-Ratkovszky-féle fázis- és periódusváltós rendszert. Ezek a motorok nagy indítónyomatékuk, egyszerű szerkezetük miatt vasúti üzemre kiválóan alkalmasak voltak. A mozdony főkeretére támaszkodó négy vontatómotorja a négy hajtott kerékpárt rugalmas hajtással hajtotta. Az így megtervezett 2'Do2' tengelyelrendezésű 4000 LE-s (2940 kW) 125 km/h legnagyobb sebességű V44 sorozat első darabja 1943 áprilisában készült el. A mozdonyt mintegy egyéves próbaüzem után a MÁV átvette, és V44 001 pályaszámon üzemeltette, bár próbaútjai során mintegy 16 000 km-t tett meg, a tapasztalatok nem voltak maradéktalanul kedvezőek. Igaz, ez betudható a második világháború okozta rendkívüli viszonyoknak is. A sorozat második mozdonya a V44 002 közvetlenül elkészülte után bombatámadásban megsemmisült, üzembe nem is került. A háborúban a V440 001 mozdony is megsérült, és – noha károsodása ezt nem feltétlenül indokolta volna – 1953-ban selejtezték. Részegységei A fázisváltó A fázisváltó lényegében megegyezik a MÁV V40 sorozat mozdonyain használtakkal, azonban a nagyobb teljesítményigény miatt a hosszát megnövelték. A fázisváltó állórészén kapott helyet a Scott-kapcsolású segédüzemi feszültséget szolgáltató tekercselés és a fűtőfeszültséget szolgáltató 1 kV-os tekercselés 700 V-os megcsapolással. A fázisváltóval közös tengelyen van a gerjesztőgép, illetve a fázisváltó indítását szolgáló segédfázisos aszinkron motor. A periódusváltó gépcsoport A V40 sorozatú mozdonyokhoz képest újdonság a periódusváltó gépcsoport, amely egy négy pólusú periódusváltóból és az annak tengelyét hajtó 6, illetve 12 pólusú aszinkronmotorból áll. A pólusváltó menetáttételezése eltér az 1:1-től, ezért alacsony motorfordulatszámnál lehetőség van a primer és szekunder oldal megcserélésére, ezzel a motorok kapocsfeszültségének megemelésére. A kétféle póluspárral szerelt pörgetőmotor 4 gazdaságos fordulatszámon (kettő az egyik forgásirányban kettő a másikban) hajthatja a periódusváltó tengelyét, amely a hajtómotorok fordulatszámát is meghatározza. A hajtómotorok A kerekeket három fázisú 4 pólusú aszinkron motorok hajtják, amelyeket a periódusváltó gépcsoport által előállított változó frekvenciájú áram táplál. A mozdony üzemmódjai 0. fokozat A mozdony áll. Ilyenkor a periódusváltó kimeneti frekvenciája gyakorlatilag nulla, a tengelye szabadon forog, a periódusváltó forgórészét hajtó motor nem kap tápfeszültséget. 1. fokozat A periódusváltó tengelyét a motor 6 pólusú beállítással a mágneses mező forgásirányának megfelelő irányban forog, a hajtómotorokat 16 2/3 Hz frekvenciával táplálja. 2. fokozat A periódusváltó tengelyét a motor 12 pólusú beállítással a mágneses mező forgásirányának megfelelő irányban forog, a hajtómotorokat 33 1/3 Hz frekvenciával táplálja. 3. fokozat A mozdony takarékfokozata. A hajtómotorok közvetlenül a fázisváltóról kapják a táplálást 50 Hz frekvenciával. Mivel a periódusváltó gépcsoport az áramkörből kimarad, a mozdony hatásfoka ennél a beállításnál a maximális. 4. fokozat A periódusváltó tengelyét a motor 12 pólusú beállítással a mágneses mező forgásirányával ellentétes irányban forog, a hajtómotorokat 66 2/3 Hz frekvenciával táplálja. 5. fokozat A periódusváltó tengelyét a motor 6 pólusú beállítással a mágneses mező forgásirányával ellentétes irányban forog, a hajtómotorokat 83 1/3 Hz frekvenciával táplálja. Nikola Tesla (feltaláló) Nikola Tesla (szerbül: Никола Тесла) (Smiljan, 1856. július 10. (Julián-naptár: június 28.) – New York, 1943. január 7.) szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus. Életében 146 szabadalmat (ebből 112-t az USA-ban) jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét (lásd: tesla). A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója, tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is. Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz, és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket. Életpályájának kezdete 1856. július 10-én Smiljanban született, a Katonai határőrvidéken, a jelenleg Horvátországhoz tartozó, Lika vidékén. Édesapja, Milutin Tesla európai műveltségű ortodox pap, édesanyja, Georgina (Đuka) Mandić szintén szerb lelkészi család sarja: egyik fivére, Petar a Tuzla-zvorniki Ortodox Egyházmegye metropolitája volt, míg másik testvére, Pavle (Paja) Mandić az Osztrák–Magyar Monarchia ezredeseként vonult nyugállományba. (Paja Mandić egyébként a pomázi Luppa szerb földbirtokos családba nősült, és az ifjú Tesla életében fontos szerepet játszott.) Nikola Tesla tanulmányait, a Gospić közeli Smiljanban kezdte, majd Károlyvárosban járt iskolába. Ezután 1875-ben az Osztrák Politechnikumban tanult Grazban. Grazi tanulmányai alatt foglalkozott a váltakozó árammal és a dinamóval. Nehéz anyagi körülményei miatt Nikola kénytelen volt megszakítani tanulmányait. 1878 novemberében az újvidéki Matica Srpskához (Szerb Irodalmi és Tudós Társaság) intézett egy levelet, amelyben anyagi támogatásért folyamodott, de sikertelenül. Ezután útja Mariborba és Prágába vezetett. Édesapja 1879-ben meghalt, így őt végül anyai nagybátyja, Paja Mandić segítette ki az anyagi gondokból, s összeköttetéseinek köszönhetően az ifjú Tesla Budapesten megismerkedhetett Puskás Tivadarral. Képességeiről legendák keringtek, teljes könyveket képes volt fejből megtanulni, és kivételes vizuális memóriája volt. A Scientific American сímű folyóirat 1915. június 5-i számában megjelent visszaemlékezésében Jósika Abafiját gyerekkorának nagy élményeként említi. A regényt szerb fordításban olvasta „hét vagy nyolc évesen”. Magyarországon és Párizsban 1881-ben Budapestre költözött, hogy a Puskás Tivadar-féle American Telephone Companynek dolgozhasson. A budapesti telefonközpont átadásán, 1881-ben Tesla lett a cég főmérnöke. Hamarosan feltalált egy telefonkihangosítót, ami tulajdonképpen nem más, mint az első hangszóró. Önéletrajzi írása szerint Tesla a pesti Városligetben barátjával, Szigeti Antallal sétálgatott, és Goethe Faustját eredetiben idézte. Tesla a porba egy bottal megrajzolta a váltakozóáramú motor működését, amelyen már öt éve gondolkozott. 1882-ben Párizsba költözött, hogy Puskás Tivadar ajánlásával a Continental Edison Companynál dolgozhasson, elektromos készülékek javításán és fejlesztésén. 1883-ban a strassburgi kiküldetése alatt megépítette a Városligetben feltalált váltakozóáramú motorjának első kísérleti példányát, ebben forgó mágneses teret használt a motor meghajtásához (erre később 1888-ban kapott szabadalmat az USA-ban). Amerikában A fiatal Tesla „szervizmérnökként” bejárta Európát; mielőtt 1884-ben áthajózott volna Amerikába. Előtte a párizsi Edison Társaságnál volt alkalmazott; de az európai lehetőségei beszűkültek, ezért Amerikában, személyesen Edisonnal akart dolgozni. Tesla Edison legszorgalmasabb munkatársa volt, de „nem ismerte az amerikai humort”. Ami alatt azt kell érteni, hogy Edison az egyenáramú gépek fejlesztése után nem fizette ki Teslának a tréfából felajánlott ötvenezer dolláros munkadíjat. Tesla a pénzügyi viták miatt elhagyta Edisont, és váltakozó áramú rendszerének találmányi jogát eladta George Westinghouse-nak. Az úgynevezett „áramok harca” során a gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy Tesla váltakozóáramú rendszerének és gépeinek használata előnyösebb az egyenáramúaknál. Ma már az egy-, illetve többfázisú váltakozóáramú elektromos rendszert és az indukciós motort az ipari és háztartási eszközökben világszerte alkalmazzák. Nem beszélve arról, hogy az áramfejlesztőnek a fogyasztó közelében kellett lennie a vezetéken kis feszültségen fellépő nagy veszteségek miatt. Végül még a villamosszékben sem alkalmazták.) Ezután Colorado Springsben saját laboratóriumában dolgozott tovább az elektromos energia és információ vezeték nélküli továbbításán. Edison - nem ritkán - nemtelen propagandahadjáratot folytatott a váltakozó áram lejáratására, szerencsére sikertelenül. Még életveszélyességével is példálózott kisebb-nagyobb állatok kísérleti elpusztításának naturális bemutatásával. Tesla kísérletekre alapozott gravitációs elméletének (Dynamic Theory of Gravity) birtokában élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét, annak is elsősorban a szerinte logikailag hibás alapfeltevéseit. Találmányai, kutatásai és kitüntetései automatikus szabályozású ívfénylámpa egy- és többfázisú váltakozóáramú villamos hálózat többfázisú váltakozóáramú motor és generátor termomágneses motor piromágneses villamos generátor nagyfrekvenciás váltakozóáramú generátor (mechanikus) szabaddugattyús elektromos generátor és motor nagyfrekvenciás nagyfeszültségű elektromos generátor ózonfejlesztő generátor és sterilizálási eljárás nagyfeszültségű nagyfrekvenciás Tesla-transzformátor kis fogyasztású világításra szolgáló vákuum és gáztöltésű kisülési csövek vákuumimpregnálási eljárás nagyfeszültségű alkatrészek szigetelésére nagyfeszültségű nagyfrekvenciás áramkapcsolók robbanómotorok gyújtási rendszere távirányítás koncentrált napenergia erőmű feltalálása magasfeszültségű áram (100 000 V) segítségével Tesla-áram állítható elő reaktív motorok működési elve repülőgépek helyből indulásának módszere kutatásai az elektromágnesesség területén energia továbbítás vezeték nélkül Föld mágneses terének hullámzásával ingyen áram küldése a Föld összes pontjára radar elöli álcázás (Philadelphia-kísérlet) Számos kitüntetésben részesült: A Brit Királyi Intézet tiszteletbeli tagja a New York-i Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja a Szerb Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja Edison-, Scott- és Crason-éremmel tüntették ki Tesla képe szerepel a Time Magazin 1931 . július 20-i számának címlapján ( TIME-címlap Teslával ) Strasbourgban a „tudósok” épületének homlokzatára került emléktáblája A Tesla-tekercs A Tesla-tekercs általánosan fogalmazva egy olyan légmagos tekercs, amelynek primer és szekunder tekercse egymással rezonanciában van. Tesla számtalan különböző rendeltetésű és működésű Tesla-tekercset épített, így ezek mindegyike egy-egy új felhasználási terület alapjait hozták létre. Tesla volt az első, aki az elektromos rezonancia jelenségét a gyakorlatban is megvalósította és felhasználta. Ennek következtében a Tesla-tekercs, vagyis az egymással induktív módon rezonanciában lévő tekercsek a nagyfrekvenciás generátoroknak, az elektromos áram vezeték nélküli továbbításának, az elektroterápiás készülékeknek, valamint az összes ma használatos hírközlő berendezésnek az alapvető alkatrészévé vált. Tesla és Marconi Marconi 1901-ben sikeresen bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását és vételét, velük információ továbbítását. A rádió feltalálásáért 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Tesla beperelte, azzal a váddal, hogy Marconi ellopta a találmányát. A tárgyalások többször megszakadtak és elhúzódtak, végül 1943-ban, Tesla halála után Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hivatalosan is neki tulajdonította a rádió feltalálását. A jelentés alapján Tesla a szabadalmát már 1896-ban (tehát 5 évvel Marconi előtt) bemutatta, továbbá a rádió más feltalálók eredményeit is tartalmazza, ezért Marconitól megvonták a rádió feltalálásának érdemét. Emlékezete 1960 -ban Párizsban teslának nevezték el a mágneses indukció SI -mértékegységét. Jele: T . Képlete: Nevére utal a Tesla Motors nevű cég, amely elektromos autókat gyárt. Antoine Queudeville Antoine Queudeville (Schifflange, ) luxemburgi nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés A Luxemburgi labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1964-ben terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott- és klubmérkőzést vezetett. A luxemburgi nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával az 5. helyet foglalja el négy találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1978-ban vonult vissza. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Argentínába a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként delegálta az afrikai zónában. Európa-bajnokság Három európai-bajnokság döntőjéhez vezető úton Olaszországba a III., az 1968-as labdarúgó-Európa-bajnokságra, Belgiumba a IV., az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, illetve Jugoszláviába az V., az 1976-os labdarúgó-Európa-bajnokság ra az UEFA JB játékvezetőként alkalmazta. Nagysáros Nagysáros, (szlovákul: Veľký Šariš, németül: Groß-Scharosch) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. A 18. század végéig Sáros vármegye székhelye. Fekvése Eperjestől 5 km-re északnyugatra a Tarca völgyében fekszik. Története 1217-ben "Sarus" néven említik először. Neve a magyar sár főnévből származik, egyúttal az egykori vármegye névadója. Sáros vára valószínűleg már 13. századi első említése előtt is állt. II. Béla egyik lányát a várkápolnában temettette el. 1312-ben Károly Róbert megostromolta, majd 1315 újéve körül Ákos Mikcs ismét elfoglalta a lázadó Tarkői Henrik ispántól. 1440-től 1461-ig Giskra serege szállta meg, míg Mátyás visszafoglalta tőlük. 1537 szeptemberében Fels, I. Ferdinánd vezére két hónapi ostrommal tudta elfoglalni. Helyreállították, de jelentősége fokozatosan megszűnt, majd 1687-ben Székely Márton Thököly kapitánya felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön, azóta rom. A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. 1701. április 18-án innen hurcolták fogságba a császáriak Rákóczi Ferencet. A második világháborúban az épület elpusztult, romjait 1947-ben lebontották. Fényes Elek szerint "Nagy-Sáros, tót m. v. Sáros vgyében, Eperjeshez északra 1 mfdnyire, a Tarcsa mellett, 2515 r. kath., 88 evang., 202 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy emeletes kastély. Számos nemes udvar. Szántóföldjei hegyesek, s közép termékenységüek; legelője, erdeje elég; lakosai közt sok timár, varga, posztós és kertész számláltatik." 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. Népessége A településnek 1910-ben 2476, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar, lengyel és cigány kisebbséggel. 2001-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány volt. 2011-ben 5292 lakosából 4348 szlovák és 476 roma volt. Nevezetességei Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai. Szent Jakab tiszteletére szentelt szász gótikus evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik. Szent Erzsébet kápolna. Szent Kunigunda kápolna. Rákóczi-kastély. Ismert személyek, akik a településhez kötődnek Itt született 1788 . december 26 -án Rómer István gyógyszerész, feltaláló, gyufagyáros. Thuróczy Katalin Thuróczy Katalin (Budapest, 1948. július 4. –) magyar dramaturg, író, újságíró. Életpályája 1970-1971 között a Nemzeti Színházban kellékes volt. 1971-1983 között rendezőaszisztensként dolgozott. 1995 óta szabadfoglalkozású. 1996-2011-ig a Pécsi Nemzeti Színház dramaturgjaként tevékenykedett. 2001-2003 között a Kortárs Alkotók Műhelyének művészeti vezetője volt. 2004-2006 között a Soproni Petőfi Színház irodalmi vezetője volt. 2005: a Drámaíró Kerekasztal ügyvivője. Dramaturgként és forgatókönyvíróként részt vesz a Magyar Televízió és a TV2 munkájában is. Túlnyomórészt színdarabokat ír, továbbá novellákat és forgatókönyveket, interjúkat, publicisztikát. Szakmai pályafutás 1996-2011: Pécs, Nemzeti Színház – dramaturg 2004-2006: Sopron, Petőfi Színház – irodalmi vezető 2001-2003: Budapest, Euroszínház, Kortárs Alkotók Műhelye – művészeti vezető 1994 -1995: Budapest, Új Színház – rendezőasszisztens 1983-1994: Budapest, Katona József Színház – rendezőasszisztens 1971-1983: Budapest, Nemzeti Színház – rendezőasszisztens 1970-1971: Budapest, Nemzeti Színház – kellékes Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma; szerzőként: 29; fordítóként: 1. Szerzőként Krízis Kft. – egy-asztal-két-szék darab Argentin tangó – egy-asztal-két-szék darab Felhőharcosok – komédia Missy – monodráma (román ford. is) Brighella királysága – commedia dell’arte Ötödik dimenzió – tárgy-animációs bábjáték Game Over – kortárs zenés Betyárlegenda – musical Felhőbárány – bábjáték Kondor Kasza Ignác – népi komédia Tímbilding A garabonciás – 10 farce Under-fucking-ground (román ford. is) Kerített város – történelmi dráma, sok szereplő Szerver – két rész, sok szereplő (román ford. is) Bár – tárgyanimációs, bábdarab felnőtteknek Meseuropa – zenés mesejáték, 2 rész, 5 szereplő Krízis – 5 női szereplő Boszorkánydomb Szandrosz – tragédia (francia és román ford. is) Pandora szelencéje – egyfelvonásos (román és olasz ford. is) Keszekusza Szent Márton-játék – passió Corrida – egyfelvonásos, 3 szereplő (francia, román ford. is) Macskalépcső – egyfelvonásos (francia, cseh, román, olasz ford. is) Carletto – vígjáték, két rész (olasz és román ford. is) Istenek vacsorája – vígjáték (francia, román ford. is) Beavatkozás – mozgásszínházi komédia Aluminofesztitron – egyfelvonásos A két Hunyadi – egyfelvonásos, gyerekeknek, 5 szereplő (francia ford. is) Pastorale – két rész, 6 szereplő (cseh ford.) Filléres komédia – két rész, sok szereplő Concerto Grosso – egyfelvonásos, sok szereplő (angol, francia ford. is) Micsoda vircsaft – mesekönyv és mese-musical Utcabál – komédia Pentheszileia – kamara-opera librettó Reményünk tele – két rész, 2 szereplő (francia ford. is) Csütörtökünnep – két rész, sok szereplő (francia, cseh, román ford. is) Akárki – moralitás, egy rész, sok szereplő (román ford. is) Cmrman – cseh burleszk Mohács, avagy hogyan veszett Magyarország – burleszk Cselédklozett – egyfelvonásos, 2 szereplő (német, francia, horvát, cseh, román, olasz ford. is) Lemmingek derűs nyara Valaha Saint-Michelben – egyfelvonásos (francia, horvát ford. is) Ha volna farkas... – egyfelvonásos Két méter anyaföld – egyfelvonásos Adaptációk, átiratok Menedék (Norman Manea: Odú c. könyve alapján) (román ford. is) Csizmás Kandúr – zenés mesejáték Holle anyó – mesemusical Beszterce ostroma – musical Hagymácska – mesemusical Shakespeare: III. Richard – átirat Édes Anna Mátyás mesék – zenés gyerekdarab Fordítóként Alina Nelega: Améli sóhaja (2009) Forgatókönyvek Férfi zokogó háttérrel Szegény Eduárd A bárka A Batthyány-ügy Mars és Vénusz gyermekei Szerelem utolsó vérig (2002) Coté jardin, coté cour Vlagyimir Iljics halála Két méter anyaföld Rozsdatangó Seuso-kincsek Vízöntő Istenek vacsorája Könyvek Magánérzetek (versantológia, 1996) Smrt V.I. (novellák, 1999) Csütörtökünnep (drámák, 2000) Mese a főzelékszínű kabátról (2001) Mese Vencel királyról és a Bruncvik kardjáról (2001) Jeudis festifs (színdarab, 2001) Micsoda vircsaft (mesekönyv, 2003) Diagnóza: divadló (dráma, 2003) Vízöntő (novella, 2005) Anotimpul V. Teatru (5 dráma); románra ford. Anamaria Pop; Unitext, Bucureşti, 2006 Goldoniáda (antológia, 2009) Bemutatók Pandora szelencéje – 2016 március 27. – Baia Mare, Teatrul Ararat (román nyelven) Cmrman – 2016 március 23. – Cseh Köztársaság, Zlín (felolvasószínház cseh nyelven) Macskalépcső – 2016. február 28. – Budapest, PIK Pandora szelencéje – 2015. december 5. – Bukarest, ARCUB (román nyelven) Pastorale - 2015. július 14. – Szeged, Városház udvar Cselédklozet – 2014. április 25. – Turnov (cseh nyelven) Purparlé Velencében (Goldoniáda) 2014. május 14. - Budapest, Főnix Színház, RS9 Pandora szelencéje – 2014. május 20. – Kolozsvár (román nyelven) Cselédklozet – 2014. május 22. – Arad (felolvasószínház, román nyelven) Pandora szelencéje – 2014 május 10. – Petrosani (román nyelven) Macskalépcső – 2014. február 6 – Gellért Szálló Valaha Saint-Michelben – 2013. december 7 – Budapest, KULTEA Mátyás mesék – 2013. november 15 – Szegedi Nemzeti Színház Keszekusza – 2013. június 13 - Kassa Szandrosz – 2012. november 6 – Brăila (román nyelven) Macskalépcső – 2012. március 9 – Zsolna (cseh nyelven) Game Over – 2011. október 13 – Pécs, Harmadik színház Édes Anna – 2011. október 18 – Pécsi Nemzeti Színház Csizmás Kandúr – 2011. május 29, – Pécs, Harmadik Színház Macskalépcső – 2011. március 20. – Nagyszeben (román nyelven) Felhőbárány – 2010. december 5. – Eger, Harlekin Bábszínház Macskalépcső – 2010. november 6. – Bukarest – Nemzeti Színház (román nyelven) Holle anyó – 2010. szeptember 26 – Pécs, Harmadik Színház Pandora szelencéje – 2010. február 11 – Románia, Galați (román nyelven) Tímbiding – 2009. július 24 - Budapest Bors néni – 2009. május 31 Pécs, Harmadik Színház Jeudis festifs (Csütörtökünnep) – 2008. július Théâtre du CAES – Compagnie de l’incertitude (francia nyelven) Szandrosz – 2008. február 3. Románia, Gyergyószentmiklós Cselédklozet 2007. november 7. – Budapesti Kamara Színház Hagymácska – 2007. február 21. – Kaposvári Csiky Gergely Színház Macskalépcső – 2007. február 8. – APAcuka, Budapest Macskalépcső – 2007 január 23. – Jaşi Színház (román nyelven) Mátyás mesék – 2006. november 22. – Kassa – Thália Színház Carletto – (Goldoniáda) – 2006. július 26, – Egervári Nyári Színház A kert – 2006. június 24. – Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum Édes Anna – 2006. április 21. – Debrecen, Csokonai Színház joi.megaJoy (Csütörtökünnep) (rendező: Radu Afrim) – 2006. március 17. Bukarest, Odeon Színház, Románia (román nyelven) Istenek vacsorája (rendező: Răzvan Popa) – 2006. március 13. – Bukarest, Odeon Színház, Románia (felolvasószínház) Casting – 2006. február 4. – Sopron, Petőfi Színház Kerített város – 2005. – november 12. – Sopron, Petőfi Színház Bár – 2004. november 16. – Eger, Harlekin Bábszínház Meseurópa – 2004. szeptember 26. – Pécs, Harmadik Színház Mátyás mesék – 2004. szeptember 24. – Kecskemét, Katona József Színház Csütörtökünnep – (rádiószínház) – 2004. május 22. – Marosvásárhely – Románia (román nyelven, rendező: Alina Nelega) Krízis – 2004. május 14. (Kaffka Margitról) – Budapest, Irodalmi Múzeum Édes Anna – 2003. december 13 – Budapest, Gózon Gyula Kamaraszínház Keszekusza – 2003. szeptember 28. – Pécs, Harmadik Színház Finálé – 2002. december 14. – Budapest, Kamaraszínház Filléres komédia – 2002. szeptember 27. – Gyergyószentmiklós – Románia, Magyar Színház Filléres komédia – 2002. augusztus 30. – Sepsiszentgyörgy – Románia, Tamási Áron Színház Cselédklozet – 2002. április 12. – Pécs, Horvát Színház (horvát nyelven) Cselédklozet – 2002. március 2. – Budapest, József Attila Színház Csütörtökünnep – 2001. november 23. – Párizs, Comédie Francaise (franciául, felolvasószínház, rendező: Jacques Connort) Mátyás mesék – 2001. május 27. – Pécs, Harmadik Színház Valaha Saint-Michelben – 2000. október 8. – Pécs, Horvát Színház (horvát nyelven) Pastorale – 2000. június 29. – Kőszeg, Várszínház A két Hunyadi – 2000. május 26. – Diósgyőri Vár Cselédklozet – 2000. május 17. – Budapest, Merlin Színház, Ketrec Galéria produkciója Aluminofesztitron – 2000. március 26. – Budapest, Merlin Színház, X Színház társulata Valaha Saint-Michelben – 2000. március 16. – Pécs, Horvát Színház Díjai 2004 – Festival des Scénariste – La Ciotat (Franciaország) – V.I halála 2003 – Nemzeti Színház drámapályázata – III. díj – Boszorkánydomb 1998 – Új Színház pályázatának nyertese – Concerto Grosso 1996 – First European Screenwriters Lab – Szegény Eduárd 1996 – Sundance Institute (USA) – Szegény Eduárd 1995 – Vilmos-díj (a Nyílt Fórum pálinka-díja) – Csütörtökünnep 1993 – Vígszínház drámapályázatának különdíja – Csütörtökünnep Custer megye (Montana) Custer megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Montana államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Miles City. Lakosainak száma 11 951 fő (2013. július 1.). Custer megye Prairie és Powder River megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Oison Oison település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 132 fő (2015). Oison Chaussy, Aschères-le-Marché, Bazoches-les-Gallerandes, Lion-en-Beauce, Ruan és Tivernon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fáy Miklós Fáy Miklós (Budapest, 1964. április 7. –) újságíró, zenekritikus, publicista. Pályafutása Diplomáját az ELTE Jogtudományi Karán szerezte 1988-ban, ám inkább az újságírói szakmát választotta. 1987-től zenekritikákat írt a Vigiliának. Molnár Gál Péter hívására került a Népszabadsághoz, melynek 1994 óta munkatársa. Zenekritikákat, valamint Wittmann fiúk néven gasztronómiai kritikákat ír. Cikkei az Élet és Irodalomban, a Pesti Műsorban, valamint a Mozgó Világban jelennek meg. 2009-ben a Csillag születik 2 c. tehetségkutató műsor zsűrijének a tagja, illetve ő válogatta a 2010-es POSZT-ra a legjobb színházi előadásokat. Művei Kocsis Zoltán ; szöveg Fáy Miklós, kép Gordon Eszter; Korona, Bp., 2004 ( Vendégségben ) Díjak Maecenas-díj (2003) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2007) Végh Péter (labdarúgó) Végh Péter (1943 –) labdarúgó, csatár. Pályafutása 1963 őszén a Vasas labdarúgója volt. Az élvonalban 1963. augusztus 11-én mutatkozott be a Tatabányai Bányász ellen, ahol csapata 2–0-s vereséget szenvedett. 1964 és 1969 között a Dunaújváros csapatában szerepelt. 1970 és 1971 között a Tatabányai Bányász játékosa volt. Az élvonalban összesen 82 mérkőzésen szerepelt és 18 gólt szerzett. Szürkefejű császárgalamb A szürkefejű császárgalamb (Ducula radiata) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nem megerősített, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Grey-headed Imperial-pigeon). Előfordulása Indonéziához tartozó Celebesz szigetén honos. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.) Double Seven A Double Seven egy 1974-es album a The Upsetters zenekartól. Számok A oldal "Kentucky Skank" – The Upsetters "Double Six" – U Roy "Just Enough" – David Isaacs "In The Iaah" – The Upsetters "Jungle Lion" – The Upsetters "We Are Neighbours" – David Isaacs B oldal "Soul Man" – The Upsetters "Stick Together" – U Roy "High Fashion" – I-Roy "Long Sentence" – The Upsetters "Hail Stones" – The Upsetters "Ironside" – The Upsetters "Cold Weather" – The Upsetters "Waap You Waa" – The Upsetters Szürkefejű lúd A szürkefejű lúd (Chloephaga poliocephala) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, azon belül a tarkalúdformák (Tadorninae) alcsaládjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Dél-Amerika déli részén, Chile és Argentína területének hegyvidéki részein él. Megjelenése Teljes hossza 50-55 centiméter hosszú. A felnőtt madarak feje és nyaka hamuszürke színű, testük gesztenyebarna. Hasa fehér és oldalát fekete-fehér csíkozású tollazat borítja. Lába narancssárga, csőre szürkés színű. A nemek között nincs különbség. A fiatal madarak feje az öregekkel ellentétben barnás színű. Életmódja Általában csoportosan fordul elő, de a költési időszakban a csoport párokra szakad. Bokrokkal és sziklákkal borított nedves réteken, víz közelében levő déli bükkerdőkben él. Növényi részekkel táplálkozik, javarészt füvet legel. Szaporodása A fészkeket a talajra építi egy fűcsomó védelmében vagy egy bokorban, száraz növényi részekből és pihékkel béleli. A 4-6 fakó okkersárga színű tojáson csak a tojó kotlik nagyjából 30 napig, míg a hím a közelben őrködik. A pelyhes fiókák fészekhagyók. Danilson Córdoba Danilson Córdoba (Quibdó, 1986. szeptember 6. –) kolumbiai válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A kolumbiai válogatottban 3 mérkőzést játszott. Végh Zsolt Végh Zsolt (1977. július 31. – ) magyar színművész, rendező. Első ismertebb filmes alakítása az uristen@menny.hu című kisjátékfilm főszerepe volt, az országos ismertséget a Fapad című televíziós vígjátéksorozat hozta meg a számára, ahol a főszereplő Anger Zsolt kifejezetten komikus karakterének ellenpontjaként egy jóval negatívabb szerepet játszott. Filmjei Színészként A Tanár (magyar televíziós vígjátéksorozat, 2018) Aranyélet (magyar akciófilm-sorozat, 2016) Fapad (magyar televíziós vígjátéksorozat, 2014) Csak a szél (magyar-német-francia filmdráma, 2011) Kémek a porfészekben 2. – Atkáry Arisztid története (magyar dokumentumfilm, 2010) Stricik (magyar kisjátékfilm, 2009) Öszödik Pecsét (magyar áldokumentumfilm, 2007) Libiomfi (magyar filmszatíra, 2003) Legkisebb film a legnagyobb magyarról, avagy ha nincs kéz, nincs csoki (magyar kisjátékfilm, 2001) uristen@menny.hu (magyar kisjátékfilm, 2000) Tévéjáték (magyar kísérleti film, 2000) Kisváros (magyar bűnügyi tévéfilmsorozat, 1998) Pesti mese: Óz, a nagy varázsló színész (magyar rövidfilm, 1998) Szép Ernő: Vőlegény (magyar színházi közvetítés) Három év... (TV film) Rendezőként Messze Európában (magyar tévéfilm, 2009) Operatőrként A béke ára – a dél-tiroli autonómia (magyar dokumentumfilm, 2014) Színházi szerepei bodylotion co-dance: Párbaj. MU Színház, konzultáns Medve. RS9 Színház, 2016. március 10. Kerengők – Csongor és Tünde. Átrium, 2016. április 15. Vicces, királykisasszony? Manna Produkció, 2015. március 19. A PanoDráma bemutatja: Más nem történt. PanoDráma, 2015. február 6. Don Quijote voltam. Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, 2015. december 17. Lúd Zsolt és kutyája. TÁP Színház, 2014. december 22. Lö csibészek – A Pokoli Trió. TÁP Színház, 2014. október 11. Barbelo, avagy kutyákról és gyerekekről. FÜGE Produkció, 2014. május 30. A show folytatódik, Karaván Művészeti Alapítvány A cigánybáró. Csiky Gergely Színház, 2009. február 13. Kurátorok – Kovácsoltvas pelenka. TÁP Színház Ellopott Holdfény. Csiky Gergely Színház, 2008. február 15. Bolond Helga. MU Színház, 2008. április 1. A verseny. Csiky Gergely Színház, 2007. április 12. Hagymácska. Csiky Gergely Színház, 2007. február 21. Fürdőszoba. K. V. Társulat, 2007. május 26. Fekete Péter. Csiky Gergely Színház, 2007. október 19. Csiky kabaré. Csiky Gergely Színház, 2007. december 31. Yvonne, burgundi hercegnő. Színház- és Filmművészeti Egyetem (Ódry Színpad), 2006. szeptember 15. Vesztegzár a Grand Hotelban. Csiky Gergely Színház, 2006. április 28. Marica grófnő. Csiky Gergely Színház, 2006. szeptember 29. Csókos asszony. Csiky Gergely Színház, 2005. november 25. Runcájsz a rabló. Csiky Gergely Színház, 2005. február 7. Paravarieté. Csiky Gergely Színház, 2005. április 13. Dundo Maroje. Csiky Gergely Színház, 2005. december 9. Pinokkió a hosszúorrú fabáb története. Csiky Gergely Színház, 2004. október 4. Lili bárónő. Csiky Gergely Színház, 2004. december 10. Hófehérke. Csiky Gergely Színház, 2004. február 3. Fahim. Csiky Gergely Színház, 2004. május 5. Az inishmor-i hadnagy. Csiky Gergely Színház, 2003. november 28. Rómeó és Júlia. Bárka Színház, 2003. szeptember 26. A lovaggá ütött vándor. Csiky Gergely Színház, 2002. március 18. My Fair Lady. Csiky Gergely Színház, 2002. február 22. Kasimír és Karoline. Csiky Gergely Színház, 2002. április 19. Diótörő. Csiky Gergely Színház, 2002. október 7. A négyszögletű kerek erdő. Csiky Gergely Színház, 2001. március 8. Vőlegény. Csiky Gergely Színház, 2001. október 5. Störr kapitány – A feleségeknek, akik elmennek. Csiky Gergely Színház, 2001. november 15., Operett. Csiky Gergely Színház, 2001. január 26. Mennyország. Csiky Gergely Színház, 2001. május 3. Rómeó és Júlia. Thália Színház Lúdas Matyi. Csiky Gergely Színház, 2000. szeptember 19. János vitéz. Csiky Gergely Színház, 2000. december 1. Balta a fülbe. Csiky Gergely Színház, 1999. február 5. Színházi rendezései Szülői értekezlet. FÜGE Produkció, 2015. május 17. TÁP Anyák napja. TÁP Színház Mogyorótörők. Pinceszínház Libiomfi, Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis 1927–1928-as NHL-szezon Az 1927–1928-as NHL-szezon a 11. National Hockey League szezon volt. Tíz csapat egyenként 44 mérkőzést játszott. Stanley-kupa győzelmével a New York Rangers lett az első amerikai kupabajnok a National Hockey League alapítása óta és egyszerre az első a Seattle Metropolitans 1917-es kupagyőzelme óta. A liga üzleti változásai Az O'Brien-trófeát először a National Hockey Association (NHA) majd az NHL alapszakasz-bajnok kapta, de az 1927–28-as szezontól kezdve az a Kanadai-divízió bajnokának adták. A Prince of Wales-trófeát pediglen az Amerikai-divízió győztese kapta ettől a szezontól fogva; ezelőtt ezt is alapszakasz-bajnoksági díj volt. A Toronto Maple Leafs leváltotta eddigi zöld címeres fehér egyenruhájukat egy új kék-fehérrel. A Maple Leafs lett az első csapat akinek sötét és fehér meze is volt. Szabálymódosítások Ettől a szezontól az NHL megengedte a játékosok játék folyamán történő („on-the-fly”) játékoscseréket, amennyiben a leváltandó játékos elhagyja a jeget mielőtt a leváltó játékos a jégre lépne. Az alapszakasz A szezon előtt a Chicago Black Hawks elbocsátotta edzőjüket, Pete Muldoont, helyette Hugh Lehman és Barney Stanley töltötte be közösen az edzői posztot. A Black Hawks utolsó helyen végezte a szezont, mindössze hét győzelmet szerezve. Muldoon az elbocsátása nyilvánosan megátkozta a csapatot, azt mondván, hogy a Black Hawks sosem fog ligabajnok lenni. A Black Hawksnak csak az 1966–67-es szezonban sikerült a ligabajnoki címet elnyerni. Az Ottawa Senators játszott a liga legkisebb piacában. Az amerikai csapatok felvétele, amitől emelkedtek a játékosok fizetései, pénzügyi nehézségeket okozott a Senatorsnak. Ezért nagyobb részesedést kértek a többi csapattól az idegenben játszott mérkőzésekért, és néhány fontosabb játékost is eladtak. Az sztár jobbszélsőjüket, Hooley Smitht, a Montreal Maroonsnak adták el 22 500 dollárért, és cserében visszakapták régi sztárjukat, Punch Broadbentet is. Ezután eladták Torontónak Edwin Gorman hátvédet is. A fő oka a problémának az volt, hogy az ottawai szurkolók nagy többsége inkább olyan mérkőzésre járt ki, amelyben az ellenfél kanadai csapat volt. Az NHL legnagyobb sztárja Howie Morenz volt. Fölényesen lett pontkirály és kérdés nélkül megnyerte a Hart-trófeát is. Az ottawai kapus, Alex Connell, új csúcsot állított miután 461 percet - több mint hat meccset zsinórban - játszott anélkül, hogy egyetlen gólt is beengedett volna. A szezon elejét a Maple Leafs erősen kezdte, és kétségtelennek látszott a rájátszásba jutásuk. Viszont Hap Day és Bill Carson sérülései után lelassultak, és negyedik helyen végezve, nem jutottak be a rájátszásba. Eddie Shore-t és Hal Winkler kapust köszönhette a Boston Bruins az Amerikai-divíziói bajnokságukat. A Canadiens a szezon közepén fölényesen vezette a Kanadai-divízió táblázatát, mielőtt Pit Lépine megsérült. A sérülés után lelassultak, de mégis sikerült első helyen befejezni az alapszakaszt. Tabella Megjegyzés: a vastagon szedett csapatok bejutottak a rájátszásba Stanley-kupa rájátszás A Kanadai-divízió elődöntőjében a Montréal Maroons kiütötte az Ottawa Senatorst 3:1-es gólaránnyal, majd bejutottak a kupadöntőbe miután nagy nehezen megnyerték a szériát a Montréal Canadiens ellen, 3:2-es gólaránnyal. Az Amerikai-divízió elődöntőjében jelentős akadálynak bizonyult a New York Rangersnek a Pittsburgh Pirates, de sikeresen megnyerték a durván játszott szériát; a gólarány 6:4 volt a Rangers javára. Ezután aránylag könnyen, 5:2-es gólaránnyal a Rangers megnyerte a Boston Bruins elleni szériát. Stanley-kupa döntő A cirkusz miatt a Rangers nem játszhatott a Madison Square Gardenben. A Boston Bruins felajánlotta saját stadionjukat a Rangers „hazai” pályájaként, de a Rangers inkább az összes meccset a montreali Forumban játszotta. Az első meccset a Maroons nyerte 2:0-ra, Nels Stewart és Clint Benedict kapus voltak a meccs sztárjai. Drámai jelenet volt a második mérkőzés. Nels Stewart kapura lövése szembe találta a Rangers kapusát, Lorne Chabot-t. Chabot nem tudta folytatni, és a Rangersnek szüksége volt egy kapusra. Ottawa edzője, Eddie Gerard, nem adta kölcsönbe Alex Connell kapust. Mérgében Lester Patrick, a Rangers edzője, úgy döntött, hogy saját maga beöltözik a kapus felszerelésbe. A 44-éves edző megkérte játékosait, "fiuk, ne hagyjatok egy öregembert cserben". A Rangers játékosai ezután könyörtelenül ütötték minden montreali játékost, aki kapujukhoz közeledett. Bill Cook góljával 1:0-as vezetést szerzett a Rangers, de Nels Stewart kiegyenlített. Frank Boucher a hosszabbításban gólt lőtt, és a Rangers megnyerte a meccset. A New York-i játékosok vállukon vitték le a könnyező Patricket, aki tizennyolc lövésből tizenhetet kivédett. Patrick így a legöregebb kupadöntőben szereplő játékos lett; ez a rekord a mai napig áll. A harmadik meccs előtt a Rangers kölcsön kapta a New York Americans kapusát, Joe Millert. Miller jól játszott a harmadik mérkőzésen, de a Maroons győzött 2:0-as eredménnyel. De a negyedik és ötödik meccseken Frank Boucher csodálatosan szerepelt, és a Rangers megnyerte a sorozatot és a Stanley-kupát. A Rangers a második kupagyőztes amerikai csapat lett, és az első amerikai NHL-tag, amely megnyerte a Stanley-kupát. Montreal Maroons vs. New York Rangers Az öt mérkőzésből álló párharcot (három győzelemig tartó sorozatot) a New York nyerte 3:2-re, így ők lettek a Stanley-kupa bajnokok. NHL díjak Hart-emlékkupa (legértékesebb játékos) - Howie Morenz, Montréal Canadiens Lady Byng-emlékkupa (legsportszerűbb játékos) - Frank Boucher, New York Rangers O'Brien-trófea (Kanadai-divízió bajnoka) — Montréal Canadiens Prince of Wales-trófea (Amerikai-divízió bajnoka) — Boston Bruins Vezina-trófea (legjobb kapus) - George Hainsworth, Montréal Canadiens Debütálók Itt a fontosabb debütálók szerepelnek, első csapatukkal. A csillaggal jelöltek a rájátszásban debütáltak. Dit Clapper, Boston Bruins Norman Gainor, Boston Bruins Cy Wentworth, Chicago Black Hawks Charlie Gardiner, Chicago Black Hawks Larry Aurie, Detroit Cougars Marty Burke, Montréal Canadiens Jimmy Ward, Montreal Maroons Joe Lamb, Montreal Maroons Marty Barry, New York Americans Allan Shields, Ottawa Senators Joe Primeau, Toronto Maple Leafs Visszavonulók Itt a fontosabb olyan játékosok szerepelnek, akik utolsó NHL-meccsüket ebben a szezonban játszották. Sprague Cleghorn, Boston Bruins Corb Denneny, Chicago Black Hawks Frank Foyston, Detroit Cougars Jack Walker, Detroit Cougars Billy Boucher, New York Americans Odie Cleghorn, Pittsburgh Pirates Kis Szolnok István Kis Szolnok István, Szolnok István (Szeged, 1932. – Szeged, 2009. szeptember 14. ) labdarúgó, csatár, balszélső. Pályafutása A Szegedi MTE csapatában kezdte a labdarúgást. 1948 és 1956 között az MTK labdarúgója volt. Kétszeres bajnok és egyszeres kupagyőztes volt a csapattal. 1957 elején részt vett a Honvéd dél-amerikai túráján és ezt követően Spanyolországban, az Espanyol labdarúgója lett. Visszavonulása után Bécsben telepedett le. Az 1990-es években onnan tért vissza Szegedre. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1951, 1953 2.: 1948-49, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955 3.: 1949-50 Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) győztes: 1952 A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954) az MTK örökös bajnoka Fázsy Anikó Fázsy Anikó (Budapest, 1939. július 8. – Budapest, 2016. január 16.) József Attila-díjas magyar műfordító, szerkesztő. Életpályája 1963-1968 között az ELTE BTK magyar-francia szakos hallgatója volt. 1974-1979 között a Könyvvilág szerkesztője volt. 1979-1990 között a Magyar PEN Club titkáraként dolgozott. 1984-1991 között a Nagyvilág rovatvezetője, 1991-1993 között pedig olvasószerkesztője illetve megbízott főszerkesztője volt, 1993-tól főszerkesztője. 1994-től a Nagyvilág könyvkiadó igazgatója. 2014-ben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült. Művei A francia színház a XVIII. században (1974) Livres français en Hongrie. 1945-1980 ; szerk. Fázsy Anikó, előszó Köpeczi Béla; Union des éditeurs et distributeurs des livres hongrois, Bp., 1981 1000 szó franciául. Képes szótár gyermekeknek / Dictionnaire des tout-petits. Mon livre des mots. 1000 mots en images ; összeáll., bev. Fázsy Anikó; Gondolat, Bp., 1991 Remények és riadalmak. Új Európa felé (összeállította Nagy Miklóssal, 1991) Szex és tabu (összeállította Nagy Miklóssal, 1992) A demokrácia melankóliája (összeállította Nagy Miklóssal, 1993) A Naphta szindróma. Író – ideológia – hatalom ; Hamvas Intézet, Bp., 2003 ( Hamvas füzetek ) Műfordításai Henry de Morant: Az iparművészet története a kezdetektől napjainkig (társfordító, 1976) René-Victor Pilhes: Rontás (regény, 1979) Roland Mortier: Az európai felvilágosodás fényei és áryai (1983) Georges Duby : A katedrálisok kora. Művészet és társadalom, 980-1420 ( Albert Sándorral , 1984) Alphonse Daudet : Árvák hajója (1987) Georges Duby : A lovag, a nő és a pap (1987) Michel Foucault : Felügyelet és büntetés. A börtön története (1991) Albert Camus : A lázadó ember (esszé, 1992-1993, 1999) Albert Camus : Noteszlapok (szerkesztette Albert Tibor, 1993) Marguerite Duras : Az észak-kínai szerető (regény, 1995) Misima Jukio : Egy maszk vallomásai (1998) E. M. Cioran: Egy kifulladt civilizációról (1998) Emil Cioran : Történelem és utópia François Mauriac : A bárány (2009) Guy Cordon Guy Cordon (Cuero, 1890. április 24. – Washington, 1969. június 8.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Oregon, 1944–1955). Reunion Tour 2011 A Reunion Tour 2011 a System of a Down együttes 2011/2012/2013-as koncertkörútja. A zenekar 2006. augusztus 13-án játszott utoljára együtt, azóta ez a körút az első, amin ismét együtt zenélnek. Háttér A több hetes internetes pletykák után, a zenekar hivatalosan 2010. november 29-én jelentette be az újjáalakulás tényét. Az első hivatalos dátumok Európát érintették, különböző fesztiválokon. Később bejelentették, a zenekar fennállásnak első oroszországi koncertjét Moszkvában. 2011. március elején bejelentésre kerültek az észak-amerikai koncertek, melyek az európai fellépések előtt, 2011. májusban indultak. 2011. február 9-én az együttes öt év után megtartotta első próbáját, melyet a zenekar basszusgitárosa Shavo Odadjian a Twitter oldalán kommentált is. 2011. május 6-án a zenekar bejelentette, hogy fellép a Brazíliában megrendezett Rock in Rio Fesztiválon, 2011 október 2-án, júliusban pedig újabb dél-amerikai koncerteket hirdettek meg. Ezek voltak a zenekar első koncertjei a régióban. 2011. május 10-én, Albertában indult útnak a turné, ahol 14 000 rajongó előtt, egy 29 számos programmal tért vissza a zenekar. 2011. május 14-én, a The Pulse of Radio interjút készített, a zenekar dobosával. John ekkor ezt mondta: "Személy szerint nem szeretem a szüneteket, szeretek továbbra is játszani. De jó volt egy kicsit kikapcsolni és John Dolmayannak lenni szemben azzal, hogy John a Systemből. Azt gondolom a többieknek is hasonló érzéseik voltak." Magyarországhoz legközelebb, Ausztriában léptek fel a Nova Rock Fesztivál keretein belül, 2011. június 13-án. Egy lehetséges új album és a folytatás kérdésére a dobos John Dolmayan a következőt árulta el, egy 2011. októberi interjújában: "Napról napra haladunk. Van még pár dél-amerikai bulink, így Buenos Airesben és Santiagóban is játszunk, aztán hazamegyünk. A karácsony és az újév hagyományosan családi időszak nálunk, általában nem dolgozunk ilyenkor, szóval a következő három-négy hónapot otthon töltjük majd. Utána pedig Serj utazik el Új-Zélandra néhány hónapra, hiszen részben ott lakik. Úgy tudom, jövő nyáron újra szólólemezt akar kiadni. Lehet, hogy a System is turnézik majd nyáron, de lehet, hogy nem. Ami pedig azokat illeti, akik új lemezre várnak, mert tudom, hogy sokan vannak: én is ugyanúgy várom az albumot, mint ők. Akkor fog elkészülni, amikor itt az ideje, és képesek vagyunk valami olyasmit csinálni, ami felülmúlja a régebbi dolgainkat. Nem akarunk a babérjainkon ülni – inkább elhajítjuk őket, és teremtünk valami újat ennek a generációnak, hogy ők is azt tudják mondani: számukra ez a System Of A Down." A turné 2012-es szakaszában, a zenekar 7 év után visszatért Ausztráliába, ahol a Soundwave Fesztivál koncertjein léptek fel. A Fesztivál fellépésein kívül a zenekar bejelentett három saját koncertet is Ausztráliában. A zenekar játszott a montréali Heavy MTL és a torontói Heavy T.O. Fesztiválon augusztusban, valamint egy rövidebb Észak-amerikai turnét bonyolítottak a Deftones előzenekaroskodása mellett. A dátumokat 2012. április 23-án jelentették be. 2013-ban újabb dátumok kerültek bejelentésre Európában, ahol az év nyarán a zenekar főképpen fesztiválokon játszik a kontinensen. Tagok Daron Malakian - gitár , vokál Serj Tankian - ének , billentyű , gitár Shavo Odadjian - basszusgitár John Dolmayan - dobok Taberno Taberno község Spanyolországban, Almería tartományban. Lakosainak száma 984 fő (2017). Földrajza Taberno Vélez-Rubio, Huércal-Overa, Arboleas, Albox és Zurgena községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Siska Xénia Siska Xénia (Budapest, 1957. november 13. –) fedett pályás világjátékokon győztes magyar gátfutó, olimpikon. 60 méter gáton futott 8,00 másodperces országos csúcsa a mai napig él, mint ahogy 50 méter gáton is ő az országos rekorder, valamint rekord a 4×100 méteres váltó tagjaként futott ideje. Sportpályafutása Siska Xénia Budapesten született, első jelentősebb eredménye az 1975-ös junior-Európa-bajnokságon szerezett bronzérem volt 100 méteres gátfutásban. Ekkoriban a Vasas versenyzője volt. 1978-ban megnyerte az első felnőtt magyar bajnoki címét 60 méteres gátfutásban, majd 100 méteres síkfutásban is első lett. Első nemzetközi felnőtt versenye az 1978-as atlétikai Európa-bajnokság volt, ahol az elődöntős futamból nem jutott tovább. Ideje 13,36 másodperc volt. Az 1979-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon 60 méter gáton a 9. helyen végzett. 1980-ban részt vett a moszkvai olimpián, de nem jutott be a döntőbe, miután az elődöntőt követően kizárták. Az 1981-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon először sikerült döntőbe jutnia nemzetközi világversenyen, majd itt hatodik lett 50 méter gáton 7,02 másodperces idővel. 1983-ban új országos csúcsot állított fel 13.20 másodperces idejével, ezzel újabb bajnoki címet szerzett. A helsinkiben rendezett 1983-as atlétikai világbajnokságon 16. lett, nem jutott be a döntőbe. Az 1984-es olimpián a szocialista országok bojkottja miatt nem vehetett részt. Pályafutásának legnagyobb eredménye az 1985-ös fedett pályás atlétikai játékokon 60 méteres gátfutásban szerzett aranyérem volt. Ennek a rendezvénynek lett az utódja a fedett pályás világbajnokság, amelynek történetében Márton Anita 2018-as győzelméig Siska eredménye volt a legjobb magyar teljesítmény. 1986-ban a 12,76 másodperces, a mai napig fennálló rekordot állított fel 100 méteres gátfutásban. Az 1986-os atlétikai Európa-bajnokságon a 10. helyen végzett. 1987-ben Budapesten 12,77 másodperces idejével a világranglista élére állt, pályafutása során utoljára. 1988-ban megnyerte nyolcadik, egyben utolsó magyar bajnoki címét. Egyéni legjobbjai 100 méter gát – 12,76 mp (1984) 60 méter gát – 8,00 mp (1985) 50 méter gát – 6,89 mp (1981) 4×100 méteres váltó – 44,34 mp (1982) Országos bajnoki címei 100 méter gát: 1978, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1986, 1988 100 méter síkfutás: 1984 60 méter gát: 1978, 1979, 1980, 1981, 1982 Szakács Ferenc (jégkorongozó) Szakács Ferenc (Csíkszereda, 1964. október 2. –) magyar jégkorongozó, edző. 1964.október 2.-án született Csíkszeredában, a mai Románia területén. Magyarországi jégkorongos pályafutását 1990-ben a Népstadion SZE csapatában kezdte, ahol két évig játszott, majd tíz évig az UTE csapat tagja volt. Már aktív évei alatt gyermekeket edzett, miután szakmai képesítést szerzett. Munkássága Szakács Ferenc Marosvásárhelyen kezdte jégkorongos pályafutását, a helyi Elektromaros csapatánál, majd a forradalom után Budapesten telepedett le. Hosszú éveken át volt az Újpest játékosa. Már aktív sportolóként belekóstolt az edzősködésbe, a lila-fehérek és a Fradi korosztályos csapatainál. Mivel okleveles edzői képesítést is szerzett, így a magyar junior válogatottat is irányíthatta két világbajnokságon. Dolgozott még Angliában a Milton Keynes és a szerb Crvena Zvezdánál. Innen „igazolt át” Dunaújvárosba, ahol az utánpótlás-igazgató szerepét töltötte be, valamint az Acélbikák osztrák indulása miatt a második számú csapat vezetőedzői posztját is megkapta. Ebben az időszakban a neves svéd mestertől, Stephan Lundhtól is tanulhatott. Nem okozott csalódást, hiszen a DAB, miközben helytállt az osztrák második vonalban, a MOL Ligában sem adta alább, az alapszakaszban a Csíkszeredával azonos pontszámmal végeztek az élen. Innen tért vissza a Ferencvároshoz, ahol a kicsikkel (U12, U14) végzett munkájára sem lehet panasz, az előkészítő korosztályban a hazai és a nemzetközi mezőnyben is bizonyítottak tanítványai. Vaskezű tréner. 2014 októberében a Ferencváros vezetősége ideiglenesen kinevezte a felnőtt csapat élére. 2018-ig másodedzőként tevékenykedett Greg Lundqvist svéd vezetőedző mellett. Rapanuik A rapanuik vagy rapa nuik („Nagy Rapa”) a Csendes-óceánban fekvő Húsvét-sziget polinéz őslakosai. Az őslakók nyelvén magát a szigetet is Rapa Nuinak nevezik. Napjainkban a sziget lakosságának 60%-át a rapanuik teszik ki. Nyelvük a rapanui nyelv. A 2002-es népszámláláskor a sziget lakóinak száma 3304 volt – csaknem mindegyikük a nyugati parton fekvő Hanga Roa faluban lakott. 2007-es férfi kézilabda-világbajnokság A 2007-es férfi kézilabda-világbajnokságot Németországban rendezték 2007. január 19. és február 4. között. Ez volt a huszadik férfi kézilabda-világbajnokság. A vb-n 24 ország csapat vett részt. A tornát a házigazda német csapat nyerte. A magyar válogatott a kilencedik helyen végzett. Helyszínek A világbajnoki mérkőzéseket a következő városokban, és stadionokban vívták: President's Cup A 13–24. helyezések sorsát egy külön kis bajnokság döntötte el. A csoportmérkőzések során a harmadik helyen végzett csapatok két, háromcsapatos csoportba kerültek. Ezeken a csoportokon belül körmérkőzéseket rendeztek. A két csoport győztese ezután a 13. helyért mérkőzött, a második helyezettek a 15. helyért a harmadikak pedig a 17. helyezésért. A csoportmérkőzések során a csoportnegyedikeket is két háromcsapatos csoportba osztották, akik hasonló módon versengtek a 19–24. helyezésekért. All-star csapat A világbajnokság legértékesebb játékosának a horvát Ivano Balićot választották meg. Görbeszeg Görbeszeg, (1899-ig Ulics-Kriva, szlovákul: Uličské Krivé, ukránul: Ulics-Krivij) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában. 2011-ben 268 lakosából 188 szlovák és 52 ruszin volt. Fekvése Szinnától 34 km-re keletre az ukrán határ mellett a Zboji-patak partján fekszik. Története A község területén elterülő birtokot 1478-ban Kriwa alakban említik először. Maga a mai falu csak a 16. század közepén, feltehetően a pásztorjog alapján ruszin pásztorok betelepítésével keletkezett, a Drugeth család birtoka volt. Első írásos említése 1567-ből egy adóösszeírásból származik, amikor 3 és fél portával adózott. 1600-ban 13 jobbágyház, 2 soltészház, ortodox parókia és templom állt a faluban. 1657-ben 34 gazdálkodó család és 10 zsellércsalád élt itt. A 17. század utolsó harmadáig a Drugeth család volt a birtokos. Közben a község áttért a görögkatolikus hitre. A 18. században a Kiss család a falu birtokosa. 1715-ben a községben malom, 3 lakatlan és 11 lakott ház volt. Lakói főként erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak. 1787-ben 39 házban 286, 1828-ban 43 házban 326 lakos élt. Vályi András szerint "Ulics Kriva. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Kis Uraság, lakosai katolikusok, fekszik d. Ulics 1/2, é. Zbojhoz 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, kevés árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt terem, sovány fejér agyagos, és kavitsal elegyes a’ földgye, erdője van, bővelkedik legelővel, piatza Ungváron, és Homonnán." Fényes Elek szerint "Ulics-Kriva, Zemplén v. orosz falu, Szinna fil., 8 romai, 320 g. kath., 10 zsidó lak., gör. anyaszentegyházzal, 427 hold szántófölddel, hegyes határral. F. u. gr. Van Dernath. Ut. p. N. Mihály. " 1910-ben 405, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. 2001-ben 288 lakosából 234 szlovák és 43 ruszin volt. Nevezetességei Görögkatolikus temploma 1718 -ban épült, Szent Mihály arkangyal tiszteletére van szentelve. Ikonosztáza 18. századi , de néhány ikon a 16. században készült. Itt születtek, itt éltek Szatala Ödön botanikus 1889. február 5-én itt született. Batman és Superman – A film A Batman és Superman – A film, a Superman: A rajzfilmsorozatban: Jó fiúk, rossz fiúk (eredeti cím: The Batman/Superman Movie: World's Finest vagy The Batman/Superman Movie) egész estés amerikai 2D-s számítógépes animációs film, amely VHS-en és DVD-n jelent meg 1998-ban. A Superman: A rajzfilmsorozat és a The New Batman Adventures crossovere. A forgatókönyvet Alan Burnett, Paul Dini, Rich Fogel, Steve Gerber és Stan Berkowitz írta, Toshihiko Masuda rendezte, a zenéjét Shirley Walker és Michael McCuistion szerezte, a producere Alan Burnett, Paul Dini, Bruce Timm és Haven Alexander. A Warner Bros. Animation készítette. Amerikában eredetileg a Superman: A rajzfilmsorozat 2. évad 16., 17. és 18. részében mutatták be 1997. október 4-én, 1998. augusztus 18-án adta ki VHS-en és DVD-n a Warner Home Video. Magyarországon szintén a rajzfilmsorozatban mutatták be az RTL Klubon, 2006. június 27-én pedig DVD-n is megjelent a Warner Home Video forgalmazásában. Cselekmény A történet szerint a Joker Metropolisba indul, hogy Lex Luthorral lépjen szövetségre. A bohóc kriptonithoz jut és felajánlja Luthornak, hogy megöli Supaman-t némi fizetség fejében. A megállításuk érdekében Supermannek segítségre lesz szüksége, amit meg is kap a Joker nyomát követő Batman személyében. Szereplők További eredeti hangok: Corey Burton, John Capodice, Shannon Kenny, Peter Renaday Petitgrainolaj A petitgrainolaj (aetheroleum petitgrain) a keserű narancs fájának az illóolaja, melyet a fa fiatal ágaiból és leveleiből nyernek ki, vízgőz-desztilláció útján. Keserűnarancsolajnak is hívják. Hatása Nyugtat, csillapítja a félelmet. Enyhíti a gyomorrontás tüneteit. Dezodorál. Használata Aromalámpában párologtatva kiegyensúlyozó, kedélyállapot javító, oldja a feszültséget és javítja az emlékezőképességet. Fürdővízbe téve frissítő, izzadásgátló, szagtalanító. Kölnivizekhez is használják. Alkalmas zsíros, korpás haj ápolására. Napfény hatására a bőrön foltok keletkezhetnek tőle. Lásd még Természetgyógyászat Terápia Forrás Frank Zsófia-Kürti Gábor: Gyógyítás illóolajokkal, Puedlo Kiadó, 2003, ISBN 9789632490076 Petitio principii A petitio principii (latinul „alapkérdéshez folyamodás”), vagy körkörös érvelés, olyan informális érvelési hiba, amelyben a beszélő a következtetést a feltett bizonyítandó állítás igaznak feltételezésével igazolja. Erich Fromm, német filozófus és pszichológus A rombolás anatómiája című könyvében így fogalmaz: "És máris kilyukadtunk egy körben forgó érvelésnél: abból indulunk ki, amit az elmélet megkövetel, majd azt állítjuk, hogy a tények igazolták az elméletet." Példák „Negatív” formában (amikor az érvelő nem eleve felhasznál, hanem eleve kizár valamit, amit cáfolni akar): "Természetfölötti/Isten nem létezik, mert a világ jelenségeit a természettudományoknak Istenre hivatkozás nélkül is, pusztán oksági alapon sikerült magyarázni." Az a tény, hogy a természettudományok természetfölötti jelenségek nélkül is magyarázatot tudnak adni a világ jelenségeire, még nem jelenti azt, hogy egészen biztosan nem létezik természetfölötti. Szatirikus példák E logikai/érvelési hiba tán legszebb példája az alábbi pesti vicc: Egy másik: Forrás Erich Fromm, A rombolás anatómiája, Budapest, Háttér Kiadó és Kereskedelmi Kft, 2001 – ISBN 963-8128-94-1. Görcsöny Görcsöny (németül: Gürschen, horvátul Garčin) község Baranya megyében, a Pécsi járásban. Fekvése Baranya megye középső részén, a Pécset Vajszlóval összekötő utak mentén helyezkedik el. Szomszédos települések: Baksa, Ócsárd, Pellérd, Regenye, Gyód. A közeli községekre oly jellemzően régi falurésze völgyben, új lakótelepe pedig fennsíkon helyezkedik el. Egykori vasútállomásánál ipari községrész alakult ki. Története A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a kőkorszaktól kezdve lakott terület volt. A neve Gurchen alakban 1247-ben bukkant fel először írásos emlékekben. További névváltozatai: 1511-ben Villa Gerechen (ma ez a német neve), 1542-ben pedig Gerchen néven említik. A középkorban mezővárosi rangot kapott, 1345-ben búcsújáróhely lett. A török hódoltság alatt bár lakott volt, de a végére elnéptelenedett. Birtokosai voltak a pécsi káptalan, a domonkos szerzetesek, a jezsuiták, a Mihálovics-család, a Benyovszky család. 1976-os megszüntetéséig áthaladt a községen a Pécs–Harkány-vasútvonal, melynek itt, valamint a településhez tartozó Keresztespusztán vasútállomása is volt. Címer leírása Az önkormányzat címere: álló, kékszínű tárcsapajzsban fészek lebeg, benne négy fióka, amint anyjuk felé nyújtják nyakukat, csőrüket kitátva, várják a táplálékot. A fészek fölött, éppen leszállva, kiterjesztett szárnyakkal anyjuk látható, amint begye felé hajtott fejjel, csőrével mellét tépi s kibuggyanó vérével fiókáit eteti. A fészek, a pelikán és a kicsinyek arany színűek. A fiókáit saját vérével tápláló pelikán a családi összetartozást a családfő (az anya) áldozatvállalását jelképezi. Mindez arany színben ragyog, mintha a Nap tündöklő sugarai vonnák azt be. A címermező világmindenséget jelképező égszínkékjében a lebegő címeralak az összetartozást és a szeretet összekapcsolását jeleníti meg. A tárcsapajzs alatt félkörben, jobbról zöld tölgyfaág piros makkokkal, balról zöld babérág piros bogyókkal látható. A címer felett GÖRCSÖNY felirat olvasható. A népesség alakulása A helyi önkormányzat adatai szerint: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,6% horvátnak, 2,4% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 6,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 14,7% (21,3% nem nyilatkozott). Nevezetességei Benyovszky-kastély a kastélyparkkal - a régi falu közepén áll; a Batthyány család építette a 18. században . Jelenleg a Baranya Megyei Önkormányzat "Kastélypark" Módszertani Otthona működik benne. 1966 -ban mesterséges halastavat alakítottak ki a kastély gyönyörű parkjában. Római katolikus templom. A 13. században épült temploma a török uralom alatt részben leégett. A klasszicizáló, késő barokk templomot 1805 - 1812 között építették, és Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Szenteltvíztartója egykor török mosómedence volt. Régi falurészben népi stílusú házak Hangulatos közterek a Pelikán-lakótelepen 1956 -os emlékmű a Szent Hubertus téren Ganxsta Zolee híd Utcák Ady Endre utca Arany János utca Aszódi utca Dózsa György utca Fagyöngy utca Faludi köz Hámán Kató utca Hársfa utca Ifjúság utca Kossuth Lajos utca Munkácsy Mihály utca Napraforgó utca Petőfi Sándor utca Rákóczi Ferenc utca Közterei Unicum tér Vilmos tér Szent Hubertus tér Barátság tér Külterületi lakott részek Keresztespuszta Kültelek (egykori vasútállomás) Körjegyzőséghez tartozik: Ócsárd , Regenye , Szőke . Salles-Lavalette Salles-Lavalette település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 365 fő (2015). Salles-Lavalette Juignac, Montignac-le-Coq, Palluaud, Vaux-Lavalette, Nanteuil-Auriac-de-Bourzac, Vendoire és Saint-Amant-de-Montmoreau községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Január 7. Január 7. az év 7. napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 358 (szökőévekben 359) nap van hátra. Névnapok: Attila, Ramóna + Artúr, Atilla, Bálint, Ellina, Etele, Lucián, Luciána, Melani, Melánia, Nikétás, Rajmond, Rajmund, Sziglind, Valentin Események Politikai események 1325 – IV. (Bátor) Alfonz lesz Portugália királya . 1558 – Franciaország elfoglalja Calais -t, Anglia utolsó kontinentális területét. 1566 – V. Piust pápává választják. 1598 – Borisz Godunov megszerzi Oroszország trónját. 1601 – Robert Devereux lázadása Londonban Erzsébet királynő ellen. 1764 – Madéfalvi vérengzés : Erdélyben a Siskowicz altábornagy vezette császári katonaság megrohanja a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő, az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket . A vérfürdőben kétszáz székelyt megölnek, további 200 gyermeket, asszonyt és öreget a dermesztő fagyban hajszoltak a halálba. Ezután az életben maradottak Moldvába menekültek. 1789 – Az első választás az Egyesült Államokban . 1932 – Japán mukdeni incidenst követő kínai terjeszkedésére válaszul az Amerikai Egyesült Államok meghirdeti a Stimson-doktrínát . 1935 – II. világháború : Benito Mussolini és Pierre Laval francia külügyminiszter aláírja az olasz–francia egyezményt. 1942 – II. világháború : A japánok ostrom alá veszik a Bataan-félszigetet. 1945 – A brit Bernard Montgomery tábornok bejelenti, hogy megnyerte az ardenneki csatát . 1953 – Harry S. Truman , az Egyesült Államok elnöke bejelenti, hogy országa kifejlesztette a hidrogénbombát . 1959 – Az Egyesült Államok elismeri a Fidel Castro kubai kormányzatát. 1975 – Udvardy József csanádi apostoli kormányzót kinevezik megyés püspökké. 1977 – Prágában nyilvánosságra kerül az emberi jogokkal foglalkozó Charta '77, aláírói közül többet letartóztatnak. 1979 – Vietnám lerohanja Kambodzsát , véget vetve a vörös khmerek rémuralmának 1984 – Brunei a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) hatodik tagjává válik. 1989 – Hirohito japán császár halálát követően Akihito lesz Japán császára . 1999 – Megkezdődik Bill Clinton amerikai elnök elleni per, szexuális zaklatás vádjával. 2007 – Stanisław Wielgus , Varsó érseke lemond tisztségéről, miután kiderül róla, hogy korábban együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel. 2015 – Két fegyveres férfi megtámadta a francia Charlie Hebdo szatirikus magazin párizsi irodáját, a támadásban 12-en (10 újságíró és 2 rendőr) életüket vesztették. Tudományos és gazdasági események 1610 – Galileo Galilei először figyeli meg és nevezi el a Jupiter holdjait ( Galilei-holdak ). 1782 – Az első kereskedelmi bank, a Bank of North America megnyílik az Egyesült Államokban . 1785 – A francia Jean-Pierre Blanchard és az Amerikai John Jeffries átkel Doverből ( Anglia ) Calais -be ( Franciaország ) egy gáz hajtotta hőlégballonon, elsőként szelve át a La Manche csatornát a levegőben. 1904 – A „ CQD ” segélykérő jelzést bevezetik, de két évvel később lecserélik „ SOS ”-re. 1927 – Az első nemzetközi telefonhívás – New York és London között. 1975 – Az OPEC megemeli a nyersolaj árát 10%-kal. 1985 – A Szakigake japán kísérleti űrszonda elindul a Halley-üstökös vizsgálatára. 1998 – Elindul az amerikai Lunar Prospector nevű holdszonda . Kulturális események 1990 – A pisai ferde tornyot biztonsági okokból lezárják a látogatók elől. Irodalmi, színházi és filmes események 1894 – W.K. Dickson szabadalmat szerez a mozgófilmre. Zenei események 1924 – George Gershwin megkomponálja a Rhapsody in Blue -t. Egyéb események 1973 – A balassagyarmati túszdráma kezdete, Pintye András és László fegyverekkel elfoglalja a Geisler Eta Leánykollégiumot és 5 napig fogságban tart 20 lányt. Ez az első túszejtés Magyarországon. 2009 – Takács József intézményvezető és Papp László tanár az elhíresült csepeli kettős gyilkosság ban ezen a napon vesztette életét Születések 1795 – Szilasy János teológiai doktor, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok és az MTA tiszteleti tagja († 1859 ) 1800 – Millard Fillmore az Amerikai Egyesült Államok 13. elnöke , († 1874 ) 1843 – Koch Antal geológus, petrográfus, mineralógus, paleontológus, az MTA tagja († 1927 ) 1844 – Bernadette Soubirous francia apáca , Lourdes -i látnok († 1879 ) 1845 – III. Lajos bajor király († 1921 ) 1871 – Émile Borel francia matematikus , politikus († 1956 ) 1873 – Charles Péguy francia író , költő , esszéíró († 1914 ) 1873 – Zukor Adolf magyar származású amerikai filmgyáros, († 1976 ) 1890 – Molnár Antal Kossuth-díjas zeneszerző , zenetudós, pedagógus († 1983 ) 1895 – Clara Haskil zsidó származású román zongoraművész († 1960 ) 1899 – Francis Poulenc francia zeneszerző , († 1963 ) 1900 – Fettich Nándor régész, ötvös, az MTA tagja († 1971 ) 1910 – Artur Rosenhammer német autóversenyző († 1985 ) 1916 – Paul Keres észt sakknagymester († 1975 ) 1923 – Jean Lucienbonnet francia autóversenyző († 1962 ) 1924 – Alberto Uria uruguay-i autóversenyző († 1988 ) 1925 – Gerald Durrell brit zoológus , író († 1995 ) 1926 – Szász Endre festőművész , grafikus († 2003 ) 1931 – Dr. Bőzsöny Ferenc előadóművész, tanár, a Magyar Rádió főbemondója 1934 – Dr. Kollányi László Fleischmann Rudolf díjas növénynemesítő († 2006 ) 1934 – Kovács Ferenc olimpiai bronzérmes labdarúgó, edző. 1935 – Valerij Nyikolajevics Kubaszov szovjet űrhajós († 2014 ) 1939 – Brausch Niemann dél-afrikai autóversenyző 1943 – Szirtes Tamás Kossuth-díjas magyar rendező, színiigazgató 1948 – Zmago Jelinčič Plemeniti szlovén politikus, a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) alapítója 1951 – Felvidéki Judit Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró 1956 – David Caruso amerikai színész 1964 – Nicolas Cage amerikai színész 1964 – Paulo Carcasci brazil autóversenyző 1966 – Ganxsta Zolee , magyar zenész 1972 – Gervai Péter a magyar Wikipédia alapítója 1976 – Tyron Leitso kanadai színész 1977 – Dolhai Attila magyar színész, énekes 1977 – Huth Gergely magyar televíziós újságíró 1980 – Naiden Borichev bolgár műkorcsolyázó 1982 – Lauren Cohan brit színésznő 1985 – Bănel Nicoliţă román labdarúgó 1985 – Lewis Hamilton brit autóversenyző 1990 – Liam Aiken amerikai színész 1990 – Elene Gedevanisvili grúz műkorcsolyázónő 1990 – Gregor Schlierenzauer osztrák síugró 1991 – Eden Hazard belga labdarúgó 1992 – Edgaras Ulanovas litván kosárlabdázó 1992 – Kuhár Bence humorista Brzozowiec Brzozowiec (ukrán nyelven: Березовець) Lengyelország délkeleti részén, a Kárpátaljai vajdaságban, a Sanoki járásban, Gmina Zagórz község területén fekvő település. Zagórztól közel 11 kilométernyire délnyugatra fekszik, a járási központtól, Sanoktól 14 kilométernyire délre található és Rzeszówtól 69 kilométernyire délre fekszik. Danka Imre Danka Imre (Szombathely, 1930. december 24. – 2014. május 3.) válogatott labdarúgó, kapus. A bányaipari technikumot Pécsett végezte el 1962-ben. Nyugdíjba vonulásáig a MÉV-nél főaknász volt. Pályafutása Klubcsapatban 1954-ig a Szombathelyi BÜSZ csapatának kapusa volt. 1955. januárjában a Komlói Bányászba igazolt, de ekkor kapta meg az NB I –es jogot a Pécsi Dózsa, ezért ide irányították. Első NB I –es szereplésére a negyedik fordulóban került sor az emlékezetes Budapesti Honvéd elleni mérkőzésen. A Kocsis, Puskás fémjelezte csatársor képtelen volt gólt lőni az újonc kapusnak. Ezt követően Puskás követelésére hívták meg a válogatott keretbe, és még ebben az évben a válogatottban is bemutatkozott. Egy súlyos sérülés hosszabb pihenésre kényszeríttette és ez kihatással volt karrierjére. A nyúlánk, 189 cm magas, kitűnő felépítésű, nagyszerű képességű kapus a vonalon és a kapu előterében egyaránt biztosan mozgott. Olykor azonban könnyelmű, kockázatos megoldásokra is vállalkozott. A pécsi együttessel két bajnoki hetedik helyezés a legjobb eredménye. 1965-ben vonult vissza. A válogatottban 1955–ben 4 alkalommal szerepelt az A válogatottban. A válogatott Északi túráján pályára lépett Norvégia, Finnország, Dánia ellen és ezt követően a Népstadionban Skócia válogatottja ellen. Ezenkívül többször volt kispados. Hétszeres B-válogatott (1956–57). A B válogatottal 1957-ben részt vett a moszkvai Világifjúsági találkozón, ahol a torna döntőjébe jutottak Sikerei, díjai Magyar bajnokság 7.: 1955, 1961–62 Althaia Althaia (görög betűkkel Ἀλθαία, latinosan Althaea) a görög mitológia egyik alakja. Thesztiosz és Eurüthemisz leánya, testvérei és apai féltestvérei Léda, Hüpermnésztra, Iphiklész, Euippusz, Leukippé, Periérész, Kleoboia, Toxeusz és Pléxipposz. Thesztiosz az unokatestvéréhez, Oineusz kalüdóni királyhoz adta feleségül, akitől öt fia – Meleagrosz, Melanippé, Toxeusz, Thüreusz, Klümenosz – és két leánya – Déianeira, Gorgé – született. Déianeira apja személye kérdéses, Dionüszosz is szóba kerül. Meleagrosz, a sebezhetetlen hős kapcsán viszont Arésszel hozták hírbe. Talán Tüdeusz is az ő fia, de az is lehet, hogy ő már Oineusz második feleségének, Periboiának gyermeke. Althaia szerepe rövid és tragikus, de legalább három fő változatban ismert. Az egyik szerint fia, Meleagrosz a kalüdóni vadkanvadászaton kitörő összetűzésben megölte Althaia két bátyját, vagyis a saját nagybátyjait. Althaia erre az Erinnüszöktől kért büntetést fiának, amelynek hatására Apollón lenyilazta Meleagroszt. A másik változatban Meleagrosz születésekor éppen meglátogatták a Moirák, akik azt jósolták neki, hogy a fia addig él majd, amíg az éppen tűzbe vetett fahasáb el nem ég. Althaia ekkor kivette a tűzből és eloltotta fát, majd elrejtette. Bátyjai halála után azonban tűzre vetette azt. Mindkét változat azzal ér véget, hogy Althaia belehalt a bánatba. A legkevésbé mitikus harmadik szerint nem történt gyilkosság a vadászaton, de háború tört ki a kurészek és Kalüdón között a nézeteltérés miatt. Egy összecsapásban Meleagrosz megölte Althaia néhány testvérét, mire Althaia megátkozta Meleagroszt. Meleagrosz viszont sértettségében ezután semmit sem tett az ellenség ellenében. Végül már az egész város könyörgött neki, hogy szálljon szembe az ellenséggel. Erre Meleagrosz kirontott a várból, megölte a maradék Thesztiosz-fiakat, végül őt magát is legyűrték. Althaia ekkor felakasztotta magát. Valószínűleg több legendát dolgoztak egybe, ezért a változatok. Meleagrosz esete több szempontból hasonlít féltestvére, Tüdeusz legendájára, akinek rokongyilkosság miatt kellett menekülni Kalüdónból. Hamazaszp Babadzsanjan Hamazaszp Babadzsanjan (örmény nyelven: �������� ��������� ����������; oroszul: Амазасп Хачатурович Бабаджанян, Amazaszp Hacsaturovics Babadzsanjan; 1906. február 18. – 1977. november 1.) szovjet katonai vezető, harcolt a második világháborúban, tábornokként részt vett az magyarországi 1956-os forradalom leverésében. 1944-ben magkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. 1975-től harckocsizó főmarsall, mely rendfokozatot rajta kívül csupán egyetlen személy kapta meg a Szovjetunió története során. Élete Babadzsanjan elszegényedett örmény családban született az örmények lakta Csardahlo faluban (mai nevén Ç�nlibel) Jelizavetpol (mai nevén G�nc�) mellett, az Orosz Birodalomban, a mai Azerbajdzsán területén. Ugyanezen a településen született Ivan Hrisztoforovics Bagramjan, a Szovjetunió marsallja is. Babadzsanjan az alapfokú négyosztályos iskolát helyben végezte el, majd 1915-től Tifliszben egy örmény középiskolában tanult. Családja nem tudta finanszírozni további tanulmányait, ezért hazaköltözött és mezőgazdasági munkát vállalt. A moszkvai vezérkari akadémiát 1948-ban végezte el. 1958 és 1959 között a Kárpáti katonai körzet parancsnokának első helyettese. 1956 novemberében, a magyar forradalom és szabadságharc leverésére szervezett Forgószél hadműveletben Babadzsanjan vezette a 8. gépesített hadsereget. 1977. november 1-én hunyt el Moszkvában, sírja a Novogyevicsi temetőben található. Emlékezete A lengyelországi Gdynia város tanácsa még életében, 1972-ben díszpolgárrá választotta, de 2004-ben megfosztották a címtől.. Nuño Gómez Nuño Gómez település Spanyolországban, Toledo tartományban. Lakosainak száma 138 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Caudecoste Caudecoste település Franciaországban, Lot-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 1030 fő (2015). Caudecoste Saint-Jean-de-Thurac, Cuq, Dunes, Fals, Layrac, Saint-Nicolas-de-la-Balerme, Saint-Sixte és Sauveterre-Saint-Denis községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kis farok szabály A kis farok szabály egy informális stratégia, amit írók használnak a rágalmazásvádak elkerülésére. A New York Times cikke így írta le 1998-ban: A kis farok szabályra utaltak egy 2006-os vitában, amely Michael Crowley és Michael Crichton között zajlott. Crowley azt állította, hogy miután kedvezőtlen kritikát írt Crichton State of Fear című regényéről, Crichton rágalmazta őt azzal, hogy Next című regényében Mick Crowleynak nevezett el egy szereplőt. A regénybeli Mick Crowley gyermekeket molesztál, a könyvben washingtoni újságíróként említik, aki a Yale-re járt és kicsi a farka. Féja Géza Féja Géza (Féja Géza Sándor, Léva-Szentjánospuszta, 1900. december 19. – Budapest, 1978. augusztus 14.) író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár. Élete Édesapja Féja Kálmán, édesanyja Lokota Anna. Féja Géza tízévesen vesztette el édesapját, s még három kisebb testvére volt. Léván töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziumot is. 1919-ben érettségizett. 1920-tól a budapesti egyetem magyar–német szakos hallgatója, az Eötvös-kollégium tagja. 1922-ben jelent meg első verse a Nyugatban. 1923-ban Szabó Dezső vonzásába került, 1923-ban az Auróra, majd az Élet és Irodalom munkatársa. 1927-től az Esztergom-tábori Fiúnevelő Intézet igazgatóhelyettese volt, a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Esztergomtábor fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. Esztergomi tartózkodásának emlékére a Féja Géza Közösségi Ház őrzi a nevét a városban. Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal; egyik ösztönzője lett a falukutatók mozgalmának; teoretikusa a népi írókat tömörítő Válasz című folyóiratnak. 1929-33-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre belső köréhez tartozott, az Előörs, a Kohó (1931), a Szabadság, az Új Hang (1932–1933) munkatársa, szerkesztője volt. 1931-től egyik szervezője a Nemzeti Radikális Pártnak. 1933-37 között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa, a Kazinczy Kiadó lektora, 1934-44 között a Magyarország című lap belső munkatársa volt. Közéleti tevékenységet vállalt: részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában (Bibó Istvánnal együtt). 1937. március 15-én ő olvasta fel a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Front kiáltványát. 1937-ben jelent meg Viharsarok c. szociográfiája, ami után a magyar tájegység is kapta nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve. 1938. április 23-án Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb, unitárius vallású Supka Gizella Magdolnával, dr. Supka Géza és Gere Gizella lányával. 1945-1956 között Békéscsabán élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. A város és a megye szellemi életében tevékenyen részt vett. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az ókígyósi Mezőgazdasági Középiskola és a békéscsabai Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt. 1956. november 1-jén visszatért Budapestre, a Petőfi Párt (az újjászervezett Nemzeti Parasztpárt) Irányító Testületének tagjává választották. 1956-60 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban dolgozott mint tudományos főmunkatárs. 1960-ban innen ment nyugdíjba. 1966-ban József Attila-díjat kapott. Munkásságáról Békéscsaba város sem feledkezett meg. Halálának 10. évfordulóján (1988) teret neveztek el róla. Féja Géza portréja – mely Szalatnyay József alkotása – a Békés Megyei Tudásház és Könyvtárban található. Művei Mesélő falu. Eredeti magyar népmesék és mondák ; összegyűjt. Féja Géza; Magyar Könyvbarátok, Bp., 1934 ( Könyvbarátok kis könyve ) Élet és álom. Eredeti magyar népmesék ; vál. Féja Géza; Kazinczy, Tornalja-Tornala, 1934 Viharsarok. Az Alsó Tiszavidék földje és népe ; Athenaeum, Bp., 1937 ( Magyarország felfedezése ) Márciusi front ; Márciusi Front, Kecskemét, 1937 A régi magyarság. A magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig ; Tátra, Bratislava-Pozsony, 1937 ( Tátra-könyvek szlovenszkói írók munkái ) Kurucok ; Mefhosz, Bp., 1939 ( Magyarok könyvtára ) Dózsa György. Történelmi tanulmány ; MEFHOSZ, Bp., 1939 Móricz Zsigmond ; Athenaeum, Bp., 1939 Fiatal magyar líra ; szerk. Féja Géza; Kazinczy Kiadó, Tornalja, 194? Régi magyarság magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig ; 2. jav., bőv. kiad.; Magyar Élet, Bp., 1941 A felvilágosodástól a sötétedésig. A magyar irodalom története 1772-től 1867-ig ; Magyar Élet, Bp., 1942 Magyar irodalomszemlélet ; Magyar Élet, Bp., 1942 ( Magyar társadalomtudományi könyvtár ) Örök magyar március ; Stádium, Bp., 1942 ( Nemzeti könyvtár ) Nagy vállalkozások kora magyar irodalom története 1867-től napjainkig ; Magyar Élet, Bp., 1943 Bresztováczy és az ördög ; Magvető, Bp., 1957 Bölcsődal. Életregény ; Magvető, Bp., 1958 Kuruc idő. Történelmi regény a XVII. századból ; Szépirodalmi, Bp., 1962 Sarjadás. Sárközi élmények és utazások ; Szépirodalmi, Bp., 1963 Szabadcsapat. Életregény ; Szépirodalmi, Bp., 1965 Embert becsülő Őrség ; Vas Megyei Tanács, Szombathely, 1966 (Vasi kiskönyvtár) Tamási Áron alkotásai és vallomásai tükrében ; Szépirodalmi, Bp., 1967 ( Arcok és vallomások ) Csillagok vigyáznak ; Szépirodalmi, Bp., 1968 Lázadó alkonyat ; Szépirodalmi, Bp., 1970 Visegrádi esték. Regény ; Szépirodalmi, Bp., 1974 Kráterarc ; Szépirodalmi, Bp., 1975 Sűrű, kerek erdő ; Szépirodalmi, Bp., 1976 Törzsek, hajtások ; Szépirodalmi, Bp., 1978 Lapszélre ; szerk., szöveggond. Féja Endre; Szépirodalmi, Bp., 1982 Magyar haláltánc ; összeáll., sajtó alá rend. Féja Endre; Szépirodalmi, Bp., 1984 Arcképek régi irodalmunkból ; sajtó alá rend. Féja Endre, előszó Nemeskürty István; Szépirodalmi, Bp., 1986 Kossuth Lajos ; Szépirodalmi, Bp., 1987 Hazatérés. Novellák ; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1990 A léleklátó kutya. Kiadatlan novellák ; Tevan, Békéscsaba, 1994 Egy barátság története Féja Géza levelei ; közzéteszi Nagy Olga; Székelyudvarhely : Erdélyi Gondolat, 1998. Csabai nappalok és éjszakák. Napló- és levélrészletek ; vál., összeáll. Féja Endre; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2001 Régi magyarság. A magyar irodalom története a legrégibb időktől 1772-ig ; sajtó alá rend. Féja Endre; 4. jav., bőv. kiad.; Püski, Bp., 2001 Lelkek párbeszéde. Írók, művek, viták ; szerk. Féja Endre; Mundus, Bp., 2002 ( Mundus – új irodalom ) Bölcsődal. Életregény ; utószó Grendel Lajos; Felsőmagyarország, Miskolc, 2002 ( Felsőmagyarországi Minerva ) A léleklátó kutya. Kiadatlan novellák ; 2. jav., bőv. kiad.; Tevan, Békéscsaba, 2003 Féja Géza levelezése ; vál., összeáll. Féja Endre; Nap, Bp., 2003 Márciusi Front. Írások, dokumentumok és emlékezések ; sajtó alá rend. Féja Endre; Mundus, Bp., 2003 ( Mundus – új irodalom ) Egy barátság emléke. Erdei Ferenc és Féja Géza leveleiből ; sajtó alá rend. Féja Endre; Erdei Ferenc Társaság, Makó, 2004 ( Az Erdei Ferenc Társaság füzetei ) Móricz Zsigmond ; bev. Füzi László; Polis, Kolozsvár, 2005 ( Kettős tükörben ) A teljes emberség. Supka Magdolna levelei Féja Gézához ; vál., összeáll. Féja Endre; Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 2005 Szülőföldem, Felvidék ; Szépírás–Felsőmagyarország, Szolnok–Miskolc, 2007 Erdély emlékezete ; Éghajlat, Bp., 2011 Lélekben társak. Supka Magdolna és Féja Géza levelezése, 1937-1976 ; vál., összeáll., jegyz. Féja Endre; Nap, Bp., 2013 A régi Budapest ; Noran Libro, Bp., 2018 Atyámfiai ; Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2018 ( Délvidéki soroló ) Sulzemoos Sulzemoos település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1792 fő (1987. május 25.). U–194 Az U–194 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1940. november 4-én. A hajót 1943. január 8-án vették hadrendbe. Egy harci küldetése volt, hajót nem süllyesztett el. Pályafutása Az U–194 első és egyetlen járőrútjára 1943. június 12-én futott ki Kielből, Hermann Hesse kapitány irányításával. Június 24-én az Atlanti-óceánon, Izlandtól délnyugatra egy kanadai harci gép felfedezte, és torpedóval elsüllyesztette. A teljes legénység, 54 ember hősi halált halt. Őrjárat * A tengeralattjáró nem érte el úti célját, eltűnt Paunovac Paunovac falu Horvátországban Kapronca-Körös megyében. Közigazgatásilag Sokolovachoz tartozik. Fekvése Kaproncától 9 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re keletre a Bilogora-hegység nyugati részén fekszik. Története A falunak 1857-ben 59, 1910-ben 99 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kaproncai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 39 lakosa volt. Gnucleus A Gnucleus egy népszerű, nyílt forráskódú Gnutella kliens Microsoft Windows operációs rendszerhez. A programra a GPL licence érvényes. A program elsődleges célja a stabilitás és a biztonság. A klienst egyszerű használatra tervezték a funkcionalitás megőrzése mellett. A Gnucleus számos sajátságos fejlesztést tartalmaz, például a Ultrapeerst (a gyermekek számára rövidebb időtartamú keresés érdekében a Gnutella nem csoportosítja indexekbe a fájlokat), többforrású swarming letöltést, SHA1-es fájlhashelést, részbeni fájlmegosztást. Mostanában olyan újdonságok is helyet kaptak, mint a tigris-fa hash (tiger-tree hashing), proxy szerver támogatás, valamint a Gnutella2 hálózatának támogatása. A hálózatkezelés magja jelenleg szinkronban van a GnucDNA-vel, de a fő programtól elkülönítve. Ezt más programok is használják, úgy mint a Morpheus és a Nova. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után lejátszásra alkalmatlannak ítélt dalok listája Ez a lista azokat a dalokat tartalmazza, amelyeket az amerikai Clear Channel lejátszásra alkalmatlannak ítélt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után. A támadások utáni napokban több rádió- és televízióadó változtatta meg a műsorrendjét az eseményekre reagálva. Ez idő alatt terjedt el az a szóbeszéd, hogy a Clear Channel Communications és leányvállalatai létrehoztak egy listát, amely a vitatható szöveggel rendelkező dalokat tartalmazza, és az állomások nem kívánják lejátszani az ilyen dalokat. A listát a független Hits Daily Double hírlevél terjesztette. A lista 166 dalt tartalmaz, köztük a Rage Against the Machine összes művét, valamint több előadó által feldolgozott dalt (például a Knockin’ on Heaven’s Doort Bob Dylan és a Guns N’ Roses előadásában is). Érdekesség, hogy az Alien Ant Farm által feldolgozott Smooth Criminal szerepel a listán, miközben a Michael Jackson által énekelt eredeti lemaradt róla. A dalokat előadók szerint csoportosítva, betűrendben sorolják fel. A lista létjogosultságát és következetességét sokat kritizálták. Olyan dalok is felkerültek, amelyek csak címükben utaltak a halálra, vagy tévesen értelmezték a szövegüket. A The Beatles A Day in the Life című dala annak ellenére szerepel, hogy egy autóbalesetről szól. Ugyanakkor az I am the Walrus, amely egy keddi mészárlást említ meg, nem szerepel a listán (a terrortámadás is keddi napra esett). Alfred Matthew Yankovic Christmas Gound című dala egy karácsony napján elkövetett atombomba támadást emleget, ennek ellenére nincs rajta a listán. Többek között sokan a listára nem illőnek tartották a Queen Killer Queen, a Barenaked Ladies Falling for the First Time című dalát. 0–9 3 Doors Down – Duck and Run 311 – Down A AC/DC – Dirty Deeds Done Dirt Cheap , Hells Bells , Highway to Hell , Safe in New York City , Shoot to Thrill , Shot Down in Flames és T.N.T. Ad Libs – The Boy From New York City Alice in Chains – Down in a Hole , Rooster , Sea of Sorrow és Them Bones Alien Ant Farm – Smooth Criminal Animals – We Gotta Get Out of This Place Louis Armstrong – What a Wonderful World B The Bangles – Walk Like an Egyptian Barenaked Ladies – Falling for the First Time Fontella Bass – Rescue Me Beastie Boys – Sabotage és Sure Shot The Beatles – A Day in the Life , Lucy in the Sky with Diamonds , Ob-La-Di, Ob-La-Da és Ticket to Ride Pat Benatar – Hit Me With Your Best Shot és Love Is a Battlefield Black Sabbath – Sabbath Bloody Sabbath és War Pigs Blood, Sweat and Tears – And When I Die Blue Öyster Cult – Burnin’ For You Boston – Smokin’ David Bowie és Mick Jagger – Dancing in the Street Arthur Brown – Fire Jackson Browne – Doctor My Eyes Buddy Holly and the Crickets – That’ll Be the Day Bush – Speed Kills (a dal nevét a támadások után The People That We Love -ra változtatták) C Chi-Lites – Have You Seen Her Petula Clark – A Sign of the Times The Clash – Rock the Casbah Phil Collins – In the Air Tonight Sam Cooke – Wonderful World Creedence Clearwater Revival – Travelin’ Band The Cult – Fire Woman D Bobby Darin – Mack the Knife Dave Clark Five – Bits and Pieces Dave Matthews Band – Crash into Me Skeeter Davis – The End of the World Neil Diamond – America Dio – Holy Diver The Doors – The End The Drifters – On Broadway Drowning Pool – Bodies Bob Dylan – Knockin’ on Heaven’s Door E Everclear – Santa Monica F Shelley Fabares – Johnny Angel Filter – Hey Man, Nice Shot Foo Fighters – Learn to Fly Fuel – Bad Day G Peter Gabriel – When You’re Falling The Gap Band – You Dropped a Bomb on Me Godsmack – Bad Religion Green Day – Brain Stew Norman Greenbaum – Spirit in the Sky H Happenings – See You in September Jimi Hendrix – Hey Joe Herman's Hermits – Wonderful World The Hollies – He Ain’t Heavy, He’s My Brother J Jan and Dean – Dead Man’s Curve Billy Joel – Only the Good Die Young Elton John – Bennie and the Jets , Daniel és Rocket Man Johnny Maestro & The Brooklyn Bridge – Worst That Could Happen Judas Priest – Some Heads Are Gonna Roll K Kansas – Dust in the Wind Carole King – I Feel the Earth Move KoЯn – Falling Away from Me Lenny Kravitz – Fly Away L Led Zeppelin – Stairway to Heaven John Lennon – Imagine Jerry Lee Lewis – Great Balls of Fire Limp Bizkit – Break Stuff Local H – Bound for the Floor Los Bravos – Black Is Black Lynyrd Skynyrd – Tuesday's Gone M Martha and the Vandellas – Nowhere to Run , Dancing in the Street MC Hammer – Have You Seen Her Paul McCartney és a Wings – Live and Let Die Barry McGuire – Eve of Destruction Don McLean – American Pie Megadeth – Dread and the Fugitive Mind és Sweating Bullets John Mellencamp – Crumbling Down és I’m on Fire Metallica – Enter Sandman , Fade to Black , Harvester of Sorrow és Seek & Destroy Steve Miller – Jet Airliner Mitch Ryder – Devil With a Blue Dress On Alanis Morissette – Ironic Mudvayne – Death Blooms N Ricky Nelson – Travelin’ Man Nena – 99 Luftballons Nine Inch Nails – Head Like a Hole O Oingo Boingo – Dead Man's Party Ozzy Osbourne – Suicide Solution P Paper Lace – The Night Chicago Died John Parr – St. Elmo’s Fire Peter and Gordon – I Go to Pieces és A World Without Love Peter, Paul and Mary – Blowin’ in the Wind és Leavin’ on a Jet Plane Tom Petty – Free Fallin’ Pink Floyd – Mother és Run Like Hell P.O.D. – Boom Elvis Presley – (You’re The) Devil in Disguise The Pretenders – My City Was Gone Q Queen – Another One Bites the Dust és Killer Queen R Rage Against the Machine – összes dal Red Hot Chili Peppers – Aeroplane és Under the Bridge R.E.M. – It’s the End of the World as We Know It (And I Feel Fine) The Rolling Stones – Ruby Tuesday S Saliva – Click Click Boom Santana – Evil Ways Savage Garden – Crash And Burn Simon and Garfunkel – Bridge over Troubled Water Frank Sinatra – New York, New York Slipknot – Left Behind és Wait and Bleed The Smashing Pumpkins – Bullet With Butterfly Wings Soundgarden – Black Hole Sun , Blow Up The Outside World és Fell on Black Days Bruce Springsteen – I’m Goin’ Down és I’m on Fire Edwin Starr/ Bruce Springsteen – War Steam – Na Na Hey Hey Kiss Him Goodbye Cat Stevens – Morning Has Broken és Peace Train Stone Temple Pilots – Big Bang Baby és Dead and Bloated Sugar Ray – Fly The Surfaris – Wipeout System of a Down – Chop Suey! T Talking Heads – Burning Down the House James Taylor – Fire And Rain Temple of the Dog – Say Hello 2 Heaven Third Eye Blind – Jumper Three Degrees – When Will I See You Again Tool – Intolerance The Trammps – Disco Inferno U U2 – Sunday Bloody Sunday V Van Halen – Jump és Dancing in the Street W J. Frank Wilson – Last Kiss Y The Youngbloods – Get Together Z Zager and Evans – In the Year 2525 The Zombies – She’s Not There Forrás Clear Channel Memorandum archivedate= 14 August 2008 Lancasteri Filippa dán királyné Lancasteri Filippa (Peterborough kastély, 1394. június 4. – Vadstena, 1430. január 7.) angol királyi hercegnő, házassága révén dán, norvég és svéd királyné. Élete Édesapja IV. Henrik angol király, John of Gaunt angol herceg és Blanka lancasteri hercegnő fia. Édesanyja Mary de Bohun angol nemesasszony, Humphrey de Bohunnak, Hereford 7. earljének és Joan Fitzalannek a leánya. Filippa volt szülei legkisebb gyermeke, egyben második leánya. Filippa édesanyja belehalt leánya megszülésébe 1394 június 4-én. Később édesapja feleségül vette Navarrai Johannát, ő azonban már nem szült gyermekeket férje számára. Filippa 1406. október 26-án feleségül ment XIII. Erik királyhoz, a Kalmari unió örököséhez. Egyik udvarhölgye Katarina Knutsdotter, Svédországi Szent Brigitta unokája volt. Férjével kötött házasságuk hosszú ideig gyermektelen maradt, végül 1429. decemberének végén egy halva született fiút hozott a világra, majd nem sokkal később maga is meghalt. Filippát a vadstenai apátságban temették el. La Chaux (Orne) La Chaux település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 51 fő (2015). La Chaux Saint-Georges-d’Annebecq, Beauvain, Joué-du-Bois, Magny-le-Désert, La Motte-Fouquet és Rânes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Comarnic Comarnic város Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Ghioșești, Podu Lung, Poiana valamint Posada. Fekvése A Déli-Kárpátok lejtőin, a Prahova folyó bal bartján fekszik, 52 km-re Ploiești városától északnyugati irányban. Történelem A település első írásos említése az 1510-es évekből való. Pansarvärnskanonvagn m/43 A Pansarvärnskanonvagn m/43 (rövidítve Pvkv m/43, magyarul 1943-as mintájú páncélvadász) egy svéd gyártmányú harcjármű volt, melyet az Strv m/42 harckocsi alvázára építettek. 1942-ben 87 darab Pvkv m/43-as páncélvadászt rendeltek a Landsverk AB-től. A jármű alapjául az Strv m/42 harckocsi szolgált, melyre egy 75 mm-es m/43 -es L/50,5 csőhosszúságú páncéltörő löveget építettek. Az új fegyverzettől a jármű súlya megnőtt, így meg kellett erősíteniük a lánctalpszerkezetet. Mivel a löveget az alvázra és nem toronyba építették, így oldalirányzási lehetősége igen korlátozott volt. A járműben 56 darab lövedéket tarthattak. A löveg páncélátütő képessége igen jónak bizonyult, tesztelései során Franciaországtól kapott zsákmányolt német Királytigris ellen is kipróbálták a fegyvert. A járműre közelharchoz 8 mm-es m/39 típusú géppuskát is építettek. A páncélvadász kezelőszemélyzete négy főből állt, akiket a vékony páncélzat csak a kézifegyverek tüze és a tüzérségi lövedékek repeszei ellen védett, ráadásul csak a küzdőtér eleje és oldalai voltak páncélozva, hátulja és teteje nyitot volt. A páncélvadászok szállítása 1944 őszén kezdődött, de a sebességváltók szállításával problémák voltak, így a hadosztályok csak 1946-1947 között kapták meg járműveiket. Az 1940-es évek végén a járműveken módosításokat vezettek be, melyek között volt a küzdőtér tetejének páncéllal borítása. Az 1960-as évek elején újból módosították a járműveket, többek között új motor beépítésével. Forrás Svéd páncélosok - Hozzáférés ideje: 2013. 03. 27. Jánosa Lajos Jánosa Lajos (Budapest, 1931. március 11. –) díszlettervező, festőművész, egyetemi tanár. Életpályája 1951–1956 között az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Varga Mátyás oktatta. 1956–1957 között a Nemzeti Színházban tanult, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola oktatója volt. 1957–1968 között a Madách Színház díszlettervezője volt. 1958–1965 között az Iparművészeti Főiskola díszlet-, jelmez szakvezető tanára volt. 1968–1996 között a Magyar Televízió tervezője és csoportvezetője volt. 1996 óta önálló tervező. Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 121. Filmjei Nem vagyunk angyalok (1967) VII. Olivér (1969) A vendég (1971) Zenés TV színház (1972-1974) Trójai nők (1973) Római karnevál (1974) A medikus (1974) Bánk bán (1974) Tudós nők (1975) Csontváry (1975) Szabin nők elrablása (1975) Tiszta őrültek háza (1980) A messziről jött ember (1981) Az elítélt (1982) Kegyenc (1983) Buborékok (1983) Kvášňovice Kvášňovice település Csehországban, a Klatovy-i járásban. Kvášňovice Velký Bor, Oselce, Nekvasovy, Kovčín, Olšany és Chanovice településekkel határos. Lakosainak száma 123 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Akai VS–37 Az Akai cég VS-37 típusú VHS rendszerű videomagnetofonja, gyártották 1987 és 1990 között. A japán Akai cég az 1980-as években élen járt a videomagnók gyártásában. Mind esztétikailag, mind a műszaki színvonalat tekintve igyekeztek a legkiemelkedőbb szolgáltatásokat nyújtani. A VS-37 típusú videomagnónál is megfigyelhetőek eme feltételek. Ugyanakkor sajnálatos módon típushibájuk volt a fejmotor meghibásodása. Leírás Az Akai cég a VS-37 és VS-38-as típusoknál alkalmazta először az ún. quick-start funkciót, tehát a kazetta behelyezése után azonnal megindult a szalagbefűzés, ebből következően pedig itt alkalmazhatták először az ún. valós idő kijelzését is, ami az óra-perc-másodpercben eltelt időt mutatta, nem pedig a felcsévélő orsó megtett fordulatszámát, mint a korábbi videómagnóknál. Szintén az Akai típusoknál volt jellemző az átlászó kazettafészek-ajtó, a leereszkedő síktükör, és a kazetta behelyezése után felgyulladó lámpa, ami a VS–37-nél is megfigyelhető. Mindez arra szolgált, hogy a kazettafészek ajtaján betekintve látható legyen az ellátó orsón hátralévő szalag mennyisége, ezáltál megbecsülhető legyen, hogy elegendő-e még a szalag a kívánt felvétel készítéséhez, anélkül hogy a kazettát kiemelnénk. Ugyancsak az Akai vezette be 1983-ban az OSD-funkciót is (On-Screen Display), mely szolgáltatás ebben a készülékben is mgetalálható. Magyarországon 1987 és 1991 között volt kapható kereskedelmi forgalomban, eleinte 49 900 Ft-os áron. Szolgáltatásai 62 programhely Quick-start funkció (kazetta behelyezése utáni azonnali szalagbefűzés) Index-jel keresés Intro-scan SP és LP felvételi üzemmód Kétszeres sebességű lejátszás Egy hónapra előre történő felvételi programozhatóság Infravörös távszabályzás Gyermekzár Tulajdonságok DX 4 fej RCA hang és kép ki- és bemenet PAL, SECAM és MESECAM rendszerű felvételek készítése/lejátszása Női 1000 méteres gyorskorcsolya az 1998. évi téli olimpiai játékokon Az 1998. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya női 1000 méteres versenyszámát február 19-én rendezték. Az aranyérmet a holland Marianne Timmer nyerte meg. A Magyarországot képviselő Egyed Krisztina a 23. helyen végzett. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új olimpiai rekord született: Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: OR : olimpiai rekord Foltos ujjaskosbor A foltos ujjaskosbor (Dactylorhiza maculata) a kosborfélék családjába tartozó, Európában és a környékén elterjedt védett növényfaj. Elnevezése Magyar neve megfelel tudományos elnevezésének. A daktülorhiza ujjas gyökerűt jelent görögül, a latin maculata jelentése pedig foltos. Eredetileg Linné nevezte el Orchis maculatá-nak 1753-ban; ma elfogadott nevét Soó Rezső adta 1962-ben. Megjelenése A foltos ujjaskosbor 15–45 cm magas, lágyszárú, évelő növény. A föld alatt két lapos, a végükön kézujjakra emlékeztető módon szétváló gumója található. Az egyik gumó az aktuális szár és levelek táplálását szolgálja, míg a másik a következő évi föld feletti rész növesztéséhez gyűjti a tápanyagokat. A levelek tompa vagy kihegyezett végűek, ép szélűek, megnyúlt lándzsásak; hosszuk 4–12 cm, szélességük 1–3 cm. Felső oldalán sötétbarna-feketés vagy vörösbarna, szabálytalan-ellipszis formájú foltok tarkítják, erről kapta a nevét a növény. Ritkán előfordul folt nélküli példány is. Május júniusban virágzik. A virágzat szára egyenesen felálló, hengeres, sima, nem ágazik el. A virágzat 5–15 cm hosszú, tömött, hengeres buga. A kétivarú virágok változatos színűek lehetnek, a fehértől a rózsaszínen át a liláig terjedhet színezetük. A mézajak feltűnő, kiszélesedő, háromkaréjú: a középső karéj kisebb vagy legalábbis olyan méretű, mint a két szélső. Rajta sötétebb vonalakból álló rajzolat látható. A virágnak van sarkantyúja, ami lefelé áll. A beporzást méhek, poszméhek végzik. Termése toktermés. Hasonló faj az erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii). A Kőszegi-hegységben megfigyelték a széleslevelű ujjaskosborral (Dactylorhiza majalis) alkotott hibridjét (Dactylorhiza x braunii). Elterjedése és termőhelye Széles elterjedésű faj. Elsősorban Európában él Izlandtól és Portugáliától egészen Nyugat-Szibériáig, de megtalálható Észak-Afrikában is. Magyarországon az Északi-középhegységben, a Zempléni-hegységben és a Nyugat-Dunántúlon a Kőszegi-hegységben fordul elő. Magyarországon védett, eszmei értéke 10 000 Ft. Lápréteken, kaszálókon, üde lomb-és fenyőerdőkben fordul elő 2200 méteres magasságig. Általában fénykedvelő, de az erdők aljnövényzetében, patakpartokon is megtalálható. A talaj mésztartalmára nem érzékeny. Alfajai Dactylorhiza maculata subsp. maculata (L.) Soó - szinte teljes elterjedési területén Dactylorhiza maculata subsp. battandieri (Raynaud) H.Baumann & Künkele (1988) - Algéria Dactylorhiza maculata subsp. caramulensis Verm. (1970) - Franciaország, Spanyolország, Portugália Dactylorhiza maculata subsp. elodes (Griseb.) Soó (1962) - Európa nagy része Portugáliától és Izlandtól Oroszország európai részéig Dactylorhiza maculata subsp. ericetorum (E.F.Linton) P.F.Hunt & Summerh. (1965) - Brit-szigetek, Svédország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium, Spanyolország Dactylorhiza maculata subsp. islandica (Á.Löve & D.Löve) Soó (1962) - Izland Dactylorhiza maculata subsp. podesta (Landwehr) Kreutz in C.A.J.Kreutz & H.Dekker (2000) - Hollandia Dactylorhiza maculata subsp. savogiensis (D.Tyteca & Gathoye) Kreutz (2004) - Franciaország, Spanyolország, Olaszország Dactylorhiza maculata subsp. schurii (Klinge) Soó (1967) - Románia, Ukrajna Dactylorhiza maculata subsp. transsilvanica (Schur) Soó (1962) - Magyarország, Bulgária, Románia, Szerbia, Ukrajna, Cseohország Sisu K–44 A Sisu K–44 háromtengelyes, 4×4+2 hajtásképletű tehergépkocsi, melyet a finn Suomen Autoteollisuus (SAT) nehézgépjárműgyártó cég gyártott 1959-től 1965-ig. A járművet leggyakrabban faszállításra és földmunkákra alkalmazták. A K–44 kiváló kapaszkodóképességéről volt ismert. A megengedett legnagyobb terhelhetősége 7800 és 11 750 kg között volt, pótkocsival ezt 20 000 kg-ig lehetett növelni. A Leyland dízelmotorokkal ellátott K–44 teljesítménye 85,8–156,7 kW között mozgott. A K–44-t a K–145-ös modell követte. Tervezés Az 1960-as években Finnországban az egytengelyes nyergesvontatókat használták általánosan elterjedten farönkök szállítására. A meglévő 4×4-es hajtásképletű Sisu K−40 tehergépkocsik maximális tengelyterhelését gyakran túllépték a fakitermelés munkák során. A probléma megoldására egy további, nem hajtott harmadik tengelyt építette be, így a hátsó futómű ikertengelyes kialakítású lett. Az új modell, az 1959-bevezetett Sisu K−44 volt, választható motorokkal mind a középes (Kontio), mind a nehéz teherbírású (Jyry) változatok számára. A K−44 első tengelye és az osztóműve a korábbi K−40-ből, míg az ikertengely első, hajtott tengelye a K−34-ből származott. Ezt a futómű megoldást, az ún. 4×4+2, hajtásképletet csak ritkán alkalmazták Finnországon kívül. A Vanajan Autotehdas, a SAT fő belföldi versenytársa azonban már egy évvel korábban elkészített egy hasonló hajtáskonfigurációjú járművet. Jellemzők A Sisu K–44 a kifejezetten nehéz terepen való használatra tervezték. A jármű változatos terepen is jó tapadóképességgel rendelkezett. Meredek lejtőn a tapadást segítette a hátsó ikertengelyes futóművön alkalmazott speciális megoldás, hogy a hátsó nem hajtott tengelyt fel lehetett emelni, így a hajtott tengelyre eső nagyobb terhelés nagyobb tapadást biztosított. μ=0,65-ös súrlódási együtthatón mellett 86%-os lejtővel is megbirkózott. Egy hasonló 6×4-es hajtásképletű modell 55%, egy 6×2-modell csak 29%-os lejtőmászó képességgel rendelkezett. A K−44 27%-kal volt drágább, mint az azonos kapacitású, de nem hajtott mellső tengellyel rendelkező 6×2-es Sisu K−34. A korai Kontio-Sisu K−44SU-ban a Leyland O.375 motort használták, amely az O.350 továbbfejlesztett változata volt. Utóbbi már jó hírnevet szerzett magának a Sisu járműveiben építve az 1950-es évek elején. Az O.375 jellemzői tovább növelték a Leyland motorgyártói tevékenységének elismertségét. Az 1962-ben bevezetett O.400-as motorral azonban már kevésbé voltak elégedettek az üzemeltetők. Jellemző hibája volt a vékony hengerperselyeken jelentkező repedések, és a persely elválása a blokktól. Habár ezt a hibát később kiküszöbölték, az O.400-as motorok miatt mind a Sisu, mind a Leyland hírneve csorbult. Az erős és megbízható Leyland O.680 motor alkalmazása a nehéz Jyry K–44 modellben a Sisu számára piacvezető pozíciót biztosított a finn nehéz közúti szállítmányozásban. 1963-ban a Jyry modellbe épített új O.680 Power Plus motorok miatt újabb problémák keletkeztek. Az első Power Plus motorokat a Sisunál alkalmazták, de a motorok a prototípusokra jellemző gyerkmekbetegségekkel rendelkeztek. Alkalmazása Habár a K−44-est eredetileg farönk szállító félpótkocsik vontatására tervezték, de a jó terhelhetősége miatt hamar elkezdték használni a hagyományos félpótkocsik vontatására is. Néhány leszerelhető platóval ellátott Jyry változatot szállítottak a finn hadsereg részére is. Műszaki adatok Motor A K-44 öt különböző motorral volt kapható, amelyek a Leyland Motors gyártott. A korábbi közepes teherbírású Kontio osztályú K–44SU-t 85,8 kW-os Leyland O.375 motor hajtotta. Ezt váltotta fel 1962-ben, ami után a K-44 Kontio szállították egy erősebb 100,7 kW Leyland O.400 motorral, amely már 18%-kal nagyobb teljesítmény és 15%-kal nagyobb nyomaték, de a hengerűrtartalomja csak 6%-kal nagyobb. A nehézsúlyú Jyry-osztályban a K-44ST ellátva Leyland 109,7 kW O.600 motorral van, míg a K-44SP jött a 123,1-kW Leyland O.680-val. A később Jyry-modellek álltak rendelkezésre a 156,7 kW-os Leyland O.680 Power Plus motorral. Minden hajtómű hathengeres közvetlen befecskendezésű soros dízelmotorok a száraz hengerperselyekkel. A könnyűfémes dugattyúk három nyomásgyűrűvel és két olajgyűrűvel. A főtengely hordozzák hét főcsapágyakkal. A befecskendező szivattyú és a 24-voltos elektromos rendszert CAV-szállította. A hajtóműhajtott kompresszor alapfelszereltség van. Erőátvitel Tengelykapcsoló és sebességváltók A 412 mm átmérűjú száraz, egytárcsás tengelykapcsolót gumielemekből álló torziós csillapítással látták el. A korai Kontio modellek ötfokozatú fősebességváltóval, a nehéz Jyry járművek hatfokozatú váltóval voltak felszerelve, utóbbinál a hatodik fokozat gyorsító áttételt biztosít. A sebességváltó nem szinkronizált, a fogaskerék fogainak élletörése azonban segítette a könnyebb kapcsolást. A segédhajtómű további funkciókat biztosító berendezésekhez biztosított mechanikai kihajtást, mint például a járműhöz opcionálisan kínált platóemelő mechanizmus. A hajtómű a középsúlyú Kontio modellt megváltozott 1962-ben, amikor a 85,8-kW-os Leyland O.375 motort helyére a 100,7-kW-os O.400 erőforrás jött. Annak ellenére erősebb, az új motor elérte a maximális teljesítménye sokkal magasabb fordulatszámon, és a maximális nyomaték 1600 1/min-el volt, az előző 1100 1/min helyett. Az új motor nagyon különböző nyomatékgörbével és azért az új áttételi arányok szükséglett; a Kontio megkapott a hatsebességes váltót, amelyben az alsó sebességek nagyobb áttételi szám, mint a korábban használt ötsebességes váltóban. Az áttételi szám a legnagyobb sebességel megközelítőleg azonos a régi ötsebességes és az új hatsebességes váltóval. Az osztómű, amelyben a nyomatékelosztó, a fő sebességváltó és a tandem tengely között található. Ez megosztja a nyomatékot a fősebességváltóról az első tengelye és a hajtott hátsó tengelye között. Az osztómű tartalmaz egy kétlépcsős reduktorot és a hosszanti differenciálat. Két változata osztómű kapható volt, mely kissé eltérő alacsony áttételiszámmal. Az "AVV" egy lassú aránya 2.48:1 magában foglalja, míg az "AVD" áttételi számmal 2.47:1 van. Amikor a feltérképezési felszerelés használata, az első tengelyre van kapcsolva. Az "AVD" egy bolygókerekes hajtóművel, amely osztja a nyomatékot az arányal 23:77 az első tengely és a hajtott hátsó tengely között. Tandemtengely A tandem legelső tengelye hajtott. Ha teljes terhelése, a hajtott tengelyen mintegy 62%-át a tandem tengely tömege. A hátsó, nem-hajtott tengely kapcsolódik a hajtott tengelybe egy egyszerű mechanizmus, amelyben a 3,5 hüvelyk széles és 1 500 mm hosszú laprugók és a billenő karját. Amikor a nyomaték átvitele a hátsó tengely nagyobb lesz, a mechanizmus automatikusan eltolja a terhelést el a nem hajtott tengelyről a hajtott tengelyre, és javul a tapadást amikor a legnagyobb szükség van. Több terhelés lehet átutalni a hajtott tengelyre manuálisan egy elektrohidraulikus rendszerrel. Az üzemanyagfogyasztás és a gumi kopását csökkentésére, a nem-hajtott hátsó tengelyet lehet emelni teljesen a földről míg terheletlen vezetés. Csak a két tengelyel vezetés csökkenti is a K-44 fordulási sugárat. A kerékmérete 7,5-20", és minden kerék tartja a helyén tíz anyával. Mindkét tengely a tandemban ellátva vannak. A duplakerekek hagyományos, eltekintve a K-44ST, amelyben a nem-hajtott leghátsó tengely csak egyszeri kerekekkel felszerelt. A tandem normális tengelytávja 1 150 mm; az alternatív 1 200 mm-es és 1 270 mm-es tengelytávak is megjelenik a gyártó adatlapjain. A korai K-44-sek tandem hajtott tengelyek azonos a közép-súly Kontio- és a nehéz Jyry-változatokban. A tengely, SAT-tervezte típus ATK, alapozza a gyártó elején 1950-es években bemutatták típus ATD-tengelyt, ami a korábbi Sisu-modellekben használták. Az ATK bizonyult tartós a Kontio-modellekben, de a Jyry nagyobb hatalma már túl sok volt érte, és ez okból SAT kifejlesztett a korai 1960-as években erőteljesebb hajtott tengelyt, típus BTK-t, a nehezebb változatoknak. A tengelyház a kialakult acélból készült hegesztett konstrukció. A műnél a hipoidfogaskerekekkel. Első tengely A K-44-ben a kettős áttételű hajtott mellsőtengely van a reteszelhető differenciállal. A kormánycsuklók kúpgörgős csapágyakkal támogatja, és a féltengelyek homokinetikus ízületekkel. A kerékagy a bolygókerekes hajtóművel, amely lehetővé teszi a magasabb hasmagasságot, mert így a differenciál lehetett volna kisebb megmérni. Az első felfüggesztés a 3,5 hüvelyk széles és 1 500 mm hosszú laprugókkal és teleszkópos lengéscsillapítókkal. A kerék mérete 8,0-20", és mindenkettő kerék a tíz anyával helyén tartja. Fékek A korábbi modellek fel van szerelve hidraulikusan működtetett és pneumatikus segített dobfékekkel. A későbbi K-44-k az S-kulcsos fékekkel, melyek az SAT saját tervezés vannak. SAT hirdetett, hogy a fékek voltak különösen robusztus és stabil miatt az öntött acél cipőjet és a vastag rögzítés csapoka. A kézifék mechanikusan működik ellen fékdob, amely fel van szerelve közvetlenül az átvitelre. A kéziműködtetésű pneumatikus pótkocsi fékrendszer és a kipufogógáz fék választható kiegészítő voltak. Vezetőfülke és egyéb berendezések A szabványos vezetőfülkében a vezető és két utas számára volt ülés. Mint lehetőség, rendelkezésre állt a kiterjesztett fülke egy ággyal. A fülke felületei kárpitozott és szigetelt. A fűtési rendszer magában levegő fúvókák, különösen a szélvédő páramentesítésére. A műszerfal tartalmaz egy sebességmérő a kilométerszámlálóval, valamint egy árammérő, és mérők a víz hőmérsékletére, olajnyomásra, üzemanyag szintre és a légnyomás külön mind a fékezéskörökre. Van is egy külön riasztó fény, ami indít, hogy túl alacsony a légnyomás, vagy túl hosszú a fékműködtető löketje. A légfékek működnek a motorhajtott kompresszorral, ami szintén adagol a hidraulikus fékkör szervót. A kompresszor rendszer tartalmaz továbbá egy szűrőt, egy 40 literes nyomását tartályt a vízelvezető szeleppel, fagyásgátló rendszeret, valamint egy szelepet és egy tömlőt a gumi felfújásához. A fordulatszámmérő és a tachográf opcionálisan voltak. A hidraulikus szervokormányrendszer opcionálisan kapható volt a féreg típusú kormányműre. A 12-voltos elektromosrendszer tartalmaz két 135-Ah akkumulátor. A kéziműködtetésű megszakító benne van a fülkében. a 120-literes üzemanyagtartály a fülke alatt helyezkedik, a jármű bal oldalon. A 200-literes tartály opcionálisan rendelkezésre állt. Szintén opcionálisan egy első csörlő a 8-10 tonna kapacitással, ami működik a reduktorból egy többcsuklós tengely és egy csigakerék át. A csörlő iránya megfordítható a reduktorból. Méretek és tömegek Az össztömegék az alábbi táblázatban a kortárs finn jogszabályok megfelelnek, és nem feltétlenül ugyanazok vannak, mint a gyártó saját szerkezeti értékeket. Az össztömegék nőtt még mindig 1967-ben, amikor a K−44 termelése már befejeztett. Bizonyos kijelölt célból, például a közúti építkezéseken, a maximális 21 500-kg össztömege lehet megengedett a nehéz Jyry K−44-nek a különléges engedéllyel. Az összetömege Sisu K−44SP egy kéttengelyes Sisu FA−22 vagy FA−32 pótkocsival adták 30 000 kg 1962-ben. A maximális hasznos teher volt majd akár 20 000 kg. Akalyptoischiidae Az Akalyptoischiidae a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. Krasznij Kljucs Krasznij Kljucs (orosz betűkkel: Красный Ключ, baskír nyelven: Красный Ключ) falu Oroszországban, a Baskír Köztársaságban, a Miskinói járásban. Népesség 2002-ben 6 lakosa volt, melynek 83%-a mari. 2010-ben 3 lakosa volt. Forrás Всероссийская перепись населения 2002 года. Национальный состав населения по регионам России. Демоскоп Weekly. Baskírföld nemzetiségi összetételéről: Янгузин Р.З. Этнический состав населения Башкортостана (по итогам Всероссийской переписи населения 2002 г.) - Уфа: Китап, 2007, 124 стр, ISBN 978-5-295-04114-3 A 2010-es népszámlálás eredményei: Итоги Всероссийской переписи населения 2010 года по Республике Башкортостан 2014. augusztus 20., http://bashstat.gks.ru/wps/wcm/connect/rosstat_ts/bashstat/resources/2f055a804e303140ba45fe3bf8d20d64/Численность+населения+по+населенным+пунктам+Республики+Башкортостан.pdf, 2014. augusztus 20., http://www.webcitation.org/6Rxi3K6iw Műszaki Szemle A Műszaki Szemle az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) magyar nyelvű szakfolyóirata, amely 1998 óta jelenik meg évente négy számban. 2004–2011 között a négy szám egyike tudománytörténeti különszám Historia Scientiarum alcímmel, külön számozással. Az első ilyen szám pontos adatai: Műszaki Szemle 27 (Historia Scientiarum 1), 2004. A folyóirat honlapján minden szám megtalálható, és letölthető. Főszerkesztők Köllő Gábor (1998–) Forrás A Műszaki Szemle honlapja Herbert Kupferberg Herbert Kupferberg (New York, 1918. január 20. – New York, 2001. február 22.) amerikai zenekritikus, a Parade Magazin főszerkesztője. Pályája Kupferberg mesterdiplomát angolból és újságírásból a Columbia Egyetemen szerzett. Több mint húsz évig volt szerkesztő és kritikus a New York Herald Tribune lapnál. 1966-ban csatlakozott a Parade-hoz. Írt a The Atlantic , illetve a National Observer folyóiratokba is. Írásai Megjelent több könyve, beleértve Those Fabulous Philadelphians: The Life and Times of a Great Orchestra (Azok a mesés philadelphiaiak: Egy nagyszerű zenekar élete és kora, 1970), és Amadeus: A Mozart Mosaic (Amadeus: Mozart Mozaik, 1986). Más könyvei: The Mendelssohns: Three Generations of Genius (A Mendelssohnok: A génius három generációja), 1972 Felix Mendelssohn: His Life, His Family, His Music (Felix Mendelssohn: Élete, családja, zenéje), 1972 A Rainbow of Sound: The Instruments of the Orchestra and Their Music, with Morris Warman's photographs (Hangszivárvány: A zenekar hangszerei és zenéjük , Morris Warman fényképeivel), 1973 Tanglewood, 1976 Opera, 1979 Basically Bach: A 300th Birthday Celebration (Alapvető Bach: Születése 300. évfordulója ünnepe), 1985 Book of Classical Music Lists (Klasszikus zenei listák könyve), 1988 Halála 2001. február 22-én, 83 évesen halt meg, New Yorkban. Felesége, Barbara; két fia, Seth és Joel; egy lánya, Natalie; és négy unokája gyászolta. Andreas Ottl Andreas Ottl (München, 1985. március 1. –) visszavonult német labdarúgó-középpályás. Karrier Az SV Nord Lerchenau színeiben kezdett el focizni. 1996 óta tartozik a Bayern München keretei közé. 2001-ben U-17 német bajnok, majd 2002-ben és 2004-ben U-19-es bajnok. 2004-ben tagja volt a Bayern München II-nek, akik a bajnokságot megnyerték. A 2005-06-os szezon óta az elsőcsapat tagja. Ebben az évben bajnokságot és német kupát ünnepelhetett csapatával. Érdekesség, hogy a 33. fordulóban a Kaiserslautern otthonában éppen az ő góljával vált biztossá a Bayern München bajnoki címe. Felix Magath edzőnél a 2006-07-es szezonban rendszeresen a kezdőcsapatban szerepelhetett. Ottmar Hitzfeld érkeztével egyre kevesebb lehetőség jutott számára. A 2007-08-as szezonban Ze Roberto személyében Mark van Bommel mellett újabb vetélytársat kapott. Ennek ellenére rendszeresen játszik. 29 bajnoki forduló után 2 gólnál jár. Az elsőt a második fordulóban a végjátékban beállva lőtte a SV Werder Bremen otthonában (a mérkőzést 4-0-ra nyerte a Bayern). A Németországban hagyományos szavazáson a forduló találatának választották e gólját. A másodikat a 28. fordulóban a Borussia Dortmund elleni hazai mérkőzésen az 5-0-s végeredményt beállítva szerezte. Szerződése 2011. június 30-ig szól a német rekordbajnoknál. Jelenleg a 16-os számban játszik. 2011. május 21-én 3 éves szerződést írt alá a Hertha BSC csapatával. Felnőtt német válogatott még nem volt. Tagja volt viszont a 2005-ös U-20-as világbajnokság német csapatának. 9 alkalommal szerepelt az U-20-as, míg négyszer az U-21-es német nemzeti tizenegyben. Sikerei, díjai Bayern München : Bundesliga bajnok (2): 2005-2006 , 2007-2008 Német kupa győztes (2): 2006 , 2008 Német ligakupa győztes (1): 2007 Német szuperkupa győztes (1): 2010 Keresztes Ildikó Keresztes Ildikó (Marosvásárhely, 1964. augusztus 8. –) magyar énekesnő, színésznő, előadóművész. Munkássága Énekesnői pályafutása 1999-ben debütált mint szólóénekesnő első nagylemezével, mely a Nem tudod elvenni a kedvem címet viselte. A címadó dal Sass Jordan angol-kanadai énekesnő, dalszerző Make You a Believer c. dal magyar átirata, míg a többi dal többségének szerzője Szekeres Tamás és Novák Péter. Még ugyanebben az évben megkapta második eMeRTon-díját, mint az év legjobb énekesnője. 2000-ben két duettet énekelt Balázs Fecóval (A csönd éve; Új név a régi ház falán), melyeket Fecó A csönd évei c. lemezére rögzítettek. 2001-ben megjelent második nagylemeze, a Nekem más kell. Az album popos hangvételű lett az első lemezzel szemben, de mégis 2002-ben "Az év hazai rockalbuma" kategóriában jelölték Arany-Zsiráf (ma: Fonogram) díjra, köszönhetően a címadó szerzeménynek, ami egy rockos hangvételű dal. A dalokat Szűcs Norbert szerezte, a szövegeket Adamis Anna írta. Még az album megjelenésének évében Keresztes Ildikó Artisjus-díjat kapott, musical kategóriában. 2005-ben felénekelte a Csak szex és más semmi c. film betétdalát, a Boldogság, gyere haza c. szerzeményt, amiért 2006-ban VOXCar-díjat kapott. 2007-ben újabb filmdalt énekelt fel, a Lora c. drámafilm betétdalát, a Legyen most más c. Hrutka Róbert szerzeményt, majd pedig 2009-ben az Utolsó jelentés Annáról c. film főcímzenéjét is ő énekelte, Hazátlan ember címmel. Legelőször 2007 nyarán énekelt a Csináljuk a fesztivált! c. műsorban, melynek 2008 őszétől 2010 tavaszáig állandó fellépője volt. 2008. szeptember 19-én jelent meg harmadik nagylemeze, a Minden ami szép volt. A lemezen 13 feldolgozás hallható az elmúlt 20-30 év legszebb és legjobb magyar rock és blues előadóitól, zenekaraitól, mint például a Kovács Kati, Bikini vagy az LGT. A lemez 2010 tavaszán bearanyozódott. 2010. március 29-én megjelent negyedik-, Csak játszom című lemeze. Az előző album hagyományait követve, ezen a lemezen is a dalok túlnyomó többsége feldolgozás, csak újabb kori előadóktól és zenekaroktól, úgymint például: Tankcsapda, Hooligans, Ákos. Kerültek a lemezre olyan dalok is, melyek kevésbé voltak ismertek, ezáltal első hallásra újnak hatottak, ilyen Az én utam vár, a Híd a folyón és Magányos csónak is. Ez utóbbi dal érdekessége, hogy amikor Tompos Kátya a 2009-es Eurovíziós Dalfesztiválon való indulását lemondta, Pálvölgyi Géza, a dal szerzője Keresztes Ildikót jelölte ki, fel is énekelte a dalt, de végül nem ő képviselte hazánkat, mert az eredeti előadó-, a kiadó-, és a zeneszerző hármas egységet alkot, és azt nem lehet megbontani. Az újszerű dalok és a feldolgozások mellett a lemezen helyt kapott két új szerzemény is, az egyik a Csak a miénk c. dal, Orbán Tamás szövegével, ami hamar rádiós sláger lett, a Neo FM TOP 10-es listáján gyakran szerepelt az első helyen. A másik új dal pedig A nevem, Szabó Eszter szövegével. Az új dalok Björn Lodin svéd zeneszerző, a H.A.R.D. együttes frontemberének szerzeményei. Az album 2011 tavaszán érte el az aranylemez státuszt, valamint még ugyanebben az évben Fonogram-díjra is jelölték. A 2010 nyár végén induló X-Faktor c. tehetségkutató show-műsornak 3 évadon keresztül az egyetlen női mentora volt. Az első és a második évadban is a fiúk mentora volt, viszont a harmadik évadban a 28 év felettieké. 2013 tavaszán viszont bejelentette, hogy nem kíván többet a mentori szerepben részt venni. 2011. október 31-én jelent meg ötödik nagylemeze, A démon, aki bennem van címmel. Az énekesnő előző két válogatáslemeze után egy olyan albumot szeretett volna, amilyen az első kettő volt: csak saját dalokból álló szerzemények. A lemezen 12 vadonatúj dal kapott helyet, a címadó dalt Szűcs Norbert zeneszerző szerezte, akivel Ildikó a második szólólemezét készítette. Ezentúl írt még egy dalt Dandó Zoltán is, azonban a többi dalt Björn Lodin jegyzi. Az albumon hallható dalok szövegét Horváth Attila írta. A lemezen helyet kapott a Várj úgy c. dal is, amit a 2011-es Fonogram-díjkiosztó gálán Keresztes Ildikó a H.A.R.D. zenekarral adott elő. A szerzemény érdekessége, hogy Björn Lodin – Vámos Zsolttal – eleinte Ildikónak kezdte el írni a dalt, de 2011 tavaszán a H.A.R.D. együttes nagylemezére is felkerült, végül Keresztes Ildikó új lemezére is feljátszották. A Hátha lehet még c. dal megtalálható a lemezen Ildikó szóló-előadásában, valamint egy kvartett verzióban is, ahol az énekesnő három korábbi tanítványával – Takács Nikolasszal, Király L. Norbival és Vastag Tamással – énekli a dalt. Keresztes Ildikó az albumról az Egészen, mert félig nem tudok c. dalát az X-Faktor második évadának döntőjében adta elő, mint extra produkciót. Keresztes Ildikó az X-Faktor harmadik évadának harmadik élő show-ja elején elénekelte Adele Skyfall című Oscar-díjat nyert dalát. Nem sokkal ezután, december 6-án meg is jelent digitális kislemez formájában a dal, Keresztes Ildikó előadásában. Keresztes Ildikó még 2012. végén kiadója kérésére felénekelte Köteles Leander, a Leander Rising együttes frontemberének egyik szerzeményét, a Nem akarok többé játszani című dalt. A dal 2013 januárjában látott először napvilágot, demó formában és rock verzióban, ugyanis a lemezcég ezzel a dallal nevezte be Ildikót a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválra. Hamarosan született rá egy újabb, dubstep-es verzió is, A Dal c. műsorban már ez volt hallható, ahol az énekesnő az első elődöntőben a zsűri szavazatai alapján továbbjutott, majd pedig az első középdöntőben a közönség szavazatai alapján bejutott a döntőbe, a legjobb 8 közé. Az X-Faktor negyedik évadának döntőjében sztárfellépőként elénekelte az Adj valamit c. dalát, ami digitálisan 2014. március 4-én meg is jelent kislemez formájában. A dal Kovács Tamás, az INDIGO zenekar gitárosának és Szabó Eszternek a szerzeménye. 2014. augusztus 18-án megjelent digitálisan a Rómeó c. dala, mely Kovács Tamás, Péterfi Attila és Djordjević Georgević István szerzeménye. 2014 őszén a Sztárban sztár c. show-műsor versenyzője volt, ahol 6. helyezést ért el. 2014. őszén megjelent önéletrajzi könyve is Keresztes Ildikó - A sokoldalú díva őszinte vallomása címmel az Ulpius-ház Könyvkiadó gondozásában, egy 5 dalt tartalmazó CD melléklettel. A könyv a kiadó heti TOP 10-es eladási listáján a 4. helyen végzett. 2015-ben az énekesnő bekerült A Dal eurovíziós nemzeti dalválasztó show elődöntőjébe Hazád hazám lehet című dalával. 2016 tavaszán A nagy duett c. show-műsor versenyzője volt, duettpartnere Schobert Norbi, akivel 5. helyezést értek el a műsorban. 2016. június 29-én megjelent a "Bárcsak" c. dala, amely a később, 2016. szeptember 29-én megjelenő hatodik, Most c. nagylemezének az előfutára. A nagylemezen 13 dal kapott helyett, melynek többsége új, friss szerzemény, azontúl szerepel rajta kettő feldolgozás (LGT; V'Moto-Rock), valamint felkerült rá új hangszerelésben a 2014-ben megjelent "Adj valamit" c. dal és a 2015-ös Dal-ban előadott Hazám, hazád c. dala is. A lemezen Ildikó Szűcs Norbert szerzeményében duettet énekel Oláh Ibolyával. A lemezbemutató koncertjét 2016. november 29-én tartotta a Müpában a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével. Az album 2017. szeptemberében érte el az aranylemez státuszt. 2016 őszén a Star Academy c. tehetségkutató show-műsor zsűritagja volt. 2017. augusztus 18-án, az államalapítás ünnepe alkalmával: egyedi énekhangjával és jellegzetes stílusával, színházi és koncertszínpadokon egyaránt sikeres, sokoldalú előadóművészi pályája elismeréseként vehette át A Magyar Érdemrend lovagkeresztje állami kitüntetést. (Érdekesség, hogy Ildikó előtt, az énekesnők közül a könnyűzenében csak néhányan részesültek állami kitünetésekben: Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Cserháti Zsuzsa, Karda Beáta, Katona Klári, Záray Márta és Kovács Erzsi) Színésznői pályafutása Keresztes Ildikó élete első színházi szerepét 1988-ban, A költő visszatér c. rockoperában kapta. 1989-től kezdett el játszani a budapesti Thália Színházban, ami 1990-től Arizona Színház néven futott. 1993-ig játszott az Arizonában, mert a társulat leköltözött a Soproni Petőfi Színházba. Keresztes Ildikó első soproni szerepe a Zsuzsi kisasszony c. operett volt, Mikó István rendezésében, aki még a Tháliában indította el Keresztes Ildikót a színészi pályán. 2006-tól Keresztes Ildikó a Soproni Petőfi Színház örökös tagja. Keresztes Ildikó játszott még a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a Nemzeti Táncszínházban, a Madách Színházban, a Ruttkai Éva Színházban, a Nyugati Teátrumban, az IBS Színpadon, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Városmajori Szabadtéri Színpadon, a Papp László Budapest Sportarénában, valamint a Népstadionban is. 2008-tól a Turay Ida Színház társulatának tagja. Diszkográfia Kislemezek 1999 – Nem tudod elvenni a kedvem... 1999 – Nem a miénk az ég 1999 – A csönd éve 2001 – Nekem más kell 2002 – Sohase lépj túl vékony jégre / A szépek máshol járnak 2011 . október 17. – A démon, aki bennem van (digitális) 2012 . december 6. – Skyfall (digitális) 2013 . február 1. – Nem akarok többé játszani (digitális) 2014 . március 4. – Adj valamit (digitális) 2014 . augusztus 18. – Rómeó (digitális) 2016 . június 29. – Bárcsak (digitális) Rózsaszín Bombázók 1987 - Álomkép - kislemez 1989 - Svédasztal Dalok Duettek 1987: Varga Miklóssal : Mindennapi szerelem 1990: Varga Miklóssal: Otthonról hazafelé 1994: Forgács Péterrel : Tegnap és holnap 1994: Forgács Péterrel: Veled leszek én 1995: Takáts Tamással : '56 1995: Takáts Tamással: A szerelem sivataga 1997: Hobóval : Adj menedéket! 1999: Novák Péterrel : Tűnj el 2000: Balázs Fecóval : A csönd éve 2000: Balázs Fecóval: Új név a régi ház falán 2005: Anitával : Méregkeverők 2006: Edda Művekkel : Ma minden más 2008: Kohánszky Royjal: Várlak 2009: Tabáni Istvánnal : Várj, míg felkel majd a nap 2014: Éliás Jr. -ral: Valaki elköszön 2014: Feke Pállal : Nem a miénk az ég 2016: Oláh Ibolyával : Elég szép Filmzenék Utolsó jelentés Annáról ( 2009 ) Lora ( 2007 ) Csak szex és más semmi ( 2005 ) Le a fejjel! (2005) Szerelemből szerelembe ( 1994 ) Videoklipek Nem a miénk az ég A csönd éve Boldogság, gyere haza Hazám Menj, ha menni kell Szerepei Színházi szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 53. Ugyanitt egy színházi fotón is látható. Portréfilmek Hogy volt?! – Keresztes Ildikó (2018) Díjai, elismerései Interpop fesztivel – II. díj (1988) Egri táncdalfesztivál – III. díj (1992) E–Klub közönségszavazat – Az év rockénekesnője (1995) eMeRTon-díj – Az év musical-énekesnője (1997) eMeRTon-díj – Az év énekesnője (1999) Artisjus-díj (2001) VOXCar-díj – A legjobb filmbetétdal - Boldogság, gyere haza (2006) Soproni Petőfi Színház örökös tagja (2006) Magyar Teátrum Nyári Fesztivál díja – A legjobb női alakítás díja ( Anconai szerelmesek ) (2013) Magyar Toleranciadíj (2013) A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2017) Társállat Az ember közvetlen környezetében élő, vele sajátos szociális kapcsolat kiépítésére alkalmas háziállat, mely - a haszonállatokkal ellentétben - olyan kimagasló társas viselkedési és kommunikációs képességekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a kölcsönös partneri kapcsolatot ember és állat között. Leginkább a kutyákat és a macskákat szokás a társállatok sorában emlegetni, de nem kizárólag ezek a fajok alkalmasak tartós és kölcsönös kapcsolat kialakítására az emberrel azáltal, hogy a társas interakciók magas szintű megvalósítására képesek. A komplex együttműködés és harmonikus egymás mellett élés feltétele a viselkedés tekintetében legtöbbször egy tanulási folyamat, de ami enélkül is fennáll a társállatok esetében: ösztönös hajlam az emberrel való összehangolódásra emocionális szinten. A társállatok és az ember kapcsolatát a minőségi fokon történő együttélés jellemzi, melynek során az eredetileg haszonállat funkció háttérbe szorul - a macskát nem egérfogásért, a kutyát nem minden esetben házőrző képessége miatt tartják. Ugyanakkor a társállatok nem hobbiállatok, mert nem pusztán egy bizonyos típusú tevékenységben vesznek részt, hanem az ember mindennapjainak a részét képezik. Ilyen értelemben a felelősségvállalás központi motivációs tényező. Réotier Réotier település Franciaországban, Hautes-Alpes megyében. Lakosainak száma 193 fő (2015). Réotier Champcella, Châteauroux-les-Alpes, Eygliers, Guillestre, Saint-Clément-sur-Durance és Saint-Crépin községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Wattay nemzetközi repülőtér A Wattay nemzetközi repülőtér Vientián, Laosz fővárosának repülőtere. Fekvése A városközponttól légvonalban 6 km-re északnyugatra található. Egy kifutópályája van, a kiszolgálóépületek közé tartozik a régebbi terminál és az állategészségügyi állomás épülete, illetve a nemzetközi terminál. A repülőteret használó légitársaságok China Eastern Airlines ( Kunming ) China Southern Airlines ( Guangzhou ) Lao Airlines A repülőtérről induló járatok Belföldi járatok Thai Airways International ( Bangkok Vietnam Airlines ( Hanoi , Ho Si Minh-város , Phnompen ) Forrás Wattay nemzetközi repülőtér a World Aero Data.com-on Csilizköz A Csilizköz (szlovákul: Medzičiližie) Szlovákiában, a Csallóköz déli peremén elterülő, a Duna és a Csiliz patak által határolt kistáj. Területén hét község található, melyek ma a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásához tartoznak. A Csilizköz évszázadokon át Győr vármegyéhez tartozott, melynek többi része a Duna túlsó partján fekszik. A hét település a 19. századtól a vármegye Győr székhelyű Tószigetcsilizközi járásába volt beosztva. A terület 1918-ban került csehszlovák uralom alá, amit 1920-ban a trianoni békeszerződés megerősített. Ott 1922-ig Komárom megye Nemesócsai járásához tartoztak. Az 1923-as közigazgatási átszervezéstől kezdődően rövid megszakítással máig a Dunaszerdahelyi járáshoz tartoznak, csupán 1949 és 1960 között voltak az akkor átmenetileg létezett Nagymegyeri járásba beosztva. A 21. század elején a csilizközi községek összterülete 93,35 km², népességük pedig mintegy ötezer fő. A Csilizközben 7 község található: Balony Csiliznyárad Csilizpatas Csilizradvány Kulcsod Medve Szap Salman Rushdie Sir Ahmed Salman Rushdie (Bombay, 1947. június 19. –) indiai születésű brit író. Családi háttere és ifjúkora Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyben, és a cambridge-i King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott. Munkássága Első művei Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat. A Sátáni versek körüli vita Sátáni versek című regényét 1988 nyarán adták ki, és azonnal felháborodást váltott ki az iszlám világban Mohamed próféta „tiszteletlen” ábrázolása miatt. Nagy-britanniai muszlim vezetők istenkáromlónak nevezték a könyvet, majd Indiában és Pakisztánban a könyv elleni tüntetések törtek ki. 1989. február 14-én Khomeini ajatollah, Irán vezetője fatvát, azaz halálos kiközösítést hirdetett Rushdie ellen, istenkáromlás miatt. Ezenkívül Khomeini „hitehagyottnak” bélyegezte Rushdiet, ami az iszlám szerint halállal büntetendő, mivel a regényéből azt szűrte le, hogy nem hisz többé az iszlám vallásban. Khomeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Február 24-én hárommillió dollár vérdíjat tűzött ki[forrás?] az akkor már britek által finanszírozott rejtekhelyen élő író fejére. A berkeley-i Kaliforniai Egyetem könyvesboltjait, amelyek a regényt árulták, bombatámadás érte. A muszlim közösségek világszerte nagygyűléseket tartottak és könyveket égettek. Rushdie japán fordítóját, Igarasi Hitosit Tokióban halálra késelték, olasz fordítóját, Ettore Capriolot megverték és megszúrták Milánóban. A norvég kiadó, William Nygaard súlyosan megsebesült, amikor oslói háza előtt meglőtték. A törökországi Sivas egyik hoteljét felgyújtották, mert a török fordító, Aziz Nesin épp ott szállt meg. A támadásban 37 személy lelte halálát. Az ügy nyomán híres emberek léptek fel az iszlám védelmében, akik nem akarták elítélni a fatva hagyományát. Yusuf Islam (Cat Stevens) például 1989-ben egy brit tévéműsorban kifejtette, hogy ő nincs a halálbüntetés ellen. Azt mondta, hogy ahelyett, hogy a tüntetéseken az író képét égetik el, jobb lenne, ha ez ténylegesen megtörténne; és hogy szívesen felhívná Khomeini ajatollahot, hogy elmondja neki, pontosan hol ez az ember. (Később némileg visszakozott, mert a közönség kedvezőtlenül fogadta a nyilatkozatot, és lemezeladásai erősen visszaestek.) Magyarul Az éjfél gyermekei ; ford. Falvay Mihály, utószó Barkóczi András; Európa, Bp., 1987 Szégyen ; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1989 Hárún és a mesék tengere ; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1992 Kelet, Nyugat ; ford. Falvay Mihály, Greskovits Endre; Európa, Bp., 1996 A mór utolsó sóhaja ; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1997 Talpa alatt a föld ; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1999 Grímusz ; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2002 ( Ulpius klasszikusok ) Fúriadüh ; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2003 ( Ulpius klasszikusok ) Sátáni versek. Regény ; Konzorcium, Bp., 2004 Sálímár bohóc ; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2007 A firenzei varázslónő ; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2008 Joseph Anton. Memoár ; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2012 Luka és az élet tüze ; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2013 A sátáni versek. Regény ; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2014 Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka ; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2015 Filmek 2007 – Then She Found Me (Amikor minden változik): színész 2001 – Bridget Jones naplója: vendégszereplő 1992 – Peter's Friends (Szilveszteri durranások): archív felvételen Kwango tartomány A Kwango tartomány a Kongói Demokratikus Köztársaság 2005-ös alkotmánya által létrehozott közigazgatási egység. Az alkotmány 2009. február 18-án, 36 hónappal az alkotmányt elfogadó népszavazás után lép hatályba. A tartomány az ország délnyugati részén fekszik, jelenleg a Bandundu tartomány körzete. Fővárosa Kenge, mely egyben legnagyobb városa is. A tartomány nemzeti nyelve a kikongo. A tartomány nevét a Kwango folyóról kapta, mely a tartományt átszelő legnagyobb folyó. Körzetei Popokabaka Kenge Kasonga-Lunda Kahemba Feshi A tartomány vezetői Elnökök (1965-től kormányzók) 1962. szeptember 23 - 1962. november 11., Albert Delvaux 1962. november, Emmanuel Mayamba 1962. – 1963. április, Alphonse Pashi 1963. augusztus - 1964. április, Pierre Masikita (először) 1964. április - 1964. szeptember 30., Belunda Kavunzu 1964. szeptember 30. - 1965. augusztus 24, Joseph Kulumba 1965. augusztus 25. - 1966. április 25., Pierre Masikita (másodszor) Etakkama Etakkama (akkádul: 'e-ta-ka4-ma', hettita nyelven A-i-tag-ga-ma, névvariációi Aitikuma, Atak(k)ama, Etak(k)kama, Itak(k)kama) az Orontész-menti Kádes (Kidsu, Kinza, Kinsu, Kissza) uralkodója az i. e. 14. század második felében. Az Amarna-reformmal egyidős, körülbelül i. e. 1350-1335 között állt a város élén. Személye összesen két dokumentumból ismert, mindkettő az Amarna-levelek közé tartozó diplomáciai irat. Az egyiket Etakkama írta az egyiptomi uralkodónak (valószínűleg Ehnatonnak), a másikat az egyiptomi uralkodó írta neki válaszként. Ezeket az Amarna-levelek listája az EA#189 és EA#190 számon tartalmazza. Etakkama státusza nem állapítható meg világosan. Kádes élén állt, és minden bizonnyal III. Suttarna, Mitanni trónbitorló királyának fia, utána pedig Ari-Tesub következett. A kor szokásos diplomáciai levelezési szövegében az egyiptomi uralkodót Uramnak szólítja és magát szolgájának nevezi, de ettől még lehetett önálló uralkodó is, vagy az egyiptomiak által kinevezett elöljáró (kormányzó) is. A levélben a LÚ.KURURU cím található (���). Ez egyszerűen valamilyen földrajzi egység vezetőjét jelenti. Nem LUGAL.KURURU, ahogyan például a hettita uralkodóról írnak (LUGAL.KURURU �a-at-ti), hanem egyszerű LÚ. Ennek jelentését szabad ember szóösszetétel (LÚ.ULÚLU-an), és a királyi nemzetség tagjait jelölő LÚMEŠ összevetése mutatja. Etakkama korának Kádesére jellemző, hogy a nagy hódító, I. Szuppiluliumasz hettita király Mitanni leverése után délre fordult, és Kádesnél egy ütközetben vereséget szenvedett Suttarna seregétől, amelyben már ott harcolt Etakkama. Szuppiluliumasz a vereség után megesküdött, hogy nem állt szándékában Kádesre támadni. Ezután a hettita király mégis megostromolta a várost, be is vette. Ekkor vette át Kádes irányítását Etakkama, valamint ekkor állt át Ugarit a hettita oldalra. Szuppiluliumasz nagy szíriai hadjárata véget érhetett Arivanna apai király legyőzésével. Kádes (és a környező államok) a hettiták távoztával azonnal visszakanyarodtak az egyiptomi hűséghez. Etakkama szintén ragaszkodott az egyiptomi orientációhoz. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy apja, III. Suttarna Mitanni trónján Hatti részéről szorongatott helyzetben volt. Mivel azonban a hettitáktól elszenvedett vereség után is átvehette apja örökét, Egyiptomban gyanúval fogadták közeledését. Az EA#189 töredékes szövegben Etakkama a Kádestől délre fekvő Damaszkusz (Dimašqi) uralkodójára, Birjavazára panaszkodik, aki történetesen az öccse volt, és megtámadta Kádest. A damaszkuszi csapatok felprédálták, kifosztották és felégették a város környékét (Etakkama „atyai örökségét”). A kádesi uralkodó Egyiptom segítségét kéri. A válaszlevél töredékes, nem derül ki belőle, hogy Ehnaton valójában mit szándékozik tenni az ügyben, de Birjavazára nézve nem tartalmaz fenyegetést, Etakkamának pedig segélynyújtásra ígéretet. Ez a szituáció az akkori nagyhatalmi politika igényei szerint alakult ki: Ehnaton kapcsolata Mitannival a hettita fenyegetés árnyékában fontosabb volt, mint Kádes városa, a két testvér közti viszályba avatkozás kényes helyzetet teremthetett volna. Etakkama azonban az elmaradt egyiptomi segélynyújtást követően Aziru oldalára állt, aki viszont I. Szuppiluliumasz szövetségese lett kényszerű egyiptomi látogatása után. Ehnaton Etakkamát Egyiptom ellenségének nyilvánította, „akivel az ember nem ül le egy asztalhoz”. A kádesi uralkodó később kényszerűségből mégis egyiptomi szövetség felé fordult. Ennek oka, hogy Tutanhamon halálának évében Szuppiluliumasz bevette Karkemist, Mitanni legfontosabb védőbástyáját, nem sokkal később pedig Szuppiluliumasz fia, Pijaszilisz, az új kargamisi kormányzó trónra ültette Suttarna helyett Kili-Tesubot, aki a trónon a Sattivaza nevet vette fel. Ezzel Kádes egyfelől elvesztette északi támogató bázisát, Mitannit, másfelől a személyes bosszú is motiválta a hettiták ellenében. A harmadik oknak Pijaszilisz személye is feltehető, aki Szuppiluliumasztól megkapta Kádes kormányzásának jogát is, ráadásul feleségül vette Sattivaza leányát, így Etakkamának esélye sem maradt hettita szövetség kötésére. Etakkama II. Murszilisz 10. uralkodási évében halt meg, amikor a hettiták ismét Kádest ostromolták, és Egyiptomtól ismét nem kapott segítséget. A hettita dokumentumok értelmezhetők úgy is, hogy Etakkamát fia, Ari-Tesub gyilkolta meg az éhínség miatt, majd ő lett az uralkodó, és a hettiták szövetségese lett. Kádes a következő néhány évtizedben hettita befolyás alá került, és nemsokára megeshetett a híres kádesi csata. Herbert Pell Herbert Claiborne Pell, Jr. (New York, 1884. február 16. – München, 1961. július 17.) amerikai politikus, New York Állam képviselője, az USA nagykövete Portugáliában és Magyarországon. Tagja volt az Egyesült Nemzetek Háborús Bűnöket vizsgáló bizottságának. Élete New Yorkban született, John Francis Hamtramck Claiborne ükunokájaként, édesanyja Katherine Lorillard Kernochan volt. Tanulmányait a Pomfret Schoolban (Connecticut), a Harvard, és a Columbia Egyetemen végezte. Felesége Nelson Pendleton Bigelow, lánya Matilda volt. Politikai karrier Pell politikai karriere az Orange megyei (New York állam) Fejlesztési bizottságának tagjaként indult (1912–1914). Megválasztották a 66. Demokrata kongresszuson (1919. március 4. – 1921. március 3.). Volt elnök a Demokratikus Állam Bizottságban 1921-től 1926-ig és küldött az Országos Demokrata Konvención, 1924-ben. Vendégelőadó volt alma matereiben, a Columbia és a Harvard Egyetemeken, továbbá más intézményekben. 1936-ban a demokraták Kampányt előkészítő bizottságának az elnökhelyettese. Nagykövetként Magyarországon Kinevezték Portugáliába nagykövetnek, ahol a követséget 1937. május 27. –1941. február 11. között vezette. 1941-ben kinevezték nagykövetnek Magyarországra. Budapesten ő vette át 1941. december 13-án a magyarok hadüzenetét. Az ő jelentéseinek is köszönhetően az Egyesült Államokban korábban már kedvező kép alakult ki Magyarországról, így a hadüzenetre közel fél évvel később adott választ az Egyesült Államok. 1942. január 16-án bezárta a követséget Budapesten és hazatért, majd november 30-án lemondott tisztségéről. Háborús bűnöket vizsgáló bizottság 1943 augusztusától 1945 januárjáig képviselte az Egyesült Államokat a Háborús bűnöket vizsgáló bizottságban. Halála 1961-ben Münchenben (Németország) halt meg. Kérésére hamvait az Atlanti-óceánba szórták (Jamestown, Rhode Island). Winkler László Winkler László (Kispest, 1926. január 8. – 2001) okleveles gépészmérnök, muzeológus, repüléstörténet-kutató. Életrajza Winkler László még 1938-ban diákként ismerkedett meg a repülőmodellezéssel. 1946-tól több versenyen is részt vett, jelentős helyezéseket elérve. 1949-től 1959-ig is e területen dolgozott az OMRE majd MRSZ, MHSZ keretében. 1959-1980-ig a Hajtómű- és Felvonógyárban dolgozott, közben elkezdte a magyar repüléstörténet-kutatásról a repülési dokumentumok gyűjtését és a használt géptípusok makettjeinek építését. 1980 és 1985 között a Közlekedési Múzeum tudományos főmunkatársa és a repülési gyűjtemény kezelője volt. 1986-tól pedig már mint nyugdíjas folytatta anyaggyűjtő és publicisztikai munkásságát. Tizennégy szakkönyvnek volt szerzője, további harmincháromnak társszerzője, publikációinak száma is meghaladja a négyszázat. Hetvenöt évesen, 2001-ben érte a halál. Hátrahagyott életműve, történeti gyűjteménye a Hadtörténeti Múzeumban található. Fabian Biörck Carl Fabian „Fabbe” Biörck (Jönköping, 1893. október 21. – Malmö, 1977. szeptember 27.) olimpiai bajnok svéd tornász. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokon indult tornában és a svéd rendszerű csapat összetettben aranyérmes lett. Klubcsapata a Jönköpings GF volt. Guyana címere Guyana címere egy fehér pajzs a hullámos kék sávokkal, a lótusszal, és a fácánnal. A pajzsot két jaguár tartja, az egyikük mancsában csákány, a másikban cukornádszál van. A pajzsot felül sisak és sisakdísz, valamint az elnöki zászlón is megjelenő tollkorona díszíti, mely az őslakosokat jelképezi. Alul sárga szalagon olvasható az ország mottója: „One People, One Nation, One Destiny” (Egy nép, egy nemzet, egy sors). A címert 1966. február 26-án fogadták el. Eduard von Capelle Eduard von Capelle (1855. október 10. – 1931. február 23.) német tengerésztiszt, tengernagy, Alfred von Tirpitz admirális távozása után a Kaiserliche Marine parancsnoka 1918-ig. Élete Eduard von Capelle 1855. október 10-én született. Tengerészi pályát választott. 1876-tól tiszt, majd 1906-ban ellentengernagy, 1909-ben altengernagy és 1913-ban léptették elő admirálissá. Capelle 1891-től dolgozott a Tengerészeti Minisztériumban. Később a Közigazgatási Minisztérium elnöke, ezután pedig a haditengerészet vezetőjének, Alfred von Tirpitz admirálisnak a helyettese. Tirpitznek korai támogatója volt, részt vett a Tengerészeti törvények elkészítésében. A politikai pályafutása rövidre sikerült, mert 1915-ben nyugállományba került a betegsége miatt. Viszont 1916-ban amikor Tirpitz admirális leköszönt a Német Császári Haditengerészet éléről, őt hívták a megüresedett helyre. Az ekkori nyilatkozatai azonban nem voltak elég egyértelműek és nem értette meg őt egyik politikai fél sem. Bár a politikai hitelességét aláásták kijelentései, amikor a rákövetkező évben lemondását kérte, a császár még rávette a parlament jelentős részét, hogy ne fogadják el ezt, mivel II. Vilmos német császár attól tartott, hogy Capelle lemondása után esetleg újra visszatérhet Tirpitz a posztra. Ennek ellenére Capelle politikai csillaga leáldozóban volt, egyre csökkent a befolyása és emiatt létrehozta a Haditengerészeti főparancsnokságot, aminek az élére 1918-ban Reinhard Scheer tengernagyot nevezte ki. Capelle még ez év januárjában megkapta személyesen a császártól a Pour le Mérite érdemrendet tevékenységéért. Az admirális 1931-ben halt meg. Szent Jodok Szent Jodok (Judocus, Josse; Bretagne, 7. század eleje – Bretagne, 669? dec. 13.): remete, pap. - Királyi családból származott. A kolostor iskolájában tanult. A bátyja által fölkínált koronát visszautasította. 11 társával 636: róm. zarándokútra indult. Mindjárt az út elején fölvette a tonzúrát. Chartres, Párizs, Amiens érintésével érkeztek a ponthieu-i hercegségbe, ahol Haimo herceg maradásra bírta Jodokot, majd pappá szenteltette. 644 körül remeteségbe vonult az Authie folyó partjára. 652 körül Ruinacba, 665 körül a tenger partjára települt át. Rómába zarándokolt, visszatérése után hamarosan meghalt. Sírja körül épült a Saint-Josse-sur-mer kolostortor. 903: ereklyéit egy időre Angliába menekítették, 1772 óta a helység plébániatemplomában őrzik. Magyarországi tisztelete Az egész Nagy-Magyarországon csak a felvidéki Lehnic plébániatemplomát szentelték Jodok tiszteletére. Forrás WWW.lexikon.katolikus.hu Puppet Master: Axis Termination A Puppet Master: Axis Termination egy 2017-es amerikai horrorfilm, melyet Roger Barron írt, és Charles Band rendezett. Ez a tizenkettedik rész a Gyilkos bábok franchise-ben. A főszerepben George Appleby (Trónok harca, Sherlock), Kevin Scott Allen (A szökés), Paul Logan (Days of our Lives-sorozat) látható. Az Axis Termination "R" korhatáros besorolást kapott erőszakos, véres jelenetei miatt. Az USA-ban 2017. szeptember 15-én mutatták be. A film magyar címet egyelőre még nem kapott. Történet Toulon halálos bábjai visszatérnek...az AXIS Saga utolsó fejezetében felsorakozik Charles Band összes bábja - BLADE, PINHEAD, TUNNELER, JESTER, és SIX SHOOTER valamint LEECH WOMAN. A bábok összefognak a pszichikai hatalmak mestereivel, hogy megakadályozzák a Harmadik Birodalmat a II. világháború megnyerésében, melyet Dr. Gerde Ernst (Tonya Kay) és Sturmbahnfurher Steiner Krabke (Kevin Sccott Allen) vezet, mindeközben egy új, gonosz náci ellenséggel és az ördögi Axis bábokkal (WEREMACHT a vérfarkas, BOMBSHELL és a harci gép BLITZKRIEG) is szembesülniük kell egy olyan leszámolásban, amely eldönti a szabad világ jövőjét. Az események az előző két részben megismert Danny és Beth halálával kezdődnek. Egy amerikai tisztviselő lelövi őket a nyitó jelenetben, ám az amerikai hadsereg kapitánya, Brooks (Paul Logan) azonban végez vele, majd jelentést tesz a parancsnoka felé, aki utasítja, hogy lépjen szövetségre az orosz törpével, Dr. Ivan-nal, és látnok lányával, Elisa Ivanov-val (Tania Fox), akivel összeállíthat egy különleges náci pusztító egységet. Bábok Blade Pinhead Tunneler Jester Six Shooter Leech Woman Axis bábok Weremacht Bombshell Blitzkrieg Videón A film 2017-ben jelent meg Blu-Ray-en az Amerikai Egyesült Államokban.Magyarországon nem került forgalomba. Alcím The bloody conclusion to the 'Axis' trilogy! (Az "Axis" trilógia véres befejezése!) Érdekességek Ez az első alkalom, hogy Blade hangját a Gyilkos bábok 7.: Kezdetek -ből kapja. A Gyilkos bábok 5. óta ez az első alkalom, hogy Jester meglepett arckifejezést kapott. "Ez a franchise legvadabb folytatása." - nyilatkozta Charles Band. A náci katonák nagy részét olyan rajongók játsszák, akik fizettek a szerepért. Torch -ot tervezték beilleszteni a történetbe, még egy korai poszteren is feltüntették, de később kivágták a sztoriból, mert nem jutott számára hely a forgatókönyvben. Danny és Beth karakterei visszatérnek a trilógia utolsó részében is. A karaktereket ugyanazon szereplők játsszák, akik az előző filmben játszottak. David DeCoteau, aki a francise-ból négy rész rendezett ( Gyilkos bábok 3. – Toulon bosszúja , Gyilkos bábok 8.: Az Örökség , Gyilkos bábok 7.: Kezdetek és a Gyilkos bábok 10.: A Gonosz tengelye ), cameo szerepet kapott a filmben, egy nácit alakít. Fetser Antal Fetser Antal (Nagykároly, 1862. január 14. – Győr, 1933. október 6.) magyar katolikus pap, Győri megyéspüspök. Pályafutása A gimnáziumot Nagykárolyban a piaristáknál és Nagyváradon, a teológiát a Központi Papnevelő Intézet növendékeként Budapesten végezte. 1885. június 29-én pappá szentelték. Nagyváradon a Szent József internátus prefektusa, 1888-tól a szeminárium spirituálisa, 1889-től püspöki szertartó, 1895-től titkár és irodaigazgató. 1898-tól váradi kanonok, 1901-től solti címzetes apát. Püspöki pályafutása 1906. március 21-én nagyváradi segédpüspökké és palaeopolisi címzetes püspökké nevezték ki. Április 1-jén szentelték püspökké, majd káptalani helynök lett. Váradon megalakította a Szent Vince Intézetet, amely iskolát, internátust és népkonyhát tartott fönn. Nagykárolyban konviktust építtetett. 1915. január 22-én győri püspökké nevezték ki. Székét március 25-én foglalta el, december 11-én erősítették meg. Különös gondja volt a háború sebesültjeire. Rábacsanakon templomot építtetett. Kornai Margit Kornai Margit, Kronemer Mária, Kroneemer Malvin Marjena (Munkács, 1883. február 28. – Budapest, 1953. november 23.) színésznő. Szepes Mária és Wictor Charon édesanyja. Életútja Kronemer Márkus és Goldberger Róza/Teréz leánya. Operaénekesnőnek készült. Énekelni Merli H. Quirino olasz mesternél, továbbá Vukovich Arankánál tanult. Drámai tanszakot végzett Jászai Marinál, majd beiratkozott Horváth Zoltán színésziskolájába. Innen elszerződött Pesti Ihász Lajoshoz, Szabadkára, koloratur-énekesnőnek, majd Miskolcra, Szalkai Lajoshoz, onnan Krémer Sándorhoz, Szatmárra, szubrett-primadonnának. Aztán 1906. október 30-án Budapesten, a Terézvárosban férjhez ment Papír Sándorhoz, aki azonban 1911-ben elhunyt, így Kornai önállóan vezette tovább az újpesti színházat. Később kabarét, majd mozit bérelt. Ezután 1915. szeptember 25-én Budapesten, a Józsefvárosban férjhez ment Balogh Bélához, majd filmrendezéssel foglalkozott. Később már önálló vállalatot alapított, amiből azután az Astra filmvállalat alakult. 1938. február 3-án áttért a római katolikus vallásra. Élete végén tisztviselő volt egy vállalatnál. Filmszerepe Szulamit (1916) - dajka Blatnička Blatnička település Csehországban, Hodoníni járásban. Blatnička Boršice u Blatnice, Hluk, Louka, Blatnice pod Svatým Antonínkem és Velká nad Veličkou településekkel határos. Lakosainak száma 422 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Verestói Géza Verestói Géza (Szolnok, 1955. augusztus 22. – Budapest?, 2012. január 28.) magyar rockénekes, zenész, költő, újságíró. Pályafutása Vers- és dalszövegírással, újságírással is foglalkozott. Széles érdeklődési körű ember volt, állandóan olvasott, imádta Ady Endre és Babits Mihály verseit, a filozófiát. Mindig szólt nála a zene, sok komolyzenét is hallgatott. Kedvelte a képzőművészetet, építészetet. Nagyon szeretett utazni, rajongott Magyarországért. Édesanyja: Balázs Anna, édesapja: Verestói András. 1962-ben súlyos csapás érte, 8 éves testvére, Annika gyógyíthatatlan betegségben meghalt. Az iskolai zenekarban kezdett énekelni, majd Budapestre járt tanulni Ákos Stefihez és Garay Attilához. 1976-1978-ban katona volt, s ezután is folytatta énektanulmányait, kiegészítve szaxofon- és zongoraleckékkel. 1980-ban megkapta az OSZK „A” kategóriás előadóművészi működési engedélyét. Sorra jöttek a zenekarok: K.O., Giterátor (néhány rádiófelvétel: Esti mese, Borzasztó nagy művész), Hipnózis, Sybille, Stáció, Rockwell, Missió majd a Médium (felénekelte a nagylemez anyagát), Roxérum klub. 1989-ben rövid kirándulást tett a filmezés világába, Molnár György: Alapképlet c. filmjében kapott egy rövid szerepet. A rockzene háttérbe szorulása, a playback-re táncikáló „énekesek” mesterséges előtérbe nyomása sorra lehetetlenítette el az együtteseket. Saját zenekar híján vendégként lépett fel több együttessel (Mr. Basary Group, Médium). 1993-ban a Magozott Cseresznye együttes felkérésére közreműködik a „Nincs kegyelem” c. albumon. 2009-2010: kísérlet a Missió együttes életre keltésére. 2012. január közepén gyomorvérzéssel kerül kórházba, január 28-án este 9 órakor elhunyt. Gyermekei: Verestói Zoltán (1976), Verestói Dávid (1980) Nagyváradi római katolikus egyházmegye A nagyváradi római katolikus egyházmegye (latinul: Dioecesis Magnovaradinensis Latinorum, románul: Dieceza Romano-Catolică de Oradea Mare) a romániai katolikus egyház egyik egyházmegyéje. A bukaresti érseki tartományhoz tartozik. Történelem Alapítása Szent István alapította 1020 körül Bihar néven. A székhelyét Szent László helyezte Nagyváradra 1077-ben. A 12. századtól a kalocsai érseki tartományhoz tartozott. A váradi (latin rítusú) egyházmegye újjászervezése A váradi egyházmegye és maga a püspöki székhely, Nagyvárad is török megszállás alatt állt még, mikor a császár Benkovich Ágoston pálos szerzetesnek Nyitraapáti (Vicsápapáti része), 1632 – Nagyvárad, 1702. október 28.) adományozta a leleszi prépostságot. Amikor az egyházmegye északi területei 1686-ban a császári csapatok fennhatósága alá kerültek, a török hódoltság teljes felszámolása már csak idő kérdése volt, ezért Benkovich joggal számíthatott arra, hogy hosszú évtizedek után ő lesz az első váradi püspök, aki ténylegesen is irányíthatja az egyházmegyét. Tudatosan készülve az újjáépítés nehéz feladatára, az első adandó alkalommal tevékenyen bekapcsolódott a régió újjáéledő közéletébe. A felszabadított területeken már 1687 őszén újjáalakult Bihar vármegye, melynek főispánja 1688 tavaszán – ősi szokásjog alapján – a váradi püspök lett. 1691 őszén a felszabadító sereg körülzárta Váradot, de a város bevételére csak 1692 nyarán kerül sor. Az ostrom utolsó napjaiban és a város elestekor jelen volt Benkovich is, aki az elsők között léphetett be a csaknem teljesen elpusztult városba. Az újjászervezést gyakorlatilag a nulláról kellett elkezdenie. Nem csak papjai és templomai nem voltak, de hívei sem. Mint bihari főispánnak és hamarosan mint birtokaiba visszahelyezett váradi püspöknek ugyanazzal az égető gonddal kellett megküzdenie, mint a felszabadított területek összes többi földbirtokosának: az emberhiánnyal. A budai kamara megbízásából Bihar vármegyéről már 1692-ben összeírás készült, mely siralmas képet fest az állapotokról. A vármegyében a legutóbbi, 1552-ben készült összeírás óta 680 település tűnt el. 1692-ben mindössze 112 helységben élt népesség, a legtöbb helyen 3-4 család. Mezősi Károly becslése szerint a vármegye lakossága az 1552-es 285 000 főről 12 500 főre csökkent. Egyházi tulajdonban az 1692-es összeírás szerint mindössze három falu volt. Egy évvel később azonban az uralkodó Benkovich kérésére elrendelte, hogy az 1552. évi összeírást alapul véve a váradi püspök kapja vissza birtokait. Ekkor több mint száz falu került a püspökség birtokába. Betelepítések és az unió szorgalmazása Az emberhiány az ország minden táján csak szervezett betelepítésekkel volt orvosolható. A szervezett telepítések egy 1689-ben kiadott császári rendelet alapján kezdődtek. Ez Kollonich Lipót elképzeléseit tükrözi, aki Einrichtungswerkjében kiemelt figyelmet szentelt az ország gazdasági talpra állításának. A telepítések célja egyértelműen gazdasági volt, nem feltételezhető semmilyen népességpolitikai indíték. A telepítési pátens kiadása után a földesurak nagy lendülettel fogtak hozzá a telepítésekhez. Benkovich sem folyamodhatott más eszközhöz. A telepítés azonban nem csak gazdasági, hanem egyben lelkipásztori feladat is volt a főpásztor számára, mivel számottevő szabadon mozgatható néptömeget az ortodox vallású románság körében lehetett találni. Betelepítésük, mely jelentősen megváltoztatta a vármegye nemzetiségi arányait, Benkovich idejében kezdődött el, és a 18. század első évtizedeiben gyorsult fel. A Benkovich által szervezett telepítésekről kevés adat maradt fenn. Az bizonyos, hogy a szokásos adókedvezményekkel jelentős számú telepest sikerült birtokaira hozatni, hiszen egy 1696-ban készült összeírás már 218 lakott települést számlál. Az is igaz viszont, hogy a lakott helységek számának megduplázódása nem járt együtt a lakosság számának ugyanilyen arányú gyarapodásával. Bársony István szerint a román telepesek betelepítése az 1700-as évek elejére már hosszú múltra tekinthetett vissza, s ha maga a folyamat – megfelelő konkrét források hiányában – nehezen is ragadható meg, a tények önmagukért beszélnek: az újabb és újabb falvak lakóinak többsége lett román. Az egyházmegye újjászervezésében tehát Benkovichnak az volt az elsődleges feladata, hogy a megmaradt kevés számú katolikus mellé az unió terjesztésével újabbakat szerezzen. Ehhez gyakorlott munkatársakra volt szüksége, ezért a missziószervezésben járatos szerzetesrendekhez fordult segítségért. 1698-ban a pálosoktól kért papokat. Erről Nádasi László pálos missziófőnök számol be a Propaganda Kongregációnak írt levelében. 1699-ben alapítványt tett a jezsuiták váradi megtelepítésének előmozdítására, 1701-ben pedig ferenceseket hívott püspöki székhelyére. Ő maga a korábban már többször tanúsított figyelmességgel kezelte a görögkatolikus papság ügyeit. Feladatának tekintette a protestánssá lett román falvak katolizálást is, amiben a jezsuiták siettek segítségére, valamint a paphiány miatt ortodoxszá lett magyarok visszatérítését. Nem sejthette, hogy részben az ő munkája eredményeként, melyet az unió mellett elkötelezetten végzett, néhány évtized múlva az egyházmegyéjében élő görögkatolikusok a teljes önállósulás útjára léphetnek. 20. század 1930-ban egyesítették a szatmári római katolikus egyházmegyével, 1941. június 28-án különválasztották. Az 1930-ban kötött konkordátum alapján a bukaresti érsekségnek rendelték alá; ez alól az 1941–1948-as időszak volt, amikor közvetlenül a Szentszékhez tartozott. 1948. április 9-én ismét egyesítették a szatmári római katolikus egyházmegyével, 1982. október 18-án különválasztották. Szomszédos egyházmegyék Szeged-Csanádi egyházmegye (délnyugat) Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (észak) Szatmári római katolikus egyházmegye (északkelet) Gyulafehérvári főegyházmegye (délkelet) Temesvári egyházmegye (dél) Roberto Larraz Roberto Larraz (Buenos Aires, 1898. augusztus 20. – Buenos Aires, 1978. november 27.) olimpiai bronzérmes argentin tőrvívó. Bürgel (Türingia) Bürgel település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 3067 fő (2014. január 2.). Bürgel Schkölen, Serba, Rauschwitz, Scheiditz és Albersdorf községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mercedes W126 Külső hivatkozások Mercedes-Benz S-Klasse Club e.V. The unofficial W126 page Mercedes-Benz SEC club Mercedes-Benz W126 Back to the Heavyweight Jam A Back to the Heavyweight Jam a Scooter hatodik albuma. 1999. szeptember 27-én jelent meg, illetve 2013. április 26-án a "20 Years of Hardcore"-sorozaton belül kétlemezes kiadványként. Két kislemez jelent meg róla: Faster Harder Scooter és Fuck The Millennium. Ennek a lemeznek a borítóján jelent meg először a hivatalos Scooter-logó, a szótölcsér, amely azóta a CD-k felületén rendszeresen megtalálható (még a kislemezeken is). Az album címe utalás a The KLF "Last Train To Trancentral" című számának dalszövegére. Áttekintés Az arculatváltáson túl az új, Axel Coon-nal felálló formációnak szüksége volt egy új stílusra, amely jobban megfelel az új idők támasztotta követelményeknek, mint az ekkoriban már a mainstream érában végnapjait élő happy hardcore és rave. Előző lemezükön már felvázolták a kereteket, azonban egészan a "Faster Harder Scooter" kislemezig nem lehetett tudni, mire számíthatnak a rajongók. Az eredmény: keményebb ütemek, H.P. speciális mikrofonnal eltorzított, védjeggyé vált hangja, valamint a tömegénekeltetős számok megjelenése. A dalokról Az intro a "Keyser Soze", mely visszafogott zajongás pánsíppal és szintetizátorral, valamint visszafelé lejátszott szöveggel. Rögtön ezt követi a "Watch Out", mely szokatlan módon egy gyors, intrumentális techno szerzemény (egyben a "Ramp!" közvetlen elődje). Az első kislemez "Faster Harder Scooter" egy gyors, H.P. szövegekkel tarkított nóta, tömegénekeltetéssel, elektromos gitár-effekttel, valamint egy német mondattal (Ihr seid ja alle wahrsinning - magyarul kb. annyit tesz: mind őrültek vagytok). A "Well Done, Peter" egy kemény, erőteljes techno-hardcore szám, melyet csak a végén szakít meg Rick lassú zongorajátéka. A második kislemez "Fuck The Millennium" albumverziója jelentősen eltér a kislemezváltozattól. Bár a szöveg jelentős része egyezik mindkét verzióban, és az is közös bennük, hogy először ebben hallható az a speciális mikrofon, amely később az együttes védjegyévé vált; de a kislemezverzió teljesen új dallamot kapott, és az eredeti szintetizátor-effekt is meg lett változtatva. A "The Revolution" folytatja a lemez által kitaposott ösvényt: gyors tempó, pörgős H.P. szövegek, és elektromos gitár-effektek jellemzik. A "Psycho" pedig lassú és gyors részek váltakozása, akusztikus gitár-effekttel, valamint a közepén némi szöveggel. A "The Learning Process" egy fél-instrumentális techno-szerzemény, melyben mindössze két mondat hallható H.P.-től, egyébként női vokállal van feljavítva. Az "I'll Put You On The Guest List" a "The Revolution"-höz hasonló jegyekkel bír, azonban gitár nincs benne, csak szintetizátor-effektek. Az utolsó három szám közül a "Main Floor" egy instrumentális trance-dal, a "Kashmir" egy lassabb tempójú techno-dal, arab hangzásvilággal, a "No Release" pedig az album lezárásaképpen egy instrumentális trance-szerzemény. Számok listája Limited Edition Harmincezer példányban kiadtak egy limitált változatot is. A borító színe más: fekete helyett immár szürkészöld alapon van a megafon, a digipak pedig két CD-t tartalmaz. A lemezeket meg is számozták. A bónusz CD az alábbi számokat tartalmazza (melyek javarészt azóta nem jelentek meg más kiadványon): Fuck the Millennium (Single Edit) Dutch Christmas Let Me Be Your Valentine + Waiting for Spring (Live) The Age of Love (Live) No Fate (Live) 20 Years of Hardcore bónusztartalom (CD2) Faster Harder Scooter (Full Length) Faster Harder Scooter (Club Mix) Faster Harder Scooter (Sunbeam Remix) Faster Harder Scooter (Signum Remix) Faster Harder Scooter (P.K.G. Mix) Faster Harder Scooter (P.K.G. Phat Jam Mix) Faster Harder Scooter (Live In Cologne) Knorkator - Faster Harder Scooter Monolake Fuck The Millennium (Radio Edit) Fuck The Millennium (Extended) Fuck The Millennium (Live In Cologne) New Year's Day Közreműködtek H.P. Baxxter (ének, szövegek) Rick J. Jordan (szintetizátor, keverés, szerkesztés) Axel Coon (szintetizátor, keverés, szerkesztés) Jens Thele (társszerző, menedzser) Helge Vogt (gitár) Marc Schilkowski (CD-borító) Érdekességek A Keyser Soze című intróban a Holdkelte című James Bond -filmből hallhatunk egy kivágott hangot. Ugyancsak hallható hang a Harmadik típusú találkozások című filmből. A cím pedig a " Közönséges bűnözők " című film egyik fiktív karakteréről kapta a nevét. Fuck the Millennium címmel 1997-ben a The KLF is csinált egy számot, valószínűleg ez lehetett az inspiráló tényező. A Keyser Soze-ban visszafelé lejátszva hallható a "Use your dildo" mondat. Videoklipek A "Faster Harder Scooter" klipjét Dél-Afrikában vették fel. Míg a zenekar homokfutókon jár a sivatagban, az általuk hátrahagyott embereket mutatják. Rick felborul a saját járművével, H.P. és Axel pedig összeütköznek a klip végén, aminek hatalmas robbanás a vége. A "Fuck The Millennium" videója a 2000-es évbe való átlépés önfeledt várakozásáról szól: a Scooter koncertet ad, majd rajongóival bulizik egyet. A nagy visszaszámlálás után azonban nem sokan maradnak talpon. Feldolgozások Faster Harder Scooter : Axis - Come On Well Done, Peter : Embargo - Embargo Fuck the Millennium : The String-A-Longs - Wheels (csak a kislemezverzióban), Technohead - The Passion The Revolution : Hermen - Who Do I Care? The Learning Process : Tom Wilson - Techno Cat I'll Put You On the Guest List : Cherrymoon Trax - The House Of House Kashmir : Blancmange - Living on the Ceiling Main Floor : Art Of Trance - Madagascar, Emmanuel Top - Acid Phase Pinnye vasútállomás Pinnye vasútállomás egy Győr-Moson-Sopron megyei vasútállomás, Pinnye településen, melyet a GYSEV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Győr–Sopron-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Fertőszentmiklós vasútállomás Fertőboz vasútállomás Eternal Flame Falls Az Eternal Flame Falls, azaz az örök láng vízesés a Shale Creek rezervátumban található, mely a Chestnut Ridge Park részét képezi New York államban. A vízesés alatt egy kis barlang található, amelyből éghető gáz szivárog. Amikor meggyullad ezen gáz, akkor mintegy egész éven keresztül képes égni. E helyszín szerepel Bruce Kershner: Secret Places című könyvében. Manga A manga (��) a képregény japán nyelvű általános elnevezése, Japánon kívül a japán mangák jellemző stílusában készített képregényekre használják, szűkebben csak a Japánban készültekre. Alkotóit mangakáknak hívják. A klasszikus japán ukijoe festészet és a nyugati művészeti hatások találkozásából fokozatosan jött létre, míg mostani jellege kialakult, s a köztudatban – főképp Japán határain kívül – összeforrt a japán popkultúrával. Elnevezés eredete A kifejezés jelentése szó szerinti fordításban "véletlenszerű képek" vagy "vázlat", de mostanra a szótárakban is csak képregény címszóval van feltüntetve.[forrás?] A szó két kandzsiból, vagyis kínai eredetű japán írásjegyből tevődik össze ilyeténképpen: ��, hiragana átirata ��(man)�(ga), katakana írásrendszerben pedig ���. Az első írásjegy önálló jelentéssel szövegösszetételben nem bír, összetételben viszont lehet: "nem szándékos"," véletlen", "romlott". A második jel rendelkezik önálló olvasattal, amely képet jelent, s egyszerűen � "e" a beszélt nyelvben. Érdekességképpen megemlíthető, hogy egyik elődje elnevezésében, az ukijo-e olvasatában is megfigyelhető az "-e" végződés, jelentése majdhogynem teljesen egyezik, viszont egy egész másmilyen kandzsival írják: �(uki)�(jo)�(e). Története Az első mangára emlékeztető művészi megoldások igen messzire, a 12. századra vezethetők vissza. A fametszetek nagy fokú népszerűsödésével aztán a 18-19. század folyamán kialakult stílus bizonyos szembeötlő jegyei öröklődtek tovább, hogy a nagy változások korának Japánjában kialakuljanak az irányadó elvek a képregényekkel kapcsolatban, s elterjedhessenek, mint népszerű árucikk. A manga kifejezés ellenben nem a második világháború után keletkezett, hanem az Edo-kori Japán (az 1800-as évek egy olyan kora Japánban, amikor a fametszetek igazi reneszánszukat élték) egyik nagy ukijo-e festőművészének, Kacusika Hokuszainak köszönhetően került először köznapi használatba, az úgynevezett, és széles körben elismert 'Hokuszai manga' stílusmegjelölésű alkotások nyomán. Formai sajátosságai A japán írás jobbról balra halad, a mangák is ilyen formában olvasandóak. Ez a nyugati terjesztésnél nehézségekkel járhat, mivel ez elsőre szokatlan az európai és az amerikai olvasóközönségnek. Erre egyik megoldás a lapok tükrözése, de ez olyan problémákat okozhat mint hogy a szereplők így rossz oldalukon hordják a kardjukat, és az eredeti szerzők elképzelése is sérülhet – sokan ezért nem is járultak hozzá munkáik ilyen módosításához. Ezen okokból a mangák más nyelvű változatainak többsége eredeti formájában jelenik meg, mint Magyarországon is. Jelenleg Japánban a legnagyobb példányszámában kiadott írásos média a manga.[forrás?] Méretük és hosszuk igen eltérő lehet, akár ezer oldalastól a mellényzseb méretűig széles skálán mozog. A mangák nem kizárólag kötetekbe foglalva találhatóak meg, a különböző presztízsű manga folyóiratok is közölnek sorozatokat, heti és havi rendszerességgel. A jelenlegi manga irányzat egyik legmeghatározóbbja a Súkan Sónen Jump, amely az évek során olyan jelentős művek népszerűsödését segítette elő, mint a Ruróni Kensin, Saint Seiya, Hikaru no go, Naruto, One Piece vagy a Dragon Ball. A manga jellemző kellékei Cseppecske, vagy cseppek a homloknál és halántéknál zavart, értetlenséget és szkepszist jelképez (ez egyike a legszélesebb körben felismert manga-megoldásoknak). Hanyattvágódás, vagy átmenet nélküli esés a földre a váratlan ostobaságokra, ironikus eseményekre adott reakció. A legerőteljesebb érzelemkifejező forma a szem . Ez számtalan módon változhat, két felfelé ívelő félkör (boldogság, öröm), lefelé ívelő félkör (bánat, szomorúság, csalódottság), két apró pici fekete ponttá sűrűsödés (értetlenség, meglepettség) stb. Az egyik orrlyukban lévő buborékocska azt jelzi, hogy az alany alszik. A pupilla teljes eltűnése és a szem kifehéredése az önkontroll elvesztését fejezi ki. kivétel ez alól a nagy, kikerekedő, fehér szem, több körülvonalazással, ami ijedtséget, döbbent szóhoz nem jutást és pánikot fejez ki, legtöbbször komikus kontextusban (komolyabb hangvételű mangákban, persze képkörnyezettől függően, hangsúlyosabbak a negatív érzelmek és ritkán kapnak humoros felhangot). Négy, kereszt alakban elhelyezett derékszög a homlokon vagy az öklön dühöt vagy bosszúságot fejez ki, általában a megfelelő arckifejezéssel kísérve, leggyakrabban ironikus megjegyzésekre adott válaszként. Orrvérzés erotikusan befolyásoló vagy felajzó eseményeknél A kép tetejének vagy az arc felső részének elsötétülése és a fentről lefelé haladó függőleges fekete vonalak jelezhetik a zavart, döbbenetet. Fajtái Célcsoport szerint Kodomo: (�� – „gyerek, gyermek”) elsősorban gyerekeknek készült mangák. A történetekben gyakran központi helyet foglal el a család , illetve a kedves háziállatok . (Például: Astro Boy , Pokémon ) Sónen: (�� , shounen – „fiú”) elsősorban fiúknak készült mangák. Jellegzetességük az akciódús történet, melynek főhőse egy fiú. A történetben fontos szerepet játszik a szereplők közötti erős barátság , a bajtársi helytállás, ebből adódóan szereplői gyakran harcosok vagy sportolók. A megjelenő női karakterek az átlagosnál kidolgozottabbak, sokszor már szélsőségesen jó megjelenésűek. A célcsoporton túl sok ilyen stílusú alkotás a lányok körében is népszerű. (Például: Bleach , Naruto ) Sódzso: (�� , shoujo – „lány”) elsősorban lányoknak készült mangák. Gyakori a történetekben a romantika és a dráma , de a stíluspalettája igen széles, felöleli a történelmi, a fantasy - és horrortörténeteket is. A sódzsó mangákban/animékben a férfi szereplők kidolgozottabbak az átlagosnál. (Például: Vampire Knight , Ouran High School Host Club , Nana ) Szeinen: (seinen) elsősorban felnőtt férfiaknak készült mangák. (Például: Excel Saga , Homunculus , Hotman ) Dzsoszei: (josei) elsősorban felnőtt nőnek készült mangák. (Például: Méz és lóhere , Indigo Blue ) Hentai: (��, hentai – „perverz” „átalakulás”, „abnormális” ) szexuális tartalmú, pornográf mangák. Elég széles palettán mozognak, a történet jellegét a további megadott stílusok adják meg. Lehet egy vagy két részes szextörténet, de akár egész sorozat is. (Például: Bible Black ) Megjelenés módja szerint World manga ( angolul világmanga): A manga stílusú, de nem japán származású képregényeket nevezik így. Szokásos elnevezése még a global manga is. Jon-koma: Négykockás képregény, általában csattanóval a végén. Japánban a négy kocka függőlegesen van elhelyezve. Scanlation: Rajongók által lefordított és beszkennelt mangák. A kifejezés az angol scan és translation szavak összeolvadásából keletkezett. Dódzsinsi: (doujinshi) Kezdő rajzolók által készített amatőr manga vagy ritkán profi rajzolók által készített manga, amit nem egy kiadó ad ki, hanem az alkotó maga. Nagy részük pornográf tartalmú. Általában sikeres manga/anime karakterekről szól. Dódzsinsit legkönnyebben a ComiKet (Comic Market, képregényvásár) nevű rendezvényen lehet beszerezni. A manga népszerűsége, elterjedése A japán képregényalkotások szinte az ismeretlenségből „robbantak be” a nyugati köztudatba az 1980-as évektől kezdődően. Hosszú fejlődés eredményeként jutott el a manga (a szó jelentése: hóbortos kép) a XIX. század végétől odáig, hogy megkerülhetetlen tényező legyen a képregénypiac világában. E modern japán képregények különösen a második világháborút követően kezdtek el egyre fontosabb szerepet betölteni a hatalmas veszteségeket elszenvedő és amerikai megszállás alá kerülő Japánban, amely áttételesen itt próbálta meg levezetni a felgyülemlett feszültségek egy részét. A világégésből tehát vesztesen kikerülő ázsiai szigetország, habár rezignáltan tűrte ezen alárendelt helyzetet, s mindent megtett a nyugati kultúrvilág beszivárgása ellen, csak lassítani tudta azt, de megállítani nem az újonnan érkező impulzusokat. A Disney-rajzfilmek, amerikai képregények és tévéműsorok új lökést adtak a manga alkotóinak. A korábban Japánt jellemző negatív értelemben vett nacionalizmus és katonás szemléletmód az évek múlásával egyre halványult, s ahogy ezen állam gazdasága talpra állt, úgy köszöntött be egy újabb virágzó korszak a képregényei terén is. A politikai mangák helyett, amelyek a Japán tragédiát, köztük például az atomtámadásokat dolgozták fel, helyett a szatíra, a humor, a család, az erkölcsök, az érzelmek, a varázslatok, a szexualitás, bűnügyek és futurisztikus elképzelések kerültek előtérbe. Nem lehet tételes felsorolást adni arra, hogy milyen lett a manga, csak egy szót lehet erre mondani, sokrétű. Ez a színkavalkád alapozta meg azt, hogy mindenki megtalálhatta a maga kedvenc kis történetét, képregényét, s várta annak közlését hétről hétre vagy hónapról hónapra. A japán képújságok általában 200 és 1000 oldal közötti terjedelemmel bíró antológiákban jelennek meg, amelyek akár 20 vagy 25 különböző cselekményfolyamot is magukban foglalhatnak. A havonta megjelenő ilyen kiadványokat zassinak nevezik az ázsiai ország lakosai. Ezek a „kötetek” általában fekete-fehérek és nem a legjobb papírminőségben jelennek meg, így relatíve olcsó áron előállíthatóak, illetve megvásárolhatók. Nyilván felmerülhet az a kérdés, mi van azokkal az olvasókkal, akik később kapcsolódnak be egy adott történetnél. A sikeres manga-történeteket gyűjteményes, ún. tankóbon formában is megjelentetik, így egy történetből több részt is el lehet olvasni egyszerre. Nyugat-Európában és hazánkban szinte csak ilyen alakban jelennek meg a mangák. Az alacsony árak lehetővé tették tehát, hogy sokan hozzájuthassanak a különféle kiadványokhoz, sőt a legszegényebbeknek akár még szerencséjük is lehet, mivel a sokat utazó, tehetősebb japánok otthagyják „rászoruló”, kultúrára éhező társaiknak a közlekedési eszközökön, közterületeken ezen kiadványokat, így tovább növelve azok elérhetőségét, népszerűségét. A kiadott történetek számos témát feldolgozhatnak. A Doraemon című, többségében kamaszoknak szóló, manga egy robotmacskáról és annak a gazdája közötti kapcsolatáról szól, előbbi folyton kisegíti, kimenti kissé szórakozott gazdáját. A háttérben viszont több mondanivalót rejt magában e képregény. Egyfajta szatírát, groteszk humort rejt magában, s a népi hagyományokat is beépíti művébe a szerző, amellyel más korosztályok számára is élvezhetőbbé teszi a történetet. A Conan, a detektív egy ifjú magándetektívről szól, aki titokzatos bűnügyi eseteket próbál felderíteni olykor a rajongókat megmosolyogtató módon. A Shin Chan középpontjában egy állandóan rossz kisfiút találunk, aki csínytevéseivel a hagyományok iránt elkötelezett japánoknak tart görbe tükröt. Egyfajta családi szatíra, ami a beilleszkedés, a szülő-gyermek kapcsolat és a szokások, társadalmi elvárások kérdéskörével foglalkozik. A Sailor Moon varázserővel bíró fiatal lányok harcát mutatja az ugyancsak hasonló erővel bíró gonosz szereplők ellen. A leányok küldetéstudata, célja erős karakterekké formálja azokat, de gyöngéd nőiességük mindvégig megmarad. E kiadvány jórészt a női társadalom szerepét foglalja magában. Mint látható tehát szinte minden képregény egy mögöttes mondanivalóval, tanáccsal is rendelkezik, amely jobbá próbálja tenni az egész társadalmat. Számos támadás éri e sajtótermékeket, hogy túlzottan brutálisak, véresek, olykor pornográf jellegűek, semmitmondóak. Ez sok esetben nem is tagadható, ám itt a titkos vágyak, az emberekben szunnyadó vad érzelmek kivetítésére nyílik így lehetőség. Egyfajta cosplay-hez lehet hasonlítani ezt, mintha beöltöznének egyesek a kedvenc figurájuk bőrébe, megszabadulnak korábbi személyiségünktől, s új alteregójukkal minden korábbi bút, problémát hátrahagyva kiélhetik önnön rejtett kívánalmaikat, ledönthetik a korábbi tabukat. Lehetőség nyílik a felnőttek világába jutni, más bolygókon kalandozni. A Nyugat nem értette sohasem a japánok effajta nyitottságát, ezért inkább a legtöbb alkalommal cenzúrázta a japán képregényeket, animéket. A mangák további népszerűségét növeli, hogy nem és korosztály szerint differenciál. Készülnek kifejezett gyermekek számára szóló kiadványok (kodomo), fiúk számára (sónen általában a diákok életét, a sportot mutatja be olykor csipetnyi erőszakkal), lányoknak (sódzso: érzelmek mély ábrázolása minden fajta erőszak nélkül), fiatal felnőtt urak (szeinen) és fiatal felnőtt hölgyek részére is (dzsoszei) stb. A képregényekben megjelenő alakok nemcsak a képújságokban szerepelnek. Karaktereik ott vannak mindenhol, a kulcstartókon, ruházati termékeken, a rádiókban, az interneten, sőt nem egy esetben animéket (rajzfilm) is készítenek róluk. A mangák minden bevásárlóközpontban (pl.: a Mandarake könyvesbolt hálózat az egész Japánban jelen van, használt és új mangák, jelmezek, játékok vételével, eladásával foglalkozik), tömegközlekedési eszközök állomásain ott vannak Japánban, megkerülhetetlen tényezők. Mangakávézók és mangakölcsönző boltok is működnek több országban, amelyekben egy étel vagy ital elfogyasztása mellett bárki leveheti kedvenc kiadványát a polcokról és elolvashatja azt vagy éppen internetezhet, ha ahhoz támad kedve. Ezek az üzlethelyiségek gyakran még éjjel is nyitva vannak, a betérő vendégek nagy örömére. Számos államban mangamúzeumok is léteznek, amelyek rendes vagy időszaki, vándorkiállításokkal csábítják látogatóikat intézményükbe. Az egyetemek, főiskolák kurzusokat is indítanak a mangatudománnyal kapcsolatosan. 1975 óta évente kétszer is megrendezik a Comicket-et, Japán legnagyobb mangatalálkozóját. Mint látható nem véletlen, hogy az évtizedek során a mangák körül ekkora kultusz alakult ki, hiszen jelenlétükkel, mondanivalójukkal a japán kultúra szerves részévé váltak, s onnan továbbhaladva a nemzetközi színtéren is megbecsülést vívtak ki a maguk számára. Théza Théza település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 1910 fő (2015). Théza Saleilles, Alénya, Corneilla-del-Vercol és Villeneuve-de-la-Raho községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Knetzgau Knetzgau település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 6396 fő (2015. december 31.). Lescheraines Lescheraines település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 773 fő (2015). Lescheraines Aillon-le-Vieux, Arith, Bellecombe-en-Bauges, Le Châtelard, La Motte-en-Bauges, Le Noyer és Saint-François-de-Sales községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Oudenaarde Oudenaarde (franciául: Audenarde, angolul: Oudenarde) község a belgiumi Kelet-Flandria tartományban. A községhez tartozik maga Oudenaarde városa, valamint Bevere, Edelare, Eine, Ename, Heurne, Leupegem, Mater, Melden, Mullem, Nederename, Welden, Volkegem és Ooike egy része. A 15. és 18. század között alapozta meg világhírnevét köszönhetően faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak. Története Ename virágkora Oudenaarde története 974-ben kezdődik, amikot II. Ottó német-római császár és német király Ename mellett építette fel a három Schelde-menti erődjének egyikét, amelyek célja a királyság védelme volt esetleges frank támadások ellen. Ennek köszönhetően Ename gyors fejlődésnek indult. 1005-ben már állt néhány templom a városban és hamarosan Lotaringia legnépesebb településévé vált. 1033-ban IV. Balduin flamand gróf meghódította a várost, amely határ menti előörssé vált III. Henrik birodalma ellen. 1047-ben V. Balduin, az által, hogy felesége egy bencés apátságot alapított itt, megszilárdította családjának hatalmát az apja által meghódított területeken. Ebben az időszakban Ename kereskedői és kézművesi a Schelde másik partjára települtek át, ahol megalapították Oudenaarde városát. Oudenaarde virágkora A 11. században élte virágkorát köszönhetően a Schelde közelségének és az egyre népszerűbb szövet- és faliszőnyeg-gyártó manufaktúráinak. Számos templomot, kolostort, ispotályt építettek. A középkor során a város a flamand grófok egyik leghűségesebb szövetségese volt a dél illetve Gent felőli lázadások ellen. A várost a „nemesség otthonaként” emlegették. 1526–1537 között felépült leghíresebb épülete, a gótikus városháza valamint a Szent Walpurga-templom. 1522-ben V. Károly német-római császár is a városban tartózkodott. Itt született házasságon kívüli lánya, Margit pármai hercegnő, Németalföld későbbi régense. A város hanyatlása A reformáció idején Oudenaarde lakosai is az új irányzathoz csatlakoztak és Genttel szövetkeztek V. Károly ellen. 1582-ben Margit fia hosszas ostrom alá vonta. A város végül megadta magát, kereskedői, munkásai és nemesei is elmenekültek. Az ellenreformáció idején rövid ideig ismét újjáéledt a faliszőnyeg-gyártás. A következő században a franciák három alkalommal is megostromolták. 1708-ban a spanyol örökösödési háború egyik fontos csatája zajlott szomszédságában. A Habsburg uralom alatt alvó vidéki városka lett. A francia forradalom után a vallási megszorítások miatt szenvedett. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. Fő látnivalói a gótikus városháza , a város jelképe, amely egyike a Világörökséggé nyilvánított belgiumi és franciaországi harangtornyoknak . A városházában értékes faliszőnyeg gyűjtemény található. a 17. századi Szent Walpurga-templom a flandriai körverseny múzeuma (Centrum Ronde van Vlaanderen) Brouwerij Smisje - 2008-ban Brugge -ből áttelepített sörfőzde Híres szülöttei Soissons Szent Arnold (1040–1087) Margit pármai hercegnő (1522–1586) V. Károly leánya, Németalföld régense Johannes van den Driesche (1550–1616) keletkutató Charles Liedts(1802–1878) politikus Gentil Theodoor Antheunis (1840–1907) költő Reimond Stijns (1850–1905) író Adriaen Brouwer (1605–1638) festő André Dierickx (1946–) kerékpározó Jotie T’Hooft (1956–1977) költő Testvérvárosai Arras Bergen op Zoom Bodzavásár , Romania Castel Madama Coburg Hastings Női 100 méteres mellúszás a 2009-es úszó-világbajnokságon A női 100 méteres mellúszás versenyt a 2009-es úszó-világbajnokságon július 27-én és 28-án rendezték meg. Előbb a selejtezőt és az elődöntőt, másnap a döntőt. Szalagos fóka A szalagos fóka (Histriophoca fasciata) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fókafélék (Phocidae) családjába tartozó faj. A Histriophoca nem egyetlen képviselője. Előfordulása A Csendes-óceán északi területeinél, Alaszkában, Oroszországban, Ohotszki-tenger és a Bering-tenger területén honos. Megjelenése A szalagos fóka súlya 70 kilogramm, hossza pedig elérheti 1,6 métert. Bundája fekete színű, fehér csíkokkal. Az újszülött kölykök fehér színezetűek. Életmódja Átlagosan 20 évig élnek a szabadban. Ragadozó állat. Fő táplálékai tintahalak, kagylók és rákok. Athosz-hegy Az Athosz-hegy (görögül Όρος Άθως [Orosz Athosz]) egy hegy és félsziget a görögországi Makedóniában, az ország északi részében. Nevezik Szent Hegynek is (görögül Άγιον Όρος [Agion Orosz], bizánci görög nyelven Άγιον Όρος [Hagion Orosz]. Az ókorban a félsziget neve Ακτή [Akté] volt. Mintegy 1400-an élnek a félszigeten. Földrajz Az Athosz-hegy meredek, sűrű erdővel borított emelkedői 2033 méter magasságba nyúlnak fel. A félsziget a nagyobb Halkidiki-félsziget keleti nyúlványa, amely 7-12 kilométer széles és 60 kilométer hosszan nyúlik be ÉNy-DK irányban az Égei-tengerbe. Keletről a Trák-tenger, nyugatról a Szingitiki-öböl övezi. Területe 390 km². A félsziget körüli tengerek a hajók számára veszélyesek. Ezt jól tudták már az ókorban is, különösen azután, hogy Kr. e. 492-ben itt semmisült meg a görögökre támadó perzsa hadsereg flottája egy viharban, az ókori források szerint mintegy húszezer ember halálát okozva. Politika Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox kolostor otthona, amelyek saját autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül, az Athosz-hegyi Köztársaságot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött, keleti keresztény hitű férfiak élhetnek. Nőnemű lény (még állat sem!) nem léphet be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, Karüeszben élnek. Sivas (település) Sivas város Törökország Közép-anatóliai régiójában, Sivas tartomány székhelye, az azonos nevű körzet központja. A körzet népessége 2008-ban 329 011 fő volt, a városé pedig 288 693 fő. Nevének eredete Neve görögül Σεβάστεια, örményül ��������, zaza nyelven Sêvaz; a középkorban Sebastia néven ismerték. Fekvése A város 1285 méterrel a tengerszint fölött, a Kızılırmak folyó völgyében található. Története A város fontos szerepet játszott a török függetlenségi háború során, itt tartották a sivasi kongresszust, melyen a nemzeti mozgalom résztvevői elfogadták a Nemzeti Egyezmény szövegét. Gazdaság A tartományban főként gabonaféléket termesztenek, fő ásványkincse pedig a vasérc. Könyvesbolt Erdélyben Könyvesbolt(ok) Erdélyben (1918–1945). A romániai magyarság demográfiai szétszórtsága és irodalmi életének többközpontúsága következtében jelentős szerephez jutottak azok a könyvkereskedések, melyek a könyvterjesztés mellett akár kölcsönkönyvtár létesítésével, akár könyvkiadás útján is kiszélesítették működésüket, s így üzleti vállalkozásaik során az irodalompártolás helyi őrhelyeivé váltak. Ezek egyike volt a kolozsvári Lepage könyvkereskedés, amely számos kiadványt is megjelentetett. Marosvásárhelyen Révész Béla könyvkereskedése nyomdát is működtetett, s ez Morvay Zoltán vezetése alatt Erdélyi Könyvbarátok Társasága címen szervezetet hozott létre 1925-ben népszerű kiadványainak terjesztésére. Kiadta Schmidt Béla Az orvos (Marosvásárhely, 1926) c. ismeretterjesztő munkáját, kiállítások és koncertek rendezésével is a város egyik kulturális gócpontja lett. Ugyanott egy másik könyvkereskedő, Petri Károly jelentette meg Kiss Pál Marosvásárhely története (1942) c. munkáját. Temesvárt a Morawetz Testvérek könyvesboltja és zeneműkereskedése a zeneirodalom klasszikusai s román zeneszerzők művei mellett kibocsátotta több romániai magyar zeneszerző alkotását. Nagyváradon a Vidor-cég Fő utcai könyvesboltja a Jurnal-Import c. vállalat révén magyar könyvek behozatalával foglalkozva a csehszlovákiai Prager Verlag kiadványait is terjesztette, s az 1945-ben létrejött Új Élet könyvesbolt ezekből utánnyomásokat adott ki. Brassóban Elekes Endre Kapu utcai könyvesboltja bővült hírlapirodává s vállalkozott színházi és reklámkiadványok mellett az Így néztek ki (Brassó 1926) c. humoros almanach szerkesztésére és forgalombahozatalára Reschner Gyula erdélyi személyiségekről készült 250 karikatúrájával. Az Elekes-cég anyagi támogatást nyújtott a Hasznos Könyvtár s a Kacsó Sándor szerkesztette Anyanyelvünk (Brassó 1934) megjelentetéséhez. USA–223 Az USA 223 (NRO Launch 32, NROL-32) egy amerikai kémműhold. Feladata, célja A feladata nem pontosan ismert. A műhold által gyűjtött adatokat a hadsereg és a nemzetbiztonságért felelős kormányhivatalok hasznosítják. Kilövés dátuma 2010. november 21. indították útnak Cape Canaveralról. Cauville-sur-Mer Cauville-sur-Mer település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 1488 fő (2015). Cauville-sur-Mer Fontenay, Heuqueville, Mannevillette, Octeville-sur-Mer és Saint-Jouin-Bruneval községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Argentína az olimpiai játékokon Argentína az 1900-as nyári játékokon vett először részt, és azóta a legtöbb olimpián képviseltette magát, a téli játékokon 1928 óta szerepelt. Sportolói eddig 70 érmet nyertek, legeredményesebb sportáguk az ökölvívás. Az Argentin Olimpiai Bizottság 1923-ban alakult meg, a NOB még ebben az évben felvette tagjai közé, a bizottság jelenlegi elnöke Alicia Masoni De Morea. Jimmy Casper Jimmy Casper (Montdidier, 1978. május 28. –) korábbi francia profi kerékpáros. Utolsó csapata a francia AG2R La Mondiale volt, ahol 2012 végén fejezte be pályafutását. Tompaorrú orrszarvúak A tompaorrú orrszarvúak (Ceratotherium) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó nem. Tudnivalók Az eddigi ismeretek szerint a tompaorrú orrszarvúak neme a késő miocén korszakban jelent meg, körülbelül 7 millió évvel ezelőtt. Manapság már csak egy fajuk, a szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) maradt fenn, azonban ez is veszélyeztetve van az orvvadászat miatt. A fosszilis fajok pontos száma nem ismert, mivel egyesek átmeneti fajoknak tűnnek a tompaorrú orrszarvúak és a hegyesorrú orrszarvúak (Diceros) között, míg mások a mai faj régen kihalt alfajait képezhetik. Rendszerezés A nembe az alábbi 6-7 faj tartozik: † Ceratotherium efficax - késő pliocén -kora pleisztocén ; Etiópia , Tanzánia † Ceratotherium germanoafricanum - középső pleisztocén; Kelet-Afrika ; talán a szélesszájú orrszarvú egyik fosszilis alfaja † Ceratotherium mauritanicum (Pomel, 1888) - késő pliocén-kora holocén ; Észak-Afrika † Ceratotherium neumayri Geraads, 1988 - késő miocén ; Törökország † Ceratotherium praecox - 7 millió évvel ezelőtt - késő miocén - élt, Dél-Afrikában ; egyesek szerint azonos a Diceros praecox-szal szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum) (Burchell, 1817) † Ceratotherium sp. - még nincs megnevezve; Dél-Afrika Óvári Kelemen Óvári Kelemen (Pécs, 1844. november 21. – Kolozsvár, 1925. december 17.) jogtörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja. Életpályája Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán kezdte, majd Temesváron folytatta és Pesten végezte. 1863–1867 között pesti egyetemen a jog- és államtudományi karán tanult, államtudományokból tett államvizsgát. 1869-ben a jog- és államtudományok doktorává avatták. 1867–1872 között bíróként dolgozott, 1871-ben a pesti egyetemen jogtörténetből magántanári képesítést nyert. 1872–1916 között a kolozsvári tudományegyetemen az egyetemes európai és hazai jogtörténet nyilvános rendes tanára. 1880–1881-ben és 1884–1885-ben jogi kari dékánja, 1891–1892-ben pedig az egyetem rektora volt. 1892-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Sírja a kolozsvári Házsongárdi temető II.a. parcellájában van, síremléke azonban már nem található meg. Munkássága Életének fő műve a Kolosváry Sándorral közösen írt statútum-gyűjtemény, szintén Kolosváryval együtt résztvett a Magyar Törvénytár: Corpus Juris Hungarici, valamint az erdélyi törvények (1540–1848) kétnyelvű köteteinek fordításában és magyarázatában. Cikkei a Jog- és Államtudományi Folyóiratban, a Jogtudományi Közlönyben, az Erdélyi Hiradóban, a Magyar Igazságügyben, a Századokban és a kolozsvári egyetem Actáiban jelentek meg. Könyvei A csődrendszer tekintettel a nevezetesebb külföldi csődtörvényekre s különösen a magyar csődeljárás részletes ismertetése. Irománypéldákkal ellátva elméleti s gyakorlati használatra. Pest, 1871. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye, összegyűjtötték, felvilágosító, összehasonlító és utaló jegyzetekkel ellátták Kolosváry Sándor és Óvári Kelemen. Budapest, 1885-1902. I-IV. kötet. (Magyarországi jogtörténeti emlékek. Monumenta Hungariae juridico historica). Werbőczy István Hármas-Könyve. A m. tudom. akadémia által gondozott harmadik kiadás. Az eredetinek 1517-i első kiadása után fordították, jogi műszótárral és részletes tárgymutatóval ellátták. Budapest, 1894. (Kolozsváry Sándorral együtt Magyar Törvénytár. Millenniumi emlékkiadás 1000–1895). A nagy Ki Mit Tud A nagy Ki Mit Tud a Süsüke, a sárkánygyerek című bábfilmsorozat hetedik epizódja. A forgatókönyvet Csukás István írta. Cselekmény Süsüke és Kiskirályfi rendeznek egy nagy Ki-mit-tud vetélkedőt, mindenki lelkesen készül erre a pillanatra. Az öreg varázsló lesz a zsűrielnök. Mindenki tehetségét büszkélkednek. A végén kapnak díjakat, mindenki megérdemli. Alkotók Író : Csukás István Rendező, báb- és látványtervező : Foky Ottó Társrendező : Szent-Andrássy Imre Zeneszerző : Bergendy István Operatőr : Bayer Ottmár, Tubay László Hangmérnök : George Born Hangeffetk : Gömöri V. István Hangproducer : Janicsák István Vágó : Ács Károly, Hermecz Tamás Díszlettervező : Orosz Klaudia Bábszínészek : Bartha Antal, Bartha Katalin, Czipott Gábor, Deák Sándor , Doboki László, Egervári József, Havas Zsolt, Kovács Árpád, Kovács Enikő, Kószás Barbara, Krain Edina, Ifj. Palkó József, S. Tóth Judit, Szilágyi Mária, Vadnay Tünde, Zoltán Annamária Súgó : Tarbay Júlia Báb- és makettgyártás : Csisztu Péter, Dely Teréz, Gáspár Ágnes, Molnár József , Ifj. Palkó József, Pap Judit, Reglán János, Soltész Edina, Vajda Judit, Zsengellér Miklós Kameratechnikus Csóka Zoltán, Huszka Ferenc Díszletépítő : Kovács Péter Díszletgyártás : BK Filmstúdió Technikus : Farkas Gábor Berendező : Stúdió Trumeau Kellék : Éri Anita Fővilágosító : Tréfás Imre Videó utómunka : Csontos István CGI-animáció : Deffi Film Rendezőasszisztens : Zavatyil G. Anita Színes technika : Szabó László Gyártásvezető : Balogh Erika Felvételvezető : Szekeres Balázs Szinkronrendező : Gál Erika Támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az OTP Bank , az ISM - Ifjúsági és Sportminisztérium, az ORTT , a Magyar Mozgókép Alapítvány, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Duna Televízió Készítette a Duna Televízió megbízásából a Bábanimátor Kft., 2000–2001 Források: Szereplők Süsü : Bodrogi Gyula Süsüke : Szalay Csongor , Szabó Dávid (ének) Mindenes : Makay Sándor Sárkánylány : Vándor Éva Varázsló : Uri István Kiskirályfi : Czető Roland , Szabó Márton (ének) Kúrió : Hűvösvölgyi Ildikó Mókus : Rudolf Teréz Vakond : Háda János Dó sárkány : Harmath Imre Ré sárkány : Kálloy Molnár Péter Mi sárkány : Németh Gábor Fá sárkány : Forgács Gábor Szó sárkány : Pusztaszeri Kornél Wayne Rooney Wayne Rooney vagy teljes nevén Wayne Mark Rooney (Croxteth, Liverpool, 1985. október 24. –) angol labdarúgó, aki 2018-tól a D.C. Unitedben játszik, korában angol válogatott, 119 válogatottságával második helyen áll az örökranglistán az angol válogatottban, ezeken a mérkőzéseken 53 gólt lőtt, mellyel ő vezeti a válogatottsági gólrekordot. Az Evertonnál - ahová kilencévesen csatlakozott - kezdte a pályafutását, és ahol 2002-ben került fel az első csapathoz. Egy ideig ő volt a Premier League legfiatalabb játékosa és gólszerzője, ez a rekord azóta már megdőlt. 2004-ben, 25,6 millió fontért a Manchester Unitedhez igazolt. A Vörös Ördögökkel azóta már többször elhódította az angol bajnoki trófeát, és a Bajnokok Ligáját is sikerült megnyernie, csak úgy mint minden jelentős klubtrófeát. A klub történetének legeredményesebb labdarúgója, 2014 és 2017 között csapatkapitánya volt. Rooney 2003-ban lépett pályára először az angol válogatottban. A 2004-es Európa-bajnokságon ő lett a legfiatalabb gólszerző, a torna során négy találattal segítette az angol nemzeti csapatot. A 2006-os világbajnokságon szintén játszott, de a torna előtti lábtörése rányomta a bélyegét a teljesítményére. A 2008-as Európa-bajnokságra az angolok nem jutottak ki, a 2010-es világbajnokságon, és a következő 2014-es világbajnokságon a nyolcaddöntő, illetve a csoportküzdelmek jelentették a végállomást. Rooney eddigi 118 válogatott fellépésén szerzett 53 góljával az angol nemzeti csapat történetének legeredményesebb játékosa, Bobby Charltont megelőzve, a pályára lépések számában pedig már csak Peter Shilton áll előtte. Családi háttere és gyermekkora Wayne Rooney Croxtethben, Liverpool külvárosában született Jeanette Marie és Thomas Wayne Rooney gyermekeként. Ír származású és római katolikus vallású. Két fiatalabb testvére van, Graham és John, mindhárman a Our Lady and St Swithin's általános iskolába jártak. Fiatal korában Everton-szurkoló volt. Pályafutása Everton Fiatal évei Rooney kilencévesen került az Everton ifiakadémiájára. 2001-ben az iskolai bajnokságban új rekordot állított fel egy szezonban lőtt 72 góljával. Utolsó szezonjában 99 gólt szerzett mielőtt kilencévesen felfigyelt rá az Everton játékosmegfigyelője, Bob Pendleton. Az 1995–96-os idényben az U10-11-es korosztályban 29 mérkőzésen 114 gólt szerzett, 15 évesen pedig az U19-es korosztály edzéseit látogatta. 2002-ben tagja volt annak a csapatnak, mely megnyerte az FA Youth Cup-ot, a fiatalok számára kiírt FA Kupát. A döntőben gólt is szerzett, elismerésként egy "Once a Blue, always a Blue" feliratú pólót kapott csapatától. Az év nyarán bekerült a felnőtt csapat Ausztráliában túrázó keretébe, az SC Weiz elleni felkészülési mérkőzésen gólt is szerzett. Áttörés az első csapatban 2002. augusztus 20-án mutatkozott be bajnoki mérkőzésen is a felnőttek között, a Tottenham Hotspur elleni 2-2-es mérkőzésen gólpasszt adott Mark Pembridgenek. Ő lett a klub történetének második legfiatalabb debütáló játékosa Joe Royle után. Október 2-án betalált a Wrexhamnek egy Ligakupa mérkőzésen, ezzel akkor ő lett a klub legfiatalabb gólszerzője tétmérkőzésen. 2002. október 19-én, öt nappal 17. születésnapja előtt a felnőtt csapatban győztes gólt szerzett az Arsenal ellen. Ezzel egy ideig ő volt a Premier League legfiatalabb gólszerzője, ezt a rekordot azóta James Milner és James Vaughan is megdöntötte. A mérkőzés után Arsène Wenger így nyilatkozott: Decemberben a BBC jelölte az év fiatal sportolója díjra. Hat nappal később győztes gólt szerzett a Blackburn Rover ellen. Pályafutása első piros lapját december 26-án, a hagyományos Boxing Day-en kapta a Birmingham City ellen. 2003 januárjában aláírta első profi szerződését, ezzel a világ egyik legjobban fizetett tinédzserévé vált. Áprilisban győztes gólt rúgott az Aston Villa és a Newcastle United ellen is. Első idényében minden sorozatot figyelembe véve 37 mérkőzésen nyolc gólt szerzett. A 2003–04-es idényben az első gólját a Charlton Athletic ellen szerezte augusztus 26-án, azonban ezt követően legközelebb decemberben volt újra eredményes. December 28-án a Birmingham City ellen játszotta 50. bajnokiját. 2004. február 21-én először tudott duplázni egy mérkőzésen, az ellenfél a Southampton volt. Az idény végén Rooney nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Everton két éve nem kvalifikálta magát egyik európai kupára sem és kérte a klubtól, hogy tegyék átadólistára. A liverpooli vezetők kijelentették, csak 50 millió font ellenében lennének hajlandóak megválni tőle. Egy új szerződést is felajánlottak neki, amivel heti 12 ezer fontot kereshetett volna, de ezt elutasította. Rooney két legkomolyabb kérője a Newcastle United és a Manchester United volt. A The Times arról számolt be, hogy az Everton és a Newcastle megegyezett egymással a vételárban, de a játékos végül a manchesterieknél kötött ki, akik 25,6 millió fontot fizettek érte. Manchester United 2005–2007 Rooney 2004. szeptember 28-án, egy Fenerbahçe elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen mutatkozott be a Unitedben. A 6-2-re megnyert találkozón mesterhármast szerzett és gólpasszt is adott. 2005 szeptemberében kiállították, amikor egy Villarreal elleni meccsen megtapsolta a játékvezetőt, miután az sárga lapot adott neki. Első trófeáját 2006-ban nyerte a Vörös Ördögökkel, amikor többek között az ő két góljának is köszönhetően csapata 4-0-ra verte a Wigan Athleticet a Ligakupa döntőjében. A manchesterieknek a bajnoki címre is esélyesek voltak, de áprilisban, amikor 3-0-s vereséget szenvedtek a Chelsea-től, ami után le kellett mondaniuk az elsőségről. A 2006–07-es szezonban volt egy tízmeccses góltalansági sorozata, ami egy Bolton Wanderers elleni mesterhármassal szakadt meg. Később a Bajnokok Ligájában is fontos gólokat szerzett, a Roma 8-3-as, összesítésbeli legyőzéséből két találattal vette ki a részét, és az Milan ellen is lőtt két gólt, bár a United végül így is kiesett a milánóiak ellen. Az idény során minden sorozatot egybevéve 23 gólt szerzett és végre angol bajnoki címet ünnepelhetett csapatával. 2007 júniusában Rooney megkapta a 10-es számú mezt, amit Ruud van Nistelrooy 2006-os távozása óta senki nem viselt. 2007. augusztus 12-én, egy Reading elleni bajnokin lábközépcsonttörést szenvedett, ami miatt hat hétig nem játszhatott. Visszatérése remekül sikerült, hiszen a Bajnokok Ligájában győztes gólt szerzett az AS Roma ellen. Október 9-én ismét megsérült, ezúttal a bokája zúzódott meg, és két hetet kellett kihagynia. A szezont bajnoki címmel és Bajnokok Ligája-győzelemmel zárta a Manchester United, Rooney 18 találattal járult hozzá a sikerekhez. 2008. október 5-én, a Blackburn Rovers ellen lejátszotta pályafutása 200. bajnokiját. Egy Wigan Athletic elleni találkozón mindössze 54 másodperc kellett neki a gólszerzéshez, bár a meccs nem végződött jól a számára, hiszen már a nyolcadik percben megsérült, ami miatt le kellett cserélni és három hétig nem léphetett pályára. A 2008–09-es idényben a Ligakupát és a bajnokságot is megnyerte a Manchester United, míg a Bajnokok Ligájában ezüstérmet szerzett. Rooneynak minden trófeát megnyert ,,Vörös ördögök"-kel, amit csak lehet Rögtön az első mérkőzésen gólt lőtt a Chelseanek az Angol Szuperkupa döntőn. A jó forma folytatódott, az első hat Premier League fordulóban hat gólt szerzett. 2009–2010 Az idény során két mesterhármast is elért: 2009 novemberében a Portsmouth gárdájának egy 4-1-es meccsen, majd 2010 januárjában a Hull Citynek mely mérkőzésen négy gólt is lőtt. A bajnokok ligájában az AC Milan csapatának a legjobb 16 között a két mérkőzésen négyszer is eredményes tudott lenni. 2010. február 28-án az Angol Ligakupa döntőjében gólt fejelt az Aston Villa kapujába, majd később meg is nyerték a meccset 2-1-re a manchesteriek. Március 30-án jött a fordulópont Rooney idényében. A Bayern Münchennel sorsolták össze a Unitedet és a párosítás jól is indult a Vörös Ördögök és Rooney számára is: Nani megpattant szabadrúgását követően Rooney a hálóba talált, ám a mérkőzés 92. percében 1-1-es állásnál egy sikertelen szerelési kísérlet következtében rosszul lépett és a bokáját egy komoly ficam érte. A sérülés nagyon komolynak tűnt, de Ferguson Rooneyt a visszavágón (mely csupán egy hétre az előző meccs után volt) a kezdőcsapatba helyezte. A mérkőzéshez semmit nem tudott hozzátenni és végül a Bayern jutott tovább a több idegenbeli góljainak köszönhetően. A hátralévő utolsó öt fordulóban Rooney nem sokat tudott hozzátenni csapata játékához majd el is bukták egyetlen ponttal a bajnokságot a Chelseavel szemben, így mindössze egy Angol Szuperkupát nyert a csapatával valamint őt választották a Premier League 2010–11-es szezonjának legjobb játékosává. 42 mérkőzésen 32 gólig jutott Rooney a szezon során. Rooney első gólját a Premier League 2010–11-es szezonjában 2010. augusztus 28-án szerezte büntetőből a West Ham United ellen egy tizenegyesből. Nagyon rossz formában játszott mikor is 2010 októberében beadta eligazolási kérelmét a csapathoz. Fergusont és a szurkolókat valamint az egész csapatot is sokkolta a hír. Kérői között olyan klubok szerepeltek mint a Real Madrid vagy a városi rivális Manchester City. Pár nappal később a United hivatalos weboldalán bejelentette hogy sikerült maradásra bírni a támadót és egy új ötéves szerződést kapott valamint egyes hírek szerint a fizetését is megduplázták. A szezon első felében tovább folytatódott pocsék formája, mindössze csak 3 gólig jutott 14 mérkőzésen. 2011. február elsején új erőre kapott és a szezonban először duplázni tudott az Aston Villa csapata ellen, majd február 12-én egy hatalmas gólt lőtt a városi rangadón a Manchester Citynek (Nani megpattant beadását a kapunak háttal, ollózva talált be). Az idény hátralévő részében Ferguson egy új taktikát alkalmazott melyben Rooneyt egy ún. visszavont szerepkörben, támadó középpályásként szerepeltette. A csatárnak nagyon feküdt a poszt és kitűnően megértették egymást elől Javier Hernándezzel. Ez a taktika olyannyira bevált hogy végül bejutottak a Bajnokok Ligája döntőjébe ahol alul maradtak a Barcelona gárdájával szemben. Rooney szezonbeli legjobb meccse 2011 áprilisában volt a West Ham United ellen bajnoki találkozón ahol az ő mesterhármasának köszönhetően a manchesteriek 2-0-s hátrányból 4-2-re fordították az állást a javukra. 2011. május 14-én a Blackburn Rovers otthonában szintén egy bajnoki mérkőzésen az ő értékesített büntetőjével kiegyenlítettek a Vörös Ördögök és az 1-1-es végeredménnyel behozhatatlan előnyre tettek szert a Chelsea csapatával szemben az angol bajnokság tabelláján. 40 mérkőzésen szerepelt és 16 gólig jutott. A 2011–2012-es bajnokságot is jól kezdte, augusztusban megszerezte 150. gólját a Unitedben, majd mesterhármast szerzett az Arsenal (8-2), és a Bolton ellen(5-0). December 21-én megszerezte 130. gólját a PL-ben, és lejátszotta 300. bajnokiját. 2012. február 11-én a Liverpool ellen 169. gólját lőtte a manchesteriek mezében. 2012. október 20-án a Stoke City ellen 200. gólját szerezte a klubban. Pedig a 2012–2013-as szezonban amolyan árnyékéket játszatott vele Ferguson, a friss igazolás Robin van Persie mögött. A szezon végén bajnoki címet ünnepelhetett. A 2013–2014-es szezonban a Tottenham ellen megszerezte 150. bajnoki gólját a vörösök mezében, a UEFA-bajnokok ligája idényében pedig ő adta a legtöbb gólpasszt, szám szerint nyolcat. A bajnokságban 17 gól, és 10 gólpassz volt a mérlege. Szeptember 22-én nagyszerű szabadrúgás gólt lőtt a Manchester Citynek. A következő szezon elején Louis van Gaal őt nevezte ki csapatkapitánynak, miután Nemanja Vidic eligazolt az Internazionalehoz. Többször is középpályásként játszatta Louis van Gaal. Szeptember 17-én megszerezte 176. PL gólját, megelőzve ezzel Thierry Henryt az örökrangsorban. A 2015–2016-os szezon elején egy 878 perces góltalansági sorozatot tört meg az FC Brugesnek lőtt mesterhármasával. Október 17-én az Everton ellen megszerezte pályafutása 187. Premier League gólját, és most már csak Alan Shearer állt előtte a ranglistán. A tavaszi idény egy részét ki kellett hagynia sérülés miatt. A szezon utolsó bajnokiján, a Bournemouth ellen megszerezte századik PL-gólját az Old Traffordon. 2016 november 24-én az Európa-liga csoportkörében a Feyenoordnak rúgott góljával ő lett a United történetének legeredményesebb játékosa a nemzetközi kupákban, megdöntve ezzel Ruud van Nistelrooy vonatkozó rekordját. Ismét az Everton A Manchester United rekorder gólszerzője 2017. július 09-én, 13 év után, visszaigazolt az Evertonhoz. D.C. United 2018. június 28-án amerikába igazolt. A válogatottban Rooney 2003. február 12-én léphetett először pályára az angol válogatottban, Ausztrália ellen, és gólt is szerzett. Ezzel ő lett a legfiatalabb játékos és gólszerző a válogatottban. Előbbi rekordját 2006 nyarán Theo Walcott megdöntötte, aki debütálásakor 36 nappal volt fiatalabb Rooneynál. Első komoly válogatott tornája a 2004-es Eb volt, ahol négy gólt szerzett, de a portugálok elleni negyeddöntőn megsérült és az angolok végül ki is estek. 2006 áprilisában lábközépcsonttörést szenvedett, ami miatt kérdésessé vált, hogy tudja-e vállalni a játékot a 2006-os vb-n. Az akkori szövetségi kapitány, Sven-Göran Eriksson végül is úgy döntött, hogy őt is nevezi a keretbe. A Trinidad és Tobago és Svédország elleni csoportmeccseken is játszott, de látszott rajta, hogy nincs jó formában. A Portugália elleni negyeddöntőben megtaposta a becsúszó Ricardo Carvalhót, a mai napig vitatják, hogy szándékos volt-e az eset, vagy csak elvesztette az egyensúlyát és ezért lépett hátra. A játékvezető piros lapot adott neki és az angolok csakúgy, mint a 2004-es Eb-n, ezúttal is büntetőpárbajban maradtak alul a portugálokkal szemben. A 2006-os németországi világbajnokságon Rooney az angolok minden meccsén pályára lépett, bár a torna előtt sérüléssel küzdött. Ismét büntetők után estek ki, a portugálokkal szemben maradtak alul a negyeddöntőben. A négy évvel későbbi tornán is a nyolcaddöntőben búcsúztak, miután Németországtól 4-1-re kikaptak, igaz a mérkőzés játékvezetője tévesen nem adta meg Frank Lampard gólját a találkozó elején. A 2008-as Eb-re nem jutott ki az angol válogatott, míg négy év múlva ismét tizenegyespárbajban maradtak alul, ezúttal az olaszokkal szemben, a negyeddöntőben. A 2014-es vb-n már a csoportkör után búcsúztak. Rooney a három lejátszott meccsen nem tudott gólt szerezni. A torna után Steven Gerrard visszavonult a válogatott szerepléstől, Roy Hodgson pedig Rooneyt nevezte ki csapatkapitánynak. 2014. november 15-én ünnepelte 100. válogatott fellépését, 2015. szeptember 8-án, a Svájc elleni mérkőzésen megszerezte 50. válogatott gólját, ezzel megdöntve Bobby Charlton rekordját. 2017 nyarán lemondta a válogatottságot. Sikerei, díjai Premier League : 2006–07 , 2007–08 , 2008–09 , 2010–11 , 2012–13 Community Shield : 2007 , 2008, 2010 , 2011 , 2013 , 2016 Ligakupa : 2005–06 , 2008–09 , 2009–10 , 2016–17 Bajnokok Ligája : 2007–08 FIFA-klubvilágbajnokság : 2008 FA kupa : 2015–16 Európa-liga : 2016–17 A 2002-es U17-es labdarúgó-Európa-bajnokság legjobb játékosa Az év fiatal sportszemélyisége a BBC szavazásán: 2002 Az év angol labdarúgója (PFA) : 2009–10 Az év fiatal angol labdarúgója (PFA) : 2004–05, 2005–06 Az év labdarúgója (FWA) : 2009–10 Bravo-díj: 2003 Golden Boy-díj : 2004 Az év Premier League játékosa: 2009–10 FIFA-klubvilágbajnokság aranycipő: 2008 Statisztikái Klubokban 2018. április 07-én lett frissítve. La Crescenta-Montrose La Crescenta-Montrose város az USA Kalifornia államában. Lakosainak száma 19 653 fő (2010). La Crescenta-Montrose Glendale községgel határos. Népesség A település népességének változása: Monsempron-Libos Monsempron-Libos település Franciaországban, Lot-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 2093 fő (2015). Monsempron-Libos Cuzorn, Condezaygues, Fumel, Saint-Vite és Salles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Őry Károly Őry Károly, néhol Őri (Újnéppuszta, 1898. március 3. – Tobolszk, 1946. február 2.) asztalos, pártmunkás. Élete Édesapja, Őri László uradalmi bognármester volt, anyja Horváth Anna, vallása római katolikus, később felekezet nélküli. Az elemi iskola osztályait Csapiban, Pölöskefőn, Gyótapusztán, Bocskán, illetve Magyarszerdahelyen járta ki, majd Szepetneken kitanulta az asztalosmesterséget. 1915-ben a famunkások szakszervezetébe, illetve a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba lépett be, a világháború idején a déli fronton harcolt, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a cseh fronton, továbbá a murai demarkációs vonalon szolgált. A kommün összeomlása után Bécsbe menekült, 1923-ban tért vissza hazájába, s a Kommunisták Magyarországi Pártja újjászervezésén dolgozott. A famunkások szakszervezete vezetőségi tagja lett, s 1925 nyarán részt vett a KMP első kongresszusán Bécsben, itt a KB tagja lett, továbbá a magyarországi pártügyek irányítására létrehozott háromtagú titkárságnak is. 1925. szeptember 22-én azonban Magyarországon lefogták, s az első Rákosi-perben négy év fegyházbüntetésre ítélték. 1929 karácsonyán engedték el, ekkor már súlyos beteg volt, így a Szovjetunióba ment gyógykezelésre, végül Moszkvában letelepedett. 1937-ben az illegális KMP kizárta soraiból, 1941-ben Tyumenybe, majd Tobolszkba száműzték, ahol a börtönben szerzett betegségébe belehalt. A Szívem csücskei epizódjainak listája Ez a szócikk a Szívem csücskei című sorozat epizódjait listázza. Herbrand-interpretáció A Herbrand-interpretációk a matematikai logikában használatos interpretációk egy speciális családját jelentik, melyeket elsősorban a rezolúciós kalkulusban használnak fel. Ezen interpretációk elvét az adja, hogy benne minden konstansszimbólum önmagát, míg minden függvényszimbólum egy őt használó függvényt értelmez. A fontossága ezen logikai modelleknek Herbrand-tételében rejlik, mely kimondja, hogy ha egy S klóz kielégíthető bármely interpretációban, akkor S kielégíthető az ő Herbrand-interpretációjában is, és fordítva: Ha S nem elégíthető ki az ő Herbrand-interpretációjában, akkor semmilyen interpretációban sem kielégíthető. Névadója Jacques Herbrand. Formális definíció Ha egy adott S klózhalmaz leíró nyelvéhez elkészítjük az ő Herbrand-univerzumát, akkor azon interpretációt Herbrand-interpretációnak nevezzük, ahol teljesülnek a következők: minden konstansszimbólumhoz a Herbrand-univerzumon létező önmagát rendeli minden függvényszimbólumhoz azt a műveletet rendeli hozzá, amely a Herbrand-univerzumon, de azonos változókkal, azonos logikai értéket vesz fel minden esetben, vagyis: Példa Legyen . Ennek Herbrand-univerzuma ekkor: , ha bevezetjük konstanst. Ekkor S Herbrand-bázisa lesz. Ha feltételezzük, hogy -hoz kétféle interpretációt tudunk társítani, miszerint értéke akkor igaz, ha 1, vagy akkor igaz, ha 2, akkor kétféle Herbrand-interpretáció létezik az adott esetben: Ha a = 2, akkor: Ha a = 1, akkor a fentihez hasonlatosan, csak minden term ellentétesen negálva szerepel. Miss Korea A Miss Korea (koreaiul: �����) egy évenkénti megrendezésű szépségverseny Dél-Koreában, 1957-ben alapították. A verseny győztese a Miss Universe, a helyezettek a Miss Earth és a Miss International versenyeken vesznek részt. Korábban ez a verseny adott jelöltet a Miss World versenyre is, de 2011-ben új versenyt, a Miss World Koreát szervezték meg ezzel a céllal. Korea legjobb eredménye egy második hely a Miss Universe és a Miss World versenyen 1988-ban, és szintén második hely a Miss International versenyen 2000-ben és 2009-ben. Története Az első Miss Korea versenyt 1957-ben rendezték meg, szponzora a HanKook Daily News újság volt. Minden évben körülbelül 50 nő versenyez a címért, akik közül a zsűri 7 továbbjutót választ ki. A győztes a Miss Universe, a 2. helyezett a Miss International, míg a 3. helyezett a Miss Earth versenyre utazik. 2010-ig ez a verseny küldött jelöltet a Miss World versenyre is, de 2011. március 16-án új, külön versenyt alapítottak Miss World Korea néven, aminek a győztese fogja képviselni Dél-Koreát a világversenyen. Miss Universe versenyzők A Miss Korea győztese vesz részt a világversenyen. Miss International versenyzők Korea már a verseny első évében, 1960-ban küldött jelöltet a Miss International versenyre, majd ismét 1968-ban. Több évtizedes szünet után 2000-ben vett részt az ország újra a rendezvényen. Miss Earth versenyzők Korea először 2002-ben vett részt a versenyen. Miss World Korea 1959 volt az első év, amikor Korea versenyzőt küldött a Miss Worldre. 2011 óta külön versenyen, a Miss World Koreán választják ki az ország jelöltjét. Vergons Vergons település Franciaországban, Alpes-de-Haute-Provence megyében. Lakosainak száma 114 fő (2015). Vergons Allons, Angles, Annot, Demandolx, Saint-Julien-du-Verdon, Soleilhas és Ubraye községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Argentína vasúti közlekedése Argentína vasúti hálózatának legnagyobb hossza a második világháború idején volt, ekkor kb. 47 000 km pálya hálózta be az országot. Napjainkra ettől jóval szerényebb, csak 34 059 km hosszan maradt meg. Napjainkban tervek vannak az infrastruktúra modernizációjára, új vonalak üzembe helyezésére, köztük egy nagysebességű vasútvonalra is, amely a fővárost, Buenos Airest és Rosariót kapcsolná össze. Nemzeti vasúttársasága a Ferrocarriles Argentinos. Vasúti kapcsolata más országokkal Bolívia - van, 1000 mm-es nyomtáv Brazília - van, eltérő nyomtáv: 1000 mm / 1435 mm Chile - megszűnt, újranyitása tervezett Paraguay - van, azonos nyomtáv Uruguay - van, azonos nyomtáv Nyomtávok Argentína vasútjai öt nyomtávot használnak: Fővonalak: Széles nyomtáv: 1676 mm – 24 481 km Normál nyomtáv: 1435 mm – 2765 km Méteres nyomtáv: 1000 mm – 11 080 km Mellékvonalak: Keskeny nyomtáv: 750 mm – 409 km Nagyon keskeny nyomtáv: 500 mm – 8 km Városi vasutak A városi vonalakat több több társaság üzemelteti: Belgrano Norte Line / Ferrovías Belgrano Sur Line / UGOFE Mitre Line / Trenes de Buenos Aires Roca Line / UGOFE San Martin Line / UGOFE Sarmiento Line / Trenes de Buenos Aires Urquiza Line / Metrovías Tren de la Costa / Tren de la Costa S.A. Érdekesség Az egész amerikai kontinens legdélibb vasúti állomása az argentínai Puerto Deseadóban van, ám az állomás és a teljes vonal, amelynek végállomása Puerto Deseado, már nem üzemel. A menetrend szerinti személyforgalommal is rendelkező legdélibb vasúti állomás az Esquel városában lévő keskeny nyomtávú, turisztikai célú gőzvontatta vasút, az El Maiténig közlekedő ún. "Öreg Patagóniai Expressz" kiindulási állomása. Okolicsnó Okolicsnó (szlovákul Okoličné) Liptószentmiklós része, egykor önálló község Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában. Fekvése A Szmrecsianka-patak és a Vág összefolyásánál fekvő település ma Liptószentmiklós keleti része. Története 1248-ban egy Literátus János által szerkesztett hamis adománylevélben "Akalichna" néven említik először, a szentiványi uradalomhoz tartozott. A falu már a 13. században létezett az Okolicsányi család birtokaként. 1435-ben a települést felégették a husziták, lakói elmenekültek és birtokosának Okolicsányi Mihálynak újra kellett telepíteni. Szent Miklós tiszteletére szentelt háromhajós gótikus temploma és ferences kolostora 1480 és 1492 között épült. 1560-ban a birtokos család tagjai áttértek a református hitre, 1565-ben a templom is az evangélikusoké lett. Okolicsányi Kristóf 1612-ben evangélikus iskolát nyitott itt, mely a korábbi Szedlák-kastélyban működött. A Rákóczi-szabadságharc idején a kolostort kurucok rabolták ki, a templom berendezését kihordták a templom elé és meggyújtották. Később katolikus Okolicsányi János a nyitrai püspök támogatásával megújította a templomot. 1812-ben nagy árvíz pusztított a községben, melyben a templom és a kolostor is megrongálódott. A 19. század során néhányan a fazekas mesterséget kezdték űzni, de sokan dolgoztak kőművesként az akkori Magyarország más részein. Vályi András szerint "OKOLICSNA. Tót helység Liptó Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, mellyet vitézségek által nyertek 1282dik esztendőben IVdik Kún László Királytól, ’s az Uraságnak jeles Kastéllya által díszesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Miklóshoz közel, a’ Sz. Ferentz Szerzetebéli Atyáknak Klastromjok is vagyon itten, postája van, határjának 2/3 része síkon fekszik, mellyet Vág, és Szmercsánka vizei nedvesítenek, legelője jó, és elég, földgyének két nyomása elég termékeny, fája is elég van." Fényes Elek szerint "Okolicsna, tót falu, Liptó vmegyében, a Vágh jobb partján: 204 kath., 496 evang., 15 zsidó lak. Van benne egy filialis kath. szentegyház, két kastély, postahivatal, vendégfogadó, vizimalmok, savanyuviz-forrás; lakosai juhot tartanak. F. u. Okolicsányi család" A 19. század végén egyesült Sztosházával Okolicsnó és Sztosháza néven, 1971 óta Liptószentmiklós része. Nevezetességei Az Alcántarai Szent Péternek szentelt római katolikus templom és ferences kolostor egy építészeti egységet alkot. 1480 és 1492 között épült, a 17. század végén felújították. 1904 -ben restaurálták. Iskola, könyvtár, később kórház is működött benne. A templom közepén 1490 körül készített nagyméretű gótikus feszület látható. Főoltára 1740 körül készült barokk stílusban . A Madonna tiszteletére szentelt mellékoltára a 18. században készült. Szent Katalin és Szent Borbála szobrai Lőcsei Pál mester alkotásai 1510 körül készültek. Szintén ebből az időből való a helyi mester által készített Szűz Mária ábrázolás. A reformáció idején a ferences atyák elmenekültek és csak 1688 -ban tértek vissza. 1697 -ben a kolostort barokk stílusban építették át és bővítették. A templomkertben később új kolostort építettek, ahol 1996 -óta ferences nővérek vannak. A falunak 17. század eleji reneszánsz eredetű, de 1714 -ben barokk stílusban átalakított Okolicsányi-kastélya van. A Szedlák-kúria a 16. század közepén, 1565 körül épült. Ebben működött egykor az evangélikus iskola. A Visnyovszky-kastély 1780 körül épült rokokó stílusban . A 19. században átalakították, új homlokzatot és manzárdtetőt kapott. Az 1848 -as forradalom idején udvarán elégették a derest, mint a jobbágyság jelképét. A Kubinszkovszky 1850 körül épült klasszicista stílusban . Az evangélikus harangláb 1902 -ben épült. Raquel Olmedo Raquel Olmedo (Caibarién , Las Villas, Kuba, 1937. december 30. –) kubai színésznő és énekesnő. Életrajz Raquel opera énekesnőként, színházakban kezdte meg karrierjét szülőhazájában, Kubában. Az 1959-es kubai forradalom után több millió ember menekült el Kubából. Raquel Mexikóba menekült 1959-ben, mint egy ismeretlen művész. Ezt egy kis munka követte a filmiparban, majd kapott egy mellékszerepet egy telenovellában melynek La Sombra Del Otro volt a címe. Ez 1963-ban volt. Népszerűsége felfelé ívelt. A hetvenes években inkább énekesnőként volt ismert, rádióslágerei voltak szép számmal, film- és sorozat szerepei viszont nem. Karrierje igazán a nyolcvanas évek végén emelte ki őt a többi színésznő közül amikor számos sorozatban és filmben nyújtott kimagasló alakításokat. Európában továbbra is ismeretlen maradt. Az 1997-es Esmeralda volt az a sorozat amelyben megismerte egész Európa, noha az amerikai kontinens már legendaként tekintett rá. A sorozatban Domingát a szegény asszonyt játszotta aki Esmeraldát felnevelte. Ezt a kétezres években számos sorozat szerepe követte, még a 2010-es évek derekára már egyike lett a latin-amerikai országok legkimagaslóbb színművészeinek. Lemezeit újra kiadták, digitálisan és CD-n egyaránt, sőt, Ő maga is felvett egy új lemezt. A 2010-es években is aktívan részt vett telenovellák forgatásán, mind szereplőként mind háttérmunkásként, hogy tudását átadhassa másoknak. A magyar nézők utoljára 2016-ban láthatták a Szeretni kell! című sorozatban. Évtizedek óta pletykálják, hogy leszbikus, melyet sosem cáfolt, könyvek, és elbeszélések, régi barátok is állítják, hogy boldog és harmonikus párkapcsolatban él egy vele egy idős nővel, évtizedek óta. Számos külföldi wikipédia LMBT személyként tartja számon. Raquel Olmedo egy interjúban azt mondta: "Leszbikus vagyok -e? Nos, szerintem egyértelmű, kár is ezt firtatni. Sosem voltam férjnél, és sosem érdekeltek a férfiak. Bélyegezzenek meg mint leszbikust, vagy fogadjanak el mint színésznőt, nekem mindegy melyik." - Raquel Olmedo, TV Azteca riport, 1999. augusztus 12. Albumok Mitad Mujer, Mitad Gaviota (1977) Tu, Siempre Tu (1979) No Señora (1980) La Fuerza De Una Voz Que Impone El Cambio (1982) Mañana Ya Ni Vengas (1983) Con el Alma en Cueros (2009) Filmográfia " Pasión y poder " (2015) .... Gisela Fuentes "La Malquerida" (2014) .... Rosa Molina " La Tempestad " (2013) "Abismo de pasión" (2012) ....Ramona González " Teresa " (2010–2011) .... Oriana Guijaro viuda de Moreno "Mar de Amor" (2009–2010) .....Luz Garaban "Barrera de amor" (2005) .... Doña Jacinta López Reyes viuda de Valladolid "Piel de otoño" (2005) .... Triana Gallastegui "Vivan los niños" (2002) .... Alarica Caradura "Atrévete a olvidarme" (2001) .... La Coronela "Amor gitano" (1999) .... Manina " Esmeralda " (1997) .... Dominga Rosales "Bajo un mismo rostro" (1995) .... Cassandra Teodorakis "Al filo de la ley: Misión rescate" (1986) .... Eloisa Araiza "Encadenados" (1988) "Maleficio, El" (1983) .... Yuliana Pietri " Elisa " (1979) "Pistolera, La" (1979) "Domenica Montero" (1978) "Viviana" (1978) "Plaza de Puerto Santo, La" (1978) Arracadas, El" (1977) Cuando tejen las arañas" (1977) "Indolentes, Los" (1977) "Coronación" (1976) .... Dora "Imperdonable, Lo" (1975) "Presagio" (1974) "Cartas sin destino" (1973) "Conserje en condominio" (1973) "Fieras, Las" (1972) .... Edith Brisson "Gemelas, Las" (1972) "Traiganlos vivos o muertos" (1972) "Cruz de Marisa Cruces, La" (1970) .... Raquel "Casa de las fieras, La" (1967) " Don Juan " (1967) "Sombra del otro, La" (1963) A nagy dobás (film, 2015) A nagy dobás (eredeti cím: The Big Short) egy 2015-ös amerikai életrajzi vígjáték-dráma, amely Michael Lewis azonos című, 2010-es könyve alapján készült. A filmet Adam McKay rendezte, a főszereplők Christian Bale, Steve Carell, Ryan Gosling és Brad Pitt. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2015. december 11-én mutatta be a Paramount Pictures, Magyarországon két hónappal később szinkronizálva, 2016. február 4-én a UIP Duna jóvoltából. A legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában 2016-ban Oscar-díjat kapott, ezen kívül még négy kategóriában jelölték: a legjobb film, a legjobb rendezés, a legjobb férfi mellékszereplő (Christian Bale), és a legjobb vágás. A történet a 2007–2008-as pénzügyi válság előzményeit olyan szereplők szempontjából dolgozza fel, akik megértették a folyamatokat, előre megsejtették az összeomlást és anyagilag profitáltak belőle. Díjak és jelölések BAFTA-díj (2016) - Legjobb adaptált forgatókönyv: Charles Randolph, Adam McKay Oscar-díj (2016) - Legjobb adaptált forgatókönyv: Adam McKay, Charles Randolph BAFTA-díj (2016) - Legjobb film jelölés: Dede Gardner, Brad Pitt BAFTA-díj (2016) - Legjobb rendező jelölés: Adam McKay BAFTA-díj (2016) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés: Christian Bale BAFTA-díj (2016) - Legjobb vágás jelölés: Hank Corwin Golden Globe-díj (2016) - Legjobb színész - zenés film és vígjáték kategória jelölés: Steve Carell , Christian Bale Golden Globe-díj (2016) - Legjobb film - zenés film és vígjáték kategória jelölés Golden Globe-díj (2016) - Legjobb forgatókönyv jelölés: Adam McKay, Charles Randolph Oscar-díj (2016) - Legjobb film jelölés Oscar-díj (2016) - Legjobb rendező jelölés : Adam McKay Oscar-díj (2016) - Legjobb férfi mellékszereplő jelölés: Christian Bale Oscar-díj (2016) - Legjobb vágás jelölés : Hank Corwin 6586 Seydler A 6586 Seydler (ideiglenes jelöléssel 1984 UK1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1984. október 28-án. Argentína zászlaja Argentína zászlaja Argentína egyik nemzeti jelképe. Története 1810 májusában a függetlenségi mozgalom kezdeményezte a kék-fehér kokárda használatát. 1812. február 18-án hivatalosan is nemzeti kokárdává nyilvánították, majd kilenc nappal később ezeket a színeket viselő zászlót vezettek be. A nappal díszített verzió állami zászlóként és állami illetve hadi felségjelzésként funkcionált; 1985. augusztus 16-tól polgári zászlóként és felségjelzésként is használható. Leírása A kék és a fehér szín a tiszta eget és az Andok csúcsait borító havat jelképezi. A nap, amelyet 1818-ban helyeztek el a zászlón, a Sol de Mayo, azaz a „Májusi Nap”, Argentína nemzeti jelképe, annak a napnak az emlékére, amikor megjelent az első napsugár a felhős égen 1810. május 25-én (ekkor zajlott le az első tömegtüntetés a függetlenségért). A zászló napja Argentínában a nemzeti zászló napja (Día de la Bandera Nacional) nemzeti ünnep, amellyel a zászlóra és a zászlót készítő Manuel Belgranora emlékeznek. A zászló napját június 20-án ünneplik, Belgrano 1820-ban bekövetkezett halálának évfordulóján. Forrás Alfred Znamierowski: Zászló-enciklopédia, ISBN 963-9261-87-4 Sivatagi szirtifecske A sivatagi szirtifecske (Ptyonoprogne fuligula) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába és a Ptyonoprogne nembe tartozó faj. 12-15 centiméter hosszú. Afrika Szaharától délre eső területein él. Rovarevő. A fészekalj 2-3 tojásból áll, a szülők felváltva költenek 16-19 napig. A fiókák 22-24 nap után repülnek ki a fészekből, de még egy ideig visszajárnak etetésre. Alfajai P. f. fuligula (M. H. K. Lichtenstein, 1842) – dél- Namíbia , Botswana , nyugat- Dél-afrikai Köztársaság ; P. f. pusilla (Zedlitz, 1908) – dél- Malitól Etiópiáig és Eritreáig ; P. f. fusciventris (Vincent, 1933) – dél- Csád , Közép-afrikai Köztársaság , nyugat- Szudán , dél- Dél-Szudán , délnyugat- Etiópiától Zimbabwéig és észak- Mozambikig ; P. f. bansoensis (Bannerman, 1923) – Sierra Leonétól Nigériáig és Kamerunig ; P. f. anderssoni (Sharpe & Wyatt, 1887) – észak- és délnyugat- Angola , észak- és közép- Namíbia ; P. f. pretoriae (Roberts, 1922) – délnyugat- Zimbabwétől és dél- Mozambiktól kelet- Dél-afrikai Köztársaságig . Egyes rendszerezések a sivatagi szirtifecske alfajának tekintik a Ptyonoprogne obsoleta fajt is. U–842 Az U–842 tengeralattjárót a német haditengerészet rendelte a brémai AG Wessertől 1941. január 20-án. A hajót 1943. március 1-jén vették hadrendbe. Egy harci küldetése volt, hajót nem süllyesztett el. Pályafutása Az U–842 első járőrútjára 1943. október 5-én futott ki Bergenből, kapitánya Wolfgang Heller volt. November 6-án Új-Fundlandtól délkeletre a Brit Királyi Haditengerészet két szlúpja, a HMS Starling és a HMS Wild Goose mélységi bombákkal elpusztította. A teljes legénység, 56 tengerész odaveszett. Őrjárat * A tengeralattjáró nem érte el úti célját, elsüllyesztették Füzér-kői-átjáró A Füzér-kői-átjáró egy megkülönböztetetten védett barlang. A Bükki Nemzeti Park területén található. Régészeti leletek kerültek elő belőle. A Füzér-kő második leghosszabb barlangja a Füzér-kői 5. sz. barlang után. A régészeti, lelőhely-azonosító száma 23901. A lelőhely egy majdnem természetes állapotban megmaradt barlang és a további kutatása érdekes eredményeket hozhat. Leírása A Déli-Bükk területén, a Hór-völgy és a Hosszú-völgy találkozásánál, a Füzér-kő keleti, Hór-völgy felőli oldalában található. A Füzér-kő legismertebb barlangja. A Hór-völgyben kialakított, piros sáv jelzésű turistaút előtte halad. Körülbelül 30 méterrel a völgytalp felett, 22–23 méterrel az előtte elvezető út felett, egy sziklafal közepén található a barlang. Cserépfalu központjától haladva a völgyben, a völgy bal oldalán nyílik. A bejárat megközelítéséhez technikai eszközök szükségesek. Mivel átjáróbarlang két bejárata is létezik. Az egyik bejárata hat méter széles és öt méter magas, a másik bejárata 6,5 méter széles és hat méter magas. Felső triász mészkőben keletkezett. Jelenleg egy hidrológiailag inaktív forrásbarlang. Néhány cseppkőzászló, függőcseppkő, mikrotetaráta, típusos (gömbös) borsókő és korall borsókő található benne. A vázlatos felmérés alapján a hossza 33 méter. A mélysége egy méter, a magassága 5,7 méter és a függőleges kiterjedése 6,7 méter. Ezek részben egy vázlatos felmérés adatai, részben becsült adatok. A vízszintes kiterjedése 22 méter, a térfogata 120 köbméter. Felszerelés nélkül, könnyen járható. Schőnviszky László a Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában Füzérkői átjáró néven írta le. Kadić Ottokárnak az 1940-ben megjelent tanulmányában bukkant fel a Füzérkői-átjáró név. 1979-ben Hír János tévesen Füzérkői-átjárónak, illetve Füzérkői átjárónak nevezte az általa őslénytanilag vizsgált Füzér-kői Kis-átjárót. A félreértést 1980-ban tisztázta. Hevesi Attila 1986-ban megjelent munkájában található információ a Füzér-kői-Nagy-átjáróról és a Füzér-kői Nagy-átjáróról. Ez a két név a Füzér-kői-átjáró két névváltozata. Előfordul az irodalmában Füzérkő-barlangja (kéziratban Bertalan 1976, nyomtatásban Kordos 1984), Füzér-kői-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1973–1974), Füzérkői-barlang (Mottl 1932), Füzérkői barlang (Kadić 1933) és Füzérkői-Kis-átjáró (Hevesi 2002) néven is. A Füzér-kői-átjáró név először, 1976-ban jelent meg nyomtatásban. Kutatástörténete Bartalos Gyula vizsgálta át először. 1932 februárjában Dancza János és társai régészeti ásatást végeztek az üregben, mert az 1930. november 22-ei próbaásatásuk során sok őskori cserépedény-töredéket fedeztek fel benne. 1932. február 20-án fejezték be az átjáróban az ásatást. 1932-ben Dancza János felmérte a barlangot és a felmérés alapján egy alaprajzi barlangtérképet rajzolt. A Barlangvilág 1932. évi évfolyamában jelent meg először a barlangról közlemény. Ez a közlemény egy jegyzőkönyvi kivonat, amely szerint a Magyar Barlangkutató Társulat 1932. március 19-én tartott szakülésén Dancza János beszámolt arról, hogy ásatást végzett a barlangban és a Suba-lyukban, valamint a szakülésen Dancza János részletesen ismertette a barlangok topográfiáját, a rétegtani viszonyaikat és a leleteiket. A Suba-lyuk vizsgálata során talált és fontosabbnak ítélt leletek kedvéért abbahagyták itt a kutatást. A Barlangvilág 1933. évi évfolyamában Kadić Ottokár azt írta, hogy Dancza János az 1932. évi ásatás előtt már végzett próbaásatást az átjáróban és a próbaásatás során sok őstörténeti cserépedény-töredék került elő. Az Est című napilap 1935. július 20-án megjelent számából kiderül, hogy Trak Géza polgármester 300 pengővel támogatta Dancza János 1932. évi ásatását. Az 1936. augusztus 8-án megjelent szám szerint Dancza János első sikere volt a Füzér-kői-átjáró ásatása. A Turisták Lapja 1936. évi 2. számában az olvasható, hogy a Suba-lyuk ásatásának a megkezdése után az ott élő uhuk átköltöztek a Füzér-kői-átjáróba. Schőnviszky Lászlónak az 1937-ben napvilágot látott, összefoglaló publikációjában részletesen ismertetve van Füzérkői átjáró néven. A tanulmány szerint a kétnyílású átjáróbarlang, illetve két összefüggő fülke a Tereckai-völgyben, Cserépfalu határában található és csak kötéllel lehet megközelíteni. A leírásból az is kiderül, hogy Bartalos Gyula a barlangban ásatást végzett, amelynek során prehisztorikus edénymaradványok kerültek elő. Az 1938. évi „Geologica Hungarica Series Palaeontologica”-ból kiderül, hogy Csóka József, az erdőhivatal vezetője engedélyezte Dancza Jánosék 1932. évi ásatását. Az 1939. június 3-án megjelent Népszava szerint Dancza János a készülő egri múzeum gyűjteményének a gyarapítása miatt végezte az ásatást 1932-ben. Az 1940. évi Barlangkutatásban Kadić Ottokár ismertette részletesen. A folyóiratban a leíráson kívül egy fénykép is megjelent az átjáróról és egy térképen van ábrázolva a barlang helye. A dolgozatban az olvasható, hogy Bartalos Gyula is végzett próbaásatást a barlang öt részén. Bartalos Gyula az ásatásainak eredményéről írásban számolt be. A kézirat a zirci apátság könyvtárában van. A kéziratot Legányi Ferenc lemásolta és a másolatból jegyzetelte Dancza János a következőket: A sok füzérkői barlang között egy nevezetes van, amelyhez Heim Ede erdőmesterrel egy hatöles létrán másztak fel. Ott egy oszlopos, nyílt folyosót találtak felmenő és lemenő kéményszerű üregekkel, tüzelőhelyekkel és régi, elszórt edénydarabokkal. Kadić Ottokárnak ebben a publikációjában az olvasható még a Barlangvilág 1932. évi közleményére hivatkozva, hogy 1930. november 22-én Dancza János Nagy Imrével járt a barlangban, amelyhez egy 14 méter hosszú kötélen ereszkedtek le és ekkor vizsgálták meg, mérték fel és készítették el az alaprajzi barlangtérképét, valamint a barlangtérkép-szelvényeit. Ezen a napon Dancza János az átjáró egyik sarkában egy 35 centiméter mélységű próbagödröt ásott és innen több cserépedény-töredék, néhány csont és egy kagylóhéj került elő. 1932. február 5-én Dancza János a társaival járt az átjáróban és néhány napig ásatást végeztek a viszonylag vékony kitöltésű barlangban. Az ásatás után fogtak a Suba-lyuk próbaásatásához. Az ásatáskor sok recens emlőscsontot és történelem előtti edénytöredéket találtak. A Barlangkutatásban napvilágot látott barlangleírás szerint az átjáróbarlang a két bejáratánál található két fülkéből áll és a két fülkét a rövid, három méter magas és három méter széles Gádor nevű rész köti össze. A Nagy-fülke nevű része egy kelet-nyugati irányú, 8,5 méter hosszú és 8,5 méter széles üreg, amelynek a magassága a bejáratnál 4,5 méter és a bejárattól fokozatosan alacsonyodik. A Nagy-fülke északnyugati sarkából indul az öt méter hosszú, szűk és alacsony Hosszú-rókalyuk nevű járat. A Kis-fülke nevű rész öt méter széles a bejáratnál, beljebb kilenc méter széles és öt méter mély. A Kis-fülke bal oldali sarkából indul a Keskeny-rókalyuk nevű, öt méter hosszú járat. Az 1952-ben befejezett, Kadić Ottokár által írt kéziratban ugyanaz van leírva a barlangról három irodalmi hivatkozás alapján, amely a Barlangkutatásban megjelent. Korek József és Patay Pál 1958-as tanulmánya szerint a barlangból kikerült leletekből két atipikus kovaszilánk és egy darab Bükk II típusú, kis cseréptöredék került a Történeti Múzeumba a Földtani Intézetből. Kadić Ottokár 1933. évi tanulmányára hivatkozva azt írták, hogy Dancza János 1932-ben végzett próbaásatást és 1932-ben került elő a barlangból sok őstörténeti cserépedény-töredék. Az 1973–1974. évi Karszt- és Barlangkutatásban megjelent Bibliographia spelaeologica hungarica barlangnévmutatójában szerepel Füzér-kői-barlang és Füzér-kői-átjáró néven. A barlangnévmutató szerint 14 írás foglalkozik vele. Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által összeállított, „Magyarország barlangleltára” című kéziratban két irodalmi hivatkozás alapján lett feldolgozva Füzér-kői-átjáró néven és ekkor szerepelt a barlang irodalmában először a Füzérkő-barlangja név. A kézirat cédulája szerint egy kilenc méter hosszú, az egyik végén felszakadt barlangjárat és a Füzér-kőben több kis méretű barlang van. Az 1977-ben kiadott, „Bükk útikalauz” című könyvben le van írva, hogy lehet megközelíteni és meg van említve, hogy cserépmaradványok kerültek elő belőle. Az 1979-ben megjelent, „Barlangok a Bükkben” című kiadvány szerint alulról jól látszik a nagy méretű bejárata, de ajánlott felülről, kötélbiztosítással megközelíteni. 1980-ban Hír János végzett a barlangban őslénytani és üledéktani vizsgálatot. A tanulmányban tisztázta, hogy az 1979-ben általa vizsgált Füzérkői-átjárónak, illetve Füzérkői átjárónak leírt barlang nem azonos a Füzér-kői-átjáróval. A csontmaradványok meghatározását Kordos László ellenőrizte és a csigák meghatározásának a felülvizsgálatát Krolopp Endre vállalta el. A kutatás célja a barlangi üledék lerakódási korának a meghatározása volt. A kézirat tartalmazza az átjáró metszet barlangtérképeit, a Dancza János által készített alaprajz barlangtérképet, amelyen be van jelölve Hír János mintavételének a helye, egy szemcseösszetétel táblázatot és egy szemcseösszetétel görbét. 1982-ben a Tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1982. évi Földrajzi Értesítőben megjelent az 1980. évi vizsgálat kéziratának a nyomtatott változata. A publikált változat kis mértékben eltér a kézirattól. Az „Adatok az Odorvár és környékének negyedidőszaki felszín- és karsztfejlődéséhez” címmel napvilágot látott tanulmányban Hír János a Hór-völgy középső szakaszának földtani és domborzati viszonyait ábrázoló ábrán és a hór-völgyi barlangok szintbeli elhelyezkedését a völgy egyszerűsített profilján bemutató ábrán megjelölte a helyét, valamint a publikációban leírta az átjáróbarlangot. A tanulmány tartalmazza még az átjáró Dancza János által készített alaprajzi barlangtérképét, amelyen be van jelölve Hír János mintavételének a helye és az üledékének a szemcseösszetétel görbéjét. A kiadványban az olvasható, hogy a Füzér-kőnek akkoriban a legnagyobb barlangja volt. Hír János együtt vizsgálta a barlangot a Füzér-kőn található Pocok-lyukkal és a Füzér-kői Kis-átjáróval. Közülük a Füzér-kői-átjáró van a legalacsonyabban. A talajának a törmelékmentes, vörösagyag kitöltését vizsgálta, amelyben nem talált állatmaradványokat és annak kora a Riss–Würm-interglaciálisnál fiatalabb. A vizsgálata szerint a kitöltés minimális kora nem függ össze a barlang alacsony tengerszint feletti magasságban elhelyezkedésével. Az alacsonyan található átjáró üledéke idős. Ez szerinte azért van, mert a kitöltés egy elpusztult üregrészből, utólag került át a barlangba. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang neve egy névváltozatával együtt és egy térképen van a helye feltüntetve. Hevesi Attila 1986-os tanulmányában az olvasható, hogy a romosodás által megrövidült, kétbejáratú barlangok egy részét nevezik a Bükkben átjárónak és erre az egyik példa a Füzér-kői-átjáró. A következő oldal szerint feltehetően a Hosszú-völgy patakja folyt át rajta a Hór-völgybe. 2002. július 17-én Regős József készítette el a barlang állapotjelentését, majd 2002. július 19-én a barlang részletes leírását. Sasné Kerekes Ildikó és Sas Dénes mérte fel 2002. július 15-én, majd a felmérés alapján 2002. augusztus 21-én Regős József rajzolta meg az alaprajzi barlangtérképét három keresztszelvénnyel. 2002. július 15-én Regős József is a helyszínen volt és ekkor a fülkék érintetlennek tűnő kitöltésében sok kisemlőscsontot, a kitöltés felszínén cserépdarabokat, valamint egy kisméretű, szakócaszerű eszközt találtak, amely Ringer Árpádhoz került, de ezeknek a kora még nem lett meghatározva. A lelőhely korszerű módszerekkel végzett, rétegazonosító ásatása szükséges lenne. 2012-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül. Erding járás Erding járás egy járás Bajorországban. Erding járás Mühldorf am Inn, München, Freising, Landshut, Ebersberg és Wasserburg am Inn járásokkal határos. Lakosainak száma 89 190 fő (1987. május 25.). Népesség A járás népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2007–2008-as magyar labdarúgó-bajnokság (másodosztály) A 2007–2008-as magyar labdarúgó-bajnokság másodosztályának pontvadászata két, egyaránt 16 csapatos csoportban zajlott. A keleti és a nyugati csoport küzdelmei 2007 augusztusában kezdődtek és 2008. júniusában értek véget. A csoportok győztesei az élvonalba jutottak fel, míg az utolsó három helyen végzett csapat a harmadosztályban folytatta. Keleti csoport Végeredmény Utolsó frissítés: 2008. június 1. Forrás: MLSZ A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. egymás elleni eredmények összpontszáma, 4. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 5. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma 6. gólkülönbség, 7. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Nyugati csoport Végeredmény Utolsó frissítés: 2008. május 31. Forrás: MLSZ A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. egymás elleni eredmények összpontszáma, 4. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 5. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma 6. gólkülönbség, 7. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Sivatagi éghajlat A sivatagi éghajlat elnevezés két éghajlatot jelöl: a trópusi övezetbe, azon belül a térítői övbe tartozó trópusi sivatagi éghajlatot, valamint a mérsékelt övbe, a szélsőségesen szárazföldi övbe tartozó mérsékelt övi sivatagi éghajlatot. A két éghajlat közös jellemzői a magas légnyomás, a rendkívül alacsony csapadékmennyiség, a nagy napi és évi közepes hőingás, valamint az ezekből következő gyér vagy hiányzó növénytakaró, terméktelen homokból vagy kőzettörmelékből álló sivatagi talajok. Éghajlat E területek jellemzője, hogy a leszálló légmozgás miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 200 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet a trópusi sivatagokban egész évben nagyon magas, a mérsékelt övi sivatagokat rendkívül forró nyár és zord tél jellemzi. Az évi közepes hőingás a trópusi sivatagokban kicsi (a mérsékelt öviben magas), de a napi mindkettőben nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet. A folyók vízjárása időszakos. Felszíne Felszínét többnyire kőtörmelék, kavics vagy kötetlen homok borítja. Rajta gyér elrendeződésű növényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein és az oázisokban lehet találni sűrűbb növénytakarót. Az oázisok a sivatagnak olyan területei, ahol a talaj vizet tartalmaz. Az emberi élet sivatagi nyomait is főként itt fedezhetjük fel. Érdekesség Hosszú ideig a Földön eddig a legmagasabbnak hitt addig mért felszíni hőmérsékletet, az 58 °C-ot trópusi sivatagi éghajlaton mérték Líbiában, El Azizia városában. Ma már az 56,7 °C-ot tekintjük a rekordnak. Néhány túlélési "stratégia" Növények Egyes növények mag állapotban vészelik át a szárazságot. Amikor az eső esik 3-4 hét alatt új növényekké nőnek. Néhány növény levelét tövisekre cserélte, hogy csökkentse a párolgást. Levelükben, szárukban esetleg a gyökerükben is vizet raktároznak. (Pozsgás) Állatok Teve A hátán vastag bunda található, amely véd a napsugárzástól. Térdén és bokáján vastag szaruréteg ami megvédi a forró homoktól pihenéskor. Sűrű szempillája és elzárható orrlyuka jól jön, ha homokvihar támad. Sivatagi ugróegér és sivatagi róka Homokszínű szőrzetük jól szigetel. Nagy méretű fülkagylóik segítik a hőleadást. Szőrös talpuk megakadályozza, hogy elsüllyedjenek. 4919 Vishnevskaya A 4919 Vishnevskaya (ideiglenes jelöléssel 1974 SR1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Ivanovna Csernih fedezte fel 1974. szeptember 19-én. Fonalgrafika A fonalgrafika eredetileg különböző matematikai formák, sémák, minták előállítása fonallal egy bizonyos módszer szerint. A fonalgrafika-varrásnak az egyik alapszabálya az, hogy a fonalnak mindig kereszteznie kell az előző szálat és mindig a varrás irányában az utolsó szál melletti lyukba kell ölteni. A hímzésből átvett mintáknál és a spirál-sokszögeknél például az a szabály, hogy a szálak egymás mellett vannak, nem keresztezik egymást, ráadásul gyakran visszalépünk ugyanabba a lyukba. A minta aszerint alakul ki, hogy az összekötendő pontok (lyukak) milyen módon és sorrendben vannak összekötve. Sokszor térhatású, sokszor folytonos görbét látunk ott, ahol csak érintők követik egymást. Története A pókhálók mintáinak sokasága és érdekessége már régóta ihletet ad a művészeknek. Egyes feljegyzések szerint Mary Everest Boole (1832–1916) volt az első matematikusnő, aki 1904-ben megjelent írásában felvetette a fonalgrafika matematikai elméletét, megismertetését és feldolgozását az iskolában. Az 1960-as, 1970-es évek hippi korszakában kezdett elterjedni a fonalgrafika. Népszerűsége azonban az 1980-as évek közepén a korszakkal együtt hanyatlott. Az utóbbi 10-15 évben a számítógépes rajzolás nagyot lendített a pontosságot igénylő minták kidolgozásában. Segített a fonalgrafika gyors elterjedésében, újra fellendült az iránta való kereslet. Ágazatai A hagyományos fonalgrafika Ez tulajdonképpen kartonra hímzés. Három alágazata van: a fonalgrafika eredeti geometriai mintái (1. és 2. rajz) a hímzésből átvett minták szabadrajzok (festészet) alapján dolgozók (ritka) A spirelli Művelői cakkozott szélű karton vagy műanyag sablonra viszik fel a fonalat A háromdimenziós fonalgrafika az úgynevezett szegecses feldolgozás, itt egy falapba bevert szegek között húzódó fonal alakítja ki a mintát – akár több szinten. Ilyen technikával kevesebb mintát lehet készíteni. Kidolgozásuk is durvább, mint a kartonra hímzetteké, mivel a szegeket nem lehet túl közel verni egymáshoz: fában 5 – 8 mm, míg papírkartonon 1,2 – 3 mm lehet a lyukak közötti távolság. török és iráni fonalgrafika (másfajta szegecses fonalgrafika, ahol a szegecsek szorosan egymás mellett vannak) az erre a célra készített fém vagy fa rámára kifeszített fonalak. a drót és gyöngyök adta keretre készített fonalgrafikák Öltéstípusok A fonalgrafika minták hímzése a következő öltéstípusok alapján lehetséges: szögvarrás, egyszerű körvarrás, keresztöltéses körvarrás, töltő varrás, satírozás, összevont öltések, huroköltés. Példa: ugyanazok a pontok (lyukak) más-más varrással varrva különböző mintát adnak ki. A papírkartonra hímzéshez szükséges eszközök Lyukasztó felület, lyukasztó szerszám, gobelin vagy hímző tű, 160-210 g/m² vastagságú karton (névjegykátya karton), fonalak (gobelinszál, gépiselyem, fémes szál). Mintakeresés az interneten A következő kifejezések segítségével lehet mintákat keresni az interneten: Magyarul: fonalgrafika (fonal-grafika), cérnagrafika (cérna-grafika), kartonhímzés Románul: broderie pe carton, grafică brodată, pictură ’păianjen’ Angolul: stringart , curve stitching, paper embroidery/embroiding, threat art, stitched/embrioded cards, from-a-line stb. Németül: fadengrafik Hollandul: borduurkaarten Spanyolul: hilorama Törökül: filografi Litvánul: simegrafija Oroszul: изонить (ejtsd: izonyity) Schönbrunn A schönbrunni kastély barokk stílusú császári rezidencia Bécs Hietzing nevű kerületében. Ez Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága: magát a kastélyt évente másfélmillió látogató keresi fel, a parkot további 5,2 milliónyian tekintik meg. A belvárosból az U4 metróval közelíthető meg. Története A 15. századtól 1642-ig a Katerburg állt itt, amely Hermann Bayer bécsi polgármester vidéki házaként is szolgált. 1569-ben került a Habsburgok kezére, amikor II. Miksa császár megvásárolta, és udvari birtoknak nevezte ki azt. A császár a birtokot dísz- és állatkertnek szánta, ahová egzotikus állatfajokat, így pávát, is telepített, és amelyet vadászatra is előszeretettel használt. A kertet végül 1605-ben a Habsburg abszolutizmus ellen küzdő magyar csapatok pusztították el. A monda szerint a Schönbrunn elnevezés 1612-ből származik, amikor Mátyás császár (II. Mátyás néven magyar király) egy vadászat közben rátalált a Szép Kútra (azaz a Schöne Brunére). Utóda, II. Ferdinánd sűrűn látogatta a helyet, és vadászatokat szervezett ide. 1637-es halála után a birtok az özvegy Eleonóra anyacsászárné rezidenciája lett, aki a társasági igényeinek kielégítésére nagyszabású építkezésekbe fogott. A komoly művészi ízléssel bíró özvegy gyönyörűen kiépített kertet hozatott itt létre, 1642-re egy díszkastély is épült, és a birtok életében először a Schönbrunn elnevezést kapta. Bécs második török ostroma idején, 1683-ban azonban a birtok szinte teljesen elpusztult. I. Lipót a birtokot fiának szánta, és egy csodálatos palotát álmodott oda. Udvari ajánlás alapján a Rómában tanult Johann Bernhard Fischer von Erlachot bízta meg új kastély tervezésével. Az első utópisztikus tervek alapján a mai Gloriette helyén egy pompás kastély épült volna, amely mind méretben, mind díszességében felülmúlta volna a versailles-it is. Végül egy kicsit szerényebb tervek alapján a vadászkastély építése 1696-ban kezdődött, a kertet pedig Jean Trehet (André Le Nôtre tanítványa) 1695-ben kezdte tervezni. Az épület középső részét 1700-ban adták át, ám az építkezést a spanyol örökösödési háború okozta pénzhiány miatt felfüggesztették, majd a császár 1705-ös halálával végleg leállt. A kastély sokáig befejezetlen maradt. 1724-ben VI. Károly császár megvásárolta I. Lipót özvegyétől. Később leányának, Mária Teréziának adta, aki mindig is rajongott a kastélyért és a kertjéért. Mária Terézia uralkodásának kezdetével, 1740-ben Schönbrunn az udvari élet központjává vált. 1744 és 1765 között Nikolaus Pacassival rokokó stílusban bővítette és alakította át az épületet egy pompás kastélyt létrehozva ezáltal. Férje, Lotaringiai Ferenc egy reprezentatív kert kialakításán fáradozott. A természetet kedvelő uralkodó alapította meg 1752-ben a világ első állatkertjét is. 1765-ben az addigra megözvegyült Mária Terézia férje terveinél egyszerűbben fejezte be a birtok udvarának kialakítását. Ő építtette a Neptun-kutat és a Gloriette-et is. A kastély és kertje nagyjából 1780-ra, Mária Terézia halálának évére nyerte el a végleges formáját. Ezután sokáig érintetlen maradt, még ma is nagyrészt őrzi akkori jellegét. A 19. században I. Ferenc József uralkodása alatt változott valamit Schönbrunn. A császár, aki itt töltötte ifjúságát, később rezidenciájául választotta a kastélyt, és itt is halt meg 1916. november 21-én. Ő csak néhány kisebb, belső átalakítást végeztetett el az ifjú Erzsébet császárné fogadása érdekében. 1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át. 1945-ben a főépületet és a Gloriette egy részét eltalálták a szövetséges légierők bombái. A második világháború után a kastély épen maradt részében rendezték be a brit megszálló csapatok főhadiszállását. A megsérült részeket részben ekkor, részben a megszálló erők kivonulása után restaurálták. A 20. században a kastély több történelmi esemény színhelye volt; 1961-ben például itt találkozott John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár. A kastély Belsőépítészet A belső terek nemcsak a császári család tartózkodási helyéül szolgáltak, hanem reprezentációs célokat is betöltöttek, számtalan ünnepségen, rendezvényen kellett, hogy szimbolizálják és erősítsék a monarchia presztízsét. Ebből a célból a kor sok neves művészét és mesterét rendelték ide az építkezés idején, hogy a szobák megkapják a legmagasabb eleganciát. A belsőépítészeti stílusokban ötvöződik a barokk és a rokokó, valamint a biedermeier, amelyek harmonikus együttest alkotnak. A nyugati szárny első emeletén találhatók meg a császári pár (I. Ferenc József és Erzsébet császárné) lakosztályai. A keleti részben Mária Terézia kvártélyai, valamint az ún. Ferenc Károly-lakosztályok kaptak helyet, melyekben a császár szülei, Ferenc Károly főherceg és Zsófia főhercegné élték mindennapjaikat. A palota több száz szobája közül császári család apartmanjai a kastély leglátványosabb helyiségei, a nyilvánosság számára többségében ezek állnak nyitva(szám szerint 40). A kastély egy része ma is funkcionál, elsősorban önkormányzati lakásokként kerültek bérbeadásra. Bracken megye (Kentucky) Bracken megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Kentucky államban található. Megyeszékhelye Brooksville, legnagyobb városa Augusta. Lakosainak száma 8416 fő (2013. július 1.). Bracken megye Clermont, Brown, Mason, Robertson, Harrison és Pendleton megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: 1994–1998 közötti magyar országgyűlési képviselők listája A következő lista az 1994 és 1998 között működő Országgyűlés képviselőit sorolja fel frakcióhovatartozás szerint. Elnökség Az Országgyűlés elnöke: Gál Zoltán ( MSZP ), ( Budapest , 1940 . december 10. –) Az Országgyűlés alelnökei: Kóródi Mária ( SZDSZ ) Salamon László ( MDF , 1996. március 10-éig), ( Budapest , 1947 . december 25. –) G. Nagyné Maczó Ágnes ( FKGP , 1997. november 3-áig), ( Törökszentmiklós , 1960 . július 30. –) Kávássy Sándor ( FKGP , 1997. november 11-étől) Füzessy Tibor ( KDNP , 1996. április 16-ától 1997. július 15-éig) Áder János ( Fidesz , 1997. szeptember 9-étől), ( Csorna , 1959 . május 9. – ) Frakcióvezetők MSZP: Szekeres Imre , ( Szolnok , 1950 . szeptember 9. –) SZDSZ: Pető Iván (1997. április 14-éig), ( Budapest , 1946 . augusztus 29. –) ; Szent-Iványi István , ( Kecskemét , 1958 . november 12. –) MDF: Szabó Iván (1996. március 10-éig), ( Budapest , 1934 . január 8. – Budapest , 2005 . augusztus 4. ); Demeter Ervin , ( Budapest , 1954 . december 21. –) FKGP: Torgyán József , ( Mátészalka , 1932 . november 16. – Budapest , 2017 . január 22. ) Fidesz: Kövér László (1994. július 31-éig), ( Pápa , 1959 . december 29. ); Szájer József (1997. szeptember 7-éig), ( Sopron , 1961 . szeptember 7. –); Pokorni Zoltán , ( Budapest , 1962 . január 10. –) KDNP: Füzessy Tibor (1995. február 19-éig), Isépy Tamás (1997. július 21-éig), ( Barancs , Csehszlovákia , 1924 . március 20. – Budapest , 2004 . április 2. ) MDNP: Szabó Iván (1996. március 11-étől), ( Budapest , 1934 . január 8. – Budapest , 2005 . augusztus 4. ) Képviselők MSZP Ábrahám János (Tolna megyei lista), Kiss József helyére Alföldi Albert (Kalocsa) Annus József (Szeged 1.), ( Püspöklele , 1940 . május 6. – Deszk , 2005 . december 14. ) Antalóczy Attila (Budapest XIII. ker.) Árgyélán György (Békés megyei lista), Simon Imre helyére Avarkeszi Dezső (Budapest XXI. ker.) Baja Ferenc (Nyíregyháza 2.), ( Kecskemét , 1955 . július 4. –) Bajor Tibor (Kisvárda) Bakai Zoltán (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lista), 1997-ben elhunyt Bakonyi Tibor (Budapesti lista), ( Budapest , 1958 . január 10. ) Bányász Jánosné (Nyíregyháza 1.) Baranyai Lőrinc (Komárom-Esztergom megyei lista) Baráth Etele (Budapest XIV. ker.), ( Budapest , 1942 . január 28. ) Baráth Magdolna (Pest megyei lista) Bársony András (Budapest VI. ker.) Bedő Tibor (Hajdú-Bihar megyei lista) Békesi László (Cegléd), ( Győr , 1942 . május 31. –) Benedek Mihály (Ózd) Benkő András (Tamási) Bihari Mihály (Budapest XI. ker.), ( Budapest , 1943 . február 24. –) Birta Sándor (Nyírbátor) Boldvai László (Salgótarján), ( Salgótarján , 1960 . december 23. –) Boros László (Győr-Moson-Sopron megyei lista) Botka László (Szeged 3.), ( Tiszaföldvár , 1973 . február 21. ) Brúszel László (Bács-Kiskun megyei lista) Burány Sándor (Budapest XIX. ker.), ( Budapest , 1956 . augusztus 19. –) Buzás Sándor (Kunhegyes) Czellár István (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lista), Csabai Lászlóné helyére Csabai Lászlóné (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lista), 1995-ben lemondott Csákabonyi Balázs (Kaposvár 1.) Csehák Judit (Veszprém 2.) Csernus Ferenc (Tiszakécske) Csige József (Balmazújváros) Csiha András (Hajdúböszörmény) Csiha Judit (Budapesti lista) Csintalan Sándor (Budapest IX-XX. ker.) Csizmadia László (Országos lista) Csizmár Gábor (Budapest IV. ker.) Csomós László (Pétervására) Daróczy Zoltán (Debrecen 1.) Donáth László (Budapest III. ker.) Ecsődi László (Gárdony) Egerszegi László (Somogy megyei lista), 1998-ban lemondott Érsek Zsolt (Hatvan) Faragó Péter (Sajószentpéter) Farkas Imre (Kunszentmárton) Fedor Vilmos (Miskolc 1.) Ferenczy Sándor (Baranya megyei lista) Filló Pál (Budapest VII. ker.) Fodor Sándor (Fejér megyei lista) Földesi Zoltán (Békés megyei lista), Hideg Gábor helyére Francz Rezső (Nagyatád) Fritz Péter (Csongrád megyei lista) Füle István (Szolnok 2.) Gál Zoltán (Budapesti lista) Garai István Levente (Kiskunfélegyháza) Gazdag János ( Makó ) Géczi József Alajos (Szeged 2.) Gellért Kis Gábor (Monor) Godó Lajos (Heves) Göndör István (Nagykanizsa) Götzinger István (Pest megyei lista) Gráf József (Szigetvár) Gyárfás Ildikó (Kazincbarcika) Győr Sándor (Veszprém megyei lista), Leszkovszki Tibor helyére Hajdú János (Csongrád) Hajdu László (Budapest XV. ker.) Halasi Imre (Zala megyei lista) Haller Zoltán (Esztergom) Házas József (Siófok) Hegyi Gyula (Budapesti lista) Herbály Imre (Jász-Nagykun-Szolnok megyei lista) Herbert Ferenc (Zalaegerszeg) Hidasi Rezső (Budapesti lista) Hideg Gábor (Békés megyei lista), 1994-ben lemondott Hiesz György (Heves megyei lista) Hoffmann Attila (Budapest XVII. kerület) Horn Gyula (Budapesti lista) Horváth Zoltán (Fejér megyei lista) Iváncsik Imre (Szolnok 1.) Jakab Róbertné (Országos lista), Péli Tamás Károly helyére Jánosi György (Szekszárd) Jauernik István (Jász-Nagykun-Szolnok megyei lista) Juhász Ferenc (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lista) Juhász Gábor (Pásztó) Juhászné Lévai Katalin (Debrecen 2.) Kalmár Péter (Heves megyei lista), 1996-ban lemondott Karakas János (Budapest XX. ker.) Karl Imre (Országos lista) Kasuba János (Karcag) Katona Béla (Budapest X-XVIII. ker.) Keleti György (Kisbér) Keller László (Budaörs) Kertész István (Mátészalka) Kiss Gábor (Vásárosnamény) Kiss József (Tolna megyei lista), 1997-ben lemondott Kiss Péter (Budapest IV-XV. ker.) Kocsi László (Siklós) Koleszár Lajos (Miskolc 2.) Koltai Imre (Vác) Koltai Tamás (Tiszavasvári) Koltay Zsoltné (Békés megyei lista) Komáromi István (Kunszentmiklós) Kónya Lajos (Hajdú-Bihar megyei lista) Korinthus Katalin (Miskolc 3.) Korózs Lajos (Eger) Kósa Ferenc (Vas megyei lista) Kósáné Kovács Magda (Budapest VIII. ker.) Koscsó Lajos (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista) Kovács László (Győr-Moson-Sopron megyei lista) Kovács Pál (Dunaújváros), 1997-ben lemondott Kovács Tibor (Tiszaújváros) Kökény Mihály (Budapest IX. ker.) Körösfői László (Gödöllő) Kristóf István (Baja) Kristyánné Aknai Erzsébet (Budapesti lista) Kücsön Sándor (Pest megyei lista) Lajtai István (Pest megyei lista) Lakatos András (Baktalórántháza) Lakos László (Nagykőrös) Lamperth Mónika (Somogy megyei lista) Lassu István (Somogy megyei lista), Egerszegi László helyére Lendvai Ildikó (Budapest XXII. ker.) Leszkovszki Tibor (Veszprém megyei lista), 1995-ben lemondott Lippai Lajos (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista) Lővey László (Balatonboglár) Lusztig Péter (Pécs 1.) Márfai Péter (Bács-Kiskun megyei lista) Máté László (Országos lista) Matuska Sándor (Szeghalom) Mayer Antal (Nógrád megyei lista) Mező István (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista) Miakich Gábor (Szentendre) Miklós László (Érd) Molnár Gyula (Budapest XI. ker.) Molnár János (Füzesabony) Nacsa János (Dabas) Nagy Frigyes (Mosonmagyaróvár) Nagy Jenő (Balatonfüred) Nagy Sándor (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista) Nagyiványi Zoltán (Budapest X. ker.) Nemcsók János (Csongrád megyei lista) Nikolits István (Pilisvörösvár) Nyakó István (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista), Tóth Pál helyére Nyers Rezső (Budapesti lista) Olasz János (Mezőkövesd) Orosz István (Debrecen 3.) Orosz Sándor (Budapest III. ker.) Pál Béla (Veszprém megyei lista) Pál László (Budapest XIII. ker.), 1997-ben lemondott Pálfy István (Heves megyei lista), Kalmár Péter helyére Papp Pál (Bicske) Paszternák László (Budapest XXI. ker.) Pásztohy András (Kaposvár 2.) Páva Zoltán (Komló) Pécsi Ildikó (Budapest XIV. ker.) Péli Tamás Károly (Országos lista), 1994-ben elhunyt, ( Budapest , 1948 . augusztus 7. – Budapest, 1994 . november 22. ) Pozsgai Balázs (Győr 2.) Puch László (Baranya megyei lista) Pusztai Csaba (Ráckeve) Rimóczi József (Hajdú-Bihar megyei lista) Rozgonyi József (Nógrád megyei lista) Samu János (Nagykáta) Schalkhammer Antal (Tatabánya) Schiffer János (Budapesti lista) Schvarcz Tibor (Komárom-Esztergom megyei lista) Sebők János (Tapolca) Serfőző András (Szécsény) Simon Imre (Békés megyei lista), 1997-ben lemondott Simon József (Országos lista) Sirály Péter (Mór) Soós Győző (Sátoraljaújhely) Suchman Tamás (Marcali) Szabados Tamás (Sárbogárd) Szabó György (Szerencs) Szabó Imre (Dombóvár) Szabó Katalin (Zala megyei lista) Szabó Lajos (Sárvár) Szabó Lajos Mátyás (Budapest XVI. ker.) Szabó Sándorné (Győr 3.) Szabó Zoltán (Budapest VII-VIII. ker.) Szántó Mihály (Hajdúhadház) Szekeres Imre (Jászapáti) Szilágyi Péter (Berettyóújfalu) Szili Katalin (Pécs 2.) Szili Sándor (Budapest XVIII. ker.) Sződi Imre (Paks) Szőllősi Istvánné (Szarvas) Szűrös Mátyás (Püspökladány) Tabajdi Csaba (Bácsalmás) Takács Imre (Hajdúszoboszló) (Tatai-)Tóth András (Tata) Tímár Istvánné (Budapesti lista) Tokaji Ferenc (Gyula) Tokár István (Mezőtúr) Toller László (Pécs 3.) Tompa Sándor (Miskolc 4.) Tóth András (Országos lista) Tóth Károly (Békéscsaba) Tóth Pál (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista), 1997-ben elhunyt Tóth Sándor (Mezőkovácsháza) Tulok András (Pápa) Urbán Árpád (Balassagyarmat) Üszögi-Bleyer Jenő (Országos lista) Vadász István (Encs) Vancsik Zoltán (Székesfehérvár 2.) Vankó Magdolna (Aszód) Varga József (Csorna) Varga Lajos (Dunakeszi), 1997-ben lemondott Vargáné Kerékgyártó Ildikó (Edelény) Várnai László (Kiskunhalas) Vastagh Pál (Orosháza) Veér Miklós (Keszthely) Veres János (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lista) Vitányi Iván (Budapest V-XIII. ker.) Zatykó János (Komárom) SZDSZ Ábrahám Tibor (Pest megyei lista) Baky György (Várpalota) Bálint György (Pest megyei lista) Bauer Tamás (Országos lista) Béki Gabriella (Országos lista) Bretter Zoltán (Baranya megyei lista) Büky Dorottya (Országos lista) Csikai Zsolt (Kecskemét 1.) Czuczi Mihály (Országos lista), Rajk László helyére Danis György (Országos lista) Dióssy László (Veszprém megyei lista) Dornbach Alajos (Budapesti lista) Eörsi Mátyás (Országos lista) Fodor Gábor (Gyöngyös) Gaál Gyula (Országos lista), 1998-ban lemondott Gombos András (Szentes) Gulyás József (Országos lista) Hack Péter (Budapesti lista) Hága Antónia (Országos lista) Hajdú Zoltán (Fejér megyei lista) Halda Alíz (Országos lista) Hankó Faragó Miklós (Szombathely 1.) Hatvani Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista) Hodosán Róza (Hajdú-Bihar megyei lista) Horn Gábor (Országos lista) Horváth Vilmos (Kőszeg) Iványi Tamás (Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyei lista) Juhász Pál (Bács-Kiskun megyei lista) Kertész Zoltán (Sopron) Kis Zoltán (Jászberény) Kiss Róbert (Országos lista) Kocsis Imre Antal (Országos lista), Soós Károly Attila helyére Kóródi Mária (Pest megyei lista) Kőszeg Ferenc (Országos lista) Kuncze Gábor (Szigetszentmiklós) Lotz Károly (Országos lista) Mádai Péter (Ajka) Magyar Bálint (Budapesti lista) Matyi László (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista) Mécs Imre (Budapesti lista) Mészáros Béla (Körmend) Mészáros István László (Országos lista) Molnár Péter (Országos lista) Monostori Endre (Vas megyei lista) Mustó István (Országos lista) Nádori László (Tolna megyei lista) Páris András (Somogy megyei lista) Pető Iván (Budapesti lista) Puha Sándor (Heves megyei lista) Rácskay Jenő (Szombathely 2.) Rajk László (Országos lista), 1996-ban lemondott Rózsa Edit (Csongrád megyei lista) Sarkadiné Lukovics Éva (Békés megyei lista) Soós Károly Attila (Országos lista), 1998-ban lemondott Szabó Miklós (Budapesti lista) Szabó Rudolfné (Jász-Nagykun-Szolnok megyei lista) Szalay Gábor (Komárom-Esztergom megyei lista) Szász Domokos (Országos lista) Szent-Iványi István (Országos lista) Szentkuti Károly (Győr-Moson-Sopron megyei lista) Szigethy István (Zala megyei lista) Szigeti György (Országos lista) Szolnoki Andrea (Országos lista) Tamássy István (Nógrád megyei lista) Tardos Márton (Budapesti lista) Ungár Klára (Országos lista) Világosi Gábor (Székesfehérvár 1.) Wekler Ferenc (Mohács) MDF Balsai István (Országos lista), ( Miskolc , 1947 . április 5. –) Bogárdi Zoltán (Országos lista) Boross Péter (Budapesti lista), ( Nagybajom , 1928 . augusztus 27. –) Csapody Miklós (Budapest XI. ker.), ( Sopron , 1955 . szeptember 8. –) Csóti György (Budapest I-II. ker.), ( Budapest , 1940 . november 24. –) Dávid Ibolya (Országos lista), ( Baja , 1954 . augusztus 12. –) Demeter Ervin (Budapesti lista), ( Budapest , 1954 . december 21. –) Dobos Krisztina (Országos lista), ( Budapest , 1949 . július 18. – Budapest, 2013 . december 12. ) Horváth József (Jász-Nagykun-Szolnok megyei lista), Tóth István helyére Kádár Béla (Baranya megyei lista), ( Pécs , 1934 . március 21. ) Kelemen András (Fejér megyei lista) Kis Gyula József (Országos lista) Lezsák Sándor (Bács-Kiskun megyei lista), ( Kispest , 1949 . október 30. –) Medgyasszay László (Győr-Moson-Sopron megyei lista) Nahimi Péter (Országos lista) Póda Jenő (Csongrád megyei lista) Semjén Zsolt (Országos lista, 1997-ig KDNP), ( Budapest , 1962 . augusztus 8. –) Sepsey Tamás (Országos lista) Takács Péter (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lista) Tóth István (Jász-Nagykun-Szolnok-megyei lista), 1997-ben lemondott Varga István (Békés megyei lista) FKGP Bánk Attila (Országos lista), K. Csontos Miklós helyére Barkóczy Gellért (Somogy megyei lista) Bernáth Varga Balázs (Bács-Kiskun megyei lista) Czoma Kálmán (Zala megyei lista) Dögei Imre (Jász-Nagykun-Szolnok megyei lista) Gerócs József (Lenti) Gyimóthy Géza (Országos lista) Győriványi Sándor (Országos lista) Homoki János (Országos lista) István József (Országos lista) Izsó Mihály (Országos lista) K. Csontos Miklós (Országos lista), 1996-ban elhunyt Kávássy Sándor (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lista) Lányi Zsolt (Budapesti lista) Nemes Miklós (Veszprém megyei lista) Pallag László (Békés megyei lista) Pancza István (Csongrád megyei lista) Pápai Mihály (Győr-Moson-Sopron megyei lista) rott Nándor , 1997-ben elhunyt Sándorffy Ottó (Pest megyei lista) Szabó János , Rott Nándor helyére Tímár György (Országos lista) Torgyán József (Országos lista) Torgyán Józsefné Cseh Mária (Országos lista) Fidesz Áder János (Országos lista) Balsay István (Országos lista) Csépe Béla (Országos lista, 1997-ig KDNP) Deutsch Tamás (Budapesti lista) Eperjes Károly (Országos lista, 1994-ben lemondott) Glattfelder Béla (Országos lista), Urbán László helyére Gyuricza Béla (Országos lista) Isépy Tamás (Országos lista, 1997-ig KDNP) Ivanics István (Bács-Kiskun megyei lista, 1997-ig KDNP) Kósa Lajos (Hajdú-Bihar megyei lista) Kovács Kálmán (Országos lista, 1997-ig KDNP) Kövér László (Országos lista) Latorcai János (Országos lista, 1997-ig KDNP) Leitner Gábor (Szob, 1997-ig KDNP) Mádi László (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lista) Németh Zsolt (Országos lista) Orbán Viktor (Fejér megyei lista) Pálfi Dénes (Zalaszentgrót, 1997-ig KNDP) Pokorni Zoltán (Országos lista) Rapcsák András (Hódmezővásárhely, 1997-ig KDNP) Rockenbauer Zoltán (Országos lista Rubovszky György (Országos lista, 1997-ig KDNP) Salamon László (Országos lista, 1996-ig MDF) Sasvári Szilárd (Budapesti lista) Selmeczi Gabriella (Pest megyei lista) Surján László (Budapesti lista, 1997-ig KDNP) Sümeghy Csaba (Országos lista) Szájer József (Országos lista) Tirts Tamás (Országos lista) Trombitás Zoltán (Országos lista) Urbán László (Országos lista), 1994-ben lemondott Varga László (Országos lista, 1997-ig KDNP) Varga Mihály (Országos lista), Eperjes Károly helyére Wachsler Tamás (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista) Néppárt-MDNP A frakció az MDF-ből vált ki 1996. március 11-én Barsiné Pataky Etelka (Budapesti lista), ( Budapest , 1941 . szeptember 15. – Budapest , 2018 . február 4. ) Bogár László (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista), ( Miskolc , 1951 . április 22. –) Farkas Gabriella (Országos lista) Jeszenszky Géza (Országos lista), ( Budapest , 1941 . november 10. –) Katona Tamás (Pest megyei lista), ( Budapest , 1932 . február 2. – Budapest , 2013 . június 28. ) Kónya Imre (Pest megyei lista), ( Budapest , 1947 . május 3. –) Kónyáné Kutrucz Katalin (Országos lista) Kulin Ferenc (Országos lista), ( Pomáz , 1943 . október 27. –) Raskó György (Kapuvár) Szabad György (Országos lista), ( Arad , 1924 . augusztus 4. – Budapest , 2015 . július 3. ) Szabó Iván (Budapesti lista), ( Budapest , 1934 . január 8. – Budapest , 2005 . augusztus 4. ) Szabó Tamás (Veszprém megyei lista), ( Halimba , 1953 . október 25. –) Tóth Tihamér (Zala megyei lista) Zsigmond Attila (Budapest II. ker.) KDNP A frakció 1997. július 21-én feloszlott, egy része a Fideszhez, egy képviselő az MDF-hez csatlakozott, az alábbiak független képviselőként folytatták munkájukat. Fekete György (Budapest XII. ker., 1995-ig MDF, 1995-96 független), ( Zalaegerszeg , 1932 . szeptember 28. –) Füzessy Tibor (Országos lista) Gáspár Miklós (Országos lista) Giczy György (Országos lista), ( Budapest , 1953 . augusztus 17. ) Hasznos Miklós (Országos lista), ( Pécs , 1931 . május 27. – Budapest , 2014 . június 23. ) Keresztes Sándor (Országos lista), ( Magyarókereke , 1919 . március 9. – Budapest, 2013 . augusztus 14. ) Mészáros Gyula (Pest megyei lista) Pálos Miklós (Országos lista) Rusznák Miklós (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista) Szakál Ferenc (Országos lista) Szilágyiné Császár Terézia (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei lista) Függetlenek Aszódi Ilona Katalin (Kiskőrös), 1997-ig MSZP Berregi István (Fejér megyei lista), 1998-ig FKGP Für Lajos (Hajdú-Bihar megyei lista), 1996-ig MDF, ( Egyházasrádóc , 1930 . december 21. – Budapest , 2013 . október 22. ) G. Nagyné Maczó Ágnes (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lista), 1997-ig FKGP, ( Törökszentmiklós , 1960 . július 30. –) Kapronczi Mihály (Hajdú-Bihar megyei lista), 1995-ig FKGP Kaszás Tibor (Veszprém 1.), 1997-ig SZDSZ Morvai Ferenc (Országos lista), 1998-ig FKGP Rab Károly (Győr 3.), 1995-ig SZDSZ Schamschula György (Országos lista), 1996-ig MDF, 1996-ban rövid ideig FKGP Solymosi József (Bonyhád), 1997-ig SZDSZ Tölgyessy Péter (Országos lista), 1996-ig SZDSZ, ( Esztergom , 1957 . szeptember 15. ) Zwack Péter (Kecskemét 1.), ( Budapest , 1927 . május 21. – Venturina, Olaszország , 2012 . augusztus 5. ) Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 7. Meghalt Katona Tamás történész, az Antall-kormány egykori államtitkára, hetivalasz.hu (Hozzáférés: 2013. június 29.) http://index.hu/belfold/2015/07/03/elhunyt_szabad_gyorgy/ Művagina A művagina a női hüvelyt utánzó szexuális segédeszköz. Egyéb orvosi célra is léteznek művaginák. Szexuális segédeszközként A művagina a férfiak önkielégítéséhez használható szexuális segédeszköz. A rugalmas, puha, a bőrt utánzó anyagból készült szexuális eszköz kialakítása olyan, hogy a belehelyezett merev hímvessző számára a közösülés során fellépő ingerlést biztosítja. Használata ugyanúgy történik, mint a normál közösülés, a belehelyezett hímvesszőt a közösülő mozgással kell ki-be húzogatni. Az ingerlés fokozására gyakran vibrátorral szerelik fel a művaginát. A vibrátoros művaginákhoz többnyire kivehető vibráló tojást alkalmaznak, melyet a művagina végébe lehet behelyezni. A művaginák kialakítása lehet élethű, amikor a női nemi szerv teljes felépítését és külső megjelenését utánozza. Ilyen esetben a hüvelybemenetnél a kis- és nagyajkak is megtalálhatók, egyes típusokat még szeméremszőrzettel is ellátnak. A realisztikus, valósághű eszközök között külön kategóriát képeznek az egy-egy híres pornószínésznő nemi szervéről mintázott művaginák. Léteznek inkább funkcionális, kevésbé realisztikus művaginák is. A hüvely belső kiképzése redős vagy rücskös, mely az eredetit utánozva erősebb ingerlést biztosít a hímvesszőnek. Tekintettel arra, hogy a női hüvely természetes nedvessége a művagináknál nincs meg, használatukhoz minden esetben síkosító szükséges. További kiegészítő eszköz lehet a művaginákban a pumpa, mellyel a női hüvely szorítása imitálható. A művaginákat olyan anyagokból gyártják, melyek leginkább utánozzák az emberi bőrt. A legrégebbi művaginák latexből, lágy műanyagból (pl. PVC-ből), esetleg gumiból készültek. A legutóbbi időkben a PVC és szilikon keverékéből készülő Cyberskin a legnépszerűbb anyag. Utazáshoz kisebb méretben is gyártják őket. De léteznek szintén utazáshoz ajánlott, egyszer használatos művaginák is. Utóbbi egy folyadékkal (pl. vízzel) feltölthető tasak, mely használat után eldobható, kialakításában inkább csak funkcionálisan utánozza a női hüvelyt. A művaginák egy része, pl. a Cyberskinből készülő eszközök is, porózusak, ezért használat után fontos a megfelelő tisztítás, esetleg fertőtlenítés. Egyéb alkalmazása Állatok mesterséges megtermékenyítéséhez szükséges ondó összegyűjtésére is széleskörűen használnak speciális művaginát. Ezeknél a hüvelyt mintázó csőben általában egy steril zacskót helyeznek el, amely felfogja az állat ondóját. A normál testhőmérséklet imitálására gyakran meleg vízzel feltölthető. 2014-es Australian Open – női páros Ez a szócikk tartalmazza a 2014-es Australian Open női páros mérkőzéseit. A címvédő a Sara Errani–Roberta Vinci-páros volt, amely ebben az évben is megnyerte a tornát. A döntőben ezúttal a harmadik kiemelt Jekatyerina Makarova–Jelena Vesznyina-kettőst győzték le 6–4, 3–6, 7–5-re. Kiemeltek Sara Errani / Roberta Vinci (győztesek) Hszie Su-vej / Peng Suaj (második kör) Jekatyerina Makarova / Jelena Vesznyina (döntő) Květa Peschke / Katarina Srebotnik (elődöntő) Ashleigh Barty / Casey Dellacqua (második kör) Cara Black / Szánija Mirza (negyeddöntő) Andrea Hlaváčková / Lucie Šafářová (negyeddöntő) Raquel Kops-Jones / Abigail Spears (elődöntő) Alla Kudrjavceva / Anastasia Rodionova (első kör) Marina Eraković / Cseng Csie (első kör) Anna-Lena Grönefeld / Mirjana Lučić-Baroni (második kör) Kristina Mladenovic / Flavia Pennetta (második kör) Csan Hao-csing / Liezel Huber (harmadik kör) Julia Görges / Barbora Záhlavová-Strýcová (második kör) Daniela Hantuchová / Lisa Raymond (harmadik kör) Vania King / Galina Voszkobojeva (második kör) Kamel Mahmoud Kamel Mahmoud, teljes nevén: Mostafa Kamel Mahmoud (Kairó, 1927. november 7. –2004. augusztus) egyiptomi nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes nevén: Mostafa Kamel Mahmoud. Polgári foglalkozásként a kairói Arsenal csapatának sportosztályvezetője. Pályafutása Labdarúgóként Fiatal korában főleg a labdasportokat kedvelte, sokat kosárlabdázott és asztaliteniszezett, de leginkább a labdarúgást szerette. Játékosként mintegy 10 éven keresztül a kairói Arsenal csapatában szerepelt. Pályafutását egy súlyos sérülés szakította félbe. Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát 1957-ben tette le. A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. 1963-ban lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1974-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Egyiptomi labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1967-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszélte. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az egyiptomi nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság sorrendjében a 2. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1974-ben búcsúzott. Több mint 40 nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőkhöz vezető úton Nyugat-Németországba a X., az 1974-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. A FIFA JB elvárása szerint, ha nem vezetett, akkor partbíróként tevékenykedett. Egy csoportmérkőzésen és az egyik, második körös selejtezőben volt partbíró. Ali Huszejn Kandíl után a 2. egyiptomi bíró, aki világbajnoki mérkőzés vezethetett. Selejtező mérkőzéseket a CAF zónában vezetett. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 1 + 2 (partbíró). Dányán Dányán (románul: Daia), falu Romániában, Maros megyében. Története 1301-ben említik a források Danyan néven. Szász alapítású falu, de az őshonos lakosság a 15. század folyamán teljesen eltűnt, 1492-ben már magyar és román lakossága volt. Középkori lakossága a reformáció idején felvette a református hitet. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott. Népessége 2002-ben 227 lakosa volt, ebből 148-an magyar, 70-en román és 9-en cigány nemzetiségűek. Vallások A falu lakói közül 146-an református hitűek, 1 fő római katolikus, 79 fő ortodox. Échalas Échalas település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 1737 fő (2015). Échalas Givors, Saint-Romain-en-Gier, Trèves, Les Haies és Loire-sur-Rhône községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Eljegyzett számok Az eljegyzett számok (betrothed numbers) vagy kvázibarátságos számok (quasi-amicable) olyan pozitív egész számpárok, melyek valódi osztóinak összege eggyel nagyobb a másik számnál. Formálisabban, (m, n) kvázibarátságos, ha s(m) = n + 1 és s(n) = m + 1, ahol s(n) jelöli n valódiosztó-összegét. Az első néhány kvázibarátságos számpár: (48, 75), (140, 195), (1050, 1925), (1575, 1648), (2024, 2295), (5775, 6128). (A005276 sorozat az OEIS-ben) Az ismert eljegyzett számpárok ellentétes paritással rendelkeznek. Ha létezik ellentétes párosságú számpár, biztosan nagyobb 1010-nél. Dióskál Dióskál község Zala megyében, a Keszthelyi járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. Fekvése Keszthelytől 23 km-re nyugatra a Kis-Balaton mellett található. Sármelléktől 12 km-re fekszik, Zalakarostól 17 km-re, Héviztől 19 km-re található a falu. A jelenlegi falu részei Belterületen: Alsókál, Felsőkál, Palkonya Külterületen: Káli-hegy, Gesztenyés, Ungi-hegy, Büki-hegy, Szegfalu, Pogányvár, korábban Ungjakabfa is. Története A Pogányvár nevet viselő „hegy”-en palánkvár, kisebb török őrhely lehetett. A szájhagyomány megőrizte vélhetően utolsó parancsnokának, Pili basának a nevét azzal is, hogy a hegy egyik magaslatát ma is Pilivárnak hivják, illetőleg egy mondóka alakjában: Ehhez kapcsolódik egy szintén szájhagyomány útján fennmaradt történet arról, hogy a basa lánya szerelemre gyúlt egy helyi birtokos, Szegi Tamás iránt és mivel nem lehetett a férfié, öngyilkos lett. A legenda szerint szelleme teliholdkor ma is ott kísért a Pilivárban. Egy másik legenda szerint Pogányvár alatt egy akkora üreg van, amiben a török időket megelőzően a korabeli falu jószágostól, mindenestől elfért. Később a törökök ebben az üregben tárolták a környékről kisarcolt aranyat. A legenda szerint az utolsó basa berobbantatta a barlangot vagy annak bejáratát, benne az arannyal. Ennek oka vélhetően vagy az, hogy annyira sietősen kellett távozniuk, hogy ezeket nem tudták már összepakolni vagy az, hogy elestek amikor királyi csapatok felszabadították a környéket. A legenda szerint az a "rengeteg kincs" ma is ott pihen a hegy gyomrában. A "hegy" korábban Zala megye legjobb bortermelő helye volt. Az 1889-es párizsi világkiállításon egy innét származó bor aranyérmes lett. A XX. század elején a Pogányvári önálló minőséget jelentett .A szocializmus idején a Balatoni borvidék részeként elvesztette az önálló nevet és a korábban képviselt minőséget . Híres emberek Itt született 1754 -ben Virág Benedek . Itt született Varga Márton földrajztudós 1767 -ben. Gazdaság Kímélő művelésű agrárgazdálkodás 200 hektáros kísérleti területe Korábban a faluban működött szeszgyár, téglagyár, cérnagyár és volt önálló termelőszövetkezet is. A falu természeti kincsekben is bővelkedik, hiszen van a földjében kiváló minőségű, kihasználatlan termálvíz, kőolaj és az 1930-as években kiváló minőségű feketeszenet is talált a MAORT (Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság).Turisztikai szempontból is kihasználatlan , pedig csak néhány km-re fekszik Zalakarostól, Keszthelytől, Hévíztől és a Kis-Balatontól. Levegője kiváló, szennyeződés mentes, ezért az 1970-es években még tüdőszanatórium építése is felmerült. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 88,2%, cigány 6,9%, német 3,56%. A lakosok 67,3%-a római katolikusnak, 1% reformátusnak, 0,6% evangélikusnak, 7,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (21,8% nem nyilatkozott). Saint-Martin-sous-Montaigu Saint-Martin-sous-Montaigu település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 372 fő (2015). Saint-Martin-sous-Montaigu Mercurey, Mellecey, Saint-Denis-de-Vaux, Saint-Jean-de-Vaux és Saint-Mard-de-Vaux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Knock-i jelenés A Knock-i jelenés egyike a Szűz Mária-jelenéseknek, melyet a katolikus egyház hitelesnek ítélt a megfelelő vizsgálatok után. Ma a jelenés színhelye Írország nemzeti kegyhelye. Történelmi háttér Mary McLaughlin 45 éves Margaret Beirne 15 éves Mary Beirne (vagy Byrne) (később Mary O'Conell) Dominik Beirne Junior 19 éves, látva a jelenséget értesítette a szomszédokat. Beirne Margit 21 éves Beirne Margaret özvegy 68 éves Dominick Beirne az apa Patrick Hill 14 éves Patrick Walsh 65 éves, a szomszédos faluban volt, és aranyszínű fényt látott Knockban. Másnap kérdezgette mi volt az a nagy fény? Bridget Trench 75 éves Judith Cambell 22 éves, otthagyta a látomás kedvéért haldokló anyját, mire visszasietett anyját földre esve találta, mert az idős asszony is látni akarta a jelenést. Chaterine Murray 8 éves John Durkan 24 éves John Curry 5 éves Hugh Flatley 44 éves Ezekben az időkben a nagy szegénység és a katolikusok elleni fellépések arra kényszerítette az íreket, hogy kivándoroljanak. A jelenés 1879. augusztus 21-én egy embercsoport, akik között 75 éves asszony és 5 éves gyermek is volt, szemtanúja volt Szűz Mária, Szent József és János evangélista megjelenésének. A történet szerint Beirne Margit éppen bezárta a templomajtót és utána hazaszaladt az esőben. Otthon épp egy vendégük búcsúzott ezért hazakísérték. Ők fedezték fel, először arra gondolva, hogy papjuk új szobrokat rendelt. Amikor felfedezték, hogy mozognak, akkor hívták a szomszédokat, akik némelyike újabbaknak szólt. A jelenést a 15 ember 1879-es nyilatkozataiból rekonstruálták. A templom hátsó falánál történt a jelenés. Három alak és egy oltár volt látható, amelyen egy fiatal bárány volt. Mindezek nagy fehér fényességgel voltak láthatóak. Mary Beirne gondolta azt, hogy Szent János lehet az egyik, mert az egyik közeli templom szobrára hasonlított és itt könyvet tartott a kezében, süveg volt rajta, és mintha misét celebrált volna. Patrick Hill megkerülte a jelenség-csoportot és közelről megnézte Szűz Máriát és belenézett a könyvbe ahol vonalakat és betűket látott. Azt is észrevette, hogy míg ők csurom vizesek lettek a jelenség szemlélődése közben a jelenség alakjai szárazon maradtak. Trench Bridget érkezése után rögtön hálát adott térdre zuhanva, hogy a Boldogságos Szűz Mária meglátogatta őket. Ezután megpróbálta átölelni Szűz Mária lábait, de nem tartott semmit a karjaiban. Vizsgálat Taum érseke Dr. John Mac Hale 1879 október 8-án megkezdte a vizsgálatot. Eredményt nem hirdetett, mert ilyenkor óvatosságból az egyháznál az a szokás, éveket várnak, hogy felmerül-e olyan adat, ami a jelenés valódisága mellett vagy ellene szól. Nyilatkozatában azt írta: "A tanúk vallomása egészében véve megbízható és kielégítő volt." Évek során nemzetközi zarándokhellyé vált Knock, és 1936-ig 300 csodás gyógyulás következett be a zarándokhelyen. Köztük van két vak gyógyulásának esete. Elismerés 1936-ban az akkori Taum érseke Dr. Gilmartin új bizottságot állított fel, melynek eredményeképpen hivatalos kegyhellyé vált Knock. 57 évvel a jelenés után később már csak két tanút tudtak kihallgatni, akik újra megerősítették vallomásukat. A 86 éves Mary Beirne második vallomása után hat héttel elhunyt. Teológiai szimbólumok a jelenésben A jelenés hasonlít arra a témára, amelyet Jan van Eyck megfestett a Genti oltáron. A középső táblakép a bárány imádásának jelenete, amelynek centrumában Isten báránya, a keresztény jelképrendszer fő szimbóluma, az egész emberiségért meghozott krisztusi áldozat báránya. Az oltárasztal brokátterítőjén latin nyelvű felirat olvasható: "Íme, Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit." Az egyik férfi – aki könyvet tartott a kezében a jelenésben –, süveget viselt, ami magas rangú papot, püspököt mutatott. Szűz Mária fényes koronával jelent meg, királynői méltóságban, és amikor közelről megszemlélte Patrick, akkor látta, hogy homlokán szép rózsa van, ami a tisztaság jele. A patyolatfehér színű ruha, a szentek tisztaságát jelenti. A Jánosnak tulajdonított Jelenések könyve ad útmutatást ebben: "...mert eljött a Bárány menyegzőjének napja. Menyasszonya felkészült. Megadatott neki, hogy ragyogó fehér patyolatba öltözzék. A patyolat a szentek igaz tetteit jelenti. (Jel 19. 7-8)" Forrás http://jelenesek.freeweb.hu/knock.html angol nyelvű történet leírás jelenesek.freeweb.hu marypages.com szkeptikus kommentár angol nyelven a tanúk és leszármazottai, angol nyelven tanúk névsora angol nyelven jelenség vizsgálata, szemtanúk nyilatkozatai Tanúvallomások 1879-ből Louis Sachar Louis Sachar (New York, 1954. március 20. –) amerikai gyermekkönyvíró. Életpályája Bár New Yorkban született, a kaliforniai Tustinban nőtt fel. Első könyve jogi egyetemi tanulmányai alatt jelent meg, s jogásszá avatása után is gyerekkönyvíróként folytatta pályáját. Feleségével egy iskolában találkozott, ahová mint szerző látogatott el, s ahol Carla nevelőtanárként dolgozott. A házaspár a texasi Austinban él, leányukkal. Sachar szívesen tölti szabadidejét sakkozással, kártyajátékkal, síeléssel vagy gitározással. Magyarul Stanley, a szerencse fia ; ford. Lacza Katalin; Animus , Bp., 2000 Laura titkos társasága ; ford. Tóth Tamás Boldizsár ; Animus, Bp., 2001 Bradley, az osztály réme ; ford. Tóth Tamás Boldizsár; Animus, Bp., 2001 David nem hagyja magát ; Animus, Bp., 2002 Carla nem adja fel ; ford. Pálfalvi Ilona; Animus, Bp., 2007 Stanley kincse ; ford. Loósz Vera; Maxim, Szeged, 2016 ( Delfin könyvek ) Louis Sachar Wayside School könyvei alapján készült az Útszéli suli című rajzfilmsorozat. Trigny Trigny település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 540 fő (2015). Trigny Châlons-sur-Vesle, Chenay, Hermonville, Muizon, Pévy és Prouilly községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Oregon Route 3 Az Oregon Route 3 (OR-3) egy oregoni állami országút, amely észak–déli irányban a washingtoni határtól, a 129-es út oregoni szakaszaként Enterprise-ig halad, ahol a 82-es út kereszteződésénél ér véget. Leírás Az út a washingtoni 129-es út oregoni folytatása; az államba belépve először egy kereszteződés található Flora, illetve Paradise irányába, majd a Joseph Canyon Viewpoint kilátóhely. A pálya számos kanyar után Enterprise-ba érkezik, ahol a 82-es útba torkollik. Dercsényi Pál Dercsényi báró Dercsényi Pál (Sátoraljaújhely, 1797. április 9. – 1843. december 18.) földbirtokos. Élete Dercsényi János Lajos testvére volt. 1824. október 9.-én Pötzleinsdorfban feleségül vette báró Geymüller Henriettát. Munkái Báró Dercsényi Pál beszéde, egy száz db. cs. kir. aranyból álló jutalomtétel alkalmával a legjobb munkára, mely 1829. május első napjáig a pesti casinonak e czím alatt: Tanácslatok a magyarországi mezei gazdák számára, be fog nyujtatni. Pest, 1828. (Ugyanez németül is. U. ott, 1828.) Cikkei: Utazási észrevételek Európa több tartományai állapotjáról és Vasutakról (Társalkodó 1836.), gazdasági cikk (Ismertető a Gazdaság és Kereskedés köréből 1839.) Fabri István Fabri István, Fábri, Fábry (Hrussó, 1751. december 26. – Pozsony, 1817. március 16.) evangélikus líceumi tanár. Élete Fabri János posztószövő és Csernoch Katalin fia volt. 1762-től az eperjesi evangélikus kollégiumban tanult, ahol fenntartásáról és neveléséről nagybátyja, az ottani evangélikus püspök, Fabri Gergely gondoskodott; 1771-ben Késmárkra ment, hogy Benczur József történeti előadásait hallgassa, és a német nyelvben gyakorolja magát; 1772-ben Lőcsén Chrastina Illéstől a bölcseletet hallgatta; innét két év múlva tanítványával, Liedemann Mártonnal Debrecenbe ment, hol szintén eljárt a főiskolába és a magyar nyelvet tanulta. 1776-ban Sopronba ment, ahol két évig tanult; 1778-ban Altdorfban Doederlein tanárt hallgatta és 1779 téli félévben a jénai egyetemen tanult, ahol Griesbach, Eichhorn, Wideburg és Ulrich voltak tanárai. 1781-ben tért vissza hazájába, majd Dessewffy Tamás házánál nevelő lett. 1784-ben a modori evangélikus gimnáziumhozgimnáziumhoz nevezték ki tanárnak és onnan 1786-ban a pozsonyihoz hívták meg. 1789. február 2-án nőül vette Beyer Tereziát, kitől öt lánya s egy fia született. Tudománya különösen a hazai történelemben és statisztikában tűnt ki. Tanításának könnyű modora, a könyvtár szaporítása, az alumneum és convictus gyarapítása körül szerzett a pozsonyi evangélikus líceumnál érdemeket. A folytonos tanulás aláásta egészségét, 1791-től csaknem folytonosan betegeskedett; a sors csapásai, méltatlankodások és üldözések elfásították kedélyét. Többek közt 1802-ben két tanítványa meglopta, 2500 forintot vittek el tőle, az összeg nagyobb része idegenek pénze volt és így részben neki kellett megfizetnie; egy másik tanítványa pedig nemcsak szemben, de írásban és 1807-ben a jénai Literaturzeitung Intelligenzblattjában aljasan és méltatlanul támadta őt meg. 1795-től 1803-ig a líceum rectora volt. Munkái Monumentum pietatis, quod dum sacra semi-secularia in memoriam Joannis Jeszenák de Királyfia, et ab eo conditi ante 50 annos nobilis convictus ejusdem socii, et gymnasii aug. conf. Posoniensis cives anno 1800. die 15. Januarii laeti gratique celebrarunt hujus convictus ephorus S. F. cum suis collegis posuit. Posonii, 1800 (A szerző rézmetszetű arcképével) Még több alkalmi munkája is jelent meg. (Kéziratban maradtak a hazai történelemre, s egyházi statisztikára vonatkozó munkái.) Roussieux Roussieux település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 23 fő (2015). Roussieux Saint-André-de-Rosans, Chauvac-Laux-Montaux, Montauban-sur-l’Ouvèze, Montferrand-la-Fare, Montguers és Saint-Auban-sur-l’Ouvèze községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Andrej Ivanovics Jerjomenko Andrej Ivanovics Jerjomenko (Андре́й Ива́нович Ерёменко) (Markovka, Orosz Birodalom, 1892. október 14. – Moszkva, 1970. november 19.) szovjet parancsnok, a Szovjetunió marsallja (1955. március 11.). Hosszú és nem túl egyenletes karriert futott be a második világháborúban, melynek során több front és hadsereg élén állt, mint a Vörös Hadsereg bármelyik tábornoka, kivéve talán M. M. Popovot. Kiváló taktikai érzéke volt, de a Vörös Hadsereg legkiválóbb támadó parancsnokai, Zsukov, Konyev és Rokosszovszkij mellett háttérbe szorult. Ifjúkora Parasztcsaládban született Harkov környékén, a mai Ukrajna területén. 1913-ban besorozták a cári hadseregbe, az első világháborúban a délnyugati és a román fronton harcolt, majd 1918-tól a Vörös Hadsereg soraiba tartozott. Az oroszországi polgárháborúban egy ezredparancsnok segédtisztje és egy lovasdandár törzsfőnöke volt. 1919 és 1928 között a 14. lovashadosztályban voltak különböző beosztásai. 1929 után előbb egy lovasezred, majd egy lovashadosztály élén állt, aztán egy lovas- és egy gépesített hadtest parancsnoka lett. 1940-ben az 1. Vörös Zászló Hadsereg élére nevezték ki (a hadsereg ekkor a Távol-Keleten állomásozott. 1935-ben elvégezte a Frunze Katonai Akadémiát. Szerepe a második világháborúban Amikor 1941 júniusában a Barbarossa hadművelet megkezdődött, a Bajkálontúli Katonai Körzet parancsnoka volt. Nyolc nappal az invázió kezdete után érkezett meg Moszkvába a honvédelmi népbiztos, Tyimosenko marsall hívására. Tyimosenko a Nyugati Front parancsnokává nevezte ki Pavlov hadseregtábornok helyére (akit letartóztattak és nemsokára kivégeztek). Ez a beosztás ebben a pillanatban talán a legfontosabb volt a Vörös Hadseregben, mivel a front gyakorlatilag megsemmisült a német invázió utáni napokban és Szmolenszk körzetének védelmére alig maradt valaki. Jerjomenko nem tudott javítani a helyzeten, mivel nem kapott tartalékokat. Pár nap múlva Tyimosenko vette át a Nyugati Front parancsnokságát, őt a helyettesévé nevezték ki. A szmolenszki csatában megsebesült. Nemsokára újabb parancsnoki beosztást kapott: a középső irányban tevékenykedő Brjanszki Front csapatainak vezetésével bízták meg. A front fő feladata Guderian 2. páncéloscsoportjának szétverése lett volna – amit Jerjomenko nagy önbizalommal megígért Sztálinnak. A rosszul felszerelt, sietve megszervezett hadseregeknek erre nem volt esélyük. A 2. páncéloscsoport részt vett Kijev bekerítésében, ahol a németek 650 000 oroszt ejtettek foglyul. Októberben a németek megindították a Tájfun hadműveletet, melynek célja Moszkva elfoglalása volt. A Brjanszki Frontot nagy küzdelemben visszaszorították kelet felé. 13-án Jerjomenko ismét megsebesült, ezúttal súlyosan. Két hónapig egy moszkvai katonai kórházban gyógyult, majd decemberben az Északnyugati Front 4. csapásmérő hadserege élére állították. Ebben a beosztásban vett részt Zsukov moszkvai ellentámadásában. Január 20-án újra megsebesült, de addig nem volt hajlandó visszatérni a kórházba, amíg alakulatai végre nem hajtották a rájuk bízott hadműveletet. 1942. augusztus 1-jén Sztálin a Délkeleti Front parancsnokává nevezte ki. Az oroszok a májusi Harkov visszafoglalására irányuló elsietett támadás következtében nagyon meggyengültek ebben a szektorban. Sztálingrád helyzete augusztusban menthetetlennek tűnt, mivel a hátországban még csak elkezdtek gyülekezni azok a hadseregek, amelyeket az orosz hadvezetés a novemberi ellenoffenzívában akart bevetni. Jerjomenko nem túl sok tartalékot tudott összekaparni a várost védő 62. hadsereg számára, amelynek élén szeptember 11-én Csujkov tábornok váltotta Lopatyint. 28-án a Délkeleti Frontot Sztálingrádi Frontra nevezték át. Csujkov hadseregének több ízben sikerült megkapaszkodnia a Volga nyugati partján, de október végén már csak olyan vékony – száz méteres – szakasz volt az övék, hogy több – bármilyen rövid – stratégiai visszavonulásra nem maradt lehetőségük. November 19-én az orosz hadvezetés megindította ellentámadását a sztálingrádi német 6. hadsereg túl hosszúra nyúlt szárnyait fedező nagyrészt román és olasz alakulatok ellen. Jerjomenko hadseregei november 20-án lendültek támadásba. 23-án Kalacsnál találkoztak a Doni Front alakulataival és bekerítették Paulus hadseregét. A következő hónapban a szovjetek visszaverték Manstein tábornagy 4. páncéloshadseregét, amelyet Hitler Paulus csapatainak kimentésével bízott meg. Január 1-jén a Sztálingrádi Front új neve Déli Front lett. A „Gyűrű” hadműveletet Sztálin végül a Doni Front parancsnokára, Rokosszovszkijra bízta, bár Zsukov úgy gondolta, Jerjomenko megsértődhet, hogy így döntöttek. Jerjomenko csakugyan megsértődött, mert úgy érezte, igazság szerint neki járna ez a megbízás, elvégre ő volt a Sztálingrádi Front parancsnoka, de Sztálin nem volt hajlandó meghallgatni a tiltakozását. Márciusban a Kalinyini Front (a későbbi 1. Balti Front) parancsnokává nevezték ki, ahol szeptemberig nem sok minden történt, akkor Jerjomenko kis, de sikeres offenzívát indított Vityebszktől északra a 4. hadsereg (Heinrici) által védett arcvonalszakasz északi része ellen. Novemberben Bagramjan került a helyére, Jerjomenko az Önálló Tengermelléki Hadsereg parancsnoka lett. A hadsereg feladata a Krím visszafoglalása volt (Tolbuhin 4. Ukrán Frontjával együttműködésben). Áprilisban két találkozó irányú csapással felszabadították a félszigetet, noha Hitler ragaszkodott hozzá, hogy a védők mindenáron tartsanak ki. Ezután újra északra küldték, ahol Popovot váltotta a 2. Balti Front élén. A nyári hadjárat során a front több részleges sikert aratott, többek között részt vett Riga visszafoglalásában is, majd az 1. Balti Fronttal együttműködésben beszorította a Kurland-félszigetre az Észak hadseregcsoportot. 1945. március 26-án a 4. Ukrán Front parancsnoka lett, beosztását a háború végéig megtartotta. Részt vett Kelet-Magyarország, majd Csehszlovákia elfoglalásában. (Sztálin állítólag megígérte neki, hogy ha elfoglalja Prágát, előléptetik marsallá. A cseh fővárost végül Konyev marsall foglalta el.) A háború után 1945. augusztus 25-én a Kárpáti Katonai Körzet parancsnoka lett. 1946 októberéig töltötte be ezt a posztot, akkor átkerült a Nyugat-Szibériai Katonai Körzetbe. 1953 és 1958 között az Észak-Kaukázusi Katonai Körzet parancsnoka volt. 1955. március 11-én öt másik tábornokkal együtt a Szovjetunió marsalljává léptették elő. 1958-ban visszavonult a katonai szolgálattól. Emlékiratait több kötetben publikálta (magyarul egyik sem elérhető). A hadtörténészek ezeket meglehetősen megbízhatatlannak tartják. A bennük előforduló állítások közül többről bebizonyosodott azóta, hogy teljesen légből kapottak. Sztálingrád című könyvében (1962-ben jelent meg) például nagyon leértékelte Zsukov és Vaszilevszkij tevékenységét, egyúttal felnagyította a maga és a regnáló pártfőtitkár, Hruscsov szerepét a város védelmében. Zsukov ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva azzal magyarázta eljárását, már Hruscsov bukása után, hogy a pártfőtitkár kötelezte arra, hogy kisebbítse emlékirataiban Zsukov szerepét. 1931–1932-es osztrák labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1931–1932-es osztrák labdarúgó-bajnokság az osztrák labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának huszonegyedik alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 12 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot az Admira Wien csapata nyerte. A bajnokság végeredménye Az Admira Wien az 1931-32-es szezon bajnoka. Az Admira Wien és a First Vienna FC részt vett az 1932-es közép-európai kupában . A Slovan Vienna kiesett a másodosztályba (2. Klasse). Tomázia A Tomázia a Tamás férfinév latin Thomasius alakú továbbképzésének a női párja. Rokon nevek Tomazina : a Tomázia továbbképzése. Gyakorisága Az 1990-es években a Tomázia és a Tomazina szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok Tomázia, Tomazina április 14. augusztus 25. Híres Tomáziák, Tomazinák Morosini Tomasina velencei hölgy, III. András magyar király édesanyja Edvarda Az Edvarda az Edvárd férfinév női párja. Képzett és rokon nevek Eduárda : az Edvárd alakváltozatának, az Eduárd névnek a női párja. Névnapok Edvarda, Eduárda március 18. október 13. 2014-es FIFA-klubvilágbajnokság-döntő A 2014-es FIFA-klubvilágbajnokság-döntőjét december 20-án a játszotta a 2013–2014-es UEFA-bajnokok ligája győztese, a spanyol Real Madrid és a 2014-es Copa Libertadores győztese, a San Lorenzo. A helyszín a marrákesi Stade de Marrakech stadion. A mérkőzést a Real Madrid nyerte 2–0-ra. Rétes A rétes Magyarországon, Ausztriában és Szerbiában ismert tésztás étel, mely igen lágyra hagyott gyúrt tésztából készül. Feltehetőleg a 16. században török hatásra honosodott meg; elődje a Balkánon ma is létező baklava lehetett. A mai formájú feltekert, töltött rétes a 18–19. század fordulóján alakult ki az Osztrák–Magyar Monarchia területén. A 19. század óta Magyarországon az ünnepi, lakodalmi étkezéseknél hagyományos édességnek számít. A párizsi Ritz Hotel étlapján a 19. század elején szerepelt a „Rétes Hongrois”, melynek elkészítéséhez a réteslisztet Magyarországról rendelték és a cukrászokat Pestre küldték tanulni. Régi magyar szakácskönyvekben Simai Kristóf piarista szerzetes 1795 és 1799 között Selmecbányán lejegyzett kéziratos szakácskönyvében tejfeles, túrós, rizskásás, mákos, almás és káposztás rétes szerepel. A tejfeles réteshez: "Végy fél font lisztet, 4 lat írós vajat, 2 tojást, és sós tiszta vízzel csinálj tésztát belőle, ha elkészült, hagyd, nyugodj ruha vagy tál alatt. Osztán 4 lat főtt vagy írós vajat kétülű tálban fakalánnal verj fel tajtékig, verj közé egy egész és három tojásnak csak a sárgáját, és egy meszely tejfelt. A nyugodt tésztát nyújtsd vékonyra, terítsd terített asztalra, a vastag széleit szedd le, és a felvert tölteléket kend reá, 4 lat masolyaszöllővel hintsd meg, vagy ha tetszik, előbb keverd a tojásos tejfel közé, ’s azután formálj rétest belőle. Forralj 3 verdung vagy többecske jó édes tejet tágos lábosban, a rétest írós vajjal kend meg, tedd a forró tejbe, ’s alól-felül vess tüzet neki és szépen pirítsd meg, ’s melegen add fel." Elkészítése Fél liter lisztre körülbelül 1/4 liter langyos vizet s dió nagyságú zsírt számítva, az egész gyurmát megsózva és kézzel jól leverve fél óráig pihentetjük, azután jól belisztezett abroszon gyúrófával kissé megnyújtjuk, majd kézfővel minden irányban a lehetőségig kinyújtjuk. A tésztának az abrosz széléről lecsüngő peremét óvatosan lefejtjük, a kinyújtott tésztát zsírral meglocsoljuk s miután vagy öt percig szikkadni hagytuk, tetszés szerint cukorral édesített nyers gyümölccsel, túróval, tejföllel, tökkel, mákkal, dióval vagy más effélével megtöltjük, hengerítjük vagy laposra hajtjuk, s újból megzsírozva egy szintén zsíros bádoglemezen gyorstűz mellett megsütjük. A tölteléke szerint nevezzük aztán almás, cseresznyés, meggyes, diós stb. rétesnek. Népszokások Sárkeresztesen újévkor rétest sütöttek azzal a magyarázattal, hogy „hosszúra nyújjon az esztendő, sokáig éjjenek” Topolyán farsangkor figyelték a rétest; úgy tartották, hogy ha jól nyúlik, akkor a család szerencsés lesz a következő évben.”. Izsák József Izsák József, Isák (Sepsiszentgyörgy, 1921. augusztus 1. – Marosvásárhely, 2004. június 23.) erdélyi magyar irodalomkritikus, irodalomtörténész, egyetemi oktató, Izsák Balázs apja. Kutatási területe A két világháború közötti és a kortárs magyar irodalom. Életútja Id. Izsák József kisiparos és Diószegi Anna varrónő házasságából született. Középiskolát szülővárosában végzett, tanári oklevelét magyar nyelv- és irodalomból a Kolozsvárra visszaköltözött Ferenc József Tudományegyetemen szerezte (1940-1944). György Lajos irodalomtörténész professzor mellé került be a most már Bolyairól elnevezett egyetemre tanársegédnek (1946-1948), 1947-ben doktorált irodalomtudományból. A legkiválóbb egyetemi professzorokat nyugdíjazták vagy bocsátották el 1947 októberében a Bolyai Tudományegyetemről, köztük György Lajos professzort, a professzorok után további elbocsátásokra került sor 1947. október 16-án, az elbocsátottak közt volt Izsák József is. Izsák József az egyetemről való elbocsátása után előbb középiskolai tanár Sepsiszentgyörgyön, majd 1958-tól Marosvásárhelyt az Igaz Szó szerkesztője, 1960-tól ugyanitt a Pedagógiai Főiskola magyar nyelv és irodalom tanszékének tanszékvezető egyetemi előadótanára 1980-ig, a főiskola megszüntetéséig. Izsák József a nyugdíjkorhatárt majd csak egy év múlva érte el, addig munka nélkül volt. Nyugalomba vonult 1981-ben, de folytatta irodalomtörténeti munkásságát és az 1990-es években is bent volt az erdélyi irodalmi vérkeringésben, előadásokat tartott Illyés Gyuláról, Kemény Jánosról, stb.; szervezte az irodalmi életet (1990-ben például ő rendezte meg György Lajos 100. születésnapjának emlékünnepségét), cikkeket írt. Nehezményezte, hogy a magyar irodalmi felvételi anyagból ki akarják hagyni Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Illyés Gyula, Németh László és Tamási Áron munkásságát, s hitet tett a mellett, hogy ezen magyar írók olyan mértékben voltak nemzetiek, mint európaiak, nem voltak nacionalisták. A 2000-es évek közepén hunyt el, egész pontosan 2004. június 23-án, sajnos az interneten csak megközelítőleg vagy tévesen tüntették fel halálának időpontját. Az irodalmi közéletben jelentkező Földes László-ügy vitájához érdemben ő már nem tudott hozzászólni, ezért a Földesre vonatkozó információkat, amelyet Izsák József korábban (még 1985-ben) lejegyzett, örököse tette közzé, mivel magának Izsák Józsefnek ez is egyike volt a végakaratának már régtől fogva. Irodalomkritikai, irodalomtörténeti munkássága Első írását az Erdélyi Helikon közölte (1943), kritikai és irodalomtörténeti tanulmányai itt s a Pásztortűz, Sorsunk (Pécs), Erdélyi Múzeum, Igaz Szó, Utunk, Korunk, NyIrK, Előre, Alföld (Debrecen), Irodalomtörténet (Budapest) hasábjain jelentek meg. A kortárs magyar írókat bemutató írásaiból kiemelkedtek Tamási-tanulmányai, így bevezetője az Ábel a rengetegben újbóli kiadásához (1970), az Ősvigasztalás első bemutatása (1971), a Rendes feltámadás képszerkezetének (1972) és egy novella faunmotívumának (1974) elemzése, valamint a sajátos Tamási-féle regénytípus jellemzése a Jégtörő Mátyás legújabb kiadásában (1980). A középiskolák XII. osztálya számára készült Magyar irodalom c. tankönyv (1981) romániai magyar irodalmi fejezetének szerzője. Három írói monográfiája maga is írói teljesítmény: hőseinek irodalmi munkásságát egész életfolyamatuk összefüggésrendszerében, magával ragadó regényként mutatja be. 1967-ben Asztalos István művészi realizmusát úgy jellemezte, hogy „az igazmondás szükségét saját sorsában hordozta,” humánumának titka, hogy „megszenvedett gyermek- és ifjúkora jussán [...] kívánta az emberhez méltó életet.” Az 1969-ben megjelent Tamási Áron sem pusztán irodalmi koráramlatnak fogja fel az író realizmusával összefonódott népiességet, hanem úgy láttatja, hogy az „kényszerű és parancsoló útkeresés a népi megmaradás érdekében.” S hősének népi irodalmát éppenséggel az emberiség egyetemes távlatai közt értelmezi Illyés Gyula költői világképe c. harmadik és negyedik monografikus művében (1982; 1986). Sajnos irodalomtörténeti monográfiái a diktatúra éveiben cenzúrázva jelentek meg, a cenzúrázás előtti Tamási Áron monográfia 2000-ben jelent meg Torontóban, a Sigma Kiadónál; az Illyés Gyuláról szóló cenzúrázatlan monográfia pedig 2002-ben Budapesten, a Püski Kiadónál. Irodalomtörténeti monográfiái nagy elismerést váltottak ki már életében is, íme Várady Imrének az 1969-ben megjelent Tamási monográfiáról írt ismertetéséből egy részlet: „A minden sorában valósággal átélt munka hat fejezetre tagolódik. Az első Farkaslakától Farkaslakáig címen, a szülőföld eleven felvázolt hátterében, a költő életének azokkal a mozzanataival ismertet meg, amelyek művének megismertetéséhez feltétlenül szükségesek. Itt tudjuk meg - többek közt - azt is, hogy Tamási Áron családi neve valójában Tamás volt s az i-vel ő maga csinált belőle írói nevet. A regényíróról szóló fejezet nem kevesebb elismerést érdemel, mind a tárgyalt munkák (Szűzmáriás királyfi, Czímeresek, Ábel trilógia, Jégtörő Mátyás, Zöld ág, stb.) értékeinek elemzéséért, mind a negatív vonások kendőzetlen megmutatásáért. Ilyenek nem is igen akadnak a novellákban, minélfogva ebben a fejezetben kerekedik a legteljesebbé Tamási Áron költői képe, itt a legbehatóbb stílusa, nyelve eredetiségének elemzése. Minden szép iránt fogékonyan, de a színpadi író gyengéit sem elhallgatva tárgyalja a negyedik fejezet a «népi játékokat» (Énekes madár, Tündöklő Jeromos, Vitéz lélek, Csalóka szivárvány, stb.) A «Vallomások» címen ismertetett Bajszerző nagyvilág, Bölcső és bagoly, Bajlátott szülőföld, Szülőföldem, Vadrózsa ága c. műveknek szentelt oldalak megint java erejében mutatják a modern magyar próza legnagyobb költőjét, akinek a közösséghez való viszonyáról, hol lelkes, hol mérsékelt sikereiről beszél a könyv utolsó fejezete...” A román–magyar irodalmi kutatások terén jelentős Móricz és Sadoveanu (Igaz Szó, 1967/9), Az Erdélyi Helikon és a román irodalom (NyIrK, 1968/2), valamint Jebeleanu – a hídverő (Igaz Szó, 1970/3) c. tanulmánya. Kötetei Bölöni Farkas Sándor , a történetíró (Kolozsvár, 1947); Nemzethalál-félelem a régi magyar költészetben ( ETF 204. Kolozsvár 1947); Asztalos István (monográfia, 1967); Tamási Áron (kismonográfia, 1969); A magyar irodalom története a két világháború között (egyetemi jegyzet); összeáll. Izsák József; Ministerul Educaţiei şi Învăţămîntului, Tîrgu-Mureş [Marosvásárhely], 1977 Illyés Gyula költői világképe : 1920-1950. (monográfia, Budapest, 1982). Illyés Gyula költői világképe : 1950-1983. (monográfia, Budapest, 1986). Izsák József–Markó Béla: Magyar irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára ; átd. kiad.; Ed. Didactică şi Pedagogică, Bucureşti [Bukarest], 1990 Tamási Áron ; 2. átd. és bőv. kiad.; Sigma, Toronto, 1999 Illyés Gyula ; 2. átd. kiad.; Püski, Bp., 2002 Társasági tagság Romániai Írószövetség Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Gare d’Objat Gare d’Objat vasútállomás Franciaországban, Objat településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Brive-Nexon-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Vignols-Saint-Solve Gare de Saint-Aulaire Vénosc Vénosc település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 765 fő (2015). Vénosc Le Bourg-d’Oisans, Mont-de-Lans, Saint-Christophe-en-Oisans és Valjouffrey községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Brad Jones (labdarúgó) Bradley Scott „Brad” Jones (Armadale, 1982. március 19. –) ausztrál labdarúgó, posztja kapus; a Feyenoord játékosa. 2010 és 2015 között a Liverpool labdarúgója. A 2011–2012-es szezonban tért vissza a Derby Countytól, azelőtt a Middlesbrough csapatában egy évtizedet töltött el, valamint játszott néhány másodosztályú klubban is. A vörösök 2010 augusztusában 2,3 millió euróért vették meg, de mivel kevés lehetőséget kapott klubjában, 2011 márciusában a Derbyhez ment kölcsönbe. Pályafutása Brad Jones Nyugat-Ausztráliában, Armadale városában született angol apa és ausztrál anya gyermekeként. Először a Bayswater City SC figyelt fel tehetségére. Middlesbrough Mindössze 2 évet játszott Ausztráliában, ezek után aláírta szerződést a Middlesbrough FC csapatával. Eleinte az utánpótlás csapat tagja volt, 2001-ben azonban bekerült a felnőttek közé is, de a bemutatkozásra később került sor, pontosan 2004-ben a FA-kupa harmadik fordulójában a Notts County csapata ellen. Ebben az évben klubja megnyerte a Ligakupát. Több klubhoz is kölcsön adták, elsőként a 2001-02-es szezonban, ahol két mérkőzést húzott le a Shelbourne FC csapatában, ahol a helyi rivális, a Bohemians ellen mutatkozott be a Dalymount Parkban, a mérkőzést a csapata 6-4-re nyerte meg a negyedik gól az ő nevéhez fűződik, mivel az egyik kirúgásából gólpasszt adott. Később klubja ismét kölcsönadta a Stockport Country, illetve a Blackpool csapatának. Ismét visszatért a Middlesbroughoz, a Manchester United ellen is lehetőséget kapott, ahol kivédte Ruud van Nistelrooy büntetőjét. A mérkőzés eredménye 0-0 lett. 2006 augusztusában Jonest ismét kölcsönadták a Sheffield Wednesday csapatának három hónapra. A klubban eltöltött mérkőzései nem sikeredtek jóra. Szurkolói őt okolták, amikor a csapata kikapott a Plymouth Argyle, illetve a Leeds United ellen. Október 21-én a következő, Queens Park Rangers elleni meccsen a saját szurkolói a lelátóról megdobálták tűzijátékokkal. Miután klubja első számú kapusa, Mark Schwarzer a Fulham csapatához szerződött, a 2008-09-es szezonban Jones lett a Middlesbrough első számú kapusa. Az utolsó két mérkőzésen sérülést szenvedett, a nyár folyamán azonban felépült, így a 2009-10-es szezonban ismét ő lett az első számú kapus. Liverpool 2010. augusztus 17-én a vörösök 2,3 millióért vásárolták meg. Augsutus 19-én hivatalossá vált, hogy Jones az UEFA-kupára készülő keret tagja. Később Jones megkapta az első számú mezt is a csapatban, miután Diego Cavalieri elhagyta a klubot. Jones végül a Ligakupa harmadik fordulójában debütált a Northampton Town csapata ellen 2010. szeptember 13-án. A mérkőzést a Liverpool büntetőkkel elveszítette. Pár héttel később az egyik edzésen a válla megsérült, a cserekapus, Martin Hansen vette át a szerepét a kispadon, néhányszor Gulácsi Péter is felbukkant a cserék között. 2010. december 15-én beválogatták a cserék közé az Európa-ligában is. Derby County Jones március végén, ismét kölcsönben a Derby County csapatához írt alá a szezon hátralévő részében. A Cardiff City ellen debütált, csapata a mérkőzést 4-1-re bukta el. A további mérkőzéseit sem nyerte meg a csapat, a Burnley (2-4), illetve a Norwich City (2-3) ellen is elbukta a három pontot, majd következett a Bristol City elleni mérkőzés (2-0), ahol Jonest a menedzsere, Nigel Clough is okolta a hazai vereségért. Utolsó mérkőzését a Reading ellen játszotta (2-0), ismét vereséget szenvedett a csapata. Jonest nem találta helyét a csapatban, így visszatért klubjához, a Liverpoolhoz, helyére egy új kapust, Ross Atkinst szerződtették. A válogatottban Jones 2007 februárjában mutatkozott be a válogatottban Mark Schwarzer sérülése miatt Uruguay ellen. Tagja volt a 2007-es Ázsia-kupára felkészülő keretnek is. Hivatalossá vált az is, hogy Jonest a 2010-es világbajnokság ausztrál keretének a tagja lesz, de otthagyta a csapatot még a felkészüléskor, mivel értesítették, hogy a fián rákot diagnosztizáltak, ezek után pedig már nem tért vissza a válogatottba. Sikerei, díjai Middlesbrough UEFA-kupa ezüstérmes:2005-06 Angol Ligakupa győztes:2003-04 Ausztrália 2011-es Ázsia-kupa ezüstérmes Bábony-patak A Bábony-patak a Bükk-vidék területén ered, a Miskolci-Bükkalján, Miskolc várostól északra, Sajóbábony nyugati részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mintegy 210 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad Sajóecsegig, majd itt éri el a Sajót. Magyarország az 1985-ös úszó-Európa-bajnokságon Magyarország a Szófiában és Oslóban megrendezett 1985-ös úszó-Európa-bajnokság egyik részt vevő nemzete volt. Vízilabda Férfi A magyar férfi vízilabda-válogatott kerete: Női A magyar női vízilabda-válogatott kerete: A Bahama-szigetek az 1952. évi nyári olimpiai játékokon A Bahama-szigetek a finnországi Helsinkiben megrendezett 1952. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 7 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. A Bahama-szigetek először vett részt az olimpiai játékokon. Vitorlázás DNF - nem ért célba Winterburg Winterburg település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Mangán(III)-oxid A mangán(III)-oxid a mangán 3 vegyértékű oxidja, képlete Mn2O3. A mangán-dioxidhoz hasonlóan barna vagy fekete szilárd anyag,de kicsit gyengébb elektromos vezető. Levegőn 800 °C-ig hevítve alfa-módosulata keletkezik,nagyobb hőmérséklet esetén Mn3O4-ra és oxigénre bomlik. Alkálielemkebnen a mangán-dioxid cinkkel mangán(III)-oxidra redukálódik. 2 MnO2 + Zn → Mn2O3 + ZnO Nanokristályai előállíthatók mangán(II)-karbonát oxidációjával. Jimy J. Hollywood Jimy Jameson Hollywood filmrendező, videoklip rendező, forgatókönyvíró. Munkái Erős érzelmi töltetű témákat jelenít meg klipjeiben, kisfilmjeiben. VerZ ft. Düki - Inside Children of Distance – Márványtábla Anti Fitness Club – Kötéltánc Gyakran használ drámai elemeket, melyeket sokszor szürreális képi világgal társít. Olyan kiemelt előadókkal dolgozott, mint a Hooligans, Caramel, Hien, Zséda, Oroszlán Szonja, Tolvai Reni, Király Viktor, EDDA, Compact Disco, Wolf Kati stb. A nemzetközi piacról is egyre többen keresik fel: Paul van Dyk (német DJ, producer), Nathan Goshen (izraeli énekes-dalszerző), Basim (marokkói származású dán énekes), Martin Jensen (zenei producer). 2015-ben forgatta le első nagyjátékfilmjét Mikó István és Adorjáni Bálint főszereplésével, „(Az) Obsitos kocsmája” címmel, melyet Szekszárd városának felkérésére készített. További munkái, közreműködései Zséda – Hétköznapi mennyország c. videoklip Anti Fitness Club – Mennyország (rendező-forgatókönyvíró) Hien – Who matters Zorka - Én vagyok Kocsis Tibi - Lásd a csodát Tilinger Attila - Ez az út az az út (rendező) Deregnyő Deregnyő (szlovákul Drahňov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában. Fekvése Nagykapostól 11 km-re északnyugatra, Nagymihálytól 20 km-re délre, a Laborc folyó jobb oldalán fekszik. Története Neve az ismert forrásokban először 1315-ben, Zemplén megye községeinek névsorában bukkan fel először. Határában, az Ung és a Laborc összefolyásánál állott egykor Ungvár ősi vára, amelyet még az avarok építettek. 903-ban foglalták el a magyar seregek. Az Ákos nemzetség ősi birtoka, várispánsági székhely lett, de a tatárjáráskor elpusztult. A Laborc partján 1681-ben még állott a Daróczyak egykori háromemeletes várkastélya, kevés nyoma maradt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DEREGNYŐ. Dreknyov. Magyar mező Város Zemplén Várm. földes Ura Lónyai Uraság, lakosai leg inkább reformátusok, fekszik Laborcz vizéhez nem meszsze, és az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, itt szakad az Ung vize a’ Labortzba, határja mindenféle gabonát bőven terem, réttyei jók, legelője elég, hala bőven. fája mind a’ kétféle, malma helyben, eladásra jó alkalmatossága, Nagy Mihályon, és Ungváron, só fuharozással is kereshet, kapával is, első osztálybéli.” Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Deregnyő, Zemplén v. magyar mváros, Butkához délre 3/4 mfdnyire: 164 római, 70 gör. kath., 468 ref., 9 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Termékeny, róna határ. 873 h. szántóföld; kövér rétek. F. u. Lónyai. Ut. p. Nagy-Mihály.” Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Deregnyő, laborczmenti magyar kisközség az ungi határszélen. Van 220 háza és 955, nagyobb részben ev. ref. vallású lakosa. A faluban posta és távíró van, vasúti állomása Bánócz. Legelőször Deregnie alakban találjuk említve. A Deregnyey család ősi fészke. Azelőtt mezőváros, mely különféle szabadalmakat nyert. Első birtokosául Rajnold fia Pétert ismerjük, de 1323-ban I. Károly az Ákos nembeli Mihály mesternek adományozta. 1403-ban Zsigmond király a Deregnyei Bessenyei és a Paszághi családnak adományozza. 1435-ben a Gatályiakkal együtt a Deregnyei Nagycsalád is birtokosa, de ez időben Menyődi Bessenyői Demeter és Mihály, Pozsegai Demeter és Pál és a Deregnyői Kozma család is birtokosa. 1435-ben Deregnyői Bessenyői Jánost is említve találjuk, 1476-ban pedig már a Buttkay családbelieket is. 1480-ban a Ráskai és a Zbugyai családot iktatják egyes részeibe, de velük együtt Péchi Gáspár, Sólyom Péter és Kapi Ferencz is kapnak itt részeket. Az 1598-iki összeírás csak Deregnyey Gergelyt említi birtokosául, mely családnak magvaszakadván, ez a rész a kir. kamara tulajdonába került. 1614-ben a Deregnyei Daróczyak a birtokosai és Daróczy Ferencz itt várkastélyt épített. 1730-ban házasság útján Lónyay Ferencz lesz az ura s ettől kezdve a Lónyayak birtoka. Most gróf Lónyay Gábornak van itt derék gazdasága és szép kastélya, melyet a Lónyayak 1812-ben építtettek. Itt őrzik a Lónyayak gazdag levéltárát és 27,000 kötetes könyvtárát. A hajdani Daróczy-féle várkastély a községen kivül, a Laborcz partján állott. A falubeli református templom 1836-ban épült. Van a községben sajtgyár is.” A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Az első bécsi döntés alapján 1938 és 1944 között ismét Magyarországhoz került, ekkor Ung vármegyébe tagolták. Népessége 1910-ben 844-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 1076 lakosából 627 magyar és 353 szlovák volt. 2011-ben 1352 lakosából 627 roma, 299 magyar és 284 szlovák. Nevezetességei A faluban álló kastélyt 1812 -ben a Lónyaiak építették. Református templom. Neves emberek Itt született 1805 . október 4-én Lónyai Gábor politikus, Zemplén vármegye országgyűlési követe, az 1848 előtti ellenzék vezéralakja, az Országos Gazdasági Egyesület alapítója, majd elnöke. Itt született 1846-ban Paszlavszky József zoológus, állami főreáliskolai tanár, címzetes igazgató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Itt született 1850-ben Paszlavszky Sándor római katolikus plébános. Itt született 1860-ban Vágó István magyar színész. Itt született 1867 . május 12-én Péter Mihály református püspök. Itt született 1873-ban Petrovics Elek művészettörténész, művészeti író, az MTA tagja. A Szépművészeti Múzeum igazgatója. Itt született 1936 . június 1-jén Koncsol László irodalomkritikus, esszéíró, hely- és művelődéstörténész, költő, műfordító, szerkesztő. Itt hunyt el 1824-ben Lónyay Gábor főispán, közélelmezési felügyelő. Paocsi–Lancsou nagysebességű vasútvonal A Paocsi (Baoji)–Lancsou (Lanzhou) nagysebességű vasútvonal (������) egy 401 km hosszú kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nagysebességű vasútvonal Kínában Paocsi (Baoji) és Lancsou (Lanzhou) között. Várható megnyitása 2017. A vonalon az engedélyezett sebesség 250 km/h. Az építkezés várható költsége 64 milliárd jüan. A megvalósíthatósági tanulmányt már jóváhagyta a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság, az építési munkálatok várhatóan 2011 első felében elkezdődnek. Összesen hét állomás épült: Dél-Paocsi (Baoji), Tungcsa (Dongcha), Dél-Tiensuj (Tianshui), Csinan (Qin'an), Tungvej (Tongwei), Tinghszi (Dingxi), és Nyugat-Lancsou (Lanzhou). A vonal 92%-a alagútban vagy más műtárgyon halad. A vasútvonal része a Hszücsou–Lancsou nagysebességű vasútvonalnak, folytatása a Lancsou–Ürümcsi nagysebességű vasútvonal. Marles-en-Brie Marles-en-Brie település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 1565 fő (2015). Marles-en-Brie La Houssaye-en-Brie, Les Chapelles-Bourbon, Châtres, Crèvecœur-en-Brie, Fontenay-Trésigny és Lumigny-Nesles-Ormeaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Okszu állomás Okszu (Oksu) állomás a szöuli metró 3-as és Kjongi–Csungang (Gyeongui–Jungang) vonalának állomása Szöul Szongdong-ku (Seongdong-gu) kerületében. Egyike a vonal kevés föld feletti állomásainak; innen kilátás nyílik a Han folyóra. Tianeptin A tianeptin (INN: tianeptine) szerotonin reuptake fokozó (SRE: szerototonin reuptake enhancer) antidepresszívum. Antidepresszáns tulajdonságai különböznek a referenciavegyület, az imipramin tulajdonságaitól. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Tianeptinum natricum néven hivatalos. Hatása Állatkísérletek során bebizonyították, hogy növeli a hyppocampus pyramidalis sejtjeinek spontán aktivitását, és gyorsítja ezek regenerálódását a funkcionális gátlás után. Az agykérgi neuronok és a hyppocampus szerotonin felvétel sebességét növeli. Humán adatok: Hangulatzavarok esetében a tianeptine a nyugtató és serkentő antidepresszívumok között helyezkedik el. Jelentős hatása van a szomatikus panaszok, különösen a szorongással és hangulatzavarokkal járó emésztési panaszok ellen. Hatásos az alkoholisták megvonási időszakában fellépő személyiségi- és magatartászavarok kezelésében. Újabb kutatások szerint mérsékelten hatásos a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) kezelésére is Mellékhatások A tianeptin nincs hatással az alvásra és az éberségre, a szív- és érrendszerre, valamint a kolinerg tevékenységre (nem okoz antikolinerg tünetet) és nem vált ki gyógyszerfüggőséget. Van viszont izomrelaxáns hatása, ami gyengeség érzését keltheti. A hosszabb ideig tartó kezelés során ez a mellékhatás rendszerint elmúlik, a szervezet alkalmazkodik a csökkent izomtónushoz, a gyógyszer viszont az antidepresszáns hatást továbbra is kifejti. Joseph Cilley Joseph Cilley (Nottingham, 1791. január 4. – Nottingham, 1887. szeptember 16.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (New Hampshire, 1846–1847). (8794) 1981 EA7 A (8794) 1981 EA7 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 6-án. Petrik Andrea Petrik Andrea (Temerin, 1985. június 27. –) magyar színművésznő. Életrajza A vajdasági Temerinben született. 2011 óta (szerb-magyar) kettős állampolgár, családja Szerbiában él. Nem színházi közegben nőtt fel. Hatodikos korában, amikor egy iskolai színházlátogatáson az újvidéki színházban látta a Sztárcsinálók című musicalt, érezte, színész akar lenni. Ezért tizenöt évesen Magyarországra jött. Tagja volt a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének, ahol megismerte Kovács Lehelt. Tőle hallott a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumról, melynek drámairodalmi tagozatára járt. Nem vették fel elsőre a színművészeti egyetemre – bár a harmadik rostáig jutott –, így előbb az Új Színházhoz felvételizett és lett stúdiós, miközben egy polifoamgyárban is dolgozott. 2005–2009 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanult Hegedűs D. Géza, Marton László és Forgács Péter osztályában. Két évig – harmad- és negyedévesként – a Vígszínházban gyakornokoskodott. Szakdolgozatát A meztelenség és én a színpadon címmel írta, témavezetője Zsótér Sándor volt. Az egyetem elvégzése után azonnal, 2009-től a Radnóti Miklós Színház tagja lett, ahol már 2010-ben az évad legjobb színésznőjének szavazta a színház társulata és a közönség. Hét ott töltött év után a 2016–2017-es évadtól szabadúszó lett, de „fészekszínházában” több szerepét is megtartotta. Több filmben és számos darabban játszott. Fellépett többek között a Pesti Színház, a Merlin Színház, a Gyulai Várszínház, a Maladype Színház előadásaiban is. 2016 nyarán Soós Attilával egy mozgásszínházi előadásra készül. A színház mellett az éneklés is érdekli. Közreműködött például 2016. március 25-én a Modern Art Orchestra Dinyés Dániel szerzői esten, a Dinyés Dániel-Hajós András szerző páros színházak számára készült dalaiból összeállított válogatásában. Fontos számára, hogy részt vegyen közügyekben. A Mosoly Otthon Alapítvánnyal és a Bethesda Gyermekkórházzal áll kapcsolatban, ahol epilepsziás gyerekekkel foglalkozik. Fontosabb színházi szerepei Pass Andrea: Bebújós - Eszter, Panni (Füge Produkció) Márton László: Carmen - Carmen (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) A. P. Csehov: Három nővér - Natasa (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár) Bulgakov, Vecsei H Miklós átiratában: Iván, a rettenet - Anaida Mihajlovna (Radnóti Miklós Színház) Virginia Woolf: Orlando - Orlando (Thealter – Trojka Színházi Társulás) Carlo Gozzi: Turandot - Turandot (Radnóti Miklós Színház) Pass Andrea: Napraforgó - Tanító néni (Füge Produkció) Csiky Gergely után Mohácsi István-Mohácsi János: Buborékok - Betti, szobalány Solmayéknál (Radnóti Miklós Színház) Euripidész: Oresztész - Argoszi asszonyok kara (Radnóti Miklós Színház) Csehov: Platonov – Apátlanul - Szofja Jegorovna (Radnóti Miklós Színház) Arthur Schnitzler: Anatol és a nők - Annie (Radnóti Miklós Színház) Ibsen: Hedda Gabler - Hedda (Radnóti Miklós Színház) Mohácsi István-Mohácsi János: A csillagos ég - Hennyei Aranka, PR (Radnóti Miklós Színház) William Shakespeare, Szabó Lőrinc: Macbeth/Anatómia - Lady Macbeth (Maladype Színház) Nényei Pál : Mozgófénykép - Perczel Zita, Törzs ugribugri leánya (Radnóti Miklós Színház) Gogol: Holt lelkek - Szofja Ivanovna (Radnóti Miklós Színház) Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyerekei - Kattrin, a néma lány (Radnóti Miklós Színház) Georges Feydeau: Bolha a fülbe - Lucienne Homenides de Histangua (Radnóti Miklós Színház) Tennessee Williams: Vágyvillamos - Stella DuBois Kowalski (Radnóti Miklós Színház) Bernard Shaw: Pygmalion - Eliza Doolittle (Radnóti Miklós Színház) Iszaak Babel: Alkony - Maruszja (Radnóti Miklós Színház) Lars von Trier: A Főfőnök - Mette (Radnóti Miklós Színház) Závada Pál: Betlen - Báthory Anna (Új Színház) Pedro Calderon: Az élet álom - Rosaura (Katona József Színház) Weöres Sándor: Psyché - Psyché (Gyulai Várszínház) Gárdonyi Géza: Rakott szesz (A bor) - Mari (Ódry Színpad) Heltai Jenő: Naftalin - Ilka (Radnóti Miklós Színház) Steinbeck: Édentől keletre - Kate (Új Színház) Füst Milán: Boldogtalanok - Nemesváraljai Gyarmaky Róza (Radnóti Miklós Színház) Szálinger Balázs: Oidipusz gyermekei - Antigoné (Radnóti Miklós Színház) Németh Ákos: Júlia és a hadnagya - Rita (Ódry Színpad) Giovanni Boccaccio: Dekameron - több szerep (Ódry Színpad) Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté - Lucietta (Pesti Színház) Térey János: Asztalizene - Alma (Ódry Színpad) Makszim Gorkij: Nyaralók - Marija Lvovna (Ódry Színpad) Bertolt Brecht: Koldusopera - Kocsma Jenny/Lucy (Ódry Színpad) Heltai Jenő: A tündérlaki lányok - Manci (Vígszínház) Korniss Mihály: Körmagyar - Takarítónő (Pesti Színház) David Eldridge: Az ünnep - Pia (Pesti Színház) G. M. Barrie-Egressy Zoltán: Pán Péter - Mrs. Darling (Vígszínház) William Shakespeare: Lír - Lír (Ódry Színpad) Sárosi István: Gyilkos etűdök - Nő (Pécsi Szabadtéri Játékok - Anna Udvar) Esterházy Péter: Rubens és a nemeuklideszi asszonyok - Helene (Pesti Színház) Gabriel Garcia Márquez: Száz év magány - Rebeca (Vígszínház) Ágota Kristóf: Fáj - Nyúlszáj, Iker, Nagymama (Ódry Színpad) Filmes és televíziós szerepek Londoni Au Pair (r.: Sára László, rövidfilm, 2009) – Andi Teher (kisjátékfilm, r.: Herpai Sára, 2010) Kemény csajok nem álmodnak (r.: Zsemberi Zsófia, 2010) – lány versmob 0411- a virrasztás (kisjátékfilm, r.: Sarlós Dávid, 2011) – "Lyány" Ádám pincéje (kisjátékfilm, r.: Ipacs Gergely, 2011) – Juli Rabbi vagy miazisten (kisjátékfilm, r.: Paczolay Béla, 2012) – Évi Hacktion (M1 - r.: Fonyó Gergely, Deák Kristóf , Orosz Dénes ; 2012) – Gombos Éva Turiszt (r.: Szabó Szonja, rövidfilm, 2012) – Cicuka Prágai hétvége (r.: Szabó Szonja, rövidfilm, 2013) – Klarissza Társas játék (HBO - r.: Herendi Gábor , Fonyó Gergely; 2013) – Lövey Laura Prágai hétvége (kisjátékfilm, r.: Szabó Szonja, 2013) – Klarissza Sintér (r.: Fabricius Gábor, rövidfilm, 2014) – Geri barátnője Utóélet (r.: Zomborácz Virág , 2014) – Angéla (a lelkész asszisztense ) Akadálytalanul (esélyegyenlőségi műsor, 2014) - az epizód arca (április 2., az Autizmus Világnapja - a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány tevékenysége) Hajnali láz (r.: Gárdos Péter, 2015) – Gold Judit (koncentrációs táborból szabadult nő, Lili barátnője) Kincsem (r: Herendi Gábor , 2017) – Klara von Oettingen A nagy dobás (rövidfilm, r: Borsos Miklós, 2018) CD-k és hangoskönyvek Karafiáth Orsolya : Szirén Díjai Nemzetközi Színművészeti Egyetemi Fesztivál ( Pozsony ) - legjobb színésznő (a Fáj című darabban, ami a fesztivál első helyezettje lett, 2008) Máthé Erzsi-ösztöndíj (mint az évfolyam legjobbja, 2009) Radnóti Színház díja - legjobb színésznő (2010) Junior Prima díj (2010) Őze Lajos-díj (2011) Soós Imre-díj (2013) Megjegyzések Szerepátvétel Kovács Patríciától Az Őze Lajos-díjat Weöres Sándor Psyché című darabjában nyújtott címszerepének magas szintű megformálásáért kapta Petrik Géza Petrik Géza (Alsószeli, 1845. október 3. – Budapest, 1925. augusztus 26.) magyar bibliográfus. Életpályája Gimnáziumi tanulmányait Sopronban végezte. Ugyanott kezdte meg 1861-ben könyvkereskedői pályáját is. 1869-ben átvette az Osterlamm-féle könyvkereskedést. Később antikvárius lett. Könyvkereskedői, ill. antikváriusi pályán működött Sopronban, majd Budapesten 1879-ig. 1879-ben feloszlatta üzletét s attól kezdve 1891-ig majdnem folytonosan könyvészeti kutatásokkal foglalkozott; a vallás- és közoktatásügyi minisztérium támogatásával több könyvészeti munkát adott ki. 1891-ben a Nagy Lexikon megindítása előtt a Pallas irodalmi részvénytársasághoz került mint a kiadóhivatal főnöke. Ott működött 1895 végéig, amikor üzletvezetői minőségben a Könyves Kálmán irodalmi és könyvkereskedési részvénytársasághoz lépett be. Több, a könyvkereskedelemmel foglalkozó cikket írt a Pallas Nagy Lexikonába. 1878-tól szerkesztette a Corvinát, a magyar könyvkereskedők egyletének hivatalos lapját. Művei Jegyzéke az 1860-1875. években megjelent magyar könyvek- és folyóiratoknak ; összeáll. Petrik Géza; Bp., 1885 Kertbeny Károly –Petrik Géza: Magyarországi német könyvészet 1801-1860. A Magyarországban s hazánkra vonatkozólag külföldön megjelent német nyomtatványok jegyzéke. 1-2. r. / Ungarns deutsche Bibliographie ; Egyetemi Nyomda, Bp., 1886 Online Magyarország bibliographiája 1712–1860 . Könyvészeti kimutatása a Magyarországban s hazánkra vonatkozólag külföldön megjelent nyomtatványoknak; I – II – III – IV. ; Dobrowsky, Bp., 1888-92 (hasonmásban is) Repertorium a Századok 1867-1890. folyamaihoz ; Dobrowsky, Bp., 1890 A Néptanítók Lapja 1868-1892. évi folyamainak repertóriuma ; összeáll. Petrik Géza; Dobrowsky, Bp., 1893 Kalauz az újabb magyar irodalomban ; Magyar Könyvkereskedők Egylete, Bp., 1894 Magyar Könyvészet 1886-1900. I–II. Az 1886-1900. években megjelent magyar könyvek, térképek és atlaszok összeállítása tudományos szak- és tárgymutatóval. 1. köt. A könyvek betűsoros jegyzéke, térképek és atlaszok, a szerzők névmutatója ; szerk. Petrik Géza; Bp., 1913 Magyar Könyvészet 1886-1900. I–II. Az 1886-1900. években megjelent magyar könyvek, atlaszok és térképek összeállítása. 2. köt. Tárgymutató: Aba Sámuel–Zwingli. Pótlások ; szerk. Petrik Géza; Bp., 1913 Az 1901-1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása a tudományos folyóiratok repertóriumával. 1. köt. A - K ; Budapest, 1917, Petrik Géza Az 1901-1910. években megjelent magyar könyvek, folyóiratok, atlaszok és térképek összeállítása tudományos folyóiratok repertóriumával. 2. köt. Lakatos - Zugliget / Bibliographia Hungarica 1901-1910 ; szerk. Petrik Géza és Barcza Imre; Bp., 1928 Queen’s Champion A Honourable The Queen's Champion (a királynő bajnoka) egy a scrivelsbyi uradalom tulajdonosa által 1066 óta viselt örököletes hivatal. A hivatal birtokosa egyben Anglia zászlóvivője is. Történet Eredet A hivatalt eredetileg Robert Marmyonnak adományozták Tamworth várával és birtokával, valamint a scrivelsbyi uradalommal együtt 1066-ban. Azóta egészen a tizenkilencedik századig a hivatal viselőjének kellett a király védelmezőjeként fellépnie a koronázás során ha fellépett az a valószerűtlen helyzet, hogy valaki kétségbe vonta az új király jogát a trónra. A bajnoknak a koronázási bankett során teljes páncélzatban kellett belovagolnia a Westminster Hallba az Earl Marshal és a Lord High Constable kíséretében, akik szintén teljes öltözéket, palástot és fejdíszt viseltek, és várták bármely jelenlévő kihívását. A király maga csak önmagával egyenrangúval párbajozhatott volna. Ez a harci megmérettetés kizárólag ceremoniális célokat szolgált, központi helyet elfoglalva a koronázás utáni banketten. A Marmyon család férfiága 1337-re kihalt és abban az évben a király bajnokának hivatalát II. Richárd király koronázásán Sir John Dymoke viselte, aki a Marmyon család örökösét, Margaret Marmyont vette feleségül és így övé volt a scrivelsbyi uradalom. Sir Baldwin de Freville-nek, a Tamworth uradalom akkori tulajdonosának igényét elutasították. A későbbi években a Térdszalagrend címkirálya olvasta fel a kihívást és a bajnok ledobta páncélkesztyűjét a Westminster Hall bejáratánál, majd a terem közepén és végül a trón lábánál, minden alkalommal megismételve a kihívást. A címerkirály vette fel mindhárom alkalommal a kesztyűt. A bajnok jutalma egy aranyozott fedett kupa volt, melyből előzőleg az uralkodó a bajnok egészségére ivott. Egyesek azt állítják, hogy a kihívást 1689-ben egy öregasszony valóban elfogadta, aki állítólag egy jakobita kardforgató volt álruhában aki párbajra hívta Dymoke-ot másnapra a Hyde Parkba. Nincs bizonyíték ezen állítás alátámasztására. Hasonlóan, egy pletyka szerint 1764-ben egy fehér hölgy kesztyűje repült a Hallba, állítólag jakobitától. Ha a bajnok küzdött és nyert, jutalmaként megkapta a kölcsönbe kapott páncélt amit viselt és a lovat amelyet megült (a királyi istállók második legjobbikát). Modern időkben A kihívás szövege módosult az idők folyamán, de IV. György király korában a következő volt: „Ha bármely személy, légyen bármilyen rendű vagy rangú, előkelő születésű vagy alacsony származású, kétségbe vonja vagy megtagadja felséges urunknak, Györgynek, Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyság királyának, a hit védelmezőjének, az elhunyt felséges királyunk fiának és örökösének jogát arra, hogy Nagy-Britannia és Írország királyság birodalmi Koronájának jogos örököse legyen, vagy hogy élvezze ugyanezt a jogot; itt van bajnoka, aki kijelenti, hogy ő hazudik és csalárd áruló, és aki kész személyesen megküzdeni vele, és ebben a vitában feltenni életét ellene az általa választott bármely napon.” Angolul: „If any person, of whatever degree soever, high or low, shall deny or gainsay our Sovereign Lord George, King of the United Kingdom of Great Britain and Ireland, Defender of the Faith, son and next heir unto our Sovereign Lord the last King deceased, to be the right heir to the imperial Crown of this realm of Great Britain and Ireland, or that he ought not to enjoy the same; here is his Champion, who saith that he lieth, and is a false traitor, being ready in person to combat with him, and in this quarrel will adventure his life against him on what day soever he shall be appointed. ” 1831-ben nem tartottak koronázási bankettet és így a király bajnokának nem volt feladata, habár 1902-ben az igényét befogadta a Court of Claims (a koronázással kapcsolatos szolgálattevési igények eldöntésére létrehozott döntőbíróság) és neki ítélték az angol lobogó viselésének a jogát. A jelenlegi Queen's Champion A királynő jelenlegi bajnoka John Lindley Marmion Dymoke alezredes. A királynő 1953-as koronázásán ő vitte a brit zászlót. A legidősebb fia és örököse Francis Dymoke egy okleveles könyvvizsgáló és ingatlantulajdonos. Kapcsolódó kiadványok Lodge, The Rev. Samuel. Scrivelsby, The Home of the Champions.. Horncastle: W K Morton (1893) Nemzetközi Mazsorett-Sport Szövetség A Nemzetközi Mazsorett-Sport Szövetség (International Association of Majorette-Sport, IAM) egy nonprofit nemzetközi sportszövetség, melynek célja a tánc és a mazsorettsport legkülönbözőbb formáinak támogatása nemzetközi szinten. Története Öt nemzeti szövetség hozta létre 2004-ben a Nemzetközi Mazsorett-Sport Szövetséget (Magyarországon így jegyezték be, helyesen Nemzetközi Mazsorettsport Szövetség) a sportág európai körben, azonos versenyszabályokon alapuló kiterjesztése céljából. Az alapítók Mgr. Jiri Necid (the Civic Association of Hranice, Csehország), Stanisław Rewieński (Stowarzyszenie Mażoretek Tamburmajorek i Cheerleaderek Polskich, Lengyelország), Hegyesi István (Magyar Majorette Szövetség), PhDr. Róbert Geczy (Asociácia mažoretkového športu Slovensko, Szlovákia), Zeljka Banovic (Savez mažoretkinja i pom pon timova Hrvatske, Horvátország). Nagyon szinkronizált színpadi és menettánc-produkciókat adtak elő mazsorettbottal és pomponnal, de versenykörülmények között és versenyszabályok alapján. 2008-tól új tagok csatlakoztak (Ukrajna, Oroszország, Szerbia, Montenegró és Bulgária). A mazsorett-táncosok és a mazsorett-sportklubok egyre magasabb szintű elvárásait képviselve új vezetők, új szakemberek kapcsolódtak a munkába. A kor kihívásainak megfelelve, a sportág fejlesztése érdekében a hagyományos mazsorettbot-technika mellett a baton-twirling, a zászlósbot mint új kéziszer, a pompon szekcióban a művészi torna és női torna talajgyakorlati elemei és a show-mazsorett kategória is beépítésre került. A különböző szekciókban korosztályonként különböző, előírt szertechnikai, koreográfiai és mozgáselemeket kell a gyakorlatokba építeni, így töretlen, folyamatos sportági fejlődés tapasztalható. A felelősség demokratikus megosztása és a szakértelem elsődlegességének elvárása 2011 óta a bizottsági munkában nyilvánul meg. A Bírói Bizottság és a Versenyzői Bizottság tagjai évente tanácskoznak, és 1-2 éves tervjavaslatot tesznek a sportág további útjára. 2013-ban Bosznia-Hercegovina, Görögország és Ausztria nyújtott be tagfelvételi kérelmet. 2015 a megújulás éve: új megjelenés, új dizájn, hagyomány alapú, naprakész tudás. Szervezeti felépítés Legfelsőbb szerve a Közgyűlés. A négyévente választott elnöksége öt tagú. Elnöke 2004–2012-ben Stanisław Rewieński, 2013-tól Geisztné Gogolák Éva. Bizottságai a Bírói Bizottság és a Versenyzői Bizottság. Versenyrendszere Nemzeti bajnokság évente a tagországokban kora tavasszal. A legjobbak (a nemzeti kvalifikáció alapján), 2004 óta minden évben a mazsorett Európa-bajnokságon mérhetik össze a tudásukat, általában augusztusban. Öt alkalommal volt Európa Nagydíj nyílt nemzetközi verseny a tagországok különböző városaiban, a nyári időszakban. Mazsorett-Európa-bajnokság 2004 Opole (Lengyelország) 2005 Opole 2006 Opole 2007 Opole 2008 Opole 2009 Opole 2010 Vyskov (Csehország) 2011 Porec (Horvátország) 2012 Opole 2013 Tatabánya 2014 Porec Európa Nagydíj 2009 Opatija (Horvátország) 2011 Belgrád (Szerbia) 2012 Siófok 2013 Albena (Bulgária) 2015 Szeged Versenygyakorlatok Szekciók Mazsorett bot (BAT) Pompon (POM) 2 különböző, egyszerre használt szer (MIX) Zászlósbot (FLAG) Show mazsorett (SHOW) Menetdob (DRUM) Kategóriák Bot összetett csoport (kadett, junior, szenior) Pompon összetett csoport (kadett, junior, szenior) Mix csoport (kadett, junior, szenior) Zászlósbot csoport (junior, szenior) Improvizációs menet bottal (kadett, junior, szenior) Bot miniformáció (kadett, junior, szenior) Pompon miniformáció (kadett, junior, szenior) Mix miniformáció (kadett, junior, szenior) Zászlósbot miniformáció (junior, szenior) Bot leány duó-trió (kadett, junior, szenior) Pompon leány duó-trió (kadett, junior, szenior) Bot leány szólisták (kadett, junior, szenior) Bot szóló férfi (junior, szenior) 2 botos leány szólista (szenior) Pompon leány szólisták (kadett, junior, szenior) Menetdobos csoport (junior, szenior) Show mazsorett csoport (kadett, junior, szenior) Korosztályok Mini: 0-6 éves Kadett: 6-12 éves Junior: 12–16 éves Szenior: 16 éves és ennél idősebb A versenyszabályokat éves gyűlésén a Versenyzői Bizottság tekinti át, és határozza meg a következő versenyszezonra. Versenybírók Nemzetközi versenyen 5-7 pontozó és egy technikai bíró alkotja a zsűrit, akiket a megválasztott vezetőbíró irányít és a versenyigazgató felügyel. A zsűrit azon országok nemzetközi képesítéssel rendelkező bírói alkotják, akik versenyzőt delegálnak az adott versenyre. A bírókat nemzeti javaslat alapján a Bírói Bizottság kéri fel, a zsűri beosztását a Bírói Bizottság állítja össze. A nemzetközi bírók vizsgát tesznek, majd az egyéves gyakornokság után évente kötelező szemináriumon vesznek részt. Benda Mária Szepesiné Benda Mária (Beregszász, 1921. május 25. –) kárpátaljai magyar könyvtáros. Fia Szepesi Attila költő. Élete Benda Mária Beregszászon született 1921. május 25-én Benda Kálmán és Stampf Erzsébet gyermekeként. 1960-1965 között az ELTE BTK hallgatója volt. 1947-1950 között a beregszászi városi kórházban a szemészeti osztályon asszisztensként dolgozott. 1950-ben áttelepült Magyarországra, az Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtárban könyvtáros, osztályvezető, főigazgató-helyettes, 1993-ig nyugdíjas szaktanácsadó volt. 1988-1990 között a Magyar Könyvtárosok Egyesületének orvosi könyvtáros csoportelnöke volt. Kutatási területe az orvosi dokumentáció, információ. Elkészítette a XVI. századi magyar orvosi nyelv kéziratos szótárát. Művei Az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ és könyvtári hálózata (1971) Tájékozódás az orvosi szakirodalomban (társszerző, 1971) Az iskolai osztály szociológiája és szociálpszichológiája (1974) A figyelem fejlesztése (1976, 1979) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Schönherz Kollégium A Schönherz Kollégium a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) kari kollégiuma. Története A kollégium története jóval az Irinyi úti épület megépülése előtt kezdődött, közössége már az első villamos kari hallgatókat befogadó épületben, a Várban formálódni kezdett. A Vár 1954 óta szolgált villamoskari hallgatók szálláshelyéül – a diákotthon a kollégiumi címet csak 1962-ben nyerte el. A Budapest Hilton Szálló 1977-es megépülése miatt 1976-ban a Vár egyik szárnyát ki kellett lakoltatni, így a kollégisták két épületbe kényszerültek: egy részük az épp akkor elkészült Kruspér utcai kollégiumban kapott szálláshelyet. Ebben az időszakban nagy hangsúlyt fektettek a kollégium egységének megőrzésére, mely az egymástól távol eső épületek miatt igen nehéz feladatnak bizonyult. Közben 1976-ban megkezdődött az új toronyépület kialakítása 300 millió forintos kerettel Finta József tervei alapján, 1981. szeptemberi átadási határidővel. A leendő lakók komoly küzdelmet folytattak az Irinyi és a Budafoki út sarkán magasodó épület tervezőjével és kivitelezőivel az épület kollégiumi jellegének kialakításáért. 1981 augusztusában nemzetközi építőtábor keretein belül a kollégium kitakarításában és bebútorozásában is nagy szerepet vállaltak, melyet aztán szeptemberben végre birtokba vehettek. A kollégiumot Schönherz Zoltán egykori kommunista elektromérnökről nevezték el. Tetején többek között televízió átjátszóadót helyeztek el. A kollégium ma A BME összesen nyolc karán mintegy 18 ezer hallgató folytat tanulmányokat, ebből a VIK több mint 6000 hallgatót mondhat magáénak. Az egyetemnek számos kollégiuma van, ez volt az egyik olyan, amelyben csak egyetlen kar hallgatói laknak. 2010/2011 őszi félévtől ez már nem igaz, egy teljes szintet építészmérnök hallgatók kaptak. Közösségi és kulturális élet A Schönherzbe felvételiző diákok már idekerülésük előtt részeseivé válnak az aktív közösségi életnek a gólyatábor keretében. A mozgalmas napok az egyetem alatt is folytatódnak, számos kulturált kikapcsolódást nyújtó kör mellett fergeteges bulik is helyet kapnak a falak között, és persze nem feledkezhetünk meg a számítógép mellett elpuhuló generációt megmozgató Diák Sport Kör (DSK) tevékenységéről sem. A kollégiumi élet egyik jelentős állomása a szinte mindenkit megmozgató, évente megrendezett Schönherz Qpa (röviden: SCH QPA), melynek részesei feledhetetlen élményekkel és történetekkel gazdagodnak. A közkeletű "Qpakoli" elnevezés ennek köszönhetően ragadt a kollégiumra. Az épület tövét a kupák során készített mókás aszfaltrajzok veszik körbe. A kollégium fontos része a több évtizedes szakmai öntevékeny köröket egyesítő Simonyi Károly Szakkollégium. A kollégium és a kar életében jelentős az elsőévesekkel aktívan foglalkozó seniorok szerepe. A közösségi élet elektronikus fóruma a Villanykari Információs Portál (VIR). Szakmai élet A kollégium lakóinak jelentős része azt tanulja, ami egyben hobbija is, ennek köszönhetően az egyetemi előadásokon túl a kollégiumban is gyakran szakmába vágó tevékenységet űznek. A hasonló érdeklődésű emberek sokasága különféle szakmai körökbe tömörül, melyeket a Simonyi Károly Szakkollégium fog össze. A szakkollégiumhoz tartozó, több évtizedes múlttal rendelkező körök: a hangtechnikával foglalkozó AC stúdió & live, a saját TV-s stúdióval rendelkező BSS, a HA5KFU hívójelet viselő rádióamatőr klub, a méretes szerverparkot üzemeltető KSZK (Kollégiumi Számítástechnikai Kör), a SEM (Schönherz Elektronikai Műhely), és a Kir-Dev webfejlesztő csapat. A szakkollégiumban folyamatosak az előadások, félévente több párhuzamos tanfolyam is folyik. Felújítás 2007 májusában kezdődött és egy évig tartott a kollégium felújítása. A tesztlakók 2008 májusában költözhettek be, a kar hallgatói 2008 szeptemberében vehették teljesen birtokba az épületet. A rekonstrukció PPP (Public-private partnership) típusú, azaz magántőkéből valósult meg. Cserébe az építő (Hérosz Zrt.) megkapta az üzemeltetési jogot 20 évre. A kollégistáknak 2007 márciusában kellett elhagyniuk az épületet, és az egyetem több kollégiumában szétszórva kaptak elhelyezést: a Kármán Tódor Kollégiumban, a Vásárhelyi Pál Kollégiumban, a Tétényi úti kollégiumban, valamint a Terminus Hotelben. Az épület adatai, jellemzői Az épületet Finta József Ybl-díjas építész tervezte. Paraméterei: Férőhely: 1080 fő. A telek alapterülete: 3277 négyzetméter. Az épület alapterülete: 1062 négyzetméter. Magassága: 67 méter Az épület 20 szintes, ebből 17 hallgatói lakószint, emeletenként 16 négyszemélyes szobával (64 fő). Egy lakószoba 20,3 négyzetméter, ebben előszoba, mosdó és fürdőszoba van kialakítva. A második emeleten orvosi rendelő, betegszobák, vendégszobák kaptak helyet; az első emeleten nagyterem, a stúdió és a KSZK (a Kollégiumi Számítástechnikai Kör) helyiségei, valamint a Hallgatói Képviselet irodája található, a földszinten a nagyterem, és irodák vannak, az alagsorban pedig konditerem, nagykonyha, valamint műszaki jellegű és raktárhelyiségek sorakoznak. Lakószintenként a szobával azonos méretű tanulók, főzőkonyhák, klubszobák vannak. A földszinten és az első emeleten a nagyobb eseményeket, bulikat befogadó nagytermek találhatóak. A Google Earth programban megtalálható az épület térbeli változata a 3D Warehouse fejlesztés keretében. Oregon Route 429 Az Oregon Route 429 (OR-429) egy oregoni állami országút, amely észak–déli irányban a Crescent Lake-i Lava Odell Roadtól az Oregon Route 58 Crescent Lake Junction-i elágazásáig halad. A szakasz Crescent Lake Highway No. 429 néven is ismert. Leírás A szakasz a Crescent-tótól északkeletre, a Crescent Lake településen található Lava Odell Roadnál kezdődik északnyugati irányban. A pálya 800 méter után északkeletre kanyarodik, majd a vasúti átjáró után átkel a Johnston-patakon, ezután pedig keletre fordul, végül az 58-as útba torkollik. Sune Andersson Sune Isidor Andersson (Södertälje, 1921. február 22. – Solna község, 2002. április 29.) svéd válogatott labdarúgó, edző. A svéd válogatott tagjaként részt vett az az 1948. évi nyári olimpiai játékokon és az 1950-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Játékosként AIK Fotboll Svéd kupa : 1949, 1950 AS Roma Seria B bajnok: 1951–52 Válogatott Svédország Olimpia bajnok: 1948 A Bahama-szigetek zászlaja A Bahama-szigetek zászlaja a Bahama-szigetek egyik nemzeti jelképe. Leírása A Bahama szigetek zászlajának aránya 1:2. A fekete háromszög a bal oldalon a Bahamák 300 000 fős lakosságának egységét jelképezi, kik elsősorban afrikai leszármazottak. A háromszögtől jobbra a kék sávok a zászló tetején és alján a Karib-tengert és az Atlanti-óceánt jelképezi, az arany sáv középen a napot és a homokot, a Bahama-szigetek homokos partjait. Története A szigetek mai zászlaját 1973. július 10-én vonták fel először. A zászlót a függetlenség kikiáltása előtt rendezett pályázat során készítették. Gyarmati zászló A gyarmati zászlót többször megváltoztatták az idők folyamán. A Bahama-szigetek első zászlója 1869-től a brit Kék Lobogó volt, a repülőrészen a szigetek jelvényével, amelyen jelvényen egy brit vitorlás hajó volt látható, mögötte két kalózhajóval. A tengeri tájképet öv vette körül, rajta a mottóval: "Commercia Expulsis Piratis Restituta" (A kalózokat le kell győzni a kereskedelem érdekében). Az ovális alakú tájképet a brit korona díszítette, alul pedig szalagon a gyarmat neve volt olvasható. A jelvényen a korona több alkalommal változott a brit uralkodóknak megfelelően. A brit kék lobogón 1869 és 1904 között a címer felett a Viktória-korona volt látható, majd 1904 és 1923 között a Tudor-korona váltotta föl. 1953 és 1964 között a Szent Edward koronáját helyezték el a zászlón, amelyet II. Erzsébet brit királynő vezetett be 1953-ban. A lobogón 1923-ig egy fehér színű korongon helyezték el a jelvényt. 1964 után új címert vezettek be. A pajzson egy vitorlás hajó látható a tengeren, a pajzs felső részén egy vörös vízszintes sávon a brit királyi koronát ábrázolták. Lobogók A Bahama-szigetek által használt lobogók megfelelnek a brit tradícióknak. A civil lobogó egy vörös alapon fehér Szent György-kereszttel, és a felsőszögben a nemzeti lobogóval látható. A haditengerészeti lobogó hasonló a civilhez, csak a színek vannak megfordítva fehér alapon vörös Szent György-kereszt található. Forrás Horváth Zoltán: A világ zászlói - a zászlók világa, Budapest, 2002, ISBN 963-9381-67-5 Bleda Bleda - más névváltozattal Buda - (Priscus: Βλήδας; Procopius: Βλέδας) (408? – 445) a hunok nagykirálya, Bendegúz (Mundzuk) idősebb fia, Ruga unokaöccse. 434-től főfejedelem volt, aki azonban kezdettől fogva kénytelen volt a hatalmon osztozkodni harcias öccsével, Attilával, aki végül követte őt a trónon. Tizenegy éven át uralkodott. A legendák szerint Attila ölte meg 445-ben. Nevének jelentése Neve a forrásokban Bleda, Blida, illetve gót szokás szerint becézett formában Blaedila formákban található meg. Eredete talán a török „Bilda/Blida” formákban kereshető, ami magyarul „bölcs uralkodót” jelent. A középkori krónikák szerint Buda város róla kapta volna a nevét, bár valójában az Ó-Budának nevet adó Buda középkori magyar személy volt, aki a krónikásoktól, a Bledának majd Attilának tulajdonított aquincumi római romvároshoz tapadó hiedelmek révén került Bleda helyébe. Ezért Bleda király alakja a magyar irodalomban Buda néven vált ismertté. (Például Arany János Buda halála című költeményében.) Élete Bleda valahol a mai Tiszántúl területén lévő központi hun orduban székelt, a fejedelmi székhely jórészt az ő korszakában épült ki. Ő hozta létre a történészek által politikai mesterműnek tekintett, a keletrómaiakkal kötött margusi (ma Orasje [Szerbia]) békeszerződést 435-ben, amit Bleda és Attila hun szokás szerint lóháton ülve tárgyalt meg s diktált. A béke többek között évi 700 font arany megfizetését rótta a Keletrómai Birodalomra. A perzsa és vandál háborúkba bonyolódó keletrómaiak meggyengülését kihasználva, valamint felhasználva a Nyugatrómai Birodalom katonai vezetőjéhez, Flavius Aëtiushoz fűződő kapcsolatot (Aetiust fia, Carpilio képviselte a hun udvarban) Bleda 440/41-ben sikeres háborút vívott Bizánc ellen az Al-Duna mentén. A hunok a vezetésével meghódították Viminaciumot (Kostolac), Margust, Singidunumot (Belgrád) és Sirmiumot (Sremska Mitrovica), s az utóbbival együtt Pannonia Secundát (Szerémség). Ezután a hadjáratba bekapcsolódó Attilával együtt ostromolták és vették be a Balkán középső részének városait. 442-ben a trákiai Chersonesoson (Gallipoli-félsziget) arattak nagy győzelmet az Aspar vezette keletrómai sereg fölött. Bleda ezekkel a harci sikerekkel juttatta el a hun birodalmat hatalma csúcsára, amit a 443-ban megkötött úgynevezett „Anatolius első békéje” révén biztosított. Bizánc kénytelen volt 6000 font arany „kárpótlást” fizetni, az évi adója pedig 2100 fontra növekedett. A források szerint [forrás?] higgadt, vidám természetű nagykirályt 444 végén vagy 445 elején Attila ölte meg és lépett a helyébe. Taekwondo a 2015. évi Európa játékokon A 2015. évi Európa játékokon a taekwondóban összesen 8 versenyszámot rendeztek. A taekwondo versenyszámait június 16. és 19. között tartották. Összesített éremtáblázat (A táblázatokban a rendező ország sportolói eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vagy értékei vastagítással kiemelve.) Échirolles Échirolles Grenoble második legnagyobb külvárosa Franciaország Isère megyéjében található. A külváros 7,87 négyzetkilométeren terül el. Történelme A település korábban ipari település volt, melynek lakói többnyire a helyi viszkóz gyárakban dolgoztak, mely anyagot 1884-ben itt találta fel a francia tudós és iparos Hilaire de Chardonnet. A viszkóz gyártási folyamatára azonban három brit szerzett szabadalmi jogot 1891-ben: Charles Frederick Cross, Edward John Bevan és Clayton Beadle. Ismert személyek Thernand Bakouboula futballista Seynabou Benga kézilabdázó Stephane Biakolo futballista Vincent Clerc (1981-), rögbijátékos a Stade Toulousain csapatában és a francia nemzeti válogatottban Mélissa Theuriau (1978-), újságíró. Calogero (1971-), pop/rock énekes, zeneszerző és dalszövegíró. Laure Péquegnot (1975-), síző. Gérald Hustache-Mathieu (1968-), filmrendező és forgatókönyvíró. David di Tommaso (1979–2005), futballista. Sami Bouajila (1966-), színész. Guilbaut Colas (1983.06.18.-), freestyle síző. David Lazzaroni (1985.02.04.-), síugró. Sandrine Aubert (1982.10.06.-), alpesi síző. Jonathan Tinhan futballista Testvérvárosi kapcsolatok Grugliasco , Olaszország Honhoue, Benin Kimberley, Anglia Diószegi Kis János Diószegi Kis János (Kis János) (Bihardiószeg, 1708 körül – Erdőbénye, 1782) református lelkész. Élete Marosvásárhelyen tanult, majd 1731. július 5-étől Marburgban. Hazatérve Olthévízen lett udvari pap. 1735. november 15-től Sárospatakon, 1752-ben Ónodon, 1756-tól Sajóecsegen szolgált lelkészként. Hivataláról később lemondott, és Erdőbényére vonult vissza. Ő kezdte meg a sárospataki egyháznak jelenleg ismert legrégibb anyakönyvét; az ő idejében határozta el az egyház, hogy egyház ügyeinek vitelére presbitereket és gondnokot válasszanak. Ezt a határozatot a Petrohón tartott kerületi gyűlés 1742-ben megerősítette. Munkái Dissertatio theol. de plerophoria. Marburg, 1731. Hugo Grotiusnak A keresztyén vallás igazságárúl irott könyvei annotatiojikkal, nemzete javára magyar nyelvre fordíttattak egy bujdosó magyartúl. Marburg, 1742. (A hetedik könyvet, az evang. és reformáta vallás igazságáról, maga írta; a mű a svéd király költségén jelent meg) Isten háza koronájának zászlózó drága-köve, mely az Istennek szent embereit megékesítő, minden drága virtusoknak metszésével ragyogván, mind a két Magyar-hazában sokképen megtiszteltetett tiszt. tudós Szathmári Mihály uramban… 1755. jún. 4. napján. Kolozsvár, 1748. Miss World 2014 A Miss World 2014 a Miss World nemzetközi szépségverseny 64. versenye volt. A verseny döntőjét 2014. december 14-én rendezték meg az Egyesült Királyság fővárosában, Londonban, az ExCeL rendezvényközpontban. Az esemény végén a 2013-as győztes, a fülöp-szigeteki Megan Young adta át helyét az új győztesnek, a dél-afrikai Rolene Straussnak. A versenyen 121 ország képviselője küzdött meg a koronáért. A magyar induló Kulcsár Edina lett, akit 2014 júliusában választottak meg Magyarország Szépének a hazai nemzeti döntőn. A magyar lány kiemelkedően szerepelt a világversenyen, ahol már az eredményhirdetés előtt történelmet írt. Ő lett ugyanis az első magyar versenyző, aki bekerült az első tíz, majd a legjobb öt résztvevő közé a megmérettetésen. A zsűri végül második helyezettnek választotta. Ilyen jó eredményt még egyetlen magyar sem ért el a nemzetközi szépségversenyen. Ebben az évben először a nézők a versenyt élőben követhették végig – a televíziós közvetítés mellett – az interneten, a Miss World hivatalos YouTube-csatornáján illetve mobil applikáción keresztül is. A 2014-es versenyt körülbelül 1 milliárd néző látta világszerte. A végeredmény Közönségdíjas: Thaiföld – Nonthawan Thongleng Zsűri Julia Morley – a versenyt szervező Miss World Organization elnöke Rudy Salles Jody Reynolds Marsha-Rae Ratcliff Tony Hatch Agbani Darego – Miss World 2001 ( Nigéria ) Azra Akin – Miss World 2002 ( Törökország ) Zhang Zilin – Miss World 2007 ( Kína ) Kaiane Aldorino – Miss World 2009 ( Gibraltár ) Versenyzők A döntőn 121 ország versenyzője vett részt. A nemzeti döntőket 2013 októbere és 2014 októbere között rendezték meg. Atlanti sziklarák Az atlanti sziklarák (Cancer irroratus) a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a tarisznyarákok (Cancridae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Atlanti-óceán keleti partjainak, feneklakó élőlénye. A kisebb példányok, inkább a sekélyebb, a nagyobbak a mélyebbek (575 méterig) lakója. Megjelenése Páncéljának szélessége maximum, 14 centiméter. Életmódja Tápláléka elsősorban puhatestűekből, tüskésbőrűekből és egyéb gerinctelenekből áll. Gare de Duttlenheim Gare de Duttlenheim vasútállomás Franciaországban, Dachstein településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Strasbourg–Saint-Dié-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Duppigheim Gare de Dachstein Réti G. Péter Réti G. Péter (Budapest, 1943) orvos, író. Családja A család egyik ága Erdélyből származik. Felmenői között 1848-as honvéd, és az első világháborúban kitüntetett altiszt is található. Déd- nagybátyja, Ujhely Géza, Kolozsváron újságíró, majd Budapesten "A vasútügy története" című enciklopédikus munka szerzője (1910), Kossuth Ferenc munkatársa volt, részt vett Kossuth Lajos iratainak kiadásában Dédapja, Faragó Zsigmond, újságíró, szerkesztő, a Nagyváradi Kataszteri Közlöny (indult 1892-ben), első szerkesztője. Nagyanyja, Ujhely Gizella, disszertációját "Kossuth a magyar művelődéstörténelemben" címmel írta, fontos munkája "A magyar főrendi társadalom a mohácsi vésztől Bocskay első támadásáig". Nagyapja, Réti M. Márton gépészmérnök, a meleg víz fűtésekről írott könyvei révén nevezetes.1939-ben a Török Kormány megbízásából tervezte és irányította az épülő Ankarai Parlament épületgépészeti munkálatait. Több Budapesti középület központi fűtését is Ő tervezte Apja, dr.Réti Pál professzor, kandidátus, a fémek roncsolásmentes vizsgálatának hazai meghonosítója, Európa-hírű szakember. Életpályája Az orvosi egyetem elvégzése után röntgen szakorvos lett. Negyven éven át, nyugdíjazásáig tartó munkássága során főként a reumatológiai megbetegedések okozta ízületi elváltozások röntgen és ultrahang vizsgálatával foglalkozott. E tárgyakból ötven szakcikket és hat szakkönyvet írt. Mindemellett jelentős szépirodalmi munkásságot fejtett ki, negyven drámát, egy regényt, két elbeszéléskötetet, egy mesekönyvet, verskötetet és egy történelmi tanulmány kötetet jelentetett meg, utóbbiban Dózsáról, Lucullusról és Lepidusról írt, valamint egy visszatekintést az 50-60-as évekről. Drámái közül legjelentősebbek a történészi kutatómunka alapján készült magyar történelmi drámái, (I. Béla, III. András, Erzsébet királyné, János király, i. Apafi Mihály életével foglalkozó színművek), valamint két nagy életrajzi színdarabja, melyek Petőfi és Columbus életéről szólnak. Írt komédiát, szatírát, társadalmi drámákat, filozófiai ihletésű darabot: Hamlet persziflázst. Legutolsó drámája a mai napig is aktuális ügynökkérdéssel foglalkozik. Több, az Ókorban játszódó színművet írt. Szatirikus regénye, az "Elátkozott Garnizon", az ötvenes évek görbe tükre, mely részben napjainkról is szól. Publicisztikai írásaiban aktuális problémákkal, visszásságokkal foglalkozik. Könyvei az Országos Széchényi Könyvtár honlapján is megtekinthetőek. Művei Orvosi tárgyú művei A kéz röntgenvizsgálata ISBN 963-9275-29-8 A reumás kéz röntgenvizsgálata ; magánkiadás, Bp., 2004 ISBN 963 460 0921 Reumás izületek ultrahang vizsgálata ; Réti G. P., Bp., 2005 ISBN 963-460-762-4 Fülöp József: A csípőizület reumás megbetegedéseinek röntgendiagnosztikája ; szerk., szöveggond., kieg. Réti G. Péter; magánkiadás, Bp., 2006 ISBN 963-460-960-0 A reumás váll képalkotó diagnosztikája ISBN 978-963-06-1892-2 A kéz radiológiája ISBN 973-3-85438-732-9 A kéz röntgenvizsgálatának alapvonalai ; szerzői, Bp., 2015 ISBN 978-963-12-2203-6 Szépirodalmi művei Három király ; magánkiadás, Bp., 1999 Sződd a selymet, elvtárs! ; magánkiadás, Bp., 2000 Osztyapenkó lépést vált ; szerzői, Bp., 2001 A tél dere. Columbus ; magánkiadás, Bp., 2000 A sas tollai. Három dráma ; magánkiadás, Bp., 2003 Fölszállott a páva ; magánkiadás, Bp., 2004 Jupiter álarca ; magánkiadás, Bp., 2000 Tékozló lakoma. Történelmi drámák 1-2. ; Réti G. P., Bp., 2005 ( Életműsorozat ) Fogd, ahol éred. Három dráma ; Réti G. P., Bp., 2006 ( Életműsorozat ) Kilenc történet (elbeszélések és publicisztika) Bölcsek bölcsessége/Lukács evangéliuma (két dráma) Három elbeszélés Gutta cavat lapidem. Tíz dráma ; Réti G. P., Bp., 2006 ( Életműsorozat ) Egy ügynök halála/ Agamemnon (két dráma) Az utolsó kísértet. Elbeszélések ; Hungarovox, Bp., 2010 Elátkozott Garnizon. Regény ; 2. átd. kiad.; Hungarovox, Bp., 2010 A kód neve: szerelem. Mesék felnőtteknek ; Hungarovox, Bp., 2011 Történelmi drámák ; Novum Pocket, Sopron, 2011 Marcsa és a Manók (mesék, elbeszélések, esszék) Versformák ; Réti G. P., Bp., 2014 Akácos út. Drámák ; szerzői, Bp., 2013 Lenin Lengyelországban. Négy dráma ; szerzői, Bp., 2013 Történelmi tanulmányok ; Réti G. P., Bp., 2014 A bűn méze (drámák, versek) Egy recenzense így jellemzi munkáit: " A kortárs magyar irodalom eredeti alakja, született őstehetség. A klasszikus formanyelvre építve keres új utakat. Miliőt teremtő drámái a realizmushoz kapcsolják írásművészetét, fanyar humora mögött a tiszta humanizmus vágya húzódik meg. Műveit a történelem ihleti, a történelem örök emberi mozgatórugóit keresi."[forrás?] Lys-lez-Lannoy Lys-lez-Lannoy település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 13 596 fő (2015). Lys-lez-Lannoy Leers, Toufflers, Hem, Lannoy és Roubaix községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Krecsányi Flóra Krecsányi Flóra (Pest, 1857. július 14. – Budapest, 1930. május 27.) színésznő. Életútja Apja Krecsányi János, az Athenaeum újságvállalat hivatalnoka volt. 1857. július 17-én keresztelték. 1874-ben kezdte a pályát, Károlyi Lajosnál Nyíregyházán, naivaszerepekben. Következő igazgatója Szuper Károly volt, majd fivérénél, Krecsányi Ignácnál működött, tőle elszerződött Miklósy Gyulához, majd Bogyó Alajoshoz. 1907-ben ideiglenesen, majd 1921. április 1-jén végleg nyugalomba vonult. Játszott szerepei Ottilia (Gyöngéd rokonok) A zsidó apáca (címszerep) Róza (Becsületszó) Aida (IV. László) Dalma (Bíbor és gyász) Maritta (Don Caesar de Bazan) Eszmeralda (Notre Dame-i toronyőr) Fanchon (Tücsök) Maritta (A csók) Dobó Katica Jegyzetek Keresztelési bejegyezése, Bp-belváros r.k 555/1857. Forrás Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. Tiberinus Tiberinus (Tiberinus Pater) a Tiberis folyó numene a római mitológiában. Egyik mítosz szerint Ianus fia, egy másik szerint Alba Longa valamelyik királya belefulladt az Albula patakba, s azt nevezték el később Tiberisnek. Megint másik elbeszélés szerint Veii királya volt, aki elesett a Minósz fia, Glaukosz elleni csatában, majd álmában megjelent Aineiasznak, és azt tanácsolta neki, hogy kössön békét Evanderrel. Temploma állt a Tiberis egyik szigetén, s ünnepe alakult ki a halászok körében. Winthrop Palmer Winthrop Hale „Ding” Palmer, Jr. (USA, New Jersey, Summit, 1906. december 5. – USA, Connecticut, Madison, 1970. február 4.) olimpiai ezüstérmes és világbajnok amerikai jégkorongozó. Egyetemistaként a Yale Egyetemen játszott. Több egyetemi rekordot is tartott. Az 1932. évi téli olimpiai játékokon, a jégkorongtornán, Lake Placidban, játszott a amerikai jégkorong-válogatottban. Csak négy csapat indult. Oda-visszavágós rendszer volt. A kanadaiaktól kikaptak 2–1-re, majd 2–2-es döntetlent játszottak. A németeket 7–0-ra és 8–0-ra győzték le, végül a lengyeleket 5–0-ra és 4–1-re verték. Ez az olimpia világbajnokságnak is számított, így világbajnoki ezüstérmesek is lettek. Mind a 6 mérkőzésen játszott és 8 gólt ütött, valamint 1 gólpasszt adott. Az 1933-as jégkorong-világbajnokságon is részt vett és megtörték a kanadaiak uralkodását, mert a döntőben, hosszabításban legyőzték őket. 5 mérkőzésen 10 gólt ütött. 1973-ban beválasztották az Amerikai Jégkorong Hírességek Csarnokába. Missing You A Missing You Tamia, Brandy, Gladys Knight és Chaka Khan amerikai énekesnők kislemeze. A dal a Set It Off című film egyik betétdala volt. Az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistán a 25. helyre került. 1997-ben Grammy-díjra jelölték legjobb popelőadás duó vagy csapat által kategóriában. A dal Tamia első Top 30 kislemeze az USA-ban és a legsikeresebb dala maradt 1999-es Spending My Life with You című daláig, ami duett Eric Benéttel. Brandynek az utolsó kislemeze, mielőtt kétéves szünetet tartott, hogy legyen ideje második albuma felvételeire. A dal segített Chaka Khan visszatérésében is. 1636 Porter Az 1636 Porter (ideiglenes jelöléssel 1950 BH) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1950. január 23-án, Heidelbergben. Cihuela Cihuela település Spanyolországban, Soria tartományban. Cihuela Deza, Torrijo de la Cañada, Villalengua, Embid de Ariza, Ariza és Bordalba községekkel határos. Lakosainak száma 49 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mont-Saint-Éloi Mont-Saint-Éloi település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 1029 fő (2015). Mont-Saint-Éloi Acq, Carency, Étrun, Haute-Avesnes, Marœuil, Neuville-Saint-Vaast és Villers-au-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fabrizia Pons Fabrizia Pons (Torino, 1955. június 26. –) olasz autóversenyzőnő, rali-navigátor. Pályafutása 1978-ban pilótaként vett részt első rali-világbajnoki versenyén. 1981 és 1986 között a francia Michèle Mouton navigátora volt a világbajnokságon. Az 1981-es San Remo-ralin elért győzelmük az első diadal volt a világbajnokságon melyet női versenyzőpáros szerzett. Közös pályafutásuk során további három világbajnoki futamot nyertek. Legelőkelőbb összetett helyezésüket az 1982-es szezonban érték el, amikor is a második helyen zárták az évet. 1994 és 1996 között több futamon navigált a finn világbajnok Ari Vatanen mellett. 1996 és 1998 között pedig honfitársa, Piero Liatti navigátora volt. Liattival több európa-bajnoki és egy világbajnoki versenyt nyert meg. Szalativara Szalativara (KUR URUŠa-la-ti-wa-ra, Šalatiwara, később Šattiwara) a késő bronzkori Anatólia egyik városa. A név első előfordulása Anittasz dokumentumában (CTH#1), a székhelyét már Neszában tartó kusszarai király emlékében található. Ebben pedig Anittasz második nyugati hadjárata alatti meghódításáról esik szó. A nagy hódító, Anittasz az első próbálkozásban nem járt sikerrel, csakúgy, mint Hattuszaszban Pijuszti esetében. Szalativara földrajzi helyzete ismeretlen, de valahol a Tuz-tó környékén lehetett, mert határos volt Puruszhanda és Vahszuszana városok területeivel. Szalativara és a hozzá vezető hadjárat leírása azért nagyon jelentős, mert halomra döntötte a korábbi elképzeléseket, miszerint a hurrik honosították volna meg a lovakat Mezopotámiában, Anatóliában és környékén. A harci szekeresek i. e. 18. századi említése nemcsak a hadtörténetet írta újra, hanem számos régészeti elméletet is. A CTH#1 Szalativarára vonatkozó részei, amelyben az 1400 gyalogossal és 40 harci szekérrel vívott ostromról tudósít: Mont-de-Marrast Mont-de-Marrast település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 111 fő (2015). Mont-de-Marrast Barcugnan, Manas-Bastanous, Montaut, Sadeillan, Sainte-Dode és Sarraguzan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Downplay A Downplay amerikai rockegyüttes, amit Ohioban alapítottak Athensben, 2003-ban. Azóta már Columbusba kerültek át. Az együttesnek jelenleg három tagja van: Dustin Bates (ének), Ron DeChant (basszus), és Brian Patrick (dobok). Eddig négy albumot és három EP-t (középlemezt) adtak ki Dave Fortman producerrel. A "Hated You From Hello" számukat játszották a Game Changer of the Year díj átadása alatt a 2011-es WWE Slammy díjátadón. Történet Megalakulás és a Saturday (2001-2006) A Downplay Youngstown (Ohio) közelében alakult meg 2001-ben Salemben (akkor még Turmoil néven és leginkább a Metallica utánzására fókuszáltak). Eredetileg feldolgozásokkal dolgoztak és bárokban léptek fel (amíg még nem voltak elég idősek, hogy igyanak). Nem sokkal ez után az együttes az Ohio University-re költözött (akkor még a Dustin Bates, Brandon Hill, Nick Kiser, és Chad White felállással), ahol ketten (Bates és White) tanulni kezdtek az együttes tagjai közül. A következő években az együttes elkezdett saját számokat írni és egy nagyobb rajongótáborra tett szert. Egy sztori alapján az együttes neve onnan ered, hogy (még a korai időszakban, az eredeti felállással - Bates, Hill, George Andres, Greg Huzyak) az egyik veszekedésben Bates azzal vádolta az egyik másik tagot, hogy lebecsüli (angolul "downplaying") a pozícióját. 2005-ben a Downplay újjászerveződött. Az első stúdióalbum a Saturday "nagyjából egy nap alatt" lett felvéve az Ohio University diákrádiójának stúdiójában $1,000-os költségvetéssel, és még az OU-n töltött időszak alatt kiadták. Ezen volt egy bónusz-szám is, ami a "The Crystal" címet kapta és nagyon gyorsan nagy kedvenc lett, több, mint 3,000 letöltéssel. A Downplay az Ohio University-n többször is fellépett, és többek között játszott az ismert Halloween Block Party-n és a PalmerFest-en is. 2006-ban a tagok lediplomáztak és így otthagyták Athens-t és Columbus-ba mentek. A Day Without Gravity (2007–2009) A Downplay 2007 végén tért vissza a stúdióba a clevelandi Jungle Recording Studio-ban. Ebben az időszakban Bates, néhány régi barátjával alapított egy indie rock lemezkiadót (True Anomaly Records, LLC), és egy egy-albumos szerződést kötött a Downplay-jel. A A Day Without Gravity-t októberben adták ki. A második album költségvetése nagyjából $16,000 volt. Az albumnak a hangminősége sokkal jobb lett és hallatszott rajta az együttes fejlődése minden téren, és segített az ismertségszerzésben az egész államban. 2008-ban, Mike Mealey lett a Downplay ötödik tagja, majd a felállás 2009-re csak Bates-ből és Mealey-ből állt. A 2009-es év bemutatókkal telt az Atlantic, a Virgin/Capitol, az Island, a Mercury, és az Epic Records-nak, Columbus-ban és New York City-ben. November 17-én kiadták az első EP-jüket, a Rise. Fall. Repeat.-et. Ettől az időszaktól 2010 feléig az együttes tagjai volt Bobby Withers, Ron DeChant, Derek Snowden, és Brandon Zano. A felállás megváltozása és lemezszerződés (2010–2011) Az együttes aláírt az In De Goot Management-tel 2010 áprilisában és elkezdték az első jelentős turnéjukat a Puddle of Mudd-dal és a Sevendust-tal. Júniusban az együttes szerződést kötött az Epic Records-zal. Közvetlenül ez után Bates Los Angeles-be utazott, hogy elkezdjen dolgozni az első igazi debütálásukon. "Mi vagyunk az első rock együttes az elmúlt öt évben, akiket szerződtetett az Epic Records" mondta Bates. Ebben sz időszakban a Downplay felállása átalakult. Az új együttes így nézett ki: Trevor Connor, Evan Mckeever, Brian Patrick, Corey Catlett. Elektromos mérnöki diplomával a kezében Bates még a következő album megjelenése előtt szeretett volna doktorálni az Ohio University-n. 2011 januárjában a Downplay elkezdte a felvételeket Dave Fortman producerrel (Evanescence, Slipknot, Mudvayne, Godsmack) New Orleans-ban, ahol összerakták az első albumukat. A cím a munkálatok alatt Sleep volt és 12 szám mellett még plusz kettő lett volna elérhető letöltésre az iTunes-ról és az Amazon-ról, a két iTunes bónusz nélkül. Májusban lett kész. A Downplay több más együttessel is játszott együtt, ezek között volt a Chevelle, a 10 Years, a Theory of a Deadman, a Crossfade és több nagy rockfesztiválon (Rock on the Range - Columbus, XFest - Dayton). 2011 októberében, miután kiderült, hogy az Epic-nél felvett album 2012-ig nem fog megjelenni, az együttes gyorsan stúdióba vonult és felvettek egy albumot, amit december 1-én adtak ki, mert a rajongóknak meg volt ígérve egy album még 2011-ben. Végül ez lett a harmadik stúdióalbumuk a Beyond the Machine. A hónap végén az Epic Records szerződést bontott a Downplay-jel, hogy legyen lehetősége az új tehetségkutató a The X-Factor előadóiból válogatnia. Decemberben a Downplay kiadta az első videoklipjét a 'Digging It Out' számhoz. A Beyond the Machine kiadása után, a 'Hated You From Hello'-t a WWE használta a 2011-es Slammy Awards-on. Középlemezek, Connor távozása és halála (2012–2013) 2012 májusában a Downplay kiadta a második EP-jét, a Radiocalypse-et. A második videoklipjük, a 'Where Did You Go,'-hoz a következő hónapban jelent meg. Ekkor csatlakozott megint az együtteshez Ron DeChant. Júliusban bejelentették, hogy Connor távozik az együttesből, más kihívások keresése érdekében. Egy nappal a The Human Condition EP megjelenése előtt, Connor meghalt. Később a héten Connor emlékére az együttes játszott a 99.7 The Blitz-en. Stripped (2013–present) 2013 júliusában, a Downplay bejelentette, hogy aláírtak egy szerződést a NASCAR-ral, ezzel engedélyezve, hogy használják a dalaikat és, hogy az együttes szünetel egy rövid időre és inkább hamarabb, mint később újra stúdióba vonul. Másnap jelent meg az akusztikus album a Stripped. Reddit-en 2014 augusztusában Bates bejelentette, hogy még mindig dolgozik új zenén a Downplaynek, de nem kapta meg a jóváhagyást a kiadótól, hogy kiadja. 2016. február 6-án, DeChant posztolt egy képet magáról és Bates-ről a Downplay korábbi tagjaival (illetve a Starset jelenlegi tagjaival - Ő, Bates, Adam Gilbert), Hill-el, Kiser-rel, McKeever-rel, Mealey-vel és White-tal. Tagok Dustin Bates – ének, gitár (2001–napjainkig) Ron DeChant – billentyűk, basszus, vokál (2009-2010) (2012–napjainkig) Brian Patrick – dobok, ütőhangszerek (2009–napjainkig) George Andres – basszus (2003) Greg Huzyak – gitár (2003) Brandon Hill – dobok (2003–2008) Nick Kiser – gitár (2003–2008) Chad White – basszus (2003–2008) Mike Mealey – basszus (2009–2010) Bobby Withers – gitár (2009–2010) Derek Snowden – ritmusgitár (2010) Brandon Zano – ritmusgitár (2010) Trevor Connor – gitár (2010–2012; meghalt: 2012) Corey Catlett – basszus (2010–2012) Evan McKeever – gitár, vokál (2011–2012) Diszkográfia Saturday (2005) A Day Without Gravity (2007) Beyond the Machine (2011) Stripped (2013) Rise. Fall. Repeat (2009) Radiocalypse (2012) The Human Condition (2012) "Hated You From Hello" (2011) "Dark on Me" (2012) Szőnyi Benjámin Szőnyi Benjámin (Alsónémedi, 1717. december 10. – Hódmezővásárhely, 1794. szeptember 14.) református lelkész. Pályája Szőnyi Kovács Gergely fia. Tanulmányait Monoron, Tasson, Kecskeméten és 1730-tól a debreceni kollégiumban végezte, ahol 1734. áprilisban lépett a felső osztályba. 1742-ben Hódmezővásárhelyen papnak választották. 1743. szeptembertől két évig az odera-frankfurti, majd a leideni, végül az utrechti egyetemen hallgatott teológiát. 1745. szeptemberben érkezett vissza Hódmezővásárhelyre, ahol azután ötven éven át volt lelkész. A békési egyházmegyének 1758-ban tanácsbírája, 1774-ben esperese lett, részt vett a budai zsinaton. Idős kora miatt lelkészi állásából, 1792-ben pedig az esperesiről is nyugalomba küldték. Verses imádságait, vallásos elmélkedéseit gyűjteményekbe foglalva adta ki. Terjedelmes énekeskönyve, a Szentek hegedűje (Kolozsvár, 1762) a nyilvános istentisztelet céljaira készült. Az a cél vezette, hogy az élet és az egyház minél több alkalmára és minél többféle ember számára kínáljon éneket: gyereknek, felnőttnek, nemes- és mesterembereknek, paraszt- és cselédes gazdának, válóban lévő asszonynak éppúgy írt éneket, mint a hét napjaira, az évszakokra, az ünnepekre. Munkái Imádságok imádsága. Pozsony, 1753. (Több kiadása van.) Kegyesség napszáma. Pozsony, 1753. (Az előbbivel együtt) Szentek hegedűje. (Énekek) Sz. B. H. M. V. P. által Kolozsvár, 1762. (Igen sok kiadást megért énekeskönyv; 1784-ben már tizedik kiadása jelent meg és közben egyre újabb énekekkel bővült; még 1869-ben is kiadták Debrecenben) Gyermekek physikája. Rollin Károly [Charles Rollin] után franciából ford. Pozsony, 1866. Istennek trombitája. Buda, 1790. Magyar halleluja vagy hálaadó ének, melly által a magyar országi augusta és helvetica confession lévő protestánsok buzgó hálaadással vallások szabad gyakorlásának megerősíttetését, melly először lett az 1780. azután az 1790. esztendőben, ország gyűlésekben meg-köszönik, az istennek, a királynak, a státusoknak és főrendeknek. Pozsony és Pest, 1791. Az ujtestamentomi énekek éneke. Pozsony, 1792. Kéziratban maradtak többek közt történelmi munkái. Greenwichi középidő A greenwichi (ejtsd: grinicsi) középidő (angolul Greenwich Mean Time, GMT) az az időzóna, amely a nulla délkörön megy át. Mára elavult viszonyítási alap volt, amihez a Föld további időzónáinak helyi idejét igazították. A GMT a Föld valódi forgásához igazodik, ezért a nem csillagászati vonatkozású időmérések esetében mint megnevezés továbbra is alkalmazható. Története 1884-ben a Nemzetközi Meridián Konferencia azt a döntést hozta, hogy az angliai Greenwichi Királyi Obszervatórium helyi ideje legyen az a kiindulási időzóna, amihez a többi időzóna idejét viszonyítják. A helyszín kiválasztásában szerepet játszott, hogy addigra a térképek kb. 2/3-a ezt használta kezdő meridiánként (itt halad át kezdő délkör, amit nulla hosszúsági fokkal jelölnek). 1955-ben megjelentek a céziummal működő atomórák. Az atomóra használata egyszerűbb, mint csillagászati megfigyelésekkel meghatározni a pontos időt, másrészt az általa szolgáltatott időjel stabilabbnak bizonyult. Felmerült emiatt, hogy a pontos időt a továbbiakban atomórák segítségével állítsák elő. Kiderült azonban, hogy az atomórák által szolgáltatott idő és a Föld forgása alapján megállapított idő eltér egymástól. Ugyanakkor kívánatos volt, hogy megmaradjon a polgári (és katonai) életben a GMT használata, mivel a GMT a Föld forgásához van igazítva. 1958-ban létrejött az International Atomic Time nevű szervezet (röviden: TAI). Ennek az lett a feladata, hogy összhangot teremtsen az atomórák által számolt idő és a Föld forgása alapján meghatározott idő között. 1961-ben váltotta le hivatalosan a GMT használatát az egyezményes koordinált világidő (UTC). Nyugat-európai idő A nyugat-európai idő (Western European Time, WET) egy időzóna. Az UTC-ből számított helyi idő az Egyesült Királyságban és néhány más országban a 0° meridián mentén. Értéke: WET = UTC + 0. Télen a GMT megegyezik a WET-tel, nyáron a nyugat-európai nyári idő = UTC+1. Használata Európában Egyesült Királyság GMT néven Man és a Csatorna-szigetek ( Jersey Bailiffség és Guernsey Bailiffség ) is Feröer , Dánia Izland Írország Kanári-szigetek , Spanyolország Portugália Afrikában Marokkó Jász-Nagykun-Szolnok megyei labdarúgó-bajnokság (első osztály) A Jász-Nagykun-Szolnok megyei első osztály a megyében zajló bajnokságok legmagasabb osztálya, országos szinten negyedosztálynak felel meg. A bajnokságot a megyei szövetség írja ki. A bajnok az NB III-ban folytathatja. Csapatok 2014/2015 2014/2015-ben az alábbi csapatok szerepelnek a bajnokságban: Tabellák. Mlsz.hu, 2015. július 28. (Hozzáférés: 2015. július 28.) Kisasszonyfa Kisasszonyfa község Baranya megyében, a Sellyei járásban. Fekvése A település Pécstől délnyugatra, Szentlőrinctől délre, Sellyétől északkeletre, az Ormánságban fekszik, Magyartelek és Téseny között. Közúton a 6-os főút felől két irányból közelíthető meg: vagy a Szentlőrinc-Sellye közti országútról Magyarmecskénél balra letérve, Magyartelken át, de kényelmesen megközelíthető közvetlenül Pécs felől, Pellérden, Görcsönyön és Baksán keresztül is. Közútkapcsolata a közvetlen szomszédai közül csak a tőle nyugatra fekvő, már említett Magyartelekkel, illetve a keletre elterülő Tésennyel van; északi és déli szomszédai, Gerde és Ózdfalu lényegében zsákfalvak, melyekkel Kisasszonyfát csak földutak kötik össze. A település legfontosabb vízfolyása a falu belterületi házaitól pár száz méterre nyugatra folyó Pécsi-víz, amely az itteni szakasza nagyobb részén egyben természetes határvonalat is képez Kisasszonyfa és Magyartelek között, illetve amelybe a község közigazgatási területén torkollik bele a Vályogvető-árok. Története Kisasszonyfa és környéke ősidők óta lakott hely. Területén római korból vagy a török hódoltság korából való cölöpvár maradványai, régi mészégető kemence, avar sírok nyomaira bukkantak. Nevét 1270-ben említette először egy oklevél Kisasszonyfalva néven. Nevét védőszentje után kapta, középkori templomának Boldogasszony védőszentje után. Itt van az Istvánffy család egykor vizesárokkal körülvett várkastélya is. Itt a várkastélyban született 1538-ban Istvánffy Miklós nádor, történetíró is. Körös-puszta Kisasszonyfa közigazgatási területének legészakibb részén, a Pécsi-víz folyása közelében, a faluközponttól jó két kilométerre észak-északkeleti irányban fekszik Körös-puszta, amelynek területe már a római időkben lakott hely lehetett. A Körösi-dűlőben folytatott feltárások eredményeként egy késő római téglasír került elő, üvegedénnyel, bronz fibulával, övcsattal és egy gyűrű töredékével; a sírban megtalálták I. Constantinus és II. Constantinus néhány érmét is, ezek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a lelet a IV. századból származik. E sírtól északra egy másik sírt is felfedeztek, de abból fémleletek nem kerültek elő. Ugyanezen a helyen a középkorban is falu állhatott, melyet valószínűleg az itteni Negol nemzetségből való Kőrös család alapított 1241-1242 körül, a tatárjárás utáni időkben. Nevét 1332-1335 között a pápai tizedjegyzék is említette. Itt állt egykor Körösmonostora, mely Ócsa filiája volt. Körösmonostora 1294 körül a csehországi Zábdrovice prépostsága alá került, mintegy 1320-ig. Körösmonostor nevét először 1322-ben említették az oklevelekben, később az 1376. és 1412. évi oklevelekben tűnt fel, apátja vagy szerzetesei említése nélkül. Györffy György fennmaradt munkája szerint valószínű, hogy a premontreiek Insula Lazari prépságával (lázárszigeti Szent Ágoston prépostság) lehet azonos. Körös-pusztán ma már csak felhagyott régi gyümölcsösök maradványai mutatják, hogy egykor lakott hely lehetett itt, fellelhetők még egy régi agyagbányagödör nyomai is. Szinte a teljes területe régészetileg érintett területnek minősül, a déli részén elterülő, egykor kiskertes, jelenleg jobbára mezőgazdasági művelés álló rész nyilvántartott régészeti terület. Körös-pusztán kívül nyilvántartott régészeti területnek számít még a település központjától szűk egy kilométerre északkeletre fekvő Kútfa-dűlő egy része is. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 16,3% cigánynak, 1,7% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% románnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,7%, református 8,1%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 16,9% (7% nem nyilatkozott). Nevezetességei A Kisboldogasszony nevére szentelt római katolikus temploma (Petőfi u. 100.) 1765 -ben épült. Egyik plébánosa 1833 és 1835 között Baumholtzer Menyhért volt, aki egy, még teológus hallgatóként írott beszéde nyomán korának ismertebb papjai közé tartozhatott. Nevezetes papja volt a csaknem négy évtizeden keresztül itt plébánoskodó Rang Antal (1823–1893) is, akinek köszönhetően a 19. század második felében megépült a község plébániája, és aki halála előtt végrendeletileg 1000 forintos összeggel ösztöndíjat alapított a kisasszonyfai (továbbá 500-500 forinttal az ózdfalui és a tésenyi ) iskola legjobb diákjainak jutalmazására, valamint további 3200 forinttal tett alapítványokat a falu egyházközsége és az itt élő szegények megsegítésére. A templomot ma (13 másik, környékbeli településsel együtt) a szabadszentkirályi plébános látja el. Istvánffy kastély – az Istvánffy család ősi otthona. Újabb kori elnevezéssel Tyoszics-kastély nak is nevezik, az előtte álló parkban világháborús hősi emlékmű található. Az önkormányzat kezelésében horgásztó is van a településen, a faluközponttól délre. A Nimród Vadásztársaság vadászterület tel is rendelkezik a falu határában. Híres szülöttei Istvánffy Miklós humanista történetíró, alnádor itt született. HavariaPress Hírügynökség A HavariaPress Hírügynökség magyarországi magán hírügynökség, amit 1995-ben alapított Horváth Zsolt főszerkesztő. Azóta lényegében folyamatosan működik, politikai pártoktól független hírszolgáltató magánvállalkozásként. Megalakulása óta mindig főként bűnügyi területen volt aktív, de sok esetben adott ki politikai, illetve az aktuálpolitikától független egyéb híreket is. A hírügynökség történetéből nagyon kevés tényadat ismert, illetve forrásokkal dokumentált, mert az esetek többségében a főszerkesztő és a szerkesztőség munkatársai is elzárkóztak az esetleges interjúkérelmek elől. Annyi ezzel együtt is megállapítható, hogy a hírügynökség abban az időszakban élte igazi fénykorát, az 1990-es években és a 2000-es évtized első felében, amikor még le lehetett hallgatni – legálisan beszerezhető eszközökkel is – a hatóságok rádióforgalmazását, és erre olyan hírszolgáltatást lehetett alapozni, ami jóval megelőzhette a hatóságok hivatalos értesítési láncolatát. Megalakulása A hírügynökség 1995-ben alakult, bűnügyekre, balesetekre, tűzesetekre specializálódva. A működésének kezdeti éveiben újdonságot jelentett, hogy egy magán hírügynökség a hatóságok rádióforgalmazásának lehallgatására állt rá, és kisebb-nagyobb mértékben az ilyen – voltaképpen illetéktelenül, de legálisan megszerzett – információk hasznosítására alapíthatta működésének bázisát. Emiatt 1997-ben rendőrségi eljárás is indult a szerkesztőség tevékenységével összefüggésben, bár sajtóhírek szerint a szerkesztőség munkatársait nem gyanúsították meg bűncselekmény elkövetésével, csak ismeretlen rendőr ellen indult nyomozás illetéktelen kiszivárogtatás gyanújával. Munkatársai A HavariaPress Hírügynökség munkatársai voltak (a teljesség igénye nélkül): Árki Richárd Diósi Evelin (hirdetésszervező) Erdélyi Dorottya (bírósági tudósító) Erdősi Csaba Fekete Lajos Fuszek Gábor (fotóriporter) Fülep Zsolt Harmat Attila Házi Hunor Kenéz Zoltán Kerekes Tamás (fotóriporter) Kovács Balázs Kurucz Árpád (fotóriporter) Kwaysser Márk Nagy Réka (irodavezető) Petrovics Attila Szécsényi-Nagy Kristóf (parlamenti tudósító) Tóth Tamás Udvarhelyi László Szlogenje A HavariaPress Hírügynökség szlogenje hosszú ideig "A legtöbb vért tőlünk kapja" volt. Idővel ennek a jelmondatnak a használatával felhagytak, 2011 körül már nem használták. Micshon kogurjói király Micshon (Micheon) vagy Hojang (Hoyang) (? – 331) az ókori Kogurjo (Goguryeo) állam tizenötödik királya volt. Élete Ulbul (Eulbul) néven született. Apja Szocshon (Seocheon) király második fia volt, akit testvére Pongszang (Bongsang) öletett meg. Ulbul (Eulbul)t is ki akarta végeztetni, ám a fiúnak sikerült elszöknie a palotából. Először egy földesúrnál dolgozott szolgálóként, majd sóárusításból tartotta fenn magát, nehéz körülmények között élt. 300-ban Cshang Dzsori ( ���, ���, Chang Jo-ri) főminiszter megkereste, mivel a kegyetlenkedő és elnyomó Pongszang (Bongsang)tól meg akartak szabadulni az udvarnál. Puccsal döntötték meg a hatalmát és Ulbul (Eulbul)t ültették a trónra. Az új király terjeszkedésbe fogott, ahogy a Csin (Jin)-dinasztia összeomlóban volt, kihasználta a lehetőségeket az északi határok kitolására. 302-ben megtámadta Hszüantu (Xuantu) körzetet és 8000 foglyot ejtett. Kogurjó (Goguryeó)hoz csatolta a Lölang (Lelang) és Tajfang (Daifang) körzeteket is 313-ban és 314-ben, melyek gazdag, megművelhető földterülettel látták el az országot, javítva a mezőgazdaságon és a kereskedelmen. 331-ben halt meg, posztumusz nevét a sírhelyéről kapta (Micshon-von (Micheon-won)), melynek jelentése „kert gyönyörű patakkal”. A trónon fia, Ko Szaju (Go Sa-yu) követte. Csillagoségbolt-park A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association, IDA) megfogalmazása alapján a sötét égbolt, elterjedtebb kifejezéssel csillagoségbolt olyan terület, ami kivételes minőségű csillagos égbolttal és olyan éjszakai környezettel rendelkezik, ahol kifejezetten védett a tudományos, természeti, oktatási és kulturális örökség. A csillagoségbolt-park címet a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség adja, előre meghatározott feltételek alapján. A parknak kiemelkedően jó minőségű éjszakai égbolttal kell rendelkeznie (a fényszennyezés mértékét és az égitestek láthatóságát szigorú szabályok biztosítják), a park kezelési tervében kiemelkedő szerepet kell tulajdonítani az égbolt védelmének, a közvilágításban például ernyőzött lámpatesteket kell használni és lehetőséget kell biztosítani az éjszakai látogatásra. Csillagoségbolt-park létrehozható állami vagy magánterületen is, ahol a tulajdonos biztosítja a terület állandó, nyilvános megközelíthetőségét. Az égbolt állapota alapján arany, ezüst és bronz besorolást kaphat a csillagoségbolt-park. Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association, IDA) 1988-ban jött létre az Amerikai Egyesült Államokban. A szervezet a fényszennyezés problémájával kiemelten foglalkozik, ismeretterjesztő tevékenységei által minél szélesebb körben igyekszik megismertetni a fényszennyezés veszélyeit a nagyközönséggel és kínál alternatív lehetőségeket a probléma megoldására; ennek érdekében például szakmai programokat szervez és segíti a világítási rendeletek megalkotását. Nemzetközi Csillagoségbolt Program A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (IDA) célul tűzte ki, hogy összegyűjti azokat a helyeket, ahonnan zavaró fények nélkül lehet szemlélni az éjszakai égboltot. A Nemzetközi Csillagoségbolt Programot 2001-ben indította el az IDA azzal a céllal, hogy világszerte arra ösztönözze a közösségeket, hogy felelős világítási politikával és közoktatással támogassák a sötét helyek megőrzését és védelmét. A program keretében ötféle kategóriában kaphatnak elismerést a sötét helyek. Az első csillagoségbolt-park-ot 2006-ban hozták létre az Amerikai Egyesült Államokban; míg Európában elsőként -egy skóciai parkkal egyszerre- a Zselici Tájvédelmi Körzet nyerte el a Csillagoségbolt-park címet 2009-ben. A nemzetközi csillagoségbolt helyek elérhetők a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (IDA) honlapján. Hazai csillagoségbolt-parkok Bükki Csillagoségbolt-park A Bükki Nemzeti Park-ot Magyarországon harmadikként, 2017 júniusában nyilvánította csillagoségbolt-parkká a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (IDA). A Bükki Csillagoségbolt-park a szigorú megmérettetésen ezüst fokozatot szerzett. A parkban számos olyan hely található, ahonnan zavaró fényektől mentesen csodálható meg az éjszakai égbolt. A Bükki Nemzeti Park és a Kaptárkő Egyesület rendszeresen tart szervezett programokat, aminek keretében a fényszennyezettséggel kapcsolatos felvilágosító tevékenység mellett a nagyközönség számára megismerhetővé válnak az éjszakai égbolt csodái. A meghirdetett programok között szerepel éjszakai tanösvény bejárás; holdfogyatkozás vagy éppen hullócsillag megfigyelés, valamint távcsöves csillagászati bemutató és vetítettképes előadás, ahol a látogatók fekve is csodálhatják a csillagképeket. A Bükki Csillagoségbolt-parkban Répáshután csaknem 1 milliárd forintos állami támogatásból egy egyedülálló csillagászati látogatóközpontot építenek. Hortobágyi Csillagoségbolt-park A Hortobágyi Nemzeti Park 2011-ben kapta meg a Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség-től az ezüst minősítésű csillagoségbolt-park címet. A Hortobágy fölötti égbolton csaknem kétezer fénypontot láthatnak az érdeklődők –ez jóval több, mint amennyi a nagyvárosok (néhány tucat) vagy az átlagos települések (pár száz) területéről megfigyelhető. A Hortobágy a nemzetközi madárvonulási útvonalak metszéspontjában található, több éjszakai vonuló madár útja is a Hortobágyon keresztül vezet, így az éjszakai égbolt mellett a madárvilág megfigyelésére is kiváló terület. A csillagoségbolt-park cím elnyerésével a Hortobágyon még inkább megőrizhető a zavaró fényektől mentes, háborítatlan természeti környezet. 2015-ben a csillagoségbolt-park egy csillagvizsgálóval gazdagodott Hortobágy-Mátán, ahol az erdei iskolába látogatók és az előre bejelentkezett csoportok mellett a nagyközönség számára is lehetőséget biztosítanak a csillagos égbolt távcsöves megfigyelésére. A Hortobágyi Nemzeti Park rendszeresen szervez a háborítatlan élővilágot és az esti égboltot megfigyelő, szakvezetővel kísért túrákat a területen. Zselici Csillagpark A Zselici Tájvédelmi Körzet 2009-ben – a skóciai Galloway Forest Park-kal egyszerre - Európában elsőként szerezte meg a Nemzetközi Csillagoségbolt-park címet. 2015-ben a csillagoségbolt-park területén egy multifunkcionális komplexum került átadásra. A csillagvizsgálóban egy 8 méter átmérőjű, vetítőkupolás planetárium található, ahol egyszerre 54 fő vehet részt a csillagos égbolt és a természet rejtelmeit bemutató filmvetítéseken. Az állandó és időszaki kiállítások mellett a komplexumban foglalkoztató termek, illetve egy 40 cm-es átmérőjű távcsővel is rendelkező távcsőkupola is az érdeklődők rendelkezésére áll. Az épületen kívül tanösvények és információs pontok segítik a tájékozódást, a 25 méteres kilátóból pedig akár még a Balaton-felvidéki tanúhegyek is megfigyelhetők. A Csillagpark állandó programkínálatában nappali természetismereti túrák, naponta többször indított csillagászati bemutató, megfelelő időjárási körülmények között legalább heti rendszerességgel pedig esti távcsöves bemutató is szerepel. Az állandó programkínálat mellett egész évben tematikus programok is elérhetők. The Beautiful Guitar A The Beautiful Guitar egy instrumentális rock stílusú válogatáslemez a gitáros Joe Satrianitól. 1993-ban került a boltokba és csak Európában. Track lista Az összes számot Satriani szerezte kivéve ahol ez jelezve van "Cryin'" – 5:44 "Always with Me, Always with You" – 3:24 "Thinking of You" – 3:56 "The Crush of Love" (Satriani, John Cuniberti) – 4:22 "I Believe" – 5:54 "Rubina" – 5:54 "Tears in the Rain" – 1:18 "All Alone" – 4:23 "Why" – 4:46 "Echo" – 5:39 "Midnight" – 1:43 "Rubina's Blue Sky Happiness" – 6:10 "Day at the Beach" – 2:05 "Saying Goodbye" – 2:51 Raspenava Raspenava település Csehországban, Libereci járásban. Raspenava Lázně Libverda, Nové Město pod Smrkem, Krásný Les, Oldřichov v Hájích, Frýdlant és Hejnice településekkel határos. Lakosainak száma 2851 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Knut Wicksell Knut Wicksell (Stockholm, 1851. december 20. – Stocksund, Stockholm mellett, 1926. május 3.), svéd közgazdász, a neoklasszikus irányzat egyik kiemelkedő képviselője. A határtermelékenységen alapuló jövedelemelosztás-, a pénz-, az adó- és cikluselmélet terén alkotott maradandót. Vizsgálódásait tanítványai, elsősorban Lindahl és Myrdal fejlesztették tovább, akikből kialakult a közgazdaságtan híres stockholmi iskolája az 1930-as évektől kezdődően. Életrajza Wicksell apja viszonylag sikeres üzletember és ingatlan bróker volt. Így gyermekként nem kellett nélkülöznie, bár szüleit korán elveszítette. Anyja meghalt, amikor még csak hatéves volt, apját akkor temették el, amikor a fiatal Knut még csak tizenöt éves volt. Apjától örökölt jelentős birtoka lehetővé tette, hogy egyetemi tanulmányokat kezdjen 1869-től az uppsalai egyetemen, ahol matematikát és filozófiát hallgatott. 1885-ben doktorált matematikából. 1887-ben tanulmányi ösztöndíjat kapott és Bécsben közgazdaságtant hallgatott Carl Mengernél. Az elkövetkező években érdeklődése a társadalomtudományok, s különösen a közgazdaságtudomány felé fordult. Az uppsalai egyetem tanáraként a munkásosztályról hangoztatott véleményével keltett figyelmet. Egy előadásán elítélte a részegeskedést és a prostitúciót, mert elidegenedést, lealacsonyodást és elszegényedést okoznak. Ámbár néha szocialistának tartották, az előbbi problémák megoldására tett javaslata a születésszabályozás bevezetésére, határozottan malthusiánus volt, s ezt élete végéig fenntartotta. Bár új ötletei keltettek némi figyelmet, első közgazdasági munkája – az „Über Wert, Kapital und Rente” - , ami 1892-ben jelent meg, jórészt jelentéktelen érdeklődést váltott ki. Az 1896-ban kiadott műve – a”Finanztheorische Untersuchungen nebst Darstellung und Steuerwesen Schwedens” - , ami a határelemzést használta a progresszív adózás, a közjavakkal való gazdálkodás és a közérdek más aspektusokból történő vizsgálatában, már komolyabb visszhangot keltett. Wicksell 1887-ben élettársi kapcsolatot létesített Anna Bugge-vel, bár publikációiból és rendhagyó helyzetében nehezen tudta eltartani a családját. A közgazdaságtan Svédországban ebben az időben a jogi oktatás része volt és Wicksell addig nem tudott elnyerni egy professzori katedrát, amíg nem szerzett jogból is tudományos fokozatot. Ezért visszatért az uppsalai egyetemre, ahol a négyéves képzést két év alatt teljesítette és azután 1899-ben ugyanott egy kisegítő tanári állást kapott. A lundi egyetemen a következő évben már főállású tanár, ahol aztán 1904-ben a közgazdasági tanszék vezetője lett. Itt írta később a legnagyobb hatást keltő műveit. Egy 1908-ban tartott előadása után – amiben a „szeplőtelen fogantatás” vallási tézist kigúnyolta – bűnösnek találták istenkáromlásban és két hónapra bebörtönözték. Nyolc évvel később, 1916-ban lemondott a lundi egyetemen betöltött állásáról és Stockholmban lett a kormány tanácsadója pénz- és bankügyekben. Itt lettek tanítványai, a később, stockholmi iskolaként híressé vált irányzat képviselő, mint Bertyl Ohlin vagy Gunnar Myrdal. De tanította a fiatal Dag Hammarskjöld-öt, a leendő ENSZ főtitkárt is. Közgazdasági nézetei Wicksell a határhaszon-elmélet híve volt. Ezen az elméleti alapon igyekezett a pénz- és árelméletet integrálni, s ezáltal megtalálni a kapcsolatot a pénz- és reálszféra között. Kísérletet tett Böhm-Bawerk kamatelméletének a matematikai módszer segítségével történő továbbfejlesztésére. A Say-dogma korlátlan érvényesülését tagadta, mivel árunak árura való cseréjét árunak pénzre, pénznek árura való cseréje közvetíti, s az össz-pénzkereslet pedig eltérhet az áruk össz-kínálatától. A gazdasági válságot nézete szerint így a monetáris egyensúly megbomlása okozza, ezért az szerinte helyes pénzügyi politikával elkerülhető. Figyelme a leírtak miatt az árszínvonal alakulására irányult, mert úgy vélte, hogy az árszínvonal is – hasonlóan az egyes áruk árának változásához – azért változik, mert az összkereslet eltér az össz-kínálattól. Vizsgálódásai emiatt annak a kérdésnek a megválaszolására irányultak, hogy mi okból múlja felül adott körülmények között az áruk iránti pénzbeni kereslet az áruk kínálatát, vagy marad el tőle. Wicksell választ keresett arra, hogy miként kerül a megnövekedett pénzmennyiség a forgalomba, illetve miért csökken a forgalomban levő pénz mennyisége, a pénzügyi szférában végbemenő változások milyen mozgásokat idéznek elő a reálfolyamatokban, amiknek eredményeként azután az árszínvonal megváltozik. Wicksell magyarázata a jelenségre a következő: A halmozódástól mentes társadalmi termelés két részből: fogyasztási javak és beruházási javak termeléséből áll. A termelés során keletkező jövedelmeket részben fogyasztási javak vásárlására fordítják, részben pedig megtakarítják. Miután minden pénzjövedelemmel megfelelő nagyságú áruérték áll szemben, a jövedelem egy részének a megtakarítása Wicksellnél azt jelenti, hogy általa termelési tényezők szabadulnak fel a fogyasztási javak termeléséből, a termelési eszközök termelése számára. A megtakarítások a bankok közvetítésével jutnak el a vállalkozókhoz, akik azokat hitelfelvétel révén tudják a termelési tényezők megvásárlására fordítani. A vállalkozók hitelfelvételi hajlandóságát a beruházások határtermelékenységének – ezt nevezi Wicksell természetes kamatlábnak - és a hitelek kamatlábának – Wicksellnél ez a piaci kamatláb – a viszonya befolyásolja. A vállalkozók mindaddig hajlandóak hitelt felvenni a bankoktól, amíg a várható természetes kamatláb magasabb, mint a piaci kamatláb. Így a kamatláb mozgása valósítja meg a megtakarítás és a beruházás, a hitelkínálat és a hitelkereslet egyensúlyát. Wicksell az így létrejött monetáris egyensúlyt három lényeges tulajdonsággal jellemzi: 1.A természetes kamatlábat a tőke határtermelékenysége határozza meg. Monetáris egyensúlyban a beruházások révén létrejött új tőkék határtermelékenységével megegyezik a piaci kamatláb. 2.A természetes kamatlábnál a kölcsöntőke utáni kereslet beruházás céljából éppen megfelel a kölcsöntőke kínálatának, a beruházás és a megtakarítás egyensúlyban vannak, s ez lényegében az újratermelés egyensúlyát tükrözi. 3.A pénzügyi egyensúlyt a kamatmechanizmus létrehozza, ha a bankok csak a megtakarítás keretein belül bocsátanak ki hitelt, azaz ezáltal a pénz semleges marad az áralakulást illetően. A monetáris egyensúlyi állapot felbomlása viszont felborítja az újratermelés egyensúlyát. Ha a bankok a megtakarításon túlmenően is bocsátanak ki hitelt beruházás céljára, a kereslet megnő a nyersanyagok és a munkaerő iránt, a munkaerőnek juttatott jövedelmen keresztül a fogyasztási cikkek iránt, a beruházás viszont csak egy későbbi időpontban tudja a termelést növelni. Azaz az összkereslet a beruházás révén a jelenben növekszik, a kínálat viszont csak a beruházás termelésbe állítása után. Ezen időszakban, akik megtakarítanak, többet adnak el, mint amennyit vásárolnak. De miért bomlik meg a monetáris egyensúly? Wicksell szerint ehhez egy külső ok szükséges. Például a technikai haladás révén megnő a tőke határtermelékenysége, ezáltal a természetes kamatláb a piaci kamatláb fölé emelkedik. A vállalkozóknak megéri hitelt felvenni beruházások megvalósításához. A modern bankrendszer a növekvő hitelkeresletet a megtakarításokon túlmenően is kielégíti. Ezzel azonban megakadályozza, hogy a kamatmechanizmus helyreállítsa a pénzügyi egyensúlyt a természetes és a piaci kamatláb közötti különbség kiegyenlítésével. Mivel Wicksell a teljes foglalkoztatást tekinti a tőkés gazdaság normális állapotának, ezért ábrázolásában a vállalkozók fölös termelési tényezők hiányában a megtakarításokat meghaladó beruházásokhoz a fogyasztási javak termeléséből igyekeznek termelési tényezőket átcsábítani magasabb jövedelmet ígérve. Ennek következtében a termelési eszközök termelése megnő, nő az ott foglalkoztatottak száma és jövedelme, azoké, akik már a jelenben fogyasztási keresletet támasztanak anélkül, hogy árut vinnének a piacra. A fogyasztási javak kereslete felülmúlja kínálatukat, a fogyasztási cikkek árszínvonala emelkedik. Tehát a termelés struktúrájának eltolódása a termelési eszközök javára váltja ki a túlkeresletet a fogyasztási javak piacán, ami felhajtja a fogyasztási javak árát, s ez pedig egyrészt kényszer-megtakarításra, másrészt újabb beruházásokra ösztönöz, mivel a növekvő árszint a vállalkozókban – a beruházások profitkilátásainak egyre kedvezőbbé válása miatt – optimista várakozásokat kelt. A vállalkozók fokozzák beruházásaikat. A termelés eltolódik a beruházási eszközök javára. A fogyasztási javak árszintje egyre emelkedik, ami növeli a beruházás profitkilátásait. A fellendülés így egy önmagát erősítő kumulatív folyamatot eredményez, ami mindaddig tart, amíg a természetes kamatláb meghaladja a piaci kamatlábat. Wicksellnél azonban a tőkejavak termelése csak a tényleges megtakarítás eredményeként nőhet. Tehát a társadalom által szándékolt megtakarítás a fogyasztási javak áremelkedése folytán bekövetkező kényszer-megtakarítással együtt teszi lehetővé a beruházások növekedését. A bankok tartalékainak kimerülése odavezet, hogy a piaci kamatlábat a természetes kamatláb szintjére emelik, s így újra létrejön a pénzügyi egyensúly, az árszínvonal a korábbinál magasabb szinten megállapodik. A kumulatív folyamat, azaz a dekonjunktúra fordított irányban játszódik le, ha a természetes kamatláb a piaci kamatláb alá csökken. Ez bekövetkezik, amikor a bankok a piaci kamatlábat felemelték és a beruházások beértek. Ekkor a reáltőke természetes akkumulációja eredményeként a természetes kamatláb a piaci kamatláb alá csökken. Azaz a beruházások révén a kínálat már oly mértékben megnő, hogy a tőke határtermelékenysége a piaci kamatláb szerinti hitelkamat megfizetését nem teszi lehetővé. A vállalkozók csökkentik a termelési eszközök termelését, csökken a termelési eszközök termeléséhez szükséges termelési tényezők kereslete, s ezáltal az itt keletkező jövedelem, következésképpen a fogyasztási javak kereslete. A fogyasztási javak árszínvonala csökken, és így tovább. De az árszínvonal csökkenésének folyamatát Wicksell csak vázlatosan dolgozta ki. Ezt mutatja, hogy nála a tényezőárak mozgása a kedvezőtlen konjunktúrában is biztosítja a teljes foglalkoztatást, mivel a termelési tényezők szerinte visszaáramlanak a fogyasztási javak termelésébe. A hanyatlásnak szerinte az vet véget, hogy vagy egy újabb technikai haladás megnöveli a tőke határtermelékenységét és ezáltal a természetes kamatláb újra a piaci kamatláb fölé emelkedik, vagy a bankok csökkentik a piaci kamatlábat a természetes kamatláb alá, mivel a felhalmozódott megtakarításokat a bankok csak alacsonyabb hitelkamatok mellett tudják kihelyezni. Wicksell szerint így éppen az árszínvonalnak a mozgása hozza létre a kapcsolatot a banktartalékokra gyakorolt hatásán keresztül a piaci kamatláb és a természetes kamatláb között, s igazítja a piaci kamatlábat a természetes kamatlábhoz. Wicksell elméletét a stockholmi iskola képviselői, főleg Lindahl és Myrdal finomították tovább, a kumulatív folyamatok elemzésével teljes és részleges foglalkoztatás mellett, amikor a termelékenység csak a tőkejavak, vagy csak a fogyasztási javak termelésében változik. Gondolatmenetének megállapításait felhasználta F.A. von Hayek és L. Mises, valamint J.M. Keynes is. Wicksell elméletének kritikája Wicksell az árszínvonal változását a termelési eszközök és fogyasztási javak termelése közötti arány változásából vezette le, s ezzel túllépett a pénztári egyensúly-elmélet által adott magyarázaton, mely szerint a rendelkezésre álló és a tartani kívánt pénzmennyiség viszonyának változása alakítja az árszínvonalat. De elmélete végső soron a bankokat teszi felelőssé kritikusai szerint az árszínvonal ciklikus mozgásáért. Azt képzeli, hogy a központi bank kamat-, illetve diszkontpolitikája egyaránt alkalmas megállítani és megfordítani mind az inflációs, mind a deflációs folyamatot. A marxista közgazdászok szerint Wicksell felcserélte a tényleges oksági összefüggéseket, amikor azt állítja, hogy a fellendülés megtörését a hitel hiánya váltja ki. Marx szerint ugyanis a kereskedelmi hitel – azaz a szállítók által a vevőknek nyújtott hosszabb fizetési határidők – a fellendüléssel együtt növekszik és akkor szorul vissza a bankhitellel szemben, amikor az újratermelés akadozik. Wicksell koncepcióját, mely szerint a kamatláb szabályozza a megtakarítást és a beruházást, Keynes is bírálta, aki a pénzbérek viszonylagos merevségében látja az árszínvonal viszonylagos stabilitásának alapját. Wicksell még bízott abban, hogy a tényező árak mozgása biztosítja a teljes foglalkoztatást, s a termelés volumene mind a fellendülés, mind a hanyatlás idején változatlan marad, csupán szerkezete változik. Ma már tudjuk, hogy a gazdaságtörténet ezt a feltételezést megcáfolta. A bírálatnak elméletével szemben van egy szintén megalapozottnak mondható megállapítása, mely szerint a wickselli koncepcióban a tőke mérhetőségével kapcsolatos logikai okfejtés hibás. A tőke határtermelékenységét a határtermelékenységi elmélet csak a piaci árak segítségével tudja kifejezni. Az így megállapított természetes kamatlábhoz kellene a piaci kamatlábnak igazodnia. A piaci kamatláb azonban befolyásolja az árakat, s ezen keresztül a természetes kamatlábat. Vagyis a koncepció tautológián alapul. Jegyzetek data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Викселль Кнут, 2015. szeptember 28. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Викселль Кнут, 2015. szeptember 27. Wicksell, Johan Gustaf Knut. SvenskaGravar. (Hozzáférés: 2017. július 12.) Főbb művei Über Wert, Kapital und Rente (1893) Finanztheorische Untersuchungen nebst Darstellung und Steuerwesen Schwedens (1896) Geldzins und Güterpreise bestimmenden Ursachen (1898) Interest and Prices. (1936) Vorlesungen über Nationalökonomie. Ellen Louise Shulman Baker Ellen Louise Shulman Baker dr. (Fayetteville, 1953. április 27.) amerikai geológus, orvos, űrhajós. Életpálya 1970-ben New Yorkban a Bayside High Schoolban diplomázott földrajzból és bölcsészetből. 1974-ben Cornell Universityben gyógyszerészetet tanult, 1978-ban doktorált. A Texas Health Science Center Egyetemen belgyógyászatot tanult. 1981-ben tisztiorvosként csatlakozott a NASA-hoz, közben repülőgép vezetői diplomát szerzett. 1984-től a NASA kötelékében űrhajóskiképzésben részesült. Három űrrepülése alatt 28 napot, 14 órát és 31 percet töltött a világűrben. Űrrepülések 1989-ben az STS–34 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 31., az Atlantis űrrepülőgép ötödik repülése. A küldetés során a legénység sikeresen útnak indította a Galileo űrszondát, a Jupiter vizsgálatának elősegítésére. 1992-ben az STS–50 az amerikai űrrepülőgép-program 48., a Columbia űrrepülőgép 12. repülése. A kéthetes űrrepülés alatt a legénység tudományos kísérleteket végzett: kristálynövekedés, folyadékfizika, folyadékdinamika, biológiatudomány és égéstudomány területén. 1995-ben az STS–71 jelű küldetés fő feladata volt, hogy az Atlantis űrrepülőgép héttagú legénységét a Shuttle–Mir programban a Mir űrállomásra vigye. A csatlakozás elősegítése érdekében egy dokkoló berendezést vitt magával. Commeny Commeny egy község Franciaországban. Lakosainak száma 448 fő (2015). Földrajza Commeny Le Bellay-en-Vexin, Gadancourt, Cléry-en-Vexin, Guiry-en-Vexin, Avernes, Gouzangrez, Le Perchay és Moussy községekkel határos. Betly A Betly, avagy A svájci kunyhó (olaszul: Betly, o La capanna svizzera) Gaetano Donizetti egyfelvonásos operája (opera buffa). A szövegkönyvet a zeneszerző írta Eugène Scribe és Anne-Honoré-Joseph Mélesville Le chalet című librettója alapján, amely Adolphe Adam operája számára készült. A művet 1836. augusztus 21-én mutatták be először a nápolyi Teatro Nuovóban. Magyarországon még nem játszották. Cselekménye Daniele levelet kap szerelmétől, a szeszélyes Betlytől, aki tudatja vele, hogy nem hiába udvarolt olyan kitartóan, hajlandó feleségül menni hozzá. A fiú most önfeledt örömmel készül az esküvőre. Hamarosan megérkezik a lány és amint megtudja, hogy a fiú mire készül, azonnal tiltakozni kezd és az általa küldött levelet is legtagadja. Sértődve távozik, magára hagyva a bánatos fiút, aki hamarosan katonának áll Max csapatába. Tudatja Betlyvel szándékát. A lány meghatódik és úgy dönt, hogy mégis hozzámegy Danieléhez. Házasságkötésüknek egyetlen akadálya van, mégpedig a lány gyámjának beleegyezése. Hamarosan azonban kiderül, hogy a nyomaveszett gyám nem más, mint Max, a katonatiszt, aki természetesen jóváhagyja egybekelésüket. Salvador Ichazo Salvador Ichazo (Montevideo, 1992. január 26. –) uruguayi labdarúgó, az olasz Torino kapusa kölcsönben a Danubiótól. Fényceruza A fényceruza egy kézi mutatóeszköz számítógépekhez. Működési elve az, hogy a ceruza hegyében elhelyezett fényérzékelő amely fotoelektronikus cella érzékeli azt, amikor a képernyő frissítésekor rávillant. Ez az emberi szemnek nem tűnik villanásnak, mivel az érzékelésünk ehhez lassú, de az áramkör képes detektálni, hogy a villanás időpontjában az elektronsugár éppen mely pontján járt a képernyőnek. Csak katódsugárcsöves (CRT) monitorokkal vagy televízió-kal működik, LCD és folyadékkristályos eszközökkel nem. A szem nem észleli a monitor vibrálását csak ha alacsony képfrissítési rátát állítunk be. A fényceruzák számítógépes használatához sokszor kiegészítő szoftverek telepítése szükséges, mivel elég speciális és kevésbé elterjedt beviteli eszközről van szó. François Bayrou François Bayrou (Bordères, Pyrénées-Atlantiques, 1951. május 25. –) francia centrista politikus. Élete François Bayrou a Bordères nevű kis francia faluban született, mely Pau és Lourdes között fekszik. Apja Calixte Bayrou földműves és néhány évig polgármester, anyja Emma Sarthou. Ő volt a legidősebb fiú a családban. Középiskolai tanulmányait Pay-ban kezdte, majd Bordeaux-ban folytatta. Hat gyermeke született az első és egyetlen házasságából. A felesége, Élisabeth "Babette" még csak 19 éves volt, mikor összeházasodtak. 2007 elején a család még mindig azon a kisbirtokon élt, ahol Bayrou született. Irodalmat tanult és 23 éves korára elérte a agrégation szintet, ami a legmagasabb megszerezhető fokozat a tanári pályán Franciaországban. Ekkortájt halt meg apja, leesett a szénásszekérről. Több tucat történelmi és politikai könyv írója, közülük a legismertebb IV. Henrik francia királlyal foglalkozik. Hobbija a lótenyésztés. Bár hívő és gyakorló katolikus, feltétlen támogatója Franciaországban a laicitásnak. Politikai karrierje Az Unió a Demokratikus Franciaországért (Union pour la démocratie française, UDF) elnöke volt. Többször volt a francia nemzetgyűlés képviselője (1986-1993, 1997-1999, 2002-től napjainkig). Oktatási miniszterként dolgozott 1993 és 1997 között Édouard Balladur és Alain Juppé kormányában. 1999-2002 között képviselő volt Európai Parlamentben. A 2002-es, a 2007-es és a 2012-es elnökválasztás egyik jelöltje volt. Az UDF Jacques Chirac második elnöki periódusa alatt fokozatosan eltávolodott a hagyományos jobboldaltól. A 2007-es választásokon a szavazatok 18,6%-át szerezte meg, ezzel a harmadik lett. Ezután megalapította a Demokratikus Mozgalom (Mouvement démocrate, MoDem) pártot. A párt célja az államadósság csökkentése és a kvázi-kétpárti francia politikai rendszer megszüntetése. Forrás Bayrou intime Bělá pod Pradědem Bělá pod Pradědem település Csehországban, a Jeseníki járásban. Bělá pod Pradědem Loučná nad Desnou, Lipová-lázně, Vrbno pod Pradědem, Ostružná, Jeseník és Heřmanovice településekkel határos. Lakosainak száma 1802 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Vodňany Vodňany cseh város Csehország Dél-Csehországi kerületének Strakonicei járásában. Lakosainak száma 7025 (2008. 12. 31). A városhoz tartozó települések Čavyně Hvožďany Křtětice Pražák Radčice Újezd Vodňanské Svobodné Hory Vodňany I Vodňany II Testvérvárosok Oravský Podzámok , Szlovákia , Sieraków, Lengyelország Zlaté Hory , Csehország Wartberg ob der Aist, Ausztria Aarwangen, Svájc Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: La Ferté-Saint-Aubin La Ferté-Saint-Aubin település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 7367 fő (2015). La Ferté-Saint-Aubin Orléans, Chaumont-sur-Tharonne, Vouzon, Yvoy-le-Marron, Ardon, Jouy-le-Potier, Ligny-le-Ribault, Marcilly-en-Villette, Ménestreau-en-Villette és Saint-Cyr-en-Val községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magyarország egészségügyi minisztereinek listája Magyarország egészségügyi minisztere először 1950. december 16-án lépett hivatalba, miután a korábbi Népjóléti Minisztériumot átszervezték és megszüntették. Az ebből létrejött Egészségügyi Minisztérium első vezetője az addigi népjóléti miniszter, Ratkó Anna lett. Ezután a Népjóléti Minisztériumot hol újjászervezték (olykor más néven), hol pedig újfent szétbontották, átszervezték, ezáltal hol újjászervezve, hol megszüntetve az Egészségügyi Minisztériumot. Az alábbi listában az egészségügyi jelzőt viselő miniszterek listája található. Szerkezeti átalakítások, átnevezések, megszüntetések és újjászervezések 1984/85-ben a minisztérium komolyabb átalakításon esett át melynek során gyakorlatilag a korábbi Népjóléti Minisztériumot állították vissza Szociális és Egészségügyi Minisztérium néven. Ez a magyarországi rendszerváltás után ismét kisebb változáson ment át, s az Antall-kormány, illetve a Horn-kormányban már mint Népjóléti Minisztérium szerepelt nagyjából az azonos nevű egykori minisztériummal azonos feladatkörökkel. 1998-ban az Orbán-kormány ismét újjászervezte az Egészségügyi Minisztériumot, amit az őket váltó kormányzat újfent „visszaalakított” és 2002-2004 között Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium néven igazgatott. Ezt az első Gyurcsány-kormány újfent szétszedte és abból létrehozta az Egészségügyi Minisztériumot. Újfent egészségügyi miniszterek A szociális feladatok ismételt leválasztásával újjászervezett Egészségügyi Minisztérium vezetői. A minisztériumot a második Orbán-kormány alakulásakor megszüntette, feladatait a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma vette át, melynek egészségügyi részét egy államtitkár felügyeli. Forrás Az Egészségügyi Minisztérium honlapja Koronamedúzák A koronamedúzák (Coronatae) a kehelyállatok (Scyphozoa) osztályába tartozó rend. Rendszerezés A rendbe az alábbi családok tartoznak: Atollidae Atorellidae Collaspididae Linuchidae Nausithoidae Paraphyllinidae Periphyllidae Saint-Alban-en-Montagne Saint-Alban-en-Montagne település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 89 fő (2015). Saint-Alban-en-Montagne Cellier-du-Luc, Lavillatte, Lespéron és Le Plagnal községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Out of Control Az Out Of Control az angol Girls Aloud lánybanda ötödik stúdióalbuma. A lemez két TOP10-es kislemezt tartalmaz, és az együttes legsikeresebb stúdiólemezének tekinthető. Dallista "The Promise" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Jason Resch, Kieran Jones, Carla Marie Williams) – 4:04 "The Loving Kind" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Tim Powell, Neil Tennant, Chris Lowe) – 3:54 "Rolling Back The Rivers In Time" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Carla Marie Williams, Tim Powell, Nick Coler) – 4:27 "Love Is The Key" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Tim Powell, Nick Coler, Girls Aloud) – 4:18 "Turn To Stone" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Stuart McIennan, Tim Powell, Matt Gray, Sacha Collinson) – 4:26 "Untouchable" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Tim Powell, Matt Gray) – 6:43 "Fix Me Up" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Jason Resch, Kieran Jones, Carla Marie Williams, Tim Powell, Nick Coler) – 4:27 "Love Is Pain" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Carla Marie Williams, Nick Coler) – 3:32 "Miss You Bow Wow" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Tim Powell, Owen Parker, Toby Scott, Nick Coler, Lisa Cowling, Myra Boyle, Girls Aloud) - 4:11 "Revolution In The Head" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Tim Powell, Nick Coler, Owen Parker, Carla Marie Williams, Girls Aloud) - 4:29 "Live In The Country" (Miranda Cooper, Brian Higgins, Tim Powell, Matt Gray, Niara Scarlett, Girls Aloud) – 4:19 "We Wanna Party" (Miranda Cooper, Lisa Cowling, Brian Higgins, Nick Coler, Tim Powell) - 3:54 11Y busz (Kaposvár) A kaposvári 11Y jelzésű busz a Belváros és a kaposfüredi vasútállomás között közlekedik. Ez Kaposvár egyik leghosszabb és legforgalmasabb buszvonala. Érinti a Belvárost, a Béke-Füredi lakótelepet, az Északnyugati városrészt, valamint a Toldi és a Kinizsi lakótelepet is. Útvonalának nagy része megegyezik a 11-es busz útvonalával, útjuk csak Kaposfüred központjában válik szét. A járat o11Y jelzéssel némely esetben a 11-es teljes vonalát is bejárja, ilyenkor érinti a Kaposfüred északi végén lévő fordulót is (ekkor a menetidő 4 perccel és 2,2 km-rel hosszabb). A buszvonalat a Kaposvári Közlekedési Zrt. üzemelteti. Útvonal A táblázatban az autóbusz-állomásról induló irány látható. Megállóhelyek A táblázatban a megállók az állomásról induló irány szerint vannak felsorolva. Betétjáratok o11Y A járat a Kaposfüred, forduló érintésével közlekedik. Menetidő: + 4 perc, + 2,2 km. Menetrend Aktuális menetrend Útvonaltervező Forrás A Kaposvári Közlekedési Zrt. honlapja Verner törvénye Verner törvénye azt az ógermán nyelvben végbement hangváltozást írja le, melynek során az f, þ, s és x zöngétlen réshangok, ha közvetlenül a szó egy hangsúlytalan szótagja után álltak, zöngésültek és rendre b-vé, d-vé, z-vé és g-vé váltak. A szabályszerűséget Karl Verner dán nyelvész fedezte fel 1875-ben. A probléma Amikor Grimm törvényét felfedezték, egy különös szabálytalanság mutatkozott a működésében. Az indoeurópai alapnyelv p, t és k zöngétlen zárhangjai az ógermánban f-re, þ-re (fogréshangok) és x-re (torokhang) változtak Grimm törvénye szerint, illetve ez volt a szokásos fejlődésmenet. Számos szónak azonban, amelyeknek latin, görög, szanszkrit, balti, szláv, stb. megfelelői alapján bizonyos volt, hogy az alapnyelvi szó p, t vagy k hangot tartalmazott, germán megfelelői b, đ vagy g zöngés zárhangokat mutattak. Eleinte a rendhagyóságok nem okoztak a tudósoknak álmatlan éjszakákat, hiszen számtalan példa volt a szabályos hangmegfelelésekre. Később azonban a nyelvészek mégis mindinkább szükségét érezték egy olyan általános és kivételt nem ismerő szabály leírásának, amely magyarázatul szolgál minden (vagy a lehető legtöbb) szó alakváltozására, nem csak azok egy könnyen kezelhető részhalmazára. Klasszikus példa az alapnyelvi t > ógermán d változásra az apa jelentésű szóé: az alapnyelvi *ph�tēr (h� gégefőhang, az ékezet a magánhangzó hosszát jelzi) az ógermánban *fađēr lett (holland vader, német Vater, a v kiejtése mindkét nyelvben f) a várható *faþēr helyett (az angol father szó th fogréshangja későbbi fejlemény). Furcsa módon a szerkezetileg hasonló *bʰreh�tēr (fiútestvér) szó a Grimm-törvénynek megfelelően módosult és az ógermánban *brōþēr (német Bruder, angol brother) lett. Még különösebb, hogy egyszer a þ, máskor a đ hangot találjuk az alapnyelvi t fejleményeként ugyanannak a szótőnek különböző alakjaiban, például *werþ- (fordul) múlt időben *warþ (fordult), de a múlt idő többes száma és a múlt idejű melléknévi igenév töve *wurđ-. A megoldás Karl Verner volt az első tudós, aki rátapintott a két különböző végeredmény megoszlását meghatározó tényezőre. Megfigyelte, hogy a zöngétlen zárhangok látszólag váratlan zöngésedése akkor fordult elő, ha nem szóeleji helyzetben álltak és ha az előttük álló magánhangzó hangsúlytalan volt az indoeurópai alapnyelvben. A hangsúly eredeti helye gyakran megőrződött a görögben és a korai szanszkritban, míg a germán hangsúly a szavak első (tő)szótagján rögzült. A döntő különbség a *ph�tēr és a *bʰreh�tēr között tehát az, hogy az előbbiben a második, az utóbbiban az első szótag volt hangsúlyos (vö. szanszkrit pitā́ és bhrā́tā). Hasonló a magyarázat a *werþ- és *wurđ- különbségére, az első esetben a szótőn volt a hangsúly, a második esetben a ragozás során a toldalékra került, a tő így hangsúlytalanná vált. Vannak más hasonló váltakozások is, például a modern németben a ziehen / (ge)zogen (húz) < ógermán *tiux- | *tug- < indoeurópai *déuk- | *duk´- (vezet). Verner törvényének van egy mellékkövetkezménye. A szabály szerint a fentiekhez hasonlóan hangsúlytalan szótag után az alapnyelvi s-ből az ógermánban z lett. Ez a z később a skandináv és a nyugati germán nyelvekben (német, holland, angol, fríz) r-ré vált, így Verner törvénye most néhány ragozási paradigmában s / r váltakozást eredményezett: ezt nevezik német kifejezéssel grammatischer Wechselnek. Például az óangol ceosan (választ) szó múlt idejű többes száma curon, múlt idejű melléknévi igeneve (ge)coren volt < ógermán *kius- | *kuz- < indoeurópai *ǵéus- | *ǵus- (ízlel, próbál). A modern angolban is coren lenne chosen helyett, ha a particupium nem hasonult volna a choose és chose alakok analógiájára (vö. régies német kiesen / gekoren; választ). Nem hasonult viszont az r olyan angol szavakban, mint a were (volt, többes szám) < ógermán *wēz-, ugyanebből a tőből jön a was (volt, egyes szám). A lose (elveszít) szónak a lost particípium mellett van egy másik összetett múlt idejű alakja is: forlorn (vö. holland verliezen / verloren); másrészről a németben az s hasonult az r-hez a war (volt, többes száma: waren) és a verlieren (elveszít, particípiuma: verloren) szavakban. Kormeghatározás Vitán felül áll, hogy Verner törvénye időrendileg megelőzte a germán hangsúly szókezdő szótagra való eltolódását, hiszen a zöngésülés csak addig mehetett végbe, amíg a hangsúly a régi helyén volt. A hangsúlyeltolódás felszámolta a nyelvi változást előhívó környezetet és a zöngétlen és zöngés réshangok váltakozását látszólag sejtelmesen rendszertelenné tette. Nemrég még úgy tarottták, hogy Verner törvénye Grimm törvénye után volt produktív. Mára kimutatták, hogy ha fordított lett volna a sorrend, a végeredmény akkor is ugyanaz lett volna bizonyos feltételek teljesülése esetén. Ma a tudósok inkább egy új teória felé hajlanak, amely a klasszikushoz képest fordított sorrendet tételez fel. Ez a fordulat messzemenő következtetésekre vezethet az ógermán nyelvet és fejlődését illetően. A német Wikipedia kapcsolódó cikke részletesen ír ezekről a kérdésekről. Jelentősége Karl Verner Eine Ausnahme der ersten Lautverschiebung (Kivétel az első hangeltolódás alól) című cikkében tette közzé felfedezését 1876-ban a Kuhns Zeitschrift című nyelvészeti folyóiratban, de már 1875. május 1-jén előadta egy barátjához és mentorához, Vilhelm Thomsenhez címzett terjedelmes magánlevélben. Az összehasonlító nyelvészek ifjú generációja, az újgrammatikusok nagy lelkesedéssel fogadták a felfedezést, mert szilárdan hitték, hogy a hangváltozásoknak kivétel nélkülieknek kell lenniük („die Ausnahmslosigkeit der Lautgesetze”). Lásd még Első germán hangeltolódás (Grimm törvénye) Ófelnémet hangeltolódás További olvasmányok Paolo Ramat: Einführung in das Germanische (Linguistische Arbeiten 95) ( Tübingen , 1981 ) Jorma Koivulehto / Theo Vennemann: Der finnische Stufenwechsel und das Vernersche Gesetz. – in: Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur 118, 163-182. oldal (röviden 170-174) ( 1996 ) Külső hivatkozás Winfred P. Lehmann: A Reader in Nineteenth Century Historical IE Linguistics Ch.11 "An exception to the first sound shift" . A texasi egyetem austini nyelvészeti kutatóközpontjából. Forrás Az angol Wikipedia Verner's law című lapjának ezen változata. Trinidad és Tobago a 2002. évi téli olimpiai játékokon Trinidad és Tobago az egyesült államokbeli Salt Lake Cityben megrendezett 2002. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Bob Errol Aguilera tartalék volt, nem indult egyik versenyszámban sem. Bő nemzetség A Bő nemzetség (Bu, Beu) a 108 magyar nemzetség egyike volt. Története A nemzetség bölcsője a Somogyvártól délre eső Jád és Bodrog melletti két Bő, vagy Bü puszta volt. Itt állt egykor a nemzetség Szent Kereszt tiszteletére szentelt monostora is. A Bő nemzetség két ága, a Thúz- (vagy Izsép-) és a Ders-ág országos szerepre emelkedett. Thúz ág E ágnak első ismert őse János, kinek fia, Izsép volt, ki 1236-tól szerepelt az oklevelekben, mint a várföldek visszafoglalására felállított bizottság tagja. Kálmán herceg híve volt és 1241-ben a Sajó mellett vívott csatában esett el. Ősi vagyonát Gyog egy részének megszerzésével is növelte. Fia (II.) János volt, aki IV. Bélától Miklósit, valamint Magyarinak addig a somogyi várnépek tulajdonát képező felét és Kölkedet nyerte adományul. II. János Kun László híve volt. 1282-ben a hódtavi csatában lelte halálát. Fia Trepk volt, kinek gyermekei közül (1313-1329) János a Laki Thúz-, Péter a Létay család, István pedig a Kürtössy és a Messzer család ősei lettek. A Bő nemzetség birtokai voltak: Somogyjád, Bodrog, Lak is. Ders ág Izsép atyjánál Jánosnál valószínű egy nemzedékkel előbb élt a Ders-ág őse, Ders. Ders két unokája Mihály (1287-1304.) zágrábi püspök, majd esztergomi érsek, valamint Fogas Péter (1294-1300) székely ispán voltak. A Bő nemzetség birtokai növelésével tekintélyes vagyonra tett szert, és 1449-ben osztoztak meg birtokaikon. A nemzetség címere A Bő nemzetségnek nem volt egységes címere, áganként, sőt személyenként is más-más címerjelvényt használt (medvét, griffet, sast és oroszlánt). Vogl Imre Vogl Imre (Temesvár, 1905. augusztus 12. – Bukarest, 1971. október 29.) magyar nemzetiségű román válogatott labdarúgó, hátvéd, edző. A román sportsajtóban Emerich Vogl néven szerepelt. Pályafutása A válogatottban 1924 és 1934 között 29 alkalommal szerepelt a román válogatottban és egy gólt szerzett. Két világbajnokságon vett részt (1930, 1934). Sikerei, díjai Román bajnokság bajnok: 1923–24, 1924–25, 1925–26, 1926–27, 1929–30 3.: 1935–36 Saint-Alexandre (Gard) Saint-Alexandre település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 1186 fő (2015). Saint-Alexandre Carsan, Pont-Saint-Esprit, Saint-Gervais, Saint-Nazaire, Vénéjan és Mondragon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bauer Miklós (jogász) Bauer Miklós (Budapest, 1921. január 20. – Budapest, 2008. június 12.) jogász, az ÁVO, majd az ÁVH kihallgatótisztje, alezredese, Bauer Tamás volt SZDSZ-es képviselő apja. Élete Egy zsák-, és zsineg-nagykereskedő cég (Bauer és Rátz) társtulajdonosának fiaként született 1921-ben. Tevékenysége A második világháború alatt „Bem apó” mozgalmi néven aktív részese volt a német- és nyilasellenes ellenállásnak, a háború után – feleségéhez és sógorához, Szendi Györgyhöz hasonlóan – belépett a kommunista pártba. 1945 januárjától az ÁVO, aztán az abból formált, már önálló ÁVH tisztje lett. Péter Gábor, a szervezet leghírhedtebb vezetője, a „legjobb munkaerők” között tartotta számon. A sors különös fintoraként 1953-ban a Péter Gábor ellen indított cionista per előkészületei során őt is letartóztatta az ÁVH. 10 hónapig fogolyként volt az Andrássy út 60. lakója. A koncepciós per végül Sztálin halála és a terror némi enyhülése folytán sosem jutott el az ítélkezési szakaszba, a vádakat ejtették, Bauer visszatérhetett – és vissza is tért – az ÁVH kötelékébe. Az Andrássy út 60-beli kihallgatásai során a foglyok beszámolói szerint előszeretettel alkalmazta a körömletépést, mint eszközt a kívánt vallomás kicsikarására, innét ered gúnyneve is: „körmös Bauer”. Részt vett Ries István egykori igazságügyminiszter (bűne az volt, hogy 1947-ben a kékcédulás választások elleni tiltakozásul lemondott) kihallgatásában. Az eljárásba két hónapos kínzását követően, Ries 1950. szeptember 15-én belehalt. Bauer (állítólagos) saját bevallása szerint helyben agyonverte. Farkas Vladimir beosztottjaként szerepe volt a Rajk-perben folytatott koncepciós nyomozásban is. Állítása szerint bizonyos összefoglaló jelentések szerkesztésében vett részt, de Rajk Lászlóval ekkor már nem találkozott, sem őt, sem más vádlottat nem hallgatott ki. Később, 1956 folyamán Riest, Rajkot és másokat is rehabilitálta, majd újratemettette a rendszer. A testületben egészen az alezredesi rangig emelkedett (1950-ben léptették elő), jelentései alapján Péter Gábor, Rákosi Mátyás és Gerő Ernő is hozott súlyos döntéseket. Később, a desztalinizáció egyik folyományaként, az 1954-ben az ÁVH-s kegyetlenkedések feltárására indult vizsgálatok során az általa vezetett kihallgatásokon felvett tanúvallomások miatt szerepelt azon a listán is, amelyet az MDP vezetői számára készítettek 1955-ben a leginkább kompromittált kegyetlenkedő ávósokról. Marosán György egy 1962-es nyilvános beszédében említette Bauert mint körömtépő ávóst. Vádaskodása azonban alaptalan volt, és csak aktuálpolitikai célokat szolgált: a nyelvzseni Bauer feladata az ÁVH-n belül a kiértékelés és összefoglalók írása volt, verőembernek nem őt használták. Felelőssége is más természetű: jelentései alapján Péter Gábor, Rákosi Mátyás és Gerő Ernő hozott súlyos döntéseket. Ries István esetében viszont minden jel szerint ő is részt vett a kínvallatásban. Rákosihoz többször küldött személyes jelentéseket, amelyek eredeti állapotban fennmaradtak. Az 1950. július 22-én készült eredeti okiratban így jelentett: „Beismerés előtt a sírás, a piszkosság okozta megalázottságot leszidással, leköpéssel és néhány pofonnal igyekeztem fokozni.” Amikor az egyik vizsgáló panaszkodott, hogy őrizetese nem vall, gúnyosan jelentette ki: „Nem tudtok kihallgatni. Látjátok, az én őrizetesem inkább meghalt.” Ries Istvánról volt szó. Bauer dolgozott az ÁVO III. alosztályán is. Ez az alosztály az egyházak felmorzsolásával foglalkozott. Páter Kiss Szaléz ferences-rendi szerzetest is kínozták az Andrássy út 60-ban, többek között az ő javaslatára vizet csöpögtettek a fejére, amivel azt akarták elérni, hogy az áldozat megőrüljön. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy vödröt tettek a fejére, s azt gumibottal döngették. A harangzúgáshoz hasonló állandó hang rettenetes szédülést okozott. Ezek a kísérletek sem bírták szólásra Kiss Szalézt. Végül is gumibottal addig verték a veséjét, míg bele nem halt a szenvedéseibe. Bauer a kínzási módszereit többek közt ókori (pl. kínai) leírásokból adaptálta, több szemtanú szerint betegesen szadista módon. A rendszerváltás után A Komplex Külkereskedelmi Vállalattól ment nyugdíjba, a rendszerváltás után egy ügyvédi irodát alapított Eörsi és Társa néven. Ezen iroda részéről Bihary Tibor ügyvéd képviselte Vajda Tibort annak ÁVH-s múltjával kapcsolatos perében. Egy 2000-ben adott interjúban a fentieket nagyrészt tagadta és „becsületes embernek” tartotta magát, aki „nyilvánvalóan sok hibát is elkövetett, de sokkal több jót cselekedett, mint rosszat, s úgy érzi, élete leltára egyértelműen pozitív”. Halála után a Fiumei úti temetőben hamvasztották el, földi maradványait egy urnába helyezték, amit kiadtak a családnak. Bauer Tamás apja haláláról nem értesítette a nyilvánosságot. Téli bangita A téli bangita (Viburnum tinus) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe, ezen belül a pézsmaboglárfélék (Adoxaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A téli bangita eredeti előfordulási területe a Földközi-tenger térsége, úgy Európában mint Észak-Afrikában is. Ázsia délnyugati részén is fellelhető Izraeltől egészen Törökországig. Manapság dísznövényként és gyógynövényként számos helyen termesztik. Alfajai, változatai Viburnum tinus subsp. tinus - Földközi-térség Viburnum tinus subsp. rigidum (szinonimája: V. rigidum ) - Kanári-szigetek Viburnum tinus subsp. subcordatum - Azori-szigetek Viburnum tinus var. hirtulum Viburnum tinus var. lucidum Megjelenése Ez a növény egy cserje, ritkábban kis fa, mely általában 2-7 méter magasra és 3 méter szélesre nő meg. A lomkoronája sűrű és kerek. A levelei örökzöldek és akár 2-3 évig is élhetnek. A levelek átellenesen ülnek és ovális alakúak; 4-10 centiméter hosszúak és 2-4 centiméter szélesek. A leveleken kis üregek vannak, melyekben ragadozó életmódot folytató atkák (Acari) élnek. Virágai kicsik, fehérek vagy világos rózsaszínűek és 5-10 centiméter átmérőjű virágzatokba tömörülnek. A bimbók vöröses-rózsaszínek. A virágok kétneműek és öt szirmuk van. Októbertől júniusig virágzik. A megporzást a rovarok végzik. A termése sötétkékes-fekete csonthéjas termés. Életmódja Az úgynevezett Földközi-térségre jellemző macchia egyik növénye; a tölgyeseket is kedveli. Az árnyékos és nedves területeken telepszik meg; 0-800 méteres tengerszint fölötti magasságok között. A Royal Horticultural Society adatai szerint, az Egyesült Királyságban a Pyrrhalta viburni nevű levélbogárféle (Chrysomelidae) a legfőbb kártevője. Felhasználása Amellett, hogy dísznövényként termesztik a kertekben, a téli bangitát gyógynövényként is hasznosítják. A növény úgynevezett viburnint és csersavat tartalmaz. A levelei lázcsillapítóként használhatók. A termése székrekedés ellen jó. A következő kitenyésztett változatok elnyerték a The Royal Horticultural Society a Royal Horticultural Society Award of Garden Merit, azaz nagyjából Kerti Termesztésre Érdemes Növény Díját: 'Eve Price', 'French White' és 'Gwenllian'. Nyereménynyaralás A Nyereménynyaralás vagy más néven Bikinivadászok (eredeti cím: Private Resort) George Bowers 1985-ben bemutatott vígjátéka. A forgatókönyvet írta Gordon Mitchell. Főszerepben Rob Morrow és Johnny Depp. Történet Ben és Jack jó haverok és nagyon szeretik a nőket. Fiatalokat, időseket, de legfőképp a mezteleneket! Együtt indulnak gazdag csajok utáni vadászatra Miamiban. Ugyancsak itt portyázik az ékszer-lopásra specializálódott Maestro is. Maestro Amanda Rawling értékes nyakláncára pályázik. A fiúk persze mindenbe belekeverednek, óriási félreértés-sorozat, több furcsa személycsere és rengeteg izgalmas kaland veszi kezdetét. Maestro lelepleződik, Amanda Rawling unokája és az egyik csinos pincérnő pedig közös nyaralásra megy a két folyton szerencsétlenkedő fiúval. Gerhardsbrunn Gerhardsbrunn település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Pussy (település) Pussy (francia kiejtés: [pysi]) egy kis falu La Léchère községben, a franciaországi Savoie megyévben. Mont Bellachat keleti lejtőjén található, az Isère bal partján, Moûtierstől 9 km-re északnyugatra. A név a római Pussius szóból származik, amely a római korban lévő hely tulajdonosára utal. A falu területe 18 km². A Keresztelő Szent Jánosnak szentelt helyi templomot 1669-ben újították fel. 1561-ben a lakosság 1455 embert jegyzett, 1776-ban 548-at, 1979-ben pedig 276-ot. Pussy és számos más kis falu összeolvadt a La Léchère községben 1972-ben. Nakamura Ataru Nakamura Ataru (�� �; Hepburn: Ataru Nakamura; Tokió, Japán, 1985. június 28.) transzszexuális énekesnő, zeneszerző és modell. Korai évek Tokióban született 1985. június 28-án. Nakamura fiatal kora óta zenét tanult. Autodidakta módon tanult zongorázni, gitározni, és dobolni. Tinzenhárom évesen írta meg első dalait. Tizennégy évesen kiadott egy kislemezt Sócsikubai címmel. Avex Trax korszak 2006-ban szerződést kötött a népszerű Avex Trax lemezcéggel. Az első jelentős sikerét a Jogoreta sitagi (magyarul: Koszos fehérnemű) dallal érte el, amit születésnapján adtak ki. A dal exbarátjáról írta, aki megcsalta őt. Második, és egyik legsikeresebb dala a Tomodacsi no uta (magyarul: Baráti dal) hatalmas figyelmet kapott, felkerült az Oricon listára is, ahol az első héten a 150. helyet szerezte meg. Ekkor meghívták egy rádiós műsorba, ahol bevallotta, hogy transzszexuális, és már átesett a nem-átalakító műtéten. Ezzel akkora figyelmet vívott ki magának, hogy a dal a 150. helyről másnap a 9. helyen végzett. Nakamura később elmondta, hogy ezt a dalt írta meg életében először. 2007-ben kiadták első nagylemezét a Ten made todoké-t (magyarul: Elérem a mennyországot). A Kakeasi no Ikizama című dala a Reideen című anime főcímdala lett. 2007– napjainkig Nakamura ötödik kislemeze a Ringo uri (magyarul: Alma eladó) hatalmas sikereket ért el, az Oricon lista 30. helyén végzett. A második nagylemez, a Vatasi vo daite kudaszai viszont mérsékelt sikert aratott. A Vatasi vo daite kudaszait a Asita va haremaszu jo ni követte, majd a Sónen Sódzso (magyarul: Fiú lány) lemez, amely inkább a rockosabb vonalat képviselte. Erről leginkább az Iede sódzso (magyarul: Szökevény lány) emlékezetes. Diszkográfia Nagylemezek Ten made todoke ( ������ Elérem a mennyországot) (2007) - Oricon lista legjobb helyezés - #29 Vatasi o daite kudaszai (�������� Ölelj át ? ) (2007) - Oricon lista legjobb helyezés - # 38 Asita va haremaszu jó ni (����������� A holnap tisztább) (2009) - Oricon lista legjobb helyezés: # 59 Sónen Sódzso ( ����� Fiú-lány ) (2010) - Oricon lista legjobb helyezés - # 65 Kikoeru ( ���� Hallj ) (2012) - Oricon lista legjobb helyezés - # 76 Kislemezek Jogoreta sitagi ( ����� Piszkos fehérnemű) (2006) - Oricon lista legjobb helyezés - # 155 Tomodacsi no uta ( ���� Baráti dal) (2006) - Oricon lista legjobb helyezés - #9 Vatasi no naka no ii onna ( ��������� A jó nő bennem van) (2006) - Oricon lista legjobb helyezés - # 39 Kaze ni naru ( ���� Széllé válik) (2007) - Oricon lista legjobb helyezés - # 103 Ringo uri ( ����� Alma eladó) (2007) - Oricon lista legjobb helyezés - #30 Hadaka denkjú ( ��� Meztelen villanykörte) (2007) - Oricon lista legjobb helyezés - # 87 Kaze tacsinu ( ���� A szél helye) (2008) - Oricon lista legjobb helyezés - #27 Kotonakare sugi ( ����� Béke bármi áron) (2008) - Oricon lista legjobb helyezés - # 65 Iede sódzso ( ���� Szökevény lány) (2010) - Oricon lista legjobb helyezés - # 90 Zutto kimi vo miteiru ( ��������� Sok mindent láttál) (2012) - Nakamura első internetről is letölthető kislemeze. A kislemezen hallható dalt nem tartalmazza a 2012-es nagylemez Jami no mannaka (������ A sötétség közepén ) (2012) - Nakamura első olyan dala, amelyet csak videoklip formájában adott ki. Moulédous Moulédous település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 206 fő (2015). Moulédous Goudon, Bernadets-Dessus, Clarac, Gonez, Orieux, Peyraube, Peyriguère és Sinzos községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Főzz élőben Gordon Ramsay-vel! A Főzz élőben Gordon Ramsay-vel! brit főzőshow, a főszerepben Gordon Ramsay-vel. Eredetileg egyrészesre tervezték, a műsort sugárzó Channel 4 tévécsatorna később döntött a teljes évad mellett. Két karácsonyi különkiadás készült, 2011-ben és 2012-ben. A műsorban hírességekkel és élő adásban bejelentkező otthoni szakácsokkal együtt készítettek egy-egy teljes menüt. Az epizódokban Ramsay az alapanyagokhoz kapcsolódó tanulmányutakra is indult, például megtanult szusit készíteni egy japán étteremben. Formátum és kronológia A műsor alapötletét bemutató pilot epizód a Big Food Fight részeként került adásba, ez egy televíziós promóció volt, amelyben Jamie Oliver, Hugh Fearnley-Whittingstall és Gordon Ramsay vállaltak szerepet. Ramsay élő adásban biztatta arra a nézőket, hogy készítsenek el egy háromfogásos menüt vele együtt, kevesebb, mint 60 perc alatt. A recept (hozzávalók és elkészítési lépések) elérhetőek voltak a weboldalon, az online bekapcsolódó otthoni szakácsok mellett vendégként Chris Moyles főzött együtt Ramsayvel. Az alapötletből később teljes, hét részes évad készült, 2008. október 24-én kezdték vetíteni. Ramsay vezetésével minden héten elkészült egy-egy menü. Az első évadot követően két karácsonyi különkiadás készült 2011-ben és 2012-ben A többórás különkiadásokban számos híresség közreműködésével készült egy-egy karácsonyi ételsor. Karácsonyi adások Több olyan adás is készült, amely a karácsonyi menüt helyezte fókuszba. Az egyik ilyen adás az első évad utolsó része volt, amely normál, egyórás epizódként került adásba. Ezen kívül készült két karácsonyi különkiadás, 2011-ben és 2012-ben. A 2011-es különkiadásban Ramsay saját otthonában, Battersea-ban készített karácsonyi menüt. A vendégek között feltűnt David Hasselhoff, Russell Grant, Jermain Defoe és Dynamo. 2012-ben is készült egy különkiadás, amelyben feltűnt Rylan Clark, Anthony Joshua, Nina Wadia, Jennifer Metcalfe és David Hasselhoff. Nemzetközi változatok Azonos néven készült egy egy epizódból álló amerikai verzió, szintén Ramsay-vel, a Fox sugározta 2009. december 15-én. A vendégek közt feltűnt Whoopi Goldberg , Cedric the Entertainer, Alyson Hannigan és LeAnn Rimes, Skype -on bejelentkező otthoni szakácsokkal együtt. Az elkészített háromfogásos menü azonos volt a brit verzió harmadik részében bemutatottal. 2008 szeptemberében – szintén Ramsay részvételével – bemutatkozott az ausztrál verzió a Nine Network adón. A svéd változat Tina Nordström vezetésével 2009 szeptemberében mutatkozott be, Ramsay vendégként vállalt szerepet. A spanyol változatot Cocina conmigo címmel sugározták a Nova csatornán 2013. február 24-én, a vezető séf Rodrigo de la Calle volt. A nyelvi ösztön A nyelvi ösztön (The Language Instinct) Steven Pinker könyve (1994). Művében Pinker, a nemzetközi hírű pszichológiai szakíró, a kognitív fejlődéslélektan kutatója amellett érvel, hogy az ember veleszületett nyelvteremtő/nyelvelsajátító képességgel indul neki az életnek. A szerző támogatja Noam Chomsky elméletét, mely szerint az emberi nyelvekben számos bizonysága lelhető fel egy közös, univerzális grammatikának, szerkezetnek. Az utolsó fejezetben Pinker vitatkozik Chomskyval a tekintetben, hogy vajon az evolúció és a természetes kiválasztódás önmagukban elégségesek-e magyarázatul az ember veleszületett nyelvi kompetenciájára. A mű állításai A nyelvi ösztön olyan felfogásmódot képvisel, mely a nyelvet alapvető pszichológiai képességnek tekinti. A nyelv nem kulturális termék, amit úgy tanulunk meg, mint a legtöbb alapvető emberi képességünket, mások és magunk állandó monitorozása útján. A nyelv sokkal inkább agyunk biológiai felépítésének elkülönült része, összetett, specializált készség, mely spontán módon, mindenféle erőfeszítés vagy tanítás nélkül fejlődik ki a gyerekekben. Használata során nem tudatosul a mögötte rejlő logika, minden egyénben minőségileg ugyanolyan, ugyanakkor különbözik azoktól az általánosabb képességektől, melyek segítségével az emberek az információt feldolgozzák. Ezen gondolatok alapján helyénvaló tehát a nyelvre egyfajta ösztönként tekinteni, hiszen a nyelv a Homo sapiens tekintetében olyan, mint bármely más állatfajnál egy ösztönös, csak az adott fajra jellemző viselkedés. Ha a nyelvről az ösztön értelmében gondolkodunk, kiléphetünk a mindennapi gondolkodás korlátai közül. A nyelv ugyanis nem feltétlenül kulturális találmány, vagy a szimbólumhasználat képességének általános megnyilvánulása, hiszen egy kisgyermek is lehet nyelvhasználatában zseni, ugyanakkor teljes mértékben inkompetens a közlekedési táblák vagy a jelek tudományának más területein. A nyelv működése nem tudatos; gondolataink természetesen, erőfeszítés nélkül jönnek ki a szánkon. Amikor mondatokat értünk meg, a szavak folyama átlátható, automatikus módon látunk át a mondat értelmén. Azonban próbáljunk csak meg egy számítógépet beprogramozni arra, hogy megértse nyelvünket, és a mindennapi nyelv máris más színben tűnik fel. A könnyedség, az átláthatóság, az automatikusság csak illúzió, mely nyelvünk hihetetlen gazdagságát, szépségét takarja el előlünk. A nyelv ösztönként való felfogását először Charles Darwin fogalmazta meg 1871-ben. A tény, hogy a nyelv csupán az emberi fajt jellemzi, komoly kihívás volt számára. Darwin arra a megállapításra jutott, hogy a nyelvi képesség „ösztönös hajlam egy mesterség elsajátítására”, egyfajta terv, mely nem az ember különleges képessége, hanem más fajokra, például az éneket megtanuló madarakra is jellemző. A nyelv ösztönön alapuló felfogása azok számára elfogadhatatlan, akik a nyelvet az emberi értelem csúcspontjának tekintik, és az ösztönökre csupán mint állati impulzusokra gondolnak. Darwin egyik követője, William James is megjegyezte, hogy az ösztönnel rendelkező élőlényeknek nem kell feltétlenül „végzetes automataként” cselekedniük. Szerinte az emberek rendelkeznek mindazokkal az ösztönökkel, mint az állatok, illetve még sok mással is, intelligenciánk pedig a sok egymással versenyző ösztön kölcsönhatásának eredménye. Valójában pedig az emberi gondolkodás ösztönszerű természete az, ami nagyon megnehezíti, hogy magát a gondolkodást ösztönnek tekintsük. Századunkban a legismertebb érv nyelvünk ösztönszerű felfogásával kapcsolatban Noam Chomskytól származik. Az 1950-es években a társadalomtudományokat a behaviorizmus uralta. Az olyan mentális fogalmakat, mint „tudni”, „gondolkozni” tudománytalanságnak gondolták. Chomsky azonban két fontos tényre hívta fel a figyelmet a nyelvvel kapcsolatban. Először is arra, hogy minden egyes mondat, melyet kiejtünk, a szavak teljesen új kombinációjából jön létre. A nyelv ezért nem lehet egyszerűen a válaszok repertoárja. Az agyban kell lennie valamilyen programnak, mely véges számú szóból végtelen számú mondatot épít fel. Ezt a programot nevezzük mentális nyelvtannak. A másik tény az, hogy a gyermekek nagyon gyorsan kifejlesztik magukban ezeket a bonyolult nyelvtanokat minden formális oktatás nélkül, és miközben nőnek, következetes módon értelmezik a teljesen új, korábban nem hallott mondatokat. Ezért a gyerekeknek már születésükkor rendelkezniük kell egy tervvel, mely minden egyes emberi nyelv nyelvtanára érvényes, az Univerzális Grammatikával, mely segít nekik abban, hogyan lehet szüleik beszédéből kivonni anyanyelvük mondattani mintázatait. A kutatások során Chomsky és más nyelvészek létrehozták a mentális grammatika elméletét, mely az egyes emberek nyelvének nyelvtanát határozza meg, valamint az Univerzális Grammatika elméletét, mely az egyes nyelvek grammatikája mögött húzódik meg. A könyvről összegyűjtött recenziók recenziók: Pszichológia Online Debrecen Online, Nyelvi lelemények A könyvből 1. fejezet - Ösztön egy mesterség elsajátítására további könyvrészletek Nakamura Hokuto Nakamura Hokuto (Nagaszaki, 1985. július 10. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán U20-as válogatott tagjaként részt vett a 2005-ös ifjúsági labdarúgó-világbajnokságon. Őszi kikerics Az őszi kikerics (Colchicum autumnale) a kikericsfélék (Colchicaceae) családjába tartozó, nyirkosabb réteken és legelőkön sokszor nagy tömegben termő, augusztus-szeptemberben virító évelő növény. Erősen mérgező. Népies nevei őszike, vetővirág (vetés idején virágzik), zörgő-gaz, pücsökkoma, csicsikoma. Leírása Gumója diónyi, sötétbarna hártyás burokba zárt, tömör állományú, fehéres színű. Levelei áprilisban kezdenek fejlődni, kifejlődve 20–30 cm hosszúak, széles lándzsa alakúak, húsosak, fényes-zöldek. A virág leple alul 15–20 cm hosszú, teljesen beszűkülő, kocsányszerű, fent pedig szétterülten 5–8 cm átmérőjű, 6 cimpájú, világoslila színű. Toktermései 1-3-asával a levelek között jelennek meg, 4–6 cm hosszúak, elliptikusak, eleinte zöldek, majd csontszínűek, éretten (július-augusztusban) barnák, hártyás falúak, 3 kopáccsal nyílók, sokmagvúak. A magok 1,4–2 mm átmérőjűek, gömbölyűek, éretten sötétbarnák, rendkívül kemények. A növény egyedfejlődése figyelmet érdemel: zöld levelei és köztük megbúvó toktermései a nyár második felében elszáradnak. A levelek által termelt, a hagymában raktározott tartalék tápanyag felhasználásával kora ősszel jelennek meg virágai. A felületes szemlélő nem látja a kapcsolatot a zöld leveles, terméses hajtás és az ősszel megjelenő virág között. A növény virága ritkán tavasszal is megjelenik (forma vernum). Hatóanyaga A növény érett magja (colchici semen) kolhicin nevű alkaloidot és sok zsírosolajat tartalmaz. Veszélyessége miatt (sejtosztódást gátló erős méreg) mára gyógyászati jelentősége csökkent, de heveny köszvényes rohamban ma is alkalmazzák. A kivonatból előállított kolhicint növénytermesztésben (sejtméret-növelő hatása miatt) tömegnövelőként ill. nemesítéshez (mutagén hatása miatt) fajtaváltozatok előállítására használják. Újabban kísérletek folynak a kolhicinnel, mint a rosszindulatú daganatok növekedését késleltető ill. teljesen meg is szüntető szerrel, ám hatásos adagjai általában a normál sejtszaporodást is megállítják, más komoly mellékhatások mellett. Népi gyógyászati célú alkalmazása nem javasolt. Őszi kikerics a kultúrában Arany János valószínűleg erről a növényről nevezte el híres öregkori versciklusát, az Őszikék et. Guillaume Apollinaire valószínűleg ezt a növényt szerepelteti a Kikericsek című szakítós versében és címében. Nineteen Naughty Nine: Nature’s Fury A Nineteen Naughty: Nature's Fury című album a Naughty by Nature amerikai hiphop csaspat 5. nagylemeze, mely 1999. április 27-én jelent meg az Arista Records kiadónál. Az album sikeres volt, és a Billboard 200-as lista 22. helyéig jutott. Az erről kimásolt Jamboree című dal a 10. volt a Billboard 100-as listán. Az albumról további három kislemezt jelentettek meg maxi CD-n, bakelit lemezen, és kazettán. Tracklista "Intro" – 0:35 "Ring the Alarm" – 3:57 "Dirt All by My Lonely" – 3:14 "Holiday" (Featuring Phiness) – 4:08 " Live or Die " (Featuring Master P, Silkk the Shocker, Mystikal, Phiness) – 3:41 "On the Run" – 3:21 "Radio" (Featuring Rustic Overtones) – 4:37 " Jamboree " (Featuring Zhané) – 3:34 "Would've Done the Same for Me" (Featuring Koffee Brown) – 4:18 "Thugs & Hustlers" (Featuring Mag, Krayzie Bone) – 3:28 "Work" (Featuring Mag, Castro) – 3:20 "The Spanish Skit/We Could Do It" (Featuring Big Punisher ) – 4:48 "The Blues" (Featuring Next) – 3:49 "Wicked Bounce" – 3:54 "Live Then Lay" (Featuring Phiness) – 4:01 "The Shivers" (Featuring Chain Gang Platune) – 4:57 Hangminták Ring the Alarm "Ring the Alarm" by Tenor Saw Dirt All by My Lonely "The Morning Song" by Les McCann "Uptown Anthem" by Naughty by Nature Holiday "A Lover's Holiday" by Change Live or Die "Third World Man" by Steely Dan On the Run "Synthetic Substitution" by Melvin Bliss Jamboree "On Your Face" by Earth, Wind & Fire "I'm Always Dancin' to the Music" by Benny Golson Would've Done the Same for Me "I Like It" by DeBarge We Could Do It "I Wanna Thank You" by Johnny Guitar Watson The Blues "If It Don't Turn You on (You Oughta Leave It Alone)" by B.T. Express Wicked Bounce "How Can You Live (Without Love)" by Jean Terrell Live Then Lay "Free Yourself, Be Yourself" by The Brothers Johnson Mistelbach (Alsó-Ausztria) Mistelbach (nem hivatalosan Mistelbach an der Zaya) osztrák város Alsó-Ausztriában, a Mistelbachi járás központja. Lakossága 2016 januárjában 11 314 fő volt. Elhelyezkedése Mistelbach Alsó-Ausztria Weinvirtel ("Bornegyed") régiójának északkeleti részén fekszik, a Bécset Brnóval összekötő B7-es főút mentén, kb. 25 km-re mind a cseh, mind a szlovák határtól. Átfolyik rajta (részben a föld alatt) a Mistelbach nevű patak, amely itt torkollik a Zayába, a Morva mellékfolyójába. A városi önkormányzathoz a következő települések tartoznak: Ebendorf (570 lakos), Eibesthal (720), Frättingsdorf (267), Hörersdorf (448), Hüttendorf (523), Kettlasbrunn (509), Lanzendorf (779), Mistelbach (6073), Paasdorf (761) és Siebenhirten (490). A környező települések: északra Staatz és Poysdorf, keletre Wilfersdorf és Zistersdorf, délre Gaweinstal, délnyugatra Ladendorf, nyugatra Asparn an der Zaya, északnyugatra pedig Fallbach. Története Mistelbach területe az Avar Kaganátus határvidékéhez tartozott, a mai kórház építésekor 60 sírból álló avar temetőt tártak fel. Miután Nagy Károly megdöntötte az avar államot, a régió a Frank, majd a Keleti Frank Birodalomhoz került. A Babenbergek uralma idején települt be egy bizonyos bajor "Herr von Mistel", aki megalapította a von Mistelbach családot. 1050 körül a mai várhegyen gerendaerődöt emeltek, amit a 13. században kővárrá fejlesztettek. Mistelbach egyik ura, "Kutya" Henrik (melléknevét hűségéért kapta) az osztrák herceg egyik minisztere volt. Lánya, Ofemia hozományként vitte Mistelbachot, amikor feleségül ment II. Hadmar von Kuenringhez. A különálló egyházközség III. Henrik császár idején jött létre, templomát tours-i Szt. Mártonnak szentelték. Mistelbach 1372-ben vásárjogot kapott és mezővárosi rangra emelkedett. Lakói így városi polgárokká váltak, akik a települést négykapus fallal vették körbe. A 14. század hátralévő részében sáskajárás, árvíz és földrengés sújtotta Mistelbachot és végül egy pestisjárványban lakosainak 40%-át elvesztette. 1383-ban I. Johann von Liechtenstein (†1397) megvásárolta a várost és a környező birtokokat. A huszita háborúk során kifosztották a települést, a várat pedig 1443-ban romba döntötte egy földrengés. Valamivel később Podjebrád György cseh király pusztította el Mistelbachot. A reformáció idején a lakosság nagy része protestánssá vált, míg 1570 körül a meginduló ellenreformáció során Melchior Khlesl püspök vissza nem térítette őket. II. Frigyes császár idején a maradék protestánsokat száműzték. A harmincéves háborúban a Lennart Torstensson vezette svéd hadsereg kifosztotta és felgyújtotta a várost. 1678-ban egy tűzvészben odaveszett a paplak és 70 másik épület. A következő évben 300 áldozatot követelő pestisjárvány tört ki, amelynek 1680-ban emelt emlékműve ma is látható. A vasút 1869-ben érte el a települést, ami a gazdaság fellendülését hozta. 1874-ben I. Ferenc József városi rangra emelte Mistelbachot. Az Anschluss után a város zsidó lakosságát néhány hónap alatt elűzték, és Mistelbach azzal dicsekedett, hogy ő lett "Alsó-Ausztria első zsidómentes városa". A második világháború végén komoly harcok folytak a hátráló Wehrmacht és az előretörő szovjet hadsereg között; Ebendorfban húsz házat döntött romba a tüzérség. A háború után Dél-Morvaországból elűzött német menekülteket szállásoltak el Mistelbachban. A város a szovjet megszállási zónába került, egészen 1955-ig. A mai önkormányzat 1972-ben jött létre, amikor a környező falvakat Mistelbach városához csatolták. Látnivalók az 1500 körül épült gótikus katolikus templom az evangélikus Erzsébet-templom az 1200 körüli román stílusú, utólag timpanonnal ellátott csontkamra a városháza Szentháromság-oszlop a 16. századi pestisemlékmű Michael Jackson -szobor a Landesbahnparkban Mistelbachi múzeumcentrum ( Hermann Nitsch - és helytörténeti kiállítás) Híres mistelbachiak Wilhelm Bernatzik (1853–1906), festő Oswald Kabasta (1896–1946), karmester Willy Puchner (1952-), fényképész, grafikus Katrin Engel (1984-), kézilabdázó Testvérvárosok Neumarkt in der Oberpfalz ( Németország ) Pécel ( Magyarország ) Varga Miklós (ökölvívó) Varga Miklós (Debrecen, 1987. augusztus 26. –) magyar ökölvívó. A hajdúsámsoni Harangi Imre SE versenyzője. 2003-ban a kadett Európa-bajnokságon és a kadett világbajnokságon helyezetlen volt (54 kg). Ugyanebben az évben az európai uniós bajnokságon bronzérmes lett. 2005-ben, 18 évesen indult a felnőtt világbajnokságon, ahol az első fordulóban kiesett (57 kg). A felnőtt magyar bajnokságon 57 kg-ban első lett. Az versenyen az ob legjobb bokszolójának választották. 2006-ban kiesett az Európa-bajnokságon. 2007-ben a világbajnokságon a selejtezőben kiesett. 2008 februárjában az európai kvalifikációs versenyen olimpiai kvótát szerzett. Az európai uniós ökölvívó-bajnokságon második volt. Az olimpián kiesett. Az Európa-bajnokságon bronzérmes volt. A 2009-es vb-n a 32 között segédpontokkal esett ki. 2010-ben az Európa bajnokságon a negyeddöntőig jutott. A következő évben az első fordulóban kiesett a kontinensbajnokságon. A világbajnokságon a nyolc közé jutott, ami olimpiai kvótát ért. Az olimpián az első fordulóban kikapott a litván Evaldas Petrauskastól és kiesett. A 2013-as Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett. A világbajnokságon a nyolcaddöntőig jutott. Community Music A Community Music a brit Asian Dub Foundation 2000-es albuma. Számok "Real Great Britain" – 3:13 "Memory War" – 3:35 "Officer XX" – 3:20 "New Way New Life" – 5:01 "Riddim I Like" (Das, Pandit, Tailor, Savale, Zaman, Zephaniah) – 4:27 "Collective Mode" – 3:52 "Crash" – 5:24 "Colour Line" – 4:01 "Taa Deem" (Nusrat Fateh Ali Khan) – 4:46 "Judgement" – 4:14 "Truth Hides" – 8:21 "Rebel Warrior" (Das, Pandit, Savale) – 6:23 "Committed To Life" (P Andrade, A. Shakur, Das, Pandit, Tailor, Savale, Zaman) – 4:44 "Scaling New Heights" – 8:26 "Sawt L'hekma" (Bonus Track, by Das, Pandit, Tailor, Savale, Zaman, Clotaire K) – 3:58 "Collective Mode" (French Bonus Track, by Das, Pandit, Tailor, Savale, Zaman, Leeroy from Saïan Supa Crew) – 3:52 1934-es jégkorong-világbajnokság Az 1934-es jégkorong-világbajnokság a 8. világbajnokság volt, amelyet a Nemzetközi Jégkorongszövetség szervezett. Olaszországban rendezték február 3. és 11. között. A címvédő az amerikai válogatott volt. A tornát a kanadai csapat nyerte. Első forduló A csoport Az első fordulóban a 12 csapatból 10 vett részt. Kanada és az Egyesült Államok csak a második fordulóban kapcsolódott be. A csoportokból az első két csapat jutott tovább a második fordulóba. A C csoportban mindhárom csapat azonos pontszámmal és gólkülönbséggel végzett, ezért mindhárom csapat továbbjutott. Második forduló A második fordulóból az első helyezettek az elődöntőbe jutottak. A második helyezettek rájátszást játszottak az elődöntőbe jutásért. Egyenes kieséses szakasz Rájátszás az elődöntőbe jutásért Magyarország visszalépett, ezért Németország és Csehszlovákia között dőlt el az elődöntőbe jutás. Le Thieulin Le Thieulin település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 440 fő (2015). Le Thieulin Fruncé, Saint-Denis-des-Puits, Champrond-en-Gâtine, Chuisnes, Les Corvées-les-Yys és Friaize községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gare d’Émerainville - Pontault-Combault Gare d’Émerainville - Pontault-Combault vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Émerainville településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Mulhouse-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare des Yvris - Noisy-le-Grand Gare de Roissy-en-Brie 2008-as Roland Garros A 2008-as Roland Garros az év második Grand Slam-tornája, a Roland Garros 107. kiadása volt. Párizsban, a Stade Roland Garros salakos pályáin rendezték meg, 2008. május 25. és június 8. között. A férfiak háromszoros címvédője Rafael Nadal zsinórban negyedik tornagyőzelmét gyűjtötte be, ezzel beállította Björn Borg rekordját. Szintén ő lett az első Borg óta, aki szettveszteség nélkül nyert. A nők háromszoros címvédője Justine Henin bejelentette visszavonulását, ezért nem vett részt a tornán. A versenyt a szerb Ana Ivanović nyerte, élete első Grand Slam-győzelmét aratva. A torna után ő lett a világelső is. A férfi párosok versenyében a perui Luis Horna és az uruguayi Pablo Cuevas az első dél-amerikai páros lett, akik Grand Slam-tornát nyertek. A korábbi világelső, háromszoros bajnok Gustavo Kuerten itt játszotta utolsó profi meccsét, Paul-Henri Mathieu-től szenvedett vereséget az első körben. Döntők Férfi egyes Rafael Nadal – Roger Federer, 6–1, 6–3, 6–0 Női egyes Ana Ivanović – Gyinara Szafina, 6–4, 6–3 Férfi páros Pablo Cuevas / Luis Horna – Daniel Nestor / Nenad Zimonjić, 6–3, 6–2 Női páros Anabel Medina Garrigues / Virginia Ruano Pascual – Casey Dellacqua / Francesca Schiavone, 2–6, 7–5, 6–4 Vegyes páros Viktorija Azaranka / Bob Bryan – Katarina Srebotnik / Nenad Zimonjić, 6–2, 7–6(4) Juniorok Fiú egyéni Tsung-hua Yang – Jerzy Janowicz, 6–3, 7–6(5) Lány egyéni Simona Halep – Elena Bogdan, 6–4, 6–7(3), 6–2 Fiú páros Henri Kontinen / Christopher Rungkat – Jaan-Frederik Brunken / Matt Reid, 6–0, 6–3 Lány páros Polona Hercog / Jessica Moore – Lesley Kerkhove / Arantxa Rus, 5–7, 6–1, [10–7] Kiemeltek Sérültek: Andy Roddick, Tatiana Golovin, Szánija Mirza, Lindsay Davenport, Daniela Hantuchová, Jo-Wilfried Tsonga, Richard Gasquet. Fontaine-lès-Croisilles Fontaine-lès-Croisilles település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 284 fő (2015). Fontaine-lès-Croisilles Chérisy, Bullecourt, Croisilles, Hendecourt-lès-Cagnicourt és Héninel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kreskay Imre Tamás Kreskay Imre Tamás (Kreskay Tamás, Székesfehérvár, 1748. november 5. – Pápa, 1809. augusztus 6.) pálos rendi, majd világi pap, költő. ÉLete Kreskay János Fejér vármegyei, rácalmási földbirtokos, tisztviselő (1755. november 24-én nyert nemesi oklevelet) és Kovács Mária Anna fia. 1763-64 körül, mint maga írta, megutálva a világ csalfaságait és bűneit, Pozsonyban a pálosok közé lépett és az Imre szerzetesi nevet vette fel. Már fiatalon jól beszélt francia, latin és olasz nyelven. A szerzet elöljárósága utasítására Molnár Elek szerzetestársával beutazta Olaszország és Németország nagy részét. Rómában négy évig tartózkodott, meglátogatta Firenzét, Velencét – „hol szinte beestem a halál gyomrába”, mondja verseiben –, Észak-Olaszország legtöbb városát, majd Bécsen át, ahol hat hétig lakott, visszatért hazájába. Pozsonyból a Baranya vármegyei Mecsekre helyezték át, ahol két évig volt a rend jószágkormányzója. Itt ismerkedett meg Virág Benedekkel. 1777 körül Pestre költözött, ahol a szerzet könyvtárnoka lett. 1780-ig élt Pesten, az akkor ébredező irodalmi élet minden mozzanatában részt vett. 1780-ban Szatmárra költözött, ahol 1786-ig, a szerzet eltöröltetéséig a rendház elöljárójaként, iskolaigazgatóként és könyvtárnokként működött. 1786. szeptember 6-án világi pap lett. 1787-ben elhagyta Szatmárt és Ugocsa megyébe, Sasvárra költözött, ahol az irodalomnak élt. 1788-89-ben Fejér megyében több helyen is élt, talán papként vagy nevelőként. Ekkorra neve irodalmi körökben már ismert volt. Kora legnevezetesebb költőivel és íróival levelezett. Mint a tiszta magyar nemzeti szellem harcosa tűnik fel Rájnis iskolája ellenében; a klasszikus formák helyett pártolja „a magyar verseknek az együtthangzásban találandó örökös tulajdonságát”. 1790-től 1797-ig nevelő és lelkész volt Eötvösön (Somogy vármegye) özvegy vízeki Tallián Farkasnénál, ahol összeírta egyházi beszédeit. 1798-99-ig Bodajkon, 1804-től 181809-ig Ihásziban, valószínűleg lelkészi vagy nevelői minőségben működött. A M. Múzeumban (I. 1788-89. Jelentése, II. 1792. Az igaz nemesség, költ.; Scipio álma, Játéknéző helyre alkalmaztatva, Metastasius Péter olasz munkájából; M. báró Gen. Orczy Lőrincz urhoz. Sz.-Fejérvár, Szent Jakab hava 1. 1789., Bocsánat. M. B. Orczy-Lőrincz úrhoz, költ., Egy valakiről, Anyos Pálhoz, Elegyes versek és Intés, költ.) Munkái Az úr vacsorájához buzgó áhítatossággal járuló töredelmes szívnek tükörképe. Pest, 1778. (Kézirata a budapesti egyetemi könyvtárban.) Ode dum excell. d. comes Franciscus de Nádasd ill. dnum comitem Franciscum de Nádasd filium suum regio nomine suprenum comitem inclyto comitatui Alba-Regalensi daret. 1779. Hely n. Carmen quod ad diem VII. kal. Jul. 1780. inaugurationi regiae Budensis universitatis solemnem obtulit. Pestini. Ode de comite Ant. Károlyi dum anno 1782. aeger decumberet Karolini kal. Julii, M. Karolini. Ode ad comitem Antonium Károlyi. U. ott, 1786. Ode ad elegiam Innocentii Simonchich dicatam honoribus dni Georgii Tokody dum per districtum M. Varad. reg. schol. sup. directoris vices-gerens renunciaretur. Anno 1786. Hely n. Magyar ódák avagy énekek. Hely n., 1788. Jó gondolatok. Komárom, 1790. Az 1795. uj esztendőre készült versek. Pest. Egy magyar musának filozofiai gondolatai az 1795. uj esztendőre alkalmaztatott versekben. U. ott. Károlina kir. főherczeg kisasszonynak születésére készült énekes inneplés. Tartatott egy különös tudós társaságban mélt. gróf ő excell. Balassa Ferencz... által Bécsben decz. 13. 1795. Gróf Arrivaldi János eredeti olasz munkájából ford. Hely nélkül. Magyar poema a hazafiakhoz, midőn a t. n. vármegyék által szükséges hadi segedelemre buzdítatnának. Pest, 1797. Békesség. Esthajnal énekes inneplés, musikabéli zengedezésekre és játékszinre alkalmaztatva. Mellyel a köz örömöt háladatos szivvel festegeti édes hazájának békétszerető magyar poezia, 1806. uj esztendőnek kezdetével. Veszprém (József nádorhoz intézett költemény. Ad diem IX. calendas Septembris ill. ac rev. dni Caroli 1. b. Perény de Nagy-Szőllős, episcopi Tiberiadensis ... consecrationi sacrum. 1808. Buda. (Költ.) Buzdító versek a felkelő magyar nemességhez 1809. eszt. Veszprém. Kéziratai Modrovich Ignácz földbirtokosnál Ráczalmáson (Fehérm.): Pápai Sybila c. költ. 90 szakasz, Magyar Musának gondolatai 45. sz., Homiliák és Harmadnapi elmélkedések két kötet sat.; a Magyar Nemzeti Múzeumban: Elegyes versei 1789-1808. 4-rét 103 lap; Különféle munkái 8-rét 15 levél; Ódái, az az énekei és a békesség. Pápa, 1806. 4-rét 82 lap. Mackenzie (folyó) A Mackenzie (Slavey nyelven: Deh-Cho) a legnagyobb és leghosszabb folyórendszer egész Kanadában. Keresztülfolyik egy hatalmas, elszigetelt, erdőkkel és tundrákkal teli területen. Sok mellékfolyójával együtt négy tartományon húzódik. A Mackenzie 1738 km tesz meg észak felé mígnem eléri a Jeges-tengert.Területileg majdnem akkora mint Indonézia. Vízgyűjtő 1 805 200 négyzetkilométer a Mackenzie vízgyűjtő területe, mely Kanadának mintegy 20%-a. A folyó minden évben mintegy 325 köbkilométer vizet szállít el a Jeges-tengerig. A Mackenzie vízgyűjtőterülete kiterjed öt tartományra is - British Columbia (BC), Alberta, Saskatchewan, és a Yukon és Northwest Territories. A folyó két legnagyobb ága a Peace és az Athabasca folyók. Átlagosan 9910 m3 / s víz folyik le a Mackenzie-n, ez Kanadában a legmagasabb és a világon tizenegyedik ebben a tekintetben. A víznek kb. a 60%-a származik a nyugati medencéből, a Rocky, Selwyn, és a Mackenzie hegyvonulatokból, ebből tavasszal 23% ill. 27%-kal járul hozzá a Peace és a Liard folyók a teljes áramláshoz. Ezzel ellentétben a keleti felén ahol a mocsarak és a nagy tavak vannak ott csak 25%. Ökológia A Mackenzie vízgyűjtőt tartják az egyik legnagyobb és legépebben megmaradt ökoszisztémának egész Észak-Amerikában. Mintegy 63%-át a medencének - 1 137 000 km2 - erdő borítja. Több mint 93%-a az erdős területeknek őserdő. Ötvenhárom halfaj közül a medencében egyik sem őshonos. A legtöbb vízi faj a Mississippin és mellékfolyóin érkeztek. A Mackenzie folyón a halak közé tartoznak a csukák, a fürge csellék és a tavi fehérhal, a folyó partján gyér növényzettel sorakoznak a törpe nyírek, a füzek valamint a tőzeg. Összességében az északi rész nem túl változatos ökológiai szempontból, köszönhetően a hideg és száraz éghajlatnak. Ezzel szemben a medence déli fele nagyobb erdőket tartalmaz, valamint termékeny ártéri és parti élőhelyeket. Az utóbbi időben, mint a huszadik század közepéig, több mint 400.000 madár vonult át tavasszal és mintegy egymillió ősszel. Sajnos a W.A.C. Bennett Dam építése a Peace-folyón csökkentette a víz szintjét és ezzel kárt téve a delta ökoszisztémájában. A vándorló madarak populációja a területen sajnos egyre csökken az 1960-as évek óta. Történelem A Mackenzie (korábban Disappointment) a folyót Alexander Mackenzie-ről nevezték el aki abban a reményben utazott a folyón, hogy eljusson a Csendes-óceánhoz, de 1789 július 24.-én a Jeges-tengerhez ért. Ezt követően Sir John Franklin volt az első európai, aki elérte a torkolatot 1825. augusztus 16-án. Az ő javaslatára nevezték át a folyót Mackenzie-re. Emberi használat 2001-ben, mintegy 397 000 ember élt a Mackenzie folyó területén. A legtöbb ember a Peace és az Athabasca folyó körül él. Talán a legnehezebb használat az erőforrások kitermelése - olaj és gáz Alberta központjánál, fakitermelés a Peace folyó körül, urán a Saskatchewan, arany a Nagy-Rabszolga-tó területén és volfrám a Yukon körül. Különöse az olaj kezd veszélyt jelenteni a folyam ökológiájára. A jégmentes szezonban a Mackenzie egyik fő közlekedési kapcsolat Észak-Kanada hatalmas vadonjában, ilyenkor a folyó összeköt számtalan szétszórt és elszigetelt területet. Két gát található a folyón, amelyek a BC Hydro tulajdonában vannak, a két gát együttes kapacitása 3400 megawatt. Forrás https://en.wikipedia.org/wiki/Mackenzie_River Information and a map of the Mackenzie's watershed Canadian Council for Geographic Education page with a series of articles on the history of the Mackenzie River . Atlas of Canada's page devoted to Arctic rivers of Canada . MAGS: Daily Discharge Measurements . Maroela Erasmus Maroela Erasmus (Doornkloof, 1845. március 4. – Pretoria, 1914. május 7.) búr tábornok, katona volt. Élete Hírnevét akkor tette felejthetetlenné, amikor 1899. október 20-án a Talana-hegyi csata során vereséget szenvedett a britektől. Maroela feladata az volt, hogy 4000 katonája segítségével minél tovább tartsa Talana városát. A britek parancsnoka William Penn Symons rögtön körülzárta a várost, és felkészült annak elfoglalására. Október 20-án a védők ködös reggelre ébredtek, azonban még aznap lezajlott a csata, és a búr erők vereséget szenvedtek. Erasmus több csatában már nemigen vett részt. Haláláról nincs hiteles adat. Fűre lépni szabad A Fűre lépni szabad egy Makk Károly által rendezett, 1960-ban bemutatott fekete-fehér magyar film. Története Kárászék élő tévéadásban kapnak egy meggondolatlan felajánlást, és kilencen, kutyástul beköltöznek a Pasaréti úti Kéri-villába. A veszekedés ettől kezdve mindennapos lesz a zsúfoltság következtében, a két család között. Mint egy modern Rómeó és Júlia történetben, míg a szüleik ádáz harcokat vívnak egymással, a fiatalok egymásba szeretnek. A történet happy enddel végződik, hiszen gyermekeik boldogságáért a megbántott szülők is inkább kibékülnek. Stáb Szereplők Tolnay Klári ... Kériné, cameoszerep Páger Antal ... Kéri vezérigargató Makláry Zoltán ... Kárász Antal Polónyi Gyöngyi ... Kéri Juli Tordy Géza ... Kárász Lali Sinkovits Imre ... Kéri sofőrje Kőmíves Sándor ... professzor Körtvélyessy Zsolt Szendrő József ... Oroszlán Gyula, anyakönyvvezető Keresztessy Mária ... Kárászné Benkő Gyula ... Noszter, feltaláló Psota Irén ... olasz autósnő Szilárd Sándor Andai Béla Benedek Tibor ... iskolaigazgató Csonka Endre Farkas Antal ... autószerelő Fónay Márta ... tanárnő Gál Sándor Gera Zoltán Gosztonyi János Hollós Melitta Horkai János ... újságíró Horváth Pál Kautzky József ... fodrász Kéry Edit Kovács Emil Kovács Erzsi ... énekesnő, cameoszerep Ladomerszky Margit Lászlóffy Kata Lenkei Vali Létay Klári Mendelényi Vilmos Misoga László ... Józsi bácsi, pincér Pagonyi János Pártos Erzsi ... Kériék házvezetőnője Péchy Blanka Peéry Piri Pethes Ferenc Pethes Sándor Peti Sándor ... könyvárus Romhányi Rudolf Simándi József Siménfalvy Sándor Szabó Ernő ... utas a vonaton Szepesi György ... tévéiporter Tarnay Margit Tassy András Téri Árpád Kibédi Ervin ... rendõr További munkatársak Berendezők: Losonczy Béla és László Simon Smink: Aszódi Mihály és Pásztory Tibor Fodrász: Gulcsik Józsefné Rendezőasszisztens: Koza Dezső, (Tóth János) Látványtervező: Kopp Ferenc Látványtervező-asszisztens: Égenhoffer Tibor Világítástechnikus: Kocsenda László Segédoperatőr: Langmár Béla Allóképfotós: Oláh Lajos Kameraman: Vagyóczky Tibor Vágóasszisztens: Tormássy Éva Helyszíni irányítók: Forgács Lajos, Nyers Gyula Lourmais Lourmais település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 336 fő (2015). Lourmais Bonnemain, Combourg és Trémeheuc községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (15193) 5148 T-2 A (15193) 5148 T-2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 25-én. A Torres-szigetek zászlaja A Torres-szigetek zászlaja Ausztrália egy hivatalos zászlaja, a Torres-szigetek jelképe. Bernard Namok tervezte 1992-ben, és miután megnyerte a helyi pályázatot, 1992 júniusában ismerte el hivatalosnak az Őslakosok és Torres-szigetiek Tanácsa. Ausztrália kormánya 1995. július 14-én ismerte el Ausztrália egyik hivatalos zászlajának, a zászlókról szóló 1953-as törvény értelmében. Bár Namok már elhunyt, a zászlót még szerzői jog védi az 1968-as szerzői jogi törvény értelmében. A szigetek Tanácsa intézi a szerzői joggal kapcsolatos dolgokat, de „nem akadályozza meg a zászló kereskedelmi felhasználását, mert sokkal sürgősebb dolgai is vannak ennél.” A tradicionális dhari fejfedő a szigetek lakóit jelképezi, a csillag pedig az öt nagyobb szigetcsoportot. A zöld a földet, a kék a tengert, a fekete pedig az őslakosokat szimbolizálja. Forrás Ausztrál Kormányzati Portál: Torres Strait Regional Authority: The Torres Strait Islander Flag Ouzouer-le-Doyen Ouzouer-le-Doyen település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 245 fő (2015). Ouzouer-le-Doyen Charray, Brévainville, Moisy, Semerville és Verdes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lábod Lábod község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban. Fekvése Lábod Somogy megye déli részének szép természeti környezetben fekvő települése. A községet a 68-as számú főútvonal szeli ketté. A legközelebbi város a 8 km-re fekvő Nagyatád. A Lábod környéki erdőség csodálatos természeti környezetet alkot, értékes növényvilága és szép kirándulóhelyei miatt szívesen keresik fel a turisták. Gazdag a vadállomány: a vadászok körében különösen híres a gímszarvas, épp ezért érthető, ha a vadászati szezonban jelentősen megnő a Lábod környékére látogatók száma. Története Lábod a Tibold nemzetség ősi birtoka volt, mely az 1231. évi birtokmegosztáskor I. Bodor három ifjabb fiáé: Tamásé, II. Bodoré és Tiboldé lett. Az 1231. évi osztálylevél szerint ekkor már hatalmas uradalom középpontja volt majd 1327-ben a segösdi uradalomhoz tartozott. Ez évben, mikor Károly Róbert király eljegyezte fiának János cseh király leányát, Annát, nászajándékul Lábodot is lekötötte. 1395-ben két ilyen nevű helység is volt egymás mellett s ekkor, mint az örökös nélkül maradt Prodaviczi Mikcs bán fia István fia Ákos fia: Mikcs birtokaként, Marczali Dénes nyerte a királytól. 1416-ban már városi kiváltságokat élvezett. 1418-ban pedig már említették az oklevelekben Szent Lukács evangelista tiszteletére szentelt templomát is. 1474-ben, a Marczaliak és a Báthoriak kötötti örökösödési szerződés értelmében, Báthori Istvánt és testvéreit beiktatták a helység birtokába. 1495-ben a Báthoriak kapták II. Ulászló királytól adományként. 1536-ban és 1550-ben Báthori András, 1598-99-ben Nádasdy Ferenc birtoka volt. Az 1554. évi adólajstromban a helység az egyes városrészek szerint a következőleg van feltüntetve: Kápolnás-utcai városrész: áll 10 házból; a Soksár-utcai városrész: 5 házból; a Petne-utcai városrész: 5 házból és a Hír-utcai városrész szintén 5 házból. 1565-66-ban 60, - 1571-ben 96 házát írták össze a török kincstári adószedők. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint pedig Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek kapta adományul. 1715-1733-tól a Széchenyi család a földesura, a 20. század elején gróf Széchenyi Emil volt a nagyobb birtokosa, akinek kastélyát gróf Széchenyi Pál építtette. A régi város a községtől éjszakkeletre fekvő dombon feküdt. Lábodhoz tartoztak: Felsőerzsébet-, Vadas-, Homok-, Kis- és Nagysallér-, Pille- és Szarvas-puszták is. 2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás. Felsőerzsébet-puszta Környékén a középkorban erődített hely állt, erről 1406-ból van először adatunk, ekkor a Pécz nemzetségbeli Berzenczei Lóránt fia, György, nyerte adományul. 1463-ban György fiai, Sandrin és László, egyezkednek fölötte. 1468-ban Forster Györgynek idegenítették el. