Saalfelden am Steinernen Meer Saalfelden am Steinernen Meer város Ausztria Salzburg tartományában, nem messze a német határtól. Földrajza Saalfelden am Steinernen Meer 744 méter magasan, az Északi-Mészkő-Alpok, azon belül is a Salzburgi-Mészkő-Alpok vonulatai közt elterülő Saalfelden-medencében fekszik. A medence északi, keleti és nyugati irányból egyaránt 2000-2500 méter közötti hegyekkel határolt. A város nevében is megfigyelhető az a településtől északkeleti irányban található, legmagasabb pontját tekintve 2655 méter magas karsztterület, amit az osztrákok és németek egyszerűen csak Steinernes Meer-nek, vagyis "Kőtenger"-nek hívnak. Ennek a jellegzetes, többnyire lapos, vagy közel lapos karsztfennsíkos vidéknek a kialakulása az utolsó jégkorszak végére tehető, amikor a gleccserek és jégmezők visszavonultak a klíma melegebbé válása miatt. A már említett Saalfelden-medence tehát három irányból hegyekkel határolt, dél felé viszont nyitott, kiváló kilátást biztosítva ezzel a megközelítőleg 20–30 km-re található Magas-Tauern ormaira, melyek Ausztria legmagasabb hegyeit (Großvenediger, Großglockner, Hocharn stb.) rejtik. Mindössze 10 km-re, délre található a járás központja Zell am See, mellyel szemközt egy szintén glaciális időkben kialakult tó található. A Saalfelden-medencében is van néhány kisebb tó, de ezek jórészt mesterséges eredetűek. Az egyik leghíresebb és legnagyobb a Ritzensee, mely Saalfelden am Steinernen Meertől délkeleti irányban, a város szélén helyezkedik el és konkrétan turisztikai szándékkal alakították ki. A medence egyik fő folyója a településtől nyugatra kanyargó Saalach. Történelme A térség már a bronzkor óta lakott. Jelentősebb település kialakulására azonban csak a római időkben került sor. Akkoriban főként kelták lakták, de idővel egyre több bajor is megjelent Saalfelden környékén. A rómaiak bukása után a germán hatás válik uralkodóvá, lakossága főként bajorokból állt, de a korábbi romanizált népek sem tűntek el egyik napról a másikra. Keveredés indult el, mind etnikai, mind kulturális szempontból. A Frank Birodalom idején Saalfelden megyeközpont lett. A középkor folyamán pedig folyamatosan fejlődött, vásártartási jogot kapott, vallási központ is lett. Az újkorra azonban áthelyeződtek a fő kereskedelmi útvonalak Salzburg-Pongau felé, így a település szerepe és ereje csökkent. 1811-ben tűzvész pusztította, mely során Saalfelden nagy része leégett, mintegy 800 embert téve hajléktalanná. 1875-ben vasúti összeköttetést kapott a birodalom többi részével, melynek köszönhetően ismét fejlődésnek indult. 1899-ben bevezetik a vezetékes vizet is az akkoriban 5000 lelket számláló városban. A 20. századra a turizmus egyre fontosabbá, majd meghatározóvá vált. Oktatás és kultúra A településen rengeteg kisebb-nagyobb klub található, mely kitűnő szórakozási lehetőséget nyújt mind a helybelieknek, mind az idelátogató turistáknak. A kicsit komolyabb szórakozásra vágyók sem éreznek hiányt. A városban rendszeresen mutatnak be különféle színházi darabokat, két fúvószenekaruk is van, melyek több mint 100 éve alakultak. Eredményeiket jól tükrözi a tartományon belüli kiemelkedő minősítésük, továbbá az a tény, hogy 2003-ban, az akkor alig 16 éves Christoph Blatzer harmonikaversenyen világelső lett. A Ritzensee partjától nem messze található Ritzen kastély ma múzeum. A térség egyik legjelentősebb múzeuma, mely 2005-ben elnyerte a Salzurg tartomány legjobb múzeumának járó "Salzburger Museumsschlüssel" díjat. Az oktatás szintén fejlett. Megtalálható itt gimnázium, szakközépiskola, sőt, annak ellenére, hogy egy kisvárosról beszélünk, egy felsőfokú távoktatási központ is, mellyel több főiskola és egyetem is bekapcsolódik Saalfelden oktatási mindennapjaiba. Gazdaság és infrastruktúra Manapság a gazdaság motorja a turizmus. Nyáron és télen egyaránt sok látogatót fogad Saalfelden. Nyáron a városszéli tó, a medencejelleg és a magas környékbeli hegyek nyugtató látványa, az aktív-pihenés, gyaloglás, kerékpározás az, ami jelentős természetes vonzerőt jelent a városnak. De télen is nagyon sok a látogató, hisz rendkívül szerteágazó és fejlett szolgáltatószektorral rendelkezik a település. Példának okáért a nyáron felfrissítő vizű Ritzen-tó télen befagy és a gyönyörű esti megvilágítás mellett korcsolyapályaként üzemel. Továbbá, ami még fontosabb, hogy Saalfelden am Steinernen Meer és környéke büszkélkedhet Ausztria leghosszabb sípályarendszerével. Hosszúsága eléri a 400 km-t is. A turizmus mellett fontos jövedelemforrás még az üzleti szektor, hiszen több, mint 700 üzleti vállalkozás van bejegyezve a településen. Közlekedési szempontból szintén nagyon jó adottságokkal rendelkezik. Bár közvetlen autópálya-kapcsolattal nem rendelkezik, sok főút fut rajta keresztül és 1875 óta vasúti összeköttetése is van az ország többi részével. Emellett 3 helyi buszjárat is működik a településen. Szent Andronikosz és Júnia szerb ortodox templom Szent Andronikosz és Júnia szerb ortodox templom (szerbül: Храм Светих Андроника и Јуније, oroszul: Православный храм святых Андроника и Юнии, görögül: Ιερός Ναός των Αγίων Ανδρονίκου και Ιουνίας) Pécs egyik temploma, amelyet 2014-ben építettek. Története A templomot 2014-ben kezdték építeni, és 2015. május 3-án szentelte föl Irinej szerb ortodox pátriárka, Lukijan budai szerb ortodox püspök és Siluan gyulai román ortodox püspök. Az építés összköltsége 90 millió forint volt. A templom védőszentjei Pannónia legelső püspöke, Szent Andronikosz, és igehirdető társa, Szent Júnia diakonissza. Maláj-félsziget A Maláj-félsziget vagy Thai-Maláj-félsziget (malájul: Semenanjung Tanah Melayu, thaiul �������������) nagy félsziget Délkelet-Ázsiában. Nagyjából észak-déli irányban elnyúlt félsziget. Ázsiához a Kra-földhíd kapcsolja és emiatt nevezik Kra-félszigetnek is. A parti vizek északnyugatról az óra járása szerint: Thai-öböl, Dél-kínai-tenger (Borneóval átellenben), Johori szorosok (Szingapúrral átellenben), Szingapúri szorosok (Szingapúr nyugati partjai mentén), Malacca-szoros (Szumátra szigetével átellenben), Andamán-tenger. A Maláj-félsziget területén több ország osztozik: Északnyugati része Mianmar legdélibb csücske. Középső és északnyugati része Thaiföld déli régiója. Déli része, az úgynevezett Félszigeti Malajzia vagy Nyugat-Malajzia Malajzia területe. BTMP–84 A BTMP–84 egy nehéz lövészpáncélos amelyet az ukrán Morozov Tervezőiroda álmodott meg azzal a céllal, hogy egyesítse a harckocsik tűzerejét és védettségét a lövészpáncélosok csapatszállító képességével, eddig azonban még egyetlen megrendelés sem érkezett a típusra. Háttere A tervezőiroda 1990–2000 között saját kezdeményezésre folytatott kísérletet egy olyan nehéz lövészpáncélos kifejlesztésére amely megállja a helyét akár egy modern harckocsival szemben is. Első debütálása a 2001-ben Abu-Dzabiban megrendezett IDEX szakkiállításán történt, majd ugyanez év szeptemberében az Ankarában megrendezett IDEF kiállításon is megjelent. A járművet a T–84U alvázára építették. Alváz Az eredeti T–84 harckocsi alváza nem felelt meg a kívánalmaknak, ezért azt jelentősen módosítani kellett, többek közt a meghosszabbodott alváz miatt további görgőkkel kellett ellátni a futóművet, emellett a deszanttér miatt az erőátvitelt is át kellett tervezni. A deszantteret a hátul elhelyezett – jobbra nyíló – ajtón keresztül hagyhatják el a katonák, szükség esetén azonban a deszanttér tetején elhelyezett nyíláson át is kimászhatnak a katonák. A 6TD–2 motor egy kétütemű hathengeres mindenevő dízelmotor. A motor jól használható szélsőséges környezetben is, ilyen például a homokos terep, a motor -40 °C és +55 °C között működőképes. A jármű pontos méreteiről a gyártó nem közölt információkat. Fegyverzet Fő fegyverzet A BTMP–84 fő fegyverzete egy KBA3 125 mm-es simacsövű harckocsiágyú. Többféle lőszertípus áll rendelkezésre többek közt: kumulatív páncéltörő lőszer (HEAT), repesz-romboló lőszer (HE-FRAG), leválóköpenyes szárnystabilizált páncéltörő lőszer (APFSDS) vagy akár lézervezérlésű páncéltörő rakéta (ATGM) is indítható. Összesen 36 darab lőszer hordozására van lehetőség. Kiegészítő fegyverzet A harckocsi másodlagos fegyverzetét egy koaxiális KT–7,62 7,62×54 mmR-es géppuska, tűzgyorsasága közel 250 lövés percenként, az összes lőszer-javadalmazása 1250 darab. Ehhez társul a tetőre szerelt, alapvetően légvédelmi feladatokat szolgáló KT–12,7 12,7 mm-es (12,7×108 mm) géppuska, amelyhez 450 darab lőszer áll rendelkezésre. Sergels torg A Sergels torg egy közismert tér Stockholm központjában, amelyet a 18. században élt Johan Tobias Sergelről neveztek el. Sok mindenről ismert: innen indulnak a tüntetések és felvonulások és az érdekes elliptikus formájú körforgalmáról. A 37 méter magas üvegoszlop középen Kristall-vertikal accent-ként ismert, 1974-ben tervezte Edvin Öhrström. Köznyelven "üveg-obeliszk"-ként ismert csak. A tér nyugati részén található egy pláza (Plattan),amely jelenleg a nagyszámú drogárus miatt ismert. A Plattan nyugati részén egy széles lépcső található, amely a Drottninggatanra vezet. Északra öt felhőkarcoló található. Délre található Stockholm kultúrháza. Az észak felé tartó Svea utat eredetileg "Nemzeti Vásárút"-nak tervezték és elért volna a királyi palotáig, azonban pénz hiányában már a Sergels téren véget ér. Cukoripari Vállalatok Trösztje A Cukoripari Vállalatok Trösztje 1971 és 1980 között a magyarországi cukorgyárakat irányító állami gazdálkodó szerv volt, amelyet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a 69/910/1970 számú határozatával 1971. január 1-i dátummal alapított a Magyar Cukoripar nagyvállalat átszervezésével. A tröszt irányítása alá tartozó cukoripari vállalatok önálló jogi személynek minősültek, ezeknek a vezetőit és helyetteseiket azonban a tröszt vezérigazgatója nevezte ki. Az állami költségvetéssel szintén a tröszt számolt el, azaz a költségvetésből kapott juttatásokat illetve kötelezettségeket a tröszt kapta meg, és osztotta fel az egyes vállalatok között. A vállalatok mérlegbeszámolóiból a tröszt iparági mérlegbeszámolót készített, és az abban kimutatott nyereség után járó érdekeltségi alapot felosztotta a vállalatok között. 1980-ban a trösztöket - köztük a cukoriparit is - megszüntették, azzal az elgondolással, hogy a vállalatokat az új gazdasági helyzethez való alkalmazkodásra késztessék. A tröszt vezérigazgatója Nagy László (1924–1995) volt, előzőleg 1964-től a Magyar Cukoripar országos nagyvállalat vezérigazgatója. Gurszky István Gurszky István (?-1969) szegedi könyvtáros, költő, műfordító, újságíró volt. A szegedi egyetem orosz intézetének könyvtárosaként tevékenykedett, s közben versei és publicisztikái rendszeresen jelentek meg a Délmagyarország című regionális napilapban és a Tiszatájban. Orosz, ukrán, belorusz és tatár írók, költők műveit fordította magyar nyelvre. Az 1956-os forradalom kitörésének napján Rohanunk című verse szerepelt a lap címoldalán. A forradalom alatti szerepvállalásáért „a Népköztársaság államrendjének megdöntésére irányuló tevékenységben való aktív közreműködés" vádjával 8 évnyi börtönre ítélték. A börtönben súlyos betegséget szerzet, ez vezetett 1969-ben bekövetkezett halálához. A Tiszatájban megjelent versei Anna Frank naplóját hallgatom (1958.3.10.) Édesanyák (1954.2.99.) A folyam hova visz (1956.5.377-378.) A Kárpátokból jöttem (1954.1.13.) Májusi fény (1958.4.8.) A szélkakas dala (1956.4.210.) Tavasz hasadtán (1956.2.70.) Téli este (1954.1.36.) Gyuris György: A Tiszatáj fél évszázada 1947-1997. 47.p. helytelen ISBN kód: 9637851979 A szabadság pillangója: 1956 Szegeden, az egyetemen : emlékezések, írások, dokumentumok/ Újszászi Ilona. Szeged: Belvedere Meridionale, 2006. 144.p. I. e. 354 Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 400-as évek – i. e. 390-es évek – i. e. 380-as évek – i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek Évek: i. e. 359 – i. e. 358 – i. e. 357 – i. e. 356 – i. e. 355 – i. e. 354 – i. e. 353 – i. e. 352 – i. e. 351 – i. e. 350 – i. e. 349 Események Római consulok : M. Fabius Ambustus és T. Quinctius Poenus Capitolinus Crispinus szövetség Róma és a samnisok között Dión meggyilkolása Szürakuszaiban 2151 Hadwiger A 2151 Hadwiger (ideiglenes jelöléssel 1977 VX) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Paul Wild fedezte fel 1977. november 3-án. Basil Dearden Basil Dearden (Westcliffe-on-Sea, Essex, 1911. január 1. – London, 1971. március 23.) angol filmrendező, filmproducer, forgatókönyvíró. Életpályája Színu tanulmányai után színpadra lépve mint Shakespeare-hős vonta magára a figyelmet. Az 1940-es években kezdett a filmmel foglalkozni. Basil Dean asszisztense volt, majd a filmrendezéssel próbálkozó, külsőleges eszközöktől vissza nem riadó komikus Will Hay társrendezője lett. Az 1950-es években több ízben Michael Relph volt az alkotótársa. 1971. március 23-án hunyt el közlekedési balesetben. Munkássága Első nagy sikere a Magyarországon is bemutatott, misztikus hangulatú, de nagyon is reális mondanivalójú, érdekes jellemeket felvonultató Fogadó a keresztútnál(1943) . Erőssége a mélyreható lélekábrázolás és a hiteles társadalomrajz volt (Fizess a múltadért; 1947). Dolgozott mint forgatókönyvíró és filmproducer is. Kedvelte a drámai műfajt, biztos, fölényes mesterségbeli tudással rendelkezett. Magánélete Felesége Melissa Stribling (1927–1992) angol színésznő volt. Két gyermekük született: James Dearden (1949) angol forgatókönyvíró-rendező és Torquil Dearden. Filmjei Filmrendezőként Az én tudós barátom (My Learned Friend) (1943) Fogadó a keresztútnál (1943) (forgatókönyvíró is) Ők jönnek a városba (They Came to a City) (1944) (forgatókönyvíró is) Az éjszaka halottja (1945) A fogoly szív (The Captive Heart) (1946) Fizess a múltadért! (1947) Tánc a halott szerelmesekért (Saraband for Dead Lovers) (1948) A kék lámpás (The Blue Lamp) (1950) Aranykalitka (Cage of Gold) (1950) London tava (Pool of London) (1951) Hiszek bened (I Believe in You) (1952) (forgatókönyvíró is) A kedves revolverhős (The Gentle Gunman) (1952) A négyszögű gyűrű (The Square Ring) (1953) (filmproducer is) Szivárványkabát (The Rainbow Jacket) (1954) Ki a felhőkből (Out of the Clouds) (1955) Ki tette azt? (Who Done It?) (1956) (filmproducer is) Az erőszakosak játszótere (Violent Playground) (1958) A gyűlölet áldozata (1959) The Four Just Men (1959–1960) Bankrablók klubja (1960) Ember a Holdon (1960) (forgatókönyvíró is) Titkos társ (1961) Áldozat (1961) (filmproducer is) Életet Ruthnak! (Life for Ruth) (1962) (filmproducer is) Egész éjszaka (All Night Long) (1962) (filmproducer is) Egy hely, ahova mehetek (A Place to Go) (1963) Gyilkosság a hajón - Szalmaasszony (1964) Maszkabál (1965) Khartoum - A Nílus városa (1966) Szélhámosok és palimadarak (1968) Gyilkosság rendelésre (1969) Bérgyilkossági hivatal (1969) Lélekszakadt hajsza (1971) (filmproducer és forgatókönyvíró is) Minden lében két kanál (1971–1972) Minden lében két kanál: A monte-carlói küldetés (1974) Filmproducerként Majd a Gyurka! (Let George Do It!) (1940) (forgatókönyvíró is) Forgatókönyvíróként Vigyázz bobby, jön a kanyar! (1941) Díjai BAFTA-díj a legjobb filmnek (1960) A gyűlölet áldozata Jegyzetek Alberto Cavalcanti-val, Robert Hamer-rel, Charles Crichton-nal Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 240.-241. old. Collanges Collanges település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 152 fő (2015). Collanges Boudes, Chalus, Madriat, Saint-Germain-Lembron, Saint-Gervazy és Vichel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kozák Imre Kozák Imre (Gór, 1930. augusztus 21. – Miskolc, 2016. november 17.) Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, a Miskolci Egyetem professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Szűkebb kutatási szakterületei a mechanikán belül: a kontinuummechanika, a héjelméletek és az egyensúlyi konfigurációk stabilitása. Élete, munkássága Kozák Imre Gór községben, Vas megyében született 1930-ban. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte, ami után Miskolcon, a frissen alapított Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán tanult tovább. Gépészmérnöki diplomáját 1953-ban szerezte meg, ami után az egyetem Mechanikai tanszékén maradt aspiránsként. Tudományos vezetője Sályi István professzor, a mechanikaoktatás megújítója volt. 1956-ban kapta meg egyetemi adjunktusi kinevezését, miután megszerezte műszaki doktori címét. 1961-ben lett a műszaki tudomány kandidátusa (Vékonyfalú cső korlátozott rugalmas-képlékeny alakváltozása belső nyomás hatására), és még ebben az évben docenssé nevezték ki. 1968-ban egyetemi tanári címet kapott, majd 1971-től a Mechanikai Tanszék, egyúttal a Mechanikai Tanszéki Akadémiai Kutatócsoport vezetője lett. Ezeket a funkcióit 1993-ig látta el. „Nagydoktori” értekezését (Vékony héjak feszültségmezővel felépített elmélete) 1981-ben védte meg, ezután lett egyetemi tanár. 2001-től professor emeritus. Oktató munkája során egy olyan képzés elindítását kezdeményezte és valósította meg, amelynek a célja a mechanika elméletének és gépészmérnöki alkalmazásának magasabb szintű megismertetése volt a hallgatósággal. Széles körű oktatási, kutatási területének főbb tématerületei: statika, dinamika, szilárdságtan, rugalmasságtan, képlékenységtan, kontinuum-mechanika, az alakváltozási tenzormező kompatibilitása, a rugalmasságtan duál rendszere, általános héjelméletek, kontinuum relatív mozgása, tenzormezők objektív idő szerinti deriváltjai, rugalmas egyensúlyi konfiguráció stabilitása követő terhelés esetén. A Miskolci Egyetem vezetésében is tevékenykedett: 1968-tól 1970-ig és 1980-tól 1983-ig tudományos rektorhelyettes, majd 1972-től 1978-ig általános rektorhelyettes volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben levelező, majd 2001-ben rendes tagjává választotta. 1996-tól 2002-ig a Miskolci Akadémiai Bizottság elnöke volt. Kozák Imre nős, egy lánya és egy fia van. Szakmai, közéleti tevékenysége 1980–1996 A Miskolci Akadémiai Bizottság Klubtanács elnöke 1984–1996 A TMB Gépészeti Kohászati Szakbizottság tagja 1996–2000 Az MTA Doktori Tanács Gépészeti Kohászati Szakmai Bizottság tagja 1995– Az MTA VI. O. tagja 1990–1993 A Miskolci Akadémiai Bizottság tagja 1993–1996 A Miskolci Akadémiai Bizottság alelnöke 1996–2002 A Miskolci Akadémiai Bizottság elnöke 1993–1996 Az OTKA Építő-Építész-Közlekedési Zsűri tagja 1996– Az MTA VI. O. AKP osztályzsűri elnöke 1983–1990 A Miskolci Városszépítő Bizottság Elnöke 2001– A Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Tanácsának tagja 2001– A Műszaki Természettudományi Habilitációs Bizottság tagja 2002– A Vox Privinciae Borsod-Abaúj-Zemplén Megye kuratóriumának elnöke Elismerései 1978 – A Munka Érdemrend Arany Fokozata 1988 – Apáczai Csere János-díj 1993 – Pro Urbe Miskolc díj 1997 – Miskolc város díszpolgára 1999 – Széchenyi-díj (megosztva) 2001 – A Miskolci Egyetem díszdoktora 2013 – A Magyar Érdemrend középkeresztje TD–1A TD–1A (Thor-Delta = TD, műhold 1A) az ESRO-val együttműködve német mérnökök által készített, irányított tudományos, csillagászati műhold. Küldetés Európai Űrkutatási Szervezet (ESRO) több tudományos műholdat épített, amelyeket amerikai hordozórakétákkal juttattak pályára. A programban részt vevő Űrügynökségek: Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország és az NSZK. Jellemzői Az ESRO megbízásából építette a német ERNŐ, a francia Mecanique-Aviation-TRAction (Matra), a svéd SAAB AB (Saab) partnerek. Üzemeltető az ESRO. Feladata UV tartományban különféle elektromágneses sugárzások mérése, elősegítve a világűr (csillagok) megismerését. Megnevezései: TD–1A; Thor Delta (TD–1A); kódszáma SSC 5879; COSPAR: 1972-014A 1972. március 12-én a Vandenberg légitámaszpontról egy Thor–Delta hordozórakéta SLC–2E (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról juttatta magas Föld körüli pályára (HEO = High-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 95,4 perces, 97,6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 524 kilométer, az apogeuma 551 kilométer volt. Európa első 3 tengelyesen stabilizált műholdja. Tömege 473, amiből 120 kilogramm a műszerpark volt. A téglalap formájú űreszköz alsó és felső modulból állt, méretei: magassága 2,2, oldalai 0,9x1 méter. Az űreszköz kétoldalú szárnyfelületét 9360 szilícium napelem borította (5 méteres fesztávval), éjszakai (földárnyék) energia ellátását nikkel-kadmium akkumulátorok biztosították. Tengelye köröl forgó mozgást végzett. Üzemidejét 6 hónapra tervezték (2 év lett), biztosítva a világűr vizsgálatát. Két hónapos üzemelés után május 23-án-án az adatokat rögzítő magnó elromlott. Az adatok egyidejű fogadására 40 rögzítő állomást aktivizáltak, eredményeként az adatok 95%-át értékelhetően rögzítették. Októbertől – 1973. februárig a tudományos munka szünetelt, majd 1973. októberig folytatódott. A tudományos munka megint szünetelt, 1974. márciusában újra indult. Pályakorrekciókat hideg gáz fúvókáival biztosította. Technikai okok miatt megszűnt a stabilizáció, elfogyott a korrekciót segítő üzemanyag. Szolgálata alatt pályasíkjában 2,5-ször feltérképezte a világűrt. Az elkészült GALEX katalógus 2003-ig volt használatban. Műszerparkja: UV távcső (angol- belga fejlesztés) és egy spektrométerrel folyamatosan vizsgálta az eget (135-300 nm hullámhosszon), az UV távcsövet és a spektrométert mozgató mechanika (200-300 nm részletességgel), kettő szilárdtest detektor és egy Cserenkov-detektor , proporcionális számláló 2-30 keV energia tartományban, gamma-sugarak elemzése 50-500 MeV energia tartományok között, szcintillációs detektor 20-700 keV energia tartományban, egy érzékeny szikra videokamera (MIMOSA) a Cserenkov-detektor által érzékelt (70-300 MeV tartományokban) gamma-sugárzás kimutatására. 1974. április 5-én, indítását követő 24. hónapban (2 éves üzemelés) befejezte működését. 1980. január 9-én 2859 nap (7.83 év) múlva belépett a légkörbe és megsemmisült. Viviès Viviès település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 116 fő (2015). Viviès Dun, Rieucros, Tourtrol és Vira községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Point Walter Point Walter a nyugat-ausztráliai Swan-folyó egyik nevezetes parti szakasza Perth-ben. A folyó déli partján található, a Melville Water nevű folyószakasz nyugati határa. Point Walter Bicton városrészhez tartozik, a folyó túlpartján Mosman Park, Peppermint Grove és Dalkeith városrészek találhatók. Point Walter nevezetessége a folyóba 1 km mélyen benyúló homokpad, melynek egyes részeit gyakran elönti a víz. Maga a hely több emlékműnek és kulturális eseménynek ad otthont, például ezen a partszakaszon háborús emléksétányt alakítottak ki, illetve Melville City önkormányzata ingyenes koncerteket szervez itt a fiataloknak. Point Walter nevét 1827-ben Sir James Stirling adta kedvenc bátyja, Walter Stirling tiszteletére. Anthracotherium Az Anthracotherium („szén szörny”) az emlősök (Mammalia) osztályának, ezen belül a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe és az Anthracotheriidae családjába tartozó fosszilis emlősnem. Családjának a névadó típusneme. Rendszertani helyzetük Ezt a fosszilis nemet, akár az Anthracotheriidae család összes többi nemét és faját a vízilófélék (Hippopotamidae) közeli rokonának tekintik. Egyes őslénykutatók szerint akár a mai állatok ősei is lehetnének. Ezt alátámasztja a két állatcsoport állkapocscsontjának (mandibula) az anatómiai hasonlósága. Akárhogy is legyen, a legtöbb kutató egyetért abban, hogy az Anthracotheriidaeknak és a vízilóféléknek a közös őse közeli rokonságban állt a cetek (Cetacea) ősével. Előfordulásuk Az Anthracotherium-fajok a kora eocénben jelentek meg és a késő oligocénben haltak ki. Legfőbb elterjedési területük Eurázsia volt, de egyes fajaik Afrikában és Észak-Amerikában (egyesek szerint az amerikai fajok a Heptacodon Marsh, 1894 nembe tartoznak) is előfordultak. Megjelenésük Ez emlősnem legnagyobb fajai körülbelül 2 méter hosszúak és 250 kilogrammosak lehetettek. Bár többségük jóval kisebb méretű volt. Ezek az ősállatok körülbelül úgy nézhettek ki, mint egy disznószerű vékony víziló, amelynek a testéhez képest kis és keskeny feje van. Fajtól függően mindegyik lábukon 4 vagy 5 ujjuk volt; talpaik szélesek voltak, hogy megkönnyítsék a mocsaras élőhelyeken való járásukat. A szájukban körülbelül 44 fog ült; a felső nagyőrlőkön öt-öt félkör alakú mélyedés látható. Egyes fajok fogai a vízinövények gyökereinek a kitúrására alkalmazkodtak. Rendszerezés A nembe az alábbi 8 faj tartozik: † Anthracotherium bumbachense † Anthracotherium magnum † Anthracotherium meneghinii † Anthracotherium minimum † Anthracotherium minus † Anthracotherium monsvialense † Anthracotherium pangan † Anthracotherium sminthos (Forster-Cooper, 1913) Othmar Schneider Othmar Schneider (Lech am Arlberg, 1928. augusztus 27. – 2012. december 25.) olimpiai bajnok osztrák alpesisíző, később sportlövő. Az 1952-es téli olimpián két érmet is szerzett, aranyat szlalomban és ezüstöt lesiklásban. Ugyancsak arany- és ezüstérmes világbajnoki síző. Az 1960-as-70-es években számos világversenyen volt az osztrák sportlövő válogatott tagja, 34-szeres osztrák bajnok sportlövő. Grant Imahara Grant Masaru Imahara (Los Angeles, Kalifornia, 1970. október 27. –) elektronikai és rádióvezérlési szakértő, televíziós műsorvezető. Legismertebb tévészereplése az Állítólag… című tudományos sorozatban volt 2005 és 2014 között. Jelenleg Kaliforniában, Oaklandban lakik. Munkái Villamosmérnöki diplomája megszerzése után több film elkészítésében is közreműködött, többek között Az elveszett világ: Jurassic Park, a Csillagok háborúja I.-II.-III., az A.I. - Mesterséges értelem, a Terminátor 3: A gépek lázadása, a Mátrix – Újratöltve, a Mátrix – Forradalmak és a Van Helsing című filmekben. A trükkfelvételek készítésével foglalkozó Industrial Light & Magic-nél dolgozott 9 évet modellkészítőként. Mythbusters Imahara 2005-ben csatlakozott az Állítólag… csapatához, ahol a második „mítoszirtó” csapatba, vagyis az „építő csapatba” (Build Team) került Tory Belleci és Kari Byron társaságába. Grant karakterét a tévénézők hamar megkedvelték, ugyanis élvezték, hogy egy okos ember is felszabadult és humoros tud lenni. A műsorban leggyakrabban azokat a munkákat végezte, amelyekhez robotok, számítógépek, speciális effektek vagy áram volt szükséges. 2014. augusztus 21-én bejelentették, hogy Imahara, Kari Byron és Tory Belleci elhagyja az Állítólag… csapatát. Warkworth (Új-Zéland) Warkworth új-zélandi település a Northland-félszigeten, Aucklandtől 64 kilométerre északra, az új-zélandi 1-es főút mentén, a Mahurangi Harbour nevű tengeröböl végpontjánál található. Közigazgatásilag Auckland régióban helyezkedik el. Lakossága a 2006-os népszámlálás szerint 3270 fő volt, 15,7%-kal több, mint öt évvel korábban. Warkworth környékét Kowhai Coast-nek is nevezik az Új-Zélandon őshonos kowhai növénynemzetség (Sophoreae) után. A kowhai virágát sokan Új-Zéland nemzeti virágjának tartják, bár ilyen hivatalos státusa nincsen. Warkworth városában minden tavasszal egy hetes kowhai fesztivált tartanak. A várostól 5 kilométerre délre építették ki az 1960-as években Új-Zéland fő műholdas kommunikációs központját. Földrajza A városka a Mahurangi River partjain épült ki, ami tulajdonképpen egy brakkvízű folyótorkolat, ami régebben a kisebb hajók, csónakok számára jó kikötési lehetőségeket biztosított. A bele ömlő kis vízfolyást több helyen felduzzasztották a malmok számára. A Mahurangi River a Mahurangi Harbourbe torkollik, ami egy szűk tengeröböl, jó kikötési lehetőségekkel és a maga részéről a nyílt tenger felé a Hauraki-öbölbe vezet. Története Warkworth neve eredetileg Browns Mill volt, egy ott épített malom után. A települést 1853-ban alapította John Anderson Brown, aki később a northumberlandi Warkworth után nevezte el a falut. A gyarmati kormányzat is ekkor kezdett földeket árusítani a környéken. John Anderson Brown maga 62 hektár, majd a lánya 33 hektár földet vásárolt, és megkezdték a település utcáinak parcellázását. A város lakói eredetileg főleg kauri kitermelésével, a kaurifa elsődleges feldolgozásával, gabona őrlésével és csónakkészítéssel foglalkoztak. 1943-ban a településen és környékén az Egyesült Államok hadserege huszonöt katonai tábort hozott létre a szigetek elleni japán támadás megakadályozására. A japán támadás elmaradásával az itteni bázis nagyrészt a csendes-óceáni harcokra készülő amerikai csapatok gyakorlóterepe lett. A helyi lakosság szívesen fogadta a katonákat. Warkworth múzeuma Az új-zélandi 1-es főút mentén, Warkworthtől délre, a Parry Kauri Parkkal közös parkoló mellett található, nagyrészt helyi erőkkel fenntartott múzeum bemutatja a környék természeti érdekességeit, a település történetét, a helyi lakosok maori tárgyú és egyéb gyűjteményeit. Parry Kauri Park A Warkworthtől néhány kilométerre délre elterülő nyolc és félhektáros őspark területe az európaiak letelepedésének kezdetén McKinney presbiteriánus lelkész tulajdonában volt, majd a Simpson család birtokába került. A parkban álló két hatalmas kauri ma az ő nevüket viseli, mivel már ők ragaszkodtak a megőrzésükhöz. 1965-ben a Tudor Collins hely lakos gyűjtést indított területe megvásárlására, amelyben a környék számos lakosa részt vett. Végül 2000 fontot fizettek a 600 illetve 800 évesre becsült két kaurifáért, és további 800 fontos az őspark területéért. A legjelentősebb adományozó Harry Parry volt: a köztulajdonban lévő park ma az ő nevét viseli, az oda vezető út pedig Tudor Collinsról kapta a nevét. A parkban nagyrészt emelt, fapadozatos sétautak vannak a növények védelme érdekében. Számos őshonos új-zélandi növényfélét lehet itt megtekinteni, mint a kahikatea (Dacrícarpus dacry-dioides) fát, ezt a kétlaki fenyőfélét, amelynek fehér fájából annak idején vajtartó dobozokat készítettek. A nőivarú fákat ősszel piros bogyók díszítik. Megtalálható itt a ponga, vagy ezüstpáfrány (Cyathea dealbata), ami az új-zélandi sportolók egyik jelképe, és törekvések vannak arra, hogy ennek a növénynek stilizált képe szerepeljen majd az ország új címerében és zászlajában is. Gyakori a parkban a fiatal kaurik mellett a rimu (Dacrydium cupressinum). A mamaku (Cyathea medullaris), a fekete páfrány kibomló hajtásai gyakran inspirálták a maori fafaragókat sajátos díszítéseik megalkotásában. A totara (Podocarpus totara) faanyagát a maorik gyakran használták kenuk készítésére, valamint kerítésekhez is, mert tartós anyaguk sokáig ép maradt a földbe ásva is. A sokféle különleges növény között számos példánya él a parkban az egyetlen őshonos új-zélandi pálmafélének, a nikau-pálmának. Jegyzetek Peter Dowling (editor). Reed New Zealand Atlas. Reed Books, map 11. o. (2004). ISBN 0-7900-0952-8 Roger Smith, GeographX. The Geographic Atlas of New Zealand. Robbie Burton, map 31. o. (2005). ISBN 1-877333-20-4 "Kowhai" New Zealand A to Z (angolul)]. Engineering Heritage New Zealand; d. sz. 36,432729°, k. h. 174,667404°-36.432729233757, 174.66740369797 http://www.warkworthnz.com/warkworth.php?page=ww_heritage (2007). DVD. Warkworth: Majorlook. Keys. H. J, (1954). Mahurangi - The Story of Warkworth Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Warkworth, New Zealand című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás A Parry Kauri Park tájékoztató füzete Suchovršice Suchovršice település Csehországban, Trutnovi járásban. Suchovršice Velké Svatoňovice, Úpice, Batňovice és Trutnov településekkel határos. Lakosainak száma 368 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Treignat Treignat település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 435 fő (2015). Treignat Archignat, Saint-Sauvier, Leyrat, Nouhant és Soumans községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: (6702) 1988 BP3 A (6702) 1988 BP3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henri Debehogne fedezte fel 1988. január 18-án. Grant karibu A Grant karibu (Rangifer tarandus granti) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó rénszarvas (Rangifer tarandus) egyik észak-amerikai alfaja. Egyes rendszerezők azonosnak tartják a hegyi karibuval (Rangifer tarandus groenlandicus). Előfordulása A Grant karibu előfordulási területe elsősorban Alaszka, de a határ menti Kanadában is megtalálható. A legnagyobb állománya a Porcupine folyómentén mozog; ez körülbelül 2010-ben 169 ezer egyedet számlált. Ezek az állatok akár 2400 kilométeres távot is megtesznek egy év alatt. A Grant karibu a Beaufort-tengerhez vándorol elleni. 1989-ben 178 ezer ilyen karibu létezett, 2001-re ez a szám 123 ezerre csökkent; azonban az állomány újból növekedni kezdett. Az ottani őslakósok és más emberek számára is fontos táplálékforrásnak számítanak. Életmódja A tundrán növő zuzmókkal és perjefélékkel táplálkozik. Dzsampal Gyaco Jampal Gyaco (1758. július 29. – 1804. november 19.) a nyolcadik dalai láma Tibetben. 1758-ban született a tibeti Ücang tartomány délkeleti részében, Lari Gang (Tob-rgyal La-ri Gang) településen, az eredetileg Kám tartományból származó Szonam Dargye (apa) és Puncok Vangmo (anya) gyermekeként. A család annak a Drala Cegyalnak a leszármazottja, aki a Geszer kánról szóló eposz egyik főhőse volt. Hagyományos története Jampal Gyaco fogantatásakor a faluban rendkívüli szüret volt, hiszen minden árpaszáron három, négy vagy öt fül volt, amelyre korábban még sehol Tibetben nem volt példa. Amikor Jampal édesanyja, Puncok Vangmo és egy rokon a kertben vacsoráztak egy hatalmas szivárvány jelent meg, amelynek egyik vége megérintette az anya vállát. Ezt a jelet egy szent lény születésének tulajdonították. Születése után röviddel, a tűz-bika évének (1758) hatodik hónapjában a szent csecsemő gyakran kísérelt meg meditációs pózba felülni az ég felé nézve. Amikor Loszang Palden Jesi, a 6. pancsen láma először hallott a fiúról, azonnal felismerte, hogy ő a dalai láma hiteles reinkarnációja. Két és fél éves korában Jampalt egy nagy létszámú lámákból és hivatalnokokból álló kontingens vette oltalmába, akik ezután a Tasilhumpo kolostorba szállították Sigace városa mellett. Jampal részére a kolostorban a dalai lámáknak járó ceremóniát rendeztek. Lhászába szállították és ötéves korában (nyugati számítások szerint négyéves volt) beavatták a víz-ló évének hetedik hónapjában (1762) a Potala palotában. A beavatási szertartást Demo Tulku Jampal Jeshi vezetésével tartották, aki később a fiatalkorú dalai lámákat képviselő régens szerepét töltötte be. Röviddel azután, hogy az újonc papi fogadalmat letette, megkapta a Jampal Gyaco nevet Loszang Palden Jesétől, majd 1777-ben teljes egészében felavatták. Az országot továbbra is régensek irányították egészen a fa-sárkány évéig (1784). Ekkor a régenst Kínába küldték, így a dalai láma egyedül irányított 1790-ig, a régens visszatértéig. 1788-ban konfliktus támadt a nepáli gyapjúkereskedőkkel, amelynek a gurkákkal való összetűzés lett a vége. 1790-ben a gurkák megtámadták Dél-Tibetet és számos tartományt el is foglaltak. Az 1796-ban megpecsételt békeszünet után a nepáliak elhagyták Tibet területét. A Norbulingka park, a nyári palota és egyéb intézkedések A 8. dalai láma építtette a lhászai Norbulingka parkot és a nyári palotát 1783-ban. Készíttetett ezen kívül egy teljes egészében rézből készült buddha szobrot a dél-tibeti emberek számára, amelyet az 1960-as években Indiába szállítottak és jelenleg egy tibeti könyvtár udvarán áll (Library of Tibetan Works & Archives) Daramszalában. A láma 1804-ben hunyt el 47 éves korában (nyugati számítások szerint 46 éves volt). Châlus Châlus település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 1601 fő (2015). Châlus Champsac, Bussière-Galant, Champagnac-la-Rivière, Dournazac és Pageas községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Červar-Porat Červar-Porat ( olaszul: Porto Cervara ) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik. Fekvése Porečtől 6 km-re északra, az Isztriai-félsziget nyugati részén az azonos nevű öbölben fekszik. Az öböl két kisebb öbölrészre oszlik, melyek a Lunga és a Sveta Marina nevet viselik. Története Területe már a történelem előtti időben is lakott volt, melyet egy közeli várhely is tanúsít. A római korban villagazdaságok álltak itt. Az öböl déli részén a Vesna Girardi Jurkić vezette ásatások során nagyméretű „villa rustica” épületegyüttesét tárták fel kerámiák kiégetéséhez használt kemencével és olajpréssel. A kemence az 1. században, míg az olajprés később, a 2. és 3. században működhetett. A villa lakórészében az akkoriban legkorszerűbbnek számító, légfűtéssel és medencékkel ellátott helyiségek voltak. A késő ókorban a villa használati módja megváltozott, majd valószínűleg az 5. – 6. században elpusztult. A feltárások során keresztény kultúra nyomaira is bukkantak. Az olajtermelés és a kerámia tárgyak előállítása e vidék virágzó gazdaságára és kereskedelmére utal. Červar nagy gazdasági épületegyüttese a 18. – 19. században épült fel a Červar és a Sveti Martin öböl közötti legmagasabb ponton, a Červar-öbölben pedig két gazdasági rendeltetésű épület állt, melyek közül az egyik vendéglő volt. Ezen a helyen az 1970-es években elsősorban szezonális jelleggel új üdülőfalut építettek fel 6500 személy elhelyezésére. A nyaralóházak mellé szálloda és több kiszolgáló létesítmény, boltok, éttermek, valamint a Lunga-öbölben kikötő is épült, mely a vitorlások és motorcsónakok mellett kisebb hajók, jachtok befogadására is alkalmas volt. A falu a honvédő háború idején számos menekült elhelyezésére szolgált. Újabban egyre inkább elveszíti szezonális üdülőfalu jellegét és állandóan lakott településsé válik. 2011-ben 529 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint turizmussal, vendéglátással foglalkoznak. Poiseul-la-Ville-et-Laperrière Poiseul-la-Ville-et-Laperrière település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 161 fő (2015). Poiseul-la-Ville-et-Laperrière Baigneux-les-Juifs, Billy-lès-Chanceaux, Frôlois, Oigny, Orret és La Villeneuve-les-Convers községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Los Angeles FC A Los Angeles FC egy amerikai profi labdarúgócsapat, amely az amerikai profiligában, a Major League Soccer-ben szerepel. Székhelye Los Angeles, Kalifornia. A csapat színei az arany és fekete, a klubot 2014-ben alapították. Hazai mérkőzéseit a 22 000 néző befogadására alkalmas Banc of California Stadionban játsszák. A tulajdonosi csoportot Henry Nguyen és Peter Guber vállalkozók, valamint Tom Penn, az NBA-ben vezetőségi tagja alkotják, de döntési szavazattal bír a csapat ügyeivel kapcsolatban Ruben Gnanalingam és Vincent Tan malajziai üzletember is. Ezen kívül a klubnak további 21 neves befektetője van, köztük Magic Johnson, Nomar Garciaparra, Mia Hamm és Will Ferrell. Az ügyvezető igazgató John Thorrington egykori válogatott labdarúgó. Játékoskeret 2018. augusztus 28-i állapotnak megfelelően. Marián A Marián a latin Marianus név rövidülése, aminek a jelentése a Marius nemzetséghez tartozó. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok február 9. augusztus 29. Híres Mariánok IV. Marián ( 1319 körül– 1375 ) arboreai király V. Marián ( 1378 / 79 – 1407 ) arboreai király Marian Kleis szlovák kézilabdázó Marian Cozma román kézilabdázó Törőcsik Mari (született: Törőcsik Marián) A Nemzet Színésze és Kossuth díjas Magyar színésznő. Mivel a Marián férfinév, az ő anyakönyvezett neve elírásból származott a Mariann helyett. Culhat Culhat település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 1167 fő (2015). Culhat Beauregard-l’Évêque, Bulhon, Crevant-Laveine, Joze, Lempty és Lezoux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Červené Janovice Červené Janovice település Csehországban, a Kutná Hora-i járásban. Červené Janovice Petrovice I, Černíny, Třebonín, Opatovice I, Bludov, Úmonín, Třebětín és Paběnice településekkel határos. Lakosainak száma 657 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Charles Fefferman Charles Louis Fefferman (USA, Washington, 1949. április 18.) amerikai matematikus. Élete Igazi csodagyerek volt. 12 évesen már egyetemre járt és 15 évesen már publikált németül. 17 évesen megszerezte az alapszintű diplomáját fizikából és matematikából a Marylandi Egyetemen. A PhD fokozatát 20 évesen szerezte meg a Princetoni Egyetemen Elias Stein témavezető segítségével. Témája: "Inequalities for Strongly Regular Convolution Operators". 22 évesen már professzor volt a Chicagói Egyetemen, ezzel az USA történtében a legfiatalabb professzor lett. 24 évesen visszament Princetonba, ahol szintén professzorrá nevezték ki. 1976-ban elnyerte az Alan T. Waterman-díjat. Ezzel ő lett az első matematikus, aki megkapta ezt a díjat. 1978-ban kitüntették a Fields-éremmel az analízis terén elért eredményeiért. Az United States National Academy of Sciences 1979-ben a köreibe fogadta. További kitüntetései, díjai: National Science Foundation tagság, American Academy of Arts and Sciences, Salem-díj, Bôcher-díj és a Bergman-díj. 2017-ben elnyerte a Matematikai Wolf-díjat. Robert Enke Robert Enke (Jéna, 1977. augusztus 24. – Neustadt am Rübenberge, 2009. november 10.) német válogatott labdarúgókapus. Karrierje alatt játszott a Barcelonában, a Benficában, a Fenerbahçében-ben és a Hannover 96-ban. 2007-től a német labdarúgó-válogatott tagja, ahol 8 alkalommal szerepelt a 2009-ben bekövetkezett haláláig. Pályafutása Robert Enke a Carl Zeiss Jena csapatában kezdte karrierjét, de már nagyon fiatalon, 19 évesen Borussia Mönchengladbach együttesében játszott. Itt hihetetlenül sikeres volt, oly annyira, hogy a Benfica akkori edzője Jupp Heynckes hamar leigazolta a tehetséges kapust. 2002-ben élvonalban lévő csapatok egész sora jelentkezett érte, mint például az Arsenal, de ő végül a Barcelona csapatát választotta. Visszatekintve azokra az időkre, mondhatjuk, hogy rosszul döntött, hisz Spanyolországban nagyon kevés szerepet kapott. Egy egész évig várt türelmesen, majd a spanyol csapat kölcsönadta 2003-ban a Fenerbahçe, 2004-ben a Tenerife csapatának. Végül 2004-ben a Hannover csapatában kötött ki, ahol első számú kapus lett. Csapatának kapuját olyan nagy sikerrel védte, hogy bekerült a válogatottba, a Nationalelf elsőszámú kapusává lépett elő. Halála Amikor elkövetkezett Oliver Kahn és Jens Lehmann válogatottbeli visszavonulása, Enke pályafutása igencsak felfelé ívelt. De nem sokkal később hatalmas tragédia történt életében. 2006-ban egy veleszületett szívelégtelenség következtében meghalt kétéves kislánya, Lara. Enke ezt a veszteséget soha sem tudta feldolgozni. 2009-ben feleségével örökbe fogadtak egy kislányt, akit Leilának neveztek el. Enke, bár jelét nem mutatta, szenvedett és nagyon félt, hogy elveszítheti Leilát, ha kiderül a nyilvánosság előtt milyen súlyos lelki problémák gyötrik. A folyamatos szorongásnak köszönhetően gyomorbántalmak jelentkeztek nála. Egy-két mérkőzést ki kellett hagynia, ám válogatottbeli helye sosem forgott veszélyben. 2009. november 10-én este öngyilkosságot követett el, vonat elé vetette magát. 2009. november 15-én tartották Robert Enke búcsúztatását. A Hannover 96 arénája teljesen megtelt, 45 ezer ember a stadionban és még 50 ezer óriáskivetítő előtt vett búcsút a játékostól. A környéket mindenhol gyertyák, a kapus fotói és virágok lepték el. Enke felravatalozott koporsóját a pálya közepén helyezték el. A szertartáson a német politikai és sportélet legnagyobb alakjai jelentek meg. A játékost legszűkebb családi körben temették el az empedei temetőben kétévesen elhunyt kislánya, Lara mellé. Sikerei, díjai Labdarúgó-Európa-bajnokság 2008: ezüstérmes Németországgal Legjobb Bundesliga kapus: 2008–09 Epfendorf Epfendorf település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Halott Pénz A Halott Pénz 2004 óta működő, többszörös Fonogram díjas magyar hiphopformáció. Eredetileg a Halott Pénz Marsalkó Dávid szólóprojektje volt, 2013-ban lett belőle hét fős - többnyire akusztikus - zenekar többféle műfaj keveredéseinek stílusjegyeivel. Tagok Marsalkó Dávid - zene, szöveg Járai Márk - ének Boros „Venom” Gábor - DJ Prifer Barnabás - gitár, vokál Papp Samu – billentyűk Mihalovics "Ninja" Dávid – basszusgitár Varga Mátyás - dob Trelins Trelins település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 648 fő (2015). Trelins Boën-sur-Lignon, Leigneux, Marcoux, Montverdun, Sail-sous-Couzan, Sainte-Agathe-la-Bouteresse és Saint-Georges-en-Couzan községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Nemesgomba Nemesgomba (1899-ig Gomba, szlovákul Hubice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban. Fekvése Somorjától 10 km-re északkeletre, a Csallóközben fekszik. Története 1301-ben említik először. Egykor nemesi község, a Gomba család ősi birtoka. Később a Szelepcsényi, majd a Forgách család volt a birtokosa. 1553-ban 7 adózó portája volt a falunak. 1666-ban Szelepcsényi György esztergomi érsek posztógyárat alapított itt, emellett juhászatot, halastavakat építtetett. 1828-ban 28 házában 197 lakos élt. Világszerte híres volt a lótenyésztése. A Weiner-Welten család alapította az első istállót 1882-ben. Kizárólag angol telivéreket, shiereket és telivér lovakat nevelt. A gombai versenylovaknak nem csak a hírük volt nagy, de az eredményeik is említésre méltóak. Bécsi, budapesti, kölni lóversenyeket nyertek meg. Rudolf von Wiener-Weltenről mintázta Krúdy az Isten Veletek ti boldog Vendelinek! című elbeszélésében szereplő Wiener-Waldau lovagot. A gombai tenyészet kiváló minőségét igazolja az is, hogy Csehországban és Nagy-Britanniában évente megrendezik Gomba Község Nagydíját. Vályi András szerint "GOMBA. Magyar falu Posony Vármegyében, földes Urai Kempelen, Farkas ’s több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Csalóközben, Csötörtöknek szomszédságában, mellynek filiája, Luipersdorftól nem meszsze, eredeti helye a’ XIIIdik és XIVdik században el híresedett Gomba nemzetségnek; az után a’ Czisztertziták vévék meg Maholányi Uraságtól, néhai Szeleptséni Érseknek idejekor igen nevezetes, posztót készítő ház, vagy Fábrika vala itten, mellyből a’ külföldiekhez hasonlók kerűltek vala ki; de mint hogy a’ kőltség felűl haladá a’ jövedelmet vége szakadott. Ez időben az Érseki kastély mellett, jeles halas tó, és más ékességek is valának itten. Sovány, köves és szük határja van; erdejét egyedül Kempelen Úr bírja, tehát széna, és fa nélkül szűkölködik. " Fényes Elek szerint "Gomba, magyar falu, Pozsony vármegyében, a Csalóközben, Pozsonyhoz 3 1/2, Csötörtökhöz egy mfld. távolságra: 163 kath., 6 ref., 9 zsidó lak. Hajdan a Szelepcsényi György esztergomi érsek által felállitott posztógyár tette nevezetessé: most pedig Udvarnoky Lajosnő szép izlésű nagy kastélya ékesíti, egy gyönyörű angol kerttel, melly ámbár csak nem régiben rendeztetett el, mégis ritka külföldi növényeivel, üvegházaival, s más elrendeztetésével, minden mostanság a megyében kitetsző kerttel vetélkedik. Birtokosa régen a Gombay család volt, későbben Szelepcsényiek, majd Forgácsok birták; most pedig nagyobb részét Udvarnoky Lajos birja, a többi b. Jeszenák, Gál, Molnár, Hideghéti, s m. t. " A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott. Népessége 1910-ben 237, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 2001-ben 504 lakosából 389 magyar és 111 szlovák volt. 2011-ben 559 lakosából 389 magyar és 167 szlovák volt. Nevezetességei Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század második felében épült, kapuzata 15. századi . Udvarnoky-Nyáry kastély, vagy nagy kastély 1830 körül épült klasszicista stílusban , reneszánsz alapokon. Elődjét, a vászonszövő manufaktúrát Szelepcsényi György esztergomi érsek alapította 1666 -ban. 1882-től 1948 -ig a Wiener-Welten család tulajdona volt. A kastélyt nagy park övezi. A népi emlékezet szerint a kertben lévő egyik tölgyfa alatt töltötte az első éjszakáját II. Rákóczi Ferenc a Bécsújhelyből való szökése után. Wiener-Welten kastély, vagy kis kastély a 19. század első felében épült. 1772 -ben épített kúriáját Kempelen János építtette át, s élete végén Kempelen Farkas lakott benne. Híres emberek Itt, a család kúriájában élt és alkotott Kempelen Farkas tudós, feltaláló. Források és jegyzetek Marian Havlík - Tomáš Janura 2016: Kaštieľ Hubice - zabudnutá krása, miznúce hodnoty. Monument revue 5/1, 32-39. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Kaán Károly 1909: A természeti emlékek fentartása. Budapest, 18; Horváth István 1907: Magyarország faóriásai és legöregebb fái. Pesti Hirlap 1907/6. Castniini A Castniini a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe és a Castniidae családba tartozó Castniinae alcsalád egyik nemzetsége. Rendszerezés A nemzetségek az alábbi nemek tartoznak: Amauta Athis Castnia Castniomera Corybantes Erythrocastnia Eupalamides Feschaeria Geyeria Haemonides Hista Imara Insigniocastnia Ircila Lapaeumides Spilopastes Synpalamides Telchin Xanthocastnia Yagra Forrás Wikifajok Stazione di Sassa-Tornimparte Stazione di Sassa-Tornimparte vasútállomás Olaszországban, L’Aquila település Sassa frazionéjában. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Terni–Sulmona-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione dell'Aquila Stazione di Vigliano d'Abruzzo L’Aquila Sassa Nucleo Sviluppo Industriale railway halt Alsóstubnya Alsóstubnya (szlovákul: Dolná Štubňa, németül: Unter-Stuben) Stubnyafürdő városrésze Szlovákiában a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában. Fekvése Stubnyafürdő központjától 2 km-re délre fekszik. Története 1281-ben "villa Kosmas" néven említik először. Eredeti nevét alapítójáról kapta, mai neve a német stuben szóból származik. A településre a 14. században német telepesek érkeztek, 1437-től már Stubna néven szerepel a forrásokban. 1390-ben Felsőstubnya alapítása után az eredeti Stubnya falut Alsóstubnyának nevezték. A 15. századtól a háji uradalom része volt, a Háji család birtoka. 1532-től 1848-ig a körmöcbányai uradalom része. A 15. századtól vámszedőhely volt, vámja 1437-től 1722-ig működött. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vaskohászattal foglalkoztak. Fényes Elek szerint "Stubnya (Alsó), tót falu, Thurócz vgyében, Körmöcztől 2 1/2 mfd – a Thuróczba vezető országutban, 213 kath., 355 evang. lak. Van egy vizi malma és kallója a Zsarnovicza patakján; ispotálya, igen jó rétjei; de főnevezetessége meleg ásványos forrásában áll. Alkotó része a viznek, melly kristály tisztaságu, s minden erősebb szag nélkül való, igen finom kénkő-szesz, vas részecskékkel vegyes mészföld, kevés selenit és keserü só. Használ az elgyengült tagok erősitésében, reszketésben, mindenféle tisztátalan daganatokban, rühben, más bőr-nyavalyákban. Egyébiránt a fördőnek több osztályai vannak, s elosztatik a podagrások, czigány, paraszt és urak fördőjére; ezeken kivül vannak még az ispotályfördők. F. u. Körmöcz városa. " 1910-ben 740, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. 1971-óta Stubnyafürdő része. Nevezetességei Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1596-ban épült, eredetileg reneszánsz stílusú. A 20. században átépítették. Glimmlámpa A glimmlámpa (vagy parázsfénylámpa) egy miniatűr gázkisüléses fényforrás. A lámpa általában egy kis üvegburából áll, amelyben neon, Penning-keverék és egyéb gázok kis nyomású gázkeveréke található, valamint két elektróda (egy anód és egy katód). Amikor elegendő feszültség és elegendő áram van jelen az elektródák között, a lámpa narancs színű fényt (azaz parázsfényt) bocsát ki. A parázsfénylámpát széles körben használják jelzőlámpának, kijelzőkön az elektronikus eszközökben és egyéb berendezésekben. Alkalmazása Kijelző A kis glimmlámpák legelterjedtebb alkalmazási területe a bekapcsolt állapot kijelzése az elektronikus berendezéseknél és készülékeknél, köszönhetően az alacsony fogyasztásának, hosszú élettartamának, illetve annak, hogy képes hálózati feszültségen működni. A legtöbb kis glimmlámpa (indikátor méretű), mint például a közönséges NE-2, ennek a működtető feszültsége mintegy 90 volt. Amikor egyenárammal (DC) üzemeltetjük, csak a negatív töltésű elektród (katód) fog világítani. Amikor pedig váltakozó árammal (AC) akkor, mindkét elektróda világítani fog (váltakozó fél ciklusban). A glimmlámpa jellemzői, hogy a soros ellenállások kényelmes és olcsó feszültségtesztelők és meghatározható velük, hogy egy adott áramnem AC vagy DC, és ha DC, akkor a polaritás pontokat ki lehet vele vizsgálni. Betű-szám kijelző Lásd: Nixie-cső Kaliforniai szardella A kaliforniai szardella (Engraulis mordax) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a szardellafélék (Engraulidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A kaliforniai szardella elterjedési területe a Csendes-óceán északkeleti része, Vancouvertől a mexikói Alsó-Kaliforniáig. Alfajai Engraulis mordax mordax - Brit Columbia - Alsó-Kalifornia között Engraulis mordax nanus - a Kaliforniai-öbölben Megjelenése Ez a halfaj általában 15 centiméter hosszú, de akár 24,8 centiméteres is lehet. Testtömege, legfeljebb 68 gramm. A fiatal példánynak ezüstős sáv van az oldalán, amely az idősebb korra eltűnik. Életmódja Nyílt tengeri hal, amely a szárazföldtől 30 - 480 kilométer távolságban található meg. Legfeljebb 300 méter mélyre is merülhet, de általában csak 219 méterre úszik le. Nagy, tömött rajokban úszik és táplálkozik. Tápláléka krillek és ráklárvák. Legfeljebb 7 évig él. Felhasználása A kaliforniai szardellának, ipari mértékű halászata folyik. E halat főleg csaléteknek használják, de konzervet is készítenek belőle. Tàrrega Tàrrega (kiejtése [ˈtarr���]; spanyolul Tárrega) város a spanyolországi Katalóniában, 11 344 lakossal. Urgell járási székhelye. 100 km-re Barcelonától, a Léridai-síkságon, az Ondara folyó völgyében fekszik. Ma már hozzátartozó, de korábban önálló települések: Altet, Claravalls, Figuerosa, Talladell, Riudovelles és Santa Maria de Montmagastrell. Története A várost a rómaiak alapították. I. Rajmund Berengár ajándékozta feleségének, így lett a katalán uralkodók asszonyainak városává. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Látnivalói A város központja a Plaza Mayor, melynek két említésre méltó épülete akad: A Városháza (kat. Ajuntament , sp. Ayuntamiento ) XVII. századi épület, 1674-ből származik. Homlokzatán a település címere tekinthető meg, melyet V. Károly adományaként tartanak számon. A Szűz Mária-templom (kat. Església de Santa Maria de l'Alba , sp. Iglesia de Santa Maria ) XVII. századi épület, melynek tervezője Josep de la Concepció barát volt. A tér közepén egy gótikus feszület másolata magasodik. Másik központi elhelyezkedésű, szépen kiképzett tere a Plaza de Sant Antoni, melynek környékén ismét több építmény hívja fel magára a figyelmet: A Sobies-kastély (Casa Sobies) a XVI. században született, ablakai gótikus stílusjegyeket viselnek. A Floresta-palota (kat. Palau Floresta , sp. Palacio Floresta ) homlokzata román stílusban jött létre. A Szent Antal-templom (kat. Església de Sant Antoni ) büszkesége egy román kori ötvösmű, illetve egy (állítólagos) darab Krisztus töviskoszorújából. További látnivalói: A Katalán Föld Emlékműve (kat. Monument als Paisos Catalans ), Call Perelló a Városi Múzeummal, Kórház (Hospital) (1740). Berényi Antal (színműíró) Berényi Antal, névváltozatok: Szahlinger, Szálinger (Lovasberény, 1828. szeptember 15. (keresztelés) – Budatétény, 1856. április 30.) földbirtokos, színműíró. Élete Szalinger Ignác és Hummel Barbara (Borbála) fiaként született, keresztszülei Cziráky Antal Mózes országbíró és Batthyány Mária voltak.