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 20,5% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 13,3%, felekezet nélküli 6,9% (13,3% nem nyilatkozott). Nevezetességei Római katolikus temploma 1809-ben épült, de 1878-ban kibővítették. Református templomát 1822-ben építették. Petesmalmi Vidrapark Tájház Középkori temetőkápolna Vadászati és vadászattörténeti kiállítás Az első és második világháború hősi halottainak emlékművét, az úgynevezett kettéhasított láng szobrát 1990-ben készítette Rajki László . Pollapönk A Pollapönk egy izlandi együttes, akik Izlandot képviselték a 2014-es Eurovíziós Dalfesztiválon Koppenhágában. Az együttest Heiðar Örn Kristjánsson, Haraldur Freyr Gíslason, Guðni Finnsson és Arnar Þór Gíslason alkotja. Az együttes punk rock, illetve gyerekzenét játszik. Az izlandi közszolgálati televízió, a Ríkisútvarpið Söngvakeppnin című nemzeti döntőjében 2014. február 15-én nyerték el a jogot, hogy ők képviseljék Izlandot. A versenydaluk a "No Prejudice" (magyarul: Semmi előítélet) volt. 2014. május 6-án, a dalfesztivál első elődöntőjében léptek színpadra, innen a 8. helyen jutottak tovább döntőbe. A május 10-i döntőben a 15. helyen végeztek. Vernioz Vernioz település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 1236 fő (2015). Vernioz Assieu, Chalon, Cheyssieu, Les Côtes-d’Arey és Monsteroux-Milieu községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Midnight Commander A GNU Midnight Commander (mc-ként is ismert, mivel ezzel a paranccsal lehet elindítani) egy nyílt forráskódú multi-platformos fájlkezelő és Norton Commander klón. Fejlesztését Miguel de Icaza kezdte 1994-ben. A Midnight Commander GNU General Public License alatt érhető el. Felépítése A Midnight Commander egy konzol alkalmazás szöveges felhasználói felülettel. A fő felület két panelt tartalmaz, melyek a fájlrendszert mutatják. A fájlok közti navigáció a nyíl billentyűk használatával lehetséges, az insert billentyű fájlok kiválasztására használható, a funkcióbillentyűkkel műveleteket lehet végrehajtani mint pl. átnevezés, szerkesztés vagy fájlmásolás. A Midnight Commander későbbi verziójában beépítették az egér támogatást is. Azon verziók, melyek GPM-képesek vagy X terminál emulátorok (mint pl. GNOME Terminal vagy xterm) támogatják az egér mozgás riportolást. Amikor egy X terminálon belül fut, ezen verziók képesek az ablak nevét frissíteni, melyben a Midnight Commander fut (amennyiben a terminál emulátor ezt engedélyezi). A Midnight Commander funkciói segítségével meg tudjuk nézni az RPM csomag fájlok tartalmát, dolgozni tudunk a gyakoribb archív formátumokkal, mintha azok csak másik könyvtárak lennének, valamint használhatjuk FTP vagy FISH kliensként is. A Midnight Commander tartalmaz egy mcedit nevű szerkesztőt is, melyet önálló programként is futtathatunk vagy a Midnight Commander-ből az F4 funkcióbillentyű megnyomásával. Az mcedit tartalmaz olyan funkciókat, mint pl. a syntax highlighting sokféle nyelvre makróra, kód részletre, könnyen integrálható külső eszközökkel, van automatikus behúzási képessége, támogatja az egér használatot, a vágólapot, és képes működni ASCII és hex üzemmódban is egyaránt. A felhasználóknak megvan a lehetőségük, hogy az mcedit-et helyettesíthessék a saját kedvenc szerkesztőjükkel (Options Menu>Configuration>[Don't] Use Internal Edit). A Midnight Commander képes fájlok csoportos átnevezésére is, melyre sok más fájlkezelő nem képes, ezek egyszerre csak egy fájlt tudnak átnevezni. Ez a funkció kényelmes lehet nagy számú fájlok esetén, pl. egy új nevezéktan bevezetésekor. A Midnight Commander továbbá át is tudja mozgatni a fájlokat egy másik könyvtárba, miután átnevezte őket. A felhasználó az eredeti és az eredmény fájlneveket megadhatja joker karakterek használatával is. A reguláris kifejezés használhatók fájlok átnevezésére kényelmes felhasználói felület keretében. Továbbá a felhasználó választhatja "parancssor mintát" vagy "globs-t" (automatikus joker karakter csoportosítás). Mindezen funkciók elérhetők File > Rename/Move menüből, majd az F1 megnyomásával egy rövid áttekintést kaphatunk a lehetséges opciókról, beleértve a joker karakter használatára vonatkozó példákat is. A Midnight Commander sokoldalú szöveges interfészekre épül, pl. az Ncurses vagy S-Lang, melyek lehetővé teszik, hogy normál konzolon, X Window terminálon, SSH kapcsolaton, RS-232 interfészen (beágyazott rendszerek esetén) továbbá mindenfajta távoli shellen keresztül is futni tudjon. Unicode támogatás Az Unicode tekintetében az UTF-8 locale-ok natív támogatását 2009-ben adták hozzá a Midnight Commander fejlesztői verziójához. A 4.7.0-es verziótól kezdve van Unicode támogatása az mc-nek. Webster megye (Nebraska) Webster megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Nebraska államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Red Cloud. Lakosainak száma 3688 fő (2013. július 1.). Webster megye Adams, Jewell, Clay, Nuckolls, Smith, Franklin és Kearney megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Faded (Cascada-dal) A Faded a Cascada negyedik kislemeze az Amerikában megjelent Perfect Day című albumról. Dallista Faded (Album Version) – 2:50 Faded (Dave Ramone Electro Club Edit) – 2:57 Faded (Wideboys Electro Radio Edit) – 2:36 Faded (Dave Ramone Pop Radio Mix) – 2:54 Faded (Album Extended Version) – 4:26 Faded (Dave Ramone Electro Club Extended) – 6:25 Faded (Wideboys Electro Club Mix) – 6:07 Faded (Dave Ramone Pop Extended Mix) – 5:51 Faded (Lior Magal Remix) – 5:27 Faded (Giuseppe D’s Dark Fader Club Mix) – 7:20 Faded (Radio Edit) – 2:48 Faded (Wideboys Radio Edit) – 2:36 Faded (Extended Mix) – 4:24 Faded (Dave Ramone Remix) – 5:48 Környezetpszichológia A környezetpszichológia az ember és környezete közötti kapcsolatot vizsgálja. Fő kérdése, hogy az embert körülvevő fizikai környezet hogyan befolyásolja az emberek érzelmeit, gondolatait és viselkedését. A környezetpszichológia egy multidiszciplináris terület, amely számos más terület eredményeit is felhasználja, ilyen például a földrajz, az esztétika, az antropológia, a pszichológia, a történelem, a szociológia és az építészet. Története A környezetpszichológia gondolata a hatvanas évek végén alakult ki. Első hivatalos szervezete az USA-ban jött létre 1968-ban, amelynek ma is működő utóda az Environmental Design Research Association (EDRA). 1969 óta létezik az Environmental and Behaviour című folyóirat, 1980-ban létrehozták az első Környezetpszichológiai Tanszéket Lundban, Svédországban. A tudományág elnevezésével kapcsolatban viták bontakoztak ki, így természet-szociális tudománynak, természet-viselkedés tudománynak, építészeti pszichológiának, környezet-viselkedés tudománynak, környezetszociológiának, szocioökológiának, természet design kutatásnak, viselkedésföldrajznak, ökológiai pszichológiának, vagy ökopszichológiának is nevezik. Ezek között az elnevezések között vannak felcserélhetőek, de vannak olyanok amelyek egy specifikus ágazatra utalnak ezért egymással nem cserélhetőek fel. Magyarországon a környezetpszichológiával kapcsolatos művek körülbelül az ezredforduló óta jelennek meg Dúll Andrea, Séra László, Kovács Zoltán és Urbán Róbert tollából. A környezetpszichológia ma már Magyarországon is a pszichológusképzés része az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karon és a Debreceni Egyetemen. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar Doktori és Mesterképzésében, a Villamosmérnöki Kar Orvosbiológiai Mérnökképzésében oktatják posztgraduális szinten a hallgatóknak a környezetpszichológiát.2005-ben Dr. Dúll Andrea elnökletével megalakult a Környezetpszichológiai Szekció a Magyar Pszichológiai Társaság keretein belül. Proxemikák Az 1950-es évek közepén Edward T. Hall antropológus megírta Rejtett Dimenziók című könyvét amelyben a tér használatában rejlő kommunikációs lehetőségeket kutatja. A kommunikációban négy egymástól különböző jelentőségű távolságot határoz meg. Ezeket proxemikáknak nevezi el. 1. intim 0 – 0,5 m 2. személyes 0,5 – 1,2 m a) közeli 0,5 – 0,75 m b) távoli 0,75 – 1,2 m 3. társadalmi 1,2 – 3,6 m a) közeli 1,2 – 2,1 m b) távoli 2,1 – 3,6 m 4. közéleti 3,5 – 7, vagy annál több méter, de a látóhatáron belül. A tér használatában megkülönbözteti a teoterális és az egyéni elvet. A különböző kultúrkörök között nagy különbségek vannak az interperszonális kommunikációban (pl. az interperszonális távolság a skandináv országokban nagy, a melegebb éghajlatokon kisebb, ami a népsűrűség függvénye is lehet). A beszélgető partner interperszonális tere fontos (pl. nekitámaszkodok a kocsimnak, mert így az én interperszonális teremben lesz, ezáltal reprezentálja a tulajdoni viszonyt). Teoterális elv: A saját terület védelme. Evolúciós termék (az állatoknál a kisajátítási ösztön). Számos megnyilvánulása lehetséges (pl. országhatárok meghatározása, kerítés két ház között, közhelyeken személyes jelzések, amelyek az időleges terület-kisajátítás jogát kívánják üzenetként közvetíteni). Alkalmazások Hatások az épített környezetre A környezetpszichológia hatással van az épített környezetre, befolyásolja a mérnökök, az építészek, a belső építészek és a várostervezők munkáját egyaránt (például az olyan létesítmények tervezésénél, ahol fontos az emberekre gyakorolt (esetlegesen manipulatív) hatás (kaszinók, bevásárlóközpontok stb.). A tömeg A környezetpszichológusok szerint a tömeg hangulatromboló hatással tud lenni az emberekre, stresszhez, sőt betegségek kialakulásához is vezethet. Ebből kifolyólag az épületek tervezésénél törekedni kell a tömeg-effektus minimalizálására, főleg azokon a helyeken, ahol elkerülhetetlen, hogy sok ember legyen (pl. egy nagy bevásárlóközpontban). Zaj A zajnak szintén stressznövelő hatása van. A stressz mértékében közrejátszik a kontextus, a hangmagasság, a hangforrás és a zajos környezethez való hozzászokás is. Személyes tér A személyes tér kialakítása segít a tömeg által kialakított stressz mérséklésében. Egy elkerített személyes tér családi fényképekkel egy biztos pont, ahol a tömeg és az egyéb hatások személyes kontroll alá kerülnek. Alfonz-táblázatok Az Alfonz-táblázatok (eredeti spanyol címe: Tablas alfonsíes) csillagászati táblázatok, melyek elkészítését X. Alfonz kasztíliai király támogatta. Történeti előzmények Több mint egy évezredig a második században élt Klaudiosz Ptolemaiosz táblázatait használták a csillagászati számításokhoz. Már az arab csillagászok rájöttek, hogy Ptolemaiosz eredeti táblázatai az eltelt évezred miatt pontatlanná váltak. Az időközben készült arab táblázatok további pontosítására rendelte el X. Alfonz kasztíliai király a táblázatok elkészítését. Tartalma A Nap, hold és bolygók helyzetét adja meg az állócsillagokhoz képest. Az táblázatok 1252 január elsejével, Alfonz király koronázásának dátumával kezdődnek. Klaudiosz Ptolemaiosz képleteit és alapadatait alapul véve végezték nagyon bonyolult számításokat, hisz akkor még nem ismerték fel hogy a bolygók a nap körül keringenek. Az év hosszát ugyancsak Ptolemaiosz alapján 365 nap, 5 óra, 49 perc, 16 másodpercnek vették, ami nagyon közel van a jelenleg elfogadotthoz. Jelentősége Az Alfonz-táblázatok 300 évszázadon át a leggyakrabban használt táblázatok voltak egész Európában, sokszor újranyomtatták. Ekkoriban még a távcső ismeretlen volt, tehát az adatok a megfigyelések pontosságát nagyban segítették. Kopernikusznak is volt egy saját példánya, amit alapul vett a Naprendszerrel kapcsolatos kutatásaihoz. A következő szélesen elterjed csillagászati munka a Tabulae Rudolphinae vagyis "Rudolf táblázatok", amiket Johannes Kepler 1627-ben adott ki már egyszerűsített számításokkal. Fontaine-sur-Ay Fontaine-sur-Ay település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 342 fő (2015). Fontaine-sur-Ay Ville-en-Selve, Avenay-Val-d’Or, Bisseuil, Germaine és Val-de-Livre községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Zola Chiesa Stazione di Zola Chiesa vasútállomás Olaszországban, Zola Predosa településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Casalecchio–Vignola-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Ponte Ronca Stazione di Zola Centro Adaptáció Az adaptáció alkalmazkodási folyamatot jelent. Kétféle adaptációról beszélhetünk. Egyrészt az egyedek alkalmazkodhatnak, adaptálódhatnak környezetük megváltozásához. Ez az egyedi adaptáció. A kutyák például lihegéssel és nyelvlógatással alkalmazkodnak a hőséghez, míg mi, hasonló körülmények között izzadunk. Adaptációnak nevezzük azt az evolúciós folyamatot is, amikor egy-egy populációban egyes öröklődő tulajdonságok, illetve az őket meghatározó allélok gyakorisága generációról-generációra következetesen növekszik, más öröklődő tulajdonságok rovására. A folyamat eredményeként a populációra vagy az egész fajra jellemzővé váló tulajdonságot magát is adaptációnak nevezzük. Adaptáció az evolúcióban Amikor egy evolúciós folyamatot adaptációnak nevezünk, mindig azonosítjuk a tulajdonság terjedéséért felelős, a különböző tulajdonságú egyedek közt szelektáló környezeti tényezőket. Például, a Bistun betularia, szürkepettyes araszoló lepkék sötét változatai generációról-generációra, fokozatosan terjedtek el angliai populációkban a világos változatok rovására, amiért végső soron az iparosodással járó koromszennyezés volt felelős. A szelektáló tényezők a lepkéket fogyasztó madarak voltak, a szelekció irányát pedig a fák kérgének színe határozta meg. Ezt az adaptációs hipotézist alátámasztja, hogy a korom szennyezés csökkenésével a folyamat a múlt század második felében megfordult, és a sötét változatok kezdtek visszaszorulni a világosakkal szemben. Röviden mondva, a lepkék sötét színváltozata tehát adaptáció a fák kérgének sötét színéhez. Az adaptációs folyamat abban különbözik a genetikai sodródás folyamatától, hogy a populáció összetételének változása egyértelműen valamilyen környezeti tényezőhöz, feltételhez köthető, míg a "genetikai sodródás" egyetlen oka a populációk véges mérete. Adaptáció tehát akkor zajlik, ha egy egyedi jellemző, jelleg: 1. genetikai háttere variábilis, azaz van öröklődő változatosság, a jellegre ható lokuszokon többféle allél van a populációban; 2. az egyik öröklődő változat az adott környezetben jobban működik, mint a másik; 3. és ezért a jobban működő fenotípust meghatározó allélok gyakorisága növekszik minden generációban. Visszatérve a szürkepettyes araszoló és az ipari melanizmus példájához, a sötét színű lepkék "jobban működnek", a sötét fák kérgén, mint a világos színűek, mert jobban beolvadnak a háttérbe, nehezebb észrevenni őket. A tulajdonság mai funkciója nem feltétlenül azonos azzal a funkcióval, ami a múltban a tulajdonság adaptív elterjedéséhez vezetett. Így pl. a madarak nem tudnának repülni a tollazat nélkül, noha valószínűleg a tollazat eredetileg a fejlett hőszigetelést biztosító adaptációként jött létre. A hőszigetelés szempontjából adaptív tollazat léte viszont másodlagosan lehetővé tette, hogy annak egyes részei (különösen az evező- és farktollak) aerodinamikai szempontból optimális alakot nyerjenek, ami viszont már a repülő életmódhoz való adaptáció. Minden egyedekre jellemző, öröklődő tulajdonság adaptációs eredete felvethető, csak sokszor nincs értelme. Amennyiben egy viselkedési elem, viselkedésre való hajlam, fiziológiai jellemző populációbeli változatosságának van öröklődő komponense, akkor szelektálható valamelyik változat. Például a széncinegék szelektálhatóak arra, hogy milyen "bátrak" egy új környezetben, vagyis, hogy sztenderd körülmények között milyen gyorsan derítenek fel egy számukra új környezetet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a természetben valamilyen tényező következetesen a széncinegék "bátorságra" szelektál. Az adaptációs hipotéziseket sokféle módon kell vizsgálni és alátámasztani ahhoz, hogy végül tényként fogadhassuk el őket. Adaptáció-fogalom az evolúciós pszichológiában A fentiekkel összhangban az evolúciós pszichológia adaptáció fogalma úgy értelmezhető, hogy az emberi evolúció során olyan öröklődő kognitív képességek és tanulási programok terjedtek el szelekciós folyamatok révén, amelyek adaptív válaszok a környezetben felmerülő tartós, rendszeresen visszatérő kihívásokra és problémákra. Erdélyi Sz. Gusztáv Erdélyi Szabó Gusztáv (névvariáns: Szabó Gusztáv; Székely Gusztáv; Marosvásárhely, Maros-Torda vármegye, 1852 — New York, 1895. január 19.) magyar újságtulajdonos, az Amerikai Nemzetőr című újságot szerkesztette, írta, tördelte, árulta 1887-1895 közt, ebből az 1887-1991 közti időszakot tekintve ez volt az egyetlen magyar nyelvű lap Amerikában. Életútja Gimnáziumi tanulmányai után jogot hallgatott és állami szolgálatba lépett, a szolgabíróságig emelkedett a ranglétrán, amikor 30 éves kora körül, az 1880-as évek elején kivándorolt Amerikába. Ebben az időszakban is nehéz volt az emigránsok helyzete Amerikában, bármennyire képzett is volt valaki, nehéz testi munkát kellett vállalnia, ha meg akart élni. Erdélyi Sz. Gusztáv gyenge fizikumú férfi volt, Nyugatra ment, kitanulta a szivarkészítést, Chicagóban és más helyeken dolgozott, végül visszakerült New Yorkba. Nagy tervei, eszméi voltak az amerikai magyarsággal kapcsolatban, de ahhoz, hogy eszméit kifejtse, újság kellett. 1884. február 1-én jelent meg a magyar nyelvű Amerikai Nemzetőr első száma, de a lap anyagi nehézségekkel küzdött, kevés volt az előfizető, így 1886-ban Nyitray Emil átadta a lapot Percel (Perczel) Lajosnak, aki meg maga mellé vette társnak Erdélyi Sz. Gusztávot. Erdélyi boldog volt, íróasztalt, tollat kapott, nem volt újságíró, de lánglelkű magyar ember volt, aki képességet érzett magában az amerikai magyarság vezetésére. Mindent egyedül akart csinálni, 1887 januárjában már egyedüli tulajdonosa volt az Amerikai Nemzetőrnek. Nagyon szép programadó cikket írt, melyben ígérte, hogy foglalkozni fog a lap az Amerikában élő honfitársak ügyes-bajos dogaival, segítik a könnyebb eligazodást, s támogatják a magyar egyletek működését és felvirágoztatását, stb. Csupa becsületes, nemes cél, de bizony az előfizetések nem nagyon jöttek, de Erdélyi nem vesztette el hitét az amerikai magyarokban. Hihetetlen szívóssággal, akaraterővel dolgozott, nappal szerkesztő volt és üzletember, este tördelő, szedő, csomagoló és adminisztrátor. Amerikai magyar rovatokat alakított ki lapjában, például az egyleti kalauzt, amely az amerikai magyarokból álló egyletek neveit, címeit és tisztségviselőinek neveit közölte. Lapjában ő honosította meg az óhaza elnevezést. Elébe ment a magyar emigránsok óhajának azzal, hogy igyekezett híreket közölni azokból a megyékből, városokból, falvakból, ahonnan érkeztek. Olvasó közönséget nevelt, kultúrát terjesztett, olyan amerikai magyarok is kezdtek újságot olvasni, akik azelőtt, az óhazában ezt nem tették. Több jó nyomdász és újságíró tanulta meg nála a lapkészítés tudományát, nála dolgozott Berkó D. Géza nyomdász, Erdélyi szerkesztőségében lett lapképviselő és munkatárs. Az Amerikai Nemzetőr clevelandi (Ohio) tudósítója volt Kohányi Tihamér, aki 1891-ben Clevelandben (Ohio) megindította a Szabadság című híressé vált amerikai magyar nyelvű lapot. Jeles emigránsok publikáltak a lapban, köztük Rózsafy Mátyás, Semsey Károly, Gerster Árpád. Számos amerikai magyar, aki később az üzleti életben sikerekre tett szert, az Amerikai Nemzetőr ügynöke volt, köztük Percel (Perczel) Lajos, Németh János, Friedl János, Apáthy Ferenc, báró Ruszinay, Gábor István, Hámori V. Gusztáv, Fecsó Imre, Szepessy L. József, stb. 1891-ben megszűnt az Amerikai Nemzetőr egyedüli magyar nyelvű lapnak lenni Amerikában, megindult Cleveland városában (Ohio) a Szabadság és Hazletonban az Önállás, majd 1894-ben a Magyar Híradó. Elkeseredett, kemény vetélkedés, harc kezdődött, Erdélyi Sz. Gusztáv gyenge egészsége ezt csak pár évig bírta, megbetegedett, 1895 január 19-én meghalt, egy Brooklyn-i temetőbe került jeltelen sírba. Gyászjelentése az Amerikai Nemzetőr 1895/5. számában jelent meg, munkásságát az clevelandi (Ohio) Szabadság című lap 1895/4. számában Kohányi Tihamér nekrológja méltatta, itt egy arcképét is megjelentették. Erdélyi Sz. Gusztáv mindössze 43 évet élt, a korai amerikai magyar nyelvű lapok többi szerkesztői is korán elhaltak, a Szabadságnál Kohányi Tihamér 55, Cserna Endre (1882-1929) 47, Kende Géza 52 évet mondhatott magáénak. Fonyó Aladár (1884-1939), több magyar lap szerkesztője is csak 55 évet élt. A New York-i Amerikai Népszava tulajdonosa és szerkesztője, Berkó D. Géza (1871-1927) szinte "matuzsálemi kort" ért meg az ő 56 évével. Érdemeiből Érdemei elvitathatatlanok, ő ismerte fel elsőnek az amerikai magyar egyletek hivatásának gazdasági és erkölcsi fontosságát. Tudta és vallotta, hogy amerikai magyarság csak addig lesz, amíg lesznek amerikai magyar egyesületek, ahol magyar a magyarra talál, ahol magyar a magyarral beszélhet, ahol magyar segíti a magyart. Erdélyi Szemle Erdélyi Szemle szépirodalmi folyóirat Kolozsvárt 1915 és 1944 között. Egy eredetileg 1913-ban Szemle címmel indult lap folytatásaként 1915-1916-ban Kolozsvári Szemle címmel jelent meg; 1918 karácsonya és 1919 márciusa között szünetelt; 1921-24 között, 1928-ban és 1938 második felében újra Szemle címmel, közben 1927 decemberében Krónikás Könyv, majd 1938 első felében Magyar Kisebbségi Szemle címmel jelentkezik, társszerkesztők és szerkesztőbizottság mellett végig Sütő Nagy László szerkesztésében. Az előzményeként szereplő folyóiratban az idősebb generációból Kovács Dezső publikált, más városokból toborzott munkatársai: Juhász Gyula, Franyó Zoltán, Harsányi Zsolt, 1916-ban bekapcsolódott a szerkesztésébe Bárd Oszkár és Tavaszy Sándor, ekkor szerzőgárdája is kibővült, s egyaránt teret kaptak a magyar és egyetemes irodalmi, művészettörténeti, társadalom- és természettudományos közlemények. 1919-től az Erdélyi Szemle főmunkatársai közt van Reményik Sándor, s megjelennek benne Áprily Lajos, Berde Mária, Franyó Zoltán, Kádár Imre, Kós Károly, Makkai Sándor, Nyirő József, Olosz Lajos, Sipos Domokos, Szentimrei Jenő, Szombati-Szabó István versei, elbeszélései. A lap úttörő módon könyvkiadásra is vállalkozik: megjelenteti Reményik Sándor Rilke-fordításait (1919), s Erdélyi Évkönyv címen szerény gyűjteményt ad ki szerzőinek munkáiból (1920). Részben munkatársi gárdájából verbuválódott, a lap évfolyamszámozását folytatva, a Pásztortűz, de 1921 januárjától Sütő Nagy László újrakezdett évfolyamjelzéssel, változó alcímmel, rendszertelen időközökben ismét megjelenteti lapját. Most már mint a szélesebb olvasórétegek felé tájékozódó "irodalmi, művészeti, közéleti figyelő" lép fel. 1933-tól Az Erdélyi Szemle Munkatársainak és Barátainak Irodalmi, Tudományos, Művészeti és Közművelődési Egyesülete (rövidítve ESZME) megalakításával történik kísérlet felelevenítésére, de eredeti jelentőségét így sem nyeri vissza. 1944 márciusában a szerkesztőség Kossuth Lajos halála félszázados évfordulójának megünneplésére készült; az ünnepi szám megjelenését a német katonai megszálláskor a cenzúra megakadályozta, s nem sokkal később a lap megszűnt. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár . Bukarest: Kriterion. 1981. Kretzschau Kretzschau település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 2792 fő (2010). Kretzschau Teuchern, Droyßig és Meineweh községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Darai csata A darai csata a Szászánida Birodalom és a Bizánci Birodalom között zajlott le 530-ban. Előzménye A Bizánci Birodalom 527 óta állt háborúban a Szászánidákkal, feltehetően azért, mert I. Kavád király kényszeríteni próbálta a kaukázusi Ibéria lakóit, hogy vegyék fel a zoroaszter vallást. Ibéria királya elszökött Kavád elől. Kavád békét próbált kötni Bizánccal, megpróbálta rávenni I. Justinianust, hogy fogadja örökbe fiát, Huszraut (Cosroes-t). Justinianus visszautasította a békét, és Perzsiába küldte két hadvezérét, Sittast és Flavius Belisariust, akik először vereséget szenvedtek Kavádtól. Ekkor Justinianus tárgyalni akart, azonban 529-ben Kavád 30 ezer embert küldött Dara városa ellen. Justinianus visszaküldte Belisariust Perzsiába Hemogenész-szel és 25 ezer emberrel 530-ban. Válaszul Kavád még 10 ezer embert küldött Firouz vezetésével, akik Ammodiusban táboroztak le, pár kilométerre Darától. Bár a perzsák számbeli fölényben voltak, fegyverzetük gyenge volt. Ezért Belisarius elhatározta, hogy megtámadja őket. Épített egy sor sáncot a Dara felé vezető országúton, és gyalogságának nagy részét egy tömbbe vonta össze. Csata A széleken a herulok által alkotott lovasság helyezkedett el Pharas és Bounzes vezetésével. A jobb szárnyon volt még 300 hun lovas Sunicas és Aigan vezetésével. A bal szárnyon 600 hun lovas volt Simmas és Ascan vezénylete alatt. A bal oldal hátvédjében János irányítása alatt helyezkedett el a bizánci lovasság tartaléka. A csatát megelőzően ezek az erők a sáncoktól takarva maradtak. A perzsák két oszlopban fejlődtek fel, a bal oldali szárnyat Pityaxes vezette, míg a jobb oldalit Baresamanes. A perzsa támadás első hulláma a herulok alkotta bal szárnyat érte, akik először meghátráltak, majd a szövetséges hunok nyomásától tartva ellentámadásba lendültek, és visszavonulásra kényszerítették a perzsákat. Ezután egy perzsa katona párbajra hívta ki az egyik bizáncit, a herul Andreast, aki legyőzte a perzsát. Ezután Andreas egy másik perzsa ellen is győztes párbajt vívott. Ezt követően a perzsák visszavonultak Ammodiusba, hogy ott töltsék az éjszakát. A csata második napján még 10 ezer perzsa érkezett Nisbisből. A két ellenséges sereg nyílzáport zúdított egymásra, mely mindkét oldalon okozott némi veszteséget, de nem volt túl eredményes. Eközben Belisarius lovasait egy Darától jobbra lévő domb mögé rejtette. A perzsák megtámadták a bizánci sereget, és a középső bizánci seregek rendezett visszavonulásba kezdtek. Ekkor a perzsák szembe találták magukat Belisarius elrejtett lovasságával és a hunok bal szárnyával, akik visszavonulásra kényszerítették őket. Firouz ekkor elitcsapatát, a Halhatatlanokat küldte a bizánci lovasság ellen, és így megfutamította őket. Ekkor Belisarius ellentámadásba lendült, és így kettéosztotta a perzsa sereget: a perzsák egy része a bizánci lovasságot üldözte, míg a többi perzsa csapdába esett, melyben a bizánciak több, mint 5 ezer emberükkel végeztek, köztük Baresmanessel. A bizánci lovasság szintén rendezte sorait és üldözőit visszaverte, sőt üldözésükbe kezdett. Belisarius hagyta üldözni a perzsákat pár mérföldön át, de aztán hagyta elmenekülni a túlélő perzsák nagy részét. Következmények és Dara további sorsa A siker nem volt hosszú életű Bizánc számára. A perzsák veresége után Lakh király, a Sasanidák vazallusa, seregeit a Sasanida sereg megsegítésére vezényelte. Az ő segítségével I. Kavad legyőzte Belisariust a callinicumi csatában, s aztán a béke fejében nagy összegű adó fizetésére kötelezte Bizáncot pár éven át. 540-ben és 544-ben újból megtámadták a Szászánidák, ezúttal I. Huszrau vezetésével, ám képtelenek voltak bevenni a várost. Huszrau végül csak 573-ban foglalta el Darát, mely egyesek szerint csak II. Justinus megőrülése miatt került perzsa kézbe, mivel II. Justinus felesége, Szófia, és barátja Tiberius Konstantinusz vették kezükbe a birodalom vezetését Justinus 578-as haláláig, és ők gyenge vezetőknek bizonyultak. Kormányzásuk alatt a perzsák még beljebb nyomultak a Bizánci Birodalomba, aminek csak Huszrau 579-es halála vetett véget. Mauricius császár 586-ban Daránál legyőzte a perzsákat, és visszafoglalta az erődítményt, 604-ben ismét a perzsák kerekedtek felül II. Huszrau vezetésével. Ekkor a perzsák lerombolták Darát, de azt 628-ban a bizánciak újjáépítették. 639-ben a várost az arabok foglalták el, 942-ig békében uralták azt, amikor is a bizánciak kifosztották. I. János uralkodása alatt, 958-ban ismét kifosztották a várost a bizánciak, de Dara többé már soha nem került bizánci kézbe. Kamil Glik Kamil Glik vagy Kamil Jacek Glik (Jastrzębie Zdrój, 1988. február 3. –) lengyel válogatott labdarúgó, 2016 óta az francia élvonalbeli Monaco hátvédje. Sikerei, díjai Klub Ligue 1 : 2016–17 Egyéni Az UNFP Ligue 1 év csapatának tagja: 2016–17 Statisztikái Klub 2018. február 16-án frissítve. A válogatottban 2017. november 10-én frissítve. Góljai a válogatottban 2017. szeptember 4-én frissítve. Midtre Skagastølstind A Midtre Skagastølstind egy 2284 méter magas hegycsúcs Norvégia Hurrungane-hegységében, Sogn og Fjordane megyében Luster település közelében. A hegycsúcs a Nordre Skagastølstind, a Vetle Skagastølstind és a Store Skagastølstinden hegycsúcsok közt található. A Store Styggedalstinden, a Jervvasstind és a Sentraltind hegycsúcsok tőle pár kilométeres távolságban helyezkednek el. Skjolden település e hegycsúcstól tizenöt kilométerre nyugatra helyezkedik el. Nevének eredete A Skagastølen előtag a közeli tejgazdaságra utal, míg a -tind utótag a hegycsúcs jelentéssel bír. A midtre előtag az "egy a többi közt" jelentéssel bír. A t"öbbi hegy közti hegyfoki farm hegycsúcsa" jelentéssel bír a Midtre Skagastølstind földrajzi név. A skagen szó jelentése hegyfok, amely azonos a dán skage kifejezéssel. Saint-Maximin (Oise) Saint-Maximin település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 3119 fő (2015). Saint-Maximin Creil, Apremont, Chantilly, Vineuil-Saint-Firmin, Gouvieux, Saint-Leu-d’Esserent és Montataire községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Manlleu Manlleu település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 20 007 fő (2017). Földrajza Manlleu Torelló, L’Esquirol, Les Masies de Roda, Gurb és Les Masies de Voltregà községekkel határos. Testvértelepülések Alcaudete Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: ICMP Az ICMP (Internet Control Message Protocol) egy interneten használt protokoll, melynek segítségével értesülhetünk a hibákról illetve azok típusáról, valamint hálózati diagnosztizálásban lehet a segítségünkre. Az ICMP (az UDP-hez hasonlóan) datagram-orientált kommunikációs protokoll, mert egyáltalán nem garantált a csomagok megérkezése vagy sorrendje. Az ICMP (a TCP-hez és az UDP-hez hasonlóan) az IP-t használja borítékként (ICMP csomagok csak IP hálózaton mehetnek). Az ICMP-t részletesen az RFC 792-ben definiálták. Forrás HUPwiki (9125) 1998 FT62 A (9125) 1998 FT62 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. Salvianus Salvianus (405 körül – 451 körül) 5. századi keresztény író. Házas emberből lett lerinumi szerzetes és massiliai presbiter lett. Írásai közül fennmaradt: a) Ad ecclesiam, a melyben azt követeli, hogy vagyonát minden keresztény Istennek visszaadja, és az egyházat jelelje meg örökösnek; b) De gubernatione dei libri VIII. melyben a római birodalom szerencsétlenségét mint megérdemelt Istenbüntetését megragadó ékesszólással ecseteli. Forrás Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos . Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904. 1 Santovenia de Pisuerga Santovenia de Pisuerga község Spanyolországban, Valladolid tartományban. Santovenia de Pisuerga Valladolid, Cigales és Cabezón de Pisuerga községekkel határos. Lakosainak száma 4298 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Magyarország kormányzati szervezetrendszere Magyarország kormányzati szervezetrendszerét a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szabályozza az alábbiak szerint. Központi államigazgatási szervek: a Kormány, a kormánybizottság, a minisztérium , az autonóm államigazgatási szerv: a Közbeszerzési Hatóság , az Egyenlő Bánásmód Hatóság , a Gazdasági Versenyhivatal , a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság , a Nemzeti Választási Iroda . a kormányhivatal: a Központi Statisztikai Hivatal , az Országos Atomenergia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala , a Nemzeti Adó- és Vámhivatal , a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal . a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a rendvédelmi szerv: a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. az önálló szabályozó szerv: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság , a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal . Területi államigazgatási szervek : a fővárosi és megyei kormányhivatalok. Skapce Skapce település Csehországban, Tachovi járásban. Skapce Zhoř, Honezovice, Kostelec és Velký Malahov településekkel határos. Lakosainak száma 109 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Tahy István Tahvári és tarkeöi Tahy István (Bölcske, 1843. február 1. – Galgagyörk, 1908. október 14.) császári és királyi kamarás, megyebizottsági tag, Pest vármegye tiszteleti főjegyzője, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár felügyelő bizottságának elnöke. Élete Tahy Ádám és alapi Salamon Etelka fia. Tanulmányait Pesten végezte; az alkotmány visszaállítása után 1867-ben kinevezték Pest-Pilis és Solt t. e. vármegyék tiszteleti esküdtjének. Kovács Gábor szolgabíróhoz osztották be a pesti felső járásba és a közigazgatási (községi) ügyeket végezte. 1872-ben tiszteleti, 1873-ben III., 1875-ben II., 1878-ban I. aljegyző lett. 1874. június 6-án feleségül vette szlavniczai Sándor Saroltát (1848–1941). 1880-ban tiszteleti főjegyzőnek nevezték ki. 1883-ban a pest vármegyei állattenyésztési előmozdító egyesület titkára lett. 1895-ben tiszteleti főjegyzői ranggal nyugdijaztatását kérte, amit meg is kapott, de megmaradt a gazdasági egyesület alelnökének és részt vett a vármegyei életben. 1893. január 18-án a császári és királyi kamarási méltóságot nyerte. Elhunyt 1908. október 14-én reggel 3/4 3 órakor, örök nyugalomra helyezték 1908. október 16-án délelőtt Galgagyörkön, a római katolikus egyház szertartása szerint. Munkája Tahyak és azokkal rokon családok . Bpest, 1904. Színes czimerrel, fénynyom. képekkel és leszármazási táblákkal. (Új kiadás: Históriaantik Könyvesház Kiadó, 2012.) Uatu Uatu, más néven a Szemlélő egy kitalált szereplő, földönkívüli lény a Marvel Comics képregényeiben. A szereplőt Stan Lee és Jack Kirby alkotta meg. Első megjelenése a Fantastic Four 13. számában volt, 1963 áprilisában. Uatu a szemlélők nevű, közel mindenható erővel rendelkező faj tagja, akik, ahogyan nevük is mutatja, megfigyelik az univerzum fejlődését, de nem avatkoznak bele. Uatu a földi élet fejlődését tanulmányozza a Hold kék terében található otthonából. A Földön csak ritkán, sorsdöntő események bekövetkezte előtt tűnik fel. Uatu a What If című sorozat 1977 és 1984 között megjelenő számainak narrátora volt. Etschberg Etschberg település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Meriszahmet Meriszahmet (mr��-s�m.t; „Szahmet kedveltje”) ókori egyiptomi vezír volt a XIX. dinasztia idején, Merenptah uralkodása alatt. Nevét a Bologna 1086 papirusz említi, amely Bakenamonnak, az áldozati asztal írnokának levele apjához, Ramoszéhoz, Thot memphiszi templomának papjához. A levél egy szíriai rabszolga, Nekedi hollétéről szól, Bakenamon apjától kérdezi, nála van-e a szolga, de nemleges választ kap. A levél, mely ma a Bolognai Régészeti Múzeumban látható, említi Meriszahmet nevét, valamint Merenptah 3. uralkodási évét (i. e. 1210 körül), így valószínű, hogy Meriszahmet ekkoriban töltötte be a vezíri pozíciót. Atlétika a 2014. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon A 2014. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon az atlétika versenyeinek Nankingban a Nankingi Olimpiai Sportközpont adott otthont augusztus 20–26-a között. A fiúknál és a lányoknál 18–18 versenyszámot rendeztek, valamint egy vegyes csapat versenyszám is volt, így összesen 37 versenyszámban avattak ifjúsági olimpiai bajnokot. Naptár Az időpontok helyi idő szerint (UTC+8) értendők. A délelőtti (De.) kezdési időpont 9 óra, a délutáni (Du.) kezdési időpont 18:30, kivéve a 26-i délutáni kezdési időpontot, amely 16 óra volt. Éremtáblázat (Az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve.) Déda Déda (románul Deda, németül Dade vagy Dedals) község Romániában, Maros megyében, Erdélyben. Fekvése Déda a Kelemen-havasok lábánál fekszik, a Maros partján. Fontos szerepet tölt be Románia vasúti közlekedésében. Itt végződik a Szeretfalva–Déda-vasútvonal (CFR 400-as vasútvonal), amelyet a MÁV épített a második bécsi döntés után abból a célból, hogy összekösse a Székelyföldet az anyaországgal. Története Az első írásos említése 1393-ból való. Lakossága 1992-ben 4383 lakosa volt és 2002-ben 4332, amiből 68 fő magyar, 4001 román, 261 roma és 2 más nemzetiségű volt. Látnivalói Déda-Bisztra erdő ( nemzeti park ) Az ortodox templom Az a ház, ahol Mihai Eminescu kevés időre megpihent. Ismert emberek Itt született, alkotott és itt hunyt el Márk Alexandra ifjúsági író. Preseka Oborovska Preseka Oborovska falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Rugvicához tartozik. Fekvése Zágráb központjától 24 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re délre, a Száva bal partján fekszik. Története A települést 1231-ben említik először. Neve a horvát "presjeći" (átvágni) szóból származik, mely azt jelzi, hogy egykor itt lehetett átkelni a Száva egyik partjáról a másikra. 1900-ban hivatalos nevét Presekáról Preseka Oborovskira változtatták, mely arra utal, hogy az oborovoi plébániához tartozik. Gyakran nevezik Oborovska Presekának is. A múlt században lakói között sok támogatója volt a kommunista pártnak és a partizán mozgalomnak, ezért gyakran nevezték "Crvena Preseka", azaz Vörös Presekának. A falu kommunista alapszervezetét 1938-ban alapították. 1857-ben 266, 1910-ben 371 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Dugo Seloi járásához tartozott. Később 1955-től Dugo Selo község része volt. Az 1990-es évektől Zágráb és Dugo Selo közelségének köszönhetően lakosságának száma ismét emelkedik. Az újonnan betelepülők főként a honvédő háború idején érkeztek. 1993-ban az újonnan alakított Rugvica községhez csatolták. A falunak 2001-ben 233 lakosa volt. Szinice Szinice, 1911-ig Szvinica (románul: Svinița, szerbül: Свиница vagy Свињица) falu Romániában, a Bánságban, Mehedinți megyében, a Vaskapu-szorosban. Fekvése Orsovától 40 km-re délnyugatra, a Duna partján fekszik. Nevének eredete Neve szláv eredetű és végső forrása az ősszláv *svinja 'disznó' szó. Az elnevezés ókori eredetű lehet, mert az al-dunai római útnak a környékre eső szakaszát iter Scrofularumnak, 'malacok útjá'-nak nevezték. A mai név történeti alakjai: Zinicze (1443), Isvıniča (1569), Szvinyicze (1700 után), Svinica (1774). Története A falut 1968 és 1970 között följebb telepítették, mert a Vaskapu-erőmű építése miatt régi helyét elárasztották. Szerb határőrtelepülés volt, 1775 és 1872 között a Román-bánáti Határőrezred egyik századának székhelye. 1569–1573-ban említették szerb ortodox kolostorát, amely később nyom nélkül elpusztult. 1873–1880-ban Szörény vármegyéhez, 1876–1919-ben Krassó-Szörény vármegyéhez, 1919–1950-ben Szörény megyéhez, 1955–1968-ban Orsova rajonhoz tartozott. 1900-ban az újmoldovaitól az orsovai járáshoz csatolták. 1907-ben kisközségből nagyközséggé alakult. A határőrség megszüntetése után lakói megélhetését a halászat biztosította. 1879-ben két kőszénbányája volt, mindössze négy-négy bányásszal. 1955 és 1992 között határában, a Dunától három kilométerre fekvő tölgyesben uránbánya működött. 1992-től 1995-ig, a Jugoszlávia elleni embargó idején a faluban virágzott a motorcsónakos csempészet, a Duna túlpartján fekvő Donji Milanovacra. Szerb lakói a mindennapi életben is a Julián naptárhoz igazodnak. Igen archaikus szerb nyelvjárásáról monográfia is megjelent. Népessége 1900 -ban 1419 lakosából 1291 volt szerb, 58 cigány és bolgár, 33 román és 26 magyar anyanyelvű; 1370 ortodox és 39 római katolikus. 2002 -ben 1132 lakosából 988 volt szerb, 119 román és 20 cigány nemzetiségű; 1053 ónaptárt követő ortodox és 74 ortodox vallású. Politika A 2012-es helyhatósági választásokon a Mișcarea pentru Noul Mehedinți 4 mandátumot, a Szociálliberális Unió 3 mandátumot, a Romániai Szerbek Szövetsége és a Partidul Poporului – Dan Diaconescu 1-1 mandátumott szerzett. Látnivalók A falutól négy kilométerre délkeletre, a Duna partján álló Trikule (Tri Cule, Háromtorony) várrom alacsonyabban fekvő része a vízállás függvényében néha a folyó vízszintje alá kerül. Három, négyszög alaprajzú toronyból áll. A 13. század második fele és a 15. század eleje között épült, a 18. században a határőrség használta. Szerb temploma 1751 -ben épült. Hat vízimalom, sok különböző méretű malomkerékkel. Egy kőből épült horizontális vízimalmát a nagyszebeni falumúzeumba szállították. Fosszíliarezervátum (95 hektáron ), ammoniteszek , belemniteszek , pörgekarúak és kagylók maradványaival. Fügefesztivál, minden szeptember 6-án. A faluban 2000 körül kezdődött jelentősebb fügetermesztés, mára Szinice Románia legjelentősebb fügetermő községe. Tényleges tulajdonos A tényleges tulajdonos fogalmának hatályos jogi tartalmát a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja tartalmazza. Ennek alapján tényleges tulajdonosnak minősül: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár; A fentiek alapján egyértelmű, hogy a jogszabály szerint tényleges tulajdonos kizárólag magánszemély lehet. Cég tehát nem fogadható el, mint tényleges tulajdonos a banki vagy ügyvédi azonosítás során. Korábban lehetőség volt céget megadni, azonban a hatályos szabályozás szerint erre már nincs lehetőség. A tényleges tulajdonos jogi fogalmának részletes elemzése Le Tremblay Le Tremblay település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 361 fő (2015). Le Tremblay Combrée, Le Bourg-d’Iré, Challain-la-Potherie, Loiré, Noëllet és Saint-Michel-et-Chanveaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hamvasztás A hamvasztás (halott- vagy hullaégetés, latin szóval crematio), a holttesteknek megfelelő eljárással való elégetése. Ilyen módon a holttest rövid néhány óra alatt egyszerű ásványi részeire bomlik; ellenben a földbe való temetéssel a test szétbomlási folyamata (rothadás, korhadás útján) számos évig eltart. Egy felnőtt ember testét 1000-1200 °C-on szokták elégetni, gyermek hulláját 900 fokon a víztartalom miatt. Először a haj semmisül meg, majd fokozatosan a lágy részek, végül a csontok. Gyakori azonban, hogy a nagyobb csöves csontok nem égnek el, azokat le szokták darálni. Kövér egyének égetésekor vigyázni kell, mert a szétolvadó zsír gyúlékonnyá válik ekkora hőmérsékleten és gyakran okozott ez már krematóriumi baleseteket.[forrás?] A megfigyelések szerint a szív hamvad el utoljára. Mára Magyarországon, sok nyugati országhoz hasonlóan, a hamvasztás népszerűbb lett a koporsós temetésnél: az országos átlag körülbelül 60%-a hamvasztás, míg Budapesten az arány 70%-90% között van. Története A hamvasztás érdekében a 19. század utolsó évtizedeiben egy irodalmi, mint egyesületi térre kiható eleven mozgalom nyilvánult. A hamvasztás régi eszme, melynek több ezer éves múltja van. Indiának Buddha-felekezetű népessége halottait elégette. Az ókori műveltség hordozói, a rómaiak és görögök körében általános szokás volt a halottak elhamvasztása s a hamvaknak többé-kevésbé díszes urnákban (edényekben) való eltartása. E hamvakat kedves emlék gyanánt kegyelettel őrizték. A hamvasztásra irányuló újabb mozgalom a történeti motívumon kívül azt a körülményt is számba veszi, hogy a ragályos bajban szenvedett egyén halála folytán a ragályozó anyag nem semmisült meg, hanem, hogy esetleg még későbben is veszedelemmel fenyegeti az élőket. Újabb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy a megfelelő eljárás mellett elföldelt holttest részéről egészségügyi ártalom nem éri az embert, tehát a temetőket illető egészségügyi aggodalomnak alig van jogosultsága. Fontos azonban a gazdasági szempont, nevezetesen az a nehézség, mellyel különösen a nagy városok küzdenek, midőn közelükben megfelelő terjedelmű s temetőnek alkalmas területeket kell megszerezniük. Nem lehet kicsinyleni azt a gazdasági szempontot sem, mely a nagy városoktól többnyire távolabb eső temetőkbe történő halottszállítás és sírlátogatás révén az egyeseket terheli. Tagadhatatlan továbbá az is, hogy ütközet után, vagy valamely helység ostroma alatt, nem különben pusztító járvány idejében a tömeges számú halott eltemetése alig leküzdhető nehézséget okoz és sok esetben súlyos egészségügyi zavarokra ad okot. A hamvasztás mellett felhozott figyelemre méltó okokkal szembe állítják az igazságszolgáltatás érdekeit, melyek méreg, stb. okozta halál eseteiben, ha a halott elhamvasztatott, nem találnának kielégítést. Esetleges bűnök tehát felderítetlenül maradnának, ami a közbiztosságra veszedelmes volna. Ez az aggodalom azonban pontos, lelkiismeretes halottvizsgálás mellett elesik. Némelyek a vallás szempontjait is emlegetik, amelyekkel a földbe temetés - állítólag - inkább megegyeznék. Ezzel szemben azonban méltán történhetik hivatkozás arra, hogy a hamvasztás hívei, szószólói között papok is vannak. A nézetek ilyen hullámzása mellett nem csoda, hogy a különböző államok törvényhozásai a hamvasztással szemben sokáig tartózkodó állást foglaltak el s hogy az eszme - minden buzgalom mellett is - a 19. században csak kevéssé terjedt el. Németországban Gothában 1878-ban, történt az első halotthamvasztás. Gothán kívül csak Frankfurt (Offenbach), Hamburg és Heidelberg városokban voltak csak a 19. század végén halotthamvasztó kemencék, 1892-93-ban összesen 50 halotthamvasztás történt; Gothában egy halott elégetése 250-300 forintba került. Franciaországban Párizsnak Pere Lachaise nevű temetőjében állítottak hamvasztót, mely 1889 óta működik, az első évtizedben azonban főképpen a bonctermekből kikerülő testrészek stb. elégetését eszközölte. Hamvasztás családok részéről érkezett kérelem folytán 1893-ban összesen 189 alkalommal történt. A 19. század végén Angliában (Wokingben és Manchesterben) 2, Svájcban (Zürichben) 1, az Egyesült Államokban 18, Dániában (Koppenhágában) 1, Svédországban (Stockholmban és Göteborgban) 2, Olaszországban pedig 23 hamvasztó létezett. A hamvasztás terjedését a fentebb említetteken kívül egy ideig az is gátolta, hogy a halottas kemencék tökéletlenek voltak. Azonban amióta azokat Siemens regeneratív tüzelő-szerkezettel látta el, a halottak elhamvasztása gyorsan (körülbelül 2 óra alatt) s tökéletesen történik. Zungoli Zungoli község (comune) Olaszország Campania régiójában, Avellino megyében. Fekvése A megye északkeleti részén fekszik. Határai: Anzano di Puglia, Ariano Irpino, Flumeri, Monteleone di Puglia, San Sossio Baronia és Villanova del Battista. Története A település az ókori Castrum Curoli helyén alakult ki. A középkor során a Vicói Bárósághoz tartozott. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói A település fő látnivalója a középkori vár. Betty Trask-díj A Betty Trask-díj (Betty Trask Award) egy nemzetközi irodalmi díj nemzetközösségi állampolgárok számára, melyet olyan első-regényes íróknak ad át a Society of Authors (Szerzők Társasága), akik 35. életévüket még nem töltötték be. A díjat 1984 óta osztják ki, melynek összdíjazása minden évben 25 000 £. Az irodalmi elismerést kifejezetten a hagyományos vagy romantikus regényeknek szánják, kísérletező jellegű irodalmak nem vehetnek részt. Díjat kaphat kiadott és még kiadatlan mű is. A díjat a bő harminc romantikus regénnyel büszkélkedhető, néhai Betty Trask író hagyatékából támogatják. Fontosabb díjazottak Megjegyzés: a lista nem teljes, néhány év kimaradt a felsorolásból. Quiliano Quiliano település Olaszországban, Liguria régióban, Savona megyében. Lakosainak száma 7199 fő (2017. január 1.). Quiliano Altare, Mallare, Orco Feglino, Savona, Vezzi Portio és Vado Ligure községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Stazione di Cambiano-Santena Stazione di Cambiano-Santena vasútállomás Olaszországban, Cambiano településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Torino–Genova-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Trofarello (Stazione di Torino Porta Nuova, Torino–Genova-vasútvonal) Stazione di Pessione (Stazione di Genova Brignole, Torino–Genova-vasútvonal) Tongnim Tongnim (hangul: ���, Tongnim-kun, handzsa: ���, latin betűkkel: Tongrim-kun, ’keleti erdő’) megye Észak-Koreában, Észak-Phjongan (P'yŏngan) tartományban. 1952 decemberében hozták létre Szoncshon (Sŏnch'ŏn) és Csholszan (Ch'ŏlsan) megyék egyes részeiből. Földrajza Keletről Szoncshon (Sŏnch'ŏn), északról Cshonma (Ch'ŏnma), északnyugatról Phihjon (P'ihyŏn), nyugatról Jomdzsu (Yŏmju), délnyugatról Csholszan (Ch'ŏlsan), délről pedig a Sárga-tenger (Koreában „Nyugati-tenger”) határolja. Legmagasabb pontja a 741 méter magas Munszuszan (���; ���, Munsusan). Közigazgatása 1 községből (up (ŭp)), 20 faluból (ri) és 2 munkás lakótelepből (rodongdzsagu (rodongjagu)) áll: Gazdaság Tongnim (Tongrim) megye gazdasága gépgyártásra, vegyiparra és földművelésre épül. A megye területének 27,6%-a alkalmas földművelésre, itt kukoricát és árpát termesztenek. Oktatás Tongnim (Tongrim) megye a Tongnim (Tongrim) Ipari Egyetemnek, a Szenal (Saenal) Forradalmi Akadémiának, és számos általános iskolának és középiskolának ad otthont. Egészségügy A megye kb. 20 egészségügyi intézménnyel rendelkezik, köztük saját kórházzal. Közlekedés A megye közutakon Phenjan (P'yŏngyang) és Sinidzsu (Sinŭiju) felől közelíthető meg. A megye vasúti kapcsolattal rendelkezik, a Phjongi (P'yŏngŭi) vasútvonal része. Compiègne-i vagon A compiègne-i vagon egy eredetileg étkezőkocsinak épült vasúti jármű volt. Különleges jelentőségét az adta, hogy 1918-ban és 1940-ben e vasúti kocsiban írták alá a német és francia csapatok közötti fegyverszüneteket. Az eredeti felépítmény a második világháború alatt megsemmisült, a vagon azonban még évtizedekig a német vasutat szolgálta. A kocsi története Az első világháború idején A vasúti kocsit 1913-ban kezdték építeni a franciaországi Saint-Denis--ben a francia Compagnie Internationale des Wagons-Lits (Nemzetközi Hálókocsi Társaság) számára. A 2419 D számon épített kocsi egyike volt annak a 37 étkezőkocsinak, amelyet a társaság a franciaországi vonatai számára rendelt meg. Szerkezete a korszakban általánosnak elterjedt fém vázon fa felépítmény volt. A jármű a következő év nyarára készült el, forgalmi engedélyt 1914. június 4-én kapott. Az 1914 augusztusi forgalomba állást követően a párizsi Montparnasse és a Saint Lazare pályaudvarokra befutó vasútvonalakat szolgálták ki vele, Saint-Brieuc, Le Mans, Deauville és Trouville irányában. 1918 nyarán a kocsi belső terét átépítették. A berendezést eltávolították, a korábbi étkezőkocsiban tárgyaló és irodahelyiséget hoztak létre. A jármű a francia hadsereg kezelésébe került, Weygand tábornok a kocsit a Párizstól északkeletre fekvő Senlis állomására rendelte, hogy ott Foch marsall rendelkezésére álljon. A marsall hivatala 1918. október 29-én költözött a vagonba. A guruló iroda néhány nappal később a compiègne-i erdőbe érkezett, ahol ebben a kocsiban folytak le az első világháború nyugati frontjának harci cselekményeit lezáró fegyverszüneti tárgyalások. A Németország világháborús vereségét jelentő fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én az erdő egy tisztásán, a vasúti kocsi belterében írták alá. A franciák által diktált fegyverszünet szigorú feltételeket szabott a németeknek: hadseregüket vissza kellett vonni a Rajna keleti partjára, hazájuk jelentős része pedig idegen hatalmak megszállása alá került. Foch 1919 közepéig használta a kocsit, ez idő alatt a jármű Franciaország és Németország megszállt térségeinek több városában is megfordult. A hadicélokra rekvirált vagont a hadsereg 1919 szeptemberében adta vissza az eredeti tulajdonosnak. A két háború között A vasúttársaság újból étkezőkocsiként szerette volna forgalomba állítani a járművet. A kocsit már ki is rendelték az Évreux felé vezető vasútvonal kiszolgálására, amikor Georges Clemenceau francia miniszterelnök arra kérte a társaságot, hogy a történelmi jelentőségű vagont adja el az állam számára. Az adásvételi szerződést 1919. október 1-jén írták alá. A kocsi ezután egy rövid időre a Millerand elnök használatába került, aki egyetlen alkalommal használta, 1920. december 8-án Verdunbe utazott vele. 1921. április 7-én a vagon a párizsi Invalidusok házának díszudvarára került, ahol 6 éven át féltett nemzeti ereklyeként tárolták. Néhány év múlva Robert Fournier-Sarlovèze compiègne-i polgármester és Arthur-Henry Fleming kezdeményezte, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírásának helyet adó jármű kerüljön vissza a történelmi helyszínre, a compiègne-i erdő tisztására. Az erdőben hamarosan munkálatok kezdődtek, az egyezmény aláírásának helyszínét parkosították, a vagon számára pedig egy saját múzeumépületet emeltek. A kocsi fegyverszünet kilencedik évfordulóján, Foch marsall jelenlétében foglalta el véglegesnek szánt helyét a compiègne-i erdőben. A második világháború idején 1940-ben Németország egy alig hat hétig tartó hadjáratban teljes vereséget mért Franciaországra. A franciákra dühös Hitler úgy döntött, hogy a fegyverletételt ugyanabban a vasúti kocsiban íratja alá a franciákkal, amelyben az 1918-as német fegyverszünetet is szignálták. A compiègne-i erdőben fölépített múzeum falát 1940. június 20-án a Todt-szervezet munkásai kibontották, a vagont pedig arra a helyre vontatták, ahol 1918 novemberében állt. Az első világháborús francia győzelem emlékművét horogkeresztes német hadilobogókkal takarták le, a vagonig vezető ösvényen pedig díszőrséget állítottak. Az egykori étkezőkocsiban 1940. június 22-én újabb történelmi jelentőségű fegyverszünetet írtak alá, de a szereposztás ezúttal fordított volt: Németország diktált, Franciaország pedig Hitler szándékainak megfelelően megaláztatott. A vasúti kocsit a németek hadizsákmányként a Harmadik Birodalomba vitték és Berlinben, a dóm udvarán egy hétre kiállították. A kocsi 1944-ig maradt a német fővárosban, amikor az egyre fokozódó szövetséges légitámadások elől Türingiába menekítették. Ruhla, Gotha, majd Crawinkel állomásokon tárolták, míg 1945 márciusában máig tisztázatlan körülmények között a vagon leégett. (A helyiek körében több változat is kering a vagon pusztulásának okairól, amelyek között légitámadás, a közeli lágerből kiszabadultak, illetve a franciákon bosszút állni akaró SS is szerepel a kocsi leégésének okaként.) A franciák nem szállították haza a vagon roncsait. A compiègne-i erdőben egy ugyanabba a sorozatba tartozó vasúti kocsit állítottak ki. A világháborúk után A kocsi fémből készült váza túlélte a tüzet. A világháború után krónikus vasúti járműhiánnyal küzdő NDK területén maradt kocsironcsot az 1940-es évek végén műhelykocsivá építették át. Az 1970-es években a műhelykocsit ismételten felújították és a gothai vasúti járműjavítóban 17-es műhelykocsi pályaszámmal helyezték üzembe. A munkások a kocsit kifinomult rugózása miatt a „kanapé” becenévvel illették, de származására és európai történelemben betöltött szerepére ekkor már csak a forgóvázakon olvasható betűk emlékeztettek. A vagont 1986-ban egy baleset után selejtezték és szétvágták. Kermadec-szigetek Kermadec-szigetek a Csendes-óceánon találhatók, az Új-Zélandtól kiinduló, nagyjából észak felé haladó hátságon. 1887-től Új-Zéland része. A szigetek a déli szélesség 19º - 30º-a és a nyugati hosszúság 178º-a körül helyezkednek el, kb. 1000 km-re észak-északkeletre az Új-Zélandi Északi-szigettől. Nagyjából ugyanilyen távolságra van tőle északra a Tonga sziget. Legnagyobb tagja a fenti koordinátákon található legészakibb Raoul-sziget, melynek legnagyobb kiterjedése 6×10 km, felszíne 30 km². A szigetcsoport további tagjai: Macauley, Hazard, Curtis, Cheeseman, Mayers, ezek legfeljebb néhány száz méteresek. A szigetek lakatlanok, kivéve a Raoul-szigetet, ahol a „Raoul Island Station”, egy meteorológiai- és rádióállomás üzemel, ami egyúttal szállást biztosít a Department of Conservation hivatalnokai és önkéntesei számára, amit 1937 óta tartanak fenn a Raoul-sziget északi teraszain, mintegy 50 m-es magasságban a Fleetwood Bluff sziklái felett. A „Raoul Island Station” képviseli Új-Zéland legészakibb előőrsét, ugyanakkor az ország legészakibb pontja a Raoul-szigettől északkeletre fekvő Nugent-sziget. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Kermadec Islands című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Google Earth adatok Caracazo Az el Caracazo egy éhséglázadás és sztrájksorozat volt 1989. február 27-én. A venezuelai szegény tömegek fellázadtak Carlos Andrés Pérez és kormánya neoliberális megszorító csomagja ellen. Az összecsapás ezrek halálával végződött, jelentések szerint közel 3000-en vesztették életüket. A „Caracazo” szó magát Caracas városát jelöli, valamint hozzá lett toldva egy „fokozó” képző, amely a felkelés nagyságára utal. Előzménye Az 1980-as években gazdasági válság rendítette meg Venezuelát, amikor is az akkori elnök, Carlos Andrés Pérez második elnöksége alatt (1989–1993) az IMF utasításait követve szabad piaci reformok végrehajtását követelte. Az IMF-fel kötött megállapodás mindössze néhány héttel azután köttetett, hogy Pérez erősen anti-neoliberális kampánnyal győzött a választásokon, aminek során az IMF-et „neutronbombához" hasonlította, amely megöli az embereket, de épen hagyja az épületeket; a Világbankot pedig a totalitárius gazdaság „mészárosának" nevezte. Választási ígéretei ellenére Pérez elnök neoliberális reformokba kezdett, liberalizálta a kőolajárakat, ami a benzin árának ugrásszerű emelkedéséhez vezetett. Tüntetések és zavargások A felkelések 1989. február 27-én reggel, a Miranda állambeli Guarenas városában törtek ki (keletre mintegy 30 km-re Caracastól) a közlekedési tarifák óriási növekedésének következtében. A tüntetők hamar elérték az ország többi városát és a fővárost is. Aznap délutánra Caracas szinte összes kerületét megszállták a lázadók és egyes tömegek fosztogatásba kezdtek. Az utcák megteltek kétségbe esett emberek tömegével. A túlfokozott indulatokat látván a kormány szükségállapotot rendelt és kivezényelte a hadsereget. Pérez elnök felfüggesztette az alkotmány több cikkelyét is, így az egyéni szabadság és biztonság jogát, a lakhely sérthetetlenségének jogát, a gyülekezési jogot, valamint a békés tiltakozás és a szólásszabadság jogát. Az egész felkelés egy brutális összecsapásba torkollott. Becslések szerint több mint 2000 ember vesztette életét, többségében civilek. (Azonban hivatalos adatok szerint csupán 276 halottat tartottak nyilván.) A rend helyreállítása embertelen módon ment végbe. Következmények A Caracazo felkelés legnyilvánvalóbb következménye a politikai instabilitás. Ez a nap felébresztette a venezuelai népet és innentől kezdve egy változás indult meg az országban. Ebben az elkeseredett politikai helyzetben került színre Hugo Chávez, aki 1992-ben puccsot kísérelt meg Pérez elnök ellen. Később Chávez átvette a hatalmat Pérez elnöktől, ugyanis 1999-ben megválasztották Venezuela elnökének. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság utólagosan, 1999-ben mind az elnöki intézkedéseket, mind a hadsereg fellépését emberi jogok elleni fellépésnek minősítette. 2009-ben vádat emeltek a volt védelmi miniszter, Italo del Valle Alliegro ellen, 2010-ben a Legfelsőbb Bíróság pedig hatályon kívül helyezte azon határozatát, hogy az ügyben elkövetett bűncselekmények elévültek volna. A Caracazo kétségtelenül egy olyan esemény volt, amely alapjaiban meghatározta az elmúlt 20 év politikai színterét. 2005-ben film készült az eseményekről El Caracazo néven. Kisbolygók listája (26001–27000) 26001–26500. • 26501–27000. Ezen a lapon a sorszámmal rendelkező kisbolygók listájának egy részlete található. 26001–26100. • 26101–26200. • 26201–26300. • 26301–26400. • 26401–26500. Forrás A sorszámmal ellátott kisbolygók listája (25001-30000) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. október 13.) Ezen a lapon a sorszámmal rendelkező kisbolygók listájának egy részlete található. 26501–26600. • 26601–26700. • 26701–26800. • 26801–26900. • 26901–27000. Forrás A sorszámmal ellátott kisbolygók listája (25001-30000) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. október 13.) Montainville (Eure-et-Loir) Montainville település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 321 fő (2015). Montainville Villeneuve-Saint-Nicolas községgel határos. Népesség A település népességének változása: Dareiosz megkoronázása A Dareiosz megkoronázása Antonio Vivaldi 1717-ben, Velencében bemutatott háromfelvonásos operája. Az opera szereplői Történik: Az Óperzsa Birodalomban , az i. e. 5. században. Az opera cselekménye I. felvonás Kürosz szelleme, halála után, megjelenik lányainak, és megtiltja nekik, hogy tovább gyászolják őt. Dareiosz, mint trónigénylő lép fel és Statirának teszi a szépet, de Argene megesküszik, hogy magának szerzi meg a férfi szerelmét. Közben Arpago és Oronte vitatkoznak. Nem tudják eldönteni, hogy mi legyen a feltétele a trón megszerzésének. Ekkor jelenik meg Dareiosz, aki azt tanácsolja, hogy azé legyen a trón, aki feleségül veszi Statirát. Argene felkeresi tanítójukat, és tanácsot kért tőle, hogyan hódítsa el Dareioszt. Niceno egyébként Statiriát szereti. II. felvonás Argene cselhez folyamodik. Ráveszi Dareioszt, hogy írjon bánatos levelet egy szerelmét elutasító személynek. A levelet ezután Statiria kezébe adja, mondván, hogy Dareiosz azt neki, Argenének írta. Statiria elhatározza, hogy a másik két trónigénylőnek ajánlja fel a kezét, de előtte még megkérdezi tanítójukat, hogy amit érez, az vajon féltékenység-e? Dareiosz kétségbeesik, amikor megtudja, hogy két vetélytársa eljegyezte Statiriát. Argene segítségét kéri, közben Statiria rádöbben, hogy Dareioszt szereti. Bosszút esküszik hát annak ellenfelei ellen. III. felvonás Arpago és Oronte rájönnek, hogy mindketten eljegyezték Statiriát, de a hercegnő elküldi őket. Közben Niceno és Argene merényletet eszelt ki Statiria ellen. Niceno kicsalja a lányt a város falakon kívülre azzal az ürüggyel, hogy Dareiosz találkozni akar vele, valójában azonban a vadállatok martalékának szánják a hercegnőt. Dareiosz Statiria után érdeklődik Argenénél, aki azt mondja, hogy testvére az imént szaladt el előle. Dareiosz a lány keresésére indul és megmenti. Argene halottnak hiszi testvérét, ezért királynővé koronáztatja magát. Ekkor lepleződik le Dareiosz és Statiria előtt a cselszövés. Dareiosz végül megbocsát vetélytársainak, magát pedig királlyá, Statiriát, a feleségét, pedig királynővé koronáztatja. Az opera zenéje Ezt a Vivaldi-operát is a kevés szereplő, a kis zenekar és a gazdag szcenika tette gazdaggá. A zenekarral kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a barokk operák hangszeres kísérete a 19–20. századi művekéhez képest meglehetősen szerény volt, de Vivaldi még ehhez képest is visszafogta magát a hangszerelést illetően. Maga a történet a tragédia és a komédia határán mozog: Vivaldi a mulatságos hangvételről könnyedén, egyik hangról a másikra képes volt komolyra váltani. A szerző sokkal többet tudott átadni, mint ami a szöveg felszínén megjelent. Az operában különösen gyakoriak és jól sikerültek a keserűen ironikus részek. A komponálás során Vivaldi folyamatosan azon igyekezett, hogy kifejezőbbé tegye a recitativókat. Szép példa erre a második felvonás elején Dareiosz és Argene párbeszéde, amelyet Dareiosz ariosója vezet be. Vivaldi különleges hangszeres bravúrt valósított meg, amikor egy kis kantátát épített a partitúrába, viola all’Inglese kíséretével. Az angol hegedűvel Vivaldi gyengéden és érzékien tudta ábrázolni Statiria csírázó szerelmét. CD-ajánló Dareiosz – John Elwes, Statira – Gérard Lesne, Argene – Henri Ledroit, Niceno – Michel Verschaeve, Alinda – Isabelle Poulenard, Oronte – Agnès Mellon, Arpago – Isabelle Poulenard, Flóra – Dominique Visse, Kürosz szelleme – John Elwes, Apolló jósa – Michel Verschaeve. Közreműködik: Nizzai Barokk Zenekar. Vezényel: Gilbert Bezzina. A felvétel ideje: 1986. Kiadás: 1997 Hamronia Munda 3 CD DDD B0000007NI Gyarmati Anna Gyarmati Anna vagy sokszor Gyarmati Panka (Eger, 1993. január 6. –) Európa-bajnok, junior világbajnok magyar snowboardos. Sportpályafutása Gyarmati Anna 2010 óta vesz részt a Nemzetközi Síszövetség versenyein. A 2011-es junior snowboard-világbajnokságon aranyérmet nyert az olaszországi Chiesa in Valmalencóban a szabadstílusúak versenyében. 2013 januárjában mutatkozott be a felnőtt világkupa mezőnyben, ekkor a 42. helyen zárt, ugyancsak szabadstílusban, míg a világbajnokságon 16. lett. 2014-ben 11. helyen végzett a Breckenridge-ben rendezett amerikai Grand Prixn, ekkor közel volt az olimpiai kvalifikációhoz, amit végül nem sikerült kiharcolnia. Ebben az évben hatodik helyen végzett a világkupa-sorozatban. A 2015-ös világbajnokságon a döntőbe jutott és hatodik helyezettként zárt. 2015 márciusában a csehországi világkupán kartörést szenvedett. 2016 januárjában világkupa futamot nyert a kaliforniai Mammoth Mountainon rendezett fordulóban. Ez volt az első alkalom, hogy magyar versenyző a Nemzetközi Síszövetség bármely szakágában versenyt nyert. Márciusban meghívást kapott a Burton US Open elnevezésű viadalra, ami a hódeszkások legnevesebb vetélkedése. Itt a 14. helyen zárt. A világkupa-sorozatban 6. lett a szabadstílusú szakágban. 2016 novemberében súlyos sípcsonttörést szenvedett, aminek következtében a következő szezont ki kellett hagynia. Hat hónappal a műtét után kezdett újra edzeni. 2018 januárjában kezdte újra a versenyzést, így a 2018-as olimpiáról is lemaradt. 88 (szám) A 88 (római számmal: LXXXVIII) a 87 és 89 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 88-as a kettes számrendszerben 1011000, a nyolcas számrendszerben 130, a tizenhatos számrendszerben 58 alakban írható fel. A 88 páros szám, összetett szám, kanonikus alakban a 23 · 11 szorzattal, normálalakban a 8,8 · 101 szorzattal írható fel. Nyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 4, 8, 11, 22, 44 és 88. A 88 osztható osztóinak számával. Primitív áltökéletes szám. Érinthetetlen szám: nem áll elő pozitív egész számok valódiosztó-összegeként. Tizenhatszögszám. Mivel található olyan 88 egymást követő egész szám, amelynél minden belső számnak van közös prímtényezője akár az első, akár az utolsó taggal, a 88 Erdős–Woods-szám. Palindromszám a következő számrendszerekben: 5 (3235), 10 (8810), 21 (4421) és 43 (2243), repdigit a következőkben: 10, 21 és 43. A tudományban A periódusos rendszer 88. eleme a rádium . A 88-as számhoz kapcsolódó fogalmak A napjainkban használt 88 csillagképet és azok határait a Nemzetközi Csillagászati Unió 1930 -ban határozta meg, egységesítve a különböző korábbi elnevezéseket. A skinheadek, neonácik kedvelt száma, amit gyakran szoktak 14/88 formában használni. Ezek a számok David Lane által írt 88 törvényre, illetve a „14 szó” tartalmára utalnak. Emellett Adolf Hitler burkolt éltetésére és ezáltal egymás beazonosítására is használják, mivel a "H" a német ábécé 8. betűje, ily módon 88 = HH, ami annyit tesz: "Heil Hitler". Különböző neonáci zenekarok nevében is gyakran fellelhető ezen utalás (pl. Divízió 88 ). A rádióamatőrök rövidítésként használják az „ölelés és csók!” elköszönés helyett. Within the Woods A Within the Woods egy 1978-ban bemutatott 30 perces horror film melynek rendezője és írója Sam Raimi. A történet egész estés változata a Gonosz halott (1981). Cselekmény Bruce és Ellen piknikeznek az erdőben, míg a többiek a házban vannak. Bruce tűzifát gyűjt, amikor talál egy keresztet és egy rituális tőrt. Bruce megmutatja a tőrt Ellenek, aki azt mondja egy indián szelleme él a erdőben. Amikor elalszanak Bruce eltűnik. A lány azt hiszi, hogy Bruce bement a házba azonban egy fán megtalálja Bruce borzalmasan csonkított testét. Ellen pánikba esik és rájön, hogy valaki figyeli őt. Amikor visszaér a házba Scotty és Shelly próbálja megnyugtatni őt. Amikor visszamennek a holttesthez, hogy megvizsgálják a piknikes kosáron is vért találnak. Shelly lát egy kis fényt az erdőben amitől megrémül. A barátai megnyugtatják és amikor visszamennek a házba Bruce ott várja őket, és azt mondja: Csatlakozz hozzánk. Mikor bemennek a házba Bruce is megpróbál bejutni a hátsó ajtón. Scotty észreveszi, hogy a pincében van egy pisztoly. Amikor Bruce betör a házba a tőrrel próbálja megölni őket. A hullának levágják a jobb kezét, de az még mindig Ellen felé tart. Ellen Bruce-ra támad egy baltával és sikerül feldarabolni. Később Scotty testét szállja meg a szellem és rátámad Ellenre. Szereplők Bruce ( Bruce Campbell ) Ellen (Ellen Sandweiss) Scotty (Scott Spiegel) Shelly (Mary Valenti) Salzburgi Ünnepi Játékok A Salzburgi Ünnepi Játékok (Salzburger Festspiele) a világ egyik legjelentősebb zenei fesztiválja, amelyet 1920 óta – néhány második világháborús évet kivéve – folyamatosan megrendeznek. A fesztivál minden nyár júliusának végén kezdődik, és öt hétig tart Mozart szülővárosában, az ausztriai Salzburgban. Története Az első salzburgi nyári fesztivált 1877-ben rendezték meg, míg a másodikra csak évtizedek múlva, 1910-ben került sor. Az évenként megrendezendő fesztivál gondolata először 1914-ben merült fel, amikor Friedrich Gehmacher és Heinrich Damisch létrehozott egy egyesületet, a Salzburger Festspielhaus-Gemeindét, s egy Mozart köré épülő zenei és drámafesztivál létrehozását tűzték ki célul. Az elképzelés az első világháború miatt csak 1917-ben került újra napirendre. Ekkor Max Reinhardt, a híres színházi rendező javasolta a fesztivál megrendezését, majd Hugo von Hofmannsthal, a költő és drámaíró, konkrét programjavaslattal is előállt. Az ötlethez támogatóként csatlakozott még Richard Strauss zeneszerző, Alfred Roller díszlettervező és Franz Schalk karmester, bécsi operaigazgató is. Az első előadásra 1920. augusztus 22-én került sor, amikor Hoffmanstahl darabját, a Jedermann (Akárki) című misztériumjátékot adták elő a székesegyház előtti téren (Domplatz, Dóm tér), Max Reinhardt rendezésében. Az előadás hagyományt teremtett, a Jedermannt azóta is mindig a Domplatzon adják elő. 1921-ben megismételték ezt a produkciót, és volt még néhány hangverseny is. 1922-ben újabb hagyomány kezdődött: a fesztivál gerinceként négy Mozart-operát mutattak be, de természetesen más szerzőjű előadások is voltak. Ekkoriban ideiglenes játszóhelyként a Hofstallkasernét használták. A fesztiválnak pénzügyi nehézségekkel kellett megküzdenie, például 1923-ban csak Molière Képzelt betegjét tudták finanszírozni. 1926-ban a Felsenreitschule (Sziklába vájt lovasiskola) is a rendezvény helyszíne lett, 1927-re pedig – a Hofstallkaserne megszerzésével és átalakításával – létrejött a Salzburger Festspielhaus (Fesztiválpalota). Azzal, hogy az operák, a drámák és a zenei előadások számára méltó helyszínt sikerült létrehozni, a fesztivál hírneve és elismertsége egyre emelkedett. A zenei repertoár elsősorban Mozart műveire épült, de más komponisták darabjai is színre kerültek, például Verdi Falstaffja és Beethoven Fideliója. Az 1928-as fesztiválplakáton jelent meg először az a fesztiváljelkép vagy logó (Poldi Woytek grafikus alkotása), amit a mai napig is használnak, majd 1936-ban Joseph Messner megkomponálta azt a fanfárt, amely máig a fesztivál hivatalos dallama. Az 1934 és 1937 közötti évek a fesztivál aranykorának számít, amikor a világ vezető karmesterei, Arturo Toscanini és Bruno Walter dirigáltak remek előadásokat. Érdekes fellépések, illetve bemutatók is voltak Salzburgban. Például 1936-ban bemutatkozott a fesztiválon, a Felsenreitschuléban, a von Trapp család kórusa, történetükről az egyik családtag könyvet írt, és ebből született később A muzsika hangja című musical és film. 1937-ben Boyd Neel és zenekara bemutatta Benjamin Britten Változatok egy Frank Bridge-témára című művét. A fesztivál népszerűsége megszenvedte az Anschlusst, sok művész – maga Hoffmanstahl is – nemkívánatos személy lett Salzburgban, elmaradtak a külföldi nézők, és 1943-ban ideiglenesen fel is függesztették a megrendezését. A második világháború után a salzburgi fesztivált 1945-ben, közvetlenül a győzelem napja után nyitották meg újra. Hofmannsthal Jedermannját ismét bemutatták, és azóta is minden évben műsorra kerül. Azok a művészek, akik a náci időkben nem voltak szívesen látottak – például Solti György és Rolf Liebermann –, visszatértek, és sikeres közreműködői voltak a fesztiválnak. 1946-tól ismét fellépett a Bécsi Állami Opera társulata és a Bécsi Filharmonikusok. A fesztivál 1950-től komoly állami és tartományi támogatásban részesül. 1960-ra megépítették a Großes Festspielhaust (Nagy Fesztiválpalota), amelynek nézőtéren több mint 2200 néző fér el. A régi Festspielhaus elnevezése Kis Fesztiválpalota lett (2006-ban átépítették, és a hivatalos neve Mozart-ház lett). A fesztivál újabb kori történetét két jelentős személyiség határozta meg: 1960-tól 1989-ig Herbert von Karajan, 1990-től 2001-ig a belga Gérard Mortier. Karajan kétségkívüli zsarnoki természetével kimagasló színvonalú előadásokat volt képes elérni, a nemzetközi operairodalom számos darabját állította színpadra, bár működése vége felé már bizonyos stagnálás volt megfigyelhető. Mortier szélesebb, modernebb és provokatívabb műsorstruktúrát alakított ki, célkitűzése az volt, hogy ismét teret nyit a prózai színháznak, és célba vette az új fiatal nézői réteget is. Gérard Mortier utóda Peter Ruzicka lett, aki 2002-től 2006-ig töltötte be ezt a funkciót. Az ő direktorsága idején az egykori alapító tag, Richard Strauss művei is műsorra kerültek, ráadásul a náci időkben tiltott Erich Wolfgang Korngold és Alexander von Zemlinsky darabjait is bemutatták. 2006-ban, a fesztivál történetének legnagyobb vállalkozásaként, Mozart születésének 205. évfordulója alkalmából, Mozart mind a 22 operáját bemutatták (még a két befejezetlent is), mindet videóra vették és még abban az évben kiadták. 2007-től 2010-ig Jürgen Flimm volt a fesztivál intendánsa, akit 2011-ben Sven-Eric Bechtolf váltott. A fesztivált 1964 óta mindig egy-egy fontos személyiség előadásával nyitják meg. Az előadók között Hanák Péter (1988), Göncz Árpád (1993) és Szabó István (2004) is szerepelt. A játékok 2010-ben ünnepelte kilencvenedik évadját, amelyre 250 ezer látogató érkezett a világ 72 országából. Pünkösdi Ünnepi Játékok A nyári fesztivál mellett 1973 óta – Herbert von Karajan kezdeményezésére – megrendezik a Salzburgi Pünkösdi Ünnepi Játékokat (akkor még Pünkösdi Koncertek néven) is a Nagy Festspielhausban, amelynek keretében először Karajan vezényelt három koncertet a Berlini Filharmonikusok közreműködésével. 1983 óta más dirigensek is vezényelték a zenekart, többek között Solti György, Ozava Szeidzsi (Seiji Ozawa) és André Previn is. Később felléptek új zenekarok is, például a Londoni Szimfonikus Zenekar és a Chicagói Szimfonikus Zenekar. A Pünkösdi Ünnepi Játékok 2007-től a barokk zene és a korai klasszicista zene fesztiválja, művészeti vezetője, Riccardo Muti. Manninger Gusztáv Adolf Manninger Gusztáv Adolf (Rácbóly, 1910. május 6. – Budapest, 1982. december 10.) magyar mezőgazdász, egyetemi tanár. Életrajza Édesapja id. Manninger Gusztáv Adolf mezőgazdász, növénynemesítő, egyetemi tanár, intézetigazgató; a hazai gabonanemesítés egyik úttörője, több talajművelési eljárás kidolgozója, a Dunántúl egyik legnagyobb gazdaságának jószágkormányzója, édesanyja a nagy hírű, magyaróvári növénytermesztési professzor, Cserháti Sándor leánya. A szülők hat gyermeke közül ő a legidősebb. Unokaöccse volt Manninger Jenő országgyűlési képviselő. Iskoláit Bólyban, Pécsett illetve Sopronban, egyetemi tanulmányait Budapesten a József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi karán végezte. A diploma megszerzése után A gabonapoloskák élete és kártétele című egyetemi doktori disszertációját védte meg. Ezután két félévet a Georg August Göttingeni Egyetemen hallgatott, majd apja tanácsára a Soproni Egyetemen Fehér Dániel Talajbiológiai Intézetében dolgozott. Később, ahogy lehetősége adódott, az oktatással kötelezte el magát, először Debrecenben, majd Székesfehérváron. 1939-től a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián tanított, ahol 1942-ben már rendkívüli akadémiai tanár volt. Kezdetben igen sok tantárgyat művelt, majd fokozatosan a növényvédelem irányában szakosodott. Sokirányú tevékenysége közül később egyre többet az aktuális kártevők gyakorlati védekezés technikájával foglalkozott. Személyéhez kötődik a talajlakó kártevők előrejelzése. A cukoripar hathatós támogatásával országos méretekben szervezte meg a répa kártevők előrejelzését és az ellenük való védekezést. Ezért a munkájáért 1954-ben a Kossuth-díj ezüst fokozatát kapta. A vidéki főiskolák megszüntetése miatt ekkor már Budapesten, majd Gödöllőn a Agrártudományi Egyetem Növényvédelmi tanszék vezetőjeként és a kar dékánjaként oktatott. Az 1956-os forradalom idején az egyetem rektorhelyettese volt. Ebben az időszakban bátran kiállt az ifjúság mellett és ezért 1957-ben eltávolították az egyetemről. Ezt követően a Növényvédelmi Kutató Intézetben dolgozott, ahol megszervezte a Védekezéstechnikai osztályt és a korábbi lelkesedésével járta az országot és tanácsaival segítette a gyakorlati növényvédelmet. 1972-ben megvédte a akadémiai doktori értekezését, amelynek témája a hazai növényvédelmi előrejelzés illetve az általa kidolgozott negatív prognózis a modern környezet védelmi igényeknek megfelelően. 1969-ben visszahívták a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre, ahol egyetemi tanárként újra tanított 1977-ig, de valójában aktívan tevékenykedett élete végéig, 1982. december 10-én bekövetkezett haláláig. Gazdag irodalmi tevékenységének köszönhető, hogy 279 cikket, könyvrészletet ill. könyvet hagyott az utókor számára. Emlékezete Születésének 90. évfordulóján emlékülés keretében tiszteletére emléktáblát és mellszobrot avattak fel a Keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetemen. Főbb művei Gazdasági növények termesztése. 1943. (Bittera Miklóssal együtt) A cukorrépakártevők előrejelzése Magyarországon. 1955. (több társszerzővel) Szántóföldi növények kártevői (különös tekintettel a nagyüzemi védekezésre). 1960. A lucerna termesztése és védelme. 1968. (Kemenessy Ernővel együtt) Salzburg–Tirol-vasútvonal A Salzburg–Tirol-vasútvonal egy 191 km hosszú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított, kétvágányú, normál nyomtávolságú vasútvonal Ausztriában Salzburg és Wörgl között. Az első szakasz építése 1873-ban kezdődött, a teljes vonal 1875-ben lett kész, a második vágány építése 1915-ben fejeződött be. A vonal villamosítása 1925-ben kezdődött, és 1935-re adták át a teljes vonalat. Add már, uram, az esőt! Az Add már, uram, az esőt az 1972-es Táncdalfesztivál győztes dala Kovács Kati és a Juventus együttes előadásában. Először kislemezen jelent meg, melynek B oldalán az Aranyhídon mentem c. dal található. Kovács Kati ezzel a dallal nyerte meg Drezdában a Nemzetközi Dalfesztivált is. Angol és német nyelven is megjelent, valamint több külföldi előadó is feldolgozta már. Történet A kislemez mindkét dala az 1972-es Táncdalfesztiválon hangzott el. A műsorról készült tv-felvételeket az archívumban letörölték. Az Add már, uram az esőt! c. dal a fesztivál első díját nyerte el. Ugyanebben az évben a drezdai dalfesztiválon is első lett. Szenes Iván eredetileg az Esőváró címet adta neki, Koncz Tibor pedig táncdal stílusban képzelte el, a kísérő Juventus együttes megváltoztatta a címet, és rockos kíséretet készített. A Magyar Televízió Iskolatelevízió című műsorának Világnézet című sorozatában A vallás című részben is látható a dal előadása. A dal – bemutatása idején – épp forró, száraz időre hozott valódi országos esőzést. A szerzemény szövege kapcsán volt egy vitája az eladó Kovács Katinak a szövegíró Szenes Ivánnal. Az énekesnőnek nem tetszett a „Bőg a sok állat eledel után” sorban a „bőg” szó. Kikötötte, csak úgy hajlandó fellépni a fesztiválon, ha a „bőg” ige helyett a „sír” szót énekelheti. Ám Szenes Iván meggyőzte énekest, hogy a tikkasztó szárazságban az állatok szenvedését a „bőg” szó adja vissza a legkifejezőbben, így a dal mégis az eredeti szöveggel készült el. Christina Aguilera 2010-ben megjelent Woohoo című számának zenei alapja a dalból származó részletekből készült, dallama pedig kis változtatásokkal szinte azonos a dallal. Kovács Kati a dalt főleg keletkezése idején énekelte önálló koncertjein, később több évtizeden át szinte egyáltalán nem, ha igen, akkor is rövidített változatban, vagy zenei egyvelegbe ágyazva. Majd 2008-ban a Művészetek Palotájában, és 2009-ben a Qualitons együttessel újra előadta, ettől kezdve ismét koncertjei állandó darabjává vált, az eredeti hangnemben, az eredeti középső improvizációs résszel együtt. Dalszöveg Szomjas a föld és éhesek a fák Add már, Uram, az esőt! Sárga a zöld és száraz a világ Add már, Uram, az esőt! Kókad a búza, meghal a virág Add már, Uram, az esőt! Hozd el a csúnya időt Add már, Uram, az esőt! Bámul az égre a fiú meg a lány Add már, Uram, az esőt! Bőg a sok állat eledel után Add már, Uram, az esőt! Könnyeik öntözik csak a legelőt Add már, Uram, az esőt! Fújd el a gonosz időt Add már, Uram, az esőt! Add már, óóóó, ah-ooh! Add már, Add már, Add már, Add már, add már, ohohohoho…. Ná-ná-ná-ná-ná… Oh, oh Szomjas a föld és alig-alig él Add már, Uram, az esőt! Roppan a fű és törik a levél Add már, Uram, az esőt! Ó, ha ez így megy, oda a kenyér Add már, Uram, az esőt! Enyhítsd meg a levegőt Add már, Uram, az esőt! Éjszínű felleget közelít a szél Hoz már az Uram esőt! Telnek a vödrök és csobog a remény Ad már az Uram esőt! Emberek éneke az egekig ér Add már, Uram, az esőt! Add már, Uram, az esőt! Add már! Uram! Az esőt! Kiadások Az Add már, uram, az esőt! c. dal megjelenései: Magyar nyelven 1972 Kovács Kati – Táncdalfesztivál '72 Add már, uram az esőt! / Aranyhídon mentem ( kislemez ) 1986 Kovács Kati – Kívánságműsor ( nagylemez ) B/4 1990 Kovács Kati – Szólj rám, ha hangosan énekelek ( nagylemez ) 2007 La Discoteque Psychedelique ( Olaszország ) 2008 Well Hung ( Anglia ) 2008 B-MUSIC – MIGRATING, CAUSTIC, MUTATABLE TOUR 7" EP 2 ( Anglia ) 2011 Kovács Kati - Átmentem a szivárvány alatt ( album ) (gyűjteményes BOX-SET negyedik albuma) Német nyelven 1973 Kovács Kati – Wind, komm, bring den Regen her ( NDK -beli kislemez ) 1974 Kovács Kati – Kati Kovács (német nyelvű nagylemez ) – Wind, komm, bring den Regen her (németül) A/1 - NDK 2007 Kovács Kati – Die großen Erfolge (német nyelvű album ) - ( Németország ) Angol nyelven 1996 Kovács Kati – Love Game / Vangelis 1492 ( nagylemez ) – angol nyelven Feldolgozások 1972 Valérie Čižmárová - Hluboké vody 1972 Stúdió 11 – Add már, uram, az esőt! (Instrumentális változat) 1973 Kovács Kati – Wind, komm, bring den Regen her ( NDK ) 1974 Marie Rottrová – On má ( Csehszlovákia ) 1996 Kovács Kati – The Wind is Blowing West (angol nyelven) 2010 Christina Aguilera - Woohoo 2010 Palya Bea 2012 Szirota Dzsenifer 2014 Kocsis Tibor Forrás http://passzio.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=22407 http://www.showder.hu/034/kovacskati.html http://www.digitalspy.co.uk/music/news/a221899/aguilera-reveals-bionic-production-credits.html Valérie Čižmárová - Hluboké vody 1972. a YouTube-on Rádió- és Televízióújság (1972) Cro-magnoni ember Koordináták: é. sz. 44° 56′ 12″, k. h. 1° 01′ 05″44.936666666667, 1.0180555555556 A cro-magnoni ember (a magyar irodalomban gyakran használt alakjában crô-magnoni ember) a korai Homo sapiens sapiens egyik típusa. Néha Homo sapiens fossilis néven is nevezik, utalva őskori, maradványokból ismert voltára, valamint a Neanthropus csoportba sorolják, elkülönítve a Paleanthropusok közé sorolt neandervölgyi embertől. A cro-magnoni ember öt típuspéldányát Louis Lartet (1801-1871) őslénykutató és Henry Christy találta, tárta fel és írta le 1868 márciusában, a dél-franciaországi Dordogne megye Eyzies-de-Tayac nevű településének Cro-Magnon nevű sziklafala tövében. Ma már a legöbben úgy gondolják, hogy a cro-magnoni embert még alfaji szinten sem lehet elkülöníteni a modern embertől, ezért sokszor csak AMH (anatómiailag modern ember), vagy EMH (korai modern ember) rövidítéssel illetik. A cro-magnoni ember kifejezés ilyen módon elavultnak számít, nincs pontos definíciója, sosem volt taxonomikus, hanem bizonyos időintervallumra vonatkozik. A cro-magnoni ember megnevezést az irodalom két értelemben használja. Az eredeti szűkebb értelemben az aurignaci kultúrához köthető nagy termetű embertípus. Kiterjesztett értelemben azonban a késői őskőkorszak (felső paleolitikum) minden leletére használják. A szűk értelmű cro-magnoni típus 32 000-25 000 évvel ezelőtti intervallumban létezett, a tágabb értelmű 36 000-9 000 évvel ezelőtti leleteket takar. A tág körben értelmezett cro-magnoniak voltak a legfontosabb őskőkori kultúrákat alkotó népességek, köztük az aurignaci emberek, a gravetti, a korai levélpenge és a magdaléni kultúra emberei is. A típuspéldányok (Cro-Magnon 1) Louis Lartet leletei viselik a cro-magnon 1 nevet. Egy vasútépítés során bukkant felszínre az a sziklapárkány, amely alatt megtalálták az első csontvázakat. A 19. század régészeti eszköztárával (rétegtan) a maradványokat 30 000 évesre datálta. A modern radiometrikus datálások 27 680 ± 270 évesre teszik. Az öt csontváz (három felnőtt férfi, egy felnőtt nő és egy csecsemő) általános jellemzői a cro-magnoni típus összehasonlítási alapjaivá, típuspéldányaivá váltak. A csontvázakon mind fizikai sérülések, mind betegségek által okozott elváltozások is láthatók. Figyelemre méltó, hogy nagyon súlyos sérüléseket is túléltek, ezért a betegápolás, a közösségi gondoskodás tulajdonképpen bizonyítottnak vehető a legkorábbi cro-magnoniaknál is. A lelőhelyen számos dísztárgy (medálok, nyakláncok, állati fogak és egy gránátdarab) azt mutatta, hogy ezeket szándékosan, rítusokkal kísért temetés keretében helyezték el a holtak mellett. A legidősebb férfi arckoponyája (arccsontja, felső állkapcs és orra) erősen egyenetlen felületű, de nem erózió koptatta le, hanem betegség – feltehetően gombás eredetű – torzította el. A koponya űrtartalma 1600 cm³, jó kétszázzal több, mint a mai átlag. A női koponyán hatalmas, begyógyult koponyatörés nyomai látszanak. Lásd még: cro-magnoni menedék. További leletei Oase ( Románia ) ~35 000 év Kosztenki ( Oroszország , Voronyezs körzete) 32 600 ± 1 100 év Les Roisà Mouthiers ~32 000 év La Quina Aval ~32 000 év Mladeč ( Csehország ) 31 500 ± 420 és 30 150 ± 800 év között Muierii (Románia) 30 150 ± 800 év Csoklovina (Románia) 29 000 ± 700 év Kent-barlang ( Anglia ) 30 900 ± 900 év Předmost ( Csehország ) ~27 000-24 000 év Abrigo do Lagar Velho ( Portugália ) ~24 000 év Anatómiai jellemzői A cro-magnoni ember változatos megjelenésű volt. Általában magas termetű, vékony testalkatú. Átlagos férfimagasság 170 cm a korai és 168 cm a késői leleteknél, a nők átlagos magassága 157,6 és 158,4 cm között alakult. Ez az eredmény azonban úgy adódott, hogy eltérő helyekről származó populációk adatait átlagolták. A kisebb termetű populációknál 165,6 cm-es férfi, 153,5 cm-es női átlagmagasság volt, míg a magasabbaknál 176,2 cm férfi és 162,9 cm női átlagmagasság regisztrálható. Egyenes testtartás, karcsú és magas termet, széles arc, erős állcsúcs, a fej elölről nézve hosszúkás, a koponyaboltozat magas, oldalnézetből közép- vagy hosszúfejű. A koponya nagy és kerek, a homlok magas, majdnem függőleges. Állkapcsi prognathia (fogmedri előreállás) nem ismerhető fel. A homlokeresz (torus supraorbitalis) az egységes, lécszerű kidudorodás helyett csak a két szemgödör feletti apró kiugróvá vált, később teljesen eltűnt. A vélemények megoszlanak a szemöldökeresz eltűnésének módjában, egyik vélemény szerint visszafejlődött, a másik szerint egyáltalán nem változott, csak rátolódott a homlokcsont. A homlok megemelkedése és előrenyomulása az agy homloklebenyének adott helyet. 6709 Hiromiyuki A 6709 Hiromiyuki (ideiglenes jelöléssel 1989 CD) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Masaru Arai és Hiroshi Mori fedezte fel 1989. február 2-án. Joachim Bouvet Joachim Bouvet (Le Mans, 1656. július 18. – Peking, 1730. október 9.) francia jezsuita hittérítő, sinológus. (Kínai neve pinjin átírásban: Bái Jìn; magyar népszerű: Paj Csin; hagyományos kínai: �� vagy ��; egyszerűsített kínai: �� vagy ��; tiszteleti neve: pinjin átírásban: Míng Yuǎn; magyar népszerű: Ming Jüan; hagyományos kínai: ��; egyszerűsített kínai: ��.) Élete és munkássága Bovet 1687-ben tagja volt annak a hat fős francia jezsuita csoportnak, akiket XIV. Lajos Kínába küldött. Ez volt ez eső ilyen francia misszió, amelynek a vezetője Jean de Fontaney volt. A küldetés megkezdése előtt a misszió valamennyi tagját a Francia Tudományos Akadémián (Académie des sciences) készítették fel csillagászati és egyéb alapismeretekkel. A csoport 1685. március 3-án hajózott ki, majd Sziám érintésével 1688. február 7-én érkeztek Pekingbe. Kang-hszi császár szívélyesen fogadta őket. Bouvet és egyik társa, Jean-François Gerbillon Pekingben maradtak, hogy az udvari matematikusokat és csillagászokat oktassák a nyugati ismeretekre. A két jezsuita tudós több matematikai tárgyú értekezést írt azt uralkodóház anyanyelvén, mandzsuul, amelyeket a császár kínaira fordíttatott és maga látta el előszóval. A császár elismerése jeléül arra is engedélyt adott nekik, hogy a Tiltott Városhoz közel egy templomot építsenek. A keresztény templom 1702-ben készült el. Bouvet 1697-ben a kínai császár követeként visszatért Franciaországba azzal a céllal, hogy a kínai missziót új tagokkal bővítse. Kang-hszi rajta keresztül negyvenlilenc kötetnyi kínai könyvet ajándékozott XIV. Lajosnak, amelyek a királyi könyvtárba kerültek. 1699-ben Bouvet atya ismét Kínába érkezett, újabb tíz jezsuita misszionárius kíséretében, köztük Joseph Henri Marie de Prémare-rel, Jean-Baptiste Régisszel és Dominique Parreninne. Kang-hszi a sikeres küldetés elismeréséül kinevezte fia, a trónörökös tolmácsának címével. 1706-ban Kang-hszi úgy döntött, hogy Bouvet-t küldi el Vatikánba az időközben kironóbbant rítusvita elrendezésére, de a döntését később visszavonta. 1705 és 1715 között Bouvet és Jean-Baptiste Régis részt vettek a kínai birodalom feltérképezésének feladatában, amelynek során számos térképeket készítettek Kína régióiról és tartományairól. Bouvet meggyőződéses képviselője volt a leginkább jezsuita körökben elterjedt figurizmusnak, amely elmélet szerint a kínai klasszikus művek, különösképpen a Változások könyve keresztényi utalásokat tartalmaz, illetve a kínai kultúra bibliai hagyományokra vezethető vissza. Munkái Etat présent de la Chine, en figures gravées par P. Giffart sur les dessins apportés au roi par le P. J. Bouvet (Paris, 1697) Portrait historique de l'empereur de la Chine (Paris, 1697) Bramsche Bramsche város Németországban, Alsó-Szászországban az Osnabrücki kerületben. Fekvése Osnabrücktől mintegy 20 km-rel északra, a Hasa folyó partján fekvő település. Története A város az egykori kereskedő és hadiutak mentén jött létre. Területe már a római korban lakott volt, 1885-ben a német történész, Theodor Mommsen a város közelében fekvő mészkőfennsíkon feltételezte a teutoburgi csata helyszínét, majd 1987-ben egy amatőr régész Tony Clun fémdetektorral véletlenül rá is akadt a helyszínre, ami az itt végzett ásatások alkalmával be is igazolódott. A település nevét 1079-ben említették először, azonban csak a harmincéves háború után indult fejlődésnek. A város főként textil és üveggyártásáról ismert. Nevezetességek Szent Márton termplom (St. Martinkirsche) - A templom román stílusú része: a főhajó és a nyugati torony a 13. században épült. Szentélye 1500 táján, a déli oldalhajó 1696-ban készült. Akusztikus fonetika Az akusztikus fonetika a fonetika egyik részterülete. A megképzett beszédet mint fizikai jelenséget elemezi és vizsgálja, a 20. század eleje óta. A beszéd akusztikai valóságában a leginkább hozzáférhető a vizsgálódás számára, összekötő kapocs a beszélő és a hallgató között. Az akusztikai fonetika a beszédet az intenzitás, a frekvencia és az idő dimenziójában vizsgálja. Akusztikum A hallószervünkkel felfogott és hangzási emlékképekben elraktározott hangsajátságok összességét szokás a hangtanban akusztikumnak nevezni. Az élőszóbeli kommunikáció során figyelmünk a nyelvileg kódolt közléstartalom megértésére irányul, míg a hangzásról csak globális benyomásokat szerzünk. A hangzás akusztikus összetevőit szubjektív érzékeléssel és megfigyeléssel – a beszédfolyamat rendkívül nagy sebessége és bonyolult szerkezeti felépítettsége miatt – nem lehet objektívan és részletekbe menően megállapítani, ezért a beszéd egészének hangzásáról nyert benyomásokra támaszkodva, többnyire metaforikus kifejezésekkel jellemezzük a hangzást, az akusztikumot. A beszéd hangzási jegyeinek az összességére is használják. A hang fizikai jellemzői A hang fizikailag rezgést jelent. A beszédszervek (tüdő, légcső, gége, hangszalagok, toldalékcső, garat, orr- és szájüreg) működésükkel hangjelenséget produkálnak, amelyet egy hangforrás és egy szűrőrendszer együttes tevékenysége hoz létre. Fizikai értelemben tehát a beszéd a hangrezgés paramétereivel írható le. A rezgés valamilyen rugalmas közeg (hangforrás)egyensúlyi helyzetének ingadozása, amely egy (szilárd, cseppfolyós vagy légnemű) közegben terjed. A hang keletkezésének három feltétele van: 1, energiaforrás, 2, hangforrás, 3, rezgést átvevő közeg. Az a sebesség, amellyel a rezgés valamely vivőközegben terjed, a rezgés terjedési sebessége. A hang terjedési sebessége a levegőben 344 m/s. A rezgések fizikailag három mennyiségi jellemzővel írhatóak le: a frekvenciával, az intenzitással és az időtartammal. A frekvencia azt jelzi, hogy adott időegység alatt hányszor ismétlődik meg az egyensúlyi helyzetből való kitérés és az oda való visszatérés, azaz a periódus. A periódus vagy ciklus tehát az az időtartam, ami alatt egy teljes rezgés végbemegy. Az időegység, amellyel a rezgés szaporaságát mérjük, 1 másodperc (s), a frekvencia tehát az 1 másodperc alatti periódusok száma. Mértékegysége: Hertz (Hz). Az intenzitás felületegységén áthaladó hangteljesítmény, amely az egyensúlyi helyzetből való maximális kitérés (amplitúdó) és a hangnyomás négyzetével arányos, mértékegysége: Watt/cm² A hangnyomás a rezgés által a hordozó közegben keltett nyomás, mértékegysége a Pa (Pascal). Az időtartam az az időmennyiség, amely a rezgés felépülésétől a lecsengéséig eltelik. Mértékegysége a másodperc (s), gyakrabban század- (cs) és ezredmásodperc (ms). Az időtartam alapján megkülönböztetünk 200 ms-nál rövidebb hanglökést, 200 ms és 1 s közötti rövid idejű hangot, valamint tartós hangot, amely az 1 s-nál hosszabb időbeli lefutású hangok neve. Rezgésfajták Rezgésfajtákat tekintve megkülönböztetünk egyszerű és összetett rezgéseket. Egyszerű rezgés/ tiszta hang: Minél bonyolultabb mozgást végez a hangforrás, annál összetettebb a keletkező rezgés. A legegyszerűbb mozgást végző rezgés az, amelyik a szinuszfüggvény törvényszerűségeit követi, grafikus képe a szinuszgörbe alakját veszi fel. A fül az ilyen rezgés által keltett hangot tiszta hangnak hallja. A tiszta hang amplitúdója és frekvenciája az idő függvényében nem változik. Összetett rezgés/ komplex hang: Az összetett rezgés véges vagy végtelen számú egyszerű rezgésnek, vagyis tiszta hangnak egyetlen rezgésben való összegződése. Szabályos rezgés/ zenei hang: Amikor az összetevő rezgések frekvenciái egymásnak egész számú többszörösei, akkor a keletkezett összetett rezgés szabályos, zenei hang. Benne a legkisebb frekvenciájú rezgésösszetevő neve alaprezgés vagy alaphang, ennek frekvenciája az alapfrekvencia (F0), a többi összetevő neve pedig felhang vagy felharmonikus, amelyek az alaphangtól való távolságuk alapján indexszámot kapnak. Szabálytalan rezgés/ zörej: Ha az összetevő rezgések frekvenciái között a viszony nem harmonikus, azaz az eredő rezgés hullámalakja nem ismétlődik szabályos időközönként, akkor a rezgés neve szabálytalan vagy aperiodikus rezgés, a keletkező hangjelenséget pedig zörejnek nevezzük. Attól függően, hogy mennyire aperiodikus a zörej, a zeneibb és a zörejesebb típusú hangok között a fokozatok egész skálája létezik. Az abszolút zörej az, amelyben az összes hallható frekvencia hozzávetőlegesen azonos amplitúdóértékkel van jelen. Ennek a neve fehérzaj, amelyet a hangtechnikában mérésre használnak. Hangszínképelemzés Hangszínképelemzéssel a beszédhangok akusztikai szerkezetét részletesen lehet vizsgálni. A spektrográf részei a következőek: 1) hangrögzítő, 2) szegmentátor, 3) akusztikus szűrők, 4) kiíró. Fourier-sorfejtés segítségével minden összetett hang felbontható az őt alkotó tiszta hangokra, az eredmény pedig a hangszínkép (spektrum). Ez az összetett hangot alkotó rezgéseknek és az ezekhez tartozó amplitúdóknak az együttes ábrázolása, amely megadja, hogy az összetevő rezgések frekvenciaértékeihez milyen relatív amplitúdóértékek tartoznak, azaz milyen az energiaeloszlás, ami a hangjelenség minőségének közvetlen mutatója. A hangszínképelemzés lépései: vizsgálati anyag összeállítása, gépi elemzés, mérési adatok feldolgozása. A beszéd néhány általános akusztikai jellemzője A beszéd energiája a 100-160 Hz közötti frekvenciasávban a legnagyobb. A magánhangzók jellemző formánsai a 300-3000 Hz-es frekvenciasávban helyezkednek el 74-94 dB-es átlagos intenzitással, a zöngés mássalhangzók jellemző részhangjai a 700-3500 Hz-es tartományban találhatók 68-88 dB átlagos hangerővel, a zöngétlen mássalhangzók jellemző magassági sávja 2000-10000 Hz, átlagos erőssége pedig 34-68 dB. A beszéd átlagos intenzitása 60 dB, ez adja a legjobb érthetőséget. A beszéd frekvenciasávja 60 Hz-től 10000 Hz-ig terjed, azonban érthetőség szempontjából még a 12000 Hz-es frekvenciának is jelentősége van. A hasznos frekvenciasáv, ahol a legtöbb információ található, 300-3000 Hz között van. A hangszalagok rezgési képessége 42-1708 Hz közötti frekvenciasávban helyezkedik el. A fül 16-22000 Hz közötti sávban érzékeli a hangokat, ezt hallástartománynak nevezzük. Az ezalatt található hangokat infrahangnak, míg az fölötte lévő tartományba eső hangokat ultrahangnak nevezzük. A fül időállandója: 30-50 ms, beállási állandója: 200 ms. Az akusztikai elemzés lehetséges Rezonátoros elemzés interferenciás elemzési móddal, grafikus módszerrel, elektroakusztikai elemzéssel illetve lehetőség van rá a beszédhangok szintézise során. Puszta hallással az akusztikai elemzés nem lehetséges. 2380 Heilongjiang A 2380 Heilongjiang (ideiglenes jelöléssel 1965 SN) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Bíbor-hegyi Obszervatórium fedezte fel 1965. szeptember 18-án. 5-ös busz (Nyíregyháza) A nyíregyházi 5-ös busz a Sóstói úti kórház és Örökösföld között közlekedik. Közlekedése A járat az örökösföldi lakótelepet köti össze a város legnagyobb kórházával, de másik kórházat, iskolát, temetőt is érint, illetve a belváros szélén is elhalad. A járat téli menetrend szerint csak munkanapokon közlekedik. Betétjárata, az 5A Jósavárostól közlekedik Örökösföldre. Kálium-biszulfát A kálium-biszulfát vagy kálium-hidrogén szulfát (KHSO4) a kálium kénsavval alkotott savanyú sója. Vízben oldva úgy viselkedik, mintha K2SO4 és H2SO4 keveréke lenne. Az oldathoz etanolt adva a kálium-szulfát kicsapódik, Felhasználási területek a borokban található borkősav -származékok (tartarátok) bitartarátokká való átalakítására alkalmazzák az analitikus kémiában is használják, elsősorban vegyületek szétválasztására az élelmiszeriparban esetén elsősorban csökkentett nátriumtartalmú élelmiszerek esetén, sós íze miatt alkalmazzák, E515 néven. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerekben felhasznált mennyiségek esetén nincs ismert mellékhatása. Keroman tengeralattjáró-bázis A Keroman tengeralattjáró-bázist a németek működtették a második világháború idején a megszállt Franciaországban, Lorient-ban. Története A német hadsereg 1940 júniusában foglalta el Lorient városát. A Kriegsmarine első tengeralattjárója júliusban érkezett meg a kikötőbe, és ettől kezdve Lorient a legnagyobb és legaktívabb német tengeralattjáró-bázissá vált. Novemberben Karl Dönitz admirális egy közeli villába helyezte át főhadiszállását, de 1942-ben, miután egy brit kommandó megtámadta Saint-Nazaire-t, Párizsba költözött. Az első szövetséges légicsapás 1940 szeptember 27-én érte a kikötőt, kevéssel azután, hogy a németek megkezdték az általuk dómnak nevezett két tengeralattjáró-fedezék építését. A vasbetonból épített keleti és nyugati bunker 80 méter hosszú, 16 méter széles és 25 méter magas volt, falvastagsága elérte az 1,5 métert. Mindegyikben egy búvárhajó fért el, amelyet be- és kivontattak szükség szerint. Ezek a sebtében felhúzott fedezékek nem bizonyultak elég hatékonynak, ezért a haditengerészet megkezdte az öt tengeralattjáró befogadására alkalmas bunker, a Keroman I építését február 2-án. Ez 119 méter hosszú és 85 méter széles volt, és hat hónap alatt készült el a két dómtól délre. Ezzel párhuzamosan a németek építettek egy bunkert feljebb a folyón, amely 145 méter hosszú és 50 méter széles lett. Ebben két tengeralattjáró állomásozhatott 1941 augusztusától. A létesítmény a Scorff bunker nevet kapta. A németek ezeken kívül megépítették a hét-hét tengeralattjárót befogadó Keroman II-t és III-at. A Keroman I és II szárazdokk volt, míg a Scorffnak és a Keroman III-nak közvetlen kapcsolata volt a tengerrel. A létesítmények közül a legnagyobb a Keroman III volt, amelynek dupla teteje volt. A két 3,5 méter vastag betonfal között egy méter üres tér volt. 1943 nyarán a németek megkezdték a Keroman IV építését, amely az XXI típusú tengeralattjáróknak adott volna otthont, de a légitámadások olyannyira hátráltatták a beruházást, hogy a bunker nem készült el soha. A németek építettek egy hadianyagraktárt és hat lőszerraktárt a torpedók számára. A szövetségesek sokszor támadták Lorient-t, és 4500 tonna robbanószert dobtak rá. A város épületeinek csaknem 95 százaléka megsérült a bombázásokban. A légi akciók ugyan akadályozták a bázis ellátását, de tengeralattjárót egyet sem rongáltak meg. A normandiai partraszállás után a szövetségesek bekerítették a várost és a benne állomásozó 15 ezer német haditengerészt. Lorient-t nem sikerült elfoglalni, védői 1945. május 10-én adták meg magukat az amerikai csapatoknak. A Lorient-i német létesítmények egy részét ma is használja a francia haditengerészet. A Keroman bázist azonban 1997. február 11-én kiürítették, ma nyitva áll a látogatók előtt. Egyes részeit helyi vállalkozók használják. Benedikty Marcell Benedikty Marcell (1980. augusztus 20. –) szinkronszínész, multimédia szakértő, hírszerkesztő. Házastársa Semjén Nóra bábszínész, kisfiuk Benjámin, kislányuk Lilla Róza. Apja Benedikty Béla újságíró, szerkesztő. Élete Színház és Filmművészeti Egyetem, televíziós újságíró szakán diplomázott. Gyerekként kezdett szinkronizálni, 14 éves koráig szinte minden nap hallható volt valamiben. 1935 az irodalomban Az 1935. év az irodalomban. Események szeptember: a népi írók csoportjához tartozó Barsi Dénes , Sinka István és Szabó Pál megindítja a Kelet Népe című folyóiratot. A lap 1942-ig állt fenn. Megjelent új művek Próza Pearl S. Buck : A House Divided (A széthulló család) Dino Buzzati olasz író regénye: Il segreto del Bosco Vecchio Erskine Caldwell elbeszélése: Kneel to the Rising Sun (Könyörgés a kelő naphoz), az azonos című kötetben Elias Canetti regénye: Die Blendung (Káprázat) Agatha Christie : Tragédia három felvonásban (Three Acts Tragedy) Halál a felhők között (Death in the Clouds) Elkezdődik Josikava Eidzsi japán író hatalmas történelmi regénye, a Mijamoto Muszasi publikációja folytatásokban (1935–1939) Hans Fallada : Märchen vom Stadtschreiber, der aufs Land flog Ernest Hemingway : Green Hills of Africa (Afrikai vadásznapló) Erich Kästner regénye: Die verschwundene Miniatur (Az eltűnt miniatűr) Sinclair Lewis regénye: It Can't Happen Here (Ez nálunk lehetetlen) André Malraux: Le Temps du mépris (A megvetés kora) Heinrich Mann : Die Jugend des Königs Henri Quatre (Negyedik Henrik király ifjúsága), a kétkötetes regény első része (a folytatás 1938 -ban jelenik meg) François Mauriac regénye: La Fin de la nuit (Az éjszaka vége) George Orwell : A Clergyman's Daughter (A lelkész lánya) Konsztantyin Pausztovszkij regénye: Романтики (Romantikusok) John Steinbeck : Tortilla Flat (Kedves csirkefogók) Felix Timmermans flamand író regénye: Boerenpsalm (Parasztzsoltár) Thornton Wilder regénye: Heaven's My Destination (Mennyei ügyekben); magyarul először Sorsom az ég címen jelent Thomas Wolfe híres regénye: Of Time and the River (Az időről és a folyóról) Arnold Zweig : Erziehung vor Verdun (Verdun iskolája); a hat könyből álló Der große Krieg der weißen Männer (A fehér emberek nagy háborúja) regényciklus harmadik darabja Költészet Vicente Aleixandre spanyol költő verseskötete: La destrucción o el amor (A pusztulás vagy a szerelem) Federico García Lorca : Llanto por Ignacio Sànchez Mejías (Siratóének Ignacio Sànchez Mejías torreádor fölött) Edgar Lee Masters verseskötete: Invisible Landscapes Dráma T. S. Eliot versben írt drámája: Murder in the Cathedral (Gyilkosság a székesegyházban), bemutató Jean Giraudoux: La guerre de Troie n'aura pas lieu (Trójában nem lesz háború), bemutató Gerhart Hauptmann : Hamlet in Wittenberg Federico García Lorca : Doña Rosita la soltera (Rosita, a hajadon), bemutató Clifford Odets amerikai drámaíró: Waiting for Lefty (Leftyre várva) Magyar irodalom Kosztolányi Dezső : Számadás. Az utolsó két év versei, köztük: Hajnali részegség, Szeptemberi áhítat, Halotti beszéd, Esti Kornél éneke, Költő a huszadik században Radnóti Miklós verseskötete: Újhold Gelléri Andor Endre novelláinak újabb gyűjteménye: Kikötő Móricz Zsigmond : Erdély című regénytrilógiája; a három kötet együttes kiadása (Tündérkert, A nagy fejedelem, A nap árnyéka) A boldog ember, kisregény Komor ló, novellák Németh László regénye: Gyász Sárközi György regénye: Viola Szentkuthy Miklós : Az egyetlen metafora felé, esszék Kassák Lajos versei: Földem virágom Babits Mihály : Az európai irodalom története (második, befejező kötet) Születések január 31. – Óe Kenzaburó Nobel-díjas (1994) japán író február 22. – Danilo Kiš magyar-zsidó származású szerb író († 1989) április 14. – Erich von Däniken svájci szerző április 16. – Sarah Kirsch német költő, író († 2013) május 9. – Bertha Bulcsu író, költő, publicista († 1997) június 21. – Françoise Sagan francia regény- és drámaírónő († 2004) szeptember 17. – Ken Kesey amerikai író, a Száll a kakukk fészkére című regény szerzője († 2001) október 6. – Tőzsér Árpád a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjasszlovákiai magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító (cseh, szlovák, lengyel, orosz, francia) és egyetemi oktató, érdemes művész november 5. – Bisztray Ádám romániai magyar költő, író, könyvtáros, agrármérnök († 1998) december 6. – Bertók László József Attila- és Kossuth-díjas magyar író, költő Orgerus Orgerus település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 2296 fő (2015). Orgerus Bazainville, Béhoust, Flexanville, Millemont, Osmoy, Prunay-le-Temple, Saint-Martin-des-Champs és Tacoignières községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hol jártál az éjjel, cinegemadár A Hol jártál az éjjel, cinegemadár egy lírai magyar népdal. Eredetileg valószínűleg egy népballada része volt. Feldolgozás: Jegyzetek A 3. és 7. ütemben egy-egy Á segédhanggal Források [Lecke-Enek_zene-Enek_Zene_10-Hol_jartal_az_ejjel_Vikar_Laszlo-107832 Ének-Zene 10.] Mozaik Education (Hozzáférés: 2017. júl. 10.) (kotta és szöveg) Béres József : Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 242. o. ISBN 978 963 88686 9 5 Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 23. kotta Felvételek Hol jártál az éjjel. Csóka Anita YouTube (2015. márc. 19.) (Hozzáférés: 2017. júl. 10.) (audió) Hol jártál az éjjel. Pajzán tündérek, Waszlavik, Konda YouTube (2017. márc. 31.) (Hozzáférés: 2017. júl. 10.) (audió) Hol jártál az éjjel. Maraszt Népzenei Együttes YouTube (2011. júl. 1.) (Hozzáférés: 2017. júl. 10.) (audió) „Hol jártál az éjjel cinegemadár” (ugrós) - Szentlászló ( tambura ) Housseras Housseras település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 498 fő (2015). Housseras Autrey, La Bourgonce és Jeanménil községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Andrij Mikolajovics Neszmacsnij Andrij Mikolajovics Neszmacsnij (ukránul: Андрій Миколайович Несмачний;) (Brjanszk, Szovjetunió, 1979. február 28. –) ukrán válogatott labdarúgó, jelenleg a Dinamo Kijiv játékosa. 182 cm magas és 72 kg. A szimferopoli bentlakásos sportiskola növendéke volt. Klubcsapatban A 2007-es januári átigazolási időszakban majdnem a Premier League-ben játszó Blackburn Rovers csapatához szerződött. Mark Hughes megerősítette az érdeklődést, s azt mondta, Neszmancsnijnak jó érzéke van a labdarúgáshoz, s nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik. Azt is megerősítette, hogy a támadójátékos 2006. decemberében a kerettel együtt edzett. Azonban nem ígérte meg, hogy biztosan át fog igazolni. Neszmancsij végül nem csatlakozott a Blackburn csapatához. Sikerei, díjai Ukrán bajnokság . ( 2000 , 2001 , 2002 , 2003 ) Ukrán kupa( 2000 , 2003 , 2005 ) A válogatottban Az ukrán válogatottban 2000. április 26-án, a Bulgária–Ukrajna mérkőzésen szerepelt. Gúr Roland Gúr Roland (Miskolc, 1983. augusztus 11.) jogász, a legnagyobb politikai ifjúsági világszervezet, az Ifjúsági Szocialista Internacionálé (IUSY) Ellenőrző Bizottságának elnöke és a Magyar Szocialista Párt Fogyasztóvédelmi és Életminőség Tagozata elnöke, aki egyben a párt képviselő-jelöltje volt a 2014. évi Európai Parlamenti választási lista harmadik helyén is. Tanulmányai 2002-ben érettségizett, a miskolci Herman Ottó Gimnázium első nyolcosztályos évfolyamában. Jogi diplomáját 2007-ben summa cum laude minősítéssel szerezte a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Két évvel később, 2009-ben európai tanulmányokból diplomázott a franciaországi Université Nancy 2, Centre Européen Universitaire-en. 2013-ban abszolutóriumot szerzett a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola PhD képzésén. Tanulmányai során számos ösztöndíjban és kitüntetésben részesült: háromszor nyerte el a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Tanulmányi Emlékérmét, kétszeres köztársasági ösztöndíjas, majd a XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért első helyezését követően, 2007-ben a rangos Pro Scientia Aranyéremmel is kitüntették. A 2008/2009-es tanévben a Francia Kormány ösztöndíjasa volt. Franciául, angolul és spanyolul beszél. Munkahelyei 2005-ben és 2006-ban egy-egy hónapon keresztül a Külügyminisztérium szakmai gyakornoka, előbb a Schengeni és Együttműködési Ügyek Osztályán, majd a Konzuli Jogi Osztályon. 2005 és 2007 között a Miskolci Jogi Szemle szerkesztőbizottsági tagja. Mindeközben, 2006 és 2007 között másfél éven keresztül a Miskolci Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének demonstrátora. Első diplomája megszerzését követően, 2007 és 2010 között a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tisztviselője, előbb az EU Koordinációs és Nemzetközi Főosztályon, majd a Közösségi Ügyekért Felelős Szakállamtitkár Titkárságán. 2010-ben a Magyar Köztársaság Párizsi Nagykövetségén mezőgazdasági attasé. 2011 januárjától 2013 októbere végéig a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti delegációjának titkára. 2013-tól közel másfél éven át a párt Fogyasztóvédelmi és Életminőség Tagozatának ügyvezető alelnöke, majd 2014 júniusától elnöke. Szanyi Tibor és Kovács László mellett az MSZP kül- és Európa-politikai tárgyalódelegációjának tagja a 2013-as, „Szövetség a változásért!” programegyeztető tárgyalások során. Az MSZP 2013. október 19-i Kongresszusa a párt Európai Parlamenti listája harmadik helyén képviselő-jelöltnek választotta a 2014. május 25-i választásokra, ahol a párt végül csak két helyet szerzett. Tevékenységét azóta Szanyi Tibor, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták (S&D) frakciója magyar tagjának irodavezetőjeként folytatja. 2014 januárjától a MSZP társult ifjúsági szervezete, a Societas nemzetközi titkára. Ugyanezen év márciusában az Európai Ifjú Szocialisták (YES) Választmánya tagjává választották, mely testületnek a mai napig tagja. 2015. májusától 2016 márciusi lemondásáig a jobboldali szélsőségek elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoport vezetője a YES-ben. A munkacsoport vezetéséről való lemondásának oka, hogy 2016. február 27-én a világ legnagyobb ifjúsági politikai szervezetének, a 93 országból 138 tagszervezetet tömörítő, Szocialista Ifjúsági Internacionálé (IUSY) Ellenőrző Bizottságának elnökévé választották. A szervezetben az elnöki és főtitkári pozíció mellett ez a tisztség a három legfontosabb poszt egyike. Magyar politikus ilyen magas pozíciót e szervezetben még soha nem töltött be. Társadalmi tevékenysége 2002 és 2006 között Budapest II. kerülete egyik szavazókörének szavazatszámláló bizottsági tagja, majd elnökhelyettese volt. Jelenleg is tagja a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának és a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesületnek. Több mint 35 publikáció és cikk szerzője. Családja Apja Gúr Nándor országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés jegyzője és az MSZP alelnöke. Játékvezető (folyóirat) A Játékvezető szakmai lap volt, mely első alkalommal 1959. októberében jelent meg az Országos Testnevelési és Sport Bizottság Játékvezető Tanács anyagi támogatása mellett, a Magyar Labdarúgó Játékvezetők Országos Elnökségének Hivatalos lapjaként. Az utolsó számok 1986-ban jelentek meg. A lap A kiadvány havonta egy alkalommal jelent meg, a kornak megfelelő egyszerű - sokszorosítás - szerkesztési módszerrel. Terjesztése belterjes módszerrel a játékvezetők, az ellenőrök és a megyei szervezetek vezetői számára történt. Elsősorban a játékvezetői oktatást, a tájékoztatást, az informálást tekintette fő célkitűzésének. Nagyon sok játékvezető felismerte, hogy a szakmai fejlődés egyik legfontosabb területe az oktatás, a szabályok ismeretén túl az egységes értelmezés folyamatos fejlesztése. A szerkesztő bizottság tagjainak írásain túl, a megyei játékvezető szervezetek aktív tagjai is segítették az alapvető törekvést. Az évtizedek során több százan írtak rendszeresen, munkájuk nyomán formálódott, alakult a lap. A lapban a hazai- és a nemzetközi labdarúgás avatott vezetői többször is hozzájárultak a magyar játékvezetés szakmai színvonalának erősítéséhez. A teljesség igénye nélkül az alábbi szaktekintélyek írásain nevelkedtek a kor játékvezetői: dr. Ábrai Zsigmond, Kann Ferenc, Hertzka Pál, Barcs Sándor, Major István, Somos István, Petri Sándor, dr. Szilágyi György, Szlávik András, Tabák Endre, Nagy Emil, dr. Neuber Alajos, Paulai Márton, Sabácz József, Kasza Ferenc, Vadas György, Zsolt István, Müncz György, Győri László, Gabi Géza, Hévízi Ottó, Márton Sándor. A sportpolitika társadalmi változásai, az egyes tevékenységek finanszírozásainak átcsoportosítása 1975-ben a Játékvezető szaklapot sem kerülte el. A Magyar Labdarúgó-szövetség elnöksége saját lapjához, a Labdarúgáshoz csatolta és így a továbbiakban, negyedévente a Labdarúgóedző szaklappal együtt jelent meg. A Labdarúgás mellékleteként az 1975. XXI. évfolyam 5. szám jelent meg első alkalommal. Szerkesztőség Az első szerkesztőség A Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezető Testület Országos Elnöksége megalakította az országos- és egyedi (Gazdasági Bizottság) bizottságait. A Játékvezető első szerkesztésével az Agitációs-, Propaganda-, Sajtó- és Nemzetközi Bizottságot bízta meg. A bizottság összetétele: Elnök: Petri Sándor , Előadó: Posfay József, Jegyzők: Soós Imre , Sipos Ferenc és Vízhányó László , Bizottsági tagok: Hertzka Pál , Virágh Ferenc , Zsolt István , Ónodi Ferenc, Vadas György . 1979-évi szerkesztőség A lap szerkesztő bizottsága közvetlenül a JB elnökéhez tartozik. Tagjai: dr.Ábrai Zsigmond-, Major István- Dr. Nauber Alajos-, Kasza Ferenc-, Benkő Béla-, Paulai Márton. Megyei tudósítók Hajdú-Bihar: Dr. Gyöngyössi Róbert, Veszprém: Zwicker Ferenc, Borsod: Dr. Borossay László és Sipos Szilárd, Baranya: Diamant Gyula, Fejér: Hangyási Imre, Csongrád: Kasza Ferenc, Nógrád: Langár Károly, Zala: Széki Sánmdor, Békés: Kövesdy Lajos Az első szám tartalma A JT Országos Elnöksége és Bizottságai. A durva és kíméletlen játék elleni harc. Tudod-e? Szükség van rá! Régi és új döntvények a játékszabályokról. Határozat és végrehajtás. A Szerkesztőség felhívása. Az országos keret tagjai. Ion Heliade-Rădulescu Ion Heliade-Rădulescu (Târgoviște, 1802. január 6. – Bukarest, 1872. április 27.) román író, nyelvész, politikus, a Román Akadémia alapító tagja és első elnöke. Ion Heliade-Rădulescu részt vett az 1848-as havasalföldi forradalomban. Salátatörvény A salátatörvény bizalmas, nem hivatalos kifejezés az olyan törvények megnevezésére, amelyek számos (akár 100-nál is több) különböző jogszabályt módosítanak. Ilyen pl. a 2015. évi CLXXXVI. törvény, amely a Közigazgatási bürokráciacsökkentés Magyarországon érdekében számos törvényt módosított. A „salátatörvények” lényege, hogy különböző törvények egyes pontjait módosítják egy törvénnyel. A salátatörvény sajátos jogalkotási technika, amely a hatályos jogszabályok tömegének meghatározott szempont szerinti felülvizsgálatán alapul. Kritikák A salátatörvények gyakran nehezen áttekinthetők. Szlovákiában 2016-ban elhatározták, hogy ezentúl nem lesz a képviselőknek lehetőségük indirekt törvénymódosításokra. A kormánypárti képviselők nem ritkán más jogszabályokon keresztül változtatták meg a törvényeket, ezzel ún. salátatörvények keletkeztek. „A törvényjavaslatok vitája során nem lehet olyan módosító indítványt benyújtani, amely az adott, éppen tárgyalt törvénnyel nem áll összefüggésben. Ha ilyen javaslatot nyújtanak be, az ülésvezető nem szavaztat róla. A beterjesztő ilyen esetben panasszal élhet. Ha a többség ezt elfogadja, a javaslatról mégis lehet szavazni” – hangzik az új szabályozás. Kerr megye Kerr megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Kerrville. Lakosainak száma 49 953 fő (2013. július 1.). Kerr megye Bandera, Kimble, Gillespie, Kendall, Real és Edwards megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Nyikolaj Ivanovics Novikov Nyikolaj Ivanovics Novikov (orosz nyelven: Николай Иванович Новиков, Tyihvinszkoje-Avdotyjino, 1744. április 27. [május 8.] – Moszkva, 1818. augusztus 1. [augusztus 12.]) orosz író, újságíró, könyvkiadó. A 18. század utolsó harmadában az orosz kultúra és művelődés kiemelkedő alakja, a felvilágosodás eszméinek képviselője. Élete és munkássága Nemesi családban, a családi birtokhoz tartozó Tyihvinszkoje-Avdotyjin faluban született (a mai Moszkvai terület Bronnyici városa mellett). A moszkvai egyetem gimnáziumában tanult (1755–1760). 1762-ben az Izmajlovói gárdaezred tisztje lett, ahonnan öt évvel később néhány társával együtt hivatali szolgálatra rendelték. A törvényelőkészítő bizottságnál alkalma volt megismerkedni az orosz élet és a társadalom sok kérdésével, ez hatással volt felvilágosult nézeteinek kialakulására. Amikor 1769-ben a bizottságot feloszlatták, Novikov elbocsátását kérte a szolgálatból és Trutyeny (Трутень) címmel szatirikus hetilapot indított. Ebben a szatírát nem csak általában a hibákra, az emberi gyarlóságokra, hanem visszás társadalmi kérdések (pl. a külföld utánzása, a hatalommal való visszaélés) leleplezésére is kiterjesztette. Burkoltan vitába szállt a II. Katalin cárnő nézeteit megfogalmazó szatirikus lappal is. 1770-ben ez az első lapja megszűnt, de hamarosan újabb lap(ok)at indított Zsivopiszec (Живописец, 1772–73; magyarul: 'Festő') és Koseljok (Кошелек, 1774; magyarul: 'Tárca') címen. A szatirikus lapok kiadásának azonban egy időre véget vetett a Pugacsov-féle parasztfelkelés (1773–1775), amelyre a cári hatalom minden téren kemény intézkedésekkel válaszolt. A felkelés leverése után Novikov az egyik szabadkőműves páholy tagja lett. Közben a nemzeti múlt emlékeinek felkutatásával is foglalkozott. 1772-ben megjelent fontos könyve: Opit isztoricseszkavo szlovarja o rosszijszkih piszatyeljah (Az orosz írók történeti szótárának kísérlete). Másik jelentős kiadványa történelmi dokumentumok és emlékek ismertetését tartalmazta: Drevnyaja rosszijszkaja vivliofika (Régi orosz könyvtár) címen (10 kötet, 1773–1775). 1777-ben ismét folyóiratot alapított: Utrennyij Szvet (Reggeli Fény), melyet később Vecsernyaja Zarja (Esthajnal) és Pokojascsijszja Trudoljubec (Pihenő Munkás) címek alatt folytatott. 1779-ben Moszkvába költözött és egyre inkább könyvkiadói tevékenységének élt. Bérbe vette az egyetemi nyomdát és a szabadkőművesek pénzén további két nyomdát is működtetett, ezekhez számos szerzőt, fordítót, könyvkereskedőt foglalkoztatott. Egyaránt kiadott ismeretterjesztő- és tankönyveket, orosz, francia és német szerzőket (utóbbiak között pl. Diderot, Rousseau, Baaumarchaise, Lessing műveit), megjelentette Shakespeare Julius Caesar-át Karamzin fordításában, stb. Közben írói munkásságát is folytatta: szatirikus elbeszéléseket, gyermeknevelési és pedagógiai, gazdasági tárgyú munkákat írt és publikált. Nevéhez fűződik továbbá a nőknek szóló első orosz folyóirat (1779) és a gyermekeknek szóló első orosz folyóirat kiadása (1785–1789), az első moszkvai nyilvános könyvtár (olvasó) megalapítása és számos vidéki városban a könyvárusítás megszervezése. Ez az aktív felvilágosító tevékenység nem maradhatott észrevétlen a legfelső körökben sem. 1789-ben (a francia forradalom évében) az egyetemi nyomda bérletét megszüntették. 1792-ben Novikovot letartóztatták és peres eljárás nélkül 15 év fogságra ítélték, amiből négy évet letöltött a schlüsselburgi várbörtönben. I. Pál cár trónralépésével (1796) szabadon engedték, de korábbi tevékenységét nem folytathatta. Betegen, vagyonától megfosztva, gazdálkodással és olvasással töltötte utolsó éveit a családi birtokon. Műveiből Részlet I*** T*** N-be tett utazásából [RAGYISCSEV?] Régi orosz könyvtár Történeti szótárkísérlet az orosz írókról Cimarron megye Cimarron megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Oklahoma államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Boise City. Lakosainak száma 2335 fő (2013. július 1.). Cimarron megye Dallam, Baca, Morton, Texas, Sherman és Union megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Peace: A Celtic Christmas A Peace: A Celtic Christmas Sheila Walsh skót énekesnő 2000-ben megjelent karácsonyi albuma. Az albumon ismert egyházi és világi karácsonyi dalok hallhatók, csendes, családias, jellegzetesen kelta zenei stílusban. Dalok 1 God Has Come to Us 2 O Come All Ye Faithful 3 In the Bleak Midwinter 4 Gloria See All 3 3:44 5 O Come O Come Emmanuel 6 Light of the World 7 Little Road to Bethlehem 8 What Child Is This 9 Prince of Peace 10 Silent Night Ion Petcu Ion Petcu (Vajdahunyad, 1959. május 1. –) román válogatott labdarúgó. Sikerei, díjai FC Corvinul Hunedoara : Román labdarúgó-bajnokság bronzérmes: 1981-82 Román labdarúgó-bajnokság (másodosztály) bajnok: 1975-76, 1979-80 Jávai fütyülőlúd A jávai fütyülőlúd (Dendrocygna javanica) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása Dél- és Délkelet-Ázsiában él, a következő országokban: Pakisztán, India, Srí Lanka, Nepál, Banglades, Mianmar, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz, Vietnám, Kína, Tajvan, Malajzia és Indonézia. Megjelenése Testhossza 60 centiméter. Feje, hosszú nyaka és begye sárgásbarna, hasi részein dísztollak vannak. Hangja a többi fütyülőlúdhoz hasonlóan jellegzetes, három hangból álló dallamos fütty. Életmódja A nagy folyamok, tavak mentén és mocsarakban fordul elő, de megtalálható rizsföldeken és tengerparti lagúnákban is. Kis csapatokat alkot, melyek tagjai éjszaka a fák és bokrok ágain alszanak. Tápláléka vízinövényekből, magvakból – köztük rizsszemekből is –, valamint kisebb mértékben ebihalakból, halivadékból és gerinctelenekből áll. Szaporodása A költés időszakában a párok egymás közelében maradnak és telepeket alkotnak. Fészke általában faodúban készül, de néha elfoglalja a gémek elhagyott fészkét, ritkán pedig akár a földön is fészkel. A tojó általában egyedül költi ki 7-12 tojását 22-24 nap alatt. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. március 7.) Güell-kolónia A spanyolországi Santa Coloma de Cervellóban (Katalónia, Barcelona tartomány) található a 2005-ben az UNESCO Világörökségébe került Güell-kripta, mely az ún. Güell Kolónia (katalánul Colònia Güell) egy részét képezi. A kolónia Maga a kolónia a munkások lakóhelye volt Eusebi Güell gróf textilgyára körül, s abban különbözött a számos hasonló textilkolóniától, hogy a gróf neves modernista építészeket bízott meg tervének megvalósításához. Antoni Gaudí mellett még dolgozott rajta Francesc Berenguer i Mestres és Joan Rubió i Bellvé. 1890-től 1973-ig, bezárásáig folyamatosan működött. Ma is élnek még itt közel 800-an. A kripta Güell – a különböző egyéb közösségi intézmények mellett – kápolnát is kívánt építtetni a munkáskolónia területén. 1898-ban kereste fel Gaudít ötletével, aki barátjának megbízásából mintegy 10 évvel később elkezdte az építkezést. A munkálatok azonban félbemaradtak, s a templom befejezetlenül áll. 1914-ben a család nem tudta tovább finanszírozni a nagyszabású tervet, ezért azt kénytelenek voltak felfüggeszteni. Mivel kielégítő tervek nem maradtak fenn a folytatás lehetőségéhez, így későbbi korok művészei, építészei sem tudták befejezni a templomot. Az építész a katalán modernizmus stílusában alkotta meg a környezetébe szinte beleolvadó építményt. A kriptaként ismert épület nem más, mint maga a kolónia temploma. Kísérleti jellegű műnek mondható, melyen mestere sok később bevált építészeti megoldást először próbált ki. Felépült részei a bejárati portál, a kripta, a feljáró lépcső és a harangtorony alapjai. Anyaga kalcit és bazalt. A boltozat nyomása szerkezetileg már nem a külső támpillérekre hárul, hanem az épület belsejében kialakított döntött támaszokra. A boltozatbordák rendszertelennek tűnnek, akárcsak a színes üvegablakok elhelyezése is. Külső falán a mozaikdíszítés vallási szimbólumokat rejt. A Güell-kriptát 1969-ben történeti-művészeti emlékké nyilvánították. 1990 óta műemlékvédelem alatt áll. Mind maga a templom, mind a kolónia megtekinthető. Wittes Wittes település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 913 fő (2015). Wittes Blaringhem, Boëseghem, Aire-sur-la-Lys és Roquetoire községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Taipana Taipana település Olaszországban, Friuli-Venezia Giulia régióban, Udine megyében. Lakosainak száma 615 fő (2017. január 1.). Taipana Attimis, Faedis, Lusevera, Nimis és Kobarid községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Verpillières-sur-Ource Verpillières-sur-Ource település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 113 fő (2015). Verpillières-sur-Ource Cunfin, Essoyes, Fontette és Grancey-sur-Ource községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Antrain Antrain település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 1319 fő (2015). Antrain La Fontenelle, Saint-Ouen-la-Rouërie, Sougéal, Tremblay és Sacey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sant’Anna a Capuana (Nápoly) A Sant’Anna a Capuana egy XVI. századi templom a nápolyi Porta Capuana mellett. Mai alakját 1751-ben kapta. Dóm alapprajzú, oltárához lépcsősor vezet. Legértékesebb műalkotása a XVI. századi asztal, mely a Szent Családot és Szent Annát ábrázolja. Tészta Tészta alatt több alapvető élelmiszert értünk. A magyar táplálkozáskultúrában a főtt tészta a kora újkorban vált általánossá, előtte a középkorban az erjesztett kenyereket fogyasztották. A tészták alapanyaga: általában búzaliszt, tojás és valamilyen folyadék (víz, tej) hozzáadásával készül, de készülhet tojás nélküli, vagy más növényi lisztből (lisztérzékenyek) változatban is. Elkészítésük a felhasználás módja szerint többféle lehet, de az elkészítési módokat is lehet variálni. (Pl.: Rakott tészták:kifőtt tésztát egyéb hozzávalókkal rétegesen összerakva - sütjük.) Tésztagyártás A Sütő- és tésztaipar Története Magyarországon a XIX. század közepéig visszavezethető az 1859-ben Topits József (1824-1876) által alapított első gőztészta gyárral Budapesten "Topits József fia gőztésztagyár". Fia Topits Alajos József (1855-1926), Országos Iparegyesület igazgatóságának a tagja, Ferenc József-rend lovagja, tovább vitte a "Topits József fia" nevű céget az 1920-as évekig. Tészták típusai összetétel szerint Tojás nélküli termékek Tojásos tészta termékek Tojással készült termékek Tészta a gasztronómiában A tészta főzése Egyes levesbetéteket közvetlenül a levesbe főzünk, például a csipetkét, galuskát, másokat külön főzünk ki, és csak közvetlenül a tálalás előtt tesszük a levesbe - daragaluska, májgaluska -, de vannak olyan levesbetétek is, amelyeket külön tálalunk a leveshez, hogy mindenki tetszése szerint vegyen belőle, ilyen például a pirított zsemlekocka. Ha több levest főzünk, pl. húslevest, a betétet csak annyi leszűrt levesbe főzzük bele, amennyi egyszeri étkezésnél el is fogy, az üres levest ugyanis jobban eltarthatjuk. Azonkívül a tésztafélék állás közben sok levet felszívnak, így a következő étkezésre a leves túl sűrű lesz, a tészta pedig elázott. Főtt tészták A levesbetétekkel változatosabbá és táplálóbbá tesszük a leveseket. Ezeket az élelmiszeripar is előállítja és száraztésztaként minden élelmiszer kereskedésben megvásárolhatók. Azonban minőségük nem minden igényt elégít ki, ezért az igényesebb háziasszonyok, a házi készítésű tésztákat részesítik előnyben. A levesbetétként használt gyúrt tészták - finommetélt, kiskocka, eperlevél, csipetke stb. készítéséhez mindig csak annyi lisztet használnak, amennyit a tojás felvesz, vizet nem adnak hozzá, hogy a tészta ne ázzon szét a levesben. A galuska vagy más néven nokedli viszont vízzel készül. A készen vett levestészták közül a 8 tojásos megjelölésű az, amely csak tojással, víz nélkül készül. Zsírban sült tészták palacsinta: fánk: lángos: Olasz tészták 1. Levestészták 2. Széles metéltek 3. Töltött tészták Ha kicsi négyzeteket vágunk, azt megtöltjük és átlósan félbehajtjuk Ha nagy négyzeteket, vagy téglalap alakúakat vágunk, és azt töltjük: Ha háromszög alakú: Ha nem négyzetet, hanem egy pohár peremével köröket vágunk, és azt hajtjuk félbe: 4. Farfalle - Masni alakú, Ha négyzet alakú tésztát vágunk és a szembelévő két sarkát középen egyszerűen összenyomjuk. Pappardelle, azaz széles metélt Az apróra vágott erdei gombát pirítsuk meg egy kicsit olívolajon, dobjunk rá pici zúzott fokhagymát. Keverjük össze a kifőtt tésztával, hintsünk a tetejére összevágott petrezselymet. Díszítsük néhány paradicsom gerezddel, borsozzuk meg, majd szórjunk rá parmezánt. Mafalde, azaz fodros metélt Béleljünk ki egy tortaformát vagy jénait a kifőtt tésztával, simítsunk rá egy réteg blansírozott spenótlevelet. Borítsuk be bacon-szeletekkel, majd öntsük rá felvert tojás, reszelt parmezán szerecsendióval ízesített keverékét. Sütőbe pirítsuk aranysárgára. Penne regine, azaz rövid csőtészta Tegyünk a kifőtt tésztára fűszeres olívaolajat, apró kockára vágott paradicsomot, mozzarella sajtot, hintsük meg metélőhagymával vagy friss bazsalikommal. Tagliatelle, hosszú metélt Keverjünk össze felcsíkozott cukkínit finomra vágott hagymával, fokhagymával. Futtassuk meg egy kevés olívaolajban. Öntsük a kifőtt tésztára. Orecchiette, azaz kagylótészta Ízesítsünk paradicsomszószt zellerrel, kevés naranccsal és citromhéjjal. Keverjünk bele egy csepp tabasco-t és egy pici vodkát. Forgassuk bele a tésztát a különleges mártásba. Capelli d’Angelo, azaz cérnametélt Apró konzerv rákokat citromlé, chili, tengeri só, fokhagyma keverékébe forgassuk, majd süssük ki olajban. Öblítsünk ki egy edényt fehérborral, vajazzuk ki a belsejét, és ebben keverjük össze a rákot, a ragut és a tésztát. Lumaconi, azaz szarvacska Dinszteljünk csíkokra vágott vöröskáposztát, ízesítsük chilivel, fokhagymával, keverjünk hozzá rokfortos besamelmártást, majd öntsük a tésztára. Taglierini, azaz szálas metélt Keverjünk össze tojássárgáját, vajat, gyenge mustárt. Ízesítsük finomra vágott kaporral és citromlével. Öntsük a mártást a tésztára. Tehetünk rá apróra vágott füstölt lazacot is. Farfalle, azaz masnitészta Vágjunk nagyon apróra füstölt sonkát, zöldhagymát, keverjük a kifőtt tésztához. Szórjuk meg reszelt sajttal. Maccheroncelli, azaz hosszú makaróni Öntsünk egy tálba kevés olívaolajat. Adjunk hozzá dinsztelt hagymát, köménymagot, fokhagymát, felkockázott paradicsomot, szardellát, pirított fenyőmagot, szerecsendiót és mazsolát. Ha egy kevés sült csirkemellet felkockázunk, és hozzákeverjük, még gazdagabb lesz. A szószt jól forgassuk össze a tésztával. Lasagne A rakott tészta olasz neve, készülhet kockára vágott, tépett, szakított, lebbencs, csusza-, vagy metélt tésztákból. A lasagne (magyarul sokan lazannyának mondják - ez olaszul a tészta neve egyes számban: lasagna), az olasz Emilia Romagna tartományról indult el világhódító útjára. A lasagne, népszerű étel az egész világon, nagyon sok féle húsos, zöldséges, túrós változat létezik belőle, bátran alakíthatjuk a család ízlése szerint. Olajzöld nektármadár Az olajzöld nektármadár (Cyanomitra olivacea vagy Nectarinia olivacea) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a nektármadárfélék (Nectariniidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Angola, Benin, Burundi, Dél-Szudán, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Elefántcsontpart, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Gabon, Ghána, Guinea, Bissau-Guinea, Kenya, Libéria, Malawi, Mali, Mozambik, Nigéria, Ruanda, São Tomé és Príncipe, Szenegál, Sierra Leone, Szomália, a Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Tanzánia, Togo, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos. Alfajai Cyanomitra olivacea changamwensis Cyanomitra olivacea neglecta Cyanomitra olivacea alfredi Cyanomitra olivacea olivacina Cyanomitra olivacea olivacea Havlov Havlov egy szórvány Žďárec község közelében, a Brno-vidéki járásban, a Bobrůvka folyó felett. Nevét a Havel család után kapta, akik itt építették fel nyári lakhelyüket. Ezt tőlük 1957-ben a Kerületi Nemzeti Bizottság elvette, és úttörőtábor lett belőle. A komplexumot 2002-ben Zdeněk Šoula magánvállalkozó vette meg, aki a terület átépítésébe fogott. Története A Víckov csúcsa alatt és a Bobrůvka völgye fölött, Žďárectól egy kilométerre, annak kataszteri területén található nyaralóhelyet 1908-ban építtette ki a Havel család nyári lakhelyéül. Az építtető Vácslav Havel (1861-1921, építtető és vállalkozó - Lucerna Palota) volt, a helyszínt Pammrov szórvány közelsége miatt választotta, aminek a tulajdonosa Anna Pammrová volt. Emeletes faház volt apró ablakokkal, a földszinten volt található a nagy étkező, az emeleten pedig a hálószobák és a nappali. A ház mellett teniszpályák és külső medence állt. A Havel családot híres emberek látogatták itt, ellátogatott ide például Lída Baarová, Adina Mandlová színésznők, Eduard Bass író, Eliška Junková autóversenyzőnő vagy Jaroslav Drobný teniszező is. A második világháború alatt és röviddel utána itt nőtt fel a két testvér, Václav és Ivan Havel, akik a nem messzi Žďárec-be jártak iskolába. 1954-ben itt kezdte a fiatal Václav Havel megrendezni a Harminchatosok csoportjának első találkozóját, ami a hivatalos kommunista áramlattól távolabb álló értelmiségiek és művészek kötetlen társasága volt. 1958-ban a helyi kerületi nemzeti bizottság nyomást gyakorolt a Havel családra, hogy a nyaralóhelyet hagyja el. A család a lakhelyet a Žďárec-i iskolának akarta felajánlani, azonban kerületi nemzeti bizottság képviselői a vagyont a TOS Kuřim vállalat FSzM üzemi bizottságának ajánlották fel; az árat 70 ezer koronára becsülték, azonban Havelék ebből az összegből semmit sem kaptak. 1960-ban a komplexumot úttörőtáborrá alakították át, 1962 körül a gondnokság Havelék villáját lebontatta. Itt folytatták gyakorlataikat a fegyveres Népi Milícia egységei is. 1989 novembere után az úttörőtábor átalakult egy hagyományos gyermektáborrá, amely 2006-ig működött itt. 2002-ben a komplexumot a TOS Kuřim vállalattól árverésen 4,9 millió koronáért Zdeněk Šoula brünni vállalkozó vette meg, a vállalat nyári táborokat rendezett itt, és 1989 után a faházikókkal és panzióval rendelkező területet tanfolyamok megrendezésére adta bérbe. Az új tulajdonos az eredeti leromlott épületeket elbontotta, és új objektumokat épített. Az átépített tábori étkezdében tartják a morvaországi Harley Club találkozóit, melynek Šoula az elnöke. Itt ő maga oktatásokat tart alkalmazottai számára, és a helyet üdülőközpontként is használja. A teniszpálya helyén egy kétemeletes sportcsarnok áll. Šoula szintén itt akarja kiépíteni a Havel család emlékhelyét egy előadóteremmel együtt. Haveléké még a nem messzi vadászház, aminek fele Dagmar Havlováé lett, míg a másik fele Ivan Havelé. Körösfényes Körösfényes (régebben Fényes, románul Feniș) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében. Fekvése Vaskohtól délnyugatra, a Fehér-Körös jobb partján fekvő település. Története A falu nevét 1553–1633 között említette először oklevél Fenes alakban. 1746-ban Fényes, 1808-ban Fényes, Fenis, 1913-ban Körösfényes néven írták. 1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Arad vármegyében, hegyes erdő vidékén: 12 katholikus, 400 óhitü lakossal, s anyatemplommal.” 1910-ben 455 lakosából 451 görögkeleti ortodox román volt. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott. A 2002-es népszámlálás szerint 173 lakója közül mindenki román nemzetiségű volt. Houville-la-Branche Houville-la-Branche település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 452 fő (2015). Houville-la-Branche Sours és Umpeau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 3668 Ilfpetrov A 3668 Ilfpetrov (ideiglenes jelöléssel 1982 UM7) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Georgijevna Karacskina fedezte fel 1982. október 21-én. Az aszteroidát az Ilf és Petrov szovjet írópárosról nevezték el. Véső utcai stadion A Véső utcai stadion egy labdarúgó-stadion Szolnokon, 2010 óta itt rendezik a Szolnoki MÁV II hazai mérkőzéseit. Korábban a Szolnoki MÁV első csapata rendezte itt a mérkőzéseit, azonban már a Tiszaligeti stadionban játszik. Néhány mérkőzést napjainkban is ebbe a stadionba hoznak, mint például egyes felkészülési meccsek. 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság (C csoport) A 2008-as labdarúgó-Európa-világbajnokság C csoportjának mérkőzéseit 2008. június 9-étől 17-éig játszották. Hat csoportmérkőzést játszottak két svájci városban, Zürichben és a fővárosban Bernben. A csoportban Franciaország, Hollandia, Olaszország és Románia szerepelt. A torna idején az Élő-pontrendszer szerint a franciák a 2., az olaszok az 1., a hollandok a 4., míg a románok a 8. helyen álltak, ez volt az úgynevezett halál-csoport. Mindazonáltal a négy csapat játéktudása ellenére a C csoport volt az egyetlen, amelyből egy nemzet sem jutott a negyeddöntőkön túl. A Hollandia volt az első csapat a csoportból, amelyik továbbjutott, a világbajnokoki címvédő Olaszországot 3–0-ra verték meg. A második mérkőzésükön Franciaországot 4–1-re. A franciák nehéz pozícióban voltak, már a csoport nyitómérkőzésén is döntetlent játszottak Románia ellen. Olaszország a másodikként jutott tovább, miután az utolsó mérkőzésen Franciaországot 2–0-ra legyőzték. A franciák védője Éric Abidal piros lapot kapott a Luca Toni elleni, a tizenhatoson belül elkövetett szabálytalanságáért. A büntetőt Andrea Pirlo értékesítette. Majd a második félidőben Daniele De Rossi szabadrúgásból állította be a végeredményt. Mivel az olasz győztek így a románoknak meg kellett volna vernie Hollandiát, hogy továbbjussanak, de ez nem így történt mert Klaas-Jan Huntelaar és Robin van Persie góljával a hollandok nyertek. A csoportból Hollandia és Olaszország jutott tovább. A mérkőzéseken összesen 14 gól esett. Alfred Milner Alfred Milner (Gyakran: Lord Milner, Bonn, Német Birodalom, 1854. május 23. – Canterbury, Anglia,1925. május 13.) brit katona, Cape kolónia és Transvaal kormányzója. Élete Származása, fiatalkora Ősei német állampolgárok voltak, azonban nagyanyja egy angol úrhoz ment feleségül, így a családban egyre jobban erősödött az angolság. Ez Alfredben teljesedett ki a legjobban, hiszen ő már ténylegesen angol volt. Azonkívül, hogy német területeken született, élete során sosem szenvedte ennek hátrányát vagy élvezte előnyét. Milner 1854-ben született, Bonnban, egy egyetemi adjunktus fiaként. Apja miatt a tanulásra komoly figyelmet fordított, és az Oxfordi Egyetemen tanult. A második búr háború alatt Később Afrikában végzett munkát, és Cape Kolónia kormányzója lett (1897-1901). A második búr háborúban ő irányította a kolónia csapatait, és több csatában is részt vett. Kormányzása idején Dél-Afrikában megjelentek a koncentrációs táborok, amelybe az elfogott búr gerillaharcosokat, négereket illetve nőket és gyerekeket hurcoltak. Ezekben a táborokban több mint 27 000 búr civil, és 14 000 fekete őslakos vesztette életét a háború három éve alatt. Milner 1901. március 6-án leköszönt posztjáról. A búr államok és a Brit Birodalom közt zajló béketárgyalások egyik fő irányítója volt. A búr államok kormányzójaként 1902-től ő lett a két jelentősebb búr köztársaság (Oranje Szabadállam, és a Transvaal Köztársaság) kormányzója is. Kormányzósága alatt a kolóniák egyesítésével próbálkozott, ugyanis a két államot egy gyarmatként képzelte el. Bár nevéhez fűződik Dél-Afrika infrastrukturális és gazdasági fejlődése, előélete miatt nem volt kedvelt közéleti személyiség. Milner számos oktatásügyi reformot is végrehajtott, amelynek keretében Potchefstroom városában több oktatási intézményt nyitott. Többek között két általános és egy középiskolát. Utolsó évei 1905-ben befejezte a politizálást Afrikában, és 1906-ban visszatért Angliába. 1916-ban a brit parlament tagja volt, és támogatta David Lloyd George programjait. Ennek köszönhetően a háború utolsó évében hadügyminiszettér nevezték ki, amely posztot 1919-ig őrizte meg. 1925-ben hunyt el, életének 71. évében. Carayac Carayac település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 93 fő (2015). Carayac Saint-Pierre-Toirac, Béduer, Gréalou, Larroque-Toirac és Montbrun községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Conan, a kalandor A Conan, a kalandor (eredeti cím: Conan the Adventurer) 1997 és 1998 között futott amerikai televíziós sorozat. A sorozat alkotója Max A. Keller, aki Robert E. Howard Conan, a barbár-történetei és az azok alapján készült 1982-es filmet vette alapul. A sorozat főszereplő többek közt Ralf Moeller, Danny Woodburn, Jeremy Kemp, Robert McRay és T.J. Storm. A sorozatot az Amerikai Egyesült Államokban 1997. szeptember 22. és 1998. május 24. között adta le a Syndicated, Magyarországon a TV3 mutatta be először 1999. március 20-án. Cselekménye A sorozat Conan és társai kalandjait követik nyomon, akik faluról falura vándorolnak, esetenként pedig segítenek az ottani lakosoknak. Végső céljuk azonban a gonosz vezér, Hissah Zul legyőzése, akinek fogságában ott sínylődik Conan kedvese is. Magyar szinkron További magyar hangok: Juhász György Makay Sándor Horányi László Farkasinszky Edit Koncz István Magyar szöveg: Duba András Hangmérnök: Hegede Béla Rendezőasszisztens: Hornyák Mihály Gyártásvezető: Német Tamás Szinkronrendező: Szőnyi István A szinkront a Videobox Stúdió készítette. Ovizsaru 2. Az Ovizsaru 2. (eredeti cím: Kindergarten Cop 2) 2016-ban bemutatott amerikai film, amelyet Don Michael Paul rendezett. A forgatókönyvet David H. Steinberg írta. A producerei Mike Elliott és Greg Holstien. A főszerepekben Dolph Lundgren, Fiona Vroom, Aleks Paunovic, Andre Tricoteux, Bill Bellamy és Sarah Strange láthatóak. A zeneszerzője Jake Monaco. A film gyártója a Capital Arts Entertainment, az Imagine Entertainment, a Universal 1440 Entertainment, a Universal Family Entertainment és a Where's Arnold Productions, forgalmazója a Universal Pictures Home Entertainment. Műfaja filmvígjáték. Amerikában 2016. május 17-én adták ki DVD-n. Sant’Antonio (Alberobello) A Sant’Antonio Alberobello egyik jelentős temploma. Története A Páduai Szent Antal tiszteletére épült templom története a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor a helyi bazilika már kicsinynek bizonyult az egyre növekvő lakosság számára. 1926-1927 között építették fel Martino De Leonardis tervei alapján a műemlék zóna (Rione Monti) által elfoglalt domboldal tetején. A templom a trullók sajátos vonásait figyelembe véve épült meg, ennek köszönheti különleges külalakját, ami révén viszont tökéletesen illeszkedik a környezetébe. Az egyébként egyszerű templombelsőt Adolfo Rollo freskója díszíti. Holczer Ádám Holczer Ádám (Ajka, 1988. március 28. –) magyar labdarúgókapus. Pályafutása 2007 és 2009 év végéig a Ferencváros játékosa volt. Közben 2007-ben kölcsönben szerepelt a Vecsés csapatában. 2010 februárjában két és fél éves szerződést kötött a Kecskemét csapatával. Eleinte az MTK Budapestnél volt próbajátékon, de a két vezetőség nem tudott megállapodni a játékos sorsáról. Ezután jelentkeztek be érte a kecskeméti vezetők, ahol eleinte itt is csak kölcsönadásról lett volna szó, de végül kivásárolták a szerződéséből a Ferencvárostól. Sikerei, díjai Ferencvárosi TC Magyar kupagyőztes : 2017 Magyar bajnoki ezüstérmes : 2018 Erdő, erdő, de magos a teteje Az Erdő, erdő, de magos a teteje kezdetű magyar népdalt Seemayer Vilmos gyűjtötte 1935-ben a Somogy megyei Berzencében. Feldolgozások: Jegyzetek Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához: Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek. Tizedik, bővített kiadás. Pécs: Kulcs a muzsikához kiadó. 2003. 263. o. ISBN 963 03 5519 1 Bartók Béla: Erdő erdő Bartók feldolgozás. Énekel: Spenger Mihály, zongora: Pierre Csillag YouTube (2015. aug. 6.) (Hozzáférés: 2016. márc. 18.) (audió) Növendékhangverseny. Bakos Eszter YouTube. Gyál (2015. máj. 21.) (Hozzáférés: 2016. dec. 2.) (videó) 9:06–10:05. Források Weblapok: Erdő, erdő, de magas a teteje. Magyarnóta (Hozzáférés: 2016. márc. 18.) (kotta, szöveg, audió) Daloskönyv: Erdő, erdő de magos ... Szerk.: Kríza Kálmán www.fsz.bme.hu (1992. dec. 16.) (Hozzáférés: 2016. márc. 18.) (kotta és szöveg) Boldog, aki rossz útra nem indul. Szegedi piaristák (Hozzáférés: 2016. márc. 18.) (kotta és szöveg) Az 1. zsoltár az Erdő, erdő, de magos a teteje dallamára. Kalló-Lengyel Katalin: Bartók Béla gyermek- és népdalfeldolgozásai zongorára, szórványban élőknek is. rmpsz.ro (Hozzáférés: 2016. márc. 18.) Népdalgyűjtemények: Béres József : Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 210. o. ISBN 978 963 88686 9 5 Tavaszi szél vizet áraszt: 200 magyar népdal. Összeállította: Almási István . Bukarest: Kriterion Könyvkiadó. 1972. 230. o. Sárosi Bálint : Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 98. kotta A mi dalaink. Összeállította: Ugrin Gábor . Budapest: Tankönyvkiadó. 66. o. Tankönyvek: Dobszay László : A hangok világa: Szolfézskönyv a zeneiskolák II. osztályának. Budapest: Editio Musica. ISMN 979 0 080 05246 4, 95. kotta Feldolgozások: Zongoraiskola 2. Komjáthy Aladárné, Hernádi Zsuzsa, Insert Katalin, Fantóné Kassai Mária. Budapest: Editio Musica. M 080 05242 6, I/27. kotta Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 45. kotta Felvételek Parajdi blokk 4-1 -- tehetségkutató döntő, 2013. Énekel: Fülöp Erzsébet, Fülöp Mária, Kádár Norbert YouTube (2014. feb. 3.) (Hozzáférés: 2016. márc. 18.) (videó) 1:45–3:30. Erdő, erdő, de magas a teteje. A Leövey Klára Gimnázium Kodály Kórusa YouTube (2016. feb. 25.) (Hozzáférés: 2016. márc. 18.) (audió) Dunántúli népdalok (1972). YouTube (2016. feb. 13.) (Hozzáférés: 2016. márc. 18.) (audió) 1:52-ig. Joachim von Ribbentrop Ullrich Friedrich Willy Joachim von Ribbentrop (Wesel, 1893. április 30. – Nürnberg, 1946. október 16.) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt befolyásos politikusa, továbbá 1938 és 1945 között birodalmi külügyminiszter volt. Von Ribbentropot mint háborús bűnöst a legfőbb háborús bűnösök ellen folytatott nürnbergi perben a Nemzetközi Katonai Bíróság 1946. október 1-jén hirdetett ítéletében kötél általi halálra ítélte. Az ítélet végrehajtására 1946. október 16-án került sor. Családja Richard Ullrich Friedrich Wilhelm Ribbentrop főhadnagy és Johanne Sophie Hertwig gyermeke volt. Nagynénje, Gertrud von Ribbentrop 1925. május 25-én adoptálta, akinek apja, Karl von Ribbentrop 1884-ben nemesi címet kapott. Ettől kezdve használta a von Ribbentrop nevet. 1920. július 5-én Wiesbadenben feleségül vette Anna Elisabeth Henkellt, a pezsgőgyáros Otto Henkell lányát. Ekkor von Ribbentrop Otto Henkell berlini képviseletét látta el. A házaspárnak öt gyermeke született: Rudolf von Ribbentrop (* 1921 . május 10. , Wiesbaden ) Bettina von Ribbentrop (* 1922 . július 20. , Berlin ) Ursula von Ribbentrop (* 1932 . december 19. , Berlin) Adolf von Ribbentrop (* 1935 . szeptember 2. , Berlin) Barthold von Ribbentrop (* 1940 . december 27. , Berlin) Élete a második világháborúig 1908 és 1914 között sokat tartózkodott külföldön. 1910 és 1914 között Kanadában élt, ahová, mint egy importvállalat tulajdonosa, bort importált Németországból, valamint 1914-ben egy műkorcsolya-csapat tagja volt. Megtanult angolul és franciául. Mikor kitört az első világháború, otthagyta Kanadát, hogy német oldalon harcoljon. A háború folyamán megkapta az I. osztályú Vaskeresztet, valamint kinevezték főhadnaggyá. A front után a konstantinápolyi német nagykövetségre helyezték. Miután 1932-ben megismerkedett Adolf Hitlerrel, belépett az Nemzetiszocialista Német Munkáspártba. Adolf Hitler iránti csodálata miatt, felhasználva üzleti kapcsolatait, 1932 folyamán kapcsolatot teremtett Hitler és befolyásos német személyiségek között. Ezek a kapcsolatok lehetővé tették, hogy Hitler 1933-ban nagyobb ellenállás nélkül ragadja magához a hatalmat. Von Ribbentrop nem volt tagja az 1933-ban alakult Hitler-kabinetnek, a Német Külügyminisztérium eredetileg a nemzetiszocialista elképzelések szerint Alfred Rosenberg, az NSDAP külügyi osztályát vezető ideológus számára volt fenntartva. Mivel a Külügyminisztériumra a konzervatívok is igényt tartottak, megállapodás szerint a hivatal a Papen és a Schleicher-kormány külügyminisztere, Konstantin von Neurath irányítása alá került. Von Ribbentropot 1934-ben kinevezték a birodalmi kormány külpolitikai tanácsadójává, valamint leszerelési megbízottjává. 1935 júniusától a Harmadik Birodalom meghatalmazott nagykövete volt. Ebben a tisztségében érte el a német–brit flottaegyezmény aláírását. Egy évvel később aláírásra került Németország és Japán között az Antikomintern paktum. 1936-ban átvette a Londoni Német Nagykövetség vezetését. 1938-ban a Fritsch–Blomberg-botrány nyomán von Ribbentropot nevezték ki birodalmi külügyminiszterré, von Neurath helyére. (Von Neurath részt vett egy titkos ülésen, ahol Blomberg birodalmi hadügyminiszterrel és Werner von Fritsch vezérkari főnökkel kritizálták Adolf Hitler háborús terveit. A három kritikus nemsokára kiszorult a hivatalából.) A háború Miután a Német Birodalom 1939 márciusában kibővült Csehországgal, von Ribbentrop megpróbált egy szövetséget kialkudni Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Németország között. Ugyanezen év áprilisától egy tárgyalássorozatot folytatott szovjet kollégájával, Vjacseszlav Molotovval, amelynek eredménye a Lengyelország sorsát megpecsételő, 1939. augusztus 23-án aláírt Molotov–Ribbentrop-paktum lett. Néhány nappal szeptember 1-je, Lengyelország lerohanása után a Szovjetunió is megkezdte az előretörést Lengyelország belsejébe. Miután szertefoszlottak a reményei egy Angliával kötött békéről, Németország megszállta Nyugat-Európát. 1945 után A második világháború befejezése után a nürnbergi bíróság összeesküvés, béke elleni bűntettek, háborús bűntettek és emberiség elleni bűntettek miatt folytatott eljárást. A vádlottak padján töltött 218 ülésnap alatt megbánást nem tanúsított. A bíróság minden vádpontban bűnösnek találta, és 1946. október 1-jén hirdetett ítéletében kötél általi halálra ítélte. Az ítéletet 1946. október 16-án John C. Woods hajtotta végre. Kilenc halálraítélt társa előtt elsőként végezték ki 1 óra 12 perckor. Könyvét, London és Moszkva között címmel, hét évvel halála után felesége adta ki. Bucha (bei Jena) Bucha település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 1091 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Namul A namul (hangul: ��) a bármilyen növényféleségből készült pancshan (kísérő étel) megnevezése a koreai gasztronómiában. A hagyományos zöldségfélék mellett a koreai konyha olyan növények gyökerét, hajtását és levelét is felhasználja, ami a magyar étkezési kultúrában merőben szokatlan lehet, mint például a páfrány, a varjúháj vagy a kínai harangvirág gyökere. Gyógynövényeket is szívesen fogyasztanak ilyen módon. Az elkészítési módok változatosak, blansírozhatják, párolhatják, főzhetik, hirtelen süthetik vagy nyersen is felszolgálhatják a namulokat. Az ízesítés tekintetében is számos lehetőség van, a szójaszósz, a szezámolaj, a fokhagyma, a só, az ecet vagy a kocshudzsang (gochujang) is gyakorta használt. A Vakáción a Mézga család epizódjainak listája Ezen az oldalon a Vakáción a Mézga család című rajzfilmsorozat epizódjainak listája szerepel. Ariszteasz Ariszteasz (Ἀριστέας), görög író Prokonnészosz városában – Marmara, Törökország – élt, vélhetően az i. e. 7. vagy 6. században. Életéről semmi bizonyosat nem tudunk. Az ókorban csodálatos dolgokat meséltek róla: meghalt szülővárosában, de ugyanakkor egy kis-ázsiai városban is látták stb. Elveszett műve az Arimaszpea című hősköltemény, melyet a római császárkorban még olvastak; hiteles forrásnak tekintették, mára azonban, néhány töredéken kívül, semmi sem maradt belőle. Arimaszpea A szerző leírja, hogy a Fekete-tenger partvidékén honos királyi szkíták birtokain át egészen az isszédok országáig utazott. Az isszédoktól hallotta, miszerint országukon túl laknak az egyszemű arimaszpok, s túl ezeken az aranyat őrző griffek, s még ezeken is túl Hüperboreia lakói. Állítása szerint az arimaszpok elűzték lakóhelyükről az isszédokat, azok a királyi szkítákat, azok pedig a déli tengernél (azaz a Fekete-tengernél) tanyázó kimmereket. Az említett kimmerek Kis-Ázsia lakói voltak, jelenlétük a kelet-európai pusztán nem bizonyított. A királyi szkíták valóban kapcsolatba kerültek velük (lásd: Szkíták a Kaukázuson túl), s hírük a görögökhöz is eljutott. Ők azonban a valóságos eseményekhez költött elemeket is hozzátoldottak (lásd: Kimmerioszok). Harmatta János állításai Az isszédok név Hérodotosz munkájában ἰσσηδόνες, Alkman költeményében εσσεδὀνες alakban fordul elő, s ez jelentheti azt is, hogy két különböző forrásból vették az említett címet. Harmatta János szerint a szóban forgó nép elnevezése a Tobolba ömlő Iszety folyó nevével állítható párhuzamba. A jenyiszeji osztjákok, avagy ketek két „nyelvjárásában” (ket, illetve kot) a folyó neve Is-set, illetve Es-ses alakban van meg, s a két görög nyelvi változat ezekkel azonosítható. Következésképpen az isszédok – bizonygatja érdemekben megőszült iranistánk – jenyiszeji osztják, vagyis paleoszibériai nyelven beszéltek. Kijelentéséből, mindazonáltal, nem tudjuk meg, milyen névvel illették az Iszety folyót maguk az isszédok, s ilyenképpen nyelvükről sem állíthatunk semmi bizonyosat. Teatro alla Scala A Teatro alla Scala (vagy La Scala) milánói operaház, egyike a világ leghíresebb operaházainak. Mária Terézia uralkodása végén, Nuovo Regio Ducal Teatro alla Scala néven nyitotta meg kapuit a közönség előtt. Története Kezdetek A Teatro alla Scala megnyílásától a lombardiai „főváros” a világ egyik legnagyobb operaházával dicsekedhetett: a színpad 24 méter hosszú, 21,6 méter mély, magassága 20 méter volt. Befogadóképességét illetően a sűrű átépítések miatt csak becslés létezik, az tudni viszont, hogy a megnyitó előadást 3500 személy tapsolta végig. Stendhal a következőképpen nyilatkozott az operaházról, összehasonlítva azt Itália addig legnagyobb és leghíresebb házával, a nápolyi Teatro di San Carlóval: Homlokzata ugyan sokkal nyomottabb, mint a San Carlóé, folyosói szűkek és levegőtlenek, a földszint túlságosan vízszintes, de ettől eltekintve ez a világ első színháza. Gázvilágítást 1860-ban, villanyvilágítást pedig 1883-ban kapott az operaház. A Scala egy régi templom, a Santa Maria della Scala helyén épült fel, amely nevét Regina della Scalától nyerte, a tizennegyedik században élt olasz főúr, Bernabò Visconti hitveséről. Róla annyit lehet tudni, hogy még életében elkészíttette emlékművét és fel is állíttatta a San Giovanni-templom főoltárának tövében. A legenda szerint azért, hogy a hívők, miközben mindennapos imájukat mondják, már jó előre az ő lelki üdvéért is könyörögjenek. Felesége is hitbuzgó asszony volt, ő templomalapításával kívánta elérni túlvilági üdvösségét. Az operaház építését Mária Terézia rendelte el, miután a város egyetlen színháza, mely az operaelőadásoknak is otthont adott, a Teatro Regio Ducale 1776. február 26-án tűzvészben elpusztult. A Scala megalapítását sok minden tette időszerűvé. Először is az olasz nép zenei igényessége, valamint a házi hangverseny intézményének időszerűtlenné válása, amelyet már a 18. században kinőtt az opera. Ugyanakkor szükség volt olyan új intézmények megalapítására, amelyek az énekesek számára megbízható jövedelemforrást biztosítottak, hiszen abban az időszakban a legtöbben csak kedvtelésből énekeltek, mindenkinek megvolt a maga egyéb foglalkozása. Az ország fejlődése, valamint a városi polgárosodás nem bírta tovább, hogy a művészet csak a hercegi udvarok privilégiuma legyen, amelyek korábban saját zenekart és énekestársulatot tartottak fenn. Az operaszínpad megépítését Giuseppe Piermarinire bízták. Az építész Folignóban született 1734-ben és Milánóban halt meg 1808-ban. Luigi Vanvitelli, az iskolát teremtő olasz építőművész tanítványa, lelkes híve volt. Igazi népszínházra gondolt. Kora technikai felkészültségét meghaladóan, ötezres befogadóképességű egyszerű és méltóságteljes épületre, amelynek fő célja minél több zenerajongónak állandó hajlékot adni. Az egykori költségvetés nem ad megbízható prognózist a későbbi valóságos költségek értékelése tekintetében. Bár Ausztria 200 000 aranykoronát szánt az ügyre, igazi közadakozásról nem lehetett szó, központosított pénzgazdálkodásról sem, a mecénások gyorsan kihátráltak, így aztán a színház végül 3600 néző számára épült meg. 1778. augusztus 3-án Salieri L'Europa riconosciuta című operájával nyitották meg, és hírneve ettől kezdve töretlenül növekedett. A milánói Scala, amely a nápolyi San Carlo után Itália legnagyobb színháza volt, igazi zenei központtá tudott válni. Talán azért is, mert a közönség állandóan támogatta, magáénak érezte a színház ügyét (ellentétben Nápollyal, ahol a királyi udvar támogatta). De szerepet játszott ebben a világhírű zenekiadó Ricordi cég is. A Scala a közönséget, az előadóművészeket egyaránt vonzotta, ezt segítette még Ricordiék bőkezűsége, nagyvonalúsága, kísérletező kedve a neves zeneszerzőkkel, aminek köszönhetően a 19. század nagy zeneszerzőinek bemutatkozása és legtöbb diadalmas sikere ide kötődik (pl.. 1839-ben Verdi, 1889-ben Puccini stb. ) A Scalát indulása első évtizedében egy főnemesi vállalkozó-társulat irányította mind gazdasági, mind művészi vonatkozásban (Castelbarco gróf, Fagnani és Calderata márkik, Rocca-Sinibalda herceg). Az színházhoz egy óriási kaszinó is tartozott több hatalmas teremmel, melyekben az előadások előtt a tehetősebbek hatalmas pénzösszegeket bocsátottak játékba. Ez biztos jövedelmi forrást is jelentett a operaház számára. Amikor a későbbiekben az osztrák császár megtiltotta a nyilvános szerencsejátékokat, a vezetőség a páholyok bérlésével próbálta pótolni a kieső bevételeket. Az előkelő milánói családok valóságos versenybe és licitbe szálltak. Az évi bér általában 50-100 Lajos-arany, de néha – a virágzás, a béke esztendeiben – 200 aranyat is megfizetnek a művészbarátok. A Scalában megbízható becslés szerint az alapítást követő évtizedekben évi tíz-tizenkétezer ember fordult meg, jó részük természetesen törzsközönségként. A Scala alapítási évében az olasz operát Cimarosa és Paisiello uralták, akik elsősorban a nápolyi színházban előadott operáiknak köszönhetően voltak ismertek. A Scala fellendülésének éveiben azonban mindkettejük csillaga leáldozott: Cimarosát Nápolyban börtönbe vettette Mária Karolina királyné, és az embertelen bánásmód miatt 1801. január 11-én elhunyt, Paisiello jóval később, 1816-ban halt meg. Így Rossini megjelenéséig az olasz operaművészet terén nem történt átütő esemény. A színház vezetősége két módon is segített a helyzeten. Az egyik: teret hódítottak az egy énekeshez idomított, hasonlíthatatlan, káprázatos tehetségéhez, csodaszámba menő hangregiszteréhez mért produkciók. Ezek a korabeli sztárok tetszés szerint alakították szólamukat, szerepüket 2-3 variációban is megtanulták, hogy pillanatnyi hangulatukhoz, hangbéli állapotukhoz kényszerítsék a produkciót. A virtuóz szabad kadenciák kora volt ez, a dalnokok voltak a főszereplők, egy-egy sikeres est középpontjává, értelmévé emelkedtek. Sőt, a tiszavirág-életű művek eredendően az előadóművésszel számolva íródtak. A másik módszer a balett volt A társulatot Salvatore Vigano alakította ki és az egész országból összegyűjtötte a leghíresebb táncosokat. Mindent ő irányított, még a zenét is maga formálta, ízlésének és a szükségletnek megfelelően. Korszerű előadóstílust honosított meg, nagyszabású színpadképekkel dolgozott. A hatásos csillogást jól társította a mélyebb kifejezőerővel. Ezt, a különösebb jelentőségű operabemutatók nélkül zajló időszakot a Scala-beliek interregnumnak hívják. Ugyanekkor alakult ki az operaház alapszabályzata is. Ekkor vezették be az évi négy stagionét (évad). A milánóiak az idényekben péntek kivételével mindennap előadást élvezhettek. Egy-egy opera vagy táncjáték átlag harmincszor ment, méghozzá szinte egymás után, igen rövid megszakításokkal. Az első három előadást a szerző volt köteles irányítani.. A megoszlás az alapítás esztendejétől: évenként három új opera, ebből kettő ősbemutató, egyenesen a színház számára, továbbá: négy táncjáték, két komolyabb és két tréfás tárgyú. Rossini Rossini huszonegy évesen, 1812-ben mutatkozott be Milánóban A szerelem próbája című operájával. Túl volt már első sikerein, számos itáliai városban bemutatkozott már. Tomboló sikert aratott a Scalában, de jószerivel támogatói, az általuk képviselt stílus és cél ellenében. Betör az olasz színpadra Rossini forradalma: a commedia dell’artéval szembeszegülő, autonóm szabályzatú, tökéletesen célszerű és mindent az alkotó zenei mondanivalójának alárendelő opera, a részeket az egész szolgálatába állító, korszerű zene. Sokan azzal vádolták, hogy a régi szép idők énekes-kultúrájának hanyatlását okozta, ami igaz is volt, hiszen őáltala az operaelőadások művészi rangja az instrumentális zene rangjára emelkedett. Csökken bizonyos hangvirtuozitások ázsiója, növekedett viszont azoké az énekeseké, akik a szöveg és zene körvonalazta jellemeket keltették életre. Az új követelményeknek az addig nagy szabadsághoz szokott énekesek is próbáltak ellenállni, hiszen szerintük a tehetségüket csorbította a karmester és zeneszerző azzal, hogy kényszerítette őket az előírt szólamok hű leéneklésére. Giovanni David, a kor legjelesebb tenorja is állandóan rögtönzött, azonban a Rossini nevével fémjelzett időszakban ő is menthetetlenül háttérbe került. Giovanni Battista Velluti, az utolsó világhírű kasztrált nem talál magának szerepet az új opera korában. A megváltozott körülmények további áldozata volt Marchesi, a híres milánói szoprán, aki pályája utolsó esztendeiben csak úgy volt hajlandó énekelni, ha bármelyik opera belépőjét lóhátról énekelheti, legalább hat lábnyi tollbokrétás sisakban illetve Crivelli, aki ragaszkodott minden első áriájában a felice ognora szavakhoz, amelyek trillázási technikájának legjobban megfeleltek. A fiatal mester könyörtelenül letörte az egyénieskedők szarvát és engedményekre csak akkor volt hajlamos, ha valami különös – rendszerint érzelmi – ok indokolta, mint például Isabella Colbran esetében, akine nagy kifejezőerejéhez, de fogyó hangjához szerelmes alázattal alkalmazkodott. A későbbiekben feleségül vette. Két évre rá, 1814 őszén két operát is szerzett a Scala számára a termékeny és hallatlanul gyorsan komponáló mester. Az Aureliano in Palmirát a karneváli idényben mutatta be a Scala. A főszerepet a nagyhírű tenor, Davide hangjára írta, aki azonban kanyaróban megbetegedett és helyét Luigi Mari vette át, akinek mélyebb hangja miatt a szerző kénytelen volt átkomponálni a darabot. Az operában Velluti is helyet kapott és fittyet hányva a szerző utasítására saját kedve szerint énekelte szerepét. A sztárjait kedvelő Milánó ünnepelte a kasztrált virtuozitását és csúfosan megbuktatta a zavaros körülmények, viszontagságok között született művet. A további Rossini-bemutatók (La gazza ladra, 1817, Bianca és Falliero, 1820) nem jelentenek különösebb zenei eseményt Milánóban. A szerző legfontosabb műveit inkább Rómában és Nápolyban mutatta be; ott nyerte meg döntő csatáját. Kapcsolata Milánóval azonban sem szakadt meg és új törekvései erős nyomot hagytak maguk után a Scalában is. Mozart Mozart, a korabeli operaszínpad felülmúlhatatlan mestere már gyermekkorában kapcsolatba került Milánóval. Tizennégy esztendős volt, amikor a Mitridatét, tizenhét pedig, amikor a Lucio Sillát bemutatták. Nagy sikere azonban nem bizonyult tartósnak és a hazai szerzők csakhamar kiszorították a műsorból. 1803 körüli, első jelentős posztumusz sikerei után újra felfigyeltek rá Itália zenebarátai. De inkább csak azért, hogy mérges előítéletekkel akadályozzák az életmű itáliai kibontakozását: „Rossz olasz, aki csodálni tud olyan zenét, amit idegen ír" - írták róla. A kritikusok Mozart uralkodó zenekarát kifogásolták leginkább, amely szerintük elnyomta, megbilincselte az ének szabad áradását. Itt tehát az érvek nagyjából megegyeznek azokkal, amelyek Rossinit fogadták annak idején. A Szöktetés a szerájból sikertelen előadás-kísérlete után Rómában 1811-ben megpróbálkoztak a Don Giovanni színrevitelével. A gyengén megszervezett előadás azonban bukás volt. A darabot 1814-ben mutatták be a Scalában. A színház mindent megtett a siker elérése érdekében és az nem is maradt el. Ennél nagyobb siker volt az egy évvel később bemutatott Figaro házassága. Viszont a A varázsfuvola 1816-os bemutatója bukás volt, de a sikertelenség emlékeit a Don Giovanni felújításával sikerült feledtetni. A konszolidáció évei Az 1820-as évektől kezdve lassanként mindenki beletörődött az operaszínpad reformjába és az énekkel egyenrangú zenekar és a kötött énekszólam győzelmébe. Tehát Rossini újításai sikerrel beépültek az opera világába. Ugyanakkor az itáliai operaházakat is sorra meghódító Mozart-művek emelték a mércét a minőséget illetően. A darabok színvonala túlságosan magas mértéket szabott sok felületesen szórakoztató olasz komponistának. Nagyon megdolgoztatta a szabadossághoz szokott zenekart és az önmagukat csillogtató szólistákat. A Scala a 19. első évtizedeiben tökéletesen felkészült volt, bármilyen nehézségű előadás lebonyolítására és a maga műfajában a világ egyik legfejlettebb zenekolosszusának számított. Az előadások este hétkor kezdődnek, kivéve nyáron, amikor háromnegyed kilenckor. A műsorok legtöbbször éjfél után egy órára fejeződtek be. Szinte mindig több művet élvezhetett a közönség és egyazon művet is ritkán hallott azonos beállításban; minden héten valami új szenzáció szolgált a törzsközönség örömére. Minden egyes operának, minden táncjátéknak új díszlete volt. Jeles festők alkották ezeket és önmagukban is mesterműveknek számítottak. Évenként száz-százötven új színpadképet készíttetett a Scala elsősorban Pregio Sanquirico és tanítványa, Tranquillo által. A díszletek mozgatása a kor legmagasabb technikai színvonalán történt. Az előadások nem-zenei kivitelezői is nagy becsben álltak városszerte: egy-egy képzőművészért vagy jó hírű színpadi mesteremberért több színház is versengett és míg az egyes stagionék társulata változott, hiszen a legjelesebb énekeseket külföldi szerződések kötötték a kiterjedő művészi csereforgalom első évtizedeiben, a csoportos személyzet kevés kivételtől eltekintve állandó volt. Ez a pompás kivitelezés a zene szempontjából ínséges esztendőkben pótolta a műélményt. A húszas évek végén nagy renoválási műveletek kezdődtek a Scala épületében. A külső és belső munkálatok esztendőkig is elhúzódtak. A játéktermeket átalakították, hogy a márvány-burkolatú előcsarnok és a szalonszerű kisebb helyiségek térfogatát növeljék. Átalakították a díszletek tárolásának módját is, ezáltal értékes tereket szabadítva fel az épületben. Donizetti és Bellini A Rossini fémjelezte újítási korszak és Verdi megjelenése közötti időszakban az olasz opera világát két zeneszerző uralta: Gaetano Donizetti valamint Vincenzo Bellini. Donizetti sikereinek színhelye azonban leginkább a velencei Teatro La Fenice volt, a Scala pedig jórészt csak másodkézből értesült remekműveiről. Barátját és egyben az olasz zenei élet kedvencét, a cataniai születésű Bellinit azonban megismerhette a Scala közönsége. Ekkortájt Milánóban élt, itt mutatták be 1827-ben első művét, az Adelson és Salvinit kevés sikerrel. Második bemutatója, a Pirata aztán osztatlan sikert aratott, ugyanebben az esztendőben, pontosan fél év múltán, a Scalában. Rubini és Dalande vitték sikerre a művet, amelynek bírálatában ezt írta a Gazetta dei Teatri: Új színt és jelleget adott a zenének és egy igazán új operát mutatott be nekünk. Ebben az időben már vonzó s egyszersmind félelmetes híre volt a Scalának. A tetszés- és nemtetszés-nyilvánítása roppant heves volt: a sikereket hatalmas tapsvihar fogadta, a bukásokat pedig hatalmas füttykoncert, sőt néha záptojás, rothadt paradicsom is repült a színpad felé. A tetszésnyilvánítás szokása napjainkig fennmaradt az operaházban: Roberto Alagnát 2007-ben kifütyülték a színpadról, mert rosszul énekelte Radames áriáját Verdi Aidájában. Bellini hírnevét a Norma című operájával alapozta meg, melyet 1831-ben mutattak be az operaházban hatalmas sikerrel, és melyet a bel canto műfaj egyik legszebb darabjaként tartanak számon. Verdi A 19. század második felére a Scala fokozatosan átalakult. Míg az első ötven évének története azoknak az uraságoknak a története, akik megvásárolt páholyaikkal a zenei irányítás jogát is megvásárolták maguknak, addig ebben az időszakban már a társadalmi igény és az autonóm zenei fejlődésének története. A század legelső esztendeiben csak elszórt carbonari-csapatok harcoltak a nemzet egyesítésének ügyéért. A harc akkor élesedett ki, amikor a mozgalom egységessé vált és a nemzet többsége csatlakozott hozzá. Ez a többség szállta meg lassanként a Scala nézőterét is. A városi polgárság törzshelye a karzat volt, melyet tréfásan Olympusnak neveztek és sok esetben ez volt az a hely ahol a tömeg eldöntötte egy-egy mű sőt nem egy esetben a zeneszerző sorsát. A város ebben az időben osztrák fennhatóság alatt állt és az alkalmazott cenzorok elsődleges feladata az volt, hogy megakadályozza az egyre erősödő nemzeti öntudat beszivárgását a művészetekbe. Verdi első operáit (Oberto, San Bonifacio grófja, A pünkösdi királyság) a Scala mutatta be, azonban a művész számára az igazi áttörést a Nabucco 1842-es bemutatója hozta meg. A lombardokat 1843-ban mutatták be, míg a Giovanna d’Arcót 1845-ben. Noha operái hatalmas sikernek örvendtek a milánói közönség körében, Verdi csak 1887-ben tért vissza ismét operával a Scalába, Arrigo Boito unszolására, aki utolsó két operájának az Otellónak és a Falstaffnak a szövegkönyvét írta. A maestro 1879 júliusában a Scalában egy jótékonysági koncertet tartott az árvízkárosultak javára. A 19. század végén az operaház tömegével vonzotta Itália jobbnál jobb művészeit, akik megtiszteltetésnek valamint tehetségük elismerésének tekintették, ha néhány évet tölthettek az ekkor már elismerten, köztudottan legjobb olasz zenei intézménynél. Kétségtelenül Verdi, az olasz operazene legnagyobb mestere uralta az 1880-as és 1890-es éveket a Scalában és a színház történetében ez számít az egyik legsikeresebb időszaknak. Puccini A 20. századba az operaház azonban Puccini műveinek jegyében lépett át. A maestro karrierje 1884. május 31-én a Teatro del Vermében indult a Le Villi című operával. Sikerének köszönhetően következő művét, az Edgart már a Scalában mutatták be. A Scala közönsége lelkesen ünnepelte a fiatal szerzőt, akiről ekkoriban már köztudott volt, hogy Verdi nagyra tartja, félig-meddig utódjának tekinti. Az opera, sok gyengesége miatt nem bizonyult életképesnek és csakhamar lekerült a műsorról, Velencében, Ferrarában, Madridban és Buenos Airesben sem tudott életképessé válni. S ez a részleges sikertelenség, Puccini és a Scala kapcsolatát is megszüntette egy időre. Játszottak ugyan Puccini-műveket, ezek azonban nem bemutatók volt, bár mindig feltűnést jelentenek a Scala életében. Puccini 1904-ben próbálkozik egy milánói ősbemutatóval, annak ellenére, hogy a ház vezető karnagya, Toscanini rossz véleménnyel volt a Pillangókisasszonyról. Az opera rossz fogadtatásban részesült, ami arra késztette a zeneszerzőt, hogy átdolgozza a művet. Az új változatot Bresciában vitték színre, ezúttal hatalmas sikerrel. A századforduló évei A századforduló évei Puccini művei mellett nem hoztak világraszóló szenzációt a Scala műsorában. A nagy ősbemutatók korszaka lezárult, ettől kezdve ritkaságszámba ment az először jelentkező remekmű Milánóban. De ez általános jelenséggé vált, ekkor kezdődött el a műfaj, a színpadi zene válsága. A kor valamennyi kritikusa, elméleti szakértője példátlan dekadenciáról, nagy hanyatlásról beszélt, olyan intervallumról, amelynek senki sem látta a végét és sokan kétségbe vonták, hogy a kibontakozás lehetséges. A közönség most már magáról szeretett hallani a színpadon; a kifáradt romantika már nem volt képes a kor érzelmeit, az új idők szellemiségét magas színvonalon összefoglalni. Az új zene pedig még nem vette birtokába a patinás zenei intézményeket. A századforduló legtöbb műve – az átmenetet jelző Puccini és Strauss a nagy kivétel – vagy a régi, konvencióvá meredt kifejezési formák apró módosításaival igyekezett alkalmazkodni a sürgető, változott igényekhez, vagy pedig befejezetlen, kísérleti állapotukban, a világos megfogalmazás, az érvényesség komoly igénye nélkül kerültek színpadra és tűntek el csakhamar a műsorrendről. 1898-ban reformot határozott el a Scala. Több zenei intézményben meghonosodott már, hogy a marakodó direktóriumok helyébe vagy mellé felelős zenei vezető került, aki a művészi természetű kérdésekben döntött. Eddig hosszú esztendőkön át hármas vezetőség irányította a házat: Guido Visconti di Modrone herceg pénzügyi vezető; Arrigo Boito a műsorrend felelőse volt; Giuseppe Gallignani, a milánói Konzervatórium vezetője a művészek ügyeivel foglalkozott. Ez sok nézeteltérést okozott. Zenei vezetőnek sikerült megnyerniük Arturo Toscaninit, aki akkoriban már nagy népszerűségnek örvendett. Toscanini a tőle megszokott eréllyel és becsvággyal kezdett munkához. A milánói jobb társaság azonban ellenszenvvel fogadta. Hallottak már szokásairól, mindent a művészet szolgálatába állító makacsságáról, sőt gorombaságáról. Hét világpremier állt ekkor a háta mögött, köztük a Bohémélet és a Bajazzók. A milánóiak azonban inkább olyasmiről suttogtak, hogy a mester szeret a nézőkre rákiabálni, nemegyszer faképnél hagyja az előadást és a nőknek bizonyára le kell majd venniük előadás alatt tollbokrétás kalapjukat, ami zavarja a látást. Egyesek szerint a mester őrült, és a nagy előd, Faccio sorsára fog jutni, akit A nürnbergi mesterdalnokok olaszországi ősbemutatójakor idegkimerültsége juttatott tébolydába. Toscanini is a Mesterdalnokokkal kezdte pályafutását. A bemutatkozó előadás tomboló siker volt. A vezetőség Toscaniniben látta a fellendülés lehetőségét, a művészek, azonban kifogásolták fegyelmét és őrmesteri szigorát. A maestro nem rajongott az öncélú virtuozitásért, ismétléseket csak a legritkábban engedélyezett és ezzel kiváltotta a művészek ellenszenvét, sőt egyesek már a bel canto gyilkosa jelzővel emlegették. Toscanini vezetősége idején voltak a Scala kiemelkedő énekesei: Enrico Caruso, Federico Carbonetti, Fjodor Ivanovics Saljapin, Francesco Tamagno, Mario Scotti, stb. Mivel egyre inkább sűrűsödtek a Toscanini körüli botrányok, illetve ekkor érkezett meg a meghívás a New York-i Metropolitanbe, 1904-ben a maestro Amerikába utazott. Amerika más vérveszteséget is okoz a milánói Scalának. A Metropolitan rendre elcsábította a híres énekeseket: Caruso és Scotti is odaszerződött. Toscanini milánói munkájának lanyhulásával sem állt meg az élet a híres dalszínházban, a régi sztárok hamarosan kiöregedtek, helyüket újak veszik, mint például Giuseppe de Luca, aki 1903-ban debütált az operaházban. A század első évtizedében kezdte meg pályáját a világhírű basszbariton, Nazareno de Angelis valamint Scotti utódja Riccardo Stracciari. Két neves karmester is vezényelt a Scalában ezekben az esztendőkben, Edmondo Vitale, majd az olasz operák irányításának mintaképe, a heves temperamentuma ellenére is pontos, munkabírásáról híres Tullio Serafin. Fejlődött a nagy hagyományú, de a század végére elsorvadt olasz táncművészet is. Tovább fejlődött és a technika haladásával új inspirációkat kapott a színpadkép. Bővült a műsorrend, mert apadóban az olasz közönség – kivált a milánóiak – igen erős sovinizmusa. A század végén megjelenő és nagy sikereket arató Wagner-művek után sorozatosan színre kerül a többi külföldi nagyság is, ami háttérbe szorította a hazai szerzők műveit. Sikeres milánói szerző lett Csajkovszkij és Muszorgszkij is. A nemzeti repertoár inkább másodosztályú művekkel gazdagodott. A színház épülete ebben az időszakban keveset változott. A 20-as 30-as évek épületbővítése főképpen erkélyekkel gazdagította a házat. A század végén az ülőhelyeket csoportosították célszerűbben. Gyakori volt a pénzhiány, mert a mecenatúra intézménye korszerűtlenné vált. Nagy konkurenciát jelentettek az operaháznak Amerika és Európa többi házai is, de a konkurencia Olaszországon belül is kiéleződött. A 19. század első fele Toscanini távozása után és az első világháború befejeztével záruló korszak kevés eseménnyel gazdagította az operaház történetét. Ebben az időszakban, pontosabban 1912-ben nyitott meg a Scala múzeuma. Az ötletgazda Giuglio Sombon volt, akinek felhívására rövid időn belül impozáns kiállítási anyag gyűlt össze: Paganini egy olajképe, amelyet a 19. század Londonban nevelkedett mestere, Giorgio Patten festett; Vincenzo Gemita Verdi bronz mellszoba; egy Donizettiről készült olajfestmény; Rossini egy ifjúkori képe; egy Belliniről mintázott mellszobor; egy 1740-ben készült 12 húros milánói mandolin ébenfából, elefántcsont-berakással; egy 17. századbeli 14 húros rózsadíszítésű lant; egy 45 billentyűs, négyszögletű spinét mozaikberakással. Ezen felül számos távol-keleti hangszer; olaszországi népi hangszerek; híres zeneszerzők levelei, kottái, kéziratai; érem- és plakettgyűjtemény. Külön terem van szentelve a Scala híres énekesei relikviáianak. Egy esztendővel a múzeum megnyitása után kitört a háború. Olaszország hadbalépése után a művészeket a Vöröskereszt-hangversenyek foglalták le, világszerte csökkentek a fellépti díjak, mert a közönség is megcsappant, sokakat elszólított a katonai szolgálat. Az előadások száma ritkult. 1917-ben a Scala bezárt és csak a háború lezárulásával került elő megnyitásának terve. Ekkor azonban már nyilvánvalóvá vált az intézmény nehéz pénzügyi helyzete, ugyanis Oberto Visconti herceg halálával a dalszínház utolsó mecénása is meghalt. A városvezetés ekkor úgy döntött, hogy a színházat községesítik, ami azt jelentette, hogy a gazdasági ügyeit minden vonatkozásban a városhoz kapcsolják. Ugyanakkor beszüntették a színház vezetősége által élvezett előjogokat is. A dalszínház számára a város éves szubvenciót szabott meg, ebből kellett gazdálkodnia. Közösségi gyűjtéssel sikerült több millió lírát összegyűjteni az épület renoválására is ami már nagyon időszerűv volt. Annak érdekében, hogy az egységes művészi vezetés is biztosítva legyen ismét felkérték Arturo Toscaninit, hogy vállalja el a dalszínház zenei irányítását. Első fő feladata a személyzet átalakítása volt. 1920-ban megalakult a színház önálló zenekara. Tagjai hosszúlejáratú szerződéses munkaviszonyban áltnak az operaházzal. Ennek nagy előnyei is voltak, hiszen a korszerű operakultúra nem tudta nélkülözni a jól összehangolt, állandóan gyakorló zenekart. Mivel az épület rekonstrukciója elhúzódott Toscanini a Scala együttesével 1920. november 20-án hajóra szállt és az Egyesült Államokba utazott egy turnékörútra. Következő év áprilisában tértek vissza, azonban a felújított Scala csak december 26-án nyitotta meg kapuit. Az átépítlsnek egy része azonban még nem fejeződött be, a színpad rnögötti épületrész renoválása nem sikerült. Újabb hat hónapos kényszerszünet után Verdi Falstaff című operájával nyitották meg ismét. A fasizmus idején Benito Mussoli hatalomrakerülésével a fasiszta államvezetés felügyelete alá vonja az operaházakat is. Az első súrlódást a Scala és a politika között Mussolini azon rendelete váltotta ki, hogy képét a királyéval együtt minden dalszínház függessze ki feltűnő helyre. Ezt Toscanini megtagadta, és 1929-ig, a maestro távozásáig a Scala volt az egyetlen operaház az országban, ahol nem volt kifüggesztve a Duce képe. Egy másik súrlódás volt, hogy Toscanini megtagadta azon rendelet végrehajtását, miszerint ünnepnapokon minden előadás előtt el kell játszani a fasiszták himnuszát, a Giovinezzát. Ez az ügy minden évben eljátszódott. 1926-ban már küldöttség kereste fel Toscaninit, hogy ne élezze tovább a helyzetet. Toscanini ekkor sem tágított, szerencsére az ügy elsimult, méghozzá úgy, hogy megint bezárták a színház kapuit, hosszabb időre, ezúttal azért, hogy Puccini posztumusz operáját, a Turandotot próbálják. A bemutató előtt megint nézeteltérések támadtak Mussolinival. A Duce nem volt hajlandó részt venni a bemutató előadáson, amíg Toscanini nem játszatja le a zenekarral a Giovinezzát. A színház vezetősége felkereste az idős karmestert, aki kijelentette, hogy ebben az esetben nem vezényli le az előadást, ami tulajdonképpen azt jelentette volna, hogy a bemutató elmarad. A Scala vezetősége azonban a bemutató, azaz Toscanini mellett foglalt állást. A karmester végül 1929-ben úgy dönt, hogy ismét búcsút mond a Scalának és visszatér Amerikába. Az ok: nem egyetlen incidens, hanem hosszú folyamat. A fasizmus légkörét elviselhetetlennek találta, Mussolinit gyűlölte. A társulatot azonban nem akarta veszélyeztetni, és tudta, hogy az intézmény sorsa többek között az állami szubvención állt vagy bukott. Toscanini távozásával új korszak kezdődötta milánói Scala életében. Ezt a korszakot a Scala krónikásai sem tartják a nagy hagyományú intézmény legfényesebb, legeredményesebb periódusának. Toscanini távozása után Tullio Serafin irányította a zenekart, majd Sabata. A második világháború megint árnyékot borított a zenei intézmény fényére. A szakértők eddig is sűrűn panaszolták, hogy nehéz igazán jól pezsgő zenei életet teremteni és fenntartani, amikor embertelen és művészeten kívüli szempontok törnek be a művészet birodalmába, ami a humánum birodalma is kell, hogy legyen. Sok áldozatot szedtek a faji megkülönböztetés törvényei is. Nagyszámú emigráns hagyta el az országot, köztük természetesen elsősorban olyanok, akik biztosak voltak külföldi megélhetésükben. Ezekre az időkre esik a második nagy hullám, amely a New York-i Metropolitanre zúdul. Ezúttal nem elsősorban a szólisták, hiszen ők nagy névvel a tarsolyukban még a jég hátán is megéltek, inkább a csoportos személyzet tagjai keltek vándorútra, amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Olaszország is belép a háborúba. Az olaszországi partraszállás aztán szinte tökéletesen megakadályozta a Scala folyamatos működését, ami a súlyos bombázások miatt eddig is alaposan meg volt nehezítve. A második világháború befejezése után hatalmas csődtömeggel találkoztak, akik újra életre akarták kelteni tetszhalálából a milánói Scalát. A második világháború után A második világháborút a Scala megszenvedte, többször is bombatalálatok érték. Az épület rekonstrukciója mellett a vezetőség másik fő feladata a társulat újjászervezése volt. Ismét Toscaninihoz fordultak, aki csak 1946-ban vállalta el a színház társulatának újjászervezését, miután a királyt, akit gyűlölt mivel az támogatta Mussolini rezsimjét. Toscanini 1950-ig volt ismét a dalszínház művészeti vezetője. Számos neves előadóművész visszatért ugyan a Scalába, de a társulat gerincét fiatal, feltörekvő tehetségek alkották, mint például a híres szopránok Renata Tebaldi és Maria Callas, a híres tenorok Giuseppe Di Stefano és Mario del Monaco. Az operaház hamarosan ismét válságba került, ugyanis az 50-es években a vezetőség megpróbálkozott a műsorrend változtatásával, aminek az lett volna a célja, hogy a korabeli honi repertoárt erősítse. Ez a kísérlet problematikusnak bizonyult, ugyanis nem sikerült a legnépszerűbb darabok hiányát pótolni. 1955-ben a vezetőség úgy határozott, hogy a nagy tömegvonzású műveket továbbra is műsoron kell tartani. Ezek rentabilitását, a sztárok szerepeltetését a régi, terjedelmes épület biztosíthatja. A kísérlet és a meghittebb hatásokra törő művek varázslata azonban másfajta környezetet kívánt. A kísérletek kockázatát sem lehet egy ekkora apparátus nyakába varrni. Ezért létrejön a Scala filiáléja, a Piccola Scala nevű kamara-operaház. Ezt a 2000-es években azonban megszüntették. A Scala színpadán az elkövetkező években számos híresség énekelt (Carlo Bergonzi, Antonietta Stella, Ettore Bastianini, Mario Del Monaco, Giuseppe Di Stefano, Tito Gobbi, Renato Bruson, Luciano Pavarotti, Nicolaj Ghiaurov, Plácido Domingo, Teresa Berganza, Joan Sutherland, Katia Ricciarelli, Montserrat Caballé, Luis Alva, José Carreras, Marilyn Horne, Peter Schreier), akik egyértelműen hozzájárultak, hogy ismét elfoglalja helyét a világ legjobb operaházai között. A Scala az ezredfordulón Az operaházat 2001 decemberében ismét bezárták felújítási munkálatok miatt. A társulat 2004-ig a város szélén álló Teatro degli Arcimboldiba költözött, így nem volt szükség a műsor megszakítására. A felújítási munkálatokat Mario Botta vezette. A színpadot megnövelték ezáltal nagyobb, sokkal látványosabb díszleteket is fel lehetett állítani, javítottak a nézőtőtér akusztikáján és bevezették az elektronikus librettó rendszert a nézőtéri ülésekbe, ami által a közönség az eredeti nyelv mellett olasz vagy angol nyelven követheti az előadást. Az operaház 2004. december 7-én nyitotta meg ismét kapuit Salieri egyazon művével, Ricardo Muti vezénylése alatt. A felújítási munkálatok 61 millió euróba kerültek és ez az összeg csak 2006-ban térült meg. A színház vezetősége 2005-ben Carlo Fontana igazgató távozása mellett döntött, helyébe Mutit szerették volna, ez azonban éles ellenállást sőt sztrájkot váltott ki a színészek és zenészek soraiban. A helyzet végül Muti lemondásával oldódott meg. A Scala új vezetője 2005 óta Stéphane Lissner lett. Vezető karmesterek Arturo Toscanini ( 1898 – 1908 ) Tullio Serafin ( 1909 – 1914 ) Tullio Serafin ( 1917 – 1918 ) 1918–1920 között az operaház zárva volt Arturo Toscanini ( 1921 – 1929 ) Gabriele Santini, segédkarmester (1924–1929) Angelo Scandiani ( 1929 – 1930 ) Anita Colombo ( 1930 – 1933 ) Victor de Sabata ( 1933 – 1953 ) Carlo Maria Giulini ( 1953 – 1956 ) Guido Cantelli ( 1956 ) Antonino Votto (1956–1965) Gianandrea Gavazzeni (1965–1968) Claudio Abbado ( 1968 – 1986 ) Riccardo Muti ( 1986 – 2005 ) Daniel Barenboim ( 2007 –) Karvezetők a második világháború után Vittore Veneziani (1954-ig) Norberto Mola (1954–1963) Roberto Benaglio (1963–1971) Romano Gandolfi (1971–1983) Giulio Bertola (1983–1991) Roberto Gabbiani (1991–2002) Bruno Casoni (2002-től) Igazgatók Jenner Mataloni (1932–1943) Carlo Gatti (1943–1946) Antonio Ghiringhelli (1946–1972) Paolo Grassi (1972–1977) Carlo Maria Badini (1977–1990) Carlo Fontana (1990–2005) Stéphane Lissner ( 2005 –) Ősbemutatók 1778 : Europa riconosciuta ( Antonio Salieri ) 1812 : A szerelem próbája ( Gioachino Rossini ) 1814 : A török Itáliában (Rossini) 1817 : A tolvaj szarka (Rossini) 1827 : Il pirata ( Vincenzo Bellini ) 1829 : La straniera (Bellini) 1831 : Norma (Bellini) 1932 : Ugo, Conte di Parigi ( Gaetano Donizetti ) 1833 : Lucrezia Borgia (Donizetti) 1835 : Stuart Mária (Donizetti) 1839 : Oberto, San Bonifacio grófja ( Giuseppe Verdi ) 1840 : A pünkösdi királyság (Verdi) 1842 : Nabucco (Verdi) 1843 : Longbárdok (Verdi) 1845 : Giovanna d’Arco (Verdi) 1868 : Mefistofele ( Arrigo Boito ) 1876 : La Gioconda ( Amilcare Ponchielli ) 1885 : Marion Delorme (Ponchielli) 1887 : Otello (Verdi) 1889 : Edgar ( Giacomo Puccini ) 1892 : La Wally ( Alfredo Catalani ) 1893 : Falstaff (Verdi) 1904 : Pillangókisasszony (Puccini) 1923 : Belfagor ( Ottorino Respighi ) 1924 : Nerone (Boito) 1926 : Turandot (Puccini) 1957 : I dialoghi delle Carmelitane ( Francis Poulenc ) 1984 : Samstag aus Licht ( Karlheinz Stockhausen ) 1988 : Montag aus Licht (Stockhausen) 2007 : Teneke (Fabio Vacchi) Évadnyitó előadások 1836/37: Tell Vilmos ( Gioachino Rossini ) 1838/39: A portici néma ( Daniel Auber ) 1840/41: Il bravo ( Saverio Mercadante ) 1845/46: Otello (Rossini) 1848/49: La schiava saracena (Mercadante) 1849/50: Attila ( Giuseppe Verdi ) 1850/51: Jeruzsálem (Verdi) 1851/52: Luisa Miller (Verdi) 1858/59: Szemiramisz (Rossini) 1854/55: Marco Visconti (Petrella) 1868/69: Don Carlos (Verdi) 1872/73: Ruy Blas (Filippo Marchetti) 1876/77: A hugenották ( Giacomo Meyerbeer ) 1877/78: L'Africana (Meyerbeer) 1878/79: Don Carlos (Verdi) 1879/80: Aida (Verdi) 1880/81: Il figliuol prodigo ( Amilcare Ponchielli ) 1883/84: La Gioconda (Ponchielli) 1884/85: Carmen ( Georges Bizet ) 1886/87: Aida (Verdi) 1887/88: Sába királynője (Carlo Goldmark) 1889/90: A nürnbergi mesterdalnokok ( Richard Wagner ) 1891/92: Tannhäuser (Wagner) 1892/93: A bolygó hollandi (Wagner) 1893/94: A walkür (Wagner) 1894/95: Siegfried (Wagner) 1896/97: Az istenek alkonya (Wagner) 1897/98: zárva 1898/99: A nürnbergi mesterdalnokok (Wagner) 1899/00: Siegfried (Wagner) 1900/01: Bohémélet ( Giacomo Puccini ) 1902/03: A Rajna kincse (Wagner) 1907/08: Az istenek alkonya (Wagner) 1908/09: Puccini) 1923/24: Trisztán és Izolda (Wagner) 1930/31: A Nyugat lánya (Puccini) 1931/32: Norma ( Vincenzo Bellini ) 1932/33: Az istenek alkonya (Wagner) 1936/37: Falstaff (Verdi) 1946/47: Nabucco (Verdi) 1948/49: A trubadúr (Verdi) 1951/52: A szicíliai vecsernye (Verdi) 1952/53: Macbeth (Verdi) 1953/54: La Wally ( Alfredo Catalani ) 1954/55: A vestaszűz ( Gaspare Spontini ) 1955/56: Norma (Bellini) 1956/57: Aida (Verdi) 1957/58: Az álarcosbál (Verdi) 1959/60: Otello (Verdi) 1960/61: Polyutus ( Gaetano Donizetti ) 1961/62: A legnanói csata ( Giuseppe Verdi ) 1962/63: A trubadúr ( Giuseppe Verdi ) 1963/64: Parasztbecsület - L'amico Fritz ( Pietro Mascagni ) 1966/67: Nabucco (Verdi) 1967/68: Lammermoori Lucia ( Gaetano Donizetti ) 1968/69: Don Carlos (Verdi) 1969/70: Ernani (Verdi) 1970/71: A szicíliai vecsernye (Verdi) 1971/72: Simon Boccanegra (Verdi) 1972/73: Az álarcosbál (Verdi) 1973/74: Olasz nő Algírban (Rossini) 1974/75: Fidelio ( Ludwig van Beethoven ) 1975/76: Macbeth (Verdi) 1976/77: Otello (Verdi) 1977/78: Don Carlos (Verdi) 1978/79: Simon Boccanegra (Verdi) 1979/80: Borisz Godunov ( Muszorgszkij ) 1980/81: Falstaff (Verdi) 1981/82: Lohengrin ( Richard Wagner ) 1982/83: Ernani (Verdi) 1983/84: Turandot (Puccini) 1984/85: Carmen ( Georges Bizet ) 1985/86: Aida (Verdi) 1986/87: Nabucco (Verdi) 1987/88: Don Giovanni ( Wolfgang Amadeus Mozart ) 1988/89: Tell Vilmos (Rossini) 1989/90: A szicíliai vecsernye (Verdi) 1990/91: Idomeneo (Mozart) 1991/92: Parsifal (Wagner) 1992/93: Don Carlos (Verdi) 1993/94: A vestaszűz ( Gaspare Spontini ) 1994/95: A walkür (Wagner) 1995/96: A varázsfuvola (Mozart) 1996/97: Armida ( Christoph Willibald Gluck ) 1997/98: Macbeth (Verdi) 1998/99: Az istenek alkonya (Wagner) 1999/00: Fidelio ( Ludwig van Beethoven ) 2000/01: A trubadúr (Verdi) 2001/02: Otello (Verdi) 2002/03: Iphigénia Auliszban (Gluck) 2003/04: Mózes (Rossini) 2004/05: Europa riconosciuta ( Antonio Salieri ) 2005/06: Idomeneo (Mozart) 2006/07: Aida (Verdi) 2007/08: Trisztán és Izolda (Wagner) 2008/09: Don Carlos (Verdi) Ég és Föld (KFT-album) Az Ég és Föld (Asztrológia) a KFT együttes ötödik albuma. 1987-ben jelent meg lemezen. Az album számai A Napkirály (Nap) Az újságíró (Merkur) A széplány (Vénusz) Száll egy pofon a szélben (Mars) A nagy utazás (Jupiter) Kőember (Szaturnusz) Elektromos angyal (Uránusz) Várjuk a nemjövőt (Neptun) Fekete felhő (Pluto) Este a városban (Hold) Ég és Föld Szalviosz Trüphón Szalviosz Trüphón (latinosan Salvius) görög származású szicíliai rabszolga, zenész, a második rabszolgaháború (i. e. 104-100) fővezére, Szicília önjelölt uralkodója. Források szerint Athénból származott és Mükénéből hurcolták el Athenionnal, aki szintén a felkelés fő vezéralakja lett. Rabszolgaként főleg zenéléssel foglalkozott, hangszere az aulosz nevű fúvóshangszer volt, amellyel Démétér szertartásain játszott. I. e. 104-ben megszökött Siracusaeból és szervezkedésbe fogott, mivel az ígéretekkel ellentétben nem szabadították fel őket a római hatóságok. Szalviosz lett nemcsak a fővezére a felkelőknek, de királlyá is kinevezték. Új nevét, a Trüphónt, Diodotosz Trüphón szeleukida uralkodó után vette fel. Sok tekintetben követte elődje, az első rabszolgaháború vezérének, Eunusnak a példáját, aki magát szintén Szicília királyává kiáltotta ki. Stratégiájában Nagy Sándort próbálta utánozni, ezért erőit lovasságra és gyalogságra osztotta. Főleg az üllő-kalapács stratégiát alkalmazta, amelyhez a gyalogságnak (az üllőnek) kellett feltartania az ellenséget, míg a lovasság bekerítette őket és szétzúzta. Szalviosznak még kritikus pillanatokban is sikerült győznie a római légiókon, de a túlerő, a rossz ellátottság végül felőrölték a felkelőket. Sorsáról nincsenek pontos adatok, talán Siracusae mellett halt meg. Zvolszky Zita Zvolszky Zita (Siklós, 1961. április 18. –) magyar festő, grafikus. Életpályája 1975 és 1979 között a pécsi Képzőművészeti Szakközépiskolára járt, ötvös szakra. 1980 és 82 között Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Újságíró Iskolájában tanult. 1984 és 1989 kötött a Magyar Képzőművészeti Főiskola, sokszorosító grafika szakán végzett. (További tanulmányai: 1996-tól Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi Kar, pszichológia szak; 1998-tól Országos Rabbiképző Intézet, művelődéstörténet.) Mestereinek Szalay Lajost, Kondor Bélát, Marc Chagallt, Popper Pétert vallja. Budapesten él. 1979-től kiállító művész. Egyéni kiállításai 1979 • Művelődési Ház, Siklós 1986 • Studio-Espresso Galéria, Budapest 1986 • A Néphadsereg Művelődési Ház, Budapest [Gránicz Tamással] 1989 • Műhelyforgácsok, Fiatal Művészek Klubja, Budapest 1994 • Home Galéria, Budapest • Vár Galéria, Siklós • Ipszilon Galéria, Budapest • Thermal Hotel Aquincum, Budapest • Zvolszky Galéria, Budapest 1995 • Korona Hotel, Budapest • Bálint Zsidó Közösségi Ház, Budapest • Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest • Kondor Étterem, Budapest • Magyar Sajtó Háza, Budapest 1997 • Ferihegy Galéria, Budapest 1998 • Hilton Dominikánus udvar, Budapest 1999 • OTP Bank Galéria, Budapest. Csoportos kiállításokon 1985 • Aachen 1987 • Ivan Dougherty Gallery, Sydney • XIV. Országos Grafikai Biennálé, Miskolci Képtár, Miskolc 1987 • Tavaszi Tárlat, Salgótarján • Nemzetközi művészet ma II./Art Today, Budapest Galéria, Budapest • Fiatal Művészek Klubja, Budapest 1990 • Barcsay iskolája, Bartók 32 Galéria, Budapest 1991 • Erotika a kortárs magyar grafikában, Árkád Galéria, Budapest 1994 • Erotika, Ipszilon Galéria, Szentendre • Országos Holocaust kiállítás, Művészetek Háza, Szekszárd 1997 • Diaszpóra (és) művészet, Zsidó Múzeum, Budapest. 1998 • Művészportálok, Budapest Kiállítóterem • Passage. A Belvárosi Művészek Társaságának kortárs képzőművészeti tárlata. Művei közgyűjteményekben Művei magyar és külföldi köz- és magángyűjteményekben (pl. Yad Vashem Art Museum, Jeruzsálem) egyaránt megtalálhatók. Díjai, elismerései Barcsay-emlékérem (1990); Magyar Hitel Bank, Művészeti Alapítvány (1992); Országos Holocaust Kiállítás, Szekszárd, a Magyar Művelődési Intézet díja (1994). Weierstrass faktorizációs tétele A komplex analízisben Weierstrass faktorizációs tétele azt jelenti, hogy komplex számok minden előre megadott megszámlálható halmazához van holomorf függvény, aminek pontosan ezek a nullhelyei. Egy ilyen függvény megadható Weierstrass-szorzatként. Motiváció A nullhelyek véges halmazához megadható egy polinom, aminek ezek a gyökei. Ha ezek , akkor a polinom . Megszámlálható végtelen esetben a megfelelő szorzat nem konvergál, de a konvergencia biztosítható. Erről az azonosság alapján tényezőket vezet be, amelyek alakja Az egyetlen nullhelye -nél van, azonban az -vel szemben az egységkör minden kompakt halmazán tetszőlegesen közel kerül -hez, ha elég nagy. Ezzel elérhető a végtelen szorzat konvergenciája. Weierstrass-szorzat Legyen pozitív szorzó az tartományban, és egy sorozat, amit úgy választunk, hogy . Ez azt jelenti, hogy a sorozat végighalad tartóin a nullpontok kivételével a szükséges multiplicitással. Ez a divizorhoz tartozó sorozat. Egy a divizor Weierstrass-szorzata, ha: holomorf -ban -nak pontosan egy egy multiplicitású nullhelye van -ban normálisan konvergál minden kompakt részhalmazán. Szorzattétel -ben Minden pozitív divizorhoz vannak -ben existieren Weierstrass-szorzatok, és alakjuk . Ahol a divizorhoz tartozó sorozat. Következmények -ben Minden divizorhoz van meromorf függvény előre megadott null- és pólushelyekhez. Minden divizor fődivizor. Ha meromorf függvény, akkor vannak hozzá holomrf függvények, amelyeknek nincs közös nullhelyük úgy, hogy . A meromorf függvények alkotják a holomorf függvények integritási tartományának hányadostestét. A holomorf függvények gyűrűjében minden gyűrűjében minden nemüres részhalmaznak van legnagyobb közös osztója, habár ez a gyűrű nem faktorizációs gyűrű. Tetszőleges tartományban Legyen tartomány, pozitív divizor tartományban, aminek a tartója, és jelölje torlódási pontjainak halmazát -ben. Ekkor a divizorhoz vannak Weierstrass-szorzatok -ben. Általában az tartománynál nagyobb területen konvergálnak. Stein-sokaságban 1895-ben Pierre Cousin tovább általánosította Weierstrass faktorizációs tételét, és bizonyította is cilindertartományaira. Arra azonban nem tudott megoldást találni, hogy konstruálható-e meromorf függvény egy adott divizorhoz. EZ volt a Cousin-probléma. A problémát Jean-Pierre Serre oldotta meg 1953-ban: Ha Stein-sokaság, akkor egy divizor pontosan egy meromorf függvény divizora, hogyha Chern-kohomológiaosztálya eltűnik -ben. Ekkor mivel Stein-sokaság és , minden divizor fődivizor. Ekkor ugyanis a következő sorozat egzakt: ahol a divizorok nyalábja. Dobai András Dobai András (16. század) reformátor, költő. Élete Az első reformátorok egyike s 1540-ben Perényi Péter udvari papja Sárospatakon, 1542-ben Révai Ferenc fiainak nevelője volt s azután a bártfai templomban prédikált. Munkái Egyetlen költeménye: Az utolsó ítéletről, Bornemisza Péter Énekes könyvében maradt fenn, melyet Szilády Áron a Régi M. Költők Tárában (II. 141–150.) jegyzetekkel közzétett. Jaraba (Spanyolország) Jaraba település Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Jaraba Calmarza községgel határos. Lakosainak száma 301 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Fiemme-völgy A Fiemme-völgy olaszul: Val di Fiemme, ladin nyelven Val de Fiem, németül: Fleimstal, röviden Fleims, egy hosszú és széles folyóvölgy a Dolomitok déli peremén, az Avisio folyó középső szakaszán, Trentino-Alto Adige régió Trento megye (Trentino) északkeleti részén, Trentino-Dél-Tirol régióban, Észak-Olaszországban. Lakossága túlnyomórészt ladin nyelvű. Községei egyetlen közigazgatási egységet alkotnak, a „völgyközösséget” (olaszul: comunità di valle, németül: Talgemeinschaft). Az Avisio-patak völgye nyugaton Altrei (Anterivo) községtől a dél-tiroli Cembra-völgyben folytatódik. Fekvése A Fiemme-völgy az Avisio patak völgyének középső szakaszát képezi. Az Avisio a Dolomitok centrumából, a Fedaia-tóból ered, amely a Marmolada alatt, a Fedaia-hágóban található. A völgy első, északkeleti szakasza a Fassa-völgy, a Sella-csoport déli lejtőjétől, Canazei városától) (ahol a San Pellegrino patak az Avisióba torkollik), le délnyugati irányban Moena város központjáig húzódik. Moenától délre kezdődik a Fiemme-völgy, melynek első jelentős települése Predazzo. (Itt a Latemar hegylánc délre kifutó válla képezi a völgy nyugati falát, ennek gerincén van a Feudo-hágó, melyen át a Latemar Síközpontba, a Pampeago-hágóra és a dél-tiroli Eggen-völgybe lehet átkelni gyalogosan vagy kábelliftekkel. Predazzónál az Avisio völgye kiszélesedik, és magas hegyláncok között nyugati irányba fordulva halad Castello di Fiemme és Molina di Fiemme községekig. A Fiemme-völgy ladin völgyközösségéhez tartozik még a dél-tiroli Altrei (Anterivo) község, amely már a San Lugano-hágóra néző Trudner Horn (Monte Corno) keleti lejtőjén, a heggyel azonos nevű természetvédelmi terület határán fekszik. Az Avisio patak innen ismét trentinói területen, a Cembra-völgyben (Val di Cembra) folytatódik délnyugat felé, és beletorkollik az Etsch (Adige) folyóba, Trento város fölött kb. 6 km-rel. Az Avisio patakvölgy részeinek eltérő elnevezése a középkori földbirtokviszonyokból maradt ránk: Az Avisio felső folyása, a Fassa-völgy a 10. század óta a Brixeni Hercegpüspökséghez tartozott, a középső és alsó szakasz, a Fiemme-völgy és a Cembra-völgy pedig a Tridenti Hercegérsekségé volt. (Mindkét egyházfejedelemség a Német-római Birodalom hűbérese volt). A Fiemme-völgyet délről határoló Lagorai hegylánc vulkáni eredetű porfír kőzetből áll, geológiailag már nem a Dolomitok része, bár földrajzi értelemben a nagy kiterjedésű Fiemmei Déli-Dolomitok (Dolomiti Meridionali di Fiemme) csoportjához sorolják. Lakossága A lakosság nagy része a ladin nyelv „fiemmei” változatát beszéli. A völgy fontosabb települései (régi német neveikkel): Predazzo , (Pardatsch), nagy turistaközpont, innen ágazik ki az SS50-es főút a Paneveggio katlan, a Rolle-hágó és San Martino di Castrozza irányába. Cavalese (Cavaleis), innen északnak a Lavazè-hágó és a Pampeago síközpontjai felé, délnek a Fiemme-völgyet átszelő kabinos kábelfelvonón a Monte Cermis sípályáira lehet eljutni. Tesero (Teser) Castello–Molina di Fiemme (Kastell-Fleims). A völgy lakossága erdőgazdálkodást, hagyományos alpesi mezőgazdasági tevékenységeket folytat. jelentős a sport-turizmusra épülő szálloda- és vendéglátóipar. A Fiemme-völgy magasan fekvő erdeiből, különösen Pala-csoport (Pale di San Martino) lábánál fekvő Paneveggio-katlan erdőiből igen jó minőségű lucfenyő terem, a hangszerkészítő ipar keresett nyersanyagát, melyből kiváló minőségű vonós hangszerek és zongorák fődarabjai készülnek. Közlekedése A Fiemme-völgy és a Fassa-völgy völgy teljes hosszában az SS48 olasz állami főútvonal, a Strada statale 48 delle Dolomiti fut végig, amely nyugaton az Etsch (Adige) folyó völgyében futó A22-es autópálya Auer-i csomópontjánál indul, Altreinél (Anterivo) lép be a Fiemme-völgybe, ezen végig haladva Predazzónál keresztezi a Rolle-hágóba felvezető SS50-es utat, majd Moenánál átlép a Fassa-völgybe, Canazei és a Pordoi-hágó irányában. Történelme Az első emberi települések nyomai a késő bronzkorból valók. Cavalese környékén ősi földvár maradványait találták. Ugyanitt 6. századi ókeresztény temetőt is feltártak itt. A 10. századtól a Tridenti Hercegérsekséghez (Erzbistum Trient) került, Trento központtal, míg az Avisio-völgy felső, északi szakasza, a Fassa-völgy a brixeni központú Brixeni Hercegpüspökség (Fürstbistum Brixen) fennhatósága alá került. Mindkét egyházfejedelemség a Német-római Birodalom hűbérese volt. A Fiemme-völgyi községek szövetsége autonóm elöljáróságot harcolt ki (Magnifica Comunità di Fiemme), mely a termőterület (erdők és alpesi legelők) közbirtoklásán alapult. A 12. századtól a völgyben és mellékvölgyeiben gabonaőrlő malmok és fűrészmalmok épültek, a hegyekben rézércet bányásztak. A napóleoni háborúkban a területet elszakították Tiroltól és Bajorországhoz csapták. A ladinok fegyveresek küldésével támogatták Andreas Hofer népi felkelését Tirolban. A bécsi kongresszus után mindkét völgyet (Trentinóval és Venetóval együtt) visszacsatolták a Habsburg Birodalomhoz. Az első világháborúban a Fiemme-völgy közvetlenül a Osztrák–Magyar Monarchia Monarchia délnyugati frontjának vonalán feküdt. Nyugaton az Etsch (Adige) völgye, északkeleten a Fassa-völgy szilárdan osztrák–magyar kézen volt, a front közvetlenül a Rolle-hágó alatt húzódott. A Rolle-hágó útja fontos utánpótlási útvonal volt a Fiemme-völgy és a San Pellegrino-hágó között. A Rolle-hágó felé vezető út fölött, a Paneveggio-völgykatlanban ma is láthatók az egykori osztrák–magyar záróerődök. A császári és királyi hadvezetés a háború küszöbén építeni kezdte a Fiemme-völgyi vasútvonalat (Fleimstalbahn), melynek első, nyugati szakasza, a Etsch (Adige) folyó völgyi Auertől Cavaléséig és Castellóig 1917-ben elkészült. A tovább Predazzóig tervezett keleti szakasz már nem épülhetett meg, mert a délről, San Martino di Castrozza felől támadó olaszok feljutottak a Fiemme-völgyet délről lezáró Lagorai-hegygerincre (Catena di Lagorai), elfoglalták a Monte Cauriolt, és a vasút nyomvonala az olasz tüzérség hatókörébe került. A világháború után a vasutat az olaszok az 1950-es évekig üzemeltették, majd 1960-ban felszámolták, a sínek nyomvonala ma sétaút és bicikliút. Természeti katasztrófák, balesetek 1985 . július 19-én Cavalese fölött átszakadt a helyi fluoritbánya iszapszikkasztó medencéjének 34 méter magas felső gátja. A meredek hegyoldalról lezúduló 180 000 m³ víz és üledék az alsó tározó gátját is áttörte. Az iszaplavina a Stava-patak menti lakónegyedet. A kiömlő anyag 50 000 m³ törmeléket, földet, sziklákat sodorva kijutott az Avisio völgyébe, Tesero faluban is súlyos károkat okozott. Hivatalos adatok szerint 268 személy vesztette életét. A Fiemme-völgy északi oldalán fekvő Tesero községet és a déli hegyoldalt, a Monte Cermist összekötő kabinos drótkötélpályát (funivia di Cermis) a 20. században két súlyos szerencsétlenség sújtotta: 1976 . március 9-én a kábel elszakadt, egy kabin a mélybe zuhant, 42 utas meghalt. 1998 . február 3-án az amerikai légierő egy EA–6B Prowler típusú kémrepülőgépe, amely az avianói légitámaszpontról szállt fel, beleakadt a kábelbe és elszakította azt. A lezuhanó kabinban 20 turista és az olasz kezelő életét vesztette. Az eset nagy felháborodást váltott ki Olaszországban, mert az 1951-es londoni egyezmény értelmében a NATO -pilóták kívül estek az olasz igazságszolgáltatás hatáskörén, és büntetlenül távozhattak. Az esetet mindmáig a „cermisi mészárlás” (strage di Cermis) néven emlegetik. Turizmus, sport A Fiemme-völgy Észak-Olaszország egyik legjelentősebb télisport-központja. A völgy sípályái és felvonói a Dolomiti Superski regionális télisport-szövetség tagjai, a „Fiemme-völgy – Obereggen” elnevezésű zóna része. A völgy körzetében számos kiváló alpesi síterep fekszik: Cermis síközpont (Monte Cermis, a Cavalesével és Teseróval szemben fekvő, északra néző hegyoldalon) Latemar síközpont ( Pampeago-hágó , Tesero , Predazzo és a dél-tiroli Deutschnofenhez tartozó Obereggen háromszögében, pályarendszerek mindhárom irányban). Pampeagóban (az Agnello-hegy / Feudo-hágó lejtőjén) FIS-szabványnak megfelelő síugrósánc is van. Lavazè-hágó , Weißhorn (Corno Bianco) ( Tesero fölött) Tre Valli ( Moena , San Pellegrino-hágó , Falcade felé) Predazzóból elérhetők Bellamonte, Ziano, Lusia, a Valles-hágó és a Rolle-hágó síterepei. A Fiemme-völgyben északisí-világbajnokságot rendeztek 1991-ben, 2003-ban és 2013-ban. A versenyek központi színhelye a Teseróban 1991-ben felavatott (és 2012-ben felújított és kibővített) „Lago di Tesero” sífutó stadion (Stadio del fondo di Lago di Tesero) volt. Carbon Based Lifeforms A Carbon Based Lifeforms (gyakori rövidítéssel CBL) egy svéd progresszív elektronikus zenei együttes. Tagjai Johannes Hedberg (1976–) és Daniel Segerstad (1976–) göteborgi zenészek. Története Hedberg és Segerstad 1991-ben, 15 évesen ismerkedtek meg. Kezdetben Amiga trackerrel komponáltak, majd 1994-ben váltottak PC-re, és Mikael Lindquisttel együtt megalapították Bassment Studios tracker-csapatukat. 1995-ben Lindquist elhagyta a csapatot, Hedberg és Segerstad pedig MIDIre váltott és Notch néven dance stílusú zenét készített. 1996-ban a Notch „oldalhajtásaként”, a Solar Quest ambient előadó által megihletve létrehozták Carbon Based Lifeforms ambient stílusú együttesüket, mely hamarosan tevékenységük középpontjává vált. Nagylemezeik rendkívüli népszerűségnek örvendenek az ambient, psybient, downtempo rajongók körében. A dallamokat és harmóniákat általában Hedberg készíti, míg Segerstad kidolgozza az ütemet és zenévé állítja össze az építőelemeket. Fő témájuk a természet és a technológia; cikkekből, könyvekből, videojátékokból, álmokból merítenek ihletet. A stúdióalbumokon kívül filmekhez és videojátékokhoz is készítettek zenét, és élő koncerteket is adnak. Hedberg és Segerstad a Carbon Based Lifeforms-zal párhuzamosan más együttesekben és projectekben is alkot (Sync24, Thermostatic, Digidroid), és közreműködtek a Solar Fields-zel is. Fennállásuk során stílusuk nem változott, azonban az évek előrehaladtával a digitális szintetizátoroktól fokozatosan az analógok felé fordultak. Diszkográfia The Path (1998; Notch -ként) Hydroponic Garden (2003) World of Sleepers (2006) Interloper (2010) Twentythree (2011) Derelicts (2017) Irdial (EP, 2008) VLA (EP, 2011) Refuge (filmzene, 2013) Alt:01 (válogatás, 2016) Joseph de Guignes Joseph de Guignes (Pontoise, 1721. október 19. – Párizs, 1800. március 19.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Dé Jīn; magyar népszerű: Tö Csin; kínaiul: ��) francia orientalista, sinológus. Élete, munkássága Joseph de Guignes pályáját Étienne Fourmont titkáraként kezdte a párizsi királyi könyvtárban. 1748-ban publikált Mémoire historique sur l'origine des Huns et des Turcs munkája belépőt jelentett számára Royal Society of London előkelő tudós társaságába (1752). 1754-ben az Académie des inscriptions et belles-lettres is tagjai közzé választotta. 1756–1758-ban jelent meg háromkötetes műve, a Histoire générale des Huns, des Mongoles, des Turcs et des autres Tartares occidentaux. 1754-ben kinevezték a Collège de France szír tanszékének élére. Ő vetette fel először azt az elméletet, hogy a Római Birodalmat is megtámadó hunok ugyanaz a nép lehetett, mint akiket a kínai történeti források hsziungnukként emlegetnek. Ezt a nézetet a The History of the Decline and Fall of the Roman Empire című művében Edward Gibbon tette közismertté. Joseph de Guignes másik elmélete szerint a kínaiak egyiptomi eredetű nép. Annak ellenére, hogy ezt még életében többen is megcáfolták, ő makacsul kitartott véleménye mellett. Több cikkében fejtegette a kínai írásjegyek egyiptomi hieroglifákból történő eredeztetését. Sok tudományos tévedése ellenére, ő volt az első tudós, aki felismerte, hogy az egyiptomi kártusok uralkodók neveit tartalmazzák. Főbb művei 1748 – Mémoire historique sur l'origine des Huns et des Turcs 1757 – Histoire generale des Huns, des Mongoles, des Turcs el des autres Tartares occidentaux, 3 vols. Paris: Desaint & Saillant. OCLC 5153747 1761 – Recherches sur les Navigations des Chinois du Cote de l'Amerique, et sur quelques Peuples situés a l'extremite orientale de l"asie. 1789 – An historical essay on the origin of the Oriented characters in the Royal printing-house, on the works which have been printed at Paris, in Arabic in Syriac, in Armenian, &c. and on the Greek characters of Francis I. commonly called the King's Greek. London: OCLC 45767900 1824 – Supplément a L'Histoire Générale Des Huns, Des Turks Et Des Mogols. with Osip Ivanovich Senkovskīĭ, Muhammad Yūsuf ibn Khawājah Baqā, Józef Se�kowski, Mu�ammad Yūsuf. Paris: Imprimerie de l'Académie Impériale des Sciences. OCLC 221450524 Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Mezőveresegyháza) A mezőveresegyházi Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Beszterce-Naszód megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BN-II-m-A-01705 sorszámon szerepel. Kriptoxantin A kriptoxantin (E161c) egy természetes karotinoid. Nagyon sok élelmiszerben megtalálható, például a narancs, a papaya, a tojássárga, és a vaj is tartalmazza. Kémiai besorolása Szerkezetét tekintve a kriptoxantin a béta-karotinhoz nagyon hasonló felépítésű, mindössze egy hidroxil-csoportban tér el tőle. A karotinoidok családjába, a xantofillok csoportjába tartozik. Tiszta állapotban a kriptoxantin piros színű, enyhe fémes csillogással. Kloroformban, benzolban piridinben és szén-diszulfidban oldékony. Biológiai jelentősége A kriptoxantint a szervezet retinollá alakítja, mely az A-vitamin előanyaga, ezen kívül antioxidáns, és mint ilyen a szabad gyökök megkötésében játszik fontos szerepet. Dobay József (altábornagy) Dobay József (Erzsébetváros, 1820. április 16. – Pétermező, 1898. június 22.) honvéd ezredes, a Magyar Királyi Honvédség altábornagya. Tizenegy éves korától a bécsújhelyi Theresianum Katonai Akadémián végezte tanulmányait, majd 1837-ben zászlósi rangban lépett a császári hadsereg 15. (2. székely) határőr gyalogezredébe. 1848-ban főhadnagyi rangban még ennél az alakulatnál szolgált és egy zászlóaljjal a Délvidékre, a szerb felkelők ellen harcoló csapatokhoz vezényelték. Szeptember végétől átkerült a dél-dunántúli hadszíntérre, és részt vett a Jellasics elleni hadjáratban. A schwechati csatában a magyar csapatok jobb szárnyán harcolt és szerepe volt Mannswörth falu bevételében. A csata után teljesítményéért századossá léptették elő. 1848 novemberében közreműködött a 31. honvédzászlóalj felállításában, majd annak parancsnokává nevezték ki. Decemberben őrnagyi rangban átkerült az újjászerveződő erdélyi sereghez, és alakulatával részt vett Bem vezérőrnagy erdélyi hadjáratában. Különösen kitűnt 1849. január 21-én, Nagyszeben első ostromakor, amikor zászlóaljával a visszavonulást fedezte. Részt vett a piski ütközetben, majd közreműködött a Borgói-szoroson át ismételten betört Karl von Urban kiverésében, majd a szoros védelmére hátrahagyott dandárban szolgált. Májustól alezredesi rangban a besztercei dandár, majd az abból létrehozott mintegy hétezer fős besztercei hadosztály parancsnoka lett. Június 21-én és 22-én a Borgói-szorosnál súlyos harcokat vívott Grotenhjelm altábornagy orosz hadosztálya ellen, ezután feladta Besztercét és harc nélkül Désig vonult vissza. Az indokolatlan visszavonulás miatt Bem leváltotta, és személyesen vette át a hadosztály parancsnokságát. Dobay ezután kiválóan harcolt a Beszterce környéki harcokban, ezért Bem ezredessé léptette elő és kinevezte a „Ríkai különítmény” – a Székelyföldet a Ríka-folyó felől védő különítmény – parancsnokának. Alakulatával július 30-án, a kőhalmi ütközetben súlyos vereséget szenvedett Dyck vezérőrnagy orosz csapataitól, majd dandárja maradékával Kolozsvárt csatlakozott Kazinczy Lajos hadosztályához. Az augusztus 25-i zsibói fegyverletételkor esett fogságba. November közepén az aradi haditörvényszék golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet később hét év várfogságra változtatták. Büntetését az olmützi várbörtönben töltötte. 1852 júniusában kegyelmet kapott. 1869-ben ezredesként belépett az újjászerveződő honvédséghez és a pozsonyi honvédkerület parancsnoka lett. 1875-ben vezérőrnagyi, 1880-ban altábornagyi rangot kapott. 1885-ben nyugdíjazták. Ezután haláláig pétermezői birtokán élt. Dél-Horászán tartomány Dél-Horászán tartomány (perzsául ����� ������ ����� [Ostân-e �orâsân-e Ǧanubi]) Irán 31 tartományának egyike az ország keleti részén. Északon Razavi Horászán, keleten Afganisztán, délkeleten Szisztán és Beludzsisztán, délnyugaton Kermán, nyugaton pedig Jazd tartomány határolja. Székhelye Birdzsand városa. Területe 85 290 km², lakossága 791 930 fő. Közigazgatási beosztása Dél-Horászán tartomány 8 megyére (sahrasztán) oszlik. Ezek: Birdzsand, Bosruje, Darmiján, Ferdovsz, Káenát, Nehbandán, Szaráján, Szarbise. Kockás busalepke A kockás busalepke (Carterocephalus palaemon) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a busalepkefélék (Hesperiidae) családjához tartozó faj. Elterjedése A Csendes-óceán partvidékén: Ázsiában Japántól , illetve Koreától a Bering-szorosig , Észak-Amerikában Kaliforniától Közép- Alaszkáig ; Észak-Amerikában ezen kívül egész Kanadában és többhelyütt az USA északi határvidékén; Ázsiában még Koreától és a Távol-Kelettől az Urálig , majd tovább Európába; Európában szinte mindenütt a Mediterráneum kivételével ( Skóciának csak egyes vidékein és Norvégiában is csak kis foltokon, főleg a svéd határ mentén). Élőhelye Főleg a mészkőhegységeket kedveli. Leginkább erdei tisztásokon, vizenyős réteken és patakpartokon találkozhatunk vele. Megjelenése Fekete alapszínű szárnyait négyzetes, narancssárga foltok tarkázzák. Alulnézetben az elülső szárnypár feketén pöttyözött narancsszínű; a narancsvörös alapszínű hátsó párat feketével keretezett, krémszínű pöttyök díszítik. A szárny fesztávolsága 2,5–3,2 cm; a nőstények kissé nagyobbak a hímeknél. Életmódja Évente egy, hosszú életű nemzedéke kel ki, és áprilistól júliusig röpül. Az imágók a virágok nektárjával táplálkoznak. A hímek a gyepszint növényei közt röpködve keresik a párzani hajlandó nőstényeket. A nőstény petéit egyesével rakja a gazdanövény leveleire. A hernyó a levelekből zsákot sző magának, és különféle anyagokat ragaszt rá. Ebben a zsákban lakik, táplálkozik és telel át. Tavasszal bábozódik be. A hernyók Kaliforniában különféle füveken élnek; fő gazdanövényük a nádtippan (Calamagrostis purpurascens), Európában fő gazdanövényeik általában a rozsnok (Bromus) fajok, de például Skóciában a nyugati kékperje (Molinia caerulea), Angliában pedig az erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum). Alfajai C.p. palaemon (Pallas, 1771) - Közép-Európától Oroszország Csendes-óceáni partvidékéig. C.p. borealis Lingonblad - Fennoskandiában. C.p. mandan (W.H.Edwards, 1863) Észak-Amerikában. C.p. albiguttata (Christoph, 1893) - a Urál középső részén és Szibériában. C.p. murasei (Matsumura, 1925) - Dél- Szahalinon . C.p. satakei (Matsumura, 1919) - Honsú szigetén. C.p. akaishianus (Fujioka, 1970) - Honsú szigetén. Láng Annamária Láng Annamária (Mátészalka, 1975. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő. Életpályája 1975-ben született Mátészalkán. A középiskolát egy helyi iskolában kezdte, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd a BTF magyar-tanító szakán tanult. 1992-1994 között a Kerekasztal Színházi Társulat tagja. 1994-1996 között az Új Színház stúdiójának tanulója, szerepelt a színház előadásaiban. 1999-ben színész I. minősítést kapott. 1995-2008 között a Krétakör Színház tagja volt, 2008-2010 között szabadúszó. 2010-2011 között a Vígszínház tagja volt, majd 2011-től ismét szabadúszó. Rendszeresen szerepel külföldön is. Két gyermeke van. Színházi szerepei Lindáné (Henrik Ibsen - Gyermek, r.: Ördög Tamás, 2015. március 23.) Mária (Nagyvárosok Máriája, r: Rába Roland, Katona-Sufni, 2014) Hanna (Lúzer, R: Schilling Árpád , Krétakör, 2014) Hotel Lucky Hole r: Mundruczó Kornél , Schauspielhaus, Zürich, 2014) Dóra (Dementia, R: Mundruczó Kornél, Proton Színház, 2013) Lucy (Szégyen, r.:Mundruczó Kornél - Proton Színház, 2012) Sonia (Der Imaginaere Sibirische Zirkus Des Rodion Raskolnikow. R: Kristian Smeds, Munchener Kammerspiele, 2012) Zanoni (Nick Carter avagy…, r.: Kárpáti Péter - FÜGE, 2011) Váradi Annamária ( Nehéz istennek lenni, r.:Mundruczó Kornél - Proton,2011) Jenny Jones (Tom Jones), r:Bezerédi Zoltán, Pesti Színház, 2011) Syd ( SYD, r.: Nagy Fruzsina-Láng Annamária, 2010) Lili (Kalocsa, r.: Néder Panni - Vígszínház, 2010) Ceitel (Hegedűs a háztetőn, r.:Eszenyi Enikő, 2010) Annamari (Period, r.: Szőcs Artur - Vígszínház, 2010) Ivy ( Augusztus Oklahomában, r.: Eszenyi Enikő -Vígszínház, 2009 ) Miss Bardo ( Transit, r.: Bodó Viktor – Kölni Schauspielhaus, 2009) Ivy ( Augusztus Oklahomában, r.: Eszenyi Enikő -Vígszínház, 2009 ) Miss Bardo ( Transit, r.: Bodó Viktor – Kölni Schauspielhaus, 2009) Miss Bardo ( Transit, r.: Bodó Viktor – Kölni Schauspielhaus, 2009) Kínai nő ( Made in China - Krétakör, 2008 ) Luise (Zsákutca, r.: Magács László – Merlin Színház, 2008 ) több szerep (PestiEsti r.: Nagy Fruzsina, Láng Annamária, 2007) több szerep (Pére Courage, r.: Schilling Á.- Pheraille –Krétakör 2007), Gertrudis / Endre (Bánk-bán, r.: Zsótér Sándor, 2007) több szerep (Pizzicato, r.: Bodó Viktor, Deutsches Theater, Berlin, 2007.) több szerep (Erlebnissministerium, r.: Bodó Viktor, Hebbel Theater, Berlin, 2007) Susanne (Előtte-utána, r.: Schilling Árpád, 2006) Anitra (Peer Gynt, R: Zsótér Sándor , Krétakör, 2005) Karoline (Kasimir és Karoline, r: Wulf Twiehaus) Anitra (Peer Gynt, r.: Zsótér Sándor, 2005) LÁNGannamária (FEKETEország, r: Schilling Árpád, 2004) Gerda (A Nibelung-lakópark, r: Mundruczó Kornél, 2004) Erika (A hideg gyermek, r.: Wulf Twiehaus, 2003) Nyina Zarecsnaja (Siráj, r.: Schilling Árpád, 2003); Udvarmester (Leonce és Léna, r.: Schilling Árpád, 2002) Polícia (Hazámhazám, r.: Schilling Árpád, 2002) Abigél (Megszállottak, r.: Schilling Árpád, 2001) Marie (W - munkáscirkusz, r.: Schilling Árpád, 2001) Julika (Liliom, Ódry Színpad, r.: Schilling Árpád, 2001) több szerep (NEXXT, r.: Schilling Árpád. 2000) Adela (Bernarda Alba háza, Katona József Színház, r.: Schilling Árpád, 2000) Mitzi (Vágy, Thália Stúdió, r.: Ascher Tamás, 1999) Sophie Berger (Baal, Katona József Színház, r.: Schilling Árpád, 1998) Énekelt Kamondi Ági "Egy örömlány feljegyzései" című estjében (Új Színház, 1998) Katalin (I. Erzsébet, Ad Hoc Csoport, r.: Bodó Viktor, 1998) Bibike (Szerelem, vagy amit akartok, r.: Schilling Árpád, 1997) Hugó, Szende Risza (Kicsi, avagy..., r.: Schilling Árpád, 1996) Annamari (Teatro Godot, r.: Schilling Árpád, 1995) Filmjei Külalak színész (magyar kisjátékf., 2011) Judith Keith színész (magyar kisjátékf., 2010) Otthon színész (magyar kisjátékf., 2009) A Nibelung-lakópark színész (magyar filmdráma, 2009) Nyugalom színész (magyar filmdráma, 2008) Hazámhazám színész (magyar színházi felv., 2007) FEKETEország (TV film) szereplő (magyar színházfilm, 2007) Sztornó színész (magyar játékf., 2006) Semleges hely színész (magyar kisjátékf., 2006) Lora színész (magyar rom. dráma, 2006) Apu színész (magyar rövidf., 2006) A vírus színész (magyar kísérleti f., 2005) Hazám hazám színész (magyar színházfilm, 2002) Nexxt színész (magyar játékf., 2000) Citromfej színész (magyar filmszat., 2000) Boldog lovak színész (magyar játékf., 1996) Találd ki magad! (TV-műsor) szereplő () Anton Pavlovics Csehov: Siráj (TV film) színész (magyar színházi közv.) Rendezései SYD (2010, Mu-Trafó) Made in China (2008., Krétakör) PestiEsti – Nagy Fruzsinával (2007, Krétakör-Trafó) Aimée és Jaguar-felolvasás (2005, Krétakör) Díjak, elismerései Diákzsűri különdíja - Julika (Liliom), Országos Stúdiószínház Fesztivál, 2001. SÚGÓ díja - "Legjobb Harminc Év Alatti Színésznő" - Nyina (Siráj), POSzT, 2004. "Az Évad Legjobb Színésznője" - Nyina (Siráj), Budapest Főváros díja, 2004 "Legjobb Női Főszereplő" - Nyina (Siráj), 12. rijekai Nemzetközi Stúdiószínházi Fesztivál, 2005 “Márciusi Ifjak” – A Magyar Kormány díja – 2008. Jászai Mari-díj - 2010. Kathryn Prescott Kathryn Prescott (London, 1991. június 4. –) angol színésznő, a Skins című BAFTA-nyertes brit televíziós sorozat szereplője. Magánélet Kathryn Prescott 1991. június 4-én született Palmers Green-ben, Londonban. Ikertestvérénél, Megan-nál 6 perccel idősebb. Kathryn a St. John's Preparatory School-ba járt általános iskolába, majd tanulmányait a Mountview Academy of Theatre Arts-on folytatta. Az New Musical Express angol zenei lapban egy interjú során elárulta, hogy kedvenc zenei stílusa az old metál és az elektronikus zene, valamint, hogy óriási Prodigy, Röyksopp, The Cardigans és Metallica rajongó. Mindezek ellenére, hogy nagyon széles a zenei ismertsége bevallotta, hogy nem érzi magát elég tehetségesnek ahhoz, hogy tanuljon valamilyen hangszeren. Nemrég elárulta, hogy 14 piercingje van. 2009-ben a AfterEllen Hot 100 listán a 26. volt. Karrier Legismertebb szerepe a Skins című sorozat harmadik és negyedik évadában volt. Emily Fitch-t alakítja, a szűkszavú, leszbikus tinédzsert, akit ikertestvére elnyom. Megan Prescott-tal a sorozatban is egypetéjű testvérpárt alkotnak. Kathryn a Skins-en kívül 2008-ban feltűnt egy epizódszerepre az angol BBC Doctors című sorozatában. Az uralkodónő (Reign) című sorozatban is feltűnt Penelope szerepében, amely Stuart Mária skót királynő korai éveit dolgozza fel. Günter Hoge Günter Hoge (Berlin, 1940. október 7. – Berlin, 2017. november 6.) keletnémet válogatott német labdarúgó, csatár. Pályafutása Klubcsapatban Az SV Lichtenberg 47 korosztályos csapatában kezdte a labdarúgást. 1958 és 1962 között az ASK Vorwärts Berlin labdarúgója volt, ahol három keletnémet bajnoki címet ért el az együttessel. 1962 és 1964 között a BSG Motor Köpenick, 1964 és 1970 között a TSC Berlin majd az 1. FC Union Berlin csapatában szerepelt. 1970 és 1973 között a BSG Motor Hennigsdorf játékosa volt. A válogatottban 1961 és 1968 között hat alkalommal szerepel a keletnémet válogatottban. Sikerei, díjai Keletnémet bajnokság (Oberliga) bajnok (3): 1958, 1960, 1961–62 2.: 1959 Keletnémet kupa győztes: 1968 Weilar Weilar település Németországban, azon belül Türingiában. Weilar Bad Salzungen és Stadtlengsfeld községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Weilbach (Bajorország) Weilbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2200 fő (2015. december 31.). Adelophryne adiastola Az Adelophryne adiastola a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és az Eleutherodactylidae családjába tartozó faj. Előfordulása A faj az Amazonas-medencében, Brazília nyugati részén, Kolumbiában (Amazonas és Vaupés megyében), Ecuadorban (Pastaza tartományban) és Peruban honos. Megjelenése Az Adelophryne adiastola kis méretű békafaj. A típuspéldányok (három hím és egy nőstény) alapján a hímek hossza 13–13,7 mm, a nőstényé 13,9 mm. Fejének hossza meghaladja annak szélességét, és kissé szélesebb, mint testének többi része, orr-része lekerekített. Háti bőre szemcsézett. Hallószerve (tympanum) kicsi, de jól kivehető. Kezének és lábának ujjai laposak. Mellső lábának ujjain nincsenek korongok, hanem aszimmetrikusan elhelyezkedő csúcsokban végződnek. Hátsó lábán barázdált, aszimmetrikusan csúcsos korongok találhatók. Nincs úszóhártyája. A kifejlett hímeknek nagy méretű torokzsákja van. Despot Visković Despot Visković (Nagybecskerek, 1980. március 3. –) szerb labdarúgó, hátvéd. Életpályája Diósgyőr 2009 januárjában került a DVTK-hoz próbajátékra Jászberényből. Hamar meggyőzte Sisa Tibort, de az akkori zavaros helyzetek miatt, csak később igazolták le. Sisa Tibor elmondása szerint a Nemzeti Sport-ból tudta meg, hogy Dlusztus Imre leigazolta. Játékával az új edzőt, Gálhidi Györgyöt is meggyőzte, ezért került a csapatba. Korábbi klubjai Mladost Apatin Hajduk Kula Radnicski Beograd Jedinstvo Djingdao (kínai) Novi Pazar Jászberény NB1-es pályafutása Játszott meccsek: 21 Gólok: - G. William Skinner George William Skinner (Oakland, 1925. február 14. – Davis, 2008. október 28.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Shī Jiānyǎ; magyar népszerű: Si Csien-ja; egyszerűsített kínai: ���; hagyományos kínai: ���) amerikai antropológus, sinológus. Élete, munkássága Skinner 1943-tól az Egyesült Államok haditengerészetének keleti nyelvek iskolájában tanult 18 hónapig a Colorado állambeli Boulderben. Egyetemi diplomát 1946-ban a Cornell Egyetemen szerzett. 1954-ben antropológiából szerzett doktori fokozatot. 1949-től a Cornell Egyetemen tanított. 1958-ban adjunktus lett a Columbia Egyetemen. Két év múlva visszatért a Cornellre, ahol 1962-ben professzorrá nevezték ki. 1990-ben a Kaliforniai Egyetemen helyezkedett el. 2005-ben vonult nyugdíjba. Felesége, Susan L. Mann szintén sinológus. Skinner talán legnagyobb jelentőségű, a sinológiához kapcsolódó eredménye, az úgynevezett „Kína fiziografikus makrorégiói” (Physiographic macroregions of China) elméletének kidolgozása. 1983-ban az Association for Asian Studies elnöki tisztét is betöltötte. Főbb művei Könyvek, monográfiák Report on the Chinese in Southeast Asia . Ithaca: Cornell University, Southeast Asia Program, 1951. 91 pp. (Data papers 1). (Szerk.) The Social Sciences and Thailand . Bangkok: Cornell Research Center, 1956. 185 + 125 pp. (in Thai and English). Chinese Society in Thailand: An Analytical History . Ithaca: Cornell University Press, 1957. xvii + 459 pp. (Japanese edition: Bangkok: Japanese Chamber of Commerce, 1973, 365 pp.). Leadership and Power in the Chinese Community of Thailand . Ithaca: Cornell University Press, 1958. xvii +363 pp. (Monographs of the Association for Asian Studies, III). (Japanese edition: Tokyo: Ajia Keizai Kenkyujo, 1961. 417 pp.). (Reprinted 1979 by Universities Microfilm International). (Szerk.) Local, Ethnic, and National Loyalties in Village Indonesia: A Symposium . New Haven: Yale University, Southeast Asia Studies, 1959. 68 pp. (Szerk.) Modern Chinese Society: An Analytical Bibliography , Vol. 1, Publications in Western Languages, 1644–1972. Stanford: Stanford University Press, 1973. 1xxviii + 802 pp. (Szerk. Winston Hsieh-vel) Modern Chinese Society: An Analytical Bibliography , Vol. 2, Publications in Chinese, 1644–1969. Stanford University Press, 1973. lxxci + 802 pp. (Szerk. Shigeaki Tomitaval) Modern Chinese Society: An Analytical Bibliography , Vol. 3, Publications in Japanese, 1644–1971. Stanford: Stanford University Press, 1973. 1xix + 531 pp. (Szerk. Mark Elvinnel) The Chinese City Between Two Worlds . Stanford: Stanford University Press, 1974. xiii + 458 pp. (Szerk. A. Thomas Kirsch-sel) Change and Persistence in Thai Society: Essays in Honor of Lauriston Sharp . Ithaca: Cornell University Press, 1975. 386 pp. (Szerk.) The City in Late Imperial China . Stanford: Stanford University Press, 1977. xvii + 820 pp. (Szerk.) The Study of Chinese Society: Essays by Maurice Freedman . Stanford: Stanford University Press, 1979. xxiv + 491 pp. Cikkek, könyvfejezetek Aftermath of Communist liberation in the Chengtu Plain. Pacific Affairs 24, 1 (Mar. 1951): 61–76. The new sociology of China. Far Eastern Quarterly 14, 4 (Aug. 1951): 365–71. Peasant organization in rural China. Annals of the American Academy of Political and Social Science 277 (Sept. 1951): 89–100. A study in miniature of Chinese population. Population Studies 5, 2 (Nov. 1951): 91–103. (Reprinted in Social Demography, edited by Thomas R. Ford and Gordon F. De Jong. Englewood Cliffs, NJ: Prentice-Hall, 1970, 642–56.) Cultural values, social structure and population growth. Population Bulletin of the United Nations 5 (July 1956): 5–12. The unity of the social sciences. In The Social Sciences and Thailand. Bangkok: Cornell Research Center, 1956, 3–6. (In Thai and English). Chinese assimilation and Thai politics. Journal of Asian Studies 16, 2 (Feb. 1957): 237–50. (Reprinted in Southeast Asia: The Politics of National Integration, edited by John T. McAlister, Jr. New York: Random House, 1973, 383–98.) The Chinese of Java. In Colloquium on Overseas Chinese, edited by Morton H. Fried. New York: Institute of Pacific Relations, 1958, 1–10. Overseas Chinese in Southeast Asia. Annals of the American Academy of Political and Social Science 321 (Jan. 1959): 136–47. The nature of loyalties in rural Indonesia. In Local, Ethnic and National Loyalties in Village Indonesia: A Symposium. New Haven: Yale University, Southeast Asia Studies, 1959, 1–11. (Reprinted in Social Change: The Colonial Situation, edited by Immanuel M. Wallerstein. New York: Wiley, 1966, 265–77.) Change and persistence in Chinese culture overseas: A comparison of Thailand and Java. Journal of the South Seas Society 16 (1960): 86100. (Reprinted in Readings in South-east Asian Anthropology, edited by Donald J. Tugby. Brisbane: University of Queensland Press, 1967. Reprinted in Southeast Asia: The Politics of National Integration, edited by John T. McAlister, Jr. New York: Random House, 1973, 399–415.) Java's Chinese minority: Continuity and change. Journal of Asian Studies 20, 3 (May 1961): 353–62. The Chinese minority. In Indonesia, edited by Ruth T. McVey. New Haven: HRAF Press, 1963, 97–117. (Indonesian translation: Golongan minoritas Tionghoa. In Golongan Etnis Tionghoa di Indonesia, edited by Mely G. Tan. Jakarta: Penderbit PT Gramedia, 1979, 1–29.) What the study of China can do for social science. Journal of Asian Studies 23, 4 (Aug. 1964): 517–22. [Chinese translation in Ta-hsüeh sheng-huo (Hong Kong) 6 (1966): 8–13.] The Thailand Chinese: Assimilation in a changing society. Asia 2 (Autumn 1964): 80–92. Marketing and social structure in rural China, Parts I, II, and III. Journal of Asian Studies 24, 1 (Nov. 1964): 3–44; 24, 2 (Feb. 1965): 195–228; 24, 3 (May 1965): 363–99. (Part I reprinted in Peasant Society: A Reader, edited by Jack M. Potter et al. Boston: Little, Brown, 1967, 63–93; and in Man, Space and Environment: Concepts in Contemporary Human Geography, edited by Paul Ward English and Robert C. Mayfield. New York: Oxford University Press, 1972, 561-601. Parts I, II, and III separately reprinted in Bobbs Merrill reprint series. Reissued 1974, 1977, 1981, 1988, 1994, and 2000 as a pamphlet by the Association for Asian Studies. Japanese edition: Kyoto: Horitse Bunka Sha, 1979. 222 p.) Communication (on marketing systems in Communist China). Journal of Asian Studies 25, 2 (Feb. 1966): 319–24. Overseas Chinese leadership: Paradigm for a paradox. In Leadership and Authority, edited by Gehan Wijeyewardene. Singapore: University of Malaya Press, 1968, 191–207. (Edwin A. Wincklerrel) Compliance succession in rural Communist China: A cyclical theory. In A Sociological Reader on Complex Organization, 2nd ed., edited by Amitai Etzioni. New York: Holt, Rinehart, and Winston, 1969, 410–38. Chinese peasants and the closed community: An open and shut case. Comparative Studies in Society and History 13, 3 (July, 1971): 270–81. (with Arthur P. Wolf) Maurice Freedman (1920–75) [obituary]. China Quarterly 63 (Sept. 1975): i–iii Maurice Freedman, 1920–1975, and Bibliography of Maurice Freedman. American Anthropologist 78, 4 (Dec. 1976): 871–85. Mobility strategies in late imperial China: A regional-systems analysis. In Regional Analysis, Vol. 1. Economic Systems, edited by Carol A. Smith. New York: Academic Press, 1976, 327–64. Urban development in imperial China [Part One introduction]. In The City in Late Imperial China, edited by G. William Skinner. Stanford: Stanford University Press, 1977, 3–31. Urban and rural in Chinese society [Part Two introduction]. In The City in Late Imperial China. Stanford: Stanford University Press, 1977, 253–73. Urban social structure in Ch'ing China [Part Three introduction]. In The City in Late Imperial China. Stanford: Stanford University Press, 1977, 521–53. Regional urbanization in nineteenth-century China. In The City in Late Imperial China. Stanford: Stanford University Press, 1977, 211–49. Cities and the hierarchy of local systems. In The City in Late Imperial China. Stanford: Stanford University Press, 275–364. (Reprinted in Studies in Chinese Society, edited by Arthur P. Wolf. Stanford: Stanford University Press, 1978, 1–77.) Vegetable supply and marketing in Chinese cities. China Quarterly 76 (Dec. 1978): 733–93. Introduction. In The Study of Chinese Society: Essays by Maurice Freedman. Stanford: Stanford University Press, 1979, xi–xxiv. Vegetable supply and marketing in Chinese cities. In Vegetable Farming Systems in China, edited by Donald L. Plucknett and Halsey L. Beemer, Jr. Boulder, CO: Westview Press, 1981, 215–80. Chinese history and the social sciences. In Chinese Social and Economic History from the Song to 1900, edited by Albert Feuerwerker. Ann Arbor: University of Michigan, Center for Chinese Studies, 1982, 11–6. Asian studies and the disciplines. Asian Studies Newsletter 19, 4 (Apr. 1984). Rural marketing in China: Revival and reappraisal. In Markets and Marketing: Proceedings of the 1984 Meeting of the Society for Economic Anthropology, edited by Stuart Plattner. Lanham, Md: University Press of America, 1985, 7–47. Presidential address: The structure of Chinese history. Journal of Asian Studies 44, 2 (Feb. 1985): 271–92. Rural marketing in China: Repression and revival. China Quarterly 102 (Sept. 1985): 393–413. Sichuan's population in the nineteenth century: Lessons from disaggregated data. Late Imperial China 8, 1 (June 1987): 1–79. Conjugal power in Tokugawa Japanese families: A matter of life or death. In Sex and Gender Hierarchies, edited by Barbara D. Miller. New York: Cambridge University Press, 1993, 236–70. Differential development in Lingnan. In The Economic Transformation of South China: Reform and Development in the Post-Mao Era, edited by Thomas P. Lyons and Victor Nee. Ithaca: Cornell East Asia Program, 1994, 17–54. Creolized Chinese societies in Southeast Asia. In Sojourners and Settlers: Histories of Southeast Asia and the Chinese, edited by Anthony Reid. Sydney: Allen and Unwin, 1996, 50–93. Family systems and demographic processes. In Anthropological Demography: Toward a New Synthesis, edited by David I. Kertzer and Thomas E. Fricke. Chicago: University of Chicago Press, 1997, 53–114. Introduction (and maps). In Migration and Ethnicity in Chinese History: Hakkas, Pengmin, and their Neighbors, by Sow-Theng Leong. Stanford: Stanford University Press, 1997, 1–18. Chinese cities, then and now: The difference a century makes. In Cosmopolitan Capitalists: Hong Kong and the Chinese Diaspora at the End of the Twentieth Century. Seattle: University of Washington Press, 1999, 56–79. (Mark Hendersonnal és Yuan Jianhuaval) China’s fertility transition through regional space: Using GIS and census data for a spatial analysis of historical demography. Social Science History 24, 3 (Fall 2000): 613–43. Híradástechnikai Anyagok Gyára A Híradástechnikai Anyagok Gyára elődjét 1884. május 7-én Horganyhengermű Rt néven alapították Vácon. Története A Horganyhengermű Rt-ben hengerelt horganyárú gyártása folyt. 1953-ban indult meg a porvasmag termékek gyártása. 1959-ben indult a Nyák termékek, valamint hiradástechnikai transzformátorok gyártása. 1959-ben a Siemens termékek licencével indult meg a lágymágneses ferritek gyártása. 1983-ban a Krupp Widia Essen cégtől vásárolt licencet, amellyel megkezdte a stronciumferrit gyártást. Fő profilja ferritek, különféle vasmagok, fojtótekercsek és transzformátorok gyártása volt. Telephelye Vácon volt. Golden Hind A Golden Hind vagy Golden Hinde egy angol galleon volt, mely leginkább arról ismert, hogy 1578 és 1580 között ezzel a hajóval kerülte meg másodszor a Földet Francis Drake. A vállalkozás fő célja a spanyolok megtámadása volt, ahol azt a legkevésbé várták, Amerika csendes-óceáni partvidékén, továbbá a Kínába vezető út megtalálása. Az öt hajó – a Pelican, az Elisabeth, a Marigold, a Swan és a Benedict – közül, amelyek Angliából elindultak, csak egy, a Pelican jutott el a Csendes-óceánba. De aztán, hogy a spanyolok meglepetése még nagyobb legyen, átfestették, és a nevét Golden Hindra változtatták. Körözött A körözött, liptói túró vagy liptauer, egy paprikával és köménnyel elkevert túrókrém. A körözött készíthető csak juhtúróból, vagy tehéntúróból és juhtúróból fele-fele arányban, de sokan vannak, akik csak tehéntúrót használnak. Pirospaprikát használnak a körözötthöz, amitől a krém narancssárga színűvé válik. Továbbá sót, borsot, hagymát és köménymagot adnak a juhtúróhoz. A hagymát apróra felvágják és a túróval eldolgozzák. Vannak, akik egy kis tejfölt is kevernek a krémhez. A körözöttet szendvicsen vagy kekszen tálalják. Technikum városrész (Dunaújváros) A Technikum városrész Dunaújvárosban, a Táncsics Mihály utca és a Dózsa György úttól északra fekvő területekből áll. Dunaújváros Technikum városrészének beépítése mellett 1952. novemberében döntöttek. Az elrendezés a Dunasorhoz hasonlatos. 1954-ben az építkezéseket átmenetileg felfüggesztették, az épületek szocreál homlokzatát nem valósították meg, mert Hruscsovnak nem tetszett. Az előkertes lakóházakat rizalitok, árkádok díszítik. Az épületek szerkezete vasbetonnal, téglavázas középfőfallal készült. A tervezéseket többek között Malomsoky József, Czellecz Zoltán, Solta Ádám, Császár Ildikó, Mészáros Kálmán, Tiefenbeck József, Szubi Tamás, Rombauer Gábor végezték el. Malomsoky József egy 1956-os tanulmánytervével Dunaújváros nyugati részének folytatását vetette papírra. A Technikum városrészben 1956-ban két, 16 és 20 termes iskola építését határozták meg. A Dunaújvárosi Főiskola, korábban a Kerpely Antal Kohóipari Technikum papíron való kidolgozását 1952-ben kezdték meg. A cél ipari technikum, kollégium és tanműhely létrehozása volt. A tanműhely 1956 után épült fel. 1953-ban a tervek módosításra kerültek például Minári Pál folytán. 1986-ban Rombauer Gábor mandzár tető jellegű terveit nem készítették el, helyette 1989-ben Montvai József tetőterét csinálták meg. Pireneusi hegyikutya Testfelépítése A pireneusi hegyikutya háta hosszú, széles és erős, fara enyhén lejtős, és viszonylag hosszú szőrszálakkal borított farokban folytatódik. A marja széles és izmos. A mellkas széles és mély, de nincs túl alacsonyra eresztve. Hasán alig észlelhető felhúzottság. Hátsó lábain kettős farkaskarom van. Lábai vastagok, mozgása elegáns és könnyed. Nyaka erős és viszonylag rövid, a lebernyeg szinte alig látható a feje nem túl nagy a testhez képest. A felső ajkak kissé rálógnak az alsókra. A viszonylag kicsi, háromszögletű fülek magasan tűzöttek, lelógók, hegyük lekerekített. Ferde metszésű szemei meglehetősen kicsik, tekintetük értelmes, álmodozó, a szemhéjak szorosan záródnak. A szőrzet eléggé hosszú, testhez simuló, puha tapintású. A nyak körül és a farkon valamivel hosszabb, és enyhén hullámos lehet, a deréktájon nagyon sűrű, gyapjasabb és finomabb jellegű. A pireneusi hegyikutya szőre lehet egyszínű fehér, illetve rajzolatos fehér. A rajzolatok a fejen, a füleken vagy a farok tövénél láthatók, színük lehet szürke (borzszínű), halványsárga, narancssárga vagy farkasszürke. A szürke rajzolat preferált. Egy-két folt a törzsön még elfogadható. Pigmentációja szokatlan: az orra, az ajkai, a szemek pereme és a szájpadlása is fekete. Szemei borostyánsárgás barnák. Jelleme A fajta értelmes, éber, kiegyensúlyozott és bátor. Nagyon figyelmes, sokat ugat. A családját és az otthonát megvédi a betolakodóktól. Eléggé önálló és szívós, sőt olykor csökönyös is lehet. Általában a szabadban és a lakásban is nyugodtan viselkedik. Szeret a szabadban lenni, a rossz idő nem zavarja. Ez a kutya általában elég jól megfér a gyerekekkel, meglehetősen türelmes. Az idegenekben nem bízik, amíg a gazdája azt nem jelzi, hogy minden rendben van. A család barátait lelkesen üdvözli. A macskákkal és egyéb háziállatokkal nincs gondja. A kanok más, erős kanokkal szemben domináns módon viselkedhetnek. Méretei Marmagasság: kan: 70-80 cm szuka: 65-72 cm Testtömeg: kan: 55 kg szuka: 45 kg Várható élettartam: 9-11 év Megjegyzés Nagyon fontos, hogy a nevelése már kölyökkorban megkezdődjön, mivel a felnőtt kutya már túl erős és túl független természetű. A pireneusi hegyikutyának kiegyensúlyozott gazda kell, aki következetes, szeretetteljes módon, az állat önállóságát tiszteletben tartva bánik vele. Nem különösebben engedelmes fajta. Csak akkor hajtja végre az utasítást, ha az szerinte is észszerű. Nincs értelme sokszor elismételni ugyanazt a parancsot, mivel azzal csak azt lehet elérni, hogy a kutya elveszítse az érdeklődését és a gazdájába vetett hitét. Gyanakvó természetének leküzdésében úgy lehet segíteni neki, ha már kölyökkorában sok különböző személlyel ismertetik meg. Néhány egyedét még ma is eredeti feladatára használják, azaz a nyájak két és négylábú kártevői elleni védelmére. Emellett hűséges családi kutya is, amely természetes módon vállalja magára családja és otthona őrzését. Rauret Rauret település Franciaországban, Haute-Loire megyében. Lakosainak száma 187 fő (2015). Rauret Saint-Bonnet-de-Montauroux, Naussac, Fontanes, Landos, Saint-Étienne-du-Vigan, Saint-Haon és Naussac-Fontanes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Volenice (Strakonicei járás) Volenice falu és önkormányzat (obec) Csehország Dél-Csehországi kerületének Strakonicei járásában. Területe 15,95 km², lakosainak száma 545 (2008. 12. 31). A falu Strakonicétől mintegy 12 km-re nyugatra, České Budějovicétől 62 km-re északnyugatra, és Prágától 106 km-re délnyugatra fekszik. A település első írásos említése 1227-ből származik. Az önkormányzathoz tartozó települések Volenice Ohrazenice Tažovice Tažovická Lhota Vojnice Nevezetességek A román stílusban 1230 – 1240 között épült Szent Péter-Pál templom . Plébánia Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kiscséripuszta vasútállomás Kiscséripuszta vasútállomás egy Fejér megyei vasútállomás Polgárdi város területén, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Szabadbattyán vasútállomás Polgárdi-Tekerespuszta megállóhely Miguel Lopes Hugo Miguel Almeida Costa Lopes (Lisszabon, Portugália, 1986. december 19. –) portugál labdarúgó, aki jelenleg az Olympique Lyonban játszik hátvédként. A portugál válogatott tagjaként ott volt a 2012-es Európa-bajnokságon. Pályafutása Lopes a Benfica B-csapatánál kezdte meg profi pályafutását 2005-ben, majd egy év múlva az Operárióhoz igazolt. Jó teljesítményének köszönhetően 2007-ben leigazolta a másodosztályú Rio Ave. Első szezonjában rögtön bekerült a kezdőbe, és nagy szerepe volt abban, hogy csapata feljutott az élvonalba. A 2008/09-es szezonban csapatával döntetlent ért el a Benfica és a Porto ellen is. Teljesítményére több nagyobb csapat is felfigyelt. 2009 januárjában az FC Portóhoz igazolt, négyéves szerződést írt alá a klubbal. A 2009/10-es évadban Jorge Fucilével kellett megküzdenie a csapatba kerülésért, és mindössze 17 alkalommal léphetett pályára. 2010 augusztusában a Porto új menedzsere, André Villas-Boas egy évre kölcsönadta a Real Betisnek. A bajnoki mérkőzésen felén pályára lépett, és segített az andalúz klubnak visszajutni az első osztályba. 2012-ben ismét kölcsönadták, ezúttal az SC Bragának. 2013. januárjában Marat Izmajlovért cserébe igazolta le a Sporting CP. Válogatott Lopes 2012. június 2-án, Törökország ellen debütált a portugál válogatottban. Bekerült a portugálok 2012-es Európa-bajnokságra utazó keretébe, de a tornán nem kapott játéklehetőséget. A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertje A Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjét (németül: Das Neujahrskonzert der Wiener Philharmoniker, röviden „Das Neujahrskonzert”) minden újév délelőttjén rendezik meg Bécsben, 11.15 órától kezdőden, a Musikverein Nagytermében, az Aranyteremben, ahol „a hangszereknek is arany a zengésük”. Az eseményen a hagyományoknak megfelelően a „Strauss dinasztia“ Johann Strauss és fiainak ifj. Johann Strauss, Josef Strauss és Eduard Strauss darabjai hangzanak el. Világszerte jó 90 országban közvetítik, és több mint egymilliárd ember láthatja. Az újévi koncertre 1980 óta hagyományosan az olaszországi Sanremo városa küldte a koncertterem díszítéséhez felhasznált virágokat (2011-ben mintegy 30 000 szálat.) 2015-ben a virágdíszítést újra a bécsi kertészek készítették. Története Az első koncert 1939-ben volt Clemens Krauss karmester vezényletével. Ez volt az egyetlen eset, amikor nem január 1-jén, hanem december 31-én tartották. Ekkor még csak ifj. Johann Strauss-műveket hallhatott a közönség, az alábbi sorrendben: Morgenblätter-Walzer, op. 279 Annen-Polka, op. 117 Csárdás aus der Oper "Ritter Pasman" Kaiser-Walzer, op. 437 Leichtes Blut, Polka schnell, op. 319 Ägyptischer Marsch, op. 335 G'schichten aus dem Wienerwald, Walzer, op. 325 Pizzicato-Polka Perpetuum mobile, ein musikalischer Scherz, op. 257 Ouverture zur Operette Die Fledermaus Az első, újév napján tartott koncert 1941-ben volt, szintén Clemens Krauß vezényletével, aki Josef Krips két fellépésétől eltekintve haláláig (1954) a koncert karmestere volt. Az egyik leghíresebb darab, a Kék Duna keringő először csak az 1945-ös koncerten hangzott el, míg a másik tradicionális záródarab, a Radetzky-induló, id. Johann Strauss műve először csak 1946-ban. 1958-ig mindkét darabot gyakran, de nem állandó jelleggel játszották, azóta azonban nem zárulhat újévi koncert ezen két mű nélkül. Az utolsónak játszott Radetzky-induló előadásához hagyományosan hozzátartozik a közönség ütemes tapskísérete is, amelyet a karmester a közönség felé fordulva vezényel. A 2005-ös koncerten azonban Lorin Maazel kihagyta a Radetzky-indulót és főhajtásképpen nem játszották el a Radetzky-indulót, a 2004-es indiai-óceáni cunami miatt. Az első nem osztrák karmester Lorin Maazel volt, 1980-ban. A jelenlegi rendszer, vagyis, hogy minden évben más karmestert hívnak, 1987-ben alakult ki, azután hogy 7 évig folyamatosan Maazel töltötte be a posztot. A zenekar tagjai ekkor úgy döntöttek, hogy mindig más vezesse őket. Ez az időpont egybeesett a világközvetítés megkezdésével, ezért marketing okai is voltak a döntésnek, így ugyanis nézettebb lett az esemény. Karmesterek Clemens Krauß, 1939, 1941–1945, 1948–1954 Josef Krips, 1946–1947 Willi Boskovsky, 1955–1979 Lorin Maazel , 1980–1986, 1994, 1996, 1999, 2005 Herbert von Karajan , 1987 Claudio Abbado , 1988, 1991 Carlos Kleiber , 1989, 1992 Zubin Mehta , 1990, 1995, 1998, 2007, 2015 Riccardo Muti , 1993, 1997, 2000, 2004, 2018 Nikolaus Harnoncourt , 2001, 2003 Ozava Szeidzsi , 2002 Mariss Jansons, 2006, 2012, 2016 Georges Prêtre , 2008, 2010 Daniel Barenboim , 2009, 2014 Franz Welser-Möst, 2011, 2013 Gustavo Dudamel, 2017 Közvetítése 1959 óta már nemcsak a rádió, hanem az ORF osztrák televízió is közvetíti a koncertet, 1969-től már színesben. 1987 óta az Eurovíziós Hálózat jóvoltából a világ legnagyobb kulturális produkciójaként mára már több mint 90 országba eljut. Személyes részvétel, jegyek A zenekar év végi és év eleji ünnepi koncertjeire (december 30, de. 11 óra; december 31, du. 7.30 óra; és január 1, de. 11.15 óra) sorsolás után lehet jegyeket vásárolni. A sorsolásban való részvételhez regisztrálni lehet a világ bármely tájáról és az év bármely napján a zenekar honlapján. A Saját fiók elkészülte után minden év január 2. és február 29. között lehet benevezni a sorsolásra. A nyertesek ezt követően tudják megvenni jegyüket vagy jegyeiket. Az újévi koncertre minden regisztrált felhasználó legfeljebb két jegyet igényelhet, a másik két koncertre többet. A repertoár ugyanaz mindhárom koncerten. Az újévi koncertet a magyar közszolgálati televízió valamelyik programja élőben közvetíti. A belépti díjak 20 és 940 € között mozognak, az állóhelytől a VIP-helyekig, előadástól is függően. Nyilván az újévi koncerten a legmagasabbak. 2014-es magyar nemzeti tanácsi választás 2014. október 26-án került sor másodszor a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) megválasztására Szerbiában. Háttér A Szerbiában élő 22 nemzeti kisebbség a nemzeti tanácsokon keresztül valósítja meg kulturális önigazgatáshoz fűződő jogát. Közvetlen választást akkor lehet tartani, ha az adott nemzeti kisebbség 40 százaléka feliratkozott a saját választói névjegyzékére. A számok meghatározásakor a 2011-es népszámlálás adatait veszik figyelembe. A szerbiai magyarok lélekszáma eszerint 253 899 fő volt, vagyis 113 560 aláírásra volt szükség a névjegyzékben. A Közigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium honlapján a személyi szám megadásával mindenki ellenőrizhette, hogy szerepel-e a névjegyzékben. 2014-ben 17 népcsoport választhatja meg közvetlenül kisebbségi önkormányzatát. Az orosz és a török nemzeti közösség nem vesz részt a választásokon, a goráni közösség vezetői pedig korábban úgy nyilatkoztak: nem tartják magukat nemzeti kisebbségnek. A lengyel, a montenegrói, a macedón és a horvát nemzeti közösség tagjai elektorok által választják meg nemzeti tanácsukat. A kb. 480 000 választó 880 szavazóhelyen adhatja le voksát. 2014 májusában a szerb parlament módosította a nemzeti tanácsok választásáról szóló törvényt, mert korábban néhány pontja alkotmányellenesnek bizonyult. A törvény szerb szempontból megfogalmazott technikai részletei azonban még így is számos nehézséget okoznak a kisebb népcsoporttoknak. Választási rendszer Azok a magyar nemzetiségű szerbiai állampolgárok élhetnek szavazati jogukkal, akik a választásokat megelőző tizenötödik napig feliratkoztak a magyar választói névjegyzékre, összesen 137 057 fő. Az egyfordulós választáson listákra lehet szavazni, bejutási küszöb nincs. A listaállításhoz 1500 hitelesített aláírást kell összegyűjteniük a jelölőszervezetnek. Összesen 35 mandátumot osztanak ki arányos rendszerben. A testület mandátuma 4 évre szól. A szervezést a Köztársasági Választási Bizottság (RIK) végzi. Listák és támogatóik Négy lista közül lehet választani: „Magyar Összefogás – Hajnal Jenő” lista „Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége – Csonka Áron” lista „Másként magyarságunkért – Fodor László” lista „Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor” lista A hat magyar párt közül három, a Magyar Egység Pártja (MEP), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) úgy döntött, nem indul a választáson, sőt az MPSZ a választás bojkottálására szólította fel az embereket. A Magyar Remény Mozgalom (MRM) bár indulni szándékozott, végül nem tudta összegyűjteni a kellő számú aláírást, és a kudarc miatt később felfüggesztette a működését is. Jelöltek [forrás?] A VMSZ-t ellenfelei bírálták, mert civilszervezetek jelöltjei mellett katolikus papokat is felvett a listájára és politikusi szerepben indította őket. Szavazás A magyar választók 392 szavazóhelyen voksolhattak. A választáson kiderült, hogy a 2010-ben készült névjegyzéket a hatóságok időközben nem frissítették, ezért sok polgár nem szavazhatott. Megválasztott képviselők [forrás?] Politikai következmények A négy évvel korábbi választáshoz képest jelentősen, több mint negyedével visszaesett a polgárok érdeklődése, alig 40%-os volt a részvétel. A szavazók elsöprő többsége a VMSZ listáját támogatta. Pásztor István pártelnök szerint „a nagyarányú kitüntető siker annak is betudható, hogy a listán szereplők mögött milyen életút szerepel”. A VMDK vezetői szerint az alacsony részvétel az MNT-vel való elégedetlenséget fejezte ki. Rácz Szabó László, az MPSZ elnöke úgy értékelte a csekély megjelenést, hogy a bojkottfelhívásuk sikeres volt. Az MNT alakuló ülését 2014. november 17-én Szabadkán, a Városháza dísztermében tartották. A testület elnöke Hajnal Jenő (VMSZ) lett. Merry-la-Vallée Merry-la-Vallée település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 386 fő (2015). Merry-la-Vallée Saint-Martin-sur-Ocre, Beauvoir, Égleny, Parly, Le Val-d'Ocre, Toucy és Villiers-Saint-Benoît községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (9440) 1997 FZ1 A (9440) 1997 FZ1 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Beijing Schmidt CCD Asteroid Program keretében fedezték fel 1997. március 29-én. Eufrozina magyar királyné Rurik Eufrozina, magyarosan Fruzsina (Kijev, 1130 – Jeruzsálem, 1193) I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem és Ljubava Dmitrijevna novgorodi hercegnő leánya, II. Géza magyar király feleségeként 1146 és 1162 között Magyarország királynéja, 1162-től haláláig anyakirályné. Férje és első fia, III. István uralkodása idején igen nagy befolyással volt a politikára, de miután István 1172-ben meghalt, és a Bizáncból hazatérő második gyermeke, III. Béla trónra kerülését hevesen ellenezte, az bebörtönöztette, később pedig Jeruzsálembe száműzte őt. Haláláig ott élt. Élete Fiatalkora 1130-ban született Kijevben. Apja I. Msztyiszlav kijevi nagyfejedelem, anyja a nagyfejedelem második felesége, Ljubava Dmitrijevna, a novgorodi Závidics nemesi család sarja volt. 1146-ban kérte meg kezét Belos bán a 16 éves II. Géza számára, hogy az orosz anyától származó és orosz neveltetésű magyar trónkövetelőnek, Borisz hercegnek az oroszországi összeköttetéseit ezáltal gyengítse. A házasságot még ugyanebben az évben megkötötték, Eufrozina Magyarországra költözött, majd Székesfehérvárott megkoronázták. Királynéként Mint magyar királyné, igen nagy befolyást gyakorolt férje elhatározásaira. Felesége kedvéért II. Géza több ízben nyújtott katonai segítséget rokonainak, különösképpen sógorának, II. Izjaszláv kijevi nagyfejedelemnek a csehek elleni háborúiban. A székesfehérvári kereszteseket praediumokkal (uradalmakkal) adományozta meg. A székesfehérvári keresztesek javait megerősítő 1193. évi királyi oklevél közel hatvan praediumot sorol fel hat vármegyében, amelyek Eufrozina adományából jutottak részben vagy egészben az egyház birtokába. Anyakirálynőként Eufrozina 1162-ben jutott a legnagyobb szerephez, amikor férje korai halála után kiskorú fia, III. István nevében átvette a kormányzást. A bizánci támogatással fellépő II. László elől 1162-ben Pozsonyba menekült, majd Ausztriában talált menedéket. Nagy szerepe volt abban, hogy III. István 1166-ban feleségül vette Ágnest, II. Henrik osztrák herceg leányát. II. Géza fivéreinek, az I. Manuél bizánci császár által pártfogolt II. Lászlónak és IV. Istvánnak a bukása után III. István 1165-ben hosszas harcok után ismét visszaszerezhette trónját. Fia uralkodása alatt Eufrozina csendesen és köztiszteletben élt a királyi udvarban. Eufrozina a Székesfehérvár Sziget-külvárosában levő Szent István-bazilika építésének befejezését III. István uralkodása idején jelentős összeggel támogatta. A templom mellett kolostort alapított, amit az ispotályosoknak adott. Ezzel a lovagrend magyarországi központjává Székesfehérvár vált. A bazilika alapkövét egyébként Martirius esztergomi érsek tette le még az 1150-es években. III. István 1172. március 4-én váratlanul, fiatalon halt meg, és hívei Bizáncban élő öccsének, III. Bélának ajánlották föl a trónt. Béla azonban 1172 tavaszán hazaérkezve szembesült azzal, hogy a Bizánchoz fűződő kapcsolatai miatt nem egységes a támogatottsága. Az anyakirálynő is ellene fordult, és helyette ifjabbik fiát, Géza herceget akarta trónra juttatni. Ezért Béla félreállította öccsét és anyját: miután Géza fellázadt, börtönbe záratta édesanyjukkal együtt. Az anyakirálynőt Béla később a Szentföldre száműzte, Géza pedig csak 1189-ben szabadult Capet Margit királyné közbenjárására, majd csatlakozott a keresztes seregeivel Magyarországon áthaladó Barbarossa Frigyes német-római császárhoz. Eufrozinát szentföldi száműzetésébe legkisebb leánya, Margit hercegnő is elkísérte. Jeruzsálemben halt meg 1193-ban. Holttestét III. Béla hazahozatta és Székesfehérvárott, a már említett Szent István ispotályos bazilikában temettette el. Gyermekei II. Géza királytól nyolc gyermeke született: István ( 1147 - 1172 . március 4. ), magyar király 1162 és 1172 között, Béla ( 1148 - 1196 . április 24. ), magyar király 1172 és 1196 között, Erzsébet ( 1149 - 1190 után), Frigyes cseh herceg felesége , Géza ( 1151 - 1210 előtt), trónkövetelő, Árpád, fiatalon meghalt, Odola (kb. 1156 - 1169 után), kb. 1164 -től Szvatopluk cseh herceg felesége, Ilona ( 1158 - 1199 . május 25. ), 1172 / 74 -től V. Lipót osztrák herceg felesége, Margit ( 1162 - 1208 ), előbb Isaac Macrodukas, majd András somogyi főispán felesége. Gyeplabda a 2016. évi nyári olimpiai játékokon A 2016. évi nyári olimpiai játékokon a gyeplabdatornákat augusztus 6. és 19. között rendezik. A férfi és női tornán is 12 csapat vehet részt. Magyar csapat a gyeplabdában nem vesz részt. A mérkőzések lebonyolításán változtattak az eddigi olimpiákhoz képest. Az eddigi kétszer 35 perces mérkőzések helyett ezen az olimpián négyszer 15 percig tart majd egy mérkőzés. Újdonságként bevezetik az időkérés lehetőségét, és a gólok és kornerek utáni 40 másodperc szünetet. Rhipsalis agudoensis A Rhipsalis agudoensis egy kevéssé ismert epifita kaktusz. Jellemzői Szögletes hajtású, robusztus, felegyenesedő vagy lecsüngő bokor, a szegmensek 150 mm hosszúak, 40 mm szélesek, 3 (-5) bordára oszlanak, az areoláknál az élek bevágottak, az areolák tövismentesek. Fehér virágai magánosan vagy kis csoportokban nyílnak, 15–20 mm átmérőjűek, 11 szirommal borítottak. Termése 5 mm átmérőjű rózsaszínes-ciklámenszínű bogyó. Eterjedése Rio Grande do Sul területén élnek populációi. Rokonsági viszonyai A Phyllarthrorhipsalis subgenus tagja. Polyák Lilla Polyák Lilla (Győr, 1976. március 16. –) magyar énekesnő, színésznő. Életpályája Előbb a győri Révai Miklós Gimnázium tanulója volt, majd 17 évesen elköltözött Budapestre és 1994-ben a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. Ezt követően egy évet töltött a Győri Nemzeti Színházban, ahol rábízták a Kölyök szerepét A padlás című musicalben. 1995-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola prózai tagozatára. Horvai István és Máté Gábor osztályába járt. Már a Vígszínházban töltött gyakorlata során főszerepet kapott, ő alakította Dorothy-t az Óz, a csodák csodája című előadásban. 1999-ben szerzett diplomát. Még ebben az évben szerződtették Bécsbe, a Mozart! című musicalben Waldstätten bárónőt alakította. Turnézott az Abba Tribute és Rockin' című zenés előadásokkal, majd szintén Bécsben játszott a Moby Dick című produkcióban. 2002-ben tért haza Magyarországra, ahol számos musicalben játszott Budapesten és vidéken egyaránt. A Budapesti Operettszínház társulatával Ausztriában, Németországban és Svájcban turnézik 2010 óta, ahol a Szépség és a Szörnyeteg című musicalt adják elő. Magyarországon is játszik a Madách Színház és az Operettszínház darabjaiban. 2007-ben munkásságát a szakmai zsűri Gundel-díjjal jutalmazta. Magánélete Volt férje: Homonnay Zsolt színész, két gyermekük van. Második férje Gömöri András Máté, akivel 2018-ban kötött házasságot. Díjai Gundel-díj (2007) Színházi szerepei Továbbá számos musical CD-n is szerepel. Popzenei karrier Volt férjével, Homonnay Zsolttal eddig két duett albumot jelentettek meg; a Ketten (2009) és a Két szív (2010) is aranylemez lett. A musicalek mellett nagy hangsúlyt fektet popzenei karrierjére is. Az Itt és most című száma 2010 óta a rádiók egyik kedvence. A 2013-as Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatóján a Valami más című dala a középdöntőig menetelt, 2014-ben pedig a Karcolás című sláger került a legjobb 30 dal közé, mely többállomásos turné keretein belül kerül bemutatásra, Rakonczai Viktor és Rácz Gergő közreműködésével. 2014-ben megjelent Most és Mindörökké című szólólemeze és egy gyermekeknek szóló hangoskönyve is, A csudálatos Mary Poppins. Diszkográfia Albumok Ketten Két szív Most és Mindörökké Kislemezek Valami más Karcolás Tél, amit ígértél Legyen ünnep White Christmas Egyetlen szó Ecset és vászon Videoklipek Valami más Karcolás Filmográfia Igazából apa (szereplő) Karádysokk (szereplő) Made in Hungária (szereplő) Bűbáj (betétdal) A legelő hősei (betétdal) Mackótestvér (betétdal) Eszeveszett birodalom (betétdal) CD-k és hangoskönyvek K. László Szilvia: Marci és az évszakok Pamela Lyndon Travers: A csudálatos Mary Poppins Pamela Lyndon Travers: A csudálatos Mary visszatér Pamela Lyndon Travers: A csudálatos Mary kinyitja az ajtót Pamela Lyndon Travers: Mary Poppins a Parkban 2008-as szaadai terrortámadás A 2008-as szaadai terrortámadás egy robbantásos merénylet volt 2008. május 2-án Jemen Szaada városában a bin Szalmanról elnevezett mecset mellett, melyben 15 ember meghalt és 55 megsebesült. Helyi tisztviselők szerint a robbanószerkezetet egy autóban vagy motorban rejthették el. Pár szemtanú szerint a célpont a mecset imámja vagy az előimádkozó lehetett. Az utóbbi a hadsereg egyik, a szunnita iszlám szalafi mozgalmához tartozó tisztviselője. A szemtanúk szerint ő nem sebesült meg. A hadsereg tagjai közül többen szoktak a bin Szalman mecsetbe járni imádkozni. Ahogy a legtöbb jemeni mecsetet, ezt is közösen használják a szunnita közösségek és a síitákhoz tartozó zaiditák hívei. Šarić Struga Šarić Struga falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Pločéhez tartozik. Fekvése Makarskától légvonalban 46, közúton 57 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re keletre, a Crna-patak északi partján, a patak és a Petrovac-hegy között, a Neretva folyó torkolatától 4 km-re északkeletre található. Története Bár a településen római maradványokat is találtak, Šarić Struga lényegében 1880 körül keletkezett. Amikor még területe lakatlan volt ezt a helyet Colića Strugának nevezték. A Colić családot, melynek itt birtoka volt 1646-ban a plinai plébániához tartozó településen Vrbicán említik és leszármazottaik még 1774-ben is szerepelnek a plinai anyakönyvekben. A település mai névadója a Šarić család ugyancsak plinai földbirtokos volt már 1704-ben. Tehát az előtag mindenképpen ennek a területnek a korábbi birtokosát az opuzeni Šarić családot jelöli. A „struga” szó értelmezése vitatott, talán a gödör jelentésű „jaruga” főnévvel lehet kapcsolatban, de a Horvát Tudomámyos Akamémia nagyszótára (Zágráb, 1965. 331. oldal.) szerint egy régi, pásztorok által használt elnevezés, melynek jelentése lehet tómeder, víz, patak, folyó, folyóág, árok és juhakol is. Šarić Struga első telepesei vrbicai és más kelet-plinai településekről érkezett családok voltak. A települést egykor Kis Velencének is nevezték, mivel jó része vizek között feküdt, néhány házát úgy körülvette a víz, hogy lényegében egy szigetecskén állt. Bár lakosságát már 1910-től (kezdetben még Struga néven) számlálják, csak 1991 óta számít önálló településnek. 2001-ben 248 lakosából 93 volt 30 évesnél fiatalabb, 99-en 30 és 60 éves között voltak, míg 55 lakosa 60 év feletti volt. A településnek 2011-ben 235 lakosa volt, akik a plinai plébániához tartoztak. Népesség (Az adatok 1910 és 1981 között a korábbi Istočna Plina település részeként értelmezendők. 1921-ben és 1931-ben lakosságát a szomszédos Banjához számították.) Nevezetességei A falu Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt új temploma 2003 -ban épült a temető keleti részén Ante Barbir tervei szerint. Beton épület, homlokzatán nyitott harangtoronnyal, benne egy haranggal. Felszentelése 2009-ben történt. A temetőkápolnát az 1970-es években építették. Kultúra A falu hagyományos fesztiválját minden évben Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15.) tartják. Sport Lakói különösen sikeres bocsajátékos hírében állnak. A falu fesztiválján felnőtt és ifjúsági labdarúgótornát szerveznek. South Clackamas Transportation District A South Clackamas Transportation District (SCTD-ként rövidítve) egy autóbusz-hálózat, amely az Oregon állambeli Molallát köti össze a Clackamas Közösségi Főiskolával. Az utazás egy dollárba kerül; régebben a főiskola felé/felől ingyenes volt. Leírás A rendszert a Clackamas megyei bizottság hozta létre 1989-ben, a TriMet helyi szolgáltatásának kiváltására (eredetileg Molalla Transportation Districtként; később South Clackamas Transportation Districtre nevezték át). Molallát 1989. január 1-jétől nem szolgálják ki a TriMet buszai. A 2000. július 1-jén kezdődött 2001-es üzleti évben a hálózat hétszázezer dollárból működött (ez 2016-ban $947 000 volt); a kiadásokat a környékbeli vállalkozások adóterheiből fedezik. Az adó 2000-ben 0,3% volt, ma pedig fél százalék. Vonalak Molalla◄►Clackamas Community College Molalla◄►Canby Infra-City Bus Al-Muzaffar Bajbarsz egyiptomi szultán Al-Muzaffar Bajbarsz, azaz II. Bajbarsz, trónra lépése előtt Rukn ad-Dín Bajbarsz al-Dzsásnikír (? – Egyiptom, Kairó, 1310. április 15.) az egyiptomi bahrí mamlúkok tizenkettedik szultánja volt (uralkodott 1309. április 15-étől 1310. március 5-éig). Eredeti nevében a dzsásnikír a perzsa csásnígír arabos változata, mely pohárnoki rangjára utal. Teljes titulusa al-Malik al-Muzaffar, melynek jelentése: „a győzedelmes király”. A birodalom tényleges irányítója Az al-Manszúr Ládzsínt meggyilkoló összeesküvés egyik magas rangú résztvevője volt, majd az 1299. január 15-én elkövetett merényletet követően társával, Szalárral együtt visszahívta al-Manszúr Kalávún fiát, az 1298-tól jordániai al-Karakba telepített an-Nászir Muhammadot, akit februárban másodszor is trónra tettek. Ettől kezdve Bajbarsz főkamarás (usztádár) és Szalár alkirály kettőse vette kezébe a Mamlúk Birodalmat – a gyerekkorból immár kilépő Muhammad egyre erősödő ellenérzései mellett. 1299 decemberében a szultán és a két főember közösen vezette azt a sereget, amit Gázán kán, az Ilhánida Birodalom vezetője a Vádi l-Házindár közelében megfutamított. A kán valószínűleg nem számított ekkora győzelemre, ezért Damaszkusz elfoglalása után kivonult Szíriából, az 1300-1301-es mongol támadás pedig elakadt a szokatlanul nagy hóban. 1303-ban aztán ismét an-Nászir Muhammad, Bajbarsz és Szalár vezette a mamlúk sereget a mongol támadók ellen, és ezúttal győzelmet is arattak sakhabi csatában (április 3–4.). Muhammad szultán 1307-ben próbálta meg megbuktatni addig gyűjtött, ifjabb híveire támaszkodva Bajbarsz és Szalár párosát, de azok értesültek tervéről, és a szultánnal való leszámolást tervezték. A hír azonban elterjedt Kairóban, és a lakosság fellázadt a népszerű Kalávún fiának és szintén szeretett Halíl öccsének érdekében. A két mamlúk erre kénytelen volt formálisan kibékülni Muhammaddal a nagy nyilvánosság előtt. A szultán azonban továbbra is önállósodni akart, ezért 1309 februárjában bejelentette, hogy elindul a mekkai zarándoklatra. Szalár és Bajbarsz örömmel engedte el, ám a szultán al-Karakban megállt, elűzte a vár parancsnokát, és önálló udvart rendezett be a városban. Erre Kairóban – elképzelhető, hogy saját lemondását követően – Bajbarszot al-Muzaffar titulussal szultánná kiáltották ki a cserkesz (burdzsí) mamlúkok, noha az előségek inkább Szalárt tették volna trónra. Utóbbit alkirálysággal kárpótolták. A szultáni trónon Muhammad nem tett le trónja visszaszerzésének tervéről. Három szíriai kormányzóval – az aleppói Kipcsak al-Manszúríval, a hamái Karászunkur al-Manszúríval és a tripoli Iszindimirrel – összefogott a damaszkuszi cserkesz Akkus al-Afram ellen, és 1310 januárjában megszerezte a várost. Az amúgy sem közkedvelt Bajbarsz – uralkodása alatt járvány, szárazság és a Nílus alacsony vízállása sújtotta országát –, aki kétségbeesésében a semmilyen hatalommal nem rendelkező al-Musztakfí kalifával próbálta megerősíttetni magát, csapatai dezertálása miatt végül kénytelen volt elmenekülni. Szalár jobbnak látta átállni Muhammad oldalára, aki ellenállás nélkül vonult be Kairóba, ahol március 5-én elfoglalhatta a trónt. Az Arábia felé menekülő Bajbarszot Gázánál fogták el Muhammad emberei, majd Kairóban a szultán jelenlétében fojtották meg április 15-én; társa, Szalár büntetése éhhalál lett még az év nyarán. An-Nászir Muhammad harmadik szultánsága ezúttal tartósnak bizonyult: 1341-ben bekövetkezett haláláig egymaga irányította országát. Udor járás Az Udor járás (oroszul Удорский район, komi nyelven Удора район) Oroszország egyik járása Komiföldön. Székhelye Koszlan. Népesség 2002-ben 25 083 lakosa volt, melynek 45,4%-a orosz, 40,9%-a komi, 5,1%-a ukrán, 1,3%-a fehérorosz. 2010-ben 20 400 lakosa volt, melynek 46,7%-a orosz, 40,3%-a komi, 3,8%-a ukrán, 1%-a fehérorosz. II. Bereniké II. Bereniké (i. e. 267 vagy 266 – i. e. 221) kürénéi hercegnő, egyiptomi királyné; Magasz kürénéi király és Apama királyné leánya, III. Ptolemaiosz hellenisztikus egyiptomi király felesége volt. I. e. 249 körül, nem sokkal apja halála után feleségül ment Démétriosz Kallosz makedón herceghez, aki azonban, miután Kürénébe érkezett, Bereniké anyjának, Apamának a szeretője lett. Bereniké i. e. 248-ban vagy 247-ben megölette férjét Apama hálószobájában, de anyját életben hagyta. Közös gyermekük nem volt. Ezután III. Ptolemaioszhoz ment feleségül, akitől legalább négy gyermeke született: IV. Ptolemaiosz, III. Arszinoé, Magasz és Bereniké. Nem sokkal férje halála után, i. e. 221-ben fia, az új uralkodó megölette. Bereniké alapította újra Törökországban a ma Benghazi néven ismert város elődjét, melyet róla neveztek el. Róla kapta nevét a 653 Berenike aszteroida, amit 1907-ben fedeztek fel. A legenda szerint Mikor férje egy szíriai hadjáraton volt, Bereniké felajánlotta haját Aphroditénak zephyriumi templomában, és férje szerencsés visszatérését kérte. A haj reggelre eltűnt a szentélyből. Udvari csillagászuk, Szamoszi Konón jelentette, hogy az istenek felvitték az égre és elhelyezték a csillagok között (lásd Bereniké Haja csillagkép). A király valóban épségben tért vissza a győztes hadjáratból. A legendát említi Kallimakhosz egy műve, ennek eredetijéből csak töredékek maradtak fenn, de Catullus lefordította, ez a változat ismert. Alexander Pope kifigurázta Fürtrablás című művében. A Videoton FC 2014–2015-ös szezonja Ez a szócikk a Videoton FC 2014–2015-ös szezonjáról szól, mely sorozatban a 15., összességében pedig a 46. idénye volt a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 73. évfordulója. A szezon 2014. július 25-én kezdődött és 2015. május 31-én ért véget. A 2011-es bajnoki címet követően újra bajnok lett, a csapat fennállása során másodszor. Szuperkupa Mérkőzés Asszisztensek: Tóth II. Vencel (magyar) (partvonal) Albert István (magyar) (partvonal) Negyedik játékvezető: Horváth Róbert (magyar) Helyezések fordulónként UEFA-bajnokok ligája selejtezőt érő helyezés Európa-liga selejtezőt érő helyezés Kieső hely Nézőszámok Utolsó elszámolt mérkőzésnap: 2015. május 30. Játékoskeret A félkövérrel jelölt játékosok szerepeltek hazájuk felnőtt válogatottjában. Végeredmény Utolsó frissítés: 2015. május 31. Forrás: A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. gólkülönbség, 4. szerzett gólok száma, 5. egymás elleni eredmények összpontszáma, 6. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 7. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 8. egymás elleni eredmények idegenben szerzett góljainak száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes A Dunaújvárostól 1 pont levonva. Forrás: Levontak egy pontot a Dunaújvárostól; stop.hu. 5028 Halaesus Az 5028 Halaesus (ideiglenes jelöléssel 1988 BY1) egy kisbolygó a Naprendszerben. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1988. január 23-án. Kanada az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Kanada a spanyolországi Barcelonában megrendezett 1992. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 24 sportágban 295 sportoló képviselte, akik összesen 18 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos időt/eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos időt ért el Birkózás DQ2 - passzivitás miatt mind két versenyzőt kizárták Kajak-kenu Síkvízi * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Ökölvívás RSC - a játékvezető megállította a mérkőzést Öttusa * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik csapattal azonos eredményt ért el **** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Sportlövészet * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el **** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ***** - öt másik versenyzővel azonos eredményt ért el Szinkronúszás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Torna Ritmikus gimnasztika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el ** - két másik versenyző visszalépése miatt indulhatott a B döntőben Vitorlázás * - kizárták ** - nem állt rajthoz 6789 Milkey A 6789 Milkey (ideiglenes jelöléssel 1991 RM6) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1991. szeptember 4-én. Goldie Hawn Goldie Jeanne Hawn (Washington, USA, 1945. november 21. –) Oscar-díjas amerikai színésznő, rendező, énekesnő és producer. Élete Goldie Hawn Washingtonban született. Anyja, a magyar származású zsidó Laura Steinhoff egy tánciskola és egy ékszerbolt tulajdonosa volt, aki a „Goldie” nevet leányának az Aranka név angol tükörfordításaként választotta. Apja, Edward Hawn zenészként dolgozott, presbiteriánus, és az amerikai függetlenségi nyilatkozat legfiatalabb aláírójának egyenes ági leszármazottja. Van egy nővére: Patricia. Goldie Hawn 3 évesen, 1948-ban kezdett el balettet tanulni, és táncleckéket venni. Színészi karrierjét 11 évesen kezdte a Diótörő című balettben. Mégpedig mindjárt profiként, hisz fellépésenként 1,50 dollárt kapott. 1961-ben érte el a siker küszöbét, amikor a Rómeó és Júliában szerepelt. New Yorkban már hivatásos táncosnak számított. Később a Montgomery Blair egyetem mellett, ahol színjátszást tanult, bár tanulmányait nem fejezte be, még mindig tánctudásából élt: egy balettiskolában oktatott, miközben esténként go-go táncosként lépett fel. Nyilván éppen tánckarrierjének köszönhette annak idején legendásan vonzó alakját, és a szexszimbólum státuszt, ami „feljogosította” arra, hogy 39 évesen megmutassa magát a Playboy címlapján. Amivel egyébként a lap történetének egyik legjobb eladását produkálta. Azután a tánckarriernek mégis vége lett. Goldie a hatvanas évek közepén tűnt fel a tv-ben komédiasorozatokban, azután 1968-ban megkapta első filmszerepét, majd egy évvel később a A kaktusz virágában nyújtott teljesítményéért Oscar-díjat kapott. 2002 óta nem vállalt semmiféle szerepet, egészen a 2017-es Ó, Anyámig. Az utóbbi években inkább az írással próbálkozik. 2005-ben jelent meg A Lotus Grows in the Mud (A lótusz a sárban nő) című önéletrajzi ihletésű könyve. A Demokrata Párt szimpatizánsa. Házasságai Háromszor ment férjhez. Első férjével, Gus Trikonis rendezővel hét évig élt együtt (1969–1976). Második férjétől, a komikus Bill Hudsontól (1976–1980) két gyermeke van, Oliver és a szintén színész-modell Kate Hudson. Az 1983 óta mellette kitartó Kurt Russelltől egy fia született, 1986-ban Wyatt Russell. Diszkográfia 1972 - Goldie (Az ötből három csillagot kapott az Allmusic kritikusaitól) Díjak, jelölések 1970 - Oscar-díj - Legjobb női mellékszereplő A kaktusz virága 1971 - BAFTA-díj - Legjobb női alakítás A kaktusz virága 1970 - Golden Globe-díj - Legjobb női mellékszereplő A kaktusz virága 1970 - Golden Globe-díj - Legígéretesebb fiatal színésznő jelölés A kaktusz virága 2003 - Golden Globe-díj - Legjobb női alakítás jelölés Örök lányok Érdekességek Goldie édesanyja magyar. A színésznő a Jöttem, láttam, beköltöztem című vígjátékban egy magyar lányt alakít, aki a Budapest elnevezésű étteremben felszolgálóként dolgozik. A filmkészítőknek az ötletet Goldie származása adta, legalábbis ami a magyar vonalat illeti. 2005 -ben megjelent az önéletrajzi könyve. Moxiszilit A moxiszilit (INN: moxisylyte, másik nevén thymoxamine) adrenerg α-blokkoló. Raynaud-kór rövid idejű kezelésére szolgál. Alkalmazás A kezdő adag naponta négyszer 40 mg, mely szükség esetén 80 mg-ra emelhető. A Raynaud-kór tünetei általában hidegben jelentkeznek, ezért ilyenkor célszerű háromóránként szedni. Gyermekek számára nem ajánlott. Terhes és szoptató nőkkel kapcsolatos tapasztalat nincs, ezért a szer ellenjavallt. 65 év felett fokozott odafigyelés szükséges, bár a fenti adag betartása esetén nem jeleztek problémát. Cukorbetegeknél figyelni kell rá, hogy elméletileg csökkentheti a szükséges inzulinmennyiséget. A moxiszilit értágító hatású, ezért elméletileg felerősítheti a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását, de normál adag esetén nem jeleztek ilyen problémát. A mellékhatások ritkák és gyorsan elmúlnak: enyhe hányinger, hasmenés, szédülés, arcpír. Készítmények Moxiszilit: Arlitene Arlytene Valyten Vasoklin Hidroklorid formában: Apifor Carlytene Erecnos Icavex Opilon Uroalpha Amobarbitállal kombinálva: Carlytene Amobarbital Magyarországon nincs forgalomban moxiszilit-tartalmú készítmény. Jegyzetek Keringési elégtelenség. Tünetei: hideg, merev, elszíneződött, fájó ujjak és lábujjak. Raynaud's_phenomenon (angol Wikipédia) Dr. Soltész Annamária: Raynaud-kór és Raynaud-szindróma (WEBBeteg) Moxisylyte (Drugs-About.com) Moxisylyte (OGYI) Forrás Opilon tablets (eMC) Moxisylyte (Patien.co.uk) Moxisylyte Hydrochloride (Moxisylyte 40mg tablets) (NHS Choices) Moxisylyte (Biology Online) Moxisylyte (Drugs.com) Kertváros (városrész, Pécs) Kertváros vagy Megyeri kertváros Pécs egyik városrésze. Északon Északmegyer (Északmegyer dűlő, Szilva utca, Móra Ferenc utca), nyugaton Füzes (Megyeri út), délen Megyer (Keszüi út, Málomi út és a Littke József utcától északra lévő telekhatár), keleten a központi temető (Siklósi út) és Tüskésrét (Faiskola utca, Nagyárpádi út) határolja. Története A 20. század első felében a Pécsi-vizet szabályozták, mocsaras síkságát lecsapolták, így jöhetett létre a medence déli felén. 1928-as városrendezési terv szerint tisztviselők és munkások számára lakótelepek építését irányozta elő. A Megyeri kertváros beépülése az 1930-as években indult meg. 1930-ban megalakult a Megyeri Kertváros Építő Szövetkezet, amely Visnya Ernő igazgató tulajdonában lévő 60 katasztrális holdat meghaladó területen kívánta felépíteni az új városrészt. A telepet Kőszeghy Gyula tervezte. A telep északnyugati sarkán sportpályát és játszóteret, a telep túloldalán iskolát tervezett. Az évtized folyamán a Katolikus Karitász, a MÁV és a Bőrgyár is bekapcsolódott az építkezésbe. Az épületekhez Kőszeghy, Hoffmann László és Visy Zoltán készített típusterveket. 1939-ben a népi építészet hatását követő típusházakat kezdenek építeni. Ezek voltak az OTI-típusházak. Az OTI (Országos Társadalombiztosító Intézet) Károlyi Antalt és Benkhardt Ágostot bízta meg a tervek elkészítésével. 1931-ben készült el az elemi iskola Hoffmann László tervei alapján. 1945-ben adták át a Gosztonyi Gyula által tervezett Szent Erzsébet római katolikus templomot. Tömegközlekedés Kertvárosban közlekedő buszok: 1 : Uránváros – Csontváry u. – Uránváros 3 : Kertváros – Árkád – Kertváros 3E : Kertváros → Főpályaudvar 6 : Kertváros – Árkád – Kertváros 6E : Kertváros → Főpályaudvar 7 : Malomvölgyi út – Főpályaudvar 7Y : Malomvölgyi út – Málom – Főpályaudvar 8 : Fagyöngy utca – Árkád – Főpályaudvar 22 : Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Nagydeindol 23 : Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Deindol 23Y : Kertváros – Árkád – Deindol – Nagydeindol 24 : Kertváros/Fagyöngy utca – Árkád – Mecsekszentkút 55 : Kertváros – Klinikák 60 : Budai Állomás → Kertváros → Budai Állomás 60A : Budai Állomás → Kertváros → Budai Állomás 60Y : Budai Állomás → Kertváros → Árkád → Budai Állomás 61 : Kertváros – Málomvölgyi út 62 : Kertváros – Fagyöngy utca 73 : Malomvölgyi út – Fagyöngy utca – Főpályaudvar 73Y : Malomvölgyi út – Málom – Fagyöngy utca – Főpályaudvar 103 : Kertváros – Klinikák 107E : Malomvölgyi út – Uránváros/Deindol/Nagydeindol 109E : Fagyöngy utca – Klinikák 121 : Kertváros – Hőerőmű – Uránváros 122 : Fagyöngy utca – Árkád – Nagydeindol 123 : Fagyöngy utca – Árkád – Deindol 123Y : Fagyöngy utca – Árkád – Deindol – Nagydeindol 124 : Fagyöngy utca – Árkád – Mecsekszentkút 130 : Kertváros – Megyer – Főpályaudvar – Klinikák 130A : Kertváros – Megyer – Főpályaudvar 142 : Nagyárpád – Fagyöngy utca 155 : Krisztina tér → Ifjúság útja → Kertváros Égtáj Az égtájak a természetben való földrajzi tájékozódás céljából felvett, a Föld felszínén rögzített irányok. Az északi és déli irány a Föld pólusai felé mutat (Északi-sark, Déli-sark), a keleti és nyugati irányt a Föld forgási iránya határozza meg. A csillagászatban az égbolton (éggömbön) az égtájakat hasonlóképpen értelmezzük és használjuk. Az északi irány az északi égi pólus iránya, nyugati irány amerre az égitestek a napi mozgásuk során mozognak. A többi irány értelem szerint. Égtájak típusai Fő égtájak – észak É, dél D, kelet K, nyugat Ny Másodrendű égtájak – északkelet ÉK, délkelet DK, északnyugat ÉNy, délnyugat DNy Harmadrendű égtájak – észak-északkelet ÉÉK, kelet-északkelet KÉK, kelet-délkelet KDK, dél-délkelet DDK, észak-északnyugat ÉÉNy, nyugat-északnyugat NyÉNy, nyugat-délnyugat NyDNy, dél-délnyugat DDNy Égtájak meghatározása Iránytű segítségével A Nap állása szerint – a Nap reggel keleten jön fel és este nyugaton megy le. 12 órakor: „előttem van észak, hátam mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra pedig kél.” Óra segítségével az északi féltekén az óra kismutatója pontosan a Napra mutasson, a kismutató és a 12-es* közötti szög szögfelezője délre mutat. a déli féltekén – a 12-es* pontosan a Napra mutasson, a kismutató és a 12-es* közötti szög szögfelezője északra mutat. A Sarkcsillag segítségével – a Nagy Medve csillagkép (Göncölszekér) két hátsó csillagának összekötő vonalát képzeletben meghosszabbítjuk és a két csillag közötti távolságot számítjuk rá ötször. Így megtaláljuk a Sarkcsillagot ami az északi irányt mutatja, és ez a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga. A Dél keresztje segítségével a déli féltekén amely a Kentaur csillagkép aljánál helyezkedik el. A Dél Keresztjének γ és α csillaga közötti vonal meghosszabbítása lefelé és a Kentaur α és β csillaga közötti szakasz felénél az erre merőlegesen húzott vonal kereszteződése mellett találjuk az Oktáns σ csillagot amelyik nagyjából megfelel déli sarkcsillagnak. Növényzet segítségével az északi féltekén (a déli féltekén fordítva) A lefűrészelt fatönk évgyűrűi az északi oldalon sűrűbbek. Az egyedül álló fák ágai a déli oldalon sűrűbbek. A fák kérgén és a köveken a moha mindig az északi oldalon vastagabb. Égtájak angol (nemzetközi) megfelelői N - north (észak) S - south (dél) E - east (kelet) W - west (nyugat) Stefania riae A Stefania riae a kétéltűek (Amphibia) osztályába, a békák (Anura) rendjébe és a Hemiphractidae családba tartozó faj. Előfordulása A faj Venezuelában és valószínűleg Brazíliában él. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyvidéki erdők, folyók. Andrási Ádám János József Andrási Ádám János József (18. század) katonatiszt, jogász. Csíkszentkirályi és krasznahorkai báró volt. Az osztrák seregben ezredesi ranggal bírt, ezenkívül egy magyar huszárezrednek is parancsnoka volt. Részt vett az 1742-es hadjáratban, s neve mint hadvezéré később, 1748-ban is előfordul. Kiadta az osztrák törvénykönyvnek a hadseregre vonatkozó részeit ilyen címen: Frauen Mariae Theresiae zu Hungarn und Böheim Königin… Articuls-Brief. München, 1742. A német szöveghez csatolta annak magyar és cseh fordítását is. Jégkorong-világbajnokság A jégkorong-világbajnokság a Nemzetközi Jégkorongszövetség (International Ice Hockey Federation, IIHF) szervezésében, minden évben megrendezésre kerülő, több nemzetközi jégkorongtorna. A jégkorong-világbajnokság alapvetően egy főcsoportra és három divízióra van osztva, mindegyikben külön világbajnokságokat rendeznek. A divízió I-es, II-es, III-as vb-ket minden év áprilisában, a főcsoportét ezt követően, április vége–május közepe között rendezik. Története Az első hivatalos vb az 1920-ban megrendezett nyári olimpiai játékok jégkorongtornája volt. Az első független vb-t 1930-ban rendezték. Ezt követően minden évben megrendezik az eseményt, de a második világháború miatt az 1940–1946 közötti vb-ket nem tartották meg. 1920 és 1968 között az olimpiai években az olimpia jégkorongtornája minősült az az évi világbajnokságnak. 1972-ben és 1976-ban a téli olimpia évében is rendeztek vb-t, de 1980-ban, 1984-ben és 1988-ban nem volt világbajnokság, de az olimpia tornája sem számított annak. 1951-ben a vb-ből két csoportot alakítottak ki, majd 1961-ben egy harmadik csoport is létrejött a sok résztvevő miatt. Az A csoportos, B csoportos és C csoportos vb-ket 1966 és 1992 között, az olimpiai évek kivételével minden évben megrendezték. 1987-ben jött létre a negyedik csoport, D csoportos vb. 1992 óta azonban újra rendeznek külön világbajnokságokat is a téli olimpia jégkorongtornája mellett. 1990-ben az IIHF kongresszusa megváltoztatta az A csoportos vb lebonyolítását. 1992-től bevezették az egyenes kieséses rendszert. Korábban a vb csoportkör során dőlt el. 2001-ben átnevezték a világbajnokságokat. A főcsoportban 16 csapat kapott helyet. A B csoportos vb a divízió I-es, C csoportos vb a divízió II-es, D csoportos vb a divízió III-as világbajnokság nevet kapta. A dívizó I-ben és II-ben két-két csoportot alakítottak ki, amelyek azonos szintnek minősültek. Mindkettőben 12 csapat volt, tehát csoportonként 6–6. A divízió III-ban egy csoport volt, 6 csapattal. A divízió I-ből és II-ből a két-két első helyezett jutott feljebb, és a két-két utolsó pedig egy divízióval lejjebb került a következő évben. A divízió III-ból két csapat jutott feljebb. A 2011-es vb-ket követően a divízió I-es és II-es vb két csoportját egymás alá-fölé rendelték. 2012-től a divízió I-es A csoportból az első két csapat jut fel a főcsoportba, ahonnan két csapat kiesik. A divízió I B csoporttól kezdődően a lentebbi szinteken csak egy–egy csapat jut fel, illetve esik ki. A résztvevők száma nem változott. Több induló esetén a divízió III-as vb-nek selejtezőt rendeznek. A főcsoport lebonyolítását is megváltoztatták. A korábbi négy darab négyes csoport helyett két darab nyolcas csoportba osztják a csapatokat az aktuális világranglista alapján. Innen az első négy helyezett jut az egyenes kieséses szakaszba. A két csoport utolsó helyezettjei esnek ki a divízió I A csoportjába. A világbajnokság rendszere A világbajnokság egy főcsoportra és három divízióra van osztva, amelyek egymás alá-fölé rendeltek. A divízió I-ben és II-ben két, egymás alá-fölé rendelt csoport található, így gyakorlatilag hat szintből áll a világbajnokság. Az egyes csoportokból kiesők helyére az alatta lévő csoportból feljutók kerülnek és fordítva. Főcsoport A főcsoportban 16 csapat szerepel. A győztes az aktuális év világbajnoka. A két utolsó helyezett kiesik a divízió I A csoportjába. A világbajnokság csoportjait a világranglista alapján osztják be. A résztvevőket figyelembe véve, a ranglista szerinti sorrendben az egyik csoportba az 1., 4., 5., 8., 9., 12., 13., 16.; a másik csoportba a 2., 3., 6., 7., 10., 11., 14., 15. sorszámú csapatok kerülnek. A 2015-ös IIHF jégkorong-világbajnokság részvevői (zárójelben a 2014-es világranglista-helyezés): Divízió I A divízió I-ben 12 csapat szerepel. A divíziót két hatcsapatos csoportra osztották, amelyek egymás alá-fölé vannak rendelve. Az A csoport első két helyezettje feljut a főcsoportba, az utolsó helyezett kiesik. A B csoport első helyezettje feljut a divízió I A csoportjába, az utolsó pedig kiesik a divízió II A csoportjába. Divízió II A divízió II-ben 12 csapat szerepel. A divíziót két hatcsapatos csoportra osztották, amelyek egymás alá-fölé vannak rendelve. Az A csoport első helyezettje feljut a divízió I B csoportjába, az utolsó helyezett kiesik a divízió II B csoportjába. A B csoport első helyezettje feljut a divízió II A csoportjába, az utolsó pedig kiesik a divízió III-ba. Divízió III A divízió III-ben 6 csapat szerepel, egyetlen csoportban. Az első helyezett feljut a divízió II B csoportjába. Éremtáblázat Az alábbi táblázat az 1920–2018-ig megrendezett világbajnokságokon érmet nyert csapatokat tartalmazza. (Az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) South Pasadena (Florida) South Pasadena város az Amerikai Egyesült Államok Florida államában. Lakosainak száma 4964 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Litoměřicei járás A Litoměřicei járás (csehül: Okres Litoměřice) közigazgatási egység Csehország Ústí nad Labem-i kerületében. Székhelye Litoměřice. Lakosainak száma 121 425 fő (2009). Területe 1032,16 km². Települései (A városok kövér betűvel szedve.) Bechlín - Bohušovice nad Ohří - Brňany - Brozany nad Ohří - Brzánky - Bříza - Budyně nad Ohří - Býčkovice - Ctiněves - Černěves - Černiv - Černouček - Čížkovice - Děčany - Dlažkovice - Dobříň - Doksany - Dolánky nad Ohří - Drahobuz - Dušníky - Evaň - Hlinná - Horní Beřkovice - Horní Řepčice - Hoštka - Hrobce - Chodouny - Chodovlice - Chotěšov - Chotiměř - Chotiněves - Chudoslavice - Jenčice - Kamýk - Keblice - Klapý - Kleneč - Kostomlaty pod Řípem - Krabčice - Křesín - Křešice - Kyškovice - Levín - Lhotka nad Labem - Liběšice - Libkovice pod Řípem - Libochovany - Libochovice - Libotenice - Litoměřice - Lkáň - Lovečkovice - Lovosice - Lukavec - Malé Žernoseky - Malíč - Martiněves - Michalovice - Miřejovice - Mlékojedy - Mnetěš - Mšené-lázně - Nové Dvory - Oleško - Píšťany - Ploskovice - Podsedice - Polepy - Prackovice nad Labem - Přestavlky - Račice - Račiněves - Radovesice - Rochov - Roudnice nad Labem - Sedlec - Siřejovice - Slatina - Snědovice - Staňkovice - Straškov-Vodochody - Sulejovice - Štětí - Terezín - Travčice - Trnovany - Třebenice - Třebívlice - Třebušín - Úpohlavy - Úštěk - Vědomice - Velemín - Velké Žernoseky - Vchynice - Vlastislav - Vražkov - Vrbice - Vrbičany - Vrutice - Záluží - Žabovřesky nad Ohří - Žalhostice - Židovice - Žitenice Darlac község Cód község (románul: Comuna Dârlos) község Szeben megyében, Romániában. Központja Darlac, beosztott falvai Hosszúpatak és Küküllőkőrös. Fekvése Szeben megye északkeleti részén helyezkedik el, Medgyestől 6, Nagyszebentől 65 kilométerre a Nagy-Küküllő jobb partján. Szomszédai: keleten Küküllőalmás, nyugaton Medgyes, északnyugaton Balázstelke. Medgyes felől a DJ 142E megyei úton közelíthető meg. Népessége 1850-től a népesség alábbiak szerint alakult: A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 2820 fő volt, melynek 73,05%-a román, 21,1%-a roma, 1,95%-a magyar és 1,06%-a német. Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 66,81%-a ortodox, 16,35%-a görög rítusú római katolikus és 11,56%-a pünkösdista. Nevezetességei A község területéről az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében: a darlaci evangélikus templom ( LMI-kódja SB-II-m-A-12376) a küküllőkőrösi erődtemplom (SB-II-a-A-12371) Híres emberek Darlacon születtek Visarion Roman (wd) (1833–1885) pedagógus, közgazdász, a Román Akadémia levelező tagja, Ilarie Chendi (1871–1913) irodalomkritikus, Ioan Moraru (wd) (1927–1989) orvos, a Román Akadémia tagja, az Orvosok az Atomháború Megelőzéséért társelnöke és Stefan Sienerth (wd) (1954) filológus. Cinema magazin A Cinema magazin egy filmekkel foglalkozó, Magyarországon 1991 és 2009 között megjelent havilap. Története 1991 decemberében jelent meg először Magyarországon magyar nyelven, a címlapon Kevin Costner volt a Robin Hood, a tolvajok fejedelme című film egyik jelenetéből. A Németországban 1975-ben alapított, német Cinema magazin volt a tulajdonosa. A cikkek nagy része is a német anyalap fordítása volt, ahogy a címlapok is a német eredetiből lettek átvéve. Kivételek voltak, mert a magyar filmek kritikáit magyar kritikusok írták, és előfordult, hogy a címlapot is magyarok csinálták, mint a 2006. októberi szám, ahol Goda Krisztina Szabadság, szerelem című filmje volt a borítón. Az utolsó szám 2009. áprilisában jelent meg és Hugh Jackman szerepelt a címlapján. A hirtelen jött megszűnés híre meglepte a szerkesztőket is. Az utolsó számban is készült előzetes ajánló, hogy melyik filmekkel (Star Trek, Péntek 13., A pankrátor) foglalkoznak a következő, májusi számban, azonban ezt a számot hiába várták az előfizetők és a vásárlók. Összesen 209 szám jelent meg (valójában csak 207, mert a 80-81. és a 86-87. szám duplaszám volt, egy havi kiadásban jelent meg). Figurina animációs kisszínpad A Figurina Animációs Kisszínpadot 1983-ban alapította Siklósi Gábor és Fers Klára. Repertoár Grim(m)aszok A Nap és a Hold elrablása Eszti álma Hol vagy Mikulás? Gigantocircus Microcircus Párácska és a kishal története Jancsi és Juliska A halász meg a felesége A hókirálynő bálja História A Nap és a Hold elrablása (tűzzománcos) Tóbiás és Kelemen Pókvári mese Online megnézhető bábjátékok Elismerések Blattner Géza-díj - 2010 Utazások, nemzetközi szereplések Lugano (CH) (1986) Ascona (CH) (1988) Charleville-Mezieres (F) (1988, 1991, 1994) Vinci, San Miniato, Certaldo (I) (1989, 2004) Burgdorf (CH) (1989) Pforzheim (D) (1991, 1996, 1999, 2002) Zeewolde, Amersfort (NL) (1991) Gent (B) (1991, 1998, 2001) Bludenz (A) (1991) La Chaux de Fond (CH) (1991, 2006) London (GB) (1991) Croix (F) (1991, 1992) Tolosa (SP) (1991) Wien (A) (1992, 1993) Banska Bistrica (SK) (1994, 1996) Drenchia, Gorizia, Savogna (I) (1996) Liberec (CZ) (1996) Solothurn, Bern, Subingen (CH) (1996/ Besancon (F) (1996/ Roermond (NL) (1998) Landshut (D) (1999) Perugia (I) (1999) Hohnstein (D) (2000) Pontassieve (I) (2000) Iida (Japán) (2000) Gorizia (I) (2000) Porto S. Elpidio (I) (2001, 2004) Gourin (F) (2002) San Pietro al Natisone (I) (2002) Campi Bisenzio (I) (2004) Tournai (B) (2006) Genf (CH) (2006) Isztambul (T) (2006/ Nagyvárad - Kolozsvár - Gyergyószentmiklós - Sepsiszentgyörgy (RO) (2006/ Fülek - Losonc - Rimaszombat - Szilice (SK) (2006/ Dordrecht (NL) (2006/ Cividale del Friuli (I) (2006/ Besztercebánya / Banská Bystrica (SK) (2006/ Norwich, (GB) (2006, 2007, 2008, 2009) Essen (D) (2007) Ceské Budojevice (CZ) (2008) Certaldo (I) (2008) Helsinki, Tampere (FIN) (2009) Prague (CZ) (2009) World Festival – Award „The Best Animation” Vaprio d’ A. – Cassano d’ A. – Trezzo (I) (2009) Brasilia – Palma (BR) (2009) Bukarest (RO) (2009) Bielefeld (D) (2010) Prague (CZ) (2010) Stockholm, Lund, Halmstad, Göteborg, Kumla (S) (2010) Ljungby, Jönköping, Malmö, Kristianstad (S) (2010) Amszterdam (NL) (2011) Veroli, Follonica (IT) (2011) Skipton (GB) (2011) Espoo, Tampere (FIN) (2011) (15972) 1998 FM27 A (15972) 1998 FM27 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. Baer Iszachar ben Pefachja Baer Iszachar ben Pefachja (16. század – 17. század) zsidó kabbalista, tudós. Élete Magyarországon is élt Körmöcbányán feltehetőleg ott is született. Müvei arról vallanak, hogy sokat utazott keleten, s Safedben tartózkodhatott, ahol a leghíresebb kabbalista tudósok iskolái voltak. Következő héber nyelvű művei maradtak fenn : „PirhéJah” (Prága, 1609), amely tudományos bevezetés a kabbalába Cordovero „Pardesz Rimonime” című műve alapján; „Jes Záchór” (1610, Prága), amely a Zohárban található összes rituális törvényeket tartalmazza; „Mekár Chochmóv” (1610, Prága), mely a Zohár nehezebb szavait és kifejezéseit tartalmazza és magyarázza; végül a „Jode Binah”, mely a Zohár-ról szól, de amelyből nem ismerünk példányt. Skultéty Csaba Skultéty Csaba (álnevei: Ambrus Márton és Kassai Csaba; Nagykapos, 1920. december 31. – Budapest?, 2015. december 15.) író, újságíró, publicista, a Szabad Európa Rádió egykori külpolitikai szerkesztője. 1948-1994-ig emigrációban élt Franciaországban, majd Németországban. 1994-ben tért haza Magyarországra. A Trianoni Szemle szerkesztőbizottságának tagja volt Batta György, György Attila, Matuska Márton és Vári Fábián László mellett. Művei, publikációi Pest és Buda régi látképei és egyéb ritkaságok. Skultéty Csaba gyűjteménye. Ajánlójegyzék / Alte Ansichten von Pest und Ofen sowie andere Hungarica. Sammlung Skultéty ; Borda Antikvárium, Bp., 1998 ( Műgyűjtő magyarok , 1.) A Szabad Európa Rádiótól az Ung partjáig ; A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, Anyanyelvi Konferencia, Bp., 2000 Vasfüggönyökön át. A Szabad Európa Rádió mikrofonjánál. Előtte és utána ; Madách-Posonium, Pozsony, 2006 Kárpátalja magyarsága a viharok sodrában ; Kairosz, Bp., 2009 Fiume magyar emlékezete. Skultéty Csaba gyűjteménye. Országos Széchényi Könyvtár, 2009. május 8–2009. július 12. ; szerk. Benkő Andrea; Skultéty Csaba–OSZK, Bp., 2009 A szlovákok és mi egy kelet-nyugati publicista szemével ; Kairosz, Bp., 2010 Mi is volt a Szabad Európa Rádió? Egy szerkesztő visszaemlékezései ; Helikon, Bp., 2011 Vannak vidékek, féltett kisházak. Az én Ung megyei Nagykaposom ; szerzői, Bp., 2014 A Trianoni Szemlében megjelent publikációk A magyar közjegyzői világ múltjából Trianoni Szemle II. évfolyam. 2010. április -június, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2010/2. szám. 119 - 120 o. A Szabad Európa Rádió és határon túli magyarság Trianoni Szemle III. évfolyam. 2011. július - szeptember, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2011/3. szám. 88 - 92 o. Trianoni Szemle V. évfolyam. 2013. január - június, Bp., Trianon Kutatóintézet, 2013/1 - 2. szám. 54 - 58 o. Kitüntetései A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2000) Dobos Judit Dobos Judit (Miskolc, 1970. április 19. –) magyar színésznő. Életpályája 1970-ben született Miskolcon. 1989-2002 között a Veszprémi Petőfi Színház, 2002-2004 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, 2004-2006 között a budapesti Vidám Színpad tagja volt. 2006 óta szabadúszó, a Madách Színház és Karaván Színház bemutatóiban játszik. Fontosabb színházi szerepei H.P. Biggest: Dollármama - Dollármama Feydeu: Zsákbamacska - Amondine Brecht: Koldusopera - Peackokné Moličre: Úrhatnámpolgár - Jourdenné Shakespeare: Rómeó és Júlia - Dajka Triana: Gyilkosok éjszakája - Cuca O´ Neill: Boldogtalan hold - Josie Thúróczy Katalin: Macskalépcső - Zsóka Polanszky: Vámpírok bálja - Rebecca Vajda-Fábry-Valló: Anconai szerelmesek- Agnese Neil Simon: A Napsugár fiúk - Ápolónő Bolba- Galambos - Szente : Csoportterápia - Trixi Vizy-Tóth: Én, József Attila - Vágó Józsefné Disney-Cameron Mackintosh: Mary Poppins - Brill néni Galambos - Orosz - Szente - Szirtes: Poligamy - Takarítónő Meseautó - Kerekes Anna, titkárnő. Film és TV-s szerepei Kern András: Gondolj rám (főnővér) Bacsó Péter: Majdnem szűz (Zsófia- prostituált) Oláh J Gábor: Rap Revü Rómeó (Kalányos Jolán) Vranik Roland: Fekete kefe (Tüzépes) Szilágyi Fanni : A kamaszkor vége (Anya) Enrice Urbizu: Alatriste kapitány/spanyol tv sorozat / Assunta/ dajka 9 részéig. Rém rendes család / magyar tv sorozat/ Ancsa Rendezései Anconai szerelmesek : FMK / Kalocsai Színház/ Csiky Gergely Színház Kaposvár Furcsa pár : Kalocsai Színház. Kisenergiájú antiproton-gyűrű A Kisenergiájú antiproton-gyűrű (LEAR: Low Energy Antiproton Ring) 1982-től antiprotonokat gyűjtött és lassított részecskefizikai kísérletek számára. Segítségével állították elő az első antianyagot 1995-ben, amely 9 antihidrogén atomból állt. 1996-ig működött, amikor átalakították az LHC számára kis energiájú ionokat szolgáltató Kisenergiájú ion-gyűrűvé (LEIR). Korábbi feladataiban az ezután épített Antiprotonlassító (AD: Antiproton Decelerator) pótolja. Felépítése 1977-ben Kurt Killian, Ugo Gastaldi és Dieter Möhl egy protvinoi gyorsítókonferencián bejelentették, hogy sztochasztikus hűtéssel és lassítással az addiginál tisztább, részecskefizikai kísérletek számára alkalmas intenzitású antiprotonnyalábot lehet előállítani. Ezek alapján született meg 1980-ban a javaslat a következő gyorsítókonferencián – a 11., amelyet a CERN-ben tartottak – a LEAR megépítésére, amelyik 5–1200 MeV-es antiprotonnyalábot szolgáltatna fix céltárgyas kísérletek számára. A LEAR 78 m kerületű, majdnem négyzet alakú volt. A gyűrű 1983 júniusától szolgáltatott antiprotonokat felhasználói számára. Ehhez általában egyetlen boly – általában néhányszor 109 – antiprotont szedtek ki az Antiproton-felhalmozóból (AA: Antiproton Accumulator), amelyet a Protonszinkrotron (PS) 609 MeV/c impulzusra lassított, majd ezeket a LEAR vagy lelassította akár 100 MeV/c-re (5,3 MeV mozgási energia) vagy felgyorsította maximum 2000 MeV/c-re (1270 MeV mozgási energia) az aktuális kísérlet igényének megfelelően. A sztochasztikus hűtést néhány impulzusértékre optimalizálták, a 609 MeV/c-s betöltési impulzus mellett 100, 200, 300, 1000, 1500 és 1940 MeV/c-re. 1987-ben helyezték az ekkor új Antiprotongyűjtőt (AC: Antiproton Collector) az AA elé, az antiprotonforrás mögé az antiproton-rendszerbe, ami növelte a nyaláb intenzitását. Ugyancsak 1987-től a sztochasztikus hűtést kiegészítették egy elektronhűtő-rendszerrel, ami tovább növelte az antiprotonnyaláb minőségét. Alkalmazása A LEAR 1987-re kialakult végső gyorsítási sémája a következő volt: a Linac 2 50 MeV-es protonokat szolgáltatott a Protonszinkrotron-erősítő (PSB) a protonokat 1,4 GeV-re gyorsította a Protonszinkrotron (PS) a protonokat 26 GeV-re gyorsította a protonokat egy céltárgyra ejtve 3,5 GeV-es antipronokat keltettek az Antiprotongyűjtő (AC) gyűjtötte az antiprotonokat az Antiproton-felhalmozó (AA) hűtötte az antiprotonokat a Protonszinkrotron (PS) lassította az antiprotonokat 609 MeV/c-re a Kisenergiájú antiproton-gyűrű (LEAR) az antiprotonokat 100–2000 MeV/c-re lassította vagy gyorsította Utóélete Az SPS antiprotonprogramjának 1991-es befejezése után a LEAR maradt az egyedüli felhasználója a számára az antiprotonokat szolgáltató Antiprotongyűjtőnek (AC: Antiproton Collector) és Antiproton-felhalmozónak (AA: Antiproton Accumulator). Ennek a rendszernek az üzemeltetése így viszonylag drága volt, ezért 1996 novemberében leállították. 1997-ben az AA-t szétszedték és Japánba szállították. Ugyancsak 1997-ben az AC-t átalakították az Antiprotonlassítóvá. 2006-ban a LEAR-t átépítették a Kisenergiájú ion-gyűrűvé (LEIR: Low Energy Ion Ring). 242 Kriemhild A 242 Kriemhild a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Johann Palisa fedezte fel 1884. szeptember 22-én. Blue Gender A Blue Gender (��������; Burú Dzsendá; Hepburn: Burū Jendā) 26 részes japán animesorozat, amit 1999 és 2000 közt sugároztak Japánban. Az AIC készítette, az Egyesült Államokban a Funimation produkciós cég forgalmazta. 2003-ban megjelent az amerikai televíziókban az Adult Swim, a Cartoon Network felnőtteknek szóló rajzfilmadóján (eredetileg a Toonami-blokkba szánták, és így erősen cenzúrázták az erőszakos, véres jelenetek és meztelenség miatt). Az Egyesült Királyságban 2002-2003 közt sugározták a SyFy (korábbi nevén Sci Fi Channel) kábeltelevíziós csatornán. Magyarországon az A+, majd az Animax és az AXN Sci-Fi vetítette vágatlanul, magyar szinkronnal 2005 és 2007 közt. A blue az into the blue (az ismeretlenbe) kifejezésből származik, így a Blue Gender értelmezése „ismeretlen faj”. Története A sorozat a 2030-as években játszódik, története azonban a 21. század elejére nyúlik vissza. Kaidó Júdzsi egy átlagos, fiatal férfi, akinél súlyos betegséget diagnosztizáltak. Ezek az úgynevezett "B-sejtek", egy olyan sejtmutáció, melyet a tudósok nem tudtak megállítani, így azokat az embereket, akikben megjelent a B-sejt, betették az alvóprogramba, melynek lényege, hogy az alanyokat kapszulákba fektetve hibernálják, míg az orvosok az ellenszer kifejlesztésén dolgoznak. A terv az, hogy amint megtalálják a megfelelő gyógymódot, az összes alvót felébresztik és meggyógyítják. Hogy segítsék az ellenszer kifejlesztését, állatkísérleteket vetettek be, azonban a tesztalanyok elszabadultak, keveredtek normális társaikkal és hatalmasra nőttek. Így jelent meg 2017-ben a blue, egy új és ismeretlen faj, mely hamar elszaporodott és kiirtotta az emberiség nagy részét. Az életben maradtak közül a legkiváltságosabbak az űrbe menekültek, ahol létrehozták ellenállásuk központját és új otthonukat, a Második Földet. Katonákat képeztek, s céljuk, hogy egy nap visszafoglalják a Földet a blue-tól. Innen indul az anime. Huszonkét évvel a B-sejt megjelenése után egy hibernáló központban találjuk magunkat, ahonnét az alvók kimenekítése zajlik éppen. Júdzsit két katona és egy mecha harcos robot kíséri, miközben ő egy kapszulában alszik, addig a pillanatig, amíg meg nem jelenik egy szörnyeteg. Harcba bocsátkoznak, mire Júdzsi felébred; egy teljesen új világban találja magát, és nem érti, hogy mi történik. A blue megöli a két katonát, de a hatalmas robottal már nem bír, s míg egymással csatáznak, Júdzsi elmenekül, és az épület egy másik részében szembe találja magát a blue kegyetlenségével. Rémült főhősünk segítségére a mecha siet, melynek irányítója egy gyönyörű lány, Marlene Angel, a Második Föld katonája. Együtt kijutnak a központból, és Júdzsi megtudja, hogy egy egész csapat érkezett a kimentésére. Egyetlen céljuk élve eljuttatni a "csomagot" az űrközpontba. Az űrállomásig azonban kalandos, drámai és véres út vezet, mely során Júdzsinak szembe kell néznie a világ tragikus változásával, s meg kell tanulnia az életben maradás új játékszabályait. Minden társuk meghal, így Júdzsi és Marlene ketten folytatják útjukat az űrállomás felé. Nem csak szörnyekkel és más katonákkal találkoznak, hanem azon védtelen és egyszerű civilekkel is, akiknek már nem jutott hely a Második Földön, s így a blue-val teli világban kellett maradniuk bármilyen anyagi vagy katonai támogatás nélkül. A Második Föld úgy tekint ezekre az emberekre, mint a blue feláldozható élelemforrására. Az anime végigkíséri Júdzsi és Marlene veszélyekkel teli útját a Második Földig, bemutatván az emberiség harcát a blue ellen, embertársaik közönyét és kegyetlenségét a Földön rekedt civilek iránt, valamint Júdzsi és Marlene jellemfejlődését és egyre mélyülő kapcsolatát. Júdzsi eleinte nehezen birkózik meg a lány érzéketlenségével, utazásuk során azonban egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és a fiú szép lassan meglágyítja Marlene szívét, megismerik egymás rejtett oldalát is. A történet a Második Föld elérése után is folytatódik. Júdzsi súlyosan megsérül az űrhajón, amikor megvédi Marlene-t egy, a hajóra felszökött blue támadásától. Az űrközpontban a páros rövid időre elszakad egymástól, az állomás vezetői mindent megtesznek, hogy elkülönítsék egymástól Júdzsit és Marlene-t. Marlene életében először fellázad, a parancsot megtagadva megszökteti Júdzsit; végül a vezetők engednek az alvó akaratának, és jóváhagyják, hogy Marlene a fiú mellett maradjon. Megkezdik Júdzsi és a hozzá hasonló alvók katonai kiképzését, melynek alapja a B-sejtjeik aktiválása; ezek azonban egyre inkább hatalmukba kerítik az alvókat. Barátja és riválisa, Tony hatására Júdzsi egyre nagyobb megszállottjává válik a blue elleni harcnak, egy érzelemmentes gyilkológép lesz belőle, és csak Marlene tudja nagy nehezen visszarántani az őrületből (ami azért érdekes, mert a történet elején Marlene volt az érzéketlen gép, akit Júdzsi megszelídített, itt pedig pont fordítva). Tony azonban a blue-k mellé áll, és felviszi a fajt az űrbe; célja, hogy megsemmisítse a Második Földet. Júdzsiék végül megmentik az űrállomást, melynek új vezetője, Szeno Mijagi feladja a harcot a Földért, és kinevezi az emberiség hivatalos otthonává a Második Földet. Júdzsit azonban nem hagyja nyugodni a Föld akarata, tudni szeretné, miért jelent meg a blue, így úgy dönt, Marlene-nel együtt még egyszer, utoljára visszatérnek a Földre, s megpróbálják visszaszerezni az otthonukat. A 26 rész komoly társadalomkritikát fogalmaz meg Földünk elkorcsosulásáról, a mértéktelen szennyezés következményeiről, s a bolygó erre adott válaszáról. Szereplők Főbb szereplők Kaidó Júdzsi Kaidó Júdzsi (�� ��; Hepburn: Yūji Kaidō): Miután 2009-ben, 17 évesen gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizálnak nála (később kiderül, hogy ezek a B-sejtek), az orvosok tanácsára a kriogén alvást választja abban a reményben, hogy mire felébred, megtalálják a gyógymódot. Ekkor még egy benzinkútnál dolgozik, kedvenc időtöltése a motorozás a legjobb barátjával, Takasival. Takasi és ő megígérik egymásnak, hogy amint Júdzsi felébred, újra találkoznak. Ezek után több száz másik emberrel együtt ő is bekerül az alvóprogramba, és több mint 22 évig alszik. 2031-ben, mikor felébred és rádöbben, hogy a Földet ellepte a blue (és a barátja, Takasi is valószínűleg meghalt), összeomlik, már nem találja a helyét ebben a furcsa és könyörtelen világban. Nem érti, miért kell ennyi életet feláldozni a Föld visszaszerzéséért, és miért ébresztették fel, miért nem hagyták inkább tudatlanul tovább aludni. Júdzsi legnagyobb előnye és hátránya, hogy képtelen irányítani az érzelmeit, idővel azonban megtanul alkalmazkodni. Az útjuk során vonzalom alakul ki közte és megmentője, Marlene közt. Később, a Második Földön aktiválják a B-sejtjeit, és egy könyörtelen gyilkológépet csinálnak belőle. Marlene Angel Marlene Angel (����������; Marín Endzseru; Hepburn: Marīn Enjeru): Pilóta a Második Földről. Azonosítószáma 2805. Nincs sok emléke a földi életéből, mivel 10 éves korában az egész családját kiirtotta a blue, és egy véletlen folytán azon szerencsések egyike lett, akiket felvittek a Második Földre. Katonai kiképzést kapott, a felettesei szorgalmas, jó tanulónak látták. A katonai szigor és a kemény bánásmód meglátszik viselkedésén, a sorozat elején nagyon szigorú és szívtelen. Az emberek, akik a Földön élnek, számára csak feláldozható tárgyak voltak, amíg meg nem ismerte Júdzsit. A hosszú út alatt megkedvelik egymást és vonzalom alakul ki köztük. Marlene érzelmei felszínre kerülnek, és minden, amit eddig tanult és amiben eddig hitt, szép lassan leomlik. Az űrállomáson elválasztják őket egymástól, később azonban Marlene harcias természetének köszönhetően csapattársak lesznek. A sorozat végén várandós lesz. További szereplők Tony Frost Tony Frost (��������; Toní Furoszuto; Hepburn: Tonī Furosuto) is egy alvó, aki Júdzsival ellentétben a Második Földön ébredt fel. Nagyon erős, az Alvók Brigádjának egyik kiemelkedő tagja, és senkiben sem bízik. Könyörtelen a blue-val szemben, az ő képességei példát mutatnak Júdzsi számára, aki egyre mániákusabban arra törekszik, hogy túlszárnyalja riválisát. Tony-nak nincsenek érzelmei, számára az egyetlen örömöt a blue gyilkolásakor érzett eufória jelenti. Amikor a Második Földön aktiválják a B-sejtjeit, Messiásként kezd magára tekinteni, akinek az a feladata, hogy véghez vigye az "ősi akaratot"; ez szerinte a Föld terve az emberiség ellen. Ezért az egyik küldetésen az emberek ellen fordul és csatlakozik a blue-hoz. Alicia Whistle Alicia Whistle (����������; Arisia Visszuru; Hepburn: Arishia Wissuru) egy másik alvó a Második Földön. Alicia egy nagyon fiatal, kedves, naiv kislány, aki még nem sejti, mi vár rá a Földön. Mindig vidám és energikus, bár gyakran nyafog. Az alvó csapat kiképzésén ismeri meg Júdzsit és elhatározza, hogy a párja lesz a csatában, épp ezért Marlene-re úgy tekint, mint a kapcsolatukat akadályozó tényezőre. Később aktiválódnak a B-sejtjei, csatlakozik Tony-hoz, és együtt halnak meg az egyik űrállomás megsemmisülésében. A halála egy a számtalan trauma közül, amit Júdzsi átél. Szeno Mijagi Szeno Mijagi (������; Hepburn: Miyagi Seno) a tudományos osztály vezetője a Második Földön. Ő felügyeli az alvókkal kapcsolatos kísérleteket, és amikor a Tanács elválasztja Júdzsit és Marlene-t egymástól, ő javasolja, hogy dolgozzanak össze Júdzsi jobb teljesítménye érdekében. Nem ért egyet a Tanáccsal a Második Földön vívott harcot és az alvók használatát illetően, ezért szervez egy összeesküvést, amivel megdönti a Tanács hatalmát és átveszi a vezetést. Kinevezi a Második Földet az emberiség igazi otthonának, és felhagy a Föld visszaszerzéséért folytatott kísérletekkel. Ezen nézete miatt a Földre visszatérni óhajtó polgárok közt lázadás tör ki, mely során az űrállomás feltehetően megsemmisül. Victor Victor a Második Föld Tanácsának magabiztos és erőskezű elnöke. Szilárdan hisz az Alvó programban, melynek során az alvók B-sejtjeit felélesztve jelentősen megnövelik azok harci teljesítményét. Figyelmen kívül hagyja azonban Szeno Mijagi figyelmeztetését, miszerint az alvók túlzott harci alkalmazása tébolyultságukhoz vezet. Ez okozza vesztét: az emberiség ellen fordult Tony Frost ráuszítja az egyik űrállomásra felvitt blue-kat. Joey Heald Joey Heald a keleti mentőcsapatok egyik tagja. Barátságos és megértő Júdzsival. Mikor a csapatuk megfogyatkozik és emberhiányba kerülnek, ő segít megtanulni Júdzsinak a mecha harcos használatát, s közben jó barátok lesznek. Viszonyt folytat Marlene-nel, de nem szerelmesek egymásba, csak így vezetik le a feszültséget. Egy blue-val való küzdelemben meghal, ami az első nagy trauma Júdzsi számára. Robert Bradley Robert Bradley a keleti mentőcsapatok vezetője. Tapasztalt és bátor katona. Bármire képes, hogy eljuttassa az alvókat a Második Földre, ennek érdekében még magát is feláldozza. Dice Quaid Dice Quaid egy exkatona, aki magányos farkasként harcol a Földön a blue ellen. Nem sokat tudunk róla, csak azt, hogy "nem megy neki a katonásdi". Marlene kezdetben felelősségre akarja vonatni a férfit parancsmegtagadásért, Dice azonban segít Júdzsinak és Marlene-nek eljutni az kilövőállomáshoz, így Marlene végül nem jelenti. Dice nem tart velük a Második Földre. Rick Kilmer Rick Kilmer egy elit katona a Második Földön, és bár a Sleeper Brigade tagjaként harcol, ő maga nem alvó. Beképzelt, magabiztos férfi, szereti az erős nőket. Folyamatosan udvarol Marlene-nek, minimális eredménnyel. Doug Vreiss Doug Vreiss egy magas rangú tisztviselő a Második Földön. A katonai állomás igazgatója, és részt vesz a Tanács gyűlésein. Elena Elena egy fiatal, nomád lány a sivatagban, aki megtalálja Júdzsit, mikor a blue támadásának következtében elszakad Marlene-től és Dice-tól. Beleszeret Júdzsiba, és a fiú részben viszonozza az érzéseit. Júdzsi szeretne normális, boldog életet élni, ezért úgy dönt, nem megy Marlene-nel a Második Földre, hanem Elenáékkal marad. El is indul velük lóháton egy biztonságosabb vidék felé, Marlene-t és Dice-t azonban megtámadja egy blue, és Júdzsinak választania kell a két lány közt. Végül úgy dönt, megmenti Marlene-t, így hát ott hagyja Elenát. Zenék Az openinget és az endinget is Kuvasima Hóko, Marlene Angel szinkronhangja énekli. Opening: Ending: Blue Gender: Harcra született A sorozathoz 2002-ben készült egy mozifilm is Blue Gender: Harcra született (�������� �������; Burú Dzsendá Za Vóriá; Hepburn: Burū Jendā Za Wōriā; Blue Gender: The Warrior) címmel, Óhata Kóicsi rendezésében, amely az anime cselekményét sűríti össze régi és új jelenetekből (sok jelenetet teljesen újraanimáltak). A film a sorozat újraértelmezése, alternatív feldolgozása, meglepő eltérésekkel. Például Júdzsi az elején más külsővel, hosszú, világosbarna hajjal jelenik meg, valamint a vége is eltér a sorozat befejezésétől. Nagyjából az eredeti sorozat történetének utolsó harmadát eltávolították a filmből, ezért volt szükség egy alternatív befejezésre. A filmet Magyarországon is bemutatták a sorozat levetítése után, Észak-Amerikában a Funimation Entertainment licencelte. Lettország Lettország (hivatalos nevén Lett Köztársaság, lettül Latvijas Republika) állam Északkelet-Európában. A Balti-tenger mellett fekvő Lettország a balti államok egyike Észtország és Litvánia mellett, amelyek északon és délen határolják Lettországot. Keleten Oroszországgal és Fehéroroszországgal határos. 2003. szeptember 20-án a lettek népszavazással az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntöttek, ami 2004. május 1-jén be is következett. Lettország a NATO-nak is tagja, 2004. március 29. óta. 2014. január 1-től az eurózóna 18. tagja. Földrajz Domborzat Lettország nagy részét erdő borítja, az országnak több mint 12 000 kisebb folyója és 3000-nél is több tava van. Az ország nagy része termékeny síkság, a legmagasabb pont a Gaizinkalns (312 m). A sekély Rigai-öböl, a Balti-tenger egyik nyúlványa az ország északnyugati részén található. A főváros, Riga az öböl partján található, a Daugava folyó torkolatánál. A fővároson kívül további fontos városok még Daugavpils, amely szintén e folyó mellett található, és a Balti-tenger partján fekvő Liepaja. Vízrajz Legfontosabb folyója a Daugava. Éghajlat Lettország klímája mérsékelt és óceáni, hűvös nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel. Növény- és állatvilág Lettországban az eredeti növénytakaró mérsékelt égövi vegyes erdő. Állatvilága ennek megfelelő: vaddisznó, őz, szarvas, róka, farkas, medve. Környezetvédelem Az ország területének 9%-a védett. Nemzeti parkok Gauja Nemzeti Park: 90 méter magas homokkő sziklák között folyik a Gauja folyó. Ķemeri Nemzeti Park: kiterjedt mocsárvidék. A nemzeti park szomszédságában ásványvízre alapuló üdülőhely. Rāzna Nemzeti Park Slitere Nemzeti Park: a nemzeti parkot 2000-ben szervezték, de a terület a balti államok legrégibb természetvédelmi területe. Tengerparti erdőségek. A területbe tartozik néhány falu, melyeknek kulturális-történelmi jelentősége van a lettek számára. Történelem A mai Lettország területe, amely sokáig Livónia néven volt ismert, a német Kard Testvériség befolyása alatt állt a 13. századtól. A 18. és a 19. század során Oroszország hajtotta uralma alá az országot és a szomszédos területeket. Az első világháború és az orosz forradalom után Lettország 1918 novemberében kikiáltotta függetlenségét. Ez nem tartott sokáig, mivel a Szovjetunió az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka alapján az érdekszférájába tartozó balti államokat fenyegetéssel illetve nyomásgyakorlással kötelezte olyan szerződések aláírására, mely szerint azok területén szovjet csapatok állomásozhatnak. Az ilyen tartalmú szerződést Lettország 1939. október 5-én írta alá. 1940. június 15-én a Szovjetunió egy megrendezett határincidenst használt fel a megszállás ürügyének. Kārlis Ulmanis miniszterelnök a vérontás elkerülésére parancsot adott a lett hadseregnek a fegyverletételre. Az országot 1940. június 17-én szállta meg a Szovjetunió, hivatalosan augusztus 5-én annektálta. Lettország hosszú ideig szovjet uralom alatt állt, leszámítva a második világháború néhány évét, amikor a németek foglalták el. Az 1980-as évek szovjet reformmozgalmai, mint például a glasznoszty felerősítették a lett függetlenségi törekvéseket, amelyek 1991. augusztus 21-én a függetlenség kikiáltásához vezettek. 1991 óta az ország folyamatosan javítja kapcsolatait a nyugati államokkal, 2004-ben mind a NATO-nak, mind az Európai Uniónak tagja lett. 2007. március 28-án aláírták a szerződést az orosz-lett határról, ezzel véget ért az 1991 óta tartó határvita. Államszervezet és közigazgatás Államforma, alkotmány Az elnök: Az elnökválasztást a parlamenti választásoktól függetlenül, szintén négyévente tartják. Az elnököt a Saeima választja. Az elnök jelöli ki a miniszterelnököt. Lettország elnöke elvileg feloszlathatja a Saeimát és előrehozott választásokat írhat ki. (Ez még nem fordult elő). Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás A Saeima a Lett Köztársaság egykamarás parlamentjének a neve. A Saeima 100 tagját arányos képviseleti választások útján választják: az 5%-ot elért pártok között osztják szét a parlamenti helyeket. A parlamenti választásokat négyévente, október első szombatján tartják. A miniszterelnök a végrehajtó hatalom központi szervének, a kormánynak a vezetője. Közigazgatási beosztás 2009. július 1-jétől az Európai Unió jogharmonizációjának keretében Lettország adminisztratív felosztását az addigi két szintű közigazgatási felosztásról egyszintűre változtatták megszüntetve ezzel az első szintet a járásokat. Az addigi második szintű közigazgatási egységeket: a városokat (pilsētas), városkörnyéki településeket (pilsētu lauku teritorijas), és falvakat (pagasti) 109 községbe (municipaliy vagy novadi) összevonták. Ezen kívül 9 város köztársasági jelentőségű város (republikas pilsētas) címet kapott. Az ország azon városai, amelyek korábban városi jogokat szereztek, megtartották város elnevezésüket az adott községen belül. Politikai pártok Latvijas Ceļš (Lett Út) Jaunais Laiks (Új Idő) Par cilvēka tiesībām vienotā Latvijā (Emberi Jogokért az Egységes Lettországban) Latvijas Pirmā Partija (Lett Első Párt) Tēvzemei un Brīvībai (Hazáért és Szabadságért) Latvijas Sociāldemokrātiskā Strādnieku Partija (Lett Szociáldemokrata Munkáspárt) Latvijas Sociālistiskā Partija (Lett Szocialista Párt) Tautas Partija (Néppárt) Zaļo un Zemnieku Savienība (Zöldek és Parasztok Szövetsége), amely a Lett Zöld Pártból (Latvijas Zaļā Partija) és a Lett Parasztszövetségből (Latvijas Zemnieku Savienība) áll. A néppárti miniszterelnök, Laimdota Straujuma 2015 decemberében a kormánykoalíciójában támadt nézeteltérések miatt lemondott, a helyét a Zöldek és Farmerek Uniójában politizáló Māris Kučinskis vette át, akit 2016. február 11-én iktatott hivatalába a lett parlament, a Saeima. Népesség Általános adatok Terület: 64 597 km² Lakosság: 2 067 887 (2011) Népsűrűség: 35,5 fő/km² Főváros: Riga; népessége 685 902 fő (2009) Népességnövekedés: -0,77% Népcsoportok: 62,1% lett , 26,9% orosz , 2,2% ukrán , 2,2% lengyel , 3,3% fehérorosz , 1,2% litván Vallások: 49% evangélikus , 28% ortodox , 20% római katolikus , 3% egyéb Legnépesebb települések Riga, Daugavpils, Liepāja, Jelgava. Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás A népesség kevesebb mint 60%-a lett nemzetiségű. Körülbelül 30% az oroszok aránya, akiknek jogait és jólétét a szomszédos Oroszország figyelme kíséri. Más országokból (Fehéroroszország, Lengyelország, Ukrajna) származó kisebbségi népcsoportok teszik ki a maradék 10%-ot. Az egyetlen hivatalos nyelv a lett, amely a balti nyelvcsalád keleti ágának tagja, de az oroszt is sokan beszélik. Majdnem mindenki keresztény, a nagy felekezetek a katolikusok, az evangélikusok és az orosz ortodox egyház. Egy másik jelentős vallás a Dievturi, amely a kereszténység előtti kor mitológiáján alapul. A lakosság 56%-a az ország nevét adó lett nemzetiségű, 28%-a a volt Szovjetunióból bevándorolt orosz nemzetiségű, a fennmaradó részt az oroszokkal rokon fehéroroszok, lengyelek és ukránok teszik ki. Gazdaság Általános adatok Lettország fontos kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél található, és régóta egyfajta hídként szolgál Nyugat-Európa és Oroszország között. Kedvező földrajzi fekvés következtében, Lettországban hamar kifejlődött a kézműipar, majd a 19. század második felében a vasútvonalak megépülésével megindult az iparosodás. Oroszországon belül az egyik legfejlettebb ipari körzetté alakult. A két világháború között a mezőgazdaságban az állattenyésztés termékei jelentős exportcikkek voltak. Lettország a szükséges nyersanyagokhoz és az energiához keletről jutott, és a szakképzett munkaerőt igénylő késztermékek zöme a szovjet piacra került. 1990-ben az egy főre számított nemzeti jövedelem alapján a szovjet átlag 135%-a volt. A SZU-ból való kiválása után, 1992-ben a bruttó hazai termék 35%-kal esett vissza. Az 1990-es évek végére az új pénznem 1993-as bevezetésével, a privatizációval, az infláció jelentős csökkentésével és a nyugati kapcsolatok erősítésével stabilizálódott gazdasága. 1998-ban a GDP megoszlása az alábbiak szerint alakul: mezőgazdaság 8%, ipar 30%, harmadik szektor 62%. Nemzeti valutáját - a lett latot - 2013. december 31-én éjfélkor az euró váltotta fel. Gazdasági ágazatok Mezőgazdaság A mezőgazdaság vezető ágazata a belterjes, istállózó állattenyésztés, főként a tej- és hústermelő szarvasmarha tenyésztése, amelyhez a rétek és legelők magas aránya (12,4%), valamint a szántóföldi szálas- és szemestakarmányok biztosítanak jó feltételeket. Szarvasmarhát (509 000 db; 1997-es adatok) főkét Lettország északi, északkeleti és nyugati területén tartanak. A sertéstenyésztés (460 000 db) fő körzete az ország középső és déli része. Mindenütt elterjedt a baromfitenyésztés (4 millió db). A tengerpart mellett halászat dominál. A földművelés lehetőségei kedvezőtlenebbek. A gyenge minőségű podzol talajt, csak délen váltja föl jobb minőségű barna erdőtalaj. Az ország területének 27%-a szántó, amelyen főként szálas- és szemestakarmányt (árpa 360 000 t, zab 117 000 t), burgonyát (843 000 t) termesztenek. A kenyérgabonák közül északon rozs (134 000 t), délen búza (395 000 t) terem, de mennyiségük nem elégíti ki a lakosság szükségletét. A korábban híres lentermesztés (10 000 t rost) visszaszorult, a cukorrépa-termesztés (388 000 t) viszont nőtt, de cukorból behozatalra szorul. Ipar Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény. Csupán tőzeg és építőipari nyersanyagokat bányásznak, valamint vízenergia-készletei vannak. Vízerőművekben (főként Daugaván) termelik a villamos áram 75%-át (villamos energia termelése 1997-ben 4 milliárd kWh), de energiaszükségletének felét importálja. Oroszországból kőolajt, Ukrajnából pedig szenet vásárol. A feldolgozóiparban a gépgyártás és az élelmiszeripar vezet. A gépipar termékei: villany- és dízelmotorok, személyvagonok, városi villamosok, mikrobuszok, mezőgazdasági hűtőgépek, izzólámpák, rádiók, telefonkészülékek stb. A balti államok egyetlen kohászati üzeme nem tudja kielégíteni az acélszükségletet (Liepája, 465 000 t acél, 1997). A könnyűipar textilárut, bőt, cipőt, faárut, papírt állít elő. Újabban a vegyipar is fejlődik (gyógyszer, műszál, műtrágya). Az élelmiszeripar helyi nyersanyagot dolgoz fel (halkonzerv, tej- és húsipar, cukorgyártás). Az ipar főként a fővárosban összpontosul, jelentősebb iparvárosok még Daugavpils, Liepája, Jelgava és Ventalis. Kereskedelem Jelentős mérleghiányt mutat. 1998-ban az import (3,14 milliárd dollár) 75%-kal meghaladja az export értékét (1,79 milliárd dollár). Erősen visszaesett a külkereskedelme a volt szovjet utódállamokkal. 2006-ban a lett export növekedésének üteme (12%) visszaesett a korábbi évekhez képest, ugyanakkor az import továbbra is rendkívül magas ütemben, 28%-kal bővült. A kivitel egyharmadát fa és faipari termékek adják, a további fontos exportcikkek: alapanyagok (16,2%), textiltermékek és gépek (8,8%), gépi berendezések (5,8%). A legfontosabb behozatali cikkek: gépek, szállítási eszközök, ásványkincsek és alapanyagok. A teljes külkereskedelmi forgalomban Lettország legnagyobb külkereskedelmi partnerei: Litvánia (12,7%), Németország (12,6%), Észtország (9%), Oroszország (8,3%), Svédország (6,1%) és Lengyelország (5,9%). Az uniós tagországokkal folytatott kereskedelem a teljes forgalom 75%-át teszi ki. Közlekedés Lettország vasút és közúthálózata sűrű. Vasúti közlekedés 1997-ben a vasútvonalak hossza 2413 km, amelyből 271 km villamosított. A legnagyobb vasúttársaság a Latvijas Dzelzceļš (LDZ). Az utasszállításon kívül a kereskedelem a legfontosabb. Az Oroszországból érkező vonatok keresztülhaladnak az országon, míg elérnek a lett kikötőkbe, azonban Litvániával ellentétben Lettországban nincs korridorvasút. Riga fontos vasúti csomópont, Moszkvával két expresszvonat köti össze. Közúti közlekedés A közutak hossza 55 950 km, ebből 21 400 km aszfaltozott. Légi közlekedés A legnagyobb légitársaság a balti államok által közösen üzemeltetett AirBaltic, amelynek Észak-, Közép- és Nyugat-Európa a célja. Az AirBaltic 2006-ban 2,5 millió utast szállított. Az országban 3 nemzetközi repülőtér található Liepajában, Ventspilsben és a fővárostól 13 km-re délnyugatra Ogre mellett a Rigai nemzetközi repülőtér (IATA: RIX, ICAO: EVRA), az ország legnagyobb repülőtere. Vízi közlekedés Tengerparti kikötői közül Ventspils és Liepája egész évben használható (a többi is csak rövid időre fagy be), az ország külkereskedelmének nagy részét, emellett részben az orosz tranzitszállításokat is itt bonyolítják. Kultúra Oktatási rendszer 2 év előiskola - óvodának felel meg -, de rövidebb időtartamú, és idősebben járnak oda a gyerekek. Ezután 9 év 'általános iskola', amit 3 év középiskola követ. Kulturális intézmények könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei Kulturális világörökség Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti: Riga óvárosa; Struve földmérő vonal Lettországban megmaradt emlékei Sausneja és Jekabpils településeken. Művészetek Lettország építészete Képzőművészetek Lett irodalom Filmművészet Zene Hagyományok Lettországban a helyi szokások szerint a mikulás szentestétől kezdve 12 napon keresztül minden este meglepi ajándékkal a gyerekeket.Az ünnepi menü nagyon sok családnál gyakran : barna borsó, rétes, káposzta és kolbász. Gasztronómia Lettországban az ételek elkészítésének leggyakoribb módja a füstölés, a füstölt hering, orsóhal, lepényhal és angolna mind-mind nemzeti ételnek számítanak. Nyáron az erdei gyümölcsökből készített lepények remek lehetőséget nyújtanak pár kiló magunkra szedésére... A Riga Feketebalzsam Lettország nemzeti itala, nagyon magas alkoholtartalmú, sűrű, fekete, az Unikumhoz valamennyire hasonlító ital. A modern lett konyhára a német konyhától átvett húsos, halas ételek jellemzőek. A lett konyha kétharmada hideg ételekből áll: céklasalátából, húsos és halas előételekből, tojásokból, sajtokból, túróból és aludttejből. Sportélete A lett nemzeti sport a jéghoki. Ezenkívül még a kosárlabda és a labdarúgás is kedvelt. A 2004-es labdarúgó Európa-bajnokságra kijutottak, de a csoportkörben két ponttal búcsúztak. Ernests Gulbis sikeres lett teniszező képviseli hazáját a különböző nemzetközi versenyeken. Love Has Found Me A Love Has Found Me című dal az amerikai Sister Sledge lánycsapat kislemeze, mely 1975-ben jelent meg, azonban albumon nem szerepel, és slágerlistás helyezést sem ért el. Számlista Egyesült Királyság (Atlantic K 10683) Egyesült Államok (Atco 45-7035) "Love Has Found Me" - 3:24 "Love Ain't Easy" - 3:14 Egyesült Államok (Atco 45-7035) "Love Has Found Me" (stereo) - 3:24 "Love Has Found Me" (mono) - 3:24 Fekete pókmajom A fekete pókmajom (Ateles paniscus) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a pókmajomfélék (Atelidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A fekete pókmajom elterjedési területe korábban messze északig (egészen Mexikóig) terjedt. Ma főként az Amazonas-menti terület szívében: Guyanában, Brazília északnyugati részén, Peru keleti és Bolívia északi területein találkozhatunk vele. Magyarországon a Debreceni Állatkertben és a Szegedi Vadasparkban látható. Megjelenése A hím fej-törzs-hossza 38–58 centiméter, a nőstényé 40–62 centiméter. A hím farokhossza 63–85 centiméter, a nőstényé 64–92 centiméter. A hím testtömege 7,8–9,5 kilogramm, a nőstényé 7,5–8,8 kilogramm. Bundája fekete, pofája csupasz. Kezén négy hosszú, csupasz ujj és egy egészen rövid hüvelykujj; ezek inkább alkalmasak kapaszkodásra, mint tárgyak megfogására. A hátsó végtagok hasonlóak a mellsőkhöz; a lábujjak hosszúak, kapaszkodásra valók; aránytalan hosszuk segít a majomnak egyensúlya megtartásában, ha az ágak között ugrál. A farok a kapaszkodásnál a „harmadik kéz” szerepét tölti be, alsó része csupasz. Az állat még kisebb tárgyak, táplálékdarabok felszedésére és hordására is használja. Életmódja A majom társas lény és nappal aktív. Tápláléka túlnyomórészt makktermések, gyümölcsök, levelek és virágok. A fekete pókmajom legfeljebb 20 évig él. Szaporodása A hím 5, a nőstény 4 éves korára éri el az ivarérettséget. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 210–225 napig tart, ennek végén egy utód jön a világra. Ala (település) Ala település Olaszországban, Trento megyében. Lakosainak száma 8907 fő (2017. január 1.). Ala Avia, Bosco Chiesanuova, Brentonico, Crespadoro, Erbezzo, Mori, Recoaro Terme, Rovereto, Sant'Anna d'Alfaedo, Selva di Progno és Vallarsa községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Villelongue Villelongue település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 399 fő (2015). Villelongue Beaucens, Cauterets, Chèze, Pierrefitte-Nestalas, Sers és Soulom községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Adigeföld zászlaja A zöld az iszlám színe, a 12 csillag azokat az adige törzseket szimbolizálja, amelyek a 19. századi függetlenségi harcok során egyesültek. A nyilak eredetileg a törzsek testvériségét és bátorságát jelképezték, ma már Adigeföld összes nemzetiségének testvériségére és bátorságára utalnak. Polümnésztosz (költő) Polümnésztosz (πολύμνηστος, aktív Kr. e. 675 – 644 között) ókori görög költő, zenész. Nomoszokat, aulódiákat, epikus és elégikus költeményeket szerzett. Műveiből semmi sem maradt fenn. Kolophónból, Kis-Ázsiából érkezett Spártába, ahol Thalétasz nyomdokain a Terpandrosz utáni második zenei iskola vagy rendszer (katasztaszisz) képviselője volt. Pszeudo-Plutarkhosz többször említi nevét a nomosz tárgyalásakor, az orthiosz nomoszt hozza vele kapcsolatba. Neki tulajdonítja a hüpolíd tonosz, valamint az eklüszisz és az ekbolé hangközök feltalálását is. Később az attikai komédiaköltők, köztük Kratinosz, Arisztophanész támadták verseinek erotikus jellege miatt. c-moll adagio és fúga Bécsben, 1788. június 26-án keletkezett Wolfgang Amadeus Mozart egyik műve, a c-moll adagio és fúga, K. 546. Mozart rövid jellemzése a művéről következő: „rövid Adagio két hegedűre, brácsára és nagybőgőre, ahhoz a fúgához, amit már régen írtam két zongorára”. A fúga 1783-ban keletkezett: akkoriban, a nyolcvanas évek elején Mozart fokozott figyelmet szentelt a „tudós” stílusnak, és ifjú felesége, Constanze Weber maga is azon volt, hogy Mozart ez irányú érdeklődését ösztönözze, ébren tartsa. Nem egy félbemaradt vagy később átdolgozott kontrapunktikus mű jelzi ennek a stiláris kitérőnek rögös útját. Az Adagio szaggatott, szenvedélyes ritmikájú, izgatott hangzású, kromatikus meglepetésekben gazdag prelúdium. A hatalmas, nagy műgonddal kidolgozott fúgára még Beethoven is felfigyelt. Mozart eredetileg ezt a művet vonósnégyesre írta; de ahogy ő is sejtette, manapság vonószenekaron hangzik el a legtöbbször. Weira Weira település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Lány 400 méteres gyorsúszás a 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon A 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon az úszás lány 400 méteres gyorsúszás versenyszámát augusztus 20-án rendezték meg a Singapore Sports Schoolban. Scooby-Doo: Rejtélyek nyomában A Scooby-Doo: Rejtélyek nyomában (eredeti cím: Scooby-Doo! Mystery Incorporated) a Warner Bros. által létrehozott tizenegyedik sorozata, spin-off változata a Hanna-Barbera készítette Scooby-Doo, merre vagy? sorozatnak, melyet eredetileg a Cartoon Network brit változata mutatott be 2010. áprilisában az első, 26 epizódos évaddal, majd a sorozat két évad után, 2013. április 5-én ért véget. Magyarországon 2011. augusztus 29-én került bemutatásra a Cartoon Network magyar változatán, majd 2013. május 25-én fog véget érni. Ez a sorozat nem egy vonásában tér el a Scooby-Doo eddigi sorozataiban és filmjeiben felállított alapoktól, megváltoztatva az alapszereplők családi hátterét és új szülővárost adva nekik. A Rejtélyek nyomában visszatér a Rejtély Rt. gyökereihez, amikor még rejtélyeket oldanak meg szülővárosukban, ami a sorozat szerint Crystal Cove, az eddigi Menőfalva helyett. Itt felbukkan a csapat múltjából, a Scooby-Doo, merre vagy?-ból ismert szörnyek és szellemek múzeuma is. Minden epizódban a sorozat az eredeti Scooby-Doo formához is megpróbál visszanyúlni, azt más környezetbe helyezve, (csak úgy, mint a Scooby-Doo, a kölyökkutya és a Bozont és Scooby-Doo epizódjaiban) így visszatérő motívum a Scooby Snack, a kotnyeles kölykök beszólás és általában az álruhába bújt szellemek, szörnyek, akik valójában bűnözők, ami az epizód végére kiderül. Ezek mellett a sorozat két olyan újítást hozott be az eddigiekhez képest, mely még egyikben sem fordult elő: egy sorozatformátumot, mely során a cliffhanger elemét viszi végig a sorozaton epizódról epizódra, egy sötétebb, komolyabb tónussal, és egy folyamatosan futó szálat, mely a szereplők közti drámai elemekkel megtűzdelt kapcsolatát boncolgatja. A széria folyamán régebbi Hanna–Barbera-szereplők is felbukkannak, mint például Jabberjaw, a Kék Sólyom, Robokuty, a Kicsi Kocsi vagy Barlangi kapitány. A korábbi három Scooby-feldolgozástól eltérően a felállás újra az eredeti, a szereplők arculata pedig visszatér az 1969-es eredeti ruházatukhoz, kisebb változásokkal (pl. Vilma hajába masni kerül). Ezenkívül ez az első sorozat, amelyben Matthew Lillard szinkronizálja Bozont Rogerst, miután az eredeti színészt, Casey Kasemet nyugdíjazták 2009-ben, a 2002-es visszatérése után. A szerepre rengeteg jelentkező volt, többek között régebbi hangok a 90-es évekből, Scott Innes és Billy West is. A magyar változatban a szereplők hangja nem változott, Scooby szerepét Melis Gábor (nem az eredeti, de ő szinkronizálta a szereplőt a Scooby-Doo újabb kalandjai és Scooby-Doo, a kölyökkutya sorozatokban is), Fred szerepét pedig az eredeti Bódy Gergely kapta (élőszereplős filmekben és a 2010 utáni egész estés DVD-filmekben a szerepét Markovics Tamás kapta). Cselekmény Az eredeti Rejtély Rt. tagjai (ebben a szinkronban: Rejtélyfejtő Szakkör) - Bozont Rogers, ifj. Fred Jones, Diána Blake, Vilma Dinkley és Scooby-Doo - rejtélyeket fejtenek meg Crystal Cove városában, ami természetfeletti szörnyeiről, szellemeiről és fantomjairól híres, bevételének húzóága a turizmus, köszönhetően a városban időről időre megjelenő lényeknek. Első évad Az évad elején a csapat epizódról epizódra találkozik rejtélyeik végén a rejtélyes Mr. E (ejtsd: miszter í, angol szójáték a mystery, rejtély szóra) üzeneteivel, aki kettős hangnemben kommunikál a bandával. Egyszerre biztatja őket és szól fenyegetőző hangnemben. Az évadban később kiderül, hogy Mr. E egy korábbi rejtélyfejtő szakkör tagja volt, amely húsz évvel ezelőtt futott hasonlóan, mint a jelenlegi. A csapatot Mr. E információi szerint a planiszférikus lemez választotta szét, mely elvezetett a Crystal Cove-ba, az évszázadokkal ezelőtt érkező konkvisztádorok kincséhez. A kincs a városban van elrejtve, amit ők sem találtak meg soha. A planiszférikus lemez darabjait - összesen hatot - különböző helyeken rejtettek el, melyeket a banda keresni kezd. Miután az egyiket megtalálják a helyi egyetem falai közt, Fred úgy dönt, Bozontra és Scoobyra bízza, rejtsék el. Eközben a régi Rejtély Rt. kabalaállata, Periklész Professzor kiszabadul a börtönből, és a lemezek nyomába ered. Eközben Fred eljegyzi Diánát az évad közepén, és Vilma rájön, hogy egyik legjobb ismerősük a városban, a rádiós, Angel Dynamite is tagja volt az eredeti rejtélyfejtő szakkörnek, valamint az igazi neve Cassidy Williams, de nem mondja el a többieknek. Az évadzáró részben a Rejtély Rt. megpróbálja megtalálni a kincset ott, ahol annak védelmező szelleme, A Rém kísért, miután Periklész megszerzi Bozonttól és Scoobytól a planiszférikus lemez náluk lévő darabját. A kincs megtalálása ugyan mind Periklész, mind a banda számára sikertelenül zárul, de A Rémet sikerül elkapniuk és kiderül, hogy A Rém a polgármester, akiről Fred azt hitte, hogy az apja, pedig valójában nem az. Miután elmondja, hogy évekkel ezelőtt szerzett tudomást a kincsről, és Periklésszel szövetkezve megszabadultak a régi Rejtély Rt-től, arra is fény derül, hogy Fred vér szerinti apja valójában a régi Rejtély Rt. tagja, Brad Chiles, édesanyja pedig Judie Reeves, aki szintén tagja volt annak. Fredet elvette tőlük, miután vissza akartak térni Crystal Coveba. A polgármester elárulta Periklészt is, a kincs megszerzésének érdekében, majd bevallja, nála is van egy darab a planiszférikus lemezből, de nem találja meg és letartóztatják. Vilma felfedi Angel titkait. Fred elmenekül a városból, felbontja eljegyzését Diánával, Bozontot pedig szülei katonai akadémiába küldik. Az évad zárójelenetében Scooby és Periklész Bozont szüleinek kocsijában találkoznak, és Scooby tudomást szerez arról, hogy Periklész ellopta a polgármestertől azt a darabot, amely nála volt, így jelenleg két darab is birtokában áll. Második évad Scooby mindent megtesz, hogy újra összehozza a rejtélyfejtő szakkört, ami sikerül is neki egy idő után, igaz, Diána látni sem akarja Fredet, míg Fred mindent megtesz, hogy a kegyeibe férkőzzön. Az évad elején a planiszférikus lemez darabjainak gyűjtése jól megy, három darabot is sikerül összegyűjteniük. Később Brad Chiles és Judie Reeves visszatérnek Crystal Coveba a fiukhoz, és megpróbálnak szerető szülőkként viselkedni, amíg Mr. E és Periklész nem kérik őket meg, hogy próbálják ellopni a lemezdarabokat fiuktól. A második évad tizenegyedik részében (Az Éjfekete Zóna) Cassidyt elnyeli az óceán, feltehetően megfullad, Periklész pedig megszerzi az utolsó darabot. A második évad tizenharmadik részében (Reszkessetek a krampusztól!) a csapat kijátssza a régi rejtélyfejtő szakkört és megszerzi a lemez összes darabját, Fred pedig miután rájön, hogy szülei kihasználták, közli velük, hogy nem megy többé haza és szülei kutyáját, Novát is megszökteti tőlük a banda, aki Scoobynak megtetszett. Ezek után Diána úgy dönt, családja egyik vendégszobájában szállásolja el Fredet és Novát, szülei tudtán kívül. Vilma koordinátákat olvas le a planiszférikus lemezről, melyek egy üres sírhoz vezetnek. Időközben a csapat megtudja Friar Serra barát szellemétől Crystal Cove igazi múltját: Serra barát, három társa és szamara, Porto érkeztek Crystal Cove-ba, ahol egy konkvisztádor veszélyre figyelmeztette őket, majd elmenekült, és a planiszférikus lemez három darabját hagyta maga után. Serra barát és csapata számára ekkor szenvedélyévé vált a darabok felkutatása: állítása szerint a gonosz manipulálta Portót, aki felrobbantotta az akkori Crystal Cove-ot, mely az óceánba veszett. Serráék a robbanás előtt Gatorsburgba üldözték a szamarat. A szellem azt is megjósolja, hogy Scooby el fog pusztulni. Vilma azt is kideríti, hogy a lemez a Nibirura figyelmeztet, mely elmondása szerint a világvége, mikor a Föld összeütközik egy égitesttel. Később Novát baleset éri és kórházba kerül, a planiszférikus lemez pedig újabb koordinátákat ad meg. Ezalatt Scooby meglátogatja a kórházban Novát, akinek hirtelen eltűnnek életjelei, mikor hirtelen felébred és mintha egy szellem gazdateste lenne, figyelmezteti Scoobyt a Nibirura ("Nibiru, Nibiru is coming! /Nibiru, jön a Nibiru!") és ezután újra eszméletét veszti. (Zombik tánca) Ricky (Mr. E) észreveszi, hogy Periklész Professzor egyre megszállottabban igyekszik a kincs nyomába eredni, és megpróbál cselekedni, de Periklész Brad és Judy segítségével megállítja. Scooby álmában eközben megjelenik a Nova testébe bújt úgynevezett annunaki, egy űrlény, mely azt állítja, fajtája a Nibiru idején jár át a Földre és vannak köztük rosszakaróak is. Scooby felébred, és elmeséli álmát barátainak. Később Periklész zsarolással megszerzi Fredtől a periszférikus lemezt, majd kiderül, hogy a Crystal Cove alatt rejtőző gonosz szellem hozta a Rejtélyfejtő Szakköröket össze, és ő is irányítja őket, hogy kiszabadítsák azt sírjából, valamint Scooby álmában újra megjelenik Nova testében az annunaki, és elmondja, hogy ahhoz, hogy megóvják a világot, meg kell szerezniük a jaguár szívét. Az utolsó három epizódban a Nibiru időpontja egyre közelebb kerül, Periklész erőszakkal irányítja Rickyt, akinek már nem tetszik a dolog - észreveszi, hogy Brad, Judy és Periklész teljesen az átok hatalmába kerül és már a legnagyobb őrültségre is képesek lennének, hogy megszerezzék a kincset és kiszabadítsák a gonoszt. Az új Rejtélyfejtő Szakkör megszerzi a jaguár szívét, majd mikor visszatérnek Crystal Cove-ba, az teljesen elhagyatott. Crystal Cove polgárait addigra elfogja Periklész és csapata, és arra kényszeríti robotjaival, hogy ássanak le a kincs mélységébe. Scoobyék fellázítják a tömeget beolvadva a robotok közé, de Periklésznek sikerül eljutnia a kincshez vezető kapuig. A lázadás szervezése közben Fred feláldozza a Csodajárgányt is, majd az eredeti Rejtőfejtő Szakkör után mennek a kincs felé vezető úton. (Lázadás) Scoobyék előnyt szereznek Periklész csapatával szemben, és rájönnek, hogy periszférikus lemez által megadott koordináták helyén megtalált nyomok a kincshez vető kapukat nyitják, melyek dimenziókon vezetnek keresztül. Egy kaput egy nyom nyit, és a négy kapu mindegyike egy-egy elemet jelképez, így mindegyik kapu mögött egy-egy elem által uralt dimenzió rejlik. A kapukon sikerül átmenniük, és eljutnak egészen a kincsig, ahol meg készülnek semmisíteni a gonosz szellem sírját, mely kiszabadulására vár a jaguár szívével, mikor Periklész utoléri őket és kiszabadítja a szellemet. (Ajtók előtt) Mikor a gonosz szellem kiszabadul, Periklész azt kéri tőle, az ő testét vegye fel, hogy megszerezze erejét, de a szellem ahelyett, hogy ráruházná erejét, felveszi Periklész testét és megöli őt. A szellem energiaéhes, elemészti Bradet és Judyt, akik felajánlják szolgálataikat. Ricky megpróbál segíteni Scoobyéknak, amiért ő is az életével fizet. Ezek után a szellem kihasználja a Nibirut és nyomorba dönti Crystal Cove-ot: valamennyi lakóját Scoobyékon kívül megöli és elemészti. Scooby megpróbálja elpusztítani a gonoszt a jaguár szívével, de az nem működik. Később Scooby rájön, hogy az erő, amely megvédi őt és barátait a szellem elemésztésétől, az összetartásuk és barátságuk. Ezt használva Scooby, Fred, Diána, Vilma és Bozont elvágják a szellem sírjából vezető részét, mely egyfajta átjáró a két dimenzió között számára. Ahogy ez sikerül, a szellem, az átok és az az idősík, melyben az létezett végleg megsemmisül. (Játszd újra, Scooby!) A Nibiru után Mivel az előző idősík elpusztult, új idősíkra, idővonalra kerül a Rejtélyfejtő Szakkör, melyben az átok sohasem létezett, így azok a dolgok sem történtek meg, amik az átok miatt - így: A másik idősíkban a szellem által elemésztett emberek élnek. Crystal Cove várostábláján nem "A világ leginkább kísértetjárta helye felirat kap helyet, hanem A világ legboldogabb helye Azok a rejtélyek, melyeket Scoobyék eddig megoldottak, sohasem léteztek, így azok az emberek sem öltöztek be szellemeknek, akiket elkaptak a másik idősíkban. Bozont többszörös szakácsverseny nyertes, szülei büszkék rá. Vilma és Hot Dog Water/Főzővíz/Marcy együtt tanulnak és remek tanulmányi eredményeket értek el. Az eredeti Rejtélyfejtő Szakkör sohasem jött létre. Brad és Judy sosem akartak ártani fiuknak, sosem foglalkoztak csapdákkal, boldogan élik az életüket, mint szülészorvosok és Fred is velük él. Fred, Ethan és Carl jó barátok. A Csodajárgány még megvan, de nincs kifestve, illetve nem Csodajárgány a neve. Diánára büszkék a szülei, testvérei nem értek el semmit. Fred és Diána eljegyzését Diána szülei jól kezelik. Ricky Owens sosem volt Mr. E. A Destroido, Ricky cége soha nem létezett, Ricky cége most a Creationex, mely teljesen környezetbarát. Ricky fitt maradt, boldog, mosolygós ember. Cassidy Williams/Angel Dynamite nem halt meg. Ricky és Cassidy összeházasodtak. Periklész Professzor él. Periklész egy boldog madárka, aki még mindig együtt van Rickyvel és a Creationex reklámarca. Danny Darrow él. A Darrow birtok helyén történelmi múzeum áll. Idősebb Fred Jones sosem volt Fred nevelőapja, sem polgármester, egy fociedző a Darrow Egyetemen. Bronson Stone Sherrif és Janet Nettles összeházasodtak és négy gyermekük van. Nova annunaki maradt. Crystal Cove valószínűleg magasabb szinten áll, mert Portónak nem volt oka felrobbantani a régi misszionárius városkát. Miután a banda kideríti, hogy valóban egy új idővonalra kerültek, majd egy másik Mr. E kérésére, meghívták őket egy rejtélyekkel teli egyetemre, s elindultak az újonnan kifestett Csodajárgánnyal. A sorozat zárójelenetében a csapat elhajt a naplementébe a járgánnyal, Scooby azt mondja, hogy Scooby-Dooby-Doo! majd műnevetés hallatszik, mely az eredeti Scooby-Doo, merre vagy? sorozatban volt hallható, amely utalás arra, hogy az abban látható rejtélyek csak most kezdődnek el. Epizódok A sorozat első évadját két részletben adták le Amerikában, az első tizenhármat egyhuzamban, 2010 áprilisában, majd a következő tizenkettőt kis szünet után, 2011 májusától júliusig adta le a Cartoon Network. Ezek után, Magyarországon a Cartoon Network Közép- és Kelet-Európa csatornán magyar szinkronnal, 2011. augusztus 29-én kezdte el sugározni a sorozat első évadját hétköznaponként, mely így októberre fejeződött be és ezután hazánkban is csak ismételtek. A szünet közben, 2012. május 30-án letölthetővé vált online a második évad első része, és június 2-től az Egyesült Királyságban adták le először a második évad első öt epizódját a televízióban a helyi Boomerang csatornán. Július 30-án a Cartoon Network az Egyesült Államokban elkezdte sugározni a második évadot az első résztől egészen augusztus 17-ig, amikor a második évad 15. epizódja premierelt. Mivel a második évad is huszonhat részre készült el, még tizenegy epizód nem került leadásra. Az Egyesült Királyságban a második évadot a 15. epizódig szeptembertől 2013. januárjáig adták, majd szünetre ment. Magyarországon a Rejtélyek nyomában második évada 2012 szeptemberében premierelt új részekkel hétköznaponként, így két és fél hétig futott új részekkel, mivel a Cartoon Network hazánkban a második évad tizenharmadik részéig sugározta azt csak. Az Egyesült Államokban került legelőször leadásra a második évad tizenegy utolsó része, 2013. március 25-től minden hétköznap az ottani Cartoon Network csatornán az utolsó, huszonhatodikig, így a sorozat 2013. április 5-én befejeződött. Magyarországon a második évad tizennegyedik részétől egészen a második évad utolsó részéig 2013. május 6-ától 2013. május 22.-ig kerültek leadásra. Minden epizód fejezetként van számon tartva a részek elején. Meg lett erősítve, hogy a sorozatból összesen 52 epizód, 2 évad készült, ezzel a legtöbb epizóddal rendelkező Scooby-Doo-feldolgozás. Nemzetközi elismertség A 2001-ben elindított Mizújs, Scooby-Doo? (What's New, Scooby-Doo?) projekt volt a Warner Bros. egyik legnagyobb rajzfilmes sikere. A 2006-ban feltüntetett Bozont és Scooby-Doo (Shaggy & Scooby-Doo: Get a Clue!) viszont éppen ellenkezőleg az eddigi nagy bukások köze lett sorolva világszerte. Magyarországon a sorozat második évadját nem is rendelték meg a kritikusan alacsony nézettség miatt. A Cartoon Network 2009-ben új évadot rendelt a Scooby-Doo-ból. A készítők igyekeztek a mai rajzfilmekhez alkalmazkodva megteremteni egy mai gyerekek és kamaszok számára nézhető sorozatot, így úgy gondolták, a nagyobb izgalmak kedvéért érzelmi és szerelmi szálakat is visznek a történetbe, valamint akciódúsabb is lesz. A Rejtély Rt-re nagyobb és házikedvencükre kisebb nyomatékot fektető sorozat Scooby-Doo! Mystery Incorporated lett (annyit tesz: Scooby-Doo! Rejtély Részvénytársaság), mely az eddigi bukásokat elfeledtette: az amerikai nézettség igencsak nagy lett, hiszen a történet részről részre folytatódott, így senki nem hagyhatott ki egyetlen részt sem. A 2010-es év leggyorsabban elterjedt Cartoon Network-ös sorozata lett nemzetközileg. A legtöbb országban már megjelent a sorozat és mindenhol nagy sikereket aratott. A magyar és román Cartoon Network a sorozat tiszteletére augusztusban a weblapját megváltoztatta az oldal Scooby-Doo-s változatára a premier alkalmából. Epizódhű online játék Az amerikai Cartoon Network weboldalon (CartoonNetwork.com) 2010-ben jelent meg egy online játék, melybe minden új epizóddal új megoldásra váró rejtélyek is várják a játékosokat. Scooby-val és Bozonttal játszhatnak a résztvevők és a hétről hétre megjelenő új epizódokkal új minirejtélyeket érhetnek el. A játékban nyomozni, nyomokat gyűjteni és harcolni kell. A játékosok elmenthetik játékukat és minden nap onnan folytathatják a rejtélyek megoldását, ahol abbahagyták. A játék a harmadik ilyen stílusú játék a CartoonNetwork.Com oldalán a "Foster's Big Fat Awesome House Party" (Fosterék Nagy Klassz Óriásbulija, 2006-2009) és a "Total Drama Action: Best Game Ever" (Totál Dráma Akció: A világ legjobb játéka, 2009-2010) után, amely jelenleg is aktuális. Magyar változat A szinkront a Turner Broadcasting System a Digital Media Services készítette. Magyar szöveg: Vincze Miklós Hangmérnök: Tóth Imre Vágó: Győrösi Gabriella Gyártásvezető: Derzsi-Kovács Éva Szinkronrendező: Árvay Zsuzsa Magyar hangok: Bácskai János – Grady Gather, síró bohóc Bessenyei Emma – Stone seriff anyja Bódy Gergely – Fred Jones Bogdán Gergő – Tub Bogdányi Titanilla – előadóművész Bókai Mária – Holdfény nagyi Bolla Róbert – Ricky Csuha Bori – énekesnő a bárban Farkasinszky Edit – Mrs. Blake Fekete Zoltán – Bozont Rogers Forgács Gábor – George Avocados Galbenisz Tomasz – Mineor testvérek Götz Anna - Quinlan igazgatónő Hámori Eszter – Diána Blake Imre István – Szélvész Braghi Janovics Sándor – Rang Leatherton Kapácsy Miklós – Frafaro professzor Kassai Károly – Jeber Joe Kossuth Gábor – Piranhakecske Madarász Éva – Vilma Dinkle Melis Gábor – Scooby-Doo Molnár Ilona – Janet Nettles Moser Károly – Vincent van Ghoul Némedi Mari – udvaribolond felesége Németh Gábor – Brad Chiles, udvaribolond Pál Tamás – Dughal McGillis Pipó László – Franklin Fruitmeier, Günther Gather aligátorember-jelmezben Sági Tímea – Cassidy Williams Seder Gábor – Günther Gather Szabó Sipos Barnabás – Bronson Stone seriff Szatmári Attila – egyik focista Szokol Péter – Ómen kapitány Szvetlov Balázs – Tom Talmács Márta – szerencsétlen utazó Gatersburg-ban Vadász Bea – Alice May Vári Attila – Mr. Blake További magyar hangok: Bodrogi Attila, Faragó András, Horváth Illés, Joó Gábor, Solecki Janka Utalások régebbi sorozatokra A Crystal Cove Szellemmúzeum ban található rémségek, szörnyek nagy része a Scooby-Doo, merre vagy? -ban szerepeltek. Scooby és Bozont kedvenc színésze, Vincent Van Gond , aki az első évad egy epizódjában élőben is találkozik velük, máskor az ő horrorfilmjeit nézik, folyamatos főszereplő a Scooby-Doo és a 13 szellem c. sorozatban. A sorozatban szó esik Flim Flam ről is pár mondat erejéig, szobra ki is van állítva a Crystal Cove Szellemmúzeum ban, aki folyamatos szereplő volt a Scooby-Doo és a 13 szellem ben. Ugyancsak szó esik, sőt szobor is készült ugyanitt Scrappy-Dooról , aki több sorozatban is szerepelt már az idők során, legelső szereplése rajzfilmben a Scooby-Doo és Scrappy-Doo ban történt, a legutolsó pedig a Scooby-Doo és a vonakodó farkasember ben. Az első évad 14. része ( A rejtélyfejtő bajnokság döntője ) az eredeti Scooby-Doo, merre vagy? sorozat grafikájában és hangulatvilágában készült, felbukkan benne a Kicsi Kocsi , a Funky Fantom , a Barlangi kapitány és a tiniangyalok és a Jabberjaw több szereplője is. A sorozatban ugyanazt a zenét használják, mint a Scooby-Doo és a fantoszaurusz rejtélye c. egész estés, DVD-kiadásra készült rajzfilmben. Az A démon lelke című epizódban vendégszereplőként megjelenik Dynomutt (más néven Robokuty) és Blue Falcon (más néven Kék Sólyom) is. Jaroslav Pollák Jaroslav Pollák (Mecenzéf, 1947. július 11. –) Európa-bajnok csehszlovák válogatott szlovák labdarúgó. Pályafutása A válogatottban 1968 és 1980 között 49 alkalommal szerepelt a csehszlovák válogatottban és 1 gólt szerzett. Részt vett az 1970-es világbajnokságon és az 1980-as Európa-bajnokságon. Tagja volt az 1976-ban Európa-bajnokságot nyerő válogatott keretének is. Sikerei, díjai Csehszlovák kupa (1): 1979–80 Európa-bajnok (1): 1976 Montbrió del Camp Montbrió del Camp település Spanyolországban, Tarragona tartományban. Montbrió del Camp Cambrils, Mont-roig del Camp, Botarell, Riudoms, Vinyols i els Arcs és Riudecanyes községekkel határos. Lakosainak száma 2806 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ipolyhídvég Ipolyhídvég (szlovákul: Ipeľské Predmostie) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Fekvése Nagykürtöstől 27 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 8 km-re keletre, Drégelypalánktól 1,5 km-re északra, közvetlenül a magyar–szlovák határon, az Ipoly jobb partján fekszik. Élővilága Ipolyhídvégen 3 gólyafészket tartanak nyilván. Története Az alapítás pontos ideje nem ismert, azonban a régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Település állhatott itt a bronzkorban is. A hévmagyarádi kultúra, a hallstatti kultúra és a latén kor idejéből is találtak maradványokat. A falut 1252-ben "Hydveg" alakban említik először, amikor IV. Béla király Mikó zólyomi ispánnak adja. Vízivárát Mikó ispán építtette a 13. század közepén. Alispánsági székhely, melyet már 1331-ben országút kötött össze a környező fontosabb várakkal. A 14. századra a település jelentősége annyira megnőtt, hogy 1356 és 1399 között vármegyegyűléseket is tartottak itt. 1412-től vámszedőhely, majd vásároshely. Hídjának megépítését a vármegye kérése alapján Hunyadi János rendelte el 1449-ben. A 15. században Pálóczi György esztergomi érsek volt a birtokosa, ebből az időszakból származik a falu első pecsétje is. A török korban is fontos hadászati szerepe volt, mint Drégely várával szemben fekvő vízi átkelőhelynek. Drégely 1552-es ostromakor a török Ipolyhídvéget is elpusztította, a határában feküdt egykori Aba községgel együtt. A török kiűzése után újból fejlődésnek indult és a 18. század végére már népes falunak számított. 1715-ben 2 malma és 24 adózó családfője volt. 1828-ban 153 házában 925 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak. Vályi András szerint "HÍDVÉG. Népes magyar, és tót falu Hont Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Hont mellett, Drégely Palánknak filiája, határjában minden javai vagynak, réttye, legelője elég, bora, búzája sok terem, dohánya nevezetes." Fényes Elek szerint "Hidvégh, magyar falu, Honth vmegyében, az Ipoly jobb partján: 960 kath. lak. Fekete homokos határja szép gabonát, sok kukoriczát, dohányt terem. Szőlőhegye s erdeje is van. F. u. az eszterg. érsek. Ut. p. Ipoly-Ságh." A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Az újonnan meghúzott határ elvágta az anyaországtól és határtelepülésként vámhivatal és laktanya épült a községben. 1938 és 1945 között az első bécsi döntés értelmében ismét Magyarország része lett. A második világháborúban az anyaországhoz egyetlen összekötő kapocsként szolgáló hidat is felrobbantották, amely azóta sem épült újjá. A Beneš-dekrétumok hatására 1947-ben 28 magyar családot erőszakkal Magyarországra telepítettek, helyükre önként betelepülő magyarországi szlovákok érkeztek. A szocialista tervgazdálkodás az 1950-es években sikertelen kísérletet tett a rizstermesztés helyi meghonosítására, mely területet a helybéliek azóta Rizsföldnek nevezik. Népessége 1910-ben 911-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 650 lakosából 499 magyar és 138 szlovák volt. 2011-ben 633 lakosából 456 magyar és 132 szlovák. Lakosságának jelentős többsége római katolikus vallású. Nevezetességei A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1924 -ben épült. Karzata alatt helyezték el a lengyel Máriának nevezett ikonszerű képet, melynek alkotója és adományozója egy lengyel katona volt 1942 -ben. A templom bejáratánál helyezték el a második világháború után kitelepített lakosainak emléktábláját. A Tesmag felé menő út mellett 19. századi , neogótikus kápolna áll. A temetőben egy 18. századból fennmaradt, színezett kő Pietà -szobor található. Határában található az Ipoly-menti 401 hektáros természetvédelmi terület. Lápos-vizenyős térség különleges növényzettel és állatvilággal. Területén gyakori a vízisikló . Oktatásügy Állami általános iskola nincs a községben. A magyar tanítási nyelvű, alsó tagozatos Szent Rita Egyházi Alapiskolát a 2009/2010-es tanévben nyolc tanuló látogatta. Az iskola épülete a templom mellett helyezkedik el. Magyar óvodáját a 2009/2010-es tanévben tizennyolc gyermek látogatta. Híres tuvaluiak listája Ez a lista Tuvalu híres embereit sorolja fel. Jelenleg kizárólag politikusok találhatók rajta. Ionatana Ionatana Kamuta Latasi Toaripi Lauti Tupua Leupena Faimalaga Luka Tulaga Manuella Bikenibeu Paeniu Seve Paeniu Tomasi Puapua Tomu Sione Saufatu Sopoanga Koloa Talake Filoimea Telito Fiatau Penitala Teo Maatia Toafa Lagitupu Tuilimu Apisai Ielemia Mozaikszók listája: S, Sz Ezen a lapon az S és Sz betűvel kezdődő mozaikszók ábécérend szerinti listája található. A kis- és nagybetűk nem különböznek a besorolás szempontjából. Lista: S Saab – S venska A eroplan A ktie b olaget (Svéd Repülőgép Részvénytársaság) SAMBA SAMPA – S peech A ssessment M ethods P honetic A lphabet SAT – Sat ellite (műhold) SATA – S erial ATA SCSI – s mall c omputer s ystem i nterface (kisméretű számítógép rendszerek interfésze) SDI S ingle D ocument I nterface (egydokumentumos felhasználói felület) Strategic Defense Initiative (stratégiai védelmi kezdeményezés, „csillagháborús terv”) SD-RAM Seat – S ociedad E spañola de A utomóviles de T urismo (Spanyol Turistaautó-társaság) SEO – S arch E engine O ptimization (Keresőmotorokra való optimalizálás) SGI – S ilicon G raphics I nc. SMS – S hort M essage S ervice (rövid szöveges üzenet) SMTP – S imple M ail T ransfer P rotocoll (egyszerű levél átviteli protokoll) SNMP – S imple N etwork M anagement P rotocol (egyszerű hálózat-menedzsment protokoll) SOTE – S emmelweis O rvos t udományi E gyetem SPARC – s calable p rocessor arc hitecture SQL – S tructured Q uery L anguage (strukturált lekérdező nyelv) SR – status register SS – Schutzstaffel (’Védőosztag’, a Harmadik Birodalom karhatalmi szerve) SSL – Secure Socket Layer SUV – S port U tility V ehicle SVG – S calable V ector G raphics SWAT – Special Weapons And Tactics Lista: Sz SZAGKHF – Sz ent A tanáz G örög K atolikus H ittudományi F őiskola SzAT – a sz ámelmélet a lap t étele SZDSZ – Sz abad D emokraták Sz övetsége SZE – Sz échenyi István E gyetem SZER – Sz abad E urópa R ádió SZF – Sz olnoki F őiskola SZFE – Sz ínház- és F ilmművészeti E gyetem SZHF – Sz egedi H ittudományi F őiskola SZIE – Sz ent I stván E gyetem szja – sz emélyi j övedelem a dó SZKP – Sz ovjetunió K ommunista P ártja SZKT – Sz egedi K özlekedési T ársaság SZOT – Sz akszervezetek O rszágos T anácsa SZPA – Sz ent P ál A kadémia SZU – Sz ovjet u nió SZTE – Sz egedi T udomány e gyetem SZTK - Sz akszervezeti T ársadalombiztosítási K özpont Algans Algans település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 206 fő (2015). Algans Cambon-lès-Lavaur, Cuq-Toulza, Lacroisille, Magrin, Pratviel és Roquevidal községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kosičky Kosičky település Csehországban, a Hradec Králové-i járásban. Kosičky Barchov, Babice, Obědovice, Boharyně, Kratonohy, Kosice, Měník, Káranice, Chudeřice és Stará Voda településekkel határos. Lakosainak száma 348 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Villemontais Villemontais település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 1018 fő (2015). Villemontais Saint-Alban-les-Eaux, Arcon, Cherier, Lentigny és Saint-Jean-Saint-Maurice-sur-Loire községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 5062 Glennmiller Az 5062 Glennmiller (ideiglenes jelöléssel 1989 CZ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1989. február 6-án. Stazione di Castel d’Agogna Stazione di Castel d'Agogna vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Castello d’Agogna településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Castagnole-Asti-Mortara-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Mortara Ördögkút Ördögkút (románul: Treznea, németül: Teufelsbrunnen) falu Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Szilágy megyében, Zilahtól 10 km-re délkeletre, Szentpéterfalva északi szomszédjában fekvő település. Nevének eredete A falu magyar neve egykori birtokosától ered. A fennmaradt hagyományok szerint itt egy nagy erdőség volt, és annak közepén csupán egy ház állt, amely mellett egy kút volt. Forrása ma is látható a régi zilahi út mellett, s egy forrást máig ördögforrásnak neveznek. A ház azonban villámcsapás következtében leégett. Állítólag innen származik román neve is: Tresnia=Tresznja=beüte (a villám). Történelem A falut 1440-ben említi először oklevél, Ewrdegkwth néven. 1472-ben Erdewgkwth, 1524-ben Ördögkuta, 1639-ben Eördeögkut néven írták nevét. 1440-ig a település egyrésze Dobokai Bálint birtoka volt, aki itteni birtokát 300 aranyért eladta Kusalyi Jakcs Lászlónak. 1522-ben Ewrdegkwth falu felét megvette Dobokai Miklóstól Bélteki Drágfi János. 1524-ben II. Lajos király Ördögkuta részbirtokát a Dobai család tagjainak adományozta. 1558-ban Izabella királynétől és fiától János Zsigmondtól kapták adományba a falut Bánfi Pál, Nyujtódi István, Tóth Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály, valamint Szalánchi Dorottya és János és mindkét nembeli utódaik. A Nagymihályi család birtokát Spáczai Gáspárné vette zálogba 1300 forintért. 1672-ben Szepsi-Szentiványi Sámuel kapta meg özv. Borsai Majtini Andrásné Szigethi Zsófia birtokát. 1736-ban gróf Kornis Ferenc és báró Kemény János voltak a település főbb birtokosai. 1837-ben a Bánffy család leszármazottainak volt birtoka. 1890-ben 1384 lakosa volt, ebből 128 magyar, 1 német, 1216 oláh, és 39 egyéb nyelvű, melyből 11 római katolikus, 94 görögkatolikus, 1163 görögkeleti, 2 evangélikus, 98 református, 16 izraelita. A házak száma 91 volt. 1910-ben 1374, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szilágy vármegye Zilahi járásához tartozott. 1940. szeptember 9-én a második bécsi döntést követően bevonuló magyar katonákra valaki tüzet nyitott az ortodox templom tornyából és a falu szélső házaiból. Az ezt követő, ördögkúti mészárlás néven ismertté vált megtorlásnak különböző források szerint 86–93 halálos áldozata volt, köztük a falu ortodox papja is. A történtek valós háttere máig sem tisztázódott. Népesség A faluban a magyarok a II. világháború alatt gyakorlatilag eltűntek, lélekszámuk 1943-ban már csak 63 fő volt. A 2002-es népszámláláskor 735 lakosa közül 674 fő (91,7%) román, 59 (8,0%) cigány etnikumú, 2 (0,3%) magyar nemzetiségű volt. Nevezetességek Református templomát 1892 -ben avatta föl Szász Domokos erdélyi püspök. Görögkeleti kőtemploma 1879 -ben épült. Bay-kastély Condor program A Condor program az argentin rakétaprogram elnevezése. Története Az egymásra épülő rakétaprogramok folytatása. Az Argentína Air Force volt a program felelős fejlesztője. Fejlesztése egyedi program szerint történt, kialakításával jutottak el a rövid hatótávolságú SRBM rendszer elkészítéséhez. Hordozó eszközként több változatú (hagyományos, vegyi, atom) robbanófejet szállíthatott. Scorpion vagy Condor 1–AIII ballisztikus rakéta egy rövid hatótávolságú hordozóeszköz. A motorteszteket 1983-1985 között végezték. A hajtóanyagot a Falda del Carmen vállalat gyártotta. Egy fokozatú, szilárd hajótóanyagú (kompozit HTPB/epoxi-molibdén-trioxid) rakéta. A rakéta súlya 1500, ebből szilárd hajtóanyag 744 kilogramm. Katonai változata a Scorpion, teherbírása 250 kilogramm, maximális hatótávolsága 150 kilométer, elérhető magasság 40 kilométer. Tehetetlenségi (inerciális) rendszert alkalmaz célra vezetésként (nagy szórással végezte szolgálatát). Stabilitását a kialakított szárnyak segítik. Hossza 6,5, szélessége 0,56 méter. 1986-ban állították rendszerbe, 1990-ben kivonták a rendszerből. Működtetése költséges volt. Irán rendelt a technológiából, eszközökből. Celebration A Celebration Kylie Minogue ausztrál énekesnő 1992-es kislemeze. A dal eredeti verzióját a Kool and the Gang csapat szerezte. A Kylie-féle változat csak az 1992-ben megjelent Greatest Hits válogatáslemezen hallható. A dal a brit slágerlistán a 20. helyig jutott. A videoklipet Rióban forgatták. A dal hallható volt Kylie On a Night Like This Tour is, illetve a paralimpia megnyitóján. Amerikában a Ford egyik reklámzenéje is volt 2005-2006-ig. Formátum Celebration Celebration (Have a Party Mix) Too Much of a Good Thing Celebration Celebration (Have a Party Mix) Let’s Get to It - 4:52 Celebration Let’s Get to It - 3:50 3729 Yangzhou A 3729 Yangzhou (ideiglenes jelöléssel 1983 VP7) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Bíbor-hegyi Obszervatórium fedezte fel 1983. november 1-én. Nanjing út (Sanghaj) Nanjing út (Sanghaj) (pinyin: Nánjīng Lù; a pinyin előtti, ma is széles körben ismert angol nyelvű formája Nanking Road) nagy forgalmú, szinte állandóan zsúfolt bevásárló utca Sanghajban, Kínában. Keleti és nyugati részekből áll; hagyományosan, 1945 előtt a keleti része volt a híres Nanking Road; ennek a szakasznak a legnagyobb része ma sétáló utca. Az összesen 6 kilométeres út valószínűleg a világ legforgalmasabb bevásárló utcája. A Nanjing út a város központjából, a Huangpu kerületből fut kelet felé, a Jing'an kerületbe tart. Már a 20. század első felében fontos kereskedelmi központ volt, emellett hagyományosan az európai stílusú éttermek és kocsmák utcája is. Története A Nanjing út története 1851-re nyúlik vissza. Abban az időben "Park köz"-nek hívták, ami a rakparttól indult a He’nan útig. 1854-ben kibővítették a Zhejiang út felé, nyolc évvel később pedig a Xizang úthoz. 1865-ben a városi tanács a Nanjing út-ra nevezte át. 1943-ban - a második világháború után - a kormány megváltoztatta a nevét Nanjingról Keleti Nanjing útra, ugyanekkor egy másik út a nyugati Nanjing út nevet kapta. A két utat együttesen Nanjing útnak hívják, öt kilométer hosszú volt. A huszadik század elején nyolc nagy áruházat adtak át. 2000-ben egy fejlesztési terv részeként a helyi kormány sétálóutcává alakította át. 28 méter széles, ekkor bővítették ki a He'nan útból a Xizang út felé. 2007-ben Jingan és Huangpu kormánya megállapodtak, hogy együtt koordinálják politikájukat és kiemelten foglalkoznak a Nanjing út fejlesztésével. Egyezséget kötöttek a Champs-Élysées bizottságának kérésére. Események Turisták és vendégek gyakran töltik itt szabadságukat és ünneplik itt a kínai újévet, a karácsonyt, a húsvétot. A hagyományos tűzijáték is jól látható a Nanjing útról. Egyéb lehetőségek mellett a Shanghaji kettes metróval lehet a Nanjing úthoz eljutni, a következő megállókat használhatjuk: Nanjing út (kelet), Nanjing út (nyugat), Jing'an templom. Joaquín Larrivey Joaquin Larrivey (Gualeguay, Entre Ríos, 1984. augusztus 20. –) argentin labdarúgó, jelenleg az SC Bahiyas játékosa. Pályafutása A Huracánban kezdte karrierjét, ahol 2004-től 2007-ig játszott. 2007. júniusában 4 évre aláírt a Cagliari csapatához. 2009. február 12-én a Vélez Sarsfield kölcsönvette, ahol első meccsén gólt lőtt a Tigre ellen. Később a Godoy Cruz és a Rosario Central kapujába is betalált. 2009. július 1-jén visszatért a Cagliarihoz. 2010. augusztusában kölcsönvette a Colón csapata, majd újra visszatért a Cagliarihoz. 2011. augusztus 21-én mesterhármast szerzett az AlbinoLeffe elleni kupameccsen. Ő volt a második játékos, aki mesterhármast ért el a Caglairi színeiben Luigi Riva után. 2013-ban a mexikói Atlante csapatához igazolt, majd még ugyanebben az évben a Rayo Vallecano játékosa lett. 2014-ben a Celta Vigo csapatához igazolt. Sikerei, díjai Argentin bajnok ( Clausura 2009) 2008–2009-es izraeli labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2008–2009-es izraeli labdarúgó-bajnokság első osztályának – avagy hivatalos nevén: Ligat háAl – küzdelmei 2008. augusztus 30-án indultak, és 2009. június 1-én értek véget. A címvédő a Bétár Jerusálajim volt, amely az előző szezonban nyerte meg a hatodik bajnoki címét. Két csapat jutott fel a másodosztályból az előző idény végén: a Hakóah Amídár Ramat Gan és a Makkabi Petah Tikvá. A kiesők a Hapóél Kfar Szabá és a Makkabi Herclíjá voltak. 2008. augusztus 24-én az Izraeli labdarúgó-szövetség adminisztrációs gyűlésén arról döntöttek, hogy a következő szezontól 16 csapatosra növelik a bajnokságot. A döntés miatt egyenes ágon csak egy csapat fog kiesni a másodosztályba, onnan pedig öt jut fel. Az élvonalban 11. helyezett csapat osztályozót játszik a másodosztály hatodikjával. Az idény végén a Makkabi Haifa bebiztosította története 11. bajnoki címét, miután 2009. május 23-án idegenben 2–0-ra legyőzte a Makkabi Netánjá csapatát. Tabella A bajnokság három szakaszból állt. Az első két részben minden csapat megmérkőzött az összes többivel hazai pályán és idegenben is, így minden csapat összesen 22 mérkőzést játszottak az alapszakaszban. A bajnokság harmadik részében minden csapat egyszer mérkőzött meg a többivel, így 33 találkozót játszottak a szezon során. Forrás: Izraeli Labdarúgó-szövetség A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. gólkülönbség, 3. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Pedro Pedro Rodríguez Ledesma (Santa Cruz de Tenerife, 1987. július 28. –) ismertebb nevén Pedro vagy Pedrito, aki jelenleg az Chelsea FC csapatának tagja, spanyol válogatott csatár. Ő lett az első játékos a labdarúgás történetében, aki mind a hat sorozatban gólt lőtt egyetlen szezon alatt, ahol az FC Barcelona a 2009–10-es szezonban elindulhatott. Pályafutása Pedro kulcsszereplője volt a Barça B csapatának, amely megnyerte a Spanyol harmadosztályt a 2007–2008-as szezonban Pep Guardiola vezetésével. Ebben az idényben Pedrito 37 mérkőzésen lépett pályára, amelyeken hét gólt szerzett. Első mérkőzését a felnőtt csapatban a 2007–2008-as szezonban játszotta a Real Murcia ellen 2008. január 12-én. A 89. percben váltotta Samuel Eto'o-t. Első UEFA-bajnokok ligája találatát 2009. szeptember 22-én. szerezte Dinamo Kijev csapata ellen a 76. percben. Pedro volt az első és mindmáig egyetlen játékos, aki egy éven belül hat sorozatban is betalált. Remek 20092007–2008-as10-es szezonjának köszönhetően 2010. május 20-án. Vicente del Bosque meghívta a Spanyol Nemzeti válogatottba, ahol 2010. május 29-én mutatkozott be a Szaúd-Arábia elleni barátságos mérkőzésen. Jó teljesítményének köszönhetően utazhatott a 2010-es Dél-Afrikai VB-re, ahol világbajnok lett. Ő az egyetlen játékos az FC Barcelonaban aki ahányszor pályára lépett az El Clasicon(Barcelona-Real Madrid) mindig szerzett gólt. A világ valaha volt egyik legjobb labdarúgója Diego Armando Maradona saját utódjának tartja Pedrot. 2011-ben is folytatja a gól termelést. 2011 január 26-án Pedro Rodríguez 100. alkalommal szerepelt tétmeccsen a Barcelona színeiben. 2015-ben igazolta le az angol Chelsea FC. Sikerei, díjai FC Barcelona Spanyol bajnok : 2008–09, 2009–10 spanyol Király-kupa-győztes : 2008–09 Spanyol labdarúgó-szuperkupa győztes: 2008–09, 2010–11 Bajnokok Ligája győztes: 2008–09, 2010–11, 2014-15 UEFA-szuperkupa -győztes: 2009 , 2011 FIFA-klubvilágbajnokság : 2008–09 Chelsea FC Angol bajnok :2016-17 FA kupa :2018 Spanyol labdarúgó-válogatott Labdarúgó-világbajnokság győztes: 2010 Labdarúgó-Európa-bajnokság győztes: 2012 Statisztika Klub 2017. december 30. szerint Válogatott 2017. szeptember 6. szerint Joaquín Martinez Joaquín Pastor Martínez (Alcantarilla, 1987. október 26. –) spanyol labdarúgó. 9-es vízibusz (Velence) A velencei 9-es (helyi „becenevén” Traghetto Torcello) jelzésű vízibusz Burano és Torcello között közlekedik. A viszonylatot az ACTV üzemelteti. Története A velencei régi 9-es jelzésű vízibusz a Zattere és a Palanca megállók között 1983 és 1995 között közlekedett. A jelenlegi járat előzménye, a régi T járat 2004-ben született, mikor a 12-es és 14-es járatot összevonták az LN jelzésű járatba. 2011-ben, a téli menetrend bevezetésével átszámozták, ekkor kapta a 9-es számot. A 9-es járat története: Megjegyzések A járat nyaranta csak a reggeli-kora délelőtti időszakban közlekedik. A nap többi részében a 12-es vízibusz szolgálja ki a viszonylatot. A téli időszakban egész nap közlekedik. C3-as busz (Nagykanizsa) A nagykanizsai C3 jelzésű autóbuszok az Autóbusz-állomás és a Tesco között közlekednek. A céljáratot a Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ üzemelteti Az áruház szerződést bontott, így a járat 2017. május 1-jétől megszűnt. Később a Tesco és egy közelben lévő nagy cég dolgozói levelet küldtek a városvezetésnek, hogy a járat megszüntetése óta nem érnek be időben a munkahelyükre. Ennek hatására[forrás?] 2017. szeptember 18-ától ismét jár a C3-as busz. Buda-Császárfürdő HÉV-állomás Buda-Császárfürdő állomás a szentendrei HÉV-vonal állomása volt Budapest II. kerületében. 1896-ig, valamint a második világháború végétől 1955-ig – az újpesti vasúti híd átadása előtt, illetve a felrobbantásától a helyreállításáig – az esztergomi vasútvonal személyvonatainak budapesti végállomásaként is szolgált. Az állomás 1972-ben, a HÉV Batthyány térig történő hosszabbításakor szűnt meg. Az állomás üzemi és utasforgalmi helyiségei az Árpád fejedelem útja és a Komjádi Béla utca sarkán lévő lakóépület földszintjén voltak. 1952. december 26-án reggel 26 halálos áldozatot és 59 sérültet követelt két személyvonat ütközése az állomáson. Csizmadia Csaba Csizmadia Csaba (Marosvásárhely, 1985. május 30. –) magyar válogatott labdarúgó.Jelenleg az Budafoki MTE játékosa. Pályafutása Pályafutása kezdetén a Kecskeméti TE színeiben játszott, később az FC Fehérvár játékosa lett, majd külföldön szerepelt három éven keresztül, közben összesen tizenkét mérkőzést játszott a válogatottban. 2012 januárjában két év után szerződést bontott a Ferencvárossal, amellyel bajnoki bronzot szerzett.Sokáig úgy tűnt, hogy visszatér a Kecskeméti TE-hez, ám végül a másodosztályú Gyirmót FC játékosa lett. 2014. januárjában másféléves szerződést kötött a Lombard Pápával. 2015-ben a Lombard kiesett, így Csizmadia felbontotta szerződését és az osztrák másodosztályú Floridsdorfer AC-ba szerződött. A válogatottban 2007-től 12 alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. Sikerei, díjai FC Fehérvár : Magyar kupa -győztes: 2006 Magyar első osztály -bronzérmes: 2006 Mattersburg : Osztrák kupa -döntős: 2007 Ferencvárosi TC : Magyar első osztály -bronzérmes: 2011 Szamoa zászlaja 1948. május 26-án, a jelenlegi lobogó bevezetése előtt, egy ehhez hasonló, négy csillagot tartalmazó zászlót használtak (csak a szárazföldön). Az öt csillag a Dél keresztje csillagait jelképezik. A színek a szabadságot (kék), a tisztaságot (fehér) és a bátorságot (vörös) jelzik. Vertheuil Vertheuil település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 1269 fő (2015). Vertheuil Saint-Seurin-de-Cadourne, Cissac-Médoc, Saint-Estèphe és Saint-Germain-d’Esteuil községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2014–2015-ös Európa-liga (csoportkör) A 2014–2015-ös Európa-liga csoportkörének mérkőzéseit 2014. szeptember 18. és december 11. között játszották le. A címvédő, a rangsor szerinti első hat ország kupagyőztes csapata, valamint a 2014–2015-ös Európa-liga selejtezőjéből a rájátszás 31 győztes csapata, és a 2014–2015-ös UEFA-bajnokok ligája selejtezőjéből a rájátszás 10 vesztes csapata vett részt. A csoportkörben 12, egyaránt négycsapatos csoportot képeztek. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. A csoportok első két helyén végző csapata az egyenes kieséses szakaszba jutott, a harmadik és negyedik helyezettek kiestek. Sorsolás A csoportok sorsolását 2014. augusztus 29-én tartották Monacóban. Minden kalapból minden csoportba egy-egy csapatot sorsoltak. Egy csoportba nem kerülhetett két azonos nemzetiségű csapat. Orosz és ukrán csapat sem kerülhetett azonos csoportba.[forrás?] Csoportok Sorrend meghatározása Az UEFA versenyszabályzata alapján, ha két vagy több csapat a csoportmérkőzések után azonos pontszámmal állt, az alábbiak alapján kellett meghatározni a sorrendet: az azonosan álló csapatok mérkőzésein szerzett több pont az azonosan álló csapatok mérkőzésein elért jobb gólkülönbség az azonosan álló csapatok mérkőzésein idegenben szerzett több gól az összes mérkőzésen elért jobb gólkülönbség az összes mérkőzésen szerzett több gól az azonosan álló csapatok és nemzeti szövetségük jobb UEFA-együtthatója az elmúlt öt évben Minden időpont közép-európai idő/közép-európai nyári idő szerint van feltüntetve. E csoport A mérkőzés heves esőzések miatt a félidőben félbeszakadt. 2014. november 28-án 17 órától folytatták. I csoport A Slovan Bratislava–Sparta Praha mérkőzés a 42. percben szurkolói rendbontás miatt félbeszakadt, 40 perccel később folytatták. Ördögvágás Ördögvágás (1899-ig Ördög-Porúba, szlovákul: Porúbka) község Szlovákiában a Kassai kerület Szobránci járásában, Szobránctól 6 km-re keletre. 2011-ben 436 lakosából 430 szlovák volt. Története 1451-ben "Porupka" néven említik először, a homonnai uradalomhoz tartozott. A 17. századtól a Csáky, majd az Andrássy család birtoka volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Fényes Elek szerint "Porubka (Ördög), orosz falu, Ungh vmegyében, ut. p. Szobránczhoz dél-keletre 1 1/2 mfdnyire: 42 romai, 148 g. kath., 20 zsidó lak. Hegyes, erdős határ. F. u. gr. Sztáray, Viczmándy s m. " 1910-ben 571, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott. 2001-ben 474 lakosa volt. Nevezetességei Temploma a 19. század elején épült barokk-klasszicista stílusban. Rock (mikroprocesszor) A Rock (vagy ROCK) egy többszálas, többmagos SPARC mikroprocesszor volt a Sun Microsystems fejlesztésében. A processzor nem jutott el a gyártásig, visszavonták, csak tesztpéldányai készültek. A SPARC T sorozat (CoolThreads/Niagara) processzorcsaládból kiinduló különálló fejlesztés volt. A Rock fejlesztésénél a Niagara család processzoraihoz képest magasabb szálankénti teljesítményt, magasabb lebegőpontos teljesítményt, és nagyobb SMP skálázhatóságot igyekeztek elérni. A Rock processzor a hagyományos magasabb kategóriájú adatfeldolgozási feladatokat célozta, mint például kiszolgálóoldali adatbázis-szerverek, és az intenzív lebegőpontos számításokat igénylő nagyteljesítményű számítási munkaterhelést, ezzel szemben a Niagara család a hálózati feladatokra volt optimalizálva, például webszerverek kiszolgálására. A processzormag A Rock processzor a 64 bites SPARC V9 utasításkészletet és a VIS 3.0 SIMD multimédia utasításkészlet-kiterjesztést implementálja. Egy Rock processzorban 16 mag található, 4×4-es elrendezésben, mindegyik mag két szálat képes egyidejűleg futtatni, tehát a teljes csip összesen 32 szálat futtathat. A Rock processzoros szerverek FB-DIMM (Fully Buffered DIMM) memóriatechnológiát alkalmaztak volna, a megbízhatóság, sebesség és a memóriarendszerek sűrűsége érdekében. A Rock processzor 65 nm-es gyártási technológiával készült, induló órajele 2,3 GHz volt. A Rock processzorcsip tranzisztorszáma 321 millió, lapkafelülete 396 mm², maximális energiafelvétele közelítőleg 250 W. Klaszterek A Rock 16 magjait négy klaszterbe szervezték, fizikai elhelyezésük is egy négy negyedre osztott négyzetre hasonlít, középen a kereszt alakban elhelyezett közösen használt részekkel és összekötő elemekkel. Egy klaszterben a magok egy közös 32 KiB-os utasítás-gyorsítótárat, két 32 KiB-os adat-gyorsítótárat, és két FGU lebegőpontos/grafikai egységet használnak. A Sun azért tervezte így a csipet, mert a szerveroldali munkaterhelés általában az adatok és utasítások magas újrafelhasználásával jár a processzek és szálak között, de általánosságban kevés lebegőpontos művelet várható. Így a hardvererőforrások megosztása négy mag között a klaszterben jelentős terület- és fogyasztásmegtakarítást tesz lehetővé, ám csak kis hatása van a teljesítményre. Rendkívüli tulajdonságok 2005-ben a Sun nyilvánosságra hozta a Rock processzorok egy igen érdekes jellemzőjét, a hardware scout-nak nevezett technikát (magyarul kb. hardver-cserkész, hardver-járőr). A hardver-cserkész a találati hibák ideje alatt az egyébként tétlen csip végrehajtási erőforrásait használja az utasítások előzetes betöltésére (prefetch). 2006 márciusában Marc Tremblay a Sun Scalable Systems Group alelnöke és vezető tervezője egy előadást tartott a Xerox Palo Alto Research Center (PARC) kutatóközpontban a szál-szintű párhuzamosság, a hardver-cserkész (hardver scouting) technika és a szál-szintű spekulativitás témájában. Ezeket a többszálú működési technológiákat tervezték alkalmazni a Rock processzorban. 2007 augusztusában a Sun megerősítette, hogy a Rock támogatni fogja a tranzakciós memóriát, a gyártásba került processzorok között elsőként. A tranzakciós memória lehetővé teszi a betöltő és tároló utasítások csoportjainak atomi, megszakíthatatlan végrehajtását. A funkcionalitás ellátására két új utasítást vezettek be (chkpt, commit) és egy új állapotregisztert (cps). A chkpt utasítás megkezdi egy tranzakció végrehajtását a commit pedig véglegesíti (lezárja) a tranzakciót. Ha a mechanizmus valamilyen megszakadási / abortálási feltételt észlel a tranzakció folyamán, akkor a vezérlést átadja a címre és a cps jelzi az abortálás okát. A végrehajtás a legjobb eredményre törekszik, és figyelembe veszi, hogy az adatkonfliktusokon kívül a tranzakciók számos más ok miatt is megszakadhatnak ami lehet pl. TLB tévesztés, megszakítás, egyes gyakran használt funkcióhívási szekvenciák és a „nehéz” utasítások (mint az osztás). Ennek ellenére a különféle, nem feltétlen finom szemcsézettségű, szinkronizációt igénylő kódblokkok sikerrel tudják használni a Rock processzor tranzakciós memória támogatását. 2008 februárjában Marc Tremblay az ISSCC konferencián egy újabb egyedi jellemzőt jelentett be, a soron kívüli visszavonás (out-of-order retirement) eljárást. Ennek egyik előnye, hogy a „hagyományos utasításablakot lecseréli egy jóval kisebb késleltetett várakozási sorra”. 2008 áprilisában a Sun mérnökei bemutatták a tranzakciós memóriainterfészt a Transact 2008 ACM SIGPLAN Workshop-on, valamint bejelentették az Adaptív Tranzakciós Memória Tesztplatform szimulátort, amit röviddel ezután terveztek a nagyközönség számára is elérhetővé tenni. Szerverplatformok A Rock processzor a Sun tervezett Supernova szerver vonalában lett volna felhasználva. az OpenSolaris Architecture Review case FWARC/2008/761. kiadványban publikálták. Fizikai erőforrások Az ARC 2008/761 Physical Resource Inventory (PRI) specifikációja szerint a Supernova platform támogatja a következőket: IEEE 1275 OpenFirmware, platform virtualizáció Logical Domainek (LDOM) használatával, független rendszervezérlő (SC), és Fault Management Architecture (FMA, hibakezelő architektúra) doménszervizek. Az FMA jellemző eredetileg a FWARC/2006/141-ben szerepelt, de azt lezárták és kiterjesztették a FWARC/2008/455-ben, a gyökérdomainekben jelentkező PCI hibák ellenőrzésére is. Bemeneti/kimeneti interfész Az ARC 2008/761 specifikáció iodevice csomópont-leírása szerint mind a működés közben csatlakoztatható PCI Express (PCIe), mind a régebbi kiterjesztett PCI (PCI-X) használata támogatott. Bemeneti/kimeneti bővítmények Hitendra Zhangada, a Sun SPS Common Software Features Engineering group részlegénél leírta a PCIe paraméterek egy olyan változatát, ami támogatja a hardverplatformokat. A „Bronze” szerverek a 0-5 PCIe csatlakozókat támogatják. Az „Silver” szerverek 0-1 bemeneti/kimeneti kártyát és a 0-7 PCIe csatlakozókat támogatják minden kártyán. A „Platinum” szerverek 0-3 bemeneti/kimeneti kártyát és a 0-7 PCIe csatlakozókat támogatják minden kártyán. A „Silver-II” szerverek a 00-19 PCIe csatlakozókat támogatják. A „Platinum-II” szerverek 0-7 kártyát és a 0-3 PCIe csatlakozókat támogatják minden kártyán. Általános jellemzők Zhangada 2008-ban egy gyorsított menetű szoftver ARC specifikáció készítését kezdeményezte, amely leírja a Supernova AT480 és AT880 platformokat. Ravi Subbarao, a Sun Vállalati Rendszerszoftver részlegének igazgatója felügyelte a ARC 2008/761 specifikációt, amely leírja a platformok csatlakozásait, az egyes interfészek változásait és az OpenBoot eszközöket. AT7180 A SPARC Enterprise AT7180 egy elképzelt egyfoglalatos modell, amely max. 32 hardveres szálat kezel. AT7280 A SPARC Enterprise AT7280 egy elképzelt kétfoglalatos modell, amely max. 64 hardverszálat kezel. AT7480 A Supernova Silver-II, másik elnevezéssel SPARC Enterprise AT7480, egy négyfoglalatos modell, amely max. 128 hardverszálat kezel, PCI Express sín-architektúrát használ Open Boot firmware-rel. AT7880 A Supernova Platinum-II, másik elnevezéssel SPARC Enterprise AT7880, egy nyolcfoglalatos modell, amely max. 256 hardverszálat kezel, PCI Express sínarchitektúrát alkalmaz, Open Boot firmware-rel. Az ARC case 2008/761 specifikáció (2008) szerint az AT7880 nyolc CPU foglalattal rendelkezik, mindegyiken egy Sun Neptune többszálú 10 gigabites Ethernet csippel. 2009-ben ezek a modellek már nem szerepeltek a Sun terméklistáján. A processzor története 2005 februárjában Scott McNealy a Sun Microsystems vezérigazgatója 2005 második felében elérkezik a „tape out” fázishoz, amivel megkezdődhet a gyártás. A „tape out” fázis azonban késett, és végül 2007 januárjában sikerült a Sunnak odáig jutnia. 2007 áprilisában Jonathan I. Schwartz Sun igazgató egy blogon közzétette egy BGA tokozású Rock csip fotóját, amelyen az UltraSPARC RK jelölés látható és azt írta, hogy egy ilyen processzor képes akár 256 terabájt virtuális memória címzésére egy Solarist futtató rendszerben. A következő hónapban a Sun bejelentette, hogy elkészítette a Rock csipet, amely sikeresen indítja a Solaris operációs rendszert. Ugyanezen év augusztusában a Sun közreadta a tranzakciós memória működésének részleteit a Rock architektúrában. A teljesen új kialakítás egyedi sajátosságai és összetettsége miatt a Rock megjelenését 2008-ra vagy 2009-re halasztották. 2008-ban Mark Moir közzétette „A Rock tranzakciós memóriája, és hogy használjuk ki azt” című cikkét a Sun Labs 2008-as nyílt kapus rendezvényén, amely a tranzakciós memória működését tárgyalja, a szálak felderítését (scouting) és hogy ez hogyan könnyíti meg azoknak a problémáknak a megoldását, amiket lassabb processzorokon igen nagy számú szál innovatív alkalmazásával sem képesek sikeresen alkalmazni. 2008 szeptemberében egy OpenSolaris projekt indult azzal a céllal, hogy patch-eket (foltokat, javítókódokat az operációs rendszer forráskódjához) generáljon a Rock-alapú SuperNova program számára, igyekezve megteremteni az operációs rendszer-támogatást az új hardverhez. 2009 januárjában Jonathan Schwartz Sun igazgató bejelentte, hogy a Rock processzort még mindig 2009-ben tervezik megjelentetni. 2009. március 10-én a tizennegyedik ASPLOS konferencián (ASPLOS '09) Dave Dice, Yossi Lev, Mark Moir és Dan Nussbaum közzétette „Early Experience with a Commercial Hardware Transactional Memory Implementation”, „Korai tapasztalatok egy kereskedelmi hardverben történt tranzakciós memória-megvalósításról” című előadását. Ebben leírták 2009-ben szerzett tapasztalataikat a hardveresen támogatott tranzakciós memória (HTM) tulajdonságairól „egy új kereskedelmi célú többmagos processzor” két gyártás előtti modelljében. Megszüntetés 2009. április 20-án a Sun és az Oracle Corporation bejelentette, hogy megállapodást kötöttek, amelynek értelmében az Oracle a Sun tulajdonosává válik. Június 12-én egy blogbejegyzésen megjelent egy hír a Rock csip egy zártkörű (titoktartási nyilatkozathoz kötött) bemutatójáról, július 14-én a hamburgi OpenSolaris Users Group gyűlésen. 2009. június 15-én a New York Times közölte, hogy értesülései szerint a Rock projektet megszüntették. A Sun ezt nem kommentálta. Két nappal később, az EE Times azt jelentette, hogy a Sun nem küldött be egy a Rock processzorról szóló cikket, amiből arra következtetnek, hogy a vállalat visszavonta a csipet. 2009. június 24-én a 36. Nemzetközi Számítógép-architektúra Szimpóziumon még szerepelt egy „A Rock processzorban megvalósított új futószalag-architektúra” c. előadás. 2009. augusztus 6-án a Rock támogatást eltávolították az OpenSolaris Project-ből. 2009. augusztus 13-án egy „NZTM: Nonblocking Zero-indirection Transactional Memory”, „NZTM: nemblokkoló zéró-kerülőutas tranzakciós memória” című előadás hangzott el a 21. a párhuzamosság, algoritmusok és architektúrák témájú ACM szimpóziumon szerzői Fuad Tabba, Mark Moir, James Goodman, Andrew Hay és Cong Wang. A NZTM algoritmus teljesítményét a Sun eljövendő Rock processzorán vizsgálták. 2009. szeptember 11-én a The Register azt jelentette, hogy a Rock processzort kihagyták a SPARC processzorok fejlesztési terveiből, amelyet a Sun vásárlóinak és partnereinek tesznek közzé. 2009. szeptember 15-én szintén megjelent egy szakmai közlemény Yossi Lev és Maurice Herlihy szerzőktől, amely egy hibakereső könyvtárat ismertetett a tranzakciós programokhoz. 2009. október 26-án, Dave Dice, Yossi Lev, Mark Moir és Dan Nussbaum újra publikálta a korábbi „Korai tapasztalatok ...” c. cikkét, kibővítve. 2010. január 27-én az Oracle bejelentte, hogy befejeződött a Sun átvétele. 2010. április 5-én Dave Dice, Yossi Lev, Virendra Marathe, Mark Moir, Marek Olszewski és Dan Nussbaum bemutatta „Simplifying Concurrent Algorithms by Exploiting Hardware Transactional Memory”, „Konkurens algoritmusok egyszerűsítése a hardver által támogatott tranzakciós memória használatához” című cikkét a 22. párhuzamosság, algoritmusok és architektúrák témájú ACM szimpóziumon (SPAA 2010). 2010. április 5-én Dave Dice és Nir Shavit újabb cikkeket tettek közzé a processzor működésének egyes részéeteivel kapcsolatban, a SPAA 2010 konferencián. 2010. május 12-én a Reuters azt jelentette, hogy Larry Ellison, az Oracle vezérigazgatója leállította a Rock projektet a Sun felvásárlásakor, az igazgató szavait idézve: „Ennek a processzornak két hihetetlen erénye volt: hihetetlenül lassú volt és hatalmas mennyiségű energiát emésztett. Olyan forró volt, hogy 12 hüvelykes hűtőventilátorokat kellett a tetejére szerelni, a processzor hűtésére. Egyszerűen őrültség lett volna folytatni ezt a projektet.” Szájmegnyitás szertartása A szájmegnyitás szertartása közvetlenül a múmia temetését megelőző ókori egyiptomi halotti mágia. Az egyiptomi szokások szerint a múmia életre keltését mágikus szertartás előzte meg, a múmia újraélesztésének rítusa. A szakemberek ezt a varázsló szertartást nevezték el a szájmegnyitás rituáléjának. Az ókori egyiptomiak számára azonban a múmia olyan, mint egy értékes edény, melybe az istenek új életerőt öntenek, ha eljön az idő. A szertartást, amely közvetlenül megelőzte a múmia temetését, papok végezték. A szertartás menete A szertartás a papoknak az istenekhez intézett szenvedélyes könyörgéseivel kezdődött. Ezt a jelenetet sok helyütt ábrázolják a Halottak könyvében Ezután a gyászolók ünnepélyes menetben kivonultak a sivatag szélére, a halottak városához. Elöl a papok haladtak, utána egy ökör vontatta szánon feküdt koporsóban a múmia. Közvetlenül mögötte a halott rokonai és a siratóasszonyok, akik hamut szórtak a fejükre. A menet végén a szolgák húzták szánon a kanópusz-edényeket. Más szolgák bútorokat, ládákat, apró szobrokat és ételt vittek. Közvetlenül a sír előtt megállt a menet, kinyitották a halott koporsóját, és kiemelték belőle a múmiát. Egy Anubisz-maszkot viselő pap felállította, hogy a gyászolók szemtől szembe állhassanak a halottal, és hogy lássák a szertartást. Ezután a gyászolók egy ökröt áldoztak fel, majd megszólalt az ünnepélyes zene. Imádságokat mondtak el. Ezután a halottat tisztító vízzel permetezték be. Ekkor érkezett el a ceremónia csúcspontja. A pap a múmia elé lépett, kezében szekerceszerű, görbe szerszámmal és más rituális eszközökkel. Ezekkel megérintette a múmia maszkján a szemet, az orrot, a fület és a szájat. Ekkor teljes volt a csend, még a siratóasszonyok is elhallgattak. A hozzátartozók könyörgésre emelt karral térdre borultak a múmia előtt. Ez volt a beteljesülés pillanata, az új élet, és az átváltozás kezdete. Titokzatos erő költözött a halottba. A múmia összes érzékszerve újra működött. Pólyái ellenére hallott, újra érezte a szagokat és az ízeket, érzékelte a külvilágot. Így kísérték felélesztve örök otthonába, a sírba. Arkhinosz Arkhinosz (i. e. 5. század) görög szónok Athénben élt és működött, a mérsékelt demokrácia híve volt. Thraszübolosszal együtt a harminc zsárnok ellen küzdött, később vele is szembefordulva védte a polgárjogról szóló törvényt. Ókori források neki tulajdonítják az ión ábécének Attikába való hivatalos behozatalát. Munkái nem maradtak fenn. II. Ferenc francia király II. Ferenc (Fontainebleau, 1544. január 19. – Orléans, 1560. december 5.) Skócia (1558. április 24-étől) és Franciaország királya (uralkodott 1559. július 10-étől haláláig), II. Henrik és felesége, Medici Katalin elsőszülött fia, a Valois-ház tizenegyedik francia uralkodója, Stuart Mária skót királynő férje. Rövid uralma alatt a szélsőségesen katolikus lotaringiai hercegi Guise-ház befolyása alatt állt, akik keményen üldözték a protestánsokat. A trónon fivérei, előbb IX. Károly, majd III. Henrik követte, akivel kihalt a Valois-ház férfi ága. Gyermekkora Henrik dauphin és a firenzei Medici Katalin hercegnő 1533-ban, tizennégy esztendősen kötött házasságából először 1544. január 19-én született gyermek a február 10-én megkeresztelt Ferenc személyében, aki még nagyapja, I. Ferenc idején jött világra. 1547-ben, atyja trónra lépésekor lett dauphin. A kor szellemiségének megfelelően humanista nevelésben részesült. Jean d’Humières volt a nevelője, házitanítója pedig a nápolyi származású hellenista, Pierre Danès. Táncolni az itáliai Virgilio Bracesco, vívni pedig a szintén olasz gyökerű Hector de Mantoue tanította. 1548-ban VIII. Henrik támadásai elől a szövetséges Franciaországba menekítették a kisgyermek skót királynőt, Stuart Máriát, akit eljegyeztek a dauphinnel, és a francia udvarban neveltek fel. Mária anyja, Guise Mária a befolyásos hadvezér, François de Guise herceg és Charles de Guise reimsi bíboros–hercegérsek testvére volt, akiknek az 1558. április 24-én megkötött frigy következtében jelentősen megerősödtek pozícióik. Az ifjú bábkirály Amikor 1559. július 10-én II. Henrik belehalt egy lovagi tornán szerzett szemsebébe, II. Ferenc tizenöt éves volt, és bár hivatalosan nagykorú lévén nem volt szüksége régensre, teljes mértékben a Guise-ek befolyása alatt állt. A herceg a hadsereg főparancsnokságát, a bíboros pedig a királyság pénz- és vallásügyeinek teljes felügyeletét szerezte meg a maga számára, félreállítva az idős, korábban szintén igen nagy tekintélynek örvendő Anne de Montmorency connétable-ot. A feltörekvő testvérpár a királyi család rokonságának – így Antoine de Bourbon navarrai királynak és öccsének, I. Louis de Bourbon-Condé hercegnek – is kiváltotta féltékenységét, ráadásul vallási ellentéteket is szítottak. Az 1559. szeptember 21-én Reimsben felkent uralkodónak (aki emblémául a Napot választotta, jelmondatai: Spectanda fides – „a hit bizony tisztelnivaló dolog” és Lumen rectis – „az igazakra világosság fénylik”) nem sok beleszólása volt az államügyekbe. Királyságában egyre nőtt a protestánsok (főleg a hugenottáknak nevezett reformátusok) száma és befolyása minden társadalmi rétegen belül. Vezetőik a két Bourbon fivér, illetve Montmorency unokaöccsei, a Coligny-k voltak (Gaspard de Coligny admirális, Odet de Coligny hajdani bíboros, illetve François de Coligny d’Andelot hadvezér). A helyzetet különösen kiélezte Anne du Bourg parlamenti tanácsos 1559. december 23-án történt megégetése, akit még II. Henrik idején börtönöztek be a protestánsüldöző királyi politika bírálata miatt. Condé hercege 1560 februárjának végén „néma kapitányként” szervezkedésbe kezdett, hogy kiszabadítsa Ferencet a Guise-ek befolyása alól, ám a lotaringiaiak értesültek a konspirációról, ezért Blois-ból Amboise kastélyába telepítették a királyt – innen az esemény neve: Amboise-összeesküvés –, és március 17-étől kezdve véres megtorlást indítottak, melynek mintegy 1000–1500 hugenotta esett áldozatul. Condéra ekkor még nem sikerült rábizonyítani bűnösségét, csak egy későbbi szervezkedés során fogták el és ítélték halálra. Az ítélet végrehajtására azonban nem kerülhetett sor. Medici Katalin anyakirálynő, aki szintén igyekezett a maga javára kiszorítani a Guise-eket a hatalomból, az újonnan kinevezett kancellár, Michel de L'Hospital segítségével igyekezett mérsékelt katolikus politikát folytatni, és a viszonylagos tolerancia medrébe terelni a kormányzat munkáját. A megbékélés érdekében L’Hospital Orléans városába rendi gyűlést hívott össze, amire az abszolutista törekvéseknek köszönhetően 1484 óta nem került sor. Halála és hagyatéka A király nem élhette meg a rendi gyűlést, amely december 13-án ült össze. II. Ferenc 1560. december 5-én halt meg, alig tizenhét hónapnyi uralkodást követően. A feljegyzések szerint jó ideje elviselhetetlen fülfájdalom kínozta; feltehetően agyhártya-, középfül- vagy csecsnyúlványgyulladás végzett vele. Holttestét december 23-án temették a többi király mellé, a Saint-Denis-székesegyházban. A trónon tízéves öccse, IX. Károly követte, aki mellé Medici Katalint nevezték ki régensnek. Az anyakirálynő sikeresen eltávolította a Guise-eket az udvarból, de hamarosan kirobbant a vallásháború, melyben számos sikertelen békítési kísérletet követően végül maga is a szélsőséges katolikusok mellett foglalt állást. A megözvegyült Stuart Mária, miután megakadályozta a skót parlament franciákkal történő szakításról dédelgetett tervét, 1561 nyarán visszatért Skóciába, és 1565-ben ismét megházasodott. Gary Numan Gary Numan (szül. Gary Anthony James Webb, 1958. március 8. –) angol zenész (zeneszerző, előadó, énekes), akit mérvadó források „az elektro-pop atyjának” is neveznek. A punk (pontosabban poszt-punk) műfaj képviselőjeként induló, de hamarosan a szintetizátorhangok bűvkörébe eső Numan dalait és színpadon való megjelenését (kosztüm, smink) tekintve is a korai újhullám jellegzetes képviselője volt, aki főképp két 1979-es slágere (Are 'Friends' Electric? és még inkább a Cars) révén lett közismert. Jelenlegi munkássága (a kilencvenes évek közepétől) a rockzene „sötétebb” pólusaihoz, mint pl. az indusztriális és gothic műfajokhoz kötődik. Élete Gyermekkora Gry Numan, pontosabban Gary Webb Hammersmithben (Nyugat-London) született, szülei Beryl Webb és Tony Webb. Apja, Tony Webb pilóta volt a Heathrow Repülőtér alkalmazásában. Gary a Town Farm Junior School nevű általános iskolába járt Stanwell-ben (Ashford), majd a County Grammar School-ba (Middlesex-ben), továbbá a Slough Grammar School-ba is, majd a Brooklands Technical College-ba. Apja nyomdokain haladva hivatásos pilóta akart lenni, de az ehhez szükséges képesítést ebben az időben még nem sikerült megszereznie (később magánpilóta lett, és egész életében rajongott a repülésért). Ezután különféle munkákat vállalt (villástargonca-kezelő, ventilátor-szerelő, könyvelő). Szülei gyermekkorában vásároltak neki egy gitárt, ez adta az ösztönzést, hogy 15 éves kora körül dalokat kezdjen írni. A Mean Street és a The Lasers nevű zenekarokban játszott, mígnem unokatestvérével, Jess Lidyard-dal és Paul Gardiner-rel megalapították a Tubeway Army nevű punk-csapatot (1977), amelyben Numan „Valerian” művésznéven gitározott és énekelt (a nevet a popzenetörténeti hagyomány egy francia science fiction képregénysorozat (Valérian and Laureline) hősére való utalásnak tulajdonítja, bár Numan szerint egyszerűen egy nyugat-londoni autózás közben látta firkaként egy épület falára írva ). Később a "Numan" nevet vette fel, amelyre a Yellow Pages-t olvasgatva talált. A hetvenes években A Tubeway Army, kifehérített hajú dalszerző-producer-frontemberével együtt a hetvenes évek legvégére valamennyire kiemelkedett a totális ismeretlenségből. Miután egy, jobbára punkdalokból álló demo-kazettát csináltak (ebből az anyagból lett a The Plan c., később, 1984-ben kiadott lemez), a Beggars Banquet Records kiadónál sikerült megjelentetniük két kislemezt (a That's Too Bad és a Bombers), de egyikük egyik dala sem került slágerlistára. Kezdetben felléptek kisebb helyeken (vendéglátóipari egységek, klubok), mint akármelyik közönséges punk-csapat, de Numannek hamar elege lett ebből. Nem látott sok fantáziát a punk műfajban, de az olyan események is, mint amikor egy actoni fellépésen a White Hart nevű sörözőben történt kisebb tömegverekedés során Sean Burke vendéggitárost szájba verték, elkedvetlenítették az erőszaktól irtózó énekest. Ekkoriban találkozott Numan a szintetizátorokkal - lement a stúdióba, és kíváncsiságból elkezdett játszani egy, a sarokban hagyott Minimoog-on - és ez a véletlen meghatározta a további karrierjét. Ugyanebben az évben (1978) jelent meg első nagylemezük, az újhullámos hatásokat is mutató Tubeway Army, amelyben feltűntek a Numan-ra később oly jellemző szintetizátortémák és a disztópikus sci-fi/cyberpunk gondolatkör. A harmadik kislemez, a "Down in the Park" (1979) szintén elkerülte a listákat, de a két, bevezetőben említett slágerlistás dal mellett ennek jellegzetes atmoszférájú címadó dala lett Numan egyik legmaradandóbb és legtöbbet feldolgozott munkája (a dal élőben előadott változata az Urgh! A Music War c. BBC-dokumentumfilmben látható; Numan előadása egy dodszem-szerű kocsiban ülve már a korabeli nézőkben és kritikusokban is komikus hatást keltett). A csapat melódiái egy televíziós Lee Cooper-farmerreklámban is feltűntek ("Don't be a dummy"). Ezután, '79 májusában megjelent a következő kislemez: Are 'Friends' Electric?, az első listás dal, mely hét héttel felkerülése után 1. helyezést ért el (június végén); a szintén ekkor kiadott új nagylemez, a Replicas (utóbbi címe elsősorban Philip K. Dick egy könyvére utal, melyből 1982-ben kultuszfilm készült Szárnyas fejvadász címen); egyidejűleg szintén elérte az első helyezést az albumlistákon. A Replicas máig Numan egyik legfontosabbnak tartott lemeze, dalainak többsége Numan sci-fi-novella-írási kísérleteiből, pontosabban az azok megzenésítése iránti kísérletekből keletkezett - a novellákat főleg Dick és J. G. Ballard írásai inspirálták. A lemezen megjelentek az intenzíven használt szintetizátorok (főleg a Minimoog ill. Polymoog), noha magának Numannak nem volt még saját szintetizátora: a zeneszerzés számára még hónapokig bérelt készülékeken kellett a rendelkezésre álló rövid időt kihasználni (egyébiránt egy régi zongora segítségével komponált). Segítette a csapatot az ismertség elérésében, hogy BBC párszor lehetőséget biztosított nekik a tévés élő fellépésre, pl. a TotP c. műsorban. A csapat neve a következőkben – lényegében változatlan összetétel mellett – Tubeway Army-ről Gary Numan-ra változott. Szintén nagy siker vált a Cars („Autók”) c. dalból (1980), amely Amerikában Top 10-es lett. Ez az elektropop-sláger, amely színleg még rock-dalt imitált (de a „gitár-alapot” is szintetizátorbillentyűk és -pedálok adják), Numan legismertebb dala, egyfajta emblémája mindmáig. Mivel Numan később hosszú időre eltűnt a slágerlistákról, elterjedt, bár erősen vitatható vélekedés a Cars-ra hivatkozva szerzőjét „egyslágeres előadónak” tartani. Az 1979-es The Pleasure Principle c. lemezen jelent meg, olyan kiemelkedő alkotásaival együtt, mint a Films vagy a sok industrial-csapat által feldolgozott Metal. A lemez megjelenését egy koncert-körút követte (The Touring Principle), az erről készült és kiadott videófelvételt sokan az első kereskedelmi forgalomba került zenei videóalbumnak tartják. A lemez harmadik dala ("Complex"), a brit listákon a 6. helyezést érte el. A The Pleasure Principle teljes szakítást jelentett a Replicas-on még jelenlevő punk-alapokkal és gitárokkal (noha egyes hangszínek gitárt imitálnak), az előző lemezen is meghatározó hangszerként jelenlévő Mini- és Polymoog szintetizátorok és dobgépek teljes dominanciája jellemzi, s ezáltal az újhullám második, popos és szinte teljesen elektronikus fázisának jellegzetes képviselője. Numan az akkori idők popzenéjének első s valószínűleg legnépszerűbb billentyűs-sztárjává vált. Excentrikus (idegenszerű és sokszor androgün jellegű) színpadi kosztümjei és sminkjei nyíltan árulkodtak bálványozott példaképeiről (David Bowie, Marc Bolan, John Foxx – és napjainkban olyan előadóknál köszönnek vissza, mint a Numan-fanatikus Marilyn Manson), a tévé- és rádiótársaságok interjú-készítőit pedig sokszor mellbevágó – igaz, arroganciának is érezhető – őszintesége lepte meg. Egyébként is különc volt, aki most, 21 évesen még mindig a szüleivel lakott. Különcsége (amelyet öltözködésével csak erősített), népszerűsége, és az, hogy anyagi sikerességét – és ezzel kapcsolatos motivációit – nyíltan vállalta, azonban elidegenített sok újságírót és zenésztársat, a Yes egyik, szatirikus hangvételű dala ("White Car", Drama, 1980) pl. nyilvánvaló utalás Numannak ama szokására, hogy London utcáin száguldozott fehér Chevrolet Corvette-jén, melyet a Beggars kiadótól kapott. Egykori bálványa, David Bowie pedig visszautasította, hogy együtt lépjenek fel a The Kenny Everett Video Show-ban. A zenei sajtó – élén a BBC-vel – is sokszor írt róla gúnyosan, a „jelentéktelen” és hasonló címkékkel ellátva őt. „Az elektronikus zenét nem tartották akkoriban valódi zenének, és mivel én voltam a legismertebb képviselője, a támadások oroszlánrészét én kaptam - de még azután is, hogy a műfaj népszerűbbé vált, én álltam a célpontban. Sokszor kifogásolható stílusban válaszoltam ezekre, és persze ez sem javított a helyzeten…” Ennek ellenére fanatikus rajongótábor alakult ki körülötte, akik magukat „numanoidok”-nak nevezték. A nyolcvanas évek 1980-ban Numan Telekon című albumával újból a listák élére került, a We Are Glass, a I Die: You Die és a This Wreckage egyenként pedig az 5., a 6. és 20. helyezést érték el. Ez volt az utolsó stúdióalbum azok közül, melyeket Numan visszatekintve pályafutása „gépkorszaka” termékeinek nevezett. A Telekon-on újra hallhatóak a gitárok, de a szintetizátorok köre is bővült (a remegő hangú hegedűszerű hangzást produkáló Moog szintetizátorok mellett nagyobb lett a szerepe a Roland Jupiter-4-ének, a híres Prophet-5-nek és emellett más Roland, ARP és Yamaha termékeknek). Még a kiadás évében sor került Numan pályafutásának második nagy koncertkörútjára (The Teletour); ami, bár művészi szempontból nem csökkentette Numan presztízsét, anyagilag veszteségesnek bizonyult. A hírnévvel járó feszültségbe is belefáradt, és bejelentette, hogy az 1981 áprilisában a Wembleyben tartandó koncertsorozata az utolsó élő előadássorozata lesz. Ezen a körúton az alternatív rock olyan képviselőivel lépett fel, mint a Nash the Slash, a Shock; és végül megmásította a visszavonulásról szóló döntését – de karrierjére nézve mégis végzetesnek bizonyult, mert a hallgatósága azon része, melyek nem tartoztak fanatikus rajongói közé, gyorsan más előadók felé fordította figyelmét. Zenei stílusában is nagy változás, törés következett be. Numan érdeklődése a rock-inspirálta elektro-poptól a lágyabb – és paradox módon, kevésbé populáris – popműfajok (experimentális jazz-funk-szintipop) felé fordult. 1981-ben jelentette meg az első ilyen úton haladó, sokféle irányzattal kísérletező, számos számon tartott vendégzenész segítségével készült nagylemezt, a Dance-t), amely a brit listákon a 3. helyezést érte el, de csupán nyolc hét elteltével, lekerült róluk. A közreműködő zenészek közé tartozott pl. Mick Karn (a Japan együttesből - basszus, szaxofon) és Rob Dean gitáros (szintén a Japan-ból), Roger Mason billentyűs (a Models-ből és Roger Taylor (dobok, a Queen-ből). Dramatis néven háttérzenekara is újjáalakult, amellyel a For Future Reference c. lemezt adták ki, élén a kisebb slágerré vált funk-diszkós Love Needs No Disguise c. dallal. De világosan látható volt, hogy Numan csillaga lehanyatlóban van, illetve elhomályosítják az olyan új újhullámos kiválóságok, mint Adam Ant, a The Human League, a Duran Duran, illetve a Depeche Mode. Az ebben a korszakban készült lemezei nemcsak zeneileg tartoztak különféle kategóriákba, de a borítójukon látható Gary Numan-imázs is nagyon változatos volt – a kalapos-öltönyös úriembertől egészen a Mad Max futurisztikus bőrszerelésébe öltözött vagányig – de egyik sem ragadta meg annyira a közönség fantáziáját, mint a „gépkorszak” Numanjának érzelemmentes orrhangon „éneklő”, magányos és minden bizonnyal rövidzárlatos androidja. A Dance művészkedő felütése után populárisabb irányba forduló I, Assassin (1982) még kevésbé lett siker. Bár három kislemez a Top 20-ba került, az album csak 8. helyezést érte el, és hat hét után lekerült. Numan ekkoriban Amerikában élt (adóügyi emigránsként), és élő koncertsorozatot szervezett a lemezhez, az elsőt a visszavonulásának bejelentése óta. A Warriors (1983) c. lemez, amelyen az avantgárd zenész Bill Nelson közreműködött (de összeveszett Numannal és így visszautasította, hogy koproducerként feltüntessék a nevét), valamint a szaxofonos Dick Morrissey (aki viszont egészen 1991-ig részt vett az összes többi Numan-album készítésében); a 12. helyezést érte el, és, csakúgy, mint az I, Assassin c. dal, hat hétig volt fent. Ez volt az utolsó lemeze, amit a Beggars Banquet Records adott ki. Egy negyven előadásból álló brit koncertsorozaton mutatta be - az első Britanniában tartott élő fellépése a visszavonulás-bejelentés óta. A koncerteken (és a lemezborítón) Numan ismét egy poszt-apokaliptikus kultuszművet, az 1979-es Mad Max-et idéző kosztümbe öltözött - ez a bőrruházat ismét megkapta a magáét a kritikus sajtótól. Numan a lemezkiadókkal fennálló problémái miatt és az ötletei megvalósításához szükséges totális szabadságot megvalósítandó, ekkoriban alapította meg saját kiadóvállalatát, a Numa Records-öt. Az első Numánál megjelent lemeze, az 1984-es Berserker, melyet zeneileg a basszus és a dobok erőteljesebb jelenléte jellemzett, főképp a sampler-ek miatt nevezetes, eleddig Numan nem használt ilyen eszközöket; illetve amiatt, hogy ez a lemez lett Numan addigi legsikertelenebbnek bizonyuló alkotása, annak ellenére, hogy szintén élő előadássorozat kapcsolódott hozzá. A Berserker fura, kísérletezőnek tűnő lemez, hiányoznak róla a klasszikus Numan-dalok magabiztossága és egyéni szintetizátor/gitár témái, ehelyett új és Numantól szokatlan zenei eszközök jelennek meg rajta, mint pl. a fúvós hangszerek a háttérben, vagy a női vokálok, a rengeteg rockzenei sample és klisé ellenére tánczenei albumnak hallatszik. Elég találgatásra is ösztönözte a kritikusokat, hogy milyen hatások alatt született - a gyanúsítottak listája Prince-től Dawid Bowie-n át a Frankie Goes to Hollywood-ig terjed. A dalok egy részének, különösen a címadó dalnak a szövege - Numan interpretációja szerint - egy pszichopatoid, hideg emberről vagy lényről szól, aki „erős, ijesztő és megállíthatatlan - valamiféle idegenség jellemzi”, továbbá „játszadozik az emberekkel és durván kihasználja őket, anélkül, hogy kifejezett módon kimondaná [a dalszöveg], hogy pontosan mik is ezek a játszmák.” Az albumhoz meglepő új smink is készült (a borítón is ez látható és Numan ebben lépett fel a koncerteken és a korabeli interjúk egy részében is): Hófehér kezes-lábas szerű ruha (némileg kényszerzubbonyra is emlékeztet), fehér vagy kék övvel, időnként kék csokornyakkendővel kiegészítve, az arc pedig márványszerűen fehérre sminkelve, erős kék ajakrúzzsal, és ugyanolyan kék színű hajjal, Numan egyfajta Pierrot-bohócjelmezt öltött fel (ez példaképére, Bowie-ra is jellemző volt). 1984-ben még egy tragédiát kellett megélnie: meghalt Paul Gardiner, a Tubeway Army megalakulása óta hű basszusgitárosa és kevés közeli barátainak egyike. A következő években zeneileg Robert Palmer és Prince befolyása alá került. A következő lemez, a The Fury (1985), az előzőnél sikeresebbnek bizonyult, hiszen a brit top 30-ba került - de sokáig az utolsó ilyen Numan-album maradt. Ebben az időszakban kezdődött együttműködése Bill Sharpe-pal (a Shakatak együttesből), és az egyik dal (Change Your Mind), a listák 17 helyére került fel Angliában. Azonban ez sem mentette meg a Numa Records-öt a csődtől (Numan becslései szerint 4,5 millió fontot veszített a vállalkozásban): az utolsó kiadott albuma a Strange Charm lett (1986). Hogy a baj ne járjon egyedül, dalait eltávolították a BBC Radio 1 lejátszószelektoraiból, így ezentúl a totális rádiócsenddel is szembe kellett néznie. Mégsem adta fel: átigazolt az IRS Records-höz, és elkészített egy újabb nagylemezt, ez lett az industrial-funk behatásokról árulkodó Metal Rhythm (1988). Noha anyagilag bukás volt, de a rajongók legalább, hosszú idő óta, kedvezően nyilatkoztak róla, és a sajtó ellenséges hozzáállása is megváltozott. Numan mellesleg rendkívül elégedetlen volt a kiadóval (promócióhiány, a single-k rossz kiválasztása, a lemezcím New Anger-re változtatása, a borító fekete helyett kék lett, és az amerikai kiadás több dalát engedélye nélkül újrakeverték). 1989-ben Sharpe és Numan Automatic címen új lemezt adtak ki. A könnyű popos irányba mozduló lemez sem lett nagy siker, és gyártását hamar leállították). A kilencvenes évek 1991-ben Numan és Michael R. Smith írták a The Unborn c. film zenéjét (később az anyagot a Human nevű instrumentális album formájában adta ki 1995-ben). Szintén ez évben jelent meg az Outland c. lemeze, ami azonban csak Numan üzleti balfogásainak listáját és a kedvezőtlen kritikákat gyarapította. Ez volt a második és utolsó IRS-nél megjelent lemez. Ezután újból megkísérelte a Numa Records feltámasztását, s ebben a formában két nagylemezt adott ki. Az 1992-es Machine + Soul-ból csak néhány ezer példányt tudott eladni. Ezt a tisztán üzleti megfontolásokból készült lemezt maga Numan is karrierje mélypontjaként jellemezte, és 1994-re maga is teljesen feladta a poppiac újbóli meghódításának vágyát; ehelyett olyan személyesebb témákra kezdett koncentrálni, mint ateista hite. Szakított a rossz ötletnek bizonyuló jazz-majmolással, de a legkomolyabb sikereit hozó szintetizátor-zenével is, és egy számára teljesen új, gitárcentrikusabb zenei világgal, az industriallal kezdett kísérletezni, ebben jövendő felesége, Gemma bátorította. Az első ilyen album, a Sacrifice lett – és most először történt, hogy majdnem minden hangszert ő játszott fel. A kritika jól fogadta a váltást, és Numan, valamint az olyan industrial-zenekarok, mint a Nine Inch Nails, kölcsönösen hatottak egymásra (a NIN pl. feldolgozta a Metal c. klasszikus Gary Numan-dalt, ő pedig úgy nyilatkozott, hogy a NIN mindig is nagy hatással volt rá, és az összes létező könnyűzenei dalok közül e zenekar Closer c. opusza a kedvence). A Sacrifice-szal egyébként befejeződött a Numa Records második élete. A következő két nagylemez, az Exile (1997) és a Pure (2000), komoly elismerést aratott a kritikusok körében. Numan az Exile-hoz olyan koncertkörutat szervezett, melynek keretében az USA-ba is újból elutazott. A kétezres évek A kilencvenes évek vége az elektronikus zenék újabb fellendülését hozta, Numan pedig megváltozott helyzetben találta magát: az a sajtó, mely éveken át nevetségessé tette, mára az "elektronikus zene atyjaként" hivatkozik rá. Felnőtt egy zenésznemzedék is, akik számára részben Numan egykori úttörő dalai jelentették az ösztönzést: Dave Grohl (a Foo Fighters-ből), a Nirvana, Trent Reznor (Nine Inch Nails), és Brian Warner (alias Marilyn Manson), vagy Liam Howlett (a Prodigy-ből - aki szerint „Gary Numan írt néhány dolgot a brit pop legjobb művei közül”. A nyolcvanas évekbeli elszigeteltség, ami jellemezte, a kétezres-kétezerhúszas évekre teljesen feloldódott, és Numan keresett zenész lett koprodukciós dalok létrehozásához, számos közös dal és koncert készült, elsősorban elektronikus zenei és indusztriális előadókkal (pl. a Nine Inch Nails vagy az Afrika Bambaata). Dalait számtalan módon dolgozták fel, a Basement Jaxx pl. a 2002-es Where's Your Head At?-ben épített Numan M.E. (The Pleasure Principle) c. dalára, a Fear Factory feldolgozta a Cars c. klasszikust (ezt egyébként több más neves és névtelen előadó is megtette), ráadásul maga Numan is szerepelt benne; a NIN a Metal-t rekonstruálta (a Things Falling Apart c. remix albumhoz, amely a The Fragile-ból készült). Szintén a Metal-ból készített egy kiváló modern változatot az Afrika Bambaataa nevű diszkó/techno csapat (szintén maga Numan énekelte hozzá újra a szöveget), a Dark Matter Moving at the Speed of Light c. lemezhez. 2002-ben a brit pop trió, a Sugababes került a slágerlisták élére a Freak Like Me c. dallal, ami Adina Howard Freak Like Me c. dalából készült, ám a billentyű-alapot Numan klasszikus Are 'Friends' Electric-jének ütemei adták . Ezt (mármint az eredeti Numan-dalt) a számot mellesleg szintén több együttes feldolgozta, pl. a Groove Armada Személye, nézetei Numan dogmatikus (más néven erős v. pozitív) ateista, ezen nézeteinek lemezein (pl. az Exile) is hangot adott. Politikailag a Konzervatív Párt híve volt, amíg Margaret Thatcher miniszterelnök-asszony regnált ( Ez hozzájárult ahhoz, hogy a sajtó rosszindulatúan írjon róla. Később támogató nyilatkozatait meg is bánta, mint mondta, ezzel hurkot font a saját nyaka köré. A legutóbbi időkben már azt állította, nem vallja magát sem bal-, sem jobboldalinak, és nem híve sem Tony Blair, sem David Cameron politikájának.) Extrémebb hobbijai közt a repülőgépvezetés is szerepelt. Amikor elvégezte a gimnáziumot, sikertelenül próbált pilótavizsgát tenni, hogy apját kövesse, a nyolcvanas évek elejére azonban megszerezte a megfelelő képesítést, és 3 repülőgépet is beszerzett, melyeket saját maga vezetett. A Pleasure Principle c., relatíve korai lemezének harmadik, Complex c. dala single lett, videoklip készült hozzá, amelynek képei főképp a repüléssel kapcsolatos élményekről szólnak. Numan házas ember, a saját rajongótáborából nősült, felesége Gemma O'Neill. 2003-ban megszületett első gyerekük (számos vetélés és lombikbébi-kísérlet után), Raven; 2005-ben pedig második lányuk, Persia. 2007 márciusában harmadik gyermekük, Echo is világra jött. A 2000-es évek elején Numan-nak az a nézete alakult ki, hogy különcsége egy neurológiai rendellenességgel magyarázható, konkrétan az „öndiagnosztizált Asperger-szindrómával élők” táborát gyarapítja. A tévés sci-fi sorozatok közül legjobban a Firefly-t szerette, noha olvasmányai közt sok cyberpunk írás szerepelt, amelyek a hetvenes és nyolcvanas években zenéjének témáira is hatást gyakoroltak. A kortárs pop-rock zenék közül a Nine Inch Nails a kedvence (de szereti a Prodigy-t is). Numan a kilencvenes és kétezres években East Sussex-ben élt (ahová Essex-ből költözött át). Harmadik gyermekük születése után pár évvel Los Angeles-be költöztek, ahol jelenleg élnek. A költözésről a sajtó már megelőzően is találgatásokba bocsátkozott, de Numan eleinte - legalábbis részben - tagadta, hogy elhagyná Angliát. Amikor mégis elköltöztek, ezt részben a közbiztonság helyzetével (különösen a 2011-es angliai zavargásokkal) indokolták (amelynek során, vagy nem sokkal előtte, feleségét egy fiatalokból álló galeri szóban inzultálta séta közben ), részben pedig azzal, hogy Numan filmekhez kíván zenéket írni, amit az angliai filmgyártás nem épp kiemelkedő volta nem tesz lehetővé. Szájpademelő izom A szájpademelő izom (musculus levator veli palatini) egy izom az ember szájpadjánál. Eredés, tapadás, elhelyezkedés A halántékcsont (os temporale) pars petrosa ossis temporalis nevű részének a csúcsáról és a tuba auditivának (vagy Eustach-kürtnek) a porcos faláról ered. Az aponeurosis palatinén tapad. Funkció Emeli a lágy szájpadot Beidegzés, vérellátás A plexus pharyngeus és a nervus accessorius idegzi be. Az arteria facialis arteria palatina ascendens nevű ága és az arteria maxillaris arteria palatina descendens nevű ága látja el vérrel. Kocsér Kocsér község Pest megyében, a Nagykőrösi járásban. Fekvése Nagykőröstől 10 km-re kelet-délkeletre, Tiszakécskétől 13 km-re északnyugatra fekszik. Története Pest megye legdélibb Jász-települése, Nagykőrös és Tiszakécske között. Tipikus, mezőgazdasággal foglalkozó tanyás község. Története a tatárjárásig nyúlik vissza, ekkor települtek ide a kunok. A 13. század óta lakott terület. Nevének első előfordulása a budai káptalan, 1488. május 22-i okiratában található. Jelentése ismeretlen, feltehetően kun eredetű. Kocsér mint puszta már 1649-ben szerepelt az oklevelekben. Ekkor Vadászy Pál, a füleki lovasok kapitánya (ki 1646-ban füleki alkapitány, 1647-ben kunok kapitánya) nyerte adományul. Később a jászapátiak birtoka lett, majd a pesti invalidusház tulajdonába jutott, melytől 1745-ben Jászapáti város 8000 forintért visszaváltotta. 1857 körül a település egy részét eladták, ezután a nagykőrösiek birtokába került. Részben 1863-ban, részben 1873-ban volt itt a tagosítás. 1877-ben alakult nagyközséggé, 1882 óta hetivásárjoga is volt. A kocséri temetőben a 20. század elején még egy régi templom romjai is láthatók voltak. Kocsér fiatal községnek számít, rendezett formájú utcái egyenesek, fásítottak, központja, a Szent István tér, gyönyörű fenyves-, virágos park emlékművekkel. Közélete Polgármesterei Bodnár András ( Fidesz – KDNP ) Nevezetességei A katolikus temetőben gótikus templomromok állnak. Az egykori Dósa-kúria ma óvodának ad helyet. Építészeti emlék a Petőfi-versből ismert Kutyakaparó Csárda a falutól kb. 5 km-re észak-északkeletre, amely az 1700-as évek óta működik. A község határában elterülő szikes legelő ritka madár- és növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület. A sportot, horgászatot, vadászatot szerető vendég rendelkezésére áll a sportpálya, tornacsarnok, halastó - Toma-tó -, trapplövő-pálya. Kocsér Község Önkormányzata, Tajti László és családja, valamint a Petőfi Mg. Szövetkezet 1999-ben hagyományteremtő céllal indította el a póniversenyt Kocséron. Az akkor még egynapos verseny nagy érdeklődést váltott ki az emberekből. A póniverseny szépen lassan igazi falusi rendezvénnyé vált. 2001-től kétnapos programmá fejlődött, látogatottsága azóta is nő. Oktatás Gábor Áron Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Közművelődés Községi Könyvtár és Közművelődési Színtér Magyarországi protestánsüldözések A 16. század derekára a Magyar Királyságban is elterjedt a reformáció. Az ország népessége nyelvi és etnikai különbség nélkül csatlakozott a Luther Márton tanításain alapuló lutheránus (evangélikus) egyházhoz, majd (elsősorban a magyarság körében) a kálvinista (református) irányzat terjedt el. Erdélyben a kálvinizmus a 17. századra államvallássá lett. Ugyanakkor az Erdélyi Fejedelemségben négy felekezet vált hivatalosan elfogadottá: a kálvinista, a lutheránus, a katolikus és az unitárius felekezet. A Magyar Királyságban (a korábbi szakirodalom királyi Magyarországában) ezzel szemben a katolicizmus maradt az államvallás, ami magában hordozta a későbbi katolikus–protestáns konfliktus lehetőségét. 16. század A reformáció terjedésével szemben a katolikus egyház vezetői kezdettől megtették a maguk lépéseit. Szalkai László püspök már 1521-ben kihirdettette a Lutherre mondott pápai átkot a nagyobb templomok szószékein, és a wittenbergi „keresztyéntelen s veszedelmes” újítások ellen prédikációkat tartott, Tanácsára két budai tanárt hivatalukból elmozdították (1523), ezzel egy időben a nagyszebeni Ambrus és György atyákat maga elé idéztette. Rávette II. Lajos királyt, hogy az új tanok követőit kemény büntetésekkel sújtsa, és hogy a magyar nemesség vezető tagjaihoz, egyes vármegyékhez és városi tanácsosokhoz küldjön dörgedelmes hangvételű, a reformációt betiltó parancsokat. Szalkai (felhasználva püspök társai és a pápai követ támogatását) azt is elérte, hogy az 1523-as budai és az 1525. évi rákosmezei országgyűlések szigorú törvényeket hozzanak a reformáció hívei ellen. Határozott született, hogy a „a lutheránusok és pártfogóik, mint nyilvános eretnekek, s a boldogságos Szűz ellenségei, fejvesztéssel és jószágkobzással büntettessenek”, továbbá hogy „minden lutheránus az országból kiirtassék, és bárhol találtatnak, nemcsak az egyházi, de a világi személyek által is bátran elfogattassanak és megégettessenek” (a rákosi országgyűlés IV. törvénycikke). Ezenkívül egyes városokba, például Nagyszebenbe és Sopronba, királyi biztosokat küldtek ki a reformáció terjedésének lassítására, akiknek fontos feladata volt az egyes polgároknál fellelt lutheri könyvek és iratok nyilvános elégetése a piactereken. A királyi Magyarország több rendi országgyűlése is foglalkozott az új felekezetek megjelenésével. Az 1542-es, 1544-es, 1548-as országgyűlések kifejezetten tiltották az eretnekségként definiált protestáns tanok terjesztését. A protestáns prédikátorokkal szembeni ekkor többnyire szórványosan léptek fel a hatóságok: 1551-ben például Szegedi Kis István református teológust a Temesváron tartózkodó spanyol katonák fogságba vetették, majd kiutasították a városból. Magyarország Habsburg-házból való királyai a 16. században nem léptek fel egyértelműen a protestantizmussal szemben. A katolikus kortársak közül ekkor még többen úgy vélekedtek, hogy a saját koruk egyházszakadását az egyetemes zsinat helyre fogja állítani. Másrészt a Német-római Birodalom birodalmi gyűlése, benne a protestáns fejedelmekkel és birodalmi rendekkel 1608-ig évi segéllyel, időnként csapatokkal (1532, 1542, 1566) támogatta a török elleni háborúkat, márpedig a Habsburgok osztrák ága nem akarta elveszíteni ezt a fontos támogatást. Nem utolsó sorban Miksa német-római császár és magyar király, a „lutheránus Habsburg” maga is vonzódott a protestáns tanokhoz. Rudolf fellépése A 17. század kezdetén, Európa több országához hasonlóan, a Habsburgok által kormányzott királyi Magyarországon is egyre erélyesebben léptek fel a protestantizmus ellen. Kutassy János esztergomi érsek több evangélikus lelkészt elűzött a bányavárosokból, és a protestánsoknak megtiltotta a keresztelést és a halottaik tisztességes eltemetését. Az evangélikus lelkészek jelentős részét elűzték Sopronból. Erdélyben Báthory Zsigmond fejedelem visszavonulása után lépett fel a protestánsokkal szemben az Erdélybe küldött Giorgio Basta. Mivel a 16. század végére Magyarország lakosságának nagyobb része a protestáns hit mellett döntött, a katolikus klérus – hatalmi eszközöket is igénybe véve – ellenakciót indított. Magyarországon először Habsburg Rudolf uralkodása alatt került sor a protestánsok elleni adminisztratív fellépésre. A tizenöt éves háború során Rudolf főkegyúri jogával élve több esetben katolikusoknak adta a protestánsok templomait. Kassán Barbian Belgiojoso ágyúkat hozatott a főtérre, a városi tanácsot arra kényszerítve, hogy az evangélikusok kezén lévő Szent Erzsébet székesegyházat az egri püspöknek adja (aki Eger 1596-os török kézre kerülése miatt elveszítette a székhelyét). Rudolf intézkedéseinek jogalapja az volt, hogy a szabad királyi városok a magyar király tulajdonának számítottak. 1604. tavaszán Rudolf a pozsonyi országgyűlés végzéseihez utólagosan egy XXII. pontot is hozzáíratott, amely szerint vallásügyi kérdésekben a Szent István óta hozott törvények érvényesek. Azt is megtiltották, hogy az országgyűléseken vallási kérdéseket tárgyaljanak. Ezek a körülmények, valamint az ország rendi alkotmányának egyéb megsértései idézték elő a Bocskai-felkelést, amely a bécsi békéhez és az 1608. évi országgyűlés vallásügyi törvénycikkéhez vezetett. Ez szabad vallásgyakorlást biztosított a protestánsok részére a Magyar Királyság területén. Rudolf utóda, Mátyás el akarta kerülni az újabb vallásháborút. Azonban a Pázmány Péter közreműködése révén rekatolizált földesurak jobbágyaik áttérítésébe fogtak, emellett a birtokaikon található protestáns templomokat bezáratták vagy a katolikusoknak adták. Ennek a helyzetnek a Bethlen Gábor magyarországi hadjárata és és a nikolsburgi béke (1621) vetett véget, amely újra biztosította a protestánsoknak templomaik használatát. Az I. Rákóczi György hadjáratát lezáró linzi béke (1645) pedig a templomtornyok, harangok és temetők szabad használatát is szavatolta. Lipót kora I. Lipót király idején újból fellángolt a katolikusok és protestánsok közötti ellentét. Az abszolutista államrendszerben ugyanis a birodalom politikai-hatalmi egységének biztosítását a vallási egység megteremtésétől remélték. (Hasonló nézetek vezették XIV. Lajost is a fontainebleau-i ediktum kiadására.) Másrészt Lipót őszintén hitt abban, hogy Magyarország Mária királysága (Regnum Marianum), katolikus uralkodóként nem is tehetett kevesebbet, mint hogy megszilárdítsa az egyház magyarországi pozícióit. Emellett a magyar főpapság, elsősorban Szelepcsényi György esztergomi érsek és Pálffy Tamás nyitrai püspök szintén a protestantizmus visszaszorítását vették tervbe. A Lipót korabeli valláspolitika egyes aspektusaival kapcsolatban mai sincs egyetértés. A magyarországi protestantizmus elleni fellépés 1671-ben kezdődött, ekkor Soprontól Kassáig több szabad királyi városban a katolikusoknak adták a protestánsok templomait. Templomaikat, iskoláikat és birtokaikat lefoglalták: ekkor zárták be ideiglenesen az eperjesi evangélikus főiskolát. A felső-magyarországi vármegyék területén felkelés kezdődött. Szelepcsényi György érsek 1673. augusztus 23-án körlevelet intézett a magyarországi protestáns papokhoz és tanítókhoz. Azon vád alapján, hogy részt vettek a Wesselényi-összeesküvésben és a közelmúltban kitört felkelésben, a pozsonyi királyi helytartósági törvényszék elé idézte őket. A megjelent 33 lelkészt halálra ítélték, melyet a király kegyelme arra változtatott, hogy vagy örökre távoznak az országból, vagy ittmaradásuk fejében lemondanak a papi, tanítói hivatásról és támogatni fogják a kormányzatot a lázadókkal szemben. A bányavárosoknak, melyek követség útján kérték a királytól a lelkészválasztásra való engedélyt, Szelepcsényi azt felelte, hogy kérelmük felett az 1674. május 5-én tartandó pozsonyi törvényszék fog dönteni. Az érsek ismételt felszólítására háromszázan jelentek meg a törvényszék előtt, közülük 236 aláírta az előbb említett kötelezvényt, a többieket börtönbe vetették vagy gályarabságba küldték Triesztbe és Nápolyba. Az 1681. évi soproni országgyűlés jelentős változást hozott, korlátozott mértékben (megyénként két artikuláris helyen) engedélyezte a protestáns vallásgyakorlást. A soproni országgyűlés XXV. törvénycikke kimondta, hogy a protestánsok szabadon gyakorolhatják vallásukat az országban, de a földesurak jogainak épségben tartása mellett (salvo tamen iure dominorum terrestrium), ugyanakkor a törvény nem tartalmazta a földesúri jog meghatározását, így ezt követően több mint félszázadon keresztül egyes hithű katolikus földbirtokosok erre a cikkelyre hivatkozva olyan cselekményeket követtek el, melyeket a protestánsok erőszakoskodásnak tekintettek. 18. század A 18. században adminisztratív szintű protestánsüldözésre nincs példa, ugyanakkor III. Károly király és Mária Terézia az összbirodalom katolikus jellegét kívánta erősíteni. A protestáns arisztokraták, nemesek és tisztviselők ekkortájt önkéntesen katolizáltak. A dunai Habsburg Birodalom katolikus jellege tovább erősödött a túlnyomórészt protestánsok által lakott Szilézia elveszítésével. Az időszakban a Dunántúl nagyrészt katolikus tömbbé vált, míg a kálvinista vallásgyakorlat a keleti országrészekben maradt fenn. A Pápai Református Kollégium például 1752-ben szorult ki Pápáról, a következő harminc évben a közeli Adásztevelen folytatta működését, szerényebb anyagi lehetőségek mellett. Az 1731-ben kiadott, első Carolina resolutio a protestáns lelkészeket a katolikus püspökök felügyelete alá helyezte, továbbá arról rendelkezett, hogy vegyes házasságokat kizárólag katolikus pappal lehet kötni. A katolikus ünnepeket külsőleg mindenki meg kellett tartania. A császári és királyi tisztviselőknek olyan esküt kellett letenniük, mely tartalmazta Szűz Mária és a szentek nevét (dekretális eskü). Csak II. József türelmi rendelete (1781), majd az 1790–91-es országgyűlés XXVI. törvénycikke biztosította végleg a bécsi béke során megszerzett jogok nagy részét. A protestáns és görögkeleti egyházak szabad működését törvénybe iktatták, bár a katolikus egyház továbbra is államegyház maradt. Olaszország az 1932. évi téli olimpiai játékokon Olaszország az egyesült államokbeli Lake Placidben megrendezett 1932. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 4 sportágban 12 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Síugrás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Szirén (mitológia) A szirének vagy szeirének (görögül: Σειρῆνας) a görög mitológia naiaszai. Csodás hangú, de gyilkos természetű tengeri nimfák, akik a Sirenum scopuli elnevezésű kis szigetcsoporton laktak, Campania partjainak (Dél-Olaszország, Sorrentói-öböl) közelében (a szigetek mai nevei: Licosa, San Pietro és La Galetta), illetve más források szerint Szicíliában a Pelorum hegyfoknál, Capri szigetén. Akhelóosz folyamisten (vagy Phorküsz tengeristen) és Melpomené múzsa (vagy Terpszikhoré, illetve az egyik pleiasz, Szterópé) leányai, vonzóak és borzalmasak egyszerre. A kísértés, a világi örömök és az érzéki vágyak megtestesítői: bűvös hangú, asszonyfejű, de madárszárnyakkal és karmokkal rendelkező szörnyek. Varázslatos hangjukkal és bölcs mindentudással elcsábítják a tengerészeket, majd megölik őket. A legelterjedtebb források szerint hárman voltak, Aglaiophoné, Thelxiepeia és Peiszinoé, de számukat egyes elbeszélések kettőre (Homérosz: Odüsszeia), mások háromra, négyre illetve kilencre teszik. A további szirénalakok nevei Parthenopé, Ligeia, Leukószia, Molpé, Raidné és Telesz. („Parthenopé tetemét állítólag Nápoly közelében vetette partra a tenger, és sírját sokáig kultikus tisztelet övezte.”) A szirének, édesanyjuktól gyönyörű hangot örököltek, amire igen büszkék voltak. Idővel azonban gőgösek lettek és elbizakodottságukban versenyre keltek a múzsákkal. Vereségük büntetéseként a múzsák bűvös hangú, de vérszomjas félig ember, félig madár keveréklényekké változtatták őket, akik addig élhetnek, míg valaki bűbájuk elől meg nem menekül. A szirének szégyenükben a tenger eldugott, távoli szigetein húzódtak meg. Más hagyományok szerint Démétér büntetésének köszönhették szörny-alakjukat, amiért leánya elrablását nem akadályozták meg. Ovidius pedig Perszephoné játszópajtásaiként említi őket. A sziréneket alvilági múzsáknak is nevezik. Megjelenésük „Az ókori szirénképre kettősség jellemző: bölcsek, vonzók, ugyanakkor halálba taszítanak; mennyeiek és pokoliak egyszerre.” A legkorábbi vázaképeken és hangszereken leány arcú halálmadárként ábrázolták őket. Később, szarkofágok domborművein és attikai sírköveken madárlábakon pihenő, szárnyas, női felsőtestű lényekként jelennek meg, néhol pedig szárnyak nélkül, amint éppen a múzsákkal versenyeznek. A későbbi korokban ábrázolásuk idealizálódik: szép arcú, vonzó nőalakok (nem csupán a hangjuk, hanem a testük is csábító), csak lábaik figyelmeztetnek arra, hogy nem tündért, hanem szirént formázott az alkotó. A középkor halfarkú testet adott nekik – alakjuk így került a népmesékbe, ahol mint vízi tündérek vagy sellők jelentek meg (Loreli, Kis hableány, A szép Meluzina). A modern irodalomban és képzőművészetben a szenvedélyes, erotikus, független nő megtestesítői; alakjuk gyakran párosul olyan csábító asszonyokéval, akik szerelmükkel romlásba döntik partnerüket. Az erős, kellemetlen hangú jelzőkészülék, a sziréna, a szirénekről kapta nevét. Franz Kafka, 1917 őszén így ír A nyolc oktávfüzet című aforizmagyűjteményében a Szirének hallgatásáról: A szirének végzete Történetüket elsőként Homérosz meséli el az Odüsszeiában. Fiatal leányok, akik a nyugati tenger egyik szigetén laknak és bájos énekükkel az arra vitorlázó hajóst és utast tőrbe csalják, majd felfalják. Virágos mezőn ülnek, ám körülöttük hevernek az áldozatul ejtett férfiak bomló tetemei. Odüsszeusz, Kirké tanácsára, emberei fülét viasszal tömte be, magát pedig az árbóchoz kötöztette, így baj nélkül hajózott el szigetük mellett, bár köteleit tépve hallgatta a szirének bűvös-bájos énekét. (Odüsszeia: XII. 39–52). Nem Odüsszeusz az egyetlen görög hős, aki szerencsésen megmenekült: Orpheusz az argonautákat mentette meg a szirénektől úgy, hogy lantjátékkal kísért dalaival túlzengte éneküket. Valamelyik e két menekülés közül (vagy az Odüsszeuszé, vagy az Argonautáké) beteljesítette a szirének előre megjósolt sorsát: kicsiny szigetükről a tengerbe vetették magukat és ott három sziklaszirtté változtak. Litoria jeudii A Litoria jeudii a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Pápua Új-Guinea endemikus faja. Erdőszentgyörgyi felirat Az Erdőszentgyörgyi felirat egy rövid, székely írásos nyelvemlék. A megtalálás helye és ideje A feliratot a Maros megyei Erdőszentgyörgyön, a 13-14. századi gótikus református templom külső falán, a templomtorony támpillérén, 220 cm magasságban, a vakolatba karcolva találta meg Debreczeni László művészettörténész 1935-ben. Leírása Később cementréteggel kenték be a támpillért, ami jórészt tönkretette a feliratot, mely lényegében olvashatatlan. Olvasata Olvasata egyelőre nincs. Datálása Debreczeni László az 1730-as évekre, a templomtorony építésének idejére tette. Manuel Gomez Arribas Manuel Gomez Arribas (Bilbao, 1920 – 1969. július 24.) spanyol nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1952-ben lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1968-ban vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 149. Nemzetközi játékvezetés A Spanyol labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1962-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a spanyolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott- és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A spanyol nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 27. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1968-ban vonult vissza. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Olaszországba a III., az 1968-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Szent Miklós Mürai Szent Miklós (Patara, 270. március 15. – Myra (Mira, Müra), 343. december 6.) myrai püspök, a katolikus és a görögkeleti egyházak szentje, a tengerészek, kereskedők, az illatszerészek, a gyógyszerészek, a zálogházak, gyermekek, diákok és általában minden nehéz körülmények között élő védőszentje Oroszországban, Görögországban és Szerbiában, a pálinkafőzők és Kecskemét város védőszentje Magyarországon. Életéről több legenda ismert, ezekből alakult ki a Mikulás személye is. Élete A történelmi Miklós életéről kevés dokumentált adat áll rendelkezésre. Az életéről szóló források egyrészt a krétai Andrástól származnak (700 körül), másrészt egy János nevű konstantinápolyi szerzetestől. Miklós valószínűleg 270 és 286 között született Patara kisvárosban, Kis-Ázsiában. 19 éves volt, amikor nagybátyja (szintén Miklós myrai püspök) pappá szentelte. Utóbb a Sion kolostor apátja lett Myra közelében. (A Lycia római provinciában fekvő Myra ma Demre néven egy kis település kb. 100 km-re délnyugatra Antalyától Törökországban. A 4. században püspöki székhely volt.) A szüleitől örökölt vagyont szétosztotta a szegények között. Egyesek szerint a gyógyszertárosok és a hajósok védelmezője volt. Segítette a szegény gyermekeket és ezért szentnek tartották őt. A fent említett források szerint Miklós részt vett az első nikaiai zsinaton és megpofozta ellenlábasát, Ariust. Ezért először elítélték, de a zsinat végén rehabilitálták. Miklós azonban nem szerepel a nikeai aláírók listáján, viszont az is igaz, hogy ez csak töredékesen maradt fenn. Ereklyéi 1071. augusztus 26-án IV. Rómanosz bizánci császár megütközött a szeldzsuk törökökkel a manzikerti csatában. A csatában a törökök győztek, Romanoszt foglyul ejtették, ezzel Kis-Ázsia a szeldzsukok kezére került. Alexiosz Komnénosz visszahódította ugyan Kis-Ázsiát, de uralkodásának első időszakában a helyzet még elég zavaros volt. Ezt kihasználva, 1087. május 9-én itáliai kereskedők (velencei és bari illetőségűek), mivel ezt megelőzően kereskedelmi flottájuk nagy része odaveszett a viharokban, azt gondolták, Szent Miklós védőszentjük elpártolt tőlük, ezért kalózokkal feltörették sírját, csontjait ellopatták és ereklyeként Bariba vitték. A törökök és olaszok között most is vita van a csontok visszaszállításáról, de a Vatikán már ez ügyben Bari mellett áll ki. Bariban a szentet azóta a hajó érkezése napján, május 9-én is ünneplik. Egy franciaországi templomban őrzött csonttöredék-ereklye vizsgálatakor megállapították, hogy az Szent Miklós korából származik. A további DNS-tesztek választ adhatnak arra, hogy a neki tulajdonított csontok közül hány köthető egyetlen személyhez, és hány állhat kapcsolatban az Oxfordban megvizsgált csonttöredékkel. Legendák A három lány kiházasítása Egy elszegényedett nemesembernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak és megélhetési prostitúcióra kényszerülnek. Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, de szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy arannyal telt erszényt dobott be a szegény ember ablakán, aki legidősebb leányát így tisztességesen férjhez tudta adni. Az elkövetkező években így tett a másik két lánnyal is, a harmadik évben azonban az apa megleste az adakozót, hogy megköszönje neki az ajándékot, de Miklós azt mondta, hogy egyedül Istennek tartoznak köszönettel. A tengeri vihar lecsendesítése 290-ben Szent Miklós Jeruzsálembe ment zarándokútra. Vihar kerekedett és a mellettük haladó hajónak elszabadult az orrvitorlája. A háromfős legénységből, akik vissza akarták tenni, már kettőt a vihar a vízbe sodort, akik ilyen esetben általában odavesznek. Látva ezt Miklós a vízbe vetette magát, és magához ragadta a két fuldoklót, kimentette, majd az árbóchoz kötötte őket a köpenye övével. Ezt követően pedig helyére tette az orrvitorla árbócrúdját, ezzel megfeszítve a vitorlát, így a hajó egyenesbe jött. Miklós letérdelt és Istennek egy hálaimát mondott, majd a tengerbe vetette magát, hogy visszatérjen a hajójára. Amikor a hajósok a myrai templomban hálaimát mondtak megmenekülésükért, megismerték Miklóst és megköszönték neki a segítséget, s visszaadták neki a köpenye övét, amit szent ereklyeként hordtak magukkal a megmenekülésük óta. A viharba keveredett hajósok vészhelyzetben Szent Miklóshoz fohászkodtak. A gabona sokasítása Nagy éhínség idején a püspök megtudta, hogy a kikötőben horgonyoz egy hajó, amely a bizánci császárnak visz gabonát. Megkérte tehát a hajósokat, hogy rakják ki a gabona egy részét a szükség enyhítésére. A hajósok először nem akarták teljesíteni a kérést, mivel a rakományt a császárnak kellett szállítaniuk. Amikor Miklós megígérte nekik, hogy nem lesz bántódásuk, akkor átadták a gabona egy részét. Megérkezve Bizáncba, csodálkozva látták, hogy a gabona mennyisége nem csökkent. Diana olaja A pogányok imádtak egy fát, ami Diana istennőé volt (aki keresztény értelmezésben gonosz démon). Miklós elrendelte a fa kivágását. Bosszúból Diana ördögi olajat főzött a fából, ami azzal a tulajdonsággal bírt, hogy vízen és kövön is meggyullad. A sátán Miklóshoz induló zarándokoknak adta a hordót, hogy hitük jeleként kenjék be vele a szent ember házát. Miklós azonban megjelent és a tengerbe dobatta a hordót, ami meggyulladt és sokáig égett a vízen. A vihar lecsendesítésével egybevonva gyakran ábrázolták középkori szárnyas oltárokon (pl. a jánosréti egykori főoltáron). Három halálraítélt megmentése Egy meghódított nép föllázadt a római uralom ellen. A császár három főemberét, Nepotianust, Ursust és Apiliót küldte ellenük. A rómaiakat a tenger partra kényszerítette Myra kikötőjében. Ekkor Miklós püspök meghívta őket vendégségbe, mert el akarta érni, hogy a katonákat tartsák vissza a rablástól. Amíg Miklós a vendégekkel időzött, a helytartó, akit megvesztegettek, három ártatlan katonát akart lefejeztetni. Amikor a püspök ennek hírét vette odasietett a vesztőhelyre, ahol már ott térdepeltek az elítélt katonák és a hóhér fölemelte kardját. Miklós bátran rávetette magát, kardját kicsavarta a kezéből, és messzire elhajította, az ártatlanokat pedig kiszabadította. A helytartót megdorgálta, de miután az megbánta bűnét, megbocsátott neki. Az elrabolt gyermek hazahozatala Egy ember elindult Miklóshoz, hogy áldását kérje, hogy végre gyermeke szülessen. Amikor odaért, a püspök már halott volt, így a holttestet takaró vászonból ereklyeként magával vitt egy darabot. A következő év december 6-án a házaspárnak fia született. A gyermeket a hetedik születésnapján arab rablók magukkal vitték. Egy év múlva, ismét pont december 6-án, amikor a házaspár a Miklós-templomban imádkozott gyermekük megszabadulásáért, forgószél kerekedett, amely felkapta a fiút és éppen a templom előtt tette le. A mai Mikulás-ünnep Szent Miklós legendájának egyik változata szerint, amikor a megajándékozott legkisebb lány éppen akkor tette a harisnyáját a kéménybe száradni, amikor Miklós püspök abba beleejtette és az ajándéka pont a harisnyájába esett. A névtelen jótevőről elterjedt a szóbeszéd, hogy a mindig hóborította Taurus hegységből, maga a "Télapó" volt az ajándékhozó. Azonban mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő nem más, mint maga Miklós a város keresztény püspöke. A legkisebb lánynak bedobott aranyak között ugyanis volt egy olyan érme, amit egy helybéli aranykereskedő előzőleg Miklós püspöknek adományozott. A magyar Mikulás elnevezés a Miklós név cseh fordításából eredeztethető. A december 6-i ajándékozás szokása csak a 19. század közepén érkezett Magyarországra. Bár számos helyen olvasható az az állítás, hogy korunk – így a Magyarországon is ismert – klasszikus Mikulásának külsejét (kövérkés, piros ruhás, jókedvű idős apóka) a Coca-Cola nevű üdítőitalokat gyártó cég találta ki 1931-ben, ez korántsem igaz, bár tény, hogy az említett cégnek is lehetett szerepe abban, hogy Mikulás alakját az említett figurával azonosítjuk manapság. Régi gyermekkönyvek oldalain (az 1920-as évekből) ugyanis már ennél korábban is találhatunk nagyon hasonló rajzokat, grafikákat a Mikulásról. VII. Lajos francia király VII. (Ifjú) Lajos (1120 vagy 1121 – Melun, 1180. szeptember 18.) a középkori Franciaország királya (uralkodott 1137. augusztus 1-jétől haláláig), VI. (Kövér) Lajos és Savoyai Adél gyermeke és II. Fülöp Ágost édesapja volt. Leginkább Aquitánia házasság által történő megszerzéséről és válás révén történő elvesztéséről, illetve a kudarccal végződő II. keresztes hadjáratban vállalt szerepéről ismert. Útja a trónig Az atyjától való megkülönböztetés érdekében Ifjúnak nevezett, eredetileg egyházi pályára szánt, szerzetesi sorsról ábrándozó, aszketikus életvitelű Lajos 1131. október 13-án lett trónörökös, amikor bátyja, az 1116-ban született és 1129-ben megkoronázott Fülöp lovasbalesetben elhunyt. Október 25-én Reims városában maga II. Ince pápa illesztette Lajos fejére a koronát, akit királyi apja halálát követően, 1137. december 25-én Bourges városában újra felkentek. Édesapja, aki uralkodása folyamán keményen küzdött az Angol Királyságot és Normandiát egyaránt birtokló riválisai ellen saját hatalma megerősítéséért, egyik utolsó tetteként elérte, hogy fia 1137. július 25-én, Bordeaux városában feleségül vehesse X. Vilmos aquitániai herceg és (VIII. Vilmos néven) poitiers-i gróf egyetlen örökösét, Eleonórát. Ezzel a lépéssel lehetőség nyílt a közvetlen királyi birtok, a domaine royal megháromszorozására, hiszen a tizenöt éves királyné Guyenne, Gascogne, Poitou, Limousin, Angoumois, Saintonge és Périgord, azaz mintegy 19 mai délnyugati francia megyével egybeeső terület birtokosa volt. A champagne-i konfliktus A tizenhét évesen ténylegesen trónra kerülő Ifjú Lajos atyja tehetséges tanácsadóival (köztük Suger apáttal) vette magát körül, aminek köszönhetően összességében nyugalmasnak nevezhető uralma alatt Franciaország prosperált és fejlődött. Komolyabb belső konfliktus 1141-ben alakult csak ki Blois, Chartres, Meaux, Châteaudun, Troyes és Champagne grófjával, Nagy Thibaut-val, illetve az őt támogató II. Ince pápával a bourges-i érsekség kapcsán. Lajos ugyanis nem Pierre de La Châtre-ot, az egyházfő jelöltjét kívánta a főpapi trónuson látni, így hadai a berryi kisnemesek támogatásával elűzték Pierre-t, és felégették Saint-Satur apátságát. Az érsek Champagne-ban talált menedéket, a pápa pedig kiközösítette Lajost, és interdictumot mondott ki Franciaországra. A konfliktusnak családi okai is voltak: a király ugyanis hozzájárult, hogy I. (Vitéz) Raoul, Vermandois grófja, a királyság sénéchalja elváljon Thibaut gróf unokahúgától, csak hogy feleségül vehesse Elenonóra királyné húgát, Aquitániai Petronillát. A király 1142-ben indult meg Thibaut gróf birtokai ellen, és 1143-ban hívei felgyújtották Vitry-en-Perthois templomát. A mélyen vallásos Lajost a tudósítások szerint megrázta az egyházban menedéket kereső mintegy 1500 falusi szörnyű halála, ezért még ebben az évben kibékült a gróffal, és elfogadta az érseki kinevezést. A helyzet végleges rendezésére 1144-ben került sor: a reimsi zsinaton II. Celesztin pápa feloldotta a tilalmat. Történt mindez ugyanabban az évben, amikor Imád ad-Dín, a zangida moszuli emír elfoglalta az Edesszai Grófság fővárosát a Közel-Keleten. A II. keresztes hadjárat 1145. december 1-jén III. Jenő pápa bullát intézett Lajoshoz, melyben felszólította a keresztes hadjárat vezetésére. A király azonban már korábban értesült a keleten történtekről, és karácsonyra összehívatta nagyhűbéreseit, ám többségük nem lelkesedett az ötletért, így az uralkodó 1146 húsvétjáig elhalasztotta a döntést – közben biztosította a pápát jószándékáról. 1146. március 31-én Vézelay-ban rengetegen gyűltek össze, mivel Lajos bölcsen a híres és népszerű Clairvaux-i Szent Bernátot, az óriási befolyással bíró ciszterci apátot kérte fel, hogy prédikáljon az egybegyűlteknek. A lelkesítő szónoklatairól ismert szerzetes örömmel vállalta a feladatot, és a híradások szerint olyan tüzes szavakkal buzdította óriásira duzzadt hallgatóságát, hogy nem maradt elég anyag, amiből keresztet varrhattak volna a ruháikra. Bernát a sikeren felbuzdulva prédikálókörutat tett Burgundia, Lotaringia és Flandria vidékén, illetve a kölni érsek hívására a Rajna-vidékre is ellátogatott, ahol lehűtötte a zsidók ellen felkorbácsolt kedélyeket, és újabb tömegeket mozgósított a kereszténység védelmére, beleértve magát a királyt, III. Konrádot is. Jenő pápa 1147 elején Franciaországba indult, tárgyalt Lajossal és a régensként hátrahagyandó Suger-vel. A francia király június 8-án indult útnak feleségével Saint-Denis-ből. Metzben csatlakozott seregeihez, Wormsnál átkelt a Rajnán, és mintegy egy hónappal a németek után megindult Konstantinápoly felé, Regensburgban ígéretet téve a bizánci követségnek a baráti fellépésre. Magyarországon baj nélkül, 15 nap alatt jutott át a had, mely Barancsnál kelt át a Dunán. Október 4-én értek Konstantinápoly alá. A német-római hadsereg ekkor már Anatóliában járt, de a benne dúló ellenségeskedés miatt a lotaringiai franciák inkább átvonultak Lajos zászlai alá. Ráadásul a birodalmi haderő túlkapásaival a bizánciakat is elidegenítette a keresztesektől, aminek köszönhetően kölcsönösen bizalmatlan légkör fogadta Lajos hadait. Mi több, mivel Mánuel császár korábban kiegyezett a szeldzsukokkal, félve egy szicíliai normannok elleni háborútól, többen árulónak tartották őt, és felmerült, hogy inkább Bizánc ellen kellene fordulni. Lajos azonban elégedett volt a fogadtatással, és jobbnak látta jó viszonyt ápolni Mánuellel, mivel értesült róla, hogy Dorülaionnál a német haderő megsemmisítő vereséget szenvedett. Novemberben a francia csapatok Nikaia városába értek, ahol a birodalmi hadak maradékai csatlakoztak hozzájuk, és együtt vonultak tovább. A keresztes sereg folyamatos török zaklatást és szörnyű nélkülözéseket állt ki, így fegyelme is megbomlott, mire 1148 februárjában a tengerparti Attalia városába ért. A király úgy döntött, hogy hajón folytatja útját, ám az egész sereget nem állt módjában elszállítani, így csak kíséretét és a haderő krémjét, a lovagságot vitette el. Az Attaliában hagyott hadak Bourbon és Flandria grófjának vezetésével azonnal török támadásoknak voltak kitéve, így a két előkelőség egy idő után inkább maga is hajóra szállt, magára hagyva a francia és német hadsereg maradékait, amelyek szörnyű veszteségeket szenvedve szárazföldön vonultak a Szentföldre. Lajos március 19-én érkezett Szent Simeon kikötőjébe, és Rajmund antiókhiai herceg udvarában vendégeskedett. A herceg, Eleonóra nagybátyja egy Núr ad-Dín elleni támadást sürgetett, azonban Aleppó falai alatt Lajos habozni kezdett. Míg felesége támogatta Rajmund tervét, Lajos inkább a jeruzsálemi pátriárka hívására hajlott – főleg, hogy rebesgetni kezdték: Rajmund és Eleonóra kapcsolata több, mint a puszta rokoni szeretet. Jeruzsálembe érkezve az előkelő társaság úgy döntött, hogy teljes erejével Damaszkusz ellen vonul. Ez felettébb rossz döntésnek bizonyult, noha kétségkívül elválasztotta volna az egyiptomi és szíriai muszlimokat. Csakhogy a nagy és gazdag város urai, a Búridák igen jó viszonyt ápoltak a keresztesekkel, és lényegében közös érdekük volt Núr ad-Dín és a Zangidák megállítása északon – az idegenből érkezett keresztesek ezt nem láthatták át, de a helyieken is felülkerekedett a termékeny damaszkuszi vidék meghódításának vágya. Július 24-én kezdődött az ostrom, mely július 28-án a keresztesek minden addiginál nagyobb hadseregének csúfos visszavonulásával ért véget – a Búrida emír ugyanis inkább Núr ad-Dínhez fordult, és folyamatos segítséget kapott Aleppóból. Konráddal ellentétben Lajos még sokáig Palesztinában vesztegelt a keresztények legyőzhetetlenségének mítoszát leromboló, szégyenteljes megfutamodást követően. Csak 1149 nyarán tért haza, immár a Szicíliai Királyság szövetségeseként, és az árulónak tartott Bizánc meggyőződéses ellenségeként. Csak erősítette az ellenséges hozzáállást, hogy útban hazafelé a bizánci flotta elfoglalta a királyi kíséret egyik hajóját, melynek utasait és a rajta szállított értékeket csak hosszú idő után engedték haza. Calabriában partra szállva II. Roger szicíliai király fogadta Lajost Potenza városában, és a balkáni ambíciókat dédelgető normann uralkodó javaslatára a francia uralkodó nyomban beleegyezett, hogy új keresztes hadjáratot indítsanak, melynek célja Konstantinápoly volt. A terv azonban a Roger-val ellenséges, Mánuellel ellenben igen jó viszonyt ápoló Konrád király ellenállásán megbukott, Lajos pedig bosszúállás nélkül volt kénytelen hazatérni. A II. keresztes hadjárat minden tekintetben negatív mérleggel zárult. A Közel-Keleten nemhogy megtört volna az egyre fenyegetőbb aleppói fölény, hanem még Damaszkusz is Núr ad-Dín érdekszférájába került. Ráadásul a hiábavaló vállalkozás komoly áldozatokat követelt mind anyagiak, mind emberéletek tekintetében. Mi több, a király távollétében a korábban nagy nehezen kiharcolt felügyelet a nagyhűbéresek felett jelentősen meggyengült – a monarchia szerencséjére a régens Suger, aki leveleiben folyamatosan kérte a királyt, hogy mielőbb térjen haza, nagyjában-egészében fenn tudta tartani az ország rendjét. A legkomolyabb fenyegetést Lajos fivére, I. Róbert dreux-i gróf jelentette, aki korábban tért vissza bátyjánál a Szentföldről, és hívei segítségével kész volt megbuktatni fivérét. Lajos csak a régensnek köszönhette, hogy megmaradt trónja. A válás A keresztes vállalkozás legnagyobb hatású negatívuma a királyi pár viszonyának megromlása volt. Amikor Lajos Antiókhiában bejelentette, hogy inkább a Jeruzsálemi Királyságba vonul, ahova időközben a betegeskedése miatt Konstantinápolyba visszavonult, majd a hajón Szentföldre érkezett Konrád is megjött, Eleonóra válással fenyegette meg férjét. Eleonóra sokkal határozottabbnak bizonyult Lajosnál, aki túlzottan jámbor és naiv volt. A francia királynak valósággal el kellett rabolnia asszonyát a vele hírbe hozott Rajmund gróf palotájából, amikor dél felé indult. A damaszkuszi kudarcot követően valószínűleg nem kis részben a Franciaországban elkerülhetetlen válás és annak politikai következményei tartották vissza a királyt a gyors hazatéréstől. 1149 novemberében hazatérve meg is kezdődött a válási procedúra, azonban egyelőre Jenő pápa és Suger apát közbenjárására sikerült elsimítani az ellentéteket. 1150-ben, öt évvel első leányuk, Mária születése után világra jött a pár második gyermeke, Alix. Az új hercegnő azonban nem hozta közelebb egymáshoz a szülőpárt, így felújították a válási eljárást. Immár a megfontolt Suger apát is elhunyt, úgyhogy a válásnak nem lehetett akadálya. A jogtudósok kiderítették, hogy Lajos és Eleonóra túl közeli rokonok (kánonjogilag ötödfokúak, polgári jogilag viszont csak kilencedfokúak), így a pár elválasztatott 1152. március 18-án. Május 18-án Franciaország leggazdagabb örökösnője, Eleonóra feleségül ment a nála tizenkét évvel fiatalabb, alig tizennyolc éves Henri d’Anjou-hoz, akit 1153-ban az Angol Királyság trónörökösének ismertek el, 1154-ben pedig örökölte az angol trónt II. Henrik néven. Az angol király ezáltal a francia király hűbéresévé vált, de csak aquitániai hercegi minőségében. A helyzet magában rejtette egy évszázadokig húzódó konfliktus magvait. Külpolitikai ügyek Anglia VII. Lajos tisztában volt a válás és Eleonóra új házasságának következményeivel. Mivel az aquitániai egyház hozzá volt lojális, és Henrik hatalmaskodásai miatt annak hűbéresei is lázongtak, a francia király könnyűszerrel szíthatta az elégedetlenséget riválisa területein. 1158-ban látszólagos kibékülésre került sor a koronás fők között, és még abban is megállapodtak, hogy az angol trónörököst, Ifjú Henriket összeházasítják nemrég második feleségétől született lányával, ám Lajosnak már 1159-ben fel kellett szólítania Henriket, hogy hagyjon fel Toulouse ostromával. 1160-ban Henrik király Normandia hercegeként kiskorú fia, Ifjú Henrik nevében hűséget esküdött Lajosnak. A konfliktus újabb forrása 1164-ben alakult ki, amikor az angol királyi önkény elől annak hajdani ivócimborája, Becket Tamás canterburyi érsek Lajosnál keresett menedéket. A főpap 1170-ig élvezte VII. Lajos vendégszeretetét, hazatérése után pedig meggyilkolták. Hamarosan szentként tisztelték, és még maga Lajos király is elzarándokolt a sírjához 1179-ben, amikor fia betegeskedett, és félő volt, hogy a monarchia ismét örökös nélkül marad. 1169-ben született megállapodás Henrik második fia, a később Oroszlánszívűnek nevezett Richárd és VII. Lajos Adél nevű lányának összeházasításáról, ami azonban sosem valósult meg. Ezzel ellentétben 1172-ben létrejött az 1158-ban Ifjú Henrik és Margit között eltervezett házasság. Az angol király négy, még élő fia közül három: Henrik, Richárd és Geoffroy bretagne-i herceg 1173-ban egyszerre lázadt fel a vas szigorral kormányzó apa ellen, amiben Lajos mellett anyjuk, Eleonóra, illetve a skót király, I. (Oroszlán) Vilmos is támogatta őket. A hatalmas területen zajló lázadás azonban kudarcot vallott; 1174-ben még Skócia is II. Henrik hűbéres területévé vált, és az angol király Írországban is stabilizálta hatalmát. (VII. Lajos a hír hallatán állítólag úgy kiáltott fel: „Isten is vele van!”) Henrik 1174-es diadalát követően megerősítették a Richárd és Adél összeházasításáról kötött szerződésüket, végül 1177. szeptember 29-én III. Sándor pápa közbenjárására a két uralkodó kibékült Ivryben. VII. Lajos már nem fordult többet Henrik ellen, ám fia, Fülöp Ágost folytatta harcát ő és az utódai ellen, igaz, még apja életében, 1180. június 22-én egy megnemtámadási szerződést kötött a két fél. A pápaság és a császárság Lajos időközben szembefordult a Német-római Császársággal is. 1159-ben ugyanis kettős pápaválasztásra került sor: IV. Adorján pápa utódjául egyfelől III. Sándort, másfelől IV. Viktor ellenpápát választották meg. Ez utóbbit Barbarossa Frigyes, a német-római császár támogatta, aki komoly itáliai befolyásra kívánt szert tenni. Ez azonban az észak-itáliai városállamoknak sem tetszett, így Lajos mind az 1162-ben nála menedéket kereső Sándort, mind a függetlenségüket féltő városok szövetségét, a Lombard Ligát támogatta. Lajos szerepe a konfliktusban, azon túl, hogy mindvégig Sándor oldalán állt, minimális volt, az ügy Itáliában és német földön dőlt el. Bátortalan kísérleteit a békeközvetítésre Frigyes ellenállása meghiúsította. Az évek múltával, 1165-ben a pápa visszatért Itáliába. Viktort két ellenpápa is követte (III. Paszkál és III. Kallixtusz), de a császárt csak az 1176-os legnanói csatában elszenvedett vereség késztette visszavonulásra. A császár elismerte Sándort pápának, Kallixtuszt pedig lemondatta. Területi változások VII. Lajos idején a francia király komoly veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, mint legfőbb hűbérúr. 1162-ben ugyanis az addig francia koronához tartozó Barcelonai Grófság ura, II. Alfonz örökölte az Aragóniai Királyság trónját. Alfonz azonban Henrikkel ellentétben nem maradt meg francia hűbéresnek grófi minőségében, hanem kiszakította az ország területéből Barcelonát és a vele szövetkező Roussillont. A helyzetet II. Fülöp Ágost uralma alatt rendezték az 1181-es tarragonai zsinaton. Ezzel szemben igen szerény nyereségnek bizonyult Forez Grófságának megszerzése. Az addig Német-római Birodalomhoz tartozó grófság 1167-től került francia függésbe, és a későbbiekben ugródeszkául szolgált a Rhône felé történő terjeszkedésnek és püspökei által igazgatott Lyon megszerzésének. Örökösödési problémák Eleonórától való 1152-es elválását követően Lajos 1154-ben nősült újra. Ekkor VII. (Császár) Alfonz, Kasztília királyának lányát, Konstanciát vette feleségül Orléans-ban. 1158-ban született meg Margit nevű lányuk, akit kétéves korában eljegyeztek II. Henrik angol király legidősebb fiával, az ötéves Henrik herceggel. A házasságot 1172. szeptember 27-én kötötték meg a winchesteri katedrálisban. Margitot Anglia királynéjává koronázták, de 25 évesen özvegységre jutott, s mint gyermektelen özvegy, az angol királyi udvart el kellett hagynia; Franciaországba tért vissza. Később III. Béla magyar király felesége lett. VII. Lajosnak 1160-ban újabb lánya, Adél, született – a szülésbe azonban október 4-én belehalt a királyné. Lajost, aki immár negyvenéves volt, egyre jobban sürgette az idő, hogy fiú örököst nemzzen, ezért azon nyomban megnősült. Új választottja hajdani ellenfele, Nagy Thibaut gróf leánya, Champagne-i Adél volt, akit 1160. november 13-án Párizsban vett feleségül. Adéltól 1165-ben végre megszületett Lajos első fia, a trónörökös Fülöp, akit a nagy örömre való tekintettel Istenadtának (Dieudonné) neveztek. 1171-ben még egy lányuk született, Ágnes, aki később bizánci császárnéként vonult be a történelembe. Hagyatéka Ifjú Lajost kétségkívül két legnagyobb kudarcáról ismerjük elsősorban: a keresztes háborúról és Aquitánia elvesztéséről. Igaz azonban, hogy ez utóbbi esetében nem láthatta előre, hogy a hatalmas terület egy másik királyság uralkodóinak birtokává válik, mindazonáltal akkor is komoly hibának bizonyult volna a felelőtlen válás, ha Eleonóra történetesen nem Anglia jövendő királyához megy feleségül. E hiba kiköszörülését tehetséges utódai, mindenekelőtt fia, a fenségesnek (augustus) nevezett II. Fülöp, illetve kisebb mértékben unokája és dédunokája, VIII. (Oroszlán) Lajos és IX. (Szent) Lajos vállalta magára, akik viszont bőségesen eleget tettek feladatuknak. VII. Lajosnak azonban eredményei is voltak, jóllehet ezek inkább tehetséges tanácsadóit, mintsem a habozó természetű, befolyásolható királyt dicsérik. Atyja nyomdokain haladva hosszú uralkodása alatt a birtokában levő területeken konszolidálódott a királyi hatalom, a földesúri hatalom visszaszorult, és számos uralkodói kővár épült. Támogatta a városi kommunamozgalmakat, elfogadva Étampes és Bourges chartáját, illetve ösztönözte az önkormányzatiság elterjesztését a királyi birtokon is (pl. Reims, Sens, Compiègne és Auxerre esetében). A király hasonlóan pozitívan viszonyult a jobbágyok felszabadításához. A 12. század kulturális felvirágzást is hozott Franciaország számára. Chartres, Orléans és Párizs iskolái a tudományos élet komoly centrumaivá váltak, ez utóbbi pedig lassanként az itineráns életmóddal felhagyó uralkodók természetes fővárosává, egyben az ország igazgatási centrumává vált. Az udvarnak az ország életére gyakorolt mind nagyobb befolyását jelzi, hogy Lajos idejéből már nyolcszáznál is több kancelláriai iratról tudunk, ami az atyja idején kiadott okiratoknak több, mint kétszerese. Ugyanez az időszak a gótika kialakulásának kora: 1137-ben kezdődött Saint-Denis bazilikájának, 1163-ban pedig a Notre-Dame-nak építése. Ez utóbbi alapkövét a császár és az ellenpápák elől Sens-ban menedéket lelő III. Sándor pápa tette le, a király pedig 200 livre-es felajánlást tett az építkezésre. Házasságok, utódok Ifjú Lajos három alkalommal nősült meg, mindegyik feleségétől két-két gyermeke született. Aquitániai Eleonóra (1122/1124–1204), X. Vilmos aquitániai herceg és Aénor de Châtellerault lánya 1137-ben lett a király felesége. 1152-ben mondták ki a válásukat. Franciaországi Mária (1145–1198), 1164-ben I. (Szabados) Henrik champagne-i gróf felesége lett. Franciaországi Alix , (1150–1195), 1164-ben V. (Jó) Thibaud blois-i gróf felesége lett. Kasztíliai Konstancia (1134 k.–1160), VII. (Császár) Alfonz kasztíliai király és Barcelonai Berengária lánya 1154-ben lett francia királyné. 1160-ban halt meg szülés közben. Margit (1158–1197), 1172–1183 között Ifjú Henrik angol trónörökös felesége, majd annak halála után, 1186 -ban III. Béla magyar királyhoz ment nőül. Franciaországi Adél (1160–1221), 1169-ben eljegyezték Oroszlánszívű Richárd angol herceggel, amit 1174-ben megerősítettek, de végül nem jöhetett létre. Adélt végül II. Vilmos ponthieu-i gróf vette feleségül 1195-ben. Champagne-i Adél (1140 k.–1206), Nagy Thibaut champagne-i gróf és Karinthiai Matilda lánya 1160-ban lett Lajos felesége. Fülöp (1165–1223), Franciaország királya 1180–1223 között. Ágnes (Anna) (1171–1240 után), 1180-1183 között II. Alexiosznak , majd 1183 -ban I. Andronikosz bizánci császárnak , 1204-ben Theodórosz Branasznak, Drinápoly urának a felesége lett. A rémkoppantók A rémkoppantók (The Tommyknockers) Stephen King amerikai író 1987-ben megjelent regénye. Magyarul először az Árkádia Könyvkiadónál jelent meg as regény, Szántó Péter fordításában, 1992-ben. Cselekmény A regény egy meglehetősen régi űrhajó történetét meséli el, illetve azokat a hatásokat, amelyeket egy kis Maine állambéli kisváros, Haven lakóiban vált ki. Az űrhajót Bobbi Anderson írónő fedezi föl egy erdőben, majd más haveni lakosokkal együtt elkezdi kiásni. A lakosok hamar észreveszik, hogy a tárgy furcsa hatással van rájuk: olvasni kezdenek mások gondolataiban és arra is képesek lesznek, hogy bizarr, de annál hasznosabb eszközöket eszkábáljanak maguknak. Úgy tűnik, hogy a kétmillió éves űrhajó befolyást gyakorol rájuk, bár valójában csak egy halott tárgy. Másrészt viszont olyan fura hatások is jelentkeznek, amelyek a jelek szerint az űrhajó sötétebbik feléhez köthetők: mindenki, aki a tárgy közelébe kerül, vérezni kezd, és az űrhajó környékére merészkedő állatok mind egy szálig elpusztulnak. Van azonban néhány ember, aki ellenáll az űrhajó erejének, és akinek gondolataiba mások nem látnak bele: így például Jim Gardener és Ev Hillman is „immunis”, mert mindkettőjük fejébe egy kis fémlemez van beültetve. Végül, de nem utolsósorban, furcsa jelenségek történnek, miközben a tárgy egyre nagyobb része kerül felszínre: Ruth McCausland meghal, egy kisfiú, Hilly Brown öccse David Brown pedig, aki Hilly Brownhoz hasonlóan Ev Hillman unokája, nyomtalanul eltűnik. Természetesen a látszat az, hogy ezeket az eseményeket is az űrhajó valamilyen titokzatos ereje váltja ki. De Havenben Jim Gardeneren és Ev Hillmanen kívül senki sem akarja tudni, milyen erőről van szó valójában. Érdekességek A műben elhelyezett egy szó szerinti idézetet a Queen együttes Hammer to Fall című dalából. A műben különböző, kisebb-nagyobb utalások is felfedezhetők korábbi regényére ( Az ), filmjére ( Jack Nicholson alakítására a Ragyogás ban), illetve önmagát is kritika alá vette. Filmváltozat 1993-ban rendezte John Power. Főszereplői: Jimmy Smits, Marg Helgenberger, John Ashton Cintray (Eure-et-Loir) Cintray település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 412 fő (2015). Népesség A település népességének változása: Pomerium A pomerium (post=túl, moerium=fal) Róma városának szent határa volt. Ez nem feltétlenül esett egybe a város tényleges határával, a város területi fejlődése miatt a ténylegesen elfoglalt, belakott területnél kisebb területet ölelt körül. Az idők során többször tágították is. Róma mintájára néhány más város esetén is tudunk pomeriumról. A pomeriumon kívül és belül más volt a jogi szabályozás, Belül korlátozottabb volt a magistratusok hatásköre a polgárok jogaival szemben. Kijelölésének módja, kinézete A hagyomány szerint az első pomeriumot Romulus ekével húzott barázdával jelölte meg. Akkor ez egyben a városfalak helyét is jelentette. Csak ott emelte fel az ekét, ahová a városkapukat szánta. sajnos nem maradt leírás olyan személytől, aki maga látott volna pomeriumkijelölést, de idősebb Cato az i. e. 2. század második negyedében az ekével való kijelölést már hagyománynak tekintette. Egy ökröt és tehenet kellett a járomba fogni úgy, hogy a tehén, mint termékenységi szimbólum került a város felőli oldalra, míg az erőt szimbolizáló ökör a külsőre. Az eke által kifordított rögöknek a barázda város felőli oldalára kellett kerülniük. Az eke szarvát tartó városalapító tógáját a fejére húzta azt jelezve, hogy vallási aktust hajt végre. A pomeriumot léterehozni és módosítani csak az augurok pozitív kimenetelű jóslata után lehetett. A városfalakat nem feltétlenül kellett a pomeriumra építeni, kerülehettek annál beljebbre vagy kijjebre is. Ilyenkor a pomerium egy széles beépítetlen terület volt, mérföldkövekkel kijelölve, ahol tilos volt profán épületeket emelni. Időbeli fejlődése Gellius szerint Romulus csak a Palatinus domb lábai körül húzta meg az első városhatárt, Tacitus viszont egy sokkal nagyobb kezdeti területet ír le. Egy hagyomány szerint a pomerium Servius Tullius kezdeményezése volt, de ez nem követte a Murus Servii Tullii vonalát és nem valószínű, hogy valóban Servius Tullius létrehozta a szent határt, amely Lucius Cornelius Sulla diktátorságáig változatlan maradt. Több Claudius által lerakott fehér cippi követ találtak a helyszínen, valamint az eredeti helyszíntől távolabb is. Ezek a kövek a város határát és kiterjedését jelölik Claudius alatt, amikor az Aventinus is a pomeriumon belülre került Ez a terjeszkedés Tacitus feljegyzéseiből ismeretes. Aulus Gellius további terjeszkedéseket jegyzett fel Caesar Augustus, Nero és Traianus idejéből, bár semmilyen más írásos vagy archeológia bizonyíték ezt nem támasztja alá. A pomerium utolsó kiterjesztője Aurelianus császár volt, aki új városfalakat is épített. Jogi szerepe Csak a pomeriumon belül lehetett olyan madárjóslatokat kérni, amelyek a város sorsára kihatással voltak. A magisztrátusok végrehajtó főhatalmát, az imperiumot összekötött rőzsefonat jelképezte, amelybe a halálos büntetés kiszabásának jogát jelző kétélű bárdot is jeleztek. Egy idő után ezt a bárdot a pomeriumon belül az itt nem érvényes pallosjog miatt – a dictator és az éppen triumfáló hadvezér kivételével – el kellett távolítani. A proconsul és propraetor minden hatalma teljesen megszűnt a határon belül. A Rómával hadiállapotban álló, azaz ellenséges országok követeinek, bár rendelkeztek a legatus jogi státusával és szakrális védelmével, a határt nem léphették át, kívül kellett megszállniuk. Víz-gyémánt paradoxon A víz-gyémánt paradoxon vagy klasszikus értékparadoxon a közgazdaságtan történetének egyik legfontosabb tudományos problémája. Lényege röviden a következő: az önmagában haszontalan gyémánt sokkal értékesebb (vagy, ha úgy tetszik, sokkal többe kerül), mint az emberi élethez elengedhetetlen víz. Másképpen fogalmazva, a víznek jóval nagyobb a használati értéke, mint a gyémántnak, a csereértéke (ára) mégis sokkal kisebb. A paradoxont elsőként Nikolausz Kopernikusz (mások szerint John Law) vetette fel, de a jelenségre csak több száz év múltán, 1854-ben adott Johann Heinrich von Gossen elfogadható magyarázatot a szubjektív értékelmélet fogalmainak segítségével. Munkaérték-elméleti megközelítés A víz-gyémánt paradoxon a klasszikus közgazdaságtan alapítójának tekintett Adam Smith fő művében, A nemzetek gazdagságában is megjelenik. Smith a később Ricardo és Karl Marx által továbbfejlesztett munkaérték-elméletből indult ki, amikor kísérletet tett a paradoxon feloldására. Eszerint a gyémánt azért értékesebb, mert az előállításához lényegesen több munka szükséges, mint a vízéhez. A gyémánt ára egyszerűen az előállítás magas költségeit tartalmazza. A munkaérték-elméleti megközelítés elsőre vonzónak tűnhet, valójában azonban két okból is elfogadhatatlan. Egyrészt, például a Szahara közepén a víz jóval értékesebbé válik a gyémántnál, holott az utóbbi előállítási költsége még mindig meghaladja az előbbiét. Másfelől a gyémánt értéke emberi közösségenként, kultúránként változó: egy szélsőséges példát jelentenek az Egyesült Államokban élő amishok, akiknek tilos ékszert viselniük, ezért a gyémánt számukra tulajdonképpen semmit sem ér. Szubjektív értékelméleti megközelítés A közgazdaságtanban a 19. század végére dominánssá váló szubjektív értékelmélet a határhaszon fogalmának segítségével képes arra, hogy a víz-gyémánt paradoxont teljes egészében megmagyarázza. A határhaszon azt a szubjektív hasznosságot jelenti, amit egy jószág pótlólagos egységének elfogyasztása eredményez. Ez értelemszerűen a már elfogyasztott mennyiség függvénye. Gossen első törvénye kimondja, hogy a javak határhaszna csökkenő: minél többet fogyasztunk valamiből, annál kevésbé értékes egy újabb egység a számunkra. A víz és a gyémánt határhaszon-görbéje ugyanakkor eltérő. A víz esetében a görbe jóval magasabban metszi az y tengelyt, tehát ha még nem fogyasztottunk sem vízből, sem gyémántból, akkor a víz egy egysége számunkra sokkal értékesebb. Mivel a Szaharában egyik jószág sem áll rendelkezésre, ott éppen ez a szituáció áll fenn. Másfelől a víz határhaszon-függvénye sokkal gyorsabban esik, mint a gyémánté, sőt rövid időn belül a másik görbe alá is süllyed, vagyis a víz gyorsan csaknem „értéktelenné” válik a fogyasztók szemében (hogy a határhaszon-csökkenés pontosan hányszor nagyobb, az a megválasztott mértékegységektől is függ). Persze a határhaszon-görbék egyénenként, illetve csoportonként változóak, így az amishok esete is könnyen megmagyarázható: számukra a gyémánt határhaszna konstans 0. Az emberek többsége a gyémántból vagy csak nagyon kicsi, vagy zérus mennyiséget birtokol (ami e jószág szűkösségére vezethető vissza), míg a vizet számottevő mennyiségben fogyasztja. Ezért a gyémánt határhaszna jóval magasabb a vízénél. Mivel pedig a javak árait a modern közgazdasági irányzatok szerint a költségek és a határhasznok egyaránt befolyásolják, a gyémánt és a víz árának különbsége az előbbi jószág magasabb előállítási költségei mellett a határhasznok fent leírt különbözőségéből is ered. Aman J. R. R. Tolkien történeteiben Aman (az Áldott Birodalom) a legnyugatibb föld a világ határain belül. Ez a kontinens Középföldétől nyugatra fekszik, a Belegaeren – a Nagy Nyugati Tengeren – túl. Itt van a valák és a fény-tündék: a vanyák, a noldák és a telerek otthona. Amant a Valák hozták létre még az Első Kor előtt, hogy megmentsék a Romlatlan Arda legalább egy kis szegletét, illetve a felébredő tündéket Melkor befolyásától. Almaren pusztulása után a valák elmenekültek Amanra és megalapították birodalmukat, amelyet Valinornak hívtak. Melkortól való félelmükben a kontinens keleti partjainál megteremtették a Pelóri hegységet – Arda legmagasabb hegyeit – és az Elvarázsolt Szigeteket. Az Első Kor előtt a tündék három népe ide vonult, hogy a valák irányítása alatt éljenek. A vanyák a legszentebb hegy, a Taniquetil lábán telepedtek le, a noldák főleg Tirionban, míg a telerek Alqualondë kikötővárosában éltek. Ismeretlen okoból a valák két földet a Pelóri hegység védelmén kívül hagytak: északkeleten Araman, délkeleten pedig Avathar vidékét. Avathar egyik szurdokában rejtőzködött Ungoliath, az ősi sötétség szülötte óriási pók alakjában. Melkor az ő segítségével pusztította el Valinor Két Fáját. Eärendil volt az első hajós, aki átjutott az Elvarázsolt Szigeteken. Azért jött Valinorba, hogy a valák segítségét kérje Melkor ellen, akit ekkor Morgothnak hívtak. Küldetése sikerrel járt, a valák ismét szembeszálltak Melkorral. A noldák futása után két koron keresztül Valinor békében élt, amíg a Másodkorban 3319-ben Ar-Pharazôn númenori király serege partra nem szállt a halhatatlanságot keresve. Ekkor a valák Eruhoz fordultak segítségért, aki kiemelte Valinort Ardából, és a Földet gömbbé formálta. A Valinorba vezető egyetlen utat azóta kizárólag a tünde hajósok ismerik. NGC 71 Az NGC 71 egy lentikuláris galaxis az Andromeda (Androméda) csillagképben. Felfedezése Az NGC 71 galaxist William Parsons fedezte fel 1855. október 7-én. Tudományos adatok A galaxis 6697 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Ippesheim Ippesheim település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1165 fő (1987. május 25.). Kisgyarmat Kisgyarmat (szlovákul Sikenička, korábban Ďarmotky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában. Fekvése Párkánytól 18 km-re északra, a Szikince-patak mellett, az egykori Esztergom, Hont és Bars vármegyék határán fekszik. Története Az újkőkor óta lakott hely, ahol a vonaldíszes- és a lengyeli kultúra nyomaira bukkantak. A bronzkorból és késő vaskorból is találtak leleteket. Neve az ősi magyar "Gyarmat" törzsnévből ered. A település már 1135-ben a bozóki prépostság alapítólevelében szerepel "Garmoth" alakban. 1248-ban "Jormoth" néven említi oklevél. 1297-ben "Gormoth", 1349-ben "Atagyarmata" néven említik. 1377-ben említik Szent Márton tiszteletére szentelt templomát. A Hontpázmány nemzetség birtoka, majd 1327-ben a bényi apátság tulajdona. A 18. századtól a Pálffy család birtoka. 1720-ban 42 háza volt. 1828-ban 89 házában 597 lakos élt, akik szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak. Vályi András szerint "Kis Gyarmat. Elegyes magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Páldon felül 3/4 órányira Garam felé, határja gazdag, javai külömbfélék, malma Szikintze vizén, réttye, erdeje elegendő, piatza Esztergomban 3 órányira, első Osztálybéli." Fényes Elek geográfiai szótárában "Gyarmat (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, a barsi, esztergomi és honthi határok össze jövetelénél: 612 kath., 4 ref. lak. Kath. paroch. templom. Nagy nemesitett birkatenyésztés. Van termékeny szántóföldje, rétje, erdeje, szőlőhegye. F. u. h. Pálffy Antal. Ut. p. Kéménd." A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része. A falu a második világháborúban sokat szenvedett, házainak 70%-a elpusztult. Népessége 1880-ban 669 lakosából 654 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 781 lakosából 779 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban 821 lakosából 813 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben 863 lakosából 852 magyar anyanyelvű volt. 1921-ben 891 lakosából 877 magyar és 12 csehszlovák volt. 1930-ban 876 lakosából 850 magyar és 7 csehszlovák volt. 1941-ben 848 lakosából 847 magyar volt. 1991-ben 507 lakosából 493 magyar és 14 szlovák volt. 2001-ben 499 lakosából 459 magyar és 37 szlovák volt. 2011-ben 451 lakosából 398 magyar és 42 szlovák. Híres emberek Itt született 1950 . február 5-én Varga Imre költő, műfordító – jelenleg Magyarországon él. Nevezetességei Szent Márton temploma a 13. században épült román stílusban , a 18. században átépítették, 1887 -ben pedig bővítették. Szószéke és oltárképe is 18. századi. Népi építészete és népviselete. Vízimalom. Merészpatak Merészpatak, (1899-ben Mernyik. szlovákul: Merník) község Szlovákiában az Eperjesi kerületben a Varannói járásban. Fekvése Varannótól 7 km-re északra fekszik. Története 1363-ban említik először, a Rozgonyiak csicsvai uradalmához tartozott. A 16. században a Báthoryaké, később a Forgáchoké. Vályi András szerint "MERNYIK. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szulyovszky Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Varannóhoz nem meszsze, Csicsókához 601is közel, határja két nyomásbéli, az őszi vetést nagy szorgalmatossággal adja meg, a’ tavaszi bővebben terem, erdője van." Fényes Elek szerint "Mernyik, tót falu, Zemplén vmegyében, Varanóhoz 1, Eperjes ut. posta. 3 1/2 mfdnyire, hegyek alján. Határa 1600 hold, mellyből 22 4/8 telek után urbéri föld és rét 560 hold, irtás 250 h., erdő 400 hold, a többit birja gr. Forgács család, de gr. Barkóczy János is bir 3 urbéri telket, s ez után egy darab erdőt. Sovány földe leginkább zabot terem. Lakja 60 romai, 100 görög kath., 250 evang., 20 zsidó. A lakosok szarvas-gombát szednek, melly itt néha bőségesen terem. Patakja a Csicsóka. Van egy uriudvar, mellyben most gr. Forgács tisztje lakik, 1831-ig Sulyovszky Menyhért és József fia zálogban tartván; itt történt az 1831-ki epemirigy kitörésekor azon hallatlan, kegyetlen mészárlás, midőn a fellázadt parasztok Sulyovszky Józsefet természetes leányával együtt, nagy nénjét, a járásbeli főbirót, a helybeni tiszttartót feleségestül együtt, a kerületi jegyzőt és a helybeli evang. lelkészt borzasztó kinzásokkal rakásra öldösvén, a falu határának szélére egy gödörbe temették, későbben a megye tisztviselői által a temetőben rendesen eltakaritatván. Van evang. anyatemploma. " A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Népessége 1910-ben 405, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. 2001-ben 656 lakosából 654 szlovák volt. 2011-ben 614 lakosából 609 szlovák volt. Nevezetességei Evangélikus temploma 1778 -ban épült, a faluban római katolikus és görögkatolikus templom is áll. Sammy N’Djock Sammy N'Djock (Yaoundé, 1990. február 25. –) kameruni válogatott labdarúgó, jelenleg kölcsönben a Fethiyespor játékosa. Posztját tekintve kapus. André Brie André Brie (Schwerin, 1950. március 13. –) német politikus, szerző és író. 1999 és 2009 közt európai parlamenti képviselő volt. Hazslinszky Frigyes Ákos Hazslinszky Frigyes Ákos (1890-től hazslini Hazslinszky Frigyes Ákos; Késmárk, 1818. január 6. – Eperjes, 1896. november 18.) magyar botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Hazsl.”. Életműve úttörő jelentőségű a magyarországi moszatok (algológia), gombák (mikológia), zuzmók (lichenológia) és mohák (briológia) feltárásában, leírásában és növénytani feldolgozásában. 1863-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1872-től rendes tagja volt. Hazslinszky Bertalan (1902–1966) mikrobiológus, botanikus nagyapja. Élete Középiskoláit szülővárosa, Késmárk főgimnáziumában végezte el, majd ugyanott teológiát és filozófiát tanult. Ezt követően, 1838–1839-ben a sárospataki református kollégiumban jogot, 1842–1843-ban a debreceni kollégiumban növénytant és kémiát tanult. 1839–1841 között alma materében, a késmárki főgimnáziumban volt helyettes tanár, eközben 1841-ben gyalogszerrel bejárta az országot és botanizált Késmárk és Fiume között. 1842-ben a debreceni református kollégiumban helyezkedett el nevelőként. 1845-ben a bécsi műszaki egyetemre iratkozott be, s egy tanéven át a botanika mellett geológiát, ásványtant, paleontológiát, kémiát és fizikát tanult. 1846-ban az eperjesi evangélikus kollégium természetrajz–matematika tanára, később, 1846 és 1893 között megszakításokkal tizenegy tanéven keresztül az intézmény rektora, 1884–1885-ben és 1886–1887-ben igazgatója volt. Pedagógusi munkája mellett a magyarországi flóra kutatásának szentelte idejét. Munkássága Pályája elején főként a virágos növények magyarországi előfordulásával és kutatásával (florisztika) foglalkozott, emellett vizsgálta a termőhelyek növényökológiai tulajdonságait is. Felvidéki – tátrai, szepességi és Árva vármegyei – botanikai gyűjtőútjainak köszönhetően jelent meg az első tudományos növényhatározó 1864-ben. Ezt követte az 1872-ben kiadott, Magyarország teljes virágos flóráját leíró füvészeti kézikönyve. Az 1860-as évektől figyelme a telepes növények, de főként a gombák feltárása felé fordult. A nagygombák mellett a mikroszkopikus gombákkal – például az üszög- és rozsdagombákkal – is foglalkozott. Magyarországon elsőként használt mikroszkópot a – korabeli rendszertani kategóriával élve – virágtalan növények vizsgálatához. Emellett elsőként írt összefoglaló áttekintéseket Magyarország zuzmó-, illetve mohaflórájáról. Algológiai tanulmányaiban kísérletet tett a moszatflóra leírására is, de csak a kovamoszatok áttekintéséig jutott. Mindemellett foglalkoztatta a növényrendszertan, továbbá a magyar nómenklatúra kérdései. Növénypreparátum-gyűjteménye részben a Magyar Nemzeti Múzeumba, részben a budapesti tudományegyetem növényrendszertani tanszékéhez került. Tudományos eredményei elismeréseként 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1872-ben rendes tagjává választotta. 1888-ban a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tiszteletbeli tagja lett. Ezeken túlmenően számos külföldi tudományos társaság választotta tagjai sorába: 1852-ben a prágai Természettudományi Társulat (Naturhistorischer Verein) rendes, a Regensburgi Botanikai Társaság (Regensburgische Botanische Gesellschaft) levelező, 1855-ben az Osztrák Geológiai Társaság (Österreichische Geologische Gesellschaft) levelező, 1879-ben a Sziléziai Honismereti Társaság (Schlesische Gesellschaft für Vaterländische Kultur), 1885-ben pedig a Francia Mikológiai Társaság (Société micologique de France) tagja lett. A Hazslinszkya kéregzuzmónemet (mai nevén Melaspilea) róla nevezték el, de több ősnövény- és ősállatfaj is őrzi a nevét. Főbb művei Éjszaki Magyarhon viránya, Kassa, 1864. Besztercebánya vidékeinek moszat-viránya, Pest, 1867. Magyarhon és társországai moszatviránya, Pest, 1867. Adatok Magyarhon zuzmóvirányához, Pest, 1869. Jelkulcs a magyarhoni edénynövények nemei meghatározására, Pest, 1870. Magyarhon edényes növényeinek füvészeti kézikönyve, Pest, 1872. Emlékezés Neilreich Ágostról Pest, 1872. A gombák jelleme, Pest, 1873. Jelentés az 1872-ben tett füvészeti kirándulásról, Budapest, 1873. Magyarhon hasgombái, Budapest, 1875. Egy felszinti hypogaeus, Budapest, 1876. A szőlő öbölye, Budapest, 1876. Magyarhon üszökgombái és ragyái, Budapest, 1877. Új adatok Magyarhon gomba-virányához, Budapest, 1878. Új adatok Magyarhon kryptogam virányához az 1878. évből, Budapest, 1879. Rendhagyó köggombák, Budapest, 1881. A magyar birodalom zuzmó-flórája, Eperjes, 1884. Előmunkálatok Magyarhon gombavirányához, Budapest, 1884. A magyar birodalom moh-flórája, Eperjes, 1885. Magyarhon és társországai … szabályos Discomycetjei, Budapest, 1885. A magyarhoni lemezgombák elterjedése, Budapest, 1890. Magyarhon és társországainak sphaerái, Budapest, 1892. Magyarhon és társországai húsosgombái, Budapest, 1895. Az FBI irodáinak listája A Szövetségi Nyomozóiroda (FBI, Federal Bureau of Investigation) 57 irodát működtet az Amerikai Egyesült Államok nagyobb városaiban, valamint San Juanban (Puerto Rico). Az FBI székház Washingtonban található. Államonként Alabama Mobile Birmingham Alaszka Anchorage Arizona Phoenix Arkansas Little Rock Kalifornia Los Angeles San Francisco Sacramento San Diego Colorado Denver Connecticut New Haven Dél-Karolina Kolumbia Észak-Karolina Charlotte Florida Jacksonville Miami Tampa Georgia Atlanta Hawaii Honolulu Illinois Chicago Springfield Indiana Indianapolis Kentucky Louisville Louisiana New Orleans Maryland Baltimore Massachusetts Boston Michigan Detroit Minnesota Minneapolis Mississippi Jackson Missouri Kansas City St. Louis Nebraska Omaha Nevada Las Vegas New Jersey Newark Új-Mexikó Albuquerque New York Albany Buffalo New York City Ohio Cleveland Cincinnati Oklahoma Oklahoma City Oregon Portland Pennsylvania Philadelphia Pittsburgh Puerto Rico San Juan Tennessee Knoxville Memphis Texas Dallas El Paso Houston San Antonio Utah Salt Lake City Virginia Norfolk Richmond Washington, D.C. Washington Washington Seattle Wisconsin Milwaukee Detrich Miklós Detrichfalvai Detrich Miklós (Dietrich Miklós) (1790 körül – Nagyváradolaszi, 1861. szeptember 1.) jogász, költő. Élete Királyi tanácsos, Bihar megye főjegyzője, a tiszántúli kerületi tábla közbírája, utóbb a császári és királyi országos főtörvényszék alelnöke volt. Miután 1812-ben Nagyváradon jogi tanulmányait bevégezte, 47 évig részint a közigazgatás, részint az igazságszolgáltatás terén működött. Meghalt 1861-ben, 71 éves korában. Munkái Ode honoribus ill. ac magn. dni Ludovici comitis de Rhéde, oblata pectore fideli per alumnos academiae regiae M. Varadiensis anno 1808. die 22. november. Magno-Varadini, 1808. Méltgs t. n. Bihar vármegyének főispáni administratora gróf Kis-Rhédei Lajos úr nevenapjának megülésére. Augustusnak 25. napján 1809. Nagyvárad. (Költemény). Rev. ac clar. dno Francisco Staindl, in academia r. M. Varadiensi professori, renunciato canonico Zagrabiensi, viro de republica literata meritissimo. U. ott, 1809. (Költemény.) Illustr. ac magn. dno Comiti Ludovico de Rhéde insignis ord. Leopoldini imperii Austriaci equiti… dum insignibus ordinis Viennae 8. Januarii 1809. ornatus domum reverteretur obtulit nomine alumnorum acad. M. Varad. U. ott, 1809. (Költemény.) Seren. archiducis Austriae Mariae Beatricis Estensis, natalem diem humili spiritu celebravit die VIII. iduum Aprilis 1810. U. ott. (Költemény.) Seren. Ungariae et Bohemiae regii haered. principis Josephi archiducis Austriae regni Ungariae palatini… magnis nominibus devoto animo consecrat juventus reg. scient. universitatis ung. 14. Kal. Aprilis 1811. Pestini. (Költemény.) Magn. Dno Emerico Luby de Benedekfalva munus assessoris ad i. tabulam regiam judiciariam hungaricam capessenti anno 1816. Magno-Varadini. (Költemény.) Grati animi monimentum ad cives Jazygiae, et utriusque Cumaniae. (Pesthini), év n. (Költemény.) Az 1–6. számú munkák Dietrich, a 7. és 8. sz. Detrich névvel jelentek meg. Quizás (Enrique Iglesias-album) A Quizás (magyarul: Talán, Meglehet) Enrique Iglesias hatodik nagylemeze, amit 2002-ben spanyolul rögzítettek. Az album készítése Maga Enrique volt az albumon lévő összes dal szerzője vagy társszerzője, valamint társ-producere. Kivétel a Tres Palabras című dal, melynek eredetije, a "la Chica De Ayer" egy Nacha Pop szerzemény. Szintén Enrique az album exkluzív producere, és az egyik legjobb barátja, Andres Restrepo. A címadó dal Enrique és az apja közötti feszült kapcsolatról szól. Az album 2002. szeptember 17-én került a lemezárusok polcára. Az album sikerei A Quizás elsőként debütált a Billboard Latin listán, valamint 12. helyen a Billboard 200 listán. Öt év alatt ez volt a leggyorsabban eladott spanyol album, és a legmagasabb pozíciót kiküzdő spanyol korong. Az összes három kislemez a Billboard's Top Latin Songs Chart-on a legfelsőkig küzdötte magát. Spanyolországban az első kislemez, a "Mentiroso" nem került megjelentetésre. A "La Chica De Ayer" című kislemez felülmúlta a többi korongot. Az album ezek mellett, természetesen még betört az angliai listákra is, és elérte a legmagasabb pozíciókat a Latin országokban is. Argentínában és Mexikóban platina is lett. Dallista Tres palabras („Három szó”) – 4:23 Para qué la vida („Minek az élet”) – 4:05 La chica de ayer („A tegnapi lány”) – 3:58 Mentiroso („Hazug”) – 3:55 Quizás („Talán”)– 4:11 Pienso en ti („Rád gondolok”) – 4:18 Marta – („Márta”) 4:23 Suéltame las riendas (kb. „Szabadíts meg a gátlásoktól”) – 3:55 Mamacita – („Anyucika”) 4:52 Mentiroso (Versión mariachi) („Hazug” [Mariachi verzió]) – 3:51 No apagues la luz („Ne kapcsold le a villanyt”)– 3:49 Manuel Noriega Manuel Antonio Noriega Moreno (Panamaváros, 1934. február 11. – Panamaváros, 2017. május 29.) panamai diktátor, katonatiszt. Panama politikai, katonai vezetője (1983-tól 1989-ig). Diktatúrája Diktatúrája alatt komoly gazdasági, politikai és társadalmi válságba sodorta az országot. 1989-ben az Egyesült Államok hadseregével lerohanta Panamát, aminek számos polgár és katona esett áldozatul. Panamában ennek következtében katonai, gazdasági és társadalmi káosz alakult ki, Noriega lemondott és letartóztatták. 1992-ben az Egyesült Államokban bíróság elé állították, és 40 év börtönbüntetésre ítélték – többek között Medellin-kartellel való szövetkezés miatt. A büntetést később 30 évre csökkentték majd magaviselet után 20 évre. A francia hatóságok kérték a kiadatását, ezt követően a párizsi La Santé börtönbe került, 2011. december 11-én került vissza Panamába, ahol házi őrizet alatt állt. 2017-ben műtéten esett át, egy jóindulatú agydaganat miatt. Rock megye (Nebraska) Rock megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Nebraska államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Bassett. Lakosainak száma 1411 fő (2013. július 1.). Rock megye Keya Paha és Loup megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: (9740) 1987 ST11 A (9740) 1987 ST11 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1987. szeptember 23-án. Alagna Alagna település Olaszországban, Lombardia régióban, Pavia megyében. Lakosainak száma 854 fő (2017. január 1.). Alagna Dorno, Garlasco, Tromello és Valeggio községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Litoria olongburensis A Litoria olongburensis a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Ausztrália endemikus faja, Queensland állam északkeleti részén, kis területen fordul elő. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi mocsarak, a Queensland délkeleti részére jellemző Wallum-mocsarak, édesvizű tavak, időszakos édesvizű tavak, édesvizű mocsarak, és időszakos édesvizű mocsarak. Megjelenése Színe barnától sötétzöldig terjed. Élőhelye Queensland és Új-Dél-Wales sűrű, gyakran savas parti mocsarai. A párzási időszak kora tavasszal kezdődik, gyakran heves esőzéseket követően. A nőstények fűszálakra és sáslevelekre helyezik petéiket. Természetvédelmi helyzete A faj természetvédelmi státusza sebezhető, mivel mindössze 10 000–50 000 egyed él vadon. A természetvédelmi erőfeszítések ellenére a faj populációjának száma csökken. A populáció hanyatlásáért az élőhely elvesztése, invázív növények és betegségek (elsősorban a rajzóspórás gombák) felelősek. A Young Man Is Gone A A Young Man Is Gone Bobby Troup és Mike Love szerzeménye, amely a The Beach Boys 1963-as Little Deuce Coupe nagylemezén jelent meg. A dallam megegyezik a Four Freshmen "Their Hearts Were Full of Spring" című számával, amihez Mike Love új szöveget irt, hogy a dal jobban passzoljon a többi autós témával foglalkozó dalhoz. A dal James Dean-nek állít emléket, aki egy autóbalesetben halt meg. „Legyen ismert örökké ahogy a Haragban a világgal” – írja Mike, aki az utolsó nagy filmjére érti, aminek James már nem érte meg a bemutatóját. A dal a capella mű, és az érdekessége, hogy mind a hat Beach Boys tag énekel benne. A zenekar később felvette az eredeti verzióját is ennek a Four Freshmen dalnak, akik a kezdetekben az egyik legnagyobb hatással voltak az ifjú Brianre. (16185) 2000 AH164 A (16185) 2000 AH164 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 2000. január 5-én. Samone (TO) Samone (piemonti nyelven Samon) egy északolasz község (comune) a Piemont régióban. Litoria purpureolata A Litoria purpureolata a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Indonézia endemikus faja, az ország Papua tartományában él. Természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi folyók. Bordos Bordos (románul Bordoșiu németül Bordesch) falu Romániában Maros megyében. Fekvése A falu Marosvásárhelytől 24 km-re délkeletre a Vécke-patak völgyének kijáratánál, központjától Gyulakutától 3 km-re fekszik. Története 1566-ban Bordos néven említik. 1910-ben 481 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott. 1992-ben 337 lakosából 256 magyar, 79 cigány és 2 román volt. Látnivalók Római katolikus temploma 15. századi , 1857 -ben átépítették. A reformáció után az unitáriusoké lett, 1781 -ben adták vissza a katolikusoknak. Unitárius temploma 1781 után épült. Híres emberek Itt született 1910 -ben dr. Molnár István tanár, etnográfus, muzeológus, a székelykeresztúri múzeum alapítója. Itt született 1930 -ban Simonfi Imre költő, újságíró. Itt született 1947 -ben Czegő Teréz színésznő Orlits Dániel Orlits Dániel (Nyitra, 1698 – Breznóbánya, 1758) kegyes tanítórendi áldozópap. Életútja Nemes szülők gyermeke. 1714-ben lépett a rendbe és Privigyén volt növendékpap. Nyitrán és Veszprémben a grammatikát tanította, azután ugyanott bölcseletet és Nyitrán teológiát tanult és a nemes ifjak főnöke volt, majd Debrecenben házfőnök, plébános és iskolaigazgató, magyar hitszónok a Splényi-féle lovasezredben. Visszatérte után Szegeden és Veszprémben házfőnök, Vácon és Kecskeméten prorector és a rend tartományi főnökének tanácsosa, végül Nagykárolyban rektor. 1752-ben a pesti rendház részére 2000 forint alapítványt tett. Munkája Sermo Sacra ad populum Veszprimiensem dictum occasione Theophorici processus in publicum. Budae, 1746. (A munka czímét Horányi így adja, jóllehet ez magyarul jelenhetett meg). Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903. 16 mm-es film A 16 mm-es film vagy keskenyfilm egy népszerű, mozifilmek forgatásánál használatos filmformátum. A 16 milliméter – a filmszalag szélessége. A 16 mm-es filmet az Eastman Kodak vezette be 1923-ban a hagyományos 35 mm-es formátum olcsó alternatívájaként. Magyarországon a kisforgalmú, úgynevezett utánjátszó filmszínházak rendszerint 16 mm-es keskenyfilm vetítésére voltak alkalmasak. Lásd még: 35 mm-es film, 8 mm-es film. Fakír A fakír (arabul: ����, faqr, azaz szegény) kifejezés eredetileg csak a muszlim kolduló szerzeteseket jelölte, olyan szúfi aszketikusokat, akik a önkéntes szegénység és az istenimádat mellett lemondtak minden világi kapcsolatról és tulajdonról. Később ezzel az elnevezéssel jelölték a hindu önsanyargató vezeklőket is. Fakíroknak nevezték azokat az Indiában működő és a 19. század végétől Európában is feltűnő bűvészeket, akik különböző, testük érzéketlenségének és sérthetetlenségének látszatát keltő mutatványokat végeztek. A szó átvitt értelemben olyan igénytelen személyt is jelölhet, aki magától minden testi kényelmet megvon. Indiában ma a szót olyan hajléktalan és tulajdon nélküli aszkétákra és szádhukra használják, akikre szent emberként tekintenek és akik néha bizarr előadásokat mutatnak be a közönség előtt. A 20. századi Európában a holland Mirin Dajo (1912–1948) és a francia Ben-Ghou-Bey (1931–1990) vált fakírként ismertté. Etimológia A kifejezés az arab faqr (��� ) szóból származik, melynek jelentése: szegény. A többes számú alakjával jelölték (fukará) a muszlim szúfikat, derviseket. Jelentése: szűkölködőek, szegények. Így került a törökök közvetítésével a magyar nyelvbe a fukar szó. Férfi 1500 méteres gyorskorcsolya az 1964. évi téli olimpiai játékokon Az 1964. évi téli olimpiai játékokon a gyorskorcsolya férfi 1500 méteres versenyszámát február 6-án rendezték az Olimpiai Jégcsarnokban. Az aranyérmet a szovjet Ants Antson nyerte meg. A Magyarországot képviselő Ivánkai György a 38., Martos Mihály az 50. helyen végzett. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új rekord nem született. Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Conflandey Conflandey település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 368 fő (2015). Conflandey Faverney, Amoncourt, Chargey-lès-Port, Chaux-lès-Port, Fleurey-lès-Faverney, Port-sur-Saône és Purgerot községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Brassói magyar evangélikus templom A brassói evangélikus-lutheránus templom Bolonya városrészben, a Vasút utca (Str. Iuliu Maniu, Bahngasse) 2. szám alatt áll. 1783-ban építették a brassói magyar evangélikusok, akik korábban a szászokkal közösen a Kertész utcai templomot használták. A barcasági magyar lelkészek itt tartották 1886-ban azt a konventet, amelyen kimondták az önálló erdélyi magyar evangélikus egyházmegye megalakulását. Története A 16. századi reformáció során az erdélyi szászok jellemzően evangélikus, a magyarok pedig református hitre tértek, és egy idő után a Kolostor utcai templomot is az utóbbiak kapták meg. A vagyonos, befolyásos szászok egy idő után a magyarok egy részét visszacsábították az evangélikus hithez, különböző kedvezményeket nyújtva a papoknak és a híveknek. A magyar evangélikusok száma nőtt, és egy idő után birtokba vették a Kolostor utcai templomot. A szászok germanizáló politikájuk folytán fokozatosan magukba olvasztották a magyar evangélikusokat, akik végül templomukat is elvesztették. A nemzetiségükhöz ragaszkodó magyar evangélikusok 1716-tól a Kórház utcai kápolnát használták, ám ez 1718-ban leégett, újjáépítését pedig nem engedélyezték. Ezután a Bolonya negyedi, egykoron a leprakórházhoz tartozó Szent Borbála kápolnába költöztek, felváltva használva azt a szászokkal. A romos kápolna helyén 1777-ben a szász és magyar evangélikusok felépítették a bolonyai szász evangélikus templomot. A két közösség között folyamatosak voltak a súrlódások, így a magyarok 1783-ban, Gödri János lelkészsége idején felépítették a brassói magyar evangélikus templomot, melyre az 1781-ben kiadott türelmi rendelet adott lehetőséget. A templom mennyezete 1837-ben, Türkösi Ferenc költségén készült. Gyülekezetének 1860-ban 868 tagja volt, vagyis több, mint a bolonyai szász templomnak. A magyar evangélikusok továbbra is a szász egyház keretében éltek. Az önálló esperesség alapításának döntése 1874-ben született meg, és 1886. március 25-én barcasági magyar lelkészek ebben a templomban tartották azt a konventet, amelyen kimondták az önálló erdélyi magyar evangélikus egyházmegye megalakulását. Ez még abban az évben kivált az erdélyi (szász) egyházkerületből és a Tiszai Evangélikus Egyházkerülethez csatlakozott. 1922-ben ebből jött létre a Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház. 1932 és 1948 között magyar nyelvű felekezeti iskolát tartottak fenn, 1992 és 1998 között pedig külföldi segítséggel négyszintes gyülekezeti központot építettek. A templomhoz temető is tartozott, ám ezt a kommunisták 1987-ben megsemmisítették. A gyülekezet ma körülbelül 2400 tagot számlál, vagyis ez a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház legnagyobb magyar ajkú gyülekezete. Leírása A templom késői barokk stílusban épült, a tetőn színes cserepekből van kirakva az 1783-as építési dátum. Északnyugati homlokzatán kis harangtorony látható. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-B-11462 sorszámon szerepel. A gyülekezeti központban állították ki a Cenken 1896-ban felállított és 1913-ban összetört „Árpád-szobor” fej-maradványát. Prigogine-bülbül A Prigogine-bülbül (Chlorocichla prigoginei) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába és a Chlorocichla nembe tartozó faj. 19-20 centiméter hosszú. A Kongói Demokratikus Köztársaság hegyi erdőiben él. Gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik. Szűk életterületének elvesztése veszélyezteti (5000-nél kevesebb egyed él mintegy 400 négyzetkilométeres területen, (a Virunga Nemzeti Parktól északra). Wolfgang Pauli Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900. április 25. – Zürich, Svájc, 1958. december 15.) osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus. Kizárási elvének figyelembe vételével a Mengyelejev-féle periódusos rendszert sikerült értelmezni. A Pauli-elv szerint az atom bármelyik kvantumállapotában, a saját impulzusnyomatékot, a spint is figyelembe véve, legfeljebb egy elektron lehet. Életrajz Pauli Bécsben született Wolfgang Joseph Pauli orvos és biokémia professzor és Berta Camilla Schütz fiaként. Középső nevét keresztapjáról, a fizikus Ernst Mach-ról kapta. Pauli a bécsi Döblinger Gimnáziumba járt, ahol kitüntetéssel végzett 1918-ban. Csupán két héttel az érettségi után a fiatal tehetség már első dolgozatát publikálta Einstein általános relativitáselméletéről. A müncheni Ludwig-Maximilian Egyetemre járt, Sommerfeld kezei alatt dolgozott, 1921 júliusában szerezte meg a doktori címét a molekuláris hidrogén kvantumelméletével kapcsolatos disszertációjára. Sommerfeld felkérte Paulit, hogy ismertetőt írjon a relativitáselméletről a Matematikai tudományok enciklopédiája (Encyklopaedie der mathematischen Wissenschaften) című német enciklopédia számára. Két hónappal a doktorálás után Pauli kész lett a cikkel, mely 237 oldalas lett. Einsten dicsérte; monográfiaként jelent meg, és a tárgy máig használatos referenciájává vált. Egy évet a Göttingeni Egyetemen töltött Max Born segédjeként, majd egy további évet Koppemhágában, abban az intézményben, ami később az elméleti fizikát kutató Niels Bohr Intézet lett. 1923 és 1928 között a Hamburgi Egyetem tanáraként tanított. Ezalatt közreműködött a kvantummechanika modern elméletének fejlesztésében. Többek között megalkotta a a róla elnevezett kizárási elvet és megalapozta a spin nemrelativisztikus elméletét. 1928-ban a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule elméleti fizika professzorává nevezték ki. Vendégprofesszorként tartózkodott a Michigani Egyetemen 1931-ben és az Institute for Advanced Study-n Princetonban 1935-ben. 1929-ben elhagyta a római katolikus egyházat, majd ez év decemberében elvette Käthe Margarethe Deppnert. A házassága boldogtalan volt, és 1930-ban, kevesebb mint egy év múlva válással végződött. 1931 elején, nemsokkal válása után és a neutrínó feltételezése után komoly idegösszeomlást kapott. Carl Gustav Junggal, a pszichoterapeutával konzultált, aki szintén Zürich közelében élt. Pauli azonnal elkezdte elemezni a mély őstípusi/archetipikus álmait, és a mélypszichológus egyik legjobb tanítványa lett. Nemsokára elkezte tudományosan kritizálni Jung elméletének episztemológiáját, ezzel hozzájárult Jung gondolatainak tisztább megértéséhez, különösen ami a szinkronicitás fogalmát illeti. A viták jelentős részét publikálták a Pauli-Jung levelekkel. 1934-ben feleségül vette Franca Bertramot. Ez a házassága élete végéig tartott. Nem lett gyermekük. Amikor 1938-ban Németország bekebelezte Ausztriát, német állampolgárrá téve őt, ami a második világháború kitörésével kellemetlenné vált. Pauli 1940-ben az Egyesült Államokba ment, ahol Princetonban az elméleti fizika professzora lett. A világháború után 1946-ban az USA állampolgára lett, majd visszatért Zürichbe, ahol további élete nagy részét töltötte. 1945-ben egyedül kapta meg a fizikai Nobel-díjat „a Pauli-elvnek is nevezett kizárási elv felfedezéséért” (1925-ös munkájáért). Albert Einstein jelölte a díjra. 1958-ban Max Planck-éremmel jutalmazták. Abban az évben rákos lett. Amikor utolsó tanársegédje, Charles Enz meglátogatta a zürichi Rotkreuz kórházban, Pauli megkérdezte: „Láttad a szobaszámomat?” 137 volt. Egész életében foglalkoztatta az a kérdés, hogy a finomszerkezeti állandó ez a dimenziótlan alapvető állandó miért van olyan közel az 1/137 értékhez. Pauli ebben a szobában hunyt el 1958. december 15-én. Szakmai karrier Pauli rengeteg fontos dologgal járult hozzá a fizikához, különösen a kvantummechanikához. Számos dolgozatot írt, hosszú leveleleket írt kollágáihoz (mint Bohr és Heisenberg, akikkel szoros barátságban állt). Számos ötlete és eredménye csak a levelekben maradt fenn, amelyeket gyakran a címzettek másoltak és továbbadtak. A következőkben azok az eredményei szerepelnek, amelyeket hivatalosan publikált: 1924-ben Pauli egy új kvantumos szabadsági fokot javasolt, hogy feloldja a kvantummechanika előrejelzései és a megfigyelt molekulaspektrumok közötti ellentmondást. Megalkotta a Pauli-féle kizárási elvet (talán ez a legfontosabb munkája) amely azt állítja, hogy két elektron nem lehet ugyanabban a kvantumállapotban. Egy évvel később Uhlenbeck és Goudsmit az elektron spinjével azonosították a ezt a szabadsági fokot. 1926-ban nemsokkal azután, hogy Heisenberg közzétette a kvantummechanika mátrixelméletét, Pauli felhasználta a hidrogén-atom spektrumának meghatározására. Ez nagyon fontos volt a Heisenberg-féle elmélet helyességének ellenőrzése szempontjából. 1927-ben bevezette a Pauli-mátrixokat, mint a spin-operátorok bázisát, ezzel megalkotva a spin nemrelativisztikus elméletét. Ez segített Diracnak a relativisztikus elektronra vonatkozó Dirac-egyenlet felírásában. 1930-ban [December 4-ei levele a „Tisztelt radioaktív hölgyeim és uraim” („Dear radioactive ladies and gentlemen" számára (Lise Meitner et al.)] feltételezett egy eddig meg nem figyelt semleges, tömeg nélküli részecskét, hogy a béta-bomlás folytonos energiaspektrumát megmagyarázza. 1934-ben Fermi belefoglalta a radioaktív bomlásokat leíró elméletébe ezt a részecskét, melyet ő neutrínónak hívott. A neutrínót csak 1959-ben sikerült kísérletileg közvetlenül kimutatni. 1940-ben bebizonyította a spin-statisztika elméletet, mely a kvantummechanika egyik fontos eredménye. Eszerint a feles spinű részecskék fermionok, az egész spinüek bozonok. Személyiség és hírnév A Pauli-effektust róla nevezték el amiatt a különös képessége miatt, hogy egy kísérleti berendezést akkor is képes volt elrontani, ha csak a közelébe ment. Pauli maga büszke volt erre a hírnévre, és megörült, akárhányszor Pauli-effektus történt. A fizikával kapcsolatban Pauli perfekcionista volt. Ez nem csak a saját munkájára vonatkozott, hanem a kollágái munkájára is. Emiatt a fizikusok között a „fizika lelkiismerete” néven lett ismert, a kritikaként, melynek a kollégái felelősséggel tartoznak. Gúnyosan utasított el mindenféle elméletet, amelyben hiányt talált, gyakran ganz falsch-nak, teljesen hibásnak bélyegezve. Legsúlyosabb kritikáját ugyanakkor az olyan elméletek, tézisek részére tartotta fenn, amelyek pontatlan megfogalmazása egyúttal kiértékelésüket, ellenőrizésüket is ellehetetlenítette, kizárva az ilyen tudományosnak álcázott elméleteket a tudomány rendszeréből. Ezeket a rossznál is rosszabbnak ítélte, hiszen még a cáfolatot sem tették lehetővé. Ismert, hogy egyszer egy ilyen dolgozatra azt mondta:"Das ist nicht nur nicht richtig, es ist nicht einmal falsch! " „Ez nem csak, hogy nem helyes, de még csak nem is hibás". Magyarpeterd Magyarpeterd (románul Petreștii de Jos) település Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. A Tordai-hasadék északi kijáratánál fekszik. Fekvése Tordától északnyugatra, a Hesdát-patak melletti úton fekvő település. Története Magyarpeterd, Peterd Árpád-kori település, mely a Hont-Pázmány nemzetség birtokai közé tartozott. 1278-ban már történ rá utalás az oklevelekben, mikor Marcellus fia Mykou az erdélyi részeken lévő Hasadad nevő földből őt illető részt elcserélte a Berettyó melletti Fancsikával (Er I. 360); 1285-ben pedig {Suki} János vásárolt [Fenes nevő?] birtokuknak a Fenös [patak] melletti felső [!] részét, ahol Szent László tiszteletére emelt templom állt, magának tartotta meg, rokonainak: Demeternek és Domokosnak pedig átengedte annak Hasadath nevő alsó [!] részét; 1294-ben pedig III. András király előtt Felicián comes fia Fancsika jelentette ki, hogy Peturd Hasadata nevű birtokuk felét önként átengedték rokonaiknak: Marthuleus comes fiainak: Myko magissternek és Chepannak. Ezt a földet korábbi birtokmegosztásuk előtt Felicián comes fiai birtokolták, mert Myko magister és Chepan az emlíett osztozás során Fancsika nevő földet kapta helyette. A felek Peturdhasadata földet idegeneknek nem adhatják el, hanem csak egymásnak. 1297-ben ismét említve volt t. Peturd Hasadata vocata néven. 1304-ben a Hont-Pázmány nemzetségbeli Martaleus fia Mikou magister és ennek fia, Miklós megosztoznak örökölt birtokaikon; köztük az erdélyi részeken fekvő Hasadath birtokon (An 1: 598). 1310-ben Peterdy-i Fanchika magister fia Dénes nemes volt említve, aki a szomszéd Zarka föld {Szentkirály körül} határjárásához volt hivatalos. 1480, 1490-ben Hosdádtorok, Fancsikapataka a Peterdi, Várfalvi, Tordai ~ Tordai Szalai, Kecseti, Upponi, Székely, Peterdi Fancsika és más köznemesek birtoka volt. 1450-ben Szentmihályfalvi Györgyné: néhai Petherd-i László leánya Ilona Petherd-i István elleni pere szerepelt egy okiratban a három Petherd, Felsőegres, Koppánd ősi és zálogos birtokból neki járó részekkel kapcsolatosan. 1482-ben Szucsáki Macskási Gergely és felesége: Petherd-i néhai Fancsika Miklós leánya Katalin leánya: Dorottya – nevezett Dorottya leánya Ilona nevében is – néhai Fancsika Pálnak a két román Petherd-en (in utraque Petherd Wolahalibus) és a magyar Petherd-en (in Petherd Hungaricali) levő birtokrésze harmadának azt a negyedét, amely nevezett Dorottyát anyja jussán illeti, 100 arany Ft-ért eladta Petherd-i néhai István fia Jánosnak. 1483-ban Petherd-i Fancsika Fóris Alsóegres, Indal, Magyarpetherd, Középsőoláhpeterd és Felsőoláhpeterd birtokbeli részeit 62 Ft-ban zálogba adta Indali Kis Istvánnak. Későbbi névváltozatai:1332: sacerdos de Peturd, 1407-ben in Peterd hungaricali, 1480-ban piscine in p-e Magyarpetherd in valle Hosdadthoroka, 1505-ben p. Magyar Petherd, 1415, 1417-ben Hasdát, Királyerdeje, Remetekapu, Dereszkelősvölgy, 1587-ben Peterd cum Zarkad, 1733-ban Magyar-Peterd, 1808-ban Peterd (Magyar-), Petridul-ungureszk, 1913-ban Magyarpeterd. 1850-ben 2647 lakosából 2582 román, 14 magyar, 14 zsidó és 37 roma volt. 1992-ben a 2166 lakos nemzetiségi megoszlása a következő képet mutatta: 2094 román, 5 magyar, 67 roma. Adobe Flash Az Adobe Flash egy szoftver amely az Adobe Systems termékcsaládba tartozik. Egy olyan professzionális multimédiafejlesztő-alkalmazás, amelynek segítségével könnyedén fejleszthetünk webes alkalmazásokat, játékokat, mozikat, vagy akár mobil tartalmakat. A Flash hatékonyan ötvözi a vektoros rajzolóprogram és a professzionális animációszervező-program minden előnyét. 2020 végén a program végleg meg fog szűnni, ám ez nem azt jelenti, hogy már nem használhatjuk, egyszerűen csak nem frissítik többet. A Flash története 1993 januárjában, Jonathan Gay, Charlie Jackson és Michelle Welsh egy kis szoftvercéget indított el FutureWave Software néven és létrehozták első saját terméküket, a SmartSketch-t. A számítógépek a PenPoint OS nevű tollal rajzoló rajzprogramot használták, viszont a SmartSketch-nek az volt a célja, hogy a számítógépes grafika létrehozása olyan egyszerű legyen, mint amikor papíron rajzol az ember. Amikor a PenPoint elbukott a kereskedelmi piacon, a SmartSketch-et átírták Microsoft Windows-ra és Mac OS-re. Ahogyan egyre népszerűbbé vált az internet, a FutureWave egy vektorgrafikán alapuló web-animációs programot kezdett el fejleszteni, amely kihívásra késztette a Macromedia Shockwave technológiáját. 1995-ben a FutureWave módosította a SmartSketch-et, mégpedig úgy, hogy frame-by-frame animációt adott hozzá és újra kiadta FutureSplash Animator néven Macintosh-ra és PC-re. Ez alatt az idő alatt a társaság felvette Robert Tatsumi programozót, Adam Grofcsik művészt és egy PR szakembert, Ralph Mittman-t. Tatsumi összpontosított a felhasználói felületre, mialatt Gay írta a grafikus renderer-t: görbe formák matematikai-kódját és a böngésző plug-in-jét. A terméket az Adobe kínálta és a Microsoft használta fel az internetes csevegő programjához, az MSN-hez. 1996 decemberében a Macromedia megszerezte a vektor-alapú animációs szoftvert és később kiadta Flash néven, amelynek címe a szerződéskötő cég, a FutureWave szavaiból származik, mégpedig a „Future” és a „Splash” szóból. Flashről általában A Flash eredetileg egy egyszerű animáció-szerkesztő programnak indult, mára azonban egy komplex platformmá fejlődött, amely egyaránt alkalmas mobil tartalmak, interaktív bemutató vagy akár weboldalak készítésére. A technológia gyors elterjedésének több oka van, például hogy megjelenésekor úttörőnek bizonyult a dinamikus tartalmak kezelésében. Ma már szinte minden felhasználói számítógépen megtalálható, mert a legtöbb böngészőprogrammal és elterjedt felhasználói operációs rendszerrel kompatibilis. Viszonylagos kis mérete és egységes, megbízható megjelenése a legstabilabb kliens oldali interaktivitást biztosító technológia a webes fejlesztések területén. A webes tartalmak jó része, és számos szolgáltatás ma már elképzelhetetlen lenne Flash (vagy a lassan megjelenő alternatívái) nélkül. Ugyanakkor a Flash kliensoldali lejátszóprogramja korántsem tökéletes, például nem megfelelően optimalizálták a benne található ún. video codec-eket, így rendkívül erősen leterheli a kliens számítógépet. Ez például több, a közelmúltban, vagy napjainkban debütáló netbook-on is érezhető hátrányokat okoz a felhasználónak. Az Adobe ráadásul nem szívesen portolja a lejátszót új platformokra, például az Apple iPhone első generációs tagjai is kénytelenek voltak nélkülözni, és ez sok tucat, még ma is kapható okostelefonra és PDA-ra is igaz. Hátrány továbbá, hogy a Flash-ben prezentált weboldalak tartalmait nem képes egyik keresőrendszer sem indexelni, így nem jelennek meg azok a találati listákban. Biztonsági problémák is gyakran előfordulnak a Flash lejátszóban, amelyekre legtöbbször elkészül a javított változat, azonban az Adobe nem alkotott még szabványos és működő implementációt a friss változatok gyors és késlekedésmentes terjesztésére. Továbbá, kizárólag Flash felhasználásával nehézkes adatbázissal és további komponensekkel üzemelő weboldalt fejleszteni, mert a Flash mint önálló HTML-objektum, sok áldozat árán hozható csak össze szerveroldali megoldásokkal, mint amilyen a PHP. Flash tartalmakkal sok millió weboldalon találkozhatunk, és a Flash ma már nélkülözhetetlen eszköze az interaktív, látványos és szórakoztató web-nek. Flash Player Egy olyan program, amely képessé teszi a számítógépünket vagy más eszközeinket arra, hogy SWF vagy FLV fájlokat jelenítsen meg. Megjelenhet önálló programként vagy böngészőbe ágyazott, úgynevezett pluginként is. 2003-as felmérés szerint a világon található személyi számítógépek 93%-án telepítve van, ezzel az egyik legelterjedtebb program lett. Flash Videó Általában egy flv kiterjesztésű állomány, amelyet az Interneten történő videó átvitelre fejlesztett ki az Adobe (korábban Macromedia), elsősorban azzal a céllal, hogy viszonylag jó minőségben és gyorsan legyen képes a felhasználó Flash Player segítségével videókat nézni a hálózaton. Flash-programozás A Flash elterjedésével megjelent az igény arra, hogy a különböző tartalmi elemeket, illetve a felhasználótól érkező válaszokat dinamikusan legyen képes a Flash feldolgozni és arra megfelelő választ adni. Flasht az ActionScript script nyelv segítségével lehet programozni, amely egy ECMAScripten alapuló programozási nyelv, mely nagyban hasonlít a széles körben elterjedt JavaScriptre. Jelenleg több verziója is létezik, ezek közül a legfrissebb a 3.0. Új verziók Adobe Animate CC – 2015 Flash CC Professional – 2013 Flash CS6 Professional – 2012 Flash CS5.5 Professional – 2011 Flash CS5 Professional – 2010 Flash CS4 Professional – 2008 Flash CS3 Professional – 2007 Flash Professional 8 – 2005 Flash Basic 8 – 2005 Flash MX Professional 2004 – 2004 Flash MX 2004 – 2004 Rendszerkövetelmények Mac OS X 10.3 rendszerre: - processzor: PowerPC G3 600 MHz vagy nagyobb teljesítményű - Képernyő: 1024x768 - 16 bit - Memória: 1024 MB - Tárhely: 360 MB Microsoft Windows 2000, XP Processzor: Intel Pentium III 800 MHz vagy nagyobb teljesítményű Képernyő: 1024x768 - 16 bit Memória: 1024 MB Tárhely: 710 MB Forcalqueiret Forcalqueiret település Franciaországban, Var megyében. Lakosainak száma 2813 fő (2015). Forcalqueiret Brignoles, Camps-la-Source, Garéoult, Rocbaron és Sainte-Anastasie-sur-Issole községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Scott Bradley Scott Bradley (Russellville, Arkansas, USA, 1891. november 26. - Chatsworth, Kalifornia, USA, 1977. április 27.) amerikai zeneszerző, zongorista, karmester. Bradley szerezte a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) stúdió moziban vetített rajzfilmjeinek zenéjét, így többek közt a Hanna-Barbera-páros által rendezett Tom és Jerry sorozatét (az 1940 és 1958 közt készült, 114 darab klasszikus rövidfilmből 113-ét), a Droopy Dog összes (24) epizódjáét, a Barney Bear összes (26) epizódjáét és néhány Tex Avery-műét is. Átiratot készített Liszt Ferenc 2. magyar rapszódiájából a Tom és Jerry rajzfilmsorozat Zongorakoncert című rajzfilmepizódjának részére, amit John Crown játszott el, de néhol besegített ő is a teltebb hangzás érdekében. Bradley konzervatóriumot végzett zeneszerző és zongorista volt. 1934-ben kezdett filmzenét írni Hugh Harman és Rudolf Ising rajzfilmjeihez az MGM-nél. Miután a stúdió 1937-ben megalapította önálló animációs részlegét, Bradley azonnal munkatárs lett, s 1957-ig, visszavonulásáig az MGM-nél maradt. Korai műveiben ismert pop- és népdalokból vett idézetek fordultak elő (ez akkoriban bevett szokás volt a rajzfilmek zenéjében). A negyvenes évek végére azonban Bradley kompozíciói és hangszerelései mind eredetibbek és összetettebbek lettek, s műveiben megjelentek az Arnold Schönberg által kidolgozott dodekafón megoldások is. Schönbergen kívül hatással volt Bradley-re Bartók Béla, Igor Stravinsky és Paul Hindemith munkássága is. "Scott szerzi a legnehezebb hegedűzenét Hollywoodban" - ezek Lou Raderman koncertmester szavai a Sight & Sound magazin interjújában, majd hozzáteszi: "el fogja törni az ujjaimat". Bradley nagyra értékelte a "vicces zenét", s több lehetőséget látott a rajzfilmekben mint az élőszereplős mozikban. Művei egyelőre nem jelentek meg nyomtatásban. Bradley 1957-ben vonult vissza, miután az MGM animációs részlege megszűnt. 1977. április 12-én hunyt el Chatsworth-ben, Kaliforniában. Kossuth megye Koordináták: é. sz. 43° 12′ 18″, ny. h. 94° 12′ 20″43.205, -94.205555555556 Az Amerikai Egyesült Államokban, Iowa államban található Kossuth megye, melyet Kossuth Lajosról neveztek el. A szabadságharcosnak szobra is áll a megye székhelyén, Algonában, a megyegyűlés épülete előtt. Lakosainak száma 15 321 fő (2013. július 1.). Földrajza Az U.S. Census Bureau szerint a megyének 974 négyzetmérföld a teljes területe (2524 km²), melyből, 973 négyzetmérföld (2520 km²) föld és 1 négyzetmérföld (4 km²) (ami a teljes terület 0,14 százaléka) víz. Ez Iowa legnagyobb területű megyéje. Jelentős országutak U.S. Highway 18 U.S. Highway 169 Iowa Highway 9 Iowa Highway 15 Iowa Highway 17 Szomszédos megyék Martin megye & Faribault megye (észak felől) Winnebago megye (északkelet felől) Hancock megye (délkelet felől) Humboldt megye (dél felől) Palo Alto megye (délnyugat felől) Emmet megye (északnyugat felől) Történelme Kossuth megyét 1851. január 15-én alapították. Kossuth Lajosról nevezték el, aki az 1850-es évek elején az Amerikai Egyesült Államokban az egyik legnépszerűbb európai politikus volt. 1857-ben a megyéhez csatolták a tőle északra fekvő Bancroft megyét. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Cellieu Cellieu település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 1701 fő (2015). Cellieu Valfleury, Chagnon, La Grand-Croix, L’Horme, Lorette, Saint-Chamond és Genilac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Volodimir Romanovics Tancsik Volodimir Romanovics Tancsik (cirill betűkkel: Володимир Романович Танчик; Cserkaszi, 1991. október 17. –) ukrán labdarúgó, aki jelenleg a magyar Gyirmót FC játékosa. Pályafutása Cserkasziban született, Ukrajnában. Édesapja ökölvívó volt, gyerekkorában ő is bokszolt és csak 13 évesen kezdett el a labdarúgással foglalkozni. Az FC Knyazsa Scsaszlive csapatában nevelkedett, megfordult a FK Lviv-ben, de végül a PFK Szevasztopol színeiben mutatkozott be az ukrán élvonalban 2014 márciusában, egy FK Dnyipro elleni mérkőzésen. Nyáron a lengyel élvonalba szerződött, megfordult a KS Ruch Chorzów és a GKS Górnik Łęczna csapatában is, de mindösszesen nyolc bajnokit játszott, majd hazaigazolt az FC Olimpik Donetskhez. 44 ukrán élvonalbeli mérkőzésen szerepelt. 2017 januárjában szerződtette őt a Gyirmót csapata. Az NB I-ben február 18-án a Paksi FC elleni 0-0 alkalmával mutatkozott be. 2007–2008-ban tagja volt az ukrán U17-es és U18-as válogatott csapatnak. Öt mérkőzésen játszott és egy gólt lőtt. 2489 Suvorov A 2489 Suvorov (ideiglenes jelöléssel 1975 NY) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Ivanovna Csernih fedezte fel 1975. július 11-én. Kandó Kálmán Egerfarmosi és sztregovai Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú, ipari frekvenciájú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasútvillamosítás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Családja 1869. július 8-án született Pesten egerfarmosi és sztregovai Kandó Géza (1840-1906) és gulácsi Gulácsy Irma (1845-1933) gyermekeként. Régi nemesi családból származott, apai nagyszülei egerfarmosi és sztregovai Kandó József (1797-1884) Fejér vármegye alispánja, és pesti táblai ügyvéd, és baracskai Szűcs Klára (1797-1885) voltak. Kandó Kálmán 1898. szeptember 11-én Rozsnyón eljegyezte, majd 1899. február 2-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 11 évvel fiatalabb Posch Ilona Mária Petronellát (1880-1913), Posch Gyula (1851-1923) és Horváth Ilona lányát. 1899 telén született Kálmán fiuk, 1901-ben Sára Ilona leányuk. 1913. július 9-én felesége veseelégtelenségben hunyt el Rozsnyón. 1922. október 18-án Kálmán fia öngyilkosságot követett el. 1923. július 7-én lánya férjhez ment, 1924. június 5-én született unokája, György. Életpályája Gimnáziumi tanulmányait az 1904-ben épült Fasori lutheránus gimnázium elődjének számító, Sütő utcai Budapesti Evangélikus Gimnáziumban kezdte. Szülei a zsúfolt iskolából egy kisebb osztálylétszámú iskolába, a Kármán Mór alapította gyakorló gimnáziumba íratták át. Mivel az iskola csak kétévenként indított osztályt, Kandó a hatodik osztályt kétszer végezte el. Ebben az elitiskolában érettségizett le. 1888-ban beiratkozott a budapesti József Műegyetemre. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Negyedéves hallgatóként pályadíjat nyert az egyik elektrotechnikai dolgozatával. Szigorlatra egy villamos hajtású futódaru tervét adta be. 1892-ben kapta meg a gépészmérnöki oklevelet. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész- és villamos ismereteit későbbi pályafutása során sikeresen kamatoztatta. Egyetemi évei után, 1893 őszéig a haditengerészetnél szolgált, majd Párizsba utazott. A Compagnie de Fives-Lille villamos gyárának tervezési osztályán kapott állást. Ez a vállalat abban az időben rendezkedett be a Nikola Tesla által feltalált és Európában Michael Dolivo-Dobrowolsky által továbbfejlesztett indukciós motorok gyártására. Az indukciós motorok gyártására kidolgozott egy teljesen új szerkesztési–számítási eljárást, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé. A Ganz-gyárban Ma már nem deríthető ki pontosan, de feltehetőleg Korda Dezső ajánlásának köszönhetően híre eljutott Mechwart Andráshoz. A budapesti Ganz és Társa gyár 1878-ban létrehozott egy osztályt az elektromos berendezések gyártására, amelyet akkoriban Zipernowsky Károly vezetett. 1894-ben szerették volna bevezetni az indukciós motorok hazai gyártását, s a szervezés lebonyolítására felkérték Kandó Kálmánt. A kitűnő mérnök a munkáját sikeresen végezte, franciaországi tapasztalatait felhasználva néhány hónap alatt meghonosította a háromfázisú indukciós motorok gyártását, sőt tulajdonképpen nevéhez köthető az akkor forgóáramnak nevezett többfázisú áramrendszer Ganzban történő bevezetése. A háromfázisú energiatermeléshez és -elosztáshoz a Ganznak rendelkeznie kellett megfelelő generátorokkal és transzformátorokkal. Ezek tervezése és gyártásuk beindítása ugyancsak Kandóhoz kötődik. Amikor Zipernowsky 1895-ben a műegyetemen tanszéki állást kapott, Kandó a szerkesztési osztály vezetője lett. Kandó számításai és tervei alapján a legnagyobb teljesítményű AF gépek készültek az 1897 szeptemberében üzembe helyezett Etsch vízerőmű részére, amely Merano, illetve Bolzano városok villamosenergia-igényét elégítette ki. Kandó korai villamosgép-tervezői munkásságának csúcspontja azonban az indukciós motorok magyarországi bevezetése terén az FF jelzésű motorsorozat megalkotása volt. Ezek az 1899-ben tervezett, és évtizeden keresztül 300, illetve 3000 voltos névleges feszültségre készült, nagyon széles teljesítményhatárok között gyártott háromfázisú motorok a Ganz-gyár legsikeresebb villamos gépei közé tartoztak. A teljesítményegységre jutó súlyukkal általános nemzetközi elismerést arattak. Az indukciós motorok kiváló tulajdonságait megismerve ezeket a motorokat a vasúti vontatásban is hasznosítani kívánta. Külföldi tanulmányútjai során különféle vasúti megvalósításokat tanulmányozott. Kezdeményezésére a Ganz foglalkozni kezdett a háromfázisú villamos vontatás előkészületeivel, ennek során 800 méteres kísérleti próbapályát építettek a Ganz Mávag mellett. A vasúti kocsit egy kétfázisú indukciós motor hajtotta. 1897-ben Amerikában, a baltimore-i pályaudvarokat összekötő 5,8 kilométer hosszú alagútban futó 600 voltos egyenáramú vasutat tanulmányozta. Itt ismerte fel, mennyire gazdaságtalan, 100 kilométeres nagyságrendű távolság esetén alkalmatlan az egyenáramú, kisfeszültségű villamos vontatás. Váltakozó áramú vontatás 1898-ban a Genfi-tó partján üzembe helyezték az első háromfázisú kisvonatot egy 300 méter hosszú, 20 méteres szintkülönbségű vonalon. Az olasz nagyvasutak villamosítási programja egybeesett a Ganz ismert háromfázisúvontatás-kísérleteivel. A Rete Adriatica társaság ezért a Valtellina vasútvonal villamosítását a Ganznál rendelte meg, így a Kandó által kidolgozott rendszer lett a háromfázisú vontatás bölcsője és később Olaszországban annyira uralkodóvá vált, hogy a „sistema italiana” nevet kapta. A Telina-völgyről elnevezett 106 km hosszú, nehéz terepviszonyú vonalon bizonyítani lehetett, hogy jobb a gőzvontatásnál. A feladat teljesítését több hírneves nagyvállalat rendkívül kockázatosnak tartotta, ezért elzárkózott tőle. Mechwart András, a Ganz-gyár akkori igazgatója 1898-ban Kandó Kálmánnal konzultálva elvállalta az olaszországi Valtellina-vonal 3000 voltos háromfázisú, 15 herzes vasútvillamosítását. Kandónak ez volt az első önálló fejlesztése. Amikor 1902. szeptember 4-én ünnepélyesen átadták a vonalat, ez volt a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal működtetett vasútvonala. Táplálására a Morbegno városka közelében, az Adda folyón az Alpokból lefutó folyók vízenergiájából nyerhették a 20 kilovoltos feszültségű áramot. Innen táplálták kilenc 20/3 kilovoltos feszültségű, egyenként 300 kVA névleges teljesítményű transzformátorállomáson keresztül a kétpólusú munkavezetéket, illetve a harmadik fázis vezetésére szolgáló síneket. A technikai újdonságot a lényegesen nagyobb, 3000 voltos feszültség jelentette. Mivel elégedettek voltak a Ganz teljesítményével, 1903-ban három, majd 1904-ben további négy mozdonyt rendeltek. Az olasz kormány az időközben államosított vasút nagyarányú villamosítását határozta el, azzal a megkötéssel, hogy a villamos berendezések és a járművek csak Olaszországban készülhetnek. A Ganzban meghatározó banktőke semmiféle kockázatot nem akart vállalni, és önként átadta a piacot. A Westinghouse cég megvette Kandó szabadalmait és Vado Liguréban mozdonygyárat épített. A gyár vezetését Kandóra bízták. Kandó elfogadta a meghívást, és több munkatársával Vadóba költözött. Olaszországban Két mozdonytípust fejlesztett ki. Az ötcsatlós Giovi vagy Cinquanta elnevezésű mozdonyok Kandó legnagyobb számban gyártott gépei voltak. 1912-ben elkészült a 100 km/h sebességű, 2000 kW teljesítményű Trenta nevű gyorsvonati mozdony, ami a leggazdaságosabb mozdonya lett. Az első világháború során 1915-ben hadiállapotba kerültünk Olaszországgal. Kandó még szerencsésen hazatért, és kétéves katonai szolgálat után (tanulmányai hatására a MÁV és a Ganz gyár kieszközölte Kandó felmentését a katonai szolgálat alól) a Ganz Danubius gyár műszaki-, majd vezérigazgatója lett. Az új vontatási rendszer Kandó már 1900-ban javasolta a vasutak villamosítását. Rámutatott, hogy a megoldás csak az országos energiagazdálkodáson belül lehetséges, úgy, hogy az 50 Hz-es egyfázisú váltakozó áramot a mozdonyban háromfázisúvá alakítva táplálják a vontatómotorokat. Hazatérése után azonnal hozzákezdett a rendszer részletes kidolgozásához. 1922-ben még vezérigazgatói állásáról is lemondott, és a Ganz Villamossági Rt. műszaki tanácsadójaként kizárólag a villamos mozdonyok tervezésével és a Villamosmozdony Szerkesztési Osztály irányításával foglalkozott. A gazdasági helyzet miatt kísérletei csak 1923. október 1-jén kezdődhettek meg a Budapest-Nyugati–Dunakeszi-Alag (ma Dunakeszi) vonalszakaszon. A munkavezeték 15 kV-os, 50 Hz-es áramát a mozdonyban a fázisváltónak nevezett új villamos gép alakította át. A próbaüzem igazolta Kandó elgondolásának helyességét, egyúttal rámutatott a mozdonyon szükséges változtatásokra. Külföldön nagy feltűnést keltett, hogy az első világháborútól meggyötört Magyarországon már a gyakorlatban is megvalósították ezt a rendszert. A MÁV elhatározta a 190 km hosszú Budapest-Hegyeshalom fővonal új rendszerrel történő villamosítását. A rendszert az 1930-ban üzembe helyezett Bánhidai Erőműből indított háromfázisú 110 kV-os távvezetékről táplálták négy transzformátor állomáson átalakított, egyfázisú 16 kV 50 Hz munkavezetéken keresztül. A négy vonalszakasz közül kettő ugyanarra a fázisra van kapcsolva, a másik kettő pedig a másik fázist terhelik. Ezáltal a vasút az egyfázisú táplálás ellenére is nagyjából szimmetrikus terhelést jelent az erőmű számára. A transzformátor alállomások egyszerűek, olcsók és kitűnő hatásfokúak voltak. Az alállomások távolsága nagyobb lett, mint bármely más rendszernél (35-40 km). Kísérleti jelleggel a Torbágyi alállomást kikapcsolva és a táplálást a bánhidai alállomás vette át. A betáplálástól 74 km-re így is zavartalan üzemet lehetett tartani. A fázisváltós rendszerrel villamosított vonalon Komáromig 1932-ben indult meg a forgalom. A fázisváltós rendszer létrehozását már 1919-ben megfogalmazott tanulmányában eredményesen támogatta Verebélÿ László a MÁV Vasútvillamosítási Osztály vezetőjeként. A kísérleti mozdonyok próba időszaka alatt Kandó több külföldi felkérést is teljesített. 1926-ban megtervezte Európa akkor két legnagyobb teljesítményű egyenáramú gyorsvonati mozdonyát (fr:2BB2 400) a Párizs-Orléans vonal számára. Az egyre sokasodó megfeszített munka, a bekövetkezett családi tragédiák, és nem utolsósorban élete főműve, a fázisváltós rendszer megvalósítását befolyásoló külföldi kölcsön körüli huzavona együttesen felőrölték Kandó egészségét és 1931. január 13-án szívszélhűdés következtében váratlanul elhunyt. 1931. január 16-án a Budapest főváros által adományozott, a Kerepesi temetőben létesített díszsírhelyben temették el. Rendszerének végleges beüzemelését, főművének megvalósulását nem érte meg, az általa tervezett mozdonyt már nem láthatta. 1932. augusztus 17-én került sor a V40 001 pályaszámú, első fázisváltós mozdony műtanrendőri próbájára. Halála után az általa kijelölt úton haladt tovább a villamosmozdony-fejlesztés Ratkovszky Ferenc és Mándi Andor irányításával. Kandó Kálmán sokoldalú, fölényes elméleti tudású gépészmérnök, kitűnő elektrotechnikus és nagy képzelőerejű konstruktőr volt. A villamos vasúti vontatás történetének váltakozó áramú fejezete elválaszthatatlan Kandó emlékétől, és munkásságától. Szabadalmai Kandó Kálmán 1895–1929 között megadott szabadalmainak száma 69. A szabadalmak a villamos vasúti motorok, többfázisú váltóáramú motorok, önműködő kapcsolóberendezések, felsővezetékek és erőátviteli telepek témái köré csoportosíthatók. Elismerése A Magyar Tudományos Akadémia 1927. május 5-én levelező tagjává választotta. Munkásságát 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. Miskolcon nevét viseli a Tiszai pályaudvar előtti tér, ahol szobra is áll, valamint egy szakközépiskola is. Budapesten az ő nevét viselte az egykori Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola is, ami ma az Óbudai Egyetem része. Róla nevezték el a 126245 Kandókálmán kisbolygót. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült. Blédy Géza Blédy Géza (Gyula, 1908. május 25. – Kolozsvár, 1962. január 13.) magyar nyelvész, lexikográfus. Írói álneve: Christianus. Életútja Középiskolát Aradon végzett, a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán 1930-ban szerzett tanári oklevelet, majd három éven át Párizsban romanisztikai tanulmányokat folytatott. Kezdetben középiskolai tanár volt Aradon, 1945-től a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem román nyelvtudományi tanszékére került tanársegédnek, közben szervező és irányító munkát végzett a kolozsvári tanfelügyelőségen. 1955-től haláláig a romanisztika tanszékvezető tanára. Munkássága A román-magyar nyelvi kölcsönhatással és a román filológia történetével foglalkozott. A Román Nyelvatlasz és magyar vonatkozásai c. cikkével (Kristóf-emlékkönyv, Kolozsvár, 1939) elsőnek hívta fel a magyar nyelvészek figyelmét a romániai nyelvatlaszra mint a román-magyar nyelvi kapcsolatok kutatásának gazdag forrására. A magyar nyelv szókincsét ért román hatásról írt doktori értekezése önálló kötetben jelent meg Influența limbii române asupra limbii maghiare c. alatt Nagyszebenben (1942). Szerkesztésében jelentek meg 1943-44-ben a Kölcsey Egyesület kiadásában Aradon a fecskés könyvek. Mint lexikográfus 1954-ben litografálva adott ki, feleségével, a fizikus Vitályos Erzsébettel közösen, egy román-magyar fizikai szójegyzéket (Dicționar român-maghiar de fizică). Feltárta Cipariu kutatásait a marosvásárhelyi Teleki Tékában (Iordan-emlékkönyv, 1958), s a román nyelvészeti folyóiratokban számos magyar vonatkozásra mutatott rá. A magyar tannyelvű iskolák számára román tankönyveket szerkesztett. Kötetei a magyar nemzeti katalógusban Christianus: Az evangélium demokráciája és szocializmusa (Budapest, 1946) Gramatica limbii romîne pentru cl. 8-10. scoli maghiare (társszerzőkkel: János Józsa , Gavril Scridon; Bucuresti, 1957) Gramatica limbii romîne pentru clasele 8-11. coli maghiare (társszerzőkkel: János Józsa, Gavril Scridon; Bucuresti, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963) Tótgurab Tótgurab (szlovákul Slovenský Grob, németül Slowakisch-Eisgrub, Böhmisch-Grub, Slawisch-Weissgrob) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban. Fekvése Bazintól 3 km-re délre fekszik. Története A mai település elődjét, a középkori "Mornar" falut írott forrás elsőként 1214-ben említi. A falu neve Sebus comes Udvarnok földjére vonatkozó adománylevelében bukkan fel. Az oklevél szerint ebben az időben két Mornar nevű falu volt és Udvarnok a két falu között feküdt. Az oklevélben szereplő harmadik falu pedig a mai Szentgyörggyel azonosítható. Mornar falu létezését egy 1296-os feljegyzés is megerősíti. 1324-ben a pozsonyi káptalannak a cseklészi uradalom határait kijelölő oklevelében, mint szomszéd birtok Mornar földje is szerepel. Ez a Mornar kétségtelenül a mai Horvátgurabbal azonosítható, míg az 1214-es oklevélben szereplő másik Mornar a mai Tótgurabnak felel meg. Udvarnok a Feketevíz közelébe helyezhető és a mai Triblavina major területén lehetett. Mornart 1324-ben említik utoljára, valószínűleg nem sokkal ezután elpusztult. A mai falut német telepesek alapították, akik a települést "Grub"-nak (verem, gödör) nevezték el. Néhány forrás "Eisgrube" (azaz jégverem) néven is említi. 1548-ban a császár szolgálatában álló spanyol zsoldosok majdnem az egész települést felégették. A lakosság pótlására a birtokos Illésházy család 1552 körül délről, a török elől menekülő horvátokat, valamint környékbeli szlovákokat telepített ide. 1569-ben a falut "Tót-Ayszgrub" néven említik. 1634-ben a két település "Horvat Eisgrub", illetve "Totaizgrub" néven szerepel. Tótgurab lakói jobbágyok voltak, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, favágással, később kézművességgel, a nők szövéssel, hímzéssel is foglalkoztak. Vályi András szerint ". Tót Guráb. Tót falu Posony Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeni faluktól nem meszsze, határja jó termékenységű ’s Czajla vize által nedvesíttetik, tulajdonságaira nézve az előbbenihez hasonló lévén, első Osztálybéli." Fényes Elek szerint " Guráb (Tót), (Slavisch Weiszgrob) tót falu, Pozsony vmegyében, Sz. Györgytől keletre 3/4 óra, egy lapályos vizenyős vidéken: 714 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom; szép erdő; sok és jó rétség; nagy marhatenyésztés; vizimalom. F. u. gr. Pálffy Ferencz. " Pozsony vármegye monográfiája szerint "Tótgurab, a bazini patak mellett fekvő tót kisközség, 148 házzal és 985 róm. kath. vallású lakossal. Újabb morva telepítvény, mely csak Illésházy István országbírónak 1569-ből való nyilatkozatában szerepel először Tót-Ayszgrub néven. 1641-ben már a mai nevét viseli. 1647-ben Teörös Jánosé. Később földesurai a Pálffyak voltak. A mult század elején Salvisch-Weiszgrob néven is említve találjuk. A községházán 1620-ból való birtokkönyvet őriznek. A katholikus templom 1617-ben épült, a Szent-Anna kápolna 1790-ben, a Szent-Mária kápolna meg 1759-ben, de ezt 1898-ban újjáépítették. A községnek Bazin a postája, távírója és vasúti állomása." A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Népessége 1910-ben 982, túlnyomórészt német lakosa volt. 2001-ben 1843 lakosából 1820 szlovák volt. 2011-ben 2129 lakosból 2077 szlovák. Neves személyek Itt született 1862-ben Léska József plébános. Nevezetességei A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom 1614 -ből való. Szűz Mária kápolna. Barokk stílusú, 1750 -ből. Szent Anna kápolna 1790 -ből. Hagyománya van a csipkekészítésnek. Borászat. A Kis-Kárpátoki borvidék részét képezi. A helyi gasztronómiai hagyományokra épülő, libasültet felszolgáló éttermek. Tehama megye Tehama megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Kalifornia államban található. Lakosainak száma 63 057 fő (2013. július 1.). Tehama megye Shasta, Plumas, Glenn, Butte, Mendocino és Trinity megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Rozsdásszárnyú pacsirtaposzáta A rozsdásszárnyú pacsirtaposzáta (Megalurus mathewsi) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a tücsökmadárfélék (Locustellidae) családjába és a Megalurus nembe tartozó faj. Egyes rendszerezések a Cincloramphus nembe sorolják. A hím 19-21, a tojó 17-18 centiméter hosszú. Ausztrália bozótos füves területein él. Apró gerinctelenekkel és magvakkal táplálkozik. Augusztustól februárig költ. A költést követően egyes állományai a hűvösebb területekre vonulnak. 3774 Megumi A 3774 Megumi (ideiglenes jelöléssel 1987 YC) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Kojima T. fedezte fel 1987. december 20-án. The Flying Burrito Brothers A The Flying Burrito Brothers amerikai country rockegyüttes. Lemezkiadóik: A&M Records, Columbia Records, Curb Records. A zenekarnak jelentős kötődése van a klasszikus The Byrds együtteshez. Jó pár tag abból a zenekarból érkezett ide. Fennállásuk alatt 15 nagylemezt dobtak piacra, különböző neveken. Egészen a mai napig működnek. Pályafutásuk alatt azonban feloszlottak már egy párszor: először 1969-től 1972-ig tevékenykedtek, majd 1975-től 1980-ig, majd 1980-tól 1987-ig, majd 1985-től 2001-ig, a kétezres évek után hullámzó felállással többször összeálltak, de pár év után újból feloszlott a zenekar. 2012 óta azonban újból aktív az együttes, és egészen a mai napig tevékenykednek. Tagjai Hullámzó volt a Flying Burrito Brothers felállása, jelenleg a következő tagok alkotják: Chris James - billentyűk, éneklés (2010-) Tony Paoletta - pedal steel gitár (2013-) John Sturdivant Jr. - dobok (2016-) Bob Hatter - gitár, éneklés (2017-) Larry Marrs - basszusgitár (2017-) Diszkográfia Stúdióalbumok The Gilded Palace of Sin (1969) Burrito Deluxe (1970) The Flying Burrito Bros (1971) Flying Again (1975) Airborne (1976) Sierra (1977) Hearts on the Line (1981) Sunset Sundown (1982) Eye of a Hurricane (1994) California Jukebox (1997) Sons of the Golden West (1999) Georgia Peach (2002) The Whole Enchilada (2004) Disciples of the Truth (2007) Sound as Ever (2011) Benjamin Barg Benjamin Barg (Bonn, 1984. szeptember 15. –) német labdarúgó, a Borussia Mönchengladbach II középpályása. Öccse Thorsten Barg. Kán László Kán nembeli László (? – 1315. augusztus előtt) főúr, 1297–1315 között Erdély vajdája, ahol a királytól független tartományúri hatalmat hozott létre. III. András a szintén veszedelmes mértékű hatalomkoncentrációt kialakító Borsa Loránd leverése után tette meg vajdává, de vele sem járt jobban. A vajda, aki egyúttal Szolnok vármegye ispánja is volt, kisajátította a bányavárosokat, magát pedig a székelyek és szászok ispánjává is megtette, és magának szedett be minden regálét. Valóságos kiskirályként viselkedett: még a váradi püspökválasztásba is beleszólt, és keresztülvitte, hogy 1307-ben saját jelöltjét, a dominikánus Benedeket válassza meg két év huzavona után a káptalan. Az Árpád-ház kihalása után felesége, egy német hercegnő révén rokona, Ottó igényét támogatta a trónra, és feleségül ajánlotta neki a lányát, akit végül inkább az erősebb szövetségesnek tűnő II. István Uroš szerb királyhoz adott. Az Erdélybe házasság reményében érkező Ottót elfogatta, elismerte Károly Róbert királyságát, majd szabadon engedte a bajor herceget – a Szent Korona azonban nála maradt. Károlynak szüksége volt az ereklyére ahhoz, hogy legitim király lehessen, de a vajda a királyválasztó gyűlésen sem jelent meg, nemhogy átadta volna a koronát. Gentile pápai legátus tárgyalásokat kezdeményezett Kánnal, de az csak azután volt hajlandó lemondani a koronáról, hogy a legátus 1309-ben kiközösítette. A megbékélés jeleként a megkoronázott király már 1310-ben ellátogatott Erdélybe, ami azonban László birtokában maradt – a vajda nem engedett királyi őrséget a váraiba, és 1315-ben a helyére kinevezett Pok nemzetségbeli Miklóst is kiszorította tartományaiból. A királyi csapatok csak halála után, 1316-ban lettek Erdély urai a dévai ütközet után, de Kán László fiai az 1320-as évekig lázongtak, komoly gondot okozva Debreceni Dózsa (1318 – 1321) és Szécsényi Tamás (1321 – 1333) vajdáknak. Hollandia az 1936. évi téli olimpiai játékokon Hollandia a németországi Garmisch-Partenkirchenben megrendezett 1936. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 3 sportágban 8 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Alpesisí * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Gyorskorcsolya * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Shazam A Shazam egy főként okostelefonokra kifejlesztett alkalmazás, amelynek lényege, hogy felismeri a zeneszámokat "hallás után", azaz mintha az ember füle volna. Az alkalmazást bekapcsolva a telefon környezetében szóló zeneszámot azonosítja, és megadja annak címét és előadóját. A céget még 1999-ben alapították, ám az elmúlt években lett az alkalmazás igazán elterjedt. Mára videolejátszót, tv-s programokat, hirdetéseket is építettek az alkalmazásba. Források- https://www.shazam.com/—Shazam.com Kostanj (Dubrava) Kostanj falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Dubravához tartozik. Fekvése Zágrábtól 48 km-re keletre, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a megye keleti részén fekszik. Története 1857-ben 169, 1910-ben 237 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Križi járásához tartozott. 2001-ben 102 lakosa volt. Bratoselce Bratoselce (cirill betűkkel Братоселце) egy falu Szerbiában, a Pcsinyai körzetben, a Bujanovaci községben. Népesség 1948-ban 267 lakosa volt. 1953-ban 292 lakosa volt. 1961-ben 298 lakosa volt. 1971-ben 284 lakosa volt. 1981-ben 196 lakosa volt. 1991-ben 108 lakosa volt 2002-ben 71 lakosa volt, akik mindannyian szerbek. CD A CD (a Compact Disc rövidítése, vagy magyarul kompaktlemez) általában mintegy 700 MB (MegaByte) kapacitású optikai tároló, amely hang, kép, valamint adat digitális formátumú tárolására használatos. Az első kereskedelmi forgalomba került CD 1982. augusztus 17-én készült el. Műszaki specifikációk, a CD-k fajtái Méreteit tekintve a CD általában 120 mm átmérőjű, és 1,2 mm vastag. Ritka ugyan, de léteznek a Mini–CD lemezek, 80 mm-es átmérővel. Legelőször 115 mm volt a szabvány, azonban 1965 után a 120 mm-es lemezek állandósultak, 1982-től jöttek forgalomba. Az írható CD-ken az információt a polikarbonát hordozó alatt elhelyezkedő nagyon vékony, filmszerű szerves festékrétegbe égetik be. Erre a célra infravörös (780 nm-es) lézerdiódákat alkalmaznak. Ezek fényét fókuszálva a festékrétegben maradandó, kis tűszerű kráterek (pitek), elváltozások keletkeznek. Az információ kiolvasása szintén lézerfény segítségével történik, csak csökkentett energiaszinttel. A lemez információhordozó-rétegéről visszaverődő fényt az optoelektronikai fejegység érzékeli és dolgozza fel. Amikor az olvasófej egy pit felett van, akkor csökkent fényintenzitást érzékel, mivel a fókuszált lézerfény pitről visszaverődő része gyengítő interferenciába lép a környező landról visszaverődő fénnyel. Land fölött a fény nagymértékben visszaverődik. A CD kódrendszerében a pit-land vagy land-pit átmenet (azaz a fényerősség hirtelen változása) jelenti az 1-et, az átmenet hiánya (amikor nem változik a visszavert fény mennyisége) pedig a 0-t. A CD-k – fizikai felépítésük szerint – a következők szerint csoportosíthatók: préseléssel készült (csak olvasható) CD-R (írható) CD-RW (újraírható, azaz letörölhető és rá új adatok írhatók) A tartalom alapján a következő fajták léteznek: CD-DA (CD-Digital Audio, hanganyag tárolására) CD+G (CD+Graphics) CD+MIDI CD Text (a hanganyag mellett szöveges album és száminformációkat is tartalmaz(hat)) CD-Extra (más néven Cd Plus, hanganyagot és – általában ehhez kapcsolódó – számítógépes adatokat is tartalmaz) HDCD (High Definition CD) CD-ROM (adatok tárolására) CD-ROM/XA CD-i (interaktív CD) PhotoCD VideoCD SVCD (Super VideoCD) A CD-n az adatokat a hanganyagtól némileg eltérő módon tárolják. A CD megalkotásakor az egyik legnagyobb probléma a hibás bájtok kiszűrése volt. Ennek érdekében minden bájtot egy táblázat szerint egy 14 bites sorozatra cserélnek (EFM). Ezzel nem csupán ellenőrizni lehet az adat sértetlenségét, de a módszer garantálja, hogy ne követhesse egymást túl sok (10-nél több) nulla bit (mivel akkor az olvasófej „elszámolhatná” magát). Mivel a lemez 8 bit hasznos adatot 14 bit alakjában tárol, a tárolás redundanciája magas, 43%-os. Az audió CD-k lejátszása úgy történik, hogy a beolvasott adatot keresztülfuttatják egy digitális-analóg átalakítón (DAC), ami egy számból egy adott nagyságú feszültséget produkál. A CD-k az idő során nem csupán tárolóképességükben, hanem szerkezetileg is sokat fejlődtek. Amikor megjelentek az újraírható CD-k, az olvasófejeken is változtatni kellett. Ezeknél ugyanis olyan lemezanyagot kell használni, amely törölhető, azaz képes visszanyerni eredeti állapotát. Az újraírható CD-k felülete tükröződő és egy különleges festékkel van bevonva. Az írónak három, különböző erősségű lézersugárral kell rendelkeznie. A leggyengébb az olvasó lézer, amely nem változtatja meg a CD-t. A legerősebb az író lézer, ez annyira felmelegíti a festékréteget, hogy az opálossá válik, így később a lézersugár nem tud visszaverődni a CD felületéről. A törlő lézer erőssége a másik kettőé között van, és csak annyira melegíti fel a CD-t, hogy amikor a felső réteg lehűl, átlátszó legyen. Ezeknek a CD-knek az egyesei és a nullái kevésbé térnek el egymástól, mint az egyszer írhatóknál, így olvasásuk valamivel bonyolultabb. Az olvasónak érzékenyebbnek kell lennie és először be kell magát kalibrálnia a CD elején található szakaszokkal. [forrás?] A CD-ROM (angol: Compact Disc Read Only Memory) kb. az 1980-as évek végén piacra dobott univerzális adathordozó, illetve médialemez. Csak olvasható (véglegesített) adathordozó. Két technológiával készülhet: Gyári préselt lemez: Általában nagy sorozatban készült lemezek (például műsoros audió CD). Az adathordozó rétegbe sablonnal préselik a jeleket. Otthon készített: Számítógépes, illetve asztali CD- vagy DVD-íróval készül. Az adathordozó rétegbe lézerrel égetik a jeleket. A CD-lejátszókat kezdetben úgy tervezték, hogy a tárcsa percenként 200-530 fordulatot tett meg az olvasófej alatt. Ezeket nevezték el később 1x-es (egyszeres) CD meghajtónak. Később ugyanis a gyorsabb adatátvitel kedvéért kitalálták a dupla sebességgel forgó CD-t, amelynek így már a 2x-es elnevezés illett. A technika előrehaladásával megjelentek a 20x-os CD-k, melyek már 4000–6360 fordulatot tettek meg percenként. Ez már komoly fordulatszám, de itt még nem ért véget a fejlődés. Hogy az adatok még gyorsabban bekerülhessenek a számítógépbe, ma már az 52x-es CD sem ritkaság. Ennek fordulatszáma pedig 10 700 percenként. Tudva, hogy egy CD-lemez 12 centiméter átmérőjű, a kerületi sebesség ennél a fordulatszámnál már 242 km/óra, egy versenyautó sebessége. Egy CD-R lemez hasznos adattároló felületének belső átmérője kb. 4,55 cm, külső átmérője kb. 11,6 cm, vagyis az adattároló felület kb. 89 cm2 területű. A lemezen nettó 700 MiB adat tárolható, ez az ellenőrzőösszegekkel és szerkezeti adminisztrációs adatokkal együtt eléri az 1250 MiB méretet. Ezek alapján azt kapjuk, hogy egy CD-R lemez átlagos bruttó jelsűrűsége közel 120 Mib (megabit) cm2-enként. Történet Kétségtelen, hogy az 1979-es év hangtechnikai szenzációja a Philips cég bejelentése volt, miszerint az év második felétől sorozatban gyártja új hanglemezét és lemezjátszóját, a lézeres letapogatású „Compact Disc”-et. A technológiai eljárást már az 1970-es évek elején kidolgozták és még 1976-ban bejelentették. Azonban a teljes CD-gyártó apparátust és a lejátszókészülék-gyártó üzemet csak 1979-re tudták olyan helyzetbe hozni, hogy kisebb széria előállítására is alkalmas legyen. 1979-ben a Philips és a Sony egy rendkívüli képességekkel rendelkező kutatócsoportot hozott létre, az új digitális audiolemez megalkotására. A mérnökcsoport vezetői Kees Immink és Toshitada Doi voltak. Több mint egyéves kutatás után a mérnökcsoport nyilvánosságra hozta az ún. „Vörös „Könyv”-et, mely a Compact Disc alapjait és struktúráját tartalmazta. A Philips szabadalmaztatta az általános gyártási eljárást, mely a videó LaserDisc technológiáján alapul valamint az Eight-to-Fourteen Modulation (EFM) technológiát, mely egyszerre nyújt hosszú lejátszási időt és magas ellenálló képességet az ujjlenyomatokkal és karcolásokkal szemben. A Sony védjegye a hibakorrekciós eljárás, a CIRC (Cross Interleaved Reed-Solomon Code). Egy korábbi kutatócsoportban dolgozó mérnök a Compact Disc kifejlesztését „egy közösen, sok ember által létrehozott szellemi termék létrejötteként” jellemezte. A Compact Disc 1982 végén lépett be az ázsiai piacra. A következő év elején megjelent az amerikai és más piacokon is. Az első kereskedelmi forgalomba került CD 1982. augusztus 17-én készült el. A Philips hivatalos adatai szerint a németországi Hannoverben található első gyártósorról az ABBA The Visitors című albumának példányai gördültek le elsőként, jóllehet a formátum kereskedelmi bevezetésére Európában március folyamán került sor (Japánban már novemberben). Ezt az eseményt a digitális audioforradalom „Big Bang”-jeként emlegetik. Az új audiolemezt hatalmas érdeklődéssel és csodálattal fogadták, különösen a komolyzene rajongói, kiváló minősége miatt. Ahogy a CD-lejátszók ára rohamosan csökkenni kezdett, úgy értek el egyre nagyobb közkedveltséget a pop- és rockzenei piacon is. A CD-t eredetileg a hanglemezek utódaként emlegették, de inkább mint adathordozó érte el sikereit, bár karrierje elején valóban csak és kizárólag zeneszámok tárolására alkalmazták. 1985 júniusában a CD-ROM-ot (csak olvasható memória) és 1990-ben az újraírható CD-t (CD-RW) mutatta be a Sony és a Philips. Az adatrögzítés technikája audió CD-knél Az audió CD rögzítési technikája az impulzus-kódmodulációs rendszer (PCM = Pulse Code Modulation) alapelvét követi. A lemezre rögzítendő információt – mint analóg jeleket – először mintavételezéssel és kódolással digitális jelekké alakítják át. Az így előállított impulzuskód-modulált jeleket egy mesterlemezre rögzítik argon lézersugár segítségével, amely az impulzusjeleknek megfelelő 0,1 mikrométer átmérőjű „lyukakat” éget be a lemez felületébe, körkörös spirálvonal mentén. Az audio CD felvételi és lejátszási fordulatszáma 1800 fordulat/perc. A felvételt tartalmazó mesterlemez üvegből készül és aranybevonattal van ellátva. Ez képezi a sorozatgyártás alapját. A standard mesterlemezről először galvanoplasztikai úton negatív nyomóformát készítenek, amelynek felületén kiemelkedő pontok képezik a mesterlemezbe „égetett” lyukak helyét. E préselésre használható negatív lemezről tükröző bevonattal ellátott polikarbonát (PC) lemezbe préselik be a kódolt információkat, amelyek hű tükörképei az eredeti mesterlemezen lévő információnak. Az audió CD lejátszásához precíz felépítésű futómű és hajtómotor szükséges, amelynek fordulatszámát kvarcoszcillátoros szabályozó áramkör tartja ±0,05%-os tűréssel a névleges szinten. A lemezen rögzített digitális jeleket optikai érzékelővel működő 2 mikrométer átmérőjű fénynyalábot kibocsátó hélium-neon lézer segítségével tapogatja le a készülék. A CD-k olvasására infravörös, 780 nm hullámhosszúságú lézert használnak. A lézerfényt egy speciális fókuszáló eszköz vetíti a lemezre, amely mindössze 1,5 mm-re van elhelyezve a fókuszáló egységtől. A körben forgó lemezen mechanikai domborulatokat és mélyedéseket sorra letapogatja a fénynyaláb, s a domborulatokról visszaverődik (ezt érzékeli az optoelektronikai elem). E folyamat során tehát a visszaverődő lézerfényt a lemez digitális jelei modulálják. Ez a modulált fény az optoeletronikai átalakítóban modulált elektromos jellé alakul át, amelyet előbb egy digitális-analóg konverterbe vezetnek, majd az így kapott jelet egy dekódoló áramkörrel alakítják sztereó hangfrekvenciás jellé. A CD-lejátszóban kettős szervorendszer gondoskodik a kifogástalan minőségű lejátszásról. Az egyik szervorendszer a futómű hajtómotorjának fordulatszámát vezérli, a másik pedig a lézersugár fókuszálóegységének nyomkövetését szabályozza. A nyomkövető szabályozó ±0,1 mikrométer pontossággal irányítja a lézersugarat a hanglemezen spirál alakban rögzített lyukak középpontjából kifelé, s ezek spirálmenetét követve, folyamatosan kijjebb húzza a fókuszáló egységet. A PCM jelrögzítési és kódolási rendszerrel 2 Hz-től 20 000 Hz-ig ± 0,1 dB-en belül egyenletes, lineáris frekvenciamenet rögzíthető. Az elérhető jel-zaj viszony sztereó lemezek esetében jobb, mint 85 dB, az áthallási csillapítás a két csatorna között nagyobb, mint 60 dB. A teljes átviteli rendszer harmonikus torzítása kisebb, mint 0,03%. Gyártás A CD tömeggyártási technológiája egy hidraulikus nyomásnak nevezett eljárás alapján történik, mely során kis műanyag granulátumokat magas hőmérséklet és jelentős nyomás hatására felhevítenek, majd ezt a forró olvadékot megfelelő formákba öntik, ahol hűlni és megszilárdulni hagyják. Amikor elérte a megfelelő hőmérsékletet, a műanyagkorongokat robotkarok segítségével emelik ki az öntőformából, és vágják bele a 15 mm-es lyukat a közepébe. Ez az eljárás eredményezi az üres CD lemezt. Miután a fémréteg is felkerült a lemez felületére, a CD készen áll a felhasználásra. A CD írás során nagy erejű lézerrel kezelik a felületet, mely a napjainkban már igen elterjedt CD írókra hasonlít. Az eljárás első lépcsőjében egy negatív lemezt készítenek, mely a sokszorosítás alapjául szolgál. A továbbiakban ezt veszik alapul a gyártásban. Miután teljesen elkészül a lemez, a csomagoló üzembe kerül, ahol általában felmatricázzák, illetve a dobozát is megkapja. Pycnonotus A Pycnonotus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: csíkostorkú bülbül (Pycnonotus finlaysoni) sárgafejű bülbül (Pycnonotus zeylanicus) csíkos bülbül (Pycnonotus striatus) bujkáló bülbül (Pycnonotus leucogrammicus) aranyarcú bülbül (Pycnonotus tympanistrigus) maláj bülbül (Pycnonotus plumosus) Pycnonotus cinereifrons Blanford-bülbül (Pycnonotus blanfordi) fehérszemű bülbül (Pycnonotus simplex) vörösszemű bülbül (Pycnonotus brunneus) sárgás bülbül (Pycnonotus flavescens) szemcsíkos bülbül (Pycnonotus goiavier) barnásfehér bülbül (Pycnonotus luteolus) kopasz bülbül (Pycnonotus hualon) barnamellű bülbül (Pycnonotus xanthorrhous) kerti bülbül (Pycnonotus sinensis) vörösfülű bülbül (Pycnonotus jocosus) tajvani bülbül (Pycnonotus taivanus) barna bülbül vagy berber bülbül (Pycnonotus barbatus) szomáli bülbül (Pycnonotus somaliensis) Pycnonotus dodsoni Pycnonotus tricolor afrikai vörösszemű bülbül (Pycnonotus nigricans) fokföldi bülbül (Pycnonotus capensis) sárgafarú bülbül (Pycnonotus xanthopygos) fehérarcú bülbül (Pycnonotus leucotis) himalájai bülbül (Pycnonotus leucogenys) kormos bülbül (Pycnonotus cafer) kotinga bülbül (Pycnonotus aurigaster) Pycnonotus snouckaerti aranyszárnyú bülbül (Pycnonotus bimaculatus) aranytorkú bülbül (Pycnonotus xantholaemus) ékszer bülbül (Pycnonotus penicillatus) özvegy bülbül (Pycnonotus melanoleucus vagy Microtarsus melanoleucos) gyapjashátú bülbül (Pycnonotus eutilotus vagy Microtarsus eutilotus) szürkefejű bülbül (Pycnonotus priocephalus vagy Microtarsus priocephalus) feketefejű bülbül (Pycnonotus atriceps vagy Microtarsus atriceps) Pycnonotus fuscoflavescens vagy Microtarsus fuscoflavescens kékszemüvegű bülbül (Pycnonotus nieuwenhuisii vagy Microtarsus nieuwenhuisii) sárgaszemüvegű bülbül (Pycnonotus urostictus vagy Microtarsus urostictus) aranymellű bülbül (Pycnonotus melanicterus vagy Rubigula flaviventris) Salvadori-bülbül (Pycnonotus erythropthalmos vagy Rubigula erythropthalmos) pikkelyes bülbül (Pycnonotus squamatus vagy Rubigula squamata) szürkehasú bülbül (Pycnonotus cyaniventris vagy Rubigula cyaniventris) Pycnonotus dispar Pycnonotus flaviventris Pycnonotus gularis Pycnonotus montis Carl Arendt (nyelvész) Carl Arendt (Berlin, 1838. december 1. – Berlin, 1902. január 29.) német nyelvész, sinológus, orientalista, diplomata. A magyar nyelvet is behatóan tanulmányozta, és a magyar nyelvészeti műveivel nagy hatást gyakorolt a hazai leíró nyelvtudományra. Élete Carl Arendt 1838. december 1-jén született Berlinben. 1856-tól 1859-ig a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen nyelvészetet tanult. 1865-ben Pekingben kínai tolmácsnak tanult. 1866-ban Tiencsinben a porosz konzulátust vezette ideiglenesen. 1868-ban Poroszország pekingi nagykövetségén tolmácsként dolgozott. 1869-től 1873-ig a tiencsini konzulátus megbízott vezetője lett. 1874-től 1887-ig a Német Birodalom pekingi nagykövetségén tolmácsolt. 1887-től 1902-ben bekövetkezett haláláig docensként a Frigyes Vilmos Egyetemen kínai nyelvészetet tanított az újonnan létrehozott keleti nyelvek szemináriuma keretében. Fia, Fritz Arendt (1888–1915) szintén nyelvész lett, és klasszika-filológiával foglalkozott. Hatása a magyar leíró nyelvészetre Arendt az 1865-ös tanulmányában az istenadta, az 1866-os cikkében pedig a magvaszakadt típusú szerkezetekkel foglalkozott, melyeket még 1864-ben, a Kínába való elutazása előtt írt, de a figyelmét elsősorban a szintaktikailag még önálló, nem szóösszetétellé vált alakokra fordította, mint az egy Cicero írta könyv, mégis inkább a szóösszetételeket, mint pl. az istenadta, vették át tőle. Arendt a példáit Petőfi és Arany verseiből, valamint a Pesti Naplóból merítette, továbbá Szvorényi József 1861-es nyelvtanát használta fel, de Arendt szerint ige és nem igenév van az istenadta típusú szerkezetben. Simonyi Zsigmond viszont 1875-ös cikkében vitába szállt Arendttel, és Szvorényival értett egyet. Szepesy Gyula az 1939-es doktori disszertációjában élesen bírálta Arendtet, viszont Arendt álláspontját vette át Pais Dezső az 1965-ös cikkében. Jegyzetek Lásd Szvorényi József: Magyar nyelvtan tanodai magánhasználatra, Heckenast Gusztáv kiadásában, Pest, 1861. Lásd Arendt (1865 és 1866). Lásd Simonyi Zsigmond: A szavak összetétele a magyarban V., Magyar Nyelvőr 4: 437–444, 1875. Lásd Szepesy Gyula: Az isten-adta-féle szerkezetek a finnugor nyelvekben = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 47., Budapest, 1939. (Doktori disszertáció; Hasonmás Kiadás, Budapest, 1978.) Lásd Pais Dezső: Az alanyi és tárgyas összetételek. In: Pais Dezső és Benkő Loránd (szerk.): Alak- és mondattani gyűjtelék. = Nyelvtudományi Értekezések 46, Akadémiai Kiadó, Budapest, 63–84, 1965. Források Merklinghaus, Peter: Professor Carl Arendt gestorben. In: Ostasiatische Studien. Mittheilungen des Seminars für Orientalische Sprachen zu Berlin 1, 1902. Magyar vonatkozású művei Arendt, Carl. „Darstellung einiger interessanter Eigenthümlichkeiten der ungarischen Sprache. I. Die Vermeidung von Relativsätzen und passivischen Constructionen” (német nyelven). Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft, Berlin 1865 (3), 216–224. o, Kiadó: Ferdinand Dümmler’s Verlagbuchshandlung. Harrwitz und Goßmann. (Hozzáférés ideje: 2015. március 27.) Arendt, Carl. „Darstellung einiger interessanter Eigenthümlichkeiten der ungarischen Sprache. II. Eine merkwürdige Art der Zusammensetzung” (német nyelven). Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft, Berlin 1866 (4), 77–81. o, Kiadó: Ferdinand Dümmler’s Verlagbuchshandlung. Harrwitz und Goßmann. (Hozzáférés ideje: 2015. március 27.) Arendt, Carl. „Nachträgliche bemerkungen zu der Abhandlung über das Ungarische” (német nyelven). Zeitschrift für Völkerpsychologie und Sprachwissenschaft, Berlin 1866 (4), 82–85. o, Kiadó: Ferdinand Dümmler’s Verlagbuchshandlung. Harrwitz und Goßmann. (Hozzáférés ideje: 2015. március 27.) Saran (Loiret) Saran település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 16 259 fő (2015). Saran Gidy, Ingré, Cercottes, Fleury-les-Aubrais, Orléans, Ormes és Saint-Jean-de-la-Ruelle községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Quévert Quévert település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 3727 fő (2015). Quévert Taden, Aucaleuc, Corseul, Dinan, Léhon és Trélivan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gyevát Ottó Gyevát Ottó (Budapest, 1972. november 15. – 2011. október 26.) magyar színész, szinkronszínész, adásrendező. 1991-ben már a József Attila Színház szerződéssel rendelkező színésze volt. 1994-ig dolgozott a színházban, majd két évre külföldre települt egy szerencsés véletlennek köszönhetően, amely egy 22 epizódos filmsorozat képében testesült meg. 1995 végén tért haza. Szakmai szempontból az 1996-os év a televíziózás jegyében telt, az A3 és TV3 csatornákon tevékenykedett részben kereskedelmi adások műsorvezetőjeként, részben saját produkciók szerkesztő-rendezőjeként. Fontosabb színházi szerepek Tennessee Williams : Az ifjúság édes madara (Bud) Jaroslav Hašek -Molnár: Svejk vagyok (katona) Ratkó József : Segítsd a királyt (Sebő) Jókai Mór – Kal-Pintér Mátyás: Melyiket a 9 közül? (boltos) Fazekas Anna - Koffler Gizella : Öreg néne őzikéje (mackó) Wass Albert : Ember az országút szélén (Jószip) Wass Albert: Elvásik a veres csillag (Dombi elvtárs) Szinovál Gyula-Keresztes: A vitéz szabólegény (Olló Ottó) Jámbor: Csupaháj, Nyakigláb, Málészáj (Málészáj) Gogol : A revizor (Luka Lukics Hlopov) Robert Louis Stevenson : A kincses sziget (Pókhas) Rejtő Jenő : Vesztegzár a Grand Hotelban (Grock) Aki másnak vermet ás (mesejáték, Farkas) 2010: Balaton repro, vígjáték a visszaválthatatlatlan üveghegyeken innen. Televíziós munkák Polizeiruf 110 (sorozat, Georghe Szots nyomozó), Vásottka (gyerekmesék) Katalin bírónő, Sikervonal (kereskedelmi show) Estebéd (konyhashow) OMV reklám Electroworld reklám Akció-sokk (akciófilmkomédia pilot) TeleOne (ifjúsági műsor A3) Egyéb Szerkesztő-műsorvezető: Sikervonal, Estebéd, TeleOne Rendező: TeleOne, Akciósokk, videoklipek, számos közvetítőkocsis esemény Technikai rendező (színház): Görgey Gábor: Komámasszony hol a stukker, Jámbor-Szinovál-Takács-Baum: Csizmás Kandúr, Csukás István: Pintyőke cirkusz világszám, Csemer: A négy lópatkó Kitüntetések Határon túli magyar kultúráért 2006, 1956-os emlékérem (Forradalmi Emlékbizottság) Samsung Galaxy Ace 3 A Samsung Galaxy Ace 3 egy Samsung androidos okostelefon. 2013 júniusában jelent meg. Magyarországon az LTE változatát a T-mobile és a Vodafone forgalmazza. A kijelzője 4 colos WVGA (480x800) LCD kijelző. Három fajtája létezik: a sima Ace 3 amelyik nem képes LTE hálózatok vételére és egykártyás. Létezik a DuoS változata is, ez a sima Ace 3 kétkártyás változata. Nem ért el sikereket a gyenge hardwere miatt. Van LTE vel szerelt változata is, ez alkalmas LTE hálózatok vételére. Kedvező áron a T-mobile forgalmazza. A készüléken Android 4.2.2 Jelly Bean fut. A hátoldali kamerája 5 megapixeles, átlagos minőségű fotókat készít. Az előlapi kamerája VGA felbontású. A Galaxy Ace 3 borítása alatt egy 2 magos, Qulacomm Snapdragon MSM8930-as processzor található, a magok 1,2 GHz-en pörögnek, mellé van 1GB RAM és 8GB belső tárhely. Grimaucourt-près-Sampigny Grimaucourt-près-Sampigny település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 92 fő (2015). Grimaucourt-près-Sampigny Chonville-Malaumont, Erneville-aux-Bois, Ménil-aux-Bois, Sampigny, Cousances-lès-Triconville és Vadonville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mozart: Zongoraverseny No. 18 Wolfgang Amadeus Mozart No. 18. B-dúr zongoraversenye a Köchel-jegyzékben 456 szám alatt szerepel, és a "Paradies" melléknevet viseli. Keletkezése-története Mozart a kézirat tanúsága szerint 1784. szeptember 30-án fejezte be, és a gyermekkorában megvakult kiváló zongoraművésznőnek, Maria Theresia Paradiesnak ajánlotta. A mű premierje 1785. februárjában, Laschi énekesnő hangversenyén volt, Mozart a császár jelenlétében adta elő a darabot, hatalmas sikerrel. Szerkezete, jellemzői A mű a partitúra szerint zongorára, fuvolára, két oboára, két basszetkürtre, két kürtre és vonósokra íródott. Tételei: Allegro vivace Andante un poco sostenuto (g-mollban) Allegro vivace Az első tétel katonás, harsány indulózene, melyből kecsesen emelkedik ki a zongora finom szólama. A lassú tétel: téma változatokkal. Itt a hangnem a Mozart életében oly jelentős, a tragikumot hordozó g-moll, mely megadja a koncert alapvető karakterét. A finálé mozgalmas, vadászat típusú zene. Ismertség, előadási gyakoriság Hangversenyen, hanglemezen, vagy elektronikus médiákban viszonylag ritkábban hallgatható darab. 2006-ban, a Mozart-év kapcsán a Magyar Rádió MR3-Bartók Rádiójának Mozart összes művét bemutató sorozatában hallható volt, a zongoraszólamot Alfred Brendel játszotta, a St. Martin-in-the-Fields Kamarazenekart Neville Marriner vezényelte. GSat–9 GSat–9 indiai kereskedelmi távközlési műhold. Küldetés Szolgáltatásával a teljes indiai szubkontinenst lefedi. Jellemzői Építette és üzemeltette a Bharatiya Antariksh Anusandhān Sangatn (ISAR), üzemeltetésben részt vett az Indiai Űrkutatási Szervezet (angolul: Indian Space Research Organisation) vállalata. Megnevezései: Gsat–9 (Geostationary Satellite). Szolgálatba állításának tervezett ideje 2014. június 30. A Sriharikota rakétabázisról LC–11 (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy jelentősen áttervezett GSLV hordozórakétával kívánják közepes magasságú Föld körüli pályára állítani. Három tengelyesen stabilizált (csillag-Föld érzékeny) űreszköz. Formája téglatest, tömege 2350 kilogramm. Az űreszközhöz két napelemet rögzítenek (2800 watt), éjszakai (földárnyék) energiaellátását lítium-ion akkumulátorok biztosítják. Tervezett szolgálati ideje 12 év. A stabilitás és a pályaelemek elősegítése érdekében gázfúvókákkal is felszerelik. Az űregység UHF-sávos, S-sávos, 6 C-sávos és 24 KU-sávos tartományban dolgozik. Távközlési berendezései közvetlen digitális rádió- és internet átviteli szolgáltatást, tömörített televíziós műsorszórást és más kommunikációs szolgáltatásokat nyújtanak (helymeghatározás, rádió telefon, távoktatás). Bagnols-sur-Cèze Bagnols-sur-Cèze település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 18 203 fő (2015). Bagnols-sur-Cèze Chusclan, Laudun-l’Ardoise, Orsan, Sabran, Saint-Gervais, Saint-Nazaire, Tresques és Vénéjan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2009-es Formula–2 brit nagydíj (Brands Hatch) A Brands Hatch-i brit nagydíj volt a 2009-es Formula–2-es bajnokság negyedik futama. A versenyt Brands Hatch-ben rendezték július 18. és 19. között. Az első versenyen Philipp Eng végzett az első helyen, megelőzve Andy Souceket és Henry Surteest. A másodikon Soucek győzött, Robert Wickens és Mihail Aljosin előtt. A versenyt beárnyékolta a második versenyen Henry Surteesszel történt halálos baleset. Az első versenyen dobogóra felálló versenyző a balesetben teljesen vétlen volt, ugyanis a pár kanyarral előtte kicsúszó Jack Clarke leszakadó kereke találta el őt, illetve bukósisakját. Az autó ezután minimális lassulással még továbbment, és csak a pálya szélét övező korlát állította meg. Halálát végül nem a korlátnak ütközés, hanem a kerék okozta. Nergal és Ereskigal A Nergal és Ereskigal mítosz akkád nyelvű epikus költemény. Keletkezése az i. e. 2. évezred közepére tehető, az óbabiloni kor utolsó szakaszára, vagy a babiloni kasszita kor elejére. Nem sokkal későbbi az egyiptomi változata sem, amely Ehnaton fővárosának levéltárából, az Amarna-levelek közül került elő (EA#357). Ehnaton a kasszita dinasztia egyik uralkodójával, II. Burnaburiassal levelezett. Újasszír verziója is ismert Assur-bán-apli híres ninivei könyvtárából. A cselekmény az akkád mitológia egy jellegzetességét magyarázza meg. Nergal, aki a Nap istene, és a mitológia polarizálódásával párhuzamosan az alvilággal azonosul. Az azonosítást Ereskigal személye teszi lehetővé, de összefügg a Nap pusztító perzselésével, a temetetlen halottak bomlásával járó pestissel. Az eposzköltészet középső szakaszából származik, amikor a sumer irodalmi toposzok még élénken éltek, de a szemita hagyományok is kiforrottak. Az eposz kezdete: A Történet Lakomát ültek az istenek égi palotájukban, amelyen egyedül az Alvilág istennője, Ereskigal nem vett részt, habár őt is meghívták. Az istennő maga helyett Namtart, a sorsistent küldte fel az égbe, akit az istenek az úrnőjének kijáró tisztelettel fogadtak, az egyik isten, Nergal azonban nem üdvözölte a követet. Ereskigál megharagudott és visszaküldte Namtart, hogy követelje Nergál "kiadatását", akit a saját kezével meg akart ölni. Nergál nagyon megijedt, elkeseredésében Éa istenhez fordult segítségért, aki tizennégy ("hét s még egyszer hét") szellemet bocsátott rendelkezésére, hogy azok segítségével védje meg magát. Nergál a szelemekkel lement az Alvilágba és bebocsáttatást kért. Amikor bebocsátották, a hét szellem megrohanta az Alvilágot és mid a hét kaput elfoglalták. Nergál meg akarta ölni Ereskigált, ez azonban felajánlotta az életéért cserébe a kezét és az Alvilág fölötti uralmat, amelyet Nergál el is fogadott. Nerik Nerik (vagy Nerikka, URUNe-ri-ik[-ka] �����) a hettita nép egyik szent városa, az arinnai Napistennő gyermekének, Vuruszemusz istennek születési helye. Fekvése egyelőre ismeretlen, annyi bizonyos, hogy Hattuszasztól körülbelül északi irányban kell keresni, de sem a pontos irány, sem a távolság nem ismert. A CTH#737 katalógusszámú ékírásos tábla szerint a városban vallásos „fesztiválokat” rendeztek a Nap istennője és fia, a viharisten számára, valamint a purulijasz nevű ünnepséget rendezték tavasszal a Föld istennője, Hebat és az Illujankasz sárkányt legyőző Teszub viharisten tiszteletére. I. Hantilisz idején a purulijaszt Hattuszaszba helyezték át. Valószínűleg már erős volt a kaszka veszély, de az bizonyos, hogy I. Tudhalijasz alatt elfoglalták a kaszkák, ezért I. Arnuvandasz Vuruszemusz kultuszát is átköltöztette Hakpisz városába. A várost csak II. Muvatallisz idején foglalták vissza a hettiták, majd a Hettita Birodalom bukásával Nerik is végleg eltűnt a történelemből. 2005-ben Rainer M. Czichon és Jörg Klinger a berlini egyetemről Vezirköprü település mellett kezdtek ásatásba, ahol Nerik városát sejtik. Ez Nerik eddigi legészakibb lokalizálása, és még bizonyításra vár. Élet csillaga Az Élet csillaga egy kék, hatágú csillag alakú sokszög, amit egy fehér és kék színű szegély vesz körbe. Az embléma közepén fehér színű Aszklépiosz botja található. Eredetileg az Egyesült Államok Autópálya Közlekedésbiztonsági Hivatala (National Highway Traffic Safety Administration) használta a különféle mentőszolgálatok járművein felragasztva. Története Az Amerikai Egyesült Államokban eleinte narancssárga keresztet használtak a mentőszolgálatok járművein, de az Amerikai Vöröskereszt bepanaszolta 1973-ban a Szövetségi Kormányzatnál, mivel túlságosan hasonlít a Genfi egyezmények által védett vöröskereszthez. Az Élet csillagát Leo R. Schwartz, az Egyesült Államok Autópálya Közlekedésbiztonsági Hivatala mentőszolgálatokért felelős vezetője tervezte. Az új szimbólumot 1977. február 1-jén védette le az Egyeselt Államok Autópálya Közlekedésbiztonsági Hivatala/National Highway Traffic Safety Administration, de később világszerte elterjedt, mint a különféle mentőszervezetek nemzetközi jelképe. A kígyóembléma A kígyóembléma Aszklépiosz botja, ami világszerte az orvoslás szimbóluma. Szimbolizmus A csillag hat ágán az általános elsősegélynyújtás hat alapelve van feltüntetve. Baleset/esemény észlelése : Az először a helyszínre érkezők általában nem hivatásos elsősegélynyújtó civilek, akik látták vagy részesei voltak a bekövetkezett eseménynek. A helyzet felmérése, helyszín biztosítása után elsősegélyben részesítik a sérülteket. Jelentés : A Mentőszolgálatot azonnal értesítik, és pontos leírást adnak a bekövetkezett eseményről. Reagálás : Az első helyszínre érkezők elsősegélyben részesítik a sérülteket. Helyszíni elsősegélynyújtás : A Mentőszolgálat a helyszínre érve felméri a sérültek állapotát és azonnal megkezdik helyszíni ellátásukat. Útközbeni ellátás : A sérülteket a Mentőszolgálat mentőgépjárművel vagy mentőhelikopterrel a legközelebbi kórházba szállítják, de közben megfelelő egészségügyi ellátásban részesítik a betegeket. Kórházi szakellátás : Megfelelő kórházi szakellátásban való részesítés. Általános használat Az OMSZ mentőgépjárművein többszörösen is fel van tüntetve az Élet csillaga, jelezve, hogy hivatalos mentőszolgálatról van szó. Wolfsberger AC A Wolfsberger AC egy osztrák labdarúgó klub, melynek székhelye Wolfsbergben található. Jelenleg az osztrák labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel. Hazai mérkőzéseit a 8000 néző befogadására alkalmas Lavanttal-Arenaban játssza. A klubot 1931-ben alapította Adolf Ptazcowsky, Karl Weber, Hermann Maierhofer, Franz Hafner és Michael Schlacher. Az első 37 évben a legalacsonyabb osztrák bajnokságokban szerepeltek, majd 1968-ban sikerült a regionális bajnokságba jutniuk, mely osztálynak hosszú időn keresztül tagjai voltak. 2007-ben az SK St. Andrä nevezetű csapattal egyesültek. A 2011/12-es idény végén megnyerték a másodosztály és feljutottak az első osztályba. Sikerek Osztrák másodosztály 1. hely (1): 2011/12 Rockport (Indiana) Rockport város az USA Indiana államában. Lakosainak száma 2270 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Little Boots (EP) A Little Boots Little Boots brit énekesnő második középlemeze, mely 2009. január 5-én jelent meg az Atlantic Records gondozásában. Ugyanezen a napon egy átnézett változat is megjelent, digitális formában. Az album dalai Stuck on Repeat (Szerkesztett) (Victoria Hesketh, Greg Kurstin, Joe Goddard) – 3:20 Meddle (Tenori-On Piano Version) (Hesketh, Kurstin, Goddard) – 3:12 Love Kills ( Freddie Mercury , Giorgio Moroder ) – 3:41 Mathematics (Hesketh, Kurstin, Goddard) – 3:24 Meddle (Tenori-On Piano Version) – 3:12 Love Kills – 3:41 Tóth András János Tóth András (Pusztaszentlászló, 1946. július 29.) magyar politikus, Pusztaszentlászló polgármestere 1998–2008 között. Élete Élete szervesen kapcsolódik a falu történetéhez. Iskolai tanulmányait a Pusztaszentlászlón kezdte, és az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban folytatta, majd a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem vadgazda mérnök szakán végzett. Később az olajiparban tevékenykedett és az 1989-es rendszerváltás előkészítésében vállalt fontos szerepet, 1998-tól polgármester. Családja Családja neves felmenőkkel rendelkezik, így anyai ágon: Szilvás Ilona A Baki Takarékszövetkezet alapító tagja, irodavezető, dédapja Szilvás János, nagybátyja Szilvás Rudolf kórházigazgató, volt megyei főorvos, Zala megye díszpolgára. Apai ágon: Tóth József a MAORT tisztségviselője és Erdélyben több évszázadon keresztül és napjainkban református lelkészként, esperesként, püspökként szolgáló ősei és rokonai. A nemzetért, a népért és a közösségért sokat tett, jelenleg is aktívan tevékenykedő hozzátartozói: fia Tóth András tűzoltó őrnagy, a Katasztrófavédelem hatósági osztályvezetője, öccse: Tóth János a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatója. Polgármestersége 2000. október 22-én átvette a Millenniumi zászlót és felavatta a község Millenniumi parkját. 2002-ben termálkutat nyitott. 2003-ban megkezdte a termál-létesítmények építését. Személyes igyekezetével elvégzett falufejlesztés eredményei a polgármesteri tisztsége megszűnésekor hátrahagyott rendezetlen ügyek sokasága a kitartása, lobbizása eredményeként létrehozott közel 100 millió forint értékű vagyont. Déli bambuszmaki A Déli bambuszmaki (Hapalemur meridionalis) nem az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó faj. Előfordulása Madagaszkár szigetének déli részének part menti esőerdeiben él. A tengerszint feletti 1600 méteres magasságban megtalálható. Megjelenése Fejtesthossza 24–30 cm, a farka hosszabb, mint a testhossza, 32–40 cm, testtömege 0,8-1,1 kg. Hasonlít a szürke bambuszmakira, de a szőrzete sötétebb. Életmódja A déli bambuszmaki élettartama kevésbé ismert. Nappal aktív állatok 7 egyedből álló csoportokban élnek. Olyan területen élnek, ahol viszonylag kevés a bambusz, valószínűleg nem olyan az étrendje, mint más bambuszmakifajoknak. Táplálékát a Pandanus és az utazók pálmája termése képezi. Természetvédelmi állapota Az élőhelyének elvesztése és a vadászata fenyegeti. Az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel. Források A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. május 3.) Fordítások Ez a szócikk részben vagy egészben a Südlicher Bambuslemur című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Trombicula autumnalis A Trombicula autumnalis a pókszabásúak (Arachnida) osztályának a bársonyatka-alakúak (Trombidiformes) rendjébe, ezen belül a Trombiculidae családjába tartozó faj. Tudnivalók A Trombicula autumnalis lárvája élősködő életmódot folytat. A fő gazdaállatai az emlősök, az ember és a madarak, ezek közül főleg a talajon fészkelők. A léprigó (Turdus viscivorus) egyik fő külső élősködője. A lárva általában narancssárga vagy vörös színű és csak hat lába van; a negyedik lábpárt nimfa korában növeszti. A lárva 0,2 milliméter hosszú. A felnőtt körülbelül eléri az 1 milliméteres hosszúságot is. A petéket a nedves talajba rakja le. Miután kikel a lárva felmászik egy fűszálra és megvárva a gazdaállatát. A pengeszerű csáprágóival rátapad a gazdaállatra és annak szöveteivel táplálkozik. Miután néhány napig teleszívta magát leesik és három nimfa stádium után felnőtté válik. Lantos Olivér Lantos Olivér (Budapest, 1917. január 19. – 1981) magyar táncdal- és sanzonénekes. Élete Az 1940-es évek egyik legnépszerűbb magyarországi férfi slágerénekese volt. Filmben is szerepelt, az 1944-ben bemutatott A három galamb című filmalkotás énekes szereplője volt. Az IMDb.com számon tartja őt az Everything in Life című, Alpár Gitta főszereplésével 1936-ban forgatott film egyik szereplőjeként is (az impresszárió szerepében), ez azonban az akkori életkorát és a szerep jellegét tekintve kétségbe vonható adat. 1951 februárjában, Narda–Csém térségében disszidált Magyarországról, a kommunista hatalomátvétel után kiépült rendszer üldözöttjévé vált Karády Katalinnal és annak öltöztetőnőjével együtt. Bár mindannyian az Amerikai Egyesült Államokba szerettek volna eljutni, de közülük ez csak Lantosnak sikerült, a többiek később – amerikai vízum hiányában – Brazíliában tudtak csak letelepedni. Magánélete Menyasszonya volt Zinka Janka Irma színésznő, aki Budapesten született 1919. október 5-én, az első férje, Hertelendy István után a Hertelendy Hanna nevet viselte. majd második férjével, egy amerikai diplomatával 1948-ban külföldre távozott. Emigrálása után Amerikában Hannah Landy művésznéven vált ismertté, számos filmeben és televíziós produkcióban szerepelt; West Hollywoodban halt meg 2008. május 15-én. Lantos követni szerette volna, de nem járt sikerrel, így később Izraelbe költözött, ott is halt meg. Legismertebb dalai Csupa könny a szobám A haja szőke volt Tampico Tizenhat éves volt és szőke Cigánykaraván A csikkszedők dala (Chickery chick) Emlékezete Alakja felbukkan Lajta Erika Bordély az egész világ című kötetében megjelent Hiába menekülsz, hiába futsz című novellában. 1997–1998-as szlovák labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1997–1998-as szlovák nemzeti labdarúgó-bajnokság első osztálya, tizenhat csapat részvételével rajtolt. Ez volt az ötödik bajnoki szezonja Szlovákiának. A bajnokságot, az 1.FC Košice nyerte. Mozart és Salieri A Mozart és Salieri Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov 1898-ban Moszkvában bemutatott, Puskin kis tragédiája nyomán írt egyfelvonásos operája. A darab Muszorgszkij A házasság és Dargomizsszkij A kővendég című művei mellett az irodalmi opera egyik korai példája. A zeneszerző igazodva Puskin eredeti szövegéhez, pasticcio-szerűen három Mozart-témát is belekomponált művébe: az első jelenetben egy vak hegedűs a Don Giovanni néhány dallamát adja elő, a második jelenetben a Figaro házasságának néhány motívumával találkozhatunk, a zárójelenetben pedig Mozart zongorán adja elő a Rekviem egyik részletét. Az opera szereplői Játékidő: háromnegyed óra. Az opera cselekménye Mozart meglátogatja lakásán Salierit. Az olasz mester elismert udvari zeneszerző, míg fiatalabb kollégája hivatalos körökben csak megtűrt személy. De Salieri felismeri vetélytársa tehetségét és ez féltékennyé teszi, de nem mutatja ki utálatát: Mozart előtt dicséri annak művészetét. Meghívja vacsorára egy közeli étterembe. Mozart elmeséli meghívójának, hogy egy titokzatos, csuklyás idegen rekviemet rendelt tőle. Készülő gyászmiséje egy részletét el is játssza olasz kollégájának. Salieri eközben észrevétlenül mérget csempész Mozart poharába, amit az gyanútlanul felhajt. Hamarosan melegség és gyengeség fogja el. Elbúcsúzik barátjától, hazamegy és lefekszik, hogy örök álomba szenderüljön. Hangfelvételek Mozart – Vlagyimir Bogacsov, Salieri – Nyikita Sztorojev. Közreműködik az I Musici de Montréal ének- és zenekara. Vezényel: Julij Turovszkij. A felvétel ideje és helye: La Prairie, Église de la Nativité de la Sainte Vierge-templom, 1992. május 27–28. (élő előadások montázsfelvétele). Kiadás: Chandos, CHAN 9149, 1 CD DDD Stereo. Megjegyzés: a CD-n Glinka és Rimszkij-Korszakov románcok is hallhatók. Barabás (település) Barabás község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban. Fekvése A magyar–ukrán határon fekszik. Szomszédja az ukrajnai Mezőkaszony. A település határátkelőhellyel rendelkezik, amelyet 2006-ban adtak át. Története Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Nevét az oklevelek 1288-ban említik először, mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát. 1403-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Barabási család tagjaitól és a település egy részét Guthi Boldizsárnak adta. 1406-ban Zsigmond király a falu más-részét Haraszthy Balázsnak adományozta. 1400-as évek végén több család is birtokosa, úgymint az Upor, Guthi Országh, Beregi, Perényi, Károlyi, Pocsaj, Surányi családok is. 1512-ben A Perényi család két ága osztozkodik rajta. A 16-17. században a Beregi és a Guthi család birtoka, de nőági örökségként és zálogjog címén a Rozsályi Kún, Vay, Makrai, Dessewffy, Daróczy családok is birtokosok itt. A 18. században birtokosai még a Péchy, Lónyay, és a gróf Degenfeld családok is. A jobbágyfelszabadítás idején a Bárczay, Lipcsey és a Somossy családoknak van itt birtoka. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei Református templom - A középkorban épült templom tornyát a 15. században emelték, később barokk stílusban átépítették. Természeti értékei Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület . Nevét a szomszédos Ukrajna területéhez csatolt Mezőkaszony településről kapta. A hegyen - mely legfőképp csak nevében hegy, inkább kisebb dombnak mondható - kőbányászat folyik, csak a bányaművelés szüneteiben látogatható. A 160 hektáros védett terület gazdag madárvilággal rendelkezik. A nyaranta itt táborozó természetvédők e környéken közel 70 fajt számoltak össze. A hegynek és környékének klímája - a Kárpátok közelsége miatt - az átlagnál hűvösebb, párásabb. Növényvilága is inkább kárpáti jellegeket mutat. A szabadság filozófiája A szabadság filozófiája Rudolf Steiner filozófiai alapműve, melyben a szabad akarat, az emberi szabadság, az ember és világ viszonyának kérdését tárgyalja. A könyv először 1893-ban jelent meg, Die Philosophie der Freiheit címen. A szerző az elején a szabad akarat problémáját két részre osztja: a gondolat szabadsága, és a cselekvés szabadsága. Szerinte a belső szabadságot akkor érjük el, mikor áthidaljuk az űrt az észleléseink, melyek a világ külső megjelenését tükrözik, és a gondolati tevékenységünk, amely a világ belső szerkezetéhez vezet el, között. A külső szabadság akkor merül fel, amikor áthidaljuk az űrt képzeteink és a külső valóság kényszerei között, és tetteinket áthatja az, amit ő morális képzeletnek nevez. Steiner a külső és belső szabadságot egymást kiegészítő fogalmakként tekinti, és az igazi szabadság megvalósulását az egyesítésükben látja. A mű megjelenésének körülményei A mű egy Rudolf Steiner által 1891-ben, a Rostocki Egyetemen, doktori disszertációként bemutatott ismeretelméleti tanulmány alapján íródott. A tanulmányt később Wahreit und Wissenschaft (Igazság és tudomány) címen könyvként adták ki. Egmating Egmating település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1388 fő (1987. május 25.). Baños de Valdearados Baños de Valdearados település Spanyolországban, Burgos tartományban. Baños de Valdearados Hontoria de Valdearados, Quemada, Aranda de Duero, Villanueva de Gumiel, Tubilla del Lago, Valdeande és Caleruega községekkel határos. Lakosainak száma 350 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Jason Mewes Jason Edward Mewes (1974. június 12. –) amerikai színész. Jay alakítója a Kevin Smith által kitalált Jay és Néma Bob szereplők közül. Filmjei 2008. Fanboys 2008. Zack és Miri pornót forgat 2006. Mindhalálig buli 2006. Shop-stop 2. 2005. A dög 2002. R.S.V.P. 2002. Clerks: Sell Out 2001. Jay és Néma Bob visszavág 2000. Sikoly 3. 2000. Clerks: The Animated Series 1999. Dogma 1997. Képtelen képregény 1995. Shop-show 1994. Shop-stop Adolf Schullerus Adolf Schullerus (Fogaras, 1864. március 7. – Nagyszeben, 1928. január 28.) erdélyi szász nyelvész, néprajzkutató, teológus, politikus és író. Élete Gustav Adolf Schullerus evangélikus lelkész, író és Josephine Friedsmann házasságából született, testvérei Fritz Schullerus tájképfestő és Anna Schuller-Schullerus nyelvjárási költő. Családja nyolcéves korában apja szülőfalujába, Lessesre költözött, ahová apját lelkésznek választották meg. A nagyszebeni evangélikus gimnáziumban érettségizett 1882-ben. A berni, a lipcsei és a budapesti egyetemen germanisztikát és teológiát tanult, többek között Georg Curtius, Rudolf Hildebrand és Szinnyei József tanítványaként. Az ógermán Wallhalla-hitről szóló doktori disszertációját 1886-ban védte meg. 1887-ben a szentágotai elemi és iparostanonc-iskola igazgatójává választották meg. Itt házasodott össze kolléganőjével, Gertrud Stühlerrel. 1889-ben a nagyszebeni evangélikus tanítóképző kinevezte a német és magyar nyelv és irodalom tanárává. A németoktatást szász népismerettel és folklórral bővítette ki. A magyar nyelv tanításához tankönyvet és módszertani útmutatót írt (az előbbit Iosif Popovici románra is lefordította). 1892 és 1927 között szerkesztette a Korrespondenzblatt des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde című folyóiratot és 1892–1899-ben a berlini Jahresbericht über Erscheinungen auf dem Gebiet der germanischen Philologie néprajzi rovatát. 1895-től Friedrich Teutsch-csal összeállítója volt a Siebenbürgische Volksfreund kalendáriumának, 1897-től alapító munkatársa a Kirchliche Blätter-nek. 1896-ban tüdőbajban elhunyt első felesége. Másodszorra Hilda Teutsch-csal kötött házasságot. Apja halála után, 1900-tól Nagysink lelkészeként dolgozott, majd 1907-ben Nagyszeben város lelkészévé választották. A háborút követően, püspökhelyettesként főiskolai teológiai tanfolyamot szervezett Nagyszebenben. Teológiai gondolkodását a liberális teológia és a bibliakritika határozta meg. Politikai pályafutása A zöldszász mozgalomnak alapításától egyik vezetője volt. Követelte a szász képviselők kilépését a kormánypártból. 1897-ben körutat tett a bánáti sváb iskolákban. Szorgalmazta a bánáti svábok „nemzeti öntudatra ébresztését” oly módon, hogy a tehetséges sváb fiúkat felkarolva erdélyi középiskolákban oktassák. 1918. október 29-én mint nagyszebeni lelkészt megválasztották a Szász Nemzeti Tanács elnökévé. Az 1919. január 8-i medgyesi gyűlésen a népek önrendelkezésének elve és az 1918-as gyulafehérvári gyűlés határozatai alapján támogatta Erdély Romániához csatolását. 1919 és 1926 között a Német Párt bukaresti szenátora volt. Főként az anyanyelvi oktatás és a felekezeti iskolák érdekében szólalt föl. Nyelvészeti munkássága Johann Wolff 1893-as halála után megbízták a Siebenbürgisch-sächsisches Wörterbuch száz éve gyűlő anyagának rendezésével és a kiadás előkészítésével. Jelentősen megváltoztatta a szótár eredeti célkitűzését. Az új, bővebb koncepció alapján a szótár már nemcsak a tájszavakat, hanem a szász nyelvjárások teljes szókincsét feldolgozta, nemcsak a falusi nyelvjárásokra, hanem a városokban beszélt regionális köznyelvre (Halbmundart) is kiterjedt, és a lexikális anyagot néprajzi–kultúrtörténeti magyarázatokkal is kiegészítette. Schullerus emellett újabb történeti forrásokat kutatott fel és a falvakban élő munkatársakkal kérdőiveket töltetett ki. Az ő tollából valók a szótár bevezetője és az A–C, illetve E betűk. Harmadmagával egy nyelvészeti tanulmányút keretében beutazta Luxemburgot. Itt megerősödött véleménye, hogy Gustav Kisch elképzelésével ellentétben az erdélyi szász nyelvjárások nem egyetlen őshazából származnak, és az erdélyi és luxemburgi nyelv közötti hasonlóságok sokszor nem genetikus eredetűek. A szász nyelvjárásokat népszerűsítő munkásságához kötődnek nyelvjárásban írott elbeszélései. Néprajzi munkássága A szótárkészítés mellett a tudományos pályáját meghatározó másik nagy vállalkozás egy erdélyi szász néprajzi nagymonográfia volt, amely végül nem készült el. Már 1893-ban néprajzi kérdőívet szerkesztett. Főként folklórral foglalkozott, írt a szász gyermekjátékról, gyermekdalokról, találós versikékről. Szász népdalgyűjteményét Gottlieb Brandsch adta ki posztumusz. Népmesekutatásai túlterjednek a szász folklór határain, és egyfelől magukba foglalják az erdélyi román és magyar népmesék vizsgálatát, másrészt kapcsolódnak az ősi germán mondakincs kérdéséhez. Elsősorban a következő kérdések izgatták: A szász népmesekincs mely motívumai származnak a német őshazából, és ezek hogyan fejlődtek Erdélyben? Az erről való tudásunk gazdagíthatja-e a germán folklórról alkotott elképzelésünket? Milyen törvényszerűségei vannak az interetnikus kölcsönzésnek a népmesekincsben? Milyen motívumokat vett át közös külső forrásból az erdélyi szász, román és magyar mesevilág? Beszélhetünk-e sajátságos erdélyi népmesekincsről? Bevezetést írt E. Sklarek magyar népmesegyűjteményéhez. A szász tájszótáron kívül nemzetközileg legismertebb munkája az Antti Aarne módszere szerint készült román népmese- és anekdotakatalógus. Művei Zur Kritik des altnordischen Valhollglaubens. Halle, 1886 Handbuch für den magyarischen Sprachunterricht an Volksschulen mit deutscher Unterrichtssprache. Hermannstadt [Nagyszeben], 1902 (több kiadás) Betrachtungen über das vierte und sechste Gebot. Uo., 1904 Friedrich Schiller. Uo., 1905 Siebenbürgisch-sächsisches Wörterbuch. I. Berlin – Leipzig, 1908–1926 II. Uo., 1911–1926 Die theologische Fortbildung der Pfarrer. Hermannstadt, 1911 Priester oder Prophet? Uo., 1912 Katholisch oder evangelisch. 3. kiad. Uo., 1913 Die tote Schlacht. Uo., 1916 Josef Capesius zum frommen Gedächtnis. Uo., 1918 Drei Senatsreden. Uo., 1926 Siebenbürgisch-sächsische Volkskunde im Umriss. Uo., 1926 Verzeichnis der rumänischen Märchen und Märchenvarianten. Helsinki, 1928 Geschichten vum Tschiripik. Hermannstadt, 1928 Siebenbürgisches Märchenbuch. Uo., 1930 Egon Az Egon germán eredetű férfinév, amely az Ecke- és Egin- kezdetű neveknek, főként az Eckehard névnek az önállósult rövidülése. Az Eckehard név elemeinek a jelentése: kard(hegy) és erős, merész. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok április 23. április 24. július 15. szeptember 1. Híres Egonok Kemény Egon zeneszerző Egon Erwin Kisch német újságíró, a „száguldó riporter” Maróti Egon történész Rónai Egon sportriporter Schmidt Egon ornitológus Póka Egon basszusgitáros Dienes-Oehm Egon diplomata-alkotmánybíró Egon Schiele osztrák festő Teisnach Teisnach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2641 fő (1987. május 25.). Teisnach Geiersthal, Böbrach, Regen (Stadt), Zachenberg és Patersdorf községekkel határos. 24 127-es közút A 24 127-3s számú közút a Heves megyei Sirok és annak Kőkútpuszta nevű községrésze között húzódik. A mintegy 5,4 km hosszú, ötgyszámjegyű, 2×1 sávos, a -es főút és a 2415-es közút között kiépített összekötő út. A közút kezelője a Magyar Közút Kht. Heves megyei Igazgatósága. A közút kétszer halad át a Tarna-patakon, érinti az egykori Mátravidéki Fémműveket, kétszer keresztezte a gyár már felszedett iparvágányát is. Története Az út a Liszkó-gyártelep építésekor, az 1940-es évek végén épült. A Dallas Stars 2014–2015-ös szezonja A Dallas Starsnak a 2014–2015-ös szezon a 22. az alapítás óta. A csapat az észak-amerikai profi jégkorongligában, a National Hockey League-ben játszik. Rájátszás A Dallas Stars nem jutott be a rájátszába. Kanadai táblázat Kapusok †Szezon közben került a csapathoz, azelőtt máshol játszott. Csak a Starsnál lejátszott mérkőzések statisztikái. ‡Szezon közben elcserélték. Conlie Conlie település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 1864 fő (2015). Conlie Neuvillalais, Tennie, Cures, Domfront-en-Champagne, Mézières-sous-Lavardin és Neuvy-en-Champagne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Veselice Veselice település Csehországban, a Mladá Boleslav-i járásban. Veselice Rokytňany, Domousnice, Dolní Bousov, Bačalky és Zelenecká Lhota településekkel határos. Lakosainak száma 130 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 2009-es MotoGP amerikai nagydíj A 2009-es amerikai nagydíj volt a 2009-es MotoGP-világbajnokság nyolcadik futama. A versenyt Laguna Secában rendezték július 5-én. A szokásoknak megfelelően ezen a versenyen is csak a királykategória vett részt. A versenyt végül a spanyol Dani Pedrosa nyerte, első győzelmét megszerezve az idény során. A második Valentino Rossi, harmadik pedig Jorge Lorenzo lett. Samuel Aguilar Samuel Aguilar Alvarenga (1933. március 16. – Fernando de la Mora, 2013. május 12.) paraguayi labdarúgókapus. A paraguayi válogatott tagjaként részt vett az 1958-as labdarúgó-világbajnokságon. Forrás Adatlapja a FIFA honlapján Armentières-sur-Avre Armentières-sur-Avre település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 173 fő (2015). Armentières-sur-Avre Moussonvilliers, Chennebrun, Beaulieu és Saint-Maurice-lès-Charencey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Connangles Connangles település Franciaországban, Haute-Loire megyében. Lakosainak száma 148 fő (2015). Connangles Berbezit, La Chaise-Dieu, La Chapelle-Geneste, Cistrières, Montclard, Saint-Pal-de-Senouire és Sembadel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Očura (Novi Golubovec) Očura falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Novi Golubovechez tartozik. Fekvése Krapinátóltól 10 km-re keletre, községközpontjától 1 km-re északra a horvát Zagorje területén fekszik.. Története A falunak 1890-ben 19, 1910-ben 9 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. 2001-ben 82 lakosa volt. Nevezetességei Határában kőbánya működik, melynek irodái a közeli Lepoglaván vannak. Tilsiti béke A tilsiti béke (1807. július 8–9.) a napóleoni háborúk idején Oroszország és Franciaország, valamint Poroszország és Franciaország közötti béke, amely lezárta a negyedik koalíciós háborúkat. A kelet-poroszországi Tilsitben (ma Szovjetszk, Oroszország) folyó béketárgyalások eredményeként írták alá. A július 8-án aláírt francia-orosz szerződésben az Orosz Birodalom elismerte a Vesztfáliai Királyságot és a Varsói Hercegséget, Danzig város szabad státuszát, valamit Franciaország minden hódítását 1772-től. Oroszország ugyanakkor megkapta Białystok vidékét. A titkos cikkelyeiben az oroszok csatlakoztak az Anglia elleni kontinentális zárlathoz. A július 9-én aláírt porosz–francia szerződés értelmében Poroszország elvesztette az Elba és a Rajna közötti területeit, és a Lengyelországtól elfoglalt területeket. 100 millió frank hadisarc fizetésére kötelezték és kimondták, hogy hadereje nem lehet csak legfeljebb 42 000 fő. Zárnyitás A zárnyitás a különböző nyílászárók szakszerű kinyitását jelenti. A zárnyitás mint szó csak a modern korban vált ismertté, korábban ezermester vagy lakatos oldotta meg a zárakkal kapcsolatos problémát. Manapság a különböző, ajtókhoz és zárakhoz kötődő foglalkozások tevékenységekre vannak bontva. A zárnyitás vonatkozhat ingatlanok bejáratára, széfekre és kocsiajtókra egyaránt. Módszerek Ajtózár nyitása Általában hivatásos zárszerelő szakember végzi az ajtózárak nyitását, azonban előfordul, hogy bűncselekmény közben is sor kerül ilyesmire. Az esetleges betörőnek könnyű feladata van a zárnyitásnál, mivel neki az a célja, hogy bejusson az ingatlanba, így nem figyel arra, hogy az ajtó vagy a körülötte lévő rész ne sérüljön meg. Ezzel ellentétben a hivatásos zárnyitó mester mindig mindent elkövet annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb kár okozásával nyissa ki a zárat. Autózár kinyitása Az autónyitó mester szakszerű módszerekkel képes kinyitni az autóban felejtett slusszkulcs ellenében is a kocsiajtót. Széfek kinyitása A különböző széfekhez különböző széfnyitásos módszereket kell alkalmazni. Időben nagyon eltérő ezeknek a záraknak a nyitása, néhány perctől akár több óráig is tarthat. Ebbe a kategóriába sorolhatók még a lakatok, kerékpárzárak nyitása is, ezeket azonban általában levágják. Van még egy csoport, amely a trezor zárakat, más néven kéttollú zárakat foglalja magába. A trezor zárak kinyitása sohasem egyszerű. Ezeket a zártípusokat még egy szakember sem tudja percek alatt kinyitni, rendkívül biztonságosnak minősülnek. Zárnyitási módszerek Zárfúrás Zárnyitás zárfúrásos módszerrel úgy történik, hogy a zár magját egy fúróval megfúrják ami által könnyen kinyitódik a zár. Savazás Zárnyitás savazás módszerrel úgy történik, hogy a zár belső részére savat öntenek, így a sav szétmarja a zár belső részét. Letapogatás A zárnyitást letapogatásos módszerrel már nem szokták alkalmazni. Lockpicking (zárnyitás kulcs nélkül) Kulcs nélküli zárnyitásról beszélünk, amennyiben az ajtóhoz való kulcs elveszett vagy nem elérhető. A zár típusa határozza meg ebben az esetben, hogy mely módszerrel lehet kinyitni. Van lehetőség sérülésmentes zárnyitásra, de ez csupán annyit jelent, hogy az ajtó ténylegesen nem sérül meg, ellenben az ajtózár az igen. Ez alól kivételt képez a becsapódott ajtó kinyitása, mert ha becsapódott az ajtó, akkor valószínűleg nincs kulcsra bezárva, ebben az esetben a zár sem sérül meg a nyitási folyamatban. Magyarországon jogszabályba van foglalva, hogy mely módszerekkel lehet egy zárat kinyitni.[forrás?] Csak olyan módszerrel szabad elvégezni, amely tönkreteszi a zárat, minden olyan eszköz, amellyel sérülésmentesen, azaz a zár megmaradásával lehetne kinyitni, titkosszolgálati eszköznek minősül. Kivétel ez alól, amikor hatósági zárnyitásról van szó, illetve ha rendőri intézkedés engedélyezi. Steinhausen an der Rottum Steinhausen an der Rottum település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. R. Várkonyi Ágnes R. Várkonyi Ágnes, Ruttkay Kálmánné (Salgótarján, 1928. február 9. – Budapest, 2014. december 13.) Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a Rákóczi-szabadságharc, a Zrínyi-mozgalom, a Habsburg-berendezkedés, a történetírás története, az ikonológia és a történeti ökológia volt. Életpályája 1947-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től Eötvös Loránd Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem–levéltár szakán, ahol 1951-ben szerzett bölcsész diplomát. Mestereinek Kumorovitz L. Bernátot, Hajnal Istvánt és Léderer Emmát tekintette. Diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársa, később középkori, majd a kora újkori osztályának vezetőjévé nevezték ki. Az intézetet 1983-ban hagyta el, amikor az ELTE Bölcsészettudományi Karának középkori és kora újkori magyar történet tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. Ezt a tisztségét 1998-ig töltötte be, amikor nyugdíjazták. 1999-ben professor emeritusi címet adományoztak számára. 1960-ban védte meg történettudományok kandidátusi, 1971-ben akadémiai doktori értekezését. 2001 és 2004 között az MTA közgyűlési képviselője volt. Az MTA Történettudományi Bizottságának, illetve az Athenaeum Bizottságának lett tagja, előbbinek később elnöke is. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választotta. 1995-ig a Tudományos Minősítő Bizottság tagja, 1996-ig pedig a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke volt. A brit Királyi Történeti Társaság (Royal Historical Society) is felvette levelező tagjai sorába. A Professzorok Batthyány Körének tagja. A Koraújkori Társaság elnökévé választották. A Századok című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának is tagja lett. Családja Ruttkay Kálmánnal (1922–2010), az angol irodalom kutatójával kötött házasságából két leánygyermeke született. Díjai, elismerései Akadémiai Díj (1965, 1987) Comenius -emlékérem (1992) Madách Imre-díj (1996) Szent-Györgyi Albert-díj (1998) Nógrád megye díszpolgára (1998) Az év ismeretterjesztő tudósa (1999) Széchenyi-díj (2000) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2003) Salgótarján díszpolgára (2004) Főbb publikációi Vak Bottyán (1951) A kuruc kor hősei (1957) II. Rákóczi Ferenc ( Köpeczi Bélával , 1955, 1976) Két pogány közt A Rákóczi-szabadságharc története (1968) A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban I–II. (1973) Rákóczi-tükör I–II. (1973) Így élt Vak Bottyán (1975) A szécsényi országgyűlés (1975) Török világ és magyar külpolitika (1975) Magyarország keresztútjain (1978) Erdélyi változások (1984) Buda visszavívása (1984) Magyar reneszánsz udvari kultúra (szerk., 1987) Magyarország visszafoglalása 1683–1699 (1987) A fejedelem gyermekkora (1989) Monumenta Zrinyiana I. (szerk., 1991) Europica Varietas – Hungarica Varietas (1994) Alternatívák Mohács után (1996) Európa Zrínyije (1996) A királyi Magyarország 1541–1686 (egyetemi tankönyv, 1999) A megosztottság évszázada 1526–1606 I. (1999) Der König und der Fürst (2001) „The Common Case of Europe” (2003) Közép-Európa Rákóczi politikájában (2003) Megújulások kora. Magyarország története 1526–1711 (2007) Zrínyi Ilona (2008) Európa Zrínyije. Válogatott tanulmányok (2010) A Rákóczi-szabadságharc Európában. Rákóczi's war of independence in European content (2011) Pomákok A pomákok sajátos vallási csoport a Balkán-félszigeten. A pomákok, vagy ahogyan a törökök nevezik őket, a pomázok egy türk-bolgár nép, mint a kálizok is, iszlám vallásúak. Bulgáriában mintegy 200 ezer pomák, Törökországban pedig kb. 40 ezer pomáz él. Földrajzi elhelyezkedés Bulgáriában, Görögországban, Macedóniában, Albániában és Törökországban élnek. Anyanyelvük bolgár. Bulgáriában létszámuk kb. 300 ezer. Bolgárul beszélnek, egy részük tud törökül is. Egy részük bolgárnak vallja magát, a legnagyobb rész pedig nem rendelkezik etnikai tudattal, hanem egyszerűen muszlim névvel illeti magát. Görögországban kb. 40 ezren vannak. Etnikai tudatuk általában nincs, egy kisebbség bolgárnak vallja magát. Régies bolgár nyelven beszélnek. Macedóniában mintegy 40 ezren vannak, egy részük albánnak vallja magát, illetve újabb jelenség a bosnyákként való önmeghatározás. Macedón/bolgár nyelven beszélnek. Albániában kb. 3-4 ezren vannak, etnikailag ma már albánnak vallják magukat. Beszélt nyelvük a Macedón/bolgár. Törökországban kb. 150 ezren élnek. Többségük ma már török nemzetiségűnek vallja magát. Erős közöttük az eredeti anyanyelv elvesztésének jelensége, a fiatal nemzedék ma már csak török anyanyelvű. Történetük A legelterjedtebb elképzelés szerint a pomákok a Balkán-félsziget déli részén az oszmán-török hódítás után iszlamizált bolgár lakosság. Legvalószínűbb feltételezés szerint ők eredetileg keletről, Asparukh bolgár kánnal érkeztek, amikor az több tízezer bolgárral és legalább ugyanannyi hozzá csatlakozott szlávval elmenekült a 668-ban kazárok által megtámadott Nagy Bolgárországból és a mai Besszarábia déli területeit elfoglalva 680-ban hivatalosan is megalapította Dunai Bolgárországot (mely azelőtt is főleg bolgároké volt, de Bizánc csak 680-ban ismerte el államnak), melynek hatalma idővel az egész Balkánra kiterjedt. A honfoglaló magyar törzsekhez is társult egy kisebb csoport muszlim pomáz és káliz (lásd Pomáz- Mező, Pomáz, Kálóz stb. települések). Bulgáriában és Ukrajnában gyakori vezetéknév a Pomázov és a Pommáz valamint a Kálizov. Híres pomákok Rita Wilson amerikai színésznő ( Tom Hanks felesége) Ledian Memushaj Ledian Memushaj (Vlora, 1986. december 7. –) albán válogatott labdarúgó, a Pescara játékosa. Az albán válogatott tagjaként részt vett a 2016-os Európa-bajnokságon. László Ferenc (jogász) László Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1910. május 17. – Kolozsvár, 1992. május 5.) jogász, szerkesztő, László Ferenc (1873-1925) régész fia, László Dezső, László Endre, László Kálmán és László Zoltán testvére. Életútja Középiskolát szülővárosában végzett (1928), jogi doktorátust Kolozsvárt szerzett (1933). Joghallgatóként a Székelyek Kolozsvári Társasága (SZKT) főiskolás tagozatának egyik vezetője, majd az SZKT alelnöke (1932-33). Az Erdélyi Fiatalok kiadóhivatali ügyintézője (1930-35), társtulajdonosa, főmunkatársa (1933-40). A Szentimrei Jenő szerkesztette kétnyelvű Napoca kőnyomatos lap belső munkatársa (1934-35). Sepsiszentgyörgyön ügyvéd, a sepsi református egyházmegye jogtanácsosa (1935-47), az Magyar Népi Szövetség (MNSZ) háromszéki tagozatának elnöke (1947), majd a Központi Végrehajtó Bizottság tagjaként elnökségi titkára Bukarestben (1948). Tanár a Bolyai Tudományegyetem közigazgatás-szervezési katedráján (1948-51), ahonnan politikai megbízhatatlanság ürügyén eltávolították. Nyugalomba vonulásáig a Metalul Roșu fémipari vállalat, majd a Könyvterjesztő Központ alkalmazottja. 1990-től az erdélyi református egyházkerület igazgatótanácsosaként működött haláláig. Munkássága Első írását az Erdélyi Fiatalok közölte (1931). A Székely Nép, majd az Utunk, Világosság munkatársa, művelődéstörténeti írásaival A Hét hasábjain jelentkezett (1979-85). Közreműködésével jelent meg édesapja Táj és tudomány c. kötete (1978). Kezdeményezője az Erdélyi Fiatalok – dokumentumok, viták c. gyűjtemény kiadásának (1986), melyet Cseke Péterrel rendezett sajtó alá. Értékes önéletrajzi visszaemlékezései az 1929-es főiskolás nemzedékről, a régi Háromszékről, zászlósi élményeiről a II. világháborúban, az Erdélyi Fiatalok védelmében szerzett vitairatai kéziratban. Alakítási szilárdság Az alakítási szilárdság a képlékeny alakítási technológia legfontosabb paramétere. Azt fejezi ki, hogy az adott fém alakításakor mikor, milyen mechanikai feszültség elérésekor kezd el képlékenyen alakváltozni. Precízebben: az alakítási szilárdság a fémek egytengelyű feszültségállapotban mért folyáshatára. Az alakítási szilárdság (kf) nagysága több tényezőtől függ: az adott fém anyagától, annak kémiai összetételétől ; a darab hőmérsékletétől (T) ; az alakváltozás mértékétől, nagyságától (ε vagy φ) ; attól, hogy az alakváltozás milyen sebességgel megy végbe ( vagy ). Az alakítási szilárdság meghatározására számos kísérleti és számításos módszer alakult ki. Kísérleti módszerek: A kísérleti módszerek (húzó-, nyomó- vagy duzzasztó- és csavarókísérlet, Ford -próba) nehézségét az jelenti, hogy a definícióban szereplő egytengelyű feszültségállapotot a gyakorlatban igen nehéz biztosítani, ráadásul az alakváltozási sebesség (és a hőmérséklet) mértéke változik a kísérlet folyamán. Ennek a kiküszöbölésére alkották meg az ún. plasztométer eket, amelyek mechanikus vagy elektronikus vezérléssel valósítják meg az állandó alakváltozási sebességet (mintegy 0,01–500 s −1 között beállítható tartományban), ráadásul sok típusuknál lehetőség van a hőmérséklet állandó értéken való tartására is. A ballisztikus plasztométerek alkalmazásával nagy alakváltozási sebességet (~10 4 s −1 ) lehet elérni, a korszerű csavaró plasztométerek pedig főleg melegalakítási vizsgálatokra használhatók eredményesen. A hőmérséklet tartását a próbadarabot körbevevő csőkemencével tudják biztosítani. A nyomó- (duzzasztó-) kísérletek speciális módszere a lapos zömítés (Ford-próba), amelynél bizonyos geometriai viszonyok betartásával jól közelíthető az egytengelyű feszültségi állapot. Számításos módszerek: A számításos módszerek is többnyire kísérleti méréseken alapulnak, ilyen például a Hajduk -féle módszer, ami az ún. termodinamikai tényezőkre épül. Melegalakítás esetén: . A képletben kf0 egy alapérték, acéloknál például a T = 1000°C hőmérséklethez, a = 0,1 mértékű alakváltozáshoz és a = 10 s −1 alakváltozási sebességhez tartozó alakítási szilárdság. Az alakítási szilárdság kiszámításához ezt az alap alakítási szilárdságot szorozzák meg az 1000 °C-tól eltérő hőmérsékletet „korrigáló” tényezővel, csakúgy, mint a tényleges alakváltozást és alakváltozási sebességet leíró tényezővel. Ezek a helyesbítő tényezők sok-sok kísérleti mérésre alapuló összefüggések és – az anyagminőségtől függő – állandók alapján határozhatók meg az alábbi összefüggések szerint: , , . Példák alakítási szilárdságra Az alábbi ábrák acél és alumínium példáján mutatják be az alakítási szilárdság függését a technológiai paraméterektől (alakváltozás, alakváltozási sebesség, hőmérséklet). Az ábrák a görbék jellegének szemléltetésére alkalmasak. Feketenyakú gém A feketenyakú gém (Ardea melanocephala) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása Afrikában a Szaharától délre fekvő területeken és Madagaszkáron honos. Megjelenése Testhossza 85 centiméter, szárnyfesztávolsága 150 centiméter. Életmódja Rovarokkal, kisebb emlősökkel és madarakkal táplálkozik. Szaporodása Fészekalja 2-4 tojásból áll. Susan Greenfield Susan Adele Greenfield, Greenfield bárónő, CBE (1950. október 1. –) brit tudós, írónő, rádióelőadó, a Lincoln College (Oxford-i Egyetem) szinaptikus gyógyszertani professzora, a Royal Institution igazgatója 1998-tól és a Lordok Házának tagja (bárónői címe miatt). 2006. február 1-jén kinevezték az edinburghi Heriot-Watt Egyetem kancellárjának. Az oxfordi St Hilda's College-re járt. Kutatási területe Főleg az agyi fiziológiát kutatja, különös tekintettel az Alzheimer- és Parkinson-kóros megbetegedések etiológiájára, de jobban ismert tudományos ismeretterjesztői tevékenységéről. Oxfordban egy multidiszciplináris csoportot vezet agyi mechanizmusok kutatása céljából, neurodegenerációs problémákkal egyetemben. Cége, a Brainboost Ltd az Alzheimer-kór nemgyógyszerészeti módon való megközelítésén dolgozik. Élete Egy táncos és egy villanyszerelő lányaként látta meg a napvilágot Londonban. Chiswickben nőtt fel és az oxfordi St. Hilda's College-ben tanult. Az Oxfordi Egyetem Gyógyszertani Tagozatán szerezte DPhil (a filozófia doktora) fokozatát. Számos tudományos könyvet írt az agyról és a tudatról rendszeresen tart nyilvános előadásokat tévében és rádióban egyaránt. 2000-ben "Brain Story" címmel tévésorozatot vezetett a BBC2-n. Greenfield 1991-ben összeházasodott az Oxfordi Egyetem fizikai kémia professzorával, Peter Atkinsszel, de 2005-ben elváltak. 1994-ben ő tartotta a Royal Institution karácsonyi előadását "Utazás az agy középpontjába" címmel, melyet a BBC később megrendelt tőle. 1995-től 1999-ig, mint Gresham orvostudományi professzor tartott előadásokat. 1996 óta a gyógyszerészet professzora a Lincoln College-ben, Oxfordban. Három kutatási és biotechnológiai céget létesített: a Synapticát, a Brainboostot, és a Neurodiagnostics-ot, amelyek neurológiai megbetegedésekkel foglalkoznak, mint például az Alzheimer-kór. 2000 januárjában a Brit Lovagrenddel tüntették ki (rangja parancsnok "Commander"), amellyel tudománynépszerűsítő tevékenységét jutalmazták. 2001 júniusában nemesi címet kapott, amely feljogosítja a Greenfield bárónő megnevezésre. Sokan úgy vélik, tudományos tekintélye miatt nyilván tagja az évente 32 tagot megválasztó Angol Királyi Természettudományos Társaságnak (Royal Society). Ez azonban tévhit, ugyanis csupán jelölték a tagságra, amelyet már többször is elutasítottak, mondván, hogy a népszerűség nem ok a bekerülésre. Díjai a Royal Society Faraday Medálja CBE (2000): tudományos ismeretterjesztői munkájáért Nemesi cím (2001) Francia Becsületrend (2003) Könyvei Utazás az elme központjaiba (Journey to the centres of the mind) Fogalmak a sejtidegélettanban Megmagyarázzuk az emberi értelmet, kalauz az emberi test vezérlő központjához Az emberi agy (The Human Brain) A holnap emberei (Tomorrow's people) Identitás a XXI. században (The Quest for Meaning in the 21st Century) Társszerzőként Utazás az agy központjaiba Agyhullámok Marsaskala Marsaskala (jelentése "szicíliai kikötő", marsa=kikötő, sqalli=szicíliai), máltai nevén Wied il-Għajn ("vízfolyás a forrás mellett" vagy "a forrás völgye") Málta egyik helyi tanácsa a nagy sziget keleti partján. Itt található Málta legkeletibb pontja. Állandó lakossága 9298 fő (2005), nyáron azonban 20 000 körülire növekszik. Rövidítve M'Skala vagy M'Scala-ként is írják. Története Legkorábbi emlékek a területen a bronzkori "keréknyomok". Római emlékeket - keresztény katakombákat és egy villa romjait - főleg tar-Rumi környékén találtak. Bár kitűnő kikötőhely, a terület védtelensége miatt sokáig ritkán lakott volt. Csak 1614-ben építtetett Alof de Wignacourt nagymester őrtornyot il-Ħamriga félszigetén, majd 1715-ben épült fel a kikötő fölött a Vendome Battery tüzérségi állás. Brichelot és Bremond 1718-as térképén az öböl Cal.a Marsa Scalla, a torony Tour de Marsascalla néven szerepel. Ebben az időben több magántulajdonban lévő erődítés épült a környék védtelensége miatt (pl. Mamo Tower). Sokáig kedveltebb volt a szicíliai hajósok, mint a helyiek körében. 1895. április 19-én kezdték építeni a templomot. Egészen a második világháborúig apró halászfalu maradt. A háború után Cottonera lakói nyaralókat építettek itt, majd egyre többen ide is költöztek. 1949-ben önálló egyházközség lett, azóta lakossága tízévente megduplázódott. A környező sziklák sok hajótörés okozói voltak, legutóbb a görög Angel Gabriel tanker tört ketté itt 1969. szeptemberében. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. Ma a város rendkívül népszerű a turisták és a tengerpartra vágyó helyiek körében. Újabban diszkó és mozi is várja az érdeklődőket. Önkormányzata Marsaskalát kilenctagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 6 munkáspárti és 3 nemzeti párti képviselő alkotja. Polgármesterei: Marvic Attard Gialanze' (1994–1997) Charles Zammit (1997–2000) Charlot Mifsud (2000–2006) Mario Calleja (Munkáspárt, 2006–) Nevezetességei St. Thomas Tower Alof de Wignacourt nagymester pontosan azon a helyen kezdte el a torony építését, ahol nem sokkal korábban 6000 török szállt partra. Ez volt a harmadik torony, amelynek költségeit maga Wignacourt állta. Jóval nagyobb a hagyományos máltai őrtornyoknál, ugyanis csapatok is állomásoztak benne. Két emelet magas, falai 5 méter vastagok. Száraz árka fölött függőhídon lehetett átjutni. Mamo Tower 1657-ben a Mamo család is őrtornyot építtetett a żejtuni út mentén. Az András-kereszt alaprajzú épületet száraz árok vette körül, amelyen függőhíd vezetett át. Közepén egy nagy kerek terem található, a kereszt száraiban pedig szobák. A torony ma magántulajdonban van. Egyéb nevezetességei A tengerparti sétány Żonqor Tower : Martín de Redín nagymester építtette 1659 -ben. Jóval kisebb a Wignacourt-toronynál. San Gaetano-kápolna ( San Ġejtanu , St. Cajetan ): a Mamo család építtette 1657-ben Sólepárlók Bari Szent Miklós-kápolna ( San Nikola ta' Bari , St. Nicholas ): 1759 -ben épült Padovai Szent Antal-kápolna ( Sant'Antnin ta' Padova , St. Anton ): 1675 -ben épült a Xagħra nevű helyen A Három Kereszt: 1615 -ben épült, valószínűleg az új żabbari egyházközség határköveként Kultúra Band clubja a St. Anne Band Club. Sport A város fő sportága a vízilabda, csapata, a Marsascala Sports Club Máltán a legrégebbi a sportágában (alapítva 1927-ben, majd 1974-ben). 1997-ben bajnokságot nyert, majd az Európa Kupában is sikerült két győzelmet elérnie. 2005-ben Marsaskala adott otthont a 8-as Pool Európa-Bajnokságnak. Ezen kívül van boccia-, windsurf- és vadászklubja is. Közlekedés Közúton elérhető Valletta és Żabbaron keresztül a Három Város felől. Autóbuszjáratai (2011. november): 91 ( Valletta -Marsaskala) 92 (Valletta-Marsaskala) 93 (Valletta-Marsaskala) 119 (Marsaskala- Szabadkikötő ) 124 ( Birgu -Marsaskala) 135 (Marsaskala-Mater Dei kórház) 204 (Marsaskala-Mater Dei kórház) X5 (expressz, Valletta-Marsaskala) N91 (éjszakai, San Ġiljan -Marsaskala) Testvérvárosai Marsaskala a Douzelage testvérvárosi szervezet tagja. Testvérvárosai: NSB 70 sorozat Az NSB 70 sorozat egy norvég 15 kV, 16,7 Hz váltakozó áramú, Bo'Bo'+2'2'+2'2'+2'2' tengelyelrendezésű villamosmotorvonat-sorozat. Az NSB üzemelteti. Összesen 16 db készült belőle az Adtranz, Düwag és a Vst. Sundland gyáraiban 1990 és 1996 között. R136 szuper csillaghalmaz Az R136 szuper csillaghalmaz egy néhány fényév átmérőjű csillaghalmaz a Tarantula-ködben (ami része a Nagy Magellán-felhőnek), tőlünk 170 000 fényév távolságra. Ez a fiatal csillaghalmaz ad otthont sok nagy tömegű, forró, fényes csillagnak, amik főleg az ultraviola-sávban sugározzák ki az energiájukat. Eddig kilenc nagy tömegű csillagot fedeztek fel ebben a csillaghalmazban, amik legalább 100-szor nagyobb tömegűek a Napnál. Az R136a1 csillag a legnagyobb tömegű, 250 naptömeggel. Az eddig felfedezett csillagok nem csak nagy tömegűek, hanem extrém módon fényesek is. Ez a kilenc csillag a Nap fényességének 30 millió-szorosát sugározza ki az UV-tartományban. Space (Slavko Kalezić-dal) A Space (magyarul: Űr) című dal Montenegrót fogja képviseli a 2017-es Eurovíziós Dalfesztiválon, Kijevben. A dalt a montenegrói Slavko Kalezić fogja előadni az első elődöntőben. Az előadó az RTCG közszolgálati televízió kérte fel, hogy képviselje az országát a dalfesztiválon. 1941–1942-es spanyol labdarúgó-bajnokság (másodosztály) A Segunda División 1941-42-es szezonja volt a bajnokság tizenegyedik kiírása. A bajnokságban három csoportra osztva összesen 24 csapat vett részt. Az elsők a bajnokság végeztével egy kétkörös rájátszásban vettek részt, ahol először egymással, majd a 3-4. helyezettek két első osztályú csapattal küzdöttek meg a feljutásért. Peyregoux Peyregoux település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 87 fő (2015). Peyregoux Lautrec, Montfa, Montpinier és Vénès községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Eric Cartman Eric Theodore Cartman a South Park című amerikai animációs sorozat egyik szereplője. Osztálytársaival és barátaival, Stan Marshsal, Kyle Broflovskival, valamint Kenny McCormickkal együtt a sorozat központi alakja. Eredeti hangját Trey Parker kölcsönzi, magyar hangja Csőre Gábor. A televízióban Cartman 1997. augusztus 13-án, a South Park első epizódjának sugárzásakor tűnt fel, de pár évvel korábban már szerepelt Trey Parker és Matt Stone The Spirit of Christmas című kétrészes rövidfilmjében, 1992-ben, illetve 1995-ben. Cartman általános iskolás negyedikes tanuló, aki szülővárosában, a coloradói South Parkban sűrűn él át tipikusnak nem mondható kalandokat. A túlsúlyos, elkényeztetett, szociopata és önimádó Cartman az antihős szerepet tölti be a sorozatban, aki mindig csatát vív az egyik főhősnek számító Kyle-lal. Cartman talán a sorozat legismertebb és legnépszerűbb szereplője, saját bevallásuk szerint a készítőknek is ő a kedvence, akivel a leginkább azonosulni tudnak. Alakját az All in the Family című sorozat Archie Bunker nevű szereplőjéről mintázták. Noha Parker és Stone a kisgyerekekre jellemző tulajdonságokkal is felruházták, Cartman sorozatbéli nézetein keresztül olyan, inkább felnőtteknek szóló nézeteket és témákat is kifejtenek, amelyeket a politika, a vallás, a populáris kultúra és a filozófia szakértői publikációikban gyakran megemlítenek. A sorozat fennállása óta Cartman trágárságát és politikailag inkorrekt attitűdjét dicséretek és kritikák egyaránt érték. Ennek ellenére a szereplőt napjaink legnagyobb rajzfilmes alakjai közt tartják számon. Szerepe a sorozatban Cartman a South Park-i általános iskola negyedik osztályának tanulója, Mr. Garrison diákja. A sorozat első 58 epizódja során (1997 és 2000 között, A negyedik osztályban című részig) főszereplő társaival együtt harmadikos volt. A szereplő Liane Cartman egyetlen gyermeke; a Cartman mama újabb sötét titka (1998) című epizódban jelentik ki, hogy Liane hermafrodita és biológiailag ő Cartman apja (Cartman biológia anyjának személye rejtély maradt). Később a 14. évad 201 című részében (2010) ez a tény hamisnak bizonyult, mert kiderül, hogy igazából Liane a szereplő édesanyja, édesapja pedig a néhai Jack Tenorman, Scott Tenorman apja, a Denver Broncos egykori játékosa. Ironikus módon Jacket korábban éppen Cartman ölette meg az 5. évad Scott Tenormannak meg kell halnia című részében, hogy így álljon bosszút Scotton. A főszereplők körében Cartman a tipikus kövér gyerek, túlsúlyossága miatt a többiek részéről folyamatos gúnyolódások érik. Cartman gyakran jelenik meg olyan negatív főszereplőként, aki az egyes epizódokban éppen a főszereplők ellen tevékenykedik. Osztálytársai és a többi gyerek idegenkedik tőle elviselhetetlen, manipulatív és érzéketlen természete miatt, de néha ők is a hatása alá kerülnek. Miután a Verekedni akarsz velem suli után? című részben az iskolaudvaron Wendy összeveri, Cartman attól fél, hogy az iskolában ezután kiközösítik majd, amiért egy lány legyőzte őt. Társai azonban elmondják neki, hogy a róla alkotott véleményük annyira negatív, hogy ez a Cartman számára megalázó esemény sincs már hatással a megítélésére. A zsidó származású Kyle gyakran válik Cartman antiszemita megjegyzéseinek célpontjává. Kettejük ellenségeskedése a South Park kezdete óta fennáll, vetélkedésük a sorozat előrehaladtával egyre jobban eldurvul. Viszonyuk Parker és Stone szerint az 1970-es évek All in the Family című sitcomának két szereplőjét, Archie Bunkert és Michael Stivicet idézi. Kyle hajlamos olyan fogadásokat kötni Cartmannel, amelyeknél azt hiszi, biztosra megy, ám Cartman sokszor meglepetést okoz neki. Cartman fő célja nem csupán a fogadás tétjének megnyerése, hanem sokkal inkább riválisának legyőzése – ez a rögeszméje a Képzeletfölde-trilógia cselekményének fontos eleme (11. évad, 2007). Cartman Stant legtöbbször az érzékenysége, az állatszeretete és Wendyvel való párkapcsolata miatt gúnyolja ki. Cartman folyamatosan a szegénysége miatt gúnyolja Kennyt, gyakran megemlítve, hogy Kenny családja segélyekből él. Kenny saját bevallása szerint csupán szánalomból barátkozik Cartmannel. Cartman rendszeresen kihasználja a mit sem sejtő Butters Stotchot, aki a barátjának gondolja őt – „barátságuk” főként az újabb epizódokban jelentős. Ez annak is köszönhető, hogy Parker saját bevallása szerint a kettejük kapcsolatát bemutató jelenetek megírását élvezi leginkább. Számos epizód foglalkozik Cartman kapzsiságával és a gyors meggazdagodás iránti vágyával, ám a szereplő ilyen irányú törekvései legtöbbször kudarcba fulladnak. A hippik iránti gyűlölete az 1960-as évek ellenkultúráját és annak a mai társadalomra hatásait mutatja be szatirikus módon, de Trey Parker hippikkel szembeni ellenérzéseit is visszatükrözi. Habár a legtöbbször ezt Stan vagy Kyle teszi meg, néha Cartman foglalja össze egy-egy epizód végén a tanulságot, melyet ezekkel a szavakkal kezd: „Tudjátok, ma is tanultam valamit…” („You know, I learned something today…”). A szereplő Története és megjelenése A szereplő névtelen elődje az 1992-es Jesus vs. Frosty című rövidfilmben jelent meg először, amelyet Parker és Stone még a Coloradói Egyetem hallgatójaként készített. Cartman alakját papírkivágásokból alkották meg és stop motion technikával animálták a mozgását. Miután Parkert és Stone-t közös ismerősük és barátjuk, Brian Graden egy újabb animáció megalkotásával bízta meg, 1997-ben elkészült a Jesus vs. Santa című, elődjéhez hasonló rövidfilm, melyben Cartman szintúgy látható. A szereplő itt már emlékeztet későbbi, sorozatbeli alakjára és keresztnevet is kapott. Cartman 1997. augusztus 13-án került elsőként a televíziók képernyőjére, amikor a Comedy Centralon debütált a South Park, a Cartman anális beültetése című résszel. A Testsúly 4000 című, második epizód óta Cartman-t – és a többi szereplőt is – számítógépes programokkal animálják, megjelenése azonban továbbra is olyan benyomást kelt, mint a sorozat papírkivágással elkészült, eredeti animációi. A South Park hagyományaihoz méltóan a készítők Cartman alakját is egyszerű geometriai alakzatokból, döntően alapszínek felhasználásával jelenítik meg. Cartman-nek nincs annyi szabad mozgástere, mint a kézzel rajzolt rajzfilmszereplőknek, alakja túlnyomórészt csupán egy szögből látható, mozgása szándékosan egyenetlen hatást kelt. Cartman vörös kabátot, barna nadrágot, sárga kesztyűt, valamint sárga pomponos kék sapkát és fekete cipőt visel. Közepesen hosszú, barna, néhány epizódban fekete haja van – a Csúcsszuper barátok című részben kopasz. Cartmant anyja nagyon elkényezteti, ezért súlyproblémái vannak, amire a többiek – különösen Kyle – gyakran utalnak, de ezt ő nem hajlandó beismerni, szerinte csupán „erős csontú” vagy "molett". Hangját Trey Parker eredetileg számítógépes manipuláció nélkül alkotta meg, de napjainkban az elkészült felvételt már a Pro Tools nevű programmal szerkesztik. Parker a normál beszédhangján szólal meg, de hozzáadva némi gyerekes hanghordozást is, majd a hangmagasságot utólag módosítják, hogy egy negyedikes beszédjéhez hasonló hanghatást kapjanak. Jellemvonásai Cartman sokat káromkodik, Parker és Stone ezzel akarta kifejezni, hogy szerintük a kisgyerekek hogyan beszélnek egymás között a valóságban. A cinikusságra és a trágárságra való hajlam ellenére Parker szerint Cartman-ben „rejlik valamiféle kedvesség”, míg a Time magazin azt írja, hogy barátaival együtt Cartman „néha kegyetlen, de ezzel együtt legbelül ártatlan is”. A többi fiúval együtt Cartman is kedveli az altesti humort, kedvenc műsora a Terrance és Phillip-show. Cartman a sorozatban kövér antihősként van ábrázolva. A személyisége jelentősen megváltozik a sorozat folyamán. Az évadok múlásával személyisége komoly változásokon esett át; habár mindig is önző és vakbuzgó volt, a korai részekben komisz és éretlen kölyökként ábrázolták. Az évek során azonban egyre agresszívebb és ravaszabb lett, míg viselkedése többször is szociopata vonásokat mutatott. Cartman a megjátszott kedvességével és magas intelligenciájával együtt képes arra hogy manipuláljon másokat arra, hogy azt csinálják amit ő szeretne. Cartman gonosz vonásai leginkább a Scott Tenormannak meg kell halnia című epizódban tükröződnek, ahol az utálata őrült rögeszmévé alakul Scott Tenorman iránt, aki csúnyán átverte és megalázta őt. Cartman – hogy megbosszulja Scott tettét – megöleti ellensége szüleit, majd a holttestüket ellopja és chilit főz belőlük, amit a gyanútlan Scottal etet meg. Mikor a fiú felfedezi, hogy a szülei halottak, sírni kezd, mire Cartman lenyalogatja a könnyeit. Ez az epizód lett a győztese a „Cartman 25 „legsütibb” pillanata” szavazásnak amit a Comedy Central hirdetett. A 14. évadban kiderül Scott Tenorman apja Cartman apja is. Cartman erősen intoleráns minden olyan dologgal szemben amivel ő nem ért egyet és végsőkig képes elmenni hogy bebizonyítsa az igazát. Ez a jellem a sorozat folyamán alakul ki. Az ő antiszemita viselkedése pontosan megmutatja ezt. Eredetileg csak Kyle bosszantása miatt zsidózott később, A zsidók passiójában viszont már Adolf Hitlernek öltözve akarja újra megszervezni a Holokausztot. A merénylet című epizódban megmutatkozik iszlámellenessége is. Ugyanakkor Cartman egyes epizódokban rendkívül karizmatikus és általában ő lesz a fiúk vezére ha valami krízisbe vagy kalandba keverednek, sőt a Júj, egy fütyi! című epizódban középiskolásokat is tanít, nem is rosszul. Például a Világok harcában ő az, aki összehívja a srácokat, hogy együtt harcoljanak egy játékos ellen, aki állandóan megöli őket. Cartmannek sok epizódban megmutatkoznak a precíz nyelvismeretei is. Jövőbeli énem és én című epizódban folyékonyan beszél spanyolul a mexikói munkásokhoz. A zsidók passiójában egészen elfogadhatóan beszél németül. A Chinpokomon című epizódban hibátlanul tud japánul. A Világok Harcában is kevésbé jól ugyan de beszéli a francia nyelvet. Cartman a Cartman szopása című epizódban amatőr fényképészként is profi képeket készít. Gyakran ábrázolják őt gyenge harcosnak aki még a kisebb fájdalomtól is sírva fakad, bár a Jesse Jackson segedelmével részben legyőzi Dr. David Nelsont aki a toleranciára akarta megtanítani. Kulturális hatás Cartman a sorozat bizonyos utalásai szerint látens homoszexuális. Bizonyos epizódokban Kenny burkoltan a szeretőjeként van feltüntetve, majd a Cartman és a szerelem című részben egy egész nézőcsoport előtt képes bevallani, hogy szereti Kylet, hogy az új fekete lány össze tudjon jönni a szintén fekete Token Black-el (Cartman szerint: a feketék összetartoznak). Baráti viszonyok a többi szereplővel Stan Marsh: Átlagos baráti viszonyban vannak. Mindkettőjüket Trey Parker szinkronizálja, ami egyfajta kötődés is lehet. Az Egy házba zárt közösség c. részben kijelenti: Kylet még mindig jobban utálom mint téged. Kyle Broflovski: Kyle zsidó, Cartman antiszemita, ez az egy ellentét köztük. Cartman csak azért utálja Kylet, mert zsidó, de a Cartman és a szerelem c. részben már szinte a nézők számára is hihető homoszexualitás van köztük. Kenny McCormick: Úgy lenne reális, ha ők ugyanúgy legjobb baráti kapcsolatban lennének egymással, mint Stan és Kyle, de Cartman állandóan azzal szivatja Kennyt hogy szegény, Kenny meg csak szánalomból barátkozik Cartmannel. A csóró gyerek c. részben viszont ez megváltozik, mert miután Kenny pótszülőkhöz kerül, rájön hogy ő Kenny után a legszegényebb, ezért ő is pótszülőkhöz megy (ironikus módon pont ugyanoda mint Kenny), így Kennyvel ún. pót-testvérek lettek, de a rész végén mindenki visszatért a régi kerékvágásba és Kenny is meghalt (A Lista c. rész után először). Butters Scotch: Cartman csak ki szokta használni, erre példa a Cartman szopása c. rész. Viszont az Eric Cartman halála c. részben barátként láthatók. Heidi Turner: A 20. évad elején miután "eltűntek" a közösségi oldalakról egy RiheKopó42 nevű troll miatt, kapcsolatuk ezután szorosabbá vált, nemsokkal utána már egy párt alkotnak egymással. A 21. évad zárórészében a kapcsolatuk véget ért. Andy Kaufman Andy Kaufman (eredeti nevén Andrew Geoffrey Kaufman) (1949. január 17. – 1984. május 16.) amerikai komikus, előadóművész és színész, akit provokatív fellépései tettek ismertté. Sokan humoristaként emlegetik, bár saját bevallása szerint nem volt az. Fellépéseinek gyakori eleme volt a közönség átverése. Azt akarta, hogy az emberek ne igazodjanak ki rajta, mindig a megszokottól eltérő elemeket rakott műsoraiba, sokszor olvasott fel például regényrészleteket, vagy evett meg egy kehely fagylaltot előadás közben. Szerette, ha az emberek elgondolkoznak azon, amit láttak tőle. Élete Kaufman 1949. január 17-én New Yorkban született Stanley Kaufman és Janice Bernstein első gyermekeként, egy középosztálybeli zsidó családba. 9 éves korában kezdett fellépni. A ma már megszűnt Grahm Junior College-ben diplomázott, 1971-ben; ezután kezdett stand-up comedy klubokban fellépni. Karrierje és fontosabb karakterei Külföldi Ember és a Mighty Mouse Andy először a Külföldi Ember (angolul Foreign Man) nevű karakterével ért el nagyobb figyelmet, aki szerepe szerint egy kitalált Kaszpi-tengeri szigetországból származik. A karakter főbb jellemzői a borzalmas akcentus, amivel beszél, együgyűsége, s mégis szerethetősége, naivitása és magas, vékony hangja, s folytonos idegessége, lámpaláza. Híres fellépési motívuma a különböző közéleti szereplők imitálása, amit direkt borzalmasan csinált. Egy-egy imitáció annyiból állt, hogy magas hangú akcentusával elmondta, kit fog parodizálni, majd ugyan azon a hangon, ugyan azokkal a gesztusokkal bemutatkozott az imitált személy nevén. Példa erre Archie Bunker vagy Richard Nixon utánzása, akik előszeretettel szerepeltek repertoárjában. Általában a második imitálás utánra hagyta a fellépés fénypontját: ekkorra a nézők meg voltak róla győződve, hogy semmi tehetsége nincs az imitálásban, amikor akcentusával és lámpalázával elmondta: Most Elvis Presley-t szeretném önöknek utánozni. A háttérben megszólalt Elvis ikonikus bevonulózenéje, Kaufman háttal állt a nézőknek, levette az addigi ruháját, ami alatt egy Elvis-kosztüm lapult, gitárt ragadott, majd megfordult, s Elvis híres grimaszaival, beszédstílusával, viccelődésével és hanghordozásával bemutatkozott, majd elkezdett énekelni egy Elvis számot. Mai napig ezt tartják az egyik legjobb Elvis-imitációnak, sőt, maga a rock and roll királya is úgy fogalmazott, hogy Andy Kaufman volt a kedvence. Csakúgy mint Presley, a ruháját a közönségnek dobta, viszont azután ezt visszakérte. A sikeres Elvis-imitáció után a szokások Külföldi Emberként elköszönt a nézőktől. (T'ank you veddy much) Kaufman a karakterrel előszeretettel lépett fel klubokban, úgy szerepelve, mintha tényleg ő lenne a Külföldi Ember. A másik korai karaktere a Mighty Mouse-betétdalát éneklő figura volt. Ezzel a karakterrel meghívták az első Saturday Night Live epizódjába vendégnek, 1975 október 11-én. A performansz annyiból állt, hogy egy Külföldi Emberhez hasonló, lámpalázas, ideges, tágra nyílt szemű figura kiállt a színpadra, mellette egy lemezlejátszó, amin elindította a Mighty Mouse című rajzfilmsorozat betétdalát. Ott állt végig, idegesen mozgolódva a lejátszó mellett, s amikor a dalban megszólalt a "Here I come to save the day" sor, nagy lelkesedéssel eltátogta ezt az egy taktust, majd ugyanúgy állt tovább idegesen. Ezt megismételte, valahányszor elhangzott a mondat a dalban, s egyszer direkt eltévesztette, mikor kell belépni, ekkor még idegesebben lesütötte a tekintetét. Latka Gravas A Külföldi Ember karaktere a Taxi című sorozat készítőinek is megtetszett, s megvásárolták a figurát Kaufman játékában az ABC által sugárzott sorozathoz. Kaufman egyetlen kikötése, hogy hagyják benne előadni Tony Clifton-figuráját, nem valósult meg. Andy jó barátságban volt a stábbal, de nem szerette a sitcomokat, s rosszul esett neki, hogy ezzel a karakterrel azonosítják, de George Shapiro, aki a menedzsere volt, rábeszélte, mivel így nagy népszerűségnek fog örvendeni, és többen fognak beülni a saját maga által rendezett előadásaira. Shapironak igaza lett, a Taxi hatalmas népszerűségnek örvendett, az emberek megismerhették Andy Kaufmant. Értékelése A Taxi című tévésorozatban játszott szerepe tette híressé, ezzel sikerült két Golden Globe jelölést szereznie. Kaufman nem nevezte magát humoristának; célja az volt, hogy fellépéseit úgy alakítsa, hogy azok semmiképpen se feleljenek meg a nézők elvárásainak. Így például azzal untatta vendégeit, hogy tréfák helyett regényrészleteket olvasott fel nekik. Egy film Kaufmanról Rövid életét és pályafutását az Ember a Holdon (Man on the Moon) című 1999-ben készült amerikai film mutatja be, amelyben Jim Carrey alakítja őt. Az alkotást Miloš Forman rendezte, a producer többek között Danny DeVito volt, aki maga is feltűnik a filmben. DeVito és Kaufman jóbarátok voltak, DeVito elmondta, hogy Kaufman beszélt kollégáinak a betegségéről és arról, hogy nemsokára meghal, ám ők ezt csak viccnek vették. Külön érdekesség a filmmel kapcsolatban, hogy Jim Carrey tizenhárom évvel később ugyan, de pontosan ugyanazon a napon született, mint Kaufman. Danny DeVito pedig annak idején még együtt szerepelt az azóta elhunyt humoristával a Taxi című televíziós sorozatban. Andy Kaufmannal foglalkozik az amerikai R.E.M. együttes Man on the Moon című száma is, amely az 1992-ben megjelent Automatic for the People című albumon található. Razavi Horászán tartomány Razavi Horászán tartomány (perzsául ����� ������ ���� [Ostân-e �orâsân-e Rażavi]) Irán 31 tartományának egyike az ország északkeleti részén. Északnyugaton Észak-Horászán, északon és északkeleten Türkmenisztán, keleten Afganisztán, délen Dél-Horászán, délnyugaton Kermán, nyugaton pedig Jazd tartomány határolja. Székhelye Meshed városa. Területe 129 949 km², lakossága 5 515 980 fő. Közigazgatási beosztás Razavi Horászán tartomány 25 megyére (sahrasztán) oszlik. Ezek: Badzsesztán, Bardaszkan, Csenárán, Dargaz, Dzsogtáji, Dzsavin, Farimán, Firuze, Gonábád, Háf, Halilábád, Husáb, Kalát, Kásmar, Kucsán, Mashad, Mahvelát, Nisápur, Rasthár, Szabzevár, Szarahsz, Tájbád, Torbat-e Dzsám, Torbat-e Hejdarije, Torgabe és Sándiz. Nesle-et-Massoult Nesle-et-Massoult település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 76 fő (2015). Nesle-et-Massoult Balot, Savoisy, Puits, Ampilly-le-Sec, Coulmier-le-Sec, Fontaines-les-Sèches és Laignes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: An–72 Az An–72 (NATO-kódja Coaler) az Antonov-tervezőiroda (OKB–153) által kifejlesztett STOL-képességű teherszállító repülőgép. Az An–26 leváltására fejlesztették ki, azonban széleskörűen nem terjedt el. A típuson a Coandă-hatás hasznosítása miatt a két sugárhajtóművét a szárnyfelek felső síkjára építették. A kiáramló forró égésgázok miatt azonban titánötvözetű acéllemezeket kellett beépíteni. A Coandă-hatás szerint a kiáramló gázok követik a fékszárny felső felületét, ezzel érik el a tolóerővektor-eltérítést, mellyel csökkenteni tudják a nekifutási hosszt felszálláskor. Leszállás után a hajtóműveken sugárfékek vannak felszerelve, mellyel a kigurulási úthossz csökkenthető. Magát az elvet az Amerikai Légierő Advanced Medium STOL Transport (AMST) programja révén két példányban megépített Boeing-prototípus, az YC–14 hasznosította, hasonló aerodinamikai elrendezéssel. A típus vállszárnyas elrendezésű, orrsegédszárnnyal és kettős réselésű fékszárnyakkal felszerelve, a vízszintes vezérsíkjai a függőleges vezérsík tetején lettek elhelyezve („T”-elrendezésű), V-beállítási szöge 0. Futóműve tricikliszerű, a főfutóműve tandemelrendezésben két párból áll, futószáranként dupla kerekekkel. Erős futóműve miatt képes füves, homokos futópályán is üzemelni. A tehertér csak hátulról rakodható, hagyományosan, lehajtható rámpán keresztül. 7,5 tonna feletti árut képes teherdobással repülés közben kijuttatni, a tehertérben utasülések elhelyezésével 52 fő szállítható. 1997 és 1998 év elején a Dakar-ralin két példány részt vállalt a járművek szállításában. 1999-től négy gép állandó tagja a rali bérelt teherszállító-flottájának. A típust több nyugat-európai minőségtanúsító vállalat is rendszerbe vette (német, olasz, francia). Továbbfejlesztett változata az An–74, amely csak kis mértékben tér el az alaptípustól. VIP-változata nem hasznosítja a Coandă-hatást, a szárnyfelek alá függesztett gondolában kaptak helyet a hajtóművei. Egy kísérleti légtérellenőrző változat is készült, melynél az előre döntött függőleges vezérsík tetején helyezték el a körbeforgó antennagondolát. Ez az An–71, rendszeresítésére nem került sor, a prototípus első felszállása 1985. július 12-én történt. Ez napjainkban a kijevi Ukrán Állami Repülési Múzeumban van kiállítva. Megrendelő és üzemeltető országok Katonai célú üzemeltetők Egyiptomi Légierő : 1 + 2 darab An–74T–200A (+ 6 rendelés alatt) Grúz Légierő Iráni Légierő : 4 darab An–74TK–200, 7 darab An–74T–200 Moldáv Légierő : 2 darab Líbiai Légierő : (LAAF 722) Orosz Légierő Ukrán Légierő : 26 darab ENSZ Piscines Bernat Picornell A Piscines Bernat Picornell úszólétesítmény az 1992. évi nyári olimpiai játékoknak otthont adó Olimpiai Parkban található Barcelona Montjuic nevű városrészében. A létesítmény három medencét foglal magába: egy 50 méteres fedettpályás medencét, egy 50 méteres szabadtéri medencét, illetve egy mélyvizű medencét, amely búvároknak készült. Az olimpiai játékok során itt rendezték meg a szinkronúszók versenyszámait, az úszás versenyszámait, a vízilabdadöntőt, illetve a pentatlon úszó szakaszát is. A medencék a nagyközönség számára nyitva vannak és egész évben használhatóak. Története A létesítményt a híres katalán úszóról Bernat Picornell i Richierről nevezték el, aki a Spanyol Úszószövetség megalapítója. A Piscines Bernat Picornell az 1970-es úszó-Európa-bajnokság számára épült, majd 1990-ben felújítási munkálatok kezdődtek a barcelonai olimpia miatt, melynek vizes számait ezeken a helyszíneken tartották meg. Ekkor bővítették ki a lelátókat is ideiglenes elemekkel, melyeknek befogadóképessége elérte a 10 000 főt. Az 1992-es játékok után a szabadtéri medencében számos spanyol és katalán bajnokságot rendeztek és itt tartották meg a 2003-as úszó-világbajnokság versenyszámait is. Tíz évvel később ismét Barcelona adott otthont a 2013-as úszó-világbajnokságnak. Ebben az uszodában rendezték a vb vízilabda-mérkőzéseit. A szabadtéri medence 3000 néző befogadására alkalmas alapesetben. Aubigny-lès-Sombernon Aubigny-lès-Sombernon település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 147 fő (2015). Aubigny-lès-Sombernon Vieilmoulin, Semarey, Montoillot, Saint-Anthot, Civry-en-Montagne, Échannay és Grosbois-en-Montagne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Connie, a boci A Connie, a boci vagy Tehénke mesék (angol cím: Connie the Cow, spanyol cím: La vaca Connie) 2003-ban indult amerikai/spanyol televíziós rajzfilmsorozat, amelyet a Neptuno Films készített. Magyarországon a JimJam, a Minimax és 2014. március 14-étől az M2 tűzte műsorára. Ismertető A főszereplő, Connie, a kedves boci, aki tanulságos kalandokat él át. Szereplők Connie – Egy barátságos fiatal boci. Peirithoosz Peirithoos (ógörög nyelven: Πειρίθοος vagy Πειρίθους), a lapithák királya Zeusz fiai közé tartozott. Dia szülte, Ixión felesége. Ezért tartották a későbbiek Ixión fiának és a szentségtörésből származó kentaurok fiútestvérének. Zeusz állítólag mén alakban nemzette őt, ahogy Kronos Kheirónt. Erős, csaknem titáni fajzat volt ez a lapitha törzs, és Peirithoos volt a királyuk. A kentaurok és lapithák harcának mítoszából ismerjük alakját. Gabbaru Gabbaru (vagy Gabbar) Szamal első ismert nevű királya. Egyetlen forrásból, Kilamuva sztéléjéről ismert a neve. Uralkodásáról Kilamuva mindössze annyit jegyez meg, hogy „nem ért el semmit”, a szövegkörnyezetből valószínűsíthető, hogy a Danunával szemben fennálló vazallusi viszony felszámolása tekintetében nem ért el semmit. Szerepe mégis jelentős lehetett, mert előfordul, hogy Szamalt Bít-Gabbaru, azaz Gabbar-háza néven említik a források. A sztélé felirata alapján Kilamuvától három generáció távolság választja el, ezért csak több évtizedes pontatlansággal lehet elhelyezni az abszolút időskálán, valamikor az i. e. 9. század elején uralkodhatott, de az i. e. 930-tól i. e. 860-ig bármilyen dátum szóba jöhet. Más egykorú forrás nem említi a nevét. Valószínűleg a danunaiak által uralt Szamal első kormányzója volt, aki esetleg megpróbált függetlenedni, de nem járt sikerrel. Az is lehet, hogy Kilamuva a saját céljait vetíti vissza anakronisztikusan a korábbi időkre, és szó sem volt lázadásról. Gabbar utódja, Bamah ismeretlen kapcsolatban állt vele. Szandi űrhajója (Spongyabob) A Szandi űrhajója (angolul Sandy's Rocket) a SpongyaBob Kockanadrág első évadának 8a epizódja, amelyet 1999. szeptember 4-én mutattak be Amerikában. Cselekmény Egyik nap Spongyabob ellátogat Szandi házához. Miután bekopog az ajtaján, meglátja a mókus hatalmas űrhajóját. Szandi elmagyarázza neki, hogy kutatási célokból el akar utazni a Holdra, majd Spongyabob könyörög neki, hogy hadd tartson ő is vele. Bár Szandi eleinte visszautasítja jóbarátja kérését, de a szivacs végül meggyőzi őt, hogy még ha a csomagtartóban is kell utaznia, mégis elmehessen vele a világűrbe. Aznap éjszaka Patrik elmegy Spongyabob házához és ad neki egy "Földönkívűli riasztót", ami szerinte távoltartja az idegeneket, ha befújják vele az űrhajó ablakait. Spongyabob hisz legjobb barátjának és az éjszaka közepén Szandi engedélye nélkül, belépnek saját rakétájába. Miután a két jóbarát kiszórakozza magát az űrjármű berendezésein, Spongyabob véletlenül beindítja Szandi űrhajóját, melynek zajára ő maga is felébred faházában. A rakéta elhagyja a Föld atmoszféráját, majd tesz néhány kört a Hold körül, de végül az irányítatlan űrjármű visszatér Bikini Fenékre. A becsapódás után Spongyabob és Patrik azt hiszik, hogy a Holdon vannak és, hogy az idegenek kivetítik eléjük saját emlékeiket, saját elmezavaruk elérése érdekében. Az éjszaka közepén Bikini Fenék összes lakóját elkapják Szandi hálót kilövő fegyverével (melynek valódi célja, hogy Hold sziklákat gyűjtsenek vele) mert azt hiszik, hogy ők a földönkívüliek. Miután a rakéta csomagtartójába tuszkolnak mindenkit megjelenik az űrhajó tulajdonosa Szandi, aki megpróbálja elmagyarázni nekik, hogy ők nem a Holdon vannak, de Spongyabobék nem hallgatnak rá és őt is hálóba csomagolják. Végül a két barát is egymás ellen fordul, mert egymásról is azt hiszik, hogy űrlények, majd Patrik véletlenül önmagát csomagolja hálóba. Spongyabob elégedetten újra elindítja az űrhajót és felszáll vele, de a Hold felszínére érve a rakéta működése leáll. A szivacs pilóta kinéz az ablakon és rájön, hogy hibázott. Majd a csomagtartóban lévő elrabolt halak felháborodnak azon, hogy mit is művelt Spongyabob. Eric F. Wieschaus Eric Francis Wieschaus (született South Bend, 1947. június 8.) amerikai genetikus, embriológus. 1995-ben Christiane Nüsslein-Volharddal és Edward B. Lewis-szal megosztva elnyerte a orvostudományi Nobel-díjat "a korai embrionális fejlődés genetikai szabályozását illető felfedezéseiért". Tanulmányai Eric F. Wieschaus 1947. június 8-án született az indianai South Bendben, a második világháború utáni "baby boom" egyik képviselőjeként, ötgyermekes családban. 1953-ban a család az alabamai Birminghambe költözött; Eric korai tanulmányait a helyi katolikus elemi és középiskolában végezte. A középiskolában zongorázott és festett és művészi pályára készült, de az egyik nyáron részt vett a Nemzeti Tudományos Alap egy programjában és egy élettani laborban állatokat boncolt és kísérleteket végzett és úgy döntött, hogy biológus lesz. Beiratkozott a South Bend melletti katolikus Notre Dame Egyetemre; itt dolgozott először ecetmuslicákkal (Drosophila melanogaster) és kezdte el embriológiai kutatásait. 1969-ben utolsóévesként részt vett a vietnámi háború elleni tiltakozó megmozdulásokon. Miután megkapta BSc diplomáját, tanulmányait a Yale Egyetemen folytatta, ahol Donald Poulson mellett muslicaembriológiával foglalkozott. Másodévesként Walter Gehring laboratóriumához csatlakozott, hogy megtanulja az embriók in vivo tenyésztését, és őt kísérve került ki Európába, a Bázeli Egyetemre 1972-ben. Itt ismerkedett meg a német Christiane Nüsslein-Volharddal, akivel a későbbiekben évekig dolgozott együtt. Visszatért Amerikába és 1974-ben doktori fokozatot szerzett, majd posztdoktori ösztöndíjjal ismét Svájcban, ezúttal Zürichben kezdte kutatói pályáját. Munkássága Wieschaus Zürichben a muslicasejtek kultúrában való tenyésztésével és genetikai mozaik embriók létrehozásával foglalkozott. 1978-ban az újonnan alapított Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium Nobel-díjas igazgatója, John Kendrew meghívta Wieschaust és Nüsslein-Volhardot heidelbergi intézményébe. A két kutató közös munkában kezdett el keresni olyan mutációkat amelyek befolyásolják a Drosophila-embriók fejlődését. Ultraibolya fénnyel és mutagén vegyszerekkel kezelve a muslicákat 27 ezer sejtvonalat vizsgáltak végig és végül 139 olyan gént azonosítottak, amelyek egyértelműen szabályozták a korai fejlődést. Első cikkükben a Nature folyóiratban a 15 legfontosabbat írták le; ezek ma már klasszikusnak számítanak és mindegyikről tucatszámra jelentek meg tudományos közlemények. Három évnyi munka után Wieschaus 1981-ben visszatért az Egyesült Államokba, ahol a Princetoni Egyetemen kapott genetikai és fejlődésbiológiai előadói állást. 1987-ben professzorrá nevezték ki. Amerikában svájci feleségével közösen hasonló mutációkereső vizsgálatokat hajtott végre, ezúttal a lárvákat befolyásoló anyai hatásokat szabályozó géneket után kutatva. Tanulmányozta a lárvák szegmentációját befolyásoló géneket és mutációikat. Elismerései Eric F. Wieschaus az embriók fejlődését szabályozó gének felfedezéséért 1995-ben Christiane Nüsslein-Volharddal és az amerikai Edward B. Lewis-szal megosztva megkapta az orvostudományi Nobel-díjat Családja Eric Wieschaus zürichi tartózkodása idején ismerkedett meg Gertrude Schüpbach biológussal, akivel végül 1983-ban, Amerikába való visszatérésük után házasodott össze. Három lányuk született, Ingrid, Eleanor és Laura Wieschaus. 6933 Azumayasan A 6933 Azumayasan (ideiglenes jelöléssel 1994 YW) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Takao Kobayashi fedezte fel 1994. december 28-án. La Mulatière La Mulatière település Franciaországban, Métropole de Lyon különleges státuszú nagyvárosban (métropole: nagyjából „megyei jogú város”). Lakosainak száma 6260 fő (2015). La Mulatière Lyon V. kerülete, Oullins, Sainte-Foy-lès-Lyon és Lyon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 6937 Valadon A 6937 Valadon (ideiglenes jelöléssel 1010 T-2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én. Délibáb (Transformers) Délibáb (Mirage) vagy Dino egy kitalált autobot szereplő a Transformers univerzumban. Jellemzése G1 képregény A Kibertronon, ő volt a bolygó egyik elit, felső osztályos robotja, inkább vadászgatással töltögette napjait. De besorozták az Autobot erők, bár gyakran bizonytalan a motivációk teszik szükségessé, az Autobotok nem nagyon bíznak benne. Ironikus, mivel hogy ő nem hajlandó harcolni, Délibáb egy kiváló harcos, és képzett mesterlövész, miután csiszolta tehetségét vadászat közben a Kibertronon. Fegyverzete egy puska, páncéltörő darts, de a legfontosabb fegyvere, egy vállára szerelt elektro-diszruptor, amely láthatatlanná teszi Délibábot, vagy akár megváltoztatja a fizikai megjelenését. Innen a neve. Transformers: A Hold sötétsége Délibábot a Transformers: A Hold sötétségéban úgy nevezik hogy: "Dino". Először egy illegális, atomtelepen jelenik meg Űrdongóval, Csatárral és Queval. Látható Washington DC-ben ahol tájékoztatja Charlotte Mearinget hogy Optimusz rossz kedvben van. Majd később harcol az autópályán, és megöl egy álcát Űrdongó segítségével. Ő az egyik Autobot, akit száműzték a Földről és a Xantium nevű űrhajóval hagyták el a Föld légterét – és bár miután Üstökös meg semmisítette a Xantiumot, megmenekül az Autobot társaival együtt. Délibáb részt vesz a végső csatában, és őt is fogva tartják Űrdongóval, Csatárral, Queval és Racsnival. Szemtanúja Que halálának. Miután Agy és Wheelie tönkretettek egy álca hajót, és ennek köszönhetően álca vadászok hulltak az égből, az így megzavart álcák ellen a fogvatartottaik küzdenek. Délibáb túlélte a csatát Optimusz fővezérrel, Űrdongóval, Racsnival, Csatárral és a három Rontóval. Képességei (filmbeli) Délibáb egy ügyes, gyors kém és egy kiváló harcos. Erős olasz akcentussal beszél (az eredeti verzióban). A filmben úgy nevezik, hogy Dino. Fegyverei: van mindkét csuklóján egy forgatható penge, és egy krokodil csipeszhez hasonló harapófogója amit ki tud "lőni". Ezt a képességét használja az autópályás harcában. Ügyesen manőverezik, és rendkívül gyors is köszönhetően alakjának. Alakja egy piros Ferrari 458 Italia. 25. BAFTA-gála A 25. BAFTA-gálát 1972-ben tartották, melynek keretében a Brit film- és televíziós akadémia az 1971. év legjobb filmjeit és alkotóit díjazta. Díjazottak és jelöltek (a díjazottak félkövérrel vannak jelölve) Legjobb film Átkozott vasárnap Halál Velencében A közvetítő Elszakadás David Lean-díj a legjobb rendezésért John Schlesinger - Átkozott vasárnap Luchino Visconti - Halál Velencében Joseph Losey - A közvetítő Milos Forman - Elszakadás Legjobb elsőfilmes Dominic Guard - A közvetítő Gary Grimes - Kamaszkorom legszebb nyara Carrie Snodgress - Diary of a Mad Housewife Janet Suzman - Cárok végnapjai Legjobb főszereplő Peter Finch - Átkozott vasárnap Dirk Bogarde - Halál Velencében Albert Finney - Dilettáns zsaroló Dustin Hoffman - Kis nagy ember Legjobb női főszereplő Glenda Jackson - Átkozott vasárnap Lynn Carlin - Elszakadás Julie Christie - A közvetítő Jane Fonda - Klute Nanette Newman - Tombol a hold Legjobb férfi mellékszereplő Edward Fox - A közvetítő Michael Gough - A közvetítő Ian Hendry - Öld meg Cartert! John Hurt - Rallington Place 10 Legjobb női mellékszereplő Margaret Leighton - A közvetítő Jane Asher - Deep End Georgia Brown - Tombol a hold Georgia Engel - Elszakadás Legjobb forgatókönyv A közvetítő - Harold Pinter Dilettáns zsaroló - Neville Smith Átkozott vasárnap - Penelope Gilliatt Elszakadás - Milos Forman , John Guare, Jean-Claude Carrière, John Klein Legjobb operatőri munka Halál Velencében Hegedűs a háztetőn A közvetítő Átkozott vasárnap Legjobb jelmez Halál Velencében A közvetítő Cárok végnapjai Beatrix Potter meséi Legjobb vágás Átkozott vasárnap Hegedűs a háztetőn Az előadás Elszakadás Anthony Asquith-díj a legjobb filmzenének Kamaszkorom legszebb nyara - Michel Legrand Kis nagy ember - John Hammond Shaft - Isaac Hayes Traffic - Charles Dumont Legjobb díszlet Halál Velencében A közvetítő Cárok végnapjai Beatrix Potter meséi Legjobb hang Halál Velencében Hegedűs a háztetőn A közvetítő Átkozott vasárnap Legjobb rövidfilm Alaska: The Great Land Big Horn The Long Memory Legjobb speciális film The Savage Voyage Don't Go Down The... A Future For The Past Robert Flaherty-díj a legjobb dokumentumfilmnek The Hellstrom Chronicle Death Of A Legend Egyesült Nemzetek-díj az ENSZ Alapkományának egy vagy több elvét bemutató filmnek Az algíri csata Joe Hill balladája A háziúr Kis nagy ember Akadémiai tagság Freddie Young Gattyán György Gattyán György (született Gattyán György Zoltán, Budapest 1970. május 24. –) magyar üzletember, 2014-től 2015-ig Magyarország leggazdagabb embere, 2015 januárjában vagyona kb. 174 milliárd forint volt, ezzel kb. 15 milliárd forinttal előzte meg a második helyezett Csányi Sándort. A Docler cégcsoport tulajdonosa, producer, a Prima Primissima Alapítvány társalapítója, a Magyar népművészet és közművelődés Junior Prima Díj mecénása, a Docler Holding Új Generáció Gábor Dénes Díj alapítója. 2013-ban úgy döntött, hogy cége székhelyét és fő tevékenységét külföldre, Los Angelesbe és Luxemburgba helyezi át. Élete 1970. május 24-én született Budapesten. Édesapja kőműves volt, édesanyja háztartásbeliként dolgozott. A Corvin Mátyás Gimnáziumba járt iskolába, majd a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán tanult. Az Ikarus sportegyesületnél atletizált mint futó, edzője Tomhauser István volt. Pályafutása Gattyán György 2003-ban létrehozta a Livejasmin.com nevű, streaming technológiára épülő, felnőtt-tartalom szolgáltatást nyújtó webkamerás oldalt, ami ma a világon a felnőtt tartalmat kínáló weboldalak közül a legnagyobb forgalmat generálja, látogatóinak száma meghaladja a CNN-ét. 2008-ban alapította a Docler Holding cégcsoportot, amely informatikai és internetes szolgáltatásokat nyújt. A Livejasmin technológiájának mintájára, a videostreaming előnyeit kihasználva és azt továbbfejlesztve létrehozta az online jóslást lehetővé tevő oranum.com oldalt is. A Docler csoport jelenleg a portfólió cégeket is beleszámítva több mint ezer embert foglalkoztat. A cégcsoport része az Andrássy úton épült és 2013-ban megnyitásra került Il Bacio di Stile divatpalota. Bevételei jelentős részét visszaforgatja vállalkozásaiba, mindezek ellenére a Napi Gazdaság 2012-ben 110 milliárd forintra becsülte vagyonát és ezzel Magyarország harmadik leggazdagabb embereként tartották számon, 2014 végére pedig az ország legvagyonosabb embere lett, kb. 174,3 milliárd forintnyi vagyonával. 2005-ben lett társproducere a 7 részből álló Világlátott egérke című tv-sorozatnak. A Kecskemétfilmmel való közös munka eredménye, hogy 2010-ben társproducere lett a Magyar népmesék befejező, utolsó 11 epizódjának. Társproducere a még bemutatásra váró Jókedvű örmény temetése című animációs filmnek, valamint az Égig érő fa című alkotásnak. Külföldi munkái közé sorolható a 8 részes World Without End televíziós sorozat. Az amerikai televíziós csatornákon nagy sikerrel futott epizódok elkészítésében szintén társproducer volt. 2013-ban bemutatták az Open Grave című amerikai thrillert, amelynek executive producere volt. A cégcsoporthoz tartozó Docler Entertainment éves szinten 4-5 filmet gyárt Magyarországon és az Egyesült Államokban. 2013 nyarán fejezték be a Six Dance Lessons in Six Weeks című filmet, amelyben producerként vállalt szerepet. Gattyán György több filmfesztivál kurátora és zsűritagja. Segítette már az Aranyszem Operatőr Fesztivál és a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál munkáját is. 2014-ben nyílt meg Gattyán György saját étterme Budapesten, az Andrássy úton. 2015. július 31-én bezárt az Andrássy úti Il Bacio di Stile. A hivatalos álláspont szerint azért, mert a többségi tulajdonos már nem finanszírozza a veszteséges boltot. Magyari Tamás, az il Bacio Kft. volt ügyvezetője 2015. októberében feljelentette az üzletembert az Interpolnál. Állítása szerint Gattyán György a tudomása nélkül zárta be az Andrássy úti luxusáruházukat és a bevételből sem kapott. Korábban Gattyán Luxemburgba költöztette vállalkozásait, ahol közös céget alapítottak Magyari egyik vállalkozásával, amit később szintén Magyari tudta nélkül eladtak. Másnap a cég közleményében közölte, hogy Magyari Tamás hónapok óta több százmillió forintot követelt a cégcsoporttól és azt is kilátásba helyezte, hogy nemzetközi fórumokhoz fordul. A cég ennek nem engedett és közölték, hogy „mindenben segítik az esetleges eljárást”. 2016-tól Gattyán az Amerikai Egyesült Államokban kezdett terjeszkedni újfajta videostreaming-szolgáltatásival, pl. az élő zenét kínáló SonicBox-szal vagy az Oranum internetes jósdával. Jótékonysági tevékenysége A Docler csoport névadó szponzora több sportegyesületnek is. Egyebek mellett a Dab.Docler jégkorongcsapatnak, a Műszaki Egyetem futsal csapatának, a Docler Wolves amerikai football csapatnak és a Wildboars kerekesszékes rögbicsapatnak is. Magyarország legfiatalabb sakknagymestere, Rapport Richárd vagy a szintén fiatal, de már világbajnok Vadnai Benjamin vitorlázó is a Docler támogatottja. A Prima Primissima Alapítvány társalapítója, a Magyar népművészet és közművelődés Junior Prima díj mecénása, a Docler Holding Új Generáció Gábor Dénes Díj alapítója. Gattyán részt vett a 2015 februárjában rendezett 63. amerikai Nemzeti Imareggelin, többek között Barack Obama amerikai elnök, és a dalai láma társaságában. Adóelkerülési botrány Miután kiderült, hogy a felnőtt tartalmakra épülő Livejasmin.com-ot egy portugál cég üzemeltette, amely forgalma után nem a magyar forgalmi adót (27%), hanem a 17%-os portugál adót fizették be, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal éveken keresztül figyelte tevékenységét. A magyar adóhatóság szerint a portugál cég is Gattyánék irányítása alatt állt. A NAV vélhetően titkos adatgyűjtéssel, például lehallgatással és e-mailek átnézésével jutott hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek alapján úgy vélik, a portugál céget csak álcából, adóelkerülési céllal működtették. Ezért a bíróság több ingatlant, céget és bankszámlát előzetes zár alá vett 2014-ben vagy 2015 elején, még a jogerős ítélet kihirdetése előtt. A zár alá vett ingatlanok között van az Il Bacio luxusáruház, a Normafa Hotel, és az üzletember Budakeszi és Szerémi úti magáningatlanai is. 2015. június 2-án ismeretlen okból zárva volt az Andrássy úton álló Il Bacio di Stile luxusáruház. A Blikk információ szerint a NAV és a rendőrség tartott közös razziát (a rendőrség érintettségét és a bolt ideiglenes bezárását a cég később cáfolta). Az Európai Bíróság 2015. szeptemberében kiadott főtanácsnoki indítványa szerint a két cég licencszerződésével nem kívánt adót csalni. Kimondta, hogy a NAV jogszerűtlenül felhasznált olyan adatokat is az ügyhöz, amiket még egy másik nyomozás során gyűjtöttek titokban. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. június 1-én jogerősen megszüntette a NAV azon határozatát, miszerint körülbelül 50-50 milliárd forintnyi áfa és büntetés megfizetésére kötelezték volna a Docler Holding-ot. A bíróság megállapította, hogy az adóhatóság jogszerűtlenül használt bizonyítékokat a vádemeléshez annak ellenére, hogy azok sem bizonyították az adócsalást. Censerey Censerey település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 175 fő (2015). Censerey Liernais, Vianges, Sussey, Brazey-en-Morvan és Diancey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Borgosatollo Borgosatollo település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 9286 fő (2017. január 1.). Borgosatollo Brescia, Castenedolo, Ghedi, Poncarale, San Zeno Naviglio és Montirone községekkel határos. Népesség A település népességének változása: HMAS Adelaide (könnyűcirkáló) A HMAS Adelaide az Ausztrál Királyi Haditengerészet egyik Town-osztályú könnyűcirkálója volt. A hajó Dél-Ausztrália fővárosáról, Adelaide-ről kapta a nevét. Építése Az Adelaide építését 1915. november 20-án kezdték a Sydney-i Kakadu-szigeteken található HMA Naval Dockyard hajógyárban. Vízre bocsátására 1918. július 27-én került sor, Sir Ronald Munro Ferguson, Novar vikomtja, Ausztrália brit főkormányzója feleségének, Lady Helen Munro Fergusonnak a jelenlétében. A hajó befejezésére csak jóval később került sor, mivel egy ellenséges támadás következtében a hajtómű fontos alkatrészei elvesztek. Emiatt a hajó meg is kapta a „Long Delayed” (Sokat késő) becenevet. Az Adelaide-et 1922. július 31-én fejezték be, és 1922. augusztus 5-én állították hadrendbe. A könnyűcirkáló testvérhajói közül három, a Melbourne, a Sydney és a Brisbane szintén az Ausztrál Királyi Haditengerészetnél szolgált, de ezek a hajók a Town-osztály Chatham-alosztályába tartoztak, míg az Adelaide a Birmingham-alosztály tagja volt. A hajók közti fő különbség az volt, hogy az Adelaide-nek csupán három kéménye volt. Szolgálata 1922-1939 Az Adelaide-et 1939. május 17-én kivonták a hadrendből, és a tartalék hajók közé került. Ekkor a hajó legénysége Angliába utazott, hogy átvegye az Ausztrál Királyi Haditengerészet újonnan kapott könnyűcirkálóját, a HMAS Perth-et. 1939. szeptember 1-jén, mikor kitört a második világháború, az Adelaide-ot azonnal hadrendbe állították, és új legénységet kapott. Második világháború A második világháború kitörését követően, 1940-ben, az Adelaide-ot az egyik francia gyarmathoz, Új-Kaledóniához küldték, hogy lépjen közbe, ha a Vichy-Franciaország csapatai át akarnák venni a kolónia irányítását. Az Adelaide is azon szövetséges hadihajók egyike volt, amelyek jelen voltak a Sydney-i kikötő elleni japán tengeralattjáró támadásnál, 1942. május 31-én. 1942. november 28-án a HMAS Adelaide és a holland Jacob van Heemskerk cirkáló azonosította és megrongálta a német Ramses ellátóhajót, melyet később saját legénysége elsüllyesztett az Indiai-óceánon. 1946. május 13-án a hajót kitörölték a nyilvántartásból, majd 1949. január 24-én eladták az ausztrál Iron and Steel Pty Ltd-nek. 1949. április 2-án a hajót átvontatták az Új-Dél-Wales-i Port Kemblába, ahol szétbontották. Emlékmű 1950 körül a HMAS Adelaide fő árbócát emlékműként kiállították a sydney-i Ku-ring-gai Chase National Parkban, közvetlen a Szfinx-emlékmű mellett. Az emlékmű mellé egy névtáblát és a hajó történetének rövid összefoglalóját is kitették. Közhasznú társaság A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel a tagok között. Alapítása Önálló alapítás Az alapítás során a társasági szerződésben meg kell határozni a közhasznú társaság által végzett közhasznú tevékenységet és az általa folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységet. Átalakulással Közhasznú társaság alapítható úgy is, hogy az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság közhasznú társasággá alakul át. Ebben az esetben a közhasznú társaság válik az egyes jogi személyek vállalata, illetve a gazdasági társaság jogutódjává. A közhasznú társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. Az elnevezést – vagy annak „kht.” rövidítését – a társaság cégnevében fel kell tüntetni. Szervezete Taggyűlés A közhasznú társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. Felügyelő bizottság A közhasznú társaságnál felügyelő bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését. Megszűnése Közhasznú társaság gazdasági társasággá nem alakulhat át, csak közhasznú társasággal egyesülhet közhasznú társaságokká válhat szét. A cégbíróság a közhasznú társaságot – megszűnése esetén – törli a cégjegyzékből, a társaság a törléssel szűnik meg. Közhasznú társaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a társaság tagjai részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki, az ezt meghaladóan megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani. (például törzsbetétek alapításkori értéke 50 000 Ft, megszűnés idején 100 000 Ft-ja van a kht-nak = csak 50 000-t kell visszaadni, a maradék 50 000 Ft-ot. közhasznú célra kell fordítani. Az új gazdasági társaságokról szóló törvény hatása a közhasznú társaságokra A 2006. évi IV. tv. szerint 2007. július 1. után közhasznú társaság nem alapítható. A 2007. július 1-jén a cégnyilvántartásba bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság 2009. június 30-ig a közhasznú társaságokra irányadó, fent részletezett szabályok szerint működhet tovább. A közhasznú társaság 2007. július 1-jét követő két éven belül társasági szerződése módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át, vagy jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. Amennyiben nem alakul át, nem szűnik meg 2009. június 30-ig, akkor a cégbíróság a társasággal szemben törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmaz, tehát megszünteti. Roddy Zambrano Roddy Zambrano (Manabí, 1978. február 3. –) ecuadori nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Roddy Alberto Zambrano Olmedo. Polgári foglalkozása: vendéglátó hely tulajdonosa, szakács. Pályafutása Játékvezetésből 2007-ben vizsgázott. Az FEF Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével a Serie B, majd 2010-től a Serie A játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói szolgálatot is végez. Serie A mérkőzéseinek száma: 143 (2010. július 31. –2016. május 21. ) Az Ecuadori labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2012-től tartja nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a spanyolt, és az angolt beszéli. A COMNEBOL/FIFA JB besorolás szerint 3. kategóriás bíró. Több nemzetek közötti válogatott (Labdarúgó-világbajnokság, Copa América), valamint Copa Libertadores és Copa Sudamericana klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4 (2015. október 8. –2016. június 14.) A 2015-ös U20-as labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. A 2018-as labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket a COMNEBOL zónában irányított. 2016-ban a FIFA JB bejelentette, hogy a 2018-as labdarúgó-világbajnokság lehetséges játékvezetői közé jelölte. A COMNEBOL JB küldésére vezette a Copa América találkozókat. A 2016. évi nyári olimpiai játékokra a FIFA JB bírói szolgálatra jelölte. Bahia Bahia állam Brazíliában, az ország keleti részén. Sergipe, Alagoas, Pernambuco, Piauí, Goiás, Tocantins, Espírito Santo és Minas Gerais államokkal határos. Földrajzi adatok Területe 567 295 km² , mellyel hasonló Kenya területéhez Lakossága 14 175 341 fő volt 2012-ben Népsűrűsége 25 fő/km² Székhelye: Salvador Gesztesi Károly Gesztesi Károly (eredetileg: Tóth Károly; Budapest, 1963. április 16. –), becenevei: Kari, Tobi, magyar színművész, szinkronszínész. Volt felesége Liptai Claudia. Életpályája A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1988-tól 1990-ig a Thália Színház társaságának tagja volt. Ezután Hollandiába utazott néhány hónapra. Az 1990-1991-es évadra a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. 1992-1993-ban a József Attila Színház társulatának tagja volt. 1994-1998 között a Vígszínház társulatának volt a tagja. 1998 óta szabadfoglalkozású. A színészzenekar tagja. Gesztesi az egyik legismertebb magyar szinkronszínész. A Shrek c. animációs filmben ő a főhős Ogre magyar hangja. Magánélete Édesapja Tóth Konrád, édesanyja Neumann Zsuzsanna. A szülei válása után édesanyja férjhez ment Gesztesi Jánoshoz, akinek a nevét később hivatalosan is felvette. Született egy féltestvére is, Gesztesi Márta. Első felesége Csarnóy Zsuzsanna (1963– ) Jászai Mari-díjas színésznő, aki osztálytársa volt a főiskolán, és tőle 1990. március 12-én született a legidősebb fia, Gesztesi Máté, aki szintén színész. A kapcsolatuk válással végződött. Második házasságát Karel Nikolettával kötötte, akitől a házasságuk alatt világra jött a második és harmadik fia: Márk és Dávid, majd elváltak. Harmadszorra Liptai Claudia színésznőt vette el, aki az első lányának, Sára Pankának az édesanyja, de ez a házassága is felbomlott. Volt felesége, Karel Nikoletta adott életet ötödik gyermekének és negyedik fiának, Karel Áronnak, aki az anyja vezetéknevét viseli. Színházi szerepei Kosztolányi Dezső : Édes Anna....Kéményseprő Szomor György - Szurdi Miklós - Valla Attila: Diótörő és Egérkirály-Egérkiràly Elton John - Tim Rice: Aida....Zoser Bram Stoker : Drakula....Lelkész Shakespeare : Othello....Othello April De Angelis: Garrick, a színész - avagy ízlés dolga....Macklin Shakespeare: III. Richárd ....Richárd, Gloster hercege Tim Rice - Andrew Lloyd Webber : József és a színes szélesvásznú álomkabát....Fáraó Dés László- Geszti Péter: A dzsungel könyve: Balu Ray Cooney - John Chapman: Kölcsönlakás....Henry Lodge Neil Simon - Marvin Hamlisch - C.B. Singer - Miklós Tibor: Mámor Woody Allen : New York-i komédiák Henrik Ibsen : Peer Gynt ....Aslak kovács Arthur Miller : Pillantás a hídról....Marco Ben Elton: Popcorn....Bruce Delamitri, filmrendező Arthur Miller : A salemi boszorkányok....Danforth Martin McDonagh: Vaknyugat....Valene Connor Daniel Keyes: Virágot Algernonnak Díjai Miskolc város nívódíja (1990) Filmszemle Legjobb Férfi Epizódalakítás Díja (1997) VOXCar-díj (2002) Lions-díj (2006) Story Ötcsillag-díj (2006, 2009) P. K. Kaul P. K. Kaul (1929 – 2007. március 1.) kasmíri származású indiai politikus. India országának az egyesült államokbeli nagykövete volt 1986 és 1989 között. Művei Néhány kötete is megjelent: Nag Sen of Milind Pa�hö (Eastern Book Linkers, 1996) Himalayan principalities in Jammu, Kangra, and Bhadarwah (Jay Kay Book House, 1993) Antiquities of the Chenāb Valley in Jammu (Eastern Book Linkers, 2001) Pahā�i and other tribal dialects of Jammu (Eastern Book Linkers, 2006) Nāga cult and wooden art in India (Eastern Book Linkers, 2008) Takács Géza (labdarúgó) Takács Géza (Budapest, 1899. május 2. – Budapest, 1964. december 28.) válogatott labdarúgó, jobbhátvéd, majd edző. Testvére Takács II József is a Ferencváros labdarúgója. A sportsajtóban Takács I néven volt ismert. Pályafutása Klubcsapatban A Ferencvárosban 1919 és 1933 között összesen 492 mérkőzésen szerepelt (237 bajnoki, 206 nemzetközi, 49 hazai díjmérkőzés). A válogatottban 1922 és 1932 között 4 alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Játékosként Magyar bajnokság bajnok: 1925–26, 1926–27, 1927–28, 1931–32 2.: 1918–19, 1921–22, 1923–24, 1924–25, 1928–29, 1929–30 3.: 1919–20, 1920–21, 1922–23, 1930–31, 1932–33 Magyar kupa győztes: 1922, 1927, 1928, 1933 döntős: 1931, 1932 Közép-európai kupa (KK) győztes: 1928 Bánya (Románia) Bánya (Bănia), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Orsovától északnyugatra, Bozovicstól délkeletre, a Nérába ömlő Bánya-patak bal partján, Gerbóc és Ógerlistye közt fekvő település. A közelben mangán-, vasérc- és kőszénlelőhelyek találhatók. Története Bánya nevét 1484-ben említette először oklevél egy Banyay nevű nemes birtokba iktatásán Temes vármegye Almási kerületében. 1603-ban Bania néven a Karánsebesi kerülethez tartozott. 1690–1700-ban Bandia néven volt említve. 1765-ben a bánsági román határőrezredhez csatolták. 1808-ban Bania, Bannia, 1808-ban Bánia (Bánya), 1913-ban Bánya néven írták. 1910-ben 2403 lakosából 2363 román, 13 magyar volt. Ebből 2387 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bozovicsi járásához tartozott. Nevezetességek „Cracul Otara” régészeti lelőhely a falutól délkeletre mintegy 2 kilométerre 2–3. századi római, illetve 11–12. századi népvándorlás kori település maradványaival; a romániai műemlékek jegyzékén CS-I-s-B-10776 sorszámon szerepel. „Cioaca cu bani” régészeti lelőhely a falutól délkeletre mintegy 1 kilométerre, bronzkori, újkőkorszaki, római kori és népvándorlás kori települések maradványaival (CS-I-s-B-10777) „Arie” régészeti lelőhely a falutól délkeletre, római kori és népvándorlás kori települések maradványaival (CS-I-s-B-10778) „"Sălişte” régészeti lelőhely a falu bejáratánál, római kori és népvándorlás kori települések maradványaival (CS-I-s-B-10779) 1779-ben épült, 1840-ben és 1881-ben átépített, az Istenanya Születésének szentelt templom (CS-II-m-B-11028) Créot Créot település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 82 fő (2015). Créot Saint-Gervais-sur-Couches, Change, Paris-l’Hôpital és Saint-Sernin-du-Plain községekkel határos. Népesség A település népességének változása: RARP A RARP (Reverse Address Resolution Protocol): Az ARP protokoll fordítottja, amely olyan táblázattal dolgozik, amelyben az van felsorolva, hogy milyen IP-cím milyen Ethernet- (fizikai) címnek felel meg. A RARP protokollal az RFC 903 foglalkozik. A hálózatban szereplő gazdagépek minden esetben ismerik saját fizikai címüket. A TCP/IP protokoll IP-címeken keresztül kapcsolja össze a hálózatban lévő eszközöket. A RARP protokoll egy szerverhez fordul saját IP-címének kiderítése céljából, amiről később operációs rendszert is letölthet. A hálózaton lévő RARP szerver az üzenetet megkapva kikeresi az adott Ethernet-címhez előre beállított IP-címet, azt a datagramban elhelyezi, majd visszaküldi a feladónak. Egy (vagy több) RARP szerver táblázatban (RARP táblázat) tartja nyilván a fizikai címekhez tartozó hálózati címeket. A táblázatot a rendszeradminisztrátor tartja karban. A fizikai cím - hálózati cím összerendelés statikus. Több RARP szerver esetén egy fizikai címhez minden RARP szerveren ugyanazt a hálózati címet kell rendelni (nem függhet a szervertől az összerendelés). A protokoll használata csak speciális esetekben szükséges: hálózati boot, X-terminálok, Network Computerek. Forrás HUPwiki (16382) 1981 ER27 A (16382) 1981 ER27 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Villers-au-Bois Villers-au-Bois település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 558 fő (2015). Villers-au-Bois Gouy-Servins, Acq, Camblain-l’Abbé, Carency, Mont-Saint-Éloi és Servins községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lee Perry Archive A Lee Perry Archive egy 1998-as válogatáslemez Lee "Scratch" Perry-től. Számok The Upsetter You Crummy Rub and Squeeze Stay Dread Justice to the People Set Them Free City Too Hot Cow Thief Skank – Charlie Ace Soul Man Doctor Dick Kentucky Skank Shocks of Mighty – Bob Marley People Funny Boy Bionic Rats What a Good Woodman Bathroom Skank Kill Them All What a Botheration 1978-as férfi kézilabda-világbajnokság Az 1978-as férfi kézilabda-világbajnokságnak Dánia adott otthont. A tornán 16 csapat vett részt, amelyet az NSZK nyert meg. A magyar válogatott a kilencedik helyen végzett. Lebonyolítás A 16 csapatot négy darab 4 csapatos csoportba osztották. A csoportokban körmérkőzést játszottak a csapatok. A csoportokból az első két helyezett jutott a középdöntőbe, az egymás elleni eredményeket magukkal vitték. A csoportkör harmadik helyezettjei a 9–12. helyért mérkőztek egy külön csoportban. A középdöntőben a nyolc csapat 2 darab 4 csapatos csoportot alkotott, ahol újabb körmérkőzéseket játszottak. A középdöntő két csoportjának azonos helyén végző válogatottak játszottak egymással helyosztó mérkőzéseket. Šumet (Proložac) Šumet falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Proložachoz tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 57, közúton 83 km-re keletre, Makarskától légvonalban 19, közúton 35 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 5 km-re délre a dalmát Zagora területén, Imotska krajina északnyugati részén fekszik. Története Šumet területe már a történelem előtti időben lakott volt, ezt bizonyítja a határában található Zujića gradina, mely egy ókori erődített település maradványa, valamint a Glavicán található halomsírok is. Első ismert népe az illírek voltak. Az illír háborúk végeztével az 1. század elején e terület is Dalmácia római tartomány része lett. A római jelenlétet az e vidéken előkerült számos régészeti lelet (pénzek, ékszerek, használati eszközök, fegyverek) is igazolja. A horvátok ősei a 7. században vándoroltak be erre a vidékre. A bencés atyák a falutól keletre fekvő Opačacnál a Vrljika-folyó forrásánál építették fel kolostorukat, innen végezték a térség lakóinak keresztény hitre térítését. A 14. századtól a hívek lelki gondozását a ferencesek vették át, akik az elpusztult kolostort újjáépítették. A török 1463-ban meghódította a közeli Boszniát, majd néhány évvel később már ez a terület is uralmuk alá került. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békével 1718-ban történt meg. Ezután a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A felszabadított területre Hercegovinából és a környező falvakból új lakosság települt, akik a proložaci plébániához tartoztak. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1880-ban 98, 1910-ben 172 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később a Jugoszláv Királyság része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. A környező falvaktól eltérően lakosságának száma az utóbbi évtizedekben sem csökkent. 2011-ben a településnek 324 lakosa volt. Lakosság (1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Donji Proložachoz, 1953-ban és 1961-ben Krivodolhoz számították.) Nevezetességei A Béke királynője tiszteletére szentelt templomát 1990 -ben építették Vinko Grabovac tervei szerint. Felszentelése 1992. július 9-én történt. Modern betonépület alagsorában csarnokkal, földszinti részén a templommal és a kórussal. A bejárattól jobbra emelkedik az egyedülállóan kiképezett, alul háromszög, felül négyszög alaprajzú harangtorony, a harangok szintjén négyes osztású négyszög alakú nyílásokkal . A falutól keletre fekvő Opačac nevű régészeti lelőhelyen a Vrljika közelében található a Szűz Mária templom, melyet 1719 -ben építettek a 14. századi, valamivel nagyobb templom helyén. Az egyhajós épület homlokzata sajnos leomlott, de ismert, hogy a bejárat felett rózsaablak, felül pedig harangtorony díszítette. Romos az északi és a keleti fal is. A mellékbejárat déli falon át vezet, melyet felül gótikus kereszt díszít. Valószínűleg egy középkori sírkő részét képezte. Ugyanezen a falon két alacsony, négyszögletes ablak között lőrésszerű nyílás látható. Közelében feltárták a 14. századi kolostortemplom, valamint egy másik épület északi alapfalait, melyet az egykori kolostor falának tartanak. A templom közvetlen közelében és belső terében nagy számú sír került elő, melyek legtöbbje a 16. és 17. századra keltezhető. Ez az az időszak, amikor az épület nem töltötte be eredeti szakrális funkcióját. Opačac ma is a Nagyboldogasszony napi zarándoklatok kedvelt célpontja, ahol évente több ezer zarándok gyűlik össze. Cég A cég az a gazdálkodó szervezet (Ptk. 685.§ c. pont, az egyéni vállalkozót kivéve) illetve egyéb jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából. A cég a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre és akkor szűnik meg, ha a cégjegyzékből törlik. A cégnév A cég a cégnév alatt jogképes. Ennek részei a vezérszó, a tevékenységre való utalás és a cégforma megjelölése. A cégnév az a név, amelyen a kereskedő üzletét folytatja s melyet aláírásául használ. A cégek csoportosítása A cégek többnyire gazdasági társaságok, formájuk szerint csoportosíthatók: Jogi személyiséggel nem rendelkező cégek közkereseti társaság (Kkt) közhasznú társaság (Kht) betéti társaság (Bt) Jogi személyiséggel rendelkező cégek közös vállalat (Kv) korlátolt felelősségű társaság (Kft) részvénytársaság (Rt) zárt (ZRt) nyitott (NyRt) nonprofit szervezetek Cégalapítás Magyarországon a 19. században Cégül a kereskedő polgári nevét és pedig legalább vezetéknevét volt köteles használni, amiért pl. «az arany csillag» vagy a «fekete kutya» nem voltak megengedve. Ha a kereskedő üzletét egyedül folytatta, cégéhez nem csatolhatott olyan toldást, mely társas viszonyra mutatott, pl. « Nagy Pál és társa» vagy «Nagy Pál testvérek», «Nagy Pál és fia» stb. de használhatott olyan toldást, mely a személy vagy az üzlet közelebbi megjelölésére szolgált. Másnak polgári nevét cégül a kereskedő rendszerint nem használhatta, de akkor, ha valamely már létező kereskedelmi üzletet szerződés vagy öröklés útján megszerzett, amely esetben azt az eddigi cég alatt az utódlást kifejező toldással vagy anélkül folytathatta, feltéve természetesen, hogy a volt tulajdonos, illetve jogutódai beleegyeztek. Az eredeti cég használható volt továbbá akkor is, ha a kereskedelmi társaság tagjaiban változás állt be, pl. valaki új tagként belépett vagy kilépett. Olyan tagnak kilépése esete azonban akinek neve a cégben bennfoglaltatott, az addigi cég használásához a kilépett társtagnak beleegyezése volt szükséges. Úgyszintén akkor is, ha a társaság csak két személyből állott és ezeknek egyike kilépett. Ezek szerint tehát voltak esetek, amelyekben az a kereskedő is, ki üzletét egyedül folytatja, lehetett társas viszonyra mutató cégnek birtokosa. Közkereseti társaságok cégébe valamennyi társtag nevét befoglalni lehetett ugyan, de nem kellett. Feltétlenül szükséges volt azonban, hogy a cég legalább a társak egyikének nevét a társasági viszony létezésére utaló toldással tartalmazza. Ez a szabály a betéti társaságoknál is megfelelően volt alkalmazandó. De megtörténhetett, hogy kereskedelmi társaság egyéni cég alatt folytatja üzletét, ami épp az előbbi esetnek ellentéte és előfordulhatott egyéni cég alatt folytatott kereskedelmi üzletnek kereskedelmi társaság által történt megszerzése esetében. Az elv tehát, hogy a társas viszonynak létezése vagy nem létezése a cégből magából kitűnjék, jogutódlás esetében nem áll, ami indokát abban a nem ritkán nagy értékben találja, melyet egy már fennálló cég képviselt és melytől azért a kereskedelmi üzletnek új tulajdonosát megfosztani nem lehetett. A részvénytársaságok és a szövetkezetek cégükbe határozottan, mint ilyenek voltak megjelölendők. A cég megválasztásánál továbbá figyelni kellett arra, hogy a korabeli kereskedelmi törvény 17. §-a szerint, minden új cégnek az azon helyen vagy azon községben már létező és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett cégtől világosan különbözni kellett, azért aki a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett valamely kereskedővel megegyező nevet viselt, köteles volt azt cégül olyképp használni, hogy az a már bejegyzett cégtől világosan megkülönböztethető legyen. Ez a fióktelepre is állt. Alapítható cégformák Egyéni cég Egyéni céget az egyéni vállalkozói névjegyzékben szereplő egyéni vállalkozó alapíthat. Az egyéni cég a cégbejegyzéssel jön létre, nem jogi személy, de jogképes. A cégnév alatt jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Lehet tulajdona, szerződéseket köthet, per résztvevője lehet. Társasági cégformák Betéti társaság Betéti társaság (Bt.) alapításakor a következőket kell meghatározni, megadni: A cég tekintetében: cégnév, tevékenységi kör(ök), székhely, alaptőke összege Tagok tekintetében: Legalább két tag szükséges: egy beltag és egy kültag (nincs egyszemélyes Bt.) A tagok adatai, vagyoni betéteik nagysága, szavazataik száma Mely tag(ok) jogosultak a társaság képviseletére és üzletvezetésére (Főszabály szerint erre a beltagok jogosultak. Kültag is lehet képviselő, ez esetben azonban erre a társasági szerződésben felhatalmazást kell adni.) Beltag: (legalább egy, de lehet több is) a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan (és a többi beltaggal egyetemleges) felelősséggel tartozik Kültag: (legalább egy, de lehet több is) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje erejéig felelős, a cég további tartozásaiért nem. Döntéshozatal: A tagok gyűlése határoz a Bt. mindazon ügyében, amely nem tartozik a társaság szokásos üzleti tevékenységébe, ill. amit törvény vagy a társasági szerződés a tagok gyűlése hatáskörébe utal. Az üzletvezetés körébe tartozó kérdésekről üzletvezető(k) jogosultak dönteni. Előnye: nincs minimálisan meghatározott alaptőke, azaz legkisebb induló tőkével alapítható a tagok döntik el. hogy akarnak -e osztalékot kivenni Hátránya: A beltag a cég kötelezettségeiért a saját vagyonával is felelhet. Korlátolt felelősségű társaság Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) alapításakor a hatályos szabályozás szerint a kötelező készpénzbevitel aránya megszűnt, a törzstőke akár teljes egészében állhat nem pénzbeli hozzájárulásból is (apport). Apportálható bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog (ingatlan, ingóság), illetve szellemi alkotás, továbbá vagyoni értékű jog. Előnye: a tagok a cég tartozásaiért főszabály szerint nem felelősek, amennyiben a társasági szerződésben foglalt törzsbetétüket a kft. rendelkezésére bocsátották. a tagok eldönthetik, hogy vesznek–e ki osztalékot a 2016-ban hatályos jogszabályok szerint min. 3.000.000 Ft alaptőke szükséges, azonban az összetétele és rendelkezésre bocsátása rugalmas. Egyszemélyes kft. Egyszemélyes kft. az alábbi esetekben jöhet létre: új cég esetében: a céget egyetlen tag vagy más cég alapítja. Ez esetben nem társasági szerződés, hanem alapító okirat készül. már működő Kft. esetében: ha egy tag szerzi meg egy valamennyi üzletrészének tulajdonát. Ez esetben a korábbi társasági szerződést alapító okiratra kell módosítani. Munkaviszony: Az egyszemélyes Kft. egyedüli tagja csak akkor állhat munkaviszonyban a céggel, ha a társasági szerződés erre kifejezetten kitér. Döntéshozatal: a Kft. ügyvezetőjének nem kell egyben a társaság tagjának is lennie, ez esetben az egyedüli tulajdonos jogosult utasítani az ügyvezetőt. Az egyszemélyes Kft. esetében a több tulajdonossal bíró társaságokra vonatkozó szabályok érvényesek, néhány törvényi kivételtől eltekintve. Kft. több tulajdonossal Tulajdonosi kör, törzstőke meghatározása: a céget előre meghatározott összegű (minimum 3.000.000 Ft) törzsbetétekből álló jegyzett tőkével lehet alapítani a törzstőke nem lekötött tőke, azaz a működés során felhasználható, de vagy eszközben, vagy pénzben biztosítottan rendelkezésre kell állnia a cégben egy tag törzsbetétje sem lehet 100.000 Ft-nál kevesebb törzsbetét nem feltétlenül tükrözi a szavazati arányokat, és az eredményből való részesedést, ezekről a társasági szerződés külön rendelkezhet a tagok felelőssége a társasággal szemben a törzsbetétjeik erejéig, ill. a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás mértékéig terjed ki. A társaság tartozásaiért - törvényben meghatározott kivétellel - a tag nem felel. Döntéshozatal: A társaság működéséhez ügyvezetőt kell kijelölni, aki lehet a társaság tagja, de egyéb személy is, aki az ügyvezetői feladatokat megbízási viszonyban, vagy munkaviszonyban látja el. A cégnek több ügyvezetője is lehet, akik önállóan is képviselhetik a céget, vagy együttes cégjegyzésre is van lehetőség, amikor a társaság képviseletében tett nyilatkozat csak az összes ügyvezető aláírásával érvényes. A Bt., Kkt. és Kft. alapításának menete Magyarországon Cég alapítása csak jogi képviselő közreműködésével lehetséges. Adatfelvétel A cégalapítás, cégmódosítás első lépése az alapítandó cég adatainak meghatározása, megadása. Ezen adatok a cégnév, cégforma (Kft., Bt., Zrt.), cég székhelye, e-mail címe, a tagok neve és vagyoni hozzájárulásuk mértéke, az alapítandó cég jegyzett tőkéjének összege (Kft. esetében minimum 3 millió Ft, Bt. és Kkt. esetén nincs korlátozás), a vezető tisztségviselők neve, a cég tevékenységi köre, továbbá az áfakör kódja. A tevékenységi körök pontos meghatározása a hatályos TEÁOR-jegyzékből történik. Egyes esetekben a megfelelő dokumentumok elkészítéséhez, illetve a cégbejegyzéshez további adatok (könyvvizsgáló, telephely, fióktelep, stb.) megadására is szükség lehet. Iratkészítés A megadott adatok alapján a szükséges iratokat az eljáró ügyvéd készíti el. a cégalapítás során a cégbíróság felé az alábbi költségek merülnek fel: egyszerűsített cégeljárás esetén 50.000 Ft illeték, itt nincs közzététel, cégmódosítás esetén általában 15.000 Ft illeték, valamint 3.000 Ft közzétételi díj fizetendő. Dokumentumok aláírása Miután az iratok elkészültek, az aláírás a cégben minden érintett fél egyidejű megjelenésével, az eljáró ügyvéd jelenlétében történik. Az érintettek személyazonosságukat a megfelelő okmányokkal igazolják. Az ügyvéd ezen a ponton ellenőrzi az okiratokba foglalt adatokat, valamint ismerteti és elmagyarázza a jogi tartalmat. További jogi tanácsadást nyújt szükség esetén. Az iratok elküldése a Cégbíróság részére Az cégiratok benyújtása a Cégbíróságra elektronikus úton történik, mely az eljáró jogi képviselő feladata és felelőssége. Ezt követően a Cégbíróság megküldi a beérkezést tanúsító dokumentumokat és az elektronikus végzéseket az eljáró ügyvéd elektronikus címére. Egyes esetekben hiánypótlásra lehet szükség, illetve ha a bejegyzést elutasítja a Cégbíróság, akkor a folyamat jogszabályba, eljárásba ütköző részét korrigálni kell és újra beadni az iratokat. A cégiratok átvétele A Cégbírósági bejegyezést követően az új cég dokumentumait - pl.: bejegyző végzés, cégbírósági tanúsítvány, társasági szerződés, aláírási címpéldány, és minden egyéb okiratból legalább 1-1 példány - az eljáró ügyvédtől vehető át. A cég működéséhez a további teendők kötelezőek Könyvelő kiválasztása, szerződéskötés Számlavezető bank kiválasztása, bankszámla megnyitása - az ügyvéd elektronikus úton küldi meg a banknak a végzést. Törzstőke befizetése a bankszámlára a bejegyzéstől számított 8 napon belül A cégbejegyzéstől számított 15 napon belül bejelentkezés a NAV, KSH, IPA hatálya alá Egyéb engedélyek, bejelentési kötelezettségek (tevékenységtől függ): működési engedély, hatósági engedély, hatósági bejelentés vagy egyéb törvényben előírt bejelentési kötelezettség felmerülhet. A cégiratok elektronikus benyújtása a Cégbíróság felé lehetővé teszi, hogy amennyiben a cégalapításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, a cégbejegyzés akár már az adatfelvétel napján is megtörténhet. Jackie Chan: A katona A Jackie Chan: A katona (kínaiul ����, pinjin: Dà Bīng Xiǎo Jiāng, magyaros átírás: Ta ping hsziao csiang, angol címén Little Big Soldier) egy 2010-ben bemutatott kínai-hongkongi akció-kalandfilm, melynek forgatókönyvét Jackie Chan írta. A főszerepben Chan mellett a tajvani popsztár, Wang Lee-hom látható. A Rotten Tomatoes tizenhárom kritikus véleményére alapozva 77%-ot ítélt a filmnek. Történet Egy idős katona (Chan) és az ellenséges állam fiatal tábornoka (Wang) az egyetlen túlélője a nagy csatának. Az öreg foglyul ejti a fiatal tábornokot a fejéért járó jutalomra pályázva, majd hosszú és kalandokkal teli úton nekivág, hogy leszállítsa a foglyot. 1710 Gothard Az 1710 Gothard (ideiglenes nevén 1941 UF) a Naprendszer kisbolygóövében keringő kisbolygó. 1941. október 20-án fedezte föl Kulin György a budapesti Svábhegyi Obszervatóriumban. A kisbolygó a nevét Gothard Jenő magyar csillagászról kapta, aki először fényképezte le a Lant csillagképben található Gyűrűs-köd központi csillagát a Szombathely melletti Herényben, a családi obszervatóriumban. Kulin György 1941. december 21-ig hat alkalommal is észlelte a kisbolygót. Ezt követően azonban lassan gyűltek az adatok az égitestről, mivel elnyúlt pályája és 3,5 éves keringési ideje miatt csak hétévente éri el a maximális fényességét. 1955-ben, 1962-ben, 1969-ben és 1975-ben sikerült megfigyelni egy vagy két éjszakán, az 1990-es évek elejéig mindössze 19 pozíciómérés gyűlt össze róla. Laurent Bernasconi francia amatőrcsillagász 2001-es mérései szerint az aszteroida forgási periódusa 4,9 óra, a fényváltozás amplitúdója 0,3 magnitúdó. Šumperki járás A Šumperki járás (csehül: Okres Šumperk) közigazgatási egység Csehország Olomouci kerületében. Székhelye Šumperk. Lakosainak száma 125 500 fő (2009). Területe 1313,06 km². Települései (Városok vastag betűvel szedve.) Bludov - Bohdíkov - Bohuslavice - Bohutín - Branná - Bratrušov - Brníčko - Bušín - Dlouhomilov - Dolní Studénky - Drozdov - Dubicko - Hanušovice - Horní Studénky - Hoštejn - Hraběšice - Hrabišín - Hrabová - Hynčina - Chromeč - Jakubovice - Janoušov - Jedlí - Jestřebí - Jindřichov - Kamenná - Klopina - Kolšov - Kopřivná - Kosov - Krchleby - Lesnice - Leština - Libina - Líšnice - Loštice - Loučná nad Desnou - Lukavice - Malá Morava - Maletín - Mírov - Mohelnice - Moravičany - Nemile - Nový Malín - Olšany - Oskava - Palonín - Pavlov - Petrov nad Desnou - Písařov - Police - Postřelmov - Postřelmůvek - Rájec - Rapotín - Rejchartice - Rohle - Rovensko - Ruda nad Moravou - Sobotín - Staré Město - Stavenice - Sudkov - Svébohov - Šléglov - Štíty - Šumperk - Třeština - Úsov - Velké Losiny - Vernířovice - Vikantice - Vikýřovice - Vyšehoří - Zábřeh - Zborov - Zvole Magánlakáshoz való jog Fogalma A magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogokat a törvény védeni rendeli. Mind az embernek, mind a jogi személynek a gazdasági illetve a társadalmi rendeltetésének betöltéséhez elkülönült, más által nem háborgatott térre van szükségük. A magánlakás garantálja az emberi méltósághoz való életmód megvalósulását, a regenerálódás, szabadidő eltöltésének helyét és a családi élet megvalósulásának helyszínét. A jogi személy céljaira szolgáló helyiségek szintén feltételei magának a társaság működésének, mivel a jogi személyt nem lehet bejegyezni, ha nem létezik elkülönült helyisége: telephelye, székhelye. Magánlakás A magánlakás minden olyan tartózkodási hely, helyiség, mely a magánszemély életvitelét rendszeresen vagy ideiglenesen szolgálja. A helyiség jellege nem releváns, se a használat jogcíme (bérlet, tulajdon, haszonélvezet stb.). A magánlakásban az ember rendszeresen vagy időközönként visszatérően tartózkodik, ott az általános, biológiai életvitelével kapcsolatos tevékenységet végez, tehát nem beszélhetünk a munkahely, iroda esetében magánlakásról. Lakásnak kell tekinteni a lakókocsit, sátort is, hiszen ideiglenesen – vagy állandó jelleggel – magánszemélyek tartózkodási helyéül szolgál. Jogi személy céljára szolgáló helyiségek Az a helyiség minősül a jogi személy céljára szolgálónak, ahol célját, feladatát megvalósítja. Ezek lehetnek nyitottak (pl. áruház) és zártak (pl. iroda). Jelentősége A jog általánosságban védi a magánlakás sérthetetlenségét, így ha a magánszemélyt a saját magánlakásában kialakított életvitelében zavarnak, sértenek, vagy a jogi személy tagjait akadályozzák tevékenységük kifejtésében, úgy az a magánlakáshoz, jogi személy céljára szolgáló helyiségek megzavarásának minősül, a jog által szankcionálható. A magánlakáshoz való jog megsértésére a bíróságok, hatóságok előtt kevésbé szoktak hivatkozni, hiszen a jogrendszer más területei gyorsabban és hatásosabban képesek a jogvédelmet biztosítani, pl a büntetőjog a magánlakás megsértése bűncselekményére hivatkozással a rendőrség, ügyészség eljár, vagy a polgári jog terén a birtokvédelem eszközeivel. Ložnice (Primošten) Ložnice falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Primoštenhez tartozik. Fekvése Šibenik központjától légvonalban 20, közúton 27 km-re délkeletre, községközpontjától 9 km-re keletre Dalmácia középső részén fekszik. Története A település 2001-ben vált ki a Rogoznica községhez tartozó Ložnicéből. 1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságának egy részét Rogoznicához, más részét ugyanebben az időszakban és 1948-ban Primoštenhez számították. 1880-tól 1910-ig és 1953-tól 1991-ig, valamint részben 1948-ban a Rogoznicához tartozó Ložnica része volt. Lakossága 2011-ben 44 fő volt. Suthora A Suthora a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az Óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó nem. Egyes rendszerezések a Paradoxornis nembe sorolják az ide tartozó fajokat is. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik: Suthora fulvifrons Suthora nipalensis Suthora verreauxi Saint-Pierre-Tarentaine Saint-Pierre-Tarentaine település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 371 fő (2015). Saint-Pierre-Tarentaine Le Bény-Bocage, Brémoy, Montamy, Montchauvet, Le Tourneur és Souleuvre-en-Bocage községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Villers-devant-Mouzon Villers-devant-Mouzon település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 94 fő (2015). Villers-devant-Mouzon Amblimont, Autrecourt-et-Pourron, Haraucourt, Mairy, Mouzon és Remilly-Aillicourt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Wemding Wemding település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 5275 fő (1987. május 25.). Wemding Polsingen és Munningen községekkel határos. Feketetorkú törökmadár A feketetorkú törökmadár (Pteroptochos tarnii) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fedettcsőrűfélék (Rhinocryptidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Argentína és Chile területén honos. A természetes élőhelye mérsékelt övi erdők és bokrosok. Megjelenése Átlagos testhossza 23 centiméter, testtömege 150-184 gramm. Forrás ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. december 18.) (angolul) Napoleon Boulevard A Napoleon Boulevard 1985-ben alakult magyar pop rock zenekar. A csapatot a progresszív, instrumentális rockot játszó Solaris tagjai hozták létre, Vincze Lilla énekesnővel. 1986-ban az Interpop fesztiválon tűntek fel Kérlek, ne félj c. dalukkal. Az együttes első felállása 1990-ben szűnt meg. A zenekar története A Napoleon Boulevard 1985-ben a Solaris együttes akkori tagjaiból alakult meg, Vincze Lillával kiegészülve. Az első dalok megszületése idején még a Solaris is létezett; fellépésein a Napoleon Boulevard néven volt az előzenekar, majd Lilla lement, a többiek átöltöztek, és Solaris néven folytatták. 1986-ban aztán a Solaris egy jó időre elbúcsúzott közönségétől. Nyáron a Napoleon Boulevard elindult az I. Interpop fesztiválon, ahol az „Ugye, eljönnek ma a repülők” (hivatalos címe: Kérlek, ne félj) első díjat és közönségdíjat nyert. Szeptemberre elkészültek az első nagylemez felvételei, az újságokban elindult nyilvános polémia miatt azonban, amely megkérdőjelezte a zenekar szándékait a „a repülők eljövetelével” kapcsolatban, az album egy ideig nem jelenhetett meg. A vita egészen 1987 tavaszáig folyt. Akkor végre eldőlt, hogy a zenekar nem akar bombázást. A lemez fél év késéssel zöld utat kapott. A Napoleon Boulevard I. napok alatt aranylemez lett - 150 000 példány fogyott el belőle. Mire a Hungaroton átadta az aranyszínűre futtatott bakelitet, már kész volt a következő album. A Napoleon Boulevard II. 1987 őszén, alig pár hónappal az első után jelent meg, ennek ellenére elérte a százezres példányszámot - egy éven belül másodszor. A következő album dalait a Hungaroton még megjelenés előtt kiküldte a Warner Austriának, majd a londoni Warnernek is. Mindkét helyről producer érkezett, hogy megkezdjék az angol nyelvű változatok kidolgozását. Így jött el 1988 ősze. Megjelent a Napoleon Boulevard mindmáig legsikeresebb albuma, a „Júlia nem akar a földön járni….” Közel 300 000 példányban fogyott el. A Júlia az év dala lett, Lilla az év énekesnője. TV-fellépések, újabb videoklipek, koncertek. 1989 tavaszán kiutaztak a Midemre. A Mylord eredeti, francia nyelvű átdolgozását és „Uram, segíts!” című daluk „No more walls!”-ra keresztelt angol változatát játszották. Megállapodás született a müncheni és londoni felvételekről. Eközben idehaza párhuzamosan zajlottak a negyedik album, a „Mennyből az angyal….” stúdiómunkái. Újabb aranylemez, majd az utolsó turné. 1990. Az utolsó Napoleon Boulevard aranylemez, a „Legyetek jók, ha tudtok….”. Ezt az albumot már más felállásban készítette a zenekar. Az eredeti felállás zenészei legközelebb 1995-ben játszottak együtt, a Solaris Los Angeles-i koncertjén, amikor váratlanul föltámadt a már elfelejtettnek hitt Solaris-legenda. Elképesztő mennyiségű koncert, nívódíjak, Emerton díj és népszerűségi szavazások számtalan első helye - bármilyen hihetetlen is, de a Napoleon Boulevard röpke négy év leforgása alatt több, mint 1 millió hanghordozót adott el. 2010-ben újra összeállt a Napoleon Boulevard. A SYMA csarnokban adtak nagyszabású visszatérő koncertet január 30-án. Azóta újra folyamatosan koncerteznek, részben új felállásban. A jelenlegi tagok Vincze Lilla - ének Zboray Miklós - basszusgitár Gilián Gábor - dob Kovács Sára Dizna - fuvola Pál Balázs Jenő - gitár Nagy (Liszi) Zsolt - billentyűs hangszerek Albumok Napoleon Boulevard 1. (1986) Fogd meg a kezem Lovat akarok rajzolni Szétszórt vagyok Azt hittem szeretett Burleszk Napoleon Boulevard Kérlek ne félj Szállj velem Még nem hiszem Hidd el jönnek még jobb idők Michaela Elfelejtesz, tudom Napoleon Boulevard 2. (1987) Hiányzol nagyon Emelj magadhoz Ne szállj velem Aludj el a vállamon Álmodtam csillagot Miért múlik el? Ne szeress engem Indulni kell Egyszer talán Júlia nem akar a földön járni (1988) Júlia nem akar a földön járni Uram, segíts Szemtől szembe Vagy az élet volt kegyetlen Jó lenne… Milord Hidd el jönnek még jobb idők Néha álmodj velem Európa visszavár Vallomás Kína Állok a hídon Best of Napoleon Boulevard (1988) Kérlek, ne félj Szállj velem Fogd meg a kezem Hiányzol nagyon Emelj magadhoz Álmodtam csillagot Egyszer talán Ne szeress engem Uram, segíts! Szemtől szembe Vagy az élet volt kegyetlen Milord Hidd el, jönnek még jobb idők II. Európa visszavár Vallomás Kína Júlia nem akar a földön járni Mennyből az angyal (1989) Bicikli ég és föld között Jelentés az alagútból Nem vagyok ellened Üldözés Állatfarm Mennyből az angyal Modern tangó Rakétaszemek vigyáznak ránk Mér' tetted ezt velem Ember a vízben Mennyei béke Öngyilkos szerelem (CD bónusz) Legyetek jók, ha tudtok (1990) Legyetek jók, ha tudtok Jelmezbál Várj! Körhinta Állj elém Nem kell a rock and roll Szomorú vasárnap Kezeket fel Lehajtott fejjel Első bánat Egyenlítői Magyar Afrika (1992) Miriam Menekülés Afrikából Hungarovill Búcsú nélkül Bíborsivatag Egyenlitői Magyar Afrika I. Egyenlitői Magyar Afrika II. Egyenlitői Magyar Afrika III. Mária-öböl Az első nap Jó lenne, ha jó lenne (1993) Jó lenne, ha jó lenne Mondd el Elmegyünk a lábunkkal Szép új világ Érints meg Chaplin Éjszakai műszak Egyszer véget ér Jó reggelt Vietnám Játék Emlékkönyv Túró Rudolf Legyetek jók, ha tudtok Best of 1985-1989 (2009, remake) Ugye, eljönnek ma a repülők Szállj velem Egyszer talán Álmodtam csillagot Vagy az élet volt kegyetlen Európa visszavár Uram, segíts Júlia nem akar a földön járni Modern tangó Bicikli ég és föld között Mennyből az angyal Üldözés Jelentés az alagútból Vilagfalu (2010) Még egyszer Szállj el a hülye űrhajóddal! Világfalu Van, ami egyszer jó Zombik vagyunk Bomba Van-e élet a fridzider mögött? 42 Búvárok, a partra! Az élet szép Tagok Vincze Lilla – ének (1985-1989, 2010-napjainkig) Cziglán István – szólógitár (elhunyt 1998-ban) (1985-1989) Erdész Róbert – billentyűs hangszerek (1985-1989, 2010) Gömör László – dob (1985-1993, 2010) Kollár Attila – fuvola (1985-1993, 2010) Pócs Tamás „Tompox” – basszusgitár (1985-1993, 2010-2016) Könczöl Szilvia - ének (1990-1991) Barcsik Vali - billentyűs hangszerek, ének (1990-1993) Vámos Zsolt - gitárok (1990-1993, 2010-2014) Lastofka Bea - ének (1991-1993) Nagy „Liszi” Zsolt - billentyűs hangszerek (2010-napjainkig) Tasi Ádám – fuvola (2011-2015) Gilián Gábor - dob (2011-napjainkig) Mátyás Szabolcs - gitárok (2014-2016) Kovács Sára Valéria „Dizna” - Fuvola (2016-napjainkig) Pál Balázs Jenő – gitár (2016-napjainkig) Zboray Miklós – basszusgitár (2016-napjainkig) HMS Cossack (1937) A HMS Cossack a Brit Királyi Haditengerészet egyik Tribal osztályú rombolója volt, mely akkor szerzett magának hírnevet, mikor legénysége norvég felségvizeken elfoglalta a német Altmark ellátóhajót, és kiszabadította a hajón lévő hadifoglyokat, akik korábban az Admiral Graf Spee zsebcsatahajó által elsüllyesztett hajók legénységei voltak. A Cossack – a Tribal osztály többi hajójához hasonlóan – nevét egy népcsoportról, a kozákokról kapta. A hajó építését 1936. június 9-én kezdték a Newcastle-on-Tyne-ban lévő Vickers Armstrong hajógyárban. Vízrebocsátására 1937. június 8-án, hadrendbe állítására pedig 1938. június 7-én került sor, de a hajó építését csak június 14-én fejezték be teljesen. A Cossack első bevetésére 1940. február 16-án került sor, amikor a norvégiai Jøssingfjordban megtámadta az Altmarkot. Az akció során a Cossack legénysége sikeresen kiszabadította az Altmarkon lévő hadifoglyokat, valamint a német hajó legénységének hét tagját megölték. Nem sokkal később, 1940 áprilisában a Cossack részt vett a második narviki csatában. 1940 végén a Cossack is tagja volt annak a csapatnak amelyet az Atlanti-óceánra kitört német hajók megsemmisítésére küldtek. Szintén a különítmény tagja volt a HMS Hood csatacirkáló, a HMS Edinburgh könnyűcirkáló, a HMS Electra, a HMS Echo és a HMS Escapade romboló. Később kiderült, hogy a német hajókról szóló jelentés téves, így egy tengeren töltött hét után, melybe a karácsony is beletartozott, a hajó december 31-én visszatért a honi kikötőbe. 1941 májusa végén a Cossack részt vett a német Bismarck csatahajó üldözésében és elsüllyesztésében. A romboló éppen a WS–8B konvojt kísérte a Közel-Keletre, de május 26-án 4 másik rombolóval együtt leszakadtak a konvojról és a Bismarck felé indultak. A rombolók estére meg is találták a német hajót, melyre még az este, valamint a következő reggelen több torpedót is kilőttek. A torpedók ugyan nem találták el a célt, de a csatahajó lövészei nem alhattak, így másnap a briteknek könnyebb volt támadást intézni ellene. A május 27-én elsüllyeszett Bismarck csatahajóról többek között egy német Sam-nek elnevezett macskát is felvettek a fedélzetre, amelyet a hajón tartottak. 1941. október 24-én a Cossack ismét egy konvojt kísért, ezúttal Gibraltártól az Egyesült Királyságig, de útközben az U–563 német tengeralattjáró torpedót lőtt ki rá, mely el is találta a brit hajót. Ezt követően, október 25-én a rombolót egy Gibraltárról érkező vontatóhajó vontatókötélre vette, de október 26-án az időjárás nagyon kedvezőtlenné vált és a vontatást nem tudták folytatni. A Cossack 1941. október 27-én süllyedt el az Atlanti-óceánon, Gibraltártól nyugatra. A legénységből 159-en vesztették életüket. Joganville Joganville település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 108 fő (2015). Joganville Saint-Floxel, Écausseville és Émondeville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Scsugor A Scsugor (oroszul: Щугор, Щугырь) folyó Oroszország európai részén, Komiföldön, a Pecsora jobb oldali mellékfolyója. Földrajz Hossza: 300 km, vízgyűjtő területe: 9660 km², évi közepes vízhozama (a torkolattól 30 km-re): 252 m³/sec. Az Északi-Urál közepén, Komiföld keleti részén ered. Kezdetben a Sarkközeli-Urál vonulata mentén északi irányba folyik, majd nagy kanyart tesz nyugat felé. A Pecsora-alföldön nyugat felé folytatja útját és Uszty-Scsugor településnél a Pecsorába torkollik. Október végén, novemberben befagy és májusban, június elején szabadul fel a jég alól. Tavaszi áradása májustól júliusig tart. Vegyesen hóolvadék- és esővíz táplálja. Leghosszabb, jobb oldali mellékfolyója a Nagy-Patok (121 km). Švihov (Klatovy járás) Švihov település Csehországban, a Klatovy-i járásban. Švihov Dolany, Mezihoří, Nezdice, Borovy, Měčín, Předslav, Kbel, Vřeskovice, Klatovy, Červené Poříčí, Ježovy és Vlčí településekkel határos. Lakosainak száma 1689 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gymnocephalus ambriaelacus A Gymnocephalus ambriaelacus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Gymnocephalus ambriaelacus csakis a Duna-medence felső szakaszánál, Németország déli részén, az Ammersee nevű tóban lelhető fel. Az Ammersee endemikus hala. Megjelenése Ez a hal legfeljebb 11,7 centiméter hosszú. A vágó durbincstól (Gymnocephalus cernua) a nagyobb méretű szemei, a háti rész oldalán levő foltok, valamint a mélyebb testfelépítése. A széles durbincstól (Gymnocephalus baloni) is ezek a jellemzők különböztetik meg, továbbá a farokúszó villája mélyebb. Életmódja A Gymnocephalus ambriaelacus mérsékelt övi, édesvízi sügérféle. Szaporodása Májusban, a 3-5 méteres mélységből kifogott, ívásra kész nőstények, hamarosan fogságban lerakták ikráikat. Az ikra 1 milliméter átmérőjű, és egy kissé ragadós. Mivel, csak egy kissé ragadós, az ikra egyaránt a fenékhez rögzülhet vagy a felszínen lebeg. Závodi János Závodi János (Ercsi, 1947. december 24. –) magyar gitáros. Életútja 1968-ban Mini együttesben zenélt, szombatonként a Bem Rockparton léptek fel. 1971-től két évig a Kexben játszott, vasárnaponként ugyanitt léptek fel. 1973-tól a Non-Stop tagja lett. Köves Miklóssal és Som Lajossal elhatározták, hogy miután svájci és németországi vendéglátós fellépéseikről visszatérnek, zenekart alapítanak. Ez az együttes lett a Piramis, melynek 1975-től 1982-ig volt tagja. A Piramis feloszlását követően 1983-ban a Hobo Blues Bandhez csatlakozott, ahol másfél éven keresztül gitározott. 1984 és 1987 között Svájcban és Nyugat-Németországban járt vendéglátós fellépéseken. 1988-ban alapította meg a Závodi Janó és barátai együttest, 1990-ben hozták létre Török Ádámmal R.A.B.B.-ot, amelyben Köves Miklóssal játszott újra együtt. 1994-ben a Tunyogi Rock Band tagja lett, amely 2004-től 2006-ig The Rock Band néven működött tovább. Pályafutása során együtt dolgozott Szécsi Pállal, Schöck Ottóval, az Ős-Bikinivel és Victor Máté szimfonikus lemezének elkészítésében is segédkezett. 2009-ben részt vett a Piramis újjáalakításában (kezdetben Piramis Plusz név alatt). 2016-tól a Piramis egykori énekesével, Révész Sándorral is újra közösen koncertezik a Piramis-évek turné keretében. Uhlyárik Jenő Uhlyárik Jenő (Pozsony, 1893. október 15. – Budapest, 1974. április 23.) olimpiai ezüstérmes vívó, sportvezető, honvédtiszt. Életpályája 1911-től a BBTE (Budapesti Budai Torna Egylet), 1923-tól a MOVE BSE (Magyar Országos Véderő Egylet Budapesti Sportegyesület), majd 1924-től a Wesselényi Vívó Club vívója volt. Kard- és tőrvívásban is versenyzett, de jelentős eredményeket kardvívásban ért el. 1924–1929 között összesen hét alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1924. évi párizsi olimpián tagja volt az ezüstérmes magyar kardcsapatnak. Legjobb egyéni eredményét az 1925. évi oostendei Európa-bajnokságon érte el, ahol az aranyérmes Garay János mögött és a bronzérmes Petschauer Attila előtt a második helyen végzett. Az 1928. évi amszterdami olimpián már nem vett részt. 1929-ben lemondott a válogatottságról, majd 1930-ban visszavonult az aktív sportolástól is. A második világháború előtt, 1934-től a Magyar Vívószövetség főtitkári tisztét töltötte be. Kisipari termelőszövetkezeti műszaki rajzoló volt, majd hívatásos katona lett. A tüzérségnél szolgált, ezredesi rangban vonult nyugalomba. Sporteredményei olimpiai 2. helyezett: 1924, Párizs : kard, csapat ( Berty László , Garay János, Pósta Sándor , Rády József , Schenker Zoltán , Széchy László , Tersztyánszky Ödön ) Európa-bajnoki 2. helyezett: 1925, Oostende : kard, egyéni magyar bajnok: 1925: kard, csapat Chennegy Chennegy település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 437 fő (2015). Chennegy Bercenay-en-Othe, Bucey-en-Othe, Estissac, Maraye-en-Othe, Saint-Mards-en-Othe, Vauchassis és Villemoiron-en-Othe községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sarki róka A sarki róka (Vulpes lagopus, Alopex lagopus) az Északi-sarkvidék szép fehér, a hóban kiváló rejtőszínű bundájáról ismert ragadozója a kutyafélék (Canidae) családjából. Egyes rendszertanok szerint nemének egyetlen faja; mások a Vulpes, illetve a Canis nembe sorolják. Előfordulása Észak-Amerika és Eurázsia északi területein, valamint Grönland és Izland szigetén fordul elő, a hideg, fátlan tundrák jellegzetes állatfaja. Gyakorta a vízpartok közelében tartózkodik. Elterjedési területének nagyságát a jégpáncél kiterjedése és a rendelkezésére álló táplálékmennyiség is befolyásolja. Alfajai Alopex lagopus lagopus – Skandinávia Alopex lagopus beringensis – Bering-sziget Alopex lagopus fuliginosus – Izland Alopex lagopus groenlandicus – Grönland Alopex lagopus hallensis – Hall-sziget Alopex lagopus innuitus – Karogar, Point Barrow vidéke ( Alaszka ) Alopex lagopus pribilofensis – Szent György-sziget, Pribilov-szigetek Alopex lagopus semenovi – Mednij (a Parancsnok-szigetek egyike) Alopex lagopus sibiricus – Szibéria Alopex lagopus spitzbergensis – Spitzbergák Alopex lagopus ungava – Ungava-félsziget, Kanada Megjelenése A sarki rókák meglehetősen kis termetű állatok: magasságuk 25–30 centiméteres, testhosszuk pedig átlagosan 55–70 centiméter hosszú, amihez körülbelül 30 centiméteres farok kapcsolódik; testtömegük 2,5–8 kilogramm között mozog. Füleik a hőleadás csökkentése érdekében meglehetősen kicsik, és egész testüket dús szőrzet borítja. Még talpuk is szőrös, innen ered a faj tudományos neve (lagopus = nyúllábú). A sarki rókát tömött bunda borítja, melyet évente kétszer vált. Két természetes színváltozat ismert, a „fehér” és a „kék”. A „fehér” változat a domináns, a vadon élő állomány 99%-a telente hófehér, nyaranta viszont világos szürkés barna, a hasi tájékon fehéres szürkébe hajlóan. Az elsősorban szigeteken elterjedt „kék” árnyalatú egyedek telente ezüstös szürkéskék, nyaranta csokoládébarna szőrzettel rendelkeznek. Életmódja A sarki rókák alapvetően más állatokra vadásznak, táplálékuk zömét lemmingek teszik ki. Előfordulási területük kiterjedése és példányszámuk is nagyban függ a rendelkezésre álló rágcsálók mennyiségétől. A lemmingek mellett sarki nyulakat, madarakat és tojásaikat, illetve dögöket – többek között az alkalomadtán rá is vadászó jegesmedve táplálkozásának maradékait – fogyaszt. Március-áprilisban a gyűrűsfókák hóba vájt gödrökben hagyott borjaira is vadászik. A nyári időszakban igyekszik minél több zsírt felhalmozni, az ínséges téli hónapokban ez tartalékként és szigetelésként egyaránt nagy szolgálatot tesz neki. Szaporodása A sarki róka monogám, a párok rendszerint együtt maradnak a március-áprilisi párzási időszakon kívül is. A vemhesség 49-56 napig tart, ezt követően egy szülők által hóba ásott vagy sziklamélyedésben kialakított üregben jön világra a 6-12 vak, 50-150 grammos tömegű kölyök. A kicsinyek felnevelésében mindkét szülő részt vesz. A szoptatás mintegy egy hónapig tart, a kölykök 2-3 hónaposan válnak önállóvá. Amennyiben a táplálékmennyiség biztosított, az utódok sok esetben szüleikkel maradnak a következő évben, hogy segítsenek felnevelni a következő almot. Ilyen esetekben kiterjedt, komplex járatrendszerek jöhetnek létre. A faj az ivarérettséget egyéves korára éri el. Életkora rendszerint nem haladja meg a tíz évet. A sarki róka és az ember Az emberiség érdeklődését régen felkeltette a gyönyörű, tömött sarkiróka-bunda, ezért a fajt mindig is intenzíven vadászták. A 19. századtól kezdve telepeken is tenyésztik őket, melyek az eredeti élőhely közelében, az északi területeken vannak, mert délebbre romlik a bunda minősége. Egyes területeken (elsősorban Izlandon) a farmerek vadásszák, mert károkat okoz a juhállományban. Az állatvédő szervezetek tiltakozása ellenére a szőrméért folyó rókatenyésztés a mai napig virágzik, de a faj vadonbeli állományait immár sok helyütt törvény védi. Az elszigetelt területeken élő állatok a híradások szerint rendkívül kíváncsiak, gyakran a kutatók közvetlen közelébe merészkednek. Állatkertekben gyakori, rendszerint szaporodik is. Természetvédelmi helyzete A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint a sarki róka nem fenyegetett. Ez elsősorban az újabban hozott védelmi intézkedéseknek, a faj nehezen megközelíthető, hatalmas területet felölelő élőhelyének és alkalmazkodóképességének köszönhető. Egyedül Skandinávia területén van visszaszorulóban, mert a vadászati tilalom és a védelmi intézkedések ellenére konkurense, a vörös róka mindinkább kiszorítja onnan. Izlandon a juhpásztorok már régóta vadásszák, mert megkárosíthatják az állatállományt. (16412) 1986 WZ A (16412) 1986 WZ a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Zdeňka Vávrová fedezte fel 1986. november 25-én. Ponor (Cetingrad) Ponor falu Horvátországban Karlovác megyében. Közigazgatásilag Cetingradhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 37 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re nyugatra, a Kordun területén fekszik. Története A településnek 1857-ben 229, 1910-ben 284 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben 89 lakosa volt. Noctua A Noctua a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjához és a Noctuinae alcsaládba tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Noctua atlantica Noctua carvalhoi Noctua comes Noctua fimbriata Noctua interjecta Noctua interposita Noctua janthe Noctua janthina Noctua noacki Noctua orbona nagy sárgafűbagoly (Noctua pronuba) Noctua teixeirai Noctua tertia Noctua tirrenica Noctua undosa Noctua warreni Forrás Noctua at funet.fi 6983 Komatsusakyo A 6983 Komatsusakyo (ideiglenes jelöléssel 1993 YC) egy kisbolygó a Naprendszerben. Takao Kobayashi fedezte fel 1993. december 17-én. Iliaz Vrioni Iliaz Vrioni bég (albánul Iliaz Bey Vrioni; 1882 – Franciaország, Párizs, 1932. március 17.) albán politikus, diplomata. 1920–1921 között, 1924-ben előbb júniusban, majd decemberben két-két hétig Albánia miniszterelnöke, végül negyedszer is, 1927–1928 között külügyminiszterként volt hazájában kormányfő. Nevének további írásváltozatai: Elias Vrioni, Ilias Vrioni, Iljaz Vrioni. Életútja Gazdag dél-albániai földbirtokos család sarja, apja Mehmet Ali Vrioni, a 19. század végi albán nemzeti mozgalom egyik jeles alakja volt. 1904-ben Konstantinápolyban szerezte meg diplomáciai és államigazgatási diplomáját, majd az oszmán közigazgatásban dolgozott. 1908-ban Berat vezetője lett. Az Albánia függetlenségét kikiáltó vlorai nyilatkozat aláírói között volt 1912. november 28-án, majd a nemzetgyűlés képviselőjeként folytatta munkáját az első világháború kirobbanásáig. Tagja volt annak a Neuwiedbe utazó küldöttségnek, amely 1914. február 21-én felajánlotta az albán koronát Wilhelm zu Wied hercegnek. A háború után, 1920 januárjában részt vett az ország közjogi helyzetét rendező lushnjai kongresszuson. 1920. december 10-én a Néppárt képviseletében kormányt alakított. Bár eleinte a nacionalista gyűjtőpárt tagja volt, Vrioni miniszterelnökként igyekezett pártatlan politikai folytatni. Az 1921. februári választások után, április 21-én megalakuló új albán nemzetgyűlésbe már saját politikai csoportosulása, a Független Párt vezetőjeként került be. Kormányán belül magára osztotta a külügyminiszteri feladatokat is, s e posztján diplomáciai úton harcolt az albán területeken állomásozó jugoszláv és görög csapatok kivonásáért, az 1913-as országhatárok visszaállításáért. Állandó kapcsolatban állt a Népszövetséggel, s miután a Nagykövetek Tanácsa bejelentette, hogy újra kívánják tárgyalni az ország határainak kérdését, július 1-jén a Vrioni-kabinet tiltakozásul lemondott. A Legfelsőbb Tanács végül jobb belátásra bírta Vrionit, aki július 11-én egy megváltozott összetételű kormány élén folytatta a miniszterelnöki munkát. Kabinetjének új tagjai között volt Sylejman Delvina (belügy), Pandeli Evangjeli (külügy) és Mehdi Frashëri (közmunkaügy és mezőgazdaság). Az ezt követően elért ideiglenes diplomáciai sikerek ellenére, miután Jugoszlávia nemzetközi fórumokon is bejelentette területi igényeit Észak-Albániára, majd 1921. október 16-án csapataik albán fennhatóság alatt álló területekre nyomultak be, válaszlépésül Vrioni és kormányának tagjai beadták lemondásukat. Vrioni a nemzetgyűlésben folytatta a politikai munkát. Az 1924. januári választásokon az általa vezetett Független Párt tizennégy nemzetgyűlési mandátumot szerzett meg. Az 1924. március 5-én felálló, Shefqet Vërlaci vezette koalíciós kormányban a Független Párt is szerephez jutott, Vrioni kapta meg a külügyi tárcát. A júniusi forradalom kitörésekor, amikor a felfegyverzett Zogu- és kormányellenes erők a főváros felé tartottak, Shefqet Vërlaci miniszterelnök május 27-én átadta a kormányrudat Vrioninak, aki a külügyminiszteri tárcát is megtartotta. Június 1-jén immár miniszterelnökként általános mozgósítást rendelt el, a lázadók azonban végül elfoglalták Tiranát. Június 9-én Vrioni és Vërlaci is hajóra szállt és Bariba menekült, másnap pedig Zogu is elhagyta a fővárost. Távollétükben teljes vagyonelkobzás mellett mindhármukat halálra ítélték. Zogu az év végén csapataival a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság felől átlépte az albán határt, és december 24-én elfoglalta Tiranát. Elkergette a júniusi forradalomban hatalomra került Fan Nolit, s Vrionit december 25-én visszahelyezte kormányfői posztjára. Jóllehet, Vrioni ténylegesen csak január 3-án tért vissza Olaszországból, s két nappal később, január 5-én már be is adta lemondását, Zogunak engedve át a kormányzást. Vrioni 1925 májusában Párizsba is akkreditált londoni nagyköveti kinevezést kapott, s e poszton szolgált egészen 1928 márciusáig. (Nagyköveti tevékenysége azonban 1927 februárja után névleges volt, miután ekkortól különböző kormányzati pozíciókat töltött be hazájában.) 1926. július 30-án Albánia képviseletében ő ratifikálta Párizsban a firenzei protokoll néven ismert dokumentumot, amely véglegesen rendezte Albánia határait. Vrioni az 1927. február 12-én megalakult, Pjetër Poga vezette kormányban külügyminiszteri kinevezést kapott. Poga menesztését követően, 1927. október 25-étől külügyminiszterként már ő vezette a kormány munkáját. 1927. november 22-én albán részről Vrioni ellenjegyezte az Olaszországgal megkötött, második tiranai paktum néven ismert barátsági és biztonsági szerződést, amely a két ország katonai és pénzügyi együttműködését is szabályozta. Kormánya belső ellentétek – Abdurraman Dibra és Hilë Mosi miniszterek viszálya – miatt 1928. május 9-én lemondott, de Vrioni továbbra is a külügyi tárca élén maradt mint a május 11-én megalakult Hiqmet Delvina-kormány tagja. Ekkor már a fasiszta Olaszország politikai irányvonalához igazodás szószólói közé tartozott, külügyminiszterségét is ez határozta meg, a görögországi albánok jogaiért való küzdelem és a királyságba való átmenet diplomáciai előkészítése mellett. A Delvina-kormány 1928. szeptember 5-ei menesztése sem hozott változást pozíciójában, továbbra is ő vezette a külügyminisztériumot a még aznap megalakult Koço Kota-kormányban. 1929. január 14-én az időközben albán királlyá koronázott I. Zogu menesztette Vrionit a külügyminiszteri posztról, egyúttal Albánia párizsi nagykövetévé nevezte ki. A francia állam a Becsületrend főtiszti keresztjét adományozta neki. Már hosszú évek óta küzdött alkohol- és drogproblémákkal, amikor ötvenévesen Párizsban meghalt. Cson Duhvan Cson Duhvan (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Chun Doo-hwan; Necshon (Naecheon), 1931. január 18. –) koreai tábornok, 1980. szeptember 1. és 1988. február 25. között Dél-Korea elnöke. Élete Cson (Chun) parasztcsaládba született. 1951-ben végezte el a műszaki szakiskolát Teguban (Daegu-ban), ezután beiratkozott a Koreai Katonai Akadémiára. Tanulmányait 1955-ben fejezte be, mint gyalogsági tiszt. 1958-ban feleségül vette I Szundzsát (Lee Soon-ja-t), I Gjudong (Lee Kyoo-dong) dandártábornok leányát. A hadseregben Bár a koreai háború egyetlen ütközetében sem vett részt, a vietnámi háborúban egy koreai hadosztály parancsnoka lett Dél-Vietnámban. Gyorsan emelkedett a ranglétrán. Miután Pak Csong Hi (Park Chung-hee) 1962-ben magához ragadta a hatalmat, s az első két esztendőben Cson (Chun) lett a junta belügyminisztere, majd 1963-ban a KCIA (Koreai Központi Hírszerző Ügynökség) személyzeti főnöke. Ezt követően különféle hivatali tisztségeket töltött be, és 1978-ban tábornokká léptették elő. Politikai pályán Pak (Park) elnök 1979-es meggyilkolása után Cson (Chun) vezette a gyilkosság körülményeinek kivizsgálását. 1979 decemberében több gyanúsítottat letartóztattak – köztük vetélytársát, Csong Szunghva (Chung Sung-hwa) tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét. Lényegében katonai puccsot hajtott végre a hadsereg egyik frakciójának élén, és Csong (Chung) sok hívét eltávolította a hatalom közeléből. Bár az elnök hivatalosan Cshö Gjuha (Choi Kyu-hah) (���) volt, a valódi hatalmat Cson (Chun) gyakorolta, és 1980 áprilisában ő lett a KCIA főnöke. A hadsereg májusban a polgári kormányzás utolsó kulisszáitól is megszabadult, és rendkívüli állapotot hirdetett ki. Amikor augusztus 16-án Cshö (Choi) elnök lemondott, helyére ideiglenesen Pak Cshunghun (Park Chung-hoon) került, szeptember 1-jén pedig Cson (Chun) ő lett az elnök. A rendkívüli állapot még érvényben volt, amikor Cson (Chun) 1980 végén elfogadta az új alkotmányt, amely lehetővé tette, hogy kemény kézzel gyakorolja a hatalmat. Nehézségek a kormányzásban Elnökségét több válság nehezítette: az 1982 -es pénzügyi botrány miatt kénytelen volt minisztereinek felét leváltani, és 1983 -ban egy észak-koreai ügynökök által elkövetett merénylet miatt több magas rangú tanácsadójától és miniszterétől kellett megválnia. Gazdasági törekvés Cson (Chun) mint elnök a gazdasági növekedésre és a politikai stabilitás fenntartására törekedett; elnöksége alatt folytatódott Dél-Korea exportorientált gazdasági fejlődése, és az ország gyorsan iparosodott. Politikai karrier vége Az 1980-as alkotmány nem tette lehetővé, hogy Cson (Chun) a hétéves elnökség leteltével továbbra is hivatalban maradjon. 1987-ben ő választotta ki No Theut (Roh Tae-woo-t) (���), hogy saját Demokratikus Igazság Pártjának elnökjelöltje legyen. 1988-ban politikai zavargások arra kényszeríttették, hogy bocsánatot kérjen az elnöksége idején elkövetett hatalmi túlkapásokért. Ígéretet tett, hogy személyes vagyonát az államnak ajándékozza, és buddhista kolostorba vonult vissza. 1995 decemberében letartoztatták, mivel idézésre nem jelent meg a bíróság előtt, hogy kihallgassák az 1979-es hatalomátvételének körülményeivel és az 1980-as diáklázadás leverésével kapcsolatban, majd 1996 januárjában megvádolták, hogy hivatali ideje alatt titkos alapot hozott létre. Még ugyanebben az évben a szöuli bíróság halálra ítélte, a vád az 1979-es katonai államcsínyben és egy kvangdzsui (gwangju-i) tüntetés elfojtásában játszott szerepe volt. 1997 végén amnesztiában részesült. Vesvres-sous-Chalancey Vesvres-sous-Chalancey település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 48 fő (2015). Vesvres-sous-Chalancey Vernois-lès-Vesvres, Chalancey, Le Val-d’Esnoms és Vaillant községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pekár Imre Rozsnyói Pekár Imre (Rozsnyó, 1838. december 8. – Budapest, 1923. július 12.) magyar gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus, közgazdasági író, az MTA tagja. Élete A bécsi Politechnikumban tanult, majd Karlsruhéban gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1859–1863-ig Angliában és Párizsban dolgozott. 1864–1874 között a debreceni István-malomban „technikai felügyelő”, majd igazgató volt, közben a debreceni gazdasági tanintézetben tanított. Ezen felül a szó szoros értelmében véve is a mindennapi kenyerünk alapját adó liszttel kapcsolatban ért el kiemelkedő eredményt. 1876. április 10-én adta be Bécsben a Sajátszerű készülékek a különféle lisztneműek megvizsgálására és összehasonlítására című szabadalmát, és 1876. július 26-án meg is kapta rá a szabadalmi oltalmat. Találmányának lényege, hogy a különféle lisztek néhány grammját egymás mellé fatáblácskákra helyezik, így kiütközik a színkülönbségük. Még szembeötlőbb a különbség, ha a mintákat vízbe mártják. E műveleteket pekározásnak nevezte el az utókor, s ez az eljárás mindmáig tájékoztatja a molnárt az őrlés rész- és végeredményéről, a liszt tisztaságáról, korpamentességéről. A nevéből származó „pekározás”, „pekározik”, „pekárdeszka”, „pekársimító” stb. fogalmak számos nyelvben megtalálhatók: a franciában: essai Pekár; a németben: pekarisieren, Pekár-Probe; az oroszban: pribor Pekara, proba Pekara. A szabadalmával szerzett hírnévnek köszönhette, hogy 1878-ban a párizsi világkiállítás zsűrijének tagjai közé választották. A világkiállítás búzáinak elemzése alapján állította össze Földünk búzája és lisztje a tudomány, a fogyasztó, a molnár és a termelő szempontjából című, 1881-ben kiadott művét, amelyben áttekintést ad a búzafajtákról és lisztjeikről, a mezőgazdasági állapotokról és az őrlési módszerekről stb. Amerikai tanulmányútjának tapasztalatai alapján egyszerű gabonatárolók építését javasolta, és az ő tanácsai alapján épült meg 1890-ben Fiumében az első hazai amerikai rendszerű elevátor. 1882–1909-ig a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank áruosztályának vezető igazgatójaként irányította a közraktári hálózat kiépítését, és nagy része volt a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) létrehozásában is. 1921-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti taggá választotta. Írásai Sajátszerű készülékek a különféle lisztneműek megvizsgálására és összehasonlítására : szabadalom. ( 1876 ) Földünk búzája és lisztje a tudomány, a fogyasztó, a molnár és a termelő szempontjából. ( 1881 ) Emlékezete Pekár Imre-díj VadVilág Megőrzési Intézet A VadVilág Megőrzési Intézet a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának (Gödöllő) vadbiológiai és vadgazdálkodási oktatással és kutatással foglalkozó szervezeti egysége. A Vadegészségügyi Laboratóriumtól a VadVilág Megőrzési Intézetig A mai VadVilág Megőrzési Intézet alapító jogelődjének a Vadegészségügyi Laboratórium néven 1968-ban létre hozott kutató intézmény tekinthető. Ez az intézet a Telki Állami Erdő- és Vadgazdaság (később Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság) keretében, Budakeszin kezdett működni. A kutatóhely kezdetben csupán üzemi jellegű feladatokat látott el, később azonban országos vizsgálatokat is végzett. Feladatkörébe tartozott az addig az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) keretében végzett vadtenyésztési kutatások fejlesztése, vadtenyésztési eljárások kidolgozása, a vadtenyésztés szakmai segítése, egy preparatórium üzemeltetése, az Országos Trófeabíráló Bizottság működési feltételeinek biztosítása, az állami erdőgazdaságok, valamint az állami vadgazdaságok vadegészségügyi ellenőrzése. A hazai vadgazdálkodás nagy nemzetközi elismerése, az 1971-ben megrendezett Vadászati Világkiállítást megelőző évek lázas készülődése tette lehetővé, hogy az intézmény önálló elhelyezést kapjon. A MÉM Vadászati Főosztályának irányításával működő Vadbiológiai Állomás vezetője Dr. Fodor Tamás volt. A Vadbiológiai Állomás 1976. január 1-jétől a Gödöllői Agrártudományi Egyetem részeként működött tovább, a GATE Vadbiológiai Kutató Állomása (VKÁ) elnevezéssel. Feladata volt a vadgazdálkodás tudományos magalapozása, a hazai vadbiológiai és vadegészségügyi kutatások irányítása, koordinálása, a gyakorlatban való hasznosításhoz ajánlások kidolgozása, külföldi eredmények adaptálása, a nemzetközi, elsősorban a hasonló ökológiai adottságú országokkal, kutatóhelyekkel a szoros kapcsolatok kialakítása. Ugyancsak feladata volt az Állomás szervezetében működő Országos Trófeabíráló Bizottság trófeabírálati és értékelő feladatainak elvégzése is. Munkáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara dékánjának irányításával, az Állattani Tanszékkel szoros együttműködésben, a tanszékvezető felügyeletével, de szervezetileg önálló egységként végezte. A VKÁ vezetője ebben az időszakban is Dr. Fodor Tamás volt. A Vadbiológiai Kutató Állomáshoz 1976-ban csatolták a babatpusztai kísérleti területet, ahol a mintegy 3,000 hektár vadgazdálkodásra alkalmas területen vadásztatás folyt és a kísérleti állatok is itt kerültek elhelyezésre. Gödöllőn, az egyetem területén 1979-ben épült meg a Vadbiológiai Kutató Állomás épülete, amely új helyén 1980-ban kezdte meg a működést. A VadVilág Megőrzési Intézet (VMI) jelenleg is ebben az épületben található. Időközben a VKÁ vezetését Dr. Heltay István vette át (1977). Az ő távozását követően a részben önálló kutatási, oktatási, szolgáltatási stb. tevékenységet folytató és gazdálkodási szempontból is bizonyos mértékben az Állattani Tanszéktől független VKÁ vezetője Dr. Somogyvári Vilmos lett. A későbbiekben a VKÁ az 1987-ben megalakult Állattani és Vadbiológiai Intézet (ÁVI) keretében működött tovább. Az Intézet vezetője Dr. Nagy Emil egyetemi tanár volt, az Intézeten belül a Vadbiológiai Osztály vezetője Csányi Sándor, majd Dr. Ernhaft József volt, a Vadgazdálkodási Osztály vezetője Dr. Somogyvári Vilmos volt. 1991 januárjában Dr. Nagy Emil intézet- és tanszékvezetői megbízatása lejárt. Az ÁVI vezetésével kapcsolatos operatív ügyek ellátására a GATE rektorától Csányi Sándor kapott megbízást. Röviddel ezután, még 1991-ben az ÁVI megszűnt és önálló kari szervezeti egységként megalakult az Állattani és Ökológiai Tanszék, illetve a két osztályból a Vadbiológiai Kutató Állomás. A VKÁ oktatási feladatainak rohamos növekedését tükrözte nevének újabb megváltozása is: a Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomás (VOKÁ) név már mutatta, hogy az intézmény dolgozói tevékenyen részt vállaltak az oktatási feladatok (graduális és posztgraduális képzés, TDK, diplomatervek, tantárgyi gyakorlat stb.) ellátásában is. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tanácsa 1994. decemberében a Vadbiológiai Oktató és Kutató Állomást megszüntette és egyidejűleg megalapította a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszéket. A Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2000. január 1-jétől az időközben az országgyűlés határozatával létrehozott Szent István Egyetem részeként működik. A Szent István Egyetem Szenátusa 2007-ben a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar szervezetének átalakításáról döntött és a tanszék ma VadVilág Megőrzési Intézet néven folytatja munkáját. Az oktatási feladatok változásai A hetvenes években a Vadbiológiai Állomás elsődleges feladata a kutatás volt. A VÁ diplomás dolgozói az oktatásban mint meghívott előadók, óraadók vettek részt, vizsgabizottságokban dolgoztak, külső konzulensek voltak. A hetvenes és nyolcvanas években a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen választható tantárgy volt a Vadgazdálkodás és vadászat, melyet Dr. Bertóti István címzetes egyetemi docens adott elő. Az Állomás tevékenyen részt vett a vadgazdálkodási szakmérnökök képzésében, elsősorban a Vadászati ökológia, a Vadászati állattan, az Apróvadtenyésztés, a Nagyvadtenyésztés, a Vadegészségügy, az Állományhasznosítás, a Melegégövi vadgazdálkodás és a Vadtakarmányozás tantárgyak témáiban. A kilencvenes évek kezdetén a VOKÁ kutatói is főleg a fenti oktatási területeken vállaltak szerepet. A rendszerváltást követően azonban jelentősen átalakult a hazai felsőoktatás és így a GATE agrárképzési programja is. Az új és a megújuló képzési területeken a VOKÁ munkatársai kötelező és választható tárgyakat indíthattak. A környezetgazdálkodási agrármérnökképzésben kötelező tantárgy lett a Vadbiológia és vadgazdálkodás és az Erdészeti alapismeretek. Az általános agrármérnöki szakon kötelező a Vadvédelem, vadgazdálkodás és vadászat és az Erdőgazdálkodás c. tantárgy. A kilencvenes évek elejétől kezdve a VVT munkatársai több, mint 10 választható tárgyat is oktatni kezdtek (Vadbiológia, Vadászat és vadgazdálkodás, Vadegészségtan, Apróvadfajok zárttéri tenyésztése, Populációbecslések és monitoring, Vadmadarak és emlősök állattani jellemzése, A vad állatok viselkedése, Zárttéri nagyvadtenyésztés, Ragadozó madarak ökológiája, Vadászati jog és igazgatás, Vadászatszervezés, vadászetika, Trófeabírálat, Vadföldgazdálkodás és élőhelyfejlesztés). Ezekből a tárgyakból alakult ki a nappali tagozatos agrármérnökképzésben a vadgazdálkodási szakirány. Az egyetemen a Vadászat és vadgazdálkodás tantárgyat sikeresen teljesítő hallgatók a LV/1996. vadászati törvény 66. § (3) a) bekezdése alapján az állami vadászvizsgával egyenértékű bizonyítványt kapnak. Az előírt 40 tanulmányi egységet (kredit) megszerző hallgatók diplomájukhoz a vadgazdálkodási szakirány keretében teljesített tantárgyakat felsoroló bizonyítványt (betétlapot) is kapnak, amely a 11/2000. (III. 27.) FVM rendelet 6. melléklete alapján felsőfokú vadgazdálkodási képzettség megszerzését igazolja. A tanszék 1996 óta folytatta a felsőfokú végzettségre épülő, kétéves (4 szemeszteres) levelező posztgraduális, vadgazdálkodási szakmérnöki képzést. A szak célja a vadgazdálkodás különböző területein és a természetvédelemben dolgozó szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek továbbképzése, akik a képzés eredményeként alkalmazni képesek: a feladataik ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ökológiai, állattani, vadbiológiai ismereteket; a természet- és vadvédelem, valamint a vadgazdálkodás korszerű technikai-technológiai és szervezési ismereteit; alkotó módon alkalmazzák az elsajátított ismereteket és az új tudományos módszereket ill. eredményeket; képesek a szakterületükön jelentkező tervezési, fejlesztési, igazgatási és különböző szintű vezetői feladatok ellátására; tudományosan képzett és hozzáértő partnerei a vadgazdálkodás környezetét képző mező-, erdőgazdálkodási és természetvédelmi szakembereknek és hatóságoknak. A vadgazdálkodási szakmérnöki képzés iránti igényt jelzi, hogy a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar 1996-2007. között minden évben indítani tudta ezt a képzést. A vadgazdálkodási szakirányon és a vadgazdálkodási szakmérnöki képzésben szerzett tapasztalatok eredményeként a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar a felsőfokú vadgazdálkodási képzés egyik vezető intézménye lett. Ezekre a tapasztalatokra alapozva a Kar 2002-ben akkreditáltatta a főiskolai szintű vadgazda mérnöki képzést. A vadgazda mérnökök képzése első alkalommal – nappali és levelező tagozaton – a 2003/2004. tanévben indult. A hazai felsőoktatás ún. Bologna reformjának részeként ezt a szakot 2006-ban vadgazda mérnöki alapszak (BSc) formájában akkreditálták újra. A képzés meghatározó részét – gyakorlati szakemberek bevonásával – valamennyi szakon és képzési formában a VadVilág Megőrzési Intézet munkatársai végzik. Az oktatók a vadbiológiai és vadgazdálkodás alapvető interdiszciplináris területeit képviselik (ökológia és biológia, mezőgazdasági tudományok, erdészet, állatorvostudomány). Ugyancsak a felsőoktatás reformja tette lehetővé, hogy a Szent István Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem megalapítsa és akkreditálja a vadgazda mérnöki mesterszakot (MSc). Ez a képzés mindkét egyetemen 2008-ban indul először. Kutatás, fejlesztés és szaktanácsadás Az alapítás óta a hazai vadbiológiai és vadgazdálkodási kutatások iránya és súlypontjai a nemzetközi trendeknek megfelelően változtak. A hetvenes években a VÁ fő kutatási témái a következők voltak: vadaskertek általános és speciális állategészségügyi feltételeinek vizsgálata, apróvadtenyésztés, nagyvadtenyésztés, vadegészségügy, ökológia, vadkárelhárítás . A nyolcvanas években a kutatások témái A vadgazdálkodás fejlesztése (IP-5) c. program keretében igen sokrétűek voltak, pl. a vadászterületek eltartóképességének megóvása, fenntartása és növelésének lehetőségei; a vadföldgazdálkodás fejlesztésének lehetőségei; a mezei nyúl takarmányozása táplálékhiányos időszakban; populációbiológiai vizsgálatok hazai vadfajoknál; a szarvasfélék szaporodásbiológiai vizsgálata különböző élőhelyeken; a mezei nyúl populációökológiája szomszédos, eltérő mezőgazdasági hasznosítású élőhelyen; apró-és nagyvadfajok tenyésztési és tartástechnológiai módszereinek fejlesztése; a hazai zárttéri vadtenyésztés ökonómiai értékelése; takarmányozási és táplálkozásbiológiai vizsgálatok apró- és nagyvadfajoknál; szarvaspopulációk genetikai és fenotípusos jellemzése; ragadozó-zsákmányállat kapcsolata apróvadas vadászterületen; állományhasznosítási modellek kidolgozása és adaptálása; zárttéri szarvastenyésztés különös tekintettel a barkásagancs nyerésére; zárttéri gím- és dámtenyésztési technológia továbbfejlesztése … A kilencvenes évek elejétől a VOKÁ, majd a VVT kutatásinak fő megrendelője a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, illetve a Vadgazdálkodási Alap volt. De az elmúlt évtizedben több kutatási téma kidolgozását finanszírozta az Országos Tudományos Kutatási Alap ( OTKA ) illetve az Országos Műszaki fejlesztési Bizottság ( OMFB ), valamint más intézmények és alapok is. Ebben az időszakban a legfontosabb kutatási témák a következők voltak: A gímszarvas mozgáskörzetének és élőhelypreferenciájának vizsgálata (rádiótelemetria módszerével) Az őz területhasználata alföldi területeken A vadgazdálkodás és a vadászat nyugat-európai rendszereinek összehasonlítása Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) fejlesztése Ökoszisztéma szemléletű vadgazdálkodási modellek kidolgozása A vadgazdálkodás szempontjából fontosabb vadászható és védett ragadozókra vonatkozó adatok gyűjtése és értékelése Élőhelytérképezés és minősítés távérzékelési adatok és FIR segítségével Mezei nyúl gazdálkodási modell fejlesztése Emlős ragadozók hosszútávú, országos, terepi és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló monitoringja Hatékony élvefogó csapdák tesztelése Ragadozó madarak és zsákmányállataik állományainak hosszútávú monitorozása A veszettség elleni immunizáció hatása a rókaállományra A kutatási programok közül külön is megemlíthető a Nagyragadozók magyarországi védelmi bázisának megalapozása című LIFE Nature projekt, amely az Európai Közösség és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával folyt. A VMI az ökológiai szemléletű vadgazdálkodási kutatások vezető tudományos műhelye. Az intézet valamennyi oktatási és kutatási programját a multidiszciplináris megközelítés és az ökológiai rendező elvek gyakorlati alkalmazása vezeti. A tanszék, majd az intézet munkatársai úttörő munkát és kutatásokat folytatnak a legújabb technológiák hazai bevezetésében, így pl. a rádiótelemetria hazai meghonosításában, a számítógépes rendszerek vadgazdálkodási alkalmazásában, a védett és vadászható ragadozók monitoringjában, a térinformatikai módszerek (GIS) bevezetésében. Így, többek között a VadVilág Megőrzési Intézethez kötődik a LV/1996. törvénnyel bevezetett vadgazdálkodási körzetek kijelölése, a vadgazdálkodás háromszintű tervezési rendszerének kidolgozása, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízása alapján az Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozása és működtetése. Nemzetközi konferenciák és kapcsolatok A VadVilág Megőrzési Intézetben és elődjeiben is folyamatos igény volt a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. Az intézet munkatársai számos nemzetközi szervezet tagjai és nemzetközi programokban is részt vesznek. A nemzetközi események közül kiemelkedtek: 1991-ben Gödöllőn került megrendezésre mintegy 250 külföldi szakember részvételével a XX. Nemzetközi Vadbiológus Kongresszus is. 1999. június 28. és július 2. között, 40 országból 310 fő részvételével, szintén Gödöllőn került nagy sikerrel megrendezésre a II. Nemzetközi Vadgazdálkodási Kongresszus. Ezt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a The Wildlife Society (USA) közösen szervezte. 2008 tavaszán a Szent István Egyetem és a Nemzetközi Vadvédelmi és Vadászati Tanács ( CIC - International Council for Game and Wildlife conservation )együttműködési megállapodást kötött a Nemzetközi Vadgazdálkodási Oktatási Hálózat (International Wildlife Management Education Network) közös működtetésére. A Nemzetközi Vadvédelmi és Vadászati Tanács ( CIC - International Council for Game and Wildlife conservation ) 2008-ban a CIC Edmond Blanc Diplomájával ismerte el az Országos Vadgazdálkodási Adattár létrehozását és működtetését. Az oktatás és a kutatás feltételei A VadVilág Megőrzési Intézetben az elméleti és gyakorlati oktatáshoz, a kutatásokhoz, valamint a hallgatók felkészüléséhez a következő feltételek állnak rendelkezésre: Az intézet önálló 2 szintes épületben található , mely 2007 és 2008. folyamán teljesen felújításra került és a tetőterében oktatói és kutatói szobák kerültek kialakításra. Az épületben lévő könyvtárhelyiség átalakításával még 1995-ben egy 40 ülőhelyes előadó terem került kialakításra. A laborok egy részének megszüntetésével egy 60 fős előadó is létesült (Dr. Bertóti István tanterem) . 2006. elején került átadásra a “Dr. Fábián Gyula Oktatási Épület” , amelyben 2 db, egyenként 35 fő elhelyezésére alkalmas, a legmodernebb feltételeket biztosító tanterem található. Az épületben lévő gyűjteménytár 15 ülőhelyes előadó teremként is használható. A gyűjteménytárban megtalálhatók a legfontosabb vadászható emlősök és vadászható madarak preparátumai, az állattani oktatáshoz szükséges csonttani szemléltető anyag, valamint a trófeabírálat oktatásához szükséges agancs - és más trófeákból álló gyűjtemény, valamint eszközök. A VadVilág Megőrzési Intézetben 1998-ban kialakításra került oktatási célokat szolgáló hallgatói anatómiai és boncoló laboratórium , amelyben mintegy 15-20 fő számára lehet a közegészségügyi követelményeknek is megfelelő boncolási bemutatókat tartani. Az intézetben az oktatási és kutatási feladatokat szolgáló, az alapvizsgálatok elvégzését lehetővé tevő kémiai labor is van. Az intézet >2500 kötetből álló könyvtárral rendelkezik, amely az elmúlt években megjelent legfontosabb új külföldi kiadású szak- és tankönyveket is tartalmazza. A fontosabb hazai kiadású szakkönyvek tekintetében a tanszéki könyvtár szinte hiánytalan. A tanszéki könyvtárban megtalálhatók a legfontosabb hazai szakmai lapok és tudományos periodikák. A külföldi folyóiratok közül a The Journal of Wildlife Management (+Wildlife Monographs), és a Wildlife Biology jár az intézeti könyvtárba. Az intézeti könyvtár >100 darabos videofilm és DVD gyűjteménnyel is rendelkezik. Az intézetben önálló számítógépes hálózat (LAN és Wifi) található. Valamennyi tanteremben modern számítógépes oktatástechnikai eszközök állnak rendelkezésre. Miután a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött szerződés alapján a tanszék fejleszti és üzemelteti az Országos Vadgazdálkodási Adattárat , ezért egy 6 munkahelyes térinformatikai (GIS) labor is kialakításra került az épületben. A VMI kutatási programjainak megvalósításához megfelelő terepi és műszaki eszközökkel illetve feltételekkel rendelkezik, pl. rádiótelemetriás rendszer, GPS, 2 db terepjáró gépkocsi. Consciousness at the Crossroads - Conversations and the Dalai Lama on Brain Science and Buddhism A Consciousness at the Crossroads - Conversations and the Dalai Lama on Brain Science and Buddhism (magyarul: Találkozások a tudattal - párbeszédek és a dalai láma az agytudományról és a buddhizmusról) című könyv a Tudat és Élet intézet által szervezett második tudományos megbeszélést (1989) foglalja össze. A könyv témája a nyugati és a buddhista tudomány tudattal kapcsolatos ismeretei. A könyv alapját kiemelkedő nyugati tudósok és a 14. dalai láma, Tendzin Gyaco különleges beszélgetése szolgáltatja. Vajon a tudat csupán az emberi agy fizikai folyamatainak tiszavirág életű mellékhatása? Léteznek vajon olyan finom tudatformák, amelyeket a tudomány még nem volt képes azonosítani? Hogyan történik a tudat? A dalai láma nyitott szellemű, találó észrevételei egyfelől kihívások elé állítják a nyugati tudósokat, másfelől inspirációt is szolgáltatnak számukra. A könyv elsősorban erről a párbeszédről, valamint intenzív és kemény gondolkodást igénylő beszélgetésről szól a dalai láma és a többi résztvevő között. A résztvevő tudósok legelőször összefoglalják tömören a kutatásaikat, majd kérdést tesznek fel, vagy kérdést kapnak a dalai lámától, aki a buddhista tudomány képviselőjeként van jelen, a tudat, az álmok, az emlékezet, a meditáció és egyéb tudattal kapcsolatos ismeretek szószólójaként. A beszélgetések során elkerülhetetlenül egymásnak feszül a nyugati, tudományos materialista gondolkodásmód és a buddhizmus tapasztalatokra és következtetésekre épülő tudományossága, amelynek eredményeként újabb motivációkat szerez mindkét fél a további eszmecserék folytatásához. Résztvevők A tudományos megbeszélés résztvevői voltak: Antonio Damasio, neurológus, a The Feeling of What Happens című könyv írója Larry Squire, pszichiáter, a Memory: from Mind to Molecules című könyv írója Lewis Judd, a Mentális Egészség Nemzeti Intézete (National Institute of Mental Health) igazgatója Alan Muir Alan Muir (1975. május 10. –) skót nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Alan James Muir. Pályafutása A játékvezetésből 1992-ben vizsgázott, majd lakókörzetének Labdarúgó-szövetsége által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A Skót Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével 1999-ben lett országos, 2004-től a Football League bírója. Küldési gyakorlat szerint rendszeres 4. bírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 2011-ben visszavonult. Football League mérkőzéseinek száma: 38. Nemzetközi játékvezetés A Skót labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2009-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül az angolt beszéli. Az UEFA JB besorolás szerint 3. kategóriába tevékenykedett. Több nemzetek közötti válogatott, valamint Európa-liga és UEFA-bajnokok ligája klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. A nemzetközi játékvezetéstől 2011-ben a FIFA JB 45 éves korhatárát elérve búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 0. Záříčí Záříčí település Csehországban, Kroměříži járásban. Záříčí Vlkoš, Chropyně, Uhřičice, Troubky, Kojetín és Bochoř településekkel határos. Lakosainak száma 688 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Férfi 20 km-es egyéni indításos biatlon a 2010. évi téli olimpiai játékokon A 2010. évi téli olimpiai játékokon a biatlon férfi 20 km-es egyéni indításos versenyszámát február 18-án rendezték a whistleri Whistler Olympic Park síközpontjában. A versenyzőket harminc másodpercenként indították, a táv hossza húsz kilométer volt, mely során négy alkalommal érintették a céllövő állásokat. Itt minden alkalommal öt célpontot kellett eltalálni. Amennyiben a versenyzőnek nem sikerült az öt célpontot eltalálni öt lövésből minden egyes rontott lövés után harminc büntető másodpercet írtak hozzá az időeredményéhez. A lövéseket fekvő, álló, fekvő majd pedig megint álló helyzetből kellett leadni. A versenyt a norvég Emil Hegle Svendsen nyerte, a távot közel negyvennyolc és fél perc alatt teljesítette, egyetlen lövőhibával az utolsó álló helyzetben leadott sorozatban. Második helyen azonos időeredménnyel az ugyancsak norvég Ole Einar Bjørndalen, két lövőhibával, valamint a lövőhiba nélküli fehérorosz Szjarhej Novikav végzett. Magyarországot képviselő Tagscherer Imre a 82. helyen zárt, négy lövőhibával és közel tíz perccel végzett az első helyezett mögött. Végeredmény Az időeredmények másodpercben értendők. Budapest VI. kerülete Budapest VI. kerülete Budapest kerületei közül a második legkisebb területű. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Terézváros. Fekvése A pesti oldal egyik kerülete. Északról Budapest XIII. kerülete, északkeletről a XIV. kerület, délkeletről a VII. kerület, végül nyugatról az V. kerület határolja. Jelenleg a Dózsa György út, a MÁV váci vonalának felüljárója, a Városligeti fasor, a Lövölde tér, a Király utca, a Deák Ferenc tér, a Bajcsy-Zsilinszky út, a Nyugati tér, a Váci út, a Lehel és a Bulcsú utca valamint a MÁV terület által közbezárt területet nevezik Terézvárosnak. Talaja: folyóhordalék (homok, kavics, agyag: a mai Nagykörút vonalában húzódó Duna holtágának és a Rákos-pataknak volt árterülete). Átlagos tengerszint feletti magassága 103-104 méter. Városrészek Jelentős különbségek vannak a kerület egyes részei (például az Andrássy úti villanegyed és a Nyugati pályaudvar környéke) között. A Nyugati pályaudvar − Nagykörút − Podmaniczky utca − Izabella utca vonalától nyugatra (a Belváros felé) eső terület a Belső-Terézváros, míg ettől keletre (a Városliget felé) a Külső-Terézváros, avagy Pacsirtamező található. Ingatlanhirdetésekben a sok nagykövetség miatt gyakran "Diplomatanegyedként" emlegetik a Szondi utca - Dózsa György út - Városligeti fasor - Bajza utca által közrefogott elegáns villanegyedet. Története A kezdetek A 18. századra Pest város falai között (nagyjából a mai Kiskörút vonala) már nem volt elegendő hely, így a népesség a határában lévő területeken is elkezdett letelepedni. 18. században a mai Szövetség és Szív utca vonalán túl művelésre és megtelepedésre alkalmatlan homoksivatag húzódott. Eleinte majorságok, később kertek és szőlőültetvények borították. Az 1726-os városi (pesti) rendelet szerint a területet kötelesek fásítani és mint kertet művelni tulajdonosaik. Szántónak vagy gabonaneműek termesztésére nem volt szabad felhasználni. Az 1730-as években már „tetszetős gyümölcsösök, szőlők és bennük itt-ott présházak találtattak”. Mivel a termésre vigyázni kellett, így a gazdák elkezdtek építkezni. A területet (gyakorlatilag a Duna és a mai Kerepesi út közötti földcikket) ekkor Felső Külvárosnak nevezték. Az első felső külvárosi házak a Váci kapun túl, a marhavásár felé (a mai Bajcsy-Zsilinszky úton) a Király és Paulay Ede utca között épültek. 1733-ban kezdték vezetni a telekkönyvet, ekkor 11 házat tartottak nyilván, a század közepére már 251-et, 1768-ban 366-ot, 1790-re több mint 500-at, a század végére már ez Pest legnagyobb külvárosa. Többnyire tág, udvaros, falusias jellegű házak találhatók itt, melyekhez gyakran kisebb-nagyobb kert is tartozott. 1751. augusztus 4-én Mária Terézia és Lotaringiai Ferenc császár meglátogatta Pest-Budát (ezelőtt már több mint 200 éve nem járt itt magyar uralkodó). Ennek emlékére 1777-ben a Felső Külvárost elnevezték Terézvárosnak. Ugyanebben az évben indult meg a városrészben a polgári anyakönyvezés. A Városerdő/Városliget mocsaras terület volt, 1755-ben kezdték a fásítást, de felügyelet híján a csemetéket lelegelték a környéken tartott állatok. A fásítást folytatták, II. József és Mária Terézia erdőtörvénye nyomán; 1794-re nagy részét akác és eperfa borította. 1783 júniusában Valero Tamás és István telket vett selyemgyártáshoz („homokos, terméketlen és műveletlen rész”), így létesült az első pesti gyár. A terézvárosi lakosok vagy a selyemgyárban, vagy a szőlő- és eperfa-földeken dolgoztak. 1799-ben 2000 napszámos dolgozott a Városligetben; a mocsarat (Ökör-dűlő) csapolták le, nyár- és vadgesztenyefákat ültettek. 1799. július 15-én megtartották az első pesti szabadtéri színielőadást a Skopeck-kertben (a mai Epreskert környéke). Friedrich Ferdinand Möller Graf von Waltron, oder die Subordination című darabját mutatták be. 19. század A 19. század első felében a házak száma csaknem megduplázódott, egyrészt újabb területek felhasználása, másrészt a meglévők sűrűbb beépítése miatt. A mai Jókai és Kertész utcától nyugatra lévő rész ekkorra már sok emeletes házzal épült be, a parcellázások és sűrűbb beépítések révén számos új utca alakult ki (például Klauzál, Holló utca). Ezt az egyre inkább városiasodó, zsidó kézművesek és kiskereskedők által lakott részt a Rákosárok mellett fekvő majorságok széles sávja választotta el a Városárok mellett kialakult szegényes, falusias jellegű területtől. A Városárkot (Liniengraben) a pestis elleni védekezésként 1771 körül hozták létre a mai Szív utca−Rottenbiller utca−Fiumei út−Orczy út vonalán. 1825-ben „csak a Terésia város körzetében három triviális iskolák vannak felállítva, hogy a legszegényebb ember is gyermekét az írásban és számvetésben taníttassa, egyszersmind az Ország Nyelvében a Magyar Nyelvtan is gyakoroltassék és Magyar Polgárnak neveltessék”. A „Nemzeti Iskola (mai Lovag utcai iskola) három osztályaiban” 545 rác, német, szerb, horvát és magyar fiú és leány kezdte el tanulni a magyar ábécét. Ekkoriban a közművek még igen hiányosak voltak, csatornázásnál nem lehet beszélni „hálózat”-ról. Például egy korabeli jelentés szerint „a város legnépesebb része, mint a Király utca nagy részben nélkülözi a csatornát”. Az 1846. évi lapokban adták hírül, hogy a város főcsatorna-hálózatának tervezésére bécsi szakértőket hívtak, mert a legtöbb helyen még nyílt árkok vezették el a szennyvizet. Bár Terézváros legtöbb utcája ki volt kövezve gránitkockákkal, a mellékutcák sokszor futóhomokosak, sárosak voltak. A Szabadságharc után, Haynau idején a lakosságszám kissé csökkent. Valószínűleg az osztrák és magyar hatóságok közbiztonságra való törekvése gyújtatta meg a Király utcában a gyéren pislákoló gázlámpákat. A kiegyezés után a Közmunkatanács 3.§/d. rendelete kimondja, hogy „a fővárosban – az áruforgalom könnyítése érdekében, ezen kívül közegészségügyi szempontból is – kellő szélességű főútvonalakat kell létrehozni”. Terézváros ekkor két széles országút – a Váci és Kerepesi út – között terült el. Nem ilyen széles, de kétségkívül a legforgalmasabb útja a Király utca – a hajdani dűlőút –, melyen a Belvárosból, illetve oda szállították az árukat. Mivel a Városligetet is egyre többen látogatták, ez az utca már szűknek bizonyult. Ekkor Terézvárosban annyian laktak, mint Kaposváron vagy Tolnán. Ezt az állapotot kívánták megszüntetni a Sugárúttal, melynek ötletét gróf Andrássy Gyula vetette fel. Ellenzői csak azt kérdezték: miféle országút folytatása lenne az új sugárút? Pedig az igazi probléma az volt, hogyan lehetne levegővel ellátni a főváros legsűrűbben lakott és legnagyobb kerületét. Végül 1870 decemberében a képviselőház rábólintott a tervekre, és a kormány megszavazta az első 24 millió forintot a kisajátításokra (előtte erről kellett törvényt hozni, mivel a Sugárút építéséhez meglévő telkeket kellett felhasználni). A Sugárút építése így elkezdődött, amikor a kormány 1871-ben újabb grandiózus ötlettel állt a Képviselőház elé: a Nagykörút tervével. A Nagykörút építése 1871-ben el is kezdődött. Pesti Napló: „Az a jó régi pesti szokás. Nálunk az új utcákat először is kikövezik. Ha megvan, konstatáltatik, hogy a kövezés nem ér semmit, ha nincs gáz. Felszedik tehát a köveket, elhelyezik a gázcsöveket, és megint lerakják a köveket. Akkor aztán az konstatáltatik, hogy vízvezeték is kellene, megint felszedik a kövezetet, és elhelyezik a vízcsöveket és újra lerakják a kövezetet. Akkor aztán felveszik a jegyzőkönyvet, hogy a kövezet rossz, és kezdődik újra a tréfa. Így aztán örökké köveznek…” Ebben az időszakban Pest teljesen átépült, évekig nem volt jóformán olyan rész, ahol éppen ne dolgoztak volna kubikusok vagy mesteremberek. (Az operaház, a Szent István-bazilika, az Oktogon palotái, a Nyugati pályaudvar is ekkor épült.) A tíz évig tartott első szakasz után, Tisza Kálmán miniszterelnök érdeklődése nyomán, elindult a Sugárút második szakaszának építése is (az Oktogonon túl). A Szív utcától keletre eső terület – ahol még az 1870-es években is szőlők, kertek feküdtek – a 19. század végén a Sugárút (Andrássy út) építésével párhuzamosan, illetve azt követően kezdett el – kissé vontatottan – beépülni. A városegyesítéskor, 1873-ban Terézváros 73 760 lakosával Budapest legnépesebb kerülete volt (egész Budán – Óbudával együtt – ekkor összesen 70 000-en éltek). A nagysága és népsűrűsége miatt a kerületet kettéosztották: a Király utcától északra a VI., délre a VII. kerületet hozták létre. 1882-ben a VII. kerület Erzsébetváros néven kivált Terézvárosból. A körúti villamos egy sínpáron 1887. november 27. óta közlekedik a Körút akkor befejezett szakaszán: a Király utca és a Nyugati pályaudvar között. A Magyar Királyi Operaházban az 1884. szeptember 27-i megnyitó óta műsoron van a Erkel Ferenc Bánk bán című műve. A Millenniumi építkezések természetesen teljesen átalakítják a kerület képét. A Sugárút, az európai kontinens első Földalatti Vasútja és számos más látványos beruházás alakítja Terézvárost. A Műcsarnok Schickedanz Albert építész tervei alapján elkészült a Millenniumra, de a Szépművészeti Múzeum csak a századfordulón, 1900–1906 között épült fel. A Millenniumi emlékművet azonban csak 1929. május 26-án adták át hivatalosan. 1932-ben nevezik el a teret Hősök terének. A Millenniumi ünnepségek a Városligetben és környékén zajlottak. Feszty Árpád körképe – a Magyarok bejövetele, amely ma Ópusztaszeren látható – a Szépművészeti Múzeum helyén felállított Rotundában volt először kiállítva. A 20. századtól napjainkig Sok bérház is épült a kerületben, melyek bár kívülről díszesek, belülről nemegyszer zsúfoltak, sötétek, egészségtelenek voltak. 1906-ban Bárczy István polgármester programreformjában kijelentette, hogy „jobb és egészségesebb lakásokat kell építeni a városnak”. Ezt ugyan nem vitte véghez teljesen, de sok lakóházat, iskolát verekedett ki a képviselő-testülettől. Első világháborúban az iskolákat kórházakká alakították, ott látták el a sebesülteket. 1930 májusában a XVIII. tc. Budapest közigazgatási átszervezése jelentősen érintette a Terézvárost. A XIV.kerület 3 korábbi (a VI., VII. és X.) kerületből jött létre, legnagyobb részét (Dózsa György út–Ajtósi Dürer sor–Hermina út–Erzsébet királyné útja–Körvasútsor–Nyugati pályaudvar–Szobi vasút) éppen a Terézvárosból szakították ki. A XIII. kerület kapta a Dózsa György (akkor Aréna) úttól a Nyugati pályaudvar felé eső részt: a Vágány utca–Szent László utca–Újpest közigazgatási határa–Váci út–Aréna út közti földdarabot. Ekkor Terézváros a négy legkisebb kerület egyike lett (IV.: 0,3 km², I.: 2,3 km², VII.: 2,5 km², VI.: 2.9 km²). 107 349 lakossal és 37 030 fő/km² népsűrűséggel azonban az élvonalban maradt, csak a VII., VIII. és IX. kerületek előzték meg. A második világháború végén a Nagymező utca 37–39. pincéjében Szent-Györgyi Albert vezetésével polgári ellenálló csoport szervezkedett. A SZIR (Weinberger Dezső vezette) csoport tagjai kézigránátos támadást intéztek a Nyilaskeresztes Párt Székháza – a Hűség Háza, Andrássy út 60., ma Terror Háza – ellen. Terézváros 1945. január 18-án esett el/szabadult fel. 1970-re Terézváros területe 2,72 km²[forrás?]. Lakossága 88 000 fő, ebből 38 000 férfi és 50 000 nő[forrás?]. Ekkor 1351 házat tartottak nyilván a kerületben, az utakon 1817 lámpatest világított és 900 nyilvános telefon volt. Néhány lépésnyire van a Nagykörúttól egy igazi kultúrtörténeti érték, a Hunyadi téri vásárcsarnok; jelenleg alaposan elhanyagolt állapotban. A későbbi területrendezések során tovább csökkent Terézváros területe, mára csupán 2,38 km². Népesség Népcsoportok 2001-ben a város lakossága 44 137 fő volt, 39 422 fő (95,96%) magyar, 492 fő (1,20%) német, 380 fő (0,92%) cigány, 100 fő (0,24%) román, nemzetiségűnek vallotta magát. 2011-ben a város lakossága 38 319 fő volt, 28 264 fő (85,91%) magyar, 705 fő (2,14%) német, 448 fő (1,36%) cigány, 211 fő (0,64%) orosz, 209 fő (0,64%) román nemzetiségűnek vallotta magát. Közlekedés Mind a felszíni járatoknak, mind a metrónak illetve a Földalatti Vasútnak köszönhetően a közösségi közlekedéssel legjobban ellátott kerületek egyike. Itt van a Nyugati pályaudvar, amelynek elődjétől, az Indóháztól indult 1846-ban hazánk első vasútvonala. Kerületi média Terézvárosi Kábel TV Terézváros (az önkormányzat lapja) Broadway Rádió , Terézvárosban fogható kisközösségi rádió, jellemzően hitéleti műsorokat sugároz. Bahnhof Hamburg-Harburg Bahnhof Hamburg-Harburg vasútállomás Németországban, Harburg tartományban. A német vasútállomás-kategóriák közül a második csoportba tartozik. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: S3 S31 Wanne-Eickel–Hamburg-vasútvonal Niederelbebahn Hannover–Hamburg nagysebességű vasútvonal Güterumgehungsbahn Hamburg Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Hittfeld railway station Wilhelmsburg station Hamburg-Harburg Rathaus Meckelfeld station Unterelbe Station Hamburg Hauptbahnhof Hamburg-Neugraben station Káposztásszentmiklós Káposztásszentmiklós (románul Nicolești) falu Romániában, Maros megyében. Közigazgatásilag Nyárádkarácson községhez tartozik. Fekvése A falu a Maros-melléki dombvidék északi szegélyén, a Göbec és a Bancsi patakok összefolyásánál fekszik. Nevének eredete Valószínűleg templomának védőszentjéről Szent Miklósról kapta a nevét. Korábban a Kórodszentmiklós nevet viselte. Története 1332 -ben Sancto Nicolao néven említik. 1910 -ben 646, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1966 -ban Nyárádkarácsonhoz csatolták. 2006 -ban újból különálló településsé alakul a községen belül. Látnivalók Református temploma 13. századi eredetű, egyik téglájába egykor 1202 -es évszám volt bevésve és freskók is díszítették. Később sok átalakításon ment keresztül. Tornyát 1858 -ban építették. A falunak ortodox temploma is van. Híres emberek Itt született 1895 -ben Kiss Elek karmester, zeneszerző. Gare de Longjumeau Gare de Longjumeau vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Longjumeau településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Grande Ceinture line Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Chilly-Mazarin Wendigo (együttes) A Wendigo egy magyar progresszív metalegyüttes volt. Tagok Bátky Zoltán (BZ) - ének (2004–2009) Kozó Tamás (Kozi) - gitár (2004–2009) Takács József (Jozzy) - gitár (2004–2009) Csörnyi Róbert (Rob) - basszusgitár (2004–2009) Gábor Béla (Kisbéci) - dobok (2004–2009) Diszkográfia Albumok Disconnected (EP, 2004) Let It Out (2006) Audio Leash (2009) Troász Troász (görög: Τρωάς) vagy Troád(a) (görög: Τρωάδα, Troáda) a Biga-félsziget (török: Biga Yarımadası) történelmi neve Kis-Ázsia nyugati részén. Kis-Ázsiának északnyugati kiszögellését foglalta magában egyfelől a Dardanellák (Hellészpontosz) és Márvány-tenger, másfelől az Ida-hegység utolsó láncszemei és az Adramittiumi-öböl között. Ma Törökország Çanakkale tartományának ázsiai része. Folyói a Szimoeisz és a Szkamander. Nevezetes hegyfok a szigeumi, melynek közelében egykor Achilleusz és Patroklosz sírját mutogatták. Nevét a trójaiak történelem előtti népétől vette, melyet a tengerpartok mentén a Peloponnészoszból bevándorolt akhájok szorítottak ki. A tízéves trójai háború mérkőzéseinek hagyományos színhelye. A diadokhoszok korában Troász Miziához került, de nevét megtartotta. A római korban Provincia Asia egyik alkotó része lett. Pál apostol és Silás útba ejtette a macedóniai missziós útján. Kislaposnok Kislaposnok (Lăpușnicel), település Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Herkulesfürdőtől északnyugatra fekvő település Története Kislaposnok nevét 1603-ban említette először oklevél Lapusnik, Lapusniczel néven. 1774-ben Lapusnicza, 1808-ban Lapuschnicsel, 1913-ban Kislaposnok néven írták. Lapusniczel határőrvidéki falu volt, mely az oláhbánsági végvidéki ezred petniki századához tartozott. A fennmaradt hagyományok szerint a falu eredetileg a Selistie nevű vidéken terült el. A török háborúk idejében lakosai többször is elmenekültek, a közeli erdőkben keresve menedéket. Visszatértükkor agyagból és fűzfavesszőkből épült házaikat mindannyiszor más helyre rakták, ezért a falu fekvése gyakran változott. 1910-ben 977 lakosából 954 román, 2 magyar volt. Ebből 975 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bozovicsi járásához tartozott. Nevezetességek 2–3. századi római építmény a falutól északra 2 kilométerre, a Vineşti domb teraszán; a romániai műemlékek jegyzékében a CS-I-s-B-10847 sorszámon szerepel. Gyomlay László Gyomlay László, Gyomlay László Ágoston (Verpelét, 1889. január 26. – Budapest, 1951. március 17.) reálgimnáziumi tanár, irodalomtörténész. Életútja Gyomlay László és Hohlik Jolán fia. Az Eötvös Kollégium tagjaként végezte el a budapesti egyetemet, ahol 1911-ben magyar-latin-görög szakos tanári diplomát szerzett és ledoktorált. 1913 és 1933 között a budapesti érseki gimnáziumban tanított, 1934 és 1944 között a VII. kerületi Madách gimnázium tanára volt. 1932. március 20-án Budapesten házasságot kötött Környey Paula színésznővel. 1951. február 25-én az ÁVH letartóztatta, majd vallomást erőszakolt ki tőle, ami alapján Sótonyi Gábor miniszterelnökségi osztályfőnököt letartóztatták. A hivatalos iratok szerint szervi szívbaj okozta a halálát az ÁVH fogásában. Szerkesztette 1920 és 1924 között A Magyar Jövő könyvtára sorozatot, 1935-37-ben a Kerekasztalt, 1935-ben a Tájékoztató a Nemzeti Színház Barátainak, 1935-36-ban a Színházművelődést, 1939-ben az Ifjúságirodalmi Figyelőt, 1944-ben az Ifjúsági Irodalmi Figyelőt. Betűjele: Gy. L. (A Nemzet, 1925) Művei Gyulai Pál mint költő. Bp., 1912. Tarnopol felé. 1-2. kiad. Uo., 1916. Korompay Pista öröksége. Uo., 1923. (A Magyar Jövő könyvtára 6.) A bártfai harangok. Uo., 1923. (A Magyar Jövő könyvtára 9.) A mi táborunk. Uo., 1923. (A Magyar Jövő könyvtára 10.) Fergeteg. Uo., 1923. (A Magyar Jövő leánykönyvtára 10-11.) A szabadkai diák. Uo., 1923. (A Zászlónk diákkönyvtára 55-56.) A becsület. Uo., 1923. (A Zászlónk diákkönyvtára 64-68.) Egy marék hamu. Versek. Uo., 1924. Reng a világ. Ifj. reg. Uo., 1926. Elindult a tábor. Elb-ek. Uo., 1927. (Magyar diákkönyvtár 5.) A bujdosó. Reg. Uo., 1929. (Százszorszép könyvek) Felszáll a köd. Uo., 1931. (Pesti Hírlap könyvek 186.) Turáni vándorok. Rajzok. Uo., 1931. Újra leng a tábori lobogó. Uo., 1931. Újabb ped. áramlatok a magyar nevelésben. Uo., 1932. „Ég és föld elmúlnak...” Reg. Uo., 1937. Régi harangok kongását hallgatom. Reg. Uo., 1941. Felvidéki hős magyar diákok. Felvidéki magyar diákok írásai az 1938. é. felszabadulás idejéből. Uo., 1943. Elindultak Eger felé. Ifj. reg. Uo., 1947. Miiko Albornoz Miiko Martín Albornoz Inola (Stockholm, 1990. november 30. –) svéd születésű, chilei válogatott labdarúgó, jelenleg a Malmö játékosa. Posztját tekintve hátvéd. Sikerei, díjai Svéd bajnok (1): 2013 Svéd kupagyőztes (1): 2013 La Palma de Cervelló La Palma de Cervelló település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 2998 fő (2017). Földrajza La Palma de Cervelló Pallejà, Sant Vicenç dels Horts, Cervelló és Corbera de Llobregat községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Tóth István (tanító) Tóth István (Kecskemét, 1860. február 4. – ?) református kántortanító, költő. Élete Tóth István és Pogány Juliánna jómódú földművelő szülők fia. Tanulmányait szülővárosában végezvén, a nagykőrösi tanítóképző növendéke lett. Mint tanító Lázáriban (Szatmár megye) három évet 200 forint fizetéssel, Simában egy évet töltött. Végül 1886-ban Nagykajdacs (Tolna megye) községben alkalmaztatott, majd 1891-ben Dömsöd választotta meg kántortanítójának. Már mint tanuló nagy hajlamot érzett a költészetre és zenére; később irodalmi tanulmányai által magas műveltségre tett szert. Írt csaknem valamennyi szépirodalmi és tanügyi lapba; így: Divat Salon, Budapesti Bazár, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap (1890. 11. sz. Halotti énekes könyveink búcsúztatói). Magyar Tanügy sat. Költeményeit Szász Károly 1887 decemberében mutatta be a Kisfaludy Társaság ülésén; ezekből Egy falusi poéta versei címen a Vasárnapi Ujságban (1888. 2. sz.) négy költeménye jelent meg. Munkája Gyermekimák, 1890. Kéziratban Az élet tanulmányai című neveléstani műve és egy színműve. 3862 Agekian A 3862 Agekian (ideiglenes jelöléssel 1972 KM) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Tamara Smirnova fedezte fel 1972. május 18-án. Budapest XIII. kerülete díszpolgárainak listája Ez a lap Budapest XIII. kerülete díszpolgárainak listáját tartalmazza. Falling into Infinity A Falling into Infinity az amerikai progresszív metal együttes Dream Theater 1997-ben megjelent negyedik stúdióalbuma. A lemez az Amerikai Egyesült Államokban a Billboard 200-as listáján az 52. helyig jutott, míg Angliában 163. lett. Ez volt az egyetlen Dream Theater stúdióalbum, amelyen Derek Sherinian játszott. A Falling into Infinity a Dream Theater egyik legvitatottabb nagylemeze. Az albumra került dalok egy része kiadói nyomásra született, hogy a közérthetőbb számokkal nagyobb kereskedelmi sikereket érhessenek el. Se az Elton John-dalok ihlette "Anna Lee", se a Desmond Child által átdolgozott "You Not Me" nem ment át a zenekar szűrőjén, de a kiadó és Kevin Shirley producer akarata érvényesült. A rádióbarát dalok mellett James LaBrie énekdallamai is csalódást okoztak. A korábban használt jellegzetes magas hangokat teljesen mellőzve szinte kizárólag az alacsonyabb regiszterekben énekel. Később derült csak ki, hogy egy ételmérgezés okozta hangszálproblémái miatt éveken át nem volt képes a megszokott teljesítményre. A korábbi klasszikus Dream Theater-dalok stílusában íródott epikus "Raise the Knife" és "Metropolis Pt. 2" nem kerültek fel az eredetileg dupla stúdióalbumnak szánt lemezre. A "Raise the Knife" végül a zenekar 20 éves fennállásának alkalmából adott koncerten került rögzítésre és a Score című koncertalbumon hallható. A "Metropolis Pt. 2" dalból pedig a következő Dream Theater nagylemez nőtt ki, az együttes első konceptalbuma, a Metropolis Pt. 2: Scenes from a Memory. Az albumról lemaradt további dalokat találhatunk a szintén 1997-ben megjelent Hollow Years EP-n. A Touring into Infinity elnevezésű lemezbemutató turnéról Once in a LIVEtime címmel jelent meg koncertalbum és -videó 1998-ban. A "Hollow Years" dalhoz pedig videoklipet forgattak. Az album dalai "New Millennium" – 8:20 "You Not Me" – 4:58 "Peruvian Skies" – 6:43 "Hollow Years" – 5:33 "Burning My Souls" – 5:29 "Hell’s Kitchen" (instrumentális) – 4:16 "Lines in the Sand" – 12:05 "Take Away My Pain" – 6:03 "Just Let Me Breathe" – 5:28 "Anna Lee" – 5:51 "Trial Of Tears" – 13:07 I. It’s Raining II. Deep in Heaven III. The Wasteland Japán kiadás bónusz dalai "Take Away My Pain" (demo) "Speak to Me" (demo) Heavy on the Magick A Heavy on the Magick egy 1986-ban megjelent, Spectrum, Enterprise és Amstrad CPC gépeken játszható számítógépes kalandjáték a Gargoyle Gamestől. Megjelenésének évében elnyerte a Crash magazin Év Kalandjátéka-díját. A játék A játék főszereplője az általunk irányított Axil nevű varázsló, aki egy szörnyekkel teli labirintusba van bezárva, célja, hogy kijusson onnan. A labirintus négy szintes, minden szinten 16 ×16 szoba található négyzetrácsos elrendezésben, bár két szinten egy-egy olyan szoba is van, aminek nincs kijárata, ezek közül az egyikbe nem is lehet bemenni, így a szobák száma csak 255. A szobák csoportokra vannak osztva, egy csoportnak neve is van (pl. Trollwynd, Methos, Morfang), és szobái azonos háttérszínűek. Tulajdonságok Axilnak több tulajdonsága van: az életerő a legfontosabb, ha ez nulla, meghal és a játéknak vége. Az ügyesség és a szerencse különböző tárgyak felvételével növelhető és csökkenthető, leginkább a harcban szükségesek. Van ezenkívül egy varázslói fokozat is, ez néhány speciális szobába való eljutáskor növekszik. Néhány dolgot csak a magasabb szinten álló Axil tud véghezvinni. Szörnyek és harc A labirintusban számos szörny járkál, például szellemek, trollok, csontvázhoz hasonló wraithok, goblinok, sárkányok (wywern), vámpírok, küklopszok, farkasemberek. Többségüket robbantás varázslattal lehet elpusztítani, de amelyiknek túl sok életereje van, azokhoz valamilyen különleges tárgy szükséges, például a vámpír fokhagyma segítségével ölhető meg. Nem csak ellenségekkel találkozhatunk a játék során: néha felbukkan a barátságos óriás, Apex is, akinek egyszavas kérdéseket tehetünk fel, néha válaszaiban segítséget is ad a játékhoz. Varázslatok Kezdetben Axil nem tud varázsolni, de amit fölveszi a mindjárt a kiinduló szobában található grimoárt, onnantól kezdve tud robbantani, fagyasztani és szellemet idézni. A labirintusban járkálva még két papírtekercs található, ezeken két újabb varázslat van: a szörnyhívás (ezzel Apexet is odahívhatjuk) és a transzfúzió, mellyel a megölt szörnyek után járó tapasztalati pontjainkat alakíthatjuk át életerővé. A szellemidézéssel négy szellemet hívhatunk meg, nevük: Astarot, Asmodee, Magot és Belezbar. Ők is különféle segítséget tudnak nyújtani, de csak akkor, ha előtte megszerezzük a nekik szükséges tárgyakat. Ha ilyen tárgy nélkül idézzük meg őket, haragra gerjednek és átteleportálnak minket az egyik kijárat nélküli szobába, ahol elpusztulunk az ott égő tüzekben. Tárgyak A labirintusban sokféle tárgy van elhelyezve. Ezek között vannak élelmek, amik az életerőnket növelik, de vannak mérgezett tárgyak is, melyek felvételekor életerőnk csökken. Vannak szerencsenövelő tárgyak, és vannak speciális szörnypusztítók is. Van 12 kulcs, melyekkel 12 zárt ajtót nyithatunk ki, ha letesszük őket a zárt ajtó melletti asztalkára. Ugyanígy vannak pénzeszsákok és pénzeszsákkal nyíló ajtók is. Van néhány olyan tárgy, amik felvételekor megjelenik egy lebegő, forgó szikla, ami nem enged minket kimenni a szobából. Ilyenkor az elvett tárgy helyére egy másikat kell odatenni cserébe (de nem mindegy, hogy mit), hogy a kő „megnyugodjon”. Néhány tárgy arra jó, hogy bizonyos szobák akadályain átkelhessünk: az üveg például egy szakadékon való átsétálásra használható (hogy miért, az nem derül ki), a csat birtokában a tűzön kelhetünk át, a kagyló pedig az amúgy helyhez kötött hidrát űzi el. Jelszavak Néhány ajtó jelszóval nyílik. Ehhez (általában homályos) segítséget az ajtó melletti őröktől kaphatunk. Az egyik szobában egy szökőkútszerűség állja utunkat, ezen is jelszóval kelhetünk át, csakúgy, mint a Rabak nevű lényen. Võrumaa Võru megye, (észtül: Võrumaa vagy Võru maakond) (võro nyelven Võro maakund) megye Észtország délkeleti részében. Közigazgatási székhelye Võru város, ahol a megye lakosainak csaknem fele él. Nevében az észt maakond, vagyis magyarul megye szóból ered a hosszabb megyenév, amely võro nyelven maakund. Területe 2305 km², népessége (2008. január 1-jei becslés szerint) mintegy 40 ezer fő, Észtország teljes népességének mintegy 2,9 százaléka. Földrajza Északi szomszédja Põlva megye és a Pszkovi-tó, nyugaton Valga megye, délen Lettország, keleten Oroszország. A megyében található Észtország és egyben a három balti állam legmagasabb pontja, a 318 méter magas Suur Munamägi domb, valamint az ország legdélebbi pontja, a Naha farm közelében, Karisöödi faluban, Mõniste község területén. Éghajlata A város éghajlata nedves kontinentális, meleg nyarakkal és hideg telekkel. 1992. augusztus 11-én itt mérték az országban valaha mért legmagasabb nappali hőmérsékletet, ami 35,6 °C volt. A tenger közelsége miatt a telek enyhébbek, míg a nyarak hűvösebbek, mint más hasonló szélességi körön fekvő területeken. A nedves légtömegek főleg nyugat felől, míg a hideg betörések északról, illetve keletről érik el a vidéket. Mivel a város az ország keleti felén fekszik, ezért ősztől kezdve, egészen tavaszig hidegebb az idő, mint a partvidéki területeken. Délies fekvésének köszönhetően, azonban nyáron magasabb hőmérséklet alakul ki ezen a vidéken, mint a tengerpartokon. a közeli Haanja-fennsíkon a hótakaró akár 135 napon keresztül is megmaradhat. A januári középhőmérséklet az ország középső és keleti részein -6 és -7 °C közt alakul. A legrövidebb nappal a téli napforduló idején Dél-Észtországban 6 óra 39 perc, míg a leghosszabb nappal a nyári napfordulókor 18 óra 10 perc. Gazdasága Võru megye gazdaságának alappillérei főleg az erdészet és a fafeldolgozás, továbbá a bútoripar, az élelmiszeripar és a turizmus. A vállalatok 47% a gazdaság primer szektorához (mezőgazdaság, erdészet) tartozott a 2011-es népszámlálás összeírásai szerint, míg a vállalkozások 38 százaléka a tercier szektorban (kereskedelem, szolgáltatások) végezte tevékenységét. A megye legnagyobb vállalatai közé tartozik a fafeldolgozással foglalkozó AS Toftan, az AS Barrus, míg a bútorgyártást az AS Antsla Inno képviseli. A fémfeldolgozó cégek közt a legnagyobb az AS Rauameister. Az AS Võru Juust az élelmiszeriparban, míg a Danpower GmbH az energetikai iparban működik. A megye kedvező földrajzi fekvése (az oroszországi Pszkov mindössze 100, Riga pedig 220 kilométernyire fekszik) gazdaságára is jó hatással van. A megyét számos szállítmányozási útvonal érinti, többek között az egyik legfontosabb a Tallinn-Tartu-Pszkov között húzódó főútvonal. A megye délkeleti szegletét érinti a Riga-Pszkov-Szentpétervár főútvonal. Községei A megyét egy városi községre (észtül linn - város) és 12 vidéki községre (észtül vallad - egyházközség) osztották fel. A megye községei: Antsla Haanja Lasva Meremäe Misso Mõniste Rõuge Sõmerpalu Urvaste Varstu Vastseliina Võru Orosz Haditengerészet Az Orosz haditengerészet (oroszul:Военно-морской Флот Российской Федерации) az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erőinek egyik haderőneme, melynek feladata többek közt az Oroszországi Föderáció szuverenitásának védelme. Története A jelenlegi Orosz Haditengerészet 1992 januárjában jött létre a Szovjet Haditengerészet utódaként, a Szovjetunió felbomlása után. Szervezete Az Orosz haditengerészet négy flottából és egy flottillából áll: Északi Flotta (parancsnoksága Szeveromorszkban található) az Egyesített nyugati hadászati parancsnokság része. Balti Flotta (parancsnoksága Kalinyingrádban található a Kalinyingrádi területen ) az Egyesített nyugati hadászati parancsnokság része. Fekete-tengeri Flotta (parancsnoksága Szevasztopolban található, Ukrajnában) az Egyesített déli hadászati parancsnokság része, ugyanis 1997-ben az ukrán kormányzat elfogadta, hogy Oroszország bérbe vehessen több bázist Szevasztopolban 2017-ig. Ez a szerződés ki lett bővítve 25 évvel 2042-ig, amit 5 éves opcióval 2047-ig módosíthatnak. Kaszpi Flottilla (parancsnoksága Asztrahánban található) az Egyesített déli hadászati parancsnokság része. Csendes-óceáni Flotta (parancsnoksága Vlagyivosztokban található) az Egyesített keleti hadászati parancsnokság része. A Kalinyingrádi Különleges Régió a Balti flotta parancsnoksága alatt áll, amely a szárazföldi és partvédelmi erőket is magába foglalja. Korábban a 11. gárda hadsereg alárendeltségébe tartozott, melybe egy motorizált lövészhadosztály és egy motorizált lövészdandár és többek között egy Szu–27-esekkel felszerelt vadászrepülő-ezredből állt. Haditengerészeti csapásmérő erők A Haditengerészeti csapásmérő erőknél 12 db nukleáris hajtóműves rakétahordozó tengeralattjáró tartozik 196 db rakétaindítóval. Részleteiben: 7 db Delta-IV osztályú tengeralattjáró, egyenként 16 db SS-N-23 típusú rakétával (112 db rakéta). 1 db 941 típusú (Typhoon osztály) tengeralattjáró, egyenként 20 db R–39 ballisztikus rakétával. 4 db Delta-III osztályú tengeralattjáró, egyenként 16 db SS-N-18 típusú rakétával (64 db rakéta). Haditengerészeti erők 12 db nukleáris hajtóműves rakétahordozó tengeralattjáró (Delta III-IV., Typhoon) 40 db tengeralattjáró (vadász-tengeralattjárók) 1 db repülőgép-hordozó (Kuznyecov) (további négy most épül) 7 db cirkáló 14 db romboló 10 db fregatt 88 db járőrhajó 60 db aknakereső/rakó hajó 22 db deszant hajó 436 db vegyes feladatú hajó Haditengerészeti légierő 217 db harci repülőgép 102 db harci helikopter Tengerészgyalogság 1 tengerészgyalogos hadosztály 3 önálló dandár 3 különleges dandár 160 db harckocsi 321 db tüzérségi löveg 1945-ös budai kitörési kísérlet Az 1945-ös budai kitörési kísérlet a budapesti csatában a Budai várnegyedben körülzárt német–magyar csapatok összehangolt nyugati irányú támadása az összefüggő német arcvonal elérésére. Előkészületek Német részről három időpontra is tervet készítettek (1944. december 24-26., 1945. január 1. és január 3.). Hitler, mint a német véderő főparancsnoka ezeket nem engedélyezte, s végül február 11-ére dolgoztak ki egy megkésett, a korábbi lehetőségekhez képest kétes értékű tervet. A terv kidolgozásakor a korábbi terveken kívül figyelembe vették azokat az útvonalakat is, amelyeken keresztül a német sorok mögé szivárgó szovjet katonák saját vonalaikhoz tértek vissza. Február 10-én átküldött magyaroktól, illetve az Ördög-árkon kiküldött német felderítőktől próbáltak a lehetőségekről tájékozódni. Február 11-én 15 órakor ismertette a tervet a IX. SS hegyi hadtestparancsnokság a német csapatok parancsnokaival, amely szerint csak azok a katonák vegyenek részt a kitörési kísérletben, akik egy éjszakai, 24 km-es, folyamatos harc közbeni gyalogmenetet meg tudnak tenni. A kitörés 20 órakor kezdődik, két fő irányban és három hullámban, a Városmajor úttól a Mechwart térig, a Krisztina körút és Margit körúti vonal áttörésével. Az 1. hullám teljes szélességben és bal oldalbiztosításban a 8. SS lovashadosztály, jobb oldalbiztosító és 3. hullámban mint utóvéd a 22. SS lovashadosztály, 2. hullámban, a 2. német páncéloshadosztály közepétől jobbra a Feldherrnhalle (FHH) hadosztály, középen a 271. német népi hadosztály, mögöttük a 12. légvédelmi ezred és a Luftwaffe földi és légi személyzete. A még átjárható három utcán 1 darab Hetzer páncélvadász, 1 darab StuG IV rohamlöveg és 1 darab PzKpfw IV harckocsi segítette a kitörést. A 8. SS lovasezred középen indult. Mindhárom hullámban egy-egy 7,5 cm-es löveggel felszerelt féllánctalpas páncélgépkocsi (Sd.Kfz. 251/9), a 13. páncéloshadosztálynál egy 8 cm-es gránátvetővel felszerelt féllánctalpas (Sd.Kfz. 250/7) volt, továbbá összesen tíz Volkswagen 166 úszó gépkocsi (Schwimmwagen), a parancsnokságoknak és a tábori csendőr forgalomirányítóknak egy-egy BMW futár-motorkerékpárjuk volt. Az összes többi járművet meg kellett semmisíteni egy, még február 10-én kelt parancs szerint. A magyar és a nyilas csapatok parancsnokságát csak 18 órakor tájékoztatták a kialakult helyzetről, illetve a kitörés megindulásáról. Az összes olyan magyar katonát, akit korábban a német haderő kiválasztott, a kitörés második hullámába osztották be, támogatásul két könnyű harckocsit vihettek magukkal. A németek már jóval a kitörés kezdete előtt kerestek olyan magyar katonákat, akik korábban a Buda környéki erdőkben teljesítettek szolgálatot, s így alapos helyismerettel rendelkeztek. Őket az átlagban 30 fős német csapatok mellé kísérőül osztották be. A kitörés utáni gyülekezőként a Nagykovácsi és Solymár közti Remete-hegyet határozták meg olyanképp, hogy ott döntenek az áttörési irányról (Szomor, Máriahalom vagy Pilisszentkereszt). A bekerített budai várban összesen 28 000 német, 30 000 magyar és körülbelül 3000 nyilas volt, február 11-ig 5000 német elesett és 9000 német megsebesült. A kitörésben 14 000 német, 2000 magyar (jó részük még a beépített részeken visszamaradt) és 2500 nyilas, illetve civil vett részt. A kitörés A kitörést egy szovjet egyenruhába öltözött, oroszul, lengyelül vagy ukránul jól beszélő csoporttal indították meg, amely a műveletben a korábban beszivárgott szovjet harcfelderítők visszatéréskor használt jelszórendszerét alkalmazva a frontot sikeresen megnyitotta. Az első szovjet felfogó állásrendszer a Kissvábhegy – János kórház – Rókus-hegy – Margit híd budai vonalán volt, s 21 óra után erős tüzérségi és aknavetőtüzet nyitott a kitörés fő irányára, az Olasz fasorra (ma Szilágyi Erzsébet fasor). A tűz 22-23 óra közt érte el csúcspontját. Mivel erre az időre a német főerők eljutottak az Isten-hegyre, a Zugligetbe, valamint a Hármashatárhegyre, a szovjet védelmi vonalat a Sváb-hegy teteje – Normafa – János-hegy – Solymár – Pilisborosjenő vonalra vonták vissza, és február 12-én támadást intéztek a kitörésben eddig jutottakra. Február 13-án kora reggelig elérték az eredeti frontvonalat, majd megkezdték a még ellenálló német gócpontok felszámolását. A Nagykovácsi-erdőben lévő Remete-hegyen 3800 fő, a Hármashatárhegyen és a Szarvas-hegyen szintén igen sok kitörő gyűlt össze. Ezekből körülbelül 5000 fő támadta a Tinnye – Budajenő – Biatorbágy vonalat, közülük Zsámbék és Tinnye közt 3000 fő esett el. A 96. német gyaloghadosztály vonalán, főleg Anyácsapuszta–Szomor térségében 785 fő jutott át, ebből február 12-13-án 27 fő, február 14-én kora hajnalban 650 fő (egyharmada a Feldherrnhalle hadosztályból), a további 3 napban 109 fő. A teljes létszámból 109 fő volt a Waffen-SS tagja. A Hámashatárhegy felől a Pilisborosjenő – Csobánka felé kitörők megközelítették Pilisszentkeresztet, de valamennyien elestek. A Piliscsaba – Piliscsév felé kitörők egy, körülbelül 35 fős csoportja a Kesztölctől délnyugatra fekvő nádasig jutott, és körülbelül 1 km-re a külső vonal előtt vesztette életét. A kísérő járművek közül 5 VW-166, 1 Sd.Kfz 251/9, 1 Sd.Kfz. 250/7 és egy magyar Toldi harckocsi kijutott Budapestről, ám a külső frontvonalat egyik sem érte el. A magyar kitörők közül 11 egyenruhás (köztük három egyetemista és egy csendőr), 25 nyilas és 44 polgári személy jutott ki. A német és a magyar főparancsnokság a fedett Ördög-árok Horváth-kertben lévő szolgálati nyílásán át 500 fővel (amelyből 150 fő Dörner német rendőrezredes csoportja) a Szépilona kocsiszín felé indult, mélyen a szovjet vonalak mögé, hogy a kitörést onnan vezesse tovább. A Feldherrnhalle hadosztály harccsoportja azonban túl korán érkezve a kijelölt gyülekezőhelyre, az első hullámban tört ki, így helyébe a 271. német népi hadosztály harccsoportja lépett. A két parancsnokságot magába foglaló csoport az Ördög-árokból való feljövetelkor fogságba esett. Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer, a Budapest Erőd (Festung Budapest), illetve Hindy Iván vezérezredes, az I. magyar hadtest parancsnoka a Budakeszi úton, illetve a Horváth-kertben adta meg magát. Kíséretükből néhány katona a csatornákon át visszament, s a belső utcákban esett fogságba. Mr. Griffin Washingtonba megy (Family Guy) A Mr. Griffin Washingtonba megy (angolul Mr. Griffin Goes to Washington, további ismert magyar címe: Griffin úr Washingtonba megy) a Family Guy harmadik évadjának a harmadik része. Összességében ez a harmincegyedik rész. Az epizódot először az amerikai FOX csatorna mutatott be 2001. július 25-én, egy héttel a második epizód után. Magyarországon a Comedy Central mutatta be 2008. november 12-én. Cselekmény Lois furcsa rémálomból ébred. Álmában rájön, hogy Stewie egy gonosz zseni. Peter munka helyett baseballmeccsre megy a családjával, ahol a főnökével találkozik. Másnap a munkahelyén megtudja, hogy az Eldorado cigaretta-gyár megvette a játékgyárat, ahol dolgozik, és mindenkinek megemelték a fizetését. Peter hazavisz egy cigarettát reklámozó babát, Lois ezen felháborodik, és ráparancsol Peterre, hogy beszéljen a gyár vezetőségével, és ismertesse a nézőpontját, miszerint a dohányzás helytelen. Peter így is tesz, de végül a vezéri kar kinevezi igazgatónak, így Lois sem és Peter sem ad hangot a nemtetszésének. Tulajdonképpen le lettek fizetve. A cégnek gondjai akadnak a cigaretta-ellenes kampányokkal, és úgy döntenek, Peter elég gyengeelméjű ahhoz, hogy meggyőzze a washingtoni kongresszust arról, hogy támogassák a dohányzást. Közben Stewie dohányozni kezd, és ez ráébreszti Loist majd később Petert is, hogy a dohányzást mégis ellenezni kell. Végül Peter beszédének az lesz az eredménye, hogy az Eldorado gyárat megbüntetik 100 millió dollárra. Peter az epizód végén kiselőadást tart arról, hogy a táncosnőket nem jó dolog megölni. Apache OpenEJB Az OpenEJB egy nyílt forráskódú, beágyazható, pehelysúlyú EJB konténer rendszer és EJB szerver, melyet Apache licenc 2.0 alatt adták ki. Az OpenEJB-t olyan Java EE alkalmazásszerverekkel integrálták, mint pl. Geronimo és a WebObjects. Története Az OpenEJB-t Richard Monson-Haefel és David Blevins alapította 1999. decemberében. Abban az időben jószerivel hetente jelentek meg új gyártók az Enterprise Java világba. A projekt ahelyett, hogy csatlakozott volna ebbe a kialakuló térbe, mint versenyző, a projekt teljes mértékben arra koncentrált, hogy új platformokat lehessen vele előállítani. Mindezzel úgy lehet EJB megfelelést szerezni, hogy az OpenEJB-t beépülő modul módjára mindössze csak hozzá kell adni az alkalmazásszerverhez. Az első, amihez integráltak az OpenEJB-t ebben a formában az Apple WebObjects-e 2000 végén, amit 2001-ben adtak ki. 2002-ben, amikor a projektet átköltöztették a SourceForge-ra, akkor integrálták az Apache Tomcat-hez. Again rather than follow what most in the industry were doing and putting Tomcat into OpenEJB, the project decided to follow its vision and provide an integration that allowed Tomcat users to plug in OpenEJB to gain EJB support in the Tomcat platform. It was in this same vein of putting an EJB container into a Web server that the project developed the Collapsed EAR concept of putting EJBs inside the .war file. Az Apple WebObjects-sel való integrációs munka előkészítésének részeként, az OpenEJB egy hatalmas integrációs teszt csomagot fejlesztettek ki. A teszt csomagot általános alkalmazásként kifejlesztették ki, habár a szükséges futtatni mind a WebObjects-en, mind más platformokon, ami integrálja OpenEJB-t. Az egyszerűség kedvéért a teszt csomag készítése (build) - ami JUnit-on alapult - OpenEJB-vel történik a teszteken belül, nem önálló processzként, ami könnyen megtehető volt, mivel a konténert úgy tervezték, hogy beépíthető legyen más platformokba, továbbá lehetővé tette, hogy a lehető legkevesebb megkötést feltételezzen a környezetéről. Ettől a munkából született meg a beágyazható EJB konténer koncepciója, amely egy EJB alkalmazás és az egyszerű egységtesztek kombinációja volt. Eredetileg "helyi" EJB konténernek nevezték el, és ez vezette oda a projektet, hogy úgy jellemezze magát, hogy két módon is tud futni: lokálisan és távoli módban. 2003 augusztusában a projekt útjára bocsájtotta az Apache Geronimo alkalmazásszervert. Eredetileg az OpenEJB egy új verzióját fejlesztették ki a Geronimo GBean architektúrája felett és kiadták OpenEJB 2.0-ként, amely túlélte a Geronimo 1.x életciklusát. 2006-ban, amikor kiadták a EJB 3.0-at, ami az egyszerűségre koncentrált, a projekt visszatért a gyökereihez és revideálta az OpenEJB 1.0 kódbázist, a 2.0 kódbázis kiválasztott részeit portolták, és felhozták az EJB 3.0 specifikációs szintre.Ezt nevezzük ma OpenEJB 3.0-nak. Főbb funkciók támogatja a következő sztenderdeket: EJB 3.0, 2.1, 2.0, 1.1 beágyazott-, önálló-, egyébmódon. részleges EJB 3.1 támogatás JAX-WS támogatás JMS támogatás J2EE connector támogatás bedobható a Tomcat 5 vagy 6-ba és ezáltal számos JavaEE 5 and EJB 3.0 funkciót hozzáadva a sztenderd Tomcat installhoz. CMP támogatás JPA felett, lehetővé téve, hogy szabadon keverhető legyen a CMP és a JPA használat. GlassFish leírók teljes támogatása, lehetővé téve, hogy a Glassfish használók beágyazhassák az alkalmazásaikat. maximálisan rugalmas JNDI név támogatás, mely lehetővé teszi formátumok meghatározását makró- és mikró szinten továbbá más gyártók formátumainak imitálását is. könnyen tesztelhetőséget és debuggolhatóságot tesz lehetővé olyan IDE -kben, mint pl. Eclipse , IntelliJ IDEA vagy NetBeans pluginek telepítése nélkül. Használható közönséges JUnit és hasonló stílusú tesztesetekben, bonyolult konfiguráció vagy külső processz használata nélkül. hitelesíti az alkalmazásokat teljes mértékben és jelentéseket készít minden hibáról azonnal, három választható részletezettségi szint szerint, ezáltal elkerülve sok órányi "javítás, újrafordítás, újra telepítés, hibás futás, ismétlés" ciklust OSGi támogatás Űrlift Az űrlift az űrközlekedés tervezett rendszere. A fő alkotóeleme egy szalagszerű kábel (más néven pányva) a felszínhez rögzítve, és az űrbe kiterjesztve. A kábel mentén a bolygófelszínről, mint például a Föld, közvetlenül az űrbe, vagy föld körüli pályára, nagy rakéták segítsége nélkül történő eszközszállítás lehetővé tételére lett tervezve. Egy Földbázisú lift az egyik végével az egyenlítő közelében a felszínhez rögzített, másik végével az űrben a földállandó pályán (35.800 km magasság) kívül érő kábelből áll. Az alsó részen versengő erősebb gravitációs, és a felső végénél erősebb, kifele ható centrifugális erő biztosítja a kábel fenntartását, feszességét, és mozdulatlanságát a Föld egy pozíciója felett. Ha elkészül, a pányva gépi erővel folyamatosan pályára emelésre, és a pályáról a felszínre visszaeresztésre kerül. Az űrlift elképzelése Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij, a modern rakétatechnika és űrkutatás megalapozója által 1895-ben került először megjelenésre. Egy szabadon álló tornyot javasolt, mely a Föld felszínétől a földállandó pályáig ért. Mint minden épület, Ciolkovszkij szerkezete is nyomás alatt állna, a tömegét alulról megtámasztva. 1959 óta az űrliftről alkotott legtöbb elképzelés kizárólag a szakítószilárd szerkezetekre összpontosított, a rendszer súlyának fentről történő megtartásával. A szakítószilárd elképzelésekben az űrpányva a földállandó pálya mögötti nagy tömegből (az ellensúly) kiindulva ér le a földre. Ez a szerkezet a Föld és az ellensúly között egy fejjel lefelé tartott függőónhoz hasonlóan feszültség alatt van. Az űrlifteket gyakran babszárnak, űrhídnak, űrliftnek, űrlétrának, űrhorognak, pályatoronynak vagy pályaliftnek nevezik. A viszonylag erős gravitációjával a Földön a jelenlegi technológia nem alkalmas olyan pányvához szükséges anyagok előállítására, melyek az űrlift felépítéséhez kielégítően erősek és könnyűek. Az űrlift újabb elképzelései azonban a pányvaterv szakítószilárdságához használt szén- vagy bórnitrid nanocső tekintetében figyelemre méltóak. Ezeknek a molekuláknak a mért szilárdsága magas a sűrűségükhöz képest, és ígéretes anyagok a Föld-bázisú űrlift megvalósíthatóságához. Az elképzelés más bolygókon és égitesteken is alkalmazható. A Földnél gyengébb gravitációjú Naprendszeren belüli helyeken (például a Hold vagy a Mars) a szilárdsághoz viszonyított sűrűség követelmények nem annyira nagyok a pányva anyagoknál. A jelenleg rendelkezésre álló anyagok (mint például a kevlár) elég erősek és könnyűek ahhoz, hogy azokon a helyeken űrliftként használhatók lehessenek. Történet Korai elképzelések Az űrlift alapelképzelése 1895-ben keletkezett, amikor Konsztantyin Ciolkovszkij orosz tudós egy olyan toronyhoz kapott ihletet a párizsi Eiffel toronyból, amely elér egészen az űrig, a felszíntől kezdve a földállandó pálya magasságáig (a tengerszint felett 35.790 kilométerre (22.238 mi)) megépítve. Megjegyezte, hogy az indaszerű kábel tetején lévő „égi kastély” a föld körül földállandó pályán keringő „kastély” lehetne (a kastély mindig a Föld ugyanazon pontja fölött tartózkodna). Mivel a lift a kábelen való felfelé haladás közben elérné az első kozmikus sebességet, a torony tetejéről elengedett tárgynak meglenne az első kozmikus sebessége a földállandó pályán maradáshoz. Az űrliftek legújabb elképzeléseivel ellentétben, Ciolkovszkij (tanulmány) tornya egy nyomás alatt álló szerkezet, a szakítószilárd (vagy "pányva") szerkezettel szemben. 20. század Egy nyomás alatt álló szerkezet felépítése a talajszintről nem bizonyult megvalósíthatónak, mivel nem volt olyan anyag, amely elég nyomásszilárdsággal rendelkezik saját súlya megtartásához ilyen feltételek mellett. 1959-ben egy másik szovjet tudós, Jurij Nyikolajevics Arcutanov ennél megvalósíthatóbb tervet javasolt. Arcutanov szerint egy földállandó műholdat felhasználva lehetne a szerkezetet fentről lefelé telepíteni. Egy ellensúly segítségével a kábel földállandó pályáról ereszkedne a Föld felszínére, míg az ellensúlyt kiterjesztenék a Földdel ellentétes irányba, a kábelt folyamatosan a Föld felszínének azonos pontja felett tartva. Arcutanov ötlete az oroszul beszélő közönségnek 1960-ban, a Komszomolszkaja Pravda vasárnapi mellékletében közölt interjúban került bemutatásra, angolul viszont csak jóval később vált elérhetővé. Javasolta továbbá a kábel elvékonyítását, a kábel feszültsége ezáltal állandóvá válik - ez a földszinten vékony kábelt jelent, amely a földállandó pálya felé vastagodik. Mind a torony, valamint a kábel elképzelése a New Scientist 1964. december 24-i számának látszólag humoros Ariadne rovatában jelent meg. 1966-ban négy amerikai mérnök, Isaacs, Vine, Bradner és Bachus újra feltalálták az elképzelést, „égi horog”-nak elnevezve, és elemzésüket a ''Science'' folyóiratban publikálták. Elhatározták, hogy meghatározzák, milyen fajta anyag szükséges egy űrlift megépítéséhez, feltételezve, hogy az egy állandó keresztmetszettel rendelkező egyenes kábel lenne, és úgy találták, hogy az erősségének kétszer nagyobbnak kellene lennie, mint az akkor létező anyagoknak, a grafitot, kvarcot és gyémántot is beleértve. Jerome Pearson amerikai tudós 1975-ben még egyszer elővette az elképzelést, az eredményeit az Acta Astronautica újságban publikálva. Ő egy elvékonyodó keresztmetszetet tervezett, amely jobban megfelel a lift építéséhez. Az elkészült kábel a földállandó pályánál lenne a legvastagabb, ahol legnagyobb a feszültség, és a végeknél a legvékonyabb, csökkentve ezzel az egységre jutó bármely keresztmetszetnél elbírandó súlymennyiséget. Egy ellensúly használatát javasolta, 144.000 kilométeres magasságig (90 000 mérföld, a Hold távolságának majdnem a fele) lassan kiterjesztve a lift alsó részének kiépítése közben. Nagy ellensúly nélkül a kábel felső részének hosszabbnak kellene lennie mint az alsó rész a gravitációs és centrifugális erők Földtől való távolsággal való változása miatt. Az elemzése kitért olyan zavaró tényezőkre mint a Hold gravitációja, szél és hasznos teher mozgatása a kábelen fel és le. Az lift felépítéséhez használt anyag súlya több ezer űrsikló felszállást igényelt volna, habár az anyagok egy részét fel lehetne szállítani a liften, amint a minimális szilárdságú fonál elérte a talajt, vagy az űrben előállítható az aszteroidákon vagy a holdon található ércből. 1979-ben az űrliftek szélesebb közönségnek is bemutatásra kerültek Arthur C. Clarke Az éden szökőkútjai című regényének, melyben a mérnökök a kitalált szigetország, Taprobane (pontatlanul Srí Lanka, még ha délre is mozgott az egyenlítőhöz), valamint Charles Sheffield első, A világok közötti háló című regényének egyidejű kiadásával, melyben szintén az űrlift építését vázolta fel. Három évvel később Robert A. Heinlein 1982-es Péntek című novellájában a főszereplő használja a „Nairobi babszárat” utazásaihoz. Kim Stanley Robinson 1993-as Vörös Mars című regényében a telepesek űrliftet építenek a Marson, mely lehetővé teszi még több telepes érkezését, valamint az ott bányászott természeti erőforrások Földre szállítását. David Gerrold 2000-es Kiugrás a bolygóról című regényében egy család kirándulása az Ecuadori „babszáron” lényegében egy gyermek-elhelyezéses gyerekrablás. Gerrold könyvében megvizsgálja a fejlett lift technológia ipari alkalmazásának lehetőségét is. 21. század A szén nanocsövek 1990-es években történt kifejlesztése után a NASA/Marshall Fejlett Projektjei Iroda mérnöke, David Smitherman felismerte, hogy ezeknek az anyagoknak az erőssége segíthet az égi horog koncepciójának megvalósításában, és létrehozott egy műhelyt a Marshall Űrrepülési Központban, több tudós és mérnök meghívásával annak érdekében, hogy megvitassák az elképzelést és terveket állítsanak össze egy lift elkészítéséhez, a koncepció megvalósításához. Az általa szerkesztett, a műhelyből származó információkból összeállított cikk, "Űrliftek: avagy fejlett föld-űr infrastruktúra az új évezredhez", bevezetőként szolgál a technológia akkori állásához (1999), és összefoglalja az eredményeket. Egy másik amerikai kutató, Bradley C. Edwards 100,000 km (62,137 mi) hosszú papírvékonyságú szalag előállítását javasolta, szén nanocső összetételű anyag felhasználásával. A széles-vékony szalagszerű keresztmetszet formát választotta a korábbi kör keresztmetszet felfogás helyett, mivel ennek a formának nagyobb az esélye a meteoritok hatásait túlélni. A szalag keresztmetszet forma továbbá nagy felületet biztosít a fülkéknek az egyszerű görgők segítségével történő mászáshoz. A Fejlett Elgondolások NASA Intézete támogatásával Edward munkája továbbfejlesztésre került a telepítési elképzelések, mászó/fülke terv, energiaszolgáltató rendszer, űrszemét elkerülés, horgonyrendszer, túlélő atomos oxigén, a horgony nyugat Csendes-óceáni egyenlítőnél való elhelyezésével a villámlás és hurrikánok elkerülése, építkezési költségek, építkezési ütemterv és környezeti kockázatok irányába. A fejlesztés felgyorsítása érdekében a támogatók több versenyt is terveznek, az Ansari X Prize-hoz hasonlóan, a megfelelő technológiák érdekében. Ezek között van a Lift:2000, amely éves versenyeket rendez a mászóknak, szalagoknak és energia-sugárzó rendszereknek, a Robojátékok Űrlift Szalagmászó Verseny, valamint a NASA Százéves Kihívások program, amely 2005 márciusában partnerséget jelentett be az Űrdíj Alapítvánnyal (a Lift:2000 működtetője), a nyeremények teljes díját 400.000 dollárra emelve. Az első Európai Űrlift Kihívás (EuŰLK, angol rövidítése EuSEC) 2011-ben zajlott, egy mászó szerkezet megalkotására. 2005-ben az "űrlift vállalatok Liftkapu Csoportja bejelentette a Millville, New Jersey-i szén nanocső gyártó vállalat felépítését, hogy ezzel az erős anyaggal különböző üveg, műanyag és fém vállalatokat szolgáljanak ki. Habár a Liftkapu reméli, hogy a szén nanocsöveket fel lehet majd használni a 100 000 km (62 000 mi) űrlifthez is, ez a beruházás segít profitot termelni rövid távon, és új gyártási módszerekkel kapcsolatos kutatás fejlesztést végezni. A cél az űrlift 2010-es elindítása volt." Sablon:Update after 2006. február 13-án a Liftkapu Csoport bejelentette, hogy még abban a hónapban tesztelték egy 1,6 km hosszú szénszál összetételű hurokból és üvegszál szalagokból készült "űrlift pányvát", 5 cm (2 in) szélességgel és 1 mm (nagyjából 13 papírlap) vastagsággal, léggömbökkel felemelve. 2007-ben, az Űrlift:2010 megtartotta a 2007-es űrlift játékokat, mely 500.000 dolláros díjazást tűzött ki mindkét versenyre (összesen 1.000.000 dollár), valamint további 4.000.000 dollárt a következő öt évre az űrlifttel kapcsolatos technológiák díjazására. Egy csapat sem nyerte meg a versenyt, viszont az MIT egyik csapata benevezte az első 2 grammos (0.07 oz), 100% szén nanocsövet a versenyre. Japán nemzetközi konferenciát szervezett 2008-ban az űrlift felépítéséhez szükséges időbeosztás felvázolására. 2008-ban Dr. Brad Edwards és Philip Ragan "A bolygó elhagyása űrlift segítségével" című könyve japánul került kiadásra, és nagy sikert ért el. Ennek hatására Japán bejelentette a szándékát egy űrlift felépítésére, várhatóan egy trillió jen értékben (5 billió euró/ 8 billió dollár). Az angol The Times tokiói tudósítója, Leo Lewis egyik riportjában felfedte Suichi Ono, a Japán Űrlift Társaság elnökének terveit. Lewis szavai szerint: "Japán meggyőződése növekszik abban a tekintetben, hogy a növekvő akadémiai és ipari tudásbázis képes az [építkezéssel] kapcsolatos problémák megoldására, és még egy elképesztően alacsony egy trillió jenes (5 billió euró/ 8 billió dollár) árat is fel tudott mutatni a lift megépítéséhez. Japán híres globális vezető szerepéről a pontosságot igénylő tervezésben és a csúcsminőségű anyagok előállításában, mely nélkül ez az elképzelés soha nem valósulhatna meg." 2011-ben a Google felfedte terveit az űrlifttel kapcsolatban titkos Google X Lab telephelyén folytatott terveiről. 2012-ben az Obayashi Vállalat bejelentette, hogy 38 éven belül meg tudja építeni az űrliftet szén nanocső technológia felhasználásával. 200 kilométer per órás sebességgel, az F szintet 7.5 napos túrával érné el a 30 utasra tervezett kabinjával. Nem készült költségbecslés, pénzügyi terv, vagy más részletezés. Ez azt sugallja, az időzítéssel és egyéb tényezőkkel együtt, hogy a bejelentés leginkább a cég egyéb kezdődő projektjeinek népszerűsítése érdekében történt Tokióban. Az űrlift fizikája A látszólagos gravitációs mező Egy űrlift kábel a Föld forgásával együtt forog. A kábelhez erősített tárgyakra kifelé (felfelé) ható centrifugális erő hat, mely részlegesen, teljesen avagy jobban ellensúlyozza a lefele ható gravitációs erőt az adott pontban. Minél magasabban van a kábelen, annál nagyobb a felfelé ható centrifugális erő, és annál jobban ellensúlyozza a lefelé ható gravitációt. A földszinkron pálya felett egyúttal erősebbé válik, mint a gravitáció. A kábel hosszában ez a (lefelé ható) aktuális gravitáció és a (felfelé ható) centrifugális erő különbsége a látszólagos gravitációs mező. A látszólagos gravitációs mező a következőképp írható le: ahol A kábel bizonyos pontján felfelé, a két kifejezés (a lefelé ható gravitáció és a felfelé ható centrifugális erő) kiegyenlíti egymást, a kábelhez erősített tárgyaknak nincs súlyuk ennél a pontnál. Ez az állandó pályánál tapasztalható. Ez a szint (r1) függ a bolygó tömegétől, valamint a forgási sebességétől. Az aktuális gravitációt és a centrifugális gyorsulást kiegyenlítve kapjuk: A Földön ez a szint 35 786 km (22 236 mi) a felszín felett az úgynevezett földállandó pálya. Egy földszinkron állomásról nézve bármely, a pányva Földhöz közelebb eső pontjáról eldobott tárgy lefelé gyorsul. A földszinkron pálya fölött bárhonnan eldobva, a tárgy az űr felé gyorsul. Kábel szakasz A legfőbb technikai problémát történetileg a kábel fenntartásának tartották, annak feszültséggel és a bármely pontban ránehezedő súllyal együtt. Az űrlift kábelének legnagyobb feszültségnek kitett függőleges pontja a földállandó pályánál található, 35 786 km (22 236 mi)-el a Földi egyenlítő felett. Ez azt jelenti, hogy a kábel anyagának a terhelésével együtt elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy fenntartsa a saját súlyát a felszíntől mintegy 35.786 km-ig. Bármely kábel, melynek a keresztmetszete ennél a pontnál nagyobb mint a felszínen, nagyobb hosszt képes fenntartani. Az anyag mellett egy űrliftnél további fontos tervezési tényező, hogy a keresztmetszet hogyan vékonyodik 35.786 km-ről lefelé a minimális mértékig a felszínen. Az adott mennyiségű kábelanyag hasznosítható többlet erősségének maximalizálásához a kábel keresztmetszet területi tervének úgy kell kinéznie bármely adott pontnál, hogy arányos legyen a rá ható erővel. Sablon:Section OR Egy ilyen, hozzákapcsolt mászók nélküli, nagy űr-szemét magasságokban elvékonyodás nélküli, stb. idealizált terv keresztmetszete kielégíti a következő differenciálegyenletet: vagy vagy ahol A g értéke adott az első egyenlet alapján, melynek eredménye: a r1 (földállandó) és r0 (alap) közötti változást figyelembe véve. Az eredmény alapján eközött a két pont között, ez a mennyiség egyszerűen kifejezhető mint: , vagy ahol az egyenlítőnél lévő centrifugális erő és a gravitációs erő közötti hányados. Kábel anyagok Sablon:Section OR A szabad töréshosszúság segítségével lehet összehasonlítani anyagokat: ez a nem vékonyodó hengeres kábel hossza, amelynél a saját súlya alatt elszakad az állandó gravitációnak köszönhetően. Egy adott anyagnál ez a hosszúság ?/?/g0. A szabad töréshosszúság szükséges mértékét a következő egyenlettel lehet kiszámolni Amennyiben nem vesszük figyelembe az x tényezőt (mely a szükséges erősséget nagyjából 30%-kal csökkenti), az egyenlet megmutatja, hogy a szakasz hányados e-vel egyenlő (exponenciális) ha: Amennyiben az anyag ennek mindössze a szabad töréshosszúságnak a tizedrészét bírja el, egy földállandó pályánál szükséges szakasz e10 (22026 tényező) szorosa a felszíni szakasznak. Szerkezet Számtalan űrlift terv létezik. Csaknem minden terv része egy bázisállomás, kábel, mászók és egy ellensúly. A Föld forgása az ellensúlyra felfelé ható centrifugális erőt képez. Az ellensúlyt a kábel tartja lefele, a kábelt pedig az ellensúly tartja a magasban és feszíti ki. A bázisállomás rögzíti az egész rendszert a Föld felszínéhez. A mászók fel le mozognak a kábelen a rakománnyal. Bázisállomás A bázisállomás/horgony modern tervei jellemzően mozgatható állomások, nagy óceánjáró hajók vagy egyéb mozgatható felületek. A mozgatható bázisállomásoknak megvan az az előnyük a korai (föld-bázisú horgony) állomástervekhez képest, hogy irányíthatók, elkerülve az erős szeleket, viharokat és űrszemetet. Ezen kívül az óceáni horgony pontok jellemzően nemzetközi vizeken találhatók, egyszerűsítve és csökkentve a bázisállomás területének használatával kapcsolatos tárgyalásokat és azok költségeit. A földön létrehozott állandó felületek egyszerűbb és kevésbé költséges szállítási elérhetőséget nyújtanak. Előnyük továbbá hogy nagyobb magasságokban is elhelyezhetők, például hegyek tetején, vagy lehetőség szerint akár magas tornyokon. Ez csökkenti a kábel földi gravitációs térbeli kiterjesztettségét, ezáltal (minden egyéb tervszempontot azonosnak véve) csökkenti a kábelanyaggal szembeni kritikus erősség-sűrűség követelményeket. Kábel Egy űrlift kábelnek el kell bírnia a saját súlyát, valamint a mászók többletterhét. A kábel szükséges erőssége a hosszúsággal változik, mivel különböző pontokban a kábel alsó súlyát kell elviselnie, vagy centripetális erőt kell biztosítani a felső súly megtartásához. Egy 1998-as elemzésben, NASA kutatók megjegyezték, hogy "az űrlift kábelen a maximális igénybevétel a földszinkron magasságban van, ezért a kábelnek ott kell a legszélesebbnek lennie, és exponenciálisan elvékonyodnia a Földhöz közelítve. Minden lehetséges anyag jellemezhető a vékonyodási tényezővel - a kábel földszinkron magasságbeli valamint földfelszíni sugarának hányadosával." A kábel anyagának nagy szakítószilárdság/sűrűség hányadossal kell rendelkeznie. Az Edwards űrlift terv például legalább 100.000 kN/(kg/m) fajlagos erősséggel számol. Ez az érték figyelembe veszi az űrlift teljes súlyát. Egy vékonyodó űrlift kábel anyagának 4 960 kilometer (3 080 mi) hosszúságon kell saját súlyát kell megtartani tengerszinten a 35 786 km (22 236 mi)-es földállandó pályát megnyúlás nélkül. Emiatt nagyon nagy erősségű és könnyű anyagra van szükség. Összehasonlításképp, a titánhoz hasonló fémek, a vas vagy alumínium ötvözetek törési hossza mindössze 20–30 km. A modern szálas anyagok mint a kevlár, üveggyapot és szén/grafit szál törési hosszúsága 100–400 km. A kvarc szálaknak megvan az az előnye, hogy több száz kilométerre lehet kihúzni, akár jelenlegi technológiával is. A nanoszerkezetű anyagok például a szén nanocsövek, és a mostanában felfedezett grafén szalagok (tökéletes két-dimenziós szénlapok) várt törési hosszúsága tengerszint felett 5000–6000 km, és képesek az elektromosság vezetésére. A szén előnyös tulajdonságokkal rendelkezik a magas fajlagos erősséghez, mivel mindössze a hatodik elem a periódusos rendszerben. A szén viszonylag kevés protonnal és neutronnal rendelkezik, ami bármely anyag holtsúlyát okozza. Bármely elem atomok közötti kötési erejének legnagyobb részét mindössze pár külső elektron adja. A szén esetében, ezen kötések erőssége és tartóssága magas az atom tömegéhez viszonyítva. A szén használatában a kihívás az, hogy ezen anyagoknak kiterjeszthető legyen az előállítása nagy méretekre, mely mikroméretben is megőrzi tulajdonságait (mivel a mikroszkopikus hibák felelősek leginkább az anyagok gyengeségeiért). A legújabb (2009) szén nanocső technológia pár tíz centiméteres csövek előállítását teszi lehetővé. Mászók Egy űrlift nem lehet átlagos értelembe vett lift (mozgó kábelekkel), mivel a kábelnek sokkal szélesebbnek kell lennie a közepén mint a szélein. Sok javasolt terv foglalkozott ugyan mozgó kábelekkel, a legtöbb kábel terv esetében mégis a "lift" mászik a földállandó kábelen. A mászókra vonatkozó tervek széles körűek. Azok a lift tervek, melyeknél a kábelek sík szalagok, a legtöbb esetben görgőpárokat javasolnak a kábelhez tapadáshoz. A mászókat optimális ütemezéssel kell elhelyezni a kábelfeszültség és kilengések minimalizálása és az áteresztőképesség maximalizálása érdekében. A könnyebb mászókat gyakrabban fel lehet küldeni, egyszerre több felmenetben. Ez valamelyest növeli az áteresztőképességet, de csökkenti minden egyes hasznos teher súlyát. A kábel minden egyes pontjának vízszintes sebessége a magassággal növekszik, a Föld középpontjától való távolsággal arányosan, a keringési sebességet elérve a felszín és a földállandó pálya közti magasság 66%-ánál található pontban. Amikor hasznos terhet emel az űrlift, nemcsak magassági, hanem vízszintes sebességet (perdület) is nyer. A perdületet a Föld saját forgásából nyeri. Amikor a mászó emelkedik, először kicsit lassabban halad minden azt követő kábelszakaszhoz képest, amelyre érkezik. Ez a Coriolis erő, a mászó a kábelen haladás közben nyugat felé "húz". A centrifugális erő általános hatása a kábelre hogy az folyamatosan próbál visszatérni az energetikai szempontból kedvező függőleges irányba, és így miután egy tárgy a kábelen felemelésre kerül, az ellensúly visszaleng függőleges irányba mint egy fordított inga. Az űrliftek és rakományuk úgy lesznek tervezve, hogy a tömegközéppontjuk mindig jóval a földállandó pálya fölött van. az egész rendszer fenntartása érdekében. Az emelő és ereszkedő működést gondosan kell megtervezni, hogy az ellensúly inga-jellegű mozgását a hevederpontban ellenőrzés alatt tarthassák. Amikor a teher elérte a felszín és földállandó közti szakasz több mint 66%-át, a vízszintes sebesség elég ahhoz, hogy a teher pályára álljon ha elengedik a kábelről. Ellentétes folyamat zajlik a teher liften történő eresztésekor, a kábelt kelet felé döntve és észrevehetetlenül növelve a Föld forgási sebességét. Javasolták még egy második kábel használatát egy felülethez rögzítve, hogy az emelje a hasznos terhet a főkábelen, mivel nem kell az emelőszerkezet a Föld gravitációjával szembeni saját súlyával foglalkozni. A javasolt elméleteken túl, az emelőszerkezetek meghajtása további kihívást jelent. Egy másik tervezési feltétel lesz a mászó emelkedési sebessége. Mivel a földszinkron pálya 35 786 km (22 236 mi), feltételezve, hogy a mászó eléri a nagyon gyors autó vagy vonat 300 km/h (180 mph) sebességét, 5 napba telik majd a geoszinkron pálya megmászása. A mászók energiaellátása Az erő és az energia egyaránt jelentős problémák a mászók számára, mert a mászóknak megfelelő nagyságú helyzeti energiára kell szert tenniük a lehető leggyorsabban a kábel szabaddá tételéhez a következő hasznos teher számára. Több lehetőséget is figyelembe vettek az energia mászókhoz történő eljuttatásához: Az energia eljuttatása vezeték nélküli energia átadás formájában az emelkedés során. Az energia mászás közbeni eljuttatása valamilyen anyagszerkezet segítségével. Az energia mászón történő tárolásával az elindulás előtt - ehhez különösen nagy fajlagos energiára van szükség mint például nukleáris energia. Napelem - a panelek súlyához viszonyított energia behatárolja az emelkedés sebességét. A vezeték nélküli energiaátadás mint például a lézeres energiasugárzás tűnik jelenleg a legvalószínűbbnek. Megawattos teljesítményű szabad elektron vagy szilárd test lézerek nagyjából 10 m (33 láb) széles alkalmazkodó tükrökkel és a mászón elhelyezett, a hatékonyság érdekében a lézer frekvenciájához igazított fényelektromos cellával kombinálva. Az energiasugárral működő mászóterveknél ez a hatékonyság egy fontos tervezési cél. A nem használt energiát újra el kell sugározni hőeloszlató rendszerekkel, ami növeli a súlyt. Yoshio Aoki, a Nihon Egyetem finommechanikai tervezőosztályának professzora és a Japán Űrlift Szövetség igazgatója egy második kábel használatát és a szén nanocsövek vezetőképességének felhasználását javasolja az energiaellátáshoz. Több gépészeti lehetőséget is javasoltak az energiaellátáshoz; például mozgó, hurkolt vagy rezgő kábelek.[forrás?] Ellensúly Több megoldása lehet az ellensúlyoknak: egy súlyos, befogott aszteroida ; a földállandó pályán túl elhelyezkedő űrkikötő, űrállomás vagy űrkapu; vagy magának a kábelnek felfelé történő további kiterjesztése, hogy a felfelé húzó erő megegyezzen egy ugyanakkora ellensúllyal; állomásozó elhasznált mászók melyek a kivitelezés alatt a kábel erősítésére szolgáltak, vagy szemét, és felszállított anyag az ellensúly növelése céljából. A kábel kiterjesztésének az előnye a feladat egyszerűsége, és az a tény, hogy az ellensúly-kábel végéhez érő hasznos teher a földhöz képest jelentős sebességre tesz szert, ezáltal lehetővé téve a bolygóközi űrbe való kijuttatását. Hátránya, hogy nagyobb mennyiségű kábelanyagot kell előállítani minden egyéb tömeggel rendelkező anyaghoz képest. Kapcsolódó elképzelések Az "űrlift" jelenleg elfogadott elképzelése a FÁP szintet elérő szilárd nyomó szerkezetből fejlődött a legújabb elképzelés szerinti szilárd húzó szerkezetig, amely az alaphoz van rögzítve, és jóval a FÁP szint fölé ér. A szakemberek jelenlegi szóhasználatában (és ebben a cikkben is) az űrlift a Nemzetközi Űrlift Konzorcium által javasolt Ciolkovszkij–Arcutanov–Pearson-típust jelenti. Ez az elfogadott típus egy szilárd szerkezet az alaphoz rögzítve és kiterjed az űrbe elég magasan ahhoz, hogy a szállítmány megmászhassa a szerkezetet az alaptól addig a szintig, ahol a rakomány egyszerű elengedése elég a földkörüli pályára álláshoz. Ehhez a korszerű alapfelvetéshez kapcsolódó néhány elképzelés nem mint "űrlift" került meghatározásra, de bizonyos tekintetben hasonló és a hívei néha "űrliftként" határozzák meg. Hans Moravec 1977-ben "Nem-egyidejű földkörüli égi hurok" címmel megjelent cikkében például egy forgó kábelt használó elképzelést mutat be. A forgási sebesség pontosan meg fog egyezni a földkörüli sebességgel oly módon, hogy a csúcs sebessége a legalacsonyabb ponton nulla az "emelendő" tárgyhoz képest. Dinamikusan fogja felhurkolni majd "megemelni" a magasan repülő tárgyakat földkörüli pályára, vagy az alacsonyan keringő tárgyakat magasabb pályára. Más ötletek szerint nagyon magas nyomásszilárd tornyokat használnak az indítójárműre nehezedő terhelés csökkentéséhez. A járművet a torony tetejére "emelik", mely a légkör fölé magasodik, és a tetejéről indítják el. Ciolkovszkij eredeti elképzelése egy nyomásszilárd szerkezet volt, hasonlóan a légi antennához. Ezek a szerkezetek ugyan elérhetik az űrt (100 km, 62 mi), de nem valószínű hogy elérik a földállandó pályát. A Ciolkovszkij torony elképzelésének ötvözése javasolt a hagyományos űrlift kábellel (a FÁP szint fölé érve). A 20 km (12 mi) űrközeli magasság eléréséhez kanadai kutatók egy magas tornyot javasoltak. A szerkezet sűrített levegővel működne, és szabadon állna, különböző ellenőrző rendszerekkel segítve a szerkezet tömegközéppontját. Az elképzelések szerint idegenforgalomra és kereskedelemre, kommunikációra, szélenergia termelésre és alacsony költségű úrkilövésre lehetne használni. Egyéb űrlifttel (vagy az űrlift részeivel) kapcsolatos elképzelések például a földkörüli gyűrű, egy sűrített levegős űrtorony, egy űrszökőkút, indító hurok, égi hurok, űrpányva, űrdaru és az űrhajító. Felbocsátás a világűrbe Egy űrlifthez kapcsolt tárgy 53 100 km-es magasságban az eleresztésekor szökési sebességgel halad. Az L1 és L2 Lagrange pontok szállítási pályáit 50 630 és 51 240 km-en történő elengedéssel lehet elérni, a hold szállítási pályáját pedig 50 960 km-en. A Pearson kábel 144 000 km (89 000 mi)-es végén az érintőleges sebesség 10,93 km/mp (6,79 mi/s). Ez bőven elegendő a Föld gravitációs teréből való szökéshez, és szondák küldéséhez legalább a Jupiter távolságába. A Jupiternél aztán egy gravitáció által segített manőver lehetővé teszi a naprendszeri szökési sebesség elérését. Földön kívüli liftek Űrliftet más bolygókon, aszteroidákon és a holdon is lehet építeni. Egy Marsi pányva sokkal rövidebb lehetne mint a Földi. A Mars felszíni gravitációja a Földi 38%-a, miközben nagyjából a Földinek megfelelő sebességgel forog tengelye körül. Emiatt a marsállandó pálya sokkal közelebb található a felszínhez, és így az űrlift sokkal rövidebb lenne. A jelenlegi anyagok már elég erősek egy ilyen lift megépítéséhez. Egy marsi lift megépítése nehézkes lenne a Mars Phobos holdja miatt, amely alacsony pályán kering és rendszeresen keresztezi az egyenlítőt (kétszer minden egyes 11 óra 6 perces pálya menti periódus során). A hold közelebbi oldalán, a holdi űrlift erősség-a-sűrűséghez aránynak megfelelő pányvához léteznek jelenleg rendelkezésre álló anyagok. Egy holdi űrlift nagyjából 50 000 kilometer (31 000 mi) hosszú lenne. Mivel a hold nem forog elég gyorsan, nincs hatásos hold-állandó pálya, de a Lagrange pontok használhatók. A közeli oldal kiterjesztődne a Föld-Hold L1 pontján keresztül a Föld holdjának látható részének a közepéhez közel található horogpontjából. A hold távolabbi oldalán, egy holdi űrliftnek nagyon hosszúnak kell lennie (több mint kétszer olyan hosszúnak mint a földi liftnek), az alacsony holdi gravitációnak köszönhetően azonban létező anyagokból is elkészíthető. Gyorsan pörgő kisbolygók vagy holdak használhatnak kábeleket különböző tárgyak megfelelő pontokba történő kilövéséhez, mint például a föld körüli pályák;[forrás?] vagy fordítva, tárgyak kilövéséhez a kisbolygó vagy hold tömegének jelentős részének fölkörüli pályára vagy Lagrange pontba juttatásához. Freeman Dyson fizikus és matematikus javasolta[forrás?] kisebb rendszerek használatát a naptól távol eső pontokban történő energia előállításhoz, ahol a napenergia használata nem gazdaságos. Egy jelenleg rendelkezésre álló mérnöki anyagot felhasználó űrlift megépíthető kölcsönösen árapály rögzített világok esetében, mint például a Plútó és Charon, vagy a végső szétválás nélküli két-összetevős Antiope kisbolygó, a Kent Egyetemi Francis Graham szerint. Ugyanakkor puffer segítségével változtatható hosszúságú kábelt kell használni a pályák elliptikussága következtében. Megépítés Az űrlift megépítéséhez pár technikai kockázatot csökkenteni kell. Előrehaladás kell a tervezésben, gyártásban és fizikai technológiában. Miután az első űrlift megépül, a második, és minden azt követő felhasználhatja az előzőket az építkezés során, ezzel jelentősen csökkentve a költségüket. Ilyen követő űrliftek hasznosíthatják továbbá az első űrlift megépítésével a technikai kockázatokban elért jelentős csökkentést. Az építkezést úgy kell elképzelni, hogy egy hosszú kábelt leeresztenek egy nagy orsóról. Az orsó kezdetben egy földállandó pályán parkol a tervezett horogpont felett. Amikor egy hosszabb kábel "leeresztésre" (a Föld felé) kerül, az egész rendszert ki kell egyensúlyozni "felfelé" (a földtől elfelé) eresztett ellensúllyal annak érdekében, hogy az egész rendszer fölszinkron pályán maradjon. A korábbi tervek az egyensúlyozó tömeget egy másik kábelnek képzelték (egy ellensúllyal) felfelé kiterjesztve, a fő orsót az eredeti földállandó pályán tartva. A legújabb tervek az orsót magát használják fel amikor a főkábelt kiengedték, ami egy egyszerűbb folyamat. Amikor a kábel alsó vége elég hosszú ahhoz hogy elérje a Földet (az egyenlítőnél), akkor lehorgonyozható. Lehorgonyozás után a tömegközéppontot tovább emelik kifelé (a felső véghez tömeg hozzáadásával vagy még több kábel kieresztésével). Ez nagyobb feszültséget ad a teljes kábelnek, ami ezután liftkábelként használható. Biztonsági problémák és kihívások a megépítésnél A korai rendszereknek a felszíntől a geoszinkron pályáig tartó utazási idő nagyjából öt nap. Ezeken a korai rendszereken, a Van Allen sugárzási övön átjutással töltött idő elég lesz ahhoz, hogy az utasokat pajzzsal kelljen védeni a sugárzástól, ami tovább növeli a mászók tömegét és csökkenti a hasznos teher súlyát. Az űrlift navigálási veszélyt jelent, mind a légiközlekedés mind pedig az űrközlekedés számára. A légi járművek eltéríthetők légi közlekedés ellenőrzési megkötésekkel. Minden stabil pályán lévő tárgy amely földközelsége a kábel maximális magassága alatt van, és nincs a kábellel szinkronban, végső soron befolyásolja a kábelt, amíg elkerülő műveleteket nem végeznek. Egy Edwards által javasolt lehetséges megoldást jelent egy mozgatható horgony használata (tengeri horgony), a pányva számára lehetővé téve a "félreugrást" bármiféle, megfigyeléshez elég nagy űrszemét elől. Az olyan űrtárgyak hatása, mint a meteoritok, mikrometeoritok és az ember által létrehozott keringő űrszemét újabb nehézséget jelentenek a kábel tervezésénél. A kábelnek a tervek szerint el kell tudni navigálni a szemét útjából, vagy törés nélkül el kell viselnie a kisebb szemét hatását. Gazdaságtan Egy űrlift segítségével az anyagok a jelenlegi költségek töredékéért juttathatók el föld körüli pályára. 2000-ben, egy hagyományos rakétás földállandó pályára történő feljuttatás 11,000 $ fontonként (25,000 $ kilogrammonként). A jelenlegi elképzelések szerint az ár 100 $ fontonkénttől (220 $ kilogrammonkénttól) indul, az 5-300 $/kg-os indító hurokhoz hasonlóan, de több, mint a Dr. Jerry Pournelletől idézett földkörüli űrhajó rendszer 310 $/tonna 500 km-es földkörüli pályára juttatási költsége. Philip Ragan, a "Bolygó elhagyása űrlifttel" könyv társszerzője kijelenti, hogy "az első ország, mely elsőként helyez el egy űrliftet, 95%-os költségelőnyre tesz szert, és ezzel lehetséges hogy a teljes űrtevékenységet irányítani fogja". Hivatkozások Ez a szócikk részben vagy egészben a Space elevator című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. What is a Space Elevator?. www.isec.org, 2012. április 11. The NIAC Space Elevator Program Bradley Carl Edwards (Phase 1 report) Hirschfeld, Bob: Space Elevator Gets Lift. TechTV. G4 Media, Inc., 2002. január 31. [2005. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 13.) „The concept was first described in 1895 by Russian author K. E. Tsiolkovsky in his "Speculations about Earth and Sky and on Vesta."” Bradley C. Edwards, IAC-04-IAA.3.8.2.01. THE SPACE ELEVATOR DEVELOPMENT PROGRAM Archiválva 2009. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Non-Synchronous Orbital Skyhooks for the Moon and Mars with Conventional Materials, Hans Moravec, 1978 The Audacious Space Elevator. NASA Science News. [2008. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 27.) Geoffrey A. Landis and Craig Cafarelli (1999). „The Tsiolkovski Tower Reexamined”. Journal of the British Interplanetary Society 52, 175–180. o. Artsutanov, Yu: To the Cosmos by Electric Train (PDF). Young Person's Pravda, 1960. (Hozzáférés: 2006. március 5.) Isaacs, J. D., A. C. Vine, H. Bradner and G. E. Bachus (1966). „Satellite Elongation into a True 'Sky-Hook'”. Science 11 (3711), 682. o. DOI:10.1126/science.151.3711.682. J. Pearson (1975). „The orbital tower: a spacecraft launcher using the Earth's rotational energy” (PDF). Acta Astronautica 2 (9–10), 785–799. o. DOI:10.1016/0094-5765(75)90021-1. Science @ NASA, Audacious & Outrageous: Space Elevators, 2000. szeptember. [2008. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.) Space Elevators: An Advanced Earth-Space Infrastructure for the New Millennium Bradley Edwards, Eureka Scientific, NIAC Phase I study Bradley Edwards, Eureka Scientific, NIAC Phase II study Boyle, Alan: Space elevator contest proposed. MSNBC. (Hozzáférés: 2006. március 5.) The Space Elevator – Elevator:2010. (Hozzáférés: 2006. március 5.) Space Elevator Ribbon Climbing Robot Competition Rules. [2005. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. március 5.) NASA Announces First Centennial Challenges' Prizes, 2005. (Hozzáférés: 2006. március 5.) Britt, Robert Roy: NASA Details Cash Prizes for Space Privatization. Space.com. (Hozzáférés: 2006. március 5.) What's the European Space Elevator Challenge?. European Space Elevator Challenge. (Hozzáférés: 2011. április 21.) Space Elevator Group to Manufacture Nanotubes. Universe Today, 2005. (Hozzáférés: 2006. március 5.) Groshong, Kimm. „Space-elevator tether climbs a mile high”, NewScientist.com, New Scientist, 2006. február 15. (Hozzáférés ideje: 2006. március 5.) Elevator:2010 – The Space Elevator Challenge. spaceward.org. [2012. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.) Spaceward Games 2007. The Spaceward Foundation Lewis, Leo. „Japan hopes to turn sci-fi into reality with elevator to the stars”, The Times, 2008. szeptember 22. (Hozzáférés ideje: 2010. május 23.) Lewis, Leo; News International Group; accessed 2008-09-22. Leaving the Planet by Space Elevator Edwards, Bradley C. and Westling, Eric A. and Ragan, Philip; Leasown Pty Ltd.; accessed 2008-09-26. „At Google X, a Top-Secret Lab Dreaming Up the Future”, The New York Times, 2011. november 13. „Going up: Japan builder eyes space elevator”, PhysOrg.com, 2012. február 22. „Space Elevator That Soars 60,000 Miles into Space May Become Reality by 2050”, 2012. február 21. Boucher, Marc: Obayashi and the Space Elevator - A Story of Hype - The Space Elevator Reference. Spaceelevator.com, 2012. február 23. (Hozzáférés: 2012. augusztus 14.) The Space Elevator NIAC Phase II Final Report (PDF). NASA. (Hozzáférés: 2007. június 12.) Al Globus; David Bailey, Jie Han, Richard Jaffe, Creon Levit, Ralph Merkle, and Deepak Srivastava: NAS-97-029: NASA Applications of Molecular Nanotechnology (PDF). NASA. (Hozzáférés: 2008. szeptember 27.) "The Space Elevator: Phase I Study" by Bradley Carl Edwards Ez a 4.960 km-es "szökési hosszúság" (Arthur C. Clarke által 1979-ben kiszámítva) lényegesen rövidebb a valós fesztávolságnál a centrifugális erő hosszúsággal arányos drámai növekedésének (és a gravitáció csökkenésének) köszönhetően: Clarke, A.C.: The space elevator: 'thought experiment', or key to the universe?'', 1979 World's Longest Laser – 270 Km Long – Created ScienceDaily, December 16, 2009 Wang, X. (2009). „Fabrication of Ultralong and Electrically Uniform Single-Walled Carbon Nanotubes on Clean Substrates”. Nano Letters 9 (9), 3137–3141. o. DOI:10.1021/nl901260b. PMID 19650638. Space Elevator Dynamic Response to In-Transit Climbers, David D. Lang, David D. Lang Associates, Seattle WA. "Why the Space Elevator's Center of Mass is not at GEO" by Blaise Gassend. Gassend.net. Hozzáférés ideje: 2011-09-30. (2009) „The effect of climber transit on the space elevator dynamics”. Acta Astronautica 64 (5–6), 538–553. o. DOI:10.1016/j.actaastro.2008.10.003. Edwards: NIAC Space Elevator Report – Chapter 4: Power Beaming. NASA. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. „Alternatives that have been suggested include running power up the cable, solar or nuclear power onboard and using the cable's movement in the environment's electromagnetic field. None of these methods are feasible on further examination due to efficiency or mass considerations. Another alternative is to run two cables, for carrying power (a high-voltage positive and a negative line) and each capable of holding the counterweight (system redundancy).” Edwards BC, Westling EA. The Space Elevator: A Revolutionary Earth-to-Space Transportation System. San Francisco, USA: Spageo Inc.; 2002. ISBN 0-9726045-0-2. "CLIMB: The Journal of the International Space Elevator Consortium", Volume 1, Number 1, December 2011, This journal is cited as an example of what is generally considered to be under the term "Space Elevator" by the international community. Hans P. Moravec, "A Non-Synchronous Orbital Skyhook," Journal of the Astronautical Sciences, Vol. 25, October–December 1977 (2009) „A free-standing space elevator structure: A practical alternative to the space tether”. Acta Astronautica 65 (3–4), 365. o. DOI:10.1016/j.actaastro.2009.02.018. Boucher, Marc. (2009-09-01) Canadian Mini Space Elevator Paper Available – The Space Elevator Reference. [2013. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 15.). Spaceelevator.com. Hozzáférés ideje: 2011-09-30. „York U-designed space elevator would reach 20 km above Earth”, York University, 2009. június 15. (Hozzáférés ideje: 2009. november 13.) Space Shaft: Or, the story that would have been a bit finer, if only one had known…, "Knight Science Journalism Tracker (MIT)", July 1, 2009 Kilian A. Engel: IAC-04-IAA.3.8.3.04 Lunar transportation scenarios utilising the space elevator. www.spaceelevator.com P. K. Aravind (2007. February). „The physics of the space elevator”. American Journal of Physics 45 (2), 125. o, Kiadó: American Association of Physics Teachers. DOI:10.1119/1.2404957. Hans Moravec: SPACE ELEVATORS (1980) SPACE ELEVATORS Robert L. Forward Hans P. Moravec March 22, 1980 Copyright 1980 Dr. Robert L. Forward and Hans P. Moravec "Interestingly enough, they are already more than strong enough for constructing skyhooks on the moon and Mars." Pearson, Jerome; Eugene Levin, John Oldson and Harry Wykes: Lunar Space Elevators for Cislunar Space Development Phase I Final Technical Report (PDF), 2005 Graham FG "Preliminary Design of a Cable Spacecraft Connecting Mutually Tidally Locked Planetary Bodies" AIAA 2009–4906, 45th Joint Propulsion Conference. Space elevators: 'First floor, deadly radiation!'. New Scientist. Reed Business Information Ltd., 2006. november 13. (Hozzáférés: 2010. január 2.) Delayed countdown. Fultron Corporation. The Information Company Pvt Ltd, 2002. október 18. (Hozzáférés: 2009. június 3.) The Spaceward Foundation: The Space Elevator FAQ. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 3.) Pournelle, Jerry: Friday's VIEW post from the 2004 Space Access Conference, 2003. április 23. (Hozzáférés: 2010. január 1.) Ramadge, Andrew, Schneider, Kate. „Race on to build world's first space elevator”, 2008. november 17.. [2008. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2009. június 3.) További olvasmányok Edwards BC, Ragan P. "Leaving The Planet By Space Elevator" Seattle, USA: Lulu; 2006. ISBN 978-1-4303-0006-9 Edwards BC, Westling EA. The Space Elevator: A Revolutionary Earth-to-Space Transportation System. San Francisco, USA: Spageo Inc.; 2002. ISBN 0-9726045-0-2. Space Elevators – An Advanced Earth-Space Infrastructure for the New Millennium [PDF] . A conference publication based on findings from the Advanced Space Infrastructure Workshop on Geostationary Orbiting Tether "Space Elevator" Concepts, held in 1999 at the NASA Marshall Space Flight Center, Huntsville, Alabama. Compiled by D.V. Smitherman, Jr., published August 2000. "The Political Economy of Very Large Space Projects" HTML PDF , John Hickman, Ph.D. Journal of Evolution and Technology Vol. 4 – November 1999. The Space Elevator NIAC report by Dr. Bradley C. Edwards A Hoist to the Heavens By Bradley Carl Edwards Ziemelis K. (2001) "Going up". In New Scientist 2289 : 24–27. Republished in SpaceRef . Title page: "The great space elevator: the dream machine that will turn us all into astronauts." The Space Elevator Comes Closer to Reality . An overview by Leonard David of space.com, published 27 March 2002. Krishnaswamy, Sridhar. Stress Analysis – The Orbital Tower (PDF) LiftPort's Roadmap for Elevator To Space SE Roadmap (PDF) : New Scientist Peter Swan & Cathy Swan, "Space Elevator Systems Architecture." Lulu.com 2007. ISBN 978-1-4303-1405-9 See ref. 555344 at www.lulu.com Űrlift a sci-fi irodalomban Arthur C. Clarke – Az éden szökőkútjai Arthur C. Clarke – 3001. Végső űrodisszeia Arthur C. Clarke – A távoli Föld dalai – földi űrhajó és a Thalassa bolygó közötti űrlift. Arthur C. Clarke – Stephen Baxter – Napvihar (Galaktika Fantasztikus Könyvek, 2007) Arthur C. Clarke – Frederik Pohl – Végső bizonyítás Kim Stanley Robinson – Vörös Mars – marsi űrlift. A Mars trilógiában szerepel földi űrlift is. Frank Schätzing – Limit Dewey-féle tizedes osztályozás A Dewey-féle tizedes osztályozás (DDC) a könyvtári besorolás rendszere, amelyet Melvil Dewey alkotott meg 1876-ban, s azóta huszonkét nagyobb felülvizsgálat során nagymértékben módosítottak és bővítettek; 2004-ben volt a legtöbb modernizálás és módosítás. A DDC-t általában nyilvános és iskolai könyvtárak használják, főleg angolszász nyelvterületen. Európában a DDC módosított változata terjedt el: az egyetemes tizedes osztályozás (ETO). A DDC minden ismeretet tíz fő osztályba szervez, kezdve az égitől (filozófia és vallás) a földi dolgokig (történelem és földrajz). Ez alól kivétel az első osztály (000: számítástechnika, információ és általános munkák). A felosztás eredete Francis Bacon filozófus tudományfelosztása. A DDC leleménye a kategóriákban és az őket jelölő tizedes jegyekben van; hiszen mindkettő teljesen numerikus és végtelenül hierarchikus. A rendszer tíz fő osztályt használ, amely tovább osztódik, mindegyik fő osztály tíz alosztályra és mindegyik alosztály tíz szekcióra. Így a rendszer képes összefogni 10 fő osztályt, 100 alosztályt és 1000 szekciót. Eltekintve az általános munkáktól és a szépirodalomtól, a könyvek témájuk szerint vannak osztályozva, kiterjedően a téma összefüggéseire, a helyre, az időszakra vagy a téma típusára. Az osztályozás számai legalább háromjegyűek, egyébként határozatlan hosszúságúak, a negyedik szám előtt egy tizedesponttal elválasztva (például 330 közgazdaság + 94 Európa = 330.94 európai közgazdaság). A DDC első két szintjének osztályozása Fő osztályok 000 számítástechnika, információ és általános munkák 100 filozófia és pszichológia 200 vallás 300 társadalomtudományok 400 nyelvészet 500 természettudományok és matematika 600 alkalmazott tudományok 700 művészet és szabadidő 800 irodalom 900 történelem és földrajz Alosztályok 000 Általános művek 010 bibliográfia 020 könyvtár és informatika 030 általános enciklopédiák 040 nem használt 050 általános időszaki kiadványok 060 szervezetek 070 újságírás, könyvkiadás, média 080 általános gyűjtemények 090 kéziratok és könyvritkaságok 100 filozófia és pszichológia 110 metafizika 120 ismeretelmélet, okozatok, az emberi faj 130 paranormális jelenségek 140 jellegzetes filozófiai iskolák 150 pszichológia 160 logika 170 etika 180 ősi, középkori, keleti filozófia 190 modern nyugati filozófia 200 vallás 210 vallásfilozófia és valláselmélet 220 a Biblia 230 kereszténység 240 keresztény erkölcs és a lelki élet teológiája 250 keresztény rendek és helyi egyházak 260 társadalmi és egyházi hittudomány 270 a kereszténység története és keresztény szekták 280 keresztény felekezetek 290 összehasonlító vallás és egyéb vallás 300 társadalomtudomány 310 statisztika 320 államtudomány 330 közgazdaságtan 340 jog 350 közigazgatás 360 társadalmi programok és szolgáltatások 370 oktatás 380 kereskedelem 390 szokás, etikett, folklór 400 nyelvészet 410 nyelvtudomány 420 angol és óangol nyelv 430 német nyelv 440 francia nyelv 450 olasz, román, réto-román nyelv 460 spanyol és portugál nyelv 470 latin nyelv 480 görög nyelv 490 egyéb nyelvek 500 természettudomány és matematika 510 matematika 520 csillagászat 530 fizika 540 kémia 550 geológia (kövek és ásványok) 560 őslénytan 570 biológia 580 növények 590 állatok 600 technológia és alkalmazott tudományok 610 gyógyítás 620 műszaki tudományok 630 mezőgazdaság 640 háztartástan (szakácskönyvek) 650 vállalatvezetés 660 vegyészet 670 gyártás 680 „Manufacture for specific uses” 690 építkezés 700 művészetek, sport, szabadidő 710 polgári és tájkép művészet(?) 720 építészet 730 plasztika (szobrászat) 740 rajz és díszítő művészet 750 festészet 760 képzőművészet 770 fényképészet 780 zene 790 szabadidő, előadó művészet, sport 800 irodalom és szónoklattan 810 amerikai irodalom 820 angol és óangol irodalom 830 német irodalom 840 francia irodalom 850 olasz, román irodalom 860 spanyol, portugál irodalom 870 latin irodalom 880 görög irodalom 890 egyéb irodalom 900 földrajz, történelem, életrajz 910 földrajz, utazás 920 életrajz, származás, kitüntetések 930 ókori világ 940 Európa 950 Ázsia 960 Afrika 970 Észak-Amerika 980 Dél-Amerika 990 egyéb területek Cirimido Cirimido település Olaszországban, Lombardia régióban, Como megyében. Lakosainak száma 2131 fő (2017. január 1.). Cirimido Fenegrò, Guanzate, Lomazzo és Turate községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Ribiszke A ribiszke vagy ribizli (Ribes) a kőtörőfű-virágúak (Saxifragales) rendjébe tartozó ribiszkefélék (Grossulariaceae) családjának egyetlen nemzetsége a modern rendszertanok szerint. Körülbelül 100 fajt sorolnak ide. Elterjedése, élőhelye Fajai az északi félgömb mérsékelt övi területein honosak. Egyes fajokat bogyótermésükért termesztik, ilyen például a vörös ribiszke (Ribes rubrum), a fekete ribiszke (Ribes nigrum) és az egres (Ribes uva-crispa). Számos dísznövényként termesztett faja van, például az arany ribiszke (Ribes aurenum). Megjelenése 1-1,5 méter magasságot elérő cserjék, vagy ritkábban fák. Hajtásaikon gyakran tüskéket, mirigyszőröket viselnek. Alsó állású magházúak, a virágok rövid hajtásokon fejlődnek. A csészelevelek nagyobbak az egyszerű sziromleveleknél, maradványaik az álbogyótermésen is megfigyelhetők. A virágok lecsüngő fürtvirágzatot alkotnak. Fajai Ribes acerifolium T.J Howell Ribes achurjani Mulk. Ribes aciculare Sm. Ribes acidum Turcz. ex Pojark. Ribes acuminatum Wall. ex G.Don Ribes affine Kunth Ribes albifolium Ruiz & Pav. Ribes albinervium Michx. Ribes alpestre Wall. ex Decne. Ribes alpestris (Decne) A.Berger Ribes alpinum L. Ribes altamirani Jancz. Ribes altissimum Turcz. ex Pojark. Ribes amarum McClatchie Ribes ambiguum Maxim. Ribes americanum Mill. Ribes amictum Greene Ribes andicola Jancz. Ribes aridum Greene Ribes armenum Pojark. Ribes ascendens Eastw. Ribes atropurpureum C.A.Mey. Ribes aucheziense Jancz. arany ribiszke (Ribes aureum) Pursh Ribes austroecuadorense Freire-Fierro Ribes bethmontii Jancz. Ribes binominatum A.Heller Ribes bracteosum Douglas ex Hook. Ribes burejense F.Schmidt Ribes californicum Hook. & Arn. Ribes canthariforme Wiggins Ribes cereum Douglas Ribes ciliatum Humb. & Bonpl. Ribes coloradense Cov. Ribes cruentum Greene Ribes curvatum Small Ribes cynosbati L. Ribes diacanthum Pall. Ribes dikuscha Fisch. ex Turcz. Ribes distans Jancz. Ribes divaricatum Douglas Ribes echinellum (Cov.) Rehder Ribes emodense Rehder Ribes erythrocarpum Coville & Leiberg Ribes fasciculatum Siebold & Zucc. Ribes floridum L'Hér.. Ribes fragrans Pall. Ribes fuscescens (Jancz.) Jancz. Ribes futurum Jancz. Ribes gardonianum Lem. Ribes gayanum (Spach) Steud. Ribes giraldii Jancz. Ribes glabricalycinum L.T.Lu Ribes glabrifolium L.T.Lu Ribes glaciale Wallich Ribes glanduliferum A.Heller Ribes glandulosum Grauer ex Weber Ribes glaucescens Eastw. Ribes glutinosum Benth. Ribes gongshanense T.C.Ku Ribes goodingii M.E.Peck Ribes gracile Michx. Ribes grande Rose Ribes grantii A.Heller Ribes graveolens Bunge. Ribes greeneianum A.Heller Ribes griffithii Hook.f. & Thomson Ribes grossularioides Maxim. Ribes guangxiense C.Z.Gao Ribes hallii Jancz. Ribes haoi C.Y.Yang & Han Ribes hartwegianum Jancz. Ribes hendersonii C.L.Hitchc. Ribes henryi Franch. Ribes hesperium McClatchie Ribes heterotrichum C.A.Mey. Ribes himalense Royle ex Decne. Ribes hirtellum Michx. Ribes hirticaule J.F.Macbr. Ribes hirtum Willd. ex Roem. & Schult. Ribes hispidulum (Jancz.) Pojark. Ribes hittellianum Eastw. Ribes holocericeum Otto & A.Dietr. Ribes horridum Rupr. Ribes houghtonianum Jancz. Ribes howellii Greene Ribes hudsonianum Richards Ribes humile Jancz. Ribes hunanense Chang Y.Yang & C.J.Qi Ribes huronense Rydb. Ribes hysterix Eastw. Ribes incarnatum Wedd. Ribes incertum J.F.Macbr. Ribes indecorum Eastw. Ribes inebrians Lindl. Ribes inerme Rydb. Ribes integrifolium Phil. Ribes intermedium Tausch Ribes irriguum Douglas Ribes janczewskii Pojark. Ribes japonicum Maxim. Ribes jessoniae Stapf. Ribes jorullense Kunth Ribes kansuense K.S.Hao Ribes kialanum Jancz. Ribes koehneanum Jancz. Ribes kolymense (Trautv.) Kom. Ribes komarovii Pojark. Ribes kunthii Berland. Ribes laciniatum Hook.f. & Thomson Ribes lacustre (Pers.) Poir. Ribes lasianthum Greene Ribes latifolium Jancz. Ribes laurifolium Jancz. Ribes laxiflorum Pursh Ribes lehmannii Jancz. Ribes leiobotrys Koehne Ribes lentum (M.E.Jones) Coville & Rose Ribes leptanthum A.Gray Ribes leptosma (Coville) Fedde Ribes leptosmum (Coville) Standl. Ribes leucoderme A.Heller Ribes lindeni Jancz. Ribes liouanum Kitag. Ribes lioui C.Wang & Chang Y.Yang Ribes lobbii A.Gray Ribes longeracemosum Franch. Ribes longiflorum Nutt. Ribes lucarense Phil. Ribes luridum Hook. & Thoms. Ribes luteynii Weigend Ribes macrobotrys Ruiz & Pav. Ribes macrocalyx Hance Ribes macrostachyum Jancz. Ribes magellanicum Poir. Ribes malvaceum Sm. Ribes malvifolium Pojark. Ribes mandschuricum (Maxim.) Komarov Ribes mariposanum Congdon Ribes marshallii Greene Ribes maximowiczianum Kom. Ribes maximowiczii Batal. Ribes melananthum Boiss. & Hohen. Ribes melancholicum Siev. ex Pall. Ribes menziesii Pursh Ribes mescalerium Coville Ribes mexicanum Spreng. Ribes meyeri Maxim. Ribes micranthum Phil. Ribes microphyllum Kunth Ribes migratorium Suksd. Ribes missouriense Nutt. Ribes mogollonicum Greene Ribes molle (A.Gray) Howell Ribes montanum Howell Ribes monticola K.Koch Ribes montigenum McClat. Ribes moupinense Franch. Ribes multiflorum Kit. Ribes nanophyllum Freire-Fierro & L.Endara Ribes neglectum Rose Ribes nelsonii Coville & Rose Ribes nemorosum Phil. Ribes nevadense Kellogg fekete ribiszke (Ribes nigrum) L. Ribes niveum Lindl. Ribes non-scriptum (A.Berger) Standl. Ribes occidentale Hook. & Arn. Ribes odoratissimum M.McMahon ex True Ribes oligacanthum Eastw. Ribes orientale Desf. Ribes orizabae Rose Ribes ovalifolium Jancz. Ribes ovallei Phil. Ribes oxyacanthoides L. Ribes pachyadenium Hand.-Mazz. Ribes pachysandroides Oliv. Ribes palczewskii (Jancz.) Pojark. Ribes pallidiflorum Pojark. Ribes palmeri Vasey & Rose Ribes panctatum Ruiz & Pav. Ribes parishii A.Heller Ribes parviflorum Wedd. Ribes parvifolium Phil. Ribes parvulum (A.Gray) Rydb. Ribes pauciflorum Turcz. ex Pojark. Ribes pensylvanicum Lam. Ribes pentlandii Britton Ribes peruvianum Jancz. Ribes petiolare Fisch. bérci ribiszke (Ribes petraeum) Wulf. Ribes pinetorum Greene Ribes polyanthum Phil. Ribes polystachyum A.Berger Ribes praecox J.F.Macbr. Ribes pringlei Rose Ribes procumbens Pall. Ribes propinquum Turcz. Ribes pseudofasciculatum K.S.Hao Ribes pulchellum Turcz. Ribes purpurascens A.Heller Ribes purpusii Koehne ex Blank. Ribes quercetorum Greene Ribes reclinatum L. Ribes recurvatum Michx. Ribes reniforme Nutt. Ribes repens A.I.Baranov Ribes roezlii Reg. Ribes rosthornii Diels Ribes rotundifolium Michx. Ribes rubrisepalum L.T.Lu vörös ribiszke (Ribes rubrum) L. Ribes rugosum Coville & Rose Ribes ruizii Rehder. Ribes sachalinense (F.Schmidt) Nakai Ribes sanguineum Pursh Ribes sardoum Martelli Ribes saxatile Pall. Ribes saximontanum E.E.Nelson Ribes saxosum Hook. Ribes scuphamii Eastw. Ribes senile (Coville) Standl. Ribes sericeum Eastw. Ribes setchuense Jancz. Ribes setosum Lindl. Ribes silvestre (Lam.) Mert. Ribes soulieanum Jancz. Ribes spathianum Koehne Ribes speciosum Pursh Ribes spicatum Robson Ribes stanfordii Elmer Ribes steinbachiorum Weigend & Binder Ribes stenocarpum Maxim. Ribes subvestitum Hook. & Arn. Ribes sucheziense Jancz. Ribes suksdorfii A.Heller Ribes takare D.Don Ribes tenue Jancz. Ribes tenuiflorum Lindl. Ribes texense (Coville & A.Berger) Standl. Ribes thacherianum (Jeps.) Munz Ribes tianquanense S.H.Yu & J.M.Xu Ribes tolimense Cuatrec. Ribes tortuosum Benth. Ribes tricuspe Nakai Ribes trifidum Michx. Ribes trilobum Meyen. Ribes tripartitum Batalin Ribes triste Pall. Ribes tularense (Coville) Fedde. Ribes turbinatum Pojark. Ribes uniflorum T.C.Ku Ribes urceolatum Tausch Ribes ussuriense Jancz. Ribes utile Jancz. egres (Ribes uva-crispa) L. Ribes valdivianum Phil. Ribes valicola Greene ex Rydb. Ribes van-fleetianum (A.Berger) Standl. Ribes velutinum Greene Ribes viburnifolium A.Gray Ribes victoris Greene Ribes vilmorinii Jancz. Ribes villosum Wall. ex Roxb. Ribes viscosissimum Pursh Ribes viscosum Ruiz & Pav. Ribes vitifolium Host Ribes warszewiczii Jancz. Ribes watkinsii Eastw. Ribes watsonianum Koehne Ribes weberbaueri Jancz. Ribes weddellianum Jancz. Ribes wolfii Rothr. Ribes xizangense L.T.Lu 3870 Mayré A 3870 Mayré (ideiglenes jelöléssel 1988 CG3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1988. február 13-án. Gevenich Gevenich település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: La Paz megye (Entre Ríos) La Paz egy megye Argentínában, Entre Ríos tartományban. A megye székhelye La Paz. Települések Önkormányzatok és települések (Municipios) Bovril La Paz Santa Elena Piedras Blancas San Gustavo Alcaraz Vidéki központok ( centros rurales de población) El Solar Alcaraz Norte Alcaraz Sur Colonia Avigdor Ombú Yeso Oeste Colonia Carrasco Colonia Oficial N° 3 y 14 La Providencia Puerto Algarrobo San Ramírez Sir Leonard Yacaré Colonia Oficial N° 13 Colonia Viraró El Quebracho Estaquitas Las Toscas Picada Berón Forrás www.entreriostotal.com.ar Voodooism A Voodooism egy Lee "Scratch" Perry válogatáslemez 1996-ból. Számok Psalms 20 – James Booms Proverbs of Dub – The Upsetter Better Future – Errol Walker Future Dub – The Upsetter River – Zap Pow Rive Stone – The Upsetter Freedom – Earl Sixteen Right You – The Upsetter Mash Down – Roots Africa – The Hombres Foundation Dub – The Upsetter Voodooism – Leo Graham Dubism – The Upsetter African Style – The Black Notes African Style (Version) – The Upsetter Rasta Train – Lee & Jimmy Yagga Yagga – Lee & Jimmy Rise and Shine – Watty & Tony Wolf Out Deh – Lloyd & Devon Shepherd Rod – The Upsetter 5200 Pamal Az 5200 Pamal (ideiglenes jelöléssel 1983 CM) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1983. február 11-én. Dodge megye (Wisconsin) Dodge megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Wisconsin államban található. Megyeszékhelye Juneau, legnagyobb városa Beaver Dam. Lakosainak száma 88 344 fő (2013. július 1.). Dodge megye Fond du Lac, Waukesha, Columbia, Washington, Jefferson, Dane és Green Lake megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Mijazava Kendzsi Mijazava Kendzsi (japánul: �� ��, Hepburn-átírással: Miyazawa Kenji) (Hanamaki, 1896. augusztus 27. – Hanamaki, 1933. szeptember 21.) japán költő és meseíró. Élete Az észak-japán Ivate prefektúrabeli Hanamaki faluban született, hithű buddhista zálogoscsaládba. Rövid tokiói tartózkodásokat leszámítva élete végéig ezen a sivár, hófúvásos vidéken maradt. 1918-ban kitűnő minősítéssel végezte el a Morioka Mezőgazdasági és Erdészeti Főiskolát. Apjával már korán összekülönbözött az általa megvetett zálogosüzlet miatt, és azért is, mert a dzsódo sin szekta hitéről hiába próbálta a harcosabb nicsiren hitre téríteni, ezért elsőszülöttségi jogáról is lemondott. 1921-ben pár hónapot Tokióban töltött, ahol még jobban elmélyedt a nicsiren szekta tanaiban, de szeretett húga betegeskedésének, majd halálának hírére visszatért a faluba. Tanári állást vállalt a környékbeli mezőgazdasági középiskolában, s 1924-ben saját költségén kiadatta első mesegyűjteményét (Csúmon no ói rjóriten, „A sokfogásos vendéglő”) és első verseskötetének első változatát (Haru to sura, „A tavasz és az aszurák”). Anyagi sikert egyik sem hozott neki, és pályatársai közül is csak kevesen figyeltek fel rájuk, életművét leginkább az utókor fedezte fel. 1926-tól egészen haláláig a szegényparasztok életkörülményeinek javításával volt elfoglalva, s egyre rosszabbodó mellhártyagyulladásával küszködött. Tuberkulózisban halt meg, mint oly sok japán kortársa, 1933. szeptember 21-én. Művészete Tehetséges, sokoldalú művész volt, aki szinte eggyé vált a földdel és azokkal, akik abból éltek. Sok gyerekmesét írt, részben oktató célzattal, ezek közül legismertebb a Ginga tecudó no joru („Éjszakai vonat a csillagokhoz”, 1927). Diákjai színjátszókörének több rövid színpadi darabot is szerzett, de legjelentősebbek az azóta sok nyelvre lefordított, a japán vidék iránti szenvedélyes szeretetét tanúsító versei. Költeményeinek többsége tanka, illetve csóka (tradicionális japán hosszú vers), legérettebb gyűjteménye mégis a mintegy 400 nyugati típusú szabadverset tartalmazó A tavasz és az aszurák (melynek 2., 3. és 4. része posztumusz jelent meg). Ezek a fenti témáin kívül tükrözik mély buddhista hitét is, elszántságát, hogy élethossziglani nőtlenséggel, az anyagi javakról való lemondással, az önmegtagadás és a szolgálat jegyében leélt élettel tegyen eleget a karma rendelésének. Iróniát sem nélkülöző költészete fájdalmakkal és szenvedélyekkel, kudarcokkal és diadalokkal teli spirituális utat énekel meg. A költő az ég, a felhők, a hó, a hegyek és a növények örök megújulását és örömét ünnepli, vagy éppen szavaszegetten áll a villámlástól és zivatartól tönkretett rizsmezőn. Emlékezete Az azóta várossá nőtt Hanamakiban halálának 50. évfordulóján megnyílt a Mijazava Kendzsi Emlékmúzeum, születésének 100. évfordulóján pedig bemutatták az életét ábrázoló animét Ihatóbu genszó: Kendzsi no haru („Ivatei fantázia: Kendzsi tavasza”) címmel. Korábban, 1985-ben ugyancsak anime készült az Éjszakai vonat a csillagokhoz című mesegyűjteményéből. Démétriusz és Polübiosz A Démétriusz és Polübiosz (olaszul Demetrio e Polibio) Gioacchino Rossini kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Vincenzina Viganò-Mombelli írta. Ősbemutatójára 1812. május 18-án került sor a római Teatro Valle operaházban. Keletkezése, fogadtatása Bár bemutatója időpontja (1812. május 18.) szerint már hatodik operája Rossininek, valójában az első dalműve, 1806 körül írhatta a vándor-előadóművész Mombelli-család számára, akikkel jó barátságot ápolt az ifjú Rossini. A családanya, az amatőr librettista Vincenzina Viganò-Mombelli írta szövegkönyvet, a tizennégy éves Rossini írta a zenét. Az operát csak öt évvel később mutatták be, amikor Rossini már valamelyest nevet szerzett magának. Demetrius szerepét az apa, Domenico Mombelli énekelte, Ester Mombelli Lisingát, Anna Mombelli Sivenot játszotta. Az opera a bemutatón sikert aratott, mind a szerepeket játszó Mombelli-család, mind Rossini elismerő kritikákat kapott. Stendhal is pozitívan írt a darabról. Cselekmény I. felvonás Polybius, Párthia királya védelmezi saját lányát, Lisingát és szerelmét, Siveno. Sivenóról mindenki azt hiszi, hogy a szíriai királynak, Demetrius miniszterének, Minteusnak a fia, pedig valójában Demetriusé. Demetrius Minteust tartja felelősnek fia eltűnéséért, és Eumeno, egy királyi küldönc álruhájában érkezik meg a párthus udvarba. Azt követeli, hogy Sivenót adják át Szíriának. Polybius nem tesz eleget a kérésnek. Siveno és Lisinga összeházasodik. Polybius elárulja Sivenónak, hogy aggódik a történtek miatt, de Siveno megnyugtatja. Ezalatt Eumene (azaz Demetrius) Siveno elrablását tervezi, hogy visszavigye őt Szíriába. Lefizeti a szolgákat és az őröket, és éjszaka behatol a párthus udvarba. Amikor az ifjú pár hálószobájába ér, Lisingát egyedül találja, ezért őt rabolja el, Polybiusnak és Sivenonak nem sikerül elfognia. II. felvonás Polybius és Siveno Lisinga szabadon bocsátásért könyörög. Eumeno (Demetrius) azt válaszolja, hogy megöli Lisingát, hacsak nem adják át érte cserébe Sivenót. Válaszul Polybius azzal fenyegetõzik, hogy ő öli meg Sivenót, ha nem engedik szabadon Lisingát. A helyzet akkor kezd megoldódni, amikor Eumene (Demetrius) egy régi medál alapján rájön arra, hogy Siveno valójában az ő régen elveszett fia. Eközben Polybius nem akarja elveszíteni Lisingát, és Eumene (Demetrius) csak Sivenót akarja. Reménytelenségében Lisinga megpróbálja megölni Eumenét, aki végül elárulja, hogy valójában ő Demetrius király, és kijelenti, hogy Siveno az ő fia. A béke helyreáll, és az ifjú pár boldogan él, amíg meg nem halnak. Felvételei A darab egyetlen hozzáférhető változata Valle D'Itria Fesztivál előadásának élő felvétele. A szereposztás: Anna Laura Longo (Olmira), Christine Weidinger (Lisinga), Dalmacio Gonzales (Demetrio), Giorgio Surian (Polibio), Martino Fullone (Onao), Sara Mingardo (Siveno), a Grazi Szimfonikus Zenekart Massimiliano Carraro vezényli. (1997) Rodon-fok A Rodon-fok vagy Szkander bég fok (albán Kepi i Rodonit vagy Kepi i Skënderbeut), gyakran röviden Rodon az Adriai-tengerbe nyúló félsziget, egyúttal északnyugati pontján sziklafok Közép-Albániában. Természeti szépsége mellett fő látnivalói Szkander bég várának romja és a Szent Antal-templom (mindkettő 15. századi). Elhelyezkedése A sziklafok Durrës városától északra légvonalban 30, közúton 50 km-re található. Közigazgatásilag Durrës megye, azon belül Durrës község, valamint Ishëm alközség területén fekszik. A dombos, nehezen járható terület ritkán lakott, két kisebb települése Shetaj és Draç. A homokkőből és agyagból felépített, neogén dombsor alkotta félsziget az Ishëm folyó torkolatvidékén jött létre. A délkelet–északnyugati tengelyű földnyelv területe kb. 18 négyzetkilométer, és mintegy 7,5 kilométernyire nyúlik a tengerbe. A félszigettől északra fekvő Rodoni-, valamint a délre elterülő Lalëzi-öblöt választja el egymástól. Északnyugati végpontja a mintegy 600 méter hosszú, helyenként 50 méteres keskenységűre szűkülő, a tenger eróziós tevékenységének erősen kitett sziklafok. Őshonos növényzetét örökzöld mediterrán flóra jellemzi. Története A Rodon-fok nevét egyes elméletek összefüggésbe hozzák az ókori illírek tengeristenével, Redonnal. A régészeti feltárások során előkerült pénz- és tárgyleletek alapján a félsziget északnyugati pontján illírek telepedtek meg a hellenisztikus korban. Első írásos említését egy 1324-es keltezésű dokumentumból ismerjük, amelynek tanúsága szerint Rodon a nagy hatalmú Topia család birtokában volt, akik erődítést is emeltek a sziklafokra. Más 14. századi források néhány házhelyet és három kolostort is említenek a félszigeten. A 15. században az oszmán uralom ellen küzdő Szkander bég fennhatósága alá került a terület. Az albán hadvezér a földrajzi elhelyezkedése folytán külső támadásoknak jobban kitett tengerparti várost, Durrëst felváltó kikötő építését tervezte Rodonon. 1463-ban raguzai kőműveseknek adott megbízást az erődítés felépítésére. Négy év elteltével, 1467-ben a Kruja sikertelen ostroma után visszavonuló II. Mehmed seregei feldúlták a félkész várat. Később a munka folytatódott, de végül a területet megszerző velenceiek fejezték be a vár és a kikötő építését 1500-ban, és hetven családot telepítettek az erődítésbe. A település nem virágozhatott fel: a 16. század elején Kruja és Durrës egyaránt oszmán fennhatóság alá került, s a telepesek elhagyták Rodont. Látnivalók A félsziget két fő látványossága a 15. századi Szent Antal-templom (é. sz. 41° 34′ 59″, k. h. 19° 27′ 30″41.583055555556, 19.458333333333), valamint Szkander bég egykorú várának romjai (é. sz. 41° 35′ 09″, k. h. 19° 26′ 53″41.585833333333, 19.448055555556). A templom autóval – utolsó 1,5 km-én földúton – megközelíthető, de az innen északnyugati irányba, légvonalban 900 m-re található várrom csak gyalogtúrával érhető el. A félsziget végén, annak északi partján áll a felújított Szent Antal-templom (albán Kisha e Shën Ndout vagy Kisha e Shën Ndojit). Régészeti és művészettörténeti kutatások alapján az egyhajós templom a 15. században épült, eredetileg boltozatos mennyezettel. A román stílusú épületet helyenként sajátos, a gótika hatásáról tanúskodó, csúcsíves záródású vakárkádok tagolják. A félszigetet lezáró sziklafok északi oldalán található Szkander bég vára (albán Kalaja e Skënderbeut). Az elmúlt századok eróziós tevékenysége a sziklafok, s ezzel az épületek egy részét elmosta, az egykori kikötői létesítmények a tenger fenekére kerültek, de egy védműves várkapu, egy torony, valamint a várfal és a kikötői hullámtörők egyes szakaszai fennmaradtak. A félszigeten több kavicsos strandszakasz is található (Rodon, Fushqet stb.). A félsziget bejáratának közelében áll Ishëm középkori vára. NetInfo A NetInfo egy rendszer-konfigurációs adatbázis, mely adminisztratív adatok nyomon követését teszi lehetővé a NeXTSTEP, OpenStep for Mach és a Mac OS X rendszerek számára, egészen a v10.4 “Tiger” verzióig. Információkat tárolhatunk felhasználókról, felhasználói csoportokról, e-mail konfigurációkról, hálózati fájlrendszerekről, nyomtatókról és egyéb erőforrásokról. A NetInfo helyettesíti a legtöbb Unix konfigurációs fájlt, de megtartja azokat a egy felhasználós üzemmódban való futtatáshoz. Használatával az erőforrások könnyen konfigurálhatóvá, hálózatok számára egyszerűen megoszthatóvá válnak. Története A NetInfo a NeXTSTEP 0.9 verziójában mutatkozott be, helyettesítve az eddig jól megszokott Unix rendszer-konfigurációs fájlokat és a Sun Microsystems NIS–ét. Nem csupán a NetInfo volt egyedi a NeXT gépek számára (bár a NeXT később engedélyezte a Xedoc számára (ausztráliai szoftvergyártó cég), hogy kiterjessze a NetInfo-t egyéb Unix rendszerek számára is. A DNS lekérdezések a NetInfo-n keresztül mentek. Ez vezetett ahhoz a helyzethez, hogy alapvető feladatok, mint a Unix UID átfordítása felhasználónévre nem volt teljes, mivel a NetInfo elakadt a DNS keresés során. Első megoldásként elérhetővé vált a NetInfo letiltása, a megszokott Unix rendszerfájlok használata, de később a NeXTSTEP 2-es verziójában ez már egyet jelentett a DNS szolgáltatás letiltásával. A Mac OS X 10.5-ös verziótól kezdődően a NetInfo el lett távolítva, minden egyéb tartozékával (parancssori eszközök, NetInfo Manager, stb.) együtt. Netinfo Szerver Minden gép amely NetInfo-t használ, egyben NetInfo szerver is. A tartomány információi elérhetőek a NetInfo-n keresztül. Egy NetInfo hálózatban, mely rendelkezik legalább egy hálózati tartománnyal, a hálózati tartomány kiszolgálójának két NetInfo szervert kell futtatnia párhuzamosan. Egyik a hálózati, míg a másik a helyi tartományért felelős. Azon gépek, melyek részei a hálózati tartománynak, jogosultak a tartomány információinak elérésére. NetInfo tartomány A NetInfo tartomány egy hierarchikus gyűjteménye a NetInfo adatbázis(ok)nak. A szintek száma a hierarchiában nincs korlátozva, de ritka, hogy 3-nál többre lenne szükség. Egy 3 szintes hierarchiában minden NetInfo-t használó gép rendelkezik egy helyi tartománnyal, illetve egy helyi adatbázissal, mely tartalmazza a gép információit. A helyi tartomány feletti szintet szokás hálózati tartománynak, vagy hálózati adatbázisnak is nevezni, itt találhatóak a rendszer megosztott erőforrásai, illetve az adminisztratív adatok. A legfelső szint a gyökér tartomány, vagy gyökér adatbázis, itt a hálózat egészéről található információ. Információk kiolvasása a NetInfo adatbázisból A NetInfo egy információs tárház, tulajdonképpen egy passzív adatbázis, mely az erőforrások konfigurációs beállításait hívatott tárolni. Ez azt jelenti, hogy a NetInfo által tárolt információk más alkalmazások által kinyerhetők. Az információ kinyerésének módjai: Lookupd (háttérben futó folyamat, a NetInfo olvasását teszi lehetővé) NetInfo API–n keresztül direktben NetInfo Manager Utility niutil (parancssori eszköz) NetInfo helye a fájlrendszeren Az adatbázis a /private/var/db/netinfo/local.nidb könyvtárban található és csak a root felhasználó számára hozzáférhető. Ha a gép NetInfo szerver, az egyes tartományokhoz tartozó adatbázisok szintén itt találhatóak. Ezen adatbázisok neve megegyezik a szerverük tartománynevével. Tárolt adatok afpuser_aliases aliases exports groups machines mounts networks printers protocols rpcs services users Vorau Vorau osztrák mezőváros Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 4760 lakosa volt. Vorau 850 éves Ágoston-rendi apátságáról és annak értékes kéziratokat őrző könyvtáráról ismert. Elhelyezkedése Vorau a Kelet-stájerországi régióban fekszik, a Joglland dombságán, a Hartberg-fürstenfeldi járás északi részén. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Puchegg (555 lakos), Reinberg (221), Riegersbach (760), Schachen bei Vorau (1194), Vorau (1365), Vornholz (729). A környező önkormányzatok: északra Waldbach-Mönichwald, északkeletre Sankt Lorenzen am Wechsel, keletre Rohrbach an der Lafnitz, délkeletre Grafendorf bei Hartberg, délre Pöllauberg, délnyugatra Pöllau, nyugatra Wenigzell. Története Voraut először 1149-ben említik az írott források. Nem sokkal ezután, 1163-ban III. Ottokár stájer őrgróf megalapította az ágostonos kolostort. A kolostor 1237-ben leégett és maga II. Bernhard apát is odaveszett a lángok között. Az újjáépült apátságnak I. Habsburg Rudolf német király 1277-ben védlevelet adományozott. 1384-ben az épületegyüttes ismét leégett. 1453-ban III. Frigyes császár címert adományozott a kolostornak és engedélyezte egy fegyvertár létesítését. A török betörések folytonos veszélye miatt Leonhard von Horn apát fallal, árokkal és felvonóhíddal erősítette meg az apátságot. 1503-1505-ben pestis dúlt a régióban amely csak a voraui egyházközségben 800 áldozatot szedett. I. Miksa császár az apátságnak törvényszéki jogosultságot és pallosjogot adott. A reformáció hatására jelentősen megcsappant a szerzetesek száma és 1542-re már csak egy kanonok maradt; a helyzet egy új apát kinevezése után rendeződött. 1598-ban egy újabb pestisjárványnak 611-es estek áldozatul. A 17. század elején átépítették az egész apátságot, a munkálatokat 1635-re fejezték be. A kolostor 1736-ban érte el létszámának csúcspontját 46 kanonokkal. 1778-ban középiskolát alapítottak, amely a 19. század elején gimnáziummá, a század közepén pedig magángimnáziummá alakult. 1844-ben lebontották a védőfalat és részben betemették a védőárkot. Az Anschluss után 1940-ben a kormányzat felszámolta a kolostort, épületeit elkobozta és nemzetiszocialista irányultságú iskolát rendeztek be benne. 1945. április 24-én szovjet repülőgépek bombázták a települést és a kolostor egy része leégett. Teljes mértékben csak a 60-as évek végére állították helyre. A háború után a szerzetesek visszaköltözhettek az apátságba. A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Puchegg, Riegersberg, Schachen bei Vorau és Vornholz községeket Vorau mezővárosához csatolták. Lakosság A voraui önkormányzat területén 2017 januárjában 4760 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el a csúcspontját 5168 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 0,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,5%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 1,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a mezővárosban. Látnivalók a voraui apátság a voraui skanzen Sub Terra Vorau. A település alatt föld alatti járatok, alagutak egész labirintusa húzódik, közülük a legrégebbieket az őskori emberek ásták ismeretlen célból és több mint 10 ezer évesek is lehetnek. A megalitikus korszakból építmények is maradtak a föld alatt. Más járatok közép- vagy újkoriak. Az alagutak vezetővel látogathatók. Vorau környékén Ausztriában egyedülálló módon mintegy 550 megalitikus menhir, állókő található. Számuk valószínűleg az ezret is meghaladta, de sokáig nem ismerték fel történelmi jelentőségüket és sokat eltávolítottak a helyéről. A legnagyobb 7,6 m magas és súlya meghaladja az 50 tonnát. a 16. századi városháza Reinberg Szt. Miklós-plébániatemploma Vorau Szt. Egyed-temploma Híres vorauiak Ottokar Kernstock (1848–1928) költő, szerzetes Hans Peter Doskozil (1970-) politikus, honvédelmi miniszter Johannes Zeiler (1970-) színész Norbert Hofer (1971-) politikus, infrastrukturális miniszter Ferdinand Feldhofer (1979-) válogatott labdarúgó Kavitáció A kavitáció egy fizikai jelenség, mely akkor következik be, ha egy anyag folyadék fázisból hirtelen gáz fázisba megy át a nyomás esése következtében. Ha a folyadék sebessége hirtelen megnő, akkor az energiamegmaradás törvénye értelmében (Bernoulli törvénye) a nyomása leesik. A keletkező gőzbuborék – ha az áramlás mentén olyan helyre ér, ahol a nyomás nagyobb az ottani hőmérséklethez tartozó telítettgőz nyomásnál – hirtelen összeroskad, az egymásnak csattanó folyadékfelületek erős akusztikus lökéshullámot keltenek, ami egyrészt erős zajjal, rezgéssel, másrészt a környező szilárd testek eróziójával jár. Ilyen eset fordul elő például nem teljesen elzárt vízcsap szűk áramlási keresztmetszetében, szivattyúknál vagy hajócsavaroknál. Szivattyúknál, ha a jelenség kiterjed az egész áramlási keresztmetszetre, a vízoszlop el is szakadhat, és a szivattyú nem képes folyadékot szállítani. A kavitáció általában káros jelenség, áramlástani gépek, csővezetékek, hajók tervezésekor nagy figyelmet fordítanak az elkerülésére. Vannak azonban esetek, amikor a jelenséget hasznos célokra is be lehet fogni: emulziók képzéséhez, felületek tisztításához, kavitációs szivattyúhoz. A szuperkavitáció jelensége akkor lép fel, ha a kavitáció nem csak néhány gőzbuborékra terjed ki, hanem a folyadékban nagy sebességgel haladó testet teljes egészében gőzköpeny veszi körül. Ezt a jelenséget használják ki újabban szuperkavitációs torpedóknál. Az első szuperkavitációs torpedó, az orosz Skval rakétahajtású eszköz, igen nagy sebességet ér el a víz alatt. Hátránya, hogy az erős zaj és a rakétából kiáramló gázok miatt könnyen felismerhető és helyzete bemérhető. Lapocka-nyelvcsonti izom A musculus omohyoideus egy apró, hosszúkás izom az ember nyakában. Eredés, tapadás, elhelyzekedés Ez az izom két részből áll: egy alsó és egy felső részből. Az alsó rész a lapocka (scapula) margo superior scapulae nevű részéről ered. A felső rész a nyelvcsontról (os hyoideum) ered. A két részt egy köztes szalag köti össze. Funkció Süllyesztik a gégét (larynx) és a nyelvcsontot. Beidegzés, vérellátás A radix superior ansae cervicalis és a radix inferior ansae cervicalis idegzik be. Az arteria thyreoidea inferior és a arteria thyreoidea superior látja el vérrel. Tóth János (kanonok) Tóth János (Nagysurány, 1856. július 26. – Görz, 1907. július eleje) teológiai doktor és papnevelő-intézeti tanár, a kis szeminárium kormányzója, címzetes kanonok. Élete Középiskoláit Érsekújvárt, Győrött és Nyitrán, a teológiát Bécsben a Pazmaneumban végezte. 1869-ben pappá szentelték. Káplán volt Kovarcon, Felsőelefánton, Szkacsányban. 1881-ben a bécsi Augustineumba küldték, ahol 1884-ben teológiai doktor lett. 1885 szeptemberétől az egyházjog és történelem tanára a nyitrai papnevelő intézetben, egyúttal a több mint 60 000 kötetes nyilvános Roskoványi-könyvtár kezelője volt. A Magyar Államnak 1885 januártól volt belső munkatársa; írt útitárcákat a Katholikus Szemlébe (1887., 1889., 1893.), francia, angol, olasz, spanyol és orosz nyelvből fordított elbeszéléseket. Művei Callista. Newmann bíbornok után angolból ford. Budapest, 1883. Nyitráról Lurdesba és Párisba. Nyitra, 1887. Az egyház Észak-Amerikában. Nyitra, 1892. Adatok a nyitrai papnevelde történetéből. (Kézirat gyanánt). Nyitra, 1905. Dubrovszky. Elbeszélés. Írta Puskin Sándor, ford. Nyitra, 1905. (Különny. a Nyitramegyei Szemléből). Szerkesztette a Nyitramegyei Szemle című politikai hetilapot, melyet ő alapított, 1893-tól 1906 végéig. Pfalzi örökösödési háború A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető. A háború előzményei Franciaország győzelmesen került ki a devolúciós háborúból (1667–1668) és az ezt követő első francia–holland háborúból (1672–1678). XIV. Lajos, a „Napkirály” Nyugat-Európa leghatalmasabb uralkodójává vált, és további hódításokat tervezett. Az ún. „újraegyesítési háború” (1683–1684) során XIV. Lajos kiterjesztette és biztosította országának északi és keleti határait. 1684-ben, amikor megkezdődött a Szent Liga háborúja (1684–1699), XIV. Lajos nem akart csapatokat küldeni titkos szövetségese, az Oszmán Birodalom ellen, de a pápa kívánságára a regensburgi szerződésben 20 éves fegyvernyugvásra kötelezte magát Nyugat-Európában. 1685 októberében Lajos visszavonta a nantes-i ediktumot. A menekülésre kényszerülő hugenottákat a szomszédos protestáns államok fogadták be, akik elfordultak Franciaországtól, és Anglia szövetségét keresték. A Franciaországgal szomszédos német fejedelemségek veszélybe kerültek. I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem (1617–1680), V. Frigyes pfalzi választófejedelem, a „téli király” (1596–1632) fia stabil politikai szövetséget kívánt kiépíteni hatalmas szomszédjával, a Francia Királysággal. Ennek érdekében leányát, Erzsébet Sarolta pfalzi hercegnőt (1652–1722), akit a német történelem Liselotte von der Pfalz néven ismer, még 1671-ben feleségül adta Fülöp orléans-i herceghez (1640–1701), XIV. Lajos francia király öccséhez, XIII. Lajos kisebbik fiához. A politikai érdekházasság azonban visszafelé „sült el”: 1685-ben, amikor I. Károly fia és utódja, II. Károly pfalzi választófejedelem (1651–1685) elhunyt, XIV. Lajos – sógornője, Erzsébet Sarolta tiltakozása ellenére – igényt támasztott a Pfalzi Választófejedelemségre (németül: Kurpfalz, franciául Palatinat du Rhin). A Napkirály önmagát jogellenesen Erzsébet Sarolta örökösének jelentette ki annak dacára, hogy a házassági szerződés megkötésekor lemondott minden ilyen irányú követeléséről. A pfalzi trón jogos örököse, a Wittelsbach-ház Düsseldorfban uralkodó, katolikus Pfalz-Neuburg ága visszautasította Lajos követelését. A konfliktus másik forrása Köln választófejedelme, a Wittelsbach-házból származó, franciabarát Miksa Henrik kölni hercegérsek (1621–1688) öröksége volt, XIV. Lajos ugyanis saját birtokának tekintette a szomszédos kisállamot. Amikor a hercegérsek 1688 júniusában elhunyt, Lajos presszionálta a kölni székeskáptalan (Domkapitel) tagjait, hogy utódjául Wilhelm Egon von Fürstenberget (1629–1704), Strassburg franciabarát érsekét válasszák meg. I. Lipót német-római császár ezzel szemben Wittelsbach-házból való a József Kelemen bajor herceget (1671–1723), saját szövetségesének, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem testvéröccsét pártfogolta. Mivel egyik párt jelöltje sem tudta megszerezni a szükséges 2/3-os többséget, a döntést Rómára bízták. A franciaellenes érzelmű XI. Ince pápa 1688. augusztus 26-án a bajor József Kelement nevezte ki Köln hercegérsekévé. Fürstenberg azonban önmagát tekintette megválasztott választófejedelemnek, katonái megszállták Bonnt. Erre Lipót császár birodalmi csapatokat küldött a fejedelemségbe. Az augsburgi liga megalakítása A Pfalzi Választófejedelemség megvédelmezésére I. Lipót német-római császár, II. Károly spanyol király és II. Viktor Amadé savoyai herceg már 1686-ban létrehozta az augsburgi ligát. A franciaellenes katonai koalícióhoz csatlakoztak más olyan uralkodók is, akik érdekeit sértette Franciaország erőszakos terjeszkedése: Pfalz mellett a Bajor, a Brandenburgi és a Szász Választófejedelemség, továbbá Portugália, Svédország és a Holland Köztársaság tartományainak szövetsége. III. (Orániai) Vilmos angol király (1650–1702) már a háború közben, 1689-ben csatlakozott a Ligához, amit ettől kezdve „Nagy Szövetségnek” (Grand(e) Alliance) is neveztek. 1688-ban a Szent Liga háborúja már a magyar Délvidéken folyt. Szeptember elején II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem elfoglalta Nándorfehérvárt, Szendrőt és Galambócot. XIV. Lajost aggasztotta a császári hadak gyors térnyerése. Felmondta az 1684-es fegyverszüneti szerződést, csapataival még szeptemberben bevonult a Pfalzi Választófejedelemségbe, és birtokba vette a Rajnától nyugatra fekvő német területeket. A hadjáratot jól időzítette, hiszen a Habsburg Birodalom katonai erejének jelentős részét Magyarországon kötötte le. A Liga csak megkésve üzent hadat. A háború lefolyása A pfalzi francia offenzíva. Philippsburg és Mainz eleste Az első nagyobb szabású hadművelet 1688. szeptember 27-én kezdődött, Philippsburg erődjének bekerítésével. Az erődöt egyetlen, főleg újoncokból álló császári ezred védte, Maximilian von Starhemberg tábornok parancsnoksága alatt. Mindössze 8 tisztjük volt, köztük a parancsnok unokaöccse, Reichard von Starhemberg alezredes. A 30 000 főnyi francia haderő főparancsnoka maga a trónörökös, Lajos királyi herceg (le Grand Dauphin, 1661–1711) volt, a várostromot Vauban márki, a hírneves hadmérnök–marsall irányította. A franciák 52 nehéz ostromágyút és 24 mozsárágyút vonultattak fel. Az ostrom október 1-jén kezdődött. Október 10-én rohamot indítottak, de a védők erős tüzében elakadtak. A francia utászok a védők gyilkos tüze ellenére október 20-ra feltöltötték az erőd vizesárkát. A következő rohamnál elesett a külső erődvonal. Október 26-án Vauban marsall elrendelte a végső rohamot a központi erőd ellen. Október 30-án a kimerült védők szabad elvonulás fejében megadták magukat. November 1-jén Starhemberg 1 500 emberrel és 6 ágyúval elhagyta az erődöt. A franciák sok hadianyagot zsákmányoltak. Az ostrom során mindkét oldalon kb. 600–600 katona esett el. Az Ulmba érkező Starhemberg grófot a bécsi Haditanács elé idézték, de a vizsgálat során tisztázta magát. 1688. október 15-én Louis-François de Boufflers marsall (1644–1711) 20 000 emberrel ostromgyűrűt vont a stratégiai fontosságú Mainz erődje köré. A nemrég korszerűsített és jelentősen megerősített erődrendszer hosszú ostromot is kiállt volna, de a pacifista Anselm hercegérsek (1622–1695) kapitulált. A „Birodalom kulcsa” csaknem egy évre francia kézre került. A Liga ellentámadása a Rajnánál A francia támadás hírére I. Lipót császár azonnal birodalmi háborút (Reichskreig) hirdetett. 1689-ben Anglia, Savoya és a Holland Egyesült Tartományok csatlakoztak a Habsburgok által vezetett augsburgi ligához, ezzel megalakult a „Nagy Szövetség” (Große Allianz, Grand Alliance). A császár és a német fejedelmek 1689-re mintegy 100 000 főnyi haderőt vonultattak fel a Rajnához. Három hadtestet alakítottak III. Frigyes brandenburgi választófejedelem, Lotaringiai Károly herceg, és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem parancsnoksága alatt. Feladatuk Mainz visszafoglalása, a Svábföld és Baden megvédelmezése volt. A franciák a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazták: az útjukba eső pfalzi és badeni városokat kirabolták, lerombolták és felégették. Lotaringiai Károly ezért Maximilian von Starhemberg grófot 1689 májusában néhány ezreddel Koblenz védelmére rendelte. Május 25-én maga Lotaringiai Károly is megérkezett a frankfurti gyülekezőhelyre. A franciák felkészülve várták a császáriak támadását. A Majna torkolatát Mainz alatt elsüllyesztett hajókkal zárták el, hogy a császáriak ne kaphassanak utánpótlást vízi úton. A francia Rajna-hadsereg főparancsnoka, Durfort marsall, Duras hercege (1625–1704) 30 000 emberével Mainz mellett táborozott, hogy megakadályozza a császáriak átkelését a Rajnán. Mainz visszavívása Lotaringiai Károly már május 30-án Mainzba indult, június 1-jén megtámadta és lerombolta a Rajna jobb (keleti) partján létesített francia hídfőállást (Mainz–Kastel). Június közepén a császáriak átkeltek a Rajnán, Lotaringiai Károly lovassága július 16-án, gyalogsága július 17-én ért Mainz alá. Miksa bajor választófejedelem saját csapatai, akiket a Felső-Rajnánál tartott a Svábföld és a Badeni Őrgrófság védelmében, csak július végén érkeztek be, Savoyai Jenő herceggel együtt. Augusztus 8-án a császáriak ostromtüzérsége megkezdte Mainz falainak rombolását. A védők gyakori kitörései ellenére az ostromlók augusztus 16-án elérték a falak alatti védőárkot. Augusztus 30-án Duras marsall Philippsburgnál felmentő csapataival átkelni készül a Rajnán, emiatt Lotaringiai Károlynak csapatokat kellett elvonnia az ostromtól. Szeptember 5-én viszont minden készen állt, szeptember 6-án 10 000 emberrel megindították az általános rohamot. A katonákat parancsnokaik – köztük maga Miksa Emánuel választófejedelem is – személyesen vezették. Három órán át tartó véres küzdelemben elfoglalták a védműveket. A császáriak 2 000, a bajorok 1 500 embert veszítettek. Az ostrom során Starhemberg tábornok elesett, Savoyai Jenő ismét megsebesült, de Mainz francia védőserege szeptember 8-án kapitulált. A visszavonuló francia csapatok stratégiai céllal felprédálták az útjukba eső német vidéket, hogy ne maradjanak védelmezhető támpontok, amelyek a (tervezett) újabb francia hadjáratot akadályozhatnák. (A megismételt rajnai francia hadjáratra 3 évvel később, 1692–93-ban került sor). A Pfalzi Választófejedelemségben, a Trieri Érsekségben és a Badeni Őrgrófságban elpusztított városok, lerombolt kastélyok és felégetett falvak sora jelezte Ezéchiel de Mélac tábornok vonuló csapatainak nyomát. Több várost többször is felprédáltak. Így pusztult el többek között Mannheim és Heidelberg. 1693-ban a francia tüzérség lerombolta és végleg lakhatatlanná tette a heidelbergi várkastélyt. 1689-ben elpusztították Speyer városát, vele a középkori katedrálist (Kaiserdom) és a Baden-Durlachi Őrgrófsághoz tartozó Staffort kastélyát. A német államok területén folyó hadjáratban nyílt harctéri ütközetre nem is került sor. A francia csapatok arra törekedtek, hogy célzott pusztításokkal támadásra bírják ellenfeleiket. A Balkánon lekötött birodalmi haderő csak arra szorítkozhatott, hogy meggátolja a franciák mélyebb előrenyomulását Svábföld és Frankföld felé, támadó jellegű hadműveletet csak a Rajna bal partján hajtott végre. Írország 1688. június 20-án megszületett a Stuart-házból való II. Jakab angol király és Modenai Mária királyné (1658–1718) első fia. James Francis Edward walesi herceget anyja után katolikus hitre keresztelték. Az angolok tartottak egy katolikus király trónra kerülésétől, az Orániai-ház hívei a gyermeket törvénytelen származásúnak minősítették. Orániai Vilmos herceg, a németalföldi Egyesült Tartományok helytartója katonai intervenciót indított, hogy II. Jakab királyt a franciák elleni hadba lépésre kényszerítse. Az expedíciós haderő november 15-én szállt partra Devon grófságban. II. Jakab főhadparancsnoka, John Churchill (1650–1722), Marlborough első hercege nyomban átállt Orániai Vilmoshoz. Megbuktatták a Stuart-házi királyt, aki Franciaországba menekült. Helyére Orániai Vilmos lépett, akit 1689. április 21-én III. Vilmos néven Anglia és Írország királyává koronáztak. Az eseményt a brit történetírás „dicsőséges forradalom” névvel illeti. A XIV. Lajos által támogatott II. Jakab 6 000 emberével 1689 februárjában partra szállt Írországban. Április 3-án bevonult Dublinba. Május 11-én a Bantry-öbölben Châteaurenault altengernagy francia flottája elűzte az angol Hervert admirális flottáját, II. Jakab seregei mégsem tudták megakadályozni, hogy Schomberg tábornagy hadserege augusztusban partra ne szálljon Írországban. 1690. július 10-én a jakobiták és Lauzun francia tábornok erői döntő vereséget szenvedtek a boyne-i csatában. II. Jakab ismét Franciaországba menekült, október közepére az angolok elfoglalták egész Írországot. 1692-ben XIV. Lajos ismét megkísérelte, hogy II. Jakabot katonai segítséggel visszahelyezze Anglia trónjára. A szállítóhajók készen álltak 30 000 francia katona átszállítására La Manche-on. Május 28–június 2. között azonban két nagyobb tengeri ütközetre került sor. Barfleurnél és La Hougue-nál a brit flotta győzelmei meggyengítették a francia hadiflottát, és lehetetlenné tették az inváziót. A jakobiták ügye elbukott, II. Jakab katonái más hadviselő államok zsoldosaiként harcoltak tovább Anglia ellen. Németalföld 1689 februárjában elhunyt Orléans-i Mária Lujza spanyol királyné, II. Károly király első felesége, XIV. Lajos unokahúga. A megözvegyült II. Károly augusztusban Mária Anna pfalz-neuburgi hercegnőt (1667–1740), Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem leányát, Eleonóra császárné húgát, I. Lipót császár sógornőjét vette feleségül. A császári család nyomására II. Károly szövetségi szerződést kötött a németalföldi Egyesült Tartományokkal, és hozzájárult, hogy császári csapatok igénybe vegyék Spanyol-Németalföld erődítményeit. Ezzel kihívta XIV. Lajos haragját, aki 1690. április 15-én hadat üzent Spanyolországnak. A Luxembourg herceg, marsall által vezetett francia csapatok benyomultak Németalföldre. A velük szemen felvonult angol és holland hadsereg, valamint a több fejedelemségből, így Brandenburgból összegyűjtött német csapatok igyekeztek útjukat állni. A több éven át húzódó hadjárat valamennyi jelentős csatája francia győzelemmel végződött. Az 1690. július 1-jén vívott fleurusi csatában Luxembourg hercege szétzúzta Waldeck herceg, tábornagy angol–holland szövetséges csapatait. A franciák 3 000, a szövetségesek 9 000 embert veszítettek. Luxembourg hercege olyan sok ellenséges lobogót zsákmányolt, hogy a párizsi nép elkeresztelte őt a „Notre Dame-i tapétásnak”. Mons városát maga XIV. Lajos ostromolta meg, a város 1691. március 17-én elesett. Szeptember 18-án Luxembourg hercege Tournai közelében, a leuze-i csatában súlyos vereséget mért Waldeck herceg túlerőben lévő angol–holland erőire. 1692-ben Vauban marsall ostrommal bevette Namurt. 1692. augusztus 3-án Orániai Vilmos király a flandriai Steenkerke-nél rajtaütött Luxembourg herceg csapatain, a támadást azonban visszaverték. A steenkerkei (steinkirki) győzelemben részt vett a Luxembourg marsall mellé beosztott fiatal hercegi „aranycsapat” („troupe dorée”) is, amelynek tagja volt (II.) Fülöp orléans-i herceg, a későbbi régens, François Louis de Bourbon-Conti herceg, Louis-Joseph de Vendôme herceg, Henri de Guise-Lorraine, a későbbi d’Elbeuf herceg, és Louis-Charles de La Tour d’Auvergne, Turenne hercege. A sikert XIV. Lajos marsalli kinevezések sorával ismerte el. 1693. július 29-én Orániai Vilmos újabb támadást intézett Luxembourg magára maradt hadserege ellen. A véres neerwindeni csatában a holland–angol szövetségesek újabb súlyos vereséget szenvedtek. A francia csapatok 9 000, a szövetséges erők 19 000 embert veszítettek. A franciák sorozatos győzelmei ellenére a németalföldi hadjárat nem hozott döntő győzelmet. A szövetségesek hosszú ideig fékezni tudták a túlerőbe került francia csapatok térnyerését, nekik viszont sikerült mélyen benyomulniuk a Német-római Birodalom területére, és ott jelentős szövetséges erőket kötöttek le. Háború a tengereken Franciaország tengeri háborúja Anglia és a vele szövetséges Spanyolország és Németalföld ellen a La Manche csatornán jelentős francia győzelemmel indult. 1690. július 10-én a Beachy Head-i csatában Tourville tengernagy szétverte az egyesült angol–holland flottát. 1692-ben XIV. Lajos másodszor is megkísérelte visszasegíteni az angol trónra az elűzött II. Jakab királyt. Az Anglia ellen tervezett inváziót a francia flottának kellett biztosítania. Május 28-án Tourville tengernagy Barfleur előtt megtámadta a kétszeres túlerőben lévő angol–holland flottát. 12 órán át tartó harc és 2 francia hajó elvesztése után Tourville visszavonult. Csak Brestben vagy Saint-Malóban találhatott menedéket, mert a Cotentin félszigeten nem voltak parti erődítmények. 27 sérült hadihajó nem tudott megküzdeni a Blanchard-fok áramlataival, ezek a La Hougue öbölben rekedtek. Bellefonds tábornok, a szárazföldön operáló francia haderő parancsnoka elrendelte a sérült hajók partra vetését, az őket üldöző flotta lövetése helyett. A megfeneklett hajókat a június 2-án dereglyéken partra szállított angol különítmények felgyújtották. A katasztrofális veszteség az Anglia elleni invázió meghiúsulását és a jakobiták végleges vereségét jelentette. A kudarc XIV. Lajost ráébresztette súlyos tévedésére, amikor Vauban marsall ellenségeire hallgatva leállította Cherbourg erődítési munkáit. Nem hibáztatta Tourville-t, és azonnal elrendelte 2 új partvédő erődítmény építését a La Hogue öbölben. A La Hougue-i katasztrófa után a francia admiralitás az angol mintájú kalóz-pátensek kiadását támogatta. A híresé vált francia kalózkapitányok: Jean Bart, Duguay-Trouin és társaik 1692–97 között összesen 4 000 ellenséges hajót zsákmányoltak, biztosítva a francia városok élelmiszer-ellátását. Tourville admirális 1693. június 27-én a dél-portugáliai Lagos előtt szétverte Sir George Rooke angol admirális angol–holland flottáját, elsüllyesztett vagy elfogott 83 ellenséges hajót, ezzel sikeresen megakadályozta az angol tengeri hatalom kiterjesztését a Földközi-tengerre. A tengerparti francia városok viszont ki voltak téve az angol–holland szövetség megtorló akcióknak. 1694. június 18-án a bresti erőd visszavert egy támadást, júliusban azonban angol és holland hajók egész napon át tartó ágyútüze elpusztította Dieppe városát, majd Le Havre-t vették tűz alá. A háború éveiben Dunkerque, Calais, Saint-Malo, Granville és Saint-Martin-de-Ré is szenvedett az angol–holland szövetség rajtaütéseitől. Folytak hadműveletek Új-Fundlandon és a Nyugat-Indiákon (1697-ben a franciák elfoglalták a kolumbiai Cartagenát). Ezek a tengeri hadműveletek azonban kevés hatást gyakoroltak a nagy háború végső kimenetelére. Észak-Itália A francia királyok már régóta igyekeztek kiterjeszteni hatalmukat Savoyára. II. Viktor Amadé savoyai herceg ezért csatlakozott a hűbérura, Lipót császár által szervezett augsburgi ligához. 1690-ben XIV. Lajos a torinói erőd átadását követelte, de Viktor Amadé ezt megtagadta. Francia csapatok vonultak be Savoyába. 1690. augusztus 18-án a véres staffardai csatában Catinat marsall súlyos vereséget mért a hercegi haderőre és Savoyai Jenő spanyol királyi csapataira. A franciák megszállták Savoyát és a Nizzai grófságot. A visszavonuló hercegi csapatok 1691-ben sikeresen visszaverték a Cuneót ostromló franciákat, és megvédték Piemontot, de a Milánó felé vonuló franciák végigpusztították az Aosta völgyét. 1693. október 4-én Torinó közelében, a marsagliai csatában ismét Catinat marsall győzött, és elfoglalta egész Piemontot. Viktor Amadé családjával Vercellibe menekült, és fegyverszünetet, majd 1696-ban Torinóban különbékét kötött XIV. Lajossal, ennek révén visszakapta birtokait. A következő békés éveket a herceg arra használta fel, hogy birtokain válogatott katonai alakulatokat állítson fel, készülve a következő összeütközésre Franciaországgal. A ryswicki békekötés 1696-ra mind Franciaország, mind a tengeri hatalmak (Anglia és a Holland Köztársaság) a pénzügyi összeomlás szélére kerültek, a Savoyai Hercegség pedig a torinói különbéke révén elhagyta szövetségeseit. Egyik fél sem tudott döntő győzelmet kicsikarni. A kimerült hadviselő felek Hága közelében tárgyalásokba kezdtek, és 1697 szeptemberében megkötötték a rijswijki (ryswicki) békeszerződést, amellyel lezárták a 9 éven át folyó háborút. XIV. Lajos végleg megszerezte Strassburg német birodalmi várost és csaknem az egész Elzász tartományt, amelyek máig Franciaországhoz tartoznak, továbbá a Saar-vidék egy részét (Saarelouis-ban azonnal hatalmas erődítményrendszer kiépítésébe kezdtek). XIV. Lajos megtarthatta a korábbi újraegyesítési háborúban (1683–1684) szerzett hódításait is. Viszont Luxemburgot és a Kurpfalzot vissza kellett adnia Spanyolországnak, és el kellett ismernie Orániai Vilmos herceget Anglia királyának. Spanyolország átengedte Franciaországnak a karib-tengeri Hispaniola sziget nyugati felét, azaz Haitit is. A kölni választófejedelmi székért folyó külön háború a szövetségesek javára dőlt el, katonai győzelmük nyomán a bajor József Kelement foglalhatta el a kölni hercegérseki széket. A háború következményei Elzász megszerzése ellenére XIV. Lajos elégedetlen volt, mivel eredeti területi követeléseinek nem tudott érvényt szerezni, és több, korábbi háborúban megalapozott igényéről is le kellett mondania. A romokban heverő francia államháztartás konszolidálására sem maradt ideje, mivel 1700 novemberében a Habsburg-házból való II. Károly spanyol király (1661–1700) örökös nélkül elhunyt, és a spanyol trón öröklése fölött ismét összeütköztek I. Lipót császár és XIV. Lajos érdekei. 1701-ben kitört Franciaország és a Nagy Szövetség újabb nagyhatalmi háborúja, a spanyol örökösödési háború. Anglia (a későbbi Nagy-Britannia) az 1692-es La Hougue-i tengeri ütközetben lefektette tengeri hegemóniájának alapjait. Az ellenséges francia flottát a brit flotta szétverte, de a csatában Anglia aktuális szövetségesei, a hollandok is komoly veszteségeket szenvedtek, mindkét flotta meggyengült, ez Angliának kettős sikert jelentett. A németországi hadjárat során a francia hadsereg az újkori hadviselésben addig szokatlan brutalitással lépett fel. A német történelmi munkák XIV. Lajos háborúit máig „rablóháborúk” gyűjtőnévvel jelölik. A városok és kastélyok tervszerű rommá lövetése, a termény elpusztítása, a polgári lakosság elleni erőszakos cselekmények és fosztogatások mélyen megülő franciagyűlöletet hagytak maguk után. Franciaország a német népek „ősellenségévé” vált, ez kihatott a 19. –20. századi német nacionalizmusra, és – más tényezők mellett – hozzájárult a későbbi német–francia háborúk könyörtelen hadviseléséhez. 915 Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 860-as évek – 870-es évek – 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek Évek: 910 – 911 – 912 – 913 – 914 – 915 – 916 – 917 – 918 – 919 – 920 Események augusztus – X. János pápa hadai Theophylactus római szenátorral és I. Alberik spoletói herceggel együtt legyőzik a szaracénokat. az év folyamán – A kalandozó magyarok Svábföldet , Türingiát és Szászországot pusztítják, eljutva egészen a dán határvidékig. A fuldai kolostor apátja vereséget mér rájuk. december – A pápa császárrá koronázza Berengárt . Lapolvasó A lapolvasó vagy szkenner a számítógép olyan külső berendezése, mely szöveg képként való beolvasására, képek digitalizálására, számítógépbe való bevitelére szolgál. Története 1960: Az első szkennerek nagymértékben térképészeti igényekre jöttek létre, s ez meghatározta azt az alapvető követelményt, hogy alkalmasak legyenek nagy (1 m fölötti) térképek digitalizálására, s egyben kiemelten törekedjenek a leképezés geometriai pontosságának biztosítására. 1970: Megjelentek az első nagy teljesítményű szkennerek, de a műszaki megoldást még nem tudták a sorszenzorokra alapozni, mivel azok akkor még nem léteztek, így a konstrukciót egyedi szenzorral (színes szkennelés esetén három egyedi szenzorral) kellett megoldani. A nagyméretű térképeket dobra erősítették, mely a leolvasás folyamán forgott, a megvilágító berendezéssel kombinált szenzoros optika pedig a dob tengelyével párhuzamos haladó mozgást végzett. A két mozgás kombinációjából kialakuló letapogatási pálya csavarvonal jellegű volt. Amennyiben nem papír, hanem átlátszó fólia beolvasása volt a feladat, úgy a megvilágítást a tejüvegből készült dob végezte, ami a PMT (Photomultiplier tubes) technológián alapult. 1980: A következő fejlődési szakaszban a szabatos beolvasásra a síkágyas plotterek mintájára készült síkágyas szkennereket alkalmazták elsősorban. A kocsira szerelt, színenként alkalmazott, egyedi vagy sordetektorok és megvilágító berendezéseik kétirányú mozgását egy mozgó híd X irányú, illetve a hídon lévő kocsi Y irányú mozgatásával érik el a léptetőmotorok. 1990: A szkennerek gyors elterjedéséhez azonban egy másik szakterület által gerjesztett igény a felelős: a web, illetve a digitális fényképezés. Ennek hatására a '90-es évek elejétől-közepétől ez az input eszköz a háztartásokban már teljesen hétköznapi volt. Működése A lapolvasó feladata: a látható információt digitális információvá alakítsa át. Aztán a már gépben lévő információt a legkülönfélébb programok segítségével fel lehet dolgozni. A képdigitalizáló, vagy angol nevén scanner (magyarítva szokás ezért szkennernek is nevezni) lehetővé teszi, hogy ábrákat, szöveges dokumentumokat képként a számítógépbe juttassunk. Amennyiben szöveget digitalizálunk vele, akkor abból még csak kép lesz, amit OCR programmal át kell alakítani szöveggé. Alapelemei: képdigitalizáló (pl. CCD , CMOS , CIS) fényforrás ( LED , fénycső ) általában tükör és/vagy lencse kommunikációs interfész és egyéb képfeldolgozó elektronika kivételtől függően egyéb, pl. síkágyas szkenner esetén üvegfelület (ahová a beolvasandó anyagot tesszük), mozgató mechanika Működése: Az olvasófejet a léptetőmotor bordásszíj segítségével mozgatja fémsíneken az üveglap alatt. A fejegység fénycsöve alulról megvilágítja a beolvasandó anyagot, majd a visszavert fényt a tükör (vagy tükrök) segítségével egy lencsén keresztül (amely a kép kicsinyítését végzi) a szkenner belsejében található, fix pontra rögzített CCD érzékelőre fókuszálja; majd az érzékelő digitális képpé alakítja a beérkező fényt. A másik lehetséges működési elv a LED -es megvilágítás. A CIS, azaz Compact Image Sensor (kompakt képérzékelő) már nevével is a kisebb méretű, kisebb helyigényű fejegységre utal. Ebben az esetben a fejegység nem tartalmaz tükröt, mert az érzékelő itt már benne van. A megvilágítást három különböző színű LED-ek sorával (RGBRGBRGBRGB…) oldják meg. Itt a fehér fényt az RGB (vörös, zöld és kék) színekből keverik ki. Előnye a fénycsöves megoldással szemben, hogy jóval szerényebb a helyigénye (laposabb szkennerek kivitelezése is lehetséges), jó a beolvasott kép élessége, és kevesebb áramot igényel. Természetesen nem maradnak el a rossz tulajdonságok sem: az olvasófejet a kisebb fényerő miatt közelebb kell vinni a beolvasandó felülethez. A szűkebb fényspektrum okozta pontatlanabb színhűség sem elhanyagolandó tény. Az alulról megvilágított olvasást reflexiós eljárásnak nevezzük (visszavert fényt használ a készülék a képalkotáshoz). A transzmissziós megoldást filmek, diák, negatívok beolvasásához használják. Ez esetben nem a fejegység része világítja meg alulról a beolvasandó felületet, hanem a felülről érkező, a beolvasandó anyagot átvilágító fény képe kerül az érzékelőre. Az adat beolvasásának folyamata: A szkenner CCD elemeket használ a képek kezelésére, ugyanúgy, mint a kamerák. A CCD egy optoelektronikai eszköz, mely a fényt kondenzátortöltéssé alakítja, amit aztán ki kell olvasni és fel kell dolgozni egy céláramköröket tartalmazó chip-nek. Minél nagyobb felbontást akarunk elérni, annál több CCD egységet kell egy sorba beszerelni. A képet egy speciális fénycső világítja meg, majd az onnét visszaverődő fényt egy lencsékből és prizmákból álló optikai eszköz vetíti a CCD érzékelőre. A CCD-ből, az optikai és megvilágító egységből álló rendszert a szkenner kialakításától függően kell a kép felett végigvinni. Ezt egy léptetőmotor automatikusan hajtja végre. A dokumentumszkenner működése: A normál szkennerek és a dokumentum szkennerek közötti alapvető különbség az, hogy míg a normál szkennerek esetében a szkennelendő papírlap áll és az olvasófej mozog, addíg ez a dokumentum szkennereknél pont fordítva működik. A dokumentum bekerül egy mozgó pályára és elhalad az álló szkennelő modul(ok) között. A pályát motor hajtja a dokumentumok pedig görgők sorozatán haladnak keresztül. A szkennelő modulokban helyezkednek el a tükrök, az objektív és a CCD fej. Egy szkennelő modul esetén a dokumentum egyik oldalát tudjuk beolvasni, két szkennelő modul esetén (alul-felül egy-egy) pedig egyidőben olvasható be a papírlap mindkét oldala. Fontos eleme a dokumentumszkennernek a lapadagoló egység, amelybe akár 1000 db lapot is tehetünk, ahonnan egy speciális mechanikus egység egyenként húzza be a dokumentumokat a készülékbe. Fajtái Lapkezelés szempontjából a ma használt készülékek főbb kialakítási formái: Rollszkenner: A képet a szkenner húzza keresztül az olvasó egység felett, tehát a kép mozog. Némelyik típusnál a papírvezető feltétet le lehet venni, és így olyan képeket is be tud olvasni, amit egyébként nem tudna behúzni. Egy ilyen készülék képe: Kézi szkenner: A szkennert kézzel kell a képen végighúzni. Az ilyen gépek alakja igen változatos lehet. A karmesterpálca méretű csupaszított handy-szkenner akár 4 másodperc alatt olvas be egy A4-es oldalt, függetlenül működve 100 oldalt tárol memóriájában. Felbontása 400 dpi körül van, ami elég rossz és kezelése is bonyolult. Pozitív tulajdonsága a kedvező ár. Egy ilyen készülék képe: Síkágyas szkenner: A képet a tárgytartó üvegre kell rakni, és az olvasó egység halad alatta végig. A jobb készülékekhez dia feltétet is adnak, vagy az opcióként külön megvehető. Optikai felbontása általában 2200 x 4800 dpi, míg színmélysége 48 bit körül van. Diaszkenner: Csak dia és fotónegatív beolvasására használható. Ha egy ezzel a rendszerrel működő számítógéphez még egy színes fotónyomtatót is csatlakoztatunk, akkor olcsón készíthetünk színes nagyításokat diáról vagy negatívról. Az optikai felbontása 1800x1800 dpi (4,2 millió pixel), míg szoftveresen akár 19200x19200 dpi-vel is elboldogul. Így egy-egy diáról vagy filmről igen jó minőségben készíthetünk digitális másolatot. Beolvasási sebessége 10-35 másodperc, az előképet 10 másodperc alatt hozza létre. Negatív beolvasásakor használni kell a szkennerhez kapott diafeltétet, amin van egy sötétebb ablak a dia helyén kívül. A szkenner ezen a sötétebb ablakon állítja be a színeket, ezért ha nem használjuk a feltétet (csak rányomjuk a negatívot), akkor rosszabb minőségű színeket kapunk. Egy ilyen készülék képe: Dokumentumszkenner: A dokumentumszkennerek alapvetően nagy mennyiségű dokumentumok beolvasására lettek kifejlesztve. Az így beolvasott dokumentumokat archiválási célokra mentik le, vagy OCR (karakterfelismerő) alkalmazásoknak adják tovább, amikor is a beolvasott képfájlt ismét karakteres anyaggá konvertálják vissza. A munka típusából adódóan elsősorban fekete-fehér képet kell produkálniuk, de ma már szinte az összes ilyen készülék képes a színes kép előállítására is. („dualstream” esetében ezt egyidőben végzik) A dokumentumszkennerekben a szkennelőfejek állnak, a dokumentumok pedig egy zárt pályán mozogva elhaladnak a szkennelőfejek között, így keletkezik a kép. Sebességére jellemző, hogy akár 200 lap/perc sebességgel is képes működni (Kodak i1860). A legújabb dualstream technológia segítségével egyidőben egy fekete-fehér és egy színes kép is létrejön akár a dokumentum mindkét oldaláról, ami 4 db képet jelent dokumentumonként. Így ha az előzőleg megismert sebességgel (azaz 200 lap/perc) ezt megszorozzuk, percenként akár 800 db képfájl keletkezik, amit a szkennelő munkaállomásra kell továbbítania. Régebben SCSI -kapcsolatot használtak ennek az adatfolyamnak a biztosítására; napjainkban ezt felváltotta a FireWire és az USB kapcsolat. Az első dokumentumszkennereket a képalkotásban mindig is úttörő szerepet játszó Kodak alkotta meg a mikrofilmes készülékek továbbfejlesztéseként. Könyvszkenner. Újabban léteznek olyan szkennerek is, amelyek az automatikus lapozás révén képesek komplett könyveket beolvasni. Ezek közé tartozik az Alexandria fejlesztése, amely egy 45 fokban kinyitott könyvet be tud olvasni, valamint az osztrák Treventus cég ScanRobot nevű gépe, amely 60 fokban nyitja ki a könyvet. (Ez régi könyvek másolásánál nagy segítség, hisz nem kell szétnyitni teljesen, így nem fog károsodni.) Az Alexandria gépe torzításmentesen dolgozik, a bemásolt kép nem szorul utólagos korrekcióra; felbontása 300-650 dpi ( A4 -es lapméret esetén). [forrás?] A Treventus készülékével egyetlen óra alatt egy 2400 oldalas könyvet is be lehet olvasni (ez 4-5-szöröse a manuálisan elérhető legnagyobb sebességnek), és mivel a lapot nem folyamatosan világítja meg, a régi munkák kevésbé károsodnak az eljárás során. A szkenner tulajdonságai A szkenner főbb paraméterei: felbontás a számítógéphez való csatlakoztatáshoz használt illesztőfelület a megkülönböztetett színek száma a beolvasható adathordozó típusa és nagysága jel-zaj viszony Felbontás: A képdigitalizáló felbontása attól függ, hogy egy adott területet hány képpontra tud bontani. Nyilván minél többre, annál élesebb képet kapunk, viszont annál több képpontot kell tárolni egy adott méretű képről, vagyis annál nagyobb helyet igényel a kép tárolása, és annál lassabb lesz a beolvasás is. Egy adott képdigitalizáló több felbontást ismer, amelyek között a kezelőprogramban lehet választani. A kész kép elmentésének formátuma is a kezelőprogramban választható. A felbontást a dpi mértékegységgel szokás megadni, amely az angol Dot Per Inch rövidítése, vagyis a hüvelykenkénti pontok számát adja meg. A problémát az jelenti, hogy a valóság átmenet nélküli színeit kell leképezni korlátozott számú színre, másrészt a szkennerek optikai felbontása is korlátozott. A legmodernebb szkennerek képesek a több ezer dpi-s felbontásra is. Ezt nyomdákban és fotónegatív feldolgozásához használják. A szkennereknél kétféle felbontást szoktak megadni: Optikai felbontás: Az optikai felbontás a szkenner által valóban megkülönböztethető képpontok száma. Szoftveres úton tovább lehet finomítani a felbontást és így valamivel jobb képet tudunk létrehozni. Interporált felbontás: Megmutatja a gép felbontási-teljesítményét. Ez olcsóbb gépeknél 300-700 dpi, félprofi gépeknél 700-1400 dpi (ez már bőven elég egy átlagos felhasználónak). Színmélység: A beolvasó az átalakítás során a képet apró pontokként kezeli, és minden képpontnak meghatározza a színét. A digitalizálás annál jobb hatásfokú, minél több képpontot különböztetünk meg egységnyi felületen, illetve minél nagyobb számú különböző színt érzékel. A mai lapolvasók általában 48 bitnyi színárnyalat digitálizálására képesek, amelyet kontraszt, fényerő görbékkel történő módosításokra felhasználva optimális 24 bitnyi színárnyalatot kapunk. A 24 bit 16,7 millió színárnyalatot jelent, amely megfelele az emberi szem által érzékelhető színek számának. A lapolvasók nagy része alkalmas A4-es lapméret beolvasására. Ajánlott irodalom és internetes oldal miau.gau.hu Pc-suli 1. kötet Kodak dokumentumszkennerek 1280 Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század Évtizedek: 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek – 1270-es évek – 1280-as évek – 1290-es évek – 1300-as évek – 1310-es évek – 1320-as évek – 1330-as évek Évek: 1275 – 1276 – 1277 – 1278 – 1279 – 1280 – 1281 – 1282 – 1283 – 1284 – 1285 Események Határozott dátumú események március 25. – Giovanni Dandolo velencei dózse megválasztása. (1289-ig uralkodik.) augusztus 10. – IV. László a pápa intésére oklevelet bocsát ki, melyben megbánja az egyház elleni tetteit. Határozatlan dátumú események az év folyamán – II. Erik norvég király trónra lépése. II. Jóannész trapezunti császár trónra lépése. (A császárt 1297-ben megfosztják trónjától.) A Magyar Királyság területén hagyományos életmódjuk fenntartását reménytelennek ítélő kunok elhatározzák szállásterületeik kiürítését. ősz eleje – A kunok megkezdik kivonulásukat az országból. ősz közepe – A kunok mozgolódását tapasztalva a Váradon tartózkodó IV. László elrendeli bizonyos helyek megerősítését, egyúttal országos hadat hív egybe. november közepe – A király a kunok után indul a Kárpátokon túlra, ahol aztán sikerült visszatérésre bírnia őket. Grosch Mária Grosch Mária, (1954. augusztus 3. –) magyar sakkozó, női nemzetközi mester, sakkolimpiai ezüstérmes. Férje Ribli Zoltán nemzetközi sakknagymester. Élete és sakkpályafutása 1967-ben megnyerte az úttörőolimpiát. Az 1968. évi harmadik, valamint az 1969. évi ötödik helyezés után 1970-ben 1. helyezést ért el a magyar női ifjúsági bajnokságon. 1975-ben lett mester, 1984-ben szerezte meg a női nemzetközi mesteri címet. 1979-ben 3. helyen végzett a magyar sakkbajnokságon. 1986-ban Ivánka Máriával holtversenyben az 1-2. helyen végezve az ezüstérmet szerezte meg. 1986-ban tagja volt a Dubajban rendezett sakkolimpián 2. helyezést elért magyar válogatott csapatnak. Olimpiai szereplése emlékét a világon egyedülálló sakkolimpiai emlékmű őrzi Pakson. Kiemelkedő versenyeredményei 1977: 2-4. helyezés Utasellátó-versenye, Asharumova mögött, holtversenyben ivánka Máriával és Verőci Zsuzsával Játékereje 1989. július óta nem játszott az Élő-pontszámításba beleszámító játszmát, így jelenleg inaktív. Utolsó Élő-pontszáma 2135. Legmagasabb Élő-pontszáma 1987. januárban 2220 volt, ezzel akkor a női világranglista 96. helyén állt. Díjai, elismerései Jó tanuló, jó sportoló (1970) Jegyzetek Rating Progress Chart – Grosch Mária (angol nyelven). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2014. október 5.) Grosch Mária (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. október 5.) FIDE Rating List :: January 1987 (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. október 5.) A Móri járás és a móri sakk története (magyar nyelven). Móri SE Sakkszakosztály. (Hozzáférés: 2014. október 5.) Grosch Mária Magyarország 1970. évi női ifjúsági sakkbajnoka (magyar nyelven). Dunaújvárosi Hírlap, 1970. július 28. (Hozzáférés: 2014. október 5.) Helyismereti adatbázis, Dunaújváros – Grosch Mária (magyar nyelven). József Attila Könyvtár Dunaújváros. (Hozzáférés: 2014. október 5.) Dunapentele-Dunaújváros a török kiűzetésétől a rendszerváltásig (magyar nyelven). József Attila Könyvtár Dunaújváros. (Hozzáférés: 2014. október 5.) FIDE Chess Profile – Grosch Mária (angol nyelven). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2014. október 5.) Helyismereti adatbázis, Dunaújváros – Grosch Mária (magyar nyelven). József Attila Könyvtár Dunaújváros (Dunaújvárosi Hírlap alapján), 1979. december 7. (Hozzáférés: 2014. október 5.) És ismét Nagy Tímea: egyéni világbajnok! (magyar nyelven). Nemzeti Sport online, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2014. október 5.) 27th Chess Olympiad (women): Dubai 1986 (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. október 5.) Dr. Németh J. (Forrás: TMKrónika 2000-11-3): A világ első sakkolimpiai emlékmű avatása Pakson (magyar nyelven). PaksNET online, 2000. október 21. (Hozzáférés: 2014. október 5.) Bilek István, Kaszás Gábor: Győzelmünk a sakkolimpián (magyar nyelven). Magyar Nemzet online. (Hozzáférés: 2014. október 5.) Horváth László: Jó tanuló – jó sportoló (magyar nyelven). Dunaújvárosi Hírlap, 1970. november 6. (Hozzáférés: 2014. október 5.) Forrás OlimpBase Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. ISBN 963-495-008-6 Nara prefektúra Nara prefektúra (japánul ���, Nara-ken) Japánban, a Honsú szigeten, Kanszai régióban fekszik. Székhelye Nara. Japánban Nara prefektúrában található a legtöbb UNESCO világörökségi látványosság. Történelem Japánban Nara prefektúrát tartják a legrégebbi régiónak. A mai Nara prefektúra hivatalosan 1887 óta létezik, ekkor vált függetlenné Oszaka prefektúrától. Régen Jamato-no-kuni illetve Jamato tartományként is ismert volt a terület. A Nara korszakig Bár a folyamat nem volt jól lejegyezve, bizonyos, hogy politikai erő jött létre a Miva hegy lábánál, a Nara-medence keleti részeinél, egyesítést keresve Japán túlnyomó részén a harmadik századtól a negyedik századig. A történelem kezdetén egyértelműen Jamato volt Japán politikai központja. Ősi Japán fővárosokat építettek Nara földjén, ilyenek voltak Aszuka-kjó, Fudzsivara-kjó (694-710) és Heidzsó-kjó (710-784). Úgy gondolják, hogy a Fudzsivara és Heidzsó fővárosok kínai mintára lettek építve, magába foglalva a rácsos elrendezési mintát. A királyi udvar felvette a kapcsolatot a kínai Szuj és Tang-dinasztiával, majd diákokat küldött fejlett civilizációkról tanulni a Középső birodalomba. A 7. századra Nara befogadta a bevándorlókat, beleértve a menekülteket, akik a Koreai-félsziget déli részéről, Pekcse királyságból szöktek el. Az első fejlett civilizáció, buddhista királyi védnökséggel Nara városában virágzott. Nara a Heian korszakban 784-ben Kammu császár döntésére áthelyezték a fővárost Nagaoka-kjóba, Jamasiro tartományba, ezután pedig Heian-kjóba, ezzel megkezdve a Heian korszakot. Nara templomai erősek maradtak a politikai főváros lépésén túl, így adva Narának a Nanto ("Déli Főváros") szinonimáját, Heian-kjóval szemben, mely északon helyezkedett el. A Heian korszak végéhez közeledve Taira no Sigehira, apja, Taira no Kijomori által arra lett utasítva, hogy igázza le a hatalmát Kófukudzsinek és Tódaidzsinek, akik egy ellenzéket támogattak, melyet Mocsihito herceg vezetett. A mozgalom egy összeütközéshez vezetett a Taira és a Nara templomok között 1180-ban, aminek végeredményeképpen felgyújtották a Kófuku-dzsit és a Tódai-dzsit, melyek hatalmas építészeti veszteségeket eredményeztek. Középkori Nara A Minamoto felemelkedésekor az uralkodói pozíciójára és a Kamakura sógunátus megkezdésekor, Nara helyreállítását Minamoto no Joritomo támogatta. Kófukudzsi, "hazai templom" a Fudzsivaráknak, az alapítás óta nemcsak, hogy visszanyerte az erejét ami előzőleg volt neki, még a de facto regionális vezetője is lett Jamato tartományban. A Kófukudzsi és a Tódaidzsi helyreállításával létrejött egy növekvő város közel a két templomhoz. A Nanboku-csó időszak, kezdve 1336-tól, egyre több instabilitást hozott Narába. Ahogy a császár, Go-Daigo Josinót választotta bázisának, Kófukidzsiben egy hatalmi harc alakult ki egy csoporttal, akik a délieket támogatták, és egy másikkal, akik az északi udvar oldalán voltak. Hasonlóképpen a helyi klánokkal, akik két felé váltak. Kófukudzsi egy rövid időre visszanyerte az irányítást a tartomány felett a Déli Bíróság lemondáskor 1392-ben, miközben a templom belső hatalmi játékai utat nyitottak a helyi szamurájklánoknak, hogy felerősödjenek és harcoljanak egymással, fokozatosan területeket szereztek maguknak, ezzel csökkentve a Kófukudzsi befolyását. A Szengoku és Edo korszaktól napjainkig Később az egész Jamato tartományt bevonták a Szengoku korszak zavaraiba. A Tódaidzsit ismét felgyújtották 1567-ben, amikor Macunaga Hiszahide - a későbbi Oda Nobunaga, Jamato tartomány ura - harcolt a fennhatóság ellen, az egykori mestere, a Mijosi család ellen. Cucui Dzsunkei és Tojotomi Hidenaga rövid megállapodásait követően, a Tokugava sógunátus közvetlenül átvette az uralmat Nara városa felett, valamint Jamato tartomány legtöbb része, pár Kórijamát lefoglaló feudális uralkodó, Takatori és más helyek fölött. Az ipar és a kereskedelem fejlődésével a 18. században a tartomány gazdaságát beépítették a virágzó Oszaka gazdaságába, az akkori Japán kereskedelmi fővárosába. Az Oszakától való gazdasági függőség a mai Nara prefektúrára is jellemző, sok lakos ingázik a két város között tanulás illetve munkahely miatt. Földrajz Nara prefektúra Kanszai - vagy más néven Kinki - régió része Japánban, a Kii félsziget közepén található, ami a Honsú sziget nyugati részén fekszik. Nara prefektúra nem rendelkezik tengerparttal. Nyugatról Vakajama és Oszaka prefektúra, északról Kiotó prefektúra, keletről pedig Mie prefektúra határolja. Nara prefektúra 78,5 km széles és 103,6 km magas. A terület nagy részét hegyek és erdők borítják, így a lakható terület mindössze 851 km². A lakható terület aránya 23%, mellyel a 43. helyre rangsorolják a 47 japán prefektúra között. Nara prefektúrát keletről nyugat felé kettészeli a Japán közepén végigfutó tektonikus vonal, a Josino folyóval együtt. A tektonikus vonal északi részén van az úgynevezett belső zóna, ahol északról délre futó aktív törések még mindig közrejátszanak a táj formálásában. Az északnyugati Ikoma hegységek Oszaka prefektúrával egy határt képeznek. A Nara-medencében - ami ezen hegységek keleti részén fekszik - él a legtöbb ember Nara prefektúrán belül. Keleten találhatóak a Kaszagi hegységek, amelyek elválasztják a medencét a Jamato felvidéktől. A tektonikus vonal déli részén vannak a Kii hegységek, ami a külső zóna. Ez elfoglalja a szárazföldi terület körülbelül 60%-át. Ómine tartomány a Kii hegységek középpontjában található, észak-dél irányú, meredek völgyekkel körülvéve. A legmagasabb hegy Nara prefektúrában, továbbá a Kanszai prefektúrában is, a Hakkjó hegység. Nyugatra, Obako tartományban 1 300 méter magas csúcsok vannak, melyek elválasztják Nara és Vakajama prefektúrát egymástól. A keleti határon Mie prefektúra található a Daikó tartományban, beleértve az Ódaigahara hegységet is. Ezen a hegységes vidéken található egy Világörökség is, a Szent helyek és a Kii hegységi zarándokút. A prefektúra teljes területének körülbelül 17%-a Nemzeti Parknak van kijelölve, magába foglalva a Josino-Kumano Nemzeti Parkot, a Kongó-Ikoma-Kiszen, a Kója-Rjúdzsin, a Muró-Akame-Aojama, és végül a Jamato-Aogaki Kvázi-Nemzeti Parkot is. Továbbá itt találhatóak a Cukigasze-Kónojama, Jata és Josinogava-Cuboro Prefektusi természeti parkok is. Éghajlat A Nara-medencében az éghajlatnak szárazföldi jellemzői vannak, a legnagyobb hőmérséklet variációval bemutatva azonos napon, és a nyár és tél hőmérséklet különbségei. A téli hőmérséklet átlagosan 3-5°C körüli, a nyári pedig 25-28°C, a legmagasabb 35°C. 1990-től 2007-ig, a Narai Helyi Meteorológiai Obszervatórium feljegyzései szerint egyik évben sem esett tovább a hó tíz napnál. A prefektúra többi részén az éghajlat a hegyvidékire jellemző, legfőképpen a déli részeken, ahol a -5°C a leghidegebb téli minimum. Heves esőzések figyelhetőek meg a nyár folyamán. Az éves csapadékmennyiség 3000 és 5000 mm közé tehető, ami Japánban a legmagasabb érték. A tavasz és az ősz egyaránt szép és mérsékelt. A hegyvidéki Josino már régóta népszerű mind történelmileg, mind pedig a gyönyörű tavaszi cseresznyefavirágzás, illetve az őszi, hasonlóan szép, sárguló tölgyfák miatt. Nagyvárosok Tizenkét nagyváros található Nara prefektúrában: Godzsó Gosze Ikoma Jamatokórijama Jamatotakada Kasiba Kasihara Kacuragi Nara (székhely) Szakurai Tenri Uda Kisvárosok és falvak Minden kerületben vannak kisebb városok és falvak: Ikoma kerület: Ando Heguri Ikaruga Szangó Jamabe kerület: Jamazoe Josino kerület: Higasijosino Kamikitajama Josino Kavakami Kurotaki Nosegava Ójodo Simocsi Simokitajama Tenkava Tocukava Kitakacuragi kerület: Kanmaki Kavai Kórjó Ódzsi Siki kerület: Kavanisi Mijake Tavaramoto Takaicsi kerület: Asuka Takatori Uda kerület: Micue Szoni Egybeolvadások 1999. április 1-től létrejött egybeolvasások: 2004. október 1-jén Sindzsó és Taima (mindkettő Kitakacuragi kerületből) összevonásra került, létrejött Kacuragi városa. 2005. április 1-jén Cuge falu (Jamabe kerületből) és Cukigasze falu (Szoekami kerületből) összeolvadásra került, Nara város részei lettek. Szoekami kerület egyesülése eredményeként fel lett osztva. 2005. szeptember 25-én Nisijosino és Ótó falu (mindkettő Josino kerületből) összeolvadásra került, Godzsó város részei lettek. 2006. január 1-jén Haibara, Óuda és Utano város, valamint Muró falu (mind Uda kerületből) összeolvadtak, ezzel pedig létrejött Uda városa. Demográfia A 2005-ös Japán népszámlálás alapján, Nara prefektúra lakossága 1 421 310 fő, ami 2000 óta 1,5%-os csökkenést jelent. 2005-höz képest, 2006-ban további 4 987 fővel apadt az ott élők száma. Ez magába foglalja a természetes csökkenést, ami az előző évhez képest 288 embert jelent (11 404 születés, 11 692 halál), továbbá a hazai vándorlás okozta létszámváltozást is, 4 627 fő hagyta el a prefektúrát, valamint a 72, ott élő, regisztrált külföldi fogyatkozását is. A nettó hazai migráció 1998 óta egyre kevésbé van jelen. Legnagyobb számban Kiotó (1 130 fő), Tokió (982 fő) és Hjógo (451 fő) prefektúrába vándoroltak. Ezeknek az embereknek 13,7%-a 15 év alatti, 65,9%-a 15 és 64 év közötti, 20,4%-a pedig 65, illetve annál idősebb volt. A népesség mintegy 52,5%-a nő. 2004-től a prefektúra átlagos népsűrűsége 387 fő/km². 2000-ben a Nara prefektúrában élők között voltak a legtöbben Japánban, akik ingáztak a munkahelyük és az otthonuk között, 30,9%. Hasonló tendencia mutatkozott Szaitama, Csiba és Kanagava prefektúrában, mindhárom helyen több, mint a lakosság 20%-a él hasonló életmódot. Gazdaság A 2004-es teljes bruttó prefektúrai termék (GPP) Narában 3,8 trillió yen volt, ez 0,1%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Az egy főre jutó jövedelem 2,6 millió yen volt, ami 1,3%-os növekedés 2003-hoz képest. A gyártásnak van a legnagyobb részesedése Nara GPP-jéből, 20,2%-kal. Második legnagyobb százalék a szolgáltatásoké, 19,1%, végül pedig az ingatlanok, 16,3%-kal. A mezőgazdasági részesedés, beleértve az erdészetet és a halászatot is, mindösszesen csak 0,1% volt, alig megelőzve a bányászatot, ami szinte nem is létezik Narában. A turizmust a prefektúrai kormányzat kezeli, ami az egyik legfontosabb Narában a természetes szépség és a történelmi jelentőség miatt. Nara híres a Kaki datolyaszilváról. Az eper és a tea is nagyon népszerű termékek, míg a rizs és a növények, beleértve a spenótot , paradicsomot , padlizsánt és egyéb zöldségeket, meghatározó a termelés szempontjából. Nara a japán tradicionális művészetekben használt eszközök készítésének a központja. A kalligráfiához használt ecset és festék (szumi) a legismertebb termékek Narából. Fa vagy bambusz alapanyagú eszközök, különösen Takajama területéről (Ikoma városban), nagyon híres termékek teaszertartásokhoz. A jamatokorijamai aranyhal Narában már hagyományos akvakulturális termék a 18. század óta. Köszönhetően a gazdag történelmi múltnak, Narában sok régészeti ásatás is van, melyből rengeteg Aszuka faluban található. Oktatás Egyetemek Narai Nőegyetem Narai Orvostudományi Egyetem Narai Oktatási Egyetem Narai Egyetem Nara Prefektúrai Egyetem Nara Szangjo Egyetem (Narai Ipari Egyetem) Narai Tudományos és Technológiai Intézet Kio Egyetem Tezukajama Egyetem Tenri Egyetem Sportok Futball Nara klub Kosárlabda Bambitious Nara Turizmus Rengeteg dzsindzsa (Sinto szentély), Buddhista templom és kofun található Nara prefektúrában, ami a turizmus központja. Továbbá, rengeteg világörökség is megtalálható itt, többek között a Tódaidzsi és a Kaszuga szentély, melyek Nara városában tekinthetőek meg. Világörökségi látványosságok Buddhista műemlékek a Hórjúdzsi épületében Hórjúdzsi ��� Hokkidzsi ��� Ősi Narai történelmi műemlékek Tódaidzsi ��� Kófukudzsi ��� Kaszuga szentély ���� Gangódzsi ��� Jakusidzsi ��� Tósódaidzsi ���� Heidzso palota maradványai ���� Sószó-in ��� Buddhista templomok Aszuka-dera ��� Csúgúdzsi ��� Hasze-dera ��� Hórindzsi ��� Muródzsi ��� Szaidaidzsi ��� Sin-Jakusidzsi ���� Déli Hokkedzsi ���� Taima-dera ��� Sintó szentélyek Iszonokami szentély ���� Kasihara szentély ���� Danzan szentély ���� Ómiva szentély ���� Ójamato szentély ���� Kofun és világörökség Az Aszuka-Fudzsivara műemlékek az UNESCO Világörökségének részét képezik. Isibutai sír ����� Kitora sír ����� Takamacuzuka sír ����� Hasihaka sír ���� Umami Kofun csoport ����� Sakafuneisi örökség ����� Forró fürdők Dorogava ���� Sionoha ����� Kamiju ���� Tocukava ����� Hegyek Jamato Sanzan ���� Vakakusza hegy ��� Egyéb látnivalók Nara Park ���� Josino-Kumano Nemzeti Park �������� Kongó-Ikoma-Kiszen Kvázi-Nemzeti Park ���������� Kója-Rjúdzsin Kvázi-Nemzeti Park �������� Muró-Akame-Aojama Kvázi-Nemzeti Park ���������� Jamato-Aogaki Kvázi-Nemzeti Park �������� Közlekedés Vasút JR West Jamatodzsi vonal Kanszai vonal Manjo Mahoroba vonal Vakajama vonal Kintecu Nara vonal Keihanna vonal Kiotó vonal Kasihara vonal Ikoma vonal Ikoma Cable vonal Tenri vonal Oszaka vonal Tavaramoto vonal Minami Oszaka vonal Gosze vonal Josino vonal Busz Nara és Tenri irányából Sindzsuku, Tokió Tokiói állomás Jokohama Tokiói Disneyland, Urajaszu Makuhari, Csiba prefektúra Nagoja Oszaka nemzetközi repülőtér Kanszai nemzetközi repülőtér Jamamoto Jagi és Gosze irányából Sindzsuku, Tokió Singu Tocukava Utak Autópályák és fizetős útvonalak Nisi-Meihan autópálya Meihen út Keinava autópálya Második Hanna (Oszaka-Nara) út Déli Hanna út Nemzetközi autópályák 24-es út 25-ös út (Oszaka-Tenri-Nabari-Jokkaicsi) 163-as út 165-ös út 166-os út 168-as út (Hirakata-Ikoma-Kasiba-Godzso-Tocukava-Singu) 169-es út (Nara-Tenri-Ojodo-Josino-Singu) 308-as út 309-es út 310-es út 311-es út 368-as út 369-es út 370-es út 371-es út 422-es út 425-ös út Pfarrweisach Pfarrweisach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1595 fő (1987. május 25.). (16542) 1991 PK31 A (16542) 1991 PK31 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1991. augusztus 14-én. Gavarret-sur-Aulouste Gavarret-sur-Aulouste település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 142 fő (2015). Gavarret-sur-Aulouste Lalanne, Miramont-Latour, Mirepoix, Montestruc-sur-Gers és Sainte-Christie községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lefolyástalan medence A lefolyástalan medencék, vagy más néven belső lefolyású vízgyűjtő területek olyan zárt hidrológiai területek, amelyek megtartják a vizet és nincs kifolyásuk más vizekhez (folyó, tenger). A vízgyűjtő területekről a víz általában kifolyik, és végül a világóceánba jut. A lefolyástalan medencékből a víz csak párolgás vagy szivárgás formájában tud távozni. A lefolyástalan medencékben kialakuló tavak sok esetben sós vizűek. A lefolyástalan tavak közé tartoznak a Föld legnagyobb tavai, például az Aral-tó vagy a Kaszpi-tenger. Lefolyástalan tavak A lefolyástalan tavak rendszerint távol vannak az óceánoktól, vagy egy nagy vízválasztó hegység szigeteli el őket a világtengertől. A víz nem tud kifolyni a tengerbe, összegyűlik egy mély ponton, nem ritka különböző ásványi sók magas koncentrációja. Idővel átalakulhat sós tóvá az erózió és a párolgás miatt. A lefolyástalan tavak jóval érzékenyebbek környezeti szennyezésekre, mint társaik, melyek kifolyhatnak az óceán felé. Előfordulás A lefolyástalan területek bármelyik klímán előfordulhatnak, sivatagi területeken gyakoribbak. Az erózió belevájhat egy vízelvezető utat az elzárt tó és a tenger közé, ha nagy mennyiségű esővíz duzzasztja a tavat; valószínűleg ez történt a Fekete-tenger esetében is, mielőtt kapcsolódott a Földközi tengerhez a Boszporuszon keresztül. Mivel nincs kifolyás, tisztulás, az ásványi sók, és más szennyező elemek is felgyűlhetnek a tavakban. Ausztráliában a legmagasabb a lefolyástalan területek részaránya (21%), az Egyesült Államokban ez 5% körül van. A lefolyástalan medencék részesedése a Földön közel 18%. A legnagyobb ilyen területek Ázsiában találhatók. A lefolyástalan medencékben kialakulhat a sós altalaj, mely megkeményedik és alkalmas repülőterek kialakítására és más hasznosításra (például sebességi kísérletek, stb.) Az emberi beavatkozások (gátak) is megváltoztathatják a lefolyástalan medencéket, és szennyezést okozhatnak. Alacsonyan fekvő területeken helyenként elzárt kis tavak keletkezhetnek (erre példa a Winnipeg-tó környéke). Ismertebb lefolyástalan medencék és tavak Antarktisz Az Antarktiszon a nagy jégmentes területeken található néhány lefolyástalan tó: Don Juan tó (Antarktisz) Vanda–tó Bonney-tó Hoare-tó Fryxell-tó Ázsia Nyugat-, és közép-Ázsiában nagy lefolyástalan területek vannak. Itt több nagy kifolyás nélküli tó található. Kaszpi-tenger ( Oroszország , Irán ) Urmia-tó ( Azerbajdzsán , Irán ) Aral-tó ( Kazahsztán ) Balkas-tó ( Kazahsztán ) Lop-tó ( Mongólia ) Qaidam-mednece ( Kína ) Sistan-medence ( Afganisztán ) Holt-tenger ( Izrael , Jordánia ) Sambhar-tó ( India ) Van-tó , Van-tó ( Törökország ) Sabkhat al-Jabbul-medence ( Szíria ) Birkat as-Samsz ( Egyiptom ) Ausztrália Eyre-tó Torrens-tó Corangamite-tó George-tó Afrika A Szahara (sivatag) és a Kalahári (sivatag) területén kiterjedt lefolyástalan medencék találhatók. Csád-medence ( Csád ) Qattara-medence ( Egyiptom ) Chott Melrhir ( Algéria ) Chott el Djerid ( Tunézia ) Etosha-medence ( Namíbia ) Mweru Wantipa ( Zambia ) Afar-medence ( Etiópia ) Amerikai Egyesült Államok Willcox Playa ( Arizona ) Tulare-tó ) ( Kalifornia ) Buena Vista-tó ( Kalifornia ) Ördög-tó ( Észak-Dakota ) Ördög-tó ( Wisconsin ) Crater-tó ( Oregon Nagy-medence (az USA legnagyobb egybefüggő lefolyástalan területe, számos tóval és kisebb medencével, Nevada, Oregon és Utah államokban) Nagy sós-tó ( Utah ) Sevier-tó ( Utah ) Black Rock sivatag ( Nevada ) Pyramid-tó ( Nevada ) Carson-medence ( Nevada ) Walker-tó ( Nevada ) Salton Sea ( Kalifornia ) Death Valley ( Kalifornia ) Abert-tó ( Oregon ) Malheur -tó ( Oregon ) Warner-völgy ( Oregon ) Alvord-sivatag ( Oregon ) Elsinor-tó ( Kalifornia ) Új-Mexikóban számos lefolyástalan medence van. Észak-Dakotában is több kisebb lefolyástalan tó található. Kanada Manitou-tó Old Wives-tó Pakowki-tó Közép-Amerika Enriquillo-tó Atitlán-tó Coatepeque-tó Bolsón de Mapimí-medence Mexikó-völgy Guzmán-medence Európa Európában a viszonylag nedves éghajlat miatt kevesebb lefolyástalan tó van. Fertő ( Ausztria , Magyarország ) Trasemeno-tó ( Olaszország ) Velencei-tó ( Magyarország ) Preszpa-tó ( Albánia , Görögország , Macedónia ) Rahasane-tó ( Írország ) Laacher-tó ( Németország ) Dél-Amerika Titicaca-tó ( Bolívia , Peru ) Salar de Uyuni ( Bolívia ) Coipasa-tó ( Bolívia ) Poopó-tó ( Bolívia ) Carbón-laguna ( Argentína ) Valencia-tó ( Venezuela ) Salar de Atacama ( Chile ) Korábbi lefolyástalan tavak Ezek a tavak és medencék az évmilliók során áttörték az elszigeteltséget és kapcsolatuk lett az óceánokkal: Fekete-tenger Földközi-tenger Tanganyika-tó ( Burundi , Kongói Demokratikus Köztársaság , Tanzánia és Zambia ) Lahontan-tó ( Amerikai Egyesült Államok ) Bonneville-tó ( Amerikai Egyesült Államok ) Chewaucan-tó( Amerikai Egyesült Államok ) Az Ebro és a Duero medencéi. ( Spanyolország ) Zólyommócsa Zólyommócsa (szlovákul: Môlča) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban. Alsó- Felső- és Középmócsa egyesítése. Fekvése Besztercebányától 8 km-re délkeletre fekszik. Története A település 1300 körül keletkezett Mikó comes birtokán. 1424-ben "Mocha" alakban említik először. 1441-ben "Molcze", 1507-ben "Mulcze", 1563-ban "Kys Molche" néven szerepel a korabeli forrásokban. A zólyomlipcsei váruradalomhoz tartozott, de egy része micsinyei nemesek birtoka volt. Az egyre terjeszkedő település a 15. századtól három faluból, Alsó-, Felső- és Középmócsából állt. 1828-ban 66 házában 392 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak, de a 18. század végén és a 19. század elején állatokkal is kereskedtek és Lengyelország területére is eljutottak. A trianoni békeszerződésig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. 1945. márciusában a harcokban 12 háza és számos gazdasági épülete égett le. Népessége 1910-ben 438, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 360 lakosából 296 szlovák és 51 roma volt. 2011-ben 358 lakosából 280 szlovák és 59 roma volt. Nevezetességei Faluháza 1826 -ban épült. Szappanyos Gabriella Szappanyos Gabriella (Tötör, 1896. szeptember 19. – Budapest, 1973. május 3.) erdélyi magyar író, újságíró, Szász Endre (1881) felesége. Életútja, munkássága Szappanyos Miklós és László Anna lánya. A Kemény Zsigmond Társaság tagja volt (1935-től), annak ülésein Hunyady Sándorról, Reményik Sándorról, Szendrey Júliáról tartott előadásokkal szerepelt. Szerkesztője volt a Hölgyfutár c. lapnak, belső munkatársa a Keleti Újságnak, majd a marosvásárhelyi Székely Szónak. Interjút közölt többek között Medveczky Bellával (Keleti Újság, 1941. április 11.), Móricz Zsigmonddal (Keleti Újság, 1941. május 14.), Pálmay Ilkával (Keleti Újság, 1941. június 10.). Számos novellája az erdélyi lapokban, két regénye (Emberek a Szamos mentén. 1939; Árva Linka. 1942) Budapesten jelent meg, mindkettő Szászné Szappanyos Gabriella néven. Feldkirch Feldkirch Vorarlberg tartomány második, Ausztria tizenharmadik legnagyobb városa, valamint az ország legnyugatabbra fekvő települése. Fekvése Feldkirch Vorarlberg tartomány és Ausztria legnyugatibb részén, közvetlenül Svájc és Liechtenstein határán terül el. Északnyugatról és északról Meiningen, északkeletről Rankweil, keletről Göfis, délkeletről és délről Frastanz, délnyugatról és nyugatról a liechtensteini Mauren határolja. A város ott fekszik, ahol véget ér az Ill folyó völgye és elkezdődik a Rajna sík ártere. Története A szép középkori várost, amely a mai napig megőrizte középkori jellegét, először 1218-ban említették városként, miután Gróf Hugo von Montfort megépíttette a Schattenburgot, egy várat, amely a mai napig Feldkirch legfontosabb tájékozódási pontja. A város másik tájékozódási pontja a St. Nikolaus katedrális a késői gótikus időszakból. A város jólétét az Olaszországba és Németországba irányuló kereskedelmének köszönhette. A II. világháború eseményei Vorarlberget többnyire elkerülték. 1943. október 1-jén azonban egy Augsburgnak szánt amerikai bomba Feldkirch külvárosában, Tisisben ért földet, 100 ember vesztette életét. Kultúra és látnivalók Óváros: Feldkirch óvárosa gyönyörűen megőrizte középkori jellegét, az összes városkapu megmaradt. Schattenburg: a Montfort grófok egykori lakhelye eredeti állapotában maradt fenn. Macskatorony: az egykori városfal része az Ill partján áll. Churi kapu: a város kapuinak egyike. Pulvertorony: a városfal déli tornya. Tosters várának romjai: Feldkirch Tosters nevű külvárosában található várrom. St. Nikolaus dómtemplom Szt. Sebastian templom Szt. Péter és Pál templom Kapucinuskolostor és Mariä Opferung templom Szt. Pankratius és Zeno templom Dominikánus kolostor Dominikánus templom Liechtenstein-palota Villa Getzner Villa Feldegg Villa Claudia Testvérvárosok Whitby, Kanada Sigmaringen , Németország Ujkovice Ujkovice település Csehországban, a Mladá Boleslav-i járásban. Ujkovice Rokytňany, Domousnice, Ledce, Lhotky, Dětenice, Kobylnice, Rabakov és Prodašice településekkel határos. Lakosainak száma 101 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Adrian Monger Adrian Monger (1932. december 6. – Perth, 2016. július 10.) olimpiai bronzérmes ausztrál evezős. Az 1956-os Melbourne-i olimpián bronzérmet szerzett nyolcpár evezésben. 5223 McSween Az 5223 McSween (ideiglenes jelöléssel 1981 EX6) egy kisbolygó a Naprendszerben. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 6-án. Telegeusidae A Telegeusidae a rovarok (Insecta) osztályában a bogarak (Coleoptera) rendjébe, azon belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó család. Egyes rendszerek a Phengodidae részének tekintik, amiktől főleg szokatlanul módosult szájszerveikben különböznek. Erről kapták angol nevüket is ("long-lipped beetles"). Elterjedésük Elterjedési területük az Újvilágra korlátozódik, 3 nembe sorolt 10 fajukkal az Egyesült Államok délnyugati részétől Ecuadorig fordulnak elő. A Telegeusis nem az Egyesült Államok délnyugati részétől Panamáig fordul elő. A Pseudotelegeusis Trinidadból és Panamából, a Pseudokarumia pedig Costa Ricából ismert. Megjelenésük, felépítésük Kis méretű (2.5–8 mm) bogarak. Testük gyengén kitinizált, lapos, nagymértékben nyújtott, oldalai több-kevésbé párhuzamosak. Fejük nagy, előreálló, az előtornál szélesebb. Szemük nagy, kidülledő. 11-ízű, a szemek közt eredő csápjuk fonalas, fűrészes vagy fésűs. A csáp eredése felülről jól látható, hátrahajtva az előtoron nem nyúlik túl. Állkapcsi, de sokszor ajaktapogatóik is extrém módon megnyúltak és sűrűn pihések, alapi ízük lapított. Előtor rövid, négyszögletes. Szárnyfedőjük jelentősen megrövidült, vége lekerekített, a potroh nagyobbik részét és a hártyás szárnyakat szabadon hagyja. Lábaik rövidek, lábfejképletük 5-5-5. Látható potrohszelvényeik száma 8. Világítószervük nincs. Lárváik nem ismertek. Életmódjuk, élőhelyük Életmódjuk nagyrészt ismeretlen. A hímek éjszaka repülnek fényre, de táplálkozási szokásaik nem világosak. Nőstényeik és a lárvák teljesen ismeretlenek. Rendszerezés Egyes rendszerezők a Phengodidae család részének tekintik. A Pseudokarumia nemet Ive 2002-es munkája helyezte át ide a Dascillidae családból. La Petite-Pierre La Petite-Pierre település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 630 fő (2015). La Petite-Pierre Erckartswiller, Eschbourg, Hinsbourg, Lohr, Neuwiller-lès-Saverne, Petersbach, Sparsbach, Struth és Zittersheim községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alapfy András Alapfy András (Budapest, 1954. november 9.) médiatervező, illusztrátor, fotóművész. Pályafutása Mesterei Balogh István, Kass János és Jan van Keulen voltak. 1976 és 1980 között a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, 1980-ban a bécsi Universität für angewandte Kunst, majd 1983 és 1987 között az amszterdami Rijksakademie van beeldende kunsten hallgatója volt. Magyarországon a Hungaroton, a Mokép, a Magyar Hirdető, a Műcsarnok, a Tungsram és a Hungexpo is megbízta különféle tervezési munkákkal. 1983-tól 1989-ig illusztrátorként dolgozott az amszterdami Holland Playboy, Avenue, Libelle magazin, illetve az ArtBox és az ArcherArt ügynökségeknél. 1989-től Münchenben él és dolgozik. 2004-ben rendezte Számítóképek címmel első önálló kiállítását a budapesti Millenáris Park Teátrum előcsarnokában. Díjak/ösztöndíjak 1972 • Nemzetközi Ifjúsági Fotópályázat, Münster (D), aranyérem • a LOT és a Lengyel Kultúra plakátpályázata, Budapest, első díj 1973 • Nemzetközi Ifjúsági Fotópályázat, Esslingen (D), FIAP díj • a Magyar Fotóművészek Szövetségének évdíja 1978 • VII. Varsói Nemzetközi Plakát Biennálé (PL), kulturális kategória, fődíj 1980 • II. Országos Alkalmazott Grafikai Biennálé, Békéscsaba, fődíj 1981 • V. Spanyol Nemzetközi Hanglemezborító pályázat, Valadolid (E), „A legszebb külföldi hanglemezborító” különdíja 1982 • „Az 1981. év legjobb plakátjai” pályázaton a Magyar Reklámszövetség nívódíja 1985 • „Az 1984. év legjobb plakátjai” pályázaton a Belkereskedelmi Minisztérium fődíja Egyéni kiállítások 2004 • Millenáris Park, Teátrum, Budapest 2005 • Kanzlei R. A. Rathgeber, München (D) Válogatott csoportos kiállítások 1974, 1976, 1978 • Nemzetközi Plakát Biennálé, Varsó (PL) 1974, 1978, 1982 • Nemzetközi Alkalmazott Grafikai és Plakát Biennálé, Brno (CZ) 1975 • Jubileumi plakátkiállítás, Szépművészeti Múzeum, Budapest 1976 • V. Brit Nemzetközi Grafikai Biennálé, Bradford (UK) 1978, 1980 • Országos Tervező Grafikai Biennálé, Békéscsaba 1980 • 6. Országos Tér- és Faltextil Biennálé, Szombathely 1981 • Werbefotos aus Ungarn, a Magyar Reklámszövetség kiállítása, Bécs (A) 1981, 1982 • Az év legjobb plakátja, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983 • A világ legjobb plakátjai - A varsói nemzetközi plakátbiennálék díjnyertesei, Műcsarnok, Budapest 1985 • Nemzetközi Plakát Biennálé, Lahti (FIN) 1986 • 100 + 1 éves a magyar plakát. A magyar plakátművészet története 1885-1986, Műcsarnok, Budapest • ArcherArt Illustrators, Schiphol/Amszterdam (NL) Művek közgyűjteményekben • Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • MAHIR Archívum, Budapest • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Országos Széchényi Könyvtár, Budapest • Willanowi Plakátmúzeum, Varsó (PL) Publikációk VDAV-Press, Rheinbreitbach/Augsburg, 1973/szeptember Fotóművészet, 1974/2. Propaganda Reklám, Magyar Reklámszövetség, 1980/4., 1982/3. Graphis Posters 83, Walter Herdeg Verlag, 1983 Novum - Gebrauchsgraphik, 1985/január Graphis Posters 85, Walter Herdeg Verlag, 1985 A mai magyar plakát könyv. Kulinyi, 1985/86 100+1 éves a Magyar Plakát (kat.), 1986 Margarethe Illustration. Artist Index, Hamburg, 1986 Wereldkrant, Lelystad, Hollandia, 1987/április LGT – Nagy Képes Kottás Emlékkönyv. Budapest, 1992 Magyar Design könyv. 1994 The Missing Link. STOCK4B, München, 2000 A gyufacímkétől az online hirdetésig. Geomédia, Budapest 2000 Wirtschaftsteil – No.002. STOCK4B, München, 2001 Retró-repró – A magyar lemezborító. Budapest, 2005 Trulli GP A Trulli Formula E Team egy svájci Formula–E csapat, melynek alapítója a korábbi egyszeres Formula–1-es futamgyőztes Jarno Trulli. Az elektromos autók bajnokságában, a Formula–E-ben versenyeznek. A csapat pilótája Jarno Trulli volt az egész szezon során, valamint Michela Cerruti, Vitantonio Liuzzi és Alex Fontana is részt vettek futamokon 2014-2015-ös szezonban. A csapat technikai partnere a Drayson Racing Technologies. 2014. július 1-jén bejelentették, hogy a csapattal együttműködik a Super Nova Racing. Története Az első szezon (2014-15) A szezon nyitó pekingi kvalifikáción 17. és 18. rajtkockát szerezte meg a csapat két pilótája Michela Cerruti és Jarno Trulli sorrendbe. A rajtnál Jarno Trulli autója nem indult, így ő kiesett, míg csapattársa 1 kör hátrányban a 14. lett. Az Uruguayban megrendezett versenyen az időmérő edzésen Trulli a 7., míg Cerruti a 17. legjobb időt érte el. A versenyen Trulli a negyedik hellyel hozta az első pontokat saját csapatának. Miamiban a csapat Michela Cerruti helyére az egykori Formula–1-es pilóta Vitantonio Liuzzit szerződtette le. Liuzzi rögtön az időmérőn a 12. időt érte el, amivel megverte csapattársát aki csak a 15. lett. A versenyen 15. és 16. helyen végeztek fordított sorrendben mint a kvalifikáción. Berlin városában Trulli megszerezte a pole pozíciót, míg csapattársa csak a 11. legjobb időt érte el. A rajtot követően Jarno Trulli még jól jött el, megtartotta első helyét az 1-es kanyarban, a következő előtt azonban elfékezte magát, szélesen fordult, a mögötte lesben álló Lucas di Grassinak pedig nem is kellett több, azonnal betette mellé az Audi Sport Abt autóját és az élre állt. A rajt nagy nyertese Vitantonio Liuzzi volt, aki öt pozíciót javítva a hatodik helyre zárkózott fel. Trulli egy ideig tartotta magát a második helyen, di Grassi azonban hatalmas léptekkel húzott el tőle, körönként több mint egy másodpercet adva neki. Az állóvizet a hatodik körben a Trulli mögött haladó Buemi zavarta meg, aki a FanBoost egyik birtokosaként ekkor élt is az extra teljesítménnyel, ennek segítségével pedig ő is elment az olasz mellett belülről a 12-es kanyarban. A következő körben pedig Heidfeld és d’Ambrosio is megelőzte az olaszt, aki így honfi- és csapattársa elé került, de nem sokkal később Liuzzi is letudta őt. Trulli a hatodik helyen haladt ekkor, de nem sokáig, mert sorra haladtak el mellette a többiek, 9. helyre esett vissza a 9. körben. Egy körrel később már Vergne és Bird is megelőzte őt. Trulli az utolsó körben kiállt a boxba, feladta a futamot. A londoni dupla futamos versenyhétvége előtt ismét pilótát cserélt a csapat. Mégpedig Alex Fontana lesz Jarno Trulli csapattársa, miután Vitantonio Liuzzinak a brazil túraautó bajnokságban volt szereplése. Jarno Trulli Moszkvából magával hozott egy 5 rajthelyes büntetést, aminek köszönhetően a 15. helyről az utolsó, 20. helyre rangsorolták vissza az időmérő edzés végén. Újonc csapattársa így a 19. helyről eggyel előrébb került a rajtrácson. A versenyen az olasz 15. lett, míg Fontana kiesett. A második verseny időmérő edzésén Fontana 9., Jarno Trulli 10. lett. A rajt után nem sokkal Fontana nagyon sokat bukott, 10 helyet. Jamamoto a hetedik körben megmászta Trullit, elnézte a féktávot, és összetörte az Amlin autóját a 2-es és 3-as kanyar között. A törmelékek miatt nem hívták be a biztonsági autót, a pályabírók gyorsan dolgoztak. Ezek után a csapatnak már csak egy autója maradt versenyben, amivel Fontana 14. helyen végzett. 2015-16 A tavalyi szezon után Jarno Trulli visszavonult a versenyzéstől és háttérben irányította saját csapatát. Pilóta fronton viszont visszatért Vitantonio Liuzzi és érkezett mellé Salvador Durán az Aquri csapatától. A pekingi szezonnyitó hétvégén nem tudtak részt venni miután a csapatnak a felszerelése nem jutott át a számukra meghosszabbított határidő ellenére sem a vámvizsgálaton. November 6-án bejelentette a Trulli GP, hogy Salvador Duránnak szerződésszegés miatt távoznia kellett a csapattól. Mivel nem volt idő másik pilótát keresni, így Jarno Trulli visszatér a versenyzéshez. Mivel Pekingben nem álltak rajthoz, ez a csere nem számít bele az éves szinten engedélyezett kettőbe. A csapat újabb problémákkal küszködött, még a műszaki átvételre sem jutottak el az autók, így kénytelenek voltak ismét kihagyni a versenyhétvégét. Teljes Formula–E-es eredménysorozata * Folyamatban lévő szezon. † FanBoost Öskü Öskü község Veszprém megyében, a Várpalotai járásban. Fekvése Öskü Veszprémtől 15 km-re, Várpalotától 8 km-re, a Bakony délkeleti végében fekszik. Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Veszprém–Szombathely-vasútvonalon. Története A falu már a római korban is lakott volt, ebből a korból két obsit-plakett is előkerült, melyet a szolgálatukat letöltött katonák kaptak. A községtől nem messze veszprémi muzeológusok avar kori sírmezőt is találtak, melyet később fel is tártak. A honfoglalás idején Ösbő vezér kapta meg a vidéket. A falu a török korban elnéptelenedett, helyükre németeket telepítettek be, de ők továbbálltak. A 18. század elején két alkalommal is szlovákokat hívtak a vidékre, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Egy részük katolikus, más részük pedig evangélikus volt, így e két egyháznak van temploma a faluban. Öskü legnevesebb szülötte Tasner Antal, aki Széchenyi István személyi titkára volt 1848-ig, majd a Lánchíd Társaság titkára lett. 1947-ben a Csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében több szlovák család elköltözött a felvidéki Martos településre, és onnan pedig felvidéki magyarok érkeztek Ösküre. Közélete Polgármesterei Ángyán Tamás (független) Gyapay Zoltán (Fidesz) (1994, 1998, 2006 - ?) Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 1% németnek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 3,5%, evangélikus 18,7%, felekezeten kívüli 8,7% (26,9% nem nyilatkozott). Nevezetességei Ösküi kerektemplom (római őrtoronyra épült XI. századi kápolna) Tasner Antal szülőháza Szentháromság-szobor Szent Anna-szobor Római katolikus templom Evangélikus templom 8-as főút északi oldalán (HRSZ.2367): Feltételezett római kori duzzasztógát fala Újlaki-köz 2 (HRSZ 69/1-2): Lakóház, ú.n. Basa lak A késő gótikus (15. sz.) vár falára épült, a 18. sz.-ban. RE (konstruktőr) A RE, ritkábban Realpha egy zimbabwei (akkor Rodézia) Formula–1-es konstruktőr. Mindössze egy versenyen vett részt, valamint egy olyan nagydíjon, ami nem számított bele a világbajnokság végkimenetelébe. Az autó egy évvel korábban, a dél-afrikai bajnokságban is feltűnt egy verseny erejéig. Teljes Formula–1-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Beaufort (Jura) Beaufort település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 1125 fő (2015). Beaufort Bonnaud, Cuisia, Maynal, Orbagna, Rosay, Vercia, Vincelles, Flacey-en-Bresse és Savigny-en-Revermont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tóth József (színművész, 1823–1870) Tóth József (Szentes, 1823. július 5. – Budapest, 1870. március 1.) magyar színész. Tóth Imre színművész édesapja. Élete Édesapja tímármesterként dolgozott. Az elemi iskolát Szentesen végezte, majd Hódmezővásárhelyen és Kecskeméten járt gimnáziumba. Papnak készült, noha édesapja jogászi pályára szánta. Hatodikos gimnazista volt, midőn egyik tanárától a poétikai előmenetelének jutalmaképpen megkapta a Voltaire: Tankréd című drámáját. Ennek a drámának döntő szerepe volt abban, hogy az ifjú Tóth József elkötelezze magát a színészmesterség iránt. 1839-ben apjával Pestre utazott, hogy nekikezdhessen jogi tanulmányainak. Az ifjú azonban ideje túlnyomórészét a Nemzeti Színházban töltötte, eleinte mint statiszta dolgozott, később már kisebb szerepeket is adtak neki. 1841-ben már Miskolcon dolgozott, utána tízen éven keresztül vidéken játszott. Fellépett Szatmáron, Kolozsvárott és Győrben. A Nemzeti Színházban is színpadra lépett 1844-ben, 1845-ben és 1847-ben. 1850-ben kapott végleges szerződést. Petőfivel is ismeretségbe került pesti vendégszereplése során. 1846-ban megnősült, feleségül vette egyik pályatársnőjét, Kovácsy Máriát, aki egy tekintélyes pesti ügyvédnek volt a leánya. Házasságukból három gyermek született, egy leány és két fiú. Egyiküket Jókaiék keresztelték. (A kisebbik fiuk, Tóth Imre (1857-1928) 1908-tól 1917-ig volt a Nemzeti Színház igazgatója.) Tóth József honvéd önkéntesnek jelentkezett 1848-ban. Kossuthtól parancsot kapott 1849 július-augusztusában állami pénzeknek az aradi várba történő szállítására. Hamarosan visszatért a színpadra. Önképzéssel foglalkozott, megtanulta a német, a francia és az angol nyelveket. Útjai során ezen népek színjátékait is megismerte. Fordított Shakespeare-drámákat, és saját színműveket is írt. Alakításairól korabeli kritikák alapján kitűnik, hogy Tóth József korszakának meghatározó színésze volt. Sírja a Kerepesi úti temetőben található. Emlékezete Szentesen utcát neveztek el róla 1906-ban, 1909 áprilisa óta pedig az ő nevét viseli a színház is. 1923-ban Koncz Antal elkészítette mellszobrát, ami a színház bejárata fölötti téglafülkében állt. Az épület átalakítása miatt ideiglenesen a Megyeház udvarán a szabadtéri színpad mellett helyezték el. World of Goo A World of Goo fizikán alapuló logikai játék, amelyet a 2D Boy nevű, Kyle Gabler és Ron Carmel korábbi Electronic Arts alkalmazottakból álló független fejlesztőcsapat készített. A játék először 2008 októberében jelent meg Windows és Wii platformokra, később azonban számos változata is megjelent. A 2008-as Independent Games Festival alkalmával a játékot nevezték a Seumas McNally nagydíjra, valamint a Design Innovation és a Technical Excellence kategóriákban is nevezéseket kapott, utóbbi kettőben pedig győzedelmeskedett is. Ezeken felül megjelenése óta számos más díjat is begyűjtött. A játék a Humble Indie Bundlebe több alkalommal is bekerült, PC és Android platformra egyaránt. Története A World of Goo pár szóval a ragacsokról szól. A ragacsok felfedező kedvűek és új hazát keresnek. Több helyen is próbálkoznak, dombokon, farmokon, gépekben majd végül az informatika világában is. Végül tragédia történik, felrobban a World of Goo Corporation. Így a teleszkóp amit arra szántak, hogy végül a világűrben leljenek új hazára nem működik mert az eget betakarja a felrobbant vállalat füstje. A játékmenet A játék igen változatos, de lényegében egy építkezési projectre hasonlít. A ragacsokkal különböző hidakat, magas épületeket, csöveket kell építenünk, hogy elérjük a célt. A cél az, hogy megadott számú ragacsot egy csőbe juttassunk. A cső lehet egy sziget másik oldalán, tüskék között, de el is zárhatja valami, amit (értelemszerűen) el kell onnan tüntetni. A játék (mint sok másik játék is) a történet előrehaladtával bekeményít, egyre nehezebb pályákat kell teljesítenünk. Fontos, hogy a ragacs-labdákra hat a gravitáció, és igen élethűen megoldották a szél-, mozgás-, remegés- és erőhatásokat is. A pályáknak izgalmas és kellemes zenei aláfestésük van. A ragacsok A ragacsok több típusúak lehetnek, mindegyik típusnak más-más tulajdonsága van. Bitvir: Piros vírusok. Utolsó előtti szint. Ki kell őket lőni, és hozzákapcsolódnak egy társukhoz, ha annak közelébe érnek. Foam: Cseppecskék. Csak egy társukhoz lehet őket hozzákapcsolni. Concrete: Fekete ragacsok, hasonlóak a szürkékhez. Natural: Természetes ragacsok, újra lehet őket hasznosítani (ha beépítettük, kivehetjük őket újra) és több társához kapcsolódhat. Sunny: Napsárga ragacs. Mindenhez odatapad, de a tüskék kilyukasztják. Hozzá kapcsolódó társait magával húzza. Skully: Halálfej alakú ragacs. Nem pukkasztja ki a tüske. Graphit: Szürke színű ragacsok. Különleges tulajdonságuk nincs, és csak két másik ragacshoz lehet kapcsolni. Air: Könnyű cseppek, nincs súlyuk. Bomber: Bomba ragacs. Ha tűz éri, akkor nagyot robban. Hozzá tud tapadni bármihez. Match: Gyufák. Ha egyet tűz ér, akkor az elég, és ha társa kapcsolódik hozzá, arra is átterjed a tűz. Bit: Az utolsó előtti szinten előforduló, zöld, gömb alakú ragacs. Nem mozgatni, hanem kilőni kell. Byte: Szintén az utolsó előtti szinten fordul elő. Tulajdonságaiban hasonlít a Graphitra vagy a Concretere, de négyzet alakú és zöld. Szintek A játék során 5 világban játszhatunk, amelyeken belül 48 pálya van: Chapter 1: “The Goo Filled Hills” Chapter 2: “Little Miss World of Goo” Chapter 3: “Cog in the Machine” Chapter 4: “Information Superhighway” Epilogue: “End of the World” Ezeken kívül játszhatunk még a World of Goo Corporation-nel is, melynek lényege, hogy x mennyiségű ragacsból egy magas tornyot építsünk. Ahogy előrehaladunk a történetben, úgy fejlődik velünk a World of Goo Corporation. Zene A World of Goo zenei anyagát Kyle Gabler szerezte, aki a játék dizájnjárt, szövegeiért és illusztrációiért is felelt. 