Édesanyja egy időben urasági alkalmazásban állt. Berényi Antal iskoláit elvégezvén, a drámaírásra adta magát. Két színművet írt: Vak Béla, szomorújáték 5 felvonásban és Kálmán Király szomorújáték 5 felvonásban (előadták a Nemzeti Színházban 1855. november 15-én. Ism. Salamon Ferenc a Budapesti Hírlapban 876. sz.) Midőn 1856. április 30-án Székesfehérvárról Pestre utazott, az érdi Pelikán vendéglőtől Tétény felé vezető lejtős úton lovai elragadták; ő oly szerencsétlenül ugrott vagy inkább esett ki a kocsiból, hogy az esésben kapott sérülés és vérvesztés következtében pár óra múlva Budatétényben, ahova vitték, meghalt. APK (fájlformátum) Az APK (application package file) egy archívum, amit az Android Csomagkezelő segítségével telepíthetünk, a Google fejlesztette ki, jó tömörítési fokkal Jellemzők Az APK fájl nem más, mint egy szabványos JAR archívum, egy tömörített fájlformátum, amely akármelyik ZIP tömörítővel vagy a Java fejlesztőkészletben található jar tömörítőprogrammal előállítható vagy kibontható. Az APK csak tartalmában különbözik egy közönséges tömörített fájltól, amennyiben a tartalom kifejezetten az Android operációs rendszer számára van előkészítve. Az APK fájl szerves tartozéka a META-INF könyvtár és az abban található MANIFEST.MF és egyéb leírófájlok; továbbá a tárolt könyvtárszerkezet és a tárolt fájlok formátuma is előre meghatározott. Előnyei Ha valaki amatőr programozó, és készít egy programot, amit meg akar osztani egy vagy több ismerősével, akkor elég ezt a fájlt megosztania velük, és nem kell kifizetnie a belépési díjat a Google Play számára, és ha nem szeretné nem kell a nagy nyilvánosság elé tárnia az alkalmazását. Fel lehet a segítségével telepíteni a Google Play-ről már nem letölthető alkalmazásokat is. Készíthetünk biztonsági mentést az androidos eszközön található programokról. Hátrányai A nem Google Play-ről feltelepített alkalmazások gyakran tartalmazhatnak vírusokat, vagy egyéb nemkívánatos kártevőket. Amennyiben egy fizetős alkalmazás telepítőjét töltjük le az internetről ingyen, a fejlesztő nem részesül az alkalmazás árából származó bevételekből. (Ha a telepítő nincs módosítva, és van a programban reklám, akkor a reklámból származó bevételekből részesülni fog, ha van alkalmazáson belüli vásárlás, akkor abból is.) Nošovice Nošovice település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Nošovice Frýdek-Místek, Vojkovice, Nižní Lhoty, Dobratice, Horní Domaslavice és Dobrá településekkel határos. Lakosainak száma 1040 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Pojánarekiceli Pojánarekiceli románul: Poiana Răchițelii, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Vajdahunyadtól nyugatra fekvő település. Története Pojánarekiceli nevét 1506-ban említette először oklevél v. Rekeze néven. 1506-ban és 1510-ben v. Rekeche néven Hunyadvár tartozékaként említették. 1850-ben Polyana Retyczeli, Pojana Retyzeli, 1888-ban RekiczeliPojána, 1913-ban pedig Pojanarekiceli formában említették. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Vajdahunyadi járásához tartozott. Thorailles Thorailles település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 178 fő (2015). Thorailles Louzouer, Courtemaux és La Selle-en-Hermoy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Disgorge A Disgorge egy San Diego-i death metal zenekar, mely 1992-ben alakult. Bryan Ugartechea, Tony Freithoffer és Ricky Myers azzal a céllal hozták létre a zenekart, hogy ők legyenek "Kalifornia legbrutálisabb zenekara". 1992-ben jelent meg az első demó Cognitive Lust of Mutilation címmel. A megjelenést követően Bryan Ugartechea basszusgitáros/énekes kilépett. A zenekar tagsága Matti Way énekessel és Eric Flesy basszusgitárossal bővült. A második demo 95 Demo címmel már világszerte hozzáférhetővé vált. A következő anyagot a Cranial Impalement címűt az Extremities Productions jelentette meg. 1997-ben Tony Freithoffer és Eric Flesy elhagyta a zenekart. Az új tagok 1998 végén érkeztek meg Diego Sanchez (gitáros) és Ben Marlin (basszusgitáros) képében. Az Unique Leader Records ajánlott szerződést a zenekarnak, majd meg is jelentették a következő nagylemezt She Lay Gutted címmel. A lemez kiadását követően a Disgorge észak-amerikai, dél-amerikai és európai turnéra indult. Nemsokkal később Matti Way elhagyta a zenekart, utódja AJ Magana lett. Azonban a következő album a Consume The Forsaken után Magana is kilépett, helyére Levi Fuselier érkezett, valamint egy új gitáros Ed Talorda személyében. A negyedik album a Parallels Of Infinite Torture már velük rögzíttették. A megjelenést követően Japánban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Thaiföldön, Mexikó-ban, valamint Indonézia területén játszottak. 2008. január 2-án Ben Marlin a zenekar basszusgitárosa meghalt, miután másfél évig küzdött a rákkal. Diszkográfia Albumok: Cranial Impalement (1999) She Lay Gutted (1999) Consume The Forsaken (2002) Parallels Of Infinite Torture (2005) Demo: Cognitive Lust of Mutilation (1992) Baba Novac Baba Novac (Donji Milanovac, 1530 – Kolozsvár, 1601) szerb hajdú, zsoldos, aki a török hadsereg ellen harcolt, és vezette hadba ellenük II. Mihály havasalföldi fejedelem betyárjait. Neve előtagja, a Baba a török babà szóból ered, melynek jelentése apa. Élete 1530 körül született Donji Milanovacon, akkori nevén Poreč-ben, egy dunaparti faluban, Szörényvár közelében. Anyja román, apja pedig szerb származású volt. A faluja kolostorában tanult meg folyékonyan beszélni ősszláv nyelven, de tudott még azon kívül románul és görögül is. Eleinte szerb betyár volt, később pedig Olténiában csatlakozott II. Mihály havasalföldi fejedelem seregeihez, és segítette őt az Ada Kaleh elleni harcban a törökök ellen. Élete végéig hű maradt az uralkodóhoz, és teljes erejével küzdött a török seregek ellen. Első küldetése során, 1595-ben hétszáz hajdú élén átkelt a Dunán, és a Balkán-hegységig haladt előre. A feladata az volt, hogy tartóztassa fel, vagy ha van rá lehetőség, győzze le a Hassan pasa által vezetett török sereget, megakadályozva ezáltal őket abban, hogy találkozhassanak Szófiában a szultánnal. Baba Novac megtámadta a török sereget, és embereivel legyőzte őket, zsákmányként megtartva azok lovait, szekereit, fegyvereit és minden kincsüket. Ezen győzelme elismerést hozott neki a havasalföldi fejedelmi udvarban, a fejedelem pedig segítőjeként tekintett rá. 1599-ben a sellemberki csata során meglepetésszerűen támadt a Báthory András által vezetett erdélyi seregre, és segítette hozzá ezáltal a havasalföldi fejedelmet a végső győzelemhez. 1600-ban Lippa környékére rendelte Mihály fejedelem, ahol több győztes csatát is vívott. Ezután a fejedelemmel Moldvába ment, ahol azt a feladatot kapta, hogy kövesse Jeremiás moldvai fejedelmet. A hadjárata során Baba Novac elfoglalta Moldvát, és helyőrséget állított fel Jászvásáron. Ezt követően tovább hódított területeket a fejedelemnek, észak irányába haladva egészen Kamjanec-Pogyilszkij és Hotin vidékéig. Mihály fejedelem mellett harcolt a miriszlói csata során is, majd pedig Ploiești környékén a lengyel sereget sikerült tíz napra feltartóztatnia. Ezt követően Szótelkén, Năieni-ben, Bucovban harcolt, majd év végére, novemberben Curtea de Argeșon volt. Végzete Amint éppen egy küldöttség élén volt, a Csáky István generális által vezetett Kolozsvári ezred elfogta, és máglyahalálra ítélte. 1601. február 5-én kivégezték, majd a holttestét karóba húzták, és a város erődje elé állították ki. A kivégzést a helyhatóságok és a nemesség jelenlétében tartották, Giorgio Basta is jelen volt. A goroszlói csatából visszatérő Mihály fejedelem kérdőre vonta a nemességet Baba Novac halálával kapcsolatban, azonban a nemesség egy része addig már elmenekült, az ott levők pedig hazugságokkal próbálták védeni magukat. Miután megtudta, hogy hol volt kiállítva a karóba húzott holtteste, oda egy zászlót helyeztetett. A zászló helyére 1936-ban egy emléktábla került, napjainkban pedig az emléktábla helyén, a Szabók bástyája előtt Baba Novac szobra áll. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Baba Novac című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Robert Guillaume Robert Guillaume (St. Louis, Missouri, 1927. november 30. – Los Angeles, Kalifornia, 2017. október 24.) amerikai színész. Filmjei Mozifilmek Super Fly T.N.T. (1973) Hárman a slamasztikában (Seems Like Old Times) (1980) Prince Jack (1984) Foglakozása: Fejvadász (Wanted: Dead or Alive) (1987) Furfangos kung-fu mester (They Still Call Me Bruce) (1987) Kőkemény diri (Lean on Me) (1989) Börtöncsapda (Death Warrant) (1990) Meteorember (The Meteor Man) (1993) Az oroszlánkirály (The Lion King) (1994, hang) Drágám, add az életed! (Spy Hard) (1996) Elnökcsemete (First Kid) (1996) Az oroszlánkirály 2: Simba büszkesége (The Lion King II: Simba's Pride) (1998, hang) A cég nevében (Silicon Towers) (1999) Őslények országa 8: A nagy fagy (The Land Before Time VIII: The Big Freeze) (2001, hang) Hüvelyk Matyi és Hüvelyk Panna kalandjai (The Adventures of Tom Thumb & Thumbelina) (2002, hang) 13th Child (2002) Nagy Hal (Big Fish) (2003) Az oroszlánkirály 3: Hakuna Matata (The Lion King 1½) (2004, hang) The Secrets of Jonathan Sperry (2008) Satin (2011) Sose bízz a szomszédodban! (Columbus Circle) (2012) Off the Beach (2013, rövidfilm) Tv-filmek Porgy in Wien (1966) The Kid from Left Field (1979) Bob Hope in the Starmakers (1980) Purlie (1981) The Kid with the Broken Halo (1982) The Kid with the 200 I.Q. (1983) Észak és Dél (North and South) (1985) Christmas (1986) Perry Mason – A botrányos csirkefogó esete (Perry Mason: The Case of the Scandalous Scoundrel) (1987) The Penthouse (1989) A 191-es járat rejtélyes katasztrófája (Fire and Rain) (1989) Gyilkosság indíték nélkül (Murder Without Motive: The Edmund Perry Story) (1992) Driving Miss Daisy (1992) Mastergate (1992) (TV Movie) You Must Remember This (1992) Vén kopók (Greyhounds) (1994) Cosmic Slop (1994) A préri vad gyermekei (Children of the Dust) (1995) Lamb Chop's Chanukah and Passover Surprise (1996) A megálmodott futás (Run for the Dream: The Gail Devers Story) (1996) Pánik a felhők felett (Panic in the Skies!) (1996) Vírus a 66-os járaton (Pandora's Clock) (1996) Crystal Cave (1996) Alchemy (1996) Merry Christmas, George Bailey (1997) His Bodyguard (1998) Tv-sorozatok Julia (1969, egy epizódban) Marcus Welby, M.D. (1970, egy epizódban) Sanford and Son (1975, egy epizódban) All in the Family (1975, egy epizódban) The Jeffersons (1975, egy epizódban) Good Times (1977, egy epizódban) Soap (1977–1980, 50 epizódban) Benson (1979–1986, 159 epizódban) Szerelemhajó (The Love Boat) (1980–1981, három epizódban) Hotel (1986, egy epizódban) Tell Vilmos (Crossbow) (1987, két epizódban) The Robert Guillaume Show (1989, 12 epizódban) Pacific Station (1991–1992, 13 epizódban) A Different World (1991–1992, három epizódban) Fish Police (1992, hang, hat epizódban) L.A. Law (1992, egy epizódban) Jack's Place (1992, egy epizódban) The Addams Family (1993, hang, egy epizódban) Halálbiztos diagnózis (Diagnosis Murder) (1993, egy epizódban) Saved by the Bell: The College Years (1993, egy epizódban) Burke's Law (1994, egy epizódban) A bolygó kapitánya (Captain Planet and the Planeteers) (1994, hang, egy epizódban) Kaliforniába jöttem (The Fresh Prince of Bel-Air) (1994, egy epizódban) Timon és Pumbaa (1995–1999, 12 epizódban) Happily Ever After: Fairy Tales for Every Child (1995–2000, 36 epizódban) Családban marad (Sparks) (1996, egy epizódban) Az ígéret földje (Promised Land) (1996, egy epizódban) Goode Behavior (1997, egy epizódban) Angyali érintés (Touched by an Angel) (1997, egy epizódban) Végtelen határok (The Outer Limits) (1998, egy epizódban) Esti meccsek (Sports Night) (1998–2000, 45 epizódban) Moesha (2000, egy epizódban) The Proud Family (2002, hang, egy epizódban) Pimaszok (8 Simple Rules... for Dating My Teenage Daughter) (2003, egy epizódban) Century City – A jövő fogságában (Century City) (2004, egy epizódban) Storyline Online (2008, egy epizódban) CSI: Helyszínelők (CSI: Crime Scene Investigation) (2008, egy epizódban) Wanda Sykes Presents Herlarious (2013) Díjai Emmy-díj a legjobb férfi mellékszereplőnek (vígjáték tévésorozat) (1979) Emmy-díj a legjobb férfi főszereplőnek (vígjáték tévésorozat) (1985) Grammy-díj (1995, Best Spoken Word Album for Children) Charles H. Percy Charles H. Percy (Pensacola, 1919. szeptember 27. – Washington, 2011. szeptember 17.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Illinois, 1967–1985). Gótikus regény A gótikus regény egy irodalmi műfaj, a romantika egyik előkészítő irányzata, amely 1750 és 1820 között virágzott. Középkori környezetben játszódó rémtörténetek és kísértethistóriák tartoznak a műfajba, melyek elhagyatott, ódon várkastélyokban és egyéb félelmetes helyszíneken játszódnak. A műfajt az angol Horace Walpole teremtette meg Az otrantói várkastély című regényével. A műfaj az 1800 körüli években hanyatlani kezdett, ekkor már klasszikus paródiája is megszületett Jane Austen tollából (A klastrom titka). Tágabb értelemben véve gótikus regénynek nevezik a 19. századi kísértet- és vámpírtörténeteket. A műfaj ma is legismertebb alkotása Mary Shelley Frankenstein avagy a modern Prométheusz c. regénye. A gótikus irodalom hagyományait Mervyn Peake építette tovább, aki a Gormenghast-trilógiával tisztelgett a tematika előtt, de Anne Rice Vámpírkrónikák sorozata és Stephen King A ragyogása is merít ebből a gótikus rémtörténetekből. 2006-os labdarúgó-világbajnokság A 2006-os labdarúgó-világbajnokság a futball történetének 18. világbajnoksága volt. Németországban rendezték június 9. és július 9. között. A tornára 198 válogatott nevezett, közülük 32-en jutottak be a záró szakaszba. A világbajnokságot Olaszország válogatottja nyerte úgy, hogy a döntőben tizenegyesekkel győzték le a francia nemzeti válogatottat. Olaszország ezzel negyedik világbajnoki címét szerezte meg. A házigazda német gárda bronzérmet szerzett, miután a harmadik helyért játszott mérkőzésen felülmúlta Portugáliát. A rendező ország kiválasztása A házigazda kiválasztására a Zürichben, 2000. július 7-én megtartott szavazáson került sor. A szavazáson négy pályázó közül lehetett választani, miután Brazília három nappal korábban visszavonta jelentkezését. A négy megmaradt nemzet Németország, Dél-Afrika, Anglia és Marokkó volt. Három szavazási fordulóra került sor, és minden forduló után kiesett a legkevesebb szavazatot kapott nemzet. Az első forduló után Marokkó esett ki, miután a 23 szavazatból mindössze kettőt szerzett meg. A következő kieső Anglia volt, szintén két szavazattal. Végül Németország nyerte az utolsó fordulót, miután 12-11-es szavazati aránnyal legyőzte Dél-Afrikát. Németország sikerét és örömét azonban elrontotta egy megvesztegetési botrány, amely végül újraszavazáshoz vezetett. Este, a szavazás előtt egy német gúnymagazin leveleket küldött a FIFA-képviselőknek, és felajánlotta, hogy ajándékokat kapnak, amennyiben Németországra szavaznak. Charles Dempseyt, Óceánia küldöttjét utasították, hogy Dél-Afrikára szavazzon, de ő „elviselhetetlen nyomásra” hivatkozva tartózkodott. Dempsey szavazatával 12-12-es döntetlen alakult volna ki, ami azt jelentette volna, hogy a köztudottan Dél-Afrikát támogató Joseph Blatternek (a FIFA elnöke) is le kellett volna adnia szavazatát, amellyel kétségtelenül Dél-Afrika nyerte volna el a rendezés jogát. Selejtezők A selejtezőkön összesen 198 válogatott indult el. A házigazda Németország automatikusan kvalifikálta magát, míg a további 31 helyet a kontinentális szövetségek között osztották szét. Ez volt az első világbajnokság, ahol a világbajnoki cím védője nem jutott be automatikusan a záró szakaszra. Az UEFA-tagszövetségeknek (Európa) 13, a CAF-tagoknak (Afrika) 5, a CONMEBOL (Dél-Amerika) illetve az AFC (Ázsia) szövetségeinek 4–4, míg a CONCACAF-tagoknak (Észak-, Közép-Amerika és Karibi-térség) 3 hely volt fenntartva. A fennmaradó két hely sorsáról rájátszás döntött az AFC és a CONCACAF, illetve a CONMEBOL és az OFC (Óceánia) között. A selejtezők után nyolc olyan válogatott jutott be a VB döntőjébe, amely először vehetett részt a záró szakaszban: Angola, Elefántcsontpart, Csehország, Ghána, Togo, Trinidad és Tobago, Ukrajna illetve Szerbia és Montenegró. Csehország és Ukrajna független nemzetként először vettek részt, de régebben már rendre feltűntek a csehszlovák illetve a szovjet csapatok részeként; Szerbia és Montenegró 1998-ban, valamint 1930 és 1990 között még Jugoszlávia részeként játszott. A világbajnokság időpontjára azonban az államszövetség felbomlott, így a jogutód szerb labdarúgó-válogatott az újonnan megalakult, független Montenegró játékosait nélkülözvén vett részt magán a döntőn. Az 1982-es VB óta mind a hat szövetség képviseltetheti magát a záró szakaszban. Kabalák A világbajnokság hivatalos kabalái Goleo és Pille voltak. Goleo egy oroszlánt ábrázol, aki német válogatott mezt visel 06-os számmal, ami a 2006-os évre utal, társa pedig egy beszélő focilabda. A Goleo a „goal” (gól) és a „leo” (oroszlán) szavak összetételéből ered. Németországban a „Pille” a focilabda hétköznapi neve. Helyszínek A világbajnokság mérkőzéseit Németország 12 városában rendezték. Játékvezetők A labdarúgó-világbajnokságon először működtek közre állandó játékvezetői hármasok. A nemzetközi labdarúgó-szövetség (FIFA) ettől a döntéstől azt remélte, hogy kevesebb lesz a tévedés és a kommunikációs probléma a játékvezetők és asszisztenseik között. A bíróknak és asszisztenseiknek több elméleti és fizikai tesztet kellett teljesíteniük és csak a legjobb eredményt elérők lehettek ott a tornán. Szintén újítás a korábbi tornákhoz képest, hogy minden játékvezetőnek három asszisztenst kellett megneveznie és csak az a játékvezető kap feladatot a világbajnokságon, akinek legalább két segítője is megfelelt a FIFA által támasztott követelményének. Az új rendszer legnagyobb vesztese a legjobb spanyol játékvezető, Manuel Mejuto González és a német Herbert Fandel - aki Markus Merk mögött második a német játékvezetők rangsorában -, mindketten azért maradtak le a tornáról, mert csak egy segítőjük felelt meg a felmérések során. Csoportkör 2005. december 9-én, Zürichben sorsolták ki a csoportok beosztását. Minden csoportból az első két helyezett jut a kieséses szakaszba. A csoporton belüli rangsorolás szempontjai az alábbiak: A megszerzett pontok száma az összes csoportmérkőzésen (3 pont a győzelem, 1 pont a döntetlen, 0 pont a vereség) Gólkülönbség az összes csoportmérkőzésen Több lőtt gól az összes csoportmérkőzésen Ha két vagy több csapat az összes fenti mutatóban megegyezik, akkor a rangsorolás az alábbiak alapján történik: Az érintett csapatokkal szembeni meccseken szerzett pontok száma Az érintett csapatokkal szembeni meccseken elért gólkülönbség Az érintett csapatokkal szembeni meccseken lőtt több gól Sorsolás A piros lap automatikus eltiltást jelentett a következő mérkőzésről. Két különböző meccsen szerzett sárga lap után is egy mérkőzéses eltiltás következett, de a sárga lapok törlődtek az egyenes kieséses szakasz kezdetekor. Ha valamelyik játékos az utolsó csoportmérkőzésen megkapta a második sárga lapját, akkor a nyolcaddöntőben nem játszhat. Ha egy játékos csapata utolsó világbajnoki meccsén szerez eltiltást, akkor az a következő hivatalos nemzetközi mérkőzéséről való eltiltást eredményezi. Egyenes kieséses szakasz Ebben a szakaszban, ha a rendes játékidő (90 perc) döntetlennel végződik, akkor kétszer 15 perces hosszabbítás következik. (Vagyis nincs aranygól-, illetve ezüstgól.) Ha a hosszabbítás végén is döntetlen az állás, akkor büntetőpárbaj következik. Ennek során mindkét csapat 5 büntetőt rúg, és aki többet értékesít, az jut tovább. Ha a 10 büntető után is döntetlen az állás, akkor egy-egy játékos rúg a két csapatból, egészen addig, amíg az egyik sikerrel jár, a másik pedig nem. Díjak A FIFA Technikai Bizottsága ezen a világbajnokságon is összeállította azt a 23 játékosból álló keretet, amelybe a torna legjobb játékosai kerülhettek be. A válogatás alapját az egyenes kieséses szakaszban nyújtott teljesítmény adta. Gólszerzők A gólkirály Miroslav Klose az Adidas aranycipő díját kapta. Miroslav Klose Hernán Crespo Maxi Rodríguez Ronaldo Thierry Henry Zinédine Zidane Lukas Podolski Fernando Torres David Villa Steven Gerrard Tim Cahill Adriano Paulo Wanchope Tomáš Rosický Agustín Delgado Carlos Tenorio Aruna Dindane Patrick Vieira Omar Bravo Bastian Schweinsteiger Marco Materazzi Luca Toni Bartosz Bosacki Maniche Alexander Frei Andrij Sevcsenko Flávio Amado Roberto Ayala Esteban Cambiasso Lionel Messi Javier Saviola Carlos Tévez John Aloisi Harry Kewell Craig Moore Fred Gilberto Juninho Pernambucano Kaká Zé Roberto Rónald Gómez Didier Drogba Bonaventure Kalou Bakari Koné Niko Kovač Darijo Srna Jan Koller Iván Kaviedes David Beckham Joe Cole Peter Crouch Franck Ribéry Torsten Frings Philipp Lahm Oliver Neuville Stephen Appiah Haminu Dramani Asamoah Gyan Sulley Muntari Sohrab Bakhtiarizadeh Yahya Golmohammadi Alessandro Del Piero Alberto Gilardino Fabio Grosso Vincenzo Iaquinta Filippo Inzaghi Andrea Pirlo Francesco Totti Gianluca Zambrotta Nakamura Sunszuke Tamada Keidzsi An Dzsonghvan Lee Chun-Soo Pak Csiszong Francisco Fonseca Rafael Márquez Sinha Ruud van Nistelrooy Robin van Persie Arjen Robben Nelson Cuevas Deco Nuno Gomes Pauleta Cristiano Ronaldo Simão Sabrosa Sami Al-Jaber Yasser Al-Qahtani Saša Ilić Nikola Žigić Xabi Alonso Juanito Raúl González Marcus Allbäck Henrik Larsson Fredrik Ljungberg Tranquillo Barnetta Philippe Senderos Mohamed Kader Radi Zsaidi Ziad Jaziri Jaouhar Mnari Clint Dempsey Makszim Kalinicsenko Szerhij Rebrov Andrij Ruszol Carlos Gamarra Brent Sancho Cristian Zaccardo Petit Végeredmény Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt: több szerzett pont (a 11-esekkel eldöntött találkozók a hosszabbítást követő eredménnyel, döntetlenként vannak feltüntetve), jobb gólkülönbség, több szerzett gól, nemzetnév. A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve. Közvetítések Magyarországon első alkalommal egy kereskedelmi csatorna, az RTL Klub szerezte meg a közvetítési jogokat. Valamennyi mérkőzés élőben került képernyőre, viszont egy részüket a Sportklub adta, ami nem minden háztartásban fogható. A nyolcaddöntőig stúdióból zajlott a kommentálás, a riporterek Hajdú B. István, Léderer Ákos, Hethéssy Zoltán és Világi Péter voltak, a szakkommentátorok Urbán Flórián, Kovács Kálmán, Nagy László és Verebes József. A legjobb nyolc csapat mérkőzéseire Léderer és Hajdú B. kiutaztak a helyszínre, a bronzmérkőzést és a döntőt utóbbi kommentálta. Érdekességek Az akkori világranglista 11. helyén álló Dánia és Nigéria nem tudta kiharcolni a részvétel jogát, Togo viszont szerepelt annak ellenére, hogy csak a 61. helyen állt a ranglistán. Svájc csapata úgy esett ki, hogy egyetlen gólt sem kapott a világbajnokság során. A tornán négy mérkőzést játszottak, 4–0-s összesített gólkülönbséggel. Utolsó mérkőzésükön, Ukrajna ellen, a tizenegyes-párbajban egyetlen büntetőt sem sikerült értékesíteniük, így búcsúzniuk kellett. Az orosz Valentyin Valentyinovics Ivanov játékvezető a Hollandia – Portugália mérkőzésen 16 sárga és 4 piros lapot mutatott fel a játékosoknak. Ez a világbajnokságok történetének legtöbb lappal tarkított mérkőzése. Az angol Graham Poll az Ausztrália – Horvátország mérkőzésen a 61. percben sárga lapot mutatott fel a horvát Josip Šimunićnak . Ezt megtette a 90. percben is, de elfelejtette a piros lapot felmutatni. Három perccel később, a meccs lefújása után újra sárga lappal jutalmazta a horvát játékos viselkedését, és ekkor már a piros lapot is felmutatta. A brazil Ronaldo ezen a tornán döntötte meg Gerd Müller gólrekordját. A brazil a torna előtt 12 találatot ért el, ezzel holtversenyben állt Pelével , de a torna során Pelét, Just Fontaine -t és Gerd Müllert is maga mögé utasította, és 15 góllal ő vette át a vezetést az összesített világbajnoki góllövőlistán. Ezt a rekordot 2014-ben döntötte meg az ezen a tornán is szereplő Miroslav Klose. A világbajnokságok történetének 2000 . gólját a svéd Marcus Allbäck érte el az angolok elleni mérkőzésen. A döntőben a francia Zinédine Zidane a 110. percben mellkason fejelte az olasz Materazzit . Elizondo (a bíró) nem látta az esetet, a partjelzők sem, csak a tartalék játékvezető, aki tájékoztatta a mérkőzésvezetőt. Zidane-t élete utolsó mérkőzésén (a vb után visszavonult, ezt előre be is jelentette) kiállították, az esettel kapcsolatban három kép bejárta a világot: 1.: Zidane lefejeli Materazzit, 2.: Zidane-nak felmutatják a piros lapot és 3.: Zidane az öltözőbe menet elhalad a vb-kupa előtt. Horacio Elizondo (argentin) az első nemzetközi játékvezető akinek lehetősége volt egy világbajnokságon a nyitómérkőzést – első csoportmérkőzés – és a döntő találkozót vezetni. Benito Archundia (mexikói) az első játékvezető, aki egy világbajnokságon öt mérkőzésen működhetett közre. Az olasz Alessandro Del Piero az elődöntő 122. percében szerzett találatával a világbajnokságon lőtt legkésőbbi gól rekordját tartja. Matzon Frigyes Matzon Frigyes (Irsa, 1909. február 9. – Budapest, 1986. április 16.) magyar szobrászművész, művészpedagógus. Szobrászatát kubisztikus síkokra redukált egyéni formakezelés jellemzi. Kisplasztikái sok esetben nőalakok monumentális megjelenítései. 1986-ban életművét Várpalota városának adományozta, ahol azóta állandó emlékkiállításán mintegy 130 alkotása látható. Életpályája 1930–1936 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Sidló Ferenc tanította. 1936–1938 között tanársegéd volt Sidló Ferenc mellett. 1938–1945 között kisebb-nagyobb megszakításokkal Rómában dolgozott. (1937–1938 és 1942–1943). 1945–1947 között hadifogoly volt az ausztriai Mollnban. 1947–1953 között műszaki rajzoló-szerkesztőként dolgozott az Építéstudományi Intézetnél, majd a Földmérő és Talajvizsgáló Intézetnél. 1953-1974 között a Képzőművészeti Gimnázium tanára, az ELTE vendégelőadója volt Vayer Lajos mellett. 1965-1980 között a Magyar Néphadsereg Képzőművészeti Alkotókörének vezetője volt. Kiállításai Csoportos kiállítások 1983 és 1985-ben vett részt a VIII. illetve a IX. Országos Kisplasztikai Biennálén, Pécsen. Egyéni kiállításai 1939 - 1945 Róma 1964 Budapesti Nemzetközi Vásár, Városliget, Budapest 1965 Egressy Klub (Lampért Andrással) 1968 Hazafias Népfront Kiállítóterem, Budapest (Tahi Tóth Nándorral) 1972 Balassagyarmat 1977 Balassagyarmat 1978 Fáklya Művelődési Központ 1980 Fővárosi Művelődési Ház, Budapest (Mendlik Lajossal) 1982 Bartók 32 Galéria, Budapest 1983 Kossuth Művelődési Ház (Ujvári Lajossal), Csákvár - Városi Művelődési Ház ( Szelestey Lászlóval ), Várpalota 1986 Várpalota (életmű-kiállítás és az állandó gyűjtemény megnyitása) 1992 Marczibányi Téri Művelődési Központ ( Matzon Ákossal ) 1996 Nagy Gyula Múzeum ( Matzon Ákossal ), Várpalota (emlékkiállítás). 2009 Magyar Képzőművészeti Egyetem Parthenon-fríz terem - Epreskert, Budapest 2012 Pincegaléria ( Matzon Ákossal ), Balatonboglár . Díjai 1932 Nemes Marcell-díj 1937 Céhbeliek aranyérme 1938 Magyar Képzőművészeti Főiskola kitüntető érme 1938 Budapest Székesfőváros nagydíja 1940 Szinnyei Társaság díja 1967 Eötvös József-díj Alkotásai Köztéren Hősi emlékmű ( Budapest , Képzőművészeti Főiskola, 1938 ) I. világháborús emlékmű ( 1942 , Péterréve , megsemmisült) Magyar jakobinusok emlékműve ( 1949 , Budapest ) A magyar jakobinusok emlékműve (mészkő, 1955 , Budapest , Vérmező) Kőrösi József (márvány domborműves emléktábla, 1956 , Szeged ) Fókapár (labradorit, 1970 , Budapest , Naphegy, Orvoslépcső) Bartók: Concerto (kő, 1984 , Budapest , Kamaraerdei Ifjúsági Park) Közgyűjteményekben Deák-gyűjtemény, Székesfehérvár Fővárosi Képtár, Budapest Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Janus Pannonius Múzeum, Pécs Városi Képtár, Várpalota Xantus János Múzeum, Győr Los Masos Los Masos település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 932 fő (2015). Los Masos Eus, Marquixanes, Estoher, Clara-Villerach és Prades községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Esterházy Móric Galántai és fraknói gróf Esterházy Móric (Majkpuszta, Oroszlány, 1881. április 27. – Bécs, 1960. június 28.) magyar arisztokrata politikus, császári és királyi kamarás (1905), az Osztrák Császári Lipót-rend nagykeresztese (1916), valóságos belső titkos tanácsos (1916), miniszterelnök (1917), Esterházy Péter író nagyapja. Családja Édesapja gróf Esterházy Miklós Móric (1855–1925), császári és királyi kamarás, 1887–1918-ban a főrendiház tagja, a Magyar Katolikus Kör elnöke (1891–1897) és a Szent István Társulat társelnöke (1893–1911), édesanyja Schwarzenberg Franciska hercegnő (1861–1951). A szülők 1880. április 14-én, Bécsben kötöttek házasságot, amelyből öt gyermek született: Móric, Esterházy Alajos (1883–1916), Esterházy Polyxena (1886–1976), Esterházy Ida (1891–1948) és Esterházy Valentine (1898–1942). Esterházy Móric 1918. március 23-án, Budapesten vette feleségül Károlyi Margit grófnőt (1896–1975), kitől négy gyermeke született: Esterházy Mátyás (1919–1998), Esterházy Marcell (1920–1945), Esterházy Menyhért (1922–1954) és Esterházy Mónika (1928–2015). Élete Tanulmányait a szülői háznál kezdte, majd 1899 és 1904 között a budapesti és az oxfordi egyetem hallgatója volt. Itt ismerte meg Lord Halifaxot (teljes nevén: Edward Frederick Lindley Wood, Halifax Earlje), – Anglia későbbi külügyminiszterét – akihez szoros barátság fűzte. Az egyetem elvégzése után hosszabb utazást tett Európában és Észak-Amerikában. 1905-ben kapcsolódott be a politikai életbe, amikor örökös jogon a főrendiházban foglalt helyet. A következő évben az ifj. Andrássy Gyula gróf lemondásával megüresedett tőketerebesi kerületben független 67-es programmal szerzett mandátumot, s ugyanitt 1910-ben és 1918-ban is elnyerte a választók bizalmát. Az első világháborúban önkéntesként harcolt a szerb, illetve az orosz fronton a 9. huszárezred tartalékos főhadnagyaként. 1917-ben előbb tartalékos századossá, június 15-én pedig Tisza István menesztése után IV. Károly király miniszterelnökké nevezte ki, de nemsokára rá, alig két hónapos kormányzás után lemondott. A kormányát követő Wekerle-kabinetben 1918. január 25-től május 8-ig tárca nélküli miniszteri (ténylegesen: népegészségügyi) posztot vállalt, s rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetésével bízták meg. A Tanácsköztársaság alatt a csákvári földműves iskolát vezette, a proletárdiktatúra bukása után visszavonultan gazdálkodott birtokain. A politikába 1931-ben tért vissza ismét, amikor a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben jelöltséget vállalt a tapolcai kerületben, ahol meg is választották képviselőjükké. Széles körű bel- és külföldi publikációival keltett feltűnést. Pártjában már a kezdetekben nagy tekintélyre tett szert, elnyerte annak bizalmát, amelynek köszönhetően tagja lett a 33-as Országos Bizottságnak, ahol gyakori felszólalásaival többször sikerült az adófizetők és általában a magángazdaság érdekében jelentős könnyítéseket elfogadtatnia. Kezdeményezésére vezethető vissza egy, a részvényjog reformját célzó mozgalom megalapítása és az uzsoratörvény-javaslat. Az 1939 és 1944 között az Egyesült Keresztény Párt képviselőjeként a Magyar Élet Pártjának Zala vármegyei listájáról jutott be a Képviselőházba. Támogatta Kállay Miklósnak a második világháborúból történő kiugrási politikáját, amiért a nyilas hatalomátvételt követően a Gestapo (német titkos államrendőrség) 1944. október 16-án letartóztatta, a kormány pedig deportálta. Kezdetben a Margit körúti katonai fogházban, később Sopronkőhidán raboskodott. 1945 februárjában a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan szeptemberben térhetett vissza Magyarországra. 1951-ben családjával és idős édesanyjával együtt a kommunisták a fővárosból a Heves megyei Hortra telepítették ki. Internálása alatt sírásóként dolgozott. 1956-ban lányával Bécsbe emigrált, ott az unokaöccse által felajánlott lakásban, a Schwarzenberg-palotában élte le hátralévő négy évét, ahol 1960-ban hunyt el. Mariazellben nyugszik. Miniszterelnöksége A Ferenc József halála után trónra lépő új, a politikai ügyekben még kevésbé tájékozott IV. Károly király már 1917 januárjában is felvetette Tisza István menesztését, de erre akkor nem került sor. Miután a király április 28-i utasítása után sem tudott a kormány a népjóléti intézkedésekről és a választójog kiterjesztéséről javaslatot előterjeszteni, az uralkodó lemondásra szólította fel Tiszát, amit ő május 23-án be is adott. Ezután Károly király több párttal tárgyalt, mindvégig eredménytelenül. Az Alkotmánypárt és Apponyi Függetlenségi 48-as és Kossuth Pártja, azon belül is ifj. Andrássy Gyula és Wekerle Sándor került előtérbe. Sokak meglepődésére június 8-án a politikai életben kevéssé ismert 36 éves Esterházy Móric grófot kérte fel IV. Károly kormányalakításra. Kormányába jobbára Andrássy hívei kerültek, de a mérsékelt ellenzék másik két pártja egy-egy, valamint a baloldali ellenzék is két tárcát kapott. A kormány június 21-én mutatkozott be a képviselőházban. Célkitűzései, elsősorban a szociális reformok és a választójog kiterjesztés, a Nemzeti Munkapárt parlamenti többsége miatt zátonyra futottak, így a kabinet csakhamar válságba sodródott. A földmunkás szakegyesületek alapszabályainak jóváhagyására nehezen, míg a bányászokéra egyáltalán nem lehetett rábeszélni. A tervek között szerepelt még az üzemek militarizálásának enyhítése, de a gyakorlatban ez sem valósult meg. Egymást követték a kudarcok, amivel a kormány elvesztette a tekintélyét. A kiútra kétféle megoldás volt elképzelhető. Az egyik, hogy szövetségbe lépnek Tiszával, vagy a képviselőház feloszlatásával és a nép segítségével rákényszerítik a munkapártra a mérsékelt reformokat, de Esterházy mindkét lehetőség elől kitért, és augusztus 19-én benyújtotta lemondását. A másnap kinevezett Wekerle Sándor átvette a leköszönt kormány valamennyi tagját. Esterházy Móric és kabinetje hivatalosan augusztus 23-ig maradt hivatalban. 2006-os labdarúgó-világbajnokság (F csoport) A 2006-os labdarúgó-világbajnokságon a F csoport mérkőzéseit június 12. és június 22-e között játszották. Brazília nyerte meg, a második helyet Ausztrália szerezte meg. Horvátország és az Japán kiesett. A mérkőzéseken összesen 16 gól esett. Forrás „ 2006 FIFA World Cup Germany Results ”, fifa.com (Hozzáférés ideje: 2011. május 24.) (angol nyelvű) Glob Herman Glob Herman egy kitalált szereplő a Marvel Comics képregényekből. Első megjelenése a New X-Men #117.-ik számában volt. Megalkotói Grant Morrison és Ethan Van Sciver. Hermann bőre teljesen átlátszó, az anyaga pedig különleges élő bio-paraffin, ezért még a többi mutáns között is kitűnik. Története A fiú azután iratkozott be a Xavier Iskolába, hogy a professzor a Cassandra Nova indította megsemmisítő erejű Genoshai Őr támadást követően nyilvánosan bejelentette, hogy maga is mutáns. Az iskolában összebarátkozott Quentin Quire-vel, és csatlakozott hozzá, mikor a másik emberellenes lázadást szított a diákok között. Tevékenyen részt vett az Omega Gang okozta zűrzavarban, így azon emberek bántalmazásában is, akikről úgy vélték, szerepük lehetett Jumbo Carnation, egy mutáns divattervező halálában. (Jumbo valójában túladagolta a Kick nevű drogot.) Később társ volt a U-Men felforgató csoport mészárlásában. Az M-day Hermann a House of M eseményei után is megtartotta a képességeit. Képességi Hermann csontváza és belső szervei egy bio-paraffin szerű anyagban lebegnek, ami egy gyúlékony eleven viasz. Emberfeletti erővel, sebességgel és rugalmassággal bír, valamint képes a paraffint kis adagokban leválasztani a testéről. Más megjelenései Glob Herman látható az X-Men: Az ellenállás vége című filmben, ahol az Alcatraz elleni támadás egyik résztvevője. Lelőtték egy gyógyító dárdával és ekkor visszaváltozott csepp-alakjából normális testbe. Integrált fejlesztői környezet Az integrált fejlesztői környezet (angolul IDE, azaz Integrated Development Environment) a neve a számítógép-programozást jelentősen megkönnyítő, részben automatizáló programoknak. Az integrált fejlesztői környezetnek alapvető szerepe van a gyors alkalmazásfejlesztésben. Az IDE-k rendszerint tartalmaznak egy szövegszerkesztőt a program forráskódjának szerkesztésére, egy fordítóprogramot vagy értelmezőt, fordításautomatizálási eszközöket, valamint nyomkövetési, grafikusfelület-szerkesztési és verziókezelési lehetőségeket sok egyéb mellett. A komolyabbakhoz, például az Eclipse-hez kiegészítők tömege érhető el, amelyek a rendszerfejlesztés egyéb fázisaiban, például dokumentálás, projektmenedzsment stb. nyújtanak nagy segítséget. Példák Sok IDE egy vagy néhány rokon programozási nyelvet kezel, gyakran saját fordítóprogrammal, sőt programnyelvvel is rendelkezik. BASIC -szerű programozási nyelv: Visual Studio ( Visual Basic ), Microsoft Office (Visual Basic for Application), OpenOffice.org (StarBasic) C : Anjuta, GNU Emacs , XEmacs C++ : Code::Blocks , Visual Studio ( Windows ), KDevelop ( KDE ), Eclipse , NetBeans C# : Microsoft Visual Studio .NET , MonoDevelop Object Pascal programozási nyelv: Delphi , Lazarus Java : Eclipse , NetBeans , JDeveloper , IntelliJ IDEA , JBuilder Mac OS X : Xcode (C, C++, Objective-C, Java, Applescript) Python : PyDev (Eclipse modul), SPE, Komodo, Wing IDE, Visual Studio .NET (IronPython), PyCharm SWF : Adobe Flash (programozási nyelve az ActionScript ) KDevelop : A KDE -hez fejlesztett fejlesztőeszköz. PHP : NetBeans , Coda , Eclipse , Adobe Dreamweaver , Zend Studio, phpDesigner Parancssori IDE Többnyire grafikus felhasználói felületen futó és ilyen felületekre fejlesztő programokat értenek integrált fejlesztői környezet alatt, de sokak szerint a Unix-szerű operációs rendszerek alapértelmezett felhasználói felülete, a Unix-héj, vagy az elterjedt GNU Emacs szövegszerkesztő integrált fejlesztői környezetnek tekinthető a parancssoros felhasználói felületen. Történelem Maestro_I (Eredetileg Programm-Entwicklungs-Terminal-System PET) a müncheni Softlab fejlesztése volt 1975-ben, világszinten a legelső Integrált fejlesztői környezet. Maestro I -et 22 000 példányban adták el, ebből 6 000-et a Német Szövetségi Köztársaság területén. Az 1970-es és az 1980-as évek közepéig a Maestro I vezetett ezen a szakterületen. A Compurterwoche irta 1989-ben: a Maestro I -et leváltja a Maestro II. Magyar származású szakemberek az 1980-as években vezető szerepet játszottak a továbbfejlesztésben és az oktatásban is. (Gerhardt Géza, az 1970-es évek elején az MTA SZTAKI munkatársa, később a Softlab kommunikáicós fejlesztés vezetője, Györy Márta Maestro_I oktatás). A legnagyobb felhasználó a Bank of America 24 csoportnál 576 munkahelyen alkalmazta. Az egyik utolsó Maestro_I az Arlington Museum of Information Technology kiállításán látható. Warren (Connecticut) Warren település az USA Connecticut államában. Lakosainak száma 1461 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Les Bordes-sur-Lez Les Bordes-sur-Lez település Franciaországban, Ariège megyében. Lakosainak száma 163 fő (2015). Les Bordes-sur-Lez Arrien-en-Bethmale, Audressein, Bethmale, Bonac-Irazein, Castillon-en-Couserans, Salsein, Seix, Uchentein, Alt Àneu és Naut Aran községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A magyar női labdarúgó-válogatott 2012. szeptember 19-i mérkőzése Előző mérkőzés - Következő mérkőzés A magyar női labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki-selejtező mérkőzése Bulgária ellen, 2012. szeptember 19-én. A találkozó 9–0-s magyar győzelemmel zárult. Keretek Kiss László 19 fős keretet hirdetett. Dombai-Nagy Anett sérülés, Szuh Erika eltiltás miatt maradt ki a csapatból. Újra kerettag lett Tóth Gabriella, aki egy térdműtét és egy bokatörés után tért vissza. megjegyzés: Az adatok a mérkőzés napjának megfelelőek! Integrált közlekedési rendszer Az Integrált közlekedési rendszer egy olyan integrált ütemes menetrenden alapuló közösségi közlekedési rendszer, amelyben az egyes közlekedési módok menetrendje mellett a tarifarendszer, az utastájékoztatás is egységes rendszert alkot. Az integrált közlekedési rendszer jellegzetes megjelenési formája a közlekedési szövetség. Egy integrált közlekedési rendszer tartalmazhat olyan elemeket is, amelyek az egyéni és közösségi közlekedés kapcsolatát is magában foglalják (pl. bérletként is használható P+R parkolójegy). Integrált közlekedési rendszerek IDS JMK - Integrovaný dopravní systém Jihomoravského kraje - Csehország IS - Transporto Integrato Alto Adige - Olaszország ZVV - Zürcher Verkehrsverbund - Svájc VOR - Verkehrsverbund Ost-Region - Ausztria Miriam Neureuther Miriam Neureuther (született: Gössner; Garmisch-Partenkirchen, 1990. június 21. –) norvég származású német biatlonista, custom officer és sífutó. A 2010. évi téli olimpiai játékokon ezüstérmet szerzett sífutásban. Hegyikerékpározásban is próbálkozik Magánélete Édesapja német, édesanyja moldei születésű norvég. 2011-ig a sílövő Simon Schempp-pel járt. 2010 óta a szintén síző Felix Neureuther barátnője. 2017 őszén született meg Felix Neureutherrel közös kislányuk, Matilda. Tábori Pál Tábori Pál (Tábory, Paul Tabori, angol írói álnevei: Christopher Stevens, Peter Stafford) (Budapest, 1908. május 8. – London, 1974. november 9.) magyar író, újságíró, Tábori Kornél fia, Tábori György testvére. Élete és munkássága Tábori Kornél és Ziffer Erzsébet fiaként született. Angol–német filológiát hallgatott a berlini egyetemen. Budapesten szerzett jogi és államtudományi doktorátust 1932-ben. Első írásai a Magyar Hírlapban és a Literatura című lapban jelentek meg. Ifjúsági regényeivel szerzett népszerűséget. Ezekben az években tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak. 1933. február 16-án Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött Barlai Katalinnal, Barlai Rikárd és Hajnal Ilona lányával. 1937-ben zsidó származása miatt Angliába emigrált. Több lap és hírügynökség munkatársa lett, hamarosan angolul is publikált szépirodalmi műveket. A második világháború alatt a British Broadcasting Corporation (BBC) magyar osztályának bemondója volt. A magyar kommunista állambiztonsági szervek adatai szerint a második világháborúban a brit hírszerzés ügynöke volt. A Metro filmvállalat lektoraként is dolgozott. 1943 és 1948 között Korda Sándor London Film nevű vállalatának munkatársa volt. Film- és tv-film-forgatókönyveket írt. Magyarra fordított Theodore Dreiser, Joseph Priestley és Aldous Huxley műveiből, valamint német, angol, amerikai verseket. Angolra is fordított, többek között Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Passuth László műveit. Szerkesztett egy magyar irodalmi antológiát angolul (Hungarian Anthology, London, 1943). 1963-ban kezdte el Kabdebó Tamással együtt egy újabb, a magyar költészetet bemutató angol nyelvű antológia szerkesztését. Ennek eredménye lett a 100 Hungarian Poems (Manchester, 1966) című versantológia. A nyugati magyar emigráns lapok közül az Irodalmi Újság és a müncheni Új Látóhatár közölték írásait. Utóbbiban jelentek meg önéletrajzi emlékezései is 1970 és 1973 között. A hatvanas évek elején a PEN Club Arena című folyóiratát szerkesztette. 1953-tól nemzetközi titkára lett az angol film- és tévéírók szakszervezetének, elnöke volt a Száműzött Írók PEN Clubjának, 1962-től főtitkára volt a PEN nemzetközi íróalapjának. Több amerikai egyetemen adott elő vendégtanárként. Szépirodalmi munkái általában lektűr-színvonalon maradtak. Történelmi, kultúrtörténeti és ízlésszociológiai tanulmányai ismeretterjesztő jellegűek voltak. Öccse a George Tabori néven híressé vált Tábori György író, műfordító, színházi rendező. Elismerései Párizs városának emlékérme (1961) Fontosabb művei Svábhegyi séták ; Engel Ny., Bp., 1927 Új-Buda. Regény ; Voggenreiter, Berlin, 1927 Cserkész-sziget. Ifjúsági regény ; Singer és Wolfner, Bp., 1928 ( Az Én Újságom könyvei ) Ead. Anton Wildgans szonettei ; ford. Tábory Pál ford., előszó Karinthy Frigyes; Arany Ny., Bp., 1928 Ági cserkész lesz. Vidám kis regény lányoknak és fiúknak ; Dante, Bp., 1929 A nemzetközi örs. Kilenc cserkész kalandjai ; előszó Baden Powell, fotó Escher Károly; Singer-Wolfner, Bp., 1930 No de Cinke! ; Singer és Wolfner, Bp., 1932 ( Az Én Újságom könyvei ) Öt kis papaucs. Ifjúsági elbeszélés ; Singer és Wolfner, Bp., 1932 ( Az Én Újságom könyvei ) Titokzatos sziget. Regény; Révész Géza, Bp., 1933 ( Gong. Révész Géza ) A csiga. Egy magyar cserkész csodálatos élete ; Singer-Wolfner, Bp., 1933 ( A magyar ifjúság könyvei ) A mafekingi fiúk. Ifjúsági regény ; Pantheon, Bp., 1933 Fehér toll meséi. Ifjúsági elbeszélés ; Singer-Wolfner, Bp., 1933 Az amazon-klub. Regény ; Hellas Ny., Bp., 1934 ( Szivárvány ) A sánta dervis. Egy csodálatos élet regénye ; Singer-Wolfner, Bp., 1934 ( A magyar ifjúság könyvei ) Szülike ; Dante, Bp., 1935 Amerika új lírája. Antológia a mai amerikai költők verseiből ; összeáll., ford. Tábori Pál; Vajda János Társaság, Bp., 1935 Cserkészek a vándorúton. Nyári történet ; Singer-Wolfner, Bp., 1936 Mátyáshegyi Iliász ; Singer-Wolfner, Bp., 1937 The real Hungary ; Skeffington, London, 1939 Sneeze on a monday. A tale of 1940 ; Hodder and Stoughton, London, 1941 Epitaph for Europe ; Hodder and Stoughton, London, 1942 The Ragged Guard. A Tale of 1941 ; Hodder and Stoughton, London, 1942 They came to London ; Hodder and Stoughton, London, 1943 Hungarian anthology ; szerk. Paul Tabori, Bale-Staples, London, 1943 ( Modern reading library ) The lion and the vulture ; Lunn, London, 1944 Two Forests ; Hodder-Stoughton, London, 1944 The leaf of a lime tree. Novel ; Hodder-Stoughton, London, 1945 (dánul is) Private gallery. A collection of stories ; Sylvan Press, London, 1945 Londoni napló ; Sylvan Press, London, 1945 Bricks upon dust. Novel ; Hodder and Stoughton, London, 1945 (franciául is) Pierre of Normandy ; Sylvan Press, London, 1945 Peace correspondent. A journey of discovery ; Hodder and Stoughton, London, 1946 (spanyolul is) Restless Summer. A personal record ; Sylvan Press, London, 1946 International patrol ; Lunn, London, 1947 ( World favourite library for boys and girls ) James Eastwood–Paul Tábori: '48 the year of revolutions ; Meridian Books, London, 1947 Csak a meztelen föld. Regény ; Nova, Bp., 1947 Szökésben ; Gutenberg, Bp., 1947 Palesztina ; Gutenberg, Bp., 1947 Heritage of Mercy ; Low, London, 1949 Taken in adultery, being a short history of woman's infidelity throughout the ages, its reward and its punishment ; Aldus, London, 1949 Solo. Roman ; Nest, Nürnberg, 1950 The frontier ; Sampson Low, London, 1950 Harry Price. The biography of a ghost-hunter ; Athenaeum Press, London, 1950 Salvatore. A novel ; Cassel, London, 1951 Another David. The story of Jean Cavalier ; Sampson Low, London, 1951 Perdita's end. A story of crime ; Cassell, London, 1952 Lighter than vanity. A novel of Hollywood ; Cassel, London, 1953 (portugálul is) The pen in exile. An anthology ; szerk. Paul Tabori, International P.E.N. Club Centre for Writers in Exile, London, 1954 The natural science of stupidity ; bev. Richard Armour; Chilton, Philadelphia–New York, 1959 (portugálul is) Alexander Korda ; Oldbourne, London, 1959 Twenty tremendous years. World War 2. and after ; Oldbourne, London, 1961 Murder in Majorca ; World Distributors, London, 1961 ( Consul books ) The art of folly ; előszó George Mikes , Prentice-Hall Internat, London, 1961 (spanyolul is) The green rain. A fantastic tale of a world gone mad ; Pyramid Books, New York, 1961 Kerek a világ. Útinapló ; Griff, München, 1962 The book of the hand. A compendium of fact and legend since the dawn of history ; Chilton, Philadelphia–New York, 1962 The Survivors (regény, London, 1965); A pictorial history of love ; Spring Books, London, 1966 Sexual behavior in the communist world. An eyewitness report of life, love and the human condition behind the iron curtain ; Julian Press, New York, 1967 Companions of the unseen ; Humphrey, London, 1968 A tribute to Gyula Illyés ; szerk. Thomas Kabdebó, Paul Tábori, előszó Jean Follain; Occidental Press, Washington, 1968 The doomsday brain ; Universal-Tandem, London 1968 ( Tandem ) The humor and technology of sex ; Julian Press, New York 1969 Secret and forbidden ; NEL, London 1969 ( The new English library ) The invisible eye ; Universal-Tandem, London 1968 ( Tandem ) The cleft. Novel ; Pyramid Publ., New York, 1969 ( Pyramid books ) Maria Theresia (életrajz, London, 1969) Dress and undress e sexology of fashion ; NEL, London 1969 ( New English library ) The demons of Sandorra. Science-fiction book ; Universal-Award House–Universal-Tandem Publ., New York–London, 1970 ( Tandem books ) Paul Tabori–Phyllis Raphael: Beyond the senses report on psychical research in the sixties ; Taplinger, New York 1971 ( The frontiers of the unknown series ) Song of the scorpions ; NEL, London, 1972 ( New English library ) Stand up and fight. The story of Emil Brigg ; Harrap, London, 1972 Lily Dale. Was a marvel, was a cheat... ; NEL, London, 1972 (spanyolul is) The anatomy of exile. A semantic and historical study ; Harrap, London, 1972 Pioneers of the unseen ; Souvenir, London, 1972 ( Frontiers of the unknown ) Peter Underwood–Paul Tábori: The ghosts of Borley. Annals of the haunted Rectory ; David and Charles, Newton Abbot, 1973 Peter Stafford: The wild white witch ; NEL, London, 1973 ( New English library ) Fodor's Hungary, 1973 ; szerk. Paul Tábori, Eugene Fodor, Robert C. Fisher; Hodder and Stoughton, London, 1973 ( Fodor's modern guides ) Crime and the occult. A forensic study ; David and Charles, Newton Abbot–London–Vancouver, 1974 Peter Stafford: The man who loved to blow up trains ; NEL, London, 1974 ( New English library ) The pleasure house ; New English Library, London, 1974 Hazard Island ; New English Library, London, 1978 ( New English library ) Châteaufort (Yvelines) Châteaufort település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 1366 fő (2015). Châteaufort Buc, Guyancourt, Magny-les-Hameaux, Saint-Rémy-lès-Chevreuse, Toussus-le-Noble és Villiers-le-Bâcle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Puhovo (Dugo Selo) Puhovo falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Dugo Selóhoz tartozik. Fekvése Zágrábtól 22 km-re keletre, községközpontjától 2 km-re délkeletre, a zágráb-dugo seloi vasútvonaltól délre fekszik. A település legnagyobb része a Bože Huzanića utca, a Črnec Dugoselski felé menő út mentén húzódik. Története A település nevét valószínűleg egykori birtokosáról kapta, mások szerint az erdeiben elő sok peléről (puh) nevezték el. A falunak 1857-ben 23, 1910-ben 67 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásához tartozott. 2001-ben 469 lakosa volt. Bow Lake (Alberta) A Lake Herbert hegyi tó az Albertai Banff Nemzeti Parkban, Kanadában, az Icefields Parkway mentén. Mint a Banff Nemzeti Parkrésze természetvédelmi terület, a világörökség része. A tó a kanadai Sziklás-hegység lábánál fekszik. A tavat a Bow folyó táplálja, a vizét is ez vezeti el. A környezetet az erózió alakította, elsősorban a gleccserek. A tó partján a széttöredezett sziklák mellett jól láthatók a gleccserek által létrehozott hordalékhalmok, a morénák. A tó zöld színét a Wapta jégmező és a Bow gleccserből származó lebegő porszemek, a gleccser mozgása során a jég által lecsiszolt apró szemcsék okozzák. A tó partját az éghajlatra jellemző fenyőerdők borítják. A sziklás részeken, a sziklák réseiben sokféle színű vadvirág található. Elsősorban a harangvirág és hanga jellemző a havasi klímájú területre. Állatvilága is változatos, a madarak és a halállomány mellett 53 féle emlős él ezen a tájon. Jellemző patásállata a jávorszarvas, ragadozók a medvék. Megtalálható itt a ritka szürkemedve, a grizzly, és gyakran felbukkan a feketemedve. Kedvelt túrázó hely, akár autóval, akár gyalogosan bejárható. A kilátókból jó fényképezési lehetőség nyílik. Galéria A Bow Lake és a tavat tápláló gleccserek Ferrari Zsigmond Ferrari Zsigmond, olaszul: Sigismondo Ferrari, latinul: Sigismundus Ferrarius (1589 – 1647) Domonkos-rendi szerzetes. Élete Olasz származású. A Domonkos-rend magyar missziójának vezetője, történetírója és a rend újjászervezője a XVII. században Magyarországon. Bécsi akadémiai tanár volt. Az volt első író, aki magyar Domonkos-rendi kódexek után kutatott. Számot adott a Margit-legendáról és Váczi Pál szabályzat-fordításáról, valamint a Birk-kódexről, amelynek még akkor meglévő teljes példányra Ferrari 1635-ben talált rá, valamint annak kéziratát is megszerezte és magával vitte. Munkája De Rebus hungaricae provinciae s ordinis praedicatorum comment . Viennae, 1637. Fehérnyakú gém A fehérnyakú gém (Ardea pacifica) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (White-necked Heron). Előfordulása Ausztrália, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén él, kóborlásai során eljut Új-Zélandra is. Megjelenése Nyakán és fején a tolla fehér, a test többi részén fekete. A nagy gémekhez hasonlóan behúzott nyakkal repül. Életmódja Tavakban, mocsarakban és nádasokban keresi halakból álló táplálékát, melyet hegyes, éles csőrével kap el. Lingl István Lingl István (Szigetvár, 1953 –) labdarúgó, csatár. Pályafutása 1977 és 1979 között a Pécsi MFC labdarúgója volt. Az élvonalban 1977. szeptember 3-án mutatkozott be a Dunaújváros ellen, ahol 1–1-es döntetlen született. Tagja volt az 1978-as magyar kupa-döntős csapatnak. 1979 és 1981 között a Kaposvári Rákóczi játékosa volt. Az élvonalban összesen 35 mérkőzésen szerepelt és négy gólt szerzett. Sikerei, díjai Magyar kupa (MNK) döntős: 1978 Nílusi krokodil A nílusi krokodil (Crocodylus niloticus) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a krokodilfélék (Crocodylidae) családjába tartozó faj. Elterjedése Afrikában a Szaharát és a kontinens déli részét kivéve mindenhol előfordul. Madagaszkáron is megtalálható. Melegvizű folyópartokon, vagy tavaknál él, a víz kiszáradása esetén elvándorol. Alfajai Hatalmas elterjedési területéből adódóan hét alfaját különítik el, ezek a következők: Crocodylus niloticus niloticus – etióp nílusi krokodil Crocodylus niloticus pauciscutatus – kenyai nílusi krokodil Crocodylus niloticus africanus – kelet-afrikai nílusi krokodil Crocodylus niloticus suchus – közép-afrikai nílusi krokodil Crocodylus niloticus chemses – nyugat-afrikai nílusi krokodil Crocodylus niloticus corviesi – dél-afrikai nílusi krokodil Crocodylus niloticus madagascariensis – madagaszkári nílusi krokodil Megjelenése Átlagos hossza 2,5–5 méter, de egyes hím példányok a 6,1 métert és a 907 kilogrammot is meghaladhatják. A legnagyobb lemért példány 6,45 méter hosszú és 1090 kilogramm tömegű volt. Egyes vélemények szerint a legnagyobb példányok a 7 métert is elérhetik. Rejtőszíne: Felül barnászöld, a hasi oldalon szennyes sárga.Megnyúlt lapos fejének felső részén emelkednek ki szemei és orrnyílásai. Életmódja Nem nevezhetőek társas állatoknak, annak ellenére, hogy néha csoportosan vadásznak. Bár élőhelyükön viszonylag kis területen több egyed is él, ám egymással szemben nagyon territoriálisak, és egy adott folyószakaszon, vagy tavi partszakaszon szigorú rangsor alakul ki közöttük. A felnőtt egyedeknek gyakorlatilag nincs természetes ellenségük, ám a tojásokra és a fiatalokra a varánuszoktól a mongúzokon át a hiénákig sok állat jelent veszélyt. A fiatalok eleinte vízi gerinctelenekkel táplálkoznak, de hamarosan áttérnek a kisebb gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők) fogyasztására. A kifejlett állatok nagy testű emlősöket is zsákmányul ejtenek: antilopokat, zebrákat, fiatal vízilovakat, de akár nagymacskákat is sőt, néha embert is zsákmányolhatnak. Táplálékuk nagy részét azonban még ekkor is halak és egyéb kisebb gerincesek képezik. Gyakran előfordul, hogy csapatosan vadásznak. Így például előfordul, hogy több egyed együtt tereli össze a halakat, majd a köztük meglévő rangsor alapján fogyasztanak az összeterelt halrajból. Erős állkapcsával megragadja, majd a víz alá húzza áldozatát és az ott megfullad. Mivel rágni nem tud, a nagyobb állatokat többen összefogva tépik szét, jellegzetes halálforgás közben. A krokodiloknak szélsőséges hőmérsékletet kell elviselnie. Ha hideg van, a parton szundikál, a forró nap elől az árnyékba menekül vagy a vízbe merül.Változó a testhőmérséklete. Szaporodása A krokodilok ivarérettsége nem a kor, hanem a testméret függvénye. A nőstények kb. 2,6, míg a hímek kb. 3,1 méteresen lesznek ivarérettek, általában 6-7 éves korukra. A párzási idő többnyire novembertől decemberig tart. A párzás után két hónappal a nőstények a víztől néhány méterre, a parti homokba ássák mintegy 50 cm mély fészküket. A 25-50 fehér, kemény héjú tojást az anyaállat 90 napig őrzi. A tojásból kikelő krokodil nemét nem csak a genetika, hanem a költési idő középső harmadában a fészek átlagos hőmérséklete határozza meg. Ezt „hőmérséklet-függő nemi meghatározottságnak” nevezik. Ha a fészekben ez az átlag hőmérséklet 31,7 °C és 34,5 °C között van, kizárólag ekkor születnek hímek. 31,7 °C alatti, vagy 34,5 °C fölötti hőmérséklet esetén nőstények születnek. A kikelt kis krokodilok 30 centiméteresek, az anya félelmetes fogaival összeszedi a kicsiket és a folyóhoz szállítja őket. Az anya akár két évig is védelmezi utódait. Csak néhány példány éli meg a felnőtt kort. Természetvédelmi helyzete Bár egyes területeken számuk megfogyatkozott, a megfelelő védelemnek is köszönhetően nem tekinthetőek veszélyeztetett fajnak. Vadon élő állományukat mintegy 250 000-500 000 példány alkotja. Az emberek azonban sok helyen vadásszák: elsősorban a bőrük miatt, másrészt pedig azért, mert veszélyt jelenthetnek rájuk és háziállataikra. Többnyire visszaszorulóban van a bőrükkel való illegális kereskedelem. Megfelelő természetvédelmi programok jelenleg elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában zajlanak, a jövőben mindenképpen szükséges lenne ezek kiterjesztése Közép- és Nyugat-Afrikára. Krokodilok és az ember Az ókori Egyiptomban a krokodilt egyaránt gyűlölték és tisztelték, templomokban tartották, istenekként tisztelték, haláluk után pedig őket is bebalzsamozták. A krokodilok állatkerti tartására a látogatók részéről – legalábbis a hüllők közül – a legnagyobb az igény. Hatalmas méretükkel, valamint ragadozó – sőt, akár emberevő – voltuk miatt lenyűgözik az embereket. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a krokodilok több faja az emberi tevékenységek hatására lett veszélyeztetett, így a nílusi krokodil bemutatása is környezettudatos viselkedésre nevel. A nílusi krokodil világszerte gyakori állatkerti állatnak számít, Magyarországon azonban csak két állatkertben láthatóak: Budapesten és Debrecenben. Szubszidiaritás (jog) A szubszidiaritás mint jogi fogalom azt jelenti, hogy egy jogszabály, egy tényállás vagy egy jogi eljárás kisegítő jellegű. A jogszabályokban egy adott rendelkezés szubszidiárius jellegét általában a "ha jogszabály (stb.) másként nem rendelkezik" fordulat fejezi ki. Tehát abban az esetben, ha más szabály van, akkor azt kell alkalmazni - ha más szabály nincs, akkor ezt, a kisegítő jelleggel megfogalmazott szabályt. Az utalás konkrét jogszabályra is történhet. Nem azonos a diszpozitivitással, amelynél nem másik jogszabályra, hanem pl. személyek (szerződési felek stb.) akaratára történik utalás. A szubszidiaritás nem érinti a jogszabályi rendelkezés kogens jellegét. A büntetőjogban A szubszidiaritás azt a követelményt fejezi ki, hogy a büntetőjog alapvetően ultima ratio legyen, az alkalmazására csak akkor kerüljön sor, szubszidiárius (kisegítő) jelleggel, ha más jogágban található eszközökkel a büntetőjog által védett életviszonyok védelme nem megoldható. Ezen alapelv érvényesülésének előfeltétele az is, hogy az egyes jogágak szankciórendszerükben egymásra épüljenek. Az alapelv szűkebb értelmezése magában foglalja azt is, hogy a büntetőjogi eszközökön belül is először az enyhébb eszközök alkalmazására kerüljön sor. A szubszidiárius bűncselekmény funkciója az, hogy kisegítő, kiegészítő szerepet játsszon azokban a tényállásokban, ahol más törvényi tényállás nem állapítható meg, ám a tettes magatartása jogellenes és büntetőjogilag büntetendő volt. További információk Német alkotmánybíróság egyik 2009-es ítéletéről Forrás Bíró Endre: Jogi szótár 454. old. Szent Bávó Szent Bávó (latinul: Bavonius, franciául: Bavon), születési nevén Allowin (latinul: Allowinus), (Hesbaye, 622 körül – Gent, 659. október 1.) szentként tisztelt kora középkori frank szerzetes. A mai Belgium területén fekvő Lüttich vidékén született előkelő keresztény családban. Fiatalon gondos tanításban részesült, majd a haspengaui terület grófjává (kormányzójává). Azonban ebben az állásában szívtelen és kicsapongó életet folytatott, amelyet nem változtatott meg egy Ageltrude nevű előkelő hölggyel kötött házassága sem. Életét felesége hirtelen halála változtatta megː ennek hatására ráeszmélt a földi dolgok mulandóságára. Kislánya ártatlan és okos magatartása ugyancsak hatott rá – Szent Amandus püspök javaslatára pedig életgyónást végzett, majd nekilátott korábbi hibái jóvátételéhezː nagy vagyonának egy részét szétosztotta a szegények között, másik részét pedig Amandusnak adta kolostoralapítás céljából. Önsanyargató életmódot kezdett, és sorra látogatta a környező kolostorokat hosszabb-rövidebb időt eltöltve bennük. Végül remeteként elvonult a világtól, de csakhamar elterjedt szentségének híre, és sok ember kezdte felkeresni. Bávónak nehézséget jelentett a „világ zaja”, és a római Castrum Gandavum (a mai Gent) romjain Szent Amandus által alapított Szent Péter kolostorba lépett szerzetesként. Hosszabb időn keresztül élt itt, majd a halála előtti években megszakított minden összeköttetést a külvilággal, és befalazott szerzetesként (lat. reclusus) fejezte be az életét 659-ben. Tisztelete Franciaországban vált általánossá; a Genti és a Haarlem-Amszterdami egyházmegye, illetve a genti székesegyház őbenne tiszteli patrónusát, kolostora pedig közel 1000 esztendő keresztül az ő nevét viselte (Saint-Bavon). Ünnepnapját halála napján, október 1-jén üli a római katolikus egyház. Forrás Szentek élete az év minden napjára , szerk. Schütz Antal , Szent István Társulat, Budapest (I. köt. 1932. II. köt. 1933, III. köt. 1933, IV. köt. 1933); új kiadás egy kötetbe szerkesztveː Pantheon, Budapest, 1995, (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 225 639 7, helyes ISBN 963-225-039-7, 644–645. o. Szubszidiárius bűncselekmény A szubszidiárius bűncselekmény a bűncselekmények azon fajtája, mely csak akkor kerülhet megállapításra, ha más bűncselekmény vagy súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Alternatív jelleg A jogellenes cselekmény csak akkor minősül szubszidiárius bűncselekménynek, ha más, súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A szubszidiárius bűncselekmény alternatív jellegű bűncselekmény: ha a jogellenes magatartás a büntető törvénykönyv különös részének bármelyik egyéb tényállásába ütközik, akkor nem a szubszidiárius bűncselekményt állapítják meg, hanem a másik bűncselekményt. A törvényszöveg utalása A büntető törvény szövegéből kiolvasható, hogy az adott bűncselekmény szubszidiárius-e vagy nem: A szubszidiárius bűncselekményt kell alkalmazni ha az "amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg" (pl.:kényszerítés) vagy "súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg" (pl.:garázdaság) törvényi feltétel teljesül. Ha ez nem teljesül, tehát a jogellenes magatartás más bűncselekményt is megvalósít, úgy azt kell alkalmazni és a szubszidiárius bűncselekményt figyelmen kívül kell hagyni. Példa a szubszidiárius bűncselekményre Elköveti a kényszerítést, aki mást erőszakkal, fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit eltűrjön, és ez jelentős érdeksérelmet okoz. Például megfenyegetem a szomszédomat, hogy létesítsen velem továbbra is szexuális kapcsolatot, különben a férje-felesége tudomására hozom, hogy korábban is történt köztünk nemi kapcsolat. Ez kényszerítés, a nemi zsarolás tipikus esete. Ha azonban megfenyegetem, és mégsem akar szexuális viszonyt létesíteni velem, mire erőszakot alkalmazok vele szemben, úgy az erőszakos közösülés bűntette miatt fognak elítélni, mivel az erőszakos közösülés súlyosabban büntetendő, mint a kényszerítés. A szubszidiárius bűncselekmény funkciója az, hogy kisegítő, kiegészítő szerepet játsszon azokban a tényállásokban, ahol más törvényi tényállást nem sikerül megállapítani, de a tettes magatartása jogellenes és büntetőjogilag büntetendő. Ofszetnyomtatás Az ofszetnyomtatás egy széles körben használt nyomtatási technika, melynél a festéket egy nyomólemezre és onnan egy gumihengerre viszik fel, majd erről kerül a nyomtatási felületre. Az olajos, zsíros anyagok és a víz kölcsönös taszításának elvén alapuló litográfiai eljárással kombinálva az ofszettechnikánál egy sík (planografikus) hordozót használnak, amelyre a hengerek a nyomtatandó kép helyére felviszik a festéket, míg a többi területre egy vízalapú réteg kerül. Így a nem nyomtatandó területek festékmentesek maradnak. Ez angolul a fountain solution, amely a nedvesítő folyadék alkalmazását jelenti. A modern rotációs gyorssajtó más megoldást alkalmaz, itt a nagy papírtekercseket részenként egy nagyméretű nyomdagépen vezetik keresztül, általában többméteres részekben, a gép pedig folyamatosan nyomtat a papírra. Az ofszetnyomtatást két különféle változatban fejlesztették ki. Az angol Robert Barclay ónra történő nyomtatáshoz dolgozott ki ofszettechnológiát 1875-ben, az amerikai Ira Washington Rubel pedig papírra nyomtatáshoz 1904-ben. Története A litográfiát eredetileg azért fejlesztették ki, hogy művészi grafikákról olcsón készíthessenek másolatokat a segítségével. A technikát csak lapos, porózus felületeken lehetett alkalmazni, mivel a nyomólemezeket mészkőből készítették. Erre utal maga az elnevezés is: a litograph szó jelentése „kőből készült kép”. Az első rotációs ofszetnyomó gépet Angliában építették meg, szabadalmát pedig 1875-ben Robert Barclay jegyezte be. A fejlesztés több korábbi nyomtatási eljárást kombinált Richard March Hoe 1843-as rotációs nyomdájával, amely kő helyett egy fémhengert használt. Az ofszethengert speciálisan kezelt kartonnal borították be, amely a kőről a fém felszínére vitte át a nyomtatandó képet. Később a hengert borító kartont gumira cserélték, amely még ma is a legszélesebb körben alkalmazott anyag erre a célra. A XIX. század végén a fotográfia népszerűvé válásával sok litográfiai cég ment csődbe. A fotógravírozás, amely illusztrációk helyett rasztertechnológiát alkalmazott, dominánssá vált a századfordulón. Sok nyomda, köztük Ira Washington Rubelé is az alacsony költségű litográfiai eljárást alkalmazta, hogy fotók és könyvek másolatait elkészítsék. Rubel 1901-ben egy véletlennek köszönhetően fedezte fel, hogy ha fémhenger helyett gumihengert használ a nyomtatáshoz, a nyomat tisztább és élesebb lesz. A technika finomítását követően a Potter Press nyomdaipari vállalat 1903-ban építette meg az első kifejezetten ezen az elven működő nyomdagépet. 1907-ben San Franciscóban a Rubel-féle ofszetnyomdát már aktívan használták. Nagyjából ugyanebben az időben a Harris Automatic nyomdaipari vállalat tulajdonosai, Albert és Charles Harris is készítettek egy hasonló elven működő eszközt. 1904-ben az Egyesült Államokban élő, német származású Caspar Hermann szintén kifejlesztett egy ofszetnyomó gépet Senefelder kőnyomtatási eljárását továbbfejlesztve, 1906-ban pedig visszatért Németországba, ahol megépítette az első német ofszetgépet, a Triumph-ot. Modern ofszetnyomtatás A nyomtatási folyamat egyik legfontosabb eleme a nyomdai előkészítés, amelynek során megbizonyosodnak arról, hogy minden fájlt megfelelően dolgoztak fel a nyomtatáshoz. Ennek része a megfelelő CMYK színmódba konvertálás, a fájlok véglegesítése és a lemezek elkészítése minden színhez. Az ofszetlitográfia a nyomtatott anyagok létrehozásának egyik leggyakoribb módszere. Segítségével előállítanak többek között újságokat, folyóiratokat, brosúrákat, irodai papírárukat és könyveket. Más nyomtatási módszerekkel összevetve az ofszetnyomtatás elsősorban a kiváló minőségű nyomatok nagy mennyiségben történő költséghatékony előállítására alkalmas, minimális karbantartási igénnyel. Sok modern ofszetnyomda számítógép segítségével készíti el a lemezeket, ami még inkább javítja a minőséget. Az ofszetnyomtatás előnyei más eljárásokkal szemben: egyenletesen magas minőség. Az ofszetnyomtatással tiszta és éles képek állíthatóak elő, mint például magasnyomtatással, mivel a gumi jól illeszkedik a nyomtatandó felület textúrájához; a lemezek gyors és egyszerű elkészítése; hosszabb lemezélettartam, mivel a lemez nem érintkezik közvetlenül a nyomtatandó felülettel. A megfelelően elkészített, optimális tintával és technikával alkalmazott lemezek akár egymillió nyomást is kibírnak; alacsony ár. Az ofszetnyomtatás a magas minőségű nyomatok nagy mennyiségben történő előállításának leggazdaságosabb módja. Az ofszetnyomtatás hátrányai más eljárásokkal szemben: némileg gyengébb minőség, mint a rotációs mélynyomás vagy fénynyomás esetén; az eloxált alumínium nyomólemezek a kémiai oxidáció miatt érzékennyé válhatnak; a lemezek és a nyomdagép előkészítése viszonylag időigényes folyamat, ezért a kis mennyiségben történő nyomtatáshoz rendszerint digitális ofszetnyomó gépeket használnak. Nyomóformák A nyomóformák létrehozását reprodukciónak is nevezik és a képek, szövegek, grafikák átvitelét jelenti a nyomólemezre. Korábban (és manapság még a kisebb nyomdákban) ez a folyamat manuálisan történt filmen és szerelőfólián keresztül, ma nagyrészt közvetlenül a számítógépről kerülnek az információk a lemezre (Computer to Plate). Az ofszetnyomtatás formakészítése egyszerűbb, gyorsabb és költséghatékonyabb, mint a magasnyomás nyomóformájáé. Az ofszetnyomtatás hagyományos nyomóformái a cinkből vagy alumíniumból készült egyfémes lemezek 0,1–0,5 mm vastagságban. Az íves ofszetnyomtatásnál kis formátumokban jellemzően 0,15 mm vastagságú lemezeket használnak, a nagyobb formátumoknál pedig 0,3 mm vastagságú lemezeket. A cink- és alumíniumlemezek leváltották a korábbi bi- vagy trimetál lemezeket, melyek rézből, acélból és krómból álltak. Léteznek még a kisofszetnyomtatás speciális feladataihoz műanyag és papír hordozójú lemezek is. Az ofszetlemezek ma már előérzékenyítettek, ez teszi lehetővé a másolóeredetin lévő információk pontos átvitelét a nyomóformára. A nyomtatás minőségének egyik meghatározó eleme a nyomóforma nedvesítése. Az ofszetnyomtatásnál a nyomóforma nem nyomó felületeire egyenletes, hártyaszerű nedvesítőfolyadékot, vízfilmet kell juttatni. Nyomófestékek A nyomófestékek a nyomóforma nyomóelemeinek képét viszik át a nyomathordozó felületéreés azon tartósan rögzítik. A nyomdaipar sokrétűsége, bonyolultsága, gyors ütemű fejlődése nagyszámú nyomdafestékfajta kifejlesztését tette szükségessé. A korszerű nyomdaipar ma már több száz nyomdafestéktípust használ. Az ofszetnyomtatásnál a nyomóforma befestékezése csak a lemez oleofil (zsírszerető) részein következik be, a lemez nem nyomó részeit a víz nedvesíti. Valamennyi rácsponton és egyéb rajzi elemen azonos vastagságú festékréteg található. A finom rácspontok nyomása a nyomdafestékektől egészen különleges folyási (reológiai) tulajdonságot követel. Színes nyomtatásnál a CMYK színrendszert (cyan, magenta, yellow, key) használják, amelyben a key szó a fekete színre mint nyomdászati kulcsszínre utal. Ezzel a négy színnel gyakorlatilag bármilyen színes nyomtatvány elkészíthető. Léteznek azonban olyan színek, pl. arany, ezüst, bizonyos cégekre jellemző speciálisan kialakított márkaszínek, melyeket nem lehet a négy alapszínnel reprodukálni. Ezekre a színekre szabványosított színskálák készültek, mint a HKS vagy a Pantone skála. Mamblas Mamblas település Spanyolországban, Ávila tartományban. Lakosainak száma 210 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: I. e. 42 Évszázadok: i. e. 2. század – i. e. 1. század – 1. század Évtizedek: i. e. 90-es évek – i. e. 80-as évek – i. e. 70-es évek – i. e. 60-as évek – i. e. 50-es évek – i. e. 40-es évek – i. e. 30-as évek – i. e. 20-as évek – i. e. 10-es évek – i. e. 1-es évek – 1-es évek Évek: i. e. 47 – i. e. 46 – i. e. 45 – i. e. 44 – i. e. 43 – i. e. 42 – i. e. 41 – i. e. 40 – i. e. 39 – i. e. 38 – i. e. 37 Események október 3. – az első philippi csata: Marcus Antonius és Octavianus harca Brutus és Cassius ellen. október 23. – a második philippi csata: Marcus Antonius és Octavianus hadai legyőzik Brutus seregeit. Livia Drusilla Augusta és Tiberius Claudius Nero házassága. Ebben az évben Lucius Munatius Plancus és Marcus Aemilius Lepidus töltötte be a consuli tisztséget. Julius Caesar i. e. 44 -es rendeletére Octavianus ebben az évben magister equitumi címet visel. Születések november 16. – Tiberius római császár Marcus Claudius Marcellus , Julia Caesaris első férje, Octavianus veje. La Celle (Puy-de-Dôme) La Celle település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 85 fő (2015). La Celle Basville, La Mazière-aux-Bons-Hommes, Mérinchal, Condat-en-Combraille, Giat és Saint-Avit községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bruma (labdarúgó) Bruma, teljes nevén Armindo Tué Na Bangna (Bissau, 1994. október 24.) bissau-guineai származású portugál labdarúgó, jelenleg a német Bundesligában szereplő RB Leipzig csapatában játszik. Pályafutása Klubcsapatban Sporting Az União Bissau csapatában kezdet megismerkedni a labdarúgás alapjaival, majd 2007-ben felvételt nyert a portugál Sporting akadémiájára. Az ifjúsági csapatokban több mint 80 gólt szerzett, ennek köszönhetően felkerült 2012-ben a második csapathoz. Augusztus 11-én debütált az UD Oliveirense ellen, kezdőként. December 6-án az União Madeira ellen duplázott. 2013. február 10-én debütált az első csapatban a CS Marítimo csapata ellen 1–0-ra elvesztett találkozón, a 46. percben André Carrillo cseréjeként lépett pályára. Hat nappal később a Gil Vicente ellen megszerezte első gólját. A szezon során 13 bajnokin egy gólt szerzett az első csapatban, míg a tartalékok között 25 mérkőzésen 6 gólt. Galatasaray 2013 szeptemberében sikeresen megállapodott a Sporting és a török Galatasaray csapata egymással az átigazolási feltételekben. Öt éves szerződést írt alá, valamint 10 millió € átigazolási összegben egyeztek meg. Szeptember 13-án az Antalyaspor ellen be is mutatkozott a bajnokságban a 62. percben Emre Colak cseréjeként. Négy nappal később a bajnokok ligájában a spanyol Real Madrid ellen debütált a csoportkörben. Második bajnoki találkozóján a Beşiktaş JK ellen megszerezte első gólját a török klub színeiben. A kupában a Balıkesirspor Kulübü ellen volt első alkalommal eredményes. 2014. január 15-én súlyos térd sérülést szenvedett a Tokatspor elleni kupa találkozón. A külföldi játékosokat korlátozó szabály miatt ebben az időszakban kölcsönbe szerepelt a Gaziantepspor együttesénél, pályára nem lépett. Real Sociedad A 2015–16-os szezont kölcsönben a spanyol Real Sociedadnál töltötte. 2015. augusztus 22-én a Deportivo de La Coruña ellen mutatkozott be, majd a 85. percben Sergio Canales érkezett a helyére. December 3-án a kupában szerezte meg első spanyol gólját az UD Las Palmas ellen 2–1-re elvesztett mérkőzésen. Egy héttel később a Real Madrid ellen a 18. percben Imanol Agirretxe megsérült és Eusebio Sacristán őt küldte cseréjeként, majd ezt a 49. percben góllal hálálta meg. RB Leipzig 2017. június 14-én az RB Leipzig saját honlapján jelentette be, hogy öt évre írt alá. Augusztus 19-én debütált a Schalke 04 ellen, a 76. percben váltotta Yussuf Poulsent. A következő fordulóban az SC Freiburg ellen megszerezte első gólját, a 80. percben beállította a 4–1-es végeredményt. 2018. január 13-án a Schalke 04 ellen hazai pályán 3–1-re megnyert mérkőzésen a 71. percben Timo Werner passzolt középre a jobb szélről, Bruma átvette és igazított egyet, majd tizenegy méterről a rövid felsőbe bombázott. Január 27-én harmadik gólját is megszerezte a bajnokságban a Hamburger SV ellen, a 9. percben fejjel volt eredményes. Február 15-én az SSC Napoli elleni Európa-liga mérkőzésen a 74. percben egy kontrát követően játszották ki üres kapura a németek az olaszok védelmét, majd Yussuf Poulsen passzából tudott gólt szerezni Bruma. Március 8-án az orosz Zenyit ellen az 58. percben Werner sarkazásos passzát az ötös bal sarkáról jobbal a bal alsó sarokba lőtte. A mérkőzést hazai pályán 2–1-re nyerték meg. Április 12-én az Olympique Marseille elleni visszavágó mérkőzésen a 2. percben gólt szerzett. A válogatottban Bekerült a 2012-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságra utazó portugál U19-es keretbe. A csoportkörben a spanyolok ellen gólt szerzett. A 2013-as U20-as labdarúgó-világbajnokságon 18 évesen vett részt és 5 gólt szerzett, amivel a torna ezüstcipőse lett. A nyolcaddöntőben Ghána búcsúztatta a válogatottat, így 4 mérkőzésen szerzett 5 gólt. 2013-ban két alkalommal is kapott meghívott a felnőtt válogatottba, de egy alkalommal sem lépett pályára. Sikerei, díjai Galatasaray SK Török bajnok : 2014–15 Török kupa : 2013–14, 2014–15 Török szuperkupa : 2016 Család Testvére, Mesca a Sporting CP és a Chelsea akadémiáján nevelkedett. 2015 augusztusa óta a ciprusi az AÉ Lemeszú játékosa. Unokatestvére, Braima Candé szintén labdarúgó és a görög Kallithéa játékosa. Szent Chrodegang Saint Chrodegangus († 766. március 6.) 742 és 748 között a Metzi egyházmegye püspöke és a kanonoki életforma, illetve regula megalkotója volt. Neve rendkívül sok változatban maradt fönn: Chrodegangus, Grodegandus, Grodegangus, Grodogangus, Chrodogandus, Krodegandus, Chrodegrangus, Chrotgangus, Ruotgangus, Droctegangus, Chrodegand, és Sirigangus. Élete Tongeren mellett, Hesbaye-ban született, a mai Belgium területén, frank nemesi családban. Anyja, Landrada révén rokonságban volt a Robertida előkelő frank nemzetséggel. Martell Károly udvarában nevelkedett, Károly titkára lett, majd kancellári rangot kapott, végül 742. március 1-jén Metz püspöke lett, megtartva világi tisztségeit is. 748-ban Metz mellett megalapította Gorze kolostorát, majd Szent Péter tiszteletére alapított kolostort a kelet-galliai Moselle tartományban. Sokat tett Lorsch és Gengebach közösségeiért is. Gorze számára megszerezte a névadó Szent Gorgonius, míg Lorsch számára Szent Nazarius ereklyéit. 753-ban Kis Pipin II. István pápához küldte, hogy biztosítsa a Szentszéket a frank uralkodók támogatásáról Aistulf longobard király támadásával szemben. Ennek során ő kísérte a pápát Ponthieu-be, a frank királlyal való találkozóra. Szent Bonifác halála után István pápa neki juttatta annak palliumát, azaz érseki rangra emelte őt magát, de nem a metzi püspökséget. 762-ben, betegsége alatt papjai között újfajta imádságot terjesztett el. Chrodegangus latin és germán nyelvű verseket is írt. Tanítása Egyházmegyéjében a római liturgiát vezette be, szemben a később főként Agobard által favorizált gall liturgiával szemben. Nevéhez fűződik az egyházi törvények (kánonok) szerint élők, azaz a kanonokok életközösségének megalapítása. Kanonokjai számára szabályzatot állított össze, a Regula Canonicorumot, ami később Chrodegangus Szabályzata néven vált ismertté. Ebben ima-, asztal- és házközösséget írt elő a kanonokoknak. A 34 fejezetből álló, és 755 körül összeállított szabályzat a Nursiai Szent Benedek által összeállított bencés regulát, illetve a lateráni kánonokat követte. Nagy sikerre tett szert, és a világi klerikusok között is elterjedt. Később kiegészítették 86 fejezetre, ír szerzetesek pedig a saját maguk által alapított kolostorokba is elterjesztették. Jámbor Lajos a 816. évi aacheni zsinaton általánosan kötelezővé tette a Regula Canonicorumot a káptalanok számára. Munkásságát Metzi Amalarius folytatta. A magyar női labdarúgó-válogatott mérkőzései 1988-ban A magyar női labdarúgó-válogatott az év során összesen hét mérkőzést vívott, ebből négy Európa-bajnoki-selejtező volt. A mérleg: egy győzelem, három döntetlen és három vereség. Szövetségi kapitányok: Nagy János Rákosi Gyula Szabó Judit Ramón Pichot Ramón Pichot i Gironès (1872 - 1925. március 1.) katalán-spanyol impresszionista festőművész. Életéről, művészetéről Pablo Picasso jó barátja és a fiatal Salvador Dalí mentora volt, akivel először a spanyolországi Cadaquésban találkozott, amikor Dalí 10 éves volt. Pichot számtalan alkalommal járt Franciaországban; egyik ilyen útjára Salvador Dalí és családja is elkísérte. Felesége Germaine Pichot volt, akivel 1906-ban házasodtak össze. Párizsban, a Bateau-Lavoir közelében éttermet nyitottak (La maison rose). Pachot Párizst az első világháborút követően hagyta el, de gyakran visszatért, hogy könyvtárát gyarapítsa újabb könyvekkel. Egyik ilyen útja alkalmával, 1925. május 1-jén váratlanul meghalt. Picassot annyira megrendítette barátja halála, hogy Pichot alakja feleségével, Germaine-nel együtt rákerült a Három táncos című festményére, amin ekkoriban dolgozott. Más vélemények szerint azonban a festményen szereplő alak Pichot-tal való azonosítása téves és valójában Picasso felesége látható a kérdéses táncos szerepében. Szilasy György Szilasy György országgyűlési képviselő, történész, az abai Attila Király Gimnázium igazgatója. 1990 és 1994 között Fejér megye 4. választókerületének az országgyűlési képviselője. Életrajz 1990. május 2. és 1994. június 27. között a Fejér megyei 4. választókerület országgyűlési képviselője. 1990. május 2. és 1993. július 4. között a Magyar Demokrata Fórum tagja. 1993. július 5. és 1993. augusztus 29. Magyar Igazság és Élet Pártja tagja. 1993. augusztus 30. és 1994. június 27. között független országgyűlési képviselő. 1991. szeptember 17. és 1992. október 13. között a Honvédelmi bizottság tagja. 1992. október 13. és 1994. június 27. között az Oktatási, ifjúsági és sport bizottság tagja. Puigverd d’Agramunt Puigverd d’Agramunt település Spanyolországban, Lleida tartományban. Puigverd d’Agramunt Agramunt, Oliola, Ossó de Sió, Tàrrega és Tornabous községekkel határos. Lakosainak száma 228 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Paul Simon (zenész) Paul Frederic Simon (Newark, 1941. október 13. –) tizenkétszeres Grammy-díjas amerikai énekes és dalszövegíró, az egykori Simon and Garfunkel duó egyik tagja. Jelenleg is sikeres szólókarriert folytat. Élete Magyar zsidó család fiaként született az Amerikai Egyesült Államokban. Apja Lajos, főiskolai tanár, nagybőgős-basszusgitáros, Lee Sims zongoristától kölcsönzött néven tánczenekar-vezető, állítólag elsőként hegedült a Magyar Rádióban. Később nyelvészdiplomát és doktorárust szerzett, egyetemen tanított, 1995-ben hunyt el. Anyja a 97 évet élt Bella, 2007-ben hunyt el, tanítónő volt Amerikában. Paul zenei karrierje gimnazista korában kezdődött a Forest Hills High School tanintézetben, ahol megismerkedett Art Garfunkellel, akivel duót alapítottak és eleinte Tom és Jerry néven léptek fel. 1957-ben jelent meg a duó első munkája, a Hey, Schoolgirl a Big Records gondozásában, mellyel a slágerlistán a 49. helyet érték el. 1957 és 1964 között több mint 30 dalt írt, és alkalmanként együtt dolgozott Garfunkellel továbbra is Tom és Jerry néven. Ebből az időből származnak az Our Song, a That's My Story, és a Surrender, Please Surrender számok többek között. 1964-ben kötött szerződést a duó a Columbia Records kiadóval. A Columbia Records úgy döntött, hogy egyszerűen Simon and Garfunkel néven fogja szerepeltetni őket. Ugyanebben az évben ki is adták a Wednesday Morning, 3 AM című albumot, ami viszonylag sikertelen volt, csak a The Sounds of Silence című szám örvendett népszerűségnek. A kudarc után Paul Simon az Egyesült Királyságba utazott, és szóló karriert folytatott. Vidéki klubokban lépett fel, folyamatosan fejlesztve zenei tudását, ennek eredményeként született 1965-ben a The Paul Simon Song Book, amit az Egyesült Királyságban adtak ki. A lemezre olyan nagy slágerek kerültek, mint az I Am a Rock, a Leaves That Are Green, az April Come She Will, a Most Peculiar Man és a még korábban Garfunkellel előadott The Sound of Silence. Eközben Amerikában Tom Wilson producer, aki korábban Garfunkellel közös lemezüket készítette, anélkül, hogy bármelyiküknek is szólt volna, a The Sound of Silence dalukat újra keverte, dobot, elektromos-, és basszusgitárt is tett a dalba, majd ezt a változatot adta le különböző rádióknál. Az újrakevert változat akkora siker lett, hogy hirtelen a slágerlisták élére került. Ennek hatására Paul visszatért az Egyesült Államokba és újra Garfunkellel kezdett zenélni. Simon és Garfunkel 1966-ban adták ki közösen a Parsley, Sage, Rosemary and Thyme és a Sounds of Silence című albumokat, 1968-ban pedig a Bookends címűt. Ezeket követte 1970-ben a Bridge over Troubled Water című. 1968-ban a Graduate című film (Magyarországon "Diploma előtt" címmel mutatták be) zenéjéért és annak Mrs. Robinson című dalért Grammy-díjat kaptak. Az 1970-es évek elejétől kezdve Paul Simon újra Garfunkel nélkül kezdett zenélni és kiadta 1972-ben a Paul Simon című albumot. 1973-ban a There Goes Rhymin album következett, rajta a nagysikerű Kodachrome dallal, majd 1975-ben a Still Crazy After All These Years szólólemez, mely Amerikában a lista első helyezettje lett. A lemez nagy slágerére 50 Ways To Leave Your Lover. Öt évig nem ad ki Simon lemezt, viszont megkapta első filmszerepét Woody Allen filmjében, az Annie Hallban, igaz csak két-három jelenetben volt látható. Az Annie Hall után a One Trick Pony című filmben Simon szinte önmagát alakította, de a produkció megbukott, mint a hasonló című újabb szólólemez is. Hatalmas siker volt viszont 1981-ben, félmilliós tömeg előtt New York-ban a Central Parkban adott koncert Garfunkellel, melyről film és lemez is készült. 1985-ben részt vett a We Are the World projektben, majd 1986-ban előrukkolt a dél-afrikai zenei motívumokra épülő Graceland albummal, ami nagy sikert aratott, rajta az emlékezetes You Can Call Me Al című dallal. 1990-ben The Rhythm of the Saints című albumával a brazil zenei világba kalandozott. 1991-ben 750 ezer nézőnek adott ingyenes koncertet a Central Parkban. Az 1998-ban kiadott The Capeman című musicalje viszont nagy bukásnak számított. 2000-ben jelent meg a You're the One című stúdióalbuma, ami nem lett olyan népszerű, mint a Graceland. 2011-ben, 70. születésnapján adták ki a tizenkettedik, So Beautiful or So What című stúdióalbumát. 2014-ben világkörüli turnén zenélt Sting-gel. Következő albuma 2016-ban jelent meg, a címe Stranger to Stranger, mely Nagy-Britanniában az albumok listáján rögtön az első helyre került. 2018-ban új albumot jelentetett meg In the Blue Light címmel. Ezen a lemezen saját régebbi szerzeményeit dolgozta fel. Különös módon egyetlen dalt sem tartalmaz Simon legnagyobb sikert aratott lemezéről, a Gracelandről, annál több kevéssé ismert számot. A lemezen közreműködik Bill Frisell, Wynton Marsalis, Joe Lovano, Jack DeJohnette és a National együttes gitárosa, Bryce Dessner. Díjai, elismerései 12 Grammy-díj Kétszer került a Rock and Roll Hall of Fame -be, először 1991-ben a Simon & Garfunkel tagjaként, majd 2001-ben szólózenészként. 2006-ban a Time -s magazin a világunkat formáló 100 legjelentősebb ember közé választotta. 2007-ben a Kongresszusi Könyvtár Gershwin-díj Diszkográfia Szólólemezek The Paul Simon Songbook (1965) Paul Simon (1972) There Goes Rhymin' Simon (1973) Still Crazy After All These Years (1975) One-Trick Pony (1980) Hearts and Bones (1983) Graceland (1986) The Rhythm of the Saints (1990) Songs from The Capeman (1997) You're the One (2000) Surprise (2006) So Beautiful or So What (2011) Stranger to Stranger (2016) In the Blue Light (2018) Pedagógiai és jótékony tevékenység Paul Simon kiemelkedő tevékenységet folytat az iskolás gyermekek zenei nevelésében. 2003 óta hivatalos támogatója a Little Kids Rock non-profit projektnek, amely térítésmentesen hangszerekkel lát el és ingyenesen oktat zenére iskolásokat szerte az Egyesült Államokban. 47. Golden Globe-gála Az 47. Golden Globe-gálára 1990. január 20-án, vasárnap került sor, az 1989-ben mozikba, vagy képernyőkre került amerikai filmeket, illetve televíziós sorozatokat díjazó rendezvényt a kaliforniai Beverly Hillsben, a Beverly Hilton Hotelben tartották meg. A 47. Golden Globe-gálán Audrey Hepburn vehette át a Cecil B. DeMille-életműdíjat. Filmes díjak A nyertesek félkövérrel jelölve. Legjobb film (dráma) Született július 4-én Bűnök és vétkek Holt költők társasága Szemet szemért Glory Legjobb film (musical vagy vígjáték) Miss Daisy sofőrje A kis hableány Shirley Valentine A rózsák háborúja Harry és Sally Legjobb színész (dráma) Tom Cruise – Született július 4-én Daniel Day-Lewis – A bal lábam Jack Lemmon – Dad Al Pacino – A szerelem tengere Robin Williams – Holt költők társasága Legjobb színész (musical vagy vígjáték) Morgan Freeman – Miss Daisy sofőrje Billy Crystal – Harry és Sally Michael Douglas – A rózsák háborúja Steve Martin – Vásott szülők Jack Nicholson – Batman Legjobb színésznő (dráma) Michelle Pfeiffer – Azok a csodálatos Baker fiúk Sally Field – Acélmagnóliák Jessica Lange – Music Box Andie MacDowell – Szex, hazugság, video Liv Ullmann – A rózsakert Legjobb színésznő (musical vagy vígjáték) Jessica Tandy – Miss Daisy sofőrje Pauline Collins – Shirley Valentine Meg Ryan – Harry és Sally Meryl Streep – Nőstényördög Kathleen Turner – A rózsák háborúja Legjobb mellékszereplő színész Denzel Washington – Glory Danny Aiello – Szemet szemért Marlon Brando – Száraz fehér évszak Sean Connery – Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag Ed Harris – Bicska Bruce Willis – Az ellenség földjén Legjobb mellékszereplő színésznő Julia Roberts – Acélmagnóliák Laura San Giacomo – Szex, hazugság, video Bridget Fonda – Botrány Brenda Fricker – A bal lábam Dianne Wiest – Vásott szülők Legjobb rendező Oliver Stone (Született július 4-én) Spike Lee (Szemet szemért) Rob Reiner (Harry és Sally) Peter Weir (Holt költők társasága) Edward Zwick (Glory) Legjobb forgatókönyv Született július 4-én – Ron Kovic és Oliver Stone Holt költők társasága – Tom Schulman Szemet szemért – Spike Lee Glory – Kevin Jarre Szex, hazugság, video – Steven Soderbergh Harry és Sally – Nora Ephron Legjobb eredeti betétdal Under the Sea – A kis hableány - Alan Menken és Howard Ashman "After All" – Az ég is tévedhet "Kiss the Girl" – A kis hableány "I Love to See You Smile" – Vásott szülők "The Girl Who Used to Be Me" – Shirley Valentine Legjobb eredeti filmzene A kis hableány – Alan Menken Született július 4-én – John Williams A háború áldozatai – Ennio Morricone Azok a csodálatos Baker fiúk – Dave Grusin Glory – James Horner Legjobb idegen nyelvű film Cinema Paradiso – Olaszország Camille Claudel – Franciaország Montreáli Jézus – Kanada Női ügyek – Franciaország Zivot sa stricem – Jugoszlávia Televíziós díjak A nyertesek félkövérrel jelölve. Legjobb televíziós sorozat (dráma) China Beach In the Heat of the Night L.A. Law Thirtysomething Gyilkos sorok Wiseguy Legjobb televíziós sorozat (musical vagy vígjáték) Murphy Brown Cheers Designing Women Empty Nest Öreglányok The Wonder Years Legjobb televíziós minisorozat vagy tévéfilm Texasi krónikák: Lonesome Dove Eltűnt egy kisfiú My Name is Bill W. Roe vs. Wade Small Sacrifices Legjobb színész, televíziós sorozat (dráma) Ken Wahl – Wiseguy Corbin Bernsen – L.A. Law Harry Hamlin – L.A. Law Carroll O'Connor – In the Heat of the Night Ken Olin – Thirtysomething Legjobb színész, televíziós sorozat (musical vagy vígjáték) Ted Danson – Cheers John Goodman – Roseanne Fred Savage – The Wonder Years Richard Mulligan – Empty Nest Judd Hirsch – Dear John Legjobb színész, televíziós minisorozat vagy tévéfilm Robert Duvall – Texasi krónikák: Lonesome Dove John Gielgud – Forrongó világ Ben Kingsley – Murderers Among Us: The Simon Wiesenthal Story Lane Smith – The Final Days James Woods – My Name is Bill W. Legjobb színésznő, televíziós sorozat (dráma) Angela Lansbury – Gyilkos sorok Dana Delany – China Beach Susan Dey – L.A. Law Jill Eikenberry – L.A. Law Mel Harris – Thirtysomething Legjobb színésznő, televíziós sorozat (musical vagy vígjáték) Jamie Lee Curtis – Anything But Love Kirstie Alley – Cheers Candice Bergen – Murphy Brown Stephanie Beacham – Sister Kate Tracey Ullman – The Tracey Ullman Show Legjobb színésznő, televíziós minisorozat vagy tévéfilm Christine Lahti – No Place Like Home Farrah Fawcett – Small Sacrifices Holly Hunter – Roe vs. Wade Jane Seymour – War and Remembrance Loretta Young – Lady in the Corner Legjobb mellékszereplő színész, televíziós sorozat, televíziós minisorozat vagy tévéfilm Dean Stockwell – Quantum Leap – Az időutazó Chris Burke – Life Goes On Larry Drake – L.A. Law Tommy Lee Jones – Texasi krónikák: Lonesome Dove Michael Tucker – L.A. Law Legjobb mellékszereplő színésznő, televíziós sorozat, televíziós minisorozat vagy tévéfilm Amy Madigan – Roe vs. Wade Anjelica Huston – Texasi krónikák: Lonesome Dove Rhea Perlman – Cheers Susan Ruttan – L.A. Law Julie Sommars – Matlock Különdíjak Cecil B. DeMille-életműdíj A Cecil B. DeMille-életműdíjat Audrey Hepburn vehette át. Miss/Mr.Golden Globe Katharine Kramer Staubbach-vízesés A Staubbach-vízesés egy 297 méter magas vízesés Svájcban, amely a jégkorszakban kialakult Lauterbrunnental völgyet szegélyező egyik meredek hegyoldalról zuhan alá. Gleccserek vájták ki a magas, függőleges sziklafalakat, melyeknek partjain a patakok a semmibe zuhannak. Főleg a termikekkel magyarázható, hogy a lezuhanó víz porlasztódik. Ennek a jelenségnek köszönheti a vízesés a nevét is. (Staub - por, Bach - patak, Fall - vízesés.) A vízesés a nyári szezonban tekinthető meg, ami június és október között van. A hidegebb hónapokban kő- és sziklaomlás miatt a területet lezárják. A Staubbach-vízesés Svájc második legnagyobb vízesése a Walensee-nél található 305 méteres Seerenbach-vízesés után. Johann Wolfgang von Goethe Johann Wolfgang von Goethe ennél a vízesésnél inspirálódott Gesang der Geister über den Wassern című versének megírásához. Rosszcsont Peti A Rosszcsont Peti (angol címén Horrid Henry) egy népszerű gyerekkönyv-sorozat, amelyet az amerikai írónő, Francesca Simon szerzett, és Tony Ross rajzolta. Az első kötet 1994-ben került kiadásra Amerikában. A sorozat könyvei Magyarországon is elérhetőek a nagy könyvesboltokban (például Libri, Alexandra). Az összes könyv négy fejezetből áll. Magyarországon az Animus Kiadó jelenteti meg a könyveket. Cselekmény A könyvek főszereplője a címadó kisfiú, Rosszcsont Peti (angol nevén Horrid Henry), aki mindig valami csínytevésen töri a fejét. Testvére Rendes Ricsi (angolul Perfect Peter), aki Peti szöges ellentéte: mindig jót cselekszik. Peti fő ellenségei: Rendes Ricsi, a szomszédja, Szeszélyes Szonja, a tanára, Csatai Bárda, unokaöccse, Undok Ubul és apja főnökének fia, Basás Bálint. Ezekkel a szereplőkkel Peti rendszeresen összetűzésbe keveredik, de Szeszélyes Szonjával időnként barátságban áll. Rajtuk kívül még számtalan ellensége akad Petinek. Legjobb barátja Goromba Gergő, aki Peti "bűntársa", segít főhősünknek csínyei és "gaztettei" elkövetésében. Továbbá számtalan visszatérő szereplő is megjelenik. Az összes karakter eltúlzott személyiséggel rendelkezik (például Peti mindig csak rossz, Ricsi mindig csak jó stb.) Különlegességként megemlítendő, hogy az újabb könyvekben már a modern technológiát is megemlítik (például okostelefon). A sorozat részei Rosszcsont Peti Rosszcsont Peti és a titkos klub Rosszcsont Peti háborúzik Rosszcsont Peti bosszúja Rosszcsont Peti és az időgép Rosszcsont Peti és a foci Rosszcsont Peti és az angol királynő Rosszcsont Peti karácsonya Rosszcsont Peti becsapja a fogtündért Rosszcsont Peti, a ház ura Rosszcsont Peti és a múmia átka Rosszcsont Peti és a kísértetház Rosszcsont Peti gazdag lesz Rosszcsont Peti vakarja a fejét Rosszcsont Peti alsónadrágja Rosszcsont Peti bankot rabol Rosszcsont Peti és a királyi ketchup Rosszcsont Peti és a vérfagyasztó hóember Rosszcsont Peti és a zombivámpír Rosszcsont Peti filmet forgat Rosszcsont Peti, a nagy varázsló Rosszcsont Peti, a rocksztár Ne légy rosszcsont, Peti! (a főszereplők gyerekkorát bemutató kötet) Rosszcsont Peti rémálma Válogatás-könyvek Rosszcsont Peti legádázabb ellenségei Rosszcsont Peti megmutatja, ki a főnök Rosszcsont Peti királysága Rosszcsont Peti iskolai rémtettei Népszerűség A könyvsorozat nagyon népszerűnek számít, több mint 24 országban jelent meg. A népszerűség hatására 2006-ban rajzfilmsorozat készült, 2011-ben pedig egy élőszereplős mozifilm, amely megosztotta a nagyközönséget és a kritikusokat egyaránt. Georgie Welcome Georgie Wilson Welcome Collins (Roatán, 1985. március 9. –) hondurasi válogatott labdarúgó. A hondurasi válogatott tagjaként részt vett a 2009-es CONCACAF-aranykupán és a 2010-es világbajnokságon. Köchel-jegyzék A Köchel-jegyzék (németül Köchelverzeichnis) Wolfgang Amadeus Mozart műveinek listája, időrendi sorrendben. Nevét készítőjéről, Ludwig von Köchelről kapta. A jegyzékben az egyes művek jelölése: K. vagy K.V. és egy szám. Így például Mozart Requiemje a Köchel-jegyzék szerint a 626. Mozart mű, ezért a K. 626-os vagy K.V. 626-os jelölést kapta. A jegyzék története Az első jegyzéket, amely Mozart műveit katalógusba rendezte, 1862-ben alkotta meg Köchel osztrák zenetörténész és természettudós. Köchel már 1852-től szoros kapcsolatban állt a salzburgi zenei intézményekkel, 1854-ben a Dommusikverein (Egyházzenei Egyesület) és Mozarteum tagjává választották, 1856-ban pedig, Mozart születésének századik évfordulójára saját kiadásában megjelentette a zeneszerző néhány dalát. Ezt megelőzően, 1851-ben barátja, Franz Lorenz közreadott egy ismeretlen szerzőtől származó írást A Mozart-anyagok címmel, amely ráirányította a figyelmet a Mozart zenéjével és a művek forrásaival kapcsolatos tudás elégtelenségére. Ez késztette arra, hogy elkészítse a zeneszerző műveinek időrendi jegyzékét. Az 551 oldalas Chronologisch-thematisches Verzeichnis sämtlicher Tonwerke Wolfgang Amadé Mozarts (Wolfgang Amadé Mozart összegyűjtött zeneműveinek időrendi-tematikus jegyzéke) a művek megnevezése mellett tartalmazta azok nyitóütemeit is, felsorolta a szerzői autográfokat, egyéb kéziratokat, illetve az első kiadás jellemzőit és a műre vonatkozó legfrissebb információkat illetően Otto Jahn 1856 és 1859 között megjelent nagyszabású Mozart-életrajzához irányította az olvasót. A művek hitelességét és különösen az időrend kérdését illetően Köchel Mozart-katalógusa korábban nem ismert problémákkal szembesítette a zenetörténeti kutatást. A Mozart-művek kevesebb, mint harmada készült 1784 februárja után, amikortól Mozart maga is vezetett tematikus jegyzéket, így nagyjából 450 művének biztos datálása nem volt lehetséges, tekintettel arra, hogy a kéziratok nagy része vagy nem maradt fenn, vagy nem volt datálva. Emiatt a katalógusát időnként átdolgozták, frissítették: 1905-ben Paul Graf von Waldersee, 1937-ben Alfred Einstein, 1964-ben Franz Giegling, Alexander Weinmann és Gerd Sievers. Jelentősebb változásokat csak a harmadikban (1937), illetve a jelenlegi, hatodikban (1964) eszközöltek. A lista használata Mivel jó néhány jegyzékszám megváltozott már az eredeti kiadás óta, ezért a felvételeken általában közlik az eredeti (K) és a hatodik revízió (K6) jegyzékszámát is. Az alábbi táblázat mind a K, mind a K6 szerint rendezhető. A listában használt jelölések: K - az 1862-es Köchel-jegyzék számai; ha a mű ebben nem szerepel, a 2/1905 vagy 3/1937 száma szerepel. K6 - a 6/1964-es Köchel-jegyzék számai, amelyeknél a számot A, B vagy C előzi meg, a megfelelő függelékben találhatók. A - Anhang (Függelék): csak a Köchel-jegyzék 6/1964 előtti kiadásaira vonatkozik. (C) - Mozart Verzeichnis aller meiner Werke című katalógusából származó dátum. (D) - a mű kéziratán található keletkezési dátum. (L) - Mozart levelezéséből ismert dátum. MW - Mozarts Werke : az adott mű száma a Johannes Brahms és társai által összeállított katalógusban. NMA - Neue Ausgabe sämtlicher Werke : az adott mű száma az Ernst Fritz Schmid és társai által összeállított katalógusban. ? - feltételezett adat. Warren megye (New York) Warren megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül New York államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Queensbury. Lakosainak száma 65 337 fő (2013. július 1.). Warren megye Essex, Washington, Saratoga és Hamilton megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Păcureți Păcureți község és falu Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Bărzila, Curmătura, Matița és Slavu. Fekvése A megye középső részén található, a megyeszékhelytől, Ploieștitől, harminckét kilométerre északra, a Lopatna, Saratel és Tulburea patakok mentén, a Szubkárpátok dombságain. Történelem A 19. század végén a község Prahova megye Podgoria járásához tartozott és Păcureți valamint Matița falvakból állt. A községi iskolát 1864-ben alapították. A község területén volt két templom, egy-egy mindkét faluba, a Păcureți-t 1807-ben, a Matița-it pedig 1800-ban szentelték fel. 1925-ös évkönyv szerint a községhez tartoztak még Slavu és Bărzila falvak is. A községnek ekkor 2612 lakosa volt. 1931-ben Bărzila, Matița, Păcureți, Nucet és Slavu falvak alkották a községet. 1950-ben közigazgatási átszervezés alapján, a Prahova-i régió Teleajen rajonjához került, majd a Ploiești régióhoz csatolták. 1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, a község ekkor ismét Prahova megye része lett, és ekkor helyezték közigazgatási irányítása alá a további három falut is. Nucet falut ekkor helyezték át Gornet községhez. (11415) 1999 JG81 A (11415) 1999 JG81 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. május 14-én. Rász Lánúf Rász Lánúf (arabul ��� ����� Raʾs Lānūf, néha Ra’s al-Unūf) város Líbiában, Szurt tartományban, egyike a líbiai olajkitermelés legfontosabb központjainak. Fekvése A Szidra-öböl partján, Tripolitól 666 km-re keletre, Bengázitól 359 km-re nyugatra, Szurttól 216 km-re keletre található. Története Rász Lánúf Tripolitánia régió keleti részén található, de mind történelmileg, mind kulturálisan szorosabb kapcsolatok fűzik a Kireneika régió településeihez. A város 20. századi történetének egyetlen fontos eseménye a II. világháború észak-afrikai hadjáratához kötődik, ugyanis 1941. április 1-jén éjjel a település határában szövetséges bombázók megtámadták az itt állomásozó német - olasz gépkocsizó zászlóaljakat és több páncélozott szállítójárművet is megsemmisítettek. A település 1984-ig nem rendelkezett nagy jelentőséggel Líbián belül, ekkor azonban egy városfejlesztési program keretében megkezdődött az itteni olajkutak modern követelményeknek megfelelő kiépítése és nagyobb számú lakosság betelepítése. A tervező mérnökök munkájának eredményeként egy teljesen lineáris alaprajzú város jött létre, mely formáját tekintve követi a tengerpart vonalát, így könnyebbé téve, hogy a város minden része érintkezzen a tengerrel. Rász Lánúf az olajkitermelésben betöltött fontos szerepe miatt a 2011-es líbiai polgárháború során is harcok színhelye volt. A februárban Bengáziban kitört rendszerellenes zavargások gyorsan átterjedtek a városra és a felkelők március 4. és 5 között fennhatóságuk alá vonták a várost. Kadhafi seregei azonban a várostól 37 km-re nyugatra levő Bin Dzsávádnál vereséget mértek a lázadó seregre és ellentámadásba lendülve március 12-re visszafoglalták Rász Lánúfot is. A frontvonal végül megállapodott a várostól mintegy 80 km-re keletre, Brega és Adzsdábija közt, innen csak augusztus folyamán mozdult el, a felkelők javára. A lázadó csapatok végül a NATO légierő hathatós támogatásával augusztus 23-án foglalták el végérvényesen a települést, majd folytatták előrenyomulásukat Bin Dzsávád és Szurt fele. Nemesradnót Nemesradnót (szlovákul Radnovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában. Fekvése Rimaszombattól 16 km-re délkeletre, a Balog patak jobb partján fekszik. Története A község területe a 13. században a gömöri királyi váruradalomhoz tartozott. 1423-ban Radnótfalu néven említik először. 1427-ben "Rathoultfalwa", "Radnothfalua", 1430-ban "Radnolthfalwa" néven szerepel az okiratokban. A 15. században a Pölhös és Bebek családok tulajdonában állt. 1427-ben 20 portával adózott. Luxemburgi Zsigmond a falut 1430-ban a Perényi családnak adományozta. A török támadások idején a község a Balog alsó folyása vidékének a központja volt. Nevének előtagja arra emlékeztet, hogy a török elleni harcokban tanúsított vitézségéért a falu egész lakossága nemesi címet kapott a királytól. 1828-ban 113 házában 922 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint: "RADNOR. Magyar falu Gömör Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rimaszécsnek szomszédságában, mellynek filiája; földgye jó gabonát terem, piatzozása közel, fuharozással is keresettye, és a’ Miskoltzi szőlőkben; fája, és legelője nints elég, második osztálybéli." Fényes Elek szerint: "Radnóth, magyar falu, Gömör vmegyében, Rima-Szécshez északra 1 órányira, a Balogh vize mellett, 18 kath., 904 ref. lak., kik többnyire nemesek. Ref. anyaszentegyház. – Első osztálybeli határ. F. u. többen. Ut. p. Rima-Szombat." Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Radnót, balogvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 162 házzal és 594, tisztán ev. ref. vallású lakossal. E község 1423-ban Radnotfalua néven pelsőczi Nagy János tárnokmesternek a birtoka. 1427-ben már a Pethes család birtokában találjuk. 1430-ban Zsigmond király a Perényieknek adományozza. Később azután a török háboruk idejében a község lakosai nemesi előjogokat nyertek. Itt született és itt lakik Pósa Lajos, az ismert nevű költő. A község szép református temploma 1875-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs." A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1945 között megint Magyarország része. Népessége 1910-ben 577-en, túlnyomórészt magyarok lakták. 2001-ben 643 lakosából 546 magyar, 81 cigány és 11 szlovák. 2011-ben 825 lakosából 718 magyar, 52 cigány és 20 szlovák. Nevezetességei Református temploma 1875 -ben épült neoromán-neogótikus stílusban. Alacska református gyülekezete 2001 -ben millenniumi zászlót adományozott a helyi gyülekezetnek, melynek átvétele alkalmából Erdélyi Géza református püspök tartott ünnepi istentiszteletet. Klasszicista kúriája a 19. század első felében épült, a század végén megújították. A községtől nyugatra, a Radnóti-patak mellett ásványvíz-forrás található. Híres emberek Itt született 1850 . április 9-én Pósa Lajos költő, hírlapíró. A faluban mellszobra áll. Innen származik Radnóti Miklós költő apja, Glatter Jakab, a költő pedig feltehetően innen vette vezetéknevét. (A faluban emléktáblája van és 2006 . május 21-én itt leplezték le Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát – Győrfi Lajos szobrászművész és Varga Imre bronzöntő mester alkotását.) Salat A Salat folyó Franciaország területén, a Garonne jobb oldali mellékfolyója. Földrajzi adatok A Pireneusokban ered 1016 méterrel a tengerszint felett, és Langonnál, Bordeauxtól 40 km-re délkeletre torkollik a Garonne-ba. Hossza 84,5 km, az átlagos vízhozama 42,6 m³ másodpercenként. Vízgyűjtő területe 1576 km². Mellékfolyói Alet Garbet Arac Lez Baup Arbas Megyék és városok a folyó mentén Ariège : Saint-Girons Haute-Garonne : Salies-du-Salat , Boussens . Globočec Ludbreški Globočec Ludbreški falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Ludbreghez tartozik. Fekvése Ludbregtől 3 km-re délkeletre a Varasdi-síkság szélén fekszik. Története 1464-ben még "Globoki" néven szerepel a ludbregi uradalom falvai között. A kaj-horvátban a globoki mély-et jelent. 1468-ban az uradalommal együtt a Thuróczy család birtoka lett, majd 1695-től a Batthyányaké, akik egészen a 20. századig voltak a földesurai. 1857-ben 210, 1910-ben 371 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben 136 háza és 501 lakosa volt. Nevezetességei Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt kápolnája. Böszörményi Zoltán Böszörményi Zoltán (Arad, 1951. december 18. –) József Attila-díjas költő, író, szerkesztő. Életútja Aradon kezdte és fejezte be iskolai tanulmányait, a 3. számú líceumban (korábbi Katolikus Főgimnázium, ma Csiki Gergely Főgimnázium) érettségizett, de néhány évig Kolozsváron járt a koreográfiai líceumba. Építőtelepen dolgozott, rövid ideig pedagógus volt Kolozsvárott. 