2009. január 20-án ingyenesen letölthetővé vált a szerző honlapján. A World of Goo nyitódalát Ástor Piazzolla argentin zeneszerző Libertango kompozíciója inspirálta. A Regurgitation Pumping Station eredetileg egy barátja rövidfilmjéhez készült, ami az ördöggel való randevúról szólt volna. A Threadcutter című dalt a szerző Blow című játékához szerezte, amelyet elérhetővé tett honlapján, míg a Robot and the Cities who Built Him című játékához a Cog in the Machine szerzeményt készítette el. A Rain Rain Windy Windy-t egy gyermekek számára szóló rövidfilmhez komponálta, hozzátéve, hogy nehéz gyermekeknek szóló zenét szerezni. A Jelly egy virtuális valóságról szóló rövidfilmhez készült, míg a Burning Man egy barátjának a drámai/misztikus sorozatában került felhasználásra. Ez utóbbinál két barátja énekelt, míg ő a szintetizátorát felhasználva olyan hatást ért el, mintha egy kórus adná elő a szerzeményt. Fogadtatás A Wii és a Windows változat egyaránt kedvező kritikai fogadtatásban részesült előbbi 94, utóbbi pedig 90 pontos átlagértékkel rendelkezik a Metacritic oldalán.A GameRankings oldalán az összesített értékelések alapján 92,27%-kal rendelkezik a PC-s változat. Az Eurogamer kritikájában a játék fizikáját a legújabb, legtisztább és legbriliánsabb ajándéknak nevezték. Az IGN a Wii változatról szóló tesztben azt írta, hogy a játék a WiiWare áruház egy elképesztő darabja, amit egyszerűen meg kell vásárolnia a játékosnak, mert ez egy olyan szoftver, aminek az elismerése és támogatása egyaránt fontos. Apróbb hibáknak a kamerakezelésben néha fellépő hibákat és a pályatervező hiányát rótták fel. A Nintendo Life 10-ből 10-es osztályzattal tüntette ki a játékot, hozzátéve, hogy megjelenésekor a World of Goo nem csupán a WiiWare egyik legjobb játékának számított, de bebizonyította azt is, hogy nem kell egy hatalmas fejlesztőcsapat vagy dollármilliók egy kiváló játék elkészítéséhez. A 1UP.com egy igazán tökéletes és eredeti Wii játéknak nevezte tesztjében a játékot. A Nintendo World Report negatívumként hozta fel, hogy lassan indul be a játék, de ettől eltekintve az egyik legjobb WiiWare játéknak tartotta megjelenésekor, sőt a konzolgeneráció legjobbja címre is esélyes játékként tekintenek rá. A Resolution Magazine azonnali klasszikusként hivatkozott rá és 90%-kal értékelte. Az Official Nintendo Magazine gyakorlatilag tökéletesnek nyilvánította a World of Goo Wii változatát és 95%-ot adott rá végső értékelésekor. A PC Guru kritikájában kiemelik, hogy a World of Goo minden eleme a színtiszta játékot szolgálja. A játék lényege egyszerű, de fontos a tervezés a pályák teljesítéséhez. Az addiktív játékmenet mellé pedig kifejezetten humoros, vidám megjelenítés párosul. A mesebeli világ minden egyes részlete a sziruposságot nélkülöző aranyosság jegyében készült, a többfajta ragacslabda miatt pedig szokatlan változatossággal építkezhet a játékos az egyre bonyolultabbá és nehezebbé váló változatos kihívások folyamán. A négy világban játszódó, világonként tökéletesen eltérő hangulatú pályák alatt tökéletesen illeszkedő zenei aláfestés és effektek hallhatóak. Az összegzésben üdítőnek tartják, hogy pár dollárért olyan szintű profizmust kap a játékos, ami mostanában már az igazán nagy címektől sem remélhet. Pontosan annyit ad, amennyit ígér, a készítők pedig a kevés játékelem minden egyes darabkájának tökéletesre csiszolásával próbálnak a játékosok kedvére tenni. A játék kivételesen minőségi szórakoztatás, profi megvalósítás és remek élmény, ami minden percet és minden forintot megért. Van benne eredeti ötlet, rendkívül hangulatos és hosszú órákon át szórakoztató, időnként azonban frusztráló is tud lenni, ha a játékos nem találja a továbbjutás kulcsát. Összességében 93%-ra értékelték. A GameStar cikke szerint a játék titka, hogy sikerélménnyel operál, rendkívül addiktív, ami főként annak köszönhető, hogy a játékos logikáját, fizikai érzékét és építészeti tudását egyszerre veszi igénybe, meg kell dolgoznia a sikerért. Ez pedig az utóbbi években nem sok hasonló stílusú játékról volt elmondható. Az abszurd, magával ragadó mesevilág és a hozzá pontosan illő zene azonnal magával ragadja a játékost, és egy jó ideig nem is engedi el. Ezek mellett a gépigénye is alacsony. Negatívumként említik az alacsony újrajátszhatósági értéket, valamint a játék viszonylagos könnyűségét és rövidségét, ezek miatt végül nem kapott 90-nél magasabb pontszámot. A GameStar évértékelésében az olvasók szavazatai alapján a legeredetibb játékok kategóriában az első helyet szerezte meg 11,7%-kal. A második helyezett a Spore (10,8%), a harmadik a GTA IV (10,3%), őket a Mirror’s Edge (6,9%) és a Fallout 3 (4,7%) követte. Gheorghe Ciolac Gheorghe Ciolac (Nagykomlós, 1908. augusztus 10. – 1965. április 13.), román válogatott labdarúgó. A román válogatott tagjaként részt vett az 1934-es világbajnokságon. Biatas nigropectus A Biatas nigropectus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó Biatas nem egyetlen faja. Előfordulása Argentína északi és Brazília déli részén honos. Esőerdők és irtáserdők akója. Megjelenése Testhossza 18 centiméter. A hím feje fekete, a tojóé vörösesbarna. Vörösesbarna a szárnya és a farka. Fehér a fül-fedőtolla és az áll, halvány barnássárga nyakszirti gallért visel. Fekete a torka és a mell. Védettsége A Természetvédelmi Világszövetség listáján sebezhető besorolást kapott, mert népessége kicsi, szétaprózott és csökkenő. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 20.) Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. július 11.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2010. július 11.) Arthurgrosset.com Birdlife.org 9175 Graun A 9175 Graun (ideiglenes jelöléssel 1990 OO2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry Holt fedezte fel 1990. július 29-én. Kármán Tódor Kollégium A Kármán Tódor Kollégium a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának kollégiuma. 1990-ig Dr. Münnich Ferenc Kollégium néven működött. Népszerű neve – a férőhelyek száma után – Ezres Kollégium. A kollégium a Petőfi-híd budai hídfője közelében, a 11. kerületi Irinyi u. 1–17. szám alatt található. Története Az ezer férőhelyes kollégiumot 1966. augusztus 20-án adták át, építési költsége akkori árakon 52 millió Ft volt. Alapvetően a Gépészmérnöki Kar hallgatói számára készült, de mellettük megnyitása óta helyt ad néhány más kar kis létszámú csoportjainak is. Első lakói nem egyetemisták, hanem az 1966-os nyári Atlétikai Európa Bajnokságon részt vett sportújságírók és versenybírók voltak, akiknek az elhelyezését a kollégiumban oldották meg. Eredetileg nagyobb, többszemélyes szobákat terveztek az épületbe, de végül a nemzetközi versenyre tekintettel, kétszemélyesek lettek a szobák. A diákotthon 1968-ban vette fel Münnich Ferenc nevét. A hideg–meleg vízzel ellátott szobák kétszemélyesek, a legfelső szinten pedig néhány tanári szoba kapott helyet. 1985-ben megépült a kollégiumi tornaterem, később pedig kondicionáló terem is készült. 1975-ben, elsőként a magyar műszaki felsőoktatási intézmények kollégiumai közül, megkapta a „Kiváló Kollégium” címet, majd 1980-ban második, 1985-ben pedig harmadik alkalommal is elnyerte a címet. A rendszerváltást megelőzően a Kollégiumi Bizottság és az állami vezetés szervezésében megtartott szavazás eredményeképpen 1990 februárjában a Műegyetem egykori híres diákja, Kármán Tódor nevét vette fel a kollégium. Az épület állaga az 1990-es évek végére, 2000-es évek elejére erősen leromlott, ezért 2007-ben felújították. Kollégiumi élet Az 1971–72-es tanévben Gépészmérnöki Kar és a kollégium összefogása alapján megtörtént a szakok szerinti tagozódás és ezzel megnyílt az út a szakkollégiummá válás előtt. A megalakult nyolc kollégiumi szakon szakmai-, tanulmányi-, kulturális- és sportmunka folyt a kollégiumi önkormányzat funkcióját ellátó Kollégiumi Bizottság irányításával. A kollégiumi szakok a különböző évfolyamú, de azonos szakon tanuló, közös szakmai érdeklődésű hallgatók közös szakmai tevékenységét, közösségi munkáját segítették elő. A Gépészmérnöki Karon a hallgatók önképzése a hagyományos Tudományos Diákkörökben (TDK) mellett a kollégiumban megalakult szakmai szakosztályokban (pl. Hegesztési Szakosztály, Számítástechnika Szakosztály) is folyik. A szakmai szakosztályok és körök mellett a közös érdeklődés alapján is létrejöttek közösségek. Ilyenek az első éves egyetemisták beilleszkedését segíteni hivatott Senior Gárda, az Old's Club, a Fotókör, a Stúdió, a Videó Stúdió, a kollégium külföldi hallgatóit összefogó Barátság Klub vagy a kari hallgatók által szerkesztett havilap, a Gépész KáTé. Szenta Szenta község Somogy megyében, a Csurgói járásban. Fekvése A Belső-Somogyban, Csurgótól 7 km-re keletre. Megközelíthető vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon. Története Szenta nevét az 1300-as évek közepétől említik az oklevelekben. A település csodálatos természeti környezetben, erdőkkel, halastavakkal körülvett helyen fekszik. Tőle északra található Kaszó és a Baláta-tó, mely a megye egyik legszebb természetvédelmi területe, erdei kisvasút visz a kaszói üdülőcentrumig, érintve a tavat is. A településen 1993-ban épült fel a faluház, melyben óvoda, iskola, könyvtár és művelődési ház is helyet kapott. A 20. század elején Somogy vármegye Csurgói járásához tartozott. 1910-ben 1181 lakosa volt, melyből 1175 magyar volt. Ebből 805 római katolikus, 328 református, 39 evangélikus volt. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 26,1% cigánynak, 0,7% horvátnak, 0,5% románnak mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,1%, református 3,7%, evangélikus 2,2%, felekezeten kívüli 2% (11,7% nem nyilatkozott). Nevezetességei Kaszói Állami Erdei Vasút Arnold Anita Arnold Anita, (1973. március 17. –) válogatott labdarúgó, középpályás. Pályafutása A válogatottban 1993 és 1994 között tíz alkalommal szerepelt a válogatottban és egy gólt szerzett. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1994–95, 1996–97 Magyar kupa győztes: 1995, 1997 Magyar szuperkupa döntős: 1993, 1995 Statisztika Mérkőzései a válogatottban Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek. Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h.u. – hosszabbítás után. Vass László (labdarúgó, 1943) Vass László (Nyírbogdány, 1943 –) labdarúgó, középpályás. Pályafutása 1966 és 1973 között a Diósgyőri VTK labdarúgója volt. Az élvonalban 1966. március 27-én mutatkozott be az MTK ellen, ahol csapata 1–0-s vereséget szenvedett. Az élvonalban 189 mérkőzésen szerepelt és 34 gólt szerzett. Real Hair A Real Hair a Speedy Ortiz második középlemeze, amelyet 2014. február 11-én adott ki a Carpark Records. Az album „a kortárs 40-es toplistából és R&B-dalokból, valamint saját gitárjátékaikból merít ihletet”. A borítón a Pile együttes basszusgitárosa, Matt Connery látható gyerekkorában. A lemezt a Pitchfork Media Advance streaming-szolgáltatásán keresztül is bemutatták. Számlista Az összes dal szerzője a Speedy Ortiz. Hans Eysenck Hans Jürgen Eysenck (1916. március 4. - 1997. szeptember 4.) német-angol pszichológus volt, aki pályafutásának legnagyobb részét Nagy-Britanniában töltötte. Munkássága során az intelligenciával és a személyiséggel kapcsolatban végzett kutatásokat, de számos területen kiemelkedő szerepe volt. A XX. század végén Eysenck volt a leggyakrabban idézett pszichológus a tudományos folyóiratokban. Élete és munkássága Hans Eysenck Berlinben, Németországban született. Édesanyja filmsztár volt (Helga Molander), édesapja pedig egy éjszakai klub előadóművésze volt. Eysencket nagyanyja nevelte fel, akik zsidó származású, de ennek ellenére hithű katolikusok voltak - mindezt a XX. századi pszichológus csak nagyanyja koncentrációs táborban történő halálát követően tudta meg. Ezt követően, az 1930-as évektől kezdve Eysenck ellenezte a náci párt hatalomra jutását. "Gyűlöletem a nácik ellen, és mindazok ellen, akik mellettük álltak, annyira elsöprő volt, hogy semmi sem tudta volna megváltoztatni a véleményem". Ebben a korban német állampolgársága ellehetetlenítette számára , hogy munkát szerezzen, és a háború alatt majdnem őrizetbe is vették. 1940-ben Londonban doktorált, ahol a Pszichológiai tanszéken Sir Cyril Burt professzor ellenőrzése alatt dolgozott, akivel egész munkássága során szoros kapcsolatot ápolt. Eysenck a King's College (Londoni egyetemmel kapcsolatban lévő intézmény) Pszichiátria képzésén volt pszichológiai professzor, 1955 és 1983 között. Szuggesztív tanár volt, nagymértékben hozzájárult a személyiség tudományos elméletének kialakításához, illetve a mentális betegségek kezeléséhez is segített megfelelő szakértelmet nyújtani. Eysenck kifejlesztett egy jellegzetes dimenzionális személyiségmodellt, ami faktoranalitikus összefoglalásokon alapult, melyeket a biogenetikai variációkba bátran beleépíti. A Personality and Individual Differences folyóirat megalapító szerkesztője volt. 80 könyv, és több, mint 1600 folyóiratcikk szerzője volt. Fia, Michael Eysenck szintén pszichológus professzor. Halálát agydaganat okozta 1997-ben Londonban. Viták Eysenck kiadványai, melyek vitákat keltettek: Egy 1950-es években írt tanulmányában, a rendelkezésre álló adatok alapján a következőt írta: " nem támogatom a hipotézist, miszerint a pszichoterápia megkönnyíti a neurotikus zavarból való kilábalást ". Egy fejezete a Uses and Abuses of Psychology (1953) című könyvéből: Mi a probléma a pszichoanalízissel? Race, Intelligence and Education (1971): az USA-ban IQ-val kapcsolatos vitákat keltett. Sex, Violence and the Media (1978). Astrology — Science or Superstition? (1982) Smoking, Personality and Stress (1991) Eysenck az általános véleményét a Rebel with a Cause című önéletrajzában fogalmazta meg: "Mindig is éreztem, hogy a tudós, csak egy dolognak tartozik a világon, és ez az igazság, ahogyan azt látja. H az igazság ellentmond mély meggyőződésünknek, az túl rossz. A tapintat és a diplomáciai magatartás a nemzetközi kapcsolatokban, a politikában, még talán az üzleti életben is megfelelő, de a tudományban csak egy dolog számít, és azok a tények." Genetika és intelligencia Ezek a messzemenően elmérgesedő viták nagy szerepet játszottak a genetikában és az intelligencia kvócienssel (IQ) kapcsolatos különbségek kérdésében. Egy híres eset a vita kapcsán, amikor Eysencket a London School of Economics egyik találkozóján egy nő az öklével tüntette ki. Emellett fenyegették őt bombatámadással, és azzal, hogy megölik a gyerekeit. Ezek a viták akkor voltak, amikor Eysenck támogatta Arthur Jensen kérdését, miszerint a fajok közti IQ- különbségeket a teljes egészében környezeti szempontok határozzák-e meg. Eysenck úgy gondolta, hogy a média is félrevezető benyomást keltett, mivel azt közvetítette, hogy az ő nézetei teljesen más utakon járnak, mint a fő tudományos konszenzus. A média és a közvélemény azt tartotta, hogy Eysenck minden egyes állítását ő maga találta ki, és azok a valódi vitákban nem állják meg a helyüket. Egy későbbi munkáját a Pioneer Alapítvány támogatta, amit a különböző szervezetek gyakran kritizáltak, mert állítólag a tudományos rasszizmus kialakulását elősegítette, pedig ezt maga Eysenck is kritizálta! A dohányzás hatásai Eysenck a Jacob & Medinger New York-i ügyvédi irodától kapott pénzügyi alapot egyik kutatásához, ami egy olyan iroda volt, ami a dohányipar érdekében tevékenykedett. Amikor megkérdezték a kutatót, hogy mit érzett azzal kapcsolatban, hogy a tudósok kutatási projektjében a dohányipar ügyvédei is részt vállalnak, azt mondta: Mindaddig, amíg fizetnek a kutatásért, engem nem érdekel. Azt mondta, hogy a kutatásnak a minőségét kell megítélni, és nem azt, aki fizet érte, és hozzátette még, hogy ő személyesen nem profitált ebből a támogatásból. Eysenck és a személyiség genetikája Első empirikus tanulmányát a személyiség genetikájáról 1951-ben publikálták. Ez egy vizsgálat volt, amit munkatársával és egyben tanítványával, Donald Prellel végzett 1948-1951-ig. A kutatás során a 11-12 év közötti egypetéjű és kétpetéjű ikreket teszteltek a neuroticizmussal kapcsolatban. Ezt a Journal of Mental Science című lapban publikálták. Eysenck és Prell arra a következtetésre jutottak, hogy a neurotikus hajlam örökletesen meghatározott. 1965-ben publikált könyve a Fact and Fiction in Psychology a viselkedés örökletességének témáját feszegeti. Kutatása arra az eredményre jutott, hogy nem a viselkedés, hanem egyes központi idegrendszeri struktúrák öröklődnek genetikailag. Ezenfelül feltárta, hogy az egyes személyek emocionalitásában és neuroticizmusában mutatkozó különbségek, ezeknek az idegrendszeri struktúráknak (vegetatív idegrendszer) köszönhetőek. Feltételezése szerint a formatio reticularis valóban fiziológiai és neurológiai alapja olyan fenotípusos viselkedési mintáknak, melyeket mint extraverziót, ill. introverziót azonosíthatunk. A formatio reticularis ezt betöltő szerepét nevezte el Eysenck-démonnak. Eysenck személyiségmodellje Eysenck megalkotott két szupervonást, az extraverzió-introverziót (E) és a emocionalitás-stabilitást, azaz a neuroticizmust (N), melyet a Dimensions of Personality című könyvben írt le 1947-ben. Erre a két dimenzióra a tudományos világban csak a kezdőbetűi alapján szoktunk utalni. 4 személyiségtípus-kategóriát alkot a két szupervonás, melyek a következők: Extravertált és érzelmileg labilis személy- kolerikus típus Extravertált és érzelmileg stabil személy- szangvinikus típus Introvertált és érzelmileg labilis személy- melankolikus típus Introvertált és érzelmileg stabil személy- flegmatikus típus Az 1970-es években a modellhez hozzáadtak egy új személyiségdimenziót, a pszichoticizmust, mely Eysenck és felesége hozzájárulásával történt. A három szupervonást együttesen PEN-ként szokták rövidíteni. Más elméletekkel való összehasonlítás Eysenck tanítvány, Jeffrey Alan Gray egy alternatív, átfogó elméletet alkotott, melyben 5 dimenziót határozott meg. Ez az 5 dimenzió, melyet megalkotott a következő: Lelkiismeretesség Barátságosság Neuroticizmus Élménykeresés Extraverzió A különbség, hogy amit Eysenck pszichoticizmusnak hív, az ebben a modellben a barátságosság és a lelkiismeretesség. Valamint Eysenck elmélete nem foglalkozik az élménykeresésre vonatkozó nyitottsággal. Pszichometriai skála Eysenck a két dimenziót az Eysenck- személyiség- kérdőívvel mérte (Eysenck Personality Questionnaire- EPQ). Ennek kifejlesztésére faktoranalízist használt. Válogatott művei Dimensions of Personality (1947) The Scientific Study of Personality (1952) The Structure of Human Personality (1952) and later editions Uses and Abuses of Psychology (1953) The Psychology of Politics (1954) Psychology and the Foundations of Psychiatry (1955) Sense and Nonsense in Psychology (1956) The Dynamics of Anxiety and Hysteria (1957) Perceptual Processes and Mental Illnesses (1957) with G. Granger and J. C. Brengelmann Manual of the Maudsley Personality Inventory (1959) Handbook of Abnormal Psychology (1960) editor, later editions Experiments in Personality (1960) two volumes, editor Behaviour Therapy and Neuroses (1960) editor Know Your Own I.Q. (1962) Experiments with Drugs (1963) editor Experiments in Motivation (1964) editor Crime and Personality (1964) and later editions Manual of the Eysenck Personality Inventory (1964) with S. B. G. Eysenck The Causes and Cures of Neuroses (1965) with S. Rachman Fact and Fiction in Psychology (1965) Smoking, Health and Personality (1965) Check Your Own I.Q. (1966) The Effects of Psychotherapy (1966) The Biological Basis of Personality (1967) Eysenck, H.J. & Eysenck, S.B.G. (1969). Personality Structure and Measurement. London: Routledge. Readings in Extraversion/Introversion (1971) three volumes Race, Intelligence and Education (1971) in US as The IQ Argument Psychology is about People (1972) Lexicon de Psychologie (1972) three volumes, with W. Arnold and R. Meili The Inequality of Man (1973) Eysenck on Extraversion (1973) editor The Measurement of Intelligence (1973) editor The Experimental Study of Freudian theories (1973) with G. D. Wilson Case Histories in Behaviour Therapy (1974) editor Know Your Own Personality (1975) with G. D. Wilson Manual of the Eysenck Personality Questionnaire (1975) with S. B* G. Eysenck A Textbook of Human Psychology (1976) with G. D. Wilson Sex and Personality (1976) The Measurement of Personality (1976) editor Eysenck, H.J. & Eysenck, S.B.G. (1976). Psychoticism as a Dimension of Personality. London: Hodder and Stoughton. Reminiscence, Motivation and Personality (1977) with C. D. Frith You and Neurosis (1977) Die Zukunft der Psychologie (1977) The Psychological Basis of Ideology (1978) editor, with G. D. Wilson Sex Violence and the Media (1978) with D. Nias The Structure and Measurement of Intelligence (1979) The Psychology of Sex (1979) with G. D. Wilson The Causes and Effects of Smoking (1980) A Model for Personality (1981) editor Mindwatching (1981) with M. W. Eysenck, and later editions The Battle for the Mind (1981) with L. J. Kamin, in US as The Intelligence Controversy Personality, Genetics and Behaviour (1982) Explaining the Unexplained (1982) with Carl Sargent H.J. Eysenck & D.K.B. Nias, Astrology: Science or Superstition? Penguin Books (1982) ISBN 0-14-022397-5 A Model for Intelligence (1982) editor Know Your Own Psi-Q (1983) with Carl Sargent …'I Do'. Your Happy Guide to Marriage (1983) with B. N. Kelly Personality and Individual Differences: A Natural Science Approach (1985) with M. W. Eysenck The Decline and Fall of the Freudian Empire (1985) Rauchen und Gesundheit (1987) Personality Dimensions and Arousal (1987) editor, with J. Strelau Theoretical Foundations of Behaviour Therapy (1988) editor, with I. Martin The Causes and Cures of Criminality (1989) with G. H. Gudjonsson Genes, Culture and Personality: An Empirical Approach (1989) with L. Eaves and N. Martin Suggestion and Suggestibility (1989) editor, with V. A. Gheorghiu, P. Netter, and R. Rosenthal Intelligence: A New Look (1998) Eysenck, H.J. (1992). A reply to Costa and McCrae. P or A and C — the role of theory. Personality and Individual Differences, 13, 867–868. Eysenck, H.J. (1992). Four ways five factors are not basic. Personality and Individual Differences, 13, 667–673. Eysenck, H. J. (1952). The effects of psychotherapy: An evaluation. Journal of Consulting Psychology, 16, 319–324. .gal A .gal egy internetes legfelső szintű tartomány kód, melyet 2013. június 14-én fogadott el az ICANN és 2014. július 25-én lett online elérhető az első 93 domain. PEN Malamud-díj A PEN Malamud-díj (PEN/Malamud Award and Memorial Reading) egy irodalmi díj az Amerikai Egyesült Államokban, melyet 1988 óta minden évben átad a PEN/Faulkner Foundation (PEN/Faulkner Alapítvány) az elmúlt év legjobb novellájáért vagy kisregényéért. A kiválasztott bizottság tagajai a Bernard Malamud irodalmi hagyatékának szakértői. Díjazottak 1988 John Updike 1989 Saul Bellow 1990 George Garrett 1991 Frederick Busch és Andre Dubus 1992 Eudora Welty 1993 Peter Taylor 1994 Grace Paley 1995 Stuart Dybek és William Maxwell 1996 Joyce Carol Oates 1997 Alice Munro 1998 John Barth 1999 T. Coraghessan Boyle 2000 Ann Beattie és Nathan Englander 2001 Sherman Alexie és Richard Ford 2002 Junot Diaz és Ursula Le Guin 2003 Barry Hannah és Maile Meloy 2004 Richard Bausch és Nell Freudenberger 2005 Lorrie Moore 2006 Adam Haslett és Tobias Wolff 2007 Elizabeth Spencer 2008 Cynthia Ozick és Peter Ho Davies 2009 Alistair MacLeod és Amy Hempel 2010 Edward P. Jones és Nam Le 2011 Edith Pearlman 2012 James Salter 2013 George Saunders Levél megállóhely Levél megállóhely egy Győr-Moson-Sopron megyei vasútállomás, Levél településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Mosonmagyaróvár vasútállomás Hegyeshalom vasútállomás Spanyol mondattan Ez a szócikk a spanyol nyelv mondattanát (spanyolul Sintaxis, f.) kívánja bemutatni a teljesség igénye nélkül. Általánosságban szólva, a mondattan azon törvényszerűségek és szabályok összessége, amelyek a szavak egymáshoz való kapcsolását írják le abból a célból, hogy azok képesek legyenek különböző gondolatok kifejezésére, vagyis mondatok (oraciones) alkotására. A mondattan és az alaktan között szoros összefüggések és átfedések vannak, ezért a szócikkben szükségszerűen utalunk alaktani kérdésekre is. Az egyszerű mondatok (Oraciones simples) A szórend A spanyol szórend viszonylag szabad (például a franciáéhoz vagy a germán nyelvekéhez képest), azonban a latinénál – a hiányos névszóragozás miatt – kötöttebb. Bizonyos szófajok (például a hangsúlytalan személyes névmások) helye és sorrendje szigorúan meghatározott, amelytől eltérni nem lehet. A természetes szórend A spanyol ún. SVO-nyelv, amely azt jelenti, hogy az egyszerűbb mondatok természetes szórendje általában az alany–állítmány–tárgy sorrendet követi (a többi mondatrész sorrendje viszonylag szabad): Pedro compró una casa. ’Péter vett egy házat’. Ayer leí un libro interesante. ’Tegnap olvastam egy érdekes könyvet’. Hemos visto una buena película en la tele hoy. ’Láttunk egy jó filmet a tévében ma.’ Tárgy nélküli mondatokban a szórend gyakran az állítmány–alany sorrendet követi, bár nem ritka – főleg a hivatalos stílusban – tárgyas mondatok esetében sem: Salió un perró del jardín. ’Kijött egy kutya a kertből.’ Muere un joven apuñalado en Leganés. ’Meghal egy fiatalember késszúrás következtében Leganésban.’ Gana Paola Espinosa oro en Inglaterra. ( Mexikó ) ’Paola Espinosa aranyat nyer Angliában.’ A sorrend megfordítása itt topikalizációs jellegű: Un perro salió del jardín. ’Egy kutya kijött a kertből.’ (De érthető fókuszosan is: ’Egy kutya jött ki a kertből.’) Un joven muere… ’Egy fiatalember meghal…’ (De érthető fókuszosan is: ’Egy fiatalember hal meg…’) A fenti példákon túl, hosszabb mondatok esetében természetesen el lehet térni ettől a szórendtől a mondat egyes elemeinek kihangsúlyozására. A természetes szórendtől való eltérés A retorikában és az írott nyelvben, főként irodalmi művekben gyakori természetes szórend felborítása (ennek neve spanyolul hipérbaton, -os). Célja elsősorban a mondat adott elemének kihangsúlyozása, illetve a költészetben sokszor a rím megléte miatt alkalmazzák. Ezen kívül gyakran használták a középkori spanyol irodalomban a latin szórend utánzására, mivel az „előkelőbbnek” számított. La reunión mañana será. (Rendes szórend: La reunión será mañana. ) ’A találkozó holnap lesz.’ Mi casa, a unos pasos queda. (Rendes szórend: Mi casa queda a unos pasos. ) ’A házam néhány lépésre van innen.’ A szórend és a kiemelés (fókusz) Az előzőekben láthattuk, hogy a semleges egyenes szórend a spanyolban SVO (alany–állítmány–tárgy), de megengedetett a VSO (állítmány–alany–tárgy) is. Lehetőség van azonban – akárcsak a magyarban – a mondat egy-egy elemének, azaz fókuszának kihangsúlyozására az egyenes szórend megváltoztatása révén. Ezt példázzák az alábbi mondatok: Manzanas compró Pedro (y no peras). ’Almát vásárolt Péter (és nem körtét).’ A Juan le regaló María un libro (y no a Pedro). ’Jánosnak ajándékozott Mária egy könyvet (és nem Péternek).’ Sobre la mesa puso María el libro (y no sobre el piano). ’Az asztalra tette Mária a könyvet (és nem a zongorára).’ Sólo con Juan habló María en la fiesta (con nadie más). ’Csak Jánossal beszélt Mária a bulin (senki mással).’ Manzanas dijo María que compró Pedro. ’Almát mondott Mária, hogy vásárolt Péter.’ Me aseguran que manzanas dijo María que compró Pedro. ’Biztosítanak arról, hogy almát mondott Mária, hogy vásárolt Péter.’ Estoy segura de que la manzana, a Eva se la dio Adán. ’Biztos vagyok benne, hogy az almát Évának Ádám adta.’ Su propio auto deberá asegurar cada taxista. ’A saját autóját kell majd minden taxisnak biztosítania.’ A kiemelést előrehelyezett fókusszal meg kell különböztetni attól az esettől, amikor nincs fókusz, vagyis a szórendváltoztatás nem kiemelés jellegű: az utóbbi esetben a tárgyesetű névmás használata kötelező. El diario compró Pedro. ’A napilapot vásárolta Péter.’ (kiemelés előrehelyezett fókusszal) El diario lo compró Pedro. ’A napilapot Péter vásárolta.’ (előrehelyezett tárgy fókusz nélkül) Egyes szófajok helye a mondatban A főnév és a melléknév A melléknév a spanyolban állhat a főnév előtt és mögött is. Általánosságban, a melléknév a jelzett főnevet megelőzi, ha nincs lényeges, új információtartalma, csupán magyarázó jellegű; a jelzett főnevet követi, ha arra nézve fontos tulajdonságot, új információt állapít meg, tehát kijelölő, behatároló jellegű: Esta es una nueva casa. ’Ez egy új ház .’ [ismert tény, hogy új] Esta es una casa nueva. ’Ez egy új ház.’ [lényeges információ, hogy a ház új] Bizonyos melléknevek esetében eltérő jelentéssel bírhat, ha a főnév előtt vagy mögött állnak. Ilyenek például a gyakran használt grande és pobre melléknevek is: Mi amigo es un gran hombre. ’A barátom (egy) nagyszerű ember.’ Mi amigo es un hombre grande. ’A barátom (egy) nagydarab ember.’ Esa pobre muchacha está enferma. ’Az a szegény lány beteg.’ [’szegény’ átvitt értelemben: mert beteg] Esa muchacha pobre está enferma. ’Az a szegény lány beteg.’ [’szegény’ konkrét értelemben: mert nincs pénze] Ha a melléknév hosszabb (több szótagból áll), mint a jelzett főnév, akkor általában mögötte áll: Aquella es una casa deshabilitada. ’Az ott egy lakatlan ház.’ Él es un chico asustadizo. ’Ő egy ijedős fiú.’ A népnevek és az országnévből származó melléknevek szintén a jelzett főnév mögött állnak: Tiene una amiga francesa. ’Van egy francia barátnője.’ El pueblo chino es el más numeroso de la Tierra. ’A kínai nép a Föld legnépesebbike.’ A személyes névmások Akárcsak a magyarban, az alanyesetű személyes névmás kitétele a spanyolban sem kötelező, mivel az állítmány – az igeragozás révén – egyértelműen meghatározza az alany személyét és számát. A tárgy- és részes esetű, valamint a „visszaható” névmások, vagyis együttesen: a hangsúlytalan személyes névmások (pronombres personales átonos) helye viszont az igéhez képest az alábbi szigorú sorrendet követi: gerundio/infinitivo/imperativo + [se][te/os][me/nos][lo(s)/la(s)/le(s)] vagy [se] [te/os] [me/nos] [lo(s)/la(s)/le(s)] verbo conjugado Amint látható tehát, a sorrendet nem a névmások funkciója, hanem az alakja határozza meg. Bár a harmadik személyek kivételével a névmások a három nyelvtani funkcióban (tárgyas, részes, visszaható) azonos alakúak, ez nem okoz zavart a mondattani funkcióik elkülönítésében. Példák a személyes névmások együttes használatára a mondatban: Se me olvidó llamarte. ’Elfeledkeztem róla, hogy felhívjalak.’ [ige: olvidársele ] ¡Mándamelo esta noche! ’Küldd el nekem ma este!’ ¡Que no te me caigas corriendo! ’Nehogy elessél nekem futás közben.’ [ige: caerse ] Amennyiben a részeshatározó vagy a tárgy megelőzi az állítmányt, a részes, illetve tárgyesetű névmás használata az ige előtt kötelező (ez biztosítja a szórend viszonylagos szabadságát): Preparé el desayuno a mi esposa. ’Elkészítettem a reggelit a feleségemnek.’ A mi esposa le preparé el desayuno. ’A feleségemnek elkészítettem a reggelit.’ [szó szerint: „A feleségemnek neki elkészítettem a reggelit.”] El desayuno se lo preparé a mi esposa. ’A reggelit elkészítettem a feleségemnek.’ [szó szerint: „A reggelit neki azt elkészítettem a feleségemnek.”] Compré mi disco favorito. ’Megvásároltam a kedvenc lemezem.’ Mi disco favorito lo compré. ’A kedvenc lemezem megvásároltam.’ [szó szerint: „A kedvenc lemezem azt megvásároltam.”] A részes névmás használata abban az esetben, amikor a részeshatározó nem előzi meg az állítmányt, nem kötelező, de a beszélt nyelvben elterjedt: (Le) preparé el desayuno a mi esposa. (Les) conté un chiste a mis amigos. ’Meséltem egy viccet a barátaimnak.’ Bizonyos igék kivételt képeznek a fenti szabály alól. Ilyenek az ún. verbos de afección, vagyis a valamilyen benyomást (tetszést, véleményt stb.) kifejező igék, amelyek esetében a sorrendtől függetlenül a részes névmás használata kötelező: ¿Le gustan a tu hermana los bombones? ¿A tu hermana le gustan los bombones? ’A lánytestvéred szereti a bombont?’ Latin-Amerikában gyakori, hogy a részes névmás egyes számú alakját használják akkor is, amikor a részeshatározói mondatrész többes számú főnévre vonatkozik. Ebben az esetben a változatlan alakú le inkább egy igei részes „determináns” szerepét tölti be, amely például az olasz ne szócskához hasonlítható: Dile a tus amigos que vengan. ’Mondd meg a barátaidnak, hogy jöjjenek.’ ¿Qué le está enseñando a los alumnos? ’Mit tanít a tanulóknak?’ Ha a tárgy a rendes szórendet követi, vagyis nem előzi meg az állítmányt, a tárgyas névmás használata tájszólási jellegű, a művelt nyelvben kerülendő: (*La) quiero la leche. ’Szeretem a tejet.’ (*Lo) tengo ese libro. ’Megvan nekem az a könyv.’ Egyetlen esetben használják így a tárgyas személyes névmást, méghozzá a todo, todos, todas határozatlan névmásokkal: Lo tengo todo. ’Megvan mindenem .’ Los conozco a todos. ’Ismerek mindenkit .’ ¿Leíste todos estos libros? – Sí, los leí todos. ’Olvastad mindegyik könyvet ezek közül? – Igen, olvastam mindegyiket ’ Amennyiben a mondat tárgya nyomatékosító–kiemelő jelleggel előzi meg az állítmányt, a tárgyas névmás nem használatos: Este libro lo quiero. ’Ezt a könyvet szeretem.’ ¡Este libro quiero! ’ Ezt a könyvet szeretném!’ Az elöljárós esetű hangsúlyos személyes névmások (pronombres personales tónicos) használatakor a hangsúlytalan névmás használata kötelező, függetlenül attól, hogy megelőzik-e az állítmányt, vagy sem. Mivel a hangsúlytalan személyes névmás az igével már önmagában kifejezi a mondanivalót, ezért a hangsúlyos személyes névmás használata nyomatékosító–kiemelő jellegű: Te quiero. ’Szeretlek (téged).’ A ti te quiero. ’Téged szeretlek.’ Te quiero a ti. ’ Téged szeretlek.’ [csak téged, nem mást] A tárgy A mondat tárgya (complemento directo vagy objeto) a természetes szórend szerint az állítmányt követi, de megelőzheti azt (a tárgyas névmás szükségszerű használatával): Compré una casa. ’Vettem egy házat.’ Una casa compré. ’Egy házat vettem.’ Compré aquella casa. ’Megvettem azt a házat.’ Aquella casa la compré. ’Azt a házat megvettem.’ Aquella casa compré. ’Azt a házat vettem meg.’ [nem mást] (→ fókusz ) A részeshatározó A részeshatározó (complemento indirecto) a tárgyhoz hasonlóan a mondatban bárhol állhat; ha az állítmányt megelőzi, a le részes névmás használata kötelező, ellenkező esetben opcionális: Mi madre (le) preparó la cena a mi hermano. ’Az anyám elkészítette a vacsorát a testvéremnek.’ A mi hermano, mi madre le preparó la cena. ’A testvéremnek az anyám elkészítette a vacsorát.’ Mi madre, a mi hermano le preparó la cena. ’Az anyám a testvéremnek elkészítette a vacsorát.’ Mi madre (le) preparó a mi hermano la cena. ’Az anyám elkészítette a testvéremnek a vacsorát.’ Összetett mondatok (Oraciones compuestas) Az összetett mondatok több egyszerű mondatból – tagmondatból – állnak, amelyeket kötőszóval kapcsolnak össze. Az összetett mondatok két fő típusa a mellérendelő és az alárendelő összetett mondat. Mellérendelő összetett mondatok (Oraciones compuestas coordinadas) A mellérendelő összetett mondat tagmondatai egyenrangúak, egymástól nyelvtanilag nem függenek, s önmagukban (önálló mondatokként) is értelmesek. A mellérendelő összetett mondat leggyakoribb kötőszói: y ’és’: Pedro llegó a casa y se fue al concierto. ’Péter hazajött, és elment a koncertre.’ pero ’de’: Se sentía mal, pero no fue al médico. ’Rosszul érezte magát, de nem ment orvoshoz.’ aunque ’(ha)bár’: Quiero comprar un nuevo coche, aunque ahora no tengo dinero. ’Szeretnék venni egy új autót, bár most nincs pénzem.’ porque ’mert’: No lo he hecho, porque no tenía tiempo. ’(Azért) nem csináltam meg, mert nem volt időm.’ pues ’hiszen’: Pídeselo a Juan, pues él lo tiene. ’Kérd el Jánostól, hiszen neki megvan.’ ya que ’mivel’: No puedo mandártelo, ya que no tengo permiso. ’Nem tudom elküldeni neked, mivel nincs rá engedélyem.’ stb. Alárendelő összetett mondatok (Oraciones compuestas subordinadas) Az alárendelő összetett mondatban az egyik tagmondat a másikkal nyelvtanilag függő viszonyban van. A függő tagmondatot mellékmondatnak (oración subordinada), a fő mondanivalót tartalmazót pedig főmondatnak (oración principal) nevezzük. A két tagmondat közötti alárendelő viszony típusától függően megkülönböztethetünk alanyi, tárgyas, határozói, jelzői stb. alárendelő mondatokat. Az alárendelő összetett mondatot a mellérendelővel ellentétben nem lehet önálló mondatokra bontani: Pedro quiere que te vayas con él. ’Péter azt akarja, hogy menj el vele.’ [mit akar?] (tárgyas alárendelő mondat) No lo hagas hasta que no te diga. ’Ne csináld, amíg nem mondom.’ [meddig?] (határozói alárendelő mondat) No es oro todo lo que reluce. ’Nem minden arany, ami fénylik.’ [mi?] (alanyi alárendelő mondat) A consecutio temporum Az alárendelő összetett mondatok fontos jellemzője az ún. consecutio temporum, vagyis a főmondatban és a mellékmondatban szereplő igeidők egyeztetése. Míg a magyarban az időegyeztetés relatív (vagyis a mellékmondatban szereplő igeidő a főmondat által meghatározott idősíkhoz viszonyítva értelmezendő), addig az indoeurópai nyelvekben, így a spanyolban is, abszolút időegyeztetést használnak. Ez azt jelenti, hogy a mellékmondatban szereplő ige nem lehet előbbi idősíkban, mint a főmondat állítmánya. Vagyis például ha a főmondat állítmányában múlt idő áll, a mellékmondat is legfeljebb múlt idő vagy – a jelenre vagy a jövőre utalás esetén – feltételes igeidő lehet. A consecutio temporum főleg a „függő beszéd” típusú alárendelő mondatokban lényeges: Estoy bien. ’Jól vagyok.’ → Pedro dijo que estaba bien. ’Péter azt mondta, hogy jól van.’ (szó szerint: „…hogy [akkor] jól volt.”). ¿Cuántos años tienes? ’Hány éves vagy?’ → Me preguntaron cuántos años tenía. ’Azt kérdezték tőlem, hány éves vagyok.’ (szó szerint: „…hány éves voltam [éppen].”). Si hace buen tiempo, iremos de excursión. ’Ha jó idő van, elmenyünk kirándulni.’ → Mi mamá dijo que si hiciera buen tiempo, iríamos de excursión. ’A mamám azt mondta, hogy ha jó idő van, elmegyünk kirándulni’ (szó szerint: „…ha jó idő lenne, [majd] elmennénk kirándulni.”). Az „én vagyok (mi vagyunk), aki (akik)…” szerkezet Mondattani szempontból külön figyelmet érdemelnek a spanyolban az „én vagyok [az], aki…” vagy hasonló jelentésű főmondattal bevezetett összetett mondatok. Míg a magyarban ebben az esetben a mellékmondat állítmánya (szabályosan) harmadik személyben áll, addig a spanyolban egyes számban megengedett (és a beszélt nyelvben egyúttal jellemzőbb is), többes számban pedig kötelező érvényű, hogy a mellékmondat állítmánya a főmondat igéjével egyezzen: Yo soy el único que puede hacerlo. ’Én vagyok az egyetlen, aki meg tudja csinálni.’ (szó szerint: „…aki meg tudom csinálni”). Somos nosotros los que organizamos el viaje. ’Mi vagyunk azok, akik szervezték az utazást.’ (szó szerint: „…akik szerveztük…”). A „van” kifejezése (ser, estar, haber, tener) A spanyolban a magyartól és angoltól eltérően a „van” kifejezésére a szövegkörnyezettől függően többféle igét használnak az alábbi szempontok alapján: állandó (anyagi természetű) tulajdonság, vagy átmeneti állapot, elhelyezkedés kifejezése; a létezés tényének kifejezése; birtoklás, valamihez vagy valakihez tartozás kifejezése. A ser és az estar Alapból meglévő vagy annak vélt (inherens, állandó, maradandó) tulajdonság, anyagjellemző, foglalkozás, mesterség, származás, valamint az idő, dátum kifejezésére a ser létige használatos. Ella es bella. ’Ő szép.’ (=egy szép nő). El cielo es azul. ’Az ég kék.’ Nosotros somos alumnos. ’Mi tanulók vagyunk.’ José es español, pero María es de México. ’József spanyol, de Mária Mexikóból való.’ Son las tres de la tarde. ’Délután három óra van.’ Hoy es sábado, 25 de octubre. ’Ma szombat van, október 25-e.’ ¿Dónde será el concierto? ’Hol lesz a koncert?’ Amennyiben az adott jellemző egy cselekvés, folyamat vagy változás eredménye, tehát nem inherens, hanem szerzett tulajdonság, átmeneti állapot, helyzet vagy elhelyezkedés, akkor azt az estar igével fejezik ki. ¿Cómo están? ’Hogy vannak/vagytok?’ Estoy enferma. ’Beteg vagyok.’ (=most éppen) ¿Dónde está el hipermercado? ’Hol van a hipermarket?’ Laura estuvo muy bella ayer. ’Laura nagyon szép volt tegnap.’ Bizonyos esetekben azonban nem dönthető el elsőre egyértelműen a fenti két szempont alapján, hogy a két ige közül melyik használatos. Ilyenkor maga a szövegkörnyezet, illetve a jelző a meghatározó: La cena que comimos estaba deliciosa. ’A vacsora, amit ettünk, finom volt.’ – Itt látszólag állandó tulajdonság szerepel, de mivel az a bizonyos étel, „amit ettünk”, egy folyamat eredményeképpen jött létre (tehát „elkészítették”), az estar ige használatos. Ha azonban azt mondjuk, hogy La comida de este restaurante es deliciosa (’Ennek az étteremnek az étele finom’), akkor itt általános, állandónak vélt sajátosságról van szó, tehát a ser igével fejezzük ki. El libro está compuesto de tres volúmenes. ’A könyv három kötetből áll’. – Ez szintén állandó tulajdonságnak tűnik elsőre (hiszen nem csak „átmenetileg” áll három kötetből a könyv), mégis az estar igét kell használni, mivel a könyv szintén egy folyamat eredményeképppen jött létre, vagyis „három kötetből készítették el”. Amikor viszont azt mondjuk, hogy Es un libro compuesto de tres volúmenes , akkor itt a magára a könyvre utalunk, mint alapfogalom, ezért a ser használatos. Soy feliz. ’Boldog vagyok.’ – Ebben az esetben a tulajdonság állandónak vélt („én egy boldog ember vagyok”). Estoy feliz. ’Boldog vagyok.’ – Itt a ’boldog’ egy pillanatnyi (átmeneti) állapotot jelöl („most éppen valamiért boldog vagyok”). A létezés kifejezése (haber) Annak a puszta ténynek a kifejezésére, hogy „valami/valaki (valahol, valamikor) van/létezik”, egy harmadik igét, az habert használják, amely ebben a funkcióban személytelen ige, vagyis csak egyes szám harmadik személyben használatos (a kijelentő mód jelen idejében az hay alakban), még akkor is, ha az alany többes számú: Tres personas hay dentro. ’Három ember van bent.’ Ayer hubo un accidente. ’Tegnap volt egy baleset.’ Aquí no hay nada. ’Itt nincs semmi.’ ¿Hay alguien aquí? ’Van itt valaki?’ Fontos továbbá megjegyezni, hogy ebben a jelentésben az haber alaktanilag tárgyesetet vonz, tehát a mondat jelentésbeli és mondattani alanya valójában tárgy. Ez a jellegzetesség a latinból öröklődött, és onnan látható be leginkább, hogy a mondattani alany helyettesítésére a személyes névmás tárgyesetét használják: Hubo un accidente ’Volt egy baleset’ → Lo hubo. ’Az volt.’ ¿Hay personas dentro? ’Vannak emberek bent?’ → No las hay. ’Azok nincsenek.’ A birtoklás kifejezése (tener) Míg a magyarban a birtoklást, valamihez/valakihez tartozást szintén a létigével és a részes névmással fejezzük ki, addig spanyolban erre megintcsak külön igét használnak: ez a tener, amelynek eredeti jelentése latinul ’fogni, tartani’. Tiene un gato y un perro. ’Van egy macskája és egy kutyája’ (szó szerint: „Birtokol egy macskát és egy kutyát”). ¿Cuántos años tienes? ’Hány éves vagy?’ (szó szerint: „Hány éved van?”) Tenemos buenos precios ’Jó áraink vannak.’ (szó szerint: „Jó árakat tartunk.”) Te tengo una gran sorpresa. ’Van a számodra egy nagy meglepetésem’ (szó szerint: „Tartok neked egy nagy meglepetést.” Por fin te tenemos. ’Végre itt vagy nekünk.’ (szó szerint: „Végre tartunk téged.”) ¿Qué tienes? ’Mi a bajod?’ (szó szerint: „Mid van?”) Amint látható tehát, a tener igét az alany, vagyis a birtokos személye szerint ragozzák, nem pedig a birtok száma (és személye) szerint, ahogy a magyarban. European Mantra A European Mantra egy 2001-ben alakult magyar együttes, amelynek stílusa a dzsesszhez áll a legközelebb, de nem lehet behatárolni csupán egyetlen zenei műfajba a zenekart, mert sok stílus keveredik zenéjükben. A zenekar négy nagylemezt adott ki és egy rendhagyó koncertet is tartott, 2008. október 12-én a formáció befejezte pályafutását, ám 2010 február 21-én újraegyesültek a tagok az A38 hajón és újból működik a zenekar. Története A formációt Borlai Gergő alapította 2001 márciusában azzal a céllal, hogy az addigi felhalmozott, általa nem hagyományosnak nevezett zenei elképzeléseit formába öntse. Elsőként Lukács Péter gitáros került az együttesbe, aki Borlai szerző- és producer-társa is volt egyben, s akinek zenei világa, hangja gyakorlatilag a zenekar védjegyévé vált. A billentyűs posztra Nagy János került, basszusgitáron pedig Papesch Péter. A zenekar neve a Boom Boom együttes egyik lemezéről, az Intergalactic Megahello-ról származik, amelynek első nótája egy Mohai Tamás által szerzett instrumentális szám, European Mantra címmel. 2005. május 18-án jelent meg első nagylemezük F.A.Q. Alive címen, amelynek számait egy szlovákiai turné közben vettek fel több különböző városban. A lemez bemutatója az A38 Hajón volt megtartva ugyan ezen a napon. Egy évvel később kiadták második lemezüket, az 5-öt is az A38 Hajón mutatták be, Ezt 2007-ben az utolsó albumuk, a Twentyone követette, amit a Free Style Chamber Orchestra-val közösen készítettek el. 2007. december 16-án Budapesten este nyolc órai kezdettel egy rendhagyó koncertet adott az együttes az A38 Hajón, amit a basszusgitáros Papesch Péter talált ki. A műsor során az egyik kedvenc Tom & Jerry epizódjukat vetítették le, mégpedig a Saturday Evening Puss címűt, amely alá a zenekar élőben zenélt. Borlai így vélekedett erről: 2008. október 12-én a European Mantra hivatalosan befejezte pályafutását, amit Borlai saját fórumán jelentett be 2009. szeptember 14-én Borlai a fórumán azt írta, hogy „2010-ben lenne 9 éves a European Mantra nevű zenekar, így a jövő évben megtartjuk az első búcsúkoncertet”, amely végül 2010. február 21-én került megrendezésre a zenekar újraegyesüléssel együtt. 2014. december 20-án megjelent negyedik, THE című nagylemezük, a zenekar az Akváriumban tartott lemezbemutató koncertet. Stílusa A kvartett stílusát nem lehet bekategorizálni csupán egyetlen zenei műfajba, mert sok stílus keveredik zenéjükben (pop, blues, metál, funky), de talán a dzsesszhez áll a legközelebb. A zenéjükben keveredő legkülönbözőbb stílusokat nem összeolvasztani akarják, hanem minél szélsőségesebben érzékeltetni. Ugyanakkor az eredmény mégsem a műfajok közötti csapongás, hanem sokkal inkább az emberek (és a zenekar tagjainak) összetett, szélsőséges érzelmi világának kommunikálása. Tagok Borlai Gergő – dob Lukács Péter – gitár Nagy János – billentyűs hangszerek Papesch Péter – basszusgitár Korábbi tagok: Mits Gergő - basszusgitár ( 2001 - 2002 ) Kolta Gergely - basszusgitár ( 2002 - 2003 ) Nagy János 2003-ban a billentyűs Nagy János Az év hangszeres szólistája kategóriában EMeRTon-díjat kapott. Az alábbi művészekkel játszott együtt: Alex Acuna, Dave Samuels, David Murray, Dewey Redman, Paco Sery. Papesch Péter Papesch Péter "Sztallóne", a zenekar tehetséges basszusgitárosa. Rendszeresen dolgozik Gerendás Péterrel, állandó kísérője Presser Gábornak és az LGT-nek, de játszott már Tátrai Tiborral, Szentpéteri Csillával és a Morgan Workshop lemezein, s koncertjein is. Diszkográfia 2005 - F.A.Q. Alive 2006 - 5 2007 - Twentyone 2014 - THE Egy indián Párizsban Az Egy indián Párizsban (eredeti cím: Un indien dans la ville) 1994-ben bemutatott egész estés francia film, amelynek rendezője Hervé Palud. A producerei Louis Becker és Thierry Lhermitte, a forgatókönyvírói Hervé Palud és Igor Aptekman, a főszereplői Thierry Lhermitte, Patrick Timsit, Ludwig Briand, Miou-Miou és Arielle Dombasle, a zeneszerzői Tonton David, Manu Katché és Geoffrey Oryema. A mozifilm a Canal+, az Ice Films, a Procirep, a TF1 Films Production és a Touchstone Pictures gyártásában készült, az AMLF forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve filmvígjáték. A film sikere miatt már amerikai változat is készült belőle Dzsungelből dzsungelbe címmel. Franciaországban 1994. december 14-én mutatták be a mozikban. Televíziós megjelenések TV2, Film Mánia Real Illusions: Reflections A Real Illusions: Reflections Steve Vai 2005-ben megjelent nagylemeze, melyet az Epic/Red Ink adott ki. A lemezt hosszú várakozás előzte meg, elődje 1999-ben jelent meg The Ultra Zone címmel. A Lotus Feet című dalt Grammy-díjra jelölték "legjobb instrumentális rockdal" kategóriában. Egy érzelmekkel teli darabról van szó, mivel a lemezen 7. dalként szerepel. (lásd: The Seventh Song). A dal élőben került rögzítésre 2004-ben a The Aching Hunger Tour Hollandiai állomásán. Steve a felvételre a G3 koncertekről ismerős társait toborozta maga mellé. Billy Sheehan, Jeremy Colson, Dave Weiner és Tony MacAlpine is szerepel a lemezen számos kisegítő muzsikus mellett. A fent megnevezett zenészek Vai The Breed névre keresztelt zenekarában játszottak a megjelenést követően. Számlista A dalokat Steve Vai írta. "Building the Church" – 4:58 "Dying for Your Love" – 4:50 "Glorious" – 4:35 "K'm-Pee-Du-Wee" – 4:00 "Firewall" – 4:19 "Freak Show Excess" – 6:51 "Lotus Feet" – 6:45 "Yai Yai" – 2:37 "Midway Creatures" – 3:42 "I'm Your Secrets" – 4:26 "Under it All" – 8:07 Húsvéti ünnepkör A húsvéti ünnepkör a keresztény egyházakban a húsvét ünnepeinek összessége hamvazószerdától pünkösdvasárnapig. Az ünnepkör középpontja húsvétvasárnap, Jézus feltámadásának főünnepe. A húsvétot előkészítő bűnbánati idő A nagyböjt a húsvét előtti negyven napos előkészületi, bűnbánati időszak. A nagyböjti időszakra eső hat vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak, mivel minden vasárnap Jézus feltámadására emlékeztet. A nagyböjt hamvazószerdától a nagyhétig tart, mely virágvasárnappal kezdődik és a szent három nappal zárul (nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat). A húsvéti idő ötven napja A húsvét ünnepétől számított ötven nap a húsvéti időszak, melynek fontos ünnepe a 40. nap, áldozócsütörtök, amikor a kereszténység Jézus Krisztus mennybemenetelét ünnepli. A húsvéti időszak a 7. vasárnapig, pünkösdvasárnapig, a Szentlélek kiáradásának ünnepéig tart. Pünkösdhétfő már a húsvéti ünnepkörön kívül van, az úgynevezett évközi időben. Forrás Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István ; szerk. Viczián János . Budapest: Szent István Társulat. 2000. Rodì Milici Rodì Milici település Olaszországban, Szicília régióban, Messina megyében. Lakosainak száma 2050 fő (2017. január 1.). Rodì Milici Antillo, Castroreale, Fondachelli-Fantina, Mazzarrà Sant’Andrea, Novara di Sicilia és Terme Vigliatore községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Saint-Pierre-le-Vieux (Lozère) Saint-Pierre-le-Vieux (okcitán nyelven Sant Pèire le Vieux) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2010-ben 286 lakosa volt. Fekvése Saint-Pierre-le-Vieux az Margeride-hegység nyugati előterében, 960 méteres (a községterület 840-1090 méteres) tengerszint feletti magasságban, Le Malzieu-Ville-től 4 km-re délnyugatra (Vareilles) a Saint-Pierre-patak völgyében. Északkeleti határát a Truyère alkotja. Nyugatról és északról Blavignac, északkeletről Le Malzieu-Ville, délkeletről Prunières, északkeletről Saint-Privat-du-Fau, délről Saint-Chély-d’Apcher községek határolják. A község a következő településrészekből áll: Mazeyrac, Civeyrac és a községközpont Vareilles. Le Malzieu Ville-el (4 km) és Saint-Chély-d’Apcher-ral (7 km) a D989-es megyei út köti össze. Története A falu a történelmi Gévaudan tartományban (az egykori Mercoeur báróságban) fekszik. A 11. században említik először, mint a Chaise-Dieu apátság birtokát. Nevét egy ma már nem létező faluról kapta, melynek 12. századi temploma ma is áll a községi temetőben. 1846-ig számított plébániatemplomnak, ekkor került át az egyházközség székhelye Vareilles-be (a községszékhely még a forradalom idején). Napjainkban az erdőgazdálkodás és a szarvasmarhatartás a fő gazdasági ágazat, jelen van a méhészet és földpátkitermelés is folyik a községben. Nevezetességei A régi Saint-Pierre falu temploma a 12. században épült román stílusban, ma a temetőben áll (Roc Saint-Pierre) . Berendezéséhez tartozik egy 16. századi Szűz Mária-szobor. Vareilles Assisi Szent Ferencnek szentelt plébániatemplom a egy 1707 -ben épült kápolna helyén épült 1845 - 1849 -ben. Pingechambre-menhir Vareillesben ókori romok (szarkofágok) találhatóak. Civeyracban 18. századi, Mazeyracban 1840 -ben állított gránitkeresztek állnak. Számos hagyományos stílusban épült 18-19. századi tanyaépület található a községben (a legrégibb Mazeyracban található és 1776 -ban épült). Az első világháború áldozatainak emlékművét 1932 -ben állították. Gonnetot Gonnetot település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 202 fő (2015). Gonnetot Bretteville-Saint-Laurent, Saâne-Saint-Just, Saint-Laurent-en-Caux és Sassetot-le-Malgardé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hans Granfelt Hans Olof Clemens Granfelt (Stockholm, 1897. október 26. – Danderyd község, 1963. szeptember 5.) olimpiai ezüstérmes svéd párbajtőrvívó, diszkoszvető. Bátyjai Erik és Nils Granfelt olimpiai bajnok tornászok, unokaöccse Nils Rydström világbajnoki ezüstérmes párbajtőr-, olimpikon tőrvívó. Consuelo Andrew Seoane Consuelo Andrew Seoane (1876–1964) ezredes, az USA hadserege harmadik lovasezredének tisztje, egyike az első két amerikai kémnek a hadseregtől, akikről tudható, hogy működtek Japánban, Koreában Ryukyu-n, Taiwanon, Mandzsúriában és Kínában. Az USA haditengerészete parancsnokának, Joseph Cheesman Thompson-nak a társaságában Seoane ezredes felvett neveken utazott mint dél-afrikai állampolgár és természettudós, miközben feltérképezte az inváziós útvonalakat, és megszámolta a haditengerészeti ágyúkat és erődítményeket az 1909-1911 közötti császári Japánban. Önéletrajzában ( mely Beyond the Ranges, vagyis Túl a határon címmel jelent meg 1960-ban) úgy jellemzi saját magát, mint „az amerikai hadsereg tisztje a spanyol-amerikai háborúban, a Fülöp-szigeteki felkelésben, kém Japánban és két világháborúban.” Özvegye, Rhoda Low Seoane is írt róla egy könyvet, melynek címe Uttermost East and the Longest War (A legtávolkeletibb és leghosszabb háború, 1968-ban jelent meg ). Az Ibizai kopót az USA-ban Seoane ezredes és felesége honosította meg 1956-ban. Ismert rokonai : unokaöccse, William Sims Bainbridge szociológus, illetve sógora, Louis Livingston Seaman sebész. Herrer Cézár Herrer Cézár (Luanco, Spanyolország, 1868. december 23. – Budapest, 1919. július) magyar festő. Életpályája Madridban, Párizsban és Nagybányán tanult. 1892-től vett részt kiállításokon. Főleg tájképeket, enteriőröket, portrékat alkotott a nagybányai iskola és az akadémizmus stílusában. Elismerései 1906-ban elnyerte a Lipótvárosi Kaszinó 1000 koronás díját. A Magyar Nemzeti Galériában és madridi múzeumban is láthatóak képei, Én, Te, Ő... (folyóirat) Én, Te, Ő... című szórakoztató irodalmi folyóirat 1925 és 1931 között előbb havonta egyszer, később háromszor jelent meg Damó Jenő szerkesztésében és kiadásában Temesvárt. Rangos hazai és külföldi íróknak, a világirodalom klasszikusainak erotikus tematikájú, pajzán hangvételű verseit, novelláit, elbeszéléseit közölte, egyik munkatársa Cziffra Géza. Kezdetben tartózkodott az olcsó pornográfiától, később belesüllyedt. Rajzait neves temesvári képzőművészek készítették. A lap mellett Én, Te, Ő... címmel könyvsorozat is indult, amelyben Alfred de Musset Gamiani c. munkája, Somlyó Zoltán Miléva. Damó Jenőtől Egy szűz felszabadulásának története c. verseskötete s két antológia, az Evoe Szerelmes éjszakák (Temesvár, 1925) és Az erotika antológiája (Temesvár, 1927) jelent meg. A lap 1927-ben Aktalbum és Almanach c. kiadványokkal is jelentkezett. A folyóirat címével később Dinnyés Árpád indított hasonló jellegű füzetsorozatot. Az adózás története Az adó egy adott közösség tagjai által kötelezően fizetendő hozzájárulás a közös célok megvalósításához. A történelem folyamán az adó megfizetésének több módja volt: Terményadó ( tized ) Munkával megváltott adó (robot) Pénzben fizetett adó Ókor Az adózási rendszer az ókori Keleten fejlődött ki. Feljegyzések bizonyítják, hogy az i. e. 3. évezredben Egyiptomban már létezett egy „aratási adó”, a Níluson pedig vámot vetettek ki. A mezopotámiai templomgazdaságokban adózni kellett az állattartás és a halászat után. Az Asszír és a Perzsa Birodalom pénzügyi szükségleteit a legyőzött és meghódított népekre kivetett adókból fedezte. Az ókori Görögországban általános adófizetés nem létezett. Athén állami bevételeit közvetett adók (például vámok), valamint az athéni polgárok munka- és szolgáltatási ügyletei és a nem athénieket (utóbbiakat lényegesen nagyobb mértékben) terhelő adók biztosították. A Római Birodalomban már adóslistán tartották számon az adózó állampolgárokat. A királyság adózási rendszere a göröghöz hasonló volt. Vagyonadót (tributum) csak rendkívüli helyzetekben (többnyire háború idején) vetettek ki. A vagyonbevallások ellenőrzése, az adók kivetése és behajtása a két választott censor feladata volt. A Római Köztársaság nagymértékű terjeszkedése tette lehetővé, hogy i. e. 167-től az Itália területén élő polgárok mentesüljenek a közvetlen adók megfizetése alól. A provinciákban a közvetlen adókkal kapcsolatos teendők a procuratorok feladatát képezték, míg a közvetett adók beszedését, sőt kivetésüket is a hatósággal erre szerződött személyek, az úgynevezett adóbérlők végezték. A rendszerből szükségszerűen következő igazságtalanságok általános elégedetlenséghez, sőt olykor lázongásokhoz is vezettek. Később Augustus császár az adókivetési jogot a saját provinciáiban az állami hatóságok (a quaestorok) kezébe helyezte vissza, és a senatori provinciákban is korlátozták az adóbérlők visszaéléseit. Középkor A korai középkorban a királyoknak és fejedelmeknek többnyire nem volt adminisztrációs intézménye az alattvalói pontos nyilvántartására. Az állami bevételeket ezért más forrásokból (például jogok áruba bocsátásával vagy regáléjövedelmekből) fedezték. Az egyház ezzel szemben elegendő hatalommal és megfelelő intézményrendszerrel rendelkezett ahhoz, hogy tized formájában adót szedjen. Hivatkozásul a Biblia szolgált: „Adjátok meg azért mindenkinek, a mivel tartoztok: a kinek az adóval, az adót; a kinek a vámmal, a vámot; a kinek a félelemmel, a félelmet; a kinek a tisztességgel, a tisztességet.” (Pál levele a rómabeliekhez 13,7.) A jobbágyok terheinek legnagyobb részét azonban az úgynevezett földesúri szolgáltatások alkották, amelyeknek egy része szintén adójellegű juttatás volt, például a kilenced. A kezdetben többnyire természetben lerótt adók jelentős részét később már pénzjáradék formájában kellett megfizetni. Kivételt képeztek a katonaság részére nyújtott olyan kötelező szolgáltatások, mint a szállásadás (portio) és a hadba szállítás (forspont). Újkor Magyarországon A Pallas nagy lexikona szerint Hazánkban az állami adók 1848 előtt alárendelt jelentőséggel bírtak. Mint minden középkori államháztartásban, nálunk is az állami birtok volt a legfőbb bevételi forrás. Ehhez járultak a nagyobb királyi haszonvételek, mint a harmincadnak nevezett vám és a sójövedelem, a nemesi birtokok területén létező bányák után fizetett illeték, a pénzverésből és később a postából szerzett jövedelem, a városi földadó, a megüresedett egyházi javadalmak, valamint egyéb csekély jelentőségű eseti bevételek. A tulajdonképpeni országos adónak első nyomával törvénykönyvünkben csak Károly Róbert dekretumában (1342. XIX.) találkozunk, amely az elterjedt pénzhamisításból származó veszteségek pótlása végett kamara haszna („lucrum camerae” vagy kapuadó) név alatt minden parasztportára, vagyis olyan kapura, amelyen egy szénával vagy gabonával terhelt szekér átmehetett, évenként 18 dénár adót vetett ki. Ez az adó azonban már korábban is létezett, mert ugyanez a törvény azt rendeli, hogy azokon a vidékeken, ahol fa hiánya miatt kapuk nincsenek, a kamarai nyereség a régi szokás szerint hajtandó be. Az adótétel időről időre emelkedett: I. Mátyás uralma alatt 1 forintot, majd később 3, sőt rendkívüli szükséglet idején 9 forintot tett ki. A kamara hasznát a királyok az országgyűlés hozzájárulása nélkül is szedhették, míg a hadviselési költségek fedezésére rendelt segélyösszegek (subsidium) szedése az országgyűlés beleegyezéséhez volt kötve. Kezdetben a lucrum camerae és a szubszidium külön kezelés alatt álltak, 1593-ban viszont a két adónemet egybeolvasztották. Ettől az évtől kezdve a lucrum camerae elnevezése nem fordult elő a törvényekben, az adóra a „contributio”, majd „subsidium” elnevezést használták. Az 1715-ben létrehozott állandó hadsereg szükségleteinek fedezésére a szubszidiumok helyébe az országgyűlés hadiadót ajánlott fel, amely kezdetben, a pénzhiányra való tekintettel, bizonyos mennyiségű lótartási és katonai élelmezési adagokból (porciókból) állt. 1722-ben ezt túlnyomó részben készpénzre változtatták. A nemesek országos adót nem fizettek, bár az országgyűlés kivételesen, rendkívüli szükséglet idején általuk fizetendő szubszidiumokat is megszavazott. A tulajdonképpeni adómentesség a különböző időszakokban eltérő értelmezéssel bírt. Kezdetben az adómentesség személyhez volt kötve, és minden nemes, akár volt birtoka, akár nem, s akár nemesi birtokán, akár szabad királyi városban lakott, nem tartozott adót fizetni; 1405-től viszont a királyi városokban lakó nemesek már adókötelesek voltak. A személyhez kötött adómentesség később a nemesek által tulajdonolt allodiális javakra ment át; de azok a nemesi birtokok, amelyeket jobbágyok műveltek, s amelyekért birtokosaik úrbéri szolgáltatást követelhettek, adó hatálya alá tartoztak. Az 1647. évi XXVI. törvény az adót minden armalista nemesre kiterjesztette. Ezt az 1723. évi VI. törvénycikk úgy módosította, hogy az armalista nemesek nem csupán házi (vármegyei) adót, hanem hadiadót is kötelesek fizetni. Azokra a nemesekre nézve, akiknek úrbéri birtokuk volt, különböző volt a gyakorlat. A tiszai vármegyék eme birtokok után nem követeltek sem hadi-, sem házi adót; azonban a legtöbb dunai vármegye a nemesektől az úrbéri földek után hadi- és házi adót is szedett. Ennek az egyenlőtlen eljárásnak csak az 1836. XI. törvénycikk vetett véget. Ez az úrbéri földek után a nemeseket mind a hadi-, mind a házipénztár javára adózni kötelezte. Az országgyűlés által időről időre megállapított adóösszeg a porták alapján a megyékre és szabad királyi városokra került felosztásra. A porta fogalma a különböző időszakokban eltérő jelentéssel bírt. Eredetileg egy jobbágyi házat és telket jelentett; 1609 óta 4 parasztudvart és 12 zsellérházat tekintettek egy portának. Az 1647. XXXVI. törvénycikk új portaösszeírást rendelt el, olyan módon, hogy egy portába azon jobbágyokból, akik 4-6 ökörrel járnak, négy, 2 ökrösökből nyolc jobbágy és marhátlan jobbágyok és zsellérek közül 16 kerüljön. Később a porta képzeletbeli egységgé változott, amely az adókötelesek fizetési képességét fejezte ki. Az egész országra bizonyos portaszámot szabtak meg, majd a megajánlott adóösszeget ugyanennyi részre osztották fel, és ahány portát szabott az országgyűlés valamely vármegyére vagy királyi városra, annyiszor kellett az illető törvényhatóságnak az egy-egy portára eső hányadot befizetni. Az országgyűlés 1715-ben, majd 1825-ben a porták felosztásának átvizsgálását rendelte el. Ez meg is történt, de a hamis bevallások miatt nem lehetett a kivetés alapjául felhasználni, így 1830-ban és 1836-ban a rendek a nádort kérték fel, hogy a portákat a régi alapokon ossza fel a vármegyék, kerületek és királyi városok között. A porták száma 1696-ban 8000-et, 1723-tól 1791-ig (Horvátország nélkül) 5661 és 3/4-et, 1791-től 1849-ig (Horvátországgal együtt) 6346 és 1/8-ot tett ki. Az egyes községekre eső adó kulcsául a rovások, az úgynevezett dikák szolgáltak. A vármegye maga határozta meg dikáinak számát, valamint azt, hogy mennyi adótárgy alkot egy dikát. A vármegyére kirótt adókötelezettséget annyi részre osztották, amennyi dikája volt a vármegyének, és ahány dikája volt valamely községnek, annyiszor kellett az egy dikára eső összeget megfizetnie. A régi időben történt hasonló összeírások módjára nézve nincs biztos adatunk. 1715 óta rendesen 90 rovat szerepelt, amelyekben fel voltak jegyezve az adókötelesek 18–60 éves korukig, továbbá a marhák, lovak, juhok, sertések, méhkasok száma, a vetésekből várható haszon, fáizási, kocsmai, malomi haszonvételek, és így tovább. Az adót az országgyűlés rendszerint csak egy évre ajánlotta meg, olykor azonban többre is. Az 1790/1. XIX. t.-c. elrendelte, hogy az adó egyik országgyűléstől a másikig ajánlható meg, hosszabb időre nem. Szubszidium, illetve hadiadó címén az országgyűlés a mutatkozó szükség függvényében nagyon különböző összegeket ajánlott meg. 1692-ben 2 millió forintot és 43 160 porciót osztottak fel a törvényhatóságok között; 1698-ban négymillió, 1764-ben 3,9 millió, 1791-ben 4,39 millió, 1802-ben 5 millió forintot tett ki az országos adó. Az 1825/7-ki országgyűlés konvencionális értékben 4 395 244 forint adót és 75 000 forint hadfogadási segélyt ajánlott meg, és ez az összeg egészen 1849-ig megmaradt. 1844-ben a magyar országgyűlés időközben nem fogadta el a közteherviselés bevezetését, pedig már közel járt hozzá. A közteherviselés ügyének országgyűlési bukása után, 1844 decemberében a Tolna vármegyei liberálisok vezére, Bezerédj István önként vállalta az adófizetést, amely példamutató tettnek számított. Hamarosan, 1845 januárjában Kossuth Lajos vezetésével, pedig néhány Pest megyei nemes is hasonló felajánlást tett. Őket követte Zala megye 244 nemesének felajánlása, akik Deák Ferenccel, gróf Batthyány Károllyal és Csány Lászlóval élükön kijelentették, hogy addig is, míg a tárgyban törvény nem születne, birtokarányosan önkéntesen fizetni fogják a háziadót. 1849-ben Magyarország igazgatását közvetlenül a bécsi kormány alá helyezték, így ránk is kiterjesztették az osztrák birodalmi adókat és más állami bevételeket. Az osztrák uralom idejéből származó adórendszer, eltekintve az adóteher igazságosabb megosztására és a bevétel szaporítására irányuló 1875. évi adótörvények által eszközölt lényeges módosításoktól és az 1875-ben, 1879-ben és 1880-ban létrehozott új adónemektől, a század végéig érvényben maradt. 1874 végéig nálunk négyfajta közvetlen adó létezett: a föld-, a ház-, a jövedelmi és a személyes kereseti adó. 1875-ben egyenes adóink jelentékeny átalakuláson mentek keresztül. A személyes kereseti adó az újonnan megalkotott kereseti adóba olvadt; a volt jövedelmi adó, amely az iparjövedelemre, az állandó fizetésekre s a kamatjövedelemre terjedt ki, részint az új kereseti adóba olvadt be, részint három önálló adónemmé (tőkekamat- és járadékadóvá, bányaadóvá és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójává) alakult át. Az 1875. évi adótörvények új adónemeket is hoztak létre, konkrétan a szállítási, a vadászati és a lőfegyveradót, valamint a cselédtartásra, kocsi- és lótartásra, tekeasztalokra és játékhelyiségekre rótt fényűzési adókat, ez utóbbiakat azonban öt évi fennállásuk után az 1879. XLVIII. törvénycikk hatályon kívül helyezte. A hozadéki törzsadókat bizonyos százalékkal felemelő általános jövedelmi pótadót az 1875. évi XLVII., a nyereményadót az 1879. XLIX., míg a hadmentességi díjat az 1880. XXVII. törvénycikk léptette életbe. Egyenes adóink tényleges eredménye az 1868-ik évtől 1890-ig 61,5 millió forintról 101 millió forintra emelkedett. Külső források, hivatkozások Az Adózás története (Összeállította: dr. Juhász István) Zala megye történelmi olvasókönyve (Zalaegerszeg, 1996) Herrera de Soria Herrera de Soria település Spanyolországban, Soria tartományban. Herrera de Soria Casarejos, Vadillo, Talveila, Valdemaluque, Ucero, Nafría de Ucero és Santa María de las Hoyas községekkel határos. Lakosainak száma 9 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Alapító okirat Az alapító okirat (latinul: memorandum) egy jogi aktus írásba foglalása, mely egy intézmény, alapítvány, gazdasági társaság, társasház, stb. létrehozásra irányul. Fogalma Az alapító okirat kötött jogi fogalom, célja, hogy egységes szerkezetben, jogi nyelven, de közérthetően közölje létrehozója különböző adatait és célkitűzéseit. Az alapító okiratok felépítése függ attól milyen célból alkalmazzák őket. Az alapító okirat egy írásbeli, egyoldalú nyilatkozat, amelyben az alapító létrehozza az alapítás tárgyát. Mivel okirat, így szóban nem lehet megalkotni, az alapító okiratok minimális követelménye az írásbeliség. Bár az alapító okirat tartalmát részletesen egyik jogszabály sem sorolja fel tételesen, de a jogszabályokból egyenesen következik, hogy melyek az alapító okirat kötelező illetve nem kötelező tartalmi elemei. Az alapító okiratok szinte egyidősek az írásbeliséggel, az ókorban és a középkorban (de gyakran még az újkorban is) általánosságban a latin volt az írásbeliségük nyelve (kivételek persze akadnak), számos fennmaradt írásos emlékünk közül is az elsők alapító okiratok voltak, ilyen például A veszprémvölgyi apácák alapítólevele 997-ből, A Pannonhalmi Bencés Főapátság Alapítólevele 1002-ből, vagy a A Tihanyi Apátság Alapítólevele 1055-ből, amelyek a legfontosabb írásos nyelvemlékeink közé tartoznak. Kötelező tartalmi elemei Ezek hiánya miatt nem jöhet létre a bírósági nyilvántartásba vétel, tehát az alapító okirat tulajdonosa nem jön létre és/vagy nem kaphat meg egyes minősítéseket (pl. alapítványoknál ilyen a közhasznúság). A lehetséges tartalmi elemek korlátja annyi, hogy akármilyen rendelkezés okiratba foglalható, amiről az alapító rendelkezni szeretne, és a vonatkozó és érvényes jogszabályokkal nem ütközik. Az alapító okiratot az alapítónak eredeti példányban és személyesen kell aláírnia. Több alapító esetén is minden alapítónak eredeti példányban és személyesen kell aláírni az okiratot. Ha az alapítók között nem csak magánszemélyek vannak, akkor a szervezetek nevében a szervezetek képviselői cégszerűen írják alá az okiratot. Az alapítót, alapítókat meghatalmazással nem lehet helyettesíteni. Ha az alapításkor az alapító(k) haláluk, megszűnésük esetére jelölnek ki személyt a saját helyettesítésükre, akkor az alapító okiratot már az alapításkor nekik is alá kell írni. Az alapító okiratot tanúkkal hitelesíttetni nem kell. Az alapító okiratokra több minta is rendelkezésre áll interneten, jogtári mintákon, azok jó kiindulási alapot adnak, meg kell jegyezni viszont, hogy az alapító okiratok felhasználása nagyon sokrétű, így nehézkes összehasonlítani egy gazdasági társaság alapító okiratát egy alapítvány, vagy egy intézmény alapító okiratával. A törvényalkotó éppen ezért hozott létre „keretelvárásokat”, melyek nem szabnak meg szigorú szerkesztési elveket, csak a kötelező elemek körét. Az alapító okirat minden esetben egyedi, egységes minta nem létezik, arról egyetlen jogszabály sem rendelkezik. Az alapító okirathoz ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges, ez alól kivétel a gazdasági társaságok alapító okirata. Természetesen lehet és többnyire szükséges is ügyvédi segítséget kérni, ebben az esetben az ügyvédi ellenjegyzés is szerepelni fog az alapító(k) aláírása mellett Nem kötelező tartalmi elemek Egyszerűen úgy lehetne fogalmazni, hogy „minden egyéb”, vagyis azok a tartalmi elemek, amelyeket jogszabály nem ír elő kötelező elemként. Ilyenek az alapító okiratban szereplőhöz való csatlakozás lehetősége és esetleges feltételei, a célok elérésének részletes leírása, annak feltételei, a létrehozó „küldetése”, a gazdálkodás módjára vonatkozó rendelkezések, a szervezeti és működési leírás, a szervezet működésére vonatkozó rendelkezések, az alapító halála, megszűnése esetén az alapítói jogok gyakorlásának kijelölése, megszűnés esetén a meglévő vagyon felhasználásának módja és minden egyéb a működésre, szervezetre vonatkozó rendelkezés, amit az alapító szabályozni kíván és nem ütközik jogszabályba. Változtatási lehetőségek Amennyiben az alapító okiratban bármilyen változtatás szükséges — a név, az eredeti célok és a vagyon sérelme nélkül — azt csak az alapító teheti meg. Ha több alapító van, akkor az alapítók együttesen, egyhangúlag tehetik meg a módosítást. Ha az alapítók akár egyike is nem ért egyet a módosítással, akkor az alapító okirat nem módosítható. A kuratórium, a képviselő vagy az alapítók egy része nem módosíthatja az alapító okiratot. Az alapító eredeti neve egyébként nem módosítható (az alól kivételt képez a cégek alapító okirata), az alapító vagyon nem vonható vissza és módosítás során nem csökkenthető. Az alapító okirat céljait csak akkor lehet bővíteni, ha azok az eredeti célokkal összhangban vannak és azok megvalósítását nem veszélyeztetik. Fontos tudni, hogy az alapító okirat módosítása során a módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is be kell nyújtani a bíróságra a módosítást alátámasztó dokumentumokkal együtt. A módosított alapító okiratot a módosítástól számított 30 napon belül be kell nyújtani az illetékes bírósághoz. Az alapító okiratban a végezni kívánt tevékenységek TEÁOR számát nem kell feltüntetni! Egy oktatási intézményi alapító okirat tartalma Kivonat az 1993. évi LXXIX. törvényből 1. Az intézmény adatai 1.1. Az intézmény megnevezése 1.2. Az intézmény székhelye 1.3. Tagintézmény(ek) megnevezése, székhelye(k) 1.4. Telephely(ek) megnevezése, címe 1.5. Az intézmény típusa 1.6. Az intézmény tagozatainak (intézményegységeinek) megnevezése 2. Az alapító megnevezése, címe 3. Az intézmény felügyeleti szervének neve, címe 4. Az intézmény törzsadatai 4.1. Az intézmény törzsszáma (ez majd később átvezetésre kerül, első lépésben a működési engedély száma) 4.2. Az intézmény szakágazati besorolása, megnevezése 4.2.1. Az intézmény alaptevékenységeinek megnevezése szakfeladatonként, szakfeladatszámok 4.3. Az intézményi nevelési-/pedagógiai program fenntartói jóváhagyásának határozatszáma, a hatályba lépés időpontja 4.3.1. Az általánostól eltérő program sajátosságainak megnevezése (pl.: két tannyelvű, nemzetiségi, emelt szintű) 5. Intézményi szerkezet, kapacitás 5.1. Évfolyamok száma tagozatonként 5.2. Engedélyezett férőhelyek száma, maximális befogadóképesség 6. Az intézmény működési területe és/vagy a kötelezően ellátandó közigazgatási terület (felvételi körzet), 7. Az intézmény (és tagintézményei) szakmai jogállása 8. Az intézmény gazdálkodása 8.1. Az intézmény (és tagintézményei) gazdálkodási jogállása (az intézmény az előirányzat feletti rendelkezési jogosultság szerint: teljes v. részjogkörű, gazdálkodásának megszervezési módja szerint: önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó) 8.2. Az intézmény részére a feladat-ellátáshoz biztosított vagyon megnevezése (mérleg szerinti értéke) 8.3. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jogok és korlátai 8.4. A feladat-ellátáshoz szükséges költségvetés meghatározásának rendje 8.5. Az intézményi saját bevételek típusainak megnevezése 8.5.1. Az előzőek megállapítására, az adható kedvezményekre vonatkozó fenntartói rendeletek száma 8.5.2. Kiegészítő tevékenységek típusainak felsorolása (alapfeladat mellett, szabad kapacitása terhére…) 8.5.3. Vállalkozási tevékenység meghatározása (Ha az intézmény nem folytat ilyen tevékenységet, az alapító okiratban ezt is rögzíteni kell, ha folytat, akkor meg kell határozni a tevékenységi körét, a vállalkozási bevétel felső határát, a szervezési, pénzügyi feltételrendszert a vállalkozás külön szabályzatának módját.) 9. Az intézményvezető kinevezési rendje (milyen törvények alapján, milyen szervezet hatáskörében) 10. Speciális, egyedi rendelkezések 11. Záró rendelkezések 11.1. Hatálybalépés 11.2. Felülvizsgálat rendje 11.3. Az intézményi SZMSZ elkészítésének, módosításának rendje 11.4. Az alapító okirat kiadásáról, elfogadásáról, módosításáról vagy az egységes szerkezetbe foglalásról a fenntartói határozat száma 12. A fenntartói aláírás(ok), bélyegzőlenyomat Trurói egyházmegye A trurói egyházmegye a canterbury körzet része Angliában. Területe megegyezik Cornwalléval, melybe beletartozik Scilly is. 1876. december 15-én, a cornwalli főesperességből hozták létre, ami előtte az exeteri egyházmegye része volt. Ezen a területen már IV. században, 100 évvel az érsekség létrehozatala előtt is élt a katolikus vallás. A templomokhoz hasonlóan a közösségek is egy-egy kelta szent nevét viselik, ami a keltákhoz tartozást szimbolizálja, főleg az írekkel, a walesiekkel és a bretagne-iakkal fenntartott kapcsolatot. A trurói egyházmegye közvetlenül és a Társadalmi Felelősség Részlegén keresztül közvetve is részt vesz Cornwall életében, segít megoldani a területre nehezedő gazdasági problémákat, és közeli munkakapcsolatban áll az itteni társadalmi és civil szervezetekkel. A területen 313 templom van. Ezek a látható jelei az életben történő együttműködésnek. Területén két főesperesség működik: a bodmini, melyhez Trigg Minor & Bodmin, East Wivelshire, Stratton, Trigg Major és West Wivelshire esperesi területek tartoznak a cornwalli főesperesség, melyhez St Austell, Carnmarth North, Carnmarth South, Kerrier, Penwith, Powder és Pydar esperesi területek tartoznak. 2003-ban megalakult a Fry an Spyrys kampánycsoport (Szabad lélek Cornwallban). Hivatalosan vállalt célja, hogy az angol egyházat felszámolják Cornwall területén, és hogy a truroi egyházmegye az anglikán közösség teljes jogú tagja legyen. Elnöke a Korni Tanulmányok Intézetének a vezetője, dr. Garry Tregidga. Voltak olyan találgatások, hogy költségvetési indokokkal az egyházmegyét ismét beolvasztják az essexi egyházmegyébe.Az egyházon belül ezt egyik hivatalnok sem erősítette meg. Timo Röttger Timo Röttger (Waldbröl, 1985. július 12. –) német labdarúgó, aki jelenleg a Viktoria Köln középpályása és egyszeres Német U20-as válogatott. Pályafutása Timo fiatal korábban a SV Wiedenest és a TuS Wiehl csapatában nevelkedett, majd a Bayer 04 Leverkusen akadémiájára került. A 2003-04-es szezonban már bemutatkozott a tartalék csapatban. Ezek után a tartalék csapatban kiharcolta helyét a kezdőcsapatban. 2006-ban az SC Paderborn 07 csapatába igazolt, ahol a Bundesliga 2-ben szerepelt a csapattal. A 2008-09-es szezont már a Dynamo Dresden-nél kezdte meg, ahova 2 éves szerződés kötötte. 2011-től az RB Leipzig csapatának tagja. 2005. március 23-án debütált a Német U20-as válogatottban az Osztrák U20 ellen 1-0-ra megnyert mérkőzésen, a második félidőben kapott lehetőséget. Spanyol pocok A spanyol pocok (Microtus cabrerae) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A spanyol pocok csak Spanyolország és Portugália területén honos faj. Legtöbbször alacsonyan fekvő füves mocsaras helyeken fordul elő. Megjelenése Hasonlít a mezei pocokra. De kicsit nagyobb nála. Bundája sötétebb, hasoldala sárgásbarna, koronaszőre sötétbarna. Fogai vizsgálatával ki lehet deríteni melyik fajhoz tartozik. Testhossza 11-13 centiméter, farka 3-5 centiméter. Életmódja Szívesen fogyasztja a fűféléket és más növényeket. Nagyon szapora emlősállat, évente három esetleg öt almot nevel fel melyben maximum 10 újszülött van. Ellenségei Természetes ellenségei: baglyok, ölyvek, más ragadozó madarak, menyétek és rókák. Nogales (Arizona) Nogales város az USA Arizona államában. Lakosainak száma 20 837 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Slovinska Kovačica Slovinska Kovačica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik. Fekvése, éghajlata Belovár központjától légvonalban 19, közúton 27 km-re, községközpontjától légvonalban 5, közúton 11 km-re délkeletre, a Kovačica-patak jobb partján fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A Belovárról Daruvárra vezető főút, valamint a Slovinska Kovačicáról Nova Račára vezető mellékút közötti sík, erdős területen 13 ovális alakú, különböző nagyságú és magasságú halomsír található. A régészeti feltárások megállapították, hogy a hamvasztásos halomsírok a késő bronzkori urnamezős kultúrához tartoznak. A szénizotópos kormeghatározás alapján korukat az i. e. 13. századra datálták. A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szlovinska Kovachicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kovachicza (Szlovinzka)” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kovachicza v. Szlovinska” néven 88 házzal, 494 katolikus vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 484, 1910-ben 619 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu csaknem teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 137 lakosa volt. Nevezetességei Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a falu közepén, a főutca és a Nova Rača felé vezető út kereszteződésében áll. Egyhajós épület, északnyugati tájolású, félköríves apszissal. Harangtornya a délkeleti homlokzat előtt áll. A bejárat felett körablak, felette egy hosszú, szögletes ablak, legfelül mind a négy oldalon félköríves biforámás ablak díszíti, tetején piramis alakú toronysisak fedi. A nova račai Mária mennybevétele plébánia filiája. Késő bronzkori halomsírok a falutól északra fekvő Jasenova-erdőben. Budapesti 10. sz. országgyűlési egyéni választókerület A budapesti 10. sz. országgyűlési egyéni választókerület egyike annak a 106 választókerületnek, amelyre a 2011. évi CCIII. törvény Magyarország területét felosztja, és amelyben a választópolgárok egy-egy országgyűlési képviselőt választhatnak. A választókerület nevének szabványos rövidítése: Budapest 10. OEVK. Székhelye: Budapest III. kerülete Területe A választókerületet az alábbiak szerint határozza meg a törvény: A III. kerület választókerülethez tartozó részének határa: A Duna szentendrei ágának középvonalától a régi békásmegyeri határ mentén halad az Ország útig, az Ország út keleti oldalán déli irányban a Táncsics Mihály utcáig, a Táncsics Mihály utca páratlan házszámozású déli oldalán az Ezüsthegy utcáig, az Ezüsthegy utca keleti oldalán déli irányba a Dózsa György utca torkolatáig, a Dózsa György utcán tovább haladva a Hollós Korvin Lajos utcáig, a Hollós Korvin Lajos utca északi oldalán az utca végéig, majd a vonal elméleti meghosszabbításának és a Batthyány utcának a metszéspontjáig, a Batthyány utca páratlan számozású (keleti) oldala, majd folytatásában a Rákóczi utca páros házszámozású (keleti) oldalán a Határ útig, a Határ út déli oldalán haladva az Aranyhegyi útig, az Aranyhegyi út páratlan házszámozású oldalán, majd folytatásában a Pomázi út páratlan házszámozású oldalán a Bécsi útig, a Bécsi út páratlan házszámozású oldalán a Kiscelli utcáig, a Kiscelli utca páratlan házszámozású oldalán a Pacsirtamező utcáig, a Pacsirtamező utca páratlan házszámozású oldalán a Tímár utcáig, a Tímár utca páratlan házszámozású vonalán halad a Duna budai ágának középvonaláig, majd a középvonaltól északi irányba a kiindulási pontig körbezárt terület. Országgyűlési képviselője A választókerület országgyűlési képviselője 2014-2018 – Kiss László ( MSZP-Együtt-DK-PM-MLP ) 2018 – Szabó Tímea ( MSZP - Párbeszéd ) Országgyűlési választások 2014 A 2014-es országgyűlési választáson az alábbi jelöltek indultak a választókerületben: 2018 A 2018-as országgyűlési választáson az alábbi jelöltek indultak a választókerületben: Demográfiai profilja 2011-es adatok szerint a budapesti 10. sz. választókerületben 90 334 ember él; közülük 77 041 felnőtt, 40 550 férfi és 49 784 nő. A lakosok közül 22 278 diplomás, 53 695 érettségizett és 76 129 végezte el az általános iskolát. Marc Gené Marc Gené Guerrero (Sabadell, 1974. március 29. –) spanyol autóversenyző, a 2009-es Le Mans-i 24 órás verseny győztese. Jelenleg a Peugeot versenyzőjeként hosszútávú versenyeken vesz részt, valamint a Formula–1-es Scuderia Ferrari csapat tesztpilótája. Testvére, Jordi szintén autóversenyző, jelenleg a Túraautó-világbajnokságban szerepel. 1999 és 2004 között több Formula–1-es csapat alkalmazásában állt. A Minardi és a Williams-istállókkal összesen harminchat futamon állt rajthoz, ezentúl évek óta a Ferrari alakulatának tesztpilótája a sorozatban. Pályafutása 1974. március 29-én született a spanyolországi Katalóniában található Sabadellben. 1987-ben, 13 évesen a Katalán Gokart Bajnokság második helyezettje. 1988-ban győzött, és megtetőzte a Spanyol Nemzeti Gokartbajnokság megnyerésével is. 1989-ben a Gokart Európa és Világbajnokság mezőnyében is versenyzett. 1990-ben minden idők legfiatalabb versenyzőjeként megnyerte a Spanyol Gokartbajnokság senior kategóriáját. 1991-ben a senior kategória katalán gokartbajnoka, a Gokart Világbajnokságon a 13. helyezést érte el. 1992-ben a Formula-Ford mezőnyben vezetett, ötödikként végezve a Spanyol Bajnokságban egy győzelemmel és két pole pozícióval. 1993-ban második a Formula Ford Világkupában és egy győzelemmel és három dobogós helyezéssel a Formula Ford Európa-bajnokság második helyezettjeként végzett. 1994-ben a brit Forma-3-as bajnokságban elnyerte az Év Újonca címet, és hetedikként végzett a Donington Parkban megrendezett Nemzetközi Forma-3-as Kupában. 1995-ben tizedikként végzett a brit Forma-3-ban két dobogós helyezéssel és három leggyorsabb körrel. 1996-ban megnyerte a FISA Superformula Bajnokságot, 1997-ben pedig a nemzetközi Forma-3000-es bajnokság öt futamán vett részt, azonban az évet pont nélkül zárta. 1998-ban megnyerte az Open Fortuna by Nissan bajnokságot hat győzelemmel és három pole pozícióval. 1999-ben a forma 1 mezőnyébe került a Minardi csapat révén. Több nyolcadik és kilencedik helyezést szerzett ebben a nehéz évben. A szezon csúcsa az európai nagydíj volt, melyen hatodik helyezésével egy pontot szerzett a csapat számára, melynek legutóbb 1995-ben sikerült elérnie pontszerző helyezést. 2000-ben szintén a Minardinál versenyzett, azonban a szezont pont nélkül zárta. 2001-ben a Williams F1 csapathoz szerződött tesztpilótának, a csapatnál többször versenyzési lehetőséghez is jutott. Az első ilyen 2003-ban történt, amikor a tesztbalesetet szenvedett Ralf Schumachert helyettesítette az olasz nagydíjon, ötödikként végezve, 4 pontot szerezve. A világbajnoki pontversenyben a 17. helyen végzett. A következő évben szintén Ralf Schumachert helyettesítette, aki az USA Nagydíjon szenvedett balesetet. Gené a Francia (10.) és a brit nagydíjon (12.) állhatott rajthoz, azonban pontot nem szerzett azonban ezután a csapat a másik tesztpilótának, Antonio Pizzoniának szavazott bizalmat. Gené azóta nem vett részt egy versenyen sem. Az év novemberében tesztpilótai szerződést kötött a Ferrari forma 1-es csapatával, ahol Luca Badoerhez csatlakozhatott. A 2007-es esztendőre érvényes tesztpilótai szerződéssel rendelkezik a Ferrarinál, azonban az F1-es tesztkorlátozások miatt a Peugeot csapattal gyári versenyzői szerződést kötött. 2007-ben a dízelmeghajtású 908 HDI-t vezeti a Le Mans Széria futamain és Jacques Villeneuve valamint Nicolas Minassian csapattársaként a Le Mans-i 24 órás versenyen. Gené az egyedüli jelenlegi F1-es versenyző, aki egyetemi diplomával rendelkezik (mérnök), négy nyelven beszél folyékonyan. Eredményei Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Pont des Invalides A Pont des Invalides (magyarul: Invalidusok hídja) egy párizsi ívhíd a Szajna felett, amely a VII. és VIII. kerületeket köti össze. Nevét a közelben található Invalidusok sétányáról (franciául: Esplanade des Invalides) kapta. Mivel a sétány a III. Sándor híddal folytatódik, ezért a Párizst kevésbé ismerők gyakran összetévesztik a két hidat. A következő híd a folyón felfelé a Pont Alexandre-III, lefelé pedig a Pont de l’Alma. Története Az első Invalidusok hídja eredetileg az Invalidusok háza-Invalidusok sétánya tengelyen állt. 1821-ben Claude Navier mérnök egy forradalmian új módszerrel készülő hidat tervezett a mai Pont Alexandre-III helyére. Ennek munkálatai 1824-ben ugyan megkezdődtek, azonban talajrepedések és csuszamlások miatt felfüggesztették az építkezést és 1826-ban lebontották a hidat. Az Invalidusok házának láthatóságáért aggódók miatt a városvezetés úgy döntött, hogy a folyón kissé lejjebb épül majd egy új híd. Ez egy háromrészes, két vízben álló és egy-egy 20 m magasságú portikusszal folytatódó pillérrel megépült függőhíd volt, amelyet 1829-ben fejeztek be Marie Fortuné de Vergès és Bayard de la Vingtrie tervei alapján. Mivel a Pont de l’Allée d’Antin néven ismert híd szerkezete hamar elöregedett, 1850-től korlátozni kellett az áthaladó forgalmat. 1854-ben végül lebontották, hogy az 1855-ös világkiállításra egy új épüljön a helyébe. Paul-Martin Gallocher de Lagalisserie és Jules Savarin építészek felhasználták a meglévő pilléreket, és egy harmadik hozzáadásával kialakították a ma is látható négynyílásos szerkezetet. A kőből megépült híd új pillérét két allegorikus alkotás díszíti: a keleti oldalon La Victoire terrestre (A szárazföldi győzelem) Nicolas-Victor Vilain-től, a nyugati oldalon pedig a La Victoire maritime (A tengeri győzelem) Georges Diebolt-tól. A régi pilléreket katonai trófeák és címerek domborművei díszítik, melyeket Astyanax-Scévola Bosio készített. A hidat 1855. október 1-jén adták át hivatalosan, de csak 1856-ban indult meg rajta a forgalom. Az erős szerkezete ellenére a híd 1878-ban 25–30 centimétert süllyedt, és 1880 telén két íve is megrongálódott a jégzajlástól. A hibákat még abban az évben kijavították, és csak 1956-ban került sor nagyobb átépítésre, amikor a járdákat szélesítették. Az 1900-as világkiállítás idején egy gyaloghíd épült a Pont des Invalides mellé a folyón lefele. Megközelítése A hídhoz legközelebb eső metróállomások a Champs-Élysées – Clemenceau, az Invalides, az Alma - Marceau és a La Tour-Maubourg. A hídnál találkoznak északon az Avenue Franklin-D.-Roosevelt, a Rue François-Ier, a Cours Albert-Ier és a Cours la Reine, délen pedig a Quai d’Orsay és a Boulevard de la Tour-Maubourg utak. A hídfőknél négy kikötő is található: északon a Port de la Conférence és a Port des Champs-Élysées, délen pedig a Port des Invalides és a Port du Gros-Caillou biztosít kikötési lehetőséget a hajóknak. Dohem Dohem település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 835 fő (2015). Dohem Cléty, Audincthun, Saint-Martin-d’Hardinghem, Avroult, Coyecques és Delettes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Pierre (Olaszország) Saint-Pierre település Olaszországban, Valle d’Aosta régióban. Lakosainak száma 3191 fő (2017. január 1.). Saint-Pierre Avise, Aymavilles, Gignod, Saint-Nicolas, Saint-Rhémy-en-Bosses, Sarre és Villeneuve községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Jou-sous-Monjou Jou-sous-Monjou település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 110 fő (2015). Jou-sous-Monjou Badailhac, Pailherols, Raulhac, Saint-Clément és Vic-sur-Cère községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Legenda aurea A Legenda Aurea (latin nyelven: ’arany legenda’) több régebbi forrás alapján a 13. század végén Jacopo da Voragine által összeállított legendagyűjtemény. Jelentős művelődéstörténeti szerepet töltött be, nagy hatással volt az európai népek középkori legendakincsére. Hatása kimutatható az egykorú magyar irodalomban is, az Érdy-kódex erre épül, illetve egyes részeinek fordítása megtalálható a Kazinczy-kódexben. Számos festő feldolgozta ezt a legendát, többek között Tommaso da Modena 1355 körül, valamint Hans Memling flamand festő 1489-ben, híres Szent Orsolya ereklyéje című képén. Hasonlóan Vittore Carpaccio művészetében jelentős szerepe van a mondakincs inspirálta téma feldolgozásában.[forrás?] Magyar nyelvű válogatás Jacobus de Voragine: Legenda Aurea (ford. Veszprémi László), Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-2080-57-2, 333 p Arnold Wetl Arnold Wetl (Eibiswald, 1970. február 2. –) osztrák labdarúgó. Az osztrák válogatott tagjaként részt vett az 1998-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Osztrák kupa (1): 1995–96 Portugál bajnok (1): 1996–97 Ceranesi Ceranesi település Olaszországban, Liguria régióban, Genova megyében. Lakosainak száma 3816 fő (2017. január 1.). Ceranesi Bosio, Campomorone és Genova községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Borland Enterprise Server A Borland Enterprise Server, más néven Borland Application Server vagy röviden BES a Borland cég Java EE alkalmazásszervere volt. A terméket 1999-ben fejlesztették ki a volt Visigenic cég csapatával, akiket 1997-ben vásárolt fel a Borland. A Borland Java Studiója állítólag szorosan integrálva volt a BES-sel és a JBuilderrel, de a valóságban ez az integráció soha nem történt meg. A BES kompatibilitási problémákkal küszködött még a saját termékeikkel is (JDataStore, OptimizeIt). A kereskedelmi minőségű és akár még érettebb nyílt forráskódú alkalmazásszerverek megjelenése, mint pl. a JBoss, nem tette a BES-t túl vonzóvá majd később alkalmatlanná, hogy versenyezzen az előbbiekkel. Vadpulyka A vadpulyka (Meleagris gallopavo) a madarak (Aves) osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. Eredete A vadpulyka őshazája Közép- és Észak-Amerika, itt a történelmi idők előtt óriási területeken háborítatlan körülmények között szaporodott, természetes elterjedése Mexikóban a Rio Balsas völgytől (18° sz.) északra, és az Egyesült Államok Sziklás-hegységétől keletre eső egész vidéket magába foglalta az Atlanti-óceánig, valamint egész Dél-Ontariót Kanadában. Előfordulása A vadpulyka Kanada déli részén, az Amerikai Egyesült Államok nagy részén és Mexikóban honos. A vadpulykát betelepítették Ausztráliai és Új-Zéland területére, valamint a Hawaii-szigetekre is és Európa egyes részeire. Alfajai Meleagris gallopavo intermedia Meleagris gallopavo merriami Meleagris gallopavo mexicana Meleagris gallopavo onusta Meleagris gallopavo osceola Meleagris gallopavo silvestris Megjelenése Termete a házi pulykáénál kisebb. A hím átlagos testhossza 125 centiméter, a tyúké 91 centiméter. A hím átlagos testtömege 8200 gramm, a tyúké 3200 gramm. Fejét és nyakát csupasz, kék vagy ibolyakék bőr fedi. Mindkét nemnek van toroklebenye, amely a kakasnál sokkal jellegzetesebb. Alatta vastag bőrdudorok vannak, melyek bevörösödnek, illetve a jércénél és a fiatal pulykánál a homlokon előremered, akár egy szarvacska. A sajátos tollecset a kakas mellén a földig is érhet. Lába rózsaszín-ibolyaszkékszürke. A kakasnak rövid, vastag sarkantyúja van. Életmódja A talajon keresi bogyókból, magvakból és gerinctelenekből álló táplálékát. Az éjszakát fák ágain tölti. Szaporodása A kakas dürgéskor, legyezőszerűen szétterjesztett faroktollakkal udvarol a tojóknak. Alan Krakauer, a Kaliforniai Egyetem kutatója vizsgálta a vadpulykák udvarlási viselkedését, ami a rokonszelekció szép példája. Úgy találta, hogy ahhoz hasonlóan, ahogy egy tinilány segít nővérének felkészülni az iskolazáró bálra, az alárendelt pulyka beáll pózolni domináns bátyja mellé, bár a hatásos csapat-összkép csak a domináns egyed számára jelent közvetlen előnyt. Fészkét levelekből és gallyakból a földre, aljnövényzet közé készíti. Fészekalja 10–12 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. Spanyolok A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek. A fő spanyol népcsoportok a kasztíliaiak (Spanyolország lakosságának 72%-a), az asztúriaiak, az aragóniaiak és az andalúzok. Ezek a népcsoportok valamennyien újlatin nyelvűek (spanyol nyelven vagy különböző regionális nyelveken beszélnek). Spanyolország két nem újlatin nyelvű ősöktől származó népcsoportja a baszkok és a spanyolországi romák. A teljesen eltérő nyelvvel és erős nemzeti öntudattal rendelkező baszkok – a többi felsorolt népcsoporttal szemben – nem sorolják magukat a spanyolok közé, a spanyolországi romák viszont általában spanyolnak is tartják magukat. A latin-amerikai országok spanyol származású lakosságát nem spanyoloknak, hanem spanyol-amerikaiaknak (hispanoamericanos) nevezik, akik különböző latin-amerikai nemzetekhez tartoznak (argentinok, chileiek, mexikóiak stb.) A spanyolul beszélőkre (azaz a spanyolokra és a spanyol-amerikaiakra együttesen) spanyolul az hispanos kifejezést használják (lásd később). Etnikai besorolás Az Ibériai-félsziget lakossága antropológiai szempontból homogénnek tekinthető. Túlnyomórészt latin eredetű, mediterrán típusúak: olajbarna bőr, fekete haj és barna szem, bár a világosabb szín is előfordul, főként az északnyugati, az ókorban kelták által lakott területeken. A rómaiak érkezése előtt (i. e. 2. század) a félszigetet keltibérek lakták, akik az i. e. 7–6. században a Pireneusokon keresztül bevándorolt kelták és az eredetileg ott élő (bizonyos feltételezések szerint Észak-Afrikából származó) ibér őslakosság keveredéséből alakultak ki; ősi indoeurópai (ókelta) nyelvet beszéltek. A római hódítók megérkezésekor a velük kötött vegyes házasságok eredményezték a spanyolok közös latin eredetét. Az egyetlen kivételt ez alól a Pireneusok nyugati részén élő baszkok jelentették, akik elkerülték az asszimilációs folyamatokat, megőrizve az egyedülálló preindoeurópai kultúrájukat és a baszk nyelvet, amely a tudomány mai állása szerint egyetlen más nyelvnek sem rokona. A déli területeken (Andalúzia) sok a roma nemzetiségű, illetve az középkori arab hódítás miatt az arabos vonásokkal rendelkező ember. Kultúra, nyelv és vallás Az Ibériai-félszigeten a történelem során megfordult népek mind hagytak kulturális nyomokat. A kelták kulturális öröksége Galicia területén a legerősebb, nagyon közel áll Írország kultúrájához; különösen jellemző a népzenében használt kelta duda, a gaita. A 8. században az Észak-Afrikából érkező arabokat, pontosabban mórokat (arab és berber nomád népcsoportok) északról a kasztíliai spanyolok hamar visszaverték (Reconquista), ám a déli területeket hosszú ideig uralmuk alatt tartották, így az arab kultúra és építészet elsősorban Andalúziában hagyott értékes nyomokat maga után. A spanyol nyelv az újlatin nyelvek közé tartozik. Az ókori rómaiak által az Ibériai-félszigetre vitt latin nyelvből származik. A mai spanyol nyelvet kasztíliai spanyolnak is nevezik, mivel az alapja a történelmi Kasztília tartományban beszélt vulgáris latin dialektus. A spanyol nyelvet anyanyelvként vagy második nyelvként gyakorlatilag mindenki beszéli Spanyolországban, ezen kívül a világ számos országában hivatalos nyelv, különösen az amerikai földrészen (Hispano-Amerika). A kasztíliai spanyol mellett Spanyolországban két másik – középkori hagyományokra visszatekintő – spanyol dialektust, illetve két újlatin nyelvet használnak: az aragóniait, asztúr–leónit (asztúriait), illetve a galiciai és a katalán nyelveket. Ezek közül az asztur–leóni dialektusok a kasztíliai spanyollal, a galiciai nyelv a portugállal áll nagyon közeli rokonságban (az utóbbi tulajdonképpen az óportugálból északon kialakult nyelvváltozat), a katalán nyelv pedig az okcitán nyelvhez áll a legközelebb; ezek valamennyien a nyugati újlatin nyelvekhez tartoznak. A katalánt mintegy 7 millióan, a galiciait 3–4 millióan beszélik, az asztúr-leóninak ugyanakkor csak kb. 150 000, az aragóniai dialektusoknak pedig mindössze tízezres nagyságrendű beszélője van. A spanyolok vallásuk szerint 90–95%-ban katolikusok, a maradék főleg protestáns és egyéb vallású. A nép- és országnév eredete A spanyol népnév végső eredete a latin HISPANIOLUS, azaz ’hispaniai, spanyol’, amely espaignol alakban került be a provanszálba, onnan español írásmóddal a spanyolba, majd a többi (újlatin) nyelvbe. Nyelvünkben az északolasz nyelvjárási – s-sel ejtett – spagnol alak honosodott meg. Azonban, míg a magyarban a „spanyol” melléknév egyaránt jelentheti azt, hogy „spanyolországi” vagy „Spanyolországgal kapcsolatos”, valamint „spanyol nyelvű”, addig a spanyolban e két fogalomra más-más szót használnak: az español melléknévként kizárólag „spanyolországi spanyolt” jelent; a „spanyol nyelvű” jelentésben az hispano vagy latino szavakat alkalmazzák, míg az hispánico jelentése „a spanyol nyelvvel kapcsolatos”. Az ország önelnevezése – España – ugyanígy a latin HISPANIA névre vezethető vissza, ahogyan a rómaiak az egész Ibériai-félszigetet nevezték; a középkori spanyolban még Hespaña alakban is előfordult. Lázár Balázs Lázár Balázs (Szolnok, 1975. július 1. –) magyar színész, költő. Élete 1975-ben született Szolnokon. 1997-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Marton László osztályában. Kétéves egyetemi gyakorlatát a Vígszínházban töltötte. 1997-2000 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja. 2000-2001 között a kaliforniai Dell Arte International School of Physical Theatre-ben tanult. 2001-től szabadúszó, rendszeresen szerepel a Vígszínház mellett több színházban is. 1997-től publikál rendszeresen verseket irodalmi lapokban. Irodalmi beszélgetések, könyvbemutatók rendszeres moderátora, fellépője. 2016-ban DLA fokozatot szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Témavezetője Máté Gábor volt. Film, tv szerepei Ketten Párizs ellen (2015) Hacktion (2012) Én is téged, nagyon (2012) Bulvár (2011) Tűzvonalban (2007-2008) Könyveskép (2007) Mansfeld (2006) A harag napja (2006) Magyar elsők (2005) Nincs mese (2004) Kontroll (2003) Szeret, nem szeret (2003) Kisváros (1998) Csinibaba (1996) Szökés a nagy árvíz idején (1996) Kötetei Szárny angyal nélkül ; Orpheusz Könyvek, Bp., 2000 Nézd, Lear papa ; Orpheusz, Bp., 2006 Emlékrestaurátor ; Tipp Cult, Bp., 2009 ( P'art könyvek ) Szívucca ; Holnap, Bp., 2012 Bomlik a volt. Válogatott és új versek ; Orpheusz, Bp., 2015 Maszkaland ; Orpheusz, Bp., 2016 Javorník (Ústí nad Orlicí-i járás) Javorník település Csehországban, az Ústí nad Orlicí-i járásban. Javorník Džbánov, Zádolí, Hrušová, Libecina, Leština, Bučina, Příluka és Suchá Lhota településekkel határos. Lakosainak száma 254 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Az algebra alaptétele Az algebra alaptétele az (egyváltozós) komplex együtthatós polinomok legfontosabb tulajdonságát mondja ki: van gyökük, sőt egy n-edfokú polinomnak multiplicitással számolva pontosan n gyöke van. Ezzel egyenértékű az a régies megfogalmazás, hogy minden (valós) polinom felírható első és másodfokú tényezők szorzataként. A tétel első teljes bizonyítása 1806-ból származik. A tétel állítása A komplex polinomok tanulmányozása szempontjából elengedhetetlen tétel azt mondja ki, hogy minden komplex együtthatós, legalább elsőfokú, tehát alakú polinomnak (ahol ) van gyöke, azaz olyan c komplex szám, amire p(c)=0. Úgy is fogalmazhatunk, hogy -ben az irreducibilis elemek pontosan az elsőfokú polinomok, vagy másképpen a komplex számtest algebrailag zárt. A tétel érdekessége, hogy legtöbb bizonyítása az analízis vagy a topológia módszereit használja. Ha c gyöke a p(x) polinomnak, akkor p(x)=(x-c)q(x) alakban írható, ahol q(x) eggyel alacsonyabb fokú (azonos főegyütthatóval rendelkező) polinom. Az eljárást folytatva azt kapjuk, hogy alakba írható, ahol c1,…,cn a polinom gyökei. Ez, az azonos gyökökhöz tartozó tényezőket összevonva alakban írható, ahol tehát m1,…,mk a különböző d1,…,dk gyökök multiplicitása. Könnyen látható, hogy ez a felbontás egyértelmű. A tétel kimondható abban az ekvivalens formában is, hogy minden valós együtthatós polinom felbontható első- és másodfokú tényezők szorzatára. Valóban, ha az valódi komplex szám gyöke a valós együtthatós p(x) polinomnak, akkor is, ekkor viszont a valós együtthatós polinom tényezője p(x)-nek, leosztva indukcióval felbonthatjuk p(x)-et a kívánt formájú tényezőkre. Bizonyítása Tegyük fel, hogy a komplex együtthatós p(x)=anxn+…+a0 polinomnak nincs gyöke. Első lépés Először belátjuk, hogy |p(x)|-nek van lokális minimuma. Osztással feltehetjük, hogy an=1 (az osztás megváltoztatja az esetleges minimum értékét de nem változtatja sem helyét, sem a hely létezésének tényét). Legyen R=2(1+|an-1|+…+|a0|). Jelöljük K-val az origó körüli R sugarú körlapot, azaz az összes olyan x komplex számot, amire |x|≤R. A |p(x)| függvény felveszi K-n minimális értékét, hiszen K korlátos, zárt halmaz. Belátjuk, hogy ez K egy belső pontjában történik meg és így ez a pont egy környezetében minimális érték. Minden, a körvonalon levő x pontra |x|=R, ezért Mivel R>1, ez legalább Mivel |p(0)|=|a0|, legalább egy belső helyen |p(x)| kisebb értéket vesz fel, mint a határon bárhol, tehát a minimumhely nem lehet a határon. Második lépés Ezután abból a feltevésből, hogy |p(x)|-nek van nem nulla lokális minimuma, ellentmondásra jutunk. Eltolással feltehetjük, hogy 0 a lokális minimumhely. Továbbá osztással azt is feltehetjük, hogy a polinom konstans tagja 1. Az osztás nem változtatja 0 lokális minimum jellegét, csak a minimum értékét. Ekkor tehát |p(x)|≥1 teljesül 0 egy környezetében. Írjuk a polinomot 1+A+B alakba, ahol r az első index, amire . Válasszuk meg a 0 A sakja (vagy szakja) klán később áttette székhelyét a Katmandu-völgybe. Úgy tartják, hogy a sakák a Tharu törzsbe tartoztak. A tharu és a nevar emberek hasonló szokásokkal bírnak és rokonnépként tekintenek egymásra. Buddhizmus a liccsavi uralkodók előtt A Szvajambhu purána szerint Mandzsusrí, buddhista istenség alapította az első települést Mandzsupattanban és uralkodónak Dharmakar királyt tette meg. A kirantok uralkodása idején, úgy tartják, hogy Buddha ellátogatott a Katmandu-völgybe. A buddhista szerzetesek létrehoztak egy erdei kolostort a mai Szankhu település közelében. Gautama életéből nem maradtak fent írásos emlékek, illetve az azt követő évszázadokból sem. Az i. e. kb. 269 és i. e. 232 között uralkodó Asóka király egyik rendelete megemlékezik az uralkodó zarándoklatáról, amelyet Buddha szülőhelyén tett, Lumbiniben. Egy másik rendelete néhány dhamma szöveget említ. Innentől számítják az írott buddhista hagyomány létezését, amely a Maurja Birodalom korának felel meg. A harmadik buddhista tanácskozás után Asóka hittérítőket küldött Nepálba. Hagyományosan úgy tartják, hogy Asóka ellátogatott Patanba, ahol négy sztúpát építtetett. Úgy tartják, hogy lánya, Csarumati alapította meg Csabahi falut, amely Katmandu és Bodhnath (nevar nyelven: kaszti) között helyezkedik el. Található itt egy sztúpa és egy kolostor, amelyet az ő idejéből származtatnak. A nepáli hagyományban úgy tartják, hogy a Maurja Birodalom Nepál területére történő terjeszkedésével a tharu emberek ősei áttértek a buddhizmusra, egészen addig, amíg a liccsavi uralkodók a 2. században el nem űzték őket. A liccsavi kor (400-750) A liccsavi korban együtt virágzott a hinduizmus és a buddhizmus Nepálban. A buddhista művészet kiváló példáinak számít a félig elsüllyedt Buddha-szobor Pasupatinatban, az alvó Visnu-szobor Budhanilkantában, valamint a Buddha-szobor és a különböző Visnu ábrázolások Csangunarajanban. Mintegy negyven felirat maradt fenn ebből a korból, amelyek többsége egyházi témájú, azonban nem sokat lehet tudni a kor szerzeteseinek hétköznapi életéről. Tizenöt kolostor neve ismeretes, ezek a kor kiemelkedő vallási központjai voltak. Arra is léteznek források, hogy a buddhizmus mely iskolái voltak jelentősek ebben a korban. A legfontosabbak a mahászánghika, a szammitija és a szarvásztiváda iskolák voltak. A madhjamaka és a jógácsára filozófiák csak később váltak jelentőssé a vadzsrajána buddhizmus megjelenésével. Bizonyítékként szolgáló feliratok beszámolnak a kor vallási adományozási szokásairól is, amelyet a világi emberek érdemszerzésre használtak, főleg a nők. A liccsavi korra a vallásszabadság és a szinkretizmus volt jellemző. Manadeva király hódolatát fejezte ki mind a hindu, mind a buddhista szentélyeknél. A királyi család tagjai is különböző vallásokat követtek. Hozzávetőlegesen ebben az időszakban került bevezetésre az Avalókitésvarát ünneplő Rath dzsatra szekérfesztivál és az ún. csaitják (szentélyek) előtti tiszteletadás. A Katmandu-völgy több ősi helyszínén találhatók ilyen csaitják, például Szvajambhunáth-ban, Baudhanáth-ban, Katmanduban és a Patanban található négy "Asóka" sztúpa, valamint mintegy kétszáz liccsavi korból származó kő csaitja. Lehetséges, hogy ennek a tiszteletadási szokásnak az eredete a kőimádathoz vezethető vissza. A legkorábbi liccsavi felirat tanúsága szerint a csaitják előtti hódolat bemutatása a csaitják szertartásos körbejárásával és olyan felajánlásokkal kezdődött, mint a tömjén, az olajlámpa vagy a szertartásos mosdás. A tömegeket vonzó szekérfesztiválon megépítettek egy Avalókitésvara képével feldíszítettek szekeret, amelyet napokon vagy heteken át szállítottak egy előre meghatározott útvonalon. Ez a népszerű fesztivál megerősítette a Katmandu-völgyben a buddhizmus helyzetét a hindu és más animista vallásokkal szemben. Liccsabi kor (600-1200) Az első liccsabi király, Amszuvarma a tibeti Szongcen Gampo király lányát, Bhrikutit vette feleségül. A legenda szerint Bhrikuti nászajándékának a részeként, magával vitte az egykori Gautama Buddha eredeti alamizsnás edényét. Úgy tartják, hogy rajta keresztül került el a buddhizmus Tibetbe, ahol a zöld Tárá reinkarnációjának tekintik és számtalan thangka festmény fő alakja. A liccsabi kort a buddhizmus fénykorának tekintik Nepálban. Malla-dinasztia (1200–1769) A Malla-dinasztia a hindu és a buddhista művészet szinkretizmusának legfényesebb időszaka volt. Ekkoriban vált rendkívül népszerűvé a Paubhá, a tibeti buddhista thangka nevar megfelelője. Dzsajaszthiti Malla uralkodása idején a nőtlen szerzeteseknek megtiltották a vallásgyakorlatot Nepálban. Ez vezetett oda, hogy a nevar buddhizmusban a szerzetesek házasodhatnak. Eltűnt viszont Nepálból a théraváda buddhizmus, amelyet csak a 20. században élesztettek újjá. Sah-dinasztia (1769–1846) és Rana-dinasztia (1846–1951) A Sah-dinasztia idején hanyatlott a buddhizmus Nepálban, végül összeolvadt a hinduizmussal, amikor a hindu gurkák kerültek hatalomra. Északon virágzott a vadzsrajána buddhizmus (tibeti buddhizmus) a lopák és a takalik lakta területeken. A mai nepáli nevar buddhista gyakorlatok nagy része beleolvadt a hinduizmus fő sodrásában szereplő gyakorlatokba és csak kevés gyakorlat, művészeti forma és kaszt maradt meg eredeti formájában. Északon, a tibeti származású emberek körében a tibeti buddhizmus szinte eredeti formája maradt fent, főleg a nyimba kaszt esetében. Ezzel szemben az egykor szintén tibeti buddhizmust gyakorló és a társadalmi életben fontos szerepet betöltő takali emberek lassan átvették a hinduizmust. A Rana-dinasztia zsarnoksága alatt, 1926-ban és 1944-ben, sok théraváda buddhistát üldöztek el az országból, mintegy válaszul az 1920-as években kezdődő théraváda fellendülésre. Szintén ebben a korban fedezték fel Buddha születési helyét Lumbini közelében. Sah-dinasztia (1951–2006) Rana-dinasztia megbuktatása után, 1951-től lassú fejlődésnek indult a buddhizmus Nepálban, amelyben fontos szerepet játszottak a théraváda buddhisták kampányai. Ez a mozgalom segített a buddhizmusnak, hogy a kisebbségi csoportok és kasztok vallásából kiemelkedjen. Jelenleg három fő buddhista iskola létezik az országban: tibeti, théraváda és nevar buddhizmus. A világ számára a turizmus is fontos szerepet játszik a nepáli buddhizmus terjesztésében. Évente több mint tízezer utazó látogat el az ország fővárosába, Katmanduba a világ minden tájáról, hogy megnézhesse Baudhanáth és Szvajambhunáth sztúpáit. Ezek látványos és jelentős építészeti helyszínek, amelyek csak Nepálban találhatók. Ezek mellett több száz buddhista emlékmű található Katmandu és más nepáli városok utcáin és terein. Nepáli köztársaság (2006-tól) Nepál 2006-ban hivatalosan is világi állammá vált. Az országban jelenleg minden vallásnak egyenlő jogai vannak és egyenlő lehetőség a vallás terjesztésére. Jelenlegi helyzet A 2001-es népszámlálás adatai szerint a buddhista lakosság aránya a következő: Kapcsolódó szócikkek Buddhista szerzetesek elűzése Nepálból Megjegyzések Egyes forrásokban Kapilavasztut említik Buddha szülőhelyeként. Gethin álláspontja a következő: „A legkorábbi buddhista források szerint Gautama Sziddhártha, a helyi törzsfőnök fia Kapilavasztuban (páli: Kapilavatthu) született, a mai indiai-nepáli határon”. Gethin 14. o. A buddhista hagyomány szerint, a Nidanakatha alapján, A Buddha születéstörténeteit bemutató Dzsátaka mesék bevezetője szerint Gautama Lumbiniben született, a mai Nepál területén. Az i. e. 3. század közepén Asóka király állapította meg, hogy Gautama Lumbiniben született, ahol ezután oszlopot emeltetett a következő felirattal: ...„itt született Buddha, a Sájkák (Sákjamuni) bölcse”. Egyes kőfeliratok alapján azt is feltételezik, hogy Lumbini az India keleti partján fekvő Orisza állambeli Lumbei, Kapileszvar falu is lehetett. Hartmann erről a feltételezésről úgy vélekedik, hogy „a feliratokat általánosan hamisnak tartják (...)" Sicar-t idézi: „Szinte semmi kétség, hogy a kapileszvarai feliratok készítői az említett hasonmásról másolták nem sokkal 1928 előtt”. Kapilavasztuban nőtt fel: Gethin nem ad meg semmilyen forrást ezzel kapcsolatban. 400-as busz A 400-as jelzésű autóbusz Budapest, Stadion autóbusz-pályaudvar és Tura, vasútállomás között közlekedik. A járatot a Volánbusz üzemelteti. Megállóhelyei *Zsámboki utcai autóbusz-fordulót csak néhány járat érinti. La Tour (Haute-Savoie) La Tour település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 1248 fő (2015). La Tour Peillonnex, Saint-Jean-de-Tholome, Saint-Jeoire, Ville-en-Sallaz és Viuz-en-Sallaz községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2010-es jordán rali A 2010-es Jordán rali volt a 2010-es rali-világbajnokság harmadik versenye. Április 1. és április 3. között került megrendezésre. Huszonegy gyorsasági szakaszból állt, mely 339,48 kilométert tett ki. Stazione di La Storta Stazione di La Storta vasútállomás Olaszországban, Róma La Storta városrészében. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Viterbo–Róma-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di La Giustiniana Stazione di Olgiata Nathalie Enterline Nathalie Enterline amerikai táncos, kalap zsonglőr, baton forgató, cirkuszművész. Élete Nathalie 3 éves korában kezdett táncolni az szülei tánciskolájában. Tinédzserként, megnyerte az 1978-as baton forgató világbajnokságot. Ezután New Yorkba költözött, hogy ismét táncot tanulhasson a New York-i Balett Iskolában. Ugyanakkor, a sétabot pörgetést sem hagyta abba. 1980-ban, Montréalban, találkozott későbbi szintén zsonglőr férjével Francis Brunnnal. 1983-ban a Big Apple Circus-ben, New Yorkban lépett fel. ekkor döntött úgy a cirkusz alapítója és művészeti vezetője Paul Binder, hogy Nathaliet küldi ki az 1984 januárjában rendezett Párizsi Nemzetközi Cirkuszfesztiválra, hogy képviselje a Big Apple Circus-t. Nagy meglepetésére Nathalie az aranyérmet nyerte el. Fellépései Budapesti fellépése 2012-ben Budapesten, a Fővárosi Nagycirkuszban lépett fel. A 9. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál díszvendégeként, a 15 és 19 órakor kezdődő Gála műsoron mutatta be produkcióját. A szervezők meghívták, hogy szerepeljen a fesztivál válogatásműsorában, a Fesztivál Plusssz című előadásban. A művésznő igent mondott, így egészen március 11-ig Budapesten tartózkodott. Hang és Kép Nathalie Enterline 2011-ben Prokljuvani (Belovár) Prokljuvani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik. Fekvése Belovár központjától légvonalban 5, közúton 7 km-re keletre Grginac és Novoseljani között a Belovacka-patak mentén fekszik. Története A település 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Prokliuvani” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Proklyuvani” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Prokluvani” néven 9 házzal, 6 katolikus és 62 ortodox vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 71, 1910-ben 178 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 35%-a szerb, 35%-a cseh, 29%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 251 lakosa volt. Tamás Attila (irodalomtörténész) Tamás Attila (Budapest, 1930. június 17. – 2015. február 8.) magyar irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Életpályája Szülei: Tamás Károly és Hézser Margit voltak. 1948–1952 között az ELTE BTK magyar–német szakán tanult. 1952–1954 között a Mafilm dramaturggyakornoka volt. 1954–1955 között a 35. sz. Iparitanuló Intézet nevelőtanáraként dolgozott. 1955–1956 között az Új Hang belső munkatársa volt. 1957–1961 között az Eötvös József Gimnáziumban oktatott. 1961–1963 között az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségének felelős szerkesztője volt. 1963–1972 között a József Attila Tudományegyetem docense volt. 1972–1976 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanszékvezető docense, 1976–1997 között a modern magyar irodalom tanszékvezető egyetemi tanára, 1990–1993 között rektorhelyettese volt. 1982–1984 között, valamint 1995–1996 között a Bécsi Egyetem vendégprofesszora volt. 1990–1994 között a Debreceni Közgyűlés tagja volt. 1994–2000 között a Debreceni Akadémiai Bizottság alelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának tagja volt. 1998-ban nyugdíjba vonult. 1999–2002 között a Magyar Ösztöndíj Bizottság tagja volt. Kutatási területe a XIX–XX. századi magyar irodalomtörténet, irodalomelmélet és esztétika. Magánélete 1964-ben házasságot kötött Márkus Margittal. Két lányuk született: Ildikó (1965) és Eszter (1968). Művei Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig (1964) A költői műalkotás fő sajátságai (1972) Irodalom és emberi teljesség (1973) Líra a huszadik században (1975) Weöres Sándor (1978) A marxista esztétika alapjai ; Tankönyvkiadó, Bp., 1979 A magyar irodalom története (társszerző, 1982) A nyelvi műalkotás jelentése. A jelentés fogalma a műalkotás felől nézve ; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1984 Csokonai-tanulmányok ; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1986 Stílustörténet és műtipológia. Tanulmányok a XX. századi magyar irodalomról ; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1989 Illyés Gyula (1989) Világirodalmi tanulmányok ; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1990 Esztétika ; 6. kiad. jav. kiad.; Tankönyvkiadó, Bp., 1990 Tanulmányok a 19. századi magyar irodalomról ; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1991 Töprengések az irodalmi értékről (1993) Toposzok és exemplumok régi irodalmunkban ; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1994 Értékteremtők nyomában. Művek, irányzatok, elméleti kérdések ; Csokonai, Debrecen, 1994 ( Csokonai könyvtár ) Egy évszázad vonzásában. Tanulmányok Nagy Miklós tiszteletére ; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1995 A népiségtől a posztmodernig. Tanulmányok korunk magyar irodalmáról ; szerk. Bitskey István, Tamás Attila; KLTE, Debrecen, 1997 Egy magyar Párizsban. Illyés Gyula-antológia ; szerk. Gorilovics Tivadar, Tamás Attila; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2002 Határhelyzetben. Gondolkodás irodalomról, művészetekről ; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003 ( Csokonai könyvtár ) Visszatekintés. Életrajzi jegyzetek ; szerk., utószó Szirák Péter; Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2010 Díjai, kitüntetései Az irodalomtudományok kandidátusa (1962) Szeged alkotói díja (1971) Az irodalomtudományok doktora (1975) Alföld-díj (1980) Kiváló Munkáért (1988) Apáczai Csere János-díj (1994) Debrecen Város Csokonai-díja (1994) Toldy Ferenc-díj (1995) Eötvös József-koszorú (1997) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998) Arany János-díj (2005) Torrecampo Torrecampo település Spanyolországban, Córdoba tartományban. Torrecampo Almodóvar del Campo, Conquista, Villanueva de Córdoba, Pedroche, Dos Torres és El Guijo községekkel határos. Lakosainak száma 1123 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tirpákok A tirpákok (szlovákul Tirpák, többes szám Tirpáci) a magyarországi szlovákok egy külön el nem ismert, de megkülönböztetett csoportja. A XVIII. század közepétől kezdve települtek át az akkori Magyarország határain belül Nyíregyháza környékére. Simkó Gyula megfogalmazásában a „Békés megyéből Nyíregyházára telepített tótajkú népet, amellyel a Felvidékről és külföldről jövő szintén tótajkú telepesek egybeolvadtak közös néven tirpákoknak nevezik”. A nyíregyházi tirpák értelmiség azonban elhatárolja magát mind a magyaroktól, mind a többi szlovák eredetű népcsoporttól. Történetük A Rákóczi-szabadságharcot követően Nyíregyháza városának népessége megcsappant, így a város akkori birtokosa, Gróf Károlyi Ferenc 1753. május 16-án szlovák letelepedőket hívott a földterületeire. A letelepedést megpecsételő okiratban szereplő kedvezmények: szabad vallásgyakorlás biztosítása minden letelepült családnak; a házak felépítéséhez szükséges faanyag biztosítása; a letelepedést követően három évnyi adómentesség; belső autonómia. A kedvező feltételek következtében összesen 331 szlovák család telepedett le a kijelölt területeken. Az egymás mellé kiszabott földeken a telepesek bokortanyákat építettek ki, melyet egy bizonyos Petrikovics János segített megszervezni. Ekkor keletkezett a Nyíregyházát körülölelő tanyavilág: A lakóházakat a gazdasági egységek és a földek alkotta bokortanyákon tavasztól őszig lakták, s a nagy hidegek után költöztek csak át városi szállásaikba. A szlovák betelepítések után Nyíregyháza népessége ismét gyarapodni kezdett, mellyel párhuzamosan gazdasága is egyre fejlődött, ezért II. József császár 1786. november 23-án négy vásár megtartására jogosította fel a várost, és mezővárosi rangot adományozott neki. Az ebből származó profitnak köszönhetően 1824-ben a tirpákok örökváltsággal mentesítették magukat a földesúri terhek alól. 1754-re a város 80-85%-a szlovák anyanyelvű volt, s így szlovák városként hivatkoztak Nyíregyházára. Ez a százalékos arány az évek folyamán azonban egyre csökkent. 1754: 80-85% 1850: 66,3% 1890: 15,5% Végül a második világháborút követően a Beneš-dekrétumok alapján 4506, magát szlováknak valló tirpák önkéntesen települt át Nyíregyháza környékéről főleg a Lévai járásba, a következő falukba: Hontfüzesgyarmat, Peszektergenye, Kálna, Garamlök, Kisóvár, Alsószecse, Felsőszecse és Garamszentgyörgy, felvidéki palócokért cserébe. Néprajz A Nyíregyházán született Krúdy Gyula megfogalmazásában: A tirpák embereket Dienes István a következőféleképpen jellemezte: Identitásuk megőrzésére különböző programokat szerveznek: 2008 . június 7-én megjelent az „Orije Suhaj- Tirpák népdalok” című kötet, melynek átadóján felléptek a Tirpák Népzenei Együttes tagjai. Morauszki János Fogathajtó Emlékverseny 2008 . május 19. Nyírség Tirpák Kulturális Egyesület Vajdabokori Tirpák Népzenei Együttes „ Tanya–Utak ” című kiállítás a nyíregyházi Városi Galériában 2007 márciusa és júniusa között, ahol bemutatták a bokortanyák életvilágát, a táróesten, ahol a Hajcsák Duó adott elő tirpák népdalokat, pedig a látogatók megkóstolhatták a tradicionális tirpák ételeket. Neves tirpákok Petrikovics János , csizmadia; gróf Károlyi Ferenc hívására ő szervezte meg a tirpák telepeket. Morauszki János , lótenyésztő Jurányi Lajos ( 1837 – 1897 ) botanikus, a Budapesti Tudományegyetem volt tanára Vietórisz József ( 1868 – 1954 ), költő, műfordító Jozef Markuš ( 1944 –) A Matica slovenská volt elnöke (1990–2010) Farbaky István ( 1837 – 1928 ) tanszékvezető, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia igazgatója, feltaláló, országgyűlési képviselő Szentlélek alászállása fatemplom (Lupény) A Szentlélek alászállása fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Hunyad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-B-03362 sorszámon szerepel. Claire Bennet Claire Bennet egy kitalált szereplő a Hősök (Heroes) című televíziósorozatban, akit Hayden Panettiere alakít. A sorozat első 23 részében ő az egyetlen, aki mindegyik epizódban megjelenik az eredeti színésznő által megformálva. Háttér Ő egy 16 éves gimnáziumi tanuló és pomponlány, aki a Union Wells Gimnázium tanulója. Nevelőszüleivel és fogadott öccsével a texasi Odessában él. Az élete jelentősen megváltozik, amikor felfedezi, hogy egy olyan képesség birtokában van, ami lehetővé teszi számára, hogy teste szinte bármilyen sérülés után azonnal regenerálódjon. Alternatív jövő Öt évvel a robbanás után a különleges képességű embereket üldözik, szaporodásukat tiltják, mozgásukat korlátozzák. Ezért Mr. Bennettnek köszönhetően Claire a texasi Midlandben kezdett új életet. Itt Sandra néven ismerik, egy kis bárban dolgozik pincérnőként, és eljegyezte magát a hely egy másik alkalmazottjával, Andy-vel. Miután a jövőbeli Hiro Bennettől kér segítséget és tud róla, hogy a lány életben van, a férfi ellátogat a vendéglőbe, ahol Claire dolgozik, és közli vele hogy nincs biztonságban Texasban, mivel valaki tudomást szerzett róla. Claire elutasítja a költözés gondolatát, hiszen az eddigi öt évet végig meneküléssel töltötte és szeretne végre normális életet élni. Nevelőapja látogatása után azonban mégis megkéri Andy-t hogy hagyják el a várost. Bár csak később tudhatja meg hogy miért, Andy mégis beleegyezik a furcsa ötletbe. Röviddel ezután feltűnik Matt Parkman, hogy elvigye Claire-t a vér szerinti apjához, Nathan Petrellihez, aki azóta az Amerikai Egyesült Államok elnöke lett. Rövid beszélgetésük során azonban kiderül, hogy Nathan Petrelli nem más, mint Sylar, aki megöli Claire-t és elveszi a képességét. Tölgyszéky Papp Gyuláné Tölgyszéky Papp Gyuláné Stark Anna (Kelebia, 1941. november 4.) Apáczai-díjas, öt szakon végzett, magyar gyógypedagógus, közoktatási szakértő és egyetemi oktató. Rendkívül széles látókörű, innovatív gyógypedagógus, több tankönyvet is írt, sokéves igazgatói munkája során rendkívül gazdag tapasztalatot szerzett, emellett elhivatottan vállalta fel a különböző gyógypedagógiai szerepeket. Iskolái Középfokú tanulmányait Szegeden végezte a József Attila Tudományegyetem Gyakorló Iskolájában. Az itt eltöltött évek alatt sok nehézséggel találkozott, ugyanakkor a felkészült tantestület, az igényes oktatás megalapozták a pályafutását. Egy - az osztályfőnöke által szervezett -, szegedi Siketek Intézetében tett látogatás hozta meg számára a végső elhatározást, miszerint ő gyógypedagógus szeretne lenni. Ez a látogatás rendkívül nagy élményt jelentett számára, és rögtön érezte, hogy itt a helye, megtalálta azt, amivel szeretne később foglalkozni. Édesanyja gyógyszerésznek szerette volna lányát, a gyógypedagógusi pályaválasztásban osztályfőnöke támogatta a legkitartóbban. A sikeres felvételi után a Bethlen-téri Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán kezdte meg tanulmányait, ahol később az akkor létező öt szakirányt, szurdopedagógia, tiflopedagógia, logopédia, szomatopedagógia, oligofrénia, elvégezte. Tanárai voltak többek között: dr. Kanizsai Dezső, Illyés Gyuláné Kozmutza Flóra, dr. Pethő András, Gordosné dr. Szabó Anna, dr. Palotás Gábor, dr. Lányi Miklósné. Később az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a pedagógiai és nevelésszociológiai szakot is elvégezte. Munkássága Miután főiskolai tanulmányait befejezte, pályakezdő fiatal gyógypedagógusként állami gondozott és családból érkező gyermekek bentlakásos gyógypedagógiai intézményében – Vecsésen – kapott állást. Itt tíz évig dolgozott gyógypedagógiai tanárként és igazgatóhelyettesként. Családi okok miatt váltott munkahelyet, és a nagy múltú Miklós téri gyógypedagógiai intézetben öt éven át gyakorlatvezető tanári feladatot látott el a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola felkérésére. 1980-ban a főiskola főigazgatója, Gordosné dr. Szabó Anna, igazgatói feladat ellátására kérte fel az újonnan létesült gyakorló intézményben. Örömmel elvállalta a feladatot, bár tudta, hogy rengeteg munkával fog járni a gyakorlóiskola működésének megszervezése. A VI. és a VII. kerületi gyógypedagógiai intézetek rövidesen megszűntek, így az ott tanuló gyerekek a gyakorlóiskolába kerültek át. Az új álláshelyek betöltése és a gyakorlatvezető feladatok ellátására a főiskola országos pályázatot hirdetett meg. Az igazgatónak 10 hónapja volt arra, hogy körültekintően kiválogassa a gyakorlóintézet tanárait. A kiválóan felkészült, elkötelezett, korszerű szemléletű, gyermekközpontú nevelőtestület hamarosan országos elismerést nyert. 1983-ban megtisztelő felkérést kapott a Művelődési és Közoktatási Minisztertől tankönyvírásra, amelyet örömmel elfogadott. Az aktív tankönyvírás két évtizedig tartott, főleg környezetismeret, természetismeret és földrajz tankönyvek készültek alsó és felső tagozatos tanulóknak. Miniszteri felkérésre részt vett A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelési irányelve, és A sajátos nevelési igényű tanulók tantervi irányelve című dokumentum alkotásában (1996-1997, 2004-2005). A kerettanterv bizottsági munkájába is bekapcsolódott (2000-ben és 2005-ben is), tantárgyi tanterveket írt és koordinált. Társadalmi szerepei Számos társadalmi, szakmai szerepet is vállalt. Alapító tagja volt az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szervezetének, és szakmai elnöki feladatot is ellátott 17 éven át. A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének elnöki tagja és szakmai titkára volt 15 évig. Huszonhat éve folyamatosan részt vesz a főiskolai hallgatók oktatásában (nappali és levelező tagozaton), valamint 2003-tól a pedagógus-továbbképzés keretében a gyógypedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzésben. Kitüntetései, díjai, elismerései Kiváló Munkáért kitüntetés -1985 Frim Jakab emlékérem arany fokozat - 1987 Bárczi Gusztáv emlékérem – 1995 Éltes Mátyás-díj – 1992 A Népjóléti Miniszter díszoklevele – 1997 Apáczai Csere János-díj – 2001 „Érdemes tankönyvíró” kitüntető cím - 2009 Művei A Nemzeti Tankönyvkiadóban megjelent könyvei Bernáthné Nagy Ágnes- Mátrai Józsefné, Tálas József (Tölgyszéky Papp Gyuláné alkotószerk.) (2003): Gyakorlólapok a készségszintű számolás fejlesztéséhez 1.: Fejlesztő munkalapok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Mátrai Józsefné (Tölgyszéky Papp Gyuláné alkotószerk.): Gyakorlólapok a törtek tanításához: Fejlesztő munkalapok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéki Papp Gyuláné (1993): Környezetismeret az általános iskola 5. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (2005): Környezetismereti munkatankönyv az általános iskola 4. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (2005): Környezetismereti olvasókönyv az általános iskola 4. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp, Gyuláné (2004): Környezetismereti munkatankönyv az általános iskola 3. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (2006): Környezetismereti olvasókönyv az általános iskola 3. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéki Papp Gyuláné (2007): Földrajz az általános iskola 6. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (2008): Földrajz az általános iskola 7. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (2003): Földrajz: 7. Feladatlapok az általános iskola 7. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéki Papp Gyuláné (2005): Földrajz az általános iskola 8. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéki Papp Gyuláné (2005): Földrajz 8.: feladatlapok az általános iskola 8. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1996) (szerk.): Társadalmi ismeretek I.: A magyar nép története a honfoglalástól a nemzeti megújulásig, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1996): Társadalmi ismeretek II.: A magyar nép története a nemzeti megújulástól napjainkig. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1998) (alkotószerk.): A magyar nyelv világa. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1998): Önismeret és környezetismeret kisiskolásoknak az általános iskola 1-2. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1999): Természeti ismeretek az általános iskola 6. osztálya számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp, Gyuláné (2001): Természetismeret az általános iskola 5. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp, Gyuláné (2001): Természetismeret az általános iskola 6. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéki Papp Gyuláné (2002): Természetismereti munkatankönyv: az általános iskola 3.-4. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp, Gyuláné (2002): Természetismereti olvasókönyv az általános iskola 3-4. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tankönyvkiadó által megjelent könyvei Tölgyszéky Papp Gyuláné (1986): Természeti ismeretek a kisegítő iskola 6. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp, Gyuláné (1985): Környezetismeret a kisegítő iskola 5. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1985): Környezetismeret. Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1994): Földrajz: az általános iskola 8. osztálya számára. Tankönyvkiadó Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1989): Környezetismeret az általános iskola 5. osztálya számára. Tankönyvkiadó, Budapest Egyéb tankönyvei Hámor Jánosné- Tölgyszéky Papp Gyuláné (2004): Irodalmi szöveggyűjtemény I. 5-6. osztályosoknak. Konsept-H Kiadó, Piliscsaba Hámor Jánosné- Tölgyszéky Papp, Gyuláné (1999): Irodalmi szöveggyűjtemény II.:7-10. osztályosoknak. Konsept-H Kiadó, Piliscsaba Tantervek, tanítási segédletek, útmutatók: Tölgyszéky Papp Gyuláné (1986): Természeti ismeretek a kisegítő iskolában: Útmutató a kisegítő iskola nevelési és oktatási terve természeti ismeretek tantárgy 6-8. osztályos anyagához. OPI, Budapest Kereszturiné Perjés, Ildikó- Tölgyszéky Papp, Gyuláné (1992): A földrajz tanítása az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskoláiban. Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1997): Földünk és környezetünk: helyi tanterv leírása az enyhén értelmi fogyatékos tanulók 7-10. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1997): Életvitel és gyakorlati ismeretek: helyi tanterv leírása az enyhén értelmi fogyatékos tanulók 1-10. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (sorozatszerk. Mesterházy Zsuzsa) (1999): A tantervtől a tanítási óráig 1. Életvitel és gyakorlati ismeretek. Tölgyszéky Papp Gyuláné- Papházy Éva (sorozatszerk. Mesterházy Zsuzsa) (1999): A tantervtől a tanítási óráig 2. Ember és természet, Földünk és környezetünk Tölgyszéky Papp Gyuláné (1995): Képességfejlesztő technikák és eljárások az anyanyelv tanításában. ELTE- BGGYFK, Budapest Kereszturiné Perjés Ildikó- Tölgyszéky Papp Gyuláné (1990): A földrajz tanítása az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskoláiban. Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (1989): Segédanyag a technika tantárgypedagógiájához és a technika tantárgy tanításához. BGGYTF Oligrofénped. Tansz., Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (alkotószerk.) (1998): Átmeneti tanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók neveléséhez. Konsept-H Kiadó, Piliscsaba Tölgyszéky Papp, Gyuláné (1986): A problémamegoldó gondolkodásra nevelés néhány módszertani kérdése a kisegítő iskolában, az új nevelési-oktatási terv tükrében. Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (szerk.) (2001): A tanulási nehézségek kezelése: kézikönyv a habilitációs programcsomag használatához. Logopédia, Budapest Egyéb írásai Tölgyszéky Papp, Gyuláné (2004): Egy kibontakozó új iskolamodell a gyógypedagógiai intézményrendszerben In.: Gordosné Szabó Anna (szerk): Gyógyító pedagógia. Medicina, Budapest Tölgyszéky Papp Gyuláné (2001): Az iskolai autonómia lehetséges formái az új tartalmi szabályozás keretében. In.: Ettlinger Zsuzsanna- Táp Ferencné- Földes Tamás (szerk.): Az oktatás autonómiája – autonómia az oktatásban.?! : Országos szakmai konferencia Sopron : 2001. március 29-31. Fogjuk a kezed Egyesület, Sopron Tölgyszéky Papp, Gyuláné (1994): Visszatekintés a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tízéves szakmai munkájára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tölgyszéki-Papp Gyuláné (szerk.) (1994): "Így is lehet...":Válogatás a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája szakmai műhelymunkáiból. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Iskola- elemekből sorozat: Tölgyszéky Papp Gyuláné: Pedagógiai program: Egy iskola pedagógiai programjának modellje. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (1. füzet) Tölgyszéky Papp Gyuláné (1996): Helyi tanterv: Egy iskola helyi tantervének modellje. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (2. füzet) Tölgyszéky Papp Gyuláné: Életvitel és gyakorlati ismeretek: Helyi tanterv leírása az enyhén értelmi fogyatékos tanulók 1-10. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (4. füzet) Tölgyszéky Papp Gyuláné- Papházy Éva: Ember és természet, Földünk és környezetünk: Helyi tanterv leírása az enyhén értelmi fogyatékos tanulók 1-10. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest (5. füzet) Saint-Estève Saint-Estève település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 11 698 fő (2015). Saint-Estève Peyrestortes, Perpignan, Baho és Baixas községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sobradiel Sobradiel község Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Sobradiel Zaragoza, La Joyosa, Torres de Berrellén és Utebo községekkel határos. Lakosainak száma 1074 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: San Lorenzo de la Parrilla San Lorenzo de la Parrilla község Spanyolországban, Cuenca tartományban. Lakosainak száma 1057 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Prokopp Gyula Prokopp Gyula (Esztergom, 1903. május 19. - Esztergom, 1983. augusztus 13.) levéltáros. Élete Nagyapja, Prokopp János városi és érseki építész, apja, Prokopp Gyula ügyvéd és városi főjegyző volt. A bencés gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott. 1925-1926-ban a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa lett. 1926-tól jogi doktor. 1926-1927 között ügyvédjelölt volt Esztergomban, majd bírói vizsgát tett és Székesfehérvárott lett joggyakornok. 1928-tól a budapesti büntető, majd a pestvidéki törvényszék joggyakornoka. 1935-ben megnősült, a királyi ítélőtáblán jegyző, majd titkár lett. 1937. év végén Esztergomban lett járásbíró. 1942-ben behívták Székesfehérvárra újoncképzésre. 1943 nyarán a székesfehérvári honvéd ügyészségnél szolgált. 1944. július. 20-án behívták katonai szolgálatra, december 9-ig az orosz fronton volt. Hazatérve járásbíró lett Esztergomban. majd 1950. év végén létszámcsökkentésre hivatkozva nyugdíjazták. 1951-ben rövid ideig üzemi jogtanácsos, majd az év végén a városi levéltárban lett leltározó. 1943-tól a Balassi Bálint Múzeum félmunkaidős teremőre. Ekkor kezdte tudományos munkásságát. 1957-től félmunkaidőben prímási levéltáros. 1978-1979. között főlevtáros. Feldolgozta és az Országos Levéltárban restauráltatta a középkori okleveleket, illetve rendezte az Ipolyi-gyűjtemény leveleit. Lánya Prokopp Mária (1939) művészettörténész, egyetemi tanár. Művei 1981 Az esztergomi „királyi város” a 18. században. 1983 Régi esztergomiak. Esztergom Évlapjai. Cikkei a Vigiliában, Levéltári Közleményekben, Építés és építészettudományban és a Levéltári Szemlében jelentek meg. Vilémov (Děčín járás) Vilémov település Csehországban, Děčíni járásban. Vilémov Lipová, Mikulášovice, Dolní Poustevna, Velký Šenov és Sebnitz településekkel határos. Lakosainak száma 905 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Amerikai nyérc Az amerikai nyérc (Neovison vison, korábban Mustela vison) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába és a menyétformák (Mustelinae) alcsaládjába tartozó faj. A Neovison emlősnem típusfaja. Előfordulása Az amerikai nyérc csaknem egész Észak-Amerikában honos. Betelepített, vadon élő állományok honosodtak meg Izlandon, a Brit-szigeteken, Skandináviában, Finnországban, Kelet-Európában és Oroszországban. Alfajai Neovison vison aestuarina Neovison vison aniakensis Neovison vison energumenos Neovison vison evagor Neovison vison evergladensis Neovison vison ingens Neovison vison lacustris Neovison vison letifera Neovison vison lowii Neovison vison lutensis Neovison vison melampeplus Neovison vison mink Neovison vison nesolestes Neovison vison vison Neovison vison vulgivaga Megjelenése Az állat testhossza 30-55 centiméter, farokhossza 15-20 centiméter és testtömege 500-1600 gramm. A csillogó bunda erősen víztaszító és a vízben szárazon tartja a nyércet. A puha, sűrű piheszőrzet hőt tárol. Télen a bunda különösen dús. Farka hosszú és bozontos. A talp szőrtelen, a karmok részben behúzhatók, a lábujjakat töveiken kis úszóhártyák kötik össze. Életmódja A nyérc magányos, nappal is és éjjel is tevékeny. Tápláléka halak, békák, vízimadarak, rágcsálók és kígyók. Az amerikai nyérc 8-10 évig él. Szaporodása Az ivarérettséget körülbelül 10 hónapos korban éri el. A párzási időszak február-március között van. A vemhesség 39-70 napig tart, ennek végén 2-10, rendszerint 4-5 kölyök születik. Az elválasztás 6-8 hét után történik meg. Hasznosítása Prémje igen értékes, hazánkban a németből átvett "nerc" néven ismert. Egykor kiterjedten csapdázták, majd a 19. század óta háziasították. Számos színváltozatát tenyésztik prémesállat farmokon. Methanocalculus A Methanocalculus a Methanomicrobiales rendbe tartozó Archaea nem. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. Tamás István (fizikus) Tamás István (Magyarókereke, 1940. március 14.) erdélyi magyar fizikus, a fizikatudományok doktora, egyetemi tanár, fizikai szakíró. Életútja, munkássága Középiskolai tanulmányait a kolozsvári 1. sz. Magyar Fiúlíceumban végezte 1957-ben. 1963-ban a BBTE Fizika-Kémia Karán tanári oklevelet szerzett, 2002-ben megkapta a fizikatudományok doktora címet. Szakmai pályafutását fizikatanárként kezdte az erdődi líceumban (1963). 1966-tól a kolozsvári 3. sz. Belgyógyászati Klinika Nukleáris Laboratóriumának fizikusa, majd vezető fizikusa. 1969-től szakmai továbbképzéseken vett részt Bukarestben, Kecskeméten, Erlangenben, illetve ösztöndíjasként Szegeden és Debrecenben. 1998-tól a BBTE Fizika Karán a Radioizotópok fizikája, A radioizotópok alkalmazása az orvostudományban, majd a Dozimetria és sugárvédelem c. kurzusok előadója. Kutatási területe a radioizotópok orvosi-diagnosztikai felhasználása, radioizotópos vizsgálatok optimalizálása. Eredményeit (részben társszerzőként) 1972-től több mint 70 szakdolgozatban hazai szakfolyóiratok (StUBB Seria Physica, Rev. Roum. Med Int., Clujul Medical, Romanian Journal of Gastroenterology), külföldön a stuttgarti Nuklear Medizin (1978), a budapesti Izotóptechnika, diagnosztika (1993) és a beijingi World Journal of Gastroenterology (2008) közölték. Ismeretterjesztő cikkei, könyvismertetései jelentek meg A Hétben és a kolozsvári Igazságban. Társszerzőként van jelen a következő szakkönyvekben, ill. monográfiákban: Scintigrafia secvenţială în gastroenterologie (szerk. Sabin Cotul, Kolozsvár, 1988; 1, 3, 4, és 7. fejezet); Explorări clinice şi morfofuncţionale în medicină (szerk. Florea Marin, Marosvásárhely, 1993; VIII. és IX. fejezet); Tratat de gastroenterologie clinică (szerk. M. Grigorescu – O. Pascu, Bukarest, 1997; II. kötet; 1. fejezet); Chirurgia hipertensiunii portale (szerk. Liviu Vlad, Kv. 1997; 6. fejezet); *Tratat elementar de explorări clinice, biochimico-umorale şi morfofuncţionale în medicină (szerk. Florea Marin, uo. 1998; 16. és 19. fejezet); Tratat de hepatologie (szerk. M. Grigorescu, Bukarest, 2004; 5. kötet. 1168–1192). Vilémovice (Blansko járás) Vilémovice település Csehországban, a Blanskói járásban. Vilémovice Vavřinec, Krasová, Blansko, Jedovnice és Ostrov u Macochy településekkel határos. Lakosainak száma 326 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Medium Mark A A Medium Mark A Whippet az első világháború brit közepes harckocsija volt. A konstrukció azzal a céllal készült, hogy relatíve jó mozgékonyságával kihasználja az angol nehéz páncélosok áttöréseit az ellensége frontvonalakon. A harckocsit 3 fő irányította, fegyverzetét pedig 4 darab 7,62 mm-es Hotchkiss géppuska alkotta. A test végében emelt toronyszeru építményben a géppuskák kezelői foglaltak helyet. A torony nem volt forgatható, a 4 db géppuska előrehátra és oldalirányokban csuklósan volt elmozgatható. Ez az első olyan harckocsi, melynek irányításához és üzemeltetéséhez egy fő is elegendő volt. A másik két katona a torony géppuskáit kezelte. 1916. decemberében tervezte Tritton Chaser. A Whippet képezte az alapját a német LK-II fejlesztésének 1918-ban, a háború alatt az eredetiből is több példányt elfogtak és üzemeltettek. Egyéb adatok Mászóképesség: 40° Gázlóképesség: 0,9 m Lépcsőmászó képesség: 0,8 m Hasmagasság: 0,56 m Üzemanyagtartály: 320 l Farkas Attila (grafikus) Farkas Attila (Mezőcsát, 1974. április 2. –) roma származású magyar rádióriporter, grafikus, festő. Életútja, munkássága Hétgyermekes családban született, nyolcéves korában állami gondozásba került. Az általános iskola nyolc osztályát Csepelen végezte el, érettségi vizsgát tett 1995-ben a Dugonics András Gimnáziumban. 2001-től bekapcsolódott a Független Média Központ újságíró-gyakornoki programjába. A Roma Sajtóközpont munkatársaként működött 2002-2004 közt. Rádiós riportjaiban a hátrányos helyzetű emberek gondjait tárta fel. Budapesten él és alkot, rajzolással, festéssel 1996 óta foglalkozik. Expresszív, absztrakt képeivel fejezi ki mondanivalóját. 2006 óta részt vesz a romák alkotó táborainak munkájában. A budapesti Cigány Ház (=Romano Kher), a Műszaki Egyetem R-klubja és a Roma Parlament Képtára őrzi alkotásait. Képei a 2009-es Cigány festők című albumból Grafikák A falu hangja (tus, papír, 70x52 cm, 2000) Hüllők (tus, papír, 64x45 cm, 2004) Szfinx (tus, papír, 64x45 cm, 2004) Evolúció (tus, papír, 64x45 cm, 2004) Holokauszt (tus, papír, 64x45 cm, 2004) Sárkány a város fölött (tus, farost, 30x50 cm, 2000) Életmadár (tus, farost, 30x50 cm, 2000) A világ születése (tus, farost, 55x80 cm, 2000) Delfin (tus, farost, 30x50 cm, 2000) A falu hangja II. (tus, papír, 55x72 cm, 2000) Illusztrációk (tus, papír, 1998-2004) Állatok harmóniája (tus, papír, 39x48 cm, 2000) A hit ereje (tus, papír, 35x50 cm, 2000) Festmények A nap színe (olaj, vászon, 50xó0 cm, 2006) Sziget (olaj, vászon, 50x60 cm, 2006) Egyéni kiállításai (válogatás) 1995 • Dugonics András Gimnázium, Budapest 1996 • Műszaki Egyetem, Budapest 1997 • Kossuth Klub, Budapest • Kultúrház, Kiskőrös 2004 • V. kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Budapest Díjak, elismerések Szegő András-díj (rádióriporteri munkájáért, 2002, 2003) Methanococci A Methanococci a Euryarchaeota törzsbe tartozó Archaea osztály. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. Marcián A Marcián a latin eredetű Martianus név rövidülése, jelentése: Martius nemzetségből való. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok február 9. június 17. július 2. október 25. Clairvaux-d’Aveyron Clairvaux-d’Aveyron település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 1162 fő (2015). Clairvaux-d’Aveyron Balsac, Belcastel, Druelle, Goutrens, Mayran, Moyrazès és Valady községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Luckenwalde Luckenwalde település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 21 616 fő (2014. január 23.). Népesség A település népességének változása: A vágy törvénye A vágy törvénye (La ley del deseo) 1987-ben bemutatott színes, spanyol filmdráma. Pedro Almodóvar alkotása a rendező személyes kedvence, melyet pályafutása egyik alapművének tart. A vágy törvénye volt az El Deseo filmvállalat első produkciója. A céget Almodóvar és fivére, Agustín alapította, hogy a rendező minden produceri korlátozás nélkül megvalósíthassa a filmterveit. Az egyik férfi főszerepet Almodóvar felfedezettje, Antonio Banderas alakítja, a női főszereplő a rendező kedvenc színésznője, Carmen Maura. A forgatás Madridban és Andalúziában (Conil, a trafalgari világítótorony és Jerez de la Frontera) zajlott. A film egyik motívumát – amikor a transzszexuális főszereplő régi iskolájában találkozik egykori pap tanárával – Almodóvar később felhasználta a Rossz nevelés (2004) című alkotásában is. A cselekmény A helyszín egy egyszerűen berendezett szoba. Hang utasítja az ott tartózkodó fiatalembert arra, hogy mit tegyen. Vegyen le magáról mindent, az alsónadrágját kivéve. Menjen a tükörhöz, csókolja meg a tükörképét. Csókolja úgy, mintha a hang tulajdonosát csókolná. Dörzsölje a hímvesszőjét a tükörhöz. Feküdjön az ágyra, simogassa magát. Vegye le az alsónadrágját. Forduljon meg, simogassa a fenekét, közben kérje azt, hogy a beszélő férfi tegye magáévá. Tegyen úgy, mintha élvezné az elképzelt egyesülést, és közben végezzen önkielégítést. A kielégülést követően a fiú pénzt kap. Ez a jelenet valójában a népszerű filmrendező, Pablo Quintero új alkotásában látható. A bemutató után Pablo testvére, Tina gratulál a fivérének. Elmegy mellettük egy jóképű fiatalember, Antonio, aki az illemhelyre tart, ahol a látott filmjelenet hatása alatt onanizál. Pablo is a WC-ben találkozik barátjával, Juannal. A fiú másnap elutazik a tengerpartra. Felajánlja ugyan, hogy Pablóval marad, ha a férfi is ezt akarja, a rendező azonban azt mondja neki, hogy ha menni szeretne, miatta ne maradjon itt. Pablo később meglátja Juant egy lánnyal, akihez mintha bizalmas viszony fűzné a fiút. A rendező távozik. Az utcán szóba elegyedik egy fiatalemberrel, akit magával visz a lakására. A srác modell, örülne, ha esetleg lenne számára valamilyen szerep a rendező következő alkotásában, de Pablo most egy női színdarabon dolgozik. Elküldi az alkalmi vendéget. Rövidesen megérkezik Juan. Összeölelkeznek. A fiú nehezményezi, hogy a búcsúestjéről Pablo oly hirtelen eltűnt. A filmrendező szerint kettőjük viszonyát illetően az a helyzet, hogy Juan nem szerelmes belé, tehát ha elmegy, előbb-utóbb Pablo szerelme is elmúlik iránta. Juan kéri, hogy Pablo azért látogassa majd meg a tengerparton. Együtt maradnak éjszakára, de nem történik köztük semmi, csupán összeölelkezve elalszanak. Pablóval tévéinterjút készít egy extravagáns megjelenésű, különleges profilú riporternő. A filmrendező arról beszél, milyen számára az ideális partner. A riporternő szerint nem lehet nehéz dolga a kívánságának megfelelő társat találnia, ám Pablo ezzel nem ért egyet. Levél érkezik Juantól, Pablo írógéppel ír rá választ. Beállít Tina, aki magával hozza nevelt lányát, Adát. Tina méltatlankodva meséli, hogy csak obszcén filmajánlatot kapott, azt kérték, hogy pornófilmben szerepeljen, ráadásul Adával együtt. A kislány igazi édesanyja egyébként éppen Tokióban van. Tina rendet rak Pablónál, fivére pedig egy csekket nyújt át neki, hogy segítsen pillanatnyi pénzügyi nehézségein. Hazafelé menet Tina a kislánnyal együtt beszökik régi iskolájának kápolnájába. Találkozik egyik régi tanárával. A férfi először nem ismeri fel Tinát, nem tudja, hogy váratlan látogatója valójában nővé operált férfi, aki valaha valóban a diákja volt. Tina szeretne újra az iskolai kórusban énekelni, tanára azonban ridegen elutasítja a javaslatot. Szerinte Isten más templomban is jelen van. Tina hiába hivatkozik arra, hogy őt emlékei idekötik. Némi idő elteltével Pablo felkeresi a testvérét. Elmondja, hogy új művében Tinának szánja a főszerepet. Nem szánalomból, hanem azért, mert valóban rá van szüksége ehhez a szerephez, ami viszont nagy átélést kíván, és régi sebek feltépésével járhat együtt. Tina és Ada örömmel fogadják a bejelentést, de a nő amiatt kezd aggodalmaskodni, hogy külseje miatt talán mégsem alkalmas a szerepre, hiszen a bőre túl megereszkedett. Egy diszkóban Pablo találkozik Antonióval. A fiú megszólítja őt, a rendező pedig rögtön meghívja magához a jóképű ismeretlent. Antonio viszont közli, hogy ő nem fekszik le azonos neműekkel. Kis idő elteltével mégis Pablo után siet, és elmegy vele a férfi lakására. Elmondja, hogy hiába próbált jegyet szerezni az aznapi előadásra. Pablo megígéri, hogy másnap hagy számára jegyeket a pénztárban. Antonio szenvedélyesen, de kissé ügyetlenül megcsókolja Pablót, mire a rendező megtanítja őt arra, hogyan kell igazán megcsókolni valakit. Rövidesen az ágyban kötnek ki. A fiatalember fél attól, hogy a szabados életvitelű rendezőtől esetleg elkap valamilyen betegséget. Pablo a sok aggodalmaskodó kérdés miatt már-már véget vetne az együttlétnek, mire Antonio csak egyet kérdez: tényleg a magáévá akarja-e őt tenni a férfi? A rendező azt feleli, csak erre gondol, amióta meglátta. Antonio kijelenti, hogy sose csinált még ilyesmit. Most mégis megteszi. Az együttlét után Antonio felkel, és járkálni kezd a lakásban. Az íróasztalon megtalálja Juan levelét, melyben a fiú arról ír, hogy képtelen lenne bárkivel is osztozni Pablón. Antonio ingerültté válik. Mielőtt elmenne, üzenetet ír Pablónak: „Disznó vagy. Ha 16 éves lennék, feljelentenélek kiskorú megrontásáért.” Később mégis újra elmegy hozzá. Kibékülnek. Az újabb együttlét után Antonio vásárolni megy. Mire Pablo felébred, addigra a fiú már megjavította a hibás villanykapcsolót, és éppen a fürdőszobát festi. Elmondja a filmrendezőnek, hogy vidékre megy, és kéri, hogy látogassa majd meg. Miközben Pablo tusol, Antonio megkérdezi tőle, ki az a Juan. A filmrendező dühös lesz, hogy Antonio a holmijai között kutatott. Azt állítja, hogy az ominózus levél csak tréfa, ellenben ő írt egy másikat Antoniónak, melyben bevallotta, hogy nem szerelmes belé, noha meghatónak tartja a gondoskodását. Antonio azt feleli, hogy olvasta a levelet, de nem vette komolyan, és kidobta. Arra kéri Pablót, hogy írjon majd neki, de női névvel, nehogy kíváncsiskodó anyja gyanút fogjon. Bemutatják Pablo új darabját, melyben Tina és Ada szerepelnek. Az előadást megtekinti a kislány igazi édesanyja is. Magával akarja vinni a lányát Milánóba, Ada azonban Tinával akar maradni, mert ő valóban törődik vele, nem hajt úgy a fiúkra, mint az anyja. Pablo is találkozik Tinával és a kislánnyal. Szerinte ugyan a testvére aznap este nem játszott túl jól, ennek ellenére következő művében is szerepet szán neki. Figyelmezteti azonban arra, hogy az új szerep érzékenyen érintheti, mert a figura sok mindenben hasonlítani fog rá. Vita támad közöttük, Tina megtiltja a fivérének, hogy a férfiakkal való kudarcait, élete bármilyen aspektusát Pablo felhasználja az új művében. Később a rendező felmegy Tinához. Fotókat hoz neki, gyermekkoruk emlékeit. Elmondja, hogy sose faggatta Tinát a múltról, ám testvére vegye tudomásul, hogy ehhez a múlthoz ő is hozzátartozik. Otthon Pablót felhívja Juan. A fiatalember tudni szeretné, miért nem válaszol a rendező a leveleire. Azt mondja, szereti őt, és örülne, ha meglátogatná. Pablo ígéretet tesz erre. Alig teszi le a kagylót, máris Antonio hívja. A fiú ingerült, többször kereste már, de sosem találta meg. Azzal fenyegetőzik, hogy ha Pablo nem jön el hozzá, akkor ő utazik a rendezőhöz. Miután befejezték a beszélgetést, Pablo – Antonio korábbi kérésének megfelelően – női névvel, Laura P.-ként szakítólevelet fogalmaz meg, melyben megírja, hogy nem őt, hanem Juant szereti, hozzá fog elmenni látogatóba. Egyik este Antonio felül a motorjára, és elhajt a trafalgari világítótoronyhoz. Juannal akar találkozni. Pablo barátjaként mutatkozik be. Azt állítja, a férfi általa üzeni Juannak, hogy már nem őt, hanem Antoniót szereti, hozzá fog elmenni látogatóba. A két fiú sétálni indul a világítótoronyhoz, közben Pablóról beszélgetnek. Antonio váratlanul letámadja Juant, meg akarja csókolni. Mindent birtokolni akar, ami Pablóé. Juan alig bír kiszabadulni Antonio szorításából. Azt mondja, őt sosem birtokolhatja senki. Antonio bocsánatot kér a viselkedéséért. Úgy tűnik, a kínos incidensnek ezzel vége, ám a fiú váratlanul újra rátámad Juanra, és a sziklás tengerpartról a mélybe löki. A látogatóba érkező Pablo már csak a ravatalon látja viszont Juant. A rendőrség egyelőre még nem tudja eldönteni, hogy véletlen baleset történt-e, vagy gyilkosság. Meghallgatják Pablót is. Ezután a két rendőr kimegy a tett helyszínére. A tenger egy ingdarabot vet a parta: a mintája pontosan olyan, mint azé az ingé, melyet nemrég a filmrendezőn láttak. Közben Antonio saját otthonában észreveszi, hogy az este viselt ingéről hiányzik a zseb. Azonnal a fürdőszobába megy, hogy elégesse az árulkodó bűnjelet. Ezalatt megérkezik Pablo, aki Antonio anyjának a korábban kitalált barátnő, Laura P. ismerőseként mutatkozik be. Antonio és Pablo a háztetőre mennek fel beszélgetni. A fiú nem tagadja, hogy nem rázza meg különösebben Juan halálhíre, sőt Pablo kérdéseire válaszolva lényegében elismeri, hogy ő volt a tettes. Meg akarja csókolni a rendezőt, hiszen érte, miatta tette, amit tett, ám Pablo megharapja, és iszonyodva löki el magától. Elrohan, és sietősen elhajt a kocsijával. Épphogy elindul, máris megérkeznek a rendőrök, akik a rendezőt követve jutottak el Antonióig. A fiú azt állítja, hogy Laura P. miatt szólalkozott össze Pablóval. Közben a rendező könnyeivel küszködve vezeti a kocsiját az országúton, ám egy óvatlan pillanatban elveszíti fölötte az uralmát, és nekihajt egy fának. A kórházban az orvos még Tinát sem engedi be a sebesülthöz. Megnyugtatja, hogy Pablo rendbe fog jönni, a lába ugyan eltört, ám a fejsérülése komolyabb problémát jelent. Most azonban fontosabb lenne, hogy Tina a fivére lakására menjen, és a rendőrség megérkezése előtt eltüntessen mindent, ami Pablót bajba keverhetné. A jó tanács késve érkezik. Egy idősebb és egy fiatalabb nyomozó már ott van a lakásban. Megvizsgálták az írógépet is, és rájöttek arra, hogy Laura P. leveleit – melyek Antonio által jutottak a rendőrséghez – ezen a gépen írták. Megérkezik Tina, és vitába keveredik a rendőrökkel. A nő azt állítja, hogy Laura P. kitalált személy, a rendőrök szerint azonban az a személyleírás, amit Laura az egyik levélben magáról adott, valójában Tinára illik. A nyomozók ki akarják hallgatni az eszméletére tért beteget, az orvosnak azonban a beteg állapotára hivatkozva sikerül egy időre elhalasztatnia a kihallgatást. Pablo az orvostól megtudja, hogy a rendőrség Laura P.-t gyanúsítja Juan megölésével. A doktor ügyvédet is hívott a filmrendezőhöz. Pablo részleges amnéziában szenved a baleset óta, Tinát sem ismeri fel. A nő fotókat hozott, és gyermekkorukról mesél, hogy visszatérjen bátyja emlékezete. Kiderül, hogy Tinának viszonya volt az apjukkal, sőt tulajdonképpen az ő kérésére operáltatta magát nővé, ám a férfi mégis elhagyta. Pablónak kezd visszatérni az emlékezete, a testvérek könnyezve ölelkeznek össze a betegágyon. Eltelik három hét. Tina szokás szerint látogatóba érkezik Pablóhoz. Örömmel újságolja, hogy megismert egy fiút, lefeküdt vele, és nagyon boldog. A hírnek Pablo is örül. Bevallja, hogy elmúlt ugyan az amnéziája, de szeretné ezt titokban tartani. Ennek ellenére Tina távozása után megérkezik a két nyomozó. Alighogy megkezdődik a kihallgatás, beállít Pablo ügyvédje. Sikerült megtalálnia azt a boltost, aki hetekkel korábban egy pontosan ugyanolyan mintájú inget adott el Antoniónak, mint amilyen a filmrendezőé. A rendőrök megjegyzik, hogy Antonio újabban gyakran mutatkozik Tinával. Ez a bejelentés megdöbbenti Pablót. Összeáll benne a kép, most már tudja, ki lehet valójában a húga új barátja. Azonnal hazatelefonál, hogy figyelmeztesse Tinát. Antonio is a lakásban van. Pablo elmondja a húgának, hogy Antonio ölte meg Juant. A kórházból nemsoká odamegy a rendőrökkel, addig is Tina Adával együtt valamilyen ürüggyel távozzon a lakásból. Tina döbbenten teszi le a kagylót. Számára most lett világos minden, most értette meg, hogy a boldogan fogadott új szerelem nem valódi: ő csupán eszköz a Pablo és Antonio közötti játszmában. Azt mondja a fiúnak, hogy a kórházból hívták, Pablo meghalt, kihallgatás közben kiugrott az ablakon. Antonio gyanút fog: Tina túl nyugodtan jelentette be a hírt, és különben is hogyan tudna egy törött lábú férfi olyan gyorsan kiugrani az ablakon, hogy ne lehessen ebben megakadályozni. Adának még sikerül kijutnia a lakásból, Tinát azonban Antonio túszul ejti. A sötét utcát rövidesen a rendőrautók szirénázása veri fel. Antonio azt követeli, hogy Pablo jöjjön fel hozzá. A rendező vállalja, hogy felmegy, hiszen mankóval már tud közlekedni. A lakásban arra kéri Antoniót, hogy engedje el Tinát és azt a rendőrt is, akit a fiú korábban leütött. A fiatalember engedelmeskedik. Kettesben maradnak. Antonio most azt követeli a rendőröktől, hogy adjanak neki egy órányi időt, ami alatt megegyezik Pablóval. Ha nem kapja meg az egy órát, mindenkit megöl, saját magát is beleértve, hiszen végtére is őrült. Megkapja a kívánt haladékot. Antonio nem törődik azzal, hogy mi lesz egy óra múlva, csak újra együtt akar lenni Pablóval. Leveti a ruháit, és levetkőzteti Pablót is. Az ágyban szenvedélyesen ölelik meg egymást. Letelik az egy óra. Antonio felkel, és kimegy. Azt ígéri, hogy mindjárt segít Pablónak felöltözni. A filmrendező az ágy melletti asztalkára pillant: Antonio korábban odatett revolvere eltűnt. A fiú után kiált, de már késő. Lövés dörren, Antonio öngyilkos lett. A megrendült Pablo kihajítja az ablakon az írógépet, melynek segítségével megalkotta a környezetének oly sok fájdalmat okozó történeteket. Sírva térdel le a halott Antonio mellé, hogy átölelje őt. Közben a rendőrök a tűzoltólétrán keresztül megindulnak a lakás felé. Háttér-információk Az érem két oldala Almodóvar A vágy törvénye forgatókönyvét előző filmje, a Matador (1986) forgatása előtt írta. Tulajdonképpen egyszerre találta ki a két történetet, melyekben számos közös motívum található. A rendező meghatározása szerint a Matadorban a szexuális élvezetről, azaz konkrét dologról beszél rendkívül elvont, metaforikus nyelven, míg A vágy törvényében a vágyról, azaz nagyon elvont dologról van szó meglehetősen konkrét, realista módon. Az élvezet és a vágy két nagyon összefüggő dolog, bizonyos pillanatokban még egybe is esnek, ezért Almodóvar úgy tekint e két filmjére, mint ugyanazon érem két oldalára. Eredetileg A vágy törvényét akarta előbb megcsinálni, a forgatási előkészületek azonban elhúzódtak, ezért végül a Matador valósult meg hamarabb. A Matador Almodóvar első olyan filmje volt, amelyben komoly érdeklődést mutatott a férfi figurák iránt, mivel előző alkotásaiban – és számos későbbiben – inkább a nők álltak a középpontban. María és Diego viszonyát latens homoszexualitás jellemzi, hiszen a hősnő viselkedése meglehetősen férfias: kapcsolataiban ő a kezdeményező, amikor pedig meggyilkolja alkalmi partnereit, hajtűjével ő hatol a testükbe oly módon, ami egyértelmű utalás arra, ahogyan egy torreádor végez a bikával. A vágy törvénye esetében a homoszexualitás központi motívummá lépett elő, ám a film mégsem a meleglét örömeiről és bánatairól szól, hanem arról a természetes emberi kívánságról, hogy mindenki szeretné érezni, hogy kívánják őt, ám igen ritka, amikor két vágyakozás úgy talál egymásra, hogy összeillenek. Pablo és Antonio tragédiája is lényegében ebből fakad: a filmbeli rendező a vágyat elvontan értelmezi, mintegy átszűri a tudatán, szemben Antonióval, aki számára a vágy azonnali cselekvést, egyfajta „elemi ösztön”-t jelent. Pablo a vágyat alapvetően lelki síkon értelmezi és éli meg, ezért nem veszi észre, hogy vágyának tárgya ott van mellette, csak éppen Antonio ugyanezt az érzést inkább fizikai síkon éli át. Pablo számára a vágy együtt jár a viszonzatlanság érzésével (Juan iránti szerelme talán azért is olyan mély, mert az a meggyőződése, hogy ez az érzés annak ellenére sem kölcsönös, hogy a testi érintkezés már megtörtént), míg Antonio a vágyat a birtoklással kapcsolja össze, de nemcsak kapni akar, hanem adni is. Állítása szerint soha nem volt dolga férfival, Pablo iránti vonzalma mégis olyan erős, hogy miatta erre is hajlandó. Cserébe viszont elvárja, hogy a másik is testestül-lelkestül neki szentelje magát, és ez az, amire Pablo tragikusan későn döbben rá: a testiségtől kezdettől fogva nem zárkózik el, a valódi érzelmeket azonban Juan számára tartogatja. Eusebio Poncela és Carmen Maura Almodóvar A vágy törvényét karrierje és élete kulcsfontosságú filmjének tekinti. Pablo Quintero alakjával részben önportrét kívánt alkotni, ám ez végül nem valósult meg teljes egészében. Felhasználta ugyan saját élete bizonyos motívumait, ám állítása szerint Pablo alakjában pont az érdekelte, amiben a figura különbözött tőle. Első elképzelése az volt, hogy az alkotás mechanizmusát állítja középpontba, azt a folyamatot, ahogyan a rendező élete és munkája közötti határok elmosódnak. Quintero egyfajta „intellektuális vámpír” lett volna, aki szimbolikus értelemben saját maga vérét szívja, mintha élete egyetlen értelme történetei megírása lenne. Ezáltal viszont szinte „elsétál” saját élete mellett, szemben magával Almodóvarral, akinek az alkotáshoz való viszonya nagyon is életteli. Hogy a filmben nem sikerült maradéktalanul megvalósítani az önportrét, azt a rendező részben a főszerepre kiválasztott Eusebio Poncelával magyarázta, aki valójában egészen másképpen élt, mint ő. A filmbeli rendező eredetileg sokkal elevenebb figura lett volna, aki például ha kábítószert használ, akkor valamilyen serkentő drogot választ, mint például a kokain, Poncela viszont a valóságban másmilyen anyagon élt. A színésszel kapcsolatos problémák miatt Almodóvar arra kényszerült, hogy részben Tina alakján keresztül mondja el azt, amit akart, ezáltal a mellékszereplőnek szánt figura előtérbe került. Tina szerepét Carmen Maurára osztotta, akit kedvenc színésznőjének tart, mert szerinte ő azonosult a legjobban az általa írt nőfigurákkal. A két művész kapcsolata az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén (1988) című film forgatása után megromlott, részben szakmai, részben személyes okok miatt. Csak bő másfél évtized után dolgoztak újra együtt a Volver (2006) című filmben. Antonio Banderas Antonio Banderas Almodóvar felfedezettjének számít, noha nem nála kezdte a pályát, viszont tőle kapta első jelentős szerepeit. A rendező évekkel később azt állította, hogy azonnal meglátta a fiatalemberben a későbbi sztárt, és biztos volt abban, hogy Banderas világra szóló karriert csinál. A Szenvedélyek labirintusa (1982) volt az első közös munkájuk, és a Kötözz meg és ölelj! (1990) az utolsó, amely valóban meghozta Banderas számára a világhírnevet. Almodóvar szerint a színész nála A vágy törvényében nyújtotta a legkiemelkedőbbet. A film szempontjából érdemes megemlíteni azt a híresztelést, hogy állítólag Almodóvar gyengéd érzelmeket táplált felfedezettje iránt, ugyanakkor maximális tiszteletben tartotta Antonio azon álláspontját, hogy nem kíván túlmenni a baráti-munkatársi kapcsolaton. E ponton egyértelműen összekapcsolódik a valóság és a művészet, hiszen a filmben a Banderas játszotta szereplő egy olyan rendező iránt érez vágyat, aki valójában Almodóvar alteregója. Mint arról szó volt, A vágy törvénye elsősorban arról szól, mennyire fontos, hogy az ember azt érezze, hogy kívánják. Ezt az érzést fogalmazza meg vizuálisan a provokatív nyitójelenet, melyben az ismeretlen fiatalember a képmezőn kívüli Pablo kívánságainak megfelelően viselkedik, és mondja ki azt, hogy kívánja a férfit, a vele való testi érintkezést. Pablo ugyanezt – az iránta való vágy megfogalmazását – szeretné hallani Juantól is. Amikor azonban a fiú nem ilyen hangvételű levelet küld neki, Pablo maga gépel egy olyan választ, amilyet kapni szeretett volna, hogy elküldje Juannak, és megkérje, hogy aláírva küldje vissza neki. Ez az a pillanat, amitől kezdve már nem éli, hanem rendezi a saját életét, mint egy filmet, az események pedig filmbe illően (melo)drámai fordulatokat vesznek, ám az irányítás kicsúszik Pablo kezéből. Pablo egy levél formájában fogalmazza meg, mit szeretne valójában hallani szerelmétől, Juantól, Almodóvar pedig egy Banderas számára írt szerep formájában teszi ugyanezt. Az élet és a munka, a valóság és a film közötti határok e ponton mosódnak el, itt válik a film valóban önéletrajzi jellegűvé. További szereplők Almodóvar szereposztó módszerei kapcsán még négy szereplőt kell kiemelni. Az Ada anyját alakító Bibí Andersen a valóságban transzszexuális. Kézenfekvő lett volna, hogy ő kapja meg a transzszexuális Tina szerepét, ám Almodóvar éppen emiatt nem rá osztotta a figurát. A rendezőnek ugyanis az a véleménye, hogy a filmkészítés egyáltalán nem arról szól, hogy a színészek önmagukat adják. Álláspontja szerint minden emberben többféle típus jellemvonásai megtalálhatók, és egy színész számára az az igazi kihívás, ha olyasvalakit játszhat, aki mélyen megbújik ugyan benne, ám mégis igen távol áll tőle. Egyik nyilatkozatában Almodóvar kifejtette, hogy szerinte egy valódi nő nőiessége nyugodt és derűs formában nyilvánul meg, egy transzszexuálisé viszont túlzott, görcsös, exhibicionista jellegű nőiesség. Carmen Maura tehát azt az instrukciót kapta, hogy imitáljon valakit, aki egy nőt imitál. Bibí Andersen Almodóvar szerint azért sem lett volna megfelelő választás Tina szerepére, mert a művésznőt ő eleve nőként ismerte meg, és nőként bánt vele. Mellesleg Bibí Andersen játszott a Matadorban is, akárcsak Antonio Banderas, Eusebio Poncela és az orvost alakító Nacho Martínez. A vágy törvénye második felében megjelenő nyomozókat valójában apa és fia játszották: Fernando Guillén és Fernando Guillén Cuervo. Az idősebb Guillén szerepeltetésével Almodóvar német kollégája, Rainer Werner Fassbinder szereposztó módszereit követte. Fassbinder esetenként szívesen foglalkoztatott olyan színészeket – például Karlheinz Böhmöt –, akiket túlságosan beskatulyáztak, ő viszont egészen más jellegű szerepeket ajánlott számukra. Fernando Guillén a régi típusú spanyol színjátszást képviselte, az Almodóvarral közös filmek után viszont a fiatalabb rendezőnemzedék is felfedezte magának. (Guillén nagy sikerrel alakította Ivan szerepét az Asszonyok a teljes idegösszeomlás szélén című filmben.) Fia, Fernando Guillén Cuervo később a Beszélj hozzá! (2002) című filmben dolgozott újra együtt Almodóvarral. A vágy törvényében villanásnyi jelenése van Victoria Abrilnak, aki később lényegében Carmen Maura helyét foglalta el Almodóvar filmjeiben, és kulcsszerepeket játszott a rendezőnek az 1990-es években készített alkotásaiban. Az El Deseo Almodóvar nem volt túl jó viszonyban korai filmjei producereivel, mert az volt az érzése, hogy másmilyen filmeket várnak tőle, mint amilyeneket ő akar csinálni, noha egyik műve sem volt veszteséges. 1983-ban Spanyolországban egy új törvény lépett életbe, amely lehetővé tette, hogy egy rendező producer is lehessen. A Matador forgatása idején Almodóvar megfigyelte, hogy producere lényegében nem tesz egyebet, mint a rendező által a készülő filmről összeállított vaskos aktát beadja a Kulturális Minisztériumba, hogy támogatást szerezzen, majd egy másikat a televízióhoz, ahol előre eladja a sugárzás jogát. Úgy találta, hogy ez olyan passzív, inkább adminisztratív jellegű munka, amelyhez nincs igazán szükség a producerre. Ráadásul Almodóvar szerette volna, ha saját maga rendelkezik a filmjei fölött, és nem mások döntik el, hogy műveit mely országoknak lehet eladni. Pedro és fivére, Augustín létrehozták az El Deseo nevű filmgyártó céget, mellyel elsőként A vágy törvényét akarták megvalósítani. A provokatív téma miatt azonban a Kulturális Minisztérium nem kívánta támogatni a filmet, és a televízió sem vásárolta meg előre a sugárzási jogot. A spanyol Filmközpont akkori igazgatója viszont támogatta a forgatókönyvet, és némi pénzt is tudott biztosítani a forgatáshoz. A fivérek végül bankkölcsönt vettek fel, hogy elkészíthessék A vágy törvényét. A film nagy siker lett. Az El Deseo ezután virágzó vállalkozássá nőtte ki magát, amely ugyan Pedro Almodóvar filmterveinek megvalósítását tekintette elsődleges feladatának, de az idők folyamán más tehetséges alkotók próbálkozásait is felkarolta. A filmzene El adiós de Gloria (Bernardo Bonezzi) Voy a ser mamá (Pedro Almodóvar – Fabio McNamara [Fabio de Miguel néven] – Bernardo Bonezzi). Előadó: Pedro Almodóvar (Almodóvar néven) és Fabio McNamara (McNamara néven) Susan Get Down (Pedro Almodóvar – Fabio McNamara [Fabio de Miguel néven] – Bernardo Bonezzi). Előadó: Pedro Almodóvar (Almodóvar néven) és Fabio McNamara Ne me quitte pas ( Jacques Brel ). Előadó: Maysa Matarazzo Tango ( Igor Stravinsky ). Előadó: Orquesta Sinfonia de la R.T.V. Rusa, vezényel: Igor Blajkow Guardo che luna (G. Malgoni). Előadó: Fred Bongusto Lo dudo (Chucho Navarro). Előadó: Trío Los Panchos X. szimfónia ( Dmitrij Sosztakovics ). Előadó: Moscow Philharmonic Orchestra, vezényel: Kirill Kondrashin (Kirill Kondrachine néven) Déjame recordar (José Sabre Marroquín). Előadó: Ignacio Villa (Bola de Nieve néven) Satanasa . (Pedro Almodóvar – Fabio McNamara [Fabio de Miguel néven] – Bernardo Bonezzi – Carlos García Berlanga [Carlos Berlanga néven]). Előadó: Pedro Almodóvar (Almodóvar néven) és Fabio McNamara (McNamara néven) Almodóvar alkotásaiban a daloknak fontos dramaturgiai szerepük van: a szereplők érzéseit és gondolatait, vagy éppen az adott szituáció hangulatát közvetítik a szavak helyett, olykor azok megerősítésére. A vágy törvényében elsősorban a Ne me quitte pas (Ne hagyj el!) című francia sanzonnak jutott kiemelt szerep. Ezt a dalt hallgatja Pablo, amikor Juan elmegy hozzá. A fiú éppen elhagyni készül a rendezőt, hiszen másnap utazik a tengerpartra. Amikor Ada anyja megtekinti azt a darabot, melyben a lánya is szerepel, Ada ugyanezt a sanzont énekli. Főszereplők Eusebio Poncela (Pablo Quintero; magyar hang: Schnell Ádám ) Carmen Maura (Tina Quintero; magyar hang: Détár Enikő ) Antonio Banderas (Antonio Benítez; magyar hang: Selmeczi Roland ) Miguel Molina (Juan Bermúdez; magyar hang: Csőre Gábor ) Fernando Guillén (rendőrfelügyelő; magyar hang: Széles Tamás ) Manuela Velasco (Ada, a kislány; magyar hang: Talmács Márta ) Nacho Martínez (Dr. Martín; magyar hang: Földi Tamás ) Bibiana Fernández (Ada anyja) (Bibí Andersen néven szerepel a stáblistán; magyar hang: Kerekes Andrea ) Helga Liné (Antonio anyja; magyar hang: Molnár Zsuzsa ) Germán Cobos (pap; magyar hang: Végvári Tamás ) Fernando Guillén Cuervo (fiatal rendőr; magyar hang: ?) Marta Fernández Muro (egy groupie; magyar hang: ?) Lupe Barrado (ápolónő; magyar hang: ?) Alfonso Vallejo (őrmester; magyar hang: ?) Maruchi León (Juan húga; magyar hang: ?) José Manuel Bello (fiatal őr; magyar hang: ?) Agustín Almodóvar (ügyvéd; magyar hang: ?) Rossy de Palma (műsorvezető) (Rosy Von Donna néven szerepel a stáblistán; magyar hang: ?) José Ramón Pardo (rendőr) (José R. Pardo néven; magyar hang: ?) Juan A. Granja (topmodell; magyar hang: ?) Angie Gray (lány; magyar hang: ?) Hector Saurint (újságíró; magyar hang: ?) José Ramón Fernández (fiú; magyar hang: ?) Pepe Patatín (bolti eladó; magyar hang: ?) Victoria Abril (lány Juannal) (nem szerepel a stáblistán; magyar hang: ?) Pedro Almodóvar (eladó a vasáru üzletben) (nem szerepel a stáblistán; magyar hang: ?) További magyar hangok: Bodrogi Attila, Bor László, Csampisz Ildikó, Kajtár Róbert, Lugosi Dániel, Lugosi Doma, Lugosi Fábián, Sági Tímea, Seder Gábor, Simon Aladár, Stern Dániel, Zborovszky Andrea. Díjak és jelölések Berlini filmfesztivál 1987 Teddy-díj Pedro Almodóvar (legjobb film) Bogotai filmfesztivál 1988 díj Pedro Almodóvar (legjobb rendező, legjobb forgatókönyv) 1988 díj Carmen Maura (legjobb színésznő) 1988 díj José Salcedo (legjobb vágás) 1988 jelölés Pedro Almodóvar (legjobb film) Fotogramas Del Plata 1988 díj Pedro Almodóvar (legjobb film) 1988 jelölés Carmen Maura (legjobb színésznő, a Delirios de Amor című filmért is) 1988 jelölés Antonio Banderas (legjobb színész, a Delirios de Amor című filmért is) San Franciscó-i Nemzetközi Meleg- és Leszbikusfilm-fesztivál 1987 díj Pedro Almodóvar (legjobb film) Sant Jordi-díj 1988 díj Antonio Banderas (legjobb spanyol színész, a Delirios de Amor és a 27 horas című filmért is) 1988 közönségdíj Pedro Almodóvar (legjobb spanyol film) Jahmesz Pennehbet Jahmesz Pennehbet ókori egyiptomi katona és hivatalnok a XVIII. dinasztia idején. Sírjába felírt életrajza, bár kevésbé részletes, mint Jahmesz, Abana fiáé, fontos dokumentum I. Jahmesz, I. Amenhotep, I. Thotmesz, II. Thotmesz, Hatsepszut és III. Thotmesz uralkodásának idejéből. Nehebből (ma: El-Kab) származott, akárcsak kortársa, Jahmesz, Abana fia. Apját Amenhotepnek hívták. Jahmesz beszámol róla, hogy hadjáratokban vett részt Núbiában és Kánaánban I. Jahmesz, I. Amenhotep és II. Thotmesz uralkodása alatt, számos alkalommal kitüntették. Élete vége felé Hatsepszut lányának, Nofrurénak a nevelője volt. Testvérével, Haemuaszettel közös sírt épített. Felesége, Ipu talán azonos Ipu királyi dajkával, akinek lánya, Szatiah III. Thotmesz felesége lett. Jahmesz címei: Örökös herceg, gróf, a királyi pecsét őre, főkincstárnok, királyi hírvivő. Kecskéd megállóhely Kecskéd megállóhely egy megszűnt Komárom-Esztergom megyei vasútállomás, Kecskéd településen, melyet a MÁV üzemeltetett. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Tatabánya–Pápa-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Környe vasútállomás Bokod megállóhely Hettenshausen Hettenshausen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1532 fő (1987. május 25.). Kék galamb A kék galamb (Columba oenas) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Európában és Ázsia nyugati részén honos. Hegyvidéki bükkösök, öreg tölgyesek közt érzi jól magát, a modern erdőgazdálkodás nem kedvez neki, ezért állománya fogyatkozó. Alfajai Columba oenas hyrcana Columba oenas oenas Linnaeus, 1758 Columba oenas yarkandensis Buturlin, 1908 Megjelenése Testhossza 32-34 centiméter, szárnyfesztávolsága 63-69 centiméter és a testtömege 250-350 gramm közötti. Tollazatára a szürkéskék szín a jellemző. Nyakán csillogó kék folt található. Életmódja Magvakkal, bogyókkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul. Szaporodása Erdőkben, odúban fészkel. Ha teheti, a fekete harkály által készített odúban rendezkedik be. Fészekalja 2 tojásból áll. A szülők 16-17 napig felváltva kotlanak, a kikelés után a fiókákat begytejjel etetik. A fiatal madarak 28-29 nap után repülnek ki. Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendszeres fészkelő. Februártól novemberig tartózkodik az erdőkben, de néha áttelel. Hettesheimer Ernő Hettesheimer Ernő (Zombor, 1888. január 16. – Debrecen, 1953. december 20.) középiskolai tanár, tartalékos tüzérségi százados. Élete, munkássága Szülei Hettesheimer Henrik és Jordán Fanni. Középiskoláit szülővárosában végezte. A budapesti tudományegyetemen, ahol az Eötvös József Collegium tagja volt, 1911-ben szerezte meg a magyar-német középiskolai tanári oklevelet, amit később a franciával egészített ki. Egyetemi évei alatt tanult Münchenben és Strasbourgban is. Tanári pályáját 1911-ben kezdte a zombori felsőkereskedelmi iskolában. 1913 január 15-től a debreceni református felsőbb leányiskola (utóbb Dóczi Leánygimnázium) tanára lett. Kezdeményezésére alakult meg a leánygimnázium önképzőköre. 1914-ben magyar irodalomból doktorált. 1914-től frontszolgálatot teljesített, és csak 1918 után tért vissza a katedrára. 1918-ban Fiumében feleségül vette Fazekas Margitot. Házasságukból nem született gyermek. A háborús élmények egész későbbi életére és pedagógiai munkájára meghatározó hatással voltak. Tanítványai úgy emlékeztek rá, mint aki soha nem szidott meg egyetlen renitens növendéket sem, és a nem megfelelően készülő diáknak sem kellett tőle tartania. Diákjai ha kérték, elmaradt az órán a felelés, és a tanár úr (Monsieur, ahogy szólítani kellett) csak mesélt. Azok közé a tanárok közé tartozott, akikhez bánatukkal is fordulhattak a diákjai. Növendékei sorsát a gimnáziumból való távozásuk után is figyelemmel kísérte, többekkel levelezett, bátorította, tanácsokkal látta el őket. Nagy kiránduló volt, a leánygimnáziumi növendékeket több tucatszor vitte több napos bükki, ausztriai túrákra a tanév végén. Itt az esti tábortűznél olvasott fel nekik harctéri naplójából. Ekkor értették meg a lányok sokszor gyengeségnek hitt elnézésének okát: "Ennyi borzalom után legyen jó a mi életünk - semmiféle büntetés, legfeljebb enyhe szidás. De tőle ez is jólesett." Emellett azonban rendkívüli szakmai felkészültséggel rendelkezett, szaktárgyai nemzetközi eredményeit is figyelemmel kísérte. Nemzetközi kongresszusokon is részt vett, A Modern Nyelveket Tanító Tanárok Egyesületének titkára volt. Felettes hatóságai rendszeresen tankönyvbírálói, szakfelügyelői feladatokkal bízták meg. 1944/45 fordulóján az elmenekült professzorokat helyettesítette a francia és a német tanszékeken, majd az 1945/46-os tanévben a német nyelv lektora volt. A Leánygimnázium igazgatója így jellemezte: "Tanári munkája értékben, minőségben szinte egyedülálló. A modern nyelveknek, különösen a franciának országos viszonylatban is egyik legkiválóbb mestere. Szakvezető munkája súlyát, felelősségét még jobban emeli szociális téren végzett. hivatalos felszólítást soha nem váró munkája." 37 év szolgálat után, 1948 szeptemberében vonult nyugdíjba, abban az évben, amikor iskolája, a Dóczi Leánynevelő Intézet is elvesztette önállóságát. Helyettesként, óraadóként azonban továbbra is tanított a Kollégium leánygimnáziumában, de magántanítványokat nyugdíjasként is fogadott. Emlékezete Szabó Magda, Kossuth-díjas írónő, aki maga is a Dóczi Leánygimnáziumban érettségizett (1935), Abigél című regényének Kőnig tanár urát mintázta franciatanáráról, akinek alakját a regényből készült tv-film sorozatban Garas Dezső játszotta kiválóan. A Kőnig tanár úr által viselt sál is Hettesheimer Ernő valós alakjáról került a regénybe-filmbe. Az író egy másik regényében - Für Elise (2002) - is megjelenik Hettesheimer mint Förstler franciatanár, becenevén Franszoa vagy Möszjő. Egyik publicisztikájában – Merszi, Möszjő (2000) – Szabó Magda részletesen bemutatja a franciatanár személyiségét, tanítási módszerét. Hettesheimer Ernő unokahuga elküldte az írónak a tanár I. világháborús hadinaplóját. Emlékét ma a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában a nevét viselő tanterem őrzi. Kitüntetései Bronz Signum Laudis Ezüst Signum Laudis Ezüst Vitézségi Érem Károly-csapatkereszt Saint-Ferriol Saint-Ferriol település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 123 fő (2015). Saint-Ferriol Campagne-sur-Aude, Espéraza, Granès, Quillan és Saint-Julia-de-Bec községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mátyásdomb (Szlovénia) Mátyásdomb (korábban Macskócz, szlovénül: Mačkovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik. Fekvése Muraszombattól 15 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Macskóc-patak partján fekszik. Története A települést 1486-ban "Mwskowcz" alakban említik először. Kisnemesek birtoka volt. A Széchy, majd 1685-től a Nádasdy család birtoka. A Szapáry család 1690-ben lett birtokos a településen, ahol a 20. század elején kastélyt is épített. Vályi András szerint "MACSKÓCZ. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, és annak filiája, legelője, és fája tűzre elég van, de földgye soványas." Fényes Elek szerint "Macskocz, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban: 30 kath., 58 evang. lak." Vas vármegye monográfiája szerint "Mátyásdomb, kis vend falu 24 házzal és 161 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája Tót-Keresztur, távírója Csákány. Itt van a báró Pável-család szép és kényelmesen berendezett úrilaka." 1910-ben 225, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 217 lakosa volt. 2009-ben a Marof cég új borfeldolgozóját és pincéjét adták át a településen. Nevezetességei A falutól nyugatra áll a Szapáry-család 1905-ben épített kétemeletes tornyos vadászkastélya, mely a család nyári rezidenciája volt. A helyiek vend nyelven Marof-nak nevezték el, amely német eredetű szó, birtok, gazdaság jelentése van. Berendezése eredeti, ma a Marof borászati cég tulajdona. Borospincéjét 2009-ben újították fel. Sedan (Franciaország) Sedan (ejtsd: szedan), az ugyanily nevű járás székhelye Ardennes francia départementban, a Maas jobb partján, vasút mellett. 1800-ban 10 634, 1975-ben 25 995, 2008-ban 19 219 lakosa volt. Jelentékeny posztógyárakkal rendelkezett, amelyek akkoriban több mint 6000 munkást foglalkoztattak, továbbá gyapjúfonókkal, gépgyártással, kelmefestőkkel, zongora- és szappankészítéssel. Nevezetességei a város szülöttének, Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne hadvezérnek szobra (Goistól 1823-ból), egy citadella és még régebbi erősségnek romjai. Története Sedan a 13. században a mouzoni barátok tulajdonát tevő kis falu volt. 1424-ben vétel útján megszerezte III. Evrard Marck grófja, akinek fia körfalakkal látta el. Utódai pedig egy hercegség fő helyévé tették. A 16. században Cadeau Miklós alapította meg posztóiparát. A település 1642-ben került Franciaországhoz. A nantes-i ediktum visszavonása virágzó iparának sokat ártott, és protestáns főiskoláját megszüntette. Az 1870–71-es porosz–francia háború során, 1870. szeptember 1-jén itt zajlott le a döntő sedani ütközet, amelyben III. Napóleon és a francia hadsereg a németek fogságába esett. Nevezetes személyek Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne (1611–1675) francia marsall Jean de Collas (1678–1753) építész Étienne-Jacques-Joseph-Alexandre MacDonald (1765–1840) francia marsall Charles Baudin (1792–1854) admirális René Guyon (1876–1963) jogász Yves Congar (1904–1995) francia domonkos rendű teológus és bíboros Pierre Cartier (1932) matematikus Yannick Noah (1960) egykori profi teniszező Tisza-kultúra A tiszai kultúra nevet, amelyet a nemzetközi kutatás is átvett, az 1930-as években Banner János adta. Az új kultúra az alföldi vonaldíszes kerámia szakálháti csoportjának helyén alakult ki. Elterjedési területe később a Dél-Alföldtől a Felső-Tisza-vidékig terjedt. Kezdetei Kr. e. 4000 és 3800 körül sejthetők. Ekkor a települések száma az ötödére csökkent, nagy létszámú települések (tellek) alakultak ki, vagyis népességkoncentráció zajlott le. Vezérlelőhelyei: a Hódmezővásárhely-kökénydombi tell 28 feltárt házalapjával és szenzációs kultusztárgyaival, valamint Berettyóújfalu-Herpály és Tiszapolgár-Csőszhalom tell]jei. Gazdálkodásuk a talajváltó földművelés és az állattartás kombinációjára épült. Különleges státusú, nem igazi telepük, kultuszhelyük Tiszapolgár-Csőszhalmon volt. A tell feltárására Raczky Pál (1950–) irányításával, az M3-as autópálya építésével párhuzamosan, nemzetközi kutatás keretében került sor. A tell középponti épületében áldozhattak isteneiknek; a női „főisten” (ún. Kökénydombi Vénusz) mellett a Kárpát-medencében először itt megjelenő férfi „főistennek”, talán a sumer Enlillel vagy a korai görög Kronosszal párhuzamosítható a Szegvár-tűzkövesi „sarlós istennek”. Forrás A Magyar Elektronikus Könyvtár által közzétett "Magyarország a XX. században" c. kiadvány "Ösrégészet" c. alfejezete (http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1320.html) Torrejoncillo Torrejoncillo település Spanyolországban, Cáceres tartományban. Lakosainak száma 3044 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Zenei Szemle Zenei Szemle – Temesváron 1917–1929 közt megjelent havi folyóirat a zenetudomány és hangversenyélet köréből. 1947-ben újraindították Budapesten, Zenei Szemle címen élt 1950-ig, 1950-től Új Zenei Szemle. Története 1922-ig a Temesvári Zenebarátok Társaságának, azután a Szatmári Zenekedvelők Egyesületének is hivatalos lapja volt, 1926–28 között Budapest–Temesvár helymegjelöléssel, 1928–29-ben Budapesten jelent meg. Járosy Dezső szerkesztette, budapesti szerkesztőként Wagner József neve van feltüntetve az impresszumon. Cikkeiben, kritikáiban nyomon követte az erdélyi, főképp a bánsági zenei élet eseményeit, tanulmányai a magyar (és közelebbről az erdélyi) zene történetének számos mozzanatával foglalkoztak. Közölt benne Bartók Béla, Guttmann Miklós, Haják Károly, Hubay Jenő, Járosy Dezső, Kadosa Pál, Kelen Hugó, Kodály Zoltán, Lajtha László, Lakatos István, Molnár Antal, Szabolcsi Bence, Tóth Aladár. Mellékleteként jelentek meg Major Ervin Három tévesen Liszt Ferencnek tulajdonított kompozícióról és Bihari műveinek tematikus katalógusa, Sztankó Béla: A lőcsei tabulatúrás könyv choreái c. dolgozatai. Egy-egy számát jeles magyar zeneszerzők munkásságának szentelte, így volt Mihalovich Ödön-száma (1917/10), Hubay Jenő-száma (1918/1), Dohnányi Ernő-száma (1926/10–11). Kottamellékletként 1927-ben kiadta Kodály Zoltántól a Kelemen kőmíves balladáját, 1928-ban Bartók Béla népdalfeldolgozásait, 1929-ben Kodály Süket sógor című gyermekkarra írt művét. E lap hasábjain jelentek meg Mayer Ker. János zenekritikái. 1947-ben Budapesten újraindították, új folyamának első (1–8.) száma Bartók-szám volt, benne Prahács Margit gyűjtése (Bartók Béláról idegen nyelven megjelent cikkek és tanulmányok jegyzéke címmel). Mellékleteként jelentették meg Bartha Dénes Magyar zenepolitikai feladatok az 1948-as szabadságévre c. cikkét. Mikronemzetek zászlóinak képtára Ez a szócikk a mikronemzetek – azaz az el nem ismert államszerű, természetükben rövid életű entitások – zászlóinak képtára. Ennek a szócikknek nem célja az összes mikronemzet zászlajának felsorolása, kizárólag azoké szerepel, melyek fizikai létezése fényképesen vagy történeti forrásokon keresztül igazolható. Az igazságosztó (film) Az igazságosztó (eredeti cím: The Enforcer) 1976-ban készült film, mely a harmadik része a Piszkos Harry sorozatnak. Harry Callahan felügyelőt ismét Clint Eastwood kelti életre, társa ezúttal Kate Moore felügyelő, akit Tyne Daly játszik, az ellenfél pedig Bobby Maxwell, szerepét DeVeren Bookwalter játssza. Cselekmény A film nyitójelenetében egy hiányos öltözetű nő egy elhagyott helyre csal két munkást, majd egy Bobby Maxwell nevű férfi, aki egyben a People Revolutionary Strike Force nevű banda vezetője, megöli a két férfit, majd a holtak egyenruhája és furgonja segítségével megtervez egy rablást. Közben Harry Callahan felügyelő (Clint Eastwood) és Frank DiGeorgio egy rablási helyszínen van, ahol négy férfi túszul ejtett néhány embert egy élelmiszerboltban. A rablás végén Harry behajt a kocsival a boltba és lelövi az összes rablót. A rendőrkapitányságon Harry megrovásban részesül, mivel túl erőszakos módszerei miatt túsz is beperelte a rendőrséget, a bolt berendezésében jelentős kárt okozott, ezért a felügyelőt a személyzeti osztályra helyezik át. Harry egy felvételi interjúban vesz részt, ahol megtudja, a feminista mozgalom követeléseinek hatására a rendőrségen nőket akarnak alkalmazni nyomozóként. Egy Kate Moore nevű kezdő felügyelő is részt vesz a meghallgatáson, akire Harry rosszallóan tekint, mivel a nő még nem tartóztatott le senkit, ezért Harry úgy ítéli meg, hogy a nő veszélybe kerül, ha az utcán kell járőröznie. Ennek ellenére a nőt felveszik és Harry mellé rendelik ki társnak. Azon az éjszakán a PRSF behatol egy katonai raktárba, automata fegyvereket lopnak és rakétavetőket. DiGeorgio járőrözés közben észreveszi őket és utánuk megy. A raktárba érve rájuk fogja a fegyvert, de az egyik tag hátba szúrja, mire DiGeorgio véletlenül lelövi az egyik női tagot. A riasztó megszólal, így Maxwell és csapata lelép, hátrahagyva a halott nőt (akit Bobby Maxwell öl meg három lövéssel, hogy ne kelljen vele bajlódniuk) és DiGeorgiót, aki súlyos sérülést szenvedett, de még életben van. Másnap reggel a kórházban DiGeorgio elmondja Harrynek, hogy az egyik elkövetőt néhány évvel ezelőtt már látta, mivel együtt kapták el. Ezután DiGeorgio meghal, Harry pedig új társat kap Moore felügyelő személyében. Ketten a bíróságra mennek, ahol egy PRSF tag bombát robbant a vécében. Harry és Moore a nyomába ered, hosszú hajsza után sikerül elkapniuk, így Harry eljut az Uhuru banda vezetőjéhez, Ed Musztafához (Albert Popwell). Harry egyezséget ajánl Musztafának, de miután elhagyja a helyiséget, Musztafát elkapja a rendőrség és az ő bandáját gyanúsítják meg a katonai raktár kirablásával. Mindenki azt hiszi, hogy az ügynek vége, így a polgármester ki akarja tüntetni McKay kapitányt, Harryt és Moore-t. Harry dühös lesz, majd beolvas a kapitánynak és a polgármesternek, akik erre felfüggesztik hat hónapra. Moore utánamegy és ketten elbeszélgetnek egy kicsit személyes dolgaikról, végül Harry elismeri női társát, mint embert. Ezután a PRSF egy baseball meccs után elrabolja a polgármestert és az Alcatraz-szigetre viszi. Több millió dollár váltságdíjat és egy repülőgépet követelnek, amit a rendőrség hajlandó is kifizetni. Harry és Moore egy hajóval a szigetre megy, ahol hatalmas tűzharc alakul ki. Harry és Moore néhány embert megöl, majd Maxwell eltalálja néhányszor Moore-t, akinek korábban sikerült kiszabadítania a polgármestert. Maxwell a polgármesterrel együtt felmászik egy őrlesre. Harry egy M72 LAW gránátvetőt vesz magához, a polgármester elmenekül, a felügyelő pedig megsemmisíti Maxwellt. Ezután Harry lemegy a polgármesterhez, aki közben hevesen dicséri a rendőrt, ám Harry nem szól semmit, csak a polgármester kezébe adja az üres fegyvert. Ezután odamegy Moore-hoz és szomorúan tudatosul benne, hogy egy újabb társat veszített el. Produkció A film munkacíme eredetileg Moving Target volt, majd később Dirty Harry III lett. Az eredeti forgatókönyv írói nem tudták, hogyan juttassák el a könyvet Clint Eastwoodhoz. Végül a The Hog Breath Inn-él, Eastwood Carmel-i étterménél hagyták az írást. Az írók Gail Morgan Hickman és S. W. Schurr voltak. Eastwoodot érdekelni kezdte a szkript, ezért odaadta Sterling Silliphantnek és Dean Riesnernek, hogy tökéletesítsék. A Moving Target cselekménye egy kikötői bandát helyezett volna a középpontba, akik a film végén elfoglalják az Alcatraz-szigetet. Eastwood érdekesnek találta ezt az ötletet is, valamint beleíratott a forgatókönyvbe egy pap foglalkozású karaktert, aki titokban támogatja a csoportot. Gail Morgan Hickman később egy második Piszkos Harry-forgatókönyvet mutatott Eastwoodnak, aminek a címe Chain Reaction volt, ám a színész-rendezőt nem érdekelte ez a változat. A két harci csoportot – a People Revolutionary Strike Force-ot és az Uhurut – két valódi csoportról mintázták, akik neve Symbionese Liberation Army (akik elrabolták Patricia Hearstöt) és Black Panther Party (=Fekete Párducok) volt. Eastwoodot ezek a csoportok inspirálták a Vesszőfutás című filmjének készítésénél. Az eredeti forgatókönyvben Harry és Kate Moore között romantikus kapcsolat jött létre, de ezt az elemet Eastwood és Fargo ellenezte. Daly ugyanígy érzett és azt gondolta, a kapcsolatnak csupán barátinak kellene maradnia. Miközben a filmen dolgozott, észrevett egy érdekes dolgot: rendőrként ha valaki szerelmes lesz aktuális partnerére, akkor új társat kap, mivel így akció közben jobban tud koncentrálni és nem veszélyezteti magát és társát-szerelmét. Kate Moore, Harry partnere megemlíti Callahan előző társait – Fanduccit, aki a Piszkos Harry-ben került említésre és Early Smith-t a A Magnum erejéből, valamint Chico Gonzalezt, aki az első részben sebesült meg, majd otthagyta a rendőrséget, hogy tanár legyen. Ez a film Tyne Daly egyik első filmszerepe volt, ám kezdetben nem akarta elvállalni. Háromszor is visszautasította, mivel azt gondolta, a karakter inkább komikus és a női megkülönböztetés elemeként tűnik fel. Végül a producerek meggyőzték, találkozzon Eastwooddal, hogy megbeszéljék a dolgot. Visszatérő karakterek Bressler hadnagy (Harry Guardino) és Frank DiGeorgio (John Mitchum), akik utoljára tűnnek fel a sorozatban. Bressler Harry főnöke volt a sorozat első filmjében, amíg DiGeorgio az előző két filmben kapott szerepet. Egy új karakter, Jerome McKay kapitány (Bradford Dillman), Harry feletteseként jelent meg. Dillman hasonló szerepet játszott a negyedik részben is. Rob Reiner feltűnt egy cameo-szerepben a háztetős üldözés során. (Ő az a fickó, akivel Henry Lee összefut, miközben Harry elől menekül). Ez az egyetlen film az öt közül, aminek zenéjét nem Lalo Schifrin szerezte, mivel Az elátkozottak utazása című film miatt nem volt rá ideje. A dzsesszes zenét ezúttal Jerry Fielding komponálta. A film során több karakternél van egy M72 LAW nevű fegyver. Ez egy valós tank-elhárító rakétavető. A filmben egy M72A01 típus látható, amit a vietnámi háború alatt használtak. Harry az élelmiszerboltos jelenetnél egy 1974-es típusú Plymouth Satellite-et vezet, később egy 1974-es Ford Torinót. Egy rövid jelenetet a San Francisco-i városházán forgattak, abban az irodában, ami később George Moscone polgármester irodája lett. Az első filmben a Suite 200 irodában forgattak, amiben akkoriban Joseph Alioto dolgozott. 1980-ban egy író beperelte Eastwoodot azzal az okkal, hogy a színész-rendező ellopta tőle a film címét. Eastwood azt nyilatkozta, hogy a címet az 1951-ben készült Humphrey Bogart-filmből, a The Enforcer-ből vette át, amit szintén a Warner Bros. forgalmazott. Az ügyet ejtették. Eredetileg mindenki (köztük Eastwood is) azt akarta, hogy ez legyen az utolsó Piszkos Harry-film. Egy Warner Bros. vezette szavazást követően 1983-ban eldöntötték, hogy feltámasztják a sorozatot és leforgatják a negyedik filmet, Az igazság útja címmel. Fogadtatás Kritika A filmet kedvezően fogadták a kritikusok, a Rotten Tomatoes oldalán 77%-ot kapott, így az előző rész, A Magnum ereje 3 százalékkal körözi le. Sokan a leggyengébb résznek tekintik a sorozatban, az Internet Movie Database-on 6,6 ponton áll. Bár a következő rész kevesebbet kapott, sokak szerint Az igazság útja felülmúlja ezt a filmet. Bevételek Az igazságosztó összesen 46 236 000 dollárt hozott az amerikai mozikban. Annak idején ez volt a legtöbbet hozó Piszkos Harry-film, ám a negyedik rész után a második helyre csúszott. Temesváry Lajos Temesváry Lajos (Érpele, 1841. – Debrecen, 1909. június 9.) színész, igazgató. Életútja 1860-ban lépett fel először Molnár György társulatában. Játszott Kassán és Debrecenben, ahol népszerű lírai- és hősszerelmes, valamint drámai szalonszínész volt. Foglalkozott rendezéssel is az 1860-as évek végétől. 1871-ben mint vendég szerepelt a Nemzeti Színházban, ahova ezután egy évre szerződött. 1873 és 1879 között színigazgató volt, majd újból színészként működött. 1879-től 1884-ig Kolozsvárott szerepelt. 1881. augusztus 5-én Szombathelyi Bélával vívott párbajt, amiben pisztolyának golyója megsebesítette ellenfele lábát, s nem sokkal később vérmégezésben elhunyt. Temesváry zért másfél évi börtönbüntetést kapott, s végleg elhagyta a színipályát. Felesége Farkas Irma (Debrecen, 1850–?) vígjátéki és drámai színésznő volt. Fontosabb szerepei Odiot Maxime (Feuillet: Egy szegény ifjú története) Zrínyi Miklós (Jókai Mór: Szigetvári vértanúk) André (Sardou: Fernande) Robin (Szerdahelyi T.–Egressy G.–Arago–Vermond: Az ördög naplója) Nyárai (Szigligeti E.: Fény árnyai) Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája) Vazul (Dobsa: I. István) Moor Károly (Schiller: Haramiák) Működési adatai 1863: Reszler István; 1864–65: Dráguss Károly; 1865–69: Latabár Endre; 1869–70: Szabó; 1870–71: Latabár Endre; 1871–72: Nemzeti Színház; 1872–73: Szabó; 1879–83: Kolozsvár. Igazgatóként: 1873–75: Kassa, Miskolc; 1875: Buda; 1875–76: Debrecen; 1876: Buda; 1876–77: Debrecen; 1877: Nyíregyháza, Máramaros, Szatmár; 1877–78: Debrecen; 1878–79: Szeged. Referenciamegvalósítás A szoftverfejlesztés folyamatában referenciamegvalósítás vagy referenciaimplementáció (ritkábban: mintaimplementáció vagy modellimplementáció) az a szabványos megvalósítás, amelyhez a többi implementáció – az esetleges módosításaival – hozzámérhető, és amihez a továbbfejlesztéseket hozzáadják. Az implementáció és a specifikáció kapcsolatának tesztelése növelheti a termékfejlesztés folyamatközi hatékonyságát: Egy referenciamegvalósítás elérheti a gyártásminőséget, de nem minden esetben éri el. Például a Fraunhofer által az MP3 szabványhoz készített mintaimplementációt a zenehallgatási tesztekben más megvalósítások, például a LAME-é rendre lekörözik. A referenciamegvalósítás egyes esetekben kereskedelmi célokra nem használható fel. Például a Sun Microsystems Java EE RI alkalmazáskiszolgálójára sokszor hivatkoznak a Java EE oktatóanyagaiban. Kereskedelmi célokra azonban nem licencelhető. Nagy András (táblabíró) Péli Nagy András (Bajka, 1752. – Bajka, 1830. szeptember 18.) földbirtokos, több megye táblabírája, a barsi református egyháznak majd félszázadig volt egyházkerületi világi főgondnoka. Élete Nagy András és Tornallyay Krisztina fia. 1790-től halálig volt a barsi egyházmegye gondnoka, az 1791. évi budai zsinatnak is tagja volt. Elhunyt 1830-ban, 79 éves korában. Munkái A tisztelet oltárjának apologiája, mellyet egy anonymusnak vádjaira feleletül készített és világ eleibe bocsájtott. Pozsony, 1815. (Deáky Gedeon, Tisztelet oltárja… cz. munkájának 2. bőv. kiadásához toldalék.). Az úri szent vacsora kiszolgáltatása alkalmatosságával a reformátusoknál mondani szokott agendában foglalt kérdések módja. Pest, 1819. Némely észrevételek, tiszt. Márton István urnak, keresztyén moralis catechismusa előljáró beszédje s néhány állításai eránt. Pest, 1820. Egy szó a vallási egyesülést óhajtókhoz. Esztergom, 1824. (Ism. Hazai s Külf. Tudósítások 1824. II. 44. sz.). Felelet egy anonymusnak azon írására, mellyel prof. Márton István urnak a természet törvényeinek méltóságot tulajdonító állításait és észrevételek ellen védelmezni kivánta. Pest, 1821. La Vernarède La Vernarède település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 326 fő (2015). La Vernarède Portes, Chambon, Chamborigaud és Sainte-Cécile-d’Andorge községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kianz Froese Kianz González-Froese (Havanna, 1996. április 16. –) kubai származású kanadai válogatott labdarúgó, jelenleg a Fortuna Düsseldorf játékosa. Pályafutása Kubában Havanna városában született, de szüleivel Winnipegbe költöztek, Kanadába. 2012-ben került a Vancouver Whitecaps akadémiájára, ahol több korosztályban is pályára lépett. 2014. augusztus 5-én mutatkozott be a Kanadai bajnokságban a Toronto ellen. Október 11-én az MLS-ben a Seattle Sounders FC ellen debütált Kekuta Manneh cseréjeként. 2015. június 25-én első bajnoki gólját szerezte meg a New York Red Bulls ellen. 2017 februárjában a Fortuna Düsseldorf második csapatához írt alá, majd decemberben az első csapathoz is. A válogatottban 2011-ben a kubai U17-es válogatottal részt vett a 2011-es U17-es CONCACAF-aranykupán, majd 2012 áprilisától már Kanadát képviselte. 2013. október 13-án nevezték a 2013-as U17-es labdarúgó-világbajnokságon résztvevő keretbe. A Jamaicába megrendezett 2015-ös U20-as CONCACAF-aranykupán is pályára lépett. El Salvador ellen 3–2-re elvesztett mérkőzésen gólt szerzett. 2015. október 14-én Ghána ellen bemutatkozott a felnőttek között. Máté András (labdarúgó) Máté András, Andy Mate (Budapest, 1940. március 19. – 2012. május 13.) amerikai válogatott labdarúgó, csatár. Pályafutása Klubcsapatban A Bp. Dózsa csapatában kezdte a labdarúgást. 1956-ban családjával elhagyta Magyarországot. 1961 és 1964 között a New York Hungarians csapatában szerepelt. Az 1964–65-ös idényt a nyugatnémet Hamburger SV csapatában töltötte. Ezt követően visszatért az Egyesült Államokba. 1967-ben a New York Generals együtteséhez szerződött. 1968 és 1978 között ismét a New York Hungarians labdarúgója volt. 1971-ben a Cosmos játékosa volt. A válogatottban 1964-ben egy alkalommal szerepelt az amerikai válogatottban. Sikerei, díjai NASL (North-American Soccer League) elődöntős: 1971 Breteil Breteil település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 3482 fő (2015). Breteil Talensac, Montfort-sur-Meu, Bédée, La Chapelle-Thouarault, Cintré, Pleumeleuc és Saint-Gilles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Montillot Montillot település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 279 fő (2015). Montillot Bois-d’Arcy (Yonne), Asnières-sous-Bois, Vézelay, Asquins, Givry, Blannay és Brosses községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gelenberg Gelenberg település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Temető-árok A Temető-árok Győr-Moson-Sopron megyében ered, Csapodtól nyugatra. A patak forrásától kezdve keleti, majd északkelet-északi irányban halad, végül Vitnyédnél eléri a Kardos-eret. A Temető-árok vízgazdálkodási szempontból a Rábca és Fertő-tó Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. Baka-piramis Baka piramisa a Zavijet el-Arjan-i négy királypiramis egyike. A másik három azonban a III. dinasztia korából származó lépcsős piramis, míg Baka sírja IV. dinasztia korabeli és valódi piramis. Mai állapota miatt a piramist leginkább nagy gödör néven említik a helyiek. A piramis Richard Lepsius listáján az L XIII. számú. Az építtető, Baka személye is rejtélyes, így azt sem tudni, hogy miért éppen ide, az egy évszázaddal korábbi királytemetkezés helyszínére tért vissza. A Hufu halálát követő időszak egészen Menkauréig kevéssé ismert. Az azonban bizonyos, hogy a Hufut megelőző időszakban nem volt szokás a királysírokat olyan szorosan egymás mellé építeni, mint amilyent a gízai piramismezőn tapasztalhatunk. Dzsedefré Abu Roásban épített sírt, Hafré Hufué mellé, ezután Baka megint messze innen, Menkauré újra Gízában, végül Sepszeszkaf nemcsak Gízát hagyta el, hanem a piramisformát is. Feltárása Richard Lepsius 1842–1846-os expedíciója alkalmával írták le először. Első feltárását Alexandre Barsanti végezte 1905 és 1912 között. A két világháború akadályozta a régészeti munkálatokat. Utoljára 1954-ben egy filmforgatás apropóján ásták ki újra a homokból, mivel azóta szigorúan őrzött katonai terület. A piramisról ma is csak annyit tudunk, amennyit fél évszázaddal ezelőtt lehetett tudni. Először a III. dinasztia korára tették az építését, mivel a környéken még három lépcsős piramis van, amely típus királysír esetén csak arra a korra jellemző. Ugyanígy a megközelítést biztosító rámpa is a lépcsős piramisok lejáratához hasonlít, nem a IV. dinasztia idejének aknafolyosóira. Ráadásul a piramison talált feliratokat Nebka-ként olvasták. Ugyanezt a nevet ma már inkább Baka-ként betűzik. A bejárati folyosó sem egyedülálló a IV. dinasztiában, mert Dzsedefré piramisában pontosan ugyanilyen található. Már Barsanti talált egy olyan kődarabot, amelyre Dzsedefré nevét írták, ennek alapján többen (például Vaszil Dobrev) úgy gondolják, hogy ez a piramis Dzsedefré valódi sírja, míg az Abu Roás-i csak egy naptemplom. Végül Jean-Philippe Lauer a kőtömbök kialakítása, egymásra helyezésének módja alapján végleg átsorolta a IV. dinasztiába. A piramis jellemzői A „Nagy Gödör” nem más, mint a „nyitott gödör” módszerével készített lejáró rámpa maradványa, amelynek végén a sírkamra található. Az általános vélekedés szerint magát a piramist éppcsak elkezdték építeni, amikor abbahagyták. Tervezett mérete körülbelül 210×210 méteres volt, tehát alig maradt el a két legnagyobbtól. Van azonban olyan vélemény is, miszerint a sírból viszonylag nagy rész elkészült, és utólag bontották vissza, máshol felhasználva a kész építőanyagot. Köztük a kamrát és a folyosót egykor befedő hatalmas gránitmonolitokat is, és ezért fedetlen a mai állapot. Az újrafelhasználó Hafré vagy Menkauré lehetett. Menkauré piramisában ugyanúgy sok vörös gránitot lehet találni, mint a Baka-piramisban. A rámpa 106 méter hosszú és északról délre lejt. 21 méteres mélységben ér véget. A piramis tengelyébe tervezték, a sírkamra pontosan az alapnégyzet közepén, az átlók metszéspontja alatt van. A sírkamra padlózata már készen állt (ez az adat összevethető Hufu piramisának föld alatti kamrájával, amelynek egyáltalán nincs padlója). A sírkamra nyugati részén már ott áll a 3,15×2,22×1,50 méteres méretű, rózsaszínű gránitból faragott szarkofág. Barsanti a fedelét is megtalálta, amely 43 centiméter vastag. A koporsó ugyan már üresen került elő, de temettek bele. A piramist egykor kerítésfal vette körül 465×420 méteres területen. A piramiskörzet egyéb szokásos elemei közül kultikus piramis és királynői piramis, valamint bárkagödör nem került elő. A kerítésfal déli falának keleti részén egy halotti templom valószínűsíthető. Völgytemplom szintén ismeretlen. Radical Hungary A Radical Hungary (magyar fordításban Radikális Magyarország) magyar nemzeti rock együttes. Számaikban aktuális eseményeket, politikát és nemzetiségeket bírálnak radikálisan, innen a zenekar neve. Történet A zenekar 2008-ban alakult Vecsésen. Eddig három albumuk jelent meg. Albumok Eljön majd a nap ( 2009 ) Magyar vagy ( 2010 ) Buldózer ( 2013 ) Svárov (Uherské Hradiště járás) Svárov település Csehországban, a Uherské Hradiště-i járásban. Svárov Zlámanec, Březolupy, Částkov és Kelníky településekkel határos. Lakosainak száma 231 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 200-as vasúti fővonal A 200-as vasúti fővonal Románia egyik vasúti fővonala a Brassó – Olthídi kitérő – Nagyszeben – Alvinc – Piski – Arad – Kürtös nyomvonalon, 500 km hosszan. Részei Szolnok–Arad-vasútvonal egy része Kürtös és Arad között Arad–Gyulafehérvár-vasútvonal egy része Arad és Alvinc között Nagyszeben–Alvinc-vasútvonal Nagyszeben–Felek-vasútvonal Felek–Fogaras-vasútvonal Brassó–Fogaras-vasútvonal Pálya A Szolnok–Arad-vasútvonalnak a 200-as vasúti fővonal részét képező romániai szakaszán a határ és Kürtös között a 2012–2014-es felújítás során építik vissza a második vágányt; onnan Aradig a meglévő két vágányt felújítják. A jelenlegi 80 km/h-s megengedett sebesség a felújítás eredményeképpen 160 km/h-ra emelkedik. Siga prefektúra A Siga prefektúra (���; Hepburn: Shiga-ken) Japán egyik prefektúrája a Kanszai (Kinki) régióban, Honsú szigetén. Székhelye Ócu. Történelem A prefekturális rendszer megalapítása előtt a Siga prefektúra Ómi tartomány néven volt ismert. Földrajz Városok Higasiómi Hikone Jaszu Koka Konan Kuszacu Maibara Morijama Nagahama Ócu Ómihacsiman Rittó Takasima Kisvárosok, falvak Ecsi körzet Aisó Gamó körzet Hino Rjúó Inukami körzet Kóra Taga Tojoszato 403 (szám) A 403 (római számmal: CDIII) egy természetes szám, félprím, a 13 és a 31 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 403-as a kettes számrendszerben 110010011, a nyolcas számrendszerben 623, a tizenhatos számrendszerben 193 alakban írható fel. A 403 páratlan szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban a 131 · 311 szorzattal, normálalakban a 4,03 · 102 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 13, 31 és 403. Hétszögszám. A 403 négyzete 162 409, köbe 65 450 827, négyzetgyöke 20,07486, köbgyöke 7,38644, reciproka 0,0024814. A 403 egység sugarú kör kerülete 2532,12368 egység, területe 510 222,92128 területegység; a 403 egység sugarú gömb térfogata 274 159 783,0 térfogategység. 730-as évek Évszázadok: 7. század – 8. század – 9. század Évtizedek: 680-as évek – 690-es évek – 700-as évek – 710-es évek – 720-as évek – 730-as évek – 740-es évek – 750-es évek – 760-as évek – 770-es évek – 780-as évek Évek: 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 Eutelsat Az Eutelsat a European Telecommunications Satellite Organization rövidítése. A vállalat a világ harmadik legnagyobb műholdüzemeltető cége. Története Az Eutelsat nemzetközi szervezetet 1977-ben hozta létre egy közös egyezményben 26 európai ország. A szervezet székhelye Párizsban van. Első műholdja 1983-ban kezdte meg a működést. Az eredetileg csak Nyugat-Európának szánt szervezet a 90-es évekre már több kontinenst is kiszolgált. Legutóbb 2006. augusztus 4-én helyezték üzembe a Hot Bird 8-at, az Eutelsat eddigi legnagyobb műholdját. Az Eutelsatban Magyarországot a legmagasabb szinten, igazgatósági tagként (Board Memberként) Duró Imre, a Hunsat Űrtávközlési Részvénytársaság vezérigazgató-helyettese képviselte 2001-től 2004-ig. Vétel Magyar szempontból a keleti 9°-on található Eurobird műholdnak van nagy jelentősége, amelyről a magyar nyelvű M1,M2, M3, M4, M5 DUNA és DUNA World televízió és a Kossuth, Petőfi és Bartók Rádió érhető el. Ezeken kívül ezen a műholdon kódolatlan európai és ázsiai csatornák is foghatóak. A műhold vételéhez Magyarországon egy kisebb átmérőjű (pl. 65 cm-es) parabolaantenna is elegendő. Sedleci osszárium A sedleci osszárium római katolikus kápolna és csontház Kutná Hora külvárosában. Az osszárium mintegy 40 000 csontvázat tartalmaz, amelyek művészi elrendezésben díszítik – szinte bebútorozzák – a kápolna belső terét. Története 1278-ban a sedleci ciszterci monostor apátját II. Ottokár cseh király a Szentföldre küldte. Visszatérve, az apát magával hozott némi földet a Golgotáról, és széthintette az apátság temetőkertjében. Kegyes tettének híre hamarosan elterjedt, és a sírkert sokak által vágyott temetkezési hellyé vált szerte Közép-Európában. A 14. század közepi nagy pestisjárvány idején, majd a huszita háborúk korában több ezer embert temettek ide, nem csoda hát, hogy a temető területe hatalmasra duzzadt. 1400 körül boltozatos gótikus kápolna épült a temetőkert középpontjában talán azért, hogy újabb sírhelyek helyett ez az épület szolgáljon az örök nyugalom színteréül, mindenesetre az építkezés idején napvilágra került tömegsírok csonthalmait is e kápolnában helyezték el. A 18. század elején rekonstrukciós munkálatok folytak a kápolnában Jan Santini Aichel tervei szerint. 1870-ben a Schwarzenberg család megbízta František Rint fafaragót azzal, hogy rendezze a csonthalmokat. Hátborzongató eredmény született. Négy hatalmas harang formájú halom foglalja el a kápolna sarkait. Egy, az emberi test valamennyi csontját magába foglaló óriási csontcsillár függ a koponyák füzérével díszített boltozatú templomhajó közepéből. Emberi csontok alkotják a Schwarzenberg család címerét éppúgy, mint Rint mester aláírását a bejárathoz közeli falon. A sedleci osszárium azzal, hogy berendezési tárgyakként, belső teret díszítő burkolóelemekként mutatja be az emberi csontokat, koponyákat, kétségkívül egyedülálló az osszáriumok sorában. Ács Gábor (író) Ács Gábor (Armoni Gavriel, Texter Pál) (Budapest, 1953. április 18.) magyar-izraeli író, tanár, könyvkiadó. Kezdetek Ács (Zimmermann) Imre és Lőwy Aranka gyermekeként született budapesti, nem vallásos zsidó családban. Bár gépipari technikumba íratták, tehetsége korán megnyilatkozott: még 16 éves kora előtt megjelent első elbeszélése egy országos havilapban és több mint két évig az iskolai diáklap főszerkesztője volt, míg le nem érettségizett. Ekkor írta első kisregényét (kéziratban, elveszett). Magyar-történelem szakon folytatta tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, Debrecenben. A filozófiai tudományos diákkör vezetője volt legalább két évig (a természetadtaság és társadalmiság viszonyának lukácsi vizsgálatával foglalkozott - a tanulmány nem íródott meg, illetve elveszett). Nagy és ellenséges vihart kavart Kafka-tanulmányában a zsidó életérzés, pre-cionista ideológiák jelenlétét vizsgálta (kéziratban, elveszett). Érdeklődése révén az ellenzékiség, így a debreceni nemzeti ellenzéki körök soraiba került és tagja volt a pesti zsidóság belső cionista köreinek. Ebben az időben írta második regényét (kéziratban, elveszett). Szakdolgozatában az európai fejlődés görög-zsidó vonulatával foglalkozott (tabutémák). Pályája Az egyetem elvégzése után (1978) nehezen helyezkedett el (egy gyors- és gépíró iskolában helyesírást tanított), majd fél év múltán Ausztrián keresztül Izraelbe távozott (1979 január). A képzettségének megfelelő állásban nem dolgozhatott, számítógépes átképzésen vett részt. Libanoni háborús élményei után nem találta a helyét. Munkahelyéről kidobták (a politikai zűrzavar közepette), de nem hagyta el az országot azonnal. Szülei megsegítésére aztán visszautazott Magyarországra (1984). Magyarországon a számítógépes szakmában tudott elhelyezkedni, és az évek folyamán kénytelen volt jelentős szakmai tudásra szert tenni. 1989-ben megismerkedett első feleségével, a magyarországi turista úton részt vevő orosz lánnyal, Levina Ludmilával. A rendszerváltás (1990) véget vetvén az orosz jelenlétnek, pánikot ébresztett bennük, feleségét családja Oroszországba menekítette, magukkal rabolván gyermeküket. Távollétükben egyszerű moszkvai tanácsi határozattal elváltak. Izraeli tartózkodása idején minden igyekezetével a héber nyelv elsajátítására törekedett. Magyarországra visszatérése után a zsidó vallási hagyomány irodalmát, többek között a Talmudot tanulmányozta mint magántanuló és így még jobban elmélyítette nyelvi ismereteit. Héber irodalmat kezdett fordítani. 1990 után nem talált kapcsolatot a zsidósággal, suttogó propagandával lehetetlenné tették, így az újjászerveződésben nem vett részt. Publikálni kezdett héber irodalmat. Máig érthetetlen okokból az izraeli külképviseletek és jelenlévő szervek a héber irodalom fordítását nem támogatták, sőt mondhatni olykor kifejezetten ellenséges magatartást tanúsítottak tevékenységével szemben. 1997-ben egyéves németországi munka után (vezető programozói beosztásban Darmstadtban a Deutsche Telecomnál) Magyarországra visszatérve S. J. Ágnon-fordítása közben felfigyelt bizonyos bibliai problémákra. Levélbeli megkeresésére válaszul biztatták a jeruzsálemi Héber Egyetemről, hogy a témában folytasson kutatásokat. Az elküldött felvételi tesztet megoldva és visszaküldve azonnal felvették a Tenách szak második évfolyamára. A számítógépes munkával szakítva, ám tanulmányait is elhalasztva héber nyelvet és irodalmat kezdett tanítani a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (1997–1998). Közben megalakította a Bábel Könyvkiadót kifejezetten a zsidó irodalom és kultúra kiadásának az igényével. Ennek keretében tucatnyi tudományos munkát szerkesztett, irodalmi művet fordított (fordításainak egy részét). 1998-ban Ph.D tanulmányokba kezdett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen az Irodalomtörténeti Tanszéken Kiss József költészetével foglalkozva. Disszertációjának elkészült fejezetei az irodalomtörténeti szakfolyóiratokban jelentek meg. 2002-ben megnősült, ezután csak a könyvkiadással és kutatómunkájával foglalkozott. Felesége családja csalódván iránta táplált vallásváltási elvárásaiban (hogy majdan zsidóról katolikus hitre térjen), minden eszközt megragadott az ellehetetlenítésére. 2006-ban, miután feleségét és gyermekeit is antiszemita sérelem érte kimenekítette őket Magyarországról. Azóta Izraelben él. Magánélete Első felesége: Levina Ludmila (1989), gyermekük Dávid (1990). Második felesége: Kéri Márta Barbara (2001), gyermekeik: Immánuel (2002), Áron (2006), Joram (2008), Osrat (2011). Művei Ámos Oz, Fekete doboz, (fordítás), Ab Ovo, 1994 Aharon Apelfeld, A vadászat, Modern izraeli elbeszélők, (fordítás), antológia, Belvárosi, 1995 Isaac Bashevis Singer, A Moszkát család, Novella, 1995. (szerk, jegyzetekkel ellátta) Ács Gábor – Turczi István, Vándorló Talmud: - Jer és lásd! (Történelmi elbeszélések válogatott Talmud-szemelvényekkel), Bábel, 1996 Amos Kenan, Az út Ein-Harodba, (fordítás), Bábel, 1997 Eli Netzer, Nagyobbak a sorsuknál (Gedolim megorálám), (fordítás), Belvárosi, 1998 Nathaniel Katzburg, Fejezetek az újkori zsidó történelemből Magyarországon, (fordítás), Osiris, 1999 Martin Buber, Góg és Magóg, Haszid krónika, (fordítás) Bábel, 1999 Nathaniel Katzburg, Beszélgetések Scheiber Sándorral és Fejtő Ferenccel, (szerk.), Bábel, 2000 Zsidó breviárium, (elbeszélések, cikkek, versfordítások), Bábel, 2001 Fésűzene, (versek), Polgart, 2001 S. J. Agnon, Valaha régen, (Temol Shilshom), (fordítás), Bábel, 2001 Aliza Barak Ressler, Kiálts kislány, kiálts!, (fordítás), Polgart, 2001 Katzburg, Nathaniel, Zsidópolitika Magyarországon, 1919-1943, (szerk.), Bábel, 2002 Stern Samu, Emlékirataim, (szerk.), Bábel, 2003 Szól a kakas már… (elbeszélések), Bábel, 2004 Bródy Sándor, Lyon Lea, (szerk., utószó), Bábel, 2004 Hódos Mátyás, A mostohafiak, (szerk.), Bábel, 2004 Nemzetfelfogás és magyarságkép Kiss József költészetében, in: Nemzet – identitás – irodalom (A nemzetfogalom változatai és a közösségi identifikáció kérdései a régi és a klasszikus magyar irodalomban), (irod. tört. tan.), Debrecen, 2005 Zarek Otto, Moses Mendelssohn, (szerk.), Bábel, 2005 Bárdos Pál: Mindenféle tünemények, (szerk.), Bábel, 2006 Tomaž Šalamun, Megrozsdáll a szerelem, ha követelik, (szerk.), Bábel, 2006 Kiss József irodalmi indulása, (irod. tört. tan.),Budapesti Negyed, 2007/3. Juraj Spitzer, Nem akartam zsidó lenni, (szerk.), Bábel, 2007 Armoni Gavriel, Kokhav-Meir-i kantáta – Rímes Ábécé, (versek), Novella, 2011 Elismerések Oman mictajén, szofér olé (Kiváló művész, bevándorló író) 2008. Tagság Magyar Írószövetség Mikroszkópia Fénymikroszkópia Fénymikroszkóp A fénymikroszkópokban látható fénnyel világítják meg a vizsgált objektumot, amely ezután egy vagy több optikai lencsén halad át. A képet felfoghatja közvetlen az emberi szem, egy fotólemez vagy valamilyen digitális képalkotó eszköz. Az egyszerű lencsék vagy lencserendszerek és tartozékaik valamint a megfelelő megvilágító rendszer és a mintatartó lemez alkotják a fénymikroszkópokat. A fénymikroszkópia korlátai A standard fénymikroszkópia korlátai többek között: csak sötét vagy erősen fényvisszaverő felületeket lehet vele hatékonyan vizsgálni. a diffrakció miatt a maximális felbontás kb 0,2 mikrométer a fókuszsíkból kieső pontok csökkentik a kép tisztaságát. Különösen az élő sejtekben nincs elegendő kontraszt a jó láthatósághoz, mivel a sejt belső szerkezetei színtelenek és átlátszóak. A kontrasztot leggyakrabban festéssel növelik, a különböző szerkezetekre szelektív festékekkel. de ehhez általában a minta fixálása (megölése) szükséges. A festés növeli az artifaktok számát is, vagyis a képen olyan strukturális részletek jelenhetnek meg, amelyek valójában nincsenek is ott. Ezeket a korlátokat többnyire áthidalták már különböző speciális technikákkal, melyekkel non-invazív módon tudják növelni a kontrasztot. Ezek a technikák általában a sejtszerkezet részeinek eltérő törésmutatóját használják ki. A fénymikroszkópia technikái Fluoreszcenciamikroszkópia Bizonyos vegyületeket (festékeket) nagyenergiájú (kis hullámhosszú) fénnyel megvilágítva más, alacsonyabb frekvenciájú fényt bocsátanak ki. Ezt a jelenséget fluoreszcenciának nevezik. Néhány mintának önmagában is van fluoreszcens tulajdonsága, az alkotó vegyületektől függően, ezt autofluoreszcenciának nevezik. A módszer nagyon elterjedt a modern biológiai tudományokban, mivel nagyon érzékeny és segítségével kis molekulák is kimutathatóak. Sok különféle fluoreszcens festék létezik, melyekkel más-más sejtszervecske vagy molekulatípus festhető. Egy különösen sok helyen használható módszer az immunfestés, melynek során egy fluoreszcens molekularészt (fluorokróm) kapcsolnak antitestekhez. Ilyen fluorokrómok például a fluoreszcein vagy a rhodamin. Az antitestek specifikussá tehetőek egy bizonyos molekulára. Például a DNS alapján mesterséges fehérjéket lehet előállítani. Ezekkel a fehérjékkel nyulakat immunizálnak, akikben a fehérjéhez kötődő antitestek képződnek. Ezekhez az antitestekhez fluorokrómot csatolnak és így követni tudják útjukat a vizsgált sejtekben. Újabban a zöld fluoreszcens fehérje (green fluorescent protein) és hasonló fehérjék használata terjed. Ezen fehérjék génjét a vizsgálandó fehérjéket kódoló DNS-szakaszhoz kötik. A létrejövő fluoreszcens fehérjerész nem mérgező és általában nem gátolja a fehérje eredeti funkcióját. A genetikailag módosított sejtek maguk készítik el ezeket a fluoreszcens fehérjéket és így funkciójuk in vivo (az élő sejtben) vizsgálható. Mivel a fluoreszcencia során kibocsátott fény hullámhossza (színe) eltér a megvilágító fényétől, a fluoreszcenciamikroszkóppal alkotott kép általában csak a vizsgálni kívánt (megfestett) rész látható. Ez a nagy specifikusság a fluoreszcenciamikroszkópia széles körű elterjedéséhez vezetett a kutatásban. Különböző struktúrák különböző színű festékekkel festhetőek és ezeket párhuzamosan lehet vizsgálni, vagy külön-külön megfelelő hullámhosszú fényt, vagy fényszűrőt alkalmazva. Rolando Chilavert Rolando Marciano Chilavert González (Luque, 1961. május 22. –) paraguayi válogatott labdarúgó-játékos, később -edző. Háromszoros paraguayi bajnok (1984, 1987, 1988). Testvére, José Luis Chilavert legendás kapus. Tagja volt az 1986-os labdarúgó-világbajnokságon szereplő paraguayi válogatott keretnek is, de ott nem lépett pályára egy mérkőzésen sem. 2017 óta a perui Sport Huancayo edzője. Galdakao Galdakao város Spanyolországban, Bizkaia tartományban. Galdakao Bilbao, Zamudio, Lezama, Larrabetzu, Zornotza, Lemoa, Bedia, Zeberio, Zaratamo, Basauri és Etxebarri községekkel határos. Lakosainak száma 29 334 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 4042 Okhotsk A 4042 Okhotsk (ideiglenes jelöléssel 1989 AT1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Kin Endate, Kazuro Watanabe fedezte fel 1989. január 15-én. Vaka A vaka (japánul: ��, Hepburn-átírással: waka, ’japán költészet’, ’japán vers’) ősi japán versforma, amely az udvari arisztokrácia körében fejlődött ki a 6. századtól kezdve, s amely a 8. század végétől egyre gyakrabban a tanka (’rövid vers’) megjelölést is kaphatta. Szerkezet, tematika Alapjában öt sorból és 31 szótagból áll (5-7-5-7-7), a szótagszámok alakulására állítólag a klasszikus kínai vers öt-, illetve hétszavas sorai is hatottak. Általában líraiságra törekszik, a japán esztétikai gondolkodás szerint a szív és nem az ész logikáját követi, noha Ki no Curajuki meghatározása szerint az az eszményi, ha kokoro (szív, vagyis egyéni érzelem és átérzés) és kotoba (nyelvezet, vagyis kifejezésbeli elegancia) összhangban van benne. Témáit és szókincsét eredetileg szigorú szabályok korlátozták, mivel olyan arisztokrata réteg művelte, amely irtózott a közönségestől és a groteszktől. Gyakran megszemélyesít bizonyos természeti jelenségeket, allegóriái azonban mindig konkrétak (például a kakukkot váró nyár eleji narancsfa késlekedő szerelmesét váró hölgyre utal). Fő témái az emberi élet (öröm, elválás, bánat, szerelem) és a természet (a természet szépségei s főleg a váltakozó évszakok) egyes aspektusai, a háborút, szenvedést, halált, tehát a csúnyát és az alantast kerüli. Témáira, hangvételére a Heian-korban egyre erősebben hatottak a buddhizmus képzetei (a világ mulandósága, az örömhajhászás mint a megvilágosodás fő akadálya), s az ezekből eredő lírai melankóliára később esztétikai fogalmak is épültek (mono no avare, vabi, szabi). Virágkora A legrégibb vakákat a Kodzsiki, a Nihongi, a Manjósú, a Kokinsú tartalmazza. Heian-kori naplóíró hölgyektől tudjuk, hogy az udvari arisztokrácia tagjai a hétköznapi társalgást gyakran fűszerezték rögtönzött vakákkal, e szokás legékesebb példája pedig a Gendzsi szerelmei, amelyben a szereplők közel 800 vakát írnak, illetve mondanak egymásnak. 1982 új világörökségi helyszínei A világörökségi listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1982-ben a következő helyszíneket nyilvánította a világörökség részévé: Juan Manuel Vargas Juan Manuel Vargas Risco (Magdalena del Mar, 1983. október 5. –) perui labdarúgó, az Universitario középpályása. La Vid de Ojeda La Vid de Ojeda település Spanyolországban, Palencia tartományban. La Vid de Ojeda Herrera de Pisuerga, Prádanos de Ojeda, Dehesa de Romanos, Collazos de Boedo, Micieces de Ojeda, Olmos de Ojeda és Santibáñez de Ecla községekkel határos. Lakosainak száma 98 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Az iszlám aranykora Az iszlám aranykora, vagy más néven, az iszlám reneszánsz, általánosan elfogadott nézet szerint a 8. századtól 13. századig terjedő időszakra tehető, igaz, néhány szakértő szerint a 14–15. századra is kihatott. Erre a néhány évszázadra az iszlám világ katonai, gazdasági és kulturális fölénye volt jellemző a nyugattal szemben, hiszen a muszlim kultúra ebben a korban maradandót alkotott mind mérnöki, tudományos, oktatási, gazdasági, művészi téren is, amiből a későbbi századokban a nyugat is profitált. Ha az iszlám aranykorát egyetlen városhoz akarnánk kötni, akkor Bagdadot említhetnénk, hiszen a korszak kezdete, és vége is e városhoz köthető. Kezdetek Az iszlám hódítások következtében a 7–8. században a nomád arab törzsek birodalommá szerveződtek, létrehozták az addig létezett legnagyobb birodalmat. Az iszlám aranykorát a nyolcadik század közepétől számítjuk, az Abbászida kalifátus hatalomra kerülésével, mikor a főváros Damaszkuszból Bagdadba került át. Az Abbászidák szem előtt tartották a Korán és a hadísz parancsait, amely szerint: „A tudósok tintája egyenértékű a mártírok vérével” , ami a tudás megbecsüléséről szól. Ebben az időben vitathatatlanul az iszlám lett a világ szellemi központja, amit az Abbászida kalifák azzal is támogattak, hogy Bagdadban létrehozták a „Bölcsesség Házát”, ahol muszlim és nem muszlim tudósok gyűltek össze, és lefordították arabra a világ addig felhalmozott tudását. Számos ókori tudós munkája veszett volna el, ha nem fordítják le arabra. A rivális dinasztiák, mint a Fátimidák Egyiptomban vagy az Omajjádok Andalúziában, szintén igyekeztek a maguk Bagdadtól független szellemi központjaikat létrehozni Kairóban illetve Córdobában. Ennek a kornak volt egyik fő találmánya Kínában a papír, aminek a technológiája a talaszi csatában (751) ejtett kínai foglyok révén jutott el az arabokhoz, akik aztán a gyártási technológiát a saját viszonyaikhoz igazították. A papír alkalmazása széles körben a 10. századtól terjedt, ami jelentősen olcsóbbá tette az írást, és lehetővé tette közkönyvtárak alapítását. Humanizmus A legtöbb középkori muszlim gondolkodó humanista volt, és kialakult a racionális érveken nyugvó vita tudománya, a tekintélyek elfogadása helyett. A középkori muszlim írók szerelmes verseiben, történeti munkáiban, filozófiai, teológiai műveiben számtalan példára akadhatunk, hogy mennyire elterjedtek voltak ebben a korban a humanizmus eszméi, sőt, alkalmanként még a szekularizmusra, szkepticizmusra és a liberalizmusra is találunk példákat. A vallási tolerancia lehetővé tette, hogy a kultúrák kereszteződjenek, és a muszlim, keresztény és zsidó kultúra hasson egymásra, amiből újfent a befogadó kultúra profitált. Ebben a korszakban kelt újra életre számos fontos intézmény, amelyeknek gyökerei az ókorba nyúltak vissza, ám újra felfedezésüket az iszlám világnak köszönhetik. Ilyen intézmény volt a közkórház (az ókorban ezt a tevékenységet templomokban végezték), a közkönyvtár, az egyetem (az ókori akadémia) és az obszervatórium, mint tudományos kutatóhely. Iszlám oktatás Alapfokú oktatás Az iszlám világban az alapfokú oktatás célja a kezdetektől máig elsősorban a Korán és a hagyományok elsajátítása. Az iszlám kialakulása utáni időkben ennek helyszíne először a család, a hárem volt, ahol mind a fiú, mind a lány gyermekek elsajátították a vallás alapjait. Később a gazdag családok magántanárokat fogadtak, a tananyagot pedig az apa határozta meg, általában helyet kapott benne a költészet, szónoklattan és az illő viselkedés ismerete is. Alapfokú iskolák alapítása Idővel kezdett elterjedni az arab világban az alapfokú iskola, amelyben főleg írás és olvasás oktatása folyt, majd a 9. század közepétől az alapfokú vallási oktatást nyújtó iskolák is egyre szélesebb körben terjedtek. Az alapszintű iskolák elnevezésére szolgált kuttáb és a maktab, amelyek az írás tevékenységére utalnak, valamint perzsa területen a dabirisztán és Córdobában a mahdar. Az iskolák alapítása mindig magánkezdeményezés eredménye volt, elsősorban az uralkodók és a példájukat követő gazdag moszlimok adományoztak pénzt iskolák alapítására, ennek megfelelően sosem vált hivatalos intézménnyé, bár az aranykorban a városi lakosság (legalábbis a fiúk) körében gyakorlatilag általánossá vált. Működtek külön a hátrányos helyzetű (szegény, árva) gyerekek oktatására szolgáló iskolák is. Különösen fontos szerepet játszott Nizám al-Mulk (1018 -1092) vezír, aki a szeldzsuk szultánok uralma alatt a birodalom szinte minden szegletében alapított iskolát. Tananyag Az alapfokú oktatás során a diákok írni és olvasni tanultak meg, valamint a Korán szövegét tanulmányozták, belőle passzusokat tanultak meg kívülről. Mivel az oktatás a Korán nyelvén folyt, ez is hozzájárult az arab nyelv elterjedéséhez. A tananyag nagyjából ugyanaz volt az iszlám uralma alatt álló területeken, azonban hangsúlybeli eltérések voltak. Keleten nagyobb hangsúlyt fektettek a szép íráskép gyakoroltatására, míg nyugaton (főként Ibériában és Tunézia vidékén) fontosabbnak tartották az arab nyelv elsajátítását, így több figyelmet szenteltek a nyelvtannak. Oktatási módszerek Számos muszlim gondolkodó írt arról, milyen is a jó oktatási módszer. Általában egyetértettek abban, hogy apránként, folyamatosan ismételve, ismételtetve a tananyagot érhető el a legnagyobb hatékonyság. Ennek megfelelően a Korán tanulása során a tanító általában előolvasta a szöveget, majd a tanulók addig ismételgették, míg nem tudták. A közös tanulás elterjedt volt az olvasás oktatásánál is, a tanulók együtt olvastak, míg nem ismerték fel magabiztosan a betűket és össze nem tudták kötni őket. Egyes iskolákban kifejezetten törekedtek a csendes tanulás elsajátítására, volt, ahol a diákoknak az olvasás alatt vizet kellett a szájukban tartani. A Korán szövegének elsajátítása alapvetően fontosságú volt, ezért különböző memorizálási technikákat fejlesztettek ki. Különböző találós kérdések, aforizmák, közmondások, dalocskák, stb. hihetetlenül bő tárházát használták fel a történetek minél alaposabb rögzítésére. Emellett különböző gyógynövény-készítményeket is alkalmaztak a memória fejlesztése érdekében. Az oktatási munka természetszerű részét képezte a fegyelmezés, hiszen enélkül nem lehetett volna a sok tanulóval egyszerre foglalkozni. Nem volt ismeretlen a testi fenyítés, de amelyik gyereket enélkül is rendre lehetett szorítani, azzal szemben nem alkalmaztak ilyen drasztikus eszközöket. A testi fenyítést általában szabályozták, tilos volt például arcra, fejre mérni az ütést, és a fiatal gyermekeket kímélni kellett. Az iszlám gondolkodói foglalkoztak a fenyítések gyermekekre gyakorolt hatásával, például Ibn Khaldún al-Muqaddima című művében azt írja, hogy a túlzott szigorúság káros a tanulónak. Általánosságban elmondható, hogy sem a nagyon fiatalokat (10 év alattiak), sem az ifjúkat nem verték, csak a 10 év körüli gyermekeket, őket is csak mértékkel és alaposan megfontolva minden ütés szükségességét. A büntetés mellett a fegyelmezés és a motiválás hatékony eszköze a jutalmazás, és a muzulmán tanítók éltek is ezzel az eszközzel. A jutalom lehetett pénzjutalom, de egyéb elismerés is. Egy elterjedt jutalom volt, hogy a legjobban teljesítő tanulót teveháton körbehordozzák a városban, és az ünneplő tömeg virágszirmot, mandulát, mogyorót szór a körmenet tagjaira. Felsőfokú oktatás Az első ismert egyetem Perzsiában volt, a 9. században, ahol orvosokat képeztek, akik az egyetem elvégzése után doktori diplomát kaptak. John Bagot Glubb, brit katona és orientalista írta: A Guinness Rekordok Könyve szerint az első mai értelemben vett, több fakultású egyetem a marokkói Fezben létesült 859-ben. A máig fennálló Azhar Egyetem Kairóban létesült a 10. században, és már posztgraduális képzést is nyújtott. A 10 században Córdoba városában 700 mecset volt, 60 000 palota és 70 közkönyvtár, amelyek közül a legnagyobb 600 000 kötetet, tudományos értekezéseket, versesköteteket, vitairatokat, antológiákat, amelyek évenként jelentek meg, andalúziai költők, írók műveiből. A kairói könyvtár azonban még ennél is nagyobb volt, 2 000 000 kötetet tartalmazott, a Tripoliban a keresztesek által elpusztított könyvtár pedig 3 000 000 kötetes volt. Az iszlám aranykorának másik jellemzője a polihisztorok nagy száma volt, akik a tudomány több számában is járatosak voltak. Az iszlám polihisztorokat arab szóval „hakeem”-nek nevezték, és az ismeretek széles tárházával rendelkeztek a tudomány különböző területein, a vallásban és az oktatásban. A polihisztorokat főként az oktatásban alkalmazták, ahol ritka volt az egyetlen szakterületre specializálódott tudós. Egy iszlámmal foglalkozó tudós írta[forrás?]: Az iszlám globalizáció A globalizáció legkorábbi formái az iszlám aranykorára nyúlnak vissza, mikor az ismeretek, a kereskedelem és a gazdaság, az addig egymástól elzárt régiók az iszlám birodalomban integrálódtak, a muszlim felfedezők, tengerészek, tudósok, kereskedők és utazók révén. Néhányan ezt a kort „pax islamica” vagy a „Afrika és Ázsia felfedezésének kora” névvel illetik, mikor az iszlám meghódította Délnyugat-Ázsiát és Észak-Afrikát, a muszlim kereskedők és felfedezők pedig bejárták az addig ismert világot, nyugaton az Atlanti-óceántól a Földközi-tengerig, míg keleten a Dél-kínai-tengerig. Ez azt jelenti, hogy a 7. és a 13. század között az iszlám birodalom volt a világ vezető gazdasága. Gazdaság Egy sor olyan műszaki találmány, ami a mai napig használatos, a középkorban volt kifejlesztve, és olyan muszlim feltalálók kreativitását dicséri, mint al-Dzsazari, akit a mérnöki tudomány atyjaként emlegetnek. Az iszlám aranykora az addigi mezőgazdaság átalakulását is jelentette, ami az „iszlám agrokulturális forradalom” néven vonult be a történelembe. A globális gazdaság korai formáit az iszlám kereskedők hozták létre az addig ismert világban mindenhol, ahol megtelepedtek. Ez magával hozta számos olyan növény világméretű elterjedését, amit addig elszigetelt régiókban termeltek, ezzel egy időben pedig a termelésükhöz szükséges technikák is elterjedtek. Olyan növények terjedtek el, mint a cirok Afrikából, a citrusgyümölcsök Kínából, és számos növény Indiából, mint a rizs, a mangó, az ipari növények közül pedig a gyapot és a cukornád. Néhány szakértő „növényi globalizációnak” nevezi ezt a kort, ami együtt járt a növénytermesztés gépesítésével, ami a termés növekedését hozta magával, ami további messzemenő változásokat hozott a gazdaságban, a népszaporulatban és a városok növekedésében stb. A megnövekedett termés szükségessé tette a növények ipari méretű feldolgozását, ami először a cukorgyártásban jelentkezett, és így létesültek az első üzemek a cukor feldolgozására és finomítására. A cukrot a 8. századtól terjesztették el az arabok és a berberek szerte a birodalomban. Ebben az időben dolgozták ki a máig használatos szántási módszert, amikor egy terület kétszer volt egy évben megszántva. Iszlám kapitalizmus A kapitalizmus, mint szabad piac, a kalifátus korára nyúlik vissza, ahol a piacgazdaság kifejlődött, és a szabad kereskedelem első formái létrejöttek a 8. és a 12. század között. A monetáris gazdaság egy erős valután (dinár) alapult. Új üzleti technikák és formák fejlődtek ki, szervezetek alakultak, amelyek a gazdaságot és a kereskedelmet szervezték meg. Ebben a korban jelentek meg olyan máig használatos üzleti formák, mint a hitellevél(a hitelkártya egy korai formája), a pénzre beváltható csekk, az üzleti szerződések, a nemzetközi piac stb. Olyan kifejezések kerültek be ekkor a köztudatba, mint a profit, a veszteség, a tőke, a tőkemozgás, a tröszt, a bankár, a pénzváltó, a kettős könyvelés stb. a korai kapitalizmusnak ezek a formái aztán a középkori Európában adaptálódtak a 13. században. A bankrendszer főként a kereskedelemben volt hatásos, hiszen lehetővé tette a nehézkes pénzforgalom nélküli kereskedelmet, azonkívül külső befektetők bevonását. Technológia A világ az iszlám mérnököknek köszönhet számos forradalmi újítást, mint a vízi erő ipari méretű alkalmazása, a szélenergia hasznosítása, a gőzerő kiaknázása, és a fosszilis energiahordozók, mint a kőolaj. Az első vízimalmok a 7. században létesültek, míg a 9. századtól széles körben elterjedtek. A muszlim mérnökök számos olyan műveletet tettek ipari méretűvé, amit az ókorban még kézi erővel végeztek. A 18. századi európai ipari forradalmat tulajdonképpen egy ezt megelőző középkori iszlám ipari forradalom tette lehetővé. Számos iparág illetve technológia fejlődését a már említett „iszlám agrokulturális forradalom” segítette elő, mint: az asztronómiai műszerek kifejlesztése, a kerámiagyártás, a vegyipar, a desztillálási módszerek, az üveggyártás, a papírgyártás, az illatszergyártás, a gyógyszerkészítés, hajóépítés, textilszövés, az ásványok bányászata stb. Az első üzemek is ezekben az iparágakban létesültek. Ezek a technológiai ismeretek a késő középkori Európába is eljutottak, főként a 12. századi latin fordítások révén. Például az első üveggyártó üzemek Európában a 11. században létesültek Bizáncban. Iszlám emancipáció A kalifátusokban különböző etnikai csoportokhoz, valamint vallási közösségekhez tartozó munkaerőt alkalmaztak. A női munkaerőnek nem volt jól elkülöníthető alkalmazási területe, habár a textilipar főleg a nők monopóliuma volt. Általánosságban azonban a nőket ugyanazokban a munkakörökben alkalmazták, mint a férfiakat (pl. a mezőgazdaságban, az építőiparban, az oktatásban, az egészségügyben, a gazdaságban stb.). Urbanizáció A kalifátusokban a városok növekedésével megjelent az urbanizáció, a városrendezés. Az egyes városnegyedekben az emberek etnikai és vallási közösségek szerint telepedtek meg. Ez pusztán praktikus szempontból volt így, hiszen így minden közösség élhette a saját életformáját, anélkül, hogy ezzel a másikat zavarta volna. Ezek a negyedek a fallal körülvett városmagon kívül jöttek létre, és így tulajdonképpen ezek voltak felelősek a városok terjeszkedéséért. A lakott városokat vették körül a különböző közösségek temetői, amelyek gyakran a bűnözőknek is menedéket adtak. Az újkorban először ezekben a városokban volt vízvezeték rendszer, nyilvános fürdők, szökőkutak, nyilvános kutak, nyilvános vécék stb. Az előbbiekben már említettük Córdoba példáját, ahol 700 mecset, 60 000 palota, és 70 könyvtár volt. Az iszlám tudománya Számos tudós úgy tekint az iszlám reneszánsz tudományára (amelyet épp ezért iszlám kulturális forradalomnak is hívnak), mint ami lefektette a modern tudományosság alapjait azzal, hogy kifejlesztette a korai tudományos módszereket, amely az empirizmuson, a kísérletezésen és a tudományos spekuláción alapult. Az arab tudomány fejlődésének nagy lökést adott, mikor a 9-10. században arabra és perzsára fordítottak számos ókori görög és indiai tudományos művet (köztük Eukleidész, Arkhimédész, Apollóniosz, Hérón, Ptolemaiosz, Diophantosz és Arisztotelész írásait). Ezeket az ismereteket a kínai, perzsa, egyiptomi és horezmi vívmányokkal kiegészítve, azokat összehangolva fejlesztették tovább a tudományokat. A tudományos módszerek fejlődése különösen Al-Hajszam (Alhazen) (965–1040) munkásságában követhető nyomon, aki a 11. században élt, és akit az utókor a kísérleti fizika úttörőjének tisztel. A legfontosabb fejlődés az volt, hogy különbséget tettek a kísérletekkel alátámasztott, egzakt tudomány, és a tudományos teóriák közt. Alhazen írta az Opticae Thesaurus című művet, amiben forradalmasította az optika tudományát azzal, hogy felismerte, a fény sugarak formájában éri el a szemet, ennek demonstrálására pedig kifejlesztette a camera obscura nevű optikai készüléket. Ezért is nevezi őt az utókor az első tudósnak. Vegyészet Dzsábir ibn Hajjánt (Dzseber) (†813) tekintjük a vegyészet úttörőjének. Neki köszönhető a korai kémiai kísérleti tudományos módszer kifejlesztése, és számos vegyészeti eljárás, mint a desztilláció, a krisztallizáció, az oxidáció stb is neki köszönhető. A klasszikus alkímia feltételezte egy fém más fémmé történő átalakítását, de ezt először Jaakúb ibn Iszhák al-Kindi (801–873) cáfolta meg, akinek olyan követői voltak, mint Ibn Szína (Avicenna) (908–946). Orvostudomány A muszlim tudósok számos jelentős eredményt értek el az orvostudományban, beleértve az anatómiát, a patológiát, a gyógyszervegyészetet, a élettant, a sebészetet stb. Nekik köszönhetjük a legkorábbi kórházakat, az elmegyógyintézeteket, az orvosok oktatását. Al-Kindi írta a Da Gradibus című munkát, amelyben elsősorban a farmakológia és a négy alapminőség (hideg-meleg, száraz-nedves) matematikai összefüggéseivel foglalkozott Abu al-Kázim (Abulcasis) segített lefektetni a modern sebészet alapjait azzal, hogy sebészeti eszközök sokaságát fejlesztette ki. Al-Hajszam (Alhazen) a szemsebészetben vezetett be fontos újításokat, azzal, hogy megmagyarázta a fény útját a szembe (őelőtte az volt az elfogadott, hogy a szem bocsát ki fényt). Avicenna a kísérleti orvoslást vezette be, felfedezte a fertőző betegségeket, először alkalmazta a karantént és a klinikai vizsgálatokat, és leírt számos gyógyszeres kezelést az „A gyógyászat kánonja” című művében. Ibn Zúr (Avenzoar) volt az első ismert kísérleti sebész a 12. században. Állatokon végzett kísérletekkel fejlesztette ki azokat az eljárásokat, amiket aztán betegein végzett. Orvosi etika Az általános gyógyítási eljárásrend szabályozta azokat az etikai alapokat, amelyeket az orvosoknak követniük kell a gyógyításban. Ezeket az alapelveket Iszák bin Ali al-Rávi (854–931) dolgozta ki. Az ő munkáját orvosok nemzedékei használták kézikönyvként, ami alapján a beteg állapotát minden látogatás alkalmával ki kellett vizsgálni. Ha pedig a páciens meghalt, le voltak írva azok a vizsgálatok, amelyeket el kellett végezni, és csak ezek eredménye után volt megállapítható a halál beálltának oka. Csillagászat Bagdadban és állítólag Damaszkuszban Al-Mamún abbászida kalifa építtette az első obszervatóriumokat a 8–9. század fordulóján. Ő maga is csillagász volt, aki kiszámította a Föld kerületét, továbbá arabra fordíttatta Klaudiosz Ptolemaiosz Almageszt című művét. A 9. században az arab csillagászok pontosították Ptolemaiosz számításait, összeállították az ún. Damaszkusz-táblázatot, amely a 13. századig a csillagok legpontosabb jegyzéke volt. Ennek a korszaknak az emléke az a számos csillagászati kifejezés, és csillagnév is, amelyek arab eredetűek. A csillagászat fejlődésének az iszlám birodalomban mozgatórugója a vallás volt, amely megkövetelte az imaidők pontos meghatározását, és az épületek tájolását. Több tudós úgy véli, hogy az arabok évszázadokkal Kopernikuszt megelőzve eljutottak a heliocentrikus világképig. Fizika A kísérleti fizika a már említett Al-Hajszam (Alhazen) munkásságával vette kezdetét, akinek az „Optika könyve” című műve a legnagyobb hatású mű volt a fizika történetében Isaac Newton könyvéig. A tudományos kísérletezés módszere rövidesen megjelent a mechanikában is, Al-Bírúni (973–1048) munkássága révén, aki korai előfutára volt Newtonnak. Ebben a korban már számos muszlim tudós rájött olyan törvényszerűségre, amiket évszázadokkal később Newton foglalt rendszerbe. Matematika Az iszlám világ a matematikában is messze az európaiak előtt járt ebben a korban, mind elméleti téren, mind a gyakorlati alkalmazás tekintetében. Az arab matematikusok foglalkoztak négyzet- és köbgyökvonással, arányosságokkal, közelítő számításokkal, megkülönböztették az egyenletek különböző típusait, és ismerték az irracionális szám fogalmát. Eredményeik közt ebben az időszakban meg kell említeni az algebra fejlődését, és az algoritmust, amelyek Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi munkásságának köszönhetők. Omar Hajjám (1048–1131) perzsa költő munkálkodott a matematika területén is. 1074-ben született művében ő kezelte először a matematika különálló ágaként az algebrát, foglalkozott a harmadfokú egyenletek megoldásával, azonkívül bevezette a racionális számok fogalmát. A gyakorlati igények is új eredményekre sarkallták az iszlám matematikusait, többek között a csillagászat, a naptárkészítés, a földmérés, a navigáció területén. Főként a földmérés, építészet és a különböző műszaki szerkezetek konstrukciója, tökéletesítése során látták hasznát a geometria (többek között a trigonometria) terén végzett munkájuknak. A 9. századtól Bagdadban fontos matematikai iskola működött, melynek falai között a fent említett al-Hvárizmi mellett olyan tudósok dolgoztak, mint al-Fargání, Habas al-Hászib, Ibn Turk, a Banú Múszá testvérek, al-Kúlú vagy al-Karki. Az arab tudományról általában Az arab tudomány sok egyéb eredményével nem foglalkoztunk itt, amelyek túllépnek egy szócikk keretein. Mindenesetre az megállapítható, hogy az arab tudósok a tudomány szinte valamennyi területén jelentős eredményt értek el. Az itt tárgyalt területeken kívül a biológiában (anatómia, botanika, evolúció, zoológia stb), a földtudományokban (kartográfia, geodézia, geográfia stb), a társadalomtudományokban (pszichológia, demográfia, szociológia stb). Az aranykor művészete Az aranykor művészete a 8. századtól a 16. századig terjedt, mikor a keramika, üveg és fémművesség, textília, kézirat illusztráció és a fafaragás virágzott. Az iszlám kultúra újítása a lüszteres kerámia, mikor fémes anyagot kevernek a mázba, s így a kiégetés után ragyogó, fémes felületet kaptak. A kéziratok illusztrációja elismert művészet lett, csakúgy, mint a miniatúrafestészet, ami Perzsiában virágzott. A kalligráfia, mint önálló művészeti ág, a kéziratok illusztrálásából és az építkezéseknél használt díszítőelemekből fejlődött ki. Építészet A kínai Xianban lévő nagy mecset építése 740-ben volt befejezve, míg a szamarai nagy mecset Irakban 847-ben készült el. Az arab hódítás után Spanyolországban 785-ben kezdték el építeni a córdobai nagymecsetet, és ezzel kezdetét vette a mór építészet korszaka Spanyolországban. A mór építészet legnagyszerűbb teljesítménye Spanyolországban a granadai Alhambra, ami egyszerre volt palota és erőd. Másik kitűnő példája az iszlám építészetnek a Mogul Birodalom építészeti stílusa Indiában, a 15–17. században. Ez a stílus ötvözte az iszlám és a hindu stílusjegyeket. Világszerte ismert példája a Tádzs Mahal Agrában, vagy Akbar mogul szultán vára, a Vörös Erőd. Tádzs Mahal A Tádzs Mahal nem köthető egyetlen építész nevéhez, mivel Sáh Dzsahán a „legszerelmesebb király” az iszlám világ minden részéből összegyűjtött a legnagyszerűbb építészeket. Sőt, egyes szakértők még azt is feltételezik, hogy az építkezésben egy itáliai építész Girolamo Veroneo is részt vett. És csakugyan, művészettörténészek a Tádzs Mahalban az itáliai építészeti stílust is felfedezni vélik.[forrás?] Irodalom Az iszlám legismertebb irodalmi alkotása Az Ezeregyéjszaka meséi című könyv, amely egy elbeszélésgyűjtemény, kerettörténetbe ágyazva. A kerettörténet Sahrazádról, a nagyvezír lányáról szól, aki történeteivel ezeregy éjszakán keresztül „lebilincseli“ Sahrijár királyt, és így számtalan szűznek lesz a megmentője. Az Ezeregy éjszaka elbeszéléseit a 10. században kezdték el gyűjteni, és a 14. századra nyerte el a végleges formáját. A kötetben szereplő elbeszélések sokféle műfajt képviselnek, kezdve a valódi meséken, történelmi elbeszéléseken, humoreszkeken, a vallási legendákon keresztül, egészen a fantasy műfajáig. Az iszlám szerelmi költészet egyik első híres példája a Lajlá és Madzsnún, ami a 7. században keletkezett az Omajjád korban, és aztán még sokan feldolgozták. Egyes kutatók szerint „Lajla és Majnun” tragikus történetének nyugaton ismert változata ihlette Shakespeare-t a Rómeó és Júlia megírására. Firdauszí a Sáhnáme című eposszal az iráni nemzeti eposzt alkotta meg, amit a Szászánida dinasztia uralma alatt kezdtek feljegyezni a 10. században. A mű a perzsa történeti mondákat dolgozza fel, a legendás királyoktól kezdve az arab hódításig. Abu Bakr ibn Tufajl a 12. század kiemelkedő arab filozófusa írta az első arab regényt, a Hajj Ibn Jakdhán episztolái a megvilágosodás filozófiájának titkairól című művet. A mű pedagógiai regény, Hajj Ibn Jakdhán történetét meséli el, aki az Indiai-óceán egy lakatlan szigetén nő fel és kiskorában egy gazella táplálja. A mű Európában a 17. században vált ismertté és népszerűvé. Első fordítója az angol Edward Pococke volt, aki az Autodidakta filozófus címet adta neki. Ez a regény lett sok későbbi nyugati regény ihletője. Filozófia Averroes az averroista filozófiai irányzat megalapítója, és bevezette a teológiába a kettős igazság fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a vallás magasabbrendű igazságát csak az ismerheti meg aki szellemileg is magasabb szinten áll, az egyszerű hívőket ez csak megzavarja. Az arab filozófusok, mint Jaakúb ibn Iszhák al-Kindi (Alkindus) Ibn Rusd (Averroës, és a perzsa Ibn Színá (Avicenna) jelentős szerepet játszottak Arisztotelész munkásságának újra felfedezésében, amely nagy hatással volt mind a keresztény, mind az iszlám világi filozófiára. Szintén gondolatokat vettek át a kínai és az indiai filozófiából is, amiket beépítettek a saját filozófiájukba. Kalám Az iszlám dogmatikából kinőtt filozófiai áramlatot hívjuk kalám-nak /beszélés, szóbeli taglalás/, amelynek művelői a mutakallimok /beszélők/. A mutakallimok nem fogadták el magatól értedőnek az ortodoxok tanítását az isteni igazságról, ezért azt a dialektika módszerével megvitatták, beszéltek róla. A mongol invázió és hatása Miután a keresztes hadjáratok megingatták az iszlám világ stabilitását a 11. században, a 13. században keletről egy újabb veszély jelentkezett: a mongolok. 1206-ban Dzsingisz kán Közép-Ázsiában megalapította a Mongol Birodalmat, ami hamarosan terjeszkedni kezdett. A mongolok gyorsan meghódították Eurázsia nagy részét, keleten Kínát, Oroszországot, a Abbászida Kalifátust, Hvárezmet, és Dzsingisz utódai nyugaton már Kelet-Európát, valamint a Közel-Keletet fenyegették. A közvetlen ürügyet a mongol hódításra az szolgáltatta, hogy a mongol követeket a Hvárezm sahok lemészárolták. A kereskedelmi útvonalak birtoklása miatt, az akkor fénykorát élő, az Aral-tótól Mezopotámiáig terjedő és viszonylagos gazdagságban regnáló Hvárezm-sahokkal 1218-ban, az úgynevezett otrari incidens során került összeütközésbe a Mongol Birodalom, amikor Otrar hvárezmi kormányzója a mintegy száz főből álló mongol kereskedőkaraván tagjait kémeknek nyilvánította, és Alá ad-Dín Mohamed (1200–1220) Hvárezm-sah közvetlen utasítására kivégeztette. Ezután indult el Hülegü kán Bagdad elfoglalására 1258-ban. Végül ez a hadjárat jelenti az iszlám aranykora vagy iszlám reneszánsz végét, hiszen elpusztítja legjelentősebb szellemi központját, és ezt a csapást már sose tudta kiheverni az iszlám világ. Később újabb hódítók jelentkeztek, elsősorban a Brit Birodalom, ami a saját birodalmába olvasztotta Ázsia és Afrika nagy részét. Mohamed Khairy Mohamed Khairy egyiptomi profi sznúkerjátékos. Khairy 2012-ben lett profi, miután az African Billiards and Snooker Federation jelölte őt profinak. Karrier Debütáló szezon Khairy nem tudott játszani az első 6 pontszerzőn és egyik PTC-n sem vízumproblémák miatt. Elvesztette mind a négy profi meccsét, legutolsó a Tony Drago elleni 10-4-es vereség volt a 2013-as sznúker-világbajnokság selejtezőiben. 2013/2014-es szezon A Wuxi Classic selejtezőiben 5-0-ra kikapott Neil Robertsontól, illetve ellene lökte Robertson a 2. maximumát. Az ausztráliai versenyen sem lesz ott, 5-3-ra kapott ki Darrell Whitworthtól. Tömörd Tömörd község Vas megyében, a Kőszegi járásban. Fekvése Kőszegtől 12 km-re délkeletre fekszik, Csepreg, Bük, Gór, Meszlen, és Nemescsó települések közt. 2012-ig a Csepregi kistérség része volt. Története Határában őskori (neolit, rézkor, vaskor) település nyomait tárták fel 1905-ben egy kisebb ásatás során. A római korból többek között bronzérmek, fibulák kerültek elő. 1978-ban egy hét méter átmérőjű salakhalmot találtak, ahol Árpád-kori kohó nyomaira bukkantak. Közelében az Ablánc-patak völgyében, 12–13. századi cserepeket fedeztek fel. Itt egy kb. 30 méter átmérőjű Árpád-kori favárat feltételeznek. Nem messze áll egy barokk Szent Ilona-szobor. Első okleveles említése 1233-ból maradt fenn Tumind formában. 1270-ben Temerd néven említik. A név, amelyet a türk temir-temür szóból eredeztetnek, vasat jelent. A 12. században a település Tömördi és Pósa családok birtoka volt. 1392-ben Themerd, 1441-ben Twmerd alakban fordul elő, Kőszeg várának tartozéka volt. 1475-ben Poss. seu pred. Themerd. al. nom. Posafalva néven említik, a Pósa család birtokaként. A török hódoltság alatt horvát menekültek telepedtek itt le. A falu középkori templomát a törökök elpusztították. Később Szent Ilona tiszteletére új templomot építettek, amelyet 1698-ban boltozatos, kőtornyos és két kapuval ellátottként írtak le, és festett kazettáit is megemlítették. 1723-ban özvegy Engelhofferné újíttatta fel. 1756-ban már három oltára volt, amelyek közül az egyik Szent Félixé, akinek ereklyéjét az 1700-as évek első felében hozták ide Rómából, mert a helyi hagyomány szerint a község területén szenvedett vértanúhalált. A tornyában három harangot és toronyórát jegyeztek fel. 1796-ban a templom egy tűzvész során jelentős károkat szenvedett, ekkor az ereklyetartó is megsérült. Mai formáját 1890-ben kapta. A Chernel család 18. században udvarházat építtetett. A copf stílusú egyszintes épületet védett park veszi körül. Vályi András szerint "TÖMÖRD. Elegyes falu Vas Várm. földes Urai Csernely’ Maradékjai, és Góry Urak, lakosai katolikusok, fekszik Nemes Csóhoz nem meszsze, határja közép termékenységű, vagyonnyai meglehetősek." Fényes Elek szerint "Tömörd, elmagyarosodott horvát falu, Vas vmegyében, Sopron vmegye szélén, Kőszeghez 1 1/2 óra: 418 kath., 5 ref., 3 evang. lak. Kath. paroch. szentegyház. Nevezetes birkatenyésztés. F. u. a Chernel nemzetség." Vas vármegye monográfiájában ez áll: "Tömörd, régi község, 101 házzal és 731 r. kath., ág. ev. és ev. ref. magyar és horvát lakossal. Postája Nemes-Csoó, távírója Acsád. A községnek hajdan Themerd volt a neve. A XIV. században a kőszegi várhoz tartozott és a Garayak voltak a földesurai. A XVII. század vége felé Thököly foglaltatta el a tömördi kastélyt és birtokot. Később a Chernelek lettek a földesurak, akiknek itt két kastélyuk van; az egyik Chernel György cs. és kir. kamarás, orsz. képviselőé, a másik Chernel Antalé. Az előbbit Chernel György, több megye táblabírája, 1809-ben építtette a régi kastély helyén. Chernel Antal egy drágakövekkel kirakott ezüst serleget őriz, melyet Chernel György II. Rákóczy Ferencztől vitézségéért kapott; birtokában van a fejedelemnek egy inge is." 1910-ben 718, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. A Tömördi Madárvárta A település határában elterülő Tömördi-tó vagy Nagy-tó partjainál hosszú ideje aktív madárgyűrűzés folyik. A terület a 20. század elején még a Chernek család birtoka volt; Chernel István egy naplóbejegyzésében az itteni tavat még közel 19 hektáros nyílt vízfelületűként említi, amely a feltöltődés eredményeként mára jelentősen lecsökkent. Mélysége 60-150 cm, a mindenkori csapadékmennyiség függvényében jelentősen ingadozik. A tó és környezete igen gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. 1974-ben, többek között a Tömördi-tó gazdag élővilágának tanulmányozására, az itt fellelhető természeti értékek védelmére és bemutatására megalakult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Chernel Istvánról elnevezett 8. számú, Vas megyei helyi csoportja. 1996-ban az egyesület megvásárolta a tó területét és a környező rétek, bokrosok egy részét (összesen 15 hektárnyi területetI, majd a következő évben, 1997-ben a községtől 2 km-re, a Nagy-tó nyugati végénél felépült a madárvárta épülete is, amely a faluból az Országos Kéktúra jelzésen érhető el a leggyorsabban. A vártán 10-12 fő egyidejű elszállásolása lehetséges. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,4% szlovénnek, 2,3% horvátnak mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 76,9%, református 0,8%, evangélikus 1,9%, felekezet nélküli 3,4% (17% nem nyilatkozott). Nevezetességei Chernel-kastély – Chernel család udvarháza Szent Ilona templom Ilonavár maradványai A településen áthalad az Országos Kéktúra . Spirit Riding Free A Spirit Riding Free 2017-től futó amerikai televíziós 3D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet Joshua Taback, Beth Sleven és Julia "Fitzy" Fitzmaurice rendeztek és ami a 2002-es Szilaj, a vad völgy paripája című film alapján készült. Az animációs játékfilmsorozat zenéjét Joachim Horsley és James Allen Roberson szerezték. A tévéfilmsorozat készítője DreamWorks Animation Television. Műfaja kalandfilmsorozat. Amerikában 2017. május 5.-én mutatták be a Netflixen, Magyarországon még nem mutatták be. Arteria radialis Az arteria radialis az orsócsontütőér az alkaron. Ez a vékonyabb és felszínesebb a két alkarverőér közül, de inkább esik a karverőér egyenes folytatásába. A kezdetén elég felszínesen a könyökárkot határoló két izom, a musc. pronator teres és musc. brachioradialis közt helyezkedik el. Az alkar középső harmadában elfedi a musc. brachioradialis széle. Distalisabban, ahol az izmok már inakba mennek át, a musc. brachioradialis és musc. flexor carpi radialis ina közt egészen felszínes helyzetűvé lesz; csak a fascia antibrachii és a bőr fedi. Ez az a nevezetes hely, ahol az orvos az érverést szokta tapintani. A feltételek kedvezők is erre, mert az arteria itt nemcsak felszínesen van, hanem csontos alapon, a radius distalis végén is, csak a pronator quadratus tapadása által elválasztva a csonttól. A nervus radialis nem fut az arteriával, hanem csak a közelében. A kéztőre érve az arteria radialis a háti oldalra kanyarodik fel. Az abductor pollicis longus és extensor pollicis brevis által közösen alkotott inköteg s az os trapezium közti hézagon áthatolva a fossa tabatiereba jut, ebben rézsutosan distalis irányban halad, elmegy az extensor pollicis longus ina alatt s az I. kézközépcsontközti hézagban a musc. interosseus dorsalis I. két feje közti résen áthajlik a tenyéri oldalra, melynek mélyében a mély tenyéri ívet, arcus volaris profundus, alkotja. Ágai 1. Arteria recurrens radialis. Az a. radialisnak mindjárt a kezdetétől ered s a musc. brachialis és brachioradialis közti barázdában visszahajolva az arteria collateralis radialisszal anastomosál, azonkívül izomágakat is ad, s a rete cubiti alkotásában is részt vesz. 2. Ramus carpeus volaris. Az alkar distalis tájékán, a pronator quadratus alsó szélénél ered s a rete carpi volareba megy át. 3. Ramus volaris superficialis. Vékony ág, a thenar tövén ered, ezt el is látja és rendesen, de nem mindig, egyesül az arteria ulnaris felületes ágával s ezáltal kiegészíti az arcus volaris superficialist. 4. Ramus carpeus dorsalis. A kéztő magasságában harántul ulnarfelé megy az ízületi szalagok felett elterülő arteriás fonatba, a rete carpi dorsaleba olvad bele. E fonatból ered a három arteria metacarpea dorsalis, a II., III. és IV. spatium intermetacarpeumban distalfelé húzódó verőerek. E vékony ágak az ujjak tövében két-két arteria digitalis dorsalis propria-ra oszlanak, amelyek a II.-V. ujj egymás felé fordult oldalain húzódnak, de csak a II. ujjpercig. A metacarpea dorsalisok kettéoszlásuk helyén egy-egy átfúró anastomosáló ágat, rami perforantes, bocsátanak a tenyéri oldal felé, a digitales communes volares végéhez; egy másik perforans águk a kezdeti részükről a kézközépcsontok alapjai között indul el, s a mély tenyéri ívhez megy. A hüvelyk metacarpea dorsalisa nem a rete dorsaleból, hanem magából a radialisból ered s két digitalis propriájával a hüvelyk ulnaris oldalát s a mutatóujj radialis oldalát látja el a kézháti oldalon. A hüvelyk radialis oldali digitalis dorsalis propriája önálló ága az a. radialisnak, hasonlóképen a kisujj ulnaris szélének dorsalis arteriája is önálló ág, de ez már a rete carpi profundumból ered. A tenyérre való áthajlása közben és után a radialisnak következő ágai vannak: 5. A. princeps pollicis ; a hüvelyk két oldalát látja el a volaris oldalon, arteria digitales volares pollicis. 6. A. volaris indicis radialis . Néha a princepsból ered. 7. Ramus volaris profundus . Egyenes folytatása a radialisnak; a tenyér mélyébe hajolva az arteria ulnaris mély ágával a mély tenyéri ívet, arcus volaris profundus, alkotja. Ebből apró visszahajló ágak erednek, melyek a rete carpi volareba mennek át, distalis irányban pedig az arteriae metacarpeae volares. Ezek a II.-IV. kézközépinterstitiumba mennek s részben az izmokban ágaznak el, részben az interstitium distalis végén anastomosálnak a distalis volarisokkal. Nomenclatura Az anatómiában a latin elnevezések egységesítését három időpontban végezték el az anatómusok. Az elfogadott anatómiai elnevezéstanokat (nomenclaturát) azon városokról nevezték el, ahol kihirdették őket. Ezek alapján megkülönböztetünk Bázeli (BNA) 1895, Jénai (JNA) 1935 és Párizsi (PNA) 1955 anatómiai nomenclaturát. Jelenleg anatómiát a legutóbb megjelent Párizsi Nomina Anatomica alapján oktatnak, de a mindennapos orvosi gyakorlatban a legrégebbi Bázeli elnevezéstan szerint írott meghatározásokkal találkozhatunk. Az alábbiakban a szócikkhez tartozó anatómiai nevek nomenclatura szerinti tagolása látható, az egy anatómiai fogalomhoz tartozó elnevezések megtalálásához: Hadena caesia A Hadena caesia a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjához tartozó faj. Elterjedése Európa nagy részén elterjedt (lásd alfajok!) Megjelenése lepke: szárnyfesztávolsága: 32–37 mm. Az első szárnyak a kékes-szürkétől a szürkés-barnáig és olíva szürkétől és sötét szürkéig változhatnak. A foltok és vonalak homályosak és elmosódottak. A hátsó szárnyak szürkés-barna színűek. hernyó: vöröses-barna színű Életmódja nemzedék: egy nemzedéke van egy évben, júniustól augusztusig rajzik. A báb telel át. hernyók tápnövényei: kónya habszegfű ( Silene nutans ), habszegfű ( Silene vulgaris ) és más Silene fajok. Alfajok ssp. caesia (Denis&Schiffermüller, 1775) az Alpok térségében ssp. abruzzensis (Draudt, 1934) Appennin-hegységben ssp. ostrogovichi (Hacker, 1989) Kárpátokban ssp. bulgarica (Boursin, 1959) Bulgáriában, ssp. xanthophoba (Schawerda, 1922) a Balkán-félszigeten , ssp. mananii (Gregson, 1866) a Brit-szigeteken , ssp. frigida (Zetterstedt, 1839) Fennoskandináviában ssp. grisea (Hospital, 1948) Észak-Spanyolországban ssp. revolcadorensis (Calle, 1983) Murciában (Spanyolo.) ssp. castiliana (Reisser, 1935) Kasztíliában. Impellitteri Az Impellitteri egy amerikai heavy metal zenekar, melyet a gitáros Chris Impellitteri alapított 1987-ben. A zenekar fennállása óta kilenc nagylemezt adott ki, Chris Impellitteri pedig komoly gitárosi hírnévre tett szert, technikás játéka révén. A zenekar pályafutása során olyan legendás énekesekkel dolgozott, mint Rob Rock, vagy az egykori Rainbow vokalista Graham Bonnet. 2003 és 2009 között a kevésbé ismert Curtis Skelton volt a zenekar énekese. Legutóbbi nagylemezük 2009-ben jelent meg Wicked Maiden címmel. Pályafutás Chris Impellitteri és Rob Rock alakította az együttest Los Angelesben 1987-ben. Ted Days basszusgitárossal és Loni Silva dobossal kiegészülve rögzítették a zenekar nevét viselő EP-t. Az anyag 1987. január 21-én jelent meg. A felvétel rendkívül energikus heavy metalt tartalmazott, melyben külön figyelmet érdemelt Rob Rock énekteljesítménye és Chris virtuóz gitárjátéka. A teljesen fekete borítojú EP-t, hamarosan csak "a fekete EP"-nek kezdték hívni a rajongók. Az anyag jó kritikákban részesült, helyenként a Racer X együttessel vonva párhuzamot, ahol szintén kiemelt szerepet kapott a technikás gitárjáték. A megjelenést követően Rob kiszállt, helyére az egykori Rainbow énekes Graham Bonnet került. A debütáló nagylemez 1988-ban jelent meg Stand in Line címmel. A korongon már Chuck Wright (ex-Quiet Riot) basszusgitározott, Phil Wolfe billentyűzött, valamint a későbbi Mr. Big tag Pat Torpey dobolt. Az MTV gyakran játszotta a címadó dal klipjét, Chris pedig meghívást kapott a népszerű Headbanger's Ball című műsorba. Ezek hatására az album bekerült a Billboard 100-as listájába és ott is maradt 5 hónapig. Wright és Torpey azonban elhagyta a zenekart. Ezt követően Mark Weitz énekessel és Claude Schnell billentyűssel is próbálkoztak, de a rengeteg tagcsere miatt Chris feloszlatta a zenekart. Chris azonban hamarosan újrakezdte. 1992-ben új lemez jelent meg, melyen ismét Rob Rock volt hallható, de Chuck Wright is visszatért. A dobokat Ken Mary segítségével rögzítették aki korábban a Fifth Angel dobosa is volt többek között, de pályafutása során megfordult az Accept, a Bonfire, a Chastain, a House of Lors, a TKO és az Alice Cooper zenekarokban is. A Grin and Bear It című album hard rockosabb törekvéseivel nem aratott egyértelmű sikert 1993-ban Victim of the System címmel jelentettek meg egy EP-t, melyen Rob és Chris mellett James Amelio Pulli basszusgitáros és Mark Bistany dobos volt hallható. Egy év múlva megjelent a 3. stúdiólemez is, mely Answer to the Master címmel került a boltokba. Zeneileg visszatértek gyökereikhez, az album olyan volt, mint a debütáló EP egy jobb hangzással. Ezen a billentyűs hangszereket már Mike Smith kezelte, a dobok mögött pedig ismét Ken Mary ült. A korongon szerepelt James Christian is, aki a House of Lors énekese. Az 1996-os Screaming Symphony albumon már Edward Harris Roth kezelte a billentyűs hangszereket. A lemez hangzásáért Michael Wagner felelt aki korábban a Metallica és Ozzy Osbourne mellett bizonyított. A lemez vegyes fogadtatásban részesült. Ezen az anyagon található a legendás "17th Century Chicken Pickin" című instrumentális szerzemény, mely Chris átlagon felüli technikai tudását hivatott demonstrálni. 1997-ben egy újabb EP jelent meg Fuel for the Fire címmel, amit szintén 97-ben követett az Eye of the Hurricane nagylemez. A lemez pályafutásuk egyik legerősebb alkotása lett, amivel Európában is sikerült új rajongókat szerezniük. Az anyagot a JVC adta ki, akik 1992 óta gondozzák a zenekar lemezeit. 1998-ban egy Live! Fast! Loud! című koncertlemezt adtak ki, melyet két év múlva követett nagylemez. A turnékon már Glen Sobel dobolt. A Crunch album 2000-ben jelent meg. Zeneileg egy kísérletezősebb anyag készült, mely nem aratott egyöntetű sikert. A lemez megjelenése után Rob Rock úgy döntött, hogy inkább szólókarrierjére koncentrál, ezért elhagyta az együttest. Chris ismét Graham Bonnet személyében látta a kiutat. Bonnet énekével készült el a 2002-es System X album. Az anyag megjelenése után napvilágot látott egy találó című válogatáslemez is a The Very Best of Impellitteri: Faster Than the Speed of Light. Bonnet azonban hamarosan kilépett, helyére Curtis Skelton került. 2004-ben jelent meg a zenekar legagresszívabb albuma a Pedal to the Metal. Ezt követően kisebb csend keletkezett körülöttük, majd 2008 májusában bejelentették, hogy ismét Rob Rock énekessel készül a következő album. A 2009-ben megjelent Wicked Maiden folytatta azt, a neoklasszikus heavy/power metalt ami annak idején híressé tette őket. A megjelenést a shredfest turné követte. A zenekart gyakran tévesen keresztény metalzenekarként tartják számon, de Rob Rock fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy az Impellitteri nem egy keresztény zenekar. Egy interjújában kifejtette, hogy Chris, Ken Mary, valamint jómaga hívő keresztény, de ez állítás a zenekar többi tagjára már nem érvényes, ezért a zenekar egészére is helytelen a megállapítás. La Ville-ès-Nonais La Ville-ès-Nonais település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 1166 fő (2015). La Ville-ès-Nonais Châteauneuf-d’Ille-et-Vilaine, Saint-Père, Saint-Suliac és Pleudihen-sur-Rance községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1801 Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század Évtizedek: 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek Évek: 1796 – 1797 – 1798 – 1799 – 1800 – 1801 – 1802 – 1803 – 1804 – 1805 – 1806 Események Határozott dátumú események január 1. – Megalakul az Egyesült Királyság , Nagy-Britannia és Írország egyesülésével. március 4. – Thomas Jefferson lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke. március 23. – Palotájában meggyilkolják I. Pál orosz cárt . március 24. – I. Sándor orosz cár uralkodásának kezdete. június 28. – Királyi kegyelemmel szabadul a magyar jakobinus mozgalomban betöltött szerepéért bebörtönzött Kazinczy Ferenc Határozatlan dátumú események az év folyamán Az első adat az ármentesített szegedi területeken jelentkező belvízről, amelynek hatására mintegy 400 épület pusztult el. Puławyban megnyílik az Izabela Czartoryska hercegnő által létrehozott gyűjtemény, a krakkói Czartoryski Múzeum elődje. Az év témái 1801 a kultúrában december 29. – Izabela Czartoryska hercegnő Puławyban gyűjteményt hoz létre, mely az egyik első lengyel múzeum, a Czartoryski Múzeum elődje lesz. 1801 a tudományban Giuseppe Piazzi felfedezi a Cereszt , az első kisbolygót, ami az égi mechanika jelentős fejlődését eredményezi. Születések február 13. – Kardos János magyarországi szlovén költő, író, műfordító († 1873 ) április 17. – Fogarasi János , nyelvtudós († 1878 ) május 16. – William H. Seward , politikus, az USA külügyminisztere († 1872 ) november 3. – Vincenzo Bellini , olasz zeneszerző († 1835 ) november 7. – Müller Adolf , magyar származású osztrák zeneszerző , karmester († 1886 ) november 24. – Ludwig Bechstein , német író , meseíró, könyvtáros († 1860 ) december 20. – Dianiska Dániel evangélikus lelkész, költő († 1863 ) Svéd nyugdíjrendszer Bevezetés A svéd öregségi nyugdíjrendszerben 1999 január elsejei hatállyal történtek reform-jellegű változtatások: ennek értelmében ettől az időponttól az öregségi ellátásokat egy befizetés-meghatározott és felosztó-kirovó elven működő, valamint egy tőkésített részt is tartalmazó társadalombiztosítási rendszerből fizetik. A befizetés-meghatározott rendszerben az egyéni befizetéseket egy virtuális számlán tartják nyilván (NDC-rendszer), amely számla egyenlegéről a svéd nyugdíjbiztosító évente beszámol az állampolgároknak: értesítőt, ún. Narancs borítékokat küld a számukra. Majdnem úgy működik, mint egy Bank A svéd nemzeti nyugdíjrendszer hasonlóan működik, mint a megtakarítás a bankban: ez a megállapítás igaz a rendszer jövedelem-részeire (járulék-befizetésekre), az állami nyugdíjkifizetésekre és a prémium nyugdíjra. Minden évben befizetik a nyugdíjjárulékot a biztosítottak, a munkaadók és egyes esetekben a központi kormányzat. A befizetések elszámolása nyugdíj-pontokban a „bankkönyvben”, azaz a gyakorlatban ténylegesen az egyéni számlákon történik, az állami nyugdíjrész és a prémium nyugdíj esetében egyaránt. A befizetések – mint nyugdíjcélú megtakarítások – halmozódnak az évek során, amelyről minden évben a Narancs boríték megküldése útján minden biztosított értesül, lehetővé téve, hogy a biztosított szemmel kövesse számláinak növekedését évről évre, egyúttal tájékoztató képet kapva jövőbeli nyugdíja nagyságáról. Amikor a biztosított egyén nyugdíjbavonul, a pénzmozgás iránya megfordul, és a felhalmozott tőkeösszegből állami- illetve prémium nyugdíjat folyósítanak részére egészen a haláláig. A befizetéseket, a kifizetett ellátásokat, a kamatokat és a hozamokat, valamint az adminisztratív költségeket minden személynek saját egyéni számláján tartják nyilván. A formája mégis teljesen nyugdíjbiztosítási Egyik fő jellemzője a rendszernek, hogy a nyugdíjbiztosítási megtakarítások zártak, azaz lehetetlen kilépni belőlük vagy korhatár betöltése előtt ellátásban részesülni. Szűken vett értelemben nyugdíjkorhatár nincs: 61-67 éves kor között szabadon megválasztható a nyugdíjazás ideje, azonban ez kifejeződik a járadék összegében: minél később vonul valaki nyugdíjba, annál nagyobb ellátásra számíthat. A nyugdíjbiztosítás céljai között szerepel a felhalmozott vagyon újraelosztása az átlagnál rövidebb élettartamú egyénektől azoknak, akik hosszabb ideig élnek; az egyéni számlán nyilvántartott összeg tehát nem örökölhető. A nyugdíjaskor előtt elhunyt személyek egyéni számlájának egyenlegét – az úgynevezett öröklési nyereséget – minden évben elosztják az azonos születési évjárat még élő biztosítottjai között; ez a mechanizmus a nyugdíjak folyósításának megkezdése után is működik, azaz a nyugdíj megállapításakor becsült átlagos életkor előtt elhunyt személy számlaköveteléséből azok részesülnek majd, akik ennél a becsült életkornál tovább élnek. A biztosítottak tehát egy kockázatközösséget alkotnak; így lehetséges az, hogy az átlagéletkornál hosszabb ideig élők többet, a rövidebb ideig élő személyek pedig kevesebbet kapnak vissza annál, mint amit befizettek. Az ellátások fedezete Nyugdíjjárulékként minden biztosított a bére 7%-át, foglalkoztatója 10,21%-át, ketten összesen a bruttó bér 17,21%-át fizetik, ami az egyéni nyugdíjjárulékkal csökkentett bérhez viszonyítva 18,5%-os nyugdíjjárulékot jelent. Ebből 16% kerül az egyéni számlákon jóváírásra és 4 állami nyugdíjalap között egyenlő arányban szétosztva; a havi nyugdíjkifizetéseket is ezekből az alapokból teljesítik. 2,5% pedig az egyén által választott befektetési alap valamelyikébe kerül, ahol a nyugdíjazásáig befektetik, a ténylegesen elért hozamot jóváírják; 2009 végén 777 pénzügyi alapot kezelt 88 alapkezelő cég. A befizetett járulékok nagyobbik része tehát tulajdonképpen egy felosztó-kirovó rendszert finanszíroz, utóbbi pedig egy tőkésített részt, amit a svédek prémium nyugdíjnak hívnak. A biztosításba befogadott jövedelmeknek – azaz ami után járulékot kell fizetni – alsó és felső korlátja van: az alsó határ az a jövedelem, ami után az adótörvények alapján már adózni kell; a plafon pedig egy évente meghatározott összeg (2009-ben 50900 korona/év) 8,07-szerese. A plafon fölötti jövedelmekből járulékot nem vonnak az egyéntől, így az a számlán sem kerül jóváírásra. A munkáltatói járulékfizetésnek nincs felső határa: a plafon feletti rész után befizetett járulék azonban nem a nyugdíjrendszerbe, hanem a központi költségvetésbe kerül. Kamatok, hozamok, költségek Mint a megtakarítások a bankban, az egyéni számlákon a befizetések ugyanúgy kamatoznak: főszabály szerint az éves átlagkereset-növekedés mértékével (bérindex) évről évre indexálják őket. A tőkésített pillér hozamai a pénzügyi piacok teljesítményétől – azaz a gazdaság általános helyzetétől – függnek. Sem az egyéni számlák kamatai, sem a befektetési alapok hozamai nem garantáltak, azaz negatív hozam is lehetséges. A befizetések alrendszerek és alapok közötti megosztása következtében a súlyozott megtérülési ráta 1995 óta az állami nyugdíj esetében eléri a 2,8%-ot, a prémium nyugdíj esetében pedig a 3,2%-ot. A svéd nyugdíjbiztosítás alapvetően önfenntartó: a költségvetésből egyes jogszerző időszakokra – pl. táppénz, sorkatonai szolgálat, gyermekgondozással töltött idő – normatív módon juttatott pénzösszegeken kívül további transzferek nincsenek a központi költségvetés és a nyugdíjrendszer között, az állami nyugdíjakat felosztó-kirovó elv szerint a befolyó járulékbevételekből fizetik. Annak érdekében, hogy a – jelenleg 16%-os mértékű – járulékot ne kelljen emelni, bizonyos demográfiai és gazdasági körülmények hatásai ellen működik egy kiegyenlítő mechanizmus a hosszútávú egyensúly fenntartása érdekében: ennek lényege, hogy olyan mértékben fogja vissza a jövőbeli kiadások emelkedését, amilyen mértékben a bevételek csökkennek; a bevételek szempontjából kedvező helyzetben ennek az ellenkezője is igaz. Például: ha az adott évi mérleg aránya 1,000 alá esik (azaz a kiadások meghaladják a bevételeket, és szükség van tartalékok felhasználására) mondjuk 0,990 értékre, miközben a bérnövekedés 4%-os, az egyéni számlák indexálásának mértéke a 4% helyett csupán 3,96%-os lesz. Az adminisztrációs és a tőkekezelési költségeket minden évben levonják az egyéni számla vagy a kezelt tőke összegéből; számítások szerint a működési költségek az állami nyugdíj leendő összegét 0,5%-kal, a prémium nyugdíj összegét pedig 7,5%-kal csökkentik. A nyugdíjak összege Minden születési évjáratnak van egy előre megállapított, rendszeresen felülvizsgált és újraszámolt életjáradék osztója, ami tükrözi az évjárat várható élettartamát (a nők és a férfiak eltérő várható élettartamát átlagolják), és tartalmaz egy 1,6%-os mértékű kamatot is. Az állami nyugdíj kiszámolása során a nyugdíjbavonulás időpontjában az egyéni számlán rendelkezésre álló – virtuális – pénzösszeg alapján az életjáradék osztóval elosztva kapják meg a havi/éves járandóság összegét. Például: egy 2008-ban 65 éves korában nyugdíjba vonuló személy életjáradék osztója 16; 2,5 millió koronás egyenleggel 156.250 korona éves induló nyugdíjra számíthat. Az állami nyugdíj indexálása főszabály szerint bérkövető, azonban az országos béremelkedés mértékéből levonják a nyugdíj megállapítása során alkalmazott kamatláb mértékét: az eredmény negatív értékű is lehet (ebben az esetben nyugdíjcsökkentés következik be). A 65 éves kornál korábban igénybe vett állami nyugdíjak a 65 éves kor betöltéséig árkövetőek, csak ezt követően érvényesül a főszabály. A prémium nyugdíj megállapításának módja lényegében megegyezik egy biztosítási termék szolgáltatásának kiszámításával: a nyugdíjbavonulás időpontjában rendelkezésre álló, a befektetésekből származó hozamokkal megnövelt tőkéből egy- vagy több életre szóló év- vagy életjáradékot vásárolhat az érintett. A svéd modell tartalmaz egy minimumnyugdíj-szabályt is: azok számára, akiknek nincs, vagy nagyon alacsony összegű a nyugdíjuk, azok számára az állami költségvetésből – tehát nem a nyugdíjrendszerből, hanem adóbevételekből – maximált összegű ellátás állapítható meg. A teljes összegű garantált nyugdíj 40 év Svédországban lakás esetén igényelhető; amennyivel kevesebb ideig élet valaki az országban, annyiszor 1/40-ed résszel csökkentik az ellátást a minimálisan megkövetelt 3 évig. A garantált nyugdíjak indexálása árkövető. ATP Az ATP megjelölés a nyugdíjreform előtti svéd nyugdíjrendszert takarja. Az 1999-től hatályos rendszer teljes egészében ugyanis azokra vonatkozik, akik 1954-ben vagy később születtek; az 1938-1953 között születteknek fokozatos átmenetet biztosítanak az új rendszerbe oly módon, hogy nyugdíjuk egy részét az új, egy részét pedig a régi rendszer szabályai szerint kapják, az életkor függvényében változó arányban: akik 1938-ban születtek, azok számára nyugdíjuk 20%-át az új szabályok szerint, 80%-át pedig a régi szabályok szerint kalkulálják. Ez az arány születési évenként 5%-ponttal változik az új rendszer javára. 2001 volt az első év, amikor az új rendszer alapján történtek kifizetések. Az átmenet hosszú: először 2015-ben lehetett olyan személy, akinek az ellátását már teljes egészében az új rendszer szerint számítják ki (1954-ben született, és már 61. éves korában nyugdíjat szeretne igénybe venni). Az 1938 előtt születetteknek a nyugdíjjogosultsághoz legalább 30 év járulékfizetés szükséges, amelyből a legjobb 15 év keresete alapján állapítanak meg ellátást, amelyet a megreformált rendszer indexálási szabályai szerint emelnek. Budzsucu-kai kensin-rjú A Budzsucu-kai kensin-rjú (hivatalosan használt átírásban: Bujutsu-kai Kenshin-ryu) egy japán hagyományokon alapuló magyar harcművészet, melyet Szabó András alapított. Célja a személyiség fejlesztése a "kard útján". Korábbi elnevezései: iaidó, kobudó (iaido-kobudó, kobudó-iaidó). Történet A stílust Szabó András alapította 1980-as évek elején. Több helyen tartott foglalkozásokat, edzéseket, bemutatókat kobudo néven. 1989-ben Ausztráliába (Canberra, Sydney) ment. Hazatérése után itthon felépített egy működő, több mint 600 fős egyesületet (Távol-Keleti Harcművészetek Egyesülete, Kobudo–Iaido stílus), melynek egységes követelményrendszert, egységes vizsgarendszert, és az ehhez szükséges infrastruktúrát dolgozott ki. Többször járt Japánban. 2005-ben egy internetes cikk kapcsán kirobbant „harcművészeti botrány”, melynek fő célpontja Szabó András személye volt, és a stílus alapítása körüli számos félreértés, vita és hazugság. Szabó András 2008-ban több hazai stílusvezető mester és a Harcművészeti Össz-szövetség előtt tisztázta magát, elismerte hibáit, melynek eredményeképpen a Magyar Kendó Iaido és Jodo szövetség kérésének megfelelően az eddig használt sítusnevet Budzsucu-kai kensin-rjúra változtatta. Még ebben az évben Szabó András és egyesülete csatlakozott az International Budo Federation (IBF) nemzetközi szervezetéhez. Az IBF az addig el nem ismert harcművészeteket tömöríti magába, ahol Szabó András azonnal vezető tisztséget kapott (az IBF magyarországi szervezetének elnöki tisztét, illetve a nemzetközi szervezet elnökségi tagja), illetve elnyerte az IBF által felügyelt Európa-bajnokság rendezési jogát. 2008 októberében megkapta az IBF-től a Budzsucu-kai kensin-rjú stílusban a 7. dan fokozatot. Ezzel az általa alapított stílus nemzetközileg is elfogadottá vált. Felépítés A Budzsucu-kai kensin-rjú technikák speciálisak és egyediek, követik a Szabó András által kidolgozott részletes technikai útmutatásokat. Az alapvetően kard technikákra épülő stílusban nagy hangsúlyt kapnak a pusztakezes, és az egyéb fegyveres gyakorlatok. pusztakezes technikák, önvédelmi gyakorlatok egy nuncsaku gyakorlatok szaj gyakorlatok tonfa gyakorlatok két nuncsaku gyakorlatok A japán katana használata Szabó András rendszere szerint, ahol a - tradicionális iskolákkal ellentétben - nem a formára és a kötöttségre, hanem a hatékonyságra összpontosít, és az egyén személyiségének megtartása mellett alkalmaz 8 alapvágást, négy irányban, mindkét kézzel külön, és kétkezes vágásokkal. Ütőfa, ami a pusztakezes önvédelemben kap nagy szerepet, de a kard helyettesítésére is szolgál, mely tulajdonképpen egy fa bot, amit szivaccsal vonnak be, használják páros és csoportos gyakorlatokra. A tanítványok 10. kjú fokozatról indulnak, majd az első vizsga után 9. kjú fokozattal a fehér övet kapják. A 8. kjú fokozatot a narancssárga öv jelzi, ami után minden évben egy egy keresztben varrt csíkkal jelzik a tanuló fokozatát egészen 3. kjúig, ahol a barna övet kapják. Végül az 1. kjú fokozat után a fekete öv - dan fokozatok következnek. A danvizsgák szigorú feltételek melletti meghívásos alapon következnek. A tanulófokozatú vizsgák minden évben, egy 1 hetes edzőtáborban lehetségesek, melyek mind fizikai, mind technikai, mind szellemi megterhelést is jelentenek. Szellemiség Az iskola legfőbb célja a személyiség fejlesztése. Mindenki önmagához képest teljesít, nincsenek versenyek, a cél önmagunk hibáinak legyőzése. Írások 1994 Büki Péter: Egy családi hagyomány magyar követői . Ippon Magazin , 1994. 33. o. Büki Péter: Tímea és „csapata” . Magyar Budo , 1994. 25. o. 1997 Simon Tímea: A kobudo mesterek felelősségéről . Magyar Budo , 1997. 23. o. Simon Tímea: Kobudo-Iaido avagy szamurájkarddal a legyőzhetetlenné váláshoz vezető úton . Kung-Fu Magazin , 1997. 39. o. 1998 K. G.: AM interjú . Aikido Magazin , 1998. 3. sz. K. G.: AM interjú . Aikido Magazin , 1998. 4. sz. 1999 Szabó András: Kik a mesterek? Aikido Magazin , 1999. 6. sz. 2004 Kenshin în kenjutsu . 2004. július 12., www.banateanul.ro. 2005 Baranyi György: Mi is a Kobudo-Iaido? 2005. május 29., www.martialarts.hu. Szabó András: Szabó András válaszai mindazoknak, akik kérdeztek, és eleddig reagálást nem kaptak . 2005. június 10., budomagazin.hu. Egy stílusvezető reagál Szabó András válaszaira . 2005. június 13., budomagazin.hu. Újabb levél a Szabó-ügyben . 2005. június 17., budomagazin.hu SZABÓ-ÜGY: Állást foglalt a Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség . 2005. július 8., budomagazin.hu A Magyarországi Harci Művészetek Össz-Szövetségének állásfoglalása a Szabó-ügyben . 2005. július 8., budomagazin.hu. IBF-vezetők Magyarországon 2005. augusztus 12. 2006 Várhegyi Ferenc : A kard útja . Vörösvári Újság , 2006. január. Szamurájok Győrben . 2006. február 28., gyorinapilap.hu. 2007 Kistérségi Civil Almanach THE END - A Szabó-ügy utolsó fejezete . 2007. június 19., budomagazin.hu. 2008 Tökéletes Európa-bajnokság Budapesten 2008. október 3-5. Mozgókép Sipos Csaba shihan (4 dan) és csapata Kardgyakorlatok – Szabó András kenshin (6 dan) és Karsai János kenshin (4 dan) Káposztavágás – Karsai János kenshin (4 dan) Ütőfa-párbaj – Szabó András kenshin (6 dan) és Karsai János kenshin (4 dan) Kardpárbaj – Szabó András kenshin (6 dan) és Karsai János kenshin (4 dan) Weblapok Hivatalos weblap Kritikusok fóruma - BEZÁRT! International Budo Federation Montjustin-et-Velotte Montjustin-et-Velotte település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 126 fő (2015). Montjustin-et-Velotte Mollans, Arpenans, Autrey-lès-Cerre, Borey, Liévans, Oppenans és Oricourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: São Tomé és Príncipe a 2004. évi nyári olimpiai játékokon São Tomé és Príncipe a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 2 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika Férfi Női Biharlonka Biharlonka (románul Lunca) település Romániában Bihar megyében. Fekvése Biharlonka a Belényesi medencében, Bihar megye délkeleti részén található, Belényestől délre, Nagyváradtól 84 km-re délkeletre. Keleten Felsőmezős, nyugaton az arad megyei Menyháza, délen Vaskoh város, északon pedig Vaskohsziklás város és Rény község határolja. A település a Fekete-Körös partján fekszik, a Bihar-hegység és a Béli-hegység találkozásánál. Története 1588-ban említik először a források Lonka néven. Mivel a falu mellett húzodott az Erdélyi Fejedelemség és a Török hódoltság közti határ, a falunak többször is el kellett viselnie a török-tatár csapatok, a császári csapatok, vagy az erdélyi hadsereg pusztításait. Ebben az időben a falu lakossága családonként köteles volt befizetni 17 dénár adót családonként, ezenkívül karácsonykor a falu minden családja köteles volt beszolgáltatni egy - egy tyúkot, húsvétkor pedig a tyúkok mellett egy nyulat is. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye belényesi járásához tartozott. A II. bécsi döntés nem érintette. Lakossága 1910-ben 1095 lakosa volt, ebből 883 román, 197 magyar (17,9%), 4 német és 11 más nemzetiségű volt. 2002-ben 977 lakosából 960 román, 6 magyar (0,6%), 11 cigány volt. A lakosság szinte teljesen mezőgazdasággal foglalkozik. a település lakossága elöregedő, a fiatalok a stabil munkalehetőség hiánya miatt elhagyják a falut és városokba költöznek, vagy elhagyják az országot is. A környékbeli bányák bezárása miatt, a munkanélküliek száma nagyon megnőtt. Az iskola területén egy óvoda, és egy általános iskola működik, ezekben összesen 360 gyerek tanul, az egész községből. Jegyzetek Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.) Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro Forrás A település honlapja (románul) Mikszáth Kálmán (politikus) Kiscsoltói Mikszáth Kálmán dr. (Budapest, 1885. április 28. – Budapest, 1950. december 20.) jogász, politikus, Miskolc főispánja. Élete Budapesten született Mikszáth Kálmán író és Mauks Ilona első gyermekeként. Öccse Mikszáth Albert író, újságíró. Alap- és középfokú iskoláit a fővárosban végezte el. A Pázmány Péter Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott, itt szerezte meg jogtudományi doktorátusát – kitüntetéssel. Ezután Párizsban, a Sorbonne-on tanult, Károlyi Mihállyal, a későbbi miniszterelnökkel együtt. London következett, itt jogi-közigazgatási tapasztalatokat szerzett. Hazatérése után bekapcsolódott a hazai közéletbe, ismertté vált publicistaként is. 1911-ben ügyvédi vizsgát tett, és Budapesten ügyvédi irodát nyitott, ám hamarosan visszatért Horpácsra, a család birtokára. Tisza István Nemzeti Munkapártja szimpatizánsaként figyelemre méltó közjogi-politikai tanulmányokat írt (A vármegye reformjáról, 1913; Az általános szavazati jog, 1917). Az első világháború alatt az Országos Hadsegélyező Bizottság munkatársa volt. A háború után Bethlen István szűkebb köréhez tartozva elindult az 1922-es nemzetgyűlési választásokon, de sikertelenül szerepelt. Visszavonult Horpácsra, gazdálkodott és tanulmányokat írt (A kötelesség állama felé, 1926), egyéb írásai fővárosi lapokban jelentek meg. Sztranyavszky Sándor államtitkár ösztönzésére rövidesen újra bekapcsolódott a politikai életbe, és Miskolc főispánja lett. Tisztségét 1926 júliusa és 1932 októbere között töltötte be. Működése Hodobay Sándor polgármestersége idejére esett, de ugyanekkor volt megyei főispán a Gömbös-párti Borbély Maczky Emil, aki a fajvédők képviselőjeként volt ismert. Kapcsolatukra az állandó konfliktusok voltak a jellemzők. Pedig beiktatási beszédében Mikszáth a politikasemleges működést helyezte előtérbe: Mikszáth főispán miskolci évei aktívak voltak, tevékeny vezetőként ismerték meg. Működése egybeesett a bethleni konszolidáció időszakával, amikor a városban az amerikai újjáépítési célú Speyer-kölcsön segítségével számos fontos beruházás valósult meg (például a Zenepalota, a Vásárcsarnok, a Lillafüredi Palotaszálló, a Soltész Nagy Kálmán utca városi bérházai stb.). 1932-ben saját kérésére visszavonult a főispánságtól, és érdemei elismeréseként megkapta a másodosztályú érdemkeresztet a csillagokkal kitüntetést. Thurzó Nagy László Miskolci lexikon című könyvében írta, hogy a város közönsége és a politikai pártok eleinte némi idegenkedéssel fogadták a Nógrádból érkező főispánt. Felesége, Földes Lívia (1886–1970), akitől született egy Antal nevű gyermeke, aki a második világháború után Párizsba emigrált. Dr. Mikszáth Kálmán Miskolc után véglegesen visszavonult a politikától. 1950. december 20.-án, hatvanöt éves korában hunyt el. Főbb művei A vármegye reformjáról , Budapest, 1913 Az általános szavazati jog , Budapest, 1917 A kötelesség állama felé , Budapest, 1926 Marco Rose Marco Rose (Lipcse, Német Demokratikus Köztársaság, 1976. szeptember 11. –) német labdarúgóhátvéd, edző, a Red Bull Salzburg U16-os csapatának edzője. Rolf Herings Rolf Herings (Rheydt, 1940. július 10. – 2017. szeptember 29.) német atléta, gerelyhajító, olimpikon, labdarúgóedző. Pályafutása Gerelyhajítóként 1961-ben és 1965-ben nyugatnémet bajnok volt. Az 1961-es universiadén bronz-, az 1965-ös universiadén aranyérmet szerzett. Az 1964-es tokiói olimpián hetedik helyezett lett. Négy év múlva Mexikóvárosban a selejtezőben kiesett. 1966 és 1968 között a nyugatnémet női gerelyhajító válogatott edzője volt. 1969 és 2013 között az 1. FC Köln csapatánál volt labdarúgóedző, különböző beosztásokban. Főleg kapusedzőként és erőnléti edzőként tevékenykedett a kölni csapatnál, de két alkalommal ez első csapat vezetőedzője volt ideiglenesen. Először 1972-ben Lóránt Gyula menesztése után, másodszor 1980-ban Karl-Heinz Heddergott távozása miatt. Kapusedzőként olyan játékosokkal foglalkozott, mint Harald Schumacher és Bodo Illgner. Sikerei, díjai Universiade aranyérmes, 1965 bronzérmes: 1961 Nyugatnémet bajnokság bajnok: 1961, 1965 2.: 1963 Kickófalva Kickófalva vagy Istvánfalva (románul Tețcani) falu Romániában, Moldvában, Neamț megyében. Fekvése Szabófalvától északnyugatra fekvő település. Története Kickófalva nevét a 15. században említették először az oklevelekben. A település lakossága a 17. században elmenekült, azonban a falu később újratelepült. A 18. –19. században a leírásokban említették a magyar lakosságú falut. 1890-ben lakosainak többsége még magyar volt, azonban az 1930-as évekre már csak néhányan beszéltek magyarul. 1851-ben 190, 1898-ban 251 többségében magyar lakosa volt. 1992-ben 822 lakosa volt, melyből 812 római katolikus, 9 görögkeleti, 1 görögkatolikus volt. Nevezetességek Római katolikus fatemplomát 1874 -ben szentelték fel Szent István magyar király tiszteletére. Mai templomukat 1926 - 1946 között építették, Szent Teréz tiszteletére. A régi Szent István templomuk Szent István, Szent Péter és Szent Pál szobrait hosszú évekig egy pincében őrizték, míg az tán az 1990-es évek elején a szobrokból az egykori templom helyén emlékhelyet alakítottak ki. Cairns Cairns város Ausztrália Queensland tartományában, Brisbane-től közúton kb. 1700 km-re északnyugatra, a Korall-tenger (a Trinity-öböl) partján. Észak-Queensland regionális központja, „fővárosa”. Mellette húzódik a Nagy Korallzátony északi része. A környék másik, a Világörökség részeként nyilvántartott természeti látványossága a Daintree esőerdő (a várostól északra). Turistaközpont, üdülőhely. Katolikus püspöki székhely. Demográfia Gyorsan fejlődő város: 1988-ban 55 ezer lakosa volt, 2010-ben mintegy 140 ezer; ezzel Ausztrália 16. legnépesebb települése. Gazdaság Fontos tengeri és légi kikötő; átkelőhely Pápua Új-Guinea (Port Moresby) felé. Közelében ónt bányásznak, a környék partvidékén kiterjedt cukornád ültetvények húzódnak. Fő exportcikkei: cukor, fa, trópusi gyümölcsök. Történelem 1876-ban alapították, hogy a Palmer-folyó – Hodgkinson-folyó vidékén elterülő aranymezőkhöz igyekvő bányászok állomása és egyúttal vámközpont legyen. Nevét William Wellington Cairnsről, Queensland akkori kormányzójáról kapta. 1923 óta város. Éghajlat Éghajlata trópusi, sok csapadékkal. Bedinye Bedinye (macedónul: Бедиње, albánul Bedinja) település Macedóniában, a Északkeleti körzetben, Kumanovo községben. Népesség 1994-ben 2080 lakosa volt, akik közül 1426 macedón (68,6%), 308 albán (14,8%), 230 szerb (11,1%), 95 cigány és 21 egyéb. 2002-ben 2327 lakosa volt, akik közül 1451 macedón (62,4%), 547 albán (23,5%), 164 szerb (7%), 156 cigáy és 9 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Mohammed Abdellaoue Mohammed "Moa" Abdellaoue (arabul: ���� ��� ������; Oslo, 1985. október 23. –) marokkói származású norvég válogatott labdarúgó és futsaljátékos, a német VfB Stuttgart csatárja. Öccse az FC København csatára, Mostafa "Mos" Abdellaoue. Borsodi Világos A Borsodi a Borsodi Sörgyár Zrt. védjegye, amely név alatt egy 4,5%-os, saját recept alapján készülő világos sört gyártanak és forgalmaznak. Történet A Borsodi Sör először 1973-ban jelent meg Észak-Magyarországon, még Borsodi Világos néven. Ezt a nevet 1997-től váltották le. A márka képi világa sok változáson ment keresztül, a kilencvenes évek közepétől nyerte el mai arculatát. Jellemzői A Magyarországon kapható világos sörök szokásos alkoholtartalmával (4,5%) rendelkező, pils típusú, alsó erjesztésű sör. Az üveg megjelenése a sötét színeket ötvözi (barna palack, sötétzöld címke). Összetevők: víz, árpamaláta, kukoricadara, komló, sörélesztő, kálium-metabiszulfit . Hasonló magyar sörök Soproni Dreher Classic Dúcz László Dúcz László (1945 – 2009. január 9.) magyar erdész, író, őstörténet-kutató, solymász. Pomáz város díszpolgára volt. Művei A közöttünk élő turulmadár , Antológia Kiadó, Lakitelek , 1993 , ISBN 963-7908-23-4 A közöttünk élő turulmadár , 2. bővített kiadás, Budapest , 1998 , ISBN 963-550-846-8 Istennek háttal (regény), Magyar Ház, Budapest, 1999 , ISBN 963-85901-7-3 Harmatcseppek (elbeszélések), Rovás Kft., Pomáz , 2001 , ISBN 963-04-8511-7 Csillagfényben (elbeszélések), Pomáz, 2001 , ISBN 963-440-322-0 Istennek háttal , 2. kiadás, Geobook Hungary Kiadó, Szentendre , 2004 , ISBN 963-86438-6-2 A közöttünk élő turulmadár , 4. átdolgozott kiadás, Geobook Hungary Kiadó, Szentendre, 2008 , ISBN 978-963-87835-1-6 Emléke Meghalt Dúcz László Wheels of Fire 1968 augusztusában megjelent a Cream első dupla nagylemeze Wheels of Fire címmel. Ez még az előzőnél is sikeresebb volt: Nagy-Britanniában 3., az USA-ban az 1. lett. Az album két külön lemez formájában is megjelent, a borító képe ugyanaz volt, csak az egyik album arany, a másik ezüst színű volt. 2003-ban a "Minden idők 500 legjobb albuma (Rolling Stone magazin)" szavazásán a Wheels of Fire a 203. helyet érte el. Érdekességek Eric Clapton nem játszik az "As You Said" című dalban. A "Crossroads" eredetileg 10-11 perces volt, de Tom Dowd megvágta. A borítót – mint a Disraeli Gears esetében – megint Martin Sharp tervezte, aki munkájáért 1969-ben megnyerte a New York Art Directors Díjat a legjobb album design kategóriában. Az album dalai 1. lemez: In the Studio White Room (Jack Bruce – Pete Brown) – 4.58 Sitting on Top of the World (Chester Burnett) – 4:58 Passing the Time (Ginger Baker – Mike Taylor) – 4:32 As You Said (Jack Bruce – Pete Brown) – 4:20 Pressed Rat and Warthog (Ginger Baker – Mike Taylor) – 3:13 Politician (Jack Bruce – Pete Brown) – 4:12 Those Were the Days (Ginger Baker – Mike Taylor) – 2:53 Born Under a Bad Sign (Booker T. Jones – William Bell) – 3:09 Deserted Cities of the Heart (Jack Bruce – Pete Brown) – 3:38 Közreműködők Ginger Baker – dob, üstdob, megszámlálhatatlan más ütőhangszer, beszéd Jack Bruce – basszusgitár, ének, calliope, akusztikus gitár ("As You Said", "Deserted Cities of the Heart), cselló ("As You Said", "Deserted Cities of the Heart), furulya Eric Clapton – gitár, vokál Felix Pappalardi – brácsa, orgona, trombita, tonette és Adrian Barber – hangmérnök (IBC Studios) Tom Dowd – hangmérnök (Atlantic Studios) 2. lemez: Live at the Fillmore "Crossroads" ( Robert Johnson ) – 4:18 "Spoonful" ( Willie Dixon ) – 16:47 "Traintime" (Jack Bruce) – 7:02 "Toad" (Ginger Baker) – 16:16 Közreműködők Ginger Baker – dob Jack Bruce – basszusgitár, ének, szájharmonika Eric Clapton – gitár, ének és Bill Halverson – hangmérnök Kislemezek "Anyone for Tennis"/"Pressed Rat and Warthog" – 1968. május "Spoonful Part 1." /"Spoonful Part 2." – 1968. szeptember (csak Atco márkán) "White Room"/"Those Were the Days" – 1969. január "Crossroads"/"Passing the Time" – 1969. január (csak Atco márkán) Helyezések Album – Billboard (USA) Az oroszlánkirály (film, 2019) Az oroszlánkirály (eredeti cím: The Lion King) még el nem készült, tervek szerint 2019-ben bemutatásra kerülő amerikai vegyes technikájú film, amely alapjául Az oroszlánkirály című 1994-es világhírű rajzfilm szolgál. A játékfilm élő környezetben elhelyezett, 3D-ben számítógéppel meganimált szereplőket vonultat fel. Műfaját tekintve zenés filmdráma. A forgatókönyvírója Jeff Nathanson, a rendezője pedig Jon Favreau, akinek A dzsungel könyve című 2016-os vegyes technikájú filmje után ez a második vegyes technikájú filmje, amelyet a Walt Disney Picturesel közösen készít. A mozifilm forgalmazója a Walt Disney Pictures és a Fairview Entertainment. Az Egyesült Államokban 2019. július 19-én várható a mozikban. Produkció 2016 szeptemberében A dzsungel könyve sikereit követően a Disney bejelentette, hogy tervbe van véve Az oroszlánkirály élőszereplős filmfeldolgozása is, melyet hasonló technikával fognak megvalósítani, mint A dzsungel könyvét. A következő hónapban bejelentették, hogy Jon Favreau-t kérték fel a film megrendezésére, a forgatókönyvet pedig Jeff Nathanson fogja írni. Akárcsak az animációs változatot, az új filmet is musical formájában kívánják bemutatni, így az elkövetkezendő hónapokban a stúdió tárgyalásokba kezdett Hans Zimmerrel, Tim Rice-al és Elton Johnnal, hogy visszatérnek-e zeneszerzőként. 2017 februárjában Favreau személyesen a twitter oldalán jelentette be, hogy gőzerővel dolgozik vadonatúj projektén, Az oroszlánkirály élőszereplős verzióján. Ugyanebben a hónapban jelentette be, hogy az új filmben Donald Glover kölcsönzi majd a hangját a film főszereplőjének, Szimbának, illetve, James Earl Jones visszatér Mufasza hangjaként az eredeti rajzfilmből. Hónapokkal később bejelentette, hogy Beyoncé a legesélyesebb Nala szerepére. Az énekesnő leszerződése a filmhez több hónapig kérdéses volt, mivel épp akkor születtek gyermekei, és hónapokon keresztül a stúdió csak utalgatott rá, hogy mindent megtesznek, hogy megnyerjék őt a filmhez, mígnem 2017. november 1-jén napvilágot látott a film hivatalos szereplőgárdája, amely felfedte, hogy Beyoncé mégis elvállalta a szerepet, illetve, hogy a film zenealbumán is dolgozni fog majd. 2017 áprilisban, Timon és Pumbaa, a film komikus duójának szerepére Seth Rogent és Billy Eichnert szerződtette le a rendező. A Disney ugyanebben a hónapban tette hivatalossá a film 2019. július 19.-ei bemutatóját. A film forgatása 2017 májusában kezdődött meg, és Favreau felváltva dolgozott rajta A dzsungel könyve folytatása mellett. A 2017-es Disney Expo rendezvényen mutattak be elsőként egy rövid részletet a filmből, amely a "Az élet az úr" ("Circle of Life") című híres nyitójelenet rövid változata volt. A rendezvényen az a hír is szárnyra kapott, hogy a filmben Hugh Jackman fogja játszani Zordont, ám a színész ügynöke később személyesen cáfolt rá erre a bejelentésre. A film főgonoszának szerepét Chiwetel Ejiofor kapta meg, amit 2017 júliusában jelentettek be, és november 1-jén tettek hivatalossá. Augusztusban, Sarabi és Rafiki szerepére Alfre Woodard és John Kani szerződött le. A film további szereplőjét, úgy, mint a három hiénát, és a két főhős (Szimba és Nala) fiatalkori énjét megszemélyesítő színészek nevei szintén 2017 novemberében kerültek nyilvánosságra. Bednay Dezső (iparművész) Bednay Dezső (Budapest, 1923. március 9. – 2013. június 15.) képző- és iparművész, műgyűjtő, Bednay Éva festőművész férje. Életpályája Az Iparművészeti Főiskola jogelődjeként működött Magyar Királyi Iparművészeti Iskola belsőépítész szakán végzett. Mesterei Kaesz Gyula, Györgyi Dénes és Weichinger Károly voltak. Az 1948-as centenáriumi kiállításon több lakberendezése is sikerrel szerepelt, s a Bednay Bútorház István körúti bemutatótermében több mint 50 saját tervezésű és kivitelezésű szobabútora volt látható. Az ötvenes években lezajlott államosítás után kényszerűségből új kibontakozási lehetőségeket keresett: képzőművésszé vált. Munkásságára többek között a magyar konstruktivizmus, Moholy-Nagy, de Jean-Hans Arp és Joan Miró is nagy hatással volt. 1953-tól tagja volt a Magyar Művészeti Alapnak; 1975-től pedig a németországi Nemzetközi Zománcművészek Szövetségének. Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban (NSZK, NDK), Romániában, Csehszlovákiában és Kínában járt tanulmányutakon. Számos egyéni kiállítása volt Magyarországon, Németországban és Ausztriában. 2012. áprilisában a Kóka Ferenc Művészeti Alapítvány szervezésében került sor legutolsó kiállítására, ahol néhány régebbi tűzzománc munka mellett elsősorban az idősebb művész által készített asszemblázsok szerepeltek. Az elsők között volt az ötvenes és hatvanas években, aki jó érzékkel felismerte a 20. századi nagy magyar alkotók által létrehozott értékeket, s államilag is elismert, sőt védett magángyűjteményt hozott létre többek közt Gulácsy, Csontváry, Derkovits, Bernáth, Czóbel, Csók, Egry, Ferenczy, Gadányi, Szőnyi, Szinyei, Rippl-Rónai, Mednyánszky, Márffy, Kernstock, Uitz, Koszta, Haranghy, Börzsönyi és Pólya műveiből. Főiskolai és egyetemi hallgatók generációi nőttek fel úgy, hogy az ő magángyűjteményében kaptak betekintést az újkori magyar művészetbe. Rendszeresen adott kölcsön képeket a legnagyobb magyar művészeti kiállításokra. Az 1970-es években – egzisztenciális okokból – a gyűjteményt felszámolták, de a legjelentősebb aukciókon számos darabja mind a mai napig fel-felbukkan (például néhány éve Gulácsy Lajos és Bernáth Aurél egy-egy képe). Pályájának elején elsősorban fából kisplasztikákat és absztrakt reliefeket készített. Feleségével, a később elsősorban selyem-kollázsairól ismertté vált, az 1970-es években külföldre kivándorolt Bednay Évával az akkor divatba jött műanyagok művészeti felhasználásával kísérletezett. Mindketten bekapcsolódtak a művészeti oktatásba: a Mozgássérültek Állami Intézetében fiatalok képzésével foglalkoztak, velük együttműködve akkoriban divatos, exportra szánt karakter-figurákat készítettek. Pályájának csúcsán érdeklődése a tűzzománc-technika különböző változatai felé fordult. A budapesti Lampart Gyárban tanulta el a zománctechnika egyes változatait, de – a tulajdonos meghívására - többször ellátogatott a bécsi Schauer Zománcgyárba is. A tűzzománcot a hagyományos olaj és akril festési eljárás alternatívájának tekintette. Elsősorban absztrakt, geometrikus zománc-képeket alkotott, amelyek a színek és a formák, valamint a háttérstruktúrák sajátos, belső ritmusvilágának létrehozásával ragadják meg a nézőt. Az 1970-es években alakította ki a rá jellemző sajátos stílust, mely a rezet társította az ékszerzománccal. Ez a technika tette lehetővé számára, hogy a különleges tartósságot erőteljesen fénylő színekkel, szokatlan struktúrákkal egyesítse. Az ipari vaszománc felhasználása erős opák színekkel elfojtott csillámlású homogén felületek létrehozását biztosította. Az ékszerzománc viszont meleg ragyogású, áttetsző lucid színárnyalatokat eredményezett és finom belső struktúrák kihozására nyújtott lehetőséget, különös tekintettel a vöröses, narancs és sárgásan csillámló színárnyalatokra. Transzparencia és struktúra, áttetszőség és a kolorit felületi kidolgozása szinte megfoghatatlan hatásokhoz vezettek, amelyek a tükörszerűen ragyogó aranyréz felülettől a színkeverékek szinte végtelen variációjáig terjednek. Munkáiban egyaránt nagy szerepet játszott a tudatosság és az „irányított véletlen”. A tűzzománc lemezeket – gyakran többet is kombinálva – ebben az időszakban általában igényesen megmunkált fa-lemezekre rögzítette, s ezáltal a fa struktúrája, erezete is a műalkotás szerves részévévé vált. Alkotásait a hetvenes és a nyolcvanas években előszeretettel vásárolta a Képzőművészeti Alap üzlethálózatában az igényes közönség. Az 1980-as években azonban már nem elégedett meg pusztán a zománc nyújtotta lehetőségekkel, a zománc-lemezeket festett akril háttér-elemekkel kombinálva új műfajt teremtett, amely leginkább a különböző anyagok ötvözésével készülő asszemblázshoz áll közel. Ezekre a művekre jellemző talán a leginkább a rész és egész, az eltérések és ismétlődések, tükröződések megjelenítése, s a különböző elemek kombinációjának létrehozásával egy új, szintetizált harmónia, „felsőbb szintű” asszociációk közvetítése. Életének utolsó éveiben főleg applikációkkal, grafikákkal jelentkezett. Tagságai Magyar Képzőművészeti Alap Nemzetközi Zománcművészek Szövetsége (Kunstverein Coburg) Egyéni kiállításai (válogatás) Ebensee / Ausztria, Rathaus, 1974 Würzburg / NSZK, Stadttheater, 1974. június 28. - július 18. Budapest, József Attila Művelődési Központ, 1975. szept. 22.- okt. 4., megnyitotta: Mikes Ildikó Bécs, Galeria Romanum 1975, 1977 Budapest, Ferencvárosi Pincetárlat, 1976. márc. 19.-ápr. 1., megnyitotta: Mezei Ottó Bonn, 1983 "Dezsö Bednay. Emailbilder-Murals-Emailplastik" Rheinische Friedrich-Wilhelms Univ. Bonn, Päd. Fak. Sopron, Képcsarnok, 1985. okt. 10-19., megnyitotta: Prof. Dr. Heijo Klein, Univ. Bonn Balatonföldvár, Bajor Gizi Közösségi Ház, a Nyári Fesztivál megnyitó kiállítása, 1995. jún. 16. - júl. 6., megnyitotta: Dr. I. Klein-Bednay, Univ. Köln Budapest, Újlipótvárosi Klub-Galéria, 1998. március 10-20., megnyitotta: Prof. Dr. I. Klein-Bednay, Univ. Münster; (a művész 75. születésnapjára) Budapest, Újlipótvárosi Klub-Galéria, 2004, megnyitotta: Prof. Dr. I. Klein-Bednay, Univ. Münster (a művész 80. születésnapjára) Budapest, Kóka Ferenc Galéria, 2012. április 4-18., Gyűjteményes kiállítás (a művész közeledő 90. születésnapja alkalmából) Csoportos kiállítások (válogatás) Angyalföldi képzőművészek III. kiállítása, a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójára, Budapest 1969 ("XIII/3") Salgótarjáni Zománc- és Üvegművészeti Biennálé 1975., 1977. III. Országos Zománcművészeti Biennálé, Salgótarján 1975. nov. 8.- dec. 8. Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep kiállításai, Katona József Múzeum, 1975, 1977 Fonyódi Alkotóház Kiállítása, Budapest (Fővárosi Tanács Kiállító Terme) 1976. szept. 20-30., megnyitotta: Dr. Balassa Tibor Budapest, Néprajzi Múzeum, "Az én Fenyőfám" kiállítás, 1982. dec. Budapest, Vigadó, "Zománc", 1984. jún. 22. - júl. 22. Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep Gyűjteményes Anyagának Kiállítása, Katona József Múzeum és Tamási Galéria, 1985. jún. 5-26. Budapest, Vízivárosi Galéria, 1987. szept. 13-30., megnyitó: Dr. Losonci Miklós Budapest, Margitszigeti Termálszálló, a Vigadó Galéria közreműködésével, 1992. máj. 25. - jún. 7., XIII. kerületi képző- és iparművészek tárlata Budapest, Újlipótvárosi Klub-Galéria, Tavaszi Tárlat, 1996. márc. 27. - ápr. 12., megnyitotta: Ury Ibolya; Millecentenáriumi pályázat, 1996. nov. 7-21. Budapest, Polgármesteri Hivatal, 1997 (Folyosó Galéria, XIII. Kerületi napok '97) Kortárs Magyar Zománcművészet, Kecskemét Cifrapalota, 1998. márc. 21. - ápr. 26. További információk Televíziós tudósítások: Magyar Televízió Budapest 1963, 1966. McLean, Ursula: Study in Plastic. In: She. London 1963. Nők Lapja. Budapest 1963. Gadányi György: Műanyagból. „Tükör” c. lap,. Budapest 1965. Angyalföldi képzőművészek III. kiállítása, A Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából. Kat., Budapest 1969. Ausstellungsbericht, In: Mainpost 1. Juli 1974 Nr. 148 S.9. Pap Gábor, Sümegi György (szerk.): Zománcművészeti Alkotótelep, Kecskemét 1975 13, 16-17 Pál József (Ed.): III. Országos Zománcművészeti Biennálé, Salgótarján 1975. Kat. Sümegi György (Ed.): Zománcművészeti Alkotótelep, Kecskemét 1977. 24-25 Földes: Kollektív műterem – kemencékkel, Nők Lapja, 35. szám, 1975. aug. 30. Berichte zur Eröffnung der Ausstellungen Dezső Bednay von Dr. Mikes Ildikó und Dr. Mezei Otto (Budapest 1976.) Klein Heijo: Dezsö Bednay. Emailbilder, Zeichnungen, Murals, Emailplastik. Eine Auswahl aus seinem Werk. Bonn 1984. Klein, Heijo u. Peters, Servatius: Symmetrie in der neueren Bildkunst, dargestellt an Arbeiten von Dezsö Bednay. Bonn 1984. Ury Ibolya: XIII. kerületi- képző- és iparművészek tárlata a Margitszigeti Termálszállóban (Vigadó Galéria közreműködésével), Budapest 1992 (Kiállítási Kat.) 6. Gyergyádesz László: Kortárs Magyar Zománcművészet - Ungarische Emailkunst der Gegenwart - L'art d'email contemporain hongrois, Kecskemét 1998 35 Zománcművészeti Almanach; A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepeinek és Alkotóműhelyének munkássága 1975-2003; Szerkesztette: Gyergyádesz László és Pap Gábor; Kecskemét, 2003; 68. oldal Heijo Klein: Bednay Dezső művészete (Kiadó Székács András), Budapest 2004. Dr. Gyebnár István : Polihisztor távozott a magyar képzőművészetből, kultura.hu, 2013.07.29. Források Artportal Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában [Pápay Aranka: Összefércelt sorsok; Unisher Kiadó, Budapest 2006; ISBN 9789637375927; Héttorony Irodalmi Magazin http://www.7torony.hu/content.php?c=4386 ] Jegyzetek Elhunyt Bednay Dezső Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola évkönyve, 1880-1941, 47. lap, 93. lap; https://issuu.com/momekonyvtar/docs/evkonyv_1880-1941 ma: Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Kunstverein Coburg Takács Gábor: Műgyűjtők Magyarországon; Bibliográfiai lexikon; Kieselbach Galéria és Aukciósház, Budapest, 2012, ISBN 978-615-5199-03-5; 76. oldal Ebli Gábor:Magyar Műgyűjtemények 1945-2005; Enciklopédia Kiadó, 2006; ISBN 9638477954; 290., 300. oldal Rejtőzködő csodák 2005, 216-2017. oldal Budapesti Műgyűjtemények 1963, festmények, 47., 77., 116. tétel Pápay Aranka: Összefércelt sorsok, Unisher Kiadó, Budapest, 2006; ISBN 9789637375927; 7., 29., 32. fejezet; Héttorony Irodalmi Magazin (www.7torony.hu) Zománcművészeti Almanach 1975-2003 68. oldal http://www.kultura.hu/polihisztor-tavozott 1. ↑ Dr. Gyebnár István: Polihisztor távozott a magyar képzőművészetből http://www.kultura.hu/polihisztor-tavozott Honlapok, referenciák terminators.com artportal.hu Umin Dol Umin Dol (macedónul: Умин Дол, szerbül Умин Дол) település Macedóniában, a Északkeleti körzetben, Kumanovo községben. Népesség 1994-ben 480 lakosa volt, akik közül 273 szerb (56,9%), 201 macedón (41,8%) és 6 egyéb. 2002-ben 442 lakosa volt, akik közül 226 szerb (51,1%), 214 macedón (48,4%) és 2 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Laszlovszky-major A Laszlovszky-major Budapest XII. kerületében, a Zugligeti út 58-60. szám alatt található. Ma a Kozma Imre által vezetett Magyar Máltai Szeretetszolgálat központjának ad helyet. Története A telek már a II. József által elrendelt kataszteri térképezéskor 1789 előtt készült Kayser-féle térképen szerepel, amely összesen nyolc darab budai hegyvidéki építményt tüntet fel, de a Laszlovszky-major épülete még nincsen rajta. A telek 1793-tól Buda egyik leggazdagabb polgára, Laszlovszky József tulajdonában volt, és 1795-ben már három épületet is feltüntet egy várostérkép, melyet Hainits Ferenc városi mérnök készített. A térkép felirata: „Herr Jos. Von Laszlovszky's Tusculanum”. 1820 körül épült a ma is álló építmény őse, de az eredeti épületek is álltak még 1836-ban. A majorsághoz a Hunyad-oromtól (akkor Laszlovszky-hegy) a mai Szent János kórházig (akkor Laszlovszky-vám) húzódó hatalmas szőlősterület tartozott. Az idősebb Laszlovszky József 1818-ban meghalt, és fia, ifjabb Laszlovszky József örökölte. A majorban körülbelül 1820-tól működött a 19. századi Zugliget három előkelő vendéglőjének egyike. A századfordulóig „sikk lett” az úri és nagypolgári körökben kimenni a Laszlovszkyhoz. A vendéglő melletti kocsma megnyitásával már a középrétegek is látogatták. Népszerűsége indokolta, hogy 1832-től az első rendszeres omnibuszjárat első három vonala – a Széna térről, a tabáni Szarvas térről és a Bécsi-kaputól – ide indult. Ennek ellenére Fényes Elek 1837-ben a „1/2 órányi messzeségre... a regényes hegyek között” lévő szórakozóhelyről még távolsága miatt nincs jó véleménnyel. Az 1840-es évek végén gőzvasutat terveztek ide, ami nem valósult meg. Az 1868. júniusában indított első budai lóvasút is a Lánchíd budai hídfőjétől a Laszlovszky-majorig közlekedett, majd ezeket 1896-ban az első budai villamosok váltották fel. A mai Zugligeti út neve akkoriban Laszlovszky út volt, az 1870-es név- és lakcímjegyzék még így tartalmazza. Az 1876. április 30-án átadott Margit híddal a pesti belváros előtt is megnyílt a közvetlen, átszállás nélküli út lehetősége, amely nagy fellendülést hozott az egyébként is nagy forgalmú majornak. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Görgey Artúr 1849. május 6-án reggel a Remetéhez címzett városmajori vendéglőből ide helyezte át főhadiszállását, és május 10-én innen költözött át a nagy-sváb-hegyi Óra-villába, mivel a majorból nem lehetett a hadszíntérre látni. Ez az epizód Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében is említésre kerül. A Virányos-Kútvölgyi Gazdasági és Kulturális Egyesület a Hadimúzeum kezdeményezésére emléktáblát állított 1927-ben. Az 1850-es években a fővárosban nagy népszerűségnek örvendő jelentős vagyonú ügyvéd, Pest első közjegyzője, Szekrényessy József (1811–1877) bérelte ki a majort, hova saját szervezésű omnibuszjáratot indított. Az épületben polgári társas összejöveteleket szervezett és jelentős kölcsönkönyvtárat hozott létre. A Laszlovszky család 1901-ben az Angolkisasszonyok rendjének eladta a major egy részét. Ekkor a vendéglő szerepét a közeli Szarvas-kocsma vette át. A majorban általános iskolát és négyosztályos középiskolát működtettek. 1949-től a „Koltói Anna Leánynevelő Otthon” vette át az angolkisasszonyok helyét, 1954-től a „Szilágyi Erzsébet Nevelőintézet”. 1998-ban a katolikus egyház kapta meg. A majorépület az államosítást követően több tulajdonos és kezelőváltás után 1999-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tulajdonában van. A területen ma álló építmények legrégebbije az ifjabb Laszlovszky József által 1820-ban emelt majorsági épület. Földszintes, U-alaprajzú, 503 m² területű. Ebben működik ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat központja. Felújításával jelenleg a lehető legnagyobb mértékben hasonlít az eredeti épülethez. A majorság területén állt még a család villája is, amelyben ma a Fővárosi Önkormányzat Öregek Otthona működik. Stílusa német reneszánsz, főbejárata az emeleti szintre vezet az utca és a telek nagy szintkülönbsége miatt. A korábbi zugligeti körzeti orvosi rendelőt, amely szintén a majorhoz tartozó épület volt, időközben lebontották. Pápua földirigó A pápua földirigó (Zoothera lunulata) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Ausztrália és Tasmania, valamint Pápua Új-Guinea, Indonézia és a Salamon-szigetek területén honos. Alfajai Zoothera lunulata cuneata Zoothera lunulata halmaturina Zoothera lunulata lunulata Zoothera lunulata macrorhyncha Zoothera lunulata macrorhyncha Zoothera lunulata papuensis Megjelenése Testhossza 27-29 centiméter, testtömege 90-120 gramm. Farkas Jakab Alistáli Farkas Jakab (Alistál, 1630 körül – ?) református lelkész. Élete Szüleit korán elvesztvén, nagybátyja gyámsága alá került; a gymnasiumot Komáromban végezte; onnét Sárospatakra ment, hol 1647-ben egy évig hallgatta a felsőbb tudományokat, azután tanítóságra ment Tokajba; 1650-ben már Utrechtben tanult; 1656-ban gönci tanár volt. Lampe szerint (Histor. eccl. ref. 569. l.) később szőnyi lelkész és a komáromi egyházmegye proseniora volt. Munkái Problemata aliquot ad politiam ecclesiasticam de scholis quae sub praesidio Gisberti Voetii ventilandum proponit… Ultrajectum, 1652. (Szerinte az iskola közösügy állam és egyház között s az iskola kormánya s fentartási gondja illeti mind az államot, mind az egyházat; ha azonban az iskola oly államban fekszik, mely idegen az igaz vallástól, akkor az egyház rendezze s tartsa fenn az iskolákat; vagyis prot. államban a prot. iskola kormánya közös az államhatalommal, kath. államban pedig a prot. egyház intézze maga iskolái sorsát. Erdélyi, Magyar bölcsészet történetében az idő habozását látja Farkas beszédében.) Disputationis politicae de nobilitate pars prior. Ultrajectum, 1654. Disputationis politicae pars posterior. Ultrajectum, 1654. (A két utóbbi értekezésben a politikai értelemben vett nemességről beszél.) Sodorideg Nagyon vékony, hosszú lefutású agyideg, amely egyetlen szemizmot idegez be mozgatóan. A sodorideg (nervus trochlearis) tisztán motoros ideg. A sodorideg magja (nucleus nervi trochlearis) annak a szürkeállománynak az elülső részében helyezkedik el, amely körbeveszi az Sylvius-csatornát a középagyban. A közös szemmozgató ideg (nervus oculomotorius) magja alatt, az alsó ikertestek szintjében van. Az idegrostok, miután a magból kiléptek, hátrafelé futva, központi szürkeállományt megkerülve érik el a középagy (mesencephalon) hátsó felszínét. A trochlearis mag rostokat kap mindkét oldali agyféltekéből. Rostok kötik össze a látókéreggel a felső ikertesteken keresztül. Rostokat kap a belső hosszanti kötegből (fasciculus longitudinalis medialis) is, amelyek összekötik a harmadik, a hatodik és a nyolcadik agyideg magjaival. A nervus trochlearis lefutása A sodorideg a legvékonyabb agyideg, és az egyedüli, amelyik az agytörzs hátsó oldalán lép ki. A középagyból (mesencephalon) kilépve a kétoldali ideg azonnal kölcsönösen átkereszteződik az ellenoldalival. A sodorideg előre fut a középső koponyagödörben a (sinus cavernosus) oldalsó falában. a szemüregbe a felső szemgödri hasadékon keresztül lép be. Az ideg beidegzi a szemgolyó (bulbus oculi) felső ferde izmát (musculus obliquus superior). A sodorideg tisztán motoros, és a beidegzett izomra hatva, a szem lefelé és lateralis irányba való elmozdulásában játszik szerepet. When You’re Gone (Avril Lavigne-dal) A When You're Gone Avril Lavigne második kislemeze, a The Best Damn Thing című albumról. A dalt Avril közösen írta Butch Walkerrel, aki a szám producere is volt. A kislemez megjelent 2007. június 19-én. Háttér Avril Lavigne azt mondta a számról, hogy "ha valakit szeretünk, és elköszönünk tőle, minden kis apróság, ami vele kapcsolatos hiányzik". A dalt talán ihlette Lavigne exférje, Deryck Whibley, bár egy interjú során, amit Észak-Írországban rögzítettek, ez nem derült ki. Az énekesnő szerint ő neki nem állt szándékában szerelmes dalt írni, de ő írt egy lassú nótát, ami érzelmeket mozgatott meg benne. A Billboard magazin úgy jellemezte a dalt, mint "egy power ballada, amiben zongorát és szintetizátort alkalmaznak". Rob Mathers, a zeneszerző hangszerelte a dalt, aki elárulta az elején tényleg használtak szintetizátort, mielőtt a zongora ötlete jött volna. Kritikai fogadása Bill Lamb az About.com-tól az ötből négy csillagot adott rá, mondván "When You're Gone Avril Lavigne legnagyobb slágere minden, csak nem finom". "A "When You're Gone" egy nagy vágyakozó pop ballada az elválás fájdalmáról, amikor egy szerettünktől búcsúzunk el, Lavigne saját szavaival." "Hangulatos szintivel kezdődik, majd zongorával folytatódik, és követi egy kis gitár majd Avril nyitó énekét. A zenei élet be van állítva az érzelmes balladákra". Egy AOL rádió szavazáson a dalt megszavazták Lavigne nyolcadik legjobb számának. Videoklip A videó rendezője Marc Klasfeld volt, aki jól ismert, mert rendezett videoklipeket a Sum 41-nak. A videóban egy terhes nő is látható, aki szomorú, mert a férjét elküldték a háborúba, egy özvegy férj, akinek elhunyt a felesége és egy tizenéves pár, akiket a lány édesanyja eltilt egymástól. Bemutatnak a videóban három kapcsolatot különböző korcsoportokban, de ugyanabban a helyzetben. Lavigne a klipről azt mondta, hogy nagyon személyes. A videót részben a California State University, Northridge 's Botanikus Kertben forgatták. A klipet Kanadában június 6-án a MuchMuch csatornán mutatták be 05:00-kor. Az Egyesült Államokban a premierje június 21-én volt az MTV' TRL-en. Mindkét országban a videó egy zenei listán elérte az első helyet. A 2008-as Much Music Award's-on a videó nyert a "People Choices: Kedvenc kanadai művész" kategóriában. Fogadása 2005. május 5-én a kilencvenedik helyen debütált a Billboard Hot 100-on, és a Billboard Pop 100-on hetvenhetedik helyen kezdett. A dal később újra feltűnt a listán, és elérte a Hot 100-on a 24. helyet, míg a Pop 100-on 16. lett. Európában jobban szerepelt a listákon. Az UK Singles Chart-on harminckettedik helyen debütált, és elérte a harmadik helyet. A szigetországban év végén az 54. legjobban vásárolt dal volt. Írországban elérte a negyedik helyet. Egész Európában a legjobb húszban szerepelt: Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Svédországban, azonban Belgiumban egy kis sikertelensége volt, ugyanis ott az első húszat nem érte el. Indonéziában is jól teljesített, az első héten negyvennyolcadik volt, majd a következő héten negyvenkét helyet ugrott fölfelé a listán, ezzel a harmadik legnagyobb ugrása volt. Az ötödik héten listavezető lett, leverte Fergie "Big Girls Don't Cry" című dalát, és hat héten keresztül első maradt. November 9-én pedig Argentínában is listavezető lett 15 hét után. A dalnak van egy akusztikus változata, a The best Damn Thing deluxáján, amely más, mint az eredeti, és annak Dr. Luke volt a producere. Dallista Japán CD When You're Gone (Album verzió) – 4:00 Girlfriend (Japán változat) – 3:35 Angol/Francia CD When You're Gone (Album verzió) – 4:00 Girlfriend (Dr. Luke remix Lil Mama-val) – 3:25 Ausztrál/tajvani CD When You're Gone (Album verzió) – 4:00 Girlfriend (Dr. Luke remix Lil Mama-val) – 3:25 Girlfriend (Submarines' Time Warp 66 Mix) – 3:35 When You're Gone (videó) – 4:08 Vaupoisson Vaupoisson település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 126 fő (2015). Vaupoisson Isle-Aubigny, Mesnil-la-Comtesse, Ortillon, Saint-Nabord-sur-Aube, Saint-Remy-sous-Barbuise, Vinets és Voué községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Az ostromzáron át Jules Verne Az ostromzáron át címmel írt novellát, amely az Amerikai polgárháború idején játszódik. A novella 1871-ben jelent meg Az úszó várossal egy könyvben, annak végén. A könyvben a korra jellemző érvelést olvashatunk mind az északi, mind a déli nézőpontból. Történet A Delphin A glasgowi James Playfair javaslatára Vincent Playfair öt hónap alatt megépítetti a Delphin gyorsjáratú gőzhajót. James Playfair kapitányságával a hajó ruhát, élelmiszert és persze a háborúhoz szükséges anyagokat tervez szállítani az amerikai polgárháborúban az északiak által ostromzár alá vett Charlestonba, ahonnan gyapotot, kávét és dohányt hozna el töredék árért a nyersanyagot nélkülöző glasgowi gyáraknak. Előkészületek A december végi indulás előtt a hajóra szegődik az erős testfelépítésű Crockston, a nem igazán erős, igen fiatal unokaöccsével. A sík tengeren Mathew második kapitány parancsára Crockstonnak kellene a árbóckosárból figyelnie a tengert, ám pillanatok alatt kiderül, hogy - állításával ellentétben - Crockston soha sem volt tengerész. Veszélyben érezvén a hajó küldetését átkutatják Crockston holmiját, és Bostonból címzett leveleket találnak a ládájában. „Ah, abolicionista! Nyomorult, tehát áruló vagy!“ - mondja ki Mathew és ötven korbácsütésre ítéli az áltengerészt. Ám unokaöccse a kapitányhoz fordul kegyelmért. Négyszemközt bevallja, hogy ő Jonathan Halliburtt lánya, Crosckston az inasa. Apja a bostoni Tribune főszerkesztője, akit a háború Charlestonban ért, ott Beaurgard lefogatta és börtönbe vetette. A lány apjával akar találkozni, így kerültek csellel a Delphinre. A kapitány átengedi a szobáját Jenny Halliburttnak. Crockston furfangja Crockston elmondja a kapitánynak, hogy az igazi cél a rab kiszabadítása, ehhez kéri a kapitány segítségét. Playfair felháborodva utasítja el a kérést. Ezért Crockston furfanghoz folyamodik, azt mondja a Halliburtt lánynak, hogy a kapitány kész kiszabadítani az apját. A lány ezt azonnal megköszöni a kapitánynak, aki nem mer ellentmondani a lánynak, akibe lassan beleszeret. Az Iroquis golyói és miss Jenny érvei Az északiak egyik leggyorsabb, nyolc ágyúval felfegyverzett hajója, az Iroquis támad a Delphinre, a leadott három lövés nem talál, a Delphin teljes gőzzel maga mögött hagyja a támadót. A kapitány ismét vitába keveredik Jennyvel, akinek északiak melletti érvei egyre inkább hatnak rá. A Sullivan csatorna Január 13-án megpillantják a Morris-szigetek világítótornyát. Charleston egy öböl mélyén fekszik, az öböl bejáratát északról őrző Sullivan szigetet (Moultrie-erőd) a déliek, a délit (Morris) meg az északiak foglalták el. A kapitány ügyesen kicselezi az öböl bejáratát védő blokádhoz tartozó két északi hadihajót és behajózik Charlestonba, a Delphinen az angol zászló lobog. Beaurgard tábornok A várost irányító tábornok aranyáron vette meg a beszökött gőzös teljes rakományát, ugyanakkor roppant nyomott áron sikerült gyapotot vásárolni. A tábornokkal folytatott beszélgetés során kiderül, hogy nagyjából száz északit tartanak fogva, egyikük épp kivégzésre vár, mert rábizonyították, hogy az északiaknak kémkedett. Ő Jonathan Halliburtt. A szökés Crockston terve szerint járnak el, akit a kapitány bezárat abba a tömlöcbe, ahol Jenny apját is őrzik. Pár nappal később, előre egyeztetett időpontban a kapitány a hajó csónakjával a tömlőc közelében köt ki, és pillanatokon belül találkozik a szökésben levő főszerkesztővel és az őt kisérő őrrel. Akiről kiderül, hogy ő Crockston, az igazi őr elkábítva a cellában maradt. Két tűz között Hamarabb fedezik fel a szökést, mint visszaérnének a Delphinre, így kifelé hajózva még a déliek kezén levő Sumter erődöt is el kell kerülni. Ez, jó néhány ágyúlövés ellenére, sikerül, bár a gőzhajó orr árbócot eltalálják. Alig érnek ki a Sumter erőd lőtávolából, a Morris erődébe kerülnek, ahonnan szintén lőnek rájuk. A csatorna tenger felé eső kijáratát egy fregatt zárja el. A Delphin őrült versenyfutásba kezd, hogy előbb érjen ki a nyílt vízre, ezért még a kazánok biztonsági gőzkiengedő szelepeit is lezárják. A fregatt tüzel is a Delphinre, az egyik ágyúgolyó az első fedélzetre esik, de Crockston felemeli és a tengerbe dobja. Saint-Mungo A Delphin Glasgowban ér révbe, James és Jenny románca pedig a híres glasgowi katedrálisban, összeházasodnak. Vincent Playfair is boldog, 350 százalékos hasznot hozott az út. A regény szereplői Vincent Playfair (50), a Vincent Playfair & Co. vezetője James Playfair, Vincent Playfair unokaöccse, hajóskapitány Jonathan Halliburtt, bostoni Tribune főszerkesztője, Jenny apja Jenny Halliburtt, Jonathan Hallburtt lánya Crockston, hatalmas termetű férfi, Miss Jenny Hallburtt inasa Mathew, a Delphin második kapitánya Történelmi háttér A novella idején a glasgowi kereskedők egy részét „Tobacco Lords“-ként emlegették. A kereskedők hajói Glasgowból a Rabszolgapartra textilt, rumot és más feldolgozott javakat szállítottak. Innen rabszolgákat vittek a déli-államokba, ahonnan cukorral, dohánnyal és gyapjúval megrakodva tértek vissza Skóciába. A skót ipar felvirágzása e kereskedelemnek volt köszönhető, így az amerikai polgárháború súlyos gazdasági veszteséget okozott és társadalmi feszültséget generált. Ahogy a novella is megemlíti, sokan nehezteltek az északi államokra, mert azok otthagyták a brit koronát. DMOZ Az Open Directory Project (ODP) vagy Mozilla Open Directory (DMOZ) egy többnyelvű, nyílt tartalmú (open content) web könyvtár (World Wide Web hivatkozásokat tartalmazó gyűjtemény) melyet önkéntesek készítenek és tartanak karban egy virtuális közösségen keresztül. Tulajdonosa a Time Warner (mely megvette az AOL-t, ami megvette a Netscape-et ami megvette az eredeti NewHoo directory projektet), és a tartalma szabad forrásnak minősül. 2017.03.17-én 19 év működés után megszűnt. (1998-2017) Története Motiváció és alapítás Az Open Directory Project-et Rich Skrenta és Bob Truel hozta létre Gnuhoo-ként, 1998-ban. Ezzel egyidőben Skrenta és Truel mérnökként dolgoztak a Sun Microsystems-nél. Chris Tolles, a Sun Microsystems, biztonsági termékek hálózatának piacszervező vezetője, szintén 1998-ban, előalapító tagként szerződött le, hasonlóan Bryan Dole és Jeremy Wenokur-hoz. Skrenta ekkor már híres volt a TASS kifejlesztésében vállalt szerepéről. A TASS , a Unix rendszer széles körben elterjedt Usenet hírolvasójának, a TIN-nek az elődje. Véletlenül, a Gnuhoo eredeti szerkezete, az akkor létező, Usenet hírcsoportok szerkezetén alapult. Gnuhoo to Newhoo to the Open Directory Project A Gnuhoo könyvtár 1998. június 5-én jött létre, mely a Newhoo elnevezést kapta egy Slashdot cikk közzététele után. A cikkben a Gnuhoo becsmérlői azt állították, hogy az nem tartalmaz semmilyen közös vonást azzal a szabad szoftver „lelkülettel”, amelyről a GNU projekt ismert, s hogy a Gnuhoo csak egy reklámfogás azért, hogy önkéntesek munkáját felhasználva, a Yahoo! egy alternatíváját megalkossák. A Newhoo ODP-vé vált, miután a Netscape Communications Corporation (társaság) 1998 októberében egy millió dollárért megszerezte. A tartalma szabad forrásnak minősült. Röviddel ezután, a Netscape-t az AOL vette meg, s ezzel együtt az ODP-re is szert tett. Később az AOL beleolvadt a Time-Warner-be. Könyvtár fejlődés és "érés" Mire a Netscape tulajdonossá vált, az Open Directory Project közel 10.000 URL-lel rendelkezett, melyet kb. 4500 szerkesztő hozzájárulásával tartottak karban. 1999. október 5-én az ODP által jegyzett URL-ek száma elérte az egy milliót. Egy nem hivatalos becslés szerint, 2000 áprilisában az Open Directory jegyzett URL-einek a száma közel 1.6 millió URL-lel meghaladta a Yahoo-ét! Az ODP a mérföldkövet 2000. augusztus 14-én érte el két millió URL-lel, míg a három milliós számot 2001. november 18-án. 2004 júniusában az ODP 4,4 millió URL-lel rendelkezett, melyet több mint 590.000 kategóriába soroltak. Állításuk szerint, ez az érték mintegy 63.000 szerkesztő hozzájárulásából származik. 2003 júliusában az aktív szerkesztők száma több mint 9000. Versengés és a projektek elkülönülése Az ODP inspiráló hatására legalább két másik web könyvtár is létrejött, melyeket önkéntesek szerkesztenek, s részvénytársaságok támogatnak: például a most elbukott Go könyvtár (a Walt Disney Company (társaság) tulajdonában állt) és a Zeal (LookSmart szerezte meg). Egyik web könyvtár sem biztosított szabad forrást annak ellenére, hogy ez egy olyan stratégia, mellyel az ODP egy erősen versenyképes piacon biztosította magának a sikert. Az ODP mintájára számos szabadalmazott web könyvtár is létrejött. Közülük néhányat önkéntesek szerkesztenek, mint például a Zeal és a többnyelvű MavicaNet, míg másokat független vállalkozók állítanak össze- ilyen a Hotrateg. Sőt, azt az elgondolást, hogy szerkesztők széles körű táborát bevonják a létrehozásba, sikeresen alkalmazták olyan projecteknél is, mint a Wikipedia, mely egy szabad forrású, szabadon elérhető online enciklopédia. Három szabad forrású önkéntes projekt jött létre az ODP példáját követve: egy szabad forrású vendéglő – címtár, mely ChefMoz néven ismert (ODP vezetőségének kezdeményezésére jött létre), egy szabad forrású zene – címtár, a MusicMoz és az Open Site enciklopédia. Egyelőre egyik sem ért el akkora sikert, mint az ODP. Az ODP "összetétele" Szervezet és a tartalom kategorizálása Az ODP egy hierarchikus ontológiai vázat használ a listázás rendezésére. A hasonló témákat kategóriákba csoportosítják, melyek kisebb kategóriákat tartalmazhatnak. A Gnuhoo a Usenet-től „kölcsönözte” kezdeti ontológiáját. Az eredeti felosztások: Felnőtt (Felnőttoktatás), Művészet, Üzlet, Számítógép, Játékok, Egészség, Otthon, Hírek, Szórakozás, Hivatkozás, Regionális, Tudomány, Vásárlás, Társadalom, Sport. Míg a fenti 15 kategória érintetlen maradt, addig a másod-illetve alsóbb-szintű kategóriák fokozatos fejlődésen mentek át. A jelentős változásokat a szerkesztők megvitatással kezdeményezhetik, majd a teljes egyetértés elérése után, végbe is vihetik. 1998 júliusában, a könyvtár a World főkategória hozzáadásával vált többnyelvűvé. A könyvtár többi része angol nyelvű site-okból áll. 2003 júliusára, 67 nyelv reprezentálta magát. Bár a könyvtárban a site-ok 75%-a angol nyelvű, a nem angol nyelvű tartalom nő. Bár a könyvtárban a site-ok 75%-a angol nyelven van, a nem angol nyelvű elemek aránya gyorsabban nőtt, mint az angol nyelvűeké 2002 és 2003 között. A nem angol kategóriák ontológiája tükrözi a fentieket, bár meglehetősen gyakoriak a nyelvkülönbségekre utaló kivételek. Számos főkategória kivételes vonásokkal rendelkezik. A „Felnőtt (felnőttoktatás)” kategória nem található meg a könyvtár homepage-én, de teljes mértékben elérhető az RDF-ben, melyet az ODP szolgáltat. Míg a könyvtár nagy részét elsősorban téma szerint csoportosították, a „Regionális” kategóriát régiók szerint osztották fel. Ennek köszönhetően az ODP két párhuzamos könyvtárként működik – régió és téma szerint. 2000. november 14-én az Open Directory-n belül egy speciális könyvtárat hoztak létre a 18 év alatti fiatalok számára. Ezt a területet a „Kids and Teens” címszóval különítették el a főkönyvtártól. Pontosabb, szigorúbb irányelvek korlátozzák a listázást a célközönség, illetve a 18 év alattiak számára. A kategórianevek, éppúgy mint a site-leírások, életkornak megfelelő szótárakkal felszereltek. Az életkort is jelző listázások megkülönböztetik a kisgyerekeknek (12 éves és fiatalabb), tizenéveseknek (13-15 évesek) és az idősebb, érettebb tizenévesek (16-18 évesek) számára megfelelő tartalmat. A „Kids and Teens” tartalma külön RDF-ként érhető el. A szerkesztés az Open Directory-nál leírtaknak megfelelve engedélyezhető. 2004 áprilisára, az Open Directory-nak ez a része több mint 27.000 listázást foglalt magába. Könyvtárak karbantartása A könyvtárak listázásait szerkesztők tartják karban napi rendszerességgel. Néhány szerkesztő új listázások létrehozására koncentrál, míg mások, a már létezőeket tartják karban.Feladataik, az egyéni listázások szerkesztésétől egészen a helyesírási és/vagy nyelvtani hibák javításáig terjednek; de ők végzik a kapcsolódó site-ok állapotának ellenőrzését is. Szintén mások a site-okhoz tartozó elemeket nézik át és sokszorosítják. A Robozilla egy olyan keresőrobot (web crawler), melyet az ODP-ben megtalálható site-ok állapotának ellenőrzése céljából írtak meg. Időről időre, a Robozilla megjelöli azokat a site-okat, melyek változtak, vagy eltűntek; a szerkesztők ezt nyomon követve ellenőrzik a site-okat, majd megteszik a megfelelő intézkedéseket ("akcióba lépnek"). Ez egy kritikus folyamat a könyvtár számára, mely igyekszik elérni egyik alapvető célját – azt, hogy csökkentse a hibás kapcsolatot a web könyvtárban. A hibásnak észlelt site-okat automatikusan az ellenőrizetlenek közé sorolják, ahol a szerkesztők megvizsgálhatják őket, mikor az idejük úgy engedi. Az Open Directory népszerűségének, valamint a segítséget nyújtók felkutatására gyakorolt hatásának köszönhetően, az ODP-ben hibásan nyilvántartott területek odavonzzák a "domain zsarolókat" (domain hijacking). Míg az utóbbi években az ODP személyzete és anyagi forrása csökkent, az önkéntes munka új, illetve javított szerkesztési eszközök folyamatos kialakítását eredményezte. Ilyenek például a Robozilla kiegészítésére szolgáló link-ellenőrzők, kategória (kereső)robotok, helyesírásellenőrzők, eszközök, melyek ellenőrzik az újabb RDF-et, néhány szerkesztési funkció automatizálását segítő tényezők, valamint olyan eljárások, melyek az át nem tekintett sorok többféle módon történő feldolgozását segítik. Licence és követelmények Az ODP adatai, az Open Directory License-nek megfelelve, nyílt forrásként elérhetőek. Az Open Directory License értelemszerűen minden, az adatokat használó web oldaltól egy speciális ODP attribútumot követel. Ennek ellenére, a tulajdonjogi kérelmet gyakran figyelmen kívül hagyják az ODP adatainak használói, akik közül néhányan az ODP license érvényesíthetőségét is kétségbe vonják. Ugyanakkor az ODP license alkalmazhatósága homályba vész azon tény mellett, hogy a license szakaszait be nem tartó adathasználók rosszindulatot váltanak ki az önkéntes ODP szerkesztőkből. RDF és kirakás Az ODP adatai egy RDF-en keresztül érhetőek el, mely egy letöltő szerverrel (download server) hozzáférhető . Itt az előző verziók befejezetlen archívuma szintén megtalálható . 2003. augusztustól az új változat általában szerdánként és csütörtökönként jelent meg. A múltban volt néhány "úr" az RDF generációban. A legutóbbi, egy hetet meghaladó kiesések 2002. szeptembertől 2003. februárig (21 hét), valamint 2003. július (4 hét) időszakokra tehetőek. Egy ODP szerkesztő számos súlyos hibát sorba vett, melyek az ODP RDP kialakítása során léptek fel; ideértve több, helytelenül bekódolt karaktert és egy RDF formátumot, mely nem tesz eleget a végső RDF specifikációnak. Ennek az az oka, hogy az ODP RDF generációt azelőtt hozták létre, hogy az RDF részletes leírása végső formát öltött volna . Az ODP RDF-et feldolgozó szoftvernek figyelembe kell vennie ezeket az idioszinkráziákat. (egyéni sajátosság) Karakterkódolás Az ODP site által használt karakterkódolás régen az ISO-8859-1 volt az angol nyelv számára, s az egyéb nyelvek esetében egy nyelvfüggő karakterkészletet alkalmaztak. 2000-től az RDF-et UTF-8-ban kódolják, míg 2004 elejétől a teljes site esetében is, ideértve az angol nyelvű kategóriákat, a fenti formátumra (UTF-8) tértek át. Az ODP tartalom felhasználói Az ODP adataiból számos kutató- bázis-portál "táplálja" alapvető címtár-szolgáltatásait. Ide sorolhatjuk a Netscape Search-t , AOL Search-t, Google-t és Altavista-t is. 2004. április 29-én, az ODP licenceket listázó ODP kategóriák 277 angol és 168 olyan, nem angol nyelvű, web-site-ot jelzett, melyek az ODP adatait használják. A Google kivételével, a legtöbb kutató, állomás elavult adatokat használ, bár néhány kisebb site, melyek mérete egyre csak nő, felhagytak az RDF használatánal, megkérdőjelezve azokat az adatokat, melyek egyenesen az ODP website-járól származnak. Sőt, számos említésre méltó web portál, mely egykor az ODP szabad forrású adatait használta, megvált az ODP ezen modelljétől, s átpártolt az ODP egyik versenytársának, a LookSmart-nak a bevételmegosztó modelljéhez. 2004 áprilisában az Overture, a Yahoo! egy „mellékága”,olyan harmadik felek számára kínált kutatói szolgáltatásokat, melyek a Yahoo eredményeit az ODP címeivel, leírásaival és kategorizált adataival kombinálják. Az ODP irányelvei és eljárásai Szerkesztővé válás Megszorítások szabályozzák azt, hogy ki válhat ODP szerkesztővé. A mechanizmusban az első megmérettetést a pályázási folyamat jelenti, ahol az ODP meta-szerkesztői elnökölnek. Itt a szerkesztő-jelöltektől elvárják, hogy megvillantsák szerkesztési tudásukat, illetve, hogy feltárják azokat a website kapcsolatokat, melyek az érdekeltség gátját szabhatják. Hozzávetőleg a jelöltek 90%-át elutasítják, de pályázat újbóli beadására van lehetőség. Szerkesztési séma Az ODP szerkesztési modellje hierarchikusan épül föl. A szerkesztővé válás során, az egyén általában csak kis területen, kategóriában rendelkezik szerkesztési engedéllyel. Amennyiben a Szerkesztői Irányelveket követve, alapvető szerkesztési jártasságról tesznek tanúbizonyságot, úgy további szerkesztési kiváltságokat szerezhetnek vagy egy szélesebb, vagy a könyvtár egy tetszőleges kategóriájában. A tanácsadói kapcsolatokat ösztönzik, s a belső fórumok megfelelő eszközt jelentenek az új szerkesztők kérdéseinek megválaszolására. Alkalomadtán, az idősebb szerkesztők utólagos kiváltságokat kaphatnak, melyek jól tükrözik a szerkesztésben szerzett tapasztalataikat, s vezető szerepüket a szerkesztői társadalomban. Az "editall" ("mindent szerkeszt") előjog a legelőretörőbb, mely a szerkesztőnek, a könyvtár bármely kategóriájához való hozzáférést teszi lehetővé.A meta privilégiummal a szerkesztő olyan feladatokat is végrehajthat, mint a jelentkezési lapok áttekintése, a kategóriák sajátosságainak beállítása, és a külső, vagy belső elmarasztaló beszámolók kezelése. A Cateditall előjog annyiban különbözik az editall kiváltságtól, hogy csak egy könyvtári kategóriára vonatkozik, s ugyanez igaz a Catmod és meta privilégiumok kapcsolatára is. A Catmv előjog lehetővé teszi a szerkesztők számára, hogy a kategóriák elmozdításával, vagy átnevezésével megváltoztassák a könyvtár ontológiáját. A fenti privilégiumokról, a meta-szerkesztőkkel történő egyeztetés után, a személyzet gondoskodik. Szerkesztési irányelvek Minden ODP szerkesztőtől elvárják, hogy kövesse a Szerkesztési Irányelveket . Ezek az elvek leírják: mely site-ok listázhatók, s melyek nem; milyen címmel kell ellátni a site-listázásokat; és hogyan ajánlott tömör leírást, jellemzést készíteni róluk. Az irányelvek meghatározzák: a kategóriák nevét és felépítését; a szerkesztőknek, a site-szerkesztésre gyakorolt hatáskör-különbségekből eredő, konfliktusait, illetve egy jogszabálygyűjteményt, mely az editor társadalmon belüli viselkedésére vonatkozik. Ha egy szerkesztő megszegi a fenti irányelveket, szembesítik a személyzettel, vagy az idősebb szerkesztőkkel, visszavonják a szerkesztési engedélyüket, vagy utolsó esélyként, elveszítik a kiváltságaikat. Az ODP Irányelveket időnként módosítják, miután a szerkesztői fórumon megvitatták a változtatásokat. Behódolások A Gnuhoo-t /Newhoo-t/ ODP-t eredetileg azért alkották, mert sokan azt tapasztalták, hogy site-jaikat a Yahoo!-n listázzák. Bár a Yahoo! azóta megpróbálta kezelni a problémát úgy, hogy átmenetileg „fizetős” szolgáltatásokat hozott létre a site-ok számára, az ODP leglényegesebb előnyét az ingyenes szolgáltatások jelentik. Összehasonlításként, az ODP most hozzávetőleg egymillió át nem tekintett site-tal rendelkezik – mely érték nagy részben a spam-nek és a helytelenül előterjesztett site-oknek köszönhető – , így, hogy az ODP- be megfelelően történő előterjesztés ideje megközelítőleg hat hónap. A rosszindulatú e-mailek miatt az ODP önkéntes szerkesztői tartózkodnak attól, hogy a site-terjesztőkkel kapcsolatba lépjenek. Így ők sem tudják, hogy a site-jukat elfogadják-e, vagy sem az ODP- be való felvételre. A fenti folyamat bírálására adott válaszként, az ODP-szerkesztők egy nyilvános fórumot hoztak létre, ahol a site-előterjesztéssel kapcsolatos kétségeket jelezhetik . Probléma és bírálat Software Lásd még: Web könyvtárak listája Allepuz Allepuz település Spanyolországban, Teruel tartományban. Allepuz Ababuj, Fortanete, Gúdar, Jorcas, Monteagudo del Castillo és Valdelinares községekkel határos. Lakosainak száma 129 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ummanz (Gemeinde) Ummanz település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Lakosainak száma 573 fő (2013. december 31.). Népesség A település népességének változása: Propofol A propofol (INN, 2,6-diizopropilfenol) zsírban oldódó fenolszármazék, rövid hatású intravénás általános anesztetikum. Hatása gyorsan jelentkezik (kb. 30 mp) és vele a narkózis is fenntartható. Az ébredés általában gyors, eliminációja 30-60 perc. Fokozza a gátló neurotranszmissziót, elsősorban a GABA-A receptoron keresztül. Általánosan elfogadott álláspont, hogy az anesztetikumok nem-specifikus hatással bírnak a lipidmembránok szintjén. Szobahőmérsékleten olaj. 1%-os vizes emulzióját használják. Metabolitjai inaktívak. Ambuláns narkózisra, narkózis bevezetésére, opioidokkal vagy más narkotikumokkal kombinálva teljes intravénás anesztéziára (TIVA) alkalmas. Intenzív osztályon tartós szedálásra alkalmazható. Hatása Anesztézia indukciója vagy fenntartása során propofol alkalmazásakor vérnyomáscsökkenés és csekély szívfrekvencia-változások jelentkezhetnek, amit okozhatja agyi vagotóniás hatás, vagy a szimpatikus tevékenység gátlása. A vérkeringés azonban az anesztézia fenntartása során relatíve stabil és váratlan hemodinamikai változások ritkán fordulnak elő. Propofol alkalmazása során – más iv. anesztetikumokhoz hasonlóan – légzés-depresszió kialakulhat, mely megfelelő kezeléssel jól befolyásolható. A propofol csökkenti az agyi vérkeringést, az intracranialis nyomást és az agyi anyagcserét. Ha a magas intracranialis nyomás alacsony artériás vérnyomással társul; a propofol alkalmazása a koponyán belüli perfusiós nyomás jelentős csökkenésének veszélyével jár. Az intracranialis nyomás csökkenése nagyobb azon betegekben, akikben ez eleve magasabb volt. Az anesztézia megszűnése általában gyors, a beteg tiszta tudattal ébred. Fejfájás, posztoperatív hányás, hányinger ritka. Propofolnál végzett anesztézia után a posztoperatív hányinger és hányás ritkább, mint inhalatív anesztetikumok alkalmazása után. Ez bizonyítottan a propofol antiemetikus hatásának tulajdonítható. A klinikai alkalmazás során kialakuló vérszintek esetén a propofol nem csökkenti a mellékvesekéreghormonok szintézisét. Sèvres-Anxaumont Sèvres-Anxaumont település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 2095 fő (2015). Sèvres-Anxaumont Bignoux, Lavoux, Mignaloux-Beauvoir, Poitiers és Saint-Julien-l’Ars községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Az osztrák értékű forint pénzérméi Az osztrák értékű forintrendszer a bécsi pénzszerződés megkötésével jött létre. A szerződés értelmében az addigi konvenciós forintszabvány helyét az egyleti szabvány vette át, amely 45 osztrák forint színezüsttartalmát 500 grammban szabta meg. Emellett az Osztrák Császárság – szerződést aláíró többi államhoz hasonlóan – ezüst egyleti tallérokat (Vereinsthaler) és arany egyleti koronákat (Vereinskrone) is veretett. A Lombard–Velencei Királyság számára ½ és 1 soldo névértékű rézpénzeket vertek. Az új szabvány szerinti pénzérmék verése 1857-től indult meg a bécsi (verdejegy: A), a körmöcbányai (B), a gyulafehérvári (E), a milánói (M) és a velencei (V) pénzverdékben. Az érmék paramétereiről a következő rendeletek rendelkeztek: 1857. szeptember 19-én kelt császári pátens 1860. október 21-én kelt császári rendelet 1862. február 6-án kelt pénzügyminisztériumi rendelet Osztrák értékű pénzek (Landesmünze) Az Osztrák Császárság forgalmi céljaira ezüst értékpénzeket (gesetzliche Landesmünze) és ezüst, valamint réz váltópénzeket (Scheidemünze) vertek. Értékpénzeket ¼, 1 és 2 forint, míg váltópénzeket ezüstből 5 és 10, rézből 5/10, 1 és 4 krajcár címlettel vertek. (A törvény eredetileg háromkrajcárosok veréséről rendelkezett, ilyet azonban végül nem vertek, ehelyett került forgalomba némi késéssel a négykrajcáros.) Egyleti pénzek (Vereinsmünze) Az egyleti szabvány ezüst- (Vereinsthaler vagy Vereinssilbermünze) és aranypénzek (Vereinskrone vagy Vereinsgoldmünze) verését határozza meg. A Lombard-Velencei Királyság pénzei 1862-ben jelentek meg az osztrák értékű krajcárok helyi változatai, itt soldo néven. 5/10 és 1 soldo névértékkel vertek rézpénzeket. Egyéb veretek Ausztriában továbbra is vertek a fenti pénzrendszerbe nem illő, de hagyományok miatt szükségesnek tartott érméket. Ilyen volt a Mária Terézia-tallér (Maria-Theresien-Thaler vagy Levantiner Thaler) és a dukát (österreichische Ducat). Rüthen Rüthen település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 11 095 fő (2015. december 31.). Rüthen Geseke községgel határos. Népesség A település népességének változása: Torri in Sabina Torri in Sabina település Olaszországban, Lazio régióban, Rieti megyében. Lakosainak száma 1258 fő (2017. január 1.). Torri in Sabina Calvi dell'Umbria, Cantalupo in Sabina, Casperia, Montasola, Montebuono, Tarano, Vacone és Selci községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Törley-mauzóleum A Törley-mauzóleum Budafokon, Budapest XXII. kerületében, a Sarló utcában található. Története 1909-ben épült a szecessziós-neobizánci sírkápolna, melyet Törley József 1908-ban bekövetkezett váratlan halála után özvegye, Sacelláry Irén építtetett. A mauzóleum a Törley-kastély kertjének legmagasabb pontján helyezkedik el. Tervezője Ray Rezső Vilmos volt, olaszországi építőmesterek építették, a kőfaragási, illetve szobrászati munkákat Damkó József végezte. A szentélyben illetve a kupolán található üvegmozaik ablakok nagy valószínűséggel Róth Miksa műhelyének munkái. Az épület egyedi módon ötvözi a hagyományos ortodox mauzóleumépítés és a szecesszió jegyeit. Hazánk egyik legnagyobb sírépítménye. Az épület kétszintes: egy felső kápolnából és egy kriptából (altemplom) áll. Az épület jelenleg belülről rendkívül elhanyagolt állapotban van, nem látogatható. Parthenay-de-Bretagne Parthenay-de-Bretagne település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 1652 fő (2015). Parthenay-de-Bretagne Romillé, Clayes, Gévezé, Pleumeleuc és Saint-Gilles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Spitzmüller Csaba Spitzmüller Csaba (1968. május 3. –) magyar autóversenyző, 2008-ban abszolút magyar bajnok, kétszeres Magyar N csoportos bajnok, kétszeres abszolút harmadik helyezett, a legtapasztaltabb magyar raliversenyzők egyike. Juan de Nova Juan de Nova-sziget (franciául Île Juan de Nova). A szigeten meteorológiai állomás működik. Közigazgatási szempontból az Indiai-óceáni francia szigetek (franciául "Îles éparses de l'océan Indien") része, mely a Francia déli és antarktiszi területek öt régiójának egyike. A híres spanyol hajósról elnevezett kicsiny sziget a Mozambiki csatornában, Madagaszkár és Mozambik között helyezkedik el. A franciák 1897 óta birtokolják. Korábban a szigeten található guanótelepekből foszfátot bányásztak, ezek kimerülése óta gazdasági tevékenység nem folyik a szigeten. A szigetet Madagaszkár is magáénak tekinti. Cesse Cesse település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 123 fő (2015). Cesse Laneuville-sur-Meuse, Luzy-Saint-Martin, Martincourt-sur-Meuse és Stenay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Chilly-le-Vignoble Chilly-le-Vignoble település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 668 fő (2015). Chilly-le-Vignoble Courlans, Courlaoux, Frébuans, Gevingey és Messia-sur-Sorne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Breuil-Bois-Robert Breuil-Bois-Robert település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 723 fő (2015). Breuil-Bois-Robert Arnouville-lès-Mantes, Auffreville-Brasseuil, Guerville, Mantes-la-Ville, Vert és Villette községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 958 Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek Évek: 953 – 954 – 955 – 956 – 957 – 958 – 959 – 960 – 961 – 962 – 963 Születések valószínűleg az év folyamán – II. Baszileiosz bizánci császár († 1025 ) 13764 Mcalanis A 13764 Mcalanis (ideiglenes jelöléssel 1998 SW135) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. szeptember 26-án. Afrikai újjászületés emlékműve Az afrikai újjászületés emlékműve egy 49 méter magas bronzszobor a szenegáli Dakar közelében. Az Ouakam nevű elővárosban álló szobor az Atlanti-óceánra néz. Abdoulaye Wade elnök ötlete alapján Pierre Goudiaby szenegáli építész tervezte, és egy észak-koreai vállalat építette meg. Az építési terület előkészítése 2006-ban kezdődött meg a 100 méter magas domb tetején, és a bronzszobor felépítése 2008. április 3-án vette kezdetét. Eredetileg 2009 decemberére kellett volna elkészülnie, de ez 2010 elejére csúszott. Hivatalos átadására április 4-én, Szenegál nemzeti ünnepén került sor, amikor a Franciaországtól való függetlenedés 50. évfordulóját ünnepelték. Kegljevac Kegljevac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik. Fekvése Belovártól légvonalban 12, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Bellovaczka-patak mentén fekszik. Története A falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Keglyevecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Keglyevecz” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Keglevacz” néven 6 házzal, 65 katolikus vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 75, 1910-ben 130 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 63 lakosa volt. Bakon Ferenc Bakon Ferenc (1934–) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Iskolás korában kötelezte el magát a foci mellett. A megyei Játékvezető Bizottság válogatottjában rúgta a labdát. Játékvezetésből 1962-ben a Komárom-Esztergom megyei labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) előtt vizsgázott. 1964-től megyei I. osztályú, NB III-as, majd az MLSZ a JB minősítésével 1968-tól NB II-es játékvezető. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A kor elvárása szerint a küldés szerinti egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés irányítását. A nemzeti játékvezetéstől 1974-ben visszavonult. Megyéjében folytatta sportszolgálatát. 1982-től a Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség JB-nél megyei és az NB III-as ellenőr. A játékvezetői sporttevékenységtől 2006-ban elbúcsúzott. 1979-ben, játékvezetői felkészültségét elismerve a megyei JB-től Arany jelvény elismerést kapott. 2008-ban 74 évesen, a megyei LSZ elnökétől „KOMÁROM – ESZTERGOM MEGYE JÁTÉKVEZETŐJE Arany fokozatú kitüntetést kapott. Lézerpont Látványtár A Lézerpont Látványtár Miskolc egyik legújabb bemutatóhelye volt, ahol a Kárpát-medence népviseletét, a természettudományok és a közelmúlt tárgyi emlékeit lehet megtekinteni mintegy 600 négyzetméteren. A múzeum a Győri kapu 57. szám alatti, egykori Tokaj szolgáltatóházban található. Sorsáról az alapító Barna György halála után nem lehet sokat tudni, de a hírek szerint a népviseleti anyagot a Herman Ottó Múzeum átveszi. Története A Lézerpont Látványtár hatalmas anyaga Barna György miskolci gyűjtő, üzletember három évtizeden át folyamatosan bővített magángyűjteményéből fejlődött ki. A gyűjtemény témakörei ennek megfelelően eltérőek, egy-egy konkrét témakört állítanak fókuszba. Megtekinthető itt a Kárpát-medence népviseletének eddig sosem látott kollekciója, a régi, már gyakorlatilag eltűnt kismesterségek emlékeit bemutató kiállítás, egy amolyan „nosztalgia”-részleg, amely az 1950-es, 1960-as évek tárgyi emlékeivel foglalkozik, azután az irodagépek és az optikai eszközök múltját bemutató szekció, végül az erdélyi ásványok csodáit bemutató tárlat. Ugyanakkor korabeli képeslapokról egy kis várostörténeti visszatekintés is látható. A kiállítást Hiller István oktatási miniszter nyitotta meg 2008. április 11-én, az Európa kulturális fővárosa projekt részeként. Álladó kiállítások A Kárpát-medence népviselete A kiállítás népviseleti részlege Európa legnagyobb ilyen jellegű bemutatója. A Kárpát-medence népeinek és nemzetiségeinek viseletei között több mint háromszáz eredeti, azaz nem újonnan készített öltözet tekinthető meg. Az eddigi első és utolsó, teljesnek mondott 1896-os millenniumi kiállítás népviseleti anyaga ennek a kollekciónak a nagyságát meg sem közelítette. A kiállított köznapi és ünnepi öltözeteket megjelenítő anyagból – a teljesség igénye nélkül, csupán példaszerűen – néhány terület: széki, mezőkövesdi, nyitrai, kéméndi, máramarosi, torockói, magyarvistai, kalocsai, ecseri, sióagárdi, kapuvári stb. öltözetek és kiegészítők. Eltűnő kismesterségek A kiállításnak ebben a szekciójában a városi és falusi kismesterségek mára már szinte teljesen eltűnt emlékeit lehet megtekinteni. Láthatók itt az asztalos-, az órás-, a borbély-, a szabó-, a kovács-, a kerékgyártó, a suszter-, a kádár-, a szatócs-, a bőrös-, a nyerges- és a cipészmesterség tárgyait, eszközeit, több esetben berendezett környezetben. „Népszuper” kiállítás A magyar szocializmus évtizedei során egy sajátosan jellegzetes tárgyi kultúra jött létre. A kiállítás „retró” részlege ennek a korszaknak a hangulatát idézi fel korabeli tárgyak bemutatásával. Láthatók itt plakátok, a korabeli politikai életet jellemző kitüntetések és oklevelek, akkori cigaretta- és csokoládéfélék, edények, rádiók (a kiállítási részleg az itt kiállított, a magyar Orion által gyártott Népszuper rádióról kapta a címét) és televíziók, de még motorkerékpárok is és sok más dolog. Irodagép történelem A mechanikus írógépek a 19. század végétől gyakorlatilag a 20. század végéig főleg az irodák, hivatalok nélkülözhetetlen berendezései voltak, csak a számítógépes szövegszerkesztés szorította ki őket. A kiállításon a számos régi írógép mellett bemutatják a némileg rokon távíró és telex berendezéseket is. Láthatók még itt a számolás korábbi eszközei is: számolótáblák, logarlécek és mechanikus számológépek. Régi optikai eszközök A kiállítás az optika fejlődésének történetét mutatja be, eszközeinek bemutatásával: mikroszkópok (1780-tól), fényképezőgépek, filmfelvevők és filmvetítők, a térképészet eszközei (teodolitok, szint- és szögmérők), távcsövek, nagyítók és szemüvegek. Erdélyi ásványok A kiállítás keretében az erdélyi nemesfémbányákban talált ásványokat lehet megtekinteni, de vannak a világ más részeiről származó tételek is. Domats Domats település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 856 fő (2015). Domats Montacher-Villegardin, Bazoches-sur-le-Betz, Foucherolles, Saint-Hilaire-les-Andrésis, La Belliole, Courtoin, Savigny-sur-Clairis és Vernoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Plattkó István Plattkó István (Budapest, 1898 – Palma de Mallorca, Spanyolország, 1966. november 16.) labdarúgó, edző. Spanyolországban Esteban Platko néven volt ismert. Családja Platkó Pál napszámos és Kopilec Mária fiaként született. Testvérei, Plattkó Ferenc és Plattkó Károly labdarúgók voltak. La revolución A La revolución (’A forradalom’) a Puerto Ricó-i reggaetón-duó, Wisin & Yandel 7. stúdióalbuma. Az album 2009. május 26-án jelent meg a WY Records kiadó alatt. Az albumon közreműködik 50 Cent, Enrique Iglesias, Ivy Queen, Ednita Nazario, Yaviah és Yomo. Az album nagy sikereket ért el az Egyesült Államokban, de a legtöbb albumeladást Latin-Amerikában számolták. Az album megjelent egy bővített kiadásban is, "La revolución: Deluxe Edition" címmel. Zenei háttér Az album Wisin & Yandel régebbi stílusú és hangzású zenéjét idézi fel. Wisin elmondása szerint: "Ez, egy az eredeteinkhez való visszatérés lesz; meglesz mindene." Deluxe Edition Az album "Deluxe" kiadása tartalmazza a La Revolución albumot valamint 4 bónusz számot. La evolución A La revolución album újrakiadott verziója. Tartalmaz egy második lemezt, valamint egy bónusz DVD-t. Fizessen, nagysád! A Fizessen, nagysád! 1937-ben bemutatott fekete-fehér, magyar, romantikus, zenés vígjáték Kabos Gyula, Muráti Lili és Jávor Pál főszereplésével. Történet Fábry Ágoston malomtulajdonos, vezérigazgató sorra küldi el malomigazgatóit, mert azok rendre belebolondulnak Fábry úr csinos leányába, Zsuzsiba. Fábry úr felvesz egy újabb igazgatót, Szilágyi Pétert (Jávor Pál), de azzal a feltétellel, ha a becsületszavát adja arra, hogy nem veszi feleségül Zsuzsit. Azonban Fábry úr őt is elküldi, mert Zsuzsi az eljegyzésén a papa által tervbe vett német vőlegény helyett Pétert csókolja meg. Péter perrel fenyegeti Zsuzsit, mert szerinte szándékosan túrták ki az állásából, és ezért kártérítést követel. Fábry úr még mindig attól tart, hogy Zsuzsi szerelmes Szilágyiba, ezért tornatanárával furfangos tervet találnak ki. Bukovác javaslatára a fiatalokat összezárják egy kastélyban. Bukovác elmélete szerint ez vagy elváláshoz, vagy házassághoz fog vezetni, de a szerelemnek mindenképpen vége lesz. Fábry úr azonban kompromittálva érzi a lányát, ezért feloldja Szilágyit a becsületszava alól. Így Bukovácnak részben igaza lett, és a történet házassággal végződik. Láthattuk időközben az érdekes ing-gombolást, és Fábry úr furcsa testedzési szokásait is. Szereplők Kabos Gyula - Fábri Ágoston, malomtulajdonos Muráti Lili - Fábri Zsuzsi (Fábri Ágoston leánya) Gombaszögi Ella - Poldi, házvezetőnő Jávor Pál - Szilágyi Péter, malomigazgató Latabár Kálmán - Bukovác Pál, tornatanár Peti Sándor - Domokos, irodaszolga Johannita–török háború (1522–23) A Johannita–török háború (1522–23) vagy rodoszi hadjárat I. Szulejmán oszmán szultán inváziója volt Rodosz szigetén, az ott uralkodó johanniták ellen (ma a Szuverén Máltai Lovagrend), akik a szigetet birtokolták. A háború főleg Rodosz ostromával telt, és Szulejmán sikerével végződött. Szulejmán ezzel felszámolta a keresztes háborúk óta létrejött utolsó keresztes támaszpontot is a Földközi-tenger keleti felén. Előzmények A Johannita Lovagrend azután települt Ciprusra, hogy a muzulmánok teljesen visszahódították a Szentföldet. Miután a johanniták 1306-ban a Bizánci Birodalomtól elvették Rodosz szigetét, nagymesterük, Foulques de Villaret oda tette a rend központját és szuverén államisággal egyenértékű hatalmat épített ki a szigeten, mely ellenőrizte, vigyázta a levantei kereskedelmet, és védelmet nyújtott a velencei és genovai hajóknak a kalóztámadásoktól, ugyanakkor támadta a török hajózást. Az oszmán-törökök 14. századi megjelenését követően, miután megszerezték Kis-Ázsia nagy részét, a görög tengereken is terjeszkedni kezdtek, aminek viszont a Johannita Lovagrend eredményesen ellenállt, és kivédett minden török támadást. 1480-ban egy török expedíciós sereg Gedik Ahmed vezetésével megpróbálta elfoglalni Rodoszt, de a lovagok visszaverték a támadást. Gedik azután Otrantót szállta meg, melyet a kasztíliaiak, nápolyiak csak magyar segítséggel tudtak visszafoglalni. A 15. század végén a török terjeszkedés fokozottabb lett; ez főleg perzsiai terjeszkedésekben nyilvánult meg. A pápa és más európai államok viszont féltek attól, hogy az oszmán hadigépezet előbb-utóbb a keresztény Európa ellen fog támadni, ezért szorgalmazták a perzsákkal való mielőbbi szövetségre lépést. Ezzel szemben sem Leonardo Loredan dózse, sem Guy de Blanchefort nem akart johannita-perzsa, vagy velencei-perzsa szövetséget; nem mérték fel az Oszmán Birodalom egyre növekvő erejét. Még akkor sem, amikor I. Szelim nagy győzelmet aratott a csaldiráni csatában I. Iszmáíl sah felett. 1521-ben Szelim fia, Szulejmán magyarországi hadjáratra indult és látványos sikereket ért el. A következő évre elhatározta, hogy leszámol a johannitákkal, mivel támaszpontjuk közvetlenül a birodalom törzsterülete mellett volt. A háború A johanniták – a magyarokhoz hasonlóan – nem számíthattak a többi európai államtól segítségre. Velence már régóta békében élt a törökökkel, főleg azután, hogy 1500-ban és 1503-ban jelentős vereséget szenvedett tőlük. A békét a dózse 1513-ban meghosszabbította. X. Leó pápának már éppen elég nagy gondot okozott a magyar-török háború is, amellé I. Ferenc francia király Itália és a Német-római Birodalom ellen folytatott harcot, melyben Velence és Spanyolország is érintve volt. A források szerint Musztafa pasa vezetésével négyszáz hajóról 100 ezer fős török sereg szállt partra Rodoszon. Mielőtt Rodosz városa ellen indultak volna, elfoglalták a sziget területének nagy részét, és ellenőrzésük alá vonták a környező vizeket. A lovagrendnek körülbelül 10 ezer katonája lehetett, amiből 3000 fő rendtag volt (portugálok, spanyolok, olaszok, németek, provence-iak, angolok, kasztíliaiak, aragóniaiak, angolok, auvergne-iek), a sereg többi része reguláris olasz, görög katonákból állt. A haderő 150 hajóból álló flottával is rendelkezett, amit Kandiából odavezényelt velencei erősítésekkel egészítettek ki. A lovagrend 7500 katonát (ebből 2000 lovagot) állomásoztatott a rodoszi várban. A Rodosz nyugati felén levő apróbb szigeteket a törökök igen hamar elfoglalták, és a környéket is felperzselték, miután június 26-án megkezdték a partraszállást. A keresztény flotta nem tehetett mást, minthogy zavarta a török hajók mozgását és utánpótlását, mert nyílt összecsapást semmiképp sem kockáztathatott meg. Július 28-án csatlakozott a sereghez Szulejmán, aki még azon a napon támadást intézett a vár ellen. A harcok azonban eléggé elhúzódtak, és kitolódtak a téli időszakra is, de mivel a mediterrán térségben nem köszöntött be a hideg, ezért a török sereg egész évben fegyverben maradhatott. Lindoszt elfoglalták az oszmánok, de jelentős veszteségeik voltak, és akadozott az utánpótlás is. A vár készletei decemberre kimerültek, akárcsak a flottáé. Segítség nem érkezett, ezért a védelmet vezető Phillipe de Villiers nagymester tárgyalni kezdett a szultánnal a tűzszünetről. Rodosz elvesztése A Szulejmánnal kötött egyezség értelmében átadták Rodosz és Lindosz várakat, a sziget többi településével együtt, a flottából pedig száz hajót. A maradék ötvennel a lovagrend kiürítette a várat, és megkezdte az áttelepítést Kandiába. Velük együtt néhány ezer lakos is elhagyta a szigetet. Szulejmán ezzel fontos keresztény támaszpontot iktatott ki az Égei-tengeren, bár számos görög sziget még mindig Velence kezén volt. A lovagrendnek V. Károly német császár és spanyol király 1530-ban Málta szigetét adományozta, ahol fenntarthatta államát. A johanniták ezután részt vettek a velencei–török háborúkban és a spanyol–török háborúkban, így a kandiai háborúban is. 1565-ben megvédték Máltát egy újabb nagyerejű török támadástól, és a török flotta kalóztevékenységeit is jelentősen gátolták a meleg tengereken. San Martino in Strada San Martino in Strada település Olaszországban, Lombardia régióban, Lodi megyében. Lakosainak száma 3681 fő (2017. január 1.). San Martino in Strada Cavenago d’Adda, Cornegliano Laudense, Corte Palasio, Lodi, Massalengo és Ossago Lodigiano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Szentté avatás A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a római katolikus egyházban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve boldogok seregébe, az elhunyt „Isten színe látására jutott”. A boldoggá avatás megelőzi a szentté avatást. A boldoggá avatottat az egyház már hivatalosan felveszi a szentek jegyzékébe, de a hívek a boldoggá avatott személy ereklyéit még nem tehetik ki nyilvános tiszteletre, és templomot sem szentelhetnek neki (kápolnát vagy harangot már igen). A boldoggá avatásnak csak területileg korlátozott hatálya van: egy bizonyos régióban, közösségben engedélyezi a boldoggá avatott tiszteletét. Ez a közösség lehet egy részegyház (például egyházmegye), egy adott országban élő közösség vagy például szerzetesrend. A szentté avatás - szemben a boldoggá avatással - az egész egyház számára kötelező jelleggel előírja a boldogként tisztelt személy liturgikus tiszteletét. Másként fogalmazva: a boldoggá avatás során az Egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára, a kanonizálás során pedig az Egyház hivatalosan tisztelni kezdi az illetőt. A boldoggá, illetve szentté avatás teológiai tartalma azonos: annak kinyilvánítása, hogy az adott személy hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket, vagy pedig életét áldozva tett tanúságot a Krisztusba vetett hite mellett (mártírium). A boldogok és szentek tisztelete a kereszténység három nagy ágazata közül kettőnek: a római katolikus egyháznak és az ortodox egyháznak a jellemzője. A protestantizmus elveti a szentek tiszteletét, mivel az egész katolikus szentség-teológiát bibliátlannak, a Szentírás tanítását kiforgatónak és végső soron meghamisítónak tartja. Szentté avatni a protestánsok szerint senkit nem kell, amivel kiemelnénk őt a többi hívő közül, hiszen a Szentírás így tanít erről a kérdésről: „Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet." (Kol 3,12) Története Már a kereszténység történetének kezdetén tisztelet övezte azokat, akik legközelebb álltak Jézushoz: édesanyját, Szűz Máriát, nevelőapját, Szent Józsefet, másod-unokatestvérét, Keresztelő Jánost és az apostolokat. Az apostolok cselekedetei megemlékezik az első vértanúról, a hitéért megkövezett Szent Istvánról. A vértanúk tisztelete a Krisztus utáni első századokban, a keresztényüldözések idején vált igazán elterjedtté. Ekkor még minden hivatalos eljárás nélkül, a hívek köréből érkező igény keltette életre a vértanú szentek kultuszát. A IV. század folyamán kezdtek olyan kiváló keresztényeket is szentként tisztelni, akik nem vértanúsággal, hanem példamutató életvitelükkel tettek tanúságot keresztény hitükről. 401-ben az V. karthágói zsinat rendelte el, hogy minden felszentelt oltárnak legyen legalább egy szent ereklyéje. A XI. századi reformpápaság a pápai illetékesség körébe vonta a legfontosabb egyházi döntéseket, így - többek között - a szentté avatást is. Ebből a korból a kanonizáció első írásos említése. (Véglegesen azonban a IV. lateráni zsinat tette pápai privilégiummá a szentté avatást, 1215-ben.) II. Orbán pápa (1088-1099) alatt már formai kritériumok is megjelentek, például a hiteles szemtanú-vallomás, ill. egyértelmű zsinati döntés szükségessége. III. Sándor pápa (1159-1181) volt az első, aki megkülönböztetett egyetemesen elismert szenteket és helyi tiszteletnek örvendő boldogokat. Ekkortól használják megkülönböztetésre a sanctus (szent) és a beatus (boldog) terminusokat. A XIII. századra a kanonizáció folyamata tovább fejlődött és felvette a szentté avatási per formáját. A nélkülözhetetlen feltételek közé tartozott a hiteles életrajz (vita) elkészítése és a kanonizálandó személyhez fűződő csodák összegyűjtése a csodák könyve (liber miraculum) lapjain. Komoly problémát jelentett az életrajzban leírtak és csodák valódiságának megállapítása, a legendás életrajzi elemek és hamis csodák miatt, ezért a kanonizáció egyre inkább bizonyítási per formáját vette fel. (Ezért is szokás szentté avatási perről beszélni.) A boldoggá, illetve szentté avatás részletes rendjét VIII. Orbán pápa (1623-1644) határozta meg, s ez csekély változtatásokkal máig érvényes. A jelenlegi eljárás A boldoggá, illetve szentté avatások jelenlegi rendjét két szentszéki dokumentum szabályozza: a „Divinus Perfectionis Magister” kezdetű apostoli rendelkezés (1983) és a „Sanctorum Mater” kezdetű instrukció (2007). A hatályos egyházjog hosszan és igen részletesen szabályozza, miként kell eljárni a szentté avatás során. Lexikális keretek közt ennek az eljárásmódnak csak a lényegét lehet ismertetni: A per egymást követően két szinten zajlik. Elsőként helyin (egyházmegyei), s azt követően Rómában, a szentté avatások ügyében illetékes kongregációban. Helyi szinten A szentté avatást bárki (jogi vagy természetes személy) kezdeményezheti a halál helye szerinti illetékes főpásztornál, feltéve, hogy a jelölt („Isten szolgája”) már legalább öt éve halott. Az eljárás lefolytatására az a püspök jogosult, akinek az egyházmegyéjében Isten szolgája elhunyt. A megyés főpásztor kötelessége, hogy mielőtt elindítana egy ügyet, kivizsgálja: a jelölt életszentségének vagy vértanúságának híre valóban elterjedt-e a hívek körében. Az eljárás egyházmegyei szakaszában a jelölt életútjáról vagy vértanúságáról össze kell gyűjteni minden lényeges írott forrást – ha régi ügyről van szó –, vagy minden fontos szóbeli tanúvallomást és iratot – az új ügyekben. A tanúvallomásokat nagyon aprólékos, közel száz kérdésből álló kérdőív segíti, mindig az adott személyhez és helyzethez igazítva a vizsgálat szempontjait. Legalább 30-35 tanú meghallgatására kerül sor a legközvetlenebb ismeretségi körből. A történészszakértők összegyűjtenek minden fontos dokumentumot, a teológusok megvizsgálják a jelölt írásos hagyatékát, és mindezekről részletes szakvéleményt készítenek. Vértanúk esetében nem, hitvallóknál viszont egy csodás esemény – például gyógyulás – bizonyítása is szükséges. A cél a lehető legteljesebb vizsgálati anyag összeállítása. Az eljárás fontos résztvevője a „promotor iustitiae”, az ügyész, akinek gondoskodnia kell arról, hogy a per minden szempontból megfeleljen a törvényes előírásoknak. Különösen ügyelnie kell arra, nehogy elsikkadjanak azok az érvek, amelyek esetleg a jelölt szentté avatása ellen szólnak. (Korábbi kanonizációs eljárásokban, 1983 előtt, ezt a szerepet az „advocatus diaboli”, az „ördög ügyvédje” töltötte be. Az ő feladata volt az érintett személy szentté avatása ellen érvelni.) Amikor helyi szinten minden vizsgálat megtörtént, és összeállt az általában hatalmas terjedelmű anyag az avatandó életéről és tetteiről, akkor az aktákat – hitelesítésük után – ünnepélyesen lezárják, lepecsételik, majd Rómába küldik. Vatikánban A Vatikánban ellenőrzik és elismerik az egyházmegyei eljárás szabályszerűségét. Utána többlépcsős eljárás keretében vizsgálják az összegyűlt anyagot. Az iratok alapján készített összefoglaló munka az ún. positio. Először általában a történészek vizsgálják az életutat. Utána a teológusok következnek. Ezután kerül az anyag a kongregáció bíborosaihoz. A történészek nyilatkoznak a dokumentációról, annak a teljességéről, megbízhatóságáról, hitelességéről, a teológusok a hősies erénygyakorlatról, életszentségről vagy a vértanúságról, a bíborosok összegző véleménye után pedig a kongregáció bíboros prefektusa a pápa elé tárja az ügyet, aki - mint egyedüli bíró - meghozza a döntést az életszentségről. Ha vértanúról van szó, akkor ugye nincs szükség csodára a boldoggá avatáshoz, hitvalló esetében viszont ekkor kezdődik meg a csodák újbóli kivizsgálása. Amíg nem zárul le az életszentségre vonatkozó rész, addig a csodákat nem vizsgálhatják. Azok kivizsgálása is három lépcsőben történik, és ha pozitívan zárul, akkor kerülhet sor egyelőre csak a boldoggá avatásra. A hősies erénygyakorlatot, életszentséget csak a boldoggá avatás előtt vizsgálják, utána már nem. Ezt követően egyetlen plusz csoda felmutatására van még szükség a szentté avatáshoz. Jegyzetek Részletesen: Ld. a Magyar katolikus lexikonban Magyar nyelvű szakirodalom Kuminetz Gézaː A boldoggá- és szenttéavatási eljárás kézikönyve , Szent István Társulat, Budapest, 2012, ISBN 9789633619674, 406 p 28. Oscar-gála Az 28. Oscar-gálát, a Filmakadémia díjátadóját 1956. március 21-én tartották meg. A 340 ezer dolláros (ebben az időben igen olcsó) költségvetésű fekete-fehér Marty ról az a hír járta hogy csak egy az adóalapból leírható veszteségnek készült. Aztán előbb az Arany pálmát majd a New York-i filmkritikusok díját nyerte el. Ekkor Burt Lanchester és Harold Hech producerek 400 ezer dolláros reklámkampányba kezdtek az Oscar-díj elnyeréséért, ami olyan jól sikerült hogy négy kategóriában is nyert a film. Ez lett az első amerikai film amelyet a világháború után bemutattak a Szovjetunióban. A legjobb színész díjat Grace Kelly adta át Ernest Borgnine-nek, és másnap hajnalban elutazott Monacóba, a herceggel tartandó esküvőjére. A női főszereplő díját az olasz Anna Magnani kapta A tetovált rózsaért. 1955 szeptemberében autóbaleset áldozata lett, Hollywood legnagyobb reménysége, James Dean. Összesen három filmet készített, bár rajongói kampányoltak érte, nem kapott posztumusz Oscart sem. Kategóriák és jelöltek nyertesek félkövérrel jelölve Legjobb film Marty – Hecht-Lancaster, United Artists – Harold Hecht A szerelem nagyon ragyogó dolog (Love Is a Many-Splendored Thing) – 20th Century-Fox – Buddy Adler Mr. Roberts (Mister Roberts) – Orange, Warner Bros. – Leland Hayward Piknik (Picnic) – Columbia – Fred Kohlmar A tetovált rózsa (The Rose Tattoo) – Wallis, Paramount – Hal B. Wallis Legjobb színész Ernest Borgnine – Marty James Cagney – Szeress, vagy hagyj el! James Dean – Édentől keletre Frank Sinatra – Az aranykezű férfi Spencer Tracy – Az igazság napja Legjobb színésznő Anna Magnani – Tetovált rózsa (The Rose Tattoo) Susan Hayward – I'll Cry Tomorrow Katharine Hepburn – Summertime Jennifer Jones – Love Is a Many-Splendored Thing Eleanor Parker – Interrupted Melody Legjobb férfi mellékszereplő Jack Lemmon – Mr. Roberts Arthur Kennedy – Tárgyalás Joe Mantell – Marty Sal Mineo – Haragban a világgal Arthur O'Connell – Piknik Legjobb női mellékszereplő Jo Van Fleet – Édentől keletre Betsy Blair – Marty Peggy Lee – Pete Kelly's Blues Marisa Pavan – The Rose Tattoo Natalie Wood – Rebel Without a Cause Legjobb rendező Delbert Mann – Marty Elia Kazan – Édentől keletre David Lean – Summertime Joshua Logan – Picnic John Sturges – Az igazság napja Legjobb eredeti történet Interrupted Melody – Sonya Levien , William Ludwig The Court-Martial of Billy Mitchell – Milton Sperling, Emmet Lavery It's Always Fair Weather – Betty Comden, Adolph Green Hulot úr nyaral – Jacques Tati , Henri Marquet The Seven Little Foys – Melville Shavelson, Jack Rose Legjobb adaptált forgatókönyv Marty – Paddy Chayefsky a saját tévéjátékáról Az igazság napja – Pontosan úgy, ahogyan megtörtént! – Millard Kaufman forgatókönyve Howard Breslin: Bad Day at Hondo című elbeszélése alapján Tábladzsungel – Richard Brooks forgatókönyve Evan Hunter regénye alapján Édentől keletre – Paul Osborn forgatókönyve John Steinbeck regénye alapján Szeress, vagy hagyj el! – Daniel Fuchs, Isobel Lennart forgatókönyve Daniel Fuchs elbeszélése alapján Legjobb operatőr James Wong Howe – A tetovált rózsa (ff) Robert Burks – To Catch a Thief (színes) Látványtervezés és díszlet Fekete-fehér filmek Hal Pereira, Tambi Larsen, Samuel M. Comer, Arthur Krams – Tetovált rózsa Cedric Gibbons, Randall Duell, Edwin B. Willis, Henry Grace – Tábladzsungel Cedric Gibbons, Malcolm Brown, Edwin B. Willis, Hugh B. Hunt – Holnap sírni fogok Joseph C. Wright, Darrell Silvera – Az aranykezű férfi Edward S. Haworth, Walter Simonds, Robert Priestley – Marty Színes filmek William Flannery, Jo Mielziner, Robert Priestley – Piknik Lyle Wheeler, John DeCuir, Walter M. Scott, Paul S. Fox – Hosszúláb papa Oliver Smith, Joseph C. Wright, Howard Bristol – Macsók és macák Lyle Wheeler, George Davis, Walter M. Scott, Jack Stubbs – A szerelem nagyon ragyogó dolog Hal Pereira, Joseph McMillan Johnson, Samuel M. Comer, Arthur Krams – Fogjunk tolvajt! Legjobb vágás Picnic – Charles Nelson , William A. Lyon Blackboard Jungle – Ferris Webster The Bridges at Toko-Ri – Alma Macrorie Oklahoma – Gene Ruggiero, George Boemler The Rose Tattoo – Warren Low Legjobb vizuális effektus The Bridges at Toko–Ri – Nem volt név megjelölés The Dam Busters – Nem volt név megjelölés The Rains of Ranchipur – Nem volt név megjelölés Legjobb idegen nyelvű film (Életműdíj) Samurai, The Legend of Musashi (Miyamoto Musashi) (�� ��) ( Japán ) – Criterion Pictures Corp., Fine Arts Films – Kazuo Takimura producer – Hiroshi Inagaki rendező Statisztika Egynél több jelöléssel bíró filmek 8 : Love Is a Many-Splendored Thing, Marty, The Rose Tattoo 6 : Love Me or Leave Me, Picnic 4 : Blackboard Jungle, East of Eden, I'll Cry Tomorrow, Guys and Dolls, Oklahoma! 3 : Bad Day at Black Rock, Daddy Long Legs, Interrupted Melody, The Man with the Golden Arm, Mister Roberts, Rebel Without a Cause, To Catch a Thief 2 : The Battle of Gettysburg, The Bridges at Toko-Ri, The Face of Lincoln, It's Always Fair Weather, Queen Bee, Summertime Egynél több díjjal bíró filmek 4 : Marty 3 : Love Is a Many-Splendored Thing, The Rose Tattoo 2 : Oklahoma!, Picnic Zepeczaner Jenő Zepeczaner Jenő (szignója: zj. Marosvásárhely, 1946. december 11. –) erdélyi magyar történész, muzeológus. Életútja A szovátai Ady Endre Líceumban érettségizett 1964-ben; történelemtanári képesítést a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Történelem Karán szerzett 1969-ben. Tanulmányai befejeztével 1969–72 között történelmet tanított a segesdi általános iskolában, a szovátai líceumban, majd a székelyudvarhelyi Közgazdasági Líceumban. 1972 júliusától a székelyudvarhelyi Municípiumi Múzeumban (a mai Haáz Rezső Múzeum) muzeológus, 1975 áprilisától a múzeum vezetője. Munkássága Hely- és céhtörténeti írásai a Korunkban, Művelődésben és több szakfolyóiratban jelentek meg. Szerkesztőbizottsági tagja volt 1980-tól az Acta Hargitensia kiadványnak, 1990-től a Székelységnek, és ugyancsak 1990-től felelős szerkesztője a Múzeumi Füzetek kiadványsorozatnak, szervezője a Múzeumi Hetek rendezvényeinek, a székelyudvarhelyi múzeum képzőművészeti, helytörténeti és néprajzi kiállításainak. Számos múzeumi tájékoztató, kiállítási katalógus – A Haáz Rezső Kulturális Egyesület tájékoztatója (Székelyudvarhely 1995); Székelyudvarhely: Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely, 1995), stb. – összeállítója. 1987 óta tagja a Fotóművészek Szövetségének, több mint 50 kiállításon vett részt Romániában. Fényképeivel és reprodukcióival Hermann Gusztáv: Művelődéstörténeti séta Székelyudvarhelyen (Székelyudvarhely, 1990), valamint Geréb Attila: Kérdezők és kérdezettek a Bibliában (Kolozsvár, 1991) c. könyvében szerepel. Szerkesztései Haáz Ferenc Rezső: Udvarhelyi tanulmányok (Székelyudvarhely, 1994. Múzeumi Füzetek 10); Orbán Balázs szoboravatás 1995. február 4. (Székelyudvarhely, 1995); Nem mi választjuk ki szentjeinket: Áron püspök szobrának felszentelése. 1995. szeptember 13. (Székelyudvarhely, 1995); Róth András Lajos: A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tudományos könyvtára (Bárdi Nándorral, Bíró Gáborral, Hermann Gusztávval és Veres Péterrel, Székelyudvarhely, 1996). Haáz Rezső Múzeum ; szerk. Zepeczaner Jenő; Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely, 2005 Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Udvarhelyszéken. Korabeli iratok, jegyzőkönyvek, lajstromok ; közli Pál-Antal Sándor, Zepeczaner Jenő; Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely, 2005 Kötete Udvarhelyszék az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején. Tanulmány és okmánytár az udvarhelyszéki eseményekhez ; Haáz Rezső Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely, 1999 ( Haáz Rezső Kulturális Egyesület – Múzeumi füzetek , 16.) Pereces Pereces Diósgyőr határában, a 19. században létrejött bányásztelepülés, az anyatelepülés részeként 1950-ben csatolták Miskolchoz. Az Újgyőri főtérről a 6-os busszal közelíthető meg. Története Maga a település a 19. század közepéig nem szerepel térképen, a Pereces név csak földrajzi nevekben említődik (Pereces-völgy, -kő, perecesi erdő). A terület a Zsigmond család birtoka volt. A térség széntartalékainak bányászata már a 18. században megkezdődött, de igazán csak akkor indult be, amikor a 19. század második felében a garadna-hámori völgyből Diósgyőrbe költözött a későbbi vasgyár elődje. A vasgyárat ellátó perecesi bányászatot a Selmecbányán (a Miskolci Egyetem elődjén) végzett Joós István bányamérnök teremtette meg. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter 1868. február 5-én keltezett levelében szerepel az utasítás a perecesi bányatelep létesítésére. A levélben szerepelt a Gränzenstein-alagút létesítése is (Gyertyánvölgy irányába), ez 2336 méteres hosszával akkor a világ harmadik, Európa második leghosszabb bányaalagútjának számított. Az 1870-es években a perecesi Mátyás-táró, valamint a hegyoldali Pálinkás- és Weisner-táró termelését fokozták, itt azonban a szén kéntartalma miatt nem volt megfelelő a gyárnak, és a Gyertyánvölgyön túli Adriányi-telep jobb széntartalékának kitermelésére törekedtek. Ehhez nyílt a 105 méter mély, négyszintes Baross-akna, ami Borsod megye legnagyobb teljesítményű bányája volt, a Vasgyárat azonban még ez sem tudta ellátni, ezért nyitották Pereces és Sajóbábony alatt az Újaknát, amiben az országban először alkalmaztak villamosmozdonyokat a föld alatti szállításhoz; 1901 és 1909 közt összesen hetet szereztek be. Az Újakna egyes aknája 212, a kettes 210 méter mély volt. 1905-re évi 100 000 tonna szén volt az akna termelése, a legtöbbet, 161 660 tonnát, 1910-ben termeltek ki itt. Az első világháború után Baross-akna termelését csökkentették, Újaknáét 1924-ben leállították. A függőleges aknaszállítás 1938-tól megszűnt. Az északi és a déli lejtősaknákat mélyítették. A második világháború után a bányát államosították; ebben az időben áttértek a frontfejtésre. A Baross-akna központi helyzetének köszönhetően a pálinkási, adriányi és finkei telepek szenét is itt termelték ki. 1947. május 2-án kilenc munkába induló bányász életét vesztette, amikor a tárnába szállító kisvasút bejárata rájuk omlott. Az omlás helyszínén ma egy emlékmű található. 1950-ben Diósgyőrt és vele a hozzá tartozó Perecest Miskolchoz csatolták. A városrész 1970 után, a bánya bezárásával hanyatlani kezdett, a mozi és a boltok bezártak, megszűnt a kisvasút. Itt működik a Debreczeni Márton Szakképző Iskola, az egykori Bányaipari Technikum jogutódja. Magneux (Marne) Magneux település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 279 fő (2015). Magneux Breuil, Courlandon, Courville, Fismes és Unchair községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1814 Bach Az 1814 Bach (ideiglenes jelöléssel 1931 TW1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1931. október 9-én. Bécs kerületei Bécsnek 23 kerülete (németül: Gemeindebezirk) van. A város magja az I. kerület, míg a II–IX. kerület Bécs külvárosait jelenti. A X–XIX. kerület a Gürtelen kívül helyezkednek el. A Duna-csatorna és az ún. Nagy-Duna közötti rész északi fele a XX. kerülethez, déli része (a Práterrel együtt) a II. kerülethez tartozik. A Dunától balra fekvő XXI. és XXII. kerület egykori falvakból jött létre. A sort a Bécs délnyugati határán, a Duna jobb partján fekvő XXIII. kerület zárja. Forrás Ember Mária: Bécs. Panoráma Külföldi Városkalauzok, 1982 ISBN 963-243-245-2 A hadviselés művészete A hadviselés művészete (There's Something About a War) a Született feleségek (Desperate Housewives) című amerikai filmsorozat harminchatodik epizódja. Az Amerikai Egyesült Államokban először az ABC (American Broadcasting Company) adó sugározta 2006. január 22-én. Mellékszereplők Currie Graham - Ed Ferrara Melinda Page Hamilton - Mary Bernard nővér Jay Harrington - Dr. Ron McCready Jeff Doucette - Crowley atya Dagney Kerr - Ruth Ann Heisel nővér Carol Mansell - Pat, a recepciós Mike Gomez - Második pap Mary Alice epizódzáró monológja A narrátor, Mary Alice monológja az epizód végén így hangzik (a magyar változat alapján): „A hadviselés művészetét mindenki ismeri. És azt is tudjuk mind, hogy a győzelem azon múlik, hogy milyen kártyákat kaptunk az osztáskor. Egyesek, ha véres küzdelemmel néznek szembe, inkább leteszik a fegyvert; míg másoknak a megadás elfogadhatatlan. Még ha tudják is, hogy a küzdelem az utolsó csepp vérig tart.” Platycichla A Platycichla a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a rigófélék (Turdidae) családjába tartozó nem. Besorolása vitatott, lehet, hogy a Turdus nembe tartoznak. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Köhler-rigó (Platycichla flavipes vagy Turdus flavipes) Taczanowski-rigó (Platycichla leucops vagy Turdus leucops) Unbikvadium Az unbikvadium a 124-es rendszámú, még fel nem fedezett kémiai elem ideiglenes neve. A természetben nem fordul elő, mesterségesen sem állították még elő. A transzaktinoidák közé tartozik, a g-blokk negyedik eleme. Várható atomtömege 332. Vegyjele: Ubq CAS-szám: 54500-72-0 Elektronok héjaként: 2, 8, 18, 32, 36, 18, 8, 2 Elektronszerkezet: Uuo 5g4 8s2. A stabilitás szigetnének egyik eleme lehet, némely izotópjának a felezési ideje esetleg a néhány másodpercet is elérheti. A 124 protont és 204 neutront tartalmazó Ubq-330 talán az egyik ilyen hosszabb életű izotóp. Zerba Zerba település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Piacenza megyében. Lakosainak száma 78 fő (2017. január 1.). Zerba Brallo di Pregola, Cabella Ligure, Fabbrica Curone, Ottone, Santa Margherita di Staffora és Cerignale községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Anhsesonk intelmei Az Anhsesonk intelmei egy ókori egyiptomi irodalmi mű. Fennmaradt példánya, melyet a British Museum vásárolt 1896-ban, a ptolemaida korra tehető, bár a szöveg lehet korábbi. A 28 oldalból álló kézirat 1, 2 és 24–28. oldalai, valamint minden oldal első sora erősen károsodott, helyenként olvashatatlan. A mű az intelemirodalom egy példája. Magukat az intelmeket bevezetés előzi meg, mely a mű születésének körülményeiről számol be. A valószínűleg fiktív történet szerint Anhsesonk (vagy Anhsesonkui), Ré héliopoliszi főpapja gyerekkori barátját, Harsziészét látogatja meg Memphiszben, hogy segítségét kérje. Harsziésze, aki nemrég lett a király legfőbb orvosa, beavatja Anhsesonkot egy titokba: társaival összeesküvést sző a király meggyilkolására. Anhsesonk megpróbálja lebeszélni, mikor azonban nem jár sikerrel, nem jelenti az összeesküvést. Egy szolga, aki kihallgatta szavaikat, feljelentést tesz. Harsziészét és társait tűzhalálra ítélik és kivégzik, Anhsesonk pedig börtönbe kerül. Itt írja meg intelmeit legkisebb fiához; mivel papiruszt nem kap, cserepekre. A tanítások szerkezete eltér a műfaj korábbi ismert példányaitól. Míg azok egymással kapcsolatban álló mondatokból állnak, és az életből vett példákkal illusztrálnak erkölcsi tanításokat, Anhsesonk egysoros tanításai nem mindig állnak egymással tematikus kapcsolatban, a mű leginkább közmondásgyűjteménynek hat. Ebben hasonlít más démotikus kori intelmekhez. A tanítások az átlagemberhez szólnak, emelkedett idealizmus helyett gyakorlatiasság és humor jellemzi őket. Idézetek (Anhsesonk próbálja lebeszélni Harsziészét): „A fáraó Ré képmása! (…) A fáraó sok jót cselekedett veled, többet, mint bárkivel a palotában. A palotába hoztak, mikor nem volt semmid ezen a világon, kineveztek legfőbb orvossá, megadott ő neked mindent, ami egy legfőbb orvosnak jár. Fivéreidet minden ellenszolgáltatás nélkül kinevezte pappá. És te cserébe meg akarod ölni?” 9/10. „Ne vitatkozz olyan dologban, amiben nincs igazad.” 9/11. „Ne mondd, hogy »a földem sokat terem«, ne mulaszd el ellenőrizni.” 9/14. „Ne mondd, hogy »Felszántottam ezt a földet és nem fizettek érte.« Szánts újra. Szántani jó.” 9/15. „Örömtelibb annak az arca, aki a mezőn pihen, mint azé, aki a városban tölti a napját.” 9/16. „Ne mondd, hogy »Nyár van.« Eljő a tél is.” 9/17. „Aki nyáron nem gyűjt fát, télen nem melegszik.” 9/22. „A gazdagság birtokolja birtoklóját.” 10/6. „»Ezek sértegetnek«, mondja a bolond, ha tanítani próbálják.” 10/7. „Ha nagy ember házában jársz, a lábad megbotolhat, a nyelved sose.” 13/6. „A bolondnak a barátja is bolond, a bölcsnek a barátja is bölcs.” 15/14. „Ne lopj, mert úgyis rájönnek.” Duckens Nazon Duckens Moses Nazon (Párizs, 1994. április 7. –) francia születésű haiti válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Laval játékosa. Hevederzár A hevederzár egy mechanikus vagyonvédelmi eszköz. A hevederzárak vízszintes és/vagy függőleges irányban kiegészítő zárást biztosítanak. A hevederzár olyan mechanikus zárszerkezet, amely az ajtólap teljes szélességén végigfut, valamint az ajtó nyíló és pánt felőli oldalán is egy-egy ponton biztosít zárást (utóbbi definíció a hevederzár alapkivitelére, vagyis a vízszintes kivitelű hevederzárra vonatkozik). A hevederzár - bizonyos tényezők teljesülése esetén - a biztonsági ajtó és a biztonsági rács után a legnagyobb fokú védelmet nyújtja. Története Hevederzárhoz hasonló zárakat már a középkorban is használtak: a falra vagy az ajtótokra felszereltek két darab erős fémkengyelt (ellendarabot), és ezekbe belecsúsztattak egy vastag fadeszkát, ennek következtében az ajtót/kaput nagyon nehéz volt betörni. Ezt a megoldást a leggyakrabban várkapuk védelmére használták. A hátránya volt viszont, hogy csak belülről tudták használni. A modern hevederzárak A mai, modern hevederzárak is hasonló elven működnek. Egy hevederzár is csak abban az esetben nyújt megfelelő védelmet, ha teljesül rá a zárak öt alapkövetelménye. Kivitelei vízszintes függőleges keresztirányú (más néven: kiskereszt vagy négyirányú) nagykereszt kis dupla nagy dupla félhevederzár modul vízszintes modul függőleges modul kereszt kettős cilinderes – ritkán felszerelt, speciális kivitel A hevederzárak záródásának módjai Egy hevederzár záródhat: falba fali ellendarabba fali kengyelbe keretoldali kengyelbe a padlózatba valamint ezek kombinációjába, pl. egyszerre falba és kengyelbe A hevederzárak alkalmazásának területei Hevederzár felszerelhető: egy- és kétszárnyú, illetve oldalvilágító ablakkal rendelkező ajtókra (egyes hevederzárak csak egyszárnyú ajtókra szerelhetők fel) erkély- és teraszajtókra ablakokra , valamint billenő, szekcionált és kétszárnyú garázskapukra A MABISZ és a biztonságtechnikai szakemberek által ajánlott hevederzárak Barlock Biztibuk Magzet Prezidium Novum Iseo Abus EVVA Zeiss Ikon Kaba MA-BIZ (rövidítés: 'Magyar-Biztonságos') Gornja Pušća Gornja Pušća falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pušća községhez tartozik. Fekvése Zágrábtól 20 km-re északnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra a Marijagoricai előhegység területén, a Donja Pušćából Dubravicába vezető út felett fekszik. Története A település a Rauch család birtoka volt, akiknek nemesi kúriájuk és gazdasági épületeik álltak itt. Annak nagysága miatt birtokot a helyiek Dvornak nevezték és ma is ez az elnevezés használatos rá. Az épületegyüttes egy része a 18. másik része a 19. században épült. A II. világháború után a kastélyt lakásoknak használták és a nem megfelelő karbantartás miatt állapota jelentősen romlott. A honvédő háború idején menekülteket helyeztek el benne, majd roma családok költöztek ide, akik ma is benne laknak. A falunak 1857-ben 227, 1910-ben 221 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben 602 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel, kézművességgel foglalkoznak. Nevezetességei A Rauch kastély a 18. és 19. században épült egyemeletes késő barokk épület. Ma lakások vennek benne, állapota erősen leromlott. A kastélyt egykor szép park övezte, melyből mára vajmi kevés maradt. A Krajačić-kúria a Donja és Gornja Pušća közötti út felett egy dombon áll. Egy 1862-es térkép szerint a család birtokközpontja volt. Mellette gazdasági épületek állnak, de az út felé csak szántók és rétek vannak. A kúria mai állaga meglehetősen rossz. Ispidina Az Ispidina a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába és a Alcedininae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nem besorolása vitatott, egyes szervezetek szerint másik nembe tartoznak. kongói törpejégmadár (Ispidina lecontei vagy Ceyx lecontei) natali törpejégmadár (Ispidina pictus vagy Ceyx pictus) Naturno Naturno (németül: Naturns) település Olaszországban, Bolzano autonóm megyében. Lakosainak száma 5777 fő (2017. január 1.). Naturno Castelbello–Ciardes, Lana, Parcines, San Pancrazio (Dél-Tirol), Senales, Lagundo, Plaus és Ultimo (Dél-Tirol) községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 7373 Stashis A 7373 Stashis (ideiglenes jelöléssel 1979 QX9) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1979. augusztus 27-én. Olosz Egon Olosz Egon (Kisjenő, 1920. február 5. – Marosvásárhely, 1995. december 18.) erdélyi magyar orvos, szakíró. Olosz Lajos költő fia. Életútja Középiskoláit Kolozsvárt és Aradon végezte, az aradi Moise Nicoară Líceumban érettségizett (1938). Orvosi oklevelet a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett (1944). Gyakornokként kezdte pályáját a Miskolczy Dezső vezette marosvásárhelyi ideg- és elmegyógyászati klinikán, 1947-től a Láng István vezette belgyógyászati klinikára került. 1950-től tanársegéd, majd adjunktus a Dóczy Pál, 1957-től a Horváth Endre irányította belgyógyászati klinikán. Elnyerte az orvostudományok doktora címet (1972), és kinevezték előadótanárnak. 1978-tól professzor és a klinika vezetője, néhány éven át dékánhelyettes, nyugdíjazásig (1990). Az Európai Szívgyógyászati Társaság tagja. Az Orvosi Szemle szerkesztőbizottsági titkára. Munkássága Kutatási területei: a vesebetegségek, a szív- és érbetegségek kórtana és kezelése. Tanított sportorvostant, dietetikát, endokrinológiát is. A klinikai tünettanba a diagnosztikai logika matematikai nyelven történő kifejezésére bevezette a halmazelmélet és a valószínűségszámítás módszereit, ezzel Marosvásárhelyen belgyógyászati tünettani iskolát alapított. Tanulmányait közölte az Orvosi Szemle, Medicina Internă és a Revue Roumaine de Medicine Interne. Értekezett az orvosképzés korszerűsítéséről; ismeretterjesztő cikkei az Új Életben jelentek meg. Kőnyomatos jegyzetei: Semiologie medicală (1970); Belgyógyászati tünettan I-II. (1978, 1981). Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula . Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület . 2002. ISBN 973-26-0698-3 Victor Capesius Victor Capesius (Szerdahely, 1907. február 7. – Göppingen, 1985. március 20.) SS-Sturmbannführer (őrnagy), a dachaui (1943–1944) és az auschwitzi (1944-1945) koncentrációs táborok gyógyszerésze. Élete Orvos és gyógyszerész házaspár gyermekeként született. Az elemi iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Nagyszebenben végezte. Gyógyszerészeti tanulmányait a kolozsvári egyetemen kezdte, és Bécsben folytatta, ahol 1933-ban szerzett oklevelet. 1934-től az IG Farben kereskedelmi ügynökeként az erdélyi orvosokat és gyógyszerészeket látogatta. A katonai szolgálatát a román hadseregben teljesítette, ahol szintén gyógyszerészként tevékenykedett, és kapitányi rangot szerzett. Miután Románia csatlakozott a tengelyhatalmakhoz, egy német–román egyezmény alapján 1943-ban átkerült a Wehrmachthoz, és egészségügyi szolgálatot látott el Varsóban, Berlinben és Dachauban. Varsóban századosi rangban (SS-Hauptsturmführer) átkerült a Waffen-SS kötelékébe. 1944-től az auschwitzi koncentrációs táborba került gyógyszerészként. Itt Josef Mengele munkatársaként dolgozott, és részt vett a foglyok válogatásában. Az ő feladata volt a Zyklon–B adminisztrálása is. A közeledő szovjet hadsereg elől menekülve brit hadifogságba került. Kiszabadulva a stuttgarti műszaki főiskolán elektrotechnikát tanult, amíg egy auschwitzi túlélő fel nem ismerte. Ekkor az amerikaiak vették őrizetbe, de mivel semmit nem tudtak rábizonyítani, 1947. augusztusban szabadon bocsátották. Ezt követően egy stuttgarti gyógyszertárban volt alkalmazott, majd a meggyilkoltak aranyfogaiból szerzett vagyonból 1950-ben önállósította magát, és Göppingenben működtetett gyógyszertárat. Utóbb Reutlingenben szépségszalont is nyitott. 1959-ben letartóztatták, és nyolc évet töltött vizsgálati fogságban. A frankfurti Auschwitz-perben 1965. augusztus 20-án nyolcezer rendbéli gyilkosságban való bűnrészességért kilenc év fegyházbüntetésre ítélték, de már 1968. januárban szabadon bocsátották. A továbbiakban a felesége nevére átíratott gyógyszertárban alkalmazottként dolgozott. A Kolozsváron 1946. május 22. – május 31. között lezajlott úgynevezett észak-erdélyi gettóperben távollétében halálra ítélték. Magnières Magnières település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 295 fő (2015). Magnières Saint-Pierremont, Xaffévillers, Mattexey, Moyen, Vallois, Clézentaine, Deinvillers és Domptail községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 13843 Cowenbrown A 13843 Cowenbrown (ideiglenes jelöléssel 1999 XQ34) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. december 6-án. Emléktáblák Debrecenben A Wikimédia Commons tartalmaz Emléktáblák Debrecenben témájú kategóriát. Debrecen szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz. Gildwiller Gildwiller település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 283 fő (2015). Gildwiller Burnhaupt-le-Bas, Soppe-le-Bas, Hecken, Ammerzwiller, Balschwiller, Falkwiller, Bernwiller és Diefmatten községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Aachen főpályaudvar Aachen főpályaudvar vasútállomás Németországban, Aachen városban. A német vasútállomás-kategóriák közül a másodikba tartozik. -ben nyílt meg. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Köln–Aachen nagysebességű vasútvonal Aachen–Mönchengladbach-vasútvonal Wesertalstrecke Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Aachen Schanz megálló Hergenrath vasútállomás Aachen-Rothe Erde vasútállomás Aachen Süd railway station Murahely Murahely (korábban Deklezsin, szlovénül: Dokležovje, vendül Dekležovje, egykor Dekležin) falu Szlovéniában, a Muravidéken. Közigazgatásilag Belatinc községhez tartozik. Fekvése Muraszombattól 7 km-re délre, Belatinctől 5 km-re nyugatra a Mura völgyében az Öreg-Mura bal partján fekszik. Története Területén már az ókorban éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található halomsírok. A település első írásos említése 1381-ből való "Duclisy" néven, ekkor Nemti (ma Lenti) várának része volt. 1389-ben "Doclisy", 1408-ban "Duklossy", 1428-ban "Doklesy", 1481-ben "Doklysyn" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A 15.-17. században a belatinci uradalom része volt, s a Bánffy család birtokolta. A Bánffyakat követték a Csákyak, akik alig egy évszázadig voltak a falu birtokosai, végül a 19. században a Gyika család kezében volt az uradalom. A falu első szakrális épülete az 1669-ben említett Keresztelő Szent János kápolna volt. A kápolna fából épült harangtoronnyal, belül Szent István és Szent Imre képeivel. Ezt a kápolnát gyakran veszélyeztette a Mura áradása, ezért a 19. században templom építését határozták el, mely végül 1844 és 1846 között épült fel. Vályi András szerint "DEKLESIN. Deklesavje. Tót falu Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Lendvától nem meszsze, Belatincznak szomszédságában, határja gazdag, vagyonnyai nevezetesek, tulajdonságaira nézve lásd Gumiliczát, mellyhez hasonló, első Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Deklesin, vindus falu, Zala vgyében, a belatinczi uradalomban, 420 kath. lak." Az 1910. évi népszámlálás szerint 730, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. Zala vármegye Alsólendvai járásához tartozott. 1920-ban a trianoni békeszerződés értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság kapta meg. 1941-ben ismét magyar fennhatóság alá került, 1945-ben Jugoszlávia visszakapta. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 960 lakosa volt. Nevezetességei Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1846 -ban épült. Mária-kápolnáját 1885 -ben építették. Római kori halomsírok. Vusu (település) Vusu megye szintű város Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Tancseng prefektúrájában. Lakosainak száma 210 000 fő (2003) és 298 907 fő. Népesség A település népességének változása: Milagro (Navarra) Milagro település Spanyolországban, Navarra autonóm közösségben. Milagro Funes, Villafranca és Cadreita községekkel határos. Lakosainak száma 3400 fő (2017). Milagrónál torkollik baloldali mellékfolyója, az Aragón az Ebróba. Népessége A település népessége az elmúlt években: 2812 Scaltriti A 2812 Scaltriti (ideiglenes jelöléssel 1981 FN) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1981. március 30-án. Labarthe-Inard Labarthe-Inard település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 865 fő (2015). Labarthe-Inard Beauchalot, Estancarbon, Montespan, Pointis-Inard, Saint-Médard és Savarthès községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Auribeau-sur-Siagne Auribeau-sur-Siagne település Franciaországban, Alpes-Maritimes megyében. Lakosainak száma 3219 fő (2015). Auribeau-sur-Siagne Grasse, Pégomas, Peymeinade és Tanneron községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 7383 Lassovszky A 7383 Lassovszky (ideiglenes jelöléssel 1981 SE) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Oak Ridge Observatory fedezte fel 1981. szeptember 30-án. 5637 Gyas Az 5637 Gyas (ideiglenes jelöléssel 1988 RF1) egy kisbolygó a Naprendszerben. Carolyn és Gene Shoemake fedezte fel 1988. szeptember 10-én. Emléktáblák Hatvanban Hatvan szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz. Utcaindex (2. Vasútállomás) Hatvan - Szolnok vasútvonal átadása, Bombázás vasúti áldozatai, Internált vasutas családok, Pálhidy Mihály (? Autóbusz-állomás) 1848/49 hősei (5.) Legány Ödön, Sztehlo Gábor A Wikimédia Commons tartalmaz Emléktáblák Hatvanban témájú kategóriát. Férfi egyéni párbajtőrvívás vívómestereknek az 1906. évi nyári olimpiai játékokon Az Athénban megrendezett 1906. évi nyári olimpiai játékokon a férfi egyéni párbajtőrvívás vívómestereknek egyike volt a 8 vívószámnak. Csak hárman indultak. A belga Cyrille Verbrugge, az olasz Carlo Gandini és a görög Joánisz Raíszisz. Kieran Dowell Kieran O'Neill Dowell (Ormskirk, Anglia, 1997. október 10. –) angol labdarúgó, aki a Nottingham Forestben (kölcsönben az Evertontól) játszik, középpályásként. Pályafutása Everton Dowell 2005-ben, hétéves korában csatlakozott az Everton ifiakadémiájához. 2014. december 11-én mutatkozott be az első csapatban, a 11. percben csereként váltva a sérült Christian Atsut, az FK Krasznodar elleni Európa-liga-meccsen. 2016. április 30-án, a Bournemouth ellen a Premier League-ben is lehetőséget kapott, a 87. percben, Ross Barkley helyére beállva. Sikerei U20-as világbajnok : 2017 Humberto Cruz Humberto Carlos Nelson Cruz Silva (Santiago, 1939. december 8. –) chilei válogatott labdarúgó. A chilei válogatott tagjaként részt vett az 1962-es és az 1966-os világbajnokságon, illetve az 1967-es Dél-amerikai bajnokságon. Sikerei, díjai Chilei bajnok (2): 1963, 1970 Világbajnoki bronzérmes (1): 1962 Dél-amerikai bronzérmes (1): 1967 Dieffenthal Dieffenthal település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 259 fő (2015). Dieffenthal Dambach-la-Ville és Scherwiller községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Marrubiu-Terralba-Arborea Stazione di Marrubiu-Terralba-Arborea vasútállomás Olaszországban, Szardínia régióban, Marrubiu településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Cagliari–Golfo Aranci Marittima-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Sant'Anna Stazione di Uras-Mogoro Cetinski Varoš Cetinski Varoš falu Horvátországban Karlovác megyében. Közigazgatásilag Cetingradhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 42 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re délnyugatra, a Kordun területén fekszik. Története A településnek 1857-ben 970, 1910-ben 500 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben 30 lakosa volt. Swainson-veréb A Swainson-veréb (Passer swainsonii) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a verébfélék (Passeridae) családjába tartozó faj. Nevét William Swainson brit ornitológusról kapta. Előfordulása Etiópia és Szomália területén honos. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.) Sauvat Sauvat település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 205 fő (2015). Sauvat Auzers, Bassignac, Méallet, Le Monteil, Saignes és Ydes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jebsheim Jebsheim település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 1358 fő (2015). Jebsheim Muntzenheim, Riedwihr, Wickerschwihr, Durrenentzen, Artzenheim, Grussenheim, Colmar és Marckolsheim községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Undekán Az undekán egy telített szénhidrogén, tizenegy szénatomot tartalmazó alkán. Összegképlete C11H24. Színtelen, gyúlékony folyadék. Vízben nem oldódik, de alkohollal, benzinnel, éterrel elegyedik. Néhány terpentinolajban és a kőolajban fordul elő. 159 szerkezeti izomerje létezik. Női távolugrás a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon az atlétika női távolugrás versenyszámát augusztus 19. és 22. között rendezték a Pekingi Nemzeti Stadionban. A kvalifikáció során az A-szint 672 centiméter, míg a B-szint 660 centiméter volt. Rekordok A versenyt megelőzően ezek a rekordok voltak érvényben a női távolugrásban: A versenyen új rekord nem született. Eredmények Az eredmények centiméterben értendők. A rövidítések jelentése a következő: Döntő A 12 döntőbe jutott távolugó közül három ugrás után csak a legjobb 8 folytathatta. Montoillot Montoillot település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 77 fő (2015). Montoillot Aubigny-lès-Sombernon, Commarin, Semarey, La Bussière-sur-Ouche és Échannay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tortisambert Tortisambert település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 132 fő (2015). Tortisambert Les Autels-Saint-Bazile, La Chapelle-Haute-Grue, Heurtevent és L’Oudon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: A Happy Tree Friends epizódjainak listája DVD-k First Blood (Első vérig) Second Serving (Második harapás) Third Strike (Harmadik csapás) Gifts From Mortal (Negyedik karácsony) OverKill (Magyarországon nem jelent meg) The Winter Break (Magyarországon nem jelent meg) Epizódok TV epizódok (Leírások majd akkor keletkeznek, ha véget ér az első szezon. Egyébként viszont nem akarjuk elrontani a hétperces részek megnézésére vágyók örömét. A zárójelben a főszereplők nevei. Különleges részek Banjo Frenzy - egy kezdetleges, úgymond debütáló epizód. Ski Patrol - Lumpy mint símentő. I like haloween, I like zombies! - Tothy miatt -Flaky-n és Nutty-n kívül- mindenki zombie lesz. Buddhist Monkey: Enter the Garden - A buddhista majom vs. gonosz nindzsák a kertben. Buddhist Monkey: Books of Fury - majdnem ugyanaz egy könyvtárban. Mole in the City - A bizonyos kém epizód, ami "beharangozta" a 30 perces epizódokat. Fall Out Boy Video: The Carpal Tunnel of Love - Cuddles és Giggles szerelmi kapcsolata, amibe Lumpy mindig beletenyerel. The turists - Az osztály (Midenki) kirándulni megy. Dino-Sore Days - Cro-Marmot a maga időszakában (fekete-fehér, Disney-szerű epizód). Hipnotise haloween - Cuddles hipnotizáló-órát rendel egy újságból, de Sniffles, Flaky, és Giggles megakadályozza. Intimate Spotlight - Egy "interjú" Cro-Marmottal. Asbestos I Can Do - Lumpy zoknit köt az agancsának. The Buddhist Hedgehog - A buddhista majom társa:Flaky. W.A.R. Journal - Flippy katona kora. The "Easter-Bunny"-Cuddles a húsvéti nyúl Nagy Ferenc (ökölvívó) Nagy Ferenc (Cegléd, 1916. október 27.–Budapest, 1977. május 11.) magyar olimpikon ökölvívó. Pályafutása 1934-1940 között a Budapesti Vasutas SC (BVSC) ökölvívója, a nehézsúlyban versenyzett. A BVSC színeiben 6-szoros magyar bajnok, 1934-ben és 1937-ben csapatbajnok. 1935-1939 között 22-szeres magyar válogatott. Európa-bajnokság 1937-ben az Európa-bajnoki tornán 4. helyezett Olimpiai játékok Az 1936. évi nyári olimpiai játékok ökölvívó tornáján, nehézsúlyban a 4. helyen végzett, mert a 3. helyért vívandó mérkőzésre nem állt ki. Sportvezetőként 1941-1965 között a BVSC illetve a Rákoscsabai Munkás Testgyakorlók Köre (RMTK) edzője. 1965-1977 között a magyar válogatott edzője. Újbánya Újbánya (szlovákul: Nová Baňa, németül: Königsberg, latinul Regiomontanum) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban. A középkorban a felvidéki szabad királyi bányavárosok egyikeként aranybányászatáról volt nevezetes. Fekvése és természeti viszonyai Lévától 27 km-re északra, az Újbányai-völgyben, a Garam jobb partján fekszik. Bükkös, Chotár, Óhuta, Štále és Záhrb tartozik hozzá. A városközpont területén folyik össze az Óhutai-patak (Starohutský potok) vizével a Garam folyóba torkolló Újbányai-patak (Novobanský potok). Az Újbányai-völgyet észak felől a Madaras, nyugat felől az Újbányai-hegység és keletről a Selmeci-hegység szegélyezi. Lakosságának egynegyede a városközponttól északra eső, az Újbányai-hegység lankáin viszonylag nagy területen szétszórtan elhelyezkedő lakóházakból összetevődő Štále településrészen él. Az Óhutai-patak mentén, a városközponttól egy kilométerre nyugatra fekszik Záhrb településrésze, majd további 4 kilométerre nyugatra Óhuta (Stará Huta), melytől északra fekszik Chotár, délre pedig Bükkös (Bukovina). A szocializmus évtizedeiben épített lakótelepe a városközponttól délre, a vasútállomás és az ipari zóna felé vezető út mentén fekszik. Erdeit főként bükk, tölgy, valamint lucfenyő alkotják. Faunájának legjellemzőbb képviselői a muflon, őz, szarvas, vaddisznó, de erdeiben előfordul az eurázsiai hiúz, borz, fekete gólya, parlagi sas és a békászó sas is. Vizeiben a leggyakoribb halfajok mellett a csuka, harcsa és fogassüllő, patakjaiban a fürge cselle is megtalálható. Története Az egykori híres bányavárosok egyike arany- és ezüstbányáiról volt nevezetes. Története szorosan kötődik a határában működő bányákhoz, melyekben – miután itt aranyat találtak – a bányászat valószínűleg a 13. században indult meg. Első lakói Körmöcbányáról és Bakabányáról érkezett bányászok voltak. A település első írásos említése 1337-ből származik "Nove Montanie in possessione domini regis Seunych noviter invente" alakban. 1346-ban "Konigisperg", 1347-ben "Noua Mons guondam Schebeniczebach, pro nunc Konignisperg", 1382-ben "Kunsperg", 1391-ben "Mons Regis vulgo Wybana", 1424-ben "Vybanya", 1430-bvan "Kunisperg Wybanya vulgo hungaricali vocata", 1773-ban "Nowa Banya" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Kiváltságait 1345-ben Nagy Lajos királytól kapta, aki német bányászokat telepített ide és szabad királyi városi rangra emelte. Bars vármegye monográfiája így ír erről: "A város végleges megalakulása 1345 utolsó negyedére tehető, mert ez év szeptember hó 8-án Lajos király már a városi hatósághoz intézi levelét. (Eszt. kápt. lev. lad. 2. 30.) 1345-ben Lajos király a várost szab. kir. és bányavárosi jogokkal ruházza fel; 1347-ben pedig értesíti a lakosokat, hogy az érczmalmok kerékbérét egy-egy forintban (1/4 márka finom ezüst) állapítja meg. Január 31-én Budán kelt levelével keményen ráparancsol az újbányaiakra, hogy ezt a bért évente pontosan fizessék. E rendelet következtében az újbányaiak Sigfrid apáttal a következő egyezségre léptek: Minden, a Sebenicze- vagy más patakon és a monostor határában épített malom egy-egy kereke után évenként Szent-György nyolczadán egy-egy budai forint fizetendő. Mulasztás esetén az apátnak joga van a vizet, a város beavatkozási jogának kizárásával, elvezettetni. Ily feltételek alatt, az említett területeken a lakosok jövőre is építhetnek malmokat. Ezt az egyezséget Sithpphauer Miklós biró és a tanács, a város pecsétje alatt márcz. 4-én adta ki. Az újbányaiak azonban nem respektálták sem az egyezséget, sem a megszabott határokat, mert a Sebenicze-patak vizének elvezetésével az apátság területéből foglaltak el részeket, úgyannyira, hogy a konvent 1348-ban már a királyhoz volt kénytelen fordulni panaszával, a minek az volt a következménye, hogy Erzsébet anyakirályné Endre kir. altárnokmestert küldte Újbányára, kinek a közbenjöttével azután, 1348 jan. 29-én, az újbányaiak, élükön Lengyel László biróval, ismét új egyezségre léptek és most már hitükre fogadták, hogy rendet tartanak és pontosan fizetnek. Ez időtájt az újbányaiak az apátság területén aranyerek után kezdtek kutatni. Lajos király azonban 1348 márczius 14-én Budán kelt levelével szigorúan meghagyja nekik, hogy a feltalálandó bányák után, addig is, míg ő olaszországi útjából visszatér, az apátságot elégítsék ki. De hiába volt az egyezség és minden királyi parancs, mert az apát újabb panaszszal volt kénytelen a királyhoz fordulni, a ki azután, 1351 jan. 9-én Olivér tárnokmestert küldte újbányára erélyes rendeletekkel; de még ez sem használt. 1352 július 4-én Budáról Cracherius bányagrófhoz és a városhoz újabb levelet intézett, mely utóbbiban megparancsolja, hogy kötelezettségüknek Szent Jakab napjáig okvetetlen megfeleljenek, mert ha ezt elmulasztják, akkor „te, biró, a 12 esküdttel Szent Jakab nyolczadán előttem megjelenjetek.” Hogy még ez a királyi parancs sem vezetett czélhoz, bizonyítja az, hogy csak 1370 aug. 15-én jelentek meg a konvent előtt Lengyel László akkori, Sipphauer Miklós azelőtti biró és Koncztmannus Ruydyl esküdtek s kijelentették, hogy az apátságot készek kielégíteni. Ezek az oklevelek az egyedüliek, melyek a város akkori viszonyait némileg megvilágítják. 1346-ból egy oklevél a városnak már külvárosát is emliti. Ez időből a hagyomány pénzverőt helyez Újbányára, és habár a nép még a pénzverő helyét is tudni akarja, erre semmi okleveles bizonyíték nincsen és valószínű, hogy az itt fennállott királyi pénzváltó hivatal adott okot erre a tévedésre." A város tanácsa első oklevelét 1354-ben adta ki. A középkorban híres volt a város kőfaragói által készített malomkő, melynek alapanyagát, a riolitot a közeli Háj-hegy kőbányájában fejtették. A német lakosság 15. századi kulturális életének emléke az írnok Oswald (Osswalt der schribar) bajor-osztrák nyelvjárású, 1398 verssorból álló fordítása János pap leveléből, amely egy heidelbergi kéziratban maradt fenn. 1434-ben, Szent András napján, Zsigmond király Pozsonyban kelt rendeletével Újbányának két országos és minden hét szombatjára heti vásártartási jogot adományoz, amit később egyéb szabadalmakkal együtt megerősit és kibővít. 1434-ben a várost husziták foglalták el és kisebb erősséget építettek ide. A 16. század elején a termelés visszaesett, mivel több bányát talajvíz árasztott el. 1534-ben a városnak 32 portája volt. 1539-ben Frintaczki bíró kijelentette, hogy mivel az újbányaiak összes pénzüket és ékszerüket a bányák költségeire fordították és segítséget sehonnan sem kapnak, kénytelenek a bányaüzemmel felhagyni. A város többször keveredett birtokvitába, sőt fegyveres konfliktusba is a garamszentbenedeki apátsággal, Revistye és Saskő uraival, főként a Dóczy családdal. A 17. században megalakultak az első céhek. Céhe volt itt a csizmadiáknak, a fazekasoknak, a bognároknak, a kőfaragóknak, majd a szabóknak, a szitakészítőknek, kőműveseknek és a lakatosoknak is. 1645-ben pestis pusztított, melynek több mint ezer áldozata volt. A török harcoktól sokáig megmenekült, 1664-ben azonban a vesztett zsarnócai csata után visszavonuló török sereg a városon állt bosszút. Mintegy 500 lakost fogságba hurcoltak, 60-at pedig a bíróval együtt a főtéren lefejeztek, a bányákba menekülőket kifüstölték, a várost pedig felgyújtották. A teljesen elpusztult várost újra kellett telepíteni. 1670-ben Thököly kurucai törtek az újjáéledő városra és kirabolták. A teljes pusztulás ellenére Újbánya rövid idő alatt újjáépült. 1715-ben 225 polgárából 59 kézműves és 7 bányász volt. 1720-ban a városba szlovák bányászokat telepítettek és újra megnyitották bányáit, de 1887-ben be is zárták, mivel a termelés nem volt kifizetődő. A város korábbi erődítményeit lebontották, alig maradt nyomuk. 1787-ben 453 házában 2958 lakos élt. Vályi András szerint "ÚJ BÁNYA. Regiomontum, Nová Bánya. Régenten gazdag Bánya Város vala Bars Vármegyében, lakosai leginkább tótok, katolikusok, és evangelikusok is, fekszik Garam vize mellett, Baka Bányához, ’s Sz. Benedekhez is másfél mértföldnyire. Hajdan olly gazdag bányái vóltak, hogy a’ Bányászok a’ ruhájokra, ’s szerszámjaikra ragadott arany porokkal fizettettek; de végre egy szerentsétlen földindúlás által mind híres bányájok, mind Lakosaik szerentsétleníttettek. Lásd bővebb leírását Bél Mátyásnál. Kedvesek valának Lakosai a’ régi Királyok előtt, kivált MÁTYÁS Király alatt szépen virágzott vala e’ Város. Szenyvedett ellenben a’ hazabéli viszontagságok’ idején, kivált 1664-dikben, midőn az Ozmanok e’ Várost feldúlták, lakosait rész szerént fogságjokba vezették, rész szerént bányáikba égő szalmát, ’s egyebet vetvén megfojtogatták. Nevezetes kőltséggel, és nagy munkával törekedtek, hajdani gazdag bányáit fel nyitni, kivált 1722-dikben, midőn Potter Izsák Földmérőnek intézete szerént 24 óra alatt 45000 akó víz meríttetett-ki aknájából; de 130000 forint kőltség után is foganattya nem lévén a’ nagy munkának, 1729-dikben máshová viteték a’ víz kimerítő alkotmány. Mostani lakosai leginkább földmívelésből élnek; három nagy hegy lévén a’ Város körűl, elég bajjal hordoztatnak ezeken által a’ városba a’ szűkséges dolgok. Ékesítik e’ Várost két Szentegyházai, a’ K. B. Kamaraház, a’ Város háza, és a’ Plébánia; határja középszerű, kertyei jól termők." 1810. január 10-én erős földrengés volt a városban, ugyanezen év május 28-án pedig olyan nagy árvíz pusztított, hogy az alsó templom táján álló összes épületeket elsodorta és a templomban az oltárt is ellepte. Majdnem 10 évig tartott a kár helyreállítása, de 1820-ra már a befejezték a munkálatokat, sőt ekkor épült az Óhuta külvárosi iskola is, 1825-ben pedig a kalváriatemplom. 1828-ban 368 háza állt 2830 lakossal. Lakói a bányák bezárása után főként kézművességgel és erdei munkákkal foglalkoztak. 1846-ban épült a Faragó József újbányai születésű szobrász szoborműveivel díszített Szentháromság-szobor, melyet 1847. szeptember 8-án szentelt fel Rudnyánszky József beszterczebányai püspök. Ekkoriban üveggyár és több faüzem működött Újbánya területén. Fényes Elek szerint "Ujbánya, (Königsberg, Regiomontum Nova Banya), Bars m. királyi bányaváros, Selmecztől 2 1/2, Körmöcztől délre 5 mfldnyi távolságra. Fekvése nem igen szép, mert mindenfelől magas kopár hegyek kerítik be. Királyi várossá Lajos tette 1345-ben; későbben pedig Mária királynő, és Corvin Mátyás gyakran meglátogatták, s a város ugyancsak a Corvinok czimerét, t. i. egy hollót arany gyürüvel a szájában – viselt czimerén. – Aranybányái azon időkben olly gazdagok voltak, hogy a közbeszéd szerint a bányász-legények csupán a bányákban reájok szállt arany porral fizettettek ki. Későbben ezen gazdagság nagyon megcsökkent, sőt majd egészen semmivé lett, ugy hogy csak az ujabbi időkben kezd a bányászság ismét valamennyire emelkedni. Emlitést érdemel itt az, hogy 1764-ben a prédáló törökök szalmát vetvén a bányaüregekbe, s azt meggyujtván, többet 500 embernél megfojtottak, s még jóval többet rablánczra fűztek. Nevezetesebb épületei a városnak: a kath. paroch. templom, a plébániával a városháza, a kamara. Van itt továbbá egy nemzeti oskola, bányász-tisztség és egy bányász-törvényszék. Lakosai száma 2830, u. m. 2812 kath., 18 evang., kik nyelvökre tótok, s földmivelésből, mesterségekből, bányászságból, üvegcsinálásból, sörfőzésből élősködnek." A trianoni békeszerződésig Bars vármegyéhez tartozott. 1924-ben Újbánya járási székhely lett. Lakói főként mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak és a közeli ipari üzemekben dolgoztak. 1944. szeptember 29-én a németek és a szlovák Hlinka-gárdisták 70 polgárt hurcoltak koncentrációs táborba a partizánok támogatása miatt, ahol nagy részük elpusztult. Újbányát 1945. március 30-án foglalták el a szovjet csapatok. Az 1960-ban bevezetett közigazgatási átszervezés miatt elveszítette járási székhelyi címét, s a Garamszentkereszti járáshoz csatolták, majd az 1996-os közigazgatási reform keretében pedig a Zsarnócai járáshoz került. Népessége 1910-ben 4813 lakosából 4256 szlovák és 470 magyar.. 2001-ben 7505 lakosából 7318 szlovák volt. 2011-ben 7551 lakosából 6772 szlovák. Nevezetességei Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma 14. századi , gótikus eredetű épület, melyet később többször megújítottak. A török időkben, 1664 -ben elpusztult, de a 18. század elején barokk stílusban újjáépítették. Egykori ispotályos templomát 1390 -ben építették Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére. A templom mellett állt egykoron a város szegény bányászai számára létesített ispotály. A katolikus plébánia épülete 1737 -ben épült barokk stílusban, 1830 -ban átépítették. A Kálvárián levő temetőben épített templom 1750 -ben épült barokk stílusban. A városháza eredetileg 14. századi erődített vadászkastély volt, ahol Mária királynő sokszor vendégeskedett. 1730 -ban barokkizálták. Az épületben található a Garammenti Múzeum (szlovákul Pohronský múzeum ). Az egykori szegényház épülete a 19. század elején épült a korábbi, 1391 -ben épített szegényház helyén. A temetőben álló Vir dolorum oszlop 1750-ben épült barokk stílusban. A Szentháromság -oszlop 1847 -ben készült késő klasszicista stílusban. A városnak a kakasdi városrészen kegyhelye van, amely 1863 -ban keletkezett. Az akkori nagy szárazság és járványok idején a legeltető juhászok azt észlelték, hogy egy juh lábával kaparja a földet és nemsokára bővízű forrás buggyant elő. Ettől kezdve a környék életmentő forrása lett, melyet a nép a Szűzanya szobrával díszített. Csodás gyógyulások, fényjelenségek történtek itt, miután a besztercebányai püspök 1866 -ban kegyhellyé nyilvánította, azóta búcsújáróhely. A szlovák nemzeti felkelés emlékműve 1953 -ban készült. A Bukovina városrész kápolnája 1890 -ben épült neogótikus stílusban. Óhuta római katolikus temploma 1814 -ben épült barokk-klasszicista stílusban. Az Óhutai-vízesés (szlovákul Starohutský vodopád ) a várostól 5 km-re, nyugatra fekvő Óhuta városrésznél található. Az üveggyár épülete 19. századi, később megújították. A Tajch vízduzzasztó a várostól 4 km-re, északra fekszik. Gazdasága Üveggyárát 1908-ban alapították, mely 1939-től táblaüveg gyártására szakosodott. A gyár termelése a háború alatt is folyamatos volt, csupán 1944 végén kényszerültek a termelés leállítására, melynek újraindítása 1945 augusztusában valósult meg. Az üveggyár 1948-as államosítását követően, az 1950-es évek elején a környéken bányászott bazaltból előállított szigetelőanyag gyártására szakosították. A város iparának egyik legjelentősebb vállalata. Műanyagfeldolgozó ipari szövetkezetét Kveta néven az 1960-as években alapították. Kezdetben művirágok és díszek gyártására szakosodtak, később termékskálájuk kiszélesítésével a személygépkocsi-gyártásban alkalmazott műanyagok beszállítójaként és egyéb ipari műanyagtermékek gyártójaként ismeretesek. Famegmunkáló ipari szövetkezetét szintén a szocialista iparosítás korszakában alapították. Mezőgazdaságát főként az erdészet és a gyümölcstermesztés jellemzi, melynek fő ágazata az 1980-as években az almatermesztés volt. Egykori mezőgazdasági termelő szövetkezetét 1949-ben kollektivizálás által alapították, majd 1961-ben Újbányai Állami Gazdaság (Štátny majetok Nová Baňa) néven folytatta tevékenységét. Az állami gazdaságot 1995-ben felszámolták. Források és jegyzetek Hegedűs András (szerk.) 2000: Megpecsételt történelem. Középkori pecsétek Esztergomból. Esztergom. Endrődi Gábor 2006: Két táblakép a 18. századi Újbányán - Csekélység MS mesterhez. Művészettörténeti Értesitő 55/1, 119-124. Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 198. Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki bencések és Újbánya polgárai a 14. század közepén. In: Tiszteletkör. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914. Bars vármegye. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. http://www.knaufinsulation.sk/hist%C3%B3ria-spolo%C4%8Dnosti-izomat http://www.kplast.sk/referencie.html http://www.orsr.sk/vypis.asp?lan=en&ID=6773&SID=3&P=1 Milan Fukal Milan Fukal (Jablonec nad Nisou, 1975. május 16. –) cseh válogatott labdarúgó. A cseh válogatott tagjaként részt vett az 1997-es konföderációs kupán és a 2000-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Cseh bajnok (1): 1999–00 Konföderációs kupa bronzérmes (1): 1997 Imru l-Kajsz Imru l-Kajsz ibn Hudzsr (500 k. – Anküra, 540 k.) a dzsáhilijja korának egyik legnagyobb, sokak szerint legkiválóbb arab költője volt. Élete Kortársai közül kiemelkedett nemes származásával. A délarab Kinda törzs, a jemeni uralkodóház leszármazottja volt, amely nagyapja, al-Hárisz idején vándorolt északra, és hatalmas törzsszövetséget hozott létre Észak-Arábia, Mezopotámia és Szíria határán. Az új állam nagy fenyegetést jelentett a Gasszánidák és Lahmidák királyságára nézve: Hárisz a 6. század elején III. Mundzírt elűzve a hírai trónt is birtokolta. Hárisz halála után a szövetség felbomlott, és fia, Imru l-Kajsz apja, Hudzsr már csak a közép-arábiai Banú Aszad (Oroszlán-törzs) felett uralkodott. A kalandor királyfit a hagyomány szerint apja elűzte maga mellől, így vándorköltővé vált, és elnyerte „a bolyongó király” (al-malik ad-dillíl) nevet. Törzsről törzsre rótta a nedzsdi sivatag útjait, amikor hírét vette, hogy az Aszad törzs fellázadt apja ellen, akit megöltek. A költőben győzött a kötelességtudat, és vérbosszút fogadott a hűtlen alattvalók ellen. A feladat végrehajtása azonban nem volt egyszerű, mivel a hírai király is támogatta a lázadókat, félve egy újabb lehetséges politikai fenyegetéstől. A hagyomány szerint, bár ez nem egyértelműen bizonyítható, a nemes poéta végül Bizáncban keresett segítséget. 530 körül maga I. Justinianus császár fogadta, akinek kapóra jött volna az Újperzsa Birodalom ellen egy új ütközőállamot létrehozni. Segítséget ígért neki a bosszú végrehajtásában, és kinevezte Palesztina helytartójává (phülarkha). A költő, útban tartománya felé, váratlanul elhalálozott Ankarában. A legenda szerint végül is a császár ölette meg egy mérgezett ruhával, mivel megdühödött rá a konstantinápolyi udvarban is gátlástalanul folytatott nőügyei miatt. Költészete Nyugtalan életét tükrözi költészete is. Verseiben jelentős a sivatagi környezet leírása, valamint nagy teret enged különböző szerelmi kalandjainak – elsősorban férjezett asszonyokkal. Ezek leírása olykor már-már pornográfiába hajlik. Több kaszídája maradt ránk, melyek közül a leghíresebb két kezdősora így hangzik Jékely Zoltán fordításában: „Álljunk meg és sirassuk a tábor s szerető emlékét Dakhul s Haumal vidékén, a sívó homokon…” Ez az első hosszabb arab költemény, ami fennmaradt. Nagyrabecsültségét, hírnevét mi sem jelzi jobban, mint hogy beválogatták a 8. századi, a 7 legjobbnak tekintett kaszídát összekapcsoló Muallakát-gyűjteménybe. Padmaszambhava Padmaszambhava (dévanágari:���������, tibeti: ������������� (Pemadzsungne - 'a lótuszból született', i.t.:padma ’bjud gnasz), mongolul: ловон Бадмажунай, kínaiul: ���) egy 8. századi bölcs guru volt Udjana városából (mai Pakisztán területén), aki elvitte a vadzsrajána (buddhizmus) tanításokat Bhutánba, Tibetbe és a környező országokba. Ezeken a területeken Guru Rinpocseként ("Drága Guru"), Lopon Rinpocseként, vagy Tibetben egyszerűen Padumként emlegetik. A tibeti nyingma iskola követői a második Buddhaként tekintenek rá. Élete A hagyományok szerint Padmaszambhava nyolcéves gyermek formájában született újra egy lótuszvirág szirmai között ringatózva a Dhanakosa tavon az Udjana királyság területén, ami ma Pakisztán területére esik. Különleges természetét Indrabhuti király ismerte fel, aki ezután saját fiává fogadta és hozzá adta egyik lányát is, Mandaravát. Legenda szól a későbbi mester gaztetteiről, száműzetéséről, majd felemelkedéséről, ahogy egyre több csoda is említésre kerül körülötte. Padmaszambhava hírneve eljutott az első tibeti császárhoz, Triszong Decenhez (742–797), akinek a királyságát gonosz hegyi istenségek árnyékolták be. A király ezért meghívta a lótuszban születettet Tibetbe, hogy tantrikus erejénél fogva szabadítsa meg országát az ártó istenektől. Miután meseszerű történések mellett sikeresen megtisztította az országot, megalapította az ország első kolostorát, a Szamje Gompát (Lhásza közelében), ahol papokat nevelt és az embereket megismertette a tantrikus buddhizmus gyakorlatával. Padmaszambhava mellett öt kísérő női alak is feltűnik, ők az 'öt bölcs dákini' vagy 'öt kísérő'. Padmaszambhava életrajzában úgy jellemzik az öt nőt, hogy ők értek el a guru szívéig. Tantrikus rítusok segítségével űzték el a korábbi démonokat, majd átalakították őket védelmező istenekké. Padmaszambhava különböző himalájai régió tavaikba, barlangjaiba, mezőire és erdőibe vallási kincseket rejtett (ún. terma tanításokat), hogy későbbi spirituális szakértők értelmezhessék. A tibeti hagyomány szerint, a Bardo tödol (hétköznapibb néven a Tibeti halottaskönyv) is ezen kincsek közé tartozott. A könyvre Karma Lingpa lelt rá. A Padmaszambhavának tulajdonítható tantrikus gondolkodást nem csupán a nyingma iskola sajátította el, hanem a 14. században ebből nőtt ki az új bön iskola is. Az új fordításhoz tartozó iskolák (a karmapák és a szakja vonal) is gyakorolták ezt az utat. A Potala palota mögött, a Dalai Lámák rejtett tavi templomát (Lukhang) a dzogcsen tanításoknak szentelték, amelyen freskók ábrázolják Padmaszambhava nyolc manifesztációját. Padmaszambhava alapította a vadzsrajána buddhizmust és a tibeti dzogcsen legmagasabb formáit. Nyolc megtestesülése Padmaszambhaváról úgy tartják, hogy nyolc megtestesülése volt, amelyek a létének különböző aspektusait jelenítik meg - haragos, békés, stb.:. Rigpa Sedra szerint a nyolc fő alakot életének különböző időszakaiban vette fel. Guru Orgyen Dorzse Csang ( wylie : gu ru U-rgyan rDo-rje ‘chang , szanszkrit: Guru Uddiyana Vajradhara ) Guru Sákja Szendzs (wylie: shAkya seng-ge , szanszkrit: Guru Śākyasimha ) Guru Pema Gyalpo (wylie: gu ru pad ma rgyal-po , szanszkrit: Guru Padmarāja ) Guru Pema Dzsungne (Wylie: pad ma ‘byung-gnas , szanszkrit: Guru Padmakara ) Guru Loden Csoksze (Wylie: gu ru blo ldan mchog sred ; szanszkrit: Guru Mativat Vararuci ) Guru Nyima Ozer (Wylie: gu ru nyi-ma ‘od-zer , szanszkrit: Guru Suryabhasa vagy Sūryaraśmi ) Guru Dorzse Drolo , (Wylie: gu ru rDo-rje gro-lod , szanszkrit: Guru Vajra ? ) Guru Szendzs Dradog (Wylie: gu ru seng-ge sgra-sgrogs , szanszkrit: Guru Simhanāda ) Frinkfalva Frinkfalva (Frâncenii Boiului), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében. Fekvése Nagybányától délre, Nagyilondától északra, Szalmapatak és Nagybúny között fekvő település. Története Frinkfalva nevét 1566-ban említette először oklevél [Kis] Zalnapatak néven mint új falut, melyet alapítója Marián vajda Kővár urától, Drágffy Gáspár özvegyétől Báthory Györgynétől kapott adományképpen. 1603-ban Frinkfalva, 1639-ben Frinkffalva, 1650-ben Fringfalva, 1733-ban Francsen, 1750-ben Frenczeny, 1913-ban Frinkfalva néven írták. 1592-ben Kővár tartozéka volt, ekkor Frank Péter idevaló lakos és Repedi Tivadar nevű kenézét is említették. 1603-ban Frinkfalva Jónás vajda birtokaként volt említve, kinek itt 1588-tól volt birtoka, és 1604-ben egy csonka oklevélben az akkori erdélyi császári biztosok Vesscndorfi Krausenek Pál, Hoffmann György és Imhoff Károly Frinkfalvát ugyancsak új adományként adományozták az 1604-ben említett Jónás vajdának. 1650-ben Rákóczi György birtoka volt. 1675-ben a Pap Dán család részére történt tanúvallatás szerint a család ősei Frinkfalvát Románfalvával együtt egészen birták. 1676-ban idevaló nemes a Pap család volt. 1719-ben-ben a kincstár az itteni birtokrészt a gróf Teleki családnak engedte át. 1750-ben egytelkes nemesek: Katona György, Farkas Farkas. 1910-ben 203 lakosából 197 román, 6 magyar volt. Ebből 195 görögkatolikus, 2 görögkeleti ortodox, 6 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott. Nevezetességek Volt görögkatolikus, jelenleg ortodox fatemploma Szent Miklós tiszteletére van szentelve. Harangjait 1876 -ban öntötték újra. Imsbach Imsbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Auronzói-tó Az Auronzói-tó, olaszul: lago di Auronzo, más néven Szent Katalin-tó, olaszul: lago di Santa Caterina egy mesterséges tó Auronzo di Cadore község mellett, a Dolomitokban, Belluno megyében, Veneto régióban, Észak-Olaszországban. Fekvése Auronzói-tó az Ansiei folyó völgyében fekszik, Auronzo di Cadore község mellett, a Cadore nevű völgyvidéken. A folyón az 1930-as években megépítették a Santa Caterina völgyzáró gátat, így keletkezett a mesterségesen felduzzasztott tó. A gátnál vízerőmű működik. A tavat a Dolomitok keleti hegycsoportjai veszik körül. Nyugaton a Cadini-hegycsoport, északkeleten a Sexteni-Dolomitok délkeletnek kifutó hegylánca, ennek utolsó csúcsa a 2456 m magas Monte Aiarnola. Délre és délnyugatra, a tó déli partján a Marmarole hegycsoport előhegyei emelkednek. A tó északi partján fekszik Auronzo di Cadore község. Az Ansiei-völgyben halad az SS48 számú országos főútvonal, amely nyugat-keleti irányban átszeli a Dolomitok központi régióit, és Cortina d’Ampezzón keresztül vezet a Piave folyóhoz. Az Ansiei folyó a völgyzáró gát alatt mintegy 4 km-rel, Cima Gogna résztelepülésnél torkollik a Piavéba. A tóról északnyugati irányba tekintve az Ansiei-völgy nagy kanyarulatán túl a Cadini és a Drei Zinnen csúcsait lehet látni. Keletkezése A völgyzáró gát építése 1930-ban kezdődött, a folyóvölgy elrekesztésével mintegy 2 km hosszú medence keletkezett A gátat (és elvileg a tavat is) Szent Katalinról nevezték el, mert a gát helyén egy 1500-as évekből való Szent Katalin-kápolna állt. Maga a völgyzáró gát 55 méter magas, alapjánál 35 méter, koronájánál 5,5 méter vastag. Építési munkálatai 1932 januárjában fejeződtek be. Több magáncégnek is kiadták koncesszióba, először a „Società forze idrauliche dell’Alto Cadore”, majd a Società Adriatica di Elettricità-nak (SADE), majd a Barnabo–Vascellari cégcsoportnak, amelyet 1962-ben államosítottak, és beolvasztottak az Állami Villamosenergia Művek részvénytársaságba (Ente Nazionale per l’energia Elettrica S.p.A. rövidítve Enel-be. A Giro d’Italia kerékpárverseny útvonala rendszeresen a tó partján vezet el. A tó népszerű vízisport-helyszín, évente kenubajnokságot rendeznek, és a cadorei motorcsónak-versenyt (Gran Premio Motonautico del Cadore) is itt rendezik. Dudley Lloyd Evans Dudley Lloyd Evans (Egyesült Királyság, Newport, 1895 – Cheltenham, 1972. március 20.) walesi származású angol katona, ászpilóta. Élete Ifjúkora Dudley Lloyd Evans 1895-ben született az Egyesült Királyságban. Szülei walesi származásúak voltak. Édesapja Thomas Lloyd, édesanyja Margaret Ann Evans volt. Az ifjabb Lloyd neve gyakran szerepel Lloyd-Evansként, nem tudni a két név közti kötőjel mikor és miért hagyatott el. Iskoláit feltehetően szülőhelyén, Newportban végezte. A forrás nem utal rá, hogy felsőoktatási végzettséget szerzett volna. Katonai szolgálata Az első világháború kitörését követően belépett a brit hadseregbe. Egy 1916-ban elért kitüntetése miatt valószínűsíthető, hogy a gyalogságnál teljesített szolgálatot. A légierőhöz (Royal Flying Corps) 1917-ben kerülhetett, s a 64. repülőszázadba osztották be. Első légi győzelmét 1918. május 31-én szerezte meg, egy Albatros D.V típusú német vadászgép lelövésével. Második légi győzelmét két hónappal később, július 25-én szerezte meg, ezúttal egy Fokker D.VII-es gép földre kényszerítésével. 1918 augusztusában két légi győzelmet aratott, ismét egy Fokker és egy LVG C típusú vadászgép lelövésével. Szeptemberben további négy légi győzelmet szerzett, elérve ezzel az ászpilóta minősítést. Bátorságát és eredményességét a katonai vezetés is elismerte, pályafutása során két kitüntetést kapott: 1916-ban a Hadi Keresztet ( Military Cross ) 1918-ban a Kiváló Pilóta Keresztet ( Distinguished Flying Cross ) Háború utáni életéről a forrás nem tesz említést, halálának dátuma nem ismert. Jegyzetek Rosemary Lockie: Some memorial inscriptions (angol nyelven), 2015. (Hozzáférés: 2018. január 6.) Forrás Theaerodrome.com: Életrajza (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. december 2.) Aaliyah (album) Az Aaliyah című album Aaliyah amerikai énekesnő harmadik albuma és utolsó stúdióalbuma. 2001-ben jelent meg, röviddel az énekesnő halála előtt. Az album az amerikai Billboard 200 albumslágerlista 2. helyén nyitott, az első héten 200 000 példány kelt el belőle, és négy héttel a megjelenése után már aranylemez lett. Augusztus végén a 19. helyen állt a slágerlistán, de gyorsan az első helyre került, miután Aaliyah augusztus 25-én repülőszerencsétlenségben életét vesztette. Ezen a héten 305 000 példány kelt el belőle. Az albumból az USA-ban 3 millió, világszerte 10 millió példány kelt el. 2002-ben Grammy-díjra jelölték, de Alicia Keys Songs in A Minor című albuma lett a díjnyertes. Az Aaliyah albumot az énekesnő legérettebb művének tekintik. Majdnem minden dalt Steve „Static” Garrett írt, az I Care 4 U-t Missy Elliott (még az előző, One in a Million című albumra, melyre helyhiány miatt nem került fel). Az albumon többféle stílus keveredik, a We Need a Resolution című R&B-dal, a reggae ihletésű Rock the Boat és a dance-pop More Than a Woman kislemezen is megjelentek, az I Care 4 U soulballada és a rockos I Can Be csak az USA-ban, az I Refuse pedig kizárólag Franciaországban. Eredetileg a Loose Rap című szám lett volna az album első kislemeze, Aaliyahnak nagyon tetszett a dal, és nyilatkozta is, hogy 2001 áprilisában ki fogja adni kislemezen, ebből azonban nem lett semmi, és a We Need a Resolution lett az első kislemez. Az albumot Aaliyah a nagymamája, Mintis L. Hicks Hankerson emlékének ajánlotta. Számlista Steady Ground (feat. Static from Playa; később kiszivárgott az internetre) Where Could He Be? (Been Around the World) (feat. Missy Elliott & Tweet) Girlfriends (feat. Yaushameen Michael) I Am Music (feat. Beck) [Original Version] Don’t Know What to Tell Ya (később felkerült az I Care 4 U válogatásalbumra és az Aaliyah album új kiadására) Erica Kane (később felkerült az I Care 4 U-ra és az Aaliyah album új kiadására) Miss You (később felkerült az I Care 4 U-ra és az Aaliyah album új kiadására) Time (eredetileg a 30 Years to Life filmzenealbumához készült) Kislemezek We Need a Resolution (2001) Rock the Boat (2001) More Than a Woman (2001) I Refuse (2001) I Care 4 U (2002) Soignolles-en-Brie Soignolles-en-Brie település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 1987 fő (2015). Soignolles-en-Brie Coubert, Grisy-Suisnes, Évry-Grégy-sur-Yerre, Limoges-Fourches, Lissy, Champdeuil, Yèbles és Solers községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Valami repül A Valami repül a Kukori és Kotkoda című rajzfilmsorozat második évadjának kilencedik része. Cselekmény Kukoriéknál éppen nagy takarítás van, ám mint jól ismert, a lusta kakasnak nem füllik foga ehhez. Amint éppen porolja a szőnyeget az udvaron nagy szél kerekedik, s felkapja a szőnyeget is és őt is, hozzávágva a deszkakerítéshez. Ott áll barátja is Kopasznyakú aki megkérdezi, csak nem repülőszőnyeget játszik? Kukori megjegyzi, hogy jó is volna egy igazi repülőszőnyeg, hogy itt hagyhassa a nagytakarítást. Kopasz, mint segítőkész barátja közli vele, hogy a híradóban látott repülő szemét dombot, amit akár otthon is elkészíthet. Nem kell hozzá más csak egy gumimatrac, s valamiféle gáz. Kukori a konyhai propán–bután gázpalackból tölti föl a matracot, s Kopasz, barátja rosszallása ellenére a régi szemétdombot pakolja fel. Aztán felereszkednek a magasba. Kukorinak elsőre nagyon megtetszik, s fentről lekiált barátjának Habzsolhápnak aki szintén dolgozik a háza körül. Azután elkukorékolja magát, de valakit már zavar is a repülő szemétdomb, méghozzá Pulykáékat. Pulykáné napozni szeretne, de most Kukoriék eltakarják a napot előle. A férje Pilkington felszólítja Kukoriékat, hogy álljanak el az útból. A két kakas megtenné, de sajnos nem tudják, mert a kormányzás kérdése jelenleg nem megoldott. Hamarosan feltámad a szél, ami arrébb viszi a repülő szemétdombot. A két lusta kakas ekkor vidáman énekre zendít amint repülnek a magasban. Szemét dombon repülni jó, nincs ennél vígabb léghajó! Repül a krumplihéj, míg csak le nem száll az éj! Repül a háztartási hulladék, lyukas fazék, falomladék, repül a nap… A vidám dalolászásnak rögvest vége szakad, mert a szél beleviszi őket egy gyárkémény füstjébe. Jobb szeretnének hát a rét fölött repülni, viszont a szél más véleményen van. Odahaza Kotkoda észreveszi a férje nincs sehol. Megrémül, hogy netán elrabolták, de a kacsa megnyugtatja, s beszámol neki, hogyan repültek el Kopasszal a szemétdombon. Kotkoda sejti, hogy a semmirekellő Kukori megint újabb ostobaságot talált ki, csakhogy ne dolgozzon a ház körül, ám most, hogy a szemétdomb már nincs itt, a szorgos Kotkoda úgy érzi, végre kitakaríthatja az udvart. Fenn az égen Kopasz bánkódik, hogy a szép fehér pulóverre tiszta kormos lett, nem is beszélve Kukoriról. Egyszer csak egy hatalmasat fúj a szél és belekerülnek egy esőfelhőbe. A víz egész jól kitisztítja Kopasznyakú pulóverét, s lemossa Kukoriról is a kormot, de most majd megfagynak a hidegzuhanytól. Lassan-lassan a meleg rét felé érnek, ám még itt sem lesz nyugtuk. Két vadlúddal találkoznak akik nagyon sietnek, nem véletlenül, mert vadászok vannak a réten és tűz alá veszik a repülő szemétdombot is. Kopasznyakú egy ócska tepsit keres, ami golyóállónak tekinthető, mire Kukori elkezdi szidni, hogyan volt képes rábeszélni őt erre az útra. Persze Kukorit amilyen lusta, nem kellett nagyon erőltetni, s most is csak az vigasztalja, mire hazaérnek addigra Kotkoda végez a nagy takarítással. Egyszer csak találatot kap a matrac és szökik belőle a gáz. Kopasznyakú befogja a lyukat és diadalmasan felkiált, mivel így megoldotta a kormányzást. Mint a villám indulnak haza, ahol Kotkoda már végzett az udvarral. Habzsolháp megdicséri a tiszta udvart, ám abban a pillanatban lecsap a repülő szemétdomb, amitől Kotkoda halálra rémül, mert azt hiszi kánya. A kacsa nyugtatgatja, hogy ez csak Kukori és a szemétdomb lehet, de Kopasznak kicsúszott a kezéből a lyuk, s most a repülő szemétdomb irányíthatatlanul száguld ide-oda, s fejbe vágja Hápogit is. A másik szomszéd Pulykáné is megretten, ő héjának nézi Kukoriékat. A férje nyugtatgatja, hisz ő itt van a védelmére, de a szemétdomb ismét arra vetődik, s feldönti őket. Egyszer csak a két kakas lezuhan a földre, s matracban pedig már csak kevés gáz marad és mielőtt még leesne, körbe kezd forogni, a szemét pedig szerte landol a szomszédok udvarán. Az amúgy békességet szerető Habzsolháp is nagyon megsokallja, mert a mindig tiszta háza most szemétben fürdik és a medencéjét is beszennyezte a szemét. A kifulladt matrac ráhull két a léha kakasra, akik igyekeznek eltűnni, de Kotkoda ott terem mellettük seprűvel, s takarítani küldi őket. Kukoriéknak az udvar kitakarítása is már elég megterhelő, nem is beszélve arról, hogy hátra van még a két szomszédé. Kukori még megkérdezi nem látott Kopasz a híradóban takarítógépet, de barátja válasza egyértelmű: sajnos nem. A rajzfilmsorozat ezen epizódja is a nyugati divatmániát teszi gúny tárgyává Kukorin keresztül, aki szabadulni akarván a nehéz házimunkától, minden gondolkodás nélkül rááll erre az ötletre, nem számolva a következményekkel. Alkotók Írta: Bálint Ágnes Tervezte és rendezte: Mata János Zenéjét szerezte: Lovas Ferenc Operatőr: Csepela Attila Segédoperatőr: Körmöci Judit Hangmérnök: Bársony Péter Vágó: Hap Magda Vágóasszisztens: Gyöpös Kati Háttér: Ruttka Ferenc Mozdulattervezők: Kiss Ilona, Kökény Anikó Rajzolták: Fillenz István, Kiss Iván Asszisztens: Bende Zsófi Színes technika: Dobrányi Géza Gyártásvezető: Szigeti Ágnes Produkciós vezető: Gyöpös Sándor, Kunz Román Készítette a Magyar Televízió megbízásából a Pannónia Filmstúdió Szereplők Kukori: Márkus László Kotkoda: Hacser Józsa Hápogi: Horváth Gyula Kopasznyakú: Szuhay Balázs Pulyka: Dömsödi János Pulykáné: Simor Erzsi Forrás "Kukori és Kotkoda" Valami repül az Internet Movie Database oldalon (angolul) Kakasviadal: Kukori és Kotkoda 2. DVD, MOKÉP és a Magyar Televízió Rt. 4131 Stasik A 4131 Stasik (ideiglenes jelöléssel 1988 DR4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A. J. Noymer fedezte fel 1988. február 23-án. Szécsény Szécsény város Nógrád megyében, a Szécsényi járás központja. 1962-től hozzá tartozik Pösténypuszta, 1963-tól Benczúrfalva (az egykori Dolány) is. Fekvése Az Ipoly menti síkságon, a Darázsdói-patak (Szentlélek-patak) mellett fekszik, 170 m tengerszint feletti magasságban. A Cserhát hegységbe irányuló turistautak kiindulópontja. A 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal és a 22. sz. főút mellett fekszik, Balassagyarmattól 19 km-re. De Pásztó felől is megközelíthető a 2122-es közúton, és még Litke, Ipolytarnóc felől is megközelíthető az Ipoly völgyében található 2205-ös közúton és Szécsénykovácsi felől az új Katalin hídon. Története Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a csont- és kőkor emberei telepedtek volt meg, a Danda-Szemetjén és a Dögtér mellett a bronzkor lakói, a Kőhegyén és a Strázsapart alatt a vaskor népe. Szécsény nevét 1219-ben említették először az oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozó helyként. Egy 1229-ben kiadott oklevél IV. Béla király az anyjának, Gertrúdnak meggyilkolásában részt vett Kacsics nemzetségbeli Simon bán itteni birtokait elvette, és a birtokot a Szák nemzetségből származó Pósának adományozta, melyet azonban 1274-ben a Kacsics nembeli I. Folkus fia Farkas - aki 1292-ben főispán, 1293-ban a királynő tárnokmestere volt - a Sopron vármegyei Corocuo nevű birtokáért II. Pósától csere útján visszaszerzett, majd később megvette Szécsénynek azt a részét is, mely a nógrádi várhoz tartozott. Ennek fia Tamás vajda, innen nevezte magát Szécsényinek. 1333-ban Szécsényi Tamás vajda és testvére Péter, voltak Szécsény birtokosai. 1334-ben Károly Róbert király Szécsényt ugyanolyan kiváltságokkal ruházta fel, mint amilyeneket Buda város polgárai bírtak. Ebben az oklevélben Tamás vajda engedélyt kapott arra is, hogy a várost falakkal vegye körül, tornyokkal, bástyákkal, és védédővekkel is megerősítse. Erről fellelhető adatok, kutatások szerint a mai várkastélytól nyugatra mintegy 500 méterre a Strázsa-parton egykor kisebb vár vagy őrtorony állt, amelynek mesterségesen készült árka máig felismerhető. A 14. században a Kacsics nemzetség Salgai ága is visszaszerezte itteni birtokait, ekkor Szécsény fele része a Salgaiaké volt. Salgai Miklós azonban, hamispénzverés miatt hűtlenségbe esett, 1439-ben Albert király Salgai itteni birtokait Szécsényi László fia Lászlónak adományozta, aki itt 1439 után várat építtetett, amelyről 1461-ben emlékeznek meg először az oklevelek; a helységet azonban 1455-ben Guthi Országh Mihálynak és Lossonczy Albertnek zálogosította el, akik Szécsényi László halála után: 1461-ben arra, Mátyás királytól királyi adományt is nyertek. 1453-ban már a vármegye is itt tartotta közgyűléseit. A török terjeszkedésének hatására az 1546 évi országgyűlés határozata alapján a vár birtokosa és kapitánya, Losonczi István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt. 1544-ben a törökök támadást indítottak a város ellen, de Losonci István katonái visszaverték az ellenséget. A várat 1550-ben, az újabb támadás idején Losonczy bírta, akit az uralkodó később Temesvár védelmére rendelt. Szécsényt az Ali pasa vezette török had 1552. szeptember 6-án foglalta el; a vár ezután sokáig sínylett török rabságban, amelytől Tiefenbach és Pálffy seregei szabadították meg 1593-ban. Ezután a császáriaktól szenvedett sokat, akik 1600. március 23-án éjjel kinyitották a város kapuit, és a lakosokat, nőket úgy mint a gyermekeket, lemészárolták. 1605-ben meghódolt Bocskai Istvánnak, aki a templomot a reformátusoknak adta, s csak öt évre helyezte oda vissza Forgách Zsigmond gróf a katolikusokat, praesidensnek nevezvén ki oda Saáry Mátyást. A várat többször erősítették (így 1622., 1625., 1635., 1640., 1655-ben). III. Ferdinánd 1647-ben Koháry I. Istvánt nevezte ki Szécsény kapitányává, ki mellé három év mulva Liptay Istvánt alkapitánynak rendelték, hogy ketten legyenek rémei a budai és szolnoki töröknek; de Koháry a várat 1663. november 9-én kénytelen volt felgyújtani, s a romokat az ellenségnek átengedni. 1683-ban Thököly Imre Gyürky Pált nevezte ki várkapitánnyá, akitől és a törököktől megint Sobieski János kozákjai foglalták el. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc e térségben, amelyet «borjúpást»-nak neveztek, országgyűlést tartott a szabad ég alatt (lásd.: szécsényi országgyűlés), itt választották fejedelemmé és kimondták Erdély unióját az anyaországgal. Heister, a császári hadak vezére 1709-ben a várostól félórányira a kurucok erejét megtörte, s azok vezéreit végleg szétkergette. A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg. 1770-ben báró Haller Samu tábornok, gróf Forgách Miklós és János és Kamocsay András voltak itt birtokosok. Leírás a településről a 18. század végén: 1826-ban a gróf Forgách, a gróf Berényi, a Losonczy, Szemere és a Vattay családok, később pedig a Pulszkyak, majd a 20. század elején Lászlófalvi Velics Antal és Lajos, Vancsó Béla Krivács Antal és Gross Jenő dr. voltak a nagyobb birtokosai. A Gros-féle várkastélyt, a régi vár helyén, a 18. században építették. Eredetileg a gróf Forgách család tulajdona volt. A 20. század elején nagyközség volt Nógrád vármegye szécsényi járásában. 1891-ben 3518 magyar lakosa volt; a járási szolgabírói hivatal és járásbíróság székhelye; volt takarékpénztára, ipariskolája, marhakereskedése, posta- és távíróhivatala és posta takarékpénztára. 1910-ben 4245 lakosából 4210 magyar volt. Ebből 3523 római katolikus, 213 evangélikus, 456 izraelita volt. 2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. 2012. február 24-én avatták fel a újjáépített Katalin hidat Pösténypuszta- Petőpuszta között. Ma Szécsényhez tartozik a Megyer-patak mentén fekvő Dolány is, mely egykor külön község volt: Dolány Dolány a 14. század elején a Dráhi család birtoka volt. Dráhi Tamást és fiait azonban, mivel Szécsényt elpusztították; Károly Róbert király megfosztotta itteni birtokaiktól, majd Dráhi Tamás birtokait 1321-ben Szécsényi Tamás királynéi tárnokmesternek adományozta. 1423-1472 között a szécsényi uradalomhoz tartozott és ekkor vámhely is volt. 1472-ben Országh Mihály nádor Huszti Gergelynek adta egy részét. 1548-ban pedig Borsay Miklós és Kürthösy László birtoka volt. 1550-1552-ben a törökök a helységet teljesen elpusztították. A régi község a Sági völgyben feküdt és csupán egy templom alapfalai maradtak fenn belőle. A 19. század elején még pusztaként Endrefalvához tartozott. Ekkor a Darvas, a Kun és a Puky családok voltak a birtokosai és csak később alakult önálló községgé. A helységben levő kisebb kastélyok közül az egyik - mely a 20. század eleje körül elhagyatottan, egy bérlő magtárául szolgált - emeletes, 1529-ben épült és a Darvas családé volt, az 1900-as évek elején pedig özvegy Ivánka Ödönné szül. Szontagh Blanka tulajdona volt. Ugyancsak az övé volt egy másik kúria is, mely az 1900-as évek elején tiszti lakásként szolgált. Azt is a Darvas család építtette, azután a Vattay, a Csillom, majd pedig a Pokorny családé lett. A harmadik gróf Pejacsevich-Mikó Endréé volt. Ezt a Vattayak építették a völgy fölött uralkodó szép fennsíkon, a 20. század elején pedig Huszár Tibor lakásául szolgált. Népesség A település népességének változása: Gazdaság Betonelem- , villamosgép-, fémtömegcikk gyártás. Bútoripar, ruhaipar. Téglagyártás. Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Híres emberek Itt született Ágner Lajos (1878–1949) irodalomtörténész, pedagógus, orientalista, pedagógiai író. Itt született Lipthay Antal (1745-1800) altábornagy. Itt született Komjáthy Jenő (1858–1895) költő. Itt született Haynald Lajos bíbornok, kalocsai érsek, aki szülővárosa iránt érzett kötődését árvaház építésével mutatta ki. Dolányban (a későbbi Benczúrfalván) élt Benczúr Gyula ( 1844 Nyíregyháza – 1920 Dolány) festőművész. Itt van a sírja és egykori műterme, amelyet hosszú ideig Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész használt. Itt született és itt található a sírja Ferenczy Teréz költőnőnek Pintér Sándor a város területén és közvetlen környékén az őskori kultúra különböző korszakainak emlékeit találta. Itt született Némethi Kálmán (1855-1920) magyar-őstörténet kutató. Ő szerkesztette az első magyar-török, török-magyar szótárat. Emléktábláját 1990-ben avatták a főtéri postánál. Itt született Nemes István néven Steve Nemesh (1896–1975) amerikai autóversenyző, aki rajthoz állt az 1926-os indianapolisi 500 versenyen. [forrás?] Nevezetességei Római katolikus templom ( gótikus ) Római katolikus ferences templom (barokk) Kubinyi Ferenc Múzeum a Forgách-kastélyban . (A Forgách grófi család a városban barokk kastélyt építtetett és gyönyörű parkot rendezett be, amely a szabadságharc előtt Pulszky Ferenc tulajdonában volt, majd Pulszky Ágosté lett.) Benczúr-kastély Tűztorony (a 18. század elejéről) Szécsényi országgyűlés helyszíne (Borjúpást) Testvérvárosai Fülek , Szlovákia Ipolyság , Szlovákia Szécsénykovácsi , Szlovákia Alsósztregova , Szlovákia Warta , Lengyelország Pusztadaróc , Románia Codevigo , Olaszország Sauvignac Sauvignac település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 100 fő (2015). Sauvignac Saint-Vallier, Yviers, Boresse-et-Martron, Le Fouilloux és La Genétouze községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 10024 Marthahazen A 10024 Marthahazen (ideiglenes jelöléssel 1980 EB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Harvard-obszervatórium fedezte fel 1980. március 10-én. Párizs ostroma (845) Párizs ostroma 845-ben volt, amely egyben a viking invázió kicsúcsosodása volt a Nyugati Frank Királyságban. A viking csapatokat "Reginherus", vagy más néven Ragnar vezette, akit hagyományosan Ragnar Lodbrokkal azonosítanak. Ragnar flottája 120 viking hajóból állt, mely harcosok ezreit szállította, márciusban érte el a Szajnát, és megkísérelte a felhajózást a folyón. II. Károly nyugati frank király csak egy kisebb katonai választ tudott adni, ám a vikingek legyőztek egy hadosztályt, mely a hadseregnek, mintegy a felét tette ki, míg a maradék visszavonulót fújt. A vikingek elérték Párizst a hónap végén, húsvétkor. Miután elfoglalták és feldúlták a várost a vikingek végül visszavonultak, miután megkapták a 7000 francia font azaz 2570 kilogrammnyi ezüstöt és aranyat II. Károly királytól. Háttér A Frank Birodalmat viking támadók először 799-ben támadták meg (tíz évvel az első ismertté vált viking támadás után, melyet az angliai Dorsetben Portland városa ellen intéztek), mely végül Károly frank császárt arra kényszerítette, hogy létrehozzon egy part menti védelmi rendszert a birodalom északi partvidékei mentén 810-ben. E védelmi rendszer sikeresen távol tartotta a vikingeket a Szajna folyó torkolatvidékétől egészen 820-ig, amikor is I. Károly elhunyt, ugyanakkor a védművek kudarcot vallottak a dán vikingek Frízföldön és Dorestad környékén végrehajtott támadásai során 834-ben. A támadások 820-ban és 834-ben nem kapcsolódtak egymáshoz és viszonylag kis méretűnek tekinthetőek és a jóval rendszerszerűbb támadások nem is kezdődtek el egészen a 830-as évek közepéig, miközben a vikingek erői megoszlottak a La Manche-csatorna két oldalán. A viking támadások gyakran képezték a skandináv nemesek közti hatalmi harcok részét, a frankokkal szomszédos más nemzetek ellen, valamint a dánok kihasználták, hogy jól informáltak voltak Frankföld politikai viszonyaival kapcsolatban; mivel tisztában voltak vele, hogy a 830-as és a korai 840-es években polgárháborúk dúlták fel a birodalmat és hasznot húztak ebből a tényből. Jelentősebb támadásokat intéztek Antwerpen és Noirmoutier ellen 836-ban, Rouen ellen 841 során, valamint Quentovic és Nantes ellen 842-ben. A megszállás és az ostrom 845 márciusában, egy 120 dán viking hajóból álló flotta, mely több, mint 5000 emberből állt , elérte a Szajna torkolatát a dán hadvezér, "Reginherus", vagy más néven Ragnar vezetésével. Ezt a Ragnart azonosítják próbaképpen gyakran azzal a Ragnarral, aki a sagákban szerepel, mint Ragnar Lodbrok, ám személyéről napjainkban is vitatkoznak a történészek. 841 körül, Ragnar földet kapott a Frízföldön fekvő Turholtnál, II. Károly frank királytól, de végül elvesztette területeit a király akaratának megfelelően. Ragnar vikingjei megtámadták Rouent 845 során, miközben a Szajnán hajóztak felfelé, és az invázióra válaszul a Párizs melletti Saint-Denis székesegyházat elpusztították, Ekkor II. Károly egy hadsereget gyűjtött össze, mely két részre vált a folyó két partján. Ragnar megtámadta és legyőzte az egyik, az övénél kisebb frank hadosztályt és közülük 111 férfit hadifogságba vetettek, majd a Szajna szigetén felakasztották őket. Ezt Odin tiszteletére hajtották végre valamint azért, hogy megfélemlítsék a frank hadsereg megmaradt részét. A vikingek végül elérték Párizst 845. március 29-én, húsvétkor, majd betörtek a városba és kifosztották. Az ostrom idején pestisjárvány tört ki a vikingek táborában. Az északiak a keresztényeket hibáztatták a járvány miatt és előbb imádkozni kezdtek az északi istenekhez, majd gyorsan aszerint cselekedtek a betegséggel kapcsolatban, melyet egyik keresztény foglyuktól hallottak és a járvány terjedése megállt. A frankok képtelenek voltak megfelelő védelmet kialakítani a behatolókkal szemben, ezért a vikingek csak akkor vonultak vissza, miután megkapták az ezért járó 7000 font tömegű, azaz 2570 kilogrammnyi ezüstből és aranyból álló váltságdíjukat II. Károlytól. [11] Figyelembe véve Ragnar területvesztését I. Károly frank királytól, a váltságdíjként fizetett összeg valamelyes kompenzálta Ragnar veszteségeit mind a területvesztés, mind pedig a támadás okán, ezért eltekintett a bosszúállástól. Mindent egybevetve ez volt az egyike annak a tizenhárom hadisarcnak, melynek Danegeld a neve és , amelyet a frankok fizettek a vikingeknek azért, hogy ne támadják meg őket. Miután megegyeztek arról, hogy visszavonulnak Párizs közeléből, Ragnar vikingjei a hazaút során még további helyeket fosztottak ki a partvidék mentén, például a saint-omeri Saint-Bertin-apátságot. II. Károlyt súlyos bírálatok érték a vikingeknek kifizetett jelentős összeg miatt országában, ugyanakkor ezzel egy időben számos egyéb komoly problémával is dacolnia kellett, mint például testvéreivel folytatott vitázással, helyi lázadásokkal, és elégedetlen nemesekkel, valamint külföldről érkező politikai nyomással is. Grófjaival már korábban is meggyűlt a baja, mikor sereget kellett volna toborozni Ragnar nagy katonai fölénnyel rendelkező csapatai ellen, melyeket tartani kellett volna, ahelyett, hogy Károly kivásárolta volna őket uraságaiktól, talán lehetővé tette volna a békét a viking támadásokkal szemben, legalábbis a közeljövő egy részében. Hatása Még ugyanebben az évben a vikingek flottája megtámadta Hamburgot, melyet IV. Gergely pápa emelt 831-ben I. Lajos frank császár kezdeményezésére, hogy a szász területekre való hajózást elősegítse és segítsen a kereszténység elterjesztésében Skandináviában. Válaszul a Keleti Frank Királyság királya, II. Lajos keleti frank király egy diplomatákból álló küldöttséget küldött, élén Cobbo gróffal, (aki a két gróf közül az egyik volt) Horik király udvarába, azokkal a nagy igényekkel, hogy a dán királynak el kell ismernie a frank hatalmat maga felett és a támadás miatt kártérítéseket kell fizetnie. Horik végül belement a feltételekbe, békét kötöttek és szintén megígérte, hogy visszaadják a fosztogatásokból származó javakat. Horik leginkább a szászokkal közös határterületeket akarta megerősíteni, valamint nézeteltéréssel kellett szembenéznie I. Olof svéd királlyal kapcsolatban, valamint helyi felkeléseket kellett levernie. A békekötés értelmében Lajos Horik király engedelmességét várta el cserében, melyet még inkább megerősített Horik azáltal, hogy követeket és különböző ajándékokat küldött rendszeresen Lajos udvarába és felfüggesztette a viking támadók támogatását. Habár számos viking harcos elhunyt a Párizs ostrománál kitört pestisjárvány során, Ragnar életben maradt és visszatért Horik király udvarába. Egy történet szerint, mely Cobbo követeitől eredeztethető, Ragnar megtámadta Saint-Germain-des-Prés apátságát a későbbiek során, mely Párizs környékén feküdt, amit Cobbo később meglátogatott és a pestisjárvány kitörését Párizsi Szent Hermann-nak tulajdonította. Mikor Ragnar megmutatta Horik királynak az aranyat és ezüstöt melyet zsákmányolt, azzal hencegett, hogy sokkalta könnyebb volt Párizst megostromolni, mint amennyire nehéznek hitte, majd sírásban tört ki, miután az egészet ahhoz kötötte, hogy az egyetlen ellenállást, amivel találkoztak azt csak egy szent tanúsította. Ahogy Ragnar emberei közül számos harcos a későbbiek során nem sokkal ezután elhunyt, ezért a király nagyon megrémült és elrendelte az összes túlélő kivégzését és az összes keresztény fogoly elengedését. A vikingek a 860-as évek során újra és újra visszatértek és zsákmányt, valamint váltságdíjat szereztek, de Frankföld történetében fordulópontot hozott az, hogy a vikingek legnagyobb támadásakor a 885–886-os párizsi ostrom során a város falai kivédték az északiak támadását. Kékpróba A Kékpróba (eredeti cím: Rookie Blue) 2010-től 2015-ig futott kanadai televíziós filmsorozat, amelyet Morwyn Brebner, Tassie Cameron és Ellen Vanstone készített és a Thump Inc. forgalmazott. Kanadában a Global vetítette, Amerikában pedig az ABC sugározta. Magyarországon elsőként a Universal Channel adta, később pedig az AXN is műsorra tűzte. Egyszerű aromás gyűrű Az egyszerű aromás gyűrűk, más néven egyszerű arének vagy egyszerű aromások olyan aromás szerves vegyületek, amelyek csak konjugált sík gyűrűt tartalmaznak, melyben delokalizált pi-elektronfelhő található. Számos egyszerű aromás vegyületnek van triviális neve. Gyakran bonyolultabb molekulák építőkövei (szubsztituált aromás vegyületek). Jellegzetes egyszerű aromás vegyületek például a benzol, az indol és a ciklotetradekaheptaén. Az egyszerű aromás gyűrűk heterociklusok is lehetnek, ha gyűrűjükben a széntől különböző, például oxigén-, nitrogén- vagy kénatom található. Lehetnek monociklusok, mint a benzol, biciklusok, mint a naftalin vagy policiklusok, mint például az antracén. Az egyszerű, egy gyűrűt tartalmazó aromás vegyületek általában öt- vagy hattagú gyűrűvel rendelkeznek, mint a pirrol vagy a piridin. A kondenzált aromás gyűrűk olyan gyűrűkből állnak, melyeknek egyik oldala (kötése) közös. Heterociklusos aromás gyűrűk A nitrogén (N)-tartalmú aromás gyűrű feloszthatók bázisos aromás gyűrűkre – ezek könnyen protonálható, aromás kationokat és sókat képező (pl. piridínium) vegyületek–, valamint nem bázisos aromás gyűrűkre. A bázisos aromás gyűrűkben a nemkötő elektronpár nem része az aromás rendszernek és a gyűrű síkjában található. Az aminokhoz hasonlóan itt is ez a nemkötő elektronpár felelős az ilyen nitrogéntartalmú bázisok bázikusságáért. Ezekben a vegyületekben a nitrogénhez nem kapcsolódik hidrogén . Bázisos aromás vegyület például a piridin vagy a kinolin . Több olyan gyűrű is van, amelyben mind bázisos, mind nem bázisos nitrogén is található, ilyen például az imidazol és a purin . A nem bázisos gyűrűkben a nitrogén magányos elektronpárja delokalizálódik és az aromás pi-elektronrendszer tagja. Ezekben a vegyületekben a nitrogénatomhoz hidrogén kapcsolódik. Nem bázisos nitrogént tartalmazó aromás gyűrű például a pirrol és az indol . Az oxigén- és kéntartalmú aromás gyűrűkben a heteroatom egyik elektronpárja (a nem bázisos nitrogéntartalmú gyűrűkhöz hasonlóan) az aromás rendszer tagja, míg egy másik magányos elektronpárjuk (a bázisos nitrogéntartalmú gyűrűkhöz hasonló módon) a gyűrű síkjában lokalizálódik. Az aromásság feltételei A molekula gyűrűs alkatú. A gyűrűt alkotó minden atom rendelkezik betöltött p-pályával, melyek a szomszédos p-pályákkal átfednek (teljesen konjugált rendszer). A molekula síkalkatú. A molekulában páros számú pi-elektronpárt található, mely kielégíti a Hückel-szabályt: (4 n +2) pi-elektron, ahol n nem negatív egész szám. A fentiekkel ellentétben a 4n pi-elektront tartalmazó molekulák antiaromásak. Paruyr Hayrikyan Paruyr Hayrikyan (örményül: ������ �������� ���������, Jereván, 1949. július 5. –) örmény politikus, volt szovjet disszidens. Hayrikyan az ellenzéki demokratikus mozgalom egyik vezetője volt a Szovjetunióban, éveket töltött fogolytáborokban, illetve száműzetésben. Író és zeneszerző, számos örmény hazafias dal szerzője. A Nemzeti Önrendelkezés Unió elnökeként indult a 2013-as örményországi elnökválasztáson. Közvetlenül a választások előtt merénylet érte, ezért a választási kampány egy részét kórházban töltötte. Végül 1% fölötti eredménnyel a negyedik lett. Sauville (Vosges) Sauville település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 188 fő (2015). Sauville Saint-Ouen-lès-Parey, Blevaincourt, Martigny-les-Bains, Robécourt, La Vacheresse-et-la-Rouillie, Villotte és Vrécourt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kúdo Maszato Kúdo Maszato (Tokió, 1990. május 6. –) japán válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott A japán válogatottban 4 mérkőzést játszott, melyeken 2 gólt szerzett. Siketvakság A siketvakságba olyan fogyatékos állapotok tartoznak, amikben a látás és a hallás is annyira sérült, hogy az egyik érzék sérülését nem lehet a másikkal kompenzálni. Ez egy többszörös fogyatékosság, ami magában foglalja a látás- és a hallássérülést, mégsem tekinthető egyszerűen a siketség és a vakság kombinációjának; ezért rendszerint külön fogyatékossági típusként kezelik. Egyes becslések szerint Magyarországon 1200 siketvak él. Okok és típusok Ahhoz, hogy valakit siketvaknak tekintsenek, nem kell egyszerre vaknak és siketnek lennie, hanem lehet gyengénlátó vagy nagyothalló. A látás- és a hallássérülés kialakulásának időpontja szerint többféle helyzet állhat elő: a látássérülés veleszületett, a hallássérülés nyelvelsajátítás előtti a látássérülés veleszületett, a hallássérülés nyelvelsajátítás utáni a hallássérülés veleszületett, a látássérülés gyermekkorban alakult ki a hallássérülés veleszületett, a látássérülés gyermekkor után (serdülő- vagy felnőttkorban) alakult ki mindkét sérülés veleszületett, vagy nagyon korán alakult ki a siketvak személy épen született, és mindkét sérülése később alakult ki A siketvakság vezető oka, az Usher-szindróma gyakran értelmi fogyatékossággal is társul. A két érzék elvesztése miatti információhiány következtében a sérült gyerek mentálisan retardálttá is válhat. Ez azt jelenti, hogy kevésbé látszik intelligensnek, mint amilyen. Ezeket az állapotokat nem lehet egységesnek tekinteni. Korai látássérülés esetén inkább a látássérültek számára készült segédeszközök dominálnak. Korai hallássérülés esetén fontos lehet a siketkultúrához való tartozás. A két fogyatékosság együttes megjelenése egészen mást eredményez: az élet nehezebb, és a siketvak mások segítségére szorul. Fejlesztésük speciális, a siketekétől és a vakokétól is különböző módszereket igényel. A siketvakságnak legalább 70 különböző oka van. Ezek közül az Usher-szindróma a legismertebb. Segédeszközök Gyengénlátás esetén használhatók a síkírás olvasásához szükséges eszközök, így például nagyító, nagy betűs szövegek, nagy képernyő. Nagyothallás esetén hallókészülékek alkalmazhatók. Néhány siketvak gyerek cochleáris implantátumot kapott, de nincsenek tudományos eredmények ennek a hasznosságáról. A mai Magyarországon a speciális siketvakos segédeszközök drágák, nem számítanak segédeszköznek, ezért a legtöbb érintett számára elérhetetlenek. Kommunikáció A siketvak emberek kommunikációja a tapintáson alapszik. Használják a jelnyelv tapintásos formáját (kézből kézbe jelelés) és a hangnyelv átkódolását, sokszor betűről betűre. Számukra speciális kódrendszereket dolgoztak ki. Sokuk beszélni is képes. Beszédértésük halláscsökkenésüktől függ. A kommunikáció típusa a személyes élettörténetétől függ. Akik nagyothallók, vagy később siketültek meg, azok inkább beszélnek, akik korábban siketültek meg, azok inkább jelelnek. Akik látásukat és hallásukat is korán elvesztették, azok nehezen jutnak fejlesztéshez, így sokuk mindenféle nyelvtől elzárva nő fel. A mai Magyarországon csak a Vakok Általános Iskolájának Siketvak Tagozatán foglalkoznak mindössze tíz siketvak gyerekkel és fiatallal. Hírességek A leghíresebb siketvak Helen Keller, aki épen született, és 19 hónapos korában vesztette el a látását és a hallását egy máig ismeretlen betegség következtében. Az ekkor folyamatban levő, de megszakadt nyelvelsajátítást csak több, mint négy év múlva kezdhette újra. A Nalaga'at egy Izraelben működő jelelő siketvakokból álló társulat, az első ilyen a világon. Mivel orosz származásúak, ezért legtöbbjük csak orosz jelnyelven beszél. Gornje Tlamino Gornje Tlamino (cirill betűkkel Горње Тламино, bolgárul Горно Тлъмино) falu Szerbiában, a Pcsinyai körzetben, a Bosilegradi községben. Népesség 1948-ban 860 lakosa volt. 1953-ban 892 lakosa volt. 1961-ben 781 lakosa volt. 1971-ben 688 lakosa volt. 1981-ben 510 lakosa volt. 1991-ben 300 lakosa volt 2002-ben 184 lakosa volt, akik közül 148 bolgár (80,43%), 11 szerb (5,97%). North Brother Island North Brother Island mindössze öt hektár nagyságú sziget az East Riveren. Az aprócska sziget az egyik legelhagyatottabb, legkísértetiesebb területe napjaink New York-jának. A sziget egészen 1885-ig lakatlan volt, ekkor költöztették ide a Riverside kórházat az akkori Blackwell’s Islandről (ma Roosevelt Island). A II. világháború okozta lakáshiány alatt ideiglenesen a háborút megjárt fiatalokat szállásoltak el rajta a családjaikkal együtt. Az 1940-es évek végére azonban a sziget elnéptelenedett. Az 1950-es években egy rehabilitációs központot nyitottak, fiatal kábítószer függők rehabilitációjára. Az 1960-as években a korrupció, és az embertelen bánásmód miatt ezt az intézmény is bezárták. A sziget jelenleg teljesen elhagyatott. A kórház és a drogrehabilitációs központ épületei a mai napig állnak, de nagyon rossz állapotban, sűrűn behálózzák őket sziget növényei. 5681 Bakulev Az 5681 Bakulev (ideiglenes jelöléssel 1990 RS17) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmilla Vasziljevna Zsuravljova fedezte fel 1990. szeptember 15-én. Džbánice Džbánice település Csehországban, a Znojmói járásban. Džbánice Trstěnice, Skalice, Dobelice, Čermákovice és Vémyslice településekkel határos. Lakosainak száma 147 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Mary Pickford Mary Pickford Gladys Smith (Toronto, 1892. április 8. – Santa Monica, 1979. május 29.) Oscar-díjas amerikai színésznő és producer. Élete Szegénységben nőtt fel. Tizenkét éves korában játszott először a Broadway színpadán. A film számára 1908-ban fedezte fel D. W. Griffith. Körülbelül 150 Biograph-filmben játszott. Az aranyszőke, loknis, ártatlan leányka típusban felismerték a tehetséget és a lehetőséget. Akkoriban nem volt szokás az előzetesekben szerepeltetni a szereplők nevét, ő azonban „Kicsi Mary” néven már megjelent a filmelőzetesekben is. Adolf Zukor 1913-ban szerződtette, és hamar felismerte, hogy a kicsi Mary kiváló üzletasszony is egyben. Ő volt az első filmsztár, aki piaci értéke szerint fizettette meg magát. Míg a Biographnál heti 10 dollárt kapott, a Famous Playersnél 1913 és 1915 között a heti honoráriuma 500 dollárról 2000 dollárra ugrott. Ezek után aszerint választott filmtársaságot, hogy ki fizet többet érte. Zukorhoz visszatérve 1917-1919 között forgatta a Kis amerikait, amit Cecil B. DeMille rendezett az USA propagandafilmjeként. 1919-ben gyártották a Nyakigláb apót Marshal Neilan rendezésében egy klasszikus gyerekkönyv alapján. Pickford 1919-ben alapította férjével, Douglas Fairbanksszel, valamint Charles Chaplinnel és D. W. Griffithszel a United Artists filmgyártó vállalatot. Néhány szokványos film után 28 évesen már megpróbált kilépni a kislány szerepköréből, de a nézők nem fogadták el a spanyol táncosnőként Ernst Lubitsch Rositájában, sem Makrancos Katának Sam Taylor rendezésében. Ő kapta az első hangosfilmnek odaítélt Oscar-díjat a Coquette-ben nyújtott alakításáért. A közben multimilliomossá váló Mary 1933-ban forgatta utolsó filmjét. 20 évvel később eladta részét az United Artistsban. Három évvel halála után különleges Oscar-díjjal tüntették ki életművéért. Magánélete Pickford háromszor ment férjhez. Első házasságát Owen Moore-ral (1886–1939), egy ír származású némafilm-színésszel kötötte 1911. január 7-én. A párnak több problémája volt, többek között Moore alkoholizmusa, közben Pickford titkos viszonyba kezdett Douglas Fairbanksszel. Mary 1920. március 2-án elvált és március 28-án hozzáment Fairbankshez. Legendás házaspárnak számítottak akkoriban. Azonban ez a házassága sem sikerült, Pickford karrierje miatt stresszes életet élt, és Fairbanksnek viszonya lett egy másik nővel, aki miatt 1936. január 10-én elváltak. 1937. június 24-én Mary Pickford megesküdött utolsó férjével, a színész Charles 'Buddy' Rogersszel. Örökbe fogadtak két gyermeket, Roxanne-t és Ronaldot. Együtt maradtak életük végéig, egészen Pickford 87 éves korában agyvérzésben bekövetkezett haláláig. Filmográfia Rövidfilmek 1909 The Violin Maker of Cremona 1909 The Lonely Villa 1909 The Son's Return 1909 Faded Lilies 1909 Her First Biscuits 1909 The Peach-Basket Hat 1909 The Way of Man 1909 The Necklace 1909 The Country Docto 1909 The Cardinal's Conspiracy 1909 The Renunciation 1909 Sweet and Twenty 1909 The Slave 1909 A Strange Meeting 1909 They Would Elope 1909 His Wife's Visitor 1909 The Indian Runner's Romance 1909 Oh, Uncle! 1909 The Seventh Day 1909 The Little Darling 1909 The Sealed Room 1909 1776 or The Hessian Renegades 1909 Getting Even 1909 The Broken Locket 1909 In Old Kentucky 1909 The Awakening 1909 The Little Teacher 1909 His Lost Love 1909 In the Watches of the Night 1909 What's Your Hurry? 