1975-től 1983-ig az aradi Vörös Lobogó napilap korrektora. Első két verseskötetének megjelenése után a román államvédelmi hatóság (Securitate) célkeresztjébe került. A fenyegetések és zaklatások elől Jugoszlávián át Ausztriába szökött, onnan emigrált Kanadába. Torontóban, a York egyetemen filozófiából diplomázott, majd évekig üzletemberként járta a világot. Pályája Első zsengéi még kisiskolás korában jelentek meg a Napsugár című gyermeklapban. Kolozsvári iskolaévei idején és költői pályája kezdetén Lászlóffy Aladár, Kányádi Sándor, Bálint Tibor és Fodor Sándor volt a mentora. Versei, riportjai, cikkei a romániai magyar sajtóban, az Ifjúmunkás, Előre, Korunk, Utunk, Művelődés hasábjain jelentek meg. Torontóban szerkesztette a helyi rádió heti egyórás magyar adását. Két évig a CBC (Canadian Broadcasting Corporation) torontói tudósítója volt. Első verseskötete, az Örvényszárnyon 1979-ben jelent meg, a második, a Címjavaslatok 1981-ben, szintén Bukarestben. Az Aradon megjelenő, öt romániai megye magyar lakosságához szóló Nyugati Jelen napilap tulajdonosa, évekig főszerkesztője; az anyaországi, kisebbségi és nyugati magyarságot összekötő Irodalmi Jelen nyomtatott és elektronikus folyóirat, valamint könyvkiadó alapítója (2001) és főszerkesztője. Az ezredfordulótól sorra jelennek meg újabb verskötetei, és prózaíróként – regények és novellák szerzőjeként – is bemutatkozik. Műveit számos (többek között angol, francia, német, orosz, lengyel és román) nyelvre fordították le. Irodalmi munkássága elismeréseként a magyar állam 2012-ben József Attila-díjjal tüntette ki. Kritikák Aranyvillamos – második szakasz „A kompozíció zenei finomsága, a motívumok, a kisszerkezetek, a hanghatás hivalkodás nélküli kidolgozottsága jellemzi a kötet verseit. E versek állapotjelzések, melyek a kötetlen forma, a gondolatiság, a meditatív megközelítések felé mozdítják el Böszörményit.” – Lipcsei Márta Aranyvillamos – harmadik szakasz „Az Aranyvillamos és a szonettkoszorú váratlan erejű és váratlan fogalmazású költemények gyűjteménye. Ereje a szenvedély szelíd képeiben rejlik, amelyek összefoglalják és szerelemre hívják az imádott nőt.” – Faludy György „Böszörményi Zoltán többdimenziós, topológiai költészetéből megvilágosodhatunk arról – mintegy a Möbius-szalag lírai alkalmazásaként – hogy a dolgok színéről észrevétlenül amazok fonákjára csúszhatunk át, s mindezt anélkül, hogy fölemeltük volna a papírról a ceruzát.” – Bréda Ferenc „A kötet mottója Faludy Györgytől való, és a régiek bölcsességéről szól. Nem irreleváns a jelzés. Böszörményi Zoltán új könyvében szabályosabbak, klasszikusabbak a versformák, s témáit tekintve is Faludy nyomdokain jár: távoli tájak, utazások és távoli kultúrák, halott mesterek idéződnek meg a szövegekben.” – Balázs Imre József A semmi bőre „A posztmodernség mindössze kísérletező bázisként szolgál. A művek valódi célja és értéke a hagyományokat modern formában átmentő formai megoldások szintézisbe hozása." – Bátorligeti Mária Majoranna a tér tenyerén „[M]inden idők legfájdalmasabb, legmagányosabb Böszörményi-verseskönyve, […] verses életművének csúcsa. (…) Böszörményi versei [a legelső kötetekben] leginkább egy-egy frappáns ötletre épültek, meghökkentettek, amolyan filozófiai cseppek voltak, vagy groteszkségükkel hatottak, vagy egyszerűen csak keserű iróniájukkal. De mindenképp: magabiztosak voltak. Majorana változást hozott: behozta a vívódást és az érzelmeket ebbe a költészetbe. Nem mintha eladdig Böszörményi költészete nem lett volna érzelmes – de az igazi mélyrétegek a Majorana-versekben feslenek föl.” – Orbán János Dénes „Böszörményi Zoltán kötetében egyensúlyban vannak a kötött és kötetlen formák. Előbbiek a költői fegyelem magas fokáról árulkodnak, és a Nyugat előtti nemzedék líráját idézik meg.” – Kemény Zoltán Az éj puha teste „Böszörményi Zoltán könyve kezelhető olyan négy regényként, amelyeken belül változatos betétek ágaznak szét, s amelyek mindegyike önálló műként (kisregényként, hosszú elbeszélésként) is megáll.” – Széles Klára „Jól temperált formabontásról beszélhetünk, mivel ez a technika nem a nyelvi közlemény alapszintjein jelenik meg, nem a szóhasználat, nem a szintaxis szintjén nyilvánul meg, hanem sokkal magasabb szinten: az ábrázolás módozataiban és a cselekményszövés rendszerében.” – Mandics György „Itt egy helyen megtalálni valamennyi emberi szerepkör képviselőjét: gyilkost, áldozatot, szeretőt, csalfát és megcsaltat, hitványt és önfeláldozót. Egyetlenegy közös van bennük: mindannyian súlyos terheket cipelnek a vállukon, és valamennyien vívódó emberek. Mintha az író célul tűzte volna ki, hogy az élet valamennyi területét megénekli. Kapcsolatokat leltároz, közben pedig a legváratlanabb pillanatokban tör filozófiai magasságokba.” – Nagy Zsófia „A nyelv átmetaforizáltsága olyan mondatépítkezéssel párosul, amelyek a végeláthatatlan Krasznahorkai-sorok után felüdülést jelentenek egészséges kimértségükkel, a gyakran mérőműszer pontossággal szövegbe illesztett szómondatokkal.” – Boldog Zoltán Vanda örök „Akarva-akaratlan az olvasó is bekerül a játékba, mert fejtörést okoznak számára a kísérleti eszköznek, posztmodern gőgnek tűnő filozófiai gondolatmenetek, amelyeket a szerző belesző a kibontakozó dráma történésébe.” – Sohár Pál „Hatalmi univerzum ez, az agón, a Verseny, a versengés, a harc, a játszmák, a különböző szintű, mindennapos és hosszabb távú csaták és stratégia-játékok birodalma, a hipertrofizálódott, túlburjánzódó-tobzodó mega-Egók légtere és földje, a Rossz Országa, a Gonosz nem véletlenül »gnosztikus« Birodalma.” – Bréda Ferenc Regál „Az ilyenfajta lágerek létezéséről tudtunk […], de ennek a regénynek a megjelenéséig az irodalom nem foglalkozott ezzel a témával. Böszörményi nagy tehetséggel vette észre, és töltötte ki ezt az űrt: narrációja a lehető legpuritánabb nyelven íródott dokumentum, néha távirati stílusban megfogalmazva, noha az önelemzés sem hiányzik a regényből.” – Mieczyslaw Orski „Az emigrációs kaland […] nemcsak társadalmi, hanem ontológiai jelentést is kap. A létbe vetettség modern metaforája lesz. A lét eszerint: már nem vendégség, mint még Kosztolányinál, hanem ideiglenes menekülttábor.” – Payer Imre „A regény irodalomtörténeti ideje bizonyos fokú dichotómiát mutat, ugyanis a személyesen átélt írói élmények a 80-as évek elejére nyúlnak vissza, a nyelvezet 21. századi, a művilág utalásrendszere viszont időtleníti a mű cselekményét.” – Bátorligeti Mária Halálos bűn „Lüktető küzdelem az egész könyv. Szavak, érzelmek, gondolatok, emberek vívnak egymással és önmagukkal.” – Juhász Krisztina „Böszörményi „párpercesekként” aposztrofálja írásait, egyrészt kalapot emelve Örkény előtt, másrészt elolvasásuk valóban nem tart tovább. A lecsengése, a kiváltott érzelmek értelmezése ellenben jóval több időt vesz igénybe.” – Takács Máté „S a párpercesnek csak úgy lehet előkészített lezárása vagy meghökkentő csattanója, ha az élet sodró képei felől a mozdulatlanság, a zajok és a harmóniák felől pedig az elhallgatás felé tart. Létösszegző pillanatok nélkül nem is volna érdemes megírni e lírai kisprózákat.” – Német István Péter „Nem könnyű eldönteni, miből ered, minek tulajdonítható Böszörményi Zoltán novelláinak sajátos hangvétele, eredetisége, egyénítő ereje, az olvasóra gyakorolt hatása. Talán a lírai hangvétel, a tömörítő erő, a váratlanság, a fordulatosság együttesen hoznak létre valami egyszerűt és mégis különlegeset, valóságosat és mégis költőit, a megoldást, a végkifejletet gyakran nyitva hagyót és egyben sejtetőt, érzékeltetőt, de az olvasót mindenképpen magával ragadót.” – Brauch Magda „[O]lyan tömör filozófiai eszmefuttatás mindössze két nyomtatott oldalon (Látni), hogy Hegel is gratulálna hozzá.” – Révay András Füst „A novellák klasszikusak, mind felépítésükben, mind nyelvezetükben. (…) A Füst minden novellájának középpontjában egy nőalak áll. Az ő boldogságukon, szenvedésükön, gyarlóságukon, ravaszságukon, helytállásukon, önmegvalósításukon keresztül mutatja be Böszörményi az egzotikus, fülledt, elhagyatott, világvégi brazil völgyet.” – Szőcs Henriette Könyvei Örvényszárnyon, versek, Litera Könyvkiadó Bukarest, 1979 Címjavaslatok, versek, Litera Könyvkiadó Bukarest, 1981 Aranyvillamos, versek, Jelenkor , Pécs, 1999 Aranyvillamos, második szakasz, versek, Jelenkor, 2001 Aranyvillamos, harmadik szakasz, versek, Kalligram , Pozsony, 2004 A szerelem illata, versek, Kalligram , 2005 Vanda örök, Míg gondolom, hogy létezem, regény, Ulpius-Ház , 2005 O suma de sonete, versuri, versek, Editura Brumar, 2006 Far from nothing, (Vanda örök), regény, Exile Edition, Toronto, 2006 La peau de rien, poésie, versek L'Harmattan, Párizs, 2007 Vanda örök, oroszul, Impeto kiadó, Moszkva, 2008 Az éj puha teste, regény, Ulpius-Ház , Budapest, 2008, 2009 A semmi bőre, versek, Kalligram, Pozsony, 2008, 2009 Halálos bűn, novellák, Ulpius-Ház, Budapest, 2010 Az éj puha teste románul - Trupul molatic al nopții, regény, Brumar, Temesvár, 2010 Majorana helyzetjelentése a tökéletes boldogságról, versek, Ulpius-Ház, Budapest, 2010 REGÁL, regény, Ulpius-Ház, Budapest, 2011 FÜST– Lénárd-novellák, Ulpius-Ház, Budapest, 2012 REGÁL, oroszul, Vodolej kiadó, Moszkva, 2012 REGÁL, románul, Brumar, Temesvár, 2013 Katedrális az örök télnek, versek, Kalligram Könyvkiadó, 2013 REGÁL, lengyelül, IBIS Könyvkiadó, Varsó, 2013 THE CLUB AT EDDY'S BAR, Phaeton Publishing LTD., Dublin, 2014 Majorana a tér tenyerén, versek, Kalligram, 2014 Lábatlan idő, versek, Kalligram, 2015 Az irgalom ellipszise, versek, Kalligram – Irodalmi Jelen Könyvek, 2016 FÜST, románul, - FUM - Brumar, Temesvár, 2017 Kényszerleszállás Shannonban, Kalligram – Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2017 Díjak 2002 – Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének évi költészeti díja 2008 – Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezetének évi próza díja 2009 – Gundel művészeti díj ( Az éj puha teste című regényéért) 2012 – "A Kultúra Pártfogója" díj (2012. január 22. - Magyarország Nemzeti Erőforrás Minisztérium Minisztere ) 2012 – József Attila-díj 2016 – A Magyar Érdemrend középkeresztje 2018 – Magyarország Babérkoszorúja díj Rerum novarum A Rerum novarum (magyarul: „Az új dolgok/Új ügyeink”) XIII. Leó pápa egyik enciklikájának latin címe, amelyet 1891. május 15-én adott ki. Ez az első szociális pápai körlevél, fő témája a munkáskérdés. Az enciklika előzményei Az első és a második ipari forradalom következtében kialakult modern nagyüzemi gyáripar egy új társadalmi osztályt alakított ki: az ipari proletariátust, azaz a munkásosztályt. Mivel a munkások számbeli növekedését nem kísérte az anyagi és szellemi színvonaluk emelkedése, sőt kizsákmányolásuk és a vele járó társadalmi igazságtalanságok fokozódtak, egyre mélyebb szakadék alakult ki köztük és a tőkés munkaadók között. A szociális kérdés a kor legégetőbb kérdésévé vált. A társadalmi igazságosság biztosításáért küzdő keresztényszocialista mozgalom a 19. század második felében bontakozott ki. A mozgalom – Karl Marx, valamint olyan katolikus gondolkodók, mint pl. Félicité de Lamennais ideáival szemben, akik a társadalmi szerkezetet akarták megváltoztatni – a kapitalizmus talaján maradva kereste a munkáskérdésnek a megoldását. A mozgalom elindításában jelentős szerepet játszó Wilhelm Emmanuel Ketteler mainzi püspök az újkori gazdasági helyzetet részben karitatív tevékenységgel, részben szociális törvényhozás segítségével akarta megoldani. Eszménye egy olyan ideális társadalom volt, amelyben az erkölcs talaján álló keresztény szervezetek együttműködései által a gazdasági életben nem engedik érvényesülni a profitéhség és a haszonhajhászás törvényeit. Ketteler munkássága és más kezdeményezések következtében Európa legtöbb iparilag fejlett országában kísérletek történtek a szociális kérdés keresztény elképzelés szerinti megoldására. Ausztriában Karl Vogelsgang báró vezetésével foglalkoztak a katolikus társadalomtudósok a munkáskérdéssel. Javaslatuk többek között a nagyipari üzemek szövetkezetekké való alakítása, ahol munkaadók és munkavállalók együttesen irányítják a gazdasági tevékenységet. Franciaországban René de la Tour du Pin és Albert de Mun tett nagyon sokat a munkásság érdekében. De Mun 1873-ban létrehozta az "Oeuvre des Cercles catholiques d'ouvriers" (A munkások katolikus körének műve) nevezetű szervezetet, és kiépítette Franciaországban a katolikus munkáskörök hálózatát, amelynek 1884-ben már 50 ezer tagja volt. De Mun alapgondolata az volt, hogy a szakmák szerinti szervezkedés (szakszervezetek), az igazságos bér biztosítása (minimálbér), valamint a munkásság érdekét védő szociális törvényhozás és a betartásáról gondoskodó állami beavatkozás a kulcsa a szociális állapotok megoldásának. Elérte, hogy a francia törvényhozás engedélyezze a szakszervezetek létesítését, és ő nyújtotta be elsőként a munkásság életbiztosításáról szóló törvényjavaslatot. Németországban Löwenstein herceg foglalkozott a munkáskérdés katolikus megoldásával, Rómában pedig külön társadalomtudományi kör alakult. A francia, német és olasz katolikus tudósok és politikusok nézeteik összehangolása, és a közös problémamegoldás kidolgozása végett 1884-ben a svájci Fribourg városában megalakították a "Fribourgi Uniót", vagy más néven a Nemzetközi Katolikus Egyesületet, amelynek élére a város püspöke, Gaspard Mermillod állt. Az Unió 1888-ban egy emlékiratot terjesztett XIII. Leó elé, amelyben kérték a pápa útmutatását, mert véleményük szerint a társadalmi problémákat csak katolikus szellemben lehet kielégítően megoldani. XIII. Leó ígéretet tett nekik, hogy a következő enciklikájának befejezése után megkezdi a szociális kérdéssel foglalkozó dokumentum kidolgozását. Az enciklika elkészítéséhez a pápa igénybe vette a kor több kiváló társadalomtudósának közreműködését is, legfőképpen a Civilità Cattolica jezsuita szerkesztője, Matteo Libertatore és Tommaso Zigliara dominikánus bíboros járult hozzá a körlevél megírásához. Az enciklika tanítása Szerkezete A körlevél egy bevezetésből és két főrészből áll, amit a magyar fordítás 46 paragrafusra oszt. I. Bevezetés A munkásság tarthatatlan helyzete (1-2) II. A szocialisták megoldási javaslata 1. A MAGÁNTULAJDON MEGSZÜNTETÉSE (3) 2. A SZOCIALISTA JAVASLAT ELVETÉSE (4) Ellenkezik a magántulajdon természetadta jogával (5-11) Szétzilálja a társadalmat (12) III. A keresztény megoldás 1. AZ EGYHÁZ TANÍTÓ ÉS CSELEKVŐ RÉSZVÉTELE (13) Az ember álljon a középpontban (14) Az osztályharc nem szükségszerű (15) Az osztályharc megszüntetésének módja (16-21) Az Egyház tevékeny közreműködése (22-24) 2. AZ ÁLLAMRA HÁRULÓ FELADATOK A közjó szolgálata (25-26) A munkáskérdés kiemelt kezelése (27) Az állam kiegyenlítő szerepe (28-29) A társadalom alapértékeinek védelme (30-35) 3. A MUNKAADÓK ÉS MUNKAVÁLLALÓK FELADATAI (36) A szerveződés természetjogi gyökerei (37-38) Vallásos egyesületek, keresztény munkásszervezetek (39-40) A munkásszervezetek haszna és szerepe a hit megőrzésében (41-42) A közösen megvalósítandó társadalmi feladatok (43) A katolikus munkásegyesületek társadalmi haszna (44) IV. Befejezés (45-46) Tartalma A Rerum novarum óvatosan megfogalmazott megnyilatkozás. A pápa nem fejti ki benne részletesen a társadalomelméletet, sok kérdést nyitva hagy, viszont néhány fontos esetben egyértelmű iránymutatást ad. A körlevélben újskolasztikus érvelési stílust használ; "a dolgok immár adott, megváltoztathatatlan rendjéből" kiindulva kívánja megítélni "az új dolgokat". A bevezetés az aktuális szociális kérdés lényegét tisztázza, ami a kizsákmányolás megszüntetése és a munkásság jogainak biztosítása. Ezután az első részben a magántulajdon jogosságát megvédve elutasítja a szocializmus javaslatát, amely szerint "az államnak köztulajdonba kellene vennie és a közjó szolgálatába kellene állítania a magánvagyont" (12). Klasszikus-természetjogi gondolatmenettel a magánvagyont az emberi lét természetében alapozza meg, és itt hangsúlyozza a család önállóságát az állammal szemben. "A család" - írja - "vagyis a házközösség, amely, bármilyen kicsi is, mégis valódi közösség, korábbi minden polgári társadalomnál, amelynek tehát szükségképpen vannak bizonyos, az államtól teljesen független jogai és kötelezettségei". Elveti az osztályharcot is, és az osztályok kiengesztelődésére szólít fel: Ezután a körlevél azokra a dolgokra tér rá, amelyektől a szociális kérdés megoldását várja: az egyházra, az államra és magára a munkásságra. Az egyház feladata (16-24) elsősorban a világnézeti-erkölcsi és vallásos érzület megerősítése és terjesztése, amely egy olyan társadalmi légkör létrejöttét segíti elő, ahol a tőke és a munka harmóniában áll egymással. Ezt úgy éri el, hogy az igazságosságot és szeretetet hirdető tanításával fogékonnyá teszi az embereket a társadalmi problémák iránt. A munkások méltósága megtiltja, hogy "rabszolgáknak tekintsék őket" (17). A munkást megillető bér visszafogása pedig "felkiált a Seregek Urának fülébe" (uo.). A körlevél védelmébe veszi a magánvagyont, ami a szabadság elengedhetetlen feltétele, de Aquinói Szent Tamás szellemében hangsúlyozza, hogy ebből társadalmi kötelezettségek is fakadnak, de ezek nem az igazságosság elvéből eredő kötelezettségek - "kivéve a végső szükség esetét" -, hanem karitatív indíttatásúak (19). Csak a kereszténység erkölcsi felfogásával áthatott légkörben engesztelődhet ki szegény és gazdag, mert így "testvéri szeretet fogja összekapcsolni őket" (21). Ezenkívül az egyház azon kötelességének is eleget tesz, amellyel "a szegények jólétéről olyan intézmények felállítása és támogatása révén is gondoskodik, amelyeket alkalmasnak ítél sorsuk enyhítésére" (24). Kötelességei az államnak is vannak (25-35). Itt a pápa azokat a liberális elveket ítéli el, amelyek szerint elégségesek a piac öngyógyító erői, és ellenzik az állam szociálpolitikai kérdésekkel való foglalkozását, vagy amelyek elutasítják, hogy az állam beleavatkozzon a társadalmi folyamatokba. Az állam legfontosabb kötelessége, hogy a "közösség és az egyének jólétét szolgálja" (26), amelynek a megvalósításában "a munkások tevékenysége különösen hatékony és szükséges". A körlevél végül a munkásságot önsegélyezésre szólítja fel (36-44), amelyet a munkásegyesülések szervezésében lát megvalósíthatónak. A pápa kiemeli, hogy az állammal szembeni munkás önszerveződések joga annak természetjogi státuszában gyökerezik: Ezzel a körlevél védelmébe veszi az egyesülési szabadságot és társadalompolitikai üggyé emeli. A munkásegyesülések számára két célt jelöl meg: egyrészt "hogy az egyének a szövetkezésből testi, lelki, családi javaik lehető legnagyobb növekedését nyerjék" (42), másrészt pedig "a munkáltatók jogait és kötelességeit megfelelő összhangba kell hozni a munkások jogaival és kötelességeivel" (43). Az enciklika alapjában véve a szociálrealista reformirányzatot támogatja, amely irányzat a modern gazdasági és politikai rendszer alapján álló társadalmi reform mellett foglalt állást, azaz az államnak a szociálpolitikában való szerepvállalását támogatta. Ugyanis a pápa szerint a kapitalizmust az állami gazdaság- és szociálpolitikának, továbbá a tőke és munka olyan kiegyensúlyozó szerepének kell szabályoznia, amely a munkaadók és a szervezett munkásság között tárgyalásos megegyezések útján jön létre. Ezzel a Rerum novarumban lefektetett szociálkatolicizmus a szociális piacgazdaság létrehozását tűzte ki célul. Mindazonáltal a körlevél nem ítéli el az akkoriban Karl Friherr von Vogelsang által képviselt ún. szociálromantikus-konzervatív irányzatot sem, amely a kapitalizmus és a szocializmus közötti harmadik utat a hivatásrendi társadalom eszméjében kereste. Mivel az Egyház szociális tanítása nem zárt tanrendszer (még kevésbé ideológia, mint pl. a liberalizmus és a szocializmus), hanem egy állandóan fejlődő, a korok, a társadalmi-gazdasági-politikai helyzetek változásaival korszerűsített tanítás, az elkövetkező, egymást követő szociális dokumentumok (VI. Pál pápa Octogesima adveniens enciklikája (1971), levele Roy bíboroshoz, II. János Pál pápa Centesimus annus enciklikája (1991), de a többi szociális enciklika is) fokozatosan továbbfejlesztették az egyház tanítását, és az evangéliumok fényében adtak irányelveket a társadalmi igazságosság problémáinak megoldásához. Jelentősége A Rerum novarum hivatkozik ugyan a Bibliára is, de főleg a természetjog és Aquinói Szent Tamás tanítása alapján érvel a magántulajdon joga mellett, az osztályharc ellen, a közjót szolgáló államhatalom szerepét illetően, majd megjelöli a munkaadók és a munkavállalók feladatait, végül a keresztény munkásszervezetek hasznáról és a hit megőrzésében betöltött szerepéről szól. 1971-ben az Octogesima adveniens így összegez: „Ama korszak után, amikor a Rerum novarum kezdetű körlevél szenvedélyesen és kérlelhetetlenül tárta fel a munkások méltatlan társadalmi helyzetének botrányát az akkor születő profitorientált társadalomban, a történelmi fejlődés a társadalmi igazságosság további problémáit és szempontjait is elültette a köztudatban, ahogyan ezt már a Quadragesimo anno és a Mater et Magistra kezdetű körlevelek megállapították.” (5. p.) Az enciklika hatása A Rerum novarum a gyors iparosodás korszakában a munkások tragikus helyzetére hívta fel a figyelmet. Miközben terjedtek a marxizmus és a szociáldemokrácia, valamint a liberalizmus eszméi, illetve fokozódott a munkásság kizsákmányolása, a katolikus egyház egyes képviselői és mozgalmai (Ketteler mainzi püspök, Manning angol bíboros, Gibbons baltimore-i bíboros, a belga és svájci katolikus szociális mozgalom, szakszervezetek) új lendületet vettek a körlevél után. Magyarországon a Rómából hazatérő Prohászka Ottokár fordította le a Rerum novarumot és terjesztette XIII. Leó pápa szociális eszméit, bírálva a történelmi materializmust és a marxista ateizmust, a szociáldemokrácia keresztény-ellenességét, miként a magyar egyházi és világi feudalizmust. Charles Michel Charles Michel (Namur, 1975. december 21. – ) belga politikus, 2014. október 11. óta az ország miniszterelnöke. Pályafutása Michel az Amszterdami Egyetemen (Universiteit van Amsterdam) szerzett jogi diplomát 1998-ban. 1999-ben lett országgyűlési képviselő a Mouvement Réformateur (Reformmozgalom) párt színeiben. 2006 decemberében Wavre polgármesterévé választották. 2007 decembere és 2011 februárja között együttműködési és fejlesztési miniszter volt. 2011. február 4-én a Mouvement Réformateur elnökévé választották. A 2014. május 25-i szövetségi parlamenti választások utáni négy hónapos koalíciós tárgyalásokat követően október 11-én kormányt alakított és letette a hivatali esküt. Besenyszög Besenyszög város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Szolnoki járásban. Fekvése Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szolnoktól északra fekvő település, amelytől 16,5 km-re, Jászladánytól 18 km-re, Tiszasülytől 20 km-re található. Története A község nevét a Besen nevű vízfolyásról kapta. Ez az elnevezés a besenyő nép emlékét őrzi. A terület már a neolitikum idején is lakott volt. A mai település 1771 és 1774 között alakult ki négy elpusztult középkori faluból. A község határa 1944-ben, Szolnok közelsége miatt, jelentős hadi események színtere volt. A faluban a házak egy része még őrzi a régi népi építészet tornác nélküli, fűrészes oromzatú jellegét. 2011. május 25-én felavatták a település rovásos helynévtábláját. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Nevezetességei A késő barokk stílusú római katolikus templom 1783–86 között épült Eszterházy Károly egri püspök megbízásából, Francz József tervei alapján. A szentély késő barokk stílusú mennyezetképe 1790 körül készült. A barokk főoltárt Steinhauser Antal szobrász alkotta, az 1787-ben keletkezett oltárképet pedig Huszár Károly egri festőművész. A főoltár tabernákuluma és a padok 18. századi barokk munkák, a szószék viszont a 19. század első felében készült klasszicista stílusban. Híres emberek Itt született 1899 . november 16-án Chiovini Ferenc festőművész. Szilibinin A szilimarin egy flavononglikán, amely a szilidianin és szilikrisztin nevű izomerekből áll. Kísérletes vizsgálatok igazolják, hogy a szilimarin terápiás hatékonysága három hepatoprotektív hatáson alapul: védi a membránt szabadgyökfogó tulajdonságú segíti a regenerációt. A szilimarin három hatása együttesen vezet ahhoz, hogy a máj a hepatotoxikus anyagokat könnyebben méregteleníti (eliminálja), ami a fibrózist akadályozhatja meg. Hatása A szilimarin reagál a májsejt-receptorokkal és blokkolja, vagyis lassítja ezzel a májra mérgező anyagok felvételét. Egyes, a májban lebomló anyagok, de az alkoholfogyasztás, vagy környezeti mérgek is reaktív, oxigénion tartalmú anyagokat indukálnak (szabad gyökök), melyek a membránlipidek többszörösen telítetlen zsírsavait és a membránban lévő fehérjéket,mint receptorokat, láncreakcióban oxidatív roncsolják. Mivel a szilimarinnak igen magas a hepatocytákhoz való affinitása, kémiai szerkezetének köszönhetően képes ezen szabad gyökök megfogására. Így a membrán és a sejt integritása megmarad. A károsodott sejtekben a szilimarin fokozza a fehérjeszintézist és normalizálja a foszfolipid metabolizmust. Ennek eredményeképpen stabilizálja a sejtmembránt és csökkenti vagy megelőzi az oldott sejtalkotók (pl.: transzaminázok) kijutását a sejtből, valamint megakadályozza bizonyos májkárosító anyagok (pl.: gyilkos galóca mérgei) bejutását a sejtbe. A szilimarin protein-szintézist növelő hatása sejtmagban megtalálható RNS-polimeráz-I-aktivitás stimulálásán alapul, amely aztán a riboszómális RNS megnövekedett termelődéséhez vezet. A következmény: strukturális és funkcionális proteinek (enzimek) termelődésének növekedése. Mindezek együttesen a máj védelmi és regenerációs képességének emelkedését eredményezik. Crantenoy Crantenoy település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 146 fő (2015). Crantenoy Haroué, Laneuveville-devant-Bayon, Leménil-Mitry, Ormes-et-Ville, Saint-Remimont és Vaudeville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Epinecrophylla pyrrhonota Az Epinecrophylla pyrrhonota a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Philip Lutley Sclater és Osbert Salvin írta le 1873-ban, a Myrmotherula nembe Myrmotherula pyrrhonota néven. Berorolása vitatott, egyes szervezetek szerint jelenleg is csak alfaj Epinecrophylla haematonota pyrrhonota néven. Előfordulása Dél-Amerika északi részén, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Robert Kidiaba Robert Kidiaba Muteba (Kipushi, 1976. február 1. –) visszavonult kongói labdarúgókapus, jelenleg volt klubja, a TP Mazembe kapusedzői posztját tölti be. Karrier Klub 2002-ben csatlakozott a TP Mazembe együtteséhez, és kimagasló teljesítményével hozzájárult csapata sikereihez, így a hazai, valamint a nemzetközi porondon is komoly eredményeket ért el. Tagja volt a 2010-es klubvilágbajnokságon ezüstérmet szerzett gárdának. Válogatott A kongói DK válogatott tagjaként részt vett a 2004-es és a 2013-as afrikai nemzetek kupáján. Sikerei, díjai Hazai Kongói DK bajnok (8): 2006, 2007, 2009, 2011, 2012, 2013, 2014, 2016 Kongói DK szuperkupagyőztes (3): 2013, 2014, 2016 Nemzetközi CAF-bajnokok ligája győztes (3): 2009, 2010, 2015 CAF-szuperkupa győztes (2): 2010, 2011 Klubvilágbajnoki ezüstérmes (1): 2010 196 Philomela A 196 Philomela a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Christian Heinrich Friedrich Peters fedezte fel 1879. május 14-én. Boxi A Boxi magyar televíziós 3D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet az M2 tűzött műsorára. A forgatókönyvet Klingl Béla írta, az animációs sorozatot Koós Árpád, Klingl Béla és Gauder Áron rendezte. Ismertető A történet egy kutyus, valamint kér barátja Kartomi és Kartonka kalandjait meséli el. Szerepelők Kutyus – A főhős, akinek kalandjai láthatóak a történetben. Kartomi – A kutyus egyik barátja. Kartonka – A kutyus másik barátja. Babeau-Bouldoux Babeau-Bouldoux település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 295 fő (2015). Babeau-Bouldoux Assignan, Ferrières-Poussarou, Pardailhan és Saint-Chinian községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dzsibuti (település) Dzsibuti (arabul: ������, szomáli nyelven: Jabuuti), az azonos nevű ország fővárosa, egyben legnépesebb városa. Itt található Dzsibuti gazdasági, közigazgatási, kereskedelmi és közlekedési központja is. Földrajz A város egy félszigeten fekszik, ami elválasztja egymástól az Ádeni-öblöt és a Tadjoura-öblöt. Éghajlat Dzsibuti sivatagi éghajlattal rendelkezik, egész évben nagy meleg és szárazság a jellemző. A csapadék csupán 131 mm évente, a nyári hónapokban a hőmérséklet rendszeresen 40 °C feletti. Történelem A várost 1888-ban alapították, majd 1891-ben Francia Szomáliföld fővárosa lett. Dzsibuti függetlenné válása után a város maradt az ország fővárosa. Lakosság Lakosainak száma 500 000-re tehető (2007-ben). Etnikai csoportok: szomáli 60%, afar 35%, egyéb 5% (köztük: francia, arab, etiópiai és olasz). Gazdaság Gazdaságának alapja stratégiai földrajzi helyzetéből adódik: Afrika északkeleti csúcsán helyezkedik el, és szabad kereskedelmi zónában van. A lakosság 2/3-a a fővárosban él, 1/3-a nomád állattartó. A gyér esőzés korlátozza a növénytermesztést gyümölcsökre és zöldségekre, az élelem nagy részét importálják. A város a rajta áthaladó tranzitforgalomból él, ami a tengeri kikötőn és a repülőtéren keresztül zajlik. A kikötő utántöltő állomásként is üzemel. Kevés nyersanyaggal rendelkezik, ipara nem jelentős. Az ország ezért nagy mértékben függ a külföldi segítségtől, ami a financiális gondok egyensúlyban tartásához szükséges. A munkanélküli ráta 50%, ami igen nagy problémát jelent. Az infláció nem jelentős (mivel a Dzsibuti frankot az USD-hez kötik), azonban az így mesterségesen magasan tartott helyi pénz Dzsibuti fizetési mérlegére negatív hatással van. Az egy főre eső fogyasztás az utóbbi 7 évben 35%-kal visszaesett a recesszió, a polgárháború és a lakosság létszámának növekedése miatt (ebben a bevándorlók és menekültek létszáma is szerepet játszik). A gazdasági nehézségek következtében a kormány hátrányban van a hosszútávú hitelek visszafizetésében, és a külföldi segítséggel járó megszorításokkal küzd. Közlekedés Itt végződik az Addisz-Abeba - Dzsibuti vasútvonal, mely egyben az ország egyetlen vasútvonala és a város személypályaudvara az afrikai kontinens legkeletibb vasúti állomása. Itt található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere is, a Dzsibuti-Ambouli nemzetközi repülőtér. A várostól északnyugatra van a nemzetközi kikötő, amit a helyiek halászatra vesznek igénybe. Dissé-sous-Ballon Dissé-sous-Ballon település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 140 fő (2015). Dissé-sous-Ballon Marolles-les-Braults, Dangeul, Mézières-sur-Ponthouin és Saint-Aignan községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Sipos Géza Sipos Géza (Rimaszombat, 1905. november 8. – Székelyudvarhely, 1993. április 16.) református lelkész és egyházi író. Életútja Először Déván tanult, 1915 és 1919 között, eredményei általában jelesek. 1923-ban Székelyudvarhelyen érettségizett szintén jeles eredménnyel. Két évig kőművesként dolgozott, majd két évig Bukarestben építész iskolán volt. 1928-ban kezdte meg tanulmányait a Református Theológiai Fakultáson Kolozsvárott. Leckekönyve alapján megállapítható, hogy pl. héber nyelvet Kecskeméthy Istvántól, filozófiai és teológiai ismereteket Tavaszy Sándortól, a magyar ref. egyház történetét Nagy Gézától, egyházi éneket Nagy Gerőtől, görög nyelvet Maksay Albertől, közegészségtant Török Imrétől tanult. Tanárai több tárgyat oktattak. Tanulmányait 1932-ben fejezte be Kolozsvárott. Minősítési lapja megmaradt, ennek alapján lelkészképesítő vizsgát 1933-ban, vallástanári vizsgát 1942-ben szerzett. Szaktárgya: vallástan. Nős, felesége Csató Irén (szül.: 1911. VII. 14. – Székelyudvarhely 1992 I. 4.), házasságkötés 1934. IX. 23. Betegség miatt egy ideig nem folytatta tanulmányait (mint fakitermelési felügyelő dolgozott), s csak 1927-ben, Nagy Sándor bukaresti református lelkész ösztönzésére iratkozott be a kolozsvári Református Teológiára, ahol 1932-ben szerzett lelkészi képesítést. Már főiskolai hallgatóként ifjúsági konferenciákat szervezett, előadásokat tartott: a vallásoktatás, a spiritizmus és a szektakérdés foglalkoztatta. 1932–37 között segédlelkész, majd az Ifjú Erdély c. folyóirat szerkesztője, lelkész és vallástanár Tordán. 1938-tól újra Kolozsváron dolgozott mint az Ifjú Erdély c. lap iratterjesztésének és kiadóhivatalának vezetője. 1941-től Székelyudvarhelyen a Református Kollégiumban vallásoktató lelkész, egészen 1948-ig, a tanügyi reformig. 1945-ben a Székelyudvarhelyi Ref. Leánygimnáziumban igazgató, rektor professzor. 1948 után könyvelő nyugdíjazásáig (1965). 1990. I. 14-én a Szabadság című napilapban Élő történelem címen vezércikk jelent meg, Kik védték Tőkés László igazságát, melyben az 1989. XI. 21-én kelt állásfoglalást aláírta id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Sipos Géza nyug. tisztviselő, presbiter is. Hobbyja a bélyeggyűjtés volt. Gyermekei: 1. Géza 1935. XI. 6.-1975. VI. 10. 2. Katalin 1938. II. 7.-2016 II. 26. 3. György 1942. VIII. 31. 4. Árpád Feldolgozta a kézdimárkosfalvi Sipos család történetét. Testvére dr. Sipos II. Béla (1904. VIII. 18 - 1980. IX. 17.) Szülei Sipos I. Béla, mérnök (Kézdimárkosfalva, 1875. IX. 16.- Székelyudvarhely, 1967. XII. 3.) mérnök, és Fodor Malvin. (Dobsina, 1884. IX. 16. – Kolozsvár, 1962. XI. 20.) Kötetei A spiritizmusról az ige fényében ( Torda , 1937; bőv. kiad. Szilágysomlyó , 1940); Tűz és só. Egyházi beszédek ( Kolozsvár , 1939); Az utolsó ítélet ( Torda , 1937); Halál, hol a te fullánkod? (Torda, 1938); Feltámadás és spiritizmus (Kolozsvár, 1938); Biblia-melléklet (Kolozsvár, é. n.); Utaid, Uram, mutasd meg ( Pápa , 1944). Pěčín Pěčín település Csehországban, Rychnov nad Kněžnou-i járásban. Pěčín Slatina nad Zdobnicí, Rokytnice v Orlických horách, Kameničná, Kunvald, Liberk és Javornice településekkel határos. Lakosainak száma 517 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Intel MCS-296 Az Intel MCS-296 egy 16 bites mikrovezérlő-család, a hasonló Intel MCS-96 család továbbfejlesztett verziója, azzal teljesen kompatibilis. A család 80296-os kódszám alatt is ismert. Az MCS-296 integrált DSP jellemzőkkel is rendelkezik és matematikai teljesítménye jelentősen javult elődjéhez képest. Megcélzott felhasználási területe alapvetően a digitális jelfeldolgozás beágyazott digitális jelprocesszorokban, és visszacsatolásos vezérlőrendszerekben való alkalmazás. A család első tagja az 1996-ban megjelent 80296SA jelű mikrovezérlő volt. A mikrovezérlő beépített DSP képességekkel rendelkezik, tehát nem egy külön jelprocesszor végzi a jelfeldolgozási feladatokat, hanem a fő processzort bővítették ki a jelfeldolgozó feladatokat ellátó egységekkel. A processzorban 40 bites akkumulátor, 32 bites barrel shifter (tetszőleges eltolást egy lépésben végrehajtó léptetőregiszter), megnövelt matematikai teljesítmény irányában továbbfejlesztett utasításkészlet segíti a feldolgozást. A processzor utasításkészletében van szorzó-akkumuláló (multiply and accumulate, MAC) utasítás, amelynek végrehajtási ideje 80 nanoszekundum, tehát a MAC utasításokat a processzor 12,5 MIPS sebességgel hajthatja végre. A processzor általános teljesítménye szintén ugyanennyi. Az MCS-296 család fő jellemzői: 50 MHz-es órajel, MCS-96 kompatibilitás, futószalagos architektúra, 16 MiB címezhető memória, 2 KiB kód/adat RAM, 40 bites akkumulátor, gyors hardveres szorzóegység és akkumulátor, és 512 bájtos regiszter RAM. A vezérlő binárisan kompatibilis a 8xC196NU/NP mikrovezérlőkkel. A 80296SA 100 érintkezős QFP tokozásban is elérhető volt, amelynek lábkiosztása szintén kompatibilis az Intel 8xC196NU/NP sorozattal. A vezérlő 16 bites multiplexelt adatsínnel rendelkezik. Címsíne belsőleg 24 bites (16 MiB), azonban csak 20 címvonalat vezettek ki az érintkezőkre, így a 80296SA csak 1 MiB memóriát címezhet. Van demultiplexelt üzemmódja is. Les Essards (Charente-Maritime) Les Essards település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 710 fő (2015). Les Essards Nieul-lès-Saintes, Plassay, Saint-Georges-des-Coteaux, Saint-Porchaire, Saint-Sulpice-d’Arnoult és Soulignonne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hiúz csillagkép A Hiúz (latin: Lynx) egy csillagkép. Története, mitológia A terület Johannes Heveliustól kapta mai nevét 1687-ben: ezen a csillagban szegény, a Nagy Medvétől, az Ikrektől és a Szekerestől körülhatárolt területen olyan nehéz bármit is észrevenni, hogy egy hiúz éles szeme szükséges. Hevelius híres volt éles szeméről. Ő volt az utolsó nagy csillagász, aki szabad szemmel vizsgálódott. A konstellációnak nem voltak zárt határai. Így amikor a Nemzetközi Csillagászati Unió 1930-ban konferenciát hívott össze, néhány csillag a meghúzott határ másik oldalára került. A 10 Uma a Lynx-be, a 41 Lyn pedig az Ursa Maiorba került. Csillagok α Lyncis: 3,14 m , K7 osztály , a Földtől 220 fényévre lévő vörös óriás . 5 Lyncis: 680 fényévre távolságra lévő, 5,2 magnitúdós , narancssárga színű óriás, a nyolcadrendű kísérője kis nyílású-, a tizedrendű kísérője viszont már csak nagy nyílású távcsővel látható. 12 Lyncis: kis távcsövön nézve egy 4,9 és egy 7,3 m -s komponensből álló kettőscsillag , de nagyobb, legalább 75 milliméteres távcsővel már látható, hogy a fényesebb csillag egy ötöd- és egy hatodrendű csillagból álló szoros kettős. 19 lyncis: Kisebb távcsővel, körülbelül 470 fényévre egy hatod- és egy hetedrendű kettős látható, ettől távolabb egy 7,6 m -s csillag is észlelhető. 31 Lyncis vagy κ Lyncis: az arab neve Alsciaukat (tüske, tövis, csipkebokor) , a csillagkép többi csillaga nincs megnevezve. 38 Lyncis: szoros kettőscsillag, a felbontásához legalább 75 mm-es távcső szükséges. Mélyég-objektumok NGC 2683 - galaxis NGC 2419 gömbhalmaz Forrás Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest , 1978 , ISBN 963-280-711-1 Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991 , ISBN 963-282-479-2 Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004 , ISBN 963-549-070-4 Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006 , ISBN 963 9491 675 Veratridin A veratridin egy szteroid-származék alkaloid amely neurotoxikus hatású, mivel aktiválja a nátrium ioncsatornákat és növeli az intracelluláris (sejten belüli) Ca2+ koncentrációt. Az aktivált Na+ csatornákhoz köt és folytonos aktivációt okoz. Epiphyllum lepidocarpum Az Epiphyllum lepidocarpum egy közép-amerikai epifita kaktusz, melyet gyűjteményekben alig lehet megtalálni. Elterjedése és élőhelye Costa Rica: Vara Blanca, Cartago tartomány, 1600–3000 m tszf. magasságban hegyi esőerdőkben. Jellemzői Idősen lecsüngő habitusú növény, a hajtások töve háromszögletes vagy hengeres, elfásodik, felső részük lapított, 30 mm szélesek, mélyen bevágottak, vastagok. Az areolák rövid szőröket hordoznak, valamint apró töviseket, pikkellyel fedettek. Virágai 200 mm hosszúak, fehérek, a pericarpium sok pikkelyt és töviseket hordoz. A bibe és a porzók fehérek. Termése 90 mm hosszú, 40 mm átmérőjű, hosszú pikkelyek fedik, violaszínű, a pulpa fehér vagy vörös. Kultúrában a nemzetség többi fajával szemben hűvösebb tenyészhelyet igényel. Vjacseszlav Dmitrijevics Zudov Vjacseszlav Dmitrijevics Zudov (orosz: Вячесла́в Дми́триевич Зу́дов) (Bor, 1942. január 8.) szovjet űrhajós. Életpálya 1960-ban végezte el a középiskolát, majd jelentkezett a hadsereg Balaszovszki repülő-főiskolájára. Szállító-repülőgép vezetőként végzett, 1963-tól repülőtiszt. 1965. október 23-tól részesült űrhajóskiképzésben. 2 napot és 6 percet töltött a világűrben. 1979-ben elvégezte a Gagarin Repülő Akadémiát. 1987. május 14-én köszönt el az űrhajósok családjától. Kereskedelmi tudósként vámügyekben dolgozott. Űrrepülések 1974-ben Szojuz–15 űrhajó mentő személyzetének parancsnoka. Az űrhajó szállította a második legénységet a Szaljut–3 űrállomásra. 1976-ban Szojuz–21 űrhajó tartalék személyzetének parancsnoka. Az űrhajó az első űrhajósokat szállította a Szaljut–5 űrállomásra. 1976-ban Szojuz–23 űrhajó parancsnoka. Az űrhajó sikertelenül dokkolt a Szaljut–5 űrállomással. Az űrhajó rövid működési képessége miatt azonnal visszatértek a Földre. 1981-ben Szojuz T–4 űrhajó tartalék személyzetének parancsnoka. Az űrhajó a 14. repülés volt a Szaljut–6 űrállomásra. Bélyegen is megörökítették az űrrepülését. Kitüntetések Megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést és a Lenin-rendet. Les Esseintes Les Esseintes egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Lakosait Esseintais-nek hívják. Adminisztráció Polgármesterek: 1977 – 1983 Yvan Lacaze 1983 – 1995 André Darcos 1995 – 2008 Yannick Descos 2008 – 2014 Xavier Capdeville 2014 – 2020 Marie-Françoise Mauriac Látnivalók Két XVIII. századi történelmi ház (Esamal és Bonsol) Mezőgazdasági múzeum Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás INSEE Prefektúrák Gare de Chambly Gare de Chambly vasútállomás Franciaországban, Chambly településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Épinay-Villetaneuse–Le Tréport-Mers-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Bornel - Belle-Église Gare de Persan - Beaumont Juventusz-barlang A Juventusz-barlang egy barlang, amely Esztergomban, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található. Leírása A Pilis oldalában található Csévi-szirteken nyílik. A Hipp-hopp-Gazsi-barlang bejáratától körülbelül hét méterrel magasabban, az Ajándék-barlang bejáratától körülbelül 100 méterrel alacsonyabban nyílik. Az erdős hegyoldalban, egy sziklafal tövében van a bejárata. A bejáratának a szélessége 3,6 méter és a magassága 1,6 méter. Felső triász, dachsteini mészkőben keletkezett karsztvízszint alatti oldódással. Inaktívvá válása után a kifagyásos aprózódás alakította át a járatait. Elágazó térformájú. A morfológiai elemei közül meg kell említeni a gömbfülkét és a gömbüstöt. Járataiban megfigyelhető függőcseppkő, állócseppkő, farkasfogas cseppkőzászló, cseppkőléc, cseppkőlefolyás, visszaoldott cseppkő, kondenz borsókő és hegyitej. Az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület 2002-ben szerkesztett térképe alapján 20 méter hosszú, másfél méter mély és három méter magas. Barlangjáró alapfelszereléssel járható, de a látogatásához engedély szükséges. Eredetileg a Juventus-barlang nevet adták neki (Lorberer 1973), de előfordul az irodalmában a Juventus barlang (Bertalan 1976) név is. Kutatástörténete A X. ker. Természetbarát Sportkör Fényes Elek Barlangkutató Szakosztályának a tagjai fedezték fel 1973-ban és régészeti vizsgálatokat folytattak benne ekkor Gábori Miklós felügyelete mellett. Régészetileg érdekes lelet nem került elő. 1974-ben kicsit bontották, hogy megtalálják a folytatását és meteorológiai mérések, valamint felmérés történt az üregben. Az 1974-ben megjelent „Pilis útikalauz” szerint 15 méter hosszú. Az 1976-ban befejezett, „Magyarország barlangleltára” című kéziratába Bertalan Károly azt írta, hogy vegyes, meleg és hévizes eredetű barlang gömbfülkékkel és cseppkőképződményekkel. A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály tagjai 1976-ban mérték a hőmérsékletét és Lendvay Ákos csontmaradványokat gyűjtött a kitöltéséből. A szakosztály barlangkutatói próbáltak újabb szakaszt feltárni benne 1979-ben, de eredménytelenül. Ebben az évben újra hőmérséklet méréseket végeztek. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye jelölve. 1997-ben Sásdi László alaprajzi barlangtérkép-vázlatot rajzolt róla. A Sásdi László által 1997-ben kitöltött barlangkataszteri törzslapon 20 méter hosszú és freatikus keletkezésű barlangként van regisztrálva. 2002-ben az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület két tagja, Kovács Ádám és Kovács Richárd mérték fel a barlangot, majd a felmérés alapján Kovács Richárd szerkesztette és rajzolta meg az alaprajzi barlangtérképét keresztmetszetekkel. Butchered at Birth A Butchered at Birth az amerikai Cannibal Corpse második nagylemeze. Zeneileg jelentős előrelépés tapasztalható, Chris Barnes is mélyebb hangszínen szólalt meg. A borító és a szövegek miatt most is volt felháborodás, például Kanadában csak 18 éven felülieknek engedélyezték a lemez megvásárlását. Számlista A dalok szövegét Chris Barnes írta. "Meat Hook Sodomy" – 5:47 "Gutted" – 3:15 "Living Dissection" – 3:59 "Under the Rotted Flesh" – 5:04 "Covered with Sores" – 3:15 "Vomit the Soul" – 4:29 (közreműködik Glen Benton a Deicide -ból) "Butchered at Birth" – 2:44 "Rancid Amputation" – 3:16 "Innards Decay" – 4:38 2002-es újrakiadás bónusza "Covered with Sores" (koncertfelvétel) – 3:59 Gloger-szabály A Gloger-szabály a zoológiában használt szabály, amely szerint az állandó testhőmérsékletű állatok színe összefügg a környezeti páratartalommal. Az összefüggés úgy érvényesül, hogy a sarkok felé haladva az állatok színe egyre világosabb és fordítva, a trópusok felé haladva egyre sötétebbek. A szabály megfogalmazása Constantin Wilhelm Lambert Gloger nevéhez fűződik, aki 1883-ban közölte az éghajlat és a madarak tollazatának színe között feltárt összefüggést (Erwin Stresemann szerint az összefüggést jó 20 évvel Gloger előtt, 1811-ben Peter Simon Pallas már közölte a Zoographia Rosso-Asiatica c. kiadványban. Gloger mindenesetre megállapította, hogy a magasabb páratartalmú élőhelyen található madárfajok tollazata sötétebb színű, mint a szárazabb élőhelyeken élő rokon fajoké. A madarak esetében a Gloger-szabály egyik lehetséges magyarázata, hogy a sötétebb színű tollak jobban ellenállnak a tollakon élősködő baktériumoknak, mint pl. a Bacillus licheniformis. A párásabb környezetben több baktérium telepedhet meg a tollakon és elősegíti azok szaporodását, de a sötét tollak jobban ellenállnak ennek. A tollak színét a sötét hajszínért is felelős eumelanin magasabb szintje okozza. A szárazabb vidékeken viszont több, a narancssárga színért felelős feomelanin pigment halmozódik fel a tollakban. Az emlősök között is megfigyelhető ez a jelenség: az Egyenlítő mentén, a trópusokon élő egyedek sötétebb színűek, mint a sarkvidékhez közelebb lakó rokon fajok. Ebben az esetben feltehetően az ultraibolya sugárzás elleni védekezés magyarázza ezt: a sötétebb színű bőr eredményesebb ott, ahol nagyobb mennyiségű sugárzásnak vannak kitéve. A sarkokhoz közel viszont a világosabb bőrszín biztosítja, hogy az egyed elegendő UV sugárzáshoz jut a szükséges vitaminok előállítása érdekében. A Gloger-szabály érvényesülése, az előzőekhez hasonlóan, kimutatható az emberi faj esetében is. Az Egyenlítőhöz közel élő népek bőrszíne sötétebb, mint a magasabb szélességi fokon, a sarkokhoz közelebb lakó népeké. Azonban akadnak kivételek is: a tibetiek és az eszkimók száraz, hideg környéken, utóbbiak esetében az Északi-sarkhoz közel élnek, de a vártnál sokkal sötétebb a bőrszínük. Ennek egyik magyarázata, hogy őseik nem onnan származnak, ahol most ezek a népek élnek, illetve élőhelyük sajátosságai miatt igen nagy mennyiségű UV sugárzásnak vannak kitéve (főleg a tibetiek), valamint étkezésük során az eszkimók igen sok természetes D vitamint fogyasztanak és nincs szükségük annyira az UV sugárzásra. Ásványtő Ásványtő vagy Ronka, középkori település Komárom vármegyében, mely a mai Komáromfüss és Kolozsnéma kataszterének határán feküdhetett. Története Ásvány neve mesterséges eredetű folyamra utal. Egykor a Koppán nemzetség birtoka volt. Ásványtő 1226-ban Uros pannonhalmi apát új szerzeményei között szerepel. 1234-től 1270-ig a pannonhalmi apátságnak 15 beltelke (1250-ben) és 5 dunai malma volt itt. 1268-ban a komáromi vár tartozékai között is szerepel. 1266–1400 között a pannonhalmi apátságé, mely birtokában (Assuantheu) Nagy Lajos király is 1378-ban megerősítette. Ekkor Csicsóval és Mezőlakkal határos. 1400-ban is említik (Aswanteu) az apátság birtokában Gönyűi János leánya Apollónia és Némai Jakab özvegye és fiai közt folyt perben. 1448-ban Debrenthei Tamás a pannonhalmi apátság kormányzójának panasza szerint Vízkereszt ünnepe körül Ország Mihály familiárisai az apátság két Fyuz, Aswanthew és Erech possessióin hatalmaskodtak. Oláh Miklós 1561-1562-es kánoni vizitációi szerint a török elpusztította. 1460-ban az ásványtői vám a komáromi váré volt. 1538-ban Mihály pannonhalmi főapát zálogba adja Komáromi Mihály diáknak 100 arany forintért. 1546-ban Nyilkai Mihály diák, pannonhalmi provisor (jószágkormányzó) és várnagy, a győri káptalan előtt kijelenti, miszerint a gróf Nyáry pannonhalmi conservator által neki adományozott Ásványtőt, minden pénzkövetelés nélkül visszaadja, amint a főapátság régi jogaiba visszahelyeztetik. 1553-ban Csanády János főapát a győri káptalan előtt Nyilkai Mihályt beperli, mivel ígéretét nem váltotta be. Ulászló főapát megengedi Nyilkai Mihálynak, hogy holta napjáig bírja az ásványtői curiát. 1654-ben Ásványtő filiája volt a füssi református anyaegyháznak, s mint ilyen hozzájárult a díjlevél szerint megállapított fizetésekkel az anyaegyház prédikátorának javadalmához. Az 1670-es évek táján, hihetőleg árvízkatasztrófa következtében pusztult el, s lakosai fölszívódtak az anyaegyház, Füss lakosai közé, mint a pannonhalmi főapátságnak prédialistái és jobbágyai. Temploma eredetileg Szent Imre tiszteletére volt szentelve. Állítólag ebből a templomból feliratos kövek kerültek elő, de dokumentálásukra soha nem került sor. Állítólag a lengyel csapatok pusztították el Bécs felmentését követően. Később Ronka (praedium Ronka) alakban jelenik meg a forrásokban és térképeken. 1754-ben és 1790-ben puszta. Legkésőbb az Ásványtői-csárda névalak őrizhette meg az egykori település nevét. Fessler és Gyulai szerint Kolozsnéma 1806-ig a máshol említett Ásványtő helyén feküdt és annak nevét viselte. Mikor azután az 1806-iki árvíz Ásványtőt romba döntötte, telepedtek át lakosai a mostani falu helyére. Lost (6. évad) A Lost hatodik évadát 2009 szeptemberében kezdték forgatni; az első adás 2010. február 2-án került adásba a tengerentúlon, az ABC amerikai és a CTV kanadai csatornákon. Részek A hatodik évad 2010. február 2-án kezdődött, amit 17 részesre terveztek. Az évad duplaepizóddal indít, és valószínűleg dupla epizóddal is zárul, a tervezett tizenhét rész helyett eggyel több lesz. Sabrina Salvador Sabrina Salvador (Anzoátegui, Venezuela, 1980. szeptember 6. –) venezuelai színésznő, modell és műsorvezető. Élete Sabrina Salvador 1980. szeptember 6-án született Anzoáteguiban. 2011-ben főszerepet játszott A sors hullámain című telenovellában Manuel Sosa mellett. 2013-ban megkapta Dinorah szerepét a Las Bandidasban. Műsorvezetőként és modellként is dolgozik. Filmográfia Műsorvezetőként Estilo Sony Pukhanszan-emlékmű A Pukhanszan-emlékmű (hangul: �����������, Pukhanszan Silla Csinhung vang szunszubi) egy Silla-korból származó kőtábla, mely Csinhung király határlátogatásának emlékére készült a 6. század közepén. Eredetileg a Szöul északi határán elterülő Pukhan-hegyen („Északi nagy hegy”) találták meg, először a Kjongbok palotába vitték megőrzésre, aztán végleges helyére, a Koreai Nemzeti Múzeumba került. Története A 154 centiméter magas és 69 centiméter széles kőtáblát annak emlékére állították, hogy Csinhung király (540-575), miután a Han folyó területe az uralma alá került, ellátogatott ide. A tábla egy része hiányzik. Tizenkét sornyi szöveg szerepel rajta, minden sorban 32 kínai írásjellel. A táblát 1816-ban találták meg és egy neves kalligráfus mester, Kim Dzsonghi (���) fejtette meg a szöveget. Předklášteří Předklášteří település Csehországban, a Brno-vidéki járásban. Předklášteří Nelepeč-Žernůvka, Březina, Štěpánovice, Dolní Loučky, Tišnov, Vohančice és Lomnička településekkel határos. Lakosainak száma 1440 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: MTV Classic (UK & Írország) Az MTV Classic (UK & íroszág) A Viacom International Media Networks Europe zenei csatornája. A csatorna az Egyesült Királyságban és Írországban 1999 július 1-én VH1 Classic néven kezdte meg sugárzását. A csatorna a elsősorban zenei videókat és koncertfelvételeket sugároz, valamint az 1940-es évektől kezdődően híres előadók előadásait, mint pl. Bing Crosby 1942-es White Christmas című dalát is. A csatorna 2010 március 1-én újra műsorra tűzte a The Buggles Video Killed The Radio Star című dalát, mellyel 1981-ben elindult az eredeti MTV zenecsatorna. A Viacom több más zenei csatornát is indított szerte a világban. 2010 május 1-én elindult a VH1 Australia, melyet MTV Classic néven emlegettek. Az MTV Networks Europe a csatorna olasz változatát indította el a térségben, mely a korábban sugárzott MTV Gold helyére került. Az MTV Classic 2012 március 6-án kezdte meg széles körben sugárzását. Elérhetőség A csatorna elérhető az Egyesült Királyság Sky és TalkTalk Plus TV hálózatán, valamint Írországban a Sky és Virgin Medie Ireland-nál. Az MTV Classic korábban elérhető volt a Virgin Media hálózatán, de 2010 augusztus 28-án eltávolították a platformról, hogy helyet biztosítson a Comedy Central HD adásának. Ideiglenes átnevezések A Viacom alkalmanként átnevezi az MTV Classic-ot. MTV XMas: 2013 november 23-tól 2013 december 27-ig a csatornát MTV XMas-nak nevezték el, és csak karácsonyi témájú zenéket sugárzott. Ezt 2014 november 14 és december 26 között szintén megismételték, és ezt minden évben tartják. MTV Summer : 2014 augusztus 1 és 2014 szeptember 1-ig a csatorna átmenetileg vette fel ezt a nevet, és csak nyári témájú zenéket játszik. Ezt 2015 június 29 és augusztus 3-ig szintén megismételték az MTV Pride helyett. MTV Love : 2015 január 29 és 2015 február 16-ig a csatorna csak szerelmes dalokat játszott. MTV Pride : 2015 június 27 és június 29 között MTV Pride néven sugárzott, hogy egybeessen a Pride Weekend-del. Ebben az időben olyan sztárok zenéjét játszották, mint Kylie Minogue , Madonna , Lady Gaga , Britney Spears , Cyndi Lauper , Donna Summer , Cher és Pink, valamint meleg előadók, zenekarok dalait. Ezt 2015 június 29-től felváltotta az MTV Summer, és ez 2016 végéig megismétlődott, valamint 2017 július 10-én szintén ezen a néven sugárzott a csatorna. MTV 90s : 2016 május végétől június végéig az MTV korabeli 90-es évek legnagyobb slágereit játszotta a csatorna, majd a 90-es évek Nickelodeon csatorna bemutatóját sugározta a csatorna, úgy mint Kenan & Kel, és Clarissa Explains. Korda Vince Korda Vincent (eredeti neve: Kellner Vince) (Túrkeve, 1897. június 22. – London, 1979. január 4.) magyar díszlettervező, festő. Korda Sándor és Korda Zoltán testvére. Felesége Gertrude Musgrove színésznő volt. Élete A Korda-testvértrió legfiatalabb tagja ipariskolába járt, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Festői ambíciókat dédelgetett. A kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla növendékeként komoly tehetséget árult el, s ennek alapján szép jövőt jósoltak neki. Bécsben, Olaszországban (Firenzében), Nagybányán és Párizsban élt. Egyik leghíresebb vászna a nagy magyar költőt, József Attilát megörökítő portré. Később a családi hagyományt követve ő is elkötelezte magát a film mellett. Bátyja, az akkor már óriási tekintélynek számító Korda Sándor meghívására költözött Angliába díszlettervezőnek. "Bemelegítésként" Alfred Jung asszisztense volt, azután önállósította magát. 1939-ben - miután többször bizonyította megjelenítő fantáziájának erejét és vizuális ötleteinek eredetiségét, virtuóz technikai tudásáról és közismert igényességéről nem is beszélve - a művészeti igazgató posztját bízták rá a London Filmnél. 1946-1959 között a British Lion Films alkalmazásában tevékenykedett. Több műfajt és stílust reprezentál mozgalmas látványvilága. Régmúlt korok hangulatát éppoly hitelességgel tudta megteremteni a vásznon, mint a modern egzotikumot, a kalandok atmoszféráját, a társasági drámák és a vígjátékok levegőjét. Számos díszlete megelevenedett festmény. Filmjei Marius (1931) VIII. Henrik magánélete (1933) Nagy Katalin, a cárnő (1934) A vörös Pimpernel (1934) Eladó kísértet (1935) Mi lesz holnap? (1936) A férfiak nem istenek (1936) Rembrandt (1936) Elefántfiú (1937) Riadó Indiában (1938) Négy toll (1938) A bagdadi tolvaj (1940) Lady Hamilton (1941) Lenni vagy nem lenni (1942) A dzsungel könyve (1942) Eszményi férj (1948) Ledőlt bálvány (1938) A harmadik ember (1949) A szent és a borostyán (1952) A mélykék tenger (1955) A leghosszabb nap (1962) A sárga Rolls Royce (1965) Művei Női akttanulmányok (1921) Két akt (1923) Műteremsarok háncsfonatú székkel (1925) Kancsós csendélet (1926) Cigarettázó férfi (1930) Díjai Oscar-díj a legjobb díszlettervezőnek (1941) A bagdadi tolvaj Szaharai meteoritok A szaharai meteoritok az Afrika északi sávját elfoglaló Szahara sivatagban gyűjtött meteoritok. Az alapötletet tulajdoníthatjuk akár Antoine de Saint-Exupérynek is, aki az Éjszakai repülés című könyvében említ egy kényszerleszállás idején talált meteoritet a Szaharából. A gyűjtés megindulása A földi meteoritok gyűjtése az Antarktiszon kezdődött. Japán kutatók 1969-ben itt találtak meg az első 9 példányt. Ennek a földfedezésnek nyomán azonban fölmerült sok kutatóban, hogy nem csak a hideg, hanem a forró sivatagok is őrizhetnek ősi idők óta oda lehullott meteoritokat. Az afrikai kutatás egy német hálózat fölállításával indult meg 1986-ban. Ekkor 65 meteoritot találtak Líbiában. 1989-ben már 100-at fedeztek föl Északnyugat-Afrikában, Líbiában és Algériában. A lelőhelyek főleg a kevés homokkal borított, köves felszínek voltak. Egyik nevezetes lelőhely azóta is a Dar al Gani fennsík Líbiában. A kutatásnak a holdi és a marsi meteoritok szaharai megtalálása adott újabb lendületet 1997-ben. A mai becslések szerint eddig mintegy 3000-et gyűjtöttek Algéria és Líbia területén. Időközben azonban a kutatások kiterjedtek Marokkó vidékére is. Bár nem a Szahara része, sőt Afrikához sem tartozik már, a földrajzi kapcsolat révén megemlíthetjük az Arábiai sivatagban gyűjtött meteoritokat is. A meteoritok elnevezése A szaharai meteoritok elnevezése többféle. Az eredeti névmeghatározási rendszer a hullás, vagy fellelés közelében lévő település nevén rögzítette azt. Az Antarktisz esetében a kutatóállomás, vagy a földrajzi tájegység megnevezése és egy sorszám adta a nevet. A szaharaiak esetében a lelőhely tájegységéről (pl. Dar al Gani, Hammada al Hamra, Acfer) vagy osztatlanul a kontinens szintjén megjelölt névvel (NWA yyyy meteoritok a North West Africa kezdőbetűkről, vagy Sahara zzzz általában a Szaharából). Kereskedelmi forgalomban A szaharai meteoritok jelentősége abban áll, hogy azokat a kutatók ma már elérhető összegért meg is vásárolhatják. Természetesen ehhez az kellett, hogy a gyűjtött anyag szakmai előzetes leírása megtörténjen. Ezzel a tudományos ismeretterjesztés igen nagy lendületet vett a meteoritika területén. Kiváló ismeretterjesztő honlapok állnak ma már a keresők és az amatőrök rendelkezésére. Ásztika és násztika Az ásztika (szanszkrit: ������) a Védákhoz pontosan igazodó hat bölcseleti iskola (darsana), míg a násztika (szanszkrit: �������) a Védák tekintélyét el nem fogadó, heterodox indiai vallásokat és filozófiákat jelölő hindu kifejezés. Ásztika Ide tartozik a hat ortodox hindu filozófiai iskola: Szánkhja Jóga Mímánsza Védánta Vaisésika Njája Násztika Azok a fő ind filozófiai iskolák, amelyek elutasítják a Védákat: Buddhizmus Dzsainizmus Csárváka (lókájata) Ádzsívika Georgius Sylvanus Georgius Sylvanus, Georgius Sylvanus Pannonius, Szilágyi György, Silvanus György, Szinnyeinél Erdélyi György (17. század) teológus, orvos, klasszika-filológus. Élete Református lelkész fiaként született. Tanulmányait feltehetőleg Sárospatakon végezte. 1666-ban rövid ideig a heidelbergi egyetem hallgatója volt, majd a bázeli egyetemen teológiát tanult. Innen 1668-ban „súlyos vétség” miatt eltanácsolták, ekkor Angliába utazott. Először Cambridge-ben, majd Oxfordban tartózkodott, majd 1672–1676 között feltehetően vidéken latint és görögöt tanított, végül Londonban telepedett le, ahol Iszokratész, Plutarkhosz, Theokritosz és más görög klasszikusokat fordított latinra és adott ki. 1813-ig kilenc művének 29 kiadása jelent meg. Művei Osocratis orationes duae: 1. Ad Demonicum. 2. Ad Nicoclem. Nova methodo & apprime utili, quoad verbum & sensum Latine redditae: Phrasibus & sententiis... Londini, 1676. Theocriti Syracusii, Poëtae Celeberrimi Selecta ac Praecipua Quaedam Idyllia, Graeca et Latina... U. ott, 1683. Scholia In Duas Isocratis Orationes Ad Demonicum & Nicoclem... U. ott, 1684. (Év n. is. U. ott. XVII. század.) Plutarchi liber de educatione liberorum. U. ott, 1684. Aesopi fabulae LX. U. ott, 1684. Homeri Iliados Liber Primus. In quo singularum vocum significationes ac derivationes annotantur... U. ott, 1685. (Új címlap-kiadás. U. ott, 1687.) Klingon nyelv A klingon nyelv (klingonul: tlhIngan Hol) egy mesterséges, a Star Trek-univerzumban a klingonok által használt nyelv. Elsőként az 1979-es Star Trek: Csillagösvény című filmben mutatták be. Betűrend a b ch D e gh H I j l m n ng o p q Q r S t tlh u v w y ’ Wilson megye (Texas) Wilson megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Floresville. Lakosainak száma 45 418 fő (2013. július 1.). Wilson megye Bexar, Atascosa, Guadalupe, Gonzales és Karnes megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Óperencia Az Óperencia, illetve az Óperenciás tenger nagyon távoli, ismeretlen helyet, „a világ szélét” jelentő népmesei kifejezések. Általában az Óperencia egy mesebeli országot, az Óperenciás tenger az ismert és az ismeretlen világ határát – átvitt értelemben a valóság és a fikció határát – jelöli, legtöbbször „az Óperenciás tengeren is túl” kifejezésben fordul elő, mint mesekezdő formula. Eredetének és jelentésének magyarázatára többféle elképzelés ismert, a jelenleg rendelkezésre álló források alapján azonban kétséget kizáróan egyik se igazolható. Az az Óperencia szó használatáról ismert első feljegyzés 1773-ból datálódik,[b.] aminek egyik kézenfekvő magyarázata az lehetne, hogy a szó ennél nem sokkal régebbi, de tény, hogy a népköltészetünk iránti tudatos érdeklődés a 18. század közepe tájára tehető irodalmunkban és közgondolkodásunkban[a.] így a témával kapcsolatos feljegyzések többnyire csak később születtek. A Magyar néprajzi lexikon. – Kunszery Gyula kutatásaira hivatkozva – idézi Tárkány Béla 1846-os, karlsbadi és gasteini útjáról szóló naplóbejegyzését: „A meséshírű Oberenczián keresztül estére Mölkbe értünk.” Ez arra enged következtetni, hogy az Óperencia Felső-Ausztria tartomány német nevének (Österreich ob der Enns, vagyis az Enns folyó feletti Ausztria, ugyanis Alsó- és Felső-Ausztria határa a Duna jobb parti részen az Enns folyó volt) félrehallásával kapta nevét, az Óperenciás tenger a feltételezések szerint a salzkammerguti tavakkal azonosítható. A kifejezéseket valószínűleg az alsó-ausztriai Welsben állomásozó magyar huszárok használták először „távoli hely”, illetve „az ismert terület határa” értelemben. Amennyiben Óperencia Felső-Ausztriát jelenti, úgy a túl az Óperencián kifejezés a napóleoni háborúk korának katonái számára a Habsburg Birodalmon túli országokat, vagyis a külföldet jelentette, ahová háborúba kellett menni. A Néprajzi Lexikon további olvasmányként Györffy György egy tanulmányát, A honfoglalásról újabb történeti kutatások tükrében (Valóság, 1973, 7. sz.) címűt ajánlja. Közismert az a feltételezés, hogy a szó eredete a 10. századi kalandozások koráig vezethető vissza, amikor a magyar seregek az Ennsen túlról hozták zsákmányukat és regényes történeteiket. Ebben az időben ugyanis mintegy fél évszázadig az Enns volt a nyugati gyepűk határfolyója, a folyó politikailag és kulturálisan is határt képzett a Duna völgyében. Bár az Enns folyó neve és a német előtag hangzása jogosan feltételezi valamelyik folyóhoz köthető teóriát, de teljes mértékben az se kizárható, hogy egyik elmélet se igaz és valójában nem kötődik a kifejezés az Enns-hez, minden hasonlóság ellenére. Egy harmadik elképzelés ugyanis az Ober Bregenz meghatározásra vezette vissza. Beöthy Zsolt a Bregenzben állomásozó magyar huszársághoz kötötte a 19. század végén az Óperencia, Bergengócia és az üveghegyek kifejezéseket, Katona Lajos pedig az osztrák helyőrségekből hazaérkező katonákhoz kötötte az Óperencia kifejezést. A Magyar Nyelvőrben többször foglalkoztak a kifejezések etimológiájával. Steuer János írása 1886-ban Tibériás Tenger, Óperenciás tenger, Bergengócia címmel, Dömötör Sándor tanulmánya 1948-ban Az Óperenciás tenger és a valóság címmel, Kunszery Gyula egyik műve 1964-ben Óperencia címmel jelent meg. Makkay János szerint az Óperencia, Óperenciás tenger kifejezés az avarok révén került a magyar nyelvbe. Körmendi Ferenc szerint Bécs magyar neve avar eredetű: becs jelentése őrzőhely. Szühebátor-rend A Szühebátor-rend a Mongol Népköztársaságnak a legmagasabb kitüntetése volt, melyet a Lenin-rend mintájára alapítottak 1941. május 16-án. Az elismerésről A kitüntetés a mongóliai népi forradalom nagy alakjáról, Szühebátorról kapta nevét és Mongólia számára honvédelmi, gazdasági, kulturális területen különös érdemeket szerzők elismerését szolgálta. A rendet civilek, katonák, mongol és külföldi állampolgárok egyaránt megkaphatták. Nem csak egyéneknek adományozták, hiszen intézmények, vállalatok és katonai egységek is részesültek ilyen elismerésben. 1961-ig nem volt a kitüntetéshez szalagsáv, helyette egy zománcozott négyszög alakú kitűzőt viselhettek az elismertek. Ennek a színei sárga (2,5 mm), világoskék (3 mm), világoskék fehér díszítéssel (4 mm), világoskék (3 mm) és sárga (2,5 mm). Az 1961 óta használt szalagsáv kék (4 mm), sötétvörös (8 mm), fehér (4 mm) és kék (4 mm). Kinézete A medália egy csiszolt arany ötágú csillag, melynek szárai között kék zománcozott ezüstsugarak tűnnek elő. A csillag közepében Szühebátor ezüstszínű mellszoborképe látható. A képet levélkoszorú öleli körbe, melynek alsó részén vörös csillag és felső részén egy zászlórúdra tűzött vörös zászló «СУХБААТАР», a névadó felirata látható. A medália súlya 66.67 gramm és az átmérője 49 mm. Anyaga arany, ezüst, platina és zománc. Híres kitüntettek A legtöbb alkalommal hatszor Mongólia és a Nagy Népi Hurál elnöke Jumdzságín Cedenbal, vehette át, valamint háromszor részesült Horlógín Csojbalszan mongol miniszterelnök. Külföldiek közül elsőnek Sztálin generalisszimusz kapta meg és legtöbbször három alkalommal Zsukov marsall. További híres kitüntetettek többségében szovjet katonai vezetők, mint például Rokosszovszkij marsall, Malinovszkij marsall, Usztyinov marsall, Vorosilov marsall és két alkalommal Konyev marsall. A művészeti tudományos élet jeles képviselői közül többek között Igor Alekszandrovics Mojszejev táncművész és Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis matematikus kapta meg ezt a magas mongol elismerést. Természetesen több kiemelt állami és szocialista baráti ország pártjának vezetőjét is kitüntették, mint például Leonyid Iljics Brezsnyevet, Josip Broz Titót és Wojciech Jaruzelskit. TT13 Ez a kicsi, kétkamrás TT13 jelzésű sír a XIX. dinasztiában élt Suroj és felesége Uarnefer számára készült és a thébai nekropolisz Dirá Abu el-Naga részén található. Az erősen megrongálódott dekoráció a sír falain három különböző készenléti fázisban láthatóak, melyekről kiderül, hogy Suroj a karnaki Amon templom parázstartó-hordozóinak főnökeként szolgált. Forrás Kent R. Weeks. Luxor és a Királyok Völgye, ford. Dr. Varga Edith, Geographia Kiadó (2007). ISBN 9639547522 Theban Tombs" (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 30.) Osirisnet.net (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. december 30.) Dendrocolaptes picumnus A Dendrocolaptes picumnus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, valamint a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába és a fahágóformák (Dendrocolaptinae) alcsaládjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Martin Lichtenstein német zoológus írta le 1820-ban. Alfajai Dendrocolaptes picumnus casaresi Steullet & Deautier, 1950 Dendrocolaptes picumnus costaricensis Ridgway, 1909 Dendrocolaptes picumnus multistrigatus Eyton, 1851 Dendrocolaptes picumnus olivaceus Zimmer, 1934 Dendrocolaptes picumnus pallescens Pelzeln, 1868 Dendrocolaptes picumnus picumnus Lichtenstein, 1820 Dendrocolaptes picumnus puncticollis P. L. Sclater & Salvin, 1868 Dendrocolaptes picumnus seilerni Hartert & Goodson, 1917 Dendrocolaptes picumnus transfasciatus Todd, 1925 Dendrocolaptespicumnus validus Tschudi , 1844 Előfordulása Mexikó, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Panama, Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Paraguay, Peru, Suriname és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, lombhullató erdők, valamint ültetvények. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Átlagos testhossza 31 centiméter, testtömege 67-98 gramm. Életmódja Többnyire ízeltlábúakkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket is fogyaszt. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. július 17.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. július 17.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. július 17.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. július 17.) Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2017. július 17.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. július 17.) Kasdorf Kasdorf település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 221 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Gare de Chaponost Gare de Chaponost vasútállomás Franciaországban, Chaponost településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Paray-le-Monial-Givors-Canal-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Brignais Gare de Francheville Le Mage (Orne) Le Mage település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 237 fő (2015). Le Mage Longny-au-Perche, Bizou, La Lande-sur-Eure, Longny-les-Villages, Moutiers-au-Perche, Neuilly-sur-Eure és Rémalard-en-Perche községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Halálos küzdelem (Mortal Kombat) A Halálos küzdelem (Mortal Kombat) című regényt Jeff Rovin írta, a népszerű azonos nevű játéktermi játékautomata és számítógépes verekedős játék nyomán. Magyarra fordította Győr Mariann, kiadta a Haal kiadó Budapesten 1996-ban. Felelős kiadója Aradi Lajos volt, a tipográfiáért Szlávik András felelt, a nyomdai munkálatokat az Ari Print végezte A könyv hiányosságokat hagy maga után- főleg a második harmadától kezdve pongyola, tele van feltűnően magyartalan mondatokkal.[forrás?] Az elején ezzel szemben kellemesen archaizáló nyelvezetben olvashatjuk a Mortal Kombat misztikus teremtéstörténetét, Shang varázsló párbeszédét a démonok urával és az első harcos monológjait. A novella A Mortal Kombat videojátékban szereplő karaktereken kívül a legtöbb isten, sárkány, hős, alkimista, nyomorék és népies karakterek, amelyek ebben a novellában megjelennek, Kína gazdag mitológiájából származnak. A szerző saját bevallása szerint írásához főként a Ian Morrison féle Nagy civilizációk, Kína és a csodálatos Alkímia, Orvosság és Vallás Kínában Kr. u. 320-ban, amit James R. Ware adaptált angol nyelvre. Rövid történet A kezdet kezdetén a titokzatos Pan Ku az akaratából megteremtette önmagát, majd eltelhetett egy pillanat vagy mérhetetlenül hosszú idő, de a isten felnőtt, megöregedett és meghalt. Az isten halálával a testének részei megelevenedtek. Bal szeméből lett a Nap, jobb szeméből a Hold, a szíve újra elkezdett dobogni, húsából lett a föld, ereiből a folyók. A lelke megteremtette a hatkezű, négylábú istent: Tient, aki egyszerűen kigondolva őket megteremtette a többi istent, akik szörnyeket, majd embereket alkottak. Az emberek szentnek nyilvánították az Ifukube hegyet Kína délkeleti részében, Guangong tartományban. Tien nem volt mérges, hogy tartózkodási helyét felfedezték, mert kíváncsi lényeknek teremtették a embereket. Vallása és tisztelete századokon át nőtt. Lassan elkezdték azt hinni, hogy szívének kamrái aurákat sugároznak különböző színekben. A kék a mi világunkba vezetett. A fehér Tien birodalmára nyílt. A fekete volt a halottak lakóhelyéhez vezető út. A vörös a Másik Világ felé, a démonok birodalmába. Kung Lao Krisztus után 480-ban, egy kis falu vízhordó legénye elindul, hogy megkeresse az isteneket. Az apja annak idején gyakran merengett a dolgok okozatán és nem volt megelégelve a válaszokkal. Az idősebb Lao sokszor beszélgetett egy koldussal, akinek a fiú sosem látta az arcát. A fiatalt egy különleges vers késztette, hogy útra keljen ami egy fehér vászondarabra volt írva; a sorokat azonban rajta kívül senki nem látta az anyagon. Az utazásának negyedik napjának éjszakáján vihar tört ki , és a szakadó esőben találkozott a koldussal, aki felfedte előtte, hogy ő maga valójában Raiden, a vihar istene. Az isten magával ragadta Laót és a templomába vitte. Shang Tsung Egy Shang nevű varázsló évek hosszú kutatómunkájával szintén az istenség lényegét tanulmányozta. Valaha adószedő volt, de megölt egy másik embert, hogy felvehesse a nevét és elhagyhassa a kötelességeit és aztán csak a mágiára koncentrált. A mindig köddel borított szigeten levő templomban végül sikerült megnyitnia egy átjárót ami a Másik Világba nyílt, ahol Shao Kahn démonkirály uralkodott. Shao Kahn feladatot adott a varázslónak, hogy tartsa fenn az átjárót és szélesítse ki. Ehhez nagy harcosok lelkeit kellett feláldozni a szigeten. Ha nem sikerül, akkor, hogy a kapu ne záródjon be, a saját lelkének egy darabját kell időről időre érte adnia. Ezért Shang Tsung úgy döntött hatalmas lovagi tornát rendez a szigeten, évenként egyet. A győztes egy évig nem öregszik. Azonban ha veszít a lelke a kaput szolgálja. Ez volt a Halálos Küzdelem, a Mortal Kombat. A Mortal Kombat Raiden a saját bajnokuknak képezte ki Kung Laót, a Fény Rendjének segítségével. A Rend főpapja átadott a fiúnak egy amulettet, amit Raiden ereje formált. Ez egy sima bőrszíjon függő fehér kör volt, ami egy állandóan változó arany keretbe volt foglalva. Kung Lao sorozatban győzött a tornákon 13 éven keresztül, és Shang Tsung kénytelen volt újra és újra önmagából feláldozni egy darabot. A varázsló egyre öregebb és gyengébb lett. Majd egyik évben úgy döntött, ez alkalommal mást hagy harcolni maga helyett megalázkodva segítségért könyörgött a démonok urához, aki átküldte hozzá egy harcosát. Goro Abban az évben Rayden villámok formájában meglátogatta Kung Laót és közölte vele, hogy Tiennek egy képmása fog megjelenni és nem barátként. Lao nem akarta, hogyha netán vesztene, akkor az amulettje méltatlan kezekbe kerüljön és elrejtette. Végigküzdötte ez alkalommal is az egyre erőszakosabb meccseket, míg újra szemben állhatott az ősz hajú, fénytelen szemű mágussal. A herceg bronzbőrű, több méter magas négykarú óriás volt, aki legyőzte Laót és kitépte a szívét. Az amulett Az évenkénti megrendezés helyett a Mortal Kombatot már generációnként csak egyszer tartották meg a Másik Világbeli időszámítás szerint. 1500 év telt el, Goro legyőzhetetlen volt, sem ő sem a házigazda nem öregedett egy percet sem. A kis falut, ahol valaha Kung Lao élt, bérelt gazfickók támadják meg akik a Fény Rendjét keresik, hogy felkutassák az amulettet és elvigyék Goro herceghez. A vezetőjük a félszemű gyilkos: Kano, aki bandájával túszul ejti a néhai Laó bátyjának egyik leszármazottját, a falu megbecsült papját. A gazfickóknak kevesen próbálják az útját állni. Köztük van Sonya Blade, egy különleges ügynök, aki sikeresen beépült Kano bandájába és orvul megölt jegyesét akarja a banditán megbosszulni. A harcművész Liu Kang, valaha szintén a faluban élt. Gyermekként a templom mögött néha találkozott egy különleges koldussal, aki tréningezte. Felnőve beállt a Fehér Lótusz társasághoz, hogy jobbá tegye a világot. Tsui Park, egy fiatal művész, akinek az apját kegyetlenül megölték a családja szeme láttára. A hullát bedobták egy csatornába, amivel meggyalázták a félisten Yu vizeit. Yu ezért átadta az apa lelkének ereje egy részét, aki így visszatérhetett, hogy fia testébe lépve együtt bosszút álljanak a gyilkosokon. Tsui a Skorpió nevet vette fel és képes keresztülutazni a fekete átjárón, a Holtak birodalmán. Ellenfeleik közé tartozik Shang szövetségese, a titokzatos és kegyetlen nindzsa: Sub-Zero, valamint Kano bandája a Fekete Sárkány Társasága és a savat köpő Reptile- Goro egyik tisztje a Másik Világból. Ezen felül szembe kell nézniük Shang mágikus hadseregével is. Érdekességek A novellában nem lehetünk tanúi a modern korban lefolytatott szabályos Mortal Kombat-nek. Csak a régi párbajokat követhetjük figyelemmel, amiben még az első Kung Lao harcolt, valamint azt, amiben vesztett és meghalt. A novella végén bár az átjáró bezárul, de nincs valódi megoldás, csak elnapolják a végső összecsapást, mindenki, aki még él eltávozik. Liu Kang kihívja Shang varázslót a következő Mortal Kombat-re. A könyv ISBN száma ISBN 963-85130-8-X Csibcsák A csibcsák vagy más néven muiszkák egy amerikai indián néptörzs, mely államot képezett a mai Kolumbiában. Az inkákat megelőzően ők építették ki a legfejlettebb politikai rendszert Dél-Amerikában. Ez a Zuila folyótól délre egészen a mai Pasto városáig, illetve nyugaton az Atrato folyó forrásaitól nyugatra a mai Bogotáig terjedt. Az Amerika felfedezését követő időkben elterjedt, hogy a törzs uralkodóinak avatási szertartása során értékes tárgyakat szórt a területén található Guatavita-tóba, ami emiatt a kincsvadászok célpontja lett. Kolumbiában ma kevesebb mint 14 ezer csibcsa él. 21732 Rumery A 21732 Rumery (ideiglenes jelöléssel 1999 RW142) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. szeptember 9-én. Sacco di Roma Sacco di Roma (olaszul) kifejezéssel hagyományosan Róma feldúlását és kifosztását jelölik, amely 1527. május 6-án a város elfoglalásával kezdődött, egy teljes hónapon át tartott, és június 7-én, a VII. Kelemen pápa foglyul ejtésével hagyott alább. Amikor az I./V. Károly spanyol és német király (1530-tól császár) és I. Ferenc francia király között folyó itáliai háború harcaiban átmeneti szünet állt be, V. Károly tétlen és fizetetlen német–spanyol zsoldosai a tőle elpártolt, és a cognaci liga szövetségéhez húzó pápa székvárosa ellen fordultak. A várost rövid ostrommal bevették, majd szisztematikusan kirabolták, az ellenállókat lemészárolták, a nőket megerőszakolták. Az öldöklésben a római lakosság fele odaveszett. VII. Kelemen pápa csak politikai engedmények és magas váltságdíj ellenében szabadulhatott ki, ezután ismét V. Károly szövetségére tért, és 1530-ban római császárrá koronázta őt. Előzményei Észak-Itália birtoklásáért 1494 óta folyt az itáliai háborúk sorozata Velence, Franciaország és a Habsburg Spanyolország között. (A Habsburg uralkodó német császári erőket is felvonultatott ebben a küzdelemben). 1521–26 között is az egyik ilyen háború zajlott I./V. Károly spanyol és német király és I. Ferenc francia király között, amelynek az itáliai hegemónián túl Burgundia koronája is tétje volt. VI. Adorján pápa a császárt támogatta. 1522 áprilisában a bicoccai csatában a francia csapatok súlyos vereséget szenvedtek a császáriaktól. VI. Adorján 1523 szeptemberében elhunyt. Utódját, VII. Kelement, Giuliano de’ Medici házasságon kívül született fiát V. Károly segítségével választották pápává. VII. Kelemen azonban a nagy reneszánsz katonapápák örökébe kívánt lépni, a pápai állam világi főhatalmát egész Itáliára ki akarta terjeszteni. A nagyhatalmi konfliktusokat jó alkalomnak látta tervei realizálására. A bicoccai csata nyomán kialakult helyzetet kihasználva VII. Kelemen tárgyalásba bocsátkozott I. Ferenc francia királlyal, aki odaígérte a pápának a Milánói Hercegséget (A tartomány ekkor nem állt francia ellenőrzés alatt, az átengedést a visszafoglalás után tervezték realizálni). VII. Kelemen felmondta a szövetséget V. Károllyal. Nyilvánosan megvádolta V. Károlyt, hogy „igazolhatatlan háborút folytat egy keresztény testvére ellen”, hogy saját birodalmának területét növelje és Habsburg dominanciát kényszerítsen Itáliára. A pápai állásfoglalás megnehezítette a Habsburg diplomácia helyzetét. 1524 augusztusában V. Károly csapatai megostromolták Marseille-t, de kudarcot vallottak. Francia támadások érték őket, Paviáig vissza kellett vonulniuk. 1525 februárjában azonban a paviai csatában a császáriak döntő vereséget mértek a francia haderőre, magát I. Ferenc királyt elfogták és fogolyként Madridba vitték. Fogságában I. Ferenc aláírta a madridi békeszerződést, amelyben lemondott minden észak-itáliai igényéről. V. Károly ezután (tanácsadóinak véleményét figyelmen kívül hagyva) szabadon bocsátotta I. Ferencet, bár helyette túszként visszatartotta Ferenc két fiát. 1525. július 15-én az V. Károly parancsnoksága alatt álló német zsoldos csapatok elfoglalták az umbriai Narni városát, amelyet kiraboltak, leromboltak, majd felgyújtottak. A porig égett város soha többé nem heverte ki a pusztítást, fejlődése megtört, vezető kereskedelmi szerepét végleg elveszítette. A történtek a zsoldos hadseregek újszerű, totális hadviselési módját mutatták, amit két évvel később Róma városában is alkalmaztak. Ferenc király kiszabadulva azonnal érvénytelennek jelentette ki a madridi békeszerződést, mondván, fenyegetés hatására írta azt alá. Ezzel az indokkal VII. Kelemen pápa is feloldozta őt az esküszegés bűne alól és megtagadta a madridi béke elismerését. Ezután I. Ferenc király, VII. Kelemen pápa, valamint II. Francesco Sforza, Milánó hercege, a Velencei Köztársaság és még néhány kisebb északi-itáliai fejedelem, akik tartottak V. Károly növekvő itáliai hatalmától, 1526-ban megkötötték a franciabarát „Cognaci Szent Ligát”. 1526 őszén V. Károly nagy erejű, 12 000 főnyi német zsoldos hadserege átkelt az Alpokon és Lombardiába érkezett, köztük a paviai veteránok, a tapasztalt Georg (Jörg) von Frundsberg kapitány parancsnoksága alatt. Nagyon rossz hírük volt. Narni, Pavia és Ravenna feldúlásának híre már elterjedt egész Itáliában. Veszélyességüket növelte, hogy V. Károly öccse, Ferdinánd osztrák főherceg nem fizette ki a zsoldjukat. A császár Lombardiában rendelte el az összpontosítást. A cognaci liga hadserege Governolónál, a Mincio folyó hídjánál megpróbálta útjukat állni, de vezérük, Giovanni de’ Medici condottiere ágyúgolyótól találva elesett. A németek háborítatlanul megérkeztek Lombardiába. Charles de Bourbon herceg, Montpensier grófja, királyi főlovászmester (connétable de Bourbon), kiváló hadvezér már 1524-ben átállt I. Ferenc oldaláról a császárhoz. 1527 elején Milánóból megérkező csapatai a német lándzsások (landsknechtek) seregét erősítették. Csatlakoztak hozzájuk V. Károly (katolikus) spanyol katonái is. Itáliai szabadcsapatok is csatlakoztak, élükön zsoldoskapitányokkal és Philibert de Chalon-Arlay-val, Oránia hercegével, aki szintén I. Ferenctől pártolt át a Habsburg uralkodóhoz. Minden készen állt a cognaci liga elleni hadjáratra. A madridi békeszerződés érvénytelenítése miatt azonban V. Károly nem juthatott az általa követelt észak-itáliai hercegségek birtokába. Az innen remélt adók elmaradása súlyos hiányt idézett elő a német–spanyol zsoldos haderő finanszírozásában. VIII. Henrik angol király is átállt V. Károly oldaláról a cognaci ligához. Károly helyzetét súlyosbította a Német-római Birodalmon belül a lutheránusok és katolikusok közötti vallási ellentét éleződése (az 1521-es wormsi birodalmi gyűlés óta). Károly német lándzsásai évek óta közvetett módon a pápa hatalmi politikája ellen küzdöttek, miközben – mint a katolikus császár katonái – nem támadhattak közvetlenül a pápai állam ellen. Az Észak-Itáliában álló birodalmi hadsereg katonái bizonytalan helyzetbe jutottak. Az 1525-ös paviai csata óta rendszeres javadalmazásuk megszűnt, nem kaptak erősítést, ellátásukról maguknak kellett gondoskodniuk (ez leginkább rekvirálás és rablás útján történt). Zsoldosok zendülése A katonák ellátatlansága zsoldoslázadással fenyegetett, ezért a haditanács zsákmányszerző hadjáratot mérlegelt. Firenze vagy Róma megsarcolását tűzték ki, és délnek indultak. A német lándzsások parancsnoka, Georg von Frundsberg, katonáit megfékezni igyekezvén, agyvérzést kapott, és cselekvésképtelenné vált. Az új parancsnok, Charles, Bourbon hercege, Montpensier grófja engedett a katonák követelésének. Először Firenze alá vezette csapatait, ahol elmaradt zsoldjukat és ellátásukat akarták behajtani. A cognaci liga egy csapata azonban a város környékén állomásozott, és visszaverte az első támadást. A zsoldosok ostromolni kezdték a várost. A környéken azonban nem találtak elegendő élelmiszert, helyzetük gyorsan romlott. 1527. március 16-án újabb lázadás tört ki, a zsoldosok megtagadtak minden további parancsot. Nehéz ostromgépeiket Firenze falai alatt hagyva egyenesen Róma felé indultak, hogy bosszút álljanak VII. Kelemen pápán, akit minden bajuk okozójának kiáltottak ki. A hadsereg végigpusztította egész Romagna tartományt, és átkelni készült az Appennineken. A lakosság tömegesen menekült előlük. Róma ostroma Róma, a pápai állam fővárosa, amely a reneszánsz időkben Itália leggazdagabb városa volt, nem volt felkészülve ekkora erejű hivatásos hadsereg koncentrált, közvetlen támadására. Amikor a német–spanyol haderő átkelt az Appennineken, a pápa végveszélyben látta városát. Segélykérő leveleire nem érkezett válasz. Mivel a közeledő hadsereg alapvetően sarcolni indult, VII. Kelemen pápa megpróbálta hatalmas összeggel megvásárolni Bourbon Károlyt. A herceg visszautasította a megvesztegetést, ennek pontos indoka nem ismeretes. Más forrás szerint Károly húsz zsáknyi aranyat követelt, Kelemen csak a felét ajánlotta, így az alku kudarcba fulladt. De maga Károly sem tudta már engedelmességre szorítani fellázadt zsoldosseregét. Ugyanakkor Róma védelmére a pápa nem adott elég pénzt. Néhány ezer embert tudtak toborozni, a pápa egyik unokaöccse, az Orsini-családból való Renzo di Ceri és Orazio Baglioni condottiere parancsnoksága alatt, ezek egy része tapasztalatlan újonc, iparos, parasztfiú volt. A tehetős római polgárok egy része elmenekült a városból. 1527. május 4-én az ellenséges hadsereg, amely mintegy 24 000 katonából állt, német lándzsásokból, spanyol zsoldosokból és a pápa-ellenes fejedelemségekből toborzott olasz condottierékből állt, bevonult Róma elővárosaiba. A várost jól ismerő kapitányok biztosra mentek: nem próbálkoztak a Tevere északi-keleti partján, a síkság felé néző erős római városfalakkal. A város két leggyengébb pontjára összpontosították erőiket: a németek a Trastevere felől, a spanyolok és olaszok a Vatikánon keresztül támadtak. 1527. május 6-án hajnalban megindították a rohamot. A kis számú városi őrség, milícia és a pápai gárda hősiesen, de esélytelenül szállt szembe a harcedzett hivatásos túlerővel. A városfalakat ostromlétrákon mászták meg. A támadók nagy veszteségeket szenvedtek, mert ostromgépek és tüzérség nélkül folytatták a támadást. A lándzsások már a délelőtt folyamán betörtek a városba. Magát Charles de Bourbon herceget, a vezért, aki szintén egy ostromlétrán igyekezett feljutni a falra, egy szakállas puska lövése leterítette. A mesteri lövést Benvenuto Cellini adta le (vagy legalábbis később a magáénak vallotta). A pápai szolgálatban álló ötvös-festőművész a városfalakon, majd később az Angyalvárban harcolt. A vezérüket vesztett zsoldosok megvadultak, néhány órán belül áttörtek a védőkön, és bejutottak a városba. A pápa testőrsége, a Svájci Gárda Kaspar Röist (Gaspard Rois) zürichi kapitány vezetésével a Szent Péter téren vonta össze erőit, hogy megvédelmezhesse az egyházfő életét. A végsőkig kitartottak, az egyenlőtlen harcban a gárdisták háromnegyed része elesett, 198 főből 51-en maradtak életben. A Svájci Gárda a mai napig ezen a napon, minden év május 6-án megemlékezik a Sacco di Roma védelmi harcaiban elesett tagjairól. Hagyományosan ezen a napon tartják az újoncok ünnepélyes felesketését is Rómában. A svájci gárda önfeláldozása megmentette VII. Kelemen pápa életét. A pápa – 42 gárdistájával – a védhetetlen Szent Péter-székesegyházból még átmenekülhetett az Angyalvárba, a titkos Borgó-átjárón (Passetto di Borgo) keresztül. Számos menekülő követte a pápát, nemesek, bíborosok, polgárok, kurtizánok, aki csak tehette. A várost elárasztó német zsoldosok egy csapata, Sebastian Schertlin von Burtenbach császári kapitány parancsnoksága alatt ostrom alá fogta az Angyalvárat. Schertlin lutheránus katonái a bennszorult védőket Éljen Luther pápa! kiáltásokkal ingerelték. Tüzérség nélkül az Angyalvár bevehetetlen volt. Philibert de Chalon-Arlay, Oránia hercege, aki átvette a városba benyomult csapatok parancsnokságát, támadást rendelt a Teverén túli városrészek ellen is. Délután a németek és velük szövetséges olaszok áttörtek a Porta San Pancrazio és a Porta Settimiana között, estére a császáriak a Ponte Sistónál átkeltek a folyón. Egész Róma a kezükre került. Az éjszaka beálltával a harc elült, a császáriak rendezték soraikat és tábort vertek. A német zsoldosok a Campo dei Fiorin, a spanyolok a Piazza Navonán, az olaszok az Angyalvár hídjánál és a Campo Marzión táboroztak. Az elesett Charles de Bourbon herceget katonái az elfoglalt Sixtus-kápolnában ravatalozták fel. Róma kirablása Éjfélkor a kapitányok megadták a jelet, és megkezdődhetett a három napra engedélyezett szabad rablás. Mintegy 30 000 katona és gyülevész martalóc indult zsákmányszerző útjára. Házról házra haladó, szisztematikus gyilkolás, rablás kezdődött. A templomokat, palotákat, kórházakat és magánházakat kifosztották és felgyújtották, a lakók és a személyzet ellenállást tanúsító tagjait lemészárolták, a nőket megerőszakolták. A saját házukban elfogott polgárokat kegyetlen kínvallatásnak vetették alá, hogy elrejtett értékeiket megszerezzék. Az arisztokraták és a legmagasabb főpapság erődszerű, nehezebben bevehető palotáinak kapuját lőporral robbantották fel, vagy a ház teljes lerombolásával fenyegetve annak gazdáitól csillagászati összegű pénzbeli megváltást kényszerítettek ki. Ugyanígy jártak el az elfogott főnemesekkel, gazdag kereskedőkkel és egyházi főméltóságokkal is: életüket (és néha a szabadságukat) hatalmas összegű váltságdíj lefizetése fejében tarthatták meg. A nagyobb hatékonyság érdekében a spanyol bíborosok palotáiba a németek törtek be, a német bíborosokéiba a spanyolok. Az olasz kapitányok helyismeretük révén csalhatatlanul megtalálták a leggazdagabb házakat, és pénzt, kincseket zsaroltak honfitársaiktól. A császári lovasság parancsnoka, V. Károly egyik legkiválóbb katonája, Ferrante Gonzaga herceg saját édesanyjának palotáját „látogatta” meg. Isabella Gonzaga gazdag menekülők tömegeit fogadta be a házába, saját fia ezektől szedett be 10 000 arany forintot. A nőket – köztük a kolostorokban élő apácákat is – a katonák tömegesen megerőszakolták és heteken át a tábori bordélyokban fogságba vetették és prostitúcióra kényszerítették. Életben maradt szemtanúk szerint a város piacterein a katonák úgy adták-vették az elfogott apácákat, mint a keleti rabszolgapiacokon. Mai elemzések úgy számolnak, hogy a pusztítás heteiben legalább 30 000 polgári lakost gyilkoltak le, a város akkori lakosságának felét (!). Korabeli írástudók szerint „az utcákat teljesen beborították a hullák, a kövezetet nem is lehetett látni”. A temetetlen halottak miatt pestisjárvány sújtotta a túlélőket. Maga Philibert de Chalon-Arlay, Oránia hercege a Vatikáni Apostoli Könyvtárban ütötte fel saját szállását, ezzel megmentette a pápák könyvtárát a felégetéstől és kirablástól. Amikor a szabad rablásra engedélyezett 3 nap letelt, a herceg elrendelte a fosztogatás beszüntetését, de senki sem engedelmeskedett neki. A császári katonák fegyelme széthullott, nem hagytak fel a rablással, mulatozással és a nők megerőszakolásával. Ez katonai kockázatot hordozott: a pápa szövetségesének, Urbino hercegének csapatai Róma közelében álltak, váratlan támadásuk súlyos következményekkel járt volna a városba szorult, nehézfegyverek nélküli császáriakra. De ez a támadás elmaradt. A tulajdonképpeni féktelen mészárlás és fosztogatás nyolc napig tartott, utána a város rendszeres átkutatása folyt, házról házra haladva. A sírokat és a csatornákat is feltúrták, elrejtett kincsek után kutatva. A fosztogatás során a korabeli Róma páratlan művészi értékeinek, műtárgyainak mintegy 90%-át elrabolták, köztük a templomok arany kegytárgyainak teljes egészét. Sok műalkotást, amit nem tudtak elvinni, tönkretettek. A zsoldosok által begyűjtött zsákmány értékét 10 millió dukátra (20 millió arany forintra) becsülik. A zsoldosok gazdag prédával megrakodva készültek haza. A pápa kapitulációja Öt héten át tartó ostrom után, 1527. június 7-én az Angyalvár kiéheztetett védői kapitulációra kényszerültek. VII. Kelemen pápa megnyittatta a kapukat, maga és életben maradt hívei a zsoldosok fogságába estek. Hosszas tárgyalások kezdődtek a császár (aki hivatalosan csak most szerzett tudomást a hadjáratról) és a fogoly pápa között. A császári zsoldosok gyűrűjében VII. Kelemen – életét féltve – kénytelen volt súlyos területi és politikai engedményeket tenni legyőzőjének. Szerződésben kötelezte magát, hogy átengedi V. Károlynak Ostia, Civitavecchia és Civita Castellana erődjeit, lemond Modena, Parma és Piacenza városairól, 400 000 dukát kártérítést fizet a császári kincstárnak, és további nagy összegű váltságdíjakat fizet fogságba esett embereinek elengedéséért. December 6-án létrejött a megegyezés, az Angyalvár köré vont ostromgyűrűt feloldották. VII. Kelemen Orvietóba távozott. (Más források szerint még ekkor sem akarták elengedni, de VII. Kelemen hatalmas összeggel vesztegette meg az őrség parancsnokait, így elmenekülhetett). A Sacco di Roma bekövetkeztekor a kor több híres művésze is a városban tartózkodott. Az óvatosabbak még az ostromlók érkezése előtt elmenekültek, így Caravaggio Messinába, Sansovino Velencébe. A városban rekedt Peruzzi és Parmigianino úgy menekülhettek meg, hogy életük meghagyása fejében sorban megfestették a katonák portréját. A megszállók szigorának enyhülésével Parmigianino a szülővárosába, Parmába, Peruzzi Sienába menekült. Benvenuto Cellini tüzérként harcolt VII. Kelemen mellett, az Angyalvár kapitulációját követő megalázó tárgyalások után kiszabadult, Mantovába ment és a Gonzaga-család szolgálatába állt, és csak 1528-ban tért vissza Rómába. Következményei A Rómában folyó mészárlás és dúlás felháborodást keltett Európa katolikus államaiban. A cognaci liga tagjai azonnal megvádolták V. Károlyt azzal, hogy ő maga rendelte el az akciót, vagy katonái az ő tudomásával és beleegyezésével hajtották azt végre, hogy a császártól elpártolt pápát megfélemlítsék és visszatérítsék szövetségére. Maga Károly minden nyilvános megszólalásában hevesen tagadta, hogy része lett volna a Sacco di Roma előkészítésében. Amikor hírül hozták Róma feldúlását, Károly sajnálkozva gyászruhát öltött. Később saját emlékirataiban (önmagáról harmadik személyben szólva) saját ellenfeleit tette felelőssé az „incidensért”: „...a fő felelősség nem őt (azaz Károlyt) terheli, hanem azt a személyt, aki őt arra kényszerítette, hogy védekezzen ellene, és ilyen nagy hadsereget kényszerüljön felállítani, amely mint kiderült, igen nehezen tartható kordában.” Róma kirablása és feldúlása ugyanakkor igen előnyösen szolgálta V. Károly érdekeit. A cognaci Szent Liga elveszítette a pápa támogatását. A Habsburg uralkodó fogságába esett VII. Kelemen kénytelen volt elfogadni a Károly által szabott összes feltételt. A területi és politikai engedményeken túl V. Károly azt is követelte a pápától, ismerje el őt a Szent Római Birodalom törvényes császárának. Elődjével, I. Miksa német-római császárral szemben azt követelte, hogy császári méltóságát a legmagasabb egyházi tekintély súlyával erősítse meg, és maga a pápa iktassa őt be az ősi, középkori hagyományok szerint. A legyőzött pápa minden követelést aláírt. A császáriak még több hónapon át megszállva tartották a várost. 1528–29-ben folytatódott a cognaci liga háborúja. 1529. június 29-én V. Károly megkötötte VII. Kelemennel a barcelonai békeszerződést, amelynek értelmében VII. Kelemen ismét gyakorolhatta egyházfői teendőit és a pápai állam is több tartománnyal gyarapodhatott. Ennek fejében a pápa feloszlatta a Svájci Gárdát. (Azt csak III. Pál pápa állíthatta fel ismét, 1548-ban). 1529. augusztus 5-én megkötötték a cambrai-i békeszerződést, az ún. „a hölgyek békéjét”, amely lezárta I. Ferenc és V. Károly háborúját. V. Károly és a pápa kiegyezésének messzebbre ható következményei is voltak. VII. Kelemen pápa alávetésével megszűnt Szapolyai János király külpolitikai támogatottsága. Az 1526 óta tartó magyarországi belháborúban V. Károly öccse, Habsburg Ferdinánd osztrák főherceg kerekedett felül. Másik fontos következménye az lett, hogy VII. Kelemen elnapolta (azaz gyakorlatilag elutasította) VIII. Henrik angol király válási kérelmét első feleségétől, Aragóniai Katalintól, V. Károly császár anyai nagynénjétől. Az elszigetelődött VIII. Henrik emiatt elindult azon az úton, amely 1534-re elvezetett a pápasággal való teljes szakításáig. V. Károly 1527-ben katonailag és politikailag legyőzte VII. Kelemen pápát, aki 1529-ben Károly kegyéből került vissza pozíciójába. A győzelmes Károly bőkezű birtokadományokkal kötelezte le régi-új szövetségesét. Bécs 1529-es török ostroma is gyors megbékélésre sürgette a pápát. 1530. február 24-én, Bolognában a Szent Római Birodalom császárává koronázta V. Károlyt, éppen annak 30. születésnapján. Butleri Dzsihad A Butleri Dzsihad a Dűne-univerzum legfontosabb, alapvető eseménye volt (az univerzum belső története szerint): ez, illetve ennek következménye, a mélyen gyökeredző gépellenesség határozta meg a kultúra összes jelenségét és a társadalom felépítését, így például a Császárság intézményét is. A Butleri Dzsihad az emberiség közel száz évig tartó keresztes hadjárata volt a számítógépek, gondolkodó gépek és tudattal rendelkező robotok (és emberi szolgáik) ellen. Eseményei a Liga előtti korban, 201-től 108-ig játszódtak és végül az emberiség győzelmével ért véget. Maga a dzsihad a Dűne eseményei előtt tíz évezreddel zajlott, és mivel a fanatikus vallásháború elpusztította a könyvtárakat is, a Dűne világában már csak legendaként hivatkoznak rá, ám a parancsolat mit sem vesztett erejéből: az emberiség felhagyott a gondolkodó gépek gyártásával, ezek szerepét emberi lények – mentátok, navigátorok – vették át. A gépgyártás néhány világon maradt csak fenn és pusztán mechanikus szerkezetekre korlátozódik. Rövid története A gondolkodó gépek vezére Omnius volt, őt számtalan tudattal rendelkező és anélküli gép szolgálta, valamint robottestbe ágyazott emberi agyak, a Titánok. A gépezetek és a Titánok szörnyű elnyomásban, rabszolgasornál is rosszabb helyzetben tartották az uralmuk alatt álló emberi népességet. A Dzsihad a Régi Földön indult el egy kisebb felkelésként, amelynek oka egy gyermek, ifj. Manion Butler meggyilkolása volt. A megölt gyermek és édesanyja, Serena Butler később a Dzsihad jelképeivé váltak. Polaciones Polaciones település Spanyolországban, Kantábria autonóm közösségben. Polaciones Pesaguero, Cabezón de Liébana, Rionansa, Tudanca, Hermandad de Campoo de Suso és La Pernía községekkel határos. Lakosainak száma 239 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: MTV Movie Award a legjobb hősnek Ez a szócikk az MTV Movie Award a legjobb hősnek járó díj díjazottjainak listáját tartalmazza. A kategóriában eddig egyetlen évben, 2006-ban került átadásra díj. Randy Quaid Randall Rudy "Randy" Quaid (Houston, 1950. október 1. –) amerikai színész és komikus. Legfőképp a Családi vakáció (1983), Az utolsó szolgálat (1974), A függetlenség napja (1996), a Tökös tekés (1996), a Brokeback Mountain – Túl a barátságon, az Elvis – A kezdet kezdete (2005) című filmekben, illetve televíziós sorozatban betöltött szerepei miatt ismert. Egy Golden Globe-díjjal (1988) rendelkezik, továbbá többször jelölték már Emmy-, BAFTA-, Oscar-, illetve Golden Globe-díjra. Élete Randy Quaid a texasi Houston-ban született Bonniedale „Nita” (született Jordan) ingatlanügynök és William Rudy Quaid villanyszerelő fiaként. Öccse, Dennis Quaid szintén ismert színész. A magyar állam tulajdonában álló műemlékek listája Hajdú-Bihar megyében Az alábbi lista a Hajdú-Bihar megyében található, magyar állam tulajdonában álló, országos műemléki védettségű ingatlanokat tartalmazza. Gravatar A gravatar globally recognized avatar, magyarul központi avatar. Lényege, hogy több weboldalon, fórumban is ugyanazt az avatart lehessen használni. Gravatar A rendszer eltárolja a felhasználó avatarját, és ahol a felhasználó postol, megjeleníti – feltéve, hogy az oldal használja a gravatart. Az e-mail címek biztonságban vannak, mert a gravatar szerverén csak az MD5-s hasító értékük tárolódik, és az alapján azonosítják őket. A gravatarokat 4 osztályba sorolják, mégpedig: X osztály : Erősen szexuális vagy erőszakot, faji megkülönböztetést tartalmazó avatarok. R osztály : Káromkodást, enyhe szexualitást tartalmazó avatarok. PG osztály : Politikai, provokatív tartalmú avatarok. G osztály : Olyan avatarok, amelyek bármilyen oldalon megjeleníthetőek. A rendszert Tom Werner készítette. Fülöp Ferenc (labdarúgó) Fülöp Ferenc (Budapest, 1955. február 22. –) magyar labdarúgó, csatár, klubigazgató, játékosügynök. Fia Fülöp Márton válogatott labdarúgó kapus. Pályafutása Klubcsapatban 1977 és 1986 között az MTK-VM csatára volt. 1986-ban a belga Olympic Charleroi játékosa lett, ahol 3 idény át szerepelt. A válogatottban Tagja volt az 1978-as argentínai világbajnokságon szereplő csapatnak, de a válogatottban sohasem mutatkozott be. Sportvezetőként 1993-ban tért haza. 1993 és 1995 között a magyar labdarúgó-válogatott technikai vezetője volt. Ezt követően 2005 novemberéig az MTK klubigazgatója és társtulajdonosa is volt egyben. 2006 márciusától a Stars & Friends játékosügynökség társtulajdonosa Vörösbaranyi Józseffel. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1977–78 I. e. 497 Évszázadok: i. e. 6. század – i. e. 5. század – i. e. 4. század Évtizedek: i. e. 540-es évek – i. e. 530-as évek – i. e. 520-as évek – i. e. 510-es évek – i. e. 500-as évek – i. e. 490-es évek – i. e. 480-as évek – i. e. 470-es évek – i. e. 460-as évek – i. e. 450-es évek – i. e. 440-es évek Évek: i. e. 502 – i. e. 501 – i. e. 500 – i. e. 499 – i. e. 498 – i. e. 497 – i. e. 496 – i. e. 495 – i. e. 494 – i. e. 493 – i. e. 492 Események Római consulok : A. Sempronius Atratinus és M. Minucius Augurinus FK Palanga Az FK Palanga egy litván labdarúgóklub, melynek székhelye Palangaban található. A csapat jelenleg a litván első osztályban szerepel. Története A klubot 2010-ben alapították. 2011-ben a harmadosztályban indultak,a mit meg is nyertek még ugyanabban az évben. 2012-ben a második vonalban kezdték el a küzdelmeket. A másodosztályban (I Lyga) eltöltött idényeik közül az első háromban a tabella hátsó felében végeztek, de ezt követően folyamatosan előrébb zárták a pontvadászatokat. 2015-ben az 5., 2016-ban a 2. helyen végeztek, 2017-ben pedig megnyerték a bajnokságot és történetük során először feljutottak az első osztályba (A Lyga). A 2018-as szezon megváltoztatták a csapat címerét, melyben az 1957-es dátum szerepel, ugyanis ekkor alapították az első labdarúgócsapatot Palangában Nemunas néven. Sikerlista Litván másodosztály Győztes (1): 2017 2. helyezett (1): 2016 Saceda-Trasierra Saceda-Trasierra település Spanyolországban, Cuenca tartományban. Saceda-Trasierra Almonacid de Zorita, Puebla de Don Francisco, Vellisca, Barajas de Melo és Illana községekkel határos. Lakosainak száma 44 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Jevhen Pavlovics Hrebinka Jevhen Pavlovics Hrebinka, Євген Павлович Гребінка (Marianovka, 1812. január 21. (február 2.) – Szentpétervár, 1848. december 3. (15)) ukrán író. Élete Dzsentri család sarjaként született. Tanulmányait Nyezsinben végezte. 1831-től kezdve jelentek meg írásai. 1834-től Szentpétervárott élt, ahol orosz nyelvet és irodalmat tanított. Az 1840-es években könyvkiadóként is működött. Orosz és ukrán nyelven egyaránt alkotott, de művei főleg ukrán témájúak. Rang (Doubs) Rang település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 420 fő (2015). Rang Mancenans, Anteuil, Appenans, L’Isle-sur-le-Doubs, Pompierre-sur-Doubs és Saint-Georges-Armont községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Foixà Foixà település Spanyolországban, Girona tartományban. Foixà Colomers, Jafre, Verges, Ultramort, Parlavà, Rupià, La Pera, Flaçà és Sant Jordi Desvalls községekkel határos. Lakosainak száma 313 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Antiochiai görög pátriárkák listája Az alábbi lista az antiochiai ortodox egyház legfőbb méltóságának viselőit, az antiochiai pátriárkákat tartalmazza. Az első antiochiai püspök a hagyomány szerint Szent Péter apostol volt az 1. században. Az 5. –6. századtól – a hitviták eredményeként – a kettészakadt a patriarchátus egy szír és egy görög részre. Itt a mai napig létező görög pátriárkátus viselői vannak bemutatva. A nevek görögös – illetve, ha van ilyen, magyaros – alakban szerepelnek. Măncești Măncești románul: Măncești, falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Arada községhez tartozik. Fekvése Arada (Horea) mellett fekvő település. Története Mănceşti korábban Arada (Horea) része volt, 1956-ban vált külön településsé 160 lakossal. 1966-ban 146, 1977-ben 131, 1992-ben 87, a 2002-es népszámláláskor 76 román lakosa volt. Graves megye (Kentucky) Graves megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Kentucky államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Mayfield. Lakosainak száma 37 451 fő (2013. július 1.). Graves megye McCracken megyével határos. Népesség A megye népességének változása: Orbova Orbova (horvátul Vrbova) falu Horvátországban Bród-Szávamente megyében. Fekvése Újgradiskától 17 km-re délkeletre fekszik, közigazgatásilag Staro Petrovo Selóhoz tartozik. Története Egykori várát 1339-től említik a Csák nembeli Péter fia Domokos nádor utódai az Orbovai család birtokaként. 1356-tól Garai Miklós‚ 1387-ben Zsigmond hívei visszafoglalták a Horvátiaktól. Valószínűleg ekkor pusztult el. Pontos helye ismeretlen. A trianoni békeszerződésig Pozsega vármegye újgradiskai járásához tartozott. 2001-ben 1046 lakosa volt. Jácint (keresztnév) A Jácint görög eredetű férfinév, amely a görög mitológiai névnek a latin Hyacinthus formájából származik. Magának a jácint virágnak (Hyacinthus orientalis) a neve is a mondai alak nevéből származik. Női párja: Jácinta. Gyakorisága Az 1990-es években igen ritka név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok augusztus 17. szeptember 11. Híres Jácintok Juhász Jácint színművész Rónay Jácint püspök Bagaméri Jácint fagylaltos (kitalált személy Csukás István " Keménykalap és krumpliorr " című ifjúsági regényében) Pimelles Pimelles település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 60 fő (2015). Pimelles Cruzy-le-Châtel, Ancy-le-Libre, Baon, Gland és Tanlay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bat for Lashes Bat for Lashes, eredeti nevén Natasha Khan (London, 1979. október 25. –) pakisztáni gyökerekkel is rendelkező brit énekesnő, zeneszerző és zenész. Pályafutása A zenei érdeklődésű Khan a brightoni egyetemen folytatott zene és vizuális művészetek tanulmányokat. Első megjelent száma a "The Wizard" volt, majd elkészítette "Fur and Gold" című debütáló albumát. A nagy-britanniai és nemzetközi ismertséget második albuma, a 2009-ben megjelent "Two Suns" hozta el, amely az Egyesült Királyságban aranylemez lett. Az albumon található "Daniel" című száma vált a legnépszerűbbé, videóklipje az MTV legjobb videoklipjének jelöltjei között volt. Stílusa Bat for Lashes számos stílust ötvöz zenéjében, befolyásolták olyan meghatározó énekesnő-dalszerzők mint Kate Bush, Stevie Nicks, PJ Harvey és Tori Amos, de merít az indie rock, barokk pop, elektronikus és a tradicionális zenei irányzatokból is. Albumok Two Suns The Hounted Man (2012) The Bride (2016). Khan emellett részt vett a 2015-ös "Sexwitch" nevű alkalmi zenei projektben is, melynek egy albuma is megjelent. Přišimasy Přišimasy település Csehországban, a Kolíni járásban. Přišimasy Úvaly, Škvorec, Mrzky, Tismice, Tuklaty és Hradešín településekkel határos. Lakosainak száma 809 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Les Isles-Bardel Les Isles-Bardel település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 67 fő (2015). Les Isles-Bardel Rapilly, La Forêt-Auvray, Ménil-Hermei, Ménil-Vin és Saint-Philbert-sur-Orne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vanuatu az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Vanuatu az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Butterfly (Mariah Carey-dal) A Butterfly Mariah Carey amerikai énekesnő második kislemeze hetedik, Butterfly című albumáról. A dalt Carey és Walter Afanasieff írták. A dal egy lassú, pop és gospelstílusú szám, bár Carey eredetileg house stílusúnak képzelte el (az eredeti elképzelésből végül a dal egy remixe, a Fly Away (Butterfly Reprise) lett), mikor azonban ráébredt, mennyire személyesre sikerült a szöveg, inkább egy lassú számot írt belőle Walter Afanasieff-fel. Fogadtatása A dal az album második kislemezeként jelent meg az Egyesült Királyságban, az USA-ban azonban nem adták ki kislemezen, és ezért a Billboard Hot 100 slágerlistára nem került fel (a rádiós játszásokon alapuló listákon azonban sikerült mérsékelt sikert aratnia, a Hot 100 Airplayen a 16. helyig jutott). Az Egyesült Királyságban a 22., Ausztráliában a 27. helyre került a slágerlistán, Francia- és Németországban nem került be a Top 40-be. A Butterflyt 1998-ban Grammy-díjra jelölték a legjobb, női előadó által énekelt dal kategóriában, a díjat azonban végül Sarah McLachlan nyerte el Building a Mystery című dalával. Videoklip A dal klipjét Carey együtt rendezte Daniel Pearllel, és a Baby Doll című Tennessee Williams-színmű, valamint Carey egy álma ihlette. A klip elején egy férfit mutatnak, aki elhagyja Carey házát, később pedig az énekesnőt mutatják, amint egy erdőben és lovak közt sétál. A klip összhangban van a dal szövegével. Remixek David Morales több remixet is készített a dalhoz, a Fly Awayt és több változatát: a hosszabb Fly Away Club Mixet és a Def 'B' Fly Mixet. A Fly Away (Butterfly Reprise) a huszadik helyre jutott a Billboard Hot Dance Music/Club Play slágerlistán. Egy rövidebb változata szerepel az albumon. A Butterflyhez készült latin-amerikai stílusú remixek, melyekre a flamenco- és salsazene is hatással volt, Meme készítette, és csak promóciós lemezen elérhetőek. 642 Clara A 642 Clara egy a Naprendszer kisbolygói közül, amit Max Wolf fedezett fel 1907. szeptember 8-án. Number 4 A #4 (Number 4) a Ling tosite sigure japán rockegyüttes bemutatkozó stúdióalbuma, amely 2005. november 9-én jelent meg az együttes által alapított Nakano Records független kiadó gondozásában. Az album a száznegyvenötödik helyen nyitott a japán Oricon eladási listáján és összesen 8 962 példányt adtak el belőle. Számlista Az összes szám szerzője TK. Daniel Usvat Daniel Usvat (Nagyvárad, 1973. november 2. –) román labdarúgó. Első NB I-es mérkőzése 1996. augusztus 12. Vác-Újbuda LTC - Szombathelyi Haladás volt, ahol csapata szoros mérkőzésen 0-1-es győzelmet aratott a váci csapat otthonában. Pályafutása Korai évek Usvat Romániában, a másodosztályú Bihornál kezdte pályafutását. Majd a Farul Constanta együttesénél folytatta. Haladás Onnan azonban a kevés lehetőség miatt az NB1-es Haladáshoz igazolt 1996-ban. Szombathelyen egy szezont töltött, és a bal oldali középpályásra alapemberként számítottak. BVSC A következő évben a BVSC-be vezetett az útja, akiket 1999-ig szolgált. Ezalatt többek közt Komlósi Ádám, Dr. Füzi Ákos és Détári Lajos is a csapattársa volt. 53 meccsen ötször talált be. Az 1998-99-es NB1 küzdelmeinek végén a zuglóiakkal kiesett az élvonalból. Cegléd Ezután Cegléden, az NB2-ben focizott rövid ideig. Nagykanizsa Majd a Nagykanizsához igazolván, újra az élvonalban játszhatott. A 2000-2001-es bajnokságból csak az alapszakaszt töltötte náluk. Videoton FC Fehérvár A rájátszást már Fehérváron játszotta végig. Náluk inkább kiegészítő embernek számított, ellenben a 2001-es MK-döntőn a kezdőben kapott helyet. A finálét egyébként a Debrecen nyerte, 5-2-re verve a Videotont. Balaton FC 2001-ben, a téli átigazolási időszakban a Csank János által irányított másodosztályú siófoki gárdához szerződött. Akikkel előbb a Borsodi labdarúgó Teremtornát nyerték meg, majd pedig az NB2-ben is az élen végeztek. 2002-2003-ban immár az első vonalban ötödik lett a Siófokkal, míg a következő szezonban úgy zártak negyedikként, hogy sokáig vezették a tabellát. Usvat 49 meccsen 5 gólt jegyzett. Főként középpályást játszott, de előfordult, hogy a támadósorban számoltak vele. Lombard-Pápa 2004 nyarán a Lombard-Pápa csapatánál folytatta, de mindössze három mérkőzésen vetették be. Putnok FC A Veszprém megyeiek után 2004 telén a harmadosztályú Putnok ajánlatára bólintott rá. Tiszalök VSE 2005-ben a megyei bajnokságban induló Tiszalök gárdájához ment. Másfél szezont húzott le náluk. A kiscsapatban köszönhetően élvonalbeli rutinjának vezéregyéniség tudott lenni. 2006 nyarán Tisza-tó kupát nyert velük. Egy év múlva aztán abbahagyta a focit. Sikerei, díjai FC Fehérvár : Magyarkupa-ezüstérmes : 2001 BFC Siófok : Borsodi labdarúgó Teremtorna-győztes: 2002 Magyar másodosztályú bajnok : 2002 Tiszalök VSE : Tisza-tó-kupa győztes: 2006 Kasper Bøgelund Kasper Bøgelund Nielsen (Odense, 1980. október 8. –), dán válogatott labdarúgó. A dán válogatott tagjaként részt vett a 2002-es világbajnokságon és a 2004-es Európa-bajnokságon. Sikerei, díjai Holland bajnok (4): 1999–2000, 2000–01, 2002–03, 2004–05 Holland kupagyőztes (1): 2004–05 Holland szuperkupagyőztes (4): 1998, 2000, 2001, 2003 Nagysebességű vasútvonalak listája Ez a lista a világ meglévő, épülő vagy tervezés alatt álló nagysebességű vasútvonalait (minimum sebesség: 200 km/h) tartalmazza, országonkénti bontásban. A lista nem teljes. Európa Ausztria Ausztriában a negysebességű vonat neve Railjet. Ezenkívül még átjárnak hozzá a német ICE motorvonatok is, továbbá az ÖBB-nek van 4 db ICE 3-as motorvonata. Nincs nagysebességű vasútvonal, de jelenleg folyik a Westbahn átépítése és a sebesség emelése. Németország Németországban a nagysebességű vonatok neve ICE, de Franciaországból még átjár a TGV is. Az ICE vonatok használják a hagyományos pályákat is, míg az ICE pályáját használja néhány EuroCity is. Belgium A Belgiumba közlekedő nagysebességű vonat neve Thalys. Olaszország Olaszországban jelenleg a nagysebességű hálózat, a Treno Alta Velocità, egy része építés alatt áll. A TAV hálózat célja, hogy gyors összekötettést biztosítson az olasz nagyvárosok között és tehermentesítse a meglévő hálózatot. A régi hálózaton a TAV befejezése után a lassabb személyszállító vonatok és tehervonatok fognak csak közlekedni. A hálózat később kapcsolódni fog a francia TGV, német ICE és spanyol AVE hálózatokhoz. Ázsia Japán Fő szócikk:Sinkanszen Tajvan Tajvanon egy nagysebességű vasútvonal van, a Tajvani nagysebességű vasút. Ezen a Taiwan High Speed 700T motorvonatok közlekednek. Törökország A Török Államvasutak, (TCDD), Isztambul–Ankara között épített nagysebességű vasútvonalat. A vasútvonal első szakaszán 2007-ben megkezdődtek a próbák a Trenitáliától bérelt ETR 500 motorvonatokkal. Észak- és Dél-Amerika USA Az USA-ban jelenleg csak egy nagysebességű vonal van, a Northeast Corridor, melyen az Amtrak üzemelteti az Acela Expresseket. Tervben van azonban további vonalak építése is. A megvalósuláshoz a legközelebb álló a kaliforniai terv. Maura Tierney Maura Therese Tierney (Boston, Massachusetts, 1965, február 3. –) amerikai színésznő. Legismertebb szerepe Abby Lockhart szerepe a Vészhelyzet című sorozatban. Fiatalkora Édesanyja ingatlanügynök, édesapja ügyvéd volt, két testvére van. Tierney Bostonban nőtt fel. Egy vele készült interjú szerint családja ír származású, és a furcsán hangzó nevét is ennek köszönheti. A hinghami Notre Dame Academy-be járt gimnáziumba, ahol drámát is tanult. A gimnáziumi tanulmányok befejezése után a New York Egyetemen kezdett először táncot, később pedig drámát tanulni. Karrierje Miután több darabban is játszott, Los Angelesbe költözött, ahol 1987-ben megkapta az első jelentősebb filmszerepét a Disney’s Student Exchange című tévéfilmjében. Az első főszerepet a Dead Women in Lingerie című kis költségvetésű független filmben kapta, amit 24 napig forgattak. Ez utóbbit sem mutatták be moziban, de az Egyesült Államokban 2005-ben megjelent DVD-n. Több kisebb szerep után, 1995 és 1999 között a NewsRadio című sitcom egyik főszereplője lett. Leginkább ennek köszönhetően vált ismertté az Egyesült Államokban. Ebben az időszakban három jelentősebb filmben is szerepelt: Legbelső félelem (1996), Hanta Boy (1997) és a Mint a hurrikán (1999). Miután a NewsRadio véget ért, megkapta a Vészhelyzet című drámasorozatban Abby Lockhart szerepét. Először 1999 novemberében tűnt fel vendégszereplőként, mint nővér a szülészeti osztályon. 2000 februárjában főszereplőként a stáb tagja lett. Egy éven belül Emmy-díjra jelölték Abby Lockhart megformálásáért. 2008 áprilisában bejelentette, hogy a 15. évad elején kiszáll a Vészhelyzetből, legutolsó jelenete 2008 októberében volt. Az évad végén még megjelenik karaktere egy rövid cameoszerep erejéig. A Vészhelyzet ideje alatt a leghíresebb filmje a Christopher Nolan által rendezett Álmatlanság volt 2002-ben. 2001-ben Scotlan, Pa. című filmben nyújtott teljesítményéért sok pozitív kritikát kapott. 2006-ban hosszú idő után először vállalt ismét szerepet színházi darabban, a Some Girl(s) egy főszereplőjeként. 2008 szeptember 16 és október 4 között a Three Changes című darabban volt látható. Szintén 2008-ban vállalt szerepet három jelentősebb filmben, a Fél-profiban, a Szesz, szex és stekszben és a Bébi mamában. A Vészhelyzet utáni első televíziós szerepe a Ments meg! című sorozatban volt 2009-ben. A színésznő ezután a Vásott szülők című sorozatban vállalt szerepet, de amikor kiderült, hogy mellrákja van, kilépett a projektből. A betegség legyőzése után, 2010-ben a The Whole Truth című drámasorozatban kapott főszerepet. Ebből azonban csak négy rész került adásba, mivel a nézettsége nagyon alacsony volt. 2011-ben először mutatkozott be a dublini Gate Színházban a God of Carnage című darabban. Magánélete Tierney 1993. február 1-jén házasodott össze Billy Morrissette színész és rendezővel. 13 év után azonban elváltak, gyermekük nem született. 2009-ben barátnője, Parminder Nagra, és James Stenson fényképész esküvőjén volt a házigazda. 2009. július 13-án a színésznő bejelentette, hogy daganatot fedeztek fel a mellében. Emiatt szeptemberben otthagyta a Vásott szülők forgatását, ahol Lauren Graham vette át szerepét. 2010. január 27-én fejeződött be kezelése, és ekkor tért vissza dolgozni is. Kölesd Kölesd község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban. Fekvése Kölesd a Sió és Sárvíz mellett, Pakstól és Szekszárdtól egyaránt 25 km-re fekszik, a Tolnai-Hegyhát keleti oldalán. Megközelíthetősége Vasúti megállója a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán található Kölesd-Alsótengelic néven, a községtől közel 8 km-re, Kajdacs és Tengelic megállóhelyek között. A nagy távolság következtében fokozatosan lecsökkent a személyforgalom; emiatt 2009 . december 13 -tól nem állnak meg a vonatok. Története Már 3000 évvel ezelőtt virágzó városa volt itt a keltáknak. A Csont-hegy ormán állt tornyos váruk, városuk pedig a mocsaras vidéket szegélyező dombok oldalán terült el. Fontos átkelési pont volt Kölesd abban az időben, kereskedelmi és hadászati szempontból is központnak számított a vidéken. A Csont-hegy ormán lévő vár tornyairól a római korszak idején az ideözönlött pannonok culae-nak nevezték el a várromot, innen ered a község neve: Kölesd, ami tornyost jelent. A honfoglalást követően a község őslakosságának zöme Árpád fejedelem korabeli besenyőtelepítés, akikhez magyarok, törökök, rácok és végül németek keveredtek idővel. - Kölesd neve először a 13. században bukkan fel az írott forrásokban. A 14. században az Apar nemzetség, a 15. században pedig a Szerecseny család birtokolta. Jelentőségét mutatja, hogy a század folyamán számos ízben volt helyszíne a nemesi vármegye különféle gyűléseinek, 1490-ben pedig itt vívták meg a trón sorsát eldöntő csatájukat Corvin János és Kinizsi Pál seregei (ú.n. csontmezei csata). - A több évszázados békés fejlődést a török hódítás akasztotta meg a 16. században. Tolna megyét s vele Kölesdet az 1540-es évek első felében vette birtokba I. Szulejmán oszmán szultán. A hadak elvonultával viszonylag békés időszak következett, amely alatt még gyarapodott is a virágzó gabona- és szőlőtermelést folytató település népessége. A kettős adóztatás terheinek és a századvég kiújult küzdelmeinek hatására azonban a helység a 17. századra elnéptelenedett. Ismételt betelepítésére csupán a Rákóczi-szabadságharc után került sor. A szabadságharc egyik győztes csatáját éppen Kölesdnél vívták. 