1909 The Gibson Goddess 1909 The Restoration 1909 The Light That Came 1909 A Midnight Adventure 1909 The Mountaineer's Honor 1909 The Trick That Failed 1909 The Test 1909 To Save Her Soul 1910 All on Account of the Milk 1910 The Woman From Mellon's 1910 The Englishman and the Girl 1910 The Newlyweds 1910 The Thread of Destiny 1910 The Twisted Trail 1910 The Smoker 1910 As It Is In Life 1910 A Rich Revenge 1910 A Romance of the Western Hills 1910 The Unchanging Sea 1910 Love Among the Roses 1910 The Two Brothers 1910 Ramona 1910 In the Season of Buds 1910 A Victim of Jealousy 1910 A Child's Impulse 1910 May and December 1910 Muggsy's First Sweetheart 1910 Never Again! 1910 What the Daisy Said 1910 The Call to Arms 1910 An Arcadian Maid 1910 When We Were In Our 'Teens 1910 The Sorrows of the Unfaithful 1910 Wilful Peggy 1910 Muggsy Becomes a Hero 1910 A Gold Necklace 1910 The Masher 1910 A Lucky Toothache 1910 Waiter No. 5 1910 Simple Charity 1910 Song of the Wildwood Flute 1910 A Plain Song 1910 White Roses 1911 When A Man Loves 1911 The Italian Barber 1911 Three Sisters 1911 A Decree of Destiny 1911 Their First Misunderstanding 1911 The Dream 1911 Maid or Man 1911 At the Duke's Command 1911 The Mirror 1911 While The Cat's Away 1911 Her Darkest Hour 1911 Artful Kate 1911 A Manly Man 1911 The Message in the Bottle 1911 The Fisher-Maid 1911 In Old Madrid 1911 Sweet Memories 1911 The Stampede 1911 Second Sight 1911 The Fair Dentist 1911 For Her Brother's Sake 1911 The Master and the Man 1911 The Lighthouse Keeper 1911 Back to the Soil 1911 In the Sultan's Garden 1911 For the Queen's Honor 1911 A Gasoline Engagement 1911 At a Quarter of Two 1911 Science 1911 The Skating Bug 1911 The Call of the Song 1911 The Toss of a Coin 1911 Tween Two Loves 1911 The Rose's Story 1911 The Sentinel Asleep 1911 The Better Way 1911 His Dress Shirt 1911 From the Bottom of the Sea 1911 The Courting of Mary 1911 Love Heeds Not the Showers 1911 Little Red Riding Hood 1911 The Caddy's Dream 1912 Honor Thy Father 1912 The Mender of Nets 1912 Iola's Promise 1912 Fate's Interception 1912 The Female of the Species 1912 Just Like a Woman 1912 Won By a Fish 1912 The Old Actor 1912 A Lodging for the Night 1912 A Beast at Bay 1912 Home Folks 1912 Lena and the Geese 1912 The School Teacher and the Waif 1912 An Indian Summer 1912 The Narrow Road 1912 The Inner Circle 1912 With the Enemy's Help 1912 A Pueblo Legend 1912 Friends 1912 So Near, Yet So Far 1912 A Feud in the Kentucky Hills 1912 The One She Loved 1912 My Baby 1912 The Informer 1912 The New York Hat 1913 The Unwelcome Guest Nagyjátékfilmek 1913 In the Bishop's Carriage 1913 Caprice 1914 Hearts Adrift 1914 A Good Little Devi 1914 Tess of the Storm Country 1914 The Eagle's Mat 1914 Such a Little Queen 1914 Behind the Scenes 1914 Cinderella 1915 Mistress Nell 1915 Fanchon, The Cricket 1915 The Dawn of a Tomorro 1915 Little Pal 1915 Rags 1915 Esmeralda 1915 A Girl of Yesterday 1915 Madame Butterfly 1916 The Foundling 1916 Poor Little Peppina 1916 The Eternal Grind 1916 Hulda From Holland 1916 Less Than the Dust 1917 The Pride of the Clan 1917 The Poor Little Rich Girl 1917 A Romance of the Redwoods 1917 The Little American 1917 Rebecca of Sunnybrook Farm 1917 The Little Princess 1918 Stella Maris 1918 Amarilly of Clothes-line Alley 1918 M'Liss 1918 How Could You, Jean? 1918 Johanna Enlists 5 reels 1919 Captain Kidd, Jr 1919 Daddy-Long-Legs 1919 The Hoodlum 1919 The Heart o' the Hills 1920 Pollyanna 1920 Suds 1921 The Love Ligh 1921 Through the Back Door 1921 Little Lord Fauntleroy 1922 Tess of the Storm Country 1923 Rosita 1924 Dorothy Vernon of Haddon Hall 1925 Little Annie Rooney 1926 Sparrows 1927 My Best Girl Hangosfilmek 1929 Coquette 1929 The Taming of the Shrew 1931 Kiki 1933 Secrets Lemma A matematikában a lemma (görögül λήμμα, „lemma”, jelentése: „kapott valami, például ajándék, profit vagy korrupt pénz”) olyan bizonyított állítás, amit kiindulási alapnak használnak fel jelentősebb eredmények eléréséhez. A lemma és a tétel közt formálisan nincs különbség; a lemma egy kisebb eredmény, amely lehetővé teszi egy tétel bizonyítását. A matematika számos fontos eredményét lemmaként ismerik: Bézout-lemma, Urysohn-lemma, Dehn-lemma, Fatou-lemma, Gauss-lemma, Nakayama-lemma, Poincaré-lemma, Riesz-lemma, Schwarz-lemma és Zorn-lemma. Ezek eredetileg túl egyszerűnek vagy túl technikai jellegűnek tűntek, amelyek önállóan nem érdekesek, utóbb kiderült, hogy központi fontosságúak azokban az elméletekben, ahol előfordulnak. Roman Reigns Leati Joseph Anoaʻi, ismertebb nevén Roman Reigns (1985. május 25. –) amerikai pankrátor, egykor kanadai futballista. Az NFL-ben és a CFL-ben futballozott, majd 2010-ben aláírta a szerződést a WWE-vel. Itt az FCW nevű fejlődési ágba került, majd 2012-ben fellépett a főnévsorba A Pajzs nevű csapat tagjaként. Azóta két alkalommal szerezte meg a WWE nehézsúlyú világbajnoki övét és egyszer a WWE Tag Team bajnoki övet. Ezen felül 2015-ben megnyerte a Royal Rumble-t, valamint 2014-ben az év szupersztára lett. Két rekordot állított fel a cégnél: a legtöbb kiejtés a Survivor Series elimination meccsen (4 fő 2013-ban) és a legtöbb kiejtés a Royal Rumble meccsen (12 fő 2014-ben). Jelenleg is a WWE-vel áll szerződésben. Futball karrier Anoa'i futballozott három évig a Pensacola Katolikus Gimnáziumban, valamint egy évig az Escambia Gimnáziumban. Ezután részt vett a Georgia Institute of Technology nevű rendezvényen, ahol tagja volt a Georgia Tech Yellow Jackets labdarúgó-válogatottnak. 2007-ben a Minnesota Vikings nevű National Football League (NFL) csapathoz igazolt. 2008-ban átszerződött az Edmonton Eskimos csapathoz a Canadian Football League (CFL)-ben. Anoa'i legemlékezetesebb meccse a Hamilton Tiger-Cats nevű csapat ellen volt szeptemberben, ahol holtverseny alakult ki. 2008. november 10-én visszavonult futball világából. Profi pankrátor karrier 2010 júliusában Anoa'i aláírt egy fejlődési szerződést World Wrestling Entertainment (WWE)-vel, majd átkerült a Florida Championship Wrestling (FCW)-hez. Itt Roman Leakee néven debütált 2010. szeptember 9-én Richie Steamboat ellen. Többször tett kísérletet az FCW Florida nehézsúlyú bajnoki öv megszerzésére, de ez nem sikerült neki. Leakee később megnyerte az FCW Florida Tag Team bajnoki övet Mike Dalton-al, de CJ Parker és Jason Jordan ellen elveszítették. Miután a WWE átnevezte az FCW-t NXT-re, Anoa'i új ringneve Roman Reigns lett. Az NXT-ben 2012. október 31-én debütált, ahol legyőzte CJ Parker-t. Reigns televíziós bemutatkozása 2012. november 18-án volt a Survivor Series nevű rendezvényen, ahol Dean Ambrose és Seth Rollins társaságában bántalmazták Ryback-et; így CM Punk megvédte a WWE bajnoki övét. A trió "A Pajzs" (The Shield)-nek nevezte magát, s mottójuk az "igazságtalanság" elleni küzdelem volt. 2013 januárjában folytatták a CM Punk-nak való segítséget, így Punk ellenfeleit folyamatosan megtámadták. Kezdetekben bár tagadták, de később kiderült, hogy maga CM Punk és menedzsere, Paul Heyman fogadta fel őket erre a feladatra. A Pajzs kapcsolata CM Punk-al lassan véget ért, majd egy új viszály kezdődött John Cena, Ryback és Sheamus ellen. Első WrestleMania mérkőzésük 2013. április 7-én volt Big Show, Randy Orton és Sheamus ellen, amit sikerült is megnyerniük. 2013. május 19-én, az Extreme Rules nevű rendezvényen legyőzték Daniel Bryan és Kane csapatát, a Team Hell No-t, s ezzel megnyerték a WWE Tag Team bajnoki övet. Több sikeres címvédés után 148 napos uralkodásuknak Cody Rhodes és Goldust vetett véget. 2014-ben először a Wyatt Family (Bray Wyatt, Luke Harper és Erick Rowan), később pedig az Evolution (Triple H, Randy Orton és Batista) nevű csapatokkal rivalizáltak. Reigns részt vett a 2014-es Royal Rumble meccsen, ahol bejutott a döntőbe. A meccset ugyan nem nyerte meg, de mivel 12 főt kiejtett a mérkőzés során, így felállított egy rekordot. Batista visszavonulása után Triple H a "B terv"-hez folyamodott, melynek eredményeképp Rollins megtámadta csapattársait, s így "A Pajzs" feloszlott. Reigns ezzel elkezdte a szóló karrierjét, s célkeresztbe vette a WWE nehézsúlyú bajnoki övet, valamint Seth Rollins-t. 2015-ben megnyerte a Royal Rumble-t, így a WrestleMania 31-en összecsapott Brock Lesnar-al, az akkori WWE bajnokkal, de Rollins beavatkozott a mérkőzésbe. 2015 novemberében Rollins lesérült, így a WWE bajnoki övet elvették tőle. Egy versenyt szerveztek, mely a Survivor Series nevű rendezvényen bontakozott ki. Reigns itt legyőzte Alberto Del Rio-t, később pedig Dean Ambrose-t is, így ő lett az új WWE nehézsúlyú világbajnok. Sokáig azonban nem örülhetett a címének, hiszen a meccs végén Sheamus beváltotta ellene a MITB táskát, így elvette tőle az övet. December 14-én a RAW-on Vince McMahon visszavágót hirdetett Sheamus ellen, akit végül Reigns le is győzött, s visszaszerezte a címet. 2016 januárjában a Royal Rumble-n kellett megvédenie az övet, ám ez nem sikerült neki, mivel Triple H kiejtette, s elvette tőle a címet. Az április 3-án megrendezett WrestleMania 32-n újból versenybe szállt a World Heavyweight Champion címért, ahol az akkori bajnok, Triple H volt az ellenfele. Az övet végül Reigns nyerte el, így 3x-os nehézsúlyú világbajnokká vált. A címet ezt követően többször megvédte AJ Styles ellen, majd június 19-én, a "Money in the Bank"-en Seth Rollins ellen elveszítette. Ezt követően az országos bajnoki címet vette célkeresztbe. Emiatt többször összecsapott Rusev-el, végül el is nyerte tőle szeptemberben a "Clash of Champions" nevű rendezvényen. Az övet 106 nap után, 2017 januárjában veszítette el egy handicap meccsen, Chris Jericho és Kevin Owens ellen. Eredményei FCW Florida Tag Team Championship (1x) 2012. június 15.: Csapattársával, Mike Dalton-al győzött egy Live event-en. WWE Tag Team Championship (1x) 2013. május 19.: Csapattársával, Seth Rollins-al az Extreme Rules-en legyőzték a Team Hell No (Kane és Daniel Bryan) nevű csapatot. WWE Championship (3x) 2015. november 22.: Survivor Series-en legyőzte Alberto Del Rio-t és Dean Ambrose-t. 2015. december 14.: RAW-on legyőzte Sheamus-t. 2016. április 3.: WrestleMania 32-n legyőzi Triple H-t. WWE United States Championship (1x) 2016. szeptember 25.: Clash of Champions-on legyőzi Rusev-et. WWE Intercontinental Championship (1x) 2017. november 20.: RAW-on legyőzi The Miz-t. Slammy-díjak (7x) Az év feltörekvő sztárja (Breakout Star of the Year) (2013) (A Pajzs tagjaként) Az év frakciója (Faction of the Year) (2013, 2014) (A Pajzs tagjaként) Az év trendje (Hashtag) (2013) - #BelieveInTheShield (Magyarul: Higgy a Pajzsban!) Az év manővere ("What a Maneuver" of the Year) (Spear, 2013) Az év szupersztárja (2014) Az év extrém pillanata (Extreme Moment of the Year) (2015) - TLC-n. WWE ROYAL RUMBLE győzelem (1x) 2015.01.25.: 2015-ben megnyerte a Royal Rumble-t; utolsónak Rusev-et ejtette ki. Bevonuló zenéi Jim Johnston - "Special Op" (A Pajzs tagjaként) Jim Johnston - "The Truth Reigns" (2014. június 16–napjainkig) Magánélete Anoa'i félig szamoai, félig olasz. Apja, Sika Anoa'i, és testvére, Rosey is profi birkózó volt. Az Anoa'i család tagjaként több rokona szintén profi birkózással foglalkozott: Yokozuna, Rikishi, Umaga, The Tonga Kid, és az Uso ikrek. 2014 december elején feleségül vette Galina Joelle Becker-t; akivel van egy közös lánya. Haftbefehl Haftbefehl, polgári nevén Aykut Anhan (Offenbach am Main, 1985. december 16. –) német rapper. Származását tekintve kurd, aki a Echte Musik kiadónál kezdett rappelni. Életrajza A tanulást 14 évesen abbahagyta, végzettsége nincs. 2006-ban csalást követett el, a börtönbüntetés elől Isztambul-ba menekült. Innen ment tovább Hollandiába, ahol két helyen is élt, Amszterdamban és Arnhemben. Ebben az időkben írta meg az első rap-szövegeit. Azután, hogy Haftbefehl szülővárosába visszatért, szakmát kezdett el tanulni, amit három hét után abbahagyott. Offenbachban egy fogadási irodát működtetett, és elkezdte felvenni az első számait. Az Echte Musik kiadó birtokosa, Jonesmann szerződést kötött a rapperrel. Nagylemezek 2010 : Azzlack Stereotyp , 2012 : Kanackis , 2013 : Blockplatin , 2014 : Russisch Roulette . Szék (terület) A szék a magyar közigazgatás egyik alapvető területi egysége volt az 1876-os megyerendezésig a Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjainál: a székelyeknél, szászoknál, kunoknál, jászoknál és a szepesi gömörőröknél. Jelenleg a székeket, mint közigazgatási egységeket a Székely Nemzeti Tanács vezetné be, a leendő autonóm Székelyföldön. Története A területi szervezkedés a pásztoréletről a földművelésre átmenetel korára, azaz a 13. század elejére tehető. A területi nevek meghatározása ingatag és több mint egy évszázad alatt alakul ki. Az erdélyi szászoknál és a székelyeknél is a meghatározás váltakozik. A szászok használják a terra, districtus, comitatus szavakat, de a 14. század folyamán általánossá vált náluk a szék (sedes) elnevezés, mely mintául szolgál a székelyeknek, akik szintén a szék-rendszert veszik át. Ez a XIV. század végén kezdődött, s lassanként általánossá vált. A szászok, székelyek, a „jász-kunok” és a gömörőrök közigazgatási területeit félezer éven át (1400–1876) székeknek nevezték (sedes) és ezek ugyanazt a szerepet töltötték be mint a vármegyék. Székelyföldön megkülönböztették az eredetileg alakult fő- vagy anyaszékeket és a később ezek keretében alakult fiúszékeket (sedes filialis). Az első oklevelek általában csak földnek (terra), vagy területnek (districtus), vagy egyházi felosztás szerint esperességnek (dioecesis) nevezik a későbbi székeket. Maga az elnevezés feltehetően bírósági fórum jelentésű bírói székre utal. Szász székek Az erdélyi szászok 12. századi betelepülését követően az 1224-es Andreanum rendezte jogi helyzetüket és szabta meg autonómiájukat, amelyet 1486-ban Mátyás király megerősített. Felettes szervük a szebeni ispán lett. Vásártartási jogot és adókedvezményt, sőt Nagyszeben árumegállító jogot is kapott Nagy Lajostól. 1437-ben az erdélyi három nemzet (magyarok, székelyek, szászok) uniója is kodifikálást nyert, ezt az uniót többször megerősítették (Unio Trium Nationum). A 15. századtól a szász universitas újabb önrendelkezési eredményeket ért el, így a saját bíráskodás (királybíró), illetve a szász önkormányzat vezetőjének kijelölése (comes Saxonum), aki egyben a főszék fővárosa, Nagyszeben polgármestere is volt. A jogilag különálló székek (melyek egymással universitast alkottak) az 1876-os vármegyerendezésig maradtak fenn, ezután Brassó vármegye, Szeben vármegye, Nagy-Küküllő vármegye illetve Beszterce-Naszód vármegye részét képezték. A kezdeti szász székek a következőek voltak: Kőhalomszék Nagysinkszék Segesvárszék Szászsebesszék Szászvárosszék Szebenszék ( főszék ) Szerdahelyszék Újegyházszék Későbbi alapításúak: Medgyesszék Selykszék Székely székek A történelmi székely székek száma 7 fő- és 5 fiúszék. Ha a székelyek összességéről volt szó, mindig csak hét székről van írásos emlékezés. Oklevelekben „a hét szék székelyei” gyűjtőnév alatt szerepelnek, vagy mint „három nembeli székelyek” (trium generum Siculi), vagy összefoglalva „a hét szék három nembeli székhelyei” (universitas trium generum Siculorum septem sedium). Ezzel szemben az SZNT által készített autonómia statútum 8 főszéket hozna létre: Kun székek A kun székek a magyarországi kunok autonóm, a királyi vármegyerendszertől független közigazgatási egységei voltak. A szék a szászok és székelyek székeihez hasonlóan bírói széket jelentett. A székek élén a kapitányok álltak. A rendszer nyilvánvalóan a régebbi kun nemzetségek alapján jött létre, a nemzetségfők válhattak a székek kapitányaivá, de erre csak egy szék, a Halas-szék esetén van megnyugtató forrásadat. A székekről először a 15. században hallunk, de valószínűleg a 14. században alakulhattak ki. Összesen hat székről van tudomásunk. Halas-szék – a Kiskunság területén Halas mezőváros ( Kiskunhalas ) központtal alakult ki a Csertán nemzetség területén, de több nemzetség jelenléte is kimutatható. A nemzetség fejének, Köncsög ispánnak 1366 -ban Halason volt a szállása. 1418-ban még a nemzetség nevével jelzik a széket (de sede Chortyan) , de 1451-től ugyanitt a Halas-széket találjuk. Szentelt-szék – 1424-ből van rá adat, Csanád-megyében a Kór nemzetség területén alakult ki. Kolbáz-szék – 1440-től vannak rá adatok, a Nagykunságban Kolbázszállás központtal valószínűleg az Olás nemzetség szállásterületét foglalta magában, de több nemzetség jelenléte is kimutatható. Kecskemét-szék – nemzetségi eredete bizonytalan, 1465-ben a kiskunsági Kecskemét mint a királynéi kunok bírói székének központja szerepel. Kara-szék – nemzetségi eredete bizonytalan, központja a kiskunsági Karaszállás. 1469-ben Mizse-szék néven szerepel, feltehetően a szálláskapitány Misse család birtokain alakult ki a szék. Hantos-szék – nemzetségi eredete ismeretlen, Fejér megye dunántúli részén volt, valószínűleg egyetlen kun birtokos család birtokában a 14. században . A török korban két szék, a Hantos-szék és a Szentelt-szék eltűnt az elnéptelenedés és az elvándorlás miatt. Jász szék A Jászkun kerület hat majd négy kun székhez társult az egyetlen jász szék: Berény-szék – Berény ( Jászberény ) székhellyel A Jászkun Kerület – a jászok és a kunok székei – a koronabirtokon alakultak ki, melynek tulajdonjogát I. Lipót király 1702-ben eladta a Német Lovagrendnek. A törvénytelen eladatás ellen tiltakozott a magyar országgyűlés, a nádor és maguk a jászok és kunok is. A tiltakozások ellenére, bár az országgyűlés 1715-ben kimondta, hogy az eladatás törvénytelen, csupán annyi változás történt, hogy 1731-től a Jászkun Kerület a Német Lovagrend földesuraságából a pesti Invalidus-ház birtokába került, jobbágyi alávetettségük 1745-ig megmaradt. 1741-től Pálffy János nádor támogatásával a jászkunok szervezett mozgalmat indítottak régi szabadságuk visszaszerzéséért. Felajánlásaik és összefogásuk eredményeként 1745. május 6-án Mária Terézia királynő aláírta a kiváltságlevelet, amelyben engedélyezte a jászkunok megváltását (latinul redemptio). Ez a hatalmas anyagi áldozatok (570 000 rajnai forint) és katonai kötelezettségek teljesítése révén elnyert önmegváltás volt az úgynevezett jászkun redempció. A redempció új jogrendet, földtulajdont és új társadalmi berendezkedést eredményezett. A jászkun szabadság birtokolója – a redemptus – mentesült a földesúri függéstől, szabadparaszti jogállást kapott. Tízlándzsás szék A Tízlándzsás szék, más néven a Lándzsásvidék, a Szepesség (szepesi gömörőrök) vármegyei szintű autonómiával bíró körzete volt, a 12. századtól az újkorig állt fenn. 1802-ben tagjainak, a szepesi lándzsásnemesek (radicalis) kiváltságait megtartva a „kis vármegye” néven ismert széket betagolták Szepes vármegyébe. 2017-es Tour de Hongrie A 2017-es Tour de Hongrie a sorozat történetének 38. versenye, melyet június 27. és július 2. között bonyolítottak le. A verseny az UCI-tól 2.2-es besorolást kapott. A szervezés A rendezők tájékoztatása szerint, a nagy érdeklődésre tekintettel, a rajt- és célállomások helyszínére jelentkezők közül pályázat után választották ki a lehetőséget elnyerő településeket. A versenyen hatfős csapatok indulhatnak. 22 csapat nevezését fogadták el. Szakaszok Útvonal prológ: Szombathely, Iseum – Thököly Imre utca – Szent Márton utca – Szombathely, Fő tér 1. szakasz:Keszthely – Alsópáhok – 75-ös út-76-os út csomópont– Zalavár – Hídvégi-tó – Zalakoppány – Zalaudvarnok – Kisgörbő – Óhíd – Sümegcsehi – Sümeg – Mihályfa – Türje – Zalaszentgrót – Zalabér – Nekeresd – Zalaegerszeg 2. szakasz: Velence – Gárdony – Pákozd – Velence – Vereb – Székesfehérvár – Sárszentmihály – Berhida – Lepsény – Siófok 3. szakasz: Paks – Dunakömlőd – Madocsa – Dunaföldvár – Solt – Szalkszentmárton – Kiskunlacháza – Inárcs – Újhartyán – Nyáregyháza – Dánszentmiklós – Albertirsa – Csemő – Cegléd 4. szakasz: Karcag – Kunmadaras – Tiszaörs – Tiszafüred – Poroszló – Borsodivánka – Ároktő – Hejőkeresztúr – Muhi – Sajópetri – Kistokaj – Miskolc – Bükkszentkereszt – Hollóstető – Lillafüred– Miskolc 5. szakasz: Jászberény – Jászfényszaru – Zsámbok – Tura – Bag – Aszód – Galgamácsa – Veresegyház – Fót – Dunakeszi – Váci út – Dózsa György út – Városliget 5 kör Székely-motorvonat A Székely-motorvonat dízelmechanikus motorkocsisorozat volt a Magyar Államvasutaknál (MÁV) a gyorsvonati szolgálatra a nem villamosított fő-és mellékvonalakon. A motorkocsi a MÁV 251.0 (ČSD M 251.0) sorozat átépítésével jött létre. Története A motorkocsit 1941-ben a Ganz készítette a MÁV M 251,0 (CSD 250) sorozat átépítésével. Az eredeti járműből csak a kocsiszekrény a kerettel került felhasználásra. Teljesen megújították azonban a meghajtási rendszert és a futóművet. Az átépítéssel jelentősen megnőtt a jármű teljesítménye. Ezután az engedélyezett sebessége 120 km/ó lett és 1941-től gyorsvonatként közlekedett Budapest és Sepsiszentgyörgy között. Ennek a 740 km hosszú útvonalnak a megtételéhez a motorvonatnak (egy motorkocsi két mellékkocsival) - több közbenső megállóval - 11 óra kellett. A II. világháborút követő időktől a motorkocsi további sorsáról nem található információ. A motorvonat a II. világháború után Hargita néven ismerté vált MÁV Cbmot elődjének tekinthető. Műszaki leírás Kocsiszekrény, futómű A motorkocsi mindkét végén vezérállást alakítottak ki, azon a végén, ahol a hajtás helyezkedett el, motorteret, mely egyben poggyásztérként is szolgált. A felszálló előtérből nyílt az utastér 46 III. osztályú ülőhellyel és a WC. A fülke futótengely felőli oldalán volt a fűtőkazán. A futómű és a forgóváz felépítése általában megfelelt a négytengelyes Camot 315 motorkocsiénak. Motor A motorkocsi erőforrását egy Ganz-Jendrassik Jv XII 170/240 12 hengeres V elrendezésű előkamrás, két vezérműtengelyes, alul vezérelt, himbás szelepműködtetésű felülszelepelt dízelmotor képezte. A motor hengerei és leszerelhető hengerfejei ikerblokkba voltak öntve, az egy blokkba öntött könnyűfém hajtóműházra volt szerelve. A dugattyúk is könnyűfémből készültek. A főtengely és a vezérműtengely fő és mellékcsapágyai valamit a hajtókarcsapágyak siklócsapágyak voltak. Az üzemanyagot Ganz-Jendrassik-féle adagolószivattyú szolgáltatta, mely hengersoronként, és amely egybe volt öntve a hozzá tartozó hengerekkel. A hengerfejbe szerelt porlasztók juttatták be az üzemanyagot a hengerekbe. A motor rendelkezett hidegindítóval.A motor kenése fogaskerék szivattyús egykörös kenés volt előkenéssel. A motor két darab Ganz rendszerű elektromos indítóberendezéssel rendelkezett. A mechanikus erőátvitel elektropneumatikus vezérlésű automata működésű volt, elsőként a MÁV által építtetett motorkocsik között. Sépeaux Sépeaux település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 422 fő (2013). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Észak-Norvégia Észak-Norvégia (norvégül: Nord-Norge vagy Nord-Noreg) egyike Norvégia földrajzi régióinak, az ország északi része. Három megye tartozik hozzá, ezek Norvégia területének mintegy harmadát teszik ki: Nordland, Troms és Finnmark. Nagyobb városai délről északra haladva: Mosjøen, Mo i Rana, Bodø, Narvik, Harstad, Tromsø, Alta és Hammerfest. Etnikailag vegyes terület, ahol nem csak norvégek élnek, hanem a bennszülött számik, a kvenek néven ismert norvégiai finnek és orosz közösségek is. A terület legnagyobb részében domináns a norvég nyelv. A számik a belső területeken, illetve Finnmark fjordjai mellett élnek. A finn nyelvet csak Finnmark keleti részének néhány közössége beszéli. Szepestótfalu Szepestótfalu (szlovákul: Slovenská Ves, németül: Winschendorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban. Fekvése Késmárktól 10 km-re északra a Biela-patak völgyében fekszik. Története A település a Stragar nevű földön keletkezett a 13. század végén a magyar-lengyel határvidéken, ahol akkoriban határállomás is állt. A hagyomány úgy tartja, hogy a falu eredetileg nem a mai helyén, hanem attól északra a Seifenbach-patak mellett az egykori Vigadónak nevezett vendégfogadó környékén állt. Ez a hagyomány azonban valószínűleg az egykor itt létezett 1504-ben már pusztaként említett Schaierberg nevű faluval áll összefüggésben. Tótfalu első ismert birtokosai Zumcotha fiai Kozma, Miklós és István, akik 1286-ban Stragar és Feketeerdő nevű birtokrészeiket 150 márkáért Sváb Arnold comesnek, a Görgey család ősének görgői Detre fiának adták el. 1311-ben "Villa Sclauonicalis" alakban a szepesi káptalan oklevelében említik írásos formában először. 1337-ben "Tothfolua, Thouthfolua", 1404-ben "Villa Sclauonicalis" alakban szerepel a korabeli forrásokban. Nevét az alapján kaphatta, hogy a Szepesség akkor már német többségű települései között Tótfalu lakossága szláv volt. 1311-ben Arnold gróf birtoka, aki ekkor "Villa Sclauonicalist" karthauzi szerzeteseknek adta. Ezután több birtokosa is volt, melyek közül a Tótfalusi Sváby családnak még a 18. – 19. században is voltak itt birtokai. Az 1754. évi nemesi összeírás szerint a községben az alábbi nemesek bírtak ingatlanokkal: Luszinszky Leó, Mattyasovszky Lajos, Doloviczinyi György, Lányi Márton, Grotkovsky János, idősebb Sváby János, ifjabb Sváby János, Podhorányi István, Sváby Ferenc és Horonszky János. Közülük a Svábyak és a Mattyasovszky család a legnevezetesebbek. 1443. június 5-én földrengés rombolta le a falut. 1444-ben és 1663-ban nagy tűzvészek pusztítottak. A 16. században az 1560-as években Tótfalut is elérte a reformáció. Az 1832. évi egyházi vizitáció megemlíti, hogy a templomot, melyet 1673-ig az evangélikusok használtak Bársony György szepesi prépost visszaadta a katolikusoknak. A templom ezután még kétszer cserélt gazdát. 1682-ben Thököly hadainak nyomására, majd 1703 és 1710 között a Rákóczi-szabadságharc alatt vesztették el újra átmenetileg a katolikusok. 1787-ben 137 házában 1017 lakos élt. 1828-ban 174 háza és 1275 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel foglalkoztak. 1873-ban kolerajárvány pusztított, mely 185 emberéletet követelt. 1878-ban postahivatal, 1880-ban tűzoltóegylet létesült a községben. 1880 és 1910 között sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. Később egy részük Poprád, Késmárk és Szepesbéla üzemeiben dolgozott. Vályi András szerint "TÓTFALU. Szepes Várm. földes Urai Matyasovszky, és több Uraságok, lakosai külömbfélék; határjának fele termékeny, fája, legelője elég van, piatza Kézsmárkon közel." Fényes Elek szerint "Tótfalu, (Winschendorf), német falu, Szepes vmegyében, Bélához észak-nyugotra egy órányira: 1055 evang., 45 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Savanyuviz. Fürész- és lisztmalmok. Sok erdő. F. u. Matyasovszky, Almásy, Sváby, Kiss, Horánszky, Lányi, Grodkovszky s m. Ut. p. Késmárk." 1911-ben újabb nagy tűzvész pusztított a községben, ekkor 12 lakóház és 36 gazdasági épület lett a lángok martaléka. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott. Népessége 1910-ben 952, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbéggel. 2001-ben 1789 lakosából 1736 szlovák volt. 2011-ben 1862 lakosából 1780 szlovák volt. Nevezetességei A Gyertyaszentelő Boldogasszonynak szentelt római katolikus temploma a 14. század második felében épült gótikus stílusban , 1510 körüli Madonna-szobra Lőcsei Pál mester iskolájából való. A templomot 1769 -ben átépítették A barokk Mária-oszlop a 18. században készült. Egykokri nemesi kúriáiból csak egy 18. század végén épített maradt fenn, ebben van az iskola. Népi faházai műemlékek. Orvault Orvault település Franciaországban, Loire-Atlantique megyében. Lakosainak száma 25 634 fő (2015). Orvault Treillières, Nantes, Saint-Herblain, Sautron és Vigneux-de-Bretagne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A hazug detektív A hazug detektív (eredeti címén The Lying Detective) a Sherlock című televíziós sorozat tizenkettedik epizódja, melyet 2017. január 8-án mutattak be a BBC-n. A történet alapjául Sir Arthur Conan Doyle "A haldokló detektív" című novellája szolgált, mind a cselekmény tekintetében, mind az aktuális főgonosz, Culverton Smith tekintetében. Cselekmény John Watson továbbra sem hajlandó találkozni Sherlockkal, mert Mary halála miatt továbbra is padlón van, és ezért a férfit hibáztatja. Egy új terapeutát keresett magának, akivel megpróbálja feldolgozni a problémáját - még mindig azt hallucinálja, hogy Mary életben van. Eközben a közismert filantróp milliárdos, Culverton Smith, maga köré gyűjti közvetlen kollégáit, és lányát, Faith-et, és bevallja nekik, hogy hamarosan meg fog ölni valakit. Csakhogy mielőtt ezt megtenné, mindannyiuknak beadat egy furcsa szérumot, melynek hatására perceken belül elfelejtik mindazt, amit mondott nekik. Faith memóriája törlődése előtt még képes arra, hogy leírjon néhány töredékes gondolatot, majd felkeresi Sherlock Holmes-t. Sherlock ismét a drog rabja lett, hajléktalan felfedezettjével, Bill Wigginssel együtt tölti legtöbb idejét, és borzalmasan elhanyagolt állapotban van. Az ügy eleinte nem is érdekli - mondván, a hallott név a következtetése szerint egyetlen szó, egy név pedig legalább két szóból áll - , majd szép lassan nekilát a felgöngyölítésének, de csakis azért, mert kikövetkezteti, hogy Faith öngyilkos jellem. Miután elhagyta a házat, hetek után először, ez Mycroft figyelmét is felkelti, aki figyeltetni kezdi öccsét. Aggodalmában még Johnt is felhívja, és véletlenül utal rá, hogy talán lehet egy harmadik, eddig eltitkolt Holmes-fivér is. Sherlock az egész éjszakát Faith-tel tölti a városban, majd reggel úgy dönt, elvállalja az ügyét. A drogok miatt azonban elveszíti az eszméletét, és észreveszi, hogy Faith eltűnt. Valahogy hazakeveredik, és közben rájön, hogy az egy szó, az áldozat neve, az a "bárki", tehát egy sorozatgyilkossal áll szemben. Culverton Smith iránti elfogultsága egyre inkább eluralja őt, a drogok őrületes mellékhatásaival egyetemben, így Mrs. Hudson egy óvatlan pillanatban megbilincseli, majd berakatja a piros Aston Martinjába, és Johnhoz viszi, aki épp a terapeutájánál van. Sherlock meggyőzi Johnt, hogy segítsen neki rábizonyítani Culverton Smithre a gyilkosságokat, majd nem sokkal később egy Culverton által küldött autó áll meg a ház előtt, majd ezt követően Molly Hooper, hogy kivizsgálja Sherlockot. Mint kiderül, bámulatos módon ő ezt már két héttel korábban leszervezte, annak ellenére, hogy John csak pár napja váltott terapeutát - emberismeretével kitalálva, hogy a körülötte lévő emberek mit tennének. Sherlock, John, és Culverton Smith előbb egy stúdióban, majd a milliárdos által támogatott és róla elnevezett kórházban tesznek látogatást. Ott folyamatosan célozgat arra, némiképp tréfálkozva, hogy ő egy gyilkos, majd elvezeti őket kórháza kedvenc részébe: a hullaházba, ahol egy közismert amerikai sorozatgyilkosra, H.H. Holmes-ra tesz utalásokat. Culverton azt is elmondja nekik, hogy mivel övé a kórház, így bárhová szabad bejárása van, és szinte bármit megtehet. Sherlock nagyon közel jár hozzá, hogy leleplezze őt, és ehhez egyetlen momentum hiányzik: Faith megjelenése. A megérkező nő azonban nem az a nő, akivel ő korábban találkozott. A bosszús és felültetett Sherlock, akire Culverton már nyíltan ráfogja, hogy a drogok mellékhatása miatt hallucinál, egy szikével a milliárdosra támad, de John megállítja. Összeveri, miközben megvádolja azzal, hogy Mary miatta halt meg. Sherlock ramaty állapotban kerül be, éppen Smith kórházába, ahol John még egyszer meglátogatja, majd nem sokkal ezt követően Culverton Smith megy be hozzá, egy titkos rejtekajtón keresztül. Sherlock könyörög neki, hogy ölje meg, miközben azt is mondja, hogy nem akar meghalni. Mielőtt Culverton hozzákezdene, végre bevall neki mindent. Azt azonban nem tudja, hogy mindent Sherlock tervezett el, miután Mary a videóüzenetében megkérte rá, hogy mentse meg John Watsont, azzal, hogy elmegy a pokolba. Johnt csak azáltal mentheti meg, ha hagyja, hogy John mentse meg őt, de ehhez a legmélyebb gödörbe kellett taszítania saját magát is. Miután John is meglátja Mary videoüzenetét, rögtön a kórházba rohan, ahol megakadályozza, hogy Culverton Smith megfojtsa Sherlockot. A milliárdos azt hiszi, nincs bizonyíték a beismerő vallomására, csakhogy Sherlock túljárt az eszén: a hangrögzítő, melyre az egészet felvette, végig John ajándékként hozott botjában volt elhelyezve. John és Sherlock viszonya normalizálódik, miközben Culverton óriási beismerő vallomásba kezd, Lestrade nagy bánatára. Később John a terapeutájának meséli el a történteket, aki elszólja magát a harmadik Holmes-testvér kapcsán. Mint kiderül, a terapeuta igazából nem az, akinek látszik, hanem a harmadik Holmes-testvér, Eurus, aki felfedi magát: ő játszotta el Faith szerepét, és ő volt az a nő a buszon, akivel John korábban SMS-eket is váltott. Egy pisztolyt húz elő, és azzal lelövi Johnt. Közben Sherlock is felfedezi, hogy az általa Faith-nek hitt nő tényleg létezik, és nem csak hallucináció: megtalálja a nála felejtett jegyzetét, melyre ultraibolya fényben látható módon a "Hiányoztam?" feliratot írták. Érdekességek Ebben az epizódban újra tanúbizonyságát láthatjuk annak, hogy Sherlock mennyire ismeri fejből a londoni utcákat. Kóborlása közben olyan utakat jár be, melyekkel disznó üzeneteket hagy a bátyjának. Nem egészen egyértelmű, hogy miért nem látható Eurus azokon a kamerafelvételeken, amelyeken mint Faith sétálgatott Sherlockkal. Valószínűleg valamilyen módon képes volt manipulálni a kamerák képét. " A nagy játszma " című epizód után újra láthatjuk, hogy Sherlock, ha unatkozik, a falba lövöldöz. A " Botrány Belgraviában " című epizódban Sherlock által megmentett Irene Adler még mindig küld neki SMS-eket, amint azt az epizódban is láthatjuk, bár ő sosem válaszol rájuk. Ebből kiderül, hogy a Nő is tudja, mikor van a tanácsadó nyomozó születésnapja. Az epizód cselekménye egyetlen apróságon állt vagy bukott. Ha John nem találja meg Mary DVD-jét, vagy esetleg meg sem nézi, akkor Sherlock mindenképpen meghal, hiszen ő csak ennek hatására látta be, hogy Culverton Smith mégsem ártatlan, és hogy Sherlock Holmes mégsem hallucinál. Eurus nevének jelentése "keleti szél". Mycroft a harmadik évad utolsó epizódjában már tett ezzel kapcsolatos utalást, akkor azonban nem volt megmagyarázva, mit is jelent ez. Artieda Artieda település Spanyolországban, Zaragoza tartományban. Artieda Mianos, Los Pintanos és Sigüés községekkel határos. Lakosainak száma 75 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Séreilhac Séreilhac település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 1935 fő (2015). Séreilhac Aixe-sur-Vienne, Cognac-la-Forêt, Flavignac, Gorre, Pageas, Saint-Laurent-sur-Gorre, Saint-Martin-le-Vieux és Saint-Priest-sous-Aixe községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tiszta Föld buddhizmus A Tiszta Föld buddhizmus (kínai: ���, pinjin: Jìngtǔzōng; japán: ����, dzsódo bukkjó; koreai: ���, csongthodzsong; vietnámi: T�nh Đ� Tông), más néven amidizmus a mahájána buddhizmus ága, a kelet-ázsiai buddhizmus egyik legnépszerűbb hagyománya, amely Amitábha Buddha kultuszára épül. A Tiszta Föld gyakorlatai és koncepciói szerepelnek a mahájána buddhista kozmológiában. Ezek fontos mahájána hagyományok Kínában, Japánban, Koreában, Vietnámban és Tibetben. A „Tiszta Föld buddhizmus” a Tiszta Föld mahájána szoteriológiájára („Tiszta Föld hagyományok” és „Tiszta Föld tanítások”) és a japánban kifejlődött különálló Tiszta föld irányzatra is vonatkozhat. A japán buddhizmusban a Tiszta Föld tanítások független szervezeti szektákká alakultak, mint például a dzsódo vagy a dzsódo sin iskola. Története India A Tiszta Föld tanítások legelőször Indiában fejlődtek ki, amelyek azután népszerűvé váltak Kasmírban és Közép-Ázsiában. A Tiszta Föld szútrák Gandhára területéről kerültek Kínába az i.sz. 147-ben. Ekkor kezdett Lókakséma, kusán szerzetes, buddhista szútrákat kínai nyelvre fordítani. A legelső ilyen fordítások arról tanúskodnak, hogy azok gandhári nyelvről lettek fordítva, amely egy szanszkrittal rokon prakrit nyelv volt. Ezekben szerepelnek kusán-kori, Gandhárában készült Amitábha Buddha képek, Avalókitésvara és Mahászthámaprápta bodhiszattvák társaságában. India buddhista hagyományaiban a Tiszta Föld tanokat és gyakorlatokat a mahájána tanítások elismert alakjai terjesztették, olyanok mint Nágárdzsuna vagy Vaszubandhu. Bár a Tiszta Föld hagyomány hívei tisztelik és üdvözítik Amitábha Buddhát, ez mégis különbözött attól, ahogyan a hindu isteneket üdvözítették. A Tiszta Föld gyakorlatok a bodhiszattva buddhista ideáljában gyökereznek. A legfőbb Tiszta Föld szútrák a Rövidebb Szukhávatívjúha-szútra, a Hosszabb Szukhávatívjúha-szútra és az Amitájurdhjána-szútra. A rövidebb szútra másik neve Amitábha-szútra, a hosszabbé pedig Végtelen élet szútra. Ezek a szútrák Amitábha Buddháról és az ő boldog Tiszta Földjéről, Szukhávatí. Szintén ehhez a hagyományhoz kapcsolódik a Pratjutpanna Szamádhi-szútra, amely az Amithábha Buddha nevét kántáló meditáció gyakorlatának egy korai leírása. Ezeken felül több más mahájána szövegben is szerepel Amitábha Buddha. A 20. századi Taisó Tripitaka szöveggyűjteményben 290 ilyen művet számoltak össze. A Pratjutpanna Szamádhi-szútra nem sorolja fel az Amitábha fogadalmakat és nem is jellemzi a Szukhávatí birodalmat. Ez inkább egy rövid leírás arról, hogy hogyan kell ismételgetni Amitábha Buddha nevét és ezáltal a meditáció által hogyan lehet belépni birodalmába. Kína A Tiszta Föld tanítások akkor váltak népszerűvé, amikor Huijüan (kínai: ��) 402-ben megalapította a Lu-hegynél (kínai: ��) található Tunglin templomot. Ifjúként Huijüan taoizmust gyakorolt, de úgy érezte, hogy a halhatatlanságról szóló elméletek nem megbízhatóak és nem fedik a legvégső igazságot. Ezért a buddhizmus felé fordult és belépett szerzetesnek. Miután a Lu-hegyen kolostort alapított, ismert tudósokat hívott, hogy ott gyakorolják a buddhizmust. Ekkor jött létre a Fehér Lótusz Társaság (kínai: ���). A szútrák közül mérvadónak a Rövidebb Szukhávatívjúha-szútrát és a Hosszabb Szukhávatívjúha-szútrát választották, valamint pártolták az Amitábha Buddha nevét kántáló meditációt, hogy a Szukhávatí birodalomban születhessenek újra. A Tiszta Föld hagyományban az egyik legszentebb vallási helyszínnek tekintik a Lu-hegyet, amely az első Tiszta Föld gyülekezet helyszíne. A Tiszta Föld tanítások és meditációs módszerek gyorsan elterjedtek Kína szerte, amelyeket kiemelkedő szerzetes tudósok foglaltak rendszerbe (például: Tan-luan, Tao-cso, San-tao). A kínai Tiszta Föld hagyomány legfőbb tanítása az Amitábha Buddha nevének kántálása során fellépő Buddha tudatosságra (szanszkrit: buddhánuszmrti) való összpontosítás, amellyel elérhető az újjászületés a Szukhávatí birodalomban. Később a Tiszta Föld tanok elérték Japánt is és jelentős népszerűségre tettek szert. Gensin (942-1017) elfogadtatta Fudzsivara no Micsinaga (966-1028) politikussal a Tiszta Föld tanításokat. Hónen (1133–1212) megalapította Japán független Tiszta Föld szektáját, amely dzsódo néven vált ismertté. A Tiszta Föld birodalom A kortárs Tiszta Föld hagyományokban Amitábha saját buddha-mezejében (szanszkrit: buddhak�etra) vagy "tiszta földjén" (kínai: ��, jìngtǔ) terjeszti a dharmát. Ebben a birodalomban kis időre karmikus nyugalomba lehet kerülni. Szukhávatí a Hosszabb Szukhávatívjúha-szútrában úgy szerepel, mint egy szépséges föld, amely minden más birodalmat felülmúl és amelyet istenek, emberek, virágok, gyümölcsök, kívánság teljesítő fák népesítenek be. A hagyomány szerint a Tiszta Föld birodalmába való belépés megegyezik a megvilágosodással, amely után Amitábha Buddha és számos bodhiszattva nyújt további tanításokat a legvégső megvilágosodásig. Ezután eldönthető, hogy valaki bodhiszattvaként visszatér a hat birodalom bármelyikébe és bármelyik korba, hogy segítsék a szamszárában keringő érző lényeket, vagy tovább marad ott és eléri a buddhaságot. A mahájána buddhizmusban sok buddha létezik és mindegyiknek van egy tiszta földje. Amitábha tiszta földjét nevezik Szukhávatí-nak, amely nyugati irányban. De például Aksobhja tiszta földje Abhirati keletre van. A keleti Tiszta Föld buddhizmus kevésbé népszerű, mint a nyugati, jóllehet a japán singon szekta elismeri mindkettőt. Különböző tiszta föld hagyományok léteznek, amelyek közül a legnépszerűbb az Amitábha Buddhához köthető Tiszta Föld. Meditáció Charles Luk, egykori neves angol-kínai fordító, három olyan meditációs gyakorlatot különböztetett meg, amelyet széles körben használtak a Tiszta Föld buddhizmusban. Amitábha Buddha tudatosság Amitábha Buddha nevének ismételgetése a Buddha tudatosság (szanszkrit: buddhānusm�ti) egyik hagyományos formája. Kínai fordítása, a nianfo, népszerű kifejezéssé vált a nyugati Tiszta Föld buddhista körökben is. A gyakorlat abból áll, hogy a gyakorlók Buddha nevének ismételgetésével megjelenítik tudatukban a Buddhát, majd figyelmüket csak rá összpontosítják (lásd: szamádhi). Az ismételgetés hang nélkül, vagy kántálással szokott történni, miközben buddhista imafüzér segítségével számolják is ezeket a mantrákat. A gyakorlók gyakran tesznek fogadalmat bizonyos számú napi mantra kántálására. A hagyományok szerint a második Tiszta Föld iskola pátriárkája, Sandao, ezt gyakorolta éjt nappallá téve és állítólag fényt bocsájtott ki a száján keresztül. Emiatt a Tang-dinasztia császára, Kao Cung (kínai: ��) elnevezte a „fény nagy mesterének” (����). A kínai buddhizmusban is van egy hasonló gyakorlat, a „csan és a Tiszta Föld művelésének kettős ösvénye”, vagy más néven „az üresség és a létezés kettős ösvénye”. As taught by Nan Huai-Csin 20. századi buddhista tanító szerint a kántálást lassan kell végezni és minden egyes kiejtés után ki kell üríteni a tudatot. Amikor elkalandoznak a gondolatok, akkor az újabb sor kántálás visszahozza azokat a szigorú összpontosításba. Folyamatos gyakorlással a tudat képes megmaradni a békés ürességben, amellyel elérhető a szamádhi. Tiszta Föld újjászületés dháraní A Tiszta Föld újjászületés dháraní ismételgetése is a Tiszta Föld buddhizmus egyik módszere, amely hasonlít az Amitábha Buddha nevének kántálásához. Ennek a dháranínek a használata állítólag nagyon népszerű a hagyományos kínai buddhizmusban. Úgy tartják erről szanszkrit nyelven fennmaradt dháraní-ról, hogy amint a gyakorló sikeresen eléri a kántálással az egyhegyű összpontosítást, akkor megérti annak igaz és mély jelentését. A kínaiak ezt a szanszkrit szöveget lefordították kínai nyelvre: "Mantra a Tiszta Földön való újjászületéshez" (���� seng csingtu cou) - de többféle fordítást is használnak. Vizualizációs módszer A Tiszta Föld buddhizmusban szintén alkalmazzák a meditációs elmélyülést és Amitábha Buddha, az őt körülvevő bodhiszattvák és a Tiszta Föld vizualizációját. Ehhez szolgáltat alapot az Amitájurdhjána-szútra ("Amitábha meditáció szútra"), amelyben Gautama Buddha meséli el Vaidehi királynőnek a progresszív vizualizációs módszer tizenhárom gyakorlatát, amelyek a Tiszta Földön való újjászületéshez vezető különböző szintjeknek felelnek meg. Az első a Szukhávatí birodalomban a lenyugvó nap képe. Ezt további vizualizációk követnek, amelyek legvégén történik Amitábha Buddha és a bodhiszattvák képének vizualizációja. Inagaki Hiszao szerint ezt a progresszív módszert használták régen is a szamádhi tudatszint kifejlesztéséhez. A vizualizációnak ez a fajtája szintén népszerű a japán singon iskolában, illetve más ezoterikus buddhista irányzatban egyaránt. Eljutni a Tiszta Földre A gyakorlók azt állítják, hogy akadnak bizonyítékok arra, hogy haldokló emberek haláluk után eljutnak a Tiszta Földre: A halál időpontjának előzetes ismerete (����) A "három Nyugati szent" (����): Amitábha Buddha és két bodhiszattva - jobbján Avalókitésvara és bal oldalán Mahászthámaprápta - jelenik meg a haldokló előtt. Más buddhákat és bodhiszattvákat rossz szellemeknek tekintik, akik álcázták magukat és próbálják megakadályozni, hogy a haldokló a Tiszta Földre kerüljön. Egykor élt gyakorló Tiszta Föld buddhisták hátrahagytak ereklyéket ( sarírá ) hamvasztásuk után. A holttest legutoljára kihűlő testrésze a fej búb (poszterior fontanelle). A buddhista tanításokban az a tudat, amely a Tiszta Földre távozik, a fejtetőn át hagyja el a testet. Emiatt marad tovább meleg ez a testrész. Ágostháza Ágostháza (1899-ig Wellbach, szlovákul: Bystrany, korábban Veľbachy, németül: Eulenbach/Wellbach) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. 2011-ben 3188 lakosából 1551 szlovák és 1528 roma volt. Fekvése Iglótól 16 km-re keletre fekszik. Története 1268-ban Ewlwnbach néven említik először. 1298-ban „Vlenbach” néven bukkan fel a forrásokban. Egyike volt a 24 szepesi királyi birtokban állt településnek. 1465-ben a szepesi váruradalom része. A 16. században 21 jobbágytelke volt. 1787-ben 31 házában 350 lakos élt. 1828-ban 63 háza és 458 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek. Vályi András szerint „VELBACH. Eilenbach. Német falu Szepes Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Vallendorfhoz 1/2 mértföldnyire; legelője szoros, réttyei néhol soványak, földgyének két része jó, fája van mind a’ kétféle, piatza Olasziban, és Várallyán”. Fényes Elek szerint „Wellbach, Szepes v. tót falu, Olaszihoz nyugotra 1/2 órányira: 423 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. gr. Csáky”. Mai magyar nevét egykori birtokosáról gr. Csáky Ágostról kapta. 1910-ben 629, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. A háború után lakói a Csáky nagybirtokon dolgoztak, a nők szövéssel foglalkoztak. A falu 1945-ig volt a Csáky család birtoka. 2001-ben 2523 lakosából 2289 szlovák és 222 cigány volt. Nevezetességei Neoklasszicista kastélya 1860 -ban épült, később újjáépítették. Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1779 és 1784 között épült klasszicista stílusban a korábbi templom helyén. Labdarúgás az 1924. évi nyári olimpiai játékokon Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon a labdarúgótornát május 25. és június 9. között rendezték meg Párizs négy stadionjában. Ebben az időben a nyári olimpiai játékok labdarúgó tornájára meghívásos alapon lehetett kijutni. A szervezőbizottság túllépve az I. világháborús politika hullámain Magyarországot és Törökországot is meghívta. A német együttes visszautasította az invitálást, Anglia távol maradt, a portugálok a torna kezdete előtt visszaléptek, ennek ellenére 22 együttes jelent meg, hogy eldöntsék, ki legyen az olimpiai bajnok. Európában alig sejtette valaki, hogy Dél-Amerikában egyáltalán létezik labdarúgás. A torna előtt Uruguay egy akklimatizáló – ismerkedés az európai labdarúgással – portyán vett részt, ahol páratlan sorozattal sorra nyerte mérkőzéseit. A spanyol válogatottat kétszer is legyőzte. Titkos esélyesként érkezett az első Dél-amerikai csapat, Uruguay káprázatos játékkal ejtette ámulatba az európaiakat, és biztosan vívta ki az elsőséget. Az 1924. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó bajnoksága volt az első igazi labdarúgó világtorna. Uruguay csapata bebizonyította, hogy Európán kívül is van már igazi labdarúgó-kultúra. A lebonyolítás egyenes kieséses rendszerben zajlott, azaz a csapatokat párokba sorsolták, és a párharc győztese továbbjutott a következő körbe. Ha a mérkőzés a rendes játékidő végén döntetlenre állt, úgy következett egy kétszer tizenöt perces hosszabbítás. Ha ez után sem volt győztese a mérkőzésnek, a párharcot egy későbbi időpontban újrajátszották. Éremtáblázat (Az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Helyszínek Minden mérkőzést Párizsban, annak négy stadionjában rendezték: Részt vevő nemzetek Eredetileg huszonhárom ország nevezett be a tornára, azonban Portugália visszalépett, ezáltal végül huszonkét csapat vett részt a versenyen. Összesen négyszázhetvenegy versenyzőt neveztek, azonban közülük csak kétszáznyolcvanan léptek pályára.(A zárójelben lévő első szám a pályára lépőket, a második pedig a tartalék játékosokat mutatja.) Játékvezetők Huszonhat játékvezetőt – 25-öt Európából, egy főt Afrikából, Egyiptomból Mohammed Youssof – hívtak meg a tornára. A rendező Francia szövetség 8 sportemberrel – 4 játékvezetővel, akik egyben partbírók is voltak, 4 partbíróval – képviselhették magukat. 3 belga, 2-2 magyar-, csehszlovák-, holland és spanyol páros működhetett, illetve további hét ország 1-1 játékvezetője irányíthatott vagy partbíróként segédkezhetett a mérkőzéseken. A 24 mérkőzést 15 játékvezető vezette, 3-3 mérkőzést a Peder Christian Andersen norvég és az osztrák Heinrich Retschury vezetett. A partbírók közül a lengyel Adam Obrubanski 7, a francia Louis Fourgous 5, a magyar Gerő Ferenc 4 találkozón volt segítő partbíró. Öt játékvezető csak játékvezető volt, 10 bíró mérkőzésvezetés mellett partbírói feladatokat is ellátott. A 11 partbíró a 48 segédbírói feladatból 28 esetben tevékenykedhetett segítőként. Ágrajz Helyosztók Az időpontok helyi idő (UTC+1) szerint vannak megadva. Mérkőzések Első forduló A magyar csapat nagy bizalommal érkezett Párizsba. Az MLSZ által már egy esztendővel megelőzően kivetett 10%-os olimpiai adó révén 4 000 dollár - valóságos vagyon - állt rendelkezésre, és miután az eredményes harcvitelhez a legfontosabb eszköz, a pénz biztosítva volt, mindenki jogosan várta a sikereket. Az első mérkőzésen (5:0) volt a lengyelek ellen. Nyolcaddöntők A második mérkőzésen a magyar gárdát elérte az "egyiptomi csapás", (3:0)-ra kikaptunk az afrikai csapattól és csomagolhattunk. Egy tizenegyest kapufára rúgtunk, egy szabályosnak vélt gólunkat nem adta meg a játékvezető! Szögletarányunk irigylésre méltó, 13:2 volt a javunkra, de szabályos gólt nem tudtunk rúgni. Az egyiptomi vereség indokai között szerepelt a játékosok széthúzása, az edző alkalmatlansága, a fárasztó utazás, a minősíthetetlen szállodai elhelyezés, a sok sérült és a bántó hazai sajtóvélemények! A Svájc – Csehszlovákia (1:1) találkozót újra kellett játszani, mert a hosszabbítás sem hozott eredményt. A FIFA jelen lévő Játékvezető Bizottsága Iváncsics Mihályt és Gerő Ferencet javasolta a mérkőzés irányításra, de a csehszlovákok visszautasították a bíróküldést - akkor még erre is volt lehetőség. Statisztikák Sorrend Az első négy helyezett utáni sorrend meghatározásához az alábbiak lettek figyelembe véve: hányadik körig jutott az adott csapat (negyeddöntő, nyolcaddöntő, első forduló) az ugyanabban a körben kieső csapatoknál sorrendben a több pont, a jobb gólkülönbség, majd a több lőtt gól rangsorolt A magyar és a hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. Magyar labdarúgócsapat tagjai Kiss Gyula szövetségi kapitány Biri János, Braun József, Eisenhoffer József, Fogl Károly, Guttmann Béla, Hirzer Ferenc, Jeny Rudolf, Mándi Gyula, Obitz Gábor, Opata Zoltán, Orth György Tartalék: Blum Zoltán, Fogl József, Grósz Dezső, Hajós Árpád, Kertész Vilmos, Kropacsek Ferenc, Molnár György, Nádler Henrik, Takács József, Tóth Gyula, Weisz Árpád, Zsák Károly X Japan-diszkográfia Az X Japan japán heavy metalegyüttes 2018 júliusával bezárólag összes öt stúdiólemezt, egy középlemezt és 24 kislemezt adott ki. Pályafutásuk során mintegy 30 millió lemezt adtak el. Humán 11-es kromoszóma A 11-es kromoszóma egy a 24-féle humán kromoszóma közül. Egyike a 22 autoszómának . A 11-es kromoszóma jellegzetességei Bázispárok száma: 134 452 384 Gének száma: 1 426 Ismert funkciójú gének száma: 1 264 Pszeudogének száma: 359 SNP -k (single nucleotide polymorphism = egyszerű nukleotid polimorfizmus) száma: 459 660 A 11-es kromoszómához kapcsolódó betegségek Az O.M.I.M rövidítés az Online Mendelian Inheritance in Man, azaz Mendeli öröklődés emberben adatbázis oldalt jelöli, ahol további információ található az adott betegségről, génről. Lice Lice (szlovákul: Licince) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. Fekvése Nagyrőcétől 24 km-re délkeletre a Murány jobb partján fekszik. Története 1243-ban „Lincha" néven említik először, amikor IV. Béla a Bebek családnak adta. Korábban királyi birtokként Gömör várának tartozéka volt. 1318-ban „Lynce", 1320-ban „Lyuche" illetve „Luce", 1427-ben „Lyche", 1572-ben „Licince", 1590-ben „Linzinche" alakban említik az írott forrásokban. A sorozatos török támadások miatt a 16. –17. században csaknem elnéptelenedett. Csak akkor kezdett újra fejlődni, amikor Wesselényi Ferenc birtoka lett. 1773-ban 44 paraszt és 11 zsellér lakta. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LICZE. Liczine. Magyar és tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Giczének szomszédságában, határja meg lehetős termékenységű, legelője elég, fája van mind a’ két féle, piatzozása közel, meszet, és szenet is égetnek, tserép edényekkel is kereskednek." 1828-ban 120 házában 833 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, bányászattal, szénégetéssel, fazekassággal, fuvarozással foglalkoztak. Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Licze, murányvölgyi magyar kisközség, 121 házzal és 752 róm. kath. vallású lakossal. E község 1243-ban a IV. Béla által a Bebekeknek adományozott községek között szerepel. 1379-ben I. Lajos az Abaffyaknak ad reá adománylevelet. 1427-ben ismét a Bebekek az urai, kiknek itt ez időben 39 jobbágyportájuk volt. A XV. században a gömbaszögi pálosoknak is van itt birtokuk. Ekkoriban Lyche néven említik. 1786-ban mint zálogos birtok Liczine nevet visel. A XVI. és XVII. században az esztergomi érsek volt a földesura, később pedig a Csernyus család, mely itt két szép úrilakot építtetett. Ezek közül az egyik most hisnyai Heinzelmann Alfrédé, a másik Czékus Lászlóé, kiknek itt nagyobb birtokuk is van. Azelőtt vashámor is volt a községben. A lakosok nagyrésze a fazekasmesterséget gyakorolja. A községben levő róm. kath. templom 1829-ben épült. Ide tartoznak Dolinka és Szarka telepek is. Postája, távírója és vasúti állomása Licze-Gicze." A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része. Népessége 1880-ban 702 lakosából 662 magyar és 8 szlovák anyanyelvű. 1890-ben 821 lakosából 806 magyar és 9 szlovák anyanyelvű. 1900-ban 752 lakosából 732 magyar és 18 szlovák anyanyelvű. 1910-ben 655 lakosából 643 magyar anyanyelvű. 1921-ben 650 lakosából 620 magyar és 12 csehszlovák. 1930-ban 653 lakosából 577 magyar és 41 csehszlovák. 1941-ben 598 lakosa mind magyar. 1991-ben 558 lakosából 422 magyar és 117 szlovák. 2001-ben 623 lakosából 361 magyar és 225 szlovák. 2011-ben 705 lakosából 431 szlovák, 214 magyar és 49 cigány. Nevezetességei Római katolikus temploma 1830 -ban épült. Két 18. századi kastélya van. 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtező – 4. csoport) Az 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjének 4. csoportjának mérkőzéseit tartalmazó lapja. A csoportban Bulgária, Jugoszlávia, Norvégia és Wales szerepelt. A csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben játszottak egymással. A csoportelső Jugoszlávia kijutott az 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokságra. Mérkőzések Az időpontok helyi idő szerint értendők. Apáczai Csere János Elméleti Líceum A kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum az 1919-ben alapított Felső Református Leánygimnázium utódintézménye, a Király utcában (Str. I.C.Brătianu) található, közel a Farkas utcai református templomhoz, a lelkészlakás egykori telkén épült. Története Az Erdélyi református egyházkerület közgyűlése 1899 novemberében úgy határozott, hogy kétszáz tanuló számára református leányiskolát és száz tanuló számára leányinternátust hoz létre. Mivel a szükséges anyagi források lassan gyűltek össze, 1913-ban a református kollégium igazgatótanácsa engedélyezte, hogy a következő tanévtől lányok is tanulhassanak a fiúgimnáziumban. 1914-ben az egyház újabb határozatot hozott, hogy a reformáció 400 éves ünnepére, azaz 1917-re felsőbb leánynevelő intézetet létesít, a következő részekkel: gimnázium, tanítóképző, elemi iskola, diakonissza-képző, internátus egyetemi hallgatónők részére, szanatórium, keresztyén szálloda, kertészeti és háztartási iskola, árvaház. 1917 tavaszán erre a célra a Magyar utca és a Zsidótemplom (Papp, jelenleg Paris) utca sarkán vásároltak telket, de ezt a román kormány elvette az egyháztól. Így az intézet megnyitását el kellett halasztani, de a tanítóképzőt már abban az évben létrehozták Nagyenyeden. A kolozsvári intézte csak 1919. október 1-jén tudta elkezdeni működését. Az 1919/1920-as tanévre 324 tanuló iratkozott be, közülük 122 volt református, 8 evangélikus, 8 unitárius, 8 római katolikus, 2 görögkatolikus és 74 izraelita; az izraelitákat magántanulóként vették fel. A következő évben már több mint ötszáz tanuló iratkozott be. Mivel a közoktatási hatóság csak két tanévre adta meg a gimnáziumnak a nyilvánossági jogot, az 1922/1923-as tanévtől kezdve az iskola növendékeinek évente vizsgát kellett tenniük egy állami bizottság előtt; az intézkedés miatt a diáklétszám háromszáz alá csökkent. Az intézet 1928. április 28-án a Nevelésügyi Minisztérium Magán-, Kisebbségi és Felekezeti Igazgatóságának 161. számú jogosítványával visszanyerte nyilvánossági jogát. Első években a református fiúgimnázium épületében folyt az oktatás, majd 1926-1927-ben a gimnázium saját épületet kapott. Az épületet Moll Elemér tervezte, Viola Kornél mérnök-vállalkozó kivitelezte, és 1927. január 8-án Makkai Sándor püspök avatta fel. A 400 négyzetméternyi beépített területen tizenkét tanterem, két szertár, egy tanári és egy igazgatói szoba, egy konyha, és mellékhelyiségek kaptak helyet. A szükséges bútorok a megszüntetett szászvárosi református kollégiumból kerültek át, de padokat adott a székelyudvarhelyi kollégium is. 1928/29-ben az épületet új szárnnyal bővítették. 1948-ban az egyházi iskolák államosítását követően az intézmény 3. számú Leánylíceum néven működött. 1955-től bevezették a koedukációs oktatást. 1977-ben megszűnt a középfokú képzés és az iskola általános iskolaként működött. 1990-ben az iskola visszaszerezte középiskolai rangját, 1991-től tanítóképzés is folyik itt. 1993 szeptemberétől felvette Apáczai Csere János nevét. Híres tanárok Báthory Jolán, Báthory Józsefné, Bereczki Anna, Biela Mária, Husz Ödön , Makkai Anna, Székely Ferenc, Szilágyi Júlia , Valentini Elvira, Vízi Imre, Wolf Rudolf Híres diákok Adorjáni Zsolt, Antal-Tövissi Ildikó, Belani Margit , Bende-Farkas Ágnes, Benkő Ágnes, Biluska Anna-Mária, B. Nagy Veronika, Borbáth Júlia, Cselényi Béla , Cselényi László , Csire Gabriella , Csoma Judit , Dáné Tibor Kálmán , Dávid István, Diószegi Attila, Dombi Erzsébet , Farkas Ibolya , F. Márton Erzsébet, Gálfi Melinda, Gally Anna Katalin , Geambasu Réka, Gyenge Zsolt, Hantz-Lám Irén , Hitter Ibolya , H. Szabó Gyula , Horváth Gyöngyvér , Ignácz Rózsa , Imecs Levente, Jancsó Noémi , Kató Béla , Katona Éva, Keszeg Anna, Killár Kovács Katalin , Kiss Olivér, Kokoly Zsolt, Lám Erzsébet, M. Kovács Klára Lenke, Mózes Magda , Neményi Ágnes , Orbán Gyöngyi , Pap Géza, Polcz Alaine , Pongrácz Anna-Mária, Pongrácz Antónia , Pusztainé Wellmann Katalin, Rajhona Ádám János, Sigmond Júlia , Simon Katalin, Sipos Géza , Soó Zöld Margit , Magdalena Stroe , Szabó Orbán Olga , Szántó Péter Dániel, Tirnovan Emilia, Török Katalin , T. Veress Éva , Vallasek Júlia , Visky András , Xantus Gábor , Zsigmond Andrea-Rebeka, Zsombori Erzsébet Riesweiler Riesweiler település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Riesweiler Altweidelbach és Sargenroth községekkel határos. Népesség A település népességének változása: E! Entertainment Az E! Entertainment Television, vagy csak egyszerűen E!, egy amerikai tévécsatorna, az NBC Universal birtokolja. A hálózat Amerikában 1987-ben jelent meg először, Movie Time néven. Jelenlegi nevén 1990-ben mutatkozott be. Programján valóságshow-sorozatok, pletykaműsorok, filmek és időnként speciális epizódok láthatók. Az E! elődje, a Movie Time, egy filmekkel foglalkozó csatorna volt. Műsorán filmelőzetesek, érdekességek az akkori filmekről, valamint értesítések szerepeltek a díjkiosztó gálákról vagy hasonló eseményekről. Az E! hálózat tulajdonosa kezdetekben a Time Warner volt (a cég birtokolja a Cartoon Network, TCM, Boomerang, Adult Swim, HBO stb. csatornákat is). 1997-ben átkerült a hálózat a Comcasthoz, amely beleolvadt a Disney-be. A Comcast később beolvadt az NBC Universal cégcsoportba, így az ő tulajdonukhoz került az E! is. 2012-ben felújították a logót. A csatorna szimbólumává vált a logó: egy E betű, amely alatt egy pont látható. Az embléma így egy felkiáltójelre hasonlít. A hálózat saját készítésű műsorokat és vásárolt produkciókat is sugároz. Népszerű műsorai az E! News és a Talk Soup. 2008-ban HD (high definition, nagy felbontású) verziója is megjelent a csatornának. Weboldala naponta frissül. Jelenlegi társadói: Bravo, Chiller, Cloo, Esquire Network, Oxygen, Syfy és USA Network. Az E! elérhető Magyarországon is, igaz, csak angol nyelven, a nagyobb kábelszolgáltatóknál. Jelenleg ez a csatorna az NBC Universal főadója, a Universal Channel 2016-os megszűnése óta. Baksis A baksis a Közel-Keleten egyszerre jelenti az adományozást, a jutalmat és a lefizetést, megvesztegetést is. A legtöbb közel-keleti államban bármilyen szolgáltatást veszünk igénybe, elvárják, hogy baksist fizessünk, akkor is, ha például a lejárt személyi igazolványunkat szeretnénk megújítani, vagy mondjuk vízumot kérünk a repülőtéren. A kifejezés a perzsa bakshish (����) szóból ered, ami ajándékot jelent, és a kereskedelem segítségével terjedt el. Magos a rutafa (Bárdos) Bárdos Lajos Magos a rutafa című műve három egynemű karra feldolgozott felvidéki magyar népdalt tartalmaz: Magos a rutafa Hopp ide tisztán Összegyűltek az izsapi lányok Forrás Bárdos Lajos : Negyven egyneműkar: A szerző 85. születésnapjának tiszteletére. Budapest: Editio Musica. 1984. 36–43. o. Nagy Ibolya (színművész, 1864–1946) Nagy Ibolya (Szentes, 1864. február 9. – Budapest, 1946. augusztus 22.) magyar színésznő. A Nemzeti Színház örökös tagja (1923). Élete Nagy Sándornak, a Szegedi Híradó szerkesztőjének leányaként született. A Színiakadémián tanult, ahol 1884-ben 200 forintos ösztöndíjban részesült. 1884. október 16-án került a Népszínházhoz. 1886. április 29-én vendégként a lépett fel a Nemzeti Színházban, a Rang és módban Irma szerepét alakított. 1886. augusztus 16-án az intézmény tagja lett. 1914-ben vonult nyugdíjba, 1918 szeptemberében újra aktiváltatta magát. Alakított naivákat, majd humoros szerepeket is megformált. A szegedi színház 1883. október 15-ei megnyitóján ő mondta el a prológust. 1923 decemberében lett a Nemzeti Színház örökös tagja. 1924. június 21-én aranygyűrűvel jutalmazták. Jelentősebb szerepei Lidi (Csalódások) Mariska (Otthon) Vilma (Rosenkranz és Gildenstern) Jessica (Velencei kalmár) Mariska (Liliomfi) Aurélia (Passe-par-tout) Molière : Képzelt beteg - Toinette Molière: Tartuffe - Dorine Goethe : Faust - Márta Szigligeti Ede : Liliomfi - Kamilla Stazione di Milano Porta Sempione Stazione di Milano Porta Sempione vasútállomás Olaszországban, Milánóban. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Mortara–Milánó-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Claudio López Claudio Javier López (Río Tercero, 1974. július 17. –) korábbi argentin válogatott labdarúgó. Az argentin válogatott tagjaként részt vett az 1998-as és a 2002-es világbajnokságon illetve az 1996. évi nyári olimpiai játékokon. Sikerei, díjai Spanyol kupagyőztes (1): 1998-99 Spanyol szuperkupagyőztes (1): 1999 Olasz kupagyőztes (1): 2003–04 Olasz szuperkupagyőztes (1): 2000 CONCACAF-bajnokok ligája győztes (1): 2006 Mexikói bajnok (1): 2005 Clausura Mexikói szuperkupagyőztes (1): 2004–05 MLS Keleti konferencia bajnoka (1): 2010 MLS kupagyőztes (1): 2010 Olimpiai ezüstérmes (1): 1996 Tengerszem A tengerszem a hegységekben előforduló, általában kis kiterjedésű édesvizű tavat jelent, semmi köze sincs a tengerhez. Mivel ez a víz a gleccserek elolvadásából származik, ezért a tó vize nagyon tiszta. Kialakulása Ezek a tavak kivétel nélkül a jégkorszak utáni időkben alakultak ki, amikor a felmelegedés hatására, a gleccserek megindultak a hegységek oldalain. A hatalmas tömegű és mennyiségű jég akkor fejti ki a legdrasztikusabb hatását, amikor a hegységen belül lankásabb területekre érve lelassul. Ilyenkor a jégtömeg nyomása alatt a kőzetbe vájt mélyedés jön létre. Ezeket kárfülkéknek nevezzük. A kárfülke mélysége függ a jég össztömegétől, és a kőzet puhaságától. Minél puhább az alapkőzet, és minél nagyobb a felette elhelyezkedő tömeg, annál mélyebb lesz. Ezek lesznek a későbbiekben a tengerszemek medrei. A kárfülke addig mélyül, amíg a jég tömege növekszik fölötte. A jég olvadása közben már nem mélyül tovább. Amikor a jég már teljesen elolvad, gyönyörű kristálytiszta vizű tó marad a helyén. Hasznosítása Ezek a tavak nagyon fontos turisztikai célpontok, mivel mind a vízpartot kedvelők, mind a hegységeket kedvelő kirándulók idelátogatva élményekkel gazdagodhatnak. A hegyi falvak fontos ivóvíz ellátói a tengerszemek. Előfordulása Európában az Alpok és a Pireneusok mellett a Kárpátok több részén, főleg a Magas-Tátrában és a Déli-Kárpátokban töltik ki tengerszemek az egykori gleccserek kárfülkéit. A Balkán-félszigeten a hóhatár közeléig emelkedő Rilában és Pirinben is gyakoriak az ilyen fajta kártavak. A lengyel Magas-Tátrában található nevezetes tengerszem a Morskie Oko (magyarul egyszerűen Tengerszem néven emlegetjük.) Zgierz Zgierz város és kistérség Lengyelországban, a Łódźi vajdaságban. Külső hivatkozások A város hivatalos honlapja Elhelyezkedése Zgierz a Wikimapia.org térképen Cseh András (labdarúgó) Cseh András (Nagyszénás, 1964. január 15. –) válogatott labdarúgó, középpályás, hátvéd, edző. Ötszörös magyar bajnok. Pályafutása Klubcsapatban 1978-ig a Nagyszénás játékosa volt. Innen került Békéscsabára, ahol 1982–ben mutatkozott be az élvonalban. 1983-ban a Honvéd Szabó Lajos SE csapatához került sorkatonai szolgálata alatt. Ezt követően a Bp. Honvéd játékosa lett, ahol nyolc idényen át szerepelt és öt bajnoki címet szerzett a csapattal. 1992-ben a BVSC-hez igazolt. A válogatottban 1992-ben négy alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1984–85, 1985–86, 1987–88, 1988–89, 1990–91 Magyar kupa győztes: 1989 döntős: 1988 Haren (Ems) Haren település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 23 747 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Stomaž Stomaž falu Szlovéniában, a Goriška statisztikai régióban, a Vipava-völgy északi szélén a hegyekben. Közigazgatásilag Ajdovščinához tartozik. A településhez az alábbi településrészek tartoznak: Brith, Dolenja Vas (szlovénül: Dolenja vas), Hrib, Ljubljanica, Griže, Črnigoji, Bratini és Batagelji. A falu temploma a Koperi egyházmegyéhez tartozik és Szent Tamás tiszteletére emelték. Nevének eredete A falut az első írásos emlékek 1523-ban Sannd Thomas néven említik. Mai neve ennek rövidítése, ezért lett Stomaž, azaz szlovén nyelven: šent Tomaž (Szent Tamás). A település neve 1987-ben változott Štomažról Stomažra. A Stomaž 1–4-tömegsír (szlovénül: Grobišče Stomaž 1–4) tizenhárom, vagy tizennégy szlovén civil áldozat földi maradványait rejtette, akik 1943-ban vesztették életüket. A tömegsír a falutól keletre található. Az első tömegsírt a Vrnivec-patak menti növényzet rejti, mintegy 90 méternyire északra a falu házaitól. A helyiek beszámolóin kívül nem lelhető fel más forrás a tömegsírról, melyet úgy fedeztek fel, hogy a patak egyszer megáradt és egy koponyát mosott ki a földből. A második tömegsír ugyanebben az irányban, mintegy 100 méternyire északra fekszik a falutól és 11 áldozat földi maradványait rejti, akikről annyit tudni, hogy exhumálták őket és valahol másutt újratemették a maradványaikat. A harmadik sír egy lány földi maradványait tartalmazza, aki Zalošče településről származott. A negyedik sír, melyet kereszt jelöl, az ajdovščinai tanító és feleségének földi maradványait rejti. Agen Agen (kiejtés: a��̃) város Franciaország déli részén, Aquitania régiójában, Lot-et-Garonne megye székhelye, a Garonne folyó mentén. Története A város már a Római Birodalom idején jelentős mezőgazdasági központ volt, s bár nagyon sok pusztítás érte, ma is megtartotta szerepét. A reneszánsz korban sok jelentős tudós, művész, költő telepedett meg a városban. A város legfontosabb látnivalója a városháza terén található helyi múzeum, képtárának Goya-gyüjteménye mellett szerény szoborgyűjteményének büszkesége a "Vénus du Mas", melyre 1876-ban bukkant rá szántás közben egy ageni parasztember. A márványszobor valószínűnek látszik, hogy Praxitelész görög szobrász iskolájából való, egyik legszebb darabja a franciaországi görög szobrászati leleteknek. A Goya képek közül kiemelkedő a művész önarcképe és VII. Ferdinánd portréja és a Montgolfiére felszállása. Goya ezen a vidéken töltötte utolsó éveit, Bordeauxban halt meg. Errefelé kis vidéki múzeumok is ezért őriznek felbecsülhetetlen értékű Goya alkotásokat. Látnivalók Musée des Beaux-Arts – 15 - 16. századi palota, szobáiban jelentős képzőművészeti gyűjtemény kapott helyet. A régészeti anyag legfőbb kincse egy időszámításunk előtti I. századból származó szobor, a Vénus du Mas. Nagyon sok leletet gyűjtöttek egybe a kora középkorból , a reneszánsz évszázadaiból, gazdag a faliszőnyeg bemutatója, képtárában van alkotás Tiepolotól , a 17. századtól kezdve pedig szinte minden jelentős francia festőtől, Watteautól Picabiáig . Cathédrale Saint-Caprais d'Agen - egykori katolikus kollégium, 1801 -ben lett a város katedrálisa, azt követően, hogy elődjét a francia forradalom során elpusztították. Testvérvárosok Oroszország - Tuapse Németország - Dinslaken Wales - Llanelli Spanyolország - Toledo USA - Corpus Christi Ludwigsau Ludwigsau település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 5677 fő (2014. január 2.). Ludwigsau Bebra községgel határos. Népesség A település népességének változása: 2017-es cannes-i fesztivál A 70. cannes-i fesztivál 2017. május 17. és május 28. között került megrendezésre a Cannes-i Kongresszusi és Fesztiválpalotában. A rendezvény szervezői 2017. január 31-én jelentették be, hogy a jubileumi versenyprogram zsűrielnökének, egyben a fesztivál elnökének Pedro Almodóvart kérték fel, aki örömmel vállalta a feladatot. A spanyol filmrendező, forgatókönyvíró és producer eléggé ismert volt már a fesztiválközönség előtt: ez ideig öt filmjét hívták meg a versenyprogramba (Mindent anyámról, Volver, Megtört ölelések, A bőr, amelyben élek, Julieta), a 2004-es fesztivált a versenyen kívül vetített Rossz nevelés nyitotta meg, 1992-ben tagja volt a Gérard Depardieu vezette zsűrinek, és ő volt a plakátarca a 60. fesztiválnak. A megnyitó és záróesemények ceremóniamesterének Monica Bellucci olasz színészt, modellt választották. A versenyprogram előválogatására 2016. november 1-jétől lehetett jelölni alkotásokat; a végső határidő nagyjátékfilmek esetében 2017. március 10., rövidfilmeknél március 1., míg a Cinéfondation rövidfilmjeinél február 25. volt. A filmet tartalmazó fizikai hordozóeszközöknek legkésőbb 2017. március 14-ig kellett beérkezniük. A versenyprogramba beválogatott kisfilmek listáját 2017. április 12-én, míg a nagyjátékfilmekét április 13-án hozták nyilvánosságra. A 2017-es fesztivál A jubileumi filmes seregszemle hivatalos plakátja tűzpiros és csillogó arany színekben pompázott, rajta az 1959-ben egy római teraszon életvidáman és felszabadultan táncoló 21 éves Claudia Cardinaleval. A hivatalos válogatás versenyprogramjába két olyan alkotást is meghívtak (a koreai Okdzsa (Okja), Tilda Swinton és Jake Gyllenhaal közreműködésével, valamint The Meyerowitz Stories, Dustin Hoffman főszereplésével), melynek fő finanszírozója az amerikai Netflix volt. Mivel a videómegosztó portál hosszas tárgyalások után sem volt hajlandó az Amerikai Egyesült Államokon és az Egyesült Királyságon kívül más országokban (történetesen Franciaországban) forgalmazási jogot biztosítani, az a hír kapott szárnyra, hogy a két alkotást kizárják a versenyből. A szervezők a megnyitó napján sajtóközleményben tudatták, hogy a filmek maradnak a versenyprogramban, azonban a hasonló esetek jövőbeni elkerülése végett 2018-tól csak azokat az alkotásokat válogatják be, amelyeknek forgalmazói előzetesen engedélyezik a francia mozikban történő vetítést is. A megnyitón maga a zsűrielnök, Pedro Almodóvar igyekezett nyomást gyakorolni a Netflixre, hogy ne csak előfizetői láthassák a filmeket; kijelentette: „Hatalmas ellentmondás lenne, ha az Arany Pálmát vagy más díjat nyert alkotást nem lehetne megnézni a mozikban.” Szerinte a kialakult helyzetben e filmek nem kaphatnak díjat. Az Arany Pálmát a svéd Ruben Östlund A négyzet című, a kortárs művészet körüli képmutató világot kifigurázó keserédes abszurd szatírája nyerte el. A fesztivál nagydíját kapta a filmkritikusok által előzetesen fődíj-esélyesnek kikiáltott francia Robin Campillo 120 dobbanás percenként című alkotása, amely elnyerte a nemzetközi filmkritikusok FIPRESCI-díját is. A legjobb rendezés díját Sofia Coppola Csábítás című, az amerikai polgárháború idején játszódó filmdrámájának ítélte oda a zsűri. A film női főszereplője, Nicole Kidman kapta meg – életműve elismeréseként – a fesztivál 70. évfordulós díját. Ezzel az elismeréssel a zsűri szakított a korábbi évek gyakorlatával, amikor is az évfordulós díjakkal alkotásokat tüntettek ki. Diane Kruger kapta a legjobb női alakítás díját a török származású német rendező, Fatih Akın Sötétben című politikai krimijének főszerepéért. A legjobb színész az amerikai Joaquin Phoenix lett, aki egy bérgyilkossá vált amerikai háborús veteránt alakított Lynne Ramsay skót rendező Sosem voltál itt című thrillerében. A legjobb forgatókönyv díját megosztva kapta a görög Jorgosz Lantimosz Egy szent szarvas meggyilkolása című alkotása, valamint a Sosem voltál itt. A zsűri díját Andrej Zvjagincev orosz rendező Szeretet nélkül című drámája vihette haza. A legjobb elsőfilmnek járó Arany Kamerát Léonor Serraille francia rendezőnő vehette át az Un certain regard szekcióban bemutatott Jeune femme című alkotásáért. A 70. fesztivál alkalmából tizenöt, eredetileg Cannes-ban bemutatott, napjainkra a rendezvény ikonikus klasszikusaivá vált nagyjátékfilmet mutattak be, közöttük Fábri Zoltán Körhinta című alkotását, Törőcsik Marival és Soós Imrével a főszerepekben. A film sérült képeit és hangját az eredeti 35 mm-es kameranegatívról, az ugyancsak eredeti internegatív másolatról, valamint egy pozitív kópiájáról 4K sztenderddel szkennelték és digitalizálták, majd retusálták. A szekcióban ezeken felül bemutatnak egy hét kisfilmből álló válogatást. Hogy méltó módon megünnepeljék – mint Isabelle Huppert az estély háziasszonya mondta – „Cannes és a filmművészet 70. házassági évfordulóját”, május 23-án „születésnapi estélyt” tartottak, amelyen számos, a fesztiválhoz kötődő személy vett részt, köztük tíz arany pálmás rendező, két tiszteletbeli pálmás alkotó, egykori elnökök és zsűritagok, színészi játékukért díjazottak, továbbá meghívott neves személyiségek. A rendezvényen az ünnepi beszédek és megemlékezések között több, a fesztivál történetével, szellemiségével és díjátadóival kapcsolatos filmösszeállítást mutattak be. A fesztivál negyedik napján, Kenneth Turan amerikai filmkritikussal beszélgetve adott filmleckét Clint Eastwood, akinek 25 évvel korábban nagy sikert aratott, Oscar-díjas alkotásának, a Nincs bocsánat című westernjének restaurált kópiáját mutatták be Cannes-ban. Az amerikai színész-rendezőnek 1985 és 2008 között hat filmje szerepelt a fesztiválon: Fakó lovas, (1985), Bird – Charlie Parker élete (1988), Az elefántvadász (1990), Államérdek (1997), Titokzatos folyó (2003) és Elcserélt életek (2008). Ugyancsak filmleckét adott Alfonso Cuarón, a Gravitáció című filmdráma Oscar-díjas rendezője, forgatókönyvíró és producer, akit Guillermo del Toro és Alejandro González Iñárritu mellett a legérettebb mexikói filmesnek tartanak. 2017-ben is voltak magyar alkotások a hivatalos válogatás versenyfilmjei között. A nagyjátékfilmek versenyébe hívták meg Mundruczó Kornél Jupiter holdja című filmdrámáját, Merab Ninidze, Cserhalmi György, Balsai Móni és Jéger Zsombor főszereplésével. Az Un certain regard szekcióban mutatták be a szlovákiai születésű Kristóf György szlovák-magyar koprodukcióban, cseh és francia partnerekkel készült Out – Kihűlés című alkotását, amelynek tervét 2015-ben a cannes-i Cinéfondation Műhelyében fejlesztették. A Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatójának, Szentpéteri Áronnak Láthatatlanul című vizsgafilmje bekerült a Cinéfondation válogatásába. A fesztivál vezetősége „az animációs filmiparhoz, tágabb értelemben a világ filmtörténetéhez történt hozzájárulásáért” Tiszteletbeli Pálmát adományozott a DreamWorks SKG egyik alapító tagjának, Jeffrey Katzenberg főproducernek. A korábbi években cégének olyan alkotásai szerepeltek Cannes-ban, mint a Shrek (2001), a Shrek 2. (2003), a Túl a sövényen (2006), a Kung Fu Panda (2008), a Madagaszkár 3 (2012), vagy az Így neveld a sárkányodat 2. (2014). Zsűri Versenyprogram Pedro Almodóvar filmrendező – Spanyolország – a zsűri elnöke Maren Ade filmrendező, forgatókönyvíró , filmproducer – Németország Jessica Chastain színésznő , producer – Amerikai Egyesült Államok Fan Ping-ping (���, Fan Bing-bing) színésznő, producer – Kína Agnès Jaoui színésznő, forgatókönyvíró, filmrendező, előadóművész – Franciaország Pak Cshanuk (���, Park Chan-wook) filmrendező, forgatókönyvíró, filmproducer – Dél-Korea Will Smith színész, producer, zenész – Amerikai Egyesült Államok Paolo Sorrentino filmrendező, forgatókönyvíró – Olaszország Gabriel Yared zeneszerző – Franciaország Cinéfondation és rövidfilmek Cristian Mungiu filmrendező – Románia – a zsűri elnöke Clotilde Hesme színésznő Franciaország Barry Jenkins filmrendező, forgatókönyvíró Amerikai Egyesült Államok Eric Khoo filmrendező, forgatókönyvíró, producer Szingapúr Athina Rachel Tsangari filmrendező, forgatókönyvíró, producer Görögország Un Certain Regard Uma Thurman színésznő – Amerikai Egyesült Államok – a zsűri elnöke Mohamed Diab filmrendező Egyiptom Reda Kateb színész Franciaország Joachim Lafosse filmrendező Belgium Karel Och, a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál művészeti igazgatója Csehország Arany Kamera Sandrine Kiberlain színésznő – Franciaország – a zsűri elnöke Patrick Blossier operatőr (AFC) Franciaország Élodie Bouchez színésznő Franciaország Guillaume Brac filmrendező, producer Franciaország Thibault Carterot, az M141 produkciós iroda elnöke, a francia Audiovizuális, Multimédiás és Filmipari Szövetség (FICAM) képviseletében Fabien Gaffez író, filmkritikus Franciaország Michel Merkt filmproducer Svájc Hivatalos válogatás Nagyjátékfilmek versenye 120 battements par minute (120 dobbanás percenként) – rendező: Robin Campillo Aus dem Nichts (Sötétben) – rendező: Fatih Akın Good Time (Jólét) – rendező: Benny Safdie és Josh Safdie Happy end – rendező: Michael Haneke Hikari (A naplemente ragyogása) – rendező: Kavasze Naomi Jupiter holdja – rendező: Mundruczó Kornél Krotkaja (A szelíd teremtés) – rendező: Szergej Loznica Kuhu (� �, Geu-hu) – rendező: Hong Szangszu (���, Hong Sang-soo) L'amant double (Dupla szerető) – rendező: François Ozon Le redoutable – rendező: Michel Hazanavicius Nyeljubov (Szeretet nélkül) – rendező: Andrej Zvjagincev Okdzsa (��, Okja) – rendező: Pong Dzsunho (���, Bong Joon-ho) Rodin (Rodin – Az alkotó) – rendező: Jacques Doillon The Beguiled (Csábítás) – rendező: Sofia Coppola The Killing of a Sacred Deer (Egy szent szarvas meggyilkolása) – rendező: Jorgosz Lantimosz The Meyerowitz Stories – rendező: Noah Baumbach The Square (A négyzet) – rendező: Ruben Östlund Wonderstruck – rendező: Todd Haynes You were never really here (Sosem voltál itt) – rendező: Lynne Ramsay Nagyjátékfilmek versenyen kívül D’après une histoire vraie (Igaz történet alapján) – rendező: Roman Polański How to talk to girls at parties (Így csajozz egy földönkívülivel) – rendező: John Cameron Mitchell Les fantômes d'Ismaël (Ismael szellemei) – rendező: Arnaud Desplechin Mugen non dzsunin – rendező: Miike Takasi Arcélek, útszélek (Visages, villages) – rendező: Agnès Varda és JR Cannes-i klasszikusok Restaurált kópiák La bataille du rail (Harc a sínekért) - rendező: René Clément Le salaire de la peur (A félelem bére) - rendező: Henri-Georges Clouzot Körhinta - rendező: Fábri Zoltán Ila Ayn? - rendező: Georges Nasser Skupljači perja (Találkoztam boldog cigányokkal is) - rendező: Aleksandar Petrović Blow-up (Nagyítás) - rendező: Michelangelo Antonioni Matzor - rendező: Gilberto Tofano Soleil O - rendező: Med Hondo Babatu, les trois conseils - rendező: Jean Rouch Ai no korida (Az érzékek birodalma) - rendező: Ósima Nagisza All That Jazz (Mindhalálig zene) - rendező: Bob Fosse Człowiek z żelaza (A vasember) - rendező: Andrzej Wajda Yol (Az út) - rendező: Yilmaz Güney Narajama busiko (Narajama balladája) - rendező: Imamura Sóhei El sol del membrillo (A birsalmafa árnyéka) - rendező: Victor Erice Klasszikus rövidfilmek Spiegel van Holland - rendező: Bert Haanstra La Seine a rencontré Paris (A Szajna találkozik Párizzsal) - rendező: Joris Ivens Pas de deux - rendező: Norman McLaren Harpya (Hárpia) - rendező: Raoul Servais An Exercise in Discipline: Peel (Lecke fegyelemből) - rendező: Jane Campion L’interview - rendező: Xavier Giannoli When the Day Breaks - rendező: Amanda Forbis és Wendy Tilby Egyéb klasszikusok Madame de... - rendező: Max Ophüls L’Atalante (Atalante) - rendező: Jean Vigo Native Son - rendező: Pierre Chenal Paparazzi - rendező: Jacques Rozier Belle de jour (A nap szépe) - rendező: Luis Buñuel A River Runs Through It (Folyó szeli ketté) - rendező: Robert Redford Lucía - rendező: Humberto Solás A filmművészettel kapcsolatos rövid- és dokumentumfilmek La belge histoire du festival de Cannes - rendező: Henri de Gerlache David Stratton: A Cinematic Life - rendező: Sally Aitken Filmworker - rendező: Tony Zierra Becoming Cary Grant - rendező: Mark Kidel Jean Douchet, l’enfant agité - rendező: Fabien Hagège, Guillaume Namur és Vincent Haasser Különleges előadások 12 jours – rendező: Raymond Depardon Carré 35 – rendező: Eric Caravaca La caméra de Claire – rendező: Hong Szangszu (���, Hong Sang-soo) Demons in Paradise – rendező: Jude Ratman Napalm – rendező: Claude Lanzmann Promised Land – rendező: Eugene Jarecki Sea Sorrow – rendező: Vanessa Redgrave They – rendező: Anahita Ghazvinizadeh Une suite qui dérange – rendező: Al Gore Le vénérable W. – rendező: Barbet Schroeder Zombillénium – rendező: Arthur de Pins és Alexis Ducord 70. évfordulós események 24 Frames – rendező: Abbas Kiarostami Top of the Lake (A tó tükre) – rendező: Jane Campion és Ariel Kleiman Come Swim – rendező: Kristen Stewart Djam – rendező: Tony Gatlif Nos années folles – rendező: André Téchiné Twin Peaks – rendező: David Lynch Éjféli előadások A prayer Before Dawn – rendező: Jean-Christophe Sauvaire The Merciless – rendező: Pjon Szongdzsun (���, Byun Sung-Hyun) The Villainess – rendező: Csong Bjonggil (���, Jung Byung-gil) Virtuális valóság (filminstalláció) Carne y arena – rendező: Alejandro González Iñárritu Un Certain Regard Aala Kaf Ifrit – rendező: Kaouther Ben Hania Barbara – rendező: Mathieu Amalric Dopo la guerra – rendező: Annarita Zambrano En attendant les hirondelles – rendező: Karim Moussaoui Fortunata – rendező: Sergio Castellitto Jeune femme – rendező: Léonor Serraille L'atelier – rendező: Laurent Cantet La Cordillera – rendező: Santiago Mitre La Novia del Desierto – rendező: Cecilia Atán és Valeria Pivato Las hijas de Abril (April lánya) – rendező: Michel Franco Lerd – rendező: Mohammad Rasoulof Lu kuo vej laj (����, Lu guo wei lai) – rendező: Li Zsujcsün (���, Li Ruijun) Out – Kihűlés – rendező: Kristóf György Posoki – rendező: Stephan Komandarev Szanpo szuru sinrjakusa – rendező: Kuroszava Kijosi Tesznota (Теснота) – rendező: Kantyemir Balagov Western – rendező: Valeska Grisebach Wind River (Wind River – Gyilkos nyomon) – rendező: Taylor Sheridan Rövidfilmek versenye A Drowning Man – rendező: Mahdi Fleifel Across My Land – rendező: Fiona Godivier Damiana – rendező: Andrés Ramírez Pulido Hsziao Cseng Er Jüe (Xiao Cheng Er Yue) – rendező: Csiu Jang (Qiu Yang) Katto – rendező: Teppo Airaksinen Koniec widzenia – rendező: Grzegorz Mołda Lunch Time – rendező: Alireza Ghasemi Pépé le morse – rendező: Lucrèce Andreae Push It – rendező: Julia Thelin Cinéfondation À perdre haleine – rendező: Léa Krawczyk (La Poudrière, Franciaország ) Afternoon Clouds – rendező: Payal Kapadia (Film and Television Institute of India (FTII) , India ) Atlantída – rendező: Michal Blaško (Filmová a televízna fakulta – Vysokej školy múzických umení v Bratislave, Szlovákia ) Ben Mamshich – rendező: Yuval Aharoni (Steve Tisch School of Film & Television, Tel Aviv University, Izrael ) Camouflage – rendező: Imge Özbilge (Koninklijke Academie voor Schone Kunsten (KASK), Belgium ) Deux égarés sont morts – rendező: Tommaso Usberti (La Fémis, Franciaország ) Give up the ghost – rendező: Marian Mathias (Tisch School of the Arts at New York University, Amerikai Egyesült Államok ) Heyvan – rendező: Bahman Ark (Iranian National School of Cinema, Irán ) Jin sian pien csien kun lu (Yin shian bien jian gon lu) – rendező: (Wang Yi-Ling) (National Taiwan University of Arts, Kínai Köztársaság ) Láthatatlanul – rendező: Szentpéteri Áron ( Színház- és Filmművészeti Egyetem , Magyarország ) Lejla – rendező: Stijn Bouma (Sarajevo Film Academy, Bosznia-Hercegovina ) Paul est là – rendező: Valentina Maurel (Institut national supérieur des arts du spectacle (INSAS, Belgium ) Pequeño manifiesto en contra del cine solemne – rendező: Roberto Porta (Universidad de los Andes, Venezuela ) Tokeru – rendező: Igasi Aja (Toho Gakuen Film Techniques Training College, Japán ) Vazio do Lado de Fora – rendező: Eduardo Brandão Pinto (Universidade Federal Fluminense, Brazília ) Wild Horses – rendező: Rory Stewart (National Film and Television School, Egyesült Királyság ) Párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete Nagyjátékfilmek Ava – rendező: Léa Mysius Gabriel e a montanha – rendező: Fellipe Gamarano Barbosa La familia – rendező: Gustavo Rondón Córdova Los Perros (Kutyák és titkok) – rendező: Marcela Said Makala – rendező: Emmanuel Gras Oh Lucy! – rendező: Hirajanagi Acuko Tehran Taboo (Teheráni tabuk) – rendező: Ali Soozandeh Rövidfilmek Ela – Szkice na Pozegnanie – rendező: Oliver Adam Kusio Jodilerks Dela Cruz, Employee of the Month – rendező: Carlo Francisco Manatad Le visage – rendező: Salvatore Lista Les enfants partent a l’aube – rendező: Manon Coubia Los Desheredados – rendező: Laura Ferrés Mäbius – rendező: Sam Kuhn Najpikniejsze fajerwerki ever – rendező: Aleksandra Terpinska Real Gods Require Blood – rendező: Mom Hussain Selva – rendező: Sofia Quiros Ubeda Tesla : lumière mondiale – rendező: Matthew Ran kin Külön előadások Nagyjátékfilmek Brigsby Bear (Brigsby Mackó) – rendező: Dave McCary Petit paysan – rendező: Hubert Charuel Sicilian Ghost Story (Szicíliai kísértettörténet) – rendező: Fabio Grassadonia és Antonio Piazza Une vie violente – rendező: Thierry de Peretti Kisfilmek After School Knife Fight – rendező: Caroline Poggi és Jonathan Vinel Coelho Mau – rendező: Carlos Conceico Les lies – rendező: Yann Gonzalez Rendezők Kéthete Nagyjátékfilmek A Ciambra – rendező: Jonas Carpignano A fábrica de nada (A zérus gyár) – rendező: Pedro Pinho Alive in France – rendező: Abel Ferrara L’amant d’un jour – rendező: Philippe Garrel Bushwick – rendező: Cary Murnion és Jonathan Milott Cuori Puri – rendező: Roberto De Paolis The Florida Project (Floridai álom) – rendező: Sean Baker Frost – rendező: Sharunas Bartas I am not a witch (Nem vagyok boszorkány) – rendező: Rungano Nyoni Jeannette, l'enfance de Jeanne d'Arc – rendező: Bruno Dumont L’intrusa – rendező: Leonardo Di Costanzo La defensa del dragón – rendező: Natalia Santa Marlina si Pembunuh Dalan Empat babak – rendező: Mouly Surya Mobile Homes – rendező: Vladimir de Fontenay Nothingwood – rendező: Sonia Kronlund Ôtez-moi d’un doute (Szerelem tesztelve) – rendező: Carine Tardiez Patti Cake$ – rendező: Geremy Jasper The Rider (A rodeós) – rendező: Chloé Zhao Un beau soleil intérieur (Jöjj el napfény!) – rendező: Claire Denis West of the Jordan River – rendező: Amos Gitai Rövidfilmek Água Mole – rendező: Laura Goncalves és Alexandra Ramires La bouche – rendező: Camilo Restrepo Copa-Loca – rendező: Christos Massalas Crème de menthe – rendező: David Philippe Gagné és Jean-Marc E. Roy Farpöes, Baldios – rendező: Marta Mateus Min Börda – rendező: Niki Lindroth von Bahr Nada – rendező: Gabriel Martins Retour à Genoa City – rendező: Benoit Grimalt Tijuana Tales – rendező: Jean-Charles Hue Trešnje – rendező: Dubravka Turić Díjak Nagyjátékfilmek Arany Pálma : The Square (A négyzet) – rendező: Ruben Östlund A fesztivál 70. évfordulós díja : Nicole Kidman (életművéért) Nagydíj : 120 battements par minute (120 dobbanás percenként) – rendező: Robin Campillo A zsűri díja : Nyeljubov (Szeretet nélkül) – rendező: Andrej Zvjagincev Legjobb rendezés díja : Sofia Coppola – The Beguiled (Csábítás) Legjobb női alakítás díja : Diane Kruger – Aus dem Nichts (Sötétben) Legjobb férfi alakítás díja : Joaquin Phoenix – You were never really here (Sosem voltál itt) Legjobb forgatókönyv díja (megosztva): Jorgosz Lantimosz, Efthimis Filippou – The Killing of a Sacred Deer (Egy szent szarvas meggyilkolása) Lynne Ramsay – You were never really here (Sosem voltál itt) Un Certain Regard Un Certain Regard-díj : Lerd – rendező: Mohammad Rasoulof A női alakítás díja: Jasmine Trinca – Fortunata A film költészetének díja: Barbara – rendező: Mathieu Amalric A rendezés díja: Taylor Sheridan – Wind River (Wind River – Gyilkos nyomon) A zsűri díja: Las hijas de Abril – rendező: Michel Franco Rövidfilmek Arany Pálma (rövidfilm) : Hsziao Cseng Er Jüe (Xiao Cheng Er Yue) – rendező: Csiu Jang (Qiu Yang) A zsűri külön dicsérete (rövidfilm): Katto – rendező: Teppo Airaksinen Cinéfondation A Cinéfondation első díja : Paul est là – rendező: Valentina Maurel A Cinéfondation második díja : Heyvan – rendező: Bahman Ark A Cinéfondation harmadik díja : Deux égarés sont morts – rendező: Tommaso Usberti Arany Kamera Arany Kamera : Jeune femme – rendező: Léonor Serraille Egyéb díjak Tiszteletbeli Pálma : Jeffrey Katzenberg FIPRESCI-díj : 120 battements par minute (120 dobbanás percenként) – rendező: Robin Campillo Tesznota (Теснота) – rendező: Kantemir Balagov A fábrica de nada – rendező: Pedro Pinho Technikai nagydíj : Josefin Åsberg díszlettervező – The Square (A négyzet) Ökumenikus zsűri díja : Hikari – rendező: Kavasze Naomi François Chalais-díj : 120 battements par minute (120 dobbanás percenként) – rendező: Robin Campillo Hírességek Isabelle Adjani, Fatih Akın, Pedro Almodóvar, Pamela Anderson, Olivier Assayas, Jacques Audiard, Bille August, Antonio Banderas, Bandor Éva, Emmanuelle Béart, Bérénice Bejo, Monica Bellucci, Paul Belmondo, Iris Berben, Emmanuelle Bercot, Juliette Binoche, Jacqueline Bisset, Mary J. Blige, Thylane Blondeau, Sandrine Bonnaire, Élodie Bouchez, Carole Bouquet, Adrien Brody, Valeria Bruni Tedeschi, Naomi Campbell, Jane Campion, Laurent Cantet, Claudia Cardinale, Francesca Cardinale, Charlotte Casiraghi, Jessica Chastain, Matthieu Chedid, Lily Collins, Sofia Coppola, Marion Cotillard, Jamel Debbouze, Cara Delevingne, Julie Delpy, Catherine Deneuve, Leonardo DiCaprio, Pete Doherty, Jacques Doillon, Faye Dunaway, Kirsten Dunst, André Dussolier, Clint Eastwood, Bridget Everett, Adéle Exarchopoulos, Elle Fanning, Aszhar Farhadi, Colin Farrel, Abel Ferrara, Colin Firth, Cécile de France, Stephen Frears, Charlotte Gainsbourg, Nicole Garcia, Louis Garrel, Jean-Paul Gaultier, Costa Gavras, Jake Gyllenhaal, Michael Haneke, Josh Hartnett, Salma Hayek, Todd Haynes, Michel Hazanavicius, Eva Herzigová, Werner Herzog, Dustin Hoffman, Isabelle Huppert, Alejandro González Iñárritu, Jeremy Irons, Jéger Zsombor, Kendall Jenner, Jean-Pierre Jeunet, Elton John, Lil Jon, Julia Jones, Bárdos Judit, Mathieu Kassovitz, Reda Kateb, Marthe Keller, Sandrine Kiberlain, Nicole Kidman, Nastassja Kinski, Cédric Klapisch, Kristóf György, Doutzen Kroes, Diane Kruger, Olha Kosztyantinyivna Kurilenko, Jean-Pierre Léaud, Virgnie Ledoyen, Spike Lee, Michel Legrand, Claude Lelouch, Adriana Lima, Vincent Lindon, Ken Loach, Eva Longoria, Diego Luna, David Lynch, Andie MacDowell, Sophie Marceau, Bruno Mars, Tonie Marshall, Brillante Mendoza, Mads Mikkelsen, Georges Miller, John Cameron Mitchell, Julianne Moore, Nanni Moretti, Mundruczó Kornél, Cristian Mungiu, Samy Naceri, Kavasze Naomi, Isabelle Orsini, François Ozon, Robert Pattinson, Vincent Pérez, Joaquin Phoenix, Roman Polański, Aisvarja Rai, Jean-Paul Rappeneau, Jeremy Renner, Rihanna, Ségolène Royal, Ludivine Sagnier, Adam Sandler, Susan Sarandon, Jerry Schatzberg, Volker Schlöndorff, Barbet Schroeder, Arnold Schwarzenegger, Kristin Scott Thomas, Seal, Irina Sejk, Shu-Qi, Jerzy Skolimowski, Will Smith, Paolo Sorrentino, Kristen Stewart, Ben Stiller, Oliver Stone, Elie Suleiman, Tilda Swinton, Terhes Sándor, Charlize Theron, Emma Thompson, Uma Thurman, Benicio del Toro, Guillermo del Toro, Jean-Louis Trintignant, Tyga, Liv Ullmann, Agnès Varda, Karin Viard, Christoph Waltz, Dominic West, Michelle Williams, Lambert Wilson Kucsó Kucsó falu Romániában, Szilágy megyében, Fekvése Szilágy megyében, a Kucsó-patak mellett, Zsibótól nyugatra, Zsibó és Szilágypaptelek között fekvő település. Története Kucsó nevéről az oklevelekben 1387-ben tettek említést először Kuczó, majd 1450-ben Kuczó, Kwczo, Kwcho, 1472-ben Kuchov, 1557-ben Kuczo formákban írták nevét. A falu 1387-ben Középszolnokvármegyéhez tartozott és az aranyosi vár tartozéka volt. 1450-ben Kusalyi Jakcs család birtoka volt; Kusalyi Jakcs György és testvéreinek voltak itt birtokai. 1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és fiait iktatták be Kucsó birtokába. 1557-ben a település felét Izabella királyné és János Zsigmond Báthory Györgynek és nejének Báthory Annának, valamint fiuknak Báthory Istvánnak adományozták. 1559-ből fennmarad tanuvallomás szerint - mely az itteni Bodon és Csiglen erdők hovatartozását volt hivatott eldönteni - Kucsóhoz tartozott a Bodon erdő egy része a Szent Izsák nevű helyig, valamint a Csiglen-erdőnek fele. Kucsó birtokosa ekkor Dobszai István volt. 1628-ban a Ramocsaházi család is részbirtokos volt Kucsón. 1731-ben Gencsy György tiltakozott a kincstár ellen a kutsói birtok tárgyában, mely Dobszai György halála után anyai ágon a Gencsy családot illette. 1847-ben a településnek 636 lakosa volt, melyből 8 római katolikus, 622 görögkatolikus, 6 református volt. 1890-ben 934 lakosából 31 magyar, 912 oláh, ebből 913 görögkatolikus, 12 református, 18 izraelita. A település házainak száma ekkor 192 volt. Kucsó a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus kőtemploma - 1858 -ban épült. Anyakönyvet 1822 -től vezetnek. Magrè sulla Strada del Vino Magrè sulla Strada del Vino, németül: Margreid an der Weinstraße röviden Margreid, település Olaszországban, Bolzano autonóm megyében. Lakosainak száma 1290 fő (2017. január 1.). Magrè sulla Strada del Vino Cortina sulla Strada del Vino, Rovere della Luna, Salorno, Cortaccia sulla Strada del Vino és Egna községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sokácok A sokácok (horvátul Šokci, szerbül: Шокци) horvát népcsoport Magyarország déli részén (főleg Mohács környékén), Bácskának a mai Szerbiához eső településein a Duna közelében (Szond, Bácsbéreg, Monostorszeg, Zombor), valamint a horvátországi Szlavónia egyes vidékein. A sokácok szinte kivétel nélkül római katolikus vallásúak. Feltehetőleg a mai Bosznia-Hercegovina területeiről húzódtak fel az egykori Dél-Magyarország elnéptelenedett vidékeire a török hódoltság idején. Bosznia egyes vidékein a kisebbségben élő katolikusokat ma is gyakran nevezik sokácoknak. A sokác népviselet keleties jellegű, inkább a kifejezetten balkáni népek viseletére emlékeztet (szerbek, bosnyákok, bolgárok), mintsem a horvátok hagyományos ruházatára. A sokác nyelvjárás azonban közelebbinek tűnik a horvát nyelv bizonyos változataihoz, mint a szerbhez. Római katolikus vallásuk pedig egyértelműen a horvátsággal való azonosuláshoz vezetett a 19. század végétől kezdődően. A sokácokhoz hasonlóan a bunyevácok is szinte kizárólag katolikus vallású délszláv népcsoport, ráadásul a sokácokkal ugyanazon vagy szomszédos tájegységen élnek (főként a Bácskában), és habár mindkét népcsoport egy része horvátnak vallja magát, különállóságuknak tudata a mai napig megmaradt. A sokácokat (a bunyevácokhoz hasonlóan) korábbi magyar források gyakran katolikus rácok néven különböztették meg a hagyományosan ortodox keresztény vallású szerbektől (rácok). Szerbiában a sokácokat újabban önálló népként tartják számon, de a bunyevácoktól eltérően a hagyományosan sokácok által lakott települések lakossága szinte kizárólag horvátnak, kisebb számban jugoszlávnak vallotta magát. A Magyarországon és a Vajdaságban élő sokác-horvátok száma elérheti a húszezret. 9717 Lyudvasilia A 9717 Lyudvasilia (ideiglenes jelöléssel 1976 SR5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1976. szeptember 24-én. Jakob Jakobsen Jakob Jakobsen (Tórshavn, 1864 – 1918) feröeri nyelvész, néprajztudós. Ő gyűjtötte össze a shetland-szigeteki norn nyelv maradványait, és jelentősen hozzájárult a feröeri nyelvészeti kutatásokhoz is. A 17. században a shetlandiak nagy része még a norn nyelvet beszélte, de a következő századokban leváltotta a skót nyelv. A 19. század végére már csaknem kihalt, amikor az utolsó pillanatban Jakobsen munkájának köszönhetően megmenekült attól, hogy teljesen feledésbe vesszen. Bejárta a szigetcsoportot, és a családoknál számos szót, mondókát talált, de hosszabb mondatokat már sehol sem hallott. Ennek ellenére mintegy 10 000 szót gyűjtött össze. Tevékenységével hozzájárult a feröeri népi kultúra dokumentálásához is. V. U. Hammershaimbbal együtt balladákat, meséket, sagákat, szólásokat és a verbális hagyomány más elemeit gyűjtötték; leírtak szokásokat, az egyházi és világi élet hagyományait. Munkájuk nagyban hozzájárult a feröeri irodalom későbbi gazdagságának megalapozásához. Marzsina Marzsina (románul: Margina, németül: Marschina) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, az azonos nevű község központja. Fekvése Lugostól északkeletre, Facsádtól keletre, a Béga folyó mellett, Kossó és Vadpatak közt fekvő település. Története A falu nevét1365-ben említette először oklevél Margina alakban. 1366-ban Marsina, 1405-ben Morsyna 1717-ben Merschine, 1839-ben Marsina, 1863-ban Marzinma, Margyina, 1920-ban Marginea néven írták. Marzsina 1404-ben az Ikus kerület tartozéka és magánbirtok volt. 1439-ben II. Albert király a kerülettel együtt zálogba adta Hunyadi Jánosnak, később pedig a Hunyadiaké lett. 1484-1505 között Corvin János birtoka volt. 1808-ban mint kamarai birtokot tartották számon. Marzsinának egykor várkastélya is volt, melyet még Hunyadi János építtetett. A kisebbfajta erősség már az 1400-as évek közepén létezhetett. 1505-ben oklevél is említette Castellum Morsyna néven. Nevét többnyire adományozásokkor említették meg az oklevelek. A Várkastély később elpusztult, valószínűleg a török időkben. Helyét a falu központjától délkeletre levő mezőn sejtik, ahol többször jön felszínre épülettörmelék. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Facsádi járásához tartozott. Népesség 1900 -ban 4157 lakosából 4061 volt román , 44 magyar , 39 német , 13 egyéb anyanyelvű; 4066 ortodox , 62 római katolikus , 14 izraelita , 12 református , és 2 evangélikus vallású. 2002 -ben a 2356 lakosából 2188 volt román, 104 ukrán , 35 magyar, 29 egyéb, 1902 ortodox, 237 pünkösdista , 120 baptista , 64 római katolikus és 33 egyéb. Látnivalók Egykori ecetgyár romjai Szent Paraszkiva-fatemplom 1737 -ből. 15. századi várkastély romjai Híres emberek Sorin Titel ( 1935 – 1985 ) író Saint-Trimoël Saint-Trimoël település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 514 fő (2015). Saint-Trimoël Bréhand, Lamballe, Landéhen, Penguily, Saint-Glen és Trébry községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Chaco tartomány Chaco egyike Argentína 23 tartományának. Földrajz Az ország északi részén helyezkedik el. Története A mai Chaco tartományban 1884-ben jött létre. Számos őshonos nép (guaranik, tobák és mások) máig itt él, helyenként jelentékeny részét adva a lakosságnak, Chaco tartomány első városa Concepción de Buena Esperanza volt, amely 1585 és 1632 között létezett. Amíg létezett, a kormányzóság egyik legfontosabb városa volt, de végül az indiánok támadásai miatt elhagyták lakosai. A 17. században San Fernando del Río Negro jezsuita misszió működött a mai Resistencia város környékén, de azt is feladták 15 év után. A 19. század második felében ebben a térségben volt a Hármas Szövetség (1865) háborúja Paraguay ellen. Az argentin csapatok katonai támaszpontot létesítettek San Fernando misszió helyén. Ezt 1876-ban átnevezték, Resistencia lett. 1872-ben szervezték meg Gran Chaco Nemzeti Területet. (Territorio Nacional del Gran Chaco). A mai Chaco tartomány mellett hozzá tartozott a mai Formosa tartomány és olyan területek, amelyek ma Paraguay részei. Ezt a területet 1884-ben közigazgatásilag kettéválasztották és létrehozták Chaco Nemzeti Területet (Territorio Nacional del Chaco). A XIX. század végén, a XX. század első évtizedeiben a tartományba különböző eredetű emberek vándoroltak be. Volgai németek és mennoniták jöttek Oroszországból, Németországból, Kanadából. Ők (más bevándorlókkal együtt) Chaco barátságtalan vidékét mezőgazdasági tájjá alakították, amely tej- és hústermeléséről híres. A területet 1951-ben szervezték át tartománnyá Eva Perón Tartomány néven. Történelmi nevét 1955-ben kapta vissza, azután, hogy a hadsereg megdöntötte Juan Perón elnök kormányát. A tartomány szavazói azonban a következő választásokon is perónista jelölteket támogattak. Chaco tartományban kevés volt a műút és nagyon függött a személyvonatok közlekedésétől. Ezért nagyon rosszul érintette a vasúti privatizáció és az azt követő vonalbezárások az 1990-es évek elején. A tartomány 1997-ben befektetett SEFECHA nevű cégbe, amely akkoriban az egyetlen köztulajdonban lévő elővárosi vasúttársaság volt Argentínában. A SEFECHA manapság évente majdnem egymillió utast szállít és hozzájárult a tartomány gyors felépüléséhez a 2002-es válságból. Közigazgatás Kormányzók: 2003 - 2011 Jorge Capitanich Megyék Almirante Brown (Pampa del Infierno) Bermejo megye (Chaco) (La Leonesa) Chacabuco (Charata) Comandante Fernández (Presidencia Roque Sáenz Peña) Doce de Octubre (General Pinedo) Dos de Abril (Hermoso Campo) Fray Justo Santa María del Oro (Santa Sylvina) General Belgrano (Corzuela) General Donovan (Makallé) General Güemes (Juan José Castelli) Independencia (Campo Largo) Libertad (Puerto Tirol) Libertador General San Martín (General José de San Martín) Maipú (Tres Isletas) Mayor Luis Jorge Fontana ( Villa Ángela ) Nueve de Julio (Las Breñas) O'Higgins (San Bernardo) Presidencia de la Plaza (Presidencia de la Plaza) Primero de Mayo (Margarita Belén) Quitilipi (Quitilipi) San Fernando (Resistencia) San Lorenzo (Villa Berthet) Sargento Cabral (Colonia Elisa) Tapenagá (Charadai) Veinticinco de Mayo (Machagai) Forrás Hivatalos oldal (Spanyol) Bakteriorodopszin A bakteriorodopszin egy fehérje, amit az archeák közé tartozó Halobacteriumok termelnek. Protonpumpaként működik: fényenergia felhasználásával juttatja a protonokat a sejtmembránon át ki a sejtből. A folyamat eredményeképpen létrejövő protonkoncentráció-különbség végül energiává alakul. Szerkezet A bakteriorodopszin a membránt teljesen átérő, azaz integráns membránfehérje. Többnyire kétdimenziós kristályos formában, bíbormembránnak nevezett foltokban helyezkedik el, az archaeasejtek felszínének akár 50%-át elfoglalva. A hexagonális kristály ismétlődő elemei három egyforma fehérjeláncból állnak. A láncok 120 fokos szöget zárnak be egymással. Minden lánc hét transzmembrán alfa hélixből áll, és tartalmaz egy-egy retinalmolekulát, mélyen a fehérjébe temetve. A retinalmolekula konformációja a foton elnyelésével megváltozik, ami a bakteriorodopszin molekula konformációját is megváltoztatja, így jutnak végül a protonok a membrán egyik oldaláról a másikra. Fényelnyelés A bakteriorodopszin bíborszínű, és legjobban a zöld fényt nyeli el (500-600 nm-s hullámhossz). Abszorpciós maximuma: 568 nm. Bakteriorodopszinhoz hasonló molekulák A bakteriorodopszin harmadlagos szerkezete a gerincesek retinájában található fényérzékeny pigmentre, a rodopszinra emlékeztet. A rodopszinban is találunk retinalt, bár a rodopszin és a bakteriorodopszin szerepe más, és aminosav szekvenciáikban sincs homológia. A rodopszinok és a bakteriorodopszin is a 7TM receptorok fehérjecsaládjába tartoznak, de a rodopszin G-protein-kapcsolt receptor, (a bakteriorodopszin nem). Sok más molekula is hasonlít a bakteriorodopszinra, például a halorodopszin, egy fényenergia felhasználásával működő kloridionokat pumpáló fehérje; vagy néhány fényaktivált csatornafehérje, mint a csatornarodopszin. Más fotoszintetizáló rendszerekkel összevetve Az összes többi bakteriális, illetve növényekben és algákban előforduló fotoszintetizáló rendszer klorofillokat vagy bakterioklorofillt használ. Ezekben a rendszerekben is protonkoncentráció gradiens keletkezik, de ennek előidézése másképp, indirektebb módon történik, több fehérjéből álló elektrontranszport lánc közbeiktatásával. Emellett a klorofill molekulákat az antennapigmentek is segítik a fotonok összegyűjtésében, ezek szintén nincsenek jelen a bakteriorodopszinnal működő rendszerekben. A klorofill alapú fotoszintézis a széndioxid-fixáláshoz kapcsolódik, ami szintén nem igaz a bakteriorodopszin-rendszerekre. Mindebből arra következtethetünk, hogy a fotoszintézis az evolúció során valószínűleg legalább kétszer (egymástól függetlenül) megjelent, külön a baktériumoknál, és külön az archeáknál Kútfejek A Kútfejek egy 2005-ben készült, 2006-ban bemutatott magyar akcióvígjáték. Cselekménye Tamás, az életunt reklámguru a sors fintora folytán túszul esik egy benzinkútrablásnál. Fogolytársainál már csak az őket sakkban tartó bűnözők lököttebbek, így aztán sosem lehet tudni, hogy épp kinél van a fegyver és hogy mikor sül el. A díszes társaságban szinte senki sem az, akinek mondja magát, miközben a háttérből néha bezavar a focivébé és feltűnik egy titokzatos dolgokkal teli konténer is. A végén ráadásul még az amerikai elnök is a képbe kerül. Szereplők Vili - Dörner György Kutas - Kaszás Attila Tamás - Fenyő Iván Böbe - Ullmann Mónika Dorka - Holecskó Orsolya Mehár - Gesztesi Károly Patkány - Kálloy Molnár Péter Stefán - Selmeczi Roland Dezső - Debreczeni Csaba Stefán apja - Szilágyi István Motoros rendőr - Oberfrank Pál Kisfiú apja - Erdélyi Zsolt Kisfiú - Penke Bence Anya - Pápai Erika Vendég - Hirtling István Ódón - Szerednyey Béla Stoppos - Görög László Érdekességek A filmben összesen 48-szor kérdeznek vissza. (Mi? Tessék?) Ez volt Selmeczi Roland utolsó előtti filmje. A film szinte teljes egészében egy magyarországi benzinkúton játszódik, e jeleneteket a Polgárdi határában, a 7-es főút mellett található PJ benzinkúton forgatták. Periophthalmodon septemradiatus A Periophthalmodon septemradiatus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és az iszapugró gébek (Oxudercinae) alcsaládjába tartozó faj. Előfordulása A Periophthalmodon septemradiatus előfordulási területe Ázsia indiai- és csendes-óceáni partjain van. India, Mianmar, Thaiföld, Sarawak és Indonézia partvidékein található meg. Megjelenése Ez az iszapugró géb legfeljebb 10 centiméter hosszú. A mellúszóin 12-15 sugár van. A hasúszói nem forrtak össze tapadókoronggá. A pofáján nincsenek pikkelyek. Életmódja Trópusi halfaj, amely egyaránt megél az édes- és brakkvízben is; a víz alá is lemerül. Az oxigént a levegőből veszi ki. A nagy folyók alsó szakaszában és ezek torkolatvidékein él. Felhasználása A Periophthalmodon septemradiatusnak nincs halászati értéke. Ágota (Száműzött Eduárd felesége) Árpád-házi Ágota Egyes források szerint I. István magyar király és Gizella bajor hercegnő egyik leánya, mások szerint azonban István egyik nővére, azaz Géza magyar fejedelem és Sarolt fejedelemasszony leánya volt. Apai nagyszülei: Taksony fejedelem és Tonuzoba besenyő fejedelem ismeretlen nevű leánya Anyai nagyszülei: Zombor erdélyi katonai vezető és egy ismeretlen nevű asszony Amikor a dánok betörtek Angliába, Száműzött Eduárd hercegnek és fivérének menekülnie kellett hazájukból, ahol letaszították őket trónjukról. A magyar uralkodótól, I. István királytól kértek menedéket, aki be is fogadta őket, s a Mecsekben még egy birtokot is nekik adott. Évekig éltek itt, aztán István hozzáadta Eduárdhoz Ágotát, aki 1047-ben, Mecseknádasdon egy kislányt szült neki, akit Margitnak kereszteltek. Amikor a politikai helyzet Angliában rendeződni látszott, Eduárd és családja hazautazott, s évek múltán feleségül adta Margitot III. Malcolm skót királyhoz, akitől nyolc gyermeke született, köztük Edit, aki Matild néven I. Henrik angol király első hitvese lett 1100-ban. Így tehát Ágota lett a Normandiai-ház egyik ősanyja. Történeti-összehasonlító nyelvészet Kezdetek A 19. századot nevezik a történeti-összehasonlító nyelvtudomány korszakának, ám ilyen jellegű kutatások már jóval korábbról is fennmaradtak. Dante (1265-1321) De vulgari eloquentia című művében leírja, hogyan jönnek létre valamely forrásnyelvből különböző leszármazott nyelvek, valamint elkülönít három európai nyelvcsaládot (germán nyelvek, latin nyelvek, görög nyelvváltozatok). Dante a nyelvek felosztásában alkalmazott módszerét, melynek során feljegyezte az egyes szójelentésekhez tartozó, nyelvenként eltérő különböző kifejezési formákat, később J.J. Scaliger is alkalmazta. Ennek a módszernek az eredményeként született meg később a centum—satem felosztás. J.J. Scaliger elvetette a görög és latin közötti egyenesági leszármazásának és a világ összes nyelvének a héberre való visszavezethetőségének az elméletét. Tizenegy nyelvcsaládot állított fel , melyeken belül genetikai kapcsolatot feltételezett fel, ugyanakkor a családok között nem. A családokat Mutterspachen-nek vagy Matrices linguae-nek nevezte, mindegyik családot az „Isten” jelentésű szavak alapján nevezte el (pl. Deus, Theós, Godt, Boge). Gottfried Wilhelm Leibniz az egyik legkorábbi kutató volt, aki rámutatott a magyar és finn között fennálló rokonságra. Nem vetette el a nyelvek monogenetikus elméletét, de a közös őst nem egy élő nyelvben látta. A közös „gyökök” alapján két csoportot állított fel, amelyek a jafetita vagy szkíta-kelta illetve az arám voltak. II. Katalin cárnő megrendelésére készült el P.S. Pallas Az egész földkerekség nyelveinek összehasonlító szójegyzékei című munkája, amely közel kétszáz nyelvet tartalmaz. Sir William Jones-t sokszor nevezik a történeti-összehasonlító nyelvészet előfutárának. 1786-ban olvasta fel híres beszédét a kalkuttai Királyi Ázsiai Társaság ülésén, amelyben kimondta a szanszkritnak a latinhoz, göröghöz és a germán nyelvekhez való rokonságát: 1770-ben jelent meg Sajnovics János Bizonyítéka annak, hogy a magyarok és a lappok nyelve egy és ugyanaz című munkája, Gyarmathi Sámuel pedig 1799-ben bebizonyította a magyar és finn nyelvek rokonságát. Első nemzedék – Ógrammatikusok Rasmus Raskot, Jacob Grimmet és Franz Boppot gyakran a történeti nyelvészet alapítóinak nevezik. Rasktól származnak az óészaki és óangol nyelvekről írt első rendszeres nyelvtanok, fontos művének címe Tanulmányok a régi északi vagy izlandi nyelvek eredetéről (1818). Grimm alkotta meg többek között az erős és gyenge ragozás, Ablaut és Umlaut szakkifejezéseket is. Deutsche Grammatik-ja a germán nyelvek tanulmányozásának megalapozó műve volt. Nevéhez fűződik az első germán hangeltolódás törvénye, amelyet Grimm-törvénynek is neveznek. Franz Bopp A szanszkrit igeragozási rendszerről (1816) című munkájában megpróbálta rekonstruálni azt a nyelvet, amelyből az indoeurópai nyelvcsalád nyelvei létrejöttek. Összehasonlító nyelvtanában (1833) az érintett nyelvek összehasonlításáról, az ezeket irányító törvényekről és a ragozási alakok eredetéről ír. August Schleicher legismertebb műve Az indogermán nyelvek összehasonlító nyelvtanának kompendiuma, melynek alcíme Az indogermán alapnyelv hangtanának és alaktanának rövid vázlata. Szerinte a nyelvcsaládok meghatározott számú nyelvből állnak, amelyek egy már nem létező alapnyelvre vezethetőek vissza. Az általa felállított modell a családfa-elmélet (Stammbaumtheorie), amelyben érezhető a Linné-féle rendszerezés hatása. A biológiai megközelítés a nyelvtipológiájában úgy érvényesül, hogy a három nyelvtípus, az izoláló, agglutináló és flektáló, mint egymást követő fejlődési szakaszok jelennek meg. Az élő nyelveket családokba csoportosította, és mindegyik családnál feltételezett egy közös alapnyelvet (Grundsprache), ezeket pedig egy közös eredeti vagy ősnyelvre (Ursprache) vezette vissza. Ezt az elméletet egészítette ki Schmidt a hullám-elmélettel (Wellentheorie). Wilhelm Humboldt szerint a nyelv, mint elő folyamat (energeia) él a beszélőinek tudatában, és akkor rögzül állandó állapotba, amikor a nyelvtaníró azt, mint a folyamat pillanatnyi eredményét (mint létező ergont) leírja. A nyelv Humboldtnál élő szervezet, melynek változására az Entwicklung (fejlődés) illetve néha az Evolution kifejezéseket használta. A három nyelvtípus (izoláló, agglutináló, flektáló) nála a nyelvek teljes kibontakozása (Vollkommenheit) irányába történő haladás fokozatait jelentik. Második nemzedék – Újgrammatikusok Az újgrammatikus kifejezés eredetileg gúnynév volt, amellyel a lipcsei egyetemen tanító és tanuló fiatal tudósokból álló csoportot nevezték, ők azonban büszkén viselték a megnevezést. A kifejezés magyarul félrefordítás eredménye, mivel a Junggrammatiker ’ifjú grammatikust’ jelent. Az újgrammatikusok is természettudományos alapokon dolgoztak, azonban a biológia helyett elsősorban a geológiából és fizikából merítettek, munkáik során a fonetika és a dialektológia kiemelt szerepet játszott. Az elmélet két fő megalkotója Hermann Osthoff és Karl Brugmann, akik nézeteiket 1878-ban az általuk alapított folyóirat programadó tanulmányában foglalták össze. Megállapításuk szerint a hangváltozások mechanikus folyamatok, amelyek ugyanazon nyelvjárásban és ugyanabban az időszakban törvények szerint megy végbe, amely nem enged meg kivételeket (ausnahmlose Lautgesetze). Hermann Paul A nyelvtörténet elvei (1880) című munkájában fejtette ki az újgrammatikusok elméletét, és kimondta, hogy a "a nyelv egyetlen tudományos szemlélete a történeti szemlélet". Béke Lángja Egyesület A világbékéért küzdő Verein zur Förderung des Friedens (Egyesület a béke előmozdításáért) nevű osztrák szervezet. A szervezet A Verein zur Förderung des Friedens egyesületet Herta Margarete Öfferl és Sándor von Habsburg-Lothringen alapította Bécsben 2007. januárjában. Herta Margarete Öfferl (későbbi nevén Herta Margarete von Habsburg-Lothringen) ez idő tájt már évek óta dolgozott ezen a területen. A szervezet non-profit alapon működik, politikailag és vallásilag semleges. Célja, hogy segítse és megjutalmazza a békéért tett erőfeszítéseket. 2008 óta osztanak díjakat mind magánszemélyeknek, mind szervezeteknek. A személyeknek szóló díjakat politikusok, diplomaták, média szereplők és békeaktivisták kaphatják. A szervezet magyarországi képviselője Bárdossy Péter, titkára Várkonyi Tibor. Béke Lángja díj A Béke Lángja díjat (angolul: Flame of Peace, németül: Flamme des Friedens) a világbékéért dolgozó ismert személyeknek, békeaktivistáknak és szervezeteknek ítélik oda. A lángot egy felfelé törekvő fából készült alakzat jelképezi, mely egy kőtalapzaton nyugszik. Legfontosabb események 2009. márciusában az egyesület elnöke, Herta Margarete Öfferl Bécsben, a Wilhelminenberg-kastélyban leleplezte a Béke Lángja-szobrot. Az eseményen részt vett Christian Berlakovits (Ausztria olaszországi nagykövete), Vesna Borozan (Macedónia nagykövete), Prince Bernard (kameruni konzul), Silvi Davidiou (Románia nagykövete), Ahmed Alwan al-Alwani Mulhi (Jemen nagykövete), és Ashot Hovakimian (Örményország nagykövete). 2009. szeptemberében Herta Margarete Öfferl Szanaában leleplezett egy békeemlékművet. 2012. márciusában Ledida Alexander Kárpátalja kormányzója látogatást tett a stájerországi Mitterdorfban, ahol leleplezték a Béke Lángja emlékművét. Az eseményen részt vett Andrij Bereznij Ukrajna nagykövete, és Genaggyij Boldir kereskedelmi attasé is. 2012. májusában az Alsó-Ausztriai Ernstbrunnban, az önkéntes tűzoltóegylet épülete előtt lelepleztek egy békeemlékművet. Legismertebb díjazottak 2008 Christian B. M. Berlakovits, Ausztria olaszországi nagykövete 2009 Ali Abdullah Saleh, Jemen elnöke 2009 Goldenes Kreuz Kórház ( Bécs ), alapításának 90. évfordulója alkalmából, humanitárius erőfeszítéseinek elismeréseként 2010 Christian Werner tábori püspök és egy katona az ausztriai Mistelbach támaszponton 2013 International School ( Monaco ) diákjainak az Egyesült Államok által 2012-ben indított Béke Művészete elnevezésű mozgalomban való részvételért 2013 Jaroslaw Starzyk berni lengyel nagykövetnek 2014 Wolfgang Laubinger, az ausztriai Gütersloh evangélikus gyülekezeti táborának alapítója és igazgatója 2015 Veneto tartomány regionális tanácsa Györgyi Géza (építész) Györgyi Géza, 1884-ig Giergl (Pest, 1851. szeptember 10. – Budapest, 1934. március 23.) magyar festőművész, építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja. Családi háttere Művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Apai dédapja, a tiroli származású Giergl Alajos (1793-1868) a biedermeier korszak ezüstművese. Édesapja Györgyi Giergl Alajos festőművész (1821-1863), aki arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival vált híressé. Testvéröccse, Györgyi Kálmán (1860-1930) művészeti író, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője. Unokaöccse, Györgyi Dénes később továbbvitte a családi építész-hagyományokat, hiszen számos múzeum és iskola, valamint több világkiállítás magyar pavilonjának alkotójaként, az Iparművészeti Iskola, majd Főiskola rektoraként a 20. század első fele művészeti életének meghatározó alakjává vált. A rokonsághoz tartozott Giergl Kálmán építész (1863-1954), a Zeneakadémia, a Klotild-paloták és a Luxus Áruház tervezője, és Giergl Henrik üvegműves (1827-1871) is. Életpályája Györgyi Géza festőművész atyja kívánságára 19 éves koráig kereskedőként dolgozott, építésztanulmányait ezt követően kezdhette meg. 1870-ben belépett nagybátyja, Haliczky Béla és Hauszmann Alajos építészek közös irodájába. A pesti Műegyetemen, majd Berlinben, a Bauakademien is tanult. 1876-ban visszatért Budapestre. Itt Ybl Miklós budai várkertépítési irodájában, a lipótvárosi Szent István-bazilika majd az operaház építésénél dolgozott. 1881-től három évig Petschacher Gusztáv irodájában működött. 1884-ben Ybl a Budavári Palota építéséhez hívta. Ybl halála után a tervezést átvevő Hauszmann helyettese volt az építés 1903-as befejezéséig. 1904-ben társult a várépítési iroda egy másik tagjával, Hoepfner Guidóval, és közösen terveztek egy-egy szállodát Tátra-Lomnicra és a Csorba-tóhoz. A Györgyi-Hoepfner tervezőpáros nevéhez fűződik számos belvárosi villa, a Kereskedők Segélyegyletének menháza, valamint a Viktória Biztosító Társaság lakóháza is. Az 1911-es római nemzetközi művészeti kiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázat nyerteseiként a Magyar Műcsarnok az ő tervük alapján épült. Györgyi Géza nemcsak virtuóz rajztudású építészként, hanem festőművészként és iparművészeti tárgyak tervezőjeként is alkotott. A budapesti Műcsarnok kiállításain többször bemutatták műveit. Tervek és épületek szálloda, Tátra-Lomnic (Hoepfner Guidóval, 1905) szálloda, Csorba-tó (Hoepfner Guidóval, 1905) Bayer-villa, XI. kerület Minerva u., Budapest (1907) Eisele-villa, VI. kerület Benczúr u., Budapest (1909) lakóház, VIII. kerület Krúdy u. 12., Budapest (1909) Kereskedők Segélyegyletének Menháza, II. Tárogató út 2., Budapest (1908-1909) Viktória Biztosító Társaság lakóháza, VII. Károly körút 3., Budapest (1912) Regős István Regős István (Budapest, 1954. szeptember 17. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, képzőművész. Élete Regős István 1954-ben született Budapesten. Középiskolai tanulmányait 1969-1973 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola Díszítőfestő szakán végezte, majd két éven át díszítőfestő munkákat vállalt az Országos Szakipari Vállalat alkalmazottjaként (Szépművészeti Múzeum, Andrássy úti paloták, Országház, Vakok Intézete). 1975-80 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola (ma: Magyar Képzőművészeti Egyetem) Festő szakán tanult. Mestere Sváby Lajos. 1986-tól tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek, a Magyar Festők Társaságának, a Szentendrei Grafikai Műhelynek és alapító tagja a szentendrei ARTéria Galériának. 1973-tól Szentendrén él és dolgozik. 1998-ban feleségével, Regős Annával megalapítják a Palmetta Design Galériát. 2013-ban Budapesten megnyitják a Palmetta Design és Textilművészeti Galériát. Munkássága 1985-ben jelentkezett először önálló kiállítással a korábban a Vajda Lajos Stúdióval kiállító Sváby-növendék festő, aki nem véletlenül nevezi meg éppen Magritte-ot, Ensort és Mrožeket az őt ért hatások közül: a kezdetektől karakteres piktúráját egyaránt illethetjük emblematikus-szürreális, naiv-expresszív vagy abszurd-groteszk jelzőkkel. A szentendrei festészet ef Zámbó-Wahorn-fe Lugossy nevével fémjelezhető vonulatának is sokat köszönhet, különösen az irónia tekintetében ez a pszeudo-naiv, a historikus-eklektikus nosztalgiákat, a metafizikus festészetet és a giccset egyaránt nyersanyagnak tekintő letisztult formavilágú művész, akinek mágikus realista képfelfogása szintén nem előzmények nélküli a magyar művészetben. A tradicionális táblaképfestészet megszüntetve megőrzését célozzák olykor shaped canvas, olykor kollázstechnikával készült, sokszor farostlemezre akrillal festett kabinetképei, melyekre mohát, babaszemeket, címkéket stb. applikál egyfajta túlhangsúlyozott, s így ironikus festői hatás érdekében. Nemcsak a táblakép síkjából terjeszkedik a harmadik dimenzió felé, hanem assemblage-okkal, kép-tárgyaiból összeállított installációkkal is. Művei tematikus ciklusokba rendezhetők, a Gyermekkor-képeket követően születtek meg a Kastély-sorozat darabjai, majd a Reformkor-művek (Hídavatás, 1992) következtek, de önálló egységet alkot a szélfajtákat feldolgozó festménysorozat (Bóra, Föhn, Nemere, 1992) és az időhöz, az óraszerkezetekhez kötődő, óralapokat és óramutatókat képbe-képtárgyba komponáló alkotások sora (Time, 1993; Alagút, 1994; Archeológia, 1994). Képeit olykor rúdra tekerhető, szertárba való szemléltető eszközökként állítja elénk, Világvevő c. műve (1994) képkeretbe foglalt "kiterített" rádió. A képre, mint a demonstráció eszközére reflektáló emblematikus tömörségű, az egykori lőtáblák és cégérek hangulatát idéző piktúrájának egyéni vonásai a posztmodern giccsközeli tendenciáival együtt érvényesülnek nagyméretű akrilképein éppúgy, mint szitanyomatain vagy rézkarcain. Egyéni kiállítások (válogatás) 1985 - Vajda Lajos Stúdió Pinceműhely, Szentendre 1987 - Gyermekkor , Fiatal Művészek Klubja, Budapest 1989 – Reformkor , Stúdió Galéria, Budapest 1992 – Szeles idők , Fészek Művészklub , Budapest / Várfok Galéria , Budapest 1994 – Várfok Galéria , Budapest 1995 – Művésztelepi Galéria, Szentendre 1996 – Várfok Galéria , Budapest 2000 – ARTéria Galéria, Szentendre 2002 – Várfok Galéria , Budapest 2005 – Szentendrei Képtár, Szentendre 2006 – Időutazás , Várfok Galéria , Budapest / Raiffeisen Galéria, Budapest 2008 – Bartók 32 Galéria, Budapest 2009 – 20’21 Galéria, Budapest / Europ’art, Genf, Svájc (CH) 2010 – Gyulai Várszínház Galéria, Gyula / Art Fair, Műcsarnok, Budapest 2012 – BTM Budapest Galéria, Budapest 2016 – Fényjátéktér, Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre Csoportos kiállítások (válogatás) 1983-2002 – Szentendrei Tárlatok 1986-1991 – Stúdiós kiállítások 1988 – Szaft - A V:L:S: és meghívott vendégeinek közös kiállítása, Ernst Múzeum , Budapest 1990 – Magyar Festészet , Ystad , Svédország (SE) 1990 – Six Hungarian Artists , Szöul , Dél-Korea (KR) 1990 – Kelet-Európai Festészet , De Dolen, Rotterdam, Hollandia (NL) 1991 – I. Groteszk Kiállítás , Kaposvár 1991 – Budapest - Contemporary Hungarian Art , Dublin , Írország (IE) 1992 – Kortárs magyar festészeti kiállítás, Experimental Art Foundation, Adelaide , Ausztrália (AU) 1994 – Festival International de la Peinture, Cagnes-sur-Mer , Franciaország (FR) 1995 – Piranesi , Szépművészeti Múzeum , Budapest 1997 – Magyar Szalon , Műcsarnok , Budapest 1997 – Olaj-vászon , Műcsarnok , Budapest 1997 – Budapest 125 , Budapest Galéria, Budapest 1999 – Kortárs Magyar Művészet , Europalia Festival, Brüsszel (BE) 2001 – Dialógus , Műcsarnok , Budapest 2001 – A XX. század ujjlenyomata , Budapesti Történeti Múzeum , Budapest 2003 – Metropolisz , Várfok Galéria XO terem, Budapest 2004 – Reflexiók , Várfok Galéria XO terem, Budapest 2005 – ARC poetika , Várfok Galéria XO terem, Budapest 2006 – Az út 1956–2006 , Műcsarnok , Budapest 2007 – Akkor és most - válogatás a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának archívumából, Millenáris Teátrum, Budapest 2008 – Kép a képben , Várfok Galéria , Budapest 2009 – Tolerance In Art - szlovák és magyar művészek kiállítása, Danubiana, Szlovákia (SK) 2010 – 11 év - Válogatás a Ferenczy Múzeum új szerzeményeiből, Szentendrei Képtár 2010 – Hommage á Puskás Öcsi , Hotel Boscolo, New York Palota, Budapest 2010 – Kapcsolat 2010 , Kecskemét, Nagybánya 2010 – Különleges , MeMoArt Galéria, Budapest 2011 – Hommage á Liszt Ferenc , Eötvös 10 Kulturális Színtér, Budapest 2011 – ART MARKET Budapest, Millenáris 2011 – Hungart Ösztöndíj beszámoló kiállítás , Olof Palme-ház, Budapest 2011 – LINEART - Kortárs művészeti vásár, Gent, Belgium (BE) 2012 – ART PARIS Art Fair, Grand Palais, Párizs (FR) 2013 – ARTPLACC, Tihany 2014 – ARTPLACC, Tihany 2014 – Hungarikonok - Kárpáti gyűjtemény, Várkert Bazár , Budapest 2014 – Labirintus - MAOE kiállítás, MűvészetMalom, Szentendre 2014 – Ein blicke - Künstler aus Szentendre , Atelier Schwab, Wertheim am Main , Németország (DE) 2015 – Itt és most. Képzőművészeti Nemzeti Szalon 2015. Műcsarnok , Budapest Díjak, ösztöndíjak 1986, 1988 – A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának díjai 1988-1990 – Szőnyi-ösztöndíj 1991 – I. Groteszk Pályázat - Fődíj 1992 – Repülés-szárnyalás kiállítás - Fődíj 1992 – Salzburg város ösztöndíja 1996 – Lépés a jövőbe design pályázat - Különdíj 1996 – Salzburg tartomány ösztöndíja 1997 – Budapest 125 kiállítás - Különdíj 2002 – V. Országos Groteszk Kiállítás - Magyar Festők Társaságának díja 2004 – Munkácsy Mihály-díj 2010 – Hungart Ösztöndíj Váci csata (1849. április 10.) A váci ütközet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik csatája volt. Az ütközetre Vác városánál került sor a Christian Götz császári és királyi vezérőrnagy vezette osztrák és a Damjanich János vezérőrnagy által vezetett magyar III. hadtest között 1849. április 10-én. Előzmények A komáromi hadművelet haditerve A magyar hadvezetés az Isaszegi csatában aratott győzelem után új haditervet dolgozott ki. Ennek lényege az volt, hogy Aulich Lajos honvéd tábornok II. hadtestét a főváros előtt hátrahagyják és Asbóth Lajos vezette 12. hadosztályt. Ehhez az erőhöz csatlakozik észak felől Kmety György hadosztálya élén és fedezi az I., a III. hadtest és a IV. hadtest két hadosztályának elvonulását. Az I. hadtest a III. hadtesttel közösen beveszi Vácot, utána pedig a IV. hadtest két hadosztályával egyesülve a Garamhoz vonulnak. Vác elfoglalását követően a Kmety-hadosztály oda teszi át a főhadiszállását. A II. hadtest és a 12. hadosztály feladata pedig az volt, hogy támadásokkal elhitessék az ellenség szemében: a magyar főerők a fővezér vezérlete alatt a főváros előtt állnak. Közben viszonyt a magyarok igazi főereje átkel a Garamon és észak, majd dél felől is felől felmentik Komáromot. Ez után a császári és királyi haderő vagy kiüríti a fővárost és megkezdi a visszavonulást Bécs felé vagy annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a magyar fősereg bekeríti a főváros környékén. A terv nagyon kockázatos volt, mivel ha az osztrák főparancsnok, Ferdinand zu Windisch-Grätz tábornagy felfedezi, hogy nem a magyar főerők állnak a főváros előtt, akkor könnyedén szét tudja verni Aulich kicsiny egységét és elfoglalja Debrecent, vagy ami még rosszabb, bekerítheti a magyar fősereget. A csata előzményei Április 9-én Az I. hadtest Kerepesről Csomádra vonult, Vác felé előőrsöket állított ki. A VII. hadtest Fót városában állomásozott. A III. hadtest Mogyoródról Veresegyházára nyomult és érintkezésre lépett az I. hadtesttel, emellett szintén előőrsöt állított Vác irányában. Észak-bajkáli járás Az észak-bajkáli járás (oroszul Северо-Байкальский район [Szevero-Bajkalszkij rajon], burját nyelven Хойто-Байгал аймаг) Oroszország egyik járása Burjátföldön, székhelye a Bajkál-tó legészakibb pontján található Nyizsnyeangarszk városi jellegű település, elnevezését pedig földrajzi fekvése alapján kapta, mivel a tótól északra fekvő vidékek tartoznak hozzá. A járás területén fekszik, de nem tartozik hozzá Szeverobajkalszk városa, mely 1974-ben jött létre a Bajkál–Amur-vasútvonal építésével összefüggésben és a Burját Köztársaság közvetlen irányítása alatt áll. Népesség 2002-ben 16 446 lakosa volt, melyből 83,8% orosz, 4,5% evenk, 3,6% ukrán, 2,9% burját, 1,1% tatár, 0,7% fehérorosz. 2010-ben 14 035 lakosa volt, melyből 11 812 orosz, 797 evenk, 339 ukrán, 302 burját, 132 tatár, 65 fehérorosz, 51 német, 30 azeri, 26 örmény, 24 kirgiz, 22 baskír, 20 moldáv stb. Everly (Seine-et-Marne) Everly település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 604 fő (2015). Everly Les Ormes-sur-Voulzie, Chalmaison, Gouaix, Jaulnes és Mouy-sur-Seine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 4193 Salanave A 4193 Salanave (ideiglenes jelöléssel 1981 SM1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Brian A. Skiff, Thomas, N. G. fedezte fel 1981. szeptember 26-án. Nagy István (labdarúgó, 1939) Nagy István (Budapest, 1939. április 14. – 1999. október 22.) labdarúgó, edző. Az 1963–64-es Kupagyőztesek Európa-kupája döntőjéig jutott MTK csapatának tagja. A sportsajtóban Nagy I néven ismert. Pályafutása Klubcsapatban 1958-ig a Kistext játékosa volt. Az élvonalban az MTK csapatában mutatkozott be 1958 őszén. A kék-fehérekkel két bajnoki ezüstérmet és egy bronzérmet szerzett. Tagja volt a KEK döntőt elvesztő csapatnak, a portugál Sporting Lisszabon ellen. Az első mérkőzésen 3–3 lett az eredmény Brüsszelben, a megismételt döntőn egy szögletből rúgott góllal nyertek a portugálok 1–0-ra. 1968 és 1974 között a Bp. Spartacus játékosa volt és itt fejezte be az aktív labdarúgást. A válogatottban 1961 és 1967 között 22 alkalommal szerepelt a válogatott csapatban. Két világbajnokságon vett részt: 1962-ben Chilében kerettag volt, 1966-ban Angliában játszott is. Az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett csapat tagja volt. Edzőként 1974 és 1975 között egy idényen át a Dunaújvárosi Kohász vezetőedzője volt. Sikerei, díjai Magyar bajnokság: 2.: 1958-1959, 1962-1963 3.: 1960-1961 Vásárvárosok Kupája (VVK) elődöntős: 1961-1962 Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) döntős: 1963-1964 Labdarúgó-világbajnokság 6.: 1966, Anglia Labdarúgó-Európa-bajnokság 3.: 1964, Spanyolország Solano megye Solano megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Kalifornia államban található. Lakosainak száma 424 788 fő (2013. július 1.). Solano megye Yolo, Sacramento, Contra Costa, Napa és Sonoma megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Sportlövészet az 1956. évi nyári olimpiai játékokon Az 1956. évi nyári olimpiai játékokon, Melbourne-ben, a sportlövészetben hét versenyszámot rendeztek. Éremtáblázat (A rendező ország csapata és a magyar érmesek eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) 1984–1985-ös NBA-szezon A National Basketball Association 1984–1985-ös szezonja az amerikai professzionális kosárlabdaliga 39. szezonja volt. A győztes a Los Angeles Lakers lett, amely a döntőben összesítésben 4–2-re nyert a Boston Celtics ellen. Az alapszakasz legértékesebb játékosa Larry Bird, a döntő MVP-je Kareem Abdul-Jabbar lett. Alapszakasz Főcsoportonként z – Hazai pálya előny az egész rájátszásban c – Hazai pálya előny a főcsoportdöntőig y – Csoportgyőztes x – Rájátszásba jutott Rájátszás A dőlt betűvel jelzett csapatoknak volt hazai pálya előnyük. Díjak Legértékesebb játékos: Larry Bird Az év újonca: Michael Jordan Legjobb védekező játékos: Mark Eaton Legjobb „hatodik” játékos: Kevin McHale All-Star-mérkőzés MVP: Ralph Sampson Vezetőedzők: Pat Riley (Nyugat), K.C. Jones (Kelet) 571 Dulcinea Az 571 Dulcinea egy a Naprendszer kisbolygói közül, amit Paul Götz fedezett fel 1905. szeptember 4-én. In the Morning / To Love Somebody 1976 Közreműködők Barry Gibb – ének, gitár Maurice Gibb – ének, gitár, zongora, orgona, basszusgitár Robin Gibb – ének Vince Melouney – gitár (Melody Fair) Colin Petersen – dob Geoff Bridgeford – dob stúdiózenekar Bill Shepherd vezényletével Hoogkarspel vasútállomás Hoogkarspel vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Hoogkarspel városában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Zaandam–Enkhuizen-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Bovenkarspel-Grootebroek vasútállomás Hoorn Kersenboogerd vasútállomás Dugopolje Dugopolje falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Fekvése Splittől légvonalban 15, közúton 20 km-re északkeletre, Sinjtől 19 km-re délre a dalmát Zagora területén, a Zágrábot Splittel összekötő 1-es számú főúttól keletre fekszik. A Tengermelléktől a Mosor-hegység választja el, melynek az északi, kifejezetten karsztos területén, egy a hegység alatti, hosszan elnyúló mezőn található. Innen ered a neve is, mely hosszú mezőt jelent. Maga a település a mező északi oldalán egy hosszan elnyúló, kissé kiemelkedő részén terül el. Déli határát a Mosor-hegyég hegycsúcsai, az 1044 méteres Debelo brdo, az 1053 méteres Plišivac, az 1262 méteres Ljubljan és az 1339 méteres Ljuti kamen uralják. Alattuk számos hegyi akol található, melyek Dugopolje településrészeiről vannak elnevezve. A község teljes területe 63,51 km2, melyből maga Dugopolje 37,45 km2-t tesz ki. A község települései Közigazgatásilag Dugopoljén kívül Koprivno, Kotlenice és Liska települések tartoznak hozzá. Története A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén ősidők óta élnek emberek. Az első leletek a Trišnjevac-hegy lábánál fekvő Vučkovići településrészről az újkőkorból az i. e. 4600 és 3300 közötti időszakból származnak. A vaskorból, az i .e. 800 körüli időből származó leletek alapján ekkor már a dalmátok éltek ezen a területen. I. e. 156-ban Közép-Dalmáciát elfoglalta a Római Birodalom és ezzel biztosította az összeköttetést a stratégiai fontosságú ércekben, különösen vasércben és ezüstben gazdag mai boszniai és hercegovinai területek felé. A terület végleges pacifikációja azonban az utolsó dalmát felkelés leveréséig 9-ig tartott, mely után a térség végleg betagozódott a római közigazgatásba. A Dugopolje mező Dalmácia közepén, az ősi Salonától mindössze tíz kilométerre, a part menti első hegyláncok túloldalán fekszik. A római korban itt a Kapela nevű településrésznél ágazott el a Salonából a kontinens belseje Aequum, valamint a Pons Tiluri, majd tovább Naroni felé haladó fontos kereskedelmi és hadiút. Az egykori elágazás közelében meg is találták ennek az útnak a maradványait és a távolságot jelző két mérföldkövet. Valamivel délebbre még egy elágazás volt, mely északi irányba Tiluriába, a VII. legio ottani táborába vezetett. A Dugopoljén talált leletek közül az egyik legjelentősebb Lucia Signia szarkofágtöredéke, mely kétségtelenül salonai műhelyből, a 2. század végéből, vagy a 3. század elejéről származik és a plébániatemplom közeléből került elő. A kapelai római útelágazás közelében a Crkvina nevű helyen 1981-ben római földalatti sírkamra maradványai kerültek elő feliratos sírkövekkel. A sír jellegzetességei alapján nem lehet régebbi 4. századnál és az ókeresztény korszakban amint arra a hely horvát neve is utal valószínűleg templomnak is használhatták. A közelben illír erődített település is állt, melyet lakói egy idő után elhagytak és az út mellett új település hoztak létre. A horvátok ősei a 7. században érkeztek a mai Dél-Lengyelország területére eső ősi szállásterületükről új hazájukba. Letelepedésük központja a Zrmanja és a Cetina folyók közére esett, így a mai Dugopolje ennek a keleti részén helyezkedett el. Az első horvát állam tizenegy zsupánságából Dugopolje a Klisszai zsupánság területére esett. A 11. század végén Dalmáciával együtt Dugopolje is a magyar királyok uralma alá került. A 12. században kezdődött a több évszázados harc Split városa a Klissza horvát urai között a térség birtoklásáért. 1185-ben a püspöki szinódus létrehozta a klisszai plébániát, melynek Dugopolje és környéke is a része lett. 1217-ben szentföldi hadjárata során erre vonult át II. András magyar király kereszteseivel Split irányában. 1242-ben a muhi vereség után erre menekült IV. Béla magyar király Klissza várába, melyet a tatárok nem tudtak elfoglalni. Dugopoljét 1283-ban említik először írásban, amikor egy klisszai Ivan nevű nemes földet vásárol itt, faluként pedig 1397-ben szerepel először írásos dokumentumban. Dugopolje 1348-ig maradt a Šubićok kezén, majd Tvrtko bosnyák király rövid uralma után a Nepilićek szerezték meg és birtokolták 1434-ig. 1463-ban a török elfoglalta Boszniát, ezután egyre gyakoribbak lettek a török betörések a térségbe. Klissza várának közelsége ellenére a török 1522 és 1528 között megszállta a Dugopoljei mezőt és saját alattvalóit telepítette be ide. A török adóösszeírásban már feltűnik néhány ma is itt élő horvát család neve is. 1537-ben a török elfoglalta Klissza várát és a következő 111 évre Dugopolje és környéke a Klisszai szandzsák része lett. Amikor 1596-ban az uszkókok átmenetileg felszabadították Klisszát soraikban a dugopoljeiek és a kotlenicaiak különösen bátran harcoltak. Az 1645 és 1669 között dúlt kandiai háború sok szenvedést és veszteséget okozott az itteni lakosságnak. Amikor Leonardo Foscolo velencei hadvezér 1648-ban felszabadította Klisszát az új határt a dugopoljei útnál a Markezina greda mögött húzták meg, majd onnan az Ozrinra tért vissza. A török uralom idején muzulmán és pravoszláv lakosság települt a területére. Erről Nikola Bijanković misszionárius atya írt, amikor 1681-ben ide érkezett és a mintegy száz pravoszláv keresztény mellett körülbelül ugyanannyi törököt talált a településen. A török Bécs alatti 1683-as vereségétől 1699-ig tartottak a felszabadító harcok, ezek során 1684-ben szabadult fel a település, majd 1687-ben Zeno velencei lovaskapitány és a ferences atyák vezetésével a török uralom alatt maradt boszniai Rámából a térségbe jelentős számú új lakosság (mintegy ötezer ember) érkezett. Cosmi érsek rövidesen megalapította a dugopoljei plébániát, melyhez akkor még a mai kotlenicei plébánia területe is hozzá tartozott. 1709-ben Cupilli spliti érsek látogatást tett az egyházi fennhatósága alá visszatért Dugopoljén és a környező településeken. Ekkor Dugopoljén 70 házban 530 lelket számláltak. 1754-ben már 140 ház állt a településen 1754 lakossal. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 1366, 1910-ben 2127 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 2993, a hozzá tartozó településekkel együtt 3469 lakosa volt. Nevezetességei Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1938-ban épült a régi plébániatemplom közelében Emilio Ceciliani építész tervei szerint. Az építés 1935-ben kezdődött és 1938-ban fejeződött be. A templom fehér faragott kőből épített, latin kereszt alaprajzú háromhajós épület, hosszúsága 35, szélessége 19, magassága 15 méter. Homlokzatán átrium található nagy diadalívvel és két 33 méter magas, kőpiramisban végződő harangtoronnyal, melyek 1958-ban épültek. A déli tornyon a toronysisak alatt óra látható. A templomhajókat oszlopsor választja el egymástól. A padozat fehér kőlapokból áll, az oltár kőből készült márvány oszlopokkal, az elülső oldalon három márvány oszlop tartja a menzát. 1970-ben az oltár elé új, szembemiséző oltárt építettek. A szentély előtt kétoldalt Jézus szíve és Szűz Mária, míg a hajó oszlopainál Szent Mihály és Szent Jeromos szobrai láthatók. A régi Szent Mihály plébániatemplom a temetőben található. A helyén állt a település első temploma, melynek építési ideje nem ismert, de minden bizonnyal a középkorban építették. A 16. század második felében készített térképeken ezt a helyet „S. Michel”, illetve „S. Michiel” névvel jelölik. Ebből a szakemberek arra következtetnek, hogy a templomnak ekkor már állnia kellett. Első említése mindazonáltal csak a 17. század végén történt. A középkori templomot valószínűleg lerombolta a török. A török veszély elmúltával a templomot a 17. század végén, vagy a 18. század elején újjáépítették, majd a 18. század második felében 1768-ban bővítették. Mai formáját a 19. század elején történt átépítést követően kapta. Az új plébániatemplom építését követően az épületet elhagyták, a II. világháború után a hajó feletti tetőzet is beszakadt. 1997-ben a hívek összefogásával és különböző adományokból teljesen felújították. Ekkor régészeti feltárás is történt, melynek során megállapították, hogy az eredeti épületet többször bővítették. A település természeti látványossága a Mosor-hegység középső részének északi lábánál található Vranjača-barlang. A Splitből Dugopoljén át vezető úton a Kotlenicához tartozó Punde településrésznél kell letérni, majd egy háromszáz méter hosszú makadámút vezet a barlang bejáratához. A barlang bejárati része már ősidők óta ismert a helyiek körében, míg a második részt a terület egykori tulajdonosa Stipe Punda fedezte fel miután egy sebesült galambért áthatolt egy szűk átjárón. 1900-ban a zárai PTD Liburnija barlangkutató szakosztálya folytatta feltárását, az első tudományos cikket pedig a bécsi dr. Fritz Kerner geológus írta róla. Természeti szépségeinek ismertetéséért publikációival különösen sokat tett Umberto Girometta professzor. Ő állapította meg az itt talált használati tárgyak és csonttöredékek alapján, hogy a barlang már az őskorban is lakott volt. A turisták számára látogathatóvá a Splitben 1925-ben megalapított HPD Mosor hegymászó egyesület tagjai tették. A II. világháború után főként hegymászók és kisebb kiránduló csoportok látogatták. 1963-ban védetté nyilvánították, 1970-ben villanyvilágítást kapott. A cseppkövekben gazdagságát tekintve ez az egyik legszebb, a turisták számára is látogatható barlang Dalmáciában. Gazdaság Dugopoljén található az ország egyik legnagyobb vállalkozói övezete. A Dugopoje-Podi vállalkozói zóna közvetlenül az A1-es autópálya mellett helyezkedik el és ma már több dolgozót foglalkoztat, mint a község teljes lakossága. Az üzleti objektumokat és a fejlesztési lehetőségeket számba véve Dugopolje egyike az ország legfejlettebb községeinek. Oktatás A település első népiskoláját 1850-ben nyitották meg, első tanítója a helyi Mijo Rogošic Matin volt, aki 1864 őszéig látta el feladatát. Ettől az évtől maradtak fenn az iskolai évkönyvek és a tanfelügyelői feljegyzések, azonban két év után a plébános és a község közötti nézeteltérések miatt megszűnt a helyi oktatás és harminc éven át a település iskola nélkül volt. 1898-ban új plébános, a helyi születésű Božo Macanović került a faluba, aki kieszközölte a spliti érseknél, hogy az egyház adjon földet és gyűjtsön pénzt új iskola építésére. Miután minden akadályt leküzdöttek Čipčići településrészen elkezdődhetett az új iskola építése, ahol végül 1907-ben megkezdődhetett a rendes tanítás. Kultúra A település kulturális és művészeti egyesületét a KUD Pletert 1999. május 28-án alapították, bár tulajdonképpeni munkáját már 1998-ban elkezdte. Az alapítók célja a helyi kultúra, a hagyományok, népszokások, népviselet megőrzése és ápolása. Az egyesületnek ma mintegy 100 tagja van. Szakosztályai: népzenei és folklórcsoport, gyermek folklórcsoport, „Kraljica Jelena” női énekkar, „Murtela” női kar, mandolin-tambura együttes. Az egyesület tevékenysége széles körű, koncertek, népzenei előadások, promóciós kiadványok, kiállítások, stb. Az egyesület 2005 óta tagja a CIOFF horvát tagozatának, 2007 óta pedig a megyei kulturális és művészeti szövetségnek. Sport Az NK Dugopolje labdarúgóklubot 1952-ben alapították. Domingo Cavallo Domingo Cavallo (San Francisco, Córdoba tartomány, 1946. július 21. –) argentin közgazda és politikus. 1989-1991 között hazája külügyminisztere, 1991-1996 között, valamint 2001 márciustól decemberig gazdasági minisztere volt. Élete Doktori címet szerzett az Universidad Nacional de Córdoba egyetemen, 1977-ben az Amerikai Egyesült Államokba költözött és a Harvardon közgazda PhD oklevelet szerzett. Cavallo az úgynevezett Convertibilidad szellemi atyja, mely 1991-ben egy gazdasági program volt, mellyel minisztersége idején sikeresen megküzdött az inflációval, amennyiben a pesot 1:1 arányban az amerikai dollárhoz kötötte. 1996-ban a párton belüli súrlódások a miniszteri székébe kerültek. 2001–ben Fernando de la Rúa kormányzata ismét a gazdasági miniszter posztjára kérte fel Cavallo-t, hogy a kibontakozó gazdasági válságot segítsen megállítani. Azonban már ő sem tudott semmit sem tenni az argentin gazdaság szabadesése ellen. 2001. december 20-án ismét meg kellett válnia hivatalától, erre a nép tüntetései késztették azután, hogy elrendelte valamennyi bankszámla zárlatát (Corralito). Domingo Cavallo ma az Amerikai Egyesült Államokban él. 2003 és 2004 őszén a Harvard közgazdász vendég-professzora volt. 1957-es magyar asztalitenisz-bajnokság Az 1957-es magyar asztalitenisz-bajnokság a negyvenedik magyar bajnokság volt. A bajnokságot április 19. és 21. között rendezték meg Budapesten, a Nemzeti Sportcsarnokban. Forrás Népsport 1957.04.23. Bujdosó Imre Bujdosó Imre (Berettyóújfalu, 1959. február 12. –) olimpiai bajnok kardvívó. Sportolói pályafutása 1973-tól a BSE, 1987-től a Vasas SC versenyzője. Már az 1984-es Los Angeles-i olimpián is részt vett volna, ha nem következik be a bojkott. 1986-ban megkapta az „Év vívója” címet. 1988-ban megnyerte a kard világkupát. A szöuli olimpián a Bujdosó Imre, Csongrádi László, Gedővári Imre, Nébald György, Szabó Bence összetételű férfi kardcsapat a döntőig menetelt, ahol a szovjet csapatot győzték le, ezzel 28 év után újra Magyarország lett az olimpiai bajnok. A kard válogatott az év csapata választáson második lett. 1991-ben a kard válogatott ismét világbajnok lett. A következő olimpián, 1992-ben Barcelonában a kardcsapat Abay Péter, Bujdosó Imre, Köves Csaba, Nébald György, Szabó Bence összetételben ezüstérmet szerzett, a döntőben az Egyesített Csapat válogatottjával szemben maradt alul. 1994 decemberében fejezte be a versenysportot. 1989-től 1994-ig a Magyar Vívószövetség elnökségének tagja. 1991-ben tagja lett a MOB Sportolói Bizottságának. 1994 óta Németországban, Koblenzben edzősködik. Szülővárosában, Berettyóújfaluban díszpolgárrá választották. Családja Nős, három gyermeke van. Balázs, Gergő, aki a német vívószövetség versenybírója lett és lánya, Bujdosó Alexandra német színekben versenyez, és kard egyéniben indult a pekingi olimpián, ahol a legjobb 32 közé jutott, és ott egy kínai versenyző búcsúztatta. Eredményei Olimpiai bajnok : 1988 kard csapat Olimpiai ezüstérmes : 1992 kard csapat Világbajnokság : 1982-ben Rómában , majd 1991-ben Budapesten aranyérmet szerzett a kard csapattal, ezeken kívül még három ezüst és egy bronzérmet szerzett Európa-bajnok : 1991 kard csapat Díjai, elismerései Az év magyar vívója (1986) A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1988) Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1992) Berettyóújfalu díszpolgára (1994) Locmaria-Grand-Champ Locmaria-Grand-Champ település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 1633 fő (2015). Locmaria-Grand-Champ Colpo, Locqueltas, Meucon és Grand-Champ községekkel határos. Népesség A település népességének változása: General Belgrano partido General Belgrano egy partido (körzet) Argentínában a Buenos Aires tartományban. A fővárosa General Belgrano. Forrás Hivatalos honlap www.gba.gov.ar Caldiero Caldiero település Olaszországban, Veneto régióban, Verona megyében. Lakosainak száma 7826 fő (2017. január 1.). Caldiero Belfiore, Colognola ai Colli, Lavagno, San Martino Buon Albergo és Zevio községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Marczell György (meteorológus) Marczell György (Pozsony, 1871. április 10. – Budapest, 1943. február 1.) meteorológus. Életrajza 1871. április 10-én született Pozsonyban. Egyetemi éveiben a budapesti egyetem bölcsész karának hallgatója volt. 1894-ben lépett a Meteorológiai Intézet kötelékébe. Eleinte a kiskartali csillagdában tevékenykedett, 1900-tól pedig a tervei alapján felépített ógyallai meteorológiai és földmágnességi obszervatórium vezetője lett. 1904-ben került a budapesti Meteorológiai Intézethez, 1927-ben aligazgatója, majd 1933-ban igazgatója lett. 1934-ben vonult nyugdíjba. Munkássága Hazánkban a mikroklimatikus megfigyelések módszerének és az eredmények matematikai feldolgozásának első művelője volt, de ugyanúgy a magaslégkör-kutatás megalapítója is. Kezdeményezésére szállott fel 1913. január 13-án az első műszeres léggömb, amellyel megindult a magyar sztratoszférakutatás. Róla nevezték el a pestlőrinci obszervatóriumot. Közel százra tehető szakirodalmi munkája maradt fenn. Műve Körültekintés néhány külföldi meteorologiai intézetben. Budapest, 1898. (Héjas Endrével együtt). A hobbit cselekménye A hobbit (angolul The Hobbit, Szobotka Tibor eredeti fordításában A babó) J. R. R. Tolkien angol író elsőként kiadott regénye, A Gyűrűk Ura előzménykönyve. Cselekmény Váratlan társaság A főhős Bilbó, a jómódú, de szerény kis hobbit (babó), egy kis, mintegy félembernyi magas, hosszú lábfejet és azon dús szőrzetet viselő, föld alá épített házakban élő és a kalandoktól általában iszonyodó, földjeit békésen művelgető nép tagja. Egy nap meglátogatja anyja (Belladonna Tuk, a hobbitátlagtól eltérően kalandozó-utazgató tagokat is felmutató Tuk nemzetségből) családjának jó barátja, Gandalf, a szürke köpenyes, hosszú, ősz szakállú, bölcs vándor mágus (varázsló) (akire Bilbó már alig-alig emlékszik). Gandalf (udvariasan, de zavarbaejtően magabiztosan) egy közelebbről meg nem határozott, ám nyilvánvalóan veszélyes vállalkozáshoz szeretné résztvevőként megnyerni, a hobbit azonban nem áll kötélnek, kárpótlásul és a mágus különös viselkedése miatti zavarában meghívja egy későbbi időpontban teára. Gandalf nemcsak szaván fogja Bilbót, ráadásul nem is egyedül állít be, hanem tizenhárom törp (törpe) társaságában. Gandalf és a törpök (noha utóbbiak nem igazán látják alkalmas tettestársnak Bilbót, csak Gandalf ajánlására fogadják fel), beavatják a hobbitot tervükbe. A törptársaság vezetőjének, Tölgypajzsos Thorinnak apja, Thráin a Magányos Hegy mélyén, a törpök egyik nagy és gazdag településén (Hegymély, más néven Erebor) éldegélt, mígnem kincseikre szemet vetett a messzi északi sárkányok legmohóbbika és leggyilkosabbika (egyben utolsó életben maradt képviselője), a Nagy Smaug. Smaug lemészárolta a törp lakosok nagy részét, csak Thorin apja és nagyapja (Thror) menekült meg egy titkos kijáraton. Tharin/Thrain egy vakmerő, ismeretlen célú és balul sikerült vállalkozásra indult, amibe belebukott. Gandalf már csak a gonosz és nagy hatalmú Feketemágus (A Gyűrűk Urában Szauron) északi erődítményének, Dol Guldurnak a pincebörtönében találkozott az akkorra félig elborult elméjű, haldokló törppel, s az ő homályos kérésére kutatta fel fiát, Thorint, s adta neki apja térképét a Magányos Hegyről. A törpök arra készülnek, hogy visszafoglalják tulajdonukat a sárkánytól. Bilbó először megrémül de a maga számára is érthetetlen módon, végül felülkerekedik benne anyja családjának, a nyughatatlan Tukoknak vére, s csatlakozik hozzájuk mint „hivatásos betörő”, szebb szóval, „kincskereső”. Birkasült Elhagyva a lakott vidéket, a hegyekből lejött trollok karjaiba futnak. Míg Gandalf előremegy felderítőnek, Berci, Vili és Tóni, a három troll elfogják a hobbitot, majd sorra a törpöket is – Thorint a legnehezebb, ő megégeti a tűzhelyükből kivett égő husánggal kettejük arcát – és azon tanakodnak, hogyan készítsék el őket, ételnek. Gandalf időközben észrevétlenül visszatér, és a tompa eszű trollok hangját utánozva, állandó vitát és veszekedést kavar köztük, mígnem a hajnal első sugarai hirtelen átvillannak a környező fák koronáján, és („amint ez köztudott”), ilyenkor a trollok kővé válnak. A trollok nem messze lévő lyukában némi kincset is találnak, köztük két remekmívű és értékes kardot: az egyiket, Orcristot (’kobold-szabdaló’) Thorin veszi magához, a másikat, Glamdringot (’az ellenség pörölye’, egykor Gondolin királyának kardja volt) pedig Gandalf. Bilbó is magához vesz egy tündék készítette trollkést, ami számára felér egy rövid karddal (amit a 8. fejezetben Fullánknak keresztel majd el. Pengéje kéken ragyog, ha koboldok (manók) vannak a közelében). Rövid pihenő Elhagyva a trollföldet, Völgyzugolyba (Rivendell), az Utolsó Otthonos Házba érkeznek, ahol a nemes és bölcs féltünde (emberi és tünde (tündér) felmenőkkel is rendelkező lény), Elrond az úr. A nagy tudású úr fedezi fel Thrain térképén a „holdbetűkkel” (ithildin) írt rúnákat: E szavak értelme a 11. fejezetben világosodik majd meg. Hegy felett és hegy alatt E fejezetben Völgyzugolyból a Ködhegység (Ködös Hegyek) felé veszi az irányt a törptársaság. A hegyek tetején iszonyú viharba kerülnek, menedéket lelnek egy száraz barlangban, melyet két fiatal törp fivér (Fili és Kili) talált. A társaság elalszik. Bilbónak rossz álmai vannak, és az egyik igaznak bizonyul: a barlang falán kinyílik egy rejtekajtó, és gonosz koboldok nyomulnak a sziklarésbe, elfogva törpöt, pónit és hobbitot. Bilbónak azonban félálmában van ereje egy rikkantásra, ennek hatására Gandalf felébred, egy robbanás közepette eltűnik; s nem fogják el. A koboldok az Óriáskobold (Nagy Manó) elé viszik a foglyokat, aki, minthogy megtalálja Thorinnál a Gondolin ostromakor koboldok ezreit lemészárló kardot, az Orcristot, utasítást ad felkoncolásukra; azonban Gandalf – aki észrevétlenül követte a koboldcsapatot, és érkezett a barlangba – az ott égő tűzbe valami robbanószert dob, a főnököt ledöfi; a keletkezett zűrzavarban elmenekülnek. A menekülő törpök a lassú Bilbót felváltva cipelik a hátukon. A koboldok azonban gyorsan utolérik őket, a Bilbót cipelő törpöt, Dorit elfogják, Bilbó pedig egy hosszú alagútba gurul. Talányok a sötétben Az alagútban, ahová esett, a manók elől lefelé menekülve találkozik Bilbó Gollammal (Nyelem), egy furcsa, iszamos, nagylábú, keskeny arcú és nyakú, nagy sárga-zöld szemű, kicsi, de erős lénnyel, akit népe száműzött, s aki a barlang hideg tavának közepén egy sziklaszigeten lakik, nyers halakkal és néha-néha elfogott manókkal táplálkozva. Magát és néha másokat „drágaszágomnak” („szívem szottya”) nevezi, a Gollam nevet onnan kapta, hogy torkából időnként nyeldeklő, gurgulázó hangok törnek elő. Félnek egymástól (Gollam alig nagyobb, mint Bilbó, de nála jóval erősebb; kinek azonban kardja van), udvariasságból találós kérdéseket tesznek fel egymásnak. Gollam aztán azt ajánlja, hogy az veszítse el a játszmát, aki nem tudja megfejteni a fejtörőket, s ha Bilbó veszít, Gollam felfalja, ha meg Gollam veszít, meg kell mutatnia a biztonságos kivezető utat a barlangból. Bilbó végül – bár eredetileg nem találós kérdésnek szánta – azt kérdezi Gollamtól: „Mi van a zsebemben?”. Gollam eleinte berzenkedik a szabálytalan kérdés ellen, de Bilbó utóbb ragaszkodik hozzá, s Gollam találgatni kezdi, de eredmény nélkül. Bilbó zsebében az a gyűrű van, amit a járatban talált, s amit Gollam vesztett el, s ami viselőjét láthatatlanná teszi, ha az ujjára húzza. Gollam azt tervezi, hogy visszamegy a szigetére, ahol a gyűrűjét tartja, felhúzza és láthatatlanul megöli Bilbót. Tervének első részét végre is hajtja, de rá kell jönnie, hogy Bilbó zsebében épp az ő gyűrűje lapul, amit valahol elveszthetett. Bilbó látva, hogy Gollam ígérete ellenére a zsebének tartalmára vonatkozó kérdésekkel zaklatja, majd otthagyja őt, megsejti, hogy rosszat tervez, és menekülni kezd. Közben megbotlik a sötétben, a kezében tartott gyűrű az ujjára kerül, ezáltal láthatatlanná válik. Az őt kereső Gollamot követve kitalál a járatból, a kijáratot azonban a bosszúért lihegő manók őrzik. A gyűrű közben lecsúszott az ujjáról (rögtön elárulván Bilbót), s az ellenség észreveszi. A fáradt Bilbó nem menekül, zsebre dugott kézzel várja, hogy elfogja a túlerő, közben, ahogy kellemetlen helyzetekben szokta, a zsebében kotorászik. A gyűrű ismét az ujjára kerül, s eltűnik. Így megmenekül, mert a koboldok, bár látják, hogy árnyéka felfogja a barlangba eső napfény egy részét, nem követik a külvilágba, hiszen nem bírják a napfényt (szédelegnek és elgyengülnek tőle). Cseberből vederbe Bilbó a Ködhegység (Ködös Hegyek) túloldalán bukkan elő, és rálel a törpökre (teljes létszámban, még Dori is velük van, akit társai végül kiszabadítottak a koboldok karmai közül, bár Gandalf a sötétben és zűrzavarban majdnem az ő fejét is lenyeste a Glamdringgal). Gandalf épp arra próbálja rávenni őket, hogy menjenek vissza a koboldbarlangba és bizonyosodjanak meg Bilbó hogyléte felől, de a veszélyes vállalkozás – amire a törpök nemigen hajlandóak – szerencsére fölöslegesnek bizonyul, hisz Bilbó lehúzza ujjáról a gyűrűt, és mindannyian láthatják: épségben van. Így hát gyorsan felkerekednek, mert tudják, ha leszáll az est, a manók előbújnak üldözésükre, hogy bosszút álljanak vezérükért. Ám vargokba (warg) botlanak, s kénytelenek előlük fákra mászni. Így lelnek rájuk a koboldok. Hogy bosszút álljanak, azt tervezik, rájuk gyújtják a fákat, és röhögve gyönyörködnek benne, ahogy ellenségeik maroknyi csapata elevenen megsül. Szorult helyzetükből az északi hegyvidék nemes sasai mentik ki őket, akik időtlen idők óta tesznek keresztbe a koboldterveknek. Fura szállások Elköszönve a sasoktól és a Sasok Urától, a törpök Gandalf tanácsára Beorn, a tekintélyes, rejtélyes, félelmetes, de ha fel nem mérgesítik, általában jószándékú „bőreváltó” (fekete hajú-szakállú, nagydarab ember, illetve nagy erejű medve alakját is képes felvenni) háza felé igyekeznek, akinek nyája, ménese, méhei és egyéb jószágai messze földön híresek, noha ő maga nemigen eszik húst semelyik alakjában, inkább tejet és mézet. Gandalfot (aki a szintén mágus Radagast révén ismeri Beornt, hírből), a törpöket és Bilbót megvendégeli Beorn, állatai (agarak, bárány, póni) szolgálják ki őket. A társaság nála tölt még két éjszakát, aztán a Bakacsinerdő (Setéterdő) felé veszi az irányt. Ennek küszöbén, mikor útjuk minden eddiginél is veszélyesebb szakaszához érnek, Gandalf elválik tőlük, mert fontos dolga akadt nyugaton (ld. 19. fejezet). Legyek és pókok Ezek után a törptársaság megmaradt tagjai egy ösvényt követve bemerülnek a setét Bakacsinerdőbe; amelyet már a kezdet kezdetén gyűlölnek. Esténként szemeket látnak a sötétben (az éjszakák olyan koromfeketék, hogy egyebet nem lehet látni), ha tüzet raknak, kellemetlen, tenyérnyi nagyságú óriás éjjeli szenderek tömege és denevérek zavarják őket. Egyszer csak egy folyó állja útjukat (Beorn óvta őket attól, hogy vizéből igyanak, mert varázslat van benne); a túlparton egy csónak, melyet horoggal áthúznak és áteveznek vele. A túlpartra átkelve egy fekete őz rohan nekik, feldönti őket (a folyóba lökve a kövér törpét, Bomburt), ezért lenyilazzák. Vadászkürt és kutyacsaholás hangját is hallják; nyilaikat egy fehér őztehénre és fehér borjaikra pazarolják. Tovább vándorolva, nap nap múltán élelmük erősen fogytán van, éheznek. A sötétben néha fényeket látnak, melyeket hasztalanul követnek, mikor elérnék, kialszanak. Bilbót egyszer Thorin belöki egy ilyen fénykörbe; s az menten elalszik, jó vacsoráról és vendégségről álmodik. Egyszer csak meglátják, mi okozza a fényeket: tündérek lakomáznak, de közelükbe érve, eltűnnek, teljes lesz a vaksötét, ők elveszítik az utat, a társaságot pedig beszélő, félig-meddig értelmes óriáspókok támadják meg. Az egyik hálójába Bilbó belekavarodik, de kardjával kiszabadítja magát, és megöli a zsákmányának védekezési módszereiről mit sem sejtő, gyanútlanul közeledő pókot. Ekkor nevezi el a kardot Fullánknak. Rátalál a törpökre is, a pókok befonva felakasztották őket a fák ágaira, és épp azon tanácskoznak, hogyan egyék meg őket, egyikük épp készül felfalni Bomburt, a legkövérebb törpét. Bilbó a rájuk dobált kövekkel (ha egy hobbit követ vesz a kezébe, jobb fedezéket keresni) megöl vagy elkábít egyeseket, és gúnydalokat énekelgetve maga után csalja őket (többször ismételve a Görbeláb kifejezést, ami valamiért iszonyatosan dühössé teszi a pókokat), hogy ne bántsák a törpöket. A varázsgyűrű miatt a pókok nem látják, de hangját hallva és a kardjának pengéjét időnként látva, megpróbálják bekeríteni. Mégis sikerül elcsalnia a pókokat a törpéktől, magának visszatérnie hozzájuk és kiszabadítani őket. Az újra támadó, puha testű és a kardok ellen elég védtelen pókok közül sokakat megölnek, órákig tartó öldöklő küzdelem kezdődik, mígnem üldözőik feladják a harcot. Csak nagy sokára veszik észre, hogy Thorin, a vezetőjük hiányzik. Thorint szerencsére nem a pókok, hanem az erdei tündék fogták el, még mielőtt a pókok támadtak volna; s barlangjukba viszik a törp vezért, a királyuk elé. Ezek a tündék nem gonoszak, de az idegenek iránt teljességgel bizalmatlanok (ami nem is csoda, tekintve, milyen gonosz helyen élnek), a királyukban pedig van bizonyos fokú kapzsiság. Ezt Thorin is tudja, ezért nem hajlandó beszámolni a királynak a társaság céljairól, aki viszont úgy dönt, hogy megkötözi és fogdába csukatja a törpöt, amíg el nem mondja, mi járatban van. Elszabadult hordók A kifáradt, menekülő törptársaság maradék tagjait is foglyul ejtik az íjas-dárdás erdőtündék. Bilbó felhúzza a gyűrűt, így őt nem kötözik meg. A törpök is hallgatnak úticéljukról, ezért a király őket is fogdába csukatja, e két nép egyébként sem kedveli nagyon egymást. Egy-két hetet töltenek a barlangban, míg a settenkedő Bilbó felfedezi, hogy a barlangnak van egy kijárata a főkapun kívül: egy nyílás, melyen át egy barlangi folyó ömlött a felszínre, majd később a Hosszú-tóba igyekvő Erdei-folyóba; a nyílás előtti raktár pedig tele van hordókkal. A király ugyanis szereti a bort, amelyet délen élő rokonaitól vagy az emberektől vízi úton hozat. A kiürült hordókat a tündék egyszerűen leúsztatják a folyón a Hosszú-tó felszínére épült Tóvárosig (Esgaroth). Bilbó kiszabadítja a törpöket, és az üres hordókba bújnak, melyeket a tündék – bár feltűnik nekik, egyes hordók milyen súlyosak – az épp kissé másnapos Galion főpohárnok vezetésével vízre bocsátanak. Átkozottul kényelmetlen úton (a hordók egyikébe-másikába víz szivárog, Bilbó az egyik tetején lovagol, ami leginkább olyan érzés, mint „kantár és nyereg nélkül meglovagolni egy kövér pónit, mely ráadásul egyébre sem gondol, mint hogy meghengergőzzék a fűben”), átázva és megfázva menekülnek ki a fogságból. Szíves fogadtatás A törptársulat Tóvárosba érkezik, a Város Ura gyanakvóan, de a nép nagy örömmel fogadja a törpkirályok visszatértét, mivel egykor barátságban éltek a törpökkel (mielőtt a sárkány elpusztította volna Völgyvárost, a régi embertelepülést); gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatokat ápolva, és az sincs ellenükre, hogy az állandó fenyegetést jelentő, bár évtizedek óta nyugalomban élő Smaugot elpusztítsák (a legtöbb ember, különösen a fiatalok, nem is igen hiszik, hogy létezik). A város segít felkészülni a vállalkozásra a törpöknek, akik két hét elmúltával elindulnak, Bilbó mérhetetlen bánatára. Az ajtólépcsőn Három napig tart, míg a társaság végigevez a Hosszú-tavon és a nagy Folyó-folyón a Magányos Hegy sárkánypusztította vad környékéig. A Magányos Hegy egyik nyílásából füst és pára száll fel, annak jeleként, hogy a sárkány gyakran tartózkodik odabent. Napokig tart, míg a törpök felderítik a terepet, és megkeresik a titkos ajtóhoz vezető ösvényt. A rejtekajtót megtalálják ugyan, de sem jelszóval, sem erőszakkal nem tudják kinyitni, mert nem értik a nyitját. A törp óév utolsó hetének első napja előtti napon, mikor a Nap a horizont alá hanyatlik, és feljön a keskeny újhold, Bilbó épp a kapu titkán töpreng, mikor a szemközti szürke kövön kopogást hall. Egy rigó veri szét táplálékának, a hegyen tömegben élő csigának a házát. Bilbó izgatottan, az óvatosságról megfeledkezve szólítja a törpöket, emlékezve Elrond szavaira (ld. 3. fejezet). És valóban: a rejtekajtón nyílás támad, melybe épp beleillik Thorin kulcsa, amit a térképhez kapott. Bizalmas értesülések Bilbó, mint a csoport szakbetörője, felderítés céljából leoson a rejtekjáraton a hortyogó sárkány odújáig. A hatalmas, a sötétben izzásával világító, égető leheletű, arany-vörös színű szárnyas féreg nem ébred fel, miközben Bilbó, bizonyítékul, hogy valóban ott járt, ellop egy szerényebb kancsót a számtalan kincs közül, melyeken a sárkány hentereg. A törpök nagyon megörülnek. A sárkányok azonban az utolsó unciáig számontartják, mennyi kincsük van, és mikor felébred, Smaug iszonyú haragra gerjed, elpusztítja a törpök táborhelyét, szétkergeti pónijaikat és három kivételével felfalja azokat. A rejtekalagútba menekült és ott rekedt törpök összezavarodnak, és Bilbónak azt vetik szemére, hogy túl hamar lopott, ezzel haragra gerjesztve a férget. Bilbó pedig azt hányja szemükre, hogy őt betörőnek és nem harcosnak szerződtették, és a törpök valójában sosem rendelkeztek komoly tervvel arra nézve, hogyan szabadulhatnának meg a sárkánytól (ami vállalkozásuknak mindig is az Achilles-sarkát jelentette). Bilbó tart tőle, hogy a sárkány már tudja, hol rejtőznek, és megpróbálja őket elpusztítani. Ezért vállalja, hogy a láthatatlanná tévő gyűrűt használva újra lemászik a sárkány termébe, megnézni, mire készül. Az alvást most már csak tettető Smaug, bár látni nem látja, a hobbitszagot megérzi, sőt azt is kiszimatolja (illetve az elpusztított pónik számából leszűri), hogy Bilbó tizennégy törp társaságában érkezett a Hegyhez. Smaug Bilbó, a „tolvaj” nevét és lakhelyét kérdezi, de Bilbó nem ostoba elárulni, ehelyett dicséri a sárkány pompás termetét és páncélzatát (a sárkányok mind betegesen hiúak), és csak talányokban hajlandó beszélni (a sárkányok éles eszűek, s mértéken felül rajonganak a rejtvényekért): „Én vagyok a láthatatlan vándor. Én vagyok a nyomravezető, a hálónyiszáló, a fullánkos légy, a szerencsés szám választottja vagyok. Én vagyok, aki élve temeti el barátait, s vízbe fojtja, majd a vízből ismét élve húzza elő. A zsák végéből jöttem, de soha a zsák végében nem ragadtam. A medvék barátja és a sasok vendége vagyok, Gyűrűnyerő és szerencsehozó meg Hordólovas is.” Elárulja a sárkánynak, hogy céljuk nemcsak a kincsszerzés, de a bosszúállás is, amit a féreg kinevet, és reménytelennek ítél. Hiszen ifjú és sebezhető korában a legnagyobb harcosokkal is elbánt, köztük Girionnal, Völgyváros urával, s páncélzata azóta csak keményedett, ráadásul teste súlyánál fogva drágakövek és aranylemezek is tapadtak hozzá. A hízelgő, és véderejében kételkedő Bilbónak megmutatja „vaspikkelyekkel és drágakövekkel védett” mellrészét is, de Bilbó felfedezi, hogy „a vén barom” bal mellrésze teljesen csupasz, védtelen. Végül egy tréfával köszön el Smaugtól, amit az kis híján végzetes tűzokádással honorál. A Hordólovas kifejezést Bilbó szinte kimondása pillanatában megbánja. Nemcsak az éles eszű sárkány következtet ebből arra, hogy Tóváros segítette a csapatot, de Bilbó szerint a környéken még „egy vak nyulat” is csak a tavi emberekre emlékeztetne. Majdnem balul sikeredett felderítőútjáról Bilbó a rejtekajtó előtt számol be a törpöknek. A kopogó rigó is hallgatja őket, Bilbónak az az érzése, hogy hallgatózik. Ebben Thorin is megerősíti, de figyelmezteti a rigóra követ hajító hobbitot, hogy ezek a madarak tisztességesek, varázserejük van, a törpökkel mindig barátságban éltek, a kezükből ettek, és híreket szállítottak Völgyváros és Tóváros között az embereknek, akik értik a beszédüket. Thorin nem is téved: a rigó kihallgatja Bilbó beszámolóját, és a megtudottak hírét Tóvárosba viszi. Beszámolója végén Bilbó ismét figyelmezteti a törpöket, hogy tart a sárkány bosszújától, amit nem lenne tanácsos nyílt terepen megvárni. A törpök szerencsére hallgatnak rá, a merész hobbit különben is nagyot nőtt a szemükben azóta, hogy zsáklaki otthonában visítva tiltakozott a vállalkozásban való részvétel ellen. Bilbó gyanúja beigazolódik: nem sokkal azután, hogy bemásznak a rejtekjáratba és bezárják az ajtót (amit belülről nem tudnak kinyitni, nem ismerik a módját), a sárkány megérkezik, és végigpusztítja a hegyoldalt. Nincs idehaza Míg Smaug útban van, hogy elpusztítsa Tóvárost, a törpök Bilbó unszolására kirajzanak az egyáltalán nem állandó ott-tartózkodásra tervezett rejtekjáratból a sárkány kincsestermébe. A terepet már többé-kevésbé ismerő Bilbó, míg a törpök nem látják, a Hegy legnagyobb kincsét, a legpompázatosabb és legnagyobb drágakövet, az Arkenkövet (Őskő) veszi magához, pedig tudja, hogy Thorin azt tartja mindennél többre, nemcsak értéke miatt, hanem azért is, mert az apjáé, s őseié volt. Ez a szerződése és Thorin ígérete szerint egyébként jogos, mivel Thorin a zsákmány egytizennegyed részét ígérte Bilbónak a betörői munkaszerződésben, az életüket többször megmentő babónak pedig még azt is kijelentette, hogy részét maga választhatja ki – bár Bilbó érzi, hogy cselekedete, még ha jogszerű is, nem erkölcsös a törpökkel szemben, akik számára az Arkenkő nemcsak anyagi, hanem óriási érzelmi értéket is jelent („Most aztán valóban tolvaj vagyok” – gondolja). Látja, hogy míg a fiatal törpök (Fili és Kili) belemerülnek az aranyhárfákkal való játszadozásba és az idősek kardokat, páncélokat mustrálnak (a Féreg visszatérésére készülve) vagy zsebeiket kincsekkel tömik, Thorin csak fel-alá jár a kincshegyek között. Az Arkenkövet keresi. Végül a törpök felöltik a terem falán függő páncélokat és fegyvereket, melyek egykor a Hegy emberek és tündérek számára készült fő kereskedelmi cikkét jelentették. Thorin egy egykori tündeherceg számára kovácsolt, mithrilből (ezüsttel ötvözött acél) készült páncélinget ajándékoz a hobbitnak – többet ér, mint a hobbitok egész országa, a Kerekország mindenestül. Ezután átvágnak a Hegyen, és az annak délnyugati oldalában található védett őrhelyen (ahol a Völgyvárosiak őrtornya/helye volt valaha) rendezkednek be. Tűz és víz Smaug közben lecsap a tó fenekébe vert cölöpökre épült Esgarothra bosszúból, mert segítették a törpöket. Bár a tóvárost nem éri egészen készületlenül a csapás (egy lovas hírnök jelzi, hogy közeledik), azért nincs túl sok idő a felkészülésre sem, és Smaugnak végül sikerül nagy pusztítást végeznie, és az embereket menekülésre kényszerítenie. Végül csak egy csapat íjász küzd ellene, élükön Barddal, aki Girion, az egykor elpusztult Völgyváros királyának leszármazottja. Ekkor érkezik a 12. fejezetből már megismert „csigaforgató” fekete rigó, és megsúgja Bardnak a Bilbótól hallott értesülést, a sárkány mely testrészére kell lőnie. A nagy tiszafa íj és a belőle kilőtt, a régi időkben a Hegymélyben kovácsolt nyílvessző elvégzi feladatát: a sárkány halálos sebet kapva zuhan a városra, de végvonaglása teljesen elpusztítja. Ekkor hangzik fel először a kiáltás: „Bardot királynak!”. Ez később, miután a Város Ura kapzsisága miatt meghal (részesedik a törpök kincséből, de kapzsiságában semmit nem ad belőle a városnak, elvándorol és végül a vadvidék pusztáin hal éhen, maradék embereitől is elhagyatva), beteljesedik, és az újjáépült Völgyvárosban még később is az Íjas Bard dinasztiája (Gyűrűháború idején például Bard unokája) lesz trónon. Ám, noha Bard jóval jellemesebb, mint a jelenlegi Város Ura; mégis, akárcsak az emberek (sőt, a tündék) egy nagy része, ő sem mentes teljesen a kapzsiságtól, meg a város újjáépítése és az emberekről való gondoskodás is költséges (a város népe hajléktalan lett, a holttestek miatt kitör a járvány, az éhínség és hideg is kínozza őket). Mivel úgy gondolja, Smaug elpusztította a szerencsétlen törpöket, és a Hegy kincse őrizetlen, csapatot szervez a megszerzésére. A lakosság rossz helyzete miatt a tündérkirály segítségét is kérnie kell (hiszen arannyal és drágakövekkel nem lehet jóllakni, sem takarózni; viszont rajta élelmet, házat vagy munkát lehet vásárolni). A király segíti őket, de komolyabb segítségért némi részt kér a kincsből, így elég nagy tünde- és embercsapat indul a Hegy megszállására. Gyülekező fellegek A rigó a maga nyelvén értesíti az emberek érkezéséről és szándékairól a törpéket, ám, mivel szavait csak emberek értik, egy emberi és rigónyelven is beszélő holló (Carc fia Roäc) tolmácsolja szavait Thorinnak (régen a rigók és a törpök szövetségesek voltak, mindig ezek a madarak vitték a híreket a Hegymély királyának). Thorin csapatát már hatalmába kerítette a kincsek igézete, s nem szívesen fogadnák az embereket, akik négy nap elteltével hatalmas csapatban érkeznek. Thorin megkéri a hollót, értesítse rokonait, elsősorban a vasdomb-vidéki Daint szorult helyzetükről. Bard tárgyalásokat kezd a törpökkel, hogy részesedést nyerjen a kincsből. Érvei vitathatatlanok. Hivatkozik arra, hogy Smaug nem csak a Hegy törpjeitől, de Völgyvárosból is rabolt kincseket, s az utóbbi népe örökösének Esgaroth emberei tekintendők. Hivatkozik arra, hogy a törpök felzavarta sárkány által elpusztított Esgaroth népe kártérítésre is igényt tarthatna, azonkívül arra, hogy a tündék fogságából menekülő törpöket az emberek az őket a tündékhez fűző jó kapcsolat ellenére sem adták ki, hanem jól bántak velük, sőt segítséget is adtak. Thorin válaszában nem zárkózik el sem a méltányos fizetség, sem a sárkánydúlás utáni segítség bizonytalan időpontban és módon való megadásától, de feltételül azt szabja, hogy az összes fegyveres (főképp a tündék) vonuljon el a Hegy környékéről, mert kényszer hatására egy vasat sem hajlandó juttatni senkinek. Az emberek erre nem hajlandóak, mire Thorin rálövet a kincs tizenketted részét követelő újabb követeikre. Az emberek és tündék ostromzár alá veszik a Hegyet, mondva, addig senki nem vonulhat sem be, sem ki, mígnem követeléseiket nem teljesítik. A törpök készletei már fogytán vannak, amúgy is napok óta cramon (kreksz) élnek, amit mindannyian rettenetesen unnak, különösen Bilbó. Éjszakai tolvaj Bilbó nagy elhatározásra szánja el magát: gyűrűje segítségével megszökik a törpöktől, átmegy az ostromzáron, felkeresi Bardot, és átadja nekik Tharin Arkenkövét, hogy javítsa az emberek alkupozícióit. Nem szeretné, ha kitörne a háború holmi aranyért ennyi, alapjában véve jobb sorsra érdemes és hős ember, tünde és törp között, és magának végre „nyugalmat szeretne vásárolni”. A táborban Gandalffal is találkozik, aki megerősíti abban a sejtésében, hogy helyesen járt el. Gandalf a maga szokásos, rejtélyes módján utal rá, hogy olyan mindent eldöntő dolgok készülődnek, amit sem az emberek, sem a törpék nem sejthetnek, melyek látszólag nagy vészt hoznak, de jó esetben mindannyiuk számára a lehető legkedvezőbb befejezést jelenthetik. Megnyílnak az ég csatornái A következő nap az emberek követei – köztük Gandalf – felkeresik Thorint az Őskővel, aki azonnal megígéri, hogy kiadja nekik a kincs egytizennegyed részét (ez az a rész, ami Bilbót illette volna, aki az Őskő „ellopásával” a maga részét bőven megkapta), Bilbót pedig dühében elzavarja. Megérkeznek a vasdombi törpök, Dáinnal az élükön, mintegy félezer, a moriai háborúban edződött és állig felfegyverzett törpharcos. Bard csapatmozdulataikból látva, hogy a föld feletti hadviselésben járatlanok, azonnal rájuk akar rontani, de a tündérkirály a legvégsőkig szeretné kerülni a harcot. Nem úgy a törpök, akik megindulnak előre. Ebben a pillanatban azonban beteljesedik Gandalf jóslata. Újabb seregek érkeznek a Hegy kincséért: az koboldok és vargok, vezérük az a Bolg, akinek apját (Azog – lásd A Gyűrűk Ura függelékét) Dain megölte Moriában. De nem Bolg apját, hanem a Gandalf által megölt kobold főnököt jöttek megbosszulni, természetesen a kincs megszerzésén kívül. Seregüket régóta szervezték északi székvárosuk, Gundabad nagy hegye alatt, Észak-Középfölde legkomolyabb kobold-haderejét, nagyobbat még az emberek, törpök és tündék egyesült erőinél is. Utóbbiak azonban némileg kedvezőbb helyzetben vannak. Megkezdődik az Öt Sereg Csatája (Dain törpjei, a tündék csapatai, Esgaroth emberei, másik oldalról a koboldok és a vargok), melyben a támadás első hullámát a tündék és Dáin törpjei szétverik, azonban egy nagy csapat ork megmássza a hegy túloldalát, és fentről támad a védőkre. Hamarosan, míg Thorin törpjei kirontanak búvóhelyükről és csatlakoznak Dain csapataihoz, sarokba szorítják a tündéket és az esgarothiakat, pusztulásuk elkerülhetetlennek látszik. A csatát azonban a Sasok Ura, illetve a sebezhetetlennek tűnő medve alakjában érkező Beorn megérkező erősítése megfordítja. Szétkergetik a denevérsereget, mely szárnyaival eltakarja a napot nem bíró koboldok szeme elől a fényt, hogy tudjanak harcolni; magukat a koboldokat is pusztítják. Számítások szerint az északi koboldsereg háromnegyed része ottpusztul. Észak-Középfölde hosszú időre (egészen a Gyűrűháború idejéig) virágzóvá és viszonylagosan biztonságossá válik. Bár az emberek, törpök és tündék is sok embert vesztenek. Bilbó számára a legfájóbb veszteség (csak a következő fejezetben derül ki) Thorin halála, és a két fiatal törpé, Filié és Kilié, akik pajzsukkal és testükkel hiába védelmezik nagybátyjukat. A dárdákkal átszúrt, félholt törp uraságot Beorn menti ki a wargok és manók gyilkos kezei közül. A visszatérés Bilbót szíve a tündékhez húzza, akárcsak Gandalfot. A notórius pacifista tolvajlási szakember ujjára húzott gyűrűvel, láthatatlan állapotban vészeli át az öldöklést, bár azt elhatározza, hogy ha az orkok elérik a tündérkirályt, maga is kirántja majd a Fullánkot. Erre szerencsére nem volt szükség. A csata sok áldozattal járt, Gandalf ugyancsak megsebesült, de szomorú hírrel keresi fel a látható állapotba visszakerült Bilbót: a haldokló Thorin hívatja. A törp úr megbánja dühös szavait (például „patkányok ivadéka”), a hobbittal kibékülnek, barátságban válnak el. Még a tündekirály is visszaadja tisztelete jeléül a törpöknek az Orcristot, amit a fogságban vett el tőlük (ettől kezdve a kard villogott, valahányszor a Hegyhez bárki ellenséges szándékkal közeledett). Thorin halála után Daint a törpök a Hegymély királyává választják, és tündékhez, emberekhez, babókhoz is bőkezűbbnek bizonyul, mint Thorin a csata előtt, bár a haldokló Thorin végakaratát teljesíti. Dain ragaszkodik hozzá, hogy Bilbó mégis megkapja nagyjából a maga eredeti részét (azért nagyjából, mert a sok jelentkező és a Tóváros pusztulása óta bekövetkezett események miatt szó sem lehet arról, hogy a kincset az eredeti elképzeléseknek megfelelően osszák el); de Bilbó csak két kis ládikát fogad el, az egyik színültig telt arannyal, a másik ezüsttel. Bard az újjáépített és sokáig virágzó Völgyváros királya lesz, Tóváros Ura viszont csúnya véget ér (ld. itt.), helyette újat és bölcsebbet választanak. Beorn az erdő és a Hegy közti vadvidék és az ott letelepedő emberek (beorningok) ura lesz, Bilbó pedig Gandalf társaságában hazatér. Néhány évvel később a sasok, és Beorn teljesen megtisztították a Ködhegység alagútjait a manóktól, így járhatóak lettek a hágók. Az utolsó útszakasz Gandalf társaságában hazafelé tartván Bilbó betér Völgyzugolyba, itt derül ki, hol járt Gandalf egészen az Öt Sereg Csatája előtti napig. A Fehér Tanács tanácskozásán vett részt, akik a tudománynak és a jóra irányuló varázslatnak a mesterei, s közösen elűzték bakacsinerdei otthonából a Feketemágust (Szauront), hozzájárulva, hogy Észak biztonságosabb hely legyen. A trollbarlangba visszatérve a két utazó még a trollok aranyán is megosztozik (amit a Hegy felé vezető útra nem akartak magukkal cipelni). Végül Hobbitfalvára érnek, ahol meghökkentő meglepetés fogadja őket: Bilbót halottnak nyilvánították és házát épp árverezik. Ezt végül sikerül megakadályoznia nagyobb veszteségek nélkül (csak azt sajnálja, hogy származástani, de nem lelki értelemben közeli rokonaitól, Tarisznyádi-Zsákoséktól nem tudja az ezüstkanalait visszaszerezni). A falu afféle habókosnak tekinti Bilbót eltűnése miatt, ehhez hozzájárul, hogy kapcsolatot tart fenn a tündékkel (elsősorban Elrond házanépével), és időnként verseket szaval, vagy érthetetlen „kalandjairól” mesél. Nekikezd visszaemlékezései megírásának, melynek tervezett címe: Egyszer oda, másszor vissza, egy hobbit vakációja. Életének további folyásáról A Gyűrűk Urában lehet olvasni. Jegyzetek A különböző magyar kiadásokban egyes személy-, nép-, helynevek, és egyéb fogalmak magyarra fordítását eltérően oldották meg, ld. itt, a fontosabb eltéréseket táblázatban foglaltuk össze. A Gyűrűk Ura B függeléke (Esztendők számlálása) alapján Bilbó a Középfölde standard időszámítása szerinti Harmadkor 2890. évében született, Gandalf a 2941. évének áprilisában érkezett, tehát Bilbó ötvenegy évesen indult útnak, s ez a kor szerepel A Gyűrűk Ura első fejezetében elmondott születésnapi szónoklatában is. A Szobotka-fordítás elején Tharin, végén Thrain, A Gyűrűk Urában Thráin, a szövegkritikai kiadásban Thrain A Gyűrűk Urában: Szmóg. Ez Középfölde standard időszámítása szerint (ld. A Gyűrűk Ura, Függelék) a Harmadkor 2850. esztendejében történt. Az Erebori kutatás c., a szövegkritikai kiadás függelékében megjelenő elbeszélés szerint Gandalf valójában nem végzett aktív kutatást Thorin után, csak a sorsnak köszönhető, hogy más ügyekből kifolyólag megtalálta. Thorinnak még a nevét sem sikerült megtudnia Gandalfnak a haldoklótól (ezt egyébként Gandalf röviden A hobbit első fejezetében is elmondja, mikor Thorin számon kéri rajta, hogy került éppen hozzá a térkép). Az említett elbeszélésben Gandalf a következőket mondja a Thorinnal való első tárgyalásai utáni gondolatairól: „Eszembe jutott a szerencsétlen, haldokló törp Dol Guldur bányáiban, és a régi térkép meg a különös kulcs. Addig fogalmam sem volt, ki lehetett. Volt nála egy térkép, ami Durin népéé volt valaha Ereborban, és egy kulcs, amely láthatólag a térképhez tartozott (bár ezt nem tudta elmagyarázni); és azt mondta, hogy egykor volt egy gyűrűje. Semmi mást nem mondott. »Az utolsó a hét közül« – ezt motyogta újra és újra. […] Egy belső hang tanácsára megőriztem őket, de hamarosan elfeledkeztem róluk. Mert más ügyem volt Dol Guldurban, fontosabb és veszélyesebb Erebor minden kincsénél. De most eszembe jutottak, és láttam, hogy addig tartottam őket magamnál, míg az idő felfedte jelentésüket. Ma már tudom, hogy Thrór fia II. Thráin végső szavait hallottam, habár nem tudta elmondani a saját nevét, sem a fiáét […].” A hobbitban a trollok külsejükben és viselkedésükben is sokkal emberszabásúbbak, mint A Gyűrűk Urában; előbbiben inkább a klasszikus óriás-koncepcióhoz állnak közel, míg utóbbiban a mesebeli, félállati ogrékhoz és hasonló szörnyetegekhez A Gyűrűk Urában Tolkien orcoknak, magyarul orkoknak nevezi őket. A holdbetűs írás jellegzetes törp találmány, mely az ithildin nevű fémötvözetből készül; csak a csillagok és a hold fényében látható, sőt néha csak ugyanabban az évszakban és a holdnak ugyanolyan fázisa mellett, mint az írás készültekor Durin Napja: A törp újesztendő első napja, amikor az ősz utolsó holdja és a Nap együtt látható az égen, a törp csillagtudomány egyébként az előrejelzésére nem képes. Durin legendás törp király volt. E fejezet a Szobotka féle fordításban „Domb felett és domb alatt” címet viselt. A fejezet a A babó c. fordításban a „Talányok a sötétségben” címet viseli A Gyűrűk Urában: farkasok; A szilmarilokban: váltott farkasok. Radagast az angol szövegben cousinja Gandalfnak, e fordítási problémát és eltéréseket okozó szóról bővebben a Vitatott kérdések c. szakaszban. A kelta és északi regékben és tündérmesékben a fehér vadak általában a földi és a másvilág (Tündérország) határán jelennek meg, e motívumot követi általában a tündérekkel való találkozás. Ld. A Gyűrűk Ura: Prológus/A hobbitokról. Az angol eredetiben: Attercop, ami „pókot” jelent, de az atter=méreg/mérges és a vsz. „fej” jelentésű óangol coppe szóból van összetéve. A Gyűrűk Ura szerint a király neve Thranduil, ő az egyik főhős, Legolas apja. A Gyűrűk Urában: a Megye. A Gyűrűk Urában: Mória A Gyűrűk Urában: Oda-vissza, egy hobbit meséje Magyar kiadások John Ronald Reuel Tolkien : A babó . Fordította Szobotka Tibor és Tótfalusi István. Móra Könyvkiadó , Budapest, 1975 . ISBN 963-11-0374-9 . John Ronald Reuel Tolkien : A hobbit . – „Egyszer oda, aztán vissza”. Szövegkritikai kiadás - szerkesztette Douglas A. Anderson - átdolgozott magyar fordításban. Fordították: Szobotka Tibor, Tótfalusi István és a Magyar Tolkien Társaság (Füzessy Tamás, Ürmössy Zsuzsanna és mások). Ciceró Könyvstúdió, 2006. ISBN 963-539-515-9 . John Ronald Reuel Tolkien: A hobbit vagy Oda-vissza . Fordította Gy. Horváth László , a verbetéteket fordította N. Kiss Zsuzsa, illusztrálta Alan Lee. Budapest, Európa , 2006. ISBN 963-07-8162-x Charles Dixon és Sean Deming: A hobbit . Illusztrációk: David Wenzel. (Képregény Tolkien műve alapján.) Ciceró, Budapest, 2002. ISBN 963-539-379-2 Dieter Burdenski Dieter Burdenski (Bréma, 1950. november 26. –) nyugatnémet válogatott német labdarúgó, kapus. Herbert Burdenski német válogatott labdarúgó fia. Pályafutása Klubcsapatban 1962 ben az STV Horst Emscher csapatában kezdte a labdarúgást, majd 1966-tól a Schalke 04 korosztályos csapataiban folytatta.Itt 1969-ben mutatkozott be az első csapatban. Az 1971–72-es idényben az Arminia Bielefeld játékosa volt. 1972 és 1988 között a Werder Bremen csapatánál töltötte pályafutása jelentős részét. Tagja volt az 1987–88-as idényben bajnoki aranyérmes csapatnak. 1988-ban a svéd AIK együttesében védett egy bajnoki mérkőzésen. Az 1990–91-es idényben a holland SBV Vitesse csapatában három bajnoki mérkőzésen szerepelt, majd visszavonult az aktív labdarúgástól. 1997 és 2005 között a Werder Bremen kapusedzője volt. 2002-ben 52 évesen egy alkalommal védett a brémai csapat második együttesében. A válogatottban 1971 és 1973 között hétszeres U23-as, 1972 és 1980 között kilencszeres B-válogatott volt. 1977 és 1984 között 12 alkalommal szerepelt a nyugatnémet válogatottban. 1977-ben egy Uruguay elleni barátságos mérkőzésen mutatkozott be Montevideóban. Részt vett az 1978-as argentínai világbajnokságon és az 1984-es franciaországi Európa-bajnokságon, de mérkőzésen nem szerepelt. Utolsó válogatott mérkőzése 1984. május 22-én Zürichben volt Olaszország ellen egy barátságos találkozón. Sikerei, díjai Nyugatnémet bajnokság (Bundesliga) bajnok: 1987–88 Bakura A Bakura a Csillagok háborúja kitalált univerzumban egy kicsi, idillikus bolygó. Helyzete Az ismert világűr szélén helyezkedik el, nem sokkal a Moddell szektoron kívül. Leírása A bolygón sokat esik az eső. A Bakura állította elő a Galaktikus Birodalom néhány csillagrombolóját. Stratégiai fémeket és antigravitációs technológiát is exportál, továbbá itt állítják elő a namana nevű addiktív, hallucinogén anyagot, amiből szopogatni való cukorkát állítanak elő. A bolygó ismert antigravitációs iparáról. A lakosság bizalmatlan a droidokkal szemben, mert valamikor régen hibásan működő automaták sokat megöltek a telepesek közül. Az idegeneket sem fogadják szívesen. Története Itt kötött egymással fegyverszünetet a Galaktikus Birodalom és az Új Köztársaság nem sokkal Palpatine császár halála után. Itt zajlott le a bakurai ütközet az értelmes hüllőszerű ssi-ruukok ellen, akik emberi foglyaikat a háborús gépezeteik működtetésére használták fel. A yuuzhan vongok elleni háborúban a Ssi-ruuvi Birodalom megkísérelte beolvasztani a Bakura bolygót a birodalomba egy megtévesztés alkalmazásával. Ssi-ruuvi szolgák jól időzített lázadást színleltek, de a p'w'eckek megmentették a helyzetet. A yuuzhan vongok végül legyőzték a ssi-ruukokat. Az állandó politikai viszályok megkönnyítették a Birodalomnak, hogy átvegye az uralmat három évvel az Endori csata előtt. A bolygó erőteljes védelmi flottát hozott létre, s tizennégy évvel a távozása után Luke Skywalker visszatért ide, hogy kölcsönkérjen pár harci cirkálót egy Koréliai misszióhoz. A küldetés végeredményben sikeres volt, de a kölcsön kapott cirkálók fele megsemmisült és Gaeriel Captison életét vesztette. A klónháborúk alatt Dooku grófnak titkos bázisa volt a Bakurán, ahol fogva tartotta Sora Bulq jedi lovagot, akit az Erő Sötét Oldala felé fordított. Élővilága A Bakura egyetlen őslakos, értelmes faja a kurtzen, de emberek sokkal nagyobb számban élnek itt. Őslakos állatai a vajgőte (butter newt) és a ragadozó bakurai cratsch. Növényei között vannak a pokkta cserje és a passion-bud szőlő. Megjelenése Csillagok háborúja művekben A Star Wars Rogue Squadron III című számítógépes játékban Wedge Antilles kommandósokat vezetett a Bakurára, ahol fogva tartott lázadókat szabadítottak ki. A Bakura a fő helyszín Kathy Tyers regényében, a The Truce at Bakura-ban. Ezt a bolygót látogatja meg Jaden Korr a Star Wars Jedi Knight: Jedi Academy című játékban. SBB RAm TEE Az SBB RAm sorozat vagy más néven a NS DE IV sorozat egy közösen tervezett és üzemeltetett svájci-holland dízel-villamos motorvonat sorozat volt. 1957-ben gyártotta a SIG és a Werkspoor. Összesen öt db motorvonat készült. Selejtezéskor eladták a kanadai Ontario Northland Railwaynak. Felsőricsó Felsőricsó (1899-ig Felső-Hricsó, szlovákul Horný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 769 lakosából 709 szlovák volt. Fekvése Zsolnától 5 km-re északnyugatra a Vág bal partján fekszik, Alsóricsó közelében. Története 1208-ban "Rizoi" alakban említik először, kezdetben Hricsó várának tartozéka és szolgálófaluja volt. Későbbi története a közeli Zsolna várossal áll szoros kapcsolatban. Lakói a zsolnai vásárokon adták el portékáikat, a város részére utakat, hidakat építettek és javítottak. Cserébe padig vámmentességet élveztek. 1282-ben "Superior Herichou", 1469-ben "Felsew Rihcho" néven szerepel. Ricsó várának uradalmához tartozott, később a nagybiccsei váruradalom része volt. 1598-ben 18 háza volt. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 63 házában 85 családban 374 lakos élt. 1828-ban 61 háza és 487 lakosa volt. Lakói a mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. Vályi András szerint "Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel." Fényes Elek szerint "Hrissó (Felső), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, a Sziléziába vivő országutban 488 kath. lak. F. u. h. Eszterházy." 1910-ben 424, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Ezután a falu kétszer is leégett, 1920-ban és 1924-ben. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, emellett lakói vászonszövéssek, pokróckészítéssel foglalkoztak. Az 1930-as években fűrészüzem és két téglagyár is működött a területén. 2001-ben 776 lakosából 767 szlovák volt. Nevezetességei Kápolnája a 19. század második felében épült. De nem Portlandben (Lost) Az oldalon lévő leírásokat a lost.click.hu készítette. Az előző rész tartalmából: Ben megkéri a dokit, hogy segítsen neki és műtse meg. Juliet viszont titokban azt szeretné, hogy Ben a műtőasztalon meghaljon. A szigeten Jack nekikezd a műtétnek. Ben elkábul és Jack bemetszi a legelső vágást a hátán. Danny az egyik társával elindulnak Sawyerhez és nem játszani szeretnének vele. A doki eközben műti Bent, de egy kisebb vágást okoz a férfi veséjén. Megzsarolja Tom-ot, hogy 1 óra alatt Ben elvérzik, kivéve ha nem azt teszik, amit mond. Jack beszélni akar Kate-l a walkie talkien. Danny ki akarja végezni Sawyert, de egy kisebb csetepaté alakul ki és patt helyzettel végződik. Sawyer pisztolyt fog Danny-re, míg egy másik others, Katere. Sawyer feladja, mert nem akarja, hogy Katenek baja essen. Danny kivezeti a rácsok elé és letérdelteti. Tarkón akarja lőni, Colleen miatt. Tom eközben hívja Danny-t és azt követeli, hogy adja át a walkie talkiet Katenek. Miután a lányhoz kerül, a doki arra kéri lányt, hogy meneküljön. Kate nélküle nem akar menni, de Jack ráordít. Íme a folytatás: Az első visszaemlékezésben Juliet ül a parton és lelkiekben össze van törve. Ezután bemegy az épületbe és halad végig a folyosón. Ethan elmegy mellette. Juliet egy nő szobájában lyukad ki, akinek a feje be van kötve. Juliet előveszi az injekciós készletet, de a nő felébred. Kiderül, hogy a nő Juliet testvére és jelenleg Miamiban vannak. A többiek szigetén Jack felpróbálja tartani a többieket, hogy Kate és Sawyer elmenekülhessen. Sawyer kihasználja a pillanatot és ráront Danny-re és Kate követi a példáját és leszereli Danny társát. Tom megparancsolja Julietnek, hogy varrja össze Ben sebét, de Jack közli vele, hogy a nő nem sebész. Sawyer bosszút áll Danny-n. A fejét többször beleveri az etető gépezett piros gombjába, ami megrázza a férfit. Ezután Sawyer és Kate a két kábult férfira zárja a ketrecet. Tom kérdőre vonja Juliet-et, hogy mit kellenne tenniük. A nő azt javasolja, hogy menjenek el Dannyért, aztán keressék meg Fordot és Austint és hozzák vissza őket. Jack megfenyegeti őket, hogyha így tesznek, Ben meghal. Juliet közli a dokival, hogy úgy sem fogja hagyni meghalni. A következő visszaemlékezésben Juliet bemegy a munkahelyére, ahol kap egy telefont. Egy Diana nevű nővel beszél meg találkozót. A nő a Mittelos Biokutatási központból hívta. Miután végzett a beszélgetéssel, Juliet az egyik szekrényből orvosi szérumokat rak el, de valaki megzavarja. Juliet, gyors elbújik, de figyelemmel kíséri a látogatóit. Egy férfi és egy nő az akik épp enyelegni készülnek. Julietnek megcsörren a mobilja és a pár felfigyel a zajra. a férfi meglátja Juliet-et és kérdőre vonja mit keres a teremben. Juliet gyors kimagyarázza magát. A férfit Edmundnak hívják és a volt feleségét bemutatja Julietnek. Juliet gyors odébbáll még mielőtt kiderülne mit ügyeskedett. A szigeten Juliet tudatja a dokival, hogy a terve nem fog működni, mert egy különálló szigeten vannak, ahonnan nincs kiút. Sawyer és Kate csapdában vannak. Jack ezt meghallva bepánikol. Jack elárulja Tomnak, hogy az egész Juliet ötlete volt, hogy Ben a műtőasztalon haljon meg. Tom kizavarja Juliet-et a műtőszobából, bár a nő mentegetődzik. Danny eközben a ketrecben segítségért kiállt. Pár pillanat múlva az egyik társa kiszabadítja és azonnal Sawyer és Kate nyomába erednek. Kate és Sawyer kiér a partra és próbálnak egy hajóféleséget keríteni. Kate, Sawyer tanácsára felhívja a dokit a walkie talkie-n és elmondja a problémájukat. Miközben Jack vallatja Tomot, a Kate kezében lévő walkie talkie-t szétlövi Danny. Sawyer rálő a Többiekre és sikerül elmenekülniük. Tűzharc alakul ki. Sawyerék próbálnak előnyre szert tenni, de a többiek szorosan ott vannak a nyomukban. Az egyik others célba veszi Kate-t, de Alex lelövi egy csúzlival. Alex vezeti Sawyert és Kate-t. Egy föld alatti helyiségben bújnak el. A műtőben Ben magához tér és épp meghallotta, hogy Juliet azt akarta, hogy meghaljon. Ben azonnal látni akarja Juliettet. A következő visszaemlékezésben Juliettet, Edmond hivatja a kutatási részlegen. Edmond elmondja Julietnek, hogy rájött, hogy a laborból vitt el szérumokat és bármit is csinál benne akar lenni. Edmond választás elé állítja Julie-t. A szigeten Juliet feszülten rohangál fel-alá. Tom közli vele hogy Ben hívatja. Eközben Sawyerék kijönnek a rókalyukból és továbbállnak. Alex közli Sawyerrel, ha segítenek neki megmenteni a barátját, akkor kijuttatja őket erről a szigetről. A bizonyos barát, pedig Karl, akivel Sawyer korábban már találkozott. A műtőbe megérkezik Juliet. Ben négyszemközt szeretne beszélni vele. Jack kifelé menet figyelmezteti Juliettet, hogy ne próbálkozzon megölni Bent. Jack az emeletről figyeli Bent és Juliettet. Miután a nő kijött, közölte a dokival, hogy fejezze be a műtétet és ő elmegy megszöktetni Sawyeréket. A következő visszaemlékezésben Juliet részt vesz egy megbeszélésen. A tárgyaláson szóba hozzák, hogy Juliettet szívesen látnák Portland közelébe a Mittelos Biokutatási Központban. Ő vezetne egy kutató csoportot. Juliet kifejti, hogy a férje soha nem menne bele. Viccből megjegyzi, hogy ha elütné egy busz akkor talán lenne esélye. A szigeten Juliet bemegy a kamera szobába. Felfigyel Katere, Sawyerre és Alexre, amint menekülnek. Sawyerék kijutnak egy bunker részhez, ahol egy őr vigyázz a bejáratra. Alex talál valami kifogást, hogy be kell jutnia, de Aldo felhívja Dannyt. Sawyer letámadja, nehogy kiderüljön hol tartózkodnak. Kate a fegyverrel kiszedi a fickóból, hogy Alex barátja Karl a 23-as szobában van. A látvány ami fogadja őket, nem hétköznapi. Egy vetítőterembe jutnak el, ahol Karl ki van kötve és folyamatosan néznie kell egy filmet. Ez olyan agymosás jellegű kísérlet. Sawyer felkapja Karlt és elcipelik. Danny megtalálja a kábult Aldo-t és tudni akarja merre vannak a szökevények. Eközben Juliet is megérkezik és közli Dannyvel, hogy Ben utasítására el kell engedni a túlélőket. Danny nem nyugszik és folytatja a hajtó vadászatot. A következő visszaemlékezésben Juliet elmegy a testvéréhez. Rachel beszámol neki, hogy a kísérlet sikeres volt, mert teherbe esett. Juliet felkeresi az exférjét és elmeséli neki, hogy működött a teszt és Rachel teherbe esett. Miközben beszélgetnek Edmund lelép az útra és elcsapja egy busz. A szigeten a doki tovább műti Bent. Tom van a segítségére, de még a vértől is rosszul van. Jack szóvá teszi, hogyha el tudnak menni a szigetről, akkor mi a fenének rángatták ide. Tom éppen közölné, hogy amikor belilult az ég, akkor történt valami. Az egyik pillanatban Jack egy újabb vágást ejt Ben-en, de ezt véletlenül. Eközben Sawyer, Kate és Alex a csónakot kipróbálják tolni a vízre. Sawyer berakja Karlt a csónakba. ekkor megjelenik Danny és fegyvert fog Sawyerre. Juliet próbálja leállítani, de kénytelen végezni Dannyvel, ezért lelövi. A műtőben a dokinak szüksége van Tom segítségére. Juliet elengedi Sawyert és Katet, de Alexnek maradnia kell. Ha elmegy, akkor a lány apja Ben nem hagyja életben a barátját Karlt. Karl magához tér és egy időre elbúcsúzik Alextől. A műtét közben a dokit felhívják Kate-ék a walkie talkien. Jack arra kéri Kate-t, ha biztonságban vannak akkor mesélje el mi történt a legelső napon. Tom ideges, mert közben Ben haldoklik. Jack megkéri a lányt, hogy soha ne jöjjenek vissza érte. Sawyer és Kate elhagyják a szigetet. A következő visszaemlékezésben Juliet az exférje hullája mellett áll és sírva fakad. miközben sírdogál, megjelenik Ethan és Mr. Alpert. Alpert ismét felajánlja a munkát Julietnek. Juliet el szeretné vinni a testvérét is, de Mr. Alpert jobbnak látja ha nem jön. A székhely mégsem igazán Portland közelében van. A szigeten Jack befejezte a műtétet és a távolból nézi Bent. Juliet elmeséli, hogy 3 éve van a szigeten. Ben megígérte neki, hogy hazamehet, ha segít neki életben maradni. Abades Abades település Spanyolországban, Segovia tartományban. Abades Segovia, Lastras del Pozo, Juarros de Riomoros, Marazoleja, Martín Miguel és Valverde del Majano községekkel határos. Lakosainak száma 864 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Piane Crati Piane Crati község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Cosenza megyében. Fekvése A megye déli részén fekszi. Határai: Aprigliano, Cosenza, Figline Vegliaturo és Paterno Calabro. Története A települést a 9. században alapították a szaracén portyázások elől menekülő cosenzai lakosok. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Palazzo Sisca Palazzo Serra Palazzo Quintieri Palazzo Cozza Palazzo Ciacco Palazzo Abenante Palazzo Barracco Santa Barbara-templom Madonna del Monte Carmelo-templom Dominican Summer League Cubs A Dominican Summer League Cubs 1 és a Dominican Summer League Cubs 2 alsóbb ligás baseballcsapatok, a Chicago Cubs „Rookie” szintű farmcsapatai, melyek a Dominican Summer League bajnokságban játszanak. A csapatok székhelye Boca Chicában van, hazai mérkőzéseiket a Baseball City Complex pályán játsszák. Története A csapatot 1991-ben alapították a Kansas City Royals farmcsapataként. A következő évben a Colorado Rockies csapatával szerződtek le. Az 1993-as szezonra a Texas Rangers-szel szerződtek le, míg a követkevő három évben a San Diego Padres farmcsapataként működtek. A csapat 1997-ben a Chicago Cubs függetlenül működő farmcsapata lett. A csapat a 2008-as és 2012-es szezon között két különálló csapatként működött, azonban a 2013-as szezonra újra egyesült. Az egyesület a 2016-os szezontól ismét két csapatot működtet. Mevalonát útvonal A mevalonát útvonal, vagy más néven HMG-CoA-reduktáz útvonal, egy biológiai rendszerekben végbemenő metabolikus folyamat, melynek egyik intermedierje a mevalonsav. A folyamat során acetil-koenzim A molekulából kiindulva izopentenil-5-pirofoszfát (IPP) és dimetilallil pirofoszfát (DMAPP) képződik, melyek egy enzim, az izopentenil pirofoszfát izomeráz segítségével egymásba alakulhatnak. Mindkét termék kiindulópontja a terpének és szteránvázas vegyületek bioszintézisének. A DMAPP és IPP bioszintéziséhez a mevalonát útvonalon kívül létezik egy alternatív ú.n. mevalonát-független útvonal is. Karen L. Nyberg Karen L. Nyberg (Parkers Prairie, Minnesota, 1969. október 7. –) amerikai gépészmérnök, űrhajósnő. Teljes neve Karen Lujean Nyberg. Életpálya 1994-ben summa cum laude kapott gépészmérnöki diplomát az Észak-Dakotai Egyetemen. 1998-ban mérnöki doktorátust szerzett a Texasi Egyetemen. 1991-től 1995-ig különböző területeken dolgozott a Lyndon B. Johnson Űrközpontban. Doktorátusát követően felvették a NASA létfenntartó rendszereinek kezelésére (űrruhák funkcióinak javítása, folyamatos korszerűsítése). Több szabadalmi védelme van. 2000. július 26-tól részesült űrhajóskiképzésben. A 476. űrhajós a világon, a 303. amerikai űrhajós, valamint az 50. női űrhajós. Férje Douglas G. Hurley űrhajós. Összesen 180 napot töltött a világűrben. Űrrepülések STS–124 a Discovery űrrepülőgép fedélzeti mérnökeként repült a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Ez volt a második küldetés, amelyik a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) építőelemeket , utánpótlás anyagokat illetve a japán Kibo laboratóriumot szállított. Első űrszolgálatán összesen 13 napot, 8 órát és 13 percet töltött a világűrben. 2013 májusában a Szojuz TMA–09M űrhajóval fedélzeti mérnök pozícióban érkezett az ISS-re. Az űrrepülése egybeesett az első női űrhajós, Tyereskova útjának 50. évfordulójával. Tartalék személyzet Szojuz TMA–07M fedélzeti mérnöke Caleb Strong Caleb Strong (Northampton, 1745. január 9. – Northampton, 1819. november 7.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Massachusetts, 1789–1796). 2901 Bagehot A 2901 Bagehot (ideiglenes jelöléssel 1973 DP) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Luboš Kohoutek fedezte fel 1973. február 27-én. Pascal Zuberbühler Pascal Zuberbühler (Frauenfeld, 1971. január 8. –) svájci labdarúgó, korábbi válogatott kapus. Életpályája Frauenfeldben, Svájcban született, a Grasshopper Zürichnél 187 mérkőzésen játszott 1991 és 1999 között, háromszoros bajnok és egyszeres kupagyőztes. Ezután az FC Basel kapusa lett, ahol 217 mérkőzést játszott, újabb három bajnoki és két kupagyőzelmet szerzett. Emlékezetes nagy védései voltak egy Liverpool elleni 1–1-es Bajnokok Ligája mérkőzésen. A Bayer Leverkusen színeiben 13 bajnoki és 5 BL-meccsen játszott a 2000–2001-es idényben. A West Bromwich Albion játékosaként egy idényben 15 mérkőzést játszott, majd újra Svájcban lett játékos, a Neuchâtel Xamax kapusaként 51 mérkőzésen. Itt a másodosztály bajnoka lett. Pályafutása végén a Fulham-hez igazolt, de már nem lépett pályára bajnoki meccsen. 2011-ben visszavonult. Abafalva Abafalva (szlovákul Abovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Fekvése Tornaljától 11 km-re délre, a Sajó bal partján, a magyar határ mellett fekszik. Majdnem egybeépült a szomszédos Sajószentkirállyal. Keresztülhalad a falun a Rimaszécsen (9 km) át Rimaszombatra (31 km) vezető 571-es út, mely itt csatlakozik a 67-es főút Bánrévét Tornaljával összekötő szakaszához. Északról Sajószentkirály, nyugatról Hanva, délnyugatról Sajólénártfalva, délkeletről Bánréve, északkeletről Serényfalva községekkel határos. Keleti határa egyben államhatárt alkot Magyarország és Szlovákia között. Nyugati határának egy részét a Sajó alkotja. Története A hagyomány szerint a Rima, a Gortva és Sajó folyók völgyei által határolt terület első birtokosa a kabarok törzséből származó Hanvai család volt. Az első falu feltehetően a 11. században keletkezett a család birtokán, ez azonban a tatárjárás során elpusztult. A falu területét az Aba nemzetség 1249 és 1251 között szerezte meg. Első írásos említése 1268-ból származik "terra Aba filii Serefin" néven. A mai települést is a 13. században alapították, mert egy oklevélben említik a Sajó völgyében vezető fontos utat, mely "Via in villam Abafaluam", tehát Abafalun vezet keresztül. A 14. századra Abafalu a környék egyik legnagyobb településévé fejlődött. 1339-ben az egri káptalan oklevele már "Abafalva" néven említi. Luxemburgi Zsigmond 1393. május 1-jén, Budán kelt oklevele a településnek vásártartási jogot engedélyez. A 15. század elején Abaffy János birtokában 23 jobbágytelek volt a községben. Az 1440-es években a husziták betörései zaklatták az itt élőket, lakói közül sokan elmenekültek. A 16. században lakói reformátusok lettek. 1588-ban 3 egész, 7 fél jobbágytelek és 4 zsellércsalád volt a faluban. 1599-ben 17 ház állt a településen. A 18. század elején az Újváry család szerzett birtokot itt. 1709-ben pestisjárvány pusztított és kuruc harcok miatt is csökkent a lakosság száma. 1720-ban 9 család élt a faluban, mely éhínséggel küszködött. A források szerint 1728-ra a település lakatlanná lett. 1740 körül az Abaffyak főként katolikus szlovákokkal telepítették újra, de az 1773. évi feljegyzések már főként magyarokat említenek itt 1 jobbágy és 6 zsellércsaláddal. Az 1787-es népszámlálás 52 családot és 304 lakost talált a községben. 1828-ban 66 házában 440 lakos élt. Vályi András szerint: „ABAFALVA. Tót, és magyar falu Gömör Vármegyében, bírtokosai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Putnok Varosától nem meszsze. Születése helye az Abafi nemzetségnek, melly különböző az erdélyi híres ABAFI nemzetségtöl, ’s jeles kastéllyával, és szép kertyével díszesíttetik. E’ falunak meszsze terjedő szántó földgyei vagynak a’ Sajó felé, ’s mind búzát, mind gabonát termékenyen hoz; piatza három mértföldnyire, legelője elegendő, fája tűzre, és épűletre a’ mennyi kell, káposztás földgyei is termékenyek, pénzt kereshetnek a’ lakosok só hordással, és szőlö munkával; első Osztálybéli.” Fényes Elek így ír a községről: „Abafalva, Gömör vármegyének volt putnoki járásában, rónaságon, Miskolcz felé vivő országúthoz közel nyugotra; a határán keresztül folyó Sajóviz keleti oldalán alólrúl Bánréve, felülről Szentkirály helységek szomszédságában fekszik. Diszesíti ezen helységet Abafi Károly kir. tan. kastélya, csinos épületekkel terhelt udvara, s szép izlésü kerte. Van itt a rom. katholikusoknak templomjok, kissé emelkedett dombon, a falu felső végén. Lakosok száma 468, ezek közül férfi 190, asszony 198, – r. kath. 380, evang. 22, református 6 (az öszveg ki nem ütését a születteknek be nem számitása teszi) mindnyájan magyar nyelven beszélnek. Van az egész helységben 5 6/8 urbéri házhely, 34 4/8 majorsági, 32 zsellér és 360 hold erdő s legelő. Igen jó búzatermő földe, s marhahizlaló legelője; a juh s más ehez hasonlók tenyésztése fénnyel üzetik. A helység nagyobb részit, az érdeklett országút nyugat oldaláni úgynevezett vigyorgó korcsmát is egészen Abafi Károly úr birja; a helység más részeinek pedig Abafi Gusztáv és Keviczki Károly urak tulajdonosai.” Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Abafalva. Sajómenti magyar kisközség, túlnyomóan róm. kath. vallású lakosokkal, kiknek száma 786. Házainak száma 122. Az egri káptalan egyik oklevelében már 1339-ben a mai nevén szerepel. 1379-ben, a mikor az Abafiak kapnak a községre adományt I. Lajos királytól, még Borsod vármegyéhez számítják. 1465-ben már Gömörhöz tartozik és ez időben Kis-Várkony neve is van, de ugyanakkor Kis-Abafalvát is említik. Mint régente borsodvármegyei helység, sűrűn szerepel e vármegye XVI. és XVII. századi jegyzőkönyveiben. Akkor a Várkonyi család volt a földesura. Az Abaffiak itt most is birtokosok. A mult század elején birtokos lett itt a Keviczky család, 1848 után pedig a Molnár család is. A községben két kastély és egy régi úrilak van. Az egyiket az Abaffy család építtette, ez most özv. Molnár Viktornéé; a másikat, mely Fodor Gusztávé, a Keviczkyek építtették; a harmadikat jelenlegi tulajdonosa, özv. Molnár Viktorné építtette. A község kath. temploma a XV. század elejéről való. E községhez tartoznak Miklósfalva, Erzsébet, Vigyorgó és Abaffi puszták. Miklósfalva pusztát, egykor községet, 1431-ben a Jánosiak, 1480 körül a Fügediek, ezek után meg az Abaffyak bírták. A mult század közepén az Abaffyakon kívül a szepesi káptalan is birtokos volt itt. A község postája, távírója és vasúti állomása Bánréve.” 1920 előtt Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került. 1945. január 23-án a község 67 lakosát kényszermunkára a Szovjetunióba hurcolták. A Beneš-dekrétumok alapján 1947. január 22-én 27 családot erőszakkal csehországi kényszermunkára deportáltak. 1975 és 1991 között Sajószentkirály község része volt. 2010. július 3-án súlyos jégverés pusztított a községben, sok háztetőt tönkretéve. Népessége 1910-ben 738 magyar lakosa volt. 1991-ben 580 lakosának 81%-a magyar. 2001-ben 606 lakosából 402 magyar, 117 szlovák és 70 cigány nemzetiségűnek vallotta magát. 2011-ben 593 lakosából 397 magyar, 135 szlovák és 46 cigány. Nevezetességei Neogótikus római katolikus temploma 1907 -ben épült. Az Abaffy-kastély előtt 2005 májusában felállított kopjafa Cselényi Árpád alkotása. A kitelepítettek és kényszermunkára hurcoltak emléktábláját 2005 . január 23-án helyezték el a katolikus templom falán. Plebejus (boglárka) A Plebejus (Plebeius) a lepkék (Lepidoptera) rendjébe sorolt boglárkalepkék (Lycaenidae) családjában a Polyommatini nemzetség egyik neme. Fajait régebben csaknem tucatnyi nembe sorolták; az összevonás után ezek az ilyeténképpen felduzzasztott Plebejus alnemei lettek; sőt, némelyik alnemen belül még fajsorokat is elkülönítenek. Rendszertani felosztása Plebeius (Agriades) alnem mintegy 18 fajjal; Plebeius (Albulina) alnem hat fajsorral: albulina fajsor farsia fajsor pamiria fajsor patricius fajsor plebejidea fajsor vaciniina fajsor áfonyaboglárka (Plebeius optilete, Albulina optilete, Vaciniina optilete) Knoch, 1781 fajsoron kívül 3 faj Plebeius (Alpherakya) alnem 4 fajjal; Plebeius (Aricia) alnem 4 fajjal; Plebeius (Eumedonia) alnem 8 fajjal; Plebeius (Icaricia) alnem 4 fajjal; Plebeius (Lycaeides) alnem mintegy harminc fajjal: északi boglárka ( Plebeius idas L. , 1758) Plebeius (Plebejides) alnem mintegy tucatnyi fajjal: fóti boglárkalepke (Plebeius sephirus) Frivaldszky, 1835 Plebeius (Plebejus) alnem mintegy tucatnyi fajjal: ezüstös boglárka (Plebeius argus) L. , 1758 csillogó boglárka (Plebeius argyrognomon) Bergsträsser, 1779) Plebeius (Plebulina) alnem egy fajjal: Plebeius emigdionis (Plebulina emigdionis) Plebeius (Pseudoaricia) alnem 6 fajjal; Plebeius (Ultraaricia) alnem 5 fajjal; Plebeius (Umpria) alnem egyetlen fajjal: Plebeius chinensis (Umpria chinensis) Mardy Fish Mardy Fish (1981. december 9. –) amerikai hivatásos teniszező. Karrierje során 6 egyéni és 8 páros ATP tornagyőzelmet szerzett. Grand Slam-tornán a legjobb eredménye eddig három negyeddöntő: a 2007-es Australian Openen, a 2008-as US Openen és a 2011-es wimbledoni tornán jutott el eddig. Az athéni olimpián ezüstérmet szerzett egyéniben. Arturo Massaro Arturo Massaro chilei nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Az I. Liga játékvezetőjeként 1969-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Chilei labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1962-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a spanyolt beszélte. Több válogatott és nemzetközi klubmérkőzésen segítette működő társát partbíróként. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1969-ben búcsúzott. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Chilébe a VII., az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. 1962-ben kifejezetten partbírói feladatot kapott a FIFA JB-től, első számú besorolás alapján a játékvezető sérülése esetén ő vezette volna tovább a mérkőzést. Partbírói mérkőzéseinek száma világbajnokságon: 1. Kénessav A kénessav (H2SO3) egy szervetlen, kétértékű sav, a kén egyik oxosava. Tiszta állapotban még nem sikerült előállítani. Sói a szulfitok, savanyú sói a hidrogén-szulfitok. A kénatom oxidációs száma a kénessavban +4. A kén-dioxid vízben oldásakor keletkezik HSO3- és nyomnyi mennyiségű SO32- formájában. Szerkezete A kénessav molekulaszerkezete nem egyértelmű, egyes feltételezések szerint az egyik hidrogénatom közvetlenül a kénatomhoz kapcsolódik, a képlete HSO2OH, ez a szerkezet egyértékű savra utal. A kénessavból két proton leadásakor keletkező szulfition trigonális piramis alakú, a központi kénatom egy nemkötő elektronpárt tartalmaz. Kémiai tulajdonságai A kén-dioxid vizes oldatát nevezik kénessavnak, bár abban a nem disszociált sav, ha egyáltalán létezik, csak igen kis koncentrációban van jelen. Az oldat a spektroszkópiai vizsgálatok szerint főleg különböző SO2·nH2O hidrátokat, ezen felül nyomnyi, az oldat koncentrációjától, hőmérsékletétől és pH-értékétől függő mennyiségű H3O+, HSO3-, S2O32- és SO32- ionokat tartalmaz. Nemdisszociált kénessavat nem sikerült kimutatni: A kénessavat forralva az SO2 elpárolog és a víz visszamarad. Kétértékű, középerős sav. Lúgokkal reagálva biszulfitokat (hidrogén-szulfitokat) és szulfitokat képez. Redukáló tulajdonságú, oxigén hatására kénsavvá vagy ditionsavvá oxidálódhat. Pl.: A fenti reakció a térfogatos analízisben alkalmazható. Enyhe oxidálószer, ha egy fémet (pl. cinket, vasat, alumíniumot) feloldunk benne, a kénessav feleslege a fejlődő hidrogént oxidálhatja, miközben hidrokénessavvá redukálódik. Sói Az alkálifémek szulfitjai vízben jól oldódnak. Redukáló tulajdonságú vegyületek. A vízoldékony szabályos szulfitok általában enyhén lúgos kémhatásúak, míg a hidrogén-szulfitok kémhatása enyhén savas. A többi szulfit (az ammónium-szulfit(en) kivételével) vízben rosszul oldódik. Az ilyen oldatok általában hidrogén-szulfit-ionokat tartalmaznak. Ha a hidrogén-szulfitokat hevítjük, piroszulfitokká alakulnak, emiatt a szilárd hidrogén-szulfitok elkülönítése csak néhány nagyobb kation (Rb, Cs) esetén sikerült. A piroszulfitok a pirokénessav sóinak tekinthetők, a pirokénessav azonban szabad állapotban nem ismeretes. Elemi kénnel redukálva tioszulfátok keletkezhetnek: Törés (hullám) Hullámtörés akkor következik be, amikor hullámtani szempontból különböző közegek határára ferdén érkező hullám terjedési iránya az új közegben megváltozik. Két közeg hullámtani szempontból különböző, ha bennük ugyanannak a hullámnak különböző a terjedési sebessége. Hullámtanilag sűrűbbnek (illetve ritkábbnak) nevezünk egy közeget, ha kisebb (illetve nagyobb) benne a hullám terjedési sebessége: A két közeg anyagának hullámtörő képességét jellemző ún. relatív törésmutató a terjedési sebességek hányadosa, jele: n2,1, azaz A törésmutató két közeg anyagi minőségére jellemző állandó. Az egyszerűség és a szemléletesség kedvéért a továbbiakban homogén közegeket vizsgálunk, amelyekben a hullám terjedési sebessége minden irányban azonos, a közegek határát pedig egyenesnek vagy síknak választjuk. Hullámtörési törvény A beeső sugár (a beeső hullám haladási iránya mint vektor ), a beesési merőleges (a törési határra a beeső sugárral vett metszéspontban állított merőleges egyenes ) és a megtört sugár (a megtört hullám haladási iránya mint vektor) egy síkban vannak, és a beesési szög (a beeső sugár és a beesési merőleges szöge, α) szinuszának és a törési szög (a megtört sugár és a beesési merőleges szöge, β) szinuszának hányadosa egyenlő a törésmutatóval, azaz Magyarázata Amikor a hullám új közeg határához ér, a határvonalon a hullámfront minden pontját elemi, pontszerű hullámforrásnak tekinthetjük. A terjedési sebesség ismeretében a határ minden pontjában megrajzolható egy körrel, hogy egy bizonyos időpillanatban meddig jutott el a belőle korábban kiindult, már megtört elemi hullám. A Huygens-elv szerint az új hullámfrontot ezen új elemi hullámok burkolófelülete adja. A beesési és a törési szögek szinuszainak aránya visszavezethető két derékszögű háromszög megfelelő oldalainak az arányára a következőképpen. A jobb oldali ábrán a két közeg sárga és kék színnel van jelölve, a beesési merőleges pedig szaggatott vonallal. Észrevehetjük, hogy a beesési szög (fekete α) és a piros háromszög α szöge merőleges szárú szögek, és mindkettő hegyesszög, tehát nagyságuk megegyezik. Ugyanezért egyezik meg a törési szög (fekete β) nagysága a kék háromszög β szögével. Felírhatjuk azt is, hogy λ1=c1·t, és λ2=c2·t, ahol c 1 és c 2 a hullám terjedési sebessége a két közegben, t pedig az az idő , ami alatt a beeső és az új, megtört hullámfront A-ból B-be ér. A piros és a kék derékszögű háromszög átfogója közös, így A fény esetében A fény is hullám, mégpedig elektromágneses hullám. A fénytörés a hullámtörés alesete. Speciálisan a fénytörésnél a Snellius–Descartes-törvényről beszélünk. Páros rövid program szinkronúszás a 2013-as úszó-világbajnokságon A 2013-as úszó-világbajnokságon a szinkronúszáson belül a páros rövid programot július 21-én rendezték meg. Reggel a selejtezőket, este a döntőt. Kelenye Kelenye (szlovákul: Kleňany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. Fekvése Nagykürtöstől 35 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 17 km-re északkeletre fekszik. Története 1235-ben "Kelenen" alakban említik először. Szláv eredetű nevének jelentése a juharfáknál lakók. Első lakói valószínűleg a közeli gyepűt védő katonák voltak. 1260-ban "Kelena", 1345-ben "Kelenyen" alakban szerepel a forrásokban. Hont várának uradalmához tartozott, majd több nemesi család birtoka. A 18. században főként a Koháry, a Szmrecsányi, a Luka, a Kubinyi, a Pallavicini és Csáky családok birtokolták a községet. A Pallaviciniek kastélyt is építettek ide, amely azonban ma már nem áll. A falu másik kastélya a Glück család tulajdonában állt. Ez a 19. század elején épült, azonban ez sem áll már, mert nemrég a romlott állagú épületet lebontották. A falunak 1715-ben 7 adózója volt. 1720-ban 10 adózót számoltak a településen. 1828-ban 62 házában 371 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak. Vályi András szerint "KELENYE. Kelenanki Klainen. Tót falu Hont Vármegy. Földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szécsénykének szomszédságában, és annak filiája, határjában legelője vagyon elég, réttye kevés, mind a’ két féle fája van, szőleje jó." Fényes Elek szerint "Kelenye, (Klenanki), magyar f., Honth m. 343 kath., 12 evang. lak. Szőlőhegy. Tölgyes erdő. Sok gyümölcs, főkép cseresnye. F. u. többen. Határában levő Pólyahegyről igen szép kilátás történik. Ut. p. Ipoly-Ság." A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarország része volt. Népessége 1910-ben 489-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 336 lakosából 310 magyar. 2011-ben 297 lakosából 270 magyar és 22 szlovák. Híres személyek Itt élt gróf Stomm Marcel (1890-1968) altábornagy. Itt született 1950. október 24-én Csáky Károly néprajzkutató, helytörténész. Nevezetességei Római katolikus temploma a 17. században épült barokk stílusban . A 18. század és a 19. század végén, valamint 1946 -ban megújították. Klasszicista kastélya a 19. század elején épült. A községben több népi építésű, nyeregtetős, falajjás ház áll. A falu gazdag népi hagyományokkal is rendelkezik. E73 (európai út) Az E73-as európai út egy észak-dél irányú európai út, amely Budapestet, és a horvátországi Opuzent köti össze Bosznia-Hercegovinán keresztül. Fekvése Magyarország Budapest Budapest - Bóly Bóly - Mohács Mohács - Udvar Horvátország Duboševica- Eszék Eszék Eszék -Sredanci Sredanci-Velika Kopanica Velika Kopanica- Slavonski Šamac Bosznia-Hercegovina Šamac - Zenica Zenica -Kakanj- Szarajevó -Tarčin Tarčin- Mostar -Čapljina Horvátország Metković - Opuzen Zichy Géza Zicsi és vásonkői gróf Zichy Géza (Sztára, 1849. július 23. – Budapest, 1924. január 14.) magyar író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag. Életútja A gróf Zichy család sarja. Édesapja, gróf Zichy Lipót (1805-1869), császári és királyi aranykulcsos, édesanyja, gróf sztárai és nagymihályi Sztáray Mária (1821-1891) csillagkeresztes hölgy volt. Apai nagyszülei gróf Zichy Ferenc (1774-1861) és gróf galánthai Esterházy Amália (1776-1817) voltak. Anyai nagyszülei gróf sztárai és nagymihályi Sztáray Vince (1771-1827) és gróf szirmabessenyői, cserneki és tarkeöi Szirmay Johanna (1792-1848) voltak. Zichy Géza a Zichy család Zemplén megyei birtokán, Sztárán született. Zichy Lipótné Stáray Mária nagynénje volt gróf Sztáray Mária Amália Jozefának (1863-1940), Erzsébet magyar királyné udvarhölgyének. Zichy Géza a gimnáziumi tanulmányait és a jogot Pozsonyban végezte, és zenei tanulmányokat is folytatott egyetemi tanulmányai mellett. A zene tudományába a híres zeneszerző, Mayrberger Károly vezette be, aki akkoriban a pozsonyi tanítóképző intézet zenetanára volt. Alig 14 esztendősen egy vadászbaleset során elveszítette jobb karját (saját puskája roncsolta szét jobb kezét). Elkeseredés helyett megkettőzött ambícióval valóságos zongoravirtuózzá képezte magát, „bal kézre”. 1866-ban Pozsonyban lépett fel először félkezű zongorajátékával, és nagy sikert aratott, majd 1867-ben Pesten hangversenyezett. Mint zongoraművész egész Európában ismertté vált, és a hangversenykörútjaiból befolyt jövedelmét szinte teljes egészében jótékonysági célokra fordította, valamint kulturális mecenatúrát folytatott belőle. 1878-ban Németországban, 1879-ben Párizsban, 1880–1890-ben Oroszországban, Németországban, Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában, Romániában, a skandináv államokban hangversenyezett. Házassága és leszármazottjai 1871. szeptember 10.-én Budapesten feleségül vette gróf karátsonyfalvi és beodrai Karátsonyi Melánia (1855-1894) csillagkeresztes hölgyet, gróf Karátsonyi Guido (1817-1885) nagybirtokos, politikus, és puchói és csókai Marczibányi Anna Mária lányát. A házasságukból született: gróf Zichy Margit ( 1874 - 1963 ). Férje, gróf Zichy János ( 1868 - 1944 ) jogász, kamarás, kultuszminiszter. Zenei pályája A zeneszerzés tudományában Volkmann Róbert és Liszt Ferenc voltak a tanárai 1870-től. „Zách Klára balladája” című művének bemutatója kapcsán elnyerte mesterének, Liszt Ferencnek a támogatását és barátságát, és épp Liszt biztatásának hatására fejlesztette tovább balkezes zongoratudását. A zongorabalkéz virtuozitásának a megteremtője lett Európa-szerte, ezzel kapcsolatos szakírásai egyedülállóak. Több alkalommal is együtt koncertezett Liszt Ferenccel, európai hangversenykörútjainak egy-egy állomáshelyén. Írt számos operát, zenekari és zongoraművet, táncjátékot, etűdöket, de költeményei kapcsán is nevezetes, valamint vígjátékíróként is debütált 1898-ban, amikor is a Tízparancsolat című művét műsorra tűzte a budai Aréna (lásd részletesen: művei). Egyik balladáját Liszt Ferenc zenésítette meg. 1875-től 1918-ig, 43 éven keresztül volt a Nemzeti Zenede elnöke. A Nemzeti Színház intendánsa 1891–1894 között. A Magyar Királyi Operaház intendánsa is egyben 1891–1994 között, és 1895-től 1916-ig, 21 esztendőn keresztül, zeneszerző-vendégkarnagya. Az Operaház intendánsaként mondták többen rá, hogy egyeduralmat vezetett be, amely számos konfliktust okozott. Ennek kapcsán szerepet tulajdonítanak neki abban, hogy az Opera akkori igazgatója, Gustav Mahler jóval szerződésének lejárta előtt megvált budapesti tisztétől és Hamburgba távozott. Ugyanakkor a magyar zenei élet mecénása, valóságos motorja, egyebek mellett pozíciójánál fogva magyar önálló művek létrehozását elősegítő operapályázatot írt ki, valamint ezzel párhuzamosan operabíráló bizottságot hozott létre. Operaházi énekiskolát is szeretett volna szervezni, vidéki stagionerendszert akart megvalósítani, hogy az ország egészét bekapcsolja a zenei kultúra fejlesztésébe, de jobbára csak az amatőr énekesek ösztöndíjas képzését valósította meg. Közéleti tevékenységét megtörte feleségének, Karácsonyi Melánia grófnőnek 1904-ben bekövetkező váratlan halála. Az első világháború idején igen sokat tett a rokkant katonákért, számukra írta meg A félkezű ember könyvé-t (1915). Elismerései 1901-ben megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét, és idővel számos külföldi rendjel - egyebek mellett a nevezetes Lipót-rend - tulajdonosa is lett. 1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta, de már korábban a Petőfi Társaság (1876), majd a Kisfaludy Társaság (1878) is beválasztotta a tiszteletbeli tagjai közé. Jóval túl hatvanadik életévén megírta visszaemlékezéseit, amelyet két kötetbe rendezve adtak ki magyar nyelven Emlékeim (1912-1913) címmel, és három kötetben német nyelven is megjelent Stuttgartban, Aus mein Leben címmel, ugyanekkor. Nevezetes szépirodalmi művek kötődnek a nevéhez, mint például A félkezű ember könyve, Az álom regénye, A boldogság útja. Írt egy költői beszélyt A leányvári boszorkány címmel, amelyet gróf Zichy Mihály illusztrált. Úti beszámolói: Élmények Skandináviában és Három hét Szentpétervárott. Drámáját A szerelem harca címmel mutatták be. Jelentősége A főrangúak között kevés olyan kivételes egyéniség ismert, aki a művészetek terén oly áldásos és termékeny működést fejtett ki – minden esendőségével együtt is –, mint gróf Zichy Géza. A hazai kultúra fejlődését tartotta szem előtt, mecenatúrájával a magyar tehetség támogatását és kibontakozását segítette elő. Minden saját művészeti tevékenységéből szerzett jövedelmét visszafordította a hazai kultúra javára. Operái A vár története (1888) Alár (1896) Roland mester (1899) Nemo (1905) II. Rákóczi Ferenc (1909) Rodostó (1912) Irodalmi munkái Az álom regénye. Pest, 1872. A boldogság útja. Költ. beszély, Pest, 1875. A szerelem harcza. Dráma. Pest, 1876. (N. Szinh. kvt. Ism. Hon. 1876, 59. Kelet Népe 71. P. Napló 60. Ellenőr 7l.) Költemények. Kiadta a Petőfi Társ. Pest, 1877. A leányvári boszorkány. Költői beszély, Zichy Mihály 13 rajzával. Pest, 1881. (Ism. Vas. Ujs. 20. Egyetértés 133. Főv. L. 108. P. Napló 128. Koszorú V. 564.) Alár. Költ. beszély. Pest, 1883. (Ism. Koszorú 26. Nemzet 137. Főv. L. 123. Vas. Ujs. 20.) Élmények Skandináviában. (Kny. a Főv. L.-ból). Pest, 1887. Három hét Szentpétervárott. (Kny. a Főv. L.-ból.) Pest, 1889. Újabb költeményei. Pest, 1892. Zenekölteményei (előadattak Kolozsvárott.) Kolozsvár, 1893. A zene (költ.). Budapest, 1895. Katholikus magyar egyházi ének. Pest, 1895. Lourdes. Pest, 1895. Alár. Pest, 1896. (M. kir. operaház kvtára.) Roland mester. Pest, 1898. (M. kir. operaház kvt.) Dolores. Arad, 1902. Gemma. Bpest, 1904. (Operaház kvt.) Nemo. Bpest. 1905. (Op. kvt.) Aus meinem Leben. Stuttgart, 1911. Emlékeim. I. Bpest, 1912. Kitüntetései 1901. Ferenc József-rend nagykeresztje számos külföldi rendjel, egyebek mellett a Lipót-rend Névadó Zichy Géza Zeneiskola - Hajdúszoboszló Galvanizálás A galvanizálás az elektrolízis egy formája, elektrokémiai folyamat, amikor elektromos áram (egyenáram) hatására az oldatból/olvadékból az elektródán fém válik ki. Használata A galvanizálás – elektrolitikus úton történő – tömör és sima fémbevonatok előállítása, a bevonó fém ionjait tartalmazó oldatból, „fürdőből”. Legtöbbször fémet vonnak be vékony fémréteggel, ritkábban műanyagot. Galvanizálással a katódnak (negatív pólus) kapcsolt fém alkatrész felületére - külső áramforrás segítségével - a bevonó fém ionjait tartalmazó elektrolitból, fémbevonatot választanak le. A pozitív pólus - az anód - legtöbbször oldódó és a bevonó fémből van. Felületek aranyozására a galvanizálás elterjedése előtt a tűzi aranyozást – tűzihorganyzás – használták, ami úgy történt, hogy az aranyból amalgámot készítettek, ezt vitték fel az aranyozandó tárgyra, és a higanyt elpárologtatták. A galvanizálást manapság díszítésre, korrózióvédelemre, forraszthatóság javítására, felületkeményítésre (súrlódás csökkentése érdekében), (elektromos) vezetőképesség javítás érdekében és árnyékolásra használják. Farok A farok az állatok hátsó testrésze; a szó általánosságban a torzó egy egyedi, hajlékony függelékére utal. Ez a rész az emlősök és a madarak esetében a keresztcsontnak és a farokcsontnak felel meg. Bár a farok elsősorban a gerincesekre jellemző, egyes gerinctelenek is rendelkeznek vele, például a skorpiók és az ugróvillások. Funkció Az állatok farka különböző módokon használható. A halak és más tengeri életformák farka mozgásra szolgál. Sok szárazföldi állat ezzel a testrészével zavarja el a legyeket és egyéb kellemetlen rovarokat. Egyes csoportok, köztük a macskafélék és a kenguruk a farkukkal egyensúlyoznak, a szélesorrú majmok és oposszumok pedig kapaszkodó farokkal rendelkeznek, ami az ágakba való kapaszkodáshoz alkalmazkodott. A farkak szociális jelzésre is használhatók. Egyes szarvasfajok a farkuk alsó, fehér végének felvillantásával figyelmeztetik a többi, közelben levő fajtársat az esetleges veszélyre, a kutyafélék (köztük a házikutya) érzelmeket fejeznek ki vele. Az evolúciós hatások néhány fajnál páncélozott farok kifejlődéséhez vezettek, például a skorpiók esetében, melyeknél a farok mérget is tartalmaz. Egyes gyíkfajok képesek elválasztani a farkukat a testüktől, ami segítheti ezeket az állatokat a ragadozóktól való menekülés során, az eldobott, vergődő farok ugyanis elvonhatja a támadó figyelmét, illetve a megragadott farok leválasztása közvetlenül is lehetővé teheti a szökést. Az ilyen módon elvesztett farok általában idővel visszanő, habár az új rész rendszerint sötétebb az eredetinél. A madarak farkának végén hosszú, a repülés irányítására alkalmas tollak helyezkednek el, melyek az ágakon ülő példányoknál az egyensúlyozást is segítik. A paradicsommadaraknál, a lantfarkúmadaraknál, a páváknál és több egyéb fajnál a farktollaknak fontos szerep jut a párválasztás közbeni pózolásnál. Más fajok, például a harkály, valamint a fahágófélék különösen merev farktollai a fatörzseknek szegezve támasztékként szolgálnak. Emberi farkak Az emberi embriók farka a test egyhatod részét teszi ki. Az embrió magzattá fejlődése során a farok eltűnik a növekvő testben, azaz a fejlődő farok egy csökevényes struktúra. Ritka esetben a gyermek egy csigolyák nélküli, csupán erezetet, izmokat és idegeket tartalmazó „lágy farokkal” születik meg, azonban igen kevés olyan eset ismert, aminél a farok kötőszövetet vagy ötnél több csigolyát is tartalmazott. A modern eljárások az orvosok számára lehetővé teszik a farok szülés utáni eltávolítását. Egyes esetekben a farok valójában sacrococcygealis teratóma (kereszt- és farokcsonti vegyes daganat). A leghosszabb feljegyzett emberi farok egy Francia-Indokínában élt 12 éves fiú 229 milliméteres farka volt. Az indiai (nyugat-bengáliai) Chandre Oram 5,11 centiméteres farkával vált ismertté, ezt azonban nem tartják igazinak, rendellenessége inkább a gerinchasadék esete lehet. Az emberek farokcsontja ugyanazon a helyen kapcsolódik a medencéhez, ahol az emlősök farka. A farokcsontot a gerincoszlop aljánál levő összenőtt csigolyák alkotják, rendszerint négy darabból áll. Nem áll ki a testből, de van anatómiai célja: tapadási pontként szolgál az olyan izmok számára, mint a nagy farizom (musculus gluteus maximus). Az átkozott urna (Bűbájos boszorkák) Az Az átkozott urna a Bűbájos boszorkák című televíziós sorozat első évadjának tizenegyedik epizódja. Cselekmény Egyiptom fővárosában Kairóban három fiatal férfi betör egy lakatlannak tűnő házba az éjszaka közepén. Beszélgetésükből kiderül, hogy egy urnát keresnek. Végül meg is találják a kék-arany színben pompázó hatalmas urnát, azonban valami misztikus köd kezd a tárgy körül lebegni, amit a férfiak azonban nem vesznek észre. Miután az egyik férfit, Clay-t már el is indítják az urnával San Francisco-ba, arab fegyveresek érkeznek a hangok hallatára, s az egyik férfi mellett egy egyiptomi aranyos-díszes ruhába öltözött nő jelenik meg a misztikus ködből. Elmondása szerint ő az urna őrzője, s egy tarantella pókot helyez a férfi nyakára büntetésük, amiért ellopták az urnát, s közben társait is hasonló sorssal fenyegeti. Három nappal később a Halliwell házban Phoebe épp készül egyik New York-i „barátjával” találkozni, akivel korábban együtt is volt. A férfi az ajtóban várja, s Phoebe-nek egy látomása lesz arról, hogy a férfivel ágyba bújnak… A Quake-ben Prue arról panaszkodik Pipernek, hogy Phoebe vajon miért nem mesélt Clay-ről korábban neki, így tegnap este még utánuk is nézett, mit művelnek kettesben. Piper eközben megfagyaszt egy pincérfiút, aki épp készült volna három üvegpoharat ledobni a tálcáról egy lány nézegetése hatására. Piper Prue szemöldökráncoló arckifejezésére válaszolva elmondja, hogy a pincérpáros épp most szakított egymással, 6 év együttjárás után. Doug, a pincérfiú még gyűrűt is vett a lánynak, csak nem merte odaadni neki. Piper pedig igyekszik segíteni a páron azzal, hogy megfagyasztja Doug-ot, akárhányszor eltörne valamit. Prue pedig eközben elindul a Bucklandsbe, hiszen Rex és Hannah „távozását” követően valahogyan helyre kell rázni az aukciós házat. Clay eközben egy helyi parkban beszámol Phoebe-nek egyiptomi élményeiről, majd a lezárult kapcsolatukra terelődik a szó, de Phoebe nem igazán akar róla beszélni, mert még mindig rossz emlékek jutnak róla eszébe. Arra a kérdésére, Clay valójában miért kereste fel őt, a férfi őszintén azt válaszolja, hogy azt akarja, kérje meg Prue-t, hogy adjon el egy bazárban beszerzett urnát az egyik árverésen, mert hatalmas galibába került. Prue-t az irodában egy Claire Pryce nevezetű nőszemély várja, aki elmondása szerint egy banki alkalmazott, s azt hivatott elrendezni, hogy mi lesz a Buckland jövője. Tervei szerint egy a következő napon tartandó aukción legalább 1 000 000 dollár értékben kell tárgyakat eladni, különben az aukciós ház bezárja kapuit. Az érkező Phoebe-Clay páros eközben elhozza Prue-nak azt az urnát, amit Clay és barátai egyiptomban elloptak a magánházból. Clay úgy tünteti fel, mintha bazárban vette volna, s megkérik arra Prue-t, tekintsen el a tárgy előtörténetének tanulmányozásától, s adja el mihamarább az urnát. Az aukciós ház előtt a páros összetalálkozik Palmerrel, Clay egyik cinkostársával, aki egy találkozót beszél meg a férfivel, Phoebe felettébb furcsának találja a figurát. Aznap este a pókcsípésben elhunyt barátjuk koporsóját meghozza a repülőgép, s Palmer épp ellenőrzi, hogy biztonságosan megérkezett-e Amerikába, a koporsón azonban feltűnik egy vészjósló jel: az urna kék-arany figurája, mely egy gomolygó ködben az urna őrzőjévé alakul, aki bosszúra éhesen villogtatja szemeit… Mialatt Prue Pipernek panaszkodik arról, mennyire nem bízik Clay-ben, a házban Phoebe és az urnarabló Clay a kandallótűz mellett kínai ételt esznek, s eközben jól elandalognak a New Yorkban töltött közös időszakon. Egy rövid csókra is sor kerül, amit azonban az elővigyázatos Phoebe félbeszakít. Épp időben, ugyanis másodpercekkel később betoppan Prue. Clay elbúcsúzik Phoebe-től, de még előtte megkérdezni Prue-t, hogy áll az urnával. A legidősebb testvér elmondása szerint a másnap megrendezendő aukció listájára már felhelyezték az urnát, de a kikiáltási ár megállapításához szükséges adatokra továbbra is várakozik. A két lány a padlásról hallott hatalmas puffanás hallatára felsiet a lépcsőkön. Piper készített egy igézetet Doug, az ügyetlen pincér számára, s az igézettől azt várja, valahogyan felturbózza a fiú önbizalmát, így akár Shelly-vel újra összejöhetnének. Másnap az aukciós házban az aukció már javában folyik, amikor Claire egy olyan dokumentumot ad át Prue-nak, amely szerint az urna lopott. Erejével Prue rögtön kicseréli az urna címkéjét egy másik eladásra kínált régiség címkéjével, az urnát pedig az irodájába viszi. Itt azonban Clay barátja, Palmer várja a sarokban elbújva, s kérdőre vonja, hogy a nő miért nem hagyta az aukción az urnát. A cseles lány erejével megmozgatja az urnát, mire az az asztalon végigcsúszik, s az ijedt Palmer végül fejvesztve rohan ki az irodából. Phoebe és Piper az utcán sétálva beszélgetnek arról, milyen is volt Phoebe-nek a Clay-jel eltöltött időszak. Phoebe arról kérdezi kisebbik nővérét, vajon van-e értelme második esélyt adni, ugyanis Clay New Yorkban igen rossz társaságba keveredett, viszont Phoebe nem akar 60 éves koráig egyedülálló lenni. A Quake-ben a testvérpár azonban fura jelenetet lát maga előtt: Doug koktélokat mixel és a bárpultnál hemzsegő nőkkel beszélget negédesen, mire kiderül Phoebe számára, hogy Piper túlságosan is sok hozzávalót alkalmazott az igézet elkészítésénél, így tulajdonképpen egy önimádó, abszolút magabiztos szörny-Doug-ot hozott létre. Palmer hiába ér vissza ezalatt saját ideiglenes lakásába, az urna őrzője már várja őt az ajtóra rátapadt szimbólum formájában. Az aranyékszerekkel teli nő végül egy skorpiót helyez Palmer nyakára, amitől végül meghal. Phoebe és Clay szórakozni indulnának, de ruhaválogatás közben Phoebe-t rabul ejti Clay vad csókja, s végül az ágyban kötnek ki. A feldúltan hazaérkező Prue-t Piper-nek már nincs ideje informálni, hogy nem igazán kéne kopogás nélkül benyitnia Phoebe szobájába, így Prue ezt meg is teszi, de aztán kínos helyzetben érezve magát visszacsukja az ajtót, Phoebe viszont már ki is kel az ágyból, hogy jól beolvasson nővérének… Miután Clay elhagyja a házat, Phoebe elkezd Prue-val pörölni, s akkor sem nyugszik le, amikor nővére kezébe nyomja a Claire-től kapott tanúsítványt az urna lopott állapotáról. Phoebe azonban nagyon nehezen hiszi el, hogy Clay valóban nem változott semmit, s annak ellenére, hogy Prue - miután beszámolt testvéreinek az urna átkának történetéről, mely szerint bárki, aki ellopja az urnát, halállal végzi - győzködi arról, hogy az emberek nem változnak meg, biztos abban, hogy Clay nem tenné ki ekkora veszélynek Phoebe-t. Másnap reggel a rendőrség holtan találja Palmert a lakásán, s az igazságügyi orvosszakértő meg is állapítja, hogy a halált egy skorpiófullánk okozta, emellett megtalálják nála Prue névjegykártyáját, így Andy már indul is a Buckland-be. Clay épp látogatóba jönne Palmer-hez, de megrettenve veszi tudomásul, hogy másik barátja is életét vesztette. Claire és Prue számításai alapján az előző napi aukció hozott annyit az aukciós ház konyhájára, hogy nem adósodik el a közeljövőben. Ezután Andy érkezik meg, s beszámol arról, hogy megtalálták egy Palmer nevű férfinál a névjegykártyáját, aki nemrégiben halt meg skorpiócsípésben. A nyomozó emellett közli Prue-val, hogy attól, hogy már nem járnak együtt, továbbra is számíthat a segítségére, ha bármi közbejön. Clay nagyban pakolászik, mikor Phobe dúlva-fúlva bekopog a lakására. A férfi bevallja, hogy valóban ellopta az urnát, de arról fogalma sem volt, hogy átok ül rajta, azonban hiába mentegetőzik: Phoebe továbbra is hazugnak tartja, s erről be is számol Piper-nek a Quake-ben, aki időközben megszakította az igézetet, így Doug továbbra is ötpercenként összetör egy-egy poharat vagy edényt. Phoebe nagyon el van keseredve, hogy Clay csak kihasználta őt, viszont tisztában van azzal, hogy ő mindig is a zűrös férfiakhoz vonzódott, ennek viszont ára van. Szereplők Állandó szereplők Prue Halliwell szerepében Shannen Doherty Piper Halliwell szerepében Holly Marie Combs Phoebe Halliwell szerepében Alyssa Milano Andy Trudeau szerepében T. W. King Mellékszereplők Claire Pryce (Buckland ideiglenes vezetője) szerepében Cristine Rose Epizódszereplők Clay(Phoebe barátja)szerepében Victor Browne Apróságok Ez az első epizód, Az epizódban a következő dal hangzik el: Kelestény Kelestény (szlovákul Klieština) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. 2011-ben 350 lakosából 346 szlovák volt. Fekvése Vágbesztercétől 12 km-re északnyugatra a Marikó völgyében fekszik. A Marikóba igyekvő Radotina patak folyik át rajta. Története 1408-ban "Klystyna" néven említik először. 1438-ban "Kleschyna", 1504-ben "Klescina", 1507-ben "Kliesczina" alakban szerepel az írott forrásokban. 1439-től Vágbeszterce várának tartozéka, majd a budatíni uradalom része volt. 1598-ban 8 háza volt. 1784-ben 60 házában 65 családban 344 lakos élt. 1828-ban 16 háza volt 361 lakossal, akik juhtenyésztéssel, kosárfonással, szitakészítéssel foglalkoztak. A 19. században földesurai a Balassa és Szapáry családok voltak. Vályi András szerint " KLICSINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai G. Balassa, és Szapári Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Marikovához, mellynek filiája nem meszsze, Pukhovhoz mint egy mértföldnyire, vidékje soványas, vagyonnyai is selejtesek, fája mind a’ két féle van." Fényes Elek szerint "Klesztyina, Trencsén m. tót falu, 301 kath. lak. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry." 1910-ben 341, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Hosszú ideig Alsómarikóhoz tartozott és csak a 20. század végén lett újra önálló. 2001-ben 379 lakosából 378 szlovák volt. Dietmar Danner Dietmar Danner (Mannheim, 1950. november 29. –) nyugatnémet válogatott Európa-bajnoki ezüstérmes német labdarúgó, középpályás. Pályafutása Klubcsapatban Az Eintracht Plankstadt csapatában kezdte a labdarúgást. 1970–71-ben a VfR Mannheim játékosa volt. 1971-ben igazolt a Borussia Mönchengladbach csapatához, ahol három bajnoki címet, egy nyugatnémet kupát és két UEFA-kupát nyert az együttessel. Tagja volt Mönchengladbach arany korszakának mikor olyan fiatal játékosok bontogatták a szárnyaikat, mint Günter Netzer, Rainer Bonhof, Uli Stielike, Berti Vogts, Allan Simonsen vagy Jupp Heynckes. Pályafutását ketté törte egy 1976-os sérülés. Ezt követően már sohasem szerezte vissza régi formáját és már csak 49 bajnoki mérkőzésen szerepelt, ebből 19-et a Schalke 04 együttesében az 1980–81-es idényben. 1981–82-ben az 1. FC Saarbrücken, 1982–83-ban az osztrák LASK Linz labdarúgója volt, majd visszavonult az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1973 és 1976 között hat alkalommal szerepelt a nyugatnémet válogatottban. Tagja volt 1976-os Európa-bajnoki ezüstérmes csapatnak, de pályára nem lépett. Sikerei, díjai Európa-bajnokság ezüstérmes: 1976, Jugoszlávia Nyugatnémet bajnokság (Bundesliga) bajnok: 1974–75 , 1975–76 , 1976–77 2.: 1973–74 , 1977–78 Nyugatnémet kupa (DFP-Pokal) győztes: 1973 Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) döntős: 1976–77 UEFA-kupa győztes: 1974–75 , 1978–79 döntős: 1972–73 , 1979–80 Dietmar Drabek Dietmar Drabek (1965. június 30. –) osztrák nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát 1982-ben tette le, 1994-ben lett az I. Liga játékvezetője. 1995. április 1-jén debütált az I. Ligában. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 2011-ben vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 176. Nemzetközi játékvezetés Az Osztrák labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1997-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. Az osztrák nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 25. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2011-ben a FIFA 45 éves korhatárát elérve búcsúzott. Nemzetközi mérkőzéseinek száma: 40. Válogatott mérkőzéseinek száma: 7. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Belgiumba és Hollandiába a XI., a 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Újmikola Újmikola (Micula Nouă), település Romániában, a Partiumban, Szatmár megyébn. Fekvése Mikolától északra fekvő település. Története Újmikola korábban Mikola része volt. 1956-ban lett önálló település. 1956-ban 514 lakosa volt. 2002-ben 444 lakosából 362 román, 6 magyar, 73 ukrán volt. Váczi Sámuel Váczi Sámuel, Vátzi (Fony, 1759. október 28. – Csajág, 1829. június 23.) református lelkész. Élete Vátzy Gábor és Serke Klára fiaként született. Tanulmányait Sárospatakon végezte, ahol 1788-ban köztanító volt a költészeti osztályban, majd a német, héber és ógörög nyelvet tanította, végül 1790-től könyvtárosként dolgozott. 1792-ben lett Mezőszentgyörgyön lelkész; innét 1809-ben Pálfára, 1816-ban pedig Csajágra ment. Üdvözlő verset írt Kecskeméti Zsigmondhoz (1793). Munkái A Mi atyánk megvilágítása, mellyet a köz rendű keresztyéneknek számokra készített Doederlein Kristóf János. Magyar nyelven pedig kiadott. Győr, 1794. Két heti közönséges könyörgések (Fábián-féle Prédikátori Tárház II. k. 3. füzetében) Wien Meidling Wien Meidling Bécs másfél évszázadnál is hosszabb történetre visszatekintő, 2009-ben felújított és átépített vasútállomása, mely egyúttal multimodális csomópont is: az U6 metró, Wiener Lokalbahn (Badner Bahn) a 62-es villamosvonal, és számos buszjárat csatlakozik itt a vasúti forgalomhoz. 2009-ben a Westbahnhof és az bezárása előtti forgalmát tekintve Südbahnhof után a harmadik legforgalmasabb bécsi pályaudvar volt. A metróállomásnál bevásárlóközpont, a közelben pedig ingázók számára hosszú távra kiadó szobák, lakások találhatók jelentős számban. Forgalom A helyi és elővárosi közlekedésben (S-Bahn, regionális összeköttetések) nagy jelentőséggel bíró állomás nemzetközi vonatok megállóhelye is. Südbahnhof állomás átépítés miatti bezárásának következtében az ottani forgalom egy jelentős részét átterelték Meidlingbe, amely 50%-ot meghaladó utasforgalom-növekedést jelentett. A Hauptbahnhof megnyitása után a jelentősége valamelyest csökkent. A pályaudvar nyolc utasforgalmi vágánya szolgálja ki az S-Bahn-kapcsolatokat (Hütteldorf, Floridsdorf, Gänsendorf), a Mödling-Baden-vonalat, illetve a Südbahn-t (Graz, Maribor felé); Magyarország viszonylatában egyrészt a németországi EuroCity- és Railjet vonatok állnak meg; Meidlinget érintve mennek tovább a bécsújhelyi és soproni vonatok, köztük a GYSEV járatai is. A Lainzer Tunnel (lainzi vasúti alagút) keleti vége az állomáshoz kapcsolódik, ezért a távolsági forgalomban (beleértve részben a teherforgalmat is) forgalomszervezési jelentőséggel is bír. Balesetek 2017. április 15.-én az állomáson összeütközött egy Railjet egy regionális vonattal. 1985-ös Formula–1 holland nagydíj A holland nagydíj volt az 1985-ös Formula–1 világbajnokság tizenegyedik futama. Statisztikák Vezető helyen: Keke Rosberg: 19 (1-19) Alain Prost: 14 (20-33) Niki Lauda: 37 (34-70) Niki Lauda 25. győzelem, Nelson Piquet 17. pole-pozíciója, Alain Prost 15. leggyorsabb köre. McLaren 47. győzelme. Elio de Angelis 100. versenye. Perla Haney-Jardine Perla Haney-Jardine (Niterói, 1997. május 2. –) amerikai-brazil színész. Szülei is a filmiparban mozogtak, Perla leghíresebb szerepét gyermekszínészként a Kill Bill-ben játszotta, de szerepelt a Pókember 3-ban is. Stazione di Montecarotto-Castelbellino Stazione di Montecarotto-Castelbellino vasútállomás Olaszországban, Marche régióban, Castelbellino településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Róma–Ancona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Castelplanio-Cupramontana Stazione di Pantiere di Castelbellino KS Kastrioti Krujë A KS Kastrioti Krujë egy albán labdarúgócsapat Kruja városában, jelenleg az albán labdarúgó-bajnokság másodosztályában szerepel. Hazai mérkőzéseit a 10 000 fő befogadására alkalmas Kastrioti Stadionban játssza. Történelem A klubot 1926-ban alapították. A csapat elnevezései 1926 : Kastrioti Krujë (alapítás) 1949 : Krujë (újjáalapítás) 1951 : Puna Krujë (átnevezés) 1958 : KS Kastrioti Krujë (átnevezés) Titkok Kamrája A Titkok Kamrája a Harry Potter regénysorozat egyik kiemelt helyszíne, a Roxfortban található. A kamrát Mardekár Malazár, az iskola egyik alapítója építette távozása előtt. Malazár szándéka az volt, hogy a kamra maradjon zárva, amíg el nem jön az ő méltó leszármazottja, aki megtisztítja az iskolát a mugli ivadékoktól. A kamrát csak olyan ember tudja kinyitni, aki beszéli a kígyók nyelvét, vagyis párszaszájú. A Titkok Kamrája az első emeleti lányvécéből nyílik, ahol Hisztis Myrtle kísért. A kamrát először Tom Rowle Denem nyitotta ki hatodikos korában, 1943. június 13-án. Kiengedte a benne lakó baziliszkuszt, amely halálos pillantásával megölte Hisztis Myrtle-t. Tom Denem Rubeus Hagrid óriáspókjára fogta a gyilkosságot, ezért Hagridot elbocsátották az iskolából. A kamrát másodszor 50 évvel később – Voldemort irányítása alatt – Ginny Weasley nyitotta ki. Harry Potter lement a Titkok Kamrájába, hogy kiszabadítsa Ginnyt. A hetedik kötetben Ron Weasley és Hermione Granger mentek le a kamrába a baziliszkuszfogakért, hogy meg tudják semmisíteni a maradék horcruxot. Szerb ortodox egyház A szerb ortodox egyház egyike a tizenöt autokefál (önálló) ortodox egyháznak. Istentiszteleti nyelve az egyházi szláv és a modern irodalmi szerb. A szerb egyház 1219-ben nyerte el önállóságát. Első érseke Szent Száva, Stefan Nemanja nagyzsupán legkisebb fia volt, aki a görögországi Áthosz hegyén tette le a szerzetesi fogadalmat az 1190-es években. Az egyház hívei ma elsősorban Szerbiában, Montenegróban, Bosznia és Hercegovinában, Horvátországban, Szlovéniában, Romániában, Európa több államában, illetve az USA-ban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon élnek. Története Az egyház feje a pátriárka. Teljes titulusa: Peć (albánul Pejë, törökül és magyarul régiesen Ipek) érseke, Belgrád és Karlóca metropolitája, a szerbek pátriárkája. A 45. szerb egyházfő 2010. január 23-tól Irinej (sz. Vidova, 1930. augusztus 28.), eredeti nevén Miroslav Gavrilović, korábbi niši püspök. Az egyház legmagasabb döntéshozó testülete a Szent Püspöki Zsinat (Свети Архијерејски Сабор). Tagjai a pátriárka, a metropoliták, a püspökök és a vikárius püspökök. Évente kétszer, tavasszal és ősszel ülésezik, általában Belgrádban illetve valamelyik kiemelkedő jelentőségű monostorban. Szintén fontos szerepet tölt be a Szent Püspöki Szinódus (Свети Архијерејски Синод), amely a pátriárkából és négy püspökból áll. A Szinódus tagjai jelenleg a következők: Amfilohije montenegrói metropolita, Hrizosztom zsicsai püspök, Hrizosztom bihácsi és petrovaci püspök, valamint Filaret mileševói püspök . Szakadások A hívek egy része csatlakozott Rómához. Ez a Kőrösi egyházmegye néven ismert uniátus keleti katolikus egyház. Egyházmegyék A szerb ortodox egyháznak jelenleg 32 egyházmegyéje van. Négy egyházmegye van Észak-Amerikában és kettő Ausztráliában. Magyarországi jelenlét Budai szerb ortodox püspökség Püspöke Lukijan Pantelić budai püspök, a temesvári szerb ortodox egyházmegye adminisztrátora. A püspöki helynök Vojiszláv Gálity protoierej-sztavrofor. Három esperessége van: a budai (székhelye: Szentendre, esperese: Lazar Pajtić protoierej) a mohácsi (székhelye: Mohács, esperese: Lazar Pajtić protoierej) és a szegedi (székhely: Szeged, esperese: Pavle Kaplan protonamesnik). Két monostor tartozik hozzá: az egyik Ráckevén (Pest megye) található, temploma az Istenszülő elhunytának van szentelve, a másik Grábócon (Tolna megye), temploma a Szent Arkangyaloknak van szentelve. A püspökség székhelye Szentendrén van. Itt található az a gazdag gyűjtemény is, amely az ország minden részéből bemutatja a hazai szerbség értékes egyházművészeti kincseit, régi ikonokat, díszes kelyheket, papi ruhákat és evangéliumokat, valamint kézírásos és nyomtatott istentiszteleti könyveket. Itt őriznek több, a középkori magyarországi szerb monostorok és templomok jogait biztosító császári és szultáni okiratot. Északi-középhegység Az Északi-középhegység vagy Észak-magyarországi-középhegység elnevezés kétféle jelentésben is használható: Szűkebb értelemben a Magyarország északkeleti részén található hegyvidéki területeket jelenti, ahol Magyarország legmagasabb hegyei is találhatóak. Ebben az esetben nem önálló földrajzi egységről van szó, hanem geopolitikai elnevezésről, mivel ez a terület a valóságban egy olyan hegyvonulat része, amely földrajzilag Szlovákia területére is átnyúlik. A kifejezés a szocialista időszakban vált közkeletűvé Magyarországon, amikor a szlovák-magyar határt egyben földrajzi választóvonalnak is tekintették. A kifejezés tágabb, eredeti földrajzi értelmében azt az egész hegyvonulatot jelenti, amely a Visegrádi-hegységtől a Szalánci-hegységig húzódik. A hegység nagyobb része Magyarország északkeleti részén, Észak-Magyarország régióban található, de a magyar-szlovák határ mentén mindvégig átnyúlik Szlovákia területére is. A hegyvonulat szlovák neve Matransko-slanská oblast . Szócikkünkben a tágabb értelmezést követjük. Az Északi-középhegység az Északi-Kárpátok belső pereméhez tartozik. Fő részei délről észak, illetve nyugatról kelet felé haladva: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Gödöllői-dombság, Cserhát, Mátra, Bükk-vidék, Cserehát, Eperjes–Tokaji-hegység, Zempléni-szigethegység. (Az Aggteleki-karsztot a szűkebb, geopolitikai értelmezés esetén szintén az Északi-középhegység részének tekintik, földrajzilag viszont valójában a Gömör–Szepesi-érchegységhez tartozó Gömör–Tornai-karszt Magyarországra átnyúló része.) Az Északi-középhegység és a Dunántúli-középhegység közös összefoglaló neve Magyar-középhegység. Az Északi-középhegységben található Magyarország legmagasabb pontja, a Kékes. Részei Az Északi-középhegységet az alapján oszthatjuk három szakaszra, hogy a Mátrát a szakirodalom többnyire a középhegység középső szakaszának tekinti. Nyugati szakasz A Visegrádi-hegységet a Kétbükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el a Dunántúli-középhegységhez tartozó Pilistől. Ez egyben az Északi-középhegységet és a Dunántúli-középhegységet elválasztó geológiai törésvonal is. A Visegrádi-hegységet a köznyelvben – helytelenül – gyakran a Pilis részének tartják. Fő csúcsa a Dobogó-kő (699 m). A kb. 600 km2 területű Börzsöny a Visegrádi-hegység folytatása. Nagyrészt vulkanikus eredetű, kőzetanyaga andezit és andezittufa. Északról az Ipoly határolja, délről a Duna, kelet felől pedig a Nógrádi-medence választja el a Cserháttól. Legmagasabb pontja a 938 méter magas Csóványos. Szlovákia területén a Burda kapcsolódik hozzá. A Cserhát ugyancsak andezitből áll, de az erózió sokkal jobban lekoptatta, gyakorlatilag dombvidék. Legmagasabb pontja a Karancs-tető (727 m). A Gödöllői-dombság és a Monor-Irsai-halomvidék szintén az Északi-középhegységhez sorolható, mint annak legdélebbi nyúlványai és legalacsonyabb elemei. Átmeneti tájegységet alkotnak az Alföld felé. Ezek azonban löszből állnak. Középső szakasz A Mátrában található a Kékes, Magyarország legmagasabb pontja (1014 m), de magának a hegységnek az átlagmagassága csak 600 méter, ebből a szempontból megelőzi a szomszédos Bükk hegység. A Mátra szintén vulkanikus eredetű, nagyrészt andezitből áll. A Karancs-Medves-vidék a Karancs hegységet és a Medves-Ajnácskői-hegységet foglalja magában. A vidék vízrajzi különlegessége, hogy itt húzódik a Kárpát-medence két legnagyobb folyójának, a Dunának és a Tiszának a vízválasztó vonala. A Karancs-hegység ( szlovákul: Mučínska vrchovina ) vulkanikus eredetű, anyaga andezit. Legmagasabb pontja a 727 méter körüli magas Karancs. A Medves-Ajnácskői-hegység vagy régebbi nevén Nógrád-Gömöri bazaltvidék a Karancshoz hasonlóan vulkanikus hegycsoportokból áll, anyaga azonban bazalt . Két fő része a Medves-fennsík és az Ajnácskői-hegység ( szlovákul: Planina Medveš és Hajnáčska vrchovina ). A Medves-fennsík Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 500 méter feletti összefüggő fennsíkja. A Gömör-Hevesi-dombság 300-500 méter magas dombvidék, amely hosszan átnyúlik Szlovákia területére is. Homokkő, homok, kavics és riolittufa építi fel. Szlovákiában található északi része a Gömöri-dombvidék (szlovákul: Bučenská vrchovina). A dombság déli fele a Vajdavár-dombvidék, amelyet a szlovák-magyar határ két oldalán húzódó Gömöri-erdőhát (Petrovská vrchovina) és a Magyarországon található Heves–Borsodi-dombság vagy Ózd-Pétervásárai-dombság alkot. A Karancs-Medves-vidék és a Gömöri-Hevesi-dombság szlovákiai területeit Szlovákiában Cseres-hegység (Cerová vrchovina) néven ismerik. Keleti szakasz A Bükk nagyrészt mészkőhegység, a Bükk-fennsíkot körülvevő területen riolit és riolittufa is előfordul. A Cserehát dombvidék, amely a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen fekszik. Átlagos magassága 300-400 méter. Területét agyag és homok borítja, néhol márványszerű aprókristályos mészkő található. Az Eperjes–Tokaji-hegység az Északi-középhegység legkeletibb része. Néha nem az Északi-középhegységhez sorolják, hanem külön hegységcsoportnak tekintik. Fő tagjai a Zempléni-hegység és a Szalánci-hegység. A Zempléni-hegység Magyarország területére esik, a Szalánci-hegység zöme viszont Szlovákiában található. Zempléni-hegység vagy más néven Tokaji-hegység vulkanikus eredetű, kőzetanyaga riolit és andezit. Híres szőlőtermesztő vidék. Északi részén a Bózsva és mellékvizeinek medencéje a Hegyköz . Szalánci-hegység (szlovákul Slanské vrchy ): túlnyomó része Szlovákiában húzódik. A Magyarországon található Nagy-Milic hegycsoport földrajzi szempontból a Szalánci-hegység déli nyúlványa, az országhatár miatt azonban többnyire a Zempléni-hegység részeként tárgyalják. A Zempléni-szigethegység (szlovákul: Zemplínske vrchy) Szlovákiában található. Az Északi-középhegység legkeletibb tagjaként szigetszerűen emelkedik ki a Zempléni-síkból. Geopolitikai szempontból általában szintén az Északi-középhegységhez sorolják az Aggteleki-karsztnak nevezett, 300–500 méter átlagmagasságú mészkő- és dolomithegységet. Ez valójában a Szlovákiába átnyúló Gömör–Tornai-karszt része, tehát földrajzilag nem az Északi-középhegység, hanem a Gömör–Szepesi-érchegység része. A Bükk hegységtől északra fekszik, a két tájegységet a Sajó völgye választja el. Itt találhatóak Magyarország leghíresebb barlangjai, köztük a Baradla-barlang. Ásványkincsei barnakőszén mészkő lignit kavics színesfémek (nem bányásszák) nemesfémek (nem bányásszák) vasérc (nem bányásszák) barit (nem bányásszák) kovaföld zeolit bentonit kaolinit perlit anhidrit és gipsz Galán Angéla Galán Angéla (Budapest) magyar műsorvezető, dokumentumfilmes, televíziós újságíró. Pályafutása Budapesten született, Pozsonyban (Szlovákia) nevelkedett. A Pozsonyi Magyar Gimnáziumban (Pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium) érettségizett. Szavalóversenyeken szerepelt sikerrel, majd 1996-ban a „Ki mit tud?” vetélkedőn a középdöntőbe jutott, saját szövegű paródiájával az „egyéb” kategóriában. Az ELTE angol szakának elvégzése után 2011 júniusában szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós újságírás szakán. 2009-2010-ben Londonban tanult a University of the Arts London College of Communication diákjaként. Egyetemi évei alatt a Budapesti Tavaszi Fesztiválról készített reggelente fesztiválhíradókat az RTL Klub számára. Végzősként a Magyar Televízióban a „Feszty-körkép” és a „Körhinta” című fesztiválmagazinok műsorvezetője volt, mellette az Elle magazin szerkesztőjeként dolgozott. 2011 októberétől 2013 decemberéig Angi jelenti címmel vezetett heti magazint az m1-en. A műsor különféle foglalkozásokat mutatott be, és érdekes helyekről, eseményekről tudósított informatív, könnyed stílusban. Szlovákmagyarok című diplomafilmjéért Gundel művészeti díjat és Junior Prima díjat kapott. A dokumentumfilm a szlovákiai magyar identitás kérdéseit feszegeti személyes nézőpontból. A 43. Magyar Filmszemlén mutatták be 2012 februárjában. A filmből készült pár perces ajánló jelentős visszhangot váltott ki az interneten. 2012. június 4-én, a Trianon emléknap alkalmából tűzte műsorára a Magyar Televízió. A Szomszédaink, a magyarok című 3 részes ismeretterjesztő dokumentumfilm szerkesztő- riportere volt. A filmek azt vizsgálták, hogy Szlovákiában, Romániában és Szerbiában hogy vélekednek a többségi nemzet tagjai az ott élő magyarokról: hogy látják a közös történelmet, milyen sztereotípiák élnek a közgondolkodásban, és melyek a legkényesebb pontok, ahol a leginkább eltérnek a vélemények. A filmeket 2013 őszén mutatta be a Magyar Televízió, illetve az index hírportál. 2015. március 15-étől az m2 éjszakai műsorsávjában hétfőtől szombatig jelentkező Petőfi TV "Böngésző" és "Én vagyok itt" c. élő műsorainak egyik állandó műsorvezetője. A műsorok élőben közvetítenek koncertekről, fesztiválokról, különböző kulturális eseményekről. A témák és a tartalmak elsősorban a fiatalokat kívánják megcélozni, a műsor vendégei is leggyakrabban a magyarországi könnyűzenei és kulturális élet ismert arcai Díjai Gundel Művészeti Díj (2011. szeptember) – elsőfilmes filmrendező Junior Prima díj (2011. november) – magyar sajtó kategória, tíz legjobb 30 év alatti újságíró Jegyzetek Ki mit tud? (1996) (magyar nyelven) (txt). MEK, 1996. (Hozzáférés: 2015) Szelli: Szlovákmagyarok (magyar nyelven). Mandiner blog, 2012. június 4. (Hozzáférés: 2015) Átadták a 2011-es Junior Prima sajtódíjakat ; Budapest, 2011. november 7., hétfő (MTI) Johannes: Révay András: Tízéves a Gundel-díj (magyar nyelven). Euroastra, 2011. október 1. (Hozzáférés: 2015) Parászka Boróka: Vetítenek Romániáról (magyar nyelven). Magyar Narancs, 2013. december 10. (Hozzáférés: 2015) Kolozsi Ádám: Ismeretlen szomszédaink, a magyarok (magyar nyelven). index, 2013. december 1. (Hozzáférés: 2015) DHT: A filmrendezők köszönik, jól vannak hvg.hu: Vasárnap indul a Petőfi TV (magyar nyelven). hvg, 2015. március 11. (Hozzáférés: 2015) Források Galán Angéla a PORT.hu -n Galán Angéla az IMDb-n Angi jelenti (magyar nyelven) (?). NAVA / MTV1, 2013. (Hozzáférés: 2015) – a műsor 75 epizódja (2011-2013, MTV archívum) Riport a Szlovákmagyarokról az m1-en Szlovákmagyarok (ajánló) A Szlovákmagyarok (2011), és a Szomszédaink 1-2-3 (2013) c. dokumentumfilmek megtekinthetők a YouTube-on. Interjúk Trianon és a Szlovákmagyarok - interjú Galán Angélával Szlovákmagyarok - Galán Angéla: A valóság egy szeletét mutatom be MNO: Túl a pátyolgatáson és a leszlovákozáson Transindex: Szókimondó, elfogulatlan dokfilm a magyar-román együttélésről Vasárnap: "Lélekben ide tartozom" (interjú) Kultúra.hu: "Elsősorban történeteket szeretnék mesélni"(interjú) Kritikák Népszabadság, 2012. június 1.: Derűs hazakeresés Magyar Nemzet, 2012. június 3.: Szlovákmagyarok: film a hazakeresésről Index, 2012. június 4.: Dédié volt Trianon, nekem mi jutott? Magyar Nemzet Online, 2013. október 28.: Milyenek a magyarok a szomszédok szerint? Népszabadság, 2013. november 5.: Az együttélés művészete Index, 2013. december 1.: Ismeretlen szomszédaink, a magyarok Magyar Narancs, 2013. december 10.: Vetítenek Romániáról Naveil Naveil település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 2288 fő (2015). Naveil Thoré-la-Rochette, Marcilly-en-Beauce, Vendôme, Villerable és Villiers-sur-Loir községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Radošov Radošov település Csehországban, a Třebíči járásban. Radošov Svatoslav, Kamenice, Kouty, Horní Smrčné és Chlum településekkel határos. Lakosainak száma 169 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: KS Vive Tauron Kielce A Vive Targi Kielce egy lengyel férfi kézilabda-csapat, amelynek székhelye Kielcében van. A csapat nyert már lengyel bajnokságot, és lengyel kupát. Története A klubot 1966-ban alapították. Első sikere egy kupagyőzelem volt 1985-ben, bajnokságot 1993-ban nyertek először, 2012 óta minden évben. A Bajnokok ligájában 2013-ban és 2015-ben is bronzérmet szerzett, majd 2016-ban történetük első sikerét is elérték az elitsorozatban, a döntőben a Telekom Veszprém ellen óriási bravúrt elérve 9 gólos hátrányból fordították meg a mérkőzést. A 2018-ban a klub pénzügyi válságba került, a csapat edzője, Talant Dujsebajev bejelentette, hogy a csapat fennmaradása érdekében ő, és teljes csapat lemondott fizetésének 25%-áról. Sikerei Lengyel bajnok (15): 1993, 1994, 1996, 1998, 1999, 2003, 2009, 2010, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018 Lengyel kupagyőztes (15): 1985, 2000, 2003, 2004, 2006, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2017, 2018 EHF-bajnokok ligája győztes (1): 2016 3. hely (2): 2013, 2015 EHF-kupa elődöntős (2): 1998, 2006 Jelenlegi keret A 2018–2019-es szezon játékoskerete: Dominique Baratelli Dominique Baratelli (Nizza, 1947. december 26. –) válogatott francia labdarúgó, kapus. Pályafutása Klubcsapatban 1967 és 1971 között az AC Ajaccio, 1971 és 1978 között az OGC Nice, végül 1978 és 1985 között a PSG labdarúgója volt. Összesen 593 francia bajnoki mérkőzésen védett. A válogatottban 1969 és 1982 21 alkalommal szerepelt a francia válogatottban. Tagja volt az 1982-es spanyolországi világbajnokságon negyedik helyezett csapatnak. Sikerei, díjai Világbajnokság 4. helyezett: 1982, Spanyolország Ruoms Ruoms település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 2258 fő (2015). Ruoms Chauzon, Labeaume, Lagorce, Pradons, Saint-Alban-Auriolles, Sampzon és Vallon-Pont-d’Arc községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Maršov u Úpice Maršov u Úpice település Csehországban, Trutnovi járásban. Maršov u Úpice Hajnice, Úpice, Libňatov, Brzice és Mezilečí településekkel határos. Lakosainak száma 185 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Karibi bíborfecske A karibi bíborfecske (Progne dominicensis) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába és a Progne nembe tartozó faj. Egyes rendszerezések az északi bíborfecske alfajának tekintik. 18-19 centiméter hosszú. A középső és déli Karib-szigeteken él (Jamaicától Tobagóig), ahonnan télen valószínűleg Dél-Amerikába vonul. Rovarevő. Márciustól júliusig költ, a fészkét faodúkba helyezi. A nőstény hat-nyolc tojást rak le, melyekből a fiókák 15 nap múlva kelnek ki, majd 26-27 nap után repülnek ki a fészekből. Hunnia-ügy A Hunnia-ügy Magyarország első olyan rendőrségi és bírósági ügye, amelyben a hatóságok a vádlottakat bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények elkövetésével vádolják. A vád szerint a csoport 2007 és 2009 között hajtott végre molotov-koktélos és robbantásos támadásokat az akkori szocialista-liberális kormánytöbbség tagjainak ingatlanjai ellen, „meleg” szórakozóhelyek és egy jegyiroda ellen, valamint bántalmazták a magyar Hír Televízió egyik műsorvezetőjét, Csintalan Sándor egykori szocialista politikust. A műsorvezető bántalmazását leszámítva a támadások nyomán más személyi sérülés nem történt, egyes esetekben a kárérték is jelentéktelen, a vádhatóság szerint azonban mindez nem az állítólagos terrorszervezet szándékain múlott. Története Az ügy eredetileg a Magyarok Nyilai Felszabadító Hadsereg nevű (fantom)szervezethez kötődött, amely a hatóságok mostani állításai szerint valójában a Budaházy György és Toroczkai László által 2007-ben létrehozott Hunnia Mozgalom Budaházy által vezetett „katonai szárnyával” azonos. A Magyarok Nyilai elnevezést ismeretlen személy(ek) használta(’k) aláírásként több elektronikus levélben, amelyeket a támadásokat követően és azok kapcsán figyelmeztető és fenyegető tartalommal juttattak el a magyarországi médiumoknak, esetenként a támadásokhoz köthető fényképfelvételeket is mellékelve. A Hunnia Mozgalomról Budaházy és Toroczkai a Hunnia Mozgalmat egy nemzeti radikális társadalmi mozgalomként hirdették meg egy 2007. április 21-ei nyilvános rendezvényen. A szervezetet alapítványként próbálták bejegyezni, a két kérelmező közéleti szerepléseire való hivatkozással azonban ezt a hatóság megtagadta. A kérelmezők fellebbezését követően végül a másodfokú bíróság arra hivatkozva hozott elutasító döntést, hogy egy alapítvány nem foglalkozhat – a célok között megjelölt – „környezetvédelemmel”. A Hunnia Mozgalom legnagyobb sikerének alapítói a 2008-ban végzett ún. razzia programot tartják, amelyben a mozgalom tagjai olyan bűncselekményeket próbáltak feltárni, majd a megismerteket publikálni, amelyekben az elkövetők vagy társtettesek többnyire állami alkalmazottak, és amely ügyek addig nem (vagy sohasem) kerültek bíróság elé, vagy nem váltak közismertté. A Razzia program legnagyobb sikerének a Hunnia Mozgalom tagjai által felderített és kirobbantott ún. Sukoró-botrányt tartják, amely során egy, a Velencei-tó partján fekvő településen, Sukorón megépíteni kívánt óriáskaszinó-beruházás körüli visszaélésekre hívták fel a sajtó és a nyilvánosság figyelmét. Budaházy György szimpatizánsai szerint épp a Razzia program egyre erősödő sikere vezetett Budaházy és vádlott-társai letartóztatásához, és a Hunnia Mozgalom kriminalizálásához. A Hunnia Mozgalom által létrehozott és működtetett internetes oldal, a hunnia.org a rendőrségi lefoglalások nyomán elérhetetlenné vált. A mozgalom célkitűzéseiről, működéséről, és eredményeiről emiatt már csak sajtóarchívumokból, vagy Budaházy György internetes rádióműsorának hangarchívumából lehet tájékozódni. A Hunnia-per A Hunnia-pernek ma 17 vádlottja van: Budaházy György (I. rendű), S. József (II.r.), Szász Endre István (III.r.), S. Frigyes (IV.r.), M. Csaba (V.r.), P. László (VI.r.), P. Gergely (VII.r.), T. Csaba (VIII.r.), N. Zoltán (IX.r.), G. Blanka (X.r.), F. Róbert (XI.r.), J. Gábor (XII.r.), K. Csaba (XIII.r.), B. Beáta (XIV.r.), B. Anikó (XV.r.), B. Gábor (XVI.r.), és R. Krisztián (XVII.r.). 16 vádlottal szemben terrorcselekmény elkövetése, a XVII.r. vádlottal szemben lőszerrel való visszaélés a vád. Amennyiben a bíróság megállapítja a bűnösségüket, büntetési tételként velük szemben akár életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabható. Az ügyben eredetileg szintén vádlottként szereplő S. Tibort az ügyészség tanúvá minősítette át, vélhetőleg olyan vádalku keretében, amelyben az akkor vádlott S. Tibor terhelő vallomást tett vádlott-társaira, és az általa a csoport vezetőjének állított Budaházy Györgyre. Az ügy nyomozati szakasza – és részben bírósági szakasza is – soha nem látott fogvatartási és biztonsági körülmények között zajlott. Ezzel együtt is, a bírósági tárgyalás 2011. március 2-ai megkezdésére a 17-ből 15 vádlott számára a hatóságok már lehetővé tették, hogy szabadlábon védekezzenek. Jelenleg az ügy két vádlottja: Budaházy György elsőrendű, és Szász Endre István harmadrendű vádlott van még továbbra is előzetes letartóztatásban. Az ügy visszhangja A Hunnia-ügy jelenleg Magyarország legvitatottabb, és talán legtöbb indulatot kiváltó hatósági ügye. Elemei gyakori szereplői médiatudósításoknak, politikai kampányoknak és közéleti vitáknak. Meghan Trainor Meghan Elizabeth Trainor (Nantucket, Massachusetts, 1993. december 22. –) amerikai énekesnő, dalszövegíró, zenész és zenei producer. Első kislemeze, az „All About That Bass” viharos sebességgel száguldott a Billboard Hot 100 sikerlista élére nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon, és ezzel 2014 egyik legnagyobb slágere lett. 2014-ben az Epic Records-szal szóló lemezmegállapodás aláírása után Trainor kiadta „Title” (2015) című albumát, melynek köszönhetően felemelkedett. Az 1950-es és 1960-as évek zenéje kiemelkedően befolyásolták Trainor zenéjét. A dalszövegek témái közé tartoznak a modern nőiség tárgyai. Trainor munkáit több díj is elismerte, köztük egy Grammy-díj, és két Billboard Music Awards díj. Élete Meghan Trainor 1993. december 22-én született Nantucketben, Massachusetts államban, Kelli Anne és Gary Trainor gyermekeként. Van egy Ryan és egy Justin nevű testvére. Már hatévesen a templomban énekelt, majd 11 éves korában írt először zenét. Korai karrierlehetőségét a zenei családba való születésnek tulajdonítja. Apja zenész és orgonista volt egy metodista egyházban. 13 évesen Trainor megírta első dalát, a „Give Me a Chance”-t. Nyolcadik osztályos korában családja elhagyta Nantucket-et. Trainor a Cape Cod-i Nauset High School-ba járt középiskolásba, ahol többek között az NRBQ gitárosától, Johnny Spampinatótól tanult gitározni. Ezenkívül trombitált is az iskola jazz zenekarában. A helyi zenekarban is szerepelt, négy évig az „Island Fusion” énekese volt. Tinédzser korában, szülei arra ösztönözték, hogy vegyen részt a dalszerző konvenciókban, és olyan helyszínekre vitték, ahol a produkciós cégek új művészeket és dalszerzőket kerestek. Később egy olyan otthoni stúdióban dolgozott, amelyet a szülei készítettek neki. 18 évesen saját dalaiból három albumot adott ki a maga erejéből, és ezek segítségével szerződést kötött a „Big Yellow Dog Music” nevű kiadóval. Nem sokkal utána átigazolt az Epic Records-hoz. Zenei karrierje Meghan életének legnagyobb részét addig is a zene töltötte ki, amíg 2014-ben, húszéves korában el nem érte első sikerét az "All About That Bass" című számmal, amiben büszkén kijelenti, hogy "nem egy szilikon barbie baba," és hogy "tetőtől talpig minden porcikája tökéletes". Ezzel főleg azoknak üzent, akik megjegyzéseket tettek a külsejére. A szám videoklipjét több. mint másfélmilliószor nézték meg a YouTube-on, a bemutatást követő első hónapban, és mivel nyolc hetet töltött amerikai listák tetején, ötszörös platina lett, és több, mint négymillió példányban adták el csak amerikában. A nemzetközi értékesítést tekintve pedig hatmillió darab kelt el a világon. A "Lips Are Moving" című dala ugyan nem ért el ekkora sikert, de dupla platinájával jól megágyazott az első nagylemeznek, a Title-nek, ami számos országban nagy siker lett. Díjai Itt csak azok a díjai szerepelnek, amiket megnyert. Álarcosbál (Vámpírnaplók) A Masquerade (még nincs magyar cím, nem jelent meg magyar fordításban) a Vámpírnaplók című amerikai sorozat második évadjának hetedik része. Epizódtartalom Miután Caroline találkozik Kathrine-nel - aki azt üzente a Salvatore testvéreknek, hogy a holdkövet akarja, és hogy az álarcosbáljon találkozzanak - Stefan és Damon úgy dönt, hogy a találkozóhelyen végleg elintézik Kathrine-t. Bonnie, Caroline, Jeremy és Alaric segítenek nekik, de mivel nem akarják, hogy Elena elmenjen, megkérik Alaric-et, hogy vigyázzon Elena-ra. Eközben Kathrine felhívja az egyik boszorkány barátnőjét, Lucy-t, és megkéri, hogy segítsen neki, mivel, hogy ő is segített régen neki. Az álarcosbálon Mikor végre eljön az este sor kerül az álarcosbálra. Bonnie és Jeremy egy olyan szobát keres, ahova bezárhatnák Kathrine-t, miközben Stefan és Damon Kathrine-t keresik. Mikor végre elő tudják csalogatni őt, Kathrine megfenyegeti Caroline-t, hogy mit akarnak vele a Salvatore testvérek, valamint hogy hol van a holdkő. Caroline kicsit nehezen, de elmondja Kathrine-nek, hogy a fiúk meg akarják ölni őt, és hogy a holdkő Bonnie-nál van. Végül sikeresen becsalogatja Kathrine-t abba a szobába, amelyikbe Bonnie egy varázsige által bezárta őt. Portland Timbers (MLS) A Portland Timbers egy amerikai profi labdarúgócsapat, amely az amerikai profiliga (Major League Soccer)szerepel. Székhelye Oregon, Portland. A csapat színe a zöld. Története 2007. májusában, Paulson vezette csoport megvásárolta a Portland Beavers és a USL Timbers csapatát, így létrejött a Portland Timbers. 2011. március 19-én játszotta az első mérkőzését a Timbers az MLS-ben, Colorado Rapids ellen 3-1 elvesztett meccsen. A Timbers első MLS-ben szerzett gólját Kenny Cooper szerezte. Jelenlegi keret 2011. június 4-e szerint Személyzet Vezérigazgató — Mike Golub Edző — Caleb Porter Helyettes edző — Sean McAuley Helyettes edző — Pablo Moreira Helyettes edző — Cameron Knowles Sikerei Hazai trófeák MLS-kupa : 2015 Egyéb trófeák Cascadia Cup : 2012 Xbox 360 Team Fair Play Award : 2011 Statisztika Rekordok 2015. április 5. szerint. A háború, amely véget vet minden háborúnak A háború, amely véget vet minden háborúnak vagy A háború, amely véget vet a háborúnak (angolul: The war to end war vagy The war to end all war) szerkezetet az első világháború megnevezésére használták a kortársak. Az eredetileg optimista, idealisztikus megnevezést a háború után már inkább szarkasztikus, ironikus értelemben használták csak. Eredete A háború kitörése (1914 augusztus) után a brit író, újságíró H. G. Wells számos cikket publikált a háborúról a londoni újságokban, amelyeket később „A háború, amely véget vet a háborúnak” (The war that will end war) című kötetben adtak ki együtt. Wells a központi hatalmakat okolta a háború kitöréséért és úgy vélte, hogy csak a militarisztikus Németország veresége vethet véget a háborúskodásnak. Wells a kifejezés rövidebb formáját (the war to end war) használta az 1918-ban megjelent „A negyedik évben” (In The fourth Year) cikkében is, ahol megjegyezte, hogy a kifejezés 1914 második felében „eléggé elterjedt”. Valójában a háború kezdeti időszakában ez lett az egyik leggyakrabban használt kifejezés a háború megnevezésére. Az utókor sok esetben Woodrow Wilson amerikai elnöknek tulajdonítja a kifejezést, pedig Wilson csak egyszer használta. Azonban a „tegyük a világot biztonságossá a demokráciáért” kifejezéssel együtt jól összefoglalta Wilson politikai nézeteit azzal kapcsolatban, hogy Amerikának be kell lépnie a háborúba az antant oldalán, hogy biztosítsa az alapvető emberi szabadságjogokat. Későbbi használata A kifejezést, amelyet kezdetben idealisztikus értelemben használtak, már a kortársak is kezdték szkeptikus, ironikus értelemben használni. David Lloyd George miniszterelnök állítólag így használta: „Ez a háború, akárcsak a rákövetkező, lesz az a háború, amely véget vet a háborúnak”. Miután a politikusok, katonák és a közvélemény számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a konfliktus nem tud véget vetni az európai háborúskodásnak, egyre cinikusabb, ironikusabb értelemben kezdték használni. Archibald Wavell brit tábornagy a háború utáni béketárgyalásokra utalva mondta: „A háború után, amely véget vet a háborúnak, most úgy látszik, hogy sikeresen megalkották a békét, amely véget vet a békének” 1932-ben kiadott regényében (The Bulpington of Blup) már maga Wells is ironikusan használta a kifejezést. A kifejezést az utókor már nemcsak az első világháborúra, hanem más fegyveres konfliktusokra és általános értelemben is használja. Walter Lippmann 1967-ben írt az amerikai Newsweek hetilapban: „a téveszme, hogy bármelyik háborút is vívjuk, az mindig a háború, amely véget vet a háborúnak”, míg Richard Nixon amerikai elnök egy beszédében azt mondta: „nem állítom azt, hogy a Vietnámban vívott háború lesz a háború, amely véget vet a háborúnak”. Kelet-Timor címere Kelet-Timor (hivatalosan: Timor-Leste) címerét 2007. január 18-án iktatták be a 02/2007-es törvénnyel. A feliraton olvasható szöveg portugál nyelven van. A felirat szövege: Unidade, Acção, Progresso. A régi címer Kelet-Timor egykori címerének egyik fő motívuma a Conselho Nacional de Resistência Timorensének (portugálul: A Timori Ellenállas Nemzeti Tanácsa) pajzsa. A pajzson található főbb elemek: két surik (timori kard), egy dárda, egy csillag és két nyíl. A pajzsot és a 14 sugarú napot körülvevő, külső kék körben az ország neve olvasható, az ország hivatalos nyelvén, portugálul. Az alsó lobogón olvasható mottó magyar jelentése: Becsület, Haza és Nép. Forrás 02/2007-es törvény, Kelet-Timor nemzeti jelképei (angol nyelven) Chalancon Chalancon település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 44 fő (2015). Chalancon Volvent, Arnayon, Gumiane, Jonchères, La Motte-Chalancon és Saint-Nazaire-le-Désert községekkel határos. Népesség A település népességének változása: San Procopio San Procopio község (comune) Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik. Határai: Cosoleto, Melicuccà, Oppido Mamertina, Sant’Eufemia d’Aspromonte, Seminara és Sinopoli. Története A település eredetére vonatkozóan nem léteznek pontos adatok. Első írásos említése a 14. századból származik. Korabeli épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Madonna degli Afflitti-templom Madonna del Rosario-templom Istenáldás Istenáldás (szerbül Njegoševo, Његошево) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Észak-bácskai körzetben, Topolya községben. Genesee megye (New York) Genesee megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül New York államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Batavia. Lakosainak száma 59 454 fő (2013. július 1.). Genesee megye Erie, Monroe, Livingston, Wyoming, Orleans és Niagara megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Cartura Cartura település Olaszországban, Veneto régióban, Padova megyében. Lakosainak száma 4637 fő (2017. január 1.). Cartura Bovolenta, Casalserugo, Conselve, Due Carrare, Maserà di Padova, Pernumia, San Pietro Viminario és Terrassa Padovana községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Haidmühle Haidmühle település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1526 fő (1987. május 25.). Haidmühle Hinterschmiding, Neureichenau, Strážný és Stožec községekkel határos. Valduggia Valduggia település Olaszországban, Vercelli megyében. Lakosainak száma 2002 fő (2017. január 1.). Valduggia Boca, Borgosesia, Cellio, Gargallo, Grignasco, Madonna del Sasso, Maggiora, Pogno és Soriso községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Az élet könyve (film, 2014) Az élet könyve (eredeti cím: The Book Of Life) egész estés amerikai 3D-s számítógépes animációs kaland-musical-komédia, Jorge R Gutiérrez rendezésében, melyet 2014-ben adott ki a Reel FX Creative Studios és a 20th Century Fox. Az amerikai mozikban 2014. október 12-én jelent meg, a magyar mozikban nem vetítették, az HBO és az HBO COMEDY magyar csatornája sugározza, a DVD-premier február 25. volt Amerikában. A karakterek eredeti szinkronját többek között Diego Luna, Zoe Saldana és Channing Tatum adta, mellékszereplőként viszont hallhatjuk Christina Applegate, Ice Cube, Ron Perlman és Kate del Castillo hangját is. Az élet könyvét többek között jelölték a legjobb animációs filmnek járó Golden Globe-díjára, és elnyerte az Annie Awards fesztiválon a legjobb karakter kidolgozás díját animációs film kategóriában. Történet A fiatal Manolo (Diego Luna) szerelmes a gyönyörű Mariaba (Zoe Saldana), de ezzel nincs egyedül, mert Joaquin (Channing Tatum) is kitartóan küzd a hölgy kegyeiért. Halottak napján azonban megváltozik minden, amikor két szellem La Muerte (Kate del Castillo) és Xibalba (Ron Perlman) fogadást kötnek, hogy ki nyeri el Maria szívét. Félve, hogy elveszíti a fogadást, Xibalba gonosz tervet eszel ki: kígyót küld Manolora, hogy megölje és ezáltal Joaquin legyen a választott. Célját elérve, Manolo a halottak birodalmában találja magát és ha újra látni szeretné Mariat, ki kell állnia a próbákat. Annak érdekében, hogy visszatérhessen az emberi világba, hihetetlen kalandra indul, ami három fantáziavilágon viszi keresztül, és ami során szembe kell néznie legbelsőbb félelmeivel is. Vonatkozások a mexikói kultúrára Az animációs film a mexikói kultúra egy kiemelkedő napjának hangulatába varázsol minket, miközben megmutatja a sajátos kulturális vonásait a mexikói társadalomnak. A hagyományok szerint Mexikóban a halotti kultusz a kultúra és a mexikói élet szerves része. Ezért a Día de los Muertos, a halottak napja és a Día de los Fieles Difuntos, a mindenszentek napja harsány vidámsággal telik. A halál ábrázolása Mexikóban egyrészt barátságos, másrészt félelmetes, mint az animációs filmben La Muerte alakja, a vigyorgó, jól öltözött, kalapos csontvázfigura, valamint a kaszát tartó, csuklyás – bár gyakran igen színesbe öltöztetett – Xibalba. "Ez a film annyira mexikói és annyira gyönyörű. Mi tényleg mélyen tiszteljük a halált. Ünneplünk halottak napján, lakodalmas zenét játszunk és eszünk-iszunk a sírok mellett. Ez nem a sírás-rívásról szól. Épp az ellenkezőjéről." nyilatkozta La Muuerte mexikói szinkronhangja, Kate del Castillo. A producer, Guillermo del Toro számára nagyon fontos volt, hogy a film ne veszítse el mexikói sajátosságait. "Olyan mozit akartunk, amely mindenfajta közönséget megszólít, ugyanakkor azt is tudtuk, hogy nem szeretnénk felhígítani" – mesélte Guillermo del Toro. "Az volt legnagyobb kihívás, hogy az adott pénzügyi keretek közt egy olyan mozit alkossunk, amely látványos, grandiózus, ugyanakkor tiszta." Szereplők Diego Luna, mint Manolo Sánchez, torreádor (énekhangja) Emil-Bastien Bouffard, mint a fiatal Manolo Joe Matthews, mint a fiatal Manolo (énekhangja) Zoe Saldana , mint María Posada, Manolo és Joaquín legjobb barátja és szerelme. María emellett Ramiro Posada tábornok lány Genesis Ochoa, mint a fiatal María Channing Tatum , mint Joaquín Mondragon, San Angel városának hőse Elias Garza, mint fiatal Joaquín Christina Applegate , mint Mary Beth, a múzeumi idegenvezető Ice Cube , mint a Gyertyakészítő, a lény, aki az élet egyensúlyáért és az élők lelkéért felel Ron Perlman , mint Xibalba, az Elfeledettek Világának ura és La Muerte férje Kate del Castillo , mint La Muerte, az Emlékezettek Világának úrnője és Xibalba felesége Héctor Elizondo , mint Carlos Sánchez, Manolo apja Danny Trejo , mint halott Luis Sánchez, Manolo nagyapja Carlos Alazraqui , mint General Ramiro Posada, Dali, Chuy Ana de la Reguera, mint Carmen Sánchez, Manolo anyja Plácido Domingo , mint a halott Jorge Sánchez, Manolo dédnagyapja Jorge R. Gutierrez, mint a halott Carmelo Sánchez Eugenio Derbez, mint Chato Gabriel Iglesias, mint Pepe Rodríguez Anjelah Johnson, mint Adelita / Nina Sandra Equihua, mint Scardelita Dan Navarro, mint Chakal, a banditák vezetője Zene 2013 áprilisában jelentette be Gustavo Santaolalla és Paul Williams, hogy ők készítik a mozifilm zenéjét. A film zenéit 2014. szeptember 29-étől elérheti a közönség is iTunes-on, valamint 2014. október 27-től CD formátumban is, a Sony Masterworks forgalmazásából. Mexikói bőgőmajom A mexikói bőgőmajom (Alouatta pigra) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a pókmajomfélék (Atelidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Mexikóban, Belize-ben és Guatemalában honos. Megjelenése A mexikói bőgőmajomnak fekete szőrzete van, a fiatal állatoknak világosabb. A hím átlagosan 11,4 kg, a nőstény 6,43 kg. Veszélyesztetettsége Az IUCN a veszélyesztetett fajok közzé sorolja a mexikói bőgőmajmot. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 20.) Romina A Romina olasz–latin eredetű női név, jelentése: római nő. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok február 23. május 22. Híres Rominák Romina Power amerikai–mexikói származású olasz színész-énekesnő Romina Oprandi olasz teniszezőnő Kitalált középkor A kitalált középkor elmélet Heribert Illig német germanista író, könyvkiadó nevéhez fűződik, aki szerint az időszámításunk szerinti 614–911 közötti évek (vagyis a kora középkor) nem léteztek, és minden erre a korszakra datált esemény máskor történt meg, vagy egyáltalán nem, az ekkori személyek pedig úgyszintén máskor éltek, vagy kitalált alakok. Az elméletet tanulmányaikban elfogadták Hans-Ulrich Niemitz, Christoph Marx, Angelika Müller, Uwe Topper, Manfred Zeller történészek is, ám a történészek nagy többsége szerint az elmélet következtetései helytelenek és történelmietlenek. Illig szerint elmélete merész, következtetései alapjaiban kérdőjelezik meg a középkor történészeinek összes jelenlegi ismeretét. Illig szerint elmélete több rosszindulatú támadást kapott, mint valódi cáfolatot, a középkor ismerői általában úgy gondolják, hogy a kieső időre jutó, jelenlegi ismereteink szerint akkor történt események és ide datált történeti emlékek ex cathedra felemlítése önmagáért beszél, így az elmélet további cáfolására nincs szükség. Állítja, hogy az elmélettel szemben kifejezett ellenséges hangulat alakult ki, mivel tagadja Nagy Károly, Nagy Alfréd, és még egy sor jelentősnek tartott középkori személyiség létezését. Illig véleménye az, hogy az ellenzők nagy része még csak bele sem olvasott elméletébe. Előzményei A korszakolást és a középkor kronológiáját korábban is sokan kérdőjelezték meg. Jean Hardouin a 18. század elején, Wilhelm Baldauf vagy Wilhelm Kammeier is ezek közé tartoztak. A Karoling korral kapcsolatos kételyek már korábban is arra vezettek néhány történészt, hogy tagadják Nagy Károly birodalmának létét, bár arra szorítkoztak, hogy Károly történeti jelentőségét, császárságát tagadják, és ezeket Ottó-kori hamisításnak gondolják. Az elmélet alapjai Heribert Illig az elméletét két megfigyelésre alapozta, és ezeknek kidolgozásával és bővítésével jutott el a hiányzó idő gondolatához. A Karoling kor feltűnően gyengén dokumentált régészeti emlékekkel, írásos forrásokkal, vagy bármilyen egykorú emlékkel. Illig véleménye az, hogy azért gyér az emlékanyag, mert az sosem létezett, és valójában minden 7–10. század közti lelet datálása tartalmaz megfelelő mértékű hibalehetőséget. A Julián naptár egyik rejtélye, hogy a 128 évenként felgyülemlő 1 napnyi eltérést 1582 -ben miért 10 (kihagyott) nappal kellett megjavítani. A caesari naptár bevezetése és a gergelyi reformok között 1627 év telt el. 1627/128 ~ 12,7. Kerekítve 13 nap javítást kellett volna eszközölni. Vélhetően valamikor a 3–4. század folyamán javításra került sor (2 nap), amelyről azonban nincsenek adatok. Illig szerint a 2 napnyi javításra azért nem volt szükség, mert a két és fél évszázadnyi idő nem is létezett. Betoldott évszázadok Naptárrendszerek a kora középkorban Használatban volt a Róma alapításával kezdődő évszámítási rendszer. Használatban volt a császár uralkodásának első évével kezdődő aera Diocletiani , vagy aera martyrum . Létezett emellett több, a világ különböző időpontokra tett teremtésével kezdődő keresztény évszámítás. Nem létezett még a Jézus születésével kezdődő aera vulgaris rendszer. Ezek közül a kora középkor eseményei az első két évszámítási rendszerrel biztosan datálhatók. Nem datálhatók viszont semmiképpen sem az akkor még nem létező aera vulgaris szerinti évszámítással, amit Dionysius Exiguus számított jóval később. A időtoldás naptári módja Dionysius Exiguus az időszámítás kezdőpontját az addig használt aera Diocletiani kezdetétől 284 évvel visszavitte az időben. Az új évszámítási rendszerben, bármikor vezették is be, bármilyen évkezdettel, bármilyen húsvétszámítással, egy csapásra 284 olyan év keletkezett, amelynek nem létezett írott történelme. Az aera Diocletiani 241. évét az aera vulgaris 525. éve követte. Az időszámítási rendszer csak egyházi körökben terjedt. Az évszámítás akkoriban rajtuk kívül senkit nem érdekelt, mert sem a gazdasági, sem a vallási életre semmilyen hatással nem volt. Az évkezdet időpontja, és az éven belüli ünnepek időpontja számított lényegesnek. Az ugyanis egy közkeletű tévedés, hogy a naptár létrehozására a mezőgazdaságnak lett volna szüksége, hogy a vetés és aratás idejét meg lehessen határozni. Ezek ugyanis nem naptár-, hanem időjárásfüggő gazdasági tevékenységek. A naptár állásától függetlenül akkor kell elvégezni őket, amikor az időjárás arra lehetőséget ad, és az évszázados tapasztalat is azt mondja. Ügyesen manipulálva a diocletianusi 241-es dátum és az exiguusi 525. év közti (nem létező) időt ki lehetett tölteni. Az üres századok kitöltésének ideje és módszerei A kitaláltnak minősített időszakban csak egyházi dokumentumok ismertek. Elsősorban krónikák, évkönyvek és szentek legendái. Az ismert európai egyházi központok kolostoraiban készültek, amelyek a dokumentumok alapján mind gond nélkül azonosíthatók. Ezek egyházi vezetői azok, akiket megsokszorozva, más néven, de azonos tettekkel az évkönyvekben szerepeltetni fognak. A kitalált háborúk veszteséglistáin mindig ott szerepelnek ők is. Rangjuk azonos a másolt csatában elesettekkel, csak nevük más, vagy ha az is azonos (például érsekek, királyok, pápák esetén), akkor a számuk eggyel (vagy jelzőjük, előnevük) változik. A történészek a krónikaírás kezdeteit egyébként az új évszámítás szerinti 13. század elejére teszik. A hamisítás módszerének lényege a duplikáció. Ennek példájaképp a pozsonyi csata és I. Károly 791-es csatája hozható fel. A kis csavar nem más, mint a csata győztesének megváltoztatása. Mivel nem élt olyan kívülálló ember, aki emlékezhetett volna egy meg nem történt eseményre, vagy ezeket az írásokat olvashatta volna, ezért ez akkor minden következmény nélkül megtehető volt. Papíron gond nélkül megváltoztatható volt egy csata földrajzi helyszíne vagy egy hadjárat útiránya is. Például Attila hadainak a catalaunumi mezőn vívott csatáját azért kellett (utólag) Châlons-sur-Marne mellé tenni (ahol Attila hadai a hadjárat elején valóban jártak), mert ha nem azt teszik meg az utolsó csatának, amelyik után Attila hazatér, akkor nem lehetett volna Aëtiust győztesnek nyilvánítani. A hamisítók a hamisítás sok helyszíne és sok résztvevője okán sem ügyelhettek minden részletre. Sok nyomot hagytak maguk után. Az események évszámát például rendre megváltoztatták, de már a két datált esemény között a hagyomány által számon tartott eltelt évek és különösen a generációk számát nem minden esetben. Csak a számukra lényeges fő személyekre koncentráltak. Ez is lehetőséget kínál a hamisítás logikai felfedésére. Naptárreformok Az a kronológiai kérdés, ami kiváltotta a szerző vizsgálódásait a Caesar által bevezetett naptárreform. A szökőévek bevezetése ellenére sem volt egészen pontos, és a csillagászati és naptári év nem esett teljesen egybe. Évszázadok során emiatt a napfordulók ideje (június 21. és december 21.) egyre távolabb került a naptári dátumtól. Pedig a tavaszi napéjegyenlőségnek kitüntetett szerepe volt a liturgikus évben, mivel a kereszténység korai évszázadait nem tekintve, a húsvétot a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon kellett tartani. 1582-ben XIII. Gergely pápa egy bullával olyan naptárreformot vezetett be, amely helyreigazította a Julián-naptár hibáját. 1582. október 4. után 15-e következett, s így a tavaszi napéjegyenlőség ismét március 21-re esett. Illig rámutatott, hogy a Iulius Caesar és XIII. Gergely között eltelt évszázadokat figyelembe véve nem 10, hanem 13 napot kellett volna törölnie a pápának 1582-ben. A helytelen korrekció ellenére az eredmény helyes volt, azaz XIII. Gergely csillagászai segítségével „úgy javította ki a naptár hibáját, hogy ezáltal összhangba került a csillagászok égboltjával – jóllehet a matematika törvényei alapján más számadatoknak kellett volna kijönnie”. Illig szerint a toldás itt fogható meg, mivel a két naptárreform között nem a 13 napnak megfelelő 1627 év telt el, hanem csak 1282. Illig érvei és ellenérvek Heribert Illig úgy véli, hogy az írott forrásokra nem lehet alapozni egy korszak történetének megírását, csak a régészetre lehet támaszkodni. Az oklevelekről mint a középkor történetének legfontosabb forrásairól úgy vélekedik, hogy hamisítványok, s köztük csak jó és rossz hamisítvány van. Egy még 1986-os, a középkori hamisításokkal foglalkozó történészkonferencián a legtekintélyesebb kutatók állapították meg a középkor számos, addig hiteles forrásként kezelt dokumentumáról, hogy hamisítvány. Ez közismert tény a kutatók körében. A Meroving-kor (5. század–751) ma ismert 194 okleveléből 116 későbbi hamisítvány. A középkorban ez bevett szokás volt. Nem volt nehéz dolguk az írástudó szerzeteseknek, rajtuk kívül szinte senki nem tudott olvasni, még az uralkodók sem. A kreált oklevelekkel elsősorban birtokigényeket kívántak alátámasztani, vagy ideológiai hátteret biztosítani valamilyen tettnek. Illig mindebből arra a következtetésre jutott, hogy a középkorban talán nem is volt olyan elképzelhetetlen utólag „kitalálni” eseményeket, személyeket, hiszen mindezekről az utókor csak az elbeszélő forrásokból, a krónikákból, feljegyzésekből értesülhetett. A krónikák egy része viszont egymásból eredt, azaz a krónikások egyszerűen átvették a régebbieket, vagy azokhoz illesztették saját feljegyzéseiket. Az oklevelekhez hasonlóan vélekedik Illig az életrajzokról, krónikákról is: például Einhard Nagy Károly életrajzának mind a 80 kéziratát hamisítványnak tekinti. Ugyanezt kell mondania az elszigetelt, egymástól több száz kilométerre levő kolostorokban készült krónikákról, névjegyzékekről is, vagy feltételezni, hogy közöttük olyan titkos kapcsolat és együttműködés volt, ami a pápa vagy a császár által kifundált célok megvalósulását szolgálta. A középkori szerzők műveiről azt kellett állítania, hogy azok nem a „kitalált” három évszázadban születtek. Ezért írja, hogy Beda Venerabilis nem a 7–8. század fordulóján, hanem a 12. században élt (arról azonban nem értesülünk, miért nem írta meg a 10. és 11. századi Anglia egyháztörténetét). Johannes Scotus Erigena Illig szerint nem előfutára a skolasztikának (a nem létező 9. században), a „természet felosztásáról” szóló művét Anselmus és Abélard kortársaként írta meg. A „De divisione naturae” II. Szilveszter pápa máig is meglévő könyvtárában megtalálható, és 980 táján idézett belőle a pápa egyik tanítványa. Az Arab Birodalom nehezen illeszthető e konstrukcióba. A keresztény világgal harcban álló iszlám vezetői miért asszisztáltak volna két keresztény császár manipulációjához? Illig szerint a 10. században az iszlám hívei saját időszámításukat szinkronba hozták a keresztényekével, az akkor már hamis időszámítást korrelálták. A muszlimoknak nem volt kitalált középkoruk, azaz nem volt három évszázaddal rövidebb addigi történetük. Heribert Illig ezért a hedzsra évét nem 622-re, hanem 325-re teszi, azaz az iszlám nem a 7., hanem a 4. században jött létre az ebioniták tanításából, bár Mohamed csak a 7. században élt. A „kövek bizonysága” A „kitalált középkor” érvrendszerét, bizonyító anyagát Illig szerint nem lehet az írásos forrásokra építeni, hiszen azok mind hamisítványok (legalábbis 614 és 911 között). Az igazságot a kövek hordozzák, azok az épületek, melyek feloldhatják az írott szövegek ellentmondásait. „A középkori régészet többnyire hiába kutat Meroving- és Karoling-kori épületek nyomai után, s minden egyes felsülésével az üres évszázadok teóriáját támasztja alá”. A meglévő Karoling-korinak tartott emlékekről viszont azt állítja, hogy azok vagy korábban, vagy később születtek. Kik és miért? Az ezredforduló három leghatalmasabb ura, III. Ottó német-római császár (német király 983–1002, császár 996-tól), II. Szilveszter pápa (999–1003) és Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár (913–959) tevékenységének részletes bemutatása közben Illig bizonyítani kívánja, hogy a nagy történelmi csalás e három hatalmasság műve volt. Céljuk mindezzel az lehetett, hogy uralmuk az ezredfordulóra essék, illetve hogy kitalálják példaképüket, Nagy Károlyt, akire akkor is és azóta is minden, Európát egyesíteni akaró erő hivatkozik. Így alkották meg visszamenőlegesen az „ideológiai alapokat” mind a német hegemónia, mind a pápai hatalom igazolásához az új Európában. Azonban nehezen elképzelhető, hogy az évszámcsúsztatás közel nyom nélküli véghezvitelét kivitelezhette e három potentát. Az se egyértelmű, hogy ebből a saját életükben mit profitálhattak volna, hiszen egy frissen kitalált mondai eredet nélküli, a köztudatban gyökeresen nem létező mitológiai király semmilyen előny alapot nem adhatott számukra. Minden hivatkozás alap eszenciája, hogy az széles körben elfogható és megkérdőjelezhetetlen legyen. Továbbá megérni az ezredfordulót se volt olyan vonzó gondolat akkoriban, mivel számos bibliai jövendölés az első ezredfordulóra tették a világvégét, a sátáni birodalom uralmának kezdetét (lásd: világvégével kapcsolatos jóslatok). Inkább tekinteték misztikusan vonzónak az 1033-as évet, amelyet egyik fenti uralkodó sem ért meg. Illig a történelemhez kapcsolódó szinte valamennyi tudományág eredményeit megpróbálta felhasználni bizonyításában. Művészettörténet, régészet, éremtan, írástörténet, nyelvtudomány, hadtörténet, teológia, matematika, csillagászat, sőt mint új kormeghatározási módszer, a dendrokronológia (a fák évgyűrűinek vizsgálata) – mindezek kutatási eredményeiből Illig azt találta, hogy amit ezek mutatnak, az vagy nem egyezik a kora középkorról az írott források állításaival, vagy nem eléggé támasztja alá azokat. Következtetése: a források mind későbbi hamisítványok. Kritikusai szerint viszont Illig könyvének tetemes jegyzetapparátusa egyetlen eredeti forrást nem tartalmaz. A szerző mereven ragaszkodik a hipotéziséhez, csak azt hajlandó elfogadni, ami az ő összeesküvés-elméletét alátámasztja, de a neki ellentmondó tényekkel nem foglalkozik. A német szakmai közvélemény érvekkel cáfolja Illig tételét, de közben az általa felvetett kérdésekre megpróbál tudományos módszerekkel választ adni. A magyar honfoglalás Heribert Illig elmélete nemcsak Nyugat-Európa középkori történetét érinti, hanem a Kárpát-medencéét is. Az eddigi tudásunk szerint 895 és 900 között lezajlott Kárpát-medencei magyar honfoglalás időpontja is átértékelésre szorulhat – lehet, hogy a honfoglalás időpontját szükséges 614 elé helyezni. (Ez azonban nem azt jelenti, hogy a honfoglalás 1400 éve volt, az továbbra is ugyanakkora távolságra van a jelenkortól. A Képes krónikában említett öt generáció Attila és Árpád között a kitalált középkor által támogatott 297 év kihagyásával időben megfelelőnek látszik.) A napéjegyenlőség eltolódása A számítások hibája A Hold mozgása csekély mértékben befolyásolja az év hosszát. Ma a Hold pályáját ±3 másodperc pontossággal tudjuk kiszámítani. Napról napra a mérések alapján pontosítható a pálya. A múltra visszatekintve viszont nincsenek mérési adatok. Így minden ismert eseményt megelőző n-edik napon a múltbeli pályaadat 3*√n másodperc pontosságú. Ez igen kis érték, 2000 évvel ezelőttre kb. ±43 perc adódik. Minden ismert köztes esemény a számítást pontosítja, ha a megfigyelés is ilyen pontos (i. e. 45 csillagászati eseményeinek ma rekonstruálható pontossága 1,28–3,43 óra). A pontifex maximus, Julius Caesar által i. e. 45-ben bevezetett naptár hibája i. sz. 325-re három napra növekedett és a napéjegyenlőség (MEQ) március 21-éről 18-ára tolódott. Ezt az Első nikaiai zsinat vagy úgy oldotta meg, hogy a húsvétszámítás alapja a mindenkori, csillagállástól független március 21-én legyen, és nem kell a csillagokat figyelni, vagy kiigazítani a naptárt. Pontos forrásunk nincs a nikaiai zsinatot lezáró határozatról, így mindkét változat lehetséges, bár az első változatot a legtöbb kutató valószínűtlennek és logikátlannak tartja. Sokkal érthetőbb lenne, hogy ha már észrevették az eltérést, mindjárt korrigálták is a naptárt, három nappal előreigazítva azt. A nikaiai zsinat időpontja és az akkori javítandó három nap egybeesése, valamint az a tény, hogy foglalkoztak naptárkérdéssel és a zsinat után megmaradt a március 21-i dátum a húsvétszámítás kezdetének, ismét azt valószínűsíti, hogy naptárkorrekcióra is sor került. Ennek lehetőségét tagadja a kitalált középkor elmélete. 1582-re ez a hiba olyan mértékűvé vált, hogy a MEQ március 11-ére esett. XIII. Gergely pápa ezt úgy orvosolta rendeletében, hogy október 4. után nem 5-e, hanem 15-e következett. Ezek után a MEQ újra március 21-ére esett. Gergely azt is elrendelte, hogy a szökőévek közül vegyék ki a 100-zal oszthatóakat, kivéve a 400-zal oszthatóakat (például 2000). Így Gergely által helyreállt a napéjegyenlőség március 21. körüli ideje. Ma is ezen időpont alapján számítják ki a húsvét idejét. Caesar naptára Nem lehet pontosan megmondani, melyik évben vezeték be a Julián naptárat, csak azt, hogy melyik évek között történhetett. Visszafele számolva i. e. 45 -ben a MEQ március 22. 1 órára esik ΔTMB kompenzációval és ΔTSM kompenzációval is. Ez {21-e este 7 óra}. Feljegyzett tény, hogy 53 évvel a bevezetést követően AUC 762-ben újra március 21-ére esett a MEQ. Ezek alapján tehát az i. e. 45. dátum lehet AUC 709. A bevezetése körül elkövetett hibák: Caesar i. e. 44. március 15-én meghalt. Az első szökőév esedékessége, hogy MEQ március 21-én legyen, a 3. év volt. Ez így is történt, de ezután is 3 évente és nem 4 évente iktatták be a szökőévet. Augustus elrendelte, hogy a februarius 29-e kerüljön át augustus 31-re, továbbá ne legyen több szökőév, amíg helyre nem áll a napéjegyenlőség dátuma. Az új naptár 53. évében (AUC 761) meg is történt, és attól kezdve négyévente van szökőév. A Julián naptár éve átlagosan 365,25 nap hosszú, a napéjegyenlőségek között, pedig kb. 365,2421897 nap van (függően a Föld pályájától). Ez a különbség 128,4 évente -1 nap elcsúszást okoz a naptárban. Történetírók és történelmi személyek Nikaiai zsinat A zsinat feljegyezte, hogy a tavaszi napéjegyenlőség nem március 21-én következett be, hanem március 18-án. Ez körülbelül 3 nap elcsúszást jelent, de mivel nem tudjuk, mekkora pontossággal határozzák meg a MEQ idejét, megfelelhet a naptár bevezetésétől eltelt időnek. Korrigálásról nincs konkrét szó, azonban ha ez bekövetkezett, akkor Illig elmélete nem áll meg. A mai naptár alapján három nap hosszabb idő alatt gyűlhetett fel: Ilyen dátumú napéjegyenlőség { 460 19.5:40 ~ AUC .1213 18.éjszaka 11.órája}-tól – { 687 18.6:08 ~ AUC 1440 18.nap 1.órája} évek között volt. (Ebben a periódusban már van 17-i is{ 592 . március 18.5:32 ~ AUC 1345 17.éjszaka 11. órája}) AUC 1078~ J.E 369~ 325 -ben 03.20.12:17 a MEQ időpontja. A feljegyzésnek tehát az elmélet szerint 460–687 között kellett készülni. Ehhez azt kell feltenni, hogy a napéjegyenlőség idejének megállapítása teljesen korrekt módon történt. II. Constantius császár II. Constantius (337–361) uralkodásának 10-11. évében teljes napfogyatkozás volt. A NASA adatai között nincs teljes napfogyatkozás ebben az időszakban. Illig elmélete alapján 194 évvel későbbi napfogyatkozás, az i. sz. 540. június. 20-i jöhetne szóba. Ez teljes napfogyatkozás volt Gibraltár, Róma, Nápoly, Szófia és a Fekete-tenger környékén, amelynek segítségével pontosítható II. Constantius császár uralkodása az 531–555 közti időre. 297 évvel később 644. november 5-én van a bizánci terület fölött napfogyatkozás, de ez gyűrűs volt, azaz olyan, ami nem okoz sötétséget, sőt ennyi év eltolódás nem lehet, mert a március 21-i MEQ a Julián naptár bevezetését követő út után nem ugyanaz az 53. évben, még ha a pontatlan tropikus évvel számolunk is. Beda Venerabilis Angol egyházi tanító, történetíró. Megírta a korai angol-szász Anglia históriáját. Felfigyelt arra, hogy a napéjegyenlőség 3 nappal elcsúszott a hagyományos március 21-ről. Beda Venerabilis itt megjegyezendő érdeme, hogy Dionysius Exiguus munkássága alapján írt egy könyvet az időről, s ennek elterjedésével vette kezdetét az Exiguus naptárának térhódítása. Az írások szerint „tiszteletre méltó” Béda 673–735 között élt. Ha a nikaiai zsinaton módosítottak a tavaszponton, akkor nincs probléma a datálásban. Az elmélet elleni legfontosabb érvek Az elméletet elsősorban a csillagászat egy másik jelensége, a napfogyatkozás cáfolja. A napfogyatkozások ideje és a Nap árnyékának sávja tetszőleges időtávra kiszámítható. Ezek közt is vannak olyan ciklusok, amik a tények többségét elhallgatva látszólag igazolhatják a hiányzó idő teóriáját. Ezek egyike a Hydatius által lejegyzett 418. július 19-i napfogyatkozás. Mivel 718. június 3-án is volt olyan napfogyatkozás, ami az Ibériai-félszigeten látható volt – igaz, a maximuma kissé délebbre volt Hydatius szülővárosánál –, lehetséges azt állítani, hogy Hydatius a 718-as napfogyatkozást írta le. Csakhogy Hydatius beszámol a 447. december 3-i napfogyatkozásról is, amit már nem lehet a 747. november 7-i eseménnyel azonosítani, mivel annak maximuma Dél-Szudán területére esett, és Hydatius egészen biztosan nem tartózkodhatott olyan helyen, ahonnan láthatta volna. A hamisításban a mind ideológiailag, mind földrajzi terjeszkedésben rivális Arab Birodalom együttműködése teljesen megmagyarázhatatlan és észszerűtlen. Kínában az érintett évszázadok idején a Tang-dinasztia uralkodott, amely időszakot Kína aranykorának is tartják. A korból fennmaradt kínai és európai feljegyzések megadják bizonyos rendszeres égi jelenségek időpontjait, amelyek megtörténte számolással is ellenőrizhető. Ifj. Barta János történész a természettudományokat segítségül hívva rámutat: mind a szénizotópos kormeghatározás, mind pedig a dendrokronológia azt mutatja, hogy igenis vannak leletek a tagadott korból. Illiget azonban nem győzik meg például az oslói Viking Hajó Múzeumban kiállított hajók, ahogy az olyan írásos emlékek sem, mint az angolszász és frank krónikák panaszai a vikingekre, valamint az arab utazók vikingleírásai. A két kiinduló premissza önmagában is támadható. A 10 nap elhagyása 13 helyett egyszerűen magyarázható akkor, ha az első nikaiai zsinat idején két vagy három napos naptárkorrigálással számolunk. A zsinat jegyzőkönyvei szerint tisztában voltak a naptár és a természetbeni idő közti különbséggel és annak mértékével. Határozataik között nem találunk ugyan naptárkorrekcióra utaló döntést, de ez nem zárja ki azt. A Karoling-kor valóban végletesen szegényes régészeti leletekben és eredeti forrásokban. Önmagában azonban ez sem döntő érv, mivel egészen más következtetés is levonható ebből. Nevezetesen az, hogy Károly ugyan létezett, és semmiféle betoldott időszak nincsen, azonban Károly jelentősége korántsem volt akkora, mint amekkorát ma tulajdonítanak neki az Ottó-kori hamisítások révén. Norvégia az 1984. évi nyári olimpiai játékokon Norvégia az egyesült államokbeli Los Angelesben megrendezett 1984. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 17 sportágban 103 sportoló képviselte, akik összesen 3 érmet szereztek. Ökölvívás RSC – a mérkőzésvezető megállította a mérkőzést Vitorlázás * - kizárták Mexikói farkas A mexikói farkas (Canis lupus baileyi), a szürke farkas (Canis lupus) Észak-Amerikában legdélebbre élő alfaja. Megjelenés A legkisebb mexikói farkas, hossza farkával együtt 170 centiméter, testtömege 23-41 kilogramm. Bundájának színe a barna, a szürke és rozsdabarna különböző kombinációjából áll és ők rendelkeznek a legnagyobb sörénnyel az összes alfaj közül. Füleinek hegye, farkának vége és lábai vége többnyire fekete. Testéhez képest hosszú lábai vannak, emiatt alakja karcsú. Fogságban akár 15 évig is elél. Elterjedése A hajdan Arizonában és Új-Mexikóban is élő állat ma már csak Sierra Madre-ban és környékén él. Elsősorban prériken, réteken és erdőkben fordul elő. A száraz, sivatagos jellegű vidékeket kerüli, de olykor zsákmányszerzés miatt ott is megjelenik. 1960-ban lőtték le az utolsó vadon élő egyedét. Szerencsére előtte befogtak pár egyedet és ezeket elkezdték fogságban szaporítani. Jelenleg az Egyesült Államok és Mexikó mintegy 40 állatkertjében élnek mexikói farkasok, nagyjából 200 egyed. A manapság természetes körülmények között élő mexikói farkasok az 1990-es években indult visszatelepítési program eredményeként foglalhatták el őseik földjét. 1998 márciusában 34 mexikói farkast engedtek szabadon Arizona délnyugati részén. A farkasok fontos szerepet töltenek be az ökológia rendszerben, mivel főleg beteg, sérült, öreg állatokat fognak el, ami zsákmányállataik populációjára jó hatással van. A szabadon engedett állatokat az első években bekövetkezett veszteségek ellenére ( az első évben elengedett példányok közül ötöt lelőttek, egyet autó ütött el, egy eltűnt és öt visszatért inkább az elengedés előtti szoktató területre) 2002-ben újabb egyedeket helyeztek szabadon az Arizona délnyugati részén és egy újabb területen az Apacs Nemzeti Parkban is. A cél, hogy 2008-ra egy legalább 100 egyedből álló, szabadon élő populációt alakítsanak ki. Nagy Károly (pedagógus) Nagy Károly (Kolozsvár, 1930. május 3. –) erdélyi magyar pedagógus, pszichológus, pedagógiai szakíró. Nagy István író fia. Életútja Szülővárosában az Unitárius Kollégiumba járt, s utódiskolájában, a Brassai Sámuel Líceumban érettségizett (1949), majd a moszkvai Pedagógiai Intézetben szerzett pedagógia-lélektan szakos diplomát (1955). Pályáját a Bolyai Tudományegyetem pedagógiai tanszékén tanársegédként kezdte, Bukarestben a Közoktatási Minisztériumban vezér-tanfelügyelő (1957-59), majd újra Kolozsvárt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem pedagógiai tanszékén adjunktus nyugalomba vonulásáig (1995). Az RMDSZ keretében a szociáldemokrata tömörülés titkáraként működött, 1999-ben többekkel kilépett e tömörülésből. Kutatási területe az erkölcsi és közösségi nevelés. A Korunkban megjelent tanulmányai közül kiemelkedik A gyermekközösség kialakulása az iskolában (1961/2); a Studia Universitatis Babeş-Bolyai közölte A perspektivikus vonalak rendszere mint a közösségi tevékenységre mozgósítás belső tényezője (1961) c. munkáját. A cenzúra beavatkozásai elleni tiltakozásul 1964-től megszakította hazai publicisztikai tevékenységét. A Szovjetszkaja Pedagogika hasábjain orosz nyelven jelent meg N. E. Surkova társszerzővel közös értekezése az erkölcsi viszonyok kialakulásáról (1974/6) és a pedagógiai műveletekről (1985/9). Az általános pedagógia kérdései c. magyar nyelvű egyetemi jegyzet (Kolozsvár, 1956, 1957) munkatársa; román nyelvű egyetemi jegyzetekben az erkölcsi nevelés irányításáról és módszereinek rendszeréről szóló fejezetek szerzője (Kolozsvár, 1975). Édesapjáról, Nagy István íróról írott visszaemlékezései Tények és tettek címen 2002-ben a Romániai Magyar Szóban jelentek meg folytatásokban. Édesapja emlékét a későbbiekben is ébren tartotta. San Roberto San Roberto község (comune) Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében. Fekvése A megye nyugati részén fekszik, az Aspromonte területén. Határai: Calanna, Fiumara, Laganadi, Santo Stefano in Aspromonte és Scilla. Története A település eredetére vonatkozóan nem léteznek pontos adatok. Első írásos említése a 14. századból származik. Korabeli épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Giorgio Martire-templom Maria SS. delle Grazie-templom Nápoly VI. kerülete Nápoly VI. kerületét a következő városnegyedek alkotják: Barra Barra Nápoly egyik keleti városnegyede kb. 40 000 lakossal. Ez a negyed is megszenvedte a város keleti részét sújtó szervezett bűnözési hullámot. Történelmileg, egyike volt a Bourbon-ház uralkodása alatt (17. század) kiépült vezúvi városnegyedeknek. Miután jelentős ipar is koncentrálódik ebben a negyedben a második világháború során súlyos bombatámadások érték. Ponticelli Ponticelli Nápoly egyik keleti városnegyede kb 55 000 lakossal. Ebben a negyedben él a legtöbb illegális bevándorló, ezért lakosainak számát lehetetlen pontosan felbecsülni. A negyedet a második világháború idején csatolta a városhoz a fasiszta vezetés. Barrához hasonlóan, Ponticellire is rányomta bélyegét a szervezett bűnözés. San Giovanni a Teduccio San Giovanni a Teduccio Nápoly keleti tengerpartján fekszik. Lakosainak száma kb. 30 000-re tehető. Ponticellivel egyidőben, a második világháború során csatolta a városhoz a fasiszta vezetés. Itt található a Pietrarsa vasúttörténeti múzeum. California Girls A California Girls a The Beach Boys dala, Brian Wilson és Mike Love szerzeménye, amely a Summer Days (And Summer Nights!!) albumon jelent meg 1965-ben. A számot 1985-ben feldolgozta a Van Halen énekese, David Lee Roth (a háttérvokálokat Carl Wilson és Christopher Cross énekelték), és a 3. helyig jutott vele a Billboard listán. A The Beatles "Back In The USSR" című 1968-as dala Paul McCartney elmondása szerint tisztelgés a "California Girls" előtt (a "Back In The USSR"-t McCartney a Beatles 1968-as indiai meditációi során írta, melyen Mike Love is részt vett, és feltételezhetőleg ő is közreműködött a szám szövegének megírásában). Története A "California Girls"-t Brian Wilson élete első LSD-utazása során írta. Wilson elmondása szerint nem sokkal az LSD bevétele után pánikroham tört rá, a hálószobába rohant, és egy párna alá dugta a fejét, miközben azt kiabálta: "Félek az apámtól, félek az anyámtól". Kicsivel később felugrott, azt kiáltotta: "Elég ebből!", majd a zongorához ült, és felváltva kezdett egy g és egy h hangot játszani, újra és újra. Fél óra után elkezdte énekelni a dal első sorát ("Well East Coast girls are hip, I really dig the styles they wear"). Másnap Mike Love-val (aki állítása szerint soha nem használt illegális kábítószereket) megírták a dal többi részét, majd néhány nappal később Brian szimfonikus bevezetőt komponált a számhoz (melynek munkacíme először "I Love The Girls", majd egy ideig bizarr módon "You Are Grass And I'm A Lawn Mower" (Gyep vagy, és én vagyok a fűnyíró) volt). Mint Wilson elmondta, első LSD-kalandja nem csak élete egyik legnagyszerűbb dalának megkomponálását segítette elő, de kevésbé kellemes mellékhatásokkal is járt: 1965 óta folyamatosan hangokat hall a fejében, melyek Wilson és családtagjai meggyilkolásával fenyegetőznek. Az LSD használata nagyban hozzájárult Brian Wilson mentális rendellenességének kialakulásához, amely a hatvanas évek közepétől mindmáig fennáll. A "California Girls" szerepel a Rock and Roll Hall of Fame 500 dal, amely formát adott a rock and rollnak listáján. Rádiós Lejátszások A "California Girls" 6 hetet töltött a legtöbbet játszott dalok listáján az USA-ban, és 4-5 millió alkalommal játszották a dalt a mai napig a rádiók. Így hatalmas közönség sikert könyvelhetett el magának, és lett az egyik leghíresebb, és a legtöbbet játszott Beach Boys dal. Északi germán nyelvek Az északi germán nyelvek vagy skandináv nyelvek közé soroljuk a svéd, a norvég, a dán, az izlandi, valamint a feröeri nyelveket. Eredetük A germán nyelvek az ún. első germán hangeltolódás során különültek el az indoeurópai, más néven indogermán nyelvektől. A folyamat a Krisztus előtti 12–3. század között zajlott le. A germán népek szétvándorlása során azok nyelve maradt azonos, akik nagyjából egy régióban éltek. A német nyelv fejlődése az ófelnémet hangeltolódás során kezdett külön fejlődni, míg az angolok és szászok nyelve a Kr. u. 5. századi, Brit-szigetek ellen irányuló invázió után fejlődött a többi germántól eltérően. Az északiak Az első indogermán lakosok a Kr.előtti 4. században érkeztek a skandináv területekre. Nyelvük egészen a Kr. e. 13. századig csak dialektusok szintjén különbözött. A viking kalandozások megindultával az egy területen élő északi germán népek egyre "öntudatosabban" használták saját nyelvüket, és egyre inkább önálló népekként kezdték definiálni magukat. Mindeddig egyfajta óészaki nyelvről beszélhettünk, a 13. századtól azonban az ósvéd és az ódán egyre inkább elkülönült az ónorvégtól, mely utóbbi az izlandi és Feröer szigeteki nyelv alapja lett. Ennek oka, hogy az Izlandra letelepülő vikingek a norvég területről származtak. Apró érdekesség, hogy a mai izlandi nyelv, elszigeteltségének köszönhetően kevéssé tér el a kora középkori norvégtól. Feltűnő az európai szemnek az izlandi szövegekben olvasható þ, valamint ð karakterek. Mára a svéd és a dán viszonylag egységes képet mutat a kontinens északi germán nyelvei közül. Ezek ketten egyébként a skandináv északi germán nyelvek keleti ágához tartoznak. A nyugati ághoz tartozó norvég fejlődése során azonban két ág különült el, így a mai norvég nyelvben beszélünk nynorsk és bokmål norvég variánsokról. A nyugati ághoz tartozó másik két nyelv az izlandi és a feröeri nyelvek. A norvég, a svéd és a dán egymás számára lényegében kölcsönösen érthető nyelvek, jellemző tendencia, hogy a norvég és dán beszélők egymást remekül értik, a svéd beszélők őket kevésbé, de az értési problémák inkább nyelvjárások közötti, mintsem nyelvek közötti eltéréseknek tűnnek. Azonban a kontinensen élő skandináv beszélők mindegyike jóval nagyobb nehézségekkel képes csak megérteni az izlandi és a feröeri beszélőket, akiknek nyelve archaikusnak tűnik a modern svédhez, dánhoz és norvéghez képest. Történelmi tagoltság A nyelvtudomány a skandináv nyelveket történelmi periódusok szerint is elkülöníti. Az 1100-as évek előtt egy viszonylag egységes óészaki nyelvről beszélünk, mely dialektusok szintjén mutatott különbségeket. Ebben az időszakban az óészaki egy nyugati és egy keleti ágra tagolódott Nyugati ág Óizlandi Ónorvég Keleti ág Ódán Ósvéd Az 1100-as és 1300-as évek között újabb tagolás lép érvénybe, mivel a dán egyre inkább elkülönült a többi északi nyelvtől. Déli ág Ódán Északi ág Óizlandi Ónorvég Ósvéd Az érett középkorban az egyes nyelvek fejlődése egyre nagyobb eltéréseket mutatott. Az izlandi és feröeri nyelvek megtartották archaikus struktúráikat, míg a norvég és a svéd jelentősen leegyszerűsödött. Az 1500-as évektől újabb felosztás lép érvénybe: szigeti skandináv nyelvek Izlandi Feröeri kontinentális skandináv nyelvek Norvég Svéd Dán Ez a felosztás azonban nem felel meg a nyelvek "genetikai" rokonságának, melyeket a nyelvek családfa-modellje (Stammbaumtheorie) ír le. A fenti modell a nyelvek között egy adott pediódus alatt érvényes hasonlóságokon alapszik. A nyelvek változásával a fenti modell így folyamatosan átdolgozandó. Különleges karakterek Északi germán nyelven íródott szövegeket olvasva érdekes karakterekre bukkanhatunk, melyek más nyelvekben nincsenek jelen. Az alábbiakban azok a karakterek olvashatók, melyek a magyarban nincsenek jelen: a svédben: ä, y (mint magánhangzó), å a norvégban: æ, å, ø a dánban: æ, å, ø az izlandiban: þ, ð, ý, æ, í, á, ó, é, ú (utóbbiak a magyartól eltérő hangértékkel) a feröeriben: ð, ý, æ, ø, á, í, ó, ú, (utóbbiak a magyartól eltérő hangértékkel) Forrás Odd Einar Haugen, Grunnbok in norrønt språk, 2. utgåve, Gyldendal, Oslo 1995, ISBN 82-417-0506-9 Ménil-Hubert-sur-Orne Ménil-Hubert-sur-Orne település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 478 fő (2015). Ménil-Hubert-sur-Orne Le Mesnil-Villement, Pont-d’Ouilly, Cahan, La Lande-Saint-Siméon, Saint-Philbert-sur-Orne és Ségrie-Fontaine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: IKKA Az IKKA (teljes nevén IBUSZ Külföldi Kereskedelmi Akció) ajándék- illetve segélyközvetítő intézmény volt a Magyar Népköztársaságban, amelynek segítségével a nyugati országokban élő magyarok rokonaiknak illetve barátaiknak ajándékcsomagot vagy pénzt küldhettek. Symphony No. 42 A Symphony No. 42 egy 2014-ben bemutatott magyar animációs rövidfilm, amelyet Bucsi Réka rendezett. A kisfilm 47, asszociációkkal összefűzött, szürreális jelenetből áll. Bemutatójára a 2014-es Berlinalén került sor, később pedig számos fesztivál, többek közt a Sundance versenyprogramjában is szerepelt. Magyarországon elnyerte a legjobb magyar rövidfilm díját a 2. Friss Hús Rövidfilmfesztiválon. Díjak 2. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál – Legjobb magyar rövidfilm ( 2014 ) 24. MEDIAWAVE Nemzetközi Film és Zenei Együttlét – Legjobb magyar animációs film ( 2014 ) 3. Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivál – George Pal-díj, legjobb diplomafilm ( 2014 ) 12. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál – Közönségdíj ( 2014 ) 38. Hongkong Nemzetközi Filmfesztivál – Elismerő oklevél ( 2014 ) Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivál – Hiroshima-díj ( 2014 ) Kijev Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál – Fődíj, közönségdíj ( 2014 ) Chicago Nemzetközi Filmfesztivál – Arany Plakett, Zsűri különdíj ( 2014 ) Vilnius Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb rövidfilm ( 2015 ) Török István (színművész, 1789–1851) Török István (?, 1789 – Kolozsvár, 1851. június 17.) színész, ifj. Török István színész apja. Életútja 1810-ben lépett színpadra Kolozsvárott, majd 1821-től a Farkas utcai színháznak volt a tagja. Az 1820-as években Kolozsvár városi írnokaként működött. (A Magyar színházművészeti lexikon szerint bizonytalan, hogy később újból színpadra lépett-e, hogy azonos-e azzal a Török Istvánnal, aki 1834-ben a miskolci társulat tagja volt, majd egy délvidéki turnét követően 1837-ben visszament Kolozsvárra.) Fiatal hősöket formált meg és énekesjátékokban is felbukkant. Az 1810-es évektől két műfordítását is előadták, az erdélyi témájú Szebeni erdőt (Caigniez–Weissenthurn) és a Ziegler-féle Magyar insurgenseket. 1851. június 17-én, 62 évesen hunyt el bélsorvadásban, 1851. június 19-én helyezték örök nyugalomra. Kézirati munkája: Szebeni erdő, színjáték 4 felv. Veisenthurn asszony után ford. (Előadatott Budán 1836. júl. 17.). Fontosabb szerepei Macduff (Shakespeare: Macbeth) Laertes (Shakespeare–Schröder: Hamlet) Cassio (Shakespeare: Othello) Mandolino (Henneberg–Schikaneder: Csörgősapka) Pikkó (Hafner–Chudy J.: Pikkó herceg és Jutka-Perzsi) Frigyesi Elek (Holbein) SB alt 29 Az SB alt 294 egy szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt a Déli Vasútnál (németül: Südbahngeselschaft, SB), mely egy osztrák-magyar magánvasút-társaság volt. A két mozdony neve L'Appenninek és Le Rubicon volt.. Ezek a nevek arra utalnak, hogy a mozdonyokat eredetileg az LVCI rendelte a Köchlin-nél a Bologna-Firenze vonalra, de az SB vette át őket. A Bologna-Firenze vonal az Appennineken vezet át. Az SB a mozdonyokat a Semmeringi Vasúton tesztelte és 1863-ban adta át öket a velencei hálózatra. Úgy tűnik, az SB nem volt elégedett a vizsgálati eredményekkel, mivel további mozdonyokat nem rendelt . Ezzel szemben az LVCI 1866-ban további nyolc (RM 4003-4010) ilyen gépet rendelt a Köchlin-nél, melyek közül a 4009 és 4010-es kéttengelyes szerkocsis volt. Újabb tíz, nagyon hasonló kéttengelyes szerkocsis mozdonyt épített a Köchlin az SFAI-nak (BM4011-4020). A kéttengelyes mozdonyok méretei a táblázatban zárójelben szerepelnek. A mozdonyok négycsatlós, belsőkeretes, támasztószerkocsis Beugniot–rendszerűek voltak. Edouard Beugniot ebben az időben a Köchlin gyár főmérnöke volt, és a mozdonyok jobb kanyarfutási teljesítményének elérése érdekében fejlesztette ki rendszerét. Az itt tárgyalt két mozdony megépítése előtt Köchlin már szállított 1859-ben a Páris–Lyon-Mittelmeerbahn- nak (PLM) két ilyen gépet Az LVCI-től a tíz mozdony a Rete Mediterranea-hoz került ahol valamennyit hagyományos négycsatlósra építettek át. Hogy az SB eredetű mozdonyokat is átépítették volna, arra nincs adat. Egyébként is ezek már nem voltak az 1905-ben az FS-hez átkerülők között. Csehország közlekedése Csehország közlekedésének legfontosabb elemei az autóutak és a vasútvonalak. Vasútvonalak Összesen: 9435 km Normál nyomtáv : 9341 km 1,435 m normál nyomtáv (2946 km villamosított 3 áramnemmel; 1868 km kétvágányú ) Keskeny nyomtáv: 94 km 760 mm keskeny nyomtáv (1998) Vasúttársaságok: České dráhy (ČD), a cseh államvasút. A ČD Cargo foglalkozik áruszállítással. Városok metrórendszerrel : Prága , lásd: Prágai metró . Városok villamosvonalakkal: Brno , Liberec , Most , Olomouc , Ostrava , Plzeň , Prága Autóutak Összesen: 127 693 km Szilárd burkolat: 127 693 km (ebből 498 km gyorsforgalmi út) Nem szilárd burkolat: 0 km (1998 becslés) Autópályák Csehországban D1 D2 D3 D5 D8 D11 D47 Vízi utak Összesen 677 km; legfontosabb vízi út az Elba (Labe). Kikötők: Děčín, Mělník, Prága, Ústí nad Labem, Moldauhafen Hamburgban (nem használják, Németországnak lesz átadva 2028-ban) Repülőterek Összesen 121 darab (2006). Repülőterek kiépített kifutóval: Összesen: 46 ( 2006 ) hosszabb mint 3047 m: 2 2438 és 3047 m között: 10 1524 és 2437 m között: 13 914 és 1523 m között: 2 914 m alatt: 19 Repülőterek nem kiépített kifutóval: Összesen (2006): 75 1524 és 2437 m között: 1 914 és 1523 m között: 25 914 m alatt: 49 Helikopter leszálló: 2 (2006) Egyéb Csővezetékek: Földgázvezeték : 53 000 km ( 1998 ). A házasság mint egzakt tudomány A házasság mint egzakt tudomány (angolul: The Exact Science of Matrimony) O. Henry novellája. A The Gentle Grafter című gyűjteményes kötetében olvasható. Magyarul a Huszadik századi dekameron című antológiában olvasható Kilényi Mária fordításában. Történet Andy Tucker és Jeff Peters egy vállalkozását beszéli a novella, amelyben a két szélhámos egy házasságközvetítő iroda létrehozásával próbál pénzhez jutni. Feladnak egy hirdetést, amelyben egy 32 éves özvegyasszony nevében keresnek férjjelölteket. A hölgy persze csinos és jómódú. Az özvegyasszony szerepére heti huszonöt dollárért Mrs. Trottert fogadják fel, aki Jeff egyik régi ismerősének az özvegye. A hölgy dolga mindössze annyi, hogy az esetlegesen személyesen jelentkező kérőket kikosarazza. Az ötlet beválik, a kérők özönlenek, és Andy és Jeff minden egyes kérő után két dollár jutalékot zsebelnek be. Miután több mint ötezer dollárt kerestek a balekokon, Andy és Jeff úgy döntenek, hogy okosabb lesz odébbállni. Jeff meglátogatja Mrs. Trottert, hogy kifizesse neki az utolsó heti bérét, azonban ekkor kiderül, hogy Mrs. Trotter tényleg szerelmes lett az egyik kérőjébe, aki azonban addig nem veszi el, amíg a hölgy oda nem adja neki az Andy és Jeff által rábízott kétezer dollárt. Kiadások angol nyelven Roger B. Goodman. 75 Short Masterpieces: Stories from the World’s Literature. New York: Bantam Booksyear=1961 The Exact Science of Matrimony (teljes szöveg, angolul) a Gutenberg Projekt oldalán magyar nyelven A házasság mint egzakt tudomány , Huszadik századi dekameron, Európa Könyvkiadó, 1968, ford.: Kilényi Mária A házasság mint egzakt tudomány , Szerelmi történetek, Ventus Libro Kiadó, 2008, ford.: Kilényi Mária Lásd még O. Henry O.-Henry-Twist (németül) és O. Henry Ending (angolul) Kiegészítő irodalom Trombley, Sue: Materials Related to William Sydney Porter - O. Henry resources - Annotated Bibliography (pdf). The Austin History Center, Austin Public Library, 2003 További kiegészítések H. Booraem: Jeff Peters vs. Matrimony (pdf). Radio plays produced by the National Audio Theater/Blue Ridge Radio Players. „Drama based on the story by O. Henry.” Rádiójáték a novellából. Murzo Murzo település Franciaországban, Corse-du-Sud megyében. Lakosainak száma 94 fő (2015). Murzo Letia, Arbori, Poggiolo, Rosazia és Vico községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Carver megye (Minnesota) Carver megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Minnesota államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Chaska. Lakosainak száma 95 562 fő (2013. július 1.). Carver megye Wright, Hennepin, Scott, Sibley és McLeod megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: 7651 Villeneuve A 7651 Villeneuve (ideiglenes jelöléssel 1990 VD6) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1990. november 15-én. Ménil-la-Horgne Ménil-la-Horgne település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 174 fő (2015). Ménil-la-Horgne Commercy, Laneuville-au-Rupt, Méligny-le-Grand, Naives-en-Blois, Saulvaux és Void-Vacon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Giorgi Ganugrava Giorgi Ganugrava (grúzul: ������ ���������, Tbiliszi, 1988. február 21. –) grúz labdarúgó, , a grúz élvonalbeli Metallurg Rustavi középpályása. Pályafutása 2011 nyarán egy évre kölcsönbe a Lombard Pápa csapatához került Lasa Totadze-vel együtt. 2012 tavaszán, a román Nicoreccel együtt a ZTE FC-hez került kölcsönbe. 2012 nyarán, miután a győri szakvezetés nem számolt a grúz idegenlégióssal, szerződését felbontották, a játékos pedig hazatért, a Metallurg Rustavihoz igazolt. Mexikói labdarúgó-bajnokság (első osztály) A mexikói labdarúgó-bajnokság első osztálya, spanyolul Primera División de México vagy Liga MX, 1943 óta működik, jelenleg 18 csapatos. Az IFFHS statisztikái szerint 2002-ben, 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban is a világ 10 legerősebb bajnoksága közé tartozott. Nézőszámait tekintve a legnézettebb Európán kívüli bajnokság, 2015-ben a világon a negyedik legmagasabb átlagnézőszámmal rendelkezett. Csapatok A 2018-as Apertura és a 2019-es Clausura csapatai: Lebonyolítási rendszer Jelenleg az alábbi rendszer érvényes: Minden évben két tornát rendeznek: az év első felében a Clausura („zárás”) nevűt, az év második felében az Apertura („nyitány”) nevűt. A szokatlan sorrend oka, hogy itt is, mint számos más országban, az új szezon az év második felében kezdődik. A 18 csapat 17 fordulót játszik egymással, majd az első 8 helyezett jut be a rájátszásba, az úgynevezett liguillába. Innentől kezdve negyeddöntők, elődöntők és a döntő következnek. A negyeddöntők párosítása úgy készül, hogy az 1. helyezett a 8-adikkal, a második a hetedikkel, a harmadik a hatodikkal és a negyedik az ötödikkel kerül össze. A helyezési sorrend megállapításánál a következő szempontok döntenek: A 17 forduló alatt elért pontszám Gólkülönbség Több rúgott gól Egymás elleni eredmény Idegenben lőtt több gól Jobb helyezés az együtthatós táblázaton (ami az elmúlt 6 bajnokság alapszakaszában elért meccsenkénti átlagpontszámot tartalmazza) Fair Play tábla Sorsolás A negyeddöntő, az elődöntők és a döntő is oda-visszavágós. Ha a két mérkőzés összesítve döntetlen, akkor a több idegenben lőtt gól dönt, ha az is egyenlő, akkor a negyeddöntőből és az elődöntőből az a csapat jut tovább, amelyik a 17 forduló utáni tabellán előrébb volt rangsorolva, a döntőben viszont hosszabbítás, szükség esetén büntetőpárbaj következik. Kiesés a másodosztályba Az (egyetlen) másodosztályba kieső csapat nem feltétlenül a 17 forduló után készült táblázat utolsó helyezettje, hanem az aktuális és az azt megelőző 5 bajnokságban elért átlagpontszám alapján készült rangsor utolsó helyezettje. Ha több azonos átlagpontszámmal álló csapat is van, akkor az előzőekben leírt szempontok számítanak. Ha véletlenül a kieső csapat az adott bajnokságban az első 8-ba kerülne (vagyis a liguillába jutna), akkor is kiesik, és a liguillában az utána következő helyezett jut be. A Regla 22/11 Az úgynevezett 22/11-es szabályt (Regla 22/11) a 2011-es Apertura óta próbálták meg alkalmazni, jelenleg nincs érvényben. Eszerint a csapatoknak bizonyos számú játékpercben szerepeltetniük kellett olyan labdarúgókat, akiknek életkora 22 év 11 hónap alatt van. Be nem tartása esetén 3 pont levonással sújtották a csapatot, ez a levonás az együtthatós táblázatban is érvényes volt. Kijutás nemzetközi kupákra Mind az Apertura, mind a Clausura bajnoka és második helyezettje kijut a CONCACAF-bajnokok ligája sorozatba. 2004-ben a Dél-amerikai Labdarúgó-szövetség 2 helyet biztosított mexikói csapatok számára a Libertadores Kupában, mely következő évben 3-ra nőtt. Az egyik helyért az év két bajnoka játszott egymással, a másik két helyet az InterLiga nevű tornán lehetett megszerezni: ezt a tornát az USA-ban rendezték, és az év két bajnokságának összesített táblázatán az első 8 helyen álló csapat vehetett benne részt. A 2010-11-es szezontól viszont változtak a bejutás feltételei: az első helyet az Apertura bajnokságban élen álló csapat kapja, a másik kettőt a második és harmadik helyezett, kivéve azok a csapatok, melyek a CONCACAF-bajnokok ligájába jutottak A Copa Sudamericana 2009 óta mexikói csapatok részvétele nélkül zajlik. Története Az amatőr bajnokság Az amatőr bajnokság 1902-ben kezdődött, a ligát július 19-én alapították mindössze 5 csapattal, amelyek legtöbb játékosa brit származású, de Mexikóban élő sportoló volt. Az első mérkőzésre október 19-én került sor, a szezonban mindenki mindenkivel egyszer csapott össze, a bajnokságot az Orizaba nyerte. Az 1907–1908-as szezonban négyre csökkent a csapatok száma, egy évvel később pedig már csak hárman versenyeztek, de a későbbi években lassan növekedett a résztvevők száma. Az 1921–1922-es és az 1930–1931-es szezont nem tartották meg. A professzionális bajnokság 1943. október 17-én kezdődött el a profi szintű bajnokság története: ekkor 10 csapat (mindössze a fővárosból, valamint Jalisco és Veracruz államokból) lépett be a küzdelmekbe. 1950-51-ben alakult meg a másodosztály: az első kieső csapat a Club San Sebastián de León volt. A rájátszásos rendszer az 1970-71-es szezontól kezdve jelent meg, igaz, ekkor még úgy működött, hogy két csoportra voltak osztva a csapatok, majd ezek győztesei döntőt játszottak. 1996-ban vezették be a féléves bajnokságokat, ekkor a két szezont téli és nyári szezonnak nevezték, az Apertura–Clausura elnevezés 2002-től használatos. A bajnokságban szereplő csapatok száma 10 és 21 között változott, 2004 óta 18. Piazza del Campidoglio A Piazza del Campidoglio (Közismert magyar elnevezése: A római kapitólium-tér) Róma világhírű reneszánsz tereinek egyike a Capitoliumon, a domb felső dísztere, ma Michelangelo világhírű diszlépcsőjén és a térre kétoldalt felvezető melléklépcsdőkön közelíthető meg. A teret építészettörténeti jelentőségű középületek szegélyezik. Középpontjában Marcus Aurelius (?) bronz lovasszobra áll. Ismertetése A téregyüttest Michelangelo terveinek alapján építtették fel, aki a megbízást a tér átépítésére V. Károly császár 1536. évi római látogatásának ürügyén kapta. Tervét a művész nem fejezhette be, az épületeket ugyanis több mint 100 évig építették. Az építkezés befejezése Giacomo della Porta nevéhez fűződik. A tér nevezetességei: Marcus Aurelius lovasszobra – a tér közepén helyezkedik el. Palazzo Senatorio Palazzo dei Conservatori Palazzo Nuovo Palazzo Caffarelli-Clementino Egészségügyi EU-portál Az Európai Unió hivatalos egészségügyi portálja lehetővé teszi számos, az egészséget érintő kérdéssel, európai és nemzetközi tevékenységgel kapcsolatos adat és információ elérését. Fő célja, hogy az európai polgárok számára könnyen hozzáférhetővé tegye az EU nép- és közegészségügyi kezdeményezéseiről, programjairól rendelkezésre álló információkat. Igyekszik továbbá a portál hozzájárulni az EU népegészségügyi célkitűzéseinek teljesítéséhez, fontos eszköze a magatartás kedvező irányú befolyásolásának, a Közösség nép- és közegészségügyi helyzete javításának. A portál fenntartója az EU Egészségügy és Fogyasztók Főigazgatósága. Kinek szól a portál? Azoknak, akik tájékozottak kívánnak maradni az egészségüket érintő kérdésekről, és azoknak, akik folyamatosan értesülni kívánnak az egészségüggyel kapcsolatos európai, nemzeti és nemzetközi szintű politikai stratégiákról és döntésekről. Fontos információforrás a portál az egészségügyi szakemberek, döntéshozók és érdekképviseletek számára is. A portál megfelel a hozzáférésről szóló nemzetközileg elismert szabályoknak, azaz mindenki, köztük az időskorúak és a fogyatékkal élők számára is hozzáférhető. A szakértők számára a portál a népegészségüggyel kapcsolatos statisztikai adatbázisokhoz is hozzáférést biztosít. Mik a portál céljai? A portál a 2003-2008-as közösségi népegészségügyi program egyik kezdeményezése. Fő célja hozzájárulni ahhoz, hogy a magánszemélyek, intézmények, szervezetek növekvő mértékben vegyenek részt az egészségüggyel kapcsolatos eszmecserékben. Ennek keretében kerül előtérbe az uniós polgárok azon joga, hogy közérthető, tudományosan alátámasztott információk álljanak rendelkezésükre az egészség megőrzésével és a betegségmegelőzéssel összefüggő intézkedésekkel kapcsolatban. A portál egyik legfontosabb üzenete, hogy egészségünkért mindannyian felelősek vagyunk. Az Unió egészségügyi tevékenységeinek és programjainak jobb megismerése előfeltétele annak, hogy az emberek támogathassák ezeket, hozzájárulhassanak sikeres végrehajtásukhoz. Milyen információk találhatók a portálon? Az olvasók az általuk keresett információkat az egyének egészségét és a környezetük egészségügyi vonatkozásait érintő témákat tartalmazó világos menürendszerből érhetik el. Minden téma hozzá kapcsolódó altémákhoz vezet – az Életmód témán belül találjuk meg például a Táplálkozás altémát. Az altémák oldalain egy sor információhoz juthatunk hozzá az Európai Unió szakpolitikáival és tevékenységeivel kapcsolatos linkeken keresztül. Az egyes témákra vonatkozó nemzeti politikákról a tagállami rovatban olvashatunk bővebben. Ugyancsak külön rovatban érhetők el az európai civil szervezetek és a nemzetközi szervezetek egészségügy területén végzett munkájáról szóló információk. Az egyes szakterületeket érintő linkek lehetőség szerint közvetlenül az illető témával foglalkozó oldalra vezetnek. Külön rovatban értesítjük olvasóinkat a legfrissebb hírekről, az aktuális európai eseményekről és a témával kapcsolatos legutóbbi uniós sajtóközleményekről. Ugyancsak elérhetők a portálról az uniós intézmények által elfogadott jogszabályok és az EU kiadványai. Carwyn Jones Carwyn Howell Jones (Swansea, Wales 1967. március 21.) walesi politikus, Wales első minisztere 2009. decembere óta, a harmadik ebben a tisztségben. A Walesi Munkáspárt tagja, 1999 óta Bridgent választókörzet képviselője a Welszi Nemzetgyűlésben. A Munkáspárt és a Plaid Cymru koalíciójában 2007. július 19-től házelnök volt. A nemzetgyűlés sok tagjához hasonlóan ő is folyékonyan beszél walesiül, az Amnesty International és a Fabian társaság tagja. 2009. december 1-jén a Munkáspárt vezetőjévé választották meg, december 9-én első miniszternek jelölték és névtelen szavazáson meg is választották. 2009. december 10-étől ő Wales harmadik első minisztere. Élete Swansea-ben született, Bridgendben nőtt fel egy walesi anyanyelvű családban. A bridgendi Brynteg Comprehensive Schoolban tanult, majd az Aberystwyth Egyetemen tanult, ahol az 1985-ös bányászsztrájk idején csatlakozott a Munkáspárthoz. Jones a londoni Inns of Court School of Law-ban tanult ügyvédnek, 1989-ben volt az első ügye. Családjogi, bűnügyi és testi sértési ügyekre specializálódott. 10 évig praktizált a swansea-i Gower Chambers ügyvédi irodában, mielőtt betársult volna a cardiffi Temple Chambers ügyvédi irodába. Két évig a Cardiffi Egyetemen oktatott. Magánélete Felesége az írországi születésű Lisa. A párnak két gyereke van, Seren és Ruairi. Jones sportol, biciklizik, golfozik, Bridgendben rögbimeccsekre jár. A Kenfig Hill férfikórus támogatója. Millerita mozgalom A Millerita mozgalom egy 19. századi ébredési mozgalom, amelynek kimagasló tanítását Jézus Krisztus 1843-44-ben történő második eljövetele képezte. A mozgalom William Millerről, e tanítás elindítójáról és hirdetőjéről kapta nevét. Később e mozgalom híveiből váltak ki a későbbi adventista egyház alapító tagjai. Eredete Miller egy tehetős farmer volt, aki amatőr Biblia-tanulmányozó és baptista hívő volt. New York északi részén élt, az úgynevezett felégetett körzetben. Betű szerint értette a Genezis első néhány versét, sok bibliai esemény dátumozását; Miller úgy hitte, hogy pontos dátumok számolhatóak ki, a próféciák fontos állításokkal vannak tele. 1830-ra Miller Dániel, Ezékiel és a Jelenések könyve segítségével megállapította, hogy Jézus születési dátuma, a Jeruzsálemi templom lerombolása, a Messiás megjelenésének dátuma mind pontosan kiolvashatóak a próféciákból. Ezeket a következtetési szabályokat határozta meg: Egy nap mindig egy évet jelent. A hetvenhét (Dániel 9:24) és a 2300 nap (Dániel 8:14) ugyanakkor kezdődött. James Ussher-féle (anglikán érsek) kronológiát követve a visszaszámlálás i. e. 457 -ben kezdődött. Világméretű „szellemi szentély” a keresztény egyház , és meg lesz tisztítva, amikor a Krisztus visszatér a Földre a Második Eljövetellel . Komoly bibliatanulmányozása nyomán arra jutott, hogy Krisztus visszajövetele és a Millenniumi Királyság beiktatása 1843 körül fog bekövetkezni. Miután a felfedezéseit nyomtatásban is kiadta, prédikációs körutak alkalmával terjesztette. Rengeteg meghívást kapott különböző egyházaktól, és lelkesen hirdette, hogy Krisztus hamarosan visszatér. Miután 1843-ban az esemény elmaradt, a zsidó naptárral összeegyeztetve 1844-re módosította a jelenlegi világrendszer utolsó napját. 1844. október 22. a karaita zsidó naptári év utolsó napja lett a dátum, amelyet a millerita mozgalom hívői számára Jézus visszatérésének napja. Körülbelül 100 000 millerita várta ezt az áldott reménységet. Sokan eladták farmjaikat, házaikat, felmondtak a munkahelyeiken, hogy terjeszthessék az evangéliumot az utolsó napokban. Nem csak a milleriták fogadták el ezt az időpontot, a bahái hitűek is ezt az évet tartották a próféciák beteljesülése napjának. A mozgalom kiterjedése Dániel és a Jelenések könyvének apokaliptikus képeit több újság és adventista teológiai irodalom is felkapta. Így sokan beszéltek róla, de még a tőzsdére is hatással volt. Nehogy valaki azt gondolja, hogy Miller és követői tévednek, a bibliai kutatásaikat is közreadták, a második nagy ébredés elindult az egész világon. Bár Millernek nem volt teológiai végzettsége, szerte a világban támogatókat talált, de Európában már jóval előtte is felfedezték az 1843-1844-es évet mint Krisztus visszatérésének évét. (Walter Martin, The Kingdom of the Cults, (1997-es kiadás), pp. 521–522.) A mozgalom komoly szerepet töltött be Amerika vallástörténetében. Új nézetek beépülése Jézus Krisztus azonban nem jelent meg a megadott időpontban. 1844-et követő nagy csalódás azt eredményezte, hogy legtöbben visszatértek korábbi vallásukhoz, vagy végleg elfordultak az egyháztól, de maradt néhány követő is, akik újraértelmezték a második eljövetel jelentését, vagy új dátumot jelöltek meg. Sokan látomásokat, angyalokat hívtak segítségül, bibliai próféciákkal azonosították saját tevékenységüket. Gyakran különféleképpen átértelmezték a Nagy csalódást, alternatív történelmet, új teológiát, politikát és tudományt alkottak. Néha nyíltan visszautasítják a tudást, és összeesküvés-elméleteket szőnek jól körülhatárolható csoportok ellen. Egyes szektáknál zaklatják az azt elhagyó tagokat is. William Miller mélyen elszomorodva kért bocsánatot tévedéséért, s bár nem értette, hol tévedett, hitét nem adta fel. Továbbra is azt vallotta, hogy Jézus hamarosan visszatér e földre őszinte követőiért, de nem kell további dátumokat meghatározni. A Millerita mozgalom legtöbb nézetét a Baptista egyház, Presbiteriánus Egyház, Metodista Egyház, Cambellita mozgalom fő vonalától kölcsönözték. Csak a nagy csalódás után távolodott el ezektől az elődöktől. Néhány modern követője evangelizáló protestáns kereszténynek nevezi magát. Mások azt állítják, hogy csak az ő hitük az igazi kereszténység; a protestantizmus, a katolicizmus és a júdaizmus kiváltására készülnek. Néhány csoport nagy hangsúlyt helyez az elveszett igazság, az étrend, a lélek feltételezett halhatatlanságára, a sabbath-napra, a bibliai próféciák interpretálásának módjára. A legfontosabb jellemző mégis az, hogy megpróbálják a korai, őskeresztény imádatot, tanítást helyreállítani. Gyakran használják a jelen igazság és az új világosság kifejezéseket a keresztény nagyegyházak hagyományaitól eltérő nézeteik gyűjtőneveként. Apokaliptikus irányzat Úgy hitték, hogy Krisztust beiktatják Millenniumi Királyságába, de kezdetben kevésbé gondolták, hogy ennek az lesz a jele, hogy véget ér a világ. A második nagy ébredés alapjában véve optimista volt a haladást és az eszkatológiát illetően; Isten királyságát várták egy új történelmi korszakként. Krisztus eljövetelét a milleriták kataklizmusként értékelik, ami elpusztítja majd a korábbi világrendszert annak követőivel együtt, de azokat a millerita csoportokat is, amelyek továbbra is a parousia(második eljövetel) szellemi értelemben való bekövetkezést vallják. 1844-ben és a későbbi években egyre fenyegetőbbé vált, egy hamarosan bekövetkező katasztrófával fenyegetett; a modern világ teljesen leépül, az utolsó fázisban pedig maga Jézus jelenik meg látható alakban személyesen. A Jelenések könyve kijelöl egy helyet is, ahol mindez bekövetkezik: (Armageddon). A különbség a gyilkos szekták és a milleriták között az események bekövetkezésének módja; nem a milleritáknak kell tenniük a katasztrófák, mészárlás bekövetkezéséért vagy saját Mennybemenetelükért. Némelyek úgy hiszik, hogy egy világméretű konfliktus fog bekövetkezni, amikor megjelenik az antikrisztus is, vagy a megjelenése után kezdődik el ez a harc. A célja az lesz, hogy félrevezesse a vallásos embereket, vezesse a világ hadait az igazi keresztények ellen. Az Amerikai polgárháború, a két világháború, a nagy gazdasági világválság, a közel-keleti események gyakran sátáni befolyás bizonyítékaként kerülnek interpretálásra. Csak akik éleslátásúak, fogják ezt az igaz prófétai üzenetet megérteni, a különböző nemzetből származó ilyen személyek a nap végén terjeszteni fogják ezt az evangéliumot; figyelmeztetik a bűnösöket, vallásokat a rájuk váró megsemmisítésre, hogy megtérjenek, mert csak kevés megtérő fogja mindezt túlélni. A tanítások szerteágazóak. A millerita mozgalom utódainak különböző elképzeléseik vannak az utolsó időkben bekövetkező eseményekről, a csata előtt bekövetkező előjelekről, az igaz egyház ismertetőjeleiről. Az hetedik napot ünneplő adventisták szerint a hetedik nap, a nyugalomnap, a szombat, azaz a Sabbath, és ez kulcsfontosságú az imádatban. A vasárnapünneplés a fenevad jele, amelyről a Jelenések könyvében olvashatunk. Ezek az egyházak és vallási csoportok általában azt állítják, hogy szigorúan ragaszkodnak a Biblia szó szerinti értelmezéséhez, különös hangsúlyt fektetnek a próféciák jelenkori teljesedésére, felhívják a figyelmet a tudományos-egészségügyi-jótékonysági kockázatokra. Így nem hagyományos hitük és különös szokásaik gyakorlására, az egyházukhoz való különösen erős ragaszkodásukra ösztönzi a követőket. Teljesen elkülönülnek más egyházaktól, elutasítják az állami irányítást. Úgy tartják, hogy a próféciákban szóltak történelmi eseményekkel azonosíthatók, magukon találják beteljesedni a próféciákat, továbbá néhányan azt mondják, hogy csak isteni kegyelemi éleslátással, vagy különleges és csodálatos látomások útján lehet megismerni az igazi Bibliát. A mai legnagyobb millerita csoport a Hetednapi Adventista Egyház, amelynek hivatalosan 18 000 000 követője van. Charles Taze Russell volt az egyik legfontosabb alakja annak a mozgalomnak, amelyre nagy hatással voltak a milleriták. Bár ő nem volt adventista, sok exmillerita csatlakozott hozzá. Kapcsolat más kortárs mozgalmakkal, Millerita-ellenesség Az amerikai demokrácia teljes vallásszabadságot engedélyezett; a gyülekezetek pedig a demokratikus szervezeti rendszert vették át, maguk kívántak szavazással dönteni vallási kérdésekben is. Sok hasonló felépítésű vallási mozgalom indult így Új-Angliától New Yorkig, mind Krisztus második eljövetele köré építették fel. Csak kevés bizonyíték mutat arra, hogy az adventizmus és a Latter Day Saint mozgalom között kapcsolat lett volna. Azonban ugyanúgy eretneknek tekintették a Mormonokat; 1842-ben Joshua V. Himest, akit Miller halála után az egyik legfontosabb millerita vezetőnek tekintettek, utánnyomtatta a visszaállítási mozgalom befolyásos prédikátorának, Alexander Campbellnek 1832-es röpiratát, amely élesen kritizálta a mormonizmust, elítélően „Mormon csalás” -nak nevezete. Szélhámosságként, csalásként értékelte a mormonizmust. Sok millerita közvetlen kapcsolatban volt a 19. századi Visszaállítási mozgalommal (Restoration movement); sok millerita vezető a restorációs New England Christian Connexionnek is vezetője volt. A központi-szervezettség-ellenes restoráció-pártiak hatása következtében a millerita csoportok vonakodtak nevesített felekezetbe tömörülni. Amikor 1844-ben sem következett be Krisztus második eljövetele, a mozgalom sok kis szektára bomlott fel. A legtöbb adventista gyökerű hit, ma már az evangelikalizmusból (nem azonos az evangelizmussal) veszi tantételeit. A hasonlóképpen szerteágazó örökösökkel rendelkező premillenista mozgalmat gyakran összetévesztik a Millerita mozgalommal, de még csak közvetlen kapcsolatban sincs vele (a premillenizmus a millenizmus keresztény vonala). Külön fejlődött a 19. század utolsó harmadában, sok nézetet kölcsönöztek a millerita mozgalomtól – különösen a próféciák értelmezését és a jövőt illetően –, de nem közvetlenül és alapos átértelmezés után. Unitariánus hagyományok náluk már szinte meg sem jelennek, a Sabbatizmust teljesen elutasítják, mint a brit Judaizmus részét. Protestánsnak tartják magukat, de inkább evangelikál nézeteket vallanak; népszerű ez a hit a keresztény fundamentalisták között. Néhány csoportjuk a millerita úttörők nyomán számolja Jézus visszatérésének dátumát, vagy az apokalipszist, a végidő jeleit várják, de szigorúan elhatárolják magukat a millerita és adventista mozgalmaktól. Joanna Southcottot, az önjelölt próféta követőit is gyakran a milleriták közé sorolják. Ms. Southcottról úgy tartják, hogy ő a Jelenések könyve Napba öltözött asszonya. Úgy gondolta, hogy 1814. október 19-én szüli meg az igazi messiást – ez a dátum a milleritáknál nem játszott szerepet –, de vízkórban elhunyt, a követői pedig továbbra is bíztak a próféciáiban, és a megígért Shiloht várták. Azonban gyakran a nő nevéhez kötik az Utó-nagy kiábrándulást, de hasonló csoport volt a milleritákhoz hasonló, de tőlük elkülönülő Swedenborgianism és a The United Order of Believers (Shakers, akikhez sok millerita később csatlakozott is. Hatása Amikor nem teljesültek az elvárások, bekövetkezett a nagy kiábrándulás, de maradtak a mozgalomnak követői. A legnagyobb mai millerita a Hetednapi Adventista Egyház, de számos kis vallási csoport él az eredeti elvek szerint. Charles Taze Russell és a Bibliakutató mozgalom (1917-ben szkizma következett be, legnagyobb csoportjuk 1931 óta Jehova Tanúi néven ismert) is kezdetben kapcsolatban állt a mozgalommal. A bahái hit is elfogadja William Miller számításait. (27684) 1981 EX20 A (27684) 1981 EX20 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Jujurieux Jujurieux település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 2191 fő (2015). Jujurieux L’Abergement-de-Varey, Boyeux-Saint-Jérôme, Mérignat, Neuville-sur-Ain, Poncin, Pont-d’Ain és Saint-Jean-le-Vieux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: I. Károly szicíliai király I. Károly (1227. március 21. – Foggia, 1285. január 7.) Szicília és Nápoly, valamint Albánia és Jeruzsálem királya, akháj fejedelem, VIII. Lajos francia király és Kasztíliai Blanka királyné legkisebb gyermeke, Szent Lajos öccse, a harmadik Anjou-ház megalapítója volt. Származása, ifjúsága Atyja halála után jött világra. 1246-ban házassága révén Provence és Forcalquier grófságának ura lett, és ugyanebben az évben kapta meg apanázsul az újonnan kreált Anjou és Maine grófságait fivérétől. 1248-ban csatlakozott az Egyiptom ellen indított VII. keresztes hadjárathoz. Az 1250-es manszúrai csatát követően bátyjához hasonlóan ő is fogságba esett, majd kiváltásuk után fivérével, Alphonse de Poitiers-val együtt hazatért, hogy segítsék a régensként kormányzó édesanyjukat, akitől 1252-es halála után bátyjuk 1254-es hazatértéig átvették a régensséget. A szicíliai–nápolyi királyság 1264-ben érkezett el a nagy lehetőség számára, amikor IV. Orbán pápa segítségül hívta a szicíliai Hohenstauf Manfréd ellen, majd miután az 1266-os beneventói ütközetben ez utóbbi elesett, IV. Kelemen Szicília királyává koronázta. 1268-ban Manfréd unokaöccsét, Konradint is legyőzte a tagliacozzói ütközetben, ezzel végleg megszilárdította uralmát a Dél-Itáliát és Szicíliát magába foglaló királyságban. Az ő érdekeit szolgálta, amikor 1270-ben fivére, a francia király úgy döntött, hogy Tunisz hafszida emírje, al-Musztanszir ellen indítja el a VIII. keresztes hadjáratot, mivel az arab uralkodó menedéket adott több szicíliai ellenfelének. Károly állítólag elhitette bátyjával, hogy Musztanszir némi erőfitogtatás hatására hajlandó katolizálni – ami nem volt igaz, ráadásul a hadjárat a hőség és a járványok miatt katasztrófába torkollt. Amikor a szicíliai erősítése megérkezett, Szent Lajos már halott volt, Károlyra csak a békekötés feladata maradt, hogy unokaöccse, III. (Merész) Fülöp mielőbb hazatérhessen, hogy megkoronázzák. Ezt követően Fülöp döntéseit nagyban befolyásolták nagybátyja törekvései. Károly katonáinak és adminisztrációjának túlkapásai és kegyetlenségei gyűlöltté tették a szicíliak szemében, és 1282 húsvétján az ún. szicíliai vecsernye során lemészárolták a sziget franciáit. A szigetet III. Péter aragóniai király szállta meg, de a Szicíliai Királyság kontinentális része – amit ettől fogva Nápolyi Királyságnak neveztek, noha hivatalosan továbbra is az eredeti nevét viselte – megmaradt Károly kezében. A francia Fülöp király és Károly támogatásával megválasztott IV. Márton pápa azonnal felsorakozott Károly mellett: Pétert kiátkozták, Fülöp fiát, Valois Károlyt Aragónia királyává koronázták, a francia sereg pedig 1284-ben kudarccal végződő keresztes hadjáratra indult az Ibériai-félszigetre. Keleti ambíciói Károlynak azonban nagyobb ambíciói voltak: a Balkánon is terjeszkedni akart. Ehhez támogatót is talált II. Balduin, az 1264-ben elűzött konstantinápolyi latin császár személyében, akinek megígérte, hogy visszaszerzi császárságát. 1267-ben így meghódította Durazzo vidékét, és Albánia királyává proklamálta magát. 1269-ben a keresztes háborúra készülve Károly békét kötött a restaurált Bizánci Birodalom szövetségeseivel, a genovaiakkal, majd az afrikai hadműveletek lezárását követően flottája támadásra indult Konstantinápoly felé. Az expedíció súlyos kudarcba fulladt, mivel a szörnyű időjárás elpusztította a hajóhadat. A II. Baldvinnak nyújtott támogatás azonban nem volt ingyen: Károly az akháj fejedelmi cím elismerését, több égei-tengeri szigetet és az elkövetkező hódítások harmadát követelte érte. Az előbbire az jogosította fel, hogy 1271-ben II. Vilmos fejedelem lányát, Isabelle de Villehardouint összeházasította saját fiával, Philippe-pel, aki 1277-ben meghalt. Vilmos 1278-as halálát követően így Philippe atyjára szállt a trón. Károly 1280-ban itteni helyzetét megerősítendő 8 000 katonát menesztett az erős bizánci erőd, Berat ellen. Az ostrom 1281 májusáig húzódott, amikor is VIII. Mihály unokaöccse, Tarkhaniotész vezetésével a bizánci sereg szétverte a támadókat. A helyzetet már az sem menthette meg, hogy az 1281-ben pápává választott IV. Márton kiátkozta Mihályt, aki éppen Károly törekvéseit megcsáklyázandó mondta ki a katolikus és az ortodox egyház egyesülését 1274-ben. 1277-ben Antiochiai Mária eladta Károlynak az örökösödési jogát, így az 1278-ban a névleges jeruzsálemi királyi címét is felvette. Házasságai, utódai Károly első felesége Provence-i Beatrix, Provence és Forcalquier grófnője, IV. Rajmond Berengár provence-i gróf és Savoyai Beatrix lánya volt. 1246-ban házasodtak össze, és Beatrix 1267-ben bekövetkezett haláláig hét gyermekük született: Lajos (1248) Blanka (1250 – 1269), 1265 -től III. (Dampierre-i ) Róbert flandriai gróf felesége Beatrix (1252 – 1275), 1273-ban I. (Courtenay) Fülöphöz, II. Baldvin konstantinápolyi latin császár fiához ment feleségül II. Károly (1254 – 1309), Anjou és Maine grófja, nápolyi király Fülöp (1256 – 1277), 1271-ben feleségül vette I. Izabella akháj fejedelemnőt Rőbert (1258 – 1265) Izabella (1261 – 1304), IV. László magyar király felesége 1270 -től Második, 1268-ban kötött házassága Burgundiai Margittal, Burgundiai Eudo nevers-i és II. Matild bourboni úrnő lányával, Tonnerre grófnőjével, melyből egy csecsemőkorában meghalt kislány született. Harlem Shake (internetes mém) A Harlem Shake egy internetes mémmé lett zene és tánc, ami 2013-ban volt népszerű a YouTube-on, akárcsak előző évben a Gangnam Style. Lényege, hogy a videókon megjelenő szereplők a Harlem Shake zenéjére vonagló, ritmikus táncba kezdenek. Ennek a táncnak nincs köze az eredeti harlemi shake tánchoz. A mém eredete A zenéje egy 1981-es hiphop-slágerhez köthető, amit 2012-ben az amerikai zenész, DJ Baauer dolgozott fel. A mém ötlete a Filthy Frank nevű Youtube felhasználó által 2013. január 30-án feltöltött "Filthy Compilation #6" című videóból ered. Három nappal később Filthy Frank videójának feldolgozásából született mém, miután öt queenslandi tinédzser feltöltött egy videót a YouTube-ra, a TheSunnyCoastSkate felhasználónevet használva. A videó napok alatt milliós tábort vonzott, majd követőkre talált, így fél hónap leforgása alatt 40 ezer Harlem Shake videót töltöttek fel az internetezők. A mém formája A mém többnyire Baauer zenéjének 30-32 másodperces verziójára épül (az első fél percre). A videókon számtalan különböző élethelyzetben (pl. irodában vagy tűzoltókocsiban) látható alakok közül először egy ember kezd mozgásba, míg a többiek végzik megszokott teendőiket vagy nem reagálnak, majd a 15. másodpercnél, a basszus megjelenésekor az egész közösség őrült mozgásba kezd (ez a mozgás nem tévesztendő össze az eredeti Harlem Shake koreográfiával). A videók második felében a szereplők gyakran feltűnő öltözéket viselnek vagy éppen azok hiánya feltűnő. Terjedése Jól példázza a mém sikerét, hogy míg 2013. február 10-én 4000 Harlem Shake videót töltöttek fel a YouTube-ra, egy nappal később már 12 000, melyek összesen 44 millió egyedi nézőt vonzottak. Február 15-re a 40 000 Harlem Shake verzió létezett és 175 millió látogatója volt összesen. Ugyanezen napon Baauer zenéje 1. helyet ért el a iTunes Store amerikai listáján és 2. helyet a brit és ausztrál listákon.[forrás?] Eddig olyan világsztárok járták táncot a Harlem Shake-re, mint a Manchester City focistái, Jeff Gordon NASCAR versenyző, Azealia Banks vagy Matt&Kim. A mém Magyarországon is átsöpört, többek közt a budapesti Gyermekvasutasok is erre a zenére "őrjöngtek". Kritikai fogadtatása A Harlem Shake-et gyakran hasonlítják a 2012-ben köztudatba került Gangnam Style-hoz. Kiemelik ugyanakkor azt a különbséget, hogy míg a Gangnam Style - sok más korábbi mémhez hasonlóan - egy művész videója és koreográfiája alapján született, a Harlem Shake más jelenség: a tömeg a forrása. A harlemiek ugyanakkor bírálják a mém elindítóit, mivel a táncoknak nincs közük az eredeti Harlem Shake-hez, és rombolja saját koreográfiájuk imázsát. Giorgio Basta Giorgio Basta (Rocca, 1550. január 30. – Bécs, 1607. augusztus 26.) német-római császári hadvezér. Életútja Basta albán származású volt, pontosabban egy Dél-Itáliában élő albán eredetű népcsoport, az arberesek népéből került ki. Ezek az albánok a török terjeszkedés miatt menekültek olasz területre, ahol szabadon gyakorolhatták keresztény vallásukat, míg a legtöbb albán muszlim hitre tért át. Zsoldosként harcolt Németalföldön és Franciaországban. Részt vett a németalföldi szabadságharcban a holland felkelők ellen vívott harcban is. 1590-ben belépett II. Rudolf császár hadseregébe, ahol csakhamar a tábornokságig vitte. 1598-ban a császár megbízottjaként Erdélybe ment a Báthory Zsigmond lemondását követő zavarok lecsillapítására. Miriszlónál szétverte a havasalföldi-kozák sereget és székely szövetségeseiket, mert az erdélyi rendek féltették önállóságukat Vitéz Mihály havasalföldi fejedelemtől. 1599-ben a fejedelemségre törekvő fiatal Báthory András bíborost megölette. 1601. augusztus 3-án Vitéz Mihály havasalföldi vajdával együtt Goroszlónál megverte Báthory Zsigmond seregét, s nemsokkal később, még ez év augusztus 19-én - valószínűleg azért, mert veszélyes ellenfelét látta benne - megölette Vitéz Mihály vajdát is, s a maga kezébe ragadta az hatalmat. Uralma alatt Erdély a legkegyetlenebb zsarnokságnak volt kitéve, aminek Bocskai István felkelése vetett véget. 1604-ben, a király Erdélyből visszahívta és Bocskai ellen küldte, akit 1604. november 14-én Osgyánnál, majd november 24-én Erdélynél megvert. 1606-ban, amikor megkötötték a törökkel a zsitvatoroki békét, Basta visszavonult a magánéletbe. Basta felismerte Erdély fontosságát a monarchiára nézve, s azt német kolóniává akarta átalakítani. Erre vonatkozó tervét egy emlékiratában dolgozta ki. Basta Erdélyt „oly kegyetlenül dirigálá, vagy inkább rontá, pusztítá az országot, hogy ma még a nevét is irtózással, átkozódással említik az erdélyiek”. Írt két hadtudományi munkát: „II maestro di campo generale” és „Governo della cavalliera”, melyek közül az első 1606-ban, a második 1612-ben jelent meg. Németre fordította Bryms 1614–1617-ben. A császárhoz írott egyik emlékiratában állandó magyar hadsereg felállítását szorgalmazza, zsoldoshadseregek helyett. Vidmar Antal Vidmár Antal, Antonio Widmar; Anthony Withmore (Fiume, 1899. június 9. – Chiavari, 1980. december 27.) irodalomtörténész, műfordító. Életrajza 1918-ban érettségizett, majd a bolognai egyetemre járt, ahol 1924-ben szerzett diplomát. Ezután Budapest tanult, ahol filozóifából diplomázott, végzettségét Olaszországban csak 1937-ben ismerték el. Két évtizeden keresztül tartózkodott Magyarországon, ezalatt elsősorban műfordítással foglalkozott. Közeli barátja volt Babits Mihálynak. 1937-ben elnyerte a Magyar Érdemrend tisztikeresztjée Madách Imre művének lefordításáért. 1944-ben letartóztatták, szabadulása után hamis papírokat gyártott az üldözöttek számra. 1945 márciusában a magyar titkosrendőrség letartóztatta, nyolc napig tartották fogva az Andrássy út 60-ban. Miután kiszabadult, vonattal Isztambulba ment, majd Alexandrián keresztül jutott el Rómába 1945 nyarának végén. Megjelentett egy könyvet Magyarország 1938 és 1946 közötti történelméről, majd az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban tartózkodott. 1964-ben visszatért Európába, majd Genovába költözött. Felesége Sziráky Judit költő, író, leányuk Karsai Lucia műfordító. Jukatáni fogasponty A jukatáni fogasponty (Poecilia sphenops) az elevenszülő fogaspontyfélék családjába tartozó halfaj. Szokás angol nevük után mollinak is hívni őket, a Poecilia nem szinonimájából, a Mollienesia-ból. A yukatáni fogasponty a természetben kékesen fémes pikkelyekkel rendelkező szürkés színű hal. Élőhelyétől függően két változata ismert, a piros és a sárga hát, és farokúszójú rassz. Testalkatát és méretét tekintve a yukatáni fogasponty áll a legközelebb a kereskedelemben kapható fekete mollihoz. Ritkán (az utóbbi időben egyre gyakrabban) találkozhatunk a boltokban is a yukatáni fogasponttyal, melyeknek hímjei gyönyörű sárga szegélyű farokúszóval rendelkeznek, sőt szúnyoglárva pusztító tevékenysége miatt néhány mesterséges tóba is betelepítették (például a budapesti városligeti tóba és a margitszigeti, szállodáknál található patakba). Fekete molly A fekete molly vagy más néven black molly változat teste „bársonyos” fekete, néha zöldessárga pikkelyekkel. A teljesen fekete változatot Németországban tenyésztették ki. Valójában nem önálló faj, hanem a nemen belül tervszerű tenyészkiválasztással lett kialakítva. Tenyésztése 1923-ban kezdődött az USA-ban. Sternke az 1930-as években a P. sphenops és a P. velifera fajokat keresztezte a fekete P. latipinna törzzsel. A ma ismert fekete Mollienesia típusokat akkor sikerült előállítani, amikor a P. petenensist keresztezték a már meglévő fekete törzsekkel. Így a jelenlegi „mollikat” tulajdonképpen négy Mollienesia fajból „gyúrták össze”, amelyeket hosszú éveken keresztül az intenzív fekete szín irányába szelektáltak. Manapság népszerű az akvaristák körében a lírafarkú és az ezüst színű, vagy a pöttyös változata, melyet dalmata molli néven árusítanak. Ezeket, a feketéhez hasonlóan, több faj keresztezésével állították elő. Tartása Testhossza: 6–8 cm. A rokon fajok mind Dél-Amerikában élnek. Mindenevő, de a többi hallal ellentétben sok növényt tartalmazó élelmet kíván, kedvence az algakocka. Tartása könnyű, bár a jól szűrt meleg akváriumot igényli. A víz középső rétegeit lakja. Érzékeny a hidegre, 24 fokosnál hidegebb vízben a fűtőtestre fekszik, a megfázás jeleként a felszínen egy helyben hintázik. A nemeket könnyű megkülönböztetni, mivel a hímeknek az elevenszülőkre jellemző, speciálisan módosult farok alatti úszójuk, párzáshoz használt ún. gonopódiumuk van. Szaporítása egyszerű, csupán magas hőmérséklet és dús növényzet szükséges hozzá. A hímek néha verekednek a nőstényekért, akiknek nagyon intenzíven udvarolnak. Ha több hím is van a medencében, akkor a nőstények folyamatosan terhesek és szülnek utódokat. 4–5 heti „vemhesség” után változó számú utód látja meg a napvilágot. Stressz és alacsony vízhőmérséklet hatására hajlamosak a koraszülésre, kannibalizmusuk mérsékelt. Néha teljesen színtelen ivadékok is születnek, ezek fejlődésük során fekete színpigmentekkel gazdagodnak. Az ivadékok felnevelése könnyű, porrá tört lemezes táppal és vágott tubifexszel gyorsan fejlődnek. A fiatal hímek sokáig legyező alakú farok alatti úszóval rendelkeznek. Akkor kezdik el párzószervüket növeszteni, amikor már elérték végleges testhosszuk felét. A faj érdekessége, hogy a nőstények raktározzák a spermát, így akár egy hónappal az utolsó hím elpusztulása után is képesek szülni az akváriumban. A megtermékenyítéshez tehát nem szükséges újabb párzás. Ideális hal dél-amerikai medencébe. Más fajokkal szemben békés természetű. Ne tartsuk kis akváriumban (legalább 60 liter), jól mutat kisebb csapatban. Forrás Haziallat.hu Pajaroncillo Pajaroncillo település Spanyolországban, Cuenca tartományban. Pajaroncillo Carboneras de Guadazaón, Pajarón, Valdemorillo de la Sierra, Cañete, Cuenca, Boniches és Villar del Humo községekkel határos. Lakosainak száma 75 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: 1985 a jogalkotásban 1985-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg: Magyarország Törvények (8) 1985. évi I. törvény az oktatásról 1985. évi II. törvény a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. törvény módosításáról és egységes szövegéről 1985. évi III. törvény az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról 1985. évi IV. törvény a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény módosításáról 1985. évi V. törvény a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének a végrehajtásáról 1985. évi VI. törvény az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről 1985. évi VII. törvény a népgazdaság hetedik ötéves tervéről 1985. évi VIII. törvény a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetéséről és a tanácsok 1986–1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatairól Törvényerejű rendeletek (25) Forrás : Törvényerejű rendeletek teljes listája (1949 - 1989) 1985. évi 1. törvényerejű rendelet a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról 1985. évi 2. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Tunéziai Köztársaság között Budapesten, az 1982. évi december hó 6. napján aláírt, a polgári és bűnügyi jogsegély, a bírói határozatok elismerése és végrehajtása, valamint a kiadatásról szóló szerződés kihirdetéséről 1985. évi 3. törvényerejű rendelet közkegyelem gyakorlásáról 1985. évi 4. törvényerejű rendelet törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezéséről 1985. évi 5. törvényerejű rendelet a közlekedéssel összefüggő hatósági engedélyezési rendszer módosításáról 1985. évi 6. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között 1984. november 21-én Hanoiban aláírt barátsági és együttműködési szerződés kihirdetéséről 1985. évi 7. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között az egyetemi tanulmányok és egyetemi fokozatok egyenértékűségéről szóló, Bécsben, 1983. március 8-án aláírt egyezmény kihirdetéséről 1985. évi 8. törvényerejű rendelet a Varsóban , 1955. évi május hó 14. napján aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés időbeli hatályának meghosszabbításáról Varsóban, 1985. évi április hó 26. napján aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről 1985. évi 9. törvényerejű rendelet a Genfben , az 1983. évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló egyezmény kihirdetéséről 1985. évi 10. törvényerejű rendelet az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény módosításáról 1985. évi 11. törvényerejű rendelet a Magyar Gazdasági Kamaráról 1985. évi 12. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Állami Díja, a Kossuth-díj , a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze és a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címek adományozásáról szóló 1963. évi 36. törvényerejű rendelet módosításáról 1985. évi 13. törvényerejű rendelet a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény és az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. törvényerejű rendelet módosításáról 1985. évi 14. törvényerejű rendelet a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok szervezetei között áruszállítások Általános Feltételei kihirdetéséről szóló 1979. évi 23. törvényerejű rendelet módosításáról 1985. évi 15. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság között az Algírban az 1976. évi február hó 7. napján aláírt, a polgári, családjogi és bűnügyi jogsegélyről szóló szerződés kihirdetéséről 1985. évi 16. törvényerejű rendelet a bírósági cégnyilvántartásról 1985. évi 17. törvényerejű rendelet az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatálybalépéséről 1985. évi 18. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Távközlési Egyezmény kihirdetéséről 1985. évi 19. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetéséről 1985. évi 20. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának kihirdetéséről 1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről itt 1985. évi 22. törvényerejű rendelet a takarékszövetkezetekről szóló 1978. évi 22. törvényerejű rendelet módosításáról 1985. évi 23. törvényerejű rendelet a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról 1985. évi 24. törvényerejű rendelet a kisiparról szóló 1977. évi 14. törvényerejű rendelet módosításáról 1985. évi 25. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról Gare de Saint-Dizier Gare de Saint-Dizier vasútállomás Franciaországban, Saint-Dizier településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Blesme-Haussignémont-Chaumont-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Vitry-le-François Gare d’Eurville Gare de Joinville 1441 Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század Évtizedek: 1390-es évek – 1400-as évek – 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek Évek: 1436 – 1437 – 1438 – 1439 – 1440 – 1441 – 1442 – 1443 – 1444 – 1445 – 1446 Események Határozott dátumú események április 19. – Fegyverszünet a király és Cillei között. március 1. – A király serege vereséget szenved Cillei Ulrik seregétől. szeptember 9. előtt – Rozgonyi György tölti be az országbírói tisztet. Határozatlan dátumú események I. Ulászló király harcai a trón megszilárdítására. Ulászló Jiskra János ellen vonul, de Kassa mellett vereséget szenved. Elfoglalja Nagyszombatot és Rozsnyót , Pozsonyt sikertelenül ostromolja. Hunyadi János Nándorfehérvár mellett megver egy kisebb török sereget. Lázadás Mayapanban, a maja civilizáció széthullása városállamokra. A Krími Tatár Kánság litván segítséggel kinyilvánítja függetlenségét az Arany Hordától . Születések I. Federico Gonzaga Mantova őrgrófja († 1484 ) Syndactyla A Syndactyla a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nemet Carl Reichenbach írta le 1853-ban, jelenleg az alábbi 7 vagy 8 faj tartozik ide: Syndactyla guttulata Syndactyla subalaris Syndactyla rufosuperciliata Syndactyla ruficollis Syndactyla dimidiata Syndactyla roraimae vagy Automolus roraimae Syndactyla striata Syndactyla ucayalae John Harvard John Harvard (1607. november 26. – 1638. szeptember 14.) angol-amerikai pap, a Harvard Egyetem létrehozója. Az amerikai Harvard Egyetem alapítója. John Harvard a Cambridge-i Egyetemen tanult és a Harvard Egyetemet a Cambridge Egyetem mintájára hozta létre, sőt még a Harvard Egyetemnek helyet adó kis várost is átnevezték Cambridge-re. A Harvard Egyetemen ugyanazokat a sikeres módszereket alkalmazzák a tanításban, mint a Cambridge Egyetemen (Például a szókratészi módszert). John Harvey Kellogg John Harvey Kellogg (Tyrone, Michigan, 1852. február 26. – Battle Creek, Michigan, 1943. december 14.) amerikai orvos volt. Egy szanatóriumot vezetett Battle Creekben, Michigan államban, ahol holisztikus módszerekkel kezelte betegeit, főként a helyes táplálkozásra, beöntésekre és testmozgásra helyezve a hangsúlyt. Kellogg a vegetarianizmus szószólója volt. Testvére, Will Keith Kellogg segítségével feltalálta a kukoricapelyhet. Életrajz Kellogg Tyrone-ban, Michigan államban, született John Preston Kellogg (1806-1881) és Ann Janette Stanley (1824-1893) gyermekeként. A család 1860 után Battle Creekbe költözött, ahol édesapja seprűgyárat alapított. John később a Battle Creek-i könyvkiadónál dolgozott. Kellogg először a Battle Creek-i magániskolába járt, később átiratkozott a Michigan Állami Iskolába (1959 óta Kelet Michigan Egyetem) végül a New Yorki Egyetemi Orvosi Kollégiumba jelentkezett, ahol 1875-ben megszerezte orvosi diplomáját. 1879. február 22-én házasságot kötött Ella Ervilla Eatonnal (1853-1920). A házaspárnak nem volt saját gyermeke, de több mint 40 örökbe fogadott gyermeket neveltek fel (akik közül hetet Kellogg a nevére is vett), mielőtt felesége 1920-ban meghalt. John Harvey Kellogg 1943-ban hunyt el, a Battle Creek-i Oak Hill temetőben helyezték végső nyugalomra. Battle Creek Szanatórium Az adventista Kellogg Battle Creek Szanatórium főorvosaként szerzett hírnevet magának. A szanatórium a Hetednapi Adventista Egyház tulajdonában volt és a gyülekezet egészségügyi alapelveit követte. Az adventisták hittek a vegetáriánus étrendben, az alkoholtól és a cigarettától való tartózkodásban, és a rendszeres testmozgásban, ezeket a nézeteket Kellogg is átvette. Kellogg a vegetarianizmus szószólójaként volt ismert azután is, hogy kilépett az adventista gyülekezetből. A 19. század végéről származó étrendi előírásai ellenezték a hús fogyasztását (részben a szexuális vágy csökkentésének céljából), de nem tiltották teljesen. Nagy híve volt a különböző diófélék fogyasztásának, és hitt abban, hogy a növekvő népesség okozta élelmiszerhiányra ez a növény lehet a megoldás. Noha Kellogg a kukoricapelyhéről híres, ő szabadalmaztatta a mogyoróvaj előállításának módját is. Kellogg a háziasszonyoknak órákat tartott az ételek elkészítéséről. A szanatórium lakói részt vettek a mindennapos, közös légzőgyakorlatokon, és az ebédidőben tartott meneteken is, ezzel hirdetve a rendes emésztés fontosságát. Mivel Kellogg erős híve volt a fényterápiának, a szanatóriumban gyakran használták a mesterséges napfürdőt. Kellogg egyik alapelve volt a betegek rendszeres béltisztítása bőségesen fogyasztott vízzel és beöntés formájában is. Kedvence volt egy olyan berendezés, amivel egyszerre és gyorsan több beöntőballont is fel lehetett tölteni. Minden egyes beöntést fél liter joghurt követett, amelynek felét a betegek ették meg, a másik felét pedig beöntéssel juttatták a szervezetbe, hogy a joghurt pótolja a bélflórát, létrehozva - Kellogg szerint - patyolattiszta beleket. Nézete szerint a legtöbb betegség tünetei enyhültek a bélflóra átalakulásával: a bélbaktériumok vagy segítik vagy akadályozzák az emberi szervezet működését egy bizonyos baktérium a fehérje emésztésekor mérget termel, ami megfertőzi a vért a rossz étrend kedvez a káros baktériumoknak, amelyek megfertőzhetnek más szöveteket is a jól kiegyensúlyozott vegetáriánus, fehérjeszegény, de rostokban gazdag, széklethajtó étrend egészségesebbé teheti a bélflórát az ilyen, természetes változás felgyorsítható beöntésekkel, melyek során jótékony hatású baktériumokat juttatnak a belekbe, de a különleges ételek is segíthetnek, melyek bizonyos betegségek esetén gyógyító hatásúak Kellogg képzett sebész volt, és sokszor műtötte rászoruló betegeit a szanatóriumban. Általánosságban véve ellene volt a szükségtelen operációknak, de híve volt a körülmetélésnek, mert az szerinte gátolta az önkielégítést. Betegei voltak többek között William Howard Taft, az USA elnöke, Percy Grainger zeneszerző és zongoraművész, Vilhjalmur Stefansson és Roald Amundsen az északi sarkkör felfedezői, Richard Halliburton és Lowell Thomas világutazók, Amelia Earhart pilótanő, Irving Fisher közgazdász, George Bernard Shaw Nobel-díjas drámaíró, Johnny Weissmuller olimpiai bajnok úszó és filmszínész, Henry Ford a Ford gyár megalapítója, Thomas Alva Edison feltaláló és Sarah Bernhardt színésznő. Nézeteltérés az adventista vezetőkkel "A 20. század elején Dr. Kellogg vitába keveredett az adventista gyülekezet vezetőivel, hogy ki irányítsa az adventisták egészségügyi létesítményeit. Végül elérte, hogy ő vezesse a Battle Creek-i szanatóriumot. Ugyanakkor elkezdett szokatlan tanokat hirdetni Isten természetét illetően. 1903-ban kiadta könyvét, Az élő templom (The Living Temple) címmel, melyet panteista elképzelések hatottak át. Adventista évei alatt többet tett az adventista nézetek megismertetésével mint mások. Előadásai, több mint ötven könyve és a Battle Creek-i Szanatórium megalapozták hírnevét, azonban nehezen viselte a kritikát. Korai éveiben erősen támogatta Ellen G. White, a hetednapi adventisták egy alapítójának elveit az egészséggel kapcsolatban, de amikor Ellen White megfeddte őt nézetei és bizonyos tettei miatt, Kellogg egyre jobban eltávolodott a gyülekezettől. Ellenszenve egyre nőtt az egyház elöljáróival szemben, mert szerinte tanulatlanok voltak és többségük nem követte a reformokat, különös tekintettel a húsevéstől való tartózkodásra. Az ellentétet kiélezte, hogy amíg Kellogg több mint kétezer embert foglalkoztatott a szanatóriumban, addig a gyülekezet csak ezerötszáz embert. Ellen White arra intette Kellogg-ot, hogy különítse el orvosi és egyházi munkáját. Attól tartott, hogy a doktor kezében túl nagy hatalom összpontosul. Annak ellenére, hogy Kellogg megpróbálta hiteltelenné tenni, Ellen White fáradhatatlanul igyekezett megakadályozni, hogy az orvos elhagyja a gyülekezetet. Azonban tanácsait Kellogg egyre kevésbé vette figyelembe és amikor 1902-ben leégett a szanatórium, Ellen White úgy vélte, hogy ez Kellogg tanításaival és politikájával szembeni isteni ítélet. 1907. november 10-én Kelloggot kizárták a Hetednapi Adventisták Egyházából - tragikus vég harminc év kemény munkája után." A gabonapehely 1897 körül John Kellogg és testvére Will Keith Kellogg elkezdte gyártani reggeli tápláléknak szánt, teljes kiörlésű gabonapelyhét. Abban az időben a gazdagok tojást és húst, a szegények pedig zabkását és más főtt gabonafélét ettek reggelire. Később a testvérpár nem értett egyet a receptet illetően (Will cukrot akart tenni a pehelybe, hogy több embert vonzzon a fogyasztók körébe). Will megalapította saját üzemét 1906-ban, Battle Creek-ben, a mai Kellogg Company elődjét. Ekkor kezdődött el az évtizedeken át tartó családi viszály. John vállalata szójatermékek fejlesztésével és árusításával foglalkozott. A gabonapehely ötlete nem Kelloggéktól származik. Az ötlet gazdája Dr. James Caleb Jackson volt, aki 1863-ban hozta létre az első száraz gabonapelyhet, amelyet "granulának" nevezett. John egyik páciense, Charles William Post saját pehelygyárat alapított, ezzel a Kellogg gyár riválisa lett. Dr. Kellogg azzal vádolta Charles Postot, hogy az ellopta az eredeti receptet a szanatórium irodájából. Nézetek a szexről A szexualitás mellőzésének szószólójaként Kellogg több időt szánt tanári és orvosi munkájában arra, hogy a szexet bűnnek tekintsék. Egyrészt azért, mert akkoriban a tudomány azt állította, hogy szex során betegségeket lehet kapni, másrészt pedig azért, mert az adventisták és Ellen Wright írásai is ellenezték a szexet, mint örömszerzést. Nézeteit ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb könyvében jelentette meg, amelyet több formában adtak ki Egyszerű tények a szexuális életről, később Egyszerű tények időseknek és fiataloknak. Néhány munkája a diétázással kapcsolatban azon nézetein alapult, hogy az egyszerű és egészséges étkezés - napi két étkezéssel - más dolgok mellett csökkentené a szexuális vágyakat. Akik vágyat éreztek, azoknak el kellett kerülni a vágykeltő ételeket és italokat, kevés húst volt csak szabad enniük. Kellogg nagy fontosságot tulajdonított a vastagbél tisztán tartásának, amelyet a beöntés során bejuttatott joghurttal lehet elérni. "Szenvedélyes háború" Arra intett, hogy mindenféle szexuális együttlét, beleértve a házastársak közötti légyottot, természetellenes és különösen egészségtelen. Nézeteinek kialakulását nagymértékben befolyásolta mások munkája, például William Acton és Anthony Comstock. Úgy tűnik, hogy Kellogg követte saját tanácsát: ugyan negyven évig volt házas, nem volt semmilyen szexuális kapcsolat közte és a felesége között, sőt külön hálószobájuk volt. A monda úgy tartja, hogy nászútján az egyik könyvén (Egyszerű tények) dolgozott. Fanatikusan harcolt a maszturbáció ellen, mert véleménye szerint a maszturbáció tönkreteszi az elmét és a testet. Erősen hitt abban, hogy a maszturbáció képes halált okozni, azaz a beteg saját kezében hal meg. Ehhez a nézetéhez egész életében ragaszkodott. Drasztikus módszerek Kellogg a maszturbáció megszüntetésén dolgozott, sokszor drasztikus módszereket alkalmazva, például csonkítást végzett mindkét nemen. Támogatója volt kamaszfiúk körülmetélésének, hogy csökkentse a maszturbációs vágyat és fenolt tett fiatal lányok csiklójára. Egyszerű tények Időseknek és Fiataloknak című könyvében ezt írja és Azt tanácsolta, hogy a gyermekeket meg lehet óvni ettől a "szokástól" a kezük bekötözésével; eltakarni nemi szerveiket különleges kalitkával; a fityma levarrásával és elektrosokkal. Élete későbbi szakasza Kellogg több mint hatvan évet élt miután megírta könyvét, az Egyszerű tényeket. Hogy folytatta-e tanításait, az nem teljesen világos, annak ellenére, hogy későbbi könyveiben azt állította, hogy megváltoztatta nézeteinek tárgyát. Egy forrás, pozitív véleményt alkotva tápanyagdús étkezéssel és nemdohányzó életmóddal kapcsolatos munkájáról, azt álltja, hogy 1920 környékén Kellogg már nem hangoztatta korábbi nézeteit a szexről, ami meg is látszik abban, hogy az utolsó kiadása az Egyszerű tényeknek 1917-ben volt, de másik erősen kiritizáló forrás szerint Kellogg soha sem adta fel nézeteit. Kellogg folytatta munkáját az egészséges életmóddal kapcsolatban és vezette a szanatóriumot, de azt később el kellett adnia. Floridában is működtetett egy másik intézményt, ami népszerű volt élete hátralevő részében, bár ez egy hatalmas visszalépés volt a Battle Creeki Szanatórium után. Race Batterment Alapítvány Kellogg őszintén vállalata nézeteit a fajjal és az elkülönítéssel kapcsolatban annak ellenére, hogy hét afro-amerikai gyermeket fogadott örökbe. 1906-ban Irving Fisherrel megalapította a Race Batterment Alapítványt, ami az eugenetikai mozgalom egyik jelentős központja lett. Kellogg pártfogója volt a faji elkülönítésnek és hit abban hogy a bevándorlók "károsítják" a génösszetevőket. Kellogg hatalmas mennyiségű részvényt adott a Battle Creeki Gyár tulajdonából Alapítványának. Senki sem tudja, hogy mi történt ezekkel a részvényekkel. Kapcsolata testvérével Kellogg és testvére hosszú éveken át ellenségeskedett egymással, mind a testvéri, mind pedig az üzleti kapcsolatokat illetően azután, hogy nem tudták eldönteni, ki élvezi a gabonapehely előállításának jogait. Az ügyet bíróságra vitték. Kellogg megpróbálta felvenni a kapcsolatot testvérével, azonban titkára nem küldte el a levelet Kellogg testvérének arra hivatkozva, hogy Kellogg megalázza magát ezzel a levélel. United Press International A United Press International (UPI), nemzetközi hírügynökség, mely több ezer újságnak, rádiótársaságnak és médiacégnek szolgáltatott híranyagot a 20. században. 1907-ben az Amerikai Egyesült Államokban alapított United Press (UP) és az International News Service (INS) egyesülésével 1958-ban alakult meg a United Press International, melynek működése csúcspontján 6,000 médiacég volt az előfizetője. 1982 óta több eladás és leépítések után, valamint 1999-ben médiapartnerei felé nyújtott hírszolgáltatásának az Associated Press számára történt eladása után a UPI a kisebb információs piacokra fókuszál. Története Az 1907-ben alapított társaság kezdeti hivatalos neve United Press Associations volt, általánosan United Pressként említették, rövidítve UP, melyet három kisebb szindikátus összeolvadásából hozott létre a közép-nyugati lapkiadó, E. W. Scripps. Az így megalakult hírügynökség nem korlátozta szolgáltatásait, így azoknak az újságoknak is nyújtotta, melyek felé az akkor átszerveződött Associated Press (AP) visszautasította a hírszolgáltatást. 1912-ben a cég vezérigazgatójának Roy W. Howardot nevezték ki, ezután hamarosan már Európa fővárosaiban is létrehozták irodáikat. 1935 és 1955 között a hírügynökség vezetője Hugh Baillie volt, vezetése alatt 1935-ben indították el rádiótársaságok felé is a hírszolgáltatást, egy évvel korábban, mint a rivális Associated Press. Hugh Baillie visszavonulása idején, 1955-ben a UP 2.900 ügyféllel rendelkezett az USA-n belül és 1.500 ügyféllel az Egyesült Államokon kívül. 1958-ban egy másik hírügynökséggel, az International News Service-szel (INS) való egyesülése után lett United Press International néven bejegyezve. Mind a UP valamint később a UPI-ként a világ legjelentősebb hírügynökségei közé tartozott, az USA-n belül 90 éven át versenyezve az Associated Press-szel, valamint az Egyesült Államokon kívül a világ két másik legnagyobb angol nyelvű hírügynöksége, a Reuters és az Agence France-Presse is versenytársa volt. A UPI működése csúcspontján 2.000 főfoglalkozású újságírót alkalmazott 92 ország 200 irodájában, valamint több mint 6.000 médiacég volt az előfizetője. A televíziózás elterjedése a UPI egyik jelentős ágazata, az esti lapok hírszolgáltatása leépüléséhez vezetett, így 1982-től a hírügynökség hanyatlása felgyorsult. A UPI tulajdonosi cége, az E. W. Scripps Company 1982-es eladása óta a hírügynökség tulajdonosai többször változtak, kétszer volt csődeljárás alatt. 1999-ben médiapartnerei felé történt műsorszolgáltatását a rivális amerikai hírügynökségnek, az Associated Pressnek (AP) adta el, ettől kezdve a UPI a kisebb információs piacokra fókuszál. 2000-ben a UPI-t egy Dél-Koreában alapított egyház, az Egyesítő Egyház (Unification Church) tulajdonában lévő News World Communications, Inc. vásárolta meg. A bejelentést követően a UPI-nál 57 éven át újságíróként tevékeny Fehér Házi tudósítója, Helen Thomas lemondott posztjáról. A UPI-nak így ekkor sem a Fehér Házból sem az ENSZ irodáiból nem volt tudósítója. A hírügynökség jelenleg webes hírszolgáltatást nyújt, fotószolgáltatást, elektronikus csomagokban híranyagot kisszámú szerkesztő bázissal és külsős újságírók bevonásával. Pulitzer-díj A UPI Pulitzer-díjas riporterei és fotósai: Russell Jones (International Reporting, 1957) Andrew Lopez (News Photography, 1960) Yasushi Nagao (News Photography, 1961) Merriman Smith (National Reporting, 1964) Kyoichi Sawada (News Photography, 1966) Toshio Sakai (Feature Photography, 1968) Lucinda Franks és Thomas Powers (National Reporting, 1971) David Hume Kennerly (Feature Photography, 1972) John H. Blair (Spot News Photography, 1978) Jahangir Razmi, (Spot News Photography, 1980) Differenciálszámítás A differenciálszámítás a matematikai analízis egyik legfontosabb módszere. Azt vizsgálja, hogy a (valós vagy komplex értékű) függvények hogyan változnak néhány (esetleg az összes, de legalább egy) független változó változására. Ennek jellemzésére a differenciálszámítás elsődleges fontosságú fogalma, a derivált szolgál. Egyváltozós valós-valós függvénynél (valós számokhoz valós számokat rendelünk, síkban többnyire ábrázolható) a pontbéli derivált egyenlő az adott pontban húzott érintő meredekségével (kivétel ez alól az inflexiós pont). Általánosságban egy függvény deriváltja megmutatja az adott függvény tárgyalt pontjában való legjobb lineáris közelítését. A derivált megkeresésének folyamatát nevezzük differenciálásnak. Bizonyítható, hogy a differenciálás az integrálás inverz művelete. A differenciálszámítást a természettudományok túlnyomó részében használjuk. Például a fizikában egy testre vonatkozó helyvektor időfüggvényének idő szerinti első deriváltja a sebesség. Newton második mozgási törvénye értelmében egy adott testre ható erővektorok algebrai összegének időfüggvénye egyenlő a testre vonatkozó impulzusvektor időfüggvényének idő szerinti első deriváltjával. A kémiában a reakcióidőket, az operációkutatásban a gazdaságosságokat, a játékelméletben megfelelő stratégiákat lehet meghatározni vele stb. A deriváltakat gyakran függvények extrémumainak meghatározására is alkalmazzuk. Függvényegyenletek is tartalmazhatnak deriváltakat, ezeket differenciálegyenleteknek nevezzük. Sok jelenségét le tudunk írni a differenciálszámítás alkalmazásával, általában azokat, melyek folytonos mozgással vagy változásokkal modellezhetőek. A deriválási tételek, szabályok, tulajdonságok és ezek általánosításai megjelennek még a komplex analízisben, a függvényanalízisben, a differenciálgeometriában, az absztrakt algebrában is, illetve mind az elméleti, mind az alkalmazott természettudományok további területein. A derivált Az alábbiakban csakis kizárólag egyváltozós, valós explicit függvények differenciálásával fogunk foglalkozni. Legyen x és y valós szám, és y legyen x függvénye, tehát y = f(x). Az egyik legegyszerűbb függvény a lineáris függvény. Ennek képe egy egyenes. Ekkor y = f(x) = m x + c, ahol m és c valós számok. Itt m határozza meg f(x) meredekségét, c pedig azt, hogy f(x) hol metszi az y tengelyt (leggyakrabban ezt vertikális tengelyként ábrázoljuk). Könnyen belátható, hogy . A Δ a görög delta betű, jelentése itt: "változás". Mivel y + Δy = f(x+ Δx) = m (x + Δx) + c = m x + c + m Δx = y + mΔx, ebből következik, hogy Δy = m Δx. Bár ez csak lineáris függvényekre igaz, folytonos f függvényt közelíthetünk lineáris függvénnyel. Elemi függvények deriváltjai Tételezzük fel, hogy f(x) függvény az értelmezési tartomány egészén folytonos, tehát nincs szakadása, továbbá differenciálható. Inverz- és egyéb további függvények deriváltjairól a Derivált szócikkben olvashatsz. Differenciálási szabályok Vannak olyan összetett függvények, melyek nem lettek külön megemlítve az elemi függvények deriváltfüggvényei között. Ezek például a két függvény hányadosából előállított függvények. Összetett függvények differenciálásához szükségesek a következő szabályok: miszerint, két függvény összegének deriváltján az egyik függvény deriváltjának, valamint a másik függvény deriváltjának összegét értjük. tehát, bármely függvény "szorzó-konstansa" kivihető a deriváltjel alól (melyek az integrálási azonosságokhoz hasonlóan adódnak). vagyis, azt mondhatjuk, hogy két függvény szorzatának deriváltja az egyik függvény deriváltjának és a másik függvény szorzatának, valamint az egyik függvény és a másik függvény deriváltjának szorzatának összegével egyenlő. avagy, két függvény hányadosának deriváltján (a két függvény szorzatának deriváltjából kiindulva) az egyik függvény deriváltjának és a másik függvény szorzatának, valamint az egyik függvény és a másik függvény deriváltjának szorzatának különbségének és a második függvény négyzetének hányadosával egyenlő. (láncszabály) azaz, két függvény kompozíciójának deriváltja az első függvény deriváltjának a második függvény értékén, és a második függvény deriváltjának szorzatával egyenlő. Határozzuk meg az trigonometrikus szögfüggvény deriváltfüggvényét! A tangens trigonometrikus függvény összetett függvény, mivel a szinusz- és a koszinuszfüggvények hányadosából áll elő. Ezen ismeret felhasználásával állapítsuk meg -et! Ennek alapján kijelenthető, hogy: A differenciálszámítás gyakorlati alkalmazása Analízis Legyen adott az harmadfokú függvény. Elemezzük ezt a függvényt az alábbi szempontok alapján: Függvénytípus meghatározása (a függvénycsalád definiálása) Értelmezési tartomány Értékkészlet Zérushely(ek) Határérték Szélsőértékek (extrémumok) Monotonitás Inflexiós pont(ok) Konvexitás Sajátos függvényvonások: paritás (és szimmetria), aszimptoták . Függvénytípus: Egyváltozós explicit, algebrai és harmadfokú függvény. Értelmezési tartomány: Értékkészlet: Zérushely(ek): A zérushelyek megállapításához meg kell oldanunk a következő harmadfokú egyenletet: (kiemeltünk 'x'-et) Ebből a megoldások: és Határérték(ek): (tehát a függvénynek az értelmezési tartomány egészén nincs határértéke /az intervallumon/.) Extrémumok (lokális szélsőértékek): Bármely függvény (lehetséges!) szélsőértékeinek helyét a függvény első deriváltjának zérushelye(i) adja: Hogy melyik x lesz a minimum és maximum hely, azt az f(x)-be történő behelyettesítés után kapott érték után tudjuk egyértelműen eldönteni (a kapott x-eket helyettesítsük be f(x)-be!): Tehát: Így: . Ha az első derivált 0, még mindig elképzelhető, hogy a függvénynek azon a helyen nincs sem lokális minimuna, sem lokális maximuma, például a függvény deriváltja a 0 helyen: , pedig nincs szélsőérték. Monotonitás: A monotonitás meghatározásához többféle kalkulus módszert és/vagy tételt alkalmazhatunk, mi azonban használjuk fel azt, hogy az extrémumok meghatározása után vagyunk és tudunk következtetést mondani a függvény egyszerűsége miatt a függvény monotonitására. A páratlan kitevős algebrai függvény grafikonja és a lokális szélsőértékek miatt: f(x) függvény extrémumai (x): és , tehát tekintsük ezen pontok halmazait monotonitás szempontjából: Az f(x) függvény szigorúan monoton növekvő az intervallumon Az f(x) függvény szigorúan monoton csökkenő ugyanezen valós számhalmaz komplementerén, azaz: Inflexiós pontok (konvexitás határok): Bármely függvény inflexiós pontja(i)nak helyét a függvény második deriváltjának zérushelye(i) adja meg: Az inflexiós pont (IP) koordinátái: . Figyeljünk arra, hogy inflexiós pont sem mindig létezik, csak ha , tehát a harmadik deriváltnak zérustól különbözőnek kell lennie. Vannak azonban olyan esetek, amikor ennek ellenére mégis van zérushelye a függvénynek (pl. az , mivel e függvény inflexiós pontja: ). Konvexitás: Az inflexiós pontnak és a függvény grafikonjának megsejtésének köszönhetően megmondhatjuk, hogy a függvény hol konvex, illetve konkáv: Az f(x) függvény konvex az x ∈ ]-∞ ; -16/6 [ intervallum egészén; Az f(x) függvény konkáv az x ∈ ]-16/6 ; +∞ [ intervallum egészén. Koordinátageometria Lineáris közelítés: Legyen adott f függvény. Ekkor f-nek az x0 abszcisszájú pontjába húzható érintőjének egyenlete: y = f(x0)+f'(x0)(x-x0). Tekintsük az f(x)=x² algebrai polinom függvényt, valamint x0=4 pontját. Ekkor f-nek az x0 abszcisszájú pontjába húzható érintő egyenes egyenlete esetünkben: y = 16 + 8(x-4), azaz: 8x - y = 16. Megj.: minden lineáris és konstans függvény érintője önmaga (∀x∈R-ben) Simulókör egyenlete: Ívdifferenciál kiszámítása. A függvények differenciáljának definícióját felhasználva: r = √1+y'². Differenciálegyenletek Differenciálegyenletek megoldása és megoldhatósága, nevezetes és közönséges differenciálegyenletek és problémák. Egyéb analitikus területek Középérték tétel: Legyen adott az f függvény, amelyre teljesül, hogy folytonos az [a, b] intervallumon, valamint differenciálható az ]a, b[ intervallumon. Ekkor ∃c∈]a, b[, hogy azt mondhatjuk: [f(b)-f(a)]:(b-a) = f'(c). Függvények közelítő értéke: Legyen adott f függvény, melynek x0 helyen vett helyettesítési értékét nem, vagy csak feltételesen, illetve legtöbbször csak hosszú munkával tudnánk kiszámítani. Ekkor az f(x0+t) helyettesítési értéket a differenciálszámítás tulajdonságát kihasználva felbontással úgy kapjuk, hogy: f(x0+t) = f(x0)+f'(x0)t (feltéve, hogy t minimális). Számítsuk ki f=√1000 értékét! Nyilvánvaló, hogy 1024-et könnyen meg tudjuk mondani kettő egész kitevős hatványaként: 210, mely 1000-hez kellően közeli környezetében van. Ekkor a képletet felhasználva: f(1024-24)=32+(1/2·32)·(-24) ≈ 31,62. Reimsi Richer Reimsi Richer (latinul: Richerus, franciául: Richer de Reims), (940 után – Reims, 998 után) latin nyelven író középkori francia szerzetes, Szent Remigius kolostorában, Reims külvárosában. Az általa írt történelmi mű, a Historiae a korabeli francia királyság történetének, valamint a Capeting-dinasztia felemelkedésének kiemelkedő forrása. Élete és működése Egy Rodulf nevű nemesúrnak, IV. Lajos francia király vazallusának volt a fia. Reimsben Gerbert d'Aurillactól, a későbbi II. Szilveszter pápától tanult matematikát, történelmet és retorikát. Jártas volt az orvostudományban is, 991-ben emiatt Chartres-ba utazott, hogy az ottani iskola orvosi kéziratait tanulmányozza. 998-ban még életben volt, de ezután semmi biztosat nem tudunk róla. A négykötetes Historiae Franciaország 888 és 995 közötti eseményeit mutatja be, és Reimsi Hincmar krónikájának folytatásaként tekinthető. Az első két könyvében Richer elsősorban Flodoard krónikájára támaszkodik. 969 után már a saját értesüléseit foglalja írásba. Központi szerepet foglalnak el a 885-888-as normann betörések, ezzel kapcsolatban a párizsi Capeting grófi család felemelkedése, végül a 987-es királykoronázás, melynek során első ízben választottak frank uralkodó helyett kvázi nemzeti dinasztiát Capet Hugó személyében. A művet 1833-ban fedezte föl Georg Heinrich Pertz a Bambergi Állami Könyvtárban. Forrás Krónikások, krónikák I. kötet. Szerk. Mezey László . Gondolat Kiadó, Budapest, 1960 (27727) 1990 QM7 A (27727) 1990 QM7 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1990. augusztus 20-án. Spézet Spézet település Franciaországban, Finistère megyében. Lakosainak száma 1821 fő (2015). Spézet Gourin, Roudouallec, Châteauneuf-du-Faou, Cléden-Poher, Landeleau, Plonévez-du-Faou, Saint-Goazec és Saint-Hernin községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Harloff Minor A Harloff Minor egy bolygó a Csillagok háborúja kitalált univerzumában. Elhelyezkedése A Harloff Minor a Magvilág régióban helyezkedik el közel a Coruscanthoz. Leírás A Harloff Minort folyó és tengerek szelik át, és különböző éghajlattal rendelkezik. Az egyenlítőnél trópusi, az északi és keleti részén mérsékelt és hideg éghajlattal rendelkezik. A lakosság nagy része falvakban és városokban él. A legtöbb város rendelkezik kaszinókkal és éttermekkel, ahol a galaxis különféle ételeit lehet kapni. A lakosok nagy része halászatból és fatermelésből élt. Történelme YU 28-ban a Harloff Minor volt Leia Organa és Rinnrivin Di találkozó helye, ahol egy étteremben találkoztak. Megjelenése Könyvekben Claudia Gray: Star Wars: Vérvonal Frontenay Frontenay település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 178 fő (2015). Frontenay Saint-Lamain, Bréry, Château-Chalon, Domblans, Le Fied, Ladoye-sur-Seille, Menétru-le-Vignoble, Miéry, Passenans, Plasne és Saint-Lothain községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vágsellye és Járása A Vágsellye és Járása egy regionális közéleti hetilap volt a Magyar Királyságban. Dr. Pigler István alapította Vágsellyén. Alapításához jelentősen hozzájárult, hogy a régióban megjelenő, korábbi alapítású Vágsellye és Vidéke (Felvidéki Hírek) közéleti hetilap írásai egyre csökkenő terjedelemben foglalkoztak a vágsellyei régió híreivel. Első lapszáma 1913. december 4-én jelent meg. Vágsellyén nyomtatták Kollman Dávid nyomdájában. A lap az első világháború kitörésekor szűnt meg. Forrás Bukovszky László : A műveltség és közművelődés évszázadai a Mátyusföldön Novák Veronika előadása a vágsellyei régió sajtótörténetéről Tournai-sur-Dive Tournai-sur-Dive település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 309 fő (2015). Tournai-sur-Dive Aubry-en-Exmes, Coulonces, Neauphe-sur-Dive, Saint-Lambert-sur-Dive, Silly-en-Gouffern, Trun és Villedieu-lès-Bailleul községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Musa Topbaş Musa Topbaş (más néven Musa Topbaşzade), (1916/1917 – 1999. július 16.) török muszlim vallási vezető, misztikus, egy naksibendi szúfi rend harmincnegyedik mestere. Élete 1916-ban vagy 1917-ben született Konya tartomány Kadıhanı nevű községében. Apja, Ahmed Hamdi Efendi kereskedő és szúfi mester volt egy személyben. Már fiatalon Isztambul Erenköy nevű városrészébe költözik. Muszlim közösségét ezért Erenköyi Közösség néven is ismerik. Az 1950-es években ismeri meg spirituális mesterét, Mahmut Sami Ramazanoğlut. Ramazanoğlu ugyan nem jelölt ki követői közül utódot, de helyi képviselőinek többsége elismerte Musa Topbaş utódlási jogát. 1980-ban megalapította az Erkan kiadót, 1986-ban útjára indította az Antınoluk című lapot. 1999. július 16-án hunyt el Isztambulban. Sírja is ott található. Spirituális utódja saját fia, Osman Nuri Topbaş lett. Újsinka Újsinka (románul: Șinca Nouă, németül: Neuschinka) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Fekvése Hegyvidéki falu, a Persányi-hegység és a Fogarasi-havasok határán fekszik, Fogarastól 36 km-re délkeletre. Területének 64%-a erdő, 30%-a rét és 10%-a legelő. Története 88 ósinkai család alapította egy erdei remetekolostor közelében 1762-ben, a határőrség szervezésekor, mert nem akartak áttérni a görögkatolikus vallásra. Fogaras vidékéhez, 1876-tól Fogaras vármegyéhez tartozott. 1968-ban Almásmező községhez csatolták és fokozatosan visszafejlesztették. 2004-ben lett ismét önálló. 2007-ben „európai falu” címet kapott. Népessége 1850 -ben 1358 lakosából 1352 volt román nemzetiségű és 1355 ortodox vallású. 2007 -ben a tőle hét kilométerre délkeletre fekvő Paltin szórványtelepüléssel együtt 1682 lakosa volt, ortodox románok. Látnivalók Ortodox fatemploma a 17. században épült és elkerülte Buccow tábornok kolostorrombolásait. Mint a vidék remetekolostorai általában, már korábban is mentshelyként szolgálhatott, 1761 – 1762 -ben pedig mellé települt fel az anyaközségből a sinkaiak többsége. 1998 -ban felújították. Gang-barlang. Gazdasága 8300 hektáros határából 5500 ha erdő, a maradék főként legelő és rét. A fiatalok többsége Nyugat-Európában dolgozik. Testvértelepülése Wulkow, Németország Forrás "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.) A statisztikai hivatal által rendelkezésre bocsátott 2002. évi helységenkénti adatsorok az 5 főt meg nem haladó entitások számát adatvédelmi okokból nem tartalmazzák San Teodoro (Róma) A San Teodoro Rómában, a Palatinus lábánál, a mai Via San Teodorón elhelyezkedő kis 6. századi templomocska. Fennmaradtak 6. századból származó apszismozaikjai, 1454-ből keltezett firenzei kupolája és 1705-ből származó külső udvara, amely Carlo Fontana műve volt. Synemon A Synemon a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe és a Castniidae családba tartozó Castniinae alcsalád egyik neme. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Synemon adelaida Synemon affinita Synemon austera Synemon bifaciata Synemon brontias Synemon catocaloides Synemon collecta Synemon directa Synemon discalis Synemon gerda Synemon gratiosa Synemon heliopis Synemon hesperioides Synemon icaria Synemon josepha Synemon laeta Synemon leucospila Synemon livida Synemon maculata Synemon magnifica Synemon maja Synemon monodesma Synemon mopsa Synemon nais Synemon notha Synemon nupta Synemon obscura Synemon obscurella Synemon obscuripennis Synemon parthenoides Synemon partita Synemon phaeoptila Synemon plana Synemon pyrrhoptera Synemon scaria Synemon selene Synemon simpla Synemon simplex Synemon sophia Synemon theresa Synemon vagans Forrás Wikifajok San Teodoro (Szicília) San Teodoro település Olaszországban, Szicília régióban, Messina megyében. San Teodoro Cesarò és Troina községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Moldova a 2008. évi nyári olimpiai játékokon Moldova a kínai Pekingben megrendezett 2008. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 8 sportágban 29 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. Atlétika Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Birkózás Férfi Szabadfogású Női Szabadfogású Cselgáncs Férfi Kerékpározás Országúti kerékpározás Férfi Pálya-kerékpározás Üldözőversenyek Ökölvívás RSC - A játékvezető sérülés miatt megállította a mérkőzést Sportlövészet Férfi Súlyemelés Férfi Úszás Férfi Női Selena Gomez & the Scene A Selena Gomez & the Scene egy amerikai popegyüttes, mely Hollywood-ban alakult 2008-ban. Az alapító Selena Gomez az énekes is egyben, a gitáros Drew Taubenfeld, a basszusgitárért Joey Clement felelős, a dobos Greg Garman, a billentyűs pedig Dane Forrest. A csapat közösen három stúdióalbumot, hat kislemezt és ugyanennyi videoklipet adott ki. Debütáló korongjuk, a Kiss & Tell 2009. szeptember 29-én jelent meg. A második kislemez, a Naturally hatalmas sikernek örvendett, többek között Új-Zéland, Írország és Németország toplistáin ért el erős pozíciókat. Második lemezük, az A Year Without Rain 2010. szeptember 17-én jelent meg. Két kislemezzel népszerűsítették a korongot, a Round & Round és A Year Without Rain című felvételekkel. Az album negyedik helyen debütált a Billboard 200-on. A RIAA 2011 januárjában arany minősítést ítélt a lemeznek. Harmadik lemezük, a When the Sun Goes Down 2011. június 28-án jelent meg. Az első kislemez, a Who Says március 8-án jelent meg. Videoklipje 11-én debütált a Disney Channel-en. A következő kislemez, a Love You Like a Love Song június 17-én került kiadásra. 2012 márciusára 3,4 milliós eladással büszkélkedhetett az együttes az Egyesült Államokban. Történet 2008-10: Megalakulás, Kiss & Tell és koncertezés Selena egy 2009-es interjú során jövőbeli terveiről beszélt: "Bandában leszek, nem leszek önálló előadó...nem szeretném a nevemet hozzácsatolni. Énekelni fogok..." Később Twitter fiókján jelentette be a hírt, miszerint a csapat neve a The Scene lesz. Később a kiadó kérésére viszont Selena Gomez & the Scene lett a végleges változat. Első albumuk, a Kiss & Tell 2009. szeptember 29-én jelent meg, és U.S. Billboard 200 9. helyét érte el az első héten, 66 000 eladott példánnyal. A lemez rengeteg stílus ötvözete, és több dalszövegíró munkája hallható rajta. A megalakulás után a billentyűs, Nick Foxer ismeretlen okok miatt kilépett, helyét Dane Forrest vette át. Az első kislemez, a Falling Down 2009. augusztus 21-én jelent meg, a videoklip augusztus 28-án került nyilvánosságra. A második szám a Naturally december 11-én jelent meg, digitális letöltés formájában. A videót november 14-én forgatták, és a Disney Channel mutatta be. Magyarországon a MAHASZ listáján a negyedik helyezést érte el, az Egyesült Államokban 1 millió vásárlója akadt a dalnak. Az együttes a Selena Gomez & the Scene: Live in Concert nevű turné során első albumát promotálta. Több eseményen is felléptek, például a Dick Clark's New Year's Rockin' Eve with Ryan Seacrest című műsorban is. 2010–2011: A Year Without Rain és az A Year Without Rain Tour Az együttes második lemeze, az A Year Without Rain 2010. szeptember 17-én jelent meg. Az US Billboard 200 negyedik helyezését érte el, eladások szempontjából felülmúlta a Kiss & Tell sikereit. Az album színvonala leginkább a csapat sikerszámához, a Naturallyhez hasonlítható. "Egy kis szórakozást akartunk. Techno hangulatot szándékoztunk alkotni." - mondta Selena Gomez. Később azt nyilatkozta, sok olyan dalt tartalmaz a korong, melyek az előző lemezre nem kerültek fel. Egy MTV-nek adott interjú során hozzátette: "Nagyon büszke vagyok a felvételre, ez teljesen más, és megmutatja zenei fejlődésünket... szerintem a dalszövegek erőteljesebbek." A korong első kislemeze - mely a Round & Round címet kapta - 2010. június 18-án jelent meg. A hozzá tartozó videoklip Budapesten készült, és a szám után két nappal került fel a világhálóra. A mű többek között Ausztria, Németország és Szlovákia toplistáin ért el helyezést. A második kislemez az A Year Without Rain lett, melynek videoklipje szeptember 3-án debütált, a Rocktábor 2 premierje után. A szerzeményt többek között a Good Morning America című rendezvény során adta elő az együttes. A szám spanyol változata (Un Año Sin Lluvia) három hónappal az eredetije után jelent meg. Július 13-án megjelent a Live Like There's No Tomorrow kislemezként a Ramona és Beezus című filmhez. 2011: When the Sun Goes Down és a We Own the Night Tour 2011. február 15-én az Universal Music bejelentette, hogy az együttes harmadik albuma készülőben van. Az album kezdeti neve Otherside volt. Az első kislemez, a Who Says március 8-án jelent meg. A videoklip a VEVO-n március 11-én debütált. Március 23-án a Hollywood Records bejelentette, hogy a csapat koncertezésbe kezd, a turné We Own the Night Tour elnevezést kapta, és az is kiderült, hogy az új albumot fogják vele promotálni, és az első koncert július 24-én várható. Egy későbbi interjú során Gomez bejelentette, hogy a második kislemez a Love You Like a Love Song lesz. A When the Sun Goes Down című album 2011. június 28-án jelent meg, ezt előzte be a Bang Bang Bang, mely promóciós kislemezként jelent meg. Selena jelenleg új felvételeken dolgozik, mely többek között az A Year Without Rain, Ghost of You, Tell Me Something I Don't Know, Who Says spanyol változatát tartalmazza majd, várhatóan idén meg is jelenik. A csapat a 2011 Teen Choice Awards során lépett fel, és több díjat nyert meg. Az énekesnő 2011. szeptember 30-án jelentette be, hogy forgatják új videoklipjüket, mely feltehetőleg a Hit the Lights című dalhoz készül. Tagok Jelenlegi tagok Selena Gomez – vokál (2009–napjainkig) Greg Garman – dob, háttérvokál (2009–napjainkig) Joey Clement – basszusgitáros, háttérvokál (2009–napjainkig) Dane Forrest – billentyűs, háttérvokál (2009–napjainkig) Korábbi tagok Nick Foxer – billentyűs, háttérvokál (2009) Ethan Roberts – gitáros, háttérvokál (2009–2012) Agolada Agolada település Spanyolországban, Pontevedra tartományban. Agolada Rodeiro, Lalín, Vila de Cruces, Santiso, Palas de Rei és Antas de Ulla községekkel határos. Lakosainak száma 2431 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ausztrál kígyónyakúmadár Az ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) a madarak (Aves) osztályának a szulaalakúak (Suliformes) rendjébe, ezen belül a kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Pápua Új-Guinea, Indonézia és Ausztrália területén honos, kóborlásai során eljut Új-Zélandra is. Az érzékek birodalma Az érzékek birodalma (������; Ai no korida; Hepburn: Ai no korída; franciául: L’empire des sens) 1976-ban bemutatott színes, japán–francia erotikus filmdráma. Ósima Nagisza alkotása egy nagy port kavart szerelmi bűnügy alapján készült, amely 1936-ban történt Japánban. Egy volt prostituált, Abe Szada minden konvenciót felrúgó szerelmi viszonyt folytatott főnökével, akit végül megfojtott, péniszét levágta és magával vitte. Három nappal később került rendőrkézre. Ügye nagy felzúdulást váltott ki Japánban, mert rávilágított a társadalmi különbségekre és a hagyományos japán erkölcsök válságára. A filmmel szinte egy időben a témának egy másik mozgóképes feldolgozása is készült, kizárólag japán produkcióban, Tanaka Noburu rendezésében: Dzsicuroku Abe Szada (Abe Szada krónikája, 1975). Az érzékek birodalma világszerte szélsőséges fogadtatásban részesült: számos kritikus korszakalkotó remekműként méltatta, miközben mások részéről elhangzott a pornográfia vádja. (A filmben valódi, nem imitált közösülések és egyéb szexuális cselekedetek láthatók.) A nyugatnémet hatóságok az 1976-os nyugat-berlini filmfesztivál idején pornográfia vádjával lefoglalták a kópiát, és az egész NSZK-ban betiltották a filmet. (A vádat néhány hónappal később ejtették, és a bemutatót engedélyezték.) Japánban ugyancsak pornográfia miatt emeltek vádat a rendező ellen: a bírósági eljárásnak nagy nemzetközi visszhangja támadt, számos világhírű művész nyilatkozatban állt ki a perbe fogott Ósima és filmje mellett. Két évvel később, ugyancsak japán–francia koprodukcióban Ósima elkészítette a Szenvedélyek birodalma című filmjét, szintén egy viharos szerelmi kapcsolatról, ám ezt a munkáját sokkoló erotika helyett inkább balladai hangvétel jellemzi. A valós háttér: Abe Szada Az 1905-ben született Abe Szada egy nyolcgyermekes család hetedik gyermeke volt. A gyerekek közül csupán négyen érték meg a felnőttkort, közülük Szada volt a legfiatalabb. Szülei szerették őt, mert bátyjával, Sintaróval és nővérével, Terukóval ellentétben eleinte nem volt nehezen kezelhető gyermek. Testvérei azonban egyre több problémát jelentettek, a szülőknek pedig egyre kevesebb idejük volt legkisebb gyermekükkel foglalkozni. Szada gyakran volt távol a szülői háztól, hasonló korú kamaszok társaságában töltötte ideje javát, mígnem 15 éves korában egyik ismerőse megerőszakolta. Szülei rövidesen azzal szembesültek, hogy Szada is épp olyan nehezen kezelhető lett, mint testvérei. Mivel a lány korábban lelkesen tanult énekelni és hangszeren játszani, szülei 1922-ben eladták egy jokohamai gésaháznak. Az akkori Japánban az ilyesmi egyáltalán nem volt ritkaság a szegény családok között: a gésák művelt személyek voltak, nem közönséges prostituáltak, tehát egy szegény lány számára gésának lenni a társadalmi felemelkedés nagy lehetősége volt. Toku, Szada legidősebb nővére később azt állította, hogy testvére mindig is szeretett volna gésa lenni. Ugyanakkor Szada azt mondta, hogy édesapja a promiszkuitása miatti büntetésből adta el őt gésának. Szada számára a gésák világa csalódást jelentett. Nem volt elegendő az előképzettsége és nem volt elegendő szorgalma a további tanuláshoz, hogy a legkiválóbbak közé emelkedjen, ezért jószerivel csak szexuális szolgáltatást tudott nyújtani. 5 évig végezte ezt a munkát, mígnem nemi betegséget kapott. Ez azt jelentette, hogy állandó orvosi ellenőrzéseken kellett részt vennie, mint a hivatásos prostituáltaknak. Szada elhatározta, hogy inkább áttér erre a jobban fizető hivatásra. Oszakában, a híres Tobita bordélyban kezdte a munkát hivatásos prostituáltként. Hamar rossz híre támadt, mivel meglopta az ügyfeleit, és többször megkísérelt szakítani a prostituált életmóddal, amely szintén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeit. Rövid ideig pincérnőként dolgozott, majd újra prostituált lett – immár engedély nélkül – előbb Oszakában, majd Tokióban. Egy ízben a rendőrség letartóztatta, ám egy jómódú férfi, az engedély nélküli bordély tulajdonosának barátja, Kaszahara Kinnoszuke maga mellé vette. Arra viszont nem volt hajlandó, hogy feleségül vegye. Szada szexuális étvágya eleinte izgatóan hatott a férfire, akit később már kimerített a gyakori szexuális élet. Szakításuk után Szada egy étteremben vállalt munkát Nagojában. Itt ismerkedett meg Omija Goro professzorral, akivel viszonyt kezdeményezett. Munkáltatói nem nézték jó szemmel ezt a kapcsolatot, s mivel Szada is megunta Nagoját, a lány visszatért Tokióba. Omija ott is találkozott vele, hajlandó lett volna támogatni is, ám Szada élete nem várt fordulatot vett. 1936. február 1-jén Abe Szada a Josidaja nevű intézményben kezdett dolgozni. A 42 éves tulajdonos, Isida Kicsidzo érdeklődését felkeltette az új alkalmazott. Szada hamar engedett főnöke vágyainak, mivel az egyébként nagyvonalú Omija szexuálisan nem elégítette ki. Kicsidzo és Szada kapcsolata mind szenvedélyesebbé vált: egyik teaházból a másikba költöztek, és idejük javát szeretkezéssel töltötték, gyakran egy vagy több gésa jelenlétében. A nős férfi egy idő után mégis visszatért feleségéhez, és ezt a féltékeny Szada nehezen viselte el. Következő találkozásukkor késsel fenyegette meg a férfit, hogy megöli, amennyiben rajta kívül mással is szeretkezik. Együtt mentek az Ogu nevű intézménybe, amelyet a férfi többé nem hagyott el. Szeretkezéseik mind hosszabbak és különlegesebbek lettek. Kölcsönösen fojtogatták egymást, miután felfedezték, hogy ez fokozza számukra a szexuális gyönyört. Isida egy ízben azt mondta, hogy számára fájdalmas, amikor Szada abbahagyja a fojtogatást, inkább ölje meg őt. 1936. május 18-án, kb. hajnali kettőkor Szada megfojtotta az alvó férfit, egy konyhakéssel levágta a péniszét, és a férfi vérével azt írta Isida mellkasára, hogy Szada, Kicsi Futari-kiri (Szada és Kicsi örökké együtt.) Ezután elhagyta a vendéglőt, és Omijához ment. Bocsánatot kért a férfitól, amiért tönkretette őt. (A botrány kipattanása után Omija karrierjének valóban befellegzett.) Szada három nappal később került rendőrkézre, miután egész Japánban nagy erőkkel keresték. A tárgyalás során azt mondta, szeretetből ölte meg Kicsidzót, mert teljesen magának akarta őt. Ez a fajta szenvedély az egész országot meglepte, hiszen ilyesfajta szerelmi gyilkosságok addig nem történtek. Az állami propaganda is kiemelten foglalkozott az üggyel, ami alkalmas volt arra, hogy a tömegek figyelmét eltereljék az ország súlyos külső és belső problémáiról. Az emberek fantáziáját nagyon megmozgatta Szada esete: azt beszélték, hogy Isida különösen nagy méretű hímtagjával váltotta ki ezt a szenvedélyt gyilkossá vált partnerében. Szada cáfolta ezeket a pletykákat, mondván, hogy szeretője mérete átlagos volt, a vágy és a szerelmi technikája tette rendkívülivé a férfit. (A levágott hímtag múzeumba került, nyilvánosság előtt is bemutatták, ám a második világháború vége előtt eltűnt.) A vád hosszas börtönbüntetést követelt a nőre, Szada pedig leginkább meghalni szeretett volna. Végül hat évre ítélték. Majdnem napra pontosan 5 évvel a gyilkosság után, 1941. május 17-én amnesztiával szabadult. Szabadulása után a hírnév előnyeit és hátrányait egyaránt élvezhette. Személye iránt óriási volt az érdeklődés, melynek eredményeként természetesen valótlanságokat is mondtak róla. Szada beperelte egy róla szóló könyv szerzőjét, ám perre végül nem került sor: a kulisszák mögött alighanem megegyeztek. Magánélete nem rendeződött, mert amint kiderült valódi személyazonossága, az máris véget vetett egy jómódú férfival kialakult kapcsolatának. A média érdeklődése Szada iránt évtizedek alatt sem csökkent. 1970 elején az asszony váratlanul eltűnt a nyilvánosság szeme elől. Senki nem tudja pontosan, hogy mi történt vele. Valószínűleg az 1980-as évek vége felé elhunyt. Akik ezt állítják, arra hivatkoznak, hogy Isida sírján 1987 után már nem volt többé friss virág. Egy 1989-ben megjelent könyv szerzője, Gibo Aiko azt állította, hogy látta Szada sírját. A cselekmény Tokió, 1936. Abe Szada, a volt prostituált egy fogadóban dolgozik szolgálóként. A fogadó tulajdonosával, a szexuálisan mindenevő Isida Kicsidzóval találkozva szexuális kísérletekből, ivásból és egyéb élvezetekből álló kapcsolatba kezdenek. Egymás iránti megszállottságukban Szada megígérteti Isidával, hogy többé nem fog a feleségével lefeküdni, ellenkező esetben Szada megölheti. Mivel egymás fojtogatását szeretkezés közben különösen izgatónak találják, Isida (miután ígéretét megszegte) megengedi, hogy Szada ily módon ölje meg. Szada ezt megteszi, majd levágja Isida péniszét, ezután vérrel a férfi mellkasára írja: „Szada és Kicsi örökké együtt.” Címmagyarázatok A film francia címe (L’empire des sens) egyes magyarázatok szerint utalás Roland Barthes, a tekintélyes francia irodalomtörténész és filozófus L’empire des signs (A jelek birodalma) című könyvére. Ebben a munkájában Barthes azt fejtegeti, hogy bizonyos rituálék – beleértve természetesen a szexualitást is – elvesztették valódi jelentéstartalmukat, kiüresedtek. Az érzékek birodalma mintegy válasz Barthes tanulmányára. Ósima alkotásában ugyanis a szexualitás dominál annak minden rítusával, de érzelmi kötődés, lelki mélység nélkül: a két főszereplőt nem a szerelem, hanem a testi vágy, a szexualitás láncolja egymáshoz. Az elemzők Barthes mellett főleg Georges Bataille műveivel – például a magyar nyelven is megjelent A szem történetével – érezték rokonnak Ósima filmjét, némi túlzással egyenesen Bataille nézeteinek a szemléltetését látták benne. A japán cím (Ai no korída) jelentése: A vágy küzdőtere. A címben szereplő szó (korída) utalást jelent a bikaviadalra – a bikaviadal spanyolul: corrida –, ahol a bika és a matador között halálos rituális játék zajlik, melynek tétje, hogy ki győzi le a másikat, ám végeredménye mindig a halál. A japán cím az erotika és a halál kapcsolatát emeli ki, ami a szexuálfilozófiában különösen kedvelt összefüggésnek számít. Rokon alkotások Nem érdektelen megemlíteni a filmművészeti kapcsolatokat sem. Az 1970-es években néhány olyan európai alkotás született, amelyek sok mindenben rímelnek Az érzékek birodalmára. Bernardo Bertolucci Utolsó tangó Párizsban (1972) című drámájának két főszereplője szintén az érzelmek nélküli testiségnek adja át magát egy üres párizsi lakásban. E különös kapcsolatban eleinte a férfi dominál, aki éppen azáltal kerül alárendelt helyzetbe, hogy egy idő után mégis érzelmeket szeretne vinni a kapcsolatba, partnernőjének nemcsak a testét, hanem a lelkét is ismerni akarja. A szexualitás és a halál összefüggésének motívuma Bertoluccinál éppúgy jelen van, mint Marco Ferreri A nagy zabálás (1973) című botrányfilmjében, Pier Paolo Pasolini Salò, avagy Szodoma 120 napja (1975) című sokkoló drámájában és Jancsó Miklós Magánbűnök, közerkölcsök (1976) című munkájában. Pasolini és Jancsó az „arctalan” szexualitást a politikával, a Hatalommal kapcsolja össze, de egymással ellentétes értelemben: Pasolininél a szexualitás a Hatalom eszköze a neki alárendeltek kihasználására és megalázására, míg Jancsónál a szexualitás éppen hogy eszköz a Hatalom ellen, a szabad ember legtermészetesebb megnyilvánulása. (Ósima filmjében a társadalmi-politikai háttér szinte egyáltalán nem jelenik meg, és ezt egyesek Az érzékek birodalma hibájának tartják.) Just Jaeckin Emmanuelle (1973) című alkotása azáltal emelkedik ki a kommersz erotikus filmek mezőnyéből, hogy az elsők között ábrázolta a szexualitást filmen a nő szemszögéből, és mutatta be a hősnőt kezdeményező, sőt domináns félként. Az érzékek birodalma ugyancsak a női szexualitást helyezi a középpontba. Abe Szada azonban a maga korában nemcsak azzal váltott ki szimpátiát, hogy kezdeményező volt a szexben, hanem a női emancipáció, a társadalmi egyenlőtlenségek elleni harc előfutárát is látták benne. Szada (és Emmanuelle) ellentéteként tekinthetünk az O története hősnőjére, aki önként veti alá magát a testi-lelki kiszolgáltatottságnak. (Érdekes, hogy e regény filmváltozatát ugyancsak Just Jaeckin készítette el, épp Ósima filmjével egy időben.) A halál mint orgazmus Az érzékek birodalma – mint arról fentebb szó volt – a szexualitást merőben másképp értelmezi, mint az európai kultúra. A nyugati felfogás a szexualitást általában csak lelki kapcsolattal együtt, a szerelem testi megnyilvánulásaként fogadja el. Az önmagáért való szexualitás bűnnek minősül, még a liberálisnak tartott nyugati társadalmakban is elsősorban a pornográfia hivatott kielégíteni ezt a „sötét, állati ösztön”-t. Az európai kultúrkörben utoljára talán csak az ókori görögöknél és rómaiaknál volt jelen a szexualitás a maga természetességével, a bűn fogalma nélkül. A Távol-Keleten, a kereszténység hatókörén kívül a szexualitásnak egyértelműen pozitív az értelmezése, nemcsak utódnemzési, hanem örömszerzési szempontból is. Ósima filmjében a szexualitás nem bűn, ám hogy mégsem igazán vonzó és izgató, az annak köszönhető, hogy a nézőnek a nemiség és a halál kapcsolatával kell szembenéznie. A keresztény kultúrkörben a szexualitás még ma is gyakran csak utódnemzési funkcióval igazán elfogadott, vagyis egyértelműen az élet fogalmához kapcsolódik, az örömszerző szexualitásban viszont a halál motívuma is megjelenik. Szada és Kicsidzo kapcsolatát végigkíséri a halál motívuma. Kicsidzo akkor pillantja meg Szadát először, amikor a lány egy késsel támad a férfi feleségére. A kés visszatérő motívum lesz a történetben: Szada késsel fenyegeti meg a szeretőjét, hogy kasztrálni fogja, amennyiben mással is szeretkezik, és erre a kasztrációra végül sor is kerül. Fontos azonban megemlíteni, hogy a kés nem a gyilkosság eszköze, hiszen Kicsidzo önként vállalt (és kölcsönös) fojtogatás áldozata lesz. A főszereplők egyre féktelenebbé váló, minden tabut ledöntő kapcsolatában a halál az utolsó tabu, a szexuális egyesülés igazi tetőpontja, a legnagyobb orgazmus. Az örökké szeretkezni akaró Szada és az állandó erekcióban lévő Kicsidzo kapcsolata szükségszerűen végződik halállal, hiszen örökös vágy emészti őket az egyesülés élményéért, számukra nem létezik kielégülés. A szeretkezés nem csillapítja, hanem fokozza vágyaikat, melyeket egymástól távol sem képesek kordában tartani. Kicsidzo olyankor bármilyen nőneműt képes meghágni, aki a közelébe kerül, Szada pedig arra kéri idős kitartóját, hogy csípje, marja, üsse a testét, mert számára a szexualitás akkor már elválaszthatatlan a fizikai fájdalom érzésétől. Szada alkalmazottként kezdett viszonyt Kicsidzóval: társadalmi szempontból e kapcsolat elején még alárendelt szerepben volt. Később az egymás kielégítése iránti vágy egyenrangúvá tette őket, aztán egyértelműen Szada került fölénybe, abban a pillanatban, amikor Kicsidzo már csak a vágy szintjén tudott lépést tartani Szada szexuális étvágyával, testileg már egyre kevésbé. A fojtogatás célja számukra nem a fájdalom okozása, hanem a gyönyör fokozása. Ebben az egymást felemésztő testi kapcsolatban nyilvánvalóan nem lehetnek tabuk: Szada számára a gyönyör egyik formáját jelenti szeretője ondójának lenyelése, Kicsidzo számára pedig különleges élvezetet jelent annak a főtt tojásnak az elfogyasztása, melyet előzőleg Szada vaginájában helyeztek el. Kicsidzo kasztrálása nem azt jelenti, hogy Szada megfosztotta szeretőjét a férfiasságától, hanem azt, hogy ezáltal még egyszer, immár utoljára birtokolhatja vágyai tárgyát. A cenzorok birodalma Ósima alkotása a maga idejében szinte mindenhol kivívta a cenzúra nemtetszését. Ez számos országban egyszerűen annyit jelentett, hogy a filmet be sem mutatták, míg máshol vágásokat rendeltek el. Az NSZK-ban egyenesen a tekintélyes berlini filmfesztiválon foglalták le a kópiát, és vádolták meg a szervezőt, a nemzetközileg ismert Ulrich Gregort pornográfia terjesztésével. (Másfél évvel később a német hatóságok vágások nélkül engedélyezték a nyilvános bemutatót.) Japánban Ósimát perbe fogták a film miatt. Az eljárásnak nagy nemzetközi visszhangja támadt, és ismét középpontba helyezte a művészi ábrázolás korlátainak kérdését, a cenzúra mindig kényes témáját. A rendezőt persze nem kellett félteni, mivel Ósima annak idején jogot tanult a kiotói egyetemen, és szemmel látható élvezettel csinált bolondot a vádat képviselő cenzorokból. Az obszcenitás vádját azzal védte ki, hogy azt mondta, szerinte nem lehet obszcén az, ami bemutatásra kerül, ami látszik. A pornográfia vádja ellen azt hozta fel, hogy ez a film nem izgatja fel a nézőt szexuálisan, ellentétben a valóban pornográf alkotásokkal, melyeknek viszont épp a néző szexuális felizgatása a céljuk. A pornográfia a szexualitást az elfojtások és ösztönök szintjén kezeli, míg Az érzékek birodalma ünnepli a testiséget, még akkor is, ha ezt egy szélsőséges eset bemutatásával teszi. Ennek ellenére a film Japánban csak megvágva kerülhetett a közönség elé. (Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy a távoli szigetországban még az egyértelműen pornográf, tehát kifejezetten felnőttek között terjesztett alkotásokat is gyakran cenzúrázzák, fekete vagy szürke négyszöggel „kitakarják” vagy legalább elhomályosítják a nemi szerveket, főleg a férfiakét.) A női főszereplő, Macuda Eiko különösen megszenvedte a filmet. A japán sajtó rendkívül hevesen támadta, „erkölcstelen”-nek, „a Nyugat kurvájá”-nak titulálták. Fudzsi Tacuja, a férfi főszereplő karrierjének viszont nem ártott a film, sőt megszaporodtak a filmszerződései. (A Szenvedélyek birodalma férfi főszerepét is ő játssza.) Magyarország a cenzúra frontján a közepesen szigorú országok közé tartozik, legalábbis ami a jelen filmet illeti. Nálunk 10 évvel a világpremier után került sor a bemutatóra, és ez bármilyen soknak tűnik, még így is megelőztünk a premierrel néhány fejlettnek mondott országot, például Angliát. A Fővárosi Operettszínházban került először a magyar közönség elé a film, a nyári szünet idején. Noha a bemutató egyértelműen 18 éven felülieknek szólt (a korhatárt pedig a bejáratnál ellenőrizték is), erénycsőszök követelésére néhány napon belül megtiltották az este 9 előtt kezdődő vetítéseket. (Addig a film este fél 7 és fél 9 órai kezdésekkel volt megtekinthető.) Vágásokat viszont senki nem kért a hazai illetékesek közül, és vágatlanul került sor a hazai tévépremierre is a rendező 60. születésnapja alkalmából. A tévés vetítés egy szombati napon, 23.10-kor kezdődött. (Ironikus, hogy egy héttel később A kék lagúna című tinifilm stílusában készült Sivatagi Paradicsom című romantikus filmet – benne néhány ártalmatlan meztelen jelenettel – még későbbi kezdéssel, majdnem éjféltől láthatta a hazai nagyérdemű a televízióban.) Magyar kritikai visszhang „Az érzékek birodalma akkor is, mai szemmel is sokkolóbb, taszítóan-vonzóan megrendítőbb módon ábrázolja az emberi szexualitást, mint bármilyen pornófilm. Ennek nyilván a film formai tisztasága, képi nyelvének hibátlanul egyszerű kifinomultsága az oka: Ósima, mint más filmjeiben, itt is rendkívüli feszültséget tud teremteni. […] Az érzékek birodalmát, amikor tíz éve Párizsban láthattam, én is katartikusan megrázó remekműnek véltem. Ma viszontlátva ellenérzésem a nagyobb: távolinak, idegennek érzem. Ma is monstrum ez a film; nem vonzó, ijesztő monstrum. Öröm helyett a riadalom baljós izgalma jár át, míg szemlélem. Hogy nem könnyen megfogalmazható riadalmamat hasonlítsam valamihez: a tudatalatti homályból, a titkolt dolgok távolinak hitt birodalmából füstölögve elém zuhant irtózatos meteor képzetét kelti, de valahogy gonoszul kihűlt meteorét. Dr. Freud csekély optimizmussal kecsegtető, valamiképp mégis humanizált, átélhetően komor tanítása tulajdonképpen a szépirodalom módján kerül közel sok olvasóhoz; tragikusan fenyegető tanítás ugyan, de a katartikus megnyugvás, a »felismerés« bölcs örömével ajándékoz meg. Ósima filmje, bár végül is semmi riasztóbbat nem tár fel, mint a freudi tanok, mindezzel nem szolgál, idegen marad, átélhetetlen.” (Bikácsy Gergely: Érosz túszai. In: Filmvilág 1986/3, 26–31. oldal) „A film érzékeny-érzéki témájához Ósima biztos formaérzékkel nyúlt: a film képei egyszerre brutálisan nyíltak és költőien finomak. A leíró snittek mindegyike átgondolt, festményszerű kompozíciónak tűnik (mindegyik beállítás sokat köszönhet a fényelosztásnak és a végiggondolt színhasználatnak), az akciósnittek pedig különleges, finom perspektíva-játékaikkal emelik meg az események brutalitását. A szexuális akciók egyáltalán nem lógnak ki a filmből, szervesen illeszkednek a képi és történeti struktúrába, és a mesélés és megmutatás logikájából következik, hogy amit látunk, azt látnunk is kell. A film tárgya a szenvedély és a megszállottság, a szexuális és birtoklási vágy végletekig vitt – de nem stilizált! – bemutatása. […] Az Ai no korída határsértő és tabudöntő mű a szex hatalmáról, és arról, hogy amiről nehéz beszélni, arról nem hallgatni kell. Hanem megmutatni.” (Kubiszyn Viktor: A test démonai. In: Filmvilág 2005/8, 45–47. oldal) Főszereplők Macuda Eiko (Abe Szada) Fudzsi Tacuja (Isida Kicsidzo) Nakadzsima Aoi (Toku) Macui Jaszuko (a Tagawa tulajdonosa) Szeri Meika (Macuko, a Josidaja cselédje) Kobajasi Kanae (Kikurjú, az öreg gésa) Tonojama Taidzsi (idős koldus) Kokonoe Kjódzsi (Ómija tanító) Siraisi Naomi (Jaedzsi gésa) Noda Sinkicsi (öreg férfi a fogadóban) Hori Komikicsi (a Micuva gésája) Macunoja Kikuhei (Hókan, a tréfamester) Kojama Akiko (a Manszaki gésája) Azuma Juriko (a Micuva gésája) Minami Rei (a Micuva gésája) Aoki Macsiko (a Micuva cselédje) Abe Mariko (Kinu, a Josidaja cselédje) Okada Kjóko (Hangjoku, a fiatal gésa) Jaszuda Kijomi (a Micuva gésája) Fudzsi Hiroko (O-Cune) Micubosi Tómi (Csieko, a Josidaja cselédje) Tamijama Kacue (a Manszaki kövér cselédje) Fukuhara Hitomi (az esernyős lány) Fudzsino Hiroko Tomijama Kazune Díjak A Brit Filmintézet díja 1976 Ósima Nagisza Hocsi-filmdíj 1976 Fudzsi Tacuja (legjobb színész) Erőszakmentes kommunikáció Az erőszakmentes kommunikáció vagy együttműködő kommunikáció (EMK) Marshall Rosenberg amerikai klinikai pszichológus által kifejlesztett módszer, amelynek célja, hogy az emberek nagyobb együttérzéssel és világosabban (kevesebb félreértéssel) tudjanak kommunikálni egymással, és lehetőség szerint nyertes-nyertes viszonyt hozzanak létre. Az EMK-nak két fókusza van: az egyik az empátia, vagyis a másikra való együttérző odafigyelés, a másik az őszinte önkifejezés. A EMK tudatosság fő eszköze egy 4 lépésből álló folyamat, melynek alkotóelemei: a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés. Az EMK-zsargonban az erőszakmentes kommunikációt szokás zsiráfnyelvnek is nevezni, szembeállítva a hétköznapokban csaknem mindenki által használt sakálnyelvvel. Az EMK-nak mint módszernek lényeges aspektusa, hogy alkalmazásának nem feltétele, hogy a kommunikációs partner is tudjon és/vagy akarjon erőszakmentesen kommunikálni. Az EMK ember- és világképe Marshall Rosenberg látásmódja szerint a minket körülvevő társadalom alapját az elnyomó rendszerek alkotják. Ezek arra épülnek, hogy néhány ember a jó és rossz tudásának letéteményese: ők állnak a hierarchia élén (legyen szó politikáról, oktatásról, vallásról vagy egyszerűen a családról), ők szabják meg, hogy milyen viselkedés tekinthető „erkölcsösnek”, „helyesnek”, „igazságosnak”, „jogosnak” stb. Az EMK szótárában ezek a fogalmak (valamint a hozzájuk kapcsolódó „kell”, „kénytelen”, „kötelesség”, „tilos”, „muszáj” stb. kifejezések) nem szerepelnek. Az erőszakmentes kommunikáció alapja az a banális álláspont, hogy a világ jó hely és az emberek jók. Bővebben ez azt jelenti, hogy kivétel nélkül minden ember minden megnyilvánulása végeredményben nem más, mint alapvető szükségletek kielégítése. Konfliktusok akkor keletkeznek, ha az emberek nem ismerik föl, „nem hallják meg” egymás valódi szükségleteit, a kommunikáló felek szükségletei nincsenek harmóniában egymással, az egyik fél számára nem megfelelő megoldás az, ahogy a másik az adott szükségletét megpróbálja kielégíteni. Ebben a megközelítésben értelmezhetetlen a „jó emberek” versus „rossz emberek”, illetve „helyes cselekedetek” versus „helytelen cselekedetek” dichotómia: a konfliktusban szembenálló felek (még olyan szélsőséges esetben is, amikor gyilkosról és áldozatról van szó) egyaránt értékes emberek, egyaránt „jogos” és tiszteletre méltó emberi szükségletekkel, akik akár egymás élete gazdagításának forrásául is szolgálhatnának akkor, ha ismernék önmaguk és egymás valós szükségleteit. Az „élet gazdagítása” az EMK egyik kulcsgondolata. Sakál és zsiráf Marshall Rosenberg sakálnyelvnek nevezte el a kommunikációnak azt az erőszakos módját, ahogy általában viszonyulni szoktunk egymáshoz és önmagunkhoz. A sakál konfliktushelyzetben kétféle módon viselkedik: ha az ellenfelét gyengébbnek találja, akkor üvöltve támad, ha erősebbnek, akkor alázatosan behúzott farokkal elsomfordál. Az üvöltés történhet látszólag szelíd szavakkal is. Az „Ejnye-bejnye, kisfiam, máskor ne csinálj ilyet, mert összetöröd anyuci szívét.” mondat semmivel sem kevésbé sakál, mint a „Szíjat hasítok a hátadból, te büdös kölyök!”. A hallgató fél mindkét közlésből minősítést hall meg: azt, hogy ő „rossz”, és hogy a másik (negatív) érzelmeiért ő a felelős. A szárazföldi emlősállatok közül a zsiráfnak van a legnagyobb szíve. A zsiráf továbbá nagyon erős állat, ugyanakkor nagyon szelíd: egyetlen rúgásával harcképtelenné tehetné a társát – csak épp nem teszi. Nyálával képes feloldani a tövist, ami azt a készséget jelképezi, hogy mások „fullánkjait” együttérzéssel és empátiával dolgozhatjuk fel. Ezek miatt lett a zsiráf az erőszakmentes kommunikáció szimbólumává. Az EMK terminológiájában „a zsiráf” általában az erőszakmentesen kommunikálni próbáló embert jelenti, szembeállítva „a sakállal”, vagyis az erőszakosan kommunikáló emberrel. A zsiráf pontosan tisztában van a saját érzéseivel és szükségleteivel, fölvállalja őket, és esze ágában sincs azokról lemondani (ellentétben a meghunyászkodó sakállal). Viszont miközben saját szükségletei kielégítésére törekszik, teljes figyelemmel igyekszik meghallani a másik érzéseit és a mögötte húzódó szükségleteket. Amikor pedig a tényleges cselekvésre kerül sor, a zsiráf számára csak olyan megoldás elfogadható, amelyben ugyanakkora figyelmet kapnak a partnere szükségletei, mint a sajátjai. Sakálfülek és zsiráffülek Ebben a megkülönböztetésben nagyon lényeges, hogy nem emberek, hanem kommunikációs stratégiák vannak szembeállítva egymással. Civilizált társadalmunkban gyakorlatilag mindannyiunk anyanyelve a sakálnyelv, és ezt a nyelvet, hiába tanulunk meg tökéletesen zsiráful, soha nem tudjuk végérvényesen elfelejteni. Ezért hasznos a „sakálfül” és „zsiráffül” terminológia alkalmazása: az ember mindig önmaga marad (nincs szó tehát címkézésről), viszont az éppen használt kommunikációs stílusától függően elmondható róla, hogy aktuálisan vajon sakálfület vagy zsiráffület visel-e. Az EMK-tréningeken ténylegesen bevett gyakorlat, hogy a résztvevők a gyakorlatok során zsiráf- illetve sakálfület illesztenek a fejükre. Zsiráftánc: az EMK mint módszer Az erőszakmentes kommunikációban a végső cél, hogy a kommunikáló felek – EMK-s kifejezéssel élve – a szív szintjén kapcsolódjanak össze. Ezt nyilván könnyebb kimondani, mint megvalósítani. A gyakorlatban ehhez egyrészt őszinte önkifejezés szükséges, másrészt a másik emberre való empatikus odafigyelés. A „zsiráf” minden egyes megnyilvánulása (mondata) során választ, hogy épp önmagát vagy a partnerét állítja-e fókuszba. (Ezt időnként a „zsiráf két üzemmódjának” nevezik.) Emellett a kommunikáció állandó lavírozást jelent az EMK négy eleme – a megfigyelés, az érzés, a szükséglet és a kérés – között. Ezt az ide-oda lépegetést (egyrészt a négy funkció, másrészt az én és a partner között) nevezik az EMK-zsargonban zsiráftáncnak. „Formális zsiráf” és „konyhazsiráf” Az EMK alapja az odafigyelés önmagunk és a másik legmélyebb rétegei felé. Ahhoz, hogy ezt készségszinten legyünk képesek megvalósítani a mindennapokban, sok tanulás és gyakorlás szükséges. Épp a gyakorolhatóság, a tanulhatóság miatt kellett kidolgozni a zsiráfnyelv formális szintaxisát. A formális módon megfogalmazott EMK-közlés szokatlanul, idegenszerűen hathat a hétköznapi beszédben. A kezdő zsiráf gyakran kap olyan visszajelzést partnerétől, hogy „Ne technikázz itt velem!” Azonban, mint minden nyelvnek, a zsiráfnak is létezik informális változata, amely sokkal simulékonyabban képes illeszkedni a környezetébe. A konyhazsiráf alkalmazása során nem tartjuk be görcsösen a zsiráftánc lépéseit, és nem ragaszkodunk kényszeresen az EMK zsargonjához. Ennek elsajátítása rutin és intuíció kérdése, és mint ilyen, jószerével taníthatatlan. Az EMK négy eleme Az erőszakmentes kommunikáció négy lépésből, négy tevékenységből áll össze. E lépések mindegyikére teljesen köznapi szavakkal utalunk, amelyek azonban az EMK-ban speciális tartalommal bírnak. 1. Megfigyelés Ennek lényege, hogy elválasszuk egymástól a tényeket azok értelmezésétől és értékelésétől. A megfigyelés arra vonatkozik, hogy az adott szituációban mi az, ami objektíve történt: mi az, amiről egy elfogulatlan kívülálló is ugyanúgy számolna be. A megfigyelésben ezért nem fordul elő a tények interpretálása (pl. „Nem figyelsz rám.”), a másik minősítése (pl. „Béla ostoba ember.”), általánosítás (pl. „Soha nem hívsz fel, mindig csak én kereslek.”). Mindezen megfogalmazások kívül esnek a megfigyelés keretein. Helyettük tényszerűen például a következő mondatok mondhatóak: „Az elmúlt öt percben kétszer néztél a szemembe.” „Bélának fél órán keresztül magyaráztam a dolgot, azt hallottam tőle utána, hogy nem érti.” „Az elmúlt évben minden egyes telefonbeszélgetésünk során én voltam a hívó fél.” Az előbbi példamondatok a vitapartnert rögtön védekező pozícióba kényszerítik, szemben az utóbbiakkal, amelyek nem tartalmaznak értékelést, tehát nincs mit vitatkozni velük. Ellenkezőleg megnyitja az utat a kommunikáció felé. A fentiekből önként adódik a kérdés: vajon a pozitív minősítés (pl. „Béla okos ember”) zsiráful van-e? A válasz határozottan: nem. A pozitív, mi több: a semleges minősítés (pl. „Béla villamosvezető”) is ítéletet fogalmaz meg: az embert azonosítja a viselkedésével. Lehet, hogy Béla azzal keresi a pénzt, hogy reggeltől estig villamost vezet – azonban Béla egy csomó más dolgot is csinál; teljes ember, érzések és szükségletek komplex szövevényével. Ha ráragasztunk egy címkét, akkor szinte mindegy is, hogy a címke felirata „ostoba”, „okos” vagy éppen „villamosvezető”: pusztán a címkézés tényével erőszakot alkalmazunk. A pozitív minősítés további hátulütője, hogy kimondatlanul is feltételt fogalmaz meg. Ha azt mondom: „te jó vagy”, akkor ez implikál egy olyan attitűdöt, amely szerint „addig és csak addig fogadlak el, ameddig te (az én értékrendem szerint) jó vagy”. Az EMK szerint nem azért fogadok el valakit, mert ő „valamilyen”, hanem önmagáért. (Amellett, hogy az illető egy konkrét cselekedetét vagy elfogadom, vagy sem.) Ha a zsiráfnak épp nem az önkifejező, hanem a másikra figyelő üzemmódját gyakoroljuk, akkor a megfigyelés többnyire arra vonatkozik, hogy kommunikációs partnerünk konkrétan mit kifogásol a viselkedésünkben (mit figyelt meg). Ennek módja leginkább a találgatás. Pl.: Arról, hogy szemét vagyok-e vagy sem, hosszas (és parttalan) vitát folytathatnánk. Azon, hogy tegnap nem hívtam fel, nincs mit vitatkozni, mert tény. Az, hogy ez őt miért zavarja, már más kérdés. Ennek feltárására az EMK 2. és 3. lépése szolgál. 2. Érzés A köznapi életben az érzés szót gyakran használjuk a gondolat vagy vélemény szinonimájaként (pl. „Az az érzésem, hogy ez a film unalmas”), de gyakran e mögé bújtatjuk a másik minősítését (pl. „Úgy érzem, tévedsz”). Az EMK-nak talán a legnehezebben megtanulható eleme az érzések és gondolatok szétválasztása, és a tényleges érzések felismerése, mind önmagunknál, mind a másiknál. Alapvetően két eset lehetséges. Vagy kielégül valamely szükségletünk, és akkor „jól”, vagy nem elégül ki, akkor pedig „rosszul” érezzük magunkat. Ezen túlmenően azonban egy emberben rengeteg különböző érzés lehet. Rosenberg a könyveiben több oldalon keresztül sorolja azon szavak listáját, amelyek azon érzéseket írják le, amelyeket akkor érzünk, ha egy szükségletünk kielégült (pl. „nyugodt”, „boldog”, „vidám”, „kipihent”, „izgatott”, „reménykedő”, „büszke”, „felszabadult” stb.), ill. ha nem elégült ki („frusztrált”, „csalódott”, „ijedt”, „szomorú”, „csüggedt”, „kétségbeesett”, „deprimált”, „feszült” stb.) Az érzések jellegzetessége, hogy nincs rajtuk mit vitatni. Olyan nincs, hogy valaki „hibásan érez”. Lehet, hogy az adott helyzetben én mást éreznék, de ez nem változtat azon a tényen, hogy az illető azt érzi, amit. Ebből az is következik, hogy nincs „helyes” vagy „helytelen” érzés: minden ember minden valós érzése egyformán tiszteletre méltó. A zsiráf két dolgot tesz az érzésekkel. Egyrészt őszintén felvállalva elmondja a saját érzéseit (pl. „félek”), másrészt igyekszik meghallani – még az artikulálatlan sakálüvöltésből is – a másik érzéseit. Az elnyomó rendszerek nem arra szocializálják az embert, hogy felvállalja az érzéseit; ellenkezőleg: hogy elbújjon az „okos gondolatok” és „szilárd vélemények” fala mögé. A zsiráf – talán a hosszú nyakának köszönhetően – képes belátni e fal mögé. 3. Szükséglet Szükséglet alatt az EMK-ban egyetemleges emberi igényeket értünk. Ha az ember például egy új – gyors, erős és csodaszép – kocsira vágyik, akkor a szükséglete nem magára az autóra vonatkozik: az csak egy megoldási mód, amellyel megpróbálja kielégíteni a szükségleteit. Ilyen szükséglet lehet például a biztonság iránti igény, a társadalmi megbecsültség igénye, a pihenés iránti igény (mivel a gyorsabb autóval előbb hazaér, így több ideje marad) stb. A szükségletek, amint az érzések is, kivétel nélkül tiszteletre méltóak – és ugyanolyan nehéz fölvállalni őket. Ha a kollégáim hangoskodnak és röhögcsélnek körülöttem, sokkal könnyebb az ő „modortalanságukról” vagy „tapintatlanságukról” beszélni, mint arról, hogy nekem csöndre volna szükségem – vagy épp tiszteletre. Nem azért, mintha a csönd vagy akár a tisztelet iránti szükséglet rossz volna – csak éppen arra neveltek minket, hogy a világban az érvek és ellenérvek által megközelíthető, „objektív igazságok” és „egyetemes értékek” mentén iparkodjunk eligazodni. Mivel ilyen értékrendben növünk fel, legtöbbünk számára nem csekély tanulást kíván a személyes szükségletek nyílt fölvállalása. Ha rajtam is sakálfülek vannak, akkor a beszélgetés zátonyra fut azon a ponton, hogy azt kezdem bizonygatni: nem is vagyok szemét. 4. Kérés Ha hangot adtam annak, hogy egy konkrét helyzetben mit érzek és milyen szükségletem van, megkérhetem a másikat, hogy tegyen meg valamit. Az EMK-ban megfogalmazott kérés pozitív, konkrét, teljesíthető és elutasítható. Empatikus üzemmódban a zsiráf megpróbál rájönni arra, hogy a másik konkrétan mit vár el tőle. Van olyan, hogy nehéz a megfelelő kérést megfogalmazni. A zsiráfnak nem az a célja, hogy egy lépésben begyűjtse magának mindazon javakat, amelyeket szeretne, hanem az, hogy a „szív szintjén összekapcsolódjon” a másikkal. Ez leggyakrabban oda-vissza táncolást jelent önmaga és a másik között, a megfigyelések, érzések és szükségletek birodalmában, és valószínű, hogy a probléma tényleges megoldásához csak több kérésen át vezet az út. A zsiráfnyelvben ezért gyakori, hogy a kérés nagyon szerény, és nem vonatkozik másra, csak a pillanatnyi visszajelzésre: Problémák Az erőszakmentes kommunikációnak mind az elméletével, mind a gyakorlatával kapcsolatban számos kérdés megfogalmazható. Alább csupán néhány problematikusabb pontra mutatunk rá. A zsiráftánc ritmusa A zsiráftáncnak nemcsak tartalma van (megfigyelés – érzés – szükséglet – kérés), hanem ritmusa is, mégpedig: tá-titi-tá. Ez annyit jelent, hogy az önkifejezésben az érzések és szükségletek szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, mint akár a megfigyeléshez, akár a tényekhez. Oly szorosan, hogy okozati összefüggés van közöttük: Ez voltaképpen az egész EMK lényege: annak megértése, hogy valamennyi érzésemnek az oka bennem van, a saját szükségleteimben. Bármit is tesz velem a másik, ha az nekem rossz, az csakis azért rossz, mert nekem van valamilyen szükségletem, amely így nem elégült ki. Empátia önmagunkkal Szokatlan gondolata az EMK-nak, hogy nemcsak a másikkal, hanem önmagunkkal is empatikusak lehetünk. A legtöbben nagyon korán megtanuljuk, hogy hibáztassuk és vádoljuk önmagunkat. „Hogy lehettem ilyen hülye?!” – kérdezi kétségbeesetten önmagától a sakál. A zsiráf azonban megfigyeli, hogy konkrétan mi is az a viselkedés, amit kifogásol magában, mit érzett, amikor azt tette, amit, és milyen szükségleteit elégítette ki ezzel. Aztán – negyedik lépésként – megfogalmazhatja azt az alternatív megoldást, amit legközelebb hasonló helyzetben (értsd: hasonló szükséglet esetén) tenne. De lehet, hogy nem talál alternatívát. Akárhogy is: azzal, hogy a történteket újrafogalmazta az érzések és szükségletek kontextusában, tehermentesítette magát az önvád (az önmagával szembeni erőszak) alól. A düh kérdése A düh vagy harag nagyon fontos az EMK-ban, de nem mint autonóm érzés, hanem mint tünet. Ha dühöt érzek önmagamban, az arra figyelmeztet, hogy a háttérben egy nagyon erős érzés van, amely egy (számomra borzasztóan fontos) szükséglet ki nem elégítettségéből fakad. A zsiráf tehát nem elnyomja a haragját, hanem megéli, mégpedig tökéletesen és hatékonyan: nem valakire dühös, hanem valamiért – és el is jut odáig a megfigyelés során, hogy miért dühös: hogy mely szükséglete ad hírt magáról ilyen szokatlan intenzitással. Szemben a sakálmódon történő dühöngéssel, a zsiráf dühe egyben a megoldás felé való orientáltságot is jelenti. Az oltalmazó erő Az EMK per definitionem erőszakmentes. Ugyanakkor nem tagadja, hogy léteznek olyan vészhelyzetek, amikor gyakorlatilag nincs idő vagy nincs lehetőség mély és együttérző kommunikációt folytatni: azonnal kell cselekedni, akár erőből is, hogy valamilyen bajt elhárítsunk. Azonban akár szóban, akár fizikailag folyamodik a zsiráf erőmegnyilvánuláshoz, az mindig különbözik a hagyományos értelemben vett erőszaktól. Soha nem szerepel benne a büntetés, az elégtétel, a „móresre tanítás” szándéka: a cselekedet kizárólag a nagyobb baj megelőzésére szolgál. És ugyanígy ennek ellentétpárja, a jutalmazás sem. Programok Az EMK nemcsak személyes konfliktusokban használható, hanem a mediáció eszköze is lehet konfliktusban álló felek között. Marshall Rosenberg az EMK koncepcióját a világ legkülönbözőbb háborús övezeteiben (Ruanda, Burundi, Nigéria, Malajzia, Indonézia, Srí Lanka, Kolumbia, a Közel-Kelet, Szerbia, Horvátország és Írország) alkalmazta mint a konfliktusrendezésnek, a béke megteremtésének eszközét. A módszer az ún. helyreállító igazságszolgáltatásban is alkalmazható. Ennek során az elítéltek és áldozataik, esetleg a rendőrök és más érdekeltek találkoznak a gyógyulás és megbékélés érdekében. Az izraeli kormány elismerte az EMK-t, és számos EMK-alapon szervezett iskolát működtetnek. Stazione di Navacchio Stazione di Navacchio vasútállomás Olaszországban, Cascina településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pisa-Firenze-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Pisa Centrale Stazione di San Frediano a Settimo Hainbuchi Henrik Hainbuchi Henrik (latinul: Henricus de Hassia, németül: Heinrich von Hainbuch) vagy Langensteini Henrik (latinul: Henricus Langensteiniensis, németül: Heinrich von Langenstein), (Marburg, 1325 körül – Bécs, 1397. február 11.) középkori német származású, de élete jelentős részét Franciaországban töltő filozófus és teológus. A Párizsi Egyetemen tanított 1363-tól filozófiát, 1376-tól 1383-ig pedig teológiát. 1384-től a Bécsi Egyetemen tanít, és itt hunyt el 1397-ben. Jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki élete során: terjedelmes Kommentárt írt a Teremtés könyvének első három fejezetéhez, fizikai (De reductione effectuum specialium in virtutes communes, De habitudine causarum et influxu narturae communis respectu inferiorum), és csillagászati tárgyú (De improbitatione epicyclorum et concentricorum) műveket készített. Gazdasági értekezése a De contractibus emptionis et venditionis címet viseli, de van egy Epistolája is ugyanerről a kérdésről. Fennmaradtak aszkétikus tárgyú értekezései (De contemptu mundi, Speculum animae). Bécsi tartózkodása alatt írta Quaestiones super libros Sententiarumot. A fentieken kívül számos írása született az 1387-es egyházszakadással kapcsolatban. Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Encyclopædia Universalis. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Swedish Literature Bank. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Spanyol Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.) Forrás Étienne Gilson: A középkori filozófia története. Budapest: Kairosz Kiadó. 2015. ISBN 9789636627850 , 726. o. Theil-Rabier Theil-Rabier település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 175 fő (2015). Theil-Rabier La Forêt-de-Tessé, La Magdeleine, Paizay-Naudouin-Embourie és Pioussay községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: New jack swing A new jack swing egy zenei stílus; az R&B kombinációja a hiphoppal. Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején vált népszerűvé. Kulcsár Béla Kulcsár Béla (Marosvásárhely, 1929. február 2. – Marosvásárhely, 1976. június 18.) erdélyi magyar szobrász, festőművész. Életútja Középiskolát szülővárosában a Református Kollégiumban végzett, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrászati szakán Romulus Ladea és Vetró Artúr tanítványaként szerzett diplomát (1955). Tanított Marosvásárhelyen a Népi Egyetemen, a Bolyai Líceumban és az Ipariskolában (1957-64). Ekkor állította helyre és faragta ki újra a fejet Dabóczi Mihállyal Kőrösi Csoma Sándor egész alakos szobrához, amelyet Marosvásárhelyen állítottak fel közterületen 1962-ben. Tanulmányúton járt Franciaországban, a Szovjetunió közép-ázsiai részein, Olaszországban, Magyarországon, Svédországban (1968-74). A marosvásárhelyi Vörös Zászló 1973. június 17-én közölte Műveket a közterekre! c. felhívását. A szobrászatnak az irodalomhoz hasonló közügyi szerepet szánva, elkészítette Dózsa György mellszobrát a sepsiszentgyörgyi textilüzem kultúrháza elé, Marosvásárhelyen az egyetemi épületcsoport parkjában áll Íjásznő c. alkotása s a színház téren bronz-szoborkompozíciója, Népi kultúra c. domborműve a kovásznai Művelődési Ház homlokzatát díszíti; az ő műve az alkotótáborban készült Szárhegyi Szfinx. 1975-ben megnyerte az 1848-as székely nemzetgyűlés színhelyén, Agyagfalván felállítandó emlékmű országos pályázatát. Ennek munkálatai közepette érte a halálos szívroham. Az emlékművet tervei szerint Hunyadi László és Kiss Levente szobrászművészek készítették el (1980). Festményei közt szerepel Balla József és Barabás Éva festőművészek portréja. Plakettet készített Nagy Imre festőművészről. Újszolcsva Újszolcsva románul: Sălciua Nouă, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Hidasliget közelében fekvő település. Története Újszolcsva románul: Sălciua Nouă, 1925-ben alapított település. 1930-ban 320, 1941-ben 375, román lakosa volt, 1956-ban 400 lakosa volt. Az 1966-os népszámláláskor 303, 1977-ben 196, 1992-ben pedig 39 román lakost számoltak itt össze. Agoraphobic Nosebleed Az Agoraphobic Nosebleed egy amerikai grindcore együttes. Főleg a Pig Destroyer, illetve a Japanese Torture Comedy Hour tagjai alkotják. 1994-ben alakultak meg a massachusettsi Springfield-ben. Tagok: Scott Hull, Jay Randall, Richard Johnson, Katherine Katz, John Jarvis. Volt tagok: Carl Shultz, J.R. Hayes. Az együttes pályafutása alatt négy nagylemezt, illetve több egyéb albumot (főleg split lemezeket) adott ki. Érdekességként megemlítendő, hogy csak nagy ritkán koncerteznek. Dalaikra jellemző a rövidség: például a harmadik stúdióalbumukon száz darab szám található, miközben az album mindössze 22 perces. Diszkográfia Honky Reduction (1998) Frozen Corpse Stuffed with Dope (2002) Altered States of America (2003) Agorapocalypse (2009) John Howard John Winston Howard OM (Sydney, Ausztrália, 1939. július 26.) ausztrál politikus, az Ausztrál Nemzetközösség 25. miniszterelnöke. Hivatali ideje a második leghosszabb Sir Robert Menzies után. Egyben ő az elnöke az Ausztrál Liberális Pártnak is, amelynek elnöki székét 1985-ben foglalta el. Első jelentős pozíciója az 1977–1983 közti Fraser-kormány pénzügyminiszteri széke volt. Pártelnöki tisztségével egyidőben kapta meg az ellenzéki koalíció vezetési tisztségét is, amelynek 1989-ig tartó időszakában összemérte erejét Bob Hawke-val az 1987-es szövetségi választásokon. Az ő vezetésével nyerte meg a Liberális-Nemzeti pártszövetség az általános választásokat 1996. március 2-án, ahol az akkori miniszterelnök, Paul Keating nevével fémjelzett Munkáspártot utasították maguk mögé. Ezzel egy rekordhosszúságú, 13 évig tartó ellenzékiségnek vetettek véget. Hivatalába március 11-én iktatták be. Utána még három választást megnyert (1998, 2001, 2004), de 2007. november 24-én elbukta a választásokat a Kevin Rudd vezette Munkáspárt ellenében. Korai évei Lyall és Mona Howard negyedik gyermekeként született. Szülei 1925-ben házasodtak össze. Testvérei Stanley (1926), Walter (1929) és Robert (1936). Sydney Earlwood nevű külvárosában nőtt fel. Édesanyja irodai munkás, édesapja és nagyapja két benzinkutat üzemeltett, ahol gyermekkorában ő is dolgozott. Lyall 1955-ben meghalt, így édesanyjának egyedül kellett gondoskodnia a családról. Bohóciskola A Bohóciskola 1965-ben bemutatott magyar bábfilm, amelyet Foky Ottó írt és rendezett. A zenéjét Jeleb Ervin szerezte. A rajzfilm a Pannónia Filmstúdióban készült. Cselekmény Egy vörös hajú kisfiú azt hiszi, hogy bohóckodni a legkönnyebb. Nagyot csalódik, amikor ráébred, hogy a bohócoknak is sokat kell tanulniuk. Alkotók Író, bábtervező és rendező : Foky Ottó Zeneszerző : Jeleb Ervin Operatőr : Jávorszky László Hangmérnök : Bélai István Vágó : Czipauer János Díszlettervező : Magyarkúti Béla Színes technika : Dobrányi Géza , Kun Irén Munkatársak : Lambing Antal, Márta Mihály, Szabó László, Szamosi Sándor, Sánta Béla Gyártásvezető : Bártfai Miklós Készítette a Pannónia Filmstúdió. Kér (törzs) A kér törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt, amelyik VII. Konstantin kabarokkal kezdődő felsorolásában a hetedik, a hét törzs közül a hatodik helyen áll kari alakban, ami ómagyar *keri kiejtésből jöhet. A Kér szót megpróbálták eredeztetni a török qär 'óriás', vagy qari 'öreg', a finnugor kér 'kíván' vagy kér 'kéreg' szavakból. Ezután felmerült egy török hadrendi műszó a *keri 'utolsó', ami a törzsnek a hadrendben elfoglalt utolsó, hátvéd szerepére utalhat. Forrás Györffy György. 3 / Honfoglalás és megtelepedés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9 Independiente Santa Fe A Independiente Santa Fe, röviden Santa Fe, egy kolumbiai labdarúgócsapat, melyet Bogotában hoztak létre 1941-ben. Története 1948-ban az első ízben kiírt professzionális liga nyitó mérkőzését a Santa Fe játszotta az Once Caldas ellen, amely 3-3-as döntetlennel végződött. Végül 12 győzelemmel, 3 döntetlennel és 3 vereséggel az első helyen zárták a bajnokság küzdelmeit. Sikerlista Hazai 8-szoros kolumbiai bajnok: 1948, 1958, 1960, 1966, 1971, 1975, 2012 (Apertura), 2014 (Finalización) 1-szeres kupagyőztes: 1989, 2009 1-szeres szuperliga-győztes: 2013 Játékoskeret 2014. szeptember 25-től Jules Favre Jules Claude Gabriel Favre [ejtsd: favr] (Lyon, 1809. március 21. – Versailles, 1880. január 20.) francia államférfi. Életpályája Jogot végzett Párizsban és tevékeny részt vett a júliusi forradalomban. 1830. július 29-én a Nationalban a királyság eltörlését és az alkotmányozó gyűlés összehívását követelte. Később Lyonba költözött, ahol ügyvédkedett. Nemsokára azonban, mint a politikai vádlottak hatalmas védője, nagy hírnévre tett szert és 1836-ban végleg Párizsban telepedett le. Az 1848. februári forradalom kitörése után államtitkár lett a belügyminisztériumban, és mint ilyen szerkesztette azt a sokszor kifogásolt körlevelet, mely a köztársaság vidékre küldött biztosait diktátori hatalommal ruházta föl. Képviselővé választása után lemondott hivataláról, nemsokára azonban rövid időre ismét belépett a külügyminisztériumba. Bonaparte Lajos elnök magatartását elejétől kezdve gyanúsnak tartotta és ellenszenvét minden alkalommal éreztette a trónkövetelővel. Természetes, hogy az 1851. december 2-ai államcsíny után Favre is hosszabb időre eltűnt a politikai színtérről. Évek mulva lépett csak megint a nyilvánosság elé, mégpedig első ízben mint Orsini védője. 1858-ban beválasztották a törvényhozó testületbe és ekkor öt képviselő-társával megalakította az ún. "engesztelhetetlenek pártját". 1860-ban a párizsi ügyvédek batonnier-ja, 1867-ben pedig az akadémia tagja lett. Hathatósan küzdött a kormánynak mexikói expediciója és olasz politikája ellen és a francia nép többsége osztozott véleményében. Az 1870. július 15-ei emlékezetes gyűlésen Favre is ama kisebbséggel szavazott, amely az Olivier által kért hitelt megtagadta. A sedani katasztrófa után Favre befolyásos, de fölötte nagy felelősséggel jó helyzetbe került. Javaslatára a képviselők lemondatták III. Napóleon francia császár híveit szeptember 4-én. Azután megalakult a köztársaság és Favre mint a nemzeti védelmet szervező kormánynak tagja, a külügyminisztériumot vette át. Szeptember 6-án és 17-én kelt körlevelében azt tudatta a külföldi hatalmakkal, hogy a köztársasági Franciaország békét óhajt és hadi kárpótlást is hajlandó fizetni, ha a porosz király hadait haladéktalanul visszavonja Franciaország területéről. Otto von Bismarckkal La Haute-Maisonban és Ferrières-en-Brie-ben történt találkozása (szeptember 19 és 20.), amikor a vaskancellártól a francia képviselő-választásokra szükséges fegyverszünet megkötését kérte, eredménytelen maradt. Gambettának Párizsból léggömbön való menekülése után Favre a belügyminisztériumot is átvette és az október 31-ei lázadással szemben ugyan elszántnak, viszont a levert lázadókkal szemben túlságosan engedékenynek is mutatkozott. Amikor aztán a körülzárt Párizsban az éhínség ijesztő mérveket öltött és a kimerült város megadásra került, Favre-nak jutott az a szomorú feladat, hogy Versaillesban Bismarckkal 1891 januárjában a főváros kapitulációja iránt alkudozzék. Az 1871. február 8-ai választáson újból megválasztották képviselőnek, mégpedig nyolc kerületben és erre Adolphe Thiers február 19-én ismét külügyminiszterré tette. Mint ilyen részt vett a versailles-i előzetes béketárgyalásokban és később (Pouyer-Quertier pénzügyminiszterrel egyetemben) a frankfurti végleges béke megkötésében (május 10.). 1876-ban szenátorrá választották. Összegyűjtött beszédeit özvegye adta ki Discours parlamentaires (1881. 4 kötet) cím alatt. Művei Rome et la République française (1871) Le Gouvernement de la défense nationale (1872-75, 3 kötet) Conférences et discours littéraires (1873) La justice et la réforme judiciaire (1877) 9885 Linux A 9885 Linux (ideiglenes jelöléssel 1994 TM14) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Spacewatch projekt keretében fedezték fel 1994. október 12-én. Nevét a Linux operációs rendszer után kapta. Billy Idol (album) A Billy Idol című lemez az első nagylemeze a brit énekesnek, Billy Idolnak, közvetlenül 1981-es "Don't Stop" EP-je után. Beharangozóként a Hot in the City jelent meg, egy hónappal az 1982 júliusi boltokba kerülés előtt. Második kislemezként a White Wedding került rá, és még a korábbi Generation X-dal, a Dancing With Myself is. Mindegyik nagy siker lett, igaz, a "Hot in the City" leginkább csak 1988-ban, amikor újrakiadták. A legismertebb szerzemény mind közül talán a "White Wedding", amely a nagylemezen is Part 1 címen fut, B-oldalas száma ugyanis a Part 2 volt, mely a dal poposabb, szintetizátorokra hangszerelt változata. Az album aranylemez lett, és felkerült a Billboard zenei listára is, ahol a 45. helyet érte el. 2002-ben digitálisan feljavított változatban újrakiadták. Számok listája Minden dalt Billy Idol szerzett, kivéve ahol más is jelölve van. Közreműködtek Billy Idol – ének Steve Stevens – gitár Phil Feit – basszusgitár Steve Missal – dobok Flavius Iulius Iulianus Flavius Iulius Iulianus a 4. század elejének politikusa a Római Birodalomban. 314–315-ben Aegyptus helytartója (Praefectus Aegypti), 325-ben a kompromittálódó Valerius Proculus consul helyett consul suffectus. A Constantinus-dinasztia rokona, apja Flavia Basilinának, aki Flavius Iulius Constantiushoz ment feleségül, így nagyapja Flavius Claudius Iulianusnak, a későbbi császárnak (361–363). Iulius Iulianus életrajzát nem írták meg, csak néhány utalás maradt fenn az egykorú és közel egykorú történetíróknál, ezért sok homály van körülötte. Nem ismert születési helye és ideje és éppígy halálozásának helye és ideje sem. Feleségének neve és közelebbi rokonsága is ismeretlen. Iulianus írásaiból az látszik, hogy nikomédiai Euszebiosz püspök valamilyen módon rokona volt; Iulianus „bácsikámnak” nevezi. Licinius császár hivatalnoka, a praetorianus gárda praefectusa volt 314 őszéig. Licinius veresége nem jelentette politikai karrierje végét, I. Constantinus is igényt tartott szolgálataira. Elsősorban az adminisztrációban tevékenykedett, ahogy arról Libaniosz tudósít. Küngös Küngös község Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban. Fekvése A Lepsény–Veszprém-vasútvonal mellett fekszik, de itt 2007. március 4-én megszűnt a személyforgalom. Küngös a Bakony és a Mezőföld találkozásánál fekszik, Berhida felé indulva a Bakony vonulatai láthatóak, ám ha Csajág felé indulunk el, akkor a Mezőföldi terül elénk. Legközelebbi települések Berhida 6 km, Csajág 3 km közúton. Határos még (földúton) Balatonkenesével, Papkeszivel, Ősivel és Fülével. Története Küngös besenyő származású Kunigundát jelent. IV. Béla leánya viselte a nevet. Először 1290-ben említik Kingus néven. 1729-ben Egyházküngöspuszta és Pusztaküngös néven a Kenesey és Tóth nemzetség, valamint a Vojnich bárók egyikének birtoka. Három évszázadon át pusztaként, a 19. század közepén kezd faluvá válni Küngösként 307 lakossal. 1828-ban 307, 1960-ban 655, 2006-ban 560 lakosa volt. 1941-ben a lakosok egynegyede már ipari munkás volt. 1945 után egy állami gazdaság és egy tsz birtokolta. Önálló polgármesterség Csajággal közös körjegyzőséggel. Jellemzője a sok fa, a lakosság rendszeresen pótolja a kipusztult fákat. A falunév helyi magyarázata: Közélete Polgármesterei Szabó Gergely Attila (független) Szabó Géza Szabó Zoltán Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,4%, református 24,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,7% (20,9% nem nyilatkozott). Személyek, családok Kingusi Dénes (gróf, 1290) Babarczi Schwartzer Ottó Bajsai Vojnits Sándor és bajsai Vojnits Sándorné Kenessey család Csete család Frimmel család Vörös család Molnár család Tóth család Ries István Nevezetességei A háromutcás falu közepén álló kis kastély (kúria) a Vojnich bárók tulajdona volt az államosításig, alapjait feltehetően az 1700-as évek végén helyezte le a Kenessey-család. Azt követően a (Veszprémi) Állami Gazdaság kerületi központjaként használták. A kastély rózsakertjét és a park egy részét a Gazdaság karbantartotta, de az 1980-as évek végén sajnos elpusztult, az épület három tornyának gyönyörű kovácsoltvas korlátdíszítései közül a középső pedig a tetőjavítás áldozata lett. A 19–20. század fordulóján báró Schwartzer Ottó téglát is égettetett B S O téglapecséttel, még mindig találhatók a falakban ilyen téglák szerte a faluban. A faluban ered a Bürkösréti-patak. A fő utcával (Kossuth utca) párhuzamosan csordogál a szomszéd falu, Csajág felé. A fő utcával szintén párhuzamosan fut a Veszprém–Dombóvár, később Veszprém–Tamási, aztán már csak a végül megszűnt Lepsény–Veszprém-vasútvonal. Az 1960-as évek elején még sokat meséltek arról, hogy a Várhegyen (Csajág felé, a vasút után a Várhegyút dűlő mellett) állt valamikor egy vár, melyet a török időkben még a nemes Kenessey kapitány védett és az ekék ki szoktak fordítani pénzeket, faragott köveket. Akkortájt még magán zárkertek, pincék voltak azon a részen, mielőtt a termelőszövetkezet egybeszántotta volna. A falu temetőjében látható a mintegy 20–30 darabos, 18–19. századi és a 20. század elejéről származó sírkőgyűjtemény. Az 1970-es években itt volt az ország legnagyobb levendula- és mandulaültetvénye. A mintegy százhektáros őszibarackosban építőtábor is üzemelt. A hatvanas években volt női röplabdacsapata, röplabdapálya az akkori orvosi rendelő mellett, focicsapata, néptánckör és színjátszókör. A kastély kultúrteremként használt nagytermében sokáig megvolt a színpad és a János vitéz olajfestésű díszletei. Nagy nevezetességei nincsenek, hiszen ez egy háromutcás falucska a Balaton háta mögött. Az Árpád-házi Szent Kinga-kápolna alapköve 2005 áprilisában került a helyére. Tornyának magassága 14 méter. A harangláb – amelyet Dusicza Ferenc és Beke Zsolt plébános áldott meg, 2011-ben – három harangja közül a legfelsőt Szent Kinga, a középsőt Szent Margit és Boldog Jolánta névre keresztelték, a legalsó a Nagyboldogasszony nevet kapta. Az első Szent Kinga búcsú miséjét Beke Zsolt plébános a határ menti Őrség által az új templomnak adományozott miseruhában (casulában) mutatta be. Nevezetességekhez sorolhatjuk az 1724-ben kapott haranglábat, amelyet a Kenessey család adományozott. A településen a kápolnához közel áll az iskola épülete, melynek alapjait az 1800-as években helyezték le. Az épületben az 1900-as évek végéig folyt oktatás 1.-4. osztályig. 2 tanterme volt, 2-2 osztályt összevonva tanítottak. Az 1985-ös földrengésben megsérült, lebontották, majd újjáépítették. Jelenleg itt üzemel a Szent Kinga Éléstára Manufaktúra zöldség-gyümölcs feldolgozó üzeme. Testvértelepülés Güterfelde-Stahnsdorf Csitár (Stitare) Chlumín Chlumín település Csehországban, a Mělníki járásban. Chlumín Úžice, Újezdec, Obříství, Neratovice és Zálezlice településekkel határos. Lakosainak száma 497 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Tiurana Tiurana község Spanyolországban, Lleida tartományban. Tiurana La Baronia de Rialb, Bassella, Vilanova de l'Aguda, Oliola és Ponts, Lleida községekkel határos. Lakosainak száma 76 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Makviltocstli Makviltocstli az azték mitológiában az Aviateto csoporthoz, vagyis az öt gyönyöristen csoportjához tartozik, melyben ő jelképezi az Öt nyulat. Az aztékok szerint ő és Sipe-Totek uralkodott a világmindenség déli részén. Az Aviateto csoport tagjai: Makvilkvetzpalin (Öt gyík) Makvilkozkakvautli (Öt keselyű) Makviltocstli (Öt nyúl) Makvilsocsitl (Öt virág, az ötös első számú tagja, játékok, virágok és gyönyörök istene, de aranyeret és nemi betegségeket okoz) Makvilmalinalji (Öt fű) Kitzscher Kitzscher település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Kitzscher Rötha, Otterwisch, Bad Lausick, Frohburg és Borna községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Milly-Lamartine Milly-Lamartine település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 356 fő (2015). Milly-Lamartine Berzé-la-Ville, Bussières, Pierreclos, La Roche-Vineuse és Sologny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Meyrannes Meyrannes település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 840 fő (2015). Meyrannes Bessèges, Courry, Molières-sur-Cèze, Saint-Ambroix és Saint-Brès községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hejcei Nemzetközi Alkotótábor A Hejcei Nemzetközi Alkotótábort 1991-ben alapította Horváth János nyíregyházi festőművész, egyetemi tanár. Művészeti vezetését a későbbiekben, a kilencvenes évek közepétől a miskolci Kavecsánszki Gyula, majd a nagybányai Dudás Gyula festőművészek vállalták el. Húsz éve önkormányzati támogatással folyamatosan működik, magyarországi és külföldi meghívott képzőművészek látogatják, az itt készült alkotásokat több magyarországi településen és külföldön rendezett tárlatok alkalmával ismerhették meg az érdeklődők. A 2010-es jubileumi ünnepségek kapcsán album és CD készült a tábor 20 éves történetéről. A tábor fő vonala a "nagybányai" tájképalkotás, illetve a művészek a saját stílusukban alkotnak. A repülőgép-szerencsétlenség is témát szolgált egy időben a tábornak. Jelenlegi résztvevők Örökös tagok Craciun Gheorghe Craciun Judit Dudás Gyula Kiss László Mercea Ioan Mester András Muhi Sándor További résztvevők Balázs Károly Boleman Bence Zoltán Debrey Éva Éles Bulcsú H. Csongrády Márta Rotaru Remus Vassy Erzsébet Iszapgyopár Az iszapgyopár (Gnaphalium uliginosum) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó növényfaj. Európa nagy részén (az északi területek kivételével) és Nyugat-Ázsiában honos, de sokfelé behurcolták. Magyarországon a Dunántúlon nem ritka, és az Alföldön is gyakori. A Mátrában megtalálhatóak állományai. Nedves szántók, iszaptársulások, árterek, útszélek növénye, 1300 méteres magasságig. A specifikus név jelentése: „mocsarakban/nedves helyeken növő”. Jellemzése Egyéves növény. 5–25 cm magasra nő meg, szára tövétől elágazó. Legfeljebb 5 cm hosszú, száron ülő, keskeny, lándzsás leveleit apró szőrök borítják, fehéren gyapjasak; felszínük sötétebb zöld. Június-szeptember között virágzik. A hajtásokon csomókban elhelyezkedő, 2–3 mm hosszú virágfészkek sárga (de hamar megbarnuló) csöves virágokból állnak. A fészkek 3-10 tömött, végálló, a legfelső levelek közül kimagasló gomolyvirágzatot alkotnak. A murváskodó levelek a fészekcsomókon túlérnek, a fészekpikkelyek sárgásbarnák. Termése apró (0,5 mm hosszú) kaszattermés. Hasonló fajok Német penészvirág (Filago vulgaris) – virágai nagyobbak, levelei sűrűbben nőnek. Digilektus A digilektus a (tágabb értelemben vett) számítógép közvetítette kommunikáció (CMC, computer-mediated communication) nyelvhasználati módjának, egy új nyelvváltozatnak a megnevezése. A számítógép közvetítette kommunikáció megnevezései Az internetnyelvészet egyik első monográfusa, David Crystal a digitális kommunikáció nyelvváltozatára a netspeak terminust alkalmazza (a digitális nyelvváltozat megnevezésére a későbbiekben a következőket sorolja fel: textese, slanguage, new hi-tech lingo, hybrid shorthand), és kétnyelvűnek, bilingvisnek tartja az e nyelvváltozatot is beszélőket. Mindezzel szemben áll az a vélemény, amely szerint az internetes szövegtípusok olyannyira heterogének, annyiféle szövegfajta jellemzőit egyesítik magukban, hogy lehetetlenség a netspeakhez hasonló általánosításokat tenni. Ám éppen a heterogenitás és a különféle mintákat magába olvasztó jelleg a digitális kommunikáció sajátsága. A heterogenitást emelik ki más szerzők is, a következő megnevezések is ezt tükrözik: az ún. írott interaktív regiszter egyik legfontosabb jellemzőjének azt tartják, hogy a dialogikus elemek erősödnek e nyelvváltozatban. A médiumváltás nyelvi változást hoz magával, ezzel egy új, digitális nyelvi regiszter létrejötte jár együtt: ez a virtuális vagy digitális textualitás. A magyar szakirodalom alapján meg kell említeni a másodlagos szóbeliség fogalmát (Balázs Géza), a szimbolikus írásbeliséget (Bódi Zoltán), az új beszéltnyelviséget (Bódi Zoltán) és a virtuális írásbeliséget (Érsok Nikoletta) az új nyelvi létmód megnevezésére. E sorba illeszkedik a digilektus terminus is (Veszelszki Ágnes). Nyelvtudományi státusza A nyelvváltozatok rendszerébe való besorolása nem egyértelmű: különböző szempontok figyelembe vételével lehet szociolektus, mediolektus vagy stílusréteg. A szociolektus egy társadalmi csoporthoz kapcsolható nyelvváltozat. Abból a szempontból a digilektus lehet szociolektus, ha feltételezünk egy sajátos társadalmi csoportot, a számítógépezőkét, ám félő, ebben az esetben túl tág lesz ez a csoport. A nyelvváltozat azonban sokkal inkább a kommunikáció közvetítő közegéhez, a médiumhoz kapcsolódik, megjelenését az eszköz determinálja: a legtöbb nyelvhasználó akkor használja a digilektusra jellemző alakokat, ha számítógépen ír. E gondolatmenet alapján a digilektus egyfajta mediolektus, azaz médium szerinti nyelvváltozat (Heinrich Löffler). Szathmári István stílusréteg-definíciója alapján – „a nyelv részrendszere”; „a társadalmi-kulturális körülmények hatására történetileg kialakult és funkcionálisan különböző közlésmódok” – a stílusrétegek közé is illeszthető a digitális nyelvváltozat. A nyelvváltozat új mivolta, illetve a folyamatos átalakulása, kialakulatlansága miatt egyelőre nem helyezzük el rendszerben, mindössze elfogadjuk megjelenését, és dokumentáljuk hatásait. A digitális nyelvhasználat, a digilektus volt a témája a 2014. májusi középszintű magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga szövegértési feladatsorának. Műfajai e-mail fórum (-poszt és -komment) blog vlog tweet cset ( chat ) és IM (instant messaging) poszt a közösségi oldalakon, komment sms Jellemzői Formai sajátosságok A digitális nyelvhasználat formai-írástechnikai jellegzetességei között rendszerint a következőket tartják számon: rövidítések, helyesírási változások és változatok, csupa kisbetűs írás, ékezetek és írásjelek elhagyása, illetve az emotikonhasználat. Lexikai jellegzetességek A digilektus szókincsével kapcsolatban a következő öt sajátosságot emelik ki: 1. idegen (angol) nyelvi hatás; 2. neologizmusok: új szóalkotások és új kollokációk; 3. informatikai szókincs; 4. „töltelékszavak”, diskurzusjelölők; 5. szleng és tabutörés; csoportnyelvi elemek. Grammatikai jellemzők A digilektus grammatikai jellemzői között ezeket szokás vizsgálni: redukált formák (például: rövidítések), beszélt nyelvi partikulák, indulatszók, beszélt nyelvi jellemzők (redukció, ellipszis, megakadásjelenségek), a mellérendelő összetett mondatok túlsúlya az alárendelőkkel szemben, gyors reakció a nyelvi változásra. Nyelvhasználati (pragmatikai) tulajdonságok A digilektus gyorsan reagál a nyelvi divatokra. Kiemelten fontos a viszonylag spontánnak tekinthető digitális szövegekben – a nyelvi rituálék (köszönés, elbúcsúzás, köszönetmondás) szerepe. Általánosító, minden egyes szövegformára egyaránt helytálló kijelentéseket nem lehet tenni az internetes tegezéssel-magázással kapcsolatban. A magánjellegű műfajok igazodnak a kommunikációs partnereknek az offline világbeli szokásaihoz. A nyilvános cseten, a fórumokban szinte általánosnak tekinthető a tegeződés, akár a való életben ismeretlenek között is. A tegeződést az anonimitás, a névtelenség és arctalanság is elősegíti. Vidrafű A vidrafű vagy hármaslevelű vidrafű (Menyanthes trifoliata) a fészkesvirágzatúak (Asterales) közé tartozó vidrafűfélék (Menyanthaceae) családján belül a Menyanthes nemzetség egyetlen faja; korábban a tárnicsfélék (Gentianaceae) családjába sorolták. Gyógynövény, Magyarországon azonban védett. További nevei: bolyhosvirág, keserű háromlevelű fű, keserű-háromlevelűfű, pároshere, vidraelecke, vízi elecke és a keserű lóhere, illetve keserűlóhere is; s habár nem áll rokonságban a lóherékkel (Trifolium), a belőle készített drog egyik latin neve (Trifolii fibrini folium) ez utóbbi nevével kapcsolatos. A Menyanthes nemzetség további, ma már kihalt fajainak maradványait megtalálták harmad- és negyedidőszaki képződményekben. Előfordulása Az északi félteke zsombékosaiban, láprétjeiben, égeresekben található meg, főleg sík vidékeken. Európa nagy részén előfordul, Ázsiában és Észak-Amerikában a kipusztulás szélén áll. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombságban és a Csombárdi-rét Természetvédelmi Területen él. Jellemzése Lágy szárú, 10–30 centiméter magas, évelő vízinövény. Pionír faj. Az iszapban vízszintesen kúszó, mintegy ujjnyi vastag gyöktörzséből fejlődnek önálló kocsányokon a hosszú nyelű, hármasan összetett levelei, később pedig ugyancsak külön kocsányon a virágzat. A levélalapokat 5–10 cm hosszú, hártyás szélű hüvely jellemzi; az összetett levelek mindhárom levélkéje nyeletlen, kopasz, húsos, 3–10 cm hosszú, elliptikus, hullámos élű, erezetük élrefutó szárnyas. A növény Magyarországon április-május környékén virágzik. Laza fürtben csoportosuló virágainak sziromlevelei fehér, piros vagy lila színűek, cimpákra tagolódnak, jellegzetesen fehér rojtosak. Borsó nagyságú tokterméseiben sok mag fejlődik. Felhasználása Gyógynövény Hármasan összetett leveleit (legfeljebb 3 cm hosszú kocsánnyal) gyűjtik drognak (vidrafűlevél, Trifolii fibrini folium vagy Menyanthidis trifoliatae folium). A száradás során 6 kg-nyi frissen szedett levélből lesz 1 kg száraz levél. A drog szagtalan, íze keserű. Hatóanyagai keserű szekoiridoid-glikozidok (foliamentin és mentiafolin), keserű monoterpén alkaloidok (gencianin). Más forrásban az olvasható, hogy a drog „1% meniantin keserű glikozidát, gencianin glikozidát, pektint, szaponint, 5% cseranyagot, 0,07% illóolajat, zsírosolajat, kolint, enzimet, viaszt, flobafént, fitoszterint, protokatekinsavat, meniantol aglikont” tartalmaz. A vidrafűlevelet hagyományosan étvágygerjesztőnek és hízókúránál használják forrázat (tea) vagy kivonat formájában, gyomorkeserű-likőrök alkotóeleme. Fokozza a gyomornedv-elválasztást és a nyáltermelést, továbbá gátolja prosztaglandinok és a leukotrién B4 bioszintézisét és emiatt különleges gyulladásgátló hatása van. A népi gyógyászatban lázcsillapításra használják (ezt azonban a hatóanyagok nem magyarázzák). A homeopátia lázrohamok, fej- és izomfájdalom esetén alkalmazza. Többféle gyógykészítmény alkotóeleme. A vidrafűlevélnek előírás szerint alkalmazva nincs ismert káros mellékhatása. Keserű íze megakadályozza túlzott fogyasztását, ami hányást okozhat. Napi adagja maximum 1 g. Fűszernövény Ugyancsak levelét használták korábban sör ízesítésére. Berivoj Berivoj (románul: Berivoi) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. 1964-ben jött létre Nagyberivoj (románul: Berivoii Mari) és Kisberivoj (románul: Berivoii Mici) egyesítésével. Fekvése Fogarastól 12 kilométerre délre, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik. Nevének eredete A szláv eredetű Berivoj személynévből származik. Először 1511-ben mint Berivoy, majd a különvált két falu 1582-ben Nagy Berivoy, 1589-ben Kis Berivoi néven tűnik fel az okiratokban. Története Nagy- és Kisberivoj Fogaras vidéki, majd Fogaras vármegyei román falvak voltak. Földrajzilag sosem különültek el, csupán egy patak választotta szét őket. 1632-ben Kisberivojt negyven jobbágycsalád, Nagyberivojt a Rákócziak 29 jobbágycsaládja, három boércsalád és a Boér család öt, muntyán zsellérből lett jobbágya lakta. A későbbiekben mindkét falut vegyesen lakták boérok és jobbágyok, 1722-ben összesen 126 boér- és 145 jobbágycsalád. A boérok a 18. században görögkatolikus hitre tértek, templomuk (a „boérok temploma”) Kisberivojban állt, míg a jobbágyok ortodoxok maradtak (Nagyberivojban állt a „jobbágyok temploma”). A nagyberivoji ortodox kolostor a Boér család birtokán jött létre, 1748-ban egy szerzetespap, öt szerzetes és nyolc apáca lakta. Épületeit Buccow tábornok 1761-ben szétbontatta. A két falu 1765 és 1851 között az orláti határőrezredhez tartozott. Nagyberivojról származott a Boér/Boer család, amelynek egyik tagja, Boér Imre a kolozsvári jezsuiták utolsó prefektusa volt, később Boér Antal/Anton Boer (1802–1892) az 1848-as pesti országgyűlés képviselője, a Radical Párt tagja, a Makk-féle összeesküvés pesti összekötője, 1875 és 92 között Fogaras balközép párti képviselője, a képviselőház hatszoros korelnöke. Utóbbi itteni birtokain is gazdálkodott, főként élete első felében. A kettős falu a 19. század végén és a 20. század elején jelentős kallósközpont is volt. Nagy- és Kisberivojnak 1880-ban 1384 lakosa volt, közülük 1272 román, 88 cigány és 19 magyar anyanyelvű; 896 ortodox és 456 görögkatolikus vallású. 2002-ben 713 lakosából 638 volt román, 67 cigány és nyolc magyar nemzetiségű; 618 ortodox, 68 görögkatolikus, 12 adventista és tíz pünkösdi vallású. Látnivalók Az 1761-ben lerombolt kolostor helyén, a falutól délre, az erdő tisztásán 1993-ban alapították újra ortodox kolostorát. Brâncoveanu-stílusú kolostortemplomát 1997–2002-ben építették. Saint-Gouéno Saint-Gouéno település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 694 fő (2015). Saint-Gouéno Le Mené, Plessala, Saint-Gilles-du-Mené, Saint-Glen, Saint-Jacut-du-Mené és Trébry községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kéreganemóna A kéreganemóna (Zoanthus) a virágállatok (Anthozoa) osztályának Zoantharia rendjébe, ezen belül a Zoanthidae családjába tartozó nem. Családjának a típusneme. Rendszerezés A nembe az alábbi 23 faj tartozik: Zoanthus alderi Gosse, 1860 Zoanthus barnardi Carlgren, 1938 Zoanthus bertholetti Zoanthus cavernarum Pax & Müller, 1957 Zoanthus chierchiae Heider, 1895 Zoanthus coppingeri Haddon & Shackleton, 1891 Zoanthus cyanoides Pax & Müller, 1957 Zoanthus durbanensis Carlgren, 1938 Zoanthus gigantus Reimer & Tsukahara in Reimer, Ono, Iwama, Takishita, Tsukahara & Maruyama, 2006 Zoanthus kealakekuaensis Walsh & Bowers, 1971 Zoanthus kuroshio Reimer & Ono in Reimer, Ono, Iwama, Takishita, Tsukahara & Maruyama, 2006 Zoanthus natalensis Carlgren, 1938 Zoanthus pigmentatus Wilsmore, 1909 Zoanthus praelongus Carlgren, 1954 Zoanthus pulchellus (Duchassaing & Michelotti, 1860) Zoanthus robustus Carlgren, 1950 Zoanthus sansibaricus Carlgren, 1900 Zoanthus sinensis Zunan, 1998 Zoanthus sociatus (Ellis, 1768) - típusfaj Zoanthus solanderi Le Sueur, 1818 Zoanthus stuhlmanni Carlgren Zoanthus vietnamensis Pax & Müller, 1957 Zoanthus xishaensis Zunan, 1998 Az alábbi 11 taxon név meglehet, hogy nem ebbe a nembe tartozik: Zoanthus danae (Le Conte, 1852) (taxon inquirendum) Zoanthus dubia Le Sueur, 1818 (taxon inquirendum) Zoanthus dubius Le Sueur, 1818 (taxon inquirendum) Zoanthus ellisii Lamouroux, 1821 (taxon inquirendum) Zoanthus erythrochlora Pax & Müller, 1957 (taxon inquirendum, Reimer et al. 2004) Zoanthus mantoni (taxon inquirendum; meglehet, hogy a Z. coppingeri szinonimája) Zoanthus mertensii Brandt, 1835 (taxon inquirendum) Zoanthus pacificus Walsh & Bowers (taxon inquirendum; meglehet, hogy a Z. coppingeri vagy a Z. sansibaricus szinonimája) Zoanthus savignyi Andres, 1883 (taxon inquirendum) Zoanthus sociata Le Sueur, 1818 (taxon inquirendum, homonima ) Zoanthus sociatus Le Sueur, 1818 (taxon inquirendum, homonima) A japán császári udvar különválása Japán császári udvarának különválása a japán történelemnek az 1336-tól 1392-ig tartó időszaka, mikor is Japánnak egy időben két császári udvara volt, egy „északi” udvar Kiotóban, s egy „déli” udvar Josinóban. Előzmények Japán történelme folyamán már a szigetország egyik Tennója, nevezetesen Go-Szandzsó már megpróbálkozott a császári hatalom helyreállításával, visszavéve azt a különböző nemesi klánoktól (kiváltképp a Fudzsivara családtól) és egyes vallási intézményektől. Go-Daigo császár is megkísérelte azt két évszázaddal később, mikor is 1333-ban lezárul a Kamakura-bakufu korszaka (amelyet még maga Minamoto no Joritomo alapozott meg, 1192-es Seii Tai Shógunná (röviden: sógun) való kinevezésekor), s Go-Daigo (vagy II. Daigo, de ez ritkán használt megnevezése az uralkodónak) császár sógun nélkül uralkodik 1336-ig. Törekvések Go-Daigo, Hanazono császár utóda 1318-ban lépett trónra, és terveket szőtt a Hódzsók (a Kamakura-bakufu idején vezető sikken (régens) család) hatalmának megdöntésére. Megpróbálta tudatos és következetes lépésekkel visszavenni a hatalmat. Ám amikor a bakufu (katonai kormányzat, sógunátus) 1331-ben tudomást szerzett a császár ténykedéseiről, Óki szigetére száműzték. Ám a császár 1333-ban megszökött a szigetről, és maga köré gyűjtötte bizalmasait, híveit. A sógunátus válaszlépésként Asikaga Takaudzsit (a bakufu egyik magas rangú gokeninje (hűbérese), egy előkelő Minamoto-ági kantói sugo-ház feje, a későbbi Asikaga-sógunátus, más néven a Muromacsi-bakufu létrehozója) küldte a császári erők leverésére, aki viszont átállt az uralkodó mellé, s oldalán harcba szállva lerohanta Kiotót. Így és ekkor kezdődött meg a Kenmu-restaurációként emlegetett rövid időszak, mikor is Kiotóban Go-Daigo reformokkal nekilátott a császári hatalom visszaállításához. Go-Daigo császár tehát visszatért a trónra, ugyanakkor a hatalma felettébb ingatagnak tetszett. Az uralkodó maga is tisztában volt azzal ténnyel, hogy amit az utóbbi hónapokban elért, azt nem saját magának köszönheti, hanem csakis a haduraknak, ugyanis az ő támogatásuk révén szerezhette vissza a hatalmát. Eközben pedig Asikaga Takaudzsi nekilátott saját sóguni hatalmának a kiépítéséhez, mert bár arra számított, hogy ő lesz a sógun, nem tudta elérni, hogy a Tennó megajándékozza őt ezzel a címmel (Go-Daigo ezt inkább saját fiára, Morinaga hercegre ruházta, attól félvén, hogy Asikaga esetleg a sóguni cím gyakorlásával túl sok hatalmat összpontosíthatna a kezében). Go-Daigo viszont képtelen volt belátni, hogy kizárólag a civil arisztokráciára támaszkodva már nem uralkodhat, s minden további bajnak tulajdonképpen ez a téveszme volt a kiváltó oka. Mivel Go-Daigo intézkedései (többek között kihirdette, hogy feloszlatja a sóguni hivatalt és a bakufut, és elkezdte szétosztogatni a Hódzsó birtokokat az arisztokráciának, ami természetesen nem tetszett az akkori bushiknak) és a Hódzsó család elűzése vegyes érzelmeket váltott ki a korabeli hatalmasságok körében, a helyzet kezdett ingataggá válni. Északi és déli udvar Takaudzsi 1335-ben sógunnak kiáltotta ki magát, Go-Daigo ezért lázadónak minősítette őt, ezzel tehát kezdetét vette a háború. 1336-ban azonban az uralkodó elhagyni kényszerült Kiotót, s délre, a Josinó-hegységbe (az akkori fővárosi körzet déli határa, a mai Nara prefektúra; itt is ér majd véget Go-Daigo földi pályafutása) menekült, ahol újraszervezte udvarát. A frissen kinevezett sógun ekkor a császári família egy másik ágának tagját, Kógont ültette a trónra. 1336-tól tehát Japánnak két császári udvara is volt egyszerre, egy „északi” udvar Kiotóban, s egy „déli” udvar Josinóban. Ez a helyzet több mint fél évszázadig állt fönt, egészen 1392-ig, mikor is szám szerint a harmadik Asikaga-sógun, név szerint Josimicu meggyőzte a déli udvart – egy olyan (későbbiekben betartatlan) ígérettel, hogy a két család a trónon egymást váltogatva fog majd uralkodni) -, hogy térjenek vissza Kiotóba. Nostang Nostang település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 1512 fő (2015). Nostang Brandérion, Languidic, Landévant, Landaul, Locoal-Mendon, Sainte-Hélène, Merlevenez és Kervignac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vegyes csapatverseny a 2016-os úszó-Európa-bajnokságon A 2016-os úszó-Európa-bajnokságon a műugrás vegyes csapatversenyének fináléját május 9-én este rendezték a London Aquatics Centreben. Versenynaptár Az időpontok helyi idő szerint olvashatóak (GMT +00:00). Győri Magda (tankönyvszerkesztő) Győri Magda, Negreanuné (Zilah, 1927. január 14. –) tankönyvszerkesztő és pedagógiai szakíró. Életútja, munkássága Középiskolai tanulmányait Kolozsvárt és Brassóban végezte (1947), a Bolyai Tudományegyetem filológiai karán magyar nyelv és irodalom szakos diplomát szerzett. 1951 szeptemberétől nyugdíjazásáig, 1982 márciusáig tankönyvszerkesztő a bukaresti Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó nemzetiségi szerkesztőségében. A három évtized alatt kezén átment sok száz magyar nyelv- és irodalomtankönyv kéziratának kiadásra való előkészítésében lelkiismeretessége és szakmai jártassága érvényesült. Önálló cikkei, tanulmányai jelentek meg a Tanügyi Újság, Művelődés, Igaz Szó, Brassói Lapok hasábjain az anyanyelvű oktatásról, irodalomtanításról, a „költészeti rianás”-ról, korszerűségről és az esztétikai nevelésről. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0 Gare de Saint-Hilaire - Saint-Nazaire Gare de Saint-Hilaire - Saint-Nazaire vasútállomás Franciaországban, Saint-Hilaire-du-Rosier településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Valence–Moirans-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Romans - Bourg-de-Péage Gare de Saint-Marcellin Hunčík Péter Hunčik Péter (Ipolyság, Csehszlovákia 1951. május 25.) Szlovákiában élő magyar pszichiáter, politikus, és író. 2009 végén Határeset című regényéért elnyerte a Bródy Sándor-díjat, ami az év legjobb első kötetes prózaírójának jár. Ezt megelőzően számos politikai és pszichiátriai témájú könyve jelent meg, például a FER - Feszültség-előrejelző rendszer, 1999-ben Bordás Sándorral közösen, a Magyarok Szlovákiában 1989-2004 (2004, Fazekas Józseffel), és az angol nyelvű Global Report on Slovakia, (1997, Martin Butoraval) Az 1990-es évek elején dolgozott Václav Havel tanácsadójaként is. Dunaszerdahelyen él, ahol továbbra is pszichiátriai magánrendelőt tart fenn.[forrás?] Életpályája Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett 1970-ben. Orvosi diplomáját (általános orvosi szakon) a pozsonyi Comenius Egyetemen szerezte meg 1976-ban. 1976-tól 1979-ig Érsekújvárott iskolaorvos, majd a dunaszerdahelyi kórház belgyógyásza, 1981-től 1988-ig körzeti orvos Nagymegyeren. 1988-ban pszichiátriai szakvizsgát tett, ezt követően elmegyógyászi praxist folytatott Pozsonyban, Dunaszerdahelyen és máig Nagymegyeren. 1989-ben a Független Magyar Kezdeményezés polgári mozgalom alapító tagja, a bársonyos forradalom központi aktivistája és a NAP című első szlovákiai magyar független újság alapító-főszerkesztője. A pozsonyi PEN Club és a Pszichiátriai Társaság tagja. 1990–1992 között Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök kisebbségügyi tanácsadója. 1992-től 1997-ig a szlovákiai Magyar Polgári Párt Országos Elnökségének tagjaként, 1990–2006 között pedig dunaszerdahelyi önkormányzati képviselőként vett részt a politikában. 1990–2003 között a Márai Sándor Alapítvány (Pozsony/Dunaszerdahely) társalapítója és igazgatója, majd 1997-től az alapítvány égisze alatt működő Európai Kommunikációs Tréningközpont vezetője. 1993-ban a NOVA független TV-állomás (Prága) alapítója és társtulajdonosa. 1996-ban a pozsonyi Invisible College és az Inštitút pre verejné otázky – Institute for Public Affairs (IVO) intézet társalapítója. 1996-ban jelentős magánadománnyal járult hozzá a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiépítéséhez és fejlesztéséhez. 1998–2002 között a Selye János Egyetem Alapítványának társalapítója és vezetőségi tagja. 2001-ben a Sigillum Oppidi Saag (Ipolyság Város Pecsétje) alapítvány alapítója. 2000–2003 között a Duna TV (Budapest) elnökének főtanácsadója. 2003-ban a Fórum Kisebbségkutató Intézet Interetnikus Kutatások Központjának igazgatója. 2003-tól 2006-ig a kanadai Carleton University Ottawa vendégtanára (őszi szemeszter), ahol politológiát oktat. Itt írja meg Határeset című első regényét, amelyet számos irodalmi díjjal jutalmaztak. 2004–2005-ben a budapesti Károli Gáspár Református Egyetemen ad elő. Közéleti író, publicista, folyamatosan jelennek meg írásai a szlovákiai magyar és szlovák sajtóban, valamint a magyarországi médiában. 1990 után elsősorban etnopszichológiai és emberjogi tanulmányokat ír, fordít cseh és szlovák nyelvből, versei, esszéi, színházkritikái és egyéb publicisztikai írásai az Irodalmi Szemle, a Kortárs, a Látóhatár, a Nagyvilág, a Tiszatáj, az Új Ifjúság, az Új Forrás, az Új Szó, Vasárnap című lapokban jelentek meg. Írásainak egy része a nyolcvanas évekig Somos Péter néven jelent meg. Színházi dramaturgként 1982–1983-ban a győri Kisfaludy Színházzal, majd a Bárka Színházzal és a Dunaszerdahelyi Szevasz Színházzal működött együtt. Pszichodrámával is foglalkozik. Szlovákián és Magyarországon kívül eddig Romániában, Izraelben, Írországban, Litvániában, Fehéroroszországban, Üzbegisztánban, Kazahsztánban, Kirgíziában, Azerbajdzsánban, Ukrajnában tartott etnikai konfliktuskezelő tréningeket, de dolgozott afgán, szerb, koszovói stb. menekültekkel is. Kutatási területei: öngyilkosság, kommunikáció, kétnyelvűség, szociálpszichológia, konfliktuskezelés, multikulturalizmus, kisebbségi kérdés, roma kérdés, szlovák–magyar viszony. Rendszeres vendége több közéleti fórumnak is, mint például a Komáromi Szalon, vagy a Gombaszögi Nyári Tábor. Művei Könyvek Szélén az országútnak. Csehszlovákiai magyar líra 1918–1989. Regio Könyvek, Budapest. 1990. Fedor Gál – Pavol Frič – Hunčík Péter – Christopher Lord: Maďarská menšina v Československu (A magyar kisebbség Csehszlovákiában). Vydavateľstvo GplusG, Praha. 1994. Fedor Gál–Pavol Frič–Hunčík Péter–Christopher Lord: Hungarian minority in Slovakia. Praha: Vydavateľstvo GplusG, Praha. 1994. Bordás Sándor–Pavol Frič–Katarína Haidová–Hunčík Péter–Máthé Róbert: Ellenpróbák – a magyar-szlovák viszony vizsgálata etnopszichológiai módszerekkel. Nap Kiadó, Dunaszerdahely. 1995. Bordás Sándor–Pavol Frič–Katarína Haidová–Hunčík Péter–Máthé Róbert: Mýty a kontramýty. Nap Kiadó, Bratislava – Dunajská Streda. 1995. Bordás Sándor–Pavol Frič–Katarína Haidová–Hunčík Péter–Máthé Róbert: Counterproof. Nap Kiadó, Bratislava – Dunajská Streda. 1995. Martin Bútora–Péter Hunčík: Slovensko v šiestom roku transformácie. Súhrnná správa o stave spoločnosti v I. polroku 1995. (Szlovákia az átalakulás hatodik évében.) Márai Sándor Alapítvány – Nap Kiadó, Bratislava – Dunajská Streda. 1995. Martin Bútora–Péter Hunčík: Slovensko 1995. Súhrnná správa o stave spoločnosti. (Szlovákia 1995. Jelentés a szlovák társadalomról.) Márai Sándor Alapítvány – Nap Kiadó, Bratislava – Dunajská Streda. 1996. Martin Bútora–Péter Hunčík: Global Report on Slovakia. Comprehensive Analyses From 1995 And Trends From 1996. Márai Sándor Alapítvány – Nap Kiadó, Bratislava – Dunajská Streda. 1997. Bordás Sándor–Hunčík Péter: FER – Feszültség előrejelző rendszer. Nap Kiadó – Márai Sándor Alapítvány, Dunaszerdahely. 1999. Bordás Sándor–Hunčík Péter: SPON – Systém prognózovania ohnísk napätia. Nap Kiadó – Nadácia Sándora Máraiho, Dunajská Streda. 1999. Bordás Sándor–Hunčík Péter: TAS – Tension Anticipation System. Dunajská Streda: Nap Kiadó. Sándor Márai Foundation. 2000. Péter Hunčík (ed.): Confidence building in the Carpathian basin. Márai Sándor Alapítvány – Nap Kiadó, Dunaszerdahely. 1999. Bordás Sándor–Hunčík Péter–Mikulás Domonkos–Stredl Terézia: Együttlét. Egy interetnikus tréning tapasztalatai. Balassi Kiadó – Magyar Pax Romana, Budapest. 2004. Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában (1989–2004). Összefoglaló jelentés. A rendszerváltástól az európai uniós csatlakozásig. I. kötet. Fórum Kisebbségkutató Intézet/Lilium Aurum Könyvkiadó, Somorja – Dunaszerdahely. 2004. Fazekas József–Hunčík Péter (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Dokumentumok, kronológia (1989–2004). II. kötet. Fórum Kisebbségkutató Intézet/Lilium Aurum Könyvkiadó, Somorja – Dunaszerdahely. 2005. Hunčík Péter: Határeset. Kalligram, Pozsony. 2008. Péter Hunčík: Hraničný prípad. Kalligram, Bratislava. 2011. Tanulmányok Leveles üdvözlet Jakoby Gyulának nyolcvanadik születésnapjára. Új Forrás – Kulturális, Irodalmi és Művészeti folyóirat. Tatabánya. 1989. április 2. 22–27. Megközelítések. In: Versantológia. Madách Könyvkiadó, Pozsony. 1980. Gondolatok az anyanyelvről. In: A hűség nyelve. Madách Könyvkiadó, Pozsony. 1980. 56–62. Műhely ´80. In: Versantológia. Madách Könyvkiadó, Pozsony. 1980 Don Föl Don futó. Vers. Életünk – irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat. (Szombathely) 1981/11. 930–932. A mullók városa. In: Meseantológia. Madách Könyvkiadó, Pozsony. 1983. Kis családi iskola. Szexuális életünkről. Nő. A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja. Vydavateľstvo Živena, Bratislava. 1983. november 8. (46. számtól hetente, Bordás Sándorral felváltva) 1984. október 23-ig (43.sz.) Öngyilkosságok vizsgálata Dél-Szlovákiában. In: Madách Naptár. 1989. Madách Könyvkiadó, Pozsony. 1988. Nemzetiségek vizsgálata Szlovákiában. Regio. Kisebbségtudományi Szemle. 1990/1. 166–173. A kisebbségi lét határvonalai. Regio. Kisebbségtudományi Szemle. 1990/2. 167–181. A nagy kacsintás. A szocialista ember – kisebbségi ember. In: Madách Naptár. 1992. Pozsony. 1991. Komunikácia, metakomunikácia, agresivita. In: Dialóg a dialogickosť v politike, spoločnosti, filozofii a kultúre. Bratislava. Nadácia Milana Šimečku. Ústav Slovenskej literatúry Slovenskej akadémie vied. 1993. 34–42. Konfliktusmegoldó tréning. In: Magyarország 2000. Magyarország képe a nagyvilágban. Külföldi és hazai magyarok tanácskozása az országról. Osiris Kiadó. Budapest, 1997. 357–359. Maďarská menšina ve Slovenské republice. In: Ivan Gabal: Etnické menšiny ve střední Evropě. Konflikt nebo integrace. Vydavateľstvo GplusG, Praha. 1999. Bordás Sándor–Hunčík Péter: FER – Feszültség előrejelző rendszer. Fórum Társadalomtudományi Szemle. 1999/1. 45–55. Tolmács nélkül. In: Magyarország 2000 IV. Tanácskozás. A magyarság lehetőségei a világban, az ezredfordulón. Custos Kiadó. Budapest, 2000. 197–199. Etnický imunodeficitný syndróm. OS Fórum občianskej spoločnosti. Vydavateľstvo Kalligram, Bratislava. 2003. május. 48–57. Etnikai immundeficites szindróma. Fórum Társadalomtudományi Szemle. 2003/1. 159–171. Inter-Ethnic Training with Psychodrama Methods. In: International Journal of Healing and Caring – Wholistic Healing Publications. September, 2006. Volume 6, No. 3. On-line. IJHC Website: http://www.wholistichealingresearch.com/63huncik Interetnikus tréningek pszichodramatikus módszerekkel. In: WJLF Évkönyv. I. WJLF – Wesley Nyomda, Budapest. I. (2006/1.) 101–120. Perquie Perquie település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 355 fő (2015). Perquie Monguilhem, Arthez-d’Armagnac, Bourdalat, Hontanx, Montégut, Pujo-le-Plan, Saint-Gein és Villeneuve-de-Marsan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Escaldes-Engordany közösség Escaldes-Engordany Andorrai Társhercegség egyik közössége. Székhelye Les Escaldes. 1978-ban jött létre. Évenkénti dzsesszfesztiváljáról híres. Sant Julià de Lòria, Encamp, és La Massana községekkel, valamint Spanyolországgal határos. Látnivalók Sant Romà dels Vilars-templom Sant Miquel d’Engolasters-templom Josep Viladomat múzeum Matrjoska múzeum Horgos Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik. A magyar többségű településnek 2011-ben 5709 lakosa volt. Mellette található Szerbia Magyarország felé vezető legforgalmasabb közúti határátkelőhelye (a magyar oldali határállomás Röszke). A Szeged és Újvidék közötti vasúti forgalom mára már nem jelentős. Fekvése Horgos Szerbia, ezen belül Vajdaság legészakibb települése. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, délről Martonos és Kispiac települések, nyugatról pedig Szabadka határolja. A település magva az északi szélesség 46° 10' és a keleti hosszúság 19° 58' metszéspontján van. A tengerszint feletti magassága 75 méter. A település, bár a Tisza határolja, mégsem a folyó mellett, hanem attól 8 kilométerre nyugatra fekszik. A település határa területén három geomorfológiai övezet érintkezik: a Tisza menti alluviális rétség, a magasabb fekvésű löszterasz és a homokvidék. Maga a település a löszterasz és a homokvidék határán terül el. Története A település meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. Gyakran esik szó Szent Péter településről is. A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében. Horgos név az írott forrásokban 1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten. A törökdúlás idején a falu a szegedi határ része, amikor pedig a zentai csata után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták katonai sáncok sorába kerültek. A határőrvidék feloszlásával 1746-ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját. A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött. Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez, a kiskundorozsmai járáshoz tartozott. Trianonban, egyetlen csongrádi településként az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. A 20. század elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7275 lakosa volt. 1941-ben a magyar honvédség visszafoglalta a települést. A bevonuló honvédekre néhány szerb partizán tüzet nyitott, ezért a honvédek meggyilkoltak 30 szerb nemzetiségű partizánt. Válaszul a magyar hadsereg kiűzése után a szerbek 60 civil magyart lőttek agyon. Jelene A világháborút követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide. A falu társadalmi-gazdasági fejlődése 1945. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával. A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 80 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület. Fejlett a kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér, barkácsboltok, stb.). Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik. A horgosi határátkelőhely pedig legfontosabb összeköttetés Európával. A magyar M5-ös autópálya 2006-os átadása után a magyar 5-ös főúton levő határátkelőhely megszűnt, a gyalogos és kerékpáros forgalom is az új határátkelőhelyen át közlekedik. 2012. december 4-én bejelentették, hogy 2013-ban újranyitják a régi határátkelőt. Nevezetes emberek dr. Bacskulin József - világhírű szemsebész Aleksandar Tišma - prózaíró Földi Albert - zenész, zeneszerző Fujkin István - illusztrátor, festő, képregényrajzoló Berényi Miklós - festőművész Kovács Lehel - színész Kiss László - csillagász Testvértelepülései Öttömös , Magyarország Mesztegnyő , Magyarország Lozovik, Szerbia Lakitelek , Magyarország Újszentiván , Magyarország Cseke Péter (irodalomtörténész) Cseke Péter (Recsenyéd, 1945. január 30. –) irodalomtörténész, eszmetörténész, sajtótörténész, újságíró, költő, szociográfus és egyetemi tanár. Életpályája Középiskoláit 1963-ban végezte Székelyudvarhelyen, 1968-ban a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári képesítést nyert. Tanított az egyetemen, 1990 után a filológiai tudományok doktora, egyetemi tanár a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Újságírói Tanszékén. Doktorátusvezető, a Hungarológiai tudományok doktori iskola tagja. 1990-től a Korunk szerkesztője. A Falvak Dolgozó Népe belső munkatársa. Versei a Vitorla-ének c. lírai gyűjteményben (1967), fordításai a fiatal román költők Építő Amfion c. magyar antológiájában (1967) jelentek meg. Kommunikációs tevékenységével támogatta a Zerindi Képtár létrehozását. Egy valóságfeltáró műfaj teherbírása c. tanulmányában (Korunk, 1974/4, 5) a riport megújulásáról és a riportelemzés kérdéseiről értekezett, s ebben a műfajban jelentkezett nemsokára Forrás-kötettel is: Víznyugattól vízkeletig (riportok, 1976). Szerepelt az Emberarcok c. riportkötetben (Beke Györggyel, Marosi Barnával, 1976), a Tollal, fegyverrel (1977) c. gyűjteményben és a Kötések, sodrásban c. riportantológiában (1979). Egy korrajzzá szélesülő riportja a kolozsvári magyar biológusnemzedék indulásáról (Azzá váltunk-e, akivé akartunk? Korunk 1979/7-8) arra figyeltetett fel, hogy a második irodalmi Forrás-nemzedékkel együtt új tudományos-műszaki nemzedék is indult. Látóhegyi töprengések c. kötetének (1979) riportjaiban, interjúiban a közelmúlt és a jelen irodalmának, művelődésének számos munkását szólaltatta meg. Kiemelkedett közülük az Adyfalváért hadakozó Papp Aurél, Debreczeni László vallomásai és a Kányádi Sándor apját megszólaltató Emberségből példát c. írás. Egyik utóbbi kötete A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. (Magyar Napló Kiadó, Budapest, 2008.) Kutatási területe A romániai magyar irodalom és sajtó története, sajtóelmélet, szociográfia. Kötetei Emberarcok. Beke György, Cseke Péter, Marosi Barna riportkönyve ; Kriterion, Bukarest, 1976 Víznyugattól vízkeletig. Riportok ; Kriterion, Bukarest, 1976 Látóhegyi töprengések ; Kriterion, Bukarest, 1979 Kötések, sodrásban. Szociográfiai riportok ; összeáll. Cseke Péter, Zágoni Attila ; Politikai, Bukarest, 1980 Hazatérő szavak. Publicisztikai írások, riportok. 1970-1985 ; Albatrosz, Bp., 1985 Erdélyi Fiatalok. Dokumentumok, viták. 1930-1940 ; közzéteszi László Ferenc, Cseke Péter, bev. Cseke Péter; Kriterion, Bukarest, 1986 Nem lehet. A kisebbségi sors vitája ; vál. Cseke Péter, Molnár Gusztáv, előszó Cseke Péter, utószó, jegyzeteket Molnár Gusztáv; Héttorony, Bp., 1989 ( Limes-könyvek ) Mit várhat a falu a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől? ; többekkel; Európai Idő, Sepsiszentgyörgy, 1990 ( Tudod-e... ) Hazatérő szavak szociográfiai riportok ; Püski, Bp., 1993 Érték és értékrend az egyetemes magyar irodalomban. Az 1992-es kolozsvári konferencia előadásai ; szerk. Cseke Péter; NHK, Bp., 1994 Korfordulós újesztendő. Szociográfiai riportok ; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1994 Lehet – nem lehet? Kisebbségi létértelmezések. 1937-1987 ; sajtó alá rend. Cseke Péter; Mentor, Marosvásárhely, 1995 Vigyázó torony. Beszélgetések Debreczeni Lászlóval ; Kriterion, Bukarest, 1995 Volt egyszer egy iskola. Csombordi emlékkönyv, 1935-1995 ; összeáll. Fülöp István, szerk. Csávossy György, Cseke Péter; Corvin, Déva, 1996 Metaforától az élet felé. Kisebbségi értelmiség – kisebbségi nyilvánosság. Tanulmányok (1987-1997) ; Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1997 Szabédi napjai. Emlékezések, tudományos előadások Kolozsvárt, 1992-1997 ; összeáll. Cseke Péter. bev. Kántor Lajos; Korunk Baráti Társaság–A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága–Anyanyelvi Konferencia, Kolozsvár–Bp., 1998 125 éves a kolozsvári egyetem. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán 1997. november 21-én tartott emlékülés előadásai ; szerk. Cseke Péter, Hauer Melinda; Komp-Press, Kolozsvár, 1999 "A Homoród füzes partján...". Dolgozatok a Székelyföld és a Szászföld határvidékéről ; szerk. Cseke Péter, Hála József ; Pro-Print, Csíkszereda, 2000 Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat ; Balassi, Bp., 2000 ( Kortársaink ) Láthatatlan emlékművek. Erdélyi variációk nyelv és lélek szövetségére, 1970-2000 ; Felsőmagyarország, Miskolc, 2000 Tényfeltárás – szociográfia ; Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár 2001 Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések ; Kriterion, Kolozsvár, 2003 ( Gordiusz ) A Tizenegyek. Egy antológia elő- és utóélete, 1923-2003 ; közzéteszi Cseke Péter; Kriterion, Kolozsvár, 2003 Időrobbanás. Esszék, tanulmányok, dokumentumok a szellemi útkeresés műhelytörténetéből ; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2003 László Dezső emlékezete. 1904-2004 ; szerk. Cseke Péter; Polis, Kolozsvár, 2004 Minőségi igények és módszertani követelmények a felsőoktatásban. Válogatás a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán tartott módszertani konferenciák előadásaiból, 2001-2003 ; szerk. Cseke Péter, Kozma Kis Erzsébet-Edit; Presa Universitara Clujeana, Kolozsvár, 2004 Jöjjön el a mi időnk, Esszék, tanulmányok, dokumentumok ; Pallas-Akadémia, Csíkszereda 2005 ( Bibliotheca Transsylvanica ) Buday György és Kolozsvár. Álom egy Solveig-házról. Esszék, tanulmányok, levelek, visszaemlékezések ; szerk. Cseke Péter; Komp-Press, Kolozsvár, 2006 Legyen eszünk, ha már volt. Feljegyzések Európán innen, Erdélyen túl, 1990-2005 ; Felsőmagyarország–Szépírás, Miskolc–Szolnok, 2006 A magyar szociográfia erdélyi műhelyei ; Kolozsvári Egyetemi, Cluj-Napoca, 2007 A magyar szociográfia erdélyi műhelyei ; Magyar Napló, Bp., 2008 Kistérségek – nagy remények? A társadalmi önépítés megújuló formáiról ; szerk. Cseke Péter; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2009 Álom egy kolozsvári Solveig-házról. Eszmetörténeti írások, dokumentumok ; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2010 Fájó sebekből termő ágak. Világtávlatban gondolkodó Erdélyi Fiatalok. Eszmetörténeti tanulmányok ; Lucidus, Bp., 2010 ( Kisebbségkutatás könyvek ) A tudomány határai ; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár, 2011 Védjegyek. Íróportrék – ellenfényben ; Kriterion, Kolozsvár, 2011 ( Gordiusz ) Cseke Péter – Burus János: Csíksomlyói Székely Népfőiskola ; Hungarovox, Bp., 2013 Borongós ég alatt ajtótörténeti tanulmányok, 1980-2014 ; Nap, Bp., 2015 ( Magyar esszék ) Erdélyi értékhorizontok. Újabb eszmetörténeti tanulmányok ; Magyar Napló, Írott Szó Alapítvány, Bp., 2015 Szigetek, szórványok a Kárpát-medencében és Észak-Amerikában ; vál., szerk. Cseke Péter; Korunk–Komp-Press, Kolozsvár 2016 Örökhagyók, értékvédők. Krétarajzok két évtized tanulmányaihoz ; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2016 Díjak, elismerések (válogatás) A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Pro Literatura díja (2004) A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem nívódíja az Időrobbanás (Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2003.) című esszé- és tanulmánykötetért (2004) A Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának Szabó Zoltán-díja (2005) A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem érdemoklevele az egyetemfejlesztéshez való hozzájárulásért (2005) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje 2014. március 15. Russ Feingold Russ Feingold (Janesville, 1953. március 2. – , ) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Wisconsin, 1993–2011). Terah Terah (másként Tháré, Táré, Terach, Terakh; héberül ������ / ������, Tera� / Tára�; jelentése kőszáli kecske, vadkecske vagy vándor, vándorló) volt Ábrahám atyja a Héber Bibliában mind a négy ábrahámi vallásban (a judaizmusban, a kereszténységben, az iszlámban és a Bahá’í vallásban). Terah a Bibliában A Teremtés könyve leírja Terah családfáját. Eszerint Terah apja Nákhor volt, aki Sérug, Réu, Péleg, Héber, Séláh, Arpaksád, Sém és Noé leszármazottja volt. Mózes első könyve leírja azt is, hogy Terahnak három fiúgyermeke született: Ábrám (később Ábrahám), Nákhor és Hárán. A későbbiekben derül fény arra, hogy Sára, Ábrám majdani felesége is Terah gyermeke. A Teremtés könyvében maga Ábrahám jegyzi meg, hogy Sára tulajdonképpen saját féltestvére, Terah egy másik asszonyától származik. A Biblia úgy írja, hogy Terah valahol Babilon földjén élhetett a khaldeus Ur városában. Ebben a városban halt meg Hárán nevű gyermeke, aki így apjára hagyja Lót nevű fiát. Miután Nákhor feltehetőleg egy Harrán nevű vidéken telepedett le családjával együtt, Terah úgy döntött, hogy Ábrahámmal, feltételezhetően legkisebb fiával és unokájával, Lóttal tart, amikor az Úr parancsára elhagyta Ur városát. Eredetileg az ígéret földjére, Kánaánba tartottak, de előbb Harránban megpihentek. Terah 145 éves volt, amikor Ábrám úgy döntött, hogy folytatja útját Kánaán felé. Terah azonban nem tartott vele, és Harránban maradt egészen haláláig. A Biblia szerint 205 éves volt, amikor meghalt. Józsué könyve azt is megemlíti, hogy Tháré pogány isteneket tisztelt. Terah a zsidó hagyományokban A Midrás szerint Terah romlott személyiség volt. Az Ószövetség rabbinikus értelmezései szerint (Hijja rabbi) Terah bálványokat készített saját boltja számára, és azok eladásából tartotta el családját. A zsidó hagyományok szerint egy napon Terah elment hazulról, és Ábrámra bízta a boltot. Hamarosan egy nő tévedt be a bálványokat kínáló boltba egy tál liszttel, és arra kérte Ábrámot, hogy áldozza fel azt a bálványok előtt. Táré gyermeke azonban egy botot ragadott, és összetörte a szobrokat, majd a botot a legnagyobb bálvány kezébe rakta. Amikor Terah hazaért kérdőre vonta fiát. Ábrám azt felelte, hogy a bálványok egymásra rontottak, és a legnagyobb összetörte a többit a bottal. Terah kiabálni kezdett fiával, és a következőket mondta: "Gúnyolódsz velem? Hát van ezeknek bármilyen tudásuk?". Erre a gyermek Ábrám azt felelte, hogy "Hallgasd csak miket mondasz!". Terah felismerte, hogy dühében ő is elismerte, hogy a bálványok nem egyebek, mint szobrok, és ettől még nagyobb haragra gerjedt. Megragadta gyermekét, és Nimród király elé vitte, hogy az ítéletet mondjon felette. A Zóhár szerint Nimród máglya-halálra ítélte Ábrámot és Hágárt is, akik színe előtt sem voltak hajlandók meghajolni egy bálvány előtt. Hágárnak nem volt erős hite az Úrban, ezért ő halálát lelte a máglyán, de Ábrám életét megmentette. A csodás esemény után Terah megbánta bűneit. (Zohár, Beresit 1:77b) Feltehetően ennek köszönhető, hogy később Abba b. Kahana rabbi azt írja, hogy az Úr megüzente Ábrahámnak, hogy apjának is helye lesz az ő országában. Terah az iszlámban A Korán Ábrahámra Ibráhim néven több ízben is utal. Az iszlám szent könyvében Ibráhim apját nem lehet egyértelműen meghatározni. Több Korán-kutató úgy tartja, hogy Ibráhim apját Thariknak nevezték, amely összhangban áll az ótestamentumi Terah nevével. Azonban a Korán írása ezt egyáltalán nem erősíti meg. Ibrahim apját a hatodik szúra említi meg: A fenti idézet egyértelműen azt mutatja, hogy Ibráhim apját az iszlám Ezera néven ismeri. Az arab nyelv sajátosságai miatt azonban ez sem teljesen egyértelmű. Az eredeti szöveg az apa szó helyén az ab arab szót használja, amely nem feltétlenül jelent biológiai apát. A Korán a későbbiekben Ismáelre vonatkozólag is ezt a szót használja Jákobbal kapcsolatban. Ebben az értelemben az ab szó jelentése egyértelműen Jákob nagybátyjára utal. Az a feltevés, miszerint Ibráhim édesapja Ezera, különösen a szunnita irányzat körében elterjedt. A fentiek alapján Terah iszlám megfelelője tehát vitatható. Az viszont egyértelmű, hogy Ezerán keresztül a Korán ugyanazt a történetet meséli el, mint amelyet a zsidó hagyományok is megörökítettek. Ezek szerint Ibráhim apja, vagy nagybátyja bálványokkal kereskedett, amelyeket Ibráhim megtagadott. Syðrugøta Syðrugøta (dánul: Sydregøte) település Feröer Eysturoy nevű szigetén. Közigazgatásilag Eystur községhez tartozik. Földrajz Syðrugøta (az egykori Gøta község többi településéhez hasonlóan) a sziget délkeleti részén, a Gøtuvík fjord végén fekszik. Homokos tengerpartja Feröeren ritkaságszámba megy. A szomszédos Gøtugjógv és Norðragøta településekkel együtt gyakran Gøta névvel illetik. A Gøta név jelentése „út”, mivel itt húzódott a Skálafjørðurt az északi és keleti településekkel összekötő országút. A név első fele arra utal, hogy az eredeti két település közül ez a délebbi (és Norðragøta az északabbi); Gøtugjógv később alakult ki. Egy monda szerint a templom eredetileg itt volt, és egy bűntény miatt helyezték át Norðragøtába. Egy biztos, hogy az egykori templom és temető helye ma is felfedezhető. A település eredetileg két részből állt, ezek Niðri við Hús és úti í Grógv, de már régóta teljesen összenőttek. Viharos keleti vagy délkeleti szél esetén erős hullámverés van a parton. Norðragøta kedvezőbb fekvésű, ezért ott épült fel a község kikötője. Történelem Ásatások tanúsága szerint a település a viking kor óta lakott. Első írásos említése 1584-ből származik. A falu közbirtokossági területén épült fel 1860 körül egy új település, Undir Gøtueiði. Syðrugøta egyébként nagy területtel rendelkezik, amelynek északi vége és a falu között elég nagy a távolság. Egy monda szerint az északi részén volt egy ház tűzhellyel, hogy ha valaki már nem tud hazatérni sötétedés előtt, ott éjszakázhasson. Egy falubeli pásztor, Jákup Dintil arról volt híres, hogy rendkívül gyorsan lovagol. Épp a házban tartózkodott, amikor két birkatolvaj lépett be. Gyorsasága miatt sikerült elmenekülnie, és jelentenie az esetet a faluban. 2009. január 1. óta Eystur község része, előtte Gøta községhez (Gøtu kommuna) tartozott. Gazdaság Itt található a Tøting kötöde, ahol hagyományos gyapjútermékeket állítanak elő. Kultúra A homokos parton rendezik meg minden nyáron Jón Tyril (az egykori Clickhaze rockegyüttes tagja) szervezésében a G! Festivalt, amely évről évre több fiatalt vonz: 2005-ben már 6000 vendéget. Neves külföldi együttesek is fellépnek, például a Europe és a Nephew. Személyek Itt született Eivør Pálsdóttir (1983–), énekesnő Székesfehérvár állomás II. számú irányítótornya Székesfehérvár állomás II. számú irányítótornya Magyarország egyetlen áthidalásos szerkezetű vasúti irányítótornya volt, igazi építészeti kuriózum. Két vágány fölött átívelő, masszív lábakon álló, hídszerű impozáns irányítóépület. Tervezője valószínűleg az Ybl Miklós-díjas Kelemen László volt, aki a székesfehérvári pályaudvar létesítményeinek nagy részét (felvételi épület, fűtőház) szintén nagy gonddal tervezte. A magyar vasúti építészet egyik csúcspontjának számító irányítótorony a pályaudvar 2014–2016-os rekonstrukciójának keretei között került lebontásra 2016. május 11–13-án. A 2016. december 31-én megszűnt Forster központ, mely műemléki védelemmel láthatott el épületeket, május 18-án tartott volna bejárást a toronynál, ami után megindíthatta volna a műemlékvédelmi eljárást az épülettel kapcsolatban. Az irányítótornyot politikai és civil szervek egyaránt próbálták megmenteni a bontástól, de végül minden igyekezet hiábavalónak bizonyult. Története Építése Előzmények A székesfehérvári pályaudvart 1860-ban nyitotta meg a Déli Vasút. Az évtizedek alatt egyre fontosabb csomóponttá váló vasútállomás a második világháborúban elsődleges célpontjává vált az amerikai légicsapásoknak. Az egész pályaudvart újjá kellett építeni. Az állomáshoz kapcsolódó épületek (felvételi épület, fűtőház, járműjavító, stb.) tervezése 1949-ben kezdődött. A fennmaradt tervrajzok alapján mindezen elemek jól beazonosíthatóak a vágányhálózattal, utaskiszolgáló létesítményekkel (aluljáró, peron) együtt. A gyakorlatban az eredeti tervekhez képest egyetlen szembetűnő változás látszott csupán: a forgalomirányító központot áthelyezték. Tervezés, kivitelezés A vasbeton irányítótornyot eredetileg a budapesti (úgynevezett kezdőponti) oldalon a váltókörzet mellett tervezték elhelyezni, Kelemen László építész azonban úgy döntött, hogy az épületet áthelyezi a két leghosszabb peron (C és D) végére. Ezzel a megoldással az állítóközpont az V-VI. vágányok fölé, illetve a IV-VII. vágányok közé került. Ez rendkívül egyedi és szokatlan megoldásnak számított, amelyre külön engedélyt kellett kérni Bebrits Lajos akkori közlekedési minisztertől. Rimanóczy ötlete valószínűleg olaszországi tanulmányútjáról származhatott: Milánó és Bologna pályaudvarain mind a mai napig láthatóak a vágányok fölött két lábon nyugvó irányítótornyok. Az első elképzelések, tervek, sőt az első piszkozat is fennmaradt 1952-ből, a végleges tervek 1954-re készültek el. A kivitelezési munkákat a MÁV Budapesti Építési Főnökség még ebben az évben el is végezte. Ez utóbbira vonatkozóan fennmaradt az állítóközpont alapjaira vonatkozó építési terv is, amely szigorú rendelkezést tartalmazott mind munkavédelmi, mind építési szempontból, mivel az építkezés ideje alatt a vonatközlekedés folyamatos volt. Az új vasútállomást 1954-ben adták át. Ekkor Magyarország legmodernebb, világszínvonalú állomásának számított különleges megoldásaival. A legnagyobb újdonságot tehát a vágányok fölé épített irányítótorony jelentette. Üzemelése A II-es számú állítóközpont építésétől lebontásáig szinte változatlan formában szolgálta a vonatközlekedés biztonságát. Ami a technikát illeti, apró átalakítások érintették az INTEGRA típusú váltókezelői és rendelkezői pultot. Jelentős külső átalakítás sem történt, kisebb változtatások azonban itt is felróhatók: a terasz feletti, a személypályaudvarra néző nagy órát eltávolították, illetve az első emeleti, öt-öt kis ablakból négy, illetve három befalazásra került. Lebontása A székesfehérvári pályaudvar 2014-2016. évi átépítése az irányítótorony felújítását nem tartalmazza, a tervek elkészítése során az épület elbontásával számoltak. A műemlékké (nem)nyilvánítás kálváriája A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Irodájának szakemberei 2009. április 8-án helyszíni bejárást tartottak a pályaudvar különleges létesítményeinek védelme ügyében. Az irányítótorony, a fűtőház, a fordítókorong és a felvételi épület fel is került arra a listára, amely a műemléki védettségre méltónak bizonyuló épületeket tartalmazta. Erről 2009. október 22-én határozat is született, ezt megerősítendő október 26-án a fönt említett épületek ideiglenes műemlékvédelmet kaptak, valamint megindult a végleges védetté nyilvánítás folyamata is. Sajnos a műemlékvédelmi hivatal átszervezése miatt a folyamat lelassult, 2011-re tolódott. Ugyanezen év márciusában Szarvas Ferenc, akkori MÁV-vezérigazgató, és Dr. Tamási Judit a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) akkori elnöke megállapodásban rögzítették azon vasúti építmények listáját, melyek műemléki védelme szóba jöhet. A megállapodásban leszögezték az irányítótorony műemléki védelemre való felterjesztését is. Ekkor a NIF Zrt. közleményt adott ki, melyben leírták, hogy 2011. májusában volt egyeztető tárgyalás a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a MÁV, a MÁVTI, a KÖH és a NIF képviselőinek részvételével. A téma az épületegyüttes és pályaudvar kertjében álló pályamunkás-szobor műemléki védettsége volt. A felvételi épület, a fűtőház a fordítókoronggal, valamint a pályamunkás szobra megkapta a végleges műemléki státust, a II. számú irányítótorony ideiglenes védettsége viszont megszűnt. Megjegyezték, hogy a tárgyaláson a II. számú torony elbontásának szükségességét a KÖH sem vitatta, csak a torony új helyen való felállítását javasolta. A javaslat műszaki tartalmának és költségigény-tervének kidolgozását a KÖH kapta feladatul. Elmondták, hogy a KÖH tudomásuk szerint nem élt a javaslattéli jogával. 2016 márciusában egy 15 éves móri diák, Maron Szilárd bejelentése okán a Forster központ, mely a levelet Maron Szilárd és Szűcs János közérdekű bejelentéseként tartotta számon (mivel az abban megtalálható dokumentumok nagy része Szűcs János tanulmányai voltak), megindította a torony nyilvántartási eljárását a műemlékekről szóló rendelet alapján. A nyilvántartási eljárás első lépéseként tartott helyszíni szemlén jelen voltak a MÁV és a NIF képviselői is. Ám a Forster központ szakemberei a határidő elteltével mégsem hozták meg határozati javaslatukat a toronyról, mégpedig azért, mert a központ márciusban nem vonta be ügyfélként a NIF-et, hiszen a NIF nem szerepel a tulajdoni lapon. Ám közben kiderült: a NIF is jogosult arra, hogy ügyfélként szerepeljen az eljárásban, ezért a Forster központ új eljárást indított. A NIF-et megkérdezték, szeretné-e, ha megismételnék a helyszíni szemlét. A NIF erre igennel felelt, annak ellenére, hogy már a márciusi szemlén is képviseltették magukat szakembereikkel. A Forster központ május 18-ára újabb bejárást ígért, de az épület bontását a kivitelező május 11-én, az állomás feszültségmentesítése és a budapesti oldal teljes kizárása mellett megkezdte. Pró és kontra A beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. és a torony megmentéséért küzdő civilek, politikai pártok, valamint a toronyban szolgálatot teljesítő személyzet tagjai egyaránt tudtak fölhozni szakmai és nem szakmai érveket a torony lebontása mellett illetve ellene. Pró A NIF Zrt. szerint torony alatt nem áll rendelkezésre elegendő hely két vágány elvezetéséhez. A szabályok alapján 12 méterre lenne szükség, de csak 9,15 méter áll rendelkezésre. Mivel az elmúlt 60 évben megváltoztak a technológiai előírások, ezért azt is figyelembe kell venni, hogy a vágányok között 5 méter távolságnak kell lennie, míg a vágányok mellett biztosítani kell az üzemi közlekedési teret, ami 3,5 méter (3,5*2=7, 7+5=12). Az utóbbira a vágányok javítása és vizsgálata miatt van szükség. Az épület az átépítéssel funkcióját vesztette, fölöslegessé vált: a modern biztosítóberendezéseknél már nincs szükség arra, hogy fölülről figyeljék a vágányokat, az épület tehát funkció híján elhagyatottá, éveken belül romossá válna. A lebontás mellett érvelő civilek szerint késő volt már a toronyért lobbizni, hiszen veszélybe kerülhetett (akár telejsen le is állhatott) volna az építkezés. Kontra Szűcs János, az irányítótoronyban évekig szolgálatot teljesítő szakember 2015 februárjában , a Fejér Megyei Hírlapnak adott interjújában elmondta: az „üzemi közlekedési tér”, ez az építészeti szempontból fontosnak tartott távolság most nincs meg, de nincs is rá szükség, mivel a torony alatti vágányokon most is csak engedéllyel szabad tartózkodni. A pályageometria tervezésénél nem számoltak a MÁV belső utasításrendszerével. Ez nem hiba: az F. 2. számú Forgalmi Utasítás nem a vasúti pályák tervezésére, hanem a vonatközlekedés lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Eszerint a vágányok mellett munkát végző emberek csak engedéllyel, esetenként vágányzár mellett (a vonatközlekedés kizárásával) dolgozhatnak. Ez független attól, hogy megvan-e az említett üzemi közlekedési tér. Ráadásul az Állomási Végrehajtási Utasítás még tovább szigoríthat a szabályokon. Tehát nem áthidalhatatlan a probléma. Egy ekkora állomáson van elég hely. A torony fennmaradása nem lehet akadálya annak, hogy az európai uniós előírásoknak megfelelő sebességgel haladhassanak a vonatok. Szűcs János elismerte: manapság a modern biztosító berendezések jóvoltából egy irodában ülve, számítógépes monitorokra hagyatkozva végezhetik munkájukat a forgalomirányítók. Ám Fehérvár helyzete speciális: itt 26 vágány van, és akad olyan egyéb vágány is, amit nem fognak bekötni a biztosítóberendezéshez. Ha műszaki gond adódik - például nem tudjuk, foglalt-e egy vágány - csak kinézünk a toronyból, ahonnan mindent látni. Ahhoz a biztosítóberendezéshez, amit 1954-ben telepítettek a toronyba, szintén nem volt szükség 16 méter magas irányítótoronyra. De miért ne élhetnénk továbbra is az épület nyújtotta adottságokkal? Szűcs János szerint a pályageometria minimális módosításával el lehetett volna érni, hogy a torony alatt csak egy vágány, illetve egy váltó kapjon helyet, mellette szinte ugyanott futhattak volna a sínek, mint az átépítés előtt. Tehát az üzemi közlekedési tér hiányát meg lehetett volna oldani ezzel a szabályozással. A torony bontása költséges, mivel a szerkezet vasbeton, és az épületet a bontás ideje alatt is vágányok vették körül. A civil szervezetek, politikai pártok, illetve a város szerint a torony más funkciót is kaphatott volna: múzeumot, kávéházat, kilátót csinálhattak volna belőle. A fehérvári civilek legfőbb érve az épület különlegessége volt, továbbá véleményük szerint így a város egyik jelképe pusztult el a vasútállomás modernizációja során. A kialakult helyzet egyediségét jelzi Sárvári Zoltán, a civil szerveződés egyik vezetőjének kijelentése is, miszerint nem kell vasutasnak lenni ahhoz, hogy fehérváriként büszkék lehessenek az irányítótoronyra. A maradványok sorsa A torony muzeális értékű berendezései közül kettő, a vágányábra és az INTEGRA típusú váltókezelői és rendelkezői pult a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumba kerültek. Szerkezeti, technikai adatok A torony teljes magassága a talajszinttől a tetejéig több mint 16 méter volt. Az építmény két, 3,6 méter széles és 7 méter hosszú vasbeton alapon nyugodott, amely 2 méterrel volt a földfelszín alá süllyesztve. A lábak magassága a talajszinttől az első emeletig 8 méter volt, az áthidalás közöttük 9,15 méter. Az első emeleten volt a jelfogóhelyiség az 1954-ben telepített INTEGRA típusú jelfogókkal, és még egy helyiség, ahol az 1990-es évekig folyamatos biztosítóberendezési készenlét volt. A második emelet több mint 11 méteres magasságban helyezkedett el, itt látta el munkáját forgalmi személyzet. Itt egy INTEGRA típusú váltókezelői és rendelkezői pult, valamint egy 1,8x4 méteres áttekintő vágánytábla szolgált segítségül. Kisebb átalakításokkal egészen a bontásig ez a szerkezet szolgálta a vonatközlekedés biztonságát. A második emeleti részt körbevette egy körülbelül 65 cm széles erkély, ahonnan remek rálátás nyílt a pályaudvar valamennyi, forgalomszabályozás szempontjából lényeges elemére: személy-, teher- és rendező-pályaudvari, valamint tároló és fűtőházi vágányokra egyaránt. A forgalomirányító helyiséget üvegfal vette körbe, ezért szolgálat közben is folyamatos figyelemmel lehetett kísérni a vonatközlekedést, amely óriási segítséget jelentett a forgalmi személyzetnek. Ez olyan tényezőnek számított, amelyet egyetlen olyan biztosítóberendezés nem tud pótolni, amely a felvételi épületen belül, egy kis szobában kap helyet. Az épület elhelyezése az idők folyamán vasúti forgalomszabályozási szempontból igazolta létjogosultságát. Magyarországon nem volt példa arra, hogy egy ekkora pályaudvar szinte teljesen belátható legyen a forgalomirányító helyiségből. Ergonómiai szempontból is szellős, kényelmes méretű épület állt rendelkezésére a fehérvári forgalmi kezelőszemélyzetnek. Az építész személye körüli viták 2016-ig nagyrészt általánosan elfogadott tényként kezelték, hogy az irányítótornyot id. Rimanóczy Gyula (1903–1958) Ybl-díjas építész tervezte, abban az évben azonban Rimanóczy szintén Ybl-díjas építész fia, Rimanóczy Jenő (1933–) a Fejér Megyei Hírlapnál bejelentkezett, és azt nyilatkozta, hogy édesapja az 1950-es években nem dolgozott Székesfehérvárott és a terveken szereplő Kelemen László aláírás melletti két Rimanóczy szignó nem édesapja, hanem az ő kézjelei, miután abban az időben a KÖZÉPTERV kezdő rajzolója volt Kelemen László építész szárnyai alatt. A feltételezés alapja, miszerint Rimanóczy Gyula tervezte a tornyot, az lehetett, hogy akkor csak egy Rimanóczy tevékenykedett építészként, a pályaudvar tervezője mellett rajzolóként dolgozó fiatalabbik fiára azonban senki sem gondolt. Így tehát kijelenthető, hogy a torony tervezője a teljes vasútállomás építészi munkáinak nagy részét jegyző Kelemen László csakugyan Ybl-díjas építész lehetett. Csutiné Schleer Erzsébet, a torony lebontása ellen korábban kampányoló székesfehérvári építész szerint azonban az irányítótorony nem illik Kelemen munkásságába, tehát a tervező személyét tulajdonképpen továbbra is homály fedi. John Keith Taylor John Keith Taylor (Wolverhampton, 1930. május 21. – Shropshire, 2012. július 27.) angol nemzetközi labdarúgó-játékvezető.. Teljes neve: John Keith („Jack”) Taylor. Egyéb foglalkozása hentesmester. Pályafutása Labdarúgóként Gyermek éveiben, lakóhelyének sajátosságai miatt sokat úszott és lovagolt. Ifjúsági játékosként a Wolwerhampton Town Boys iskola-csapatban játszott. 17 évesen egy alkalommal vitába keveredett Thomas Hardy játékvezetővel, ami gyökeresen megváltoztatta életét. Nemzeti játékvezetés Egy mérkőzésen reklamált a játékvezető ítélete ellen, amikor a sértett azt javasolta, hogy egy kicsit tanulmányozni kellene a szabálykönyvet, és akkor a vélt sérelem kérdése is tisztázott lenne.[forrás?] A játékvezetői vizsgát 1947-ben tette le. A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. Ítéletei láttán gyakran mondogatták: Csak azért hiszem el, mert Taylor ott állt a közelben.[forrás?] 30 éves játékvezetői pályafutása alatt 1000 mérkőzésen közreműködött. 1948-ban lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1977-ben vonult vissza. Első ligás mérkőzéseinek száma: 122. Mottója: Keserves sors a mienk. Ha valamit jól csinálsz, senki sem veszi észre. Ha valamit elrontasz, soha nem felejtik el.[forrás?] Nemzeti kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 2. Ír labdarúgókupa Szakmai felkészültségének elismeréseként 1949-ben az Ír labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága, alig kétéves élvonalbeli működése után felkérte a döntő találkozó levezetésére. Nemzetközi játékvezetés Az Angol labdarúgó-szövetség (FA) (JB) felterjesztésére 1962-ben lett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) játékvezetői karának tagja. A FIFA JB központi nyelvei közül a angolt beszélte. Szinte sorozatban vezette a jelentős nemzetközi találkozókat Európában. 1964-ben a Brazil labdarúgó-szövetség meghívására a Maracanã Stadionban, közel kettőszáz-ezer néző előtt vezette a Dél-Amerikai bajnokságért folyó Brazília–Argentína örökrangadót. 1970-ben a Brazil Labdarúgó-szövetség meghívására több mérkőzést vezetett a mini-világbajnokságon. 15 éves nemzetközi pályafutása alatt több mint 100 nemzetek közötti válogatott- és klubtalálkozót vezetett, mintegy 60 országban. Az angol nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 3. helyet foglalja el 15 találkozó szolgálatával. Miután Európában 1974-ben visszavonult az aktív játékvezetéstől, Brazíliába ment profi játékvezetőnek, ahol még kettő évig vezetett bajnoki mérkőzéseket. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1977-ben vonult vissza. Válogatott mérkőzéseinek száma: 47. Labdarúgó-világbajnokság Négy labdarúgó világbajnoki döntőhöz vezető úton Angliába a VIII., az 1966-os labdarúgó-világbajnokságra, Mexikóba a IX., az 1970-es labdarúgó-világbajnokságra, Nyugat-Németországba a X., az 1974-es labdarúgó-világbajnokságra, illetve Argentínába a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetői feladatokkal bízta meg. 1966-ban a FIFA JB megismertette a nemzetközi labdarúgó világgal. Két csoportmérkőzésen, partbíróként szerepelt. Mexikói világtorna előtt 1970-ben a Brazil labdarúgó-szövetség meghívására több mérkőzést vezetett a "mini-világbajnokságon". 1970-ben az NSZK–Hollandia döntőn először alkalmazták a tartalék játékvezető szerepkört, első alkalommal ezt a pozíciót Palotai Károly töltötte be. 1970-ben három csoportmérkőzésen tevékenykedett. Egy alkalommal egyes számú besorolást kapott, játékvezetői sérülés esetén továbbvezethette volna a találkozót. 1974-ben egy csoportmérkőzésen első számú, az egyik rájátszási találkozón 2. számú partbíró volt. A világbajnoki döntő előtti gondolatait ezzel a szavakkal nyugtázta: "Bármi történjen, ezt már senki sem veheti el tőled. Te csak a tőled telhető legjobbat nyújthatod, és ha ez kevés, annyi baj legyen, hiszen befutottál!" A mérkőzésen történelmi pillanataként, ő volt az első játékvezető, aki a döntő mérkőzésen büntetőt, kettő büntetőt is ítélt. A tizedik világbajnokság döntőjét 10. európaiként, harmadik angolként vezethette. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 4 + 7 (partbíró). Labdarúgó-Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Spanyolországba a II., az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, Olaszországba a III., az 1968-as labdarúgó-Európa-bajnokságra, Belgiumba a IV., az 1972-es labdarúgó-Európa-bajnokságra, valamint Jugoszláviába az V., az 1976-os labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett Kupa-döntők száma: 1. Bajnokcsapatok Európa-kupája A 16. játékvezető – a 3. angol – aki BEK döntőt vezetett. Sportvezetőként 1979 – 1983 között Dél-Afrikában és Szaúd-Arábiában a Játékvezető Bizottságok szaktanácsadója, oktatója. Szakmai sikerek A müncheni világbajnokság után Angliában könyv jelent meg az életéről. 1979 -ben a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965 -ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. Cséby József (pártmunkás, 1892–1919) Ifj. Cséby József (Pécs, 1892. június 29. – Cece, 1919. augusztus 14./augusztus 17.) pártmunkás, id. Cséby József fia. Élete A kommün idején Tolna vármegye katonai biztosának tették meg, illetve a megye ezredparancsnoka is ő volt. 1919. júniusában a dunántúli ellenforradalmak idején ő szervezte meg Szekszárd védelmét. A tanácsköztársaság összeomlása után augusztus elején letartóztatták, majd testvérével, Lászlóval együtt agyonlőtték. Bilshausen Bilshausen település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 2206 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Teramo megye Teramo Olaszország Abruzzo régiójának egyik megyéje. Székhelye Teramo város. Fekvése Teramo megyét kelet felől az Adriai-tenger, délen Pescara és L’Aquila, nyugaton Rieti (Lazio része), északon pedig Ascoli Piceno (Marche része) megyék határolják. Domborzata lépcsőzetes. A megye nyugati része benyúlik a Monti della Laga és Gran Sasso d’Italia hegységek területére, majd fokozatosan lejt az Adriai-tenger partjáig. Legmagasabb pontja a Corno Grande (2912 m). Területén található Európa legdélibb fekvésű gleccsere a Calderone. Homokos tengerpartján több üdülőtelepülés is kialakult. A megyét átszelő fő vízfolyások a Vomano, Tordini, Salinello, Tronto és Vezzola. A Vomano völgyében található Abruzzo régió legnagyobb duzzasztott tava a Campostoto-tó. Éghajlata változó: nyugati részében hűvösebb hegyvidéki, míg a tengerparton már forró mediterrán. Fő látnivalók természeti látnivalók: kulturális helyszínek: tengerparti üdülőhelyek: Saint-Élix-Séglan Saint-Élix-Séglan település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 43 fő (2015). Saint-Élix-Séglan Aulon, Aurignac, Cazeneuve-Montaut és Peyrouzet községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Genouillac (Charente) Genouillac település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 605 fő (2015). Genouillac Cherves-Châtelars, Lésignac-Durand, Roumazières-Loubert, Mazières, Nieuil, Suaux és Suris községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kim Dzsvadzsin Kim Dzsvadzsin, írói álnevén Pekja (hangul: ���, handzsa: ���, latin betűkkel: Kim Chwa-chin; Hongszong, 1889. december 16. – Csilin, 1930. január 24.) koreai politikus és a függetlenségi mozgalom résztvevője, a koreai anarchizmus képviselője, akit gyakran emlegetnek a „koreai Mahnóként”. Élete Származása és családja Kim Dzsvadzsin az andongi Kim-vérvonalból származott, édesapja Kim Hjonggju volt. Családja jó körülmények között élt. Amikor Kim 18 éves volt, 50 családot szabadított ki a rabszolgaságból, és nyilvánosan elégette a rabszolga-nyilvántartást, majd minden családnak földet adott, ahol élhetnek. Ez volt az első rabszolga-felszabadítás a modern Koreában[forrás?]. Édesapja: Kim Hjonggju Első felesége: O úrhölgy Második felesége: Kim úrhölgy Fia: Kim Duhan Tevékenysége Kim Dzsvadzsin a korai időktől kezdve felismerte, illetve ellenezte a japán imperializmust. 1919-ben alapította meg az északi hadsereg katonai közigazgatási hivatalát (������, ������); valamint katonai kiképzőtábort is hozott létre. Korea japán megszállását, valamint a japánok elleni 1919-es március 1-i mozgalmat követően koreai szabadcsapatok vették fel a harcot a japán hadsereggel Korea, valamint Mandzsúria területén. A Kim Dzsvadzsin vezette északi hadsereg 1920 októberében csapott össze a japán császári erőkkel a mandzsúriaiCsingsanli (Qingshanli) (koreaiul: ���, Cshongszanli) mellett. Kim Dzsvadzsin ezután egy végrehajtó bizottság élére került, s e pozíciójában próbálta összefogni a különféle függetlenségi csoportokat Kínában és Mandzsúriában. 1925-ben Sinmin néven, egy volt kínai prefektúra területén önálló tartományt hozott létre az általa vezetett anarcho-kommunista közösség számára. Sinminből kiindulva vezetett gerillacsapatokat és támadásokat a japánok ellen. Noha a japán hadsereg mind tapasztalatával, mind felszereltségével felülmúlta a koreai szabadságharcosokat, Kim sikeresen megvédelmezte a sinmini anarchista közösséget. Kim Dzsvadzsin 1930. január 24-én vesztette életét, amikor a japán gyarmati kormányzat megbízásából merényletet követtek el ellene egy észak-mandzsúriai rizsmalom mellett. Halála után az anarchista mozgalom nehéz helyzetbe került mind Mandzsúriában, mind Koreában. A Sinmint két frontról érte támadás: délről japán csapatok, míg északról egykori szövetsége, a kínai szovjet köztársaság küldött csapatokat a koreai anarchisták ellen. 1932 nyarára a Sinmin legfontosabb vezetőit megölték, a közösség megszűnt, tagjai illegalitásba kényszerültek. A koreai függetlenségi mozgalom vezetőjeként Kim Dzsvadzsin Északon és Délen egyaránt elismert történelmi szereplő. 1991-ben helyreállították szülőházát; a cshongszanli csatában aratott győzelmére minden év októberében ünnepség keretében emlékeznek meg . Iszfahán megye Iszfahán megye (perzsául: ������� ������) Irán Iszfahán tartományának egyik délkeleti megyéje az ország középső részén. Keleten, délkeleten és délen Jazd tartomány, délnyugaton Sahrezá megye, nyugatról Mobárake megye, Falávardzsán megye, Homejnisahr megye, északról Sáhinsahr és Mejme megye, Borhár megye és Ardesztán megye, északkeletről Nájin megye határolják. Székhelye a 000 fős Iszfahán városa. Tizenkét város tartozik a megyéhez: Iszfahán, Varzaneh, Hasanabad, Baharestan, Harand, Tudeshg, Kuhpayeh, Sejzi, Nasrabad, Mohammadabad, Nikabad és Ezhiyeh. A megye lakossága 2 243 249 fő. A megye hat kerületet foglal magába, amely a Központi kerület, Jarqavieh Sofla kerület, Jarqavieh Olya kerület, Jolgeh kerület, Bon Rud kerület, valamint Kuhpajeh kerület. Az év magyar sportgimnasztikázója Az év magyar ritmikus sportgimnasztikázója címet 1973-ban itélte oda először a Magyar Torna Szövetség. Rendszeresen 1984 óta van díjazott. A díjat legtöbb alkalommal Fráter Viktória (8) nyerte el. Pleumartin Pleumartin település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 1243 fő (2015). Pleumartin Archigny, Chenevelles, Leigné-les-Bois, La Roche-Posay, Saint-Pierre-de-Maillé és Vicq-sur-Gartempe községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kabol Kabol (szerbül Ковиљ / Kovilj) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben. Két település, Alsó- és Felsőkabol egyesítésével jött létre. Fekvése Újvidéktől 20 km-re keletre, az E75-ös úton fekszik. Története Alsókabol Alsókabol (Alsókovil, Kabol) Árpád-kori település. Nevét 1301-ben említette először oklevél a bácsmegyei Barlad szomszédjaként. Bél Mátyás szerint Kabol neve lovat jelent, mert a monda szerint itt botlott meg Attila lova. 1308-ban Sebesszeg határjárásánál Koboli Györgyöt és Andrást említik, mint bácsvármegyei nemeseket. 1316-ban, 1439-ben és 1454-ben Kabwl néven volt említve (Csánki). 1454-ben Péterfi de Macedonia a Gimesi Forgács családnak zálogosította el. 1486-ban a bácsmegyei Kaboldot a Bazini Grófok ellenére a király a káptalannak ítélte oda. Szerémi György 16. századi történetíró emlékiratai szerint Kobolban Remete Pál szerzetének klastroma állt, mely 1528-ban már elpusztult. Oláh Miklós 1536-ban szintén említette Cabolt "deinde Kysdi, Cabol et aliae arces" formában. A török hódoltság idején a török defterek a titeli nahijében Kobilat említettek, 1554-ben hét, 1570 körül 22 és 1590-ben 38 adózó házzal. 1690-ben Marsigli is feltüntette térképén Kobila falut és mellette egy szerb monostort. 1702-ben a kincstári birtokok összeírásánál Kobilla már mint bérbirtok szerepelt. 1728-ban közvetetlenül mellette találjuk Felsőkovil kincstári falut is, és még ugyanebben az évben Alsókobil már határőrvidéki sáncként fordult elő és egy gyalogos meg egy lovas százada volt, kapitányát Vászónak nevezték. Ide tartozott a falu területének fele, a zárda és három puszta: Szentiván, Berladin és Miklosevácz. 1731-ben a vármegye panasza szerint, Kobila katonai sánc az előző években magához ragadta Maliszentiván, Becskerek és Kralovcze kincstári pusztákat, továbbá Kobila (Felsőkovil) és Gardinovácz kincstári falvaknak nagy részét. 1740. körül a vármegye szerint Cobila város (oppidum) katonai sánc volt, amely száz katonát állított ki és négyszáz adófizető lakosa volt. Hét puszta tartozott hozzá, de ebből csak Szentivánt, Belladint, Miklosicsot és Gralovcsét ismerjük. 1745-ben a dunai határőrvidékből a szegedibe tették át Kobilt. 1769-ben mindkét Kovil helységet a csajkás szervezetbe sorozták be, de 1873-ban ismét a vármegyéhez került. Az itteni ortodox templomot 1851-ben építették. 1910-ben 2107 lakosából 173 magyar, 51 német, 1871 szerb volt. Ebből 199 római katolikus, 1840 görögkeleti ortodox volt. Batlad Batlad egykor Kabol mellett fekvő település volt. Kabol környékén már az Anjou-korban ismert volt egy Batlad nevű helység, amely a 15. században szereplő Barladi család névadó birtoka volt. Nevét 1301-ben említette egy oklevél, melyben Licheert fia István zálogjogon visszaszerzi ezt a régi birtokát, amelyet Miklós comes fia Moys vásárolt meg tőle. A 14. századból több adat is fennmaradt a Barladi családról; egy 1339-es oklevél szerint az e családbeli Péter fiát Miklóst, majd 1348-ban Herbord fiát Márkust, aki Tőttös László ügyvivője volt és 1437-ből is ismert egy Barladi nevű királyi ember. A mohácsi vész után még fennállt a falu, mivel az 1553. évi defter is megemlékezett róla és Barladin névvel a titeli náhijébe sorozta két fizető és négy nem fizető házzal. 1570-ben és 1590-ben tizenkét házzal említették a török defterek Preladin néven. 1728-ban már csak puszta volt és a kovili katonai sánchoz tartozott. Felsőkabol Felsőkabol nevét csak 1702-ben említik először az oklevelek. Az 1717. évi összeíráskor itt 33 adózó lakost írtak össze, akik neveikből ítélve szerbek voltak. 1722-ben néhány görög kereskedőn kívül 34, 1727-ben pedig 83 adózót írtak össze itt. 1728-ban már két Kobil nevű települést is említettek; a régi Alsókobil mellett, hozzá egész közel volt az új, Felsőkobil kincstári falu is, melynek pusztái voltak: Kralovadike, Kotyeve és Szentiván. Felsőkobil falu 1746-ban szintén határőrvidéki hely lett, ahol a Szabadkáról kitelepített katonaság lakott. 1759-ben Putnik Mózes szerb püspök kapta adományként. 1769-ben a sajkásokhoz került, 1873-ban azonban visszakerült a vármegyéhez. Felsőkabol főbb birtokosa a karloviczai érsekség volt. A felsőkaboli ortodox templom 1825-1829. között épült. A zentai csata előtt itt volt Savoyai Jenő főhadiszállása. 1848-ban az egész község leégett. 1910-ben 3055 lakosából 160 magyar, 87 német, 2785 szerb volt. Ebből 150 római katolikus, 49 evangélikus, 2779 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt mindkét település Bács-Bodrog vármegye Titeli járásához tartozott. Szaadábádi szerződés A szaadábádi szerződés vagy szaadábádi paktum egy öt évre szóló megnemtámadási egyezmény volt négy közel-keleti és dél-ázsiai ország, Afganisztán, Irak, Irán és Törökország között, amit a teheráni Szaadábád-palotában kötöttek 1937-ben. Előzmények A szerződés megkötésének idején mind Törökországban, mind Iránban ambiciózus reformprogram zajlott, amihez Mustafa Kemal Atatürk török elnök (hivatalban 1923-1938 között) és az őt példaképének tekintő Reza Pahlavi sah (uralkodott 1925–1941 között) egyaránt igyekezett megteremteni a békés külpolitikai környezetet. A megegyezés egyik elsődleges motívumát a kurdkérdés jelentette: 1936 óta nagy arányú kurd felkelés zajlott Kelet-Anatóliában, ami a szintén jelentős kurd lakossággal rendelkező Irán és Irak területére is átgyűrűzhetett (ez utóbbi országban 1932-ben szintén kurd felkelést kellett vérbe fojtani). Megoldásra várt Irak és Irán régi keletű határvitája is, ami az 1930-as években is kiújult, és 1934-35 folyamán hiába próbáltak a Népszövetségben és külön tárgyalásokon dűlőre jutni. Irakban 1936 októberében a brit protektorátust ellenző Bakr Szidki tábornok szerezte meg államcsínnyel a miniszterelnöki kinevezést a hasonló nézeteket valló Gázi királytól (uralkodott 1933–1939 között). Szidkit a szerződés megkötése után alig több, mint egy hónappal meggyilkolták, és újra britbarát politikusok kerültek kormányra, de a paktum érvényben maradt. Afgán részről az ifjú Mohammad Záhir sah (uralkodott 1933–1973 között) nagybátyjai, Mohammad Hásim kán miniszterelnök (hivatalban 1929–1946 között), Sáh Vali kán marsall, illetve a később szintén miniszterelnöki széket kapó Sáh Mahmud kán által szorgalmazott nyitott, passzív semlegességi politikai vonulathoz illeszkedett a muszlim hatalmak közti közeledés. A szerződés tartalma A paktum megkötését Reza sah kezdeményezte, és külügyminiszterek általi aláírására a sah rezidenciájául szolgáló Szaadábád-palotakomplexumban (perzsául ������ �������) került sor 1937. július 8-án. A francia nyelvű dokumentumban a felek kijelentették, hogy nem avatkoznak egymás belügyeibe, tiszteletben tartják egymás határait és – az általuk is elfogadott 1928-as Kellogg–Briand-paktumot megerősítve – tartózkodnak mindennemű erőszak alkalmazásától egymás ellen (leszámítva egy esetleges népszövetségi utasítást). Kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy fellépnek az olyan, területükön működő szervezetek ellen, amelyek valamely másik szerződő fél rovására igyekeznek elkövetni valamit. Vitás kérdéseiket békés úton rendezik, aminek fóruma az egyes országok külügyminisztereiből felállítandó, évente legalább egyszer ülésező tanács. Amennyiben az egyik fél megsértené a szerződésben foglaltakat, úgy a sértett fél a Népszövetséghez fordulhat, és mindent megtehet a jogos önvédelem érdekében. A szerződés öt évre szól, és amennyiben egyik fél sem jelenti be elállási szándékát, úgy automatikusan meghosszabbodik újabb öt évre. A paktum akkor lép érvénybe, amikor az egyes országok törvényhozása ratifikálja. Tapio Tapio a finn mitológia szerint az erdők és a vadászat istene, védőszelleme. Felesége Mielikki, gyermekeik pedig Annikki, Tellervo, Nyyrikki és Tuulikki. Különösen a keleti finn területek néphitében maradt fenn az emléke. Neve szerepel a finn istenek első felsorolásában, melyet Mikael Agricola püspök állított össze 1551-ben. Áldozatot mutattak be tiszteletére a vadászat előtt, hogy sikeresek legyenek, valamint az első elejtett madarat is neki áldozták. A vadász mohából és zuzmóból, lucfenyő ágára épített Tapio asztalának vagy Tapio tenyerének nevezett szentélyben hagyta a madarat. Forrás Sz. A. Tokarev: Mitológiai Enciklopédia, Gondolat kiadó, Budapest 1988 Lauri Honko: Finn mitológia, Európa könyvkiadó, Budapest 1980 Soltra József-gyilkosság A Soltra-gyilkosság egy fehérterror idején elkövetett gyilkosság volt. 1920. november 10-én a várost járó tiszti különítményesek meggyilkolták Soltra József rendőrtisztet és súlyosan megsebesítették a segítségére siető rendőrellenőrt. Maga a gyilkosság politikai motiváció nélkül, egy garázdaság részeként történt, ám Horthy Miklós ezen bűncselekmény után szánta el magát, hogy leszámol az országban önbíráskodó és fosztogató jobboldali katonai különítményekkel. A gyilkosság napokig tartó letartóztatási hullámhoz és fegyveres utcai összecsapáshoz vezetett Budapesten, középtávon pedig a korabeli magyarországi szélsőjobb megrendülését okozta. A gyilkosságot követően Horthy Miklós helyzete megerősödött. A gyilkosság előzményei A Magyar Tanácsköztársaság bukása után az új jobboldali irányítású állam még hosszú ideig csak nagy nehézségek árán tudott úrrá lenni az országban uralkodó zűrzavaron. A rend helyreállítását és a rendszer megszilárdítását kiváltképp akadályozták egyes jobboldalhoz kötődő katonai csoportok, amelyeknek tagjai a kommunisták elleni politikai bosszúhadjáratuk közben köztörvényes bűncselekményeket is elkövettek. Míg a tanácsköztársaság megbuktatását követő időszakban Horthy még támaszkodott ezen alakulatokra, addig 1920-ra az elszabadult hajóágyúként működő szabadcsapatok tevékenysége már kifejezetten károkat okozott az élet normalizálására és az ország konszolidálására törekvő rezsimnek. Ezek közül az egyik legkellemetlenebb szabadcsapat a budapesti Britannia-szállóban berendezkedő alakulat volt. Ez az alakulat nem csupán a jobboldalhoz közeli "fehér" katonákból állt, hanem a zsákmányszerzés lehetőségét megsejtő köztörvényes bűnözők is egyre növekvő számban csatlakoztak hozzá. A britanniásoknak nevezett csapat tagjai hónapokon keresztül járták az éjszakai Budapestet, számlájukon zsarolás, fosztogatás, súlyos testi sértések és politikainak tűnő gyilkosságok sora szerepelt. A gyilkosságot megelőző hetekben a Horthyval egyre elégedetlenebb radikális jobboldal két fronton is támadást indított a kormányzó rendszere ellen. A politikai szárnyat képviselő Ébredő Magyarok Egyesülete különböző akciókkal (pl. lakásfoglalások, sztrájkok szervezése, erőteljes kampány) növelte a kormányzatra gyakorolt nyomást, a hozzá kötődő félkatonai egységek pedig főként Budapesten tevékenykedtek. Ezek a rekviráló (ténylegesen fosztogató), embert rabló, éjjelenként az utcákon garázdálkodó tisztek jelentették a szélsőjobb mozgalom katonai szárnyát. Felfegyverzett alakulataik az állami rendfenntartó erők gyengesége miatt kifejezetten ütőképes egységeknek számítottak egy kiéleződő politikai küzdelem esetén, a velük való konfliktust a rendőrség kerülni igyekezett. A Horthy körül csoportosuló konzervatív jobboldal úgy vélte, hogy a radikális jobboldal a Héjjas Iván és Prónay körül szerveződő félkatonai egységek aktivizálásával hatalomváltást akar kieszközölni. A gyilkosság 1920. november 10-én szerdán hajnalban, 2 óra 30 perc körül az Oktogon környékén szolgálatot teljesítő Miklós József rendőrellenőr segélykiáltásokra lett figyelmes. A tér egyik oldalán tiszti egyenruhás fiatalemberek egy csoportját vette észre, akik egy hazafelé tartó nyomdászt bántalmaztak. A rendőrellenőr láttán a csoportosulás abbahagyta a férfi ütlegelését és a Nyugati pályaudvar irányába távoztak. A Nyugati felől érkezett a segélykiáltásokra szintén felfigyelő Soltra József rendőr, aki az Aradi utca és a Teréz körút sarkán szembetalálkozott a garázda csoporttal. A rendőr összeszólalkozott a túlerőben lévő különítményesekkel. Szorult helyzetét látva Miklós rendőrellenőr Soltra segítségére sietett és igyekezett őt az Oktogon felé elrángatni a helyszínről, amikor a katonák közül kivált egy három fős csoport, akik fegyvert rántottak és Soltra rendőrt többször hátbalőtték, majd elfutottak. Soltrát a rendőrellenőr fölemelte és az Edison kávéház előtt álló szállítótargoncára fektette, majd a tettesek után indult. Miklós József a garázdák után lőtt, ám azok visszafordultak és rá is tüzet nyitottak, súlyosan megsebesítve a rendőrellenőrt is. Miután Miklós is a földre rogyott a különítményesek köré gyűltek, a rendőrellenőr kezéből kicsavarták fegyverét, majd a sebesült durva bántalmazása után elfutottak. Soltra József tüdeje, mája és gyomra oly súlyosan sérült, hogy az orvos megérkezése előtt meghalt. Miklós lőtt és vágott sebekkel ugyan, de túlélte a különítményesekkel való konfliktust. A gyilkosságnak több szemtanúja is volt, akik a garázdákat a Britannia szállóban megtelepedett félkatonai alakulat tagjaiként azonosították. Az eset következményei Nyomozás és statáriális ítéletek Soltra József meggyilkolása nagy felháborodást és tiltakozást váltott ki. Horthy a rendőrtiszt halála után halaszthatatlannak látta a szélsőjobboldali tiszti alakulatok lefegyverzését. Héjjas Iván ingerülten vette tudomásul, hogy emberei meggyilkoltak egy rendőrt, de felkészült az alakulatai birtokában lévő épületek fegyveres védelmére. A kaput elbarikádozták és gépfegyverállásokat állítottak fel mögöttük, a tiszteknek muníciót és gránátokat osztottak ki. A Britannia szálló előtt még a délelőtt folyamán felsorakoztak a Horthyhoz hű nemzeti hadsereg és a rendőrség egységei. Az összecsapásra végül nem került sor, mert az utcán megjelent a szabadcsapatokat szervező és a helyzet súlyosságát megértő Prónay, aki utasította Héjjas egységeit az együttműködésre. A rendőrök a nemzeti hadsereg katonáival együtt, feltűzött szuronyokkal és lövésre készen tartott fegyverekkel nyomultak be a szálloda nagytermébe, ahol megkezdődött az éjjeli gyilkosságban részes személyek azonosítása. Ez csak részben volt lehetséges, mert a tettesek egy része még az események után közvetlenül megszökött. A rendőrök végül nem csak a Soltra-gyilkosságban részes különítményeseket válogatták ki, hanem a régóta húzódó rablási, kínzási és emberrablási ügyek gyanúsítottait is. (A Britanniában állomásozó csapatok összetételét jól mutatja, hogy a letartóztatottak túlnyomó többsége valójában nem is katona, hanem katonai egyenruhát öltött civil volt.) A nyomozók a sebesült rendőrellenőrt megverő háromfős csoport tagjaiként Mészáros Imrét, Sesevics Lászlót és egy Zólyomi (más források szerint Wagner) vezetéknevű személyt azonosítottak. Sesevicset nem sikerült elfogni, ő vélhetően elhagyta az országot és hazatért Jugoszláviába. A gyilkosság elkövetésével végül Mészáros Imrét vádolták meg, akiről szintén kiderült, hogy valójában nem is katona, hanem egyenruhát öltött civil, ezért ügyében a polgári statáriális bíróság járt el. December 17-én az ügyben megtartott főtárgyaláson a vádlottat halálra ítélték, egy nappal később fölakasztották. A radikális jobboldal katonai szárnyának erőszakos felszámolása Prónay sem akarta vállalni a Horthyval való konfrontációt a Héjjas emberei által elkövetett gyilkosság miatt. A Béke szálloda előtt megjelenő Prónay néhány tisztért (így Héjjasért is) felelősséget vállalt, de a többieket a rendőrök lefegyverezték és egy részüket le is tartóztatták. A következő napokban a Horthyhoz hű csapatok folytatták a tisztogatásokat, a tiszti alakulatok által megszállt szállodákat átkutatták, félszáz különítményes tisztet tartóztattak le és számos fegyvert koboztak el. A főbb útkereszteződéseket és közlekedési csomópontokat az államrendőrség és a Horthyhoz hű nemzeti hadsereg egységei szállták meg, akik igazoltatásokkal szűrték az egyenruhásokat. A rendőrök a különítményesek után kutatva átfésülték a kávéházakat és rengeteg embert állítottak elő. A hatósági fellépésnek köszönhetően Héjjas alakulatai elkezdtek felbomlani, a különítményesek közül többen polgári ruhát öltöttek és igyekeztek eltűnni Budapestről. November 12-én hajnalban a kormány csapatai megkísérelték birtokba venni a mátyásföldi laktanyát is, ahol báró Babarczy szabadcsapatait szállásolták el. Itt azonban kemény ellenállásba ütköztek, a délelőttig elhúzódó fegyveres harc számos áldozatot követelt a kormány és a különítményesek oldalán is. A rendőrség végül győzelmet aratott és az ostrom túlélőit letartóztatták. A szabadcsapatok felszámolásával Horthy két fontos politikai célkitűzését is elérte: egyértelműen visszaállította az állam által ellenőrzött szervezetek erőszakmonopóliumát és megakadályozta, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete egy katonai erővel kiegészített modern fasiszta párttá válhasson. Soltra József temetése Soltra Józsefet hősi halottá nyilvánították és a Mosonyi utcai rendőrkaszárnya udvarán ravatalozták fel. Ravatalára számos állami szerv és magánvállalat koszorút küldött. A rendőrt kiemelt állami tiszteletadással nagy részvét mellett november 16-án a Kerepesi úti temetőben temették el a főváros által adományozott díszsírhelyre. A szertartáson demonstratívan részt vett Horthy Miklós kormányzó is, aki személyesen nyilvánította részvétét Soltra szüleinek és menyasszonyának. Férfi lólengésgyakorlat a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon a torna férfi lólengésgyakorlat versenyszámának selejtezőjét augusztus 9-én míg döntőjét augusztus 17-én rendezték. Eredmények Az eredmények pontban értendők. A rövidítések jelentése a következő: Q : továbbjutás helyezés alapján R : tartalék versenyző Selejtező A selejtező első nyolc helyezettje jutott a döntőbe. 2002-es rali-világbajnokság A 2002-es rali-világbajnokság volt a 30. rali-világbajnoki szezon. Január 18-án kezdődött és november 17-én lett vége. Az egyéni bajnok Marcus Grönholm lett, a csapat világbajnok pedig a Peugeot. Balassagyarmat tömegközlekedése Balassagyarmat helyi közlekedését Balassagyarmat Város Önkormányzata megrendelésére a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ üzemelteti. A városból induló, várost érintő helyközi járatokat a KMKK és a Volánbusz működteti. Története Balassagyarmaton a vármegyében elsőként, 1932-ben indult el a menetrend szerinti helyi járat, ami a Nagyliget és a Mária Valéria Közkórház között közlekedett. A helyi járat elindulásában jelentős szerepet játszott a város akkori polgármestere, Horváth Sándor, aki megegyezett a MAVART kiküldöttségével a buszvonal indításáról. A második világháború után csupán az 1960-as években indult el újra a helyi járat a városban. Az első járatot a 2. számú Autóközlekedési Vállalat indította el a Vasútállomás és a Városi Tanács Kórház között, hogy az akkor még nagyobb forgalmú vasúton érkező környékbéli település lakosai könnyedén eljuthassanak a kórházhoz. Ezen a vonalon a mai napig közlekednek buszok 1-es viszonylatjelzéssel. Még ebben az évtizedben, 1963-ban elkészült a balassagyarmati autóbusz-állomás a Madách Imre utcában. A következő 50 évben, a 2010-es évek közepéig maradt is az állami AKÖV a helyi járat működtetőjének, 1969-től Volán 2. számú Vállalat, 1986-tól Nógrád Volán néven. 2007-ben az új autóbusz-állomás megépülésével kiköltözött a helyközi és pár helyi járat végállomása a belvárosból az Ipoly-partra. 2012-ben az önkormányzat a helyi járat üzemeltetésére 2013 és 2017 közötti időszakra. A Nógrád Volán pályázatát azonban az önkormányzat elutasította, ugyanis a 2009 óta elkönyvelt jelentős veszteséget a balassagyarmati önkormányzat nem kívánta finanszírozni. Az önkormányzat a Nógrád Volán kizárása után helyi vállalkozások pályázatára számított, azonban az ajánlattétel benyújtásának határidejéig egy ajánlat sem érkezett. A helyi járat további működéséhez peren kívül meg kellett egyeznie az önkormányzatnak a Volánnal, és átmeneti szerződést kötnie, ami járatritkítást és 5%-os jegyáremelkedést is tartalmazott. A két évre szóló átmeneti szerződés lejárta előtt, 2014-ben az önkormányzat újabb pályázatot írt ki a következő 9 évre, 2024-ig a közösségi közlekedés biztosítására. Ezt az egyedüli pályázó Nógrád Volán meg is nyert, és a közszolgáltatási szerződést meg is kötötték december 30-án, azonban 2015. január 1-jén a helyi járat üzemeltetését nem a Nógrád Volán, hanem az jogutódja a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ kezdte meg. Járműparkja Balassagyarmat helyi járatát 20 darab autóbusz szolgálja ki, amihez egy darab Volvo 7000-en kívül a többi helyközi állományból áll be. Járatok A 2015. január 1-jétől érvényes menetrend szerint: Díjszabás A helyi járat díjtételeit Balassagyarmat Város Önkormányzata és a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ között megkötött közszolgáltatási szerződés határozza meg. A közlekedési központ 2016. április 1-jén bevezette a kombinált bérleteket, melyek érvényesek valamennyi helyi járaton (egyvonalas esetén a rajta feltüntetett vonalon), valamint a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ által üzemeltetett helyközi járatokon a város közigazgatási határain belül, a helyi járattal azonos vonalszakasz közös, és a közös vonalszakaszon túli megállói között. Helyközi járatok Balassagyarmat autóbusz-állomásáról átszállás nélkül el lehet jutni Nógrád megye majdnem összes városába (Salgótarjánba, Pásztóra, Szécsénybe és Rétságra), illetve a megyén kívül Budapestre, Vácra, Gyöngyösre és Hatvanba. Balassagyarmatról Budapest, Újpest-Városkapuba és Salgótarjánba óránként, Vácra két óránként indulnak autóbuszok. A helyközi közlekedés legnagyobb részét a Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ (korábban Nógrád Volán) végzi, de a Volánbusz buszai is feltűnnek a budapesti (1010–1013) és az aszódi (460) vonalakon. 2015 előtt a Nógrád Volánon és a Volánbuszon kívül a Hatvani Volán is jelen volt a Balassagyarmat és Hatvan közötti (1306) járaton. Karl-Heinz Lambertz Karl-Heinz Lambertz (Schoppen, Belgium, 1952. június 4. –) jogász, politikus. 1999 és 2014 között Belgium német nyelvközösségének miniszterelnöke volt. Köztudott róla, hogy politikai céljai közé tartozik az Eupen környékén lakó mintegy 70 ezres német közösség kiválása Vallóniából, hogy Belgium önálló régióját alkossa. Nős, felesége magyar származású, két gyermekük van, akikkel Eupenben élnek. 2008. július 17-én egyike volt annak a három tapasztalt politikusnak, akiket II. Albert belga király felkért, hogy megvizsgálják az elhúzódó belga alkotmányos válságból kivezető alkotmányos reformmegbeszélések lehetőségét. Szakmai karrier 1976–1980: a Leuveni Katolikus Egyetem (UCL) jogi fakultásának asszisztense 1980–1981: a szervezeti reformok miniszterének tanácsadója / az AG AEROTECH igazgatóhelyettese 1981–1990: A SRIW vallon regionális befektetési társaság tanácsadója 1988 óta: a Leuveni Katolikus Egyetem (UCL) jogi fakultásának előadója (témája a német jogi terminológia) Politikai pályafutása Politikai pályafutását a belgiumi Német Nyelvű Ifjúság Tanácsában (RDJ) kezdte, melynek 1975–1980 között elnöke volt. 1975–1981 között tagja volt a törvények és rendeletek hivatalos német fordításáért felelős bizottságnak. 1981 óta tagja a belgiumi német nyelvű közösség parlamentjének, 1990-ig a szocialista frakció vezetője, emellett 1984–1990 között a német közösség szocialista pártszervezetének elnöke is volt. 1986 óta tagja a belga Szocialista Párt elnökségének. 1990 óta tagja a német nyelvű közösség kormányának. 1990–1995 között a keresztényszocialistákkal és liberálisokkal alkotott koalíciós kormányban a média, a felnőttoktatás, a fogyatékkal élők, a szociális támogatások és a szakképzés ügyeiért felelt, 1995–1999 között a keresztényszocialisták és szocialisták koalíciós kormányában az ifjúság, a képzés, a média és a szociális ügyek minisztere volt. Eközben 1995–1997 között városi önkormányzati képviselő volt Eupenben, a német közösség fővárosában. 1999 óta a belgiumi német nyelvű közösség miniszterelnöke, 2004-ig egyúttal a fogyatékkal élők, a média és a sport ügyeiért, míg 2004 óta a helyi önkormányzatokért felelős miniszter is. Lambertz aktív szereplője az európai politikának is. Tagja a Régiók Bizottságának, ahol hosszú ideig az Európai Szocialisták Pártja (PES) frakcióvezető-helyettese volt, majd 2011. június 30-án a frakció vezetőjévé választották. Szintén tagja az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának (CLRAE), ahol a Kulturális és Oktatási Bizottság elnöke. Nagy Mór Branyicskai Nagy Mór (Szászváros, 1850. február 5. – Kolozsvár, 1910. április 30.) jog- és államtudományok doktora, városi tanácsos. Élete Nagy Leopold és Bacskády Friderika fia. Atyja, aki 1848-49-ben vérbíró volt Hunyad megyében és emiatt várfogságot szenvedett, midőn kiszabadult, Kolozsvárra költözött családjával és ott ügyvédi irodát nyitott. Nagy az ottani református kollégiumban tanult (egyszersmind házitanító volt Esterházy Kálmán gróf kolozs megyei főispán családjánál) és a kolozsvári egyetemen folytatta jogi tanulmányait, ahol a jog- és államtudományok doktorává avatták. 1874-ben Kolozsvár város szolgálatába lépett mint elnöki titkár, csakhamar árvaszéki ülnök és 1880-ban városi tanácsos lett és ezen állásában volt később helyettes polgármesteri ranggal. A kolozsvári egyetemen az államtudományi vizsgálóbizottság külső tagja volt. Szépirodalmi munkásságát Kolozsvár város törvényhatósága 1899-ben az ezredévi örök alapítványból 500 forint versenydíjjal jutalmazta. Munkatársa volt az 1870-es és 1880-as években a Keletnek, a Magyar Polgárnak és az Erdélyi Híradónak (1888. Schiller, Az élet játéka ford. sat.), a Magyarságnak és a Vasárnapi Ujságnak (1895. költ.); iránycikkeket, tárcákat, színikritikákat és főképp költeményeket irt. Munkái Viszhang az Énekek Énekére. Kolozsvár, 1889. (Ism. Prot. Egyh. és Iskolai Lap 19. sz.). Lenauból. Kolozsvár, 1892., 1899. Két kötet. (Ism. Erdélyi Hiradó 276. sz. Vasárnapi Ujság 1893. 5. sz., Budapesti Hirlap 1899. 175. sz.). Kolozsvári virágok. Kolozsvár, 1894. (Ism. Főv. Lapok 1893. 358. sz., Erdélyi Hiradó 279. sz., Vasárnapi Ujság 1894. 21. sz.). Jób könyve. Kolozsvár, 1895. Őszi gond. Kolozsvár, 1896. Pál apostol a rómabeliekhez írott levélben. Kolozsvár, 1897. (Ism. Vasárn. Ujság 22. sz.). Esti fény. Kolozsvár, 1897. (Ism. Vasárn. Ujság 36. sz.). Ifjúkori emlékek. Kolozsvár, 1898. (Ism. Vasárn. Ujság 34. sz.). Merengés. Kolozsvár, 1898. Közmondások költészete. Kolozsvár, 1898. Homerosz Iliasza. Kolozsvár, 1899. (I. füzet 1-4. ének). Ezen munkák mind költemények vagy műfordítások. Keleti germán nyelvek A keleti germán nyelvek az indoeurópai nyelvek egy kihalt csoportja, a germán nyelvek családjában. A gótok nyelve az egyetlen írásban is fennmaradt keleti germán nyelv. A forrásainkból ismert többi keleti germán nép, a burgundok, a gepidák, a herulok, a rugiaiak és a vandálok nyelvét személynevek, helynevek és a más nyelvekbe átkerült jövevényszavak őrzik. A keleti germán nyelvek valószínűleg igen közel álltak egymáshoz: a rómaiak, talán éppen ennek köszönhetően valamennyiüket vandálnak (Vindelici) nevezték. Keleti germán nyelvek burgund gepida gót herul vandál rugi Rimóczi Imre Rimóczi Imre (Pestszenterzsébet, 1948. február 28. – ) magyar mikológus, botanikus, Szent-Györgyi Albert-díjas egyetemi tanár. Élete 1948. február 28-án született a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Pestszenterzsébeten. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, majd az intézmény szervezeti átalakítása után a Budapesti Corvinus Egyetem Növénytani Tanszékén tanított egyetemi tanárként, egy időben a tanszék vezetője is volt. 2010-ben Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el a munkásságát. Művei Rimóczi Imre: Gombaválogató 1-11. Szépia Kiadó Rimóczi Imre: Magyarország leggyakoribb gombái Rimóczi Imre: Gombák I. - Rétek,legelők és pázsitok gombái Kalmár Zoltán – Rimóczi Imre: Gombakalauz Debreceni Boglárka Debreceni Boglárka (Salgótarján, 1981. augusztus 11.) író, költő, szerkesztő, kritikus. Életpályája A nem akkreditált Nagy Lajos Király Magánegyetemen és a Miskolci Egyetemen végzett mint művészettörténész, kulturális antropológus, muzeológus, vizuális kultúra, művészettörténet és társadalomismeret tanár. Korábban egy művészeti szakközépiskolában tanított, aztán a Petőfi Irodalmi Múzeum művészeti tárában helyezkedett el, majd a Kassák Múzeumban dolgozott. Jelenleg szabadúszó íróként, szerkesztőként és rendezvényszervezőként tevékenykedik. 2008-tól a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága Művészettörténeti Munkabizottságának tagja. 2009-től a Fiatal Írók Szövetsége tagja. 2010-től a József Attila Kör tagja. 2010-től a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Hungarian International Press Association tagja. Munkássága Rendszeresen publikál irodalmi, művészeti, társadalomtudományi, pedagógiai folyóiratokban, az Irodalmi Rádió szerzője. Művei antológiákban is megjelentek. Verseit és novelláit angol, szerb és török nyelvre fordították. 2010-ben jelent meg első önálló novelláskötete Bébikommandó címmel (FISZ Könyvek), valamint a Semmi mozdulat most - Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások (Petőfi Irodalmi Múzeum). 2010-ben elindította a Chat Room - Irodalmi Esték a Kassák Múzeumban c. rendezvénysorozatot. 2013-ban a Palócföld irodalmi, művészeti, közéleti folyóirat tárcarovatának szerzője (tarján bulvár). Egy új lírai műfaj, a képregénytechnika alkalmazására épülő komix megalkotója. Ebben a stílusban hozta létre 2008-ban a Hiánypótlás I-III., 2009-ben a Szőkék, a Próbababák és a Vidi ciklusait, majd a Panorámát. 2014 februárjától 2015 májusáig az Irodalmi Centrifuga online magazin főszerkesztője, a FEM-X, az FM-X, a Kreativity, az Epizód, a Meeting és az X-MAN c. rovatok elindítója. Díjai, elismerései 2007-ben Kaleidoszkóp-díjat kapott 2009-ben I. helyezést ért el a Fiatal Írók Szövetsége által meghirdetett alkotói pályázaton, a Bébikommandó c. prózagyűjtemény kéziratával 2010-ben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjjal tüntették ki 2012-ben NKA alkotói ösztöndíjas Művei Bébikommandó ; FISZ, Bp., 2010 ( FISZ könyvek ) Csemniczky Zoltán szobrász ; előszó, szerk. Debreceni Boglárka; T-Art Alapítvány, Bp., 2010 ( Paletta ) Semmi mozdulat most. Mikszáth Kálmán összes fényképe, válogatott ábrázolások ; összeáll., szerk., utószó Debreceni Boglárka; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2010 Panoráma. Hotel Nixen (komixok); Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarján, 2013 ( Palócföld könyvek ) Vágóhíd utcai stadion A Debrecenben található Vágóhíd utcai stadion (becenevén: Loki-stadion) a DVSC első számú pályája szezon előtti felkészülése során. A csapat elődei, így például a Bocskai FC, Debreceni MÁV TK játszották itt mérkőzéseiket. Jelenlegi tulajdonosa a debreceni önkormányzat. A stadiont 1922-ben adták át. Nyitómérkőzésén a DVSC játszott a Törekvés ellen. Az ott folyt legrangosabb mérkőzés a Közép-európai kupa (Mitrokupa) 1. fordulója volt a Bocskai FC és a Vienna FC (0-4) részvételével 1931. július 5-én. Nézőcsúcsa: 15.000 DVSC – Makó (1 – 0 2007. augusztus 27.) A Stadion megközelítése A Nagyállomásról a 30-as és a 49-es busszal lehet eljutni a pályához. Forrás http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/175 10250 Hellahaasse A 10250 Hellahaasse (ideiglenes jelöléssel 1252 T-1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1971. március 25-én. A Kongói Demokratikus Köztársaság világörökségi helyszínei A Kongói Demokratikus Köztársaság területéről eddig öt helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint három további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2012 szeptemberéig 190 ország képviselői írták alá, köztük a Kongói Demokratikus Köztársaság küldöttei 1974-ben. Az UNESCO egy úgynevezett Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján tarja nyilván azokat a helyeket, amelyeket megsemmisülés vagy rombolás veszélye fenyeget. A Kongói Demokratikus Köztársaság zavaros belpolitikai helyzete miatt az ország mind az öt helyszíne felkerült erre a listára. Rinaldo Cruzado Paulo Rinaldo Cruzado Durand (Lima, 1984. szeptember 21. –) perui labdarúgó, a CD Universidad César Vallejo középpályása. Az Alianza Lima csapatával háromszoros perui bajnok (2003, 2004, 2006). Lacház Lacház, (Lăschia), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében. Fekvése Kápolnokmonostortól északkeletre, Kapnikbányától délnyugatra, a Kapnik folyó jobb partja mellett, Szurdokkápolnok és Kováskápolnok közt fekvő település. Nevének eredete Lacház nevét alapító kenéze után kapta. Története Lacház nevét 1543-ban említete először oklevél Lachkonia néven. 1566-ban Laczkonya, 1650-ben Laczkina, 1733-ban Leczkény, 1750-ben Leczkie, 1808-ban Laczkonya, 1913-ban Lacház néven írták. Lacház', Laczkonya Kővár tartozéka volt, és a Drágffyak birtokai közé tartozott. 1543-ban Drágffy Gáspáré, 1545–ben annak özvegyéé, 1553-1554-ben pedig Drágffy György volt a birtokosa, majd a Drágffyk kihalta után Izabella királyné Báthory Györgynek, nejének Annának és fiuknak Istvánnak adományozta. 1565-ben azonban Báthory György fellázadt I. Miksa császár ellen, de a lázadás leverése után feje váltságául Kővárt tartozékaitt a császárnak engedte át. 1567-ben II. János király Kővárt Miksa császártól visszafoglalta, azt s összes tartozékait, tehát e tartozékot is beregszói Hagymási Kristófnak adományozta. 1583-ban Báthory Zsigmond a kapniki ezüstbányászat céljából 2 évre, majd 1585után újabb 12 évre báró Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe, 1591-ben a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért örököseivel további 6 évre megújította. 1603-ban a kápolnokmonostori járáshoz tartozott. 1613-ban Tövisi Jezerniczky János birtoka, mely Kapnikhoz tartozott, e család tagjaié volt 1631-ig. 1650-ben Kővár tartozékai közt említették. 1702-ben Lipót császár gróf Mikes Mihályt és fiait: Ferenczet és Mihályt erősítette meg e birtokban, és a Mikes család leszármazottaié volt még az 1700-as évek végén is. 1809-ben birtokosai: gróf Mikes János 41, Pattantyus Pável 1 telekkel, majd 1820-ban gróf Mikes Róza, 1863-ban pedig gróf Mikes Erzsébet, gróf Wass Albert és Antónia részére úrbéri kárpótlást utaltak ki. 1910-ben 600 lakosából 594 román volt. Ebből 39 görögkatolikus, 553 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kápolnokmonostori járásához tartozott. Nevezetességek Az Istenszülő születésének szentelt Görög keleti fatemploma a 19. században épült. Három harangja 1867, 1895 és 1896 évből valók, melyeket Kolozsváron és Temesváron öntöttek. Sayda Sayda település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Népesség A település népességének változása: Keleti keresztény egyházak A keleti keresztény egyházak három fő csoportra oszthatók: ókeleti egyházak, ortodox egyházak és keleti katolikus egyházak. Ókeleti egyházak Hét egymástól teljesen független egyház tartozik ide: Asszír keleti egyház Az első két egyetemes zsinatot elismerő keresztények csoportja, amelynek önálló identitása 431 -től kezdődik. Magukat a legrégibb keresztény egyháznak tartják. Antikhalkedóni egyházak Az első három egyetemes zsinatot elismerő egyházak, amelyek önálló identitása 451 -től kezdődik. Valamennyi idetartozó egyház „ortodoxnak” nevezi magát, ennek ellenére nem soroljuk őket az ortodox egyházak közé. Etióp Ortodox Egyház Eritreai Ortodox Egyház Indiai Ortodox Egyház Kopt Ortodox Egyház Brit Ortodox Egyház (a Kopt Ortodox Egyház autonóm részegyháza) Örmény Apostoli Ortodox Egyház Ciliciai katolikatosz (az Örmény Apostoli Ortodox Egyház autonóm részegyháza) Jeruzsálemi Örmény Patriarchátus (az Örmény Apostoli Ortodox Egyház autonóm részegyháza) Konstantinápolyi Örmény Patriarchátus (az Örmény Apostoli Ortodox Egyház autonóm részegyháza) Szír Ortodox Egyház Szír Malankara Ortodox Egyház (a Szír Ortodox Egyház autonóm részegyháza) Ortodox egyházak Önálló identitásuk a katolikus egyházéval egy időben, 1054-ben kezdődik, a nagy egyházszakadás idején. Hét egyetemes zsinatot ismernek el. Jelenleg 15 önálló (autokefál) egyház tartozik ide. Keleti katolikus egyházak A keleti katolikus vagy unitus egyházak a katolikus egyház nem-latin rítusú részegyházai, amelyek a római központú latin rítusú katolikus egyházzal (nyugati egyház) egyesültek. Az unitus (néha uniátus) szó jelentése: „egyesült”. Többségük az ortodox és ókeleti egyházakból a katolikus egyház misszionáriusi tevékenysége hatására kiszakadt többnyire kis létszámú csoportok. Elterjedt magyar elnevezésük "görögkatolikus", amely azonban nem pontos az összes unitus egyházra, mivel jelentős részük sosem volt görög (bizánci) rítusú. Újvilág Fantasztikus Négyes Az Újvilág Fantasztikus Négyes egy 2005 és 2006 közt futó, 12 részes, a Panini Comics Magyarország által kiadott képregénysorozat. Minden hónap második felében, a Rozsomákkal együtt került ki az újságárusok polcaira. A sorozat az Ultimate Fantastic Four magyar kiadása, ebből következőleg a szereplők sok pontban eltérnek a normál Marvel realitásban élő Fantasztikus Négyestől. Az eredeti amerikai kiadványok viszonylag jól teljesítettek hazájukban, TPB-ként is megjelentek. A magyar változat 3 másik Paninis társához képest közepes népszerűségnek örvendett és 2006 októberétől, a Rozsomákkal együtt a kiadó szünetelteti. Történetfolyamok A hazánkban kiadott tizenként rész két történetet mesél el, melyek Warren Ellis író és Steve Immonen rajzoló munkái. Fantasztikus Eredeti címe The Fantastics. Fátum Eredeti címe Doom. Kiadványok Megjegyzés: Az első szám utolsó sztorioldala az eredeti kiadványban egy duplaoldal (azaz a két szomszédos oldal egy nagy képet alkot), a magyar kiadásban ezt 90°-al elforgatva, egy oldalon adták le. Pókember füzetekben való feltűnések Az Újvilág Fantasztikus Négyes csapata számos más Marvel kiadványban is vendégszerepelt, köztük a hazánkban is megjelenő Ultimate („újvilági”) Spider-man füzeteket közlő, Csodálatos Pókember (2001-es, 2. sorozat) képregényekben. Az F4 tagjai közül legtöbbször Mr. Fantastic és a Fáklya tűntek fel a Pókember-füzetekben. A legelső közös kalandra egy Fáklya-Pókember történet kapcsán került sor. Johnny Storm a hálószövő szuperhős középiskolájába került, hogy folytassa a tanulmányait. Egy péntek délutáni „osztálytalálkozón” azonban kiderültek Johnny szuperképességei, ami nyilván bonyodalmakhoz vezetett (Csodálatos Pókember [2. sorozat]: 52. szám). A következő „találkozó” a Klónsztori volt. Az F4 végig jelen volt az események sodrában. Talán a legfontosabb mozzanat Reed Richardshoz fűződik, aki Mary Jane meggyógyítása kapcsán egy olyan szert alkotott, amellyel Pókembert, Peter Parkert kigyógyíthatta volna szuperképességeiből. A döntés Peter kezében volt, hogy eldöntse szuperhős marad-e vagy átlagember kíván lenni (Csodálatos Pókember [2. sorozat]: 66-71. számok). Johnny Storm ezután még feltűnt az „Azért vannak a jó barátok” című történetben, ahol Liz Allen egyik napról a másikra megváltozott, s a Fáklyáéhoz hasonló képességekkel rendelkezett. Hamarosan Magneto és az X-men is a városba érkezett Liz miatt (Csodálatos Pókember [2. sorozat]: 77-78. számok). A Fantasztikus Négyes ugyancsak szerepelt a Magyarországon 2010-ben Csodálatos Pókember (2. sorozat) füzetekben megjelenő 9 részes Ultimate Power, magyarul Újvilág Hatalom című történetben (Csodálatos Pókember [2. sorozat]: 79-87. számok). E cselekményben az Újvilág valamennyi fontosabb szuperhőse feltűnt, Pókembertől és az Újvilág X-Men csapatától kezdve a Különítményig (az Újvilág Bosszú Angyalai) bezárólag. Az egyes Fantasztikus Négyes szereplők feltűnése a Semic kiadó Pókember-sorozatában (a felsorolás azon képregényeket tartalmazza, ahol az adott szuperhős legalább 1 képkocka erejéig valamilyen formában feltűnik az adott számban): Reed Richards (Mr. Fantastic): Csodálatos Pókember (2. sorozat): 52 (eredetileg megjelent: Ultimate Spider-man: 68), 66 (Ultimate Spider-man: 98), 67 (Ultimate Spider-man: 99), 69 (Ultimate Spider-man: 101, 102), 70 (Ultimate Spider-man: 103, 104), 71 (Ultimate Spider-man: 105, 106), 79 (Ultimate Power: 1), 80 (Ultimate Power: 2), 81 (Ultimate Power: 3), 82 (Ultimate Power: 4), 83 (Ultimate Power: 5), 84 (Ultimate Power: 6), 85 (Ultimate Power: 7), 86 (Ultimate Power: 8), 87 (Ultimate Power: 9) Sue Storm (Láthatatlan lány): Csodálatos Pókember (2. sorozat): 52 (eredetileg megjelent: Ultimate Spider-man: 68, 69), 66 (Ultimate Spider-man: 98), 67 (Ultimate Spider-man: 99), 69 (Ultimate Spider-man: 101), 70 (Ultimate Spider-man: 103, 104), 71 (Ultimate Spider-man: 105, 106), 79 (Ultimate Power: 1), 80 (Ultimate Power: 2), 81 (Ultimate Power: 3), 82 (Ultimate Power: 4), 83 (Ultimate Power: 5), 85 (Ultimate Power: 7), 87 (Ultimate Power: 9) Johnny Storm (Fáklya): Csodálatos Pókember (2. sorozat): 52 (eredetileg megjelent: Ultimate Spider-man: 68, 69), 66 (Ultimate Spider-man: 98), 69 (Ultimate Spider-man: 101, 102), 70 (Ultimate Spider-man: 103, 104), 71 (Ultimate Spider-man: 105, 106), 77 (Ultimate Spider-man: 118), 78 (Ultimate Spider-man: 119), 79 (Ultimate Power: 1), 80 (Ultimate Power: 2), 81 (Ultimate Power: 3), 82 (Ultimate Power: 4), 83 (Ultimate Power: 5), 85 (Ultimate Power: 7), 87 (Ultimate Spider-man: 129, Ultimate Power: 9) Ben Grimm (a Lény): Csodálatos Pókember (2. sorozat): 52 (eredetileg megjelent: Ultimate Spider-man: 68), 66 (Ultimate Spider-man: 98), 69 (Ultimate Spider-man: 101, 102), 70 (Ultimate Spider-man: 103, 104), 71 (Ultimate Spider-man: 105, 106), 79 (Ultimate Power: 1), 80 (Ultimate Power: 2), 81 (Ultimate Power: 3), 82 (Ultimate Power: 4), 83 (Ultimate Power: 5), 84 (Ultimate Power: 6), 85 (Ultimate Power: 7), 86 (Ultimate Power: 8), 87 (Ultimate Power: 9) Harmatsúly A harmatsúly súlycsoport az ökölvívásban. Amatőr ökölvívás Az amatőr ökölvívásban harmatsúlyúnak az 51–54 kg közötti versenyzőket nevezzük. 1904: 105-115 font (47,6-52,2 kg) 1908: 116 alatt (52,6 kg) 1920-1928: 112-118 font (50,8-53,5 kg) 1932-1936: 112-119 font (50,8-54,0 kg) 1948-tól: 51–54 kg A harmatsúly olimpiai bajnokai 1904 Oliver Kirk ( Amerikai Egyesült Államok ) 1908 Henry Thomas ( Egyesült Királyság ) 1920 Clarence Walker ( Dél-Afrika ) 1924 William Smith (Dél-Afrika) 1928 Vittorio Tamagnini ( Olaszország ) 1932 Horace Gwynne ( Kanada ) 1936 Ulderico Sergo (Olaszország) 1948 Csík Tibor ( Magyarország ) 1952 Pentti Hämäläinen ( Finnország ) 1956 Wolfgang Behrendt ( Németország ) 1960 Oleg Grigorjev ( Szovjetunió ) 1964 Takao Sakurai ( Japán ) 1968 Valeriy Sokolov (Szovjetunió) 1972 Orlando Martínez ( Kuba ) 1976 Gu Yong-Ju ( Észak-Korea ) 1980 Juan Hernández (Kuba) 1984 Maurizio Stecca (Olaszország) 1988 Kennedy McKinney (Amerikai Egyesült Államok) 1992 Joel Casamayor (Kuba) 1996 Kovács István (Magyarország) 2000 Guillermo Rigondeaux (Kuba) 2004 Guillermo Rigondeaux (Kuba) 2008 Enhbat Badar-Uugan (Mongólia) Amatőr harmatsúlyú világbajnokok 1974 Wilfred Gómez ( Puerto Rico 1978 Adolfo Horta ( Kuba ) 1982 Floyd Favors ( Amerikai Egyesült Államok ) 1986 Moon Sung-Kil ( Dél-Korea ) 1989 Enrique Carrión (Kuba) 1991 Szerafim Todorov ( Bulgária ) 1993 Alekszandar Hrisztov (Bulgária) 1995 Raimkul Malahbekov ( Oroszország ) 1997 Raimkul Malahbekov (Oroszország) 1999 Raicu Crinu-Olteanu (Románia) 2001 Guillermo Rigondeaux (Kuba) 2003 Ağası M�mm�dov ( Azerbajdzsán ) 2005 Guillermo Rigondeaux (Kuba) 2007 Szergej Vodopjanov ( Oroszország ) 2009 Detelin Dalakliev ( Bulgária ) Profi ökölvívás A Profi ökölvívásban a felső súlyhatár 118 font (53,5 kg). (29503) 1997 WQ38 A (29503) 1997 WQ38 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1997. november 29-én. Simaorrú-szabadfarkúak A simaorrú-szabadfarkúak (Emballonuridae), az emlősök (Mammalia) osztályába a denevérek (Chiroptera) rendjébe, a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak: Balantiopteryx (Peters, 1867) – 3 faj Balantiopteryx infusca Balantiopteryx io Balantiopteryx plicata Centronycteris (Gray, 1838)- 1 faj Centronycteris maximiliani Coleura (Peters, 1867) – 2 faj Coleura afra Coleura seychellensis Cormura (Peters, 1867) – 1 faj Cormura brevirostris Cyttarops (Thomas, 1913) – 1 faj Cyttarops alecto Diclidurus (Wied-Neuwied, 1820) – 4 faj fehér szabadfarkú-denevér (Diclidurus albus) Diclidurus ingens Diclidurus isabellus Diclidurus scutatus Emballonura ( Temminck , 1838) – 8 faj Emballonura alecto Emballonura atrata Emballonura beccarii Emballonura dianae Emballonura furax kis szabadfarkú-denevér (Emballonura monticola) Emballonura raffrayana Emballonura semicaudata Mosia (Gray, 1843) – 1 faj Mosia nigrescens Peropteryx (Peters, 1867) – 3 faj Peropteryx kappleri Peropteryx leucoptera Peropteryx macrotis Rhynchonycteris (Peters, 1867)- 1 faj ormányos szabadfarkú-denevér (Rhynchonycteris naso) Saccolaimus (Temminck, 1838) -5 faj Saccolaimus flaviventris Saccolaimus mixtus Saccolaimus peli Saccolaimus pluto Saccolaimus saccolaimus Saccopteryx (Illiger, 1811) – 4 faj kétcsíkos szabadfarkú-denevér (Saccopteryx bilineata) Saccopteryx canescens Saccopteryx gymnura Saccopteryx leptura Taphozous (E. Geoffroy, 1818) – 13 faj, sírlakódenevérek Taphozous australis hegyesorrú sírlakódenevér (Taphozous georgianus) Taphozous hamiltoni Taphozous hildegardeae Taphozous hilli Taphozous kapalgensis Taphozous longimanus mauritiusi kriptadenevér (Taphozous mauritianus) szakállas sírlakódenevér (Taphozous melanopogon) csupaszhasú sírlakódenevér (Taphozous nudiventris) Taphozous perforatus Taphozous philippinensis Taphozous theobaldi Saint-Étienne-de-Fursac Saint-Étienne-de-Fursac település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 781 fő (2015). Saint-Étienne-de-Fursac Saint-Pierre-de-Fursac, Arrènes, Chamborand, Le Grand-Bourg, Marsac, Saint-Priest-la-Feuille, Folles és Laurière községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sayornis A Sayornis a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 3 faj tartozik: kormos tirannusz (Sayornis nigricans) Say-légykapótirannusz (Sayornis saya) szürke légykapótirannusz (Sayornis phoebe) Lükón (filozófus) Lükón (Kr. e. 3. század) görög filozófus. A peripatetikus filozófia követője, a troaszi Asztüanax fia, Sztratón tanítványa volt. Már harmincéves korában, Kr. e. 270 körül átvette Sztratón iskolájának vezetését, amelynek ezután mintegy 44 éven át a vezetője volt. Halálát Kr. e. 236 és Kr. e. 234 közé lehet helyezni. Nagyvilági életet folytatott. Tivornyák, lakomák közt valóságos fényűzéssé tette a peripatetikus bölcsészettel való foglalkozást. Nagy kegyben állt Antigonosz, Attalosz és Eumenész udvarában. Kiváló szónoki képessége volt; rábeszélő tehetségét inkább nyilvános előadásaiban mint irataiban érvényesítette. Irodalmi hagyatéka csekély: egy töredékét Héródianosz őrizte meg. Legérdekesebb fennmaradt irata egy rövid értekezés az ittasságról, ennek latin fordítása található Rutilius Lupusnál. Érdekes gondolatait idézi Cicero, mely szerint a bánatot a sors apró kellemetlenségei idézik elő, és nem a lelki bajok. Giovanni Gentile Giovanno Gentile (Castelvetrano, 1875. május 30. – Firenze, 1944. április 15.) olasz pedagógus, filozófus, nevelési tudós, közoktatási politikus. Élete A Pisa városában található Scuola Normale Superiore nevű iskolában folytatott filozófiával, pedagógiával, valamint történelemmel foglalkozó tanulmányokat, és szerzett tanári oklevelet. 1903-tól a nápolyi egyetem magántanára, majd ezután 1907-től a palermói, 1914-től a pisai, 1928-tól a római egyetem professzora lett. Később, 1922 és 1924 között Benito Mussolini fasiszta politikus minisztere, majd a köznevelési tanács elnöke lett. Filozófiai munkásságában Immanuel Kant és a német idealizmus követőjévé vált. Pedagógiájára nagyon erősen hatott az értékelmélet. Művei Főbb művei a következők: Sistema di logica come teoria di conoscere , 1917 Sommario di Pedagogia come scienza di filosofia , Milánó , 1913–1914 La riforma della scuola in Italia , Milánó , 1932 Lackner Kristóf Lackner Kristóf (Sopron, 1571. november 19. – Sopron, 1631. december 29.) polgármester, városbíró, jogtudós, ötvös, író. Életpályája Lackner Ádám vagyonos aranyműves és Schiffer Borbála fia. A család a bajor Pfalzból származott és már a 16. században Sopronban telepedett le. Anyját nyolcéves korában elvesztette; apja nem sokkal ezután az akkori híres csepregi iskolába küldte fiát a magyar nyelv megtanulása végett. Lacknert itt a jó hírű Gabelmann Miklós tanár vette pártfogásába, akit Grazba áthelyezésekor oda is követett. Fiatalon kitanulta az ötvösséget is. Grazból Saurau báró a teheséges fiút 1590-ben meghívta fiához tanítónak, majd 1591-ben mindkettejüket Paduába küldte az egyetemre. Lackner itt jogi tanulmányokkal foglalkozott, és 1592-ben már megküldte a városi tanácsnak vitairati tételeit. Négy évi tanulás után jogi doktori oklevelet nyert. Ez volt az első eset, hogy a római katolikus paduai egyetemen protestánst, a vallási eskü elengedésével, doktorrá avattak. Lackner beutazta egész Olaszországot és 1597-ben tért vissza szülővárosába, ahol még ebben az évben megválasztották a belső tanácsba. 1599-ben tanácsos volt, 1613-ban lett először polgármester; ezt a hivatalt megszakítás nélkül hatszor nyerte el, 1630-ban is, mikor már betegeskedett, de a közakarat újra kényszerítette ezen hivatal viselésére. Így 32 évi pályafutása alatt 11 évig volt polgármester, hatig városbíró és 15-ig tanácsos. Ezenkívül többször volt a város országgyűlési követe és csaknem folytonosan tagja azon küldöttségnek, amelyet a város a prágai királyi udvarhoz küldött. Bocskai István és Bethlen Gábor idejében neki kellett gondoskodnia a városnak a védelméről, a támadásoktól és zsarolásoktól való megmentéséről. Érdemei elismeréseül II. Mátyástól magyar nemességet, II. Ferdinándtól pedig főkapitányi és titulo et privilegiis comitis palatini címet nyert. A latinul író, német anyanyelvű, de magyarul is jól tudó polgármester szoros kapcsolatban állt a magyar főnemesekkel. Olajfestésű arcképét a városi tanácsteremben helyezték el. Végrendelete Halála után, minthogy gyermekei nem voltak, tetemes vagyonának általános örökösévé Sopron városát tette. Végrendeletében vagyonát három egyenlő részre osztotta: A török fogságban lévő soproniak kiszabadítására, ilyenek nem lévén a szegény lányok kiházasítására. A soproni ifjak külföldi taníttatására. Az ispotályban lévő betegek gondozására. Ezüst készletét a királyra hagyta. Művei A legtöbb művét arisztokrata jóakaróinak (Thurzó György, Náprági Demeter stb.) dedikálta. Munkáiban (Coronae Hungariae emblematica descriptio, Lavingae, 1615; Maiestatis Hungariae Aquila, Keresztúr, 1617) az Illésházyék támogatásával trónra került II. Mátyás biztosítékokkal megkötött kormányzatát tekintette példának. Több latin nyelvű iskoladrámát is írt, ezeket a soproni diákság előadta. 2011-es örmény labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2011-es Bardzragujn Humb a 20. alkalommal megrendezett, legmagasabb szintű labdarúgó-bajnokság Örményországban. A pontvadászat 8 csapat részvételével 2011. március 5-én indult, és 2011 novemberében ér majd véget. A címvédő a Pjunik csapata, amely sorozatban 10., összesítve 13. bajnoki címét ünnepelte. A bajnokság rendszere A bajnokság tavaszi–őszi, körmérkőzéses rendszerben zajlik, mely során minden csapat minden csapattal négyszer mérkőzik meg: kétszer pályaválasztóként, kétszer pedig vendégként. A bajnokság végső sorrendjét az alábbi szempontok szerint határozzák meg: a bajnokságban szerzett pontok összege; a bajnoki mérkőzések gólkülönbsége; a bajnoki mérkőzéseken szerzett gólok száma; A bajnokság győztese lesz az örmény bajnok, míg – a szabályok értelmében – az utolsó helyezett csapat kiesik a másodosztályba. Csapatváltozások a 2010-es szezonhoz képest A Kilikia pénzügyi nehézségei miatt visszalépett az élvonalbeli szerepléstől, így a 8. helyezett Sirak megtarthatta élvonalbeli tagságát. A visszalépett csapat helyét a másodosztály bajnoka, az Ararat foglalta el. Az állás Utolsó frissítés: 2011. július 31. Forrás: Örmény Labdarúgó-szövetség (örményül) A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. gólkülönbség, 3. szerzett gólok száma.1A 2012-es örmény kupa győztese a 2012–2013-es Európa-liga 2. selejtezőkörében indulhat. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Eredmények Az 1–14. forduló eredményei Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2011. július 31. Forrás: Örmény Labdarúgó-szövetség (örményül) 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. A 15–28. forduló eredményei Utolsó felvett mérkőzés dátuma: 2011. július 31. Forrás: Örmény Labdarúgó-szövetség (örményül) 1A hazai csapatok a bal oldali oszlopban szerepelnek.Színek: Zöld = hazai győzelem; Sárga = döntetlen; Piros = vendéggyőzelem. Solymos Krisztina Solymos Krisztina (Budapest, 1989. március 28. –) labdarúgó, csatár. Pályafutása Klubcsapatban 2004-ben a László Kórház csapatában kezdte, majd 2006-ban a Csepel FC együttesében folytatta. 2008. februárja óta a Ferencváros labdarúgója. Tagja volt a 2008–09-es idényben bronzérmet szerzett csapatnak. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 2008–09 Magyar kupa döntős: 2010 Győröcske Győröcske község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhonyi járásban. Fekvése Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Záhonytól délre, Tiszabezdéd és Záhony között fekvő település. Története Az Árpád-kori település; Győröcske nevét az oklevelek 1291-ben említették először Gyeur néven. A falu a Gutkeled nemzetség birtokai közé tartozott. Birtokosa is az e nemzetségből származó György, Sándor bán fia volt. 1291-ben-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozó Pál bán volt a település földesura, aki még ez évben (1291) - mint rokonától örökölt birtokot - az ugyancsak rokon, e nemzetséghez tartozó Hodosnak adta el, aki a Szakoly (Zokol) család őse volt, Győröcske a Gutkeledeké maradt a későbbi évszázadokban is. A 16. században Várdaiaké, Várdai István birtoka volt, majd a század végén a homonnai Drugeth család ungvári uradalmához tartozó település volt. A 18. században a Sennyey, majd a báró Ghillányi család birtoka lett. A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegyéhez tartozott, az 1923-as megyerendezés során Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye része lett. Az 1938-as első bécsi döntést követően, amikor Ung vármegye újraalakult, Győröcskét a szomszédos Záhonnyal együtt véglegesen Szabolcshoz csatolták, majd az 1950-es megyerendezéskor az akkor létrejött Szabolcs-Szatmár megyéhez. Népcsoportok 2001-ben lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Saint-Étienne-de-Saint-Geoirs Saint-Étienne-de-Saint-Geoirs település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 3259 fő (2015). Saint-Étienne-de-Saint-Geoirs Saint-Pierre-de-Bressieux, Sillans, Brézins, La Frette, Plan, Saint-Geoirs és Saint-Hilaire-de-la-Côte községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sazená Sazená település Csehországban, a Kladnói járásban. Sazená Nová Ves, Nelahozeves, Ledčice, Chržín és Uhy településekkel határos. Lakosainak száma 329 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Xmlenc Az xmlenc az informatikában egy Java nyelvű stream alapú XML kimentet kezelő objektum könyvtár. Tervezéskor a fő célkitűzés a teljesítmény, az egyszerű használat és a kevésbé robusztusság volt. 2012-ben a leggyorsabb XML kimeneti objektumkönyvárként tartották számon, ami Java nyelven elérhető. Fráter család Az ippi, érkeserűi, rogozi, bélmezei Fráter család egy ősi magyar nemes család, az Árpád-kori száznyolc nemzetség egyikéből a Dobra hadból (genus) származik. V. István király 1265. évben nemességre emelte a családot, s 1273-ban új adományképen Kezy földjét adta nekik. Az 1300-as években a család három ágra vált szét (Nagy-Kezy, Mátyuka-Kezy és Kis-Kezy), a Nagy-Kezy ág 1475 körül kihalt. A Mátyuka-Kezy ág Horvátországba került és őse az Utjesenicheknek, mely nevet (utjesenich = placator, consolator [vígasztaló]) érdemeivel szerezte az Utjesenich család egyik őse Verancich szerint: A Mátyuka-Kezy ág, avagy Utjesenich család tagjai közül kiemelkedik Martinuzzi Fráter György, a pálos rendi György barát vagy 'fehér barát, aki a 16. század első felében megalakult Erdélyi Fejedelemség megszervezője volt. A Kis-Kezy ág számtalan nevezetes családdal házasodott össze, és Erdélyen kívül Bihar, Szatmár, Szabolcs, Heves, Nógrád és Pest vármegyékben élt. Nagy részben közügyekkel foglalkozva, illetve birtokaikon gazdálkodva. Jelling viking emlékei Jelling viking emlékei az összefoglaló neve két sírhalomnak, két rúnakőnek és egy templomnak, melyek Dániában, a közép-jyllandi Jelling településen állnak. Ez Dánia egyik legjelentősebb régészeti lelőhelye; 1994 óta a Világörökség része. Jelling a pogányságról a kereszténységre történő áttérés szimbolikus helye. Itt volt az első királyi székhely; Gorm király itt rakta le a dán állam alapjait, melyeket fia, I. (Kékfogú) Harald épített tovább. A rúnaköveket Gorm és Harald állíttatta, az egyik sírhalom egyes feltételezések szerint Gorm sírja, míg a templom elődjét Harald építtette. A ma látható, 11. századi templom a két hatalmas sírhalom között áll, előtte pedig a két rúnakő. Az emlékhely szerkezete A 21. század elején a kutatások áttekintést adtak a 950 és 970 között épült jellingi szimbolikus hatalmi centrum eredeti szerkezetéről. Kimutatták, hogy az első, központi halomsírt, amely eredetileg minden bizonnyal Gorm dán király nyughelye volt, viking szokás szerint gyakori módon, de itt rendkívüli méretekben, 356 méter hosszú hajó alakzatban kövekkel rakták körül. E jelképes hajó középpontjában állott a ma északinak nevezett sírhalom. Az egész területet tölgyfagerendákból emelt, négy méter magas magas palánkkal vették körül, úgy, hogy a kialakult négyzetes területnek ugyancsak a középpontjába került a halomsír. A palánk négy oldalának teljes hossza 1440 méter volt, a közrefogott terület 20 futballpályának felel meg. A második, déli halom már úgy épült, hogy bár középpontja a kövekből kirakott „hajón” belülre került, a domb szélei túlnyúltak annak oldalain. A palánkkal körülvett területen nagy faépületeket is emeltek. Bár Jelling az erős királyság szimbolikus hatalmi centruma volt és támadástól kevéssé kellett tartani, az épületeket a szokásos védelmi szempontok figyelembevételével a palánkhoz közel helyezték el, hogy a kívülről érkező nyilak kevesebb kárt tehessenek bennük. 2013-ban a területen fehér kövekkel jelölték ki mind a hajó-alakzat helyét (lapos fehér téglalap alakú kövek), mind a palánkét (fehér kőoszlopok), és a faépületek helyét is. A két rúnakövet pedig üvegszekrénybe helyezték a templom mellett, hogy az időjárás viszontagságai ne koptassák azokat tovább. A templom A régészeti leletek tanúsága szerint Jelling, a környező dombvidék legmagasabb pontja már a bronzkor óta kultikus helynek számított. A mai templom kórusa alatt három korábbi faépület maradványait tárták fel: egy kereszténység előtti időből származó kultikus helyét és két templomét. Az első fatemplomot Harald építtette – ez az épület nagyobb volt, mint a mai templom. Ezzel egyidejűleg a templom padlója alatt egy sírhelyet is kialakítottak. Az első fatemplom valószínűleg leégett, akárcsak kisebb utódja. A mai kőépület 1100 körülről származik, és szintén kisebb az eredeti épületnél – ezt az magyarázhatja, hogy a királyi udvar időközben átkerült Roskildébe, így Jelling jelentősége csökkent. Az épületben 12. századi festmények nyomait is feltárták. A tornyot a 15. században építették hozzá. 1679-ben egy része leégett, ezt újjáépítették, és hozzá is toldottak az épülethez. A templom alatti sírbolt 1978-as feltárásakor egy férfi maradványaira bukkantak a régészek, akit – a csontok elhelyezkedéséből kikövetkeztethetően – valószínűleg nem ide temettek először. A Dán Nemzeti Múzeum szakértői szerint minden bizonnyal Dánia egyik első királyának, Gormnak a maradványait találták meg, akit eredetileg az északi halomsírba temettek, azonban mikor fia 965 körül felvette a kereszténységet és megépíttette a templomot, apját a templomban újratemettette, ezzel is bizonyítva az új vallás iránti elkötelezettségét. A templom padlózatán egy diszkrét ezüstcsík jelzi Öreg Gorm király sírjának mai helyét. A sírhalmok A templomtól északra és délre egy-egy sírhalom áll, bár utóbbi esetén az elnevezés kétségbe vonható, mivel a régészeti feltárások során kiderült, hogy nem szolgált temetkezési célokat. Az északi halom Az északi sírhalom 8,5 méteres magasságával és 65 méteres szélességével Dánia legnagyobb halomsírja. Kőből, agyagból és tőzegből építették egy bronzkori sír fölött. A 6,75 m hosszú, 2,6 m széles és 1,45 m magas (17,5 m²-es, nagyobb szobának megfelelő alapterületű) sírkamrát 35 cm vastag tölgygerendákból építették, és gránitsziklákkal vették körül, hogy védjék a sírrablóktól. A kelet-nyugati tájolású sírkamra padlója 1,75 méterrel fekszik a talajszint felett. A padlót deszkákkal burkolták. Egyes feltételezések szerint két embert temettek ide, amire a sírkamra beosztásából következtettek (a közepén egy hosszanti élén állva rögzített deszkát találtak), de a sírban talált gyér kincslelet nem erre utal. Ha igaz az elmélet, mely szerint Gorm királyt fia temettette újra, valószínűleg egyedül őt temették ide, hiszen felesége, Thyra jóval korábban meghalt, és maradványait nem is találták meg a templom alatt. A halom tetején sokáig egy tavacska volt, ami 1820-ban kiszáradt. Ekkor Jelling lakói elkezdtek leásni a helyén, hogy megtalálják a forrást – így találtak rá 5 méterrel lejjebb a sírkamrára, amely azonban üres volt. Összesen egy ezüstpoharat és néhány kisebb tárgyat találtak. A kamra mennyezetét alkotó tölgygerendák közül több ketté volt törve, ami arra utal, hogy a temetést követően a sírt felbontották. A tavacska (amely egy 1591-es rajzon is látható) létére is magyarázatot adhat, hogy egy korábbi behatolás után keletkező mélyedésben felgyülemlő esővizet az agyag nem engedte elszivárogni. Kézenfekvő magyarázat volna a sírrablás, azonban ennek ellentmond, hogy emberi maradványokat sem találtak, az pedig nem valószínű, hogy a sírrablók a holttestet is magukkal vitték volna. A templomnál végzett 1978-as feltárások azonban egy másik lehetőséget is felvetettek, ugyanis a templom alatt talált sírban valószínűleg Gorm maradványaira bukkantak. Az elmélet szerint a megkeresztelkedett Harald apját keresztény módon újratemettette. A sírkamra egyik gerendája a vizsgálatok szerint 958–959 telén kivágott fából származik, ami egybeesik Gorm temetésének időpontjával. A déli halom A déli halom nagyon hasonló az északihoz. 11 m magas és 85 m széles. Északi párjával ellentétben nincs benne sírkamra, csak tőzeg és föld alkotja. Funkcióját máig nem sikerült biztosan megfejteni; talán emlékműnek építették. A halom belsejében talált fadarabokat 965–970 körülre datálják, azaz a halom néhány évvel az északi után épülhetett. VII. Frigyes dán király itt kereste Gorm sírját 1861-ben, de gránitsziklákon és fadarabokon kívül semmi nem került elő. 1941-ben újabb alapos ásatásokat végeztek, ezúttal a halom tetejéről kezdve. A halom tetején egy 4,5x6,0 m alapterületű, vastag tölgygerendákból épült építmény alapjait tárták fel, amely egy 1150 körül épült őrtorony lehetett. A halom alján egy hajót formázó, egyetlen kőből faragott szobrot találtak. A rúnakövek A templom előtt modern üvegvitrinekben két rúnakő áll, melyek a 10. századból származnak. A kövek az ősi skandináv mitológia és a kereszténység közötti átmenetet mutatják, és Dánia államiságának létrejöttét is jelképezik. Ezek a kövek számítanak Dánia első írásos emlékeinek. Gorm rúnaköve A régebbi követ Gorm dán király állíttatta felesége, Thyra emlékére. Gorm volt az első király, aki egész Dánia fölött uralkodott. A jelenlegi királynő, II. Margit is az ő leszármazottja, így a dán uralkodócsalád Európa legősibb ma is uralkodó dinasztiája. A kövön rúnaírással a következő szöveg olvasható: „Gorm király állíttatta ezt az emlékkövet felesége, Thyra, Dánia büszkesége emlékére”. Ez a szöveg Dánia első írásos említése. Kékfogú Harald rúnaköve A második (és nagyobb, 2,4 m magas) követ Gorm fia, Harald állíttatta szülei emlékére. A kő felirata egyúttal felidézi a dánok keresztény hitre térését és Norvégia meghódítását is – amelyet egyébként még a király életében elvesztettek a dánok. Három oldalát a rúnaíráson kívül képekkel is díszítették. A kövön álló felirat a következő: „Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyra emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát és kereszténnyé tette a dánokat”. Ezen a kövön szemléletesen jelenik meg a pogányságról a kereszténységre áttérés: egyik oldalán ugyanis Észak-Európa legkorábbi Krisztus-ábrázolása látható, míg a másikon pedig viking motívum, egy oroszlán köré tekeredő kígyó. A kőnek két másolata is létezik, az egyik a Dán Nemzeti Múzeumban, az 1955-ben készült másik pedig a londoni Regent’s Parkban álló dán templomban található. A másolatokat színesre festették, mivel feltételezik, hogy az követ és feliratait alkotói eredetileg is kiszínezték. Kiállítási központ 2000-ben az emlékhelyen korszerű kiállítási központot építettek Kongernes Jelling néven, ami 2007 óta a Dán Nemzeti Múzeum kezelésében a legmodernebb eszközökkel mutatja be a nemzeti emlékhely történetét, a kutatások legújabb eredményeit. Az épület tetőteraszáról sajátos perspektíva nyílik a halomsírokra és a templomra. Amália hessen–darmstadti hercegnő Amália hessen–darmstadti hercegnő, férjezett Amália badeni hercegné (németül: Prinzessin Amalie von Hessen–Darmstadt, Erbprinzessin von Baden, teljes nevén Amalie Friederike; Prenzlau, 1754. június 20. – Bruchsal, 1832. július 21.); a Hesseni-ház darmstadti ágából született hercegnő, házassága révén badeni trónörökös hercegné. Élete Amália Friderika hercegnő 1754-ben jött világra IX. Lajos hessen-darmstadti tartománygróf (Landgraf) és Henrietta Karolina pfalz-zweibrückeni hercegnő negyedik gyermekeként, egyben harmadik leányaként a nyolc utód közül. A hercegnő húszéves korában, 1774. július 15-én Darmstadtban házasságra lépett unokatestvérével, Károly Lajos badeni trónörökös herceggel (1755–1801). Előre elrendezett frigyről volt szó, mely a kezdetektől fogva működésképtelennek bizonyult. Amália hercegnő egyedül volt, kényelmetlenül érezte magát a badeni uralkodói udvarban. Apósa, Károly Frigyes badeni őrgróf rideg magatartását nem tudta ellensúlyozni népszerű felesége és egyben Amália hercegnő anyósa, Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő jelenléte sem. A trónörökösné gyakran kifogásolta nála egy évvel fiatalabb férje gyermekes viselkedését és a badeni udvar egyszerűségét, mely éles ellentétben állt a hercegnő által megismert porosz és orosz udvartartásokkal. Anyósa 1783-as halála után Amália hercegnő lett a badeni udvar első hölgye; noha sógornőivel és a badeni uralkodó második feleségével, Luise Karoline Geyer von Geyersberg bárónővé továbbra sem találta meg a közös hangot. Reprezentatív kötelességei ellenére 1803-ban Bruchsal kastélyába vonult vissza. Amália hercegnő a történelembe „Európa anyósaként” vonult be; ugyanis gyermekeit oly ügyesen házasította ki a különböző fejedelmi házakkal, hogy számos uralkodóházzal rokonságba került: Katalin Amália Krisztina Lujza hercegnő (1776–1823), Karolina ikernővére, nem ment férjhez, Karolina Friderika Vilma hercegnő (1776–1841), IV. Miksa József bajor választófejedelemmel kötött házassága révén 1806-tól Bajorország királynéja Lujza Mária hercegnő (1779–1826), Sándor orosz trónörökössel kötött házassága révén 1801-től Oroszország cárnéja Friderika Dorottya hercegnő (1781–1826), IV. Gusztáv Adolf királlyal kötött házassága révén 1797 -től Svédország királynéja Mária Erzsébet hercegnő (1782–1808), házassága révén Braunschweig-Wolfenbüttel uralkodó hercegnéje Károly Frigyes herceg (1784–1785), kisgyermekként elhalálozott Károly Lajos herceg (1786–1818), Baden nagyhercege Vilma Lujza hercegnő (1788–1836), házassága révén Hessen nagyhercegnéje. Férje 1801-es halálát követően a trón várományosa Amália hercegnő egyetlen életben maradt fia, Károly herceg lett. A trónörökös 1806-ban kénytelen volt nőül venni Stéphanie de Beauharnais grófnőt, francia császári hercegnőt, így erősítve meg a kapcsot Baden és Franciaország között. Mint I. Napóleon császár nagy ellensége, Amália hercegnő mindent elkövetett annak érdekében, hogy megakadályozza a frigyet; erőfeszítéseit végül nem koronázta siker. Az özvegy hercegné annak ellenére nem kedvelte a francia császárt, hogy az uralkodó 1803-ban felajánlotta számára Bruchsal kastélyát, mint állandó otthont, illetve Rohrbach kastélyát nyaralónak; és az uralkodó rendszeres életjáradékot eszközölt ki a hercegnő számára. Az özvegy hercegné részt vett a Napóleon bukása után tartott bécsi kongresszuson, ahol ő és második leánya, az orosz cárné együttes rábeszélésére Sándor cár kiállt a Badeni Nagyhercegség mellett. A nagyhercegség a háború alatt Napóleon szövetségeseként lépett fel; de ennek ellenére is megtarthatta a harcok során szerzett területeit a bécsi döntések értelmében. Amália hercegné élete utolsó éveit visszavonultan töltötte el bruchsali rezidenciájában. Itt érte a halál 1832. július 21-én, 78 éves korában. Észtország a 2014. évi téli olimpiai játékokon Észtország az oroszországi Szocsiban megrendezett 2014. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 6 sportágban 25 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Alcippe dubia Az Alcippe dubia a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Pellorneidae családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Allan Octavian Hume írta le 1874-ben, a Proparus nembe Proparus dubius néven. Besorolás vitatott, egyes szervezetek a Schoeniparus nembe sorolják Schoeniparus dubius néven. Alfajai Alcippe dubia cui J. C. Eames, 2002 Alcippe dubia dubia (Hume, 1874) Alcippe dubia genestieri Oustalet, 1897 Alcippe dubia intermedia (Rippon, 1900) Alcippe dubia mandellii (Godwin-Austen, 1876) Előfordulása Délkelet-Ázsiában, Bhután, Kína, India, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnám területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők és magaslati cserjések. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 14–15 centiméter, testtömege 14–22 gramm. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Nezabylice Nezabylice település Csehországban, Chomutovi járásban. Nezabylice Bílence, Hrušovany, Všehrdy és Údlice településekkel határos. Lakosainak száma 211 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Szerencsejáték (album) A Szerencsejáték a Neoton Família 1982-ben megjelent nagylemeze. Az album angol nyelvű változata külföldön Gamble címmel jelent meg. Az album dalai Monte Carlo Eszterlánc Tini-dal Napfogyatkozás Üvegház Kell, hogy várj Nem szállunk ki a hajóból Rongyszőnyeg Jöjj el Szárszó Születésnap Szerencsejáték Wald-Michelbach Wald-Michelbach település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 10 614 fő (2015. december 31.). Népesség A település népességének változása: Wildstorm A WildStorm Productions, röviden WildStorm vagy Wildstorm az amerikai képregénykiadó, a DC Comics egyik cégjelzése. A Jim Lee által alapított WildStorm 1992-ben egyike volt azon kiadóknak amik közösen létrehozták az Image Comics-ot. Miután 1999-ben a DC megvásárolta Jim Lee továbbra is a stúdió élén mint annak szerkesztőségi igazgatója. A WildStorm felelős főszerkesztője Scott Bundier. A WildStorm szerkesztősége külön működik a DC Comics szerkesztőségétől az Egyesült Államok nyugati partján. A stúdió fennállása során számos egymással kölcsönhatásban lévő sorozatot adott ki, melyen a Wildstorm-univerzum részét képezik. Emellett más, ehhez az univerzumhoz nem kapcsolódó történet is megjelent a gondozásukban, mint Kurt Busiek Astro City-je és Alan Moore America’s Best Comics sorozata. A Wildstorm-univerzum gerincét képező sorozatok a WildC.A.T.s, a Wetworks, a Stormwatch, The Authority (mely a Stormwatch folytatása) és a Gen¹³. Wilf Mannion Wilfred James Mannion (South Bank, 1918. május 16. – Teesside, 2000. április 14.), angol válogatott labdarúgó. Az angol válogatott tagjaként részt vett az 1950-es világbajnokságon. Jelnyiki járás A Jelknyiki járás (oroszul Ельниковский район, erza nyelven Кузбуе, moksa nyelven Ельниконь аймак) Oroszország egyik járása Mordvinföldön. Székhelye Jelnyiki. Népesség 1989-ben 15 842 lakosa volt. 2002-ben 13 359 lakosa volt, akik főleg oroszok, moksák és tatárok. 2010-ben 11 995 lakosa volt, melyből 5 973 orosz, 5 260 mordvin, 694 tatár. 2018-as ecuadori alkotmánymódosító népszavazás 2018. február 4-én alkotmánymódosító népszavazást és nemzeti konzultációt tartottak Ecuadorban. A szavazók összesen hét kérdésben foglaltak állást. Ezek közül a legfontosabb Lenín Moreno elnök javaslata volt arról, hogy alkotmánymódosítással tiltsák meg azt, hogy indulhasson az elnökválasztáson olyan személy, aki már volt elnök. Az ecuadori alkotmány korábban is tiltotta a volt elnökök újraválasztását, de 2015-ben az akkori elnök, Rafael Correa támogatásával kikerült az alkotmányból ez a tilalom. A 2018-as népszavazáson a szavazók a tilalom helyreállítását támogatták, visszavonva ezzel a 2015-ös alkotmánymódosítást. Ezzel meghiúsult Correa terve, hogy a következő elnökválasztáson visszatérjen a hatalomba. Correa, aki a 2017-es elnökválasztáson Morenót támogatta, árulónak nevezte a jelenlegi elnököt. Debreceni vasúti baleset A debreceni vasúti baleset egy 1951. szeptember 18-án bekövetkezett vasúti szerencsétlenség volt Debrecen közigazgatási területén belül. 18:10 perckor a Tiszalökre közlekedő, 324-es sorozatú gőzmozdonnyal vontatott személyvonat az állomás kijárati váltóin ütközött a szomszédos vágányon, biztonsági határjelzőn kívül álló BCmot 376 pályaszámú motorkocsival. A balesetben 11 ember halt meg. A baleset A fordított állású 324-es sorozatú gőzmozdonnyal továbbított, Tiszalökre közlekedő személyvonati szerelvény belerohant a biztonsági határjelzőn kívül álló, BCmot 376 pályaszámú motorvonatba. A mozdony az ütközés következtében felborult, és megrongálódott. A mozdony után sorolt 3 favázas személykocsi viszont teljesen összetört, ez okozta a halottak nagy számát is. A siklott mozdony oldalára dőlt. A gőzmozdony mozdonyvezetőjének és fűtőjének nem esett komolyabb baja. A BCmot motorkocsi is siklott, de nem rongálódott súlyosan. Egy előzőleg közlekedett vonatról kapcsolták le, és be kellett volna járnia a fűtőházba. A balesetvizsgálat eredménye A MÁV szakértői által lefolytatott balesetvizsgálat a 324-es gőzmozdony személyzetét hibáztatta a balesetért. A Debreceni Városi Bíróság az ügyben a mozdonyvezetőt a vontatási szakértő véleménye alapján felmentette, mert a szakértő által lefolytatott helyszíni szemle alapján megállapították, hogy a mozdonyvezető a ködben nem láthatta, a motorkocsi a biztonsági határjelzőn belül áll-e vagy sem, illetve nem láthatta a már veszélyt észlelő váltókezelő kézi jelzőzászlóval adott „Megállj!” jelzését sem. Szintén nem tudták elmarasztalni a fűtőt sem, aki a bíróságon azzal védekezett, hogy a baleset előtt közvetlenül tüzelt. Ezt viszont a forgalmi szakértő kifogásolta azzal, hogy az állomás területén nem szabad tüzelni. Ezt a vontatási szakértő megcáfolta azzal, hogy tüzelés nélkül az állomási tartalékmozdonyok sem tudnának üzemelni. A debreceni bíróság nem hozott ítéletet, a minisztérium nyomására áttette az ügyet a Legfelsőbb Bírósághoz, ahol a közlekedési miniszter által kinevezett szakértők adtak megnyugtatóbb magyarázatot a balesetre. A Legfelsőbb Bíróság bűnösnek mondta ki a gőzmozdony vezetőjét, de nem hozott ítéletet az ügyében. A bíróság továbbította az ügyet a MÁV fegyelmi bizottságának, akik egyedül a motorkocsi vezetőre hoztak büntető ítéletet, aki 1 év letöltendő fegyházbüntetést kapott a figyelési kötelezettségének elmulasztása miatt. A vasúti alkalmazottak között azonban súlyos büntetést kapott az ügy debreceni vontatási szakértője, mert az igazságnak megfelelően menteni próbálta a gőzmozdony személyzetét. A miniszter az ügy lezárása előtt elbocsátotta állásából a szakértőt. Később ugyan visszavették, de 1000 forint pénzbüntetésre kötelezték, és 1 évig alacsonyabb munkaviszonyban, mozdonyfűtőként alkalmazták. Casaprota Casaprota település Olaszországban, Lazio régióban, Rieti megyében. Lakosainak száma 733 fő (2017. január 1.). Casaprota Frasso Sabino, Mompeo, Montenero Sabino, Poggio Nativo, Poggio San Lorenzo és Torricella in Sabina községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Boisse-Penchot Boisse-Penchot település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 523 fő (2015). Boisse-Penchot Les Albres, Bouillac, Decazeville, Livinhac-le-Haut és Viviez községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Endoszkóp Az endoszkóp az endoszkópia területén használatos orvosi (diagnosztikai) műszer. Iparban - műszaki életben használatos változata a boroszkóp, amely például ipartermékek belső részének a megtekintésére szolgálhat olyan esetekben, amikor közvetlen megfigyelésre nincs lehetőség. Az endoszkóp alkatrészei Merev, vagy hajlékony cső Fényforrás a megvizsgálandó szerv, vagy egy a megfigyeléssel kapcsolt operáció színhelyének megvilágítására A megfigyelt tárgy képét a megfigyelésre alkalmassá tevő optikai lencserendszer Az operációra szolgáló orvosi műszerek számára alkalmas csatorna. Felhasználási területe Gasztrointesztinális csatorna nyelőcső, gyomor, duodénum vékonybél vastagbél, végbél epecsatorna Légzésrendszer orr légcsövek Vizeleti csatorna Női reprodukciós rendszer méhnyak méh Fallop-kürtök Normálisan zárt testrészek abdominális üreg ízületek mellkas Terhesség alatt amnion magzat plasztika panendoszkópia vagy tripla endoszkópia (gége, nyelőcső és légcsövek) Turczi István Turczi István (Tata, 1957. október 17. –) József Attila-díjas, Babérkoszorú-díjas és Prima Primissima díjas magyar költő, író, műfordító, szerkesztő, egyetemi doktor, irodalomszervező, a Parnasszus költészeti folyóirat és kiadó alapító főszerkesztője. Életpályája 1957. október 17-én született Tatán Turczi István (1933–) és Schrötter Ilona (1936–) egyetlen gyermeként. 1976-ban érettségizett a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégiumban. 1976 és 1977 között éjszakai portás, talajminta-vételező és gépkocsivezető volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1983-ban magyar-angol-finnugor szakos diplomát, 1988-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1983 és 1988 között a Művelődési Minisztérium irodalmi és művészettájékoztatási munkatársaként dolgozott, majd 1988-tól egy ideig szabadfoglalkozású íróként és újságíróként működött. 1988 és 1993 között a Magyar Rádió Kilátó című világirodalmi magazinjának külsős szerkesztő-műsorvezetője, majd 1993 és 1995 között a Parnasszus című televíziós költészeti vetélkedő műsorvezetője lett. 1995-ben megalapította a Parnasszus költészeti folyóiratot és könyvkiadót, melynek máig főszerkesztője. 1997 és 1999 között a Bartók Rádió Muzsikáló reggel című adásának külsős műsorvezetője. 1999 és 2000 között a Playboy magyar kiadásának főszerkesztője, 2000 és 2003 között a Szigligeti Színház irodalmi vezetője, 2002 és 2003 között a Magyar Labdarúgó Liga kommunikációs vezetője volt. 2003 és 2004 között az ATV Gondolat című kulturális műsorának, 2008 és 2009 között a ZuglóTV Kanapé című műsorának, majd 2010-ben a Duna Televízió Kanapé című műsorának műsorvezetője volt. Oktatóként az 1990-es évek második felében kreativitás és kommunikáció gyakorlatot tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán és a Budapesti Média Intézetben, 2007 és 2009 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2008 és 2013 között a Magyar Íróakadémia előadója volt. 2012-ig a Magyar PEN Club egyik alelnöke, 2012-től pedig főtitkára. 2007-től a Magyar Írószövetség Költői szakosztályának többszörösen újraválasztott elnöke, illetve a Magyar Versmondó Egyesületének irodalmi alelnöke. 2006 és 2009 között a Költők Világkongresszusának tagja, majd 2010-től harmadik alelnöke. 2009-től az Európai Költészeti Akadémia rendes tagja, 2012-től a norvég Bjornson Irodalmi Akadémia rendes tagja. Munkássága Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, verseskötetei, regényei, drámái, rádiójátékai folyamatosan jelennek meg. A Parnasszus főszerkesztőjeként feladatának tartja az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt. Alkotói tevékenysége mellett aktív irodalomszervező. Magánélete 1983-ban házasságot kötött Pálos Annával. Két fiuk született; Dávid (1987) és Ádám (1995). Művei Verseskötetei Segédmúzsák fekete lakkcipőben ( Szépirodalmi Könyvkiadó , Budapest , 1985) Zene állástalan zongoristáknak (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990) A nők és a költészet (Kelenföld Kiadó, Budapest, 1990) Amerikai akció (Maecenas Kiadó, 1991) Uram, nevezze meg a segédeit! (válogatott versek, Maecenas Kiadó, Budapest, 1993) Hosszú versek éjszakája (Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1997) Csokonai Vitéz Műhely (Debreceni Bibliofil Műhely, Debrecen , 2000) Deodatus. A férfi és a város tört. én. elme (Tata Város Önkormányzata, Tata , 2001) A zöld rabbi (Aura Kiadó, Budapest , 2001) Venus Vulgivaga (Masszi Kiadó, Budapest, 2002) SMS 66 kortárs költőnek (Orpheusz Kiadó, 2002) Hívásra szól a csönd (válogatott versek, Noran Kiadó, Budapest, 2004 ) Turczi István legszebb versei (Belvárosi Könyvkiadó, Bibliotheca Hungarica, 2006) Áthalások (Palatinus Könyvkiadó, Budapest, 2007) Erotikon ( Kossuth Kiadó , Budapest, 2008, Eifert János aktfotóival) A változás memóriája (Palatinus Könyvkiadó, Budapest, 2011 ) Nagyon (Hochroth Budapest, 2013) Turczi István legszebb versei (AB-ART, Budapest, 2014 ) A fázisrajzoló átmeneti gyötrelmei ( Scolar Kiadó , Budapest, 2016 , Für Emil rajzaival) Üresség. Elégia a másnapért, hajnaltól hajnalig, négy tételben ; Scolar, Budapest, 2017 , ( Scolar versek ), 2. kiadás, 2017 Szeresd a vándort – Történetek versben , Scolar, Budapest, 2018 , ( Scolar versek ) Regényei Állóháború (antológia Petőcz András és Tótszegi Tibor szerkesztésében, ELTE Közművelődési Titkársága, Budapest, 1983) Mennyei egyetem ( Szépirodalmi Könyvkiadó , Budapest, 1987, újrakiadás Palatinus Könyvkiadó, Budapest, 2012) ...se nélküled (Balassi Kiadó, Budapest, 1994) A többi csak kaland volt (Ister Kiadó, Budapest, 2005) Vándorló Talmud: Jer és lásd! (Budapest-Bábel Kiadó, Budapest, é.n., Ács Gáborral közösen, Magén István illusztrációival) Minden kezdet (Palatinus Könyvkiadó, Budapest, 2013) Szemérem / Lascar ; Scolar, Bp., 2016 Drámái, rádiójátékai Neander Kávéház (hangjáték, 1989) Hangdokumentumok 1956 (1989) A katona története (hangjáték, 1990) Jer és lásd! – A Talmud könyvei (hangjáték, 1991) Revü (Dominó Színpad, 1991) Könyörgöm, szeress! (Domino Színpad, 1991) Venus Vulgivaga (hangjáték, 1992) Anna-bál (színmű, Nyílt Fórum Füzetek '94, Hevesi Sándor Színház , Zalaegerszeg , 1994) Anna-bál (Nagyváradi Szigligeti Színház, 1995) A tintalovag (Petőfi Irodalmi Múzeum, 1996) Ezt a nőt nagyon (hangjáték, 2008) Hangoskönyvek Déjá Vie - 5 év Parnasszus (válogatás az első magyar költészeti folyóirat verseiből, Parnasszus, 2000) Ezt a nőt nagyon (erotikus versek, Irodalmi Fülbevaló, Kossuth-Mojzer Kiadó, Budapest, 2008) Memento (2CD) (CD1: Szellemidézés - Zsidó sors és holokauszt a magyar költészetben, CD2: Betlehemi História - Turczi István zsidó és holokauszt tárgyú versei, Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület, Miskolc , 2014) Egymás nélkül semmit (Turczi István versei kortárs magyar költők motívumaira, Ventus Libro Kiadó, 2017) Dalszövegek Lerch István : Szomjas angyalok - Best of Lerch 1980-1983 (Hungaroton-Gong, 1994) Malek Andrea : Ébredés (Intent, 1996) ( Nem tagadom , Dúdold a csendben , Egy fiú emlékére , Hát jó , Ébredés ) Lerch István : Good Bye (Hungaroton, 1999) Szekeres Adrien , Gáspár László : Kikötők (Hungaroton, 2006) Zentai Márk : Ments meg szerelem! (Magneoton, 2007) ( Álmon túli álom , Vallomás ) Zámbó Jimmy , Miklósa Erika : Time To Say Goodbye Radics Gigi : Vadonatúj érzés (Magneoton, 2012) ( Csak egy lány vagyok ) Tóth Vera : Zene kell nekem (EMI, 2010) ( Szenvedély , Ilyenek a férfiak , Csodaszép ) Szekeres Adrien : Megállók (Menedék című lemezen, Magneoton, 2016) Művei idegen nyelveken Önálló kötetek A través de los años (válogatott versek spanyolul, Bluebird Editions, Miami , 2010) Éjszakai portás (kétnyelvű héber-magyar kiadás Itámár Jáoz-Keszt fordításában, Éked-Tel Aviv, 2011 Kápolna nyílik a szívben (válogatott versek mandarin nyelven, Poem Culture Corp., Taiwan, 2012) Sehr (válogatott versek német nyelven Széll Zsófia fordításában, Hochroth Budapest, 2013) Străinul (válogatott versek román nyelven Balázs F. Attila fordításában, Editura Europa, Craiova , 2014) Write The Way Others Pray – Selected poems , Libros Libertad, Vancouver, Canada, 2017 Antológiák Cvi-Haplaot 2.: Mai magyar költők antológiája (kétnyelvű kiadás, héberre fordítota Itámár Jáoz-Keszt, Éked, Tel-Aviv , 1988 ) Cvi-Haplaot 3.: Zsidó sors a magyar költészetben (kétnyelvű kiadás, héberre fordítota Itámár Jáoz-Keszt, Éked, Tel-Aviv , 1989 ) Gouttes De Pluie - Poésie de Hongrie au XXéme siécle (Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2001 , Timár György fordítása) The Macenas Anthology of Living Hungarian Poetry (Macenas Könyvkiadó, Budapest, 1997 ) La Giornata Della Poesie - Antologia poetica / A költészet napja - antológia (Magyarországi Kultúrintézet, Noran Kiadó, Budapest, 2002 ) In Quest of the Miracle Stag: The Poetry of Hungary Vol. 2. (Atlantis Centaur, Chicago , 2003 , Szász Endre illusztrációival) At the end of the broken bridge (Hungarian Poems 1978-2002, Carcanet, Edinburgh , 2005 ) Kortárs magyar költészet (héberre fordítota Itámár Jáoz-Keszt, Psaifas, Tel-Aviv , 2009 ) Poetry Europe / Europoésie (kétnyelvű angol-francia kiadás, Dedalus Press, Dublin , 2009 , szerkesztette John F. Deane) A kortárs magyar költészet ( Moszkva , 2015 ) Műfordításai Itamár Jáoz-Keszt versei ( Európa Könyvkiadó , Új Pegazus, Budapest, 1989, másokkal közösen) Dobos Marianne : A szívek kötelessége megmarad (Kelenföld Kiadó, Budapest, 1989, Turczi István versfordításaival) Leslie Wallen: A bankár (Macenas Kiadó, Budapest, 1991, újrakiadás A pénzember , Picaro Kiadó, Debrecen , 2011 ) Clive Barker : Kárhozat (Hibiszkusz Kiadó, Budapest, 1991, Pálos Annával közösen) Modern héber költők (Belvárosi Könyvkiadó, Budapest , 1992 másokkal közösen) Dale Carnegie : Sikerkalauz I (Gladiátor Kiadó, Budapest, 1992, tíz kiadást megért) Anais Nin: Vénusz deltája (Maecenas Kiadó, Budapest, 1992, újrakiadás Palatinus Kiadó, Budapest, 2007) Isaac Bashevis Singer : A Moszkát család (Novella Kiadó, Budapest, 1996, újrakiadás Palatinus Kiadó, Budapest, 2011) Tengeráramok - mai finn költők (Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1996) A dalok ura - mai ausztrál költők ((Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1999) Thomas Keneally: Ballada (Novella Kiadó, Budapest, 2000 , újrakiadás Jimmie Blacksmith éneke , Picaro Kiadó, Debrecen, 2011]) Biljana Srilbjanovic: Családtörténetek - Belgrád (Színház folyóirat melléklete, Budapest, 2002) Jarkko Laine: A vers, amit mindig meg akartam írni (Széphalom Könyvműhely, Budapest, 2002, másokkal közösen) Thomas Shapcott : Ausztrál horizont (Orpheusz Kiadó, Budapest, 2004) Belső terek - Huszonöt skót vers – 1978–2002 (Parnasszus, Budapest, 2004, másokkal közösen) Minden ablak nyitva (válogatott versfordítások, Palatinus Kiadó, Budapest], 2009) John F. Deane: Hódolat a madárembernek , Kráter , Pomáz , 2011) Általa szerkesztett kötetek A szív földrajza - Zuglói irodalmi antológia (Zugló Önkormányzata, Budapest, 2001) eger2003@parnasszus.hu - Az egri Parnasszus Műhelytalálkozó antológiája (Parnasszus, Budapest, 2003) eger2004@parnasszus.hu – Az egri Parnasszus Műhelytalálkozó antológiája (Parnasszus, Budapest, 2004) eger2005@parnasszus.hu – Az egri Parnasszus Műhelytalálkozó antológiája (Parnasszus, Budapest, 2005) Aki bízik, ma bennünk bízhat - Tata 1956-2006 (Tata Város Önkormányzata, Tata , 2006) Az év műfordításai - Hamletgép ( Magyar Napló , Budapest, 2006) Az év műfordításai 2007 (Magyar Napló, Budapest, 2007) Az év műfordításai 2008 (Magyar Napló, Budapest, 2008) Használati utasítás (versantológia, Palatinus Kiadó, Budapest, 2008 Reményi József Tamással közösen) Az év műfordításai 2009 (Magyar Napló, Budapest, 2009, Falusi Mártonnal közösen) Mesterek és tanítványok - Kapcsolat-antológia (Szüzsé Kiadó, Budapest, 2014) A vers legyen veletek - A húszéves Parnasszus folyóirat In Memoriam antológiája (Parnasszus, Budapest, 2015) Díjai Varsói Költészeti Fesztivál Nagydíj (2004) Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2004) József Attila-díj (2006) World Academy of Arts and Culture tiszteletbeli irodalmi doktora (2008) Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010) Eminescu Költészeti Nagydíj, Románia (2013) A Moldáv Írószövetség Díja (2014) Tata város díszpolgára (2014) Zugló díszpolgára (2014) Prima Primissima díj (2014) Tokaji Írótábor Hordó-díja (2017) Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat (2018) Szakirodalom Önálló kötetek Kabdebó Lóránt : Rögeszmerend - Turczi István műveinek tragikus derűje (Balassi Kiadó, Budapest, 2007 ) Átélések – 50 írás Turczi Istvánról (szerkesztette Tarján Tamás , Tinta Könyvkiadó , Budapest, 2007 ) Szepes Erika : A hagymaember – Turczi István költészetének mélyrétegei (Litera Nova, Budapest, 2013 ) Tények melankóliája – Tanulmányok Turczi István műveiről (szerkesztette Radvánszky Anikó és Sütő Csaba András, Ráció Kiadó, Budapest, 2012 ) Vilcsek Béla : A halandó bosszúja – Turczi István (monográfia), Ambroobook Kiadó, Győr , 2017 Fontosabb tanulmányok, kritikák Kulcsár Szabó Ernő : Nem história – nem galéria (Tények melankóliája, Ráció Kiadó, 2012) Láng Gusztáv : Hallatszik-e a csönd – Széljegyzetek Turczi István válogatott verseihez (Műhely, 2006/3) Vajda Károly : Líra, liturgia, literalitás Turczi István költészetében ( Tények melankóliája , Ráció Kiadó, 2012) Bedecs László: Nincs egyedül – Turczi István: Áthalások (Bárka, 2007/5) Szepes Erika: Turczi István posztmodern és modern között Szepes Erika: A hagymaember – Turczi István költészetének mélyrétegei (Forrás, 2009/2) Szepes Erika: „Hold árvája nyugtalan lélek” – avagy Turczi István megpillantja mindennek, azaz „tulajdon személyes dolgainak kezdetét” Kabdebó Lóránt: A műfordítás összeköt – Turczi István: Minden ablak nyitva (Irodalmi Jelen, 2009. október 14.) Vilcsek Béla : A vers legyen velünk! – Turczi István áthal(l)ásai (Új Forrás, 2009/10) Vilcsek Béla: A költészet és a nők (Kortárs) Vilcsek Béla: Turczi István: A változás memóriája (Kortárs, 2012/6) Vilcsek Béla: Turczi István (Szépirodalmi Figyelő, 2005/5) Tarján Tamás : A modernitás önmérséklete – Turczi István legszebb verseihez ( Turczi István legszebb versei , AB-ART, Pozsony, 2014) Interjúk Turczi István: Megélhetési kultúrában élünk Díjháború után – Turczi István interjú Minden mindenbe belóg - interjú Turczi Istvánnal Turczi István: Szántó Piroska hűs teáját iszogattuk Neuman Gábor: Egyébként (Klub Rádió, 2010. április 8.) Falánk idő – Fantázia és fúga, avagy beszélgetések Turczi Istvánnal , SPN Könyvek, 2018 Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Turczi István hivatalos honlapja A Parnasszus folyóirat hivatalos oldala A Parnasszus folyóirat Facebook oldala Turczi István alkotói adatlapja a Molyon Milpos Milpos (más néven Milpospuszta, szlovákul: Milpoš) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. Fekvése Kisszebentől 14 km-re északnyugatra a Milposi-patak völgyében fekszik. Története A település a 15. században Hőnig várának birtokaként jött létre. Lakói főként Hőnigről ide települt pásztorok és a várbeli szolgálónépek voltak. A Milpos völgye kedvező feltételeket biztosított a pásztorkodásra, ezért előbb csak kis kunyhókat építettek ide. Később felépítették házaikat is. A település gyorsan növekedett. Lakói rövidesen egy kápolnát vagy kisebb templomot is építettek ide. Valószínűleg ennek, és az azt övező temetőnek maradványait találták meg véletlenül egy helyi lakos udvarán, ahol kőből épített alapok és csontok kerültek elő. Sajnos a település korai korszakából származó iratok nem maradtak fenn, Hőnig várának kiégése miatt. 1775-ben az egyházlátogatás irataiban majorként "Puszta-Hanigócz" néven említik. Lakói főként szénégetéssel foglalkoztak. Fényes Elek szerint "Milpos, puszta, Sáros vmegyében, Péch-Ujfaluhoz 1 1/4 órányira, 80 romai, 112 görög kath. lak. Nagy erdőséggel. F. u. a Péchy nemzetség." A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott. Csak 1950. január 1-jén lett önálló település, addig Hőnig része volt. Népessége 2001-ben 651 lakosából 646 szlovák volt. 2011-ben 676 lakosából 666 szlovák volt. Karl Czerny Karl Czerny (Ausztria, 1904 –?) osztrák nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés Az Osztrák labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1948-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1948-ban a búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 1. Valentići Valentići (olaszul: Valenti) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Kaštelir-Labinci községhez tartozik. Fekvése Az Isztria középnyugati részén, Porečtől 10 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re nyugatra fekszik. Története 1890-ben 44, 1910-ben 85 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 62 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak. Chojnów Chojnów (németül Haynau) egy kisváros (2006-ban 14.389 fővel) Lengyelország délnyugati területén, az Alsó-sziléziai vajdaságban Legnica megyében a Skora folyó partján. Átlagos tengerszint feletti magassága 170 méter. Bár a város nem tartozik szorosan a területhez, ez a környékbeli gmina, a Gmina Chojnów közigazgatási központja. (Chojnów egy külön városi gminát alkot). Chojnów első említése 1272-ből Haynow községként maradt fenn. 1288-ban Legnica fejedelmének, V. Henriknek a feljegyzéseiben városnak (civitasnak) nevezték, de már 1333-ban vásárvárosi előjogokra tett szert. Chojnów Legnicától 18 km-re nyugatra, Bolesławiectől 26 km-re keletre, Złotoryjától 18 km-re északra és az A4 autópályától 5 km-re fekszik. Bolesławiec és Legnica városokkal vasútvonal köti össze. A helyi önkormányzatnak hetente megjelenő újsága van, ennek címe Gazeta Chojnowska, mely 1992 óta jelenik meg. Minden év júniusának első napjaiban megrendezik a Chojnówi Napokat (lengyelül Dni Chojnowa) A Lengyelország teljes területéről versenyzőket váró kerékpárbajnokságot is itt rendezik meg. Chojnów ipari és mezőgazdasági város. Termelnek itt papírtermékeket, mezőgazdasági gépeket, láncokat, kórházak számára fémberendezéseket, eszközöket a húsiparnak, sört, bort, csecsemőknek, gyermekeknek és felnőtteknek szánt ruházati termékeket. Chojnów érdekes építményei közé tartozik a jelenleg múzeumként működő, régebben a legnicai fejedelmeket kiszolgáló 13. századi vár, a két régi templom, a Baszta Tkaczy (Takácsok tornya) és a városfal megmaradt részei. Chojnów legnagyobb zöld területe a Park Piastowski (Piast Park) nevű kis erdő, amely a kommunistáknak a potsdami békekonferenciát követő németellenes propagandája keretében a Piast-dinasztiáról kapta a nevét. A német nemzetiségű város a késő középkortól egészen 1945-ig a Német Birodalom majd a weimari köztársaság és a náci Németország része volt. A háború után a terület német lakosságát Németországba telepítették ki. A város szülöttei Johann Wilhelm Ritter, fizikus, kémikus. (1776. december 16 – 1810. január 23 München Georg Michaelis , politikus, Poroszország volt miniszterelnöke . (1857. szeptember 8. – 1936. július 24. Bad Saarow ) Horst Mahler , a Vörös Hadsereg Frakció volt tagja, most neonáci aktivista. Bogusław Bidziński, operaénekes. Testvérvárosai Németország : Egelsbach Franciaország Commentry Luis Nishizawa Luis Nishizawa Flores (San Mateo Ixtacalco, 1918. február 2. – Toluca de Lerdo[forrás?], 2014. szeptember 29.) egy Mexikóban élő, félig japán, félig mexikói származású tájkép- és falfestész volt. Élete Apja a Nagano prefektúrából származó Nisizava Kendzsi, anyja a mexikói María de Jesús Flores volt. 1942-ben az Academia San Carloson kezdte meg művészeti tanulmányait, első kiállítására 1951-ben a Salón de Artes Plásticasban került sor. Ettől kezdve Mexikó jelentős kiállítói közé emelkedett. 1955-ben órákat adott a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetemen (UNAM) is, ahol később megkapta a mester emeritus és a Doctor Honoris Causa címeket. Az UNAM után tolucai, Nicolás Bravo úti lakását rendezte be műteremnek, és itt is tanított. 1992. december 16-án a műhelyt múzeumként is megnyitották. Tagja volt a Művészeti Akadémiának és a Kulturális és Művészeti Nemzeti Tanácsnak is. Művészete Műveire a realizmus és az expresszionizmus egyaránt jellemző, keleti kulturális hatásokkal. Leegyszerűsített formáit és természetfelfogását Dr. Atléhoz hasonlítják. Festőállványon készült nagy számú képe közül legkiemelkedőbben tájképeit tartják. Alkotásai között rajzok, olaj- és vízfestmények éppúgy megtalálhatók, mint metszetek, muráliák és üvegképek is. Munkáihoz alkalmazott viaszt, gyantát és vízzel kevert tojássárgáját használó módszereket is. Fontosabb művei Ma műveinek nagy része múzeummá alakított tolucai műtermében látható, de előfordulnak Nishizawa-alkotások a mexikói Modern Művészet Múzeumában, a Museo de la Estampa Mexicanában, a tolucai Szépművészeti Múzeumban, a Bancomer-gyűjteményben és a Kiotói Modern Művészet Múzeumában is. Festmények Doña Luz, 1946 La niña del rebozo, 1949 („a rebozós lány”) Retrato de mujer mexicana con flor, 1953 („mexikói nő arcképe virággal”) Estudios para mural, 1956 („tanulmányok muráliához”) Pátzcuaro, 1960 Los sueños rotos, 1972 („a tönkrement álmok”) Tlayapan, 1994 Temple, 1994 Iztaccíhuatl, 1998 Claroscuro del tiempo, 2009 („az idő fény–árnyék-játéka”) El Paisaje valores y colores, 2010 („a táj, értékek és színek”) Falfestmények El aire es vida, 1957 („a levegő élet”) Un canto a la vida, 1969 („egy dal az élethez”) El espíritu creador siempre se renueva, 1981 („az alkotó lélek mindig megújul”) El lecho del Universo, 1982 („a világegyetem medre”) Fu Get Su Een New, 1983 Códice prehispánico, 1987 („prehispán kódex”) El hombre y su libertad, 1988 („az ember és szabadsága”) Díjai, elismerései, emlékezete 1965: Premio Nacional de Ciencias y Artes (Tudományos és Művészeti Nemzeti Díj), szépművészeti kategória A japán kormány a Sárkány Szent Kincse díjjal jutalmazta. Mexikóban emlékbélyeget bocsátottak ki emlékére. 102 kiskutya A 102 kiskutya (eredeti cím: 102 Dalmatians) 2000-ben bemutatott amerikai film, amely a felújított 101 kiskutya című valós díszletekkel készült élőszereplős filmváltozat folytatása. A mozifilm a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg, akárcsak az első rész, és az azt megelőző rajzfilm, amely ugyan azt a 101 kiskutya címet viseli. A főszerepben ezúttal is a Glenn Close által alakított Szörnyella De Frász tűnik fel, továbbá ő az egyetlen szereplő, aki az első részben játszott szerepében visszatér a folytatásban. Az új szereplőgárda olyan színészeket vonultat fel, mint Ioan Gruffudd, Alice Evans, David Horovitch, Ian Richardson, valamint a francia származású szűcsmester szerepében Gérard Depardieu látható. Az élőszereplő játékfilm a Walt Disney Pictures gyártásában készült. Műfaja kalandfilm és filmvígjáték. Amerikában 2000. november 22-én, Magyarországon 2001. február 15-én mutatták be a mozikban. Cselekmény Frissen szabadul a börtönből a kutyarablásért elítélt Szörnyella De Frász. A három hosszú börtönév pszichológiai és terapeutika kezelése alatt radikálisan megváltozott: börtönpszichológusának, Dr. Pavlovnak hála mostanra teljesen elfelejtette régi indulatos természetét, minden szőrmebunda láttán kitör rajta a frász, és él-hal a kiskutyákért. A bíró így feltételesen szabadlábra helyezi, mindössze azzal a feltétellel, ha újra kutyarablásra vetemedne, minden vagyona a helyi állatmenhelyekre száll. Szörnyella feladata immáron az, hogy megfelelő állást találjon magának, és újra beilleszkedjen a társadalomba. Újdonsült nevelőtisztje Chloe Simon, aki nem csupán hírből, de tapasztalatokból is ismeri Szörnyellát (mindamellett neki is van két dalmatája, amiknek éppen most születtek kölykei) nem igazán bízik az elhivatott kutyabaráttá vált nőszemélyben. Szörnyella rövidesen felvásárolja az Új Élet Kutyamenhely nevű állatmenhelyet, mely a csőd és a kilakoltatás szélén áll, ám az ő támogatásával sikerül megmenteni a telepet és annak lakóit. Odaadottságának köszönhetően a menhely igazi kutyaparadicsommá alakul át, és megújuló hírneve révén, csak úgy ömlenek az adományok az állatok megsegítésére. A menhely korábbi és társ tulaja Kevin Sheperd, aki egyébként nagy kutyabarát, meg van győződve, hogy Szörnyella jó úton halad a változás felé, Chloe azonban még mindig nem hisz neki. Eközben Dr. Pavlov felfedezi, hogy London híres toronyórája, a Big Ben különleges harangjátéka képes visszafordítani mindazon agyátalakítások eredményeit, amelyet ő elért. Nem sokkal később Chloe elviszi kutyáit, Pötyit és Pacát a munkahelyére, valamint újdonsült kölykeiket, Dominót, Kicsi Pacát, és Furát. Furának dalmata lévén nincs egyetlen fekete foltja sem, ami miatt gyakran búslakodik. Chloe irodájában bóklászva egy óvatlan pillanatban megcsúszik és kiesik az ablakon, nem sok híján, hogy lezuhanjon a párkányról az alatta elterülő forgalomba. Miközben a gyanútlan Szörnyella Chloe irodájában ül, aki kétségbeesetten próbálja megmenteni a kutyust, a Big Ben harangjai váratlanul megszólalnak, melyek zúgása újra felszínre hozza Szörnyella régi énjét; ismét ellenállhatatlan vágyat érez egy lágy szőrmebunda iránt, és mikor megpillantja a dalmatakölyköket, felébred benne a bosszúvágy a kutyák iránt, amik miatt egykor börtönbe került. Elhatározza, hogy most végre elkészítteti azt a foltos kutyabundát, amelyet egykor tervezett, ám nem sikerült megvalósítania. Felkeresi minden idők legkiválóbb szőrmekészítőjét, a nagy Jean-Pierre LeNyúzt, aki ellen számtalan tüntetés folyt állatgyilkolás vádjában. Szörnyella felajánlja neki az ötletét, miszerint készítsenek egy foltos szőrmebundát, csakis dalmataszőrből. Lázasan dolgoznak a bunda tervein, ám Szörnyellának ezúttal 102 darab dalmatakölyökre van szüksége a bundához; a 99 mellé az utolsó három kölyöknek Chloe kutyusait szemelte ki. Ezalatt Chloe és Kevin randevúzni kezdenek, mely alatt megismerik és igencsak megszeretik egymást. Csakhogy az Új Élet Kutyamenhelyen váratlanul rendőrtisztek jelennek meg, akik a városban eltűnt dalmatakölykök elrablásáért Kevint gyanúsítják, minden bizonyíték és számottevő indíték hozzá vezet (Szörnyella tervelte ki mindezt, hogy rá terelje a gyanút). Miután Kevint letartóztatják, Szörnyella meghívja Chloét egy elegáns vacsorára magához; mindez egy újabb csapda, hogy Chloét félreállítsa az útjából, míg LeNyúz elrabolja a kutyakölyköket. Chloe tehát fogságba esik, De Frász és LeNyúz pedig Párizsba készülnek, hogy elkészítsék a 102 kutyakölyökből a bundát. Kevinnek eközben sikerül kiszabadulnia a börtönből, beszélő papagája Tityitotty segítségével, és Chloe is megmenekül Szörnyella fogságából. Értesülnek a szándékukról, és mindketten a vonatállomásra rohannak, de elkésnek, a Párizsba induló vonat már elindult. Azonban Fura, aki sikeresen megmenekült Szörnyellától (foltok nélkül a nőszemély nem tartja értékesnek) a vonat után veti magát, és Tityitottyal együtt sikerül felkapaszkodnia rá. Párizsba érkezve követik Szörnyella kocsiját, és bejutnak LeNyúz szőrmegyárába, ahol megkezdik a dalmatakölykök kiszabadítását. Chloe és Kevin is a segítségükre lesznek, őket azonban Szörnyella bezárja egy sötét terembe. Miután csaknem minden kiskutya elmenekül, Szörnyella egyedül szegődik a nyomukba, amik egy elhagyatott tortagyárban rejtőznek el. Sikerül működésbe hozniuk a gépeket, így a 102 dalmata, Fura vezetésével, alaposan elbánik az őrjöngő nőszeméllyel, és egy élő Szörnyella-tortát csinálnak belőle. Hamarosan Chloe és Kevin is csatlakoznak a kutyusokhoz, majd megérkezik a helyszínre a rendőrség is, akik elvezetik a hatalmas "péksüteményt". Pár hónap múlva Alonso, Szörnyella korábbi inasa érkezik az Új Élet Kutyamenhelyre egy 8 millió dolláros csekkel; az ítélet fejében Szörnyella minden pénze a menhelyé lett. Mindenki hihetetlenül boldog, de a legboldogabb mégiscsak Fura lesz: végre neki is igazi foltok bukkannak fel a szőrén, így nagy ünneplés veszi kezdetét. Szereplők További magyar hangok: Bokor Ildikó, Csuha Bori, Dunai Orsolya, F. Nagy Erika, Györfi Anna, Győrfi Laura, Hajdu István, Katona Zoltán, Kuthy Patrícia, Lamboni Anna, Lugosi Dániel, Lugosi Domonkos, Skolnik Rudolf, Tardy Balázs, Tarján Péter, Vezse Viktor Érdekességek A film legelső előzetesét a Toy Story 2 előtt mutatták be. Ebben Szörnyella látható, amint kiszabadul a börtönből, majd távozáskor arcon csapja a börtönőröket. A jelenet végül a Disney korábbi filmjeihez hasonlóan nem szerepelt a végleges filmben. A filmben Szörnyella több mint tíz különböző jelmezt visel. A felvételek előtt Glenn Close számára több mint 7 órát vett igénybe a jelmezek felpróbálása, plusz a sminkelés, valamint a paróka viselete. Ezzel megdöntötte az első film rekordját, ahol színésznő készülési ideje összesítve csak 72 óra volt. Ez a harmadik film, amelyben Ioan Gruffudd és Alice Evans egy párt alakítanak, akárcsak az életben. A filmben a kutyák a Susi és Tekergőt nézik videokazettán , amelyben elhangzik a Bella Notte című szám is. Egy hasonló jelenet már az első részben is látható volt, amelyben a kutyakölykök Macskarisztokratákat bámulják a tévében. A filmben használt egyes kellékek, úgy mint Szörnyella De Frász autója, és foltos járművek, amelyek Szörnyella visszaváltozásának jeleneténél láthatók, a mai napig a párizsi Disneyworld-ben vannak kiállítva. A jelenet, amelyben LeNyúz nem találja a megfelelő angol szót a mondatába, és Szörnyella segíti ki, valódi volt. Gérard Depardieu egy interjúban nyilatkozta, hogy valóban volt egy kiesebb botladozása az angolban , amiben Glenn Close segítette őt. Az alkotók szerint a színésznő olyan kiválóan improvizált, hogy ez a baki végül a kész filmbe is bekerült. Amikor Chloe rátalál Szörnyella titkos földalatti kamrájára, a jelenet erős hasonlóságot mutat a Harry Potter és a Titkok Kamrája egyik jelenetével. Szörnyella vendégei között a vacsorajelenetnél néma kameószerepben feltűnik Lisa Kudrow , a Jóbarátok című sorozatból. Fura, a folttalan dalmata szerepeltetéséhez az alkotók több mindennel próbálkoztak. Fehér szőrfestékkel kentek ki egy igazi dalmatát, ám ez nem vált be, mivel a festék többször kopott le a kutyusról, ami rengeteg plusz pénzébe került a stúdiónak. Végül a jeleneteket felvették a dalmatával, és utólag CGI technikával tüntették el róla a foltokat. Televíziós megjelenések HBO, HBO Comedy , RTL Klub RTL Klub Nagy Szent Vazul-fatemplom (Drág) A drági Nagy Szent Vazul-fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szilágy megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az SJ-II-m-A-05051 sorszámon szerepel. Két Hollós A Két Hollós a magyar szerves műveltséggel foglalkozó könyv és hangoskönyv kiadó, mely Budapesten jött létre és azóta is ott működik. Kiadványok Könyvek Szántai Lajos : A Két Hollós - Mátyás király és a Pálos Rend, 2001 Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei (2003) Szántai Lajos: Nagy Lajos király őskeresése a Képes Krónika alapján (2004) Tábori László: Gilgamestől Jézusig (2004) Tábori László: Parancsolataink (2005) Tábori-Áts-Farkasinszky-Záhonyi-Kiss: Hol vagy Mezopotámia? (2006) Paksi Zoltán: A fény harcosa (2007) Pap Gábor : "A bölcsesség házat épít magának". (Kovács Józseffel), 2008 Pap Gábor: A bölcsesség házat épít magának - A veleméri templom, 2014 Pap Gábor: Emberséget járunk tanulni. Mesék tanulságokkal, 2009 Pap Gábor: Nem múló szent összhang - Tóth Menyhértről magunk közt, 2010 Pap Gábor: Atilla ébresztése, 2010 Pap Gábor: Bánk Bán a világdráma színpadán, 2011 Pap Gábor: János vitéz és a Nagy Titok, 2011 Pap Gábor: Lúdas Matyi avagy a magyar nemes megigazulása, 2011 Pap Gábor: „Angyali korona, szent csillag”. Jászsági Művésztelep-Tőtevény, 1996, 2013 Pap Gábor: Tündérszép Ilona vár. Barangolás a Napúton Árgyélus királyfival és Csongor úrfival, 2014 Pap Gábor: Üdvtörténet - magyarul, 2015 Pap Gábor: Az igazat mondd! Művelődéstörténeti írások. (III. Tanulmánykötet), 2015 Pap Gábor: A mindenség képe egy aranykancsón, 2016. Pap Gábor: Az ég mennyezeti. Uropath kiadó, 2012, 2016. Makoldi Sándor - Makoldi Sándorné: Fényszentély a vókonyai pusztán (2016) Szabó Antónia: Ébredj Mátyás király (2007) Vastag Andrea: Csinszka "Halálra szánt kivételes világ", (Raffay Ernő ajánlásával), 2016 Pap Gábor: Munkácsy és a Napút. Világdráma az életkép színpadán, 2016 Pap Gábor: Ember küzdj és bízva bízzál, Az ember tragédiája a nagy és kis Nap-évben, (Szabó Gyula társszerzővel), második kiadás, 2017 Vastag Andrea: "Szivem véresre szétzúzott játék" Csinszka összes verse elemző tanulmányokkal, ( Raffay Ernő ajánlásával), 2017 Born Gergely: Táncra lábom! - a test teljes imája, 2017 Pap Gábor: Csuda dolgairól mondtak krónikákat - a Toldi monda... (2017) Kocsis István , Molnár Tamás, Pap Gábor , Pecze Ferenc, Tóth Zoltán József : Hungaria Archiregnum, 2017 Kardos Géza: Melkizedek és az Ószövetség (2018) Miklósvölgyi János: Távozz tőlem, Sátán! (2018) Pap Gábor: Üdvtörténet magyarul - bővített kiadás (2018) stb. Folyóiratok, füzetek Dobogó Dobogókő Hazatalálás füzetek Szombathely–Türje–Balatonszentgyörgy-vasútvonal A Szombathely–Türje–Balatonszentgyörgy-vasútvonal egy tervezett vicinális hév volt, melyet pénzhiány miatt nem tudtak befejezni. Érdekesség azonban, hogy a vasútvonal Szombathely–Rum és Türje–Balatonszentgyörgy szakasza 80 évig működött, csupán a 26 km hosszú Rum–Türje szakasz nem készült el. Habár vicinálisként szándékozták megépíteni, később a Balaton és Nyugat-Magyarország felértékelődésével jelentősen növekedhetett volna szerepe, akár fővonallá is „előléptetve”. A vasútvonal története Az 1880-as évekre kiépült Magyarország vasúti törzshálózata. Ezután kezdődött el az ún. „olcsó vasutak” építése, melyek valójában vicinális, illetve helyiérdekű vasutak (azaz hév-ek) voltak. Ezeket a vonalakat az érintett települések finanszírozták, illetve azok földesurai. Ez a gyakorlatban úgy befolyásolta a vonalvezetést, hogy a vasút elsősorban a földesurak birtokait érintette, azaz nemegyszer az állomások a faluközpontoktól messze helyezkedtek el. A Dunántúl esetében a legnagyobb helyiérdekű vasúttársaság a Dunántúli HÉV volt, mely többek között a Türjén áthaladó Boba–Ukk–Zalaegerszeg–Csáktornya vasutat is építette. A Szombathelyt a Balatonnal összekötő vasútvonal terve már korábban is felmerült (többek között 1847-ben, amikor a Sopron-Szombathely-Nagykanizsa-Fiume-vasutat tervbe vették, volt egy olyan elképzelés, hogy a Balatont is érintse), de tulajdonképpen a vicinálisok építésének hőskora hozta el a valódi lehetőséget. A Türje–Balatonszentgyörgy közt közlekedő Zalavölgyi HÉV 1895. december 15-én, a Szombathely-Rum közti vicinális pedig 1894. december 9-én nyílt meg. A terv kezdettől fogva az volt, hogy a Szombathely–Rum-vasútvonalat továbbépítik Türje felé, lehetővé téve a közvetlen vasúti összeköttetést a vasi megyeszékhely és a Balaton közt. A megvalósítást azonban akadályozta egy párhuzamos projekt megvalósítására való törekvés is, mégpedig a Türje–Sárvár–Felsőpulya-vasútvonal terve. Sárvár, Bük, Felsőpulya természetesen ez utóbbit támogatta, élesen szemben állva a Szombathely–Rum–Türje–Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy tengellyel. A két vonal támogatói közti „hidegháború” jelentősen csökkentette a vasútvonal esélyeit. A Szombathely-Balatonszentgyörgy vasút legnagyobb szponzorai három, a nyomvonal mentén fekvő falu földesura volt: Csehi 8000, Csipkerek 5000, Csehimindszent pedig 10000 koronát adott a projektre. Elkészültek a vasútvonal részletes tervei, helyenként a töltést is elkezdték felépíteni. 1909. február 11-én a Sárvári Járás című lap közölte a részletes terveket mind a Szombathely–Türje–Balatonszentgyörgy, mind a Türje–Sárvár–Felsőpulya vasútvonal nyomvonalát és állomásainak elhelyezkedését. A vasútnak egy év alatt kellett volna megépülnie. A munkálatok azonban hamarosan félbeszakadtak, és a vasútvonal nem épült meg; állítólag pénzhiány miatt. A Türje–Sárvár–Felsőpulya vasútvonal viszont tkp. megépült, azzal a különbséggel, hogy Türje helyett Zalabérről indult ki, Felsőpulya helyett pedig Felsőlászló lett a végállomása. (Ezt a vasutat azonban 1975-ben felszámolták.) A vasútvonal utóélete Az 1920-as években felmerült a (napjainkban újra napirenden lévő) Balatoni Körvasút kiépítése, mely Szigliget, Hévíz és Zalaegerszeg városoknak a balatoni hálózatba való bekötését szorgalmazta. Ekkor ismét felmerült a Szombathely-Balatonszentgyörgy-vasútvonal „befejezése” is, a két háború közti időszakban azonban nem épültek jelentősebb vasútvonalak. Később a MÁV felvetette a Sárvár-Zalabér és a Szombathely-Rum vasútvonalak összekötését Hosszúperesztegnél, ez azonban semmiképpen sem egyezett volna meg az eredeti Szombathely-Türje-Balatonszentgyörgy-vonallal. Az 1960-as években, amikor megszűnt Türje és Zalabér állomás, s azok forgalmát az új Zalabér-Batyk állomásra terelték, újból felmerült a vasútvonal terve, de csak elméleti szinten, hiszen pár évre rá az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció valamennyi nyugat-dunántúli vicinálist, így a Szombathely-Rum és a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy szakaszokat is felszámolásra ítélte. Ezzel a Szombathely-Balatonszentgyörgy-vasútvonal tervét is végleg levették a napirendről. A vasútvonal hiánya jelentősen rontja az érintett településeken az életszínvonalat, különösen az elzártabb falvakban, mint Csipkerek, Csehi, Csehimindszent, Mikosszéplak, Bérbaltavár és Zalavég. Az utóbbi évtizedekben e falvak népessége jelentősen csökkent, különösen Csipkerek és Bérbaltavár esetében, ahol harmadára esett vissza a lakosság. Szombathely nem rendelkezik közvetlen vasúti összeköttetéssel a Balaton irányába, ezért mind a teher-, mind a személyvonatok Celldömölk, Tapolca, Keszthely irányába kerülve tudnak csak eljutni a balatoni vasúthoz, ami 40-50 km kerülőt jelent. A nyomvonal bejárása A vasútvonal nyomvonala Szombathely állomásról indul. Egy darabig együtt fut a Szombathely–Nagykanizsa vasútvonallal, majd attól délkeleti irányba távolodik. Északról érinti Vasszécsenyig valamennyi települést: Szentkirály, Táplánszentkereszt felső, Táplánszentkereszt alsó, Tanakajd, Vasszécseny. Ezen állomások és megállóhelyek közül Szentkirály kivételével még mindegyik áll. Vasszécseny állomásépülete egy MÁV 1896-os típustervű III. osztályú épület. Vasszécseny előtt a vasút nyomvonala keresztezi a Gyöngyöst. Vasszécseny utána áthalad a Szombathely–Kám úton, majd délről érinti Csempeszkopácsot, melynek egyik őrházában egy kisebb múzeumot rendeztek be. Csempeszkopács után a nyomvonal párhuzamosan halad a közúttal, majd Rum kastély megálló után eléri Rumot, melynek a központjában volt az állomás. Épülete azonban már nem áll. Az egykori fűtőház viszont teljesen eredeti állapotban van felújítva. Rum után a tervezett nyomvonal keresztezte volna a közutat, majd rögtön utána a Rába folyót, s az úttól kissé beljebb, keletebbre futott volna, s egy éles kanyar után érte volna el Kámot, melynek tervezett állomása a falu központjában lett volna. A nyomvonal ezután áthaladt volna a 8-as úton, majd a közúttal ellentétben nyílegyenesen haladt volna az erdőben. Csipkereket északnyugat felől érte volna el. Csipkerek után azonnal keresztezi a Kám–Zalabér utat, majd halad tovább Csehimindszent felé. (Itt a dombos táj miatt terveztek bevágásokat.) Csehimindszent állomása a mai Arany János utcában lett volna. Ezután a nyomvonal ismét keresztülhalad a közúton, majd egyenesen haladva érte volna el Mikosszéplakot nyugatról. A tervek szerint ez az állomás Csehivel közös lett volna. A csehi utat keresztezve halad tovább a tervezett nyomvonal Bérbaltavár felé. A bérbaltavári állomás Mikosszéplak külső területén helyezkedett volna el, távol a faluközponttól. A nyomvonal a tervek szerint ezután délkelet felé kanyarodott volna, Zalavéget délről, Batykot északról érintette volna, s északnyugati irányból érkezett volna Türje állomásra. Türjéről a balatonszentgyörgyi ág délkelet felé indul egy éles kanyarral. (Türje fekvése jóval magasabb, mint a többi környező falué.) Tüskeszentpéternél érjük el a ma még meglévő, de használaton kívüli Zalabér–Batyk–Zalaszentgrót-vágányt. Innen egyenesen haladva érjük el Zalaszentgrótot. Zalaszentgróttól a vasút a Zala völgyében haladt egyenesen, Zalaudvarnok, Zalaszentlászló, Gyülevész, Kehidakustány, Zalacsány, Bókaháza, Zalahosszúfalu és Zalaapáti állomásokat érintve. A vasút Kehidakustánynál keresztezte a Zalát, így innentől nem a folyó bal, hanem a jobb partján futott. Zalaapáti után áthaladt a 75-ös úton, majd ismét keresztezte a Zalát, s a völgyből kilépve, a 76-os úttal párhuzamosan érkezett Sármellékre. A sínek innentől Balatonszentgyörgyig megvannak, mivel a sármelléki katonai reptér miatt a szovjetek nem engedték elbontani. A vasút ezután keresztezi a közutat, majd a keszthelyi úttal párhuzamosan fut, egy idő után (Fenékpuszta közelétől) közösen (egy vágányon) a Keszthely–Balatonszentgyörgy-vonallal. Ekkor a vasút még egyszer keresztezi a Zalát, s nyugat felől érkezik Balatonszentgyörgyre. A nyomvonal helyén ma számos szakaszon kerékpárút található. Képek [Vasúti Lexikon] [Zalai Közlöny, 1926. szeptember 8.] Bulgária köztársasági elnökeinek listája Bulgária elnökei Népköztársaság: Vaszil Kolarov (1946–1947), a ideiglenes elnökség elnöke Mincso Nejcsev (1947–1950), a Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke Georgi Damjanov (1950–1958), a Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke Dimitar Ganev (1958–1964), a Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke Georgi Trajkov (1964–1971), a Nemzetgyűlés Elnökségének elnöke Todor Zsivkov (1971–1989), az Államtanács elnöke Petar Mladenov (1989–1990), az Államtanács elnöke Köztársaság: Petar Mladenov (1990), köztársasági elnök Zselju Zselev (1990–1997), köztársasági elnök Petar Sztojanov (1997–2002), köztársasági elnök Georgi Parvanov (2002–2012), köztársasági elnök Roszen Plevneliev (2012-től), köztársasági elnök Bosznia-hercegovinai Légierő és Légvédelem A Bosznia-hercegovinai Légierő és Légvédelem Bosznia-Hercegovina légteréért felelős katonai repülőalakulat, amely a bosnyák haderő részét képezi, annak egyik haderőneme. Központi parancsnoksága Szarajevóban van. Alakulatai az ország három repülőterén települnek: a szarajevói, a Banja Luka-i és a tuzlai repülőtereken. A főparancsnokság NATO és EUFOR irányítás alatt áll, költségvetése a legkisebb az európai országokéi között, azonban méretéhez viszonyítva tetemes fegyverzettel rendelkezik. A szervezet folyamatosan bevezeti és követi a NATO-szabványokat (STANAG). A repülő fegyvernemnek három műveleti zászlóalja van, melyek a három nemzetközi repülőtéren települnek. Története Az alakuló ország légvédelme a függetlenségi háború alatt alakult meg 1992-ben. 1996-tól független és önálló. Ebben az évben választották ki a 2006-ig hivatalos felségjelzést. 2007-től napjainkig a haderő nemzeti színű pajzsát viselik. 2010-től két Mi–17-esük szolgál Afganisztánban az ISAF keretei között, hat pilótával és harmincfős csapattesttel. Fegyverzete Repülőcsapatok Csapásmérő repülőgépek – 7 db J–22 Orao, 4 db J–21 Jastreb, 2 db IJ–21 Jastreb, 3 db NJ–21 Jastreb, 1 db G–4 Super Galeb – meglétéről egyelőre nincs információ. Aragónia zászlaja Aragónia zászlaja a 14. században keletkezett. Aragónia tartományi címerén szerepel a legendás Sobrarbe királyság emblémája, Iñigo Arista fehér keresztje és Aragónia címerének 14. századi és mai változata. Aragónia, Kasztília, León és Navarra mellett (CLAN) a Spanyol Királyság 4 alapítójának egyike. Megyesi Gusztáv Megyesi Gusztáv (Budapest, 1950. november 27. – Budapest, 2016. december 17.) magyar újságíró. Életpályája Szülei: Meggyesi Ágoston és Kollár Magdolna. 1970-1976 között mosodai alkalmazott, 1974-1979 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója, 1976-1979 között a Fényszóró című üzemi lap munkatársa volt. 1979-1981 között a Magyar Távirati Iroda tudósítójaként dolgozott. 1981-1985 között a Magyar Ifjúság újságírója volt. 1985 óta az Élet és Irodalom munkatársa, főmunkatársa, rovatvezetője, 1992-1993 között főszerkesztője, 1993 óta szerkesztője. 1989 óta a Hócipő főmunkatársa és a Holmi szerkesztő-bizottsági tagja. Az "ÉS" mellett rendszeresen jelentek meg írásai – többek között – a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban. Hosszú évekig a rádiókabaré szerzője, előadója is volt. A Hócipő szatirikus kéthetilapnak alapítása óta vezető szerzője. Művei A rakodók mindenkit csókoltatnak ; Kozmosz Könyvek, Bp., 1986 A kőtörő ember. Publicisztikai írások, 1986-1988 ; előszó Esterházy Péter; Új Géniusz, Bp., 1989 Nem tudtok egy jó halbiológust? 1989-1992 ; Mécs László Lap- és Könyvkiadó, Bp., 1993 Mekkora egy törpe? Publicisztikák, 1989-1997 ; Filum, Bp., 1997 Első oldal I.-V. ( Kovács Zoltánnal és Váncsa Istvánnal , 1997-2001, 2005-2009, 2009-2013) Kovács Zoltán –Megyesi Gusztáv: A nyolcvanas évek. Irodalmi riportok ; előszó Keresztury Tibor; Irodalom, Bp., 2002 Budapest. Egy nagyváros apróságai. Dozvald János fotói ; Megyesi Gusztáv szövege, szerk. Futó Tamás; Well-PRess, Miskolc, 2005 Roló alatt. Publicisztikák ; Magvető, Bp., 2016 Díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1984) Opus-díj (1989) A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1990) Déry Tibor-jutalom (1990) Táncsics Mihály-díj (1990) Bölöni-díj (1990) Joseph Pulitzer-emlékdíj (1991) a Szabad Sajtó Alapítvány díja (1995) Magyar Sajtópáholy tagja (1995) Bonbon-díj (1997, 1998, 2002, 2004) Karinthy-gyűrű (2001) Bossányi Katalin-díj (2005) Marton Frigyes-emlékdíj (2006) Déri János-díj (2013) Ligamentum pisohamatum A ligamentum pisohamatum egy apró szalag a csuklóban a borsócsont (os pisiform) és a horgascsont (os hamatum) között. A valóságban a singcsonti csuklóhajlító izom (musculus flexor carpi ulnaris) inának a meghosszabbítása. Többek között innen ered kisujjtávolító izom (kéz) (musculus abductor digiti minimi (kéz)). Megyesi István Megyesi István (Csanytelek, 1949. március 31. – 2016. július 25.) magyar labdarúgó, balhátvéd. Pályafutása Klubcsapatban Békéscsabán kezdett focizni és 1966-ban kétszer is bekerült az ifjúsági válogatottba, ahol felfedezte a Ferencváros. Kétszeres magyar bajnok és négyszeres MNK győztes. Tagja az 1974–1975-ös KEK döntős csapatnak. Összesen 365 mérkőzésen játszott ebből 213 bajnoki, 95 nemzetközi, 57 hazai díjmérkőzés. Góljainak száma: 14 (3 bajnoki, 11 egyéb). A válogatottban A magyar válogatottban 1970 és 1975 között 7 alkalommal szerepelt. Sikerei, díjai Magyar bajnok ( 1968 , 1975–1976 ) Magyar Népköztársasági Kupa-győztes (1972, 1974, 1976, 1978) UEFA kupa 3.: (1971–1972). KEK második ( 1974–1975 ) az FTC örökös bajnoka ( 1981 ) Margo superior scapulae A margo superior scapulae a lapocka (scapulae) felső széle. A három közül ez a legrövidebb és a legvékonyabb. A angulus superior scapulae és a processus coracoideus alapja között található. Alakja konkáv, a lateralis része egy mélyedést képez ami az incisura scapulae lesz a processus coracoideus segítségével. Ezen szél közeli része a musculus omohyoideusnak biztosít tapadási helyet. Indiai orrszarvú Az indiai orrszarvú (Rhinoceros unicornis) a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó faj. Az állat a Rhinoceros emlősnem típusfaja. Előfordulása Valaha az indiai orrszarvú az Indiai szubkontinens északi részén élt Pakisztántól az indiai-mianmari határig. Valószínűleg Mianmar, Dél-Kína és az Indokínai-félsziget területén is élhetett. Napjainkban Indiában (Nyugat-Bengál, Uttar Pradesh, Asszám) és Nepálban él. A folyómenti füves élőhelyeket részesíti előnyben, melyek közelében mocsaras és erdős területek is vannak. Megjelenése Az indiai orrszarvú a legnagyobb termetű ázsiai orrszarvúfaj. Testhossza 310–340 centiméter nőstényeknél és 368–380 centiméter hímeknél, marmagassága pedig 148–173 centiméter nőstényeknél és 170–186 centiméter hímeknél. Testtömege átlagosan 1600 kilogramm nőstényeknél és 2200 kilogramm hímeknél. Az öregebb hímek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek, tömegük elérheti a 3200 kilogrammot. A 2–5 centiméter vastag, barnásszürke bőre gazdagon redőzött, melynek hatására megjelenése a középkori lovagok páncélzatára emlékeztet – ezért nevezik a fajt páncélos orrszarvúnak is. A redőkben a bőre vékony, és világos színű. Szőrzet csupán a farok és a fülek végén található. Jellegzetes – névadó – szerve a tülök. Az indiai orrszarvú fején egyetlen tülök van, melynek hossza elérheti 60 cm-t, legtöbbször azonban rövidebb. Anyaga szaru. Életmódja Az indiai orrszarvú többnyire magányosan él, kivéve a borjakat nevelő nőstényeket. A hímek saját territóriumot birtokolnak, ezek a területek azonban kis mértékben átfednek egymással. Az állatok a területükön belül meghatározott ösvényeket használnak, melyeket a lábukon lévő mirigyek váladékával, vizeletükkel és ürülékükkel jelölnek meg. Az ürülékhalmok fontos helyszínei az egyedek közötti kommunikációnak, mivel gyakran több egyed is ugyanazt az ürülékhalmot használja. A nőstények a különböző hímek territóriumaiban szabadon járnak. A hímek alkalmanként heves harcot vívhatnak, melyben hosszú metszőfogaikat is használják; ennek eredményeként mély sebeket ejthetnek egymáson, melyek akár a vesztes fél halálát is okozhatják. Azonban ha bőséges a táplálékellátottság, az sem ritka, hogy néhány állat békésen legelészik együtt. Szívesen dagonyáznak, mely segíti a hőszabályozásukat, és védelmet nyújt a kórokozók ellen is. Gyorsan futnak, sebességük akár 40 km/h is lehet, emellett igen jól is úsznak. Szaglásuk és hallásuk kiváló, látásuk azonban igen gyenge. A fiatal egyedekre a tigrisek jelenthetnek veszélyt, a felnőtt állatok egyetlen ellensége azonban csak az ember. Táplálkozása Az indiai orrszarvú növényevő. Naponta testsúlyának mintegy 1%-ának megfelelő mennyiségű, az évszaknak megfelelően igen változatos táplálékot fogyaszt, melynek körülbelül 80%-át fűfélék alkotják, emellett gyümölcsöket, leveleket, fák és bokrok ágait, vízinövényeket is esznek, de elfogyasztja a mezőgazdasági terményeket is. A legeléshez mozgékony felső ajkát használja. Szaporodása Nincs kiemelt szaporodási időszakuk, egész évben párosodhatnak. Az udvarlás kicsit agresszívnak tűnik, mivel a hím hevesen űzi a nőstényt. A nőstények átlagosan három évente, mintegy 16 hónapos (465–490 napos) vemhesség után egy borjúnak adnak életet. Az utód tömege születéskor körülbelül 65 kg, mely gyorsan növekszik, a naponta elfogyasztott 20–30 liter tej hatására naponta 1–2 kg-ot gyarapszik testtömege. Bár a borjak már 3–5 hónapos korukban elkezdenek szilárd táplálékot is fogyasztani, 18–20 hónapos korukig még szopnak. Ivarérettségüket a nőstények 5–7, a hímek 8–10 éves korukban érik el. Várható maximális élettartamuk 40 év körül van. Természetvédelmi állapota Az indiai orrszarvú védelme ma már sikeresnek mondható, hiszen még a 20. század elején létszámuk 200-nál is kevesebb egyedet számlált, addig mára a vadon élő állományt több mint 3500 egyed alkotja. Ennek ellenére a faj továbbra is erőteljesen veszélyeztetett. Jelenleg is zajlanak olyan természetvédelmi programok, melyek célja az indiai orrszarvúk visszatelepítése olyan területekre, ahonnan teljesen eltűntek. Védelmük a nemzeti parkokban és rezervátumokban megoldottnak látszik, ezeken a területeken ugyanis vadőrök vigyázzák az orrszarvúkat. Az egyik legnagyobb veszélyt mindmáig az orvvadászat jelenti. Tülkének ugyanis a tradicionális keleti orvoslásban gyógyhatást tulajdonítanak, fájdalom- és lázcsillapítóként, valamint nemi vágyfokozóként használják. Emellett az emberiség létszámának növekedésének hatására egyre nagyobb területek kerülnek művelésbe, melyek révén az indiai orrszarvúk élőhelyei egyre fogyatkoznak. Az élőhelypusztítás másik következménye az élőhelyek szétdarabolódása, melyek hatására a populációk elszigetelődnek egymástól, így az elkülönült populációk genetikai állománya erősen leromlik. 2013-ban Nepálban sikerült elérni, hogy a vadorzók egyetlen orrszavút sem ejtettek el. A 2011-es állatszámlálás szerint ott 554 indiai orrszarvú élt, 503 a Csitvan Nemzeti Parkban, 24 a Bardija Nemzeti Parkban, hét pedig a Sukla Phant vadrezervátumban. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Könyvének besorolása szerint „sebezhető” faj. Indiai orrszarvúk az állatkertekben Az indiai orrszarvú immár közel 500 esztendeje tartja bűvöletben az európai embereket, így mindig is az egyik legnépszerűbb lakója volt az állatkerteknek. Mivel vadon élő állománya veszélyeztetett, így a fajnak Európában is tenyészprogramja van. A fogságban való tenyésztés hozzájárulhat a faj, valamint a faj genetikai állományának fennmaradásához. Népszerűsége miatt az állatkertekben élő orrszarvúk alkalmasak rá, hogy vadon élő fajtársaik nagykövetei legyenek, valamint ráirányítsák az emberek figyelmét a természetvédelem fontosságára. Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban találkozhatunk két fiatal (egy hím és egy nőstény) indiai orrszarvúval. A művészetben Albrecht Dürer 1515-ben egy ismeretlen alkotó vázlata és leírása alapján fametszetet készített a római idők óta az első Európába érkezett eleven indiai orrszarvúról. A művet Dürer Rinocéroszának nevezik. Julianna Margulies Julianna Luisa Margulies (1966. június 8.) amerikai színésznő. Legismertebb szerepe Carol Hathaway nővér a Vészhelyzet című tévésorozatban. Élete 1966. június 8-án született a New York közelében található Spring Valleyben. Szülei Francesca és Paul Marguiles. Édesanyja Balett-táncos, édesapja reklámszöveg-író. Eredetileg művészettörténetet tanult, bölcsészdiplomával rendelkezik. Gyermekkorában sokat ingázott Amerika és Európa között szülei válása miatt. Éltek Romániában, Magyarországon és Ausztriában is. Első szerepét 1991-ben kapta a Törvényre törve című filmben Steven Seagal oldalán, ám ezután csak kisebb szerepeket, reklámokat játszott, mert nem volt az a kifejezett Hollywoodi szépség, így külseje inkább hátrányt jelentett számáre mint előnyt (Porcelánfehér bőre, hosszú, göndör, hollófekete haja, klasszikus, mégis egzotikus külseje). 1994-ben az NBC elindította a Vészhelyzet című kórházsorozatát, aminek a bevezető részében, amiben egy kórház 24 óráját mutatják be kapott szerepett Margulies. Eredetileg ebben az egy részben szerepelt volna, mint főnővér, aki kábítószer-túladagolásban hal meg, de a nézők annyira megszerették, hogy 2000-ig állandó helyet kapott a sorozatban. Ez a sorozat tette világszerte ismertté, 1995-ben Emmy-díjat is kapott a legjobb női mellékszereplő kategóriában. Vészhelyzetes időszaka alatt néhány kis költségvetésű nagyjátékfilmben is szerepelt, de a sorozatból kilépve sem fordított hátat a televíziós produkcióknak. 2001-ben a TNT minisorozatában, az Artúr király és a nők című kosztümös filmben Morgaine-t alakította. Ezután sorra jöttek a szerepajánlatok. 2007. november 10-én férjhez ment Keith Lieberthalhoz. Két gyerekük van. Filmjei, sorozatai Törvényre törve ( 1991 ) Vészhelyzet ( 1994 ) Az átverés mesterei ( 1997 ) A Newton fiúk ( 1998 ) Drágább a gyöngyöknél ( 1998 ) A nagy nap ( 1999 ) Dínó ( 2000 ) The Man From Elysian Fields ( 2001 ) Töretlen hit ( 2001 ) Artúr király és a nők ( 2001 ) Evelyn ( 2002 ) Szellemhajó ( 2002 ) Hitler – A Sátán felemelkedése ( 2003 ) Dokik ( 2004 ) The Grid ( 2004 ) Armenian Genocide ( 2006 ) Kígyók a fedélzeten ( 2006 ) Az elveszett szoba ( 2006 ) Darwin-díj – Halni tudni kell! ( 2006 ) Canterbury-esetek ( 2008 ) A férjem védelmében ( 2009 ) Ruszlana Sztepanyivna Lizsicsko Ruszlana Sztepanyivna Lizsicsko (ukránul:Руслана Степанівна Лижичко; Ukrajna, Lviv, 1973. május 24.) művésznevén Ruszlana ukrán énekesnő, Wild Dances című dalával a 2004-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese. Politikai pályafutása 2004-ben az ukrajnai narancsos forradalom alatt nyilvánosan kiállt Viktor Juscsenko mellett. A tüntetések idején többször fellépett. A 2006. márciusi parlamenti választásokon a Mi Ukrajnánk (Nasa Ukrajina) blokk listájának 5. helyéről képviselőnek választották. Az ukrán parlament feloszlatása és az időközi választások kiírása miatt mandátuma 2007. június 9-én megszűnt. A 2007 októberi választásokon nem indult. Diszkográfia Albumok Mity veszni – Dzvinkij viter (1998) Osztannye Rizdvo devjatih (1999) Najkrascse (2001) Diki Tanci (2003) Diki Tanci + Eurobonus (2004) Wild Dances (2004) Wild Dances International Welcome To My Wild World (2005) Wild Dances – Christmas Edition (2005) Wild Dances – New Year Edition (2005) Club'in (2006) Wild Energy (2007) Kislemezek Dobrij vecsir, tobi… (2002) "Wild Dances" (2004) "Dance With The Wolves" (2004) "The Same Star" (2005) "Dika Enerhija"/"'Wild Energy" (2006) "Moon of Dreams" ( featurning T-Pain ) (2008) Giovanni Sartori Giovanni Sartori (Firenze, 1924. május 13. – Firenze, 2017. április 4.) olasz politológus, szociológus. Művei Da Hegel a Marx. La dissoluzione della filosofia hegeliana (1951) Etica e libertà in Kant (1953) La filosofia pratica di Benedetto Croce (1955) Croce etico-politico e filosofo della libertà (1956) Democrazia e definizioni (1957) Questioni di metodo in scienza politica (1959) Il Parlamento italiano. 1946-1963 (1963) Partiti e sistemi di partito. Corso di scienza politica. A. acc. 1964-1965 (1965) Stato e politica nel pensiero di Benedetto Croce (1966) Antologia di scienza politica (1970) Correnti, frazionismo e fazioni nei partiti politici italiani (1973) Parties and Party Systems. A framework for analysis (1976) Il cittadino totale. Partecipazione, eguaglianza e libertà nelle democrazie d'oggi (1977) La politica. Logica e metodo in scienze sociali (1979) Teoria dei partiti e caso italiano (1982) Elementi di teoria politica (1987) The Theory of Democracy Revisited (1987) La comparazione nelle scienze sociali (1991) Seconda Repubblica? Sì, ma bene (1992) Partidos y sistemas de partidos. Marco para un análisis (1992) Democrazia. Cosa è (1993) Comparative Constitutional Engineering. An inquiry into structures, incentives and outcomes (1994) Ingegneria costituzionale comparata. Strutture, incentivi ed esiti (1995) Come sbagliare le riforme (1995) Homo videns. Televisione e post-pensiero (1997) Studi crociani (1997) Pluralismo, multiculturalismo e estranei. Saggio sulla società multietnica (2000) La Terra scoppia. Sovrappopolazione e sviluppo (2003) Mala tempora (2004) Mala costituzione e altri malanni (2006) La democrazia in trenta lezioni (2008) Il sultanato (2009) Il paese degli struzzi. Clima, ambiente, sovrappopolazione (2011) Logica, metodo e linguaggio nelle scienze sociali (2011) La corsa verso il nulla. Dieci lezioni sulla nostra società in pericolo (2015) Luis Suárez Miramontes Luis Suárez, teljes nevén Luis Suárez Miramontes (A Coruña, 1935. május 2. –) Európa-bajnok és aranylabdás spanyol válogatott labdarúgó, edző. Játékos-pályafutása legsikeresebb éveit a Barcelonában és az Interben töltötte. Karrierje Kezdetek Suárez A Coruña városában született, ennek legnagyobb csapatában, a Deportivóban kezdett el játszani. Bemutatkozására a nagycsapatban 1953-ban került sor. Érdekesség, hogy az ellenfél későbbi csapata, a Barcelona volt. A végeredmény súlyos, 6–1-es vereség lett. A Deportivónál egy szezont töltött, ezalatt 17 mérkőzésen lépett pályára, melyeken 3 gólt szerzett. 1954-ben a Barcelonához igazolt, ám első szezonját nagyrészt annak tartalékcsapatában, a CD Espanya Industrialban töltötte. Barcelona 1955-ben már az FC Barcelona első csapatába is bekerült. A csapatban ekkor többek között Kubala László, Czibor Zoltán, Kocsis Sándor, Antoni Ramallets és Evaristo de Macedo játszottak. Ittléte alatt Suárez folyamatosan a csapat meghatározó tagja volt. A legendás Helenio Herrera edzősége alatt két bajnoki címet, egy kupa- és egy VVK-győzelmet szerzett csapatával. 1960-ban az Aranylabdát is megkapta. Internazionale 1961-ben az Internazionale játékosa lett, 250 millió lírás (142 ezer font) átigazolási díja a világ akkori legdrágább játékosává tette. A Grande Internek folyamatosan meghatározó tagja volt, az itt töltött kilenc év alatt három bajnoki címet, két BEK- és két világkupa-győzelmet aratott. Összesen 328 mérkőzésen lépett pályára, 55 gólt szerezve. Sampdoria Pályafutása utolsó három évét a Sampdoria csapatánál töltötte. Ezek az évek már nem voltak túl sikeresek, legjobb eredménye a csapattal egy bajnoki nyolcadik helyezés volt. Válogatott A spanyol labdarúgó-válogatottban 1957 és 1972 között szerepelt. Hiába játszott azonban 15 évig a nemzeti csapatban, mégis csak 32-szer léphetett pályára, ezeken 15 gólt szerzett. Legnagyobb sikere az 1964-es Európa-bajnoki cím, amely 2008-ig a spanyol válogatott egyetlen nemzetközi sikeres volt felnőtt szinten. Sikerei, díjai Klubcsapatok Spanyol bajnok : 1958–59 , 1959–60 Spanyol kupa : 1957, 1958–59 Vásárvárosok kupája : 1955–58 , 1958–60 Olasz bajnok : 1962–63 , 1964–65 , 1965–66 Válogatott Európa-bajnok : 1964 Egyéni Aranylabda : 1960 Pázmánné Kasper Gizella Pázmánné Kasper Gizella, Kasper Gizella Mária, beceneve: Paci néni (Budapest, 1886. január 29. – Budapest, 1978. szeptember 11.) színésznő, operaénekesnő. Életútja Kasper János és Szalkai Julianna leánya. 1904. október 29-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Pázmán Ferenc színésszel. 1908-tól 1912-ig külföldön élt férjével (Bécs, Berlin, Hannover, Hamburg). 1917 júliusától szerepelt a Frontszínházban, melyet a férje igazgatott. Tagja volt 1919-ben az Intim Kabarénak, majd 1920-22-ben az Andrássy Színházban játszott. Szerepelt a Fővárosi Orfeumban, a Belvárosi Színházban, 1922-23-ban a Faun Kabaréban és a Sziget Színpadon, 1924-25-ben a Békeffy László-Boross Géza-féle Vidám Színpadon. Ezt követően nem volt állandó szerződése, s a színpadtól visszavonult. A Rádióban még néha hallható volt. Alapítványt hozott létre a Színművészeti Főiskolán színinövendékek számára. Élete végén az Ódry Színészotthonban lakott, itt hunyt el. Filmszerepei A síron túl (1923) A kék bálvány (1931) – hölgy a bárban Hyppolit, a lakáj (1931, magyar-német) – házinéni Mágnás Miska (1949) – társaságbeli hölgy Forró mezők (1949) – falusi asszony Műve Apró történetek (elbeszélések, Bp., 1910) Magyar Kémikusok Egyesülete A Magyar Kémikusok Egyesülete (rövidítve: MKE) 1907-ben alapított magyar tudományos egyesület. A „kémia és a vegyipar iránt érdeklődők önkéntes és egyéni aktivitáson alapuló szerveződése”. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége tagszervezete. Kiadványa a Magyar Kémikusok Lapja. Székhelye 1015 Budapest I. ker. Hattyú u. 16. II. emelet 8. Célja Az Egyesület célja a) A széles értelemben vett szakmai információk cseréje, értékelése, közzététele; b) A szakmai közélet fórumának megteremtése; c) A hazai vegyészek, vegyészmérnökök, kémiatanárok és az MKE munkájában aktívan résztvevő egyéb szakemberek (összefoglaló néven: kémikusok) tudásszintjének emelése; d) A hazai kémikusok szakmai munkájának elismertetése (külföldön is); e) A kémia jelentőségének megértetése és társadalmi elfogadottságának mindenkori segítése; f) Közvetett módon a kémiai tudomány, a kémiai oktatás és a vegyipar fejlődésének elősegítése. Története Alapítása 1907. június 27-én az V. ker Polgári Kör dísztermében megalakult a hazai vegyészek társadalmi szervezete, a Magyar Chemikusok Egyesülete. Tiszteletbeli elnöke Than Károly, tiszteleti tagok Ilosvay Lajos, Lengyel Béla és Wartha Vince lettek. Az egyesület vezetői az induláskor: elnök Fabinyi Rudolf egyetemi tanár, helyettese Kohner Adolf vegyigyáros, alelnök Kalecsinszky Sándor fővegyész, Buchböck Gusztáv egyetemi tanár és Keleti Kornél gyáros; főtitkár László Ernő mérnök-kémikus, titkárok: Váradi Zoltán főmérnök-kémikus és Széki Tibor egyetemi magántanár. Az Egyesület tagjainak száma 1907-ben 45, 1909-ben 68, 1910-ben már 146 fő volt. Elnökei Első elnöke Fabinyi Rudolf volt. Erdey-Grúz Tibor 1941 és 1949 között a Magyar Kémikusok Egyesülete főtitkára, majd elnöke volt. Náray-Szabó Gábor 1983-tól az egyesület főtitkára, 1990 és 1996 között az MKE elnöke volt. Kálmán Alajos 1996 és 2007 között volt a Magyar Kémikusok Egyesülete elnöke. Mátyus Péter 2007 és 2011 között volt az MKE elnöke. Simonné Sarkadi Livia 2011-től az MKE elnöke. Az MKE díjai, elismerései Az MKE 1955-ben alapította a Wartha Vince-emlékérmet. Than Károly-emlékérem 2K12 Kub A 2K12 Kub (2К12 Куб) közepes hatótávolságú csapatlégvédelmi rakéta, melyet az 1960-as években fejlesztettek ki a Szovjetunióban. A félaktív rádiólokátoros önirányítású rakétát lánctalpas, terepjáró, légi úton is szállítható alvázra telepítették, ütegenként egy 1SZ91 felderítő lokátora GM–578 típusú alvázon van. Indítóállványa a 2P25M néven a GM–568 típusú alvázra került kialakításra. A 3M9 típusú rakéta szilárd hajtóanyagú, kétfokozatú fegyver, melynek második fokozata, az utazófokozat, egy utánégetős rakétahajtómű. Krug-rendszer A Kub-nál korábban fejlesztették ki a 2K11 Krug rendszert, melynek számos eleme alapot adott a további önjáró légvédelmi rakétarendszerek fejlesztésére és amellyel kiegészítik egymást. A Kub elsősorban a kisebb távolságon és magasságon repülő célokat, a Krug a távolabbiakat támadhatja. Mivel a Krug az elavult parancsirányítású rendszert alkalmazza, a Kub lényegesen elterjedtebb és sikeresebb rakétarendszer, szinte az összes, hadrendbe állítása után vívott helyi háborúban lőttek le vele repülőgépeket, a jom kippuri háborúban az Izraeli Légierőnek súlyos veszteségeket okozott. A rendszer korszerűsített változata napjainkban is hadrendben áll több országban, többek között a Magyar Honvédségnél is. Továbbfejlesztésével hozták létre a 9K37 Buk rendszert. Rendszeresítők Algéria Bulgária Csehország Egyiptom Horvátország India Irán - Jelentések szerint 1995/1996-ban Oroszország nyolc darab indítójárművet juttatott Iránnak. Kuba Lengyelország Líbia Magyarország Mianmar Mozambik Oroszország – csak a IVC 3M20M3 Penie gyakorlórendszer részeként tartják hadrendben. Örményország Pakisztán Románia Szerbia Szíria Szlovákia Vietnám Korábbi használók Csehszlovákia Irak Jugoszlávia Szovjetunió Terespol Terespol város és község Kelet-Lengyelországban, Lublini vajdaságban, Bialski járásban. Közvetlenül a fehérorosz határ mellett fekszik, határátkelő is van itt. A Nyugati-Bug partján terül el, a folyó túloldalán már a fehéroroszországi Breszt van. Terespolon halad át az E30-as út, ami Írországban kezdődik és Oroszországban ér véget. Necaxa-víztározó A Necaxa-víztározó a mexikói Puebla állam Juan Galindo községének a Necaxa folyón felduzzasztott víztározója, mely 1905-ben az ország első vízerőművének létrehozásakor jött létre. Elhelyezkedése A tó Puebla északi részén, Sierra Norte régióban, Juan Galindo község nyugati részén helyezkedik el a tenger szintje felett 1300 méterrel. A keleti végén kifolyó Necaxa folyó völgye ennél közel 500 méterrel mélyebben fekszik. Közvetlenül déli partján épült fel Nuevo Necaxa, a község központja, a két legnagyobb város a közelben a néhány kilométerrel délnyugatra fekvő Huauchinango és a hasonló távolságban, északkeleti irányban található Xicotepec de Juárez. Északi partján halad el a 130-as főút, melynek egy kis leágazása elvezet Nuevo Necaxáig is. Története A vízerőmű építési munkálatai 1903 novemberében kezdődtek el és alig több mint 2 év múlva, 1905 decemberében már üzembe is állt az első, 5 MW teljesítményű áramgenerátor. A termelt energiát Mexikóváros központi utcáinak megvilágításához és a közeli bányák működtetéséhez tervezték felhasználni. Az első próbát december 3-án délután 5 órakor tartották, és mivel ez sikeres volt, a fővárosban 6-án elindult a világítás éles üzeme. Néhány nap múlva a pachucai El Oro, majd az angangueói bányába is megérkezett az itt termelt elektromosság. Az építkezést a kanadai Torontóban alapított Mexican Light and Power Company végezte mintegy 60 mérnök és 2300 munkás részvételével. A mérnökök és technikusok főként mexikóiak, angolok és kanadaiak voltak, az egész munkát az USA-beli Frederick Stark Pearson vezette. Az emberek és a munkához szükséges gépek szállításához a közeli vasútvonalról külön leágazást építettek a helyszínig. A tó helyén álló egykori Necaxa falut és néhány közeli ranchót ki kellett üríteni és átköltöztetni magasabban fekvő helyekre, így keletkezett a mai Nuevo Necaxa település. A Necaxa-víztározóról és az erőműről kapta a nevét az 1923. augusztus 21-én két kisebb labdarúgóklub, a Tranvías („Villamosok”) és a Luz y Fuerza („Fény és Erő”) egyesülésével Mexikóvárosban megalakult Club Necaxa focicsapat is. A ma Aguascalientesben működő együttes becenevei is innen származnak: mivel eleinte a Necaxa játékosai William Frasser elektromossággal foglalkozó vállalatának, a Luz y Fuerzának a dolgozói voltak, hamar rájuk ragadt az Electricistas, azaz Villanyszerelők név, és nagyon elterjedt az is, hogy Rayosnak, azaz Villámoknak nevezik őket. Turizmus Ma a szép környéket és a hatalmas ipari létesítményt turisztikailag is kihasználják. A parton felépült egy hotel, egy kilátó és számos vendéglő, valamint egy virág- és növénypiac is működik itt. Wilhelm Cuno Carl Josef Wilhlem Cuno (Suhl, Türingia 1876 július 2. - Aumühle, Schleswig-Holstein 1933 január 3.) német jogász, üzletember és politikus (párton kívüli). A Német Birodalom kancellárja 1922-1923 között. Életpályája Cuno 1907-től az adóügyi főhivatalban dolgozott ahol hamarosan tekintélyre tett szert ezekben az ügyekben. Az első világháború kitörésekor a gabonaelosztó központ főnöke lett, s itt tevékenykedett 1916-ig amikor a élelmiszerellátással foglakozó főhivatalhoz szegődött Adolf Tortilowicz von Batocki-Friebe mellé. 1917-ben a magán szférában helyezkedett el, a HAPAG cég főnöke lett. A weimari köztársaság első évében többször is szóba került a kancellári posztra. Miután Joseph Wirth kormánya lemondott, 1922 novemberében, el is foglalhatta a kancellári hivatalt. Kormánya inkább a köztársasági elnök Friedrich Ebert támogatásával, mint a pártok bizalmával tudott hatalmon maradni. Egy bizalmatlansági szavazás után (1923 augusztus 12) kénytelen lemondani kancellári tisztségéről, s visszatér a HAPAG élére. A német márka hiperinflációja Cuno kormányzása alatt érte el a csúcspontját. Wilhelm Cuno kormánya leginkább arról a sikertelen kísérletéről ismert, amivel meg akarta akadályozni a Ruhr-vidék elfoglalását Franciaország által. A Ruhr-vidéket demilitarizált övezetté nyilvánították, a Nemzetek Szövetsége fennhatósága alatt. Franciaország 1923-ban elfoglalta a Ruhr-vidéket, mivel a Cuno kormány nem tudta kifizetni a versailles-i békeszerződésben kiszabott hadisarcot. Annak ellenére, hogy maga Cuno pártonkívüli volt, kormánya egyértelműen jobboldali beállítottságú volt. A koalíciót a Konzervatív Jobboldali párt (DNVP), a Katolikus Centrum Párt (Zentrum) és a Német Demokratikus Párt (DDP) alkotta. Frédéric Esther Frédéric Esther (Meulan, 1972. június 8. –) francia ökölvívó. Amatőr eredményei 1998 -ban Európa-bajnok nagyváltósúlyban. 1999 -ben bronzérmes a világbajnokságon nagyváltósúlyban. 2000 -ben az olimpián a negyeddöntőben szenvedett vereséget a román Marian Simiontól , így nem szerzett érmet. Profi karrierje 2000-ben kezdte profi pályafutását, kiemelkedő eredményeket nem ért el. 2004. április 8-án mérkőzött a francia nagyközépsúlyú bajnoki címért Jean Paul Mendy ellen, de alulmaradt és azóta nem lépett ringbe. 16 mérkőzéséből 14-et nyert meg, kettőt vesztett el. Magyar Könyvszemle A Magyar Könyvszemle a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Széchényi Könyvtár negyedévente megjelenő könyv- és sajtótörténeti folyóirata. A folyóirat jelenlegi főszerkesztője Monok István, társszerkesztője Ács Pál. Története A Magyar Könyvszemlét 1876. március 1-én indította útjára a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, mely az első magyar könyvtári szakfolyóirat, világviszonylatban is az elsők közé tartozik. A folyóirat a bibliográfiai és könyvtörténeti tanulmányok mellett figyelemmel kísérte a hazai és külföldi könyvészeti tevékenységet, s évi repertóriumot közölt a hazai s a Magyarországot érdeklő külföldi nyomtatványokról. A kurrens magyar nemzeti bibliográfia megszületése is a folyóirathoz köthető. A folyóirat első szerkesztője Fraknói Vilmos volt, aki 1875-től az Országos Széchényi Könyvtár vezetője, s az ő érdeme a magyar könyvtári szaksajtó megteremtése. Fraknói Vilmos nem adott közre programcikket, csak egy rövid ismertetést, ami az első szám borítóján jelent meg. 1879-ben a Csontosi Gyula vette át a folyóirat szerkesztését, amit Fraknói Vilmos, majd Csontosi Gyula a magyar könyvtári kutatások szervező műhelyévé tett. Mivel a magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának kiadásában jelent meg, így elsődleges feladata a gyűjtemény bemutatása és a hungarikumok kutatása volt. 1886-ban bővült a folyóirat programja, s látókörében megjelentek a külföldi könyvtárak és mozgalmak. Az 1876 és 1906 közötti időszakban a Magyar Könyvszemle jelentette az egyetlen könyvtári szakfolyóiratot, ami az 1907-es évtől kezdve megváltozott, mivel újak alakultak, mint a Múzeumi és Könyvtári Értesítő, Könyvtári Szemle. Az első világháború, majd a forradalmak utáni helyzetben mintegy másfél évtizeden keresztül ismét a Magyar Könyvszemle jelentette egyedül a könyvtári szaksajtót. Ekkoriban főként a nemzeti könyvtárra és a történeti írásokra koncentrált. 1925-ben Rédey Tivadar szerkesztősége alatt ünnepelte a folyóirat indulásának 50. évfordulóját. Rédey Tivadar szerkesztősége idején főként a Széchényi Könyvtárról és történeti témákról közölt tanulmányokat, csökken az összefoglaló írások aránya. Magas színvonalon, de szűkre szabott tematikával jelentkezett a lap. Az alapvető nehézségek pénzügyi jellegűek voltak. Az 1930-as és 1940-es évek a folyóirat történetének hullámvölgyeit jelentették, mivel egymást követték a megszűnések és az újraindulások. 1944 és 1947 között anyagi és szerkesztési problémák miatt szünetelt. 1955-ben "Ötödik folyam" jelöléssel ismét megjelent a folyóirat, majd újraindulásától már a tágan vett könyvtártudományi kutatások közlőhelye lett. 1961-ben a folyóiratnak új közreadója lett, a Magyar Tudományos Akadémia I. osztály Könyvtörténeti, Bibliográfiai és Dokumentációs Bizottsága, mely magával hozta a folyóirat profiljának megváltozását. 1961 után gyakorlatilag teljes egészében csak történeti vonatkozású tanulmányokat közölt. 1977-től közölte a magyar könyv- és könyvtártörténeti éves kurrens bibliográfiáját. 1976-tól alcíme "Könyvtártörténeti folyóirat", majd 1981-től "Könyv- és sajtótörténeti folyóirat". 1989-től kezdve a szaksajtó átalakul. A Magyar Könyvszemle már nem az Magyar Tudományos Akadémia lapja, hanem az Irodalomtudományi Intézeté. A folyóirat szerkesztői 1876-tól Fraknói Vilmos 1879-től Csontosi János 1892-től Schönherr Gyula 1902-től Kollányi Ferenc 1911-től Gulyás Pál 1925-től Rédey Tivadar 1937-től Trócsányi Zoltán 1944-től Varjas Béla 1955-től Varjas Béla (főszerkesztő), Dezsényi Béla (h.szerkesztő) 1957-től Kőhalmi Béla (főszerkesztő), Dezsényi Béla (h.szerkesztő) 1970-től Dezsényi Béla, Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke) 1973-tól Kókay György (mb.szerk.), V. Kovács Sándor (mb. szerk.), Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke) 1974-1978 Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke), Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő) 1979-1983 Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke), Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő) 1984 Mátrai László (a szerkesztőbizottság elnöke), Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő) 1985-1990 Kókay György (felelős szerkesztő), Havasi Zoltán (társszerkesztő) 1991-2007 Kókay György (felelős szerkesztő), Monok István (társszerkesztő) 2008-tól Monok István (főszerkesztő) Rovatok A folyóiratban több állandó rovat található. A legrégebbi rovatok a Tanulmányok, Figyelő, Szemle. A Tanulmányok rovat könyvtártörténeti írásokat közöl. A Figyelő rovat a könyvtártudomány területéről mutat be híreket. A Szemle rovat magyar és külföldi szakkönyveket ismertet. A Bibliográfia rovat az éves magyar nyomda-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténeti szakirodalomat mutatja be. A folyóirat példányai A Magyar Könyvszemle negyedévenként jelenik meg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár folyóirataként. 1932/34-1937 és 1946(1947)-1955 között szünetelt. A folyóirat digitalizált lapszámai elérhetők az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban a http://epa.oszk.hu/ címen. Az elektronikus változat kiadója az Országos Széchényi Könyvtár és az Arcanum Adatbázis Kft. A digitális változat és a nyomdai változat között kisebb eltérések lehetnek. Az egyes számokban francia nyelvű tartalomjegyzék található. Helgi Abrahamsen Helgi Abrahamsen (Fuglafjørður, 1966. november 24.) feröeri politikus, a Sambandsflokkurin tagja. Pályafutása 1999 és 2008 között a párt titkára volt. Ebben az évben lett a Løgting tagja Kaj Leo Johannesen helyett. Magánélete Szülei Óli és Sólrun Abrahamsen. Feleségével, a strenduri származású Oddbjørg Abrahamsennel és három gyermekükkel együtt Strendurban él. 2018-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező (UEFA – C csoport) A 2018-as labdarúgó-világbajnokság európai selejtező, C csoportjának eredményeit tartalmazó lapja. A csoport sorsolását 2015. július 25-én tartották Szentpéterváron. A csoportban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben játszanak egymással. A csoportelső automatikus résztvevője a világbajnokságnak, a csoport második helyezettje a pótselejtezőn vett részt. A csoportban Németország, Csehország, Észak-Írország, Norvégia, Azerbajdzsán és San Marino szerepel. Németország kijutott a világbajnokságra, Észak-Írország pótselejtezőt játszott. Mérkőzések Az időpontok közép-európai idő szerint értendők. Fender Jaguar A Fender Jaguar a Fender hangszercég egyik elektromos gitár modellje, melyet 1962-től 1975-ig forgalmazott. A főleg surf stílust játszó bandák körében népszerű hangszert egy ideig a Fender Japan gyártotta, majd 1999-től ismét bekerült a Fender American sorozatába. Az 1990-es évektől éli reneszánszát, az indie rock zenészek körében. A Jaguar a Fender Jazzmaster alapjaira épül – annak testformáját, és lebegő tremolórendszerét használja. A legfőbb különbség az elektronika, valamint a rövidebb skálahosszúságú (630 mm), de ennek ellenére 22 érintős nyak. Az első Jaguar modellek egytekercses (singe coil) hangszedőkkel készültek, melyek már jobb elektromágneses szigeteléssel rendelkeztek, ezáltal tisztább hangot produkáltak, és kevésbé voltak érzékenyek a különböző interferenciákra. Története Az 50-es években Forrest White, a Fendernél, olyan gitárokkal kísérletezett, amikbe két áramkört is épített, így egyetlen mozdulattal két teljesen különböző hangzás érhető el. Az ötleteit megosztotta barátjával és munkatársával, Leo Fenderrel is, akit viszont - mivel nem volt gitáros - nem hozott lázba a dolog. Szerencsére Forrest előadta az ötletét egy zenésznek is, Alvino Reynek, akinek viszont tetszett, így sikerült Leot meggyőzni. Ekkor született meg az első "kétcsatornás" gitár, a Jazzmaster. Mindkét "csatorna" (ritmus/Rhytm és szóló/Lead) külön hangerő- és hangszínszabályzóval rendelkezik, valamint újdonság a különálló húrláb és híd, és az új testforma, aminek köszönhetően ülve is kényelmesen lehet játszani. A gitárt a Fender cég zászlóshajójának szánták, de sajnos nem nyerte el a gitárosok tetszését. Legnagyobb hibája a hatalmas egytekercses hangszedő volt, ami túlságosan érzékeny volt a zavarokra. Szerencsére az ötletet a Fendernél nem vetették el, hanem a továbbfejlesztésen dolgoztak, és 1962-ben elkészült a Jazzmaster továbbgondolása, a Jaguar. Az új gitár rövidebb skálahosszú, 22 bundos nyakat kapott. A potik és kapcsolók körül a kopólap fémből készült, a hangszedőválasztót 3 tolókapcsoló váltotta fel, a kapcsolás összetettebb lett, és - ami a legfontosabb - a hangszedők keskenyebbek és árnyékoltak, így kevésbé zajosak. Továbbá - a szörfzenészek legnagyobb örömére - a hidat egy egyszerűen kezelhető, tompítóval szerelték fel. Ennek ellenére a Jaguar - akárcsak az elődje - megbukott, és 1975-ben beszüntették a gyártását. Ezután a Jaguarok hosszú időre feledésbe merültek, nevetségesen alacsony árakon cseréltek gazdát, ha egyáltalán cseréltek, mert szinte senkinek sem kellettek. Ez a számkivetettség a 80-as évek végéig tartott, amikor is az underground bandák - valószínűleg a népszerűtlensége és alacsony ára miatt - újra felfedezték. A Jaguarok és Jazzmasterek olyan zenekarok védjegyévé váltak, mint például a Sonic Youth, a Dinosaur Jr. és természetesen a Nirvana. Mikor a Nirvana 1991-ben berobbant a mainstreambe, a fiatal gitárosoknak szemet szúrtak a Kurt Cobain nyakában lógó, vörös és barna szerkezetek. Természetesen el is kezdték gyűjteni a vintage Jaguarokat, ami a gitár újjászületését jelentette. Természetesen ezzel együtt az ára is robbanásszerűen nőtt. Hogy az igényeknek eleget tegyen, a Fender újra megkezdte az olcsó, japán újrakiadások gyártását, de ezek minősége meg sem közelítette a régiekét. Olcsó fából készültek, olcsó hangolókulcsokkal, amik könnyen elhangolódtak, és a lakkozás is könnyen kopott. De a Jaguar ekkor már annyira népszerű volt, hogy a gyenge újrakiadások is jól fogytak, egészen a 90-es évek végéig, amikor beszüntették a japán Jaguarok és Jazzmasterek gyártását. De nem teljesen. 1999-ben a Fender megkezdte a régi Jaguarok pontos másainak gyártását, az American Vintage sorozat részeként. Modellváltozatok Fender Jaguar Special HH Fender Jaguar Baritone Special HH Fender Classic Player Jaguar Special HH Fender Jaguar Baritone Custom Fender Jaguar Bass Guatemalai quetzal A quetzal (ejtsd: „keccál”) Guatemala 1925-ben bevezetett valutája. Nevét az azonos nevű trópusi madárról kapta, melynek tolla a maja időkben fizetőeszköz volt. Érmék Az érmecsalád 6 tagból áll, amelyeknek az előlapja különböző, a hátlapja egyforma. A címer található rajta. Bankjegyek 2010. augusztus 23-án vezették be a 200 quetzalos bankjegyet. A második polimer alapú bankjegy az 5 quetzalos, amelyet 2011-ben adtak ki. Costa Rica a 2006. évi téli olimpiai játékokon Costa Rica az olaszországi Torinóban megrendezett 2006. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 1 sportoló képviselte, aki érmet nem szerzett. Sóskútfalu Sóskútfalu (németül Sulz im Burgenland, horvátul Šeškut) Németszentgrót-Sóskútfalu településrésze Ausztriában Burgenland(magyarul Felsőőrvidék) tartományban a Németújvári járásban. Fekvése Németújvártól 4 km-re északnyugatra a Zickenbach völgyében fekszik. Története Sóskútfalva ásványvízforrásait már a rómaiak is ismerték. Az itt talált római pénzérmék és szobortöredékek budapesti múzeumokba kerültek. A település 1361-ben még "Kapasfalua" néven tűnik fel először az írott forrásokban. 1388-ban "Kapasfalva", 1469-ban azonban már "Soskwth", 1496-ban pedig "Soskwth alio nomine Kwpasfalwa" néven szerepel. Ásványvízforrásait 1496-ban említik először. Ismert birtokosai 1541-ben Sóskuty Benedek, 1543-ban a Jakabházy Sallér család, 1627-ben Jakabházy Sallér István. 1636-ban Batthyány Ádámnak mészégetője működött itt. 1815-ben gróf Festetics Györgyné született Jakabházy Sallér Judit kastélyt építtetett ide. A szép park közepén emelkedő kastély egykor számos híres fürdővendégnek adott otthont. 1817-ben megnyílt a fürdő is a nagyközönség előtt. Ásványvízét 1825-ben elemezték először. 1905-ben ásványvízpalackozó üzemet alapítottak itt és a vizet az egész monarchia területére szállították. A fürdőélet lendülete az első világháború után alábbhagyott és a település egyszerű faluvá süllyedt. Vályi András szerint " SÓSKÚT. Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Német Sz. Gróthoz közel, mellynek filiája; határja szoros, és közép termésű." Fényes Elek szerint " Sóskut, német falu, Vas vmegyében, a németujvári uradalomban, 200 kath. lak., és mészégetéssel. Ut. p. Szombathely. A falu mellett egy gyönyörü regényes völgyben van 2 savanyuviz forrása és fördőintézete, melly erősen látogattatik. Használ ez ásványviz a tüdő, gége, vizellethólyag, és bélnyálkásságban, köszvényben, májdugulásban, aranyérben." Vas vármegye monográfiája szerint " Sóskut, kis fürdőhely, ásványvízforrással. Házszám 80, lélekszám 508. Lakosai horvát- és németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Német-Szt.-Gróth, távírója Német-Ujvár. Fürdője már a rómaiak korában ismeretes volt. Itt van Festetich Judit grófnő régi kastélya, továbbá a község határában kőbánya és mészégetők. A lakosok olvasókört tartanak fenn. A XVI. században már református temploma volt." 1910-ben 507, többségben német lakosa volt, jelentős horvát kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. A trianoni békeszerződés Ausztriához csatolta. A második világháború alatt Sóskútfalu kastélya hadikórházként működött. 1971-ben Németszentgrótot, Sóskútfalut és Őzgödört egy községben egyesítették. Nevezetességei A sóskútfalvi Festetics-kastélyt 1815 -ben gróf Festetics Györgyné született Jakabházy Sallér Judit építtette klasszicista stílusban . Ásványvízforrásainak gyógyerejét csak a 18. század végén fedezték fel újra, vizét 1825 -ben vegyelemezték, nemsokára fürdőház és vendégházak épültek a források mellé. Három forrása közül egy ivásra, kettő fürdésre szolgál. Az ásványvizet 1956-tól után az ekkor alapított németújvári Güssinger Mineralwasser AG palackozza és forgalmazza. Kőbánya-Kispest Kőbánya-Kispest (köznyelvi rövidítése: Köki) egy forgalmas budapesti közlekedési csomópont Délkelet-Pesten. Itt található az M3-as metróvonal déli végállomása, számos, többek között a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal (100a), a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal (142) közbenső állomása és a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal (150) személyvonatainak végállomása. Számos BKV és Volánbusz, valamint MÁV járat végállomása. A közvetlenül a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérről érkező 200E jelzésű busz nappali végállomása is, ezért sok külföldről érkező turista is áthalad a csomóponton. A Ferihegyi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út hosszában, a Sibrik Miklós úti közúti felüljáró pedig keresztben szeli át az egész komplexumot. Fekvése Kőbánya-Kispest Délkelet-Pesten található, a X. kerület és a XIX. kerület határán. A kispesti részen panelházak magasodnak, míg a kőbányai oldal kopár, illetve régi gyárépületek találhatóak. Szintén a kispesti oldalon található Magyarország egyetlen magyar–spanyol kéttannyelvű gimnáziuma, a Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium. Története A második világháború előtt a közeli Vasgyár utca néven vasúti megállóhely volt az állomás helyén, melynek emlékét az új állomás vasúti távíró kódja máig őrzi (VA). Az eredeti felvételi épület a vágányok Kőbánya felőli oldalán ma is látható. A 3-as metró déli végállomásának a kispesti Vörös Csillag Traktorgyárat jelölték ki, azonban a tervek módosultak, a végállomás Kőbánya-Kispestre épült meg. Az építkezés 1978-ban kezdődött. A híressé vált futurisztikus állomásépület 1980-ban készült el Kővári György tervei alapján. 1982-ben az Edda Művek itt forgatta a Hűtlen című videoklipjét. Körülbelül tíz évig működött minden rendeltetésszerűen, azonban a rendszerváltást követően az épület apró üzletekkel épült be, szűkké és sötétté téve azt és egyre inkább megjelentek a környéken a hajléktalanok. 2008 elején a területen kezdetét vette a KöKi Terminál építése, amelyet 2011. október 14-én adtak át, teljesen megváltoztatva az esztétikailag és funkcionálisan is leromlott városközpontot. A metróállomást 2011. szeptember 3-án adták át – ideiglenes formában – az utasoknak. Jemeni szürkebegy A jemeni szürkebegy (Prunella fagani) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szürkebegyfélék (Prunellidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A Jemen területén honos, endemikus faj. Magasabb helyek lakója. Megjelenése Testhossza 15 centiméter. Feje sötétbarna, világos szemöldök sávval, háti része barnás színű, sötétebb csíkokkal, hasi része világosabb. Don Carlos (opera) A Don Carlos Giuseppe Verdi ötfelvonásos operája. Szövegét Friedrich Schiller drámája nyomán Joseph Méry és Camille du Locle írta. 1867. március 11-én mutatták be a párizsi operaházban. Verdi többször is átdolgozta művét, ezeknek Don Carlo a címe. Először csak olaszra fordították az eredetileg francia nyelvű operát, ezt 1872-ben, Nápolyban mutatták be. A második átdolgozással négy felvonásra rövidült, ennek 1884. január 10-én, Milánóban volt a bemutatója. A harmadik változat ismét ötfelvonásos, premierje 1886-ban Modenában volt. Cselekmény Első felvonás Don Carlost, II. Fülöp spanyol király fiát rejtélyes szomorúság gyötri, mióta tanulmányaiból nyolc hónapja hazatért a spanyol udvarba. A királyi gyóntatónak, Domingónak nem árulja el bánata okát, csak gyermekkori barátja, Rodrigo Posa márkija előtt fedi fel titkát: még mindig szerelmes apja feleségébe, a királynéba, aki azelőtt az ő jegyese volt. Posa a németalföldi szabadságmozgalmak felé próbálja barátja figyelmét irányítani, ám amikor rájön, hogy Carlosban két dolog iránti szenvedély nem fér meg, megígéri, hogy kijátszva a szigorú etikettet, találkozót szervez meg Carlosnak a királynéval. A fiú lángoló érzelmeit a nő nem látszik viszonozni: beletörődött változtathatatlan végzetébe, s ő is arra kéri a fiút, fordítsa szerelmét a szabadságért küzdő országok felé. Don Carlosban a kettős biztatás hatására végre feltámad a Flandria ügye iránti buzgalom: Rodrigót az új eszmeiség testvérévé fogadja, apjától pedig kihallgatást kér. Második felvonás Carlos nem tud közel férkőzni apja szívéhez, a gyanakodó király nem bízik annyira fiában, hogy Flandriába induló csapatait rábízza. Carlos elkeseredettségét egy szerelmi légyottra hívó levél azonban egy csapásra megszünteti. Aláírás helyett csak egy E. betű áll, amely Carlos Erzsébetként, azaz a királyné keresztneveként fejt meg. A titkos szobában azonban Eboli hercegnő, a királyné udvarhölgye várja, aki azt hitte, az infáns szereti őt. Carlost meghatja a lány sorsa, aki bár a szerelmesének tartogatja magát, nemsokára a király ágyasává kell, hogy váljék. Hamarosan Eboli számára is kiderül az igazság, s gyűlölni kezdi a fiút. Carlos ismét a királynéval akar beszélni, hogy felfedje előtte férje hűtlenségét. Posa márki szomorúan tapasztalja, hogy ez az intermezzo ismét elfordította barátját a magasabb céloktól. Eboli Domingo atya és Alba hadvezér társául áll, s elhatározzák, hogy Carlost és a királynét házasságtöréssel vádolják meg. Harmadik felvonás A Carlos elleni intrika sikerülni látszik: a király teljesen kétségbeesik felesége hűtlensége miatt. Az agyongyötört uralkodó egy igaz barátra vágyik csak, s iratai közt rátalál Posa márki nevére, akit magához hívat. Rodrigo lángoló szavai magával ragadják a királyt is, aki a márkiban barátot vél felfedezni, Posa azonban csak céljai elérésének új lehetőségét látja meg a királlyal való közelebbi kapcsolatban. Negyedik felvonás Carlos bizalmatlanul fogadja a Posáról érkező híreket, s csak még gyanakvóbb lesz, amikor Rodrigo az ő titkos iratait kéri, megőrzésre. Posa az iratokból egy válogatást nyújt át a királynak, amellyel bár tisztázza a fiút a házasságtörés vádja alól, politikai összeesküvés részeseként tünteti fel, a királynéval együtt. A király fia elleni elfogatóparancsot ad Posa kezébe. Carlos értesül iratai kiszolgáltatásáról, s teljesen kétségbe esik barátja árulása miatt. Végső tanácstalanságában a királynéval akar beszélni, s a találkozó megszervezésére most Posa helyett Ebolit kéri meg, akinek intrikáiról nem tud. Posa e megbeszélést szakítja félbe, s Carlost a királyi parancs segítségével házi őrizetbe viteti. Ebolit halálosan megfenyegeti, ha barátja bármi titkát is elárulja – így leplezi le magát Posa az udvarhölgy előtt: látszólagos árulása csak az infáns és a szabadságmozgalmak érdekét szolgálta. Miután azonban egy ember már ismeri terveit, Posa számára nem marad más, csak egy merész, önpusztító terv véghezvitele, amit a királynéval oszt meg. Posa egy hamis levéllel be fogja árulni saját csalását, így az infánst tisztázza minden gyanú alól, s előtte az út szabaddá válik Flandria felé, ahol a mozgalmak élére állhat. Ötödik felvonás Posa meglátogatja a fogságban lévő Carlost, aki meglepetésére egyáltalán nem neheztel rá. Az infáns szerint Rodrigo jól döntött, amikor saját kezébe vette Spanyolország sorsát látván Carlos tehetetlenségét. A meghatott Posa megmagyarázza tetteit Carlosnak, s a két barát újra a régi szeretettel öleli meg egymást, amikor egy orgyilkos golyója kioltja Rodrigo életét. A csodálatos barát holtteste fölött sokáig nem talál magára sem a király, sem Carlos. Posa tettei azonban tovább élnek. Mindenünnen felkelések híre érkezik, s csak most derül ki, hogy a márki európai útja mi célt is szolgált. A királyné is Posa szavait követve buzdítja szökésre Carlost, aki most már szíve minden szenvedélyét az elhunyt akaratának megfelelően a szabadság felé fordítja. A búcsúzó párt azonban a főinkvizítor, s csapata lepi meg: a király szabad kezet adott nekik fia sorsa felett. Híres részletek Io la vidi e al suo sorriso - Carlos áriája (első felvonás) Dio, che nell'alma infondere - Szabadság-kettős: Carlos-Posa (első felvonás) Nei giardin del bello - Fátyol-dal (Eboli áriája, első felvonás) Non piangere mia compagna - Erzsébet románca (első felvonás) Spuntato ecco il d'esultanza - kórus (második felvonás) Ella giammai m'amo - Fülöp király áriája (harmadik felvonás) Son io dinanzi al Ré - Fülöp és a főinkvizítor kettőse (harmadik felvonás) O don fatale, o don cruel - Eboli áriája (harmadik felvonás) Per me giunto il di supremo - Posa áriája (harmadik felvonás) O Carlo, ascolta - Posa halála (Posa áriája, harmadik felvonás) Ma lassu ci vedremo in un mondo migliore - Erzsébet és Carlos kettőse (negyedik felvonás) Authou Authou település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 337 fő (2015). Authou Brionne, Freneuse-sur-Risle, Livet-sur-Authou és Pont-Authou községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szekerestanya Szekerestanya (Sechereșa) település Romániában, Szatmár megyében. Fekvése A Bükkalján, Szoportól 4 km-re fekvő település. Története Szekerestanya (Sechereșa) Felsőszopor határán alakult település. 1913-ban Szekerestanyát Szekeres tartozékaként jelölik. 1992-ben 102 lakosából 100 magyar, 2 román volt. Ebből 2 görögkatolikus, 2 római katolikus, 96 református, 2 egyéb volt. Lakosai nagyrészt mezőgazdasággal foglalkoznak. Kellenhusen (Ostsee) Kellenhusen település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Geocentrikus világkép A geocentrikus világkép az a mára tévesnek bizonyult elmélet, amely szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest. Az elmélet az ókori Görögországból származtatható, tökéletesítője Klaudiosz Ptolemaiosz volt. Domináns kozmológiai elképzelés volt egészen a heliocentrikus világkép megjelenéséig. Kialakulása, fejlődése az ókori Görögországban A geocentrikus világkép abból a szemléletből eredeztethető, miszerint a Nap és a csillagok a Föld körül látszólagos pályán mozdulnak el. Ez a látszólagos elmozdulás már az ókorban ismert volt a napszakok váltakozása által. A geocentrikus világkép megalkotója minden bizonnyal az i. e. VI. században élt Anaximandrosz volt, aki a Földet hatalmas, alacsony és széles hengernek képzelte, amely a levegőben lebeg és örök égi tűz veszi körül. Szerinte az égitestek nem léteznek fizikai valóságként, hanem ezt a tüzet látjuk egy, a Föld körül keringő tüzes kerék résein át bevilágítani. A tüzes kerék mozgásával magyarázhatóvá vált az égitestek látszólagos pályája. Hasonló intuitív, ám konkrét megfigyelések híján filozófiai spekulációnak számító elméletet dolgozott ki Anaximenész is, aki szerint az égbolt egy, a Földet mint középpontot körülvevő forgó kristálygömb, a csillagok pedig a kristálygömbbe vert szögek. Az első komolyabb fejlődést a geocentrikus világkép történetében a pithagoreus iskola tagjai valósították meg, ők ugyanis rájöttek, hogy a Föld is egy égitest, így a többi égitesthez hasonlóan gömb alakú. Maguk a pithagoreusok ugyan nem állították a Földet a kozmosz középpontjába, mégis az ókori Görögországban széles körben elfogadott gondolattá vált ezen elméletnek az anaximandroszi képpel való kombinálása, mely szerint a Föld gömbölyű és körülötte valódi égitestek keringenek. Ezen világkép hirdetői közt találunk olyan nagy, klasszikus filozófusokat, mint Platón, aki még csak hipotézis szintjén sem vetette fel a heliocentrikus világképet. Platón tanítványa volt az az Eudoxosz, aki kidolgozta az első, körpályákból álló komplex bolygórendszert. Az ő modelljében is a Föld szerepel a kozmikus középpontban, ám itt már az égitestek pályájának jellege is részletezve van. Mindezen elméletek összegzője Ptolemaiosz volt, aki i. sz. 150 körül megírta Almageszt néven ismert fő művét. Ebben a műben a geocentrikus világkép négy alapvetését szögezi le a szerző: A Föld mozdulatlan (a geocentrikus világkép alapja); A bolygók kör alakú pályákon keringenek (eudoxoszi nézet); A keringési sebességek állandóak (szemlélet); A keringési pályák középpontja egy, a Földhöz közeli pont (nem állította, hogy a Föld a világmindenség középpontja, de úgy találta, hogy nagyon közel van hozzá). Ezen utolsó alapvetésből származtatta Ptolemaiosz a hurokszerű látszólagos bolygómozgásokat, amelyeknek magyarázatára részletesen kitért az Almagesztben. Ugyancsak az Almagesztben találjuk az első tudományos igényű bizonyítást a geocentrikus világképre vonatkozóan, mely szerint csak úgy lehetséges a csillagok egyenlő eloszlása a horizont fölött és alatt, ha "középről nézzük" őket. Ez a mű annyira nagy hatással volt az akkori világképre, hogy Ptolemaioszt sokan mind a mai napig a geocentrikus világkép atyjának tartják. Annyi bizonyos, hogy az ókorban és a középkorban mindvégig fontos szerepe volt a tudományos vizsgálódásban, meghatározva a hivatalos álláspontot. Előnyei és hátrányai Előnyei Minden égitest mozgását leírja, általánosan használható. Összhangban van a megfigyelésekkel, magyarázza a különös mozgásokat. Segítségével megjósolható az égitestek pontos pozíciója a jövőben. Fejleszthető, pontosítható. Hibái Mindegyik alapvetése helytelen (később igazolódott be). Kezdetben elhanyagolható hibák jelennek meg benne, azonban távoli előrejelzéseknél már ezek is nagy pontatlanságot adnak. Bonyolult, és a pontosság, illetve a hosszú távú előrejelzés igényével még bonyolultabbá válik. Hatása a középkori csillagászatra A görög csillagászat eredményeire a Római Birodalom bukása utáni Európa nem volt fogékony, azok később kerültek vissza a kontinensre, arab közvetítéssel. Az arabok tanulmányozták az ógörög csillagászok műveit, Ptolemaiosz táblázatai alapján saját csillagkatalógusokat szerkesztettek, elfogadva a geocentrikus világkép helyességét. Az iszlám csillagászok átvették a görög csillagképek neveit, sok csillag egyedi nevét is lefordították, de felhasználták a perzsa-arab népi csillagkép elnevezéseket is. Amikor az arab szövegeket elkezdték lefordítani latin nyelvre a 12. századtól kezdve, a hagyományos arab csillagnevek átkerültek a latinul beszélő és író tudományos életbe. Mivel Európában a katolikus egyház dogmaként tekintett a ptolemaioszi világképre, a 15. századig akadályozva volt a csillagászat bárminemű fejlődése. A geocentrikus világképet a teremtéstörténet megerősítőjének tartották, ezért eretnekségként, az emberi lénynek, mint a Teremtés koronájának a tagadásaként fogadtak bármilyen azzal ellentétes nézetet. A 15. században azonban a hajózás fejlődésével és a pontos tájékozódás érdekében végzett megfigyelésekkel világossá vált, hogy a ptolemaioszi rendszer nem tökéletes, a táblázatok adatai nem mindig egyeznek az észlelésekkel. Bukása Bár szamoszi Arisztarkhosz már az ókorban azt a következtetést vonta le, hogy mivel a Nap sokkal nagyobb a Földnél, nem keringhet körülötte, a heliocentrikus világkép elterjedése csupán a 16. század elején vált lehetségessé Nikolausz Kopernikusz munkássága és a komoly matematikai apparátus révén. Annak ellenére, hogy Giordano Brunót 1600-ban tanaiért (amelyek közt szerepelt a heliocentrikus világkép is) máglyahalálra ítélték, Galileo Galileit pedig 1633-ban megfigyelésekre alapozott heliocentrikus tanainak visszavonására kényszerítették, a 17-18. század fordulójától kezdve a Nap-központú kozmoszmodell vált uralkodóvá. Napjainkban széles körben elfogadott és bizonyított elmélet a heliocentrikus kép, bár nem az eredeti változatában, hanem a relativitáselmélet tükrében: mivel mozgás szempontjából minden pont egyenértékű egymással, ezért nincs értelme abszolút középpontról (a világmindenség közepéről) beszélni, ám mivel a körpályát leíró testek nem tehetetlenségi vonatkoztatási rendszerek, ezért értelme van a csillag körül keringő bolygók fogalmának. Ma már tudjuk, hogy a csillag is elmozdul egy bolygó keringése során (ezen alapszik az egyik legismertebb exobolygó-kimutatási módszer), ám a newtoni mechanika és megfigyeléseink szerint elmozdulása sokkal kisebb, mint a bolygóé, így nem kerülheti meg azt. 1992-ben II. János Pál pápa bocsánatot kért a katolikus egyház nevében Galilei üldöztetéseiért, ezzel hallgatólagosan elfogadva a geocentrikus világkép bukását. Mindezek ellenére azonban napjainkban is léteznek olyan csoportosulások, melyeknek hívei még mindig hisznek e nézetben. 2003-as Rubik-kocka-világbajnokság A 2003-as Rubik-kocka-világbajnokságnak Kanada, Toronto adott otthont. A 15 résztvevő nemzet 88 versenyzője 13 kategóriában mérte össze a tudását. A 2. alkalommal megszervezett versenyt 2003. augusztus november 5-6 között zajlott le. Az 1. Rubik-kocka-világbajnokságot 1982-ben szervezték meg Budapesten, de 2003-tól kezdve kétévente rendezik meg ezt a világversenyt. Az amerikai Dan Knights szerezte meg a 3x3x3-as kirakásban a világbajnoki címet. Eredmények 3x3x3 LM= 3x3x3 legkevesebb mozdulatból kirakás 3x3x3 OH= 3x3x3 egy kézzel Törökország himnusza Az İstiklâl Marşı („Függetlenségi induló”) Törökország nemzeti himnusza, melyet hivatalosan 1921. március 12-én fogadtak el. A kiírt pályázatra 724 vers érkezett be, melyek közül Mehmet Akif Ersoy köztiszteletben álló költő tíz versszakos költeményét választották. Megzenésítésére újabb pályázatot írtak ki, huszonnégy zeneszerző műve közül a Tanács – ami a török függetlenségi háború miatt csak 1924-ben tudott újra összeülni – Ali Rıfat Çağatay szerzeményét választotta. 1930-ig így énekelték, ezután az Elnöki Szimfonikus Zenekar karmestere, Osman Zeki Üngör zenéjére cserélték. Azóta ezt használják. Rendszerint csak az első két versszakot éneklik. A himnusz egyben az Észak-ciprusi Török Köztársaság himnusza is. Török szöveg Korkma, sönmez bu şafaklarda yüzen al sancak; Sönmeden yurdumun üstünde tüten en son ocak. O benim milletimin yıldızıdır parlayacak; O benimdir, o benim milletimindir ancak. Çatma, kurban olayım çehreni ey nazlı hilal! Kahraman ırkıma bir gül! ne bu şiddet bu celal? Sana olmaz dökülen kanlarımız sonra helal, Hakkıdır, Hakk'a tapan, milletimin istiklal! Ben ezelden beridir hür yaşadım, hür yaşarım. Hangi çılgın bana zincir vuracakmış? Şaşarım; Kükremiş sel gibiyim, bendimi çiğner aşarım; Yırtarım dağları, enginlere sığmam, taşarım. Garbın afakını sarmışsa çelik zırhlı duvar, Benim iman dolu göğsüm gibi serhaddim var. Ulusun, korkma! Nasıl böyle bir imanı boğar. "Medeniyyet!" dediğin tek dişi kalmış canavar? Arkadaş! Yurduma alçakları uğratma sakın! Siper et gövdeni, dursun bu hayasızca akın. Doğacaktır sana vaadettiği günler Hakk'ın; Kimbilir, belki yarın, belki yarından da yakın. Bastığın yerleri "toprak" diyerek geçme, tanı! Düşün, altında binlerce kefensiz yatanı. Sen şehit oğlusun, incitme, yazıktır atanı; Verme, dünyaları alsan da bu cennet vatanı. Kim bu cennet vatanın uğruna olmaz ki feda? Şüheda fışkıracak toprağı sıksan, şüheda! Canı, cananı, bütün varımı alsın da Hüda, Etmesin tek vatanımdan beni dünyada cüda. Ruhumun senden, ilahi, şudur ancak emeli; Değmesin mabedimin göğsüne na-mahrem eli! Bu ezanlar ki şahadetleri dinin temeli, Ebedi yurdumun üstünde benim inlemeli O zaman vecd ile bin secde eder varsa taşım; Her cerihamdan, ilahi, boşanıp kanlı yaşım, Fışkırır ruh-i mücerret gibi yerden na'aşım; O zaman yükselerek arşa değer belki başım! Dalgalan sen de şafaklar gibi ey şanlı hilal; Olsun artık dökülen kanlarımın hepsi helal! Ebediyyen sana yok, ırkıma yok izmihlal. Hakkıdır, hür yaşamış bayrağımın hürriyet; Hakkıdır, Hakk'a tapan milletimin istiklal! Angolul Fear not! For the crimson flag that proudly waves in these dawns, shall never fade, Before the last fiery hearth that is ablaze within my nation burns out. And that, is the star of my nation, and it will forever shine; It is mine; and solely belongs to my valiant nation. Frown not, I beseech you, oh thou coy crescent, But smile upon my heroic nation! Why the anger, why the rage? Our blood we shed for you will not be worthy otherwise; For freedom is the absolute right of my God-worshipping nation. I have been free since the beginning and forever will be so. What madman shall put me in chains! I defy the very idea! I'm like the roaring flood; powerful and independent, I'll tear apart mountains, exceed the oceans and still gush out! The lands of the of the West may be armored with walls of steel, But I have borders guarded by the mighty chest of a believer. Recognize your innate strength! And think: how can this fiery faith ever be killed, By that battered, single-fanged monster you call "civilization"? My friend! Leave not my homeland to the hands of villainous men! Render your chest as armor and your body as trench! Stop this disgraceful rush! For soon shall come the days which are promised… Who knows? Perhaps tomorrow? Perhaps even sooner! View not the soil you tread on as mere earth, recognize it! And think about the shroudless thousands who lie so nobly beneath you. You're the noble son of a martyr, take shame, hurt not your ancestor! Unhand not, even when you're promised worlds, this paradise homeland. What man would not die for this heavenly piece of land? Martyrs would gush out were one to just squeeze the soil! Martyrs! May God take all my loved ones and possessions from me if He will, But may He not deprive me of my one true homeland for the world. Oh glorious God, the sole wish of my pain-stricken heart is that, No infidel's hand should ever touch the bosom of my sacred temple. These adhans, and these shahadahs that my hearing is accustomed to, are the base of my religion, And may their noble sound last loud and wide over my eternal homeland. For only then, shall my tombstone -if there is one- lay its forehead on the earth (like in salah) a thousand times in ecstasy, And tears of fiery blood shall gush out of my every wound, And precisely so shall my corpse gush out from the earth like an eternal spirit, And perhaps only then, shall my head rise and at long last reach the heavens. So flap and wave like the bright dawning sky, oh thou glorious crescent, So that our every last drop of blood may finally be worthy! Neither you nor my nation shall ever be extinguished! For freedom is the absolute right of my ever-free flag; For freedom is the absolute right of my God-worshipping nation! Botaji kultúra A botaji kultúra i. e. 3500 körüli (i. e. 3700–3100 közötti ) rézkori kultúra volt az Uraltól keletre eső sztyeppeövezetben a mai Kazahsztán északi részén, amelyben vadlovaké mellett nagy mennyiségben találtak háziasított lovak csontját is. Ezzel mintegy ezer évvel korábbról sikerült a ló háziasítására bizonyítékot találni, mint ahogy eddig a kutatók gondolták. Az ásatások Az ásatások Marsha Levine vezetésével brit–kazahsztáni tudományos együttműködés keretében folynak 1993 óta. A régészek eddig három hasonló jellegű település maradványait tárták fel az észak-kazahsztáni Kokszetan régióban az Iman-Burluk folyó mellett, Krasznij Jar, Vaszilkovka és Botaj falvak közelében, mely utóbbiról az egész régészeti kultúra a nevét kapta. Népesség Tárgyi emlékei és embertani alkata szerint mindkét népesség jelentősen eltér az i. e. IV. évezredtől Kelet-Európából Közép-Ázsia felé terjeszkedő indoeurópainak tartott földművelő kultúráktól. [forrás?] (Kurgánsíros kultúrák, proto-indoeurópaiak.) A botaji kultúra emlékei ezért a közép-ázsiai történeti kapcsolatokat mutató, nem indoeurópai népek eredete szempontjából különösen érdekesek lehetnek. [forrás?] Lótartás A lovak vadászata több ezer éve jellemezte az Uraltól keletre eső sztyeppe lakosságát. Botajban nagy mennyiségű lócsontot találtak, amelyek különböznek a területen élő vadlovaktól, ami arra mutat, hogy a lovakat szelektálták, tenyésztették. Zsírnyomokat keresve cserépedényeken azt találták, hogy edényekben lótejet tároltak, azaz a lovakat fejték. Az edényekben esetleg kumiszt is erjeszthettek. A lócsontokon zabla okozta elváltozásokat találltak, azaz a lovakat felhámozva munkára fogták, esetleg meglovagolták. A ló alkalmasabb állat a téli szabad tartásra, mint a szarvasmarha, kecske vagy a birka, mert télen a nagy hó alól is ki tudja kaparni a füvet, amit azután lelegelhet, míg a többi állatot télen takarmányozni kell. A lovakat koruk szerint is vizsgálják még, így próbálva megállapítani, hogy mire használták őket elsődlegesen. A botaji kultúrához hasonló jegyeket visel az Altajban az afanaszjevói kultúra és Kelet-Kazahsztában az Uszty-Narim-i kultúra. Lavacquerie Lavacquerie település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 211 fő (2015). Lavacquerie Beaudéduit, Catheux, Croissy-sur-Celle, Fontaine-Bonneleau, Le Mesnil-Conteville, Belleuse és Thoix községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Palazzolo dello Stella Stazione di Palazzolo dello Stella vasútállomás Olaszországban, Palazzolo dello Stella településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Velence–Trieszt-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Muzzana del Turgnano Stazione di Latisana-Lignano-Bibione Julien Loubet Julien Loubet (Toulouse, 1985. január 11.) francia profi kerékpáros. Jelenleg a francia AG2R La Mondiale-ban versenyez. Taracköz Taracköz (Тересва) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járásban. Fekvése Técsőtől keletre, a Tisza és a Tarac összefolyásánál, Nagykirva és Szentmihálykörtvélyes közt fekvő település. Története Taracköz nevét 1336-ban említette először oklevél. 1378-ban Tarazkus, 1389-ben Taraz, 1495-ben Taraczkewz, 1610-ben Taraczköz néven írták. A Tisza és a Tarac (Taracz) összefolyásánál fekvő falu a 14. század közepén keletkezett és a Balk nemzetség birtokai közé tartozott, később pedig a szentmihálykörtvélyesi kolostor tulajdona lett, majd egy ideig királyi birtok volt, ezután pedig a Drágffyak kapták meg. 1373-ban Szász vajda fiainak birtoka volt, majd 1419-ben Irholci Tatul kapta meg. A Tatulok kihaltával a Dolhaiaké, majd leányágon a Kornisoké lett. A 17. században a Budai, Kölcsei, Szécsényi, Sztojka családok osztoztak meg a birtokon. A Rákóczi szabadságharc alatt elnéptelenedett faluba német telepesek érkeztek. 1910-ben 1614 lakosából 210 magyar, 339 német, 1053 ruszin volt. Ebből 105 római katolikus, 1103 görögkatolikus, 358 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Taracvizi járásához tartozott, járási székhelyként. A település közelében folyt el a Tisza, ami a közeli máramarosi sóbányáknak köszönhetően fontos sószállító út volt. Az itteni lakosok közül is sokan éltek sószállításból, amelyet vagy szekéren szállítottak, vagy tutajokon úsztattak le a Tiszán, de vízi úton szállították a környék ártéri gyümölcsöseiben megtermett szilvát, almát, vagy aszalt gyümölcsöt is a távolabbi vidékek piacaira. Közlekedés A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal. Belavia A Belavia Belarusian Airlines (belarusz nyelven ААТ «Авіякампанія «Белавія», oroszul ОАО «Авиакомпания «Белавиа») Belarusz nemzeti légitársasága. Központja Minszkben található. Az állami tulajdoban lévő cégnek 1017 alkalmazottja van. Bázisrepülőteréről, a Minszki nemzeti repülőtérről induló járatai számos európai várossal és a Független Államok Közössége többi államával, illetve több közel-keleti országgal kötik össze Belaruszt. Története Minszkben 1933. november 7-én nyílt meg az első repülőtéri terminál. A következő tavasszal három Po–2 repülőgép szállt le itt, ezek lettek a belarusz légiflotta első gépei. 1936-ban indult az első rendszeres repülőjárat, Minszk és Moszkva között. 1940 nyarán hivatalosan is megalapították az első belarusz polgári légiközlekedési céget. 1964-ben a Tu–124 repülőgépet is regisztrálták Belaruszban, 1973-ban az akkor új Tu-134A is megkezdte működését az országban, 1983-ban pedig az új Tu–154 gépek is megérkeztek. A Belaviát hivatalosan 1996. március 5-én alapították, a belarusz kormány légiközlekedés átalakításáró szóló határozatával, amely az Aeroflot helyi részlegének állami tulajdonba vételéről és átnevezéséről döntött. Az alapítás és 1998 között a Belavia menetrend szerinti járatokat üzemeltetett Pekingbe, Isztambulba, Larnacára, Londonba, Prágába és Rómába. 1998-ban a Belavia összeolvadt a MinskAvia légitársasággal, így számos An–24, An–26 és Jak–40 gép került a birtokába a meglévő Tu–134 és Tu–154 gépekhez. 2001. május 18-án a Belavia járatokat indított Minszk és Párizs között, Tu–154 és Tu–134 gépekkel. 2003-tól a Belavia megjelenteti saját fedélzeti magazinját, Horizons címmel, angol, orosz és belarusz nyelven. 2003. október 16-án a Belavia aláírta a szerződést első Boeing 737–500 repülőgépe lízingeléséről. 2004-ben a Belavia tovább terjeszkedett, és újabb Boeing 737 gépet szerzett be. 2004. június 26-án a légitársaság járatot idított Hannoverbe, 2011-ben pedig Helsinkibe. 2003 és 2009 közt az utasok száma megduplázódott, 2009-ben nem sokkal maradt alatta a 700 000-nek. A Belavia regionális járataihoz három Bombardier CRJ 100 gépet lízingelt. Az első gép 2007 februárjában, a másik kettő az év folyamán később érkezett meg a légitársasághoz, és leváltották az öregedő An–24 és Tupolev Tu–134 gépeket. A cég 2010-ben két CRJ–700 lízingelését tervezte. A Belavia 2011-re tervezte megmaradt Tu–154M-jei nyugdíjazását is, miután 2009 nyarán utolsó Tu–134 gépét is lecserélte, egy Boeing 737–500-ra, ami korábban a FlyLAL-é volt. 2014. június 27-én bejelentették három Boeing 737–800 vásárlását. A Belavia tervei szerint hosszabb járatokra alkalmas gépekkel fogja bővíteni a flottáját, hogy új járatokat indíthasson, Kínába és Észak-Amerikába. A kormány emellett arra is készül, hogy a regionális Gomelavia és a teherszállító TransAVIAexport Airlines légitársaságot beolvassza a Belaviába. 2015 május végétől a Belavia nem alkalmazza a Tu–154 gépeket menetrend szerinti járatokon. Ez a légitársaság volt az utolsó, amely menetrend szerinti járatként ezt a géptípust üzemeltette. 2016 augusztusában a Belavia átalakította arculatát, a gépek festése a cég története során először megváltozott. Az új festést elsőként egy vadonatúj Boeing 737-800 gépen alkalmazták. A Boeing 737-ek az idősödő Tupoljev Tu-154 flottát váltották. 2016. október 1-jén a Belavia két megmaradó Tu-154 gépét is kivonta a menetrend szerinti forgalomból, az egyik utolsó légitársaságként a világon. Úticélok A Belaviának Ázsiába, Európába és Afrikába is indulnak járatai, emellett charterjáratokat is üzemeltet. Codeshare-megállapodások A Belaviának 2015 novemberében a következő légitársaságokkal van codeshare megállapodása: Flotta Jelenlegi flotta 2016 februárjában a Belavia flottája a következő gépekből áll: Balesetek 2003. január 6-án egy Yakovlev Yak-40 gépnek betört a szélvédője, miközben a repülő úton volt Prága felé. A cseh légierő két vadászgépe kísérte a gépet, míg biztonságban le nem szállt a Ruzyně nemzetközi repülőtéren. 2008. február 14-én a Belavia 1834-es járata, egy Bombardier CRJ-100ER épp Jerevánból indult Minszkbe, amikor felszállás során a bal szárnya a futópályának csapódott. A gép emiatt letért a pályáról, felborult, összetört és a kifolyt üzemanyag miatt kigyulladt, de a 18 utas és a háromfős legénység mind ki tudott menekülni, mielőtt a gép kigyulladt volna, részben a repülőtéren lévő tűzoltók és mentők gyors reakciója miatt. A baleset oka a bal szárny jegesedése volt. Julier-hágó A Julier-hágó (rétorománul Pass dal Güglia, olaszul: Passo del Giulia, németül: Julierpass) egy alpesi hágó a svájci Graubünden kantonban. A 2284 méter tengerszint feletti magasságban fekvő hágó az oberhalbsteini és az engadini völgyeket köti össze. A hágó magasságában fut a Rajna és a Duna közötti európai vízválasztóvonal. A hágó Az 1820 és 1826 között épült útvonal Tiefencasteltől (851 m) a Julia (Gelgia) folyó mentén Savognin, Marmorera, Bivio (itt elágazik az út a Septimer-hágó felé) településeken keresztül halad felfelé és tovább Silvaplana (1815 m) irányába. A nem régen kiépített és egész évben járható út 1 433 méter magasságkülönbséget ível át, maximális emelkedése 10%, az út szélessége 5-5,5 méter. Az északi oldalon Tiefencasteltől a hágó magasságáig (36 kilométerével jelentősen hosszabb, mint a másik oldal) a jellegzetes lépcsőszerű emelkedőt fennsíkszerű részek és meredek kanyarok váltják. Az átlagos emelkedés 4%, a maximális emelkedés 10%. A déli oldal Silvaplanától sokkal rövidebb (7 km) 6,7%-os átlagos emelkedéssel, de a magasságkülönbség is csak 469 méter. Az északi lejtőn közvetlenül az átjáró alatt a kopasz sziklafalak között található egy kis tó, lejjebb pedig az 1954 óta létező, 1.4 km² nagyságú felduzzasztott Mormorera-tó (Lai da Marmorera). A tó vízmagassága 1680 métert ingadozik. Savognin felől a duzzasztógátnál lévő csaknem 100 méteres magasságkülönbségű utat több éles kanyarban lehet megtenni, míg a tó mellett az útszakasz szinte egyenes. Történelem Ásatások során a hágó tetején talált oszlop-töredékek egy szentséghez tartoztak, ami a Julier-hágó jelentőségét bizonyítja a római korban. Napjainkban az oszlopmaradványok az út mentén vannak felállítva. A földben találtak római pénzérméket is: a szokás úgy kívánta, hogy ha valaki szerencsésen a hágó tetejére ért, pénzt áldozott az isteneknek, hogy megtartsák jó kedvükben. Több helyen találtak keréknyomokat is, ami azt jelenti, hogy a hágó már akkoriban járható volt magas kerekű szekerekkel. A Julier-hágó előnyei a kedvező topográfiájából adódnak. Az egyetlen nagyobb akadályt Tiefencastel éS Savognin között lévő Crap Ses-szoros jelentett, amit a rómaiak a Mon és Salouf helységeken keresztül kerültek ki. Az érett és kései középkorban a Julier-hágó veszített jelentőségéből a Septimer-hágóval szemben, ami közvetlen észak-déli irányba halad és így elkerüli a kelet felé nyúló Julier-Maloja-hágó-útvonalat. A Gotthárd- és a Splügen-hágó kiépítésével a Julier alárendelt szerepet kapott az európai tranzitforgalomban; helyi szerepe Engadin és Mittelbünden összekötésében viszont a mai napig megmaradt. Miután a Crap Sesben haladó út többször károkat szenvedett árvíz és földcsuszamlás miatt, 1777-ben egy új utat robbantottak a sziklákon keresztül. Graubünden kanton 1820-ban egy új utat épített, ami nagy vonalakban a régi utat követte és elsősorban kanyarok építését jelentette a meredek „lépcsők” helyett. Az első nagyobb beruházásokra az 1930-as években került sor. 1950-ben a Marmorera- duzzasztórendszer építésénél az út egy részét el kellett tolni. Az 1990-es évektől a hágót több szakaszon teljesen újjá építették: az 1992-ben készült el a 706 méter hosszú alagút, ami a Crap Ses-szorost kerüli el; 2008 nyarán az északi oldalon átadtak a forgalomnak egy új útvonalat, ami csökkenti a kanyarok számát. Energia Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg. A joule (J) az energia SI mértékegysége, amit úgy határozunk meg, mint az az energia, amit egy testnek mechanikai munka által átadódik 1 newton erő ellenében 1 méterrel történő elmozdulása által. A munka és a hőátadás az a két folyamat, ami által két test között energia adható át (nem számítva azokat a folyamatokat, ahol energia új anyaggal együtt adódik át). A termodinamika második főtétele határozza meg azt a hatékonysági korlátot, amivel energia átadódhat - valamennyi energia mindig elveszik hőveszteség formájában. A szó eredete Az energia szó a görög ενεργεια kifejezésből ered, ahol az εν- jelentése „be-” az έργον-é pedig „munka” az -ια pedig absztrakt főnevet képez. Az εν-εργεια összetétel az ógörögben „isteni tett”-et vagy „bűvös cselekedet”-et jelentett, Arisztotelész később „ténykedés, művelet” értelemben használta, Diodórosz Szikulosz pedig egy „gép ereje”-ként. Az energia alapvető formái Az energiaformákat vissza lehet vezetni a fizika négy alapvető kölcsönhatásának valamelyikére. A mozgási és a helyzeti energia származhat bármely alapvető formából, a helyzeti energia a tárolt változata, a mozgási energia a felszabadult változata az energiának. A mozgási energia az ember számára közvetlenül használható energiafajta, mert a gépei forgása, haladása az a forma, ami a tényleges hasznos tetteket véghez viszi. A négy alapvető kölcsönhatás a gravitációs, az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatás. Gravitációs kölcsönhatás A vízerőmű például a folyó gravitációs energiáját alakítja át turbinák mozgási energiájává, ami generátorokban elektromos energiává alakul. Elektromos energiával hajtott szivattyúk a vizet víztornyokba pumpálva gravitációs energia formájában tárolják a víznek a közműhálózatban való szétosztásához szükséges energiát. Elektromágneses kölcsönhatás Többnyire elektromágneses energia hajtja gépeinket, és működteti elektronikus rendszereinket. Elektromágneses energia forrása lehet hőerőgép és belsőégésű motor, amelyekben a hőenergia égésből, azaz kémiai átalakulásból származik, ami az atomok és molekulák elektronszerkezetéhez köthető átalakulás, azaz elektromágneses folyamat. Az élőlények számára is kémiai folyamatok, azaz az elektromágneses kölcsönhatás biztosítja az energiatárolást és energiafelhasználást, tehát a biológiai energiák is elektromágneses eredetűek. Gyenge kölcsönhatás A gyenge kölcsönhatás folyamataiból, a gyenge radioaktív bomlásokból (béta-bomlás) származó energia tartja fenn részben a Föld belső magas hőmérsékletét, így a geotermikus energia ebből a forrásból is táplálkozik. Az árapályerőkön keresztül a Föld belső hőmérsékletét a gravitáció is emeli. A Nap energiatermelésének kisebbik része is gyenge folyamatokból származik. Erős kölcsönhatás Az erős kölcsönhatás tartja össze az atommagokat. Atommagok egyesülésekor a kötési energiának megfelelő nagy energia szabadul fel. Az ilyen magfúzió felelős a Nap és a csillagok energiatermelésének zöméért. A lassú fúzió során az elemek a vasig épülnek fel a csillagok belsejében, ez ugyanis az az elem, aminek egy nukleonra eső energiája a legkisebb (azaz kötési energiája a legnagyobb). A vasnál nehezebb elemek szupernóva-robbanás idején végbemenő gyors magfúzió útján jönnek létre. Földi körülmények között kísérleti stádiumban vannak a fúziós reaktorok, amik hosszú távon megoldhatják az emberiség energiaproblémáit. Miután a földi időjárást és életet a Nap energiatermelése tartja fenn – ami a Földet elektromágneses sugárzás révén éri el –, lényegében ide vezethető vissza az emberiség által felhasznált összes földi energiaféleség, a többi kölcsönhatás mintegy átmeneti energiatárolóként működik közben – például a gravitáció a vízenergiánál, az elektromágneses kölcsönhatás a fosszilis energiahordozók, a gyenge kölcsönhatás a geotermikus energia esetén. Energiamegmaradás Az energiamegmaradás törvénye szerint zárt rendszer teljes energiája, azaz az egyes összetevők energiájának összege nem változik. Ez a megmaradási törvény valójában az időeltolási szimmetria (a fizikai törvények függetlensége a folyamatok megtörténtének időpontjától) következménye. Általános érvényű elv, ami magában foglalja az összes energiaforma együttesét. Energiafejlesztés Az emberiségnek, ipari társadalomként szüksége van energiára eszközei, gépei működtetéséhez, aminek biztosítása az energiafejlesztés feladata. Az energiafejlesztés nemcsak a minél több energia megtermelését, hanem a felhasználás észszerűsítését, a takarékoskodást is jelenti, az élhető környezet megőrzése érdekében. Energiaszegénység Az emberiség energiafelhasználása nem egységes. Vannak régiók, népcsoportok, amelyek jóval kevesebb áramhoz jutnak, mint mások, így a fűtést, főzést növényi, állati eredetű anyagok elégetésével nyernek. Ez összefügg az ökológiai lábnyom kérdéskörével is, hisz a több energiafelhasználás sok esetben nagyobb kényelmet, és biztonságot jelent, ugyanakkor az energia előállításának módja lehet környezetkárosító hatású is. Harprich Harprich település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 173 fő (2015). Harprich Baronville, Bérig-Vintrange, Bistroff, Landroff, Morhange, Vallerange és Viller községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hornyák Béla Hornyák Béla (Budapest, 1956. április 23. –) labdarúgó, kapus. Pályafutása Az MTK–VM csapatában mutatkozott az élvonalban 1976. szeptember 1-jén a Ferencváros ellen, ahol 4–1-re kikapott a csapata. Tagja volt az 1977–78-as idény bajnoki bronzérmes csapatának. 1980-ban a Rába ETO együtteséhez igazolt. Az 1981–82-es idényben egy mérkőzésen lépett pályára és ezzel tagja lett a bajnokcsapatnak, annak ellenére, hogy idény közben a SZEOL AK-hoz szerződött, amellyel viszont kiesett az első osztályból. Utolsó élvonalbeli mérkőzésen a Ferencvárostól 2–0-ra kikapott csapata. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1981–82 3.: 1977–78 Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) negyeddöntős: 1976–77 Saint-Illiers-la-Ville Saint-Illiers-la-Ville település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 344 fő (2015). Saint-Illiers-la-Ville Bréval, Lommoye, Perdreauville, Rosny-sur-Seine és Saint-Illiers-le-Bois községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hajdú József (labdarúgó) Hajdú József (Budapest, 1946. március 22. –) labdarúgó, kapus, majd edző. Fia Hajdu Attila, labdarúgó. Pályafutása Klubcsapatban Labdarúgó pályafutását a Magyar Kábel csapatában kezdte. 1964-ben az MTK-hoz igazolt. Az 1966-os és 1967-es idényben kölcsönjátékosként a Fővárosi Autóbusz csapatában védett. Az ezt következő idényben visszatért a Hungária körútra és az élvonalban is bemutatkozott. 1973-ig 106 bajnoki mérkőzésen védett. Legnagyobb sikere a kék-fehérekkel az 1968-as magyar kupa győzelem volt. 1973-ban a VM Egyetértéshez szerződött, ahol 34 bajnoki mérkőzésen szerepelt. A csapat 1974 év végén fuziónált az MTK-val. Hajdút a Ferencváros igazolta le. 1976-ban és 1981-ben bajnokságot, 1976-ban és 1978-ban magyar kupát nyert a Fradival. 1975 és 1981 között 230 bajnoki mérkőzésen védett. Hivatalosan 1983-ban vonult vissza. A válogatottban Tízszeres ifjúsági válogatott (1964–65). Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1975–76, 1980–81 2.: 1978–79 3.: 1976–77 Magyar kupa (MNK) győztes: 1968, 1976, 1978 az FTC Fair Play-díj győztese: 1979 az FTC örökös bajnoka: 1981 Julieta (film) A Julieta 2016-ban bemutatott spanyol film. A filmet Pedro Almodóvar írta és rendezte, a főbb szerepekben Emma Suárez és Adriana Ugarte látható. Spanyolországban 2016. április 8.-án mutatták be, Magyarországon pedig 2017. május 4.-én. Emma Suárez a filmben nyújtott teljesítményéért 2017-ben Goya-díjat nyert, ami a legfőbb filmes díj Spanyolországban. Fogadtatás A film az IMDb-n 7,1/10-es osztályzatot kapott, 16611 szavazat alapján. A Rotten Tomatoes oldalán 75%-on áll, 4435 szavazat alapján. A Metacritic-en pedig 6,7/10, 21 szavazat alapján. Elismerések Goya-díj - 2017 - Emma Suárez - Legjobb színésznő díj Goya-díj - 2017 - Pedro Almodóvar - Legjobb rendező jelölés Goya-díj - 2017 - Legjobb film jelölés Cannes-i filmfesztivál - 2016 - Pedro Almodóvar - Arany Pálma jelölés BAFTA-díj - 2017 - Legjobb nem angol nyelvű film jelölés Simon Baker Simon Baker, teljes nevén Simon Baker-Denny (Launceston, Tasmánia, 1969. július 30. –) ausztrál színész. Élete Simon Baker az anyatejjel szívta magába az irodalom és a művészetek iránti fogékonyságát, hiszen édesanyja Elizabeth Labberton angoltanár volt. Édesapja, Barry Baker művészként dolgozott. Simon alig volt 2 éves (1971), amikor szülei elváltak. Édesanyja új férjével és 2 gyerekével Lennox Headbe költözött Új-Dél-Walesbe - a mostohaapa 1 fiút hozott a házasságba. Simon nem jött ki a mostohával, vér szerinti édesapját pedig csak 18 évesen (1987) látta ismét. Az iskolában átlagosan teljesítő fiú akkor fedezte fel színészi tehetségét, amikor egyszer észrevette, hogy édesanyja figyeli, ahogy házuk előtt gördeszkázott. Produkált egy műesést, és addig feküdt a földön, amíg édesanyja nem kezdett el sikítani. A középiskola elvégzése után, 1987-ben mégis Sydneybe ment egészségügyi főiskolára, ám hamarosan felfedezte őt a filmipar. Először egy jégkrémreklámban szerepelt. Nemcsak filmes munkákat vállalt. Dolgozott betonkeverőgép mellett segédmunkásként, kertészként, mosogatóként, és még kocsmában is melózott. Hamarosan lehetőséget kapott Melissa Tkautz Read My Lips című videoklipjében. Fiatalon ismerte meg szintén színésznő honfitársnőjét, Rebecca Rigget egy közösen forgatott szappanoperában. A lángoló szerelemből házasság lett. Simon még nem volt 24 éves, amikor első gyerekük, Stella Breeze megszületett 1993-ban. Baker hamarosan a Szigorúan bizalmas (1997) szereplői között találta magát. Több film után pedig a Vörös bolygóban Val Kilmerrel, Carrie-Anne Moss-szal és Benjamin Bratt-tel játszott együtt. A mentalista sikersorozat sztárja, aki 2013.02.14-én megkapta csillagát a Hírességek Sétányán Hollywoodban. Magánélete A színész és felesége, Rebecca Rigg színésznő nagyon jó barátságot ápol Nicole Kidmannel, kapcsolatuk olyannyira jó, hogy Simon 3. gyermekének, Harry Friday-nek Nicole lett a keresztanyja. Szergej Alekszandrovics Volkov Szergej Alekszandrovics Volkov (oroszul: Сергей Александрович Волков; Csugujev, 1973. április 1. –) orosz űrhajós. Életpálya 1990-ben végezte el a középiskoláját. Repülő főiskolára jelentkezett, ahol 1995-ben szerzett bombázó repülőgép tiszti oklevelet. 1996. április 30-tól pilótaként szolgált, egyre magasabb beosztásokat kapott (első pilóta, repülőgép parancsnok-helyettes, század parancsnok. Több repülőgépen teljesített szolgálatot: L–29, L–39, Tu–134, Il–22, Il–76, repült óráinak száma 500. 1997. július 28-án került az űrhajósok közé, 1997. december 26-tól részesült űrhajóskiképzésben. 1999-re kiképzett űrhajós lett., megkezdte a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzendő feladatok gyakorlását. Összesen 365 napot, 22 órát, 22 percet és 22 másodpercet töltött a világűrben. A három űrséta alatt 18 órát és 34 percet töltött külső szereléssel. Az első ember, az első második generációs orosz űrhajós. Édesapja Vlagyiszlav Nyikolajevics Volkov két alkalommal repült a világűrbe. 2009-től az űrhajósok kiképzésénél oktatója, vizsgáztatója. 2009-től politikai pályára irányították, politikai akadémiát végzet. 2012. júliustól politikai előmenetele miatt tartalék állományba helyezték. Űrrepülések Szojuz TMA–12 parancsnokaként 2008 . április 8-án repült a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére. A hosszú távú űrrepülés során a legfiatalabb ISS parancsnokként szolgált. Szojuz TMA–02M parancsnokaként 2011 . június 7-én repült a ISS fedélzetére. Családi kapcsolat Apja Alekszandr Volkov űrhajós. Kitüntetések Megkapta az Arany Csillag kitüntetést. 1995 -től 3. osztályú katonai pilóta, 2012 -től 1. osztályú űrhajós-hitelesítő Stazione di Palo Laziale Stazione di Palo Laziale vasútállomás Olaszországban, Ladispoli településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pisa–Róma-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Torre in Pietra-Palidoro Stazione di Ladispoli-Cerveteri Stazione di Ladispoli (1888) I. Péter kasztíliai király I. (Kegyetlen, vagy Igazságos) Péter (1334. augusztus 30. – 1369. március 23.) kasztíliai és leóni király (1350–1366, 1367–1369), aki a királyságok utolsó uralkodója volt az Ivreai-Burgundiai házból, XI. Alfonz (1311–1350) kasztíliai és leóni király fia és utóda. I. Péter édesanyja, XI. Alfonz második felesége volt, Portugáliai Mária (1313–1357) királyné, IV. Alfonz portugál királynak (Burgundiai-ház) és feleségének, Kasztíliai Beatrix (1293–1353) királynénak a leánya. Élete és uralkodása A kasztíliai belviszályok időszaka (1350–1355) Kortársai szörnyetegnek írták le I. Pétert, a későbbi forrásokban viszont az igazság keménykezű bajnoka, ezért ilyen ellentmondóak a király jelzői. Uralkodására az volt a jellemző, hogy állandósultak a közte, és elsősorban a féltestvérei – apjának a házasságon kívül született fiai – közötti küzdelmek. 1350-ben – Péternek az apja váratlan halálát követő trónra lépésekor – , úgy tűnt, hogy nyugodt időszak kezdődött Kasztíliában. Ténylegesen Mária, az anyakirályné, és I. Péter nevelője, tanácsadója, bizalmasa, a kegyencének tekinthető, portugál származású João Afonso de Albuquerque (Juan Alfonso de Alburquerque /1305–1354/), Alburquerque ura, gyakorolták a hatalmat. A nyugalom azonban csak látszólagos volt. I. Péter, még 1350-ben, súlyosan megbetegedett. A király halála esetén nem lett volna hiány trónkövetelőkben, akik – fellépésük esetén – az igényüket ne tudták volna alátámasztani: - XI. Alfonznak tíz gyermeket szült a szeretője, Eleonóra (Leonor Núñez de Guzmán) (1310–1351), Medina Sidonia úrnője, aki XI. Alfonz életében óriási befolyással rendelkezett a királyi udvarban. Gyermekeikre Alfonz sokkal több figyelmet fordított, mint a házasságából született, törvényes utódra, Péterre. A fiaik közül Henrik (1333? /1334?/ – 1379), akit az apja Trastámara grófjává tett, valamint ikertestvére, Frigyes (Frigyes Alfonz) (1333? /1334?/ – 1358), aki Szent Jakab (Santiago) Lovagrend nagymestere lett, már az apjuk halálakor jelentős személyek voltak. - Henrik gróf jegyese, Johanna Mánuel (Juana Manuel de Villena y Núñez de Lara) (1339–1381) hercegnő, és a bátyja, Ferdinánd Mánuel (Fernando Manuel de Villena y Núñez de Lara) (1332?–1350), Villena hercege, akik szintén az Ivreai-Burgundiai házból származtak. - Aragóniai Ferdinánd (1329–1363) infáns és testvére, Aragóniai János (1330–1358) infáns, I. Péternek az unokatestvérei. - Juan Núñez de Lara (1313/1315–1350), Lara és Vizcaya ura (aki hosszú ideig a nemesség XI. Alfonzzal szemben álló részének a vezére volt), az Ivreai-Burgundiai házból származott; akárcsak a felesége, María Díaz de Haro (?–1348), Vizcaya úrnője. Mária anyakirályné és Albuquerque azonban gyorsan felléptek. Már 1350-ben, arra gyanakodva, hogy Leonor Núñez de Guzmán összeesküvést szervez, elfogatták, és Sevillában őrizték. Vele volt Johanna Mánuel hercegnő, Henrik gróf jegyese. Az elzárás ellenére, még ebben az évben, titokban, Henrik gróf feleségül vette a jegyesét. Mária anyakirályné és Albuquerque a titkos esküvő megtartását Leonor terhére rótták, és Carmona várában fogságba vetették, de Henrik grófnak sikerült elmenekülnie, Asztúriába. Még 1350-ben, mind Juan Núñez de Lara, mind az unokatestvére, Ferdinánd Mánuel, Villena hercege, váratlanul meghaltak; egyesek szerint I. Péter megmérgeztette őket, noha korabeli forrásokban nincs ilyen állítás. Mária anyakirályné 1351-ben, Talavera de la Reinában, meggyilkoltatta Leonor Núñez de Guzmánt, Albuquerque nem szállt szembe a királynéval. Henrik gróf ekkor tovább menekült, mégpedig Portugáliába. I. Péter – állítólag – csak utólag szerzett tudomást a gyilkosságról. A portugál uralkodó, IV. Alfonz király – I. Péter anyai nagyapja –, elérte az unokájánál azt, hogy Henrik hazatérhessen. Henrik azonban, a kasztíliai elégedetlenekkel összefogva, 1352-ben fellázadt I. Péter ellen, az öccsével, Tellóval (1337–1370) együtt. I. Péter leverte a felkelést, de meg kellett bocsátania a féltestvéreinek. Az uralkodó azonban az ellene fordult Alfonso (Alonso) Fernández Coronelnek (?–1353), Montalbán urának, nem bocsátott meg: 1353. februárban, Aguilar de la Frontera elfoglalása után, kivégeztette. A király kegyencének tekinthető Albuquerque környezetében élt María de Padilla (1334 körül – 1361), kasztíliai nemes hölgy. I. Péter és María szerelemre lobbantak, és – szinte biztosra vehetően – titokban összeházasodtak, az anyakirályné és Albuquerque tudta nélkül, még 1353. június előtt. Ez I. Péter és Albuquerque közötti szakításhoz vezetett. Albuquerque elképzelése ugyanis az volt, hogy Kasztíliának Franciaországgal kell szövetségre lépnie. Ennek érdekében elérte azt, hogy I. Péter, 1353. június 3-án, házasságot kötött Bourbon Blanka (1339–1361) hercegnővel, I. Péternek (1311–1356), Bourbon hercegének a leányával. A házasság megkötését botrány követte: A házasságot nem hálták el, továbbra is María de Padilla maradt a király a kedvese. I. Péter Blankát – tulajdonképpen fogolyként – Arévalo várába küldte, az édesanyját pedig haza, Portugáliába. A történtek miatt Albuquerque felháborodottan szakított a királlyal, és – tartva Pétertől – Portugáliába ment. A birtoka, Alburquerque városa, ellenállt a király támadásának, a visszavonuló uralkodó – Henrik gróffal és ikertestvérével, Frigyessel – hiába ostromoltatta a várost. 1354-ben I. Péter – átmenetileg elhidegülve María de Padillától – új kapcsolatot alakított ki. Szerelmes lett Juana de Castro (?–1374), galíciai nemes hölgybe. I. Péter 1354 tavaszán házasságot kötött Juana (Johanna) de Castróval, elérte azt, hogy két kasztíliai püspök, Juan Lucero (?–1362), Salamanca püspöke, és Gonzalo de la Torre (? –1359?), Ávila püspöke tanúsították azt, hogy érvénytelen volt a Blankával kötött házassága. A házasságkötéssel szinte egyidejűleg tudta meg I. Péter, hogy féltestvérei, Henrik és Frigyes, megegyezve a Portugáliából visszatért Albuquerquével, ellene fordultak, és az öccsük, Tello, valamint Aragóniai Ferdinánd és Aragóniai János infánsok, továbbá az édesanyjuk, Eleonóra királyné is csatlakoztak hozzájuk. I. Péter a felkelők ellen indult, elhagyta Juana de Castrót, akihez már soha nem tért vissza, és ismét María de Padilla lett a király kedvese, ezért Juana testvére, Fernán Ruiz de Castro (?–1377), Lemos grófja is a felkelőkhöz csatlakozott. A király Blankát Toledóba vitette, és María de Padilla rokonának az őrizetére bízta. A város polgárai – és az itt élő nemesek – körében azonban felháborodást keltett Blanka sorsa, és a király eljárása; Toledo fellázadt az uralkodó ellen. Albuquerque, aki a felkelés vezérének volt tekinthető, 1354. októberben, váratlanul meghalt. Állítólag I. Péter megmérgeztette. A felkelők azonban, még 1354-ben, győztek: I. Péter – a később elnéptelenedett – Tejadillo község mellett, amely nagyjából egyforma távolságra feküdt Torotól és Morales de Torótól, hiába találkozott a rebellisek – már említett – prominenseivel, találkozásuk eredménytelen volt. A király – a Portugáliából korábban szintén visszatért – anyjára, Mária királynéra bízta Toro városát, kincseivel együtt. I. Péter úgy gondolta, biztonságát az szolgálja, ha párjának, María de Padillának a birtokára, Urueña várába távozik. Azonban alig hagyta el Torót, az anyakirályné, a fia távozásáról, már értesítette a felkelők vezéreit; a fiával szemben az ő oldalukra állt. A küzdelem ezzel eldőlt, az Urueña felé tartó király megadta magát a felkelőknek, akik visszakísérték Toróba, és féltestvére, Frigyes nagymester gondoskodott az őrizetéről. A felkelők győzelme csak átmeneti, tiszavirág életű siker volt. I. Péter féltestvérei és az aragóniai infánsok között szinte azonnal nézeteltérések keletkeztek, ami megosztotta a felkelőket, és a királynak hamarosan, még 1354. decemberben, amikor solymászat ürügyén elhagyta Torót, sikerült megszöknie; állítólag a féltestvérei közül Tello segített is neki a szökésben. I. Péter Segoviába ment, és a hatalmat ismét magához ragadta. Az 1355-ös esztendő interdiktumot hozott Kasztíliának. VI. Ince (1282–1362) pápa egyházi átokkal sújtotta I. Pétert, María de Padillát, Juana de Castrót, és támogatóikat, a pápai brévét, minden bizonnyal, III. Bernát (? –1358?), a franciaországi Senez püspöke vitte Kasztíliába. Az egyházi átok nem hozta meg a kívánt eredményt. I. Péter bosszúhadjáratot indított az előző évi felkelés résztvevői ellen. 1355. májusban visszafoglalta a lázadóktól Toledót; Blanka továbbra is fogságban maradt; most már Sigüenza erős várában őrizték. Henrik gróf igyekezett távol maradni a királytól, előbb Galíciába, majd, valószínűleg 1356-ban, a Blankával való bánásmód miatt az I. Péterre neheztelő franciákhoz menekült. A felesége, Johanna Mánuel, azonban I. Péter fogságába esett, akárcsak Henrik ikertestvére, Frigyes, amikor, 1356. januárban, Mária anyakirályné kénytelen volt a körülzárt Torót feladni a fiának, aki őt végleg visszaküldte Portugáliába; az 1354. évi felkelés ezzel teljesen elbukott. A kasztíliai-aragóniai háború és a kasztíliai polgárháború időszaka (1356–1369) I. Péter 1356-ban megtámadta Aragóniát, mert IV. Péter király nem volt hajlandó kiadni az Aragóniába menekült kasztíliaiakat. A „két Péter háborújának” nevezett harcok – amelyek a királyságok határvidékeinek kölcsönös feldúlásával kezdődtek – megszakításokkal ugyan, de 1369-ig tartottak. IV. Péter Franciaországból Aragóniába hívta Henrik grófot, aki a király szolgálatába szegődött. Henrik feleségét, Johanna Mánuelt megszöktették fogságból. I. Péter úgy érezte, csak árulók veszik körbe, és ismét véres megtorlásokba kezdett. 1358-ban I. Péter meggyilkoltatta Henrik gróf ikertestvérét, Frigyest. Henrik testvérének, Tellónak, sikerült elmenekülnie, de felesége, Juana de Lara (Juan Núñez de Lara elsőszülött leánya) a király fogságában maradt. I. Péter, még 1358-ban, megölette IV. Péter aragóniai király féltestvérét, Aragóniai János infánst is. 1359-ben a két aragóniai infáns édesanyját, Kasztíliai Eleonóra királynét, I. Péter bosszúból meggyilkoltatta, mert Ferdinánd infáns IV. Péter oldalára állt; valamint megölette Juana de Larát, Tello feleségét is. 1359. júniusban, Barcelona előtt, a IV. Péter király, valamint Bernat de Cabrera (?–1368), Osona grófja, és Hug de Cardona (Hugo Folch de Cardona) (1328–1400), Cardona grófja, vezérelte aragóniai hajóhad legyőzte a kasztíliai flottát, amelynek fővezére Egidio Boccanegra (?–1367), genovai születésű hajós, Kasztília tengernagya volt. A kasztíliaiak további parancsnokai García Álvarez de Toledo (?–1370), a Szent Jakab Lovagrend nagymestere, Diego García de Padilla (?–1368), a Calatrava Lovagrend nagymestere, María de Padilla testvére, valamint Pero (Pedro) López de Ayala (1332–1407) (a korszak kiváló történetírója) voltak. 1359. szeptemberben a Henrik gróf vezette aragóniai sereg, Araviana mellett, legyőzte a Juan Fernández de Hinestrosa (?–1359) vezette kasztíliai sereget, a csatában kapott sebeibe a kasztíliai vezér belehalt (leánya, María, a király kedvese volt). I. Péter, bosszúból, még 1359-ben, kivégeztette Jánost és Pétert, Henrik grófnak és Tellónak az öccseit, akik már évek óta a király fogságában raboskodtak. A kasztíliai uralkodó bosszúja azonban – akárcsak korábban – most sem csak a királyi családok tagjait érte el, hanem nemeseket, polgárokat és papokat is. Henrik gróf és Bernat de Cabrera, Osona grófja, 1360 elején, Aragóniából betörtek Kasztíliába, és elfoglalták Nájera városát. I. Péter először Gutierre Fernández de Toledo (?–1360), Anamella ura vezetésével küldött ellenük csapatokat, majd később, Burgosból, az I. Péter irányította kasztíliai sereg is elindult Henrik gróf ellen. A város előtt, 1360. április 24-én megvívott, első nájerai csatában, I. Péter győzött Henrik gróf ellen, aki a csata elvesztése után a városba menekült. I. Péter nem ostromolta meg Nájerát, hanem hirtelen, szinte érthetetlenül, elvonult a város alól, San Domingo (Santo Domingo de la Calzada) felé. Állítólag ez azért történt, mert egy idős szerzetes, akit a jóslata után I. Péter máglyán megégetett, még az ütközet előtt, megjósolta a királynak azt, hogy a féltestvére, Henrik gróf fogja őt megölni. Henrik gróf és Osona grófja azonnal kihasználták a lehetőséget, elhagyták Nájerát, és visszatértek Aragóniába (1360. májusban már ott is voltak). I. Péter, értesülve a grófok meneküléséről, meggondolta magát, utánuk indult, Logroño városáig haladt a seregével. Ott találkozott VI. Ince (1282–1362) pápa legátusával, Guillaume de La Jugie (1317–1374) kardinálissal, aki a királynál elérte azt, hogy ne folytassa a harcot a féltestvére ellen, ne üldözze a menekülőket; I. Péter el is vonult délre, Sevillába, majd, még 1360-ban, a Henrik gróf ellen először küldött csapatokat vezérlő Gutierre Fernández de Toledót kivégeztette; testvérének, Blas (Vasco) Fernández de Toledónak (?–1372), Toledo érsekének, Portugáliába kellett menekülnie. A kasztíliai és az aragóniai király, 1361-ben, a pápai legátus, Guillaume de La Jugie kardinális közreműködésével, békét kötöttek. IV. Péter ekkor feladta Henrik gróf támogatását (aki Franciaországba ment, immár már másodszor), és Aragóniai Ferdinánd infáns támogatását is (aki Katalóniába húzódott vissza). I. Péter ebben az évben (1361) Isabel de Larát, az 1358-ban meggyilkolt Aragóniai János infáns özvegyét (Juan Núñez de Lara másodszülött leányát) gyilkoltatta meg. Az uralkodáshoz a királynak egyre több pénzre volt szüksége, ezért 1361-ben megölette a kincstárnokát, Samuel ha Lévít is, akinek a vagyonát elkobozta. 1361-ben Blanka királyné meghalt, fogságban. Elterjedtek olyan hírek, hogy I. Péter (illetve María de Padilla) megmérgeztette Blankát. Azonban Blanka halála után pár héttel, betegségben, María de Padilla is meghalt. I. Péter 1362-ben, a Cortes (a rendi gyűlés) előtt kijelentette azt, hogy – még Bourbon Blankával kötött házassága előtt –, feleségül vette María de Padillát, és a tőle 1359-ben született fiát, Alfonzt tette meg az örökösének, de a kisfiú, betegségben, talán pestisben, még ebben az évben meghalt. Az Aragóniával kötött béke nem bizonyult tartósnak, és már 1363-ban kiújultak a harcok Kasztília és Aragónia között. IV. Péter ezért Henrik grófot, még 1363-ban, visszahívta Franciaországból, akivel Monzónban szövetséget kötött. Megállapodtak abban, hogy I. Pétert megfosztják a tróntól, és Henrik gróf lesz az új kasztíliai király. IV. Péter féltestvére, Aragóniai Ferdinánd infáns, felháborodott mind a megállapodáson, mind a mellőzésén. IV. Péter ezért elhatározta az elfogatását, ám az infáns ellenállt, és az összecsapásban Henrik gróf emberei megölték őt. 1366 tavaszán fordulat következett be a háborúban: Henrik gróf a híres francia hadvezér, Bertrand du Guesclin (1320 körül – 1380) vezette zsoldossereggel bevonult Kasztíliába, I. Péter menekült előle. 1366. márciusban, Calahorrában, Henrik grófot Kasztília és León királyává kiáltották ki, II. Henrik néven, majd Burgosban meg is koronázták. Ő volt a Trastámara-ház első uralkodója. II. Henrik hívei hatásos pletykákat terjesztettek el. Egyrészt azt híresztelték, hogy Granada mór uralkodója segítséget akar adni I. Péternek, sőt a király át akar térni az iszlámra. II. Henrik támogatói azonban azt is terjesztették, hogy az uralkodó valójában nem is XI. Alfonz királynak és Mária királynénak a fia, mivel az „igazi” I. Péter meghalt csecsemőkorában, és egy zsidó származású kisfiút csempésztek a helyére, ezek azonban kitalált történetek voltak. I. Péter először Portugáliába akart távozni. A kincseivel előre küldött hajót Egidio Boccanegra, Kasztília tengernagya, aki átállt II. Henrik oldalára, elfogta. I. Péter portugál király azonban nem fogadta be a kasztíliai uralkodót, aki ezért az ekkor zajló százéves háborúban az angolok uralta dél-franciaországi tartományba, Guyenne-be ment. Útközben, 1366. júniusban, a híres kegyhelyen, Santiago de Compostelában, a katedrálisban, az oltár előtt, I. Péter emberei meggyilkolták Suero Gómez de Toledo (?–1366) érseket, de a király később azt állította, nem volt része az általa gyűlölt főpap megölésében. 1366. szeptemberben, Libourne városában, I. Péter segítségnyújtásról állapodott meg a Plantagenêt-házból származó Eduárd (1330–1376) walesi herceggel, III. Eduárd (1312–1377) angol király fiával, a kitűnő hadvezérrel, akit Fekete Hercegnek is neveztek. I. Péter a következő évben (1367-ben) angol segítséggel, a Navarrai Királyságon keresztül, bírva II. Károly (1332–1387) király támogatását, vissza is tért Kasztíliába. 1367. április 3-án, a második nájerai csatában, a Fekete Herceg és I. Péter vezette zsoldosok diadalmaskodtak II. Henrik felett; maga du Guesclin is az angolok fogságába esett, de később – váltságdíj ellenében – kiszabadult. (I. Péter nem csak az első nájerai csatában, hanem a másodikban is győzött.) A vesztes ütközet után II. Henrik harmadszor is Franciaországba menekült. I. Péter, a II. Henrik hívei elleni megtorlások során, mások mellett, kivégeztette a fogságába esett Egidio Boccanegrát, az előző évi „kalóztámadás” kivitelezőjét. II. Henrik öccsét, Sanchót (1342–1374), Alburquerque grófját, aki szintén fogságba esett, megkímélte. I. Péter nem fizette ki a megállapodás szerinti zsoldot, az angol katonák erőszakoskodtak a helyiekkel, végül a Fekete Herceg a seregével – még 1367-ben, ősszel – kivonult Kasztíliából. II. Henrik továbbra is bírta a Valois-házbeli, jeles francia királynak, V. Károlynak (1337–1380) és V. Orbán (1310–1370) pápának a támogatását; a klérus egyre nagyobb része elfordult I. Pétertől. II. Henrik és du Guesclin, új sereg élén, 1368-ban, visszatértek Kasztíliába, és mind a nemességnek, mind a városoknak, valamint a papságnak egyre nagyobb része melléjük állt; csatlakozott Henrikhez az öccse, Tello is. A következő év tavaszán, 1369. március 14-én, II. Henrik és du Guesclin, Montiel mellett, döntő győzelmet arattak I. Péter felett, aki a várba menekült. Pár nappal a vesztes csata után, I. Péter éjszaka, titokban, el akarta hagyni a várat, azonban fogságba esett, és du Guesclinhez kísérték. Megjelent II. Henrik, szóváltás alakult ki a két király között, és II. Henrik leszúrta I. Pétert. II. Henrik ezzel végleg megszerezte Kasztília (és León) trónját, bekövetkezett a dinasztiaváltás, az Ivreai-Burgundiai házat a Trastámara-ház váltotta fel. Véget ért az első kasztíliai polgárháború, és az I. Péter kezdte kasztíliai–aragóniai háború is. Gyermekei Bourbon Blankától nem született gyermeke. María de Padillától született gyermekei: Beatrix (1353–1369). Konstancia (1354–1394). Az ő férje a Plantagenêt-házból származó John of Gaunt (1340–1399), Lancaster hercege (akinek a második felesége volt); III. Eduárd (1312–1377) angol királynak a fia, a Fekete Hercegnek az öccse. A lányuk, Lancasteri Katalin (1372–1418) hercegnő III. Henrik (1379–1406) kasztíliai és leóni királynak – I. János (1356–1390) kasztíliai és leóni király fiának, II. Henrik király unokájának – a felesége lett. Így a Trastámara-házból származó, későbbi kasztíliai (és leóni) királyok, apai ágon II. Henrik, anyai ágon I. Péter leszármazottai. Izabella (1355–1392). Az ő férje Edmund of Langley (1341–1402), York hercege (akinek az első felesége lett), a Fekete Hercegnek és John of Gauntnak az öccse. Alfonz (1359–1362). Juana de Castrótól született gyermeke: János (1355–1405). Őt Kasztíliai János néven említik a források, az utódait is a Kasztíliai családi névvel jelölve. Blankát, Máriát és Johannát a forrásokban, egyaránt, I. Péter feleségeinek tekintik. I. Péternek olyan házasságon kívüli kapcsolatai is voltak, amelyekből gyermekek származtak: María González de Hinestrosától (? –?): Ferdinánd (? –?). Teresa de Ayalától (? –?): Mária (? –?). Isabel de Sandovaltól (? –?): Sancho (1363–1370). Jakab (Diego) (?–1434 után). Vele Srakane Vele Srakane (olaszul: Canidole Grande, németül: Groß Kanidol ) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik. Fekvése Az azonos nevű sziget déli felén Crestől 44 km-re délnyugatra, Mali Lošinjtól 14 km-re északnyugatra fekszik. A sziget egyetlen települése. Vele Skrane szigete északnyugat-délkelet irányban nyúlik el Unije és Male Srakane szigete között. Hosszúsága 3,3 km, de szélessége sehol sem éri el az ötszáz métert. Legészakibb, egyben legnyugatibb pontja a Vela Staža-fok, legdélibb, egyben legkeletibb pontja a Žaplić-fok. Legmagasabb pontja az azonos nevű fok felett 60-rel emelkedő Vela Staža. Legnagyobb öblei a Gornja és Donja Trata a keleti és a nyugati oldalon. Mindkét öböl teljesen nyitott. A sziget nyugati oldalán még van néhány kisebb öböl a Keplotina és a Progon a középső, és a Basadura az északi részen. A sziget szinte teljesen kopár, csak alacsony növényzet fedi, és nyáron semmi sem védi a nap tüzétől. A sziget autóval nem járható, a Gornja Trata-öblöt Mali Lošinj kikötőjével hajójárat köti össze. A szigeten bolt sem található, így aki az itteni csendre vágyik mindent magával kell hoznia. A turista szezonon kívül szinte teljes a csend Történelme A sziget valószínűleg már a római korban lakott volt. A Skrivanić-ház sarkába egy római sírfedőlap van befalazva. A Vela Staža dombján történelem előtti erődítmény nyomai találhatók. Az erőd, melynek egy félköríves falmaradványa látható valószínűleg a tengeri rablóktól védte a szigetet. 1102-től a Kvarner szigeteivel, Dalmáciával és Horvátország többi részével együtt a magyar királyok uralma alá került. A 15. század elején a Velencei Köztársaság része lett. 1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok megdöntötte a Velencei Köztársaságot. Az osztrák uralom idején 1813 és 1918 között közigazgatásilag Isztriához csatolták, melynek tartományi székhelye Trieszt volt. A település 1867-től 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd a rapallói szerződés értelmében olasz uralom alá került. 1943-ban horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945. április 20-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben mindössze három állandó lakosa volt. Nevezetességei A Vela Staža dombján történelem előtti erődítmény nyomai találhatók, melynek egy félköríves falmaradványa látható. Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája, ahova a susaki és a ćunski plébános jár misézni. Peru az 1968. évi nyári olimpiai játékokon Peru a mexikói Mexikóvárosban megrendezett 1968. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 8 sportágban 28 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Úszás * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Gubbiói Szent Ubald Gubbiói Szent Ubald (egyes használatban Ubaldo) (Gubbio, 1084 körül – Gubbio, 1160. május 16.) szülővárosának püspöke volt. 1192-től a katolikus szentek közé tartozik. Gubbio város történetének és kultúrájának máig meghatározó alakja. Élete Ubaldo Baldassini néven született helyi, német származású nemesi szülők gyermekeként. Édesapját fiatalon veszítette el. Rokonságába tartozott Szent Sperandia. Elhívatást érzett a szerzetesi élet iránt, ezért a Szent Secondo nevét viselő kolostorba lépett be, ahol néhány évet töltött el. Ezt követően püspöke utasítására visszatért a székesegyház kolostorába, ahol annak perjele oktatta őt. 1114-ben pappá szentelték, 1117-ben a káptalan prépostja lett. Ebbéli tisztségében számos reformot hozott. Ezen reformoknak az alapját Boldog Peter de Honestis Bécsben megalakított szigorú kanonokrendje adta, amelynek szabályait II. Paszkál pápa fogadta el. Ubaldo odautazott, s három hónapig tanulmányozta a kialakított rendszabályokat, hogy bevezesse azokat saját városának kanonokjai között. Visszatértekor nemcsak ezekről a szabályokról, hanem igénytelenségéről, szelídségéről és adakozókészségéről is híressé, népszerűvé vált. 1125-től a leégett székesegyház újjáépítését vezette, ahol saját örökségének jórészét is felhasználta. Olyan mértékben közkedvelt volt Itáliában, hogy számos püspökséget ajánlottak fel neki itt és más országokban is, de ezeket visszautasította. Miután a püspöki szék megüresedett, Ubaldot a város lakossága más egyházi személyekkel II. Honorius pápához küldte, hogy püspököt kérjenek számukra. A pápa1129-ben megtette Ubaldot a város püspökévé. Ubald püspöki feladatai során a keresztény erények tökéletes őre lett és erőteljesen megvédte egyházmegyéjének lakosainak lelki és időleges szükségleteit is. Többek között siikerült megóvnia a várost Rőtszakállú Frigyes pusztításától. Ubald két évig tartó hosszú és fájdalmas betegség után halt meg. Emlékezete Halálát követően a városban nagy tisztelete alakult ki. Számos csodát tulajdonítottak neki már életében és halálában is. 1192-ben III. Celesztin Bentivoglio püspök kérésére a szentek sorába iktatta őt. Romolhatatlan testét, melyet először Perugia és Cagli püspöke temetett el, 1194-ben a város székesegyházából az Ignino-hegyre vitték. 1508-ban az urbinói hercegnék kívánsága szerint egy székesegyházat építettek itt. Ez a helyszín napjainkban is népszerű búcsújáró hely. Életéről főként Theobald ostiai püspök írásaiból tudunk, aki püspökként az utódja lett. Segítségét a fejfájás, a gyermekbetegségek és a megszállottság ellen kérik. A városban ma is nagy tiszteletben áll. Egyrészt igen népszerű férfinév az Ubaldo. Továbbá minden évben megtartják a Festa dei Ceri (Gyertyák ünnepe) elnevezésű rendezvényt. Ezen Ubald mellett Remete Szent Antal és Szent György kerülnek előtérbe. Az ünnepség a középkorból ered, s máig őrzi annak formáját. Olaszország határain túl a franciaországi Thannban (Haut-Rhin) és a pennsylvaniai Jessupban is megemlékeznek róla. A Don Matteo című sorozatban, mivel Gubbio városában játszódik, számos alkalommal kerül szóba Ubald. Vietnám nemzeti parkjainak listája A vietnámi nemzeti parkok rendszere 2015-ben 31 parkot foglal magába, összesen 1 millió hektárral, ami az ország területének mintegy három százaléka. Az első nemzeti park 1966-ban az északi Cúc Phương volt. A legtöbb nemzeti park több tartomány területén fekszik. A nemzeti parkok listája: Moran Mazor Moran Mazor (héberül: ���� ����; 1991. május 17. –) izraeli énekesnő. Ő képviselte Izraelt a 2013-as Eurovíziós Dalfesztiválon Malmőben, a Rak bishvilo (magyarul: Csak neki) című dalával,viszont kiesett a második elődöntőben. Moran 2013. március 7-én nyerte meg az Eurovíziós Dalfesztivál izraeli nemzeti döntőjét, a Kdam Eurovision 2013-at. Moran első nyilvános megjelenése 2011-ben volt, ekkor tűnt fel az Eyal Golan is Calling You című izraeli valóságshowban, melynek végül a győztese lett. Bojan Neziri Bojan Neziri (cirill betűkkel: Бојан Незири ; Szabács, 1982. február 26. –) szerb válogatott labdarúgó. Obermeitingen Obermeitingen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1265 fő (1987. május 25.). Simon Béla (festő) Simon Béla (Fogaras, 1910. december 15. – Pécs, 1980. október 30.) erdélyi magyar festőművész. A Munkácsy Mihály-díjas kiváló alkotó pályájának egy része szűkebb szülőhazájához, Erdélyhez, míg életének második szakasza, magyarországi áttelepedése után a Dunántúl déli tájaihoz kötődik. Életpályája Korán kitűnt rajztudásával és így jutott el a főiskolára. Tanulmányait a kolozsvári Szépművészeti Iskolában kezdte (1928–31), majd néhány éves megszakítással a budapesti Képzőművészeti Főiskolán (1936–39) Szőnyi István irányításával folytatta. 1934-ben elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság Nemes Marcell-díját. 1936-ig első felesége birtokán, a Dés melletti Kaplyonban gazdálkodott és festett. Az 1940-es évek első felében a szilágysági Selymesilosván tanított. Innen küldte be festményeit a Barabás Miklós Céh kiállításaira, ennek 1944-es megszűnéséig számon tartott tagja volt. Festményei – munkajelenetek, portrék, tájképek – az első időkben még erőteljesen mesterének, Szőnyi Istvánnak hatását mutatták. A második világháborúban katonaként átélte Budapest ostromát, majd Baranya megyébe, Alsószentmártonba került. 1960-tól a pécsi Művészeti Gimnáziumban tanított. Hazalátogatásai során a szülőföld nosztalgikusan elkísérő képeit örökítette meg: Csicsói pásztorok ( 1960 ); Borvizes leányka ( 1969 ); Nagyapámék háza ( Udvarhely , 1970); Fogarasi emlék (1962–70). Palettájának jellegzetes vörös színei elsőként Kós Károly-portréján jelentek meg. 1968-ban festett Tamási Áron-portréja arcképfestészetének egyik csúcsa. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, képeinek állandó gyűjteménye Siklóson tekinthető meg. Sótókan karate A sótókan karate (����; sótókanrjú; Hepburn: shōtōkanryū) a japán szabadkezes harcművészetek egyike. A XIX–XX. század fordulóján alakult ki Okinava szigetén, alapítójának Funakosi Gicsint tekintjük. A szó jelentése A „sótókan” elnevezés két szóból áll. A „sótó” jelentése „a fenyves zúgása”, a „kan” jelentése „épület, hely”. A „sótókan” tehát az a hely, ahol a fenyves zúgása hallható. A „sótó” egyben Funakosi művészneve is, utalva a dódzsójára, amelynek a neve a Hajladozó fenyő csarnoka. Jellemzők A sótókan karate egy hagyományos okinavai küzdősport. Alapvetően nagy küzdőtávolságot használ, gyakorlói elsöprő erejű támadásokat, illetve védésből azonnali visszatámadást gyakorolnak. Egyetlen megsemmisítő akcióban hisznek, nem az ellenfél „ledarálásában”. Az edzés három részre bontható: kihon : partner nélküli edzés (árnyékbokszolás). Az alaptechnikák: dacsi (állás), zuki (ütés), uke (védekezés), ucsi (csapás) és geri (rúgás). kata : (formagyakorlat): támadó és védekező mozdulatok meghatározott sorozata. A katák egymásra épülnek, minden övfokozathoz adott kata tartozik. kumite : küzdelem – a távolság (maha) és az időzítés technikája. Különböző nehézségi fokai vannak. A szanbon kumite például 3 lépéses küzdelem, míg az ippon kumite 1 lépéses. A dzsiu-ippon kumite félig szabad küzdelem. A „sima” kumite szabad küzdelmet jelent, általában barna és fekete övesek között. Nincs full contact, minden technikát kontrollal kell végrehajtani. Nagy hangsúly van a gyors és egyszerű technikákon: egy ellenfél – egy technika. Katák listája alfabetikus sorrendben basszaj dai (dai=nagy) basszaj-só = ’törj be az erődbe’ (só=kicsi) csinte/csintei dzsiin dzsion – nevét egy szentélyről kapta dzsitte/dzsutte = ’tíz kéz’ empi (vansu) gankaku (csinto) = ’daru a sziklán’ gódzsusiho dai gódzsusiho só = ’54 lépés’ hangecu (szeisan) – nevét a hangecu dacsiról kapta heian godan heian jondan heian nidan heian sódan heian szandan kanku dai (kusanku) kanku só meikjo sodan meikjo nidan meikjo szandan nidzsúsiho (niszei-si) = ’24 lépés’ szócsin taikjoku sódan taikjoku nidan taikjoku szandan taikjoku jondan taikjoku godan taikjoku rokudan tekki nidan tekki sodan = ’vaslovas’ tekki szandan unszu vankan A karate 20 alapelve Funakosi Gicsin szerint 1. A karate tiszteletadással kezdődik és tiszteletadással ér véget. 2. A karatéban nincs első támadás. 3. A karate az igaz elveket szolgálja. 4. Ismerd meg önmagad, aztán az ellenfeled. 5. A technikánál előbbre való a szellem. 6. Szabadítsd meg a szellemed a terheitől. 7. A hiba hanyagságból ered. 8. Ne gondold azt, hogy a karate csak a dódzsóban van jelen. 9. A karate gyakorlása az egész életet betölti. 10. Ha mindent áthat a karate szelleme, a szépség fog uralkodni. 11. A karate olyan, mint a forró víz, ha nem ég alatta a tűz, kihűl. 12. Ne a győzelemre gondolj, az vezessen, hogy ne veszíts. 13. Ha nem boldogulsz az ellenfeleddel, változtass. 14. A küzdelem nem más, mint a körülményekhez való alkalmazkodás. 15. Kezedet és a lábadat kardként használd. 16. Ahogy felnősz, millió ellenség vesz körül. 17. Az alapállás a kezdőknél felvett, a gyakorlott tartása már természetes. 18. A kata legyen pontos. A valódi harc más dolog. 19. Mindig tartsd szem előtt az erő mértékét, a test hajlékonyságát és a technika sebességét. 20. Soha ne elégedj meg elméleti tudásoddal. Történet A sótókan világhódító útja 1922 májusában kezdődött. A Japán Nevelésügyi Minisztérium különleges látványosságot akart beiktatni egy sportrendezvényének programjába. Funakosi Gicsin okinavai karatemestert hívták meg erre az alkalomra. Az akkor 51 éves, apró termetű, 155 cm magas Funakosi az Okinavai Harci Szövetség, a Sobukai titkára volt. Ismerte a suri-te, a gódzsu, a sito és az uecsi rjúkat is. Mesterei Jacutucune Itoszu és Macumura voltak. A sportbemutató után azzal bízták meg, hogy kezdjen Japánban tanítani. Funakosi bemutatókat tartott a Kodokánon (Dzsúdó Főiskola) és a Budokaion (Harci Művészeti Kollégium). A megélhetéséhez szükséges pénzt betűrajzolással pótolta. A Keio Egyetemen megszervezte az első Karate Klubot. 1925-ben ötszőnyeges dódzsót (gyakorlóterem) nyitott, amit költői álnevéről („Sótó”, jelentése magyarul „Hajladozó fenyő”) sótókannak nevezett el. 1927-ben már három iskolában tanított. Megjelentetett három sótókan tankönyvet is. 1939-ben megjelent legfontosabb műve a Karate-do instrukciók. Japánban minden harci művészettel kapcsolatos tevékenység tiltva volt. A második világháborút követően, e tilalom feloldása után a 80 éves Funakosi ismét elkezdett tanítani. Szerinte a karate legfontosabb feladata a jellem nevelése és azt főként a kata formagyakorlatok egyre koncentráltabb végrehajtásával lehet fejleszteni. A versenyszerű küzdelmet ellenezte, mert féltette a karate lényegét. A sótókan karate ágai Fudokan Főbb sótókan szervezetek Japán Karate Szövetség – valamennyi japán karateszervezet közül ez számít Funakosi szellemi örökösének. [forrás?] Shotokan Karate-do International Federation – a fenti szervezetből kivált, de a tradicionális karatét és annak minőségét követő szervezet. Jegyzetek http://www.shotokankarate.ca/bassai%20kata.htm http://www.shotokankarate.ca/jitte%20kata.htm http://www.shotokankarate.ca/hangetsu%20kata.htm http://www.shotokankarate.ca/heian%20godan%20kata.htm http://www.shotokankarate.ca/heian%20shodan%20kata.htm http://www.shotokankarate.ca/sochin%20kata.htm http://www.shotokankarate.ca/tekki%20nidan%20kata.htm http://www.shotokankarate.ca/wankan%20kata.htm Forrás Zsolt Péter: Japán-Magyar Karate Szakszótár, BUDO Kiskönyvtár 2003-as fedett pályás atlétikai világbajnokság A 2003-as fedett pályás atlétikai világbajnokságot Birminghamben, Nagy-Britanniában rendezték március 14. és március 16. között. A vb-n 28 versenyszámot rendeztek. Éremtáblázat (A táblázatban a rendező nemzet eltérő háttérszínnel kiemelve.) Érmesek WR – világrekord CR – világbajnoki rekord AR – kontinens rekord NR – országos rekord PB – egyéni rekord WL – az adott évben aktuálisan a világ legjobb eredménye SB – az adott évben aktuálisan az egyéni legjobb eredmény Női Michelle Collins (USA) nyerte meg a női 200 m-es versenyszámot, de utólag kizárták. Megjegyzések Eredetileg az amerikai váltó (James Davis, Jerome Young, Milton Campbell, Tyree Washington) nyerte a 4 x 400 m váltó versenyszámot, de utólag Jerome Young pozitív doppingtesztje miatt kizárták. Točak Točak falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Szluinhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 24 km-re délre, községközpontjától 20 km-re északra a Kordun területén, a Korana jobb partján fekszik. A község legészakibb települése. Története 1857-ben 232, 1910-ben 281 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben a falunak 70 lakosa volt. Francia uralkodók házastársainak listája Ez a lap a Francia uralkodók házastársainak listája. ExxonMobil Az Exxon Mobil Corporation vagy ExxonMobil amerikai olaj- és gázcég, John D. Rockefeller Standard Oil nevű cégének leszármazottja, egyike a világ hat energiaóriásának, árbevétel szempontjából köztük is a legnagyobb. 1999. november 30-án alakult, az Exxon és a Mobil cégek egyesülésével. 2007-es adatok alapján a világ legnagyobb árbevételű cége: a 2007-es pénzügyi évben árbevétele 390,3 milliárd $ volt, a teljes 2007-es magyar bruttó nemzeti termék csaknem háromszorosa. (Korábban a Walmart volt a legnagyobb, de az olajárak emelkedése feltornázta az ExxonMobil bevételeit.) Piaci kapitalizáció alapján is a világ legnagyobb cége. (2008 végén 406,1 milliárd dollár.) Tartalékai 72 milliárd hordó kőolajnak megfelelő mennyiségűek voltak 2007 végén, ami az akkori kitermelési ütem mellett több, mint 14 évre elegendő. Az Energiaóriások közt a legnagyobb, de napi 4,18 millió hordós 2007-es kitermelése a világ kitermelésének mindössze három százalékát tette ki és ebben a tekintetben több állami tulajdonú olajcég is túlszárnyalta. Olaj- és földgáztartalékai a világ tartalékainak kevesebb, mint egy százalékát teszik ki, ennek alapján a 14. a világon. 2007-ben az ExxonMobil adózott nyeresége alapján is a legnagyobb volt a világon: ez majdnem 40 milliárd dollárt tett ki. Berlingo Berlingo település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 2706 fő (2017. január 1.). Berlingo Lograto, Maclodio, Rovato, Travagliato és Trenzano községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rage Against the Machine (album) A Rage Against the Machine az azonos nevű rockegyüttes első lemeze. 1992. november 3-án adták ki. A Billboard Heatseekers lista élére került, a Billboard 200-on pedig a 45. helyig jutott. Bekerült az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvbe, a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján pedig a 368. lett. A lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin a Minden idők 100 legjobb metalalbuma listáján a 24. helyre rangsorolta. Az album dalai A Wake Up című dal szerepel a Mátrix című filmben és a Killing in the Name a Grand Theft Auto: San Andreas valamint a Guitar Hero II játékokban. Péault Péault település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 592 fő (2015). Péault La Bretonnière-la-Claye, Corpe, La Couture, Les Magnils-Reigniers és Mareuil-sur-Lay-Dissais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Abeilhan Abeilhan település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 1653 fő (2015). Abeilhan Pouzolles, Alignan-du-Vent, Coulobres, Margon és Servian községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2018-as wimbledoni teniszbajnokság A 2018-as wimbledoni teniszbajnokság az év harmadik Grand Slam-tornája volt, amelyet 132. alkalommal rendeztek meg 2018. július 2−15. között Londonban. A mérkőzésekre az All England Lawn Tennis and Croquet Club wimbledoni füves pályáin került sor a klub és a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) közös rendezésében. A versenyen elért eredmények alapján szerzett pontok beszámítottak a WTA és az ATP pontversenyébe. A férfiaknál a címvédő a svájci Roger Federer, a nőknél az előző évi győztes a spanyol Garbiñe Muguruza volt. Címüket nem tudták megvédeni. A férfiaknál a szerb Novak Đoković negyedszer nyerte a wimbledoni tornát, ezzel tizenharmadik Grand Slam-tornagyőzelmét szerezte, míg a nőknél a német Angelique Kerber először győzött ezen a pályán, összességében harmadik Grand Slam-győzelmét aratva. A magyarok közül a nőknél Babos Tímea, a férfiaknál Fucsovics Márton a főtáblán indulhatott, míg Stollár Fanny és Balázs Attila a selejtezőben kezdte el a küzdelmeket. Stollár Fanny a selejtező első körében, Balázs Attila a második körében esett ki a további küzdelmekből, Babos a főtábla első körében kényszerült búcsúzni. Női párosban Babos Tímea Kristina Mladenoviccsal párban a főtáblán volt az első kiemelt, és a negyeddöntőig jutottak. Stollár Fanny a selejtezőben Georgina García Pérezzel a 4. kiemelt helyről indult, és a második körben vereséget szenvedtek, de visszalépés miatt szerencsés vesztesként mégis feljutottak a főtáblára, ahol első felnőtt Grand Slam főtáblás tornagyőzelmüket aratták az 1. körben a Mandy Minella–Anastasija Sevastova luxemburgi–lett páros elleni 6–1, 6–2 arányú győzelemmel. A második körben a később a döntőig jutó Nicole Melichar– Květa Peschke párostól szenvedtek vereséget. Férfi párosban Fucsovics Márton a német Mischa Zverevvel párban indult, de az első körben kiestek. A junior lányok versenyében Nagy Adrienn a főtáblán indult, és az 1. körben vereséget szenvedett. A junior lányok páros versenyén egy lengyel versenyzővel párban indult, de az 1. körön nem jutottak túl. Pénzdíjazás A torna teljes díjazása 2018-ban 34 000 000 angol font, amely 7,6%-os emelkedés az előző évihez képest. A férfi és női egyéni győztes 2,2 5 millió angol fontot kap, 50 000 fonttal többet, mint az előző évben, de a párosok díjazása is emelkedik. Döntők Férfi egyes Novak Đoković – Kevin Anderson , 6–2, 6–2, 7–6(3) Női egyes Angelique Kerber – Serena Williams , 6–3, 6–3 Férfi páros Mike Bryan / Jack Sock – Raven Klaasen / Michael Venus, 6–3, 6–7(7), 6–3, 5–7, 7–5 Női páros Barbora Krejčíková / Kateřina Siniaková – Nicole Melichar / Květa Peschke , 6–4, 4–6, 6–0 Vegyes páros Alexander Peya / Nicole Melichar – Jamie Murray / Viktorija Azaranka , 7–6(1), 6–3 Juniorok Fiú egyéni Tseng Chun-hsin – Jack Draper, 6–1, 6–7(2), 6–4 Lány egyéni Iga Świątek – Leonie Küng, 6–4, 6–2 Fiú páros Yankı Erel / Otto Virtanen – Nicolás Mejía / Ondřej Štyler, 7–6(5), 6–4 Lány páros Vang Hszin-jü / Vang Hszi-jü – Caty McNally / Whitney Osuigwe, 6–2, 6–1 Gourvillette Gourvillette település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 97 fő (2015). Gourvillette Beauvais-sur-Matha, Cressé, Haimps, Massac és Les Touches-de-Périgny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Eseményhorizont Az eseményhorizont az általános relativitáselméletben a téridő egy olyan határfelülete, amin túli események már nincsenek hatással a megfigyelőre. Az eseményhorizont mögött elinduló fénysugarak soha nem lépik át az eseményhorizontot. A megfigyelő oldaláról rajta áthaladók pedig nem tudnak visszatérni. Az eseményhorizont legközismertebb példája a fekete lyukakat körülvevő. A fekete lyukak tömege olyan nagy, és méretük ehhez képest olyan kicsiny, hogy semmilyen anyag vagy sugárzás nem tud eltávolodni tőlük. Ezt úgy is meg lehet fogalmazni, hogy az eseményhorizont mögött a szökési sebesség nagyobb a fénysebességnél. A relativitáselmélet szerint lehetetlen, hogy valami gyorsabban haladjon a fénynél, ezért az eseményhorizonton kijutni bármilyen anyag, vagy sugárzás (pl. fény) számára lehetetlen. Fekete lyukról tehát akkor beszélünk, ha a hatalmas tömeg olyan roppant sűrűségű, és ennek következtében olyan kicsi, hogy elfér az általa létrehozott eseményhorizontban. Ebben az esetben ugyanis az égitest minden pontja az eseményhorizonton belül van, így az eseményhorizonton kívülről az égitest egyetlen pontja sem látható. Az eseményhorizont tehát bizonyos értelemben úgy működik, mint egy féligáteresztő membrán: a bátor űrhajós be tud ugrani, de utána nem tud hazatelefonálni, hogy milyen odabent. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy – a relativitáselmélet értelmében – a gravitációs tér hatására bekövetkező idődilatáció azt eredményezi, hogy az űrhajós, kívülről nézve tulajdonképpen soha nem halad át az eseményhorizonton. Másképpen megfogalmazva, az a pillanat, amikor áthaladna rajta, mindig a jövőben marad, és sosem kerül át a múltba. A távoli szemlélő szemszögéből az látszik, hogy az eseményhorizontot közelítve az űrhajós egyre lassabban halad. Az eseményhorizontnál pedig 'kimerevedik a kép', mivel az onnan érkező fénysugarak végtelenül sok idő múlva érik csak el a megfigyelőt. Az űrhajós ezzel szemben saját idejében véges idő alatt éri el az eseményhorizontot. Egy másfajta eseményhorizontot eredményezhet a világegyetem tágulása, ha a tágulás sebessége elég nagy. Ekkor a kellően távoli pontokból a fény sosem ér el a megfigyelőhöz, mert a tágulás gyorsabban növeli a távolságot, mint amilyen ütemben a fény terjedése csökkenti. Elméletileg eseményhorizont keletkezik egy gravitációmentes, nem táguló térben mozgó, egyenes vonalon, egyenletesen gyorsuló test mögött is. Egy ilyen test pályáját más megfigyelők olyan görbének látják, ami aszimptotikusan közelíti a fénysugár téridő-diagramjára jellemző 45°-os szöget. A valóságban ilyesmi nem fordulhat elő, mert a végtelen sokáig tartó gyorsuláshoz végtelen energiára lenne szükség. Abel Kirui Abel Kirui (1982. június 4. –) olimpiai ezüstérmes, világbajnok kenyai atléta, maratoni futó. Pályafutása 2007-ben második lett a Berlin Maratonon, majd 2008-ban 2.07:38-as új versenyrekorddal nyerte meg a Bécs Maratont. A 2009-es Rotterdam Maratont egyéni legjobbjával, 2.05:04-gyel zárta harmadikként. A berlini világbajnokságon érte el pályafutása legkimagaslóbb eredményét. Kirui a táv második felében állt az élre és végül új világbajnoki rekorddal nyerte meg a számot. Egyéni legjobbjai Félmaraton - 1.00:11 (2007) Maratoni futás - 2.05:4 (2008) Magánélete Házas, felesége Stella Jemeli, akitől egy fia született 2008-ban. Nagybátyja, Mike Rotich szintén sikeres maratoni futó. Férfi snowboardcross a 2014. évi téli olimpiai játékokon A 2014. évi téli olimpiai játékokon a hódeszka férfi snowboardcross versenyszámát február 18-án rendezték a Rosa Hutor alpesi síközpontban, Krasznaja Poljanában. Az aranyérmet a francia Pierre Vaultier nyerte. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. A verseny eredetileg február 17-én rendezték volna. A köd miatt azonban elhalasztották 18-ára. Eseménynaptár Az időpontok moszkvai idő szerint (UTC+4), zárójelben magyar idő szerint (UTC+1) olvashatóak. Eredmények A versenyt február 17-éről elhalasztották és a selejtezőt törölték. A versenyzőket a nyolcaddöntőbe a világkupa eredményeik alapján sorolták be.[forrás?] A nyolcaddöntőtől kieséses rendszerben folytatódott a versenyszám. Minden futamból az első három helyen célba érkező versenyző jutott tovább a következő fordulóba. A rövidítések jelentése a következő: Q : továbbjutás időeredmény vagy helyezés alapján case (Unix) A case a Unix shell beépített utasítása többirányú elágazás programozására. Alakja: Az utasítás egymás után megpróbálja szó-t illeszteni a megadott mintákra. Ha valamelyik minta egyezik, annak utasításai hajtódnak végre ;;-ig. A mintaillesztés a fájlok wildcard-jával azonos módon történik. Külön default ág nincs, de a * minden szóra illeszkedik. Példa: Forrás Bash Reference Manual (gnu.org) Pataki pisztráng A pataki pisztráng vagy pataki szaibling (Salvelinus fontinalis) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez és a lazacfélék (Salmonidae) családjához tartozó faj. Előfordulása A pataki pisztráng Észak-Amerika keleti felén, a hideg, oxigénben gazdag tavak és folyók lakója. 1884 óta telepítik Európában, különösen azokba a patakokba, ahová a sebes pisztráng már nem úszik fel. Magyarországi állományai nagyon megritkultak. Megjelenése Alakja: A hal teste orsó alakú, erősen megnyúlt, karcsú faroknyéllel. Pikkelyei igen kicsinyek, 160-225 az oldalvonal mentén. Az ekecsont fogazottsága: a lemezen 8 fog, a nyél (a fiataloknál is) fogak nélküli. Szájnyílása nagyon széles (a szemek mögé ér). Kevesebb, mint 75 vakzsák van a gyomorkijáratánál. A farokúszó hátulsó szegélye kissé mindig kimetszett. Színezete: Az állat háta a barnától a sötét olajzöldig változik, hasonlóképpen a hátúszó, amelyen világos márványozás van; oldalain sárga vagy piros, többnyire világos udvarral körülvett pontok ragyognak, hasoldalának színe a sárgástól a vörhenyesig változik. A páros úszók és a farok alatti úszó elülső szegélyei fehér-feketével beszegettek. Mérete: A 3-5 nyaras példányok 30-40 centiméter hosszúak (0.5-1 kilogramm); 45 centiméternél ritkán hosszabbak. Életmódja A pataki pisztráng területhű faj. Tápláléka apró gerinctelenek, később kishalak. Szaporodása Október és március között ívik, ikráit sebes sodrásban kapart sekély kavicsgödörbe rakja le. Az ikrák száma testkilogrammonként akár 2000 lehet. Védettsége Magyarországon méretkorlátozás alá eső faj. Palaeolama A Palaeolama („korai láma”) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó fosszilis nem. Tudnivalók A Palaeolama Észak- és Dél-Amerikában fordult elő, a késő pliocéntől egészen a pleisztocén kor végéig, körülbelül 11 ezer évvel ezelőttig. Legendre és Roth őslénykutatók, négy példánynak próbálták felbecsülni a testtömegét. Ezekre az adatokra jutottak: 1. példány: 198 kilogramm 2. példány: 284,8 kilogramm 3. példány: 205,5 kilogramm 4. példány: 203 kilogramm A Palaeolama mirifica (Simpson, 1931) nevű faj, Kalifornia déli részétől, egészen az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részéig fordult elő; a legsűrűbb állománya Florida területén élt. Rendszerezés A nembe az alábbi 9 elfogadott faj tartozik: Palaeolama aequatorialis Hoffstetter, (1952) - Ecuador Palaeolama crassa Hoffstetter, (1952) - Ecuador Palaeolama edensis - Észak-Amerika Palaeolama gracilis - Észak-Amerika Palaeolama hoffstetteri Guérin & Faure, 1999 - Bolívia Palaeolama macrocephala - Észak-Amerika Palaeolama mirifica (Simpson, 1931) Palaeolama reissi Branco, (1883) Palaeolama weddelli (Gervais, 1855) - Bolívia, Argentína Az alábbi taxonokat áthelyezték, vagy át lesznek helyezve a Hemiauchenia nembe: Palaeolama (Hemiauchenia) guanajuatensis Palaeolama (Hemiauchenia) blancoensis Palaeolama (Hemiauchenia) paradoxa (H. Gervais & Ameghino 1880) Palaeolama (Hemiauchenia) major Liais, 1872 Palaeolama (Hemiauchenia) niedae Guérin & Faure, 1999 Az alábbiak valószínűleg, kizárólag szinoimák: Palaeolama brevirostris Rusconi, 1930 Palaeolama leptognatha Ameghino - talán a Palaeolama major szinonimája Palaeolama mesolithica H. Gervais & Ameghino Palaeolama oweni Étivey Étivey település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 200 fő (2015). Étivey Villiers-les-Hauts, Aisy-sur-Armançon, Bierry-les-Belles-Fontaines, Châtel-Gérard, Nuits, Pasilly, Perrigny-sur-Armançon és Sarry községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Simon Helberg Simon Maxwell Helberg (Los Angeles, Kalifornia, 1980. december 9. – ) amerikai színész, humorista. Legismertebb szerepe az Agymenők sorozatban alakított Howard Wolowitz gépészmérnök. A Dr. Horrible’s Sing-Along Blog zenés tragikomédia Moist-jaként is látható volt az internetes minisorozatban. Élete Simon Helberg 1980-ban egy Los Angeles-i zsidó családban született, apja Sandy Helberg színész, anyja pedig Harriet B. Helberg castingrendező. A Karate kölyökből inspirálódva gyermekként karatézni kezdett, és tízéves korára már fekete övet szerzett. Zsidó neveltetést kapott, melyről egy interjúban így vallott: „Konzervatívból reformba hajló judaizmus volt, de az idő előrehaladtával egyre inkább reform lett.” Helberg a kaliforniai Santa Monica-ban végezte középiskolai tanulmányait. Ezt követően a New York-i Egyetem művészeti karára (Tisch School of the Arts) járt, és az Atlantic Theater Company színészeként szerzett tapasztalatot. 2007-ben feleségül vette Jocelyn Towne színésznőt. Közös gyermekük, Adeline 2012. május 8-án született. Pályafutása Helberg évekig volt Derek Waters párja a Derek & Simon humortársulatban. 2007-ben Bob Odenkirk-kel közösen elindították a Derek & Simon: The Show című internetes műsort. Emellett két rövidfilmet is készítettek: Derek & Simon: The Pity Card (melyben Zach Galifianakis és Bill Hader is szerepel), illetve Derek & Simon: A Bee and a Cigarette (melyben Casey Wilson és Emily Rutherfurd is felbukkan). Helberg egyik első tévés munkája a MADtv-ben volt 2002-ben, amelyben különböző humoros alakításai voltak. 2002-ben a Buliszerviz egyik kocka diákját alakította. 2003-ban egy kisebb szerepet kapott a Sulihuligánokban, majd 2004-ben a Zsaruk bevetésen (Reno 911!) című valóság-vígjáték sorozatban, illetve a Quintuplets egyik részében is feltűnt. Ugyancsak 2004-ben a Los Angeles-i tündérmesében Hilary Duff és Chad Michael Murray mellett volt látható. George Clooney 2005-ös filmjében, a Jó estét, jó szerencsét!-ben, illetve Az ítélet: család egyik részében is feltűnt kisebb szerepeket játszva. 2006 és 2007 között A színfalak mögött-ben Alex Dwyer karakterét alakította. Ugyancsak 2006-ban több humoros reklámban is szerepelt. 2007-ben A lankadatlan - A Dewey Cox sztori című zenés vígjátékban egy zsidó lemezkiadót játszott. 2008-ban a Dr. Horrible’s Sing-Along Blog-ban Moist-ot alakította, 2009-ben az Egy komoly emberben Scott Ginzler rabbit alakította. 2007-től ő játssza Howard Wolowitz-ot, a CBS Agymenők című sorozatának egyik tudósát, az excentrikusan öltözködő, önjelölt „casanovát”. Négycsíkos sikló A négycsíkos sikló (Elaphe quatuorlineata) a hüllők (Reptilia) osztályába, a kígyók (Serpentes) alrendjébe és a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj megtalálható Olaszország középső és déli részein, egészen Szicíliáig, a Balkán-félszigetnek az Adriai-tenger felé eső oldalán, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia és Hercegovinában, Albániában, Szerbiában, Montenegróban, Macedóniában és Görögországban (köztük számos jón- és égei-tengeri szigeten. Kedveli a meleg, száraz vagy párás síkvidéki vagy dombos terepet. 1400 m-es magasságig is előfordulhat, különösen nyílt lombhullató erdőkben és sziklás, növényzettel jól beborított lankákon. Gyakran látható vizenyős területeken. Alfajai Elaphe quatuorlineata muenteri (Bedriaga, 1882) Elaphe quatuorlineata quatuorlineata (Lacépède, 1789) Elaphe quadrolineata scyrensis Cattaneo 1999 Elaphe quatuorlineata parensis Cattaneo 1999 Megjelenése Nagyméretű erős testalkatú siklóféle, bár mérete ritkán haladja meg a 160 cm-t. Erőteljes, hosszúkás, nagyméretű pikkelyekkel borított feje jól elkülönül teste többi részétől. Pupillája kerek. Testének felső része barna, okkerszínű, sárgásbarna, vagy szürkéstől a narancsos-barna árnyalatig terjedhet, az oldalán végigfutó jellegzetes, négy hosszanti csíkból álló mintázat a farka felé már alig kivehető. Egyszínű barna fejének oldalsó részén sötét vonalakból álló mintázat fut. Testének alsó része sárgás, gyakran sötét pettyekkel. A fiatal egyedek színe jelentősen eltér a kifejlettekétől, hosszanti csíkozásuk nincs, fejükön jól észrevehető halvány és sötétebb mintázat váltakozik. Testükön sötét foltok és harántirányú csíkozás látható. Teste középső részén 25 (ritkábban 23 vagy 27) gyengén, de jól láthatóan bordázott pikkelye van. Életmódja A négycsíkos sikló meglehetősen nyugodt, földön élő siklófaj, mely kedveli a köves, bozótos élőhelyeket. Hajnaltól szürkületig aktív. Nem mérges, ha veszélyt érez ritkán harap, inkább fenyegetően sziszeg. Táplálékát kisebb emlősök, madarak illetve gyíkok képezik, áldozatát fojtással öli meg. Szaporodása A négycsíkos siklók párzására júliusban és augusztusban kerül sor; a nőstény 5–16 tojást rak kövek alá. Természetvédelmi helyzete A faj számára a legfőbb veszélyt élőhelyének elvesztése jelenti a mezőgazdasági területek, a turizmus és az ipari fejlesztések miatt. Elterjedési területének egy részén az emberek is zaklatják. Anabel Medina Garrigues Ana Isabel Medina Garrigues (Valencia, 1982. július 31. –) kétszeres Grand Slam-tornagyőztes, olimpiai ezüstérmes, junior Grand Slam-tornagyőztes spanyol hivatásos teniszezőnő. Eddigi karrierje során 11 egyéni és 28 páros WTA-tornán győzött, emellett hat egyéni és három ITF tornán végzett az első helyen. Első WTA-tornáját 2001-ben nyerte meg Palermóban. Legnagyobb sikere, hogy a 2008-as és a 2009-es Roland Garros női páros versenyét is megnyerte, honfitársnője, Virginia Ruano Pascual oldalán. Négy olimpián vett részt. A 2008-as pekingi olimpián Virginia Ruano Pascuallal ezüstérmet szereztek párosban. Az egyéni világranglistán a legjobb helyezése a tizenhatodik volt, amelyet 2009 májusában ért el. A páros ranglistán 2008 novemberében a harmadik helyen állt. WTA-döntői Egyéni Győzelmei (11) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Challenger tornákat 2012-től rendeznek. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Páros Győzelmei (28) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Challenger tornákat 2012-től rendeznek. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. |} 2012-es Australian Open – férfi egyes Ez a szócikk tartalmazza a 2012-es Australian Open férfi egyes mérkőzéseit. A címvédő az első kiemelt Novak Đoković volt. A szerb játékos ebben az évben is megnyerte a tornát, a döntőben Rafael Nadalt legyőzve 5–7, 6–4, 6–2, 6–7(5), 7–5-re. A finálé 5 óra 53 percig tartott, amely így minden idők leghosszabb Australian Open-mérkőzése, és a leghosszabb Grand Slam-döntője lett. Az utóbbi rekordot korábban az 1988-as US Open fináléja tartotta, amelyen Mats Wilander 4 óra 54 perc alatt győzte le Ivan Lendlt 6–4, 4–6, 6–3, 5–7, 6–4-re. Relatív prímek A matematikában az a és b egész számok esetén azt mondjuk, hogy az a a b-hez relatív prím, vagy egyszerűen a és b relatív prímek, ha az 1-en és −1-en kívül nincs más közös osztójuk. Vagy ami ezzel ekvivalens, ha a és b legnagyobb közös osztója 1. Például a 6 és a 35 relatív prímek, de a 6 és a 27 nem, mert mindkettő osztható 3-mal. Minden prímszám tetszőleges másikhoz relatív prím, illetve egy prímszámhoz minden nála kisebb természetes szám relatív prím. Az 1 minden egész számhoz relatív prím; a 0 csak az 1-hez és a ‒1-hez. Annak gyors eldöntésére, hogy két szám relatív prím-e, alkalmas az euklideszi algoritmus. Az Euler-függvény (vagy Euler-féle fí-függvény) pozitív egész n-ekre megadja az 1 és n közötti, n-hez képest relatív prím egészek számát. Tulajdonságok Az „a és b relatív prímek” kijelentéssel ekvivalens állítások: Léteznek x és y egész számok úgy, hogy ax + by = 1 (lásd még: Bézout-lemma ). A b egész számhoz találunk olyan y egész számot, hogy by ≡ 1 (mod a ). Más szavakkal, a b által reprezentált elem invertálható elem a modulo a maradékosztályok Z a gyűrűjében . A fentiekből következően, ha a és b relatív prímek, és br ≡ bs (mod a), akkor r ≡ s (mod a) (mert „oszthatunk b-vel” modulo a számolva). Továbbá, ha a és b1 relatív prímek, valamint a és b2 is relatív prímek, akkor a és b1b2 szintén relatív prímek (mert az egységelemek szorzata szintén egységelem). Ha a és b relatív prímek, és a osztója a bc szorzatnak, akkor a osztója c-nek. Ez tekinthető Euklidész híres lemmájának általánosításaként, amely kimondja, hogy ha p prím, és p osztója a bc szorzatnak, akkor vagy p osztója b-nek, vagy p osztója c-nek. Szemléletesen: a és b egész szám pontosan akkor relatív prímek, ha a Descartes-féle koordináta-rendszerben az (a, b) koordinátájú pont „látszik” az origóból, azaz nincsen egész koordinátájú pont az origó és az (a, b) pont között. (Lásd az 1. ábrát.) Annak a valószínűsége, hogy két véletlenül választott egész szám relatív prím, 6/π2, ami körülbelül 60%. A természetes számok köréből vett a és b pontosan akkor relatív prímek, ha 2a ‒ 1 és 2b ‒ 1 is relatív prímek. A relatív prímek binér relációja nem tranzitív, mivel például a 2 és a 3, valamint a 3 és a 4 relatív prímek, de a 2 és a 4 nem. Relatív prím számok szorzatának osztói a tényezők osztói szorzatai Legyenek a osztói a 1 , a 2 , …, a j ; ezek halmaza legyen A és összegük legyen s(A); míg b osztói legyenek b 1 , b 2 , …, b k , s ezek halmaza legyen B és összegük s(B) (j,k egynél nagyobb természetes számok)! Ekkor egy A-beli x és egy B-beli y szám szorzata biztosan osztója ab-nek, hiszen az oszthatóság definíciója szerint léteznek olyan q,r egész számok, a=xq és b=yr, és így ab=(xq)(yr)=(xy)qr, ami azt jelenti, (xy) tényleg osztója ab-nek. Fordítva, ab egy osztójának prímfelbontását képezve, ezek a relatív prímség miatt két közös elem nélküli csoportra oszlanak: a prímosztói, illetve b prímosztói; a két diszjunkt csoport elemeinek szorzatát külön-külön képezve pedig részint a, részint pedig b egy osztóját kapjuk. A 2.1. és 2.2. gondolatmenetek eredményét összefoglalva adódik, hogy éppen a és b osztóinak szorzatai adják ab osztóit, vagyis ezek halmaza C = {xy | x∈A, y∈B}. Tehát A és B elemeit összeszorozva kapjuk az ab osztóit, E tételre épül a d(n) ("osztók száma") és a σ(n) ("osztók összege") függvény (gyenge) multiplikativitásának bizonyítása. Valószínűség Feltehető a kérdés, hogy mi annak a valószínűsége, hogy véletlenszerűen kiválasztva két egész számot, ezek egymáshoz relatív prímek. Két szám, akkor és csak akkor relatív prím egymáshoz, ha nincs közös prímosztójuk, ez a számelmélet alaptétele szerint könnyen igazolható. Ezt az átfogalmazást használjuk fel a kérdés megválaszolására. Jelölje Q(N) azon (a,b) párok számát, ahol a és b is 1 és N közé eső természetes szám és a, b relatív prímek. Be fogjuk látni, hogy Jelölje a prímszámok sorozatát. Jelölje azon (a,b) párok számát, amikre és egyike sem közös osztója a-nak és b-nek. Nyilván . Meghatározzuk -et. Ha N -rel osztható szám, mondjuk , akkor mivel annak valószínűsége, hogy a és b mindkettő osztható -vel és ezek az események függetlenek (a szita-formulára is hivatkozhatunk). Legyen most N tetszőleges: , ahol a maradékos osztás tétele szerint. Ekkor (hozzászámolva az összes párt, aminek valamelyik tagja és között van). Ezért továbbá nyilván és innen Most visszatérünk az eredeti -hez. és legfeljebb annyi, ahány olyan (a,b) pár van, aminek mindkét tagja osztható egy -nél nagyobb prímszámmal, innen ahol az x valós szám egész részét jelöli. Ez viszont kisebb, mint hiszen mindig teljesül Így az adódott, hogy és limeszt véve ahol a jobb oldali szorzatban prím p-ket kell venni. Ez viszont a zéta-függvényre vonatkozó ismereteink alapján . Az általános eset igazolása ugyanúgy megy: annak valószínűsége, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott szám-k-as tagjainak nincs közös osztója, . Gyűrűkben A relatív prímek fogalma kiterjeszthető az egységelemes kommutatív gyűrűkre. Ezekben a gyűrűkben egységnek nevezzük azokat az elemeket, amelyek az összes elemnek osztói. A gyűrű két eleme relatív prím, ha közös osztóik éppen az egységek. Az egész számok gyűrűjében az egységek az 1 és a -1. Eszerint a 2 és a -3 relatív prímek. Sainte-Anastasie (Gard) Sainte-Anastasie település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 1667 fő (2015). Sainte-Anastasie Blauzac, Bourdic, Dions, Garrigues-Sainte-Eulalie, Nîmes, Poulx, Saint-Chaptes és Sanilhac-Sagriès községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Club Rubio Ñu A Club Rubio Ñu egy paraguayi labdarúgó klub, melynek székhelye Asunciónban található. A klubot 1913-ban alapították. Jelenleg az első osztályban szerepel. Hazai mérkőzéseit az Estadio La Arboledában játssza, amely létesítmény 4 500 fő befogadására alkalmas. A klub hivatalos színei: zöld-fehér. Nouzerines Nouzerines település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 250 fő (2015). Nouzerines Bétête, Bussière-Saint-Georges, Malleret-Boussac, Tercillat és Vijon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Indiángébics Az indiángébics (Lanius ludovicianus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj. Előfordulása Kanada, az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó és a Turks- és Caicos-szigetek területén honos. Alfajai Lanius ludovicianus anthonyi Lanius ludovicianus excubitorides Lanius ludovicianus gambeli Lanius ludovicianus grinnelli Lanius ludovicianus ludovicianus Lanius ludovicianus mearnsi Lanius ludovicianus mexicanus Lanius ludovicianus miamensis Lanius ludovicianus migrans Lanius ludovicianus nelsoni Lanius ludovicianus sonoriensis Szaporodása Fészekalja 4-8 tojásból áll. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 6.) Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 6.) ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. június 6.) Azaila Azaila település Spanyolországban, Teruel tartományban. Azaila Quinto, Belchite, La Zaida, La Puebla de Híjar és Almochuel községekkel határos. Lakosainak száma 97 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: A Liverpool FC 2009–2010-es szezonja Ez a szócikk a Liverpool FC 2009–2010-es szezonjáról szól, mely a 118. volt a csapat fennállása óta, zsinórban 47. az angol élvonalban. A csapat az angol bajnokságban a hetedik helyen végzett, mellyel indulhattak a 2010–2011-es Európa-ligában. Egy ponttal maradtak le a hatodik Aston Villától és 2 ponttal előzték meg a városi rivális Evertont. A Ligakupában a negyedik, az FA-kupában pedig a harmadik körben estek ki. Európai szinten kiestek a Bajnokok Ligája csoportköréből, majd az Európa-ligában az elődöntőkig jutottak. A szezon Bajnokság A 2009–2010-es idényt a csapat nagyon felemásan kezdte. Először is a felkészülési meccsek nem úgy sikerültek a Liverpoolnak, mint ahogy azt eltervezték. A svájci FC St. Gallen elleni 0–0 után 1–0-ra kikaptak az osztrák Rapid Wientől, később a spanyol Espanyoltól 3–0-ra, az Atlético de Madridtól pedig 2–1-re kaptak ki. Ezek mellett volt még egy döntetlenjük és két győzelmük is, de mégis nyerhető meccseket veszítettek el. Ráadásul az átigazolási időszakban a Liverpool kissé talán meggyengült (bár erre csak a szezon egésze láttán kaphat választ az ember), ugyanis elment a csapattól a spanyol Álvaro Arbeloa és Xabi Alonso is (mindketten a Real Madridhoz), az év elején pedig a középpályára az AS Romából leigazolt Alberto Aquilani lesérült még a szezon kezdete előtt, valamint még további sérülések is nehezítették a klub dolgát (Agger és Fábio Aurélio). Így viszonylag rossz előjelekkel vágtak neki a Vörösök az idénynek. A bajnokság első fordulójában idegenben vesztettek is a Tottenham Hotspur ellen (2–1 a Spursnek), utána viszont a Stoke Cityt 4–0-ra legyőzték otthon. Ezek után az Anfielden kapott ki a Liverpool 3–1-re az Aston Villától, majd egy nagyon nehéz meccsen, idegenben győzték le 3–2-re a Bolton Wandererst. Az előbb említett meccsek során tulajdonképpen két játékos játszott jó formában, a kapus Pepe Reina, és az új szerzemény, a jobbhátvéd Glen Johnson. A Liverpool következő ellenfele az újonc Burnley volt. A Burnley nagy meglepetést okozva legyőzte a Manchester Unitedet 1–0-ra, viszont a papírformának megfelelően kikapott például a Chelsea-től 3–0-ra. Ezek után a Vörösök kemény meccsre számíthattak, ám simán 4–0-ra legyőzték ellenfelüket (az izraeli Benajun mesterhármast rúgott, és a holland Kuijt lőtt még gólt). A Bajnokok Ligájában a Liverpool a francia Lyonnal, az olasz Fiorentinával és a magyar Debreceni VSC-vel került össze. Az első meccs az Anfielden volt 2009. szeptember 16-án, ahol az első ellenfél a magyar bajnok volt. A mérkőzés 1–0-ra végződött a Vörösök javára (Kuijt szerzett gólt a 45+1. percben). A Debrecen jól játszott, keményen védekezett és néhány veszélyes helyzetet is ki tudott alakítani, de a meccsen a Liverpool érvényesült jobban (bár a Vörösök nem játszottak jó formában). A magyar csapat megmutatta, hogy kemény ellenfél lehet a csoportban, szinte minden csapat számára. A Debrecen elismerését az is jelzi, hogy még az angol szurkolók is megtapsolták őket (ez jelzi egyébként a liverpooliak sportszerűségét is). Ezután egy újabb 3–2-es meccs következett a West Ham United ellen Londonban, majd egy jóval magabiztosabb találkozó a Hull City ellen volt az Anfielden. A Liverpool 6–1-re ütötte ki a Hull Cityt (Torres mesterhármast, Gerrard egy gólt lőtt, valamint a csereként beálló holland Ryan Babel is szerzett két gólt, a Vörösöknél szinte mindenki jól teljesített). A Hull City elleni meccs után a Liverpool 2009. szeptember 29-én Firenzébe, az Artemio Franchi Stadionba látogatott a Fiorentina elleni Bajnokok Ligája-meccsre. A meccs nem úgy alakult, ahogy a liverpooliak előzetesen várhatták volna (a hétvégi Hull elleni eredményt szem előtt tartva), a Fiorentina jól játszva, megszerezte a vezetést, a Liverpool támadói nem tudtak érdemben sokat hozzátenni a játékhoz, viszont a Fiorentina rúgott még egy gólt és jól játszva begyűjtötte a három pontot a Vörösök ellen. Ezzel a meccsel a Liverpool ekkor a Bajnokok Ligája csoportjának harmadik helyére került. A BL-ben a következő ellenfél a francia Lyon volt, hazai pályán. A Liverpoolnak a győzelem fontos lett volna, hogy megkönnyítse az esetleges továbbjutását a csoportból, de míg a Fiorentina elképesztő meccsen 4–3-ra legyőzte a Debrecent, addig a Lyon fordítani tudott a (sok sérült miatt) tartalékosan felálló Liverpool ellen (a meccs az utolsó percben dőlt el 2–1-re). A franciaországi visszavágót sem sikerült megnyernie a csapatnak, szintén az utolsó percekben esett gólnak köszönhetően 1–1-gyel zárult a meccs. A Fiorentina elleni BL-meccs után következett a Liverpool első nagy rangadója az évben, a Chelsea ellen, idegenben. Mivel ugyanebben a fordulóban a Manchester United hazai pályán csak egy 2–2-es döntetlent ért el a Sunderland ellen, nem volt mindegy egyik csapatnak sem, hogy ki gyűjti be a három pontot. Ha a Liverpool, feljön a második helyre, a legjobb gólkülönbséggel, a Manchester United mögé, ha a Chelsea, akkor a Kékek lesznek a listavezetők, ráadásul ezek után egy hetes szünet következett az angol bajnokságban is, a nemzetközi világbajnoki selejtezők miatt. A Vörösöket sokan kísérték el Londonba, ám csalódniuk kellett, mivel a 'Pool – bár kiélezett meccset játszott – kikaptak 2–0-ra. Ezek után a bajnokságban a csapat október 17-én a Sunderland otthonába látogatott. Ez a meccs sem úgy alakult a Liverpool számára, ahogy remélték a Vörösök szurkolói, és rá kellett jönniük, hogy a Liverpool hullámvölgybe került. A Sunderland elleni meccsen, az idény egyik legtragikomikusabb góljával a Sunderland nyert (az 5. percben ugyanis a kapu és Reina felé tartó sunderlandi lövés egy strandlabdán irányt változtatva – így megzavarva a kapust – pattant a hálóba, és a meccs ezzel a góllal dőlt el; ráadásul a labdát a felvételek alapján egy liverpooli szurkoló, egy kisfiú ütötte a pályára). A meccset az eset miatt nem játszatták újra, bár ez a labda nem volt a pálya része, és így a szabályok értelmében érvénytelen lenne a gól, a bíró megadta a találatot. A 'Pool tehát a bajnokságban is igen nehéz helyzetbe került, mivel ezzel a vereséggel a nyolcadik helyig csúsztak vissza a tabellán, ráadásul a legközelebbi bajnoki találkozójuk, a listavezető, címvédő és ráadásul legnagyobb rivális, a Manchester United ellen volt, 2009. október 25-én, az Anfielden (a várakozásoknak megfelelően a hangulat még paprikásabb volt a meccsen, hiszen tavaly a Liverpool oda-vissza legyőzte a MU-t: 2–1-re és az Old Traffordon 4–1-re). A várakozásoktól eltérően a Liverpool (bár Gerrard nem játszott, de végül Torres és Johnson igen) 2–0-ra legyőzte a Manchester Unitedet. A vezetést Torres szerezte meg, majd miután a Manchester mindent feltéve támadt, végül egy liverpooli kontrából a hosszabbítás utolsó utáni percében született meg David N'Gog találata, így kialakult a végeredmény. Az eseményekhez hozzátartozik, hogy az utolsó percekben kiállították a szerb Nemanja Vidićet a MU-tól, majd az argentin Javier Mascherano is megkapta a piros lapot a Liverpoolból. Mindezek mellett, a '90-es években a Liverpoollal szép eredményeket elérő Michael Owen is a pályára lépett – hatalmas füttyszó közepette – hiszen ezúttal a Manchester United mezét viselte. A Vörösök következő meccse az Arsenal elleni Ligakupa-találkozó volt. A csapat következő bajnokijára október utolsó napján került sor Londonban, a Fulham ellen. Ez a meccs sem ígérkezett egyértelműen könnyűnek, hiszen a Fulham az előző fordulóban az idén szépen szereplő Manchester City csapatával, idegenben, 2–2-es döntetlent ért el. A meccs ennek megfelelően is alakult, nehéz meccset játszott egymással a két csapat. A Fulham szerzett vezetést, a Liverpool egyenlített, majd a Fulham a hajrában még két gólt lőtt, így a Vörösök 3–1-es vereséggel tértek haza Liverpoolba (később a Manchester United is kikapott a Fulhamtől, méghozzá 3–0-ra szintén Londonban). Ez idő alatt a Liverpool sérülés miatt nélkülözte legmeghatározóbb alapemberét, Steven Gerrardot (sokan úgy gondolták, hogy a sérülések miatt szerepel ilyen gyengén a 'Pool). A Liverpool ezzel az eredménnyel, visszakerült arra a helyre a tabellán, amelyen a Manchester United elleni győzelem előtt tartózkodott. A vereséget két 2–2-es eredmény követte otthon, előbb a Birmingham City, majd a Manchester City ellen. Ezután legyőzték a városi rivális Evertont idegenben, de ezt egy gól nélküli döntetlen követte a Blackburn otthonában, majd egy 1–2-es vereség az Anfielden az Arsenaltól. Az Arsenal ellen vezetést szereztek, de az ágyúsok fordítani tudtak, így végül a londoniak nyertek 1–2-re. Három nappal később hétközi fordulón legyőzték a Wigant 2–1-re. Utána viszont 2–0-ra kikaptak az utolsó Portsmouth gárdájától. A Liverpool az első félidőben jobban játszott, de a sereghajtó jól tartotta magát, ráadásul Mascheranot kiállították. A Vörösök mentek az eredmény után, de az egynlítés helyett egy újabb Portsmouth gól következett. Ez után a Liverpool hazai pályán küzdelmes meccsen legyőzte a Wolverhampton Wandererst 2–0-ra. A Vörösök ez után sorsdöntő mérkőzésre készültek, ugyanis idegenbe az akkor negyedik Aston Villa otthonába utaztak. Ha győznek életben tartják reményüket, hogy visszakerüljenek a legjobb négy közé, vereség esetén viszont nagyon eltávolodtak volna céljuktól. Ráadásul a szezon elején az idei év egyik liverpooli szempontjából a legfájóbb vereségét, pont a birminghami Aston Villától szenvedték el, 3–1-re vesztettek hazai pályán az Anfielden. A meccset 2009. december 29-én lejátszották az Aston Villa otthonában (Villa Park) és a Liverpool végül egy kései (92. percben szerzett) Fernando Torres góllal győzött, tehát végül a Birminghambe is ellátogató több ezer Liverpool FC szurkoló ünnepelhetett. Ezzel a győzelemmel a Liverpool még mindig versenyben van a negyedik hely megszerzéséért, azért, hogy jövőre a csapat ismét a Bajnokok Ligájában szerepelhessen. Már a Wolves elleni meccs után a sérültek már szinte mind felépültek, de a Liverpool játéka még így is akadozott, így nem, meglepő, hogy Rafael Benítez jelentős erősítéseket helyezett kilátásba a téli játékosigazolási időszakra. A csapatot 4-5 komolyabb névvel is összefüggésbe hozták már, de ez természetesen csak a jövő zenéje. A Liverpool legközelebbi bajnokija a Stoke City ellen lesz január 16-án, ugyanis az Angliában uralkodó kemény téli időjárás miatt többek között a január 10-i Tottenham elleni találkozót is elhalasztották. A Stoke City utáni mérkőzés után, a hétközi bajnoki forduló folyamán bepótolják a Liverpool Tottenham elleni meccsét is. A Spurs elleni meccs, már most előre is szintén sorsdöntőnek bizonyul, hiszen az ellenfél, az idén stabilan, jól teljesítő, londoni Tottenham Hotspur. A Spurs (Tottenham Hotspur) érte el az idei év legnagyobb arányú győzelmét (9-1 a Wigan ellen), ráadásul olyan meccseket játszott, mint: 5–0 a Burnley és 1–5 a Hull City ellen. Igaz a nagyoktól kikaptak. Jelenleg pedig a negyedik helyen áll, két ponttal megelőzve ezzel a még mindig gyengélkedő Liverpoolt, amelynek a legminimálisabb bajnoki célja a Spurs által jelenleg elfoglalt negyedik hely, így a Vörösöknek muszáj lenne győzniük, bár valószínűleg rendkívül nehéz meccs vár rájuk, az idén tényleg jól szereplő Spurs ellen (idő közben annyi változás történt, hogy a Manchester City bepótolta elmaradt meccsét a Blackburn Rovers ellen. A City 4–1-re győzött, így feljött a negyedik helyre, a Spurs pedig az ötödikre csúszott. Ettől függetlenül a Liverpoolnak továbbra is létszükséglet legyőzni a Tottenhamet). A Tottenhammel a Liverpool a Stoke City elleni meccs után (2010. január 16.), 2010. január 20-án játszik, pótolja be az időjárási körülmények miatt elmaradt meccsét, az Anfielden (az idény első meccsét, mely a két csapat első meccse is volt, a Spurs nyerte 2–1-re). Előtte viszont a Liverpool legfontosabb célja a Stoke City legyőzése lehet, hiszen ettől is sok függ. A Liverpool tulajdonképpen, már nem sokat hibázhat, ha valóban a negyedik helyre fel akar érni, minden meccs fontos a Vörösök számára ebből a szempontból. Ehhez képest a Liverpool hibázott, illetve nem lehet jó teljesítmények mondani ránézésre, hogy egy 1-1-es döntetlent játszott a Stoke ellen. Viszont meg kell említeni, hogy a Liverpool kénytelen volt tartalékosan felállni, hiszen Steven Gerrard, Fernando Torres, Josszi Benayoun a Reading elleni FA kupa meccsen mind megsérültek, és az utóbbi idők egyik húzó embere, Glenn Johnson is sérüléssel bajlódik már jó ideje, így egyikük sem játszhatott, ez pedig azt jelenti, hogy a Liverpool közel sem a legerősebb 11 játékosával lépett pályára, igaz Pepe Reina felgyógyult és újra védte a Vörösök kapuját, valamint az új szerzemény, Maxi Rodríguez bemutatkozhatott a Liverpool mezében (igaz csak a második félidőben). A meccs első részében valamivel jobban játszott a Liverpool, de nem volt áttörő a játéka és a Stoke is hasonlóan játszott. A Liverpool végül is kigyötörte a vezető gólt, ám a Stoke a 90. perchez közel kiegyenlített. Ezek után még Kujt fejelt egy hatalmas kapufát a hosszabbításban, a végeredmény pedig 1–1 lett. A bírói döntéshozatalokat is lehet meg kell említeni, hiszen a Liverpoolnak egy jogos 11-est nem adtak meg, amely átformálhatta volna a meccs képét. Ez a meccs jellemezte a Liverpool szinte egész idei idényét. Rengeteg sérült, akadozó játék és az utolsó pillanatban elvesztett győzelem. Bár az eredmény 1–1, tehát döntetlen lett, ez a Liverpoolnak egy vereséggel ért fel. Annyi viszont valamelyest öröm lehetett a Liverpoolnak és szurkolóinak, hogy a vetélytársak, akik a negyedik helyért küzdenek, így az Aston Villa és a Tottenham Hotspur is döntetlent játszottak, a Manchester City pedig 2–0-ra kikapott az Evertontól, tehát a Liverpool végeredményben nem került messzebb a negyedik helytől (igaz ha nyernek már csak egy lépésre lennének tőle). Tehát a Stoke elleni meccs nem úgy alakult ahogy abban a Vörösök bíztak, de jelentősebb hátrányt, a versenytársak botlásai miatt nem szedtek össze. Ezek után következett a rendkívül nagy fontossággal bíró Tottenham elleni meccs a hétközi forduló során. A Liverpool rendkívül nehéz, kemény meccsre számíthatott, elsősorban rendkívül sok sérültje miatt és a nyomás is nagy volt, mivel ha a negyedik helyre oda akarnak érni, muszáj legyőzni a Tottenhamet. A Liverpool sok sérültje miatt (Gerrard, Torres, Benajun, Johnson) közel sem legerősebb keretével tudott felállni, de akik a pályán voltak, azok hajtottak, küzdöttek. A Tottenham játékosai is így tettek, így egy feszült hangulatú, kemény, nehéz mérkőzés alakult ki. A küzdelmes meccsen az első gólt a Liverpool szerezte. Az egyre jobb formában játszó Alberto Aquilani passzát követően Dirk Kujt szerzett vezetést a Poolnak a hatodik percben. A meccs képe továbbra sem változott, a Liverpool összességében jól játszott és bár tartalékosan is, de biztosan begyűjtötték a fontos 3 pontot, főleg úgy, hogy Kujt duplázni tudott (a holland a 90. percben ismét betalált, ezúttal büntetőből). A meccs végeredménye tehát Liverpool 2–0 Tottenham Hotspur. FA-kupa A Liverpool FC számára az FA-kupa 2010. január 2-án kezdődött. Első ellenfelük a másodosztályú játszó Reading volt (a Reading a másodosztályban a 20. helyen állt ekkor 24 csapatból). A meccs változatos volt, a Reading először a 14. percben szerzett gólt, de les miatt érvénytelenítették a találatot. Majd a Reading szerzett egy érvényes gólt is, ezt már Simon Church a 24. percben lőtte. Ezek után a Vörösök szereztek gólt, a 36. percben Steven Gerrard vette be Federici kapuját (akit a 69. percben sérülése mi le kellett cserélni). A 77. percben a Liverpool is szerzett egy lesgólt (Dirk Kuijt volt lesen). A meccs egy Torres-helyzettel a 94. percben ért véget (a gólok mellett 2 sárga lap is született, egy-egy mind a két oldalon). Ezzel a Liverpool egy 1–1-es döntetlent játszott a Reading otthonában, így a továbbjutásért visszavágóra kényszerülnek, de azt már az Anfielden fogják játszani, 2010. január 13-án. Ha a Liverpool legyőzné a Readinget, az már biztos, hogy következő ellenfele az első osztályú Burnley csapata lenne. Viszont meglepetésre a Reading nyert az Anfielden 2-1-re. A Liverpool nem játszott jól a vezetést pedig öngólból szerezte az első félidőben. A második félidőre bár a Vörösök feljavultak és a Readingnek komolyabb helyzete sem volt, végül a Reading szerzett még két gólt a hosszabbítás perceiben (ugyanis a 90 perc alatt nem tudtak dűlőre jutni a csapatok). Ezzel az eredménnyel a Liverpool búcsozott az FA kupától is, így a Liverpool lett a második nagy kieső ebben a kupasorozatban (korábban nagy meglepetésre a harmadosztályú Leeds United búcsúztatta a Manchester Unitedtet). Carling Cup (Angol Ligakupa) A Liverpool csapata az Angol Ligakupában (Carling Cup) a Leeds Uniteddel került össze (a meccsre 2009. szeptember 23-án került sor az Elland Roadon, a Leeds otthonában). A Liverpool tartalékos csapattal felállva 0–1-re tudott győzni az ekkor harmadosztályú, egykoron szebb napokat megélt Leeds United ellen. Ezek után a Liverpool nem kisebb ellenfelet kapott, mint a londoni Arsenalt. A mérkőzésre a két csapat között október 28-án került sor az Emirates Stadionban, az Arsenal otthonában. A két (egyébként tartalékos csapat) változatos, jó meccset játszott. Az Arsenal szerzett vezetést egy szépségdíjas találattal, majd a Liverpool egyenlített egy hasonlóan szép góllal. Végül az Arsenal a második félidő első részében ismét megszerezte a vezetést. Előnyét a meccs végéig megőrizte, így a Liverpool kiesett a Ligakupából, az Arsenal pedig a legjobb nyolc közé került. Statisztikák Pályára lépések A szezon 56 tétmérkőzésén összesen 32 játékos lépett pályára a Liverpool színeiben. 1961–1962-es magyar női kosárlabda-bajnokság Az 1961–1962-es magyar női kosárlabda-bajnokság a huszonhatodik magyar női kosárlabda-bajnokság volt. Tizennégy csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség K+: Dobott kosár K-: Kapott kosár P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1963 1892 Lucienne Az 1892 Lucienne (ideiglenes jelöléssel 1971 SD) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Paul Wild fedezte fel 1971. szeptember 16-án. 1039 (szám) Az 1039 (római számmal: MXXXIX) az 1038 és 1040 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1039-es a kettes számrendszerben 10000001111, a nyolcas számrendszerben 2017, a tizenhatos számrendszerben 40F alakban írható fel. Az 1039 páratlan szám, prímszám. Kanonikus alakja 10391, normálalakban az 1,039 · 103 szorzattal írható fel. Két osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1 és 1039. Az 1039 negyvenegy szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül legkisebb az 5165. Csillagászat 1039 Sonneberga kisbolygó Jennifer Aniston Jennifer Aniston (Jennifer Joanna Aniston vagy Jennifer Anastassakis) (Los Angeles, Kalifornia, 1969. február 11. –) amerikai színésznő. A családjával New Yorkba költözött. Apja a görög származású színész John Aniston, eredeti neve Yannis Anastassakis. Anyja New York-i születésű Nancy Dow. Iskoláit (Rudolf Steiner School's, New York's High School of the Performing Arts) New Yorkban végezte. Keresztapja a Kojaket alakító Telly Savalas. Pályája Nehéz kezdetek A színésznő az 1990-ben forgatott Hogyan töltöttem a nyaram (How I spent my summer) című filmben debütált, majd a rövid életű Molloy című sorozatban szerepelt. Következő sorozata, a Ferris Bueller is hamar megbukott, mindössze négy epizód került adásba. Ezek után kisebb vendégszerepeket kapott olyan sorozatokban, mint a Quantum Leap (Quantum Leap - Az időutazó), a Herman's Head, vagy a Burke's Law (Burke törvénye). 1993-ban a Sunday Funnies (Mókás vasárnapok) című tévéshow-ban szerepelt, majd a Mark Jones által rendezett Leprechaun című horror-vígjátékában volt látható, mint Tory Reding. Beérkezés 1994-ben részt vett a Jóbarátok meghallgatásán. Eredetileg Monica Geller szerepére jelentkezett, de Rachel szerepéhez jobban tudott idomulni. A sorozat hatalmas siker lett, 10 évad készült belőle. A szereplők közül Jennifer lett a legnépszerűbb, frizuráját tömegek utánozták. Öt Emmy-díjra jelölték, és az utolsó két évadért egymillió dollárt kapott epizódonként, ezzel be is került a 2005-ös Guinness Rekordok Könyvébe. Mindemellett a sorozat készítői a mai napig egy nagyfilm elkészítésében reménykednek, és újra meg újra felmerül a folytatás lehetősége is. Pályája csúcsán Legnagyobb sikerei[forrás?] a 2003-as Minden6ó – melyben Jim Carrey partnereként volt látható – és a 2004-es Derült égből Polly, amelyben Ben Stillerrel szerepelt. Két 2005-ös filmjéről, a Kisiklottakról, valamint az Azt beszélikről a kritikusok jó véleménnyel voltak, és nagy bevételt is hoztak a filmkészítőknek. 2006-ban újabb két filmet forgatott. A Jóbarátnők egy kis költségvetésű film, melyet a Cannes-i filmfesztiválon mutattak be. A Szakíts, ha bírsz pedig egy újabb hatalmas sikerű film, melyet akkori párjával, Vince Vaughnnal együtt készítettek. Magánélete Jennifer korábban Adam Duritz, John Mayer zenésznek, majd Paul Rudd és Tate Donovan színészeknek volt a párja. Magánélete akkor került a figyelem középpontjába, amikor összejött Brad Pitt-tel. Ezt a kapcsolatot a sajtó nagy érdeklődéssel figyelte. 2000. július 29-én összeházasodtak, pazar lakodalmat tartottak Malibun. Később Pitt belebonyolódott egy kapcsolatba Angelina Jolie-val, emiatt 2005. január 7-én a házaspár külön költözött, majd 2005. március 25-én a színésznő beadta a válókeresetet. A válást 2005. október 2-án mondta ki a bíróság. A bulvársajtó szerint a válás igazi oka, hogy Aniston nem akart gyereket szülni Pittnek. Jennifer ezt tagadta. Brad Pitt után a színésznő Vince Vaughnnal jött össze. 2006 decemberében szakítottak. 2011 májusában Aniston kapcsolatot kezdett Justin Theroux forgatókönyvíróval és színésszel. Aniston eladta a Beverly Hills-i apartmanját 2011 júliusában $38 millió dollárért, majd bérelt egy két hálószobás lakást Hollywood Hills-ben. 2012 augusztusában eljegyezte Justin Theroux, így 2013-ban már a Justinnal közösen vásárolt házát újította fel. 2015. augusztus 5-én, Justin Theroux 44. születésnapjára rendezett ünnepségen, egy meglepetés esküvő keretében, házasságot kötött jegyesével. Courteney Cox Arquette nemcsak kollégája, de – a Jóbarátok 10 éve alatt – a barátja is lett Jennifernek. 2007-ben meghívta új sorozatába (Dirt) egy vendégszerepre, melyben Courteney riválisát játszhatta. Mindemellett Jennifer, Courteney-ék gyermekének, Cocónak a keresztanyja. Díjak és jelölések 2003 - Golden Globe-díj - a legjobb színésznő vígjáték tv-sorozatban - Jóbarátok 2002 - Emmy-díj - a legjobb színésznő vígjáték sorozatban - Jóbarátok 2011 - Arany Málna díj jelölés - a legrosszabb színésznő - Exférj újratöltve 2011 - Arany Málna díj jelölés - a legrosszabb páros - Exférj újratöltve 2004 - Emmy-díj jelölés - a legjobb színésznő vígjáték sorozatban - Jóbarátok 2003 - Emmy-díj jelölés - a legjobb színésznő vígjáték sorozatban - Jóbarátok 2002 - Golden Globe-díj jelölés - a legjobb női epizódszereplő tv-filmben - Jóbarátok 2001 - Emmy-díj jelölés - a legjobb női epizódszereplő vígjáték sorozat - Jóbarátok 2000 - Emmy-díj jelölés - a legjobb női epizódszereplő vígjáték sorozat - Jóbarátok 1997 - Arany Málna díj jelölés - a legrosszabb új sztár Érdekességek A Gyilkos kobold filmje régebben megjelent VHS-en (és csak ott), A törpe bosszúja címmel ahol Aniston magyar hangja Kocsis Judit . A televíziók mindig Gyilkos kobold címmel adják, Kökényessy Ági hangjával. Kisiklottak filmje eltér a többitől, mind műfajban és karakterben is. Ez egy thriller, ahol negatív szerepet alakít. Kellékfeleség című filmjével minden eddigi rekordját megdöntötte, fizetésben és népszerűségben is. Tehát ezért kapta a legtöbb pénzt, és ez a legnépszerűbb filmje is a karrierjében eddig. 2010-ben megjelent első saját illata: Jennifer Aniston by Jennifer Aniston parfüm. 2014-ben megjelent második saját illata: J by Jennifer Aniston parfüm. Flik 72J A Fliegerkompanie 72J vagy Jagdflieger-Kompanie 72 (rövidítve Flik 72J, magyarul 72. vadászrepülő-század) az osztrák-magyar légierő egyik repülőszázada volt. Története A századot az ausztriai Straßhofban állították fel és kiképzése után 1918. január 14-én az olasz hadszíntérre, San Fior di Soprába irányították. 1918 júniusában a 6. hadsereg alárendeltségében vett részt a sikertelen Piave-offenzívában. A háború után a teljes osztrák légierővel együtt felszámolták. Századparancsnokok Herba Ede főhadnagy Josef Hoffmann von Ostenhof főhadnagy Századjelzés Miután 1918 április 14-én a 6. hadseregben elrendelték a repülőszázadok megkülönböztető jelzéseinek használatát, a Flik 72J repülőgépeinek keréktárcsáját teljes egészében feketére festették, a pilótafülke mögött pedig függőleges fekete törzsgyűrűt helyeztek el a géptörzsön. A gyűrűbe az egyes repülőgépet kódoló betű vagy számjelzés került. Négylábúság A négylábúság (vagy quadrupedalizmus, latin quattuor/quadr- = „négy-” és ped = „láb” szavak összetételéből) a szárazföldi mozgás egy formája, amelyhez négy lábra van szükség. A járó állatok közül a gerincesek általában ide tartoznak, például a szarvasmarhához és a macskához hasonló emlősök, vagy a hüllők közé tartozó gyíkok quadrupedek. A gerinceseknél a mozgás átalakulhatott kétlábúságra (például madarak vagy az ember) vagy lábatlan életmódra (például kígyók). A más testfelépítésű szárazföldi állatok vagy lábatlanok, vagy lábainak száma négy és néhány száz között változik. Vannak kivételek, például a rovarok között az imádkozó sáska quadruped. Némelyik madár bizonyos helyzetekben quadruped mozgásra vált, ilyen például a papucscsőrű madár, amely a szárnyai segítségével veti magát a zsákmánya után. Quadrupedek és négylábúak Nem minden négy végtaggal rendelkező állat quadruped. Bár evolúciós szemszögből a karok és a szárnyak módosult lábak, azokat az állatokat, amelyeknek négy lábuk van a négylábúak taxonómiai csoportjába, a Tetrapodák közé sorolják be. E csoport tartalmazza az összes quadrupedális őssel rendelkező gerincest, beleértve az emlősöket, a hüllőket, a kétéltűeket és a madarakat. A különbség a quadrupedek és a tetrapodák között fontos az evolúciós biológia szemszögéből, főként a biped, szárnyas állatokat és azokat tekintve, amelyek mellső végtagjai más feladathoz alkalmazkodtak (például uszonyokká váltak a ceteknél és az úszólábúaknál). Ezek az állatok mind tetrapodák, de egyikük sem quadruped. Habár a kígyók lábai teljesen elcsökevényesedtek, mégis a tetrapodák közé tartoznak. Quadrupedalizmus az embereknél 2005 júliusában, egy dél-törökországi faluban a tudósok felfedeztek öt kurd testvért, akik természetes módon, a kezeiken és lábaikon jártak. A csuklójukon járó csimpánzoktól eltérően a (18 és 34 év közötti) testvérek a tenyerüket használták, megőrizve az ujjaik ügyességét. A kezeiken található bőrkeményedések valószínűtlenné tették annak esélyét, hogy csalás történt. Egy hasonló esetről szóló beszámoló vált ismertté Chiléből, de az ügy még kivizsgálást igényel. A család felfedezése betekintést engedett a tudósok számára az emberi evolúció történetébe. Nicholas Humphrey és John Skoyles a London School of Economics kutatója, valamint a Cambridge-i Egyetemen dolgozó Roger Keynes kijelentették, hogy a járásmód alapján a két ritka jelenség hasonló. Először is a gyermekek korai térden való mászása helyett a családtagok medveszerűen, a talpukon jártak. Másodszor a velük született agykárosodás révén nehezen voltak képesek a két lábukon egyensúlyozni. Emiatt a motorikus fejlődésük a bipedalitásuk helyettesítéséhez vezetett. Más tudósok, például a Max Planck Intézetben dolgozó Stefan Mundlos úgy vélte, hogy a család szokatlan járásmódja egy genetikai rendellenesség eredménye lehetett. Mundlos szerint a 17-es kromoszóma egyik részén található az emberi bipedalizmusért felelős rész. Hivatkozások és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Quadrupedalism című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Tetrapod Zoology: B. rex!. (Hozzáférés: 2009. február 24.) Humphrey, N.: Human hand-walkers: five siblings who never stood up (PDF). LSE Research Online, 2005. (Hozzáférés: 2009. február 24.) Obersaasheim Obersaasheim település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 1026 fő (2015). Obersaasheim Vogelgrun, Algolsheim, Weckolsheim, Dessenheim, Geiswasser és Heiteren községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cambayrac Cambayrac település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 153 fő (2015). Cambayrac Albas, Saint-Vincent-Rive-d’Olt, Sauzet, Trespoux-Rassiels és Villesèque községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Étrembières Étrembières település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 2436 fő (2015). Étrembières Annemasse, Arthaz-Pont-Notre-Dame, Bossey, Gaillard, Monnetier-Mornex és Vétraz-Monthoux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pierre-Perthuis Pierre-Perthuis település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 130 fő (2015). Pierre-Perthuis Saint-Père, Domecy-sur-Cure, Foissy-lès-Vézelay, Fontenay-près-Vézelay és Menades községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kovács István (rádióriporter) Kovács István (Kolozsvár, 1919. január 1. – Marosvásárhely, 2001. október 31.) romániai magyar rádióriporter, forgatókönyvíró, tanulmányíró. Életútja Édesapja, Kovács Gyula nyomdászmester, édesanyja, Persenczki Margit nyomdai segédmunkás volt. Szülővárosa Református Kollégiumában érettségizett (1937), a kolozsvári egyetem jog- és államtudományi karán szerzett diplomát (1942). A marosvásárhelyi OGYI rektori titkára (1947-58), a marxista tanszék lektora, az Orvosi Szemle technikai szerkesztője, a marosvásárhelyi magyar rádióadás osztályvezetője (1958-79). Első írása az Ifjú Erdélyben jelent meg (1933). Tárcáit, riportjait a Vörös Zászló közölte. A bukaresti magyar tévé-adás mutatta be A két Bolyai c. dokumentumfilmjét a Marosvásárhelyen őrzött Bolyai-ereklyékről (1970) és Emberek, házak, emlékek c. riportfilmjét a marosvásárhelyi munkásmozgalom történetéről (1971). Több mint 5000 rádióriportot készített. Sipos Domokos-kutatásainak nyitánya volt Emberek a Kisküküllő mentén c. rádiójátéka (1982. december 12.), ezt követte az íróra emlékező Volt, van és lesz c. irodalomtörténeti tanulmánya A Hétben (1983/21), a Hazafelé c. Sipos-novellának s román fordításainak elemzése a Korunkban (1984/12), végül egy értekezés Sipos írói indulásáról az Igaz Szóban (1986/3). Kutatásainak eredménye Sipos Domokos-monográfiája (1990, az író több kiadatlan elbeszélésével a függelékben). A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte Őrmester úr, nincs puskám! c. második világháborús visszaemlékezéseit (1992). Művei Sipos Domokos ; Kriterion, Bukarest, 1990 Őrmester úr, nincs puskám! ; Mentor, Marosvásárhely, 1997 Teatrul de Păpuşi "Puck". Semicentenar. 1950-2000. Monografie / "Puck" Bábszínház. Ötven éves évforduló. Monográfia ; szerk. Daniela Vartic, Kovács István; Remus, Cluj-Napoca, 2000 Társasági tagság A Sipos Domokos Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke (1992) Julio Salinas Julio Salinas (Bilbao, 1962. szeptember 11. –) spanyol válogatott labdarúgó. A spanyol válogatott tagjaként részt vett az 1986-os, az 1990-es, az 1994-es világbajnokságon. Bundenthal Bundenthal település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Étretat Étretat település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 1388 fő (2015). Étretat Bénouville, Bordeaux-Saint-Clair és Le Tilleul községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Oberscheidweiler Oberscheidweiler település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Pécs díszpolgára A Pécs díszpolgára cím 1780 után született meg - ekkor nyerte el a település a szabad királyi város rangot -, és első ízben 1791-ben adták át. Története A cím kezdetben valójában csak egy felmentés volt a polgárok közé vétel taksájának megfizetése alól. Előfordult, hogy valamely konkrét munka vagy szolgáltatás ellenértékeként történt a felmentés. 1848-ban összefüggésben azzal, hogy kiterjesztették a polgárjogokat Pécs lakói körében, a közgyűlés március 19-én díszpolgárok kinevezéséről is döntött: számos országos politikust valamint a megye liberális nemességének képviselői közül többeket is díszpolgárrá avattak. Ekkor azonban - a díszpolgárokkal együtt - még a város lakosságának csak kevesebb, mint 5 százaléka rendelkezett polgárjoggal.. 1947-ig összesen 64 díszpolgára lett a baranyai városnak. A Tanácsrendszer bevezetése - 1950 - után az ország más városaihoz hasonlóan - kevés új díszpolgári címet adtak ki. az 1980-as évek végén kezdett gyarapodni a befogadott polgárok száma, a rendszerváltást követően 1991-ben négy, 1992-ben kettő, azóta évente egy fővel nőtt a számuk. 2002-ben megújultak a díszpolgári cím adhatóságának szabályai. Ekkortól a Pro Civitate emlékérem is jár a díszpolgári címhez, továbbá 300 ezer forintos anyagi elismerés. A város díszpolgárai meghívót kapnak valamennyi közgyűlésre és a város rendezvényeire is. Díszpolgári cím annak az élő vagy elhunyt személynek adományozható, aki munkásságával gyarapította Pécs város gazdasági, tudományos, kulturális és művészeti értékeit, vagy jelentősen közreműködött ezen értékek megőrzésében, valamint a város közéletének valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Négy éven belül legfeljebb két alkalommal lehet külföldi személynek adományozni a címet. A díszpolgári címmel oklevél, úgynevezett emléktárgy, Pro Civitate Díj és 300 ezer forint jár. Az emléktárgy egy 24,5×11×21 cm-es eozinmázas kisplasztika, melyet a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. készít Erdei Viktor terve alapján. Amennyiben a cím birtokosa külföldi, úgy az erről szóló oklevelet az ő anyanyaelvére is le kell fordítani. Pécs díszpolgárai 1791-1947 között Nem teljes névsor a város által 1791-1947 között díszpolgári címmel megtiszteltekről: 2003–2004-es UEFA-bajnokok ligája A 2003–2004-es UEFA-bajnokok ligája a legrangosabb európai nemzetközi labdarúgókupa, mely jelenlegi nevén 12., jogelődjeivel együttvéve 49. alkalommal került kiírásra. A döntőnek Gelsenkirchenben az Arena AufSchalke stadion adott otthont. A győztes a portugál FC Porto volt, akik a francia AS Monaco csapatát győzték le 3–0-ra. A döntőbe a José Mourinho vezette Porto olyan együtteseken keresztül jutott be, mint a Manchester United, a Deportivo La Coruña és a Lyon, az ellenfelük az AS Monaco a Chelsea és a Real Madrid ellen győzött az egyenes kieséses szakaszban. Ez volt az első olyan kiírás, amikor a csoportkörből továbbjutott 16 csapat második csoportkör helyett egyenes kieséses rendszerben mérkőzött. Selejtezők A selejtezőket három fordulóban bonyolították le 2003. július 16. és augusztus 27. között. A selejtezőben 56 csapat vett részt. 1. selejtezőkör Az első selejtezőkör párosításainak győztesei a második selejtezőkörbe jutottak, a vesztesek kiestek. Az első mérkőzéseket 2003. július 16-án, a visszavágókat július 23-án játszották. 2. selejtezőkör A 2. selejtezőkör párosításainak győztesei a 3. selejtezőkörbe jutottak, a vesztesek kiestek. Az első mérkőzéseket 2003. július 30-án, a visszavágókat augusztus 6-án játszották. 3. selejtezőkör A 3. selejtezőkör párosításainak győztesei a csoportkörbe jutottak, a vesztesek az UEFA-kupa első fordulójába kerültek. Az első mérkőzéseket 2003. augusztus 12-én és 13-án, a visszavágókat augusztus 26-án ás 27-én játszották. Csoportkör A csoportkörben 32 csapat vett részt, a sorsoláskor nyolc darab négycsapatos csoportot képeztek. A csoportokban a csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben mérkőztek meg egymással. A csoportok első két helyezettje az egyenes kieséses szakaszba jutott. A harmadik helyezettek az UEFA-kupa harmadik fordulójába kerültek. A negyedik helyezettek kiestek. A csoportkör mérkőzéseit 2003. szeptember 16. és december 10. között játszották le. Egyenes kieséses szakasz Az egyenes kieséses szakaszban az a 16 csapat vett részt, amelyek a csoportkör során a saját csoportjuk első két helyének valamelyikén végeztek. Nyolcaddöntők Az első mérkőzéseket 2004. február 24-én és 25-én, a visszavágókat március 9-én és 10-én játszották. Negyeddöntők Az első mérkőzéseket 2004. március 23-án és 24-én, a visszavágókat április 6-án és 7-én játszották. Elődöntők Az első mérkőzéseket 2004. április 20-án és 21-én, a visszavágókat május 4-én és 5-én játszották. Aldehid Az aldehidek olyan szerves vegyületek, amelyek molekulájában egy vagy több formilcsoport (aldehidcsoport) található, vagyis az oxocsoport láncvégi szénatomhoz kapcsolódik. A formilcsoport egy oxigénatomból, egy szénatomból és egy hidrogénatomból áll. Neve a latin alcohol dehydrogenatus, azaz „hidrogéntelenített alkohol”-ból származik. Elnevezésük A IUPAC szabályai szerint az aldehidek nevét a megfelelő szénatomszámú szénhidrogénből és az "-al" utótagból képezzük. Például a H 2 C=O aldehidnek a neve metanal, vagy a CH 3 -CH=O aldehid neve etanal. Az aldehidek köznapi (triviális) elnevezését annak a karbonsavnak a nevéből képezzük, amelyik az adott aldehid oxidációjából keletkezett. Például a H 2 C=O triviális neve formaldehid, a CH 3 -CH=O az acetaldehid. Ha elágazó láncú aldehidünk van akkor kiválasztjuk a leghosszabb szénláncot ami tartalmazza a -CHO-csoportot, és a számozást a formilcsoport szénatomjával kezdjük. CH 3 -CH(CH 3 )-CH 2 -CH(CH 2 -CH 3 )-CH=O szerkezetű aldehid neve 2-etil-4-metil-pentanal, igaz hogy a szerkezetében a leghosszabb szénlánc egy hexán de ez nem tartalmazza a -CH=O-csoportot. Osztályozásuk Az aldehidek, a formilcsoporthoz kapcsolódó szénhidrogéngyök természete szerint lehetnek: Alifásak: telített: CH 3 -CH 2 -CH 2 -CH=O (butanal vagy butiraldehid) telítetlen: CH 2 =CH-CH=O (akrilaldehid vagy akrolein ) Aromások: C 6 H 5 -CH=O ( benzaldehid ) Vegyesek: C 6 H 5 -CH 2 -CH=O ( fenil-acetaldehid ) Izoméria Az aldehidek izomerek a ketonokkal (keton: hasonló oxovegyület az aldehidhez, azzal a különbséggel, hogy a C=O csoport a lánc közben található nem a lánc végén, pl.: CH3-C=O-CH3, aceton), a telítetlen alkoholokkal (pl.: CH2=CH-CH2-OH, propén-3-ol) és az enolokkal. Kimutatásuk Kimutathatók ezüsttükör-próbával: A Fehling-próba is alkalmas erre a célra: Az alábbi 2 próba a formilcsoport kimutatására alkalmas. Előállítási módszerek Az aldehidek előállíthatók: a primer alkoholok enyhe oxidációjával (K 2 Cr 2 O 7 katalizátor jelenlétében kénsavas közegben): alkinek vízaddíciójával (Kucserov-reakció, H 2 SO 4 /HgSO 4 katalizátor jelenlétében): Fizikai tulajdonságaik A különböző aldehidek tulajdonságai jelentősen eltérhetnek egymástól, a molekula többi részének szerkezetétől függően. A rövidebb szénláncú aldehidek vízben jobban oldódnak, a formaldehid és az acetaldehid például korlátlanul elegyedik vízzel. Az illékony aldehidek szúrós szagúak. Az aldehidek spektroszkópiás módszerekkel könnyen azonosíthatók. Infravörös spektrumukban intenzív νCO sáv található 1700 cm−1 környékén. Az aldehidek 1H-NMR spektrumában a formilcsoport hidrogénje δ9 körül abszorbeál, ami a spektrum jól elkülöníthető tartománya. Ez a jel jellemző csatolást mutat az alfa-szénhez kapcsolódó protonokkal (ha van ilyen). Franciaország az olimpiai játékokon Franciaország és Pierre de Coubertin az újkori olimpiai játékok létrehozásának letéteményese volt. Az első olimpiát csak hagyománytiszteletből rendezték Görögországban, és nem Franciaországban. Franciaország azon kevés országok egyike, amelyik valamennyi nyári és téli olimpiai játékokon képviseltette magát. Az ország öt olimpiának volt a házigazdája: 1900. évi nyári olimpiai játékok , Párizs 1924. évi téli olimpiai játékok , Chamonix 1924. évi nyári olimpiai játékok , Párizs 1968. évi téli olimpiai játékok , Grenoble 1992. évi téli olimpiai játékok , Albertville A francia sportolók eddig 780 érmet nyertek, legeredményesebb sportágaik a vívás, a kerékpározás, az atlétika, illetve a téli sportágak közül az alpesisí. A Francia Nemzeti Olimpiai és Sportbizottság 1894-ben alakult meg, a NOB még ebben az évben felvette tagjai sorába, a bizottság jelenlegi elnöke Henri Sérandour. Turnhout (járás) Turnhout járás a belgiumi Antwerpen tartományban található. Területe 1356,86 km², lakossága 2010-ben 435000 fő, népsűrűsége 321 fő/km². Története A név eredete A járást a legnagyobb városról, Turnhoutról nevezték el, amely a turn és hout szavakból ered. A Turn feltehetően a germán eredetű durnum-ból származik, jelentése "tüske". A hout szintén germán eredetű, a hulta szól jelentése jelentése "erdő" volt. A hely neve 1186-ban jelent meg írásos forrásban, a tongerloi apátság egyik dokumentumában Turnolt formában. Megalapítása A járást 1800-ban a francia megszállás alatt, Napóleon rendeletére hozták létre, a Deux-Nèthes tartomány két járása egyikeként. A járáshoz eredetileg Arendonk, Herentals, Hoogstraten, Mol, Turnhout és Westerlo kantonok tartoztak. Földrajza Turnhout járás Antwerpentől keletre található és lényegében magába foglalja a Kempen tájegységet. A járás területe szinte teljesen kitölti Antwerpen tartomány keleti részét, legészakibb pontja Hoogstraten, legdélibb pontja Herselt, legnyugatibb pontja Grobbedonk, legkeletibb pontja pedig Balen. A járáshoz tartozik még Baarle-Hertog település is, amelynek jellegzetessége, hogy Hollandia területébe beékelődött enklávé - a belga szabadságharc egyik maradványa. A kerület legnagyobb, névadó városa Turnhout. Vízrajza A Kis-Nete folyó az Arendonk, Retie, és Mol-Postel közötti területen ered, a folyóban számos, Flandriában ritka halfaj található. Mellékfolyói a Molenbeek, a Aa és a Wamp, Grobbendonk területén hagyja el a járást. A Nagy-Nete folyó Balen közelében érkezika járásba, Meerhout, Geel, Laakdal és Westerlo érintésével Heist-op-den-Berg mellett lép ki belőle. A Kis- és Nagy-Nete a Schelde mellékfolyói. A járás területén, Turnhout mellett ered a Mark folyó, amely a Maas folyó mellékfolyója. Malatides Dániel Kis-babóthi Malatides Dániel (1792 körül – 1862 után) orvosdoktor. Élete 1820. borhava (mint ő írja) 11-től 1824. borhava 11-ig Pozsonyban mint orvos 512 szemnyavalyást kezelt. 1840-től 1443-ig Pápán, 1853-tól Pesten volt gyakorlóorvos és delejező. 1851-ben Kolozsvárt járt. A Magyar Hírlap (1851. 579. szám) kóbor gyógyásznak hívja, kinek több kész munkájára vonatkozó előfizetési felhivását is említi. 1858-ban ismét Pesten az egyenlőségi hadosztály orvosának nevezi magát. 1860. január 1-jén Szentpétervárt kelt levelét közli a Győri Közlöny (1860. 21., 22. sz.). Azon év december 1-jén is távol volt, mert leánya Malatides Milka jelenti az ő nevében hitvese szül. Mayr Katalinnak Pesten történt halálát. 1862-ben, 70 éves korában már ismét Pesten írta egyik munkájának előszavát. Cikkei a Regélőben (1840. Különféle nemzetek szépség iránti részletes fogalmaik, Nevezetes jelesség); az Orvosi Tárban (1846. Az imely vagyis a tengeri hajózás okozta iszonyatos nyavalyáról); a Pesti Divatlapban (1848. Az igaz kormány némely kellékei, Lelki szabadság, A státusadóság eltörlése, Hadsereg, Uzsora és egyedáruskodás korlátozása). Munkái De otalgie ejusque speciebus frequentius occurentibus. Viennae, 1820. Örömérzés, melyet ő exc. a nagymélt. erdődi és vöröskői gróf Pálffy Leopold a t. n. Pozsony vármegye örökös fő ispányi és regulta leghiresebb Pozsonyvári örökös kapitánysággal elegyes magyarországi zászlós uri hivatalokra nagymélt. korompai gróf Brunszwik József által történt felméltató ditszentje (?) alkalmával, tiszta szivéből érzett Pozsonyban, az 1822. év kisasszonyhavának 19. napján. (Pozsony.) Édes Gergely vagyis az erkölt diadalma, egy eredeti hősrege; négy cselvékben. Szerzette D. M. D. U. ott, 1824. Az önszeplőzés és a faraszály, az érzékeny szülék, lelkes nevelők és a bizonyos veszélynek vaktába rohanó ifjúság intelmére. Pest, 1847. Egyenlőség, szabadság, testvériség, vagy melyik a legjobb kormány. U. ott, 1848. Az értelmes jó gazda és a nemes takaros honnő naponti foglalkozásaik. U. ott, 1851. és 1853. Három füzet. Az aranyér, vagyis az altest bántalmai és okszerű gyógyítása. U. ott, 1862. (Ezen munkájának borítékán 26 kész munkáját sorolja fel, melyek kéziratban vannak, ilyenek: Diaetetika, Zsidó emanczipáczió, Hasonszenvi gyógyszerek, Romeo és Julia, Misó és Csicsó kalandjai, A gerjély és delejezés titkai sat.). Kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumi könyvtár kézirati osztályában: Rhaphsodia a kertészkedésből és szemorvoslást érdeklő észrevételek. Pozsony, 1824. 4-rét tizennégy levél. Levelei Rumyhoz 1824-től 1831-ig összesen tizenegy darab a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában. Wilhelmsdorf (Mittelfranken) Wilhelmsdorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1002 fő (1987. május 25.). Szabadságház A Szabadságház (hangul: ��� �, Csajui csip, handzsa: ��� �, latin betűkkel: Jayu-ui jib) egy 1998. július 9-én megnyitott négyszintes épület a Koreai demilitarizált övezetben, Panmindzson (Panmunjeom) település déli részén. Jogilag a dél-koreai Kjonggi (Gyeonggi) tartomány Phadzsu (Paju) város Kunne-mjon (Gunnae-myeon) Csoszan-ri (Josan-ri) része. 2018. április 27-én itt fogadták először a vezetőket a 2018. áprilisi Korea-közi találkozó során. Az észak-koreai sajtóban az épület nevét gúnyosan macskakörmök közé szorítva emlegetik. Moravský Žižkov Moravský Žižkov település Csehországban, Břeclavi járásban. Moravský Žižkov Prušánky, Hrušky, Břeclav, Ladná és Velké Bílovice településekkel határos. Lakosainak száma 1441 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Donato Giuseppe Frisoni Donato Giuseppe Frisoni (Itália, Laino, 1683 – Németország, Ludwigsburg, 1735. november 29.) olasz építész. Életrajza Donato Giuseppe Frisoni az itáliai Como közelében fekvő Laino-ban született 1683-ban. A rokokó időszakban főleg Észak-Olaszországban, Dél-Németország, és Csehországban dolgozott. Ő volt pártfogoltja Johann Friedrich Nette (1672, † december 9, 1714 Nancy) német építésznek a Ludwigsburg palota munkálatainál és ő hozta létre a Ludwigsburgi épületegyüttest és 1717-1718-ban részt vett a Weingarten-i apátsági templom újjáépítésében is. Munkája nagy jelentőségű volt a 18. századi német építészetben. Németországban, Ludwigsburgban érte a halál 1735-ben. Arame jahani király Arame Jahan uralkodója az i. e. 9. század derekán, legkésőbb i. e. 858-tól minimum i. e. 834-ig. Valamikor i. e. 858 előtt került trónra, ekkor említik őt először az asszír források, mint Bít Agúsi királyát. Elődje, Agusu fia. Feltehetően volt egy testvére, Adanu, akivel közösen örökölték a trónt, de Adanu szövetségre lépett Karkemis és Unqi királyaival Asszíria ellen, így az i. e. 858-as asszír hadjárat során életét vesztette. E feltevés arra alapozódik, hogy az asszír évkönyvben Szapalulme szövetségesei között feltűnik egy agúsibeli Adanu király, miközben Aramét ugyanabban az évben említik. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy Adanu rövid ideig egyeduralkodó volt, majd Alimus ostrománál i. e. 858-ban meghalt, és Arame követte. Arame nem fordult Asszíria ellen, öt év múlva, az i. e. 853-as karkari csatában felsorolt ellenségek közt sem szerepel, így helyén maradhatott, azonban így két ellenséges szomszédot szerzett. E szomszédok nem segítettek az i. e. 849-es, 848-as és 834-es háborúban, melyek során elvesztette fővárosát és két másik fontos települést, így az amúgy sem nagy ország területe erősen lecsökkent. A szembefordulás oka feltehetően az volt, hogy Asszíria Hamát elfoglalását is tervezte, amelyhez a felvonulási útvonal Jahanon keresztül vezetett, és már a karkari csata előtt is Jahanon vonult át az asszír haderő. A csata után az asszírellenes liga időlegesen feloszlott, sőt tagjai egymás ellen fordultak, elsősorban Hamát ellen. Jahan így a korábbi szövetségesek ellenségeskedésének középpontjába került. Az i. e. 834-es említése után már csak III. Adad-nirári említi Jahant, de ekkor az „arpadita” király már Atarsumki, „Adramu fia”. Az Adramu név valószínűleg azonos Aramével, Arpad pedig legkésőbb i. e. 805-től Jahan fővárosa, így Arame valamikor i. e. 834 és 805 között halhatott meg. A kis jegesmedve A kis jegesmedve (2001) Hans de Beer mesekönyvei alapján készült német- amerikai rajzfilmsorozat, Thilo Graf Rothkirch rendezésében, nagyrészt magyar animációs alkotók közreműködésével. Rövid cselekmény Pihe és a repülés Az első epizód főszereplője Pihe, egy kis jegesmedve, orvvadászok csapdáitól menti meg barátait, és hosszú utazásán új barátot is talál, megismerkedik egy kedves barnamedve-lánnyal. Ám amikor a fárasztó út után végre hazaér, szomorúan látja, hogy szülei megbetegedtek. Egy maolány ismeri a gyógyszert: illatos mézet kell hozniuk az erdőből! A két barát ezért elhagyja a jégvilágot, hogy elhozza a finom, gyógyító mézet Pihe szüleinek. A jegesmaciszülők meggyógyulnak, de Pihéékre még egy komoly feladat vár: Yurit, a lunda madarat kell megtanítaniuk repülni, hogy igazi otthonába, a levegőbe emelkedhessen. Pihe és a kis tigris A második epizódban Pihe olyan messzi helyekre látogat, mint a kikötőváros, a tigrisek erdeje vagy egy kis sziget. Most sem maradnak el az új barátok: Nemo, a tengerjáró cica, Theo, a tigris és a kis jegesmedve többi nagy kalandjából ismert szereplő. Alkotók Storyboard Tenkei Péter Alberto Campos Animációs rendezők Kris van Alphen Darko Belevski Animációs tervezők Darko Belevski Kris van Alpen Nyírő Erzsébet Tóth Lajos Baumgartner Zsolt Pablo Guerrero Éber Magda Varga Erika Bakos Magda Maticska Zsolt Jécsai Zoltán Férfi síakrobatika-ugrás a 2014. évi téli olimpiai játékokon A 2014. évi téli olimpiai játékokon a síakrobatika férfi ugrás versenyszámát február 17-én rendezték Rosa Hutor alpesi síközpontban, Krasznaja Poljanában. Az aranyérmet a fehérorosz Anton Kushnir nyerte. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Eredmények A selejtező 1. fordulójában minden versenyző egy ugrást teljesített, a kapott pontszám alapján az első 6 versenyző jutott a döntőbe, a többiek a selejtező 2. fordulójába kerültek. A selejtező 2. fordulójából a 6 legjobb jutott be a döntőbe. A döntőben három fordulót rendeztek, mindig a négy legjobb versenyző jutott tovább. A 3. fordulóban kapott pontszám határozta meg a végső sorrendet. A rövidítések jelentése a következő: Q : továbbjutás helyezés alapján 7A busz (Szombathely) A szombathelyi 7A jelzésű autóbusz a Vasútállomástól közlekedett az Újtemető megállóhelyig. Csak Ikarus típusú autóbuszok közlekedtek. A vonalat a Vasi Volán Zrt. üzemeltette. A járat 2009-ig közlekedett. Közlekedése Mindennap közlekedett a reggeli és a délutáni csúcsidőben. Forrás Vasi Volán Zrt. Simon Mária Etelka Simon Mária Etelka, eredeti nevén Simon Erzsébet (Medgyesegyháza, 1898. február 28. – Kiskunmajsa, 1944. október 22.) iskolanővér, vértanú, akinek boldoggá avatási eljárása elkezdődött. Élete Ötgyermekes, evangélikus vallású, vasutas családból származik. A családfőt, Simon Mihályt 1905-ben áthelyezték a Krassó-Szörény vármegyei Gavosdiára. A kis Erzsébet innen járt át a közeli Lugosra, ahol iskolanővérek oktatták az elemi ismeretekre. 1910-ben a család ismét költözött: Simon Mihály vasutast Gavosdia vasútállomásról Szegedre vezényelték át. Simon Erzsébet az iskolanővéreknél végezte el a négy polgárit, majd 1921-ben a Szeged Szabad Királyi város női felsőkereskedelmi iskolájában érettségizett le. Két év múlva felvételét kérte a szegény iskolanővérek kongregációjába. 1923. október 31-én a debreceni Szent Anna-plébániatemplomban tette le a katolikus hitvallást. Jelöltként a Svetits Intézetben elvégezte a tanítónőképzőt, 1925-ben oklevelet kapott. 1926. augusztus 28-án a szegedi tartományi házban kezdte meg kétéves újoncidejét, 1928. augusztus 19-én tette le az első fogadalmat. Immár iskolanővérként a kiskunmajsai elemi népiskolában nagy lelkesedéssel kezdte meg pedagógiai működését. Kiváló tanítónőnek bizonyult. Állandóan képezte magát, néhány év elteltével már mintatanításokat tartott. Igényes volt, ugyanakkor meleg szívű, temperamentumos. Különös gonddal ügyelt a szegény, tanyasi családból érkezett gyermekekre. Leleményesen minden alkalmat kihasznált, hogy tanítványai lelki, szellemi érlelődését elősegítse. Már az elemi iskola igazgatójaként elvégezte a tornatanár-képzőt, tornaterem híján a zárda udvarán vagy egy osztályteremben gyakorlatoztatta a kicsiket és a polgáristákat. Eközben ünnepélyeket rendezett, szakelőadásokat tartott, az iskolai tornavizsga színpompás látványára pedig mindig megmozdult a fél város. Karácsonykor és év végén ruhával, lábbelivel, könyvekkel látta el a rászoruló családokat. Sodróan lendületes, munkás életet élt, szinte kifogyhatatlan energiája egyre mélyülő imaéletéből fakadt. 1935-ben Szegeden kötelezte el magát végleg a szerzetesi életnek: letette örök fogadalmát. A háború kitörésekor légvédelmi és légoltalmi tanfolyamot végzett majd utána tartott is. Két nővértársával 1941-ben és 1943-ban Észak-Erdély falvaiban missziós körutat tett. A szövetségesek bombázása keményen sújtotta Szegedet és a kunsági helységeket is. A nővérek, miután biztonságba helyezték a gyermekeket, a kápolnában és a rádió mellett térdelve hallgatták a tragikus szőnyegbombázások híreit, s imádkoztak, engeszteltek, osztoztak az egész meggyötört ország fájdalmában. 1944 májusában ünnepelték a kiskunmajsai zárdaiskola alapításának 50. évfordulóját. Hálaadó ünnepi beszédében Etelka nővér „pokoli erők tombolásáról” szólt, majd a júniusi – évzáró utáni lelkigyakorlaton – üldöztetésről, halálról, vértanúságról elmélkedett. Augusztus 31-i feljegyzése: „Együtt a közösség. Búcsúzik az egyéni és nemzeti szenvedésekkel annyira telített munkaévtől és beletekint a sejtelmes jövőbe. De amíg élnünk lehet és élnünk szabad, egyetlen dallam csendül ki szívünkből, lelkünkből, egyet ütemez munkánk és szenvedésünk, életünk és halálunk: Téged Isten dicsérünk!” Halála 1944 októberében a szovjet csapatok elérték a várost. Egy csoportjuk 22-én este rátört a zárdára. A nővérek az ablakon át menekültek a plébánia irányába. Ekkor egy szovjet katona gépfegyver sorozattal leterítette Etelka nővért. A katonák egy templom közeli árokba húzták és földet szórtak a még feltehetően élő nővérre. Társai napokig nem tudtak hollétéről, majd megtalálták félig elföldelve. Október 25-én, az éj leple alatt, koporsó nélkül, titokban temették el a kiskunmajsai temetőben. Emlékezete A kiskunmajsai Szent Gellért Katolikus Általános Iskola falán 2005 óta márványtábla őrzi emlékét. Hevér Zoltán filmrendező 18 perces TV filmet készített róla. Puskely Mária könyvet írt róla . Gironcourt-sur-Vraine Gironcourt-sur-Vraine település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 968 fő (2015). Gironcourt-sur-Vraine Houécourt, Ménil-en-Xaintois, Morelmaison, Saint-Menge, Biécourt és Dombrot-sur-Vair községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rahim Ruszlanovics Csahkijev Rahim Ruszlanovics Csahkijev (oroszul: Рахим Русланович Чахкиев; Tobolszk, 1983. január 11. –) ingus nemzetiségű oroszországi amatőr ökölvívó. Eredményei 2004-ben ezüstérmes, 2005-ben és 2006-ban bronzérmes az orosz bajnokságban nehézsúlyban. 2007-ben orosz bajnok nehézsúlyban. A döntőben Roman Romancsukot győzte le, és ezzel bekerült a chicagói világbajnokságon induló orosz válogatottba. 2007-ben ezüstérmes a világbajnokságon nehézsúlyban. A negyeddöntőben az azeri Elchin Alizadet , az elődöntőben a francia John M’Bumbát győzte le, majd a döntőben szűk pontozással (6:7) kapott ki az olasz Clemente Russótól . 2008 -ban olimpiai bajnok nehézsúlyban. A negyeddöntőben John M’Bumbát, az elődöntőben a kubai Osmay Acostát, majd a döntőben a világbajnok Clemente Russót győzte le. Profi karrierje 2009-ben cirkálósúlyban kezdte profi pályafutását a hamburgi Universumnál, Erdei Zsolt csapattársaként. Abesszin (macskafajta) Az abesszin egy macskafajta. Történet Az abesszin macska eredete bizonytalan, de az biztos, hogy egyike a legrégebben ismert macskafajtáknak. Első példányait az abesszin háborúból hazatérő brit katonák vitték magukkal Angliába, ahol a befogott egyedekből önálló fajtát hoztak létre. Fajtaként Angliában 1882-ben ismerték el. Az első Nagy-Britanniába hozott abesszint Zulának hívták és Barrett-Lenard kapitány feleségének kedvence volt, még a fényképe is megjelent 1874-ben. Az USA-ban először 1902-ben jelent meg, de hivatalosan csak 1986-ban ismerték el a fajtát. Az 1930-as években több kiváló példányt szállítottak az Egyesült Államokba, ezek képezik a mai tenyésztési programok alapját. Fajtaleírás Az abesszin macska csillogó szőrű, közepes, vékony alkatával a házi macskák vad őseire emlékeztet. Ruganyos, vékony, de izmos teste van, hosszú lábakkal. A kis fej ék alakú, a pofa lágy vonalú, szeme nagy, borostyán, mogyoró, vagy zöld színű. Farka közepesen hosszú, elvékonyodó. A fénylő szőrzet kellemes tapintású, puha szerkezetű. Napi egyszeri, kézzel való átsimítás ajánlott. A nyak és a torok környéke, valamint a hasoldal világosabb árnyalatú. Több színváltozata létezik. A legelterjedtebb a rézvörös (sorrel), melynek bundája vörösesbarna. A vadas (ruby) változat égetett barna, sötétebb sávozottsággal. Az őzbarna (fawn) abesszin macska bundája bézs színű, őzbarna sávokkal, a végtagok belső oldala, a hasi oldal halvány. A kék melegkék színű, palakék sávokkal. Az aljszőrzet, a végtagok belső oldala és a has krémszínű, az orrtükör sötétrózsaszín. Viselkedés Az abesszin macska intelligens, barátkozó természetű, de nem „ölmacska”. Önálló jelleme van, aktív, érdeklődő, kíváncsi. Nagyszerű házi macska, tarthatjuk lakáson belül és kívül is. Halk, csengő hangja van, nem túl beszédes, nem „beszél” feleslegesen. Kiváló társaság, ragaszkodó, mindig tudni akarja, mi történik a környezetében. Ha elhanyagolva érzi magát, különféle, számunkra idegesítő játékot eszel ki, hogy magára vonja a figyelmet. Általában túl sok levezetendő energiája van, éppen ezért szinte sosem ül az ölünkbe hosszú ideig, nagyon mozgékony. Forrás Paul McGreevy: Macskák (Tudományos kiskönyvtár sorozat) Fazekas Tamás Fazekas Tamás (Kiskunfélegyháza, 1950. május 4. –) magyar belgyógyász, kardiológus, szív-elektrofiziológus, klinikai farmakológus szakorvos, c. egyetemi tanár, az orvostudomány (MTA) doktora. Szakterülete az experimentális és klinikai szív-elektrofiziológia, aritmológia és az antiaritmiás gyógyszerfejlesztés. Magyarországon az 1970-es évektől kezdődően lerakta az ún. proaritmia-koncepció (gyógyszeres aritmogenezis) alapjait és folyamatosan továbbfejlesztette ezt a nézetrendszert. Életpályája 1950. május 4-én született Kiskunfélegyházán. Édesapja, Fazekas Lajos dr. (1915–1973) a kiskunfélegyházi városi kórház belgyógyászati osztályának vezető főorvosa (1950–1973) volt; 1957-től haláláig a kórházigazgatói feladatokat is ellátta. Édesanyja, szül. Gödry Klára (1925-1991) az ötvenes évek elejétől nyugdíjazásáig szintúgy a kiskunfélegyházi kórházban dolgozott laboratóriumi asszisztensnőként. Elemi iskoláját a kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskolában végezte (1956-1964). Középiskolai tanulmányait 1964 szeptemberétől 1967. január 31-ig a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban, 1967. február 1-től a szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumában végezte. 1968-ban maturált jeles eredménnyel (7-IV/c.1967-1968). Ugyanebben az évben maximális pontszámmal vették fel a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) Általános Orvostudományi Karára (ÁOK). Harmadéves medikusként a Kórbonctani Intézetben (témavezető: Dr. doc. Tószegi Anna; igazgató: prof. Dr. Ormos Jenő), a IV-V. tanévben az I. sz. Belgyógyászati Klinika citogenetikai laboratóriumában (témavezető: Dr. Fleischmann Tamás; igazgató: prof. Dr. Julesz Miklós) végzett tudományos diákköri (TDK) munkát. 1974-ben kapta meg summa cum laude orvosdoktori diplomáját (SZOTE, 165/1974. O.E.sz.). Az Egészségügyi Minisztérium 29513 sor- és pecsétszámmal vette fel az Orvosok Országos Nyilvántartásába. Ezután hét hónapig szülővárosa (Kiskunfélegyháza) kórházának belgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként. 1975. május 1-én került a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem (2000 óta Szegedi Tudományegyetem/SZTE) ÁOK I. Belgyógyászati Klinikájára. Gyógyítói, oktatói és tudományos munkáját 1975-től 1991-ig prof. Dr.Varró Vince, 1991-től 2008-ig prof. Dr. Lonovics János klinikaigazgató egyetemi tanár irányította. 1979-ben belgyógyászatból/belbetegségekből (581/1979; Szeged/Szakorvosképesítő Bizottság), 1988-ban kardiológiából (704/1988; Orvostovábbképző Intézet = OTKI), 1990-ben klinikai farmakológiából (203/1990; OTKI) nyert jeles szakképesítést. 2008-ban a kardiológia és (a)ritmológia területén végzett munkásságának elismeréseként a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) Aritmia-Pacemaker Munkacsoportjának elnöksége honoris causa szív-elektrofiziológus szakképesítéssel ruházta fel. 1985. december 19-én megvédte "Zsírsavak és lizolipidek patogenetikai szerepe a heveny szívizom infarktus korai szakában" c. értekezését és elnyerte az orvostudomány kandidátusa (MTA/TMB sorszám: 11.011) tudományos fokozatot. Az akadémiai kandidátusi minősítést (Cs) a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Doktori és Habilitációs Bizottsága 1996. február 2-án keltezett diplomával (4/1996. R. sz.) PhD doktori fokozatként is elismerte. Szakmai tevékenysége 1983 óta tart az orvostanhallgatóknak belgyógyászati/(elektro)kardiológiai témakörben magyarul és angolul tantermi előadásokat az I. Belgyógyászati Klinikán. A szegedi angol medikusképzésben, annak megindulása (1985) óta, részt vesz, ehhez tömör angol szívgyógyászati jegyzetet írt. 1996 óta belgyógyász tagja az SZTE/ÁOK záróvizsga-bizottságainak. 2002-2010 között a Debreceni Egyetem OEC dékánjának felkérésére, kredit-tanfolyam keretében az angolul oktatott orvostanhallgatóknak vendégelőadásokat tartott a szívritmuszavarok orvoslásáról. A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tanársegéd, adjunktus, osztályvezető docens, magántanár (148-3/1998. O.E. sz), majd 2006-ban címzetes egyetemi tanár (23-8/2006) lett. 1995-ben habilitált (72-61/1995. SZTE/O.E.sz.), 2000. december 4-én (a maximális 21 (7x3) pont elérésével) védte meg "Az antiarrhythmiás gyógyszerek klinikai alkalmazásának biztonsága. Antiarrhythmiás és proarrhythmiás gyógyszerhatások" c. akadémiai (MTA) nagydoktori (DSc) értekezését. A hosszabb időtartamú külföldi tanulmányutak (Glasgow, Maastricht, Oklahoma City, Göteborg; összesen 3 év) során elsajátított ismeretek és készségek birtokában, hazatérése után, több gyógyszeres és nemfarmakológiai eljárást/módszert ismertetett, s Magyarországon lerakta az ún. proarrhythmia-koncepció elméleti és klinikai alapjait. Elsőként végzett és publikált (magyar orvosként) transzkatéteres rádióhullámú atrioventricularis (AV)-csomó lassúpálya-, AV-bypass-köteg- és bal Tawaraszár-ablációt. Világelső megfigyelése/közlése,amely arról számol be (intraventricularis EKG-k regisztrálásával), hogy a szívglikozid-mérgezésben megfigyelhető kamrai tachyarrhythmiákat az intravénás magnézium (iv. Mg) a ritmuszavart "beindító" és fenntartó késői utódepolarizációk (delayed afterdepolarizations = DADs) szuppressziójával/kioltásával szünteti meg. Közel 30 éve tart posztgraduális/orvostovábbképző előadásokat országos, egyetemi/regionális és kórházi szakfórumokon, tudományos konferenciákon, elsősorban a kardiovaszkuláris betegségek és a szívritmuszavarok diagnosztikájáról és gyógykezeléséről. Érdeklődési területe Érdeklődési területe a bel- és szívgyógyászat, főképp az aritmológia, a klinikai és experimentális szív-elektrofiziológia. Kb. 400 publikációja (MTA/MTMT = Magyar Tudományos Művek Tára) van, ebből 50 in extenso idegen nyelvű (jobbára angol szaklapokban közzétett) dolgozat. Önálló (független) idézetei száma ~ 418 (2016 január 3; Magyar Tudományos Művek Tára, folyamatban lévő, befejezetlen gyűjtés). Fontosabb munkái Tizenegy könyve jelent meg: hat az Akadémiai, három a Medicina Könyvkiadó, kettő pedig az SZTE gondozásában (tíz magyarul, egy angolul). A Medicina Könyvkiadó 1989-ben adta ki a "Klinikai betegbemutatások. Válogatott fejezetek a belgyógyászatból" c. könyvet (szerk.: Varró Vince, Fazekas Tamás). Az Akadémiai Kiadó gondozásában 1992-ben közzétett monográfia (szerk.: Fazekas Tamás, Selmeczi Béla, Stefanovits Pál: A magnézium) szerkesztője és a kardiológiai fejezet szerzője volt; a könyv 1994-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nívódíját. Ugyanebben az évben angolul is kiadták (eds.: T. Fazekas, B. Selmeczi, P. Stefanovits: Magnesium in Biological Systems; Akadémiai Kiadó, 1994). 1999-ben látott napvilágot a Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia c. átfogó, 675 oldalas kézikönyv az Akadémiai Kiadó gondozásában (szerk.: Fazekas Tamás, Papp Gyula, Tenczer József) – ez a kötet 2000-ben szintén elnyerte az MTA Nívódíját. 2003-ban jelent meg a szegedi belgyógyászat/belklinika történetét összefoglaló intézmény- és tudománytörténeti könyv (szerk.: Lonovics János, Fazekas Tamás, Varró Vince: "A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának története"; Akadémiai Kiadó, 2003). 2004 májusában a Medicina Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot a szívritmuszavarok bizonyítékalapú (evidence-based) diagnosztikájáról és terápiájáról írt monográfia (Fazekas Tamás, Csanádi Zoltán: "A szívritmuszavarok kezelése. Klinikai bizonyítékok"). Két különálló kötetben összefoglalva szerkesztette a Varró Vince (1973-1991) és Lonovics János (1991-2006) klinikaigazgatói periódusa alatt közzétett publikációk teljes bibliográfiai jegyzékét, amelyek az SZ(O)TE/ÁOK gondozásában jelentek meg. 2009-ben adta közre az Akadémiai Kiadó "Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia" c. 1120 oldalas kézikönyv második, bővített/átdolgozott kiadását (szerk.: Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József), amelyet az MTA Orvosi Osztálya a 2009. év legjobb orvos-biológiai szakkönyvének nyilvánított, úgyhogy a kézikönyv (tíz év után ismét) elnyerte az MTA Nívódíját. 2010-ben jelent meg a Medicina Könyvkiadó gondozásában "Pitvarfibrilláció. A szívizomsejttől a betegágyig. Klinikai bizonyítékok." pp. 1–550) c. könyve, 2013-ban pedig az Akadémiai Kiadó kiadta a "Pitvarlebegés" c. kötetet (pp. 1–356). Ezen könyvek (Pitvarfibrilláció; Pitvarlebegés) a két legfontosabb és leggyakoribb, cca. száz éve felfedezett pitvari ritmuszavar-entitás legelső magyar nyelvű monografikus/komprehenzív összefoglalásai. A 2009-ben kiadott "Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia", c. kézikönyv második, bővített/átdolgozott kiadása, valamint a 2013-ban közzétett "Pitvarlebegés" c. monográfia az Akadémiai Kiadó online könyvtárában is fellelhető. A 2009-ben kiadott "A kardiológia áttekintő története" c. könyvben (szerk.: Lozsádi Károly, Czuriga István; Medicina Könyvkiadó) tudománytörténeti fejezetben tekintette át két arrhythmia-entitás (a pitvarremegés és a Wolff–Parkinson–White-szindróma) históriáját. 2010-ben a "Kardiológia. Alapok és irányelvek" c. kézikönyvben (szerk.: Préda István, Czuriga István, Édes István, Merkely Béla; Medicina Könyvkiadó; 2010) Czuriga István c. egyetemi tanárral a pitvarfibrillációról írt fejezetet (pp. 493–527). 2018-ban a "Semmelweis 200 éve" c. kézikönyvben (szerk.: Rosivall László; Semmelweis Kiadó) publikált fejezetet a budapesti Semmelweis-szoborcsoportról (pp. 426–430). 10 angol és 78 magyar könyvfejezetet publikált. A belgyógyászat alapjai (Medicina Könyvkiadó Zrt), 2011) c. kétkötetes egyetemi tankönyv első, második és harmadik kiadása egyik interdiszciplináris fejezetét (A terhesség és a szív- és érrendszeri betegségek; pp. 597–601) Tulassay Zsolt főszerkesztő-akadémikus felkérésére írta. Az MKT irányelv-munkabizottságának fölkérésére vett részt a Kardiológiai Szakmai Kollégium által évente kiadott vezérfonal-gyűjtemény (Kardiológiai útmutató, Medition Kiadó, Bp.) írásában. Az utóbbi években, a bel- és szívgyógyászati témájú dolgozatokon kívül, biblio- és szcientometriai, közlésetikai és tudomány(kardiológia)-történeti publikációkat (only online Kaleidoscope) is közzétett. A pitvarfibrilláció patogenezise és klinikai jelentősége c. dolgozat (Fazekas T., Csanádi Z., Varró A., Orv Hetil 2003; 144: 155-163) 2004-ben a Markusovszky Lajos Alapítvány díjával tüntették ki. Tagságok Több nemzetközi tudományos társaságnak oklevéllel/okirattal/diplomával igazolt aktív tagja: Heart Rhythm Society (HRS; korábban North American Society of Pacing and Electrophysiology/NASPE, USA: 1995. április 7. óta, első magyar tagként: certificate # 2417); European Heart Rhythm Association (EHRA); European Society of Cardiology (ESC) farmakoterápiai és szív-elektrofiziológiai munkacsoportjai (Working Group on Cardiovascular Pharmacology and Drug Therapy; WG on Arrhythmias; WG on Cardiac Cellular Electrophysiology); International Society for Heart Research (ISHR); International Society of Cardiovascular Pharmacotherapy (ISCP); 1996-ban Birminghamben tiszteletbeli tagjává fogadta az Európai Szívgyógyász Társaság (FESC = Fellow of the European Society of Cardiology). Több cikluson át tagja volt a Magyar Belgyógyász Társaság (MBT) és a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) Arrhythmia-Pacemaker Munkacsoportja vezetőségének. Köztestületi tagja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) V. Orvosi Tudományok Osztályának (nyilvántartási azonosító szám: 01985). Az MTA Doktori Tanács DSc-tézisei megvédése (2000) óta többször megbízta akadémiai nagydoktori értekezések opponálásával vagy bírálóbizottsági tagsággal. A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) Orvostudományi Szakbizottság Kardiológiai Munkacsoportja Vezetőségének 1988 óta tagja. 1985 óta ajánlás (Prof. Dr. Varró Vince) alapján megválasztott tagja a Hetényi Géza Baráti Körnek. Politikai pártnak/szerveződésnek sem a rendszerváltoztatás (1989/1990) előtt, sem azután nem volt (és mind a mai napig nem) tagja. Előadások, tanulmányutak 1978-ban a tokiói VIII. Kardiológiai Világkongresszuson volt első, nemzetközi kitekintésű előadása. Aktív/előadói tengerentúli (USA) és európai konferenciarészvételeit a Soros Alapítvány több alkalommal anyagilag támogatta. 1990-91-ben a European Society of Cardiology (ESC) ösztöndíjával (amelyet a ESC Ösztöndíjbizottságának döntése alapján a posztkommunista országokból elsőként nyert el) egy évig a maastrichti Limburg Egyetem (Hollandia) Kardiológiai Klinikáján (témavezető: prof. Dr. Hein JJ Wellens tszv. egyetemi tanár), 1992-1993-ban az oklahomai egyetem (Oklahoma City, OK, USA) Belgyógyászati Klinikájának Kardiológiai Osztályán dolgozott (mentorok: prof. Dr. Ralph Lazzara és Dr. Benjamin J Scherlag egyetemi tanárok). 2-3 hónapos tanulmányúton volt Skóciában (Strathclyde Egyetem, Glasgow), Svédországban (Göteborg/Mölndal, Astra-Zeneca szív-, érrendszeri gyógyszerkutató osztály) és több ízben Maastrichtban. Mindenütt szívritmuszavarokkal foglalkozott és az antiarrhythmiás gyógyszerek hatásait tanulmányozta. Az említett élenjáró kardiológiai/kutatói központok vezető munkatársaival mind a mai napig személyes/tudományos (publikációkban testet öltő) kapcsolatot tart; Hein Wellens és Benjamin Scherlag professzorok, a szív-elektrofiziológia (programozott elektrostimuláció és His-elektrográfia) úttörői többször tartottak előadást hazánkban. Hein Wellens professzort (Maastricht/NL) előterjesztésére az MKT elnöksége a társaság tiszteletbeli tagjává fogadta (1997). Benjamin Scherlag professzorral (Oklahoma City, OK, USA) aritmia-szimpóziumot szervezett és referátumokat tartott az International Society of Internal Medicine (ISIM’94) 1994-ben Budapesten megrendezett világkongresszusán. Mostanáig 290 előadást/posztert tartott/prezentált, ezek kb. egyharmadát nemzetközi [tengerentúli és európai] fórumon (ESC, WCC, NASPE/HSR, AHA, CARDIOSTIM, APS, ISHR). 1990-ben az Európai Kardiológusok Társasága (ESC) stockholmi kongresszusán a tudományos bizottság felkérésére 45 perces plenáris referátumot tartott a kamrai extrasystolia számítógépalapú differenciáldiagnosztikájáról. Az Amerikai Egyesült Államokban nyolc élenjáró szívkongresszuson (NASPE, AHA) tartott előadást (New Orleans-ban, Chicago-ban, Seattle-ben, San Diegóban, Colorado Springs-ben, Oklahoma City-ben, Washingtonban, New York City-ben). Több mint 150 alkalommal volt nemzetközi/hazai belgyógyász és kardiológiai kongresszuson/szimpóziumon meghívott előadó, kerekasztal-konferencia-moderátor és/vagy üléselnök. Előadással/poszter-bemutatóval szerepelt (az említett USA-beli kongresszusokon kívül) rangos nemzetközi konferenciákon (Athén, Amszterdam, Baden, Beaune (Franciaország), Berlin, Bécs, Birmingham, Bologna, Düsszeldorf, Glasgow, Göteborg, Helsinki, Heraklion (Kréta), Interlaken (Svájc), Innsbruck, Jeruzsálem, Leuwen, London, Maastricht, Nizza, Párizs/Versailles, Plzen, Prága, Rio de Janeiro, Rotterdam, Róma, Stockholm, Szófia, Tokió, Ulm, Utrecht). A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) rendezvényein és a Debreceni Kardiológiai Napokon többször szerepelt, mint referens és/vagy üléselnök. Hazai és nemzetközi bírálói tevékenysége 1995 óta bírálója a kardiovaszkuláris orvoslás élenjáró (legnagyobb impaktfaktorszámú) amerikai folyóiratának, a Circulation-nek; lektora továbbá a Journal of Interventional Cardiac Electrophysiology-nak (USA, 2001-), az Orvosi Hetilap-nak (1987- ), a Cardiologia Hungarica-nak (1986- ) és a Magyar Belorvosi Archívum-nak (1988- ). Felkérésre évek óta bírál/véleményez egyetemi doktori (PhD), MTA-nagydoktori (DSc) és OTKA-pályázatokat, folyóirat- és könyvkéziratokat, gyógyszer-kipróbálási tervezeteket. Rendszeresen részt vesz a hazai kardiológiai protokollok, szakmai irányelvek összeállításában, ellenőrzésében. Könyvei Klinikai betegbemutatások. Válogatott fejezetek a belgyógyászatból (szerk.: Varró Vince , Fazekas Tamás), Medicina Könyvkiadó, 1989 A magnézium (szerk.: Fazekas Tamás, Selmeczi Béla, Stefanovits Pál), Akadémiai Kiadó, 1992; Kardiológiai fejezet szerzője Magnesium in Biological Systems (eds.: T. Fazekas, B. Selmeczi, P. Stefanovits), Akadémiai Kiadó, 1994 Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia (szerk.: Fazekas Tamás, Papp Gyula, Tenczer József), Akadémiai Kiadó, 1999 A Szegedi Tudományegyetem Belgyógyászati Klinikájának története (szerk.: Lonovics János, Fazekas Tamás, Varró Vince ), Akadémiai Kiadó, 2003 A szívritmuszavarok kezelése. Klinikai bizonyítékok (szerk.: Fazekas Tamás, Csanádi Zoltán), Medicina Könyvkiadó, 2004 Közleményjegyzék, 1973-1991 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi, Általános Orvostudományi Kar I. sz. Belgyógyászati Klinika (szerk. Fazekas Tamás), SZOTE ÁOK, 1991 Közleményjegyzék, 1991-2006 Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum Általános Orvostudományi Kar I. sz. Belgyógyászati Klinika (szerk. Fazekas Tamás), SZTE ÁOK, 2006 Klinikai szív-elektrofiziológia és aritmológia - második, bővített, átdolgozott kiadás (szerk.: Fazekas Tamás, Merkely Béla, Papp Gyula, Tenczer József) Akadémiai Kiadó, 2009 Pitvarfibrilláció. A szívizomsejttől a betegágyig. Klinikai bizonyítékok, pp. 1–550, Medicina Könyvkiadó, 2010 Pitvarlebegés. Akadémiai Kiadó, pp. 1–356, 2013 Díjai European Society of Cardiology (ESC) ösztöndíja (1990-1991) Az University of Oklahoma Health Sciences Center vendégprofesszori ösztöndíja (1991-1992) A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nívódíja (1994) A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nívódíja (2000) A Markusovszky Lajos Alapítvány és a Medicina Könyvkiadó különdíja Markusovszky-díj (2004) A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nívódíja (2009) St Pancras pályaudvar A St. Pancras pályaudvar (ismert még mint London St Pancras és 2007 óta mint St Pancras International,) London egyik vasúti fejpályaudvara. Az állomás 1868-ban nyílt meg, megnyitásakor a világ legnagyobb fesztávolságú csarnoka volt. Teljeskörű felújítása a 2000-es években történt meg, hogy átkerülhessenek ide a London Waterloo pályaudvarról a Párizs és Brüsszel felől a Csatorna-alagúton át érkező nemzetközi vonatok. A felújítás után Simon Calder író véleménye szerint az állomás a "a világ leggyönyörűbb vasútállomása". A BBC 2013-ban beválasztotta a világ tíz legszebb vasútállomásai közé. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: CTRL Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Leicester railway station Market Harborough railway station Luton Airport Parkway railway station Luton railway station Stratford International Farringdon St Albans City railway station Kentish Town West Hampstead Thameslink railway station Finsbury Park Gare de Calais - Fréthun Gare de Lille-Europe Paris Gare du Nord Déli pályaudvar Rahm Kota Rahm Kota a Star Warsban egy idősebb ember férfi, Jedi volt és a Klón Háborúk alatt tábornok. A klónkatonákba vetett hit hiánya miatt menekülhetett el a 66-os parancs elől. Azt megelőzően, hogy csatlakozott a Jedi rendhez, Kota harcolt abban az állóháborúban, ami otthonát sújtotta. Miközben a konfliktus békés rendezéséről tárgyalt, Mace Windu barátságot kötött az akkor tizennyolc éves Kotával. A sikeres küldetés után Mace magával vitte a Coruscantra, ahol Yoda irányítása alatt elkezdhette a Jedi kiképzését. A barátságtalan modora miatt kevés barátot nyert, de a bátorsága ismert volt mindenki számára. Kota mindig a legkockázatosabb küldetéseket választotta. A Klón Háborúk alatt szívós, őszhajú tábornokká vált, a háború sok csatájában harcolt. Miután megmenekült a 66-os parancs elől, Kota eltűnt a Külső Perem világaiban. A Nagy Jedi Tisztogatás alatt követőivel átvették az irányítást egy TIE Vadász gyár felett a Nar Shaddaan. Itt vadászta le őket Darth Vader tanítványa. Kota hitte, hogy a tanítvány sokkal többre hivatott Darth Vader szolgálójánál. Kis idővel később Kota segített neki visszaszereznie a kapcsolatot az Erővel, amit korábban elveszített. Kota zöld fénykardot viselt. Konrad Laimer Konrad Laimer (Salzburg, 1997. május 27. –) osztrák korosztályos válogatott labdarúgó, aki jelenleg az RB Leipzig játékosa. Pályafutása Klubcsapatban 2002 és 2007 között az USC Abersee csapatánál nevelkedett. Ezután csatlakozott a Red Bull Salzburg akadémiájához. 2014. május 2-án debütált az FC Liefering csapatánál, amely a Salzburg második csapata, az SV Horn ellen a 67. percben Martin Rasner váltotta őt. Szeptember 28-án a Salzburgban is debütált az SK Rapid Wien elleni bajnoki mérkőzésen. Háromszor nyert bajnokságot és kupát a klubbal. 2017. júniusában aláírt az RB Leipzig együtteséhez, amely a Red Bull-család kötelékébe tartozik. Augusztus 13-án a német kupában lépett először tétmérkőzésen pályára a klubban a Sportfreunde Dorfmerkingen elleni 5–0-s győzelmet hozó találkozón. Hat nappal később a bajnoki rajton is lehetőséget adott neki Ralph Hasenhüttl, a Schalke ellen 2–0-ra elvesztett mérkőzésen 76 percet tölthetett a pályán, majd Jean-Kévin Augustin érkezett a helyére. A válogatottban Végigjárta az osztrák korosztályos válogatottakat és részt vett a 2014-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságon, valamint a 2015-ös U20-as labdarúgó-világbajnokságon. 2017. június 11-én bekerült a felnőtt válogatottba és a kispadon kapott szerepet az Ír labdarúgó-válogatott ellen. Statisztika 2018. január 20-i állapotnak megfelelően. Sikerei, díjai Klub Red Bull Salzburg : Osztrák Bundesliga : 2014–15 , 2015–16 , 2016–17 Osztrák kupa : 2015, 2016, 2017 Család Testvére, Christoph Laimer szintén labdarúgó és az osztrák alacsonyabb ligás SK Strobl játékosa. A Luton Town FC játékosainak listája A Luton Town FC egy 1885-ben alapított angol labdarúgócsapat, amely jelenleg az ötödosztályban, vagyis a National League-ben szerepel. Hat évvel alapítása után már profi státuszú volt, vagyis minden egyes játékosa fizetést kapott. 1897-ben csatlakozott a The Football League-hez. Három évvel később innen anyagi gondok miatt kiesett, ekkortól kezdve húsz évig a Southern Football League elnevezésű bajnokságban szerepelt. 1920-tól ismét a Football League-ben szerepelt, ahonnan 89 évi folyamatos tagság után 2009-ben esett ki, miután tartozások miatt harminc pontot levontak a csapattól. Jelenleg a legtöbb bajnoki mérkőzés rekordját Fred Hawkes tartja, aki 1901 és 1920 között összesen 509 alkalommal lépett pályára a klub színeiben. Mögötte Bob Morton következik 495 fellépéssel. Az összes mérkőzést figyelembe véve fordított a sorrend, Morton 562, Hawkes 549 alkalommal lépett pályára. A legtöbbszörös válogatott Luton-játékos Mal Donaghy, aki a klubnál töltött ideje alatt ötvennyolcszor kapott lehetőséget az északír válogatottban. A gólrekordot 1949 és 1964 között szerzett 276 találatával Gordon Turner tartja. 243 bajnoki gólja szintén rekord. Legközelebb hozzá, majdnem száz góllal lemaradva, Andy Rennie található 162, illetve 147 góllal. Joe Payne nevéhez fűződik az egy szezonban szerzett legtöbb gól rekordja, az 1936-37-es szezonban a bajnokságban 55, összesen 58 alkalommal talált az ellenfelek hálójába. Ő szerezte a legtöbb gólt egyazon meccsen is, a Bristol ellen tíz alkalommal is betalált. Jelmagyarázat A félkövér betűtípussal jelzett játékosok jelenleg is a klub játékosai. A kék háttérrel jelzett labdarúgók válogatottak is voltak. A padlizsán színnel jelzett évek azt jelzik, hogy az adott játékos teljes karrierjét a Lutonnál töltötte. A zöld háttérrel jelzett megjegyzések azt jelzik, hogy a játékos valamilyen rekord tulajdonosa. A lista A legjobb ötven játékos 2009-ben, a Luton kiesését követően a The Times munkatársa, Denis O'Donoghue összeállított egy ötvenfős listát a klub addigi legjobb játékosaiból. Egyéb játékosok A fent felsorolt játékosokon kívül itt a legalább száz fellépéssel rendelkezők vagy valamilyen rekord tulajdonosai szerepelnek. Geonosis A Geonosis a Csillagok háborúja elképzelt univerzumának egyik bolygója. A klónok támadása című filmben jelenik meg. Leírása A Tatuinhoz hasonló, sziklás, homokos felszínű bolygó. A Tatuintól való távolsága mindössze 1 parsec. A bolygót körülvevő gyűrűvel rendelkezik, ami apró szikladarabokból áll. A geonosiak ezt fém- és egyéb ásványi anyag tartalma miatt hasznosítják. Légköre és a sziklák vörös színűek. A felszín jellemzői a hangyabolyra emlékeztető kiemelkedések, amikben a bennszülött geonosiak élnek. Élővilága A bennszülött geonosisiak rovarszerű élőlények, akik képesek repülni. A megszálló klónkatonák „hangyáknak” vagy „bogaraknak” csúfolják őket. Legveszélyesebb ragadozó a massiff, ami egy kutyaszerű gyíkféleség. Történelme Először akkor fedezték fel, miután a Tatuin bolygón bányászok telepedtek le, nagyjából 4000 évvel a Yavini csata előtt. A geonosiak el voltak bűvölve a kívülről érkező technológiától, és hamar kiderült, hogy a bolygók alkalmasak a műszerek és eszközök hibáinak felderítésére és kijavításukra. A geonosiak elkezdtek olyan droidokat készíteni, amik a munkák nagy részét elvégezték. Ezek a droidok egyszerűek, megbízhatóak és olcsók voltak. A szerződések azonban a Köztársaság és az Arkanis szektor között nem bizonyultak tartósnak, a Tatuint elhagyták, és a geonisiak fejlesztéseit a Maghoz közelebbi vállalatok lemásolták. A kívülállókkal kötött szerződések szakadást idéztek elő a bolyok között, ami polgárháborúba torkollott. A Geonosist elfelejtették egészen a Köztársaság utolsó századaiig. A bolygók közti háború végül véget ért, ezután a felderítők és kereskedők újra megjelentek e bolygón. A geonosiak szerződést kötöttek a Rektoid Armor Workshoppal, így droidjaik újból megjelentek a galaktikus piacon. Darth Sidious Sith Lord úgy gondolta, hogy a geonosiak többre képesek, mint munkarobotok gyártása. Segítette Kisebb Poggle hatalomra kerülését, majd kihasználva a bolygó kapcsolatait a Kereskedelmi Szövetséggel, harci droidok gyártására adott megbízást. Y. e. 22-ben a bolygón találkoztak Dooku gróf és a Köztársaságból kiválni szándékozó néhány nagyvállalat és bolygórendszer vezetői, és egy szerződést írtak alá, ami megvetette a Független Rendszerek Konföderációja és ezzel a galaktikus polgárháború alapjait. Nem sokkal ezután kitört a Klónok háborúja, melynek első lépéseként a Yoda jedi mester vezette csapat megmentette a Geonosis egyik arénájából a kivégzésre ítélt Obi-Wan Kenobit, Anakin Skywalkert és Padmé Amidalát. Miután a Szeparatisták vesztettek a geonosisi csatában (ez volt az első csata a Klónok háborújában), Darth Tyranus elmenekült a Halálcsillag terveivel a Coruscant bolygóra. Ez után a bolygót a Köztársaságiak foglalták el. Obi-Wan Kenobit akkor fogták el, miközben ő információt próbált szerezni Dooku gróf terveiről. Előtte még sikerül egy hívást elküldenie a Jedi Tanács felé. Ők azonban mindössze 200 jedit tudnak küldeni. Obi-Want halálra ítélik, Anakin Skywalker és Padmé Amidala mellett, amit egy arénában terveztek végrehajtani, vadállatok segítségével. A vadállatokat saját erejükből sikerül legyőzniük, eközben megérkezik a jedi segédcsapat, Yoda vezetésével. Mivel a harci droidok a klónok érkezése előtt túlerőben voltak, sok jedi meghalt az összecsapásban. Yoda klónhadserege azonban leradírozza a térképről a geonosi szeparatista konferencia védelmét ellátó erőket, a Köztársaság elfoglalja a bolygót. Itt fejlesztették ki a Halálcsillag terveit. Jellemző exportcikkei a harci robotok és egyéb fegyverek. A megrendelők látogatásán kívül a geonosiak nem érintkeztek a külvilággal. A Köztársaságiak megengedték a geonosiaknak, hogy szabadon szerződést kössenek bárkivel, de vétójogot tartottak fenn bármely projekt végrehajtásánál. A Klónháborúk alatt a geonosisiak többször is fellázadtak és szembeszálltak a Köztársasággal, elkeseredetten és bátran harcolva az inváziós csapatok ellen. A klón-ezredeknek többször, óriási veszteségeket elszenvedve, szabályosan vissza kellett foglalniuk a bolygót, mert Poggle megpróbálta újraindítani a hadi gyárait. Megjelenése a filmekben Csak A klónok támadása című filmben jelenik meg. Forgatási körülmények A Geonosis megjelenítése során számos vizuális effektet alkalmaztak. Néhány helyszín, mint például Obi-Wan leszállási helye, díszlet volt. Ezt digitálisan kiterjesztették az ún. matte painting technika és makettek segítségével. Néhány esetben földi helyszínek, sivatagok fotóit használták fel a háttér ábrázolására, de ezeket is digitálisan módosították. A Klónok háborúja során a háttérben maketteket és valós helyszínek fotóit alkalmazták, az égboltot digitálisan adták hozzá a látványhoz. Champigny-la-Futelaye Champigny-la-Futelaye település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 279 fő (2015). Champigny-la-Futelaye Bois-le-Roi, Coudres, L’Habit, Lignerolles, Mousseaux-Neuville és Saint-André-de-l’Eure községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dalmata A dalmata (horvátul: Dalmatinski pas) egy dalmát nemesítőktől származó kutyafajta, a jelenlegi Horvátország területéről. Eredete Ősi horvát fajta, de tulajdonképpen már ókori egyiptomi reliefeken, domborműveken láthatóak dalmataszerű pöttyös kutyák. Ez a változat azonban a középkorban valószínűleg kiveszett, majd könnyebb, agárszerűbb típusa jutott el Európába. Több mint 4000 éves görög mozaikok dalmatára emlékeztető kutyákat ábrázolnak. Bár Dalmáciát jelölik meg származási helyének, meggyőző bizonyíték van arra, hogy India az őshazája, és innen kereskedők hozták be az ókori Görögország területére. A dalmata modern változatát az angol tenyésztők alakították ki, az első fajtaleírás is a szigetországból származik - 1850-ből. Testfelépítése A dalmata erős, vízszintes hátán jól kirajzolódik a marja. A lágyéka erős, enyhén ívelt, a hátsó testrésze izmos, lekerekített. Farka a tövénél vaskos, majd kihegyesedik, csaknem a csánkig ér, és a kutya enyhén felfelé görbítve tartja. Mellkasa nem túl széles, de mély és tágas. A feszes, izmos vállak mérsékelten ferdék, a könyökök közel vannak a testhez. Lábai egyenesek, hengeres csontúak, a térd erősen hajlott. Mancsai macskáéhoz hasonlóak, azaz kör alakúak, szorosan zárt, erős, íves lábujjakkal. A viszonylag hosszú és feszes nyak szépen ívelt. Viszonylag hosszú, lapos koponyával, amely a fülek között meglehetősen széles. A fej ránctalan. A stopp mérsékelt, az arcorri rész erős és hosszú – de soha nem csőrszerű –, az ajkak feszesek és összesimulók. A finom, vékony, közepes nagyságú fülek magasan tűzöttek, a fej mellett lógnak. Közepes nagyságú, távol ülő, kerek szemei értelmes és eleven tekintetűek, gyakran eltérő színűek. A szemek pereme feszes. A dalmata harapása ollószerű. Szőrzete rövid, merev, sűrű, sima és fényes. A dalmata kétféle színezetben ismert: májszínű, illetve fekete pettyes. Az alapszín mindkét esetben hófehér, s rajta 2–3 cm átmérőjű, élesen elhatárolódó pettyek láthatók. A pettyek ideális esetben nem fedhetik át egymást, és egyenletes eloszlásúnak kell lenniük. A végtagokon lévő pettyeknek valamivel kisebbnek kell lenniük a testen lévőknél. Az orr és a szem pereme a májszínű egyedeknél barna, a feketéknél fekete. A dalmata születéskor fehér színű, a foltjai csak később alakulnak ki. Meglehetősen érzékeny, vesebetegségekre öröklötten hajlamos fajta. Genetikailag süketségre hajlamos. Jelleme A dalmata jó kedélyű, barátságos és értelmes kutya. Társaságkedvelő, kiegyensúlyozott természete van, a gazdáját és családját nagyon szereti, és minden érdekli, ami körülöttük történik. Éber eb, mindig jelzi, ha valami nincs rendben. Nem érdemes arra számítani, hogy jó házőrző lesz, mert hiányzik belőle az agresszivitás. A dalmata nagyon szereti a társaságot, remekül kijön a gyerekekkel és más kutyákkal is. Rendszerint a macskákkal és egyéb háziállatokkal való együttélése sem okoz gondot, feltéve, hogy megfelelő volt a szocializációja. A látogatókkal szembeni magatartása a kutya egyéniségétől függ: vagy éberen, vagy vonakodóan viselkedik. Városi tartásra alkalmas luxusállat. Méretei Kan marmagassága: 56–61 cm Szuka marmagassága: 54–59 cm Testtömege: 24–32 kg Várható élettartam: 12 év Megjegyzés A dalmatát nem túl nehéz nevelni, de természetének van egy csökönyös oldala, amely főként akkor erősödik meg, ha túl sokat várnak tőle, vagy ha elveszíti érdeklődését a gyakorlatok iránt. Ha helyesen viselkedik, nagyon meg kell dicsérni – ezt esetleg jutalomfalatokkal is meg lehet erősíteni –, és a gyakorlatokat mindig variálni kell. Sem a túl szigorú, sem a túl engedékeny nevelés nem célravezető, az arany középutat kell megtalálni. Világszerte kedvelt családi kutya, de inkább a sportosabb családoknak ajánlható. Meg lehet próbálkozni a kutyás sportokban való részvételével, de úgy, hogy ne a versenyzés, hanem a kutya és a gazda szórakozása legyen a fő szempont. Aldino Aldino (németül: Aldein) település Olaszországban, Bolzano autonóm megyében. Lakosainak száma 1664 fő (2017. január 1.). Aldino Carano, Daiano, Montagna, Ora, Trodena, Bronzolo, Nova Ponente és Varena községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lukocrevo Lukocrevo település Szerbiában, a Raskai körzet Novi Pazar-i községében. Népességváltozás 1948-ban 346 lakosa volt. 1953-ban 387 lakosa volt. 1961-ben 398 lakosa volt. 1971-ben 385 lakosa volt. 1981-ben 303 lakosa volt. 1991-ben 237 lakosa volt. 2002-ben 186 lakosa volt, akik közül 106 szerb (56,98%) és 80 bosnyák (43,01%). Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 Dimitar Sztojanov Dimitar Sztojanov (bolgárul: Димитър Стоянов-, angolul: Dimitar Stoyanov) (Szófia, 1907 –?) bolgár nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés A Bolgár labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1947-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1948-ban búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 2. Nova Sela (Omiš) Nova Sela falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 28, közúton 47 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 30 km-re északkeletre, a Cetina északi partján fekszik. Története A település neve (nova sela = új falu) azt sugallja, hogy újabb alapítású. Ez azonban egyáltalán nem igaz, mivel már 1382-ben említik a nagy kiterjedésű radobiljai plébánia részeként. Területe a régészeti leletek alapján már az ókorban lakott volt, melyet a Šarić-ház feletti magaslaton található illír várrom igazol. Középkori népességéről a plébániatemplom és a temető területén talált egyedülálló és díszített ősi sírkövek tanúskodnak, melyeket a templom falába építettek. Területe már nagyon korán, 1495 előtt török uralom alá került és csak 1715-ben a velencei-török háború során szabadult fel a török uralom alól. Plébániáját 1752-ben alapították, anyakönyveit is azóta vezetik. A településnek 1857-ben 355, 1910-ben 569 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1970-es évek óta lakossága folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 224 lakosa volt. Nevezetességei Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a temetőben áll. A mai templom elődje egy deszkából épített templom volt, melyet Cupilli érsek említ 1718. június 16-án itt végzett vizitációja alkalmával. Hosszúsága 11, szélessége 6 könyök volt. Valószínűleg 1700 körül építették ideiglenes megoldásként. Az első kőből épített templomot 1742-ben említik. A mellékbejárat feletti kőtáblán az 1765-ös évszám áll, mely a következő átépítés dátuma lehet. A templom hosszúsága 15, szélessége 5 méter. Homlokzata felett kis harangtorony állt, benne egy haranggal. Ezt 1989-ben elbontották és helyette építették a ma is látható piramis záródású beton harangtornyot. A templombelsőt az 1990-es években rendezték, ekkor helyezték át a régi fából faragott oltárt az apszis falához, eléje pedig szembemiséző oltárt építettek. A régi oltár közepén áll a plébánia védőszentjének Szent Péter apostolnak a szobra, két oldalán Jézus szíve és a Lourdes-i Szűzanya szobraival. A hajó falánál szent Lukács evangélista és Szent Kelemen pápa szobrai láthatók, akiknek korábban önálló oltárai voltak. A régi fából épített kórust beton kórusra cserélték. A templom mellett állt a régi halottasház, melyet lebontottak és a helyére épített kőépület lett a templom sekrestyéje. Azelot Azelot település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 424 fő (2015). Azelot Burthecourt-aux-Chênes, Flavigny-sur-Moselle, Lupcourt és Ville-en-Vermois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Autoszomális domináns-recesszív öröklődésmenet A domináns-recesszív öröklésmenetben a domináns allél akkor is kifejeződik a recesszív alléllal szemben, ha a genotípus heterozigóta. Az öröklésmenet autoszomális, ha a gén testi kromoszómán, autoszómán helyezkedik el. Amennyiben az adott egyed heterozigóta, gametogenezis során a 2n számú kromoszómából 1n lesz, így a domináns és a recesszív allél is a gaméták felében található meg. Ha a recesszív allélt vizsgálják, akkor a heterozigótákat hordozóknak nevezik. Példák A domináns-recesszív öröklésmenetben gyakran a betegséget okozó allél(ok) a recesszívek az egészséges alléllal szemben, de előfordulnak olyan betegségek is, amelyek dominánsan öröklődnek. Ismertek továbbá olyan jellegek is, amelyek nem tekinthetők betegségnek, így: a sötét hajszín domináns a világossal szemben a sötét szemszín domináns a világossal szemben a vércsoportok közül a nullás recesszív az A, B allélokkal szemben az ember hatujjúsága domináns az ötujjúsággal szemben. a kecske és a szarvasmarha szarvatlansága domináns a szarvaltsággal szemben Dominánsan öröklődik az ujjösszenövés, az achondroplázia, az üvegcsont betegség, a Marfan-szindróma és a rövidujjúság. Recesszíven öröklődik az albinizmus, a fenilketonuria és a galaktozémia. A domináns allél öröklődésének jellegzetességei Az érintett személynek legalább egyik szülője érintett. Az érintett szülőnek 50% az esélye, hogy továbbörökítse a vizsgált jelleget. A nem érintett egyének nem adhatják át a vizsgált allélt. Ugyanolyan mértékben érintettek a férfiak, mint a nők. Minden generáció érintett. De a heterozigóta egyedek nem feltétlenül ugyanannyira érintettek. Ez függ a gén penetranciájától, azaz attól, hogy a gén milyen mértékben jelenik meg az egyes generációkban; illetve függ a gén kifejeződésének fokától is. Ez átmenetet jelent a köztes öröklésmenethez. A recesszív allél öröklődésének jellegzetességei Az érintett személyek szülei nem feltétlenül érintettek. Az érintett egyén biztosan továbbörökíti a jelleget, de ez gyermekein tipikusan nem jelenik meg Vannak nem érintett egyedek, akik továbbadják a vizsgált allélt. Azt mondják, hogy hordozzák az adott jelleget. Ugyanolyan mértékben érintettek a férfiak, mint a nők. A jelleg generációkat ugrik át, néha sok nemzedék után jelenik csak meg újra. Az autoszomális öröklődés általános sémája Az ábrákon a recesszív allélt hordozó gaméta kék, a dominánsat hordozó piros. A domináns fenotípus pirossal, a recesszív kékkel jelölt. Egy heterozigóta és egy homozigóta recesszív szülő Ahogy az ábra is mutatja, hogy heterozigóta gyermek születésére az esély 50%. Ha mindkét szülő heterozigóta Ahogy az ábra is mutatja, az esélyek a következők: 75% az esélye, hogy a domináns allél kifejeződik gyermekükön; pontosabban 25%, hogy homozigóta ; 50%, hogy heterozigóta 25% az esélyük, hogy homozigóta recesszív születik. Egyes esetekben a homozigóta magzat vagy gyermek korán, akár már in utero elhal (például Akondroplázia); míg más esetekben a betegség csak késő felnőttkorban jelenik meg (például Huntington chorea), melyre a homozigótaság ténye kevés hatással van. I. Sándor bolgár fejedelem I. Sándor bolgár fejedelem (Verona, 1857. április 5. – Graz, 1893. október 23.), született Alexander Joseph von Battenberg herceg, 1879–1886 között Bulgária megválasztott fejedelme. Élete Származása Szüleinek harmadik gyermekeként és második fiaként született az észak-itáliai Verona városában, amely ekkor a Habsburg Birodalom csatlós államához, a Lombard–Velencei Királysághoz tartozott. Édesapja Sándor hessen–darmstadti herceg, édesanyja Julia von Hauke volt. Egy nővére, Mária, egy bátyja, Lajos, és két öccse, Henrik és Ferenc József született. Ő maga, testvéreivel együtt II. Sándor orosz cár unokaöccse volt. II. Sándor cár a herceg apjának húgát, Máriát vette feleségül, aki Marija Alekszandrovna néven lett orosz cárné 1855. március 2-án. Trónra lépése Sándor herceg édesanyja egyike volt a cárné udvarhölgyeinek. A herceg kisgyermekként rendszeresen ellátogatott Szentpétervárra, és elkísérte II. Sándor cárt még az orosz–török háborúba is, 1877-ben. A berlini egyezmény megkötésének évében, vagyis 1878-ban Bulgáriából önálló, autonóm fejedelemség lett, az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt, II. Sándor pedig unokaöccsét, a bolgár koronára pályázó herceget ajánlotta az újonnan megalakult ország uralkodójául. A bolgár parlament egyhangúlag, 1879. április 29-én hivatalosan is megválasztotta Sándor herceget Bulgária trónjára. (Abban az időben nevezték ki Sándort a porosz testőrség főhadnagyává is, Potsdamban.) Mielőtt a Bolgár Fejedelemség trónját nekiítélték volna, meglátogatta az orosz cárt Livádiában, valamint a török szultán udvarát is, utána egy orosz hadihajó elvitte őt Várna városáig, 1879. július 8-án pedig Tarnovóba érkezett meg, ahol esküt tett az új bolgár alkotmányra. Ezután Szófiába ment Sándor, ahol a nép mindenfelé mérhetetlen lelkesedéssel üdvözölte újonnan megválasztott fejedelmét. Uralkodása Uralkodása megkezdése idején Sándor sajnos még nem rendelkezett semmiféle tapasztalattal a kormányzás terén, ezért ijedt meg, mikor szembesülnie kellett az országában már régóta meglévő politikai problémákkal, s igen kényelmetlenül érezte magát az orosz politikusok társaságában, akik egy jóval rátermettebb uralkodót képzeltek el Bulgária vezetésére. A bolgár képviselők, akik folyton perlekedtek egymással, szintén sürgető feladatnak tekintették Bulgária stabilitásának mihamarabbi megteremtését. A herceg ilyen kaotikus körülmények közepette még közel két évig próbálta kormányozni országát, s az orosz cár beleegyezésével Sándor korlátlan és abszolút hatalmat ragadott magához Bulgária irányításában. (1881. május 9-én a herceg érvényen kívül helyezte az új bolgár alkotmányt, melyet épp ő maga fogadott el két évvel korábban.) 1881. július 13-án a herceg összehívott egy rendkívüli, különleges gyűlést, mely során a képviselők megszavazták a túlzott módon demokratikus bolgár alkotmány hatályon kívül helyezését, méghozzá hétéves időtartamra. Sándor abszolutisztikus törekvései azonban nem jártak sikerrel, mivel a herceg által kezdeményezett politikai puccs csupán annyit ért el, hogy a bolgár parlament liberális és radikális érzelmű politikusait felbőszítette. A képviselők azonnal ellentámadásba kezdtek, s a valódi hatalmat szó szerint átjátszották két orosz tábornok, Leonyid Szobolev és Alekszandr Kaulbars kezébe, akiket Szentpétervárról küldtek Bulgáriába. A herceg, miután hiába próbálta meg kieszközölni a két orosz tábornok hazaküldését, kénytelen volt kompromisszumot kötni politikai ellenlábasaival, a bolgár liberális és radikális képviselőkkel, ezért 1883. szeptember 19-én hajlandó volt visszaállítani az általa figyelmen kívül hagyott alkotmányt. Ez a zavaros belpolitikai helyzet, és a két tábornok jelenléte az országban komoly törést eredményezett Oroszországgal, ráadásul a herceg átgondolatlan és kapkodó diplomáciai lépései csak még inkább fokozták politikai ellenfelei nemzeti, önállósodási törekvéseit Bulgáriában. 1885. szeptember 18-án Plovdivban, Kelet-Rumélia székhelyén fegyveres hatalomátvétel történt, ez a tartomány Bulgáriával való egyesülését eredményezte, méghozzá Sándor herceg beleegyezésével. (Sándor lett Kelet-Rumélia kormányzója is egyben.) Az 1886-os évben a herceg komoly előrelépést tett katonai és diplomáciai képességeit tekintve. Felsorakoztatta bolgár hadseregét, ám akkor már az orosz tábornokok nélkül, s keményen fellépett a szerb katonai invázió ellen. 1886. november 19-én csatát nyert csapatai élén Szlivnicánál, ám ő maga nem harcolt sokáig a csatamezőn, hanem a csata után bevonult a városba, azonban Milán Obrenovics szerb király üldözőbe vette ellenfelét, s sikerült is foglyul ejtenie Sándor herceget november 27-én. (A szerb uralkodó szándékosan saját királysága területére, egészen Pirot városáig űzte a herceget, hogy legyen ürügye elfogni őt.) Habár Ausztria közbenjárása megvédte Szerbiát a katonai vereség kellemetlen következményeitől, a herceg mégis sikerrel fenntartotta országa unióját Kelet-Ruméliával, s a II. Abdul-Hamid oszmán szultánnal folytatott hosszas tárgyalások eredményeképpen az Ottomán Birodalom uralkodója 1886. április 5-én Sándort jelölte ki Kelet-Rumélia kormányzó-tábornokává, méghozzá ötéves időtartamra. Ez a megegyezés a török szultánnal igen lecsökkentette a herceg népszerűségét alattvalói körében, de leginkább saját seregének tisztjei kezdtek el elégedetlenkedni Sándor átgondolatlan külpolitikája okán. (Ezek a tisztek a végén már azt is fontolóra vették, hogy nem lesznek hajlandóak hadjáratba indulni urukért.) Azok a tisztjei, akiknek megrendült bizalmuk a hercegben, katonai puccsot készítettek elő Sándor ellen, melyet 1886. augusztus 20-án végre is hajtottak. Először szófiai palotájába zárták a herceget, ahol erőszakkal vették rá őt, hogy írja alá hivatalos lemondó nyilatkozatát, majd pedig egészen a Dunáig elkísérték Sándort, Rahovo városáig, ahol feltették őt egy yacht fedélzetére, mely Renyi városa felé indult. Megérkeztekor átadták Sándort az orosz hatóságoknak, akik tovább engedték őt Lemberg városáig. Sándor hamarosan visszatérhetett Bulgáriába egy sikeres ellenforradalom után, melyet Sztefan Sztambolov vezetett, aki szerencsésen megbuktatta az orosz párt által szervezett ideiglenes kormányt. Habár Sándor hatalmi pozíciója Bulgáriában úgy tűnt, tarthatatlan, mikor visszatért a kényszerű száműzetésből, táviratot küldött III. Sándor orosz cárnak, nyilván azért, hogy az uralkodó katonai támogatását kérje szorongatott helyzetében. Bismarck, aki összejátszott az orosz és az osztrák kormányzattal is, megtiltotta a hercegnek, hogy megtorolja az ellene irányult katonai összeesküvést, mert azzal csupán azt érte volna el, hogy még inkább meggyengíti saját politikai helyzetét Bulgáriában. Ennek következtében Sándor úgy vélte, bölcsebb döntés lesz részéről, ha megfogalmaz egy lemondó nyilatkozatot a bolgár trónról, s inkább elhagyja az országot, ami meg is történt 1886. szeptember 8-án. Élete utolsó éveit főleg Grazban töltötte, ahol az osztrák hadsereg helyi parancsnokaként tevékenykedett. Körülbelül három évvel később, 1889. február 6-án nőül vett egy polgári származású, Johanna Loisinger nevű színésznőt, aki nyolc évvel volt fiatalabb, mint a herceg. Esküvőjük után az asszony megkapta a Hartenau grófnője rangot, s mivel frigyük morganatikus volt, vagyis rangon aluli, így gyermekeik nem hercegi címet, csupán grófi címet viselhettek születésük után. (A sors furcsa fintora, hogy Sándor édesanyja is rangban igencsak férje alatt állt, amikor összeházasodtak.) Két gyermekük született: Asen of Hartenau gróf (1890-1965) Tsvetana of Hartenau grófnő (1893-1935) Sándor 1893. október 23-án hunyt el, abban az évben, mikor leánya megszületett. Nyughelye a szófiai Battenberg Mauzóleum. Özvegye, Johanna 1951-ben halt meg Bécsben, s már nem ment férjhez többé. Leányuk, Tsvetana már 1935-ben elhunyt, Johanna mellette nyugszik Grazban, Ausztriában, ott ahol a herceg 42 évvel korábban elhalálozott. A herceg földi maradványait visszavitték Szófiába, ahol az egykori uralkodó nyilvános temetést kapott, és ahol azóta is nyugszik, az emlékére emelt mauzóleumban. Sándor igen magas, jóképű, sármos és elbűvölően kedves, méltóságteljes férfi volt, ezenkívül azt minden hozzáértő elismerte, hogy katonának is kiváló volt. Igaz, hogy vezetőként elkövetett néhány hibát rövid uralma alatt, ám mindez leginkább Sándor ifjonti tapasztalatlansága folytán alakulhatott ilyen szerencsétlenül, elvégre igen bonyolult és zűrzavaros időkben jutott hozzá a bolgár fejedelmi trónhoz. Elsősorban nem magánemberként, hanem uralkodóként került kellemetlen és olykor kezelhetetlen diplomáciai helyzetekbe, de néha pont intuitív természetével tudta áthidalni az esetleges politikai problémákat. Olykor éppen ezt a tulajdonságát tudták tisztességtelen módon kihasználni a környezetében lévő, ravasz és képmutató politikusok. Vezetőként elsődleges hibája mindig az volt, hogy nem tudott erélyes és határozott lenni fontos politikai döntései során, ennek pedig gyakran lett az a szomorú következménye, hogy akaratán kívül politikai ellenfeleinek kedvezett. Egyéb Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.) Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.) Saint-Jean-de-Minervois Saint-Jean-de-Minervois település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 149 fő (2015). Saint-Jean-de-Minervois Bize-Minervois, Agel, Aigues-Vives, Assignan, La Caunette, Pardailhan, Rieussec és Vélieux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ladrillar Ladrillar település Spanyolországban, Cáceres tartományban. Lakosainak száma 209 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Franciaország történelme Franciaország mint politikai entitás történelme mintegy 1200 évre nyúlik vissza. Ez a cikk kronológiai sorrendben általános áttekintést tartalmaz történetének szakaszairól, emellett a földrajzi értelemben vett Franciaország előtörténetét is bemutatja. A mai Franciaországról szóló információk a Franciaország cikkben találhatók, ahol az állam történetének rövidített változata is fellelhető. Előtörténet Franciaország őskora Az emberfélék jelenlétének első jelei a Mindel-glaciális időszakából származnak, és a Homo erectushoz kötődnek. A Riss-glaciális megjelenésével nagyjából egy időben a Homo erectus körében megjelent az acheuli kultúra (Saint-Acheul lelőhelyről). Ebben a korszakban válnak az emberfélék igazán elterjedtté: számos acheuli lelőhelyet tártak fel. A neandervölgyi emberhez kötődött a Würm-glaciális első két periódusára jellemző moustier-i kultúra (Le Moustier lelőhelyéről), a középső őskőkorszak idején, amelynek szintén nagy számú lelőhelye ismert. Ekkor már általános volt a tűz használata, és ha fazekasságra még nem is, de az okker égetésére már vannak bizonyítékok ebből az időszakból. A korabeli szerszámkészítésről a pattintott szakócák tanúskodnak, a csont és fa megmunkálására vonatkozóan azonban nincsenek bizonyítékok. Bizonyos leletek – pl. barlangokban talált falmaradványok – részleges letelepedésre utalnak. A neandervölgyiek körében jelent meg a holtak eltemetésének szokása. A Würm-korszak második felében, a felső őskőkorszak kezdetén jelent meg a modern ember a mai Franciaországban. Hozzá kötődik az i. e. 40. évezred közepén megjelenő, helyi eredetű aurignaci kultúra, illetve a vele párhuzamosan létező, kelet felől érkezett périgord-i kultúra, amelyeket nagyjából Kr. e. 19 000 táján váltott fel a solutréi kultúra. Ennek utódja az i. e. 15 000–10 000 közti magdaléni kultúra volt. Ezekben a kultúrákban már rendkívül nagy számban és változatosságban készítettek, és használtak szerszámokat. A lelőhelyek nagy többsége a Loire, a Francia-középhegység és a Pireneusok által határolt vidéken került elő, bár folyamatosan csak a Loire és Garonne közti sík vidéket lakták. A legnagyobb néptömeg Périgord vidékén, a Dordogne és a Vézère völgyében összpontosult. A korszak végén kirajzás kezdődött: az emberek ismét megvetették lábukat a Pireneusok oldalában, keleten egészen a későbbi Savoyáig és a Jura hegységig jutottak, és északon is megindultak az Ardennek irányába. A rohamos fejlődésnek és növekedésnek a jégkorszak végeztével kezdődő éghajlati változások vetettek véget. Az időjárás felmelegedett és csapadékosabbá vált, a pusztákat pedig erdőségek váltották fel. Az emberiség lélekszáma lecsökkent, és az új, ún. azili kultúra emberei a hegységek barlangjaiba húzódtak vissza. A középső kőkorszak időszakában a terület népessége mindvégig alacsony maradt, jelentős technikai fejlődés sem köthető hozzá. Az emberek jórészt még mindig halászattal és vadászattal foglalkoztak. Művészetük nonfiguratív jellegű, és jóval kevésbé látványos, mint a paleolitikus barlangfestmények. A korszak végén, i. e. 7. évezredből már vannak nyomai a mezőgazdaság kialakulásának: zöldségféléket termeltek, és ekkoriban kezdődött a juhok háziasítása is. A újkőkorszak során, i. e. 6000 körül jelent meg a jellegzetes edénydíszeiről szívkagylósnak nevezett kultúra Provence-ban, amely az i. e. 4. évezred közepéig az egész dél-francia vidéken elterjedt. A kultúrát gabonatermesztés, agyagművesség és kör alaprajzú házak jellemezték. A Kr. e. 5. évezredben kelet felől a vonaldíszes kultúra tört be a mai Észak-Franciaországba, amelynek lakói sertést és szarvasmarhát tenyésztettek, és négyszög alaprajzú házakban éltek. E két kultúrát a chassey-i kultúra váltotta fel a terület nagy részén, amely az idők folyamán számos regionális változattá alakult át. Ebben a korban terjedt el Bretagne-ból a dolmenek és menhirekek állításának szokása. Gallia A mai Franciaország határai majdnem egybeesnek a történelmi Gallia Alpokon túli területeivel, amelyeket egykor Gallia Transalpina néven ismertek. A területen különböző fejlettségű szinten álló kelta (latinul gall) törzsek éltek. Az i. e. 2. században a déli övezet (Gallia Narbonensis), az i. e. 1. században pedig Gallia egésze a terjeszkedő Római Birodalom provinciája lett Caius Iulius Caesar ún. galliai háborúja következtében. A hősiesen védekező keltákra i. e. 52-ben Alesiánál mértek döntő vereséget a hadvezér légiói. Galliában több tartomány jött létre az idők folyamán: Gallia Lugdunensis Lugdunum (Lyon) központtal, illetve Aquitania a délnyugati területeken. A mai Franciaország területéhez tartoztak még a római Belgica és Germania Superior nyugati részei is. Gallia nagyon hamar megindult a romanizálódás útján, városiasodott, és már a korai császárkorban jelentős gazdasági potenciált képviselt (elsősorban kerámia- és üveggyártása volt jelentős). A kereszténység is elterjedőben volt: 177-ben Marcus Aurelius Lyonban végeztette ki a hit jó néhány vértanúját. A 3. századtól kezdve Gallia is több germán betörést szenvedett el, ezért hadi jelentősége is megnőtt. Ezzel együtt járt, hogy a területén állomásozó katonaság és a helyi arisztokrácia aktívan beleavatkozott a katonacsászárok trónviszályaiba, és – többnyire a britanniai legiókkal közösen – gyakran a galliai fegyveres erők is kikiáltották a maguk uralkodóját (ld. Gall Császárság, 260–274). A helyi provinciális arisztokrácia által támogatott ellencsászárok nem egyszer jó szolgálatot tettek a Római Birodalom védelmében. A Diocletianus idején bevezetett tetrarchia egyik uralkodójának, a caesari minőségben regnáló Constantius Chlorusnak a diocesisszé szervezett Galliában, Treviriben (Trier) volt a székhelye. A tetrarchia azonban nem bizonyult tartósnak, és Gallia ismét közönséges határterületté vált. A 4. század végén egyre fenyegetőbbé vált a határon át-áttörő barbár törzsek jelenléte. A terület nem sokkal a birodalom kettéosztása (395) után gyakorlatilag elveszett a Nyugatrómai Birodalom számára: 406. december 31-én áttörték a rajnai határt a barbárok (elsősorban a vandálok), és a császárok kénytelenek voltak szövetségesüknek elismerni őket. A vandálok a tartományt végigdúlva Hispániába költöztek, Gallia keleti területein a burgundok, déli régiójában a nyugati gótok alapítottak királyságot (székhelyük Tolosa, a mai Toulouse őse), északkeleten, a Rajna vidékén pedig a száli frankok rendezkedtek be. Amikor 476-ban végleg elbukott a Római Birodalom, Gallia jelentős része már vagy hetven éve germán uralom alatt állt. Az utolsó időkben az egyszerűen provincia névvel illetett mai Provence maradt meg Róma irányítása alatt. A Frank Birodalom A népvándorlás törzsei közül a száli frankok az 5. század elején a Rajna torkolatvidékén telepedtek le. 481-ben a Meroving-dinasztia sarja, Klodvig (meghalt 511-ben) lett a harcias törzs királya, aki felvette a keresztény hitet (méghozzá a barbár népek körében egyedülállóan nem az ariánus változatát), így egyházi áldással foglalta el a korábbi gall területeket az elkövetkező években. A Nyugati Gót Királyságot Hispaniába szorította vissza (507), és jól szervezett, nagy államot hozott létre, ami 534-ben a Burgund Királyságot is bekebelezte. (A Brit-szigetekről kivándorolt kelták ellenőrizte Bretagne azonban sokáig nem került királyi kézbe.) Klodvig utódai alatt azonban a királyi hatalom meggyengült, a királyság részekre szakadt (Austrasia, Neustria, Aquitania, Burgundia stb.), melyek között belharcok kezdődtek, és a 8. századra a hatalom a királyi udvartartást vezető majordomusok (udvarnagyok) kezébe került át. Ilyen majordomus volt Martell Károly is, aki megállította Poitiers-nél az arabok betörését (732). Utódja, Kis Pipin 751-ben letette az utolsó Meroving uralkodót a trónról, és királlyá koronázták. Ezzel létrejött a Karoling-dinasztia. Pipin segítségével alakult meg 756-ban a Pápai Állam, miután a frank király legyőzte a Rómát fenyegető longobárdokat, és az egyházfőnek adományozott jó néhány közép-itáliai területet. Pipint a trónon fia, Nagy Károly (768–814) követte, aki temérdek hadjáratot vezetett kelet és dél felé, melyek eredményeként a mai német területek jó részét bekebelezte, sőt a régi Pannoniáig is eljutott, illetve megdöntötte a longobárdok államait. Érdemeiért a pápa 800-ban római császárrá koronázta, és létrejött a magát rómainak tekintő és nevező Frank Birodalom. Ez azonban nem bizonyult hosszú életűnek: 843-ban a verduni szerződésben Nagy Károly unokái egymás között három részre osztották a Frank Birodalmat, melynek nyugati, II. Károly nyugati frank király kezébe került részéből alakult ki Franciaország, ami nevét a mai Île-de-France tartományról kapta. A középkori Franciaország A francia hegemónia alapjai Némi megszakítással Nagy Károly leszármazottjai, a Karolingok uralták Franciaországot egészen 987-ig, a dinasztia francia ágának kihalásáig. Közben az ország számos normann, muszlim és magyar betörést szenvedett el, a birtokait eladományozó királyok hatalma pedig megrendült és hatalmas hűbéreseik befolyása alá került. Az utolsó Karoling halálakor az ország egyik legnagyobb hűbérurát, Île-de-France hercegét, Párizs grófját, Capet Hugót koronázták királlyá. Az ő leszármazottaiból alakult meg az országot uraló második nagy dinasztia, a Capetingeké, akik Franciaország trónját egyenes ágon egészen 1328-ig, a szintén tőlük származó Valois-k és Bourbonok révén pedig 1848-ig, a Francia Királyság végső megdöntéséig foglalták el. A Capeting-királyok kitartó munkával mind több területet szereztek meg maguk számára és térítettek saját hűségükre. A különféle, gyakorlatilag független tartományok, országrészek grófjaira és hercegeire nemegyszer csak fegyveres harc árán sikerült a korona hatalmát kiterjeszteni. Harcukban a 12. századtól fogva a privilegizált városokra is támaszkodhattak. A két évszázados küzdelmet II. Fülöp Ágost (1180-1223) uralkodása tetőzte be, aki hatalmas területszerzései (Flandria, Normandia, Aquitania) kapcsán mind az Angol Királysággal, mind a Német-római Birodalommal konfliktusba került. A keresztes hadjáratokat is felhasználta saját céljai érdekében: a déli országrészekben markánsan jelen lévő eretnek katharok ellen vezetett véres háborút (1209-1229), melynek révén Auvergne és Languedoc is királyi ellenőrzés alá került. Az 1200-as évekre megszilárdult a francia királyi hatalom, olyannyira, hogy Fülöp Ágost unokája, IX. (Szent) Lajos (1226–1270) király két hadjáratot indíthatott gyakorlatilag egymaga a muszlimok ellen. A szentté avatott király uralkodása alatt alakult meg 1253-ban a később világhírűvé váló Sorbonne egyetem az önmagát addigra Európa legnagyobb városává kinövő Párizsban. Lajos unokája, IV. (Szép) Fülöp (1285–1314) szintén sokat tett Franciaország megerősítéséért. Képzett, polgári származású adminisztrációs rendszert (tagjai az ún. legisták) alakított ki maga körül, feloszlatta a veszélyesen hatalmassá és gazdaggá váló templomos lovagrendet 1307-ben, a pápaságot pedig francia befolyás alá vonta, ami áttette székhelyét Avignonba (avignoni fogság, 1309–1377). Szintén IV. Fülöp vetette meg a francia rendiség alapjait: Flandria ellen indított hadjáratához pénzt kért az 1302-ben összehívott egykamarás rendi gyűléstől, amit az meg is szavazott számára, így elfoglalhatta Lille városát. A százéves háború IV. (Szép) Károllyal, Fülöp harmadik fiával 1328-ban kihalt a Capeting-család egyenes fiága. Jog szerint IV. Fülöp unokája, a Franciaországi Izabellától és II. Eduárd angol királytól származó III. Eduárd örökölte volna a trónt, ám ehelyett egy hamisított törvényre – a nőági öröklést kizáró ún. száli törvény, amit néhány évvel korábban „találtak meg” V. (Hosszú) Fülöp (1316-1322) öröklésének biztosítására – hivatkozva Szép Fülöp unokaöccse, a Valois-dinasztiát megalapító VI. (Szerencsés) Fülöp lett a király. 1337-ben az angolok megküldték a hadüzenetet, amivel kitört a százéves háború. III. Edward csapatai 1339-ben támadták meg Franciaországot. Fülöp és közvetlen utódai tehetségtelen hadvezéreknek bizonyultak, és a francia sereg folyamatosan kudarcot vallott a csatározásban. 1340-ben Sluys-nél győzött az angol flotta, majd a visszaszerzett aquitániai és gascogne-i területeken partra tett, meglehetősen kis létszámú és csekély utánpótlással bíró angol sereg tönkreverte a francia lovagság színe-javát Crécynél (1346) és Poitiers-nél (1356). A küzdő felek hamarosan békét voltak kénytelenek kötni, mert 1348-ban kitört a nagy pestisjárvány, mely mindkét ország lakosságát megtizedelte. A pestis és a háború dúlásai következtében robbant ki 1358-ban a Jacquerie elnevezésű parasztfelkelés, melyet a francia nemesség gyorsan vérbe fojtott. Az 1360-as béke alapján az 1347-ben megszerzett Calais, illetve a déli területek hűbéri kötelezettségek nélkül III. Edward birtokába szálltak. V. (Bölcs) Károly (1364-1380) intézkedései révén Franciaország területéről (néhány kikötő, például La Rochelle, Calais, Bordeaux kivételével) sikerült kiűzni az angolokat 1369-1375 között, ám a felek csak fegyverszünetet kötöttek, békét nem. Hadműveletek a két ország belső bajai miatt nem kezdődtek a 15. század elejéig, amikor az angol V. Henrik ismét rátört a VI. (Őrült) Károly (1380-1422) idején meggyengült, belső konfliktusoktól szenvedő Franciaországra. 1415-ben Azincourtnál arattak fényes győzelmet az angol hadak, noha a franciák megint fölényben voltak. Nem sokkal a győzelem után az angolok megszerezték Normandiát, sőt Párizsba is bevonultak. Az 1420-as troyes-i béke alapján a francia király V. Henrikhez adta leányát, saját fiát pedig kizárta az öröklésből. A dauphin, a későbbi VII. Károly (1422-1461) délre menekült és passzivitásba merült – egészen Jeanne d’Arc fellépéséig, aki lelkesítő győzelmeket aratott az angolok ellen (1428-ban ő vezette az Orléans-t bevevő francia sereget). A francia győzelemsorozat ezután nem is állt le: 1429-ben Reimsben királlyá koronázták VII. Károlyt, és 1436-ban Párizst is bevették. 1453-ra az angolokat mindenhonnan sikerült kiűzni Calais-t kivéve. Franciaország az újkorban Európa vezető hatalma VII. Károly és intrikus természetű utódja, XI. Lajos (1461-1483) megerősítette a központi hatalmat az ország főnemessége rovására. Állandó zsoldossereget állítottak fel, míg a főnemeseknek megtiltották a magánhadseregek tartását. A közigazgatást is szakszerűsítették, és főleg polgári származású hivatalnokokkal töltötték fel („taláros nemesség”). Időközben Franciaország megszerezte Bretagne-t, Provence-ot és Burgundia nagyobbik, nyugati felét is. VIII. (Nyájas) Károly és XII. Lajos már Itália területén hadakozott a Nápolyi Királyságért és a Milánói Hercegségért. A 16. században új veszély fenyegette a Francia Királyságot: I. Károly, a nagy földrajzi felfedezésekből és gyarmatosításból hallatlanul meggazdagodó és megerősödő Spanyolország királya 1519-ben a német-római császári trónt is elfoglalta V. Károly néven. A franciák harapófogóba kerültek. A reneszánsz elterjedéséért is sokat tevő I. Ferenc király (1515-1547) kiutat keresve Észak-Itáliában kezdte kiépíteni hatalmát, ami azonban elméletileg a Német-római Birodalom része volt. Folytatódtak tehát az itáliai háborúk, melynek során 1525-ben a „lovagkor utolsó csatájában”, Paviánál vesztettek a franciák, ám rövidesen új katonai szövetséget hoztak létre Firenze, Velence, a Milánói Hercegség, a Pápai Állam, illetve a szövetséghez lazábban kapcsolódó Oszmán Birodalom és Anglia részvételével a Habsburgok országai ellen (cognaci liga, 1526). A II. Henrik által folytatott itáliai és flandriai csatározást 1559-ben a Cateau-Cambrésis-ben megkötött békeszerződés zárta le. A franciák az itáliai területi igényeikről való lemondás fejében megtarthatták északi szerzeményeiket (Metz, Toul, Verdun). V. Károly lemondását követően szétvált a német és spanyol trón, bár Habsburgok foglalták el mindkettőt. A békekötés évében meghalt II. Henrik gyermekei gyenge kezű királyok voltak, így harcok alakultak ki a főnemesi pártok között, melyek ezúttal vallási színezetet is nyertek: a reformáció kálvinista ága érintette leginkább Franciaországot, melynek helyi követőit hugenottáknak nevezték. A római katolikus Guise hercegek a királyi Valois-család támogatását élvezték, a hugenottákat pedig a Bourbonok vették pártfogásukba. 1572-ben már-már úgy tűnt, hogy a két csoport kibékíthető (Henri de Bourbont, a későbbi IV. Henrik királyt össze akarták házasítani Valois Margittal), ám az esküvői készülődés mészárlásba torkollt Párizsban: Szent Bertalan éjszakáján, augusztus 23-áról augusztus 24-ére virradóra a párizsi katonaság és lakosság legyilkolta a megjelent rengeteg hugenottát. Ekkor ismét fellángolt a vallás- és polgárháború, amit csak súlyosbított, hogy 1589-ben kihalt a Valois-dinasztia. A Bourbonok abszolutizmusa A zűrzavaros helyzetben a többször protestáns hitre tért és rekatolizált IV. Henriket (1589-1610) koronázták francia királlyá, ami a spanyol II. Fülöp által fegyveres erővel is támogatott Katolikus Liga ellenszenvét váltotta ki. Noha a Bourbon-ház megalapítója ekkor már római katolikus volt (híres mondása: „Párizs megér egy misét"), a spanyol haderő megszállta Párizst, ahova csak 1594-ben tudott bevonulni a király. Henrik 1598-ban kiadta a nantes-i ediktumot, mely toleranciát hirdetett a hugenották irányába. Ettől függetlenül az ellenségeskedés nem szűnt meg: a IV. Henriket egy fanatikus katolikus ölte meg 1610-ben. Az első Bourbon uralkodása idején a monarchia támogatta a gazdaság fejlődését: minisztere, Sully javaslatára utak épültek, és királyi luxusmanufaktúrákat alapítottak. Franciaország ekkor kezdett el bekapcsolódni a gyarmatosításba és a felfedezésekbe (1608 – Québec megalapítása), ám a versenyben gyakorta alulmaradt az angolokkal szemben. Utódja XIII. Lajos (1610-1643) lett, aki tehetséges államminiszterei, Richelieu majd Mazarin bíboros segítségével leverte a hugenotta ellenállókat La Rochelle környékén, hivatalnokaiban és erős hadseregében bízva pedig visszaszorította a rendeket (1614 után nem hívott össze rendi gyűlést) és sikeresen beavatkozott a harmincéves háborúba. A küzdelmek eredményeképpen az 1648-as vesztfáliai béke több Rajnán túli német tartományt elismert francia birtoknak. A Napkirály országa A hosszadalmas háborúskodás kimerítette az országot, ahol emiatt 1648-ban rendi színezetű mozgalom kezdődött. A Fronde (= parittya) leverése 1653-ig eltartott, ám az ifjú XIV. Lajos (1643-1715) és apjától örökölt minisztere, Mazarin bíboros úrrá lett a helyzeten. XIV. Lajos (a Napkirály) idején teljesedett ki a francia abszolutizmus. Tovább erősödött a hivatalnokrendszer, megjelentek az államtitkári és miniszteri tisztségek. Vidéken teljhatalmú intendánsok képviselték az uralkodót. A gazdaságot Jean-Baptiste Colbert államminiszter védvámokkal és állami támogatással erősítette meg (merkantilizmus), egységesítette a pénz- és mértékrendszert, a közlekedés fejlesztése érdekében pedig megépíttette a Canal du Midit, így új összeköttetést hozott létre az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között. A kormányzat továbbra is támogatta a gyarmatszerzést (Louisiana, Pondichéry), ám a levantei kereskedelmet tekintette prioritásnak. XIV. Lajos 1685-ben visszavonta a nantes-i ediktumot, emiatt francia protestánsok, főleg iparosok ezrei hagyták el az országot, és települtek át Brandenburgba és a Németalföldre, fellendítve e területek gazdaságát. François Michel Le Tellier de Louvois, a Colbert-t követő államminiszter reformjai révén létrejött a reguláris hadsereg, így Franciaország hatalmas gazdasági és katonai fölénybe került szomszédaival szemben. XIV. Lajos ezt igyekezett kihasználni: uralkodása második felében folyamatos háborúban állt a Német-római Birodalommal, hogy Franciaország határait a Rajnáig tolhassa ki. Ezek eredményeképpen sikerült megszerezni Strassburgot és Luxemburgot, és meggyengíteni a Habsburg Birodalmat (ezért húzódott el a török kiűzése Magyarországról). A francia hadsereg azonban nem volt elég erős ahhoz, hogy megbirkózzon Anglia, Hollandia, Savoya, Portugália és a Német-római Birodalom koalíciójával, amely a spanyol örökösödési háború kapcsán alakult meg a francia hegemónia megtörésére. 1700-ban II. Károly király elhunytával kihaltak a spanyol Habsburgok. Az utolsó Habsburg király végakarata szerint spanyol trón a Napkirály unokájára, Fülöpre, Anjou hercegére szállt volna. Európa többi állama megrettent, hogy francia kézbe kerül a gigászi spanyol gyarmatbirodalom is, ezért szövetkeztek XIV. Lajos országa ellen. A spanyol örökösödési háborúban eleinte érvényesült a képzett francia hadsereg fölénye, ám 1704-ben vereséget szenvedett a Höchstädtnél, 1709-ben pedig Malplaquet-nél, és az ellenség Párizsig szorította vissza. XIV. Lajos támogatta a Habsburgok hátában kitört Rákóczi-szabadságharcot, de Franciaországot ez sem mentette meg a vereségtől. 1712-ben megkezdődtek a béketárgyalások, és 1714-ben megkötötték az utrechti békét. Ennek alapján Fülöp örökölte a spanyol trónt (V. Fülöp néven), ám országa nem egyesülhetett Franciaországgal. A Habsburgok észak-itáliai területekkel gazdagodtak. Az ancien régime vége 1715-ben az általa építtetett versailles-i palotában meghalt XIV. Lajos, akit hosszú uralkodása után dédunokája, a kiskorú XV. Lajos (1715-1774) követett a trónon. Helyette a háborúkban kimerült ország igazgatását megreformálni próbáló (II.) Orléans-i Fülöp kormányzott régensként 1723-ig, ám törekvéseit egy balul kiütő pénzügyi intézkedés elsodorta, és kénytelen volt lemondani. Maga XV. Lajos nem sokat törődött a politikával, helyette leginkább szeretőivel volt elfoglalva (például Madame de Pompadourral), akik nem egyszer ténylegesen kormányozták Franciaországot. Franciaország a kor minden nagyobb háborújában részt vett (osztrák örökösödési háború, hétéves háború, amerikai függetlenségi háború), ám akár a győztes, akár a vesztes oldalra került, csak az államkincstár veszteségeit növelte, ráadásul Kanadát is elveszítették. 1771-ben a király kormányzata bírósági reformot kívánt végrehajtani a parlamentek (= törvényszékek) háttérbe szorítására, ám ezt XV. Lajos trónra lépő unokája, XVI. Lajos (1774-1792) leállította, hogy elnyerje e testületek támogatását. (Az 1785-ben napvilágra került „nyaklánc–ügy” tárgyalása jól mutatta, hogy a párizsi parlament mindennek ellenére sem támogatta a királyt). XVI. Lajos idejét legszívesebben vadászattal és lakatosmunkával töltötte, ám elődjénél így is aktívabban politizált. Sorozatos pénzügyi reformtörekvései azonban folyton elbuktak, és ő minisztereire hárította a felelősséget (Necker, Calonne, Brienne). A társadalmi feszültségek (aránytalan birtokeloszlás az egyház, az arisztokrácia és a nemesség javára; óriási államadósság, melyet a hasznot nem, csak presztízst hozó háborúskodás csak elmélyített; rossz időjárás és éhínségek az 1780-as években) végül rendi gyűlés összehívására ösztönözték a királyt. A felvilágosodás A 18. századi Franciaországban jelentős volt a polgárság létszáma és politikai befolyása (elvégre az abszolutisztikus királyság hivatalnokgárdájának nagy részét polgárok képezték), ami a korban mind nagyobb gazdasági hatalommal párosult. A korábbi időszak nagy tudományos eredményei és az angol földön szárnyat bontó ipari forradalom vívmányai révén a kor polgári származású értelmiségijei számára a világ megismerhetőnek, leírhatónak és megváltoztathatónak tűnt. A racionalizmus diadalmaskodott a korábbi eszmeáramlatok felett, és az alkotók az emberiséget az észre való ráhatással, felvilágosítással óhajtották megjavítani. Innen az időszak neve: felvilágosodás. Az angolszász gondolkodók (John Locke, David Hume) elképzeléseit, melyek a szabadságra, toleranciára vonatkoztak, nagy francia filozófusok (Montesquieu, Voltaire, Jean-Jacques Rousseau) fejlesztették tovább. Egyesek az alkotmányos monarchiát, mások a demokráciát eszményítették, ám egyben mind egyetértettek: a fennálló régi rendszer (ancien régime) rossz. „A hosszú 19. század” A forradalom A felvilágosodás eszméi már erősen jelen voltak a köztudatban, amikor XVI. Lajos kénytelen volt összehívni a rendi gyűlést. A készülődést a harmadik rendet (polgárok és parasztok képviselői) magasztaló, számára dominanciát követelő felhangok tarkították, melyet az éhséglázadás peremére jutott párizsi nép támogatott. 1789. május 5-én végül összeült Versailles-ban a rendi gyűlés, ahol a harmadik rend nagyobb képviselettel, de ugyanannyi szavazattal jelenhetett meg, mint 1614-ben. Június 17-én az elégedetlen polgári képviselők (jelentős nemesi és papi támogatással) önmagukat Alkotmányozó Nemzetgyűléssé nyilvánították, és felesküdtek az összetartásra (labdaházi eskü), amit a király kénytelen volt elfogadni a nemesi támogatás miatt (Mirabeau, La Fayette). Közben Párizsban egyre feszültebb lett a hangulat, mire a város körül szorosabbra vonták a katonai blokádot. Hamarosan elterjedt, hogy a királyi katonaság megtámadja a főváros tömegeit, mire azok július 12-én fellázadtak. Másnap fegyvereket zsákmányoltak, és július 14-én puskaporért a jelentéktelen Bastille erődbörtönhöz vonultak, melyet a felbőszült csőcselék megostromolt, tárgyalni hajlandó katonáit pedig meglincselte. Kitört a nagy francia forradalom. A király nem verte le a lázadókat (a francia ezredek átálltak a tömeg oldalára), helyette Párizsba utazott, ahol üdvrivalgás fogadta. Ekkor jött létre a francia nemzeti trikolór a fehér Bourbon-zászló és Párizs kék-piros lobogója összevonásából. A fővárosban történtek hírére vidéken erőszakhullám söpört végig: a nemesek bosszújától rettegő „nagy félelem” keretében udvarházakat dúltak fel, és nemeseket öltek meg a tömegek. A városokban vértelen hatalomátvétel történt: a harmadik rend támogatói kerültek a városi tanácsok élére, és a közbiztonság fenntartására nemzetőrségek alakultak. Politikai klubok jöttek létre (például Jakobinus klub, Cordeliers klub), melyek pártokként funkcionáltak. Azonban hiába törölték el a kiváltságokat (augusztus 5.) és adták ki az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát (augusztus 26.), az élelmezési és gazdasági helyzet tovább romlott, és a tömegeket addig mellőzött, szélsőséges értelmiségiek (például Danton, Marat, Desmoulins) kezdték izgatni. A királyt a párizsi csőcselék (az „asszonyok menete”) október 5-én megrohanta versailles-i kastélyában, és másnap a fővárosba kényszerítették. A következő két évben a XVI. Lajos és a nemzetgyűlés kölcsönös bizalmatlansággal kezelte egymást (ez utóbbiban az alkotmányos monarchisták voltak többségben, akik megpróbáltak együttműködni az uralkodóval). 1789-ben szekularizálták az egyházi birtokokat, és értékpapírok (assignaták) formájában értékesíteni akarták őket, azonban a nagy mennyiségű assignata hamarosan átvette a pénz szerepét, és gyorsan elértéktelenedett. A csődöt így nem sikerült orvosolni. 1791-ben a Nemzetgyűlés elkészítette az alkotmányt, mely garantálta a hatalmi ágak megosztását, a királynak pedig csak korlátozott hatalmat hagyott. XVI. Lajos képtelen volt együttműködni a Nemzetgyűléssel, és külső segítségben bízott (sok arisztokrata elhagyta az országot a forradalom kitörésekor), így 1791. június 20-án „elszökött” Párizsból (noha nem volt köteles ott lenni). Mielőtt katonaságához érkezhetett volna, elfogták és visszavitték a fővárosba. A szökés felerősítette a köztársasági hangokat, melyet a Mars-mezei sortűzzel (július 17.) csak fokoztak a monarchisták. A választásokon a Törvényhozó Nemzetgyűlésben már jelentős szerephez jutottak a girondi és jakobinus képviselők is. Egyre erősödött a külföldi beavatkozástól való félelem (1791. augusztus 27-én a porosz II. Frigyes Vilmos és Habsburg II. Lipót a közösen kiadott pillnitzi nyilatkozatban intervencióval fenyegette meg a franciákat, ha a királynak baja esne), amit az uralkodó ki akart provokálni, hogy restaurálhassa hatalmát, ezért szintén a háború pártján álló girondi kormányt nevezett ki (a girondisták a forradalom elterjesztését várták a győzelmektől). A kormány 1792. április 20-án hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. Eztán a király – érdekeinek megfelelően – megvétózott több hadseregfejlesztési javaslatot, mire ellene fordult a közhangulat. A csőcselék Június 20-án és augusztus 10-én is betört a Tuileriákba, és második alkalommal az uralkodó a Nemzetgyűlésben keresett menedéket, az viszont a városi tanács (kommün) és a tömeg nyomására lemondatta, majd börtönbe záratta az uralkodót, és átalakult Nemzeti Konventté. Itt már csak a girondisták és a jakobinusok rendelkeztek képviselettel. Augusztus végén porosz és osztrák csapatok törtek az országba, mire Danton szabad kezet adott a megrettent csőcseléknek a „gyanúsak” összegyűjtésére és kivégzésére. Az első terrorhullámnak ezrek estek áldozatul. A francia hadsereg (a tehetséges Dumouriez tábornok vezetésével) szeptember 20-án Valmy-nál megállította a német betörést, és a poroszok kivonultak, a franciák pedig átmentek ellentámadásba. A győzelemmámort kihasználva a jakobinusok kiharcolták XVI. Lajos elítélését, akit 1793. január 21-én ki is végeztek. Közben Dumouriez kiverte Belgiumból az osztrákokat (Jemappes, 1792. november 6.) A franciák diadalai szülték meg a nemzeti eszmét, a nacionalizmust, mely az elkövetkező századokban elterjedt az egész világon. 1793-ban az európai egyensúly felborulásától tartó Nagy-Britannia megszervezte az első franciaellenes koalíciót a Habsburg Birodalom, Poroszország, Spanyolország, Hollandia és Portugália részvételével. A minden irányból meginduló támadás hatására a franciák sorozatos vereségeket szenvedtek. Kényszersorozás indult meg, ami nagy vidéki felkelésekhez vezetett (például Vendée-ban), melyek elfojtására csak véres eszközökkel tudott az egyre több kényszerintézkedést (például ármaximálás, Forradalmi Törvényszékek létrehozása stb.) hozó kormány. A megrendülő hatalmú girondistákat puccsszerűen megbuktatták a jakobinusok (1793. június 2.), akik az év végére elkészült, demokratikus köztársasági alkotmányt félredobva diktatórikus eszközökkel kormányoztak. A Maximilien de Robespierre és Louis Antoine de Saint-Just vezette jakobinusok korlátlan terrort vezettek be, és az általános hadkötelezettség kihirdetésével hatalmasra duzzasztották a hadsereget. 1793-ra már uralták Franciaországot, 1794-ben pedig betörtek Spanyolországba és a Németalföldre. Ezzel együtt belső tisztogatás indult a jakobinus táboron belül (Danton és Desmoulins is ekkor került guillotine alá). Nemsokára Robespierre és támogatóinak hatalma is megdőlt: a Konvent 1794. július 27-én megbuktatta és hamarosan kivégeztette őket („thermidori fordulat"). Visszafogták a terrort, új alkotmány kidolgozásába kezdtek. 1795-ben ennek alapján megalakult a girondi szellemiségű Direktórium, ami a hódításokat megtartva békét kötött Poroszországgal és Spanyolországgal, Hollandiában pedig vazallus királyságot hozott létre. 1797-ben az osztrákok is vereséget szenvedtek Itáliában, ezzel az első koalíció felbomlott. Franciaországra így sem köszöntöttek békés évek: 1795 után bal- és jobboldali államcsínyek sora fenyegette gyenge lábakon álló köztársaságot. Az Első Francia Császárság Napoléon Bonaparte a forradalmi kormány korzikai származású, kiváló tehetséggel megáldott tisztje volt. 1796-ban vette át az itáliai francia sereg irányítását, mellyel annak lerongyolódott állapota ellenére gyors fegyverszünetre kényszerítette az osztrákokat (campoformiói béke, 1797). Ezután kalandor akciót indított Egyiptomba, ahova mérnököket is vitt, hogy csatornát hozzanak létre a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között, miáltal a brit érdekszférába eső indiai utat fenyegette volna. Sikerrel átkelt a tengeren (a Nelson admirális vezette brit flottát tudatosan félreinformálta, így az az Égei-tengerre vonult), és könnyedén szétverte az ellene küldött oszmán és mameluk erőket. Egészen Szíriáig hatolt, azonban serege kimerült, így kénytelen volt visszahúzódni Egyiptomba. Evakuálni nem tudta a sereget, mivel a flottáját Abu Kirnél a megérkező britek tönkreverték (1798). A tábornok a katonáit hátrahagyva visszatért Franciaországba, ahol 1799-ben megdöntötte a Direktórium hatalmát, és új alkotmányt kreált, mely neki mint első konzulnak biztosította a hatalmat. A britek 1799-ben tető alá hozták a második franciaellenes koalíciót brit, portugál, osztrák, török és orosz részvétellel. A hadvezér azonban kihasználta ellenfelei ellentéteit, és külön-külön támadt rájuk. 1800-as marengói győzelmével térdre kényszerítette az osztrákokat, mire a szövetség fölbomlott. Az írekkel küszködő britek is békét kötöttek 1802-ben Amiens-nél. Franciaországra rövid békés időszak köszöntött. Bonaparte konzulátusa alatt megszilárdult a polgári rend: a forradalom idején kialakult tulajdonviszonyokat érintetlenül hagyták, támogatták a gazdaságot, létrejött a Francia Nemzeti Bank. A pápával kötött konkordátumban szabályozták az állam és egyház viszonyát. A Code Civil (Polgári Törvénykönyv) megvetette a polgári jogrend alapjait. Az első konzul 1804-ben I. Napóleon néven a franciák császárává koronázta magát VII. Piusz pápa jelenlétében. Új rendszerét a gloire (dicsőség) hajhászása, a vakmerő katonai győzelmekkel kívánta igazolni. Egyetlen ellenfele Nagy-Britannia volt, ami gazdasági potenciáljával támogatni tudta a kontinentális államokat, hogy harcoljanak a franciák ellen. A császár tervezgette az angliai inváziót, ám mielőtt összevonhatta volna a még régebben francia szövetségbe kényszerített spanyolok flottáját Franciaországéval, Nelson admirális Trafalgarnál szétzúzta azt (1805). A harmadik koalíció osztrák és orosz seregeit Ulmnál és Austerlitznél verte szét a briliáns hadvezér, így a szövetség felbomlott – a császárság sorsa mégis eldőlt 1805-ben. Már nem sikerülhetett megszerezni az európai és gyarmati hegemóniát. Napóleon a meghódított területeken vazallus államokat hozott létre (Itáliai Királyság, Rajnai Szövetség), melyek élére önmagát, rokonait és tisztjeit nevezte ki uralkodónak. A Német-római Birodalom feloszlása már porosz érdekeket is sértett, így porosz, angol, svéd és orosz részvétellel létrejött az elődjeihez hasonlóan tiszavirág-életű negyedik koalíció. Az 1806-os jenai és auerstädti győzelem után bevonult Berlinbe, majd az 1807-es eylaui és friedlandi csatában I. Sándor cárt is békére kényszerítette (Tilsit, 1807). Ekkor hirdette ki az angol kereskedelmet megbénítani hivatott kontinentális zárlatot. A zárlat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nagy-Britannia bőségesen kárpótolta magát a gyarmati területekkel folytatott kereskedelemmel. A zárlat egyébként az addig szövetséges spanyolokat is Napóleon ellen fordította, aki még abban az évben megszállta mindkét ibériai államot, igaz, a következő évben Portugáliából kiverték az angolok, a spanyol ellenállás pedig jelentős károkat okozott a francia hadseregnek. Ez az ötödik koalíció megkötésére ösztönözte Ausztriát és Angliát, amely azonban az osztrákok 1809-es wagrami (és a magyarok győri) vereségével felbomlott. I. Ferenc osztrák császár még leányát, Mária Ludovika főhercegnőt is kénytelen volt a francia császárhoz adni (Mária Lujza néven lett császárné), a Habsburg Birodalomtól pedig elcsatolták Dalmáciát. Az 1810-es évek elején gazdasági válság sújtotta Európát, amit Napóleon a kontinentális zárlat gyengeségének tudott be. A tervezett szigorítások kiváltották az oroszok ellenkezését, mire a francia császár hadjáratot indított (1812). Ennek keretében 1807-ben létrehozott egy lengyel bábállamot, a Varsói Hercegséget (Księstwo Warszawskie), amely sok katonával támogatta hadseregét. Az orosz éghajlat és a felperzselt föld stratégiája megtette a hatását: ugyan a „Grande Armée” (Nagy Hadsereg) legyőzte az orosz főerőket Borogyinónál és bevonult a felperzselt Moszkvába, azonban mire hazatért, létszáma a kezdeti 600 000 -ről alig 30 000 -re olvadt. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy az 1813-as lipcsei csatában („a népek csatájában”) vereséget szenvedtek a hosszú háborúban kimerült francia hadak az angol-orosz-porosz-svéd-osztrák hatodik koalíció seregeitől. A következő év márciusának végén a szövetségesek bevonultak Párizsba, és a császárt lemondásra kényszerítették (április 11.). Franciaországban visszaállították a királyságot XVIII. Lajosnak (1814-1824), a lefejezett király öccsének koronája alatt. Az Elba szigetére száműzött Napóleon azonban 1815. március 1-jén partra szállt Franciaországban, és a katonaság mellé állt. Március 20-án megkezdődött a császár száznapos uralma, mely alatt a fiatal generációkból önkéntes sereget szervezett, ám Waterloonál a VII. koalíció hadseregei végleg vereséget mértek rá (június 18.). Napóleon 1815. július 15-én adta meg magát, és ezzel véget ért az Első Francia Császárság. A restauráció és a „polgárkirályság” 1795-ben az emigrációban élő Bourbon Lajos Szaniszló Xavér herceg, XVI. Lajos öccse és a börtönben elhunyt Lajos trónörökös herceg nagybátyja önmagát királlyá kiáltotta ki XVIII. Lajos néven. Napóleon bukása után XVIII. Lajos király hazatért Franciaországba, ahol nem akadt ellenzéke. Még oktrojált alkotmányt is adott az államnak (igaz, ezt a törvényhozás két háza is elfogadta). Napóleon visszatérése és száznapos uralma azonban kiélezte a politikai helyzetet, és utána jelentős megtorlás következett. Az első, vértelen hatalomátvétellel szemben itt katonatiszteket és konvent-tagokat végeztek ki, a Bonaparte családot kitiltották Franciaországból, és rengeteg embert elítéltek. A választásokat is a szélsőséges királypártiak nyerték meg, ám a király maga oszlatta fel kormányukat. 1816–1820 között mérsékelt, sőt a liberálisok felé is nyitó kormányt nevezett ki a népszerűsége érdekében még koronázásról is lemondó király. A helyzet 1820-ban mérgesedett el ismét, amikor egy bonapartista, Louis Pierre Louvel megölte Berry hercegét, a király unokaöccsét. Ismét szigorítottak a választási rendszeren, bevezették a cenzúrát. 1822-től pedig ismét enyhülés kezdődött, ami 1824-ig, a király haláláig tartott. A trónon öccse, X. Károly (1824–1830), addig Artois grófja követte, aki szintén emigrációban töltötte a forradalom és a császárság éveit. Szokás mondani, hogy a Bourbonok semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek – ez X. Károly esetében teljesen helytálló. Ő kezdettől fogva az ultraroyalisták feje volt (a meggyilkolt Berry hercege az ő fia volt, és a traumát sosem tudta kiheverni). Uralkodóként hamarosan elvesztette népszerűségét. Bátyjával ellentétben megkoronáztatta magát, kártalanította az emigránsokat, és növelte az egyház szerepét. 