1708. szeptember 2-án a kölesdi csatában Béri Balogh Ádám kuruc serege itt ütött rajta a délvidéki szerbeken, akiknek serege az északnyugatról érkező Sigbert Heister vezette császáriakkal akart egyesülni. A kurucok az úgynevezett harchegyről a belaci mocsarakba szorították a szerbeket, majd a Sió-Sárvíz síkságán Szekszárd felé kergették a megvert ellenséget. 1938-ban Kistormást egyesítették Kölesddel. 1939-ig az egyesített község neve Tormáskölesd volt, ekkor Kölesdre változott. 1940-ben, Uzdborjád megszüntetésekor annak Borjádi részét szintén Kölesdhez csatolták, és ma is hozzá tartozik. Kistormás azonban 1947-ben ismét önálló községgé alakult. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 18,8%, evangélikus 7,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 22,3% (15,6% nem nyilatkozott). Nevezetességei Jeszenszky-kastély Sass-kúria (Borjád): Petőfi Sándor itt élő barátjánál, Sass Istvánnál vendégeskedett 1845 . szeptember 26-tól október 5-ig. Néhány verset írt, közülük a legismertebbek A magyar nemes és A négyökrös szekér . Az épületet a 20. század elején lebontották. Az egykori ház udvarán az úgynevezett Borjádi méhes ben kiállítás látható az itt tartózkodásának emlékére. Református templom Katolikus templom Evangélikus templom (felújítva 2003 -ban). Söréttorony – a falutól kb. 4 km-re északra, Borjád közelében Híres emberek Itt született Scherer István ( 1861 - 1958 ) gyógypedagógus Sass István (1822–1891) orvos (az akkor még önálló Borjádon) Batavusok A batavusok egy, a törzsek közti viszályok miatt eredeti területéről elköltözött ókori germán nép, amely elfoglalta a Rajna torkolatában lévő szigetet a Rajna, Vacalus és Mosa között. Emiatt a szigetet több forrás is insula Batavorumnak nevezi. A rómaiak szövetségesei voltak, nagyban segítették őket a germánok ellen vívott háborúikban. Lovasságuk Tacitus tudósítása szerint rendkívüli ügyességgel úszott át a folyóvizeken. A szabadságra vágyó szomszédos germán törzsek később bennük is felélesztették a szabadság iránti vágyat, különösen mert a rómaiak uralma a gyakori újoncsorozások és az egyre emelkedő adók miatt egyre elviselhetetlenebbé vált. A legnagyobb lázadásuk Claudius Civilis vezetésével Vitellius, illetve Vespasianus idejében volt (69–70, a négy császár éve). A rómaiak a lázadást leverték ugyan, de a további adófizetés alól felmentették őket, és később is mindig kímélettel bántak velük. Nevezetesebb városaik voltak Arenacum vagy Arenatium (ma Arnhem), Batavodurum (ma Duurstede), Lugdunum Batavorum (ma Leiden), Novimagus (ma Nijmegen) és Trajectum (ma Utrecht) Michel DeGuise Michel DeGuise (Kanada, Québec, Sorel, 1951. november 6. –) profi jégkorongozó kapus. Karrier Komolyabb junior karrierjét a QMJHL-es Sorel Éperviersben kezdte 1969-ben. Következő évben is itt játszott, közben többször kölcsön adták. A Québec Rampartsszal megnyerte az a Memorial-kupát 1971-ben. Ekkor szintén kölcsönjátékos volt. Az 1971-es NHL-amatőr drafton a Montréal Canadiens választotta ki a 2. kör 24. helyén. A National Hockey League-ben sosem játszott. Az 1972-es WHA-általános drafton a Québec Nordiques szintén kiválasztotta. Felnőtt pályafutását az AHL-es Nova Scotia Voyageursban kezdte és 1972-ben megnyerték a Calder-kupát. A következő szezonban is ebben a csapatban játszott. 1973 végén felkerült a WHA-s Québec Nordiquesbe 32 mérkőzésre. 1974–1975-ben a NAHL-es Maine Nordiquesban játszott, de mindössze egy mérkőzést, mert egy edzésen 1974 november 13-án súlyos térdsérülést szenvedett. Miután meggyógyult a térde 1975 végén ismét a kapuba állt a Québec Nordiques színeiben. Végül 1977-ben vonult vissza az IHL-es Saginaw Gearsből sérülések miatt, de bajnoként, mert megnyerték a Turner-kupát. Díjai Jacques Plante-emlékkupa : 1970 QMJHL Első All-Star Csapat: 1971 Memorial-kupa : 1971 Calder-kupa: 1972 Harry "Hap" Holmes-emlékdíj: 1973 Turner-kupa: 1977 Thug Life: Volume 1 A Thug Life: Volume 1 a Thug Life nevű együttes első lemeze, amelyet Tupac Shakur alapított, az album 1994. szeptember 26-án jelent meg. A korongot eredetileg Shakur kiadója, az Out Da Gutta Records adta ki. Mivel abban az időben a gengszter rappet erős kritikákkal illették, az eredeti albumot kiselejtezték, néhány dalt újra felvettek, vagy cenzúráztak. 2Pac elmondta, két változata is készült a lemeznek, sok felvétel ezek közül még mindig kiadatlan. A csapat tagjai Big Syke, Macadoshis, Mopreme, The Rated R és Tupac Shakur voltak. Az albumról leginkább említésre szoruló dalok a "Bury Me a G", "Cradle to the Grave", "Pour Out a Little Liquor" (ami szintén megjelenik a Túl a palánkon című 1994-es film filmzenéjén), "How Long Will They Mourn Me?" és a "Str8 Ballin'". Az album csupán tíz dalt tartalmaz, mivel az Interscope Records a többit túl ellentmondásosnak tartotta ahhoz, hogy kiadja. Noha az eredeti album kiadása sosem valósult meg, mivel rengeteg változtatáson ment keresztül, Tupac az 1994-es Source Awards díjkiosztón előadta az "Out on Bail" című dalt, amely eredetileg az album első kislemeze lett volna. Bár a lemezt eredetileg az Out Da Gutta jelentette meg, az Amaru Entertainment (amelynek tulajdonosa Tupac Shakur édesanyja) megszerezte a jogokat. A Thug Life: Volume 1 kiadása után röpke két évvel lett aranylemez. A "How Long Will They Mourn Me?" című dal Tupac 1998-ban kiadott Greatest Hits című válogatásalbumán is szerepelt. Táncoló talpak A Táncoló talpak (eredeti cím: Happy Feet) 2006-ban bemutatott egész estés amerikai–ausztrál 3D-s számítógépes animációs film, amely Oscar-díjat nyert a Mad Max-trilógia direktorának rendezésében. A forgatókönyvet Warren Coleman, John Collee és Judy Morris írta, az animációs filmet George Miller rendezte, zenéjét John Powell szerezte, a Village Roadshow Pictures készítette, a Warner Bros. forgalmazta. Készült hozzá egy folytatás, amely a Táncoló talpak 2. című animációs mozifilm. Amerikában 2006. november 17-én, Magyarországon december 21-én mutatták be a mozikban. Amerikában 2006. november 17-én bemutatott családi mozit a Sydney-i székhelyű vizuális effekt- és animációs stúdió, az Animal Logic készítette a Warner Bros. és a Village Roadshow Pictures számára. Ez az első egész estés animációs alkotás, melyet a Kennedy Miller az Animal Logic-kal közösen alkotott. Noha alapvetően animációs film, a Táncoló talpakban akadnak felvételek valós terekről és élő emberekről is bizonyos jelenetekben. A filmet Steve Irwinnek ajánlják, aki egy hónappal azután hunyt el, hogy befejezte szerepének stúdiófelvételét, illetve Nick Enright drámaírónak, a Lorenzo olaja néhai szerzőjének. A filmet egyszerre mutatták be szokványos és IMAX 2D formátumú mozikban. A stúdió célzott rá, lehetséges, hogy sor kerül még a jövőben IMAX 3D bemutatóra is. A Táncoló talpak elnyerte a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat, illetve legjobb betétdalért járó Golden Globe-díjat 2007-ben. Történet Az antarktiszi császárpingvin-kolóniában minden pingvinnek ki kell alakítani saját, egyedi dalát (úgynevezett „szív dalát”), hogy megtalálja lelki társát. Norma Jean és Memphis egymásra lelnek és tojást raknak. Amíg Norma Jean a többi tojóval több hétre halászni megy, Memphis vigyáz a tojásra. Minden rendben zajlik, mígnem elejti, s az kigurul a fagyba melegen tartó teste alól. A kibújó csibe, Topi, botfülű lesz és képtelen az éneklésre. Azonban elképesztő tehetsége van a sztepptánchoz. Rossz szemmel nézik ezen adottságát a kolónia bölcsei, akik nem tolerálják a deviancia semmilyen megnyilvánulását. Emiatt Topi némileg kiközösítettként éli gyermekkorát, s csupán szülei és barátja, Gloria fordul felé megértéssel. Fiatal felnőttként Topi teste félig-meddig még mindig bolyhos. Egy alkalommal, kisebb-nagyobb balesetek sorozatának eredményeként – legfőképp egy éhes leopárdfóka fékeveszett üldözésének következtében – az ifjú pingvin messze találja magát a császárnemzedéktől, egy gondtalan adélie kolóniában – kis termetű pingvinek, ám végtelenül hűségesek azokhoz, akiket barátjuknak hívnak. Topi rövidesen összebarátkozik ötükkel, akik magukat az amigóknak nevezik – Ramón, a legkisebb közülük, amolyan nem hivatalos „vezetőjük”. Az amigók tetszését hamar elnyerik Topi ász táncmozdulatai, s beveszik őt csapatukba. Topi öröme, hogy eltérősége elfogadásra talált, hamar véget ér, mikor egy különös „idegen” felfedezést tesz; egy rég befagyott emberi kotrógép szakad ki egy gleccserből, s Topit hatalmába kerítik a látottak. Kíváncsisága által vezérelve válaszok keresésére indul. Az amigók az adélie pingvinek mindentudójához, Luklászhoz küldik, aki azonban nem szolgál kielégítő magyarázattal. Topi visszatér császárkolóniájába, ahol másokat is táncra perdít – a bölcsek felháborodásukban őt vádolják meg a pingvineket fenyegető halhiány előidézésével, s végleg száműzik. Topi elhatározza, maga indul az éhség valódi okának megfejtésére, s öt adélie barátjával és Luklásszal kiegészülve hatalmas utat tesz meg. Végül elérnek a sarkvidék széléhez, ahol szemtől szembe találják magukat néhány óriási halászhajóval, mind telis-tele az Antarktisz partjai mellől begyűjtött halakkal. Topi megrögzötten és félelmet nem ismerve a nyomukba szegődik, hátrahagyva barátait, akik megfogadják, megőrzik és továbbadják történetét. Topi végül messze otthonától egy tengeri park pingvin-kifutójában találja magát, s hevesen próbál kommunikálni az „idegenekkel”, akik őt bámulják. Elhivatottsága lassan csökkenni kezd, s az üvegbörtönében eltöltött hónapok után az őrület kezdi felemészteni őt. Egy napon egy kislány megkocogtatja az üveget, s kábulatából magához térve Topi válaszként szteppelni kezd, amire a meglepett emberek végre felfigyelnek. A tengernek eresztik, hátán egy nyomkövető szerkezettel, s Topi elvezeti az „idegeneket” otthonába, a kolóniájához. Ott sikerül felülkerekednie a bölcsek manipulatív szavain, s meggyőznie társait, hogy az „idegenek” segíteni jönnek. Az emberek figyelni kezdenek a pingvinekre. Utalások más filmekre Számos jelenet és cselekményelem a filmben hasonló a 2005-ös antarktiszi dokumentumfilméhez , a Pingvinek vándorlásá éhoz, mivel mindkettő a pingvinek életének természetét követi nyomon. A hasonlóságok ellenére mindkét film már készítési státuszban volt, mielőtt egyáltalán bejelentették volna őket. A Táncoló talpak at részben a BBC Élet a fagyban című korábbi dokumentumsorozata ihlette. Mikor Topit megtalálják az „idegenek”, egy állatkertbe viszik, ami a 2001: Űrodüsszeia végét eleveníti fel. A Topit megszólító magellán-pingvin a 2001 konfliktusokozóját, HAL-t szinkronizáló Douglas Rain hangjához hasonló hanggal beszél; Topi őt Dave-nek hívja, mely név a 2001 főhősének neve. A legnyilvánvalóbb utalás az a jelenetsor, mikor a kép Topi/Dave szemétől az állatkert fölé, majd a területre, a bolygóra és végül a világegyetemre távolodik; mindez Topi elzártságát, kilátástalanságát szimbolizálja. A táncoló pingvinek ötletének előfutára a Mary Poppins című klasszikus Walt Disney -film. A film ünnepelt animációs szekvenciájában Bertnek van egy kibővített táncjelenete egy csoport pingvinpincérrel. A „Step in Time” utalás egy zeneszámra a Disney filmjéből. Néhány jelenet a filmben nagyon hasonló ötletében és kivitelezésében is Don Bluth 1995-ös rajzfilmje , A pingvin és a csodakavics egyes részeihez, melyben egy különc pingvinnek meg kell mérkőznie cselszövő riválisával egy hölgy szeretetéért. A pingvinek kavicsokkal való udvarlásának ötletét itt szintén az adélie pingvinektől vették, amelyek kavicsokból építenek fészket a társkereséshez. A Táncoló talpak története hasonló a Jonathan, a sirály című regényhez, mivel mindkettőben szerepel egy madár, akit az idősek kiközösítenek nem szokványos tulajdonsága miatt, hogy végül rátaláljon valamire, ami népének hasznos változást hoz mindörökre. Akadnak hasonlóságok a filmben az 1984-es Footloose -zal, amiben egy város betiltja a táncolást. A bölcs Noé, akárcsak Shaw Moore tiszteletes, megtiltja a táncolást, mert az csak "ártást" hoz. Nicole Kidman és Hugh Jackman közös dalának, Prince „Kiss”-ének vége váltást hoz az előbbiekhez képest – rendkívül emlékeztet a szintén ausztrál készítésű Kidman-film, a Moulin Rouge egyes dalaira. Fogadtatás Box office A film első helyen startolt az Egyesült Államok mozipénztárainál nyitóhétvégéjén (november 17–november 19.) 41,6 millió dollárral, megelőzve a Casino Royale-t a győzelemért vívott harcban. Megőrizte elsőségét a Hálaadás-hétvégén is, öt nap alatt 51,6 milliót gyűjtve. Három héten át volt a legnézettebb film, amit 2006-ban csak A Karib-tenger kalózai: Holtak kincsének és az Éjszaka a múzeumbannak sikerült rajta kívül. 2007. április 18-áig 197,9 millió dollár került a kasszába, s további 185 millió a világ többi részéről, tehát a film összesen 383 millió dollárt tudhat magáénak április végéig, amikor is már DVD-n is hozzáférhető a legtöbb országban. A kritikusok véleménye A Táncoló talpak átlag feletti visszajelzéseket kapott a kritikusoktól, s 77%-os frissességet a Rotten Tomatoes kritikaösszesítő weboldalon. Kirk Honeycutt szerint a Táncoló talpak „csodálatos”, briliáns koreográfiával és kórussal, szórakoztató a fiatalabb nézők számára. Azt is hozzátette, hogy „[George] Miller merészen nyúl spirituális témákhoz,” és „nagy öröm, hogy mindez működik.” Míg Gene Seymour úgy írta le a Táncoló talpakat, mint egy „gazdag, magával ragadó történet, ami nem merül ki a káprázatos effektekben, hanem fellelkesíti a szellemet is.” Seymour hozzáteszi még, „váratlanul ér elsöprő vizualitása és konceptuális energiája.” Ezenfelül, Lou Lumenick „döbbenetes vizualitásáért” dicsérte a Táncoló talpakat, „megindítónak” és „felemelőnek” nevezte. Azzal fokozta, „A Dumbo találkozik a Footlose-zal”, és a „Táncoló talpak nem csupán az év legjobb animációs filmje, de egyben az év egyik legjobb filmje mindezidáig.” Az Ebert & Roeper szintén lelkes kritikával jelentkezett. A. O. Scott, Roger Ebert ideiglenes helyettesítője úgy nyilatkozott, a „Táncoló talpak elegendő szakértelemmel, elegendő szívvel készült ahhoz, hogy a legjobb értékelést kapja tőlem”. Richard Roeper egyetértett, mondván „Szerintem a gyerekek szeretni fogják, mert a pingvinek bájosak”. Jonathan Harper a The Village Voice-tól úgy vélekedett, „Ha valami kísértésbe hozza a felnőtteket, hogy megnézzenek egy táncoló pingvines filmet, akkor az az a szöveg, hogy 'a Babe alkotóitól'. Abban a filmben megvolt minden, ami jó a beszélő állatokban, de sajnos, George Miller most nem ér fel korábbi munkájához. Talán még a kicsik is észre fogják venni, hogy valami nincs rendben, mikor a film témája a 'légy önmagad'-ról áttér a 'szabályoznunk kell az antarktiszi halászatunkat'. Na, most komolyan.” Hasonlóan vélekedik Robert W. Butler, a The Kasas City Star újságírója, azt állítva, a „[Táncoló talpak] felhalmoz számos jelenlévő problémát ott, ahol egy egyszerű gyermekmesére volna szükség, s túlnyújtott, érzelmileg elnémított és fárasztó történetté válik.” George Miller bírálatok sorát zúdította magára az animátoroktól és animációs történészektől, mikor úgy nyilatkozott a The Washington Postnak, hogy tudja, „még a világ legjobb animátorainak is egy életbe kerülne, hogy aprólékosan megalkossák a táncot, amit egy tehetséges táncos produkál”. Ezt a nyilatkozatot mint a táncok animálásának potenciáljában való tudatlanságot, a médiában előforduló nevetséges túlzást fogadták, ami mutatja Miller (aki még nem rendezett korábban animációs filmet) széles körű tudatlanságát arról, amin dolgozott. Amid Amidi animációs történész a Cartoon Brew weboldalán azt a kérdést tette fel, „…ha Miller így érez az egyszerű animációs művészet és annak művészeinek képességeiről, mi a fenének rendez animációs filmeket?” Környezetvédelmi üzenet A Táncoló talpak környezetvédelmi üzenetet hordoz: noha a film nagy része egy kívülálló elfogadásáért vívott küzdelme köré épül, a végkifejletben egy csapat kutató videófelvételt készít a táncoló császárpingvin-kolóniáról, amit világszerte leadnak. Ez elindítja a túlhalászott Antarktisz problémájának sürgető megoldását. Ezen kívül akad jelenet, melyben pingvinek vízen úszó szeméttel találkoznak, úgymint hatos csomagolású üdítőitalok műanyag összefogója; hangosan elmélkednek: „[Az embereknek] itt kell lenniük valahol a közelben – miért hagyták volna itt mindezt?” Egy másik alkalommal Topit megmentik a lakott terület partján és egy tengeri parkba viszik, ahol szép lassan elveszíti az eszét a pingvinkifutó négy üvege közt. Kétségbeesik, ám mikor egy napon táncolni kezd, ámuló emberek tömegét vonzza oda. Ennek hatására Topi visszanyeri szabadságát és végül visszatér az sarkvidékre. George Miller rendező szerint a környezetvédelmi üzeneten nem volt komoly hangsúly az eredeti forgatókönyvben, de „Ausztráliában mi nagyon, de nagyon öntudatosak vagyunk az ózonlyukkal kapcsolatban”, mondta, „és az Antarktisz szó szerint a 'kanári a szénbányában' etekintetben. Úgyhogy valamilyen szinten ebben az irányban kellett elindulni.” Ez a behatás erősen környezetvédelmi tónust adott a filmnek. Miller úgy véli, „Nem mondhatsz el ezen dimenzió nélkül egy történetet az Antarktiszról és a pingvinekről.” Míg a legtöbb kritikus elfogadta, vagy éppen dicsérő szóval illette a történet ezen összetevőjét, néhány önmagukat konzervatívnak leíró kritikus, köztük Michael Medved, Neil Cavuto és Glenn Beck, kritizálta a környezetvédelmi üzenetet, amit „zöldpropagandának” neveztek. Zene A Táncoló talpak egy zenegép-musical, azaz olyan zenés film, melyben korábban rögzített, jól ismert dalok csendülnek fel, némileg megváltoztatva, hogy jobban illeszkedjenek a történethez, a cselekményhez, a szereplők érzelmeihez. A filmzenealbumból több, mint 202,015 darabot adtak el az Egyesült Államokban. Eredeti filmzenealbum – válogatáslemez Song of the Heart – Prince Hit Me Up – Gia Farrell Tell Me Something Good – Pink (eredetileg: Rufus) Somebody to Love – előadja Brittany Murphy (írta: Freddie Mercury , eredetileg előadta: Queen ) I Wish – Fantasia Barrino / Patti LaBelle / Yolanda Adams (eredetileg: Stevie Wonder ) Jump N' Move – Brand New Heavies Do It Again – The Beach Boys The Joker / Everything I Own – Jason Mraz / Chrissie Hynde (eredetileg: Steve Miller Band / Bread) My Way (A Mi Manera) – Robin Williams (angol dalszöveg: Paul Anka ) Kiss / Heartbreak Hotel – Nicole Kidman / Hugh Jackman (eredetileg: Prince / Elvis Presley ) Boogie Wonderland – Brittany Murphy (eredetileg: Earth, Wind & Fire ) Golden Slumbers / The End – k.d. lang (eredetileg: The Beatles ) The Story of Mumble Happy Feet – John Powell Eredeti filmzenealbum – instrumentális dalok Az instrumentális filmzenét John Powell szerezte, akinek korábbi népszerű munkái közé tartozik az X-Men: Az ellenállás vége és a Robotok. Powell kiterjedt eredeti score-ja, melyben a film szereplői által előadott szöveges dalok részletei is szerepelnek, 2006. december 19-én jelent meg. The Huddle The Eggs Hatch Birth of Mumble Wives Ho! Singing Lessons The Skua Birds In My Room (előadja a Sydney-i Gyermekkórus) Graduation Fish Leopard Seal Adélieland Bob's LED Finding Aliens Lovelace's Pile If I Could Sing Exile Leader of the Pack (előadja Dan Navarro) Finding Lovelace Gloria Joins The Hill Fun Food Storm Killer Whales The Alien Ships In the Zoo First Contact Mumble Returns Tap Versus Chant Helicopter Communication További dalok Az alábbi dalok elhangzanak a filmben, de nem találhatóak meg a filmzenealbumon. If You Leave Me Now – eredetileg: Chicago In My Room , eredeti verzió – The Beach Boys I'll Make Love to You – eredetileg: Boyz II Men I Wish , eredeti verzió – Stevie Wonder Shake Your Bon-Bon – eredetileg: Ricky Martin The Message – Grandmaster Flash The Message , új felvétel – Fat Joe Hello – Lionel Richie Never Can Say Goodbye – The Jackson 5 Let's Talk About Sex – Salt-n-Pepa Candela – Sandy y Papo Walk It Out – DJ Unk Díjak és jelentősebb jelölések Oscar-díj díj: legjobb animációs film Golden Globe-díj díj: legjobb betétdal (Prince: The Song of the Heart ) jelölés: legjobb animációs film BAFTA-díj díj: legjobb animációs film jelölés: Anthony Asquith Award a filmzenéért Dallas-Fort Worth Film Critics Association Awards díj: legjobb animációs film Golden Trailer Awards díj: legjobb zene Los Angeles Film Critics Association Awards díj: legjobb animáció New York Film Critics Circle Awards díj: legjobb animációs film Toronto Film Critics Association Awards díj: legjobb animációs film Washington DC Area Film Critics Association Awards díj: legjobb animációs film Luxemburg világörökségi helyszínei Luxemburg területéről eddig egy helyszín került fel a Világörökségi Listára. A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2014 augusztusáig 191 ország képviselői írták alá, köztük Luxemburg küldöttei 1983-ban. (12653) 2664 T-3 A (12653) 2664 T-3 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1977. október 11-én. Csicsói-medence A Csicsói-medence a Balaton-felvidék középső részére jellemző, kis területű – rendszerint csak néhány település közigazgatási területét magukban foglaló – medencék egyike. Területe négy Veszprém megyei kistelepülés közigazgatási területét foglalja magában. Földtana Míg a Balaton-felvidék keleti, Balatonalmádi és Balatonfüred közötti szakaszára az jellemző, hogy a Balaton-parti települések felől a parti hegyekre felkapaszkodva rögtön a Veszprémi-fennsíkra juthatunk fel, az ott megjelenő hegyek valójában a fennsíkperem felmagasodásai és a partközeli "riviéra"-zóna mögött szinte egyáltalán nincsenek kísérő települések, addig a Balatonfüred és Balatonszepezd közti szakaszon egyre több, kisebb-nagyobb medence jelenik meg a parti hegysor és a Veszprém-nagyvázsonyi-fennsík között, és ezekben a medencékben kicsiny, a Balatonhoz többé-kevésbé kötődő, de attól több kilométeres távolságban fekvő falvak terülnek el. Ezeket a medencéket egymástól is elválasztják kisebb-nagyobb kiemelkedések, melyek főtömegeit kemény kőzetrétegek alkotják, míg a medencékre a puha, könnyen lepusztuló márgarétegek előfordulása jellemző. Balatonfüred térségétől nyugat felé haladva öt ilyen kis medencét lehet geológiailag elkülöníteni: ezek közül a legkeletibb, a Kéki-völgy csak csekély alapterületű, majd nyugat felé haladva sorra következnek a Pécselyi-medence, a Dörgicsei-medence, a Csicsói-medence és utolsóként a Monoszlói-medence. [Ezt követően, Monoszlótól nyugatra újabb szakasza kezdődik a Balaton-felvidéknek, ahol az említett medencéknél jóval nagyobb kiterjedésű, szerkezetileg is eltérő jellegű Káli-medence váltja fel az egymást követően sorakozó kis medencék sorát, a tóparti hegysort felváltva pedig vulkanikus eredetű, bazaltos tanúhegyek válnak jellegadóvá a térségben.] A Kéki-völgyet leszámítva mind a négy medence lényegében 2~4 történelmi, illetve jelenkori település közigazgatási területeit foglalja magában, és általában kelet-nyugat irányú átjárás sem nagyon van közöttük, sőt, több itteni település zsákfalunak tekinthető. A Csicsói-medencében négy mai település, Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa és Szentjakabfa terül el, ezek közül is Balatoncsicsó és Szentjakabfa csak dél felől, valamint mindkét község a másik irányából érhető el közúton. Félig-meddig e tájegység része Tagyon is, amely a Csicsói-medence déli bejáratának tekinthető: e község szerkezetileg ugyan még a Balaton-part menti övezet települései közé tartozik, ám mivel sem saját balatoni partszakasszal nem rendelkezik, sem a 71-es út nem érinti, ráadásul mindössze néhány száz méter választja el Szentantalfától [amely már e medence része], nem ritkán ezen mikrotérséghez sorolják Tagyon község területét is. A medencét Szentantalfa régi neve után nevezik Nevegy- vagy Nivegy-völgynek is, amely a Balaton-felvidéki borvidék viszonylag karakteresen elkülönülő, önálló, jó bortermő területe. A medence egyetlen jelentős vízfolyása a Csorsza- vagy Cserkúti-patak. Colonia Jardín (metróállomás) Colonia Jardín metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 10-es vonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a Consorcio Regional de Transportes de Madrid. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 10-es metróvonal Linea ML2 3-as metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Aviación Española (Puerta del Sur, 10-es metróvonal) Casa de Campo (Hospital Infanta Sofía, 10-es metróvonal) Prado de la Vega (Estación de Aravaca, Linea ML2) Ciudad de la Imagen (Puerta de Boadilla, 3-as metróvonal) Jankovics Anna Jankovics Anna (Keszthely, 1982. augusztus 19. –) magyar színésznő. Életpályája 1982-ben született Keszthelyen. A helyi Vajda János Gimnáziumban érettségizett. A középiskola után a Shakespeare és a Theatrum Színiakadémián tanult. 2003-2006 között a Pesti Magyar Színház stúdiójában képezte magát. 2006-2009 között a Pesti Magyar Színházban, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházban, a Nagyváradi Állami Színházban és a Szkéné Színházban szerepelt. 2009-től a szolnoki Szigligeti Színház tagja. 2013-2016 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor szakos hallgatója volt. Fontosabb színházi szerepei Országúton - Gelsomina (2009) Szépségszalon - Shelby (2009) Az üvegcipõ - Viola (2010) Csupa balláb - Sylvia (2010) A tanítónõ - Kántorkisasszony (2010) Én és a kisöcsém - Bözsi (2011) A Négyszögletű Kerek Erdő - Vacskamati (2011) Liliom - Mari (2011) Kaland- Asszisztensnõ (2011) Légy jó mindhalálig- Ilonka (2011) Hol a pénz?- Jusztina és Kati (2012) Mirandolina- Ortensia (2012) A néma levente - Carlotta, Zilia komornája (2012) Bál a Savoyban - Boriska (2012) Egy bolond százat csinál - Mari (2012) Lift - Kintao Mimani (2012) Made in Hungaria - Duci Juci (2013) Utazás az éjszakába - Cathleen (2013) Chioggiai csetepaté - Lucietta, Toni hajadon huga (2013) Cabaret - Frencie (2013) A salemi boszorkányok - Mary Warren (2014) Mágnás Miska - Rozali (2014) Patika - Kati, cseléd (2014) Csongor és Tünde - Ilma (2014) Cseresznyéskert - Dunyasa (2014) Öt nő az esőben - Lorene (2014) Sztárcsinálók - Méregkeverők, Bővérű nővérek (2015) Luxemburg grófja - Sidone (2015) A női szabó - Rosa (2015) A nagymama - Örkényi Piroska (2015) Furcsa pár - Gwendolyn - (2015) Könyvtári capriccio - Viktória (2015) Csudavilág (2016) Varázskendő - Tünde, aki a valósággal varázsol (2016) Hello, Dolly! - Ermengard (20169 Švejk, a derék katona – Aranka, cseléd (2016) Anconai szerelmesek - Lucia, a leánya (2016) Vidám kísértet - Mrs. Bradman (2016) Mikve - Esti (2016) Süsü, a sárkány - Dadus (2017) Naftalin - Ilka (2017 Fekete Péter – Colette (2017) Lili bárónő – Annus (2017) Macbeth – Első boszorkány/Első gyilkos (2018) Csoportterápia – Trixi (2018) Jóccakát, anya…Jessie Cates (2017) A legnagyobb tilos! – Lány (2017) Filmes és televíziós szerepi Szabadság, szerelem (2006) Zimmer Feri 2 . (2010) Válótársak (2016) Stazione di Albate-Trecallo Stazione di Albate-Trecallo vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Como településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Como–Lecco-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Cantù Stazione di Albate-Camerlata Michel Foucault Michel Foucault (Poitiers, 1926. október 15. – Párizs, 1984. június 25.) francia történész, filozófus; a Collège de France tagja; a 20. század nagy hatású gondolkodója a bölcsészet- és társadalomtudományok területén. Élete Paul-Michel Foucault néven született 1926-ban Franciaországban, Poitiers-ban. Édesapja, Paul-André Foucault kiváló sebész volt. Édesanyja, Anne is orvosi családból származott, az ő édesapja is sebész volt. Ő is szerette volna az orvosi pályát választani, de Michel és öccse nevelése lefoglalta, és az abban az időben meglévő nőkkel szembeni előítéletek miatt sem válhatott neves orvossá. A német megszállás alatt Foucault Poitiers-ban tanult. Már ekkor kiemelkedett a filozófiai képességeivel és ilyen irányban szeretett volna tovább tanulni, ezzel szemben apja azt akarta, hogy a fiatal Paul-Michel kövesse őseit, és orvos legyen. Ez a konfliktus volt az oka, hogy nevét megváltoztatta, és elhagyta nevéből az édesapja után kapott „Paul” nevet. A második világháborút követően Párizsba költözött és felvétele után az École Normale Supérieure d'Ulm hallgatója lett. Ez az intézmény a humán tudományok fellegvárának tekinthető, Foucault itt elsősorban filozófiát tanult, de felvette mellé a pszichológiát is. A tanulmányok befejezése után 1955-ben Svédországba ment az Uppsalai Egyetemre, majd 1958-ban Lengyelországban francia kulturális attasé lett. Innen 1959-ben a Hamburgban lévő Francia Intézethez került. Foucault 1960-ban visszatért pszichológiát tanítani Franciaországba Clermont-Ferrand egyetemére. 1968-ban Párizsban a Vincennes Egyetemen a filozófia tanszék tanára lett. Az 1968-as diáklázadásban játszott szerepe miatt egy ideig nem taníthatott, de 1970-ben megválasztották Franciaország legrangosabb szellemi intézményének, a Collège de France tagjának. Ez a tisztség végigkísérte hátralévő életét, melyet elsősorban az írásnak szentelt. A Collège keretében évente előadásokat tartott. Összesen tizenhárom Collège előadás sorozata jelent meg, melyből nyolcat franciául, hetet angol nyelven tettek közzé. Homoszexuális kapcsolatban 1963-tól haláláig nyílt élettársi kapcsolatban élt Daniel Defert-rel. A hetvenes-nyolcvanas években részese a San Franciscó-i szadomazochista szubkultúrának. 1984-ben AIDS-hez köthető betegségben hunyt el. Munkássága Foucault elsősorban a különböző társadalmi intézmények (a pszichiátria, az orvostudomány és a börtön), valamint a szexualitás történetéről szóló újszerű kutatásairól ismert. A hatalom problémáját, illetve a tudás és a hatalom közti viszonyt, valamint a diskurzus működését középpontba állító megközelítése számos kortárs társadalomtudományi elméletbe beépült. A kritikusok és kommentátorok Foucault munkásságát legtöbbször a posztmodernizmus és a posztstrukturalizmus áramlatába sorolják, bár a hatvanas években egyértelműen kapcsolódott a strukturalizmushoz is. Foucault minden hasonló címkét elutasított, mivel ezeket túl kényelmesnek és leegyszerűsítőnek tartotta. Magyarul megjelent művei Monográfiák Foucault magyarul megjelent monográfiái az eredeti francia megjelenés sorrendjében 1961 – A bolondság története a klasszicizmus korában ; ford. Sujtó László; Atlantisz, Bp., 2004 ( Kísértések ) ISBN 963-9165-76-X 1966 – A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája ; ford. Romhányi Török Gábor; Osiris, Bp., 2000 ( Osiris könyvtár. Filozófia ) ISBN 963-379-514-1 1969 – A tudás archeológiája ; ford., jegyz. Perczel István; Atlantisz, Bp., 2001 ( Kísértések ) ISBN 963-9165-53-0 1975 – Felügyelet és büntetés. A börtön története ; ford. Fázsy Anikó, Csűrös Klára; Gondolat, Bp., 1990 ( Társadalomtudományi könyvtár ) ISBN 963-282-335-4 1976 – A szexualitás története, 1-3. ; Atlantisz, Bp., 1996-2001 ( Veszedelmes viszonyok ) I.: A tudás akarása ; ford. Ádám Péter (2. jav. kiad., Atlantisz , 1999) ISBN 963-9165-43-3 1984 – A szexualitás története II.: A gyönyörök gyakorlása ; ford., szerk. Albert Sándor, Szántó István, Somlyó Bálint ( Atlantisz , 1999) ISBN 963-7978-76-3 1984 – A szexualitás története III.: Törődés önmagunkkal ; ford. Sujtó László ( Atlantisz , 2000) ISBN 963-9165-43-3 Egyéb kötetek, válogatások Magyarul megjelent válogatások, Foucault közreműködésével készült könyvek a cím alapján rendezve Elmebetegség és pszichológia ; ford. Romhányi Török Gábor; Corvina, Bp., 2000 ( Faktum ) ISBN 963-13-4552-1 Én, Pierre Rivière, aki lemészároltam anyámat, húgomat és öcsémet. Egy XIX. századi szülőgyilkosság ; ford. Ádám Anikó, Lóránt Zsuzsa; Jószöveg Műhely, Bp., 1999 ISBN 963-9134-26-0 Herculine Barbin, más néven Alexina B. Egy hermafrodita naplója (Jószöveg, 1997) ISBN 963-9134-01-5 A fantasztikus könyvtár. Válogatott tanulmányok, előadások és interjúk ; vál., ford. Romhányi Török Gábor; Pallas Stúdió–Attraktor, Bp., 1998 ISBN 963-9022-85-3 Az igazság és az igazságszolgáltatási formák ; ford., utószó Sutyák Tibor; Latin Betűk, Debrecen, 1998 ISBN 963-85845-1-3 A modernség politikai-filozófiai dilemmái, a felvilágosodáson innen és túl: Michel Foucault írásaiból (MTA Szociológiai Kutató Intézet, 1991) ISBN 963-8302-09-7 Nyelv a végtelenhez. Tanulmányok, előadások, beszélgetések ; szerk. Sutyák Tibor, ford. Angyalosi Gergely et al.; Latin Betűk, Debrecen, 1999 ISBN 963-9146-06-4 (2. jav. kiad., Latin Betűk, 2000) A rendellenesek. Előadások a Collège de France-ban, 1974-1975 ; ford. Berkovits Balázs; L'Harmattan–SZTE Filozófia Tanszék, Bp.–Szeged, 2014 ( Rezonőr ) Sacramento (Kalifornia) Sacramento Kalifornia amerikai állam fővárosa, Sacramento megye székhelye. A kaliforniai központi völgyben (Central Valley) helyezkedik el. Kalifornia állam hetedik legnépesebb városa. 2007-ben a város lakossága 467 343 fő volt. A város a négy megyéből álló (El Dorado, Placer, Sacramento és Yolo) agglomerációs terület gazdasági és kulturális központja. 2 042 283 főt számláló agglomerációja a legnagyobb a Central Valley-ben és a negyedik legnagyobb Kalifornia államban Los Angeles-Orange megye, San Francisco (Bay Area), és San Diego agglomerációja után. Források és jegyzetek re-director Le Mesnil-Eudes Le Mesnil-Eudes település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 269 fő (2015). Le Mesnil-Eudes Lessard-et-le-Chêne, Le Mesnil-Simon, Saint-Germain-de-Livet, Saint-Martin-de-la-Lieue, Saint-Pierre-des-Ifs és Les Monceaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 4770 Lane A 4770 Lane (ideiglenes jelöléssel 1989 PC) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1989. augusztus 9-én. Pralboino Pralboino település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 2942 fő (2017. január 1.). Pralboino Gambara, Gottolengo, Milzano, Pavone del Mella, Seniga és Ostiano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Szuhumi járás Koordináták: é. sz. 43° 12′ 00″, k. h. 41° 00′ 00″43.2, 41 A Szuhumi járás (abházul Аҟәа араион [Akva arajon], oroszul Сухумский район [Szuhumszkij rajon]) Abházia egyik járása az ország középső részén. Területe 1523 km², székhelye a főváros, Szuhumi. Földrajz Délen a Fekete-tenger mossa partjait, nyugaton a Gudautai járással, északon Karacsáj- és Cserkeszfölddel (Oroszország), keleten a Gulripsi járással határos. A vidék a déli tengerparttól észak felé, a Nagy-Kaukázus felé emelkedik. Legmagasabb pontjai, a Pszis és a Nyugati-Pszis hegycsúcsok egyaránt 3490 m magasak. Nagyobb települések Jasthua Pszhu Szuhumi Népesség 1939-ben az összlakosság 28,5%-a görög volt. 1989-ben 39 516 lakosa volt, melyből 17 526 fő grúz (44,4%), 11 617 örmény (29,4%), 4 130 görög (10,5%), 2 858 orosz (7,2%), 1 996 abház (5,1%), 472 ukrán , 48 oszét . 2003-ban 11 747 lakosa volt, melyből 7 209 fő örmény (61,4%), 2 916 abház (24,8%), 860 orosz (7,3%), 248 grúz (2,1%), 183 görög (1,6%), 60 ukrán, 15 oszét, 13 észt , 243 egyéb. 2011-ben 11 531 lakosa volt, melyből 6 467 fő örmény (56,1%), 3 505 abház (30,4%), 864 orosz (7,5%), 235 grúz (2%), 147 görög (1,4%), 58 ukrán, 255 egyéb. Tánczos Adrienn Tánczos Adrienn (Debrecen, 1975. március 31. –) magyar színésznő. Életpályája Debrecenben született, 1975. március 31-én. Tatabányán, az Árpád Gimnáziumban érettségizett. 1993 és 1996 között a Nádasdy Kálmán Színészképző Stúdió növendéke. 1995-től szerepelt a Hevesi Sándor Színházban. 2002-től színművészként volt a zalaegerszegi társulat tagja. 2014-től szabadfoglalkozású művésznő, játszik a Rózsavölgyi Szalonban, a Budapesti Utcaszínház előadásain, a MU Színházban, és az RS9 Színházban is. Fontosabb színházi szerepei Anthony Marriott – Alistair Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk!...Barbara Romhányi József - Fényes Szabolcs : Hamupipőke...Szitakötő Kálmán Imre - Békeffi István - Kellér Dezső : Csárdáskirálynő...Kleo Kálmán Imre : Marica grófnő...Endrődy-Wittenburg Liza grófkisasszony Békeffi István : Janika...Szobalány Dés László - Békés Pál - Geszti Péter : A dzsungel könyve...Majom Dés László - Nemes István - Böhm György - Korcsmáros György - Horváth Péter : Valahol Európában...Suhanc Molnár Ferenc - Kocsák Tibor - Miklós Tibor : A vörös malom...I. Mumus; ördög Molnár Ferenc : Üvegcipő...Keczeli Ilona Molnár Ferenc : A Pál utcai fiúk...Anya Edmond Rostand : Cyrano de Bergerac...Klára nővér Tóth Ede : A falu rossza...Bátki Tercsi, árva, Feledi gyámsága alatt Ray Lawler : A tizenhetedik baba nyara...Bubba, fiatal szomszédlány Alan Jay Lerner: My Fair Lady...III. szobalány Cy Coleman - Neil Simon - Dorothy Fields: Sweet Charity...Nickie Zerkovitz Béla - Szilágyi László : Csókos asszony...Rica-Maca Joseph Stein: Hegedűs a háztetőn...Cejtel Horváth Péter : A farkas szempillái...Öreganyó, Vékony Fogatlan, Kismajom 3, Macskalány Arthur Miller : A salemi boszorkányok...Elisabeth Proctor Eisemann Mihály - Zágon István - Somogyi Gyula: Fekete Péter...Colette Eisemann Mihály - Zágon István - Nóti Károly : Hippolyt, a lakáj...Terka Békés Pál - Várkonyi Mátyás : A félőlény...Félőlény Alex Koenigsmark: Agyő, kedvesem!...Elén Friedrich Schiller : Az orleansi szűz...Sorel Ágnes William Shakespeare : Lear király...Goneril Anton Pavlovics Csehov : Cseresznyéskert...Ranyevszkaja, Ljubov Andrejevna, földbirtokosnő Ábrahám Pál - Szilágyi László - Kellér Dezső : 3:1 a szerelem javára...Bertuska Molière : Don Juan...Donna Elvira Terrence Mc Nally - David Yazbek: Alul semmi...Georgie Bukatinsky Peter Schaffer: Komédia a sötétben...Clea, Brindsley volt szeretője Szabó Magda : Régimódi történet...Jablonczay Lenke Szabó Magda : Az ajtó...Sutu Luigi Pirandello : Így van, ha így tetszik...Dina Tasnádi István : A magyar zombi...Tigris Niki, popdíva Tasnádi István : Tranzit...Terhesruhás nő Fenyő Miklós - Tasnádi István : Made in Hungária...Vera Horváth Károly - Tömöry Péter : Canterbury mesék...Harmadik apáca, később Ifjú Hölgy, Vénusz , Molnárlány Kurt Weill - Bertolt Brecht : Koldusopera...Peachumné John Kander - Fred Ebb - Bob Fosse: Chicago...Welma Kelly Lionel Bart: Oliver!...Nancy László Miklós: Illatszertár...Rátz kisasszony Biljana Srbljanović: Barbelo, avagy kutyákról és gyerekekről...Milica Presser Gábor - Varró Dániel : Túl a Maszat-hegyen...Szeplőtlen Szilvia (Borbála) Füst Milán : Boldogtalanok...Nemesváraljai Gyarmaky Róza Kacsóh Pongrác - Bakonyi Károly : János vitéz...Mostoha Egressy Zoltán : Portugál...Asszony Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais : Figaro házassága...Rosina, grófné Márai Sándor : A szegények iskolája...Nemeskéri Aglája (színművésznő) Ljudmila Jevgenyjevna Ulickaja : Odaadó hívetek, Surik...Lány Kálloy Molnár Péter - Hajdu Steve - Tompagábor Kornél - Hrutka Róbert : The Hungarian Blues Brothers (TM)...Peterné Georg Büchner : Woyzeck...szereplő Bari Judit : Halmozottan hátrányos helyzetű angyalok kara...szereplő Cziglényi Boglárka - Menszátor Héresz Attila : Nimfománia...szereplő Filmek, tv Játékfilmek A Hídember ...Meszlényi Teréz (2001) Sorstalanság ...Erika (2004) Talán egy másik életben...Clara Handler (2009) Rövidfilmek The Conspiracy (Az összeesküvé)...Utazó nő (2005) Az ínyenc...A nő Tv-filmek Romokon emelkedő ragyogás (2005) Szabó Magda: Az ajtó (színházi előadás tv-felvétele) (2006) Díjak, elismerések Máriáss-díj Elisabeth Proctor (2001) Forgács-gyűrű (2001) Ruszt-díj (2010) Balás Gábor Dr. Balás Gábor (Gyergyószentmiklós, 1909. november 7. – Budapest, 1995. január 6.) magyar jogtörténész, író. Életrajza Gyergyószentmiklóson született 1909. november 7-én, de a család gyergyóremetei származású. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult. Ügyvédi diplomát szerzett 1931-ben Budapesten. Ügyvédi vizsgája letétele után, 1937-ben a főváros tiszti ügyészségénél helyezkedett el. Katonai szolgálata során 1928. október 1. és 1929. október 1. között egyévi önkéntes katonai szolgálatot teljesített közlegényként, majd tizedesként a m. kir. 1. honvéd tábori tüzérosztálynál; 1939. március 1. és 1939. július 1. között a felderítő és lehallgató feladatokat is ellátó m. kir. 101. honvéd híradózászlóaljnál szolgált Budapesten tartalékos hadnagyként, mivel németül, románul és angolul beszélt, írt és fogalmazott, franciául és olaszul beszélt, bolgárul pedig olvasott. 1942. november 15-ével áthelyezték a Don mellett harcoló 2. magyar hadsereg 23. könnyűhadosztályához olasz összekötőtisztnek. A világháború után 1947-ben főügyész helyettesnek nevezték ki. 1995. január 6-án halt meg Budapesten. Munkássága Fővárosi szolgálata alatt szakkönyvet írt a kisajátítási jogról. 1946. május 28-án az Országházban tartotta első ülését az a szakértői csoport, mely megvitatta a székely autonómia tárgyalási tervezetét. A székely származású Balás Gábor, valamint (a nagyváradi) Hegedűs Nándor szükségesnek tartották a végleges változat kidolgozását. Az ülést végül azzal zárták le, hogy felállítottak egy szövegező bizottságot, melynek Flachbart Ernő, Gajzágó László, Balás Gábor és Hegedűs Nándor lettek a tagjai. A szövegező bizottság először elkészített egy teljesebb változatot, amelyet aztán betekintés végett megküldtek az egyes tárcák képviselőinek, akik véleményezték azt. Számos nemzetközi kongresszuson tartott jogtörténeti előadásokat. 1963-tól a Tanácsi Építő felelős lapszerkesztője. Műfordító munkája is jelentős. Csaknem száz nyelv irodalmából jelentek meg versfordításai. 1987-ben három kötetben Erdély jókora jogtörténete címmel megírta Erdély jogtörténetét. Gyergyói ihletésű meséit székely nyelvjárásban írta. Legjelentősebb munkája a Székelyek nyomában című műve (Panoráma, 1984). Társszerzője a Székely Művelődés évszázadai, az Utazások Erdélyben és a Panoráma Románia Útikönyvének. Ősi írásunkat, a rovás-írást is tanulmányozta és fejtette. Több helytálló megfejtése ismert, amelyekkel a VIII-IX. századokból származó régészeti leletek tulajdonosainak magyar voltát igazolta a kétkedők előtt. 1988-ban összeállította azt a rovás ábécét, amelynek rovásos címe "megújított székely rovásírás" lett. Alapító tagja az 1983-ban alakult Budapest és környéke Székelykörnek. 1996-ban a remetei Cseres Tibor Közművelődési Egyesület és a Budapesti Székelykör írói, történészi munkájának elismeréseként emléktáblát helyezett el a községi Művelődési Ház épületén, mely 2007 óta az ő nevét viseli. Munkái Utazások Erdélyben (Mátyás Vilmos mellett társszerkesztő) (1981) A székelyek nyomában , (1984) Erdély jókora jogtörténete , (1987) A székely művelődés évszázadai , (1988) Manching Manching település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 9235 fő (1987. május 25.). Manching Vohburg an der Donau községgel határos. Mark van Bommel Mark Peter Gertuda Andreas van Bommel, más néven Mark van Bommel (Maasbracht, 1977. április 22. –) holland labdarúgó, a válogatott tagjaként 79-szer szerepelt. Védekező középpályás poszton játszott. Pályafutása során több európai élcsapatban futballozott, hisz volt a Barcelona, a Bayern München és a Milan játékosa is. Pályafutását ott fejezte be 2013-ban, ahol korábban felfigyeltek rá; a PSV Eindhovennél, csapatkapitányként. Pályafutása Van Bommel az amatőr pályafutását a helyi klubban, az RKVV Maasbracht-ban kezdte, mielőtt hivatásos szerződést kötött volna a Fortuna Sittard-dal 1992-ben. Néhány csapattársa a Fortunanál abból az időből később csatlakozott vele együtt a PSV Eindhovenhez, név szerint Wilfred Bouma és Kevin Hofland. PSV Eindhoven Van Bommel 1999-ben aláírt a PSV-vel, ahol ő szervezte a középpályát együtt a svájci válogatott Johann Vogel-lel. Három Eredivisie bajnoki címet nyert a klubbal és két Johan Cruijff-schaal-t. Megválasztották az év holland labdarúgójának 2001-ben és 2005-ben is. Az utolsó szezonjában a PSV-ben hozzásegítette a csapatot a holland bajnoki címhez és a Bajnokok Ligája elődöntőbe jutáshoz, és azt remélte, hogy csatlakozhat az apósához, Bert van Marwijkhoz, aki abban az időben a Bundesligában szereplő Borussia Dortmund vezetőedzője volt, de Van Bommel azt választotta, hogy a PSV-nél marad a 2004/2005-ös szezon végéig. Azután, hogy kiestek az AC Milan ellen a Bajnokok Ligája elődöntőjében, összefüggésbe hozták az FC Barcelona-val, a Real Madrid-dal és az AC Milan-nal. Április végén a holland bajnoki címmel a kezében a PSV-nél, megerősítette, hogy szeretne csatlakozni az FC Barcelonához, és 2005 májusában a katalán klub leigazolta. FC Barcelona Frank Rijkaard-nál, az új edzőjénél a Barcelonában Van Bommel 24 mérkőzésen játszott, és kétszer szerzett gólt az első idényében, megnyerte a La Liga-t és az UEFA Bajnokok Ligáját olyan játékosokkal, mint például Ronaldinho, Samuel Eto'o és Ludovic Giuly. FC Bayern München 2006. augusztus 26-án a Bayern München managere, Uli Hoeneß bejelentette, hogy Van Bommel csatlakozni fog a bajorokhoz. A médiajelentések azon elmélkedtek, hogy ez hatással lesz Owen Hargreaves folyamatban lévő átigazolására, de Hoeneß ragaszkodott a klub tervéhez, hogy mindkét játékos ott marad a klubnál . A Bayern München 7,7 millió eurót fizetett a Barcelonának az üzletért. A Bayern Münchennél Van Bommel bebizonyította, hogy kulcsjátékos, 6 gólt szerzett 30 fellépésén. Köszönhetően a kiváló teljesítményének az első szezonja alatt a Bayernnél megválasztották Az év bajor játékosának a 2006/07-es idényben, megelőzve a hosszú időn keresztül a szurkolók kedvencét, Roy Makaayt és Mehmet Schollt. 2011-ben igazolt el ingyen az AC Milanba.. Befejezés A 2012/13-as idényt ismételten a PSV-nél töltötte. Az idény utolsó mérkőzésén bejelentette visszavonulását, így játékoskarrierje 2013. május 12-én ért véget. Van Bommel kifejezetten durva játékos volt, játékos-karrierjéhez hozzátartozott, hogy igen sűrűn állították ki. Az utolsó lejátszott mérkőzésen is idő előtt volt kénytelen elhagyni a játékteret. Nemzetközi pályafutása 2000. október 7-én volt a bemutatkoizása a holland labdarúgó-válogatottban Ciprus ellen, amit 4:0-ra nyertek meg. Mindamellett az 'Oranje'-ben nem játszott fő tornákon egészen 2006-ig, a holland-válogatott elbukta a selejtezőket a 2002-es labdarúgó-világbajnokságra, a portugáliai 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság előtt pedig megsérült. A holland-válogatott szövetségi kapitánya, Marco van Basten elégedetlen volt Van Bommel védekező taljesítményével a Románia elleni 2006-os labdarúgó-világbajnokság selejtező mérkőzésén, és később nem válogatta be a maradék selejtezőkre. Sok holland labdarúgó megfigyelő azt vélte, hogy Van Bommel nemzetközi pályafutása véget ért, de ismét beválogatták a holland keretbe a 2006-os világbajnokságra. A 2006-os világbajnokságon Van Bommel minden mérkőzésen játszott, kivéve az Argentína ellenin, ahol már mindkét csapat biztosította a helyét az egyenes kiesési szakaszra. A posztja a csapatban jobb szélső volt. A feladata főleg a rögzítő szerep megjátszása volt a hollandok 3 emberes középpályáján az általuk használt 4-3-3-as formációban. Ő volt az első játékos, aki a holland csapat vereségének Portugália ellen a 'Nürnbergi csata' gúnynevet adta a sajtóban. A világbajnokság után Van Bommelt nem hívták be a 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőjére Luxemburg és Fehéroroszország ellen. 2006. szeptemberében, miután visszatért a Bayernbe, Van Basten behívta a keretbe Bulgária ellen; azonban Van Bommel kijelentette (együtt Ruud van Nistelrooy-jal), hogy többé nem szándékozik az 'Oranjében' játszani, amíg Van Basten a kapitány. Van Bommel 40-szer volt válogatott és 7 gólt szerzett a holland-labdarúgó-válogatottban. Díjak Klub címek UEFA Bajnokok Ligája : 2006 La Liga : 2006 Supercopa de España: 2005 2006 Eredivisie : 2000, 2001, 2003, 2005 Holland labdarúgókupa : 2005 Johan Cruijff Schaal: 2000, 2001, 2003, 2005 Az év holland labdarúgója : 2001, 2005 Német Liga-kupa : 2007 Fünf Höfe A Fünf Höfe (magyarul: Öt udvar) egy bevásárlóközpont München belvárosában. Az Salvator, Theatiner és Kardinal Faulhaber utcák között elterülő épületegyüttest korábban a HypoVereinsbank használta, majd az ezredfordulón alakították át mai rendeltetésére. 2004-ben a Fünf Höfe a DIFA (jelenleg: Union Investment Real Estate AG) tulajdonába került. Története Az épületegyüttest 1993-ban Jacques Herzog és Pierre de Meuron bázeli építészek alakították át, a megrendelő pedig a HypoVereinsbank német hitelintézet leányvállalata, a HVB Immobilien AG által képviselt Fünf Höfe GmbH & Co KG volt. Bár az utcák felőli homlokzatok többnyire érintetlenek maradtak, a tervezőpáros a korábban zárt háztömböt gyökeresen átalakította egy udvarokból és közökből álló létesítménnyé, melyben az egyes helyiségek külön-külön jellegzetességgel bírnak. A 2001. február 8-án lezárult első építési szakaszban készültek el a Perusa- és Portia-udvarok, illetve a Pranner-köz, a Salvator-köz egy része és a Hypo-Kunsthalle. Ivano Gianola építész tervei alapján jött létre a Maffei-udvar, és ő alakította ki az üzletközponttól délre található Schäffler-udvart is. A második, 2003. március 19-én befejezett szakaszban készült el a Hilmer & Sattler und Albrecht müncheni építésziroda tervei alapján a Salvatorstraße felőli homlokzat. Egyéb adatok A mintegy 14 000 m² területen nagyjából 60 üzlet, és 2500 m²-en 8 étterem és kávézó található, melyek többnyire magasabb árkategóriájú szolgáltatásokat nyújtanak. A létesítményhez tartozó, 1985-ben megnyitott, kb. 3200 m² alapterületű Hypo-Kunsthalle egy olyan kiállítótér, amely különböző korok, stílusok és művészek időszaki tárlataival várja az érdeklődőket. Ezek mellett 24 300 m² irodahelyiség és 3200 m² lakóhelyiség is az épületegyüttes része. Ezek a bevásárlóközpont utcáiról alig láthatóak. Művészetek Egyes udvarokat és közöket modern művészeti alkotások díszítenek: A Salvatorpassage mennyezetén Tita Giese installációja, a Függőkertek látható. A Prannerpassage falait és mennyezetét 317 m²-nyi felületen a Mayer’sche Hofkunstanstalt által készített üvegmozaikkal díszítették, amelyek a vakolatlan betonfalakon csillogó hatást nyújtanak. A Viscardihof on áll Ólafur Elíasson , izlandi művész Szféra című alkotása, amely egy felfüggesztett, acélból készült golyó. A Simpsonék már megcsinálták… A Simpsonék már megcsinálták (Simpsons Already Did It) a South Park című rajzfilmsorozat 86. része (a 6. évad 7. epizódja). Elsőként 2002. június 26-án sugározták az Amerikai Egyesült Államokban. Cselekmény Eric Cartman izgatottan közli barátaival, Kyle Broflovskival, Stan Marshsal és Tweekkel, hogy egy újsághirdetés szerint tengeri embereket vagy ahogy ő fogalmaz, „vízigenyókat” árulnak (melyek valójában egyszerű vízirákok). Meggyőzi őket, hogy együtt vásároljanak az élőlényekből, hogy saját társadalmat építhessenek fel. Amikor azonban rájönnek, hogy a reklámban becsapták őket, úgy döntenek, a rákokat beleöntik tanáruk, Ms. Choksondik kávéjába. Közben Butters Stotch Káosz Professzorként továbbra is a világ elpusztítását tervezi, de amikor el akarja takarni a Napot, segítője, Rettenet tábornok tájékoztatja, hogy ezt az ötletet A Simpson család egyik epizódjában már megcsinálták. Butters csalódottan elveti tervét, ezután újabb gonosztettet eszel ki; lefűrészeli a város egyik szobrának fejét. Ezt azonban a városvezetés A Simpson család előtti tisztelgésnek tartja (melyben Bart Simpson követett el hasonló dolgot), ezzel tovább fokozva Butters dühét, aki bármit talál is ki, Rettenet Tábornok mindig elárulja neki, hogy azt a Simpsonék már megcsinálták. Frusztráltságában Butters idegösszeomlást kap és A Simpson család animációs stílusában kezdi el látni South Parkot. Cartmanék megdöbbenve hallják, hogy tanárnőjük elhunyt és a gyomrában nagy mennyiségű „genyót” (azaz ondót) találtak. Mivel azt hiszik, ők a felelősek a tragédiáért, beosonnak a kórházba, hogy eltüntessék a bűnjelet, amit beleöntenek az akváriumba. Végül Séf bácsi rájön a gyerekek tévedésére, és felvilágosítja őket, hogy nincs közük a tanárnő halálához. Másnap reggelre Cartman vízi élőlényei igazi ókori társadalmat hoznak létre és egyre fejlettebb civilizációkat építenek fel. Butters megemlíti, hogy a vízi társadalmat A Simpson család egyik epizódjában már megcsinálták, de a többiek elmondják neki, hogy sok ötlet már a Simpsonék előtt is létezett, ezért kár emiatt aggódni. Butters ezt megértve ismét a megszokott módon látja a dolgokat. A vízi lények ezalatt szobrot emelnek Cartman, majd Tweek tiszteletére is, ezzel megosztva társadalmukat; a két tábor háborúskodásba kezd és tömegpusztító fegyverekkel végeznek egymással. Megjegyzések Amikor a gyerekek a rész elején hóembert építenek, Tweek attól fél, hogy az majd életre kel és megöli őket. Ez utalás a Jesus vs. Frosty című rövidfilmre, a South Park elődjére. Henryk Apostel Henryk Apostel (Beuthen, Németország, 1941. január 29. –) lengyel labdarúgó-középpályás, edző. A makrancos hölgy (film, 1967) A makrancos hölgy (eredeti cím: La bisbetica domata / The Taming of the Shrew) 1967-ben bemutatott színes olasz-amerikai filmvígjáték. Franco Zeffirelli alkotása William Shakespeare azonos című komédiája alapján készült. A főbb szerepekben Elizabeth Taylor és Richard Burton láthatóak. A zenét Nino Rota szerezte. Díjak David di Donatello-díj 1967 – legjobb film 1967 – legjobb külföldi színész (Richard Burton) 1967 – legjobb külföldi színésznő (Elizabeth Taylor) Brit operatőrök társaságának (BSC) díja 1967 – legjobb operatőr (Oswald Morris) Ezüst Szalag díj 1968 – legjobb jelmeztervező (Danilo Donati) Nikki Cox Nikki Cox (eredeti neve: Nicole Avery Cox)(Los Angeles, Kalifornia, USA, 1978. június 2. –) amerikai színésznő. Élete Táncosnőként kezdte pályafutását. 4 évesen (1982) már kamerák előtt táncolt. A zeneipar alkalmazta először: 10 évesen (1988) Michael Jackson Moonwalker (A holdjáró) című zenés filmjében táncolt. Ezután videoklipekben tűnt fel - láthattuk például Paula Abdul Straight up című klipjében is. Innen került be a filmvilágba: játszott a Terminátor 2-ben, a Tisztítótűz című filmben pedig Steven Seagal partnere volt. 22 éves (2000) amikor címszerepet játszik a Nikki című sorozatban. Játszott még többek között a Baywatch és a General Hospital című sorozatokban is. 2006-ban feleségül ment Jay Mohr amerikai színészhez. Filmjei Las Vegas (televíziós sorozat) ( 2003 ) Run Ronnie Run! ( 2002 ) Bölcsek kövére 2 - A Klump család ( 2000 ) Nikki ( 2000 ) Norm Show ( 1999 ) Merülés ( 1997 ) Tisztítótűz ( 1996 ) Bloodlines: Murder in the Family ( 1993 ) Terminátor 2 – Az ítélet napja ( 1991 ) A holdjáró (Moonwalker) ( 1988 ) Kerekes Attila Kerekes Attila (Budapest, 1954. április 4. –) magyar labdarúgó, hátvéd. Édesapja, Kerekes Imre, labdarúgóedző. Klubcsapatokban 1974-től szerepelt a magyar első osztályban a Békéscsabai Előre Spartacus tagjaként, ahol az együttes egyik legmeghatározóbb játékosa volt. Jó felépítésű, nagyon kemény védő volt, népszerű játékos a Viharsarokban. Magyarországon csak a békéscsabai csapatban játszott. Legjobb eredményei egy hatodik hely a bajnokságban (1984/1985) és két MNK-elődöntő (1981/1982), (1982/1983). Két évet játszott a török bajnokságban, majd a pályafutását az osztrák alsóbb osztályban fejezte be. A válogatottban A magyar válogatottban 15 alkalommal szerepelt 1976 és 1983 között. Az 1982-es spanyolországi világbajnokságon szereplő csapat tagja. Gusztáv és a gazdag rokon A Gusztáv és a gazdag rokon a Gusztáv című rajzfilmsorozat harmadik évadának harmadik epizódja. Rövid tartalom Gusztáv a magát külföldi rokonnak álcázó szélhámos karmai közé kerül. Alkotók Rendezte : Jankovics Marcell Írta : Dargay Attila , Jankovics Marcell, Nepp József Zenéjét szerezte : Pethő Zsolt Operatőr : Neményi Mária Hangmérnök : Horváth Domonkos Vágó : Czipauer János Színes technika : Dobrányi Géza , Kun Irén Gyártásvezető : Kunz Román Készítette a Pannónia Filmstúdió. Tatárka (Nógrádsáp) Fekvése Nógrád megye délnyugati részén, a Cserhát és a Gödöllői dombság találkozásánál, a Sápi-partak völgyében fekvő Nógrádsáp község északkeleti részén található. Története A Nógrádsáp melletti Tatárka nevű domb a 20. század elején mint csonkakúp alakú halom volt említve, melyet sánc vesz körbe, korát pedig a népvándorlás vagy a honfoglalás korába helyezték. Régészeti feltárások 1982-1983-ban Soós Virág régész végzett ásatást itt. A domb közepén a honfoglalás korából való, de már korábban kirabolt gazdag sírt tárt fel itt, melyet 6, 80 m átmérőjű sekély árok vett körbe, cölöpök nyomaival. Az ároktól délkeletire, a gerinc folytatásában további, hasonló korú 19 db sírt is feltárt. Az ásatás eredményei szerint a sáncárok később készült és sírokat is elpusztított. A sánc külső lejtőjén égett foltra és egy további cölöp nyomára is rátalált. Az ásatás eredményei szerint tehát a Tatárka-dombon a 10. században magyar temető volt, majd később, amikor a temetőt már rég felhagyták, ugyanide kis vár is épült, árokkal körülvéve és cölöpszerkezetű várfallal megerősítve, melynek pontos korát nem ismerjük. A leletek alapján 13. századra vallanak. Nunbarse Nunbarse (sumer: „a város anyókája” dNUN.BAR.ŠE3gunû, nun-bar-šè|@g �����) homályos sumer istennő, az árpa istennője a mezopotámiai mitológiában. Ninlil istennő anyja, és szeretné lányát Enlil főistenhez adni, aminek történetét az Enlil és Ninlil eposz meséli el. MÁV 601 sorozat A MÁV 601 sorozat a MÁV hegyi univerzális gőzmozdonysorozata volt. Ez a mozdonysorozat 2950 LE maximális teljesítményével a maga korában Európában a legnagyobbnak és a legerősebbnek számított. Kifejlesztése A MÁV egyik legfontosabb, a fiumei kikötőhöz vezető vonalának legnehezebb, Cameral-Moravica–Fiume közötti szakaszán a korábban beszerzett 401 sorozatú (korábban IVe. osztályú) és 651 sorozatú (korábban VIm. osztályú) gőzmozdonyok teljesítménye már kevésnek bizonyult, ezért új, még nagyobb teljesítményű mozdonytípus beszerzése vált szükségessé. A vontatási feladat hat kapcsolt kerékpárú mozdonyt igényelt, azonban a vonal kis sugarú ívei miatt – elődeihez hasonlóan – csak Mallet-rendszerű, osztott gépezetű mozdonyok jöhettek szóba. A pálya emelkedési viszonyai miatt legfeljebb 60 km/h sebességű mozdonyra volt szükség, ez viszont lehetővé tette, hogy univerzális, azaz teher-, személy- és gyorsvonatok továbbítására egyaránt alkalmas típust hozzanak létre. Az igények kielégítésére a MÁV Gépgyár 105. szerkezetszámon 1914-re készítette el az új típus első példányát, melynek a MÁV a 601 sorozatjelet adta. Szerkezete Keret és futómű A megkívánt vontatási teljesítmény igen nagy méretű kazánt igényelt, így a hat kapcsolt kerékpár elé még egy futókerékpár is került. A kapcsolt kerékpárokat tehát a Mallet-rendszernek megfelelően hármasával külön keretbe ágyazták, míg a futókerékpárt az elülső keretbe, Adams–Webb-rendszerű beálló tengelyként építették 42–42 mm oldalirányú eltolhatósággal. Ezen kívül az első keret hátsó (hajtó) kerékpárjának (azaz a mozdony negyedik kerékpárjának) nyomkarimáját vékonyabbra esztergálták, valamint a hátsó keret első (a mozdony ötödik) kerékpárja oldalirányba 12–12 mm-rel elmozdulhatott. A hajtott tengelyek 3%-os nikkelacélból, míg a kapcsolt és futótengelyek folytacélból készültek. A hajtott és a kapcsolt kerékpárok tengelyeit a tengelyvonalban teljesen átfúrták. A 28 mm vastag folytvas lemezekből összeszegecselt, belső elrendezésű keretbe ágyazott hajtott kerékpárok rugózását himbák kötötték össze. Az első, a második és az ötödik kerékpárt abroncskenővel is felszerelték. A két keretrészt az ún. Mallet-csapszeg kötötte össze. A hátsó keretrészre volt ráépítve a teljes kazán – a kazán elejének alátámasztására a hátsó keret az első keretrész fölött előre nyúlt –, valamint a vezetőfülke (akkori szóhasználat szerint: a „mozdonykonyha”). A hátsó keretrész meghosszabbítása az első keretrészre egy csúszólapon keresztül támaszkodott. Az első keretrész a Mallet-csapszeg körül oldalirányban elfordulhatott, az egyenesbe visszaterelést és a „kígyózásgátlást” lemezrugók biztosították. Gépezet A hátsó keret kerékpárjait a nagynyomású, az elsőéit a kisnyomású hengerek hajtották. A nagynyomású hengerekből kiömlő gőz az átömlési keresztcsövön át a receiverként is szolgáló közös átömlőcsőbe jutott, melyet hátul gömbcsuklóval láttak el. Az átömlőből jutott a kisnyomású hengerek tolattyúszekrényeibe. Mindegyik keretben a nikkelacélból készült kerékpárok közül a hátulsó volt a hajtó. A jobb oldali forgattyúkat a bal oldaliakhoz képest 90°-kal előbbre ékelték a kerékpártengelyre. A dugattyúrúd a hátulsó gépezetnél nem, csak az elülsőnél volt átmenő rendszerű. Mindegyik gépezetnél hátul a dugattyúrudak tömszelencéi Schmidt-rendszerű fémtömítéssel készültek, az elülső gépezetnél elöl a rúdvezeték zárt hüvelyben futott. A keresztfejek kétvezetékesek voltak. A hajtó- és csatlórudak I-alakú keresztmetszettel készültek. A gőzhengerek üresjárati munkájának (ellenállásának) csökkentésére a hengerek elöli és hátuli dugattyúterét összekötő nyitható nyomáskiegyenlítő váltót, valamint az első példányoknál a beömlőre ún. Ricour-szelepet szereltek, későbbi példányoknál a nagynyomású hengerek tolattyúszekrényeire kerültek légszelepek. Mind a négy hengerre a vízütés elkerülésére ún. kompressziószelep is került. A keresztfejek kétvezetékesek voltak. A mozdony könnyebb megindítása érdekében mind a négy henger friss gőzzel való ellátására a mozdonyokat indítókészülékkel is ellátták, amely elvében a Borries-rendszerű indítókészülékkel azonos, azonban visszacsapószelep nélküli. A gőzhengerek belső beömlésű, széles, rugalmas, önfeszítő gyűrűs, hengeres tolattyúkkal készültek, melyeket ellenforgattyús Heusinger–Walschaert-rendszerű vezérművek szabályoztak. A nagynyomású tolattyúk 354 mm-es átmérővel, 40 mm belső és 7 mm-es negatív külső túlfedéssel, míg kisnyomású tolattyúk 430 mm átmérővel, 39 mm belső és 4 mm-es negatív külső túlfedéssel készültek. Az ellenforgattyú előremenetben a forgattyút közel 90°-kal megelőzte, más szóval a forgattyúhoz képest előresietőként ékelték föl. Ennek és a belső beömlésnek megfelelően előremenetben a lengőívkő a lengőív (kulissza) felső részén helyezkedett el. Ez a korszak hazai mozdonyain általános elrendezés a döntően előremenetben járó mozdonyoknál nem előnyös megoldás, mivel a lengőív ágyazásának gyorsabb kopását idézi elő. A kormányvonórúd, amely előremenetnél előre mozdult, a nagynyomású hengerek mögött a kormányemeltyűkaron keresztül a főgerendelyhez kapcsolódott. Ehhez a gerendelyhez szintén emeltyű közbeiktatásával az elülső vezérművek vonórúdja csatlakozott. A főgerendelyhez kétoldalt külön-külön vonórúddal kapcsolódtak a hátsó vezérművek is. Ez utóbbi megoldásra azért volt szükség, mert a nagyméretű állókazán miatt a főgerendelyt nem lehetett a hátsó vezérműknél elhelyezni. Kazán A mozdony kazánját a már említett típusokkal szerzett tapasztalatok alapján Brotan–Deffner-rendszerű vízcsöves állókazánnal, és a korszaknak megfelelően már Schmidt-rendszerű túlhevítővel készítették. A viszonylag kis átmérőjű kerekek és a magasan elhelyezett hosszkazán lehetővé tette széles állókazán, így széles rostély kialakítását. A mozdony magassági korlátai miatt az ún. előfej két párhuzamos hengerből állt, és ezekbe torkollott felül a tűzszekrény oldalát alkotó 70 darab 85/95 mm-es Brotan-cső. Építése idején a MÁV 601 sorozatú mozdonyainak gőzkazánjai Európa legnagyobb méretű és teljesítményű Brotan-kazánjai voltak. A rostély három részből áll, első része buktatható volt. A hosszkazán három övből állt, az első övön helyezték a gőzdómot, a másodikon pedig a Pecz–Rejtő-rendszerű tápvíz-tisztítókat: két, közös burkolat alatt párhuzamosan elhelyezett hatcellás, henger alakú egységet. A gőzdómban helyezték el a vízelválasztót és a kettős síktolattyús gőzszabályzót függőleges tolattyútükörrel. A szerkezet szabályozó rudazatát a kazánon belül vezették el. A harmadik kazánöv kúposan csatlakozott az előfejekhez és az állókazánhoz. A kazánba 188 darab 46,5/52 mm átmérőjű folytvas tűzcsövet és négy sorban összesen 36 db 119/127 mm átmérőjű folytvas füstcsövet építettek. A füstcsövekbe 27/34 mm átmérőjű csövekből álló túlhevítőelemek kerültek. A 2892 mm hosszú füstszekrényben helyezték el az amerikai rendszerű szikrafogót és a túlhevítőszekrényt. A túlhevítés szabályozása túlhevítő-védőszekrénnyel és az azon elhelyezett csappantyúkkal történt, melyeket egy kis gőzhenger (az ún. szervomotor vagy automata) mozgatott. Az első mozdonynál az állókazán-burkolat szorosan a Brotan-csövekre és az előfejre simult, így a kúpos hosszkazánöv után a kazán külső vonalában egy törés mutatkozott. A későbbi példányoknál az állókazán-burkolatot már hosszkazán felső ívéhez illesztették és később az első mozdonyt is ilyenné alakították. A kazán 3 darab 4″-os MÁV-rendszerű, közvetlen rugóterhelésű biztonsági szeleppel és ún. füstemésztővel is ellátták. A kazánt 2 darab Friedmann-rendszerű SZ. osztályú nem szívó, 11 mm-es nyílású ún. „restarting” frissgőz-lövettyű táplálta vízzel. Segédberendezések A dómszerű homoktartályt a mozdony füstszekrényére, a kémény mögé helyezték. A homokoló berendezés a második, a harmadik és a negyedik kerékpár elé juttatott homokot. A mozdonyra keretenként egy-egy Westinghouse-rendszerű fékhengert szereltek és a hosszabb lejtőkön használható közvetlen működésű szabályozófékkel is ellátták. A féktuskók a mozdony hajtott kerékpárjait elölről fékezték, míg a futókerékpár a MÁV mozdonyainál szokásos módon fékezetlen volt. A féktuskónyomás a tapadási súllyal csaknem azonos volt. A nagy emelkedésű pályákon való biztonságos közlekedés miatt a mozdonyt Le Chatelier-rendszerű ellengőz-készülékkel is ellátták. A gőzben lévő alkatrészek kenéséről keretenként egy-egy 10 nyílású Friedmann-rendszerű LD jelű dugattyús melegalkatrész-kenőszivattyú gondoskodott. Kedvezőtlen tapadási viszonyok esetén sűrített levegővel működtethető homokoló juttatott homokot az elülső keret kapcsolt kerékpárjai elé. A hátsó kerékcsoport homokolásához a vezetőállásnál egy másik, kisebb homoktartályt is elhelyeztek. A mozdonyokat acetilénfejlesztő-készülékkel és bajor rendszerű nagynyomású gőzfűtési rendszerrel is ellátták. Szerkocsi A 601 sorozatú mozdonyokhoz S jellegű négytengelyes kétforgóvázas szerkocsit kapcsoltak, melyeket korábban is a nagyobb méretű és tengelyterhelésű (203, 301 és 322 sorozatú) mozdonyokhoz kapcsoltak. A mozdony és a szerkocsi vonóhorga és csavarkapcsa 206,64 kN vonóerőre volt méretezve. A mozdony teljes, 158 kN-os vonóerejét kezdetben nem tudták kihasználni, mivel a régebbi kocsik vonóhorga és csavarkapcsa csak 98,1 kN erőre volt méretezve. Próbák A típus engedélyezett vonatterheléseit a MÁV számításokkal az alábbiak szerint állapította meg: A 601 sorozatú mozdonyok a fiumei vonal szokásos terhelésű vonatait így költséges előfogat vagy tolómozdony nélkül továbbíthatták. Sorozatgyártás A 601 sorozatú mozdonyok eső két példánya 1914-re készült el. Hamarosan további 18, majd még 40 darabot rendeltek meg. A típusból a MÁV részére a háború végéig 57 darab készült. A mozdonyok a Monarchiában ekkor kötelező módon hadijelet is kaptak, amely a típus esetén volt. A mozdonyok kazánjában a tűz- és füstcsövek számát és ez utóbbiak átmérőjét is módosították, valamint a hengeröntények kivitele, így a kisnyomású hengerek átmérője is változott. A mozdonyokba 601,015 pályaszámtól kezdődően Stein-rendszerű vízelválasztót szereltek. Mozdonyok egységára 191 185…246 222,– korona volt, felszereltségtől függően. 1918-ban 3 darab ilyen mozdony készült a törökországi Chemins de fer Orientaux (CO) számára, ahol azok a 601–603 pályaszámokat kapták. A MÁV a 601-esek nagyobb részét Zágrábba, kisebbik részét Miskolcra állomásította. Az első világháború alatt a MÁV nem tudott magas lobbanáspontú hengerolajokhoz hozzájutni. Emiatt a 601 sorozatú mozdonyok tolattyúit a kisebb súrlódású keskenygyűrűs kivitelűre változtatták – ezt a módosítást a MÁV egybekötötte a túlhevítős mozdonyai tolattyúméreteinek szabványosításával. Ennek során a 601-esek tolattyúátmérői és a túlfedések értékei is változatlanok maradtak. A MÁV mozdonyainak nagyjavítását műhelyei között 1918-tól nem területenként, hanem típusonként osztotta el. A 601 sorozat mozdonyainak nagyjavítására a Zágrábi Műhelyt jelölték ki. Az első világháború után A vesztes első világháború után az elszakított területeken maradt, a tanácsköztársaság bukását követő román megszállás során elhurcolt, valamint a trianoni békeszerződés következtében az utódállamoknak ítélt vasúti járművek között az összes addig elkészült 601 sorozatú mozdony a határokon túlra került. A mozdonyok eloszlása az alábbiak szerint alakult: CFR : 15 db ČSD : 6 db SHS : 36 db Románia A CFR a mozdonyokat az eredeti, MÁV-sorozatjel és pályaszámok megtartásával üzemeltette tovább. Honos fűtőházuk Petrozsény és Brassó voltak. Romániában is a 601 sorozatú mozdonyok voltak a legnagyobb méretű és teljesítményű gőzmozdonyok. A 601-esek a Piski–Petrozsény és a Brassó–Predeal nagy emelkedésű vonalak tehervonatait továbbították. Csehszlovákia A ČSD az első években szintén a korábbi sorozat- és pályaszámokon üzemeltette a járműveket. A Monarchia vasúttársaságai járműparkjának végleges felosztása után, 1925-ben bevezetett jelölési rendszernek megfelelően a mozdonyokat és szerkocsijukat külön-külön sorozat- és pályaszámmal látták el: a mozdonyok a 636.001–06, a szerkocsik az 526.001–06 pályaszámokat kapták. Jugoszlávia Az SHS utódjánál, a JDŽ-nél a mozdonyok 1933-tól a 32-001–036 pályaszámokon üzemeltek tovább. Magyarország A trianoni békeszerződés utáni Magyarország területén csak az 1920–1921-re elkészült 601,058–060 pályaszámú mozdonyok maradtak. A mozdonyokat Budapest-Ferencváros fűtőházhoz állomásították és a két 402 sorozatú mozdonnyal együtt a felsőgallai szénmedence szenével megrakott nehéz szénvonatokat továbbították. Az 1926. január 1-jétől bevezetni tervezett új pályaszámrendszer szerint a mozdonyok kijelölt pályaszámcsoportja a 601,751–753 volt. Az átszámozást végül nem hajtották végre. A tűzcsőfalak alsó részén jelentkező jelentős kazánkő-lerakódások csökkentésére a tűzcsövek számát a tűzcsőfalak felújításakor az alsó tűzcsövek elhagyásával 180-ról 167 darabra csökkentették. „Repartíciós” mozdonyok A MÁV mozdonyállaga – így a 601 sorozatú mozdonyok száma is – jelentősen bővült a bécsi döntések következtében. Így a ČSD-től mind a 6 darab, a CFR-től pedig 1 db mozdony a MÁV-hoz került. A járművek az eredeti pályaszámaikat kapták vissza. A második világháború után A 10 db-osra duzzadt állagból a második világháború után 2 db mozdonyt a CFR-nek kellett átadni. Ugyanakkor a korábban a CFR-től visszakerült 601,012 pályaszámú mozdony 601,061-re átszámozva a MÁV-nál maradt. A mozdonyok az 1950-es években már csak ritkán közlekedtek, többnyire letétbe félreállították őket, illetve kazánvizsgájuk lejártáig fűtőgépként üzemeltek. A utolsó példány 1954-ig vett részt vonattovábbításban. A 8 darab 601-est a MÁV 1958-ban selejtezte. Romániában a mozdonyok 1955-ig szolgáltak, az utolsó példányt 1960-ban Petrozsény fűtőházánál selejtezték. Utóélet Sajnos e nagyszerű mozdonyokból egyetlen példány sem maradt az utókorra, így csak fényképekről emlékezhetünk a MÁV leghatalmasabb, de Európában is a legnagyobbak közé számító, idehaza méltán „Gigant”-nak becézett gőzmozdonysorozatára. Sacy-le-Petit Sacy-le-Petit település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 557 fő (2015). Sacy-le-Petit Blincourt, Bazicourt, Choisy-la-Victoire, Grandfresnoy, Moyvillers és Saint-Martin-Longueau községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Rotavírus elleni védőoltás A rotavírus elleni védőoltás olyan vakcina, amelyet a rotavírus által okozott fertőzések ellen használnak. A rotavírus a kisgyermekek körében fellépő súlyos hasmenés leggyakoribb okozója. Az oltóanyag segítségével a fejlett világban a súlyos hasmenéses esetek 15–34%-a, a fejlődő világban pedig 37–96%-a megelőzhető. A vakcina a kisgyermekek körében csökkenti a hamenés által okozott halálesetek kockázatát. A csecsemők beoltása csökkenti a betegség megjelenésének kockázatát az idősebbek és a nem beoltott emberek körében is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a rotavírus elleni védőoltást fel kell venni a kötelező oltási rendbe, különösen azokban az országokban, amelyekben a betegség gyakori. Emellett népszerűsíteni kell a szoptatást és a kézmosást, illetve elő kell mozdítani a tiszta víz és a megfelelő higiéniai körülmények elterjedését. Az oltóanyagot szájon át adják, két vagy három adagban. Körülbelül hathetes kortól alkalmazandó. Az oltóanyag biztonságos, és AIDS-szel fertőzött személyeknek is beadható. Egyik korábbi változatát kapcsolatba hozták a béltüremkedéssel, a jelenlegi változatok azonban nem hozhatók egyértelműen összefüggésbe e betegséggel. Az esetleges kockázatok elkerülése érdekében olyan kisbabák esetében nem ajánlott a beadása, akiknek korábban már volt béltüremkedése. Az oltóanyag gyengített rotavírusokat tartalmaz. A vakcina az Egyesült Államokban 2006-ban jelent meg. Szerepel az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszereket tartalmazó listáján, amely az egészségügyi alapellátásban szükséges legfontosabb gyógyszereket sorolja fel. 2013 óta kétféle vakcina, a Rotarix és a RotaTeq a legelterjedtebb a világon, de egyes országokban más típusú oltóanyagok is kaphatók. Véda (keresztnév) A Véda szanszkrit (óind) eredetű női név, jelentése bölcsesség. Gyakorisága Az 1990-es években szórványos név, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok ajánlott névnap április 30. Gömörnánás Gömörnánás (1899-ig Nasztraj, szlovákul: Novácany) Gömörliget településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban. Fekvése Nagyrőcétől 23 km-re, délkeletre fekszik. Története A falu határában már a 11. századtól vasat bányásztak. A Zách család birtokán keletkezett a 13. században, első írásos említése 1258-ból „Zahy” alakban történik. 1337-ben „Noztre”, 1427-ben „Naztrad”, 1486-ban „Nostray”, 1563-ban „Nowaczan” alakban említik. Lakói vasércbányászattal és fazekasmesterséggel, később főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 15. században a Giczey család birtokolta. 1427-ben 16 porta után adózott. A 16. századtól több nemesi család birtoka volt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NASZTRAJ. Novacani. Tót falu Gömör Várm. földes Urai Czékus, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Süvetének szomszédságában, és annak filiája, földgye termékeny, piatzozása közel, fája mind a’ két féle van, malma közel, legelője szoross.” 1828-ban 50 házában 334 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. századra a fazekasság is jelentősen fejlődött. A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Nasztraj, magyar-tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, 216 kath., 68 evang., 43 ref. lak. Cserépedény égetés. Jó határ. F. u. többen.” Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Nasztraj, murányvölgyi magyar kisközség, 55 házzal és 225 ev. ref. vallású lakossal. Már 1351-ben Nostre néven szerepel. 1427-ben Naztrad alakban van említve, a XVI. század elején ellenben, a mikor a Giczey család a földesura, Nosztraj a neve. Később az Orosz család, azután a Diószeghy, Hámos, Fáy és a Czékus családok az urai. Református temploma 1760-ban épült. Postája, távírója és vasúti állomása Licze-Gicze.” A trianoni diktátumig Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között visszakerült Magyarországhoz. 1963-ban Gömörliget néven Mikolcsánnyal egyesítették. Népessége 1910-ben 229-en, túlnyomórészt magyarok lakták. Nevezetességei Református temploma 1787 -ben épült. A Sokoró térség társadalomföldrajza A Sokoró vagy Sokoró térség a Sokorói-dombság körül elhelyezkedő településeket foglalja magába. A Sokoró Program és Érdekszövetség nevű kistérségi önkormányzati szövetségnek 16 település és a Győr megyei város önkormányzata a tagja. A térség települései Győr-Moson-Sopron megye : Écs, Felpéc, Győr – Ménfőcsanak, Győrság – (Sághalomalja), Győrújbarát, Győrasszonyfa, Győrság, Győrszemere, Kajárpéc, Koroncó, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma Pázmándfalu, Ravazd, Románd, Sokorópátka, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tényő, Töltéstava. Veszprém megye : Gic – Hathalom, Lovászpatona, Nagydém. Gazdaság A térség települései Győr vonzáskörzetébe tartoznak, hiszen a legtávolabbi település is 30 km-es körzeten belül található. Az elmúlt történelmi időszakban Győr közelsége és a győri iparfejlesztés következtében fellépő munkaerőigény meghatározó lett a térség gazdaságára. A Győri ipari park munkaerő-felvétele ingázásra kényszerítette az embereket. A biztosnak tűnő megélhetés, a lakásépítési program olcsó tömeglakásai, párosulva az elmúlt rendszer ideológiájával a falvakból történő elköltözésre serkentették a lakosságot. A rendszerváltást követően szembetalálta magát egy iparosított város, egy szinte iparfejlesztés nélkül maradt térséggel. Az ingázás továbbra is jellemző a térség községeire, de korántsem olyan jelentős, mint a rendszerváltást megelőzően volt. Ennek oka többek között a győri iparvállalatok gazdasági gondjai és ennek következményeként a munkaerő iránti kereslet visszaesése. Ezt alátámasztja a térségre jellemző viszonylag magas munkanélküliségi ráta: 7,8–8,4% (1993-as adat). Ez a szám az országosnál ugyan alacsonyabb, de figyelembe kell venni azt a térségi tapasztalatot, hogy a térségből Győrbe költözött lakosok között nagyon sok olyan van aki egy gazdasági fellendülés esetén visszaköltözne. Problémák A térség településeiben működő szövetkezetek kevés kivételtől eltekintve megszűntek. Az új gazdálkodók képzetlenek, hiszen a szocialista típusú szövetkezetekben egy szűk vezetői réteg rendelkezett a gazdálkodáshoz szükséges szakmai tudással. Az új földtulajdonosok a megszűnt a megszűnt szövetkezetek gazdálkodási hagyományait próbálják folytatni. A termesztett növények köre a szövetkezeti gazdálkodásban megszokott növényekre terjed ki. Ez a gyakorlat rövid távon is gazdasági csődöt jelent a következők miatt: A nagyüzemben gazdaságosan termelhető növények (kalászosok, kukorica, napraforgó stb.) kis parcellákon termelve veszteségesek. Nagy a beruházásigénye a fent említett növények termelésének. A térség domborzati viszonyai miatt a lejtős domboldalakon a hagyományosan termesztett növények termésátlagai alacsonyak, ami szintén lehetetlenné teszi a jövedelmező termelést. A hagyományos mezőgazdasági növényekkel való gazdálkodás csak nagyobb területen gazdaságos, ezért sokan bérbe adják a földjüket. A fentiekből következik, hogy nagy lesz a mezőgazdasági termelésből kiábrándult rétegek aránya, ami morális lezülléshez és újabb elvándorláshoz vezethet, főleg a fiatalok körében. Nincs a térségi ökológiai lehetőségeken alapuló gazdasági stratégia: hiányzik a feldolgozókapacitás nincs piaci és marketingstratégia hiányzik a tanácsadási rendszer Kereslet és kínálat összhangjának vizsgálata, az erős és gyenge pontok: Erős vagy kedvező tényezők: Kedvező természetföldrajzi adottságok Természetvédelmi terület (Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet) Kedvező földrajzi fekvés, (Győr közeliség) Ritka előfordulású állatok és növények Termálvíz-előfordulások Nagy számú építészeti, népépítészeti emlék Országos jelentőségű szakrális emlék (Bencés főapátság és templom Pannonhalmán) Nagyszámú borospince és borkóstolási lehetőség Számos tájház és helytörténeti kiállítás Zenei rendezvény (orgonahangverseny a Pannonhalmi Főapátságban) Viszonylagosan jó vendéglátóipari ellátottság Magas arányú belföldi idegenforgalom Gyenge, azaz kedvezőtlen tényezők: Általában gyengén fejlett infrastruktúra Viszonylagosan kevés a kereskedelmi szálláshelyek száma Kevés a színvonalas vendéglátóipari egység A térség potenciális lehetőségei feltáratlanok turisztikai szempontból jelentős természeti és kulturális értékek lehetséges fejlődési irányok, kisközösségekben és családi vállalkozásokban rejlő lehetőségek termálvízkészlet hasznosításának lehetőségei megoldatlan az önálló gazdálkodásra nem képes, gyakorlatias (lassú felfogású) fiatalok foglalkoztatása. Közlekedés Győr fontos közlekedési csomópont, jól megközelíthető vasúton, közúton és vízen is. A Fertő-tavi és szigetközi kerékpárutakról is jól megközelíthető. A turizmus a Sokorón a Bakony hegységen keresztül egészen a Balatonig vezethető, ezáltal három eltérő természeti adottságokkal rendelkező tájon lehet áthaladni, ami mindenképpen növeli az útvonal turisztikai értékét. A bakonyi kisközségek bekapcsolásával egy másik térség gazdasági helyzetére is kedvező hatással lesz a sokorói túrák indítása. Infrastruktúra A Sokoró térség infrastruktúrái ellátottsága viszonylagosan jónak mondható, de vannak olyan települések, ahol az még az alapinfrastruktúrák is hiányosak. Amíg ezeket nem pótolják nem tud kiépülni a szakinfrastruktúra (elszállásolás, étkeztetés, programszervezés) sem, így Győr erős elszívó hatása továbbra is megmarad, és a térség idegenforgalomból származó bevételét a város teszi zsebre. Népesség Demográfia Igen fontos mutató a demográfiai elemzéseknél az adott térség vagy település korstruktúrája, azaz a népesség kormegoszlása. Kihatása van a korösszetételnek a születés és halálozási arányra, így a természetes szaporodásra is, de legalább ilyen mértékben befolyásolja a népesség gazdasági aktivitását, összefüggésben van az iskolai végzettséggel, a nemek arányával és kihat a település mindennapi életére, gazdálkodására. A korstruktúránál általában a fiatal (14 év alatti) és az idős (60 év feletti) népesség megoszlását vizsgálják, illetve a belőlük képzett elöregedési indexet, amely a 60 év feletti/14 év alattiak arányából adódik. A Sokoró térség népességszáma: 27614 fő A népességszám változás 1949-1993 között: -15,0% A népességszám változás 1980-1990 között: Élve születés: 12,3% Halálozás: 14,4% Természetes szaporulat: -2,1% Vándorlás: -4,8% A Sokoró térség népessége fogy, mind természetes szaporulata, mind negatív vándorlási különbözete révén, így a vidék népessége összességében kissé öregszik. Ezt még elöregedésnek nem lehet nevezni , mivel az elöregedési indexe még 1,0-nél kevesebb, azaz több a fiatal, mint az idős, de a trend veszélyes. Míg az 1970-es évtizedben valamelyest még javult is a korstruktúra, addig 1980-tól kezdve folyamatosan és gyorsulóan romlik. A térségben a népességszám-csökkenés nem túl régi keletű, fölerősödése meg csupán egy évtizede tapasztalható, ezért az elöregedés még a 90-es években sem fog gondként jelentkezni. Ha azonban a népességváltozás trendje nem módosul, úgy a következő évtizedben az elöregedés fel fog gyorsulni és hamar túllépi az 1,0-es indexet, az elöregedés lélektani határát. A térség korstruktúrája mind 1980-ban, mind 1990-ben hasonló volt, mint a megye falvainak összessége, de természetesen eltért, kedvezőtlenebb volt a megyei összestől, hiszen ott a városok is megjelentek. Kissé csökkent a 14 év alattiak aránya, de viszonylag jelentősen nőtt az időseké. A számok még nem aggasztóak, de a trend kedvezőtlen. A térségen belül jelentős különbségek vannak a települések között. A legöregebb korstruktúrájú népesség Nyalkán van, ahol az elöregedési index 1,68, de rajta kívül még Tápon, Pázmándfalun és Sokorópátkán a legkedvezőtlenebb a korösszetétel. Ezekben a falvakban találjuk a legtöbb idős embert, így Nyalkán 29,5%, Pázmándfalun 26,3%, Tápon pedig 25,0% a 60 év felettiek aránya. Ugyanitt vannak a legalacsonyabb arányban természetesen a 0-14 év közöttiek is (15,0-17,0%) jelezvén az elöregedésből fakadó alacsony születésszámokat. Legkedvezőbb, legfiatalabb a korstruktúra Győrszemere, Pannonhalma, Koroncó és Nyúl településeken, ahol az elöregedési index 0,90 alatti, a legjobb Győrszemerén, ahol 0,69. Fenti településeken legtöbb a fiatalok aránya (Győrszemere 24,2%) és ezzel párhuzamosan a legkisebb a 60 év felettiek aránya (Győrszemere és Pannonhalma 16,7%). Nem sokkal marad el az előbbiektől Győrasszonyfa, Győrság, és Győrújbarát népességének korstruktúrája, melyek szintén a térség átlagánál kedvezőbbek. Megfigyelhető, hogy a korstruktúra szintén összefüggésben van a települések nagyságával és közlekedés-földrajzi helyzetével csakúgy, mint maga a népességszám változás volt. A kisebb kedvezőtlenebb elérhetőségű falvak jobban, a nagyobb, a természeti és gazdasági térben jobb pozícióban lévők pedig kevésbé elöregedettek. Nemzetiségi megoszlás A Sokoró térség csaknem színtiszta magyar nemzetiségű vidék. A lakosság 99,3%-a magyar, mindössze 0,7%-a a más nemzetiségűek aránya. A térségben 140 fő nemzetiségi lakos él és 27898 a magyarok száma. Legtöbben cigányok találhatók a vizsgált területen. Összesen 102 cigány él, a lakosságnak 0,36%-a. A 18 településből nyolcban élnek cigányok, többnyire nem érik el a népesség 1,5%-át. Csupán Győrasszonyfa és Pázmándfalu estében számottevő a cigányok számaránya, mindkét esetben 3,2%. A falvakban többnyire csak egy vagy kettő cigány család él, jelenlétük nem okoz sehol komolyabb problémát sem munkaerő-piaci, sem egyéb értelemben. 15 fő német található mindössze öt településen (Écs, Győrszemere, Koroncó, Pannonhalma és Ravazd) az összlakosságnak 0,05%-át alkotva. Arányában a legtöbben Koroncón és Ravazdon vannak, ahol a népességnek 0,2%-a német. Szlovák mindössze tíz él a Sokoró térségben, a lakosság 0,04%-a. Szlovák nemzetiségűek hat településen találhatók, a legnagyobb arányban Ravazdon, ahol a népesség 0,2%-át adják. A szlovákok többsége valószínűleg beházasodott a falvakba, hiszen négy faluban csupán 1-1 szlovák él, míg Nyúlon kettő, Ravazdon négy fő. Eltérően a megye többi, különösen az osztrák határmenti részeitől, a Sokoró térségében mindössze 1 fő horvát nemzetiségű lakos él Koroncón. A Sokoró térség falvai tehát nem nemzetiségi települések. Közülük csupán három községben haladja meg a nem magyar nemzetiségűek aránya az 1,0%-ot és két településen a 3,0%-ot, Pázmándfalu és Győrság esetében. Iskolai végzettség Rendkívül fontos mutatója egy térségnek a lehetőségek, fejlesztési irányok szempontjából, hogy a vállalkozásoknak, új beruházásoknak, projekteknek milyen képzettségű humán erőforrásra lehet támaszkodni. Vizsgálataink kiterjednek a 7 éven felüli népesség átlagos iskolai végzettségének az elemzésére, de foglalkoztunk azzal is, hogy bizonyos korcsoporthoz tartozók közül hányan szereztek meg különböző iskolai végzettséget. Bármelyik vonatkozását vizsgáljuk az iskolai végzettségnek, megállapítható, hogy a Sokoró térség átlagai nagyjából azonosak Győr-Moson-Sopron megye falvainak értékével. Természetesen alacsonyabbak a megye egészétől, hiszen abba a városok mutatói is beleszámítanak. A hét évnél idősebb népesség átlagosan 8,2 osztályt végzett 1990-ben. A legmagasabb Pannonhalmán, Győrújbaráton és Tápon, ahol 8,5 osztályt ért el. Nyolc osztály alatti érték csak két településen volt Koroncó és Győrasszonyfa esetében (7,8 illetve 7,9 osztály). Ez utóbbi két település alacsony iskolai végzettsége kissé meglepő, hiszen korstruktúrájuk viszonylag fiatal, és az iskolai végzettség – sok más mellett persze – a korstruktúrával függ össze. Ahol elöregedett a népesség ott általában alacsonyabb és fordítva. A 10 évnél idősebb népesség közül a „0” osztályt végzettek – akik lényegében az analfabétákat jelentik – elenyésző arányban (0,5%) vannak jelen a térségben. Jóval átlagon felüli Győrasszonyfán, Pázmándfalun és Győrságon, ahol meghaladja az egy, sőt két százalékot. A 15 évesnél idősebbeknek a 73,5%-a végezte el az általános iskolát. Az arány megegyezik a megye falusi átlagával. Egyértelműen az öregedő, kedvezőtlen demográfiai mutatójú településeken rosszabb az arány, ahol mindenhol 70% alatti az érték, legalacsonyabb Kajárpéc és Pázmándfalu esetében. (0-14 éves 21,1%, 15-59 éves 58,6%) Munkanélküliség, foglalkoztatottsági gondok Foglalkoztatási problémák: a munkanélküliség a rendszerváltást követően jelentek meg a Sokoró térségben, csakúgy mint máshol az országban. 1994 év végén a regisztrált munkanélküliek száma 1209 fő volt a Sokoró térségben, s ehhez hozzájött még 343 fő aki szociális jövedelempótló támogatást kapott. Ez 10,2%-os munkanélküliségi rátát, illetve a szociális jövedelempótló támogatásban részesülők esetében 2,9%-ot jelentett. Mindkét adat magasabb volt a megyei átlagnál, s ez egyértelműen kedvezőtlen. A térségen belül jelentősek az eltérések. Legnagyobb a probléma Nyalka, Felpéc, Koroncó és Tényő községeknél, ahol a ráta meghaladta a 18,5%-ot. Hasonló a helyzet a jövedelempótló támogatásban részesülő arányát tekintve, hiszen itt szintén Tényő, Felpéc és Koroncó és még Győrszemere van az élen. Legkisebb a gond Győrasszonyfán és Tápon: mindegyik esetben a ráta alacsonyabb a megyei átlagnál. Ha a szociális jövedelempótló támogatásban részesülteket is beleszámítjuk, úgy a legkevesebb probléma Táp, Győrasszonyfa és Győrság esetében jelentkezett, ahol az értékek 10% alattiak. Retkovec Svibovečki Retkovec Svibovečki falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Varasdfürdőhöz tartozik. Fekvése Varasdtól 14 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re északkeletre a Bednja bal partján fekszik. Története 1857-ben 51, 1910-ben 90 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Novi Marofi járásához tartozott, majd a Szerb-Horvát Királyság része lett. 2001-ben a falunak 10 háza és 28 lakosa volt. Szent György-templom (Sztrigyszentgyörgy) A sztrigyszentgyörgyi Szent György-templom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Hunyad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03454 sorszámon szerepel. Eraszisztratosz Eraszisztratosz (görög: Ἐρασίστρατος;) (Kr. e. 3. század) görög orvos. Élete Iuliszból, Khiosz szigetéről származott. a knidoszi Khrüszipposz, Metrodórosz és Theophrasztosz tanítványa volt. A Kr. e. 3. század elején Szeleukosz Nikatór orvosa volt, ennek Kr. e. 280-ban bekövetkezett halála után Alexandriában telepedett le, ahol főleg tudományos kutatásokkal és irodalmi tevékenységgel foglalkozott, valamint megalapította a róla elnevezett iskolát. Halálának pontos évét nem tudjuk, a Szuda-lexikon szerint a Szamosz szigetével szemközt fekvő Mükalén halt meg és ott temették el. Munkássága Legfontosabb érdeme, hogy míg előtte a görög orvosok vallási okok miatt kizárólag állati hullákat boncoltak, ő nagy kortársával, Hérophilosszal együtt megkezdte az emberi holttestek boncolását, és ezzel az addig kizárólagosan űzött zootomia után megteremtették az anthropotomiát. Az ókori írók azt is állítják róluk, hogy halálra ítélt gonosztevőkön a király engedélyével viviszekciót (élveboncolást) hajtottak végre. Eraszisztratosz felismerte, hogy az érzés és a mozgás középpontja az agy, amelynek üregeit és tekervényeit jól írta le, de az idegeket és az idegszálakat még összetévesztette. Az emésztést véleménye szerint a gyomor mechanikusan, az ételek szétdörzsölése által végzi. Az éhséget a gyomor ürességéből magyarázta, és azt állította, hogy az éhségérzetet a gyomornak kívülről, kötelek általi összeszorításával csökkenteni lehet. A betegségek oka szerinte a túlzott táplálkozásban rejlik, mivel a túl sok táplálék nem emésztődik meg, ami a test nedveinek romlását okozza. Míg rendes körülmények közt csak a vivőerekben van vér, az ütőerekben pedig csak nyomás - Eraszisztratosz felfogása szerint -, a vérbőség következtében a vér a vivőerekből az ütőerekbe is eljut, s így lázat és gyulladást eredményez. A vérbőség ellen az akkor szokásos érvágás helyett koplalást és a végtagok lekötését ajánlotta, hogy a vivőerek összeszoruljanak, és a vér ne juthasson az ütőerekbe. Eraszisztratosz, aki orvosként az a feladatot kapta, hogy gyógyítsa meg Szíria királyának a fiát, aki gyógyíthatatlannak hitt szívbetegségben szenvedett. Miközben az orvos a beteg fiú pulzusát számolta, a szobába lépett Sztratoniké. Eraszisztratosz azonnal felismerte a szívdobogás pszichoszomatikus reakciójából, hogy a fiú betegségének okozója az a kilátástalan és reménytelen szerelem, amelyet apja második felesége iránt érzett. Az apa kész volt arra, hogy fia gyógyulása érdekében elváljon. A betegségek gyógykezelésére nem összetett gyógyszereket, hanem megfelelő életmódot, tornát és meleg fürdőket szokott rendelni. Művei már a Kr. e. 2. században elvesztek, de az ókori írók munkáiból ismerjük címüket és tartalmukat. (12963) 5485 T-2 A (12963) 5485 T-2 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 30-án. Batházi Tamás Batházi Tamás (Budapest, 1980. augusztus 21. –) magyar úszó, olimpikon, Batházi István úszó, olimpikon testvére. Legjobb eredménye: többszörös magyar bajnok. Magyarországot képviselte a 2004. évi nyári olimpiai játékokon, Athénban. Klubja a Delfin-Lászlóvill SE. Creem A CREEM havonta megjelenő amerikai zenei magazin, öndefiníciója szerit „Amerika egyetlen rock’n’roll magazinja”. 1969-ben alapította Barry Kramer és Tony Reay, 1988-ban pedig megszüntették. Fontos magazinnak számított a maga idejében, Lester Bangs, a híressé váló kritikus itt kezdte el a pályafutását, és punk rock fogalmat is az újság vezette be 1971-ben. Elsők között kezdtek foglalkozni a punk és new wave együttesekkel, messze a konkurenciát megelőzve. A heavy metal jelölést szintén ebben az újságban használták először. Sorbanállás-elmélet A sorbanállás-elmélet különböző folyamatok eseményeivel kapcsolatos várakozási sorokat, sorbanállási időket a kiszolgálásra, és ezek összefüggéseit tárgyalja az alkalmazott matematikai eszközeivel. A sorbanállási elméletben becslési modellt alkotnak a sorbanállás hosszáról és időtartamáról, és a kiszolgálás sikerességéről. A sorbanállási elméletet általában az operációkutatás ágának tekintik, mert az eredményeket gyakran felhasználják üzleti döntéseknél, ahol az erőforrások becslése nem elhanyagolhatók. A sorbanállási elmélet kialakulásának kezdete Agner Krarup Erlang (1878 -1929), dán matematikus nevéhez fűződik, aki a koppenhágai telefonközpont működésére készített modellt. Ez a modell inspirálta a sorbanállási problémák kezelését a távközlésben, a forgalomtervezésnél, számítástechnikában, kereskedelemben, és kórházaknál. Egyszerű csomóponti sorbanállás Az egyszerű csomóponti sorbanállásokat a Kendall-féle jelöléssel jellemeznek A/B/C formában, ahol A írja le a beérkezési időközt, B a munka nagyságát (kiszolgálási idő), és C a kiszolgálók számát. Agner Krarup Erlang, dán mérnök, aki a koppenhágai telefonközpontban dolgozott, 1909-ben publikálta először a dolgozatát a sorbanállási elméletről. Poisson-folyamattal modellezte a központba érkező telefonhívások számát, és megalkotta az M/D/1-típusú sorbanállás (1917), és az M/D/k-típusú sorbanállás (1920) modelljeit. A Kendall-féle jelölés: M , a Markov rövidítése, és azt jelenti, hogy a beérkezések a Poisson-folyamat szerint történnek, D jelentése : determinisztikus, és azt jelenti, hogy kiszolgálás idő egy határozott érték, k jelentése: a kiszolgálók száma a sorbanállási csomópontokon ( k = 1, 2,...). Ha egy csomóponton több munka van, mint kiszolgáló, akkor a munkák fognak sorbanállni és várni a kiszolgálásra. Az M/M/1-típusú sorbanállás egy egyszerű modell, ahol egy kiszolgáló látja el a munkákat, melyek a Poisson-folyamat szerint érkeznek, és exponenciális eloszlásúak. Az M/G/1-típusú sorbanállásnál, a G (general), az általánost jelenti és azt jelenti, hogy a valószínűségi eloszlás tetszőleges. Ezt a típust Pollaczek–Khinchine-formulának is hívják. A II. világháború után a sorbanállási elmélet a matematikusok kutatási területe lett. A modern csomagkapcsolt hálózatokban használatos sorbanállási elméletet Leonard Kleinrock dolgozta ki 1960-ban. Sorbanállás a távközlésben A nyilvános kapcsolt távbeszélő-hálózatot (PSTN) úgy tervezték, hogy a hívások kis veszteséggel jöjjenek létre. A veszteséget a szolgáltatás hatékonysága mérőszámmal minősítették, mely megmutatta, hogy ha nem volt elegendő kapacitás, akkor a hívást visszautasították vagy elveszett. Egy alternatív megoldás, hogy a rendszer egy alternatív útvonalra irányítja a hívást, annak ellenére, hogy a rendszernek véges kapacitása van. A sorbanállás alkalmazása lehetővé teszi, hogy a PSTN-ben a bejövő hívás ne vesszen el, hanem sorbanáll, amíg lesz szabad útvonal, vagy korábban szabad kezelő. A sorbanállási technika meghatározza, hogyan kezelje a rendszer a bejövő hívásokat. Meghatározza a módot, hogyan szolgálja ki az ügyfelet a központ, a meglévő erőforrások figyelembevételével. A következőkben négy sorbanállási technikát mutatunk be: FIFO (First in first out=Első be, első ki): A legrégebb várakozót kapcsolják először. LIFO (Last in first out= utolsó be, első ki): A legrövidebb várakozási idővel rendelkező hívást kapcsolják először. Így működnek a számítógépek verem (számítástechnika) memóriái is. Processzor megosztás: az ügyfeleket egyenlő módon szolgálják ki. Mindenkinél hasonló a várakozási idő. Prioritás: magas prioritással rendelkező ügyfelet kapcsolják először. A központokban a sorbanállást Markov-lánccal modellezik, állapotegyenletekkel. A bejövő hívásokat Poisson-eloszlással modellezik. A klasszikus sorbanállási elmélet komplex számításokkal határozza meg a várakozási időket, a kiszolgálók kihasználtságát, és más paramétereket, melyek a sorbanállás minőségét befolyásolják. Sorbaállító hálózatok A sorbaállító hálózatok olyan rendszerek, melyek tetszőleges, de véges számú m sorbaállási lehetőséget tartalmaznak. A hálózat állapota leírható vektorokkal , ahol ki az ügyfelek száma az i-ik sorban. Nyílt hálózatokban, az ügyfelek beléphetnek és távozhatnak, míg zárt hálózatban az ügyfelek száma rögzített. Az első jelentős eredmény a Jackson-hálózat volt, mely a szorzat-típusú egyensúlyi eloszlással és a várható érték analízissel működik, mely lehetővé teszi az áteresztőképesség és a tartózkodási idők átlagolását. A Poisson-folyamat szerepe Egy használható sorbanállási modell a valós helyzetet modellezi elegendő pontossággal és analitikusan kezelhető. A Poisson-folyamat és más exponenciális valószínűségi eloszlások kielégítik ezeket a követelményeket. A Poisson-folyamat a véletlenszerű eseményeket memóriamentes folyamatként kezeli, ami azt jelenti, hogy a különböző időintervallumoknál nem számít, hogy korábban mi történt. Hasonló a helyzet az exponenciális eloszlásnál is. Sulimov Sulimov település Csehországban, Kroměříži járásban. Sulimov Bařice-Velké Těšany, Vrbka, Nová Dědina és Karolín településekkel határos. Lakosainak száma 153 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 1925 a jogalkotásban 1925-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg: Magyarország Törvények 1925. évi I. törvénycikk Gróf Apponyi Sándor Magyar Könyvtáráról 1925. évi II. törvénycikk Egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink ideiglenes rendezéséről 1925. évi III. törvénycikk A testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvénycikk kiegészítéséről 1925. évi IV. törvénycikk A Pestvármegyei Dunavölgy Lecsapoló és Öntöző Társulat vízműveinek kiépítéséről szóló 1922. évi XXV. törvénycikk módosítása tárgyában 1925. évi V. törvénycikk A közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása és a bűnügyi jogsegély tárgyában Romániával kötött, 1924. évi április hó 16-án Bukarestben kelt Egyezmény becikkelyezéséről 1925. évi VI. törvénycikk A polgári jogsegély és a magánjog körébe tartozó egyes kérdésekre vonatkozólag Romániával kötött, 1924. évi április 16-án Bukarestben kelt Egyezmény becikkelyezése tárgyában 1925. évi VII. törvénycikk A Dunai Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzat jóváhagyása tárgyában 1923. évi május hó 27-én Párisban kötött egyezmény becikkelyezéséről 1925. évi VIII. törvénycikk A polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról 1925. évi IX. törvénycikk Az 1924/25. évi állami költségvetésről 1925. évi X. törvénycikk Tejtermékeknek állami ellenőrzőjeggyel való ellátásáról 1925. évi XI. törvénycikk A kézizálogkölcsönügyletről szóló 1881:XIV. törvénycikk némely rendelkezésének kiegészítéséről 1925. évi XII. törvénycikk A védjegyek oltalmáról rendelkező törvények módosításáról és kiegészítéséről 1925. évi XIII. törvénycikk A honvédség igazságügyi szervezetének módosításáról 1925. évi XIV. törvénycikk Az 1922-23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1922:XVII. törvénycikk 6. §-ának részleges módosítása s ezzel kapcsolatos katonai igazságszolgáltatási rendelkezések tárgyában 1925. évi XV. törvénycikk A mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről 1925. évi XVI. törvénycikk A Magyar Királyság és az Osztrák Köztársaság között a trianoni és a St.-Germain en Laye-i békeszerződések alapján Magyarországtól Ausztriához csatolt területen volt alkalmazottakkal, nyugdíjasokkal, özvegyekkel és árvákkal szemben követendő eljárás tárgyában 1924. évi január hó 12-én kötött Államszerződés becikkelyezéséről 1925. évi XVII. törvénycikk A székesfőváros törvényhatósági bizottságának ujjászervezése tárgyában alkotott 1924:XXVI. törvénycikk kiegészítéséről 1925. évi XVIII. törvénycikk Az építkezés előmozdítását célzó intézkedésekről 1925. évi XIX. törvénycikk A nőkkel és a gyermekekkel űzött kereskedés elnyomása végett Genfben létrejött nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában 1925. évi XX. törvénycikk Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló 1908:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról 1925. évi XXI. törvénycikk Az 1925/26. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról 1925. évi XXII. törvénycikk A városok kölcsönéről 1925. évi XXIII. törvénycikk Az állami alkalmazottak anyagi helyzetének javításáról, a beruházásokról és egyes adóügyi rendelkezésekről 1925. évi XXIV. törvénycikk A vadászatról szóló 1883:XX. törvénycikkben meghatározott vadászati tilalmi idők módosítása tárgyában 1925. évi XXV. törvénycikk A Svájccal 1924. évi június hó 18. napján Budapesten kötött békéltető eljárási és választott bírósági szerződés becikkelyezéséről 1925. évi XXVI. törvénycikk Az országgyűlési képviselők választásáról 1925. évi XXVII. törvénycikk A Lengyel Köztársasággal 1925. évi március hó 26-án kötött kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről 1925. évi XXVIII. törvénycikk A Görög Köztársasággal kötött, 1925. évi június hó 4-én kelt kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről 1925. évi XXIX. törvénycikk A métermérték ügyében 1921. évi október hó 6-án Sévresben kötött nemzetközi pótegyezmény becikkelyezéséről és a kapcsolatos intézkedésekről 1925. évi XXX. törvénycikk A sáska elleni védekezés szervezése végett 1920. évi október 31-én Rómában kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezése tárgyában 1925. évi XXXI. törvénycikk A m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról 1925. évi XXXII. törvénycikk A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924. évi V. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról 1925. évi XXXIII. törvénycikk A kir. bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyminisztériumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899:XLVIII. törvénycikk hatályának további meghosszabbításáról 1925. évi XXXIV. törvénycikk A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosításáról 1925. évi XXXV. törvénycikk A pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről 1925. évi XXXVI. törvénycikk A Stockholmban , 1924. évi augusztus hó 28-án kelt "Egyetemes Postaszerződés" becikkelyezéséről 1925. évi XXXVII. törvénycikk A pénztartozás késedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kártérítésről szóló 1923:XXXIX. tc. hatályának meghosszabításáról és a végrehajtási eljárásban az előterjesztés halasztó hatályának korlátozásáról 1925. évi XXXVIII. törvénycikk Olaszországgal 1925. évi július hó 20-án kötött ideiglenes kereskedelmi egyezmény becikkelyezéséről 1925. évi XXXIX. törvénycikk Az Osztrák Köztársasággal 1924. évi november hó 8-án kötött adóügyi szerződések becikkelyezéséről 1925. évi XL. törvénycikk A Német Birodalommal 1923. évi november hó 6-án és november hó 26-án kötött adóügyi szerződések becikkelyezéséről 1925. évi XLI. törvénycikk A nemzetközi kereskedelmi statisztika létesítése tárgyában Brüsszelben 1913. évi december hó 31. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről 1925. évi XLII. törvénycikk A Déldunavidéki helyi érdekű vasutak Magyarország területén maradt vonalának üzemben tartására alakult Baja-Gara-Országhatárszéli helyi érdekű vasút részvénytársaságról 1925. évi XLIII. törvénycikk A halászatról szóló 1888:XIX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről 1925. évi XLIV. törvénycikk A burgonyarák és a kolorádóbogár, valamint a burgonyatermesztést veszélyeztető egyéb betegségek behurcolásának és elterjedésének megakadályozásáról 1925. évi XLV. törvénycikk Széchenyi István gróf, a legnagyobb magyar emlékének törvénybeiktatásáról 1925. évi XLVI. törvénycikk A Magyar Tudományos Akadémia érdemeinek törvénybe iktatásáról és állami támogatásának felemeléséről 1925. évi XLVII. törvénycikk Az 1925/26. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1925:XXI. tc. hatályának 1926. évi február hó végéig való meghosszabbítása tárgyában 1925. évi XLVIII. törvénycikk A rokkantellátási adóról 1925. évi XLIX. törvénycikk A fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártás eltiltása iránt Bernben 1906. évi szeptember hó 26-án kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről Forrás Corpus Juris Hungarici Az 1925-ben hozott törvények (magyar nyelven) (html). www.1000ev.hu Glédson Ribeiro dos Santos Glédson Ribeiro dos Santos, vagy egyszerűen Glédson (Almenara, 1983. február 6. –), brazil labdarúgó, a Campinense kapusa. 646 (szám) A 646 (római számmal: DCXLVI) egy természetes szám, szfenikus szám, a 2, a 17 és a 19 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 646-os a kettes számrendszerben 1010000110, a nyolcas számrendszerben 1206, a tizenhatos számrendszerben 286 alakban írható fel. A 646 páros szám, összetett szám, azon belül szfenikus szám, kanonikus alakban a 21 · 171 · 191 szorzattal, normálalakban a 6,46 · 102 szorzattal írható fel. Nyolc osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 17, 19, 34, 38, 323 és 646. A 646 négyzete 417 316, köbe 269 586 136, négyzetgyöke 25,41653, köbgyöke 8,64459, reciproka 0,001548. A 646 egység sugarú kör kerülete 4058,93771 egység, területe 1 311 036,880 területegység; a 646 egység sugarú gömb térfogata 1 129 239 765,8 térfogategység. Batilly-en-Puisaye Batilly-en-Puisaye település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 114 fő (2015). Batilly-en-Puisaye Champoulet, Bonny-sur-Loire, Lavau, Dammarie-en-Puisaye, Faverelles és Thou községekkel határos. Népesség A település népességének változása: La Chapelle-Viel La Chapelle-Viel település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 274 fő (2015). La Chapelle-Viel Crulai, Écorcei, L’Aigle, Les Aspres és Saint-Ouen-sur-Iton községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Maurice J. Murphy, Jr. Maurice J. Murphy, Jr. (Dover, 1927. október 3. – Stratham, 2002. október 27.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (New Hampshire, 1961–1962). At Your Best (You Are Love) Az At Your Best (You Are Love) Aaliyah amerikai énekesnő második kislemeze első, Age Ain’t Nothing but a Number című albumáról. A dal az Isley Brothers azonos című, tizennyolc évvel korábbi számának feldolgozása. A dalt korábban többen is feldolgozták, de Aaliyah változata lett a legsikeresebb. A kislemezen a dalnak nem az albumváltozata szerepel, hanem egy remixe, melyben R. Kelly is szerepel. Aaliyah első albumán ez az egyetlen dal, melyet nem Kelly írt. Fogadtatása A dal az amerikai Billboard Hot 100 slágerlistán a 6. helyig jutott, az ARC Weekly Top 40-n a 4., a Billboard Hot R&B/Hip-Hop Songs listán a 2. helyig. Az Egyesült Államokon kívül kevésbé lett sikeres, az Egyesült Királyságban a 27., Írországban a 30., Ausztráliában az 56. helyre került a slágerlistán. A RIAA 1994. október 25-én aranylemezzé minősítette. Számlista At Your Best (You Are Love) (LP Mix) – 4:43 At Your Best (You Are Love) (Gangsta Child Remix) – 4:30 At Your Best (You Are Love) (Stepper’s Ball Remix) – 3:05 Back & Forth (Ms. Mello Remix) – 3:50 (At Your Best) You Are Love (Gangstar Child Remix) – 4:30 (At Your Best) You Are Love (Stepper’s Ball Remix) – 3:05 (At Your Best) You Are Love (LP Mix) – 4:43 (At Your Best) You Are Love (UK Flavour Stepper’s Mix) – 4:55 (At Your Best) You Are Love (UK Flavour) – 4:57 At Your Best (You Are Love) (Gangstar Child Remix) – 4:30 At Your Best (You Are Love) (Stepper’s Ball Remix) – 3:05 At Your Best (You Are Love) (Stepper’s Ball Remix Instrumental) – 3:10 At Your Best (You Are Love) (LP Mix) – 4:43 At Your Best (You Are Love) (Gangstar Child Remix Instrumental) – 4:30 Catholica commissio A Catholica Commissio-t, azaz a Katolikus Bizottságot Mária Terézia hozta létre 1767-ben. Létrehozása törvénytelen volt, mivel az Erdélyi Római Katolikus Státus jogait bitorolta. Feladata az elkobzott jezsuita vagyon kezelése volt, ebből finanszírozták az árvaházakat, a tanulmányi-ösztöndíj alapot, a tanítók nyugdíjalapját. 1873-ban megszűnt, helyébe az Erdélyi Római Katolikus Státus Igazgatótanácsa lépett. Forrás Sas Péter: Az erdélyi római katolikus Státus 861-es busz A 861-es számú elővárosi autóbusz Pomáz és Pilisszentkereszt között közlekedik. Megállóhelyei * Csak délután érinti. ** Csak reggel érinti. Nagyszilva Nagyszilva, (szlovákul: Veľký Slivník) egy község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 2011-ben 337 lakosából 330 szlovák volt. Fekvése Eperjestől 16 km-re északra fekszik. Története 1248-ban említik először, első lakói királyi határőrök voltak. 1282-ben "Scylwa", 1350-ben "Nogzylua" alakban említik a korabeli források. 1320-tól fele részben a szinyei uradalom, fele részben a Méry család birtoka. 1427-ben 29 portája adózott. Ekkor a pannonhalmi bencés apátság birtoka, később a Forgách és Sztankay családoké. A 19. században a Semseyeké. 1787-ben 31 házában 267 lakos élt. 1828-ban 45 háza és 346 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. A század közepétől sok lakója vándorolt ki. A községben téglagyár működött. Lakói később nagyrészt Eperjes üzemeiben dolgoztak. Vályi András szerint ". Szilva, Kis Szilva. Két tót faluk Sáros Várm. Nagynak földes Ura Okolicsányi Uraság; ennek pedig Bornemisza Úr; lakosaik többfélék, fekszenek Ternyéhez közel, és annak filiáji; határbéli földgyeik középszerűek, piatzok nints meszsze." Fényes Elek szerint "Szilva (Nagy-), tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez 1 órányira, 309 kath., 12 zsidó lak. F. u. Bornemisza. Ut. p. Bártfa." A településnek 1910-ben 235, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott. 2001-ben 300 szlovák lakosa volt. Nevezetességei A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. században épült. 1700 körül barokk stílusban, 1799-ben klasszicista stílusban építették át. Híres emberek Itt született 1823 . február 4-én Egervári Potemkin Ödön színész, író, könyvtáros, 48-as nemzetőr főhadnagy. Orbász vármegye Orbász vármegye a Magyar Királyság 1243-1526 közötti közigazgatási területe. A vármegye székhelye a Szávába ömlő Orbász folyó bal partján fekvő Orbászvásárhely volt. Fekvése A Száva középső folyásának jobb partján helyezkedett el. Kőrös vármegyétől és Pozsega vármegyétől északon a Száva határfolyó választotta el, keleten Bosznia illetve az ott szervezett szreberniki bánság, délen Bosznia illetve az ott szervezett jajcai bánság, nyugaton Szana vármegye és Dubica vármegye határolta. Története Nevét 1243-ban említette először oklevél. Főispánja ez időben István királyi főlovászmester volt. 1242-1253 között István esztergomi érsek (Elhunyt: Rómában, 1268-ban), Orbaz comes fia volt. Orbász vármegyét a magyar vármegyék mintájára szervezték fő- és alispánokkal, szolgabírákkal, nemesi közgyűlésekkel, akik követeiket a magyar országgyűlésre küldték, valószínű, hogy az utolsót az 1505. évi rákosi országgyűlésre. Orbász vármegye fő birtokosai a zágrábi püspök, valamint a Csabai, Csontos, Dessewffy, Garay, Paksi, Pécsi családok voltak, egyházmegyei igazgatását a zágrábi püspökség látta el. A 13. században a Szana vármegyét is magába foglaló dubicai főesperességhez tartozott 13 plébániával. IV. Béla király 1269-ben a zágrábi püspökség népeit kivéve az ispán hatósága alól püspöki hatóság alá helyezte. Orbász vármegye 1360-ban Kozarában ~ Dubica, Körös és Szana vármegyében, 1380-ban Dubicán, Meren, Szanán, Zágrábban tartott közös gyűlést. 1448-ban Frangepán Mihály a Blagay leánnyal kötött házassága révén a vármegye fő birtokosai közé került. Később a vármegye a török portyák pusztításainak színtere lett. Az 1519. március 28-án 3 évre kötött magyar-török fegyverszünet idején Orbászvára még magyar birtok, várát még 1526-ban is védelmi állapotban tartották. 