1829-ben a szinte fanatikusan vallásos Jules de Polignac herceget nevezte ki miniszterelnöknek, aki megszigorította a sajtóellenőrzést és korlátozta a törvényhozást. Miután itt 1830-ban a liberálisok kerültek többségbe, a király feloszlatta az országgyűlést, mire Párizs népe barikádokat emelt: kitört a júliusi forradalom (1830. július 27-29.). A király kénytelen volt lemondani, és az utolsó Bourbon, fiával, Lajos Antal herceggel együtt Angliába menekült. Kijelölt utódját, Henri d’Artois-t, Chambord grófját a képviselők nem fogadták el örökösnek. A forradalom liberális vezetői a Bourbon-család távoli rokonát, Orléans-i Lajos Fülöpöt (1830–1848) helyezték trónra. A polgárkirály új, szabadabb alkotmányt adott a francia népnek. Uralkodása idején bontakozott ki az ipari forradalom az országban, ami a nagy tömegek nyomorához vezetett. A gazdasági krízisek és a vasúti panamák miatt a királyság pénzügyi helyzete is rendkívül rossz lett, a kormány ennek ellenére elzárkózott minden reformtól. Rendszere 1848. február 22-én omlott össze: az elégedetlenkedők ellen felvonult a katonaság, mire kitört a forradalom, és a király kénytelen volt Angliába menekülni. A második köztársaság 1848. február 24-én Lajos Fülöp király lemondott a trónról ifjú unokája, Párizs grófja javára, ám a Nemzetgyűlés nem fogadta el királynak, helyette kikiáltotta a II. Francia Köztársaságot. Mivel a februári forradalmi megmozdulásokban jelentős számban képviseltették magukat a munkások, követeléseikre általánossá tették a választójogot a férfiak számára, illetve elismerték a munkához való jogot. Nemzeti műhelyeket hoztak létre, hogy a munkanélkülieket közmunkához juttathassák. A hamarosan megtartott választásokon azonban jóval mérsékeltebb programmal jelentkező kormány nyert, hiszen itt már a vidék is kinyilvánította a véleményét. Egyre nőtt a városi és a vidék lakosság közti feszültség, ami júniusban tört felszínre. A gazdasági válság a forradalom ellenére nem enyhült, és a nemzeti műhelyek képtelenek voltak versenyképesen termelni, mindössze segélyelosztó helyekké degradálódtak. Ezt a parasztság és az adófizető középosztály nem nézte jó szemmel, és az őket képviselő kormány feloszlatta a pénzpocsékolást jelentő műhelyeket. Mivel számítottak a munkások megmozdulására, erős katonaságot vontak a fővárosba, mely a fellázadó tömegeket véresen leverte. A júniusi eseményeket kemény megtorlás követte. A franciák erős elnöki hatalomra vágytak, hogy kordában lehessen tartani az eseményeket, ezért decemberben köztársasági elnökké választották Charles Louis Napoléon Bonaparte-ot, a császár meglehetősen ismeretlen, a sokévnyi emigrációnak köszönhetően franciául is rosszul beszélő unokaöccsét. Az elkövetkező években Bonaparte elnök megszilárdította a belső rendet, és egyre függetlenebbé vált a törvényhozástól, miközben a kisemberek védelmezőjeként lépett fel. Kormányát saját híveiből hozta létre, és a belbiztonsági szervek élére is rokonait, barátait állította. Országjáró körútjain hatalmas népszerűségre tett szert, de adósságokba verte magát, mely elnökségének lejárata után bírósággal fenyegette – hasonlóan a törvénytelenségek miatt felháborodó nemzetgyűléshez. Végül az elnök 1851. december 2-ára (az austerlitzi csata évfordulójára) virradóra kevés áldozattal járó, jólszervezett puccsot hajtott végre. Feloszlatta a nemzetgyűlést, egyúttal népszavazást írt ki az elnöki hatalom kiterjesztéséről, melyet a franciák elsöprő többsége támogatott. A herceg-elnök mindeközben a demokrácia megmentőjeként tetszelgett: visszaállította az általános választójogot, amit a nemzetgyűlés 1850-ben megnyirbált. A második császárság Miután elnökként egyszemélyi hatalmat épített ki, a Nagy Napóleon unokaöccseként császárrá kiáltotta ki magát III. Napóleon néven (1852-1870). Döntését népszavazással is megerősítette. Császárként nevéhez méltó, nemzeti dicsőségre apelláló külpolitikát folytatott: a világ minden táján francia csapatok harcoltak – többnyire győzelmeket aratva – a Krímtől Itáliáig, és Mexikótól Indokínáig. Felgyorsult a gyarmatszerzés, de Franciaország európai pozíciói is megerősödtek. A krími háborúban (1853–1856) a francia–brit szövetség legyőzte az orosz haderőt, 1859-ben az osztrákokat állították félre az olasz egységmozgalom útjából, melynek révén Franciaország megszerezte Savoyát, és Nizza (Nice) környékét. III. Napóleon uralkodása idején a francia gazdaság töretlenül fejlődött, melyet a kormányzat is támogatott. Minden termelési mutató megugrott, kiépült a vasúthálózat. A II. császárság idején három világkiállítást is tartottak Franciaországban (1855; 1867 – Párizs, 1861 – Metz), melyek mind a francia gazdaság nagyszerű eredményeit hirdették. A császári adminisztrációnak a szociális gondoskodásra is gondja volt: támogatták az egészségügyi szervezeteket, kórházakat, engedélyezték a szakszervezetek, munkáspénztárak, biztosítók működését. A kezdeti politikai szigor is fokozatosan enyhült: 1870-re Franciaország parlamentáris monarchiává vált. A bukás még ebben az évben elérkezett. A francia érdekeket sértette egy erős Németország létrejötte, azonban a Porosz Királyság a legjobb úton haladt ennek kialakítása felé. Otto von Bismarck kancellár a német egységet a franciák legyőzésével párosította. Sikeresen felingerelte a nacionalista közvéleményt, a császár pedig – noha tudatában volt a francia haderő némethez mért gyengeségének – kénytelen volt hadat üzenni. Augusztus 2-án megindult a francia támadás, ám a bekerített császár már szeptember 2-án kapitulálni volt kénytelen. Császárságát szeptember 4-én számolták fel. A párizsi kommün és a harmadik köztársaság Párizsban nemzetvédelmi kormány alakult népes nemzetőrséggel együtt. Választásokra nem került sor: már szeptember 20-án német csapatok kerítették be a francia fővárost. 135 napos kemény ostrom kezdődött, ami éhínséggel járt együtt. A munkástömegek október 31-én fellázadtak és foglyul ejtették a kormányt, miközben városi önkormányzatot (kommünt) követeltek. Ugyan a nemzetőrség végül kiszabadította a minisztereket, a szocialista színezetű megmozdulások nem csitultak azután sem, hogy január 27-én új, a vidék konzervativizmusát képviselő kormány alakult Bordeaux-ban Adolphe Thiers vezetésével. Ez megkezdte a béketárgyalásokat, ám a nemzetőrség és a párizsi tömegek önállósították magukat: a békefeltételek kitudódása, a jelképes, háromnapos német megszállás (március 1-március 3.) és a kormány lefegyverzési kísérlete hatására március 18-án felkelés tört ki, ami hatalmába kerítette a várost, és március 22-én megalakult a kommün. Ebben jelentős volt a szocialisták (például a magyar Frankel Leó) és munkások aránya, ám többségük republikánus, neojakobinus, polgári radikális stb. volt. A kommün bizottságokat alakított, melyek különféle szociális rendelkezéseket hoztak (munkaidő maximálása, a bombázásokban hontalanná váltak elhelyezése, egy-két üzem államosítása, ingyenes közoktatás stb.) ám ezeket lehetetlenség volt megvalósítani a német és kormánycsapatok gyűrűjében. Április 2-án a Thiers-kormány támadásával megkezdődtek a rendkívül véres, utcai harcok. A kommün terrorba kezdett, és kaotikus intézkedéseket hozott, melyek csak rontották a helyzetet. A harcok május 27-én fejeződtek be a kommün intézkedései és a kormánycsapatok lövedékei nyomán lángoló fővárosban. A német hadsereg mindvégig csak szemlélte az eseményeket, illetve engedélyezte a Thiers-kormány hadműveleteinek folytatását. Rengeteg párizsi lakos meghalt a harcokban és a megtorlásban, sokakat a gyarmatokra deportáltak. Csak 1880-ban hirdettek amnesztiát. A franciák többsége 1870-ben az alkotmányos monarchia visszaállítását kívánta, és a két jelölt közül X. Károly unokájának, Chambord grófjának kínálták fel a trónt, ő azonban visszautasította az alkotmányt és a trikolórt. A franciák ebbe nem egyezhettek bele, helyette az idős és gyermektelen gróf halálára vártak, hogy a Lajos Fülöp által örökösnek jelölt, liberálisabb párizsi grófot tehessék a trónra. Az „ideiglenes” francia III. köztársaság alaptörvényeit 1875-ben fektették le, azonban a monarchia kérdése továbbra is fontos téma maradt egészen 1877-ig, amikor Patrice de Mac-Mahon elnök megkísérelt megszabadulni a republikánusoktól. A „május 16”-nak (seize Mai) elnevezett, puccskísérletnek kikiáltott eseményből végül mégis a köztársaságiak kerültek ki győztesen, akik az elnöki hatalmat nagyon meggyengítették, hogy elejét vegyék a hasonló eseteknek. A koronaékszereket 1885-ben széttörték és eladták, így demonstrálva a királyság végét. A gyenge lábakon álló kormányoknak – melyek általában alig pár hónapig voltak hivatalban a hatalmi harc miatt – 1889-ben sikerült elhárítaniuk Georges Boulanger tábornok puccskísérletét, ami diktatúrával fenyegetett. Nagy vihart kavart 1893-ban a Panama-csatorna építése körüli „panamák” nyilvánosságra kerülése és az 1894-1906 között zajló Dreyfus-ügy, ami végül a francia antiszemitizmus vereségét hozta. A közvéleményt az 1905-ös egyházellenes intézkedések is megosztották. Franciaország 1870 és 1914 között két alapvető politikai szándék szerint tevékenykedett: az egyik a Németország ellen tervezett revans (fő képviselője Georges Clemenceau), a másik pedig a gyarmatbirodalom kialakítása volt. Mindkettő teljesítésére az országnak nem volt kapacitása, így a könnyebbnek tűnő feladat, a gyarmatbirodalom kiépítése mellett döntöttek. A III. köztársaság hadai Algériából kiindulva meghódították Észak- és Nyugat-Afrika jelentős részét. Németország és kiépülő szövetségi rendszere ellen a franciák 1893-ban szövetkeztek a cári Orosz Birodalommal. A gyarmatokon bölcsen elismerték a britek főségét (Fashodai incidens, 1898), ami közelítette a két országot, és 1904-ben létrejött a brit-francia Szívélyes megegyezés (Entente cordiale). Az 1907-es orosz–brit szövetséggel megalakult a hármas antant, ami az egyre agresszívabb politikát folytató, rendkívüli ütemben fejlődő és fegyverkező Német Birodalom ellensúlyozására jött létre. Franciaország a 20. században Az első világháború és hatása 1914-ben a német vezérkar elérkezettnek látta az időt a Moltke-Schlieffen-terv elnevezésű katonai program (Franciaország, majd Oroszország gyors legyőzése) végrehajtására. Kapóra jött számára, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia viszonya Ferenc Ferdinánd trónörökös megölése (június 28.) miatt mélyponton volt az antanthatalmakkal szövetséges Szerbiával. Július 28-án kitört a háború, mely néhány napon belül világméretű konfliktussá szélesedett: a németek augusztus 3-án hadat üzentek a franciáknak, és Belgiumon keresztül azonnal megindították a támadást Franciaország szíve felé. A gyors német előrehaladást (szeptember 3-án már 20 km-re megközelítették a francia fővárost) a vártnál hamarabb bekövetkező orosz mozgósítás és a keleti front kialakulása hátráltatta, a franciáknak pedig módjuk nyílt az ellencsapásra, és a brit csapatok is megérkezhettek. Az elkövetkező négy évben a nyugati front mindvégig francia területen húzódott. Sem az összehangolt brit-francia támadások, sem a német kísérletek nem tudták áttörni a megmerevedő frontvonalat, noha igen véres próbálkozások történtek (1916-ban a németek Verdunt, az antanterők a Somme folyó vonalát támadták, mindhiába: mindkét vállalkozás 1-1 millió katona életébe került). Végül 1918-ban amerikai támogatással sikerült Amiens-nél áttörni a német vonalakat (augusztus 8.), a központi hatalmak veresége pedig elkerülhetetlenné vált. A III. köztársaság legfényesebb pillanatait élte a háború után. A német fegyverszüneti kérelmet 1918. november 11-én Compiègne mellett írták alá egy vasúti kocsiban. A békeszerződések aláírására a versailles-i kastélyban került sor, a tárgyalások során pedig egyértelműen a francia fél akarata érvényesült: az olaszok képtelenek voltak érvényesíteni követeléseiket, a japánok és amerikaiak hamarosan elhagyták a konferenciát, a britek pedig szintén elfordultak a kontinens ügyeitől. Clemenceau még mindig élt, és most, a béketárgyalások vezetőjeként valóra válhatott régi álma: a németek elleni revans. Németországtól nem csak Elzászt és Lotaringiát csatolták el, hanem sok más területet is. Óriási háborús jóvátételt követeltek szomszédjuktól, melynek hadseregét is minimálisra csökkentették: deklarált célja volt a francia politikának, hogy Németországot annyira eltiporja, hogy soha többé ne jelenthessen fenyegetést. A jóvátétel elmaradásakor francia csapatok szállták meg Frankfurtot és Darmstadtot (1920), majd 1923-ban a németi ipar fellegvárát, a Ruhr-vidéket. Poincaré miniszterelnök szélsőséges álláspontja 1922-ben megnyitotta az utat a Német Birodalom és Szovjet-Oroszország politikai-gazdasági és katonai együttműködése (rapallói egyezmény) előtt. Franciaország 1 750 000 embert – zömmel középkorú férfiakat – veszített a világháborúban, és a front is feldúlta az északi országrészt. A gazdaság siralmas állapotát elfedte a Raymond Poincaré vezette Nemzeti Blokk dicsőséges kormányzása, miközben a politikusok a németeken próbálták behajtani a talpraálláshoz szükséges anyagiakat. Az ellenségeskedés azonban nem volt kifizetődő: a Ruhr-vidéken kibontakozó passzív ellenállás mind a német, mind a francia állam számára pénzpocsékolásnak bizonyult, amibe a Poincaré-kormány bele is bukott. Két világháború között A miniszterelnök – immár békülékeny politikát képviselve – 1926–1929 között ismét kormányt alakíthatott. A húszas évek második felében ugyanis a francia részről Aristide Briand külügyminiszter nevével fémjelzett békülési politika kezdődött, melyben partnere volt a német teljesítési politika Gustav Stresemann vezette híveinek tábora. 1925-ben a locarnói egyezményben az európai hatalmak garantálták a rajnai német-francia közös határ biztonságát, a következő évben pedig francia támogatással léphetett be Németország a Népszövetségbe. Ugyanebben az évben megszűnt a katonai ellenőrzés is a német területeken. 1929-ben a jóvátételi bizottság véglegesítette a Németország által kifizetendő jóvátétel összegét, azonban ez irreálisan sok pénzt jelentett. A hágai konferenciára ennek ellenére békülékeny légkör volt jellemző. 1929-ben Stresemann meghalt, és Poincaré is kénytelen volt lemondani egészségi állapota miatt. Nem sokkal ezután Franciaországot is elérte a nagy gazdasági világválság. Kormányok jöttek és mentek, a politikában korrupt és bizalmatlan légkör uralkodott, közben az utcára került munkanélküliek tömegeiben elharapóztak a szélsőséges (kommunista és szélsőjobboldali) nézetek. Robbanás az ún. Stavisky-ügy kapcsán történt: 1934-ben holtan találták a régóta körözött Serge Alexandre Stavisky nevezetű szélhámost, aki egyes politikai körökkel is kapcsolatban állt. A szélsőjobboldal (Action Française, Tűzkeresztesek stb.) lázadást robbantott ki, ám a rendőrség 12 halott és 1500 sebesült árán estig tartó harcban feloszlatta a tömegeket (február 6.). Közben a kommunisták – az internacionálé határozata alapján – lemondtak a proletárdiktatúra követeléséről, így lehetővé vált egy, a baloldalt tömörítő népfront létrehozása, ami 1936-tól 1937-ig kormányzott. Betiltotta a szélsőjobboldali szervezeteket, ám a gazdasági és társadalmi válságon nem tudott úrrá lenni. Egyes helyeken gyárfoglalások kezdődtek, az országot általános sztrájkhullám árasztotta el. A kormány teljesíthetetlen ígéreteket tett a Matignon-egyezményben a munkaidő csökkentésére és a béremelésre, ennek lassú megvalósítása pedig újabb munkabeszüntetéseket eredményezett. A helyzet fonákságát jelzi, hogy a megmozdulások fő szervezői a kormányban részt vevő kommunisták voltak. A gazdaságot sem sikerült talpra állítani: a népesség nagy része visszaköltözött vidékre, a termelés pedig az 1929-es szint 80%-ára süllyedt. A kormány hatalmas összegeket ölt az elavult haditechnikára, a náci Németország fenyegetése ellen kiépített Maginot-vonalra. A hadvezetés nem vette figyelembe, amit Charles de Gaulle már 1934-ben megjósolt: a következő konfliktusokban már a tankok és a légierő(wd) játssza a legfontosabb szerepet. A népfront nem tett eleget a baloldal elvárásainak, és a válságot sem orvosolta: 1937-re felőrlődött és megbukott. 1938-ban a radikális Édouard Daladier lett a miniszterelnök, aki mindenáron el akarta kerülni a németekkel való konfrontációt (ő is beleegyezett Csehszlovákia felosztásába), amelyben a megelőző francia kormányok hadipolitikájukkal eleve vereségre ítélték a francia haderőt. A II. világháborúban A II. világháború kezdetén Franciaország ígéretéhez híven Lengyelország lerohanását követően hadat üzent Németországnak (1939. szeptember 3.), támadást azonban nem indított, helyette hatalmas erőt helyezett a Maginot-vonal impozáns erődrendszerébe. Megkezdődött a „furcsa háború”: mindkét fél csak propaganda- de nem fegyveres hadjáratot vezetett a másik ellen. 1940 áprilisában azonban megtört a jég: a német csapatok lerohanták Norvégiát és Dániát, majd nyugat felé fordultak. A francia hadsereg egy része és a brit expedíciós hadtest északra vonult, hogy késleltesse a német előrenyomulást, azonban hamarosan a tengerpartra szorultak vissza Dunkerque-nél. Innen vagy 350 000 embert sikerült evakuálnia a brit haditengerészetnek. Közben az Ardenneken átkelő német páncélosok szétverték az amúgy sem lelkes, gyenge francia ellenállást. A június 5-én kezdődő támadást követően a Wehrmacht már június 14-én bevonult Párizsba. A fegyverszünetet június 22-én írták alá ugyanott, ugyanabban a vasúti kocsiban, amelyben az I. világháborús német kapitulációt deklarálták. (Június 10-én Olaszország is támadást indított, ám rendkívül gyengén teljesítő haderejüket az egyébként gyenge francia ellenállás is visszaverte). A kapitulációt már nem Daladier írta alá. Helyét március 14-én Paul Reynaud vette át, aki a vereségek hatására június 16-án lemondott. Albert Lebrun elnök helyettesét, az idős Henri Philippe Pétaint nevezte ki utódjául, aki azonnal tárgyalni kezdett, végül pedig aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Ennek egyik legfontosabb kitétele az volt, hogy Franciaország északi részét és a teljes atlanti partvonalat megszállták a németek, az ország déli 2/5-ét viszont francia igazgatás alatt hagyták. Ez a terület központja után kapta a Vichy Franciaország nevet. Hadseregét 100 000 főben maximálták, a gyarmatokat pedig a kezükben hagyták (a háború folyamán az afrikai és közel-keleti területeket brit és de Gaulle-ista erők, az ázsiaiakat pedig a japán hadsereg szerezte meg). Pétaint július 11-én a Nemzetgyűlés megerősítette vezetői pozíciójában, ő pedig megszüntette a III. köztársaságot, három alkotmányozó törvénnyel pedig minden hatalmat a maga számára biztosított. Pétain 1944. augusztus 20-áig volt a Vichy Franciaország vezetője. Az állam hivatalos neve: Francia Állam (État français), mottója: Munka, Család, Haza (Travail, Famille, Patrie) volt. Az eseményekre nagy befolyással volt a Pétain helyettesének és utódjának kinevezett Pierre Laval is. Pétain kormányzata igen vegyes összetételt mutatott: helyet kaptak benne az antidemokratikus, technokrata, antiszemita, konzervatív stb. erők. A Vichy kormány megalakulásakor azonnal zsidóellenes törvényt hozott, amit 1941-ben tovább szigorítottak. Kb. 70 000 francia zsidót deportáltak koncentrációs- és megsemmisítőtáborokba a francia adminisztráció segítségével. A hamarosan kibontakozó ellenállási mozgalom felszámolásában is hűségesen kiszolgálták a német megszállókat. A hadi cselekményekben gyengesége miatt a Vichy kormány nem igazán vehetett részt, ám gondoskodott arról, hogy a németek segéderőket toborozhassanak saját hadjárataikhoz. 1940. június 18-án Charles de Gaulle londoni beszédében bejelentette a Szabad Franciaország megalakulását, amit több éves kitartó harccal sikerült elismertetnie törvényes francia hatalomnak. Hamarosan a franciaországi ellenállók is őt tekintették vezetőjüknek. 1943-tól a Francia Nemzeti Felszabadítási Bizottság elnöke volt. 1944-re már meglehetősen nagy, menekültekből és gyarmati katonákból álló hadsereggel rendelkezett. 1944. június 6-án a szövetségesek partra szálltak Normandiában, és hamarosan kiszorították a németeket Franciaországból. A megszálló német erők megkezdték kivonulásukat, amit a franciák kihasználtak arra, hogy augusztus közepén sztrájkokat, majd felkelést (augusztus 19-25.) robbantsanak ki a stratégiai fontossággal nem rendelkező Párizsban. De Gaulle kiharcolta, hogy a szövetségesek támadást indítsanak a főváros felé, ahova a 2. francia hadsereg augusztus 24-én érkezett meg. A német parancsnokság – Hitler utasításai ellenére – a gyors megadást választotta, augusztus 26-án pedig de Gaulle nemzeti hősként vonulhatott be Párizsba. 1946-ig a Nemzeti Felszabadító Bizottság funkcionált ideiglenes kormányként, ami a szövetségesek oldalán harcolt a második világháború befejezéséig, így utána győztesként ülhetett tárgyalóasztalhoz. A vichy-i Francia Állam 1944-ben megszűnt, vezetői Németországban kerestek menedéket. 1945-ben lezajlott felelősségre vonásuk: Pétain-t életfogytiglani börtönbüntetésre, Lavalt halálra ítélték. A IV. Köztársaság De Gaulle párizsi bevonuláskor bejelentette, hogy elfoglalja a Francia Köztársaság elnöki tisztjét. 1945-ben összeült az alkotmányozó nemzetgyűlés, ahol a kommunisták voltak többségben, de a szocialistákkal és a kereszténydemokratákkal koalícióban alakítottak kormányt. Teljes egyetértésben államosították a kulcsfontosságúnak ítélt szektorokat (szénbányászat, közlekedés, bankok, hadiipar stb.). Az alkotmány 1946-ban készült el, általa megalakult a IV. Francia Köztársaság. De Gaulle 1946-ban lemondott és visszavonult a politikától. Franciaország 600 000 embert vesztett a háborúban. Gazdasága jócskán sérült, ráadásul az épületek egynegyede romba dőlt. Vagy egymillió család maradt fedél nélkül. A problémák megoldása nagy nehézségekbe ütközött: 1946 és 1958 között 24 kormány váltotta egymást. A helyzet 1947-re éleződött ki rendkívüli módon a kommunisták kormányból való kiszorulása kapcsán, cserébe azonban az ebben az évben elfogadott Marshall-segély révén Franciaország megkezdhette a kilábalást a káoszból. Hamarosan sikerült leszorítani a munkanélküliséget. 1951-ben francia kezdeményezésre jött létre az ESZAK, amely a németek felé tett pozitív gesztus volt, ráadásul mind az NSZK, mind Franciaország gazdaságának fellendülését elősegítette. A gazdasági kapcsolatok javulásának következő lépcsője az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom megalakulása volt 1957-ben. A helyzetet nehezítette, hogy 1954-ben kitört az algériai háború, melybe a francia vezetés kénytelen volt rengeteg pénzt ölni, hogy megtarthassa gyarmatát a függetlenségiekkel szemben. A társadalom a kérdés megítélésében kettészakadt, és egyre gyakrabban felmerült az addig visszavonultan élő Charles de Gaulle visszahívása a politikai életbe. Ez végül 1958-ban történt meg, amikor a gyarmati uralom hívei partra szálltak Korzikán, és követelték a tábornok elnöki kinevezését. De Gaulle fél évre rendkívüli hatalmat kért és kapott, illetve utasított egy új alkotmány kidolgozására. Ez jelentősen megnövelte a köztársasági elnök jogkörét, amit a francia nép 80%-a támogatott a kérdésben kiírt népszavazáson. 1958 végén a parlamenti választásokon jelentős vereséget szenvedtek a kommunisták, de Gaulle pedig elnyerte az elnöki címet. Megalakult az V. Francia Köztársaság. Az V. Köztársaság 1959-ben de Gaulle deklarálta, hogy kivonja a francia csapatokat Algériából. Ugyan a parlament támogatta, a helyi francia erők lázadást robbantottak ki. Véres harcok árán csak 1962-ben ért véget a háború. Az elnök külpolitikai önállóságra törekedett, ezért kilépett a NATO-ból, országát atomhatalommá tette, elmélyítette a német-francia és a szovjet-francia viszonyt, viszont kétszer is (1961; 1967) megvétózta a britek csatlakozási szándékát az EGK-hoz. De Gaulle második elnöksége 1968-ban ért véget. Az évtizedes békét baloldali diáklázadások borították fel, amik gyárfoglalásokkal párosultak. A tárgyalásokkor a szélsőségesek megakadályozták de Gaulle szociális reformjainak életbe léptetését, mire az elnök csapatokat vont a főváros köré. Végül a diáklázadást óriási kormánypárti tüntetések csitították el. Ennek ellenére a népszavazáson nem támogatták de Gaulle újabb reformelképzeléseit, így az elnök lemondott. Utódai, Georges Pompidou (1969-1974) és Valéry Giscard d’Estaing (1974-1981) még sokáig az ő nyomdokain jártak, míg 1981-ben a szocialista François Mitterrand (1981-1995) vette át helyüket. A növekvő munkanélküliséget ő sem tudta felszámolni, viszont több szociális reformot hajtott végre (például a nyugdíjkorhatár leszállítása, egészség- és oktatásügy reformja). Mivel a fő problémákat nem sikerült megoldania, halála után megerősödött a jobboldal (és a Jean Marie Le Pen nevével fémjelzett szélsőjobboldal). Az elnöki poszton Jacques Chirac (1995-2007), majd a szintén konzervatív, magyar származású Nicolas Sarkozy (2007-től 2012 májusáig) követte. Az ország élén 2012-2017-ig a szocialista François Hollande állt. Ma Emmanuel Macron, szintén szocialista politikus a köztársasági elnök. Need for Speed (film) A Need for Speed 2014-ben bemutatott amerikai akciófilm, rendezője Scott Waugh. A főszereplő Aaron Paul, mint utcai autóversenyző, aki elindul versenyezni, hogy bosszút álljon barátja haláláért. A filmet az Amerikai Egyesült Államokban 2014. március 14-én mutatták be, 3D-ben és IMAX-ban. Magyarországon egy nappal hamarabb magyar szinkronnal, március 13-án. Cselekménye A film főszereplője az autószerelő Tobey Marshall (Aaron Paul), aki csapatával a csőd szélén áll. Egy illegális versenyen Tobey egy kis pénzhez jut, ám ez nem elég a fenntartáshoz. Ellenfele, az arrogáns ex-NASCAR pilóta, Dino Brewster (Dominic Cooper) megbízza egy autó felújításával, amiből maga Tobey is hasznot húzna. A rendezvényen, ahol kiállítják az eladásra szánt, gyönyörűen felújított Shelby Mustangot, a csapat megismerkedik az autószakértő Julia Maddonnal (Imogen Poots), aki felajánlja segítségét a műhely megmentésére. Az autó eladása után Tobey versenybe száll Dinoval, amiben csapatának egyik tagja, a fiatal Pete (Harrison Gilbertson) is részt vesz, aki Tobey régi barátnőjének, Anitának (Dakota Johnson) a testvére. Anita pedig Dino menyasszonya. Pete a versenyen életét veszti. A fiú halálával Tobey-t gyanúsítják, mivel az eredeti elkövető, Dino eltűnik a helyszínről. Miután Tobey két év múlva kiszabadul a börtönből, eltervezi, hogy bosszút áll Dino-n, ami egyetlen módon lehetséges: ha elindul a De Leon-on, az illegális autóversenyen, amire a jelentkezők "meghívót kapnak" a rendezőtől, a különc milliomostól, Monarchtól. Tobey összeszedi régi csapatát és Julia segítségével belekezd a bosszúba. Végül beszervezik a De Leonba, ahol Anita segítségével Dino Agerájával indul, azzal amelyik Pete halálát okozta. A versenyt végül megnyeri és bosszút áll "ősellenségén", de börtönbe kerül az illegális versenyen való részvételért. Dino, akiről kiderül tényleg ő felelt Pete haláláért szintén börtönbe jut. Miután Tobey kiszabadul a börtönből új kalandok kezdődnek az életében csapata és új barátnője, Julia mellett. Szabadítsátok ki Jimmyt! A Szabadítsátok ki Jimmyt! (eredeti cím: Slipp Jimmy fri) 2006-ban bemutatott norvég 3D-s számítógépes animációs film, amelynek a rendezője és az írója Christopher Nielsen, a producere Håkon Gundersen és Lars Andreas Hellebust, a zeneszerzője Simon Boswell. A mozifilm a Storm Studio gyártásában készült, az Columbia TriStar forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve filmvígjáték. Norvégiában 2006. április 21-én mutatták be, Magyarországon pedig az HBO mutatta be. Schaan Schaan (alemannul Schaa) Liechtenstein legnagyobb települése, közvetlen szomszédja az ország fővárosának, Vaduznak. A településen több mint 4000 vállalkozás található, ezzel jelentős gazdasági központ. Schaan a székhelye az Ivoclar Vivadent AG-nek, ami a világ legnagyobb műfogsorgyártója, valamint a Hilti Aktiengesellschaft-nak is, ami a világ egyik vezető szerszámgyára. Történelme Schaan környéke 6000 éve lakott hely, de a település történelme a római időkben kezdődik el igazán. A környéket i. e. 15-ben szállták meg a rómaiak és Schaanon keresztül építették ki a Milánóból Augsburgba vezető útjukat. A legjelentősebb római építmény az a Castrum, amely az egyre gyakoribb allemann támadások kivédésére volt hivatott. A kaputorony és az alapfal romjai ma is láthatóak a St. Peter-templomnál. Kultúra és látnivalók http://www.llv.li/files/as/bevolkerungsstatistik-30-juni-2015.pdf Minden jó, ha a vége jó William Shakespeare Minden jó, ha a vége jó című darabjának keletkezési időpontja még a mai napig vitatott, de a legtöbben az 1600-as évek elejére teszik, pontosabban valahova 1604-1606 közé. Legelőször 1623-ban jelent meg az Első fólióban. Műfaját tekintve először komédiának és romantikus komédiának sorolták be, de manapság már egy külön műfajba sorolják, ami problémaszínmű, sötét-, keserű komédia. Szöveg forrásai A szöveg első számú forrása Giovanni Boccaccio Dekameronja, egészen pontosan a harmadik nap kilencedik története. Shakespeare ezt a történetet valószínűleg William Painter angol író műfordításában, a The Place of Pleasure-ben olvashatta először, mint annak harmincnyolcadik története. A mű címe, a Minden jó, ha a vége jó pedig a híres közmondásra utal, mi szerint nem számítanak a felmerülő problémák, míg a végkifejlet összességében jól alakul. Bárdosi Vilmos a Magyar szólások és közmondások adatbázisa című gyűjteményében a következőképpen definiálja a kifejezést: „semmi ok a panaszra, ha a végén minden sikerül”. A mű cselekménye Első felvonás Első szín Bertram (Rousillon fiatal grófja) búcsúzkodik, mivel a királyi udvarba kell mennie. Heléna, a Grófnő nevelt lánya és Bertram mostoha testvére, egyedül marad, kiderül, hogy szerelmes mostoha fivérébe. Ezt követően Heléna és Parolles (Bertram kísérője) beszélget a szerelemről és a szüzességről. Második szín Bertram megérkezik a királyi udvarába, Párizsba. A Király üdvözli őt és részvétét nyilvánítja Bertram apja halála miatt. Harmadik szín A helyszín Rousillon, a Bolond házasodni szeretne és a grófnő engedélyét kéri. Az Udvarmester elmondja a Grófnőnek, hogy hallotta Helénát, amint arról beszél, hogy szerelmes Bertramba. A Grófnő kérdőre vonja Helénát, mire ő bevallja érzéseit. Heléna szeretne Párizsba menni, mert úgy gondolja, hogy orvosságot talált a Király bajára az apja jegyzetei között. Második felvonás Első szín Párizsban a Király búcsúzik a firenzei háborúba induló katonáktól. Bertram is szeretne velük tartani, de az nem engedi, mert még túl fiatal. Heléna megígéri a Királynak, hogy meggyógyítja, cserébe azt kéri, hogy feleségül mehessen egy, a saját rangja felett álló úrhoz. Második szín A Grófnő elküldi a Bolondot a királyi udvarba, hogy adjon át egy levelet Helénának. Harmadik szín Párizsban Parolles és Lafue csodálja, hogy Helénának sikerült meggyógyítania a Királyt. A Király, hogy megtartsa az ígéretét urakat hívat, hogy Heléne kiválaszthassa jövendőbeliét, ám ő mindegyikük mellett elhalad, és végül Bertramot választja. Bertram ellenkezik, mert rangján alulinak tartja a lányt, de végül elfogadja a házasságot, mert a Király rangot ígér Helénának, és megfenyegeti Bertramot, hogy kegyvesztett lesz. Lafue és Parolles hátra marad és vitatkoznak, Lafue egy gyáva embernek tartja Parolles-t. Bertram megházasodva tér vissza, azt mondja, annyira gyűlöli Helénát, hogy inkább elszökik a háborúba. Negyedik szín Párizsban a Bolond átadja a Grófnő üdvözletét, amikor megérkezik Parolles és átadja Bertram üzenetét Helénának, miszerint rögtön el kell mennie, sajnálja, hogy nem tudja beteljesíteni a szerelmüket, és megkéri a lányt, hogy menjen haza. Ötödik szín Lafue elmondja a kétségeit Bertramnak Parolles-t illetően. Heléna jön elbúcsúzni urától, aki átad neki egy levelet és hazaküldi. Heléna szeretné, ha egy csókkal búcsúznának el, de Bertram ezt megtagadja tőle. Harmadik felvonás Első szín Firenzében a Herceg fájlalja, hogy a francia király nem segít neki a háborúban, de két úr megnyugtatja, hogy sok nemes ifjú segédkezni fog neki. Második szín Rousillon-ban a Grófnő levelet kap Bertramtól, amiben tájékoztatja a házasságáról, és arról, hogy inkább elment Firenzébe harcolni. Heléna is megérkezik, az ő levelében Bertram közli vele, hogy miatta ment el, és hogy csak akkor lesz a férje, ha megszerzi azt a gyűrűt, amelyet Bertram sosem vesz le az ujjáról, és ha közös gyermekük lesz, ami szintén lehetetlen, mivel nem töltötték együtt a nászéjszakájukat. Heléna elhatározza, hogy ő is megszökik. Harmadik szín Firenzében Bertram felajánlja szolgálatait a Hercegnek. Negyedik szín Rousillon-ban az Udvarmester felolvassa a Grófnőnek Heléna búcsúlevelét, amiben megírja, hogy zarándokútra indul. Ötödik szín Firenze falain kívül Heléna találkozik egy özveggyel és a lányával, Diánával. Nem árulja el nekik kicsoda is valójában, megtudja tőlük, hogy Bertram megpróbált közeledni Diánához. Bertram és Perolles menete vonul el előttük. Az özvegy meghívja magukhoz Helénát, aki cserébe tanácsokat ígér Diánának. Hatodik szín Két francia úr próbája meggyőzni Bertramot Parolles gyávaságáról. Egy cselt eszelnek ki, miszerint elküldik Parolles-t, hogy szerezze vissza a dobot, amit elvesztett, míg az ellenségnek álcázva magukat rajtaütnek, fogságba ejtik, hogy kiderüljön elárulja-e a bajtársait, csakhogy mentse magát. Amikor megérkezik, az öntelt Parolles saját maga vállalkozik arra, hogy visszaszerezze a dobot. Hetedik szín Heléna az özvegyasszony házában felfedi, hogy ki is ő valójában. Ők is egy cselt eszelnek ki, miszerint Diána enged a fiatal gróf közeledéseinek, amennyiben ő nekiadja a gyűrűjét. A légyottra Heléna fog elmenni Diána helyett. Negyedik felvonás Első szín A francia úr öt-hat katonával felkészül arra, hogy elfogják Parolles-t, aki útközben azt tervezgeti, miként bújhatna ki a feladat alól. Miután elfogják, rögtön elkezd alkudozni velük, azt mondja, hajlandó feladni a táboruk titkait az életéért cserébe. Második szín Az özvegyasszony házában Bertram próbálja elcsábítani Diánát. A lány azt mondja neki, hajlandó neki adni a szüzességét, a gyűrűjéért cserében. Bertram vonakodva, de nekiadja a gyűrűt. Megbeszélik, hogy Bertram visszajön a lány szobájába éjfélkor, és miután megtörtént a légyott Diána majd egy másik gyűrűt ad a grófnak (ami valójában Helénáé, amit még a Királytól kapott). Harmadik szín A firenzei táborban a két francia úr Bertram csábításáról beszél, arról, hogy vége a háborúnak, és arról, hogy Heléna meghalt (ezt a szóbeszédet valószínűleg ő maga terjesztette el). Miután Bertram megérkezik, behozzák Parolles-t is, akinek bekötötték a szemét. Parolles habozás nélkül elárulja a társait, a francia urakról, és Bertramról is sértő dolgokat mond, illetve azt is elárulja, hogy levélben győzködte Diánát, hogy adja szüzességét a grófnak pénzért cserébe. Leveszik a szeméről a kendőt, úgy döntenek, nem végzik ki, szégyenben kell élnie. Negyedik szín Miután a gróf hazatért, és Heléna sikerrel járt a cselével, az özveggyel és Diánával Franciaországba indul. Ötödik szín Rousillon-ban a Grófnő Helénát gyászolja, és Lafeu felajánlja a lányát Bertram új feleségéül. Megérkezik a Bolond, és közli, hogy Bertram hazatért. Ötödik felvonás Első szín Marseille-ban Heléna megtudja egy nemes úrtól, hogy a Király Rousillon-ba ment, és megkéri az urat, hogy adjon át egy papírt a Királynak, mikor találkozik vele. Második szín Parolles is Rousillon-ba érkezett, mint koldus. Lafeu először megszidja, de aztán megszánja, és ételt ajánl neki. Harmadik szín Rousillon-ban a Király, a Grófnő és Lafeu Helénát gyászolják. A Király áldását adja Bertram és Lafeu lányának házasságára. Bertram belátja, hogy rosszul bánt Helénával. A Király észreveszi a gyűrűt Bertramnál, amit még ő adott Helénának, és amit Diána adott Bertramnak. Bertram megpróbál hazudni a gyűrű eredetéről, de a többiek átlátnak rajta. A Király elfogatja Bertramot. A nemes úr átadja a Királynak Heléna levelét, melyben Diána beszámol a Bertrammal és közte lévő kapcsolatról. Diána jön az anyjával, és elmondja, hogy Bertram hogyan csábította el, és azt, hogy ő adta a gyűrűt Bertramnak. Parolles-t hívják be tanúnak, aki igazolja Diána állításait. Diána nem mondja el, hogy honnan szerezte a gyűrűt, hanem az özveggyel behívatja Helénát, mindenki döbbenetére. Heléna elmondja, hogy teljesítette Bertram „lehetetlen” feltételeit, megszerezte Bertram gyűrűjét, és teherbe esett tőle. Bertram megfogadja, hogy szeretni fogja Helénát. A mű témái A Minden jó, ha a vége jó Shakespeare egyik kevésbé kedvelt művei közé tartozik. Ennek egyik oka a karakterek egymással való bánásmódja lehet. A Bolond, Shakespeare egyik legkevésbé szórakoztató, trágár beszédű komikus karakterei közé tartozik. Parolles pedig egy rendkívül kellemetlen ember. Heléna annak ellenére, hogy a gróf nyilvánvalóan nem szereti őt, ráakaszkodik Bertramra, a karaktere minden kiválósága ellenére sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szerelem iránti megszállottsága megvetendő. A mű talán legellenszenvesebb karaktere Bertram. Inkább háborúba menekül, mintsem, hogy férje legyen Helénának, akit a rangja miatt vet meg; kitartóan próbálja elcsábítani Diánát; önelégülten reagál Heléna halálhírére és Diána becsületének „elvételére”; rendszeresen szegi meg a szavát, és a darab végén hazugságokkal és a pozíciójával próbálja védeni magát. A mű fő konfliktusa a társadalmi osztályok közötti különbségeken alapszik. Shakespeare drámáiban általában két osztály szokott megjelenni, egy nemesi és egy alsóbb osztály, ezek nem szoktak keveredni. Ez alól a Minden jó, ha a vége jó kivételt képez, hiszen itt egy kikényszerített házasság jön létre a főnemes Bertram és a szegény, egyszerű származású Heléna között. Bertram ellene van Heléna póri származásának, és nem szeretné, hogy az ő nemesi vére keveredjen a lány szegény vérével. Heléna is állítja szembe a származását Bertraméval. Mindezek ellenére a házasságuk beteljesedik. Az osztályok közötti határ a mű kihagyhatatlan eleme és „sötét” komédia forrása. A mű a magyar színházakban Hazánkban 1940-óta adják elő a darabot. Akkor 1940. május 20-án adták elő a budapesti Nemzeti Színházban Innocent Vincze Ernő fordításának felhasználásával és Németh Antal rendezésével. Ezután 1942. április 22-én mutatták be legközelebb a kolozsvári Nemzeti Színházban, ahol szintén Innocent Vincze Ernő fordítását használták, viszont itt a rendező Táray Ferenc volt. Időrendben ezt a bemutatót követte az 1961. szeptember 29-i műsor a budapesti Katona József Színházban, viszont itt a fordító már Vas István volt. Az ezután következő bemutatóknál is az ő fordítását használták fel. Ebben az előadásban Helénát Törőcsik Mari alakította, és színésztársai Sulyok Mária, Kállai Ferenc és Várkonyi Zoltán voltak. Ez után 1977. május 20-án mutatták be a darabot a kecskeméti Katona József Színházban. Majd 1979. március 9-én történt a következő színházi bemutató a budapesti Vígszínházban. A következő előadás 1998. szeptember 14-én került előadásra, a kaposvári Csiky Gergely Színház Stúdió előadásában. 2007. szeptember 22-én volt a következő Vígszínházi bemutató Valló Péter rendezésével. 2009. december 20.-án Gyergyószentmiklóson volt a következő előadás a Figura Stúdió Színház által Kövesdy István volt a rendező. A 2016. június 4-ei bemutatón Helánát Pálos Hanna, és Bertramot Kovács Lehel alakítja. A rendező Zsámbéki Gábor volt. Filmadaptációk A darab első filmes feldolgozása 1968-ban jelent meg John Barton és Claude Whatham rendezésében valamint David Ashford, David Bailie és Lynn Farleigh szereplésével. Ezután 1978-ban jött ki a következő film Frances Conroy, John Ferraro és Marc Linn szereplésével, valamint Wilford Leach rendezésében, majd ezután a BBC televízió csatorna által készített Shakespeare darabjait feldolgozó sorozatban tűnt fel a történet 1981-ben Elijah Moshinsky rendezésében, amelyben a főszereplők Celia Johnson, Ian Charleson és Michael Hordern voltak. A jelenlegi legfrissebb filmes feldolgozás jelenleg a 2012-ben megjelent film John Dove rendezésével. Meisburg Meisburg település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Coucy-la-Ville Coucy-la-Ville település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 214 fő (2015). Coucy-la-Ville Bassoles-Aulers, Coucy-le-Château-Auffrique, Fresnes, Jumencourt és Verneuil-sous-Coucy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Anonim szerencsejátékosok Az Névtelen Szerencsejátékosok (angolul Gamblers Anonymous, rövidítése G. A.) egy olyan közösség, mely szerencsejáték-függő embereknek próbál segíteni. A közösség meghatározása saját magáról: A közösséghez való tartozásnak az egyetlen feltétele: a vágy, a szerencsejátékok űzésének az abbahagyására. A GA tagság nem jár semmilyen díjjal, mi a saját hozzájárulásainkból tartjuk fenn magunkat. A GA nem szövetkezik semmiféle szektával, felekezettel, politikai vagy gazdasági intézménnyel, nem kíván vitába bonyolódni, és nem támogat vagy ellenez semmiféle külső ügyet. Elsődleges célunk tartózkodni a szerencsejátékoktól, és más kényszeres szerencsejátékosoknak is segítséget nyújtani ebben. A legtöbben vonakodtunk beismerni, hogy a szerencsejáték valóban problémát jelent a számunkra. Senki sem gondol szívesen arra, hogy különbözik a környezetében élőktől. Így nem csoda, hogy játékos pályafutásunkat meghatározta az a számtalan hiábavaló próbálkozás, amikor úgy akartunk játszani, mint a többi ember. Minden kényszeres szenvedélyes szerencsejátékos legnagyobb álma, hogy valamikor, valahogyan kontrollálni tudja majd a játékát. Ezen illúzió fenntartása számunkra megdöbbentően romboló hatású! Sokan a börtön kapuig, az őrület határáig, vagy akár a halálig ragaszkodnak hozzá. Meg kellett tanulnunk beismerni, hogy kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosok vagyunk. Ez az első lépés a felépülés útján. A játékkal kapcsolatban azt az ábrándot meg kellett semmisíteni, hogy olyanok vagyunk vagy olyanná, tudunk válni, mint a többi ember! Mi elveszítettük a játékunk feletti kontroll képességét. Mi tudjuk, hogy nincs az az igazi szenvedélyes szerencsejátékos, aki valaha is visszanyerheti az uralmat a játéka felett. Mindannyiunknak voltak időszakaink, amikor úgy éreztük, hogy egy időre - rendszerint csak néhány lélegzetvételnyire - ismét "normálisan" tudjuk befolyásolni a játékot, de ezt követően ismét visszazuhantunk, amit azután sajnálatraméltó és átláthatatlan elkeseredés követett. Meggyőződésünk, hogy az olyan játékosok, mint mi egy progresszív betegségben szenvednek, amely az idő múlásával egyre rosszabbodik, és soha nem javul. Azért tehát, hogy egy normális, boldog életet tudjunk élni, legjobb tudásunk szerint kell követnünk a GA elveit a mindennapi dolgainkban, életvitelünkben.” A szerencsejáték társadalmi veszélyessége napjainkban egyre magasabb. Története A Névtelen Szerencsejátékosok Közössége két ember 1957 januárjában történt véletlen találkozásából indult ki. Ennek a két embernek leírhatatlanul kisiklott és nyomorúságos élete volt a szerencsejátékok miatt. Miután rendszeresen kezdtek találkozni, a hónapok múlásával egyikük sem tért vissza a szenvedélyéhez. Azt a következtetést vonták le beszélgetéseikből, hogy a visszaesés megelőzéséhez, bizonyos személyiségváltozásokra van szükség. Ahhoz, hogy ezt elérjék, azokat a spirituális elveket használták, mint az a sok ezer ember, aki felépült más szenvedélybetegségből. A spirituális szó jelen esetben azokat a legértékesebb emberi értékeket jelenti, mint a kedvesség, nagylelkűség, becsületesség és az alázatosság. Ezen kívül azért, hogy elérjék a teljes játékmentességet, úgy érezték életbevágóan fontos, hogy segítséget nyújtsanak más, kényszeres szenvedélyes szerencsejátékosoknak is, átadva a remény üzenetét. Egy prominens újságíró és TV kommentátor által nyújtott kedvező hírverésnek köszönhetően megtartották az első csoportos találkozót, 1957. szeptember 13-án, pénteken Los Angelesben, Kaliforniában. Azóta a Közösség állandóan növekszik, és a csoportok hatékonyan működnek világszerte. Az addiktológia tudománya részletesebben ír a szerencsejátékoktól való függőségről. Húsz kérdés 1. Játszottál-e már a munkaidőd vagy az iskola rovására? 2. Előfordult-e valaha, hogy a játék miatt boldogtalanná vált az otthoni életed? 3. Érintette-e már a jó híredet a játék? 4. Éreztél-e valaha lelkiismeret furdalást a játék után? 5. Játszottál-e valaha is azért, hogy pénzt szerezz az adósságaid visszafizetésére, vagy, anyagi nehézségeid rendezésére? 6. Gátolt-e a játék a törekvéseidben, és abban, hogy hatékony legyél? 7. Vesztés után érezted-e azt, hogy amilyen hamar csak lehet vissza kell menned visszanyerned, amit elvesztettél? 8. A nyerést követően éreztél-e erős vágyat arra, hogy minél előbb visszatérj, és még többet nyerj? 9. Gyakran előfordult-e veled az, hogy eljátszottad az utolsó fillérjeidet is? 10. Kértél-e már kölcsön a játék miatt? 11. Eladtál-e már bármit is a játék miatt? 12. Vonakodtál-e valaha, hogy a „játékra szánt pénzt” normális kiadásokra fordítsd? 13. Megtörtént-e, hogy a játék miatt elhanyagoltad önmagad vagy a családod? 14. Játszottál-e már hosszabb ideig, mint tervezted? 15. Játszottál-e valaha is azért, hogy így menekülj el az aggodalmaid és a gondjaid elől? 16. Elkövettél-e már törvénybeütköző dolgot vagy fontolóra vetted, már egy ilyen tett elkövetését, hogy így szerezz pénzt a játékra? 17. Okozott-e a játék alvásproblémát? 18. A veszekedések, csalódások vagy feszültségek arra késztetnek-e, hogy játssz? 19. Érezted-e már azt, hogy valamilyen jó szerencsét, egy-két óra játékkal kellene megünnepelned? 20. Gondoltál-e már öngyilkosságra, vagy arra, hogy tönkre mehetsz a játék következtében? A legtöbb kényszeres szenvedélyes szerencsejátékos igennel fog felelni a kérdések közül legalább hétre. Ki lehet G.A. tag? Bárki, akinek a szerencsejáték problémát jelent, és rendelkezik a vággyal az abbahagyásra. Hogy lehet tag valaki? Úgy, hogy elmegy egy gyűlésre. A GA nem vezet nyilvántartást a tagokról. Nincs jelenléti ív. Nincs a tagokkal kapcsolatos adminisztráció. Nincs belépési és kilépési procedúra. A betegségről Ez egy progresszív betegség. Meggyógyulni ebből nem lehet, csupán csak a „tüneteket” lehet megszüntetni. A szenvedélyes, kényszeres szerencsejátékosoknak attól a pillanattól kezdve, hogy felismerték és elfogadták a betegségüket, onnantól kezdve életük végéig foglalkozniuk, kezelniük kell ezt a problémát. A cukorbetegséghez hasonlóan ezt sem szabad elhanyagolni. Maga „kezelés” tulajdonképpen egy csoportterápia, ahol segítenek a szerencsejáték ellen küzdő tagok egymásnak végigcsinálni a tizenkét lépést, amelyet a Gamblers Anonymous szervezet ajánl. Túl a sövényen A Túl a sövényen (eredeti cím: Over the Hedge) 2006-ban bemutatott egész estés amerikai 3D-s számítógépes animációs film, amely a 12. DreamWorks-film. A forgatókönyvet Karey Kirkpatrick írta, Tim Johnson rendezte, a zenéjét Rupert Gregson-Williams szerezte, a producerei Bonnie Arnold és Christian Kubsch voltak. A DreamWorks Animation készítette, a Paramount Pictures forgalmazta. A mozifilm az azonos című amerikai képregény alapján készült. A DreamWorks stábja jegyzi, ugyanazok, akik a sikeres Shrek, Shrek 2 és Madagaszkár című filmet készítették. Amerikában 2006. május 19-én, Magyarországon 2006. július 6-án mutatták be a mozikban. Cselekmény Stikli, a mosómedve (eredeti hangja Bruce Willis) kiválóan alkalmazkodott az emberekhez: egy autópálya-pihenőhely automatáit, szemeteseit és az asztalokon hagyott maradékokat dézsmálja meg éjjelente. Ezúttal azonban nem jár sikerrel, mert az utolsó chipses zacskó elakad az adagolóban. Stikli félelmén úrrá lesz az éhség, és elhatározza, hogy a téli álma utolsó hetét alvó hatalmas medve, Vince (eredeti hangja Nick Nolte) barlangjából csen eledelt. Sikerrel is jár, azonban az ott felhalmozott hatalmas mennyiségű – természetesen emberi eredetű – étel láttán elhatalmasodik rajta a mohóság, és amikor már úgy érzi, végzett, Vince felébred. Mielőtt azonban megenné Stiklit, az élelemmel megpakolt kiskocsi legurul a domboldalon, és keresztülmegy rajta egy kamion. Vince még egy hétig alussza téli álmát, ennyi időt ad Stiklinek, hogy piros kiskocsistul és kék hűtőtáskástul összeszedje neki a tönkrement élelmet, különben megtalálja és megeszi őt. Az elkeseredett mosómedve egy újonnan épült, egyenházakból álló kertváros, az El Rancho Camelot lakópark felé veszi az irányt, hogy ott próbáljon szerencsét. Útja egy apró erdőszeleten vezet keresztül, ami megmaradt az építkezés után. Itt ekkoriban ébred fel egy kis, családias közösség: Verne, a megfontolt teknős (Garry Shandling), Hamilton/Hami, egy hiperaktív mókus (Steve Carell), Stella, a mogorva csíkos bűzösborz-hölgy (Wanda Sykes), egy álmeghalást profin űző, színészi vénával megáldott oposszumpapa, Ozzie (William Shatner) és lánya, Hanga (Avril Lavigne) és egy öttagú urzoncsalád. Döbbenten fedezik fel, hogy erdejük beszűkült, egy félelmetes zöld fal magasodik a szélén. A sövényt elnevezik Pityunak, mert úgy nem olyan félelmetes számukra. Miután Verne fájdalmas felfedezőutat tesz a túloldalon emberek, kutyák és autók közt, eltökélik, hogy nem kelnek át többet. Élelmük azonban alig maradt, és az őszig tartó időszakot gyűjtögetéssel kéne tölteniük. Ekkor toppan be az emberek világában járatos Stikli, aki határozottságával és a könnyen beszerezhető, finom táplálék lehetőségének felvillantásával nyomban átveszi az irányítást az aggályoskodó Verne-től. A társaság hamarosan igen szemtelen lopkodásba kezd, hogy Vince minden óhaja teljesülhessen, de közben Stiklit egyre jobban kínozza a lelkiismeret-furdalás. Az étel határidőre ugyan összegyűlik, de a pozíciójára féltékeny és becsületes Verne közreműködésének köszönhetően odavész az egész. A pótlásra nem marad sok idő, ráadásul a kiszemelt ház tulajdonosa a lakókörzet több mint öntudatos elnöke, aki egy ideje a leghatékonyabb – és az összes államban illegális, kivéve Texas – lézeres riasztó- és megsemmisítőberendezést – a "Prémek rémét" – szereltette fel kertjében, amellett az Ellenféreg nevű kártevőspecialista a környéken járőrözik. Az akció végül sikeres lesz, de Stiklin kívül mindenkit elkap az Ellenféreg. Stikli leszállítja az érkező Vincének a kiskocsis-hűtőtáskás-chipses rakományt, de míg a medve a gerinctelenség előnyeit ecseteli számára, felülkerekedik benne a lelkiismeret, és – ismét az összegürcölt étel pusztulásával járó – mentőakciót indít. Ennek keretében a koffeinnel felturbózott, alapjáraton is félelmetesen pörgő Hami és Verne levehető páncélja segítségével végül Stikli is családtag lesz, a bűzösborz társra talál, és mind az elnökasszony, mind az Ellenféreg, mind Vince megérdemelt büntetést kap: a medve a Sziklás-hegységbe kerül, az illegális berendezés miatt letartóztatják a nőt, az Ellenférget pedig a szomszéd debil kutyája veszi kezelésbe… Szereplők További magyar hangok: Bárány Virág, Bozai József, Deme Gábor, Haagen Imre, Hirling Judit, Huszti Andrea, Kiss Anikó, Kossuth Gábor, Papucsek Vilmos, Posta Victor, Szakos Viktória, Tóth László, Tóth Zoltán, Ungvári Zsófi Érdekesség A vége-főcím után egy jelenetet látunk, amelyben Stikli immáron újdonsült barátaival próbál ételt szerezni egy automatából… több-kevesebb sikerrel. Fogadtatás A kritikusok reakciója túlnyomórészt pozitív volt, a Rotten Tomatoes oldalán a film 75%-os értékelést kapott. Frank Lovece, a Film Journal International újságírója úgy találta, hogy a „a DreamWorks röhögősre vett animációs adaptációja a filozofikusan szatirikus képregényből… rengeteg nevetést tartogat és sokkal erősebb sztorival dicsekedhet, mint a legtöbb animációs film”. Ken Fox a TVGuide.comtól így beszélt a Túl a sövényen-ről: „egy ravasz szatíra az amerikai 'az elég sosem elég' fogyasztói magatartásról és a környezet károsításának vak folyamatáról. Nagyon vicces és a szereplőgárdát alkotó kis erdei állatkák csapata a gyerekeket is megnyerik.” Roger Ebert és Richard Roeper „two thumbs up”-ot, vagyis lelkesen pozitívan ítélte meg a filmet. Box Office Észak-amerikai (USA és Kanada) box office Összesített box office Garamnémetfalva Garamnémetfalva (szlovákul: Nemecká, németül: Deutschendorf an der Gran) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban. 2011-ben 1851 lakosából 1713 szlovák volt. Fekvése Breznóbányától 20 km-re nyugatra, a Garam bal partján fekszik. Garamhídvég és Garamszentmiklós tartozik hozzá. Története A település a 13. század második felében keletkezett 1281-ben "Nempti" alakban említi először oklevél. Alapítói német bányászok voltak, akik a környéken érclelőhelyek után kutattak. 1320-ban "Nemethy", 1441-ben "Nywiska Ves", 1455-ben "Nemeczka Wes", 1464-ben "Nemetfalw", 1528-ban "Nemethfalwa", 1563-ban "Teutschendorf" néven szerepel az írott forrásokban. A zólyomlipcsei váruradalom része volt. 1828-ban 62 házában 496 lakos élt. Lakosai csipkeveréssel, házalásal, mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "NEMECZKA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura a’ Liptsei Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Dubovához nem meszsze, és annak filiája, határjában vagyon elég legelője, földgye középszerű, fája van tűzre, és épűletre, határjának fele sovány, hegyes, köves, Garam vize is megszokta önteni, a’ Zólyomi piatzozástól távól esik." Fényes Elek szerint "Nemeczka, tót falu, Zólyom vmegyében, a Garan völgyén dombon s völgyben, ut. p. Beszterczebánya. Határa 1779 hold és 1553 négyszögöl. Ebből szántó 449, rét 358, legelő 151, káposztás 4 h., erdő 776 hold, Garan folyó 21, ut 3 hold, a négyszögöleket elhagyván. Urbériség 12 telek, majorság 1/4 rész. Igen sovány földje főleg zabot, burgonyát, jó években rozsot terem. Lakja 524 kath., kik jobbára házaló kereskedők. Birka a kamara 1/4 részben a Kindernay család. " 1910-ben 607, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott. A háború után mészégető és téglagyár is üzemelt a községben. A második világháború alatt 1945 januárjában a község mészégetőjében a németek mintegy 900 férfit, nőt és gyereket lőttek agyon és égettek el. 2001-ben 1778 lakosából 1734 szlovák volt. Nevezetességei Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 15. században épült, a 18. században barokk stílusban építették át. Belsejében a gótikus templomhajó részletei ma is láthatók. Az egykori mészégető ma emlékhely, kis múzeumában a kivégzések dokumentumait állítják ki. A falu határában az országút mellett áll a Megkínzottak emlékműve , az itt kivégzett partizánok, zsidók és cigányok emlékére. A 2001 -ben megrongált emlékművet Ján Filo akadémiai szobrász állította helyre. Vízierőműve 1908 -ban készült. A1-es busz (Debrecen) A debreceni A1-es jelzésű autóbusz egy ingyenesen igénybe vevő buszjárat, amely a Segner térről indul és az Auchan Áruházig közlekedik. Útvonala során érinti a Segner teret, a Nagyállomást, a Dobozi lakótelepet a Füredi utat és az Auchan áruházat. Története A járatot 2014. január 1-jén vezették be, amikor is a DKV átvette a Hajdú Volántól az Auchan-buszok üzemeltetését. Járművek A vonalon csak Volvo B9L-Alfa Cívis 12 típusú szóló alacsony padlós buszok közlekednek. Megállóhelyei A járatra az Auchan irányába leszállni az Auchan Áruház kivételével sehol sem lehet, a Segner tér irányába a buszra csak az Auchannál lehet felszállni. Járatsűrűség A járatok 08:30 és 18:35 között, pénteken és szombaton 19:35-ig közlekednek. Forrás Az A1-es járat menetrendje Palau Reial (metróállomás) Palau Reial egyike a Spanyolországban található barcelonai metró metróállomásainak. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 3-as metróvonal Kapcsolódó állomások Az állomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Zona Universitària (Zona Universitària) Maria Cristina (Trinitat Nova) Walla Walla megye Walla Walla megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Washington államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Walla Walla. Lakosainak száma 59 530 fő (2013. július 1.). Walla Walla megye Columbia, Umatilla, Benton és Franklin megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Stade Chaban-Delmas Franciaországban, Bordeaux városában található a Stade Chaban-Delmas stadion. Ebben a létesítményben játssza le bajnoki mérkőzéseit az FC Girondins de Bordeaux. 2001-ig a stadion neve Stade du Parc Lescure volt, ekkor nevezték át Jacques Chaban-Delmas stadionra. Jacques Chaban-Delmas politikus 1947-től 1995-ig Bordeaux polgármestere volt. 1935-ben adták át rendeltetésének, majd 1935-ben az 1938-as labdarúgó-világbajnokság elvárásai szerint átalakították. Ez volt az első olyan befedett nézőterű stadion, ahol pillérek, állványok nem zavarták a nézők kilátását. 1984-től komoly kihívást jelentett a korszerűsítése, mivel építészeti védettség alatt állt. Az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra készült el, nézőterének befogadóképessége 34 694 fő. 2007-ben itt rendezték a rugby-világbajnokság egyes mérkőzéseit s ebből az alkalomból 37 m²-es óriás kivetítővel látták el. A játékosok öltözőit egy 120 méter hosszú alagút - Európa leghosszabb játékos alagútja - köti össze a játéktérrel. Pierre Curie Pierre Cienter Curie (Párizs, 1859. május 15. – Párizs, 1906. április 19.) fizikai Nobel-díjas (1903) francia fizikus, kémikus. Élete Családja atyai ágon Elzászból származott. Apja tudós orvos volt, bátyja, Jacques Curie pedig fizikus. A fiatal Pierre nehezen tűrte az iskolai fegyelmet, ezért eleinte édesapja oktatta, majd magántanárt fogadott mellé. Az érettségit 16 évesen tette le, majd bátyját követve fizikusnak tanult a Sorbonne-on. Még húsz éves sem volt, amikor az egyetem fizika laboratóriumának asszisztense lett; itt érte el első tudományos felfedezéseit. Az egyetem elvégzése után sokáig a párizsi L'École de Physique et Chimie tanára volt; kutatásaihoz az intézmény szegényes fizika laboratóriumát használta. 1895 nyarán feleségül vette Marie Sklodowska varsói diáklányt. Ettől kezdve közösen dolgoztak; Curie azt ajánlotta feleségének, hogy doktori disszertációját a frissen felfedezett Becquerel-féle sugárzásról írja. Miután feleségével (és Becquerellel) közösen megkapta a Nobel-díjat, kinevezték a Sorbonne tanszékvezetőjévé, de a Francia Akadémia csak 1905-ben választotta tagjai közé. A Becsületrendet visszautasította. A rádium előállítását és gyógyászati alkalmazását feleségével nem voltak hajlandóak szabadalmaztatni, amivel nagy bevételtől estek el. Utcai balesetben hunyt el; egy lovaskocsi gázolta halálra. Munkássága 1880-ban bátyjával fölfedezte a piezoelektromosságot. A L'École de Physique et Chimie-ben eleinte korábbi munkáját folytatva a kristályok fizikáját tanulmányozta, majd érdeklődése mind inkább a mágnesesség, a mágneses anyagok tulajdonságainak vizsgálata felé fordult. Megállapította, hogy a paramágneses anyagok mágneses szuszceptibilitása hogyan függ a hőmérséklettől — ez a róla elnevezett Curie-törvény. Vizsgálta a ferromágneses anyagok mágnesezését és azt, hogyan változik ezek mágneses momentuma a hőmérséklettel. Felismerte, hogy a ferromágneses rend az adott anyagra jellemző hőmérsékleten — ez a róla elnevezett Curie-pont — felbomlik, és a ferromágneses anyag paramágnesessé alakul. Az általa megfogalmazott tapasztalati törvények elméletét honfitársa, Pierre Weiss alkotta meg. A mágnesességről szerzett ismereteit — kora kísérleti fizikájának csúcsteljesítményeit — doktori értekezésében foglalta össze. Elméleti általánosításokkal eljutott a modern fizika egyik sarkkövének számító szimmetriaelv kimondásához. Ez az elv kimondja, hogy az olyan okozatban, ami kettő vagy több ok következménye, csak az a szimmetria marad meg, amelyet mindkét ok tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a szimmetriák lecsökkenthetők. Külföldön ünnepelt eredményeit a francia tudományos közélet érdektelen közönnyel fogadta. Mivel Curie nem volt hajlandó megalázkodni, illetve elvtelen alkukba bonyolódni, rendkívüli anyagi nehézségek és méltatlanul mostoha körülmények között kellett dolgoznia feleségével. 1897-ben egy, a Sorbonne udvarán álló, világítatlan és fűtetlen deszkabódéban (aminek egyetlen felszerelése egy egykori boncasztal volt) kezdték tanulmányozni az urán radioaktivitását. Ennek eredményeként 1898-ban felfedezték a polóniumot, majd a rádiumot is. Pierre Curie főként a korpuszkuláris sugárzások hatásait tanulmányozta, beleértve a fény- és vegyi hatásokat is. Vizsgálta, hogyan hatnak a mágneses terek a rádium által kibocsátott sugárzásra, majd bebizonyította, hogy ebben a sugárzásban egyaránt vannak semleges és negatívan töltött részecskék is; ezeket később Ernest Rutherford alfa-, illetve béta-sugaraknak nevezte el. A kémiai hatásokat kalorimetriás módszerekkel mutatta ki. A rádium élettani hatásainak megfigyelésével megteremtette a rádiumkezelés alapjait. 1903-ban (Ernest Rutherforddal párhuzamosan) asszisztensével, Albert Laborde-dal megmérte, mennyi hőt termel a környezetétől teljesen elszigetelt rádium. Kiderült, hogy 1 g tiszta rádiummal 1,3 g víz hőmérséklete 0-ról 100 °C-ra növelhető. Ez az eredmény nagy nyugtalanságot keltett, mivel úgy tűnt, hogy sérti az energiamegmaradás elvét. Különböző fantasztikus elképzelések után a radioaktivitás energiájának forrását Albert Einstein tisztázta. Művei Összegyűjtött műveit 1908-ban adták ki. Bernac (Charente) Bernac település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 493 fő (2015). Bernac Les Adjots, La Chèvrerie, La Faye, Ruffec és Saint-Martin-du-Clocher községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Aldolkondenzáció Az aldolkondenzáció szerves kémiai reakció, melynek során enol vagy enolátion és karbonilvegyület reakciójában β-hidroxialdehid vagy β-hidroxiketon köztiterméken keresztül vízkilépéssel konjugált enon keletkezik. Az aldolkondenzáció fontos szintézismódszer, mely jól használható szén–szén-kötés kialakítására. A Robinson-anelláció reakciósorozatában is van egy aldolkondenzációs lépés, a Wieland–Miescher-keton termék számos szintetikus szerves reakció kiindulási anyaga. Az aldolkondenzációt általában az egyetemi szerves kémiai kurzusokon is tárgyalják, mint fontos új kötést kialakító reakciót, melynek mechanizmusa is fontos. Szokásos formájában a keton enolát nukleofil addícióval az aldehidhez kapcsolódik, így β-hidroxi-keton, más néven „aldol” (aldehid + alkohol) keletkezik, ez a szerkezeti egység számos természetes vegyületben és gyógyszermolekulában is megtalálható. A reakció azon változatát, amelyben egy aldehid/keton és alfa-hidrogént nem tartalmazó karbonilvegyület reagál, Claisen–Schmidt-kondenzációnak hívják, Rainer Ludwig Claisen és J. G. Schmidt után, akik e reakciót egymástól függetlenül publikálták 1880-ban és 1881-ben. Ilyen reakció például a dibenzilidénaceton szintézise. Reakciómechanizmus A reakció első lépése az aldoladdíció, a második pedig egy dehidratációs (eliminációs) lépés, melyben egy víz- vagy alkoholmolekula lép ki. Utóbbit dekarboxileződés is kísérheti, ha aktivált karboxilcsoport is található a molekulában. Az aldoladdíciós termék dehidratációja kétféleképpen történhet: erős bázis, például kálium-terc-butoxid, kálium-hidroxid vagy nátrium-hidrid jelenlétében enolát mechanizmus, míg sav katalízis esetén enol mechanizmus szerint játszódik le. Mordekáj Joffé Mordekáj ben Ábrahám Joffé (héberül: ����� �� ����� ���), gyakran csak Mordekáj Joffé (Prága, 1530 körül – Poznań, 1612. március 7.) kora újkori lengyelországi zsidó hittudós. Moses Isserles tanítványa volt. Részt vett az úgynevezett „négy ország zsinatának” szervezésében. 1560 körül Itáliába ment, és ott körülbelül 10 évig foglalkozott filozófiával, csillagászattal, és geometriával. Velencében Izsák Aboabnál tanult, aki a pilpul mellőzésével Joffé Talmud-tudására is jelentős hatást tett. Joffé Lebúsim ('Öltözék') címen haláchikus és teológiai fejtegetéseket írt Jákob ben Áser Turimjához, Lebus Óra címen Rásihoz – de egyik tanítója, Matatija Delakrut nyomán magyarázta Menáhem ben Benjámin Rekánátet is. Kommentárt készített Maimonidész Móré Nebukhimjához, és Ábrahám ben Cijja középkori zsidó matematikus Cúrát Ha-árecjéhez ('A föld alakja') is.) Műveiben szeretné összeegyeztetni a haláchát a kabbalával, sok zsidó hitéleti törvényt kabbalisztikus felfogásban magyaráz. Nagy hangsúlyt helyez a művelődésre, szerint bármilyen nyelvű tudományos művet szabad szombatonként olvasni. Kedveli a vallásfilozófiát – kabbalával keverve. Olykor Arisztotelészt igazolja Maimonidésszel szemben, egyben cáfolja Maimonidész magyarázóját, Prófiat Duránt (Efódi). Műveiben észlelhető komoly csillagászati tudása (Lebus Éder Hajákár 4.). Kiforrott, egységes világképpel nem rendelkezik; sok nála az ingadozás, ellentmondás. Tudományos érzékét mutatja, hogy dicséri Rásit a pesatra való törekvéséért. Széles látókörének, civilizált életfelfogásának bizonyítéka, hogy megkívánja a zsidókː külső megjelenésükkel nem váljanak ki a környezetükből. Forrás Kecskeméti Ármin : A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5 , II. köt., 180–181. o. Konstancai kikötő A konstancai kikötő a Fekete-tenger nyugati partvidékén, a Boszporusz-szorostól 179 tengeri mérföldre (332 km), illetve a Duna Sulina-ágától 85 tengeri mérföldre (157 km) található. A mintegy 39,26 km²-en elterülő kikötőt egy északi (8,344 m) és egy déli (5,560 m) hullámtörő védi. A Konstancai kikötő Románia és egyben a Fekete-tenger első, illetve Európa negyedik legnagyobb kikötője. Közigazgatásilag Konstanca része. Kedvező földrajzi helyzetét és gazdasági fontosságát a VII. (folyami), illetve a IV. (vasúti) páneurópai folyosóhoz való kapcsolódása is kihangsúlyozza. Konstancához közel találhatóak a midiai és mangaliai mellékkikötők, melyek együtt alkotják a román tengeri kikötőrendszert, és a Tengeri Kikötők Kezelője Rt. felügyelete alatt működnek. Története A kikötő története szorosan kötődik a város fejlődéséhez. Habár Konstancát Kr. u. a 2. században alapították, Tomisról, az ókori görög kolóniáról már a Kr. e. 6. századból van feljegyzés. A kikötővárost empóriumként (kereskedelmi gócpont) szervezték meg, hogy megkönnyítsék a görögök és a helyiek közötti kereskedelmet. A görög hatás egészen a Kr. e. 1. századig fennmaradt, amikor a Duna és a Fekete-tenger közötti területet a rómaiak elfoglalták. A római kormányzás első éveiről Ovidius írt, aki Tomisban töltötte száműzetését. A következő száz évben a kikötő lényeges fejlődésen ment keresztül, és a város I. Konstantin császár testvérének, Flavia Iulia Constantiának tiszteletére felveszi a Constantiana nevet. A Bizánci Birodalomban a kikötő fejlődése megállt a vándorló népek gyakori inváziója miatt. A kereskedelem fokozatosan visszaszorult, a kereskedők pedig olyan biztonságosabb városok felé vették az irányt, mint Velence vagy Genova. Az olasz városok kalmárjainak emlékét őrzi a ma is látható Genovai világítótorony, melyet 1300 körül építettek. A 15. században a kikötőváros az Oszmán Birodalom részévé vált, jelentősége azonban csökkent, és az egykori genovai kereskedelem háttérbe szorult. 1857-ben a török hatóságok bérbe adták a kikötőt és a Cernavodă-Konstanca vasútvonalat a brit Danube and Black Sea Railway and Kustendge Harbour Company Ltd. (Duna-Fekete-tenger Vasúti és Kustendgei Kikötő Társaság) társaságnak. A jelenlegi kikötő építését 1896. október 16-án kezdték el, amikor I. Károly román király elhelyezte az alapkövet. Kezdetben a munkálatokat a román mérnök, I. B. Cantacuzino vezette, majd Gheorghe Ducát és Anghel Salignyt bízták meg a feladattal. A kikötőt 1909-ben fejezték be és nyitották meg. Az akkoriban kiemelkedő felszereltségűnek számító kikötő 6 tárolómedencével, számos olajtartállyal és gabonasilóval rendelkezett. Ezekkel a létesítményekkel a kikötő 1911-es forgalma 1,4 millió tonna körül mozgott. A két világháború között egy kukoricaszárítót és egy úszó dokkot, illetve egy új igazgatósági épületet és egy tőzsdét is építettek. 1937-ben 6,2 millió tonna áru fordult meg a kikötőben. 1967-tel kezdődően a kikötőt déli irányban kibővítették. A Duna-Fekete-tenger csatorna építése fontos szerepet játszott a kikötő fejlődésében. A csatorna 1984-es megnyitása után a kikötő rohamosan növekedni kezdett és két évtized alatt 39 km² lett a területe. A csúcspontot 1988 jelentette, amikor a kikötő több mint 62 millió tonna árut mozgatott meg. Az 1989-es romániai forradalom után a konstancai kikötőnek a román gazdaságban betöltött jelentősége halványulni, az áruforgalom pedig csökkenni kezdett, és 2000-ben a kikötő a második világháború óta legalacsonyabb forgalmát bonyolította (30 millió tonna). Az áruforgalom csak 2003 után kezdett újra növekedni, és 2008-ra elérte a 61 millió tonnát, mely történetének második legnagyobb forgalmának számít. 2004-ben egy konténerkikötőt, 2005-ben egy utaskikötőt és 2006-ban egy uszálykikötőt avattak a létesítmény területén. Tevékenysége A konstancai kikötő befogadóképessége évi 100 millió tonna, és a 156 horgonyzóhelyből 140 működőképes. A rakpartok teljes hosszúsága 29,83 km, és a víz mélysége 7-től 19 méterig terjed. Ezek a jellemzők hasonlóak a legfontosabb európai és nemzetközi kikötőkben tapasztalható körülményekhez, ami 165 000 DWT (bruttó hordképesség) kapacitású tartályhajók és 220 000 DWT kapacitású ömlesztett árut szállító hajók (bulk carrier) kikötését is lehetővé teszi. A konstancai kikötő egyaránt tengeri és folyami kikötő, ezért a ki- és berakodáshoz naponta több mint 200 folyami hajó érkezik a rakpartokhoz. A kikötőt a Dunával a Duna-Fekete-tenger csatorna köti össze, mely a konstancai kikötő egyik előnyös adottságának számít. Bulgária, Szerbia, Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Németország és Konstanca között jelentős nagyságú folyami áruforgalom zajlik. Ez 2005-ben a kikötő teljes forgalmának 23,3%-át tette ki, és összesen 8800 folyami hajó kötött ki a konstancai kikötőben. Egy 2007-es szakszervezeti felmérés szerint a kikötő 6000 munkásából minden ötödik feketén dolgozott. Összeköttetések A kikötő vasúthálózata a román és az európai vasúthálózathoz kapcsolódik, így a Konstanca a IV. páneurópai folyosó egyik kiinduló-, illetve célpontja. A teljes körű vasúti szolgáltatás nagy mennyiségű áru fuvarozását teszi lehetővé Románia és Európa legfontosabb gazdasági övezeteibe. Ezáltal a konstancai kikötő a TRACECA-folyosó fontos csomópontjának számít, mivel lehetővé teszi Európa, a Kaukázus és Közép-Ázsia közötti kapcsolatot. A kikötőben található vasúti sínek teljes hossza 300 km. A kikötő a román és az európai úthálózatba a DN39 és a DN39A jelzésű főúton, illetve az A4-es autópályán kapcsolódik be. A IV. páneurópai folyosóhoz való kapcsolódásának stratégiai jelentősége van, mivel a kikötőt tengeri kijárattal nem rendelkező közép-kelet-európai országokkal köti össze. Ugyanakkor a Bukarestet átszelő IX. folyosóhoz is közel fekszik. A kikötő területén futó utak teljes hossza 100 km. Az olajkikötőnek hét működő mólója van, melyek egyenként 165 000 DWT kapacitású tankereket tudnak befogadni. A mólók és a kőolajtároló telepek közötti összeköttetést egy 15 km hosszú földalatti és felszíni csővezeték-hálózat biztosítja, melyeknek teljes hossza 50 km. A kikötő az országos olajvezeték-hálózattal és Románia főbb kőolaj-finomítóival is össze van kötve. A kikötő ugyanakkor kiinduló-, illetve célpontja a Páneurópai Olajvezetéknek (Pan-European Pipeline, PEOP), melyet az oroszországi és a Kaszpi-tengeri kőolaj Közép-Európába való szállítására terveztek. Mellékkikötők A konstancai kikötő két mellékkikötője a 25 kilométerre északra fekvő midiai és a 38 kilométerre délre fekvő mangaliai kikötő. Mindkét létesítménynek jelentős a feladata, mely a fő kikötő hatékonyságát hivatott szolgálni. A növekvő igények kielégítésére folyamatosan fejlesztik őket. 2008-ban a két mellékkikötő a három létesítmény összes forgalmának 4%-át bonyolította le. A midiai kikötő a Fekete-tenger partján, Konstancától nagyjából 13,5 tengeri mérföldre (25 km) északra Năvodari város területén fekszik. Az északi és déli hullámtörőinek teljes hossza 6,7 km. A 834 hektáron (8,34 km²) elterülő kikötőből 234 hektárt tesz ki a szárazföldi rész és 600 hektárt a vízi rész. A 14 horgonyzóhely összesen 2,24 km hosszú, ebből tizenegyet a midiai kikötő, hármat pedig a midiai hajógyár (2 x 1 Holding Cape Midia) használ. A meder kotrásának köszönhetően a kikötő vizeinek mélysége eléri a 9 métert, így a nyersolajat szállító tartályhajóknak fenntartott négy horgonyzóhely 8,5 méteres vízmélysége, akár 20 000 DWT hordképességű hajókat is fogadhat. A kikötő közvetlen szomszédságában található a Petromidia kőolaj-finomító, mely Románia legmodernebbjének számít. A konstancai kikötővel egy 40 km hosszú olajvezeték köti össze. A mangaliai kikötő a Fekete-tenger partján, a bolgár határ közelében, Isztambultól mintegy 260 kilométerre fekszik. Teljes, 142,19 hektáros (1,42 km²) területéből 27,47 hektár szárazföld és 114,72 hektár vízi rész. Északi és déli hullámtörőinek teljes hossza 2,74 km. Négy horgonyzóhelyéből kettő működik, hosszúságuk összesen 540 m, a víz mélysége pedig 9 m. Területéből jelentős részt foglal el a Daewoo Mangalia Hajógyár. Statisztikák 2008-ban 61 838 000 tonna áru, illetve 1 380 935 TEU egységnyi konténer fordult meg, melynek eredményeként a konstancai a kilencedik legforgalmasabb európai kikötővé vált. A kikötőben található a Fekete-tenger partvidékének legfontosabb konténerközpontja, így Konstanca számít az Ázsia és a Fekete-tenger közötti áruforgalom elsődleges célpontjának. Mindez a dubaji DP World által működtetett Konstancai Déli Konténer Terminál (CSCT) hatékony működésének, a kedvező természeti adottságoknak (18,5 m körüli vízmélység) és a Dunához való közvetlen kapcsolódásnak is köszönhető. A kikötő fő üzemeltetői az A. P. Moller-Maersk Group, az APM Terminals, a Dubai Ports World, a SOCEP, az Oil Terminal S.A. és a Comvex. Kapcsolatok Magyarországgal A konstancai kikötő stratégiai fontosságú a magyar gazdaság számára is, mivel a Dunán keresztül közvetlen kapcsolatot lehet létesíteni a magyarországi folyami kikötők és Konstanca között. 2007-ben 2,3 millió tonnáról 3,9 millióra emelkedett a két fél között megforduló árumennyiség, ami 70%-os emelkedésnek felel meg. A nagyobb európai kikötők közül Magyarország számára a konstancai kikötő számít a legelőnyösebb gazdasági partnernek. Bár távolságban messzebb van mint az adriai kikötők (Koper, Fiume, Trieszt), Konstanca viszont nagyobb hajók befogadására képes, és nagyobb tömegű áru átrakodására alkalmas. A német és holland kikötőkhöz közelebb fekszik, és olcsóbb is náluk. Terminálok Az ömlesztett áru termináljának éves befogadóképessége 24 millió tonna kirakodott és 10 millió tonna berakodott áru. A terminál nyersolaj, gázolaj és földgáz importjára, illetve finomított termékek és vegyi anyagok exportjára szakosodott. Mindezt az Oil Terminal S.A. 9 horgonyzóhelyen üzemelteti. 2008-ra elkészült a Rompetrol 175 millió dolláros beruházása is: az új kőolaj terminál befogadóképessége 24 millió tonna. A vasércet, bauxitot, kőszenet és kokszot mozgató, 13 horgonyzóhellyel ellátott terminál 4,7 millió tonnát képes egyszerre befogadni, éves forgalma pedig 27 millió tonna. A foszfornak 36 000, a karbamidnak 30 000 és az egyéb kémiai anyagoknak 48 000 tonnányi tárhelyet biztosítanak az erre szakosodott kikötőrészen, melynek éves forgalma 4,2 millió tonna. Két külön részleg foglalkozik a gabonafélékkel, melyek éves forgalma összesen 5 millió tonna. Az északi terminál öt horgonyzóhellyel és 1,08 millió tonna éves tárhellyel rendelkezik, és 2,5 millió tonna éves áruforgalmat bonyolít. A déli terminál egyetlen horgonyzóhelye 1 millió tonna tárhellyel (egy-egy siló a szárított és a szárítatlan gabonáknak) rendelkezik, és 2,5 millió tonna éves forgalmat bonyolít le. A fagyasztott termékek számára egy horgonyzóhely és 17 000 tonnás tárhely üzemel. A növényi olajoknak hét, egyenként 25 000 tonnás tartály van fenntartva, a melaszt pedig egyenesen hajókba, vasúti tartálykocsikba és tartályhajókba ürítik. A cementnek és az építkezési anyagoknak két terminál és hét horgonyzóhely van fenntartva. Éves befogadóképességük 40 000 tonna, éves forgalmuk pedig 4 millió tonna. Ezen kívül egy spanyol magánvállalat (Ceminter International) által működtetett cement terminál is üzemel, melynek éves forgalma 1 millió tonna. 2006-ban egy faanyag terminált építettek, melynek egyetlen horgonyzóhelyénél évente 600 000 tonna áruforgalmat bonyolít az üzemeltető Kronospan. A két Ro-Ro terminálnak egy-egy horgonyzóhelye van. A kikötő északi részén 4800, a déli részén pedig 1800 járműnek tudnak helyet biztosítani. Ezek mellett még egy magánkézben levő Ro-Ro terminál is működik az északi kikötőben, mely kizárólag személygépkocsiknak van fenntartva és a Romcargo Maritim üzemelteti. Itt 2,5 hektáron 6000 autót tudnak elhelyezni. A konstancai komp terminál egy horgonyzóhellyel rendelkezik, mely vasúti kocsik, mozdonyok és teherautók ki- és berakodására is alkalmas. A terminál éves forgalma 1 tonna körül mozog. Az északi konténer terminál két horgonyzóhellyel és 11,4 hektár területtel rendelkezik. A déli kikötőben terül el a Konstancai Déli Konténer Terminál (CSCT), melynek 12 horgonyzóhelye van. A Hutchison Whampoa hongkongi óriáskonszern kikötői beruházásokkal foglalkozó vállalata 2010-re egy 80 millió dollár értékű, 650-700 000 TEU kapacitású konténer terminál építését tervezte a kikötő déli részén. A déli kikötőben, a Duna-Fekete-tenger csatorna keleti partján található uszály terminál egy 1,2 km hosszúságú és 7 m vízmélységű kikötőhellyel rendelkezik. A vontatóhajók terminálja az uszályokéval átellenben, a csatorna nyugati partszakaszán fekszik. Az egyetlen kikötőhelyből álló terminál 300 méter hosszú, vize pedig 5 m mély. A két részleg éves forgalma 10 millió tonna. 2010-ben a midiai kikötő területén megnyílt Románia legnagyobb autógáz (LPG) terminálja. Az Octogon Gas 12 millió dolláros beruházása 24 000 m² területen a tíz darab, egyenként 400 m³ kapacitású tartályában összesen 4000 m³ autógázt képes elraktározni. A terminál 120 m hosszú kikötőhelyénél a víz 9,5 m mély. Konstancai hajógyár Az 1892-ben már működő, és a forrásokban egyszerűen csak javítóműhelyként (Atelierul de Reparatii) említett telep később felvette a Konstancai Hajóépítő Telep (Şantierul Naval Constanţa) nevet. A 2002-ben privatizált hajógyár két szárazdokkal és két úszó dokkal rendelkezik. A Románia legnagyobb hajógyárának számító létesítménynek 20%-os piaci részesedése van a fekete-tengeri hajógyártásban, ami Európa legnagyobb ilyen jellegű telepei közé emeli. Tomis kikötő A konstancai kikötő északi részén fekvő Tomis idegenforgalmi terminál éves utasforgalma 100 000 fő. A 2005-ben felújított Tomis kikötőben 2010-ben 57 utasszállító hajó kötött ki, fedélzetükön több mint 21 000 turistával. Az idegenforgalom számára kialakított kikötő 450 jachtot és motorcsónakot képes befogadni. A közelben található az 1910-ben elkészült, a város egyik jelképének is számító műemlék épület, a konstancai Kaszinó. Balesetek A Fekete-tenger romániai felségvizein számos hajó süllyedt el az évszázadok során. A konstancai kikötőben a rossz időjárási viszonyoknak és az emberi mulasztásnak tudható be a legtöbb baleset. Gyakran elfordul azonban, hogy a vízben maradt, el nem szállított roncsok is hozzájárulnak az újabb hajótörésekhez. A 20. század második felében a következő balesetek történtek a kikötő területén és közvetlen közelében: 1968 . március 1 -jén az indiai zászló alatt hajózó Vishva Shanti teherhajót a kapitány rossz irányba kormányozta, és a hullámtörőnek ütközött. A manőverezési hibának és a rossz időjárásnak köszönhetően elsüllyedt hajó teljes legénysége túlélta a balesetet. A három darabba tört hajó hátsó részét kiemelték és a román államé lett. 1969. január 6 -án a panamai zászló alatt hajózó Anastassia egy rossz manővernek köszönhetően megfeneklett az akkori kikötő egy félreeső részén, ahol jelenleg a folyami kikötő rakpartja található. Közvetlenül a megfeneklés után tűz ütött ki a fedélzeten, és a rakomány a lángok martalékává vált. Mivel az események után a hajózási cég csődbe ment, az 1944-ben épült hajót elhagyták, és a kikötői hatóságoknak csak egy kis részét sikerült kiemelniük. 1977 -ben a gyapottal teli Simali kigyulladt a kikötői vasútállomáshoz közeli horgonyzóhelyen. 1977. február 4 -én a kalcium-karbidot szállító Fucsia a kikötő déli részén felrobbant. A robbanást a szállítmány vízzel való érintkezése okozta, melynek következtében a hajó központi raktere a levegőbe repült. A robbanás erejét a város több pontján is érezni lehetett. Az azonnal elmerülő hajó legénységéből két tengerész az életét vesztette. Később a hajót kiemelték és egy kevésbé forgalmas részre szállították, ahol azonban a csempészek rejtekhelyéül szolgált. Az 1988. december 2 -án elsüllyedt Sadu román teherhajó előző napon rakomány nélkül indult el a galaci kikötőből Konstanca felé. A kikötő révjébe érve lehorgonyzott az északi hullámtörőnél, amit a kikötő parancsnokságával nem közöltek. A 2-án reggel viharosra forduló idő miatt a hajó kapitánya engedélyt kért a kikötőtől, hogy a déli hullámtörőhöz hajózhasson. Hamarosan engedélyt kapott a kikötőbe való befutásra. 12 óra 30 perckor, a behajózási engedély megérkezése után egy órával, a legénység arra lett figyelmes, hogy a hajó tatja 200 méternyire közelítette meg az északi hullámtörőt. A veszélyt látva a hajó kapitánya a motor beindítása mellett döntött, ám az nem indult. Ekkor a jobb oldali horgonyt leengedték, mely művelet ideje alatt a motor beindult. Mindeközben különböző manőverekkel próbálkoztak, hogy a hajót egyenesben tartsák, és a hullámtörőtől eltávolítsák. Csak akkor küldtek a fennálló veszélyről üzenetet a kikötőnek, amikor a hajó 13 óra 15 perckor nekicsapódott a töltésnek. Az ütések hat helyen rongálták meg a hajót, a víz pedig elkezdett a raktérbe és a motorházba szivárogni, aminek következtében a hajó merülni kezdett. A legénységből tizenegyen helyben megfulladtak vagy a gátnak csapódtak, négyen pedig örökre eltűntek. A hajón tartózkodó 22 fős legénységből csak heten élték túl a balesetet. 1995 . január 4 -ről 5-re virradó éjjel a konstancai kikötőben erős vihar tombolt. A kikötő közelében horgonyzó, máltai zászló alatt közlekedő Paris és a hongkongi You Xiu teherhajók figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetéseket és nem távoztak nyugodtabb vizekre. A baleset idején a Paris motorját javítás miatt leszerelték, azonban a kikötői figyelmeztetés után a gépészeknek éppen elég idejük lett volna a motor helyreállítására. A Parisnak v;g-l nem sikerült elindulnia és a gátnak csapódott, majd elmerült. A You Xiu a kikötő közelében maradt, annak ellenére, hogy gondjai akadtak a horgony emelőszerkezetével, ám a kapitány úgy vélte, hogy ennek ellenére a átvészelik vihart. A lehorgonyzott hajót azonban a vihar a közeli északi hullámtörő gátnak csapta és szétroncsolta. A mentőalakulatok munkáját megnehezítették az erős szél és a nagy hullámok, így a két hajó legénységét nem sikerült megmenteni. Azon az estén 54 tengerész (27 kínai , 23 Fülöp-szigeteki , 3 görög és 1 bolgár ) vesztette életét a habok között. 2004. június 26 -án éjjel az észak-koreai zászló alatt közlekedő Nazek T teherhajó berakodás közben a jobb oldalára dőlt, majd felfordult és elmerült. A balesetet a túlzott megterhelés okozta: már 500 tonna nátrium-karbonáttal teli hajóra még különböző faárut rakodtak. A fedélzeten tartózkodó 14 fős legénységnek sikerült idejében elhagyni a hajót. Elmerülése után a hatóságok rögtön úszógátat vontak a hajó köré, majd pár héttel később kiemelték. 2006. május 29 -én 21 óra körül a kambodzsai zászló alatt közlekedő Karim 1 teherhajó elsüllyedt. Egy héttel korábban a Karim 1 összeütközött a Zoppun török tartályhajóval és megrongálódott. A javítási munkálatok során a szerelők a merülési vonal közelében egy 16 m² nagyságú rést vágtak. A közelben elhaladó hajók korbácsolta hullámoknak köszönhetően a raktérbe szivárogni kezdett a víz. A hajó hamarosan megdőlt, majd elsüllyedt. Az 1971 -es gyártású, alapos javításra szoruló hajó fedélzetén levő 12 fős legénység nem sérült meg, azonban a 35 tonna gázolaj és 3 tonna más üzemanyag egy része a kikötő vizébe szivárgott. A hajót két hónap múlva elvontatták a közeli Ro-Ro terminálhoz, majd kiemelték. 2006. június 8 -án délben az Izvorul Mare 1 vontatóhajó egy úszó darut húzott partra. Az úszó daru és a rakpart egyik darujának akasztója összeakadtak, majd a vontatóhajóval együtt vízbe dőltek és elmerültek. A balesetben hat személy a helyszínen életét vesztette, hárman pedig megsérültek. 2007 . november 10 -én a Yldirimlar 1 halászhajót az erős szél kettétörte. Az 1982 -ben fából készült hajó három tengerészét sikerült kimenteni, a negyedik hipotermiás sokk következtében meghalt. A hajótörések mellett igen gyakoriak a szárazföldi munkabalesetek is, melyek a munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyása és a nem megfelelő munkakörülmények miatt következnek be. Környezetszennyezés Az elmerülő hajók tartályából, illetve rakományából származó üzemanyag jelenti a legnagyobb gondot a kikötőben, melyek továbbterjedését a hatóságok általában úszógátakkal, és a hajóroncsok mihamarabbi kiemelésével próbálják megakadályozni. Azonban a beavatkozások költségessége miatt sokszor csak megkésve sikerül a szennyeződéseket eltávolítani. Az egyik legnagyobb szennyező a Paris hajóroncs, melynek tartályából 236 tonna fűtőolaj és 20 tonna gázolaj szivárog folyamatosan a kikötő vizébe. Ugyanakkor a nyílt tengeren történt hajótörésekből származó kőolaj is gondot okoz a kikötőben, illetve a Fekete-tenger romániai partszakaszának egészén is. Plumergat Plumergat település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 4028 fő (2015). Plumergat Brandivy, Grand-Champ, Plescop, Plougoumelen, Pluneret, Sainte-Anne-d’Auray, Brech és Pluvigner községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Thescelosaurus A Thescelosaurus (jelentése 'isteni gyík' az ógörög θεσκελο-/theszkelo- 'isteni', 'bámulatos' vagy 'csodálatos' és σαυρος/szaürosz 'gyík' szavak összetételéből) az ornithopoda dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta kor legvégén tűnt fel Észak-Amerikában. A körülbelül 65,5 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kréta–tercier kihalási eseményt megelőző utolsó dinoszauruszfauna tagja volt. Számos, jó állapotban megőrződött teljes példánya arra utal, hogy a folyók közelében élhetett. Ez a két lábon járó ornithopoda, több részleges csontváz és koponya alapján átlagosan 2,5–4 méter hosszú volt. Erős hátsó lábakkal, kis, széles kezekkel, hegyes, meghosszabbodott orrban végződő fejjel és a háta középvonala mentén feltehetően kis, páncélszerű pikkelyekkel rendelkezett. A hypsilophodontida növényevő dinoszauruszok közé tartozott. Korábban több faját is elnevezték, de jelenleg csak kettő, a T. neglectus és a T. gabanii számít érvényesnek; bár lehetséges, hogy a Thescelosaurus fosszíliái valójában egy harmadik, még névtelen fajt is képviselnek. A sajtó érdeklődését 2000-ben keltette fel, mikor egy 1993-ban, Dél-Dakotában felfedezett példányról megállapították, hogy egy fosszilizált szívet tartalmaz. Sok vita folyt arról, hogy a maradvány valóban egy szív-e. Jelenleg sok tudós kételkedik abban, hogy a tárgyat megfelelően azonosították, és hogy megfelelő következtetéseket vontak le vele kapcsolatban. Anatómia A Thescelosaurus nehéz felépítésű állat volt, amely növényevőként, vagy esetleg mindenevőként élt. Egy méter magasan vagy a talajról legelhetett, válogatva a növények között, rágás közben a pofájával tartva a szájában a táplálékot. A maxillán (a fogtartó pofacsonton) és a fogcsonton (az állkapocs fogtartó csontján) egy-egy feltűnő taraj húzódott végig. A tarajok és a fogak jóval beljebb voltak, mint a koponya felszíne, amit izmos pofák jelenléteként értelmeztek. A hosszú és keskeny csőr mellett a premaxillában avagy a felső csőrben is fogak helyezkedtek el (ami az ornithopodák kezdetleges jellemzője), emellett hosszú rúdszerű (szemhéj) csontok voltak a szemek felett, kemény, csontos szemöldököt formázva. Kétféle (heterodont) fogazattal rendelkezett: kis hegyes premaxilláris fogakkal és levél formájú pofafogakkal. Mindkét premaxillában hat kis fog nőtt, a csőr pedig egy fogatlan részben végződött. Rövid, széles, ötujjú kezei, négyujjú pataszerű ujjvégekkel ellátott lábfejei és hosszú, felül, a középső részétől a hegyéig elcsontosodott inakkal merevített farka volt. A terjedelmes bordák miatt a hát kiszélesedett, a végtagok pedig robusztusak voltak. Meglehetősen hosszú karjai és széles kezei alapján az állat képes lehetett négy lábon való mozgásra is, de ez az elképzelés a szakirodalomban nem bukkant fel (csak a népszerűsítő művekben található meg). Charles M. Sternberg a testre nagyjából merőlegesen álló felkarral rekonstruálta az állatot, de felmerült a oldalak mentén történő elhelyezkedés is. Peter Galton szerint a felkarcsontot a legtöbb madármedencéjűnél a vállal összeillesztve találták meg, és a kettő az emlősöknél látható gömb és foglalat helyett egy, a csont végét beborító ízületi felületen át csatlakozott egymáshoz. A váll ízületi felületének iránya a felkar függőleges, és nem horizontális elhelyezkedésére utal. A Thescelosaurus nehezebb teste és lábfelépítése miatt talán lassabb volt a többi hypsilophodontidánál. Hozzájuk hasonlítva a hátsó lába szokatlan, mivel a combcsont a Hypsilophodonéval és más futó állatokével ellentétben a sípcsontnál hosszabbra nőtt. Az egyik példánynál egy lábsérülés miatt a jobb lábfej lábközépcsontjai felül összenőttek, meggátolva a gyors mozgást. Nagy, vékony és sima megkövült lemezeket fedeztek fel a bordák oldalai mellett. A céljuk nem ismert; talán a légzésében játszottak szerepet. Azonban az izomforradások vagy a kapcsolódás egyéb jelei nem találhatók meg rajtuk, ami ellentmond a légző funkciónak. Egy valószínűleg kifejletlen egyed rétegelt lemezein végzett újabb keletű hisztológiai vizsgálat azt jelzi, hogy talán kötőszövetként jelentek meg, majd később, a kor előre haladtával elcsontosodtak. Hasonló lemezek váltak ismertté több más ornithopodánál és cerapoda rokonaiknál is. A nem kültakarója állhatott pikkelyekből vagy másból, de jelenleg nem ismert, azonban létezik bizonyíték; Charles W. Gilmore pontozott, szabálytalan mintájú epidermiszként írta le a vállak közelében talált elszenesedett anyagból álló foltokat, William J. Morris véleménye szerint pedig a nyak középvonala mentén apró bőrlemezekből (scutumokból) álló páncélzat volt, legalábbis ennél a példánynál. A bőrlemezek nem találhatók meg egyetlen tagolt Thescelosaurus egyednél sem, Morris bőrlemezei pedig krokodiloktól származhatnak. Összességében a nem csontváz anatómiája (a fejet leszámítva) jól dokumentált, az állat és csontvázának rekonstrukciói, illetve modelljei több cikkben is megjelentek. A csontváz elég jól ismert a csípő és a hátsó láb izmainak rekonstruálásához. A Thescelosaurus hosszát 2,5–4 méterre, a tömegét pedig 200–300 kilogrammra becsülték a különböző egyedek esetében, a T. garbanii nagy méretű típuspéldányánál pedig 4–4,5 méteres hosszúságot állapítottak meg. Ahogy az a továbbiakban részletesen is leírásra kerül, lehetséges, hogy az állatra a nemi kétalakúság is jellemző volt, a hímek és nőstények mérete eltért egymástól. A fiatalok maradványait több helyen is felfedezték, többnyire a fogaik kerültek elő.. Osztályozás A Thescelosaurus hypsilophodontidaként általánosságban a Hypsilophodonhoz és más kis ornithopodákhoz kötődik, azonban robusztus testfelépítéséből, különös hátsó lábaiból és szokatlanul hosszú koponyájából adódóan eltér tőlük. Peter Galton 1974-ben a klasszikus elrendezéstől eltérő változatot mutatott be, a nemet a hátsó láb és a nehéz (nem futáshoz alkalmazkodott) test miatt az Iguanodontidae család tagjaként osztályozta. Javaslatát nem követték, Morris hevesen vitatta Galton osztályozási mintáját. A Galton által definiált Iguanodontidae a polifília miatt nem lett természetes csoport, és így a modern kladisztika szemszögéből nem fogadható el. A Thescelosaurust gyakran nem hivatalosan a Thescelosauridae családba vagy a Thescelosaurinae alcsaládba sorolják be. Három újabb keletű tanulmány kimutatta, hogy közeli rokonságban áll a Parksosaurusszal, de egyik sem határozta meg a kládot, az egyiket (Norman és szerzőtársai, 2004-es művét) pedig nehéz értelmezni, mivel a diagramjai nem tartalmazzák az Iguanodontia csoportot. A dinoszauruszok családfájának e területét tovább bonyolítja a kutatás hiánya. Bár az 1990-es évek elején a Hypsilophodontidae családot természetes csoportnak tartották, de idővel ez az elképzelés népszerűtlenné vált, a Hypsilophodontidae nem természetes családként való kezelése pedig az Iguanodontia (Parafiletikus csoport) és a közeli rokonságába tartozó kis kládok használatához vezetett. Különösképpen a Thescelosaurust egyszerre tekintik nagyon bazális és nagyon fejlett hypsilophodontidának. Ez a probléma azért állhat fenn, mert a T. neglectushoz besorolt Thescelosaurus maradványok nem feltétlenül tartoznak ide. Clint Boyd és kollégái úgy találták, hogy a Thescelosaurus klád tartalmazza a Bugenasaura nemet és a hozzá kapcsolt fajt, így a Thescelosaurus nemhez legalább kettő, de lehet hogy három faj is tartozik, és több, korábban T. neglectusként azonosított példány egyelőre nem kapcsolható a nem egyik fajához sem. Felfedezés, történet és fajok A Thescelosaurus típuspéldányát (az USNM 7757 jelzésű leletet) 1891-ben John Bell Hatcher és William H. Utterback őslénykutatók fedezték fel a Lance-formáció késő kréta kori, kora maastrichti rétegeiben, Wyoming állam Niobrara megyéjében (akkori nevén Converse megye), az Egyesült Államokban. A csontváz azonban évekig a szállítóládákban maradt, mígnem a Smithsonian Institution Nemzeti Természetrajzi Múzeumának (National Museum of Natural History) kutatója, Charles W. Gilmore preparálta és 1913-ban egy rövid cikkben leírást készített róla T. neglectus néven (a neglectus jelentése 'elhagyatott'). Ekkor úgy gondolta, hogy a Camptosaurus rokona volt. 1915-ben egy részletesebb monográfát jelentetett meg a jó minőségben megőrződött csontvázról. A típuspéldány nagyjából természetes, tagolt állapotban került elő, csak a nyaka és a feje hiányzott, melyek az erózió hatására vesztek el. A név azt a meglepetést fejezi ki, amit Gilmore akkor érzett, amikor rátalált a hosszú időre feledésbe merült jó állapotú példányra. Úgy gondolta, hogy könnyű, gyors élőlény lehetett, így a Hypsilophodontidae család kis méretű két lábon járó dinoszauruszai közé sorolta be. Az 1800-as és 1900-as években hasonló állatok maradványai kerültek elő, de kevés figyelmet kaptak. Egy másik jó állapotú csontvázat találtak a valamivel régebbi Horseshoe Canyon-formációban, a kanadai Albertában, ami 1926-ban, William Parkstól a T. warreni nevet kapta. Ez a csontváz jelentős eltérést mutat a T. neglectustól, ezért Charles M. Sternberg 1937-ben az új, Parksosaurus nembe sorolta be. Sternberg egy további fajt is létrehozott T. edmontonensis néven, egy másik tagolt, ezúttal részleges koponyát is tartalmazó fosszília (az NMC 8537-es jelzésű lelet) alapján, és felfigyelt a nem nehéz felépítésére és vastag csontjaira, melyek eltérnek a hypsilophodontidákétól, és véleménye szerint igazolják a Thescelosaurinae alcsalád létrehozását a nem számára. A T. edmontonensist Peter Galton 1974-es áttekintése óta általánosan a T. neglectus jóval robusztusabb egyedének tartják (lehetséges, hogy más ivarú, mint a típuspéldány), azonban Boyd és kollégái nem tudták hozzákapcsolni egyik Thescelosaurus fajhoz sem. Az egyetlen zavaró részlet a T. edmontonensis bokája, ami Galton szerint sérült, és emiatt félreértelmezett, William J. Morris (1976-os) véleménye alapján azonban igazi eltérést jelent a T. neglectushoz képest. Morris a cikkében a Thescelosaurus azonosítatlan fajaként írt le egy, az állkapcsán és pofáján nagy redőkkel ellátott koponyából, két részleges csigolyából, és két ujjcsontból álló példányt (az SDSM 7210 jelzésű leletet), amit az Egyesült Államokban, a Dél-Dakota állambeli Harding megyében fedeztek fel, a Hell Creek-formáció maastrichti korszakhoz tartozó kőzeteiben. Felkeltették a figyelmét a premaxilláris fogak, és a mélyen elhelyezkedő fogsor, amiről úgy vélte, hogy egy izmos pofa meglétét valószínűsítik. Emellett felfigyelt a kifelé szélesedő premaxillára (amihez egy széles csőr tartozhatott) és a nagy szemhéj csontokra is. Ezt a koponyát sok éven át névtelen hypsilophodontidaként tartották számon, míg végül Galton a Bugenasaura infernalis néven egy új nem és faj típuspéldányává tette (a nem nevének jelentése 'nagypofájú gyík', míg a faj neve a Hell Creek-formációra utal). Morris a Hell Creek-formációból, a montanai Garfield megyéből származó maradványok (az LACM 33542 jelzésű lelet) alapján szintén létrehozott egy új, lehetséges fajt, a ?T. garbaniit (kérdőjellel jelezve, hogy a nemhez való tartozása bizonytalan). Az LACM 33542 részét képezi a lábfejből, a lábközépcsontokból, a sípcsontból és a hiányos combcsontból álló nagy, részleges, hátsó láb (ami háromszor nagyobb a T. neglectus és a Parksosaurus esetében leírt lábnál, és kétszer nagyobb a Hypsilophodonénál), valamint 5 nyakcsigolya és 11 hátcsigolya. A Harley Garbani, amatőr őslénykutató által felfedezett T. garbanii nagyjából 4,5 méter hosszú lehetett, azaz nagyobb volt, mint a T. neglectus átlagos példányai. A mérete mellett Morris felfigyelt a bokájára is, amiről azt gondolta, hogy egyedi kivételt képez a szerinte külön fajba tartozó Thescelosaurus edmontonensisszel való összehasonlításnál. Mivel Morris úgy vélte, hogy a T. garbanii és a T. edmontonensis bokája hasonlít, átmenetileg a Thescelosaurus nembe sorolta be. A szakirodalom azonban Galton nézetét részesítette előnyben, ami szerint a T. edmontonensis nem különbözik a T. neglectustól (lásd fentebb). A Bugenasaura leírását is tartalmazó cikkben Galton bemutatta, hogy a T. garbaniit és a T. edmontonensist Morris szerint összekötő jellezetességet az utóbbi bokájának sérülése eredményezte, így a T. garbanii a Thescelosaurustól eltérőnek tekinthető. A fajok jobb összeegyeztetéséhez Galton 1995-ben azt javasolta, hogy a T. garbanii kerüljön át az általa létrehozott Bugenasaura nembe B. garbanii néven, habár megjegyezte, hogy a hasonló méretű pachycephalosaurushoz, a Stygimoloch-hoz vagy egy harmadik, még ismeretlen dinoszauruszhoz is tartozhat. Clint Boyd és kollégái 2009-ben új koponya leletanyagok felhasználásával egy újraértékelést jelentettek meg a Thescelosaurusszal, a Bugenasaurával és a Parksosaurusszal kapcsolatban. Úgy találták, hogy a Parksosaurus valóban eltér a Thescelosaurustól, és hogy a Bugenasaura infernalis koponyája alapvetően megegyezik a koponya alatti (posztkraniális) csontvázzal együtt megtalált Thescelosauruséval. Mivel a B infernalis nem különböztethető meg a Thescelosaurustól, a nemet a Thescelosaurus szinonimájának, a fajt kétségesnek, az SDSM 7210 jelzésű leletet pedig a T. sp. egyik példájának tekintették. Úgy találták, hogy az LACM 33542 a Thescelosaurus töredékes példánya, és egyetértettek Morrisszal abban, hogy a boka szerkezete egyedi, így az továbbra is a T. garbaniihoz tartozik. Végül megjegyezték, hogy egy másik egyed, az RSM P.1225.1, néhány anatómiai részletében eltér a T. neglectustól, és lehet, hogy egy új fajt képvisel. Ezáltal a Thescelosaurusnak Boyd és szerzőtársai (2009) szerint legalább két, de lehet hogy három faja van: a típusfaj, azaz a T. neglectus, a T. garbanii és egy egy lehetséges névtelen faj. Ősökológia Időbeli és földrajzi elterjedés Az igazi Thescelosaurus fosszíliák csak a késő maastrichti korszakhoz tartozó kőzetekből ismertek, a kanadai Alberta (Scollard-formáció) és Saskatchewan (Frenchman-formáció), valamint az egyesült államokbeli Wyoming (Lance-formáció), Dél-Dakota (Hell Creek-formáció), Montana (Hell Creek-formáció) és Colorado (Laramie-formáció) területéről. A madarakat leszámítva az utolsó dinoszaurusznemek egyike volt, melynek maradványaira a kréta időszakot lezáró irídiumtartalmú agyagrétegtől 3 méterre találtak rá. Léteznek beszámolók régebbi, a campaniai korszakhoz tartozó kőzetekből, főként az albertai Dinosaur Park-formációból előkerült fogakról, de ezek nem Thescelosaurustól, hanem nagy valószínűség szerint az Orodromeustól származnak. A nemről készült hivatalos leírás után több egyed is ismertté vált, például a teljes koponyájú „Willo”, és a több múzeumi másolat alapjául szolgáló Triebold-példány. Mikor Galton 1999-ben újra megvizsgálta a Thescelosaurust és a Bugenasaurát, az angliai Weymouth-ból, a késő jura korból származó UCMP 46911 jelzésű lelet alsó fogáról cf. Bugensaura néven készített leírást. Ha ez valóban egy Thescelosaurusszerű állat foga, az jelentősen kibővíti a csoport rétegtani kiterjedését. Élőhely Ellentmondó beszámolók szólnak az általa kedvelt élőhelyről; az egyik cikk szerint folyami és ártéri területeken élt, míg a másik ennek ellenkezőjét állítja. Csontmederről vagy több egyed felhalmozódásáról nincs információ. Dale Russell, egy népszerűsítő műben megjegyezte, hogy a Thescelosaurus volt a leggyakoribb kis termetű növényevő a Hell Creek-formációban a montanai Fort Peck körzetében. Az időszak környezetét aránylag száraz, szubtrópusi éghajlatú, lapos ártéri területként írta le, amin sokféle növény megtalálható volt, a zárvatermő fáktól, a cédrusfákon és a ciprusfákon át a páfrányokig és a ginkókig. Bár az ebből a térségből származó dinoszaurusz csontvázak többsége hiányos, a Thescelosaurus maradványai jóval teljesebbek, ami azt jelzi, hogy ez a nem gyakran fordult elő a folyók közelében. Ezért amikor egy Thescelosaurus elpusztult, a folyóban vagy attól nem messze, könnyebben eltemetődött és megőrződött a későbbi fosszilizálódáshoz. Russell kísérletképpen a vízidisznókkal és a tapírfélékkel hasonlította össze. Ebben az időszakban ezen a területen élt még a ceratopsidák közé tartozó Triceratops és Torosaurus, a hadrosauridák közé tartozó Edmontosaurus és Anatotitan, az ankylosauridák közé tartozó Ankylosaurus, a pachycephalosaurusok közé tartozó Pachycephalosaurus és Stygimoloch, valamint a theropodák közé tartozó Ornithomimus, Troodon és Tyrannosaurus. A Thescelosaurus nagy mennyiségben fordult elő a Lance-formációban. Lábujj csontjai a Triceratops és az Edmontosaurus fosszíliái után a leggyakrabban megtalálható leleteknek számítanak, és ha a Lance-formációban nem a legkisebb állatok őrződtek meg, akkor a leggyakoribb dinoszauruszok egyike volt. Ősbiológia „Kőszív” 2000-ben az egyik, nem hivatalosan „Willo”-nak nevezett, A Természettudományok Észak-Karolinai Múzeumában (North Carolina Museum of Natural Sciences) kiállított csontvázáról készült leírás egy négyüregű szív és egy aorta maradványáról számolt be. A fosszíliát 1993-ban, Dél-Dakota északnyugati részén fedezték fel. A szerzők a tárgy belső felépítésének megismerésére komputertomográfiás (CT) vizsgálatot végeztek a leleten. Kijelentették, hogy a szív légmentes környezetbe temetődve szapoinifiklódott (tetemviasszá vált), majd az eredeti anyag egyfajta vasércre, goethitre cserélődött. A szerzők a szív szerkezetét úgy értelmezték, hogy a hüllők hidegvérűségével szemben a Thescelosaurus számára emelt szintű metabolizmust biztosított. Összegzésük vitatott; más kutatók egy cikket jelentettek meg, amiben azt állították, hogy a szív valójában egy ásványi „cementből” álló konkréció. Véleményük szerint a tárgyhoz készült anatómiai elemzés helytelen (például az „aorta” a szív közelében összeszűkül és hiányoznak a belőle kinövő artériák), részben beborítja az egyik bordát és van egy belső, egyes helyeken koncentrikus rétegekből álló struktúrája, de ezen kívül egy másik konkréció is található a jobb láb mögött. A kritizált cikk szerzői védik az álláspontjukat; egyetértenek azzal, hogy a vizsgálat tárgya egyfajta konkréció, de szerintük a szív körül keletkezett és megőrizte az izomzat, valamint az aorta egyes részeit. A tárgy mibenlététől függetlenül feltételezhető, hogy nincs nagy jelentősége a dinoszauruszok metabolikus arányát és belső anatómiáját érintő kutatásban. A dinoszauruszok legközelebbi ma élő rokonai, a krokodilok és a madarak négyüregű szívvel rendelkeznek (habár a krokodiloké módosult), így elképzelhető, hogy a dinoszauruszoknak is ilyen volt; ez azonban nem feltétlenül kötődik a metabolikus arányhoz. Popkulturális hatás A Thescelosaurus, annak ellenére, hogy sok más dinosaurusznál jobb állapotú maradványok alapján ismert, a gyermekkönyvekben és az általános dinoszauruszokról szóló könyvekben ritkán fordul elő, a szélesebb körű művekben és enciklopédiáknan azonban kiemelten szerepelhet, mivel eltér a többi hypsilophodontidától. A „Willo”-hoz tartozó lehetséges szívről szóló tudományos publikáció óta megjelent könyvek már tartalmazzák a témával kapcsolatos kezdeti beszámolókat, de mivel ezek aránylag újak, nem feltétlentül található meg bennük a teljes vita. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben a Thescelosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Boyd, Clint A., Brown, Caleb M.; Scheetz, Rodney D.; and Clarke, Julia A. (2009. október 7.). „Taxonomic revision of the basal neornithischian taxa Thescelosaurus and Bugenasaura”. Journal of Vertebrate Paleontology 29 (3), 758–770. o. Liddell & Scott. Greek-English Lexicon, Abridged Edition. Oxford University Press, Oxford, UK (1980). ISBN 0-19-910207-4 Norman, David B., Sues, Hans-Dieter; Witmer, Larry M.; and Coria, Rodolfo A..szerk.: Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka (eds.): Basal Ornithopoda, The Dinosauria, 2nd, Berkeley: University of California Press, 393–412. o. (2004). ISBN 0-520-24209-2 Triebold Paleontology, Inc.: Thescelosaurus. (Hozzáférés: 2009. november 24.) Galton, Peter M. (1974). „Notes on Thescelosaurus, a conservative ornithopod dinosaur from the Upper Cretaceous of North America, with comments on ornithopod classification”. Journal of Paleontology 48 (5), 1048–1067. o. Galton, Peter M. (1999). „Cranial anatomy of the hypsilophodont dinosaur Bugenasaura infernalis (Ornithischia: Ornithopoda) from the Upper Cretaceous of North America”. Revue Paléobiologie, Genève 18 (2), 517–534. o. Morris, William J..szerk.: Churcher, C.S. (ed.): Hypsilophodont dinosaurs: a new species and comments on their systematics, Athlon. Toronto: Royal Ontario Museum, 93–113. o. (1976). ISBN 0888541570 Galton, Peter M. (1997). „Cranial anatomy of the basal hypsilophodontid dinosaur Thescelosaurus neglectus Gilmore (Ornithischia; Ornithopoda) from the Upper Cretaceous of North America”. Revue Paléobiologie, Genève 16 (1), 231–258. o. Sternberg, Charles M. (1940). „Thescelosaurus edmontonensis, n. sp., and classification of the Hypsilophodontidae”. Journal of Paleontology 14 (5), 481–494. o. Gilmore, Charles W. (1915). „Osteology of Thescelosaurus, an orthopodus dinosaur from the Lance Formation of Wyoming”. Proceedings of the U.S. National Museum 49 (2127), 591–616. o. Lambert, David, and the Diagram Group. Thescelosaurids, The Dinosaur Data Book. New York: Avon Books, 153. o. (1990). ISBN 0-380-75896-3 Lessem, Donald, and Glut, Donald F.. The Dinosaur Society Dinosaur Encyclopedia. Random House, Inc., 475. o. (1993). ISBN 0-679-41770-2 Galton, Peter M. (1970). „The posture of hadrosaurian dinosaurs”. Journal of Paleontology 44 (3), 464–473. o. Erickson, Bruce R.. Dinosaurs of the Science Museum of Minnesota. St. Paul, Minnesota: The Science Museum of Minnesota, 31–32. o. (2003). ISBN 911338-54-3 Fisher, Paul E., Russell, Dale A.; Stoskopf, Michael K.; Barrick, Reese E.; Hammer, Michael; and Kuzmitz, Aandrew A. (2000. April). „Cardiovascular evidence for an intermediate or higher metabolic rate in an ornithischian dinosaur”. Science 288 (5465), 503–505. o. DOI:10.1126/science.288.5465.503. PMID 10775107. (Hozzáférés ideje: 2009. november 24.) Novas, Fernando E., Cambiaso, Andrea V; and Ambrioso, Alfredo (2004). „A new basal iguanodontian (Dinosauria, Ornithischia) from the Upper Cretaceous of Patagonia”. Ameghiniana 41 (1), 75–82. o. Boyd, Clint A., and Cleland, Timothy P. (2008). „The morphology and histology of thoracic plates on neornithischian dinosaurs”. Abstract with Programs - Geological Society of America; Southeast Section, 57th Annual Meeting 40 (2), 2. o. (Hozzáférés ideje: 2009. november 24.) Butler, Richard J., and Galton, Peter M. (2008). „The 'dermal armour' of the ornithopod dinosaur Hypsilophodon from the Wealden (Early Cretaceous: Barremian) of the Isle of Wight: a reappraisal”. Cretaceous Research 29 (4), 636–642. o. DOI:10.1016/j.cretres.2008.02.002. Brett-Surman, Michael K..szerk.: Farlow, James O.; and Brett-Surman, Michael K. (eds.): Ornithopods, The Complete Dinosaur. Bloomington and Indianapolis: Indiana University Press, 330–346. o. (1997). ISBN 0-253-33349-0 Romer, Alfred S. (1927). „The pelvic musculature of ornithischian dinosaurs”. Acta Zoologica 8, 225–275. o. Erickson, Bruce R.. Dinosaurs of the Science Museum of Minnesota. St. Paul, Minnesota: The Science Museum of Minnesota, 31. o. (2003). ISBN 911338-54-3 Carpenter, Kenneth (1982). „Baby dinosaurs from the Late Cretaceous Lance and Hell Creek formations and a description of a new species of theropod” (PDF). Contributions to Geology 20 (2), 123–134. o. (Hozzáférés ideje: 2009. november 24.) Russell, Dale A., and Manabe, Makoto.szerk.: Hartman, Joseph H.; Johnson, Kirk R.; and Nichols, Douglas J. (eds.): Synopsis of the Hell Creek (uppermost Cretaceous) dinosaur assemblage, The Hell Creek Formation and the Cretaceous-Tertiary Boundary in the Northern Great Plains: An Integrated Continental Record of the End of the Cretaceous, Geological Society of America Special Paper, 361. Boulder, Colorado: Geological Society of America, 169–176. o. (2002). ISBN 0-8137-2361-2 Sues, Hans-Dieter, and Norman, David B..szerk.: Weishampel, David B.; Dodson, Peter; and Osmólska, Halszka (eds.): Hypsilophodontidae, Tenontosaurus, Dryosauridae, The Dinosauria, 1st, Berkeley: University of California Press, 498–509. o. (1990). ISBN 0-520-06727-4 Holtz, Thomas R., Jr..szerk.: Paul, Gregory S. (ed.): Classification and Evolution of the Dinosaur Groups, The Scientific American Book of Dinosaurs. New York: St. Martin's Press, 140–168. o. (2000). ISBN 0-312-26226-4 Carpenter, Kenneth, and Young, D. Bruce (2002). „Late Cretaceous dinosaurs from the Denver Basin, Colorado” (PDF). Rocky Mountain Geology 37 (2), 237–254. o. (Hozzáférés ideje: 2009. november 24.) Weishampel, David B., Jianu, Coralia-Maria; Csiki, Z.; and Norman, David B. (2003). „Osteology and phylogeny of Zalmoxes (n.g.), an unusual euornithopod dinosaur from the latest Cretaceous of Romania”. Journal of Systematic Palaeontology 1 (2), 1–56. o. DOI:10.1017/S1477201903001032. Weishampel, David B., and Heinrich, Ronald E. (1992). „Systematics of Hypsilophodontidae and Basal Iguanodontia (Dinosauria: Ornithopoda)” (PDF). Historical Biology 6, 159–184. o. (Hozzáférés ideje: 2009. november 24.) Varricchio, David J., Martin, A thony J.; and Katsura, Yoshihiro (2007). „First trace and body fossil evidence of a burrowing, denning dinosaur” (PDF). Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences 274, 1361–1368. o. DOI:10.1098/rspb.2006.0443. (Hozzáférés ideje: 2009. november 24.) Butler, Richard J., Upchurch, Paul; and Norman, David B. (2008). „The phylogeny of the ornithischian dinosaurs”. Journal of Systematic Palaeontology 6 (1), 1–40. o. DOI:10.1017/S1477201907002271. Gilmore, Charles W. (1913. May). „A new dinosaur from the Lance Formation of Wyoming”. Smithsonian Miscellaneous Collections 61 (5), 1–5. o. Parks, William A (1926). „Thescelosaurus warreni, a new species of orthopodous dinosaur from the Edmonton Formation of Alberta”. University of Toronto Studies (Geological Series) 21, 1–42. o. Sternberg, Charles M. (1937). „Classification of Thescelosaurus, with a description of a new species”. Geological Society of America Proceedings for 1936, p. 365. o. Galton, Peter M. (1995). „The species of the basal hypsilophodontid dinosaur Thescelosaurus Gilmore (Ornithischia: Ornithopoda) from the Late Cretaceous of North America”. Neues Jahrbuch fèur Geologie und Paläontologie Abhandlungen 198 (3), 297–311. o. Carpenter, Kenneth, Breithaupt, Brent H. (1986). „Latest Cretaceous occurrences of nodosaurid ankylosaurs (Dinosauria, Ornithischia) in Western North America and the gradual extinction of the dinosaurs” (PDF). Journal of Vertebrate Paleontology 6 (3), 251–257. o. (Hozzáférés ideje: 2009. november 24.) Sahni, Ashok (1972). „The vertebrate fauna of the Judith River Formation, Montana” (free PDF, may not load (~30MB)). Bulletin of the American Museum of Natural History 147, 321–412. o. http://hdl.handle.net/2246/1099.+(Hozzáférés ideje: 2009. november 24.) Pearson, Dean A., Schaefer, Terry; Johnson, Kirk R.; Nichols, Douglas J.; and Hunter, John P.. Vertebrate biostratigraphy of the Hell Creek Formation in southwestern North Dakota and northwestern South Dakota, 145–167. o. (2002) Russell, Dale A.. An Odyssey in Time: Dinosaurs of North America. Minocqua, Wisconsin: NorthWord Press, Inc., 175–176. o. (1989). ISBN 1-55971-038-1 Weishampel, David B., Barrett, Paul M.; Coria, Rodolfo A.; Le Loeuff, Jean; Xu Xing; Zhao Xijin; Sahni, Ashok; Gomani, Elizabeth, M.P.; and Noto, Christopher R.. Dinosaur Distribution, The Dinosauria, 2nd, 517–606. o. (2004) Phillip Bigelow: Cretaceous "Hell Creek Faunal Facies"; Late Maastrichtian. (Hozzáférés: 2009. november 24.) Derstler, Kraig.szerk.: Nelson, Gerald E. (ed.): Dinosaurs of the Lance Formation in eastern Wyoming, The Dinosaurs of Wyoming, Wyoming Geological Association Guidebook, 44th Annual Field Conference. Wyoming Geological Association, 127–146. o. (1994) Rowe, Timothy, McBride, Earle F.; and Sereno, Paul C. (2001. February). „Technical comment: dinosaur with a heart of stone”. Science 291 (5505), p. 783a. o. DOI:10.1126/science.291.5505.783a. PMID 11157158. (Hozzáférés ideje: 2009. november 24.) Russell, Dale A., Fisher, Paul E.; Barrick, Reese E.; and Stoskopf, Michael K. (2001. February). „Reply: dinosaur with a heart of stone”. Science 291 (5505), p. 783a. o. DOI:10.1126/science.291.5505.783a. PMID 11157158. (Hozzáférés ideje: 2009. november 24.) Chinsamy, Anusuya; and Hillenius, Willem J.. Physiology of nonavian dinosaurs, The Dinosauria, 2nd edition, 643–659. o. (2004) Lambert, David, and the Diagram Group. Thescelosaurids, A Field Guide to Dinosaurs. New York: Avon Books, 149. o. (1983). ISBN 0-380-83519-3 Dixon, Dougal. The Complete Book of Dinosaurs. London: Anness Publishing Ltd., 212–213. o. (2006). ISBN 0-681-37578-7 Bunyila Bunyila (Bunila), település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése A Ruszka-havas alatt, Gyalártól nyugatra, Vádudobri és Pojanicavojni közt fekvő település. Története Bunyila nevét 1416-ban említette először oklevél p. Bwnylla néven. 1438-ban p. Bnyla, 1733-ban Bunyita, 1750-ben Bunila, 1808-ban Bunyilla, Bunila néven írták. 1521-ben a település birtokosai a Dámosi (Morsinai), Dámosi Árka, Bélai és Folti családok voltak. 1910-ben 400 lakosából 383 román, 15 magyar volt. Ebből 383 görögkeleti ortodox, 8 református, 7 római katolikus volt. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Vajdahunyadi járásához tartozott. Látnivalók A faluban több 20. század eleji ház és gazdaság műemlékké van nyilvánítva: Ioan Gruniţan háza (HD-II-m-B-03275), Arsenie Gruniţan gazdasága (HD-II-m-B-03276), a 24-28, 60-76 számú házak (HD-II-a-B-03278), Sofia Nandra háza (HD-II-a-B-03277). East Side Story Az East Side Story egy elmélet népszerű elnevezése, amelyet Yves Coppens francia antropológus alkotott 1980-ban annak magyarázatára, hogy az ember és az emberszabású majmok leszármazási vonala miként válhatott szét Kelet-Afrikában. Kelet-Afrika a késő harmadkorban A középső miocénben (kb. 15 millió ezelőtt) Afrikát kelettől nyugatig összefüggő erdőségek borították (a mai szavannák a nagy vándorló csordákkal csak mintegy 3 millió éve alakultak ki). Ekkoriban Afrikában már számos emberszabású majomfaj élt. A kéregváltozások eredményeképpen mintegy 12 millió éve létrejött Kelet-Afrikában az észak-déli irányban végighúzódó árokrendszer, a Nagy-hasadékvölgy (angolul: Great Rift Valley), amely elzárta Kelet-Afrikát a nedves légtömegek elől, így ott a korábbi összefüggő erdőségek széttöredeztek: erdőfoltokból, ligetes és cserjés területekből álló területek alakultak ki, azonban a nyílt füves térségek még nem voltak jellemzőek a vidékre. A hasadékvölgy kialakulása kettős következménnyel járt: egyrészt állatpopulációkat választott ketté; másrészt pedig változatosabb ökológiai viszonyokat hozott létre (hűvösebb, erdős fennsíkok, illetve forró, száraz alföldek), amelyek köztudottan az evolúció gyorsítói. A két lábon való járás kialakulása Feltehetően ezek a folyamatok vezethettek az első, két lábon járó korai emberfélék megjelenéséhez mintegy 5-6 millió évvel ezelőtt (mindenesetre több fajról lehet szó), akik kb. olyanformán élhettek, mint a mai szavannai páviánok. Ez az a kérdéses időszak, amelyből nagyon hiányoznak a biztos leletek. A feltételezések szerint ebben az időszakban az emberszabású majmok egy populációja (a későbbi Australopithecus-fajok feltételezett ősei) úgy alkalmazkodott a szárazabb körülményekhez, hogy a megritkult erdei környezetben még a fákon éltek és táplálkoztak, de a fák között már két lábon járva közlekedtek. Sahelanthropus tchadensis 2002-ben a francia Michel Brunet vezette francia-csádi kutatócsoport Csád területén egy csaknem teljesen ép, 7 millió éves hominidaszerű koponyát talált, amelyet Toumai-nak neveztek el. A nagyon várt lelet meglehetősen megosztja az antropológusokat, mivel egyrészt vitatott, hogy valóban a (két lábon jó) hominidákhoz tartozik, másrészt pedig zavaró, hogy a Nagy Hasadékvölgytől mintegy 2500 km nyugatra találták meg („rossz helyen”). Mindenesetre a tudományos vitákból kiérezhető egyfajta angolszász-francia rivalizálás. Forrás Magyar nyelven Gyenis Gyula: Humánbiológia, a hominidák evolúciója; Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. Richard Leakey: Az emberiség eredete; Kulturtrade, 1997. Angol nyelven An Ancestor To Call Our Own Fossil humans Fenyvesi Félix Lajos Fenyvesi Félix Lajos (Hódmezővásárhely, 1946. január 31. –) magyar költő, újságíró. Élete Fenyvesi Félix Lajos Hódmezővásárhelyen született 1946. január 31-én Fenyvesi László és Berta Julianna gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen járta ki. 1966-1972 között könyvesbolti eladóként dolgozott. 1972-1987 között a hódmezővásárhelyi Petőfi Művelődési Központ népművelője volt. 1988-ban a Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat népművelője volt. Nős, felesége Bárándi Ágnes. Művei Szívverések (versek, 1979) A sárkányrepülő (versek, 1988) 1956 (versek, 1989) Muzsikáló kristályerdő (gyermekversek, 1992) Időmalom (versek, 1994) Isten és ember (prózai írások, 1997) Vásárhelyi képírók ; LAZI, Szeged 2003 Írott kő ; Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2003 Égig érő szélmalom. Mesék, versek ; Littera Nova, Bp., 2005 József Attila-énekek (vers, próza, 2005) Fekete-arany ősz (versek, novellák, esszék, riportok, 2006) Egy régi templomra. Istenes versek ; Luther, Bp., 2010 A csukott ablak ; Napkút, Bp., 2012 Hódolat W. S. mesternek (versek, esszék, riportok, 2013) Arcok örökidőben. Huszonkilenc beszélgetés 1956-ról ; Napkút, Bp., 2016 Századforgó. Prózai írások ; Cédrus Művészeti Alapítvány–Napkút, Bp., 2016 Októberi zsoltár. Luther 500 ; Napkút, Bp., 2017 Camden (Tennessee) Camden város az USA Tennessee államában. Lakosainak száma 3582 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Coudoux Coudoux település Franciaországban, Bouches-du-Rhône megyében. Lakosainak száma 3631 fő (2015). Coudoux Éguilles, La Fare-les-Oliviers, Lançon-Provence, Velaux és Ventabren községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Espagnac Espagnac település Franciaországban, Corrèze megyében. Lakosainak száma 371 fő (2015). Espagnac Clergoux, Gumond, Ladignac-sur-Rondelles, Pandrignes, Saint-Bonnet-Avalouze, Saint-Martial-de-Gimel, Saint-Pardoux-la-Croisille és Saint-Paul községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mészáros Tamás (közgazdász) Mészáros Tamás (1946. november 18. –) magyar közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, a Stratégia és Projektvezetés Tanszék egyetemi tanára, egyetemi doktor, a Magyar Tudományos Akadémia kandidátusa. Egyetemi pályája Középiskolába az egri Dobó István Gimnáziumba járt. 1970-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Corvinus jogelődje ipar szakán. 1972-ben az AIESEC támogatásával másfél hónapot töltött Londonban. Ugyaneddig egyetemi gyakornok, majd 1978-ig egyetemi tanársegéd, amikor egyetemi adjunktusként kezdett el dolgozni, egészen 1984-ig. Eközben - 1981 és 1984 közt az Akadémiai Kiadó gazdasági igazgatója volt. 1984-től 1991-ig egyetemi docens volt, ekkor egyetemi tanár lett. Az egyetemen többféle megbízatása volt: az Ipari Kar dékánhelyettese, az Ipargazdaságtan ill. BKE Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék vezetője, rektorhelyettes, a BKÁE Kisvállalkozás-fejlesztési Központ igazgatója. 2000-ben néhány hónapig megbízott rektor volt, Palánkai Tibor lemondása után. Rektornak először 2003 végén választották, a hivatalban lévő rektort, Chikán Attilát győzte le. 2007 őszén újabb négy évre újraválasztották. 2005-től a Vállalkozásfejlesztési Intézet is vezeti. Angolul és oroszul középfokon beszél. Magánélete Családja egri származású, de Budapestre költöztek. Feleségét az egyetemi néptánccsoportban ismerte meg, két gyermekük van. Lányuk jogász-közgazdász végzettségű (az ő fia Békés Benjámin, Mészáros Tamás egyetlen unokája). Öccse az Általános Vállalkozási Főiskolán végzett. Futballozott, majd vízipólózott, kosárlabdázott. Az egyetemen már nem kosarazott, de játékvezető volt. Megbízatásai a gazdaságban Az egyetemi tennivalók mellett az 1980-as évek végétől számos megbízatást töltött be a gazdaságban. Ezek: 1988 - 1991 - az Economix igazgatósági tagja. 1989 - 1991 - a MÜÁRT Rt. igazgatósági tagja. 1991 - 1997 - az Ikarus felügyelő bizottsági tagja. 1993 -tól - a MASPED felügyelő bizottsági elnöke. 1993 - 1997 - képviselő a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban. 1994 - 1996 - a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke. 1997 - 1998 - az ÁPV Rt. igazgatósági elnöke. 1998 - 2002 - az Ipar a Műszaki Fejlesztésért Alapítvány kuratóriumi tagja. 2001 - 2002 - az ERAVIS felügyelő bizottsági tagja. 2002 - 2006 - az ÁPV Rt. igazgatósági elnöke. 2006 -tól - a Richter Gedeon Nyrt. igazgatósági tagja. Díjai, kitüntetései 1997 - a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 2003 - Doctor honoris causa (Miskolci Egyetem) 2006 - a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje Művei A sikeres vállalati tervezés szervezési feltételei ; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1984 ( Szervezettség és hatékonyság ) Múlt és jövő a vállalati tervezésben ; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987 A stratégia jövője, a jövő stratégiája ; Aula, Bp., 2002 Jelen Tibor–Mészáros Tamás: Tervezés. Stratégia, taktika, üzlet ; Aula, Bp., 2008 ( Bologna-tankönyvsorozat ) A Budapesti Corvinus Egyetem első nyolc éve. Ahogy én láttam ; összeáll. Mészáros Tamás, szerk. Alföldiné Dán Gabriella; Budapesti Corvinus Egyetem–Kossuth, Bp., 2012 Camden megye (Észak-Karolina) Camden megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Észak-Karolina államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Camden. Lakosainak száma 10 187 fő (2013. július 1.). Camden megye Chesapeake, Currituck, Tyrrell, Pasquotank, Gates és Suffolk megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Ahimsa, Justice & A Crazy House Az Ahimsa, Justice & A Crazy House című album a német Noble Savages duó 1992-ben megjelent máig egyetlen stúdióalbuma, melyről a Give Me A Chance című dalt másolták ki kislemezre. Megjelenések CD Németország Deutsche Schallplatten Berlin – DSB 3128-2 What Is Justice? 3:17 Can't Dig It, Man 2:54 Give Me A Chance 3:54 Ahimsa 3:51 Crazy House 3:46 It's A Crime 3:00 Without You 3:16 Right Time 2:59 Ganga-Confrontation 2:54 No Difference 3:02 Give Me A Chance (Noble Mix) 5:43 Dalotti Németh Ödön Dalotti Németh Ödön, Németh Ödön Győző (Budapest, 1846. augusztus 7. – Budapest, 1940. november 2.) főgimnáziumi tanár, irodalomtörténész, kritikus. Életútja Németh Dániel és Madarász Szibilla fiaként született, 1846. augusztus 10-én keresztelték a Kálvin téri református templomban. Családja Olaszországból költözött be. Tanult Komáromban, Pozsonyban, Kecskeméten, ahol teológussá lett; azután a budapesti és bécsi egyetem hallgatója volt. Innét hazatérve, a kecskeméti református egyház hívta meg nőnevelőintézete vezetésére. Tanári állása mellett letette mind a két papi vizsgálatot. 1880-tól a kecskeméti református főgimnáziumban a magyar nyelv és irodalom tanára volt. 1892-ben a magyar királyi belügyminsztérium 1892. évi 28853/V-10. sz. engedélyével felvette a Dalotti-Német vezetéknevet. 1895-től Győrött, 1896 és 1918 között Pozsonyban tanított. Az 1873-ban megindult Kecskemét c. lapnak rendes dolgozótársa lett és különösen színbírálatait a budapesti Színpad c. szaklap is rendesen átvette; írt a fővárosi lapokba is különböző álnevek alatt értekezéseket és beszélyeket; sokat fordított olaszból és németből, például Saphirtól. Szerkesztette a Kecskemét című hetilapot 1878. május 26-től 1879. április 13-ig és 1892. januártól szerkesztette a Kecskeméti Lapokat. Mint a Katona József-kör tagja székfoglaló értekezése Petrarca élete és költészete a társaságnak Évkönyvében található. Kéziratban vannak: Olasz-magyar szótára (1873-ból) és Széptana. Fontosabb művei Petrarca élete és költészete, KJK Évk. 1891/92. A magyar népdal, Pozsonyi Áll. Főreálisk. Ért. 1897 Alföldünk népének jellemzése, uo., 1900 Visszaemlékezéseim kecskeméti élményeimre, KK 1922. márc. 8., ápr. 12. Kézdiszárazpatak Kézdiszárazpatak (románul Valea Seacă) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Kézdiszentlélek községhez tartozik. Fekvése Kézdivásárhelytől 10 km-re északra, a Kászon-patakának jobb oldali mellékvölgyében fekszik. Története 1311-ben Zarazpatak néven említik először. 1324-ben besenyők lakták, akik az Aporok jobbágyai lettek. Középkori temploma 1735-ben romokban hevert, helyére 1798-ban épült fel mai Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus temploma. Határában sok édesvízi és kénes forrás tör fel. Vízimalma 19. századi. 1910-ben 882 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 687 lakosából 686 magyar és 1 román volt. Testvértelepülése Piliscsaba , Magyarország Hellín Hellín egy város Kasztília-La Mancha autonóm közösség délnyugati végében Murcia és Cartagena irányában, a Mundo és Segura találkozása közelében. 2013-ban 31.029 lakosa volt. Neve a római kori "Ilunum" település nevéből származik amely a Via Cartagenán Miacum-Titulcia és Cartago Nova között az egyik legfontosabb település volt, de korábban az ibér kontesztániak is itt éltek. A keresztény időkből pedig kulturálisan leginkább a szenthéti tamboradáról ismert. Földrajz Hellín legfontosabb tulajdonsága, hogy a Mundo és a Segura találkozása közelében fekszik. Délről a Segura-hegység határolja. Átlagos magassága a tengerszint felett 578 méter. Folyók A járás folyói a Segura és a Mundo. Az előbbi Murcia régió határfolyója. Természeti környezet Hellín természeti látnivalói többek között: A Cancarix-i vulkanikus kúp Issói arborétum, az egyik legnagyobb biodiverzitású spanyol környék, több, mint 200 faj látható itt. Történet Hagyományosan Hellín Murciához tartozott, végül a XIX. századtól került alapvetően a mai Kasztília-La Mancha alá. Leletek Hellín városában és környékén páratlanul gazdag leletanyag van, az őskori, 20.000 évnél (utolsó eljegesedési maximum) fiatalabb minatedai leletektől, a város 4 évszakát ábrázoló római mozaikokon és fennmaradt termálfürdő leleteken át a vizigót bazilikáig. A várostól délnyugatra található Minateda, melynek őskori barlangrajz és egyéb leleteit 1922-ben fedezték fel és már a Világörökség része. Minateda Hellín környékének legfontosabb, legkülönlegesebb látnivalója az őskori kőművészeti lelet Minateda és környékén. Az legelső leleteket 1914 májusában Juan Jimenes Llamas találta. A legjelentősebb lelet az Abrigo Grande de Minateda, a holocén kezdetétől több, mint 400 gyönyörű képet tartalmaz nem csak a hitvilágról, hanem a korai mindennapi, akár mezőgazdasági életről számos, az expresszionizmusban vagy az avantgárd festészetben visszaköszönő stílusjeggyel a gesztustól az akciófestészetig. 1998-tók a Világörökség része. Jelképek Zászló Kék és fehér vízszintes sávokra osztott zászló középen a kis címerrel. Turizmus Látnivalók A Casa de los Salazar, mely a Szent Ferenc téren áll a szenthéti Hellíni tamborada egyik fő kiindulópontja. A Kulturális Központ alapjait egyedülálló módon egy XVII. századi épület képezi. Múzeumok A főbb múzeumok többek között: Hellín archeológiai múzeuma "Picornell" művészeti múzeum Gazdaság Főleg mezőgazdasági terület. A gabonafélék között jellegzetes itt az eszpartófű (spanyolul más néven: atocha) és különleges a "hellíni sárgabarack". A mezőgazdaság a kézműiparhoz és az élelmiszeriparhoz is hozzájárul, a környék gasztronómiai különlegességei is nagyrészt rizsre és más gabonafélékre épülnek, e mellett az édesipar is jelentős. A közeli hegyekben némi szénkitermelés is hozzájárul a terület gazdaságához. Közlekedés Utak A-30 - A Murciába tartó út. N-301 Madrid – Cartagena . CM-313 Az Alcaraz-hegység és Andalúzia felé. A-47 A Segura-hegység. Vonat A város a Madrid-Cartagena és Albacete-Murcia vonalon fekszik. Testvérvárosok Paysandú, Uruguay Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kinga A Kinga a Kunigunda régi magyar formája. Rokon nevek Kunigunda, Gunda Gyakorisága Az 1990-es években gyakori név, a 2000-es években a 36-45. leggyakoribb női név. Névnapok július 24. Híres Kingák Árpád-házi Szent Kinga magyar hercegnő, krakkói fejedelemasszony, IV. Béla leánya Bóta Kinga világbajnok, olimpiai ezüstérmes kajakos Czigány Kinga magyar kajakozó Fabó Kinga költő, nyelvész, esszéista Gál Kinga jogász Göncz Kinga politikus, miniszter Györffy Kinga, egyetemi oktató, retorikai tanácsadó Illyés Kinga erdélyi előadóművész Klaudy Kinga nyelvész Kriszta Kinga operaénekes Márcsik Margit Kinga szerzetesnő, egyházközségi nővér M. Szilágyi Kinga tájépítész, egyetemi tanár Fear of the Dark A Fear of the Dark a brit Iron Maiden kilencedik nagylemeze, mely 1992. május 11-én jelent meg. A 2000-es Brave New Worldig ez volt az utolsó albumuk, melyen szerepelt Bruce Dickinson énekes. A lemezt bemutató turnét még lebonyolította a zenekarral, majd szólópályára lépett. Őt Blaze Bayley helyettesítette, aki a következő két stúdióalbumon szerepelt. Ez volt az első olyan lemezük, melyen Janick Gers dalszerzőként is szerepelt. A lemezről négy dalt is kiadtak kislemezként, mégpedig a Be Quick or Be Deadet, a From Here to Eternityt, a Wasting Loveot, és a Fear of the Darkot. Zeneileg némi kísérletezést mutat a lemez, bizonyítja ezt a Be Quick or Be Dead speed metalos törekvése, vagy a Wasting Love tőlük szokatlanul balladás megközelítése. Ezen a lemezen található a zenekar egyik "legpolitikusabb" dala, az öbölháborúról szóló Afraid to Shoot Strangers, valamint minden korábbinál nagyobb teret kaptak a billentyűs aláfestések. Mind a kritikusok, mind a rajongók nagy része negatívan fogadta a lemezt, mely véleményük szerint egy egyre fáradtabb és középszerű dalokkal teli zenekart tükrözött. Sok kritika érte a "Wasting Love" balladát, valamint a Weekend Warrior dalt, mely a 80-as évekbeli futball-huliganizmusra utalt. Továbbá az angol Metal Hammer hevesen bírálta a The Fugitive és a The Apparition dalszövegeit is. Az idők múlásával azonban az album a fanatikus rajongók körében egyre nagyobb megbecsülésnek örvendett. A lemez a UK Albums Chart listáján az első, míg a Billboard 200-on a 12. helyen nyitott. Ez volt a harmadik albumuk mely hazájában vezette a listát. Az album legnagyobb slágere a címadó Fear of the Dark lett, mely a későbbiekben az együttes egyik legismertebb száma lett. A 2008-as "Somewhere Back in Time World Tour" elnevezésű világturnén ez volt az egyetlen dal, mely képviseltette magát a 90-es évek repertoárjából. Az 1993-as turné alkalmával a címadó mellett csak a Afraid to Shoot Strangers szerepelt rendszerességgel. Miután Blaze Bayley lett a zenekar énekese, ez a dal még nagyobb hangsúlyt kapott a koncerteken. Ez volt az első olyan Iron Maiden album, melynek a borítóját nem Derek Riggs készítette. Bruce Dickinson egy MTVnek adott interjújában elmagyarázta, hogy három lehetséges festmény közül választotta ki a legjobbat. Az albumon látható kép Melvyn Grant munkáját dicséri. Az 1995-ös CD kiadáson szerepelt a Montrose Space Station No. 5, Chuck Berry Roll Over Beethoven, és a Budgie I Can't See My Feelings dalainak feldolgozása. Fudzsivara no Teika Fudzsivara Szadaie, ismertebb nevén Fudzsivara no Teika (1162-1241 Szeptember 26.) egy japán költő, kritikus, kalligráfus, novellaíró , antológus, írnok, és a késő Heian és korai Kamakura időszakok tudósa. Óriási hatása volt, a legnagyobb japán költők között tartják számon és a legnagyobb mestere a vaka formának (egy ősi forma, ami 5 sorból és összesen 31 szótagból áll). Teika kritikai gondolatai a költészeti alkotásokról nagy hatást gyakoroltak és egészen a Meidzsi-korszakig kutatták őket. Egy költő nemzetség tagjaként, a neves költő Fudzsivara no Shunzei gyermekeként született. Miután a nyugalmazott császár, Go-Toba (1180-1229) felfigyelt rá, Teika megkezdte hosszú és kiváló karrierjét amely több esztétikai korszakon is átívelt. Go-Tobaval való kapcsolata eleinte szívélyes volt és antológiák összeállításához vezetett, de később Teika száműzetéséhez vezetett. Az ő leszármazottai és eszméi domináltak még évszázadokig a klasszikus japán költészetben halála után is. Életrajz Családi háttér Teika egy előkelő, udvari klánnak távoli, oldalági családjába született 1162-ben, nem sokkal az után, hogy a Hógen-lázadás következtében elvesztették politikai felsőbbrendűségüket a császári udvarban. A család azon ága, amelybe Teika is tartozott, a bíróságon a Mikohidari család mellé állva keresett tekintélyt és hatalmat. Ez a hozzáállás nem volt szokatlan; a kiterjedt klánok nem voltak képesek a klán főágával (vagy más klánokkal a junior státuszuk miatt) nyíltan politikai versenyre kelni, csak a korlátozottabb esztétikai törekvésekben. (A Mikohidari klán, ismertebb nevén Miko klán, a Fudzsivarák alárendeltjei voltak, Fudzsivara no Micsinaga hatodik fia, Fudzsivara no Nagaie (1005-1064); a Mikohidari nemzetség együttműködött az Fudzsivarák eredeti, Kudzso nemzetségével, akik szintén a Rokudzso család ellen voltak) Teika nagyapja a tiszteletre méltó költő, Fudzsivara no Tositada. Az apja Fudzsivara no Sunzei volt (1114–1204), egy jól ismert és meglehetősen tisztelt költő (és a költészeti versenyek bírója), aki összeállította a vaka hetedik Imperial antológiáját (a Szenzai Vakashú-t). A nővére szintén a vaka és renga jó és tiszteletbeli költőjévé vált, akit kengozenként vagy Sunzei nővéreként ismertek, akit néha költői tanácsokért keresnek fel. Az idősebbik bátyja, Fudzsivara no Nariee (néha “Nariie”-ként) sikerese lehetett volna, de közel sem annyira, mint lánytestvére. Teika nevelő testvére, Dzsakuren pap vagy "Szadanaga" (1139-1202) sikeres lett volna, bár karrierje tragikusan véget ért, mivel Sunzei örökbefogadta, miután Sunzei öccse elhunyt. Karrier Teika célja, mint a nemzetség mellékágának legidősebb tagja, hogy megőrizze apja hírnevét a költészetben és növelje sajátját is (ezáltal a bíróságon javítsa klánja politikai helyzetét). Míg az életére visszatérő betegsége rányomta a bélyegét, de részben apja még mindig tartó befolyásának az udvarban, valamint a nyugalmazott császár Go-Toba pártfogása bizonyítottan hozzávezették a fiatal és tehetséges költőt a legnagyobb sikereihez. Go-Toba pártfogása A nyugalmazott császár, Go-Toba a lemondása utáni második évben (1200, a Sodzsi-éra 2. éve), bejelentette, hogy versenyt rendez költőknek. A nyugalmazott császárok, miután megszabadultak szigorúan szabályozott hivatali kötelességektől és politikai gondjaiktól, sokkal nagyobb befolyással rendelkeztek, mint az aktuális császár. Go-Toba 20 éves volt mikor lemondott tisztségéről. Tehetséges volt a lute hangszer használatában, képviselte az udvar hagyományos értékeit, a go játékban kiválóan szerepelt, kedvelte a lovaglást, íjászatot, kutyavadászatot és a kardforgatást. Ezekre az elfoglaltságokra hobbiként tekintett, amelyeket gyakran váltogatott. Ezek közül az egyik hobbi a költészet támogatása, különösen a vaka stílusé. Azonnal lemondása után rendezett kettő versíró versenyt, melyek mindegyikén számos kiemelkedő költő vett részt. Összesen 100 meghatározott stílusban (vaka) és témában születtek alkotások, amelyeket ma hjakusú néven ismer a költészet. Az első verseny nagy politikai jelentőséggel bírt, ha egy klán költője lenyűgözte az erőteljes és fiatalos Go-Tobát, akkor a klán juttatásokban részesülhetett Teika a naplójában feljegyezte, hogy izgatottan várta az esélyt, hogy fejlessze magát. 38 éves lett, mire felismerte saját költői tehetségét, de a karrierje stagnált, mivel tagja volt a baloldali palotai testőrségnek 20 évig, így senki nem támogatta közel 10 éven át. Ő volt a baloldali palotai testőrség kisparancsnoka, így kilátástalan volt a további előrelépés. Széleskörű politikai problémái voltak. A befolyása a Kudzsóknak, akik támogatták őket a császárnál jelentősen csökkent. Minamoto no Micsicsika (1202-ben) birodalmi körökbe vettette be magát Go-Tobának a volt nevelőnőjén keresztül. Ezzel a befolyással Micsicsika adoptált lánya Go-Tobának a szeretője lett (ezzel Micsicsikát a visszavonult császár apósává téve) és a lány ezután megszülte az első utódot 1195-ben. Az ez által hozott szégyen vezette Go-Toba első feleségét Ninshi-t hogy lemondjon a bíróságon. Mivel Ninshi volt a lánya a Kudzsók vezetőjének, Kudzsó Kanezanének a család befolyása hatalmas mértékben csökkent a bíróságon, annyira hogy Kanazanét és Yosicunét elbocsátották a bíróságról 1196-ban (1206, Yosicune volt ez elnök). Ezek az események Teikának a kilátásait is csökkentették. Teika kifejezte csalódottságát a költészetén keresztül, ahogy ezen a példán is látszik. Ezt a verset akkor írta, mikor nem léptették elő a tavaszi listán 1187-ben (végül 1190-ben előléptették, de abban az évben halt meg jó barátja Szaigjó, így nem tudott örülni a helyzetnek). Teika kezdetben nem volt meghívva a Rokudzsó klán vezére és Micsicsika miatt. Szuecune és Teika ellenségek voltak, mivel pár hónappal korábban Teika megalázta Szuecunét úgy, hogy hamis költőnek nevezte és publikusan kijelentve, hogy ő nem hajlandó egy versenyben részt venni vele. A bosszúja jól sikerült, Teika mérgesen írta a Meigecukijába az alábbiakat: „Sose hallottam olyan dologról, hogy csak idősebb költőket választanak (ezt arról az ürügyről írta, amit arra akartak használni, hogy kizárják őt a versenyből). Egyértelműen Szuecune kezét látom a dolgokban, valakinek a megvesztegetésével próbálnak kihagyni. Szuecune és Tsuneie kell, hogy legyen... az az egész család. Nos, nekem nincs semmi megbánásom, mivel amúgy sincs semmi esélyem már. De azért írtam titokban Kincunének szóval végül valami csak kijön ebből a helyzetből. Ő azt válaszolta, hogy még van esély bármire.” Ebből látszik, hogy nem a császár döntött a szabályokról a száz verses versenyben, valószínűleg az egész Micsicsika befolyása alatt állt. Végül Micsicsika elbukott, Teika felszólalása után, amikor Sunzei is beleszólt az ügybe egy ékesszóló levéllel, amelyet Go-Tobának írt (a levél a jól ismert vadzsi szodzsó, „Fellebbezés japánul”). Ebben azt taglalta, hogy ilyen kizárásnak nem szabadott volna megtörténnie, és eddig még nem is történt, hiszen csak az ellenfél féltékenysége motiválta az egész eseményt. Ahogy Keene írja, „Ő elítélte Szuecunét, tudatlan személynek nevezte, és ösztökélte Go-Tobat, hogy ne hagyja magát félrevezetni Szuecune fondorlataival”. Go-Toba megenyhült, mivel nagyon tisztelte őt. Megengedte Teikának és két másik fiatalabb költőnek, Fudzsivara no Ietakának, (1158/1159-1237, Dzsakuren adoptált fia, Sunzei tanítványa) és Takafuszának (1148–1209), hogy részt vegyenek a versenyen. Teika nagyon örült ezeknek az eseményeknek. Ezek után Teika megállás nélkül dolgozott több, mint két hétig, hogy befejezze minden szekvenciáját és végül leadta a Sódzsi hjakusút egy nap késéssel. Go-Toba annyira kíváncsi volt, hogy azonnal elolvasta a verseket. Go-Toba személyes titkára, Minamoto Ienaga naplót írt (Minamoto Ienaga napló), amiben dicsőítően jegyzetelt Go-Toba akkoriban tanusított költészeti aktivitásairól and. Arról ír, hogy Teika 100 verses sora pontosabban a 93. vers volt az, ami miatt Teika megkapta azt a különleges engedélyt, hogy megjelenjen a visszavonult császár előtt, ezzel jelezve, hogy mind a száz verse egyformán nagyon jó minőségű lett. Go-Toba közbenjárására több verset vettek be ezek közül, mint bármely más forrásból a Sin Kokinsúba (kivéve a hatalmas költészeti versenyt, ami 1500 körből állt). Különlegesség, hogy ez a vers egyaránt jó példája a dzsukkai (személyes sérelmek) műfajnak, amire először Minamoto no Ienaga mutatott rá, hogy ez egy célzás egy régebbi eseményre, amikor Sunzei megkérte az akkor még 14 éves császárt, hogy bocsásson meg Teika-nak, amiért megdobta őt egy gyertyatartóval (Go-Sirakava válasza megmaradt a Senzai Vakasu című császári antológiában). Ez a célzás közvetített csekély reményt arra, hogy ahogy Sunzei verse megoldotta a problémát annyi évvel ezelőtt Go-Sirakava uralkodása alatt, most Teika verse meg tudja nyerni az uralkodó meghívását annak ellenére, hogy milyen kapcsolata van a szégyenteljes Kudzso üggyel. Ezek után Teika es Go-Toba egy közeli és produktív kapcsolatot ápoltak. Teika olyan magas minőségű munkákat készített, hogy a volt császár kinevezte a Nyolcadik Birodalmi Versgyűjtemény, a Sin Kokinsu (1205, Új Gyűjteménye a Japán Művészetnek, Ősi és Modern) hat költőjének egyikévé (ami vaka költeményeket foglalt magába). A gyűjtemény alapjául Go-Toba a sikeres száz verses verseny után írt versei szolgáltak. A munka előrehaladásának érdekében Go-Toba újranyitotta az egykori intézményt, a Költészetek Irodáját 1201 hetedik hónapjában 15 támogató taggal, akik részt vettek sok költészet versenyben és hasonló tevékenységekben. Közülük választották ki azt a hatot (Minamoto Micsitomo, Fudzsivara Ariie, Teika, Fudzsivara Ietaka, Fudzsivara Maszacune és Dzsakuren, aki elhunyt még a befejezés előtt és nem is váltották fel), akik létrehozták a Sin Kokinsút az 1201-es év tizenegyedik hónapjában. (Minamoto Ienaga már nem Go-Toba személyi titkára volt, hanem inkább a fordítóknak segített.) Megtiszteltetésül a Sin Kokinsú létrehozásában való közreműködéséért nem csak bevették a kánonba Teika 46 versét (közülük három a Sódzsi Hjakusúból volt), hanem még 1232-ben ki is nevezte a visszavonult császár, Go-Horikava, hogy megírja a kilencedik Birodalmi Antológiát, a Sincsokuszen Vakasút (1250, Új Birodalmi Gyűjtemény). Teika volt az első ember, aki két birodalmi antológiának az elkészítésében is közreműködött. Teika és Go-Toba vitája Ez a kedvező pártfogás és együttműködés végül megromlott, bár Teika kapcsolata Dzsuntoku császárral és Minamoto no Szanemoto néhány dologban elmélyült, mint például, hogy hogyan kellene használni az „asszociációt és progressziót” költői kifejezésekben. 100 vers között általában néhány témából voltak versek (gyakori csoport volt a négy évszak akárcsak a szerelem is). A versek általában egységbe rendezett témájúak voltak, melyek ugyanazzal a tárggyal foglalkoztak, egyre előrébb haladva, szintről szintre (például a szerelem folyamata a magánytól halad a szerelembe esés felé onnan egy érett kapcsolattá majd ennek végével szomorúságba), vagy pedig előző versek eleminek azonosításával foglalkoztak (egy technika mely később a renga folyamatok középpontja lesz). Go-Toba következetesen használta ezeket a technikákat, míg Teika kiszámíthatatlanul. A Sin Kokinsú összeállításának ideje alatt más különbségek is voltak különösképpen, hogy milyen széles körben írnak verseket: Teika elégedetlensége sokkal jelentéktelenebb módon mutatkozott meg, mint például, amikor 1205-ben (300 évvel a Kokinsú befejezése után) nem volt hajlandó részt venni egy bankettben, amikor a Sin Kokinshú hivatalos befejezését ünnepelték, mert eddig nem volt példa ilyen rendezvényre (nyilvánvalóan nem volt meggyőződve arról, hogy a Nihonsoki befejezését egy ilyen rendezvénnyel kellene megünnepelni). Go-Toba válaszképpen kizárta Teikát a Sin Kokinsú felülvizsgálásából (bár hivatalosan már befejezték, mire megtartották a bankettet, de a japán előszó még csak nagyon nyers vázlatban létezett; és mivel Go-Toba ezt követően tovább folytatta a versek válogatását, a végső kiadást csak körülbelül 6 évvel később, az 1210. hónap kilencedik hónapját követően tudták elkészíteni a Go-Toba még ezután is folytatta, egészen a haláláig, bár a későbbi változatok nem maradtak fenn). Emellett nyilvánvalóan súlyos személyes nézeteltérésük volt, például egyszer Go-Toba írta, miután Teika költészetét dicsérte, hogy: (A szarvas és ló anekdota a kínai Csao Kaora utal (i.e. 207), aki egy szarvast hozott a császári udvarba, és felháborodva állította, hogy márpedig ez egy ló. Ezután többen, a tisztviselők közül egyetértettek vele és nem vették figyelembe, hogy a császár rámutatott arra, hogy az egy szarvas.) Donald Keene úgy véli, hogy mivel Teika egyre fontosabbá vált, nem volt hajlandó arra, hogy ellentmondást nem tűrően engedelmeskedjen Go-Tobának. A későbbi években Go-Toba nem csupán Teika személyiségével foglalkozott, hanem a költészetével is, Teika liberálisabb stílusára panaszkodva, hogy Teika (többek között) nem fordított semmiféle figyelmet verseinek témájára. Emiatt az utóbbi időben a kezdők is ilyenek lettek. Ez felháborító. Csak akkor érhetünk el bármiféle érdeklődést, ha egy témára összpontosítunk és az egész vers erre koncentrál. Ez a modern stílus puszta gondatlanság. Elengedhetetlenül fontos, hogy a költemények összetett témákról szóljanak, a helyes módon. Mindenesetre a legsúlyosabb eseményekből kettő volt, először 1207-ben, majd a következő 1220-ban. 1207-ben a Go-Toba úgy döntött, hogy 46 tájképet hoz létre a Szaisó Sitennó-templom számára, amelyet 1205-ben építtetett (érdekes módon, látszólag "annak érdekében, hogy isteni segítséget szerezzen a feudális kormány megdöntésében"). Mindegyik képhez tartozik egy vaka, amely a tájképet írja le, amelyeket egy vezető költő válogat össze, hogy a szükséges 46 vers a lehető legjobb legyen. Természetesen Teikát is felkérték a közreműködésre, de Go-Toba ezt elutasított, de nem a miatt, mert rossz volt a vers, hanem mert Keene szavaival élve ez egy „rossz minta”. (A festmény „Ikuta fája”, egy híres és festői erdőt ábrázol, amely a Szeccu tartomány Ikuta szentélyéhez, a mai Kobe szentélyhez kapcsolódik, híres volt arról, hogy itt volt a Minamoto és Taira klánok közötti csatatér, valamint a festői szépségéről). Teika, akit már nagyon bosszantott a versenyt érintő minimális tájékoztatás és a versek összeállításához rendelkezésre álló idő hiánya (két nappal az után, hogy először tudomást szerzett a versenyről) elkezdett panaszkodni Go-Toba miatt, és költői ítélőképességét kezdte kritizálni, mind a Sin Kokinsú, mind pedig a festményekhez kiválasztott versek tekintetében. Ennek az incidensnek semmi visszhangja nem volt, viszont a sértés megtörtént. A második esemény 1220. év második hónapjában történt és Teika két költeményének előszavában is írt erről, amik a személyes versgyűjteményében, a Súgusóban voltak. Annak a hat évnek az eseményeiről, mikor olyan események történtek, mint például Teikát elűzték Go-Toba udvarából, vagy Go-Toba részvétele a Dzsúkjó háborúban, Teika naplójában nincs említés. Teikát felkérték, hogy vegyen részt a rendezvénysorozaton, a második hónap 13. napján, de ő visszautasította azzal az indokkal, hogy ekkor van édesanyja halálának 26. évfordulója (1194-ben hunyt el.) Go-Toba és hivatalnokai több levélben is sürgették, hogy jöjjön el. Végül elment, de csak két vakával érkezett. A két vers fejléce: Az első vaka meglehetősen ártalmatlanul kritizálta Go-Tobát, de a második már nyíltan rámutatott, hogy támadja Go-Tobát, amiért kényszerítette, hogy részt vegyen a versenyen, mikor Teika édesanyának emlékét ünnepelte volna, és ezt Go-Toba nem kezelte kellő tisztelettel. (Az utolsó sor egy japán kifejezés, amely a „kettős gyász”-ra utal.) Go-Toba úgy látta ezt a támadást, mint a hálátlanság és a sorozatos sértések csúcspontja ez volt az utolsó csepp a pohárban, ami ahhoz kellett, hogy Go-Tuba kitiltsa a versenyből Teikát. Tehát elűzte őt az udvarából, a száműzetés több mint egy évre szólt. Ez a viszály elszomorította a költészet híveit. Teika a befolyás alatt Ebben az elidegenedésben a másik lehetséges tényező a politika volt. Teikának abban a szerencsében volt része, hogy 1209-ben kiválasztották az új, fiatal sógun, Minamoto no Szanetomo mellé költészet tanárnak. A sógunátus és a császárok között versengés volt. Teika Saetomo bevezető tanulmányát az oktató jellegű gyűjteményéhez címezte, Kindai Suka (A Mi korunk legkiválóbb versei) valamint a költészetéről szóló tanulmányához (Maigecuso, Havi jelentések), ami valószínűleg rosszul érintette őt. Go-Toba Teika ellensége lett. Teika szerencséjére Go-Tobát a Kamakura sógunátus Oki szigetére száműzte egész életére 1221-ben, miután Go-Toba az általa régóta gyűlölt sógunátus ellen egy sikertelen lázadást (Dzsokjú-lázadás) vezetett. Ebben a periódusban Teika politikai helyzete javult, hiszen Go-Toba száműzetése után Teikát kinevezték a kilencedik császári antológiának, a Sicsokoszen Vakasúnak az összegyűjtésére (Új Birodalmi Kollekció, befejezve: 1234) Ezt a nagy megtiszteltetést a konzervatívokon kívül rosszul fogadták. Sunzei lánya kijelentette: „Ha nem Teika készítette volna, akkor sem fogtam volna soha a kezembe.” (Ezt egy levélből tudjuk, melyet Teika fia, Fudzsivara no Tameie kapott.) Ő és mások is bírálták azt, hogy nyilvánvalóan szándékosan kizárták azokat a verseket, amelyeket a három visszavonult császár készített a Dzsókjú-lázadás után. Ezt a hiányt vagy annak tulajdonították, hogy Teika bosszút akart állni, vagy annak, hogy nem akarta megsérteni a Kamakura-sógunátust. 1232-ben Teika 70 évesen a „Gon Csunagon” udvari rangra emelkedett (tevékeny középső tanácsos). Bár Teika szerencséje javult, de így sem tudta elkerülni az ínségeket és katasztrófákat, amelyek akkoriban az országot sújtották és tönkretették és ezek súlyosbították a betegségeit: Életének kései szakaszában kísérletezett a saját stílusának, az usin-nak, finomításával, írásával és tanításával. A kritikai alkotásai, valamint az általa tanulmányozott és másolt kéziratok mellett kísérletezett a renga akkori fiatal és kiforratlan formájával. „Ez nyújt élvezetet számomra a szenilitásomban.” 1241-ben, Kiotóban halt meg és egy Sokokudzsi nevű buddhista templomban temették el. Leszármazottai Egy, a 27 gyermeke közül (akik különböző anyától születtek), aki egy a kettő törvényes gyermeke közül Fudzsivara no Tameie (1195-1275, úgy emlékezik rá a történelem, mint egy vonakodó örökösre, hiszen fiatalként inkább közelebb állt az udvari labdarúgáshoz, a kemarihoz, Go-Toba biztatására, mint a költészethez) gondozta Teika költői örökségét. Tameie leszármazottjai három ágra oszthatók: a konzervatívabb, idősebb Nidzsó ág, amit a legidősebb fiú, Nidzsó Tameudzsi (1222-1286) alapított. A Fudzsivara no Tamenori (1226-1279) által alapított középső Kjógoku ág, amely (még, mielőtt 1332-ben kihalt volna Fudzsivara no Tamekane halálával) összeolvadt a Reizei ággal, Abucu-ni nővér tanácsára. És a legfiatalabb, liberálisabb Reizei ág, amelyet Tameie legfiatalabb fia, Fudzsivara no Tameszuke (1263) és Abucu (1283 körül, híres költő és naplóíró, legemlékezetesebb munkája egy napló, az Iszajoi Nikki, másnéven a Fogyó Hold Naplója, amelyben feltárta jogi küzdelmét, hogy rábírja a Kamakura-sógunátust, hogy állítsák meg Nidzsó Tameudzsit, aki el akarta venni Reizei Tameszukétól a főváros közeli Hoszokava-birtokot). Teika jelentőségének bizonyítéka, hogy a költészet történelme a következő évszázadokban nagyrészt a rivális családok közötti csatákról szól, sőt ez a rivalizálás elsősorban a Teika hamisítványok miatt alakult ki. Mikor a Reizei ág elveszítette a Hosokawa-birtokért folyó bírosági pert, amit Tameie Tameszukéra akart hagyni, elrendelték, hogy Tameie és Teika örökölt, értékes kéziratait és dokumentumait átadják a Nidzsóknak. Külsőleg teljesítették ezt a kérést, de néhány eredeti írás, amelynek létezéséről tudott Nidzsó hamisítványokat tartalmazott és Nidzsónak nem volt más választása, mint elfogadni. Megtorlásképp Nidzsó számos hamisítványt készíttetett, hogy kielégítse igényeit. Miután a Reizeiek felemelkedtek Reizei Tamehide vezetése alatt (Teika dédunokája, 1302?-1372) hanyatlás, majd következetes felemelkedés várt rájuk. A Nidzsók szerencséjére Tamehide fia, Iametuni buddhista szerzetes lett. Azonban a Nidzsók is elszenvedték a saját kudarcukat, a pazarló Nidzsó no Tamesige (1325-1385) ígéretes fia Nidzsó no Tameto (1341-1381) egy bandita által fiatalon vesztette életét. Egy további katasztrófa miatt Nidzsó no Tameto fia, Nidzsó no Tamemigi is egy útonálló áldozata lett 1399-ben és ez véget vetett a Nidzsók szervezett erejének. Tamehide unokája Tamemasza (1361-1417) vezetése alatt a Reizeiek átmeneti győzelmet értek el Sótecuban. Ironikus, hogy az egykor liberális Reizeiek a Meidzsi-éra alatt és után a szélsőséges-konzervatívokhoz, a palotai iskolához tartoztak. Költészeti teljesítmények Teika választotta ki a munkákat a Ogura Hjakunin Issú-hoz, ami egy száz verset tartalmazó gyűjtemény száz költőtől. Teikának ezt a verseskötetét később vaka elméleti könyvnek tekintették, melyben le van írva a vaka minden ideális fajtája és összes technikája. Vitatkoztak a stílusáról és, hogy konzervatívnak, vagy liberálisnak tekinthető-e. Ő maga felosztotta utódai ellentétes iskolákra és klánokra, mint például a Nidzsó, Kjógoku vagy a Reizei. Teika számos kéziratot készített japán klasszikusokról, beleértve olyan „fordulópontként” tekinthető irodalmi műveket, mint a Gendzsi no monogatari, The Tales of the Ise és a Kokinsú antológia. Akkoriban az ősi japán kiejtés kiveszőben volt, vagy nagyon nehéz volt megérteni, a kana helyesírása (ortográfiája) nem volt egyértelmű, zavaros és bizonytalan volt. Teika kutatást végzett az ősi dokumentumok között és sikerét rekonstruálnia a kana régi értelmezési rendszerét és ezután kifejlesztett egy szisztematikus ortográfiát, amit a modern Meidzsi időszakig használtak. Ezután alkalmazta az új rendszerét a kéziratokra, amik híresebbek voltak a pontosságukról és a jó minőségükről és a jó miőségükről, és elnevezte őket Teika bonnak (Teika szövegek). Ezt a módszerét használva Teika képes volt dokumentálni a régebbi vaka pontos kiejtését, mint például a Kokin Vakasú. A kéziratait nagyra becsülték, főleg a kalligráfia határozott és merész stílusú használata miatt. A 2009-ben megjelent „Kazuraki SPN” betűtípus, Fudzsivara no Teika kézírásának alapján készült. A „régi előadásmód” kifejezés a Három Kollekcióból jön, mégpedig a Kokinsú, a Goszen Vakasú és a Sui Vakasúból. Semmiképpen sem régebbi kötetekből, mint ez a három, mert például a Mandzsúsi “régi stílusa” túl öregnek számított. Teika ezt írta a Maigecusójába, hogy a legjobb versek spontánok, eredetiek, de mindazonáltal tradicionálisak: Egy ilyen vers nem írható tudatos erőfeszítéssel, csak akkor ha egy személy kitartóan, folyamatosan szüntelenül dolgozik, csak és csak is akkor lehet hogy spontán életet ad egy ilyen műnek. A következő mű példa arra, hogy használta Teika a klasszikus és régi képeket (mint például Takaszago és Onoe a cseresznye- és fenyőfái) egy friss módon: Versei figyelemre meltóak voltak eleganciájuk miatt és gyakran érezhető volt bennük Teika ideáljai korábbi és későbbi munkájában is. (Teika meglehetősen megváltoztatta személyes hitét a 40-es éveiben, Sunzei halála után, és leegyszerűsítette írásai stílusát.) A joen stílus egyik a tíz ortodox stílus közül, amit Teika meghatározott és védett a költői kritikáiban, olyan másik stílusok mellett, mint például az onihisigitei („démon-elnyomó erő”) stílus, a sabi vagy „magányosság” stílus, a jugen stílus „rejtély és mélység”. A joen stílus foglalkozott az éteri gyönyörűséggel, aztán jött az usin („mély érzelmek” vagy „érzelmek meggyőződése”). Ez a váltás a stíluban joenról ushinra azért volt, hogy elérjenek egy makatot vagy teljességet. Teika néha úgy utalt a célra, mint az usinra, ami kicsit félreérthető, mivel a tíz stílus egyikének is ez a neve. A joen volt korának legkiemelkedőbb stílusa Teikának köszönhetően. A stílust először Fudzsivara no Mototosi mutatta be az 1150-es években, de kevés sikerrel. Évekkel később a szimbolisták csodálták, a nyelv használatát, ahogy az atmoszférát megidézi rövid verseiben a joen stílus segítségével. Egy tökéletes példa erre (amit később a Birodalmi Gyűjteménybe is beválasztottak) az alább olvasható vers: Ez a szócikk részben vagy egészben a Fujiwara no Teika című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Autódromo Internacional Nelson Piquet Az Autódromo Internacional Nelson Piquet egy bezárt versenypálya Rio de Janeiróban, Brazíliában. 1978-ban és 1981-től 1989-ig itt rendezték a Formula–1 brazil nagydíját. Camelini A Camelini az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó nemzetség. Tudnivalók A Camelini nemzetség-taxont 1821-ben, John Edward Gray brit zoológus alkotta meg; 1994-ben pedig Stanley és társai beillesztették a Camelinae alcsaládba. A nemzetség típusneme és egyetlen olyan neme, melyben még léteznek élő fajok, a Camelus. Az első fajok az eocén korban jelentek meg, és az idők során benépesítették Ázsiát, Észak-Amerikát és Afrikát. Legalább egy, Dél-Amerikába is eljutott. Rendszerezés A nembe az alábbi nemek tartoznak (meglehet, hogy a lista hiányos): † Aepycamelus MacDonald, 1956 - kora-késő miocén; szinonimái: Alticamelus , Homocamelus † Aguascalientia Stevens, 1977 - miocén † Alforjas Harrison, 1979 - miocén-kora pliocén † Australocamelus Patton, 1969 - miocén † Blancocamelus Dalquest, 1975 - pliocén-pleisztocén † Camelops Leidy, 1854 - pleisztocén-kora holocén teve (Camelus) Linnaeus, 1758 - típusnem † Cuyamacamelus Kelly, 1992 - miocén † Eulamaops Ameghino, 1889 - pleisztocén † Floridatragulus Patton, 1969 - miocén; szinonimája: Hypermekops † Gentilicamelus Loomis, 1936 - oligocén-kora miocén † Gigantocamelus Barbour & Schultz, 1939 - pliocén-kora pleisztocén † Hesperocamelus Barbour & Schultz, 1939 - miocén † Megacamelus Frick, 1929 - miocén-pliocén † Megatylopus Matthew & Cook, 1909 - miocén † Michenia Frick & Taylor, 1971 - oligocén-kora pliocén † Miotylopus Schlaikjer, 1935 - oligocén-miocén; szinonimája: Dyseotylopus † Nothokemas White, 1940 - oligocén-miocén † Oxydactylus - késő oligocén-középső miocén † Palauchenia † Paracamelus Schlosser, 1903 - pliocén-pleisztocén † Paralabis McKenna, 1966 - oligocén † Paratylopus Matthew, 1909 - eocén-oligocén † Pliauchenia Cope , 1875 - pliocén † Poebrodon Gazin, 1955 - pliocén-kora pleisztocén † Poebrotherium Leidy, 1847 - késő eocén-kora oligocén † Priscocamelus Gazin, 1955 - pliocén-kora pleisztocén † Procamelus Leidy, 1858 - középső-késő miocén † Protolabis Cope, 1876 - pliocén-kora pleisztocén † Pseudolabis Matthew, 1904 - pliocén-kora pleisztocén † Tanymykter Honey & Taylor, 1978 - miocén † Titanotylopus Barbour & Schultz, 1934 - késő miocén-késő pleisztocén Sövénysármány A sövénysármány (Emberiza cirlus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Európa középső és déli részén, valamint a Földközi-tenger környékén honos. Betelepítették Új-Zélandra is. A nyílt napos területeket kedveli, de legyen rejtőzködésre alkalmas sövény, vagy bokor. Alfajai Emberiza cirlus cirlus Emberiza cirlus nigrostriata Megjelenése Testhossza 15-16 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-26 centiméter, testtömege 21-29 gramm. Feje teteje és szemsávja sötétbarna. Torka fekete. Életmódja Gyommagvakkal és gabonával táplálkozik, de elfogyasztja a csigákat, bogarakat és hernyókat is. Szaporodása Nyílt területen bokrok védelmében, száraz fűszálakból építi csésze alakú fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 11-13 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 11-13 nap. Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon kis egyedszámban, de állandó fészkelő. Alebion elegans Az Alebion elegans az állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) osztályának a Siphonostomatoida rendjébe, ezen belül a Caligidae családjába tartozó faj. Tudnivalók Mint sok más rokona, az Alebion elegans is élősködő életmódot folytat. A gazdaállatai a következők: fonócápa (Carcharhinus brevipinna), citromcápa (Negaprion brevirostris), nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran) és vaksi pörölycápa (Sphyrna tudes). Kőszegi Henrik Kőszegi Henrik (Születési ideje ismeretlen – elhunyt 1309. október 23. –1310. május 5. között.) szlavón bán, tárnokmester volt, a 13-14. századi tartományurak egyike. Élete Édesapja Kőszegi Nagy Henrik volt, akinek politikai irányvonalát próbálta követni három testvérével Ivánnal, Péterrel és Miklóssal együtt. Bár apjuk halála után átmenetileg kegyvesztettek lettek, 1276-ban békét kötöttek az akkori királlyal IV. (Kun) Lászlóval. Céljuk a független tartományúri és politikai hatalom volt, melynek érdekében ötször lázadtak fel a király ellen. 1286-ban behívták a leendő III. András királyt, akit IV. (Kun) László halála után is támogattak az Anjou párt ellen. Ezenkívül az osztrák Habsburg Albert herceggel is hadakoztak 1289-ben. 1291-ben azonban a hainburgi béke értelmében le kellett rombolni a váraikat. Ekkor az Anjoukhoz csatlakoztak. Mária nápolyi királyné megbízásából hadat indítottak III. András ellen, elfogták és 3 hónapig fogságban tartották. 1291-től 1309-ig szlavón bán volt, miközben 1301–06 között a somogyi, tolnai, baranyai ispáni és 1308-ban a tárnokmesteri címet is birtokolta. 1299-ben végül III. András mellé állt, amiben a későbbiekben testvérei is támogatták. Lányát Morosini Turkóval, a király rokonával házasította össze. III. András halála után az őt követő királyok Vencel, majd Ottó pártjára állt. Hadat viselt Habsburg Rudolffal, aki az Anjoukkal állt szövetségesi viszonyban. Az esztergomi érsek kiközösítette Kőszegi Henriket és testvéreit is. 1308-ban Gentilis bíboros, pápai legátus megnyerte Károly Róbert számára. 1309. július 4-én Henrik leteszi a hűségesküt Károly Róbert királynak. Kőszegi Henrik tartományúri hatalma csak fia életében a zalafői ütközettel szűnt meg 1319-ben. Forrás Életrajza a Magyar életrajzi lexikonban Karácsonyi János : A magyar nemzetségek (II. Bp., 1901). Kronológia Palawani szakállas disznó A palawani szakállas disznó (Sus ahoenobarbus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) sebezhető fajként tartja számon ezt az állatot. Rendszertani besorolása Ezt a disznófajt, korábban a szakállas disznó (Sus barbatus) alfajának vélték, de a filogenetikus fajfogalom értelmében önálló faji rangot kapott. Azonban, hogy biztosra menjenek a két faj különválasztásában a biológusok további kutatásokat kell, hogy elvégezzenek. Előfordulása A palawani szakállas disznó a Fülöp-szigetek endemikus disznófaja. Ez az állat csak néhány szigeten fordul elő: a nevét adó Palawanon, valamint Balabac-szigeten és a Calamian szigetcsoporton. Megjelenése A fej-testhossza 100-160 centiméter, marmagassága 100 centiméter és testtömege 150 kilogramm. Oberyn Martell Oberyn Nymeros Martell (becenevén a Vörös Vipera) kitalált szereplő George R. R. Martin amerikai író A tűz és jég dala című fantasy regénysorozatában, valamint annak televíziós adaptációjában, a Trónok harcában. a 2000-es Kardok vihara című regényben szerepel először, mint Doran Martellnek, Dorne hercegének az öccse. A később megjelent Varjak lakomája és a Sárkányok tánca című regényekben is megemlítik a nevét. A HBO Trónok harca című televíziós sorozatában Pedro Pascal alakítja a szereplőt. Hangját a magyar szinkronos változatban Zámbori Soma kölcsönzi. Áttekintés Oberyn Martell Doran Nymeros Martellnek, Napföld urának és Dorne hercegének a legfiatalabb öccse. A szereplő forrófejű, erőszakos és nem veti meg a testi örömöket (nőkkel és férfiakkal egyaránt), emellett gyors észjárású és csípős nyelvű. Félelmetes harcos, aki a „Vörös Vipera” gúnynevet azért kapta, mert kedveli a vörös ruhákat és a szóbeszéd szerint párviadalokban mérgezett fegyvereket használ. Oberyn beutazta a világot, szolgált a hírhedt Második Fiak nevű zsoldoscsapatban, mielőtt saját csapatot alakított volna. Továbbá rövid ideig méregkeverést és – szintén szóbeszédek alapján – sötét tudományokat tanult a Fellegvárban, hat szemet szerezve a mesterláncán, mielőtt megunta a tanulást. A pletykák szerint biszexuális Oberynnek nyolc törvénytelen leánya született, akiket Homokkígyók néven ismernek. Rendkívül szoros kapcsolatban állt nővérével, Eliával és a lány meggyilkolása után bosszút esküdött. A szereplő története a könyvekben A könyvekben Oberyn nem nézőpontkarakter, azaz cselekedeteivel az olvasók csak más szereplők (például Tyrion Lannister) megfigyelésein keresztül találkozhatnak. Oberyn a legtöbb könyvben csupán háttérszereplő. A Kardok viharában Oberyn Királyvárba utazik, hogy bátyja, Doran herceg küldötteként elfoglalja helyét a kistanácsban. Oberynt azonban a bosszúvágy és az igazságérzete is hajtja, szeretett nővére, Elia gyilkosain (köztük Ser Gregor Clegane-n és az Oberyn gyanúja szerint a parancsot annak idején neki kiadó Tywin Lannisteren) akar revansot venni. Erre lehetősége is nyílik, amikor Tyriont megvádolják unokaöccse, Joffrey király megmérgezésével; Tyrion párbaj általi ítéletet követel és Oberyn önként vállalja a harcot, mivel a párbajban ellenfele Elia gyilkosa, Clegane. Habár a küzdelemben Oberyn fölényre tesz szert és halálosan megsebzi Clegane-t, akiből megpróbál vallomást kicsikarni. Ellenfele – kihasználva a Vörös Vipera figyelmetlenségét – képes egy váratlan támadással meglepni a dorne-i férfit és emberfeletti erejével összezúzza a fejét. Később kiderül, hogy Oberyn fegyvere egy ritka és halálos méreggel volt átitatva, amely miatt Clegane lassú kínhalált hal. Televíziós adaptáció A HBO televíziós sorozatában Pedro Pascal alakítja a szereplőt. A sorozat lelkes rajongójaként Pascal saját bevallása szerint nagyon boldog volt, amiért megkaphatta Oberyn szerepét. Néhány rajongó aggályát fejezte ki, illetve felháborodott, mert a szerepet megkapó színészt túlságosan fehér bőrűnek vélték az egzotikus szereplő megformálásához. Azonban maga George R. R. Martin is eloszlatta ezeket a kételyeket és elmondta, hogy a dorne-i Oberynt mindig is inkább mediterrán, mintsem afrikai vonásokkal képzelte el könyveiben. A szereplő sorsával Pascal már a jelentkezése pillanatában tisztában volt; a brutális jelenet elkészítéséhez egy, a színészhez megszólalásig hasonlító műfejet alkalmaztak. A harci jelenetekhez egy vusu mesterrel gyakorolta pár hétig a dárda kezelésének alapjait. Pascal szándékosan adott hozzá a szereplő beszédéhez spanyol akcentust, noha ő maga nem beszéli akcentussal az angol nyelvet. A színész pozitív kritikákat kapott Oberyn megformálásáért. Alakításával elnyert egy Ewwy Award-ot legjobb vendégszereplő színész drámasorozatban-kategóriában, továbbá NewNowNext Awards-jelölést szerzett, mint legjobb új televíziós színész. 2015-ben a sorozat többi szereplőjével együtt Screen Actors Guild-díj-ra jelölték szereplőgárda kiemelkedő alakítása drámasorozatban-kategóriában. A szereplő története a sorozatban A negyedik évadban Oberyn szeretőjével, Homok Ellariával együtt Királyvárba érkezik, hogy bátyja képviseletében részt vegyen Joffrey esküvőjén. Tyrionnal való találkozásakor azonban egyértelművé teszi, hogy valójában a Lannisterek elleni bosszú miatt érkezett a városba, akiknek szerinte közük volt nővére és annak gyermekei erőszakos halálához. Az esküvőn, Joffrey megmérgezése után Tywin eleinte Oberynre gyanakszik, aki méregkeverő hírében áll. Oberyn tagadja a vádakat és Tywint gyanúsítja meg azzal, hogy annak idején Clegane-nak parancsot adott Elia megerőszakolására és megölésére. A két férfi megállapodást köt, miszerint Tywin elintéz egy találkozót Oberyn és Clegane között, Oberyn pedig harmadmagával bíróként vesz részt Tyrion tárgyalásán. A tárgyaláson a Vörös Vipera nincs meggyőződve Tyrion bűnösségéről. Amikor Tyrion párbaj általi ítéletet követel és Clegane lesz Cersei bajnoka, Oberyn önként vállalja, hogy harcol Tyrion oldalán. A küzdőtéren a gyors mozgású Oberyn derekasan helyt áll nála jóval nagyobb ellenfelével szemben és képes padlóra küldeni Clegane-t. Azonban ahelyett, hogy végezne vele, megpróbálja vallomásra bírni és elismertetni Tywin felelősségét. Pillanatnyi figyelmetlenségét kihasználva Clegane kigáncsolja Oberynt és – miközben beismeri Elia megerőszakolását és meggyilkolását – kiveri a fogait, kinyomja a szemeit és puszta kézzel összezúzza a koponyáját. Tyriont ezután halálra ítélik, de Oberyn bosszúja is sikerrel jár, mivel mérgezett fegyverének köszönhetően Clegane később lassú és gyötrelmes halált hal. 2012-es Formula–1 magyar nagydíj A magyar nagydíj volt a 2012-es Formula–1 világbajnokság tizenegyedik futama, amelyet 2012. július 27. és július 29. között rendeztek meg a magyarországi Hungaroringen, Mogyoródon. Ez volt a 27. Formula–1-es futam Magyarországon. Szabadedzések Első szabadedzés A magyar nagydíj első szabadedzését július 27-én, pénteken délelőtt tartották. Második szabadedzés A magyar nagydíj második szabadedzését július 27-én, pénteken délután tartották. Harmadik szabadedzés A magyar nagydíj harmadik szabadedzését július 28-án, szombaton délelőtt tartották. Időmérő edzés A magyar nagydíj időmérő edzését július 28-án, szombaton futották. Futam A magyar nagydíj futama július 29-én, vasárnap rajtolt. A világbajnokság állása a verseny után (A teljes táblázat) Cass megye (Észak-Dakota) Cass megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Észak-Dakota államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Fargo. Lakosainak száma 162 829 fő (2013. július 1.). Cass megye Traill és Richland megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Férfi óriás-műlesiklás a 2010. évi téli olimpiai játékokon A 2010. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí férfi óriás-műlesiklás versenyszámát február 23-án rendezték Whistlerben. A futamokat eredetileg február 21-én bonyolították volna le, de a kedvezőtlen időjárás miatt február 23-ára halasztották. A versenyt a svájci Carlo Janka nyerte meg. A Magyarországot képviselő Bene Márton a 71. helyen végzett. Eredmények A versenyzők két futamot teljesítettek, a két futam időeredményeinek összege határozta meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. Német Kelet-Afrika Német Kelet-Afrika a mai Ruanda, Tanganyika és Burundi területén fekvő német gyarmat volt 1884 és 1918 között. Területe 994 996 km² volt, háromszor akkora, mint az egykori Német Birodalom európai területe. A német gyarmat megalapítása A gyarmatot Carl Peters alapította, a kor szokásai szerint „szerződésekkel” vásárolva meg a törzsfőnökök, szultánok földjét. Területe hamarosan elérte a 2500 km²-t. Ahol az ajándékok és pénz nem vezettek eredményre, a Peters által 1884-ben alapított Társaság a német gyarmatosításért (németül Gesellschaft für deutsche Kolonisation) szervezet fegyveresen foglalta el a földet. A társaságnak a német kormány oklevélben garantálta, hogy létrehozhat a területen egy protektorátust. Miután a zanzibári szultán tiltakozott Peters munkálkodása ellen (mivel a szárazföld egy része Zanzibár fennhatósága alá tartozott) a német kormány öt hadihajót küldött a vita rendezésére. Miután a német hadihajók a palotáján tartottak lőgyakorlatot, a szultán visszavonta tiltakozását. Ezután a németek gyorsan jogot formáltak Bagamoyo, Dar es-Salaam és Kilwa területére. Erre a sietségre azért volt szükség, hogy biztosítani tudják a „Karavánok utcáját”, ami a terjeszkedés és a kereskedelem folyosójává vált. Az 1888-ban kitört Abushiri-felkelést a következő évben brit segítséggel verték le. Német Kelet-Afrika határait 1890-ben, a Helgoland–Zanzibár-egyezményben húzták meg hozzávetőleg, a végleges határokat azonban csak 20 év múlva állapították meg. A Hehe törzs 1891 és 1894 között próbálta meg akadályozni a német terjeszkedést. Ez a lázadás azért bukott el, mert a többi törzs az új jövevényeket támogatta. Már egy év múlva, 1895-ben kirobbant a Maji Maji háború, ami aztán Gustav Adolf von Götzen kormányzói székébe került. A botrányok folytatódtak, ahogy az óhazában egyre többet tudtak meg a gyarmatosítás brutalitásáról és tisztességtelenségéről. Ezek hatására az 1907-ben kinevezését új kormányzó, Bernhard Dernburg figyelmesebben irányította a hatóságokat és kivételes empátiával kezelte az őslakosok ügyeit. A gyarmati adminisztráció a rend fenntartásában és az adók beszedésében erősen támaszkodott a helyi törzsfőkre. Ennek a politikának az első világháború vetett véget. Felkelések a gyarmatosítók ellen Abushiri-felkelés Az Abushiri-felkelést a Kelet-afrikai partvidék arab lakossága robbantotta ki a németek ellen. A kiváltó ok az volt, hogy a nagyhatalmak eredetileg a zanzibári szultánnak ígérték a területet, de az ígéretet nem tartották be. A felkelők vezére Abushiri ibn Salim al-Harthi volt, akit az arabok és a helyi törzsek is támogattak. Őt árulás juttatta a németek kezére, és 1888 decemberében nyilvánosan fel is akasztották. A forrongásnak 1891 elején vetett véget a német és angol tengeri blokád. Az eseményekről Németországban csak akkor értesültek, amikor a megbízott hazaérkezett jelentést tenni. Maji Maji lázadás A Maji Maji lázadás 1905-ben tört ki, és két évig tartott. Közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a németek minden bennszülött törzzsel gyapotot akartak termesztetni, amit aztán exportáltak volna. A felkelők kezdetben távoli német állomásokat támadtak meg és gyapotföldeket gyújtottak fel. Később már missziókat és kisebb helyőrségeket is megrohamoztak. Az áldozatok között volt többek között a helyi püspök is. Ahogy nőtt a lázadók létszáma, úgy nőtt a valószínűsége annak, hogy a németek elvesztik legnagyobb gyarmatukat. Ezt megakadályozandó a kormányzó Németországból kért csapatokat, hogy helyreállítsa a rendet. Amint a várt erősítés megérkezett, elpusztították a lázadók falvait és termőföldjeit. A felkelést 1907 augusztusára sikerült leverni. A lázadók emberveszteségét 200 000 és 300 000 fő közé teszik, a németek 15 európai és 389 fekete katonát vesztettek. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a German East Africa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. KkStB 5 sorozatú szerkocsi A kkStb 5 egy szerkocsisorozat volt az osztrák cs. kir. Államvasutaknál (k.k. österreichischen Staatsbahn, kkStB) melyek eredetileg a Prag-Duxer Eisenbahn-tól. (PD) származtak. A PD 1884-ben öt szerkocsit szerezte be a Floridsdorfi Mozdonygyártól és hármat a1886-ban a Ringhoffer Prága-Smiocov-i gyárától. Az PD 1892-es államosítása után a kkStB a szerkocsikat az 5 szerkocsisorozatba osztotta be és továbbra is a PD eredetű mozdonyokkal üzemeltette. Az első világháború után a szerkocsik a mozdonyokkal együtt a Csehszlovák Államvasutakhoz (ČSD) kerültek. Bernard Casoni Bernard Casoni (Cannes, 1961. szeptember 4. –) francia válogatott labdarúgó, edző. Játékosként az Olympique de Marseille csapatával Bajnokok ligája győztes, a francia válogatott tagjaként részt vett az 1992-es Európa-bajnokságon. Edzői pályafutása Évian Első komolyabb edzői eredményét akkor érte el, amikor kinevezték az akkor a harmadosztályban szereplő Évian Thonon vezetőedzőjének 2010 januárjában. A csapatnál töltött első szezonjában a Championnat Nationalból feljuttatta csapatáta másodosztályba, majd a következő évben megnyerte velük a Ligue 2 küzdelmeit, így az Évian története során először szerepelhetett a francia labdarúgás élvonalában. A 2012-2013-as szezonban kivívta együttesével a bennmaradást, a Francia Kupában pedig döntőt játszhatott, azonban a Girondins Bordeaux 3-2 arányban jobbnak bizonyult. A döntő idején már nem ő ült a klub kispadján miután 2012 januárjában lemondott a vezetőedzői posztról. Auxerre 2014. március 17-én kétéves edzői regnálása után menesztették az Auxerretől miután a csapat mindössze két ponntal előzte meg a már kieső csapatokat. Videoton 2015. július 10-én nevezték ki az akkor bajnoki címvédő Videoton FC kispadjára. Mindössze másfél hónap elteltével, augusztus 19-én menesztették, miután a bajnokság első öt mérkőzésén egy győzelem mellett két-két döntetlent valamint vereséget tudott felmutatni, valamint a csapat búcsúzott a Bajnokok Ligája selejtezőitől. Egy, a Nemzeti Sportnak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy átverték a magyar csapatnál, ugyanis az eladott játékosok (Nikolics Nemanja, Sándor György és Juan Calatayud) helyére nem érkezett minőségi pótlás, valamint közepes képességű játékosnak nevezte Kovács Istvánt és Gyurcsó Ádámot. Sikerei, díjai Játékosként Olympique de Marseille: Francia bajnok (2): 1990-91, 1991-92 Bajnokok Ligája győztes (1): 1992-93 BEK -döntős (1): 1990-91 Francia másodosztályú bajnok (1): 1994-95 1963-as Copa América Az 1963-as Dél-amerikai Válogatottak Bajnoksága a 28. dél-amerikai kontinenstorna volt. Először rendezték a tornát Bolíviában. A tornát a hazai, bolíviai csapat nyerte, ez volt az első diadaluk. Résztvevők Chile és Uruguay visszalépett. Eredmények A hét részt vevő válogatott egy csoportban, körmérkőzéses formában mérkőzött meg egymással. A csoport élén végzett csapat nyerte meg a kontinensviadalt. Végeredmény A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. Mindennapi élet Mátyás király korában A mindennapi élet Mátyás király korában a viszonylag békés középkori magyar fejlődés utolsó szakasza volt a mohácsi katasztrófa előtt. Az „igazságos Mátyás király” 1458. január 24. és 1490. április 6. közötti uralkodásának emlékét a magyar hagyomány az ország egyik virágkoraként őrizte meg. Ebben a korszakban az ország gazdaságilag és kulturális téren egyaránt jelentős fejlődésen ment keresztül, követte a nyugat-európai fejlődés fő áramlatait (reneszánsz, humanizmus), és az életszínvonal is emelkedett. Az ország jelentős természeti erőforrásokkal, főleg művelésre alkalmas földdel és bányakincsekkel rendelkezett. Soknemzetiségű lakossága a külső háborúk ellenére alapvetően belső békében élt. Mátyás elsősorban külpolitikai törekvései miatt erőteljesen, a megelőző időszakhoz képest mintegy hétszeresére növelte az adóterheket, ami miatt kisebb lázadásokra is sor került. Végső soron azonban a magyar és a környező népek emlékezetében ez a korszak „boldog békeidőként” maradt fenn, elsősorban a későbbi időszak katasztrófái, a Dózsa György-féle parasztfelkelés és annak leverése, valamint a török hódítás miatt. A korabeli Magyarország területe Mátyás király hivatalos címe a következőképpen hangzott: „Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Kunország és Bulgária királya”. A kor szokásainak megfelelően ebben a címben olyan területek is szerepeltek, amelyeket elődei rövidebb-hosszabb időre meghódítottak, de hatalma már nem terjedt ki rájuk. Ráma, Szerbia, Galícia és Bulgária említése csak arra utal, hogy ezekről a területekről a Magyar Királyság nem mondott le. Horvátország és Szlavónia ténylegesen a Magyar Királysághoz tartozott, de Dalmácia ekkoriban már csak néhány magyar fennhatóságú szigetet jelentett. Az ország határait a 15. század elején még nem lehetett pontos vonalakkal meghatározni a térképen. A gyepűrendszer kora lassan lejárt, de az Árpád-kori állapotok továbbra is érvényesültek: északon és keleten a Kárpátok, nyugaton a Lajta, míg délen a Dráva, a Száva és a Duna jelölte ki az ország területét. Magyarország a korszak Európájában jelentős államnak számított. Horvátországgal, Szlavóniával és a Száván túli bánságokkal együtt mintegy 350 ezer négyzetkilométer lehetett a területe. (De a közhiedelemmel ellentétben soha nem mosta a partját három tenger!) Lakosság, nemzetiségi összetétel A lakosság létszámának meghatározása megfelelő adatok hiányában nehézségekbe ütközik. A széles körű történelmi kutatásokon alapuló legújabb eredmények is csak becslések maradhatnak; ezek szerint Magyarország népessége a 15. század végén Erdéllyel és Szlavóniával együtt 2 910 000 és 3 305 000 fő között lehetett. Az ország legsűrűbben lakott része a Dél-Dunántúl volt (Baranya vármegye 15 018, Somogy vármegye: 11 048, Tolna vármegye: 9978, Zala vármegye: 8816 porta). Ezt a régiót Valkó vármegye (8384), Bács vármegye (5196) és Temes vármegye (10 589) követhette. A magyar királyság soknemzetiségű ország volt. A törökök elől a szerbek és a horvátok egyre nagyobb számban menekültek Magyarországra. Folytatódott a románok bevándorlása is, főleg Erdélybe. Észak-Magyarországra szláv betelepülők áramlottak. A felvidéki városok lakossága még döntően német volt, de a forrásokban egyre több magyar és szláv név is szerepel. Erdélyben a szászok és a magyarok adták a lakosság nagyobb részét. Nagyváradon olaszok, Eger környékén vallonok éltek jelentős számban (Kistálya, Nagytálya, Noszvaj). A pápa magyarországi követe 1480-ban írt jelentésében Magyarország legfontosabb részének Erdélyt tartotta. Ennek egyik oka az volt, hogy a humanista történetírók szerint Erdélyt a rómaiak alapították. A nuncius a magyar nemeseket harciasnak tartotta, akik állandóan a fegyverforgatást gyakorolják, és ha nem zsákmányolhatnak ellenséges földön, egymástól vagy alacsonyabb rangúaktól rabolnak. Tékozlóknak, pompaszeretőknek jellemezte őket. Az itt élő németek szorgalmasak, kereskednek, kézművességgel és bányászattal foglalkoznak, fallal körülvett városokban laknak. A kunokat is megemlítette, akik ősi hitük szerint élnek. A Szerbiából és Szlavóniából beköltözött szlávok külön területeken kaptak letelepedési lehetőséget. A nagy számban érkezett cigányok kóborolnak, lopásból, csalásból élnek. Rinaldo degli Albizzi(wd) firenzei követ 1426-ban a Magyarországon élő népeket a következők szerint sorolta fel: magyarok, németek, szlávok, vlahok (a nyelvük olyan, mint a római), rácok, franciák, csehek, lengyelek, görögök. Ők településeken élnek, de vannak vándoréletet élő népcsoportok is, mint a tatárok, kunok, jászok, örmények, cigányok. A városokban, főleg Budán, jelentős zsidó népesség is élt, akik főleg kereskedéssel, pénzváltással foglalkoztak. A városlakó zsidók királyi kamaraszolgáknak számítottak, az uralkodó védelme alatt álltak. A 15. század végén közel negyven településen említenek zsidó közösségeket, létszámuk összesen húszezer alatt maradhatott. Vezetőjük a „zsidóbíró” volt, Mátyás alatt országos zsidóprefektúrát is szerveztek. A leghíresebb zsidó származású főnemes Ernuszt János kincstartó volt, a budai kereskedőből lett magyar arisztokrata. Később, a Jagelló-korban nem annyira vallásuk, mint vagyoni helyzetük miatt támadták őket. 1525-ben például Budán feldúlták Szerencsés Imre házát. A társadalom szerkezete A társadalmi piramis csúcsán a király állt, de nem korlátlan hatalommal. Választott király lévén különösen szüksége volt az ügyes politizálásra a nagyúri frakciókkal szemben, illetve szövetségben. Mátyás intenzíven élt lehetőségeivel, gyakran cserélgette hivatalnokait, tisztségviselőit, birtokokat adományozott és kobozott el. A kor erkölcsével nem állt ellentétben a hűség ilyetén módon történő megvásárlása, sőt az sem, hogy a király gyermeket, felesége unokaöccsét, a nyolcéves Estei Hippolitot nevezte ki esztergomi érseknek. A társadalom mindennapi életére leginkább a szigorú adóztatás gyakorolt hatást, cserében viszont az ország lakossága túlnyomórészt békében élhetett. A társadalom vezető rétegét a nagybirtokosok és a főpapok alkották. Az e korban nagy fontosságú várak mintegy fele volt a báróknak vagy mágnásoknak is nevezett nagybirtokosok tulajdonában, tizede pedig a főpapokéban. Az egyház helyzetét azonban erősítette a nekik járó tized, valamint a vallás integráló szerepe is. A társadalom alapját a földműves jobbágyok alkották, felettük a nemesek helyezkedtek el, akik a jobbágyok által megművelt birtokból éltek. A jobbágyok a föld fejében földbérrel (terragium), terményjáradékkal és munkajáradékkal (robot) tartoztak. A magyar nemesség döntő része semmiféle más gazdasági tevékenységet nem végzett, mint maximum a birtok igazgatása, aminek a jövedelmét felélték. A nagybirtokosok familiárisokat, nemeseket vagy közrendűeket is megfizettek, akik a környezetükben éltek, és szükség esetén katonailag vagy politikailag támogatták urukat, illetve a bárók különböző tisztségeivel járó tényleges hivatali vagy szervező munkát alvajdaként, vicebánként helyettük elvégezték. Ha tehették, a familiárisok is alkalmaztak másokat hasonló formában. Az egyházi birtokon a tized kényelmes bevételi forrásnak számított. Helyenként az egyházi birtokosok még ennek beszedésével sem maguk foglalkoztak, hanem kiadták bérletbe nemeseknek vagy városi polgároknak, akik kifizették a meghatározott összeget, majd saját maguknak beszedték az egyházi adót. A magyarországi városi és mezővárosi polgárság bevételei is elsősorban a földből származtak, a kereskedelem és a céhes ipar erősen háttérbe szorult. A városokban és a nagyobb birtokokon ekkor már napszámosok is dolgoztak, akik a bevándorló szegények, nincstelen zsellérek közül kerültek ki. Napi bérük 5–9 dénár körül mozgott, azaz 20 napszám felelt meg egy aranyforintnak, egy ökör átlagos árának. A falvakban kézművesek, kovácsok, szabók, cipészek is dolgoztak. A szellemi foglalkozásúak (jegyzők, tanárok, írnokok) általában a familiaritás rendszerében helyezkedtek el a király, valamelyik báró vagy alacsonyabb rangú nemes szolgálatában, ezért ez nem tekinthető még valódi munkaviszonynak. A társadalmi mobilitás A társadalmi mobilitás Mátyás idején javult Magyarországon. Ennek eklatáns példái a jobbágyszármazású Bakócz Tamás, aki a püspökségig vitte, még a pápai címre is esélyes volt, és Kinizsi Pál, aki szintén nagyon egyszerű sorból származva lett korának legjelentősebb hadvezére. Vitéz János, Ernuszt János is azok közé tartozik, akiket a régi uralkodói réteggel szemben jutottak hatalomhoz. Különösen uralkodása második felében törekedett az alacsonyabb származású, tehetséges embereknek képességeikhez méltó lehetőséget adni. 1471 után az országos méltóságot viselők 52,6% származott a régi bárói családokból, 47,4% Mátyás új arisztokráciájából. Vallás A korabeli lakosság életének meghatározó eleme volt a keresztény vallás. A legnagyobb összetartó erőt ekkoriban is a mise jelentette. A vasárnapi istentiszteleten gyakorlatilag mindenki megjelent, a fontosabb közösségi ügyeket is itt lehetett megvitatni. A latin nyelvű misén bizonyos részeket a hallgatóság anyanyelvén mondtak el. A szerzetesek nem minden esetben tartották be vallásuk előírásait. 1517-ben a körmendi ágostonos szerzetesek ellen Bakócz Tamás esztergomi érsek vizsgálatot indított, mert a hívek elégedetlenek voltak velük túlzott alkoholfogyasztásuk, botrányos „nőügyeik” miatt. Végül el kellett hagyniuk kolostorukat, helyükre obszerváns ferencesek kerültek. Az ügy irataiból egyébként kitűnik, hogy a hívek rendszeresen jártak istentiszteletre, gyóntak, áldoztak. Papjukat bőkezűen eltartották. Gyermekeik a plébánia kezelésében lévő iskolában tanultak alapfokon. A templomnak volt gondnoka is, aki felügyelt a vagyonra. Ünnepek, naptár, óra Az ünnepek ebben a korban csaknem mind egyházi jellegűek voltak. A legfontosabbak a karácsony, a húsvét, pünkösd, az úrnapja és a helyi templom védőszentjének ünnepe voltak. Emellett több mint ötven jeles napról emlékeztek meg, amelyeket a tartományi zsinatok határoztak meg. A dátumokat nem annyira a naptári évhez, hanem egy jeles eseményhez (például koronázás) kapcsolták. A napokat a szentek ünnepei alapján adták meg. Ezekhez kapcsolták a beszolgáltatások idejét és a bírósági határnapokat is. A múló órák követésében ekkor még az antik módszert folytatták, a nappalt és az éjszakát 12-12 kánoni órára osztották fel, amelyek hossza az évszak szerint változott. A mechanikus órák megjelenésével kezdték a napot 24 egyforma hosszú órára osztani. Megjelentek a napórák helyett mechanikus toronyórák is, kezdetben például Bártfán, Besztercebányán, Pozsonyban és Sopronban. Továbbra is használtak még homok- és vízórákat. Gazdasági élet Állami bevételek A királyi kincstár bevétele Mátyás uralkodása idején évente 500- és 750 ezer forint között lehetett. Az uralkodó kül- és belpolitikai céljai elérésének érdekében energikusan igyekezett adóbevételeinek növelésére, stabilizálására, de ennek ellenére a jövedelmek rendszertelenül érkeztek be a kincstárba. Az éves bevétel maximuma 900 ezer forint körül lehetett. Európai összehasonlításban ez nem volt sok, hiszen például a francia kincstár bevételei ekkoriban 1 365 000 és 3 345 000 között voltak, Velence pedig 1464-ben 1 020 800 dukát bevételt könyvelhetett el. (A dukát értéke majdnem azonos értékű volt a magyar forinttal.) II. Mehmed oszmán szultán bevételei 1475-ben 1 800 000 dukátot értek el. A magyar király bevételei a hadsereg fenntartására is csak szűkösen voltak elegendők. Egy zsoldos lovas katona havi bére 3-, egy gyalogosé 2 forint volt, azaz a tízezer lovasból és ötezer gyalogosból álló hadsereg évi zsoldja összesen 480 ezer forintot tett ki, ami elvitte a költségvetés nagyobbik felét. Ezért az uralkodó – hasonlóan a legtöbb európai országhoz – állandó pénzhiánnyal küzdött. A kincstár bevételeinek alapját a jobbágyok befizetései jelentették, aminek fő formái az adó, a robot, tized (dézsma), kilenced, ajándék voltak. A király állandóan törekedett a bevételek emelésére, ezért az adók nevét időnként megváltoztatták, hogy a korábban bizonyos adók alól nyújtott mentességek érvényüket veszítsék. 1467-ben megváltoztatták az adószedés rendszerét abban a tekintetben is, hogy már nem portánként, hanem családonként kellett fizetni, így az együtt élő családok nem élvezhettek könnyebbséget. Eltörölték az erdélyi jobbágyok 1366 óta érvényes adómentességét is, ami közvetlenül vezetett az erdélyi lázadáshoz. Átalakították a külkereskedelmi vámot, a harmincadot (tricesima) is: koronavámnak (vectigalia coronae) nevezték el, és itt is eltörölték a korábbi kiváltságokat. Minden országgyűlésen megígérték, hogy rendkívüli adót nem szednek be, de aztán a valóságban különböző rendkívüli okokra hivatkozva évente kétszer-háromszor mégis rendkívüli adót vetettek ki. Egészében véve az állami adók Mátyás uralkodása alatt éves átlagban a korábbi időszak adójának mintegy a hétszeresére, 660%-kal emelkedtek, ami súlyos társadalmi következményekkel járt. A parasztporták száma a Zsigmond korabeli 400 ezerről csaknem a harmadára zuhant. Az üresen maradt jobbágytelkek egy része nem maradt műveletlen, csak nem lakott rajta senki, csupán dolgozni jártak oda. Így az államnak nem fizettek adót, csak a földesúrnak kellett megadni a bérleti díjat. Mezőgazdaság Az ország gazdaságának alapját a hatalmas, termékeny földterületek jelentették. Az itt megforduló külföldiek, például Pierre Choque 1502-ben, 12 évvel Mátyás halála után, beszámoltak arról, hogy Magyarország nagy alföldjein bőven terem a gabona. A 14. században bekövetkezett időjárásváltozás, a kis jégkorszak Magyarországon a hideg telek mellett elsősorban a nyári csapadék növekedésében nyilvánult meg, ami jót tett a termésnek, a legelők több állatot tudtak eltartani. Az Alföldön a lakosság az év nagy részében a Tisza áradásai következtében hatalmas vízterületekkel élt együtt. Jelentős volt a halászat; az ország leghíresebb hala a viza volt. A gabona mellett például dinnyét és tököt termesztettek számos változatban. Télen feltöltötték a jégvermeket a nyári hűtési célokra. A földművelés mellett jelentős volt a vadászat is. A fő zsákmányállatok a fácán, a fogoly, a rigó és a fajd voltak, a külföldön nagyra becsült szalonkát nem is vadászták. Az erdők bőségesen adtak tűzifát. Fontos volt a méztermelés, cukrot még nem használtak. Állattenyésztés A bányakincsek és a bor mellett Magyarország legismertebb exportterméke a szürke marha volt, de birkát is nagy mennyiségben exportáltak. Herberstein Zsigmond, a jeles humanista, osztrák diplomata leírása szerint a 15. század végén, a 16. század elején Magyarországon óriási bőségben tenyésztettek marhát, lovat, juhot, kecskét, és ezek nagy részét a környező államok mellett távoli külföldre is elhajtották. Herberstein szerint egyedül a Bécs felé vezető úton évente 80 ezer marhát tereltek, nagyrészt távolabbi célok irányába. Más források más számokat adnak meg, Oláh Miklós szerint a Bécsben évenként kétszer tartott marhavásárra esetenként mintegy harmincezer állatot vittek ki, és még legalább ennyit Itáliába és Morvaországba. A szürke marha legnagyobb átvevőjének Velence számított. Az állatkereskedelemnek stratégiai jelentősége is volt, Mátyás király például az osztrák háborúk idején azonnal leállíttatta az exportot. Bányászat Ebben a korban Magyarország aranybányászata az akkor ismert világ – főleg Európa és Afrika bizonyos részei – termelésének közel egyharmadát adta, az évi kitermelés elérte a másfél tonnát. Az ezüstbányászat is jelentős volt. Ebből az ércből Csehországban és Szászországban is jelentős mennyiségben hoztak a felszínre, ennek ellenére az európai ezüst negyede Magyarországról származott. Az élelmiszerek tartósításához is feltétlen szükséges sóból sokat bányásztak Erdélyben, valamint tengeri sót is szállítottak az országba az Adriáról. Kereskedelem A megtermelt mezőgazdasági termények és kézműipari cikkek nagyrészt a vásárokon cseréltek gazdát. Az élelmiszerek nagy része nem került forgalomba, hanem a parasztok, illetve főleg uraik, a nemesek élték fel azt. A városi és falusi kézművesek a vásárok mellett természetesen szívesen látták a műhelyükbe látogató vásárlókat is. A külföldi áruk közül leginkább a luxuscikkek, ékszerek, értékesebb fegyverek, ruha, könyv, különleges fajtájú ló került a kereskedelmi forgalomba. Hírközlés Postaszolgálat ekkoriban még nem létezett. Időnként, például Debrecenben 1478-ban és 1512-ben a mészárosok kaptak kiváltságot arra, hogy postát továbbíthattak, mert ők gyakran voltak úton kereskedelmi céllal. Az urak általában saját futárral továbbították üzeneteiket. Külföldre a hírek továbbítását elsősorban a követségek tagjai és a kereskedők végezték. Gyakran és meglepően gyorsan terjedtek a szóbeli hírek is, de ezek ellenőrzése nagy nehézségekbe ütközött. Sok esetben előfordult, hogy az ország elleni nagy támadásról terjedtek el rémhírek, pedig mondjuk csak egy kisebb török csapat tört be az országba fosztogatás céljából. A hírvivők napi 20–25, kedvező körülmények között 35–40 kilométert tudtak megtenni naponta. A Velencei Köztársaság fennmaradt irataiból kiderül, hogy Budáról Velencébe 2–3 hétre volt szükség a levelek megérkezéséhez. Közlekedés A lakosság nagy része, a parasztság szinte soha nem hagyta el a lakóhelyét, más részük azonban foglalkozása miatt rendszeresen utazott. A király és kísérete rendszeresen járta az országot; a nemesek gyakran vonultak hadba, illetve gyűléseken vettek részt. A kereskedők vásárokra jártak, a hívők a templomokba vagy időnként távolabbi zarándoklatokra indultak. A magyarországi utak rendkívül rossz állapotban voltak, a külföldi követek egybehangzó feljegyzései szerint szinte járhatatlanok voltak. A jobb utak a római korból megmaradt alapokon kaviccsal vagy mésszel voltak megerősítve; ezeket öttevénynek nevezték. A földesúri birtokokon áthaladva gyakran útpénzt és hídvámot is kellett fizetni. A legfontosabb útvonal a Budát Béccsel összekötő országút volt. A magyar kocsi ekkoriban vált nemzetközileg is ismertté. A Magyarországon járó utazók legtöbbje megemlékezik erről a járműről. A firenzei követ szerint a négykerekű kocsival a Bécs–Buda-távolságot egy nap és egy éjszaka alatt lehet megtenni. Lovakat nyáron egyszer, télen kétszer váltottak. Ez rendkívül gyors utazásnak számított. Az utazáshoz ekkoriban is kellett egyfajta „útlevél”. Ezt akkor salvus conductusnak („menlevél”) hívták, és nem országokra szólt, hanem az adott nagybirtokra, amelynek a tulajdonosától kellett kérni. A legtöbbet utazók nagyrészt kereskedők, zarándokok, katonák, diplomaták voltak. A magyarországi zarándokok leginkább Rómába, Aachenbe utaztak, de eljutottak Santiago de Compostelába és a Szentföldre is. Ezek az utazások jelentős összegbe kerültek és sok veszéllyel jártak, ezért leginkább csak elszánt és tehetős emberek indultak útnak. Pénzrendszer A Mátyást megválasztó gyűlésen új pénz verését is elrendelték. Az árfolyam 1 aranyforint = 200 ezüstdénár = 400 obulus volt. 1462-ben rontották az ezüstpénzek pénzlábát, már csak 300 dénár vagy 600 obulus ért egy aranyforintot. 1463-ban az 1 aranyforint = 100 dénár = 200 obulus arányt vezették be. A pénzpiacon jelen volt a garas is, ami húsz aranyforintnak felelt meg. Ezzel közel ötven évre állandósult az aranyforint-dénár árfolyam, és a kincstár a pénzkibocsátás szabályozásával is elősegítette a gazdaság stabilitását. A reform eredményeként az 1470-es években 10%-ról 4–5%-ra csökkentek a kamatok. Egyre határozottabban elváltak az exporttal (főleg belföldi kereskedők) és az importtal (főleg külföldiek) foglalkozó gazdasági szereplők. Az állatkivitelből a mezővárosi polgárság jelentős vagyont halmozott fel. A külföldi tőkések pedig a Magyarországra hozott áruk ellenében jó pénzt kaphattak. A külkereskedelem révén nőttek az állami vámbevételek, valamint a kereskedővárosokból származó adóbevételek is. Szerették volna elérni az ország pénzügyi egységét, de ez nem sikerült, az országban – más európai országokhoz hasonlóan – többféle külföldi pénz is kereskedelmi forgalomban maradt; az ország nyugati részein főleg az osztrák, Erdélyben a török pénzek. Igazságszolgáltatás A mindennapi élet jogi szabályozását elsősorban nem a törvények, hanem az íratlan szokásjog nyújtotta. Az országgyűlési határozatok, törvények csak lassan vagy egyáltalán nem jutottak érvényre a – területenként is különböző – joghagyomány ellenében. A 14. század második felétől a budai jog határozatait számos más településen átvették és használták is. Mátyás 1485-ben hozott törvényeibe ezért is együtt kerültek be elemek a régi szokásjogból és az új rendelkezésekből is. II. Ulászló magyar király megbízásából Werbőczy István foglalta elsőként írásba a szokásjogot Tripartitum néven. A 15. században gyakori volt a pereskedés a hétköznapokban. Teljes jogképességük csak a nemeseknek volt. Jobbágyok esetében a földesúr, azaz az úriszék döntött. A városi polgárok esetében a település bírája volt a döntő fórum, az egyházi személyek esetében pedig az egyházi bíróságok. Gyakran előfordult, hogy az idő előrehaladtával, az indulatok csökkenésével a felek a költséges s gyakran mindkét félre veszélyes, viszont általában nagyon lassan döntő bíróságok helyett köztiszteletben álló személyekhez fordultak egyfajta békéltető eljárás végett, és ekkor az ilyen „fogott bírák” döntöttek. A nemesek számára vitás ügyeikben több fórum is rendelkezésükre állt: a nemesi vármegye bírósága, a nádor, a „különös jelenlét” bírósága (elvileg a kancellár, gyakorlatban a helyettese), a „királyi jelenlét” (országbíró) vagy a „személyes jelenlét” (maga a király) bírósága előtt. Mátyás ez utóbbi kettő összevonásával és királyi személyes jelenlét elnevezéssel a személynök vezetése alatt új központi kormányszervet hozott létre. A bírósági munka csak szakaszosan folyt. A korszak egyik leggyakoribb bűnténye a hatalmaskodás volt, amikor a nemes urak földbirtokvitáik során egymás falvait támadták meg – mely támadásoknak elsősorban az ott élő jobbágyok látták a kárát. Gyakori volt ilyenkor a rablás, gyújtogatás, a nők elleni erőszak. Az ilyen viták kivizsgálása évekig tarthatott. Az „egyszerű” köztörvényes bűnözők – rablók, gyilkosok, tolvajok – ügyeit általában a helyi földesúr bírálhatta el, sokkal gyorsabban. Számos oklevél maradt fenn, amelyben a király jogot adott egy-egy nagyúrnak, hogy birtokán akasztófát és/vagy más kivégző- és kínzóeszközöket állíthasson fel a gonosztevők, gyújtogatók, méregkeverők, ráolvasók, boszorkányok, sírrablók megbüntetésére. A birtokviták miatt számos esetben fordult elő az oklevelek hamisítása is, olykor tömeges méretekben, ami a történészek munkáját is megnehezíti. Ez a bűncselekmény – kitudódása esetén – mindig kivégzéssel járt. Szigorúan büntették a házasságtörést is, a férj ilyen esetben büntetlenül megölhette feleségét és a csábítót is. A még el nem fogott bűnözők nevét a megyei közgyűlésen nyilvánosságra hozták, írásba foglalták, és fej- és jószágvesztésre ítélték őket. Bárhol tűntek is fel az ilyen emberek az országban, mindenkinek joga volt őket elfogni, megkínozni, kivégezni, vagyonukat elvehették, és emiatt senki nem vonhatta a végrehajtókat felelősségre. Számos város is pallosjogot kapott, ami rögtönítélő bíróságot is jelentett. Urbanizáció A városi ház őse az országszerte épített „hosszúház” típusú falusi ház volt, amelynek fő jellegzetessége, hogy a szoba-konyha-kamra lakórész, valamint a gazdasági rész egy tető alatt, az utcára merőlegesen helyezkedett el, oromzatával az utca felé. Mellette húzódott a kocsibejáró a hátsó gazdasági traktushoz. Szélesebb telkeken előbb-utóbb két hosszúházat építettek egymással szemben, ezek fogták közre a kocsiutat. A kocsibejárót később beboltozták, és felette emeleti részt alakítottak ki. Budán az első emeletes kőházak a 13. században épültek. Később a gazdag polgári házak földszintjén az egykori lakóhelyiségekből bolt, műhely, raktár lett. Az emeleten díszes fogadóhelyiséget alakítottak ki, e mellé kerültek a lakóhelyiségek. A 14–15. században a leggazdagabb polgárok házai késő reneszánsz stílusú palotává alakultak, a középső udvart loggia szegélyezte. Pierre Choque szerint Buda házait az ott lakó németek, firenzeiek, velenceiek itáliai stílusban építették. A budai polgárházak Mátyás korára mintául szolgáltak más magyarországi városok, így Kassa, Pozsony, Sopron, Lőcse, Besztercebánya, Selmecbánya, Bártfa, Eperjes, Pécs, Győr, Brassó, Nagyszeben, Beszterce építkezéseihez is. Az élet szakaszai A modern történelmi kutatások is csak kevés adatot tudtak feltárni a 15. századi magyarok átlagéletkoráról. Ez nem lehetett több, mint 45–50 év, de inkább kevesebb. Az oklevelekből kikövetkeztethető, hogy a nemesi családokban született fiúk fele meghalt a felnőttkor elérése előtt. A lányokról, illetve a jobbágycsaládokról nincs adat, de ők sem lehettek szerencsésebbek. A generációs korátlag 30–35 év körül mozgott. Az egyházi büntetésekről szóló feljegyzésekből derül ki, hogy az abortuszt ekkoriban is gyakorolták. Azokban a nemesi családokban, ahol több fiúgyermek született, az egyik fiút gyakran egyházi pályára adták. Így nem osztódott tovább a birtok, és ha később mégis a kihalás fenyegette volna a családot, az illető fiú kiléphetett az egyházi kötelékből, és átvehette a családfői posztot. Ebben a korban a gyerekekről nem tartották fontosnak feljegyezni, pontosan melyik nap jöttek a világra, legfeljebb a királyi családokban, ahol az utódlás kérdése fontos volt. Ha egy hivatalos ügyben szükségessé vált az életkor megbecsülése (leggyakrabban a nagykorúság megállapítása lehetett vitás), akkor a vizsgálat során meghallgatták a családtagokat, ismerősöket. Emellett „szemrevételezéssel” is elősegítették a döntést. Egy Cillei Ulrik bán elé került örökösödési ügyben ily módon állapították meg egy gyermeklányról, hogy „lélekre és látványra” tízéves körüli lehet. Az ilyen – a szellemi és testi fejlettséget megállapító – vizsgálat eredményéről úgynevezett „idő látott” okiratot állítottak ki. A lányokat már 12 évesen érettnek nyilvánították a házasságra, bár a fiatal asszonyok nagy része belehalt a gyerekszülésbe. Magyarországon is szokás volt – hasonlóan Európa más országaihoz –, hogy a családfők főleg „birtokpolitikai” okokból úgy döntöttek, hogy gyermekeiknek már néhány éves korukban „lekötnek” egy menyasszonyt vagy vőlegényt. A válás ismeretlen, elfogadhatatlan volt, csak kivételes esetekben, súlyos formai okok miatt lehetett felbontatni a házasságot. A névadás rendszere családonként különbözött, saját hagyományok szerint. A jobbágyok közül sokan a földesúr vagy felesége keresztnevét adták gyereküknek, más csecsemők a település védőszentjének a nevét kapták. A Hunyadi-családban azt a Havasalföldre jellemző gyakorlatot vitték tovább, hogy egy családban több fiúgyermek is kaphatott azonos keresztnevet. Volt, amikor a fiú a regnáló király nevét kapta. A kor legnépszerűbb keresztnevei az Imre, István, János, Pál, Péter és Miklós, valamint az Erzsébet, Mária és Katalin voltak. A vezetéknevek használata is kezdett terjedni, kezdetben a nemesek körében, amikor latinul a birtok neve elé „de” előtagot tettek, és ezt az utókor már vezetéknévként értelmezi. A parasztoknál az apa nevét, egyes jellemző tulajdonságokat, a foglalkozást (vagy a felmenők foglalkozását) használták megkülönböztetésként. Betegségek, halál A betegségről, halálról kevés adat maradt fenn: általában csak az uralkodók esetében próbálták meg rögzíteni a halál okát. Bizonyos források arra utalnak, hogy a parasztok és a vidéki kisnemesség magasabb kort éltek meg, mint a városi polgárok és a bárók. A hideg kőházak, a nagy lakomák, a testmozgás nélküli életmód nagy szerepet játszhatott ebben. A 14–15. században Nyugat-Európában a legveszélyesebb betegség a pestis, a „fekete halál” volt. Nagy járványai Magyarországot is érintették, de itt aránylag kevésbé pusztítottak, mint a nagyobb népsűrűségű országokban. A csapás azonban itt is gyakori és súlyos volt, és gyakran összefüggött a háborúkkal, csatákkal, mint 1456-ban, amikor Nándorfehérvár sikeres védelme után Hunyadi János és Kapisztrán János is pestisben vesztette életét. Lőcsén 1453-ban, 1466-ban, 1482-ben és 1510-ben is feljegyezték a pestis támadását. 1440-ben Losonci Dezső erdélyi vajda arról írt levelet, hogy az erdélyi sókamaráknál a pestis miatt munkaerőhiány lépett fel. A halasi szék kun kapitányai a járvány miatt engedélyt kaptak Mátyás királytól arra, hogy betelepítéssel pótolják a lakosságot. Népbetegségnek számított a köszvény az urak körében a húsközpontú táplálkozás, az állandó borfogyasztás és a hideg szobák miatt is. A paralízis, szembaj, fogfájás, felfúvódás, magas láz, fejfájás mellett a betegségekről szólva rákos daganatokat is említenek a források. 1500 körül szerepel Magyarországon a szifilisz is („francvar”). Az orvoslás a népi hagyományokon és bizonyos szerzetesrendek gyakorlatán alapult. Csak néhány – Ferrarában vagy Bolognában végzett – orvos tevékenykedett az országban. A helyi borbélyok, gyógyszerészek, szerzetesek és zsidó orvosok látták el az olyan feladatokat, mint az érvágás, köpölyözés, foghúzás, sőt az amputáció. A szülést bábaasszonyok segítették. A hadjáratok során is a borbélyok igyekeztek a sebeket kezelni, de a katonák közül is sokaknak volt ebben gyakorlata. A betegeket általában az otthonukban ápolták. Kórházak ekkoriban még nem léteztek, az egyes rendek által alapított ispotályok leginkább a leprás betegek elhelyezésére szolgáltak, és a szegényházakhoz hasonlítottak. A legtöbb ispotály egy teremből és egy kápolnából állt. Külön lakhattak esetleg azok, akik tudtak fizetni az ellátásért. A késő középkori Magyarországon 90 helységben összesen 120 ispotályról és leprásházról maradt fenn adat. A halál közeledtét érezve a tehetősek igyekeztek végrendeletben meghatározni javaik későbbi felhasználását. A végrendelkezés szóban, tanúk előtt, vagy írásban is történhetett. A fennmaradt végrendeletek sok fontos információt tartalmaznak a kor mindennapi életéről, főleg a vagyonleltárokon keresztül. A tehetősebbek még a halotti torról is rendelkeztek, de voltak olyanok is, akik jótékony célokra, azaz egyházakra, tanulókra vagy szegényekre hagyták vagyonuk egy részét. A temetkezés a nyugati kereszténység rítusainak megfelelő formákat követte. Az elhunytak döntő részét abban a helységben temették el a kánoni előírásoknak megfelelően, ahol a halál érte őket, de az előkelőbbek egy részének földi maradványait kívánságuknak megfelelően esetleg távoli szülőföldjükre szállították. Sajátos magyar szokásnak számított egy ló felvezetése a temetési menetben a koporsó előtt, majd átadása fogadalmi ajándékul az egyház részére. Ez a szokás minden bizonnyal az egykori lovas temetés hagyományaiból fakadt. A koporsót széles körben használták. Gyakran téglával vagy kővel bélelték ki a sírt. A temetőket elkülönítették a településtől, de olyan esetről is fennmaradt okleveles információ, miszerint a sírhantok között táncmulatságot szerveztek. Tanulás, művelődés A köznép fiai ebben a korban túlnyomórészt még nem részesültek formális oktatásban. Kivételes esetekben az egyház támogatásával juthatott komolyabb iskolába egy-egy tehetséges ifjú. A tehetősebbek gyermekei leginkább káptalani, plébániai vagy városi iskolákban tanulhattak. A 15. század második felében már számos ilyen iskola működött. A színvonal már ekkor is elsősorban a tanárokon múlott. A legjobbak általában a káptalani iskolák voltak. Egyre nőtt azoknak a tanulóknak az aránya, akik ezekben az iskolákban nem egyházi pályára készültek. A káptalanok már – természetesen szerény méretű – önálló könyvtárral is rendelkeztek. Az oktatás tárgya elsősorban az olvasás és az írás volt. A diákok megtanulták a naptárverseket is, amelyek segítségével ki lehetett számolni az ünnepek pontos napját. Naponta énekeltek, szinte kizárólag egyházi énekeket. A nyelvtanulás is korán kezdődött a latin nyelv alapjainak elsajátításával. Később logikát is tanultak, ez már az iskolák középső fokozata volt. A „felsősökkel” gyakran egyénileg foglalkoztak. Az egyszerű emberek fiai felemelkedésének jellegzetes példája volt Szalkai László esztergomi érsek pályája. Egy mátészalkai foltozóvarga volt az apja, és ő eljutott a sárospataki városi iskolába. Fennmaradt az úgynevezett Szalkai-kódex, ami valójában az iskolai füzeteiből összefűzött könyv. A későbbi esztergomi érsek 14–16 éves korában már jól tudott latinul. Emellett az iskolában jogi alapfogalmakat, irodalmat és levélfogalmazást, csillagászatot, naptárszámítást, egészségügyi alapismereteket, zeneelméletet tanult. A végzős diákok számos helyen tudtak elhelyezkedni ilyen tudással. A gazdag családok gyermekei házitanítótól, nevelőktől szerezték meg alaptudásukat, és a fegyverforgatást is külön mesterek oktatták számukra. 15–16 éves koruktól már a felső fokú tanulmányaikra is gondolhattak. Az előkelők igyekeztek minél jobb oktatásban részesíttetni fiaikat, ami ekkoriban általában külföldi egyetemet jelentett. Több kísérlet is történt a magyar felsőoktatás beindítására már a 14. században. Mátyás Pozsonyban próbálkozott egyetem alapításával, de az intézmény a korábbi pécsi és óbudai kezdeményekhez hasonlóan néhány év vagy évtized működés után elhalt. Ennek egyik fontos oka volt, hogy a külföldi egyetemek magasabb presztízse miatt a magyar nagyurak továbbra is a határon túlra, leginkább Bécsbe, Prágába vagy Krakkóba küldték tanulni fiaikat. A kor műveltségi színvonaláról csak szórványos és ellentmondásos adatok maradtak fenn. Tény, hogy nemcsak számos egyházi méltóság, hanem főúr, köznemes, polgár is rendelkezett könyvekkel, amiket általában nagyra értékeltek. Ugyanakkor a kortársak feljegyeztek egy epizódot, miszerint amikor Báthori Miklós váci püspök Mátyás király előszobájában a kihallgatásra várva olvasott, emiatt a jelenlévő főurak durván kicsúfolták. Nyelvismeret A korszak nemzetközi közvetítő nyelve, a latin egyben a magyarországi hivatalos írásbeliség nyelve is volt. A városokban a német nyelv is közhasználatban volt. Magyarul általában csak beszéltek. Néhány magyar szó, kifejezés időnként belekerült a latin nyelvű iratokba. Az első, egészében magyar nyelvű levelek a 15. századból maradtak fenn, de nagy ritkaságnak számítanak. Mátyás király latinul, németül, olaszul, csehül és valószínűleg román nyelven is beszélt. II. Lajosról fennmaradt, hogy a magyar mellett a latint, a csehet és a németet használta, és az olasz vulgáris nyelvet is ismerte. A nagyurak, bárók nyelvtudásáról az utókor általában rossz véleményt alakított ki, de vannak ellenpéldák is. 1431-ben Milánóban feljegyezték, hogy a Zsigmond kíséretében lévő urak jól beszélnek latinul. Még a zsoldoskatonáknak is beszélniük kellett a korabeli „konyhalatint”. Otthon, lakás Az építkezés fő anyaga a fa volt városon és falun egyaránt, emiatt gyakoriak voltak a tűzvészek, különösen a zsúfoltabb városokban. Budán és a többi városban azonban fokozatosan terjedtek a kőből épült házak is. A 15. században nagy változások történtek a magyarországi otthonok berendezésében is. A korábban szinte egyetlen bútordarab, az ülésre és rakodásra egyaránt használt láda helyett megjelentek ruhás-, sőt könyvesszekrények is. Az asztal korábban leginkább bakokon fekvő deszkalap volt, amit használat után szétszedtek, de ekkoriban már állandó jellegű, kerek vagy szögletes asztalokat készítettek. Megjelentek a baldachinos ágyak, az egyre kényelmesebb ülőbútorok a polgári házakban is. A falakat továbbra is szőnyegek fedték, a döngölt padlózat helyett egyre gyakoribb volt a fával vagy kővel burkolt. Üveg még csak a leggazdagabbaknál jutott az ablakra, általában fatáblát, illetve nappal szárított marhabendőt használtak. A fűtés továbbra is nagy gond volt, a kőházakban a gazdagok sem tudták kifűteni az egész lakást, ezért télen általában kis helyre, a tűzhely közelébe húzódtak vissza. Zsigmond lengyel herceg néhány éven át szolgáló budai lakóhelyének fennmaradt leírásából ismeretes az is, hogy nézhetett ki egy korabeli magyar főnemes otthona. A lakás néhány szobából állt, amihez konyha, kamrák és a személyzet szobái tartoztak. A lakóhelyiségekben deszkapadló volt, a falakat pedig szőnyegek borították, amik otthonosabbá és melegebbé tették a szobákat. Az ablakokon papírhártya volt. A hálószobában fémtükör, az asztalon könyvek, íróeszközök és egy naptár feküdt. Az étkezésekhez aranyozott tálakat, ezüstedényeket, kristályserlegeket, üvegpoharakat használtak. Világítani gyertyákkal és fáklyákkal lehetett. A kandalló gyakran füstölt a szoba felé is. A személyzet és általában a szegényebbek fém- és fakancsókat használtak, szalmazsákon aludtak. Ekkoriban már Magyarországon is nagy mennyiségben gyártották a gyakran ólommázzal kezelt sárga és vörös kerámiákat. Üvegedényeket egyelőre csak az arisztokrácia használt. Körükben gyakoriak voltak az ezüstedények – esetleg arannyal futtatva –, meg a fedeles serlegek is. A régészet által fellelt kések, kanalak és az ekkoriban újdonságnak számító villák anyaga és minősége hatalmas eltéréseket mutat. A jobbágyok házai általában fából épültek, de például Csut faluban több kőház is állt. Az Alföldön cölöpökkel megerősített, tapasztott földfalakat építettek. A fal felső része nádból és vesszőből állhatott. A régészet feltárta gerendaházak, kő- és favázas pincék maradványait is. A leggyakoribbak a 9–21 méter hosszú és 4–6 méter széles háromosztatú házak voltak. A középső helyiség volt a konyha nyitott tűzhellyel, innen nyílt az utca felé a szoba, amiben nem volt külön kályha, a másik irányban pedig a kamra. A házhoz további gazdasági épületek, istállók csatlakozhattak. Az állatokat Magyarországon nem tartották egy fedél alatt a családdal, de előfordult, hogy egyes családtagok az istállóban aludtak. A lakás berendezését ágyak, ládák, asztalok és székek tették ki, az ágyneműk, takarók és párnák már jómódot jeleztek. Az ásatások során olcsó kerámiák töredékei, valamint – általában ausztriai import – vasszerszámok, edények kerültek elő. Előfordult három generáció együttélése, de pár fős kis család is: átlagban – a sok gyerekkel együtt – nyolc körül volt az egy háztartásra jutó személyek száma. Higiénia A tisztálkodáshoz a módosabbak is leginkább csak mosdótálat, kancsót használtak, ritkábban fürdődézsát. Szappant házilag, étkezésre nem alkalmas hulladékzsírból főztek. A vizet ásott kutakból és forrásokból, folyókból és patakokból hordták. A nagyobb településeken ciszternákat is építettek. Budán a Duna vizét szivattyúval nyomták fel a várba. A Sváb-hegy oldalában kiépített kutakból égetett agyagból és fából készült vezetéken vezettek vizet a piactérre, a városi kúthoz. A rossz minőségű víz miatt is az emberek – ha tehették – inkább gyenge bort fogyasztottak. A szemét kezelése a városokban sok gondot okozott. Már ekkoriban is alkalmaztak szemétgyűjtő munkásokat, és lerakóhelyeket jelöltek ki. Öltözködés Nyugat-Európától eltérően Magyarországon nem léteztek szigorú öltözködési rendelkezések, csak a zsidók és a prostituáltak öltözködésére vonatkoztak szabályok. Ezenkívül egy törvény szerint rézsarkantyút csak azok használhattak, akiket a király lovaggá ütött, vagy a délvidéken katonai szolgálatot láttak el; valamint egy másik törvény szerint díszes rojtot a ruhájukon csak a nemesek viselhettek. A korabeli magyarországi női öltözet két alapdarabja az ing – ami egyben alsóneműként is szolgált –, valamint a szoknya vagy rokolya, illetve bő ujjú ruha volt. A felsőrészt a nyak körül kivágták, az ingvállat gyöngyökkel és hímzésekkel díszítették. Az időjárás függvényében palástot vagy női subát is hordtak. A palást aljára a gazdagok prémet varrattak. A hajat fátyol vagy főkötő takarta el, fedetlen fejjel csak a hajadonok járhattak. A ruhák anyaga, minősége képet adott viselője társadalmi helyzetéről. Csak a tehetősek engedhették meg a selymet, a brokátot, csipkét. A polgárasszonyok zártabb nyakú ruhákat hordtak, mint a nemes lányok és asszonyok. A korszakra jellemző a csípőn hordott pártaöv, esetleg arannyal, ezüsttel díszítve. A gombok és csatok is a kor jellegzetes ruhadíszei voltak. Az ékszerek közül a legnépszerűbbek a nyakláncok, gyűrűk és násfák – azaz drágaköves arany függő ékszerek – voltak. A férfiviselet alapdarabjának az ing és a nadrág számított. Estei Hippolit feljegyzése szerint a magyar ing igen hosszú és nyakánál ráncolt, az ujja végénél, a nyaknál és a mellrésznél hímzett volt. Felsőrészként az ingre dolmányt vettek, efelett mentét vagy subát, esetenként köntöst, fejfedőként pedig süveget viseltek. A nadrág lehetett színes, a térdig érő dolmányt varrhatták posztóból, de akár selyemből vagy bársonyból is, és prémmel is díszíthették. A mentét a vállukra vetve hordták az előkelők. Subát – azaz prémmel bélelt, a nyakánál zárt, gombos, hosszú köpenyt – hidegben mindenki viselt. A prém lehetett bárány, nyest vagy akár coboly, hermelin is. A süvegek, kalapok hímzettek, prémmel, gyönggyel, forgóval, tollakkal díszítettek is lehettek. Ekkoriban jelentek meg török hatásra a csizmák. A férfiak hosszú hajat, szakállt, bajuszt viseltek. A férfiviselethez ugyanúgy hozzátartoztak az ékszerek, mint a hölgyekéhez. A magyar urak öltözéke leginkább abban tért el a kor nyugat-európai divatjától, hogy a férfiak hosszú ruhába öltöztek, nem szerették a rövidre szabottakat. A parasztok ruházata általában szürke posztó harisnyanadrágból, szürke posztó hosszú ingből és tunikából állt. A latin nyelvű források kalapot (pileus) és egy pallium nevű hosszú felsőruhát is említenek. Nem volt jelentős különbség a tehetősebb parasztok és kisnemesek, polgárok ruházata között. A gazdag parasztok a külföldi posztó mellett birka- és rókaprémet is felhasználtak öltözetükhöz. A nők inget, szoknyát, fejkendőt viseltek, a gazdagabbak csipkével díszítették öltözetüket. További díszként szolgált az – akár gyöngyökkel kivarrt – párta, valamint az ahhoz hasonló mintázatú öv. A legtöbb embernek két viselete volt: egy ünnepi és egy hétköznapi. Ételek, italok A 15. századi Magyarországon a latin nyelvű források szerint két főétkezés volt naponta, az egyik késő délelőtt (prandium), a másik este (cena). A tehetősek leginkább marhahúst, kenyeret és bort, illetve pénteken és szombaton halat és rákot ettek. Gyakran fogyasztottak káposztát, borsót, lencsét, tojást. Vajat és olajat egyaránt használtak. A fűszerek közül a hagyma, a sáfrány, a bors és a torma voltak ismertek és népszerűek. Édesítéshez mézet használtak. Galeotto Marzio beszámolója szerint a magyarok négyszögletű asztalok mellett ettek, és minden ételt különböző mártásban tálaltak. A gazdagok változatos húsokat fogyasztottak: liba, kacsa, kappan, fácán, fogoly, seregély, borjú-, bárány-, gödölye-, disznó- és vaddisznóhús, mindenféle hal egyaránt került az asztalra. Mindenki egy tálból szedett magának kézzel, csak kést és kanalat használtak, a villa még nem terjedt el. Kenyeret mindenhez fogyasztottak. A külföldiek szerint a magyaros ételekben rengeteg volt a fűszer: a bors, a gyömbér, a köménymag, a rozmaring, a sáfrány, a szerecsendió virága, a tárkony és az illatos zöld füvek, valamint a fokhagyma, a vöröshagyma és az alma is. A korpás lisztből, rozsból, árpából vagy tiszta búzalisztből sütött kenyér a lakosság fő étele volt, ha egyáltalán volt mit enniük – a kenyér a minimális jólét jelképe volt. Budán már megjelent olasz hatásra a zsömle is. A nagyurak, bárók étkezésére példa az a fennmaradt lista, ami Szapolyai János erdélyi vajda brassói vendéglátásáról maradt fenn a városi tanács iratai között. Eszerint egy böjti napi (szombati) prandium elkészítéséhez sózott pontyot és vizát, árpakenyeret, zsemlét, kölest, mazsolát, kökényt, mézet, olíva- és lenolajat, tojásokat, vajat, káposztát vásároltak. A másnapi lista már bőségesebb volt: ezen marhahús, a kocsonyához disznóláb, -fej és -nyelv, őz, nyúl, fogoly, borjú, ürü, juh, túzok, lúd, tyúk, mazsola, vaj, árpakenyér, illetve fűszerként sáfrány, bors, gyömbér és szegfűszeg szerepelt. Bor A 15. században a legjelentősebb magyar borvidéknek a szerémségi számított. A Dél-Dunántúlon, Somogyban és Tolna megyében is termeltek bort. A tokaji borvidék csak kicsit később, a 15. század vége felé kapta meg nemzetközi hírnevét, és lett a Lengyelország felé irányuló borexport központja. Oláh Miklós feljegyzései szerint „A borok közül jobb és nemesebb elsősorban az, amelyik Szerémségben, másodsorban amelyik Somogy, Baranya, Pozsony, Sopron, Eger, Borsod, Újvár, Veszprém, Zala vármegyékben, végül amelyik Erdélyben és Szlavóniában terem.” Somogy vármegye 1498-ban szőlőt ábrázoló címert kapott II. Ulászló magyar királytól. A régészet eredményei valószínűsítik, hogy az egyik korabeli borfajtánk a furmint lehetett. Ez az elnevezés vallon eredetű, és Rajna-vidéki eredetre utal, később a Szerémségből került Tokajba az odatelepülő vallonokkal. A 15. században Pozsonyban traminit is fogyasztottak. A vörösbor ekkoriban még kevésbé volt ismert és népszerű. Egy utalás szerint 1456-ban Pozsony környékén termeltek „pozsonyi pirosat”, amiből 1487-ben Estei Hippolit esztergomi érsek küldött egy hordóval Beatrix királynénak. 1489-ben Mátyás esztergomi látogatásakor az érsek szerémségi, hejcei, szentannai és ostorosi borokat szolgáltatott fel. Sör A sörök között ismert volt a méhser (méz és víz alkoholos erjedéke), és a márc (az említett keveréket még szőlőtörkölyre öntötték). Sört árpából, illetve a kunok kölesből („boza”) is készítettek. A „márciusi sort” márciusban főzték erősre, hogy nyárig eltartson. 1464-ben, Mátyás török elleni hadjáratára ebből szállítottak jelentős mennyiséget. A Felvidéken világos és barna sört is főztek. A külföldi söröket is kedvelték a nagyurak, 1522-ben Báthori István nádor Prágából rendelt „prágai fehér sört”. 1525-ben Gallinczer Lénárd budai kereskedő egyszerű árpasört („zalad”) és mézzel édesített árpasört („dulce”) főzött. A 16. század elején az árpasörök valószínűleg sötét színűek voltak. Égetett szesz A korabeli magyar szeszfőzésről alig maradt fenn adat. Az égetett szeszek gabonából vagy borból készültek. Bártfán már 1438-ban feljegyzik az iparszerű szeszlepárlást, és a következő évben Pozsonyban is élvezeti cikként említik a desztillált alkoholt. 1459-ben a felvidéki szeszfőzők éhínséget idéztek elő a gabona felvásárlásával; emiatt Mátyás is elítéli azokat a nyerészkedőket, akik szeszt főznek a kenyérsütésre, sörfőzésre és takarmánynak való gabonából. A szeszlepárlás viszonylagos elterjedtségére utal, hogy a 16. században már a Boregethew (Borégető) vezetéknév is gyakori, de a tömény italok fogyasztása a Felvidéken és Erdélyben volt igazán jellemző. A 15. századból nem ismerjük az égetett szesz magyar elnevezéseit, de feltételezhető, hogy ekkor már megjelent az égettbor szavunk. A gyümölcspálinkát, illetve a „pálinka” elnevezést egészen a 17. századig nem említik Magyarországon. Szórakozás Magyarországon ebben a korban a kártya már igen népszerű játék volt. Emellett kockajátékkal és malomjátékkal is múlatták az időt. A sakkot is ismerték, a visegrádi, diósgyőri, nagyvázsonyi és pozsonyi ásatások során egyaránt találtak sakkfigurákat. Gyakorolták a tekejátékot is. Gyermeksírokból kerültek elő korabeli gyermekjátékok: üveg- és kőgolyók, csörgők, esztergált kőfigurák. A budavári ásatásokon Mátyás kori, zsetonhoz hasonló csontlapokat is találtak, amiket talán társasjátékokban használtak. Agyagból, illetve nemesebb anyagból készült lovagfigurákat is találtak, amelyekkel lovagi játékokat lehetett imitálni. Az igazi lovagi tornák a felnőttek számára is látványos szórakozást jelentettek. Rendeztek lóversenyeket és birkózóviadalokat is, de csak nagyurak eseti szórakozásaként. Fontos szórakozási forma volt a vadászat, amely hozzátartozott a férfiak harcra való felkészüléséhez is. Ekkoriban még általában szabad volt a vadászat a köznép számára is, és a lakosság nagy része a gazdag vadállományból egészítette ki táplálkozását. Sokféle kézifegyver mellett hálóval, csapdával, sólymokkal is vadásztak. Széles körben űzték a halászatot is, amelyből a legfontosabb a vizahalászat volt. Ebben a korban már sok hőforrást ismertek az ország területén, amelyek körül gyakran alakítottak ki fürdési lehetőséget. A földbirtokosok igyekeztek kisajátítani maguknak az ilyen helyeket, de azért általában a lakosságnak is volt módja a szabad ég alatti fürdőzésre. A társadalmi együttlét ilyen formáit az egyház nem nézte jó szemmel, és helyenként tiltotta is, másutt viszont olyan adatok maradtak fenn, miszerint a városi tanács kötelezte a fürdőtulajdonost, hogy évi egy alkalommal ingyen nyújtson alkalmat a szegényeknek a fürdőzésre. Kedvelt szórakozás volt a táncmulatság is, sokféle magyar és külföldi táncot jártak az udvari mulatságok során. A zene a tánctól függetlenül is nagy szerepet játszott az udvarban, Mátyás több levele fennmaradt, amelyben külföldi uralkodókat kért arra, hogy küldjenek Budára zenészeket. Az urak maguk is szívesen énekeltek a terített asztalnál, Galeotto Marzio szerint leginkább a régi magyarok hősiességéről adtak elő dalokat magyarul, lantkísérettel. Állandó színház még nem volt, de az udvarban időnként rendeztek színielőadásokat. Prostitúció A prostitúció ebben a korban is a mindennapi élet része volt a magyarországi városokban, csakúgy, mint külföldön. Ebben „példát mutatott” a társadalmi elit. I. Albert és V. László udvarában mindennapos volt a meghívott „ledér hölgyek” részvétele a rendezvényeken. Minden olyan nagyobb társadalmi eseményen, ahol sok férfi gyűlt össze, nagy számban jelentek meg az ilyen lányok. Az 1414-es konstanzi zsinaton a feljegyzések szerint legalább 1500-ra volt tehető a számuk. A nagyobb bordélyházak gyakran a városi tanácsok felügyelete alatt álltak. Szert Sándor Emléktorna (2000) 2000-ben rendezték a 24.Szert Sándor Emléktornát John Turturro John Michael Turturro (New York, 1957. február 28. –) olasz származású, Golden Globe-díjra jelölt amerikai színész, író, rendező. Édesanyja, Katherine szicíliai amatőr dzsessz-énekes, édesapja, Nicholas Turturro ács és építőipari munkás. Két testvére van, Nicholas Turturro szintén színész, Ralph Turturro középiskolai rajztanár. Unokatestvére, Aida szintén színész. Életrajza Hatéves korában szüleivel Queensbe költözött, itt végezte el a State University of New York at New Paltz egyetem dráma tagozatát, majd a mesterképzésben a Yale drámatagozatát is. Bemutatkozása 1980-ban került sor a Dühöngő bika (Raging Bull) című filmben, amit Martin Scorsese rendezett. Filmjei A Monk – Flúgos nyomozó című filmsorozatban pár részben Ambrose Monkot, Adrian Monk testvérét játszotta. Díjak, jelölések Románc és cigaretta - rendező, forgatókönyvíró, producer Velencei Filmfesztivál (2005) - Arany Oroszlán jelölés Kviz Show Golden Globe-díj jelölés Hollywoodi lidércnyomás David di Donatello-díj (1992) - Legjobb férfi alakítás Cannes (1991) - Legjobb férfi alakítás Horrorírók listája Lista olyan írókról, akiknek megjelent legalább egy horrorművük. A Luis G. Abbadie (1968–) Robert Aickman (1914–1981) V.C. Andrews (1923–1986) Michael Arnzen Cynthia Asquith (1887–1960) B Clive Barker (1952–) Laird Barron (1970–) William Thomas Beckford (1760–1844) Edo van Belkom (*1962–) John Bellairs (1938–1991) E. F. Benson (1867–1940) Charles Birkin (1907–1986) John Blackburn (1923–1993) Leigh Blackmore (1959–) Algernon Blackwood (1869–1951) William Peter Blatty (1928–2017) Robert Bloch (1917–1994) Ambrose Bierce (1842–1914?) Walter Brandorff (1943–1996) Gary Brandner (1933–) Gary A. Braunbeck (1960–) Joseph Payne Brennan Poppy Z. Brite (1967–) Kealan Patrick Burke C P. D. Cacek (1951–) Ramsey Campbell (1946–) Peter Cannon (1951–) Mort Castle (1946–) Hugh B. Cave (1910–2004) Robert W. Chambers (1865–1933) Lincoln Child (1957–) M. Christian Richard Chizmar (1965–) Michael Cisco (1970–) Joseph A. Citro Alan M. Clark (1957–) Douglas Clegg (1958–) Nancy A. Collins (1959–) David Conyers (1971–) Caroline B. Cooney (1947–) Ciaran Corby (1977–) Lincoln Crisler (1982–) Linda Crockett (1943–) Chris Curry (1957–) D Les Daniels (1943–) L. P. Davies (1914–1988) Chet Day (1948–) Stephen Dedman Ted Dekker Marcelo Del Debbio (1974–) August Derleth (1909–1971) E C. M. Eddy (1896–1967) Tom Elliott (1953–) Elizabeth Engstrom Hanns Heinz Ewers (1871–1943) F Daniel Fabiani (1987–) Henry Farrell (1920–2006) John Farris Julian Osgood Field (1849–1925) Robert Fleming Christopher Fowler (1953–) Andrew Fox Gary Frank Brian Freeman (1979–) Fran Friel Gayleen Froese (1972–) Polly Frost G Neil Gaiman (1960–) Stephen Gallagher (1954–) Mick Garris (1951–) Ray Garton Elizabeth Gaskell (1810–1865) Stephen R. George (1959–) Greg F. Gifune (1963–) Nyikolaj Gogol (1809–1852) Owl Goingback Christie Golden Christopher Golden (1967–) Edward Gorman (1941–) Stefan Grabiński (1887–1936) Charles Gramlich (1958–) Charles L. Grant (1942–2006) Rain Graves Justin Gustainis (1951–) H Laurell K. Hamilton (1963–) Aleister Hanek (1986–) Daniel Harms Thomas Harris (1940–) Kim Harrison David G. Hartwell (1941–) Nathaniel Hawthorne (1804–1864) Lafacadio Hearn (1850–1904) Victor Heck (1967–) James Herbert (1943–2013) Joe Hill (1972–) William Hope Hodgson (1877–1918) Diane Hoh Wolfgang Hohlbein (1953–) Nancy Holder Nalo Hopkinson (1960–) Anthony Horowitz (1956–) Gerard Daniel Houarner Robert E. Howard (1906–1936) Del Howison Charlie Huston Shaun Hutson (1958–) J Charlee Jacob (1952–) W. W. Jacobs (1863–1943) Carl Jacobi (1908–1997) L. Dean James (1947–) M. R. James (1862–1936) K. W. Jeter (1950–) Scott A. Johnson (1971–) Stephen Jones K Jeanne Kalogridis (1954–) Brian Keene (1967–) Ronald Kelly (1959–) Rick Kennett (1956–) Jack Ketchum (1946–) Stephen King (1947–) Russell Kirk (1918–1994) T. E. D. Klein (1947–) Kathe Koja (1960–) Dean R. Koontz (1945–) M. F. Korn Henry Kuttner (1915–1958) L Joe R. Lansdale (1951–) Richard Laymon (1947–2001) Deborah LeBlanc Tim Lebbon (1969–) Edward Lee (1957–) Tanith Lee Joseph Sheridan Le Fanu (1814–1873) Ira Levin (1929–2007) Edward Levy Matthew Gregory Lewis (1775–1818) Thomas Ligotti (1953–) John Ajvide Lindqvist (1968–) Bentley Little (1960–) John R. Little (1955–) Frank Belknap Long (1901–1994) H. P. Lovecraft (1890–1937) Brian Lumley (1937–) M Brandon Maberry, (1958–) Arthur Machen, (1863–1947) Nick Mamatas, (1972–) George Martin (1948–) Brandon Massey, (1973–) Elizabeth Massie, (1953–) Graham Masterton, (1946–) Richard Matheson , (1926–2013) Richard Christian Matheson, (1953–) Charles Maturin, (1782–1824) Robert McCammon Michael McDowell, (1950–1999) Gustav Meyrink, (1868–1932) China Miéville , (1972–) Rex Miller, (1939–2004) C. A. Milson, (1969–) Susie Moloney, (1962–) Brent Monahan, (1948–) James A. Moore, (1965–) David Morrell (1943–) W. C. Morrow, (1854–1923) Gary L. Morton, (1954–) N Joseph Nassise Kim Newman, (1959–) Scott Nicholson Gene O'Neill (1938–) Michael Oliveri Oliver Onions , (1873–1961) P Chuck Palahniuk (1962–) Norman Partridge Roy Patten (1966–) James Patterson (1947–) John Pelan, (1957–) Frank E. Peretti (1951–) Thomas Piccirilli Jim G. Payne Edgar Allan Poe , (1809–1849) Thomas Peckett Prest, (1810–1859) Douglas Preston, (1956–) Cherie Priest , (1975–) Q Horacio Quiroga, (1878–1937) R Ann Radcliffe, (1764–1823) Stephen Mark Rainey, (1959–) Celia Rees (1949–) Thomas Rengstorff, (1970–) Anne Rice , (1941–) Stephen W. Roberts, (1988–) Tod Robbins, (1888–1949) Ormond Robbins, (1910–1984) Wayne Robbins, (1914–1958) Regina Maria Roche, (1764–1845) Alan Rodgers, (1959–) Don Roff, (1966–) Ray Russell, (1924–1999) John Russo James Malcolm Rymer, (1814–1888) S Mark Samuels Mary Sangiovanni Al Sarrantonio, (1952–) John Saul, (1942–) William Schoell, (1958–) David J. Schow, (1955–) Darrell Schweitzer, (1952–) M. R. Sellars, (1962–) Darren Shan , (1972–) Eric Shapiro, (1978–) Mary Shelley , (1797–1851) John Shirley, (1953–) Sigma, (1849–1925) Dan Simmons , (1948–) John Skipp Michael Slade, (1947–) Clark Ashton Smith, (1893–1961) Guy N. Smith, (1939–) S.P. Somtow, (1952–) Craig Spector William Browning Spencer, (1946–) Robin Spriggs Bryce J. Stevens (1957–) Robert Lawrence Stine, (1943–) Bram Stoker , (1847–1912) J. Michael Straczynski (1954–) Peter Straub , (1943–) Paul M. Strickler Whitley Strieber , (1945–) Koji Suzuki T Karen E. Taylor Lucy Taylor Melanie Tem Steve Rasnic Tem Thomas Tessier, (1947–) Jeffrey Thomas Christine Campbell Thomson, (1897–1985) Tamara Thorne, (1957–) Tom Tryon, (1926–1991) V Peter Van Greenaway, (1929–1988) James Viscosi W Tim Waggoner Karl Edward Wagner, (1945–1994) H. Russell Wakefield, (1888–1964) Freda Warrington Robert Weinberg, (1947–) Dennis Wheatley, (1897–1977) Dan Wells, (1977–) Timothy Willard, (1969–) Chet Williamson, (1948–) David Niall Wilson, (1959–) F. Paul Wilson, (1946–) Douglas E. Winter, (1950–) Douglas E. Wright, (1955–) Y Chelsea Quinn Yarbro (1942–) Moreliai vízvezeték A moreliai vízvezeték (spanyolul: Acueducto de Morelia) a mexikói Michoacán állam fővárosában, Moreliában található, római stílusú vízvezeték, amely a spanyol gyarmati időkben készült. Morelia városát 1541-ben Valladolid néven alapították; történelmi jelentőségű műemlékei miatt 1991-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Története Az első vízvezetéket a város alapítása után nem sokkal, 1549 körül építették a 16. században, azonban ez szerkezete miatt folyamatosan felújításra szorult. A század végén egy másik szerkezetet emeltek, amely az előzőt nagy részben helyettesítette. Jelenlegi formáját csak a 18. században nyerte el, az első építkezés 1728-tól 1730-ig tartott, és részben az előző struktúrára épült. 1785 és 1788 között felújították. Felépítése A vízvezeték 253 boltíven nyugszik, legnagyobb magassága 9,24 méter. Hosszúsága mintegy 2 km, érintve a város központját, valamint Fuente Tarascát. Vízvezetékként való használata 1910-ben ért véget; azóta műemlék. Alec John Such Alexander "Alec" John Such (1951. november 14. –) egy magyar származású amerikai zenész (eredeti családneve Szűcs). 1994-ig ő volt a Bon Jovi együttes basszusgitárosa. Nem sokkal a Cross Road album megjelenése után kivált az együttesből alkoholproblémák és koncerten elkövetett hibák miatt. Az együttes tagjai megegyeztek abban, hogy nem pótolják hivatalosan, ezért az új basszusgitáros, Hugh McDonald (aki mellesleg a "Runaway" felvételén játszott) nem hivatalos tagként turnézott a bandával. Ebből kifolyólag nem szerepelt az albumok képein. A továbbikban Such menedzselt néhány New Jersey-i zenekart, és egy New York-i motorosbolt tulajdonosa is volt. Georg Friedrich Grotefend Georg Friedrich Grotefend (Münden, 1775. június 9. – Hannover, 1853. december 15.) német gimnáziumi protektor, igazgató, a hannoveri líceum igazgatója, az ékírás megfejtője. Életpályája Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte. Ezt követően Ilfeldben pedagógiát, majd Göttingeni Egyetemen filológiát tanult. 1797-ben segédtanár a göttingeni gimnáziumban, 1803-ban a Frankfurt am Mainben a gimnázium protektora, majd igazgatója. 1817-ben tudományos egyesületet alapít a német nyelv tanulmányozására. 1821-ben a hannoveri líceum igazgatója. 1849-ben nyugdíjazzák. A perszepoliszi ékírás megfejtése 27 éves korában fogadásból vállalkozott az ékírás megfejtésére. A perszepoliszi feliratok különbözőek voltak. Egyes táblákon három oszlopban sorakoztak a feliratok. A görög történetírók alapján ismert volt a régi perzsák, és a perszepoliszi uralkodók története, valamint az a tény, hogy Kürosz i. e. 540 körül megsemmisítő csapást mért a babilóniakra. Feltételezte, hogy a feliratok egyikét a hódítók nyelvén írták. További feltevés volt, hogy a központi középső oszlopot, mint a legfontosabbat óperzsa nyelven írták. Feltüntek visszatérő, különálló jelcsoportok, melyek a „király”-t jelenthetik. Segítségére volt ebben Carsten Niebuhr 1778-as könyve, amelyben közölte a perszepoliszi feliratok másolatait, valamint 1800-ban megjelenő tanulmánya, ahol kifejtette a „király” és „királyok királya” jelentésű jelcsoportok értelmezését. Nem sokkal később már odáig jutott, hogy Niebuhr másolatainak egyes hibáit is kiszűrte, így Dareiosz és Xerxész nevében az r és h jelek különbözőségét. Elmélete a következő volt: „X - király, Z fia,Y - király, X - király fia ...” Tehát egy nemzedék felsorolása, ahol Z nem volt király. Ezek szerint a felsorolás így néz ki: nagyapa, apa, és fia. Az apa, és fia király volt, a nagyapa nem. A megbízhatónak tartott görög forrásokban próbált meg a feltételeknek megfelelő királyokat találni (figyelembe véve, az eltérő kezdőbetüket, a jelek számát stb). A két lehetőségből Kambüszész kiesett, mert neki az unokája is Kambüszész volt, és a feliraton nem volt ismétlődő név. Így a királyok Dareiosz és Xerxész. A Zend-Avesztából (a perzsák szent könyveiből) tudta, hogy a Hüsztaszpész név perzsa nyelven Gostasp, Gustasp, Kistasp vagy Vistasp nevekkel azonos. Az ékírás kibetűzése megkezdődött. Ezek után a javítások, tökéletesítések következtek. Grotefend 29 jel megfejtését tette közzé, ezzel úgy hitte, a teljes óperzsa jellistát megfejtette. Ebből azonban alig tíz bizonyult időtállóan helyesnek. Rengeteg kritikusa akadt, sokan egyáltalán nem hitték el, hogy sikerült elolvasni a feliratokat, mások pedig a hibáira mutattak rá, és ezért utasították el. Grotefend a hátralévő életében semmilyen hivatalos elismerést nem kapott az ékírás megfejtésének megindításáért. A két elsőként elolvasott név: A megfejtés további menete az ismert betűk behelyettesítése volt további ismert jelentésű szavakba, a „király” jelentésű jelcsoport hét karakteréből ötnek már volt hangértéke (KH.S.A.H.?.?.H), a maradék kettőt az avesztai khseio alapján I és O hangértékként határozta meg (ezeknek mai olvasata: θa és i, a király olvasata tehát xa-ša-a-ya-θa-i-ya). Több, mint harminc év elmúltával a francia Émile Burnouf, és a norvég Christian Lassennek jelent meg értekezése 1836-ban, ami lényeges felfedezést jelentett. Publikációi Praevia de cuneatis quas vocant inscriptionibus Persepolitanis legendis et explicandis relatio (Előzetes jelentés a perszepoliszi úgynevezett ékírásos feliratok olvasásáról és értelmezéséről), Göttingen, 1802. Arnold Hermann Ludwig Heeren: Ideen über die Politik, den Verkehr und den Handel der vornehmsten Völker der Alten Welt (Gondolatok az Óvilág legjelesebb népeinek politikájáról, érintkezéséről, kereskedelméről), 2. kiadásban mellékletként: Grotefend: Über die Erklärung der Keilschriften und besonders der Inschriften von Persepolis (Az ékírás és különösen a perszepoliszi feliratok megfejtéséről) Konstanzi Szent Konrád Konstazni Szent Konrád (németül: Konrad von Konstanz, vagy Konrad I. von Altdorf, latinul: Conradus, vagy Curtius) (900 körül – Konstanz, 975. november 26.) szentté avatott konstanzi püspök. Élete A Welf család leszármazottjaként főnemesi származású, apja, Henrik Altdorf grófja. Konrád Sankt Gallenben, majd a konstanzi dóm iskolájában tanult. 934-ben Konstanz püspökévé nevezik ki, ezt a tisztséget viselte haláláig. Jó kapcsolatot ápolt a német-római császárral is. I. Ottót 961-962-ben itáliai hadjáratára is elkísérte, de a politikai szerepvállalástól tartózkodott. 973-ban II. Ottó a clunyi reformokat vizsgáló bizottság tagjává nevezi ki St. Gallenben. A hagyomány szerint több templomot is felszentelt: a konstanzi Szent Pál-, Szent János- és Szent Mór-templomokat, valamint Einsiedeln, Rheingau és St. Trudpert templomát. Szoros barátság fűzte Szent Ulrik augsburgi püspökhöz. Tisztelete Életrajzát a 12. században írta meg egy augsburgi szerzetes, ebben beszámol csodáiról, ereklyegyűjteményéről és zarándokútjairól is. 1123-ban avatta szentté II. Kallixtusz pápa az első lateráni zsinaton. Ünnepe november 26. Földi maradványait a Szent Mór-templom mellé, majd a konstanzi dóm főoltára alá helyezték. 1526-ban a reformáció hívei a Bodeni-tóba szórták, csak a fejét tudták megmenteni. Ábrázolása Konrádot püspöki ruhában szokták ábrázolni, általában kehellyel, vagy könyvvel a kezében. Attribútuma a pók. Ehhez kapcsolódik egy legendája, miszerint misézés közben kelyhébe egy mérges pók esett a kelyhébe, Konrád azonban inkább a pókkal együtt megitta a szent vért, nehogy egy cseppje is kárba vesszen. kkStB 65 sorozat A kkStB 65 sorozat egy szertartályos gőzmozdony volt a kkStB-nél, mely pályaszámot a korábbi kkStB 34.29 pályaszámú mozdony az átépítése után kapta. Az átépítést 1905-ben végezték a knittelfieldi műhelyben. Az első világháború után a mozdony Jugoszláviába került. Risto Ryti Risto Heikki Ryti (Huittinen, 1889. február 3. – Helsinki, 1956. október 25.) Finnország 5. elnöke, kétszer kormányt is alakított, és pénzügyminiszter is volt. Élete Módos parasztgazda gyermekeként látta meg a napvilágot, de nem igazán vette ki a részét a földművelésből, mert már gyerekkorában a könyveket bújta. A családja úgy döntött, hogy ha Risto már nem segít a gazdálkodásban, legalább tanuljon, így Poriba íratták gimnáziumba. Az ötlet helyesnek bizonyult, mert az igyekvő fiú végül Helsinkiben, az egyetem jogi karán szerzett diplomát. Az I. világháború kitörése előtt Oxfordba utazott, hogy a tengeri jogot tanulmányozza, de a harcok kitörésével haza kellett térnie. Otthon, 1916-ban megnősült, s az évek során három gyermeke született. Politikája Ryti 1919-ben belépett a Nemzeti Haladáspártba, melynek tagjaként kétszer választották meg parlamenti képviselővé, s 1921-22-ben, valamint 1922-24-ben a pénzügyminiszteri tisztséget is betöltötte. A finn pénzügypolitikára 1923-29 és 1944-45 között, mint a Finn Nemzeti Bank vezetője is hatással volt. 1939-40-ben a téli háború idején két egységkormány miniszterelnöke volt. 1940 decemberében választották köztársasági elnökké. 1944 júniusában kötött megállapodást a németekkel, hogy a tőlük kapott hadfelszerelésért cserében a finnek addig nem lépnek ki a háborúból, amíg a Harmadik Birodalomnak szüksége van rájuk. A helyzet változásával Ryti maga mondott le a posztjáról, hogy elősegítse a Szovjetunióval való tárgyalásokat és a németekkel kötött megállapodás felmondását. Ezzel a tettével elősegítette, hogy habár Finnország sokáig a vesztesek oldalán harcolt, Helsinkit mégsem szállták meg soha az ellenséges csapatok. Így maradt esélye az országnak egy minimális függetlenségre. 1946-ban Rytit a Szovjetunió elleni harcban játszott szerepéért háborús bűnösnek kiáltották ki és tízéves börtönbüntetésre ítélték. 1949-ben elnöki kegyelemmel szabadult. Az életéből hátralévő években már nem politizált, jórészt a visszaemlékezéseit írta. Temetésén hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. Időnként fellángol a vita Finnországban, hogy a Ryti nevén esett csorbát hivatalosan kellene kiköszörülni, vagyis rehabilitálni az ellene felhozott vádak alól. Az állami vezetés eddig mindig visszautasított a kérést, ugyanis állítják, a finn nép soha nem tartotta bűnösnek Rytit, így nincs is mit cáfolni. Így sikerül rendre elsimítani az esetleges diplomáciai konfliktust Oroszországgal. Novarupta A Novarupta (jelentése új kitörés) aktív sztratovulkán a Katmai Nemzeti Park területén az Alaszkai-félszigeten, mintegy 470 kilométerre Anchoragetől. Itt történt a 20. század legnagyobb vulkánkitörése. A 20. század legnagyobb vulkánkitörésére, amelynek során Novarupta kialakult, 1912. június 6–8. között került sor; vulkánkitörési indexe 6-os volt. A 60 órás kitörés során 13–15 km3 láva került a felszínre, ami harmincszor több, mint az 1980-as Mount Saint Helensi vulkánkitörés esetében. Georg Germann Georg Germann (Bázel, 1935. január 5. – Bern, 2016. szeptember 11.) svájci építészettörténész, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület alapító tagja. Életpályája 1935. január 5-én, született a svájci Bázelben. Apja Adolf Germann Oscar a Basel Egyetem büntetőjogi professzora, anyja Carl Martin ügyvéd lánya, Elisabet volt. Művészettörténetet tanult Bázelben Joseph Gantner, Emil Maurer és Hans Reinhardt mellett, valamint Párizsban és Rómában. Bázel egyetemén végzett 1962-ben és doktorált 1971-ben. Bázelben, azonkívül Zürichben, Bernben, Lausanne-ban, Neuchâtel és Genf egyetemén tanított. A berni egyetem tiszteletbeli tanára volt 1992 óta. Tudományos szakterülete volt az építéselmélet története. 1962–1967 között tudományos kutatóként dolgozott, mint az argaúi műemlékek felmérője 1962–1967, majd a Svájci Nemzeti Alapítványnál. 1973 és 1977 között vezette az újabb svájci építészet felmérését (eddig 8 kötet), majd a Zürichben székelő Svájci Művészettudományi Intézet kiadványait. Zürichi éveiben először tagja, majd elnöke volt a Kanton Műemlékvédelmi Bizottságának. 1984-tõl 1996 végéig a Berni Történelmi Múzeum igazgatója volt. Georg Germann 1976-ban feleségül vette Katharina Christent, két gyermekük (ikrek) született, Frauenfeldben éltek. Bernben hunyt el, 2016. szeptember 11-én, 81 évesen. Munkái Gothic Revival in Europe and Britain: Sources, Influences, and Ideas (1972) Neugotik: Geschichte ihrer Architekturtheorie (1972) Einführung in die Geschichte der Architekturtheorie (1980) Aux origines du patrimoine bâti (2009) Vitruvius és Vitruvianizmus (Bevezetés az építészeti elmélet történetébe, 2016) A Berni Történelmi Múzeum magyar emlékei Kings of Leon A Kings of Leon egy három testvérből és egy unokatestvérből álló elismert rock zenekar a Tennessee állambeli Mt. Juliet-ből. A zenekar korai stílusa valahol a southern rock és a klasszikus blues közt helyezkedik el, de egyaránt megtalálható az alternative és az arena rock hangzás is. A zenekar nagy sikereket ért el az Egyesült Királyságban, hiszen a BBC Top40-es listáján kilenc daluk is szerepelt, 2008-ban két BRIT Awards díjat is nyertek, illetve három albumuk is bekerült a UK Albums Chart-ban. Only By The Night megjelenése (2008) után az Államokban is sikereket értek el. A Sex on Fire, Use Somebody és a Notion számuk első helyezést ért el a Hot Modern Rock Tracks charton. Az első albumuk, ami platinalemez lett az USA-ban, Ausztráliában 2008-ban a legtöbbet példányszámban elkelt album. A zenekar a következő személyekből áll: Ivan Nathan Followill (dobok/kolomp/vokál) (1979. június 26.) Anthony Caleb Followill (ének/ritmus gitár) (1982. január 14.) Michael Jared Followill (basszusgitár) (1986. november 20.) Cameron Matthew Followill (szólógitár) (1984. szeptember 10.) A Kings of Leon tagjai gyakran turnéznak unokatestvérükkel és technikusukkal, Christopher-rel. Történet A zenekar neve A zenekar neve Nathan, Caleb és Jared apjának és nagyapjának nevéből ered, ugyanis mindkettőt Leon-nak hívták. Korai évek: 1999-2002 Jared és Caleb Tennessee-ben születtek, míg Nathan és Matthew Oklahoma-ban. A testvérek fiatal éveik nagy részében az Amerikai Egyesült Államok déli államaiban utazgattak vándor lelkész apjukkal (Ivan Leon Followill) és anyjukkal (Betty-Ann). A Rolling Stone magazin szerint: "Míg Leon prédikált a templomban, a fiúk a misén alkalomadtán néha ráhúztak a dobokra. Otthon tanultak vagy kis parókiai iskolákba jártak. Egy ötéves időszak kivételével, amikor a Tennessee-i Jackson városában telepedtek le, a Followill srácok gyermekkorukat egy 1988-as lila Oldsmobile-ban élték, és mindig csak egy-két hétre táboroztak le, míg apjuk a menetrendszerű misét meg nem tartotta." 1997-ben szüleik elváltak, ezalatt megismerkedtek a rockzenével és életstílussal, és elhatározták, hogy betörnek a zeneiparba, így 1999-ben Nashville-be költöztek, és unokatestvérükkel zenekart alapítottak. Zenéjükre vallásos neveltetésük és a déli államok emléke van hatással. 2002-2003: Holy Roller Novocaine A zenekar első "albuma" (EP) 2003. február 18-án készült el, aminek a címe Holy Roller Novocaine, ami öt számot tartalmaz (Molly's Chambers; Wasted Time; California Waiting; Wicker Chair; Holy Roller Novocaine). Elmondásuk szerint ez a kislemez a három testvér alagsorában készült egy hónap alatt. Caleb később egy interjújában elmesélte, hogy ehhez Matthew "elrablása" kellett, akit Mississippiből hoztak magukkal, anyukájának azt mondták, hogy egy hetet tölt majd a testvéreknél, de azóta sem tért vissza. Az EP-n szereplő dalok társ-szerzője Angelo Petraglia. Segítségével vették fel a számokat és a később megjelenő lemezen is segédkezett. 2003-2006: Youth and Young Manhood; Aha Shake Hearthbreak A Youth and Young Manhood című albumuk volt az első, amely viszonylagos sztársághoz vezette őket, főleg az Amerikai Egyesült Államokon kívül azáltal, hogy népszerű zenekarok, mint a The Strokes és a U2 őket választották turnéjuk előzenekaraként. Az album először Nagy-Britanniában (2003 júliusában), majd az Egyesült Államokban (augusztus után) jelent meg. A Los Angeles-i Sound City Studio-ban illetve a kaliforniai Shangri-La Studioban rögzítették. Hatalmas sikereket értek el UK-ban és Írországban, a kritikusok pedig imádták, a New Music Express szerint az utóbbi 10 év legjobb albuma lett, a The Guardian pedig zenéjüket a The Rolling Stones zenekarhoz hasonlította. Míg Európában tombolt a Kings of Leon őrület, addig Amerikában az album csúnyán megbukott, alig 100.000 darabot adtak el belőle. Az album zenéi: Aha Shake Heartbreak az album producere ismét Angelo Petraglia. A CD-n szereplő The Bucket szám Angliában Top 20-as helyezést ért el. A Taper Jean Girl zeneszámot pedig több filmben is felhasználták, mint például a Disturbia és Cloverfield-ben is. A Kings of Leon pedig több "nagyobb" zenekar előzenekara lett, mint például a Pearl Jam, és együtt turnézhatott Bob Dylannel is. A "The Bucket", a "Four Kicks" és a "King of the Rodeo" című számokat adták eddig ki egyszámos lemezként. Az albumon szereplő zeneszámok: 2006-2009: Because of the Times; Only By The Night Harmadik lemezük, a Because of the Times 2007. április 2-án Nagy-Britanniában, egy nappal később, április 3-án az Egyesül Államokban jelent meg és a megjelenést követő első héten már 75.000 példányszámot sikerült eladni. On Call számuk pedig listavezető volt Angliában és Írországban, több országban Top 25-ös helyezést ért el. A Rolling Stone magazin 2007-es listáján pedig a 31. helyen szerepel. Ezen kívül NME listáján a 6. helyezést érte el. Az albumon szereplő számok: Only by the Night 2008. szeptember 19-én jelent meg, ami a Kings of Leon negyedik stúdiólemeze lett. Producer többek között: Angelo Petraglia volt. Az albumon szereplő számok közül több is szerepelt listavezető helyen és a Billboard lista negyedik helyét is elérte Amerikában. Angliában a harmadik legtöbbet eladott lemez lett 2008-ban és a legtöbb példányszámban elkelt album Ausztráliban. A CD-n szerepel az egyik leghíresebb számuk a Sex on Fire ami több országban első helyezést ért el többek között vezette Írország és Anglia zenei listáit is. Az albummal sikerült megnyerniük a Best International Band és a Best International Album díját a Brit Awards díjátadón 2009-ben. Érdekesség hogy a Carwl számukat ingyenesen le lehetett tölteni a hivatalos oldalukról. Az Only by the Night album platina lemezese lett az államokban ahol egy év alatt több mint egy millió lemezt sikerült eladni belőle. Ezekben az időben a zenekar több európai és amerikai fesztiválon is fellépett. Reading & Leeds, Rock Werchter, Oxegen, T in the Park, Gurtenfestival and Open'er Festival, Sasquatch, Lollapalooza, Austin City Limits. 2009-ben megjelent az első DVD-jük Live at the O2 London címmel, amin a 2009. június 30-i koncertjüket tartalmazza, amin 22 zeneszámot több mint 18.000 ember előtt adtak elő. 2010. január 31-én a Grammy díjátadón elnyerte a Best Rock Performance díját a Use Somebody számukkal. Az albumon szereplő számok: 2010-2011: Come Around Sundown A zenekar ötödik albuma 2010. október 18-án jelent meg az Egyesült Királyságban és ugyanebben az évben október 19-én Amerikában. A számokat Nasvilleben és New Yorkban rögíztették Jacquire King és Angelo Petraglia segítségével. A zenekar 2010-ben több mint 50 várost látogatott meg Európában és Észak-Amerikában. Ezekben az időkben Caleb drog- és alkoholproblémákkal küzdött, egyik koncertfellépésükön annyira részeg volt, hogy elhagyta a színpadot és törölni kellett a koncertet. (2011. július 27., Dallas, Texas). Ezután az összes észak-amerikai fellépésüket törölni kellett, Caleb pedig elvonóra vonult. Az album számai: 2012-napjainkig: Mechanical Bull A hatodik stúdióalbum, a Mechanical Bull 2013. szeptember 24-én jelent meg az Egyesült Államokban, előtte egy nappal pedig az Egyesült Királyságban. Az album előfutára a rajta szereplő Supersoaker dal volt, ami 2013 júliusában volt hallható, ami több országban is listavezető volt. Az albumon hallható dalok: Diszkográfia EP/Albumok Holy Roller Novocaine EP (2002) Youth and Young Manhood ( 2003 . július) Aha Shake Heartbreak ( 2004 . október (UK) , 2005 . február (USA) ) Because of the Times ( 2007 ) Only by the Night ( 2008 ) Come Around Sundown ( 2010 ) Mechanical Bull ( 2013 ) WALLS (2016) Egyszámos albumok Magánélet Caleb Followill: 1982. január 14-én született Mt. Juliet-ben. Felesége, Lily Aldridge híres Victoria's Secret modell, akivel közösen nevelik kislányukat, Dixie Pearl-t. 2007 óta alkotnak egy párt, az esküvőjüket 2011 májusában tartották, és egy évvel később született meg közös gyerekük. Nathan Followill: 1979. június 26-án született Mt. Juliet-ben. Felesége Jessie Baylin énekes, szövegíró, akivel 2009-ben házasodtak össze, és 2012 decemberében született meg kislányuk, Violet Marlowe. Matthew Followill: 1984. szeptember 10-én született Oklahomában. Felesége Johanna Bennett. 2009 óta házasok, és 2011-ben született meg első fiúgyerekük, Knox Cameron Patrick. Jared Followill: 1986. november 20-án született Mt. Juliet-ben. Felesége 2012 óta Martha Patterson, aki modellként dolgozik. Saint-Jean-d’Heurs Saint-Jean-d’Heurs település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 655 fő (2015). Saint-Jean-d’Heurs Bort-l’Étang, Lezoux, Orléat és Peschadoires községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Damaszkusz Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam) Szíria fővárosa és legnépesebb városa. Feltehetőleg a világ legrégebb óta folyamatosan lakott városa. Lakosságát 4,5 millió főre becsülik. A város maga az ország 14 kormányzóságainak egyike, továbbá Ríf Dimask kormányzóság székhelye. A Damaszkuszi Kormányzóságot a belügyminiszter által kinevezett kormányzó vezeti. Földrajz A város az Antilibanon hegység lábainál húzódó kiterjedt oázisban fekszik. Éghajlat Damaszkuszban mediterrán éghajlat uralkodik. Az évi átlaghőmérséklet 16,7 °C. Júniusban a középhőmérséklet 25 °C, decemberben 6,5 °C. A csapadék mennyisége áprilisban 12 és 46 mm között mozog. Május és szeptember között egyáltalán nem vagy csak alig esik az eső. Története Ókor Ásatások tanúsága szerint a település már i. e. 4000 körül lakott volt; hosszú ideig azonban nem volt jelentős. Az i. e. 2. évezred folyamán jelentős kereskedelmi központtá vált. Az i. e. 14. században hol Egyiptom, hol Mitanni felügyelete alatt állt, végül a hettita befolyás állandósult. Damaszkuszt először Halap kormányzója, majd Karkemis alkirálya igazgatta. A hettita állam i. e. 12. századi bukása után az újhettita királyságok terjesztették ki rá hatalmukat, majd A 2-1. évezred fordulója környékétől kezdve (arameus vándorlás időszaka) fontos új állam központja, az Arám Damaszkoszé, más néven Dimask, vagy Sóba Aramú (Dimašq, �ôba Aramû). Asszíria déli és nyugati terjeszkedésének idején a dél-szíriai régió ellenállási gócát képezte, a védelmi koalíció (Hamát mellett) legerősebb tagja. A karkari csata idején i. e. 853-ban 1200 harci szekeret, 1200 lovas harcost és 10 000 gyalogost tudott kiállítani az asszír források szerint. Ez jelentős haderő. Az önálló Damaszkusznak végül Asszíria vetett véget. Ismert preasszír uralkodói: Birjavaza , i. e. 14. század Rezón (a Bibliából) Heszjon (a Bibliából) I. Barhadad, i. e. 910 – 880 körül Hadad-Ezrá (vagy Hadad-Ezer, Adad-Idri, II. Barhadad, IM-idri, Bar Adad) i. e. 880 – 842 Hazaél, i. e. 842 – 805 (796?) III. Barhadad, i. e. 796 – 792 Hadianu, i. e. 792 – 755 Rezin, i. e. 755 – 733 A várost Kr. e. 38-ban szerezték meg a rómaiak. Az 1. században a város püspöki székhely lett rövid ideig. I. Theodosius a 4. században egy bazilikát emeltetett Keresztelő János tiszteletére. Középkor 636-ban a muszlim arabok meghódították a várost, és Damaszkusz a szíriai térség székhelye lett, melynek a Bizánci Birodalom elleni hadakozás volt a fő feladata. I. Muávija omajjád kalifa (661–680), aki korábban szíriai helytartó volt, a várost tette meg az Arab Birodalom fővárosává 661-ben. I. al-Valíd kalifa 705-ben a Szent János-bazilikát megvásárolta a keresztényektől és bizánci építészek segítségével átalakíttatta, létrehozva a híres Omajjád-mecsetet. Az omajjád kalifadinasztia kiirtásával 750-ben Bagdad lett a birodalom fővárosa, Damaszkusz visszaesett a tartományi székhely rangjára. A későbbiekben Damaszkusz a dél-szíriai vidék központja maradt (beleértve a mai Libanon jelentős részét is), függetlenül attól, hogy milyen uralom alatt állt. Az Abbászidák hatalmának megrendülését követően Damaszkusz többnyire egyiptomi központú birodalmak részét képezte. 877-től 905-ig az egyiptomi Túlúnidák uralták, 931-től 969-ig (rövid kihagyással) az Ihsídidák birodalmának részét képezte, akiktől az őket megbuktató Fátimidák kezére került (969–1075). Az utolsó évekre a válságba süllyedt Fátimidák fennhatósága csak névleges volt, végül egy Atsziz ibn Auk nevű török hadvezér szerezte meg a várost (1075-1080), aki az újra megerősödő egyiptomiak ellen a Nagyszeldzsuk Szultánságtól kért segítséget. Tutus ibn Alp Arszlán, Maliksáh nagyszeldzsuk szultán fivére, aki korábban Észak-Szíriát is meghódította, bevonult a városba és megölette Atszizt. Tutus fivére halálakor keletre vonult, hogy magának követelje a nagyszultáni címet, és a harcok során elesett; Dél-Szíriát Dukák nevű fiára hagyta (1095–1104), aki mellett a Tugtakín nevű hadvezér gyakorolta a tényleges hatalmat. Dukák halálát követően Tugtakín rövid úton magának szerezte meg a hatalmat, megalapítva a Búridák dinasztiáját. A keresztesekkel aktív, gyakran szövetségi viszonyt ápoló damaszkuszi emírséget 1154-ben a dinamikusan terjeszkedő aleppói fejedelem, a zangida Núr ad-Dín Mahmúd olvasztotta birodalmába. Itteni uralmának állít emléket a síremlékének otthont adó madrasza, orvostörténeti múzeumként működő kórház illetve egy fürdő. A ma látható városfalak és védművek jelentős részét is ő építtette fel vagy át. Núr ad-Dín halála után, 1174-ben rövidesen hajdani hadvezére, az Egyiptomot megszerző, ajjúbida Szaladin birtokába került. Szaladin uralkodása nagy részében Damaszkuszból irányította Felső-Mezopotámiától Egyiptomig húzódó birodalmát, 1193-as halálát követően pedig családjának különböző tagjai uralták Damaszkuszt szultáni címmel. 1260-ban a Hülegü vezette mongolok Szíria többi részével együtt elfoglalták a várost, felszámolva az ajjúbida uralmat, de még abban az évben vereséget szenvedtek az Egyiptomban berendezkedő mamlúkoktól, és kiürítették a térséget, ami így újra egyiptomi fennhatóság alá került. Damaszkusz 1516-ig a Mamlúk Birodalom része maradt, amikor is oszmán hódítók vonultak be a városba. Új- és modern kor Damaszkusz az elkövetkező négyszáz évben az Oszmán Birodalmon belül is tartományi központ maradt. 1832–1840 között az önállósodni vágyó egyiptomi alkirály, Muhammad Ali pasa fennhatósága alá került. 1860-ban a libanoni válság kapcsán III. Napóleon francia csapatai szállták meg a várost rövid időre. 1918-ban brit csapatok vonultak be a városba, véget vetve az oszmán uralomnak. Tartva a nyugati gyarmatosítóktól, 1920-ban Damaszkuszban egy arab egységállam királyává kiáltották ki Fejszált, a világháború jeles arab hadvezérét, ám a nagyhatalmak a franciáknak juttatták a térséget, ők pedig rövid úton megszállták Szíriát. 1925-ben kitört a nagy szír felkelés a gyarmati uralom ellen, amely 1927-es leveréséig tartott. 1925. október 18–19-e során a franciák tüzérség és légierő bevetésével támadták a városban lévő felkelőket, porig égetve az óváros egyik negyedét, amit azóta al-Hariqa (tűzvész) néven ismernek. 1941. június 21-én a szövetséges szíriai–libanoni hadjárat 3. hetében a szabad francia és brit indiai erők elfoglalták a várost a Vichyhez hű erőktől. A franciák 1946-os kivonulása óta a független Szíria fővárosa. Vallás A lakosság 75%-a szunnita muszlim, 6%-a alavita, 4%-a egyéb síita, csekély zsidó kisebbséggel. A lakosság 15%-a keresztény (szír katolikus, görögkatolikus, római katolikus, örmény ortodox stb.) Múzeumok A nemzeti múzeumot 1919 -ben alapították a régészek és a történészek. A múzeumban 4000 éves leleteket láthatunk. Damaszkuszi múzeum Katonai múzeum művészetek múzeuma Látnivalók Az óváros, melyet az UNESCO 1979 -ben védetté nyilvánított. Omajjád-mecset Közlekedés Damaszkusz rendelkezik nemzetközi repülőtérrel, mely Szíria legnagyobb és legforgalmasabb repülőtere, a várostól 25 km-re délkeletre helyezkedik el. Hivatalosan az 1970-es években nyílt meg. Az utasforgalom folyamatosan nő. 2004-ben becslések szerint 3,2 millió utas fordult meg itt. Képzés A damaszkuszi egyetemen jelenleg 85 000-en tanulnak. Az egyetem 1958-ig Szíria egyetlen egyeteme volt, mígnem megalapították az aleppói egyetemet. Testvértelepülések Buenos Aires , Argentína Dubaj , Egyesült Arab Emírségek Jereván , Örményország Isztambul , Törökország São Paulo , Brazília Hvagok állomás Hvagok (Hwagok) állomás a szöuli metró 5-ös vonalának állomása, mely Kangszo-ku (Gangseo-gu) kerületben található. Stadl-Predlitz Stadl-Predlitz osztrák község Stájerország Muraui járásában. 2017 januárjában 1688 lakosa volt. Elhelyezkedése Stadl-Predlitz Felső-Stájerországban fekszik a Mura mentén. Területének nagy része a Gurktali-Alpokra esik és áthalad rajta a hegységet átszelő B95 autóút (Turracher Straße). Legalacsonyabb pontja a Muránál van Einach közelében (890 m tengerszint fölött), a legmagasabb pedig a 2441 méteres Eisenhut csúcs. Az önkormányzat 3 katasztrális községben (Einach, Predlitz, Stadl) 7 települést egyesít: Einach (235 lakos), Paal (121), Predlitz (364), Sonnberg (80), Stadl an der Mur (440), Steindorf (316), Turrach (132). A környező önkormányzatok: északkeletre Sankt Georgen am Kreischberg, keletre Metnitz és Glödnitz, délkeletre Deutsch-Griffen és Albeck, délre Reichenau, délnyugatra Krems in Kärnten (utóbbi hat Karintiában), nyugatra Thomatal, északnyugatra Ramingstein, északra Tamsweg (utóbbi három Salzburgban). Története A község a 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során jött létre Stadl an der Mur és Predlitz-Turrach egyesítésével. A római időkben Stadl helyén egy Graviacae nevű kereskedő állomás állt két sószállító útvonal kereszteződésénél. A sóbányászat és vasfeldolgozás a középkorban is nagy szerepet játszott a település gazdaságában. A 6. század végén szlávok települtek meg a térségben, egyes helynevek (mint pl. Predlitz) szláv eredetűek. A 13. században a felső Mura-völgy innen egészen Judenburgig a Liechtenstein család birtokába került. Predlitz első említése 1311-ből származik. A 15. században a Mura és mellékfolyói mentén számos vashuta és -hámor épült. 1495-ből már bizonyíték van a helyi sörfőzésre is. 1660 körül megindult a turrachi vasércbányászat, amely a 19. század közepén érte el virágkorát, de 1908-ra a bányákat bezárták. A községi önkormányzatok 1850-ben alakultak meg. 1969-ben az addig önálló Einach és Predlitz községeket Predlitz-Turrach néven egyesítették, majd 2015-ben került sor a Stadllal való unióra. Lakosság A Stadl-Predlitz-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1688 fő élt. A lakosságszám 1869-ben érte el csúcspontját (2546 fővel), majd 1923-ig csökkent (2073 fő); utána ismét növekedésnek indult, de 1951 óta (2510 fő) ismét visszaeső tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 94,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,5% a régi (2004 előtti), 2,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben Stadl an der Mur-ban a lakosok 93,7%-a római katolikusnak, 2,9% evangélikusnak, 2,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a községben (Predlitz-Turrachban kettő). Látnivalók Turracher Höhe síközpontja Goppelsbach kastélya (magántulajdonban) a stadli Keresztelő Szt. János-plébániatemplom a predlitzi Szt. Primus és Felicián-plébániatemplom a predlitzi Watschaller-kápolna a turrachi Szt. József-plébániatemplom az ipari műemlék ércpörkölő Predlitzben a turrachi bányászmúzeum a Turrachbach patak szorosa Ablakruta Az ablakruta a ruta egyik, ablakos változata, melyet a (modern) heraldikában neveznek így. Lékelt [fr: percée, en: voided, percée] ruta, tehát a nyíláson keresztül láthatjuk a mező színét. A nyílás alakjától függően az ablakrutákat a francia és angol heraldikában különféleképpen nevezik meg. Van például fúrt ruta [en: rustre, mascle voided circular, mascle round-pierced], amikor a kör alakú nyíláson keresztül látszik a mező színe (hasonló alakú ruhára varrt láncszemekből álltak egyes ősi páncélok, ahol az eredetét is keresik). A régi heraldikusok az ablakrutát a sodronypáncél láncszemeinek tartották. Ha az ablakruták érintkeznek egymással [en: conjoined] a pajzs ablakrutákkal díszített, illetve bevetett. Van ablakrutázott [en: masculy, 'o mascles voidies'] pajzs is, amikor az ablakrutás mintázat a pajzsszéleken eltűnik. Noha az ablakruta a ruta egyik változata, póza, magának is vannak különféle lehetséges pózai. B. Megkülönböztető jegyek 2. Hozzáadott jegyek a. Külön jegyek A különféle vonalakkal megrajzolt lehetséges rutákra lásd még az osztóvonal címszót. Train Kept A-Rollin’ A Train Kept A-Rollin' eredetileg Tiny Bradshaw dala volt, amely jump blues stílusban íródott és 1951-ben jelent meg. Bradshaw mellett Howard Kay és Lois Mann is jegyzi a szerzeményt. 1956-ban a Johnny Burnette and the Rock and Roll Trio feldolgozta a számot sajátos rock and roll stílusában, és innentől kezdve több ismert feldolgozása is napvilágot látott. A Trió verziója egy klasszikus rockabilly verzió lett, amely az eredetinél jóval energikusabb és optimistább hangvételű. A felvételen hallható gitárjáték (Paul Burlison) az elsők egyike volt, amely a fuzz gitárhangzást alkalmazta. Az 1960-as évek végén a The Yardbirds tette ismertté a szerzeményt, majd a Led Zeppelin korai koncertein is gyakran felhangzott. Az 1970-es években az Aerosmith előadásában lett közkedvelt darab, amely egyben az együttes védjegyévé is vált. Ezenkívül, többek között a Dread Zeppelin, a Shakin' Stevens and The Sunsets, Jeff Beck, Alex Chilton, a Motörhead és a Metallica is előadta a számot. The Yardbirds verzió A dal egyik legismertebb verzióját a brit The Yardbirds készítette el, akik az 1965-ben megjelent Having a Rave Up című albumukra tették fel a számot. A lemez az Epic gondozásában 1965. február 17-én jelent meg. Az 1965-ben és 1966-ban az együttesben gitározó Jeff Beck és az énekes Keith Relf elmondása szerint ennek a számnak a riffjét újrahasznosítva írták meg a Stroll On című számot, de mivel az lényegében a Train Kept A-Rollin volt később már ezen a néven tüntették fel. A szerzemény a koncertprogramjukban is kellő figyelmet kapott. Az 1971-ben Live Yardbirds: Featuring Jimmy Page címmel megjelent koncertlemezen hallható a dal élő változata is. Ezen az 1968-as felvételen már Jimmy Page gitárossal lépett fel az együttes. A szám szerepelt az 1966-ban készült Nagyítás című film egyik jelenetében is, ahol éppen a Yardbirds adott koncertet. A koncerteken a Beck, Relf, Jimmy Page, Chris Dreja és Jim McCarty felállás adta elő, de akkor is a koncertprogramban maradt amikor Beck már nem volt a zenekar tagja. Led Zeppelin verzió A Train Kept A-Rollin' volt az első dal, amit a Led Zeppelin tagjai először játszottak el együtt. John Paul Jones elmondása szerint a szám előadása igen energikusra sikerült, és ebből mindannyian megérezték, hogy a közös zenélésükből még sok minden lehet. Az együttes élőben is előadta a dalt az 1968-as és az 1969-es turnéján. Ezt követően azonban kimaradt a koncertprogramból, és legközelebb csak az utolsó turnéjukon, az 1980-ban lebonyolított Tour Over Europe 1980 körúton adták elő. Ennek a turnénak többek között az volt a célja, hogy felidézzék vele az együttes kezdeti éveit. A Led Zeppelin nem készített stúdióváltozatot a dalból, de Jimmy Page az Outrider (1988) című albumának a felvételeinél megfontolta, hogy a Zeppelinnel adott 1980-as verziót felrakja a lemezre. A szám felkerült a Led Zeppelin 1968-as és 1969-es, nem hivatalos koncertfelvételeire is. Jeff Beck verzió A dalból Jeff Beck is készített saját verziót, amely az 1988-ban bemutatott Ikrek című filmben is felhangzott. Ez a szám gyorsabb lett, mint a Yardbirds verziója, ütemére pedig sokkal inkább az 1980-as évek szellemisége jellemző. Dread Zeppelin verzió A Led Zeppelin dalokat reggae stílusban előadó Dread Zeppelin a 5,000,000 című albumán dolgozta fel a számot. Stílusában erősen hasonlít a Led Zeppelin féle változatra, annyi különbséggel, hogy a Dread Zeppelin nagy hangsúlyt fektetett a reggae és a blues elemekre is. Az énekre pedig Elvis Presley hatása a jellemző. Shakin' Stevens and The Sunsets verzió A Shakin' Stevens and The Sunsets két változatot is csinált a dalból. Az első verzió producere a népszerű előadó Dave Edmunds volt és az 1970-ben megjelent debütáló albumra az A Legendre került fel. Az újra felvett változat az 1973-as névadó albumra a Shakin' Stevens and The Sunsetsre került fel. Ezenkívül 1970. június 15-én a BBC számára felvettek egy újabb verziót is, amelyet 1970. augusztus 27-én sugárzott a csatorna. Alex Chilton verzió Alex Chilton amerikai énekes/gitáros (Box Tops, Big Star) az 1980-ban megjelent Live in London című koncertalbumára rakta fel a szám feldolgozását. A felvételen a The Soft Boys két tagjával Matthew Seligmannel és Morris Windsorral adja elő a dalt. Egy rövid ideig a The Vibrators punkegyüttes tagja Ian Carnochan is feltűnik a szerzeményben. Aerosmith verzió Az Aerosmith amerikai rockegyüttes az 1974-ben megjelent Get Your Wings albumán dolgozta át a szerzeményt. A zenekar kislemezen is kiadta a számot, de nem került fel a slágerlistákra. Az együttes a szám feldolgozásakor a The Yardbirds hard rockos, nyers verzióját vette alapul. Eredetileg koncertverzióban akarták lemezre tenni, de ez az akkori körülményeik miatt nem volt kivitelezhető. A lemez producere Jack Douglas azonban ragaszkodott az élő hatású verzióhoz, ezért a zenekar tiltakozása ellenére is közönségzajt kevert a felvételre. A tömeg hangja George Harison The Concert for Bangladesh című koncertalbumáról származik, melynek korábban ugyancsak Douglas volt a producere. A tökéletes hangzás érdekében a hangfalakat és Kramer doberősítőjét a stúdió lépcsőházába vitette, a 10. emeletre, majd bemikrofonozta a 8., a 6., és a 2. emeletet is, hogy különböző „csúszásokat” kapjon. Ezt követően így játszotta le a korábban felvett számot. Az Aerosmith féle változatot gyakran leadták az album orientált és klasszikus rock rádiók egyaránt. Az együttes 1974 júniusában, Los Angelesben felléphetett az NBC Midnight Special című műsorában ahol a Train Kept A-Rollint adták elő. A dal az együttes egyik védjegyévé, és a koncertek gyakori szereplőjévé vált. Gyakran hangzik el a koncertek utolsó darabjaként. A dal felkerült az 1978-ban kiadott Live! Bootleg, az 1986-ban megjelent Classics Live I és a 2005-ös Rockin' the Joint koncertalbumokra. A Rockin' the Joint lemezen hallható verzióban Joe Perry és Brad Whitford gitárosok megidézik az Amerikai Egyesült Államok himnuszát. A számot két különböző változatban szokta előadni a zenekar. Az egyik a gyakrabban felhangzó, normál tempójú, ezenkívül azonban egy lassabb tempójú változat is felcsendül néha, amely Slow Train névvel szokott szerepelni a koncertprogramban. 1990. augusztus 18-án a Donnington Parkban megrendezett Monsters of Rock fesztiválon Jimmy Page vendégeskedésével adta elő a dalt az Aerosmith. Joe Perry és az énekes Steven Tyler 1992-ben a Guns N’ Roses Párizsban adott koncertjén adta elő a számot a zenekarral, de 1995-ben Jimmy Page és Robert Plant társaságában is eljátszották. A 2002. február 3-án a Tokyo Dome stadionban (Tokió) adott Aerosmith koncerten a japán B'z hard rock formációval együtt adták elő a dalt. A Rock Band nevű zenei videojátékban az Aerosmith féle változat szerepel, míg a Guitar Hero: Aerosmith játékban az utolsó ráadásként szerepel a Train Kept A-Rollin'. Metallica verzió A Metallica 2009-ben a Rock and Roll Hall of Famebe való beiktatásakor, az általuk meghívott sztárokkal kiegészített fináléban adta elő a dalt. Az eseményen Joe Perry, Jimmy Page, Ronnie Wood és Jeff Beck gitárosokkal, Flea és Jason Newsted basszusgitárosokkal játszották el a számot. Egyéb verziók A Sugarloaf nevű amerikai pszichedelikus rockegyüttes az 1970-ben megjelent azonos című debütáló albumán dolgozta fel a számot instrumentális formában. A finn Hanoi Rocks zenekar az 1984-ben megjelent All Those Wasted Years koncertalbumán szintén helyet kapott a szerzemény. A Motörhead az 1977-es debütáló albumán dolgozta fel a szerzeményt. A Skid Row zenekar az Aerosmith változatát dolgozta át az 1990-ben megjelent Oh Say Can You Scream koncertvideoján. A The Tragically Hip koncertverzióban adta elő a számot, csakúgy mint Gord Downie aki egy monológgal egészítette ki a szerzeményt. A Twisted Sister glam metal zenekar 1994-ben megjelent Live at Hammersmith koncertlemezén is helyet foglal a dal, amit 1979-ben rözítettek Detroitban. A The Rogues együttes 1966-os első kislemezére szintén felkerült a Train Kept A-Rollin'. A The Nazz az 1984-ben megjelent válogatásalbumára tette fel a számot, amely addig kiadatlan felvételüknek számított. A brit Foghat Honey Hush címmel írt egy számot, amely csak annyiban különbözik a Train Kept A-Rollintól, hogy a riffje valamelyest gyorsabb, és más dalszöveget írtak hozzá. A zenekar valószínűleg a Johnny Burnette and the Rock and Roll Trio verzióját vette alapul. A Honey Husht kislemezen is kiadták, amelynek B oldalára a Train Kept A-Rollin került fel. A Colin James and the Little Big Band a hasonló című, 1993-as albumukra dolgozták át a számot. A The skaterock a Thrasher Magazine Skaterock című harmadik sorozatához rögzítette a dalt, de annak a szövegét és a címét is megváltoztatták. A dal a The Keg Kept A' Flowin elnevezést kapta. A Deep Purple egykori gitárosa Ritchie Blackmore még pályafutásának kezdetén Screaming Lord Sutch társaságában dolgozta fel a dalt, amelynek a megjelenését nem sokkal előzte meg a Yardbirds verziója. 1990. január 10-én a Bon Jovi a Nordoff Robbins Music Therapy javára adott jótékonysági koncertet a londoni Hammersmith Odeonban, ahol a Train Kept A-Rollint is eljátszották. A szám előadásakor Jimmy Page is csatlakozott hozzájuk. Az ír rockabilly énekesnő Imelda May szintén elő szokta adni a dalt koncertjei alkalmával. Boucagnères Boucagnères település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 184 fő (2015). Boucagnères Auterive, Haulies, Lasseube-Propre, Orbessan és Traversères községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1050 Meta Az 1050 Meta (ideiglenes jelöléssel 1925 RC) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Karl Wilhelm Reinmuth fedezte fel 1925. szeptember 14-én, Heidelbergben. Veliki Jadrč Veliki Jadrč falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vrbovskóhoz tartozik. Fekvése Fiumétól 59 km-re keletre, községközpontjától 9 km-re északkeletre, az A6-os autópálya mellett fekszik. Története A településnek 1857-ben 456, 1910-ben 279 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Vrbovskói járásához tartozott. 2011-ben 73 lakosa volt. Bouchavesnes-Bergen Bouchavesnes-Bergen település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 312 fő (2015). Bouchavesnes-Bergen Sailly-Saillisel, Allaines, Cléry-sur-Somme, Mesnil-en-Arrouaise, Moislains és Rancourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Garay tér Koordináták: é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 05′ 07″47.504166666667, 19.085277777778 A Garay tér Budapest egyik jellegzetes tere a VII. kerületben, a Keleti pályaudvar és a Városliget közelében. Határai: Péterfy Sándor utca, Murányi utca, Garay utca és Cserhát utca. A Garay piac története A piacot 1931-ben nyitották meg. Épületét Szabó Jenő építész és Krendsei Géza fővárosi műszaki tanácsos tervei alapján emelték. Az 1970-es évek elején némileg korszerűsítették, a Garay utca felőli oldalon a kor szokásaihoz képest nagy ABC-jellegű üzletet alakítottak ki. Az épület az évek során eléggé rossz állapotba került, ezért a kerület képviselő-testülete 2003. június 20-ai határozata alapján, 2003. december 31-ével bezáratta. Ezután lebontották és helyette a Pendola Holding Center Kft.-vel együtt új létesítményt építettek. Az új piac tervezésekor elsődleges szempont volt, hogy a korábbi funkcióját megtartva, de ugyanakkor a XXI. század követelményeinek is megfeleljen az épület. A Garay Plazában a felszín alatt négy, fölötte kettő, a sarkokon további négy szint áll a szolgáltatók illetve a lakók rendelkezésére. A piac a -1 szinten folytatja működését, visszatérnek az őstermelők, a hús- és pékáruüzletek valamint az élelmiszer-kereskedések. A földszinten a lakossági szolgáltató egységek (posta, gyógyszertár, hírlapárus stb.) illetve a kisebb kávézók és gyorsétkezdék találhatók, mind befelé, mind az utca felé árusítási lehetőséggel. Az első szinten helyezkednek el az irodák, üzletek és a Budapest Bank fiókja is (+ az OTP Bank és az Erste Bank ATM-je), míg a 2-6. szinten 30 és 75 négyzetméter közötti zöldteraszos lakások épültek, amelyekhez négy külön bejáratú lépcsőházból lehet feljutni, így a lakók zavartalan közlekedése is megoldott. A vevők és a lakók kényelmét mozgólépcsők és 26 lift is szolgálja, amelyek funkciók szerint lettek elosztva, így értelemszerűen közülük néhány a 636 személygépkocsi befogadására alkalmas, három pinceszinten elterülő mélygarázsig is lemegy, amely az elvett utcai parkolási lehetőség helyett havi kb. 20 000 Ft-os egész napos bérleti díj ellenében, csak éjszaka és hétvégén kb. az összeg fele, motorkerékpár esetén negyede. Ez a környék parkolási gondjain is hivatott enyhíteni: az első óra ingyenes, aztán 200 Ft. A tér ezzel a komplexummal lényegében véve megszűnt. A térre emelt épület föléje emelkedik a környező házaknak. A korábbi térre csak az István út felé eső keskeny, felkövezett mélység emlékeztet. 30307 Marcelriesz A 30307 Marcelriesz kisbolygó a kisbolygóövben kering. 2000, május 2-án fedezte föl Paul G. Comba. A kisbolygó a nevét Riesz Marcell magyar matematikusról (Riesz Frigyes testvéréről) kapta, aki a svédországi Lund egyetemén kialakult matematikai iskola egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Szép Magelona A Szép Magelona (vagy Magelona históriája) magyarra fordított középkori lovagregény (lovagromán), mely 1676-ban Lőcsén jelent meg. Teljes címe: Kedves és nyájas Historia Szep Magyelonarol Neapolis királynak leányáról és edgy Peter nevü Vitézröl...e Frantzia nyelvből Német nyelvre meg-fordittatott Spalatini György küldött levelével edgyütt M. Warbeck Vitus által. Mostan penig Németből Magyarrá fordította... Ez a másodikként magyarra fordított lovagregény (az első a Nagy Sándor históriája, feltehetően Heltai Gáspár munkája). Fordítója, az egyébként ismeretlen Tesseni Vencel németből ültette át magyarra. Témája, eredete Magelona nápolyi királyleány beleszeret Péter provinciai (provence-i) grófba. Együtt szöknek a gróf francia szülőföldje felé, útközben sok kaland és szerencsétlenség éri őket. Magelona Provinciába vetődik, Péter pedig a tengeri rablók kezéből a babiloni szultán udvarába kerül. A hű szeretők kitartása diadalmaskodik az akadályokon, a hősök végül megtalálják a boldogságot: a gróf és szerelmese Provinciában találkoznak és egybekelnek. A Magelona-história egy középkori monda feldolgozása. A mondát egy 1480-ban megjelent francia népkönyv tette népszerűvé egész Nyugat-Európában. Provençal nyelven foglalták írásba és ennek a műfajnak egyik legjobb darabja. Németre Warbeck Vitus fordította 1527-ben, ezt a szöveget ültette át magyarra Tesseni Vencel. Mikor a magyar fordítás megjelent, külföldön már tizenkilenc német kiadása forgott kézen. A magyar fordító korához képest választékos nyelven írt, némi stílusérzéke is mutatkozik. Az eredeti regény a szerelmi érzés és a vágyakozás színes rajzára törekedett, de ezt a finomabb stílust a fordító nem vitte át a magyar szövegbe. A történet végét már elnagyoltan fordította, rövidítette és kivonatolta a német szöveget. A fordító személye Tesseni Vencel nevét Toldy Ferenc Tessényi Vencelnek ejtette. Szabó Károly sziléziainak tartotta a fordítót és úgy vélte, hogy Tescheni Vencel azonos azzal a Gyirva Vencellel, aki egy lőcsei nyomdász számára 1649-ben két vallásos munkát fordított németből magyarra. Lehetséges azonban, hogy a magyar nyelvű román nem is Tesseni Vencel fordítása, illetve fordítása nem az első. Egy feltevés szerint ugyanis a Szép Magelonát először Heltai Gáspár adta volna ki még a 16. században. Ezt erősíti, hogy a történetre Balassi Bálint egyik versében is találni utalást. Hasonmás kiadásban újra megjelent Kolozsvárott 1911-ben. Lásd még: Gyirva Vencel Kairosz A kairosz (καιρός) egy ősi görög szó, ami ’megfelelő, helyes, alkalmas pillanat’-ot jelent. Az ógörögök szóhasználatukban megkülönböztették az események egymás utáni történésének leírására szolgáló „folyó” időt, amit kronosznak (Χρόνος) hívtak, és az események közötti azon meghatározatlan időpillanatot, amikor valami különleges történik, amit kairosznak neveznek. Hogy mi ez a különös valami, az nyilván a szó használójától függ. Míg a kronosz természetszerűen egy mennyiség, addig a kairoszt egyfajta minőségnek tekinthetjük. A kairosz az ókorban A késő római–görög mozaikokon Kronoszt egy hosszú fehér szakállú, öreg, bölcs emberként ábrázolták, aki a zodiákuskereket forgatja. Ezt a figurát gyakran Aeonnak is hívták, ami görögül ’örök idő’-t jelent. Kairosz ezzel szemben az ábrázolásokon egy meztelenül futó fiatalember, szárnyakkal a lábán (néha a hátán), homlokán előrenyúló göndör hajjal és hátul kopasz fejjel. A Sikyonból származó híres görög szobrász Lüszipposz allegorikus szobrán Poszeidipposz verse olvasható: A kairosz a modern korban A teológiában a kairosz szó az idő minőségi formájára utal. E. C. White a Kaironomia című művében azt írja, hogy a kairosz az a múló pillanat, mikor egy nyílás tűnik fel, melyen akár erővel is át kell nyomulnunk, ha sikert akarunk elérni. Az Új Szövetségben, mint azt Márk 1:15-ben is láthatjuk, kairosz „az Isten céljára kijelölt időpont”-ot jelent, melyben Isten végez. Ez az idő általános használatától jelentősen eltérő fogalom. A keleti ortodox és a keleti katolikus egyházakban az istentisztelet előtt a diakónus a paphoz szól fennhangon: Kairos tou poiesai to Kyrio (’Eljött az Isten végzésének ideje’), azt jelezve, hogy az istentisztelet az Örökkélévővel való érintkezés pillanata. A történelem értelmezése című művében a neoortodox lutheránus teológus, Paul Tillich sok gondot fordít a kairosz fogalmára. Számára a kairosz a történelem olyan krízishelyzete, mely az emberi alany számára egy egzisztencialista döntési helyzetet teremt, jobban mondva követel. Ilyen pillanat volt az emberiség történelmében Krisztus eljövetele is. Kisebb mértékű, de hasonló értelmű volt Karl Barth 1934-es Barmer Erklärungja is, melyben a protestáns egyház nevében elutasította a Harmadik Birodalom náci ideológiájának a német kereszténységre való erőltetését. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az egyháznak Jézus Krisztus Istenéhez való elkötelezettsége szolgáltat szükséges erőt a „más urak” – mint a Führer – hatásának való ellenálláshoz. Kirchliche Dogmatik című életművében következetesen megkülönböztette a kétfajta időt 'Geschichte' (mint kairosz) és 'Historie' (mint kronosz). Másik példaként említhető a Petőfi Sándor Nemzeti dala: „Itt az idő, most vagy soha!” is, de az ún. Kairos Document (1985) is, melyben a dél-afrikai fekete hittudósok az egyháznak az Apartheidhez (elkülönülés) való viszonyulása ellen tiltakozik. Az általa kiváltott világméretű, fűtött viták azután más országok és viszonyok meghatározó pillanataiban létrehozott kritikus írások feltűnéséhez vezettek, például Latin-Amerikában, Európában, Zimbabwében, Indiában stb. is. Matematikai analízis Az analízis vagy függvénytan a matematika egyik részterülete, amely a függvények vizsgálatával (analízisével) foglalkozik. Fő területei például a numerikus, komplex és a valós analízis, ezen belül a differenciálszámítás, az integrálszámítás, a határértékek számítása, és a differenciálegyenletek elmélete; végtelen sorok, sorozatok; a metrikus terek elmélete és általában a topológia bizonyos ágai, az analitikus rendszerelmélet, a funkcionálanalízis. Története A mai matematikai analízis kezdetei a 17. századra datálhatóak a tudományos forradalom időszakára. Ugyanakkor sok alapelv visszakövethető egészen korai matematikusokhoz. A korai felhasználásra és eredményekre példa a korai görög matematika. Például a végtelen mértani sorok már Zénon egyik paradoxonában is feltűnnek. Későbbi görög matematikusok, mint Eudoxos és Arkhimédész az ún. kimerítéses eljárásaikban ezeket az eljárásokat konkrétan felhasználták, pl., hogy kiszámítsák testek felületét és térfogatát. Ázsiában kínai matematikusok a kimerítési eljárást alkalmazták, hogy meghatározzák a kör területét. (Kr. e. 3. század) Cu Csung-cse az 5. században olyan módszert alkalmaztott a gömb térfogatának meghatározásához amely később a Cavalieri-elv néven vált ismertté. Indiában, a 12. században Bhaskara példákat adott a derivált kiszámítására és kimondta a ma Rolle-tétel néven ismert állítást. A 14. században Madhava of Sangamagrama kifejlesztette a végtelen sorbafejtés technikáját a hatványsorokat, és a Taylor-sorokat bizonyos függvényekre vonatkozóan alkalmazta mint pl.: szinusz, koszinusz, tangens és arkusztangens. Ezzel párhuzamosan azt is meghatározta, hogy mekkora a hiba nagyságrendje ha a sorbafejtést csak egy bizonyos pontig végezzük el. Később a követői továbbfejlesztették a munkáját egészen a 16. századig. A mai modern analízis alapjait a 17. századi Európában rakták le. Newton és Leibniz egymástól függetlenül kifejlesztették az infinitezimálisokra épülő analízist, ami később továbbfejlődött egészen a 18. századig, olyan ágakként mint variációanalízis, differenciálegyenletek, Fourier-analízis. A 18. században Euler bevezette a ma használatos függvény fogalmát. Ezután a valós függvények analízise elkezdett különválni az analízis más részeitől. Ennek első lépése, hogy Bolzano megalkotta a ma is használatos folytonosság definícióját 1816-ban, ugyanakkor Bolzano munkája nem terjedt el széles körben egészen az 1870-es évekig. 1821-ben Cauchy megkezdte az analízis szigorú formalizálását azzal, hogy első lépésként elutasította az úgynevezett algebra általánossága elvet, amelyet korábban elterjedten alkalmaztak az analízisben, például Euler is. Ehelyett Cauchy formalizálta az analízist, geometriai elvekre és infinitezimálisokra építve. Így az ő folytonosság definíciója azt követelte meg, hogy egy x infinitezimális változásához y-nak is infinitezimális változása tartozzék. Bevezette a Cauchy-sorozatokat is, és elkezdte kidolgozni a formális definíciókra épülő komplex analízist. Poisson, Liouville, Fourier és mások pedig a parciális differenciálegyenleteket tanulmányozták. Ezen és más matematikusok mint Weierstrass együttműködése vezetett a határérték ma használt (ε, δ)-ás definíciójához, vagyis a mai modern analízis alapjához. A 19. század közepén Riemann bevezette a saját integrálelméletét. A század vége felé Weierstrass aki úgy gondolta, hogy a geometriai bizonyítások nem kielégítőek, vagy egyenesen félrevezetőek, így bevezette a határérték (ε, δ)-ás definícióját. Ezután a figyelem középpontjába a valós számok teljessége került. Dedekind a valós számokat Dedekind-vágással (Dedekind-szelet) vezette be, amely definíciójából következően teljes. Ezzel egy időben megindult a valós Riemann-integrálható függvények tulajdonságainak vizsgálata a szakadások tekintetében. Az extrém és a szélső esetek is tárgyalásra kerültek mint pl.: olyan függvények amelyek mindenhol folytonosak, de sehol sem differenciálhatók, sehol nem folytonos függvények, térkitöltő görbék stb. Ezzel kapcsolatban Jordan bevezette a saját mértékét, Cantor pedig kifejlesztette a naiv halmazelméletet. A 20. század elején az analízist a halmazelmélet segítségével formalizálták. Lebesgue "rendet tett" a mértékek tekintetében, míg Hilbert az integrálegyenletek megoldásához bevezette a Hilbert-tereket. 1920-ban pedig Banach megalkotta a funkcionálanalízist. Fontos fogalmak Metrikus tér A metrikus tér olyan halmaz, amelyen értelmezett egy távolságfüggvény (metrika), amely kielégít bizonyos kritériumokat. Az analízis kifejlesztésének nagy része különféle metrikus terekben zajlott pl.: a valós számegyenesén, a komplex számsíkon, Euklidészi terekben, és más vektorterekben. Matematikailag a metrikus tér egy rendezett pár ahol egy halmaz és a halmazon értelmezett metrika, ami egy kétváltozós nemnegatív valós értékű függvény, vagyis: úgy, hogy a következők teljesülnek bármely -re: (nemnegativitás) , akkor és csak akkor ha (szimmetria) és (háromszög-egyenlőtlenség) . Fő ágak Valós analízis A valós analízis a matematikai analízis azon ága amely valós függvények (valós értékű, valós argumentumú függvények) vizsgálatával foglalkozik. Különösen ezen függvények analitikus tulajdonságait vizsgálja ideértve sorozatok konvergenciáját, határértékét folytonosságát, és egyéb tulajdonságokat. Komplex analízis A komplex analízis komplex függvények analízisével foglalkozik. Funkcionálanalízis A funkcionálanalízis alapja a vektorterek megjelenésével jelent meg, pl.: belső szorzat, norma, topológia és a lineáris operátorok. A funkcionálanalízis történetileg a függvényterek vizsgálatából alakult ki, ill. fontos szerepe volt a Fourier-transzformáció vizsgálatának is. Mértékelmélet A mérték egy függvény amely halmazokhoz rendel számokat úgy, hogy a szám összefüggésben áll valamilyen módon a halmaz "nagyságával". Vagyis a mérték olyan fogalmak általánosításának feleltethető meg mint a hosszúság, terület, és térfogat. Egy különösen fontos példa a Lebesgue-mérték. A hozzárendelt számnak nemnegatív valós számnak kell lennie vagy +∞-nek. Az üres halmaz mértéke kötelezően 0., és teljesülnie kell a σ-additivitásnak. Az úgynevezett nem mérhető halmazok létezése az euklideszi térben ekvivalens az axiomatikus halmazelmélet (ZF) kiválasztási axiómájával. Alkalmazások A fizikában A klasszikus mechanika nagy része a relativitáselmélet, és a kvantummechanika is az analízisre épül, pontosabban a differenciálegyenletekre. Differenciálegyenlet például Newton második törvénye és a Schrödinger-egyenlet. A funkcionálanalízis szintén fontos eleme a kvantummechanikának. Pécsi zsinagóga A pécsi zsinagóga Pécs egyetlen izraelita vallású zsinagógája, ami 1868 és 1869 között épült Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján romantikus stílusban. A Kossuth-téren álló épület felújítása 1980 óta is tart. Előzmények Már a török hódoltság idején is éltek zsidók a városban, de a török kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz küzdelmek után tudtak újból letelepedni. 1692 húsvét másnapján Radonay Miklós püspök vezetésével a pécsi polgárok esküt tettek, hogy a város falain belül csak katolikus vallású embert engednek letelepedni, s e fogadalmukat évente megújították. II. József türelmi rendelete sem lágyította meg a városatyák szívét, Gróf Széchényi Ferenc Pécs királyi biztosa mindent megtett a rendelet érvényesülése érdekében. A nehézségek ellenére nőtt a zsidóság lélekszáma. 1827-ben temetőt vettek, 1843-ban imaházat rendeztek be a Zrínyi utca 10. szám alatti Engel házban. 1843-ban a Citrom utcában építettek zsinagógát. 1848-ban Haynau 5000 forint hadisarcot rótt ki a pécsi zsidókra, mert támogatták az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ügyét. Új zsinagóga építése A 19. század második felében, főleg a kiegyezés után a pécsi hitközség is gyors fejlődésnek indult, önbizalmat és reményt adott az izraelita vallás egyenjogúsításáról szóló 1867:XVII. tc. megjelenése, remény volt a megkapaszkodásra, a letelepedésre, a beilleszkedésre és saját intézményrendszer kiépítésére (templom, iskola, temető). Új, nagy zsinagóga építésébe fogott a pécsi hitközség is, mint a szegedi, a miskolci vagy a szentesi hitközségek, s további bármely erősebb vagy akár kisebb hitközség a monarchia területén. A pécsi kétemeletes zsinagóga felépítése 120 000 forintba került, ebből 64 000 forintot a hitközség tagjai hoztak össze előre megvásárolva az üléseket, a bekerülési költség másik felét kölcsönből fedezték. A pécsi Kossuth tér keleti oldalán elhelyezkedő, a nagyobb zsidó ünnepeken ma is működő romantikus stílusban épült neológ zsinagógát 1869. július 22-én avatta fel Löw Lipót szegedi, Hirschfeld J. H. augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbi. az épületet 1905-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették. A pécsi a Dunántúl legnagyobb zsinagógája, alapterülete 23,36x32,35 méter. Horizontálisan hármas tagolású a főbejárati oldal, a középső főbejárati rész vízszintes irányban tagozódik három részre, melynek félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik. A legfelső félköríves timpanonban órát helyeztek el, az órát pedig héber felírással vették körül. A héber szöveg magyar jelentése: "Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára." A jelzett betűkből kiolvasható az építés évszáma: 628=1868. Az oldalrizalitok sarkain 3-3 hagymakupola formájú dísz, a homlokzati ív tetején Mózes kettős kőtáblája díszeleg. A főhomlokzaton 1+3+1 ablakot, a templom két oldalán 5-5 nagyméretű ablakot helyeztek el. A neológ templom hármas osztású belsejébe a mártírtáblákkal borított előcsarnokon át jutunk. A kék, a barna és a vörös színek által meghatározott imatér gazdag ornamentális díszítése szép, egységes hatást kelt. A fából készült padok 448 férfinak kínálnak ülőhelyet; a két oldalt húzódó kétszintes, karcsú oszlopokkal alátámasztott, faragott famellvédű karzat 476 nő befogadására alkalmas. A pécsi zsinagóga híres huszadik századi kántorai: Ernster Géza, a világhírű basszista Ernster Dezső édesapja, Lóránt Márton, a későbbi strasbourgi főkántor, és Timár Károly, a budapesti Dohány utcai zsinagóga későbbi főkántora. Holokauszt A második világháború előtt mintegy 650 000 zsidó származású lakos élt Magyarországon, a háborúban mintegy 450 000 főt gyilkoltak meg főleg az auschwitzi gázkamrákban vagy éheztették és halálra dolgoztatták őket valamely koncentrációs táborban, de a nyilas uralom idején közvetlenül is leölték őket lakásukon, az utcán vagy bele a folyókba. A magyar vidék zsidó népességét majdnem teljesen kiirtották. A pécsi 3000 zsidó lélek kilencven százaléka veszett oda. A zsinagóga felújítása Akik megmaradtak, már nem tudták templomukat fenntartani, az pusztulásnak indult. A 20. század utolsó harmadában apránként szereznek pénzt pályázatok, önkormányzati segítség formájában a legégetőbb karbantartási és felújítási munkálatok elvégzésére s minden esetben a hagyománytisztelet jegyében. Biztató jel Aradi Gergő tudósítása 2005-ból a megújuló pécsi zsinagógáról: "Az első jelentős, ám részleges külső rekonstrukció 1980 és 1983 között valósult meg, amely tulajdonképpen a homlokzat felújítását jelentette. Ám az akkori – mai szemmel nézve egyértelműen hibás építési koncepció következtében – a templom gerendázata egyre rosszabb állapotba került, az épület teteje megcsúszott. Repedés keletkezett a fő boltövön, a tető elkezdett szétnyílni. Szükségessé vált tehát annak mielőbbi helyrehozatala, amely öt éve, egy hetvenmillió forintos közbeszerzési pályázattal és állami támogatással realizálódhatott. Az ismételt külső felújítás ma is folyik, most a keleti oldal áll a munkálatok középpontjában. Kiemelkedő szempont, hogy az épületet eredeti állapotába állítsák helyre. Ennek finanszírozását közös, helyi, illetve állami pénzekből oldották meg. A templom hármas osztású belső tere egyébként ma is az eredeti állapotában díszeleg. Kivételt jelent ez alól az elektromos rendszer, melyet a mai szabványoknak megfelelően három éve korszerűsítettek. A teljes belső felújításra, melynek tervei már készen vannak, lehetőséget egy 2003-ban megnyert amerikai pályázat teremtett, azonban a kivitelezéshez szükséges pénzösszeg – várhatóan körülbelül hatszázmillió forint – még várat magára. A zsinagóga felújítása műemlékvédelmi szempontból is fontos. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda szigorú ellenőrzések mellett műemlékvédelmi határozattal engedélyezte a felújítást. A pécsi zsidó templom megújítása tehát a legjobb úton halad. Az istentiszteleteket mindenki látogathatja, május elseje és október harmincegyedike között a templom nyitva áll az idegenforgalom előtt is." Orgonája A pécsi zsinagóga az Angster József nevével fémjelzett Angster orgonagyár első orgonája volt. A két manuálú, 24 változatú hangszer a mizrah-emelvény bal és jobb oldalán, az első emeleti karzat magasságában kapott helyet. Híres emberek a pécsi hitközséghez kapcsolódóan A templom tervezői a 19. század neves építőművészei, Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót. A zsinagógához olyan ismert név is kapcsolható, mint a német származású, magyarrá lett Angster Józsefé. Az épületben található ugyanis a világ első Angster-orgonája, amelyet 2002-ben újítottak fel. Közvetlenül a pécsi hitközség tagjai közül került ki Fejér Lipót matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Bak Adolf hegedűművész, Lenkei Henrik író, Kohut Georges A. New York-i egyetemi tanár. Moretta Moretta település Olaszországban, Piemont régióban, Cuneo megyében. Lakosainak száma 4141 fő (2017. január 1.). Moretta Cardè, Faule, Murello, Polonghera, Saluzzo, Torre San Giorgio, Villanova Solaro és Villafranca Piemonte községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Hillingdon Hillingdon Hillingdon kerületben, Londonban található körzet. Fekvése A Charing Crosstól 22,8 km-re nyugatra fekszik. Története Hillingdon egy ókori település volt, és ennek volt egy része Uxbridge. Utóbbi 1866-ban szakadt el. Az 1894-es helyi önkormányzati törvény Hillingdont két részre osztotta, és mind a kettő másik önkormányzat hatáskörébe került. 1938-ban mindkét települést Uxbridge-hez csatolták. A név 1965-től ismét haználatban, mikortól az 1963-as Londoni Kormányzati Törvény Nagy-London legnyugatibb körzetének ezt a nevet adta. Legközelebbi helyek Cowley Ickenham Uxbridge Hayes Legközelebbi metróállomás Hillingdon metróállomás Espinchal Espinchal település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 99 fő (2015). Espinchal Chanterelle, Montgreleix, Compains, Égliseneuve-d’Entraigues és La Godivelle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A25-ös autópálya (Ausztria) Az A25-ös autópálya (németül Welser Autobahn) egy autópálya Ausztriában. Az A1-es autópályától indul és összeköti vele az A8-as autópályát . Története 2003-ig linzi autópályának nevezték (németül Linzer Autobahn). A korábbi nevét a Linz nyugati elkerülőjeként tervezett A26 autópálya kapta meg. Az A1 autópálya Haid/Ansfelden csomópontjától indul és az A8-as autópályát a Wels csomópontjánál éri el. Eredetileg S38 gyorsforgalmi útként (németül Welser Schnellstraße) tervezték Linz és Wels között, Wels-kelet csomópontnál kereszteződéssel. Érdekességek Wels Ausztria egyetlen települése, melyet minden oldalról autópálya határol. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Welser Autobahn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. 801 Helwerthia A 801 Helwerthia (ideiglenes jelöléssel 1915 WQ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Max Wolf fedezte fel 1915. március 20-án. Mezőszombattelke Mezőszombattelke (románul: Sâmboleni) település Romániában, Kolozs megyében. Fekvése Kolozsvártól 49 km-re keletre, Nagysármástól 15 km-re északnyugatra, Pusztakamarás és Bárányvölgy közt fekvő település. Története 1228-ban említik először a források Zombathelek néven. Mező- előtagja először 1463-ban tűnik fel. Középkori lakói katolikusok voltak és egy 1329-ből fennmaradt oklevél tanúsága szerint - mely hatátjárási helyneveket tartalmaz - magyarok. A település eredeti lakossága azonban korán elpusztult, mert 1462-ben már román jobbágyok lakták a települést. A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Mocsi járásához tartozott. Lakossága 1910-ben 784 lakosa volt, ebből 687 román, 75 cigány, 15 magyar és 7 német nemzetiségűnek vallotta magát. 2002-ben 699 lakosából 614 román, 83 cigány és 2 magyar volt. Hivatkozások Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.) Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro Forrás Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6 Bolba Lajos Bolba Lajos (Késmárk, 1931. augusztus 2. – 2018. január 29.) magyar karmester, zenei rendező. A Magyar Rádió Szórakoztatózenei Osztályának egykori vezetője, számtalan könnyűzenei műsor (mint a Tessék választani!, a Made in Hungary, a Slágerbarátság), valamint hanglemezek, filmek, színdarabok zenei rendezője az 1960-as évektől. Bolba Éva, Bolba Tamás és Bolba Péter édesapja, valamint Póka Éva színésznő férje. Tanulmányai Pozsonyban cseh, német, szlovák és magyar nyelvű iskolába is járt. Mikor a második világháború alatt iskoláját lebombázták, Újtátrafüredre került, ahol liftesfiúként dolgozott. 1945-ben Magyarországra települt, a Berzsenyi Gimnáziumban folytatta tanulmányait. Itt fedezték fel zenei tehetségét, s ösztönözték, hogy a Zeneakadémián tanuljon tovább. Ott karvezetésből szerzett diplomát. Majd egy másik intézményben ének-, valamint szlovák nyelv és irodalom szakos tanárként is végzett. Munkássága Az egyetemi évek után tanárként dolgozott a Margit Gimnáziumban, majd az Erzsébet téri Kultúrház igazgatója lett. 1959-ben a Magyar Rádió könnyűzenei szerkesztőségéhez került. Hamarosan a Magyar Rádió Szórakoztatózenei Osztályát vezette. Ő hozta létre a számos hanglemezen, fesztiválokon, rádió- és televízióműsorokban rendszeresen közreműködő 14 tagú énekegyüttest, a Harmónia vokált. Évtizedeken át szerkesztette a Magyar Rádió könnyűzenei bemutatóit és hangversenyeit. Az 1960 és 1990 között évente megrendezett nagyszabású Tessék választani és a Made in Hungary című rendezvények a legjelentősebb bemutatói voltak a magyar könnyűzenei újdonságoknak. Zenei rendezője, szerkesztője volt a Magyar Televízió táncdalfesztiváljainak. 1986-ban a Magyar Rádió az ő kezdeményezésére alapította meg az eMeRTon-díjat, a magyar könnyűzenei szerzők és előadók méltó megbecsülésének céljából. Munkásságát többször is jutalmazták nívódíjjal. 20 éven át a József Attila Színház karnagya, majd 23 évig a Madách Színház, a Nemzeti Színház, az Irodalmi Színpad és a Városmajori Színház munkatársa volt. A 2000-es évektől a budapesti Felvonulási téren megrendezett Borfalu rendezvénysorozat szervezője és programigazgatója volt. Az általa alapított Ripacsok Társulattal 2014-ben készítette rendezőként Házaspárbaj c. színházi műsort. Színházi munkái A bestia (zenei vezető) Macskák (zenei vezető) Pajzán históriák (zenei vezető) Webber (zenei szerkesztő) Filmes munkái Hangárverés (tv-film, szerkesztő) A hallgatag hölgy (tv-film, zeneszerző, 1983) Rádiós könnyűzenei sorozatai Tessék választani! – tánczenei bemutató (1961–1991) Made in Hungary – tánczenei bemutató (1965–1983) Randevú – sanzonbemutató (1967–1980) Slágerbarátság – szovjet dalok bemutatója (1983–1988) Díjak, elismerések a Magyar Rádió többszörös nívódíjasa 2006: eMeRTon Életműdíj Kovács Lehel István Kovács Lehel István (Brassó, 1975. január 21. –) erdélyi magyar informatikus, egyetemi oktató. Élete 1997-ben informatika szakot végez a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, az első magyar nyelvű informatika csoport tagjaként. 1997–1999 között szoftverfejlesztő a kolozsvári Praemium Kft.-nél. 1999-től egyetemi oktató, 2006-ig a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, majd a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán. 2004-től adjunktus. 2006-ban doktorált a kolozsvári egyetemen. A FIRKA című diáklap informatika rovatának szerkesztője. 2015 tavaszától az Erdélyi Kárpát-egyesület elnöke. Hazai és külföldi szakmai és civil szervezetek tagja. Munkássága Kutatási területei: fordítóprogramok, programozási nyelvek, funkcionális nyelvek, objektumelvű programozási nyelvek, logikai rendszerek, mesterséges intelligencia, kognitív nyelvészet, rendszerelmélet, számítógépes grafika, számítógép-hálózatok. 2010-ben aranyérmet kap a 38. Genfi Nemzetközi Találmányi Szalonon Oktatás hatékonyságának növelésére szolgáló berendezéssel (társszerzők: Hantz Péter, Peter Huber, Brassai Sándor Tihamér) . Könyvei Szakkönyvek Számítógépes grafika , Scientia Kiadó , Kolozsvár, 2009. ISBN 978-973-1970-14-1. 384. o. Programozási nyelvek összehasonlító elemzése – A programozási nyelvek anatómiája , Kolozsvári Egyetemi Kiadó , Kolozsvár, 2004. ISBN 973-610-280-7. 264. o. Rendszerek elemzése és tervezése , Kolozsvári Egyetemi Kiadó , Kolozsvár, 2004. ISBN 973-610-333-1. 280. o. Programozási nyelvek összehasonlító elemzése – Az objektumorientált paradigma , Kolozsvári Egyetemi Kiadó , Kolozsvár, 2000. ISBN 973-8095-63-8. 132. o. A programozási nyelvek alapjai (Bíró Ernővel), Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1997. ISBN 973-97661-4-5. 96. o. Egyéb könyvek Hochbauer Gyula, Kovács Lehel István: Szent Mihály oltalmában - a türkösi római katolikus egyházközség története , Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság, Négyfalu, 2004. ISBN 973-0-03498-2. 240. o. Kovács Lehel István: Hétfalusi csángó tájszógyûjtemény , Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2005. ISBN 973-8439-20-5. 116. o. Kovács Lehel István, Sipos Gaudi Enikő: Volt egyszer egy iskola... - a hosszúfalusi fafaragászati iskola története , Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság, Négyfalu, 2005. 110. o. Kovács Lehel István: "Hivatásom és küldetésem: csángó népemért dolgozni" Dr. Papp Béla élete és munkássága , Fulgur Kiadó, Négyfalu, 2009. ISBN 978-973-88255-6-7. 275. o. Kovács Lehel István (szerk.): "Uram, te voltál hajlékunk nemzedékrol nemzedékre" A bácsfalusi evangélikus egyházközség története , Bácsfalusi Evangélikus-Lutheránus Egyházközség, Négyfalu, 2011. ISBN 978-973-0-11105-7. 340. o. Szakcikkei (válogatás) Zs. I. Lázár, L. I. Kovács, Z. Máthé: COMODI: Architecture for a Component-Based Scientific Computing System, Proceedings of the Applied Parallel Computing. State of the Art in Scientific Computing (PARA'06) , Umeå, Sweden, June 18-21, 2006, In: Lecture Notes in Computer Science, Volume 4699/2007, Springer-Verlag, Berlin / Heidelberg, 2007. ISSN 0302-9743 (Print) 1611-3349 (Online), ISBN 978-3-540-75754-2. 280-288. o. Z. Kátai, Lehel István Kovács, Zoltán Kása, Gyöngyvér Márton, Kinga Fogarasi, Ferenc Fogarasi: Cultivating algorithmic thinking: an important issue for both technical and HUMAN sciences, Teaching Mathematics and Computer Science , 9/1 (2011), ISSN 1589-7389 , 107-116. o. J. Sándor, L. I. Kovács: On perfect numbers connected with the composition of arithmetic function, Acta Universitatis Sapientiae, Mathematica , Vol. 1, No. 2, 2009. ISSN 1844-6086 , 183-192. o. Z. Kátai, L. I. Kovács: Towers of Hanoi – where programming techniques blend, Acta Universitatis Sapientiae, Informatica , Vol. 1., No. 1, 2009. ISSN 1844-6086 , 89-108. o. Z. Csörnyei, L. Kovács, G. Légrádi: Purely Functional Programming and the Object-Oriented Inheritance, Pure Mathematics and Applications (PU.M.A.) Vol. 13. No. 1-2., Department of Mathematics, Budapest University of Economics, Department of Mathematics, University of Siena, Budapest, 2002. ISSN 1218-4586 , 125-132. o. Sainte-Gemme (Indre) Sainte-Gemme település Franciaországban, Indre megyében. Lakosainak száma 269 fő (2015). Sainte-Gemme Arpheuilles, Buzançais, Mézières-en-Brenne, Saint-Genou, Saulnay és Vendœuvres községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: IV. Vilmos bajor herceg IV. Vilmos (1493. november 13. – 1550. március 7.), a Wittelsbach-házból való bajor herceg, 1508-tól haláláig Bajorország uralkodó hercege. Élete Származása Vilmos herceg édesapja IV. Albert bajor herceg (1447–1508) volt, III. Albert bajor herceg (1401–1460) és Anna braunschweig-grubenhageni hercegnő (1420–1474) fia. Édesanyja Habsburg Kinga osztrák főhercegnő (1465–1520) volt, III. Frigyes német-római császár és Eleonóra portugál infánsnő leánya. Szülei házasságából nyolc gyermek született: Szidónia hercegnő (Sidonie, 1488–1505), V. Lajos pfalzi választófejedelem eljegyzett menyasszonyaként hunyt el, Szibilla hercegnő (Sibylle, 1489–1519), aki 1511-ben V. Lajos pfalzi választófejedelem (1478–1544) felesége lett, Szabina hercegnő (Sabine, 1492–1564), aki 1511-ben I. Ulrik württembergi herceghez (1487–1550) ment feleségül, Vilmos herceg (Wilhelm, 1493–1550), trónörökös, 1508-tól IV. Vilmos néven uralkodó herceg, aki 1522-ben Maria Jakobäa von Baden őrgrófnőt (1507–1580) vette feleségül, Lajos herceg (Ludwig, 1495–1545), X. Lajos néven Landshut hercege, Vohburg grófja, Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1499–1500), kisgyermekként elhunyt, Ernő herceg (Ernst, 1500–1560), a Passaui Püspökség és a Salzburgi Érsekség adminisztrátora Zsuzsanna hercegnő (Susanne, 1502–1543), aki 1518-ban Kázmér brandenburg-kulmbachi őrgrófhoz († 1527), majd 1529-ben Ottó Henrik (Ottheinrich) pfalz-neuburgi grófhoz († 1559) ment férjhez. Házassága, gyermekei 1522. október 5-én IV. Vilmos herceg Münchenben feleségül vette Maria Jakobäa von Baden őrgrófnőt (1507–1580), I. Fülöp badeni őrgróf és Erzsébet pfalzi hercegnő leányát. Négy gyermekük született: Tivadar herceg (Theodor, 1526–1534), gyermekként meghalt, Albert herceg (Albrecht, 1528–1579), trónörökös, 1550-től V. Albert néven Bajorország uralkodó hercege, Vilmos (Wilhelm, 1529–1530), kisgyermekként meghalt, Mechthild hercegnő (1532–1565), aki 1557-ben Filibert badeni őrgrófhoz (1536–1569) ment feleségül. A herceg házasságon kívüli viszonyából, melyet Margarete Hausner von Stettberg-gel folytatott, még egy fia született, Georg von Hegnenberg lovag (1509–1590). Uralkodása 15 éves korában elhunyt édesapja, és ő örökölte Bajorországot, de – korára való tekintettel – gyámság alatt állt. 1511-ben öccse X. Lajos néven társuralkodó lett. Vilmos hithű katolikusként a reformáció esküdt ellensége volt, és támogatta az ugyancsak katolikus V. Károly német-római császárt törekvéseiben. Később, amikor a cseh korona Károly fivérére, I. Ferdinánd magyar királyra szállt, Vilmos igényt formált Csehországra Ferdinánd ellenfelével, Szapolyai Jánossal lépve szövetségre. Ezek a nézeteltérések az idők során elcsöndesedtek, és Vilmos továbbra is támogatta Károlyt, ezúttal a schmalkaldeni háborúban. Nem sikerült ugyanakkor megszereznie a hőn áhított pfalzi választófejedelmi méltóságot. Jelentős tette, hogy az ingolstadti egyetemet a jezsuitákra bízta, ezzel az egyetem az ellenreformáció egyik gyújtópontjává vált. Vilmos 42 évnyi uralkodás után hunyt el 1550-ben. Utóda fia, V. Albert lett. Forrás Bokor József (szerk.). Vilmos (7), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Lukács család (erzsébetvárosi) Az erzsébetvárosi Lukács család egy örmény eredetű, magyarországi nemesi család. Története A családtagok örmény ősökkel bírnak, a mai Románia és Bulgária területéről költöztek Erzsébetvárosba. Nemességet Lukács Jakab kereskedő kapott nejével, Thodor Margittal és gyermekeikkel együtt 1762. július 26-án Mária Teréziától. Jakab testvérei, Lukács, Lázár és Izsák, 1760-ban ugyancsak megkapták a magyar nemesi rangot. Jakabnak három fia is továbbvitte a család nevét. A leszármazottak között megannyi politikust találhatunk, akik közül egyikük még a miniszterelnöki székig is eljutott. A családból György, Miklós és Sándor testvérek 1912. december 17-én bárói méltóságot kaptak Ferenc Józseftől, és ezzel együtt a király engedélyezte azt is nekik, hogy édesanyjuk családjának a nevét, előnevét és címerét egyesítsék sajátjukkal, így a Perényi-Lukács nevet vették fel. Ezután erzsébetvárosi előnevüket el is hagyták, csak a perényi predikátumot használták a továbbiakban. Címere A Magyar nemes családok című könyvben ez olvasható: Czímere: kék paizsban ezüst szarufa alatt fészkében ülő pelikán három fiát táplálja, a szarufa két oldala mellett egy-egy összefordult arany oroszlán, a jobboldali pálmaágat, a baloldali kardot tartván, a szarufa felett hatágu arany csillag ragyog. Sisakdisz: jobb előlábában pálmaágat és kardot tartó arany oroszlán növekvően. Foszlányok: arany-kék, ezüst-kék. 1988-as wimbledoni teniszbajnokság Az 1988-as wimbledoni teniszbajnokság az év harmadik Grand Slam-tornája, a wimbledoni teniszbajnokság 102. kiadása volt, amelyet június 20–július 4. között rendeztek meg. A férfiaknál a svéd Stefan Edberg, nőknél a német Steffi Graf nyert. Döntők Férfi egyes Stefan Edberg - Boris Becker 4-6 7-6(7-2) 6-4 6-2 Női egyes Steffi Graf - Martina Navratilova 5-7 6-2 6-1 Férfi páros Ken Flach / Robert Seguso - John Fitzgerald / Anders Jarryd 6-4 2-6 6-4 7-6(7-3) Női páros Steffi Graf / Gabriela Sabatini - Larisa Neiland / Natallja Zverava 6-3 1-6 12-10 Vegyes páros Sherwood Stewart / Zina Garrison - Kelly Jones / Gretchen Magers 6-1 7-6(7-3) Juniorok Fiú egyéni Nicolás Pereira – Guillaume Raoux 7–6(4), 6–2 Lány egyéni Brenda Schultz – Emmanuelle Derly 7–6(5), 6–1 Fiú páros Jason Stoltenberg / Todd Woodbridge – David Rikl / Tomáš Anzari 6–4, 1–6, 7–5 Lány páros Jo-Anne Faull / Rachel McQuillan – Alexia Dechaume / Emmanuelle Derly 4–6, 6–2, 6–3 British Rail 86 sorozat A British Rail 86 sorozat egy angol 25 kV 50 Hz-es áramrendszerű villamosmozdony-sorozat. A 100 db mozdonyt 1965 és 1966 között gyártották. Ezek a mozdonyok az akkor frissen villamosított West Coast Main Line vonalon közlekedtek, ahol a gőzmozdonyokat váltották fel. A sorozat elősegítette a gőzmozdonyok folyamatos selejtezését, ami 1968-ig tartott. A gépek a távolsági forgalomban vettek részt, London Euston-ból Birminghambe, Crewe-be, Manchester Piccadilly-be, Liverpool-ba, majd később Prestonba és Glasgowba közlekedtek. Üzemeltetők British Rail , Freightliner, Network Rail, GB Railfreight Floyd ZRt. Magyarországi alkalmazásuk Floyd ZRt. megvásárolt kettő, majd még további kettő British Rail 86-os sorozatú mozdonyt. Az átépített járműveket 2009. január 30-án mutatták be Long Marston-ban. Mindkét mozdony az európai szabványoknak megfelelően lett módosítva, így például felső középső fényszórót kapott. Az Europhoenix festésű mozdony korábban a 86 247 pályaszámot viselte magán. A 86 248-as mozdony is megújult, új magyar pályaszáma 91 55 0450 001-7. A mozdony először Crewe-ba ment február 3-án, ahol tesztelték a működését, majd tehervonatba sorozva érkezett meg Magyarországra. Aradon felszerelték magyar vonatbefolyásolóval, és 2009 áprilisa óta a Floyd ZRt. tehervonatait továbbítja. 2013-ban újabb két mozdony érkezett a társasághoz, így már összesen nyolc db üzemel Magyarországon. További kettő pedig meg lett rendelve. A fekete/rózsaszín festésű mozdony beceneve Pink Floyd lett. Érdekességek A mozdony szerepel a Transport Tycoon Deluxe nevű játékprogramban is, mint SH "30". Cassin-mézkalauz A Cassin-mézkalauz (Prodotiscus insignis) a madarak (Aves) osztályának a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a mézkalauzfélék (Indicatoridae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Cassin's Honeyguide). Előfordulása Angola, Benin, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Elefántcsontpart, Etiópia, Gabon, Ghána, Guinea, Kenya, Libéria, Nigéria, Szenegál, Sierra Leone, Szudán, Togo és Uganda területén honos. Alfajai Prodotiscus insignis flavodorsalis Prodotiscus insignis insignis Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 12.) Jung Tamás Jung Tamás (Székelykeve, 1911. december 20. – Nagybecskerek, 1992. december 5.) címzetes püspök, bánáti apostoli kormányzó. Pályafutása Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd Nagybecskerekre került, ahol az Engel konviktus növendékeként érettségizett 1931-ben. Teológiai tanulmányait Németországban, a Frankfurt am Main-i jezsuitáknál végezte. Nagybecskereken szentelték pappá 1936. július 12-én. Ezt követően Versecen volt káplán, majd lelkész Hódegyházán; innen Beodrára került, ahol papi teendőit egészen 1943-ig végezte. A második világháború közepette került Muzslyára, ahol igen kedvelt lelkész volt. 1949-ben került Nagybecskerekre plébánosként, ahol a fogadtatás igen kedvezőtlen volt; az egyháztanács lemondott a „falusi pap” plébánossá való kinevezése miatt. Ez a kép azonban igen gyorsan megváltozott és Jung Tamás egyre kedveltebb plébános lett a hívők körében. Püspöki pályafutása VI. Pál pápa 1971. december 22-én a numidiai Castellanum címzetes püspökévé és a Bánáti apostoli kormányzóság apostoli kormányzójává nevezte ki. 1972. február 13-án szentelték püspökké Nagybecskereken. Püspökké szentelte Maio Cagna címzetes érsek, a Szentszék jugoszláviai követe. Társszentelők: Gabriel Bukatko belgrádi érsek, Matija Zvekanović szabadkai és Udvardy József csanádi püspök. Püspöki jelmondata: „CONFORMIS IN CHRISTO GREGI” Krisztusban eggyéforrva a nyájjal. A Szentszék a Bánáti apostoli kormányzóságot 1986. december 16-án egyházmegyei rangra emelte Nagybecskereki egyházmegye néven, de tekintettel arra, hogy Jung Tamás már elmúlt 75 éves nem lehetett megyés püspök, hanem mint apostoli kormányzó vezette a püspökséget egészen 1988. február 14-ig, amikor is átadta hivatalát Huzsvár László első megyés püspöknek. Hosszan tartó súlyos betegség után 1992. december 5-én hunyt el Nagybecskereken. A nagybecskereki katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. Kinn az orosz vadonban A Kinn az orosz vadonban (Wild Russia) című filmsorozat Oroszország tájait mutatja be, miközben megismerkedünk az ottani állat- és növényvilággal. Láthatóak benne a kamcsatkai vulkánok, rénszarvascsordák Szibériában és a magas hegykúpok a Kaukázuson. Részek Szibéria A benne lévő állatok: Holló Szürke farkas Jakut ló Hódaru Szibériában csak 4 költ pár él. Összesen 3500 él az északi féltekén. Pézsma szarvas Rénszarvas Kerceréce Tegzes Sztyeppi sikló Ürge Csíkos mókus Szögletesfogsorú gőte Akár évekig is megfagyhatnak. Ha elég "meleg" az id, kiolvad és úgy tesz mintha mi se történt volna. Vadló Teve Golyvás gazella Argali Bajkál fóka Barna medve Hangya Kőszáli kecske Vaddisznó Sarkvidék Az előforduló állatok: Ez a terület kétszer nagyobb, mint Ausztrália. Grönlandi fóka Sarki lúd és más költő madarak Sarki róka Pajzsos cankó Lemming Pézsmatulok Rénszarvas Hóbagoly Beluga Rövidujjú csüllő Lumma – egyedszámuk az 1 000 000-t is megközelíti Jegesmedve Rozmár Kamcsatka Az itt lévő állatok: Óriásrétisas Lazac Vörös róka Rövidcsőrű siketfajd Hófajd Barna medve Hermelin Barázdabillegető Havasi juh Rénszarvas Rozsomák Kaukázus Ötször nagyobb terület mint Magyarország Kaukázusi zerge Barna medve Vaddisznó Fakopáncs Eurázsiai hiúz Dámszarvas Tatár antilop Sün Szkolopendra Pártásdaru Teknősök Gyíkfejű agáma Keselyű Jégmadár Hiúz Mókus Lábatlan gyík Fuentelisendo Fuentelisendo település Spanyolországban, Burgos tartományban. Lakosainak száma 86 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Remo Freuler Remo Freuler (Ennenda, 1992. április 15. –) svájci válogatott labdarúgó, jelenleg az olasz Atalanta játékosa. Pályafutása Klubcsapatban 2010. május 1-jén mutatkozott be a Winterthur csapatában a Schaffhausen elleni 3–0-ra megnyert bajnokin csereként. A szezon végén a Grasshopper csapatába igazolt és szeptemberben bemutatkozott az FC Basel elleni bajnoki találkozón. 2012 februárjában kölcsönbe visszatért a Winterthur csapatához, majd 2013 júliusában szerződtették is. 2014. február 18-án aláírt a Luzern csapatához. Két évvel később az olasz Atalanta csapatához írt alá. A válogatottban 2017. március 25-én mutatkozott be a felnőtt válogatottban Litvánia elleni világbajnoki selejtező mérkőzésen. Coulx Coulx település Franciaországban, Lot-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 238 fő (2015). Coulx Brugnac, Monclar, Montastruc, Tombebœuf, Tourtrès és Verteuil-d’Agenais községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság (selejtező – 4. csoport) A 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjének 4. csoportjának mérkőzéseit tartalmazó lapja. A csoportban Svédország, Lengyelország, Magyarország, Lettország és San Marino szerepelt. A csapatok körmérkőzéses, oda-visszavágós rendszerben játszottak egymással. Svédország kijutott a Európa-bajnokságra. Lettország pótselejtezőt játszott, amelyet megnyert és kijutott az Eb-re. Szelvényezettek A szelvényezettek (Articulata) egy elavult rendszertani kategória, amely egészen a legutóbbi időkig használatban volt. Ide sorolták azokat az ősszájú törzseket, amelyekre a szelvényezettség jellemző: a gyűrűsférgeket (Annelida), az féreglábúakat (Archipodiata) és az ízeltlábúakat (Arthropoda). A szelvényezettség azt jelenti, hogy a kétoldalian részarányos (bilateriális) test a főtengelye mentén részekre tagolódik, s a részek egymás után megismétlődnek. A szelvényezettség nem csak a fent említett törzseknél fordul elő, hanem más rokonsági körökben, többek között a gerincesek között is. Alapvetően megkülönböztethetünk külső és belső szelvényezettséget. Külső szelvényezettség: az állat testének szelvényezettsége a külső felépítésében nyilvánul meg, melyet nem szükségszerűen követ a belső szelvényezettség. Belső szelvényezettség: a szelvényezettség a belső szervekre is kiterjed; egyes szervek, szervrendszerek szelvényenként ismétlődnek (pl. a gyűrűsférgeknél a vesécskék). A külső és belső szelvényezettség gyakran együtt jelentkezik, azonban előfordul, hogy csak az egyik, vagy csak a másik jellemző. A gyűrűsférgek között például általában mindkettő jellemző. Az emlősök (Mammalia) között a belső szelvényezettség egyik legtipikusabb megjelenítője az idegrendszer: a gerincvelői idegek szelvényezetten lépnek ki a gerincagyból, s rostjaik szelvényesen hálózzák be a testet. A halakon – főképpen a porcoshalakon (Chondrichthyes) – pedig még az izomrendszer és a kiválasztó rendszer is erőteljesen szelvényezett felépítésű. A szelvényezettséget továbbá feloszthatjuk homonóm és heteronóm szelvényezettségre. Homonóm szelvényezettség: a szelvények morfológiailag azonosak, nem olvadtak össze nagyobb testtájakká. Heteronóm szelvényesség: a szelvények morfológiailag különböznek, testtájakká olvadtak össze. A gyűrűsférgek tipikusan homonóm szelvényezettek, míg az ízeltlábúak heteronóm szelvenyezettségűek, a szelvények testtájakká olvadtak össze (fej, tor: elő-, közép- és utótor, potroh). A csáprágós ízeltlábúak között a legszélsőségesebb esetben eltűnik a szelvényesség a testtájak teljes összeolvadásával (atkák – Acari). A szelvényezettek alatt tehát mint rendszertani kategória alatt csak a gyűrűsférgeket, a féreglábúakat és az ízeltlábúakat értették, annak ellenére, hogy a szelvényesség más rokonsági körökben is kialakult, habár nem olyan látványosan, mint ezekben a csoportokban. A szelvényezettek kategóriaként főtörzsként vagy szupertörzsként szerepelt, s ezért is hívták a gyűrűsférgeket és ízeltlábúakat egymással rokonító filogenetikai elképzelést „Articulata szupertörzs”-hipotézisnek, mely több mint 150 éven keresztül a zoológia egyik általánosan elfogadott és használt, anatómiai–morfológiai bizonyítékok alapján hitelesnek tekintett elmélet volt. A molekuláris kladisztika eredményei alapján ez az elmélet a továbbiakban nem tartható, s meg kell állapítani, hogy a szelvényezettség az ősszájúak törzscsoportján belül nem jelent feltétlen monofiletikusságot. A molekuláris kutatások ugyanis kiderítették, hogy az ősszájúak két fő fejlődési irányra oszlanak: spirális barázdálódásúak (Spiralia) :ide tartoznak a gyűrűsférgek, és a legközelebbi rokonaik a nem szelvényezett testű puhatestűek (Mollusca) ; vedlő ősszájúak (Ecdysozoa) : ide sorolhatók az ízeltlábúak, s legközelebbi rokonaik a valóban szelvényezett karmos féreglábúak (őslégcsövesek; Onychophora ) és a medveállatkák (Tardigrada) . Azonban számos nem szelvényezett csoport is tartozik ide, mint pl. a fonálférgek (Nematoda) , húrférgek (Nematomorpha) . Érdekes továbbá, hogy a féreglábúak törzse a korábbi formájában megszűnt. Ugyanis korábban közéjük sorolták a karmos féreglábúakat, a medveállatkákat és a féregatkákat. Az előbbi kettő valóban testvércsoportja egymásnak, azonban a féregatkák az ízeltlábúak közé, méghozzá a rákokhoz (Crustacea) kerültek, ugyanis a molekuláris eredmények azt bizonyítják, hogy ezek az állatok erőteljesen redukálódott, parazita rákok. Wallsbüll Wallsbüll település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Esplugues de Llobregat Esplugues de Llobregat település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 45 890 fő (2017). Földrajza Esplugues de Llobregat Barcelona, L’Hospitalet de Llobregat, Cornellà de Llobregat, Sant Joan Despí és Sant Just Desvern községekkel határos. Testvértelepülések Macael Ahrensburg Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Pierrefitte-en-Auge Pierrefitte-en-Auge település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 158 fő (2015). Pierrefitte-en-Auge Le Breuil-en-Auge, Fierville-les-Parcs, Manneville-la-Pipard, Pont-l'Évêque, Saint-Hymer és Saint-Julien-sur-Calonne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mezőtúri kistérség A Mezőtúri kistérség kistérség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, központja: Mezőtúr. Molnár Mariann (labdarúgó) Molnár Mariann (Szolnok, 1976. augusztus 6. –) magyar bajnok labdarúgó, középpályás. Pályafutása A Femina labdarúgója volt, ahol két bajnoki címet szerzett a csapattal. A 2000-es években a futsal bajnokságban szerepelt, a REAC és az Alba-Vesta csapataiban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1995–96, 1996–97 2.: 1994–95, 1999–00 3.: 1997–98, 1998–99 Magyar kupa győztes: 1996 döntős:2000 Guillaume Katz Guillaume Katz (Lausanne, 1989. február 4. –) svájci zsidó labdarúgóhátvéd. Jegyzet http://one.co.il/Article/15-16/1,1,5,0/193178.html?ref=hp Forrás Guillaume Katz adatlapja a transfermarkt.co.uk oldalon (angolul) 2031 Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század Évtizedek: 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek – 2070-es évek – 2080-as évek Évek: 2026 – 2027 – 2028 – 2029 – 2030 – 2031 – 2032 – 2033 – 2034 – 2035 – 2036 Események Határozatlan dátumú események A magyar nyelv nagyszótára utolsó kötete kiadásának tervezett éve annak alkalmából, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság 200 évvel korábban, 1831-ben határozta el egy magyar nagyszótár létrehozását. Wallstawe Wallstawe település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Népesség A település népességének változása: 1988 a vasúti közlekedésben Ez a szócikk a 1988-ban történt vasúti eseményeket mutatja be. Események a világban Március 13. – Megnyílt a Szeikan-alagút Japánban Counter-Strike: Global Offensive A Counter-Strike: Global Offensive (röviden: CS:GO) egy online csapatalapú first-person shooter, amelyet jelenleg a Valve Corporation és a Hidden Path Entertainment fejleszt, akik korábban a Counter-Strike: Source frissítéseiért feleltek. Ez a negyedik része a Counter-Strike sorozatnak, leszámítva a Counter-Strike: Neo és a Counter-Strike: Online játékokat. A Global Offensive kiadási időpontja 2012. augusztus 21. Microsoft Windows, OS X, PlayStation 3 és Xbox 360 platformokon egyaránt. A hagyományos pályák mellett újabbak is megjelennek az új szereplők, fegyverek és játékmódok mellett. A játék továbbá támogatja a meccskészítést és ranglistákat is vezet. Kezdetben cross-platform többjátékos módot terveztek, ám ezt a későbbiekben elvetették. A PlayStation 3 változat DualShock 3 kontroller mellett USB-s egér és billentyűzet, illetve PlayStation Move támogatásban is részesült. Játékmenet Játékmenetét tekintve a játék kompetitív jellegű. A sorozat többi tagjaihoz hasonlóan a játékban két csapat méri össze az erejét, a terroristák (T-k) és a terrorelhárítók (CT-k). A Counter-Strike sorozat klasszikus bombalerakós és túszos játékmódja (5 játékos 5 ellen, 30 körös meccs/10 játékos 10 ellen, 15 körös meccs) mellett más játékmódok is játszhatóak: Fegyververseny (Arms Race), Demolition, Deathmatch, Szárnysegéd (Wingman, 2v2) és Repülő Felderítő (Flying Scoutsman). A játék e-sportként A játék az e-sportok terén a legnépszerűbb játékok közé sorolható. Évente több kisebb bajnokságot, illetve 1-2, Valve által szponzorált bajnokságokat, úgynevezett major eseményeket szerveznek. Eddig 12 ilyen esemény valósult meg, ebből 9 Európában (háromszor Kölnben, kétszer Jönköpingben, kétszer Katowicében, egyszer Kolozsváron és egyszer Krakkóban), három pedig az Amerikai Egyesült Államokban (Columbusban, Atlantában és Bostonban). A világ bármely pontjáról kvalifikálhatják magukat a csapatok a helyi minor bajnokságokon, hogy ők lehessenek a 16 résztvevő csapat egyike. A major versenyek összdíjazása eredetileg 250 000 $ volt, de ezt a Valve 2016. február 23-án 1 000 000 $-ra növelte. A nyolcadik major eseményt, az MLG Columbus-t 2016. március 29-e és április 4-e között rendezték meg. Ezt az eseményt 1,6 millió néző nézte egyidejűleg, valamint az esemény alatt a nézők összesen 45 millió órányi közvetítést néztek meg. A kilencedik major verseny az ESL One Cologne volt, ahol az SK Gaming csapat megvédte Columbus-ban szerzett címét. Ezt 2016. július 5-étől 10-éig rendezték meg Kölnben, a Lanxess Arénában. A tizedik major versenyt, az ELEAGUE Major-t 2017. január 22-e és 29-e között rendezték meg Atlantában, Georgia államban. Marie Bashkirtseff Marie Bashkirtseff (oroszul: Мария Константиновна Башкирцева; Poltava mellett /Orosz Birodalom, ma Ukrajna/, 1858. november 24. – Párizs, 1884. október 31.) orosz származású francia festőnő, szobrász és írónő. A naturalizmus irányzatát követte. Naplója és levelei által vált híressé. Életútja Gazdag nemesi családban született. Szülei Marie 12 éves korában elváltak, Marie az édesanyjával és annak szüleivel maradt, akik Bécsbe, Baden-Badenbe, majd Genfbe vitték, onnan Franciaországba . Marie a zenében, a színészetben, a rajzolásban, a festésben mutatott tehetséget, korai torokgyulladása miatt a színészi pályáról le kellett mondania, a rajzot és a festést választotta, a párizsi Julián Akadémián tanult, mestere Jules Bastien-Lepage. Életképeket, portrékat festett, szoborvázlatokat készített, ezek mind mutatják az ő tehetségét, művészi érzékenységét. Sajnos az idők során e művekből számos darab elpusztult vagy elkallódott. Betegségére, a tuberkulózisra korán fény derült, már 16 éves korában, különböző üdülőhelyeken gyógyíttatta a család, Marie ekkortól kezdve írta naplóját, ebbe a tevékenységbe menekült, hogy legyőzze a halált. Élete utolsó pillanatáig, amely 25 éves korában következett be, írta naplóját és leveleit (levelezésben állt Guy de Maupassant-nal is). Utóbb ezek révén vált híressé, naplójának csonka és a cenzúrázott (a család cenzúrázta, hogy bizonyos családi titkok ne kerüljenek napvilágra, például éppen ez kötődik a művésznő születési dátumával kapcsolatos problémákhoz, sokáig 1860-ra tették születésének évét, a művésznő naplójából kiderül, hogy még 1858-ban, szüleinek összeházasodása előtt született) változata 1887-ben jelent meg francia nyelven és hamarosan számos nyelvre lefordították, angolra 1889-ben, 1897-ben német nyelvre, majd oroszul is megjelent. A 20. században az euroatlanti kultúrában igen nagy érdeklődést váltott ki naplója. Magyarországon 1920-ban fordította le naplóját magyar nyelvre Udvarhelyi Ádám, két kötetben jelent meg a budapesti Világirodalom-kiadónál, a mű több fordítást és több kiadást is megért Magyarországon is. Még az Osztrák–Magyar Monarchia időszakában szokásos névátírást alkalmazták, Baskircsev Mária ill. Bashkirtseff Mária néven szerepeltetették a kötetek címében. Francia nyelven is kerültek be munkái közkönyvtárainkba (például: Lettres de Marie Bashkirtseff / Marie Bashkirtseff. Préf. par François Copée. Paris : Charpentier, 1891. XII, 282 p, 6 t. ill.; Noveau journal inédit / Marie Bashkirtseff. Paris : La Revue, 1901. 241 p., 18 t. ill.). A művésznőt a párizsi Passyi temetőben helyezték örök nyugalomra. Írásai magyarul Baskircsev Mária naplója / ... ford. Udvarhelyi Ádám. Budapest : Világirodalom, 1920. 2 db Baskircsev Mária naplója / ... ford. Nyireő Éva. Budapest : Világirodalom, 1925. 1 db Mária Bashkirtseff intim vallomásai / sajtó alá rend. Pierre Borel ; ford. Havas József. Budapest : Dante, [1927]. 4 db Baskircsev Mária naplója / francia eredetiből ford. Nyireő Éva. 4. kiad. Budapest : Világirodalom, 1930. 2 db Bashkirtseff Mária intim vallomásai / sajtó alá rend. Pierre Borel ; ford. Havas József. Budapest : Dante : Wodianer Nyomda, 1937. 4 db Baskircsev Mária naplója / ... ford. Nyireő Éva. Budapest : Nova Irodalmi Intézet, 1943. 2 db Bashkirtseff Mária naplója /... ford. Berend Miklósné . Budapest : Genius Kiadás, 194? 478 p. Defensive end A Defensive End vagy röviden End (DE) egy pozíció az amerikai futballban. A fal szélén áll, célja, hogy sackelje az irányítót, vagy szerelje a futót. Ez az ellenfél által hívott játéktól függ. Szerepköre Mint már ismert, sack, vagy futók szerelése a feladata. Ezek a tradicionális "waiting" endek. Az ún. "crashing" endek hátra rohannak így megzavarva az ellenfél játékát. A "waiting" endeket is kétfelé lehet bontani. Vannak a "futójáték-megállító" endek melyek próbálják az ellenfél által nyitott lyukakat lezárni, így állítva meg a futásokat. Nekik az erejüket, és intelligenciájukat kell kihasználni. Illetve van a "pass rush end", aki általában egyszerűen megpróbálja megkerülni a falat, hogy közelebb kerüljön a sackhez, vagy, hogy inside playeket kényszerítsen. Ők inkább a gyors és kitartó játékosok közül valók. Mezszámai Általában a mezszámai 90-től 99-ig vagy 50-től 59-ig lehetnek. Tüke-díj A Tüke-díjat a pécsi polgárok szavazata alapján olyan személy kaphatja meg, aki Pécs fejlődéséhez példamutató tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult. A díj bemutatása A díjat alapító Tüke Alapítvány 2003-ban úgy döntött, hogy a tisztelet és megbecsülés kifejezésére létrehozza a Tüke-díjat azok számára, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak/nyújtanak Pécs felemelkedése érdekében. A díjat 2004-től kezdődően, minden esztendőben január 21-én, Pécs szabad királyi város rangjára emelésének napjára (1780-ban ezen a napon állíttatta ki Mária Terézia királynő a kancelláriában a város felszabadítására vonatkozó királyi privilégiumlevelet) emlékezve adják át. Az első tíz évben a díjat a pécsi székesegyházban Garadnay Balázs által bemutatott szentmisét követően, a kitüntetettek teljes laudatiójának Bőzsöny Ferenc (a Magyar Rádió nyugalmazott főbemondója) általi felolvasása után adták át. 2014-től az egyház belső rendjének változása miatt a díj átadására nem a szentmise után a Székesegyházban, hanem a Dóm Kőtárban került sor. A külön szervezett műsoros eseményen 2014-ben Németh János színművész, 2015-től Halmos Gábor alapító kurátor olvassa fel a kitüntetett teljes laudatióját. 2018-ban a XV. Jubileumi Tüke-díj átadása előtti szentmisét, Dr. Udvardy György megyéspüspök celebrálta. A Tüke-díj a Citrom utcai Tüke kút kicsinyített eozin-másolata, mely Fürtös György keramikus alkotása. Az Ifjúsági Tüke-díj alkotója Krassói Száva keramikus. Mindkét díj a Zsolnay Porcelánmanufaktúra terméke. A díjat Habsburg György a Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke, és Kerényi János a Tüke Alapítvány elnöke adják át. A jelölés módja Jelöltet állítani a médiában történő meghirdetést (novemberenként) követően írásban, a 7624 Pécs, Szent István tér 17. postacímen illetve a tukealapitvany@freemail.hu címen lehet. Jelölt nem csak tüke lehet, hanem bármely személy aki sokat tett Pécs városáért. Tehát a díjat tükék adják a polgárok javaslatai alapján, de a díjat nem csak tükék kaphatják. Az alapító kurátorok, akik a polgárok jelölései alapján a díjazottakkal kibővített kuratóriummal együtt a díjazottak személyéről döntenek: Bruhács János egyetemi tanár Garadnay Balázs püspöki helynök Habsburg György a Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke Halmos Gábor irodavezető Kerényi János a Tüke Alapítvány elnöke Tillai Aurél egyetemi tanár A díjat alapító Tüke Alapítvány A pécsi tükék egy csoportja elhatározta, hogy összefogásukkal segítik szülővárosuk fejlődését, érvényre juttatva a város értékes tradícióit, amellyel Pécs életét emberibbé tehetik. A Tüke Alapítványt 1997. július 1-én alapította a Polgári Kör Pécs Egyesület. Az alapítvány elsőként Zsolnay Vilmos születésének 170. és a Zsolnay-gyár alapításának 145. évfordulójára a Tüke díszkút felállítását tűzte ki célul. Tüke mise A zene története során számos olyan zeneműről tudunk, amely állami, városi, egyházi esemény, vagy királyi, főúri, polgári igény révén megfogalmazott megrendelés alapján keletkezett. Így jött létre például a Firenzei dóm felavatására írt mise már a XV. században, Johann Sebastian Bach Tanácsválasztási kantátája, Ferenc József koronázására írta Liszt Ferenc a Koronázási misét, Johannes Brahms egyetemi ünnepségre az Akadémiai ünnepi nyitányt, vagy Liszt Ferenc Esztergomi miséje. E hagyományt követően a Tüke kuratórium úgy döntött, hogy felkéri a kuratórium alapító tagját, Tillai Aurél Liszt-díjas karnagyot, hogy a Tüke-díj átadásának ünnepi alkalmára komponálja meg a Tüke misét. A szerző vezényletével 2008-ban hangzott el első alkalommal a Tüke mise (Missa brevis) mint kórusmű, énekes szólistákkal, és egyéni színeket hordozó hangszeres (fuvola, trombita, cselló, orgona) kísérettel, a Pécsi Kamarakórus közreműködésével. Mivel a Tüke-díj átadása évről évre a Pécsi Székesegyházban történik, a zenemű is itt hangzik el. Egyéb díjak Ifjúsági Tüke-díj A díjalapítás célja: Erősíteni a „Tükék” összetartozását, elősegítve a fiatalok közösségi fejlődését. A díj szellemisége járuljon hozzá az egyetemes kulturális értékeink és a különböző szakmakultúrák közötti harmónia elmélyítését. Járuljon hozzá olyan értékek elismeréséhez, amelyek színvonala méltó a pécsi tükeség által képviselt és elfogadott normákhoz. Az Ifjúsági Tüke-díjat 2018-tól, a kuratórium döntése alapján, az a 30 év alatti, Pécsett született fiatal kaphatja meg, aki kimagasló tanulmányi, tudományos, kutatói, művészeti/alkotói, sport sikert és teljesítményt, figyelemre méltó, példamutató cselekedetet (az élet bármely területén) nyújt. A díj eozinból készült, mely Krassói Száva keramikus alkotása és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra terméke. A jelöltre javaslatot tehetnek minden év november 10-ig: a Pécs városában bejegyzett szak és középiskolák igazgatói, a Pécs városában bejegyzett felsőfokú intézmények vezetői, az MTA regionális szerve, a Pécs városában bejegyzett sportegyesületek, a Pécsett tevékenykedő egyházak, a pécsi polgárok, a Pécs Baranya Kereskedelmi és Iparkamara. Sainte-Hélène (Gironde) Sainte-Hélène egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 1977 – 2014 Yves Lecaudey 1914 – 2020 Allain Camedescasse Látnivalók Sainte-Hélène templom Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás Prefektúrák Honlap Velilla del Río Carrión Velilla del Río Carrión település Spanyolországban, Palencia tartományban. Velilla del Río Carrión Cervera de Pisuerga, Triollo, Santibáñez de la Peña, Guardo, Valderrueda, Boca de Huérgano és Vega de Liébana községekkel határos. Lakosainak száma 1330 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nehéz az út 1969-ben jelent meg az Illés - Nehéz az út című albuma, Keresztes Tibor (Cintula) összekötőszövegével, melyen már kizárólag Illés szerzemények hallhatóak. A lemezen az 1966 és 1968 közötti kislemez dalok szerepeltek, egyedül három dalt leszámítva ("Átkozott féltékenység", "Az ész a fontos, nem a haj", "Mondd, hogy nem hiszed el"), amelyek új szerzeményekként jelentek meg az albumon. Az MR2-Petőfi Rádió, 2011-ben, a Magyar Dal Napjára összeállított egy listát a szerintük legfontosabb 30 hazai albummal. Ezen a listán szerepelt a Nehéz az út című nagylemez is. Az első 1968-as hanglemezes kiadás mono verzióban került a boltok polcaira, amely (az Omega - 10000 lépés c. lemezéhez hasonlóan) olyan citromsárga lemezcímkével jelent meg, melynek fent a Qualiton emblémájánál nincs ott a megszokott forgólemez. Ebből a kiadásból jóval kevesebb készült, mivel nem sokkal később, 1969-ben megjelentettek egy újabb mono kiadást, amelynek a citromsárga címkéjénél már ott szerepel az előbb említett forgólemez. Az 1970-es évek legelején a Qualiton megjelentette az album sztereó változatát, mely a megszokott citromsárga címkével jelent meg, a borítója pedig laminálva volt és arra egy rózsaszínű "STEREO" matricát ragasztottak. Pár évvel később ugyancsak a Qualiton gondozásában megjelent még egy sztereó verzió, amely már narancssárga címkével és szintén laminált borítóval került a boltok polcaira. Ennek a borítójára a rózsaszínű matrica helyett, ezüst színű „Stereo-Mono” matricát ragasztottak, ez különbözteti meg leginkább a két sztereó bakelitlemezes kiadvány borítóit. Az album dalai Minden dal Szörényi Levente és Bródy János szerzeménye. A oldal Óh, mondd – 4:47 Nehéz az út – 4:16 Amikor én még kis srác voltam – 2:58 Sárga rózsa – 4:31 Átkozott féltékenység – 3:05 Little Richard – 2:30 B oldal Eltávozott a nap – az azonos című filmből – 4:58 Nézz rám – 2:25 Ne gondold – 3:31 Szerelem – 3:53 Az ész a fontos, nem a haj 4:52 Mondd, hogy nem hiszed el 3:12 Bónuszdalok Nem érdekel, amit mondsz – 3:00 Nem volt soha senkim – 2:36 Alig volt zöld – 2:42 Holdfény ’69 – 4:04 Kis virág – 4:13 Miért hagytuk, hogy így legyen? - 2:35 Nem érti más csak én – 3:51 Régi dal – 3:02 Régi, szép napok – 2:47 Téli álom – 3:39 Fófeld Fófeld, 1910-től 1918-ig Hóföld (románul: Fofeldea, németül: Hochfeld, erdélyi szász nyelven Hiufält) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Újegyház községhez tartozik. Nevének eredete Neve a német hoch ('magas') és Feld ('mező') összetételéből való. Valószínű, hogy a középkori német ejtésben a h és f kezdőhang váltakozott, mert a román és a magyar is f-fel vette át a nevet. Először latin fordításban mint Altus Campus (1332–35), majd mint Fofeld (1342), Hofeld és Hofold (1382), Fö-Feld (1433), Hoeweld (1488), Hoewelt (1508) tűnt fel. A helységnévrendezés során a magyar hó és föld szavak beleértésével állapítottak meg számára új nevet, amely ellen mind a község, mind a megye tiltakozott. Földrajz Fekvése, domborzat A Hortobágy mellékpatakjának völgyében fekszik, hegyek veszik körül. Nagyszebentől 25 kilométerre keletre található. Népesség A népességszám változása A falu népessége a második világháborút megelőző száz évben kilencszáz és ezer fő között ingadozott, az 1941-es népszámlálás óta azonban 60%-kal csökkent. Etnikai és vallási megoszlás 1880-ban 941 lakosából 894 volt román, 7 német és 40 egyéb (cigány) anyanyelvű; 845 ortodox és 89 görögkatolikus vallású. 2002-ben 387 lakosából 379 vallotta magát román és nyolc cigány nemzetiségűnek; valamennyien ortodox vallásúak voltak. (1992-ben még a lakosság egyharmada cigány nemzetiségűnek vallotta magát.) Története A középkorban szász lakosságú falu volt Újegyházszékben. 1488-ban még 45 szász családfőt írtak össze belőle. 1532-ben már román falu, 56 családdal. A lakosság többségét az újkorban az ortodoxok alkották, de egy kisebb görögkatolikus gyülekezete is létezett, akik 1854-ben emeltek maguknak kőtemplomot. A faluban 1898-ban Cordiana néven takarék- és hitelintézet alakult. 1876-ban csatolták Újegyházszéktől Szeben vármegyéhez. Látnivalók Nagy Szent Vazul ortodox templomát 1804–08-ban Andreas és Thomas Krauss szebeni építőmesterek emelték. 1814-ben a szászházi Nicolae Grecu festette ki belülről. Híres emberek Itt született 1810-ben, a görögkatolikus pap fiaként August Treboniu Laurian filológus. Boldog Assisi Egyed Boldog Assisi Egyed (latinul: Aegidius), (1190 körül – Monteripidói remeteség, Perugia mellett, 1262. április 22.) boldoggá avatott ferences rendi szerzetes, Assisi Szent Ferenc egyik első követője. Élete 1190 körül született, feltehetőleg Assisiben, s fiatalkorát is itt töltötte. Családjáról és származásáról nem maradtak fenn adatok, de a hagyomány szerint eredetileg favágó volt. Amikor eljutott hozzá Assisi Szent Ferenc híre, ő is felkerekedett, hogy szerzetesként éljen. „Hozzátok akarok tartozni, Isten iránti szeretetből.” - maradt fenn csatlakozási kérése. Assisi Szent Ferenc meglátta benne tisztaságát, s így mutatta be többi társának: „Egy jó testvért küldött hozzánk az Úr.” Ennek időpontját 1209-re teszik a legendák. Miután a ferences rend ekkor még kialakulóban volt, a szabályok nem voltak olyan szinten rögzítve, mint néhány évvel később, így sokkal több volt a vándorszerzetes, mint a kolostorban élő. Egyed is első éveiben vándoréletet élt. Ez idő alatt meglátogatta a híres kegyhelyeket, Rómát, Compostelát, sőt eljutott – valószínűleg elsőnek Ferenc testvérei közül – a Szentföldre is. Útközben, hogy életkörülményeit biztosítsa, mezei munkákat vállalt, vizet hordott. Szolgálataiért csak a mindennapi kenyeret fogadta el. Amikor Assisi Szent Ferenc első társai, Berárd és társai 1219-ben Marokkóba indultak, Egyed Tuniszba indult, szívében a vértanúság vágyával. Vándorútjai alatt sokat prédikált, buzdította az embereket, hogy féljék és szeressék Istent, s tartsanak bűnbánatot. Szerzetességének hatodik évében, valószínűsíthetően 1215 körül Ferenc a fabrianói remeteségbe küldte, ahol négy évet töltött. Szent Ferenc halála évében, 1226-ban látomásban megjelent neki Jézus Krisztus, de Egyed ezt titokban tartotta, Mindenesetre ettől kezdve nem annyira aktív, mint inkább szemlélődő életet élt. Körülbelül 1234-től haláláig a Perugia melletti monteripidói remeteségben élt. Rendtársai feljegyezték Egyed mondásait, ezeket Arany szavak címen gyűjtöttek egybe. A monteripidói remeteségben halt meg, 1262. április 22-én. Tisztelete a rendben halála után általánossá lett, de csak VI. Piusz pápa avatta hivatalosan boldoggá, 1777-ben. Boldog Egyed mondásaiból „Nagy dolog, ha az ember a szerzetben helyesen tud élni, s abban haláláig híven és buzgón meg tud maradni.” „Azt hiszem, hogy a Kisebb Atyafiak szeretetét Isten az emberi nemzedék nem csekély hasznára engedélyezte. Jaj azonban nekünk, ha nem leszünk olyanok, mint amilyennek lennünk kellene.” Művei magyarul Fráter Egyed testvér élete és mondásai IN: Assisi Szent Ferenc Virágos kertje – Fioretti (ford. Kaposy József), Athenaeum, é.n., (1940 k.), 446 p (függelékben) Anatolij Dnyeprov Anatolij Dnyeprov (oroszul: Анатолий Днепров; Jekatyerinoszlav, 1919. november 17. – Moszkva, 1975) szovjet-orosz fizikus, sci-fi-szerző. Eredeti nevén Anatolij Petrovics Mickevics (Анатолий Петрович Мицкевич). Élete Fizikát tanult a Moszkvai Állami Egyetemen (MGU), ahol 1941-ben végzett. Önkéntesként csatalakozott a Vörös Hadsereghez és részt vett a második világháborúban. 1942 februárjától 1943 augusztusáig Sztavropolban idegen nyelveket tanult a hadsereg tanfolyamán. Ezt követően a hadsereg Vezérkarának Felderítő Főcsoportfőnökségéhez (GRU) került, ahol 1956-ig dolgozott. Ezután kutatóintézetekben dolgozott. 1956-tól a Szovjet Tudományos Akadémia Metallurgiai Intézetének, majd később az akadémia Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa volt. A népszerű szovjet ifjúsági tudományos-ismeretterjesztő folyóirat, a Tyehnyika – mologyozsi tudományos szerkesztője is volt. 1952-ben megszerezte a műszaki tudományok kandidátusa címet. Irodalmi pályafutását 1958-ban kezdte. Munkássága Témái közé a kibernetika, az antivilág és a robotika tartozott. Magyarul a Bíbormúmia című kisregénye 1969-ben jelent meg a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában, valamint több novellája különböző antológiákban. Francisco Fernández (vízilabdázó) Francisco Fernández Miranda (Madrid, 1986. június 21. –) spanyol válogatott vízilabdázó, a CNA Barceloneta bekkje. Bartha Károly (úszó) Bartha Károly (Budapest, 1907. november 4. – Boston, 1991. február 4.) olimpiai bronzérmes úszó. Sportolói pályafutását labdarúgóként és atlétaként kezdte, de 1922-ben egy versenyen felfedezték úszótehetségét és ekkor az NSC (Nemzeti Sport Club) úszója lett. Elsősorban hátúszásban volt eredményes, de két alkalommal tagja volt az NSC gyorsváltó bajnokcsapatának is. 1922 és 1927 között négyszer szerepelt a magyar válogatottban. Az 1924. évi párizsi olimpián 100 méteres hátúszásban a harmadik helyen végzett. Az első úszó Európa-bajnokságon, Budapesten a második helyet szerezte meg. Az ekkor már elterjedt technikával, váltott karral úszott. Három alkalommal döntötte meg a 100 méteres hátúszás országos csúcsát (legjobb eredménye 1:15,4). A magyar úszósport ígéretes tehetsége volt, de 1927-ben megélhetési gondjai miatt felhagyott az aktív sportolással. Először Olaszországban telepedett le, ahol artistaként működött, majd 1962-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a bostoni Csárdás nevű éttermet vezette. Sporteredményei olimpiai 3. helyezett: 1924, Párizs : 100 m hát (1:17,8) Európa-bajnoki 2. helyezett: 1926, Budapest: 100 m hát (1:16) magyar bajnok: 100 m hát: 1923, 1924, 1925 4 × 200 m gyors: 1922, 1923 3 × 100 m vegyes: 1925, 1926, 1927 Rekordjai 100 méter hát 1:17,6 (1923. június 3., Budapest) országos csúcs (35 m) 1:16,2 (1923. június 17., Budapest) országos csúcs (35 m) 1:15,4 (1924. június 1., Budapest) országos csúcs (33 m) Brixton (metróállomás) A Brixton a londoni metró egyik állomása a 2-es zónában, a Victoria line végállomása. Története Az állomást 1971. július 23-án adták át a Victoria line részeként. Cobb megye Cobb megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Georgia államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Marietta. Lakosainak száma 717 190 fő (2013. július 1.). Cobb megye Cherokee, Fulton, Bartow, Douglas és Paulding megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Auze Az Auze folyó Franciaország területén, a Dordogne bal oldali mellékfolyója. Földrajzi adatok A Francia-középhegységben ered, Cantal megyében, 1250 méterrel a tengerszint felett, és Brageac-nál torkollik a Dordogne-ba. Hossza 44,2 km. Mellékfolyója a Fageoles. 15267 Kolyma A 15267 Kolyma (ideiglenes jelöléssel 1990 VX4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1990. november 15-én. Damjan (Radovis) Damjan (macedónul: Дамјан) település Macedóniában, a Délkeleti körzetben, a Radovisi járásban. Népesség 2002-ben 311 lakosa volt, akik közül 304 macedón, 6 vlach és 1 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Szotalol A szotalol egy nemspecifikus béta-adrenerg receptorblokkoló gyógyszer, melyet szívritmuszavarok kezelésére használnak. Hatás A szotalol mind a béta-1, mind pedig a béta-2 receptorokat gátolja. Nem rendelkezik sem intrinsic szimpatomimetikus aktivitással, sem membránstabilizáló hatással. Mint egyéb béta-blokkolók, a szotalol is gátolja a renin felszabadulását. A szotalol renin-szuppresszáló hatása nyugalmi állapotban és fizikai erőkifejtés során is jelentős. A béta-blokkoló hatás csökkenti a szívfrekvenciát (negatív kronotrop hatás) és a szívkontrakciók erejét (negatív inotróp hatás). Ezek a változások csökkentik a szívizomzat oxigénszükségletét és a szív munkateljesítményét. A szotalolnak mind béta-adrenoreceptor blokkoló (Vaughan Williams szerinti II csoportra jellemző), mind az akciós potenciál időtartamát a repolarizációs fázis megnyújtása révén növelő (Vaughan Williams szerinti III csoportra jellemző) antiarrhythmiás hatása is van. A szotalol nem hat az akciós potenciál 0 fázisára, ezáltal nem befolyásolja a depolarizációs fázist. Fő hatása a pitvar, a kamra és a járulékos köteg effektív refrakter periódusának növelése. Az EKG-n a PR-, a QT- és a QTc-megnyúlás mutatkozhat. A QRS időtartam szignifikánsan nem változik. A szotalol d- és l-enantiomerje hasonló, Vaughan Williams szerinti III csoportra jellemző hatással rendelkezik, míg a béta-blokkoló hatásért gyakorlatilag teljesen az l-enantiomer felelős. Szignifikáns béta-blokkoló hatás már kisebb dózis adásakor is jelentkezik, de a III. csoportra jellemző hatás általában csak nagyobb adagok esetén figyelhető meg. A III osztálynak megfelelő antiarrhythmiás hatás a monofázisos akciós potenciál akut megnyújtásának tulajdonítható, ami a vezetési sebesség megváltoztatása nélkül következik be. Megnő az abszolút refrakter periódus. Ez az elektrofiziológiai hatásmechanizmus fennáll mind a jobbra, mind a balra forgató enantiomernél, és kimutatták a pitvar, az AV csomó, az accessorius nyaláb és a kamra területén egyaránt. A sotalol intrinsic szimpatomimetikus aktivitás nélküli béta-blockoló hatása csak a balra forgató enantiomerre jellemző és körülbelül egyformán érinti mind a b1, mind a b2 receptort. A sotalol a szimpathikus tónus függvényében csökkenti a szívfrekvenciát, a szív kontraktilitását, az AV átvezetési sebességet és a plazma renin aktivitást. A sotalol gátolja a b2 receptorokat, ezért fokozhatja a simaizomtónust. Készítmények Sotahexal (Sandoz Hungária) Sotalex mite (Bistol-Myers-Squibb) SOTALOL AL Online vitarendezés Az online vitarendezés (ODR: Online Dispute Resolution) az alternatív vitarendezés (ADR: Alternative Dispute Resolution) fogalomkörébe tartozó eljárási forma, mely az interneten, mint közvetítőeszközön keresztül zajlik. Pontos jogi fogalmának definícióját egyelőre semmilyen törvény vagy szabályzat nem írja le. Létezik nemzeti, illetve nemzetközi vonatkozású vita. Az online vitarendezésnek az utóbbi esetben lehet nagy jelentősége. Tárgyát tekintve többféle vita lehetséges: munkaügyi, fogyasztói, családon belül zajló, gazdasági jellegű stb. Fontos szempont az ODR alkalmazásánál, hogy az érintett felek maguk közt meg tudják oldani a problémát, vagy esetleg egy harmadik személy segítségét kérik. Utóbbi esetben ez a harmadik személy tölti be a közvetítő szerepét a vitás felek között. Ezt mediációnak hívjuk. A mediátor szerepe rendkívül széles skálán mozoghat. A vitarendezés megkezdése előtt mindenképpen tisztázniuk kell a feleknek, hogy további személy bevonása esetén, mennyire lesz döntő az ő szava. Elfogadják megoldásként, vagy csupán egyfajta támpontként tekintenek rá. Az online vitarendezés természetesen nem csak a világhálón adódó problémás ügyekre kínál megoldást, hanem a mindennapi életben előforduló bármilyen esetre. Fontos, hogy az ODR megkezdése előtt, írásos szerződés szülessen, amelyik esetben, amelyik típusnál ez szükséges. Típusai Többféle típusa lehet az online vitarendezésnek. Az egyik a már említett közvetítés vagy mediáció, a harmadik fél bevonásával. Általában ezzel a módszerrel jogilag nehezebbnek számító ügyek is megoldhatók, hiszen a segítő bármilyen szakember lehet, akinek a tudását kölcsönösen elismerik a vitázó felek. Ha viszont nem kérik egy kívülálló segítségét, akkor a másik eljárásról beszélhetünk, nevezetesen az egyeztetésről. Itt nem szükséges a személyes találkozás, folyamatos kérdésekkel és válaszokkal próbálják tisztázni az álláspontokat. Vagyis az eljárás nevéből is adódóan, egyeztetnek. A harmadik típus a panaszkezelés. Ez jellemzően a fogyasztók és a gazdasági szervezetek közötti viták sikeres megoldásának a módszere. A magát kárvallottnak tartók kérhetik a különböző online panaszirodák segítségét. Jogilag már komolyabb módszert jelent az online vitarendezésben az ún. választottbíráskodás. Gyakorlatilag az államit helyettesítő magánbíróságokról van szó. Az ő döntése már abszolút a törvény és a jog alapjain nyugszik. Lehet kötelező érvényűként, de mindössze ajánlásként is elfogadni döntését. Előnyei Legnagyobb előnye talán a kényelmesség. Találkozás nélkül, munkahelyről, otthonról is intézhető, vagy bárhonnét, ahol az internethez való hozzáférés biztosított. Ebből kifolyólag magának a procedúrának a költségei is erősen redukálódnak. Mindenképpen meghatározó előnynek számít a vitás esetek orvoslásában az időtényező. A bírósági eljárásokhoz viszonyítva mindenképpen rövidebb idő alatt kerülhet pont az ügy végére. Ismét csak az online vitarendezés előnye lehet, hogy nagyon szűk körben zajlik az eljárás, és így nem láthatnak napvilágot a titkolni kívánt, kényesebb részletek. A vitában álló felek között mindenképpen előnynek számít, ha valamennyien beleegyeznek az online vitarendezésbe, hiszen ezzel valószínűsíthető, hogy tényleges bírósági eljárás kezdeményezése nélkül szeretnék megoldani konfliktusukat. Előnynek számít még, hogy a feleknek nem szükséges személyesen találkozniuk, elkerülve a kényes szituációt. Hátrányai A legnagyobb hátránya az ODR-nek, hogy előfeltétele a világhálóhoz való hozzáférés. Nemzetközi viták esetén további gond lehet itt éppúgy, mint a nem-online vitarendezésnél, a közös nyelv hiánya. Ilyenkor esetleg fordítót kell közbeiktatni, ami a költségeket emeli, noha a költségmegtakarítás fontos szempont lehet akkor, amikor ezt a módszert választják az alternatívák közül. Vonatkozó törvények, szabályok Az online vitarendezés tekintetében egységes szabályozásról nem beszélhetünk. Vannak viszont vonatkozó törvények, melyek betartása nyilvánvalóan kötelező. Ilyen a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI., illetve a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV törvény. Nagyon fontos az Európai Unió által 2002-ben kibocsátott ún. „Zöld Könyv”, melynek egyik kiadványa az alternatív vitarendezés foglalkozik. Szotyor Szotyor (románul Coșeni) falu Romániában Kovászna megyében. Sepsiszentgyörgytől 6 km-re délre az Olt bal oldali teraszán fekszik, Sepsiszentgyörgyhöz tartozik. Története 1448-ban Zwtjyor néven említik először. Mai templomától északra feküdt régi lebontott erődített temploma, amely 1463-ban már állt.Ezt bizonyítja a mai református templomban található harang felirata is: O REX GLORIAE VENI CUM PACE 1427. A mai templom 1825-ben épült. Határában széntelepek vannak és kénes gyógyvizek törnek fel. 1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 497 lakosából 479 magyar és 18 román volt. Híres emberek Itt született 1767 -ben Szotyori József balneológus orvos, kórházalapító. Itt született 1843 -ban Nagy Gergely író, történész. Itt született Nagy Elek (1799–1872), honvéd alezredes. Itt élt és halt meg Vajna Terézia szotyori Nagy Tamásné, 1849-es hősnő. Birkózás az 1972. évi nyári olimpiai játékokon Az 1972. évi nyári olimpiai játékok a birkózásban húsz versenyszámot rendeztek. Az 1968-as olimpia óta megváltoztatták a súlycsoportok súlyhatárait és a súlycsoportok számát, így ekkor mindkét fogásnemben tíz-tíz súlycsoportban avattak olimpiai bajnokot. Éremtáblázat A szovjet birkózók kiemelkedően teljesítettek. A mezőny további részének kiegyenlített erőviszonyaira jellemző, hogy szabadfogásban tizenkettő, kötöttfogásban tizenöt ország nyert érmet. (A táblázatokban a rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Magyar részvétel Az olimpián tizenkilenc birkózó képviselte Magyarországot. Mindkét fogásnemben és az összes súlycsoportban szerepelt magyar versenyző. (Csatári József mindkét fogásnemben induló volt.) A magyar birkózók összesen egy első, négy harmadik, négy negyedik és egy hatodik helyezést értek el, és ezzel harminchat – szabadfogásban tizenkettő, kötöttfogásban huszonnégy – olimpiai pontot szereztek. Az egyes súlycsoportokban a következő magyar birkózók indultak (pontszerzők esetén zárójelben az elért helyezés): Molnár Piroska Molnár Piroska (Ózd, 1945. október 1. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára. Eötvös Péter zeneszerző egykori felesége. Életpályája Szülei Molnár József és Andrássi Viktória. Édesapja nem tért haza a szovjet fogságból, egyedül maradt édesanyja vissza szeretett volna térni Erdélybe, de ekkor már lezárták a határokat. Kunágotán telepedtek le, meghatározó gyermekkori élményei ehhez a településhez kötik. A mama tanácsára (tanuljon szakmát) Szegeden közgazdasági technikumban érettségizett. A Színház- és Filmművészeti Főiskolára 1964-ben vették fel. 1968-ban végzett, eközben fellépett az 1966-os Táncdalfesztiválon. A főiskola elvégzése után Babarczy László beajánlotta a Nemzeti Színházba, viszont Both Béla igazgató nem vette fel. 1968-ban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1971-ig volt tag. 1971 és 1978 között a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. Az első kaposvári korszakban olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás és Babarczy László. A színpadon olyan kollégákkal dolgozott együtt mint Koltai Róbert, Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Jordán Tamás, Pogány Judit vagy Lukáts Andor. Ebben a korszakban szerepelt a legendás Árvácska című filmben, amely Karlovy Varyban díjat nyert. 1978-tól 1982-ig a Nemzeti Színházhoz kötötte szerződés, ahova szinte az egész korábbi kaposvári társulattal együtt ment át. 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja. 1984-től, 18 éven át ismét a kaposvári társulatot erősítette. 2002 és 2013 között újra a Nemzeti Színház tagja volt, ahonnan Alföldi Róbert leváltásával ő is távozott, azóta a Thália Színház tagja. Rendszeresen fellépője az 1982-ben alapított Kőszegi Várszínház bemutatóinak. A prózai szerepek mellett, számos zenés darab főszereplője is, így például a Mohácsi János által rendezett Csárdáskirálynő Ceciliája, és az Ármány és szerelem, mely alakításáért 2010-ben elnyerte a színikritikusok Fővárosi Színházi Díját. Kurtág György kortárs zeneszerző kérésére, unszolására elvállalta a Beckett-töredékekre írott darabjában – What is the Word (Op. 30) – való közreműködést, 2008-ban. Az előadás bemutatója a Zeneakadémián volt, amelyet számos külföldi (Salzburg, Berlin, Zürich) fellépés is követett. Eötvös Péter, Vocal Works című Cd-jén, a Mese című darab közreműködője volt. 2005 óta az Aase-díj kuratóriumának tagja. 2011-ben Nagymama-díjat alapított a legígéretesebb kaposvári fiatal női és férfi színész számára, amelyet évente ítélnek oda és 100-100 ezer Ft jelképes díjjal jár. Az elismerést minden évben Csiky Gergely születése évfordulóján, december 8-án (először 2011-ben) adják át. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen színpadi beszédet tanított, osztályvezető tanár volt. 2017-től Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanít. 2011-ben Komlós Juci helyére a nemzet színészévé választották. 2012 tavaszától a M1 IrReality Show-jának, a Munkaügyeknek a főszereplője, ahol Sipeki Elvirát, a Munkaügyi Hivatal osztályvezetőjét alakította egészen a befejező 152. epizódig. Családja A férje volt Eötvös Péter zeneszerző 1968-tól, de később elváltak. Egy közös gyermekük született 1969-ben, Eötvös György, aki 1995-ben elhunyt. Fiáról és házasságáról így vallott egy 1978-as interjúban: „Reggel nyolctól bent voltam a színházban, a fiam Pesten élt az anyósommal. Egész héten nem láttam, csak hétfőn ... Hétfő volt a szabadnapom, ha éppen nem tájolt a színház. Vasárnap éjjel vonatra ültem és kedden reggel tértem vissza a színházba. [...] Bizonyos lemondást követeltek tőlem a vidéki élet napjai, de beletörődtem abba, hogy a fiamnak nem mesélhettem el mindent, s hogy csak később értesülhettem a betegségéről is, mert engem kíméltek. Azért bizakodtam: ha nagyobb lesz, minden könnyebbé válik. [...] Nem szerződtem Pestre kizárólag csak a gyerekem miatt. [...] A színészetért mindent vállaltam. A férjem zeneszerző volt, de amikor külföldre szerződött, a hazai színészi pálya mellett döntöttem és maradtam. [...] Ha a magánembert kérdezi, akkor igen, megbántam – feleli fojtott hangon –, de a pályám sok mindenért kárpótolt. Pedig nekem is szükségem lenne valakire. És éppen erre az emberre! De erre nem volt szabad gondolnom ... Goethe azt mondta; »Nincs el nem rontott élet«.” Fontosabb szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként 231; rendezőként 5. (A platform adatai szerint, Molnár Piroska a legtöbb regisztrált bemutatóval rendelkező színésznő.) Ugyanitt negyven színházi fotón is látható. Tolsztoj : Háború és béke (Natasa) Hauptmann: Naplemente előtt (Inken). A színháztörténeti jelentőségű előadás rendezője és főszereplője, Ajtay Andor volt. Madách : Mária királynő ( Mária királynő ) Brecht – Kurt Weill : Koldusopera (Polly, Kocsma Jenny) Euripidész : Oresztész (Elektra) Shakespeare : Téli rege (Hemrmione) Shakespeare: Rómeó és Júlia (dajka) Shakespeare: Titus Andronicus (Tamora) Shakespeare: III. Richárd (York hercegné) Gorkij : Éjjeli menedékhely (Natasa, Vaszilissza Karpova) Zágon–Nóti–Eisemann: Hyppolit, a lakáj (Schneiderné) Jókai Mór : A cigánybáró (Czipra) Kornis: Kozma (Böbe) Carlo Goldoni : Velencei terecske (Donna Cate) Örkény István : Pisti a vérzivatarban (Rizi) Weöres Sándor : A kétfejű fenevad (Báthory Susánna) Csehov : Sirály (Nyina, Arkagyina) Friedrich Dürrenmatt : A nagy Romolus (Rea, Júlia) Kálmán Imre : Csárdáskirálynő (Cecília) Kosztolányi Dezső -Babarczy: Néró, a véres költő (Agrippina) Molière : Tudós nők (Philaminte) Molière: Az úrhatnám polgár (Nicole, Jourdainné) Nemes Nagy Ágnes : Bors néni (Bors néni) Arthur Miller : A salemi boszorkányok (Rebecca Nurse) Csokonai Vitéz Mihály : Karnyóné (Karnyóné) Beaumarchais : Figaro házassága (Marcellina) Dürrenmatt : Az öreg hölgy látogatása (Claire Zachannasian) Ibsen : Peer Gynt (Aase) Osztrovszkij: Vihar (Marfa Ignatyeva) Lévay–Kunze: Elisabeth (Zsófia főhercegnő) Lehár Ferenc : Luxemburg grófja (Fleury) Szigligeti Ede : Liliomfi (Camilla kisasszony) Vörösmarty : Csongor és Tünde (Éj) Örkény István : Macskajáték (Giza) Tennessee Williams : Orfeusz alászáll (Porter nővér) Schiller : ármány és szerelem (Millerné) Térey János : Jeremiás avagy Isten hidege (több szerep) Csiky Gergely : A nagymama (Szerémi grófné) Esterházy Péter : Én vagyok Te Rendezései Bródy Sándor : A tanítónő ( kaposvári Csiky Gergely Színház ) Lofting–Békés Pál: dr. Dolittle cirkusza (Kolibri Színház) Remenyik Zsigmond : Pokoli disznótor Grimm fivérek : Csipkerózsika (kaposvári Csiky Gergely Színház) Agneta Elers-Jarleman: Sátánfajzat! (Kolibri Színház) Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde ( Színház- és Filmművészeti Egyetem ) Filmjei Játékfilmek Szevasz, Vera! (1967) A völgy (1967) Ünnepnapok (1967) Elsietett házasság (1968) Az utolsó kör (1968) Az idő ablakai (1969) Hangyaboly (1971) Makra (1972) Harmadik nekifutás (1973) Azonosítás (1975) Utolsó padban (1975) Árvácska (1976) A kétfenekű dob (1977) Fogjuk meg és vigyétek (1978) Veszélyes játékok (1979) Indul a bakterház (1980) A mérkőzés (1981) Sértés (1982) Idő van (1985) Laura (1986) Kiáltás és kiáltás (1987) Tutajosok I-II. (1989) A távollét hercege (1991) Sose halunk meg (1993) Jó éjt, királyfi! (1994) A pártütők (1994) Ébredés (1995) Szamba (1996) Csinibaba (1997) Ámbár tanár úr (1998) Hippolyt (1999) Kínai védelem (1999) Meseautó (2000) Kvartett (2001) Rinaldó (2003) A rózsa énekei (2003) Állítsátok meg Terézanyut! (2004) Tüskevár (2004) Sorstalanság (2005) Rokonok (2006) Tibor vagyok, de hódítani akarok (2006) Taxidermia (2006) De kik azok a Lumnitzer nővérek? (2006) Idegölő (2007) Kócos (2007) Dolina (2007) Tabló (2008) Vacsora (2008) Papírkutyák (2009) Szuperbojz (2009) Mentsük meg az Állatkertet! (2009) Zimmer Feri 2. (2010) Aglaja (2012) A nagy füzet (2013) Szabadesés (2014) Liza, a rókatündér (2015) Veszettek (2015) Pappa Pia (2017) Holnap tali – A premier (2018) Tévéfilmek Ősbemutató (1974) Az utolsó padban (1975) A zöldköves gyűrű (1977) Indul a bakterház (1980) Luxus eljárás (1981) Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982) Petőfi 1-6. (1982) A falu jegyzője 1-6. 1986) A pacsirta (1987) Groteszk (1989) Isten madárkái (1994) Éretlenek (1995) Cigánytörvény (1997) Koldus és királyfi (2000) Mai mesék: Lucy (2000) Kisváros (2000) Capitaly (2002) Az igazi halál (2007) Munkaügyek – IrReality Show (2012–2017) Esküvőtől a válóperig (2013) A tanú (2014) Kincsem (2014) Rövid póráz (2016) Holnap Tali! (2016–) Hétköznapi örület (2017) Tóth János (2018) Hangjáték Szabó Magda : Für Elise (2003) Pulszky Terézia: Egy magyar hölgy emlékiratai (Rádiószínház, 2015) – Pulszky Terézia Giacomo Casanova : Casanova visszatér (2015) – közreműködő Csender Levente : Murokszedők (Rádiószínház, 2015) Cd-k és hangoskönyvek A repülő kastély - népmesék Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve Kosztolányi Dezső: Néró, a véres költő Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Szabó Magda: A muranói hattyú és más novellák Szabó Magda: Freskó Szabó Magda: Kakasszó Szabó Magda: Sziluett Szabó Magda: Disznótor Ronald Dahl: Meghökkentő mesék Füves könyv Seherezádé - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi Szindbád kalandjai - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi 1-2 Aladdin és a csodalámpa - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi Az ébenfa ló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi Hasszán - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi Ali baba és a negyven rabló - Az ezeregyéjszaka legszebb meséi A két testvér - Grimm mesék Piroska és a farkas - Grimm mesék Hamupipőke - Grimm mesék A farkas és a hét kecskegida - Grimm mesék A brémai muzsikusok - Grimm mesék Csipkerózsika - Grimm mesék Hófehérke - Grimm mesék A hókirálynő - Andersen legszebb meséi A kis hableány - Andersen legszebb meséi A rút kiskacsa - Andersen legszebb meséi A kiskakas gyémánt félkrajcárja - népmesék Kacor király - népmesék Az égig érő fa - népmesék Lúdas Matyi - népmesék Kismalac és a farkasok - népmesék Díjak, kitüntetések Jászai Mari-díj ( 1977 ) Rajz János-díj ( 1979 ) Érdemes művész ( 1981 ) Kiváló művész ( 1990 ) Déryné-díj ( 1993 ) Színikritikusok díja a legjobb női alakításért ( 1994 ) Kossuth-díj ( 1995 ) Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában ( 1999 ) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje ( 2006 ) Hazám-díj ( 2008 ) Amfiteátrum díj ( 2009 ) A Nemzet Színésze ( 2011 ) Színházi Kritikusok – legjobb női főszereplő díja ( 2011 ) Prima Primissima díj ( 2013 ) Arany Medál-életműdíj ( 2013 ) Cottbusi Nemzetközi Filmfesztivál – Legjobb női alakítás díja ( 2014 ) Színikritikusok Céhének életműdíja ( 2015 ) Könyvek róla Mihályi Gábor: Kaposvár-jelenség Lőrincz Sándor: Molnár Piroska Vámos Miklós : 135 lehetetlen történet Hang és kép Szépség és szörnyeteg (Hozzáférés: 2014. június 20.) Menyasszonytánc (Hozzáférés: 2014. június 20.) Nagymama-díj (Hozzáférés: 2014. június 20.) Nótacsokor (Hozzáférés: 2014. június 20.) Megjegyzések 2017. július 18-i lekérdezés. A bemutató időpontja: 1970. november 8. Molnár Pál (költő) Molnár Pál ('Sár' 1951. január 9.) magyar költő. Élete, munkássága Szatmárnémetiben végezte a középiskolát (1969). Raktárnok, minőségellenőr, éjjeliőr. Verssel 1970-től jelentkezett az Ifjúmunkásban, majd a Szatmári Hírlap, Igaz Szó, Falvak Dolgozó Népe, Brassói Lapok, Vörös Zászló, Utunk és Előre hasábjain. „Vasszagú csendben” írt versével szerepel a temesvári Hangrobbanás című antológiában (1975) s a szatmári írók Afirmarea című gyűjteményes kötetében (1978, 1980). Pestere (Románia) Pestere románul: Peștera, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Hátszegtől délre fekvő település. Története Pestere nevét 1808-ban említette először oklevél Pestere, Pestesel néven. A későbbiekben nevét többféleképpen említették, így: 1888-ban Pestyera (Pestyere, Barlangfalva, Pesterea). 1913-ban Parospestere Paros (Páros) és Pestere egyesülése; ma ismét 2 helység. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Puji járásához tartozott. Bernay-en-Ponthieu Bernay-en-Ponthieu település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 230 fő (2015). Bernay-en-Ponthieu Arry, Forest-Montiers, Crécy-en-Ponthieu, Regnière-Écluse és Rue községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fuentidueña Fuentidueña település Spanyolországban, Segovia tartományban. Lakosainak száma 141 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Chang’e-program Chang’e-program (Csang-o ji-hao, magyarul „Holdistennő”, a program angol elnevezése: Chinese Lunar Exploration Program) a Kínai Nemzeti Űrügynökség által irányított holdkutató program. Szakaszok A programot három különböző szakaszra osztották: 1. szakasz: Keringő szondák Chang’e–1 : a 2007 -ben felbocsátott holdszonda 16 hónapon át keringett a Hold körül, elkészítve az eddigi legrészletesebb Hold-térképet. 2009 . március 1 -én irányítottan becsapódott az égitestbe. Chang’e–2 : a 2010 -ben Hold körüli pályára állt szonda tudományos megfigyeléseket végzett, majd tovább repült az L2 pont felé. 2. szakasz: Sima landolás Chang’e–3 : 2013 -ban a szonda leszállt a Holdra. Chang’e–4: 2018-as küldetés 3. szakasz: Anyagminta visszahozás Chang’e–5: a tervezett szonda leszáll a Holdra és anyagmintákkal megrakodva visszatér a Földre. Mathematics Genealogy Project A Mathematics Genealogy Project interneten elérhető adatbázis a doktori fokozattal rendelkező matematikusokról. Eredete Harry Coonce, a Minnesota State University professzora ötletéből született, aki szerette volna tudni, hogy ki volt a doktori témavezetőjének a témavezetője. Az adatbázis 1997-től működik, 2003-tól az American Mathematical Society (Amerikai Matematikai Társaság) védnöksége alatt. Célja és tartalma Az adatbázis célja, hogy információt nyújtson a doktori címet megszerző matematikusokról és az azok közti szakmai kapcsolatokról. A matematikát eléggé tág értelemben fogja fel, ugyanis tartalmazza az alkalmazott matematika, a csillagászat és az informatika doktorait is, sőt olyan híres matematikusok adatait is, akik valamilyen okból nem szereztek doktori fokozatot (ilyen pl. Bolyai János). A lekérdezhető adatbázis tartalmazza az illető matematikus nevét, az egyetem nevét, ahol megvédte a tézisét, az illető ország zászlaját, a tézis címét angolul, a védés évét, a vezető tanár(ok) nevét, az általa vezetett doktoranduszok nevét, akik már megvédték dolgozatukat, valamint a „doktori leszármazottak” számát. Az információk pontossága Mivel az adatok közlése önkéntes alapon történik, és csak minimális ellenőrzést végeznek azok adatbázisbeli beviteli előtt, sokan megkérdőjelezik az adatok pontosságát. Ennek ellenére az adatbázis egyre nő, 2014. december 20-án 185061 adatot tartalmazott (ebből legalább 16 ezer nem tartalmaz minden szükséges adatot). Az adatbázis iránti nagy érdeklődés, a nyilvános információk egyre pontosabbá teszik annak tartalmát. Szemantikus emlékezet A szemantikus emlékezet az emberi deklaratív emlékezet egyik alapvető típusa, melyen belül elkülöníthetünk személyes szemantikát (tényszerű adatok adott személy múltjáról, amelyek nem feltétlenül kapcsolhatók egy meghatározott eseményhez), a világ tényeiben, történéseiben, közismert személyiségeinek életében való jártasság, valamint általános szemantikát (a tárgyak használatával, a szavak jelentésével, fogalmakkal és kategóriákkal kapcsolatos ismeretek). A szemantikus emlékezet tudásunk alapja, ami könnyen és gyorsan hozzáférhető. Kezdeti vizsgálódások A pszichológián belül az 1970-es évek óta foglalkoznak a szemantikus emlékezet kutatásával. Az elsődleges megközelítések a szemantikával kapcsolatban a nyelvészet területéről fakadtak. Kezdetben Whorf feltételezése az volt, hogy a nyelv olyan fogalmi keretet biztosít, amely önmagában meghatározza, mit látunk, de ezt többen is megcáfolták (köztük Rosch) eredményeikkel. Rámutattak arra, hogy nem a nyelv formálja az elénk táruló világot, hanem éppen a perceptuális jellegzetességek határozzák meg nyelvünket. A szemantikus tudás helye az emlékezetben Emlékezet Explicit Epizodikus Szemantikus Implicit Készségek Erőfeszítés Kondicionálás Nem asszociatív Fogalmi hierarchiák: tudásunk szerveződése A fogalmak hierarchikusan szerveződnek: egy tárgy többféle szinten rendelhető csoportokba. A hierarchia három fokozata: fölérendelt, alap-, alárendelt szint. Az alapszint legtöbb megkülönböztethető értékű tulajdonsággal bír. Fogalmi tudásunk és annak kategóriákba rendezése Egy adott fogalmat bizonyos szemantikai jellemzők kombinációja határoz meg. Ebben a tekintetben két megközelítés állítható szembe: klasszikus elmélet és prototípus elmélet: Klasszikus elmélet Egy elem akkor és csak akkor tekinthető egy fogalom példájának, ha minden szükséges jellemző megtalálható benne. (pl. négyzet fogalma: 1. zárt forma, 2. négy oldala van, 3. az oldalak egyenlők, 4. a szögek egyenlők) A természetes kategóriáknál már nem lehet ennyire élesen elkülöníteni ezeket, a jellemzőket, hiszen vannak csigák melyeknek házuk van, másoknak nincs – mégis mindegyik ugyanúgy csigának tekinthető, mert igazak rájuk azok a feltételezések, hogy nyálkás a bőrük, zsigerzacskójuk van, puhatestűek… Prototípus-elmélet Wittgenstein a klasszikus elmélet szigorúan meghatározott jellemzői helyett a „családi hasonlóság elvét” javasolta, mert nincsenek a természetes kategóriákban olyan jellegzetes vonások, amelyek a család minden tagjára egyformán igazak lennének. Azaz a prototipikus tagoknak több közös vonásuk van, de nem teljesen egyformák, sőt, igazából kevés az olyan tulajdonság, amely a kategóriákba tartozó dolgok mindegyikére jellemző lenne. A prototípus-elmélet megengedi a tágabb értelemben vett természetes kategóriák alkalmazását. (A zöldség például atipikus zöldség, mert nem hosszúkás, zöld…, mint például általában a zöldségek.) A szemantikus emlékezet modelljei Ezek a modellek azt szemléltetik, hogy a jelenést hordozó szavakból miképp szerveződik nyelvünk, és hogyan vagyunk képesek megérteni egymást. Kategóriakereső modellek Ez a modell kategóriákat feltételez, melyek annál gyorsabban aktiválódnak, minél közelebb állnak egymáshoz (pl. „A pincsi egy kutya” esetében gyorsabb lesz az aktiváció, mint abban az esetben, hogy „A pincsi egy állat.”). Általában a gyorsabb döntések hátterében az áll, hogy egy szemantikus kategória prototipikus példáiról van szó. Ezt azzal magyarázzák, hogy ebben az esetekben gyorsabb a feldolgozás, és a pásztázás a legtipikusabb elemekkel kezdődik. Vonás-összehasonlítási modellek A modell szerint egy fogalom jelentéstartalma különböző szemantikai tulajdonságokból áll össze. Alapvetően két komponens definiál egy fogalmat (pl. macska): a meghatározó jegyek (szőrös, farka van) a kategóriatagsághoz szükségesek, a jellegzetes jegyek (dorombol, puha szőrzet, „9 élet”) pedig a kategória legtöbb elemére jellemzőek lehetnek, de nem feltétlenül szükségesek. Ez a modell jól magyarázza a reakció idő alakulását abban az esetben, amikor arra keresek választ, hogy, a veréb madár-e vagy sem. Ugyanis a prototipikus példák esetében nagyobb lesz az átfedés a kategória és a példa jellemző vonása között. Szemantikus hálóelméletek Alapvető feltételezése az, hogy a fogalmakhoz tulajdonságok asszociálódnak. Az elmélet szerint minden csomópont egy fogalmat takar, amelyek hierarchikusan épülnek egymásra, s mindegyik fogalomhoz bizonyos mennyiségű tulajdonság tartozik. Ez a modell feltételezi a kognitív ökonómiát, mely feltételezés arra utal, hogy a jellemző tulajdonságok, amelyek több fogalomhoz is kapcsolódhatnak, a hierarchia azon csomópontjánál tárolódnak, amelyekre még igazak. Ez a feltételezés a későbbi vizsgálódások (Conrad) során módosult annyiban, hogy a hálózatok kialakításában inkább a logikára támaszkodunk, mintsem a tapasztalatokra. Terjedő aktiváció A szemantikus-hálóelmélet egy átdolgozott változata. A modell egy kevésbé szigorúan strukturált hálózatot feltételez, azaz a szemantikus csomópontok hierarchikus kapcsolódása kevésbé kötött. Másfelől bevezették a szemantikus távolság terminust, amely arra utal, hogy a szorosan kapcsolódó fogalmak egymáshoz közel helyezkednek el a hálózatban, és ez az a távolság az, amely meghatározza, hogy milyen gyorsan tud továbbterjedni az aktiváció az egyik csomópontról a másikra. Ez a modell sokkal rugalmasabb és nagyobb adatbázist feltételez, a kapcsolatok száma a hálózatokon belül is szerteágazóbb, és magába foglalják a „van neki”, „tudom”, „nem tudom”, „az”, „nem az” típusú kapcsolatokat is. A szemantikus emlékezet tanulmányozása A szemantikus emlékezet tanulmányozására alkalmas pszichológia vizsgálatok: asszociációfeladatok (pl.: szabad asszociáció, kategória asszociáció), nyelvem hegyén van feladat (TOT), mondat verifikációs eljárás, kategória verifikációs eljárás, lexikális döntési feladat (szó/nem szó). Sémakoncepciók Séma fogalma 1932-ben Bartlett „Az emlékezés” c. művében használta először a séma kifejezést. Szerinte az emberek a már meglévő struktúrák (sémák) alapján emlékeznek új dolgokra. Bartlett elképzelése szerint ezek a sémák magukba foglalják az egyén tudását és elvárásait a világ bizonyos aspektusaival kapcsolatban, ezzel segítve az emlékezést.Később a számítógépek fejlődésével a sémakoncepció finomodott; a sémához hasonló új terminusok jelentek meg. Forgatókönyvek Társas életünkben megjelenő sztereotip helyzetekre vonatkozó tudásunk, egyfajta elvárás-készlet, melyek megkönnyítik a gondolkodást ezen helyzetekben; másrészt jóslásokat tehetünk jövőbeli történésekre vonatkozóan. Dinamikus memória (A forgatókönyv elmélet újraértelmezése) Azon élmények halmaza, amelyek az idő múlásával és a megértési folyamatok során állandóan változnak. Részei: tervek (specifikus elhatározásokat és motivációkat foglalnak magukba), jelenetek (az általános rendszer, melyen belül az aktivitás megvalósul), MSZCS (memóriaszerveződési csomagok), TSZP (tematikus szerveződési pontok, melyek számos részleteikben különböző, de struktúrájukban hasonló helyzet összekapcsolására képesek). Közös jellemzők A sémáknak változóik vannak A sémák egymásba ágyazódhatnak Különböző absztrakciós szinteken képviselik a tudást A sémák aktív felismerési eszközök A szemantikus emlékezet neuropszichológiája A kategória specifikus sérülések a szemantikus emlékezet szerveződésével mutatnak összefüggést. Megemlítendők: agnózia (sérülés a tárggyal kapcsolatos perceptuális szerveződési szinten), afázia (a tárgy jelentésének hozzáférése sérül), tehát ebből következtethetünk a preszemantikus és szemantikus feldolgozás elkülönülésére. Különbséget kell tenni egy adott tárgy jelentése és neve közt. A megnevezés lehet ép az egyik, és károsodott egy másik modalitásban. A gondot nem a név elvesztése, hanem az adott modalitáson belüli hozzáférés nehézsége okozza. A szemantikus és az önéletrajzi emlékezet elkülönülten károsodhat az agysérülésnek megfelelően. Lukša Beritić Lukša Beritić (Sustjepan, 1889. február 20. – Dubrovnik, 1969. március 24.) horvát mérnök, konzervátor. Életrajza Miután elvégezte a pólai haditengerészeti műszaki iskolát, műszaki tisztként szolgált a haditengerészetnél. Később a "Dalmacija" főmérnöke lett. 1940-ben nyugdíjba ment, s ezután Dubrovnikban élt és dolgozott. Megalapította a Dubrovniki Régiségek Baráti Társaságát, és 1952-ben annak első elnöke volt. 1961-ben a jugoszláv restaurátor szövetség tiszteletbeli tagjává választották. Dubrovnik történetével, különösen az erődítményekkel és katonai fegyverekkel foglalkozott. Jelentős szerepe volt Dubrovnik város falainak és történelmi emlékeinek megóvásában és felújításában. Több könyve is megjelent, írásait szaklapokban is publikálta. Művei Utvrđenja grada Dubrovnika. Zagreb 1955. Dubrovačke zidine. Dubrovnik, 1958. Stonske utvrde. Dubrovnik 1958. Urbanistički razvitak Dubrovnika. Zagreb 1958. Dubrovačka artiljerija. Beograd 1960. Tvrđava Sokol u Konavlima. Dubrovnik 1966. Tojás (gasztronómia és kultúra) A tojás (elavult nevén mony) egyetlen sejtből (petesejtből) és az azt körülvevő tartalék tápanyagokból és védőrétegekből áll. A petesejt, illetve megtermékenyülés után a zigóta a tojás sárgája; ezt a tápanyag raktárként működő tojásfehérje veszi körül. A tojást burkolatok védelmezik, amelynek fő alkotó eleme általában a mész. Ennek köznyelvi neve a tojáshéj. A tojás mint emberi élelemforrás A tojás az emberiség létének hajnalától az egyik legjelentősebb táplálékforrás. Ennek oka, hogy általában könnyebben megszerezhető volt, mint például a hús. Tápértéke a húséval vetekszik mind fehérje, mind zsírtartalmát tekintve. Az emberi étkezésben a tyúktojás fogyasztása a legelterjedtebb. Az átlagos tyúktojás jellemzői Szabályosság: a tojás az egyik végén hegyesedő, a másik végén nem teljesen kerek, és nincs elnyúlva sem. Héjának a színe lehet fehér vagy barna, ami a minőséget a szakirodalom szerint nem befolyásolja. Méretek: a jó minőségű, közepes nagyságú tyúktojás tömege 50-60 gramm között van. Súlyarányok: átlagosan a tyúktojás külső fehér héja a súlyának 12 százalékát teszi ki, míg a fehérje 58, a sárgája 30 százalékát adja. Osztályozása: A tyúktojásokat méretük szerint hét osztályba sorolják, míg frissességük szerint három (A, B, C) besorolás létezik. Az A minőségű tojás a legfrissebb, a C besorolású már csak ipari felhasználásra alkalmas. Vitamintartalma: a tojásban jelentős mennyiségű az A-, a B 2 -, a D- és az E-vitamin-, valamint a karotintartalom. "A jó minőségű tojássárgájában egy felnőtt ember napi A-vitamin-szükségletének egyharmada halmozódik fel, D-vitamin-tartalma pedig a tőkehalmáj után a legnagyobb." Tojáslikőrök Advocaat (Belgium, Hollandia) Rompope (Latin-Amerika északi része, különösen Mexikó) A kereskedelmi forgalomba kerülő tyúktojás jelzése 0 – "biotojás" – a tyúkokat hagyományosan tartották, és a takarmány is vegyszermentes volt 1 – a tyúkokat hagyományosan tartották, ám esetenként gyógyszeres-vegyszeres táppal kezelték 2 – csarnokban, mély alomban, rudakon tartott állatok, csőrlevágással 3 – ipari körülmények között tartott tyúkok, csőrlevágott állatok, vegyszeres táppal és gyógyszerekkel etetve A tojás a kereskedelemben az egész világon hasonló módon, csomagolásban kerül forgalomba. A tojás mint kultikus tárgy A tojás minden nemzet kultúrájában kiemelkedő jelentőséggel bír, a termékenységet, a megújuló életet szimbolizálja. Általában a tavaszhoz, a tavaszi napéjegyenlőséghez kötődő ünnepek idején előszeretettel használják a tojást ajándékozásra, díszítésre. A keresztény kultúra is megőrizte a piros tojás használatát a húsvéti ünnepek során, a 12. századtól a parasztházaknál tojásszentelést tartottak. Mai napig elterjedt pl. Magyarországon is a tojás festése, ami egy kultikus cselekedet. Az ortodox vallásban a halottkultuszban is szerepet játszik a tojás (a halottak sírjára teszik). A tojáshoz fűződő hiedelmek A tavaszi hímestojás gyűjtéséhez kapcsolódó hiedelem a szaporodással, fajfenntartással kapcsolatos. A tojások a megszületendő életeket szimbolizálják. A hímestojásokat jóslásra is használták a ráfestett szimbólumok értelmezésével. A lakásban a barkaágakra akasztott kifújt hímes, festett tojások tojásfa néven ismeretesek. A népi hiedelem szerint fiatal házasoknak a tojásfa alatt csókolózni bőséges gyermekáldást jelent. „Egyes vidékeken a felszentelt tojást – a karácsonyi almához hasonlóan – annyi részre osztották, ahány tagja volt a családnak, hogy az összetartozók mindig mindenhonnan visszataláljanak egymáshoz.” A magyar vidékeken is elterjedt patkolt tojásnak rontáselhárító hatást tulajdonítottak. Érdekességek 1999 őszétől a tojásnak október második péntekén világnapja van. Az easter eggek (angol kifejezés a húsvéti tojásra ) rejtett üzenetek vagy funkciók, melyeket filmekben, DVD-ken, könyvekben vagy CD-ken találhatunk meg. Ha a tojást túl sokáig főzik, a benne található vas és kéntartalom miatt a sárgája zöldes bevonatot kap. Jó tanácsok A tojást szellős, hűvös helyen érdemes tárolni még a hűtőszekrényben is. Megmosni csak közvetlenül felhasználás előtt szabad. A nyers tojással készült ételek egészségesek a magasabb vitamintartalom miatt. Ennek ellenére óvakodjanak a nyers tojás fogyasztásától a kisgyermekek, a terhes nők, az idősek és a betegek. Források http://www.patikamagazin.hu/index.php?cikk=2 http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1459.html http://www.ofe.hu/teka/t1/pipi2.1.1.htm http://www.terebess.hu/tiszaorveny/tojas.html http://www.elelmezesvezetok.hu/szamok/07/03/12.htm Könyvek ’’Recept’’ Főszerkesztő: Csaba Emese: Gyógyító ételek, ártalmas ételek. Nyomdai előkészítés: Alinea Kft.,Bp. 1. magyar nyelvű kiadás. Budapest: Reader's Digest Kiadó Kft. 1996. ISBN 963-8475-23-4 , ISBN 978-963-8475-08-4 ’’Recept’’ Dr.Fövényi József - Papp Rita: Cukorbetegek új diétáskönyve. 4. kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1998. ISBN 963-242-504-9 , ISBN 978-963-242-504-7 74. oldal Nagy vadászat A Nagy vadászat egy európai népi mítosz, amiben kísértetek és különböző természetfeletti vadászok szerepelnek. A vadászok általában tündérek, elfek vagy halottak. A vadászat vezetője eltér a történet származása szerint. Különböző források az alábbiakat említik: Woden, Nagy Theuderich, a dán pirkasztó Valdemár király, a welsi Gwyn ap Nudd, bibliai személyek, mint Heródes, Káin, Gábriel, az Ördög, egyes esetekben személytelen, elveszett lelkek. A Nagy vadászatról látomást kapni, vagy látni azt, rossz ómennek számított. A halál, háború és járvány hírnökének tartották. Más embereket elragadott a Vadászat egyenes az alvilágba, vagy a tünde királyságba. Néhány meggyőződés szerint álmukban ragadták ki az emberek lelkét, hogy csatlakozzanak. Összehasonlító mitológia alapján Jacob Grimm dolgozta ki a vadászat koncepcióját, amit a Német Mitológia (1835) című könyvében publikált. Grimm népszerűsítette a Nagy Vadászat (Wilde Jagd/Wild Hunt) kifejezést. A Nagy vadászat vezetője Brittany : Arthur Király . Katalónia (Spanyolország): Gróf Arnau (el gróf Arnau) Anglia: Woden ; Herla Franciaország: Artus , Artúr Király (Bretagne) Németország: Woden , Berchtold, Dietrich, a Berni , Holda, Perchta Guernsey : Heródiás Írország : Fionn mac Cumhaill a Fianna ; Manannán Lombardia ( Olaszország ): Betrik király Hollandia: Woden Skandinávia : Odin (Dánia); a boszorkány Guro Rysserova , Sigurdsveinen (Norvégia). Wales : Arawn vagy Gwyn ap Nudd Szlovénia : Jarnik (Jarilo), más néven Volčji pastir (Farkas Pásztor). Egyes változatokban a vad Baba Szerepe a modern pogányságban Modern pogány vallások mint a Wicca, bevonta saját nézeteibe a Nagy Vadászatot. Ebben az értelmezésben a vezetője Hekaté istennő vagy Nicnevin. Kontinentális Kína A kontinentális Kína vagy szárazföldi Kína geopolitikai kifejezés, mely a Kína fennhatósága alatt álló területekre vonatkozik. A kontinentális kínai területbe nem tartozik bele Tajvan, valamint Hongkong és Makaó különleges irányítású körzetei. Történelem 1949-re a Kínai Kommunista Párt hadereje legyőzte a Kuomintang által irányított Nemzeti Forradalmi Hadsereget a kínai polgárháborúban (1927-1936). Ez arra kényszerítette a Kuomintangot, hogy a kínai kormányt és intézményeit áthelyezze Tajvan viszonylagos biztonságos területére. Tajvan szigetét az 1945-ös japán támadás után engedték át Kínának. 1949. október 1-jén, a Kínai Népköztársaság létrejöttének idején a kommunista párt által alakított kormány az ország kizárólagos törvényes kormánya lett a Kínai Köztársaság ellenfeleként, amelynek hatalma jelenleg csak Tajvanra és még néhány szigetre terjed ki. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy két Kína két kormánya versenyzett azért, hogy nemzetközi elismertséget szerezzen mint „kínai kormány”. A kontinentális Kína elnevezés egy politikailag semleges kifejezéssé vált a kommunista párt által irányított területre, később pedig Kínára magára. Az 1970-es évek végéig mind Kína, mind a Kínai Köztársaság a másik katonai erőkkel való legyőzését tervezgette. Ezen időszak alatt a Kínai Köztársaság úgy utalt a Kínára, mint „kommunista banditákra” (��, Kung fej), míg Kína „Csang banditáiként” (��, Csiang fej) emlegette a Kínai Köztársaságot. Később, mivel a katonai megoldás egyre kevésbé volt valószínű, a Kínai Köztársaság „kommunista Kínaként” (��, Csung kung) utalt Kínára. Az 1990-es évektől, Tajvan demokratizálásától fogva a kontinentális Kína kifejezés már nemcsak a kommunista párt fennhatósága alá tartozó területekre vonatkozik, hanem semleges elnevezésként utal Kína kormányára; ennek használata terjedt el a Kuomintangban is. Hongkong és Makaó a Kína létrejöttekor fennálló különleges helyzetük folytán – mint külföldi országok gyarmatai – nem tartoznak a kontinentális Kína területébe. Miután a két ország visszakerült Kína fennhatósága alá 1997-ben (Hongkong), illetve 1999-ben (Makaó), megőrizték saját jogi, politikai és gazdasági rendszerüket. Ennek következtében a kontinentális Kína továbbra is különállóként kezeli a két területet, melynek oka az egy ország – két rendszer politika, amit a kínai kormány a különleges közigazgatási területekkel szemben alkalmaz. Kelet-Ázsián kívül a kontinentális Kína elnevezés szinte csak földrajzi jelző, és nem hordoz semmilyen politikai tartalmat. Akkor használják, ha különbséget akarnak tenni a különleges közigazgatási területek és a szárazföld között. A „Kína” elnevezést jellemzően a kontinentális Kínára mint a teljes kínai országra alkalmazzák. Lago (metróállomás) Lago metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 10-es vonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a Consorcio Regional de Transportes de Madrid. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 10-es metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Batán Príncipe Pío Burgen (Mosel) Burgen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 738 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Francisco Lázaro Francisco Lázaro (Lisszabon, 1891. január 21. – Stockholm, 1912. július 15.) portugál atléta, maratoni futó. Pályafutása Mint korának atlétái, ő is amatőr sportember volt, akinek egyszerű polgári foglalkozása volt a sport mellett; Lázaro egy autógyárban dolgozott Lisszabonban. Mielőtt részt vett volna élete első - és egyetlen - olimpiáján, három maratoni versenyt nyert meg hazájában. A stockholmi olimpián, mint a játékok maratoni számának első portugál indulója állt rajthoz. 29 kilométer megtétele után összeomlott. A gyors orvosi ellátás után az eszméletlen Lázarót - akinek testhőmérséklete 41 Celsius-fokos volt - kórházba szállították, de másnap meghalt. A halál okának a kiszáradást jelölték meg, hisz a viadal nagyon meleg időben zajlott. Később kiderült, hogy testét napvédő krémek fedték, azzal a céllal, hogy megvédjék a leégéstől, ez azonban megakadályozta bőre természetes folyadékvesztését, az izzadást. Egyéni legjobbja Maratoni futás - 2.52:08 (1912) Pesthy Pál Koronczói Pesthy Pál (Uzdborjád, 1873. július 9. – Sárszentlőrinc, 1952. május 7.) magyar jogász, kúriai bíró, országgyűlési képviselő (Egységes Párt), igazságügy-miniszter (1924–1929). Élete Koronczói Pesthy Mór földbirtokos (1842–1904) és enyingi Belák Erzsébet (1856–1923) fia, evangélikus vallású. Jogi végzettséget szerzett, majd 1908-tól Szekszárdon működött, mint járásbíró, 1914-től fogva törvényszéki elnök, 1921-től pedig kúriai bíró. A következő évben az Egységes Párt színeiben bekerült a nemzetgyűlésbe, 1923-tól fogva annak alelnöke volt. 1924. március 13-tól 1929. január 8. között a Bethlen István által vezetett kormány igazságügy-minisztere volt. Miniszteri ideje alatt alkottak törvényt a felsőház szervezetéről (1926. évi XXII. tv.) és az igazságügyi szervezet módosításáról (1924. évi XV. tv.). 1929-től fogva két éven át volt az Egységes Párt elnöke, 1930-tól pedig a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet elnökeként működött, 1936-ban az Országos Földhitelintézet elnöke lett, 1940-ben pedig a felsőház tagja. 1952. május 7-én este 11 órakor hunyt el, tüdőrákban. Felesége enyingi Belák Szeréna volt, két gyermekük született: Márta (1902-1982), Amália (1905-1963). Fórumos szerepjáték A fórumos szerepjáték (röviden FRPG), vagy „szöveges alapú online szerepjáték” a szerepjátéknak azon formája, melyet a játékosok egy fórumon játszanak le, egyesítve a szerepjátékot a „közös regényírással”. Az ilyesfajta játékok esetén nincs kockadobás, a rendszer általában vagy nem létezik (freestyle játékok) vagy nagyon le van egyszerűsítve. A játékok változóak, néhány játéknak csak mesélő felügyeletével lehet játszani, néhánynál viszont teljesen szabad stílusú, és a mesélő opcionális. Játékleírás A játék úgy folyik, hogy az egyik regisztrált felhasználó leírja hogy a karaktere mit mond és mit csinál (vagy egy főszereplőt lehet irányítani), és vagy egy másik játékos válaszol rá, vagy egy mesélő. És ez így folytatódik egészen a „kaland” végéig, vagy míg a 2 karakter elköszön egymástól. Az fórumos alapú szerepjátékokról így általában el lehet mondani, hogy szöveges alapú online szerepjátékok, életszimulációs elemekkel keverve (de természetesen a szöveges alapú játék határain belül). Magyarországon régebben nagy népszerűségnek örvendtek az ilyen játékok, viszont az utóbbi 1-2 évben népszerűségük nagyon lecsökkent. Sokan az MMORPG-k (Massively-Multiplayer Online Role-Playing Game) népszerűségét okolják az FRPG-k népszerűségének csökkenése miatt. Magyar fórumos szerepjátékok X-Men Reneszánsz Lanawin Frpg Roxfort Frpg Fantázia Birodalma FRPG Hasznos hivatkozások Magyar FRPG közösség FRPG.hu FRPG Toplista Fantasy Karakterkép Galéria Avatarkép Galéria Média Birodalma fájlmegosztó FRPG Karakterkereső Kunčice (Hradec Králové járás) Kunčice település Csehországban, a Hradec Králové-i járásban. Kunčice Boharyně, Nechanice, Radostov és Hrádek településekkel határos. Lakosainak száma 356 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Cserei György Nagyajtai Cserei György (Székelykál, 1714. április 28. – 1774.) táblai ülnök. Élete Cserei Mihály és Kun Ilona fia volt. Naplója az erdélyi történetírás máig használt forrása. Pietizmusa – apjáéhoz hasonlóan – a túlvilági üdvösség mellett a földi igazságszolgáltatásra irányul. Munkái Diarium Vitae Aerumnosae Georgii Cserei senioris de Nagy-Ajta 1756. consignari ceptum. Szövege részben magyar. A kolozsvári Történeti Lapokban (I. 1874.) az erdélyi múzeumban levő példányból közölve, jelent meg. Synopsis universarum poenalium in Decreto Tripartito, Approbata et Compilata Constitutionibus existentium cum additis notis observationibus in gratiam tyronum. 1754. ivrét 292 lap. (Szerző a kézirat első tiszta lapján megjegyzi, hogy 1765-ben beköttette és sajtó alá akarta adni, de mégis jobbnak látta azt kéziratban hagyni; megvan az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.) Donji Bjelovac Donji Bjelovac falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Donji Kukuruzari községhez tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 24, közúton 36 km-re délre, községközpontjától 3 km-re északra, a Sunja bal partján fekszik. Története Bjelovac területén már a rómaiak is megfordultak, mivel fontos római út vezetett itt keresztül. Ezt jelzi az itt talált római pénzlelet. A török kiűzése után betelepített falvak közé tartozik. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Az első pravoszláv népesség 1690 körül érkezett. Ők Boszniából a bosanska dubicai moštanicai monostor szerzeteseivel és Ljubojević Atanáz metropolita vezetésével érkeztek és megalapították a közeli komogovinai pravoszláv kolostort. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. Az osztrák generálisok azonban védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be azokat, akik korábban török szolgálatban éppen a horvát falvak és városok fosztogatását végezték. Ekkor már nemcsak a határövezetből, hanem Hercegovina, Nyugat-Szerbia, Montenegró, Koszovó és Metohija, valamint Bosznia más vidékeiről is számos szerb család érkezett. Ezzel e vidék etnikai összetétele véglegesen megváltozott. A falvak legnagyobb része a 18. század elején és közepén alakult ki. Fejlődésük a 18. század második felében Károlyvárosból Glinán és Petrinyán át Kostajnicára menő főút megépítésének és a forgalom újbóli megindulásának köszönhető. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Unter Bellavecz” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában a két Bjelovac együtt „Bielovacz” a neve. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében szintén „Bielovacz” néven 103 házzal és 515 lakossal szerepel. A Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járáshoz tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett, de a lakosság egy része felkelt az új rend ellen. Donji Bjelovac lakosságát csak 1948-tól számlálják önállóan, ekkor 125 lakosa volt. A délszláv háború előtt teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a szerb erőkhöz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 7-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült és helyükre a boszniai Szávamentéről, Közép-Boszniából és Banja Luka környékéről horvát lakosság érkezett. A településnek 2011-ben 43 lakosa volt. Népesség (Lakosságát 1931-ig Bjelovac néven Gornji Bjelovachoz számították.) Nagy Ágnes (labdarúgó) Nagy Ágnes (Kecskemét, 1992. július 27. –) labdarúgó, csatár, jelenleg a Dorogi Diófa SE játékosa. Pályafutása 2003-ban kezdte a labdarúgást a Kecskeméti NLE csapatában. 2008 és 2012 között az MTK játékosa volt. A 2008–09-es idényben bajnoki ezüstérmes, a 2009–10-esben bajnok lett a csapattal. 2010 és 2012 között nem szerepelt tétmérkőzésen a kék-fehéreknél. 2012 nyarán visszaszerződött anyaegyesületéhez a másodosztályú Kecskeméti NLE csapatához. 2013 óta játszik Dorogon, ahol a 2013-2014-es évadban NB II-es bajnoki címet nyert csapatával, majd a sikeres osztályozó megvívását követően az NB I-be jutottak. Sikeres futsal játékos is, egyben utánpótlás, majd felnőtt futsal válogatott tagja. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 2009–10 2.: 2008–09 NB II-es bajnok: 2013-14 NB I-be jutás: 2014 Magyar Kupa ezüstérmes: NB II-es futsal bajnok NB II futsal bajnokság: bronzérmes NB II futsal gólkirálynő Thierry Zéno Thierry Zéno (Namur, 1950. április 22. – 2017. június 7.) belga filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr, vágó, producer. Filmjei Bouche sans fond ouverte sur les horizons (1971, dokumentum-rövidfilm, rendező, producer) Vase de noces (1974, rendező, forgatókönyvíró, operatőr, vágó, producer) Death in California, a Gentle Exit (1978, tv-dokumentumfilm, rendező, producer) Des morts (1979, dokumentumfilm, rendező, operatőr, vágó, forgatókönyvíró) Les Hmong et la mort (1980, dokumentumfilm, rendező) Ciné-tics II (1982, rövidfilm, rendező, producer) Les muses sataniques (1983, dokumentumfilm, rendező, forgatókönyvíró, operatőr) Les tribulations de saint Antoine (1984, dokumentum-rövidfilm, rendező, producer) Artifices d'acier (1986, dokumentum-rövidfilm, rendező) Contes pour enfants de moins de trois ans (1987, rendező) Eugène Ionesco, voix et silences (1987, rendező, forgatókönyvíró, operatőr, vágó, producer) Chroniques d'un village Tzotzil (1992, rendező) ¡Ya Basta! Le cri des sans-visage (1997, dokumentumfilm, rendező, producer) Ce tant bizarre monsieur Rops (2000, dokumentumfilm, rendező, producer) Pesti Hazai Első Takarékpénztár A Pesti Hazai Első Takarékpénztár egyesületi formában Fáy András kezdeményezésére alakult meg. Az egyesületet 1839. december 30-án alapították, a bank 1840. január 11-én kezdte meg a működését, mint az első önálló magyar pénzintézet. Előzmények Olyan intézményt tervezett, amelyet a szegényebb néposztályok is igénybe vehetnek. Hosszú előkészítő munka után 1840. január 11-én 423 alapító taggal megkezdte munkáját az első magyar takarékpénztár. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalapítása Magyarország gazdasági emancipációjának kezdetére esik, és példája lett az ország többi takarékpénztárainak, sikerei pedig buzdításul szolgáltak követőinek. Megalapítása kizárólag Fáy András érdeme, aki irodalmi s társadalmi úton, vármegyei és törvényhozási gyűléseken agitált mellette, míg végre Pest vármegye 1839. évi közgyűlésének támogatásával 1840. elején megkezdte működését. Története Üzletköre: betétek kamatoztatása, váltókölcsönök és ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsönök folyósítása képezte. 1845-ben az intézmény részvénytársasággá alakult, majd a kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult. Nagy szerepet játszott a XIX. század végén a nagy budapesti építkezések finanszírozásában. Takarékpénztári jellegét mindvégig megőrizte. A bevételek túlnyomó többsége kamatokból és szelvényjövedelemből származott. A takarékpénztárról az alapító Fáy András könyvet is írt. Az intézményt 1948-ban államosították, majd felszámolták. Üzletágait az Országos Takarékpénztár (OTP) vette át. Alapítása Ekkori szervezetében azonban tisztán humanisztikus intézmény volt, amennyiben egyfelől a takarékosság gyámolítására s az uzsora kiirtására vállalkozott, emellett munkásságának eredményeit közcélokra kívánta fordíttatni. Az alapítók legnagyobb része a birtokos nemességből került ki, de sokan voltak a kereskedők s a honoráciorok is; az intézet megnyitásakor csak 326 részvény volt jegyezve, 1844-ben már 667 db. A következő évtől kezdve nem vett föl a takarékpénztár új tagot, s ez évben Kossuth Lajos indítványára részvénytársasággá alakult át. Üzletmenete folyton élénkült s minden év fokozatosan nagyobb és nagyobb nyereséggel záródott le. Csak az 1848–49-es forradalom és szabadságharc zavarta meg a fejlődését, amennyiben a forgalomban volt magyar bankjegyek és papírpénzek hitelingadozásai, meg a zavaros háborús idők nagyon megrendítették az egész hiteléletet. Különösen két körülmény összetalálkozása sújtotta nagyon érzékenyen a többi takarékpénztárakkal együtt a PHET-t is; nevezetesen a hitel megrendülése miatt a közönség hirtelen, rohamosan szedte ki betéteit s egyidejűleg a takarékpénztárak nem tudták behajtani követeléseiket, mert az üzleti élet pangott, a nemesi birtokokat pedig védte az 1848. évi moratórium. A PHET a kormánytól két ízben is kapott ugyan ekkor 100 000 forintra menő kölcsönt, de ennek dacára sem tudta már 1848 júl. havában mindenkinek a betétét visszafizetni. A szabadságharc leveretése után ezekhez járult még a magyar pénzjegyekben történt veszteség is, amely a PHET-nál 177 167 forintra ment. A nagy csapásokat azonban már az abszolutisztikus korszak ideje alatt kiheverte az intézet, sőt 1868. az alap- és tartaléktőkéjét egy millióra forintra, 1871. pedig már 2 400 000 forintra emelte fel. A Pallas nagy lexikona lezárásakor 5000 darab 1000 forintra névértékű részvényen 5 000 000 forint alaptőke volt befizetve. Évi osztalékai a névérték 40-50%-os kamatozásának feleltek meg. 2039 Payne-Gaposchkin A 2039 Payne-Gaposchkin (ideiglenes jelöléssel 1974 CA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Harvard Obszervatórium fedezte fel 1974. február 14-én. Vallecrosia Vallecrosia (ligur nyelven Vallecrösia vagy Vallecrös) egy olasz község a Liguria régióban, Imperia megyében. Földrajz Franciaországtól 12, Imperiától 40 km-re fekszik a Ligur-tenger partján. Története A település neve a valle (jelentése völgy) és a crossia (jelentése üreges)[forrás?] szavak összetételéből ered, ami a települést átszelő kis patak szurdokvölgyére utal. Alapításának pontos ideje nem ismert. A 12-13. században a ventimigliai grófok birtoka volt. A 13. század második felében a Genovai Köztársaság szerezte meg. A napóleoni háborúk során a franciák szerezték majd, majd 1815-ben, a bécsi kongresszus után a Szárd-Piemonti Királysághoz csatolták. Látnivalók San Rocco-templom: 10. vagy 11. századból származik, többször átalakításra került. Maria Ausiliatrice-szentély Sant'Antonio-templom Az új San Rocco-templom az öt őrtoronyból, amelyből valaha a tenger felől érkező szaracénokat kémlelték, mára kettő maradt, az egyik egy kolostorban, a másik az óvárost a tengerparttal összekötő út mentén. Gazdaság A település elsősorban virágkertészetből valamint az idegenforgalomból él. 10666 Feldberg A 10666 Feldberg (ideiglenes jelöléssel 4171 T-3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1977. október 16-án. Ennyi kell A Ennyi kell Kovács Kati harminchatodik albuma. Az énekesnő pályafutásának jubileuma alkalmából a Reader's Digest kiadónál Napfényes álom címmel jelent meg egy médiakönyv + 3 CD-s BOX-SET. A második válogatás albumra az énekesnő által énekelt kislemez slágerek kerültek. Dalok Napfényes álom (Sun of Jamaica) Ennyi kell... - a Kojak Budapesten c. film zenéjéből Isten hozzád kedves városom Úgy, mint ő Nem tudjuk még (Una donna) Csupasz Hold Hintáslegény Keringő (Magány) - a Miss Arizona c. film zenéjéből Johny és Mary Szerelemben soha nincsen igazság A történtek után Ne aludj el (Baby Make Love) Árnyék - a Miss Arizona c. film zenéjéből Csúzlis Tom Hívlak Love story (Hogy is kezdjem el?) Felesleges esték - a Holnaptól szeretlek c. musicalből Free again Menetjegy (One Way Ticket) Közreműködők Kovács Kati Hungaria és az MRT Szimf. Zk (4) Universal együttes (9, 15) Gemini (6, 17) Randevú zenekar (7) Fesztivál Szimfonikus Tánczenekara (10, 18) Neoton Família (12, 19) Tóth Tamás, ifj. Rátonyi Róbert, Kőszegi Imre és a Magyar Áll. Operaház Zenekara (13) Non Stop (14) Harmónia vokál és az MHV Vonós Tánczenekara (16) Forrás https://www.rdshop.hu/cd/zene/popzene/magyar-popzene/kovacs-kati-napfenyes-alom-mediakonyv-3-cd-vel I Am a Photograph Az I Am a Photograph Amanda Lear francia énekesnő első nagylemezének a címe. Az album 1977 áprilisában jelent meg. Műfaja diszkó, kiadója a nyugatnémet Ariola Records. Az NSZK-ban olyan sikeres volt az LP, hogy néhány hónap leforgása alatt 5 kiadásban jelent meg. Bizonyos kiadások nemcsak a borítóban, hanem a zeneanyagban is eltérnek egymástól. Mivel a La Bagarre című szám korábban kislemezen nem volt igazán sikeres, ezért már a második kiadáson lecserélték a nagy sláger, a Blood and Honey instrumentális változatára: She's Got the Devil in Her Eyes. Azután megjelent a Queen of Chinatown című kislemez, amely nagy sikernek bizonyult, ezért a harmadik kiadástól kezdve ez a dal is rákerült a tracklistára. A La Bagarre egyébként Elvis Presley egyik slágerének (Trouble) feldolgozása, a These Boots Are Made for Walkin’ eredetijét pedig Nancy Sinatra énekelte az 1960-as években. Az Alphabet (Prelude in C by J. S. Bach) – mint azt a címe is jelzi – Bach-motívumok felhasználásával készült. A dalok „A” oldal Blood and Honey (A. Monn – A. Lear) 4.50 Alphabet (Prelude in C by J. S. Bach) (J. S. Bach – Ch. Ricanek – A. Monn – A. Lear) 4.00 These Boots Are Made for Walkin’ (Lee Hazlewood) 3.18 Tomorrow (R. Pietsch – A. Lear) 4.10 Pretty Boys (A. Monn – A. Lear) 2.55 „B” oldal Alligator (R. Pietsch – A. Lear) 4.35 The Lady in Black (A. Monn – A. Lear) 3.30 I Am a Photograph (A. Monn – A. Lear) 4.25 La Bagarre (Leiber – Stoller) 5.27 Blue Tango (L. Anderson – A. Lear) 2.40 Közreműködők Producer: Anthony Monn, Peter Smith, Strum Prod Zenei rendező: Charly Ricanek (A/1, 2, 5 és B/3), Rainer Pietsch (A/4 és B/1), Harold Faltermeier (B/2, 5), Mats Björklund (A/3) Hangmérnök: Peter Ludermann Dob: Martin Harrison Billentyűs hangszerek: Harold Faltermeier, Charly Ricanek Basszusgitár: Gary Unwin Ütős hangszerek: Pit Troja Elektromos és akusztikus gitár: Mats Björklund Vonós hangszerek: Bavaria Strings Moog: Harold Faltermeier Fúvós hangszerek: Lee Harper, Giuseppe Solera, Paul Niezgoda, Rudi Fuessers, Hermann Breuer, Howard Katz Háttérvokál: Gitta Walther, Claudia Shwarz, Renate Maurer Külön köszönetnyilvánítás Peter Smitsnek, minden lehetséges segítségéért Különböző kiadások 1977, NSZK (első kiadás): Ariola-Eurodisc 28866 OT. 1977, NSZK (második kiadás): Ariola-Eurodisc 25 473 OT. Az eredeti albumfotóval, a B/4. szám: She's Got the Devil in Her Eyes (Blood and Honey Instrumental) (Anthony Monn – Amanda Lear) 3:05 - Arabella 1977, NSZK (harmadik kiadás): Ariola-Eurodisc 25 473 OT). Az eredeti albumfotóval, eltérő tracklistával. „B” oldal Queen Of Chinatown (Anthony Monn – Amanda Lear) 4:15 - Arabella Alligator The Lady in Black I Am a Photograph Blue Tango 1977, NSZK (negyedik kiadás): Ariola-Eurodisc 25 473 OT. 1977, NSZK (ötödik kiadás): Ariola-Eurodisc 665876. A tracklista a 4. és 5. kiadás esetében ugyanaz, mint a 3. kiadáson. Új Playboy albumfotó, posztermelléklet és ehhez kapcsolódó kiegészítés a borítón: Album Cover Design: Ariola-Eurodisc Studios. / Cover Photo by Christa Peters. Copyright by Playboy Magazine , West-Germany. 1977, Olaszország : Polydor 2448 058. 1977, Franciaország : Eurodisc 28070. Az olasz és a francia kiadás tracklistája ugyanaz, mint a német 2. kiadásé, borítókép a Playboy fotó a 4. és 5. német kiadásról. 1977, Amerikai Egyesült Államok : Chrysalis CHR 1173. Playboy albumfotó, alternatív tracklista. „A” oldal Blood and Honey (Extended 12" Version) 7:14 Alphabet (Prelude In C By J.S. Bach) Tomorrow Pretty Boys „B” oldal Alligator The Lady in Black I Am a Photograph La Bagarre Blue Tango 1978, NDK : Ariola Eurodisc 200 006 320. Playboy albumfotó, alternatív tracklista. „B” oldal Mother, Look What They've Done to Me (A. Monn – A. Lear) 4:25 - Arabella (Az 1978-as Sweet Revenge) című albumról) Alligator The Lady in Black I Am a Photograph Blue Tango 1978, Zimbabwe és Dél-Afrika : Pretty Boys Ariola ARC 2022. alternatív albumcím, az 1. nyugatnémet kiadás tracklistája, alternatív borító a Sweet Revenge LP fotóinak felhasználásával. 1978, Brazília : Tomorrow RCA-Victor 104 8097. Playboy albumfotó, alternatív albumcím és tracklista. „A” oldal Tomorrow Alphabet (Prelude In C By J.S. Bach) These Boots Are Made for Walkin' Blood and Honey Pretty Boys „B” oldal Queen of Chinatown Alligator The Lady in Black I Am a Photograph Blue Tango 1979, Dél-Afrika: Golden Hits Ariola ARD 2501. Dupla album, Disc 1: I Am a Photograph (az első nyugatnémet kiadás), Disc 2: Sweet Revenge . Kimásolt kislemezek 7" 1975: Trouble (A La Bagarre eredeti angol nyelvű verziója) (Albumon nem jelent meg) #40 / Lethal Leading Lady ( LaBionda - Lear - Malachy) 2:50 (Albumon nem jelent meg) (Anglia, Creole CR 123) 1975: La Bagarre / Lethal Leading Lady (Franciaország, Polydor 2056 457) 1976: La Bagarre / Lethal Leading Lady ( Belgium , Polydor 2056 457) 1976: La Bagarre / Lethal Leading Lady (NSZK, Ariola 16696AT) 1976: Trouble / Lethal Leading Lady ( Spanyolország , Ariola 16696AT) 1976: Trouble / Lethal Leading Lady (Olaszország, Polydor 2121 290) 1976: Blood and Honey / She's Got the Devil in Her Eyes (NSZK, Ariola 17470 AT) 1976: Blood and Honey (Edit) 3.10/ Blood and Honey (Album Version) (Anglia, Ariola ARO 103) 1976: Blood and Honey / She's Got the Devil in Her Eyes (Spanyolország, Ariola 17470 AT) 1976: Blood and Honey / She's Got the Devil in Her Eyes (Olaszország, Polydor 2060 133) 1976: Blood and Honey / She's Got the Devil in Her Eyes ( Jugoszlávia , RTB S-54002) 1976: Blood and Honey / She's Got the Devil in Her Eyes ( Ausztrália , RCA Victor 102 943) 1976: Blood and Honey / She's Got the Devil in Her Eyes (Franciaország, Eurodisc 911 088 EA) 1976: Blood and Honey / She's Got the Devil in Her Eyes (Dél-Afrika, Ariola ARS 201) 1976: Blood and Honey / She's Got the Devil in Her Eyes ( Kanada , Disques Direction Records D4-127) 1977: Blood and Honey / She's Got the Devil in Her Eyes ( Új-Zéland , RCA Victor 102943) 1977: Tomorrow / Alphabet (Prelude in C by J.S. Bach) (NSZK, Ariola) 1977: Tomorrow / Mon Alphabet (Az Alphabet francia nyelvű változata) (Albumon nem jelent meg) (Franciaország, WEA Wea 911144) 1977: Tomorrow / Mon Alphabet (Az Alphabet francia nyelvű változata) (Albumon nem jelent meg) (Franciaország, Eurodisc 17295) 1977: Tomorrow / The Lady in Black (Italy, Polydor 2060 145) 1977: Tomorrow / Alfabeto (Az Alphabet olasz nyelvű változata) (Albumon nem jelent meg) (Olaszország, Polydor) 1977: Blue Tango / Pretty Boys ( Hollandia , Ariola 11 311 AT) 1977: Queen of Chinatown / My Alphabet (NSZK, Ariola 11 366 AT) 1977: Queen of Chinatown / Alphabet (Prelude in C by J.S. Bach) (Franciaország, Eurodisc 11366 AT) 1977: Queen of Chinatown / Alphabet (Olaszország, Polydor 2060 150) 1977: Queen of Chinatown / Alphabet ( Törökország , Sonora 1024) 1977: Queen of Chinatown / Pretty Boys (NSZK, Ariola) 1977: Alphabet / Queen of Chinatown (Hollandia, Ariola 11 661 AT) 1977: Tomorrow / Queen of Chinatown ( Portugália , Ariola 5011-446) 1977: Tomorrow / Queen of Chinatown (Spanyolország, Ariola 11446) 1978: Queen of Chinatown / Blood and Honey ( Szovjetunió , Кругозор 12(177)) 1978: Queen of Chinatown / The Lady in Black ( Japán , Columbia Ariola YK-103-K) 1978: Tomorrow / Pretty Boys (Japán, Columbia Ariola YK-107-K) 1978: Blue Tango / Blood and Honey (Szovjetunió, Кругозор 12(177)) 12" 1977: Blood and Honey (Extended 12" Version, 8:58) (Albumon nem jelent meg) / She's Got the Devil in Her Eyes (Kanada, Disques Direction Records DD-8009) 1977: Blood and Honey (Extended 12" Version: 8:58) / Blood and Honey (Album Version) (Anglia, Ariola ARO 103-12) 1977: Blood and Honey (Alternate Extended Version: 7:14) / Blood and Honey (Alternate Extended Version: 7:14) (Egyesült Államok, Chrysalis CDS 2197) 2006: Queen of Chinatown 2006 - DJenetix Feat. Amanda Lear - Remixes of 1977 original - (Single Version) (Albumon nem jelent meg) / (Club Remix) (Albumon nem jelent meg) / (Extended Mix) (Albumon nem jelent meg) (Németország, ZYX/Dance Street DST 77013-12) Maxi CD 1998: Blood and Honey '98 – Remixes of 1976 original – Blood and Honey (New Radio Version) (Albumon nem jelent meg) / Blood and Honey (Club Mix) (Albumon nem jelent meg) / Rien Ne Va Plus ( 1995 -ös felvétel) (Németország, BMG Ariola 74321 59995 2) 2006: Queen of Chinatown 2006 – DJenetix Feat. Amanda Lear – (Single Version) / (Club Remix) / (Extended Mix) (Németország, ZYX/Dance Street DST 77013-8) Orosz CD Az LP-k hanganyagai alapján. Az I Am a Photograph a legelső nyugatnémet kiadás alapján került a CD-kre. I Am a Photograph / Sweet Revenge I Am a Photograph / Incognito Legnépszerűbb slágerek Blood and Honey Olaszország: 1977. Legmagasabb pozíció: 11. hely These Boots Are Made for Walkin’ Tomorrow Olaszország: 1977. Legmagasabb pozíció: 5. hely Alligator The Lady in Black Blue Tango Queen of Chinatown Svájc: 1977. december 3-ától 8 hétig. Legmagasabb pozíció: 5. hely Ausztria: 1977. december 15-étől 12 hétig. Legmagasabb pozíció: 8. hely Olaszország: 1977–1978. Legmagasabb pozíció: 2. hely Az album slágerlistás helyezései Ausztria: 1978. február 15-étől 4 hétig. Legmagasabb pozíció: 25. hely Giuseppe Olivi Giuseppe Olivi (Chioggia, 1769. március 18. – Padova, 1795. augusztus 24.) 18. századi olasz botanikus és zoológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Olivi”. Élete Olivi az olaszországi Chioggia városában született. Tengerbiológiát, kémiát, ásványtant és botanikát is tanult. Ő volt a szerzője az 1792-ben kiadott Zoologia Adriatica című műnek. Több olasz és európai tudományos akadémiának is tagja volt. Mindössze 26 évesen hunyt el Paduában. Informel Informel (francia: „forma nélküli”) 1945 után indult az Amerikai Egyesült Államokból. Absztrakt művészeti irányzat, rokon a gesztusfestészettel (action painting). Mintegy elutasítja az előre megtervezett, majd befejezett kompozíciót, hirdeti a be nem fejezett, nyitott mű létjogosultságát. A művész érzelmi megnyilvánulásait gyakran színfoltok és vonalak spontán mozgásával fejezi ki. Fő képviselői: Mark Tobey, Wols, Hans Hartung. Halapi Királyság A Halapi Királyság az i. e. 14–13. század fordulóján rövid ideig, mintegy negyven évig fennálló államalakulat, amely a Hettita Birodalom vazallus territóriuma volt. Kialakulása A Halap által vezetett észak-szíriai állam Mukis volt, amely már korábban is többször került hettita befolyás alá. I. Szuppiluliumasz hettita király az uralkodásának ötödik évében (körülbelül i. e. 1340-ben) indított nagy szíriai hadjáratában elfoglalta és hettita tartománnyá tette. Nem tudni, hogy korábbi uralkodójával, Ituradduval mi történt, elképzelhető, hogy a helyén maradt alattvaló kormányzóként, mivel a hettiták által elfoglalt Katnát valamikor ez időben egy Ituraddu nevű személy birtokolta. Ituraddu utódja azonban Telipinusz lett, a korábbi kizzuvatnai főpap, Szuppiluliumasz fia. A hódító király halála után Telipinusz önálló király lett, királysága gyakorlatilag azonos a korábbi Mukissal. Története Szuppiluliumasz halála után Telipinusz önállóvá vált, hasonlóan a testvéréhez, Szarhurunuvasz karkemisi királyhoz. A Hettita Birodalomban öccse, II. Murszilisz uralkodott és a három testvér egymást segítve kormányzott. Telipinusz után fia, Talmi-Szarruma került Halap trónjára. A Talmi-Szarruma és Telipinusz közti rokonságot a CTH#75 számú szerződés bizonyítja, amit II. Murszilisz kötött unokaöccsével. A baráti viszony továbbra is fennmaradt, i. e. 1285-ben, a kadesi csatában Halap hadereje is részt vett, amelynek kontingensét maga Talmi-Szarruma vezette, aki ekkor már huszonhét éve uralkodott. Ez azonban az utolsó ismert adat róla. A Halapi Királyság területe Szarhurunuvasz vagy I. Ini-Teszub uralkodása alatt beolvadt a Karkemisi Királyságba. Uralkodói Telipinusz (i. e. 1340–) i. e. 1322–1312 Talmi-Szarruma i. e. 1312–1285 után Křižanovice (Vyškov járás) Křižanovice település Csehországban, Vyškovi járásban. Křižanovice Rašovice, Bučovice, Hodějice, Němčany és Letonice településekkel határos. Lakosainak száma 809 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Stamford Brook (metróállomás) A Stamford Brook a londoni metró egyik állomása a 2-es zónában, a District line érinti. Története Az állomást 1912. február 1-jén adták át a District Railway és a London and South Western Railway részeként. 1916. június 3-án megszűnt a vonalon a London and South Western Railway. StumbleUpon A StumbleUpon egy felfedezőmotor (a keresőmotor egy tipusa) amely webes tartalmat keres és ajánl. A felhasználók a közösségi hálózatok és ismerőseik ajánlásai segítségével az érdeklődési körükhöz illeszkedően fedezhetnek fel weboldalakat, fotókat és videókat, melyeket értékelhetnek is. Böngészőhöz lévő kiegészítő létezik Mozilla Firefox, Google Chrome, Opera, Internet Explorer és Safari böngészőkhöz, továbbá a StumbleUpon működik néhány független Mozilla alapú böngészővel is. StumbleUpon applikációk léteznek Windowsra, iOS-re, Androidra, valamint Amazon AppStore-ra. Történet A StumbleUpon-t 2001 novemberében alapította Garrett Camp, Geoff Smith, Justin LaFrance és Eric Boyd, mialatt Garrett az egyetemi éveit töltötte a kanadai Calgary-ban. A cégalapítás ötlete a tartalom előtt született meg: öt vagy hat termékötletből a StumbleUpon lett kiválasztva. Garrett egy BBC interjúban így beszélt a pillanatról, amikor számára egyértelművé vált, hogy a cége igazán sikeressé vált: "Amikor elértük a félmilliós számot (regisztrált felhasználókban), akkor kezdtük valóban komolyan venni." A szoftver népszerűsége felkeltette Brad O'Neill szilícium-völgyi befektető figyelmét aki támogatta a San Franciscóba történő telephely-változtatást, valamint összesen 1,2 millió dollár befektetésben segített olyan befektetőktől, mint Ram Shriram (Google), Mitch Kapor (Mozilla Alapítvány), First Round Capital és Ron Conway. Garrett Camp és Geoff Smith jelenleg San Franciscóban élnek, ahol a StumbleUpon telephelye is található. A StumbleUpon 2007 májusától az eBay tulajdonában volt, miután 75 millió dollárért megvásárolták, egészen 2009 áprilisáig, amikor Garrett Camp, Geoff Smith és számos más befektető visszavásárolta. A StumbleUpon jelenleg egy független, befektetők támogatta startup ismét, San Franciscó-i és New York-i irodákkal. 2012 szeptemberében a StumbleUpon elérhetővé tette az iOS applikációját, valamint egy új "StumbleDNA" funkciót, mely összegyűjti a felhasználó számára érdekes, népszerű tartalmakat egy helyre, ahol megnézheti a StumbleUpon kapcsolatai aktivitását is. 2012. szeptember 25.-én a StumbleUpon új béta arculattal jelentkezett, melynek végleges változata minden felhasználó számára elérhetővé vált október 24.-én. 2013. január 16.-án a StumbleUpon elbocsájtotta dolgozói 30%-át, 110-ről 75-re csökkentve az állományt. 2013. április 29.-én a StumbleUpon a fizess-amennyit-használsz MaxCDN hálózatot választotta az oldalletöltései sebessége növelése érdekében. A szolgáltatás leírása A StumbleUpon közösségi szűrést használ (egy automatizált eljárást, amely kombinálja az emberi véleményeket a személyes ízlésen alapuló gépi tanulással), melynek segítségével hasonló ízlésű webes szörfözők virtuális közösségeit építi fel. A weboldalak értékelése egy saját profiloldalon is nyomon követhető (egy blogszerű nyilvántartás a kedvelt oldalakról), és közös érdeklődési ponton kialakított hálózatokat képez. Ezek a szociális hálózatok segítik a webes tartalom elosztását, így a felhasználók rátalálhatnak olyan oldalakra, melyeket barátaik és ismerőseik kedvelnek. Ha egy oldalt kedvelünk, az a “kedvencek” közé kerül. Továbbá, a felhasználóknak lehetősége van a saját érdeklődési körük témái mentén is felfedezni, mint például “történelem” vagy “játékok”. (a választható fogalmak köre adott, tetszőlegesen nem bővíthető) A felhasználók egy oldalt a felfele illetve lefele mutató ujj ikonokkal tudnak értékelni a StumbleUpon eszköztárról, és lehetőségük van megjegyzéseket is hagyni az oldalt értékelő részben, ami megjelenik a felhasználó blogján is. Ez a közösségi felfedező megközelítés automatizálja az ismerősök “szájról-szájra” weboldal ajánlását és egyszerűsíti a webes tájékozódást. A StumbleUpon beállításai között tovább lehet szűkíteni a látni kívánt weboldalak körét. Az érdeklődési körök meghatározásával lehetőség van az oldalak életkor szerinti szűrésére (pl. felnőtt tartalom), továbbá léteznek tartalomszűrők, melyek lehetővé teszik hang, video, flash és képek szűrését. 2011. október 24.-én a StumbleUpon eltávolított több évnyi, felhasználók által készített tartalmat, eltávolította az összes HTML blogolási lehetőséget, blog posztokat, valamint a fotóbloggoló funkciókat, továbbá minden meglévő blog bejegyzés HTML-ről szövegesre lett alakítva, és minden régebbi fotó eltávolításra került. A StumbleUpon ezt így kommentálta: “Idővel rájöttünk, hogy nem vagyunk képesek az ajánlási rendszerünk mellett egy blogmotor támogatására és skálázására is”. Az ajánlott tartalom a felhasználó beállításai, a barátai által kedvelt és nem kedvelt tartalom, a tartalom demográfiai adatai, valamint egyéb más tulajdonságok alapján kerül kiválasztásra, melyet a cég nem hoz teljes mértékben nyilvánosságra. StumbleUpon Videó 2006. december 13.-án a StumbleUpon elindította a StumbleVideo oldalt a http://video.stumbleupon.com címen. Az új oldal lehetővé tette a felhasználóknak, hogy böngésző-kiegészítő nélkül találjanak és osztályozhassanak ajánlott tartalmat egy Ajax felület segítségével. Az oldal pillanatnyilag támogatja a CollegeHumor, DailyMotion, FunnyOrDie, Google, MetaCafe, MySpace, Vimeo és YouTube videókat. 2007. február 12.-én a StumbleUpon elindított egy StumbleVideo verziót az Internet Channel böngészőhöz, ami a Wii konzolon fut. Ez a verzió teljes mértékben optimizálva lett a Wii kisebb képfelbontásához, míg az eredetihez hasonló funkciókat kínál. StumbleThru 2007 áprilisában a StumbleUpon elindította a StumbleThru szolgáltatást, mely lehetővé teszi a böngésző-kiegészítőt használó felhasználóknak, hogy különböző oldalakon belül találjanak ajánlott tartalmat, mint pl. Youtube, The Onion, Public BroadCasting Service és a Wikipédia. A szolgáltatás bejelentése szerint a jövőben a StumbleUpon további weboldalakkal fogja bővíteni a szolgáltatást. 2010. június 13.-án a StumbleThru szolgáltatás elérhető a BBC.com, Blogger, Break.com, CNN.com, Collegehumor, Flickr.com, FunnyorDie.com, Howstuffworks.com, HuffingtonPost.com, Metacafe.com, Pbs.org, PhysOrg, Rolling Stone, Scientific American, The Onion, Wikipédia, Wired.com, Wordpress és YouTube oldalakon. Su.pr 2009 márciusában a StumbleUpon elindította a Su.pr URL rövidítő szolgáltatást. Elsősorban Twitter és Facebook státuszokhoz és üzenetekhez használják. Ez a szolgáltatás hasonló a bit.ly és a TinyURL szolgáltatásokhoz. 2009 márciusa és májusa között a su.pr szolgáltatás csak meghívókóddal volt használható, de jelenleg minden StumbleUpon felhasználó számára elérhető. Hirdetés A „Fizetett felfedezés” a StumbleUpon hirdetési rendszere. A StumbleUpon platform segít a felhasználóknak új weboldalakat találni az érdeklődési körük mentén egy gombra kattintva a böngészőjükben. A „Fizetett felfedezés”-sel a reklámozó URL-je (weboldala, videója, stb) ennek a folyamnak a része lesz. Az ajánlott oldalak maximum 5%-át teszik ki a „Fizetett felfedezés” oldalak, ahol a reklámozók közvetlenül beilleszthetik a weboldalaikat a felhasználói élménybe. Ez azt jelenti, hogy a közönség közvetlenül a hirdetők weboldalára, videóira, fotóira kerül, továbbá a felhasználók értékelhetik ezt a tartalmat is. Mivel a „Fizetett felfedezés” közvetlenül a hirdető oldalára küldi a látogatókat, nincs szükség külön reklám készítésére: a reklámozó weboldala maga a reklám. Amikor a felhasználó egy reklámoldalra kerül, egy zöld “szponzorált” ikon jelenik meg a böngésző eszköztáron avagy a mobil applikáción, jelezve, hogy ez egy fizetett ajánlott tartalom. A StumbleUpon nem alkalmaz hagyományos reklámformátumokat, mint pl. felbukkanó ablakok vagy címszalagok, stb. A hirdetők számos különböző opció közül választhatnak aszerint, hogy milyen ütemben és mennyi felhasználónak szeretnék eljuttatni a reklámjukat, a marketingcéljaik alapján. A kiszolgálás ütemezése határozza meg a sorrendet, ami szerint az oldalaik megjelennek, a rendelkezésre álló készlet alapján. Növekedés 2002 decemberében a StumbleUponnak 1 millió felhasználója volt. 2010. május 18.-án a StumbleUpon több mint 10 000 000 felhasználóról számolt be. A StumbleUpon azt állította, hogy 2008 május vége előtt 5 milliárd ajánlást közvetített ki, melyből több mint egy milliárd volt csupán 2008-ban. 2011 augusztusában a StumbleUpon elérte a 25 milliárd ajánlást, mely ponton minden hónapban 1 milliárd újabb ajánlás kerül kiszolgálásra. 2012 áprilisában a StumbleUpon bejelentette, hogy a szolgáltatásnak immáron több mint 25 millió regisztrált felhasználója van. eBay 2007 májusában a StumbleUpon-t megvásárolta az eBay. Korai híresztelések szerint a Google és az AOL szintén érdeklődött az eBay bejelentése előtt. 2008 szeptemberében az eBay megbízta a Deutsche Bankot, hogy értékesítse a StumbleUpon-t. 2009. április 13.-án Garrett Camp és Geoff Smith alapítók más befektetőkkel, többek között Ram Shrirammal visszavásárolták a céget. Sant Andreu Salou Sant Andreu Salou település Spanyolországban, Girona tartományban. Sant Andreu Salou Campllong, Cassà de la Selva, Caldes de Malavella és Riudellots de la Selva községekkel határos. Lakosainak száma 150 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 81-es trolibusz (Budapest) A budapesti 81-es jelzésű trolibusz az Örs vezér tere és a Fischer István utca között, csak munkanapon közlekedik. Más időpontokban 80-as trolibusz helyettesíti. Története A vonalat 1979. augusztus 27-én indították el a korábbi 131-es és 133-as buszok helyett az Örs vezér tere és a Füredi utcai lakótelep (Zsálya utca) között. 2004. június 19-étől augusztus 29-éig, 2005. június 11-étől augusztus 19-éig, illetve 2007. június 9-étől augusztus 29-éig a 2-es metró felújításának idején a 80-as trolibusszal összevontan, 80-81-es jelzéssel közlekedett a Baross tér, Keleti pályaudvar és az Örs vezér tere között. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között az azonos útvonalon közlekedő 80-as jelzésű járat nincsen feltüntetve. *A reggeli órákban néhány járat a Fischer István utcától a 80-as troli megállójából indul. Bartolo de Sassoferrato Bartolo de Sassoferrato (Venatura falu, Sassoferrato mellett, 1313/1314 – Perugia, 1357. július 13.) itáliai jogász, egyetemi tanár, heraldikus. Accursius mellett az egyik leghíresebb középkori jogász, a bolognai, a pisai, majd a perugiai egyetem tanára, az első heraldikusok egyike. Neve előfordul Bartolo da Sassoferrato, Bartolus de Saxoferrato, Bartolus de Saxoferato, Sasso Ferrato, Bartolus. olaszul Bartolo di Sassoferrato, angolul Bartolus of Sassoferrato, Bartolo of Sasso Ferrato stb. alakokban is. Élete A perugiai és bolognai egyetemen közjogot tanult, majd 1334-ben doktori címet szerzett. Orvos lett Bolognában, majd 1339-ben a pisai és később a perugiai egyetemen tanított. 1348-ban Perugia díszpolgára lett. 1339–1343 közt a pisai, majd haláláig a perugiai egyetem tanára. 1355-ben Pisában tagja volt a IV. Károly német-római császárhoz küldött követségnek, aki ebből az alkalomból címert adományozott neki és tanácsosává (consiliarius) nevezte ki. Rövid élete ellenére számos művet hagyott hátra. A Corpus Iuris Civilis minden részéhez írt kommentárokat (kivéve a Justinianus Institúcióit). Számos traktátusa közül kiemelkedik a folyókra vonatkozó jog tárgyában írt műve (De fluminibus seu Tyberiadis). Jelentős hozzájárulása a közjoghoz, hogy foglalkozott a konfliktusok jogi szabályozásával. Legkevesebb két évszázadig a legfőbb nyugat-európai közjogi szaktekintélynek számított. A 14. század híres legistái vagy glosszátorai, posztglosszátorai közé tartozott. (A kánonjog művelői az egyházi jogra specializálódtak, de ismerték a közjogot is, míg a legisták a római jogon alapuló közjoggal foglalkoztak, melyhez kommentárokat fűztek – Justinianus törvénykönyve, Digestum, Institutiones, Novellae – valamint egyes témákat külön traktátusokban fejtettek ki.) Sassoferrato De Insigniis et Armis (1356 k.) című traktátusa az első, mely a címerviselés jogi oldalával foglalkozik és így a címerjog megalapítójának tekinthető. Vélhetően 1355 után írta, amikor IV. Károly császár címert adományozott neki. (Arany alapon vörös, villásfarkú oroszlán, ami a cseh címer egyik változata.) Műve halálakor még befejezetlen volt, melyet végül veje, Nicolò Alessandri szerkesztett és fejezett be 1358 januárjában. Ebben nemcsak a címerjoggal foglalkozott, hanem a védjegyek bizonyos kérdéseivel is. Részletesen tárgyalta a kereskedő jeleket (mint például mi történik, ha az üzlettársi viszony felbomlik), a kézműves jelekkel stb. is, ami a modern védjegyek jogi szabályozásának előfutára. Példaként egy kardkészítőt hoz fel, aki elhelyezi jelét a termékein és jogos igénye az, hogy jelét a versenytársai ne használhassák. A mű rendkívül népszerű volt. Több mint száz középkori kézirata ismert és a legkorábbi heraldikai írások is idézték, mint például Honoré Bonet, Johannes de Bado Aureo, Christine de Pisan, Nicholas Upton, Clément Prinsault, a walesi Argentaye traktátus, Felix Hemmerlin, Peter von Andlau, Bartholomäus Cassaneus stb. Angliában a művet a közjog keretén belül ismertették az egyetemen. A 14. és 15. században Angliában minden közjoggal foglalkozó egyén jól ismerte Sassoferrato művét. A lovagi bíróságok (Court of Chivalry, Court of the Constable and Marshal, az ún. Curia militaris sub conestabili et marescallo Angliae, a Tudor érában Earl Marshal's Court), melyek a címerekkel és a címerviseléssel kapcsolatos jogi ügyekkel is foglalkoztak, ugyancsak a közjog elvei szerint működtek (mely a római jogon alapult) és így egyes vélemények szerint Sassoferrato nézeteinek hatása alatt álltak. Skócia, ahol a római jog erősebben érvényesült, Sassoferrato hatása még még ennél is erősebb volt a heraldika terén. Ismertek korai francia, olasz stb. fordítása is. Több reprint és modern kiadása is megjelent. A mű első része a címerviselés jogi kérdéseivel foglalkozik, míg a második, befejezetlen rész, melyet valószínűleg veje, fejezett be, a címerek megrajzolását tárgyalja, mint például hogyan kell ábrázolni az állatokat, milyen színeket kell használni stb. „A címerviselés jogáról” Idézet Bartolo de Sassoferrato művéből: „Vizsgáljuk meg a zászlókon és a pajzsokon viselt jelvényeket és címereket. 1.§. Először is joguk van-e ezek viselésére, másodszor, ha ez engedélyezett, hogyan vannak megfestve és hogyan viselik. Azt mondom, hogy egyes címerek a rangnak vagy a hivatalnak felelnek meg, és bárki hordhatja őket, ha viseli azt a címet vagy azt a hivatalt, mint például a proconsulok vagy legátusok jelvényei (Dig. 1.16.1, 1.8.8) vagy, miként azt ma láthatjuk, a püspökök jelvényei. Bárki, akinek ez a rangja, viselheti ennek jelvényeit. Ez másoknak nem megengedett és ha valaki, aki nincs felhatalmazva erre, viseli azokat, csalást követ el (Dig. 48.10.27.2). Ezért úgy vélem, hogy azok, akik viselik a jogi doktor jelvényeit, akkor is ha nem doktorok büntetésben kell részesülniük. 2.§. Egyes jelvények mindenkit megilletnek egy bizonyos rangban – például minden király, herceg vagy más hatalmasságnak saját címere és jelvényei vannak, és senki másnak nem megengedett ezek eladományozása vagy ráfestése a saját tulajdonára. (Cod. 2.14[15], Nov. 17 = A 3.4.16). Úgy hiszem, ez azt jelenti, hogy a címer mint olyan nem másolható; noha az nem tiltott, hogy az ilyen jelvényt kiegészítőként használják – például, hogy a király, az úr, a gróf vagy a közösség címerét a saját címerükön használják mint az alávetettség jelvényét. És ez egy általános gyakorlat. 3.§. Egyes jelvénye vagy címerek magánszemélyeket illetnek, akik nemesek vagy közrendűek, és egyeseknek közülük olyan jelvényeik vagy címerük van, melyket a császár vagy más úr adományából viselnek. Láttam, ahogy a higgadt IV. Károly fejedelem, a rómaiak császára és Csehország királya számos jelvényt és címert adományozott. Egyéb koncessziók mellett a fejedelem nekem (tanácsosának) és leszármazottaimnak vörös oroszlánt adományozott arany alapon. És kétségtelen hogy ezen személyek számára megengedett, hogy viseljék ezen jelvényeket, mivel szentségtörés lenne megkérdőjelezni a fejedelem hatalmát (Cod. 9.29.2, Cod. 2.16[17]). Ha valami a bírói tekintély nélkül van megtiltva, akkor ez az ő hatalmánál fogva nyilvánvalóan meg is engedhető. 4.§. Egyesek a saját elhatározásukból vesznek fel címereket és jelvényeket, és meg kell fontolnunk, vajon megengedett-e, hogy így cselkedjenek. Úgy vélem, hogy megengedett. Ugyanúgy, miként a neveket is a személyek azonosítására hozzák létre (Cod. 7.14.10), a jelvényeket és a címereket is erre a célra eszelték ki (Dig. 1.8.8). Bárki számára megengedett, hogy ilyen neveket használjon a maga részére (Dig. 1.8.8, Dig. 48.1.13), és így bárki használhatja ezen jelvényeket és ráfestheti azokat a saját tulajdonára, de nem a máséra (Cod. 2.16(17).2, X 5.31.14, és glosszárium). 5.§. Azt kérdem én, vajon megengedett-e valakinek, hogy ugyanolyan címert viseljen, mint más és meg lehet-e ezt tiltani neki. Úgy tűnik, hogy ez megengedett számára, mert bárki felveheti másvalaki nevét (Dig. 36.1.65[66].10, Dig 31.76.5), és sokak viselhetik ugyanazt a nevet (Dig. 26.2.30, Dig. 31.1.8.3). Ennél fogva bárki felveheti másvalaki címerét, és sokak viselhetik ugyanazt a jelvényt és ráhelyezhetik azt a saját tulajdonukra, mivel ezt az azonosítás céljával teszik. Úgy tűnik azonban, hogy ezt meg lehet nekik tiltani (Dig. 50.17.11), mivel ha mi voltunk az elsők, akik felvették a jelet, az minket illet, azt nem lehet elvenni, kivéve a mi saját beleegyezésünkkel. Azonban a tulajdonlás ezen alapelvét itt nem alkalmazhatjuk. Ez arra az esetre vonatkozik, amikor bizonyos személyek nem használhatják ugyanazt a dolgot ugyanabban az időben; ámde ez nem vonatkozik az olyan közegek használatának esetére, mint például egy tér, fürdő vagy színház használata (Dig. 13.6.5.15). Továbbá az a jel, melyet valaki visel valójában nem azonos azzal, melyet valaki más visel; ezek inkább különböznek egymástól, noha hasonló módon is kinézhetnek. Ezért, az eredeti kérdésnél maradva, először is azt mondom, hogy valaki megtilthatja másnak vagy megkísérelheti megtiltani, hogy a jelét viselje, ha ez sérti őt, mert a másik fél a címert megvetéssel vagy szégyenletes módon viseli(Cod. 1.9.11, Cod. 1.4.4, X 5.31.14). Másodszor, egy harmadik fél, akit sérelem ért, panaszt tehet a címer illetlen használata miatt, és tiltakozása folytán a viselőt el lehet tiltani annak használatától (Cod. 2.14(15).1, Nov. 17 = 3.4.16). Harmadszor, ha a bíró, hivatalának tisztaságánál fogva, úgy látja, hogy az efféle használat közbotrányt és zűrzavart okozhat az alattvalók között, ezt megtilthatja (Cod. 7.6.1.5) nehogy az embereket megtévesszék (X 5.6.15). 6.§. Ezen három pont lefektetése után a következő különbséget teszem. Néha valaki olyan címert vesz fel, melyet másvalaki az antikvitástól fogva viselt és ez nem érinti vagy sérti az eredeti viselőt, és a hasonlóság nem is árthat neki. Például egy német Rómába ment a jubileumi évben (1350), ahol egy bizonyos olasszal találkozott, aki az ő őseinek a címerét és jelvényeit viselte és azt akarta, hogy emeljenek kifogást a másik viselő ellen. Természetesen ezt nem tehette, mert az állandó lakhelyeik közti távolság oly nagy volt, hogy az eredeti viselőt a másik nem sérthette. Ezért, miként azon esetekben, amikor valaki egy mindenki számára elérhető közeget használ, a kifogást jó ok nélkül nem lehet megtenni (Dig. 43.13.1.6). 7.§. Néha megesik, hogy egy címer vagy jelvény használata miatt egy személy összeütközésbe kerül mással, aki ugyanazt a jelvényt használja. Ha egy személy, akinek sok ellensége van és aki élete ellen sokak esküdnek össze, egy másik békés vagy nyugodt személy címerét vagy jelvényeit veszi fel, ez nyilvánvalóan jobban érinti az utóbbit, hogy úgy vélheti, hogy ez előbbit el kell tiltani a viseléstől. Ugyanúgy, miként kifogást lehet emelni valaki ellen, aki egy címert vagy jelvény megvetéssel visel, annál inkább lehetséges kifogást emelni annak megelőzésére, hogy valakit tévedésből megöljenek vagy megsebezzenek valaki más helyett, aki ugyanolyan címert vett fel. Hasonlóan, valaki felhívhatja a bíró figyelmét, aki az emberek békéjére felügyel, arra, hogy azt a személyt, aki más címerét vette fel, közellenségnek nyilvánítsa (Dig. 1.12.1.12). (…) 9.§. Azt kérdezem továbbá, mi az előnye a császári adományból viselt címernek. Ezek többfélék. Először, ezek nagyobb tekintélyt élveznek, miként azt a császár előtt tett végrendelet esetében is említettük (Cod. 6.23.19). Másodszor, egyvalaki nem tilthatja meg másnak, hogy egy ilyen címert viseljen (Cod. 6.8.2, Dig. 4.4.1.1). Harmadszor, ha két személy ugyanazt a címert vette fel és nem világos, hogy ki volt az első, az részesül előnyben, akié a fejedelemtől való (Dig. 27.1.6). Negyedszer, ha az elsőbbség kérdése hadviselő személyekkel kapcsolatban merül fel a csatatéren vagy máshol, a fejedelem által adományozott címernet kell előnyben részesíteni. (Dig. 50.3.2, X 1.33.7, Dig. 27.1.6). A fent említetteket akkor kell alkalmazni, ha minden egyéb körülmény azonos – nevezetesen azoknál akiknek egyenlő rangú címerük van; máskülönben a nagyobb tekintélyű személy címerét kel előnyben részesíteni (Dig. 50.3.1, Cod. 12.3.1).” Ezt követően Sassoferrato a címerek öröklésével foglalkozik. A címerek az ő értelmezésében egy családhoz vagy vérrokonsághoz (agnáció) tartozik és minden leszármazóra átszáll, függetlenül attól, hogy örökösei-e az apjuknak, illetve az őseiknek vagy nem (ami eltér az angol feudális jogtól, ahol a címet, a birtokot, és a címert – változatlan formában – csak a legidősebb fiú örökli). A családi címer nem illeti meg a rokonságot (cognatio), illetve a rokonokat a házasság révén (sógorság), és nem örökölhetik a törvénytelen származású gyerekek sem.” Műveinek kiadása Felix Hauptmann, Bonn, 1883. Fukazava Sicsiró Fukazava Sicsiró (�� ��; Hepburn: Shichirō Fukazawa; Iszava, 1914. január 29. – 1987. augusztus 18.), a magyar könyvtári/könyvkiadói gyakorlatban Fukazawa Hichiró, Fukazava Hicsiróː japán író. Élete és művei A mai Fuefuki városban (a régi Iszavában), Jamanasi prefektúra hegyvidékén született, volt földművelő, klasszikus gitáros egy sztriptízklubban, és már 42 éves is elmúlt, amikor első és máig legismertebb művét, a Zarándokének (Narajama-busi kó, 1956) című kisregényt benyújtotta a Csúó Kóron folyóirat pályázatára, és első díjat nyert vele. (Az egyik zsűritag Misima Jukio volt.) A mű az ősi obaszute („öregasszony-kirakás”) legenda mai továbbélését jelenítette meg. „A kegyetlen népszokásról szóló írás egész Japánt megrázta (akárcsak két filmváltozata közül az egyik az egész világot: az Imamura Sóhei-féle Narajama balladája 1983-ban cannes-i nagydíjat kapott).” 1960-ban közzétett szatirikus elbeszélése, a „Nyári álmom története” (Fúrjú jumemonogatari), amelyben egy álombeli forradalom során Akihito herceget és Micsiko hercegnét lemészárolja a nép, annyira felháborította a japán szélsőjobboldalt, hogy egy merénylő betört a kiadója házába, meggyilkolta a szobalányt, és megsebesítette a ház asszonyát. A Csúó Kóron folyóirat bocsánatkérést tett közzé, amiért megsértették a császári család méltóságát. (Az író pedig hosszú évekig bujkálásra kényszerült.) Fukazava folklorisztikus ihletésű, jobbára értelmiségellenes egyéb írásai a szegények életét ábrázolják nagy beleéléssel. Ismertebb műve még a Hömpölygő Fuefuki (Fuefukigava) című háborúellenes kisregénye, amely a hírhedt polgárháborús daimjó, Takeda Singen 16. századi parasztjai és katonái között játszódik. Művei magyar nyelven Kósui bölcsődal ; vál. Hani Kjoko, ford. Sz. Holti Mária; Európa, Bp., 1968 Zarándokének. Novellák ; vál. Hani Kjoko, ford. Holti Mária, Szenczei László, utószó Tőkei Ferenc, Európa, Bp., 1965 ( Modern könyvtár ) ISBN 963072832X Zarándokének. Elbeszélések ; vál. Hani Kjoko, szerk. Kalmár Éva, ford. Hani Kjoko, Sz. Holti Mária, Szenczei László; 3. bőv. kiad.; Európa, Bp., 1982 ( Európa zsebkönyvek ) Érdekesség A Zarándokénekből filmet akart készíteni Kósa Ferenc, magyar filmrendező, de ez nem valósult meg.[forrás?] Aztán megcsinálta más, Imamura Sóhei. Jeles András (szintén magyar filmrendező) pedig színpadra állított belőle egy saját adaptációt 2012-ben (Weöres Sándor Színház). Marietta Marich Marietta Marich (1930. április 5. – Houston, Texas, 2017. szeptember 28.) amerikai színésznő. Filmjei Courtship (1987) Holdfény az öböl felett (Full Moon in Blue Water) (1988) The Fulfillment of Mary Gray (1989, tv-film) Egyszerű emberek (Simple Men) (1992) Páratlan prédikátor (Leap of Faith) (1992) Tökéletes világ (A Perfect World) (1993) Egy független asszony (A Woman of Independent Means) (1995, tv-film) In the Name of Love: A Texas Tragedy (1995, tv-film) Henrietta csillaga (The Stars Fell on Henrietta) (1995, hang) Magányos küzdelem (A Woman of Independent Means) (1995, tv-film) Nem adom a fiam! (Two Mothers for Zachary) (1996, tv-film) A kukorica gyermekei 4. (Children of the Corn: The Gathering) (1996, videó) Okostojás (Rushmore) (1998) Clean and Narrow (1999) Kisvárosi szerelem (Picnic) (2000, tv-film) Lone Star Struck (2000) A texasi láncfűrészes (The Texas Chainsaw Massacre) (2003) A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet (The Texas Chainsaw Massacre: The Beginning) (2006) House of Good and Evil (2013) Hyla bocourti A Hyla bocourti a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Guatemala endemikus faja. Természetes élőhelye a trópusi vagy szubtrópusi nedves hegyvidéki erdők, trópusi vagy szubtrópusi magasan fekvő rétek, édesvízi mocsarak. A fajra élőhelyének elvesztése jelent fenyegetést. 20444 Mamesser A 20444 Mamesser (ideiglenes jelöléssel 1999 JK63) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 10-én. Ivan Franjić Ivan Frankie Franjić (Melbourne, 1987. szeptember 10. –) ausztrál válogatott labdarúgó, jelenleg a Brisbane Roar játékosa. Sikerei, díjai Ausztrál bajnok (1): 2010–11, 2011–12, 2013–14 Vallereuil Vallereuil település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 296 fő (2015). Vallereuil Neuvic községgel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Cochise megye Cochise megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Arizona államban található. Megyeszékhelye Bisbee, legnagyobb városa Sierra Vista. Lakosainak száma 129 473 fő (2013. július 1.). Cochise megye Santa Cruz, Pima, Graham, Greenlee, Hidalgo, Agua Prieta, Cananea, Naco és Santa Cruz megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Lumbreras Lumbreras település Spanyolországban, La Rioja autonóm közösségben. Lumbreras Villoslada de Cameros, Villanueva de Cameros, Gallinero de Cameros, Laguna de Cameros, Villar del Río, Santa Cruz de Yanguas, La Póveda de Soria és Sotillo del Rincón községekkel határos. Lakosainak száma 166 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Vitalij Alekszandrovics Petrov Vitalij Alekszandrovics Petrov (oroszul: Виталий Александрович Петров; Viborg, Szovjetunió, 1984. szeptember 8. –) orosz autóversenyző. Beceneve „a viborgi rakéta”. 2004-ben robbant be a köztudatba, amikor meggyőző fölénnyel nyerte a Formula 1600 oroszországi versenysorozatát. A következő évben összesítésben dobogón végzett az Euroseries 3000-es szériában. Ezt követően három teljes szezont töltött a Formula–1 előszobájának tartott GP2-ben, mialatt négy futamgyőzelmet és 2009-ben egy összetett 2. helyezést ért el. Emellett 2008-ban a 3. helyen zárt a GP2 ázsiai sorozatban. 2010. január 31-én aláírt a Renault Formula–1-es csapatához, és Robert Kubica csapattársaként mutatkozott be a királykategóriában. Karrierje Kezdeti Ladás sikerek Petrov - a legtöbb mai F1-es versenyzővel ellentétben - nem gokartban edződött, lévén nem volt gokartpálya szülővárosa közelében. Így jobb híján Ladával versenyzett, és ez megadta a lehetőséget a tehetséges pilótának a kezdeti tapasztalatgyűjtésre és a későbbi kitörésre. Petrov autóversenyzői pályafutása az 1998-as évre nyúlik vissza, amikor különböző jégversenyeken rajthoz állva kezdett kacérkodni az autóversenyzés gondolatával. 2000-ben már orosz Rali Sprint-bajnoknak mondhatta magát. 2001-ben az orosz VW Polo kupában, valamint a Forma Russia 2.0 sorozatban edzette tudását, majd 2002-ben száz százalékos teljesítménnyel, öt versenyen szerzett 500 pontjával nyerte meg a hazájában rendezett Lada-kupát. Formula Renault Az együléses autókról első komolyabb tapasztalatait 2003-ban szerezte. Az Eurotek Motorsport színeiben részt vett a 2 literes Brit Formula Renault téli és nyári szezonjának megmérettetésein (a téli sorozatban egy futamgyőzelmet szerzett, s végül a negyedik helyen zárt), miközben az Euronova Racinggel a Formula Renault EuroCupon, és az Európai Formula 3000-ben is szerencsét próbált. Az olasz csapat kötelékében vett részt az Itáliai Formula Renault-ban is. A világraszóló sikerek elkerülték, az olasz ligában alkotott igazán maradandót, 12 pontjával a tabella 19. helyét foglalta el év végén. 2004-ben már csak négy-négy futamot töltött el a Formula Renault-s szériákban, mivel az eredmények továbbra is elkerülték Petrovot, inkább visszatért hazájába. Visszatérés Oroszországba 2004-ben egyből a második helyen végzett az orosz túraautó-bajnokságban (Lada Revolution Championship). Egy évre rá ugyanezt a sorozatot tíz győzelmet szállítva, magabiztosan megnyerte, továbbá az orosz Forma 1600-ban is bajnoki címet szerzett. Túllépett pályája mélypontján, sikerei nyomán megszolgálta a második európai kaland lehetőségét. Euroseries 3000 2006-ban az Olasz-, illetve az Európai Forma 3000-ben versenyzett, és mindkét sorozatban a 3. helyen végzett, utóbbiban több futamgyőzelmet is aratott, Mugello, Silverstone és Barcelona mellett a Hungaroringen is elsőként intették le a kockás zászlóval. Ezzel együtt kilenc pódiumot, továbbá két leggyorsabb kört is jegyzett. GP2 Ugyancsak 2006-ban beugróként debütált a Forma-1 előszobájának számító GP2-ben is, a tehetségek felkutatásában jeleskedő David Price Racing a júliusban elbocsátott francia Olivier Pla helyére igazolta le az oroszt. Azon a négy versenyhétvégén pontot ugyan nem szerzett, viszont egy kivétellel valamennyiszer célba ért, a magyar nagydíjon pedig a kiváló 10. hellyel hálálta meg a belé fektetett bizalmat. A DPR-nél meg-megvillanó Petrovra hamar lecsapott Adrián Campos, a spanyol csapatfőnök 2007-re egész éves szerződést kínált az orosz versenyzőnek. Nem volt könnyű dolga, ugyanis csapattársnak a rutinos, Forma–1-et is megjárt olasz Giorgio Pantanót kapta maga mellé. Döcögős kezdés után Monte-Carlóban és Magny-Cours-ban már szorgalmasan gyűjtögette a pontokat, a valenciai évadzárón pedig - a leggyorsabb kör mellé - megszerezte első GP2-es futamgyőzelmét. Összesítésben 21 pont szerepelt a neve mellett, ami a 21. helyre volt elegendő, a csapat mégis kitartott versenyzője mellett. A 2008-as GP2 Ázsiai Sorozatában a bajnok Romain Grosjean és Sébastien Buemi mögött, 33 ponttal az összetett harmadik helyén végzett. Négyszer állt fel a dobogóra, ezek közül a szepangi esős versenyen nyerni tudott. Továbbá egy pole pozíció is felkerült adatlapjára. Az európai főszezont is a Campos Racingnél töltötte. Az első három versenyhétvégén a brit Ben Hanley szerepelt csapattársaként, Magny-Cours-ban azonban már az előző évi összetett 2. helyezett Lucas di Grassival kellett felvennie a versenyt. Legtöbbször elmaradt a bajnoki címért küzdő brazil tempójától, Petrov csupán három dobogós helyezést tudott felmutatni, minközül kiemelkedik a valenciai utcai pályán elért futamgyőzelme, bár ehhez az is kellett, hogy az év GP2-es bajnokának, Giorgio Pantanónak az utolsó körre elfogyjon az üzemanyaga. Petrov összesen 39 pontot szerzett, amivel a tabella 7. helyén zárt. A GP2 Asia Series 2008–2009-es kiírásában tovább öregbítette a Campos Racing hírnevét. Gyengébb kezdés után (mind a Sanghajban, mind Dubajban rendezett főversenyen az 5. helyen intették le) Losailben a főverseny 3. helyezését követően a sprintfutamon csupán a spanyol Sergio Pérez végzett előtte, vagyis a Campos kettős sikert ünnepelt Katarban. Az ezt követő szepangi hétvége főversenyén nem talált legyőzőre, de a rövidebb távon is fontos pontokat gyűjtött. Mivel a szezonzáró bahreini hétvégén pont nélkül zárt, visszacsúszott a lista 5. helyére, összesen 28 pont szerepelt neve mellett. Negyedik GP2-es szezonját a Campos jogutódjának számító Barwa Addax csapatnál töltötte. Csapattársával, Romain Grosjeannal karöltve elsőrangú startot vettek, a spanyol és a monte-carlói főversenyen (utóbbin Petrov futotta meg a leggyorsabb kört) kettős győzelmet ünnepeltek, mindkétszer Petrov végzett a 2. helyen. Az isztambuli fordulót viszont az orosz nyerte, így egy rövid ideig ő vezette a bajnoki tabellát. A sikertelen brit és a két 4. helyezést hozó német hétvégét követően összevetésben ismét Grosjean mögé került, ám minekután a francia a Formula–1-ben folytathatta, a Hungaroringtól kezdve már ő élvezhette a csapat feltétlen támogatását, új csapattársát, Davide Valsecchit meggyőző fölénnyel verte. A pont nélküli magyar versenyeket követően újra nyerni tudott Valenciában, majd a sprintfutamon is dobogón zárt, aminek következtében 20 pontra megközelítette az éllovas Nico Hülkenberget. Spaban azonban elkerülte a szerencse, az 5. helyen haladva motorhiba miatt fel kellett adnia a versenyt, másnap a rövidebbik távon remek versenyzéssel felzárkózott a 6. helyre. A kaotikus monzai főversenyen hatalmas csatát vívott a holland Giedo van der Gardével, a kötelező kerékcserét riválisa okosabban időzítette, így az első rajtkockából induló orosznak csak a 2. hely jutott, amivel elvesztette esélyét a bajnoki cím megszerzésére, ugyanakkor összetett második helyét bebiztosította. A sprintfutamon az 5. helyen intették le. A szezonzáró, Portimãóban rendezett viadalon az élről indulva az 5. helyre esett vissza, sprintversenyen kiesett, így összességében 75 ponttal végzett a bajnokság 2. helyén. Le Mans Series Petrov a GP2 mellett kipróbálta magát a hosszútávú versenyzésben is. Noël del Bello csapatában Valenciában állt rajthoz, ahol az LMP2-es géposztályban - Jean-Marc Gounon oldalán - a 4. pozícióban zárt, ezzel az 5 ponttal végeztek a bajnokság 15. helyén. A legendáns Le Mans-i 24 órás viadalon is tiszteletét tette, a kvalifikációs 36. helyről néhány helyet még előrearaszoltak, a 198. körben aztán kénytenek voltak feladni a versenyt. Formula–1 2010 A 2009-es szezonban nyújtott kiegyensúlyozott teljesítménye után több Forma–1-es csapattal is tárgyalt Petrov, végül a Campos és a Sauber helyett a Renault F1-hez szerződött le január 31-én. Egy évre szólt a kontraktus, de amennyiben mindkét fél elégedett, további két évvel meghosszabbítható. Ezzel Petrov lett a Formula–1 első szerződtetett orosz pilótája. (Noha Igor Trubeckoj első szovjet pilótaként 1948-ban tesztelt egy Ferrarit, versenyen nem indulhatott.) Petrov indulása sokáig kérdéses volt, ugyanis a menedzsmentje által beígért 15 millió eurós belépési díj átutalásával késlekedtek. Végül a Lada és személyesen Vlagyimir Putyin akkori orosz miniszterelnök anyagi támogatásával megvalósult Petrov F–1-es debütálása. Petrov mellett a lengyel Robert Kubica vezette a francia gyár autóit a 2010-es szezonban. A bahreini idénynyitón a 17. helyről indulhatott, majd egy remek rajtot követően harcban volt Rubens Barrichellóval a 10., utolsó pontszerző helyért, amikor eltörött a jobb első felfüggesztésének lengőkarja, szerelői már nem is engedték vissza a boxból. Az ausztrál futamot a 18. helyről kezdte, a folytatás hasonlóképpen alakult, mint az előző. A rajt után már a 10. helyen tartózkodott, ám miután feltették autójára a slick gumikat, a nedves pályán megcsúszott és a kavicságyban kötött ki. Miként az alsóbb kategóriákban, legelső esős körülmények közt megrendezett F–1-es megmérettetésén, Szepangban sem vallott szégyent. Csak kevéssel maradt le a Q3-ról, a 11. rajthelyről vághatott neki a futamnak. A verseny első etapjában ismét komoly pontszerzési reményei voltak, Lewis Hamiltont látványos küzdelemre késztette. A 9.-10. helyek egészen addig elérhető közelségben voltak, míg a verseny 33. körében a váltó fel nem mondta a szolgálatot. Az esős kínai nagydíjon a többiek elhibázott taktikája miatt sokáig a 4. helyen autózott, ám később Hamilton megelőzte. Egy kicsúszást követően megelőzte Webbert, majd az abroncsaival látványosan küszködő Schumachert is, így végül a 7. helyen ért célba, megszerezve első világbajnoki pontjait, szám szerint 6 egységet. Barcelonában csak a 19. helyről rajtolhatott egy kényszerű váltócserét követően, majd az egyébként eseménytelen futamon éppen lemaradva a pontszerzésről a 11. helyet szerezte meg. Monte-Carlo utcáin is jó eséllyel pályázott néhány pontra, ám a technika ördöge ezúttal is lecsapott rá, a fékrendszer adta meg magát pár körrel a verseny vége előtt. Isztambulban egyik legjobb versenyét futotta. Az időmérő edzésen idén először az utolsó etapra is hivatalos volt, ott a 9. rajtkockát szerezte meg. A futamon tartotta Massa tempóját, illetve Alonso több támadását is visszaverte, ám a verseny végső periódusában a Ferrari bal hátsó kerekével összeért a jobb első kereke, defekt miatt kénytelen volt a bokszutcába hajtani, ami miatt csak a 15. helyen tudott célba érni. Eredményei Teljes GP2-eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes DTM eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) † - Nem fejezte be, de teljesítette a verseny 90%-át. Lumbágó Lumbágón (derékzsába, németesen: hexenschuss, a. m. boszorkánylövés) és isiászon (ülőidegzsába) az alsó deréktájon a derékba, a keresztcsont tájékába nyilalló, hirtelen fellépő fájdalmat értjük. Az ágyéki gerincoszlop feletti vastag hátizom heves fájdalma, melyet egyetlen rossz mozdulat is kiválthat. Az orvosi szakirodalom ezeket az elváltozásokat a fibromialgia csoportba sorolja. A latin fibro előtag a rostos szöveteket, izmokat, inakat, szalagokat, a mialgia izomfájdalmat jelent. Előfordulása nem korhoz kötött, fiataloknál is előfordul, bár idősebb korban gyakoribb lehet az erősebb kopások és bemaródások miatt. Fontos tudni, hogy a lumbágó és az isiász nem önálló betegség, hanem egyéb egészségi problémák következménye. Leggyakoribb oka az idegrost-összenyomódás, melyet általában porckorongsérv vált ki. A probléma hátterében állhat még a csigolyák közötti ízületek kopásos betegsége is. A lumbágó és az isiász a gerincoszlop alsó részének túlterhelésére vagy működési rendellenességére utaló, figyelmeztető jelek. Véglegesen általában nem gyógyíthatóak, de odafigyeléssel jól karbantartható állapot érhető el. Az isiászos fájdalmak, a lumbágóval ellentétben, nem korlátozódnak csak a keresztcsont tájékára, hanem az ülepen át az egyik alsó végtagba (ritkán mindkettőbe) kisugárzódnak. Érzészavarok léphetnek föl, amelyek a combra, a lábszárra, a lábfejre is ráterjedhetnek és a végtag izomzatának gyengeségével, akár átmeneti bénulásos jelenségeivel is járhatnak. A lumbágó (és az isiász is) merev, görcsös tartásba kényszeríti az érintettet, akinek a legtöbb mozdulat újabb nyilalló fájdalmat okozhat. Tünetek A lumbágó sokszor egy apró, hirtelen mozdulatot követően vagy egy nehéz tárgy felemelésekor jelentkezik (jellemzően akkor, ha emelkedéssel egyidejűleg a testünkkel elfordulunk). A váratlan, heves fájdalom a gerincoszlop ágyéki részén, a keresztcsontnál jelentkezik, és néha annyira erős, hogy a legtöbb mozdulat lehetetlenné válik. A hát izomzata ezen a területen összehúzódik, és ez okozza a fájdalmat, amely kisugárzik a farba vagy a lábba, s akkor isiászról beszélünk. Az érintett ilyenkor jellegzetesen görbült, merev tartással mozog. A köhögés, nevetés, szellentés vagy tüsszentés újabb fájdalmat okoz. Az erőlködés miatt fájdalommal járhat a székletürítés is. Az izmok néha egyik oldalra görbítik a gerincet, ahol a hosszú hátizmok megfeszülnek, s feszes húrként kitapinthatók. A fájdalom nem kisugárzó. A deréktáj ütögetésre, nyomásra is érzékeny. A fájdalom okai Az ágyéki gerincfájdalmat gyakran csontritkulás által okozott csigolyatörés, megerőltetés, porckorongsérv, porckorongkopás, a csigolyák elcsúszása, a gerinccsatorna beszűkülése, gerincferdülés és „elsődleges fájdalmas izombetegség” (fibromyalgia) okozhatja. Az erős fájdalmat a gerincvelőből kilépő idegköteg rándulása okozza, ez a hátizomzat görcsös összehúzódását váltja ki, a görcsös izomzat pedig nyomja a fájdalomérző idegvégződéseket. A csigolyák kis ízületeinek tokját és szalagkészülékét éri túlságosan nagy inger. Ez az izomzat „reflexes” feszüléséhez vezet. Az idegek izgalmi állapota is felléphet. Lumbágót okozhatnak a kis csigolyaízületeken előforduló kopási jelenségek, amelyek ezeknek az ízületeknek a hibás állását eredményezik. Ilyen esetben is húzódások, rándulások és izomfeszülések következhetnek be. Ha bizonyos időközönként újra megismétlődnek a fájdalomrohamok, a csigolya közti porckorong előesése lehet az ok. Az isiászos rohamot rendszerint a porckorong kiboltosulása, vagy előesése idézi elő. Ilyenkor a porckorong nyomja az ülőideg egyik gyökerét, amely az ágaival az ágyéki gerincoszlop és a keresztcsont magasságában lép ki a gerinccsatornából. A gerincoszlopot csigolyacsontok alkotják, amelyek között hajlékony porckorongok helyezkednek el. Ezek a porckorongok a szervezet öregedésével veszítenek rugalmasságukból. Bizonyos szokatlan mozdulatok egyiket vagy másikat kimozdíthatják a helyéről, amely így sérvhez hasonlóan megnyom egy ideget, és ez megindítja a fájdalmat. Amikor az így irritált ideg az ülőideg, amely biztosítja az inger továbbítását a legfontosabb farizmok és az alsó végtagok felé, akkor a fájdalom érezhető a comb és a lábszár hátsó részében valamint a lábfejben, holott ezek a testrészek teljesen egészségesek. A lumbágó és az isiász kezelésének megkezdése előtt fontos kizárni a gerincsérvet, illetve megtalálni a fájdalom okát. Mit lehet tenni a fájdalom ellen? A heves fájdalom alatt legjobb, ha sima, nem süppedős felületen a hátunkon fekszünk. Előtte tegyünk a lábunkhoz párnát vagy összehajtogatott/feltekert takarót. Lépcsőszerű fekvéssel tehermentesítjük a porckorongokat: a hátunkon fekve kicsit húzzuk fel térdünket és kezünkkel segítve a lábszárat helyezzük a párnára vagy takaróra. Maradjunk mindaddig fekve, amíg megtehetjük. Ha fájdalmak lépnének föl, óvatosan forduljunk, vagy helyezkedjünk, amíg a fájdalom el nem múlik. Sokféle külsőleg használandó izomlazító krémet és oldatot alkalmazhatunk. Ezek a bőrön át felszívódva nemcsak fokozzák a helyi vérellátást, hanem ennek következtében a fájdalmakat is mérséklik, és „egyenesebb” tartást tesznek lehetővé. Fontos, hogy az alvás kemény felszínen – akár az ágyra, a lepedő alá tett bútorlapon, melyre lesimított takarót helyezünk – történjen. Heveny szakban, pár napig semmilyen melegítés, hűtés, erőteljes masszázs vagy fürdőterápia nem javasolható. Esetleges komplikációk Amennyiben egy porckorongsérv huzamosabb ideig nyom egy ideget, az adott területen előidézhet érzékelési zavarokat, bénulásos tüneteket, vagy okozhat vizelési, székletürítési panaszokat. Az esetleges komplikációk elkerülhetők időben megkezdett gyógykezeléssel. Mikor kell orvoshoz fordulni? Vizsgáltassuk meg magunkat reumatológus vagy ortopédia-szakorvossal, ha a fájdalmak tovább tartanak néhány napnál, hogy az okokat tisztázzuk. Nagyon heves vagy hosszan tartó fájdalmak esetén okvetlenül forduljunk orvoshoz. Ugyancsak orvosi vizsgálatra van szükség, ha érzészavarok vagy bénulásos jelenségek lépnek föl, illetve ha a vizeléssel, székletürítéssel problémákat tapasztalunk. Mit tehet az orvos Az orvosnak bizonyos esetekben különböző vizsgálómódszerekhez (pl.: röntgen, ultrahang) kell folyamodnia, hogy pontosan meghatározhassa a sérülés elhelyezkedését. Elrendelheti a hát izomzatának teljes nyugalmát, előírhat meleg fürdőt vagy fizioterápiás gyógymódot. Jótanácsokat ad a különböző tevékenységekre vonatkozó, helyes testtartást illetően, melynek segítségével elkerülhető a megerőltetés. A lumbágó és az isiász kezelése során szükség van izomlazító készítmény alkalmazására, ezek általában recept nélkül is kaphatók. Előfordulhat, hogy heveny lumbágó esetén kórházi kezelést rendel el. A porckorongsérv operációja főként a bénulásos tünetek megnyilvánulásakor és a húgyhólyag működési rendellenességeinek kialakulásakor indokolt. Megelőzés Amikor nehezebb súlyt kell emelni, azt egyenes derékkal kell tenni; a csípőt egyenesen, míg a térdet hajlítva ereszkedjen le a felemelendő tárgyért, ne a hátat vagy a kart görbítse be. Az emelkedéskor a comb- és farizom dolgozzon, a hátizmok csak stabilizálják a törzset. Tanulás, munka közben, vagy a számítógép előtt ne üljünk órákon keresztül görnyedten, mert ez hátgerincferdülést okozhat. Legalább óránként álljunk fel, mozgassuk meg tagjainkat, nyújtózkodjunk. Válasszunk olyan széket, amely helyesen, a csípő fölött támasztja meg a hátat. Kerüljük az állandó és hosszan tartó egy helyben való állást is, mivel ez igénybe veszi a hátizomzatot. Amennyiben huzamosabb ideig állunk, időnként mozgassuk meg izmainkat, lazán, nem erőből nyújtózkodjunk. Fizikai munka végzésekor ügyeljünk arra, hogy ne erőltessük túl magunkat túl nagy súly emelésével vagy mozgatásával. Tartózkodjunk a hidegtől, a huzattól és a nedves levegőtől, mert ezek elősegíthetik a lumbágó kialakulását. Erősítsük hátizmainkat tornagyakorlatokkal. Sportolás előtt ne sajnáljuk az időt a bemelegítéstől. A hátproblémák gyakran megelőzhetők megfelelő fekhely, nem túl puha matrac kiválasztásával. Ha súlytöbbletünk van, igyekezzünk megszabadulni tőle, mert nagy terhet ró a hátgerincre. Számos helyen létezik „hátiskola”, ahol megtanulhatjuk a megfelelő testtartást, valamint a hátizomzat helyes módon történő használatát és ellazítását. Alternatív gyógymódok A keresztcsonti fájdalmaknál az esetek túlnyomó többségében a fájdalmak azokban az izmokban lokalizálódnak, amelyek a hátgerincet és a mellkast a hátsó medencével kötik össze. Ilyenkor a fájdalom általában a tartósan fáradt hátizmokban lép fel, és nem a porckorongokban vagy az idegekben, amint azt általában feltételezik. Az alábbi összeállítás a külföldön bevált szelíd gyógymódokat ismerteti. Ájurvéda Az ájurvédikus szerek a hátpanaszok megelőzésére, valamint akut fájdalomcsillapításra szolgálnak. Ide tartoznak többek közt a Vata-tea, a Vata-aromaolaj és az olajmasszázsok. Az ájurvédikus tanok a következő fűszerkeveréket ajánlják fájdalomcsillapítónak: Dörzsöljünk szét öt szem mandulát, egy-egy teáskanál szegfűszeget, fahéjat, kardamomot, fokhagymalevet és egy negyed teáskanál feketeborsot, és keverjük kevés vízzel péppé. Ezzel kenjük be a fájó testrészt, majd a kezelt felület intenzív felmelegedése után töröljük le a masszát egy tiszta ruhával. Akupunktúra A kezelés során az ún. meridiánok vonalában elhelyezkedő pontokat stimulálják. A kezeléssel az akupunktúra tanai által feltételezett energetikai egyensúlyt állítják helyre. Mivel az akupunktúra invazív (bőr alá hatoló), ezért anatómiai ismeretekkel, valamint kellő tapasztalattal rendelkező orvoshoz érdemes csak fordulni. Penzel-féle akupresszúra-masszázs Ezt a masszázst akkor alkalmazzák, ha a szervezetben valamilyen működési zavar áll fenn. Az idegi reflexpályákon és szabályozó mechanizmusokon keresztül hat. Így lehetséges, hogy a hátpanaszok és -fájdalmak megszűnnek anélkül, hogy a hátat megérintették vagy kezelték volna. Különösen hátgerincpanaszok, a kis- és nagyízületek megbetegedése, reumás tünetek, idegfájdalmak és vérkeringési zavarok esetén jelenthet hatékony segítséget. A módszernek semmi köze sincs a kiropraktikához, hanem masszázzsal kombinált finom mozgásról van szó. Breuss-féle porckorongmasszázs Rudolf Breuss osztrák gyógyító fedezte fel, hogy a hátgerinc mentén orbáncfűolajjal végzett gyengéd masszírozás az összepréselődött és kiszáradt porckorongokat regenerálja. Ezáltal a gerincoszlop visszanyeri elveszett mozgékonyságát és szilárdságát. Ráadásul az orbáncfű gyógyító hatással van a sérült idegvégződésekre is. Kiropraktika A kiropraktikus nem a hátfájást kezeli, hanem csak azokat az izomfeszültségeket próbálja meg oldani, amelyek egy ízületet feszült állapotba kényszerítenek. Elektroterápia Gyenge váltakozó árammal még igen erős fájdalmak esetén is segíteni lehet. Ezért alkalmazza némelyik gyógyító az alacsony frekvenciájú áramot. A páciens nyaki, hát- és ágyéki gerincfájdalmak esetén 5-6 „orvosi” árammal való kezelést kap, ami után általában javulás mutatkozik. (a „gyenge váltakozó áram” néhány tizedvoltos vagy még kisebb feszültséget jelent). Gyógyfürdők A mélyreható iszapfürdők és gyógyföldpakolások egyaránt alkalmasak megelőzésre és utókezelésre. Az alkáli-hidrogénkarbonátos, hidrogénkarbonátos, vagy sós vizek megfelelőek lehetnek. Izmakogia Ez a műszó a helyes, tehát természetes légzés, állás, ülés, járás és fekvés technikájának fogalmát jelenti. Az iparilag fejlett államokban az emberek többsége a mozgás során rossz izmokat használ. Ennek következtében elgémberedünk, izmaink begörcsölnek és feszült izmaink ízületeinket és a gerincünket satuszerűen összenyomják. Az osztrák dr. Martha Podleschak a kb. 50 éves izmakogiát „új egészség és életmód iskolává” fejlesztette. A program a hétköznapok során is könnyen végrehajtható, mégis hatékony gyakorlatokból áll; pl.: állás közben a testünk súlypontját könnyedén egyik lábunkról a másikra áthelyezzük. Így mindenféle külső eszköz vagy szer nélkül, bármikor könnyíthetjük testünk izmainak pillanatnyi túlterhelését és csökkenthetjük a begörcsölés veszélyét. Japán gyógyáramlatok Ősi öngyógyító módszer, mely alkalmas az ágyéki gerinc- és isiászfájdalmak kezelésére. Egészséges állapotban a medencecsont mentén, a gerinc mindkét oldalán található pontokat kell ujjheggyel ingerelni. Lumbágó kezelésére is alkalmas: ha feszültséget érzünk az ágyékcsigolyák tájékán, az imént említett pontokat gyengéden megmasszíroztatjuk, vagy magunknak masszírozzuk. Konyhasó-terápia Orvosi vizsgálatok hiányában sok hát-, gerinc- és porckorongfájdalomtól szenvedő ember tapasztalata, hogy néha még a műtétet is sikerült elkerülni a segítségével. Feltalálója már több mint 1300 beteget gyógyított meg kizárólag konyhasóoldat-injekcióval. Egyik magyarázat lehet az, hogy a gyulladások visszahúzódnak. Egy kezelés 12 napig tart, napi egy injekció beadásával. Moxakezelés A moxázás hagyományos kínai gyógymód. Az ürömfű égetése során keletkezett hő a meridiánokban megindítja az egészséges energiaáramlást. A hő ezenkívül a görcsbe merevedett hátat és izomzatot is nyugtatja. A moxatapasz alkalmazási területe és hatása megegyezik a közvetlen és közvetett ürömfűkezeléssel, a moxaszivarral és moxakemencével. A moxatapaszokat a használati utasítás útmutatásai szerint a megfelelő akupunktúrás és moxálási pontokra helyezzük. A tapaszok, anélkül, hogy égetnének, kellemesen melegítik a kezelt területet. Fogorvosi állkapocs-korrektúra Előfordul, hogy az állkapocscsont hibás helyzete károsan befolyásolja az egész testtartást. Hátgerinc- és medencecsont-ferdülést okozhat, olyan kísérő tünetekkel, melyeket rendszerint tévesen a porckorongsérv számlájára írnak. Azok a betegek, akiknél a hozzáértő specialista helyes diagnózist állít fel, meglepődve tapasztalják, hogy állcsontjuk helyzetének korrekciójával egyidejűleg hát- és gerincpanaszuktól is megszabadulnak. Szevasz, Vera! Szevasz, Vera! Herskó János 1967-es játékfilmje Soós Magda Mindenki elutazott című regénye alapján. A forgatókönyvet a rendező Bíró Zsuzsával készítette. A történet Herskó szerint a döntésekért vállalt felelősségről és a generációk együttéléséről, kapcsolatáról szól egy kissé zilált, kusza és mozgalmas életet élő gimnazista lány életének néhány napján keresztül a hatvanas évek közepe táján. A történet A gimnazista Vera szülei és kisöccse nyaraláshoz készülődnek, ő viszont építőtáborba indul barackot szüretelni. Az még csak hagyján, hogy pihenés helyett dolgozni megy, de így még szerelmétől, Gyuritól is elszakad egy időre. Ő ugyanis filmfőiskolás osztálytársaival egy érdekes kisfilmes kísérletet folytatnak. Útközben lepnek meg embereket és kérdezik ki őket kamera előtt. De ami aggasztó, hogy velük lesz Gyuri régi szerelme, Gabi is. Vera késve érkezik az építőtáborba. Megismerkedik a helyi állami gazdaság igazgatójával, Sárközivel, akit a legnagyobb pácból húzhat ki a lányok munkája. Vera segít rábeszélni a lányokat a vasárnapi különmunkára, de kisebb baleset miatt kórházba kerül, ám már másnap el is engedik. De az épp továbbinduló vonatról leugrik, mert meglátja, hogy friss kórházi ismerőse, Terus néni rosszul lett, miután leszállt a vonatról. A súlyos beteg asszony lánya esküvőjére szökött ki a kórházból. Vera így önkéntes ápolónőként részt vesz a lagziban, és megismerkedik a zenekarban játszó, egyetemista Mikivel. A fiú azonban túl rámenős, Vera pedig kis híján olasz turisták kocsija alá szalad előle. De az olasz fiúk legalább elviszik a balatonfüredi kompig, ahol várhatóan Gyuri és társai az utasokkal az interjúkat csinálják. Bár Vera talán maga sem hisz benne, szerencséjére szinte azonnal megtalálja a társaságot, akik épp akkor fejezik be a délelőtti felvételeket a kompon. Még Dolores Ibárrurit is sikerül lencsevégre kapniuk. A főiskolás osztályfőnök, Litner nyaralójában tett látogatásuk után Vera indulna vissza az építőtáborba, de előbb mégis szüleihez és kisöccséhez megy látogatóba. Szereplők Mérő Vera - Neményi Mária Terus néni - Horváth Teri Sárközi - Mensáros László Dobos Gyuri - Bálint Tamás Mérő György, Vera apja - Bozóky István (hangja: Avar István ) Mérőné, Vera édesanyja - Békés Rita Gabi - Koncz Zsuzsa Kardos - Ráday Mihály Ancsa néni - Ronyecz Mária Svajda - Szirtes Ádám Máté Olga - Káldi Nóra Miki - Uri István Dolores Ibárruri Litner - Antal Imre Litner felesége - Soós Edit Jutka, a lányuk - Herskó Judit Peti, Vera kisöccse - Zádor Tibor Sándor - Vasutas - Horváth József Vőlegény - Fonyó István Annus, Terus néni lánya - Molnár Piroska Mari néni - Gurnik Ilona Orvos - Tyll Attila Gyuri filmes csapatát a Herskó osztály fiatal rendezői alkotják. Feltűnik Ráday Mihály, Grunwalsky Ferenc, Csányi Miklós, Szomjas György és Böszörményi Géza is. A lakodalmas jelenetben Dandi Kis Károly és Népi Zenekara valamint a zalaegerszegi Albatros Együttes játszott. A forgatási helyszínek A budapesti felvételek a Margit körút (akkoriban Mártírok útja) és Bem utca sarok közelében készültek. Veráék háza a Bem József utca 9. számú sarokház. Az építőtábor a kiskorpádi KISZ építőtábor a Szigetestó mellett, valamint a vasútállomás és a környékbeli felvételek is kiskorpádiak. A filmbeli állami gazdaság központja a kaposújlaki Szarkavárban, az egykori Somssich-kastélyban volt, amely akkoriban a helyi TSZ központja. Ma kastélyszálló. Az esküvői jelenetet Nagykapornakon, a lakodalmat az ottani állami gazdaság területén vették fel. A komp jelenetei a Siófok és Balatonfüred között közlekedő kompon játszódnak. Érdekességek Gyurit az akkoriban pályakezdő Bálint András orvos egyetemista öccse, Bálint Tamás alakította. Akkoriban tényleg Neményi Mária szociológus szerelme. Herskó épp az ELTE bölcsészkarról jövet találkozott velük és beszélte rá őket a filmszerepre. Litner, a fiúk filmfőiskolás tanárának alakja nyilvánvalóan maga Herskó, aki ekkoriban valóban osztályfőnöke volt Szomjas Györgynek, Böszörményi Gézának, Ráday Mihálynak, Grunwalsky Ferencnek és Csányi Miklósnak, és a valóságban is hasonló technikával oktatta a leendő rendezőket. A jelenetben Litner kislányát Herskó lánya, Herskó Judit alakítja. Érdekesek a forgatás idejét behatároló utalások. Dolores Ibárrurit a Spanyol Kommunista Párt küldöttsége élén látták vendégül Magyarországon 1966. szeptember 13. és 23. között. Az építőtábor dolgozói a tévéhíradóban éppen a vietnámi háborúról szóló tudósítást hallgatják a Mekong-deltában és a Vasháromszögben folyó harcokról. A filmben a főszereplő páron kívül több alkalmi színész is nagyszerű alakítást nyújtott. Terus néni férje szerepére a népfront helyi titkárát beszélték rá (szinkronhangját Mádi Szabó Gábor kölcsönözte). Meggyőző volt az állami gazdaság sofőrje, a plébánost alakító színészről pedig a helybéliek alig akarták elhinni, hogy nem valódi pap. Az esküvői jelenetben is helybéliek illetve környékbeliek jelentek meg, valamint a menyasszony gimnazista osztálytársai. Kedves alakítást nyújtott a szintén helybéli Naca néni is. Az építőtáborban az éppen akkor ott dolgozó diákok statisztáltak. Díj San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál - Filmújságírók Nemzetközi Díja (FIPRESCI) , 1967 Kapcsolódó filmek Szevasz Vera Filmszemle 1967 Kopper Judit-Sólyom András: Herskó János videólevele Stockholmból, Magyar Televízió, 1989 Források Szevasz, Vera! az Internet Movie Database oldalon (angolul) Szevasz, Vera! a PORT.hu -n (magyarul) Szevasz, Vera / 2. Uránia filmnapok Magyar Hajnalka: Hihetetlen sztori - Filmforgatás igazi jegyespárral, a népfronttitkárral és falusi statisztákkal, Zalai Hírlap Online, 2011. október 29. Papp Gábor Zsigmond: "A film egy új nyelv, amit meg lehet tanítani" (Herskó János filmrendező), Magyar Narancs, 2001/16. (04. 19.) Szevasz Vera (1967) Stőhr Lóránt: Szevasz, Vera (1967) - Herskó János, 2006. szeptember 29. Kelecsényi László: Akarjuk-e a lehetetlent?, Kossuth Kiadó Zrt., Budapest, 2012, ISBN 9789639996991 A hiteles környezet drámai ereje – Beszélgetés Herskó Jánossal és Zsombolyai Jánossal, Filmkultura 1967 2. szám Megjegyzések Kelecsényi Papp Gábor Zsigmond A címfeliratokban és más forrásokban tévesen: Kiss Magyar Hajnalka Stundwiller Stundwiller település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 477 fő (2015). Stundwiller Aschbach, Buhl, Hatten, Oberrœdern és Trimbach községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Melegedő South Park A Melegedő South Park (South Park Is Gay!) a South Park című rajzfilmsorozat 104. része (a 7. évad 8. epizódja). Elsőként 2003. október 22-én sugározták az Amerikai Egyesült Államokban. Cselekmény Miután a „Homokosok és Heterók” (Queer Eye for the Straight Guy – magyarul Melegítő néven vetítették) című sorozatot vetíteni kezdik a városban, minden South Park-i férfi követni kezdi a metroszexuális divatot – beleértve a gyerekeket is. Az egyedüli kivétel Kyle, aki nem akar beállni a sorba, emiatt elveszíti barátait, a többiek pedig az iskolában kiközösítik és megverik; Mr. Garrison és Mr. Furkó, két valóban homoszexuális férfi, akik szerint a divathóbort veszélyt jelenthet a meleg szubkultúrára; illetve Séf bácsi, aki szintén nem követi a trendet és Kyle-t is erre biztatja. A South Park-i nők eleinte támogatják az új módit, mivel férjeik és gyerekeik ennek köszönhetően higiénikusabbak, valamint nyitottabbak lettek, de hamar elegük lesz az egészből, mert a férfiak egyre inkább elhanyagolják őket és csak a saját külsejükkel törődnek. Kyle, Mr. Garrison és Mr. Furkó New Yorkba utazik, hogy végezzen a sorozat készítőivel, de a tervük kudarcba fullad. Ezután megpróbálják érvekkel meggyőzni a műsorvezetőket a sorozat káros voltáról, de ők hajthatatlanok – Mr. Garrison hamar rájön, hogy a készítők valójában nem melegek. Ekkor a készítők hirtelen elkomorulnak és felfedik az igazságot: a meleg külső csupán álca, ők valójában az ősi Rákemberek fajának tagjai és céljuk a világ elfoglalása, a férfiak legyengítésén keresztül. A Rákemberek fogságában Kyle-ék kénytelenek végignézni, ahogy az amerikai elnök, George Bush is metroszexuális átalakításon esik át – ekkor azonban megjelennek a feldühödött South Park-i feleségek és megölik a műsorvezetőket. Kiderül az igazság a Rákemberekről, a sorozat producere pedig úgy dönt, ismét divatba hozzák a latin trendet – melyet South Park lakosai azonnal átvesznek. Kyle-t visszafogadják a barátai, ő viszont azt mondja nekik, nem tudja ilyen könnyen elfelejteni a történteket; ezután azonban hamarosan mégis csatlakozik hozzájuk. Utalások Kyle átalakítási jelenetei alatt a Widelife „All Things (Just Keep Getting Better)” című száma hallható – amely a Melegítő című műsorban is szerepelt. Érdekességek A Melegedő South Park negyedik lett a „10 South Park-epizód, amely megváltoztatta a világot” listán, 2006 -ban. Stan nagybátyja, Jimbo Kern ebben a részben látható először kalap nélkül. Pieter Pourbus Pieter Pourbus (névváltozatok: Pieter Jansz. Pourbus, Poerbus vagy Poerbusse; Gouda, 1523. körül – Brugge, 1584. január 30.) flamand festő, építész és térképész. Szülővárosában 1960-ban utcát nevezetek el róla, s Bruggében is. Életpályája Goudában született, de ifjú korától Bruggében élt és alkotott. Itt is házasodott meg. Kitűnően berendezett festőműhelyt tartott fenn, kiváló kompozícióteremtő képességgel rendelkezett, jó alak- és arcképfestő volt. Egyik legjobb munkája egy oltárkép, triptichon, amelyet a goudai Nagytemplom számára festett, címe Szent Hubertus története. A középső rész a keresztelést ábrázolja, két püspök keresztel meg két személyt, másik két személy fáklyákat tart a kezében, a jelenet egy gyönyörű nagy templomban játszódik le, s megmutatkozik az is, hogy P. Pourbus tisztában van a perspektíva festési technikájával. Az egyik szárnyon a megkísértés témája szerepel, ahol a gonosz szellemek kincseket mutogatnak a szentnek, de az visszautasítja őket. A másik szárnyon asszonyok csábítják a szentet. A szárnyak külső oldalán a Szűzanyát lehet látni, az egyiken megy fel a lépcsőn, a másik szárny külsején pedig Szent Erzsébettel találkozik. Számos oltárképet festett, s természet után portrékat. Legkiválóbb alkotásainak egyike a brüsszeli Mi Asszonyunk templom számára festett Mária hét fájdalma című alkotása. 1543-ban vették fel a Szent Lukács céhbe, s felvették a retorikusok körébe is, tagja volt az íjászok társaságának, fontos szerepet játszott Brugge közéletében. Földmérő és polgári mérnök volt, értett az építészeti tervezésekhez és a térképészethez, elkészítette a Mi Asszonyunk Apátság építési terveit és térképét, továbbá Brugge város vezetőinek a részére Brugge és a környező falvak térképét egy hatalmas vászonra festette olajfestékkel, melyet rendszeresen használtak is. Fehér enyvfestékkel kicsit vastagon alapozta a mester, emiatt a gyakori fel- és letekerés miatt gyakran felpattogzott vagy lemállott egy-egy darab, később újra festették mindig Pieter Pourbus nyomán, térképeit napjainkban Bruggéban a Groeningemuseum őrzi. Pieter Pourbus fia és legkiválóbb tanítványa, Frans Pourbus, aki még atyját is felülmúlta a festői mesterségben, s Frans Florisnál is tanult, aki szintén nagyra becsülte. Pieter Pourbus unokája, Frans Pourbus is híres portréfestő lett, egész festődinasztia alapítója a Goudában született P. Pourbus. Burgos (tartomány) Burgos tartomány egy tartomány Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösségben. Essingen (Kelet-Albi járás) Essingen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Kína leggyorsabb vonatai Ez a lista Kína 160 km/h-nál gyorsabban közlekedő vonatait tartalmazza a 2009-es menetrend alapján. Stupava (Uherské Hradiště járás) Stupava település Csehországban, a Uherské Hradiště-i járásban. Stupava Staré Hutě, Koryčany, Střílky, Osvětimany, Buchlovice és Zástřizly településekkel határos. Lakosainak száma 158 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kovács Zoltán Ambrus Kovács Zoltán Ambrus (Kovács Zoltán 1995-ig, Nagykőrös, 1955. szeptember 29.) pszichiáter és neurológus klinikai főorvos, c. egyetemi docens. Oktatási területei: pszichopatológia, pszichiátria, pszichoterápia. Kutatási területei: A hipnózis elméleti és kísérleti kutatása; Pszichoterápiák neurobiológiája; Zenei- és színélmény kvantitatív elemzése; Szkizofrénia neurokognitív kutatása. Életpályája Általános és középiskolai tanulmányait Nagykőrösön végezte, majd egy év műtőssegédi gyakorlat után a Szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatója. Szakképesítések: általános orvosi diploma (1981); pszichiátriai- (1985), neurológiai- (1988), rehabilitációs (2005) szakorvosi képesítés. Munkahelye 1981-től a Szegedi Orvostudományi Egyetem, Ideg- és Elmegyógyászati Klinika, ma SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika, ahol a Rehabilitációs Osztályt vezeti. Gyógyító -, kutató munkát, vezetői - és egyetemi oktatási feladatokat lát el. A SZTE Orvostudományi Karának és a BTK Pszichológiai Intézetének oktatója. Tudományos fokozata: Medical Doctor. Kummulatív IF 25.548 (2009 tavaszán), azaz ennyi az ő tudományos közleményeinek impakt faktora. Szegeden a matematikusok már az egyetemi oktatás beindulása (1921) óta nemzetközi szinten méretik magukat, német, francia nyelven és angol nyelven, az utóbbi évtizedekben szinte csak angol nyelven adják közre eredményeiket, utánuk a fizikusok, a kémikusok, a biológusok, az orvosok is ezt tették és teszik, 1990 óta a pszichiáterek és a pszichológusok is eleget tesznek ennek a kihívásnak, vállalják a nemzetközi megmérettetést, köztük Kovács Zoltán Ambrus, Winkler István, Racsmány Mihály, Németh Dezső, Krajcsi Attila, a szegedi Pszichológiai Intézet nagy elődjei közül Pléh Csaba, Erős Ferenc. (A lábjegyzetekben közölt impakt faktor eredmények az Országos Doktori Tanács honlapjáról valók, s a 2009. november 27-ei állapotot tükrözik.) Kovács Zoltán Ambrus a pszichiátriai és a pszichológiai tudomány népszerűsítése területén is gyakran vállal feladatokat, pl. 2006-ban Hipnózis bagatellek és válogatott vendégoldalak címmel kötete jelent meg a Szegedi Éles Elme Alapítvány kiadásában, amelybe néhány kollégájának (vendégoldalak) hasonló témájú írását is elhelyezte. 2008. október 15-én a szegedi Sík Sándor könyvesboltban ő ismertette a leendő olvasókkal Pléh Csaba akadémikus: A lélek és a lélektan örömei. c. kötetét. A VII. Szegedi Pszichológus Napokon 2008. október 18-án a Hipnózis Műhelyt Kovács Zoltán Ambrus mutatta be. Fontosabb közleményei (válogatás) Pálfi, S., KOVÁCS Z. , Heiner L.: Systematic mycosis in multiple sclerosis. World Neurology , 5:1988. Pálfi, S., KOVÁCS, Z. : The importance of bromocriptine therapy in alcoholic patients. Journal of Neuropharmacology , 10:74-75, 1988. KOVÁCS Z. : Pszichogén afónia és diszfónia hipnoterápiás kezelésének tapasztalatai három eset kapcsán. Psychiatria Hungarica , 4:311-316, 1989. KOVÁCS Z ., Nagy F., Pető Z.: Lüscher-teszt vizsgálatok kolitisz ulcerózás betegeknél. Magyar Pszichológiai Szemle , 1:21-36, 1989. KOVÁCS Z. A. , Fazekas T.: Mitralis billentyű prolapsus szindróma. In Klinikai esetbemutatások - Válogatott fejezetek a belgyógyászatból / szerk.: Varró V. – Fazekas T. Budapest : Medicina, 1989. 85-94. p. KOVÁCS, Z. A. : „Aida”: A romantoc story as the key of the symptom. Australian Journal of Clinical Hypnotherapy and Hypnosis , 11:33-36 1990. KOVÁCS Z. : Mitrális billentyű prolapsushoz társuló szorongásos betegség hipnoterápiája. Psychiatria Hungarica , 1:69-73, 1991. Lajkó, K., KOVÁCS, Z. : Changing the context of literality in panic and panic-like disorders through alteration of social context. Proceedings from the 21st Annual Congress of the European Association for Behaviour Therapy, pp. 70–83, Oslo, 1991. KOVÁCS, Z ., Janka, Z., Boncz, I., Maglóczky, E.: Influence of hypnotic trance on emotional experience of music. 6th European Congress of Hypnosis in Psychoterapy and Psychosomatic Medicine. Abstracts p. 33, Vienna, 1993. KOVÁCS, Z. A ., Janka, Z., Boncz, I., Maglóczky, E., Dán A., Horváth, M.: Influence of active-alert hypnotic trance on emotional experience of music: a quantitative assessment. „EUROHYPNOSIS ’96” 7th European Congress of Hypnosis Budapest, Hungary, August 17-23, 1996 (poster) [co-org., publ. by Hungarian Association of Hypnosis, Eötvös Loránd University] Budapest, 1997. ISBN 963-04-7860-9 Kéri, S., Szekeres, G., Szendi, I., KOVÁCS, Z. , Benedek, G., Janka, Z.: Information-processing and representation in schizophrenia: a cognitive neuropsychiatric approach. Neurobiology , 5:164. 1997. Kéri, S., Antal A., Szekeres G., Szendi I., KOVÁCS Z ., Benedek G., Janka Z.: Tests on basic visual functions in the evaluation of extrapyramidal side effects caused by antipsychotic medication. Orvosi Hetilap , 139. (5), 1998. 235-238. Kéri, S., Szekeres, G., Antal, A., Szendi, I., KOVÁCS, Z. , Benedek, G., Janka, Z., Category learning and perceptual categorization in schizophrenia. Schizophrenia Bulletin , 25(3): 593-600. 1999. Antal, A., Kéri, Sz., Szekeres, Gy., Szendi, I., KOVÁCS, Z. , Benedek, Gy., Janka, Z.: Sensory inhibition deficit in schizophrenia I. II. Psychiatria Hungarica , 13(6):679-684. 1998. és 14(4): 393-397. 1999. KOVÁCS Z. A. : A funkcionális gastrointestinális tünetek néhány pszichiátriai vonatkozása. In Funkcionális gastroenterológiai kórképek. Szerk.: Lonovics, Simon, Tulassay, Újszászy, Wittmann. MGT Medicom MEDICOM, Budapest, 1999. 23 – 30. p. ISBN 963-408-155-X Boncz I., Boda K., Fábicz K., Pallag L., Galsi G., Szabó K., KOVÁCS Z. A. : A tudatállapot-módosulás néhány jellemzője az öngyilkosságot megkísérelt személyeknél (Some Characteristics of Altered State of Consciousness after Suicide Attempt) Szenvedélybetegségek (Addictologia Hungarica) VIII. évf., 2000. 3. sz. 175-194. Pavics, L., Szekeres, G., Ambrus, E., Juhasz, A., Keri, Sz., KOVACS, Z. , Galuska, L., Janka, Z.: Dopamine D2 receptor SPECT in schizophrenic patients treated by quetiapine. Eur. J. Nucl. Med. 28 (8). OS284 Suppl. S Aug. 2001. Szekeres, G., Pavics, L., Antal, A., Keri, S., Ambrus, E., KOVÁCS, Z. , Janka, Z. Integerative application of IBZM-SPECT and psychophysical metods in the evaluation of dopamine receptor blockade in patients with schizophrenia. The International Journal of Neuropsychopharmacology , S73 Suppl. 1, Jun. 2002. Szendi, I., Kiss, M., Vörös, E., KOVÁCS, Z. A. , Szekeres, Gy., Cimmer, C., Kéri, S., Galsi, G., Boda, K., Csernay, L., Janka, Z. Correlations between clinical symptoms, neurocognitive alteretions and structural brain abnormalities in men with schizophrenia, European Neuropsychopharmacology (Abstracts of the 15th Congress of the European College of Neuropsychopharmacology) Vol. 12. Suppl. 3, Oct. 2002. KOVÁCS Z. A. – Janka Z. S.: A pszichiátriai kórképek felismerése. In Diagnosztika a rendelőben és a betegágynál. Szerk. Szarvas Ferenc at al. Budapest : Medicina Könyvkiadó, 2004. ISBN 963-242-898-6 Z. A. KOVÁCS , L. G. Puskás, A. Juhász, Á. Rimanóczy, L. Hackler Jr, L. Kátay, Z Gali, Á Vetró, Z. janka, J. Kálmán: Hypnosis Upregulates the Expression of Immune-Related Genes in Lymohocytes. Psychother Psychosom , 77 (4):257-9. 2008. Szendi I., KOVÁCS Z. A. , Szekeres G., Galsi G., Boda K., Boncz I., Janka Z.: Effects of a Hypnotically Altered State of Consciousness on Intensification of Semantic. Processing International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis , Sep. 16. 2009. Dezso Nemeth , Karolina Janacsek, Bertalan Polner, Z oltan A mbrus KOVACS : Boosting Human Learning by Hypnosis. Oxford Journals, First published online: March 29, 2012 html Társasági tagságai Magyar Pszichiátriai Társaság Magyar Hipnózis Egyesület Díjak, elismerések A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem kiváló oktatója (1992) Tarnogszkiji járás A Tarnogszkiji járás (oroszul Тарногский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Vologdai területen. Székhelye Tarnogszkij Gorodok. Népesség 1989-ben 17 402 lakosa volt. 2002-ben 15 363 lakosa volt, akik főleg oroszok. 2010-ben 12 838 lakosa volt, melyből 12 638 orosz, 73 ukrán, 13 fehérorosz, 8 tatár, 5 örmény, 2 üzbég, 1 azeri, 1 cigány stb. Walter Boyce Walter Boyce (Ottawa, 1946. október 29. –) kanadai raliversenyző. Pályafutása 1970 és 1974 között öt alkalommal nyerte meg a kanadai ralibajnokságot. A rali-világbajnokság hat versenyén vett részt. 1973-ban az Egyesült Államokban rendezett, Press-on-Regardless elnevezésű futamon navigátorával, Doug Woods-al megszerezték Kanada egyetlen, és a Toyota autógyár első rali-világbajnoki futamgyőzelmét. A következő szezonban harmadik lett a hazájában rendezett versenyen, ezentúl azonban többé nem végzett dobogón a világbajnokság futamain. Alekszandar Hrisztov Alekszandar Ivanov Hrisztov (bolgárul: Александър Иванов Христов; Plovdiv, 1964. július 28. –) világbajnok bolgár amatőr ökölvívó. Pályafutása során végig harmatsúlyban versenyzett. 1987-ben Európa-bajnok lett, majd a következő évben ezüstöt szerzett az olimpián. 1989-től azonban a fiatal feltörekvő Szerafim Todorov kiszorította a válogatottból. 1993-ban – miután Todorov felment pehelysúlyba – újra ő képviselte Bulgáriát a világbajnokságon, ahol a döntőben a kubai Joel Casamayort legyőzve világbajnok lett. Eredményei 1985-ben ezüstérmes az Európa-bajnokságon harmatsúlyban. 1987-ben Európa-bajnok harmatsúlyban. 1988 -ban ezüstérmes az olimpián harmatsúlyban. 1993 -ban világbajnok harmatsúlyban. 1996 -ban bronzérmes az Európa-bajnokságon harmatsúlyban. Ivan Hašek Ivan Hašek (Městec Králové, 1963. szeptember 6. –) cseh válogatott labdarúgó, edző. A csehszlovák válogatott tagjaként részt vett az 1990-es világbajnokságon. Sennely Sennely település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 703 fő (2015). Sennely Vienne-en-Val, Souvigny-en-Sologne, Vouzon, Ménestreau-en-Villette és Vannes-sur-Cosson községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gare de Val-de-Vesle Gare de Val-de-Vesle vasútállomás Franciaországban, Val-de-Vesle településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Châlons-en-Champagne-Reims-Cérès-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Prunay Gare de Sept-Saulx Vellberg Vellberg település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 4302 fő (2015. december 31.). Alekszandr Alekszandrovics Blok Alekszandr Alekszandrovics Blok (oroszul: Алекса́ндр Алекса́ндрович Блок, Szentpétervár, 1880. november 28. – Petrográd, 1921. augusztus 7.) orosz költő és drámaíró, az orosz szimbolizmus egyik meghatározó alakja. Élete Blok értelmiségi családba született, édesapja, Alekszandr Lvovics jogászprofesszor, édesanyja, Alekszandra Andrejevna Beketova a Szentpétervári Egyetem rektorának művelt lánya volt, aki maga is írogatott és műfordított. Anyja irodalmi műveltsége nagy hatással volt fejlődésére. Nem sokkal születése után szülei szétváltak, Blok a legtöbb időt anyai nagyapjánál töltötte vidéken. 1889-ben édesanyja újra férjhez ment, Franc Felikszovics Kublickij-Piottuh katonatiszthez. Blok 16 évesen lett színházrajongó, jórészt Shakespeare darabjai keltették fel az érdeklődését. 1898-ban felvették a pétervári egyetem jogi karára, 1901-ben átjelentkezett a történelmi-filológiai karra, ahol 1906-ban végzett. 1903-ban feleségül vette a neves orosz kémikus, Mengyelejev lányát, Ljubov Mengyelejevát. Első versét ötévesen írta, először 1903-ban publikált. Korai verseit házassága ihlette, stílusára, egyéniségére Puskin költészete és Vlagyimir Szolovjov filozófiája volt hatással. Első önálló kötete 1904-ben jelent meg Versek a Szépséges Hölgyről (Стихи о прекрасной даме) címmel, mely lírai monológokat tartalmaz. A forradalmi események lírájára is hatással voltak. A misztikus szerelmes versek helyét a városi lét kérdései, a forradalmi események és azok hatásai vették át. Sok kritikusa, köztük barátja, Andrej Belij is úgy vélte, Blok „elárulta” korábbi ideáljait. Blok ez idő tájt kezdett el az alkoholhoz fordulni. Verselése is megváltozott, korábban a verselés, hangzás volt fontos számára, majd egyre inkább átvette ezek helyét a szabadvers. Szimbólumai egyre sötétebbek lettek, a várost lélektelen, pokoli helyként élte meg, ahol nem várja más, csak magány és bánat. Míg felesége egy orosz színtársulattal turnézott, Blok több rövid életű kapcsolatba bonyolódott, egyre többet ivott, egészsége elkezdett romlani. Az 1917-es forradalom után egy ideig a bolsevikokat pártolta, de hamar kiábrándult az új rendszerből. 1919-ben a Bolsoj Színház igazgatója lett, mellette irodalmi folyóiratot szerkesztett. 1921-re betegsége súlyosbodni kezdett, nem tudod járni, és egyre azt hajtogatta, hogy nem hallja már a költészet zenéjét. Makszim Gorkij megpróbált neki vízumot szerezni, hogy külföldre utazhasson gyógykezelésre, de a vízumot csupán egy nappal halála előtt engedélyezték neki. Művei Művei közül néhány, a teljesség igénye nélkül: Versek a Szépséges Hölgyről (1904, Стихи о прекрасной даме) Hóálarc (1907, Снежная маска) Komédiásdi (1906, Балаганчик) - dráma Tizenketten (1918, Двенадцать) Magyarul: Oroszország ; ford. Faludi Iván; Skyten, Berlin, 1921 A tizenkettő ; ford., jegyz. Lányi Sarolta, bev. Trockij Leó, előszóford. Magyar Lajos, fametszetek Bényi Sándor; Vereinigung Internat. Verlagsanst, Berlin, 1923 (Munka és tudás könyvtára) Válogatott versek ; vál., ford. Lator László; Európa, Bp., 1959 Alekszandr Blok válogatott művei ; vál. Pór Judit, ford. Fodor András et al., jegyz. Bakcsi György; Európa, Bp., 1972 Alekszandr Blok válogatott versei ; vál., ford. előszó, jegyz. Lator László; Kozmosz Könyvek, Bp., 1976 (A világirodalom gyöngyszemei) Dvenadcaty / Tizenketten ; ford. Lator László, ill. Bognár Árpád; Magyar Helikon, Bp., 1976 Alekszandr Blok versei ; ford. Lator László, Veress Miklós; Európa, Bp., 1977 (Lyra mundi) A cári hatalom végnapjai ; ford. Recski Ágnes, jegyz. Bakcsi György; Európa, Bp., 1987 Sztyihotvorenyija / Versek ; ford. Galgóczy Árpád; Eötvös, Bp., 2000 (Eötvös klasszikusok) Hylexetastes perrotii A Hylexetastes perrotii a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába és a fahágóformák (Dendrocolaptidae) alcsaládjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Frédéric de Lafresnaye francia ornitológus írta le 1844-ben, a Dendrocolaptes nembe, Dendrocolaptes Perrotii néven, innen sorolták át. Alfajai Hylexetastes perrotii brigidai és a Hylexetastes perrotii uniformis alfaját egyes szervezetek önálló fajjá nyilvánították Hylexetastes brigidai és Hylexetastes uniformis néven. Előfordulása Dél-Amerika északi részén, Bolívia, Brazília, Francia Guyana, Guyana, Suriname és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, lombhullató erdők és mocsári erdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Átlagos testhossza 30 centiméter, testtömege 95-145 gramm. Életmódja Főleg ízeltlábúakkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket is elkap. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. július 17.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. július 17.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. július 17.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. július 17.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2017. július 17.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. július 17.) Transmission Control Protocol A Transmission Control Protocol (TCP) az internet gerincét alkotó TCP/IP protokollcsalád egyik fő protokollja. A TCP a család két eredeti komponense közé tartozik, az Internet Protocolt (IP) egészíti ki, így együtt TCP/IP néven szokás hivatkozni rájuk. A TCP/IP protokollhierarchia szállítási rétegét valósítja meg. A TCP egy számítógépen futó program és egy másik számítógépen futó másik program között egy adatfolyam megbízható, sorrendhelyes átvitelét hivatott biztosítani. Az internet legfontosabb szolgáltatásainak nagy része TCP-n keresztül érhető el: ilyen pl. a World Wide Web és az e-mail. Más alkalmazások, melyeknél a kisebb késleltetés fontosabb a csomagvesztés elkerülésénél, a User Datagram Protocolt (UDP) használhatják. A protokoll működése A TCP egy kapcsolat-orientált protokoll, amely az OSI modell szállítási rétegében helyezkedik el. Fő feladata egy megbízható, és biztonságos kapcsolat kiépítése (és fenntartása) két folyamat között. Menetét alapvetően három részre bonthatjuk: Létrejön a megbízható kapcsolat két állomás között Megkezdődik a tényleges adatátvitel A kapcsolat lezárása, és a számára elkülönített erőforrások felszabadítása. A protokoll a hibamentes átvitelhez az úgynevezett pozitív nyugtázás újraküldéssel (positive acknowledgement with retransmission) néven ismert eljárást használja. A TCP kapcsolatok egyes lépéseit állapotoknak nevezzük. A kapcsolat élettartama alatt különböző állapotváltozásokon megy keresztül: CLOSED: ez az alapértelmezett állapot, amelyből a kapcsolat kiépítésének folyamata indul. Elméleti állapot, a felek között nincs létező kapcsolat (még nem jött létre, vagy már lezárult). LISTEN: az állomás (általában a szerver) szinkronizálási kérésre várakozik ( SYN ), saját SYN üzenetét még nem küldte el. SYN-SENT: az állomás (általában a kliens) elküldte a SYN üzenetet, és várakozik a válaszra a másik féltől (szerver). SYN-RECEIVED: kapcsolódási kérés ( SYN ) elküldve és fogadva is, várakozás a másik fél általi nyugtázás beérkezésére ( ACK ). ESTABLISHED: a „stabil állapota” egy létrejött TCP kapcsolatnak. Miután mindkét állomás ebbe az állapotba kerül, megkezdődhet az adatok átvitele, ami addig folytatódik, amíg a kapcsolat lezárását egyik fél se kezdeményezi. CLOSE-WAIT: az állomás kapcsolatbontási kérést ( FIN ) kapott a másik féltől. Várakozik a helyi alkalmazás nyugtázására, mielőtt elküldené a megfelelő válaszüzenetet. LAST-ACK: az állomás már fogadott és nyugtázott egy kapcsolatbontási kérést, elküldte a saját FIN üzenetét, és várakozik a másik fél ezen kérésre érkező nyugtájára ( ACK ). FIN-WAIT-1: várakozás az elküldött FIN üzenet nyugtázására, vagy a kapcsolatbontási kérés érkezésére másik féltől. FIN-WAIT-2: megérkezett a nyugta az elküldött kapcsolatbontási üzenetre, várakozás a másik fél FIN üzenetére. CLOSING: az állomás megkapta a másik fél FIN üzenetét, és nyugtázta azt, de a saját FIN üzenetére nyugtát még nem kapott. TIME-WAIT: a kapcsolatbontási kérést és a nyugtát ( FIN , ACK ) az állomás megkapta és kiküldte, a kapcsolat lezárult. Egy rövid ideig várakozik még, hogy biztosítsa a másik fél megkapta a nyugtát, és ne legyen átfedés az újonnan létrejövő kapcsolatokkal. A kapcsolat létrehozása A TCP protokoll ellentétben az UDP-vel kapcsolatorientált, megbízható összeköttetést biztosít két eszköz között. Egy kapcsolat általános menete a következő: Az adatátvitel megkezdéséhez a forrás-, és a célalkalmazás értesíti az operációs rendszert a kapcsolat létrehozási szándékáról. Az egyik csomópont kezdeményezi a kapcsolatot, a másiknak pedig fogadnia kell azt. A két operációs rendszer protokoll -szoftvermoduljai a hálózaton elküldött üzenetekkel kapcsolatba lépnek egymással és ellenőrzik, hogy az adatküldés engedélyezett-e, illetve, hogy mindkét oldal készen áll-e. Ezután a kapcsolat létrejön, a szükséges szinkronizálások elvégzése után pedig megkezdődik az adatok átvitele. Az átvitel során a két készülék protokollszoftverei közötti kapcsolat a megérkezett adatok helyességének ellenőrzése céljából változatlanul fennmarad. Háromfázisú kézfogás Az adatátvitel megkezdése előtt kapcsolatot kell létesíteni a két végpont között. Mivel egy TCP szegmensben a maximálisan szállítható adat mérete korlátos (MTU), a protokollnak fel kell darabolnia az ennél nagyobb méretű adatfolyamot, majd a másik oldalon ugyanazon sorrendben vissza kell állítani azt (a megfelelő sorszámok alapján). A kapcsolat létrehozásakor szükséges így mindkét fél kezdő sorszámának egyeztetése, melyet a SYN vezérlőbittel megjelölt szegmensek elküldésével tesznek meg. Ezt a kapcsolódási folyamatot nevezzük háromfázisú kézfogásnak, melynek lépései a következők: Forrásállomás ( A ) kezdeményezi a kapcsolatlétrehozását a célállomással ( B ), egy SYN szegmens elküldésével, melyben jelzi kezdősorszámát is (seq=x). B megkapja a szegmenst és feljegyzi az A állomás kezdősorszámát, majd küld egy nyugtát a következő szegmens sorszámával (ack=x+1), és saját kezdő sorszámával (seq=y). Ezzel jelzi, hogy épségben megkapta x-edik oktettig a szegmenst, és várja x+1-edik sorszámtól a többi darabot. Az A állomás megkapja a választ, melyből megtudja a B állomás kezdő sorszámát (y) és elküldi a következő szegmenst, egyben nyugtázva is a kérést (ack=y+1). Ezután megkezdődik az adatok átvitele, és a kapcsolat mindaddig nyitva marad, amíg bármelyik fél nem kéri annak lezárását. Ablakozás Az adatátvitel gyorsítása érdekében a TCP protokoll nem várja meg a nyugtát minden egyes szegmens elküldése előtt, mivel az nagyon lassú kapcsolatot eredményezne, helyette több szegmens elküldését is engedélyezi a nyugta beérkezése előtt. Mivel a hálózaton található eszközök és állomások tulajdonságai eltérőek, fontos egy adatfolyam-vezérlési mechanizmus meghatározása az ilyen protokollok esetén. Ennek hiányában a küldő fél könnyen túlterhelheti a fogadó felet, megfelelően nagy számú szegmens küldésével, és így az adatok egy része elveszik (a csomagokat nem lehet újra összeilleszteni a célállomáson). A TCP esetén ezt az adatfolyam-vezérlési mechanizmust „ablakozásnak”, a nyugta előtt elküldhető szegmensek számát pedig ablakméretnek (vagy röviden ablaknak) nevezzük. A kifejezés arra utal, hogy a kapcsolatban kommunikáló felek dinamikusan határozzák meg az elküldhető szegmensek számát (vagyis az ablakméretet). Az ablakozás megköveteli, hogy a forrás adott mennyiségű adat elküldése után nyugtát kapjon a céltól. A TCP erre várományos nyugtákat használ, tehát minden nyugtában a következőként várt csomag sorszáma szerepel (vagyis nem kell minden csomag után egy külön nyugtát küldeni). Ha a célállomás nem kapja meg a csomagot, akkor nem küld róla nyugtát. Amennyiben a forrás nem kap nyugtát az elküldött csomagról, akkor tudja, hogy a sebességet csökkentenie kell és újra kell küldeni a nem nyugtázott szegmenseket. A fogadó közli az ablakméretet a küldő féllel, ami megadja, hogy hány szegmens vételére van felkészülve, és az ezen felül küldött szegmenseket figyelmen kívül hagyja. Az első érkező szegmens az ablakméret nyugtázása. Folyamat menetére példa: Forrás el szeretne küldeni, 6 KB-nyi adatot a célállomásnak, ezért kapcsolatot kezdeményez vele. A kapcsolat létrejön, majd a fogadó fél elküldi az ablakméretét (WIN=4096). Ezután a forrásállomás elküld 4 KB-nyi adatot, 1 KB-os szegmensekben. A fogadó fél megkapja és nyugtázza a szegmenseket, majd értesíti a másik állomást, hogy ne küldjön többet, a puffere megtelt (ACK=4096, WIN=0). A forrásalkalmazás elküld 2 KB adatot. Mivel az ablakméret 0, meg kell várnia, amíg a vevő feldolgozza a korábbi adatokat. Ha ezalatt új csomagot küld, azt a fogadó egyszerűen eldobja, és nem küld róla nyugtát (Feladó blokkolva). Amint a vevő feldolgozta az adatok egy részét, értesítést küld a forrásnak egy új ablakmérettel (ACK=4096, WIN=2048). Ezután újra megkezdődhet az adatátvitel . A küldő továbbítja a maradék 2 KB adatot, majd várja a nyugtát. Vevő nyugtázza a beérkezett adatokat és elküldi az aktuális ablakméretét (ACK=6144, WIN=1024). Miután a küldő állomás megkapja a nyugtát, kezdeményezi a kapcsolat lezárását, mivel nincs több küldésre váró adata. Nyugtázás A megbízható kézbesítés garantálja, hogy a kommunikáció során elküldött adatok veszteség, vagy kettőződés nélkül elérik a céljukat. Ennek érdekében a hibamentes átvitelhez, a TCP protokoll, az úgynevezett pozitív nyugtázás újraküldéssel (positive acknowledgement with retransmission) néven ismert eljárást használja. Formailag az elküldött összes oktett sorszámmal rendelkezik, és minden egyes elküldött szegmens, SEQ mezője határozza meg az abban szereplő legelső oktett sorszámát (mérete pedig a legutolsóét). A másik oldalon a fogadó fél a beérkezett szegmensek ACK mezőjében visszaküldött számmal jelzi a következőként várt szegmens sorszámát, ezzel nyugtázva az ennél kisebb sorszámú szegmensek sikeres fogadását is. A fogadó fél által küldött nyugta még nem azt jelenti, hogy a szegmenst kézbesítette a végfelhasználónak, csak átadta ennek felelősségét a másik oldali TCP folyamatnak. Amikor a TCP elküld egy adatokat tartalmazó szegmenst a hálózaton, elhelyez egy másolatot az újraküldési sorban is, és elindít egy időzítőt; majd amint megérkezik a másik féltől a nyugta, törli a szegmenst a sorból. Ha az időzítő lejárta előtt mégse kap nyugtát a küldő fél (vagyis a célállomás feltehetően nem kapta meg a csomagot), akkor a szegmenst újraküldi. Az időzítő értékének meghatározásához a TCP méri az átlagos RTT-t (Round trip delay time - az az idő, ami alatt a csomagot elküldjük, és visszaérkezik rá a nyugta), és ennél egy kicsivel nagyobb értékre állítja be azt. Szelektív nyugtázás Ha az adatátvitel során néhány csomag után nem érkezik meg a nyugta, a TCP által eredetileg meghatározott kumulatív nyugtázás alkalmazásával az újraküldés feleslegesen nagy sávszélességet vehet igénybe. Például van 1 KB-nyi adatunk, amit 100 bájtos szegmensekben szeretnénk továbbítani a hálózaton. Ha az összesen elküldendő 11 szegmensből az első és a második csomag elveszik az átvitel során, akkor (kumulatív nyugtázással) az újraküldendő két csomag helyett mind a 11 csomagot ismét el kellene küldenünk. Ennek kivédése érdekében bevezették az úgynevezett szelektív nyugtázást, mellyel a fogadó fél jelezni tudja mely csomagokat kapta meg hibamentesen, és így elég csak az elveszett csomagokat újraküldeni. A TCP header „OPTIONS” mezőjében lévő SACK (selective acknowledgement) beállítással tudjuk ezt befolyásolni, amiben megadhatjuk a helyesen megkapott szegmens határait. A fenti példában a fogadó fél a SACK üzenetben a 200 és 1023-as sorszámokat küldené el. Így a forrás tudná, hogy elég csak az első két csomagot, 0-199 bájtig elküldeni. A SACK használata nem kötelező és csak akkor használják, ha mindkét fél támogatja (ezt kapcsolódáskor egyeztetik). Később kiadtak egy kiegészítést a SACK opcióhoz, mellyel már a feladó képes észrevenni a duplán újraküldött csomagokat is (D-SACK, duplicate-SACK). Így amikor a nyugták sorrendjének helytelensége miatt a feladó azt feltételezi, hogy néhány csomag elveszett és azokat újraküldi, a vevő oldal jelezheti a kettőződést, ezzel is gyorsítva az adatátvitelt. Ez teljesen kompatibilis az előző verzióval, ha mindkét fél támogatja a SACK használatát, a D-SACK-et is lehet használni. Bár ez a kiegészítés csak akkor működik, ha mindkét fél támogatja, de ellenkező esetben sem okoz problémát. Aigarchaeota A Aigarchaeota egy javasolt archaea törzs, amelynek típusfaja (legjellemzőbb képviselője) a Caldiarchaeum subterraneum. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. Néhány szerző úgy tartja, hogy ez a csoport a Thaumarchaeota törzs része. Osváth Károly Osváth Károly (Marosvásárhely, 1884. március 15. – Bonyha, 1951. április 23.) erdélyi magyar gyógyszerész, gyógyszerészeti szakíró, szerkesztő. Életútja Középiskoláit szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte, majd a budapesti egyetemen gyógyszerész diplomát szerzett (1902). Hazatérve Parajdon, majd 1913-tól Marosvásárhelyen gyógyszerész. Gyógyszertárában több új saját készítményét állította elő és forgalmazta (ezek közé tartozott az ún. "tüdőfűcukorka"). Tevékenyen részt vett a közéletben: 1920-tól titkára a Romániai Gyógyszerészek Országos Szövetsége Maros-Torda vármegyei Gyógyszerészeti Testületének, majd a Maros-Torda, Kis-Küküllő, Csík és Udvarhely megyéket magába foglaló Gyógyszerészeti Kamarának; ez utóbbinak 1925-től ügyvezető elnöke. Tagja volt több szakfolyóirat szerkesztőbizottságának: a Pharmacia – Gyógyszerész Újság (1920-24), a Revista Farmaciei – Gyógyszerészeti Folyóirat (1923-28) c. kétnyelvű szaklapoknak, amelyekben több közleménye jelent meg. 613 Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 560-as évek – 570-es évek – 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek Évek: 608 – 609 – 610 – 611 – 612 – 613 – 614 – 615 – 616 – 617 – 618 Események Mohamed megkezdi prédikációit a nomádok és mekkai arab kereskedők között. Új vallást alapít, az iszlámot . A Sankt Gallen-i kolostor alapítása. II. Chlothar Neustria királya halálra kínoztatja Brünhilde királynét, és uralma alatt egyesíti a Frank Birodalmat . Szpasszki járás (Tengermellék) A Szpasszki járás (oroszul Спа́сский райо́н) Oroszország egyik járása a Tengermelléki határterületen. Székhelye Szpasszk-Dalnyij. Népesség 1989-ben 32 653 lakosa volt. 2002-ben 29 570 lakosa volt. 2010-ben 30 475 lakosa volt. Deim Pál Deim Pál (Szentendre, 1932. június 29. – Szentendre, 2016. május 9.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festőművész, kiváló művész. Az 1960-as években induló magyar neoavantgárd egyik kiemelkedő alakja volt. Művészete a Szentendrei Iskola és az Európai Iskola azon konstruktív-szürrealista hagyományaiba illeszkedik, amelyet Barcsay Jenő, Korniss Dezső, Vajda Lajos neve fémjelez. Életpályája Deim Pál 1932. június 29-én született Szentendrén. 1952-ben gimnáziumi tanára, Bánáti Sverák József biztatására jelentkezett a Magyar Képzőművészeti Főiskolára, de nem nyert felvételt. 1952-1958 között a Honvéd Képzőművész Szakkörbe járt, ahol tanárai Szalatnay József és Koren István voltak. 1958-1963 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafika szakos hallgatója volt, ahol tanárai az akadémikus tájképfestészet és a szocialista realizmus képviselői, Pap Gyula és Ék Sándor voltak. Deim Pál formatív tapasztalatait a progresszív szemléletű diáktársakkal kialakult kapcsolata határozta meg – többek között Altorjai Sándorral, Bak Imrével, Baranyai Andrással, Galambos Tamással, Grúber Bélával, Molnár Sándorral és Nádler Istvánnal volt közeli viszonyban. Mestereinek Barcsay Jenőt, Gadányi Jenőt és Vajda Lajost vallotta. 1960-ban a főiskolával ellátogatott Moszkvába és Szentpétervárra. 1963-1968 a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja volt. A főiskola ideje alatt a Szentendrei Városi Tanács Deli Antal ösztöndíjában részesült. A főiskola szocreál esztétikai elveit megkérdőjelezve néhány diáktársával együtt önképző tevékenységet folytattak Molnár Sándor műtermében, majd lakásán. A csoportra ma Zuglói kör (1958-1968) néven hivatkozik a művészettörténet, amelyhez többek között Bak Imre, Deim Pál, Molnár Sándor és Nádler István tartozott. Deim Pál 1963-1968 között volt a kör tagja. A kísérletező fiatal művészek tevékenységének jelentősége egyrészt abban állt, hogy felvették a kapcsolatot az elhallgatott absztrakt művészet hazai képviselőivel, az Európai Iskola művészeivel: Kassák Lajossal, Korniss Dezsővel és Gyarmathy Tihamérral. Másrészt, a főiskolai oktatásból hiányzó nemzetközi avantgárd művészet, elsősorban a francia lírai absztrakció, az Art Informel megismerését elősegítő anyagokat gyűjtöttek, fordítottak le, beszéltek meg és terjesztettek egymás között szamizdatként. Tevékenységüket nem nézte jó szemmel a korabeli kultúrpolitika, és kiállításaikat bezáratta a főiskola vezetősége vagy a Képző- és Iparművészeti Lektorátus (Főiskola KISZ klubja, 1963, ÚT-Új Törekvések ’66, Malév KISZ klubja, 1966), illetve előfordult, hogy koncepciózusan kizsűrizték műveiket (Stúdió ’67, Fiatal Képzőművészek Stúdiója, 1967). Ugyanakkor az aczéli kultúrpolitika képlékenységét mutatja, hogy esetenként bemutatkozhattak csoportos kiállításokon (Stúdió ’66, Fiatal Képzőművészek Stúdiója, 1966; Deim Pál, Kósza-Sipos László és Nádler István kiállítása, Szentendrei Művelődési Ház, 1966). Deim Pál egyéni stílusfejlődésének fordulópontját a macedóniai Prilepen készült Feljegyzések egy kolostorban (1968) című sorozata jelöli. Ezt 1967-es tanulmányútja előzte meg, amelynek során Párizsba és Brüsszelbe látogatott, ahol elsősorban Cézanne, Matisse, Picasso, Francis Bacon, Ben Nicolson művészete volt hatással rá. Kiállítástörténeti szempontból első jelentős egyéni kiállítása jelzi az útkereső időszak lezárulását, amely már felveti az életmű egészét meghatározó filozófiai és festészeti problémákat (Ferenczy Múzeum, Szentendre, 1969). A korai, kísérletező szakaszt követően Deim Pál művészetére egyre inkább a térszervezés és plaszticitás felé való elmozdulás vált jellemzővé, a klasszikus avantgárd konstruktív-szürrealista örökségére, illetve az Európai Iskolához és a Szentendréhez köthető festészeti hagyományokra építve, amit elsősorban Barcsay Jenő, Korniss Dezső és Vajda Lajos képviselt. Deim Pál több egyéni tárlaton mutatta be munkáit az akkoriban aktív vidéki képzőművészeti központokban (Debrecen, Dunaújváros, Győr, Pécs, Székesfehérvár, Veszprém), illetve Budapesten, ahol a legjelentősebb kiállításokra a Műcsarnokban (1974), a Magyar Nemzeti Galéria Műhely Galériájában (Az én holográfom, 1979), és az Újpest Galériában (1986) került sor. A hetvenes évek közepétől műgyűjtők is keresték munkáit, többek között Kolozsváry Ernő, Pogány Zsolt, Vasilescu János és Vass László. A rendszerváltás után a Magyar Képzőművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanárává választotta Deim Pált (1990), alkotói tevékenységét pedig a legmagasabb állami kitüntetésekkel, Kossuth-díjjal (1993), majd a Nemzet Művésze elismeréssel (2014) honorálták. Az Ernst Múzeum és a MűvészetMalom több életműkiállítást rendezett számára (1992, 2006, illetve 2002, 2012). Számottevő Deim Pál lakóhelyén végzett kulturális, műemlékvédelmi és környezetvédelmi tevékenysége is, amelyért 1996-ban Szentendre város díszpolgárává avatták. Több helyi művészeti intézmény alapítótagja volt, így jelentős szerepet töltött be a Szentendrei Grafikai Műhely (1980), az Artéria Galéria, (1986) – az 1949 utáni Magyarország egyik első magán műkereskedelmi egysége – és a MűvészetMalom (1999) létrejöttében. A Műemlékvédelmi Bizottság és a Városvédő Egylet tagjaként aktív alakítója volt a helyi közügyeknek. A szentendrei kötődésű Vajda Lajos Stúdió (VLS, 1972-) alternatív életstílust és művészeti gyakorlatokat képviselő művészeit a kezdettől fogva támogatta, amiért 2006-ban a VLS Vajda Lajos díjával tüntették ki. 2016. június 3-án temették el Szentendrei katolikus temetőben. Művészete "Deimet ambivalens korunk szülte, művészete azonban korántsem ambivalens, lényege az egyértelműség, a tiszta képletekben való gondolkodás. Tudjuk, kiktől tanult - maga is megvallotta. Szentendrei művész, mégpedig a szó minden értelmében, szellemét és illetőségét tekintve is. Vállalta is mindazt, amit e név jelent a magyar képzőművészetben. Mestere Barcsay, de szellemi mesterei között ott van Vajda és Korniss is. Hogy ki kit vall mesterének - ez már önmagában is minősítés, de lehet puszta vágyálom vagy hivalkodás is. Deimnél egzisztenciális a vállalás. Vajdától megtanulta a transzcendencia iránti fogékonyságot, Barcsaytól a konstruktív szemléletet, Kornisstól a tiszta vizuális-plasztikai fogalmazást. Deim nem szereti a zavaros dolgokat, művészete a kristályok szerkezeti logikáját idézi. Egyértelmű művészet, mint volt a contrapostót teremtő kompozíciós elv vagy az ikonfestők vágya, akik a transzcendentális élményt akarták szigorú struktúrává szervezni. Deim képei, grafikái és plasztikái is ilyen logikus struktúrák. Stílusa homogén, összefogott. Ha van rendszerelvű és mégis élettel teli művészet, az övé az." Németh Lajos: "Kristályszerkezetek. Deim Pál grafikáiról." In: Kortárs, 30. évf. 6. sz.,1986, pp. 117-122 Díjak, elismerések 1974. I. díj a IV. Országos Kisplasztikai Biennálén, Pécs 1978. Budapest Főváros Tanácsának különdíja a IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Kiállításon 1985. Munkácsy Mihály-díj 1987. Szentendre Pro Urbe díja 1990. Kiváló művész 1990. A Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára 1991. I. díj a Ferenczy Béni és Noémi emlékkiállítás alkalmával rendezett országos pályázaton 1991. A Művészeti Alap Képzőművészeti éves nagydíja 1993. Kossuth-díj 1999. Aba-Novák életmű díj 2001. Kölcsey Ferenc Millenniumi díj 2002. Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nagydíja 2003. Prima díj 2004. Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Herczog Klára díja 2006. Vajda Lajos Stúdió Vajda Lajos-díja 2007. Magyar Festészet Napja Alapítvány életmű-díja 2014. A Nemzet Művésze Egyéni kiállítások 1957. Tisztiklub, Szentendre (Megnyitotta: Imre István) 1965. Mednyánszky Terem, Budapest (Megnyitotta: Haulisch Lenke) 1968. Galerie René Süss, Amszterdam 1969. Ferenczy Károly Múzeum, Szentendre (Rendezte és megnyitotta: Petényi Katalin) 1972. Modern Magyar Képtár, Pécs (Rendezte: Romváry Ferenc, megnyitotta: Haulisch Lenke) 1973. Egyetem Galéria, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen (Megnyitotta: Petényi Katalin) 1974. Műcsarnok, Budapest (Rendezte: Maróthy Ibolya, megnyitotta: Németh Lajos) 1974. József Attila Művelődési Központ, Dorog 1975. Uitz terem, Dunaújváros 1976. Megyei Művelődési Központ, Veszprém 1978. Felszabadulás Lakótelepi Klub, Szentendre (Megnyitotta: Hann Ferenc) 1979. Az én holográfom. Magyar Nemzeti Galéria, Műhelygaléria, Budapest 1979. István király Múzeum, Székesfehérvár (Rendezte: Kovács Péter és Kovalovszky Márta, megnyitotta: Hann Ferenc) 1980. Helyőrségi Művelődési Központ, Nagyatád 1981. Krakkó és Varsó 1982. Kaesz Gyula Faipari Szakmunkásképző Intézet, Budapest 1984. Műcsarnok, Győr (Rendezte és megnyitotta: Kolozsváry Ernő) 1986. Újpest Galéria, Budapest (Megnyitotta: Németh Lajos) 1992. Deim Pál retrospektív kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest (Rendezte: Frank János, megnyitotta: Kolozsváry Ernő) 1994. Galerie Marika Marghescu, Hannover (Megnyitotta: Erdődy Gábor) 1994. Barcsay Iskola Galéria, Szentendre (Megnyitotta: Páskándi Géza) 1994. Soproni Múzeum, Sopron 1995. Pest Megyei Könyvtár, Miskolc (Megnyitotta: Végváry Lajos) 1996. Akadémiai székfoglaló kiállítás. Barcsay Múzeum, Szentendre 1996. Csepel Galéria, Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény, Budapest 2001. Feljegyzések egy kolostorból. Mestermű Galéria, Veszprém (Megnyitotta: Asztalos István és Hegyeshalmi László) 2002. Deim Pál retrospektív kiállítása. Művészetmalom, Szentendre (Rendezte: Deim Pál és Kolozsváry Marianna, megnyitotta: Wehner Tibor) 2006. Deim Pál retrospektív kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest (Rendezte: Deim Pál és Uhl Gabriella, megnyitotta: Makovecz Imre) 2007. Deim Pál retrospektív kiállítása. Aulich Art Galéria, Budapest (Megnyitotta: Uhl Gabriella) 2012. Archívum. Deim Pál 80 (retrospektív kiállítás). MűvészetMalom, Szentendre (Megnyitotta: Kolozsváry Marinna) 2017. In memoriam Deim Pál. MANK Galéria, Szentendre Csoportos kiállítások 1954-től Szentendrei Tárlatok 1964. Szentendrei festészet. István Király Múzeum, Székesfehérvár 1965. Stúdió ’65 . Ernst Múzeum, Budapest 1966. Stúdió ’66 . Ernst Múzeum, Budapest 1966. Deim Pál, Nádler István és Kósza Sipos László kiállítása . Művelődési Ház, Szentendre 1966. Kortárs Magyar Grafika . Bologna, Pesaro 1967. Stúdió ’67 . Ernst Múzeum, Budapest 1968. Stúdió ’58–’68 . Műcsarnok, Budapest 1969. Kortársaink. Fészek klub, Budapest 1969. Magyar Művészet 1945–69 . Műcsarnok, Budapest 1969. Magyar Művészet. Kunstforening, Oslo 1969. Szentendrei Művészet . Csók Képtár, Székesfehérvár 1970. Ausstellung Moderner Ungarischer Kunst . Städtische Galerie, Würzburg 1971. 100 Jahre Kunst in Ungarn . Museum am Ostwall, Dortmund 1971. Új Művek. Műcsarnok, Budapest 1971. Pest Megyei Tárlat . Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1972. Hungarian Konstruktivist Art . Łódź 1972. Exhibition of Hungarian Contemporary Prints . Central Museum of Art, Tokyo 1973. VII. Miskolci Országos Grafikai Biennálé . Miskolc 1974. IV. Országos Kisplasztikai Biennálé . Pécs 1974. Kolozsváry-gyűjtemény. Xantus János Múzeum, Győr 1974. L’art hongrois du 20e siècle . Strasbourg 1974. Ungarische Kunst der Gegenwart . Akademie der Bildenden Künste, Wien 1974. A szentendrei művésztelep öt éve 1969–74. Művésztelepi Galéria, Szentendre 1975. Jubileumi képzőművészeti kiállítás Magyarország felszabadításának 50. évfordulójára . Műcsarnok, Budapest 1976. XXVII. Velencei Biennálé 1976. Zománc ’76. Kecskemét 1976. Szentendrei Művészet. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1976. V. Országos Kisplasztikai Biennálé. Pécs 1976. Wegierske malarstwo z Szentendre. Varsó 1977. Fa és környezet. Kossuth Múzeum, Cegléd 1977. International Middelheim Biennial. Antwerpen 1977. Modern grafika ’76 . Janus Pannonius Múzeum, Pécs 1977. Képek, szobrok 30 év magyar művészetéből . Budapesti Történeti Múzeum 1977. Wystava malarstwa, grafiki i rzezby. Palac Kultury i Nauki, Varsó 1978. IV. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé. Mûcsarnok, Budapest 1978. Festészet ’77. Műcsarnok, Budapest 1979. Magyar festészet a 20. században. Madrid 1979. Ungarische Konstruktive Kunst . Kunstplatz Ehrenhof, Düsseldorf 1980. Csíkszentmihályi Róbert és Deim Pál. Mini Galéria, Miskolc 1980. Deim Pál és Lugossi Mária . Kápolnatárlatok, Balatonboglár XXIX. 1980. Tendenciák 1970–80,1. , Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest 1980. Tendenciák 1970-1980, 3. , Geometrikus és strukturális törekvések a hetvenes évek művészetében, Óbuda Galéria, Budapest 1980. Tendenciák 1970-1980, 5. , Egyéni utak – öt művész, Óbuda Galéria, Budapest 1980. Művészet és társadalom 1945–80 . Műcsarnok, Budapest 1981. Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1981. Szentendrei Grafikai Műhely, Madách Galéria, Vác 1981. Allegro Barbaro - Béla Bartók und die Bildende Kunst . Duisburg, Hannover 1981. Dr. Pogány Zsolt gyűjteménye . István Király Múzeum, Székesfehérvár 1981. Kunst von Szentendre II. Collegium Hungaricum, Bécs 1981. XI. Országos Grafikai Biennálé. Miskolc 1982. Art Hongrois Contemporain. Espace Pierre Cardin, Paris, Musee Contini, Marseille, Palais de l’Europe, Renton, Palais du Conservatoire, Lyon 1982. Ungersk Konst 1905-1980. Liljevalchs Konsthall, Stockholm 1983. A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete. Csók Képtár, Székesfehérvár 1983. Mai magyar grafika és rajzművészet . Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1984. Ten Hungarian Artists 1920-84. Hungarian Art Center, New York 1985. A művészet szolgálatában. A megyei képzőművészeti gyűjtemények 40 éve. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1985. I. Országos Faszobrászati Kiállítás. Nagyatád 1985. Negyven alkotó év. Műcsarnok, Budapest 1986. Negyven alkotó év. Moszkva 1987. Régi és új avantgárd (1967–75). A huszadik század magyar művészete. Csók Képtár, Székesfehérvár 1987. Zeitgenössische Bildende Kunst aus Ungarn . Galerie der Künstler, München 1989. Az avantgárd vége (1975–80). A huszadik század magyar művészete . Csók Képtár, Székesfehérvár 1989. Kunst Heute in Ungarn. Sammlung Ludwig, Aachen 1990. SZETA-kiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1991. Hommage à Ferenczy Béni és Noemi . Vigadó Galéria, Budapest 1991. Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben . Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1993. Zuglói kör. Egy sosemvolt kiállítás rekonstrukciója . No. 5 Galéria, Budapest 1993. Mi, "kelet-franciák". Magyar művészet 1981-89. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár 1993. Hungária 23. Kölcsey Művelődési Központ, Debrecen 1993. Kamiyamada Cultural Center. Tokyo 1993. Ungarische Kunst im 20. Jahrhundert. Die Sammlung Kolozsváry, Győr, Galerie der Stadt, Sindelfingen 1994. 80-as évek – Képzőművészet. Ernst Múzeum, Budapest 1995. Kolozsváry-gyűjtemény, Győr. Szombathelyi Képtár, Szombathely 1995. Ungarische Malerei in den 60-er und 70-er Jahren im Spiegel der Kolozsváry-Sammlung, Győr. Collegium Hungaricum, Bécs 1996. Az én Múzeumom. A Vass-gyűjtemény. Ernst Múzeum, Budapest 1996. Genius loci. Szentendre látványa és motívumai festményeken és fotókon. Szentendrei Képtár 1998. A Kolozsváry gyűjtemény . Műcsarnok, Budapest 1999. Magyarország 2000 . München 1999. Áttűnések. MűvészetMalom, Szentendre 1999. Deim Pál, Hajdú László és Farkas Ádám kiállítása . Szentendrei Képtár, Szentendre 2000. XX. Országos Grafikai Biennálé . Miskolc 2000. Hommage à Barcsay . Művészetek Háza, Veszprém 2001. Zeitbrücke . MMK Museum Moderner Kunst – Stiftung Wörlen, Passau 2003. Emlékkiállítás Altorjai Sándor (1933-1979) tiszteletére . K. Petrys Ház, Budapest 2003. Deim Pál és Deim Péter kiállítása . Helytörténeti Múzeum, Dombóvár 2003. Humanización en la pintura contemporánea húngara. MAC Museo de Arte Contemporáneo, Universidad de Chile, Santiago 2003. Kötődések. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre 2003. Szentendre mint múzsa. A szentendrei művészet évszázada IV . MűvészetMalom, Szentendre 2003. Üres terek. Csók István Képtár, Székesfehérvár 2004. Doyenek. KOGART, Budapest 2005. Élő klasszikusok. Városi Művészeti Múzeum, Gyôr 2006. Kilencvenkilenc év. Az Antal-Lusztig-gyűjtemény a Modemben. MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen 2006. Tiltás és tűrés. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójának 1966-os és 1967-es kiállítása . Ernst Múzeum, Budapest 2006. Rare View. Deim Pál and Korniss Dezső kiállítása . Hungarian Cultural Center, New York 2007. Testbeszéd. Antal-Lusztig-gyűjtemény II . MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen 2007. 100 grafika, 100 kortárs művész. Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest 2007. Doyenek VI. Aulich Art Galéria, Budapest (Megnyitotta: Parti Nagy Lajos) 2008. Festők Városában. Szentendrei Régi Művésztelep Galéria, Szentendre 2008. Doyenek VII. Aulich Art Galéria, Budapest 2008. Magyar Geometrikus Művészet. Nemzetközi Modern Múzeum, Hajdúszoboszló 2009. Magyar Geometrikus Művészet. Abigail Galéria, Budapest 2009. Messiások . MODEM Modern és Kortárs Mûvészeti Központ, Debrecen 2009. Tolerance in Art. Danubiana – Meulensteen Art Museum, Bratislava 2009. Continuum. Deim Pál, Deim Péter, Deim Tamás és Deim Balázs kiállítása . Skanzen Galéria, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre 2012. Ámos Imre és a XX. század – kortárs összművészeti kiállítás. Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, Budapest; Régi Művésztelepi Galéria, Szentendre 2013. Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria 2013. Fő téri Galéria, Pécs 2013. Collegium Hungaricum Berlin, Berlin 2014. "Hol van a te testvéred?" – Ámos Imre és a XX. század - kortárs összművészeti kiállítás. Varsói Zsidó Történeti Intézet; Wroclawi zsinagóga Művek közgyűjteményekben és köztereken Művek közgyűjteményekben Albertina, Bécs Déri Múzeum, Debrecen Faszobrászati Alkotótelep, Nagyatád Ferenczy Múzeum, Szentendre ( Feljegyzések egy kolostorban I–VIII. 1968, Menyasszony ikon , 1971, Építészet III ., 1974) Fővárosi Képtár, Budapest Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan Herman Ottó Múzeum, Miskolc Janus Pannonius Múzeum, Pécs Magyar Nemzeti Galéria, Budapest ( Héttől hét harmincig, 1966, Ember és ház, 1969 ) Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre ( Múltfaló sejtek, 2002) Szombathelyi Képtár, Szombathely Xantus János Múzeum, Győr Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteménye, Kecskemét ( Tájékozódási plasztika , 1976) Köztéri szobrok és üvegablakok 1975. Minden értelmetlenül meghalt ember emlékére. Nagyatád, szoborpark 1982. Üvegablak. Szentendre, Ferences Gimnázium 1990. A Vasilescu család síremléke. Budapest, Farkasréti temető 1990. A hazáért meghalt hősök és áldozatok emlékére. Győr, Nádorvárosi temető 1993. Golgota – 1956-os emlékmű. Győr, Bisinger József park 1995. Lehajló bábu/Gólem/Rügy . Szentendre, Czóbel park 2000. Víz mellé ültetett fa . Szentendre, Református Gimnázium 2006. Németh Lajos és N. Fülöp Katalin síremléke. Budapest, Farkasréti temető 2007. Pünkösdi lángnyelvek. Szentendre, Református Gimnázium kápolnája Könyvek S. Nagy Katalin: Deim Pál. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1977. Kolozsváry Marianna: Deim Pál. Budapest, A&A, 1992. Kolozsváry Marianna (szerk.): Album. Deim Pál képeslapmontázsai. A&A, 1993. Kolozsváry Marianna (szerk.): Deim Pál festőművész kiállítása (kiállítási katalógus). MűvészetMalom, Szentendre, 2002. Uhl Gabriella: Deim Pál. Budapest, Ernst Múzeum, 2006. Deim Réka: Archívum. Deim Pál 80 (kiállítási katalógus). MűvészetMalom, Szentendre, 2012. Wehner Tibor (szerk.): A nagy művészet csendben növekszik (Deim Pál válogatott művészeti írásai). Napkút kiadó, Budapest, 2016. Filmek Portréfilm Deim Pál festőművészről (feLugossy László és ef Zámbó István filmje, 1985.) Szorongó csend (Rendezte: Kernács Gabriella, 1988.) Golgota 1956 (MTV, rendezte: B. Farkas Tamás, 1993). A csendes bábu (Rendezte: Kroo András, 1999.) Bábuk az univerzumban (Rendezte: Balogh Ernő, 2007.) Művészvilág – Deim Pál (Rendezte: Erős Péter, 2007.) Sok mindenfélébe belekaptam – Portréfilm Deim Pálról (Rendezte: Gulyás János, 2012.) Fukusimai Kodály Kórus A Fukusimai Kodály Kórus (japánul: ���������, nemzetközileg Fukushima Kodály Choir néven ismert és elismert.) A Fukusimai Kodály Kórus, a kiváló, nemzetközi hírű japán kórus 1987-ben alakult Dr. Furija Mijako (����� - Dr. Miyako Furiya) professzor asszony, a Fukusimai Egyetem zenetanára, karnagy kezdeményezésére. A karnagy asszony az énekegyüttes fennállásának negyedszázados évfordulójára 2012-ben Pro Cultura Hungarica díjat kapott a Magyar Állam elismerése képpen. Az énekkar jelenlegi vezetője Szaito Hiroko (���� - Hiroko Saito) tanárnő. 1990 léptek fel először Magyarországon, s azóta három-négy évente lépnek fel hazánkban. Kodálynak (japánul: ����������) személy szerint, valamint zenéjének Japánban, és a Kodály-módszernek a japán zenepedagógiában már régóta valóságos kultusza virágzik. Ezért csak magyar szemnek furcsa, hogy egy kiváló japán kórus Kodály nevét viseli. A hölgyek nyilvános fellépéseik alkalmával magyar népi motívumokkal díszített ruhát viselnek. Repertoárjukba tartozik Kodály művein kívül Kodály és Bartók népdaldal gyűjtésének népdalai, más ismert magyar népdalok, kortárs magyar zeneművek (Kurtág György), továbbá például balinéz népdalok is - természetesen a japánokon kívül. A kórus rendkívüli figyelmet fordít a helyes magyar kiejtés és intonáció elsajátítására. Tökéletes magyar népdal előadásaikon is átfénylik a sok ezer éves japán énekkultúra (és általában a japán kultúra) nagyszerűsége. A kórust alkalmanként olyan neves hazai művészek is vezényelték, mint például Mohayné Katanicsi Mária, Ugrin Gábor. További érdekes magyar vonatkozás, hogy Kobajasi Kenicsiró, a hazánkban szintén méltán tisztelt és szeretett karmester is a Fukusima prefektúrabeli Ivakiban született és nevelkedett (és amely Fukusimához hasonlóan szintén súlyos károkat szenvedett a 2011-es katasztrófa során). A kórus tagjai (nem teljes) Akijama Jaszuko (Yasuko Akiyama) Anzai Rumiko (Rumiko Anzai) Asigucsi Takasi (Takashi Ashiguchi) Endo Haruo (Haruo Endo) Homma Jukiko (Yukiko Homma) Isitaka Kunio (Kunio Ishitaka) Jaginuma Noriko (Noriko Yaginuma) Jamazaki Junko (Junko Yamazaki) Josida Miszao (Misao Yoshida) Kobajasi Majumi (Mayumi Kobayashi) Marukava Hiromi (Hiromi Marukawa) Meguro Keiko (Keiko Meguro) Meguro Maszako (Masako Meguro) Mori Tadahiro (Tadahiro Mori) Nagaszava Joko (Yoko Nagasawa) Ooki Emi (Emi Ooki) Szaszaki Keiko (Keiko Sasaki) Tacsibana Atszuko (Atsuko Tachibana) Takahasi Tomiko (Tomiko Takahashi) Tacuta Hammi (Hammi Tatsuta) Díjak Dr. Furija Mijako karnagy asszony - Pro Cultura Hungarica díj , 2012. Riportfilm Pentatom - A Fukushimai Kodály Kórus, Magyar Televízió, 2014 (Ajánló a NAVA honlapján) Források Japánban is a magyarokról beszélnek Fukushima choir finds audience in Hungary by singing in Hungarian about loss (angolul a The Asahi Shinbun cikke nyomán) Az énekkar néhány felvétele a youtube-on Fukushima Kodály Choir karibosikiriuta ���� ���� Gamelan I Wayan Suweca Fukushima kodály choir (balinéz népzene és tánc) Megjegyzések Fukushima Kodaly Choir - Indiana University Bloomington, 2004 1905-ös Tour de France Az 1905-ös Tour de France a harmadik francia körverseny volt. 1905. július 9-e és július 30-a között rendezték. A legjelentősebb változás az előző évi versennyel szemben az volt, hogy a szakaszokat lerövidítették, így nem kellett éjszaka versenyezni. Ezáltal mintegy kétszer annyi, 11 szakaszra osztódott a táv. A másik jelentős változás az értékelésben volt, ebben az évben ugyanis nem az összetett időt, hanem a szakaszok teljesítéséből kapott pontokat vették alapul az értékelésnél. A verseny össztávja 2 994 km volt, a verseny átlagsebessége 27,107 km/h. Ebben az évben került a programba az első komolyabb hely, a Ballon d'Alsace is. London Waterloo pályaudvar London Waterloo pályaudvar vasútállomás Egyesült Királyságban, Londonban a Temze folyó partján. A pályaudvar az utasforgalma alapján a legforgalmasabb állomás az Egyesült Királyságban. 2013 áprilisa és 2014 márciusa között több, csaknem 100 millió utas fordult meg itt. Ezzel Európa 15., míg a világon a 91. legforgalmasabb állomásának számít. Forgalma A pályaudvar egyaránt kiszolgál helyi- és távolsági forgalmat is, sőt ez volt a végállomása a Párizs vagy Brüsszel felől érkező nemzetközi Eurostar vonatoknak is 1994 és 2007 között. 2007-ben azonban az európai kontinens felől érkező vonatok kapacitásproblémák miatt átkerültek a St Pancras pályaudvarra. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: South Western Main Line Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Vauxhall állomás Clapham Junction Woking railway station Cseresznyeilonca A cseresznyeilonca (Archips crataegana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrólepkefélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja. Elterjedése, élőhelye Ez a palearktikus faj egész Európában, Ázsia északi részén egészen Japánig és Észak-Afrikában terjedt el. Magyarországon mindenfelé megtalálható. Megjelenése Szárnyán világos és sötétebb barna foltok váltakoznak. A hímek szárnyának fesztávolsága 22–24 mm, a nőstényeké 24–28 mm. Életmódja Egy évben egy nemzedéke kel ki úgy, hogy a peték telelnek át fatörzseken és vastag gallyakon. A hernyók rügyfakadáskor a korona felső részén berágnak a rügyekbe, majd a levelek fonákján táplálkoznak. Áprilisban bábozódnak és május második felében rajzanak. Ez a polifág faj számos gyümölcsfán, erdei fán és cserjén megél. Többé-kevésbé állandó tagja a tavaszi molylepkeegyüttesnek, de gazdasági jelentősége nincs. A72-es autópálya (Németország) Az A72-es autópálya (németül: Bundesautobahn 72) egy autópálya Németországban. Hossza 179 km. Transrapid 09 A Transrapid 09 a német ThyssenKrupp-Transrapid által kifejlesztett maglev vonat.2006 - 2007-ben készült el belőle egy szerelvény. Maximális sebessége 501 km/h. A motorvonat 148 vagy 156 ülőhellyel és 296 vagy 328 állóhellyel rendelkezik. Kovács Ödön (orvos) Kovács Ödön (Győr, 1840. május 10. (keresztelés) – Győr, 1865. február 1.) orvosdoktor. Élete Kovács Pál homeopata orvos, író és Velsz Emilia fia. Győrött végezte középiskoláit, az orvosi tudományt a pesti egyetemen hallgatta. Orvosdoktorrá avattatása után a pesti Rókus-kórház segédorvosa lett; hivatásának legbuzgóbb folytatása közben megbetegedett és szüleihez sietett Győrbe, hogy ezek körében nyerhese ápolását; azonban néhány napig tartó ideglázban 1865. február 1-jén meghalt. Örök nyugalomra helyezték 1865. február 3-án délután a győri belvárosi temetőben a református egyház szertartása szerint. Fordításai a Győri Közlönyben (1857. id. Dumas sándor, Aures oroszlánya, 1858. 9. Rachel, 18. sz. Lendvay Márton, 1861. 18. sz. Jelenet Beőthy László életéből), a Hölgyfutárban (1857. Legurat. A görög-dall, pályadíjat nyert beszély, Dingelstedt F., A tiszta szerelem, 1858. Feuillet Octav, A kis grófnő, 1858. Archard, Amédée, Rosier kisasszony, Teréz, ugyanattól, 1861. Sandeau Gyula, Karl Henry); a Divatcsarnokban (1858. A város bolondja; beszély franciából, 1861. Sandeau beszélye), a Nővilágban (1858. id. Dumas Sándor, A bolognai tanulók). Munkája Madame Pistache. Regény. Paul Féval után franciából ford. Győr, 1858. (Előbb a Győri Közlönyben, 1857. jelent meg.) Kéziratban Ne legyetek féltékenyek, verseny vigjáték, előadták 1861 végén Győrött; lefordította még Feuillet, Madelaine c. színművét. Gare de Beaulieu-sur-Mer Gare de Beaulieu-sur-Mer vasútállomás Franciaországban, Beaulieu-sur-Mer településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Marseille–Ventimiglia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Èze-sur-Mer Gare de Villefranche-sur-Mer 30 u hladu A 30 u hladu a Srebrna krila együttes 1986-ban megjelent nagylemeze. Kiadta a Jugoton, katalógusszáma: LSY 63248. A lemezhez egy kétrét hajtott posztermelléklet is tartozik. Az album dalai A oldal Bosiljka (3:00) 30 u hladu (2:28) Ako ljubav opet nađem (3:28) Još ovu noć (4:00) Nataša (3:57) B oldal Siniša (3:48) Oči dječaka (3:33) Livade (3:00) Laka stvar (3:12) Pamti samo moje ime (3:45) Forrás http://rateyourmusic.com/release/album/srebrna_krila/30_u_hladu/ A Max Steel epizódjainak listája Ez a szócikk a Max Steel című sorozat epizódjait listázza. Marigny (Jura) Marigny település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 192 fő (2015). Marigny Montigny-sur-l’Ain, Châtillon, Doucier, Fontenu és Mont-sur-Monnet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Broda Zwi Hirsch Broda Zwi Hirsch (Brod, ? - Köpcsény, 1821) köpcsényi rabbi 1782-től haláláig volt rabbi Köpcsényben. Halála után adták ki halachikus és agadikus művét Téómé Cevijó (I-II. Bécs-Pozsony, 1822-1846.) és Séné sztórim (Prága, 1825) címen. Broda unokái voltak Jellinek Adolf híres bécsi főrabbi és teológus és Jellinek Hermann, az Uriel Acosta című tudományos mű szerzője, a bécsi forradalom mártírja; dédunokája Jellinek György, a heidelbergi egyetem világhírű államjogásza, a német jogtudomány egyik legkimagaslóbb alakja. Berni főpályaudvar Berni főpályaudvar vasútállomás Svájc fővárosában, Bernben. A főpályaudvarról (Hauptbahnhof Bern) indulnak a svájci vasúttársaság (SBB-CFF-FFS) járatai Németországba, Franciaországba, Spanyolországba és Olaszországba, valamint belföldre, például Zürich, Bázel, Luzern, Lausanne, Genf és Brig irányába. A városi S-Bahn hálózat fő csomópontja is a főpályaudvar. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Olten–Lausanne-vasútvonal Lötschberg-vasútvonal Mattstetten–Rothrist nagysebességű vasútvonal Bern–Neuenburg-vasútvonal Thun–Bern-vasútvonal Bern–Luzern-vasútvonal Bern–Thun-vasútvonal Biel/Bienne–Bern-vasútvonal Lausanne–Bern-vasútvonal Olten–Bern-vasútvonal Zollikofen–Bern-vasútvonal Bern-Schwarzenburg-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Bern Europaplatz SBB station (Lausanne–Bern-vasútvonal) Bern Wankdorf Station (Mattstetten–Rothrist nagysebességű vasútvonal, Biel/Bienne–Bern-vasútvonal, Bern–Thun-vasútvonal, Olten–Bern-vasútvonal, Bern–Luzern-vasútvonal) Bern Stöckacker station (Bern–Neuenburg-vasútvonal) Bern Felsenau station (Zollikofen–Bern-vasútvonal) Bern Europaplatz BLS station (Thun–Bern-vasútvonal, Bern-Schwarzenburg-vasútvonal) Forgalom Távolsági járatok EC Basel – Olten – Bern – Visp – Brig – Domodossola – Milano ICE Interlaken Ost – Bern – Olten – Basel – Frankfurt am Main – Berlin TGV Interlaken Ost - Bern – Olten - Basel - Mulhouse – Dijon – Paris IC Genève Aéroport – Lausanne – Bern – Zürich – St. Gallen IC Brig – Visp – / Interlaken Ost – Bern – Olten – Basel IC Brig – Visp – Bern – Zürich – Romanshorn IR Genève Aéroport – Lausanne – Bern – Sursee – Luzern IR Bern – Langenthal – Olten – Zürich – Schaffhausen IR Bern – Olten – Aarau – Brugg – Baden – Zürich IR Bern – Langenthal – Olten RE Bern – Lyss – Biel/Bienne RE Bern – Münsingen – Spiez – Zweisimmen / – Kandersteg – Brig RE Bern – Konolfingen – Wolhusen – Luzern RE Bern – Kerzers – Neuchâtel RE Bern – Jegenstorf – Solothurn (keskeny nyomtávolság) S-Bahn S 1 Fribourg–Flamatt–Bern–Münsingen–Thun S 2 Laupen–Flamatt–Bern–Konolfingen–Langnau S 3 Biel/Bienne–Bern–Belp S 31 Supplements the S3 on Mondays to Fridays in the Biel/Bienne-Münchenbuchsee–Belp section (since 11 December 2011) S 4 Langnau–Burgdorf–Zollikofen–Bern–Belp–Thun S 44 Sumiswald-Grünen–Ramsei–/(Solothurn–) Wiler–* Burgdorf–Bern Wankdorf–Bern–Belp–Thun S 5 Bern–Kerzers–Neuchâtel/ Murten (–Avenches–Payerne) S 51 Bern–Bümpliz Nord–Brünnen S 52 Bern–Rosshäussern–Kerzers (–Ins–Neuchâtel) S 6 Bern–Schwarzenburg S 7 Bern–Worblaufen–Bolligen–Worb Dorf S 8 Bern–Zollikofen–Jegenstorf S 9 Bern–Worblaufen–Unterzollikofen Sant Joan de Labritja Sant Joan de Labritja település Spanyolországban, a Baleár-szigeteken. Sant Joan de Labritja Sant Antoni de Portmany és Santa Eulària des Riu községekkel határos. Lakosainak száma 6139 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Johor Bahru Johor Bahru (ejtsd: Dzsohor Baru) város Malajziában, Kuala Lumpurtól közúton 320 km-re délkeletre. Johor szövetségi állam székhelye. A várost a Johori-szoros túloldalán fekvő Szingapúr közelsége virágzó ipari központtá teszi, ugrásszerűen növelve exportját. Szingapúr vízellátásának jelentős részét innen kapja. Johor Bahru lakossága 2010-ben közel 500 000 fő volt az agglomerációs övezeté 1,6 millió. Éghajlata egyenlítői, az évi hőingadozás 1-2 fok, a napi hőingadozás a nappalok és éjszakák között 6-8 fok. Fő látnivalók a szultáni palota, "Istana Garden Johor" park, Abu Bakar-mecset Sri Mariamman hindu templom. Fulfillingness’ First Finale Az 1974-es Fulfillingness' First Finale Stevie Wonder tizenhetedik lemeze. Három Grammy-díjat nyert 1975-ben: legjobb férfi popénekes teljesítményért, év albuma és legjobb férfi R&B énekes teljesítményért (a Boogie On Reggae Woman dalért). Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Ballagófűformák A ballagófűformák (Salsoloideae) a zárvatermők közé tartozó disznóparéjfélék (Amaranthaceae) egyik alcsaládja. Amint erre az alcsalád neve is utal, jellemzően sókedvelő (obligát halofiton) növények tartoznak ide. A tudományos nemzetségnév Linnétől származik, a kicsinyítőképzős olasz salso sós és latin salsus sózott szóval. Az elnevezés a növény termőhelyére vonatkozik. Így jött létre a ballagófű, a magyar sófű, sósika, a német Salzkraut, azaz sófű elnevezés. Nemzetségek Caroxyloneae Akhani & E. H. Roalson Caroxylon Thunb. Climacoptera Botsch. Halarchon Bunge Halimocnemis C. A. Mey. Halocharis Moq. Kaviria Akhani & E. H. Roalson Nanophyton Less. Ofaiston Raf. Petrosimonia Bunge Piptoptera Bunge Physandra Botsch. Pyankovia Akhani & E. H. Roalson Salsoleae s.s. Anabasis L. (incl. Fredolia (Coss. & Durieu ex Bunge) Ulbr.) Arthrophytum Schrenk Cornulaca Delile Cyathobasis Aellen Girgensohnia Bunge ex Fenzl Halogeton C. A. Mey, with 5 species. (syn. Agathophora (Fenzl) Bunge, Micropeplis Bunge) Halothamnus Jaub. & Spach Haloxylon Bunge Hammada Iljin Horaninowia Fisch. & C. A. Mey Kali Mill. Lagenantha Chiov. (syn. Gyroptera Botsch.) Noaea Moq. Nucularia Batt. Rhaphidophyton Iljin ballagófű ( Salsola L.) (syn. Darneilla Maire & Weiller, Fadenia Aellen & Townsend, Neocaspia Tzvelev, Hypocylix Wol., Seidlitzia Bunge ex Boiss.) Sympegma Bunge Traganum Del. Traganopsis Maire et Wilczek Turania Akhani & E. H. Roalson Xylosalsola Tzvelev incertae sedis Iljinia Korovin Tokody Tibor Tokody Tibor (Budapest, 1980. szeptember 1. –) magyar labdarúgó. Sikerei, díjai Újpest: Magyarkupa-győztes: 2002 Magyar bajnoki bronzérmes : 2008 , 2010 Magyar bajnok : 2013 Somogyszentimre Somogyszentimre egy kihalt település Somogy megyében, a Kaposvári járásban. Kadarkút közigazgatási területén fekszik. Élővilága Somogyszentimrén van egy 100 évesnél idősebb hársfa. Történelme A területen már 5000–8000 évvel ezelőtt is éltek emberek, ezt a szentimre-vótai vízmosásban talált kőszerszámok, pattintott nyílhegyek, tűzhelymaradványok és cserépedény-töredékek bizonyítják. A falu mellett egy ősi földvár nyomai is láthatók, amelyet 1963-ban tártak fel. Somogyszentimre első említése 1397-ből származik. A település István király fia után, Imre hercegről kapta a nevét. Ő volt a település templomának védőszentje. 1886 őszén itt nyitotta meg kapuit a Magyar Királyi Földműves Iskola, ahova az ország minden tájáról érkeztek tanulók, az első évben 135-en végeztek. A mintagazdaság tehenészete is jelentős volt, a felnevelt mangalicákból pedig a kaposvári vásáron évente körülbelül 2000-et adtak el. A faluban ez idő tájt mintegy húsz család élt. A közösség összetartóságát bizonyítja, hogy mindenki a közös húsfüstölőbe vitte a saját élelmét, de senki sem vitte el a másét. A 20. század közepén a település a Bárdibükki Állami Gazdaság területéhez tartozott, a helyiek számára szoba–konyhás lakásokat építettek. Az 1970-es években kezdődött meg az elnéptelenedés, a környező településekre történő kivándorlás következtében. Később egy külföldi állampolgár vásárolta meg a területet, aki a romló állapotú épületekkel nem foglalkozott. Somogyszentimre 2016 júliusában végleg kihalt, amikor utolsó lakója, egy 60 év körüli férfi is elhunyt, a megmaradt romos épületeket megvásárló új tulajdonos pedig lebontja azokat. Egykori, ma erdővel benőtt temetőjében még ma is áll egy 107 éve állított kőkereszt. Közlekedés A Kaposvár–Barcs-vasútvonalnak megállóhelye volt Somogyszentimrén. Echinopsis chiloensis Az Echinopsis chiloensis a kaktuszfélék egyik faja, amely Dél-Amerika nyugati részein őshonos. E kaktuszfajt köznapi nevén sündisznókaktusznak, vagy húsvéti liliomkaktusznak nevezik. Az Echinopsis chiloensis oszlopos felépítésű, ám törzse már talajszinten elágazhat, amely cserjeszerűvé teszi a növény külsejét. E növény végleges magassága elérheti, akár a 8 métert is. Előfordulási helyei közt említhető például a La Campana Nemzeti Park Chilében. An example occurrence is within the La Campana National Park in Chile. Donji Šajn Donji Šajn falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Brod Moravicéhez tartozik. Fekvése Fiumétól 44 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Kulpa völgye felett, a horvát Hegyvidék (Gorski kotar) területén fekszik. Története Lakosságát 1931-óta számlálták önállóan, akkor 40-en lakták. 2011-ben nem volt állandó lakossága. Vallás A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871). A két fogalomleírás eltérése a megközelítésből ered, az első a vallás megnyilvánulásait foglalja össze, a második lényegét próbálja megragadni. Az első funkcionális, a második szubsztanciális szemléleten alapuló meghatározás. A fentieknél a vallásnak még általánosabb megfogalmazását adja Helmuth von Glasenapp (1891–1963) valláskutató, amikor az alábbiakat írja Az öt világvallás c. könyvében: Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben. Azt mondja továbbá, hogy az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre. Ma legalább kilenc etikailag fejlett világvallást ismerünk: a hinduizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a kínai univerzalizmust, a szikhizmust, a zoroasztrizmust, a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot. Ezek a vallások két nagy csoportra oszthatók: azokra, amelyek a Hindukustól keletre és azokra, amelyek ettől nyugatra keletkeztek: a keletiek " az örök világtörvény vallásai "-ként jellemezhetők, mivel e vallások szerint a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, a benne végbemenő valamennyi történést önmaga szabályozza és minden létezés legfőbb elvét személytelen világtörvény képviseli. a "történeti Isten kinyilatkoztatás " nyugati (ábrahámi) vallásai mindennek a létezését egy, a világtól elkülönült, annál végtelenül hatalmasabb személyes Istentől eredeztetik, aki mindent a semmiből hozott létre, autonóm módon uralkodik mindenek felett. A kereszténységben a Föld teremtése és vége közötti időszak egyszeri és megismételhetetlen. Természetesen létrejöttek olyan vallások is, amelyek a két, alapvetően ellentétes felfogás között különböző átmeneteket képeztek. A vallások tudományos kutatásával elsősorban a vallástudomány, és annak ágai, a vallástörténet és a vallásfilozófia foglalkozik. A vallások csoportosítása A világ vallási megoszlása A vallásoknak többféle csoportosítása lehetséges, az egyik kategorizálás: Politeista vallások Régi vallások (pl. mezopotámiai , egyiptomi , görög , római stb.) Természeti vallások Törzsi vallások Sintó Az örök világtörvény vallásai Hinduizmus Szikhizmus Dzsainizmus Buddhizmus Kínai univerzalizmus A történeti, Isten-kinyilatkoztatás vallásai Zoroasztrizmus ( mazdaizmus ) Judaizmus ( zsidó vallás ) Kereszténység Iszlám Egyéb ( pl. szamaritánus ) Egyéb, új mozgalmak Újpogányság , Sátánizmus , Bahái , Bábizmus , Kaodaizmus , Rasztafári , Raëlizmus stb. A vallás alkotóelemei A vallás a hitvilág és a gyakorlat összessége. A legtöbb vallás bizonyos közös vonásokat mutat. Az egyik, általánosan elfogadott nézet szerint a vallás a következő alkotóelemekből áll: hit, kultusz, közösség, a hit megvallása (hitvallás) és a hit parancsai. A világvallásoknál és főbb felekezeteknél létezik olyan írás, mely az adott vallás alaptételeit, hitét rögzíti. Ezt általánosságban csak szentírásnak szoktuk nevezni. A kereszténység fő iratát Bibliának, az iszlámét Koránnak nevezik. A vallás lényegében a világképre utal. A vallások alapvető jellemzője a hit, amely a vallás belső eleme. A kultusz az istentisztelettel összefüggő dolgokat jelenti; idetartoznak az épületek, képek, oltárok, rituálék, szent énekek, gyülekezetek stb. A közösség a vallás társadalmi aspektusa; a templomban összegyűlt híveket, magát a felekezetet, a papokat, szerzeteseket jelenti. Szinte mindig megjelenik a vallásosság lokális központját biztosító helyszín, amit az intézményesített vallás és a hívők biztosítanak. Ezt nevezik templomnak, imaháznak, gyülekezetnek, zsinagógának, mecsetnek, mandirnak stb. A hitvallás a vallás által tanított eszmék együttese. Idetartoznak a szentírások és a szent hagyományok. A parancsok az emberek viselkedését szabályozzák; ilyenek az erkölcsi normák, a tabuk, a bűnről és a szentségről alkotott eszmék. Szinte az összes vallásban megtalálható erkölcsi tanítás az aranyszabály, miszerint ugyanúgy kell bánnunk másokkal, mint ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak. Ez a bűn és erény egyik próbája. Mások bántása bűn, a nem bántás erény. A fő vallások közös etikai alapelvekről szólnak. Dimenziói A vallás az emberiség kultúrájának egyik területe vagy megjelenési formája. Amint a kultúrák hasonlítanak és eltérnek egymástól, a vallás is magán hordozza ezeket a jellegzetességeket. Vallásról helyesebb mindig többes számban beszélni, a „vallás” fogalma a modern világ tudományos koncepciója. A vallások tudományos tárgyalása két nagy ágra bomlik: a vallástörténetire és a valláselméletire. A vallástörténetben a vallások történeti tényei képezik a vizsgálódás tárgyát, az elméletben a vallási rendszerek, funkciók és hatások. Hét vallási dimenzió különíthető el, amely alkalmas e komplex jelenség árnyaltabb tanulmányozására. élmény – „vallási élmény”. A vallásos ember hitének gyakorlása során (pl. istentiszteleteken), vallási előadásokon vagy magánya csendjében vagy lelki olvasmányok (pl. Biblia) hatására és más hasonló esetekben részesülhet vallási élményben. A vallási élmény az "Istennel való találkozás" átélését jelenti számára. Ezek az élmények kiemelik a vallásos embert a hétköznapiságból: örömet és tettrekészséget eredményezhetnek nála. társadalmi – egynél több személy közös élménye; narratív – a vallási élmény története és lényege az utókor számára; tanítási – az élmény tartalmának rendszerezett kifejtése; etikai – a vallás tanításainak megfelelő magatartás; rituális – a vallási élmény keltésének és életben tartásának rendszeres gyakorlatai; anyagi – a vallás tárgyi megjelenése és szervezeteinek gazdálkodása. Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában megkísérel magyarázatot adni a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára, legalábbis ez a vallások képe önmagukról. Vallásosság A vallásosságot három szempontból jellemezhetjük : Egy adott kultúrában uralkodó vallási hagyomány elfogadásának mértéke szerint: ortodox és heterodox vallásosságról beszélünk. Egy vallási szervezethez ( egyházhoz ) fűződő viszony szerint: egyháziasság és egyházon kívüli vallásosság. A vallásosság megnyilvánulhat belsőséges és külsőséges formában is. Ennek alapján beszélhetünk meggyőződéses (személyes) vallásosságról és ezzel ellentétes külsőséges vallásosságról. A vallásokat foglalkoztató kérdések A vallások olyan hitrendszerek, melyek általában megválaszolják az alábbi kérdéseket: Isten vagy istenségek , illetve természetfeletti erők létezése Istenhez, istenségekhez, szent dolgokhoz, más emberekhez és a világhoz való helyes viszonyulás módja életünk értelme , az életben vállalható helyes célok erkölcsi rendszer , beleértve a „jónak“ és „rossznak“ minősülő cselekedetek meghatározását túlvilág jelen életünk történéseire magyarázatkeresés az általunk ismert világ és az élet létrejöttének az oka, folyamatának leírása az életünk során tett cselekvések az életünk végeztével milyen további hatással lehetnek ránk A fő világvallások két nagy csoportja: a nyugati ( ábrahámi vallások ) keleti vallások (indiai és a kelet-ázsiai vallások) Filozófiai megközelítés A legtöbb fő vallás három alapvető tényező - Isten, világ és ember - kapcsolata. Földi síkon nyújt vigaszt a megfáradt vándornak, magyarázatot ad az élet rejtélyeire és megmutatja a halhatatlanság felé vezető utat. A vallás lényege, hogy jót tegyünk másokkal, szeretetet, könyörületet, őszinteséget és tisztaságot tanúsítsunk az élet minden területén. A vallás a filozófia gyakorlata, a filozófia a vallás elmélete. A filozófia az örök kutatás, vizsgálódás, kérdezősködés, a vallás pedig a megérzés, a megértés, a megtapasztalás. Mindenkinek nem áll jól ugyanaz a kabát. Az egyéni vérmérséklet, a kulturális háttér különböző, ez indokolja a vallások különbözőségét. Az egyik vallás ugyanolyan mint a másik. A tehenek különböző színűek, ám a tej színe egyforma. Számtalan rózsa létezik, de egyformán illatoznak. A vallás egy, de számtalan formában lehet gyakorolni. A különbözőség a teremtés rendje. Ez alól a vallás sem kivétel. A vallás nem dogma. A vallás nem krédó. A vallás nem teológia, és nem is puszta meggyőződés vagy érzelem. Nem egy kis imádkozás, amikor az ember fájdalmaktól szenved vagy szüksége van valamire. A vallás legelsősorban jóság és szolgálat. A vallás Istenben élt élet. Aki képes feltétel nélkül szeretni, másokkal szemben kedves, igazmondó, becsületes és hite, odaadása rendületlen, az valóban vallásos. A vallás lényege nem a harang kongatása, nem a nyakláncon hordott jel vagy a homlokra festett jelzés. A vallás nem ima, nem rendszeres templomba-járás, nem teizmus, panteizmus vagy ateizmus. Vallásunk nem az, amiben állításunk szerint hiszünk, hanem az, amit életünkkel kezdünk. Minek szenteljük az életünket, a gondolatainkat, a tetteinket? - ez az igazi vallás. A vallás a jóság, a tisztaság és az önzetlen szolgálat gyakorlása a világi kísértések közepette. A vallás és Isten ugyanaz. A vallás nem pusztán eszmecsere Istenről. A vallás elméleti elfogadása önmagában még senkit nem tesz vallásossá. A valódi vallás túl van minden érven. A vallás az ember átlényegülése, önmegvalósítása. A Biblia, a Korán, a Bhagavad-Gítá, a Zend-Aveszta mind szent könyv, mindegyik az isteni tudás lényegét tartalmazza. Ahura Mazdá, Alláh, Ísvara, Jehova, Jahve mind az egyetlen Isten különböző nevei. A vallás végső forrása Isten. Alapelemeit Isten nyilatkoztatta ki a látóknak, vagy más néven a prófétáknak a történelem kezdetekor. Minden vallás alapja vagy lényege azonos és egyidős az emberi fajjal. A vallás területén soha nem volt és nem is lesz semmilyen új felfedezés vagy tapasztalás. Egy vallásalapító sem talált fel új vallást vagy fedett fel új igazságot. Mind közvetítők, nem eredeti alkotók. Csak egy valódi vallás van: az igazság és szeretet vallása. A szív vallása. A szolgálat, az áldozat és a lemondás vallása. A jóság, a kedvesség és a tolerancia vallása. A vallás az emberi egyetértés. Az olyan vallás, amely nem késztet szeretetre és egységre, nem nevezhető igaz vallásnak. Az igazság nem keresztény, nem iszlám, nem hindu, nem buddhista, nem taoista. Csak egyféle igazság létezik, az örökkévaló lényeg. Az igazság vallásának követői a békesség, a felebaráti szeretet, az erkölcs és az üdvösség útját járják. Az ember tudatlansága, hatalomvágya, önző céljai, kapzsisága miatt megfeledkezik élete céljáról. Sokan hirdetik a kereszténységet, ám a hívők nem gyakorolnak feltétlen szeretetet és megbocsátást. Sokan hirdetik az iszlámot, ám a hívők nem ismerik el az emberek testvériségét. Sokan hirdetik a buddhizmust, ám követőik nem mondanak le vágyaikról és az erőszakról. Sokan hirdetik a hinduizmust, ám nem látják mindenben és mindenkiben Istent. A tudás hiábavaló, ha nem változtatja meg az egyén életét. Gyakorlat nélkül az idealizmus fatalizmust szül. Az önzetlenség és a szeretet nem hallgatni való erény vagy bemagolandó hittétel, hanem követendő példa, szemléltetni és sugározni való eszmény. A vallás elsőrendű célja, hogy szent életű embereket hívjon létre, templomok, mecsetek, zsinagógák, imaházak, királyságtermek és mandirok helyett. A szent iratok alapján a vallásnak élő gyakorlattá kell válnia az ember életében. A vallás maga az élet, nem pedig csak külső formalitás, üres beszéd vagy képmutatás. Nem egy vallásba vagy felekezetbe való tartozás teszi vallásossá az embert. Az igazi vallás egy univerzális belső vallás: a szív vallása. Először a szívet kell megtisztítani. A tudomány és a vallás Amint az élet a modern találmányoknak köszönhetően kényelmessé és viszonylag könnyűvé vált, a gondtalanságot kedvelő ember hajlamos egyre inkább kirekeszteni a vallást az életéből, és egyre jobban felmagasztalni a materialista civilizáció értékeit. Ám az élet eseményei mindig igazolják, hogy a tudomány pusztán objektív nézetei és módszerei megbízhatatlanok, s az ember semmivel nem lett boldogabb és a világ sem lett jobb, annak ellenére, hogy a tudomány jelentős haladást ért el. Napjainkra a tudomány áthidalta az időt és a teret. Pár óra alatt eljuthatunk Budapestről a horvát tengerpartra, vagy akár Európából Amerikába. Ez aztán a csoda! Földünk nagyon kicsire zsugorodott össze. De vajon hozzájárult-e valójában a tudomány az ember boldogságához? A válasz határozott nem. A tudomány csak megsokszorozta az ember vágyait és fényűző kiadásait. A ma fényűzése a holnap szükséglete. Az emberiség kemény erőfeszítések árán kiaknázta és kizsigerelte a természet rejtett kincseit és a tudomány számos csodálatos dolgot talált fel. A kutatók éjt nappallá téve munkálkodnak laboratóriumaikban, hogy még több dolgot találjanak fel. Ám a tudomány az életet csak bonyolultabbá tette. Az ember elméje egyre nyughatatlanabb miatta és nem járul hozzá a belső béke megteremtéséhez. Az ember a természet része. Az ábrahámi vallások alapján az ember és a természeti világ Isten teremtése. A természetről szóló gondoskodás gondolata megtalálható a Bibliában (ld. sáfárság) és a Koránban. A keleti vallások az emberiséget, a természetet és az istenit egységesnek tekintik és a létezők kölcsönös függését hangsúlyozzák. A mai világ bölcs kezelés helyett visszaél a Földdel, és felborítja a természet és az ember harmóniáját. Az emberiség maximális kényelemre törekszik, eszébe sem jut, hogy pazarló életmódján változtasson. A saját pusztulását készíti elő. A gyakoribbá váló természeti katasztrófák által a Föld visszavág minden pusztításért, amit az ember ellene végez. A rádió, a telefon, a TV, a komputer, az internet, a gépkocsi, a tengeralattjáró, a szuperszonikus vagy pilóta nélküli repülőgép, a műhold, a ballisztikus rakéta vagy az atombomba mind lélegzetelállító csodák. Ám a tudósoknak nem sikerült az emberek erkölcsi színvonalán javítaniuk. A tudós az atomokat bombázza, az elektronok mozgását figyeli laboratóriumában, egész életét annak szenteli, hogy megértse az anyag és az energia természetét és titkait, számos dolgot feltalál, tanulmányozza a természet törvényeit, de mindezek ellenére sem képes megérteni a teremtés és a Teremtő misztériumát, sem az élet értelmét. A tudományt leköti a külvilág tanulmányozása, ám a belső világ vizsgálatáról megfeledkeznek. A tudomány csak a látható jelenségekről ad leírást, a mögöttük rejlő Valóságról nem. A tudomány nem talált még választ a lényegi kérdésekre: Ki vagyok én? Mit keresek a Földön? Mi a végső igazság? Mi az ember életének a célja? A tudomány tényekkel, a vallás értékekkel foglalkozik. Ahol véget ér a tudomány, ott kezdődik a vallás. A tudományos megfigyelések és felfedezések alapos tanulmányozása közelebb visz Istenhez. Honnan származik az elektronok energiája? Mi az elektronok mozgatórugója? Ki alkotta meg a természet törvényeit? Mi az az intelligencia, amely a természetet és a világegyetemet mozgatja? Ki a primum mobile? A fizikai erők és törvények tanulmányozása, a mentális erők és törvények megismerése kevés a tökéletességhez. Átfogó tudás kell, és annak a lényegnek a felismerése, amely a nevek és formák, valamint minden fizikai és mentális jelenség mögött húzódik. Csak így válhatunk tökéletes mesterekké, teljes beavatottakká, vagy buddhákká (megvilágosodottá). A vallások felszólítanak, hogy belül vizsgálódj. A tudomány nem lehet mindennek az alfája és omegája. A tudomány nem ismeri az élet eredetét. A legtöbb kutató elismeri, hogy nem tudják biztonsággal kijelenteni, hogy alakult ki az élet a Földön. A tudomány nem nyújt üdvözülést. A tudomány semmit nem tud a gondolatok eredetéről, az univerzum eredetéről és sorsáról, a természetfeletti lényekről, a halál utáni életről. Számos kérdésre csak a vallás adhat választ, nem a tudomány. A vallás eredete és története Az indiaiak három vallást (bráhmanizmus, buddhizmus, dzsainizmus) hoztak létre, a kínaiak kettőt (konfucianizmus, taoizmus), a zsidók saját tanításukon kívül lerakták a kereszténységnek és az iszlámnak az alapjait is. A perzsák háromszor tettek kísérletet arra, hogy az egész emberiség számára alkalmas hitformát alkossanak: megteremtették a zoroasztrizmust (párszizmus), a Mithrász-kultuszt és a manicheizmust. Noha ez a három vallás átmenetileg szintén jelentős befolyást gyakorolt, mégsem tudott a Föld nagyobb részén elterjedni és tartósan fennmaradni. Krisztus után a 7. századot követően többé nem keletkezett egyetlen nagy vallás sem, csak a már meglevők átalakítására került sor. Az egyes vallások részletesen A világvallás fogalmának meghatározása a valláséhoz hasonlóan bonyolult és semmiképpen sem egyértelmű. Három kritériumnak kell megfelelnie: a követők száma legyen a legnagyobbak között, legyen minden kontinensen többé kevésbé elterjedt és rendelkezzen egyetemes (egész világra szóló) küldetéstudattal. Az alábbi felsorolásban szereplő vallásokat számos szaktekintély és a köztudat is világvallásnak tekinti, ugyanakkor a fenti kritériumoknak nem felel meg mindegyik. A buddhizmus és hinduizmus nem missziós vallás, hasonlóan a zsidósághoz. A buddhizmus például egy filozófiai, illetve gyakorlat-alapú világnézet, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Követőinek számát tekintve jelentősnek számít még a taoizmus és a konfucianizmus, de ezek inkább eszmerendszerek. A bahái hit főleg földrajzi elterjedtsége miatt jelentős. Sintoisták főként Japánban, hinduk és dzsainok elsősorban Indiában, univerzisták főleg Kínában, Koreában és DK-Ázsiában vannak. A „kis szekér” buddhistái Srí Lankán és DK-Ázsiában élnek, a „nagy szekér”-é az indiai Himalája vidékén, Tibetben, Mongóliában, továbbá Kínában és Japánban. A kereszténység Európában, Fekete-Afrikában, Amerikában és Ausztráliában uralkodó vallás, de egyre több híve van Ázsiában is. A kevés párszi túlnyomórészt Elő-Indiában él, csak kis töredékük maradt hazájukban, Perzsiában. A zsidók az egész Földön elterjedtek. Az iszlám Dél- és Nyugat-Ázsiában, továbbá Észak-Afrikában uralkodó. Főbb vallások Buddhizmus Théraváda Mahájána Vadzsrajána Hinduizmus Vaisnavizmus Saivizmus Saktizmus Iszlám Szunnita Síita Háridzsita Kereszténység Katolicizmus Ortodoxia Protestantizmus Kínai univerzizmus ( eszmerendszer ) Konfucianizmus Taoizmus Kínai buddhizmus Kisebb, ismertebb vallások, irányzatok Afrikai törzsi vallások Afroamerikai vallások (pl. vudu , santería , candomblé ) Bahái hit Dzsainizmus Izraelita vallás (judaizmus) Mormonizmus Misztériumvallások Sámánizmus Sátánizmus Sintó Szikhizmus Újpogányság (pl. wicca ) Unitárius vallás Zoroasztrizmus ( mazdaizmus, párszizmus ) Egyéb, részben vallásos jellegű nézetek New Age Panteizmus Spiritualizmus (pl. a spiritizmus ) Szcientológia Vallás és jogrend A világ több országában napjainkban vallásszabadság van, melyet gyakran az adott ország – például Magyarország – alkotmánya is emberi jogként rögzít, vagyis a jog nem engedi meg, hogy egyént vagy csoportokat hitük alapján hátrányos megkülönböztetésben részesítsenek. (Ide tartozik az is, hogy aki nem hívő, azt sem érheti hátrány.) Ezzel együtt jár az, hogy a legtöbb fejlett országban az állam és a vallás szerepe elkülönül egymástól (szekularizált állam), azaz a vallás nem vesz részt az országok politikai és gazdasági irányításában, és az állam nem szól bele a vallási felekezetek belügyeibe. Magyarországon Magyarországon több mint száz törvényesen bejegyzett egyház és vallási közösség van. Bejegyzett egyházak Magyarországon Magyarországon a lakosság döntő többsége valamely egyház tagja - a keresztelkedés révén, amely a katolikusoknál jellemzően gyermekkorban történik. A lakosság döntő többsége magát valamilyen értelemben vallásosnak mondja (10-13% az egyház tanítása szerint, 50% a "maga módján").[forrás?] A nagyobb felekezetek tagjai kevésbé, a kisebbeké inkább ismerik / hiszik vallásuk tanításait illetve követik erkölcsi törvényeit. Magyarország népességének vallási megoszlása A legnagyobb vallások a Földön A legnagyobb vallások a Földön (a táblázat felső becsléseket tartalmaz): Forrás: The World Factbook 2008., International Journal For Religious Freedom Vol 5. Megjegyzések: Az adott táblázatba sorolt követők sokféle vallási közösség tagjai lehetnek, számos vallási irányzatot követhetnek, sőt meggyőződésük és önbesorolásuk szerint lehetnek valláson kívüliek is. Egyik vallási irányzat, sőt a vallástalan irányzat sem mondható egységesnek. Sokszor nagyon erősek a belső ellentétek. A táblázatban szereplő számok hozzávetőleges értékek. További nehézség a világ vallásait követők létszámának meghatározásában az, hogy maguk a vallások is eltérő kritériumok szerint tekintenek valakit a vallás követőjének. Számos vallás (hinduizmus, buddhizmus, zsidóság, taoizmus stb.) egy adott kultúrrégió összes tagjára vonatkozik, és európai értelemben nem is beszélhetünk az adott vallás melletti döntésről vagy egyáltalán vallásról. A valamely valláshoz való tartozásnak több rétege van, amely vallásonként különböző. A (gyermekkorban vagy felnőttkorban történő) beavatás és a felnőtt tudatos döntés nagyon eltérő elkötelezettséget jelent. Bizonyos etnikumokhoz való tartozás az adott etnikum kultúrájának (vallásának) elfogadását is jelenti - a vallás és a kultúra közötti különbségtétel nem lehetséges. A vallások nagy részének vannak tanai és erkölcsi tanításai - ám a valláshoz tartozás többnyire nem igényli a tanok ismeretét és a parancsok követését. A vallásosság nem jelent mindenképpen tételes valláshoz vagy egy jelentős vallási hagyományhoz való kötődést, jelenthet egyéni vallási képzetekhez való ragaszkodást, amit Robert Bellah szociológus nyomán sheilaizmusnak (wd) neveznek, bevett európai szakfogalom szerint pedig a maga módján való vallás(osság)nak vagy egyházon kívüli vallásosságnak. Összehasonlítás Két keleti és három ábrahámi világvallás összehasonlítása: Kritikák A vallás iránt kritikus nézetek szerint a vallások e tekintetben inkább a magyarázat pótszerei, mint magyarázatok, és a vallások összetartó ereje szociológiai és pszichológiai, nem pedig episztemológiai. Eszerint tehát a vallás a lélek kábítószere s mint ilyen, a kitalálói érdekeit és hatalmát hivatott szolgálni. Az ateizmus, mint a hit ideológiájának ellentéte, felsorakoztat nagyon sok valláskritikát is. Emellett a vallásnak létezik különféle filozófiai, és tudományos kritikája is. Bővebben lásd: valláskritika. Az agnoszticizmus egy olyan filozófiai ismeretelméleti nézet, amely szerint a valóság végső dolgait, Isten létezését nem tudjuk megismerni, nem tudhatjuk, hogy létezik-e vagy nem, és enélkül a tudás nélkül kell élnünk a világban. Egy agnosztikus állíthatja, hogy a vallási kérdésekről szóló állítások nem igazoltak, vagy nem igazolhatóak. Ebben az esetben észszerű lehet az, hogy nem mondunk ítéletet. Castel San Pietro Terme Castel San Pietro Terme település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Bologna megyében. Lakosainak száma 20 875 fő (2017. január 1.). Castel San Pietro Terme Casalfiumanese, Castel Guelfo di Bologna, Dozza, Medicina, Monterenzio és Ozzano dell’Emilia községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: 1905 a sportban 1905 legfontosabb sporteseményei a következők voltak: Események július 9 – 30. – 1905-ös Tour de France . Az FTC nyeri az NB1 -et. (Ez a klub második bajnoki címe.) Ötödik alkalommal rendezik a magyar gyorskorcsolya bajnokságot, melynek férfi nagytávú összetett versenyét Péczeli Andor nyeri. Születések ? – Luis Vargas Peña , paraguayi válogatott labdarúgó († ?) január 12. – Raymond Passello , svájci válogatott labdarúgó († 1987 ) január 14. – Sven Rydell, svéd labdarúgó († 1975 ) január 28. – Fausto dos Santos , brazil labdarúgó († 1939 ) február 7. – Táncos Mihály , román-magyar válogatott labdarúgó, csatár, edző († 1993 ) március 6. – Orbán Ferenc , magasugró atléta, sportújságíró († 1989 ) március 8. – Keserű Alajos , olimpiai bajnok vízilabdázó († 1965 ) március 19. – Charlie Delahey , olimpiai bajnok kanadai jégkorongozó († 1973 ) március 31. – Gordon Grant , világbajnok kanadai jégkorongozó († ?) április 3. – Douglas Everett , olimpiai ezüstérmes amerikai jégkorongozó († 1996 ) április 14. – Georg Lammers , német atléta († 1987 ) április 23. – Raffinsky László , magyar nemzetiségű román válogatott labdarúgó, fedezet, edző († 1981 ) május 17. – Jean De Clercq , belga válogatott labdarúgó († 1984 ) május 23. – Karel Hromádka , Európa-bajnok és világbajnoki bronzérmes csehszlovák jégkorongozó, olimpikon († 1978 ) május 26. – René Bondoux , olimpiai bajnok francia tőrvívó, katonatiszt († 2001 ) június 4. – Gerard Hallock , olimpiai ezüstérmes amerikai jégkorongozó, katona, bankár († 1996 ) június 11. Sepp Göbl , olimpikon, Európa-bajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes osztrák jégkorongozó († 1971 ) Paul Wormser , olimpiai bronzérmes francia párbajtőrvívó († 1944 ) július 3. – Richard Corts német atléta († 1974 ) augusztus 8. – Siegfried Lerdon , olimpiai és világbajnoki bronzérmes német tőr- és párbajtőrvívó († 1964 ) augusztus 12. – Vogl Imre , magyar nemzetiségű román válogatott labdarúgó, hátvéd, edző († 1971 ) augusztus 22. – Roy Henkel , olimpiai bajnok kanadai jégkorongozó († 1981 ) szeptember 12. – Kóródy Keresztély Imre , magyar sakkmester, sakkolimpiai bajnok († 1969 ) szeptember 25. Aurelio González , paraguayi válogatott labdarúgó, edző († 1997 ) Erich Herker , Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes német jégkorongozó († 1990 ) szeptember 26. – Karl Rappan , osztrák labdarúgó-fedezet, edző († 1996 ) szeptember 28. Darányi József , atléta († 1990 ) Robert Mulholland , kanadai-brit jégkorongozó († ?) október 6. – Faragó Klára , sakkozó († 1944 ) október 28. – Fernand Carez , belga jégkorongozó, olimpikon († ?) november 5. – Louis Rosier , francia autóversenyző, Formula–1-es pilóta († 1956 ) november 17. – Kocsis Antal , olimpiai bajnok ökölvívó († 1994 ) december 29. – René Lemoine , olimpiai és világbajnok francia tőr- és párbajtőrvívó, üzletember († 1995 ) Tertullianus (jogász) Tertullianus (2. század) római jogász. Egyes feltételezések szerint azonos a keresztény író Tertullianusszal. Életéről mindössze annyit tudunk, hogy kora egyik elismert jogtudósa, Aemilius Papinianus kortársa volt. Pandekták névmutatója (indexe) szerint két jogtudományi művet is írt. Várgede megállóhely Várgede megállóhely Várgedén, a Rimaszombati járásban van, melyet a Železničná spoločnosť Slovensko a.s. üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Zólyom–Kassa-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Balogfala megállóhely Gortvakisfalud megállóhely Története Az 1873-ban a Fülek-Sajólénártfalva szakasz részeként létesült. Velo d’Astico Velo d'Astico település Olaszországban, Veneto régióban, Vicenza megyében. Lakosainak száma 2406 fő (2017. január 1.). Velo d’Astico Cogollo del Cengio, Posina, Santorso, Schio, Arsiero és Piovene Rocchette községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Castel del Monte A Castel del Monte (eredeti nevén Castrum Sancta Maria de Monte) a legismertebb a II. Frigyes német-római császár által épített várak közül. Olaszország délkeleti részén, Puglia régióban fekszik Andria városától nem messze. Része volt annak a várhálózatnak, amelyet a császár építtetett a Szicíliai Királyság belső rendjének biztosítása céljából a mai Basilicata és Puglia régiók területén. Az 1240-es években épült várat Apulia kőkoronájaként is említik, különleges, nyolcszögletű alaprajza miatt. A vár nem hadászati szempontok szerint épült, és a hiányos korabeli dokumentumok alapján csak következtetni lehet esetleges ceremoniális szerepére. A vár virágkora egybeesett II. Frigyes uralkodásával, a császár halála után pusztulásnak indult. Szépségét és különlegességét 1876-ban fedezték fel ismét, amikor az olasz állam felvásárolta, majd több évtizedes munkálatok során helyreállíttatta. A várat – köszönhetően érdekes és egyedi építészeti megoldásainak – az UNESCO 1996-ban a Világörökség részévé nyilvánította. Fekvése A Castel del Monte Andria városától 18 km-re délre, Ruvo di Pugliától 21 km-re nyugati irányban, a Murgia egyik magaslatán (540 m), a Terra di Bari vidékén, az egykori Santa Maria del Monte kolostor közelében áll, amely egyben névadója is (a latin Castrum Sancta Maria de Monte elnevezésből alakult ki a Castel del Monte alak). Közigazgatásilag Andria része, a város egyik perifériája. Földrajzi koordinátái: é. sz. 41° 05′ 03″, k. h. 16° 16′ 17″41.084166666667, 16.271388888889 A vár építésének története A Castel del Monte kopár vidék közepén, egy messziről látható domb tetején áll. Keletkezésének körülményeit homály fedi, általában II. Frigyes német-római császár és szicíliai király kedvenc vadászkastélyaként tartják számon. Eredetileg a közeli, de már akkor elhagyatott kolostor után (Santa Maria del Monte) kapta nevét, amint az a császár egyik rendeletéből kiderül. Egy 1240. január 29-én kelt levelében II. Frigyes arra utasította Riccardo di Montefuscolót, Capitanata helytartóját és bíráját, hogy nagy mennyiségű mészkövet vásároljon …pro castro quod apud Sanctam Mariam de Monte fieri volumus, azaz azon vár számára, amit Sancta Maria del Monte közelében építeni akart. Ez az egyetlen fennmaradt írásos dokumentuma az építkezésnek, és mivel a benne használt actractum latin szó jelentése változó, jelentheti mind a kőzetburkolat és alapkiépítést, mind a tető befedését. Kérdés, hogy a levél maga a vár megépítésére vonatkozó parancs vagy csak egy időszakos beszámoló, ami a császár kérésére íródott. Tény azonban, hogy 1240-ben már folyt a vár építése. Egyes történelmi feljegyzésekből a szakemberek arra következtettek, hogy a vár építését már 1240-ben befejezték. Ennek bizonyítéka az 1241–1246 között íródott Statutum de reparatione castrorum („A kastélyok rendbehozatalára vonatkozó rendeletek”), amely már kész építményként listázza. Valószínűsítik ugyanakkor, hogy az atractum a tető megépítésére vonatkozik, hiszen a vár sziklás talajra épült, emiatt nem volt szükség különösebb alapozásra. Egyes régészeti kutatások szerint egy korábbi, a longobárdok vagy normannok által épített vár helyén épült fel, noha ennek romjai nem maradtak fenn. A vár építészének kilétéről sincsenek pontos adatok: valószínűsítik, hogy Riccardo da Lentini volt, aki korábban már épített a császárnak (az ő munkája többek között a cataniai Castello Ursino). Egyes elméletek szerint maga a császár is részt vett a vár tervezésében, mivel nagy érdeklődést mutatott az okkultizmus és az asztrológia, valamint a pontos geometriai formák iránt, feltételezik, hogy a nyolcszögletű építmény ennek hatására született meg. A várban tartott ünnepségekről kevés feljegyzés maradt fenn. Egyik ezek közül Violante, II. Frigyes és Bianca Lancia leányának esküvője Riccardo Caetanival, Caserta grófjával. Szicíliai Manfréd (II. Frigyes törvénytelen fia és utódja) halálával megszűnt a Hohenstaufen-ház uralma Dél-Itália felett. A vár az új uralkodók, az Anjouk birtokába került. I. Károly felújíttatta és börtönnek használta (itt raboskodtak többek között Manfréd fiai is). A király a Del Balzo nemesi családnak ajándékozta az építményt. 1308-ban itt kötött házasságot Aragóniai Beatrix hercegnő és Betrando del Balzo. A vár nyújtotta biztonságot II. Johanna nápolyi királynő is igénybe vette, amikor 1350-ben ide menekült a Nápolyi Királyságot feldúló magyar csapatok elől. Az aragóniai királyok trónra jutásával a Castel del Monte ismét visszakerült a nápolyi királyok birtokába. Egy korabeli feljegyzés arról tanúskodik, hogy a várban több napot is töltött I. Ferdinánd, miután 1459-ben Barlettában megkoronázták. 1552-ben a vár a Caraffa di Rufo hercegek tulajdonába került. Az 1656-os pestisjárvány idején Andria lakossága a várban keresett menedéket. Ezt követően a vár elnéptelenedett és pusztulásnak indult. A 18. század végén, a 19. század első felében pásztorok és útonállók (briganti) lakták. Ebben az időszakban pusztult el a falakat borító márványburkolat, a várat díszítő értékes szobrokkal. 1876-ban az olasz állam jelképes összegért, 250 000 líráért átvette a Caraffáéktól a vár tulajdonjogát, de a család tagjai megtarthatták az Andria és Castel del Monte hercegei címet. Ekkorra a vár falai már erősen megrongálódtak az éghajlati viszonyok évszázados pusztító hatására (hőmérséklet, pára, szélerózió). Hasonló állapotban voltak a belső termei is: a mennyezet néhol beomlott, az esővíz elárasztotta a belső udvart és a pincehelyiségeket. A felújítási munkálatok első szakaszát 1879-ben kezdték el Sarlo mérnök felügyelete alatt: vízállóvá tették a tetőt, megerősítették a tartóoszlopokat, megjavították a faragott ablakkereteket és részlegesen helyreállították a padlót borító mozaikokat. A renoválás második részét 1928-tól Quagliati építész vezette: kiásta a törmelékkel betöltött pincéket, újjáépítette a lépcsőházakat és felújította a faragott kőburkolatokat. A szakértők sérelmezték, hogy Quagliati csapata túl nagy mértékben cserélte le az eredeti építőanyagot, és úgy tartották, hogy ezáltal egy új várat hozott létre. Tény, hogy a vár új, fiatalos külsőt kapott. Legutóbb 1975 és 1981 között végeztek felújítási munkálatokat, ugyanis a függönyfalak leomlással fenyegették a látogatókat. Azóta csak kisebb állagmegóvási munkálatok történtek. A vár építészeti jellegzetességei A Castel del Monte ismertségét mindenekelőtt a nyolcas-elvnek megfelelő ideális alaprajzának köszönheti: a nyolcszögletű vár sarkainál nyolcszögletű tornyok állnak, a belső udvar szintén nyolcszögletű, minden emeleten nyolc-nyolc helyiség van. Az alap nyolcszög 25 m magas, oldalai hossza 16,5 m, a tornyok magassága 26 m, oldalaik hossza 3,1 m. Különlegességnek számít, hogy minden torony két oldala egybeesik az alap nyolcszög oldalaival. A főbejárat kelet felé néz. Az épületet nem véletlenül építették magaslatra: ezáltal magasabbnak hatott, mint amilyen a valóságban volt. Nagyobb távolságból a vár négyszögűnek tűnik. A díszkapu megépítésére különösen nagy figyelmet fordítottak, hiszen ez volt az első építészeti elem, amit az érkező vendégek megpillantottak. A kaput két oldalról faragott pilaszterek tartják. A kapu feletti architrávot kora gótikus és iszlám faragott motívumok díszítik, az oszlopfők faragott oroszlánjai az apuliai román építészet remekei. A kapu falában láthatók az egykori csapórács nyomai. A bejárati kapu és egyes díszítőoszlopok anyaga breccia rossa (jelentése: piros kő). A díszkapu falaiba, a helyi hagyományoknak megfelelően a várat meglátogatók bevésik vagy felírják nevüket és a dátumot, amikor ott jártak. A legrégebbi feljegyzés 1793-ból származik, egy bizonyos Riccardótól. A belső udvart márvány és korallmészkő burkolatok díszítik. Egyetlen fennmaradt díszítőeleme egy kőtábla, amely lovagi felvonulást ábrázol, valamint egy emberszerű alak, ami egy korabeli szobor vagy szoborcsoport maradványa lehet. Az emeletről három franciaablak nyílik a belső udvarra. A falban ugyanakkor több nyílás is van, ezek valószínűleg egy fából készült belső előtetőt tartottak. A szalagdíszekkel dekorált falakat helyi mészkőből építették. Az alsó emeleten nyolc egynyílású, a felső emeleten hét egynyílású, valamint egy háromnyílású, Andria városára néző ablak található. A Castel del Monte különleges tervek szerint épült fel. Nem lehetett a szobákba kívülről bejutni, csakis egy másik szobából, így a császár valószínű tróntermébe is. Korábban azt hitték, hogy a császár merényletektől tartott és így próbálta kivédeni, hogy esetleges merénylők rövid időn belül eljuthassanak lakosztályába. Nem minden helyiség volt közvetlenül összekötve. Az alsó emeleten kétszer is ki kell menni az udvarba ahhoz, hogy a következő helyiséget el lehessen érni. Ez azt jelentette, hogy a felső emeletről követhető volt, hogy ki akar a feljutni. A tornyokban csigalépcsőkön lehetett haladni, amelyek kőből készültek, ami szintén különlegesség, hiszen más, korabeli kápolna és a templom lépcsőtornyaiban általában fát használtak. A tizenhat helyiség mindegyike trapéz alaprajzú, bordás keresztboltozat tartja a mennyezetet, azt pedig korallmészkőből faragott oszlopok. Az emeleti termek tartóoszlopait trilobitás márványból faragták. A mennyezet záróköveit antropomorf, zoomorf vagy fitomorf elemek díszítik. Egyes régészek szerint minden helyiségnek megvolt a maga funkciója a falakon belüli életben, illetve tükrözik az adott periódus társadalmi felépítését is, cáfolva ezzel a császár védelmére épült labirintus elméletét. A két emeletet mindössze három, toronyba épített lépcsőház köti össze. A többi tornyot az esővíz összegyűjtésére használták, a vizet egy, a belső udvar alatti nagy ciszternában tárolták. Az árnyékszékek szintén a tornyokban kaptak helyet, ugyanitt voltak a mosdók is. A vár felépítésében megtalálhatók mind a gótika, mind az iszlám építészet egyes elemei, sőt ókori római hatás is megfigyelhető (pl. az oszlopok kialakításában). A vár egykori kinézetéről azonban keveset tudni. Valószínűsítik, hogy az iszlám kultúra iránt nagy érdeklődést mutató II. Frigyes gazdag díszítést rendelt a várának. A fennmaradt mozaiktöredékek, majolikaburkolatok és falfestmények arra utalnak, hogy a várnak, a maitól teljesen eltérő, színes külsője volt. Az egykoron a várat díszítő szobrokról csak néhány 18-19. századi leírás tanúskodik, ugyanis a brigantaggio idején ellopták vagy tönkretették őket. Két értékes szobrot ma a bari múzeumban őriznek. II. Frigyes nagyon fényűző életet élt, és korának vezető elméit gyűjtötte maga köré. Sok pompás ünnepséget szervezett és ilyenkor valószínűleg a Castel del Monte körül sátorvárost építtetett a vendégei számára, mivel a vár maga alkalmatlan volt nagyobb tömegek befogadására. Erre azonban nincs konkrét bizonyíték, hiszen a király utazásairól szóló korabeli dokumentumok nem tesznek említést arról, hogy II. Frigyes valaha is megszállt volna a várban. Az olasz történészek legújabb elméletei szerint a Castel del Monte csak rövid ideig volt lakható nagyobb csoportok, mint például a császár udvara számára, ezért Frigyes nagyon kevés időt tölthetett itt (ezzel magyarázzák azt is, hogy a várat nem említik utazásainak leírásában). A várban mindazonáltal a legnagyobb luxus és minden elképzelhető kényelem volt, ez elsősorban az arab hatásnak volt köszönhető, hiszen ők építészetileg sokkal előbbre jártak, mint a nyugat-európaiak. A Castel del Monte katonai értelemben nem számított erődítménynek, hiszen hiányoztak egyes, a maga korában megszokott védelmi elemei, mint például a vizesárok és a felvonóhíd. Az épületnek inkább reprezentatív jellege volt, a császári eszmeiség, hatalom kifejezője, a II. Frigyes által nagyon kedvelt nyolcas szimbolika által, amely más épületeiben is megmutatkozik (pl. aacheni dóm). A vár szimbolikája A nyolcszögletű épületnek többféle szimbolikus jelentést tulajdonítottak. Egyrészt a nyolcágú csillag ősi képe a császárság eszméjének a szimbóluma. Ezenkívül az asztrológusok szerint a nyolcszög, a négyzet és a kör az anyag és szellem között közvetítenek. A keresztény hitvilágban a nyolcas számjegy arra utal, hogy a teremtés hét napját egy nyolcadik követte, amely a feltámadás révén az újrateremtést jelenti, ugyanakkor a nyolcas szám Krisztus visszatérését is jelképezi. A nyolcas szám szimbolikáját a császár valószínűleg tudatosan alkalmazta az általa kezdeményezett építményekben, így a Castel del Monte szerkezetében is. A Castel del Montét tudatosan a korona képmásaként tervezték. Az aacheni királyi kápolna, ahol a császárt megkoronázták, ugyancsak nyolcszög alaprajzú, a kápolna Barbarossa-gyertyatartója szintén nyolcszögű, és ugyanilyen a haguenaui Barbarossa-kápolna is, amely a császár kedvenc németországi tartózkodási helye volt. Más elméletek szerint a Castel del Monte csillagképek mintájára épült: e feltételezéseket támaszthatja alá, hogy az év egyes időszakaiban olyan fény- és árnyékhelyzetek jelentkeznek, amelyek a várat egy túldimenzionált égi naptárrá változtatják. Vannak olyan elképzelések is, amelyek szerint II. Frigyes – aki részt vett a kereszteshadjáratokban – magával hozta a Szentföldről a Szent Grált, melyet a Castel del Monte egyik termében rejtett el. 1991-ben a német Spiegel folyóiratban megjelent egy cikk, amely két olasz kutató különleges elméletét vázolta fel, akik kapcsolatot véltek felfedezni a vár és az egyiptomi gízai Kheopsz piramis között: A Castel del Monte geometriai formai nyelvében II. Frigyes utalásokat tett más, számára fontos helyekre és épületekre: chartres-i katedrális, Jeruzsálem és a Felsendom. Mindenekelőtt a kutatók a vár alaprajzában a Kheopsz piramis képmását vélték felismerni – jeleket a fáraó eltemetett kamrája helyéről, amelyet mostanáig még senki sem talált meg. Ezen elmélet szerint, amely megszámlálhatatlan számjelképekkel dolgozik, lehetővé válik a gízai piramis újbóli felfedezése, ha ezt az egyiptomi illetékesek jóváhagyják. Ennek a feltételezésnek sok köze van az asztrológiai központú építészethez, amely érvényes mind a Castel del Montéra, mind a Kheopsz piramisra. II. Frigyes számtalan ilyen kapcsolatot ismert. Az olasz kutatók beszámolója azt is bizonyítja, hogy a vár alap mértékegysége az egyiptomi rőf volt, és ezáltal megmagyarázható, hogy a vár kerülete megegyezik a Kheopsz piramis oldalainak hosszával, amely szintén 232,92 méter. A vár jelentősége A vár megépítésekor II. Frigyes valószínűleg a stratégiai jelentőségét is szem előtt tartotta, hiszen innen belátni az egész vidéket az Adriai-tenger partjától az Appenninek vonulatáig. A pugliai helyi hűbérurakkal gyakran állt konfliktusban és emiatt állandó készültségben kellett lennie esetleges lázadások leverésére, ezért a várnak háborús jelentősége is volt, habár a legutóbbi kutatások szerint hosszabb ostromnak képtelen lett volna ellenállni. Újabban azt valószínűsítik, hogy a várat rövid ideig, kisebb kísérettel érkező királyok, hűbérurak vették igénybe. Mivel a kor megszokott katonai építészeti elemei (pl. vizesárkok, felvonóhidak stb.) hiányoznak, valószínűleg elsősorban reprezentatív erődítmény volt (a király hatalmának megerősítése) és csak másodsorban lehetett hadi jellege. Érdekességek Jean-Jacques Annaud A rózsa neve (1986) című filmjében a titokzatos könyvtár, az Edificium a Castel del Montéról lett megmintázva. A Castel del Monte képe díszítette az egykori 20 lírás , majd a 200 lírás bélyeget. Ma az Olaszországban kibocsátott egy cent értékű euróérme hátoldalát díszíti. A vár alaprajza adja a Bari Műszaki Egyetem címerének központi ábráját. Bolgár György Bolgár György (Budapest, 1946. július 15. –) magyar rádiós, televíziós újságíró, az ATV Újságíróklubjának résztvevője. 2002 óta vezeti a Klubrádióban Megbeszéljük című betelefonálós műsorát, ennek elődje 1992-től futott a Kossuth Rádióban Beszéljük meg! címen. Tanulmányai 1965-ben érettségizett, majd felvették a Közgazdaságtudományi Egyetemre. Az egyetem elvégzése után rögtön rádiós lett. Pályafutása Elsősorban külpolitikai hírszerkesztőként dolgozott, de szerkesztőként a Kossuth Rádió 168 óra műsora készítésében is részt vett. 1988-tól 1992-ig a Magyar Rádió New York-i tudósítója volt, majd hazatérve 1992 novemberétől kezdte el a Beszéljük meg! című betelefonálós, közéleti talkshow-t. Ez a műsor – egy 1994-es, mintegy félévnyi kényszerszünetet leszámítva – folyamatosan ment a Kossuth Rádióban, egészen 2002 januárjáig, amikor megszüntették. Néhány héttel később azonban folytatni tudta az akkoriban átalakult Klubrádióban. 1992-től 2003-ig rendszeresen jelentek meg írásai a Magyar Hírlapban, majd a Népszavában folytatta. Megítélése Újságírói tevékenysége kapcsán többen vádolták elfogultsággal. Betelefonálós műsorában, annak sajátosságai következtében időnként szélsőséges nézetek is elhangoznak. A műsorvezető védekezése szerint ő csupán meghallgatja a betelefonálókat, a téves tényállításokat általában helyreigazítja, illetve jelzi vélemény jellegüket. 2007-ben egy névtelen hallgató alaptalanul vádolta meg a 2006-os rendőri túlkapások két ártatlan áldozatát. Az esetről az ORTT panaszbizottsága megállapította, hogy a műsorvezető nem bizonyított tényállításokat vett helyeslően tudomásul, és nem fogalmazott meg velük kapcsolatban kételyeket. Az adatvédelmi biztos is elmarasztalta a rádiót, mert a törvényben előírt határidőn belül nem adott helyreigazítást. Az ügyben indított rágalmazási perben végül 2010-ben a bíróság kétmillió forint kártérítésre kötelezte a műsorvezetőt és a kereskedelmi rádiót. Írói tevékenysége 1979-től rendszeresen jelennek meg írásai az Élet és Irodalomban, 1974-től kezdve pedig a Magvető és a Szépirodalmi Kiadónál verses- illetve novelláskötetei. Utána is több könyvet írt a New York Times-ról szóló könyvtől kezdve, a kisebbfajta vihart kavart titokzatos könyvön a Vágyon keresztül a Valami bűzlik című regényig illetve egy New York-i verseskötetig. A Népszava publicistája, rendszeresen ír politikai és közéleti jellegű írásokat. Irodalmi művei A másodperc rései (versek, 1974, Magvető) Levéltitkok (versek, 1981, Szépirodalmi) Néhanapló (novellák, 1983, Szépirodalmi) A tett halála. Okoskodás több fejezetben (regény); Kozmosz Könyvek, Bp., 1987 Férfi és női dolgok könyve (elbeszélés-ciklus, 1987, Szépirodalmi) A New York Times sztori ; Fortuna, Bp., 1994 Bolgár György–Fazekas Erzsébet: Csodák pedig vannak. 12 amerikai karrier ; Lettera Works Kft., Bp., 1995 Euroatlanti kalandozások. Magyarország helye a világban ; szöveg Bolgár György; Euroatlanti Stúdió Kommunikációs Kft.–Manfred Wörner Alapítvány, Bp.–Solymár, 1999 Beszéljük meg! Ez csak egy rádióműsor ; Magvető, Bp., 2000 New York, időszámítás előtt. Képes – képtelen versek ; Glória, Bp., 2001 Vágy. Kész regény ; Ulpius-ház, Bp., 2003 Valami bűzlik. A 242-es ügynök naplója ; Ulpius-ház, Bp., 2004 Megbeszéltük. Válogatás, magyarán best of ; Glória, Bp., 2005 Made in Hungary or Made by Hungarians ; Kossuth, Bp., 2009 Vasárnap délután a Grande Jatte-szigeten. Kép-regény ; Athenaeum, Bp., 2010 Világhíres magyarok avagy Made in Hungary ; Kossuth, Bp., 2012 Lökhajtásos katica. Twitter- és gyorsnovellák ; Noran Libro, Bp., 2015 Ingmar és Woody. 5 db darab ; Noran Libro, Bp., 2016 Díjai, elismerései Joseph Pulitzer-emlékdíj ( 1993 ) Táncsics Mihály-díj ( 1998 ) 2013-ban visszaadta. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje ( 2002 ) Szabad Sajtó-díj Radnóti Miklós antirasszista díj (2012) Ense Ense település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 12 279 fő. Ense Wickede, Werl, Soest, Möhnesee és Arnsberg községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ingermegvonásos kísérlet Ingermegvonásos kísérlet vagy szenzoros depriváció Az ingermegvonás (szenzoros depriváció), vagy perceptuális izoláció egy vagy több érzékleti inger tudatos megvonását jelenti. Egyszerű eszközök, mint a szemkötő, csuklya vagy a fülvédő megfosztja az embert a hallásától és a látásától, míg a komplexebb szerkezetek meg tudják szüntetni a szaglást, tapintást, ízérzékelést, termocepciót (hőérzékelés) és a gravitációt. Az ingermegvonást számos területen alkalmazzák, például az alternatív gyógyászatban és pszichológiai kísérletekben (izolációs tartály). Korlátozott környezeti inger terápia (Restricted Environmental Stimulation Therapy – REST) A szenzoros deprivációt nem csak pszichológiai kísérletekben, hanem terápiás céllal is gyakran alkalmazzák. Többek között olyan pszichiátriai rendellenességek kezelése során, mint az autizmus, vagy a függőség. Effektívnek bizonyult a stressz és a fájdalom csökkentésében, az alkoholizmus és az inszomnia kezelésénél is. Kamrás REST Két általános alapvető eljárást alkalmaznak a korlátozott környezeti inger terápiában: a kamrás és a lebegéses módszert. A kamrás REST során az alany egy ágyon fekszik, egy teljesen sötét, minden hangingertől megfosztott (átlagban 80 dB) szobában akár 24 órára. Mozgásuk korlátozva van a kísérleti instrukciókra, de nincs mechanikusan korlátozva. Étel, ital, és higiéniai felszerelés biztosítva van a szobában. Az alanyok elhagyhatják a termet a 24 óra letelte előtt, de csak kevesebb, mint 10%-uk teszi is meg. Lebegéses REST A lebegéses REST során a szoba tartalmaz egy tartályt vagy egy medencét. A lebegő közeg testhőmérsékletű vízből és Epson sóból (keserűsó) áll, amely lehetővé teszi a beteg számára, hogy hanyatt fekve lebegjen, anélkül, hogy aggódnia kelljen a biztonsága miatt. Valójában az, hogy lebegés közben hasra forduljon, tudatos erőfeszítést igényelne. A tesztelt alanyok kevesebb, mint 5%-a távozik a kezelés befejezése előtt, ami általában egy óra lebegést takar. Az első negyven percben beszámoltak arról, hogy előfordulhat viszkető érzés a különböző végtagokban (ez egy olyan jelenség, amely szintén előfordulhat a meditáció kezdeti szakaszaiban is). Az utolsó húsz perc gyakran azzal ér véget, hogy az agy alfa vagy béta hullámai átmennek théta hullámokba, melyre tipikusan alvás és ébredés előtt kerül sor. A lebegőtartályban a théta-állapot jó néhány percig eltarthat anélkül, hogy az alany elvesztené az öntudatát. Vannak, akik arra használják a meghosszabbított théta-állapotot, hogy erősítsék a kreativitásukat és a problémamegoldó-képességüket vagy hatékonyabbá tegyék tanulásukat. Néha gyógyfürdők is biztosítanak lakossági használatú lebegőtartályokat relaxáció céljából. Az Egyesült Államokban és Svédországban elméleti szempontból tanulmányozták a lebegéses terápiát, a publikált eredmények pedig kimutatták, hogy a terápia mind a fájdalmat, mind a stresszt is csökkenti. A relaxációs állapothoz alacsonyabb vérnyomás és kimagaslóan jó vérkeringés is társul. Statisztikai adatok Számos tanulmányban vitáztak már arról, hogy melyik kezelési folyamat a hatékonyabb, mégis, csak egyetlenegyben vizsgálták a kérdést statisztikailag. Tizenkilenc alanyt vizsgáltak, akik lebegéses és/vagy kamrás korlátozott környezeti inger terápián vettek részt, abból a célból, hogy elősegítsék a relaxációt, és/vagy segítsék a dohányzásról való leszokást, csökkentsék az elhízást, az alkoholfogyasztást és a krónikus fájdalmakat. A statisztikailag érdekelt adat, jelöljük d-vel, a kezelés hatékonyságának a mértéke. Tájékoztatásként, d=0.5 moderált hatásnak és d=0.8 erős hatásnak számít. A 19 alany, akik alávetették magukat a kamrás korlátozott környezeti inger terápiának, d értéke 0.53-at mutatott, és azok hatan, akik a lebegéses terápiában is részt vettek 0.33-as értéket mutattak. Továbbá kimutatták, hogy kevés különbség van a korlátozott környezeti inger terápiában részt vett személyek, és az ezt a terápiát még egyéb terápia mellett alkalmazó személyek mért eredményei között. Különbségek a terembeli és a lebegéses REST között Számos különbség létezik a terembeli és a lebegéses REST között. Például, ha egy közvetítő is jelen volt a lebegéses terápia alatt, az alanynál csökkent a tapintási stimuláció, miközben megtapasztalta a súlytalanságot. Továbbá, az Epsom só hozzáadása a kívánt lebegés elérése végett terápiás hatással lehet a hipertóniás izmokra. Mivel a kamrás REST fő hatása a relaxációs állapot elérése, ezért a terápia arousalszintre történő hatása kevésbé világos. Másodsorban, a nagyfokú mozdulatlanságnak köszönhetően (a lebegéses terápia során az alany nem képes hasra fordulni, ami kényelmetlenné válhat néhány óra múltán) az alany nem képes végigcsinálni a kamrás REST időtartamát. E miatt az alany nem tudja megtapasztalni azokat a hozzáállásbeli és gondolkodásbeli változásokat, amelyeket ehhez a terápiához társítanak. Harmadjára, a két különböző technika kutatási kérdései is eltérőek. A kamrás REST kutatása során – az 1950-es években – olyan kérdések merültek fel, mint például, hogy szükség van-e stimulációra, milyen az arousalszint természete és hogyan kapcsolódik a külső stimulációhoz. A gyakorló terapeuták felfedezték, hogy hasznos az olyan pszichiátriai működési zavarok kezelése során, mint például az autizmus vagy a különböző szerekkel való visszaélés. Ezzel ellentétben a lebegéses REST inkább rekreációs eszköznek bizonyult, mivel stressz okozta rendellenességeknél, fájdalom csökkentésénél és az inszomnia (álmatlanság) kezelésénél alkalmazták. Egyéb felhasználási lehetőségek A REST használatáról kimutatták, hogy eredményes a dohányzásról való leszokás segítésében. A 12 hónap és 5 év időtartam közt mozgó tanulmányokban kimutatták, hogy a terápiát alkalmazó betegek 25%-ának sikerült hosszú távú absztinenciát elérnie. Összehasonlításképp, a nikotin tapasz használatánál ez az érték csupán 5%. Az alkoholizmusnál alkalmazott korlátozott környezeti inger terápia a kutatások egyik fő célpontja lett. Azoknál a személyeknél, akik két órás terápiának vetették alá magukat, az alkoholfogyasztás 56%-kal csökkent a kezelés utáni első két hétben. A fogyasztás csökkenését fenntartották további kezelésekkel, melyeket az első utáni 3-6. hónapban folytattak le. Egy, a Washington Állami Egyetem által közzétett eredmények: Végül, a korlátozott környezeti inger terápia hatását kipróbálták a drogfogyasztás csökkentésével kapcsolatban is. Az Arizonai Egyetem tanulmányából kiderül, hogy a kamrás REST alkalmazása olyan járóbetegeknél, akiket káros anyagokkal való visszaéléssel kezeltek, eredményes volt, mivel a betegek 43%-a kezelés után 4 évvel is józan és drogmentes maradt. A csoportból senki sem maradt tiszta nyolc hónap után. Negatív hatások Vizsgálatokat végeztek abból a célból, hogy teszteljék az ingermegvonás agyra gyakorolt hatását. Egy kutatás 19 önkéntest vizsgált, akik kitöltöttek egy kérdőívet, amely azt vizsgálta, hogy az egészséges emberek milyen tendenciát mutatnak arra, hogy olyan dolgokat lássanak, amelyek valójában nem is léteznek. Ezen a teszten az jobban és rosszabbul teljesítő emberekből állt a 19 fő. Majd egy koromsötét, hangszigetelt szobába zárták őket 15 percig. Eztán teljesítettek még egy tesztet, amely pszichózis-szerű élményeket mért. Ezt eredetileg arra használták, hogy a szórakozásból drogot fogyasztókat vizsgálja. Öt ember számolt be arról, hogy arcokat hallucinált, hatan láttak arcokat/alakokat, amik valójában nem is voltak ott, négyen számoltak be kiélesedett szaglásról, és ketten „ördögi jelenlétet” érzékeltek a szobában. Nem meglepő, hogy azok, akik alacsonyabb pontokat értek el az első teszten, kevesebb perceptuális torzulást tapasztaltak, azonban ők is beszámoltak különböző téveszmékről és hallucinációkról. A Journal of Nervous and Mental Disease című folyóirat szerint a hallucinációkat az okozza, hogy az agy félreazonosítja annak a forrását, amit épp aktuálisan észlel. José Padilla Jose Padillát 2007-ben tartóztatták le terroristák segítésének vádjával, majd 17 év és 4 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Míg a tárgyalására várt, beszámolók tudósítottak arról, hogy akár több hétig egybefüggő ingermegvonással vallatták. 1307 napig Padillát egy 9’x3’-as cellában tartották fogva, ahol nem volt természetes fény, sem óra vagy naptár. Amikor Padilla elhagyta a celláját, megbilincselték, letakarták a szemét és fülvédőt helyeztek rá. A tanácsadója szerint, miközben Padillát vallatták, erős fényeknek és hangoknak volt kitéve. Mialatt találkozott a tanácsadójával, arról számoltak be, hogy Padilla arcrángatódzást, véletlenszerű szemmozgásokat és arcának szokatlan eltorzítását mutatta. A beszámolók szerint Padilla annyira „összetört”, hogy meg volt győződve arról, hogy az ügyvédei az őt vallató csoporthoz tartoztak, és a fogvatartóit tartotta a védelmezőinek. „Teljes izoláció” 2008 januárjában a BBC Horizon című sorozata műsorra tűzött egy különkiadást, melynek „Teljes izoláció” volt a címe. A műsor hat személyre összpontosított, akik beleegyeztek, hogy hagyják magukat bezárni egy atombunkerbe, teljesen egyedül és sötétben. Az elkülönítés előtt az önkéntesek különböző teszteknek vetették alá magukat, úgymint vizuális memória, információfeldolgozás, verbális folyékonyság és befolyásolhatóság. Eztán, két napot és két éjszakát töltöttek teljes elkülönítésben. Az alanyok megjegyezték, hogy képtelenek voltak érzékelni az idő múlását, és a hallucinációk és víziók nagyon megnehezítették az elméjük számára a cellában töltött órákat. A hat önkéntes közül kettő jól viselte a dolgokat. Egy nő arról volt meggyőződve, hogy az ágyneműi nedvesek. Három vizuális és hallási hallucinációkat tapasztalt – kígyókat, osztrigákat, apró autókat és zebrákat észleltek. A 48 óra leteltével ugyanazokat a teszteket töltették ki velük, mint a kísérlet előtt. Az eredmények kimutatták, hogy az önkéntesek azon képessége, hogy akár a legegyszerűbb teszteket is kitöltsék, jelentősen romlott. Egy alany memóriakapacitása 36%-ot esett, és az összes résztvevőnek problémát okozott olyan szavak felsorolása, amelyek F betűvel kezdődnek. Mind a négy férfinak (viszont egyik nőnek sem) jelentősen megnőtt a befolyásolhatósága. Brodifakum A brodifakum egy második generációs 4-hidroxikumarin-származék, amit véralvadásgátló és K-vitamin antagonista hatása miatt rágcsálóirtó hatóanyagként használnak. Fizikai-kémiai tulajdonságai A brodifakum finom, fehéres vagy halvány krémszínű, szagtalan por. Molekulájának két királis centruma és ennek megfelelően négy sztereoizomerje van, amelyek egyformán mérgezőek. Nem illékony, vízben alig (0,24 mg/l pH 7,4-nél és 20 °C-on), szerves oldószerekben jobban (aceton: 23 g/l, toluol: 7,2 g/l, etil-acetát: 12 g/l) oldódik, a becsült oktanol-víz megoszlási hányadosa logKow=6,12. Olvadáspontja 232 °C, de már 235 °C-on elkezd feketedni és lebomlani. Alkalmazása A brodifakumot biocidként, rágcsálóirtóként használják. A megengedett legmagasabb koncentrációja a termékekben 0,005% (lakossági felhasználású patkány- és egérirtókban 0,003%). Általában már egy adagban is hatékony; hatása a véralvadás mechanizmusának megzavarásában áll, néhány napon belül külső és belső vérzéseket okoz, amelyek végül halálhoz vezetnek. A brodifakum az Európai Unióban átesett a biocidok felülvizsgálati programján és felvették az engedélyezett hatóanyagok listájára. Toxicitása Akárcsak a többi véralvadásgátló patkányméreg, szerkezete hasonlít a K-vitaminéra és képes blokkolni a véralvadási faktorok aktivációját. Patkányokban az orálisan beadott brodifakum szinte teljes mértékben felszívódik, bőrön keresztül formulációtól függően 0,047-5% jut a szervezetbe. Kimondottan hajlamos felhalmozódni a szervezetben, csak nagyon lassan ürül ki. Időben beadott K-vitaminnal a toxikus hatás visszafordítható. Erősen toxikus, szájon át beadva az LD50 érték patkányok esetében 0,4 mg/testsúlykg. A brodifakum potenciális PBT anyag, a természetben nehezen bomlik le, zsíroldékonysága miatt hajlamos felhalmozódni a testszövetekben és erősen mérgező. Fennáll a veszélye annak, hogy a méregtől elhullott rágcsálókat a háziállatok (kutya, macska vagy akár sertés) vagy védett madarak (vércsék, ölyvek, baglyok) megeszik és maguk is megmérgeződnek. Emiatt több európai országban csak szakképzett rágcsálóirtók használhatnak véralvadásgátló-tartalmú szereket. Veszélyességi besorolása Az 1272/2008/EK európai rendelet alapján a következő figyelmeztető mondatokkal és piktogramokkal rendelkezik: H 300 - Lenyelve halálos H 310 - Bőrrel érintkezve halálos H 330 - Belélegezve halálos H 372 - Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén károsítja a véralvadást H 410 - Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz H 360D - Károsíthatja a születendő gyermeket A H360D teratogenitási figyelmeztető mondat azért került rá, mert szerkezeti analógja, a warfarin hasonló tulajdonsággal rendelkezik. A brodifakummal végzett tesztek nem mutattak fejlődési rendellenességet okozó hatást. Rencurel Rencurel település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 304 fő (2015). Rencurel Saint-Pierre-de-Chérennes, Villard-de-Lans, Saint-Julien-en-Vercors, Choranche, Izeron, Malleval-en-Vercors, Autrans-Méaudre-en-Vercors, Presles, Rovon és Saint-Gervais községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hemixos cinereus A Hemixos cinereus a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a bülbülfélék (Pycnonotidae) családjába és a Hemixos nembe tartozó faj. Egyes rendszerezők szerint a Hemixos flavala alfaja. 20-21 centiméter hosszú. Indonézia, Malajzia és Thaiföld nedves hegyvidéki erdőiben él. Gyümölcsökkel, magokkal és rovarokkal táplálkozik. Februártól júniusig költ. Alfajok H. c. cinereus (Blyth, 1845) – dél- Thaiföld , Maláj-félsziget , Szumátra ; H. c. connectens (Sharpe, 1887) – észak- Borneó . Cserhát József Cserhát József (Balsa, 1915. március 20. – 1969. augusztus 6.) költő, szerkesztő. Élete A Dessewffy uradalomban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Balsán született. Ősei több nemzedéken át uradalmi cselédek voltak. A család a 18. században települt át Erdélyből, ahol még kis nemesi rangjuk volt.Az apa kocsmáros és hentesként működött. Gyermekkorában néhány évig a szomszédos Vencsellőn élt, majd 1928-ban Budapestre költöztek. Tanulmányait Balsán, Vencsellőn, Nyíregyházán, Békésen, Szegeden, Kolozsváron és Budapesten végezte.Batsányi János és Baumberg Gabriella életútja nagy hatással volt rá a tapolcai évek alatt. Megszerette a költő házaspárt és a Batsányi-kultusz fáklyavivője lett. Megírta Batsányi Jánosról versét: A „Látó lángja” című költeményt.Korán kezdte írói pályáját, első verseit a Magyar Csillag, az Erdélyi Helikon, a Kelet Népe, Sorsunk közölte. Részt vesz a Márciusi Front nevű írói kongresszuson, nagy írókkal együtt, többek között Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Kodolányi Jánossal. A háború után főként a Kortársban, az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban és az Életünkben jelentek meg írásai. 1957 és 1960 között a Tapolcai Városi Könyvtárat vezette, majd a Veszprémi Napló kulturális rovatának vezetője lett. A Nyugat késői nemzedékéhez is sorolják, de szorosan kötődik a népi írókhoz. A kortárs antológiákban való megjelenések mellett publicisztikai írásai is jelentősek. Harcolt újságíróként, költőként is az elnyomás ellen, a kisemberek életének jobbításáért. A népi írók újabban lírikusaként is említik. Bulgáriából hazafelé jövet a gyorsvonaton éri a halál (Romániában) 1969-ben. Költői munkásságát, emlékét viszi tovább a Veszprémben megalakult Cserhát Művész Kör (1969), amely ma már Budapesten működik. Az országos szervezet díjakat alapított nevéről: Cserhát-díj, Cserhát Nívódíj I. II. III. Cserhát József Irodalmi és Művészeti díj, Batsányi-Cserhát-emlékdíj.Cserhát emlékérem. Művei Magra sem ügyel senki, (1941) Kilépünk az állószékből, (1942) Nyíri balladák (1942) Balsai Föld (1946) Együgyü szekeres népi ballada, Dante Kiadó . Erre a könyvre szerződése volt nem tudni, hogy végül megjelent-e. Alszik a szarvas Szépirodalmi kiadó, (1973) Verseit a nevéről alapított Batsányi-Cserhát Művész Kör kiadványai közlik: Délibáb (folyóirat) Antológiák Batsányi emlékkönyv (2005) Szép Versek (Szépirodalmi Kiadó 1963, 1969) Díjai Batsányi-díj, Veszprém Megyei Tanács (1963) József Attila-pályadíj, Budapest, a Balsai Föld című művéért. (1948) Kiváló újságíró (1969), Veszprémi Napló - MÚOSZ (Magyar Újságírók Országos Szövetsége) Oops! I Did It Again: The Best of Britney Spears Az "Oops! I Did It Again: The Best of Britney Spears" Britney Spears amerikai énekesnő egyik válogatáslemeze. 2012 június 15-én jelent meg a Sony Music Camden gondozásában. Az album leginkább az énekesnő korai kislemezeit és bónusz számait tartalmazza olyan albumokról, mint …Baby One More Time, Oops! … I Did It Again, Britney, In the Zone és Circus. Az album ismeretlen okok miatt csak az Egyesült Államokban nem jelent meg. Kritika Stephen Thomas Erlewine (az Allmusic-tól) szerint nem a legjobb válogatásalbum, hozzátette hiányolja az olyan slágereket, mint például (You Drive Me) Crazy, Toxic. Rizah Mešković Rizah Mešković (Tuzla, 1947. augusztus 10. –) bosnyák labdarúgókapus. Pályafutása A válogatottban 1972-ben 1 alkalommal szerepelt a jugoszláv válogatottban. Részt vett az 1974-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Jugoszláv kupadöntő (1): 1970–71 Jugoszláv bajnok (2): 1973–74, 1974–75 Jugoszláv kupa (2): 1973–74, 1975–76 Holland kupa (1): 1977–78 Ütközés (film) Ütközés (eredeti cím: Collide) egy 2016-os amerikai-német romantikus akciófilm, melyet Eran Creevy rendezett, valamint Eran Creevy és F. Scott Frazier írt. A főszereplők Nicholas Hoult, Felicity Jones, Ben Kingsley és Anthony Hopkins. A filmet Németországban 2016. július 28-án mutatták be, Magyarországon szeptember 15-én szinkronizálva a Big Bang Media jóvoltából. Cselekmény Casey Stein (Nicholas Hoult), az USA-ból Németországba szökik az igazságszolgáltatás elől, ahol egy kisebb hatalmú, török drogbárónak, Gerannak dolgozik (Ben Kingsley). Egy szórakozóhelyen megismerkedik egy szintén amerikai, hirtelenszőke lánnyal, aki pincérnőként dolgozik. Hamar szimpatikusak lesznek egymásnak és egymásba szeretnek. A lány, Juliette azt kéri a fiútól, hogy hagyja abba azt az illegális munkát, amit csinál, amit ő meg is tesz, és egy hulladéktelepen kezd dolgozni. Juliette egyik alkalommal rosszul lesz, ekkor egy kórházban kivizsgálják, és kiderül, új vesére lenne szüksége, hogy életben maradjon. A műtétet Németországban nem fedezi a biztosító, így Amerikába kellene utazniuk, hogy ott elvégezhessék a veseátültetést, ehhez azonban 200.000 dollárra lenne szükség. Casey visszamegy a törökhöz dolgozni, mert ott nagy pénz van kilátásban: a török azzal áll elő, hogy egy nagyobb, konkurens drogbáró, Hagen Kahl (Anthony Hopkins) kokaint szállító kamionjának tartalmát kellene ellopniuk. A kamion vezetője azonban vérbeli profi, aki sehol nem áll meg, a kocsin GPS-es nyomkövető és kamera van, ami a vezetőfülkét mutatja. Casey azt találja ki, hogy ő és a haverja balesetnek álcázott autóval megállásra késztetik a kamiont egy félreeső helyen, ahol megtámadhatják a sofőrt, amikor kiszáll. A sofőr azonban átlát a szitán és automata fegyverrel lőni kezdi a csalinak beállított kocsit, amiben Casey haverja ül. Casey ekkor megtámadja a sofőrt, és együttes erővel harcképtelenné teszik, majd Casey beül a sofőrülésbe, miután felvette a sofőr dzsekijét és baseball-sapkáját. Majd elhajt a kamionnal. Mint később kiderül, előtte eltávolították a nyomkövetőt, amit személyautóval visznek azon az útvonalon, ahol a kamionnak mennie kellene, közben Casey egy általa ismert helyre viszi és leparkolja a kokainnal teli kamiont. Azonban Hagen emberei így is a nyomára bukkannak, és elfogják. Hagen sejti, hogy a rablást valaki más találhatta ki, de a fiú nem fedi fel a megbízóját. Meg akarják kínozni, hogy kiszedjék belőle a felbujtó nevét, ezért ütni kezdi egy verőember. Mivel Hagen „finomlelkű úriember”, ezért néhány testőrével együtt korábban már távozik (Hagen később többször idéz Shakespeare műveiből, főleg a Rómeó és Júliából). Casey-nek megsebesíti a verőembert egy üvegdarabbal, majd bevágja magát Hagen egyik odakészített luxusautójába, amit pénzszállításra használnak és elhajt, miközben az őrök lőni kezdenek rá. Az autóban 5 millió euró van, 500 eurós bankjegyekben. Természetesen az autópályán is üldözik Hagen emberei és lőnek rá. Balesetet szenved, felborul a kocsival. Látomása támad, a barátnőjét látja maga mellett az autóban. Összeszedi magát és egy másik autóval hajt tovább. Próbálja felhívni Juliette-et, hogy figyelmeztesse a veszélyre, de a lány hamar leteszi a telefont, mivel éppen dialízis-kezelést végeznek rajta. Casey próbálja felhívni a haverját, aki a megbeszélt helyen régóta várja, és arra kéri, hogy vigye el a lányt a lakásból. Majd Gerant is felhívja ugyanezzel a kéréssel. A haverja azt mondja, hogy valaki megelőzte, és a lány már nem volt otthon. Geran később azt állítja, hogy a lányt elhozták a lakásból és biztonságban van, bár nagyon dühös. Azonban kiderül, hogy a lányt Hagen emberei elkapták. Hagen személyesen akarja lelőni a fiút, amikor az megáll egy benzinkútnál és ők utolérik. Azonban egy helyi vadász és a banditák között tűzharc bontakozik ki, eközben Casey meg tud lógni és magával viszi a készpénzt, amit egy világoskék bőröndben tart. Hagen tudomására jut, hogy megtalálták a kamiont. Casey azonban tartogat még egy adut a kezében: két kamiont használtak az akció során, és a megtalált kamionban nincs semmi, a raktere üres. Telefonon felajánlja Hagennek, hogy a pénzért cserébe átadja neki a lányt egy általa megjelölt helyen, egy nem üzemelő bisztróban. Hagen át is adja a lányt, Casey pedig a pénzt tartalmazó bőröndöt, amikor megjelenik Geran és lelövi Hagen testőrét, majd kedélyes beszélgetésbe kezd Hagennel, akitől korábban azt kérte, hogy legyenek egyenrangú társak a drogüzletben, Hagen azonban erre nem volt hajlandó. Nemsokára megjelenik a rendőrség, akiket Casey előzetesen értesített. Lövöldözés tör ki, ami alatt Casey és Juliette kimegy a hátsó ajtón a pénzzel és Hagen is ki tud menekülni ép bőrrel egy kint várakozó emberével, aki Casey nyomába ered. Egy metróállomásra keverednek, ahol Casey átadja a lánynak a táskát, ő maga pedig átugrik a másik peronra egy éppen befutó szerelvény előtt, miközben az utolsó testőr megpróbálja lelőni. Azonban a testőrrel a nyomukban érkező kommandósok végeznek. Casey-t elfogja a rendőrség. Casey a kihallgatása során felajánlja a segítségét Németország legnagyobb drogbárójának elfogásához, amihez a kamion és rakománya nyomós bizonyítékkal szolgál, mivel az Hagen saját, tisztes szállítmányozási vállalatához tartozik. Geran még a bisztróban lőni kezd a kommandósokra, akik szitává lövik. Hagen Kahl sokemeletes irodaházához kivonul a rendőrség, és letartóztatják, amiről az újságok tudósítanak. Casey és Juliette visszautazik az Egyesült Államokba. Casey haverja vastag borítékot kap „Burt Reynolds” feladótól tele 500 eurós bankjegyekkel. Érdekességek A film költségvetése 21 500 000 dollár volt, a bevétele pedig 4 811 525 dollár. Anthony Hopkins és Ben Kingsley első közös filmje volt ez. Autobahn, eredetileg ezt a címet adták a filmnek a készítők. Tokyo Game Show A Tokyo Game Show (��������; Tókjó Gémü Só), röviden TGS, egy évente tartott videojáték kiállítás, amit Japánban tartanak Chiba város Makuhari Messe kerületében. Hasonlóan a Lipcsei Games Convention-höz, de ellentétben az E3-al a Tokyo Game Show az utolsó két napon nyitva áll a nagyközönség előtt. 2007-ben, a show szeptember 20-23-ig tartott két üzleti és két nyilvános nappal. 2008-ban október 9. és október 12. között került megrendezésre. Történelem Az első Tokyo Game Show 1996-ban került megrendezésre. Eredetileg évente kettőt tartottak, egyet tavasszal, egyet ősszel. 2002-ben ez a forma megváltozott és attól kezdve csak ősszel zajlik. Az események rövid összegzése 2004 A Tokyo Game Show 2004 (szeptember 24., 25., 26.) 117 kiállítót foglalt magában 500 számítógéppel és videojátékokkal kapcsolatos eszközzel. Több mint 160000-en látogatták meg. 2005 Tokyo Game Show 2005 (szeptember 16-18.) A Microsoft egy nappal korábban saját konferenciát tartott A show két vitaindító előadással kezdődött. Az elsőt Robert J. Bach, Home and Entertainment Division(Otthoni és Szórakoztatási részleg) vezető alelnöke és a Microsoft Xbox irodájának vezető tagja tartotta. Bár a Nintendo hagyományosan nem jelent meg a kiállításon, abban az évben mégis Ivata Szatoru a Nintendo elnöke mondta el a második beszédet, melyben bemutatta a Wii(akkor még Revolution) új típusú játékvezérlőjét. Voltak rá utalások, hogy a rendezvényen lesznek kipróbálható PlayStation 3-ak, de végül nem így történt. Ekkor mutatták be először a Metal Gear Solid 4: Guns of the Patriots-t videó formájában. Kodzsima Hideo azonban valós idejű képeket is mutatott, amiket egy PS3 devkit-tel játszott le(azaz számítógépen futott). Ivan Sztepanovics Mazepa Ivan Sztepanovics Mazepa (ukránul: Іван Степанович Мазепа, oroszul: Иван Степанович Мазепа; Mazepinci, Bila Cerkva közelében, 1639. március 20. – Banderi, Moldva, 1709. szeptember 8.) az orosz fennhatóság alá tartozó Bal parti Ukrajnában élő kozákság hetmanja; a nagy északi háborúban (1701–1721) szövetségre lépett a svédekkel az oroszok ellen. Fiatalsága Ivan Sztepanovics Mazepa 1639-ben született Bila Cerkva közelében. Kiváló oktatásban részesült először a kijevi akadémián, majd később a varsói jezsuita kollégiumban. 1650-ben II. János Kázmér lengyel király udvarába került apródnak, majd Deventerben ballisztikát tanult, bejárta Franciaországot, Németországot, Itáliát és Spanyol Németalföldet is. Hetmansága 1687-ben Szamojlovics bukása után Mazepát választották a bal-parti Ukrajna hetmanjává. A cári jóváhagyásért cserében el kellett fogadnia a „kolomaki cikkelyeket” (1687. július 25.), amely lényegesen megcsorbította a külpolitikai önállóságát, ugyanis szigorúan a cári külpolitika követését írta elő a hetman számára. Ennek betartására egy orosz lövészezredet helyeztek el Baturinban, a hetmani rezidenciában. A sztarsina megnyerése érdekében folytatta elődei politikáját, és újabb földadományokat biztosított számukra. Az egyház támogatását új templomok építésével kívánta megszerezni. Támogatásának köszönhetően a kijevi akadémia további épületekkel gazdagodott, és jelentősen megnőtt a befogadóképessége. Hetmansága idején 2000 beiratkozottnak nyílt lehetősége az akadémián való tanulásra. Szemben a sztarsinával és az egyházzal, a cserny aggodalommal figyelte a hetman tevékenységét. A sztarsinának tett engedményei következtében szembe fordultak vele a zaporozsjeiek, amely egészen odáig vezetett, hogy 1692-ben Petro Ivanenko Petrik felkelést szervezett a hetman ellen. Petrik megnyerte a tatárok támogatását, a krímiek azonban Zaporozsjéban kezdtek fosztogatni, így a felkelés lényegében hamvába halt. Mazepa legnagyobb érdeme abban állt, hogy egyaránt képes volt a saját és Ukrajna érdekeit képviselni, illetve a Moszkvával való jó kapcsolatot fenntartani. Amikor I. Péter trónra került, a hetman támogatásáról biztosította. A kozákok részt vettek Moszkva oszmán- és tatárellenes hadjárataiban, és segítségükkel az oroszok 1696-ban bevették Azov (város) erődjét, aminek köszönhetően kijutottak az Azovi- és a Fekete-tengerre. Az idősödő hetman rendszeresen ellátta hasznos tanácsokkal a fiatal, még tapasztalatlan cárt, ami azt eredményezte, hogy egyfajta „baráti” viszony alakult ki közöttük. Az orosz tisztviselők úgy értékelték, hogy „soha egyetlen hetman sem volt ilyen segítőkész és hasznos a cár számára, mint Ivan Sztyepanovics Mazepa”. Az andruszovói béke értelmében Lengyelországhoz került jobb parti ukrán területek megszerzése a bal parti hetmanok dédelgetett álma volt. Amikor 1704-ben a svédbarát Leszczynski Szaniszló került a lengyel trónra, a cár felszólította Mazepát, hogy menjen a jobbparti Ukrajnába és segítse vissza a trónra a Romanovokkal szövetséges II. Ágostot. A parancs teljesítése mellett a hetman egyesítette Ukrajnát kvázi a cár nevében. Ezzel ismét tanújelét adta annak, hogy képes összeegyeztetni érdekeit és kötelezettségeit. A fordulat A cár és Mazepa kapcsolatában a fordulópontot a nagy északi háború jelentette. A kezdeti kudarcok hatására I. Péter cár nagyfokú modernizációba kezdett a hadsereg, a kormányzat és a társadalom területén. Minden eddiginél nagyobb fokú centralizációt tűzött ki célul, ami veszélybe sodorta a Hetmanátus – 1654-ben garantált – autonómiáját. A háború során a cár soha nem látott követelésekkel fordult Ukrajnához. Mindenekelőtt Moszkva elvárta, hogy a kozákok kizárólagosan a cár érdekei szerint cselekedjenek. Ahelyett, hogy otthonukban küzdöttek volna a hazájukat veszélyeztető lengyel, tatár és oszmán ellenségeikkel, az ukránok arra kényszerültek, hogy a távoli Livóniában, Litvániában és Lengyelország középső területein ütközzenek meg a modern svéd hadsereggel. Ezen összecsapások során egyértelművé vált, hogy a kozákok nem sok eséllyel néznek szembe a modern, hivatásos európai hadseregekkel. Közel 40 ezer kozák harcolt távol az otthonától, és az évenkénti emberveszteségük ezredenként akár a 60-70%-ot is elérhette. 1705-ben I. Péter a modern hadviseléshez szokott orosz és német katonatiszteket nevezett ki az ukrán ezredek élére, akik alsóbbrendű katonai egységenként szinte „ágyútöltelékként” kezelték a kozákokat. Egész Ukrajna területén nagyszámú orosz haderő tartózkodott, hódítóként viselkedve a helyi lakossággal szemben. A legnagyobb csapásként az a hír érintette a kozákokat, mely szerint I. Péter fel akarja oszlatni a hagyományos kozák alakulatokat, és az európai hadsereg-modellnek megfelelően kívánja azokat újraszervezni. A sztarsina és a hetman számára is a legnagyobb bűnnek számított – még ha az orosz cár követi is el – a kozák tradíciók megsértése. Mazepa számára ekkor érkezett el az idő, mikor belátta, hogy a továbbiakban már nem képes összeegyeztetni saját maga és Ukrajna érdekeit a cár érdekeivel. Sokként érte a hetmant, amikor a cár kivonta a Zaporozsjei Hadat a hetman közvetlen irányítása alól és Alekszandr Mensikov parancsnoksága alá helyezte. További híreket kapott arról, hogy Moszkva az ukrán önkormányzati jog felszámolására törekszik, és a Hetmanátust az orosz vajdák hatáskörébe kívánja vonni. Mazepa árulása A svéd csapatok 1707-ben megindították támadásukat. Ukrajna a svéd betöréstől való fenyegetettség reális közelségébe került, ezért a hetman segítségért fordult a cárhoz. I. Péter azonban a legkritikusabb pillanatban megtagadta a segítségnyújtást. Moszkva részéről ez a lépés jelentette az utolsó cseppet a pohárban Mazepa számára. A hetman úgy értékelte az eseményt, hogy az 1654-es perejaszlavi egyezmény már nem tekinthető kölcsönösen előnyösnek, ezért rá és a Zaporozsjei Hadra nézve a továbbiakban nem kötelező. 1708 februárja és márciusa között titkos svéd-ukrán tárgyalásokra került sor. Ezek során Mazepa segítségnyújtási kötelezettséget vállalt a svédek Moszkva elleni hadjárata esetén, illetve magára vállalta a svéd sereg ellátását is. A megbeszélt haditervvel ellentétben XII. Károly Ukrajnát tette főhadszíntérré. Ennek a lépésnek a következtében a hetmannak nem maradt sok ideje végiggondolni a lehetséges alternatívákat. 1708. október 24-én a sztarsina a svéd szövetség mellett döntött, így Mazepa 15 ezer kozákjával csatlakozott XII. Károly seregéhez. Az egyezményt, melynek értelmében a hetman a svédek mellé állt, a következő év tavaszán, 1709. március 28-án kötötték meg. Ebben a svéd uralkodó ígéretet tett arra, hogy addig nem köt békét Moszkvával, amíg nem biztosítja Ukrajna különállását. Néhány nappal az „árulást” követően Alekszandr Mensikov lerohanta a hetmani központot, Baturint és mintegy 6000 kozákot – férfiakat, nőket, gyermekeket – lemészárolt. Miután a baturini mészárlásnak híre ment, és az orosz terror végigsöpört Ukrajna városain, Mazepa lehetséges támogatói lemondtak a hetmanhoz való csatlakozásról. Mindeközben I. Péter utasította a sztarsinát, hogy nevezze ki Ivan Szkoropadszkijt hetmanná. 1708. november 11-én ez meg is történt. A XII. Károly táborában állomásozó Mazepa egy meglepőnek tekinthető szövetségesre tett szert. Megelégelve az oroszok tatárellenes politikáját, 8000 zaporozsjei kozák csatlakozott a svéd sereghez és a hetmanhoz 1709 tavaszán. Ezért azonban súlyos árat fizettek, ugyanis májusban az orosz erők lerombolták a Szicset, a cár pedig elrendelte az összes elfogott zaporozsjei kozák kivégzését. Amúgy a svéd szövetség sem volt túl hasznos Ukrajna számára, mert az éhező és rongyos svéd katonák gyilkosságokkal tudták csak kikényszeríteni, hogy a parasztok a megmaradt élelmiszerkészleteiket (amiket az oroszok még nem pusztítottak el) átadják nekik. Ennek következtében a fehérorosz és ukrán vidékeken svédellenes felkelésekre került sor. A döntő összecsapásra 1709. június 28-án került sor Poltavánál. I. Péter győzelme bebiztosította Moszkva számára a Baltikum feletti ellenőrzést, az ukránok sorsát pedig megpecsételte. Ezzel a vereséggel elillant az önállóság minden illúziója, és innentől kezdve már csak idő kérdése volt, hogy mikor szippantja magába egész Ukrajnát az ekkor megszületett Orosz Birodalom. A maradék svéd-kozák erőket az orosz-ukrán csapatok szörnyű dühvel üldözték végig Ukrajnán, míg elérték a Török Birodalom határát, ahol egy török hadtest elfogta a svédek maradványait szeptemberben. Mazepa röviddel ezután a törökök foglyaként meghalt a moldvai Benderiben. A Mazepa-kép az ukrán és az orosz történetírásban Az orosz polgári történetírók – mint például Szolovjov, Kljucsevszkij – tradicionálisan árulóként kezelik Mazepát, amiért cserbenhagyta I. Pétert és átállt XII. Károly svédjeinek oldalára. Ennek az oka abban keresendő, hogy Ukrajnát az „egy és oszthatatlan” orosz birodalom részeként kezelték, és az, hogy Mazepa egy külső hatalomhoz fordult, egyértelműen árulásnak tekintendő a szemükben. A Nyugat orosz történészeinek Mazepa-képét jól szimbolizálja Michael Florinsky, a Columbia Egyetem egyik professzorának véleménye: „Mazepát – aki az orosz történetírás szerint egy aljas áruló volt – hazájának védelme irányította, amely önmagában tiszteletet követel, a mód, azonban, amellyel ezt megvalósítani kívánta, egyikévé teszi őt a leggátlástalanabb történelmi figuráknak”. A szovjet történetírók folytatták az orosz polgári történetírás tradícióját a kérdés tekintetében. A Soviet Encyclopedia of the History of the Ukraine a Mazepa szócikket a következőképpen kezdi: „Ivan Sztyepanovics Mazepa (1644–1709), az ukrán nép elárulója”, egy másik mű, a History of the Ukrainian SSR pedig a következőt írja a hetmanról: „Mazepa, akinek neve a hűtlenség és árulás szinonimájává vált a történelemben”. A 19. század második felének ukrán történetírásában – Kosztomarovnál, Kulisnál – azért tekintik Mazepát árulónak, mert a sztarsina érdekeinek megfelelően cselekedett, és nem az egész ukrán nép érdekeit tartotta szem előtt. Más ukrán történészek – mint például Hrusevszkij, Ohloblin, Lipinszkij – újraértékelték Mazepa cselekedeteit. Náluk Mazepa mint nemzeti hős jelenik meg, aki – érzékelve az oroszok túlzott elnyomásra törő politikáját – más nemzetek szövetségének megnyerésével igyekezett Ukrajna függetlenségét biztosítani. 20. századi politikai aktivisták – többek között az OUN ideológusa, Dmitro Doncov – mindenféle kritika nélkül magasztalták fel a hetman tevékenységét. A 20. század közepére Mazepa az Ukrajna függetlenségéért vívott harc szimbolikus alakjává vált. Mazepa alakja a művészetekben Sorsa számos festőt, írót és zeneszerzőt megihletett: Théodore Géricault - Mazeppa (1823) Eugène Delacroix - Mazeppa (1824) George Byron – Mazeppa (1818) Victor Hugo – Mazeppa (1829) Liszt Ferenc – Mazeppa, transzcendens etűdök No.4 ( S.139 /4, 1826) Liszt Ferenc – Mazeppa, szimfonikus költemény ( S.100 , 1851) Pjotr Iljics Csajkovszkij – Mazeppa , opera (1884) Alekszandr Szergejevics Puskin – Poltava (1829) Juliusz Słowacki – Mazeppa (1840) Transzformáció (genetika) A transzformáció gének bejuttatása a recipiens szervezetbe tisztított DNS segítségével. Ezt módszert alkalmazták a géntérképezéskor is. Napjainkban a rekombináns DNS-technika ("génsebészet") által legszélesebb körben alkalmazott módszerek egyike. A transzformálás lépései Először kompetens sejteket kell létrehozni, mert csak ezek képesek a létrehozott rekombináns DNS-molekulákat (általában plazmid vagy fágvektor) befogadni. A leggyakoribb kompetens sejtek A gyakorlatban legtöbbet az Escherichia fajokat, elsősorban a E. Coli különböző mutánsait alkalmazzák (pl.: BL21-Gold, BL21-C+Ril, stb.). Kínai hegyimacska A kínai hegyimacska (Felis silvestris bieti) a macskafélék családjába tartozó vadmacska alfaja. Korábban külön fajnak tartották, azonban újabb kutatási eredmények ezt megcáfolják. Előfordulása Kína területén honos, jelenlegi Tibet, Qinghai és Szecsuan tartományban fordul elő. Főleg a magashegységi lombhullató és bambuszerdők lakója, akár 3000 méternél magasabban fekvő területeken is megél. Megjelenése Testhossza 65-85 centiméter, emellett farka hossza 30-40 centiméter, tömege 4-9 kilogramm. Szőre homokszínű, hasi oldalán világosabb, farkát sötétebb gyűrűk övezik. Életmódja Éjszakai ragadozó, rágcsálókkal, pocoknyúlfélékkel, madarakkal táplálkozik. Szaporodása A nőstény egyszerre 2-4 kölyköt ellik. Gulfstream V A Gulfstream V nagy hatótávolságú üzleti magánrepülőgép, a Gulfstream Aerospace cég által gyártott család tagja, mely számos repülési rekordot tart. Előnyös tulajdonságai miatt számos kormány alkalmazza kiemelt személyek szállítására, többek között a kuvaiti királyi családot is ilyen gépek szállítják. A 15 méter hosszú, 2,2 méter széles és 1,8 méter magas utaskabin elég tágas és kellőképpen módosítható a VIP vendégek részére. A típus 2002-ben komolyabb ráncfelvarráson esett át, korszerűbb avionikával és kényelmesebb kabinnal látták el. C–37A Kedvező tulajdonságai miatt felderítő és kémrepülőgépként is alkalmazzák, az USAF C–37A néven vette lajstromba. Ebben az esetben némileg megváltoztatják a tulajdonságait, és felszerelését. A mobiltelefonok és egyéb informatikai rendszerek lehallgatását lehetővé tévő felszerelést a törzs alatt helyezik el, a szárny előtt, jellegzetes bulba orr kinézetet kölcsönözve a gépnek. 2010. március 17-én izraeli kémrepülőgépek a Ferihegyi repülőtér légterében "gyakorlatot" tartottak, amiről azonban a hazai titkosszolgálatok (hivatalosan) nem tudtak. Ennek következtében a légügyi hatóság vezetőjét leváltották. Egyes vélemények szerint ez a manőver az Egyesült Államok és Izrael külpolitikai játszmájának része volt, míg mások konkrét célt emlegetnek. Ezektől függetlenül nem sikerült megnyugtató magyarázatot találni arra, hogy mit is keresnek idegen, nem NATO tag katonai repülők egy szuverén ország légterében, még ha csak gyakorlatozás céljából is érkeznek. Alkalmazók Utasszállítóként felhasználók Amerikai Egyesült Államok Kuvait Kína Katonai alkalmazók Izraeli Légierő Japán Légi Véderő Kuvaiti Légierő Szaúdi Királyi Légierő Görög Légierő Görög Légierő Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje Tuzsa Tuzsa (oroszul: Тужа) városi jellegű település Oroszország Kirovi területén, a Tuzsai járás székhelye. Lakossága: 4568 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése A Kirovi terület délnyugati részén, Kirov területi székhelytől 219 km-re, a Tuzsinka folyó partján terül el. A legközelebbi vasútállomás kb. 100 km-re északra van, a transzszibériai vasútvonal északi ágán fekvő Kotyelnyics. Története 1702-ben keletkezett, amikor I. Péter orosz cár rendeletére templomot építettek. A Voszkreszenszkij-templom (Feltámadás-templom) körül kialakult falut a templomról nevezték el (Voszkreszenszkoje), később Pizsemszkoje (1818), majd egy újabb névváltoztatás után, 1935-ben Tuzsa lett. 1929-től két évig járási székhely volt, majd a járást megszüntették. 1935-ben újra létrehozták, 1959-ben ismét megszüntették, illetve 1966-ban létrehozták. Tuzsa faluból 1971-ben lett városi jellegű település. Ockholm Ockholm település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Jerzy Kukuczka Jerzy Kukuczka (Katowice, 1948. március 24. – Lhoce (déli fal), Nepál, 1989. október 24.) világhírű lengyel hegymászó. A második ember a világon, aki mind a tizennégy, nyolcezer méter fölötti hegycsúcsot megmászta Reinhold Messner után. Ezt a megtisztelő címet 1987. szeptember 18-án érdemelte ki, a Sisapangma meghódításával. A 14 nyolcezres története Kukuczkáról sokan mondják, hogy a valaha élt magashegyi mászók közül a legjobb volt. Bárki másnál rövidebb időszakasz, nyolc év alatt mászta meg mind a tizennégy nyolcezres csúcsot. Kitalált és megmászott tíz új utat, a többi négy hegycsúcson pedig első téli mászóként járt, így teljesítménye legalább olyan értékű, mint az összes nyolcezres megmászását elsőként teljesítő Messneré. Ami igazán bámulatossá teszi ezt a tényt, az az, hogy minden mászásakor nagyon szegény felszereléssel volt ellátva, s az akkori Lengyelországtól sem kapott támogatást, s nem voltak szponzorai sem. 1979 – Lhoce - normál útvonal 1980 – Mount Everest - új útvonal 1981 – Makalu - új útvonal, egyedül 1982 – Broad Peak - normál útvonal, alpesi stílus 1983 – Gasherbrum II - új útvonal, alpesi stílus 1983 – Gasherbrum I - új útvonal, alpesi stílus 1984 – Broad Peak - új útvonal, alpesi stílus 1985 – Dhaulagiri - első téli meghódítás 1985 – Cho Oyu - első téli meghódítás, új útvonal 1985 – Nanga Parbat - új útvonal 1986 – Kancsendzönga - első téli meghódítás 1986 – K2 - új útvonal, alpesi stílus 1986 – Manaslu - új útvonal, alpesi stílus 1987 – Annapurna I. - első téli meghódítás 1987 – Sisapangma - új útvonal, alpesi stílus Halála 1989-ben, amikor a Lhoce déli falán mászott, 8200 méteres magasságban lezuhant. Halálának oka az volt, hogy egy katmandui piacon használt kötelet vett, ami nem bírta a megterhelést, elpattant, Kukuczka pedig lezuhant. Szabó Ilona (labdarúgó) Szabó Ilona (Fehérgyarmat, 1971. szeptember 28. –) válogatott labdarúgó, csatár. Az 1994–95-ös idény gólkirálya volt 26 góllal. Pályafutása A válogatottban 1995 és 2002 között 34 alkalommal szerepelt a válogatottban és tíz gólt szerzett. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1999–00 gólkirály: 1994–95 (26 gól) Statisztika Mérkőzései a válogatottban Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek. Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h.u. – hosszabbítás után. Szabó Imre (eszperantista) Szabó Imre ( ? (, 1952. március 2. ) a Magyarországi Eszperantó Szövetség elnöke, nyomdász, mérnök, tanár, író, műfordító. Élete 1970-ben érettségizett Keszthelyen a Vajda János Gimnáziumban. A Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskola gépgyártás-technológia szakán, a műanyagfeldolgozó techn. ágazatán üzemmérnök diplomát szerzett 1973-ban, majd elvégezte a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola Műszaki tanár kiegészítő szak gépész műszaki tanár képzést 1977-ben. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott és Általános Nyelvészet Szakán eszperantó szakos előadói diplomát kapott 1984-ben. 2001–2005 között a TIMP Kiadó és Nyomdaipari Szolgáltató Kft. nyomdai telephelyén a nyomdai előkészítő részleg vezetője, PPKE BTK Szociológia Intézetben tanársegéd, Loisir Könyvkiadó Kft. vezetője és az ELTE BTK Néprajzi Intézet – Folklore Tanszék intézetében tanársegéd. Tagságai Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár ; Néprajzi Társaság, Budapest ; Anyanyelvi Teljesítménymérő Munkacsoport, Marosvásárhely ; Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest ; Művei Kion scii por organizi nian movadon. Diskutmaterialo ; szerk. Szabó Imre; Hungara Esperanto-Associo, Bp., 1977-1982 Attila József: Urboronda nokto – eszperantó fordítások, 1986 - ISBN 963 571 169 7; Attila József: Purakore – eszperantó fordítása, 2006 – ISBN 978-963-87500-0-6; Publikációk Az elemisták helyesírása a szórványban. In.: Közoktatás. 1997. VIII. évf. 9. 8-9.; Cikkek, tudósítások a „Romániai Magyar Szó”-ban 1997-1998-as években; „Én Istenem, hová leszünk…” A moldvai csángókról. In.: Hungarian Heritage. 3. évf. 1-2. 113-114. – filmrecenzió angol nyelven; Domokos Pál Péter királysága. In.: Hungarian Heritage. 3. évf. 1-2. 114-115. – filmrecenzió angol nyelven; Boszorkányos dolgok. In.: Gyopár. 2003. 2-3. A kisebbségi nyelvtervezés egy közvetett formája, a közéleti nyelvhasználat szabályozása és ennek visszhangja a kolozsvári román és magyar napi sajtóban. In.: Artes Populares 19. 213-236. – esettanulmány francia nyelven. A kisebbségi nyelvtervezés egy közvetett formája, a közéleti nyelvhasználat szabályozása és ennek visszhangja a kolozsvári román és magyar napi sajtóban. In.: Néprajzi Látóhatár. 2004. 3-4. 113-138. – esettanulmány magyar nyelven. Színjátékszerű szokás – falusi amatőr színjátszás a funkciók tükrében. In.: Keresztény Szó. 2006. november. Szeretet próbája – nevelés bírája. A karácsonyi étel funkciói Gödemesterházán. In.: Vasárnap Katolikus Hetilap, Kolozsvár. 2006. 52-53. december 24. A kultúra performatív alakzatai. In.: Folcloristica 10. 2007. 161–170. Performatív alakzatok a paraliturgikus cselekvésekben. In.: Úton. Tanulmányok Tomka Miklós tiszteletére. PPKE Szociológia Intézet, 2007. 235–249. Szentek földjén, Bekecsalján. In.: Gyopár. 62. évf. 2007. 2. 7-8. Irodalmi publikációk Hungara Vivo újságban cikkek, novella- és versfordítások, keresztrejtvény szerkesztés – 1982-1989; Budapesxta Informilo főszerkesztője – 1987-1990; Fonto (Brazília) versek, versfordítások – 1983-1985; Tekintet versek, fordítások - 19xx ?? Polísz versek – 1997-2008; Kulturális örökség, kulturális párbeszéd konferencia – Debrecen. Bilingvizmus Konferencia – Bukarest. Fiatal Néprajzkutatók Konferenciája; Kriza János Néprajzi Társaság – Kolozsvár . Néprajzi-antropológiai filmek A moldvai csángókról – rövid ismertető, 25’ BETA – sugározta az M1-es csatorna 1998-ban (a filmet Dr. Tari János operatőrrel és néprajzossal együtt forgatták, ő terepszakértőként és szerkesztőként, rendezőasszisztensként gondozta az anyagot) Temetkezési szokások a moldvai csángóknál – montázs, 15’ BETA – a filmet 1998-ban mutatták be, Bruxellesben. „Én Istenem, hová leszünk…” A moldvai csángókról. – történelmi és néprajzi ismertető, 52’ BETA – sugározta az M-es csatorna 2000-ben; 154B busz (Budapest) A budapesti 154B jelzésű autóbusz a Gazdagréti tér és az Infopark (Pázmány Péter sétány) között közlekedik, egy irányban. A járatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemelteti. Története A 2008-as paraméterkönyv előtt a Kispest, Határ út és Kispest, Ady Endre út között közlekedett 154B jelzésű autóbusz, útvonalán ma a 199-es busz közlekedik. 2014. szeptember 1-jén a 153-ast két járatra osztották: 153-as jelzéssel a korábbi útvonalán, 154-es jelzéssel pedig az Etele úton át közlekedett. 2016. június 4-étől a 154-es útvonala jelentősen módosult, Kelenföld vasútállomás után a Budaörsi út – Nagyszőlős utca útvonalon éri el Újbuda-központot. A Neumann János utcáig a reggelente közlekedő 154B jelű járatok mennek tovább. Az 1-es villamos vonalán zajló vágányfelújítási munkálatok miatt 2018. július 9-étől a Pázmány Péter sétányig közlekedik, a Neumann János utca végállomást nem érinti. Innen továbbindul 153-as jelzéssel a Népligetig meghosszabbított útvonalon. Az eredeti forgalmi rend helyreállításával a Neumann János utcai végállomása az Infopark (Pázmány Péter sétány) nevet kapta. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között az azonos útvonalon közlekedő 154-es busz nincs feltüntetve. Opanci (Lovreć) Opanci falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Lovrećhez tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 43, közúton 61 km-re keletre, Makarskától légvonalban 21, közúton 36 km-re északra, községközpontjától 1 km-re délre a dalmát Zagora területén, Imotska krajina nyugati részén fekszik. Története A középkorban az egyik nagy horvát nemzetség az Opanakok birtoka volt, róluk kapta a nevét a település. A 15. század második felében Vladko Opanak kenéz 44 családot és 18 nőtlen férfit telepített be broćnoi birtokára. Egy 1477-ben kelt török dokumentum neveiket is felsorolja. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békével 1718-ban történt meg. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 635, 1910-ben 1327 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. A lakosság elvándorlása az 1960-as évektől vette kezdetét. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága rohamosan csökkent. 2011-ben a településnek 321 lakosa volt. Vári György (labdarúgó) Vári György (1937 –) labdarúgó, csatár. Pályafutása A Vasas csapatában mutatkozott be az élvonalban 1957. október 13-án a Ferencváros ellen ahol csapata 3–2-es vereséget szenvedett. Két idény alatt mindössze tíz mérkőzésen lépett pályára és három gólt szerzett. 1959 és 1962 a Győri Vasas ETO, 1962 és 1964 között a Pécsi Dózsa játékosa volt. 1965-ben az akkor másodosztályú Diósgyőrhöz szerződött. 1965. november 14-én az MNK döntőben a Győri Vasas ETO-tól 4–0-s vereséget szenvedett csapata. Az 1966-os idényben az élvonalba visszajutott csapatban csak két alkalommal jutott szóhoz. 1967-ben visszaszerződött a fővárosba a VM Egyetértéshez. Élvonalbeli pályafutását itt fejezte be 1969. szeptember 3-án az Egri Dózsa ellen, ahol csapata 3–0-s győzelmet aratott. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 4.: 1958–59 Magyar Népköztársasági Kupa (MNK) döntős: 1965 Gare de Biache-Saint-Vaast Gare de Biache-Saint-Vaast vasútállomás Franciaországban, Biache-Saint-Vaast településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs-Lille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Rœux Gare de Vitry-en-Artois Paley-gráf A matematika, azon belül a gráfelmélet területén a Paley-gráfok olyan sűrű, irányítatlan gráfok, melyek egy megfelelő véges test azon elempárjainak összekötésével keletkeznek, melyek egy kvadratikus maradékban (nem nulla négyzetelemben) különböznek. A Paley-gráfok konferenciagráfok végtelen családját alkotják, melyek szimmetrikus konferenciamátrixok végtelen családjához vezetnek. A Paley-gráfok lehetővé teszik a gráfelméleti eszközök alkalmazását a számelmélethez tartozó kvadratikus maradékokon, egyéb érdekes tulajdonságaik miatt pedig a gráfelméletben szélesebb körben is alkalmazzák őket. A Paley-gráfok Raymond Paley-ről kapták nevüket. Szorosan kapcsolódnak a kvadratikus maradékokból Hadamard-mátrixokat előállító Paley-féle konstrukcióhoz (Paley 1933). A Paley-gráfokat egymástól függetlenül (Sachs 1962) és (Erdős & Rényi 1963) is bevezette. Sachst az önkomplementer tulajdonságuk érdekelte, míg Erdős és Rényi a szimmetriáikat tanulmányozták. Az irányított Paley-gráfok (Paley-digráfok) a Paley-gráfok irányított analógiái, melyek antiszimmetrikus konferenciamátrixokhoz vezetnek. Ezeket (Graham & Spencer 1971) vezette be (függetlenül Sachs, Erdős és Rényi munkáitól) olyan tournamentek konstrukciós módszereként, melyek egy korábban csak véletlen tournamenteknek tulajdonított jellemzővel rendelkeznek: egy irányított Paley-gráfban a csúcsok minden kis részhalmazát valamely más csúcs dominálja. Definíció Legyen q olyan prímhatvány, melyre q ≡ 1 (mod 4). Tehát q vagy egy pitagoraszi prím (prím, ami kongruens 1 mod 4) vagy egy páratlan, nem pitagoraszi prím páros hatványa. A q kiválasztási módjából következik, hogy a q rendű véges testben, Fq-ban a −1 elemnek létezik négyzetgyöke. Ekkor legyen a gráf csúcshalmaza, V = Fq, az élhalmaz pedig: Ha az E tartalmaz egy {a,b} párat, az a két elem bármely sorrendjében szerepelhet. Mivel a − b = −(b − a), és −1 egy négyzet, a − b pontosan akkor lehet négyzet, ha b − a is négyzet. Definíció szerint a G = (V, E) a q rendű Paley-gráf. Példa Ha q = 13, az Fq test egyszerűen a moduláris aritmetika modulo 13-mal. A következő számok rendelkeznek négyzetgyökkel mod 13: ±1 (±1 négyzetgyökei az +1-nek, ±5 a − 1-nek) ±3 (±4 négyzetgyökei a +3-nak, ±6 a − 3-nak) ±4 (±2 négyzetgyökei a +4-nek, ±3 a − 4-nek). Tehát a Paley-gráfban a [0,12] egész számoknak megfeleltetünk egy-egy csúcsot, és minden ilyen csúcsot a hozzá tartozó x egész szám hat szomszédjával kötjük össze: x ± 1 (mod 13), x ± 3 (mod 13) és x ± 4 (mod 13). Tulajdonságok A Paley-gráfok önkomplementer tulajdonsággal rendelkeznek: bármely Paley-gráf komplementere izomorf az eredeti gráffal, például azon leképezés útján, ami az x csúcsot xk (mod q )-ba viszi, ahol k bármely nemmaradék mod q ( Sachs 1962 ) . Ezek a gráfok erősen regulárisak , a következő paraméterekkel: A Paley-gráfok sajátértékei (1 multiplicitással) és (mindkettő multiplicitással), és a kvadratikus Gauss-összeggel számíthatók ki. Ha q prím, az i ( G ) izoperimetrikus számra a következő korlátok ismertek: Ha q prímszám, a hozzá tartozó Paley-gráf egy Hamilton-körrel rendelkező cirkuláns gráf . A Paley-gráfok kvázi-véletlenszerűek (Chung et al. 1989): az a szám, ahányszor az összes lehetséges konstans rendű gráf megjelenik egy Paley-gráf részgráfjaként (nagy q értékek felé tartva) megegyezik a véletlen gráfokéval , és a nagy csúcshalmazok éleinek átlagos száma is megegyezik a véletlen gráfokban mért értékkel. Alkalmazások A 13 rendű Paley-gráf könyvvastagsága 4 és sorba állítási száma (queue number) 3. A 17 rendű Paley-gráf az legnagyobb olyan G gráf (és egyedi a maga nemében), amire igaz, hogy sem G , sem G komplementere nem tartalmazza a 4 csúcsú teljes gráfot részgráfként (Evans et al. 1981). Ebből az következik, hogy a Ramsey-szám , R (4, 4) = 18. A 101 rendű Paley-gráf a jelenleg ismert legnagyobb G gráf, amire igaz, hogy sem G , sem G komplementere nem tartalmazza a 6 csúcsú teljes gráfot részgráfként. Sasukara et al. (1993) a Paley-gráfok segítségével általánosítja a Horrocks–Mumford-nyalábok konstrukcióját. Irányított Paley-gráfok Legyen q olyan prímhatvány, melyre q ≡ 3 (mod 4). Ekkor a q rendű véges testben, Fq-ban, −1-nek nincsen négyzetgyöke. Ebből következően az Fq minden (a,b) párja közül (ahol a és b különböző) vagy a − b, vagy b − a négyzetszám, de sohasem mindkettő. Az irányított Paley-gráf az az irányított gráf, melynek csúcshalmaza V = Fq, irányított élhalmaza pedig A Paley-digráf mindig tournament, hiszen a különböző csúcsok között mindig csak egyetlen irányba húzódik irányított él. Az irányított Paley-gráf segítségével el lehet jutni néhány antiszimmetrikus konferenciamátrix és bisík megszerkesztéséhez. Génusz A 13 rendű Paley-gráfban minden csúcsnak hat szomszédja van, melyek egy kört alkotnak; tehát a gráf lokálisan körgráf. Ezért ez a gráf beágyazható egy tóruszba mint Whitney-háromszögelésként, amikor a beágyazás minden tartománya háromszög és a gráf minden háromszöge egy tartomány. Általánosabban, ha a q rendű Paley-gráf beágyazható úgy, hogy minden tartomány háromszög legyen, az eredményül kapott felület génusza az Euler-karakterisztika alapján kiszámítható: . Mohar (2005) sejtése szerint a minimális génuszú felület, amibe egy Paley-gráf beágyazható akkor van közel ehhez a korláthoz, ha q négyzetszám, és keresi a korlát további általánosítását. Specifikusabban, Mohar sejtése szerint a négyzetszám rendű Paley-gráfok beágyazhatók génuszú felületekbe, ahol az o(1) tag q bármilyen függvénye lehet, ami nullához tart, ha q végtelenbe tart. (White 2001) a 9 rendű Paley-gráf egy tóruszra 3×3-as négyzetrácsba beágyazását általánosítva, a q ≡ 1 (mod 8) rendű Paley-gráfok olyan beágyazásait találta, melyek erősen szimmetrikusan és önduálisak. White beágyazásainak génusza azonban a Mohar sejtésében szereplő korlátnál körülbelül háromszor magasabbak. A99-es autópálya (Németország) Az A99-es autópálya (németül: Bundesautobahn 99) egy autópálya Németországban. Hossza 53,5 km. Dan Keczmer Dan L. Keczmer (Mt. Clemens, Michigan, 1968. május 25. –) amerikai profi jégkorongozó. Pályafutása Az 1986-os NHL-drafton választotta ki a Minnesota North Stars a tizedik kör 201. helyén. A Lake Superior State Universityn játszott még további négy szezont és az 1990–1991-es IHL szezonban debütált mint profi a Kalamazoo Wings csapatában. Ugyan ebben az évben kilenc mérkőzésen lépett pályára az NHL-ben. 1991-ben a San Jose Sharks-hoz csatlakozott sok North Stars játékossal együtt az 1991-es NHL-szétosztó és bővítő-draft miatt. Mielőtt a szezon elkezdődött volna a Sharks elcserélte őt Dean Evason-ért a Hartford Whalersszel. Ez után játszott még a Calgary Flamesben, a Dallas Starsban és a Nashville Predatorsban. 2000-ben vonult vissza. 235 NHL mérkőzésen játszott. Nyolc gólt és 38 asszisztot jegyzett. Játszott még 12 rájátszás mérkőzésen. A válogatottban Első nagy világeseménye az 1990-es jégkorong-világbajnokság volt. Ekkor az amerikai válogatottal az ötödik lett. 1991–1992 között 51-szer szerepelt a válogatottban. Utoljára az 1999-es jégkorong-világbajnokságon játszott a válogatottban. Díjai NCAA-bajnok: 1988 NCAA legjobb védekező védő: 1990 NCAA Második All-Star Csapat: 1990 Hynčina Hynčina település Csehországban, Šumperki járásban. Hynčina Maletín, Zábřeh, Kosov, Hoštejn, Krchleby, Nemile, Tatenice, Staré Město, Koruna és Třebařov településekkel határos. Lakosainak száma 187 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Seoca (Omiš) Seoca falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik. Fekvése Splittől légvonalban 30, közúton 37 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 17 km-re északkeletre, Poljica középső részén, a Cetina nagy kanyarulata és a Mosor-hegység napsütéses oldala által határolt területen fekszik. A falu felett északnyugatra emelkedik a Mosor-hegység 642 méter magas része a Kom, valamint az 566 méter magas Orjak. Itt halad át az A1-es autópálya. Története Seoca első lakói a szomszédos Kostanje területéről érkezett pásztorok voltak, akik az itteni hegyi legelőkön legeltették nyájaikat. Első lakhelyeik fából, vesszőből és földből épített és szalmával fedett kunyhók voltak, melyeket selcának vagy seocának neveztek. Ebből a kifejezésből származik a falu mai neve is. A betelepülés idejét szakemberek legkésőbb 1015-re teszik, amikor III. Krešimir horvát király idejében Poljica betagozódott a horvát államba. E kis házak nyomai azonban nem maradtak fenn. Később házaikat már előbb durván, majd finoman faragott kövekből építették, az építéshez pedig meszet használtak. Erről tanúskodik a Szent Antal templom legrégibb, durván faragott kövekből álló fennmaradt részének építési módja. Az építés idejéről ugyan nem maradt fenn írásos adat, de a maradványok konzerválásával foglalkozott Radoslav Bužančić legkésőbb 13. századinak tartja. Seoca a középkorban része volt a 13. században alapított, úgynevezett Poljicai Köztársaságnak, mely tulajdonképpen egy jelentős autonómiával rendelkező kenézség volt. Poljica kezdetben a horvát-magyar királyok, majd 1444-től a Velencei Köztársaság uralma alá tartozott. Velence nagyfokú autonómiát biztosított a poljicai települések számára. Jogi berendezkedését az 1490-ben kibocsátott Poljicai Statutum határozta meg, mely egyúttal rögzítette határait is. Területe már nagyon korán, 1495 előtt török uralom alá került és csak 1715-ben a velencei-török háború során szabadult fel a török uralom alól. Ezután ismét velencei fennhatóság alá tartozott, de autonómiájának valamely szintjét végig megőrizte. Poljica önállóságát 1807-ben a bevonuló napóleoni francia csapatok szüntették meg. Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban a Habsburgoké lett. 1857-ben 139, 1910-ben 271 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1970-es évek óta lakossága a fiatalok elvándorlása miatt folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 140 lakosa volt. Nevezetességei Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1929 és 1939 között épült és bár a padovai szent tiszteletére szentelték, de Remete Szent Antal is ugyanolyan tiszteletnek örvend a településen. A templom szépen faragott kövekből épült négyszögletes apszissal és piramisban végződő harangtoronnyal. Berendezése csak a háború után készült el, felszentelését 1954-ben végezte Franić püspök. 1977-ben megújították, akkor építették a szembemiséző oltárt. A szentélyben Páduai Szent Antal szobra és Remete Szent Antal képe látható. Mivel a kostanjei plébánia filiája csak vasár- és ünnepnapokon tartanak misét benne. 1998-ban az épület renoválásakor épült az új beton kórus és az udvart övező fal is. A falu régi Szent Antal temploma az új templomtól 150 méterre északkeletre áll. A 18. század első felében építették, első említése Bizzi érsek 1748-as egyházlátogatásakor történt. A templomot 1985-ben megújították. Fából faragott oltárának képén Szűz Mária, Szent Antal, Szent György és egy nem azonosított szent alakja látható. A templom a legújabb kutatások szerint legkésőbb 13. századi eredetű. A település északkeleti részén található egyetlen természeti látványossága a Kretež-hegy oldalában található úgynevezett Török-barlang. A barlangba a déli oldalon levő szűk nyíláson lehet bejutni. Méretei ugyan nem túl nagyok, de mégis nevezetes sztalaktitjairól. Sztalagmitok nem találhatók benne. Mivel kívülről szinte észrevehetetlen régen a lakosság menedékhelyül használta. Kiépített út sem vezetett hozzá, valószínűleg ez is az ellenséggel szembeni védelmet szolgálta. Gazdaság A gazdasági élet alapja a mezőgazdaság, melynek legfontosabb része a szőlőtermesztés volt. Főként a vörös és rozé borok termelése volt jelentős, melynek értékesítése könnyen ment, hiszen jó híre volt és volt utána kereslet. Az adásvétel csak ritkán ment készpénzért, inkább az árucsere volt a jellemző. Az árut szekereken szállították a szomszédos Boszniába, ahonnan a nyári hónapokban gabonát, télen pedig burgonyát és szénát kaptak cserébe. A vevők sokszor házról házra járták a települést és olyan mennyiségben vásárolták fel a bort, hogy Húsvét után az év hátralevő részére egy csepp sem maradt. Fontos termék volt még a cseresznye, a meggy és a füge. Az állattartás területén a juh és a kecske volt a leggyakoribb, általában öt-hat állatot tartott egy háztartás. Háztartásonként egy-egy szarvasmarha is jutott, a módosabbak pedig lovat is tartottak. A szocialista Jugoszlávia idejében a településen megalapították a „Gradac” termelőszövetkezetet. Mivel az árakat ez diktálta, a mezőgazdasági termelés stagnált. Ma lakosság legnagyobb része a közeli városokba, Omišra, vagy Splitre jár dolgozni, míg másik részük jobbára munkanélküli. Minimális földművelés folyik háztartási célokra. 206-os busz (Budapest, 2008–2013) A budapesti 206-os jelzésű autóbusz a Nyugati pályaudvar és a Óbuda, Bogdáni út között közlekedett. A vonalat a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltette. A járműveket az Óbudai autóbuszgarázs állította ki. Munkanapokon este, valamint hétvégén és ünnepnapokon egész nap a 9-es járattal összevonva 109-es jelzéssel közlekedett. Története A 2008-as paraméterkönyv bevezetésének jelentős szempontja volt az azonos viszonylatszámok megszüntetése, ezért a 6-os busz a 6-os villamossal való számütközés miatt szeptember 6-án a 206-os jelzést kapta, valamint munkanapokon 19 órától és hétvégén, illetve ünnepnapokon egész nap a 9-es járattal összevonva 109-es jelzéssel közlekedett. 2013. május 1-jétől a 109-es 9-es jelzéssel egész nap közlekedik, emiatt a 206-os busz megszűnt. Gare de Villaines Gare de Villaines vasútállomás Franciaországban, Villaines-sous-Bois településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Montsoult - Maffliers–Luzarches-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Belloy - Saint-Martin Antay János Antay János (Budapest, 1897– ?) magyar nemzetközi labdarúgó-játékvezető, a székesfővárosi adóhivatal tanácsosa, a Sporthírlap külső munkatársa. Más források szerint Antalics János. Pályafutása Labdarúgóként A Budapesti SE (BSE) tagja. Korának kihívásainak megfelelően az evezős és a vívósportokban is eredményesen szerepelt. Labdarúgó-játékvezetőként Nemzeti játékvezetés Sportvezetőinek javaslatára 1922-től lett az NB I játékvezetője. A nemzeti bajnokság profi kategóriájában tevékenykedett. Sportvezetőként 1917-1919 között a BSE intézője, majd választmányi tagja. A Bírák Testületének tagja, az Országos oktató és Vizsgáztató Bizottságának elnöke. Az MLSZ országos tanácstagja, számvizsgáló. M2 Petőfi TV Az M2 Petőfi TV (2015 és 2017 között Petőfi TV) egy fiataloknak szóló televízióadó, amely az M2 esti műsorsávjában érhető el 2015. március 15. óta, az alapcsomag részeként. 20:15-5:00-ig (napi 9 órában) sugározza műsorát. A fennmaradó időben az M2 gyerekcsatorna műsora látható. A Petőfi TV indulásával az M2 teljesen a fiataloké lett. A csatorna hangjai Bogdányi Titanilla és Endrédi Máté. 2016. május 30-a előtt Kertész Ricsi és Nemes Takách Kata látta el ezt a feladatot. Története Az M2 a Magyar Televízió kettes csatornája volt, mely kezdetben (1973-as indulásától fogva) az M1 műsorszerkezetét egészítette ki illetve ismételte, majd kulturális-ismeretterjesztő adóként funkcionált 2005 és 2010 között. Az M2 2012 decemberétől a nappali órákra (6:00-20:00) gyerekcsatornává alakult, mely elsősorban a 0–12 éves korosztály számára szolgáltatott műsorokat, a fennmaradó műsoridőben (20:00-6:00) pedig a családok és fiatal felnőttek számára kívánt igényes programot nyújtani, ez azonban csak részben valósult meg, mivel a nyolc óra utáni sáv továbbra is az M1 fontosabb műsorait ismételte és régi, befejezett sorozatokat kezdett elölről vetíteni, ahogyan azt a csatorna tette nappal is gyerekcsatornává alakulása előtt. 2014 októberében az MTVA bejelentette, hogy megreformálja az M2 esti műsorrendjét, vagyis egy új, a már sikeres Petőfi Rádió mintájára épülő csatornát indít el, melynek elsődleges célcsoportja az ifjúság. A csatorna indulása éppen egybe esett a közmédia többi csatornájának átalakításával, így a Petőfi TV először 2015. március 15-én este nyolc órától sugárzott adást. 2015. május 27-től a bal felső sarokban lévő logó zöldről fehérre változott. Műsorvezetői Buda Márton – a Petőfi Rádió Talpra magyar műsorvezetője és a Filmklub műsorvezetője Fodor Imre – az Én vagyok itt! riportere Forró Bence – az Én vagyok itt! műsorvezetője és riportere Galán Angéla – a Böngésző és az Én vagyok itt! műsorvezetője és riportere Jakab Márk – az Én vagyok itt! műsorvezetője Juhász Bálint – a Petőfi Rádió Egy estém bárhol műsorvezetője, az Én vagyok itt! riportere Kerekes Péter – az Én vagyok itt! műsorvezetője Mádai Vivien – jelenleg nem dolgozik Rátonyi Krisztina – a Böngésző és az Én vagyok itt! műsorvezetője és riportere Rókusfalvy Lili – a Böngésző és az Én vagyok itt! műsorvezetője Sipos Dávid Günther – Petőfi Rádió Egész úton hazafelé és az Ej, mi a cool műsorvezetője, az Én vagyok itt! riportere Szenes Laura – a Böngésző és az Én vagyok itt! riportere Műsorai A Petőfi TV jelentős részben saját, gyártott tartalommal, élő közvetítésekkel, a fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok műsorba emelésével, filmes és ismeretterjesztő, a fiatalok mindennapjait érintő tartalommal a 16–35 éves korosztály hasznos napi tévéje kíván lenni. A csatorna műsorát a Petőfi Rádió munkatársai készítik, a vezetője Horváth Gergely. Jelenleg futó műsorai Saját gyártású műsorok Böngésző A Petőfi TV adásindító magazinja. A műsorban helyet kapnak a nap legfontosabb közéleti-, bulvár- és médiaeseményei, amelyekkel már minden internetes felület foglalkozik. Ezek mellett nagy hangsúlyt kap a fiatalok véleményének bemutatása akár videóüzenetek, akár helyszíni riportok útján, valamint a témák közötti sok aktuális videoklippel és klip-premierrel színesítik az adást. A műsor utoljára 2016. február 13-án volt a képernyőn. Én vagyok itt! A Petőfi TV március 15-én indult, másfél órás esti magazinműsora a hét minden napján élőben jelentkezik a budapesti A38 Hajóról, az Akvárium Klubból, illetve az ország számos más koncert- és buli- és fesztiválhelyszínéről. A műsorban zenészek legfrissebb munkái és az aktuális koncertkínálat mellett rengeteg más popkulturális érdekességgel találkozhat a néző élőben: divat és dizájn, film és animáció, friss trendek és diktálóik egy helyen. Az A38 hajó színpadán (korábban: Koncertek az A38 hajón) Az A38 hajón felvett koncerteket közvetíti felvételről, kiválogatva a mindig friss, közkedvelt slágereket. Filmklub A fiataloknak szóló filmek teljes levetítése után meghívott hírességek mondják el véleményüket a műről. Adás: minden vasárnap este. Sorozatai Jelenlegi Az élet sava-borsa Családom és egyéb emberfajták Egyszer volt, hol nem volt Rani, a lázadó hercegnő The Killing - Gyilkosság Világunk történelme Zűrös szívügyek Holnap Tali! Violetta (televíziós sorozat) Befejezett Borgiák Camelot Fleming JAG – Becsületbeli ügyek Sikersorozat Szívtipró gimi Twin Peaks (5773) 1989 NO Az (5773) 1989 NO a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1989. július 2-án. Toldi A Toldi Arany János műve, mely ismertté tette alkotóját, s mellyel a költő felkeltette Petőfi Sándor figyelmét is. Keletkezése Arany János 1845-ben kezdte írni az Elveszett alkotmányt, melyet beküldött a Kisfaludy Társaság vígeposz-pályázatára. El is nyerte a pályadíjat, bár Vörösmarty Mihály bírálta hexametereit. Vörösmarty bíráló szavai további munkára késztették Aranyt. 1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatot írt ki. Ezt a pályázatot Erdélyi János készítette elő és az ő javaslatára vették fel a követelmények közé a népies formát. A pályázat szövege: „Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz stb. Forma és szellem népies legyen. Beküldés határnapja: november 26. 1846. Jutalma 15 db arany.” Arany János először szülőfalujában hallott legendákat a híres Toldi Miklósról. Később elolvasta Ilosvai Selymes Péter változatát, ebből kapott ihletet. A Toldi már egyöntetű győzelmet aratott, és nem csak a pályadíjat nyerte meg (1847. február 6-án, amikor a társaság a kitűzött tizenöt aranyat kivételesen húszra emelte), hanem bírálói ámulatát is. Arany egyszerre ünnepelt költő lett, jeles írók figyelme fordult felé, és Petőfi volt az első, aki köszöntésére sietett. Egy évvel később Arany Jánost a Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta. Történet Az Előhangban a költő megidézi Toldi Miklós legendás alakját: Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon, Messziről lobogva tenger pusztaságon: Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben. (...) XII. ének Az Utóhangban Toldi Miklós további sorsára, jellemére, hőstetteire utal a költő. Szereplők Toldi Miklós béreslegények Laczfi Endre, nádor Laczfi serege Toldi György György vitézei Toldi Lőrincné, Miklós és György édesanyja Bence, Toldiék szolgája özvegyasszony Lajos király mészároslegények pesti polgárok Mikola, a cseh vitéz A Toldi népiessége A Toldit Petőfi az általa is képviselt népiesség megnyilvánulásának tartotta. A népiesség mint célkitűzés széles közönség irodalmi kultúráját hivatott szolgálni; mint hangnem két stílusirányzatnak: a romantikának és a realizmusnak ötvözete; és sem Petőfinél, sem Aranynál nem az életmű egészére vonatkozik. Az elveszett alkotmány bonyolult szerkezetű mű; a Toldiban a történet sokkal zártabb, folytonosságát nem töri meg az elbeszélő közbeszólása. Itt már belülről, lélektanilag ábrázolt jellemekkel találkozunk. Csak az Előhang különül el a szövegtől, azáltal, hogy lírai keretbe helyezi a történetet, kiemelve a költő kötöttségét a Szalonta környékén, a nép körében eleven Toldi-mondához. Forrásául Nagy Lajos király korának mondái szolgáltak, köztük Arany szülőfaluja és a környék mondái, valamint Ilosvai Selymes Péter Az híres nevezetes Tholdi Miklos-nak cselekedeteiről és bajnokságáról való história című krónikája. Innen idézte a mottót is az énekek elé. A mű hangvételére hatással volt Petőfi Sándor újfajta, közvetlen népiessége. Érdekességek 2001-ben a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzérme sorozatot jelentetett meg, ifj. Szlávics László tervei alapján, A magyar ifjúsági irodalom alakjai címmel. A 200 forintos címlettel készült emlékérmék egyikén a Toldi illusztrációja látható. Oconto megye (Wisconsin) Oconto megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Wisconsin államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Oconto. Lakosainak száma 37 318 fő (2013. július 1.). Oconto megye Marinette, Brown, Shawano, Menominee, Langlade, Forest és Door megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: 2012-es cannes-i fesztivál A 65. cannes-i fesztivált 2012. május 16. és 27. között rendezték meg, Nanni Moretti olasz színész-rendező elnökletével. A nyitó- és záróeseményének ceremóniamestere Bérénice Bejo francia színésznő volt. A hivatalos versenyprogramban 22 nagyjátékfilm és 10 rövidfilm szerepelt; az Un certain regard szekcióban 20, a Cinéfondation keretében 15, míg versenyen kívül 5 alkotást, valamint különféle tematikus vetítésekbe szervezve további 34 filmet vetítettek. A párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete szekciójában 7 nagyjátékfilmet, 10 rövid- és közepes hosszúságú filmet, valamint különleges előadások keretében további 3 alkotást mutattak be; a Rendezők Kéthete szekcióban pedig 21 nagyjátékfilm, valamint 10 alternatív és fikciós kisfilm vetítésére került sor. A hivatalos válogatásban vetített filmek alkotóinak kétharmada első-, vagy másodfilmes rendező; ez az arány a versenyfilmek szekciójában még magasabb volt. A hivatalos válogatásban tizennégy, a Kritikusok Hete keretében három, míg a Rendezők Kéthete rendezvényen hat rendező mérettette meg magát az Arany Kameráért. A 2012-es fesztivál A fesztivál hivatalos válogatásának listáját 2012. április 19-én, a párhuzamos szekciókét öt, illetve hat nappal később hozták nyilvánosságra. A hivatalos válogatás körül kisebb vita kerekedett. A francia La Barbe feminista csoport néhány színész és rendező tagja vitát provokált a Le Monde hasábjain, elmarasztalva a fesztivál vezetését, mert csak férfi rendezők alkotásait hívták meg a versenybe. A harcias felvetésre másnap Thierry Frémaux, a fesztivál főmegbízottja reagált a L’Express hetilapban; elhárította a szexizmus vádját, egyben elutasította a szakmai érdem nélküli, csupán kvóta lapján történő szelekcióra tett javaslatot. A rendezvénysorozat nyitófilmje Wes Anderson Holdfény királyság című filmdrámája volt, melynek főbb szerepeit Bruce Willis, Edward Norton, Bill Murray, Tilda Swinton és Harvey Keitel játsszák. A fesztiválzáró film a 2012. április 4-én elhunyt Claude Miller "posztumusz" alkotása, a François Mauriac regényéből készült Tékozló szív, Audrey Tautou-val a címszerepben. Az utolsó pillanatban elkészült film meghívásával tisztelegtek a kiváló francia művész előtt. A versenyfilmek közül a legsikeresebbnek az osztrák Michael Haneke Szerelem című filmdrámája bizonyult, a zsűri Arany Pálmával jutalmazta. Nagydíjas lett a Reality, az olasz Matteo Garrone alkotása. A zsűri díját kapta Ken Loach brit rendező francia-brit koprodukcióban készült Szesztolvajok című vígjátéka. A legjobb rendezésért a Felhők felett alkotója, a mexikói Carlos Reygadas vehetett át díjat. Ismét sikeres volt az öt éve már Arany Pálmát nyert román rendező-forgatókönyvíró-producer Cristian Mungiu. A Dombokon túl című filmdrámája elnyerte a legjobb forgatókönyv díját, két női főszereplője, Cosmina Startan és Cristina Flutur pedig megosztva a legjobb női alakítás díját. Ugyancsak több díjjal ismerték el a dán Thomas Vinterberg A vadászat című alkotását: Főszereplője, Mads Mikkelsen a Legjobb férfi alakítás díját vehette át, operatőre, Charlotte Bruss Christensen, a technikai nagydíjat, a rendező pedig az ökumenikus zsűri díját. Az Arany kamerát az amerikai Benh Zeitlin A messzi dél vadjai című alkotása nyerte, amit az Un certain regard szekcióban mutattak be. Az eddigi gyakorlattól eltérően a 65. fesztivál alkalmából nem osztottak ki évfordulós díjat. A díjátadót követően többen azzal vádolták a zsűri elnökét, hogy négy díjat is olyan filmnek ítéltek, amelyek koprodukcióban készültek egy vele is együttműködő vállalattal. A szexista válogatás és részrehajlás vádján felül más kisebb botrányok is borzolták a fesztivál történéseit nyomon követők idegeit, így például több film kifütyülése, vagy a méregdrága fizetős interjúk ügye A fesztivál ez évi díszvendégeként Brazília mutathatta be nemzeti filmgyártását. A hivatalos válogatás keretében négy brazil alkotást vetítettek le: egy új és két klasszikus játékfilmet, valamint a neves zeneszerző, Antônio Carlos Jobim (Tom Jobim) életét és munkásságát dokumentumokkal bemutató filmrapszódia, melynek társrendezője a zenész unokája, Dora Jobim. A Filmlecke (Leçon de cinéma) mesterkurzus keretében Philip Kaufman amerikai filmrendező, a Zenei lecke (La leçon de musique) előadásán pedig Alexandre Desplat francia zeneszerző osztotta meg tapasztalatait hallgatóságával. A Színészleckét (La leçon d’acteur) a 97 éves amerikai színész, producer és rendező, Norman Lloyd tartotta. A Cannes-i Klasszikusok szekció keretében 13 felújított kópiájú nagyjátékfilmet, két „jazz shorties” rövidfilmet és négy dokumentumfilmet mutattak be, közöttük olyan kiváló alkotásokat, mint a 4K sztenderddel digitalizált Volt egyszer egy Amerika (Sergio Leone alkotása), a Egy tiszta nő (Roman Polański) vagy az Arábiai Lawrence (David Lean). Ugyancsak restaurálták Steven Spielberg horror-klasszikusát a Cápát. A jubileumi fesztivál hivatalos válogatásának plakátja az 50 éve elhunyt Marilyn Monroe-nak állít emléket. A magyar filmművészet képviseletében a Cannes-i Klasszikusok szekcióba kapott meghívást Pálfi György kísérleti montázsfilmje, a Final Cut - Hölgyeim és Uraim. A Tarr Béla produceri munkájával készült, s a 43. Magyar Filmszemlén már bemutatott alkotást a rendezvénysorozat záró előadásaként vetítették le május 26-án. A Short Film Corner szekcióban három magyar rendező is szerepelt: Juszt Balázs (igaz mivel osztrák pénzből jött létre, ezért osztrák alkotásként) a Split Perfect, Köves Krisztián a Choice és Géczy Dávid a Blood and High Heels (Vér és tűsarok) című rövidfilmekkel. Újításképpen, azok részére, akik más program miatt lemaradtak egyes vetítésekről, a fesztivál utolsó napján újravetítették az összes versenyfilmet. Zsűri Versenyprogram Nanni Moretti , színész , rendező – Olaszország – a zsűri elnöke Hiam Abbass, színésznő – Palesztina Andrea Arnold, filmrendező – Egyesült Királyság Emmanuelle Devos, színésznő – Franciaország Jean Paul Gaultier, divatdiktátor – Franciaország Diane Kruger , színésznő – Németország Ewan McGregor , színész – Egyesült Királyság Raoul Peck, filmrendező, forgatókönyvíró , filmproducer – Haiti Alexander Payne, filmrendező, forgatókönyvíró, producer – Amerikai Egyesült Államok Cinéfondation és rövidfilmek Jean-Pierre Dardenne, filmrendező – Belgium – a zsűri elnöke Karim Ainouz, filmrendező- forgatókönyvíró – Brazília Emmanuel Carrère, forgatókönyvíró, rendező – Franciaország Arsinée Khanjian, színésznő – Kanada Nelson Jü Lik-vaj (Nelson Yu Lik-wai) , rendező , operatőr – Kína Un Certain Regard Tim Roth , színész , rendező – Egyesült Királyság – a zsűri elnöke Leïla Bekhti, színésznő – Franciaország Tonie Marshall, rendező, producer, – Franciaország Luciano Monteagudo, filmkritikus – Argentína Arany Kamera Carlos Diegues, filmrendező – Brazília – a zsűri elnöke Michel Andrieu, filmrendező, forgatókönyvíró – Franciaország Rémy Chevrin, operatőr – Franciaország Francis Gavelle, filmkritikus – Franciaország Hervé Icovic, filmrendező – Franciaország Gloria Satta, újságíró – Olaszország Hivatalos válogatás Nagyjátékfilmek versenye Amour (Szerelem) – rendező: Michael Haneke Baad el mawkeaa (Csata után) – rendező: Yousry Nasrallah După dealuri (A dombokon túl) – rendező: Cristian Mungiu Cosmopolis – rendező: David Cronenberg Da-reun na-ra-e-sun – rendező: Hong Sang-soo De rouille et d’os (Rozsda és csont) – rendező: Jacques Audiard Do-nui mat – rendező: Im Sang-soo Holy Motors – rendező: Leos Carax Jagten (A vadászat) – rendező: Thomas Vinterberg Killing Them Softly (Ölni kíméletesen) – rendező: Andrew Dominik Lawless (Fékezhetetlen) – rendező: John Hillcoat Like Someone in Love (Ez is szerelem?) – rendező: Abbas Kiarostami Moonrise Kingdom (Holdfény királyság) – rendező: Wes Anderson Mud – rendező: Jeff Nichols On the Road (Úton) – rendező: Walter Salles Paradies: Liebe (Szerelmet a feketepiacról) – rendező: Ulrich Seidl Post Tenebras Lux (Felhők felett) – rendező: Carlos Reygadas Reality – rendező: Matteo Garrone The Angels’ Share (Szesztolvajok) – rendező: Ken Loach The Paperboy (Az újságos fiú) – rendező: Lee Daniels V tumane (Ködben) – rendező: Szergej Loznica Vous n’avez encore rien vu – rendező: Alain Resnais Nagyjátékfilmek versenyen kívül Hemingway & Gellhorn (Hemingway és Gellhorn) – rendező: Philip Kaufman Io e te (Én és te) – rendező: Bernardo Bertolucci Madagascar 3, Europe's Most Wanted (Madagaszkár 3) – rendező: Eric Dernell és Tom McGrath Thérèse Desqueyroux (Tékozló szív) – rendező: Claude Miller Une journée particulière – rendező: Gilles Jacob és Samuel Faure Cannes-i klasszikusok Final Cut - Hölgyeim és Uraim – rendező: Pálfi György Restaurált vagy új kópiák A Great Day in Harlem – rendező: Jean Bach An All-Colored Vaudeville Show – rendező: Roy Mack Cléo de 5 à 7 (Cléo 5-től 7-ig) – rendező: Agnès Varda Jammin' the Blues – rendező: Gjon Mili Jaws (Cápa) – rendező: Steven Spielberg Kalpana – rendező: Uday Shankar Lawrence of Arabia (Arábiai Lawrence) – rendező: David Lean Les barbouzes (A nagy kémügy) – rendező: Georges Lautner Lewat Djam Malam – rendező: Usmar Ismail Narajama busiko (Narajama balladája) – rendező: Kinosita Keiszuke Once Upon a Time in America (Volt egyszer egy Amerika) – rendező: Sergio Leone Runaway Train (Szökevényvonat) – rendező: Andrej Szergejevics Koncsalovszkij Tess – rendező: Roman Polański The Ring (A szorító) – rendező: Alfred Hitchcock Viaggio in Italia (Utazás Itáliában) – rendező: Roberto Rossellini Dokumentumfilmek Claude M le cinéma – rendező: Emmanuel Barnault Me and Me Dad – rendező: Katrine Boorman Method to the Madness of Jerry Lewis – rendező: Gregg Barson Woody Allen: A Documentary , rendező: Robert B. Weide Éjféli előadások Ai to makoto – rendező: Miike Takasi Dario Argento's Dracula – rendező: Dario Argento Maniac (Elmebeteg) – rendező: Franck Khalfoun The Sapphires Wayne Blair Különleges előadások A musica Segundo Tom Jobim – rendező: Nelson Pereira Dos Santos Der müll im garten Eden – rendező: Fatih Akın Journal de France – rendező: Raymond Depardon és Claudine Nougaret Le serment de Tobrouk – rendező: Bernard-Henri Lévy Les invisibles – rendező: Sébastien Lifshitz Mekong Hotel (Hotel Mekong) – rendező: Apichatpong Weerasethakul Roman Polanski: A Film Memoir – rendező: Laurent Bouzereau The Central Park Five – rendező: Ken Burns, Sarah Burns és David McMahon Trashed – rendező: Candida Brady Villegas – rendező: Gonzalo Tobal Un Certain Regard 11•25 Dzsikecu no hi: Misima Jukio to vakamono-tacsi – rendező: Vakamacu Kodzsi 7 días en la Habana (Havanna, szeretlek!) – rendező: Benicio del Toro , Pablo Trapero, Julio Medem, Elia Sileiman, Juan Carlos Tabio, Gaspar Noé és Laurent Cantet Antiviral – rendező: Brandon Cronenberg À perdre la raison (Gyermekeink) – rendező: Joachim Lafosse Beats of the Southern Wild (A messzi dél vadjai) – rendező: Benh Zeitlin Confession of a Child of the Century – rendező: Sylvie Verheyde Después de Lucía – rendező: Michel Franco Djeca – rendező: Aida Begić Elefante blanco – rendező: Pablo Trapero Gimme the Loot – rendező: Adam Leon La pirogue (A halászcsónak) – rendező: Moussa Touré La playa DC – rendező: Juan Andrés Arango Garcia Laurence Anyways (Így is, úgy is Laurence) – rendező: Xavier Dolan Le grand soir – rendező: Benoit Delépine és Gustave de Kervern Les chevaux de dieu – rendező: Nabil Ayouch Miss Lovely – rendező: Ashim Ahluwalia Mystery – rendező: Lou Je (Lou Ye) Renoir – rendező: Gilles Bourdos Student – rendező: Darezsán Omirbajev Trois mondes – rendező: Catherine Corsini Rövidfilmek versenye Ce chemin devant moi – rendező: Mohamed Bourokba Chef de meute – rendező: Chloé Robichaud Cockaigne – rendező: Emilie Verhamme Falastein, Sandouk al intezar lil burtuqal – rendező: Bassam Sammy Chekhes Gasp – rendező: Eicke Bettinga Mi santa mirada – rendező: Alvaro Aponte-Centeno Night Shift – rendező: Zia Mandviwalla Sessiz-Bêdeng – rendező: L. Rezan Yeşilbaş The Chair – rendező: Grainger David Yardbird – rendező: Michael Spiccia Cinéfondation Abigail – rendező: Matthew James Reilly (New York University, Amerikai Egyesült Államok ) Derrière moi les oliviers – rendező: Pascale Abou Jamra (Académie Libanaise des Beaux-Arts, Libanon ) Doroga na – rendező: Tajszia Igumenceva (VGIK – Russian State University of Cinematography, Oroszország ) Head Over Hells – rendező: Timothy Reckart (National Film and Television School, Egyesült Királyság ) Les ravissement – rendező: Arthur Cahn (La Fémis, Franciaország ) Los anfitriones – rendező: Miguel Angel Moulet (Escuela Internacional de Cine y TV, Kuba ) Matteus – rendező: Leni Hughe (Sint-Lukas University, Belgium ) Pude ver un puma – rendező: Eduardo Williams (Universidad del Cine, Argentína ) Resen – rendező: Eti Tsicko (Tel Aviv University, Izrael ) Rijouszi – rendező: Akino Sóicsi (Tokyo University of the Arts, Japán ) Slug invasion – rendező: Morten Helgeland (The Animation Workshop, Dánia ) Tabăra din răzoare – rendező: Cristi Iftime (Universitatea de Artă Teatrală şi Cinematografică, Románia ) Tambylles – rendező: Michal Hogenauer (Filmová a televizní fakulta Akademie múzických umění v Praze, Csehország ) Terra – rendező: Piero Messina (Centro Sperimentale di Cinematografia, Olaszország ) The Ballad of Finn + Yeti – rendező: Meryl O'Connor (University of California at Los Angeles, Amerikai Egyesült Államok ) Párhuzamos rendezvények Kritikusok Hete Nagyjátékfilmek Aquí y allá – rendező: Antonio Méndez Esparza Au galop – rendező: Louis-Do de Lencquesaing God's Neighbors – rendező: Meni Yaesh Hors les murs – rendező: David Lambert Peddlers – rendező: Vasan Bala Los salvajes – rendező: Alejandro Fadel Sofia’s Last Ambulance – rendező: Ilian Metev Rövidfilmek La Bifle – rendező: Jean-Baptiste Saurel Ce n'est pas un film de cow-boys – rendező: Benjamin Parent Circle Line – rendező: Shin Suwon O Duplo – rendező: Juliana Rojas Family Dinner – rendező: Stefan Constantinescu Fleuve rouge, Song Hong – rendező: Stéphanie Lansaque és François Leroy Hazara – rendező: Shay Levi Orizont – rendező: Paul Negoescu Un dimanche matin – rendező: Damien Manivel Yeguas y cotorras – rendező: Natalia Garagiola Külön előadások Broken (Ébredés) – rendező: Rufus Norris Augustine – rendező: Alice Winocour J’enrage de son absence – rendező: Sandrine Bonnaire Rendezők Kéthete Nagyjátékfilmek 3 (Hárman) – rendező: Pablo Stoll Ward Adieu Berthe - l'enterrement de mémé – rendező: Bruno Podalydès Alyah (Alija) – rendező: Elie Wajeman Camille redouble (Camille) – rendező: Noémie Lvovsky Dwae-ji-ui wang – rendező: Yeon Sang-Ho El Taaib (Bűnbánat) – rendező: Merzak Allouache Ernest & Célestine – rendező: Stéphane Aubier, Vincent Patar és Benjamin Renner Fogo – rendező: Yulene Olaizola Gangs of Wasseypur – rendező: Anurag Kashyap Infancia clandestina – rendező: Benjamín Ávila La noche de enfrente – rendező: Raoul Ruiz La Sirga – rendező: William Vega No – rendező: Pablo Larraín Opération Libertad – rendező: Nicolas Wadimoff Rengaine (Lejárt lemez) – rendező: Rachid Djaïdani Room 237 (A 237-es szoba) – rendező: Rodney Ascher Sightseers (Vérturisták) – rendező: Ben Wheatley Sueño y silencio – rendező: Jaime Rosales The We and the I – rendező: Michel Gondry Vej hszien kuan hszi (Wei xian guan xi) – rendező: Hur Csin-ho (Hur Jin-ho) Yek Khanévadéh-e Mohtaram – rendező: Massoud Bakhshi Rövidfilmek Avec Jeff, à moto – rendező: Marie-Eve Juste Rodri – rendező: Franco Lolli Königsberg – rendező: Philipp Mayrhofer Porcos Raivosos – rendező: Leonardo Sette és Isabel Penoni Os vivos tambem choram – rendező: Basil da Cunha Portret z pamieci – rendező: Marcin Bortkiewicz The Curse – rendező: Fyzal Boulifa Tram – rendező: Michaela Pavlátová Os mortos-vivos – rendező: Anita Rocha da Silveira Wrong Cops – rendező: Quentin Dupieux Díjak Nagyjátékfilmek Arany Pálma : Amour (Szerelem) – rendező: Michael Haneke Nagydíj : Reality – rendező: Matteo Garrone A zsűri díja : The Angels’ Share (Szesztolvajok) – rendező: Ken Loach Legjobb rendezés díja : Post Tenebras Lux (Felhők felett) – rendező: Carlos Reygadas Legjobb női alakítás díja : Cosmina Startan – După dealuri (A dombokon túl) Cristina Flutur – După dealuri (A dombokon túl) Legjobb férfi alakítás díja : Mads Mikkelsen – A vadászat (Jagten) Legjobb forgatókönyv díja : După dealuri (A dombokon túl) – forgatókönyvíró: Cristian Mungiu Un Certain Regard Un Certain Regard-díj : Después de Lucía – rendező: Michel Franco Un Certain Regard zsűri különdíja: Le grand soir – rendező: Benoit Delépine és Gustave de Kervern Un Certain Regard legjobb női alakítás díja: Suzanne Clément – Laurence Anyways Émilie Dequenne – À perdre la raison (Gyermekeink) Un Certain Regard zsűri külön dicsérete: Djeca – rendező: Aida Begic Rövidfilmek Arany Pálma (rövidfilm) : Sessiz-Be Deng – rendező: L. Rezan Yeşilbaş Cinéfondation A Cinéfondation első díja : Doroga na – rendező: Tajszia Igumenceva A Cinéfondation második díja : Abigail – rendező: Matthew James Reilly A Cinéfondation harmadik díja : Los anfitriones – rendező: Miguel Angel Moulet Arany Kamera Arany Kamera : Beats of the Southern Wild (A messzi dél vadjai) – rendező: Benh Zeitlin Egyéb díjak FIPRESCI-díj : V tumane (Ködben) – rendező: Szergej Loznica Beats of the Southern Wild (A messzi dél vadjai) – rendező: Benh Zeitlin Rengaine (Lejárt lemez) – rendező: Rachid Djaïdani Technikai nagydíj : Charlotte Bruss Christensen operatőr – A vadászat (Jagten) Ökumenikus zsűri díja : A vadászat (Jagten) – rendező: Thomas Vinterberg Ifjúság díja : Holy Motors – rendező: Leos Carax François Chalais-díj : Les chevaux de dieu – rendező: Nabil Ayouch Hírességek Giorgio Armani, Alec Baldwin, Antonio Banderas, Bérénice Bejo, Jean-Paul Belmondo, Gael García Bernal, Paul Bettany, Juliette Binoche, Michel Blanc, Bono, Adrien Brody, Patrick Bruel, Ken Burns, Gerard Butler, Laurent Cantet, Nick Cave, Jackie Chan, Carmen Chaplin, Jessica Chastain, Cheryl Cole, Sean Combs, Jennifer Connelly, Anne Consigny, Marion Cotillard, John Cusack, Don DeLillo, Julie Depardieu, Jean Dujardin, Kristen Dunst, Zac Efron, Fan Ping-ping (Fan Bing-bing), Jane Fonda, Paul Giamatti, Michel Gondry, Cuba Gooding Jr., Tom Hardy, Salma Hayek, Isabelle Huppert, Jeremy Irons, Joshua Jackson, Milla Jovovich, Nicole Kidman, Kim Junjin (Kim Yunjin), Nastassja Kinski, Heidi Klum, Doutzen Kroes, Diane Kruger, Shia LaBeouf, Virginie Ledoyen, Ray Liotta, Eva Longoria, Julianna Margulies, Matthew McConaughey, Andie MacDowell, Ewan McGregor, Kylie Minogue, Viggo Mortensen, Bill Murray, Ximena Navarrete, Robert De Niro, Edward Norton, Natalia Oreiro, Clive Owen, Palvin Barbara, Robert Pattison, Sean Penn, Freida Pinto, Brad Pitt, Aisvarja Rai, Lana Del Rey, Chris Rock, Jason Schwartzman, David Schwimmer, Ludivine Sagnier, Kristen Stewart, Ben Stiller, Sting, Tom Sturridge, Tilda Swinton, Audrey Tautou, Christopher Thompson, Benicio del Toro, Jean-Louis Trintignant, Keith Urban, Mia Wasikowska, Naomi Watts, Harvey Weinstein, Bruce Willis, Lambert Wilson, Reese Witherspoon, Elijah Wood, James Woods Klaudia Jans-Ignacik Klaudia Jans-Ignacik (születési neve: Klaudia Jans, Gdynia, 1984. szeptember 24. –) visszavonult lengyel teniszezőnő, olimpikon. 2000-ben kezdte profi pályafutását, amit 2016-ban fejezett be. Karrierje során három páros WTA-tornán győzött, valamint egy egyéni és tizenegy páros ITF-tornát nyert meg. Grand Slam-tornán a legnagyobb sikerét vegyes párosban a 2012-es Roland Garroson érte el, ahol a mexikói Santiago González partnereként a döntőig jutott. Női párosban a legjobb eredménye a 2015-ös Australian Openen elért negyeddöntő volt. Legjobb világranglista-helyezése egyéniben a 410. volt 2004. augusztusban, párosban a 28. helyen állt 2012. szeptemberben. Három alkalommal szerepelt női párosban a nyári olimpiai játékokon, 2008-ban Pekingben, 2012-ben Londonban és 2016-ban Rio de Janeiróban. Mindhárom alkalommal az 1. körben szenvedett vereséget. A Testnevelési és Sport Akadémián mesterszakos diplomát szerzett. 2011. július 2-án házasodott össze Bartosz Ignacik sportriporterrel. WTA döntői Páros: 11 (3–8) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Ante Solomun Ante Solomun (Varasd, 1998. március 6. –) horvát labdarúgó, jelenleg kölcsönben a Videoton FC játékosa. Moroxidin A moroxidin (INN: moroxydine) az 1950-es években influenza ellen kifejlesztett szer, melyről a 90-es években kiderült, hogy számos DNS- és RNS-vírus ellen is hatásos (pl. herpes simplex, echo vírus(en). Jól használható mind önállóan, mind más vírusellenes szerekkel kombinációban. Az állatorvoslásban is alkalmazzák. Kémia szerkezete szerint a heterogyűrűs biguanidokhoz tartozik. Hatásmód A vírus RNS- és DNS-polimeráz(fr) enzimjét gátolja, mely a vírus szaporodásához szükséges. Mellékhatások Kevés mellékhatása van. Ezek: izzadás, étvágytalanság, a vércukorszint csökkenése. Adagolás Általában szájon át adják, de előfordul izomba adandó injekció és szemcsepp formájában is. Adagolás szájon át felnőtteknek naponta 3–4-szer 200 mg, gyermekeknek 10 mg/tskg naponta háromszor. Készítmények A nemzetközi gyógyszerkereskedelemben. Önállóan: Flumidin Influcol Spenitol Virusmin Hidroklorid formában: Biguan Virustat Különböző szerekkel kombinációban: Amgrip Assur Clorfriol Corenza C Flepin X-3 Friral Singril Singrilen Virobis Cream Virobis Tablets Virulex Forte Magyarországon nincs forgalomban. George Gossip George Hatfield Dingley Gossip (1897. január 6. – 1922.) ausztrál ászpilóta. Élete Ifjúkora George Hatfield Dingley Gossip 1897-ben született az ausztráliai Új-Dél-Walesben, Sydney városában. Édesapja Harold Gossip, édesanyja Matilda Gossip volt. Katonai szolgálata Gossip szolgálatának korai ideje és katonai előmenetele ismeretlen. 1917. április 21-én szerezte meg pilótaigazolványát. Az első világháború során 6 igazolt légi győzelmet aratott. 1922-ben hunyt el. Charensat Charensat település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 507 fő (2015). Charensat Charron, Dontreix, Biollet, Espinasse, Miremont, Montel-de-Gelat, Roche-d’Agoux, Vergheas és Villosanges községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ámer Abd ar-Rahmán Ámer Abd ar-Rahmán Abdullah Hussein Al Hamadi (arabul: ���� ��� ������ ��� ���� ���� �������; Abu-Dzabi, 1989. július 3. –), a nemzetközi médiában Amer Abdulrahman, Egyesült Arab Emírségek-beli válogatott labdarúgó, az élvonalbeli Baniyas középpályása. Kirgizisztán az olimpiai játékokon Kirgizisztán először az 1994-es téli olimpiai játékokon vett részt, azóta valamennyi olimpián képviseltette magát az ország. Ezt megelőzően 1952 és 1988 között a kirgiz sportolók a szovjet csapatban szerepeltek, illetve az 1992-es nyári játékokon az Egyesített Csapat részét képezték. A kirgiz sportolók eddig 3 érmet szereztek, legeredményesebb sportágaik a birkózás és a cselgáncs. A Kirgiz Nemzeti Olimpiai Bizottság 1991-ben alakult meg, a NOB 1993-ban vette fel tagjai közé, a bizottság jelenlegi elnöke Murat Saralinov. Morpheus (számítógépes program) Morpheus a neve annak a fájlcserélő kliensnek, melyet a StreamCast működtet (régi nevén: MusicCity), s eredetileg a OpenNAP peer-to-peer (P2P) platformot használta. A Morpheus egy web-alapú kereső interfész, úgy, mint az Audiogalaxy, s a médiaformátumok mindegyike kereshető vele, nem csak az MP3. 2001-ben a Morpheus protokollt cserélt: az OpenNAP helyett a FastTrack protokollt kezdték használni. 2002. február 26-án az összes Morpheus kliens hirtelen megállt, amikor frissült a FastTrack protokoll és a Morpheus felhasználók nem tudtak belépni a hálózatba. Ez kétségkívül egy licencelési vitából fakadt, a StreamCast és a FastTrack tulajdonosai között. 2003. március 2-án egy új, robusztusabb Morpheus kliens jelent meg. Ez a változat a Gnutella hálózatot használta, melynek magját Gnucleus-t akkor adták ki. Néhány GPL vita után, mivel a Gnucleus-t GPL-lel licencelték, a Morpheus a nagyon idejétmúlt Jtella-ra váltott, majd még néhány vita után újra visszatért a Gnucleus-hoz. Azóta, a hálózat frissült a Gnutella2-vel és a StreamCast megalkotta a saját hálózatát NeoNET névvel, mely MLDonkey bővítmény (plug-in) támogatást is tartalmaz, így lehetővé válik, a csatlakozás az eDonkey2000, valamint az Overnet hálózatokhoz, s talán egyszer újra a FastTrack-hoz is. Jelenleg a Morpheus a szerzői joggal védett anyagokra keresőket átirányítja fizetős oldalakra. Az utolsó „teljes értékű” verzió az 5.3-as volt. 1552 Bessel Az 1552 Bessel (ideiglenes jelöléssel 1938 DE1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Yrjö Väisälä fedezte fel 1938. február 24-én, Turkuban. Sindó Kaneto Sindó Kaneto (Hirosima, 1912. április 28. – Hirosima, 2012. május 29.) japán filmrendező, forgatókönyvíró és producer. Az 1920-as évek végétől dolgozik a filmszakmában. Az 1950-es évek elejétől rendez. Az 1960-as években volt alkotóereje teljében, ekkor készültek olyan világsikerű filmjei, mint a Kopár sziget (1960), az Onibaba (1964), a Libidó (1967) és a Fekete macska a bokorban (1968). 1950-ben Kindai Kyokai Figa (Modern Film Társasága) néven saját filmgyártó vállalatot alapított mások mellett Otova Nobuko színésznővel, akit 1978-ban, két évtizednyi együttélés után feleségül vett. Pályafutása A kezdetek Sindó szülei elszegényedett földbirtokosok voltak. A fiú 15 évesen kezdett el dolgozni, először a mezőgazdaságban. Élénken érdeklődött a képzőművészet és a filmművészet iránt. 1934-ben munkát kapott a Sócsiku Stúdióban mint segédlaboráns. Három évvel később a japán filmművészet Magyarországon szinte ismeretlen kiválósága, Mizogucsi Kendzsi mellett kezdett el dolgozni, előbb mint díszlettervező, később mint rendezőasszisztens. Mizogucsi mellett autodidakta módon sajátította el a forgatókönyvírást. Mestere emlékére 1975-ben készítette el az Egy filmrendező élete című alkotását, filmrészletek és egykori munkatársak visszaemlékezéseinek felhasználásával. Mizogucsi hatása kimutatható Sindó témaválasztásaiban is: különösen érzékenyen foglalkozott a hétköznapi emberek életével, a japán nők sorsával. 1951-ben rendezte első filmjét: A szeretett asszony története fiatalon elhunyt első feleségéről szólt. Sindó az ún. szerzői film képviselője, ezért fontosnak tartja, hogy a forgatókönyvíró és a rendező lehetőleg ugyanaz a személy legyen. Amikor csak teheti, maga vágja a filmjeit, és igyekszik állandó stábbal dolgozni. Nem tartja magát marxistának, ennek ellenére fokozott érdeklődést mutatott a társadalmi problémák iránt. Hirosima szülötteként különösen mély nyomot hagyott benne a város tragédiája, az atombomba pusztítása, a túlélők sorsa. Az 1953-as cannes-i filmfesztiválon keltett nagy feltűnést a Hirosima gyermekei című alkotásával. Az atomtámadás utóhatásaival foglalkozó film (7 évvel a háború után készült!) elsősorban a légkör megteremtésében remekel, szereplői közül főleg a fiatal tanítónő portréja lett különösen árnyalt. A dokumentarista részleteket is tartalmazó film egyszerre realisztikus és szentimentális alkotás. Sindó későbbi munkáiban többször visszatért Hirosima témájához. Az anya (1963) címszereplője testi és lelki traumák ellenére is vállalja az anyaságot. Az Ösztön (1963) impotenssé vált férfi főszereplője egy asszony szerelmétől nyeri vissza szexuális erejét. A Lombtalan fa (1986) és A Szakura színtársulat (1988) az áldozatok emlékének szentelt alkotások. A klasszikus művek A Kopár sziget (1960) a modern filmművészet egyik időtálló remeke. A szöveg nélküli dráma egy kétgyermekes földműves család kemény munkáját mutatja be a megélhetésért: mindennap a szárazföldről hordják a vizet kicsiny szigetükre. Sindó alkotása a kitartás, az újrakezdés, az emberi sors jelképe. Stílusa szinte eszköztelen, dokumentarista. Felejthetetlen, ahogy a rendező a föld szürkeségét vagy az életet jelentő víz csillogását ábrázolja. Merőben más hangvételű, de ugyancsak kevés szereplős dráma az Onibaba (1964), amely már bemutatásakor óriási siker volt a közönség körében, a kritikusok nagy része viszont csak később fedezte fel a horrorisztikus történet mélységeit. A középkori Japánban, egy nádasban játszódó film két hősnője eltévedt szamurájok meggyilkolásából él: a harcosok öltözékét és fegyvereit adják el, a tetemeket pedig egy mély gödörbe dobják. A két nő szövetsége fellazul, amikor feltűnik a színen egy fiatal férfi, aki mindkettőjükben testi vágyakat ébreszt. Az Onibabában a szexualitás mellett állandóan jelen van a halál: ez a párosítás az 1970-es évek nyugati filmvilágában különösen kedvelt volt, Shindô alkotása bizonyos értelemben Ósima Nagisza Az érzékek birodalma (1976) című remekművének előfutára. A Kopár sziget felejthetetlen képi világával egyenértékű az Onibaba vizuális stílusa: a fekete-fehér filmtechnika lehetőségeinek maximális kihasználása jellemzi. A testiségre vágyó idősebbik nő figurája tulajdonképpen egy új téma megjelenését jelenti Shindô művészetében: a középkorú, sőt idős emberek szexualitásának máig kényes tabutémáját. A már említett Ösztön mellett az 1967-es Libidó képviseli legmarkánsabban ezt a tematikát. Öregedő férfi főszereplője élete tragédiába fordul, miután a kórházban megcsókolja a mellette lévő ágyon fekvő fiatal lányt. Egyéni sorsa szimbolikus értelmű: a rendező szerint a háborút vesztesen befejező Japánban az addig szilárdnak hitt erkölcsi értékek megkérdőjeleződtek, a férfiak elveszítették önbizalmukat, ezzel párhuzamosan a férfiasságba vetett hitüket. A hagyományos férfi szerep háttérbe szorult, miközben a nők egyre inkább előtérbe kerültek. (Érdemes megjegyezni, hogy lényegében a nemi szerepek válsága áll az olasz Marco Ferreri számos filmjének középpontjában is.) A hanyatlás évtizedei Az 1970-es éveket nyitó és lezáró Sindó-filmek rokon alkotások, és direktebben fogalmazzák meg a japán erkölcsöknek azt a válságát, melyet az előző évtized filmjei áttételes formában jeleztek. A Csupasz tizenkilenc év (1970) fiatal főhőse számára a bűnözés és a szex jelenti a kiutat a nyomor miatt széthulló családból, a végállomás azonban a börtön. A Fojtogatás (1979) valóságos rémdráma: a főhős menyasszonya öngyilkos lesz, miután megölte zsarnoki mostohaapját. A fiatalember fájdalma fokozódó agresszivitásban nyilvánul meg, bántalmazza szüleit, édesanyját kis híján megerőszakolja. Kétségbeesett apja végül megfojtja a fiút. A Fojtogatás kritikai visszhangja nem volt túl kedvező, sokan úgy vélték, hogy Shindô nagyon messzire került a Kopár sziget művészi csúcsaitól, és hatásvadász filmet rendezett. A részleteiben igen erős dráma valójában az elsők között jelezte azt a generációs szakadékot, melyet később az 1980-as, 1990-es évek japán filmjei képileg is jóval drasztikusabban ábrázoltak: a szülőknek a második világháború előttről származó, idejétmúlt értékrendje kerül szembe gyermekeik új, de még nem kiforrott értékrendjével, amelynek lényege mindannak a megtagadása, amit a szülők követendő példaként állítanak eléjük. Az 1980-as évektől kezdve Sindó filmjeit a(z európai) kritikusok egyre élesebben bírálták. Úgy vélték, a rendező nemcsak megöregedett, hanem elfáradt, elveszett alkotói lendülete. A Magyarországon is bemutatott Erotikus képregény (1981) a 18–19. század fordulójának egyik legjelentősebb japán képzőművészéről, a 90 évet megért Hokuszairól szól. A háttérben persze Sindó kedvenc témáinak egyike bukkan fel ismét, régi és új küzdelme: a császári hatalom a film cselekménye idején mindent megtett annak érdekében, hogy megőrizze a múltat, miközben az emberek már az újat, a változásokat keresték. Maga Hokuszai például a nyugati festészetet tanulmányozta, a perspektívakezelést, a fény és árnyék hatásait, a meztelenség ábrázolásának fortélyait kutatta: mindazt, ami új színeket hozhatott a művészetébe, ami által kiemelkedhetett kora tradicionális japán művészeinek sorából. Az 1984-es Horizont ismét családi dráma hatására született: Sindó nővérének életét dolgozta fel, aki a nyomor elől Amerikába menekült, egy japán bevándorlóval kötött házasságba, és végleg nyoma veszett. A rendező későbbi munkái közül a több díjjal kitüntetett Gogo no juigondzsó (1995) és A bagoly (2003) érdemel említést. Ez utóbbi mű tulajdonképpen variáció az Onibabára: hősnői, Jumie és 17 éves lánya, Emiko egy eldugott kis japán faluban élnek, ahol különféle férfiakkal kerülnek kapcsolatba, akiknek aztán nyoma vész. Végül eltűnik a két nő is. Az események egyetlen szemtanúja egy bagoly a közeli erdőből… Filmjei (mint rendező) 2011 Icsimai no hagaki 2008 Isiucsi dzsindzsó kótó sógakkó: Hana va csiredomo 2003 A bagoly (Fukuro) 2000 Mellékszereplő (Szanmon jakusa) 1999 Ikitai 1995 Gogo no juigondzsó 1992 Bokuto kidan 1988 A Szakura színtársulat (Sakura-tai Csiru) 1986 Lombtalan fa (Rakujódzsu) 1986 Black Board 1984 Horizont (Csihei-szen) 1981 Erotikus képregény (Hokuszai manga) 1979 Fojtogatás (Kószacu) 1977 Csikudzan magányos utazása (Csikuzan hitori tabi) 1975 Egy filmrendező élete (Aru eiga-kantoku no sógai) 1974 Az én utam (Vaga micsi) 1973 A szív (Kokoro) 1972 Óda (Szanka) 1972 Kanava 1970 A csupasz tizenkilenc év / Meztelenül 19 évesen (Hadaka no dzsukjúszai) 1970 A csáp (Sokkaku) 1969 Szikrázó levegő (Kageró) 1968 Az erős nő és a gyönge férfi / Neglizsé hadművelet (Cujomusi onna to jovamusi otoko) 1968 Fekete macska a bokorban (Jabu no naka no kuroneko) 1967 Libidó (Szei no kigen) 1966 Ösztön (Honnó) 1965 Akuto 1964 Onibaba 1963 Az anya (Haha) 1962 Az ember (Ningen) 1960 Kopár sziget (Hadaka no sima) 1959 Hanajome-szan va szekai-icsi 1959 Az 5. számú szerencsés sárkány (Daigo Fukurjú-Maru) 1958 Csak a nőknek van bánatuk (Kanasimi va onna dakeni) 1957 Umi no jarodomo 1956 Dzsóju 1956 Rjúri no kisi 1956 Gin sindzsu 1955 Farkasok (Okami) 1954 Csatorna (Dobu) 1953 Onna no isso 1953 Kicsinyített másolat (Sukuzu) 1952 Hiroshima gyermekei (Gembaku no ko) 1952 Nadare 1951 A szeretett asszony története / Feleségem története (Aiszai monogatari) Fontosabb díjak és jelölések Japán Akadémia díja 1978 jelölés Csikuzan magányos utazása (legjobb rendező, legjobb forgatókönyv) 1979 díj Dzsiken (legjobb forgatókönyv) 1980 jelölés Haitacu szarenai szancu no tegami; Fojtogatás (legjobb forgatókönyv) 1988 jelölés Hacsiko monogatari (legjobb forgatókönyv) 1993 jelölés Toki rakudzsicu; Bokuto kidan (legjobb forgatókönyv) 1996 díj Gogo no juigondzsó (legjobb rendező, legjobb forgatókönyv, legjobb producer) 2000 jelölés Omocsa (legjobb forgatókönyv) 2003 díj az életműért Hocsi-díj 1995 díj Gogo no juigondzsó (legjobb film) Kék Szalag-díj 1996 díj Gogo no juigondzsó (legjobb film) Kinema Dzsunpó-díj 1963 díj Sitojakana kedamono; Aobe ka monogatari (legjobb forgatókönyv) 1976 díj Egy filmrendező élete (legjobb film, legjobb rendező) 1979 díj Dzsiken (legjobb forgatókönyv) 1996 díj Gogo no juigondzsó (legjobb film, legjobb rendező) Mainicsi-díj 1951 díj Icuvareru szeiszo (legjobb forgatókönyv) 1976 díj Egy filmrendező élete (legjobb rendező) 1996 díj Gogo no juigondzsó (legjobb film, legjobb rendező) Cannes-i filmfesztivál 1953 jelölés Hirosima gyermekei ( nagydíj -jelölés) Moszkvai filmfesztivál 1961 díj Kopár sziget (megosztva a Tiszta égbolt című filmmel) 1971 díj A csupasz tizenkilenc év 1977 jelölés Csikuzan magányos utazása 1995 díj Gogo no juigondzsó (az orosz filmkritikusok díja) 1999 díj Ikitai (Arany Szent György-díj, FIPRESCI-díj) 2003 jelölés A bagoly (Arany Szent György-díj) Gjógvaráfjall (Suðuroy) A Gjógvaráfjall egy hegy Feröeren. 345 m magas. Suðuroy szigetén, Vágur közelében található. A településtől nyugatra, a Vágseiðitől északra fekszik, de a település néhány háza felkapaszkodik az oldalára. Róla nevezték el a Gjógvará patakot. Kultúra A hegyet említi Napoleon Mortensen Vágurról szóló Vágsbygd című lokálpatrióta verse. Pouydesseaux Pouydesseaux település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 931 fő (2015). Pouydesseaux Arue, Bostens, Gaillères, Lacquy, Lucbardez-et-Bargues, Maillères, Roquefort, Sainte-Foy, Saint-Justin és Sarbazan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Piets-Plasence-Moustrou Piets-Plasence-Moustrou település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 138 fő (2015). Piets-Plasence-Moustrou Arget, Cabidos, Garos, Montagut és Morlanne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Opel Corsa Az Opel Corsa egy kiskategóriás autó, melyet a német Opel autógyár készít a Németországi Rüsselsheimben. A gyár az első modellt 1982-ben mutatta be. Akkor a kisautó igen modern járműnek számított, a piacon is sikere volt. A német gyár a 90-es években látta, hogy újításra van szükség, ezért 1993-ban megjelent a második típus. 2000-től ezt is leváltották egy formásabb modellre, ez már klimatizált volt, habár 1995-ben is lehetett kapni klímás Corsákat. 2006-tól 2015-ig a negyedik, (Corsa D) onnantól pedig a jelenlegi, ötödik generációt (Corsa E) forgalmazzák. Corsa A (1982–1993) A Corsa A az első generáció. Németországban 1982-től 1993-ig volt a piacon. Corsa B (1993–2000) A Corsa B a második generáció. Németországban 1993-tól 2000-ig volt a piacon. Corsa C (2000–2006) A Corsa C-t 1999-ben leplezték le, majd 2000 októberében érkezett meg az európai piacra. 2003 augusztusában frissítették. A General Motors bevezette számára az új Gamma nevű padlólemezt, amelyet több másik típusra is használni kívánt. Latin-Amerikában, Dél-Afrikában és a Közel-Keleten lépcsőshátú változat is kapható volt. Brazíliában konzervatívabb volt az autó elejének formaterve. Brazíliában platós kisteherautóként is árusították Chevrolet Montana (néhány helyen Tornado) néven. Dél-Afrikában a ferde hátút The New Corsának, a pickupot Corsa Utilitynek hívták. Dél-Afrikában 2007-ben fejeződött be a Corsa C szedán gyártása. A ferde hátú változat eleje megegyezik a latin-amerikai modell, valamint a pickup és a limuzin elejével. Corsa D (2006–2015) A Corsa D a negyedik generáció. Németországban 2006-tól 2015-ig volt a piacon. 2011-ben ráncfelvarráson esett át. Corsa E (2015–től) A Corsa E az ötödik generáció. Németországban 2015-től van a piacon. Bár az Opel új generációként mutatta be, tetejében, ajtóiban, padlólemezében is a D változat vonásait viszi tovább. Az elejét külsőre teljesen átalakították, az Adamra emlékeztető lámpákkal és formákkal ruházták fel. Megjelent a turbóváltozat, és eltűnt minden modellből az ötsebességes váltó. A Corsa gumiabroncsai A Corsára való gumiabroncsok a modelltől függően 145 80 R13 75 T - 215 45 R17 87 V között helyezkednek el, ez utóbbi a 150 lóerős 1,6 turbóra fér fel. A Corsákra gyárilag nem szerelnek fel lépcsőzetes abroncsokat, így az azokban ajánlott gumiabroncs-nyomás mind a négy kerékre 1,7-től 2,7 barig terjedhet attől függően, hogy melyik modellről van szó. Pietà (Málta) Pietà (időnként Tal-Pietà) Málta egyik helyi tanácsa a Marsamxett öböl partján. Lakossága 3853 fő. Két egykori község alkotja, Pietà és Gwardamanġa. Története Az alsó község, Pietà közvetlenül a Nagy ostrom után jött létre a Wied il-Qasab (Nád-völgy) végében. Bár a törökök egyik táborhelye itt állt, és a környéket letarolták, már 1570 körül lakott volt a terület, talán Valletta építése miatt. 1592 és 1594 között a nagy járvány idején nagy temető létesült a közelben, ami fellendítette a községet. 1612-ben kápolna épült a Fájdalmas Szűzanya (olaszul la Pietà) tiszteletére. A következő nagy járvány után azonban csak 1714-ben kezdték újra betelepíteni. Brichelot és Bremond 1718-as térképén Lapieta néven szerepel. 1721-től a vallettai Szent Pál Hajótörése-templom fíliája. A község lassan növekedett. 1865-ben kolera-temető épült, majd 1915-ben még egy az első világháború halottai számára. Az 1920-as években nagy változást jelentett, hogy a brit kormányzat a közeli Gwardamanġát választotta ki az új kórház helyéül. A Szent Lukács Kórház (St. Luke's Hospital) 1930 és 1937 között épült fel, és munkahely-igényével hozzájárult a községek gyors fellendüléséhez majd összeolvadásához. A domonkos szerzetesek 1953-ban új templom építésébe kezdtek a környék számára. 1968-tól ez a templom is önálló plébánia lett, ezzel létrejöttek a mai tanács határai. 1994-ben Málta 68 helyi tanácsának egyike lett. 2007-től a St. Luke's Hospital szerepét átvette az új Mater Dei Kórház. Itt van 1966 óta a Nemzeti Párt székhelye. Önkormányzata Ötfős helyi tanács irányítja. A jelenlegi, 7. tanács 2013 márciusa óta van hivatalban, 3 munkáspárti és 2 nemzeti párti képviselőből áll. Polgármesterei: Dr. Malcolm Mifsud (1994-2006) Santo Attard (2006-2009) Dr. Malcolm Mifsud (2009-2013) leendő munkáspárti polgármester (2013-) Nevezetességei Fájdalmas Szűzanya-kápolna Fatimai Szűzanya-templom: Málta első "modern" temploma Custom House : A krími háború idején épült a Nagy Kikötő raktárainak tehermentesítésére. Villa Guardamangia : Lord Mountbatten tulajdonában volt; itt élt 1949 és 1951 között Erzsébet hercegnő , Nagy-Britannia későbbi királynője. Nem látogatható Rediffusion House and Television House (1958): a máltai műsorszórás hőskorára emlékeztet Sport Sportegyesületei: Boccsa: Pietà Boċċi Labdarúgás: Pietà Hotspurs Football Club (alapítva 1912 ) a BOV First Division tagja Közlekedés Autóval a főváros közelsége miatt jól megközelíthető. A nemzetközi repülőtér néhány percnyire van. Autóbuszjáratai (2011. július 3 után): 11 ( Valletta - Ċirkewwa ) 12 (Valletta- Buġibba ) 13 (Valletta- San Ġiljan ) 21 (Valletta- Mosta ) 22 (Valletta, körjárat) 23 (Valletta- Għajn Tuffieħa /Golden Bay) 32 (Valletta, körjárat) X1 (expressz, Repülőtér-Ċirkewwa) X2 (expressz, Repülőtér-San Ġiljan) N13 (éjszakai, San Ġiljan-Valletta) N21 (éjszakai, San Ġiljan-Msida) Híres szülöttei Alfred Sant munkáspárti politikus, 1996-1998 Málta miniszterelnöke (*1948. február 28.) Joseph Muscat munkáspárti politikus, 2013 óta Málta miniszterelnöke (*1974. január 22.) Michael Mifsud válogatott labdarúgó (*1981. április 7.) André Schembri válogatott labdarúgó (*1986. május 27.) Jegyzet http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) Pietà Hotspurs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. április 27.) Routes and timetables (angol nyelven). Arriva Malta. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.) Forrás Local councils: Pietà (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. (Hozzáférés: 2010. április 27.) Süveges Dániel Süveges Dániel (1912–1976) Kossuth-díjas traktoros, a Surjáni Állami Mezőgazdasági Gépjavító dolgozója, sztahanovista. 1952-ben a Magyar Munka Érdemrend arany fokozatával díjazták. 1953-ban megkapta a Kossuth-díj bronz fokozatát, az indoklás szerint „1952-ben összesen 2118 normál holdat kitevő talajmunkát végzett el traktorával az előírt 960 normál hold helyett, s így évi tervét 220 százalékra teljesítette, ugyanakkor jelentős üzemanyag-megtakarítást ért el”. Ugyanebben az évben a Magyar Népköztársaság Érdemrendjével és a Szocialista Munka Hőse címmel is díjazták. Részt vett a sztahanovista mozgalomban. 1953-ban propagandafüzettel népszerűsítették, 1948 és 1953 között a Szabad Nép című napilap munkaversennyel kapcsolatos cikkeiben 9 alkalommal szerepelt. Kurmai Zoltán Kurmai Zoltán (Hejőszalonta, 1951. május 19. –) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Egyéb foglalkozása: MÁV dolgozó. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetésből 1970. április 26-án Mezőcsáton vizsgázott. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei LSZ által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte a sportszolgálatát. A Megyei Játékvezető Bizottság (JB) határozatára NB III-as, egyben országos utánpótlás-bíró. A Magyar Labdarúgó-szövetség JB minősítésével 1977-ben NB II-es, 1983-tól az NB I-es bíró. 1984-ben visszaminősítették az NB II-be, majd 1988-tól újra élvonalbeli bíró. A nemzeti játékvezetéstől 1998-ban visszavonult. NB I-es mérkőzéseinek száma: 98. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Szabad Föld-kupa 1964 óta a falusi labdarúgók kupadöntőjét, a Szabad Föld döntőjét rendszeresen a Magyar Népköztársasági Kupa döntő előmérkőzéseként bonyolítják le. A döntőben való részvételre az az alsóbb osztályú együttes jogosult, amelyik a legmesszebb jutott a Magyar Népköztársasági Kupában. 2017 augusztusában tagja volt az egyik, két fős bírói bizottságnak, amely harmadfokú hőségriadó idején végezte néhány sportbíró fizikai tesztelését, aki közül egy megye III-as játékvezető rosszul lett és meghalt az extrém melegben. Sportvezetőként 1990–1994 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye Labdarúgó Szövetség (BAZ LSZ) JB főtitkára, illetve az NB III-as csoportban ellenőr, 1999–2003 között BAZ LSZ elnökségi tag, 2008–tól BAZ LSZ JB elnökségi tag, 2010–től BAZ LSZ JB elnökhelyettes 2011–től a Magyar Labdarúgó Játékvezető Testület (MLJT) elnökségi tagja, 1999–2005 között, majd 2009-től országos ellenőr, Szakmai sikerek 1997 őszén az sajtó szerint az Év játékvezetője kitüntető címet kapta. Móricz Zsigmond Városi Könyvtár (Tata) A tatai Móricz Zsigmond Városi Könyvtár kulturális értékeket közvetítő nyilvános közkönyvtár. A könyvtár ellátó és módszertani központja a városkörnyék és a kistérség községi könyvtárainak is. Története Kezdetek Az első említésre méltó az 1743-ban Tóvároson letelepedett kapucinusok könyvtára, mely Balogh Ferenc - Esterházy teljhatalmú kormányzója - nevéhez fűződik. Még ma is „Balogh-könyvtárnak” nevezik. A piarista gimnázium könyvtárát 1765-ben Tapolcsányi Gergely rendfőnök szervezte meg. Később több könyvtár is volt a városban, de az Esterházy család könyvtára volt a legjelentősebb. Az évszázadok alatt sokat változott a településen a „könyvtárügy”. Létrejöttek a különböző olvasókörök, vagy a különböző ipartestületek könyvtárai, ahol a tájékozódás, az olvasás feltételei adottak voltak. A háború azonban sok kárt okozott e téren is. 1945 márciusára a várban lévő Esterházy-könyvtár és -levéltár anyaga (ahogy a gimnáziumé, csak kisebb mértékben) szétszóródott. Az iskolák iratanyagának megmentése érdekében az újságok felhívást tettek közzé. A különböző egyleti anyagok szinte nyom nélkül tűntek el. 1949-ben megindult a hálózati rendszer kialakítása, a körzeti könyvtárak létrehozása Veszprémmel az élen, ebbe az első tíz könyvtárat számláló csoportba Tata is beletartozott. Székhelye a Kossuth tér 17. szám alatt volt egy korábban romos, de központi fekvésű épületben 3000 kötettel. Az előkészületek Vörös Dezső nevéhez fűződnek. A Tatai Körzeti Könyvtár egy helyreállított épületben 1949. szeptember 18-án nyílt meg Horváth Géza vezetésével, aki később hosszú évtizedekig a megyei könyvtárat igazgatta. A körzeti könyvtár és a hajdani megyei könyvtár története szorosan kapcsolódik egymáshoz. A könyvtárügy fejlesztéséről hozott 2042/13/1952. sz. MT határozatban megfogalmazott szervezeti, anyagi és személyi feltételek, valamint az ország új közigazgatási rendszere alapján létrejöttek a megyei, járási és városi könyvtárak, illetve a könyvtári hálózatok. A megyei könyvtár Tatabányán 1952. augusztus 17-én a Tatai Körzeti Könyvtár és a Tatabányai Városi Könyvtár egyesítéséből jött létre. Az országos közigazgatási változásokhoz igazodva a járási feladatokat 1958-ig maga a megyei könyvtár töltötte be. Csak amikor megyeszékhely lévén a járási teendőket már nem tudta jól ellátni, és minden járási tanácsnak rendelkeznie kellett megfelelő könyvtári irányító szervvel, vezetett 1959. január 1-jétől a tatai könyvtár járási rangjához. Idővel a Kossuth téri épület kicsinek, elavultnak, szűkösnek bizonyult a megnövekedett állomány és funkció ellátáshoz. 1960-as évektől A tatai könyvtár 1961 decemberében vette fel Móricz Zsigmond nevét. Az 1960-as évek második felében már körvonalazódott, hogy a városban egy megyei funkciókat is ellátó művelődési házat hoznak létre, építenek fel, amelyben az akkori könyvtárat is elképzelték. Az építkezés is hamarosan megkezdődött. 1969. április 4-én nyílt meg az ünnepélyes keretek közt átadott Komárom Megyei Művelődési Központ épületében. A gyarapodó könyvállomány és a helyben olvasási igény már az 1960-as években sürgette a bővítést. Itt közel 440 négyzetméter alapterületen egy korszerűen felszerelt felnőtt könyvtár és egy 90 négyzetméteres, 11 000 kötetes gyermekrészleg várta az olvasókat. A művelődési központ és a könyvtár az olvasási kultúra fejlesztése, a könyv- és irodalompropaganda minden vonatkozásában megtalálta a közös hangot az új épületben. A járás korábbi 22 települését ún. városkörnyéki községekké szervezték át. A korábbi városi és járási könyvtár „szimpla” városi könyvtár lett. A tanácsok önállósodásával a működési feltételek javultak. A könyvtári-kulturális hálózat a város egyes pontjain létesült klubkönyvtárakkal egységessé vált: a Berta-malomban, a Fenyő téri Klubkönyvtár Tata kertvárosi részén, és még számos helyen). Tata időközben jelentős iskolavárossá fejlődött. A városi könyvtár igyekezett az önképzés, a szakmai tájékozódás, a kutatás színhelyévé, nagy választékú kölcsönzőhellyé és egyre inkább információs központtá válni. Növekedett a könyvtárközi kérések száma. A könyvtárügy ajánlásainak megfelelően hanglemezekkel, audiovizuális dokumentumokkal, mikrofilmrészleggel és az ezekre épülő új szolgáltatásokkal. Az 1970-es évek elején – Pastinszky Miklós nevével szoros összefüggésben – kezdődött a helyismereti gyűjtemény kialakítása. Az 1970-es években a város és a városkörnyék már kiépített könyvtárhálózattal rendelkezett 17 tanácsi könyvtárral, amelyeket kiegészítettek az iskolai és szakszervezeti könyvtárak. 1982-től a tatai könyvtár a városi és az iskolai könyvtárak szakmai gondozója lett. Napjainkban A Móricz Zsigmond Városi Könyvtár jelenleg is a Magyary Zoltán Művelődési Központ emeletén működik. A könyvtári szolgáltatások nyújtásán kívül számos kulturális rendezvény szervezésével és lebonyolításával járul hozzá a város kulturális életének sokszínűségéhez. Az általános könyvtári állomány mellett jelentős, folyamatosan bővülő helytörténeti állománnyal is büszkélkedhet. A Tatai Többcélú Kistérségi Társulásban a könyvtár (az agostyáni és kertvárosi fiókkönyvtára mellett) 2012. december 31-ig nyolc községi könyvtár ellátó központja volt: Baj, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Naszály, Tardos, Kocs, Vértestolna, Szomód. Le Breuil-sur-Couze Le Breuil-sur-Couze település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 1064 fő (2015). Le Breuil-sur-Couze Beaulieu, Le Broc, Nonette-Orsonnette, Orsonnette és Saint-Germain-Lembron községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Glacier Bay Nemzeti Park A Délkelet-Alaszkában fekvő Glacier Bay Nemzeti Park az óriási méretű, több ágból álló fjord, a Glacier-öböl körüli területet tartalmazza. 1925. február 25-én nemzeti emlékparkká nyilvánították. Az 1980-as Alaska National Interest Lands Conservation Act révén vált nemzeti parkká és vadrezervátummá. 1986 óta nemzetközi bioszféra rezervátum és a világörökség része. Területe 13 287 km2, ebből 10 784 km2 vadon minősítésű terület. Közutak nem vezetnek a parkba, a legkönnyebben a National Park Service kompjaival vagy légi úton közelíthető meg. Évente átlag 380 000 látogatót fogad. A magas hegyekből az öbölbe érkező gleccserek panorámája talán az egyik legszebb a világon. Mintegy tucatnyi gleccserről szakadnak le jéghegyek (borjadzás). A leghíresebb jégfolyam a Muir-gleccser, mely kb. 3 km széles és mintegy 80 m magas. A 18. század közepén még az egész Glacier-öblöt jég borította. George Vancouver fedezte fel az öböl délen fekvő kijáratát, az Icy-szorost 1794-ben, de a jégtorlaszok miatt nem juthatott át rajta. Csak a gleccser végét láthatta, egy 16 km hosszú és 100 m magas jégfalat. 1879-ben John Muir természettudós már a szárazföldig visszahúzódott jégtakarót figyelhette meg. 1916-ban pedig a Grand Pacific-gleccser vége a Glacier-öböltől 100 km-re lévő Tarr-öbölnél volt található. Mindössze 200 év alatt a kb. 1200 m vastagságú gleccser teljesen elolvadt.Ez a valaha feljegyzett leggyorsabb visszahúzódási folyamat. A fjordok 100 km hosszan nyúlnak a szárazföld belsejébe, ahol a magas hegyek között a nemzeti park területén 16 gleccser található, amelyek a magashegységi hómezőkből kapják az utánpótlást. A globális felmelegedésnek köszönhetően azonban a gleccserek évről évre rövidebbek lesznek. A Muir-gleccser 7 év alatt 8 km-t veszített hosszából. A nemzeti park jó terep azon tudósok számára, akik azt vizsgálják, hogyan foglalják el az állatok és a növények az addig jég által borított területeket. A mohák, zuzmók megjelenése és a termőtalaj kialakulása után a felszabadult területek aránylag gyorsan benépesülnek. A nemzeti park élővilága főként medvékből, szarvasokból, havasi kecskékből, bálnákból és különféle vízimadarakból áll. Forrás Bodnár László: Nemzeti parkok Észak-Amerikában, Eger, Bodnár Geográfus Bt., 2003 ISBN 963-430-381-1 Limburg (Hollandia) Limburg Hollandia egyik tartománya. Székhelye: Maastricht. Ancourt Ancourt település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 675 fő (2015). Ancourt Belleville-sur-Mer, Arques-la-Bataille, Bellengreville, Bracquemont, Derchigny, Grèges, Martin-Église, Saint-Nicolas-d’Aliermont és Sauchay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A Moment of Forever Az A Moment of Forever Kris Kristofferson 1995-ben megjelent albuma. Információ A Third World Warrior (1990) sikertelensége után Kristofferson 5 évig nem adott ki új lemezt. Aztán régi jóbárátja és producere Don Was rábeszélésre úgy döntött, hogy régi dalait új köntösbe öltözteti s megszületett a Moment of Forever. Az albumot végül egy független lemezcég a Justice Records adta ki 1995-ben. A lemezen Kris olyan híres sessionzenészekkel dolgozik együtt, mint Jim Keltner és Benmont Tench, aki a Tom Petty and the Heartbreakers egyik alapító tagja volt. Dalok A Moment of Forever (Kristofferson, Daniel Timms) – 4:07 Worth Fighting For (Kristofferson, Timms) – 5:27 Johnny Lobo (Kristofferson) – 5:09 The Promise (Kristofferson) – 4:42 Shipwrecked in the Eighties (Kristofferson) – 4:04 Slouching Toward the Millennium (Kristofferson) – 3:42 Between Heaven and Here (Kristofferson)– 3:46 Casey's Last Ride – (Kristofferson)4:09 Good Love (Shouldn't Feel So Bad) (Kristofferson)– 3:37 New Game Now (Kristofferson) – 4:24 New Mister Me (Kristofferson) - 3:11 Under the Gun (Kristofferson, Guy Clark) – 4:40 Road Warrior's Lament – 5:46 Sam's Song (Ask Any Working Girl) – 1:51 Munkatársak Kris Kristofferson ének, akusztikus gitár, szájharmonika Danny Timms - akusztikus gitár, zongora Jimmy Powers - szájharmonika Suzie Katayama - cselló Sir Harry Bowens - ének, gitár Jim Keltner - dob Dean Park - elektromos gitár, mandolin Billy Swan - gitár, ének Don Was - basszusgitár Sinfonia Concertante hegedűre, brácsára és zenekarra W. A. Mozart Esz-dúr Sinfonia Concertante hegedűre, brácsára és zenekarra (K. 364), Mozart 1779-ben keletkezett műve. Keletkezéstörténet Az 1770-es években kísérletezett Wolfgang Amadeus Mozart a sinfonia concertante műfajával, ennek szép eredménye az 1779-ben kora őszén Párizsból Salzburgba hazatérvén komponálta a hegedűre, brácsára és zenekarra született művét, amely ez egyik legjobb keveréke a szimfóniának és a versenyműnek. A Mannheimet és Párizst érintő körútja után komponálta Mozart a concerto akkori szabályaihoz ragaszkodva háromtételes művét. A tételek: Allegro Maestoso Andante Presto A mű komplex dinamikái a zenekari szólamokban az akkori zenekarok rohamos fejlődését reflektálják; nagy hatással volt Mozartra a mannheimi udvari zenekar meglátogatása 1777-1779-es turnéja során, ahol a koncertáló szimfónia műfaját ismerhette meg, ahol ezt igen kedvelték. A mannheimi mesterek (Carl Stamitz, Ignaz Holzbauer, Christian Cannabich) nyilvánvalóan a késő barokk concerto grosso és a modern szonáta szintézisének lehetőségét látták benne. Tételek Allegro maestoso Úgy látszik, hogy az Esz-dúr hangnemhez kapcsolódó (már Beethoven Eroicáját megelőzően „hősi”) hangulatkört nemcsak az első tétel komoly, ünnepélyes tematikájával kívánta kiemelni Mozart, hanem a zenekar különösen árnyalt színeivel is: ezért alkalmazott az együttesben osztott brácsákat. A két szólóhangszer zenei anyagát szoros egység, ugyanakkor bőven áradó muzsikálókedv és dallamgazdagság jellemzi. Az első és második tétel kadenciáit Mozart különös gonddal komponálta meg. Andante Legismertebb a mű lassútétele, talán Michael Nyman variációinak köszönhetően, ill. Peter Greenaway Drowning by Numbers c. film kísérőzenéjeként is hallható. (Az eredeti darab a film végén a közreműködők kiírásakor is hallható.) A lassú tétel egyébként e műfajban egyik legjelentősebb alkotása, töprengő és elmélyült komolyság váltja fel az eddig szokásos gondtalan éji zenék hangját. Presto A finálé vidám témájának megalkotásánál a zeneszerző nem riadt vissza a népszerű közhelyektől sem, a két szólóhangszer szólama pedig mozgékonyan kergetőzik e temperamentumos Presto során. Érdekességek A mélyhegedűszólam eredetileg D-dúrban íródott, annak ellenére, hogy a mű Esz-dúrban van; Mozart a hangszer normál hangolásához képest minden húrok egy fél hanggal való elhangolását írta elő (scordatura-technológia), hogy a hangszernek még briliánsabb hangja legyen. Manapság csak korhű előadások esetén használják, mivel a modern brácsák hangereje nincs annyira elmaradva a hegedűkétől. Malo Polje Malo Polje falu Szlovéniában, a Goriška statisztikai régióban, Col településtől északkeletre, a hegyekben. Közigazgatásilag Ajdovščinához tartozik. Mombello di Torino Mombello di Torino egy olasz község Piemont régióban, Torino megyében. Elhelyezkedése A vele határos települések: Arignano, Moncucco Torinese (Asti megye), Moriondo Torinese és Riva presso Chieri. 61Y busz (Pécs) A pécsi 61Y jelzésű autóbusz a 61-es járat betétjárata volt Kertváros autóbusz-állomás és a Malomvölgyi úti lakótelep kapcsolatán kívül a régi málomi falut kapcsolta be a város vérkeringésébe. Ahogy a 61-es így ez a járat sem valami hosszú, 7 perc alatt teszi meg a 2,7 km-es távot. Csak tanítási időben reggel volt egy indulása. Története Málomba már a mai 61Y járat előtt is közlekedett helyi járat 38-as jelzéssel. A 38-as buszok az Autóbusz-állomásról indultak, majd az Árnyas út – Krisztina tér – Várkonyi utca útvonalon értek el a málomi városrészt. Egy idei Kökényig közlekedtek. 1987. január 1-jétől új számozási rendszer keretén belül 63-as jelzést kapott. Ez a járat 1993-ban megszűnt. A 61Y járat 1994. szeptember 1-jén indult újra a Nevelési központtól. 2006. szeptember 1-jétől a járat végállomása megváltozott, az összevont kertvárosi végállomásra került, amely a Sztárai Mihály úton található. 2016 szeptemberétől újra közlekedik korábbi útvonalán, de csak a Malomvölgyi út irányában. 2018 szeptemberétől nem közlekedik. 1966 Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek Évek: 1961 – 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 Események Határozott dátumú események január 1. – Az új dinár bevezetése Jugoszláviában . (100 régi ér 1 újat.) február 3. – A Luna–9 szovjet holdszonda – első automatikus űrállomásként – leszállt a Hold felszínére. február 11. – Magyarországon „spontán” tiltakozó akciókat szerveznek országszerte Vietnám mellett. február 15. – Megszűnik a vízumkényszer Jugoszlávia és Magyarország között. február 24. – Katona tisztek egy csoportja – kihasználva Kwame Nkrumah elnök távollétét – puccsot hajt végre Ghánában . február 26 – 27. – A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának (JKSZ KB) plénuma – csakúgy mint március 11-én – a gazdasági reform végrehajtását szorgalmazza. (Tito utal arra, hogy vannak olyan erők, amelyek akadályozzák a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtását.) március 1. – A szovjet Venyera–3 űrszonda elsőként behatol a Vénusz légkörébe. március 10. – Charles de Gaulle elnök hivatalosan is bejelenti Franciaország a NATO integrált katonai szervezetéből való kilépési szándékát. március 15. Először rendezik meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) védnöksége alatt. A romániai népszámlálás meghamisított adatai szerint az erdélyi magyar lakosságnál szinte a nullával egyenlő a népszaporulat. március 18. – A Vatikán határozata szerint ezután nem közösítik ki a más vallásúakkal házasságot kötött híveket. április 26. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) elfogadja a szovjet javaslatot, hogy rossz egészségi állapota miatt – a krasznodari száműzetésben lévő – Rákosi Mátyás Arzamasz városába költözzön. április 27. – VI. Pál pápa először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében. május 7. – Ötmillió angolnaivadék érkezik az Egyesült Királyságból , és ezzel kezdetét veszi az angolna újabb telepítési programja ( Balaton , Velencei-tó , Fertő tó , Körösök és a Tisza holtága). május 12 – 14 . – A Szlovák Kommunista Párt kongresszusán Alexander Dubčeket választják első titkárrá. május 26. – Brit Guyana Guyana néven függetlenné válik. május 31. – június 4. – Prágában a Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XIII. kongresszusán a „sikerek” mellett szóba kerülnek a társadalmi élet „negatív tendenciái”, úm. a liberalizmus és a revizionizmus . (Első titkárrá ismét Antonín Novotný-t választják, továbbá a kongresszus kinyilvánítja bizonyos gazdasági reformok szükségességét.) június 1. – A családi pótlék rendszerét kiterjesztik a tsz-tagokra is. június 4. – Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat. június 18. – Megkezdi működését az első budapesti „házgyár”. (A paneltechnológia elterjesztésétől a lakáshiány megoldását remélik.) június 25. – Jegyzőkönyv a jugoszláv–vatikáni kapcsolatok rendezéséről. június 26. – Svájcban a bázeli városi kantonban engedélyezik a nők választójogát. július 1 – 3 . – A JKSZ KB brioni ülése, ahol megtárgyalják az állambiztonsági szolgálat tevékenységéről készült jelentést. (Megállapítják, hogy a szervezet önálló erővé vált, amely szembeszállt a VII. kongresszus határozataival, és megpróbálta ellenőrizni az egész társadalmat. Mindezért felelőssé teszik Aleksandar Ranković alelnököt – aki korábban 2 évtizedig a szolgálat vezetője volt –, s akit minden funkciójától megfosztanak és nyugdíjaznak.) július 2. – Franciaország kísérleti atomrobbantást hajt végre a Mururoa korallzátonyon. augusztus 12. – A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága rendszabályokat fogad el a „nagy proletár kultúrforradalom” végrehajtására. augusztus 21. – Az első tömegtüntetés Pekingben a Vörös Gárda szervezésében. augusztus 26. – Jugoszlávia az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) teljes jogú tagja. szeptember 7 – 13. – Mohamed Reza Pahlavi iráni sah a feleségével, Farah császárnéval hivatalos útjuk alkalmával hazánkban tartózkodik az első magyarországi látogatásukon. szeptember 8. – A Star Trek premierje az NBC tévétársaságnál. szeptember 19. – VI. Pál pápa nyilvánosságra hozott enciklikájában a harmadik világháború veszélyeire figyelmeztet. szeptember 22 – 24. – A Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára, Brezsnyev Jugoszláviába látogat. szeptember 30. – Becsuánaföld elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától és Botswana néven új állammá alakul. október 1. – Megkezdi működését – ideiglenes helyén – a budapesti Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház . október 3. – Rákosi Mátyás Krasznodarból – feleségével együtt – Arzamaszba költözik. (A Vakok- és Gyengénlátók Házában kapnak elhelyezést.) október 4 – 6 . – A JKSZ KB plénuma átszervezi a pártvezetés struktúráját. (Főtitkár helyett a továbbiakban elnök és végrehajtó titkár irányítja a pártot, továbbá Aleksandar Rankovićot kizárják a pártból.) november 5. – Átadják a forgalomnak Budapest második aluljáróját a Blaha Lujza téren . november 25. – Jugoszláviában törvényt hoznak a belügyi szolgálatok átszervezéséről. november 26. Charles de Gaulle Bretagne -ban a Rance torkolatánál felavatja a világ első apály-dagály erőművét. A csehszlovák kormány jóváhagyja a gazdasági rendszer tökéletesítésének alapelvét. november 28. – december 3. – Az MSZMP IX. kongresszusa, amelyen elfogadják az „új gazdasági mechanizmus” irányelveit, és eldöntik 1968. január 1-jétől való bevezetését. november 28. – Újra küld Magyarország és az USA nagyköveteket a másik országába. november 30. – Barbados függetlenné válik Nagy-Britanniától . december 14. – A NATO Védelmi Bizottsága létrehozza a Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságát és az Atomtervező Csoportot. Határozatlan dátumú események február – A Kínában tárgyaló ghánai Kwame Nkrumah kormányát a hadsereg megbuktatja. (Az elnök Sékou Ahmad Touré vendégeként Guineában talált menedéket.) június – Táncdalfesztivál . az év folyamán – A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya Csehszlovákiában beindítják a Vajáni hőerőművet . A katonai uralom kezdete Nigériában . Az év témái 1966 a filmművészetben szeptember 8. – Elindul a Star Trek TOS. 1966 az irodalomban Gloria victis 1956. Antológia Kecskési Tollas Tibor szerkesztésében. Ekkor jelent meg Bella István első műve , a Szaggatott virág 1966 a zenében Megrendezik az első magyar Táncdalfesztivált . Fontosabb külföldi albumok The Beatles : Revolver The Yardbirds : Roger the Engineer Bob Dylan : Blonde on Blonde The Beach Boys : Pet Sounds The Rolling Stones : Aftermath Cream : Fresh Cream Simon and Garfunkel : Sounds of Silence, Parsley, Sage, Rosemary and Thyme The Who : A Quick One The Mothers of Invention : Freak Out! The Byrds : Fifth Dimension The Paul Butterfield Blues Band: East-West Bee Gees : Spicks and Specks Magyar lemezek Kovács Kati : Nem leszek a játékszered 1966 a sportban július 11. – július 30. 1966-os labdarúgó-világbajnokság , Anglia , Világbajnok: Anglia Jack Brabham nyeri a Formula–1 világbajnokságot a Brabham csapattal, ez a harmadik bajnoki címe. A Budapesti Vasas SC nyeri az NB1 -et. Ez a klub ötödik bajnoki címe. Lezuhant az a repülőgép, amin az akkori magyar judo válogatott és az edző utazott, senki nem élte túl. Születések január 13. – Patrick Dempsey , amerikai színész január 31. - Kicska László , magyar basszusgitáros. Az Edda Művek tagja. február 24. – Ben Miller angol színész február 28. – Philip Reeve angol író, illusztrátor március 16. – H.P. Baxxter , a Scooter együttes énekese március 26. – Michael Imperioli amerikai színész, forgatókönyvíró, rendező április 22. – Jeffrey Dean Morgan , amerikai színész május 4. – Kiss Éva , ukrajnai magyar történész, egyetemi tanár május 8. – Cláudio Taffarel világbajnok brazil labdarúgókapus május 14. – Fab Morvan , francia énekes, imposztor május 16. – Janet Jackson amerikai popénekesnő június 21. – Bozsó József színész június 27. – Aigars Kalvītis lett politikus, kormányfő június 27. – J. J. Abrams amerikai film - és televíziós producer , forgatókönyvíró , színész , zeneszerző és filmrendező június 28. – John Cusack amerikai színész július 22. – Bánkövi Gyula magyar zeneszerző, zenei szerkesztő július 27. – Deutsch Tamás jogász, politikus augusztus 7. – Jimmy Wales , a Wikipédia alapítója augusztus 12. – Pellinger Attila magyar ornitológus október 10. – Tony Adams angol labdarúgó október 24. – Roman Abramovics orosz üzletember, az FC Chelsea többségi tulajdonosa november 1. Danny Everett olimpiai bajnok amerikai atléta Jeremy Hunt brit konzervatív politikus, külügyminiszter november 2. – David Schwimmer amerikai színész, producer, rendező november 17. – Sophie Marceau színésznő november 19. – Ottlik Ádám Ákos színész Halálozások január 1. - Vincent Auriol , Franciaország egykori elnöke január 14. – Szergej Pavlovics Koroljov , mérnök, rakétatervező, a szovjet űrprogram egyik irányítója (* 1907 ) január 30. – Tuli Géza Titusz , olimpiai ezüstérmes tornász, sportvezető (* 1888 ) január 31. – Dirk Brouwer , holland származású amerikai csillagász (* 1902 ) február 8. – Rideg Sándor , író (* 1903 ) február 17. – Alfred P. Sloan , a General Motors elnöke és vezérigazgatója 1923 és 1956 között (* 1875 ) február 20. – Chester Nimitz , amerikai admirális (* 1885 ) március 30. – Arányi Jelly , hegedűművésznő (* 1893 ) április 4. – Alfred Naujocks német nemzetiszocialista titkosügynök, az SD bérgyilkosa (* 1911 ) április 24. – Josef Dietrich , az SS és a Waffen-SS tábornoka (* 1892 ) május 26. – Tamási Áron , író (* 1897 ) május 30. – Wäinö Aaltonen , finn szobrász, festő (* 1894 ) június 14. – Gergely Sándor , író, újságíró (* 1896 ) július 5. – Hevesy György , magyar vegyész, kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni: például állatok metabolizmusát (* 1885 ) július 6. – Berda József költő, József Attila-díjas (* 1902 ) július 28. – Király Ilus (Kovács Jánosné), népművész, a kalocsai hímzések megújítója (* 1886 ) augusztus 25. – Schenker Zoltán olimpiai bajnok vívó, katonatiszt (* 1880 ) október 2. – Lesznai Anna , író, grafikus, iparművész (* 1885 ) november 7. – Vlaj Lajos szlovéniai magyar nemzetiségi politikus, költő (* 1904 ) november 9. – Ozava Dzsiszaburó japán admirális (* 1886 ) november 18. – Tardos Béla , Erkel Ferenc-díjas zeneszerző (* 1910 ) november 22. – Szabó Samu , Kossuth-díjas színész (* 1903 ) november 25. – Donogán István , atléta, diszkoszvető (* 1897 ) december 10. – Baló Zoltán , magyar katonatiszt, posztumusz vezérőrnagy (* 1883 ) december 26. – Herbert Otto Gille a Német Hadsereg tábornoka volt és birtokosa a Német Vaskereszt Tölgyfalombokkal, Kardokkal és Gyémántokkal ékesített Lovagkeresztjének, ezzel ő volt a Waffen-SS legmagasabb kitüntetésével rendelkező embere (* 1897 ) Nobel-díjasok A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek. Fehér György (történész) Dr. Fehér György (Tápiószentmárton, 1950. december 14. –) magyar történész, egyetemi tanár. A történelemtudományok kandidátusa (1993). Életpályája Szülei: Fehér Sándor és Palovecz Katalin. 1970-1975 között az ELTE BTK hallgatója volt. 1975-1977 között az ELTE BTK-n tudományos továbbképzési ösztöndíjas volt. 1977-1983 között az Országos Műszaki Múzeum tudományos munkatársa volt. 1983 óta a Mezőgazdasági Múzeumban muzeológus, 1990-1991 között tudományos titkár, 1993 óta főigazgató. 1986-1994 között a Magyar Agrártörténeti Társaság titkára, 1995 óta elnökségi tagja, 1996 óta elnöke. 1994 óta a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetségének elnökségi tagja, 2002 óta alelnöke. 1995 óta a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának meghívott előadója, 2009-2014 között az Agrártörténeti Tanszék vezetője. 1996 óta az Agrártörténeti Szemle szerkesztője. 1996-2002 között a Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságának titkára, 2001-től alelnöke. Kutatási területe a XIX.-XX. századi agrártörténet. Magánélete 1980-ban házasságot kötött Batke Évával. Két gyermekük született; Gábor (1981) és Anna (1984). Művei A mezőgazdasági kísérletügy kialakulása Magyarországon 1869-1914 (1982) A mezőgazdasági kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (1994) Georgikon 200 (Kurucz Györggyel és Zsidi Vilmossal, 1996) Darányi Ignác (1999) History of Hungarian Agriculture and Rural Life 1848-2004 (társszerző, 2004) Agrárvilág Magyarországon (társszerző, 2005) Darányi Ignác pályája, 1849-1899 ; Gondolat, Bp., 2012 Díjai Ujhelyi Imre-díj (2002) Zuglóért Emlékérem (2005) Miniszteri Elismerő Oklevél (2007) Jegyzetek general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.) Szent István Egyetem - Gödöllő Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Palka A palka (Cyperus) a perjevirágúak (Poales) rendjébe sorolt palkafélék (Cyperaceae) család névadó nemzetsége. Egyes szerzők szerint ez nem egy nemzetség, hanem kettő: palka (Cyperus) és iszappalka (iszapkáka, Dichostylis ). Egyesek palkáknak nevezik a palkafélék (Cyperaceae) más fajait is (pl. sárga palka = Pycreus flavescens; csomós palka = Chlorocyperus glomeratus). Származása, elterjedése Fajai a mérsékelt égövben és a trópusokon is gyakoriak. Megjelenése, felépítése Magassága tag határok közt változhat (5 cm – 5 m). Szára hengeres vagy háromszög metszetű. A füvekhez hasonlóan hosszú levelei a szár alsó részén és a virág alatt nőnek. Életmódja, termőhelye A legtöbb faj vízparton vagy sekély (legfeljebb fél méteres) vízben nő. Füzérvirágait a szél porozza be. Fajai Cyperus abietinus Cyperus absconditicoronatus Cyperus acaulescens Cyperus acholiensis Cyperus acuminatus Cyperus acuticarinatus Cyperus aethiops Cyperus affinis Cyperus africanus Cyperus afro-occidentalis Cyperus afroalpinus Cyperus afrodunensis Cyperus afromontanus Cyperus afropumilus Cyperus afrorobustus Cyperus afrovaricus Cyperus aggregatus Cyperus ajax Cyperus alaticaulis Cyperus albopilosus Cyperus albopurpureus Cyperus albosanguineus Cyperus albostriatus Cyperus albus Cyperus algeriensis Cyperus almensis Cyperus alopecuroides Cyperus alterniflorus vízipálma (Cyperus alternifolius) Cyperus altochrysocephalus Cyperus altomicroglumis Cyperus altsonii Cyperus alulatus Cyperus alvesii Cyperus amabilis Cyperus amauropus Cyperus amuricus Cyperus anderssonii Cyperus angolensis Cyperus angustatus Cyperus anisitsii Cyperus ankaizinensis Cyperus ankaratrensis Cyperus antillanus Cyperus appendiculatus Cyperus appendiculatus Cyperus appendiculatus Cyperus appendiculatus Cyperus aquatilis Cyperus arenarius Cyperus armstrongii Cyperus arsenei Cyperus articulatus Cyperus assimilis Cyperus astartodes Cyperus aster Cyperus aterrimus Cyperus atkinsonii Cyperus atractocarpus Cyperus atriceps Cyperus aucheri Cyperus aureoalatus Cyperus aureobrunneus Cyperus auriculatus Cyperus aurifer Cyperus austroafricanus Cyperus austrochrysanthus Cyperus babakan Cyperus balfourii Cyperus baobab Cyperus baoulensis Cyperus baronii Cyperus bellus Cyperus benadirensis Cyperus bernieri Cyperus berroi Cyperus betafensis Cyperus betchei Cyperus betchei Cyperus betchei Cyperus beyrichii Cyperus bifolius Cyperus blakeanus Cyperus blepharoleptos Cyperus blysmoides Cyperus boreobellus Cyperus boreochrysocephalus Cyperus boreohemisphaericus Cyperus bowmanni Cyperus breedlovei Cyperus breviculmis Cyperus brumadoi Cyperus brunneofibrosus Cyperus brunnescens Cyperus brunneus Cyperus bulbosus Cyperus burkartii Cyperus caesius Cyperus calderoniae Cyperus camphoratus Cyperus cancrorum Cyperus canus Cyperus capensis Cyperus capitatus Cyperus carinatus Cyperus castaneobellus Cyperus castaneus Cyperus cearaensis Cyperus celans Cyperus cellulosoreticulatus Cyperus centralis Cyperus cephalanthus Cyperus cephalotes Cyperus chaetophyllus Cyperus chalaranthus Cyperus chamaecephalus Cyperus chermezonianus Cyperus chersinus Cyperus chevalieri Cyperus chinsalensis Cyperus chionocephalus Cyperus chlorocephalus Cyperus chordorrhizus Cyperus chorisanthus Cyperus chrysocephalus Cyperus ciliatus Cyperus cinereobrunneus Cyperus clandestinus Cyperus clarkei Cyperus clarus Cyperus clavinux Cyperus columbiensis Cyperus colymbetes Cyperus commixtus Cyperus compactus Cyperus compressus Cyperus concinnus Cyperus confertus Cyperus congensis Cyperus congestus Cyperus conglomeratus Cyperus conglomeratus Cyperus conglomeratus Cyperus conicus Cyperus consors Cyperus constanzae Cyperus coriifolius Cyperus cornelii-ostenii Cyperus correllii Cyperus corymbosus Cyperus costaricensis Cyperus cracens Cyperus crassipes Cyperus cremeomariscus Cyperus crispulus Cyperus cristulatus Cyperus croceus Cyperus cruentus Cyperus crypsoides Cyperus cundudoensis Cyperus cunninghamii Cyperus cunninghamii Cyperus cunninghamii Cyperus cunninghamii Cyperus curvistylis Cyperus cuspidatus Cyperus cylindrostachyus Cyperus cymulosus Cyperus cyperinus Cyperus cyperoides Cyperus cyprius Cyperus dactyliformis Cyperus dactylotes Cyperus davidsei Cyperus debilis Cyperus debilissimus Cyperus deciduus Cyperus decompositus Cyperus decurvatus Cyperus densibulbosus Cyperus dentatus Cyperus dentoniae Cyperus denudatus Cyperus derreilema Cyperus diamantinus Cyperus dichromeniformis Cyperus dichromus Cyperus dichrostachyus Cyperus dietrichiae Cyperus difformis törpe vízipálma (Cyperus diffusus) Cyperus digitatus Cyperus dilatatus Cyperus dioicus Cyperus dipsaceus Cyperus disjunctus Cyperus distans Cyperus distinctus Cyperus diurensis Cyperus dives Cyperus diwakarii Cyperus drakensbergensis Cyperus dregeanus Cyperus drummondii Cyperus dubius Cyperus duclouxii Cyperus dunensis Cyperus duripes Cyperus durus Cyperus eboracensis Cyperus echinatus Cyperus eglobosus Cyperus ekmanii Cyperus elatus Cyperus elegans Cyperus elephantinus Cyperus endlichii Cyperus enervis Cyperus entrerianus Cyperus ephemerus Cyperus eragrostis Cyperus eremicus Cyperus erinaceus Cyperus erythrorhizos mandulapalka (földimandula, kávégyökér, mandulafű, Cyperus esculentus ) — jelentős gazdasági kárt okozó, nemzetközi szinten kiemelt inváziós gyomnövény Cyperus exaltatus Cyperus exilis Cyperus expansus Cyperus fastigiatus Cyperus fauriei Cyperus feani Cyperus felipponei Cyperus fendlerianus Cyperus ferrugineoviridis Cyperus fertilis Cyperus filiculmis Cyperus filifolius Cyperus filiformis Cyperus filipes Cyperus fischerianus Cyperus fissus Cyperus flaccidus Cyperus flavoculmis Cyperus flexuosus Cyperus floribundus Cyperus floridanus Cyperus foliaceus Cyperus forskalianus Cyperus friburgensis Cyperus fucosus Cyperus fulgens Cyperus fuligineus Cyperus fulvoalbescens Cyperus fulvus Cyperus fuscescens Cyperus fuscovaginatus barna palka (Cyperus fuscus) Cyperus gardneri Cyperus gayi Cyperus giganteus Cyperus gigantobulbes Cyperus gilesii Cyperus glaber Cyperus glaucophyllus Cyperus glomeratus Cyperus graciliculmis Cyperus gracilis Cyperus granatensis Cyperus grandibulbosus Cyperus grandifolius Cyperus grandis Cyperus grandisimplex Cyperus granitophilus Cyperus grayi Cyperus grayioides Cyperus grossianus Cyperus guatemalensis Cyperus gubanii Cyperus guianensis Cyperus gunnii Cyperus gymnocaulos Cyperus gypsophilus Cyperus gyraudinii Cyperus haematocephalus Cyperus hainanensis Cyperus hakonensis Cyperus hamulosus Cyperus harrisii törpe papiruszsás (Cyperus haspan) Cyperus hayesii Cyperus helferi Cyperus hemisphaericus Cyperus hensii Cyperus hermaphroditus Cyperus hesperius Cyperus heterocladus Cyperus hieronymi Cyperus hilairenus Cyperus hilgendorfianus Cyperus hillebrandii Cyperus hirtellus Cyperus holoschoenus Cyperus holostigma Cyperus holstii Cyperus houghtonii Cyperus humilis Cyperus hyalinus Cyperus hypochlorus Cyperus hypopitys Cyperus hystricinus Cyperus imbecillis Cyperus imbricatus Cyperus impolitus Cyperus impubes Cyperus inaequalis Cyperus incompressus Cyperus incomtus Cyperus indecorus Cyperus indecorus Cyperus indecorus Cyperus indecorus Cyperus infucatus Cyperus inops Cyperus insularis Cyperus intricatus Cyperus iria Cyperus isabellinus Cyperus ischnos Cyperus ivohibensis Cyperus ixiocarpus Cyperus javanicus Cyperus jeminicus Cyperus juncelliformis Cyperus kabarensis Cyperus kaessneri Cyperus kappleri Cyperus karisimbiensis Cyperus karlschumannii Cyperus karthikeyanii Cyperus kasamensis Cyperus kerstenii Cyperus kibweanus Cyperus kilimandscharicus Cyperus kipasensis Cyperus kirkii Cyperus kituiensis Cyperus koyaliensis Cyperus kurzii Cyperus kwaleensis Cyperus kyllingiella Cyperus kyllingiformis Cyperus. lacunosus Cyperus lacustris Cyperus laeteflorens Cyperus laetus Cyperus laevigatus Cyperus laevigatus Cyperus laevigatus Cyperus laevis Cyperus lancastriensis Cyperus lateriticus Cyperus latifolius Cyperus latzii Cyperus laxiflorus Cyperus laxispicatus Cyperus laxus Cyperus lecontei Cyperus leiocaulon Cyperus lentiginosus Cyperus leptocladus Cyperus leucocephalus Cyperus lhotskyanus Cyperus ligularis Cyperus limiticola Cyperus limosus Cyperus linearispiculatus Cyperus lipocarphioides Cyperus locuples Cyperus longi-involucratus Cyperus longifolius Cyperus longispicula Cyperus longistylus hosszú palka (Cyperus longus) , Cyperus lucidus Cyperus luerssenii Cyperus lundellii Cyperus lupulinus Cyperus luteus Cyperus luzulae Cyperus macer Cyperus macropachycephalus Cyperus macrophyllus Cyperus macrorrhizus Cyperus maculatus Cyperus maderaspatanus Cyperus majungensis Cyperus malaccensis Cyperus malawicus Cyperus mangorensis Cyperus manimae Cyperus mapanioides Cyperus maranguensis Cyperus margaritaceus Cyperus marginatus Cyperus marlothii Cyperus marojejyensis Cyperus marquisensis Cyperus matagoroensis Cyperus matudae Cyperus mauretaniensis Cyperus medusaeus Cyperus meeboldii Cyperus megalanthus Cyperus meistostylus Cyperus meridionalis Cyperus meyenianus Cyperus meyerianus parti iszapkáka (Cyperus michelianus, Dichostylis micheliana) Cyperus michoacanensis Cyperus micrantherus Cyperus microaureus Cyperus microbolbos Cyperus microbrunneus Cyperus microcephalus Cyperus microcristatus Cyperus microglumis Cyperus microiria Cyperus micromariscus Cyperus micromedusaeus Cyperus micropelophilus Cyperus microumbellatus Cyperus miliifolius Cyperus mirus Cyperus mitis Cyperus mogadoxensis Cyperus molliglumis Cyperus mollipes Cyperus monospermus Cyperus moutona Cyperus mudugensis Cyperus multifolius Cyperus multinervatus Cyperus multispicatus Cyperus multispiceus Cyperus mundulus Cyperus muniziae Cyperus mutisii Cyperus mwinilungensis Cyperus myrmecias Cyperus nanellus Cyperus nanus Cyperus natalensis Cyperus nayaritensis Cyperus nduru Cyperus nemoralis Cyperus neoguinensis Cyperus neokunthianus Cyperus nervosostriatus Cyperus nigrofuscus Cyperus niigatensis Cyperus nipponicus Cyperus niveoides Cyperus niveus Cyperus noeanus Cyperus nutans Cyperus nyasensis Cyperus nyererei Cyperus obbiadensis Cyperus oblongoincrassatus Cyperus obtusus Cyperus ochraceus Cyperus odoratus Cyperus ohwii Cyperus onerosus Cyperus orgadophilus Cyperus ornatus Cyperus orthostachyus Cyperus ossicaulis Cyperus ovatus Cyperus owanii Cyperus oxycarpus Cyperus oxylepis Cyperus pachycephalus Cyperus pachyrhizus Cyperus pacificus Cyperus palianparaiensis Cyperus pallidicolor Cyperus palmatus Cyperus panamensis Cyperus pandanophyllum Cyperus pangorei Cyperus paniceus magyar palka (Cyperus pannonicus) Cyperus paolii papiruszsás (Cyperus papyrus) Cyperus parishii Cyperus pearcei Cyperus pectinatus Cyperus pedunculatus Cyperus pedunculosus Cyperus pendulus Cyperus penicillatus Cyperus pennatiformis Cyperus pennellii Cyperus pentabracteatus Cyperus penzoanus Cyperus perangustus Cyperus perennis Cyperus permacer Cyperus pernambucensis Cyperus perrieri Cyperus pertenuis Cyperus phaeolepis Cyperus phillipsiae Cyperus phleoides Cyperus picardae Cyperus pilosulus Cyperus pilosus Cyperus pinetorum Cyperus planifolius Cyperus plantaginifolius Cyperus plateilema Cyperus platycaulis Cyperus platyphyllus Cyperus platystylis Cyperus plukenetii Cyperus pluribracteatus Cyperus pluricephalus Cyperus plurinervosus Cyperus podocarpus Cyperus poecilus Cyperus poeppigii Cyperus pohlii Cyperus polyanthelus Cyperus portae-tartari Cyperus praemorsus Cyperus pratensis Cyperus procerus Cyperus prolifer Cyperus prolixus Cyperus psammophilus Cyperus pseuderemicus Cyperus pseudobrunneus Cyperus pseudodistans Cyperus pseudokyllingioides Cyperus pseudopetiolatus Cyperus pseudopilosus Cyperus pseudosomaliensis Cyperus pseudothyrsiflorus Cyperus pseudovegetus Cyperus pseudovestitus Cyperus pubens Cyperus pulchellus Cyperus pulcher Cyperus pulcherrimus Cyperus pulguerensis Cyperus pulicaris Cyperus purpureoviridis Cyperus pustulatus Cyperus pycnostachyus Cyperus radians Cyperus ramosus Cyperus rapensis Cyperus recurvispicatus Cyperus redolens Cyperus reduncus Cyperus reflexus Cyperus refractus Cyperus regiomontanus Cyperus rehmii Cyperus remotispicatus Cyperus remotus Cyperus renschii Cyperus retroflexus Cyperus retrofractus Cyperus retrorsus Cyperus rheophyticus Cyperus rhynchosporoides Cyperus rigens Cyperus rigidellus Cyperus rigidifolius Cyperus robinsonii Cyperus rockii Cyperus rohlfsii musta (jávai kerek palka, Cyperus rotundus ) Cyperus rubicundus Cyperus rufostriatus Cyperus rupestris Cyperus rupicola Cyperus sahelii Cyperus sandwicensis Cyperus sanguineoater Cyperus sartorii Cyperus scaber Cyperus scabricaulis Cyperus scariosus Cyperus schaffneri Cyperus schimperianus Cyperus schinzii Cyperus schlechteri Cyperus schomburgkianus Cyperus schweinfurthii Cyperus schweinitzii Cyperus sciaphilus Cyperus scleropodus Cyperus sculptus Cyperus secubans Cyperus seemannianus Cyperus semifertilis Cyperus semiochraceus Cyperus semitrifidus Cyperus sensilis Cyperus serotinus Cyperus seslerioides Cyperus setigerus Cyperus sexangularis Cyperus sexflorus Cyperus sharonensis Cyperus sharpei Cyperus sieberianus Cyperus sikkimensis Cyperus silletensis Cyperus simaoensis Cyperus simplex Cyperus simpsonii Cyperus solidifolius Cyperus solidus Cyperus somalidunensis Cyperus somaliensis Cyperus soongoricus Cyperus sordidus Cyperus soyauxii Cyperus spectabilis Cyperus sphacelatus Cyperus sphaerocephalus Cyperus sphaeroideus Cyperus sphaerolepis Cyperus sphaerospermus Cyperus spicigerus Cyperus splendens Cyperus sporobolus Cyperus squarrosus Cyperus steadii Cyperus stenophyllus Cyperus stoloniferus Cyperus stradbrokensis Cyperus stramineoferrugineus Cyperus strigosus Cyperus subaequalis Cyperus subbadius Cyperus subcaracasanus Cyperus subcastaneus Cyperus subfuscus Cyperus submicrolepis Cyperus subpapuanus Cyperus subparadoxus Cyperus subtenax Cyperus subtenuis Cyperus subtilis Cyperus subulatus Cyperus surinamensis Cyperus svensonii Cyperus swartzii Cyperus szechuanensis Cyperus tabina Cyperus tabularis Cyperus tacnensis Cyperus tanganyicanus Cyperus tanyphyllus Cyperus tatandaensis Cyperus tempeae Cyperus tenax Cyperus tenerrimus Cyperus tenuiculmis Cyperus tenuis Cyperus tenuispica Cyperus tenuispiculatus Cyperus tetracarpus Cyperus tetragonus Cyperus tetraphyllus Cyperus textilis Cyperus thomsonii Cyperus thorelii Cyperus thorncroftii Cyperus thunbergii Cyperus thyrsiflorus Cyperus tomaiophyllus Cyperus tonkinensis Cyperus trachysanthos Cyperus trailii Cyperus trialatus Cyperus trichodes Cyperus trigonellus Cyperus trinervis Cyperus trisulcus Cyperus turrialbanus Cyperus turrillii Cyperus tweediei Cyperus uitenhagensis Cyperus uncinulatus Cyperus undulatus Cyperus unicolor Cyperus unifolius Cyperus unispicatus Cyperus urbanii Cyperus usitatus Cyperus ustulatus Cyperus vaginatus Cyperus vandervekenii Cyperus varicus Cyperus ventricosus Cyperus vestitus Cyperus victoriensis Cyperus virens Cyperus viscidulus Cyperus volckmannii Cyperus volodia Cyperus vorsteri Cyperus wallichianus Cyperus whitmeei Cyperus wilburii Cyperus wissmannii Cyperus xanthostachyus Cyperus xerophilus Cyperus yadavii Cyperus zollingeri Cyperus zollingerioides Hibrid fajok: Cyperus × amuricocompressus Cyperus × deamii Cyperus × insidiosus Cyperus × mesochorus Cyperus × turbatus A kultúrában A papiruszsás (papirusznád, Cyperus papyrus) volt az ókori Egyiptomban az írás rögzítésére használt papirusz alapanyaga. Mellette régészeti leletek az alábbi palkafajok ókori egyiptomi elterjedését igazolták: mandulapalka (Cyperus esculentus) , hosszú palka (Cyperus longus) , Cyperus rotundus Cyperus alopecuroides Cyperus articulatus, Cyperus conglomeratus, Cyperus dives, Cyperus schimperianus. Ámín ál-Srmítí Mohamed Ámín ál-Srmítí (arabul: ���� ���� ��������; Szfaksz, 1987. december 26. –) tunéziai válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Al-Arabi játékosa. Hipobromit A hipobromit egy ion. Képlete BrO−. Benne a bróm oxidációs száma +1. Analóg a hipoklorittal. A hipoklorithoz hasonlóan használják csíra ölőként és parazitaellenes szerként, az immunrendszerhez hasonlóan. A hipobromitok a hipobrómossav sói. Előállítása Bróm és vízben oldott hidroxid (például nátrium- vagy kálium hidroxid) reakciójával: A fenti reakcióban a bróm diszproporcionálódik. A másodlagos reakcióban a hipobromit spontán diszproporcionálódik bromiddá (oxidációs száma -1), és bromáttá (oxidációs száma +5) a reakció gyorsan játszódik le 20 °C-on, és lassan 0 °C-on: A reakció analóg a hipoklorit klorid és kloráttá bomlásához. A hipobromit sókat ki lehet kristályosítani: Előfordulása Jelen van a vérben az eozinofil sejtekben, parazitaellenes szerként. Többsejtű paraziták ellen. Egyszerű bromid sók (például nátrium-bromid) használják gyógyfürdőkben fertőtlenítő szerként, amikből oxidálószer például hidrogén-peroxid hatására hipobromit keletkezik. Használják a laboratóriumokban reagensként a Hofmann-lebontásnál. Amikben karboxamidokból primer aminok keletkeznek. William L. Dayton William L. Dayton (Basking Ridge, 1807. február 17. – Párizs, 1864. december 1.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (New Jersey, 1842–1851). Rosazza Rosazza település Olaszországban, Piemont régióban, Biella megyében. Lakosainak száma 104 fő (2017. január 1.). Rosazza Andorno Micca, Campiglia Cervo, Piedicavallo és Sagliano Micca községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Nem fotorealisztikus képszintézis A nem fotorealisztikus képszintézis (NPR az angol Non-photorealistic rendering kezdőbetűiből) a számítógépes grafika egy területe, amely valamilyen (például művészeti stílusok utánzása, technikai illusztrációk készítése) célból a valóságtól eltérő képek illetve animációk létrehozásával foglalkozik. A hagyományos számítógépes grafikával szemben, amelyben a fotorealizmus minél jobb megközelítése a cél az NPR–t a festészet, rajz, illusztrációk illetve rajzfilmek ihlették. A nem fotorealisztikus képszintézist filmekben, videojátékokban, építészeti illusztrációkban és kísérleti animációkban alkalmazzák. A „nem fotorealisztikus képszintézis” kifejezést David Salesin használta először Winkelbach-hal együtt írt dolgozatában 1994-ben. Később több más név is felmerült, mint például a „művészi képszintézis”, „nem valóságos képszintézis” vagy a „művészet alapú képszintézis” de egyik sem terjedt el általánosan. Viszonylag ritka az olyan névválasztás, amely az alapján írja le a tudomány egy területét, hogy miről nincs szó, ez esetben mégis ez maradt fenn. A művészeti stílusok automatikus utánzása erős ellenérzéseket váltott ki a műértő közönségből. Természetesen a jelenlegi algoritmikus módszerek nem tudják visszaadni a művészi kifejezőképesség, az emberi absztrakciós képesség és intelligencia érzéseket, érzelmeket kiváltó hatásait. Emiatt a terület képviselői például festményszerű hatásról beszélnek festmények helyett. A jelenlegi NPR eszközök hatalmas segítséget jelenthetnek az azokat használó művészek számára. Az időigényes, aprólékos ismétlődő munkafolyamatokat ebben az esetben is nagymértékben felgyorsíthatják a számítógépes eszközök illetve új megközelítéseket, művészeti stílusokat teremthetnek. Stílusok Attól függően, hogy az előállított kép milyen művészeti stílusra ill. milyen technikára emlékeztet az egyes módszereket úgynevezett NPR stílus kategóriákba csoportosíthatjuk: Rajzfilmszerű árnyékolás, körvonalazás, stilizált képszintézis A legelterjedtebb nem fotorealisztikus stílus. A képet a megszokott háromdimenziós képalkotási módszerekkel számítják ki, azonban az árnyalatok kiszámításánál, nem folytonos színátmeneteket használnak, csak kevés, jól elkülönülő színt. A módszernél gyakran megvastagított körvonalakat is alkalmaznak, amelyek kiszámolására többféle, eltérő minőségű és erőforrásigényű algoritmus létezik. Bár az eredmény egyszerűnek tűnik, a folyamat jóval több erőforrást igényel, mint a hagyományos háromdimenziós képalkotás. Toll, tinta, metszetek Ezeknél a technikáknál a vonások erőssége nem változik, vagy határozottan elkülöníthető diszkrét értékeket vehet csak fel, hasonlóan ezen technikák valóságos megfelelőihez. Vázlat, vonalazás Nagymértékben hasonlít a technika az előzőhöz azzal a különbséggel, hogy itt folytonos árnyalatokat is felhasználnak különböző vonalkázási módszerekkel. A vázlat stílus a kézzel, ceruzával vagy tollal készített vázlatok hatását utánozza. A vázlatokra a bizonytalan, töredezett vonások, vonalkázott vagy satírozott egyenetlen árnyékolás, egyszerű motívumok és csak a főbb jellegzetességek ábrázolása a jellemző. Vonalkázással árnyalatokat hozhatunk létre olyan eszközökkel is, amelyekkel nehézkes, vagy lassú a folytonos árnyalatok létrehozása. (Ceruza, toll, metszetek). Ez a módszer megvalósítható vonalhúzó algoritmusokkal amely erőforrásigényesebb, szebb eredményt és több lehetőséget ad, illetve előre elkészített képeket, textúrákat felhasználva. Festészet alapú A stílus az ecsettel különböző anyagokra felvitt festékek hatását utánozza. A szimuláció során figyelembe veszik az ecsetvonások erősségét, sebességét, az ecset minőségét, dőlésszögét és a vászon tulajdonságait. Egyes technikák a festékrészecskék és a vászon fizikai kölcsönhatását modellezve ( például a festék száradási idejét, a vászon anyagának egyenetlenségeinek hatását figyelembe véve ) érik el a festményszerű hatást. Tudományos és orvosi illusztrációk A legrégebben használt illusztrációs típusok. Az orvosi illusztrációk által használt módszerek napjainkban már annyira elterjedtek, hogy szinte észre sem vesszük őket. (Például az ütőerek pirossal és a visszerek kékkel való ábrázolása.) Ezeknek a sokszor rendkívül részletes képeknek az előállításában nagy segítséget nyújtanak az NPR technikák. A különböző színezési eljárások mellett többféle árnyékolás és vetület is szerepelhet egy képen belül. Technikai illusztrációk Több számítógépes tervezőeszköz is támogatja a technikai illusztrációk automatikus előállítását. Mivel ezek az ábrák sem fotószerűek, ezért az előállításuk NPR technikának számít. Az illusztrációk tulajdonságai napjainkban már többnyire ISO szabványok által szabályozottak. Ezeken az ábrákon egyes részleteket kihagyhatnak, egyeseket jobban kiemelhetnek a könnyebb érthetőség vagy egyes tulajdonságok kiemelésének kedvéért. Az egyes szimbólumok, feliratok elhelyezését is megkönnyítik az automatikus illusztrációs programok. Technikák A képek előállítási módszere szerint megkülönböztetjük a fotókon, előre kiszámolt képeken dolgozó kétdimenziós és a geometriai információkat felhasználó háromdimenziós technikákat. Bár számos ilyen stílus létezik jelenleg, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. A két – és háromdimenziós képszintézis módszerek paramétereinek változtatásával számtalan nem fotorealisztikus hatás érhető el, melyeknek csak egy nagyon kis részét képzik a művészetben és illusztrációs technikákban használt hatások. Az eddig nem látott, új hatásokat csak napjainkban kezdik felhasználni kísérleti animációkban. Az egyes stílusok több technikát is alkalmazhatnak, például egy kétdimenziós festészet alapú stílus alkalmazható egy háromdimenziós rajzfilmszerű képalkotási folyamat után is. Ugyanazt a hatást többféle technikával is meg lehet valósítani. Az összetettebb technikák általában szebb eredményt adnak, többféle módon felhasználhatóak viszont erőforrásigényesebbek. Kétdimenziós NPR technikák A kétdimenziós technikák leggyakrabban fényképeken, előre elkészített vagy kiszámolt képeken végeznek képmódosító eljárásokat. A műveleteket a képek képpontjain végzik. Általában kétdimenziós stílusok például a festészet alapú stílus vagy a metszetek. Féltónusozás, összemosás, művészi szitálás, mozaikok Az árnyalatokat ezeknél a technikáknál a nyomtatásban kialakult módszerekkel érik el. Féltónusozáskor különböző pontmintákkal jelenítik meg a szürke árnyalatait. Az összemosási technikáknál különböző színű képpontokat helyeznek el egymás mellett összemosási mintákban, amelyek távolabbról nézve folytonos színátmeneteknek tűnnek. Ezt a technikát gyakran alkalmazták olyan megjelenítő eszközöknél (nyomtatók, monitorok), amelyeknél a felhasználható színek száma valamiért korlátozott volt. Az NPR képalkotásban ezeket a módszereket művészi illetve illusztrációs hatások elérésére használhatjuk fel. A művészi szitálás (artistic screening) folyamatainál különböző képi motívumokkal, mintákkal – amelyek akár olyan aprók is lehetnek, hogy csak egészen közelről vehetjük ki őket – érik el a távolról szemlélt színárnyalatokat, alakzatokat. A képi motívumok méreteinek torzításával az árnyalatokon kívül háromdimenziós domborhatásokat is elérhetünk. A mozaikoknál hasonló módon, például lekicsinyített különálló képeket, mint „képpontokat” felhasználva építenek fel egy nagyobb képet. Vonások A nem fotorealisztikus ábrázolás egyik fő célja a művészeti stílusok számítógépes előállítása. A művészeti stílusok nagy része valamely kétdimenziós médiumra visz fel színeket szabadkézi vonásokkal. Ezek a vonások több szempontból különböznek a szabályos vonalaktól: Hullámzás : A vonal véletlenszerűen eltér a szabályostól. Vonalhossz : A kezdő és végpont eltér a szándékozottól. Vonalvastagság és erősség : szintén véletlenszerű eltérések tapasztalhatók. Vonásvégpontok : a vonalhúzás sebességétől függően a vonások végei jelentősen eltérhetnek a szabályostól, például apró hurokban, vagy pontban végződhetnek. A fő eltéréseken kívül még számos tulajdonságot figyelembe vehetünk a vonások előállításakor. A vonások leírására is sokféle eljárás létezik. A hagyományos vonalhúzóalgoritmusokat többször véletlenszerűen felhasználó vázlatszerű vonalhúzástól a paraméterezett polinomiális görbékkel közelített vonások háromdimenziós testekre vetítő eljárásokig számtalan módszer közül választhatunk céljaink és a rendelkezésre álló erőforrások szerint. A vonások vastagságának, mintájának és a vonalat húzó eszköz tulajdonságainak figyelembevételekor újabb változók jelennek meg. A wavelet-elmélet lehetőséget ad változó felbontású vonások alkalmazására, amelyek a vonást jellemző koordináták bővítésére nyújtanak módot nagyításkor. Az algoritmikusan előállított vonások felhasználhatóak művészek által irányítva, számítógépes eszközökkel támogatva a munkájukat, illetve festmény – és rajzszerű hatások automatikus előállítására. Anyagok és eszközök szimulálása A kézzel rajzolt illetve festett műalkotások kinézetét a legjobban az alapanyagok és az azt megfestő, formáló eszközök kölcsönhatásának szimulációjával lehet megközelíteni. A ceruza és papír, ecset és vászon stb. kölcsönhatásainak leírására külön modelleket dolgoztak ki a kutatók amelyeknek eltérő részletességű megvalósításuk lehetséges. A szimuláció megvalósítható sejtautomatákkal, a festék oldóanyagának viselkedésének modellezésével, folyadékszimulációs algoritmusokkal vagy az eszköz anyagdarabkáinak viselkedésének a modellezésével. 2.5 dimenziós NPR technikák A 2.5 dimenziós technikáknál a feldolgozandó kép mellett még plusz információt is figyelembe vesznek az eljárások. Ilyen információ lehet egy infravörös, vagy röntgen felvétel ugyanarról a tárgyról, vagy a háromdimenziós képszintézis során előállított plusz térbeli információt tartalmazó kép, például képpont-nézőpont távolság (z-puffer), objektum kiválasztó vagy árnyékolási hatásokat segítő maszkok. Háromdimenziós NPR technikák A háromdimenziós technikákkal találkozunk a leggyakrabban a filmekben és videojátékokban. Ezeknél a technikáknál az ábrázolandó tárgyak geometriai és anyagminőségi információi alapján állítják elő a képeket, főleg a hagyományos háromdimenziós képalkotás egyes részfeladatainak megfelelő módosításával. A stílusok túlnyomó többsége háromdimenziós, legjellemzőbbek a rajzfilmszerű árnyékolás, általában az illusztrációk, és a vonalazásos stílus. Élkiemelés A nem fotorealisztikus háromdimenziós képalkotás új geometriafeldolgozási problémákat vet fel. Az emberi képalkotásnál a művész a tárgyakat leginkább jellemző vonásokkal írja le, amelyek főleg a körvonalaknál és a testek, felületek metszővonalainál jelentkeznek. Ezeknek az éleknek a kiszámítása a hagyományos képszintézisben nem annyira jelentős, mivel ott minden látható geometriai információt megjelenít a folyamat. Az NPR képalkotásnál azonban többnyire ezek az élek kerülnek megrajzolásra. Világítási modellek A fotorealisztikus képalkotás a fény valóságos viselkedését legjobban megközelítő modellt használja a rendelkezésre álló erőforrások mellett. A nem fotorealisztikus képalkotásnál azonban lehetőségünk van a valóságostól eltérő világítási modellek alkalmazására. Céljaink itt is a kiemelés, több információ közlése, művészeti hatások elérése lehetnek. Egy lehetséges megoldás, hogy az árnyékolási árnyalatokat az árnyalattartomány egy részére korlátozzuk, és a nem használt színeket, például a feketét csak a körvonalak ábrázolására vagy egyéb információközlésre használjuk. A valóságos, megvilágításból adódó árnyalatok helyett használhatunk más információt, például hőmérsékletet leíró színezést is. Fulyán Fulyán, (szlovákul: Fulianka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 388 lakosából 373 szlovák volt. Fekvése Eperjestől 11 km-re északkeletre fekszik. Története 1410-ben "Fwlyan" alakban említik először. A nagykaposi uradalom része volt. 1427-ben 9 porta után adózott. A 18. századtól a Dessewffy család birtoka. 1787-ben 40 házában 282 lakos élt. 1828-ban 56 háza volt 421 lakossal. Nagyon kicsi határa volt. Vályi András szerint "FULYÁN. Fulyánka. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Kapy Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Eperjestől egy, és 1/4. mértföldnyire. Határjában mind a’ kétféle fája van, legelője szükségekre elég, földgye jó, réttye kétszer kaszáltatik, a’ víz áradás is könnyen elfordíttattathatik határjáról, első Osztálybéli. " Fényes Elek szerint "Fulyán, orosz falu, Sáros vmegyében, Kapihoz 1/2 órányira: 67 rom., 340 görög kath., 13 zsidó lak. Jó föld és rét; erdő. F. u. Kapy nemzetség. Görög anyaszentegyház." 1910-ben 232, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 2001-ben 377 lakosából 376 szlovák volt. Nevezetességei Görögkatolikus temploma 1800-ban épült. Sztaro Zmirnovo Sztaro Zmirnovo (macedónul: Старо Змирново) település Macedóniában, a Pellagóniai körzet Bitolai járásában. Népesség 2002-ben 10 macedón lakosa volt. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Kartell A kartell konkurens (versenytárs) vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Célja, hogy a részt vevő cégek magasabb árakat és profitot érhessenek el, miközben nem jár társadalmi előnyökkel. Jellemzően az árak meghatározásán, a piac felosztásán (ki melyik vevőt szolgálja ki, ki melyik tendert nyeri), az egyes cégek által értékesített mennyiségek meghatározásán keresztül korlátozza a versenyt. A kartelleket ma a versenyjog a legtöbb országban tiltja, ezért jellemzően titkosan működnek. A versenyjogi tilalom bevezetése előtt trösztök, kartellek számos országban, ágazatban léteztek, és ma is nyíltan működik például a számos olajexportáló országot tömörítő OPEC kőolajkartell. Hagyományos szóhasználat Régebben valamennyi, vállalatok közötti versenykorlátozó megállapodást kartellmegállapodásnak neveztek, így beszéltek például vertikális kartellről is, amikor a termelési lánc különböző szintjein elhelyezkedő (például termelő és kereskedő) kötött egymással megállapodást. Ezzel a tág fogalomhasználattal olyan megállapodásokat is kartellnek neveztek, amelyek nemcsak a versenyt korlátozzák, de egyúttal a jólétet is növelik (például olyan vállalati együttműködés, ami ösztönzi a kutatás-fejlesztést - előfordulhat, hogy ha több autógyártó közösen fejleszt egy új típust, akkor ugyan kevesebb különböző autó közül lehet választani, de közösen esetleg jobb autót tudnak alkotni). Ma, az angolszász szóhasználatnak megfelelően egyre inkább csak a versenytársak közötti (horizontális) és kifejezetten a verseny korlátozására (a piac felosztására, árrögzítésre) irányuló megállapodásokat nevezik kartellnek. A korábbi, általánosan értelmezett kartell fogalomtól való világos elkülönítésre néha "kőkemény" (hardcore) kartellként említik. Közgazdaságtani háttér A kartell a közgazdaságtan szerint olyan szervezet, mely kettő vagy több, többnyire hasonló piacon tevékenykedő vállalat kartellmegállapodásából jön létre. Célja, hogy az általa tömörített versenytársak együttesen monopóliumként tudjanak működni, piaci erőre téve szert, és az árat közösen a versenyár szintjéről a monopolár szintjére emelve. A vállalatok megállapodhatnak közösen szabott ár alkalmazásában, a piac egymás közötti felosztásában, a termelt mennyiség nagyságában. Ha a kartellrésztvevők betartják a megállapodást, nem kínálnak egymás alá, akkor a versenyzőnél magasabb profitot érnek el, közösen akár a monopólium által elért profitra is szert tehetnek. [forrás?] Ugyanakkor az egyes kartelltagok ösztönözve vannak arra, hogy míg a többi kartelltag visszafogja értékesítését, addig ők 'csaljanak', és kicsit több terméket vigyenek piacra. Emiatt a játékelmélet fogolydilemma modelljével leírható helyzet miatt a kartellek instabilak, akkor maradhatnak fent, ha a kartelltagok ellenőrizni tudják, hogy a többiek betartják-e a megállapodást. Ezt az instabilitást, a kartelltagok egymás közti bizalmatlanságát használják ki a versenyhatóságok, amikor engedékenységi politikájukkal a kartellező cégeket ugyan jelentős bírsággal sújtják, ám a kartellről elsőként színt valló céget bírságelengedéssel jutalmazzák. Szankciók A Polgári törvénykönyv a jogszabályba ütköző szerződéseket, így a kartellszerződéseket a semmisség jogkövetkezményével sújtja. A versenyhivatalok - Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal , illetve az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága - a kartellekkel szemben hivatalból fellépnek, a kartellező cégekkel szemben - az érintett cég előző évi nettó árbevételének 10%-ig terjedő - bírságot vethetnek ki. A közbeszerzési törvény 57. § (1) bekezdés b) pontja szerint a versenyeztetési eljárás során elkövetett versenyjogsértéssel öt évnél nem régebben jogerősen bírsággal marasztalt vállalkozás az ajánlati felhívásban kizárható az ajánlattevők illetve a 10% feletti alvállalkozók közül. A Büntető törvénykönyv 296/B. §-a szerint a közbeszerzési kartellért felelős vállalati tisztviselő öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A kartellben részt vevő cégekkel szemben a kartell által megkárosított cégek, fogyasztók a bíróságon kártérítési pert indíthatnak. Cognocoli-Monticchi Cognocoli-Monticchi település Franciaországban, Corse-du-Sud megyében. Lakosainak száma 166 fő (2015). Cognocoli-Monticchi Albitreccia, Coti-Chiavari, Guargualé, Pietrosella, Pila-Canale, Serra-di-Ferro és Sollacaro községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stanley Matthews (labdarúgó) Sir Stanley Matthews CBE (Hanley, 1915. február 1. – Stoke-on-Trent, 2000. február 23.) angol labdarúgó, az angol labdarúgás egyik legmeghatározóbb, legelismertebb személyisége, az első játékos, aki Aranylabdát és FWA az év labdarúgója díjat nyert. Jellemzés A labdarúgás modern korszakának első nagy labdarúgója volt, ő volt a világ legkitűnőbb jobbszélsője, varázslatos személyiség. Pályafutása alatt egyetlenegyszer sem állították ki. Lélekemelően hosszú ideig, egészen 50 éves koráig aktívan játszott, ezzel ő a legidősebb labdarúgó az angol élvonalban. "Dribli-bűvészként" azaz cselbűvészként emlegették. Matthews egyenesen nekirontott a labdával védőjének, több testcselt mutatott be mindkét irányban, majd teljes gőzzel elhúzott - valamelyik oldalon. 1965-ben rendezett búcsúmérkőzésen csak úgy hemzsegtek a sztárok (Di Stéfano, Puskás, Jasin). Ragaszkodott hozzá, hogy legalább annyit adjon vissza a labdarúgásnak, mint amennyit hírnév és dicsőség formájában ő kapott. Világ körüli turnékon oktatott és bemutatókat tartott, főleg Afrikában. Csapatban FA-kupa -győztes (1953) FA-kupa -döntős (1948, 1951) Kitüntetései Angliában az év labdarúgója ( 1948 ) Aranylabda , az év legjobb európai labdarúgója (1956) Erzsébet királynő lovaggá üti (1965) Az angol válogatottban 1934 . szeptember 29. és 1957 . május 15. között 54 mérkőzésen lépett a játéktérre és 11 gólt szerzett. 1950 , 1954 világbajnoki résztvevő Rácz László (játékvezető) Rácz László magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Pályafutása 1990-ben lett a legfelső szintű labdarúgó-bajnokság játékvezetői keretének tagja. Az első bajnoki mérkőzése, a Veszprém–Pécs (1:0) találkozó volt. Rövid élvonalbeli tevékenységétől 1991-ben, a Győr–Békéscsabai Előre (0:0) NB I-es bajnoki találkozóval búcsúzott. Első ligás mérkőzéseinek száma: 5 Ptychadenidae A Ptychadenidae a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe tartozó család. A család korábban előbb a valódi békafélék (Ranidae) egyik nemzetségcsoportja majd később alcsaládja volt, de egy átfogó vizsgálat önálló családba sorolta őket. Elterjedési területük a szubszaharai Afrika trópusi és szubtrópusi vidékei. Rendszerezés A családba az alábbi nemek tartoznak: Hildebrandtia Nieden, 1907 — 3 faj Lanzarana Clarke, 1982 — 1 faj Ptychadena Boulenger, 1917 — 51 faj Jegyzetek Frost, Darrel R.: Ptychadenidae Dubois, 1987. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 6.0. American Museum of Natural History, 2014. (Hozzáférés: 2014. július 15.) Ptychadenidae. AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. Berkeley, California: AmphibiaWeb, 2014. (Hozzáférés: 2014. július 15.) Forrás A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System A Ptychadenidae az Amphibiaweb oldalon Amphibian Species of the World 6.0 Stürzelbach Stürzelbach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: 191-es busz (Prága) A prágai 191-es jelzésű autóbusz a Na Knížecí és a Prága-Václav Havel repülőtér között közlekedik, több városrészt is összekötve, így a többi repülőtéri buszhoz képest lassabb összeköttetést teremtve a belváros és a repülőtér között. Karthauzi Szent Brúnó Karthauzi Szent Brúnó vagy Kölni Szent Brúnó (németül: Bruno von Köln, franciául: Bruno de Cologne, olaszul: Bruno di Colonia), (Köln, 1032 körül – Santa Maria dell'Eremo, 1101. október 6.) középkori német remete, a kartauzi rend megszervezője. Élete Brúnó Kölnben született rajnai nemes családból 1032 körül. Szülővárosában, majd a reimsi székesegyház iskolájában folytatott tanulmányokat. Egy 12. századi krónika kiemeli, hogy Brúnó alapos műveltségre tett szert a vallásos és a világi irodalomban. 1056-ban vagy 1057-ben lett kanonok Reimsben, később pedig a székesegyház iskolájának vezetését bízták rá. 1075-től érseki kancellár. Támogatta VII. Gergely pápa egyházreformtörekvéseit, majd – mivel idővel nézeteltérése támadt az erkölcstelen életű Manassé reimsi érsekkel – 1081-ben visszavonult a világi élettől Séche-Fontain-ba, Molesme-i Szent Róbert közelébe. Később hat társával (négy pap és két laikus testvér) Grenoble-ba költözött. Onnan Grenoble-i Szent Hugó 1084-ben a Chartreuse (lat. Carthusia) nevű lakatlan völgybe irányította. Az 1175 méter magasságban fekvő, hideg és nedves éghajlatú völgyet magas, zordon hegyek vették körül. A kis csoport hat évig élt itt a csendes magányban, elrejtve a világ elől. Brúnó semmi mást nem kívánt meg a társaktól, csak a helyben maradásra vonatkozó fogadalmat. Nem gondolt arra, hogy szerzetesrendet alapítson, csak azt tekintette fontosnak, hogy a nagy szent remeték hagyományát folytassák. A remeték – jóllehet egymás közelében éltek, közös épületük, kolostoruk is volt – életmódjuk mégis lényegesen különbözött a fonte-avellanói vagy kamalduli, s még inkább a bencés kolostorok életformájától. 1089–1090-ben Brúnó egykori tanítványa, II. Orbán pápa Itáliába hívta mesterét. A remete nem érezte jól magát a világvárosban, és visszakívánkozott a karthauzi völgybe, vagy legalább Rómában akart remeteként élni. Ez utóbbi törekvését támogatta pápa, és rendelkezésére bocsátotta a város egy csendes területét: Diocletianus római császár egykori thermáit (ma ezen a helyen áll a Santa Maria degli Angeli-bazilika). Brúnónak azonban rövid itt-tartózkodás után a pápával együtt menekülnie kellett Dél-Itália felé, mert az ellenpápa hívei az életüket veszélyeztették. 1091-ben Brúnó tehát Kalábriában telepedett le, ugyanakkor nem fogadta el a neki felajánlott reggioi érsekséget. Ehelyett itt is alapított egy remeteséget Santa Maria della Torre néven, és ott fejezte be az életét 1101-ben. 1193-ban a kalábriai remeteséget feloszlatták, Brúnó testét pedig a nem messze lévő – ugyancsak Brúnó által alapított – Szent István-kolostor templomába szállították át. Bár több középkori szenthez hasonlóan hivatalosan nem kanonizálták, de a katolikus egyház szentként tiszteli, és ünnepét 1623-ban fel is vette a római naptárba. Ünnepnapja október 6. Brúnó közösségéből alakult ki a bencés regulát szigorúan követő remeterendet, mely később kartauzi rend néven vált ismertté. Művei A rendalapítónak mindössze két levele és egy zsoltármagyarázata ismert. Életéről kortársak és 12. századi krónikák számolnak be. Életrajza magyar nyelvemlékben Részletesen beszámol Karthauzi Szent Brúnó életéről a névtelen karthauzi szerzetes az 1526 körüli Érdy-kódexben . ( Immáran lészen emléközet az nagy szent karthuziai szerzetnek eredetiről IN: A néma barát megszólal – Válogatás a karthauzi névtelen beszédeiből , vál. Madas Edit), Magvető Kiadó, Budapest, 1985, ISBN 963 14 0415 3, 471–501. o.) Matt Lattanzi Matt Lattanzi (Portland, 1959. február 1. –) amerikai színész, táncos, Olivia Newton-John első férje. Rövid színészi karrierje főként az 1980-as évekre korlátozódott. Életrajza 1959-1979, a korai évek Matt Lattanzi 1959. február 1-jén született Portland városában, Oregonban, egy olasz bevándorlócsalád tíz gyermekének az egyikeként. Édesapja benzinkútkezelő volt. Mattot kora ifjúságától a film és a szórakoztatóipar világa vonzotta. Mivel nem akarta életét Portland számtalan fűrésztelepének az egyikén tölteni, kemény munkába kezdett karrierje érdekében. Saját iskolájában nem volt színjátszó tagozat, ezért egy ezzel foglalkozó, tisztán lányosztályba utazott minden nap, órákat venni. Az általános iskola befejezése után a Portland Community College tanulója lett, ahol táncot és színjátszást tanult. Az ügyes, kisportolt, kivételesen jóképű fiatalember ekkoriban szinte egyáltalán nem randevúzott, egyetlen komoly kapcsolata sem volt, viszont heti hét napot keményen gyakorolt. Húszéves korában úgy érezte, eljött az ideje a tanultak kamatoztatásának. 1979. július 20-án, egy táskában a fellépőruháival, egy horgászbottal, valamint a nyári szünidőkben megkeresett 3000 dollárjával megérkezett Los Angelesbe, hogy megpróbáljon bejutni a film vagy a TV világába. Kibérelt egy olcsó kis szobát, majd elkezdett munka után nézni. Mindössze négy héttel az érkezése után meglátott egy hirdetést, amivel számára egy addig elképzelhetetlen tündérmese vette kezdetét. 1979-1980, a Xanadu és Olivia Newton-John Ekkoriban kezdődött a statiszták és táncosok válogatása a Xanadu című filmmusical forgatásához. A film női főszereplője Amerika elsőszámú kedvence, a country sztárság és a Grease után a karrierje csúcsán lévő Olivia Newton-John volt. A teljesen ismeretlen és kezdő Matt olyan jól szerepelt a válogatáson, hogy nem csak a tánckarba került be, de ő lett Olivia személyes táncpartnere, vele gyakorolta be Olivia a Gene Kellyvel, a film másik főszereplőjével való táncjeleneit. Matt már korábban is ismerte Olivia zenéjét, a posztereivel díszítette szobáját, de a személyes munkakapcsolat egy élő legendával több volt, mint amit el tudott képzelni. Matt a film több jelenetében látható mint a tánckar tagja. Vállig érő haja, piros felsője és akkor még szinte kisfiús vonásai jól felismerhetők a filmben. Egy közvetlen jelenete is volt Oliviával, egy táncjelenetben ő játszotta a koros Gene Kelly fiatal személyiségét, egy big band zenekar klarinétosaként. A Xanadu mérsékelt sikereket aratott a mozikban de a forgatás alatt Matt és Olivia, a két nagyon különböző világban élő ember között a tíz év korkülönbség ellenére barátság, majd szerelem szövődött. Matt ezt úgy értékelte, egy hihetetlen tündérmese részese lett. Névtelen kezdőként és szinte még gyerekként karjaiban tarthatta a hetvenes évek elsőszámú kedvencét, legsikeresebb angol nyelvű énekesnőjét és szexbálványát, akinek posztereivel korábban a szobáját díszítette. A koránál mindig jóval fiatalabbnak tűnő, de a külvilág elvárásainak szinte kényszeresen megfelelni akaró, perfekcionista Olivia számára is jót tett a szélsőségesen szabadság, természet- és állatszerető Matt közelsége. A pár a nagy korkülönbség ellenére hamarosan összeköltözött Olivia malibui házában. 1981-1992, karrier és családi boldogság Az elkövetkező évek teljes harmóniában teltek. Noha Matt karrierje sohasem ért el nagy magasságokat, rendszeresen szerepelt filmekben, tv-sorozatokban, feltűnt Olivia videoklipjeiben. Látható volt Olivia Hollywood Nights című tévéshowjában, szerepelt a Landslide, Soul Kiss klipekben, Olivia 1988-as Olivia Down Under című zenés ausztráliai országjáró műsorában. Legismertebb filmjei a Grease 2, a Gazdagok és híresek, a Blueberry Hill, az Ilyen az élet, a Heart Power és a nagy vihart kavaró, erősen erotikus Tanárom (My Tutor). Matt és Olivia 1984. december 15-én összeházasodtak, majd 1986. január 17-én megszületett egyetlen gyermekük, Chloé Rose Lattanzi. Az elkövetkező éveket mindketten elsősorban a családnak és gyermeküknek szentelték, Matt évente átlag egy szerepben tűnt fel az elkövetkező években. Olivia karrierje, jogdíjai, Koala Blue nevű nemzetközi üzlethálózata fedezte a családi kiadásokat. Idejüket Malibuban és Olivia ausztráliai, Byron Bay közeli avokádó farmján töltötték. Matt rendszeresen tartotta kapcsolatát nagylétszámú családjával, sportos és természetjáró emberként horgászott, búvárkodott, alkalmanként minimális felszereléssel egyszemélyes túlélőtúrákat tartott. 1992-1996, nehéz évek, majd válás 1991 végén súlyos családi és pénzügyi problémák kezdődtek a családban. Matt és Olivia saját gyermekeként szeretett keresztlánya, saját lányuk legjobb barátnője, több hónapos szenvedés után, egy akkor még szinte gyógyíthatatlan rákbetegségben, szinte a szemük előtt halt meg, alig ötévesen. A család jövedelmét jórészt biztosító, akkor már nyolc éve fennálló és terjeszkedő Koala Blue üzlethálózat teljesen váratlanul, néhány hónap alatt összeomlott, a cég két tulajdonosa (egyikük Olivia) ellen hosszú perek kezdődtek, még a végrehajtás és a teljes anyagi összeomlás lehetősége is felmerült, de erre végül nem került sor. 1992 elején Olivia három év kihagyás után megpróbált visszatérni a zenei világba. Egy új albumot adott ki (Back To Basics: The Essential Collection) és koncertkörutat tervezett, amikor gyanús előjelek után kiderült, mellrákja van, azonnali műtétre szorul. Ugyanazon a július 4-i hétvégén, amikor több hét várakozás után elkészült a rossz eredményű diagnózis, Olivia Ausztráliában élő édesapja is meghalt, szintén rákban. Mindkét üzenetet Mattnak kellett átadnia számára. Olivia visszatérése egyelőre elmaradt. Két héten belül műtét, majd több hónapos kemoterápia következett. Ennek letelte után a család több hónapra Olivia ausztráliai farmjára vonult vissza 1993 tavaszán, felépülni. A csendes farm és az egészséges környezet hatására Olivia napról napra jobban lett, új, Gaia című albumán dolgozott, ezalatt Matt szerepet kapott a Baywatch ausztrál megfelelőjében, a Paradise Beach sorozatban. Ez volt utolsó szerepe. A fiatalon kivételesen jóképű, kisportolt Matt a harmincas évei elejére igen erősen megkopaszodott. Fiatalos vonásait egészséges életmódja ellenére pár év alatt elveszítette, többnek nézett ki a nála tíz évvel idősebb Oliviánál. Már nem volt kapós a jóképű fiatal férfiszerepek eljátszására, karrierje félbeszakadt. Noha a betegség és a perek alatt mindvégig elkötelezetten és szeretőn kitartott felesége mellett, a két évnyi folyamatos idegfeszültség felőrölte lelkierejét. A bajok elmúltával poszttraumális stressz szindrómába esett, depresszió és igen súlyos pánikrohamok kínozták. Ősszel még visszautaztak Malibuba, ahol eladták Olivia régi házát, majd beköltöztek a Matt által tervezett, akkor elkészült, különleges mértékben környezetbarát vízparti villájukba. Családi életük azonban egyre rosszabbá vált. Még párkapcsolati tanácsadóhoz is jártak, de házasságuk végleg megromlott. Kapcsolatuk még két évig kitartott, majd 1995 végén szétköltöztek. 1996-2009, a karrier után 1996 decemberében Matt és Olivia egy év különélés után Matt szorgalmazására végleg elváltak. Matt új barátnője, a nála tíz évvel fiatalabb, Új-Zélandi származású Cindy Jessup már régebbi ismerőse volt a családnak, ő vigyázott alkalmanként Chloére, de Matt és Cindy között nem volt semmi kapcsolat az Oliviától való szétköltözésig. Több év ismeretség után 1999 közepén összeházasodtak, a lehető legegyszerűbb körülmények között. Az esküvői vacsorát is egy szerény mexikói étteremben tartották. Matt színészi karrierje ekkorra már véget ért, életüket a nyilvánosság kizárásával, a szórakoztató és filmipartól távol élték Malibuban. Gyermekük nem született, majd 2006 végén felesége kérésére elváltak. Matt úgy említette, pontosan azt és úgy kapta vissza Cindytől, ahogy ő viselkedett Oliviával az utolsó időkben. A túl nagy korkülönbséget okozta mindkét házassága végéért. Matt Lattanzi későbbi életéről kevés az információ. Nem nősült meg újra, Oliviával korrekt baráti kapcsolatot tart fent. Lányát a rajongásig szereti, rendszeresen látogatja. 2008–2009 körül egy minden komfortot nélkülöző indián sátorban élt a malibui hegyekben, csak azért, hogy lányához közel élhessen. A nyilvánosságtól teljesen visszavonult, életéről újabb hitelt érdemlő információ nincs. Filmjei és egyéb szerepei 1993: Paradise Beach (tv-sorozat) 1990: Diving In 1989: Heart Power 1988: Blueberry Hill 1987: Roxanne 1986: Ilyen az élet 1986: Olivia: Soul Kiss (videoklip) 1983: A tanárom 1982: Grease 2. 1982: Olivia Newton-John: Let's Get Physical (videoklip kiadvány, Landslide klip) 1981: Gazdagok és híresek 1980: Xanadu Ajánló https://www.youtube.com/watch?v=YlgEFSxG-Tk/ Matt és Olivia interjú Antheminia Az Antheminia a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a poloskák (Heteroptera) alrendjébe sorolt címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) közt a címeres poloskaformák (Pentatominae) alcsaládjának egyik neme mintegy tíz fajjal. Rendszerezésük A taxonok elkülönítésének nehézségei miatt a címeres poloskák (Pentatomidae) tagolása általában bizonytalan, de a Carpocorini nemzetséget a szakirodalom többé-kevésbé egységesen ítéli meg, de pl. az ITIS rendszeréből az egész nemzetség hiányzik. A nemek jegyzékét Észak-Dakota Állami Egyeteme és a BioLib alapján közöljük. Származása, elterjedése A nem palearktikus. A fajok közül Európában öt fordul elő: Antheminia absinthii Antheminia aliena fakó gyümölcspoloska (Antheminia lunulata) Antheminia pusio Antheminia varicornis. Ezen belül az euro-turáni faunavidék közép-dunai faunakerületében két faj él: fakó gyümölcspoloska (Antheminia lunulata) Antheminia varicornis. Kozica (Vrgorac) Kozica falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Fekvése Makarskától légvonalban 16, közúton 27 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 16 km-re északnyugatra, Közép-Dalmáciában, a Biokovo-hegység keleti lábánál az A1-es autópálya mellett fekszik. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik. Története Kozica területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Jelenlétüket számos a település határában megtalálható halomsírok igazolják. Az itt talált vas szekercét és kopját a spliti régészeti múzeumban őrzik. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek, de a római kultúra csak érintőleges hatással volt erre a térségre. A horvát törzsek a 7. század végén és a 8. század elején telepedtek le itt, ezután területe a neretvánok kenézségének Paganiának a részét képezte. Kozica első írásos említése 1434-ben a kreševói oklevélben történt. A török a 15. század második felében szállta meg ezt a vidéket, mely a 18. század elején szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves uralma alól. A török uralom után a település a Velencei Köztársaság része lett. A török uralom végével a környező településekkel együtt népesült be, a betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. A plébániát 1763-ban alapította Stjepan Blašković püspök, ekkor még a mainál jóval nagyobb területen. A 19. század elejéig Rašćane egy része, 1886-ig a slivnoi plébánia egy része, 1922-ig pedig Poljica is ide tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 611, 1910-ben 1106 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Röviddel a Független Horvát Állam megalakulása után 1941. április 17-én olasz csapatok vonultak be a vrgoraci területre. 1942. június 15-én rövid időre elfoglalták a partizánok, majd visszavonultak a Biokovo-hegységbe. A partizánok által kivégzettek között meg kell említeni Ladislav Ivanković kozicai plébánost. Az olasz csapatok védelmét élvező csetnikek még ez évben a község több településén gyújtottak fel házakat és végeztek ki embereket, főleg nőket, gyermekeket és öregeket. Az anyakönyv szerint a háború alatt Kozica embervesztesége volt a térségben a legnagyobb, 225 fő. Olaszország kapitulációja után 1943-ban német csapatok szállták meg a vidéket. 1944. október 24-én a németek kivonultak és két nappal később Vrgorac környéke felszabadult. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 56 lakosa volt. Nevezetességei Szent Illés próféta tiszteletére szentelt plébániatemploma 1765 és 1785 között épült, 1890-ben renoválták. Homlokzatát nyolcágú kőrozetta díszíti két, félköríves záródású ablakkal. Az oromzaton kőkereszt látható. A bejárat feletti keresztet 1901-ben Krisztus születésének évfordulójára helyezték el. A templom három fa oltárát 1863-ban készítette az imotski Stipe Rako mester. A főoltáron Szent Illés faszobra áll, a mellékoltárok Szűz Mária és Szent Antal tiszteletére vannak szentelve. A liturgikus tárgyak közül említésre méltó az a régi fakereszt, melynek készítési ideje ismeretlen. A templomot 1942-ben a csetnikek felgyújtották. 1997-ig harangtorony nélkül állt, ekkor építtette az akkori plébános Jakov Viro atya a 14 méter magas kővel burkolt beton harangtornyot, melyben két harang található. A temetőben állt kisebb régi templomot lebontották, de boltozott apszisát meghagyták. 1977-ben a maradványokat temetőkápolnává építették át. Oltára előtt feliratos sírkő látható. Illír halomsírok találhatók Vuletići, Pavići, Košćel, Jujnovići, Vekići és Katići településrészeken, valamint a Šaranac-Kozica út mentén is. Kozica-Umacon történelem előtti erődítmény maradványa található. Vrutkora na Crkvini alatt középkori temető maradványai találhatók néhány ornamentikával díszített sírkővel. Rendőrség A rendőrség olyan állami szerv, melynek fő feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, a törvények és bizonyos szabályok betartatása, a szabályszegőkkel szembeni eljárás megindítása. A testület a közigazgatás olyan rendészeti, polgári, fegyveres szervezete, amely a törvényvégrehajtás oldalán működik, miáltal védelmező és kényszerítő erővel felruházott, az erőszakot végső esetben alkalmazó intézmény. A rendőrség tagjai és alkalmazottai hivatásuk gyakorlásakor, etikai alapszabályokat tartalmazó „Hivatás Etikai Kódex” szerint tevékenykednek, amelyek igazodnak a rendőr különleges közszolgálati hivatásának alapkövetelményeihez. Kialakulása, előtörténete A tilalmak áthágása, ugyanakkor a társadalmi biztonság igénye is egyidős az emberiséggel. Több ember jelenléte kialakította a rendet, majd annak védelmét, fenntartását, ami kezdetben közösségi jellegű volt, később különálló hatalmi formában mutatkozott meg. A külső támadás elleni védelmet a hadsereg nyújtotta, a belső rend biztosítását a rendőrség. A rendőrség a társadalmi fejlődés során az állammal egy időben jelent meg, mert nélküle ez utóbbi nem maradhatott volna fenn. Egyiptomban már a keresztény időszámítás előtt háromezer évvel kialakult a rendőri tevékenység. Jól tetten érhető a mózesi törvényekkel megalapozott zsidó rendfenntartásban, Indiában, a görög városállamokban és a római birodalomban egyaránt. A modern rendőrség előtörténetében két fejlődési terület, az angolszász és a kontinentális lelhető fel. Előbbi szereplőjévé vált a seriff, azaz a megyei rendőrfőnök, a constable, vagyis a közrendőr és a békebíró. A kontinentális fejlődést a francia és a német terület jelentette, ahol meghatározóvá váltak a központosítási törekvések, beemelve az állami jelleget. A szabályozások mélyen belenyúltak az alattvalók életébe és elvezettek a rendőrállam kialakulásához, amelynek leglényegesebb vonása, hogy az állam a polgárok minden viszonyát szabályozza. A görög eredetű politeia, aminek jelentése az állam helyes kormányzásának tudománya, méltán tekintheti magát annak a szónak, amiből a police, policáj kifejezések származnak. A latin politia, németül polizei, városi rendet jelent. Francia álláspont szerint a police kifejezés a francia policerből származik, aminek jelentése a nép hatalma. A rendőr, rendőrség szavak a nyelvújítás szülöttei. A rendőr szó első alkalommal 1823-ban, Márton József nyelvész lexikonában jelent meg, mint a német Polizei-Landreiter kifejezés magyar megfelelője. A rendőrség szó 1836-ban, Fogarasi János nyelvész zsebszótárában található, jogszabályban pedig először a mezei rendőrségről szóló 1840. évi IX. törvénycikkben látott napvilágot. A modern rendőrség létrejötte A modern rendőrség angolszász születése Sir Robert Peel belügyminiszter 1825-ben megfogalmazott elvei alapján határozható meg. Törvényi felhatalmazással államosították a londoni rendőrséget, melynek eredményeképpen megalakult a Metropolitan Police. A vidék tekintetében Peel kimondta, hogy a bűnözés helyi probléma, ezért a megelőzés és a nyomozás a helyi hatóságok feladata, amelyek nagy önállósággal rendelkeznek. Ilyenek az egymástól független és eltérő rendszerben működő városi és grófsági rendőrségek. Az Amerikai Egyesült államok rendőrsége angliai vonásokkal jött létre. Az állami rendőrségek működése 1835-ben a Texas Rangerstevékenységével kezdődött. A szövetségi rendőrségnek két csoportja alakult ki, a katonai hatóságok és a polgári hatóságok. 1924-ben az igazságügy-minisztérium szervezetében látott napvilágot az F.B.I. (Federal Bureau of Investigation, azaz a Szövetségi Nyomozó Hivatal). Szövetségi szervek még a bevándorlási határrendőrség, a kábítószer-ellenes iroda, a szeszesital-adó behajtási csoport, az adóhivatali nyomozó egység és a katonasággal együttműködő tengerparti rendőrség. A helyi rendőrségek a megyék és a városok egységei. Előbbiek élén a seriffek állnak, a városokban a rendőrfőnökök. A kontinentális modern rendőrség legjellemzőbb képviselője a francia modell, melynek kiteljesedése a francia forradalom után következett be. Az egységessé váló rendőrség központi szerve a rendőr-minisztérium lett, amit néhány évtizednyi működés után feloszlattak, a testületet pedig a belügyminisztériumhoz csatolták. Az egyenruhás rendőrségen belüli egységek a városi rendőrségek, a készültségi rendőrség, a légi- és határrendőrség. A nemzeti rendőrség mellett működik a csendőrség. A német rendőrség haladása követte a francia példát, amely mellett a szövetségi forma is jelen van. A francia modellt a kontinentális államok többsége, kisebb nagyobb eltérések mellett, átvette, az államosítások a fővárosi testületek központi irányítás alá vételével kezdődtek meg. Rendőrségi típusok, formák A francia felosztás két fő formát ölelt fel, nevezetesen a rendőrséget, ami a város érdekei egy részének igazgatását végezte és a politikai rendőrséget, ami a párizsi rendőrség államosításakor lépett színre. A politikai rendőrség esetlegesen kaphatja meg a rendőrség körébe sorolás lehetőségét. A rendőrségi típusok meghatározásánál a történelmi időszakok mellett figyelembe veendők; a szervek kialakításának rendszere, az állami emberek részvétele, a működési költségek fedezetének biztosítási módja, az állomány feltöltése, szervezése. Állami rendőrség Központi állami irányítás alatt álló, centrális szervezésű testület. Önkormányzati rendőrség A helyi, általában városi, önkormányzat irányítása alatt, annak részeként működő szervezet. Nem tévesztendő össze a Polgárőrséggel. Autonóm rendőrség Olyan települések rendőrségei, amelyek területén más típusú rendvédelmi testület, például csendőrség vagy állami rendőrség, működik, költségeit a település fedezi, létrehozását felsőbb jóváhagyás előzi meg. Közösségi rendőrség A rendőri tevékenység olyan módszere, amelyik figyelembe veszi a működési területén élő közösségek véleményét, a problémák megoldásához pedig a közreműködését igényli. Inkább rendőrségi program. Magánrendőrség A magánbiztonság garantálására létrehozott vállalkozás, amelynek fő területei; a magánnyomozás, a személy- és vagyonvédelem és a biztonságtechnika. A rendőri működés határa A rendőri működés határát a jogi szabályozás által adott keretek alkotják. A rendőrállam lebontása a testület feladatát a veszélyelhárítás területére törekedett szorítani. Ez tételes jogi alátámasztást nyert az 1794-ben kiadott porosz Allgemeines Landrecht-tel. A tevékenység kapcsán kerül felszínre a diszkrecionalitás és a generálklauzula. A 19-20. század fordulóján a magyar szakírók részleteiben is megfogalmazták a rendőrség mozgásterét. Karvasy Ágost szerint a határokat a következők jelzik: a polgárok sikertelen és erkölcstelen tevékenysége, az erkölcsiséggel egyezőség, egyéni jogok korlátozásának szűkítése, a legkisebb károkozás, a legbiztosabb eszközök megválasztása, a rendőri önkény távol tartása. Concha Győző felfogása arra utal, hogy a rendőrségnek jogalkotó tevékenysége ne legyen, szabályozó hatalma a legszűkebb körre szorítkozzék. A rendőri működés járulékos, azt meg kell előznie az állami vagy társadalmi működésnek. A rendőri fellépés során az egyes rendőrnek döntenie kell, hogyan cselekedjen, ha előre nem látott illetőleg előre nem szabályozott helyzetbe kerül. Ekkor merül fel a szabad belátás szerinti cselekvés a diszkrecionalitás. A rendőrállamban általános felhatalmazást kaptak a diszkrecinális jog gyakorlására a rendészeti tevékenységet végző szervek. Később a szabad belátás szerinti cselekvés folyamatosan szűkült, törekedve a rendőri túlhatalom megakadályozására. Ugyanakkor a mindent szabályozó jogalkotás megbénítaná a testület működését, midőn a közrend megzavarásának újabb és újabb változatai kerülnek elő. A megoldást többnyire a rendőrségi generális klauzula törvénybe iktatásában látják. Ez az általános felhatalmazás teremti meg a rendőrség számára a beavatkozási lehetőséget a speciális szabályokkal nem érintett területeken. A garanciális szabályoknak megfelelő példázata, a Budapest fővárosi rendőrség államosításáról szóló 1881. évi XXI. törvénycikk 8. szakasza, mely szerint a rendőri intézkedések: sohasem ellenkezhetnek jogszabályokkal, velük szemben a jogorvoslati lehetőség mindig nyitva kell álljon, a nyilvánosságban rejlő ellenőrzési lehetőséget ne zárják ki; kiadott rendeletei pedig: ideiglenes jellegűek, bizonyos cselekményekre szorítkozóak, meghatározott helyre és időszakra korlátozottak, az előírt közzétételi formához kötöttek. A rendőri működés határa tehát a jogrend. A rendőrség népszerűsége A rendőrség a társadalomnak kellő érdeklődésére számot tartó szervezete. Működésének, létének megítéltetése mindenkor napirenden szerepel, népszerűsége kérdőjeles. Feladatainak végrehajtása során gyakran korlátozza az egyént és ezt mind individuum nem kedvelik. A testület tagjainak magatartása folyamatosan befolyásolja a rendőrségről kialakult képet. A modern francia rendőrség kapcsán, 1827-ben alkotott vélemények jelezték, hogy a rendőrök örökre beszennyezve maradnak a nemtelen emberek érintkezésétől, kiket alkalmaztak... A városi darabontok goromba, engedetlen és baromias emberek voltak, rendetlenséggel csinálták a rendet. Negyven évvel később, jelentős javulásról tettek említést, mivel a Páris városi darabontok fegyelmezve vannak...védői a gyengének, fenntartói a rendnek, őrei a becsületes emberek nyugalmának. Benárd Ágost 1939-ben arra utalt, hogy a londoni bobby időleges népszerűsége mögött, az évszázados közös rendőri fellépés kötelessége mellett, egy rendkívül erőteljes, hosszú és rendszeres propaganda is állt. A kiegyezést követő, bőségesnek kevésbé nevezhető magyar szakirodalom képviselői a magyarországi népszerűtlenség alapjait, részben a politikai rendőri, részben az emberi viselkedés köreiben látták. Pichler Nándor szerint az ellenszenv okai a nagyközönség szokásban vett ingerlékenysége a rendőrség iránt és a testület hiányos szervezete. Ezek mögött húzódnak meg a titkos rendőrség ravasz, becstelen dolgoktól sem irtózó, kétes múlttal bíró kémei, akiktől a becsületesek tábora gyűlölettel fordul el. Őket is az állam fizeti, rendőrnek neveztetnek, miáltal lerontják az egész intézmény iránti tiszteletet. Nagy akadály, hogy a rendőrség a mindenkori jogrend őre, a törvényes kormány feltétlen eszköze, ezáltal szembe kerül a változtatásra törekvőkkel. A megelőzés a nem kívánatos eredmény beállta előtt jelenik meg, a közvélemény pedig abból ítél, ami történt, nem pedig abból, ami történhetett volna. A 19. század utolsó negyedétől a magyar rendőri vezetők különös figyelmet fordítottak a testület népszerűsítésére. A szolgálati útmutatások, szabályzatok előírták, hogy a rendőr megjelenése legyen mindig tisztességes és tiszta, magaviselete komoly, de előzékeny, fellépése határozott, de nem kihívó, hanghordozása erélyes, de nem kiabáló, járása nyugodt, de nem lomha. A rendőr ne keressen minden csekélységben kihágást, mert ez által csak gyűlöltté teszi a rendőri intézményt. A rendőrség népszerűségének kérdése ugyanúgy tartalmi változásokkal teli, ahogyan maga a testület. A megítéltetésben jelentőséggel bíró a politizáltság illetőleg a politikai párttagság, mellyel kapcsolatban napjainkig folynak viták. A testület imágó erősítő tevékenységének hatékonysága, eredményessége kevésbé érhető el belülről, bár kétségtelenül befolyásolható, a megítéltetés mindig kívülről érkezik. Haller-kastély (Csákigorbó) A csákigorbói Haller-kastély műemlék épület Romániában, Szilágy megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az SJ-II-a-B-05055 sorszámon szerepel. Vitry-lès-Cluny Vitry-lès-Cluny település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 79 fő (2015). Vitry-lès-Cluny Salornay-sur-Guye, Massy, Saint-André-le-Désert, Saint-Vincent-des-Prés és La Vineuse községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Ptychohyla zophodes Az Ptychohyla zophodes a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Mexikó endemikus faja. Természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyvidéki erdők és folyók. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. Baráth Endre Baráth Endre (Jászberény, 1888. augusztus 8. – Jászberény, 1955. március 21.) mezőgazdász, kisgazda politikus, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja. Élete Katolikus, kisparaszti családba született Jászberényben. Szülővárosában végezte el a mezőgazdasági szakiskolát, majd gazdálkodással foglalkozott. 1930-ban belépett az FKGP-be, majd hamarosan a párt megyei szervezetének elnöke lett. 1930 és 1944 között Jászberény város képviselő-testületének munkájában vett részt. Az 1939-es választásokon egyéni jelöltként indult a jászapáti kerületben, de végül sem egyéniként, sem listáról nem sikerült mandátumot szereznie. 1944. december 21-étől Jászberény delegáltjaként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja volt. 1945 februárjától a vármegye főispánjává nevezték ki a szolnoki városi főjegyzői székbe távozó Veres József helyére. Kisgazdaként főispáni hivatalában nem félt kifogást emelni a kommunista irányítású rendőrség és egyéb pártszervezetek és szervek túlkapásai ellen, de összetűzésbe keveredett több olyan bizottsággal is, amelyek jogszabályellenesen beavatkoztak a közigazgatás ügyeibe. Hivatala idején Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közellátási gondjai jelentősen növekedtek, mivel Budapest ostroma után javarészt e vármegyére hárult nem csak a főváros, de a bányavidékek és az átvonuló szovjet csapatok ellátása is. Mivel Vas Zoltán Budapest közellátási kormánybiztosa, majd később polgármestere egyben a Gazdasági Főtanács vezetője is volt, az általa kiadott ellátási utasítások azonnali teljesítése elől Baráth semmilyen esetben sem térhetett ki. Egy alkalommal Vas minden felvásárolható lisztet és étolajat a fővárosba szállíttatott, miközben az összes Szolnokra irányuló élelmiszer-szállítást megtiltotta. Ez utóbbi rendelkezését Baráth körlevélben hatálytalanítani volt kénytelen, hogy a város munkásai egyáltalán élelemhez juthassanak. Áprilisra már odáig romlott a helyzet, hogy Szolnok ellátása már csak napokra volt biztosított. Ekkor azonban már nem csak a megyeszékhelyen, hanem szinte az összes településen jelentkeztek hasonló gondok. Szeptember 7-én egy munkásküldöttséggel tárgyalt, amelyen az SZDP szolnoki elnöke, a korábbi főispán Veres József is részt vett, és ahol a küldöttek sztrájkkal fenyegetőztek, amennyiben az ellátás nem javul. Ezt követően Baráth újból nyomatékosan kérte a Közellátásügyi Minisztériumot, hogy vármegyéjét mentesítsék a további kenyérgabona-beszolgáltatás kötelezettsége alól, de kérését elutasították. Október 15-én egy tömeges tüntetés volt Szolnokon, ahol az élelmiszer-ellátás javítását és Baráth távozását követelték. Baráth így a mintegy tízezer fős tömeg előtt kénytelen volt bejelenteni lemondását. A belügyminiszter azonban e lemondást nem fogadta el, és felszólította Baráthot, hogy újból foglalja el hivatalát, ám a munkáspártok hallani sem akartak a kisgazda főispán visszatéréséről. A patthelyzetet végül az döntötte el, hogy Baráthot országgyűlési képviselővé választották. Utódja dr. Kovács Kálmán, egy a politika iránt érdeklődő jogász lett. 1948-is volt képviselő, közben az FKGP Szolnok megyei, majd 1947-is jászberényi városi szervezetének elnöke is volt. 1947-től pártja parlamenti frakcióvezetője, majd Politikai Bizottságának tagja, eközben pedig a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Központja igazgatója is volt. 1948 februárjának végén távozott frakcióvezetői tisztéből, majd április 15-én képviselői mandátumáról is lemondott. Ezután teljesen visszavonult a politikai élettől, a Portelek határában lévő földjén gazdálkodott haláláig. Csernavölgyi István Csernavölgyi István (Sárbogárd, 1967. január 12. –) orvos, belgyógyász, kardiológus, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója 2010-től. Tanulmányok 1985-ben érettségizett a sárbogárdi Petőfi Sándor Gimnáziumban. 1991-ben általános orvosi diplomát szerzett a budapesti Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetemen. 1996-ban belgyógyászatból szakvizsgázott, 1999-ben kardiológia szakvizsgát tett, emellett hipertonológia és echokardiográfia szakterületén rendelkezik licencvizsgával. 2012-ben a budapesti Szent István Egyetemen kapott diplomát „Egészségügyi gazdálkodási és stratégiai specialista” szakon. Pályafutás Egyetemi tanulmányai alatt az Országos Mentőszolgálatnál dolgozott mentőtisztként. A diploma megszerzése után a Fejér Megyei Szent György Kórház belgyógyászati osztályán kezdte meg orvosi munkásságát. A Mór Városi Kórházban a kétezres évek elejétől osztályvezető főorvosként, majd orvosigazgatóként tevékenykedett, 2010-től tölti be a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói posztját. Díjak, elismerések 2015 – „ Az év IME előadója” 3. helyezett „A Fejér Megyei ellátás helyzete és lehetőségei az egészségügyi struktúra újragondolása kapcsán” témában 2017 – A Fejér Megyei Önkormányzat Dr. Berzsenyi Zoltán díja a Fejér Megye egészségügyi ellátásáért végzett áldozatos munkájának elismeréseként. Magánélete Feleségével közösen három fiúgyermeket nevelnek. Az egészséges életmód és a sport elhivatott támogatójaként több éven keresztül betöltötte a Móri Öttusa Sport Egyesület és a székesfehérvári Alba Öttusa SE elnöki tisztségét. Singer Miklós Singer Miklós (? – ?) kétszeres magyar bajnok labdarúgó, csatár. Pályafutása 1916 és 1919 között az MTK-ban szerepelt. A sorozatban tíz bajnoki címet nyerő csapat tagja volt, de nem tartozott a meghatározó játékosok közé, így csak két bajnoki cím megszerzésben volt része. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1916–17, 1918–19 Dele Aiyenugba Bamidele "Dele" Mathew Aiyenugba (Jos, Nigéria, 1983. november 20.) nigériai labdarúgó, aki jelenleg a Bné Jehudában játszik kapusként. Pályafutása Aiyenugba 1998-ban kezdte pályafutását az akkor még Kwara Stars néven ismert Kwara Unitedben. 2001-ben innen került Nigéria egyik leghíresebb csapatához, az Enyimba Internationalhez. 2007 óta az izraeli Bné Jehuda játékosa, ahol ő az első számú kapus. Válogatott Aiyenugba 2005-ben debütált a nigériai válogatottban. Részt vett a 2006-os, a 2008-as és a 2010-es afrikai nemzetek kupáján. Behívót kapott a 2010-es világbajnokságra is. Valtiendas Valtiendas település Spanyolországban, Segovia tartományban. Lakosainak száma 80 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gare de Vivoin - Beaumont Gare de Vivoin - Beaumont vasútállomás Franciaországban, Vivoin településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Le Mans–Mézidon-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Bistroff Bistroff település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 308 fő (2015). Bistroff Bérig-Vintrange, Grostenquin, Guessling-Hémering, Harprich, Lelling, Lixing-lès-Saint-Avold és Viller községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Diplomáciai jegyzék A diplomáciai jegyzék a hivatalos diplomáciai érintkezés leggyakoribb írásbeli formája. Tartalma Tartalma szerint a diplomáciai tevékenység bármely tárgyára vonatkozhat. Egyszerű üzenetektől, hivatalos eljárások rutinszerű lépéseitől – például diplomáciai úton továbbított vízumkérelem, rendezvényi meghívó – fontosabb demarsokon keresztül kiemelkedő jelentőségű nemzetközi szerződések megkötéséig terjedhet a használata. Formái A diplomáciai jegyzéknek történelmileg két formája alakult ki: az írásbeli vagy személyes jegyzék és a szóbeli jegyzék (note verbale). A gyakorlatban ma már csak az utóbbi a használatos. Írásbeli jegyzék Az írásbeli jegyzéket a külügyminiszter intézi a nagykövethez vagy viszont. Személyes levél formájában szövegezik. A 20. század második felében kikopott a gyakorlati használatból. Szóbeli jegyzék Sok félreértés alapja a „szóbeli” jegyzék elnevezése, ugyanis ez is mindig írásban készül és kerül átadásra. Az írásbeli jegyzéktől az különbözteti meg, hogy harmadik személyben fogalmazzák, és nem írják alá, hanem az arra illetékes személy – nagykövet, ügyvivő – csak a szignójával (rövidített, olvashatatlan kézjegyével) látja el a képviselet körbélyegzője mellett. A szóbeli jegyzék udvariassági bevezetőből, érdemi részből és udvariassági záradékból áll. Átadhatják személyesen vagy küldhetik kézbesítővel, postán is. A szóbeli jegyzékek formai jegyeit viselik a közös jegyzékek és a körjegyzékek is. Közös jegyzékek Azonos érdekeltségű államok közös ügyeikben fordulhatnak együttes jegyzékkel (note collective) is a fogadó államhoz. Gyakoribb eset azonban, hogy egyidejűleg, azonos tartalmú jegyzékek (note identique) küldésével demonstrálják egyetértésüket. Körjegyzék A külügyminisztérium gyakran egyszerre küld azonos tartalmű körjegyzéket (note circulaire) közös érdekű ügyekben az országban működő valamennyi külképviseletnek. Hasonlóképpen az egyes külképviseletek is küldenek időnként körjegyzéket az összes társ-külképviseletnek és a fogadó ország külügyminisztériumának, leginkább technikai ügyekben – például az elérhetőségek megváltozása esetén. Forrás ↑ Diplex: Hajdu, Gyula (szerk). Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Második, teljesen átdolgozott kiadás, Budapest: Akadémiai, 192. o. (1967) Bóka Bendegúz Bóka Bendegúz (Veszprém, 1993. október 2. –) magyar válogatott kézilabdázó. Jelenleg a Balatonfüredi KSE játékosa. Pályafutása A Balatonfüred saját nevelésű játékosa, 2011-ben mutatkozott be az első csapatban, és 2016-ig ott is játszott. 2015. december 23.-án jelentették be, hogy a következő szezontól a Szeged játékosa lesz, amellyel egy plusz kétéves szerződést írt alá. Nyáron csatlakozott a csapathoz, melyben a 77-es mezszámot viselte. A svéd Jonas Källman mögött a csapat második számú balszélsője volt, azonban a szezon közben megsérült, így kevés játéklehetőséghez jutott, szerződését az év végén nem hosszabbították meg. 2017 őszétől újra a Balatonfüred játékosa. 2014. márciusában került be először a felnőttválogatott keretébe, ahol be is mutatkozott. Abban az évben vált a Balatonfüred állandó kezdőjévé, az alapszakaszban 23 mérkőzésen 39 gólt szerzett. Nagydaróc Nagydaróc (szlovákul: Veľké Dravce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. Fekvése Losonctól 14 km-re keletre, a Szuha jobb partján fekszik. Története A mai község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a régészeti leletek tanúsága szerint a vonaldíszes kerámiák népe lakott ezen a vidéken. Nagydaróc valószínűleg már a 13. században is létezett, nevét az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyházas hely volt. 1350-ben "Daroch", 1385-ben "Dray" néven említették az oklevelekben. Neve a szláv eredetű magyar daróc (= nyúzó, prémvadász) szóból származik. A hagyományok szerint a 14. század elején Csák Máté birtokolta, később pedig a Daróczy családra szállt. 1548-ban Daróczy András, Gál, Albert és László, valamint Pinczy Péter, Nagy György és Török Antal birtokában volt. A vele szomszédos egykori Rónagarábot 1548-ban Bebek Ferenc tulajdonában találjuk. 1554 és 1593 között török megszállás alatt állt. 1598-ban Wyszary János birtokának írták. 1715-ben 7 magyar és 1 német, 1720-ban 8 magyar háztartást írtak össze a településen. 1754-1755-ben Kovács György, Pál, Ferenc és László birtokolta. 1770-ben gróf Koháry Ignácz és Jaan László, 1826-ban a Koháryakon kívül a Nagydaróczi Kovács család, továbbá Horkovics József és a Vattayak, a 20. század elején pedig Coburg Fülöp hercegnek és Horkovics Gyulának volt itt nagyobb birtoka. Vályi András szerint "Nagy Darócz. Velke Dravce. Magyar falu Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Vilykének szomszédságában, mellynek filiája, Osgyántól fél, Fülektöl pedig egy mértföldnyire, határja jó termékenységű, fája elég, ’s vagyonnyainak középszerű voltához képest, második Osztálybéli." A községbeli két úrilak közül az egyiket 1821-ben Horkovics József építtette, a másikat 1865-ben Zmeskál Zsigmond hozatta létre. 1885-ben nagy tűzvész pusztított a településen. A határban bazaltot bányásztak. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, főként lótenyésztéssel foglalkoztak. Fényes Elek szerint "Nagy-Darócz, magyar falu, Nógrád vgyében, 753 kath. lak., igen jó határral, és kövér rétekkel. Többen birják. Ut. p. Zelene." Nagydaróchoz tartozott Dóra-major, Fülöpszállás-puszta és Zálogos-puszta is. Zálogos-puszta területe eredetileg Osgyánhoz tartozott, azonban a 16. század második felében a füleki török bég az osgyáni határból ezt a területet a nagydarócziak részére kihasította. A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. Kőbányájában 1932-ben nagy munkássztrájk volt. 1938 és 1944 között újra Magyarország része. Népessége 1910-ben 957, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 2001-ben 621 lakosából 455 magyar és 145 szlovák. 2011-ben 688 lakosából 371 magyar, 196 szlovák és 66 roma. Nevezetességei A Szent Gallikánnak szentelt, barokk stílusú , római katolikus temploma a 18. század elején épült. 1908 -ban bővítették. Niederwerth Niederwerth település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 1324 fő. Népesség A település népességének változása: Ferenczi Ferenc Ferenczi Ferenc (19. század) magyar színész és súgó. 1843-ban a Nemzeti Színház kardalnoka volt. Munkái Emlény. Játékszini Zsebkönyv 1841-re. Szabad kir. Győr városa lelkes fiainak és leányinak. Győr. (Botos Józseffel együtt; végén: Havi Mihály, magyar szinész, költ.) Hála-füzér. Játékszini zsebkönyv, melyet a magyar játékszin pártfogóinak ajánl. Győr, 1842. Charles Algernon Parsons Charles Algernon Parsons OM (1854. június 13. – 1931. február 11.) ír mérnök, a gőzturbina egyik megalkotója. Mérnökként a dinamó, a generátor és a gőzturbina, valamint az erőátvitel fejlesztésén dolgozott, nagy hatással volt a hajóépítés és az elektrotechnika fejlődésére. Optikai eszközökkel is foglalkozott, fényszórót és teleszkópot is szerkesztett. Lord Rosse-nak, a híres csillagásznak és Mary Fields Rosse fényképészeti úttörőnek fiatalabb fiaként született 1854. június 13-án a család Hyde Park-i palotájában. A Dublini Trinity College-ban és a Cambridge-i St. John's College-ban tanult. Tanulmányai befejezése után W. G. Armstrong newcastle-i gépgyárában lett tanonc, ami egy arisztokrata fiához képest szokatlan lépésnek számított. Később a yorkshire-i Kitsons gépgyárba lépett be, ahol rakétehajtású torpedó fejlesztésén dolgozott. Gőzturbinák gyártásra alapította a C. A. Parsons and Companyt Newcastle Upon Tyne-ban. Később ugyancsak Newcastleben megalapította a Parsons Marine Steam Turbine Company-t, ami akkor vált híressé, amikor 1897-ben a Turbinia nevű gőzturbina-hajtású jachtja nagy sebességgel elszáguldott egy portsmouthi haditengerészeti díszszemlén Viktória királynő előtt, hogy demonstrálja az új technika előnyeit. Ma a Turbinia a newcastle-i Felfedezések Múzeumában van kiállítva. 1911-ben lovaggá ütötték, és 1927-ben az Order of Merit tagja lett. 1902-ben elnyerte a Rumford-érmet. Korábbi gyára tovább él ma is Newcastle Heaton negyedében a Siemens részeként. Pallanzeno Pallanzeno település Olaszországban. Lakosainak száma 1127 fő (2017. január 1.). Pallanzeno Beura-Cardezza, Calasca-Castiglione, Piedimulera, Villadossola, Seppiana és Vogogna községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Horváth István (mikrobiológus) Horváth István (Káptalanfa, 1938. május 1. – 2018. május 6.) magyar mikrobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia biológia tudomány doktora. 40 éven át vezette az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet szerológiai osztályát. Életrajza Pápán járt középiskolába, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát 1962-ben. Négy évig középiskolában tanított, mellette az ELTE a Származás- és Örökléstani Intézetében kutató munkát végzett. Ösztöndíjas aspiránsként Király Kálmán vezetésével, az Országos Bőr- Nemikórtani Intézetben dolgozott. A "Treponematózisokkal szembeni immunitásra vonatkozó vizsgálatok" címmel védte meg kandidátusi disszertációját 1973-ban. Egy évig meghívott kutatóként a CDC-ben (Amerikai Egyesült Államok) dolgozott, ahol a patogén treponemák in vitro tenyésztését kutatta. Később újabb amerikai meghivást kapott, de Magyarországon nem engedélyezték a kiutazását. Akadémiai doktori disszertációját "Patogén treponemák izolálása, tenyésztése és diagnosztikája" címmel 1986-ban védte meg. Elsők között foglalkozott Magyarországon a chlamydia fertőzések laboratóriumi kimutatásával. Jelenleg az Interlab Orvosi-Kémiai és Diagnosztikai Laboratórium munkatársaként többek között a patogén treponemák in vivo tenyésztésének újra-szervezésén dolgozik. Cél az ismét támadó szifilisz megbetegedések verifikációjának segítése és a nehézfém szennyezések megjelenésének gyors mikrobiológiai kimutatása. További tevékenységei az "atherosclerosis elleni immunizálás" humán kipróbálási engedélyeztetése, valamint a szájflóra ultramikroszkópos gyors vizsgálatok bestialitása. Oktatási tevékenység A Semmelweis Egyetem egykori jogelődjén, a BOTE-n (Budapesti Orvostudományi Egyetem) és az egykori Haynal Imre Orvostovábbképző Intézetben vett részt a bőrgyógyász szakorvosképzésben és továbbképzésben. Tudományos szervezeti tagságai Európai Unió Immunológiai Szakértő Testülete Magyar Tudományos Akadémia Mikrobiológiai Bizottsága New Yorki Tudományos Akadémia Magyar Dermatológiai Társaság Magyar Mikrobiológiai Társaság Magyar Immunológiai Társaság Publikációk Kb. 150 publikációit jelentetett meg angol, német, orosz, japán és magyar nyelvű tudományos szaklapokban. Mintegy tíz könyvfejezetet írt szakmai kézikönyvekben (pl. Labor diagnosztika). Kutatási témák, szabadalmak A Treponema leporis patogén mikroba felfedezése fűződik a nevéhez. A geotermikus energia mikrobiológiai hasznosítása szabadalma az anaerob mikrobák által termelt gázok energia termelésének lehetőségével foglalkozik. Antidecubitus ágy szabadalma a felfekvés megelőzésére és gyógyítására; a szabadalom az EUREKA szabadalmi világkiállításon ezüstérmet, a 2000 évi találmányi olimpián aranyérmet nyert. Művér előállítás ra vonatkozó találmánya, a baleseti, háborús sérülés, vérképzési problémák és transzplantációs vérellátás problémájának megoldását biztosíthatja. A termék részletes vizsgálata folyamatban van. A laboratóriumi előállítás mellett az ipari termelés módszerét is kidolgozta. Atherosclerosis elleni immunizálás ra benyújtott szabadalom immunológiai lehetőséget biztosít, az általa kidolgozott, a koleszterin tartalmú partikulákkal végzett immunizálásra kísérleti állatokon. A szabadalmaztatott eljárásnak a humán kipróbálási engedélyeztetése előkészítés alatt van. A pollen elleni allergia problémakörben kenőcsöt dolgozott ki, amely az allergiásokat védi az allergénekkel szemben. Az OÉTI engedélyes készitmény tömeges gyártása beindult. Magas flavonoid tartalmú borok alkoholmentesítése az egészséges élet segítése céljából készült. Őrangyal pezsgőpor alkoholizálás utáni másnaposság kellemetlen következményeinek enyhítésére. Salvador krém: az egymáshoz simuló bőrfelületek (lágyék, hónalj, mell alatt stb.) vörösödése, viszketése ellen, sikeres kísérletek után, folyamatban van készítmény ipari termelésének megoldása. Botrányos kutatásai az érelmeszesedésről 2012-ben számolt be róla a Magyar Nemzet Online, hogy Horváth István kísérletei során rábukkant az addig ismeretlen „anti-koleszterin” antitestre. A kísérletek során úgy találta, hogy az antitestnek fontos szerepe lehet a koleszterin-anyagcserében. Rátapad a koleszterinre, s ha ez nem történik meg, akkor a rossz koleszterinnek nevezett LDL felhasználhatatlanná válnak a szervezet számára – írja a Medical Online. Kutatásai alapján a „magas vérkoleszterin-szintet” legfeljebb az érelmeszesedéssel együtt járó folyamatnak, de nem az érelmeszesedés okának tartja. Az érelmeszesedés oka szerinte, hogy a szervezet a saját maga által termelt koleszterint nem tudja felhasználni és ez azért következhet be, mert nincs elég anti-koleszterin antitest a vérben. Tehát nézete szerint minden olyan beavatkozás, ami elősegíti az anti-koleszterin antitestek termelődésének a fokozását, segíti az érelmeszesedés megelőzését, vagy visszafejlesztését. Ilyen antitest-termelést fokozó oltóanyagaot talált fel, melyet elmondása szerint először sertéseken próbált ki, de a vakcina nem okozott semmilyen problémát az állatoknak, így magán is kipróbálta. A Demokrata c. újságnak adott interjújában elmondta: "Hála Istennek, a kedvező eredmény mellett, semmilyen mellékhatását, káros következményét nem tapasztaltam. Van már tehát emberi oltási tapasztalatom is, ami az állatkísérletekhez hasonló eredményű. A hivatalos humán kipróbálás engedélyeztetését bürokratikus és gazdasági szempontok is befolyásolják. A humán kipróbálás évekkel korábban is sok száz milliós költséggel járt volna. Azóta sem javult a helyzet. ... [...]... El kell végezni a vakcina hivatalos kipróbálását embereken, aztán gyártani kell, amilyen gyorsan csak lehet, hogy minden rászoruló számára elérhetővé tehessük." Hazai klinikai kipróbálásra azonban nem került sor. A pénzt pályázat útján, állami támogatással igyekezett megszerezni a biológus - számol be a MedicalOnline. A HírTV egészségügyi magazinja, a GyógyHír beszámolt róla és az MNO is megírta, hogy 2011 szeptemberben a rendőrség házkutatást tartott nála, melyben elkobozták a kutatásával kapcsolatos dokumentációt és mintákat, majd a Magyar Nemzet kérdésére a BRFK elmondta, hogy "ismeretlen tettes ellen folyik eljárás kuruzslás gyanúja miatt, de a nyomozás érdekeire való tekintettel további információval nem szolgálhatnak." Közben a Facebook közösségi oldalon szerveződött egy kb. kétezer fős közösség mellette. 2016 február elején több lap beszámolt róla, hogy a bíróság nem jogerősen elítélte Horváth Istvánt három másik tettestársával (két orvos és egy ápoló) együtt. A vádirat szerint a négy fős társaság engedélyek nélkül, illegális szerekkel kezelt érelmeszesedésben szenvedő betegeket. A bíróság megállapította, hogy az "antigén" ismeretlen hatású szer, mely kimeríti a gyógyszer fogalmát, ennek előállítása és a forgalomba hozatala is engedélyköteles, a biológusnak azonban nem volt erre vonatkozó hatósági engedélye. A szer emberi szervezetbe juttatása szintén hatósági engedélyhez kötött, de ezzel sem rendelkeztek a vádlottak. Az pedig, hogy a vádlottak a jelentkezőktől vért vettek, azt feldolgozták, a vérkomponenst lefagyasztva tárolták, majd visszajuttatták a páciens szervezetébe, autológ véradásnak minősül, amire szintúgy nem volt engedélyük, és nem tartották be a rendelet minőségbiztosításra vonatkozó szabályait sem. A törvényszék kizárólag csak az engedélyeket és a törvényességet vizsgálta, azt azonban nem, hogy a szérumban milyen hatóanyagok voltak, és ezek az emberi szervezetre káros vagy gyógyító hatást gyakoroltak – olvasható a bíróság közleményében. Az MNO szerint a mikrobiológus akár 5 év börtönbüntetést is kaphat Santa Croce e Purgatorio al Mercato (Nápoly) A Santa Croce e Purgatorio al Mercato templom Nápoly történelmi központjában, a Piazza del Mercatón. Története A templom eredete a 13. századra vezethető vissza. Helyén eredetileg egy kápolna állt. Ezen a helyen fejeztette le I. Károly Konradint, az utolsó Stauf-házi királyt 1268. október 29-én. Erre az eseményre egy porfír tábla emlékeztet. A templom érdekessége egy bőrdarab, amelyen állítólag Konradint lefejezték. 1781-ben építették egy tűzvész után, amely elpusztította a kápolnát. 1786-ban Francesco Sicuro tervei alapján felújították. Az 1980-as hirpiniai földrengésben erősen megrongálódott. Jelenleg zárva, restaurálásra várva. Műtárgyait (többek között Luca Giordano alkotásait) a Castel Nuovóban őrzik. ADO Den Haag Az ADO Den Haag egy holland futballklub Hágában. Két nagy riválisa az Ajax és a Feyenoord. Története A klubot 1905-ben alapították.A csapat 1942-ben és 1943-ban megnyerte a KNVB kupát. Edzők Franz Gutkas (1954–1955) Rinus Loof (1955–1962) Ernst Happel (1962–1969) Vaclav Jezek (1969–1972) Vujadin Boškov (1974–1976) Anton Malatinský (1976–1978) Piet de Visser (1978–1980) Hans Kraay (1980–1981) Cor van der Hart (1981–1983) Rob Baan (1983–1986) Pim van de Meent (1986–1988) Co Adriaanse (1988–1991) Nol de Ruiter (1992–1994) Lex Schoenmaker (1994–1995) Theo Verlangen (1995–1996) Mark Wotte (1996–1998) André Hoekstra (1998–1999) Rinus Israel (2001–2004) Frans Adelaar (2004–2006) Lex Schoenmaker (2006–2007) Wiljan Vloet (2007–2008) André Wetzel (2008–2009) Raymond Atteveld (2009–) Trófeák Eredivisie 1941–42, 1942–43 Holland labdarúgókupa 1967–68, 1974–75 Eerste Divisie 1985–86, 2002–03 Bourg-de-Sirod Bourg-de-Sirod település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 89 fő (2015). Bourg-de-Sirod Sirod, Champagnole, Lent, Sapois és Syam községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (6125) 1989 CN A (6125) 1989 CN (Singto) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ueda és Kaneda fedezte fel 1989. február 4-én. Bellinzago Novarese Bellinzago Novarese település Olaszországban, Piemont régióban, Novara megyében. Lakosainak száma 9634 fő (2017. január 1.). Bellinzago Novarese Caltignaga, Cameri, Lonate Pozzolo, Momo, Oleggio és Nosate községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Longperrier Longperrier település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 2459 fő (2015). Longperrier Othis, Villeneuve-sous-Dammartin, Dammartin-en-Goële és Moussy-le-Vieux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: George Minot George Richards Minot (Boston, 1885. december 2. - Brookline, 1950. február 25.) amerikai orvos. 1934-ben George Whipple-vel és William Murphy-vel közösen elnyerte a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat "a vérszegénység májterápiával való kezelésének felfedezéséért". Élete George Minot 1885. december 2-án született Bostonban, apja James Jackson Minot, anyja pedig Elizabeth Frances Whitney volt. Családja tősgyökeres New England-i jómódú értelmiségi família volt. A család őse, George Minot 1630-ban vándorolt ki Angliából Amerikába. George apja orvos volt, nagyapjának testvére, nagyanyjának apja, valamint az unokatestvére pedig a Harvard professzorai. George magániskolákban kezdte tanulmányait, utána pedig magától értetődően a Harvard Egyetem orvosi szakára iratkozott be. Fiatalkorában a zoológia iránt is érdeklődött, első tudományos közleményét 17 éves korában a lepkékről írta. 1908-ban kapta meg artium baccalaureus oklevelét, 1912-ben orvosi diplomáját. A Harvard 1928-ban díszdoktorává is avatta. Egyetemi gyakorlatait a Massachusetts General Hospital-ban végezte, utána pedig a Johns Hopkins Hospital and Medical School-nál dolgozott. 1915-től a Harvard Medical School-nál vállalt állást, kezdetben mint tanársegéd, de gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1922-ben főorvos lett a Harvard Egyetemhez tartozó Collis P. Huntington Memorial Hospital-nál, később pedig a Peter Bent Brigham Hospital-nál vállalt állást. 1928-ban a Harvard orvosi tanszékének professzorává és a Thorndike Memorial Laboratory igazgatójává nevezték ki. Tudományos tevékenysége Minot már medikus korában is főleg a vér betegségeivel, elváltozásaival foglalkozott, de sok cikket írt ízületi gyulladás, tumor, étrendi hiánybetegség (B-vitamin hiány) témakörökben is. Fő kutatási témái a véralvadás, transzfúzió, vérlemezkék és retikulociták voltak, és leírt egy családon belül halmozódó, vérszegénységgel együtt járó, atípusos vérzéses szindrómát. Tanulmányozta, hogyan változik meg a vérkép az ipari mérgezések után. Cikkeket írt a leukémiáról és a nyirokszövetek betegségeiről, de igazán ismertté a vészes vérszegénység tanulmányozása miatt vált. Már 1914-től kezdve érdeklődött a betegség iránt, de igazából csak azután kezdett el komolyan foglalkozni vele, amikor tudomást szerzett róla, hogy George Whipple nyers máj etetésével gyógyítani tudta kísérleti kutyák vérszegénységét. 1926-ban William Murphy-vel közösen kidolgozta a felfedezés humán klinikai alkalmazását. Eredményéért 1934-ben a másik két kutatóval közösen fiziológiai Nobel-díjban részesült. A későbbiekben kidolgozta a májszövet egyes frakcióinak, valamint a vas hatását az anémia kezelésében. Elismerései George Minot számos amerikai és külföldi tudományos társaság tagja, és több szakmai folyóirat szerkesztője volt. A Nobel-díjon felül 1930-ban megkapta az Edinburghi Egyetem Cameron-díját, a Popular Science Monthly aranyérmét és Philadelphia városának John Scott-érmét. Családja George Minot 1915-ben feleségül vette Marian Linzee Weldet, két lányuk és egy fiuk született. Minot cukorbeteg volt. Az inzulinos kezelés ellenére állapota fokozatosan rosszabbodott és ötvenes éveire a betegség több komplikációja is fellépett. 1947-ben agyvérzést szenvedett, amitől bal oldala lebénult és élete hátralevő részében tolószékbe kényszerült. 1948-ban lemondott igazgatói állásáról és 1950. február 25-én elhunyt. Szívlapát A szívlapát a lapát egy speciális formája; nevét alakjáról kapta. Szára az általános kerti lapátokhoz képest vastagabb és hosszabb. Általában bányákban használták. Mivel szénrakodásra készült, a lapát feje kb. kétszer szélesebb a megszokottnál, valamint magas peremmel rendelkezik. Egy hagyományos lapáthoz képest ötször nagyobb mennyiséget lehetett vele egy mozdulattal felemelni. Ahol szénnel fűtenek, még ma is sok helyen tartanak ilyen lapátot a rakodáshoz. Érdemes megemlíteni, hogy bizonyos szakmai körökben hibridásónak is nevezik ezt az eszközt. Alekszej Alekszejevics Abrikoszov Alekszej Alekszejevics Abrikoszov (orosz nyelven: Алексе́й Алексе́евич Абрико́сов) (Moszkva, 1928. június 25. – Palo Alto, 2017. március 29.) fizikai Nobel-díjas orosz-amerikai elméleti fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Életpályája Magánélete Abrikoszov Moszkva városában született, az akkori Szovjetunióban. Apja Alekszej Ivanovics Abrikoszov szovjet-orosz patológus (Lenin első balzsamozója) volt. Pályafutása 2003-ban fizikai munkásságáért és a kondenzált anyagok fizikáján belül elért tudományos eredményeiért fizikai Nobel-díjjal tüntették ki. 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagjává választották (Fizikai Tudományok Osztálya). Művei Abrikossow, Gor'kov: Quantum field theory methods in statistical physics ., 1961 Díjai, kitüntetései, rangjai Lenin-díj (1966) Fritz London Memorial-díj (1972) SZSZKSZ Állami-díj (1982) Landau-díj (1989) A Sony Corporation John Bardeen-díja (1991) Fizikai Nobel-díj (2003) A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja a Fizikai Tudományok Osztályán (2007) Traugott Herr Traugott Herr (Weferlingen, Porosz Királyság, 1890. szeptember 16. – Achterwehr, 1976. április 13.) német katona. Harcolt az első világháborúban is, de nagy sikereket a második világháborúban ért el: szolgálataiért 1941. október 2-án megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztjét, 1942. augusztus 9-én övé volt a 110. tölgyfalomb, amit kiosztottak a háború során, majd 1944. december 18-án megkapta a kardokat is, előtte ezt csak 116-an kapták meg. Két alkalommal a Wehrmachtberichtben is megemlítették. Forrás Adatlapja Földrajzi információs rendszer A földrajzi információs rendszer egy olyan számítógépes rendszer, melyet földrajzi helyhez kapcsolódó adatok gyűjtésére, tárolására, kezelésére, elemzésére, a levezetett információk megjelenítésére, a földrajzi jelenségek megfigyelésére, modellezésére dolgoztak ki. Nevezik térinformatikai, geoinformációs rendszernek vagy angolul rövidítve GIS-nek. A GIS egyetlen rendszerbe integrálja a térbeli és a leíró információkat – alkalmas keretet biztosít a földrajzi adatok elemzéséhez. A geoinformatika rendkívül nagy jelentőséggel bír a természeti erőforrások kutatásában, állapotának figyelésében; a közigazgatásban; a földhasználati- és tájtervezésben; az ökológiai- és gazdasági összefüggések feltárásában, a döntéshozásban; ugyanakkor a közlekedési-, szállítási-, honvédelmi-, piackutatási feladatok megoldásában; a szociológiai-, társadalmi összefüggések vizsgálatában; a település-fejlesztésben és a létesítmény-tervezésben. A geoinformatikában összefonódik a több ezer évre visszatekintő térképészet, a pár százéves földtudományok és a pár évtizedes múlttal rendelkező számítástechnika. A geoinformációs rendszereket területi kiterjedésük szerint lokális, regionális és globális kategóriákba soroljuk. A rendszerek felhasználása rendkívül sokrétű, a fontosabb felhasználási területek: kataszteri információs rendszer közművek információs rendszere közgazdasági -, marketing információs rendszerek közigazgatási - és önkormányzati információs rendszerek topográfiai - kartográfiai információs rendszer katonai, rendészeti és katasztrófavédelmi geoinformációs rendszer természettudományi információs rendszerek ( geodézia , geofizika , geológia , talajtan, botanika , ökológia , hidrológia , meteorológia , környezettudomány ) társadalomtudományi információs rendszerek (művészettörténet, régészet , szociológia , politológia , etnográfia ) mérnöki információs rendszerek (agrár-, bánya-, erdő-, földmérő-, építő-, építész-, közlekedési mérnöki rendszerek). Magyarországon a jelenleg működő (csak szakemberek szűk köre számára elérhető) földrajzi adatokat is tartalmazó információs rendszer a TEIR. Ctiboř (Tachov járás) Ctiboř település Csehországban, Tachovi járásban. Ctiboř Chodský Újezd, Halže és Tachov településekkel határos. Lakosainak száma 324 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kurt Röthlisberger Kurt Röthlisberger (Suhr, 1951. május 21. –?) svájci nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása tanár. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. 1983-ban lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1996-ban vonult vissza. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Nemzetközi játékvezetés A Svájci labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1985-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a németet beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Sport együttműködés keretében 5 bajnoki mérkőzést vezethetett a német Bundesligában. A svájci nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében a 3. helyet foglalja el 20 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1996. február 12-én a FIFA JB felfüggesztette. Válogatott mérkőzéseinek száma: 24. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Olaszországba a XIV., az 1990-es labdarúgó-világbajnokságra valamint Amerikai Egyesült Államokba a XV., az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Vezetett mérkőzéseinek száma: 5 + 4 (partbíró). 1990-es labdarúgó-világbajnokság Michał Listkiewicz partbíró 8 találkozón tevékenykedhetett, utána a legtöbbet foglalkoztatott játékvezető lett. Három mérkőzést vezetett, négyen partbíróként tevékenykedett. A FIFA JB elvárása szerint, ha nem vezetett, akkor partbíróként tevékenykedett. Kettő csoportmérkőzésen és az Olaszország–Anglia (2 – 1) bronztalálkozót vezető Joël Quiniou 2. számú segítőjeként szolgált. Az egyik nyolcaddöntőn egyes számú besorolást kapott, játékvezetői sérülés esetén továbbvezethette volna a találkozót. 1994-es labdarúgó-világbajnokság A tornán egyike volt azoknak, akit a jelen lévő FIFA JB a döntő lehetséges játékvezetői közé jelölte Labdarúgó-világbajnokság Az európai labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Nyugat-Németországba a VIII., az 1988-as labdarúgó-Európa-bajnokságra, Svédországba a IX., az 1992-es labdarúgó-Európa-bajnokságra valamint Angliába a X., az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Olimpiai játékok Az 1988. évi nyári olimpiai játékok labdarúgó tornájának végső szakaszán a FIFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Nemzetközi kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 3. UEFA-bajnokok ligája Az 1992–1993-as UEFA-bajnokok ligája volt az első szezon, amikor a torna új nevét használták. Összesítésben viszont ez a 38. kupaszezon volt. 1974-ben a versenykiírás miatt kettő alkalommal kellett döntőt rendezni. A 39. játékvezető – a 4. svájci – aki UEFA-bajnokok ligája döntőt vezetett. Világkupa Kettő Világkupán összesen 5 mérkőzést vezetett, közöttük egy döntőt. Negatív sztori A Grasshopper Club Zürich–Auxerre Bajnokok Ligája mérkőzés előtt, a svájci csapat egyik vezetője, felkérte Röthlisbergert jó barátját, hogy a fehérorosz Vagyim Zsuknak – aki a mérkőzést vezette – ajánljon fel 100 .000 svájci frankot, hogy csapatuk javára ítélkezzen. Az eset kiderült, Röthlisbergert – más csapatoknak végzett korteskedést – örökre eltiltották a játékvezetéstől. Szakmai sikerek Az IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987-2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151, játékvezető besorolásával minden idők 64, legjobb bírójának rangsorolta. A 2008-as szavazáshoz képest 16 pozíciót hátrább lépett. Halloween Junky Orchestra A Halloween Junky Orchestra egy rövid életű japán visual kei supergroup volt, amelyet 2012-ben alapított Hyde, a L’Arc-en-Ciel és a Vamps énekese. Az együttes tagjai Hyde (Vamps) – ének Aoki Rjúdzsi – ének Aki (Sid) – basszusgitár Acid Black Cherry – ének K.A.Z (Vamps) – gitár Kyo (D’erlanger) – ének Daigo (Breakerz) – ének Tacuró ( Mucc ) – ének Cucsija Anna – ének Tommy February 6 – ének Tommy Heavenly 6 – ének Hicugi ( Nightmare ) – gitár Rina ( Scandal ) – dobok Vakesima Kanon – ének Díjak és jelölések Billboard Japan Music Awards 2012 : Az év független előadója – Halloween Junky Orchestra (jelölve) Gare de Brassac-les-Mines - Sainte-Florine Gare de Brassac-les-Mines - Sainte-Florine vasútállomás Franciaországban, Brassac-les-Mines településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Germain-des-Fossés-Nîmes-Courbessac-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Arvant (Gare de Nîmes, Saint-Germain-des-Fossés-Nîmes-Courbessac-vasútvonal) Gare du Breuil-sur-Couze (Gare de Saint-Germain-des-Fossés, Saint-Germain-des-Fossés-Nîmes-Courbessac-vasútvonal) Ctětín Ctětín település Csehországban, a Chrudimi járásban. Ctětín Vysočina, Nasavrky, Miřetice és Trhová Kamenice településekkel határos. Lakosainak száma 260 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Matthew Abaddon Matthew Abaddon egy fiktív szereplő a Lost c. amerikai televíziós sorozatban. Szerepét Lance Reddick alakítja. Életrajz Matthew Abaddon fiatalkoráról nincsenek információink. Kronológiailag első feltűnése Locke lebénulása után történt. A férfi kisegítőként dolgozott abban a kórházban, ahová Locke terápiára járt. Ő ültette John fejébe a gondolatot, hogy el kell mennie egy „nagy túrára”, mivel ott csoda történt vele. Miután ezt elárulta neki, az afroamerikai közölte vele: mikor legközelebb találkoznak, Locke „jönni fog neki eggyel”. Abaddon szervezte össze a tudományos csapatot, melyet a Kahanán szállítottak a szigetre. Vezetésükkel Naomi Dorritot bízta meg. Mikor a nő a 815-ös járat esetleges túlélőiről kérdezősködött, a férfi rendkívül határozottan válaszolta: „A 815-ös katasztrófájának nem voltak túlélői.” Az Oceanic 6 kijutása után Abaddon meglátogatta Hurleyt az elmegyógyintézetben, és az Oceanic Airlines alkalmazottjának adta ki magát. Mivel így nem ért el célt, felfedte magát azzal, hogy a szigeten maradtakról kérdezte Hugót. Hurley ezen kiborult, hangoskodni kezdett, a zűrzavart kihasználva a férfi pedig elhagyta az épületet. Később, miután Locke elforgatta a kart, és kijutott a Szigetről, Charles Widmore alkalmazásában lesz Locke sofőrje. Ő kíséri és viszi el azokra a helyekre, ahol az Oceanic 6 tagjai élnek. De miután Locke azt kéri tőle, hogy keressék fel a volt barátnőjét, elviszi egy temetőbe. Itt amikor már szálnának be, valaki többször is meglövi, utána belehal a sérülésekbe. (A gyilkosról még ugyanebben a részben kiderül, hogy Ben az) Niels Erik Nielsen Niels Erik Nielsen (Ringe, 1893. május 1. – Ringe, 1974. március 4.) olimpiai ezüstérmes dán tornász. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokon indult tornában és a svéd rendszerű csapat összetettben ezüstérmes lett. Klubcsapata a DDS&G's Hold volt. (6250) 1991 VX1 A (6250) 1991 VX1 egy kisbolygó a Naprendszerben. Eleanor F. Helin fedezte fel 1991. november 2-án. Inna Elena Alexandra Apostoleanu, művésznevén Inna (Mangalia, 1986. október 16. –) román énekesnő. Karrierjét 2008-ban kezdte Hot című albumával. A lemez elkészítésében segítséget nyújtott a Play and Win nevű román producercsoport. Bemutatkozó albumáról elsőként a Hot című szám, Európa szerte nagy sikert aratott. Románián kívül, Kelet-Európa több országában illetve Spanyolországban is a slágerlisták élére került. Első stúdióalbumáról, még négy maxi jelent meg: Love, Déjà Vu, Amazing, valamint a 10 Minutes című felvételek, mind jól teljesítettek a slágerlistákon. A 2009-es romániai MTV Music Awardson Inna megnyerte a „Legjobb Tánc”, a „Legjobb új előadó” és a „Legjobb Show” kategóriát, valamint a Border Breakers Awards-ot. A YouTube nevű internetes videómegosztó portálra felrakott videói nézettsége elérte a 160 milliót, ezzel Inna lett a legtöbbet megtekintett román előadó az interneten. A nagy sikerek után Inna új lemezkiadóval írt alá szerződést, az Ultra Records lemezcéggel, hogy dalait a tengerentúlon és az Egyesült Királyságban is népszerűsíthesse. 2011-ben kiadta második albumát I Am the Clubrocker címmel. Az első kislemez a Sun is Up még az albumot megelőzve 2010-ben jelent meg. A szám jól szerepelt a listákon, többek között Magyarországon is. Ez volt Inna negyedik száma amely Top-10-be került a Mahasz Dance Top 40 listáján. Inna több százezer kislemezt adott el csak az Egyesült Királyságban. Paul Lester, a brit The Guardian napilap riportere „Románia legsikeresebb exportjának” nevezte. Források és jegyzetek Inna életrajz (angol nyelven), Allmusic, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2012. január 29.) Inna, youtube channel nézettség, Facebook követői (román nyelven). (Hozzáférés: 2012. január 29.) Inna, youtube channel. (Hozzáférés: 2012. január 29.) Inna, Sun is Up a Mahasz Dance Top 40-ben. (Hozzáférés: 2012. január 29.) Inna, the Guardian cikk, eladások. (Hozzáférés: 2012. január 29.) Inna, Hot, Román éves album slágerlista helyezés. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Francia album slágerlista helyezés. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Holland album slágerlista helyezés. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Svájci album slágerlista helyezés. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Egyesült Királyság album slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Mahasz album slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2012. január 29.) Inna, Hot, Román éves kislemez slágerlista helyezés. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Ausztria kislemez slágerlista helyezés. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Francia kislemez slágerlista helyezés. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Nemet kislemez slágerlista helyezés. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Holland kislemez slágerlista helyezés. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Svájci kislemez slágerlista helyezés. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna, Egyesült Királyság kislemez slágerlista helyezések. (Hozzáférés: 2011. január 29.) Inna Hot, Mahasz Archivum, keresőbe be kell írni:"INNA". (Hozzáférés: 2012. január 29.) Glasinaci kultúra A glasinaci kultúra az autariata illír törzsszövetséghez köthető nyugat-balkáni bronz- és vaskori régészeti műveltség, amelynek az i. e. 13. és 4. század közé datálható leletanyaga Bosznia, Szerbia, Montenegró, valamint Albánia területéről ismert. Nevét a kelet-boszniai Glasinaci-fennsík után kapta, ahol az 1878-as osztrák–magyar annexió után megindult régészeti ásatások során kerültek elő a műveltség első sírjai, illetve azok mellékletei. A 19. század végére a glasinaci a legismertebb nyugat-balkáni régészeti kultúra lett, amely a középső bronzkor és a korai vaskor közötti időszakban, vagyis az i. e. 8. és 6. század között virágzott meglehetősen nagy területen. Legkésőbbi leletei az i. e. 4. század végéről ismertek. Az 1990-es évekig a glasinaci kultúrához köthető leletegyüttesek kerültek elő Bosznián (Glasinac, Szarajevó) kívül Szerbiából (Užice) és Montenegróból (Gotovuša, Barakovac), de a műveltséghez sorolnak több északkelet-boszniai (Dvorovi), szerbiai (Szabács, Mramorac, Umčari, Novi Pazar) és albániai (Burrel, Çinamak, Kush) régészeti helyszínt is. A kultúra legjellemzőbb településtípusa a domb- vagy hegytetőre épült, erődített szálláshely. Temetkezési helyeik általában körkörösen szerveződtek egy központi halomsír köré, de az együttes ritkán haladta meg a tíz sírhelyet. A sírok kelet–nyugati tájolásúak és mellékletekben rendkívül gazdagok. Gyakoriak és változatosak a fegyvermellékletek (lándzsák, kardok, csatabárdok, bronzsisakok), különösen a központi sírok esetében, amely arról tanúskodhat, hogy a glasinaci kultúra közösségeinek legfelsőbb társadalmi szintjén a harcosok álltak. Az i. e. 6–5. század környékén a temetkezési szokásaikban beállt változás (pl. a holtak elhamvasztása) a társadalmi rend felbomlásáról, esetleg a vallási kultúra erőteljes megváltozásáról vallhat. A történettudomány a glasinaci kultúrát az egyik legnagyobb illír törzsszövetséggel, az autariatákkal (Αὐταριάται) köti össze. Forrás John Wilkes: The Illyrians. Oxford; Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717 Bita Dezső Ferenc Bita Dezső Ferenc, OSB (Keszthely, 1832. október 3. – Keszthely, 1922. március 8.) hittudor, Szent Benedek-rendi áldozópap, szentszéki ülnök, irodalomtörténész és egyetemi tanár. Élete 1850. szeptember 15-én lépett a rendbe, a pesti egyetemen végezte teológiai tanulmányait, 1854. október 5-én ünnepélyes fogadalmat tett, majd 1857. augusztus 31-én misés pappá szenteltetett. 1857-től 1861-ig a bibliamagyarázat, 1859-től 1866-ig pedig a dogmatika tanára volt Pannonhalmán és konventjegyző; 1868-tól a budapesti egyetemen a hittani kar rendes tanára; 1873-74-ben és 1883-84-ben rektori hivatalt viselt. 1905-ben vonult nyugdíjba, ezt követően mint érseki cenzor működött. 1915-ben a Szent István Akadémia I. szakosztálya tagjává választotta. Hittani, kritikai és valláserkölcsi cikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Religio (1861-69. 1880. 1885.), Egyházi Lapok (1868. Guzmics Izidor életrajza), Magyar Állam (1875. 1885. 132. sz.), Idők Tanuja, Pesti Hirnök és Uj Magyar Sion (1883-tól); több cikket írt a Szent István Társulat Encyclopaediájába is. Munkái Egyházi beszéd Borbély Kornél Kálmán első sz. mise-áldozatja alkalmával Komáromban decz. 26. 1858. Bécs. Egyházi beszéd a szt. László-társulat védszentjének névünnepén. Pest, 1870. A hit s tudomány közti viszony. Bpest, 1874. (Rectori beszéd. Acta Reg. Scient. Univ. Hung.) A keresztény vallás isteni eredete és szükséges volta korunk tévelyeivel szemben. U. ott. 1875. (A budapesti m. kir. tud. egyetem hittud. kara által a Horváth-féle jutalommal koszorúzott pályamunka. 2. kiadás. U. ott, 1876.) A kath. egyház isteni szervezete. U. ott. 1883. (A budapesti egyetem hittud. kara által dicséretet nyert pályamű.) A tudomány szabadsága. U. ott, 1884. (Rectori beszéd. Acta R. S. Univ. Hung.) Beszéd Pázmány Péter tudományos érdemeiről. U. ott. 1885. (A bpesti egyetem 105. évfordulója alkalmából.) Jegyzeteket írt Hoványi, Fensőbb katholicismus elemei I. kötetéhez. Bpest, 1881. Betűjegyei B.a.; B..a.; B-a: T.E. Rosengarten (Harburgi járás) Rosengarten település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 14 031 fő (2017. december 31.). Rosengarten Seevetal, Neu Wulmstorf, Hamburg, Harmstorf, Jesteburg és Buchholz in der Nordheide községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hennie Hollink Hennie Hollink (Glanerbrug, 1931. október 1. – Almelo, 2018. január 31.) holland labdarúgó, edző. 1967 és 1984 között tevékenykedett edzőként és többek között a Roda, a Twente, a francia RC Strasbourg és az FC Tours vezetőedzője volt. Magyar labdarúgó-bajnokság (harmadosztály – Dráva csoport) Leírása A magyar labdarúgó-bajnokság harmadosztálya hat csoportból áll területi felosztás alapján. Az Alföld-csoport, a Duna-csoport, és a Tisza-csoport 16 csapatot, míg a Bakony-csoport, a Dráva-csoport, és a Mátra-csoport 15 csapatot foglal magába. A feljutások és kiesések miatt gyakori, hogy bizonyos csapatok az aktuális új szezont már másik csoportban kezdik meg. A 2011–2012-es szezon Csapatok Az alábbi csapatok alkotják a Dráva-csoportot a 2011–2012-es szezonban. Hatan Somogy megyéből, öten Tolna megyéből, négyen pedig Baranya megyéből szerepelnek. A bajnokság állása Az alábbi táblázat a Dráva-csoport állását mutatja 18 fordulót követően. Az NB III 6 csoportgyőztese osztályozót játszik a két NB II-es csoport 6-8. helyezettjeivel a feljutásért. A 2-5. helyezettek és a két legjobb 6. helyezett maradnak az NB III-ban. A 7-14. helyezettek és a négy legrosszabb 6. helyezett kiesnek az NB III-ból. Gare de Bretteville - Norrey Gare de Bretteville - Norrey vasútállomás Franciaországban, Saint-Manvieu-Norrey településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Mantes-la-Jolie–Cherbourg-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Audrieu Hágai egyezmények 1899-ben és 1907-ben két nagy átfogó nemzetközi konferenciára került sor Hágában, amelyeken a részt vevő államok számos, a modern korszakot érintő nemzetközi jogi kérdést kívántak rendezni. Az eredeti tervek szerint egy harmadik "fordulót" is tartottak volna, de erre az első világháború miatt nem került sor. Az ezeken a konferenciákon elfogadott nemzetközi szerződések, nyilatkozatok a nemzetközi jog számos területén alkottak maradandót. Így máig komoly hatással bírnak a nemzetközi hadijog, vagy nemzetközi humanitárius jog területére, hiszen ekkor fogadtak el a történelem során először általános szárazföldi hadviselési szabályzatot, foglaltak írásba szabályokat a tengeri, valamint rendkívül kezdetleges formában ugyan, de a légi hadviselésre is. A genfi egyezmények mellett a hadijogi szabályok elsődleges forrásai ezek az egyezmények voltak. Megkísérelték szabályozni a háborúk indításának kérdéseit is, csekély sikerrel, ám ennek mai napig ható eredménye, hogy ekkor jött létre az Állandó Választottbíróság (Permanent Court of Arbitration), amely hágai központtal a mai napig működik. Az ENSZ elsődleges bírói fóruma, a Nemzetközi Bíróság (International Court of Justice) abban az épületben, a hágai Béke Palotában működik, mint az Állandó Választottbíróság. Az 1899-ben elfogadott, hadijogi tárgyú hágai egyezmények egyezmény (II.) a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól egyezmény (III.) az 1864. évi genfi egyezmény elveinek alkalmazásáról a tengeri háborúkban nyilatkozat (IV.1.) a fojtó vagy mérges gázokat terjesztő lövedékek eltiltásáról nyilatkozat (IV.2.) az emberi testben könnyen szétmenő vagy ellapuló lövedékek eltiltásáról nyilatkozat (IV.3.) a léggömbökről lövedékek és robbanóanyagok indításának, és hasonló természetű cselekményeknek ötéves időszakra való eltiltásáról Az 1907-ben elfogadott, hadijogi tárgyú hágai egyezmények egyezmény (IV.) a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól egyezmény (V.) a semleges hatalmak és személyek jogairól és kötelességeiről szárazföldi háborúban egyezmény (VIII.) a tenger alatt önműködő ütköző aknák elhelyezéséről egyezmény (IX.) a bombázásról tengeri haderővel háború idejében egyezmény (X.) a Genfi Egyezmény elveinek alkalmazásáról a tengeri háborúra egyezmény (XII.) a semleges hatalmak jogairól és kötelességeiről tengeri háborúban nyilatkozat (XIV.) a léggömbökről lövedékek és robbanóanyagok indításának, és hasonló természetű cselekményeknek eltiltásáról Jegyzetek szerk.: Peoppel, Hans – Preuß, Prinz von – Hase, K-G.: A Wehrmaht katonái. Canissa Könyvkiadó (évszám nélkül). ISBN 963-9379-03-4 , Wolfgang Hasch: A Szovjetunió partizánháborúja és a német ellenintézkedések Link 1913. évi XLIII. törvénycikk az első két nemzetközi békeértekezleten megállapitott több egyezmény és nyilatkozat beczikkelyezése tárgyában (Hágai egyezmények) Hági étterem (Miskolc) A Hági étterem vagy Hági söröző Miskolcon, a Zsolcai kapu 5. szám alatt áll. Története Miskolcon az első sörfőzők a 18. század közepén telepedtek meg és nyitottak műhelyt. A város serházáról 1714-ből van hír, a Hunyad (Nagy-Hunyad, majd Hunyadi) utcán működött. A Zsolcai kapuban először a pesti Dreher Serfőzde lerakata nyílt meg az 1. szám alatt (mára lebontották), első vezetői Guttman József és Emil voltak, de a megbízott képviselők gyakran változtak. A Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt. 1907-ben vásárolta meg a Zsolcai kapu 5. számú telket és a földszintes, utcafrontra néző épületet, de különösebb plusz beruházást, különösen új építkezést egyelőre nem akartak vállalni. A városnak pedig az volt az álláspontja a Zsolcai kapuval kapcsolatban, hogy azt igényes emeletes épületekkel kell beépíteni. A cég 1913-ban kérvénnyel fordult a városi hivatalhoz, miszerint „vállalkozásunknak Miskolczon ez lenne az első telepe, s miután csak most szándékozunk ott letelepedni, természetes, hogy nincsen szándékunkban mindjárt a kezdet legelején oly nagyszabású befektetéseket eszközölni”. A cég kérelmét a város méltányolta, de ahhoz ragaszkodott, hogy úgy újítsák fel az utcai frontra nyíló épületet, hogy az „minden városszépészeti igényt” kielégítsen. A homlokzat kialakítása azonban csak 1936-ban valósult meg, ekkor alakult ki a mai homlokzati megjelenés. A Hági elnevezés – állítólag – a Haggenmacher névből rövidült le és vált annak „becézős” változatává, illetve vált „hivatalossá”. A Hági elnevezést ezt követően minden tulajdonos megtartotta. Színvonalas, népszerű szórakozóhely volt. Az étterem az 1944. június 2-i bombatámadás során megsérült, de hamar újjáépítették. A következő felújítás 1995-ben volt. 2017-ben az étterem-söröző új tulajdonosra vár. Leírása A főbejárat az Étterem felirat alatt van, fölötte helyezték el a Hági „címerét”. A sörkészítés jellemző attribútumai vannak rajta: az árpakalász, a komló, a szórólapát, a sermerítő és a hordó. Fölötte kovácsoltvas konzolon van a cégér, a konzolba pedig belefoglalták a H betűt. Az éttermet már a kezdetektől vadász-szobának nevezték. Ettől jobbra van a söröző (és volt a söntés). A kellemes hangulatú kerthelyiségbe az étteremből lehet(ett) kimenni, ahol 14 söröző boxot különítettek el. A söröző és a kerthelyiség külön bejáratait ritkán használták. Az építmény bal oldali részén nyílik a bejárati kapu, ahol a sörgyári részt lehetett megközelíteni, de ma már nem a Hági része. Hipszter A hipszter egy nemzetközi kifejezés. Azokat a középosztálybeli, urbánus fiatalokat jelöli, akik egységes szubkultúrát alkotnak összetett ízlésvilágukkal, különc viselkedésükkel, a mainstreamtől távol álló divatukkal. Használják rájuk még az alternatív kifejezést is, mivel zenei téren is inkább az alternatív, indie vonalat követik. Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára szerint a hipszter: amerikai jampec. A kifejezés eredete Az 1940-es évek Amerikájában született meg ez a kifejezés, ahol is a jazz klubokban olyan fiatal, fehér, jómódú férfiak gyűltek össze, akik rajongtak a feketék zenéjéért és ezért még életstílusukban is őket akarták követni, csak hogy hasonlítsanak hozzájuk. Bár a fogalom pontos eredete vita tárgyát képezi, egyesek szerint a hop szóból ered, ami az ópium szleng elnevezése, mások szerint a Nyugat-Afrikában honos hipi szóból, ami annyit tesz, mint felnyitni valakinek a szemét. Ennek a vonalnak volt folytatása az 50-es évek Beat-generációja, amelynek kultikus regénye Jack Kerouac Úton című könyve. Később, az 1990-es években újra divatba jött a fogalom, egyes indie/alternatív zenéket hallgató fiatalok csoportjaira használták az elnevezést. Reneszánszát azonban a 2000-es években kezdte el újra élni, amikorra már egy külön iparág épült ezekre a fiatalokra, legyen szó ruházatról, kulturálódásról, amely igyekszik kiszolgálni sajátos igényeiket. Egyesek szerint a hipszterség mára leszállóágon van, kezd kimenni a divatból. A hipszterek jellemzői A mai hipszterek elsősorban az Y-generáció tagjai közül kerülnek ki. Olyan fiatalok, akik tájékozottak ebben az infokommunikációs világban, jól értik és használják az egyes nyelvi rétegeket, és mindenről igyekeznek határozott véleményt formálni. Tájékozottságuk kiterjed nemcsak a zenére, de az irodalomra, film- vagy képzőművészetre is, csakúgy mint a számítástechnikára vagy politikára. A hipszter sokat utazik, jellemzője, hogy járt már az európai nagyvárosokban és élénk nemzetközi kapcsolati hálót épített ki. Jól beszél angolul, napi szinten használja és fejleszti. Megjelenése változatos, ruhatára kellékét alkotja a 80-as években hordott vintage farmer vagy kabát, csakúgy, mint nagymama pulóvere. De visel mai márkás cuccokat is, a lényeg az egyedi megjelenés, sajátos kombináció. Ha férfi, gyakran visel szakállt és/vagy tetoválást, régies keretű túlméretes szemüveget, akár dioptria nélkül is. Tudatos vásárló, nem vesz meg akármit. Imádja a kézműves, minőségi termékeket és nem sajnálja rájuk a pénzt. Hipszterek Magyarországon A kifejezés inkább a 2010-es évektől terjedt el itthon, és nagy lökést adott ennek az Eurovíziós Dalfesztiválra kijutott ByeAlex, akit hipszterként tartanak számon és viseli mindazokat a jegyeket, ami a hipszterekre jellemző. Magyarországon belül leginkább Budapesten találni hipsztereket, illetve más nagyobb városokban. Dynín Dynín település Csehországban, a České Budějovice-i járásban. Dynín Ponědrážka, Ponědraž, Neplachov, Bošilec, Dolní Bukovsko, Mazelov és Záblatí településekkel határos. Lakosainak száma 315 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Fehér erdeiölyv A fehér erdeiölyv (Leucopternis albicollis) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe és a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Újvilág trópusi vidékein, Dél-Mexikótól Brazílián át Bolívia és Peru csapadékos erdeiben őshonos, ott ahol a száraz évszak nem túl hosszú. Szintén költ Trinidad szigetén is. Élőhelye az Amazonas vízgyűjtő területeire korlátozódik; nyugaton az Andok, északkeleten a Guyanák mangrovemocsaras vidékei, délen pedig az egyre lakottabbá váló mezőgazdasági területek határolják be mozgásterületét. Kedveli a ritkásabb erdőket, tisztásokat, de a mély, érintetlen esőerdőket elkerüli. Megjelenése Testmérete elérheti a 46-56 cm-t is. Nemzetségének legfehérebb tagja. Feje és teste hófehér, szárnyai szélesek, elülső szárnytollainak vége fekete színű. Rövid és fekete farktollai végén fehér sáv húzódik. Csőre szintén fekete, lábai sárgák. A nemek alig térnek el egymástól, a tojó valamivel nehezebb (tojó: 840 gramm, hím: 650 gramm). A fiatalabb példányok tollazata jól megfigyelhető fekete pettyekkel tarkított. Osztályozása Négy ismert alfaja létezik, megjelenésükben legfeljebb a fekete tollaik erősségétől térnek el egymástól: Leucopternis albicollis ghiesbreghti – Dél-Mexikótól Nicaraguáig honos. A legvilágosabb alfaj az összes közül. Érdekesség, hogy míg a ghiesberghti szeme sárga, a többieké barna. Leucopternis albicollis costaricensis – Hondurastól Panamáig és Kolumbiáig fészkel. Fekete tollai határozottabbak ghiesberghti énél. Leucopternis albicollis williaminae – Élőhelye Északnyugat-Kolumbia és Nyugat-Venezuela erdős részeire esik. Fekete tollai még szembe ötlőbbek, fejét és nyakát helyenként fekete csíkok díszítik. Leucopternis albicollis albicollis – A fehér erdeiölyv alapváltozata. Kolumbiában , Venezuelában , Guyanában , Trinidadon és Brazíliában költ. Kisebb testű, mint az északi változatok; szárnyai nagy részét fehér mintázattal ellátott fekete tollak borítják. A földről nézve mind a négy alfaj egyformán fehérnek látszik. Életmódja A fehér erdeiölyv már nagy távolságról jól látható, nehezen téveszthető össze más ragadozómadárral. Táplálékát főként - az akár 38–40 cm-es - kígyók és más hüllők alkotják, de a rovarokat, kisemlősöket és a kisebb madarakat is megfogja. A reggeli órákban lesből támad, olyan erővel és sebességgel, hogy áldozata ritkán menekül. Gyakran párban, vagy hármas csoportokban vadászik. Sokszor kering a magasban prédát lesve; párválasztása idején látványos légi mutatványokra képes. Szaporodása Az alacsonyabban fekvő területeket részesíti előnyben. Ide építi ágakból összerakott, levelekkel kibélelt fészkét, melybe rendszerint kora márciusban egy sötétbarna foltokkal tarkított kékes tojást rak. Hangja Hangja harsány, ölyvekéhez hasonló víjjogás, melyet faágon ülve ugyanúgy hallat, mint repülés közben. Média Képek Fehér erdeiölyv egy faágon Közeli portré Belizei és hondurasi bélyegek ( Belize , Honduras ) Prédára lesve Fotógaléria Videók Fehér erdeiölyv kering a magasban Magányos erdeiölyv egy fa csúcsán Barátság extrákkal Barátság extrákkal (eredeti cím: Friends with Benefits) egy 2011-ben bemutatott amerikai romantikus-vígjáték, melyet Will Gluck rendezett. A film főszereplői Justin Timberlake és Mila Kunis, mellékszereplőként – Patricia Clarkson, Jenna Elfman, Bryan Greenberg, Nolan Gould, Richard Jenkins és Woody Harrelson tűnik fel. Cselekmény Jamie Rellis (Mila Kunis) ügyvezető egy fejvadász cégnél (akik vezető állásokba arra alkalmas embereket keresnek meg) New York Cityben, Dylan Harper (Justin Timberlake) pedig művészeti igazgató egy kisebb internetes cégnél Los Angelesben. Mindketten éppen túl vannak egy párkapcsolat felbomlásán. Jamie azt a feladatot kapja, hogy Dylant hívja meg egy állásinterjúra a neves GQ nevű céghez New Yorkba. Dylan átjön az interjúra, és bár eleinte nem sok kedve van átköltözni az USA másik végébe, egy jó hangulatú nap után, amit Jamie társaságában töltött, elfogadja az állást. Mivel Dylan senkit nem ismer a városban, Jamie és közte ismeretség, majd barátság szövődik. Azonban megegyeznek, hogy nem akarnak erős érzelmi kötődésű kapcsolatot, viszont a szexet jó lenne gyakorolni egymással. Néhány hetes harmonikus együttlét után Jamie úgy érzi, hogy jó lenne másokkal is randizni. Ezt megbeszélik Dylannel, aki semmiféle akadályt nem gördít a dolog elé, így egy darabig nem találkoznak. Jamie találkozik Parkerrel, aki onkológus, és azért tetszik meg neki, mert egy parkban úgy látja, hogy a férfi a fákat nézi a lányok helyett. (Később kiderül, hogy a fáradtságtól állva aludt). Öt randi után (Jamie házi szabálya, hogy öt randi előtt nem fekszik le senkivel) a férfi ott marad nála éjszakára, azonban másnap reggel megpróbál észrevétlenül elslisszolni. Jamie észreveszi, amint éppen kávét vett kettőjüknek az utcán. A férfi bevallja, hogy csak egyéjszakás kalandra kellett neki a lány. Dylan vigasztalásképpen, hogy a lány ne maradjon egyedül a július 4-i ünnepek alatt, meghívja a szülei házába Kaliforniába. (Később kiderül, hogy oda még egyik barátnőjét sem vitte el). Ott kiderül, hogy Dylan apja kezdődő Alzheimer-kórban szenved, anyja elvált az apjától, és az apja házában él Dylan nővére, Annie, és annak fia, Sammy. Bár korábban megbeszélték, hogy nem bújnak össze, egy szenvedélyes csók után az addigiaknál intimebben szeretkeznek. Másnap azonban, Annie faggatózását elhárítandó Dylan azt mondja, amit Jamie-vel megbeszéltek: nincs köztük érzelmi kapcsolat, csak testiség, és Jamie nem is illik hozzá. Jamie akaratlanul fültanúja a beszélgetésnek, és este azzal áll elő, hogy munka miatt sürgősen vissza kell utaznia New Yorkba. Pár nap elteltével Dylan is visszatér New Yorkba, ahol hiába próbálja telefonon elérni a lányt, az nem veszi fel. Dylannek eszébe jut, hogy Jamie az első napon felvitte őt egy magas épület tetejére, ahol nincs a telefonáláshoz térerő, viszont nagyon jól lehet látni a csillagokat (ami remek kikapcsolódás). Ott megtalálja a lányt, aki elmondja neki, hogy hallotta a beszélgetésüket Annie-val, amiben Dylan azt is mondta, hogy „nem akar baráti kapcsolatot fenntartani Jamie-vel”. Jamie a munkája kapcsán értesül róla, hogy Dylan másik állásajánlatot kapott, és esetleg otthagyja a GQ cégnél betöltött állását, ahol még egy évet sem töltött el (Jamie egy év után kapja meg a toborzásokért járó jutalékát). Amikor Dylannek ezt szóba hozza, a férfi azzal intézi el a dolgot, hogy a jutalékot majd ő kifizeti Jamie-nek. Érzelmileg mindketten össze vannak zavarodva. Jamie eltölt egy kis időt az anyjával, Lornával, aki egy kissé még mindig az 1970-es évekbeli hippiként éli az életét. Dylan telefonon beszél Annie-val, de mélyebben nem akar belemenni a magyarázkodásba, hogy mi van köztük Jamie-vel. Nővére megkéri, hogy menjen ki az apjuk elé a Newark reptérre és hadd maradhasson nála egy pár napig. A reptéri étteremben apja Alzheimer-es indíttatásból szokás szerint leveszi a nadrágját (mintha otthon lenne). Dylan együttérzésből szintén alsónadrágra vetkőzve ül le enni. Apja egy elhaladó nőt megpillantva régi ismerősét véli felismerni. Amikor Dylan a múltbeli nőről kérdezi, kiderül, hogy az volt apja „életének igazi szerelme”, akivel akkor találkozott, amikor a tengerészetnél szolgált. Azóta nagyon megbánta, hogy megszakította vele a kapcsolatot, és arra biztatja a fiát, ha még van remény rá, hogy Jamie-vel helyre tudja hozni a barátságukat, tegyen meg mindent ennek érdekében, nehogy ő is később megbánja, hogy nem tette meg. Dylan rájön, hogy fontos neki a lány, és felhívja Jamie anyját (aki beírta a saját számát Dylan telefonjába „Dögös mama” név alatt). Dylan megbeszéli vele: tegyen úgy, mintha találkozni szeretne a lányával a Grand Central Terminálnál. Dylan egy „villámcsődület”-et szervez (az első nap részt vettek egy hasonlóban), és a „Closing Time” dallamára a tömeg táncolni kezd, ami kellemes meglepetésként éri Jamie-t. Dylan végre közel kerül hozzá, letérdel és elmondja neki, hogyan érez igazán iránta. Jamie a meglepetéstől és a vallomástól boldogan azt kéri tőle, hogy csókolja meg. Megbeszélik, hogy újra kezdik a kapcsolatukat, mintha most ismerkedtek volna össze, és elkezdenek randizni. Átmennek a szemközti Pershing Square café-ba, és eleinte visszafogottan beszélgetni kezdenek, mintha most ismerkednének, majd váratlanul megölelik és megcsókolják egymást. Astronomia Nova Az Astronomia Nova (latin cím, magyarul „Új csillagászat”; teljes címén Astronomia Nova ΑΙΤΙΟΛΟΓΗΤΟΣ seu physica coelestis, tradita commentariis de motibus stellae Martis ex observationibus G.V. Tychonis Brahe) Johannes Kepler német csillagász 1609-ben kiadott műve, amelyet Tycho Brahe dán csillagász (többek között a Mars bolygó mozgásáról tett) több évtizedes megfigyeléseit felhasználva írt. Több mint fél évszázaddal Kepler előtt Nikolausz Kopernikusz elevenítette fel azt az arisztarkhoszi elméletet, hogy a Föld és a többi bolygó a Nap körül keringenek. Kepler volt az első, aki ezt a feltételezést szilárd tudományos bizonyítékokkal támasztotta alá. Az Astronomia Nova terjedelmes (több száz oldalas) munka, a mai olvasó számára nehéz olvasmány. Kepler a felfedezése útján vezeti végig lépésről lépésre az olvasót. A mű struktúrája A mű öt részből áll. Az első részben kifejti, hogy a bolygómozgás három létező geometriai modellje (az ókori csillagász Ptolemaioszé, Kopernikuszé és Brahéé) pusztán megfigyelések alapján megkülönböztethetetlenek egymástól. A három modell a közeljövőre ugyanazt a pozíciót jósolja meg az egyes bolygók számára, bár a történeti megfigyelésektől eltérnek és a jövőbeli bolygóhelyzeteket sem jósolják meg pontosan. Az első részben a Tycho Brahe adataiban rejlő hibák után kutat. Megkérdőjelezi, hogy a Föld vagy a Nap (a modelltől függően) ugyanazon sebességgel mozog pályája középpontja körül. Felfedezi, hogy a Nap aktuális (nem „átlagos”) helyzetén alapuló kritikai számítások jelentős bizonytalanságot visznek a modellekbe, megnyitva az utat a további vizsgálódás számára. A II. részben kimutatja, hogy a létező modellek nem javíthatók meg egyszerűen Brahe pontosabb adatait felhasználásával. Az újradolgozott modellekben megfigyelt anomáliák arra a következtetésre vezetik, hogy új modelleket és magyarázatokat kell keresni. A harmadik részben vonzó hatást feltételezve próbálja a bolygó mozgást magyarázni, a negyedik részben arra jut, hogy a Mars pályája nem lehet kör alakú, inkabb oválishoz hasonlít. Később azt veszi észre, hogy a pálya alakja az egyik kúpszelettel, az ellipszissel egyezik meg. Az ötödik részben kifejti, hogy a Nap sem statikus, hanem maga is egy pályán halad a csillagok közt. Kepler törvényei Az Astronomia nova rögzíti az első kettőt azon három bolygómozgás-elv közül, amelyek ma Kepler törvényei néven ismertek. Ezek: A bolygók ellipszis alakú pályan mozognak, amelynek egyik fókuszában a Nap van. A bolygótól a Naphoz húzott összekötő egyenes, a vezérsugár, egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol (azaz a bolygó sebessége nem állandó). A második törvényt az első előtt fedezte fel. A 32. fejezetben fejtette ki, hogy a bolygó sebessége fordítottan aránylik a Naptól való aktuális távolságához. Kepler „terület-idő” elve nem szolgált könnyű megoldással a bolygók pozícióinak kiszámolásához. A pályát tetszőleges számú szeletre tudta osztani, ezek mindegyikére kiszámolva a pozíciót, majd egy táblázatra bízva valamennyi pozíciókérdés megválaszolását, de nem tudta minden tetszőleges percre kiszámolni a pozíciót, mivel a sebesség folyton változott. Ez a „Kepler-problémaként” emlegetett feladat ösztönzőleg hatott a matematikai kalkuluselméletek kialakulására. Danica Radojčić Danica Radojčić, vagy művésznevén Nina (szerbül: Даница Радојчић vagy Нина; Belgrád, 1989. május 27. — ) szerb énekesnő. Zenei általános iskolába járt, ahol szólóénekkel és zongorával emelt szinten foglalkozott, és középiskolai tanulmányait is ezen a vonalon folytatta. Jelenleg harmadéves gyógyszerészhallgató. Számos zenei fesztivált nyert meg, hazája mellett Angliában és Bulgáriában is. 2010 februárjában alapította meg saját együttesét, Legal Sex Department néven. Valódi karrierjéhez a YouTube adta a kezdőlöketet – ide töltötte fel azt a videóját is, amely alapján Krisztina Kovács minden további nélkül őt választotta ki dalának nemzeti döntős előadására. Érdekesség, hogy Nina egyik kedvenc előadója Duffy, de az alternatív zene sem áll távol tőle. 2011. február 26-án a Belgrádban megrendezett szerb nemzeti döntőn (Tri pa jedan Dizeldorf 2011) aratott győzelmével képviselheti hazáját a 2011-es Eurovíziós Dalversenyen, Düsseldorfban. Az RTS köztelevízió a Kovács családot kérte meg a dalok megírására, és a három résztvevő közül közel 14 000 szavazattal Krisztina Kovács dala győzött. A Čaroban (magyarul Csodás) című számát fogja énekelni szerbül. A dalhoz készült angol nyelvű verzió, melynek címe Magical, fordítása pedig megegyező a szerb daléval. A dalt 2011. május 10-én az első elődöntőben hatodikként fogja előadni. Kozmetikumok biztonsági értékelése Az európai államok már az integráció korai éveiben is fontosnak vélték a kozmetikumok biztonságosságát, ezért a biztonsági értékelésre vonatkozó előírás már a legkorábbi irányelvben is szerepel. Jogszabályi hivatkozások A TANÁCS IRÁNYELVE (1976. július 27.) a kozmetikai termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (76/768/EGK) 7a. cikk (1)A gyártó vagy annak megbízottja, vagy az a személy, akinek megrendelésére a kozmetikai terméket gyártották, vagy az, aki importált kozmetikai terméknek a közösségi forgalomba hozataláért felelős, ellenőrzési célokból az érintett tagállam illetékes hatósága számára a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti címkén feltüntetett címen könnyen hozzáférhetővé teszi a következő információkat: … d) a késztermék biztonságosságának értékelése az emberi egészség szempontjából. A gyártó e célból figyelembe veszi az összetevők általános toxikológiai profilját, vegyi összetételét és expozíciós szintjét. Különösen figyelembe veszi azon területek különleges expozíciós jellemzőit, amelyeken a terméket alkalmazzák, illetve azon népességcsoportokét, amelyeknek a terméket szánják. Különleges értékelésnek kell alávetni többek között a három év alatti életkorú gyermekek általi használatra szánt kozmetikai termékeket és a kizárólag külső nemi szervekkel érintkezésbe kerülő higiénés termékeket. Amennyiben ugyanazt a terméket a Közösség területén különböző helyeken gyártják, a gyártó kiválaszthat egy olyan gyártási helyet, ahol a fenti információk rendelkezésre állnak. Amennyiben e tekintetben ellenőrzési célokra megkeresik, az érintett ellenőrző hatóság vagy hatóságok számára köteles megjelölni az így kiválasztott helyet. Ebben az esetben az információnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie; e) a d) pontban említett felmérésért felelős, szakképzettséggel rendelkező személy vagy személyek neve és címe. Ennek a személynek gyógyszerészeti, toxikológiai, bőrgyógyászati, orvosi vagy hasonló végzettséget adó oklevéllel kell rendelkeznie a 89/48/EGK irányelv 1. cikkében előírtak szerint; AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1223/2009/EK RENDELETE (2009. november 30.) a kozmetikai termékekről 10. cikk Biztonsági értékelés Annak igazolására, hogy a kozmetikai termék megfelel a 3. cikkben foglaltaknak, a felelős személy a kozmetikai termékforgalomba hozatalát megelőzően biztosítja, hogy a kozmetikai terméket a vonatkozó adatok alapján biztonsági szempontból értékelték, és a kozmetikai termékről az I. melléklettel összhangban biztonsági jelentést állítottak ki. A felelős személy biztosítja, hogy: a biztonsági értékelés során figyelembe vegyék a kérdéses kozmetikai termék felhasználási célját, valamint a végső összetétel egyes összetevőivel szembeni előrelátható rendszeres expozíciót; a biztonsági értékelés során megfelelő, a bizonyítékok mérlegelésén alapuló megközelítést alkalmaznak valamennyi létező forrásból származó adat felülvizsgálatára; a kozmetikai termékről kiállított biztonsági jelentést a termékforgalomba hozatalát követően szerzett további releváns információk ismeretében aktualizálják. Az első albekezdést azokra a kozmetikai termékekre is alkalmazni kell, amelyeket a 76/768/EGK irányelv alapján jelentettek be. A Bizottság, az összes érdekelt féllel szorosan együttműködve, megfelelő iránymutatásokat fogad el annak érdekében, hogy a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások meg tudjanak felelni az I. mellékletben megállapított követelményeknek. Az iránymutatásokat a 32. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni. A kozmetikai terméknek az I. melléklet B. része szerinti biztonsági értékelését olyan személy végezheti, aki egyetemi gyógyszerészeti, toxikológiai, orvostudományi vagy ezekkel rokon tudományok terén végzett elméleti és gyakorlati tanulmányok vagy a tagállamok által ezzel egyenértékűnek elismert képzés elvégzését igazoló oklevéllel vagy hivatalos képesítéssel rendelkezik. Az (1) bekezdés szerinti biztonsági értékelésben említett és a kozmetikai termék biztonsági értékelése céljából, 1988. június 30. után végzett nem klinikai biztonsági tanulmányoknak meg kell felelniük a tanulmány elvégzésekor érvényben lévő, a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveiről szóló közösségi jogszabályoknak vagy a Bizottság vagy az ECHA által ezekkel egyenértékűnek tekintett nemzetközi szabványoknak. B. RÉSZ – A kozmetikai termék biztonsági értékelése Értékelési következtetések Nyilatkozat a kozmetikai termék biztonságosságáról a 3. cikk vonatkozásában. xA címkén szereplő figyelmeztetések és használati utasítások Nyilatkozat a különleges figyelmeztetések és használati utasítások címkézésről a 19. cikk (1) bekezdésnek d) pontjának megfelelően. Indoklás Az 1. szakaszban meghatározott következtetések és a 2. szakaszban szereplő nyilatkozat értékeléséhez vezető tudományos érvelés magyarázata. Ennek a magyarázatnak az A. részben meghatározott leírásokon kell alapulnia. Amennyiben szükséges, a biztonsági határokat is értékelni kell, és meg kell vitatni. Magyar szabályozás A 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet 4. paragrafusa értelmében: "(2) A gyártónak a termék forgalomba hozatala előtt meg kell győződnie annak a felhasználó egészségére való ártalmatlanságáról. A gyártó e célból figyelembe veszi az összetevők általános toxikológiai hatását, vegyi összetételét és az expozíció mértékét. Figyelembe veszi annak az alkalmazási területnek a különleges expozíciós jellemzőit, amelyen a terméket alkalmazzák, illetve azt a populációt, amelynek a terméket szánják. Külön értékelésnek kell alávetni a három év alatti gyermekek általi használatra szánt és a kizárólag külső intim higiénés használatra szánt kozmetikai termékeket. Csak e rendelet előírásainak megfelelő kozmetikai termék hozható forgalomba. (3) A kozmetikai termék biztonsági értékelését gyógyszerész, toxikológus, orvos (elsősorban bőrgyógyász), vagy ezzel egyenértékű tudományterületen szerzett képesítéssel rendelkező személy végezheti." A REACH és a kozmetikumok kapcsolata A kozmetikumok csak részben tartoznak a REACH rendelet hatálya alá. A REACH és a kozmetikumok kapcsolata Melody Fair / In the Morning A Melody Fair a Bee Gees egyik kislemeze. 500 ezer példány kelt el belőle. Közreműködők Barry Gibb – ének, gitár Maurice Gibb – ének, gitár, zongora, orgona, basszusgitár Robin Gibb – ének Vince Melouney – gitár (Melody Fair) Colin Petersen – dob (Melody Fair) Geoff Bridgeford – dob stúdiózenekar Bill Shepherd vezényletével A lemez dalai Melody Fair (Barry, Robin és Maurice Gibb) ( 1968 ), stereo 3:48, ének: Barry Gibb , Maurice Gibb In the Morning (Morning of My Life) (Barry Gibb) ( 1970 ), stereo 3:52, ének: Barry Gibb Top 10 helyezés Japán : #3. Týnec (Břeclav járás) Týnec település Csehországban, Břeclavi járásban. Týnec Szakolcai járás, Hrušky, Moravská Nová Ves és Tvrdonice településekkel határos. Lakosainak száma 1109 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Astroviridae Az Astroviridae a vírusok egyik családja, az ebbe kategóriába tartozó fajok az asztrovírusok. Emlősök és madarak emésztőrendszeri megbetegedéseit okozzák. A családot két nemre osztják: 2015-ben a madarakat fertőző Avastrovirus nembe 3, az emlősöket megbetegítő Mamastrovirus csoportba 19 faj ismert faj tartozott. Felfedezésük A család első képviselőjét 1975-ben fedezték egy gyerekek körében terjedő hasmenéses járvány során. A vírus nevét (asztron = csillag) onnan kapta, hogy az elektronmikroszkópos képen öt vagy hatágú csillag formájú volt. Később kiderült, hogy csak a virionok alig 10%-a mutat csillagformát, a többiek a hasonló kis, lipidburok nélküli vírusoknál megszokott módon kerekdedek. 1993-ig a Picornaviridae vagy Caliciviridae családokba sorolták őket, részletesebb vizsgálatuk alapján ekkor saját családot kaptak. A genomjuk szekvenciáján alapuló vizsgálatok alapján kiderült, hogy a gyerekek hasmenéses megbetegedéseinek 3-8%-át okozzák asztrovírusok. Szerkezetük és életciklusuk Az asztrovírusok kicsik, átmérőjük 28-35 nanométer. Kapszidjuk T3 ikozaéder szimmetriájú, mikroszkópban jellegzetes 5-6 ágú csillagot formázhat. Lipidburokkal nem rendelkeznek. Genomjuk kb. 6800 bázis hosszú, egy szakaszból álló, pozitív-szenz (mRNS-ként használható), egyszálú RNS-molekula, amely három, egymást részben átfedő gént kódol. A genom két végén át nem íródó szakaszok találhatóak. 3' végén pedig az mRNS-ekhez hasonlóan poli-A farok van, az 5' cap viszont hiányzik. A három gén (nyílt leolvasási keret, open reading frame) az ORF1a, ORF1b és az ORF2. Az első kettő funkciója javarészt ismeretlen, de tudható, hogy a sejt saját fehérjevágó enzimei a gén elsődleges termékét legalább öt részre szabdalják és olyan szignált is tartalmaznak amely a sejtmagba való szállításért felelős. Az ORF2 kódolja a kapszidot felépítő struktúrfehérjéket, a róla átíródó polipeptid felvágásával jönnek létre az a VP26, VP29 és VP32 kapszidproteinek. A gazdaszervezet immunrendszere leginkább a VP26 ellen termel ellenanyagokat. A vírusok az ürülékkel terjednek. Új gazdaszervezetbe a szájon át kerülnek be és a bélrendszerben megfertőzik az enterocitákat. Sejtfelszíni receptoruk nem ismert; a sejthez kapcsolódás után endocitózissal kerülnek annak belsejébe. A replikáció a citoplazmában, illetve az endoplazmatikus retikulumban történik és feltehetően az azonnal átíródó ORF1a és ORF2b szabályozza. A vírusgenom kettős szálú RNS-sé egészül ki és a komplementer szálról másolódnak az új genomok. A fertőzés kései szakaszában készülnek a kapszidproteinek, amelyekből összeszerelődnek az új virionok. Epidemiológiájuk Az asztrovírusfertőzés tünetei hasmenés, hányinger, hányás, gyengeség, láz, hasi fájdalom; ezek általában három-négy napig tarthatnak. A fertőzés az esetek döntő többségében nem súlyos és magától gyógyul, a páciens esetleg dehidratálódhat. Az asztrovírusok az egész világon elterjedtek. A gyerekkori hasmenéses járványok 3-6%-áért felelősek, de egyes fejlődő országokban ez a szám 20% is lehet. Leggyakrabban a két évnél fiatalabb gyerekek az érintettek, de ritkábban felnőttek (különösen a legyengült immunrendszerűek) is elkaphatják a betegséget. A tünetmentes egyének 2%-a hordozza a vírust. A fenti értékek klinikai statisztikákon alapulnak és mivel sokan nem fordulnak orvoshoz, a tényleges előfordulás magasabb lehet. Szerológiai vizsgálatok szerint a 9 éves gyerekek 90%-a találkozott már valamelyik asztrovírus-törzzsel. Mérsékelt égöv alatt bármelyik évszakban előfordulhatnak járványok, de ősszel és tél elején gyakoribbak. A trópusokon az esős évszakban fordulnak elő gyakrabban, amikor az emberek fedél alá húzódnak és több az egymással való kontaktus. Az esetek felében az asztrovírus-fertőzés más vírusokkal (norovírusok, rotavírusok) együtt történik. A kórokozó átadása elsősorban ürülékkel szennyezett étellel vagy itallal történik. Az emberen kívül a kecskéknek, szarvasmarháknak, sertéseknek, szarvasoknak, patkányoknak, fókáknak, baromfiknak is megvannak a maguk asztrovírusaik. Nagyerdei Almanach A Nagyerdei Almanach egy 2009-ben alakult, évente két alkalommal megjelenő hivatalos, online ISSN számmal ellátott, lektorált bölcseleti periodika, amely elsősorban a humán tudományok területén dolgozó kutatók publikációs fórumául kíván szolgálni. Kiadója a Debreceni Egyetem BTK Filozófia Intézete. Tevékenységi körök konferenciák szervezése konferenciaanyagok közzététele könyvek kiadása tanulmányok megjelentetése Szerkesztők Gáspár László Ervin Hornyák Péter István Horváth Lajos Péter Szabina Tánczos Péter Valastyán Tamás Jegyzetek Szerkesztőség. nagyalma.hu. (Hozzáférés: 2017. március 6.) Forrás A Nagyerdei Almanach hivatalos oldala Ian McShane Ian David McShane (Blackburn, 1942. szeptember 29. –) brit színész, rendező, producer és komikus. Legismertebb szerepei: Feketeszakáll A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken című kalandfilmben, valamint Waleran püspök A katedrális című televíziós minisorozatban. Élete McShane 1942. szeptember 29-én született az angliai Blackburnben, a híres skót származású labdarúgó Harry McShane és Irene McShane fiaként. Magánélete McShane háromszor nősült. Második házasságából két gyermeke született. Horváth Kálmán Horváth Kálmán (Győr, 1877. október 16. – Budapest, Erzsébetváros, 1948. december 26.) operetténekes, színész és színigazgató. Életútja Horváth Ignác és Singer Terézia fiaként született. A gimnázium négy alsó osztályának elvégzése után kereskedelmi iskolába lépett, mert szülei jó kereskedőt szerettek volna nevelni belőle. Azonban a színipályát választotta és Dobó Sándor győri színtársulatánál lépett először a világot jelentő deszkákra. Innen merész ívben lendül előre pályája. A siker állandó kísérője volt a jó megjelenésű fiatal színésznek, aki csakhamar Nagyváradra került Somogyi igazgató társulatához, ahol egy csapásra hódította meg a kényes ízlésű közönséget. Sikert-sikerre halmozott és mikor Beöthy László, a Király Színház igazgatója Budapestre szerződtette, a Király Színház híres gárdájában is az elsők közé került. Ebben az időben Kacsóh Pongrác János vitéze dominálta a Király Színház műsorát és egész Budapest lángolt Fedák Sári nagyszerű alakításáért, aki belefáradva a folytonos játékba — a darab kétszázadik előadása után — egy pár napi pihenés után vágyott. A darab azonban még a siker zenitjén állott és az okos színházi politika nem tartotta helyesnek, hogy a darab előadásának diadalmas sorozatát megszakítsa. Fedák szerepét tehát Horváth Kálmán vette át, aki annyi új, eredeti színnel gazdagította Kukorica Jancsi szerepét; ő is 116-szor játszotta el egyfolytában — táblás házak tomboló sikere mellett. — Sikerét fokozta Kada Elek »Helyreasszony« c. népszínművében és együtt ünnepelték Blahánéval, mint Budapest kedvencét. A Király Színháztól a Magyar Színház hódította el a népszerű kedvencet és a »Víg özvegy« Danillójként újabb döntő sikert aratott; majd mikor Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház művésze került a debreceni színház élére mint igazgató, Horváth Kálmánt hallatlanul magas gázsival Debrecenbe szerződtette. Széles terjedelmű játékskálája tulajdonképpen itt érvényesült a legfényesebben, amennyiben a régi klasszikus operettekben is csillogtathatta, tudását. »Rip van Winkle«, a »Cornevillei harangok« Henry márkija, a »Boszorkányvár« Andrisa mind felérhetetlen alakításai voltak Horváth Kálmánnak a debreceni közönség szemében. 1918. szeptember 1-én átvette az Ungvár — Munkács — Beregszász városokból álló színikerület igazgatását és 1927-ig, tehát a cseh imperium alatt is, nagyszerű produktív munkát végzett. Mint színigazgató valóban nagy kultúrmunkát végzett, a négy hónapos ungvári szezon alatt nyolc operai előadást tartott. Híres volt, mint »beugró« színész és ezt a tehetségét a legfényesebben dokumentálta Budapesten, a Városi Színházban, amikor is a Smetana-centenárium díszelőadása alkalmával a beteg Venczell Béla szerepét az előadás délutánján vette át az »Eladott menyasszony« című operában és este a legfényesebben állotta meg helyét. 1948-ban hunyt el szívgyengeségben. Neje Fisch Lucy volt. Fontosabb szerepei Danilo (Lehár F.: A víg özvegy) Rip van Winkle (Planquette) Andris (Millöcker: Boszorkányvásár) Nagyerzsébetlak Nagyerzsébetlak-Lízika, vagy gyakran csak Szlovák Lízika (szerbül Бело Блато / Belo Blato, németül Elisenheim) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben. Fekvése Nagybecskerektől 17 km-re délre, a Fehér-tó déli partján, Lukácsfalva délnyugati szomszédjában fekvő település. Története Nagyerzsébetlak, azelőtt Torontál-Erzsébetlak, Elisenhain 1866-ban települt a német bánsági Határőrvidék területén. Eredeti neve Elisenheim volt. 1872-ben, a Határőrvidék feloszlatása után Torontál vármegyéhez csatolták. 1876-ban a Tisza áradása az egész falut elpusztította, ekkor lakosai elköltöztek. A falut 1887-ben telepítették be újból. 1910-ben 2088 lakosából 698 magyar, 229 német, 834 szlovák, 312 bolgár volt. Ebből 1095 római katolikus, 31 református, 929 evangélikus volt. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Nagybecskereki járásához tartozott. Területe A vidék 74 méteres tengerszint feletti magassága enyhén kiemelkedő szigetet képez a Kárpát-medence déli részén. Valószínű, hogy területe egykoron szigetet alkotott a Pannon-tengeren. Nyugatról a Tisza, délnyugatról a Béga folyó övezi, keletre számos halastó található. Lakosság A legutóbbi hivatalos népszámlálási adatok szerint (2002) a falunak 1477 lakosa volt, ebből 591 szlovák, 488 magyar, 128 bolgár és 118 szerb. A magyarok és bolgárok főleg római katolikus vallásúak (emiatt megkülönböztetetten bánáti bolgárok saját nyelvvel), míg az erzsébetlaki szlovákok hagyományosan a délvidéki szlovák evangélikus egyházhoz tartoznak. A szerbek rendszerint ortodoxnak vallják magukat. A második világháborúig németek is éltek a faluban, a török idők után első telepesei is németek voltak. Erzsébetlak idősebb lakosai közül többen még ma is öt nyelvet beszélnek. Gazdaság A falut övező 1600 holdnyi földterületből csak mintegy 600 hold művelhető. A kertészet mellett a lakosság jelentős része halászattal is foglalkozott, valamint a nád a környező ártereken szintén jelentős bevételt tesz lehetővé több család számára. A nádvágás ideje rendszerint novembertől februárig tart, amelyet, miután levágtak, kévékbe kötnek, majd pedig építő- és lakásdíszítő anyagként értékesítenek, főleg Németországban és Hollandiában. Nevezetességek Római katolikus temploma - 1896 -ban épült Evangélikus temploma - 1903 -ban épült Myles Pollard Myles Pollard (Perth, Ausztrália, 1972. november 4. –) ausztrál színész. Magyarországon a McLeod lányai című sorozatból ismerhetjük, ő játszotta Nick Ryan-t. Élete Nyugat-Ausztráliában nőtt fel, szülei pedagógusok voltak, és többször költözködtek. Perthben érettségizett, majd kommuniukációból diplomázott . Mégis úgy döntött inkább színész lesz. Sydneybe ment, ahol a Lear király-ban játszott és színészetet tanult. 1999-ben végzett a National Institute of Dramatic Art-on. Sorozatokban voltak kisebb szerepei, és egy Shakespeare-társulattal járta Ausztráliát(Rómeó és Júlia). 2001-ben kapta meg a McLeod lányai egyik főszerepét. A motoros és lovas jeleneteket saját maga csinálta, és élvezte a vidéki forgatást. Kétszer nevezték a legjobb színész díjára Ausztráliában alakításáért. 2006 októberében megnősült, majd a következő évben megszületett a fia. 2006-ban távozott a sorotatból, szerepe szerint Nick Ryan elvette Tess McLeod-ot és Argentínába költöztek. Felesége: Brigitta Wuthe, fia: Robin Wilson (2007. október 14.) Díjai Az ausztrál en:Logie Awards-on: jelölt volt: 2003. -legjobb színész jelölt volt: 2004. -legjobb színész 2100 Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század Évtizedek: 2050-es évek – 2060-as évek – 2070-es évek – 2080-as évek – 2090-es évek – 2100-as évek – 2110-es évek – 2120-as évek – 2130-as évek – 2140-es évek – 2150-es évek Évek: 2095 – 2096 – 2097 – 2098 – 2099 – 2100 – 2101 – 2102 – 2103 – 2104 – 2105 Események 2100 osztható 4-gyel, és négy évvel korábban volt szökőév (valamint újabb négy év múlva is lesz), de ebben az évben mégis csak 28 napos a február, mivel nem szökőév a kerek százas év, kivéve ami 400-zal is osztható. Így például 1600, 2000 vagy 2400 szökőévek. Ez csak a Gergely-naptárban lesz így. Ed Greenwood Ed Greenwood (1959. július 21. –) kanadai író, könyvtáros tisztviselő, aki az Elfeledett Birodalmak (Forgotten Realms) világát alkotta meg a Dungeons & Dragons szabályrendszerére alapozva. Ed Greenwood és Jeff Grubb együttes erővel tették hivatalossá az Elfeledett Birodalmakat 1987-ben, bár Ed otthoni D&D játékaira 1975-től kezdve már ezt a világot használta. A Birodalmak hatalmas sikert aratott. Greenwood legismertebb karaktere a varázsló Elminster lett, akit (a TSR kérésére) ő testesített meg egy jó pár évig a találkozók alkalmával. Az Elfeledett Birodalmak megjelenése óta Ed sok, e világban játszódó regényt írt (lásd a listát). Bizonyos jogokat magának tart meg a Birodalmak világával kapcsolatosan, de alapjában véve szabadúszó író. Művei Magyarul még meg nem jelent művek: Shandril's Saga Spellfire (1988) Crown of Fire (1994) Hand of Fire (2002) The Shadow of the Avatar Trilogy Shadows of Doom (1995) Cloak of Shadows (1995) All Shadows Fled (1995) The Harpers Crown of Fire (1994) Stormlight (1996) Double Diamond Triangle Saga The Mercenaries (1998) The Diamond (1998) Sembia "The Burning Chalice" – The Halls of Stormweather: A Novel in Seven Parts (2000) Egyéb Silverfall: Stories of the Seven Sisters (1999) Magyarul már megjelent művek: Elminster sorozat Elminster: Egy mágus születése (1994) Elminster Myth Drannorban (1997) Elminster megkísértése (1998) Elminster a pokolban (2001) Elminster lánya (2004) A Cormyr saga Cormyr: A regény (1996) Túl a magas úton (1998) A sárkány halála (2000) Antológiákban megjelent novellák "Elminster at the Mage Fair" – Realms of Valor (1993) "So High A Price" – Realms of Infamy (1994) "The Eye of the Dragon" – Realms of Magic (1995) "A Slow Day In Skullport" – Realms of the Underdark (1996) "The Whispering Crown" – Realms of the Arcane (1997) "The Place Where Guards Snore at their Posts" – Realms of the Deep (2000) "When Shadows Come Seeking A Throne" – Realms of Shadow (2002) Egyéb, nem az Elfeledett Birodalmak világában játszódó művek Band of Four Series The Kingless Land (2000) The Vacant Throne (2001) A Dragon's Ascension (2002) The Dragon's Doom (2003) The Silent House: A Chronicle of Aglirta (2004) Egyéb tevékenységek Ed több, mint kétszáz cikket publikált a Dragon Magazine-be és a Polyhedron Newszine-be, kiváltságos tagja a Role Playing Game Association (RPGA) hálózatának, több, mint harminc könyvet és modult írt a TSR-nek, valamint a Gen Con Game Fair díszvendége volt többször is. Neki köszönhetjük az Elfeledett Birodalmak legtöbb kiegészítőjének létrejöttét, jópárat saját maga írt (például a Volo's Guide sorozatot). A Wizards of the Coast weblapjára is rendszeresen ír cikkeket, és látogatja a Gyertyavár webfórumait (ahol el is lehet érni őt). A fentebb említettek mellett még könyvtáros tisztviselőként is dolgozik (néha csupán könyvtárosként is), valamint egy tucat kisebb újságot is szerkesztett. Ha éppen nem egy találkozón van jelen, régi farmházában tölti idejét Ontario határában. Csernyankai járás A Csernyankai járás (oroszul Чернянский район) Oroszország egyik járása a Belgorodi területen. Székhelye Csernyanka. Népesség 1989-ben 32 056 lakosa volt. 2002-ben 33 899 lakosa volt. 2010-ben 32 647 lakosa volt. Thomas Dähne Thomas Dähne (Oberaudorf, 1994. január 4.) német labdarúgó, aki jelenleg a Wisła Płock kapusa. Pályafutása Az FV Oberaudorf csapatában kezdett ismerkedni a labdarúgás alapjaival, ahol többek között Bastian Schweinsteiger is kezdte pályafutását. Ezek után a TSV 1860 Rosenheim klubjához csatlakozott. Itt 2007-ig volt, majd csatlakozott a Red Bull Salzburg akadémiájához. 2010-ig az ifjúsági csapatokban szerepelt. 2010. április 29-én debütált a Red Bull Juniors csapatában a TSV St. Johann csapata ellen 5-0-ra megnyert mérkőzésen, amikor is Niclas Heimann helyett lépett pályára. 2012-ben a Red Bull Salzburg csapatának harmadik kapusa lett, majd 2012 és 2014 között több, mint 50 mérkőzésen lépett pályára az FC Liefering csapatában. 2013. május 26-án debütált a Red Bull Salzburg csapatában az Austria Wien csapata ellen 3-0-ra megnyert bajnoki mérkőzésen. Ez volt az egyetlen pályára lépése tétmérkőzésen a felnőtt csapatban. 2014. nyarán a testvércsapat német RB Leipzig csapatába igazolt a Bundesliga 2-be. 2015. augusztus 10-én csatlakozott a finn Helsingin JK csapatához. Októberben bejelentették, hogy a következő szezonban is marad a klubnál. 2017. november 13-án aláírt a lengyel Wisła Płock csapatához két és fél évre. Válogatott Részt vett a 2011-es U17-es labdarúgó-világbajnokságon Mexikóban, ahol a harmadikok lettek az Német U17-es labdarúgó-válogatottal. Pályára egy alkalommal sem lépett Vlachodimos mögött. Sikerei, díjai Red Bull Juniors : Osztrák Regionalliga West: 2010-11 Red Bull Salzburg : Osztrák Bundesliga : 2013–14 Osztrák kupa : 2012 FC Liefering : Osztrák Regionalliga West: 2012-13 RB Leipzig II : NOFV-Oberliga Süd bajnok: 2014-15 Helsingin JK Finn bajnok : 2017 Finn kupa : 2016–17 Bitetto Bitetto város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Bari megyében. Fekvése Baritól délnyugatra, a Murgia-fennsíkon fekszik. Története A település első írásos említése (in loco Vitecte) 959-ből származik. A 11. század elején püspöki székhely lett, majd 1089-ben II. Orbán pápa Barihoz csatolta. 1176-ban a monrealei templom birtoka lett. 1349-ben a Nagy Lajos vezette magyar seregek kifosztották nápolyi hadjáratuk során. A trónrakerülő Anjou-házi királyok nemesi birtokká tették. A 19. század elején vált önálló településsé. Főbb látnivalói San Michele Arcangelo-katedrális - a 14. században épült apúliai román stílusban. Tolózár A tolózár csővezetékbe építve folyadék vagy gáz áramlásának lezárására és megnyitására szolgáló gépelem (armatúra). A tolózár záróeleme az ülés zárófelületével párhuzamosan vagy közel párhuzamosan mozdul el. A tolózár előnye az, hogy teljesen nyitott állapotban a közeg irányváltás nélkül, igen kis nyomáscsökkenéssel áramlik keresztül. A tolózárakat csak nyitásra és zárásra használják, az áramló mennyiség szabályozására szelepeket használnak. Laposházú tolózárakat egészen kis nyomásoknál használnak, ezek háza téglatest alakú, igen kis beépítési hosszal rendelkeznek. 20 bár nyomásig oválisházú, e fölött hengeresházú tolózárak építhetők be. A tolózár záróeleme ék alakú vagy ritkábban párhuzamos zárófelületekkel több elemből áll, melyeket rugók feszítenek a tolózár ülékéhez zárt állapotban. A zárótest mozgatását menetes orsó végzi, melyet tömszelencén keresztül a szabadba vezetnek és kézikerékkel vagy motorral forgatnak. Ha az anyát a záróelembe szerelik, az orsó helybenforgó (nem emelkedik a forgatás folyamán). Ellenkező esetben az anyát a tolózár fedélbe szerelik és nyitáskor az orsó a záróelemmel együtt függőlegesen elmozdul. Cubillas de Cerrato Cubillas de Cerrato település Spanyolországban, Palencia tartományban. Lakosainak száma 69 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Two Out of Three Ain’t Bad A Two Out of Three Ain't Bad Bonnie Tyler első és egyetlen Meat Loaf feldolgozása amely az 1995/1996-ban megjelent Free Spirit című albumán kapott helyet. Középlemez és CD single formátumban 1996 októberében került a boltok polcaira korlátozott példányszámban. Producer, Jim Steinman. A felvételt New Yorkban rögzítették 1995 januárjában és júliusában. A dalról A dal először 1977-ben jelent meg Meat Loaf, Bat out of Hell című lemezén. Zene és szöveg Jim Steinman munkája. Meat Loaf már akkoriban sikerre vitte a dalt és máig ez az egyik legszebb szerelmes balladája ami a Billboard listán a 11. helyet foglalta el. 1995-ben Bonnie Tyler Free Spirit című lemezére lett újrahangszerelve a nóta. Jim Steinman és Steven Rinkoff csinált a lágy, 5 és fél perces soft-rock balladából egy majd 9 perces disco-pop remixet. A dal Bonnie előadásában felkerült a brit toplistára 18 évvel első megjelenése után. Az USA részére készült promóciós LP kislemezen lévő remixeket az Atlantic Records megbízásából Ralphi Rosario mixelte. A produkció Író: Jim Steinman Producer: Jim Steinman Co-producer: Steven Rinkoff Publikálta: Manuscript/Copyright Control Zenei vezető: Jim Steinman, Jeff Bova Billentyűk és programozás: Jeff Bova Dobok: Jimmy Bralower Gitár: Eddie Martinez Vokál: Fonzi Thornton, Curtis King, Robin Clark, Tawatha Agee Felvételek: The Hit Factory New York Hangmérnök: Steven Rinkoff, Dan Gellert Rendező asszisztens: Scott Austin, Tony Black Produkciós koordinátor: Don Ketteler Mix: Tony Philips (The Hit Factorry New York Steinman asszisztense: Charles Vasoll Masterizálás: Ted jensen, Sterling Sound New York Kislemez Two Out of Three ain’t Bad CD-single Európa Two Out of Three ain’t Bad ’12 (Ralphi Rosario Remixes) USA Venezuela a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Venezuela a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 15 sportágban 48 sportoló képviselte, akik összesen 2 érmet szereztek. Asztalitenisz Női Atlétika Férfi Birkózás Férfi Kötöttfogású Női Szabadfogású Cselgáncs Férfi Női Kerékpározás Országúti kerékpározás Férfi Pálya-kerékpározás Sprintversenyek Műugrás Férfi Ökölvívás WO - ellenfél nélkül RSC - a játékvezető megállította a mérkőzést Sportlövészet Női Súlyemelés Férfi * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - öt másik versenyzővel azonos eredményt ért el Taekwondo Férfi Női SUP - döntő fölény Tenisz Női Úszás Férfi Női Vitorlázás Férfi Vívás Férfi Női Glauconycteris A Glauconycteris az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó nem. Egyes rendszerező a Glauconycteris-fajokat a Chalinolobus nembe sorolja. Rendszerezés A nembe az alábbi 12 faj tartozik: Glauconycteris alboguttata - korábban Chalinolobus alboguttatus Glauconycteris argentata - korábban Chalinolobus argentatus Glauconycteris beatrix - korábban Chalinolobus beatrix Glauconycteris curryae Glauconycteris egeria - korábban Chalinolobus egeria Glauconycteris gleni - korábban Chalinolobus gleni Glauconycteris humeralis Glauconycteris kenyacola - korábban Chalinolobus kenyacola Glauconycteris machadoi Glauconycteris poensis típusfaj - korábban Chalinolobus poensis Glauconycteris superba - korábban Chalinolobus superbus Glauconycteris variegata - korábban Chalinolobus variegatus Haszakai csata (2015. június–augusztus) A 2015. június-augusztusi haszakai csata a szíriai polgárháború alatt Haszaka kormányzóságban lezajlott összecsapás volt, amelyben az Iraki és Levantei Iszlám Állam (az ISIL) megpróbálta elfoglalni a Szír Fegyveres Erők és a Kurd Népvédelmi Egységek között megosztott Haszaka városát. Július 17-én az YPG teljesen megszállta a Haszakát körülvevő városokat és falvakat valamint az oda vezető utakat, így a városban ragadt ISIL-harcosok teljesen be lettek kerítve. Július 28-án az YPG és a Szír Hadsereg erői a város túlnyomó részéből kiűzték az iszlamisták katonáit, és már csak két helyen maradtak iszlamisták a község déli bejáratánál. Az utolsó harcostól augusztus 1-jén tisztították meg a várost. Előzmények Május 30-án, miután az ISIL összeomlott Haszaka kormányzóság nyugati felében, ugyanakkor megtámadták a központi városnak a szír kormány kezén lévő részét. Bár a Kurd Népvédelmi Egységek először megpróbált kimaradni az összecsapásból, egy megállapodás után, miszerint őket tekintik az elsődleges harcoló félnek, június 5-én, miután az ISIL elért a déli kapuig, beszálltak a csatákba. Június 8-án kiűzték az ISIL-t a városból, a Szír Hadsereg pedig 12 kilométeres védőövezetet tudott kialakítani a város körül. A csata Az ISIL támadó merényletei Június 28-án három vagy négy öngyilkos merénylő támadott rá a szír hadsereg egyik, egy gyermekkórház mellett lévő biztonsági pontjára és a város kurdok kezén lévő részén egy rendőrőrsre. A támadásban szír kormányzati katona vesztette életét. Két nappal később autóba rejtett bombát robbantottak az iszlamisták a város déli bejáratánál, s ennek hatására előre tudtak törni. Elfoglalták a gyermekkórházat, a Nashwa és Shari’ah területét, és egy iskolai kart is. A támadás viszonzásának reményében a Szír Hadsereg erősítést küldött a területre. Az ISIL később egy újabb, autóba rejtett pokolgépet robbantott fel. Június 26-án az ISIL behatolt a város délkeleti részébe, és a bűnmegelőzési központ épülete környékén két autóba rejtett bombát élesítettek, aminek a következtében az épület nagy része összedőlt, a Szír Hadseregnek pedig legalább 20 katonája meghalt. Ugyanezen a napon az ISIL csapást mért a kurdok kezén lévő Abd Alaziz hegységtől keletre fekvő szír területek ellen, és elfoglalták a Harmalah várostól élre fekvő Abyad és Haszaka közötti területeket. Június 27-én a kurdokat támadták meg a haszakai csatában al-Villat al-Homr közelében Ghuweran külvárosában, mert támogatta a szíriai kormányerőket. A Köztársasági Gárda erősítésének ellenére aznap az ISIL még tovább haladt a város belseje felé. Miután Deir Ezzorl felől megérkezett a Szír Hadsereg 400 fős erősítése, a Köztársasági Gárda ellentámadást indított, s ugyanakkor az Asayish kijárási tilalmat rendelt el a város környékén. A jelentések szerint a Szír Hadsereg Liliyah kerületet és Nishwa kerület keleti szélét visszafoglalta. Június 28–án az ISIL újabb területekre tett szert, elfoglalta a Ghuweran stadiont és Aziziya valamint Ghazal kerületeket. Egy újabb erősítés megérkezése után másnap a Szír Hadsereg foglalt el területeket Nashwa kerület környékén, később pedig állítólag Ghuweran kerületet is megszerezte. Három öngyilkos merényletben a hadsereg 12, a militánsok 9 embere halt meg. A szíriai kurd Kurd Népvédelmi Egységek szerint az ISIL mérges gázzal töltött „összetákolt vegyi lövedékekkel” lőtte Haszaka környékét és az YPG állásait Tel Brak és Haszaka között. Június 29-én a szír állami televízió arról számolt be, hogy a kormányerők visszafoglalták Nashwa kerületét, az SOHR viszont arról számolt be, hogy bár Nashwa egyes részeit megszerezte, de még folytak az összecsapások. A szírekhez közel álló Al Masdar News jelentései szerint a Szír Hadsereg még aznap visszaszerezte a Ghuweran Stadiont. A Szír Hadsereg és az YPG ellentámadása A következő két nap folyamán a szír hadsereg visszafoglalta a militánsok által korábban megszerzett területeket. Ráadásul az YPG kiűzte az ISIL-t Aziziyahból és megszerezte a külvárosait, valamint a közelben fekvő Maruf és Hamra falvakat. Július 1-jén a Szír Hadsereg erősítést kapott, s ugyanezen a napon két autóba rejtett bomba robbant a város belsejében. Az ISIL ismét támadásokat intézett Ghuweran kerület ellen. Másnap az ISIL a város környékén szerzett fontos területeket. Július 3-án az ISIL városbeli autós robbantásaiban 11 szír katona halt meg, illetve szerzett sérülést. Július 5-én az Abd Alaziz hegynél állomásozó kurd seregek kelet felé támadtak, és olyan falvakat foglalt el az ISIL-től, melyeket ők azért szereztek meg a szír hadseregtől, hogy kiépítsék a haszakai utánpótlási útvonalat. Az YPG előre nyomulásának támogatásaként az amerikai vezetésű koalíció két légitámadást mért az országútra. Július 8-án a szír hadsereg teljes egészében ellenőrzése alá tudta vonni Lailiyeht Haszakában. Július 10.én az ISIL megszerezte a város déli külső részén fekvő Közgazdaságtudományi Kart, de ra Szír Hadsereg részben még aznap visszafoglalta. A jelentések szerint a szírek Nishwa kerület délkeleti részét is visszafoglalta. Július 10-én az ISIL katonái megszerezték a Zuhourtól keletre fekvő katonai bázist, és így teljesen körbekerítették a Haszakától délre, a fiatalok börtönénél és az erőműnél védekező szír katonákat. Nagyjából ugyanekkor a Hamalahtól délre állomásozó YPG kelet felé terjeszkedett, és elfoglalta az Abyad hidat, és megrongálta az ISIL Haszaka Nishwa kerülete közelében elhaladó utánpótlási útvonalát. Július 13-án az ISIL egy hétnyi ostrom után elfoglalta a város déli részénél fekvő Ahdath börtönt. A kitörési kísérletben a Nemzetvédelmi Erők és a Szír Hadsereg 23 katonája meghalt 11 tagja eltűnt, a katonaság 37 tagja pedig sikeresen elérte a kormányerők frontvonalát. Július 14-én a Szír Hadsereg bejelentette, hogy az offenzíva Haszaka városában folyó első részét befejezte, és most kezdi el a második rész kivitelezését. Az első rész lényege az ISIL haszakai előretörésének a letörése, megállítása volt. A második rész legfontosabb célja Nishwa negyed déli részének és Zuhour negyed még ISIL-kézen lévő részének visszaszerzése. A harmadik és egyben utolsó fázis célja a Haszakát körülvevő falvak visszaszerzése és a város körül egy védőzóna kialakítása, mely meggátolja, hogy az ISIL ismét sikeresen megtámadja és részben elfoglalja a települést. Az ISIL körbekerítése és kiűzése Július 17-én az YPG a még ottragadt 1200 militáns hatékony körbekerítése után visszafoglalta az Ahdath börtönt és az erőművet. Az YPG a régebben a hadsereg kezén lévő falvakat is megszerezte Haszakától nyugatra, így a kormány serege már csak a város központját ellenőrizte. Az ISIL-t teljesen körbekerítették, és már csak két helyen voltak erőik: Nashwa, Al-Zuhour, és Abu Bakr környékén, Haszaka déli és délkeleti kerületeiben. Július 20-ra a Szír Hadsereg Ghuweran kerületéből is kiszorította az ISIL harcosait. Július 21-én az SOHR arról számolt be, hogy a szír légierő támadásaiban az ISIL 13 fegyverese halt meg. Ezzel egy időben az YPG előre tört, és elfoglalta Watwatiyahot, a Tal Tanaynirtól északra fekvő vidékies területeket és Bab Al-Khayrtól északra a jellemzően farmos területeket. A Nemzetvédelmi Erők és a Gozarto is szert tett újabb részekre, elfoglalták Al-Shari’ah környékének három épületét. Az ISIL-t mostanra teljesen körbekerítették Haszakában. Július 23-ra Haszakát nagyrészt már a kurd és asszír erők ellenőrizték. Az ISIL-től a régebben tőlük elfoglalt területeken felül a szír kormány egykori területeinek egy részét is megszerezték, és ők felügyelték a városba bevezető utak nagy részét is. A nap későbbi részében a kurdok Melbiyyeh környéke felé szereztek meg területeket, és elfoglalták Nyugat–Nashweh egyes részeit is. Ezzel egy időben a kormányerők Ghwyran környékén értek el sikereket. A nap végére az ISIL Shar'iah felé visszavonult, a kurdok és a szírek pedig újabb területeket kebeleztek be. A július 24-i hírek szerint miután az ISIL két autóját is megállították a kurdok, melyekkel robbantani akartak, a Shaddadiban lévő vezetőség úgy döntött, nem mentik ki a Haszakában bennragadt harcosaikat. Július 25-re a kurdok megtámadták a nyugati Nashwehet, elérték Shar'iah szélét, a központban pedig a Filastin útig nyomultak. A szír kormány seregei ez időben a Gweiran Sportváros környékén szereztek újabb pozíciókat. Július 26-án az SOHR arról számolt be, hogy a szír kormány elizolálta a Haszaka déli részében lévő ISIL-katonákat, így elválasztotta a kurdokkal nyugaton Neshwaban küzdő csapatokat a szír kormány katonáival Haszaka nyugati felén harcoló csapatoktól al-Zuhourban. Több száz, a csata elől elmenekült ember tért vissza az otthonaiba. A városnak csupán 10%-át ellenőrizte az ISIL, a szír hadsereg a település ötödét kontrollálta, míg a többi terület a kurdok és szövetségeseik kezén volt. A nap folyamán később az SOHR arról számolt be, hogy az ISIL-t hamarosan legyőzik a városban, már csak két helyen tudták tartani az állásaikat Zuhourban, a város déli részén. A konfliktus utóbbi napjaiban legalább 271 ISIL-harcos vesztette életét. Július 28-án olyan hírek érkeztek, hogy az ISIL-t véglegesen legyőzték, miután a kurdok és a kormány katonái 31 iszlamista harcost megölve elfoglalták Zuhourt. A még megmaradt szélsőséges harcosok Nishwa negyed nyugati részében csoportosultak, ahova az összes elképzelhető utánpótlási útvonalat elvágták, és ahonnét nem volt menekülési lehetőség. Később, július 28-án a kurdok és a szírek majdnem teljesen megtisztították Zuhour negyedét, a még megmaradt egységeket pedig a város déli külső részeibe nyomták vissza. Július 29-én az amerikai vezetésű koalíció két légitámadást hajtott végre az ISIL városkörnyéki állásai ellen. Július 30-án a város déli bejáratánál még mindig voltak erődítményei az ISIL-nek. A még meglévő erők megpróbálták befészkelni magukat különböző épületekbe, de így is további támadások célpontjai maradtak. Az YPG egységei 20 harcost öltek meg. A megmaradt milicisták azt az ultimátumot kapták, hogy vagy megadják magukat, vagy meghalnak. Ugyanakkor Haszaka déli részén az ISIL egyik támadásában öt katonát megöltek, nyolcat pedig megesebesítettek. Július 31-ig a szír hadsereg újabb területeket foglalt el az ISIL-től. Másnapra a július 28. óta megölt ISIL-katonák száma 25-re emelkedett. A déli kerületekben augusztus 1-ig folytatódtak az összecsapások. Miután Zuborban az ISIL utolsó állását is megszerezték a szír és kurd egyesített erők, bejelentették, hogy nem maradt több ISIL-katona a városban. Erről még aznap a kurdok és a szíriaiak is sajtóközleményt adtak ki. A Kurd Népvédelmi Egységek hozzátette, hogy az ISIL-nek a városhoz legközelebbi erődítménye a külvárosoktól mérve 4 km-re van. Következmények Az ISIL elleni harcok végére Haszaka több kerülete az erőteljes bombázás hatására romokban hevert. A szír kormány augusztus 3-án jelentette be, hogy a várost teljes egészében megtisztították az ISIL embereitől. A források arról számoltak be, hogy a harcok után a szír kormány tárgyalásokat kezdett a kurdokkal a visszaszerzett területek ismételt elosztásáról. Ezek eredményeképp a szír kormány egy iskolát átengedett a kurdoknak. Augusztus 3-án éjszaka a tisztogató hadműveletek során a kurdok és szövetségeseik Haszakától délre, Rajman falu közelében elfoglaltak egy farmot. 31A busz (Pécs) A pécsi 31A jelzésű autóbusz Meszest, Mecsekszabolcs nyugati részét, valamint a Hősök terét kapcsolja össze a Belvárossal. A vasútállomástól indul, majd végighalad a 6-os és a 66-os főúton, így éri el a Hősök terét. A 31-essel felváltva átlagosan 15-20 percenként közlekedik. 50 perc alatt teszi meg a 23 km-es utat. Története 2013. szeptember 2-án vezették be a 17-es járatot, mely a korábbi 31-es járat visszavágásával jött létre. 1945. október 1-jén indult az első járat a Széchenyi tér – Hősök tere útvonalon. Majd a Széchenyi téri végállomás megszűnésével a járat végállomása átkerült előbb a Kossuth térre, majd Főpályaudvarra. 1987. január 1-jétől 31-es járat útvonala a Felsővámház utcáról a Zsolnay Vilmos útra helyeződött át. A 80-as években a vonal meghosszabbodott a György-aknáig, és 31A járatok közlekedtek a Hősök teréig. 1995. október 2-ától a 31-es járat végállomása Árpádtető lett. 1996. december 9-től 2004-ig 31C jelzéssel újra közlekedett járat a György-aknáig. 2013. szeptember 2-től a 31-es járatcsalád megszűnt: a 31-es megrövidült, és csak a Budai Állomás és Árpádtető között közlekedik 17-es jelzéssel, (a Hősök teréig a 12-es járattal megegyező útvonalon), a 31A járat pedig 4-es jelzéssel meghosszabbodott Uránvárosig. Ian Thorpe Ian James Thorpe (Sydney, 1982. október 13.) ötszörös olimpiai bajnok ausztrál úszó. Eredményei Öt olimpiai aranyérmet nyert, ebből a szempontból a legsikeresebb ausztrál sportoló.1998-ban első világbajnoki címét alig 15 esztendősen szerezte. 2001-ben Thorpe volt az első, aki hat aranyérmet nyert egy világbajnokságon. Összesen tizenegy aranyat hozott el, ezzel a mindenkori ranglista második helyén áll Michael Phelps után. Ian az első és eddig egyetlen olyan úszó, akit a Swimming World Magazine négyszer választott a Világ legjobb úszójává. 1999 és 2003 között Ausztrália legjobb úszója lett. Magánélete Melegségét 2014 júliusában egy élő TV-interjúban vállalta fel először. Odesszai kormányzóság Az Odesszai kormányzóság (ukránul: Одеська губернія [Odeszka hubernyija] vagy Одеська губерня [Odeszka hubernya] ; oroszul: Одесская губерния [Odesszkaja gubernyija]) közigazgatási egység volt az Ukrán Szocialista Szovjetköztársaságban 1920–1925 között. Székhelye Odessza volt. A már a cári Oroszországban is létezett Herszoni kormányzóságról leválasztott hat járásból hozták létre 1920 január 16-án az Összukrajnai Forradalmi Bizottság 1919. május 10-i döntése nyomán. A tényleges megvalósítást azonban Gyenyikin hadműveleti késleltették. A hat járásból 1921-ben egyet, az Ananyjivi járást megszüntették. 1922. október 21-én az Odesszai kormányzósághoz csatolták a megszüntetett Mikolajivi kormányzóság hat járását is. Szovjet Ukrajnának a Szovjetunióhoz történt 1921. decemberi csatlakozása után, 1923. április 12-én átszervezték a kormányzóság közigazgatási beosztását és hat járást alakítottak ki. Az 1923-as átszervezéssel létrehozott járások: Baltai járás Lizaveti járás (1924. augusztus 7-től Zinovjevszki járás) Mikolajivi járás Odesszai járás Pervomajszki járás Herszoni járás 1924. november 26-án a Baltai járás kivált az Odesszai kormányzóságból és ebből létrehozták a Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1923-tól kezdték el Ukrajnában a cári Oroszországtól örökölt kormányzóságok felszámolását és átalakítását, ezzel együtt helyettük a kerületek (okruh) kialakítását. E folyamat részeként az Odesszai kormányzóságot 1925. augusztus 1-jén szüntették meg. A kormányzóság járásaiból öt kerületet (Zinovjevszki kerület, Mikolajivi kerület, Odesszai kerület, Pervomajszki kerület, Herszoni kerület) hoztak létre. You Need A Man A You Need A Man című dal az amerikai énekesnő Shanice harmadik, és egyben utolsó kimásolt kislemeze a Shanice (album)|Shanice című stúdióalbumról. A dal csupán a 72. helyig jutott a Billboard R&B Hip-Hop Songs slágerlistán. A dalhoz tartozó klipet 1999. augusztus 3-án forgatták, melyet Billie Woodruff rendezett. Megjelenések CD Single LaFace Records – 73008-24428-2 You Need A Man (Album Version) 3:52 You Need A Man (Instrumental) 3:52 You Rock My World A You Rock My World Michael Jackson amerikai énekes első kislemeze Invincible című albumáról. A dalt 2001 augusztusában jelentette meg az Epic Records az album első kislemezeként. Producere Jackson és Rodney „Darkchild” Jerkins, szerzői Jackson, Jerkins, Fred Jerkins III, LaShawn Daniels és Nora Payne. A dal diszkó-popdal, melyen érződik Jackson korábbi, Quincy Jonesszal közösen készített dalainak hatása. Szövege arról szól, hogy Jackson próbálja felhívni magára egy nő figyelmét. A dalt a kritikusok vegyesen fogadták, többen megjegyezték, hogy nem a legjobb dala az énekesnek és jobban is megerőltethette volna magát, mások azonban dicsérték a dalt és Jackson előadását. Eladások tekintetében a dal sikeres volt, a Billboard Hot 100-on a tizedik helyet érte el, ezzel hat év óta Jackson első top 10 dala lett az USA-ban (több top 10 dala nem lett később sem). Számos más országban is a lista első tíz helyének valamelyikére került, a francia slágerlistát három hétig vezette. A 44. Grammy-díjkiosztón jelölést kapott legjobb énekes előadás férfi popelőadótól kategóriában. A dal tizennégy perces videoklipjét Paul Hunter rendezte, és szerepel benne Chris Tucker is. Jackson és Tucker egy nő figyelméért küzdenek. A klipet Jackson korábbi klipjeihez, a Smooth Criminalhoz ésa The Way You Make Me Feelhez hasonlították a kritikusok, és vegyes fogadtatásban részesítették. Élőben Jackson csak kétszer adta elő a dalt: a Madison Square Gardenben 2001 szeptemberében adott két koncertjén. Háttere A You Rock My World gyors tempójú diszkó-popdal. Négynegyedes ütemben íródott, E-mollban, Jackson hangterjedelme E4 és Bb5 közötti. A dal tempója 120 BPM. The chord progression in the song is Em7–C9-Bm7–Am7–D–Em7. A dalt hasonlították Jackson 1970-es és 80-as évekbeli dalaihoz, amelyeken Quincy Jonesszal dolgozott együtt, hangulata sokakat az 1979-ben megjelent Don’t Stop ‘til You Get Enoughra emlékeztetett. Chris Tucker hangja hallható a dal elején az intróban. A dal szövege a szerelemről szól. A dal szerzői Michael Jackson, Rodney „Darkchild” Jerkins, Fred Jerkins III, LaShawn Daniels és Nora Payne, producerei Jackson és Rodney Jerkins. A dalt 2001 augusztusának végén jelentette meg az album első kislemezeként az Epic Records. A hivatalos megjelenés előtt, augusztus 17-én a dal kiszivárgott két New York-i rádióadóhoz. A WJTM-FM rádió este 6-kor, a WKTU-FM 45 perccel később játszotta le. Rögtön azután, hogy lejátszották a dalt, a rádiók rengeteg telefonhívást kaptak hallgatóktól, akik szerették volna még egyszer hallani. Mindkét adó kétóránként leadta a dalt másnap, szombat este 6-ig, amikor a kiadó felhívta a két rádió programigazgatóját, Frankie Blue-t, és megkérték, hogy hagyja abba. Blue, aki Jackson barátja, nem mondta el, hogy tett szert a dalra. 2001 augusztusának végén Jackson és a Sony Music hozzáláttak a dal reklámkampányához. Jackson azzal ünnepelte 43. születésnapját (egy nappal később), hogy a NASDAQ megnyitó ceremóniájának elnöke volt a New York-i Times Square-en. Élőben csak kétszer adta elő a dalt, szeptemberben. Fogadtatása A You Rock My World vegyes fogadtatásban részesült a zenekritikusok részéről. Stephen Thomas Erlewine az Allmusictól úgy vélte, a dal az Invincible album egyik fénypontja. Andrew Hamilton, szintén az Allmusictól kijelentette, hogy „ha bárki más, nem Michael Jackson jelentette volna meg a You Rock My Worldöt ekkora hírveréssel és reklámhadjárattal, a dal azonnal elfoglalta volna a slágerlistákat és rengeteg díjat nyert volna. Így is sok példányban elkelt és játszották a rádiók, de túl sok kritikus érezte a dalról és az albumról, hogy egy Jackson szintű előadótól ez nem a várt színvonal.” Hamilton azt is megjegyezte, hogy az emberek lehetnének kicsit elnézőbbek Michaellel, amiért képes volt ilyen karriert befutni. James Hunter a Rolling Stone-tól dicsérte a dal finoman kialakított vokális ritmusát, valamint Jackson és Quincy Jones régi dalaihoz hasonlította a dalt. Mark Beaumont, a NME újságírója diszkóklasszikusnak nevezte a dalt és humorosnak találta az intrót. Catherine Halaby a Yale Daily Newstől úgy érezte, a dal „a klasszikus Michael legjobb oldalát mutatja meg”, „ütős, gyors, fülbemászó és nem túl hátborzongató”. A dalt Grammy-díjra jelölték „legjobb popénekesi előadás férfi előadótól” kategóriában, de a díjat végül James Taylor Don’t Let Me Be Lonely Tonightja kapta. Ebben a kategóriában ez volt Jackson első jelölése 1995 óta, Grammy-díjra általában pedig 1997-ben jelölték ezelőtt utoljára, az Earth Songért. A You Rock My World a világ legtöbb slágerlistáján az első tíz hely valamelyikét érte el. Ez volt Jackson utolsó nagyobb slágere az Egyesült Államokban élete során.A Billboard Hot 100 slágerlistán 2001. szeptember 15-én a top 20-ba jutott, a következő héten pedig elérte legmagasabb helyezését, a 10. helyet. Ez lett ezen a listán Jackson legsikeresebb dala az 1995-ben megjelent listavezető You Are Not Alone óta. A dal a Billboard Pop Charts listáján a 7., a R&B/Hip-Hop Songs listán a 13. helyet érte el. A kanadai RPM Hot 100 listán második lett. A brit kislemezlistán a 2. helyen debütált október 20-án, az első helyet nem érte el. Négy héten át maradt a top 20-ban, és tizenöt héten át a top 100-ban, 2002. január 26-ig. A francia kislemezlistán 2001. október 13-án jelent meg, egyből az első helyen, ahol még három héten át maradt. Egyvégtében tíz hetet töltött a top 20-ban. A holland kislemezlistára október 20-án került fel, a 4. helyre, és a következő héten elérte a 2. helyet, legmagasabb helyezését. A finn slágerlistára 2001 negyvenegyedik hetében került fel, a második helyre; az első helyet nem érte el. Három hetet töltött a listán. Norvégiában az év 42. hetén a 2. helyen került fel a listára, itt sem érte el az első helyet. Hat héten maradt a listán, végig a top 20-ban. Az új-zélandi slágerlistán szeptember 16-án jelent meg a dal, a 31. helyen. Hét hét után elérte legmagasabb pozícióját, a 13. helyet, és 12 hétig maradt összesen a listán. Az ausztrál slágerlistán a 4. helyen jelent meg, ennél magasabbra nem is jutott. Miután öt héten át állt a top 50-ben, lekerült a listáról, majd két héttel később visszakerült, a 37. helyre. Másodjára 2002. január 6-án került le a listáról. Az olasz slágerlistán is egyből a legmagasabb elért pozícióján, a harmadik helyen jelent meg november 11-én, és négy hétig maradt a top 10-ben 2001-ben. Az osztrák kislemezlistán legmagasabb pozíciójában, a 9. helyen nyitott, és nyolc hétig maradt a listán. Michael Jackson halála után 2009 nyarán a dal újra megjelent világszerte a slágerlistákon. A Billboard Digital Songs listáján a 62. helyet érte el július 11-én. A brit slágerlistára július 4-én került fel újra, a 97. helyre. A következő héten a 60. helyen állt, majd három hét után kikerült a top 100-ból. Az ausztrál slágerlistára július 19-én került fel újra, az 50. helyre. Egy hetet töltött a listán. Videoklip A You Rock My World videoklipét Paul Hunter rendezte, és 2001-ben mutatták be. A csaknem 13 perces videoklipet rövidfilmnek is nevezték. A benne látható táncmozdulatok a Dangerous dal klipjének a koreográfiájából származnak (az ehhez tervezett videoklipet végül nem fejeztél be). A klipben Jackson és Tucker egy nő figyelmét próbálják felhívni magukra (a nőt Kishaya Dudley alakítja), és követik a környéken. Egy ideig úgy tartották, a You Rock My World volt az utolsó klip, amelynek elkészítésében Jackson aktív szerepet vállalt, később azonban előkerült a One More Chance klipje is (az ezt követő klipjei archív felvételekből lettek összeállítva). A klipet Jackson több korábbi klipjéhez hasonlították: a Smooth Criminalhoz (1987), a Badhez (1987) és a The Way You Make Me Feelhez (1987). A klipben szerepel Marlon Brando, Michael Madsen és Billy Drago. Catherine Halaby, a Yale Daily News újságírója, aki pozitív értékelést adott a dalnak, a klipet úgy jellemezte, hogy a Smooth Criminal egyenesági leszármazottja, a The Way You Make Me Feel hatásával. Halaby szerint Brando és Madsen szereplése nem várt, de Jacksonl már kevés dolog található meglepőnek. A klip 2002-ben elnyerte a NAACP Image Awardot. Tucker a klipben többször utal Jackson korábbi számaira (Beat It, P.Y.T. (Pretty Young Thing), The Girl Is Mine, Bad, Dangerous). A klip rövid változata megtalálható a Number Ones, a hosszabb a Michael Jackson’s Vision kiadványon. Fellépések Élőben Jackson csak kétszer adta elő a dalt: a Madison Square Gardenben 2001 szeptemberében adott két koncertjén, melyet szólókarrierje kezdetének 30. évfordulója tiszteletére rendeztek. A második koncertnek részleteit bemutatta a CBS kétórás műsora, a Michael Jackson: 30th Anniversary Special. Tucker, a klip egyik szereplője is jelen volt. Jackson előadta volna a dalt a This Is It koncertsorozaton is, melyre azonban váratlan halála miatt nem került sor. Dallista You Rock My World – 5:39 You Rock My World (Radio Edit) – 4:25 You Rock My World (Instrumental) – 5:07 You Rock My World (A cappella) – 4:47 Intro – 0:32 You Rock My World (Album Edit) – 5:07 You Rock My World (Radio Edit) – 4:25 Intro – 0:32 You Rock My World – 5:07 Intro – 0:32 You Rock My World (Album Edit) – 5:07 You Rock My World (Radio Edit) – 4:25 You Rock My World (Instrumental) – 5:07 You Rock My World (A cappella) – 4:47 Intro – 0:32 You Rock My World (Album Edit) – 5:07 You Rock My World (Instrumental) – 5:07 You Rock My World (A cappella) – 4:47 You Rock My World – 3:45 You Rock My World (videoklip – rövid változat) – 10:26 You Rock My World (videoklip – hosszú változat) – 13:44 MCM Az MCM Top francia zenei csatorna, amely 1985 óta fogható Franciaországban. Műsora főként zenei műsorokból áll. Hivatalosan: 1989-ben indult. Története A csatorna kezdetben csekély számú háztartásba jutott el a TMC által, akik a francia kábeltelevíziós piacon fontos szerepet töltöttek be ebben az időben. A zenecsatorna MCM rövidítése a "Monte Carlo Music" szavakból ered. Miután a csatorna 1993-ban a Canal + része lett, ezek után az MCM jelentősen terjedni kezdett mind műholdon, és kábeltelevíziós hálózatokon is megjelent. Többek között Magyarországon is fogható volt a 90-es években, még analóg sugárzásként. A csatorna rövidítése a "Monte Carlo Music" névből "My Music Channel" névre keresztelte a csatorna rövidítését. A csatorna 1998-ban Afrikában is elindította zenecsatornáját, ahol főképpen R & B stílusú zenét sugároz. 2001-ben elindult az MCM 2-es csatornája, mely 2003 novemberében MCM Pop néven folytatta tovább sugárzását, majd ezután MCM Top lett a neve. 2002-től a csatorna külföldön [MCM Belgique] néven futott, majd 2004-ben a csatorna digitális földfelszíni iMCM csatornát átnevezték Europe 2 Tv-re, így 2005. március 31-től már ezen a néven sugároz tovább. Majd ismét változás következett így 2008-tól Virgin, majd 2010-től Star néven sugároz. A csatorna 1998-tól úgy döntött, hogy elhagyja a logójában lévő labdát, így új logóval folytatta sugárzását. 2005-ben az MCM eldöntötte, hogy felhagy a 24 órás klipek sugárzásával, és egyéb műsorokkal színesíti adását. A csatorna 2009. július 1-jén ünnepelte 20. évfordulóját. 2009-ben az MCM Belgique sugárzása megszűnt. A csatorna 2010. szeptember 1-je óta 16:9-es formátumban sugározza műsorát. Foghatóság (MCM Top) Földi sugárzás Antenna Digital Műholdas vétel Intelsat 907 műhold. Kábeles vétel Tarr Kft. PR-Telecom TKTV Szeged FiberNet Kommunikációs Zrt. (2011. január 1. óta már nem elérhető) Gundel művészeti díj A Gundel művészeti díjat Láng György, a Gundel Étterem tulajdonosa, és Pálmai Tamás, a Magma XXI. Kft ügyvezetője mint magánemberek alapították, 2000 tavaszán. Az első díjátadás 2001 májusának első hétfőjén volt. A díjazott Marosi László kisplasztikáját kapja, pénzt nem, értékét az adja, hogy a magyar művészek legkiválóbbjai kapták meg. Szokás „Magyar Oscar”-nak is nevezni, mivel akkor még ez volt az első olyan művészeti díj, amelynek kategóriánkénti három-három jelöltje közül a helyszínen, közjegyző által lepecsételt boríték felbontásakor derült csak ki a díjazott neve. A díj átadása évről évre a Gundel Étterem báltermében vagy kertjében történik. A díj kategóriái: Film- és tévérendező, irodalom, jelmez-díszlet, operatőr, színész, színésznő, tánc, komolyzene, könnyűzene és néhány különleges díj: Életmű-díj, „Sztár lett” és 2003-ban a Budapest különdíj. 2010-től a kuratórium elnöke Szinetár Miklós. 2011-ben a díj odaítélésének feltételeit átalakították: az életmű-díj kivételével csak pályakezdés előtt állóknak ítélik oda. A díjátadó időpontja 2014-től a színházi évadok szeptemberi kezdése miatt november végére tevődött. 2015-től pedig a Gundel Étterem először ad gasztronómiai művészeti különdíjat fiatal és tehetséges, de még nem ismert szakácsok kiemelése és támogatása érdekében, minden évben más-más témakörben. Díjazottak Film- és tévérendező 2012 – Lőrincz Nándor és Nagy Bálint 2011 – Galán Angéla 2010 – Mészáros Márta 2009 – Szomjas György 2008 – Bollók Csaba 2007 – Goda Krisztina 2006 – Jelenczki István 2004 – Fliegauf Benedek 2003 – Mérei Anna és Katona Zsuzsa 2002 – Sopsits Árpád 2001 – Tarr Béla Irodalom 2011 – Szvoren Edina és Lanczkor Gábor 2010 – Darvasi László 2009 – Böszörményi Zoltán 2008 – Munkácsi Miklós 2007 – Háy János 2006 – Spiró György 2004 – Varró Dániel 2003 – Szabó Magda 2002 – Bächer Iván 2001 – Esterházy Péter Jelmez-díszlet 2004 – Erkel László (Kentaur) 2003 – Horesnyi Balázs és Zeke Edit 2002 – Márk Tivadar 2001 – Csikós Attila Operatőr 2004 – Pados Gyula 2003 – Ragályi Elemér 2002 – Garas Dániel 2001 – Medvigy Gábor Színész 2014 – Ifj. Vidnyánszky Attila 2013 – Sándor Péter 2012 – Nagyhegyesi Zoltán 2011 – Tasnádi Bence 2010 – Stohl András 2009 – Bács Ferenc 2008 – Hegedűs D. Géza 2007 – Gyabronka József 2006 – Szervét Tibor 2004 – Trill Zsolt 2003 – Garas Dezső 2002 – Tordy Géza 2001 – Haumann Péter Színésznő 2013 – Kosik Anita 2012 – Spiegl Anna 2010 – Pap Vera 2009 – Balsai Mónika 2008 – Parti Nóra 2007 – Egri Kati 2006 – Gyöngyössy Katalin 2004 – Udvaros Dorottya 2003 – Udvaros Dorottya 2002 – Törőcsik Mari 2001 – Kováts Adél Színházi rendező 2010 – Zsámbéki Gábor 2009 – Szinetár Miklós 2008 – Mácsai Pál 2007 – Eszenyi Enikő 2006 – Elek Dóra 2004 – Schilling Árpád 2003 – Babarczy László 2002 – Kovalik Balázs 2001 – Zsótér Sándor Képzőművészet 2014 – Hardi Ágnes szobrász 2013 – Magyari Balázs szobrász és Tőkés Réka Festőművész 2012 – Szabó Franciska 2011 – Szabó Attila 2010 – Urbán György 2009 – Konok Tamás 2008 – Vinczellér Imre 2007 – Verebics Katalin 2006 – Gyémánt László Szobrászat 2010 – Madarassy István 2009 – Párkányi Raab Péter 2008 – Farkas Ádám Tánc 2014 – Pesel Anita 2013 – Horányi Adrienn balerina és Kovács Gábor néptáncos 2012 – Földi Lea, Rónai András, Szabó Kincső és Farkas Máté 2010 – Román Sándor 2009 – Volf Kati 2008 – Oláh Zoltán 2007 – Aleszja Popova 2006 – ifj. Nagy Zoltán 2004 – Horváth Csaba 2003 – Solymosi Tamás 2002 – Ladányi Andrea 2001 – Juronics Tamás Musical-operett 2010 – Egyházi Géza 2009 – Dolhai Attila 2008 – Kalocsai Zsuzsa 2007 – Polyák Lilla 2006 – Miller Zoltán Komolyzene 2014 – Kokas Dóra 2013 – Kovács Gergely 2012 – Bán Máté 2011 – Palojtay János 2010 – Medveczky Ádám 2009 – Farkas Gábor zongoraművész 2008 – Héja Domonkos 2007 – Virág Emese 2006 – Rácz Zoltán ütőhangszeres 2004 – Kovács János 2003 – Érdi Tamás 2002 – Vajda Gergely karmester 2001 – Eötvös Péter Könnyűzene 2010 – Jambalaya 2009 – Ferenczi György és a Raczkajam 2008 – Ludditák 2007 – Quimby 2006 – Jazzmoments 2004 – Presser Gábor 2003 – Katona Klári 2002 – Sztevanovity Zorán Operaénekes 2013 – Ruszó Alexandra 2012 – Balgova Gabriella 2011 – Vörös Szilvia 2010 – Bátori Éva 2009 – Sümegi Eszter 2008 – Wiedemann Bernadett Művészeti menedzser 2010 – Kárászy Szilvia 2009 – Skonda Mária 2008 – Dr. Baán László 2007 – Kiss Imre Életmű-díj 2015 – Koncz Zsuzsa 2014 – Tokody Ilona 2013 – Szörényi Levente 2012 – Ráday Mihály 2011 – Kalász Márton 2010 – Barta Mária , Berczelly István , Makk Károly 2009 – Psota Irén , Kass János , Seregi László 2008 – Bárdy György , Óvári Lajos, Szakonyi Károly 2007 – Harkányi Endre , Romvári József , Varga Imre 2006 – Havas Ferenc , Lázár Egon , Morell Mihály 2004 – Méray Tibor 2003 – Melis György 2002 – Faludy György 2001 – Darvas Iván „Sztár lett” 2015 – Balsai Móni 2014 – Tarján Zsófia ( Honeybeast ) 2013 – Attraction Látványszínház 2012 – Horváth Mariann 2011 – Wolf Kati 2010 – Pokorny Lia 2009 – Tompos Kátya 2008 – Szávay Ágnes 2007 – Rúzsa Magdi 2006 – Hámori Gabriella 2004 – Oláh Ibolya 2003 – Bíró Eszter 2002 – Oroszlán Szonja Különdíj 2014 - Nagy Boglárka festőművész és Kruppa Bálint hegedűművész 2004 – Leoš Janáček : Jenůfa című művének előadói 2003 – Fabini Alapítvány 2002 – Görgey Gábor 2001 – a Gyökerek című dokumentumfilm alkotói Budapest különdíj 2003 – Zimányi Zsófia, a Budapesti Tavaszi Fesztivál szervezéséért Michael Leib Michael Leib (Philadelphia, 1760. január 8. – Philadelphia, 1822. december 8.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Pennsylvania, 1809–1814). Canada Masters A Canada Masters minden év augusztusában megrendezett tenisztorna Kanadában. Jelenlegi hivatalosan szponzorált neve Rogers Cup. A férfiak versenye része az ATP World Tour Masters 1000-nek, tehát a négy Grand Slam-torna és az év végi ATP World Tour Finals után a legfontosabb versenyek közé tartozik. A nők WTA-versenye Premier 5 kategóriájú. Mindkét nem egyéni versenyén 48 játékos szerepel a főtáblán, az első nyolc kiemeltnek nem kell játszania az első körben. A mérkőzéseket szabadtéri kemény borítású pályákon játsszák. A férfiak összdíjazása 3 218 700, a nőké 2 168 400 dollár. A két versenyt egymás utáni hetekben szokták rendezni, az egyiket Montréalban, a Stade Uniprixben, a másikat Torontóban, a Rexall Centreben. Páratlan években a férfiak játszanak Montréalban, a nők Torontóban, páros években pedig fordítva. 2012-ben kivételesen ugyanazon a héten került sor mindkét tornára. Az első viadalt 1881-ben rendezték meg, ezzel a világ harmadik legrégibb tenisztornájaként tartják számon Wimbledon és a US Open után. A nők 1892-ben versenyeztek először. Szigetszentmiklós Szigetszentmiklós város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye. Fekvése A város Budapest déli határa mellett, a Csepel-szigeten található. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna (ezáltal Dunaharaszti és Taksony), délről Szigethalom, délnyugatról Tököl, nyugatról Halásztelek, északnyugatról pedig a Duna folyam (Budapest XXII. kerülete) határolja. Története Szigetszentmiklós 750 éves település, 1986. január 1. óta város. A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatyai kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott. Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római, ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte. A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt. Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide. Az 1634–1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt. A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a reformátusok szuperintendense a helységben lakott. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba. A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt. Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben. 1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány. Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben. A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa. A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak a községhez tartoztak mint lakott helyek: Hárossziget, Lakihegy, Felsőbuczka és Felsőtag is. 1898-ban a dunai védőgát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek. Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt. A település és környezete a Kádár-rendszer alatt stratégiai fontosságú része volt az országnak, a közelben volt repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény. A kiemelt szerepet az is jelzi, hogy a Duna-menti gátrendszer szigetszentmiklósi szakasza helyenként két-három méterrel magasabb, mint más szakaszok. A város fejlődésére jelentős hatást gyakorolt a Csepel Autógyár is. A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott. Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. A leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a munkavállalók egy jelentős része a Ráckevei kistérség más településeiről ingázik, míg a város lakosai közül sokan budapesti munkahelyeken dolgoznak. Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában. Részei Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiája az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva. Lakótelep Falu Bucka (alsó és felső) Lakihegy Duna-part Ragád A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek. Gyártelep Sóshegy Északi üdülő terület Páskom (alsó és felső) Cuczor-sziget Felsőtag Paptag Háros Vásártér Haszontalan Leshegy A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk. Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható. Népesség Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva). Nemzetiségi kötődés magyar: 91,3% német: 0,6% szlovák: 0,6% cigány: 0,5% bolgár: 0,2% ukrán: 0,1% ismeretlen: 8,5% Több nemzetiség rendelkezik működő kisebbségi önkormányzattal a településen (bolgár, cigány és német). Vallás A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen. Templommal, imaházzal rendelkező közösségek Kossuth Lajos utcai Református Egyházközség (Szalkay László és Szalkayné Villányi Csilla lelkészek) Honlap Újvárosi Református Egyházközösség (Morva Ákos lelkész) Honlap Római katolikus egyházközösség (Hutóczky Béla plébános) Honlap Baptista Imaház (Paróczi Zsolt lelkipásztor) honlap Görögkatolikus Szervezőlelkészség (Deák Csaba parochus) Honlap Szabadkeresztyén Gyülekezet (Gere József lelkész) honlap Pünkösdi Gyülekezet (Mádai Tamás lelkész) honlap Egyéb jelentős közösségek Evangélikus Gyülekezet (Varsányi Ferenc lelkész) Hit Gyülekezete (Eggendorfer Gábor lelkész) Kisebb közösségek A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson. A 2011-es népszámlálási adatok nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 9007 (25,95%) római katolikus : 7847 (22,61%) református : 4472 (12,88%) ateista: 817 (2,35%) görögkatolikus: 492 (1,42%) evangélikus : 265 (0,76%) ortodox keresztény: 81 (0,23%) izraelita: 17 (0,05%) más egyházhoz , felekezethez tartozik: 1018 (2,93%) ismeretlen, nem válaszolt: 10 690 (30,80%) Oktatási-nevelési intézményei Bölcsödék Városi Bölcsőde - 4 telephellyel működő bölcsőde Vackor Integrált Bölcsőde Óvodái Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda Szigetszentmiklósi Napraforgó Óvoda - Szivárvány Tagóvoda Szigetszentmiklósi Csicsergő Óvoda Szigetszentmiklósi Mocorgó Óvoda Szigetszentmiklósi Akácliget Óvoda Szigetszentmiklósi Napsugár Óvoda Szigetszentmiklósi Pitypang Óvoda Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Iskolái Szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola Bíró Lajos Általános Iskola Kardos István Általános Iskola, Gimnázium és Szakgimnázium Szigetszentmiklósi Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Érdi Szakképzési Centrum Csonka János Műszaki Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Közlekedés Megközelítés gépkocsival Az M0-s autóút (körgyűrű) mindkét Csepel-szigeti lehajtója felől könnyedén elérhető a település. Budapestet és Szigetszentmiklóst három főút köti össze (51101-es számú főút, 5102-es számú főút és II. Rákóczi Ferenc út), melyek Csepelen a II. Rákóczi Ferenc útban folytatódnak, illetve egyesülnek. A Csepel-sziget települései felől a sziget keleti és nyugati oldalán húzódó főútvonalakon Szigetszentmiklóson áthaladva, illetve a Csepel-szigeti gerincúton érhető el a főváros. A Ráckevei Dunán Taksony felé híd segítségével lehetséges átkelni, itt az 510-es számú főútvonal halad az alföldi települések irányába. Tömegközlekedés MÁV-HÉV A H6-os HÉV négy szigetszentmiklósi megállóval rendelkezik. BKK A 38-as busz , a 238-as busz és a 278-as busz Csepel, Szent Imre térről Szigetszentmiklós központjáig közlekedik. A 279-es busz és a 280-as busz Lakihegyről az Auchan és a Leshegyi Ipari Park érintésével járják be Szigetszentmiklóst. A 38A busz Szigetszentmiklós–Lakihegy közepéig szállítja az utasokat. A 138-as busz hasonlóan közlekedik Lakihegyen, mint a 38-as , de csak az Auchan-t, az áruházi bekötőutat, és a hárosi kertvárost érinti. (Ezután a busz átmegy Budatétényre az M0 autóúton.) Éjszaka a 938-as busz a 38-as busz útvonalán közlekedik. Volánbusz helyközi autóbusz járatok Csepel→Szigetszentmiklós→Szigethalom→Tököl→Lórév→Makád vonalcsoport: 673 , 674 , 675 , 676 Csepel→Lakihegy→Halásztelek→Szigethalom vonalcsoport: 688 , 690 Kelenföld→Szigetszenmiklós→Szigethalom(→Tököl): 689 , 691 Helyi autóbusz járatok: 677 , 682 , 683 , 684 MAHART Nevezetességei, látnivalók Magyar Rádió Lakihegyi adótornya (ipartörténeti műemlék, az ország legmagasabb építménye, a Magyar Rádió szimbóluma. Tulajdonosa és üzemeltetője az Antenna Hungária ZRt.) Duna menti tanösvény Ádám Jenő síremléke Múzeumok Helytörténeti gyűjtemény Ádám Jenő Emlékház (Itt született 1896 -ban a későbbi Kossuth-díjas ( 1957 ) zeneszerző, karnagy, egyetemi tanár, érdemes művész ( 1955 ).) Molnár Imre Citergyűjtemény Csepel Autó Gyártmánymúzeum Hungaricum Gombfoci Háza Múzeum Híres szigetszentmiklósiak Dr. Czékus János Pál (1944. április 8.) vezérőrnagy , Magyarország NATO katonai képviselője (1999–2001) , Szent-Györgyi Albert-díjas egyetemi tanár (1993) Czékus Lajos (1941. 08. 14.) sportvezető, a Magyar Labdarúgó Szövetség ügyvezető igazgatója (1989–1991), majd főtitkára (1996–1998) Petri Sándor (1929. 01. – 2016. 12. 05.) FIFA játékvezető, Magyar labdarúgó Szövetség főtitkára (1972–1973), újságíró (a Játékvezető lap főszerkesztője, a Labdarúgás c. lap társ-szerkesztője). Patai János (szuperintendens) református szuperintendens Ádám Jenő ( 1896 . december 12. – 1982 . május 15. Budapest ): zeneszerző , kóruskarnagy, zenepedagógus Dolinay Gyula ( 1850 . augusztus 14. Nagyharsány – 1915 . február 18. ) újságíró, ifjúsági író Károly György (* 1953 . augusztus 31. Budapest ) költő, író Leskovics Gábor (Lecsó, * 1966 . június 17. ) magyar rockzenész, énekes Borsos Vilmos (1968) sztárfocista, kapus, polgármester-jelölt, vállalkozó Pál Utcai Fiúk zenekar Vereckei Ákos ( 1977 . augusztus 26. ) kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok kajakozó. Ivanics László (1966) válogatott labdarúgó, középpályás S. Becz Pál (1899–1972) költő, író. Válogatott verseit, novelláit, színdarabját tartalmazzák fia, Dr. Becz Miklós által kiadatott Csendes lázadó , Őszintén és Melyik úton? című kötetek. Bíró Lajos , entomológus 1896 és 1902 között Német-Új-Guineában végzett természetrajzi és etnográfiai gyűjtést. Egykori lakóházán, a Rákóczi utcában emléktáblát helyeztek el 1956-ban. Sportélet Labdasportok Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - futball, asztalitenisz Szatelit Tenisz Klub Szigetszentmiklós Női Kézilabda Sport Egyesület Szigetszentmiklósi Kézilabda Sport Kör Batthyány Kázmér Gimnázium Diáksport Egyesület - kosárlabda Dunapart Sportegyesület - tenisz Sziget DSE Női Röplabda Szakosztály Jégkorong Szigeti Bikák Jégkorong Egyesület Tánc sportok Felamon Modern és Jazz tánc Egyesület Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - Ritmikus gimnasztika szakosztály DancEarth Táncsport Egyesület - akrobatikus rock&roll Mézeskalács Néptáncegyüttes Sziget Dance Táncsport Egyesület Sziget Diáksport Egyesület - Ritmikus gimnasztika szakosztály Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Napraforgók Néptánccsoportja Kerékpár Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre - kerékpár Szigeti Szabadidő És Kerékpáros Egyesület Szigetszentmiklósi Szabadidő és Kerékpáros Egyesület Harci sportok Acél Ököl Shaolin Kung Fu és Szabadidősport Egyesület Diák Vívóegylet Seinchin Karate Sportegyesület Sziget 2008 Judo Club Sziget SC Birkózó Szakosztály Sziget Szabad Íjász és Vívó Egylet Szigetszentmiklós - Tököl Sportegyesület - kickbox Szigetszentmiklósi Tőregylet Horgászat Csepel-sziget Horgász Egyesület Dolgozók Szigetszentmiklósi Horgász Egyesület Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - horgászat További sportélet Benfica-Mundiál 93 FC - asztali labdarúgás Griff Siklóernyős Club és Sportegyesület - siklóernyőzés Lakihegyi Szabadidő Sportegyesület - szabadidősport Szigeti Túrázók természetjáró csoport Szigetszentmiklós Petanque Club Szigetszentmiklósi Lovas Klub Szigetszentmiklósi Tornádó DSE Sakk szakosztály Testvérvárosai Haukipudas ( 1992 - Finnország ) Gyergyószentmiklós ( 1996 – Székelyföld ( Románia )) Busko-Zdrój ( 2003 – Lengyelország ) Specchia ( 2003 – Olaszország ) Steinheim ( 2003 – Németország ) Gorna Orjahovica/Горна Оряховица ( 2004 – Bulgária ) Kočani/Кочани ( 2004 – Macedónia ) Muraszentmárton ( Horvátország ) Waren (Müritz) ( Németország ) Tervezett testvérvárosi kapcsolatok Wehr ( Németország ) Boulogne-sur-Mer ( Franciaország ) Vennes Vennes település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 155 fő (2015). Vennes Fournets-Luisans, Guyans-Vennes, Loray, Orchamps-Vennes és Plaimbois-Vennes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: George Smoot George Fitzgerald Smoot III (Yukon, Florida, 1945. február 20. –) amerikai asztrofizikus és kozmológus. 2006-ban John C. Matherrel együtt fizikai Nobel-díjat kaptak „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feketetest jellegének és anizotrópiájának felfedezéséért”. Ez a munka a COBE (Cosmic Background Explorer)-műhold segítségével segített megerősíteni az Ősrobbanás elméletét. A Nobel-díj-bizottság szerint „a COBE-projektet tekinthetjük a kozmológia mint precíziós tudomány kezdetének”. A University of California, Berkeley fizikaprofesszora. 2003-ban Einstein-érmet kapott. Osztószám-függvény A számelmélet magyar szakirodalmában általában d(n)-nel jelölt osztószám-függvény a pozitív természetes számok halmazán értelmezett számelméleti függvény, melynek értéke az argumentum (pozitív) osztóinak száma (az osztók közé 1-et és magát a független változóként vett számot is beleértve). Képlete tehát . Például a 6 osztói: 1,2,3,6; ezért 6-nak négy osztója van, s így d(6) = 4; míg a 12 osztói: 1, 2, 3, 4, 6, 12; ezért 12-nek hat darab osztója van, s így d(12) = 6. A d(n) jelölést G. H. Hardy és E. M. Wright vezették be 1979-ben. A külföldi szakirodalomban másféle jelölések is előfordulnak, például σ0(n) (szigma-null-jelölés ld. általánosítások), ν(n) (nü-jelölés, Ore, 1988), illetve τ(n) (tau-jelölés). Értékei kis számokra Különleges (elfajult) esetet képez d(0) = |N| = ℵ0, hiszen 0-nak minden természetes szám az osztója; ezért 0-ra a d(n) függvényt nem lehet a természetes számok körében maradva értelmezni. Érvényes viszont d(1) = 1, hiszen 1-nek és csakis az egynek van egyetlen osztója (önmaga). A prímszám definíciójából adódóan d(p) = 2 csakkor, ha p prím. Tulajdonságok Algebrai-számelméleti tulajdonságok Értékei prímhatványokra Ha α>0 természetes szám és p∈N prímszám, akkor Ennek speciális eseteként Amint fentebb mondtuk, a második egyenlőség a prímszám definíciójának is egyszerű következménye (hiszen egy p prímnek pontosan két osztója van). Az első egyenlőség a számelmélet alaptételéből következik, ugyanis pα osztói pontosan a pβ alakú számok, ahol 0≤β≤α és β∈N; vagyis 1=p0, p=p1, p2, …, pα, ez pedig tényleg a p kitevőjénél eggyel több osztó. Kanonikus kiszámítási mód A multiplikativitást és az előző tulajdonságot felhasználva, az argumentum kanonikus alakja ismeretében a d(n) függvényt kiszámító képlet adható. Eszerint ha az n>1 természetes szám prímtényezőkre bontása (kanonikus alakja) (α1, …, αg, g ∈N+ és p1, …, pg prímszámok)†; akkor érvényes: Tehát azt mondhatjuk, egy szám osztóinak száma épp a kanonikus felbontásában előforduló kitevők eggyel való megnövelésével kapott számok szorzata. Ez a tétel a multiplikativitásra való hivatkozás nélkül, elemi úton is bizonyítható (szintén a számelmélet alaptételére mint központi alapelvre hivatkozva). Tekintsük az alábbi táblázatot (mellékeltünk egy példát az n = 1500 = 223153 esetére): Legyen a táblázatnak annyi oszlopa, ahány (különböző) prímtényezője van n-nek (tehát g darab), a j-edik oszlop fejlécébe írjuk be a j-edik prímtényezőt (j 1 és g közé esik), majd minden oszlop celláiba írjuk rendre a 0,1,2,3,.. számokat egész addig, míg el nem érjük az illető oszlop fejlécében lévő prímtényezőnek az n kanonikus alakjában szereplő kitevőjét (tehát a j-edik oszlopnak αj db. számozott cellája lesz). Minden 1-nél nagyobb természetes számnak van prímfelbontása, és így minden 1-nél nagyobb természetes számhoz egy-egyértelműen tartozik egy ilyen táblázat. A bizonyítás a következő: Egy-egyértelműség a táblázatok és az n osztói között : A SzAT egy ismert következménye, hogy n egy m osztójának kanonikus alakja épp . Az m osztó megadása azzal ekvivalens, hogy minden oszlopból kiválasztunk egy cellát, azt, amelyben a &beta j kitevő áll. Az oszlopokban álló elemek számát össze kell szorozni : Minden oszlopban α j +1 db. elem áll (0-tól α j -ig), tehát a j-edik oszlopból α j +1-féleképp választhatunk kitevőt. A következő oszlopból hasonlóképp, és a választások egymástól függetlenek (akármelyik kitevőt választottuk az egyik oszlopban, egy másik oszlopban tetszőleges, ott szereplő kitevőt választva is az n egy osztóját kapjuk), így az összes választási lehetőség száma úgy adódik, hogy az oszloponkénti választási lehetőségek számát, azaz az α j +1-eket összeszorozzuk (ez szigorúbban j-re vonatkozó teljes indukcióval is bizonyítható). Vagyis megkaptuk, hogy az összes osztó száma (α 1 +1)(α 2 +1)…(α g +1). QED . Multiplikativitás (Gyengén) multiplikatív, azaz relatív prím számok szorzatán felvett értéke a számokon felvett értékének szorzata. Formálisan: Például: a=4, és σ(4) = 3; b=15, és d(15) = 4; (lásd az Értékei kis számokra c. táblázatot) A két szám szorzata: 4·15 = 60, valamint d(60) = |{1, 2, 3, 4, 5, 6, 10, 12, 15, 20, 30, 60}| = 12, ami pontosan 3·4. Ez a tulajdonság a SzAT egyszerű következménye. A SzAT egyik következménye szerint relatív prím számok szorzatának osztói a tényezők osztói szorzatai. Ha A jelöli az a osztói halmazát, B meg a b osztóiét, C meg az ab osztóiét, akkor d(ab) = |C|, de c mivel minden eleme egy-egyértelműen előáll egy A-beli meg egy B-beli elem szorzataként, azaz egy A-beli x és egy B beli y elem párosa, (x,y)∈A×B, egyértelműen megfelel egy C-beli elemnek, ezért ezek száma ugyanaz, mint A×B elemeinek száma, ami viszont épp |A|×|B| (két halmaz direkt szorzatának számossága a tényezők direkt szorzata); így |A|=d(a) és |B|=d(b) miatt d(ab) = |C| = |A×B| = |A|·|B| = d(a)d(b). QED. Analitikus tulajdonságok Az osztószám-függvény növekedése szabálytalan (nem monoton, nem csak az argumentum nagyságától függ, hanem annak multiplikatív szerkezetével (prímfelbontás) is erős kapcsolatban áll). Korlátosság: alulról korlátos A d(n) függvény triviálisan alulról korlátos, hiszen értéke bármely nemnegatív argumentumra nemnegatív, és értékkészletének van legkisebb eleme, az 1, melyet az n = 1 helyen vesz fel. Mivel a minimum, ha létezik, mindig alsó korlát, mégpedig a legnagyobb,m így az osztószám függvény legnagyobb alsó korlátja, avagy alsó határa (infimuma) 1: inf(R(d(n))) = 1. Ugyanakkor e függvény nem felülről korlátos, ld. lentebb. Értékkészlet Sőt, valójában minden 0-nál nagyobb értéket felvesz, méghozzá minden 1-nél nagyobb értéket végtelen sokszor (tetszőleges p prímre és α≥1 természetes számra d(pα-1) = α miatt). Értékei összege Lejeune Dirichlet 1838-ban igazolta a d(n) függvény értékeinek összegére, hogy ahol γ az Euler-konstans. Az, hogy itt a hibatag -ről mennyire csökkenthető, a számelmélet egyik nevezetes problémája, a Dirichlet-féle osztóprobléma. G. Voronoj 1903-ban megmutatta, hogy a hibatag -re csökkenthető. G. A. Kolesnik 1982-ben megmutatta, hogy a hiba minden -ra, ahol . Másrészt G. H. Hardy és A. E. Ingham megmutatta, hogy a hiba nem . Számelméleti eredmények A d(n) függvény minden 1-nél nagyobb egész értéket végtelen sokszor felvesz (ld. fentebb). Igen elemi úton bizonyítható (ld. még osztópárok), hogy értéke csakis a négyzetszámokra páratlan. Rövid, a szimultán kongruenciarendszerekre vonatkozó tételeket és a Dirichlet-tételt használó bizonyítás adható arra, hogy grafikonja „tetszőlegesen mély völgyeket/magas csúcsokat” tartalmaz szomszédos argumentumokra is, azaz tetszőleges h∈R+ pozitív valós számhoz létezik olyan n>1 természetes szám, hogy igaz d(n)