1528-ban azonban Orbászvára Apiani Péter térképén már nem található meg. U500 Donbasz Az U500 Donbasz (ukránul: Донбас) az Ukrán Haditengerészet 304-es típusú parancsnoki hajója. Eredetileg műhelyhajóként szolgált a szovjet Fekete-tengeri Flottában. Honi kikötője Bergyanszk. Története A 304-es tervszámú (NATO-kódja: Amur-class) műhelyhajó építését 1969. július 17-én kezdték el Lengyelországban, a szczecini Adolf Warski Hajógyárban. 1969. november 29-én bocsátották vízre, majd 1970. szeptember 30-án állították szolgálatba a szovjet Fekete-tengeri Flottánál PM–9 (PM – Plavmasztyerszkaja, magyarul: úszó műhely ) jelzéssel. A hajó a flotta 472-es hajóhadosztáklyába volt beosztva és Szevasztopolban állomásozott. A Fekete-tengeri Flotta Oroszország és Ukrajna közötti felosztásakor után, 1997. augusztus 1-jén a hajó az Ukrán Haditengerészethez került, ahol az U803 hadrendi jelzést és a Krasznodon nevet kapta (a Luhanszki területen található Krasznodon város után). 2001-ben átminősítették parancsnoki hajóvá, és akkor új hadrendi jelzét, az U500-t, valamint a Donbasz nevet kapta (a Donyec-medence után). A Szevasztopolban javításon tartózkodó hajón 2004. december 28-án tűz ütött ki, melyet csak több mint 5 óra után tudtak eloltani. 2007. november 1-én a Szevasztopoli-öbölben a hajó viharba került. Elszabadult a kikötőtől és az öbölben csak horgonyra vetve sodródott. A hajó kisebb sérüléseket szenvedett. Ezt követően a rossz műszaki állapotú hajó több évig üzemen kívül volt. 2010-ben felújították (kb. 4 millió hrivnyáért) és 2011. január 21-én futott ki újra a tengerre. A Krím orosz megszállása során, 2014. március 20-án a hajó orosz ellenőrzés alá került. 2014. április 15-én Oroszország visszaszolgáltatta Ukrajnának. A hajó új állomáshelye Odessza lett. A hajót 2018. szeptember 22-én áttelepítették az Azovi-tengerre, ahol a Begyanszkban kiépítendő új ukrán haditengerészeti bázis támogatása lesz a feladata. Tomini-öböl A Tomini-öböl (indonéz nyelven: Teluk Tomini) öböl az Egyenlítő mentén fekszik a Celebesz sziget északkeleti részén, Indonéziában. Észak felől és nyugatról a Minahassa-félsziget, míg délről a Keleti-félsziget határolja. Kelet felől a Maluku-tenger felé nyitott. A Togian-szigetek majdnem az öböl közepén helyezkednek el. A Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet a Tomini-öblöt a Kelet-Indiai szigetcsoporthoz sorolja, amely a Molucca-tenger nyugati részein ér véget. Fürge mangábé A fürge mangábé (Cercocebus agilis) a cerkóffélék családjába tartozó, Közép-Afrikában honos majomfaj. Megjelenése A fürge mangábé hímjeinek testhossza 51–65 cm, farka 45–79 cm, súlya 7–13 kg. A nőstények jelentősen (40%-kal) kisebbek, testhosszuk 44–55 cm, súlyuk 5–7 kg közötti. Nyugati példányai valamivel nagyobbak. Testalkata karcsú, arca megnyúlt, végtagjai hosszúak, farka hosszabb lehet a testénél. Bundájuk "vadnyúlszínű" szürkésbarna (a szőrszálak feketével, barnával és fehérrel csíkozottak). Hátukon a szőrzet sötétebb szürke, itt a szőrszálak vége fekete. Hasa és végtagjai belső oldala világosszürke-piszkosfehér. Homlokán és feje tetején a szőr kissé meghosszabbodott és szétálló üstököt formáz. Arca, kezei és lábfejei csupaszak és rajta a bőr fekete. Arcukat egy világosabb keskeny szőrcsík keretezi. A kölykök arca még világosbarna és idővel kifeketedik. Farkuk hosszú, de kapaszkodni nem tudnak vele. Elterjedése Közép-Afrikában honos, a Kongó folyótól északra fekvő erdőségekben: Délkelet-Kamerunban, Kelet-Egyenlítői-Guineában, Északkelet-Gabonban, a Kongói Köztársaság északi, a Közép-Afrikai Köztársaság déli és középső, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság északi részein. Folyóközeli őserdőkben él, amelyeket esetenként elönthet az árvíz. A Közép-afrikai Köztársaság déli részén olyan erdőket is benépesít, amelyek mentesek az áradásoktól és messzebb vannak a nagyobb folyó- és állóvizektől. Életmódja Nappal aktív, ideje kb. negyedét-hatodát a talajon, a többit a lombok között tölti. 7-22 egyedből álló csoportokat alkot, amelyekben egy, néha több hím található. A csoportokat általában az egyetlen felnőtt hím vezeti, ha többen vannak, igyekeznek elkerülni egymást. A kisebb csoportok többnyire az esős évszak közepén és a száraz évszak elején verődnek össze nagyobb csapattá. A csoportok és az egyedek között is rangsorrend mutatkozik. A domináns majmok közösülést utánozva meghághatják a sorrendben alattuk levőket, de ennek nincs köze a szaporodásukhoz. A csoportok mintegy 2 km2-en belül mozognak, területüket meg is védhetik a betolakodókkal szemben. Mindenevők; étrendjüket főleg érett és éretlen gyümölcsök, diók, magvak és rovarok, de emellett gombák, gyökerek, zsenge hajtások, madártojások, kisemlősök teszik ki. A diókat erőteljes zápfogaikkal törik fel. Élelemszerzésre fordított idejük harmadát-negyedét rovarok keresgélésére fordítják. Megfigyelték, hogy képesek megölni egy antilopborjút is. Rokonaihoz hasonlóan tápláléka egy részét képes jókora pofazacskóiban tárolni. Otthonukban, a mocsaras talajú őserdőkben csak kevés ragadozó képes utolérni őket. Néha leopárdok, óriáskígyók vagy koronás sasok kapnak el egy-egy példányt. Szaporodása Többnejűségben élnek, vagyis az egyetlen, domináns hím párzik a csoport nőstényeivel. Lehetséges, hogy a nagyobb csapatokban a nőstények több hímmel is kapcsolatba kerülnek. Az ovuláló nőstény ivarszervének duzzanatával hirdeti állapotát. A nőstények 165-175 napnyi vemhesség után egyetlen utódot hoznak világra. Az újszülött csak jórészt csupasz és anyja hasi szőrzetébe kapaszkodik. 4-5 évesen érik el az ivarérettséget. Átlagos élettartamáról keveset tudni, de megérheti a huszadik életévét. Környezetvédelmi helyzete A fürge mangábé a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem veszélyeztetett státusszal szerepel. A helyi lakosság vadászik rá és élőhelyét az erdőirtások veszélyeztetik. Szerepel a washingtoni egyezmény II. függelékében, vagyis kereskedelme korlátozott. Kalotaszegi festőasztalosok Festőasztalosok A festőasztalos elnevezés Voith Pál művészettörténésztől származik. Az asztalosmunkát és díszítőfestést egyaránt végző iparosok önmagukat általában asztalos foglalkozásnévvel illették, mivel képzettségükre nézve asztalosok voltak. Speciális, kettős mesterségüket nem önálló céhben, hanem többnyire asztaloscéh-szervezetek keretén belül gyakorolták. Tombor Ilona 126 templomban dolgozó mester nevét tette közzé 1968-ban írt könyvében, ám azóta ez a szám gyarapodott. Egy-egy műhely vagy mester működési területének nagysága a fennmaradt nevek vagy a jellegzetes stílusjegyek alapján körvonalazódik és általában egy-két megyényi területre terjedt ki, de vándorlásaik során eljuthattak távoli vidékekre is. Nagyobb erdélyi festőasztalos műhelyek: Umling család (Kalotaszeg, Mezőség), Rössler család (Szászföld), Pataki Asztalos János (Partium, Szilágyság), Gyalui Asztalos János (Kalotaszeg), Sütő család (Székelyföld), Felvinci mester (Kalotaszeg). Gyalui Asztalos János Gyalui Asztalos János XVII. század végén, XVIII. század elején élt Gyaluban (románul Gilău, németül Julmarkt), festő és asztalos volt. Felvinci mester Felvinci mester XVII. század végén, XVIII. század legelején élt, Segesvári (románul Sighișoara, németül Schäßburg, latinul Stenarum) festő és képíró volt. Umling család Az Umling család leghíresebb tagja, Idősebb Umling Lőrinc (Szászkézdről származó, kolozsvári festőasztalos a XVIII. századból. Fiaival, ifjabb Lőrinccel és Jánossal szinte valamennyi kalotaszegi templomban dolgoztak. Kövendi Asztalos János Kövendi Asztalos János idősebb Umling Lőrinc céhtársa volt. Kolozsvárott, a Monostor negyedben lakott. 1759-ben az asztaloscéh atyamestere volt. A bábonyi református templom karzatán olvashatjuk a nevét. Asztalos Boka János Asztalos Boka János az ifjabb Umlingok céhtársa volt. A komáromi származású mester 1770-ben lett Kolozsvár polgára. 1777-ben a szucsági református templomban készített padot, melyek egyike a nevét is őrzi. Dolgozott 1777-ben Kolozsvárott, Rhédey Mihály építkezésén és készített reneszánsz ládát a Pákey család részre. Asztalos Tamási János Asztalos Tamási János a gyerővásárhelyi templom mennyezetén festett táblákat 1771-ben követve az Umlingok díszítőstílusát. Simon György Simon György az ifjabb Umlingok követője. Zemplén megyéből érkezett Kolozsvárra, ahol 1783-ban lett polgár. 1794-ben Bogártelkén dolgozott. Legényeivel a famennyezetet és a karzatot készítették el. Eperjesi Nagy András Eperjesi Nagy András a gyerővásárhelyi templom karzatán festett át nyolc táblát 1831-ben követve az Umlingok díszítőstílusát. Varga László Varga László 1834-ben a körösfői templom átalakításakor mennyezeti és karzat táblákat festett az Umling minták utánzására törekedve. Festett képei közé Gyalui Asztalos János motívumai is belekeveredtek. Munkáit Magyargyerőmonostoron is megtaláljuk 1846-ból. Jansik Dávid Jansik Dávid (Cegléd, 1991. február 28. –) háromszoros magyar bajnok magyar válogatott vízilabdázó, a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP játékosa. 2017-ben bajnokok ligáját nyert. Sikerei, díjai LEN-szuperkupa Klub-járat A „Klub-járat” (angolul: Club Run) formális elnevezése volt annak az eseménysorozatnak, amely idején a Brit Királyi Haditengerészeten keresztül ellátmánnyal és repülőgépekkel látták el a brit fennhatóságú Málta szigetét, annak tengelyhatalmi ostroma idején, a második világháború első éveiben. Málta azért volt a célpontja a német–olasz hadvezetésnek 1941–1942-ben, mert elfoglalásával, illetve a brit helyőrség kiiktatásával lehetőség nyílt volna a Földközi-tenger középső és keleti térségében hadászati előnyhöz juttatni az Észak-Afrikában harcoló tengelyhatalmi alakulatokat, elzárva a brit főszigetet a Szuezi-csatorna nyújtotta logisztikai előnyöktől. A szigeten működő repülőterekről a szövetséges repülőgépek hatékonyan tudták rombolni a német–olasz tengeri és légi utánpótlásokat. A sziget ellátását annyira fontosnak tartotta a brit háborús kabinet, hogy a honi légvédelem állományából folyamatosan átcsoportosított vadászrepülőgépeket a sziget ellátása és védelme érdekében. Története A hadműveleteket az ún. H erő (Force H) vitelezte ki, amely Gibraltár brit hadikikötőjében diszlokált (ennek a helyőrségnek volt beceneve „A klub”). Ez a flottacsoportosítás kezdetben az HMS Renown csatacirkálóból, az HMS Ark Royal repülőgép-hordozóból, az HMS Sheffield könnyűcirkálóból és a 8. flotilla F osztályú rombolóiból állt. Ezek földközi-tengeri műveleteinek volt a fedőneve a Club Runs. Eredendően abból kifolyólag, hogy a Királyi Haditengerészet leghatékonyabb hadihajói alkották ezt a „A klub”-nak becézett közösséget. A „klubba” rendelt brit hajók fogyatkozásával az amerikai haditengerészet is átadott hajóegységeket az ellátás folytonossá tétele érdekében. Málta légvédelmének ellátása kulcsfontosságú volt az 1941-es és 1942-es években, az innen működő alakulatok újabb repülőgépekkel és alkatrészekkel, motorokkal való ellátása mindennapi feladattá vált. Vadászrepülőgépek terén a Hawker Hurricane és Supermarine Spitfire típusok, torpedóvető repülőgépek terén a Fairey Swordfish és Fairey Albacore típusok voltak az utánpótlás tárgyai. Ezen típusok hatótávolsága azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy közvetlenül Gibraltárról felszállva eljussanak a máltai repülőterekre, ezért szükséges volt repülőgép-hordozók bevetésére is, melyekre a gibraltári kikötőben bedaruzták a repülőgépeket és a sziget közelében felszállva már sikeresen elérhették azt. A háború kitörésekor a brit vezérkarfőnökség (Chiefs of Staff Committee, CSC) Máltát védtelennek ítélte, ezért később kijelentették, hogy „semmi sem praktikusabb mint hogy megnöveljük Málta ellenállási erejét.” Churchill egyetértett ebben és a legkorábbi időben, 1940 júliusában – az angliai csata kifejlődésének idején – Hurricane-eket szállítottak a koros HMS Argus fedélzetén a Hurry hadművelet keretében. Ez volt az első „Klub-járat”. A Dél-Olaszországba és Szicíliába telepített tengelyhatalmi légierő ezt a felszíni csoportosulást akarta akadályozni és felszámolni. A hordozókról felszálló repülőgépeket még a repülőtereikre leszállás előtt megpróbálták elfogni, vagy a leszállás közbeni és utáni szakaszban a repülőtéren megsemmisíteni őket. A Calendar hadművelet keretében, 1942. április 20-án negyvennyolc Spitfire érkezett a USS Wasp fedélzetéről Máltára és majdnem mindet elpusztította a földön a Luftwaffe. A következő, a Bowery idején már a levegőben várták a támadókat. A szállított repülőgépek kirepülése után a kiürült repülőgép-hordozók ideális célpontot nyújtottak az ellenfél bombázóerői számára, ezért összetettebb tengeri műveletsorozatokat kellett szervezni a sikeres visszatérés érdekében. Minden körültekintés ellenére az HMS Ark Royalt egy német tengeralattjáró elsülyesztette, emiatt a USS Wasp hitel keretében került átadásra a feladat-végrehajás érdekében 1942 áprilisa és májusa között. A sziget térségébeni repülőgépveszteség olyan mértékű volt, hogy a „Klub-járatok” által leszállított repülőgépek száma sosem gyarapodott, szállítószalag szerűen inkább egyre fogyott a bevethető gépek száma. Megpróbálták növelni a szállított repülőgépek számát oly módon, hogy Nagy-Britanniában konténerben hajózták be őket és Gibraltáron szerelték össze, majd lettek a hordozókon átszállítva Máltára. Ezzel másfél-kétszeresére növelték a behajózott mennyiséget. 1942 elejére mindinkább a Spitfire-ökre volt szükség ahhoz, hogy eredményesen vegyék fel a modern német vadászrepülőgépekkel szembeni harcot, szemben az erős, ám már korszerűtlennek számító Hurricane-ekkel. Több alkalommal azonban problémák adódtak az alkalmazott póttartályokkal, amikkel növelni lehetett a repülőgépek hatótávolságát és csökkenteni a hordozó hajók kifutási és visszajutási idejét. Ezek a repülőgépek rendre a Földközi-tengerben végezték sorsukat. Ezeknek köszönhetően két „futás” teljesítését megszakították, és meg kellett ismételni egy gibraltári módosítást követően, a Calendar hadművelettel nem megfelelően felkészített repülőgépek a bombázók áldozatául estek Máltán, illetve az 1942 májusi Bowery keretében 64 darab Spitfire-t még a USS Wasp fedélzetén kellett póttartályokkal ellátni. A szükséges műszaki felkészültségek hiánya miatt meglehetősen kockázatossá tették ezeket a kitelepítéseket, és az abban részt vevő alakulatokat. 1942 októberétől módosított Spitfire Vc-k lettek behajózva a hordozókra, kiegészítő belső és külső póttartályokkal és a beépített fegyverzet kiszerelésével. Ezekkel a módosításokkal már képesek lettek 1800 km-t lerepülni közvetlenül Gibraltárról Máltára. A máltai repülőtereken aztán visszaépítették a repülőgépeket eredeti állapotukra és ellátták őket fegyverzettel. A közvetlen átrepülésekkel a „Klub-járat” értelmét vesztette, nem lett rá tovább szükség. A Force H-t más tengeri műveletekre csoportosították át. Összesen 353 darab Hurricane, 384 darab Spitfire, 8 darab Swordfish és 17 darab Albacore szállt fel a repülőgép-hordozókról, melyekből 334, 367, 7 és 11 darab érte el sikeresen valamelyik máltai repülőteret. A Klub-járatok listája 1940 júniusa: Swordfish-ek szálltak fel az HMS Argus -ról. 1940 augusztusa: a Hurry hadművelet keretében 12 darab Hurricane szállt fel az HMS Argus -ról. Mindegyik gép sikeresen leszállt. 1940 novembere: Coat hadművelet: az HMS Ark Royal -ról 3 darab Fulmar szállt át az HMS Illustrious -ra. White hadművelet: 12 darab Hurricane szállt fel az Argus -ról, 8 darab elveszett üzemanyagkifogyás miatt a célrepülőtérig vezető úton. 1941 januárja: az Excess hadművelet keretében 5 darab Swordfish szállt fel az Ark Royal -ról. 1941 áprilisa: Winch hadművelet: 12 darab Hurricane II szállt fel az Ark Royal -ról. Dunlop hadművelet: 22 darab Hurricane szállt fel az Ark Royal -ról. 1941 májusa: a Splice hadművelet keretében 48 darab Hurricane II szállt fel a Furious -ról és az Ark Royal -ról. 1941 júniusa: Rocket hadművelet: 35 darab Hurricane II szállt fel a Furious -ról és az Ark Royal -ról. Tracer hadművelet: az HMS Ark Royal -ról és a Victorious -ról összesen 47 darab Hurricane szállt fel. Railway I hadművelet: 22 darab Hurricane szállt fel az Ark Royal -ról. Railway II hadművelet: 35 darab Hurricane szállt fel az Ark Royal -ről és a Furious -ról, (7 nem lett indítva hajófedélzeti problémák miatt). Substance hadművelet: 6 darab Swordfish szállt fel az Ark Royal -ról. 1941 szeptembere: Status I hadművelet: 26 darab Hurricane szállt fel az Ark Royal -ről. Status II hadművelet: 46 darab Hurricane szállt fel az Ark Royal -ről és a Furious -ról. 1941 októbere: a Callboy hadművelet keretében 11 darab Albacore és 2 darab Swordfish szállt fel az Ark Royal -ről. 1941 novembere: az Perpetual hadművelet keretében 37 darab Hurricane szállt fel az Ark Royal és az Argus fedélzetéről (1941. november 10–12-e között). 1942 februárja: a Spotter I hadművelet keretében 15 darab Spitfire VB indult útnak az HMS Eagle fedélzetéről. A műveletet lefújták a Spitfire-ök üzemanyagtartályainak hibája miatt és a szállítmány visszatért Gibraltárra február 28-án. 1942 márciusa Március 7.: Spotter II hadművelet: a 15 darab javított Spitfire VB sikeresen felszállt az HMS Eagle fedélzetéről. Picket I hadművelet: 9 darab Spitfire szállt volna fel az Eagle -ről, de tartálygondok miatt a bevetést lefújták. Picket II hadművelet: 7 darab Spitfire szállt fel az Eagle -ről és az Argus -ról, valamint 6 darab Albacore képtelen lett felszállni az Argus -ról. 1942 áprilisa: a Calendar hadművelet keretében 48 darab Spitfire szállt fel a USS Wasp fedélzetéről, amiknek nagy részét a máltai reptereken lebombáztak. 1942 májusa Bowery hadművelet: 64 darab Spitfire szállt fel a USS Wasp -ról és az Eagle -ről (61 darab sikeresen leszállt). LB hadművelet: 17 darab Spitfire szállt fel az Eagle -ről, 6 darab Albacore indítása ismét sikertelen. 1942 júniusa: Style hadművelet: 32 darab Spitfire szállt fel az HMS Eagle -ről, 28 darab sikeresen leszállt, 4 darabot az út során lelőttek. Salient hadművelet: 32 darab Spitfire szállt fel az HMS Eagle fedélzetéről. Pinpoint hadművelet: 31 darab Spitfire szállt fel az HMS Eagle fedéleztéről. 1942 júliusa: az Insect hadművelet keretében 28 darab Spitfire szállt fel az Eagle -ről. 1942 augusztusa: Bellows hadművelet: 39 darab Spitfire szállt fel a Furious -ról. Baritone hadművelet: 32 darab Spitfire szállt fel a Furious -ról. 1942 októbere: a Train hadművelet keretében 29 darab Spitfire szállt fel a Furious fedélzetéről. Ezt követően több ilyen jellegű járat már nem indult Málta felé. Pankota Pankota (románul Pâncota) város Romániában, Arad megyében. Fekvése Borosjenőtől 15 km-re délnyugatra fekszik. Nevének eredete Neve egy szláv eredetű *Pokata személynévből származik. Története Neve először III. Béla 1177-ben kiadott oklevelében szerepel, apátsága 1215-ben tűnik fel. 1217-ben a Váradi Regestrum szerint a falu népe fölött a pankotai apát és András kegyúr bíráskodtak. A települést 1241-ben a tatárok elpusztították, de újraépült. 1252-ben apátságának birtoka volt Pest vármegyében, Úriban (ezután az apátságot nem említik többet). Bencés monostora a Kopasz-hegy lábánál az 1260-as években épülhetett, mellette emelkedett a háromhajós kéttornyú apátsági templom. Vára az Igmánd nembeli Lőrinc fia Pankotai Miklósé volt, először 1318-ban említik, amikor királyi vár lett. 1375-től 170 évig a Losonciaké. A település királyi, majd földesúri mezőváros volt, kereskedelmi, borászati és kézműves központ, fénykorát a 14–15. században élte. Ifjai közül sokan tanultak külföldi híres egyetemeken. 1565-ben a török a várat elfoglalta és lerombolta. 1595-ben Báthory Zsigmond visszavette, de 1596-ban ismét török kézre került. A 17. század elején foglalta vissza a fejedelem, de vára ekkor már romos állapotban volt. 1605-ben a várost még összeírták, vélhetően magyar nyelvű lakossággal. 1668 körül a törökök vették vissza. Gyógyforrására fürdőt építettek, de mielőtt végleg elhagyni kényszerültek volna, a nagyváradi pasa a forrást higannyal tömítette el. A település 1732-ben a modenai herceg birtoka lett. 1768-ban ismét vásártartási jogot kapott. 1776-ban a román lakosságú település nyugati peremén 178 cseh- és morvaországi, svábföldi, rajna-vidéki és elzászi német telepes megalapította Újpankotát a település nyugati peremén. 1787-ben római katolikus plébániája létesült. 1817-ben újabb 78 német telepes érkezett a mai Baden-Württembergből és Rajna–Pfalzból az Újpankotából nyugatra létesült Luxemburg falurészbe. A település későbbi német nyelvjárása déli frank–alemann jellegű volt. Csanád és Csongrád vármegyéből magyarok költöztek be. A 18. században újraindult a szőlőművelés, sőt 1801-ben szőlőt telepítettek az ún. Szodomlápra. 1806-ban két húszezer akó bor befogadására alkalmas pincét építettek. 1822-ben a kincstártól br. Dietrich József vette meg uradalmát, melyhez ekkor Szőllős, Csigerél, Magyarád, Muszka, Ágris és Aranyág tartozott. Tőle örökölte 1855-ben hg. Sulkowski József Mária. Heti- és országos vásárai a 19. század elejére a legjelentősebbek közé emelkedtek a megyében. 1813-ban gyógyszertárat alapítottak benne. Kézművesközpontnak is számított: 1828-ban 65, 1882-ben már 285 iparosmester dolgozott itt. 1877-ben elérte a vasút, 1884-ben viszont szőlőit (magyarádi mustos, bakator és aprófehér fajták) tönkretette a filoxéra. Zsinagógája 1860-ban már létezett, a mai Tudor Vladimirescu utca 90. sz. alatt. 1964-ben, más forrás szerint 1958-ban rombolták le. A Sulkowski-uradalom 1895-ben tizenkét falu határára terjedt ki, fő jövedelemforrásai a gabonatermesztés mellett a sertés- (szőke mangalica), a lótenyésztés és a gyümölcstermesztés voltak. A birtokszerkezet felaprózódott volt, a módosabb gazdák tanyákat hoztak létre. Nyáron az Erdélyi-szigethegységből mócok jártak ide aratni. 1909 és 1914 között cigánytelepén kísérleti jelleggel egytanítós, ún. cigányiskola működött. Michael Mahler 1912-ben bútorgyárat alapított, amely száz munkást foglalkoztatott és napi négyszáz széket állított elő. Az 1920-as években a gyár továbbfejlődött. Zaránd vármegyéhez, 1744-től Arad vármegyéhez tartozott. 1944. szeptember 14–20-án a szovjet és román csapatok heves csatában határában fordították meg a magyar–német előrenyomulást. 1968-ban nyilvánították várossá. Népessége 1842 -ben 1421 ortodox, 1264 római katolikus, 200 református, 23 evangélikus és 12 zsidó vallású lakója volt. 1900 -ban 5299 lakosából 2205 volt magyar (41,61%), 1871 román (35,30%) és 1022 német (19,28%) anyanyelvű; 2555 római katolikus, 2091 ortodox, 367 református, 129 zsidó és 116 evangélikus vallású volt. A lakosság 47%-a tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 36%-a beszélt magyarul. 2002 -ben 5804 lakosából 4407 volt román (75,93%), 598 magyar (10,30%), 542 cigány (9,33%) és 215 német (3,70%) nemzetiségű; 3453 ortodox, 1118 pünkösdista, 724 római katolikus, 208 baptista és 136 református vallású. Látnivalók Határától kb. 500 méterre, a város feletti Hegyes-Drócsa domb északi részén csekély vármaradványok láthatók. A szántóföldön láthatóak bencés apátságának romjai. A monostor és a vár maradványait a török kiűzése után betelepültek házaik, illetve 1807 körül az új templom építéséhez elhordták. A Dietrich–Sulkowski-kastély az 1830-as években épült, rokokóba hajló barokk stílusban. Könyvtártermében koncertezett Liszt Ferenc . 1980 -ban fölújították. A 18. századi postaállomás és vendégfogadó (Str. Tudor Vladimirescu 69) 1890 -ig még postahivatalként működött, ma a városháza épülete. Római katolikus temploma 1807 -ben épült. Az 1990-es években kívül-belül felújították. Híres emberek Itt született 1842 . december 8-án Csiky Gergely színműíró, szülőházát az 1906 -ban elhelyezett emléktábla jelöli (a főutca 57. számú háza). Itt született 1843 -ban Mikó Béla bányamérnök. Itt született 1869 -ben Wolff Károly festőművész. Itt született 1883 . február 22-én Aradi Viktor publicista. Itt született 1891 . március 31-én Asbóth Oszkár , magyar repülőmérnök, helikopterkonstruktőr . Itt született 1921 -ben Geck Péter, tudós, az immuntus feltalálója. Itt született 1927 . április 27 -én Nagyhalmágyi József zenekritikus. Itt született 1940 . június 23-án Pallos Gyöngyi operaénekes. Itt született 1943 . szeptember 22-én Szilágyi Aladár helytörténész, publicista, szerkesztő. Itt született 1947 . május 2-án Móré-Heitel Zsuzsa művészettörténész. Gazdasága Legjelentősebb üzeme a Pancotas hajlítottbútorgyár, melynek elődjét 1912 -ben alapították. A 2000-es évek elején kb. ezer főt foglalkoztatott. Oktatás A magyar nyelvű felső tagozat 2000-ben, az összevont alsó tagozat a 2012/13-as tanévben szűnt meg. Ugyanakkor egy magyar nyelvű óvodai csoport is működött, a gyermekek azonban egy kivételével román nemzetiségűek voltak. Testvértelepülése Nagybánhegyes , Magyarország 11584 Ferenczi A 11584 Ferenczi (ideiglenes jelöléssel 1994 PP39) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1994. augusztus 10-én. Nevét a magyar Ferenczi Sándor után kapta. Bondy Bondy település Franciaországban, Seine-Saint-Denis megyében. Lakosainak száma 53 439 fő (2015). Bondy Aulnay-sous-Bois, Le Blanc-Mesnil, Bobigny, Drancy, Noisy-le-Sec, Les Pavillons-sous-Bois, Rosny-sous-Bois és Villemomble községekkel határos. Népesség A település népességének változása: U5 (München) Az U5 (eredeti nevén U-Bahnlinie 5) a müncheni metróhálózat tagja, Neuperlach Süd és Laimer Platz között közlekedik. 18 állomás található a 15 kilométeres vonalon, amely közben áthalad München belvárosán és érinti a főpályaudvart is (Hauptbahnhof). A Max-Weber-Platz és Westendstraße között azonos útvonalon halad az U4-es metróval. A vonal színe: barna. Cremušina Cremušina falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik. Fekvése Belovár központjától légvonalban 30, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 17 km-re északkeletre a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, az azonos nevű patak partján fekszik. Története A mai Cremušina a középkori Tallóc helyén keletkezett. A települést 1334-ben a Zágrábi egyházmegyéhez tartozó plébániák között említik „ecclesia beate Elyzabeth de Tholilouch” alakban. A tallóci birtokot 1433-ban kapta adományul Luxemburgi Zsigmond királytól a raguzai származású Matkó és családja, akik ezután Tallóczinak neveztették magukat. 1435 és 1345 között ő töltötte be a szlavón bán tisztséget, 1436-tól pedig haláláig dalmát-horvát bán volt. A négy Tallóczi fivér halála után a birtokot gyermekeik már nem tudták megtartani. Valószínűleg Garai László nádor foglalta el tőlük, mert 1462-ben a birtokot már Garai László nádor özvegye, Alexandra tescheni hercegnő és fia Jób kezén találjuk. 1489-ben Mátyás király „Thallowcz” birtokot Lendvai Bánfi Miklósnak adta. 1501-ben még megemlítik Mihály nevű plébánosát „Michael plelbanus de Tollocz” alakban. A 16. század közepén foglalta el a török és ettől kezdve jelentősége megszűnt, helye mintegy száz évig pusztaság volt. Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Chremussina” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czeremusina” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czeremusina” néven 38 házzal, 29 katolikus és 172 ortodox vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 192, 1910-ben 359 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a szerb, 7%-a horvát, 3%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 94%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború kirobbanása után szerb szabadcsapatok ellenőrizték. 1991. november 1-jén az Otkos 10 hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben mindössze 1 lakosa volt. Le Monteil (Haute-Loire) Le Monteil település Franciaországban, Haute-Loire megyében. Lakosainak száma 645 fő (2015). Le Monteil Brives-Charensac, Chadrac, Chaspinhac, Polignac és Saint-Germain-Laprade községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ján Kuciak Ján Kuciak (Trencsénselmec, 1990. május 17. – Nagymácséd, 2018. február 22. és 25. között) szlovák oknyomozó újságíró, egyetemi oktató, akit menyasszonyával együtt holtan találtak. A hír hatására súlyos kormányválság rázta meg a szlovák politikai életet. Marek Maďarič,a szlovák kormány kulturális minisztere, közvetlenül a hírt követően benyújtotta lemondását. Őt 2018. március 13-án Robert Kaliňák belügyminiszter, majd március 15-én Robert Fico miniszterelnök lemondása követte. Életpályája Nyitrán szerzett diplomát filozófiából, majd Ph D. fokozatot is elért. Újságírói pályája végén a Szlovákiába érkező uniós támogatások útját próbálta meg követni. Utolsó cikkét, amely halála után, 2018. február 28-án jelent meg, a Szlovákiában élő néhány olasz vállalkozó (Carmine Cinnante, Antonino Vadala és mások) korrupciós ügyeiről írta. Halála 2018. február 25-én jelentette a szlovák rendőrség, hogy holtan találták Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírovát Vel'ka Mača településen az 55. sz. alatt. Ján Kuciak oknyomozó újságírónak posztumusz jelent meg az a tényfeltáró cikke, amit már nem tudott befejezni. Ebből kiderül, hogy cseh, olasz és más szlovák kollégáival közösen már hónapok óta dolgozott egy terjedelmes beszámolón arról, hogy a 'Ndrangheta nevű befolyásos olasz maffiaszervezet hogyan terjeszkedett, hálózta be Szlovákiát és üzleti kapcsolatai hogyan érték el a nagyobbik kormánypárt, az Irány - Szociáldemokrácia vezető politikusait. Blancherupt Blancherupt település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 39 fő (2015). Blancherupt Bellefosse, Colroy-la-Roche, Fouday, Saint-Blaise-la-Roche és Waldersbach községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Charlie Puth Charles Otto "Charlie" Puth Jr. (New Jersey, USA, 1991. december 2. –) amerikai énekes, dalszövegíró, zenész és producer. A Berklee College of Music iskolájában tanult, 2013-ban végzett. Hírnevét a YouTube nevű videómegosztón keresztül szerezte, nemzetközileg pedig a See You Again című Wiz Khalifa-dal által lett ismert, amelynek szövegét szerezte és közreműködött benne. Puth debütáló száma, a "Marvin Gaye" (Meghan Trainor közreműködésével) a toplisták élén volt hosszú ideig Új-Zélandon, Írországban és Nagy-Britanniában. A dal Marvin Gaye énekesnek állít emléket. 2016-ban jelent meg debütáló nagylemeze, a ’’Nine Track Mind’’. Az albumból több, mint ötszázezer darabot adtak el. Diszkográfia Nine Track Mind (2016) Some Type Of Love Cusco megye Cusco vagy Cuzco megye Peru egyik megyéje, az ország délkeleti részén található. Székhelye Cuzco. Földrajz Cusco megye Peru délkeleti részén helyezkedik el. Felszíne igen változatos, mivel az Andok hegyláncai húzódnak rajta keresztül. Területe észak és északkelet felé folyamatosan alacsonyodik, északi részét és északkeleti szélét már esőerdő borítja. Északon Ucayali, északkeleten Madre de Dios, délkeleten Puno, délen Arequipa, délnyugaton Apurímac, nyugaton Ayacucho, északnyugaton pedig Junín megyével határos. Tartományai A megye 13 tartományra van osztva: Acomayo Anta Calca Canas Canchis Chumbivilcas Cusco Espinar La Convención Paruro Paucartambo Quispicanchi Urubamba Népesség A megye népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett: Batizi András (esperes) Batizi András (Técső, 1810. október 31. – Técső, 1877. október 4.) református lelkész. Élete Középiskoláit a máramarosszigeti református líceumban végezte; onnan a debreceni főiskolába ment teológiára s ennek végeztével a nagybányai egyházban lett rektor. 1837-ben lelkészül Péterfalvára hivatott; két évi működés után a hosszúmezői, ismét két év múlva a técsői egyház hívta meg papnak. Az 1840-es években Máramarosban papi könyvtárt kezdeményezett, melynek könyvtárnoka volt 1849-ig. Az 1850-es évek elején iskolák közfelügyelőjének, 1855-ben esperesnek választatott. Munkái Kis énekléstan. Debreczen, 1851. Kis templom. Népiskolai használatra. U. ott, 1855. Írt a Vasárnapi Ujságba (1854–58. 1864.) Técsőről. Magyarok kenyere A Magyarok kenyere rendezvény augusztus 20-hoz, az új kenyér ünnepéhez kapcsolódó program, mely kifejezi a magyar nemzet összetartozását és jelentős a karitatív szerepe is. A program keretében Magyarország összes megyéjéből és sok településéről, valamint a Kárpát-medence magyar lakta területeiről összegyűjtik a felajánlott búzát, majd az ünnepélyes összeöntés és őrlés után készítik el az augusztus 20-i ünnepi kenyeret Pécsett. Története A programot Korinek László pécsi jogászprofesszor kezdeményezte 2010-ben, amikor Pécs Európa kulturális fővárosa volt. A következő évben, 2011-ben 10 tonna gabonát gyűjtöttek össze, és az ebből őrölt lisztből sütötték a pécsi, valamint az országos augusztus 20-i ünnepi kenyeret és cipókat. A megmaradt lisztet a Böjte Csaba vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány kapta, az általuk nevelt több ezer gyerek 4 havi étkezésének támogatására. A cipók eladásából származó kb. 1 millió forintból 300 rászoruló gyermek egy hónapig kapott meleg ebédet. 2012-ben 130 helyről érkezett a gabona: megyei jogú városok, agrárkamarák, cégek, magánszemélyek több mint 20 tonna búzát ajánlottak fel. A Testvérvárosok Országos Szövetsége segítségével Székelyföld nagy részét is bevonták az akcióba. A Pécsről Budapestre szállított ünnepi nagykenyeret Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye érseke áldotta meg a Szent Jobb-körmeneten. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 14 tonna lisztet kapott. 2013-ban közel 400 településről küldték a búzát, a felajánlásoknak köszönhetően mintegy 100 tonna gyűlt össze a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelentős közreműködésével. Ennek az évnek a különlegessége a „vendégkovász” volt: a Hargita megyei Oroszhegy településről érkezett kovász felhasználásával készültek az ünnepi kenyerek és cipók. Az ünnepélyes kenyéráldást dr. Udvardy György pécsi megyés püspök, valamint Böjte Csaba ferences rendi szerzetes közösen végezték. Az összegyűlt lisztből a dévai gyerekek egész éves kenyérszükségletét fedezni lehetett, sőt 5 tonna jutott a Pécs környéki és baranyai rászorulóknak is. 2014-ben a kenyérsütéshez szükséges kovászt Kárpátaljáról, a sót egyenesen Parajdról küldték. Ebben az évben az előző évi mennyiség kétszerese: több mint 200 tonna búza érkezett 420 magyar és 51 határon túli településről, így már nem csak a Dévai Szent Ferenc Alapítványt, hanem a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon lakóit is ellátták liszttel. Az augusztus 20-i ünnepen fellépett a Pécsi Balett és a Misina Táncegyüttes, Tolcsvay László énekes, zeneszerző pedig külön erre az alkalomra írt dalát adta elő. Josef Gulde Josef Gulde (Sankt Gallen, 1915. szeptember 27. – 1998.) svájci nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1944-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1964-ben vonult vissza. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett kupadöntők száma: 1. Svájci labdarúgókupa Több alkalommal vezetett elődöntőt (1954/1955, 1955/1956, 1956/1957). Nemzetközi játékvezetés A Svájci labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1955-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a németet beszélte. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1962-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Svájcba az V., az 1954-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB partbíróként alkalmazta. Partbírói mérkőzéseinek száma világbajnokságon: 3. Tri Nations A Tri Nations egy rögbibajnokság. Története Ausztrália és Új-Zéland először 1903-ban csapott össze. Dél-Afrika 1921-ben látogatott el a két országba, de nem alakult ki semmiféle hivatalos torna úgy, mint Európában a Hat Nemzet (akkor Home Nations). A három csapat szórványosan találkozott, ami nem is meglepő a korabeli közlekedési viszonyokat tekintve. Általában 4-5 évente találkoztak. Később a dél-afrikai apartheid okozott gondot: Ausztrália 1971-92 között nem játszott Dél-Afrikában, Új-Zéland kitartott a nemzetközi bonyodalmak ellenére a nemzetközi sportéletből kitagadott Dél-Afrika mellett. Emlékezetes, hogy sok fekete-afrikai ország bojkottálta a montreali olimpiát, mert az új-zélandi válogatott 1976-ban Dél-Afrikában turnézott. A Tri Nations igazi szülője a Bledisloe Cup, melyért minden évben összecsapott a két óceániai domínium. Csak a profizmus bevezetése után született meg a torna megalapításának ötlete. Az 1995-ös nagy sikerű dél-afrikai világbajnokság után tízéves megállapodást kötött a három unió, és elindult a régóta várt torna. Az eddigi sorozatokat Új-Zéland uralta nyolc győzelmével. 2012-ben Argentína válogatottjával bővült a mezőny, így már mind a négy déli rögbi-nagyhatalom képviseli magát a tornán. Lebonyolítás A lebonyolítás hármas körmérkőzés oda-visszavágókkal. A pontozás: győzelem 4, döntetlen 2, a vereség 0 pont bónuszpont jár a négy vagy több vitt célért és a kis különbségű vereségért (hét pont alatt) A Tri Nations győztesei 2010 - Új-Zéland, 2009 - Dél-Afrika, 2008 - Új-Zéland, 2007 – Új-Zéland, 2006 – Új-Zéland, 2005 – Új-Zéland, 2004 – Dél-Afrika, 2003 – Új-Zéland, 2002 – Új-Zéland, 2001 – Ausztrália, 2000 – Ausztrália, 1999 – Új-Zéland, 1998 – Dél-Afrika, 1997 – Új-Zéland, 1996 – Új-Zéland A legeredményesebb játékosok A legjobb célszerzők Christian Cullen (Új-Zéland) 16 cél Joe Rokocoko (Új-Zéland) 14 cél Doug Howlett (Új-Zéland) 13 cél Justin Marshall (Új-Zéland) 9 cél Stirling Mortlock (Ausztrália) 9 cél Lote Tuqiri (Ausztrália) 9 cél Joe Roff (Ausztrália) 8 cél A legjobb pontszerzők Daniel Carter (Canterbury, Új-Zéland) 363 pont Andrew Mehrtens (, Canterbury, Új-Zéland) 328 pont Matt Burke (Waratahs, Ausztrália) 271 pont Percy Montgomery (Dél-Afrika) 210 pont Catral Catral község Spanyolországban, Alicante tartományban. Lakosainak száma 8620 fő (2017). Catral Almoradí, Callosa de Segura, Crevillent, Dolores, Orihuela és San Isidro községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Pannes (Loiret) Pannes település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 3691 fő (2015). Pannes Corquilleroy, Châlette-sur-Loing, Chevillon-sur-Huillard, Gondreville, Saint-Maurice-sur-Fessard, Villemandeur és Villevoques községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Göndör Ferenc Göndör Ferenc, 1911-ig Krausz (Bihardiószeg, 1885. december 7. – New York, 1954. június 1.) újságíró. Életpályája Pályafutását Nagyváradon kezdte, ahol rövid ideig a nagyváradi Szabadság munkatársa volt. Később Kaposváron a Somogyi Naplót szerkesztette. Felesége Pogány Ilona, Pogány József a Tanácsköztársaság népbiztosának nővére volt. 1912-ben Budapestre költözött és előbb a Népszava, majd a Déli Hírlap munkatársa lett. 1918. október 1-jétől megindította az Ember című hetilapot. A Tanácsköztársaság idején az újságíró-szakszervezet és a sajtódirektórium elnöke lett, de később szembefordult a proletárdiktatúrával. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált és ott 1926-ban újra kiadta Az Embert. Később kivándorolt az Egyesült Államokba. New Yorkban telepedett le, ahol haláláig hetilapjának kiadója és szerkesztője volt. Főbb művei Hárman (antológia, Szederkényi Anna és Haraszthy Lajos verseivel együtt, a kötethez Ady Endre írt előszót, Kaposvár, 1906) A háború nyomában (Budapest, 1915, Dick Manó Kiadása ) Tartalom Az olvasóhoz 3 Oroszlengyelország: A háboru nyomában 5 Utazás Oroszlengyelországban 10 Novoradomsk és Pietrkov 17 Lodzban 23 Hindenburgnagyfalu 31 A lövészárokban 35 Galicia: Este - Delatynban 44 Delatyn - napsütésben 49 A nadvornai romok között 58 Ágyuszó 62 A fölszabadított Kolomeában 65 Sanok, a halott város 71 A nadvornai csatatéren 76 A galiciai országuton 83 Meggyalázott leányok 89 Egy éjszaka Przemysl alatt 99 A tarnovi csatatéren 107 Rosenblut Sala regénye 112 Schor, a tarnovi szabó 126 Lemberg 135 Lembergi temetőben 147 Magyar földön: Vergődő hősök között 155 Lövik a zborói oroszt 163 Az elfelejtett Przemyslben 171 Olasz fronton: Ostromtűzben az Isonzónál 181 Olasz hegyek között 202 A szenvedések országútján (háborús följegyzések, Budapest, 1916, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T. ) Szerb szocialisták a háborúban (Budapest, 1917, Népszava-Könyvkereskedés Kiadása ) Vallomások (Bécs, 1923) A mesék birodalmában A mesék birodalmában (eredeti cím: Mágica Aventura) 1973-ban bemutatott egész estés spanyol rajzfilm, amely Hans Christian Andersen és Charles Perrault meséje alapján készült. A forgatókönyvet Gustavo Alcalde írta, a rajzfilmet Cruz Delgado rendezte, a zenéjét Antonio Areta szerezte, a Estudios Cruz Delgado készítette. Spanyolországban 1973 szeptemberében, Magyarországon 1977. október 20-án mutatták be a mozikban. Saint-Martin-de-Mailloc Saint-Martin-de-Mailloc település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 881 fő (2015). Saint-Martin-de-Mailloc Le Mesnil-Guillaume, Prêtreville, Saint-Denis-de-Mailloc, Saint-Jean-de-Livet, Saint-Julien-de-Mailloc és Saint-Pierre-de-Mailloc községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Fessy Fessy település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 890 fő (2015). Fessy Bons-en-Chablais, Brenthonne, Burdignin, Cervens, Habère-Lullin, Lully és Saxel községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alexandra Ihringova Alexandra Ihringova (Pozsony, 1975. január 29. –) előbb szlovák, majd angol nemzetközi női labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Alexandra "Saša" Ihringová. Polgári foglalkozása profi játékvezető. Pályafutása Klubjával, a Filozof Bratislavával 1991–1994 között háromszoros csehszlovák bajnok. Játékvezetésből nagybátyja Karol Ihring hatására 1995-ben Pozsonyban vizsgázott. A Pozsonyi labdarúgó-szövetség által üzemeltetett bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A SFZ Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével 2002-től a szlovák női I. osztály, a 2. Liga játékvezetője. 2006-ban Angliába költözött, ahol a FA szolgálatába állt. Angliában a női I ligában profi játékvezetőként, a férfi Football League Championship küzdelmeiben 4. bírói, illetve alapvonalbírói szolgálatot is végez. 2015-ben már nem szerepelt a FIFA JB nyilvántartásában. Vezetett kupadöntők száma: 2. A FA JB több alkalommal küldte az Angol női labdarúgókupa vezetésére. A Szlovák labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2001-től tartotta nyilván női bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül az angolt, a spanyolt és a németet beszéli. Az UEFA JB besorolás szerin t„elit” kategóriás bíró. Több nemzetek közötti női válogatott (Női labdarúgó-világbajnokság, Női labdarúgó-Európa-bajnokság), valamint Női UEFA-kupa klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. Vezetett kupadöntők száma: 1. A 2004-es U19-es női labdarúgó-világbajnokságon, a 2008-as U20-as női labdarúgó-világbajnokságon, valamint a 2010-es U20-as női labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. A 2003-as női labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB az európai selejtezőben alkalmazta. A 2005-ös női labdarúgó-Európa-bajnokságon és a 2009-es női labdarúgó-Európa-bajnokságon az UEFA JB játékvezetőként alkalmazta. Az UEFA JB küldésére vezette a Női UEFA-kupa döntőt. Nagyságrendek listája (hosszúság) Jegyzetek Ristenbatt Vacuum – Filtration Efficiency – HEPA, ULPA, etc. Ristenbatt Vacuum – Filtration Efficiency – HEPA, ULPA, etc. Chemtrails – Contrails Index – Emberi érintést utánoz a robotkéz Index – Földünkhöz hasonló bolygót találtak a Mérleg csillagképben Index – Megtalálták az univerzum legnagyobb objektumát Lásd még Nagyságrendek listája (hosszúság, áttekintő lap) Nagyságrendi különbségek szemléltető listája Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Orders of magnitude (length) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Magyarországi városok távolsága: Térképcentrum Külföldi városok távolsága Budapesttől: Timeanddate.com Indo.com Polgári jogi társaság A magyar polgári jogban a polgári jogi társaság (rövidítése: pjt. vagy Pjt. ) önkéntes tömörülés egy engedélyezett cél eléréséért, a Polgári Törvénykönyvben megfogalmazott forma szerint, amely nem rendelkezik különösebb vagyoni tőkével és tagjai megőrzik függetlenségüket. Mivel a társasági szerződés nem hoz létre a tagoktól elkülönült jogalanyt, a társaság nem minősül gazdálkodó szervezetnek. Tagjai személyes közreműködésre kötelezettek. Az ügyvitelt közösen látják el és közös a nyereségből vagy veszteségből való részesedésük is. Felelősségük közvetlen és egyetemleges. A polgári jogi társaság nem jogi személy. Németországban A polgári jogi társaság több személy szerződésileg megalapozott egyesülése egy közösen elérni kívánt cél előmozdítása érdekében. A BGB 705-740 §§-ai által szabályozott polgári jogi társaság különleges helyet foglal el a társasági jog rendszerében, mivel minden személyek által alkotott társaság alaptípusát adja. A polgári jogi társaság „univerzális társaság” és a jogi konstrukciók sokaságát mutatja. Története Mint jogi fogalmat, a Polgári Törvénykönyv eredeti szövege abból a célból vezetett be, hogy magánszemélyek (kisiparosok, kiskereskedők) anélkül társulhassanak, hogy önálló jogi személyiségű vállalkozást létrehoznának. Az 1875. évi kereskedelmi törvény szerinti közkereseti társaságot viszont nem alakíthattak. A polgári jogi társaság szabályait annak megalkotása óta többször módosították. Az 1980-as évek elején bevezetett gazdasági munkaközösségek illetve a gazdasági társaságok szabályai is a polgári jogi társaság szabályozásán alapultak. Fogalma az új Polgári Törvénykönyvben Ptk. 6:498. § [Polgári jogi társasági szerződés] Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget, hogy közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik. Szabályai a régi magyar Polgári Törvénykönyvben A polgári jogi társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy gazdasági tevékenységet is igénylő közös céljuk elérése érdekében együttműködnek és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást közös rendelkezésre bocsátják. Polgári jogi társaságot a felek közös gazdasági érdekeik előmozdítására és az erre irányuló tevékenységük összehangolására, vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak. A társaság valamelyik tagját a személyes tevékenység alól mentesítő megállapodás semmis; ha azonban a társaságnak jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagja is van, a szerződés úgy is rendelkezhet, hogy e tag csak vagyoni hozzájárulásra köteles. A tagok vagyoni hozzájárulása közös tulajdonukba megy át. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a vagyoni hozzájárulásuk, illetőleg annak meghatározott része közös használatukba kerül. A vagyoni hozzájárulás után kamatot vagy díjazást, a tagsági viszonyból folyó személyes közreműködésért díjazást érvényesen kikötni nem lehet. A vagyoni hozzájárulás vagy értéke kiadását csak a társaság megszűnésekor, illetőleg akkor lehet követelni, ha a tag a társaságtól megválik. A közös használatba adott vagyoni hozzájárulás a többi tag hozzájárulása nélkül át nem ruházható és meg nem terhelhető. A tag hitelezőjének követelésére csak az a hányad szolgál fedezetül, amely a tagot a társaság megszűnése vagy a tag kiválása esetére megilleti. Ha a hitelező e hányadra végrehajtást vezetett, a tagot megillető rendes felmondás jogát gyakorolhatja, de ebben az esetben sem követelheti a tagnak járó hányad természetben való kiadását. A társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában a nyereség és a vagyoni hozzájárulást meghaladó veszteség a tagok között egyenlő arányban oszlik meg. A működés során szerzett közös tulajdonba került dolgok tulajdoni hányada - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - egyenlő. Semmis az a megállapodás, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteségből kizár. Az elszámolás évenként történik. 572. § (1) Az ügyek vitelére minden tag jogosult. (2) Az ügyvitelre jogosult tagot jogosultnak kell tekinteni arra is, hogy az ügyvitel körében a többi tagot képviselje. A képviseleti jogot a tagok többsége akkor is megvonhatja, ha a képviselőt a társasági szerződés rendelte ki. (3) Valamely tag nem megfelelő ügyvitele ellen a többi tag tiltakozhat; a vitát a tagok többsége dönti el. Egyhangú döntés szükséges azonban a társasági szerződéstől való eltéréshez, továbbá a társaság rendes működése körét meghaladó ügyekben. (4) A közös tulajdon birtoklására, használatára, hasznosítására és a rendelkezésre - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - e törvénynek a közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A tag azonban tulajdoni hányadával nem rendelkezhet és a közös tulajdon megszüntetését csak a társaság megszűnése, illetőleg a tagnak a társaságból való kiválása esetén lehet követelni; az ezzel ellenkező megállapodás semmis. 573. § (1) A tag közreműködését meghatározott ügyek intézésében a többi tag egyhangú határozattal kizárhatja. (2) Az egyes ügyek intézéséből vagy a képviseletből kizárt tag a társaság minden ügyét ellenőrizheti; az ezzel ellenkező megállapodás semmis. A társasági tevékenységből eredő tartozásokért, illetőleg az ilyen tevékenységgel okozott károk megtérítéséért harmadik személyekkel szemben a tagok felelőssége egyetemleges. 575. § (1) A határozatlan időre létesített társaságot bármely tag három hónapra felmondhatja (rendes felmondás). Ha a felmondás lejárta alkalmatlan időre esik, a többi tag egyhangú határozattal a felmondási időt legfeljebb további három hónappal meghosszabbíthatja. (2) A tag a társaságot azonnali hatállyal felmondhatja, ha erre bármely másik tag fontos okot szolgáltat, különösen ha a társasági szerződést súlyosan megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való további együttműködést vagy a társaság céljának elérését nagymértékben veszélyezteti. 576. § (1) Valamely tag halála, jogutód nélküli megszűnése vagy rendes felmondás esetében a megmaradó tagok a társaság továbbfolytatását határozhatják el. (2) Azonnali hatályú felmondás esetében a társaságot nem lehet tovább folytatni; az ezzel ellenkező megállapodás semmis. A társaság megszűnése 577. § A társaság megszűnik: a) ha célját megvalósította vagy a cél megvalósítása többé nem lehetséges; b) ha eltelt a határidő, amelyre alakult, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják; c) valamely tagjának halálával, illetőleg jogutód nélküli megszűnésével, rendes felmondással, kivéve, ha a tagok a társaságot tovább folytatják; d) azonnali hatályú felmondással; e) a társaság közös elhatározással való megszüntetésével; f) ha a tagok száma egyre csökken. 578. § (1) A társaság tovább folytatása esetén azt az örököst, illetőleg jogutódot, aki a tagokkal való megegyezés alapján nem válik a társaság tagjává, továbbá azt a tagot, aki felmondta a szerződést, pénzben is ki lehet elégíteni. A kielégítés a társaság megszűnésére irányadó szabályok szerint történik. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben - a társasági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a közös használatba került vagyoni hozzájárulást természetben kell kiadni. (3) A társaságtól megváló tag, ideértve a jogutódot is, illetőleg - az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint - a meghalt tag örököse felelős azokért a tartozásokért, amelyek a felmondási idő lejártáig, illetőleg a halál vagy jogutódlás bekövetkeztéig keletkeztek. 578/A. § (1) A társaság megszűnésekor elszámolásnak van helye. Az ügyintézés és képviselet szabályait a végelszámolás során is alkalmazni kell. (2) A társasági tevékenységből eredő tartozások kiegyenlítése után - lehetőleg természetben - vissza kell adni a tagok vagyoni hozzájárulását. A többlet, valamint a hiány megosztása a nyereség, illetőleg a veszteség elszámolására vonatkozó szabályok szerint történik. A magyar Polgári törvénykönyvben 2014. március 15-től "Az új Ptk. fenntartja a polgári jogi társasági szerződést szerződéstípusként, a hatályos Ptk.-nak a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályait ugyanakkor jelentősen kibővíti. Az új Ptk. tudatosan feladja a hatályos Ptk. által eredetileg meghatározott tilalmat kereskedelmi tevékenység folytatására. Ugyancsak nem alkalmazza az üzletszerűséget mint elhatárolási ismérvet, mivel ez már a hatályos Ptk. alatt sem bizonyult alkalmas elhatárolási ismérvnek a polgári jogi társaság és a gazdasági társaságok között. Az új Ptk. szerint akár kizárólag gazdasági célra is lehet polgári jogi társasági szerződést kötni." Óriások útja Az Óriások útja (angolul: Giant's Causeway) egy vulkáni tevékenység eredményeként létrejött, körülbelül 40 000 bazaltoszlopból álló terület, Észak-Írországban, Antrim megye atlanti partjainál, Bushmills várostól 3 kilométerre északra. 1986-ban az UNESCO a világörökség részének nyilvánította. Az egymáshoz szorosan illeszkedő oszlopok többsége hatszögletű, de vannak 4, 5, 7 és 8 szögűek is. A legmagasabbak kb. 12 méteresek, de a megszilárdult láva vastagsága helyenként a 28 métert is eléri. A legenda A legenda szerint egykor az ír óriás, Finn MacCool (Fionn mac Cumhaill) utat épített magának tengerparti, antrimi otthonától az atlanti vizeken át esküdt ellensége, a skót Finn Gall Hebridákon fekvő erődjéig. Százával szedte össze a hosszú kőcölöpöket, sorjában leverte őket a tengerfenékbe, aztán hazatért, hogy kipihenje magát, mielőtt támadásra indul Finn Gall ellen. De a ravasz skót óriás megelőzte, maga ment át szigetéről, Staffáról Írországba. MacCool feleségének azonban sikerült elhitetnie vele, hogy az alvó óriás csak a kisfia. Finn Gall megrettent, (mekkora lehet akkor az apa…?) Ezért aztán ijedtében elmenekült. Amikor kiért a tengerre, felszaggatta maga mögött az utat, hogy senki se járhasson többé rajta… Története Kialakulása 60 millió évvel ezelőtt, a paleogén időszakban az Ír-sziget ezen részén jelentős volt a vulkáni aktivitás. Olvadt kőzet hatolt át a korábbi mészkőfelszín repedésein, és kiterjedt lávamezőket hozott létre. Három egymást követő időszak kitörései formálták a mai felszínt, melyek közül a középsőben alakultak ki az Óriások útját alkotó jellegzetes oszlopos bazalt formák. Ahogy a kiömlő láva hűlni, és ezzel együtt zsugorodni kezdett, repedések keletkeztek a felszínén. Az egyenletes hűlés a repedések ismétlődő méhsejt mintázatát hozta létre, melyek azután változatlan formában hatoltak a mélyebb rétegekbe, amint azok is fokozatosan lehűltek, így kialakítva a megszilárdult láva poligon hasábokból álló belső szerkezetét. Az elkövetkező évmilliók eróziója tette azután láthatóvá e belső rendszert, lekoptatva a felső (nem oszlopos) közetréteget és különböző magasságúra erodálva az egyes oszlopokat. Felfedezése A területet 1692-ben fedezte fel Derry egyik püspöke, de csak egy évvel később került a világ tudomására egy újságcikk nyomán. Igazi nemzetközi figyelmet viszont csak azután kapott, hogy a dublini festő Susanna Drury 1739-ben vizfestményeket készített e különös képződményekről. Említést tesz róla az 1765-ben kiadott francia Encyclopédie 12. kiadása, és Drury egyik metszete megjelenik az Encyclopédie 1768-as illusztrációs kiadásában is. A képhez tartozó magyarázatban Nicolas Desmarest francia geológus véli először az Óriások útja bazalt oszlopait vulkáni eredetűnek. Érdekesebb alakzatok Az itt található közetek, sziklák közül néhány – az évmilliók időjárási viszontagságainak kitéve – úgy formálódott, mintha emberkéz (vagy óriás) alkotta volna őket. Ilyenek például Az óriás csizmája, az Orgona, az Óriás szeme, a Pásztorlépcső, az Óriások hárfája vagy a Kéménysor. Hasonló szerkezetek Habár az Óriások útja bazalt formái lenyűgözőek, mégsem egyedülállóak. A vulkáni láva megszilárdulása gyakran hoz létre hasonlót, ha nem is ennyire látványosat. A gyorsan hűlőkben vékonyabb, a lassan hűlőkben vastagabb oszlopok keletkeznek. A Föld további nevezetesebb oszlopos-sokszöges láva alakzatai Fingal-barlang (Staffa-szigete, Nagy-Britannia ) Devil's Postpile ( Sierra Nevada , Kalifornia ) Skaftafell ( Izland ) Isole dei Ciclopi ( Szicília , Olaszország ) Devils Tower National Monument, ( Wyoming , Egyesült Államok ) Santa María Regla-i bazaltoszlopok (Santa María Regla, Huasca de Ocampo község, Hidalgo , Mexikó ) „Orgonasípok”, Cargill-hegy, ( Új-Zéland ) Kunasir-sziget, a Kuril-szigetek legdélebbi tagja, ( Oroszország ) de ilyen alakzatok találhatók Magyarországon is, többek között a Badacsonyi hegységben Műholdfelvétel A műholdfelvétel műholdakról készített fotó, amely a Földet vagy az egyéb égitesteket ábrázolja. A műholdképeknek sokféle alkalmazási területe van, többek között a térképészet, a mezőgazdaság, a geológia, az erdészet, a vidékfejlesztés és a hírszerzés. A Földet ábrázoló első műholdfelvétel 1960. április 1-jén készült a Tiros-1 meteorológiai műholdról.[forrás?] A Hold túlsó felét először a Luna–3 szovjet űrszonda fotózta le 1959. október 6-án. Az Amerikai Egyesült Államok 1972-ben indította el a Landsat-programot, amely a Föld teljes feltérképezését tűzte ki célul. A felvételek többféle hullámhossztartományban készülnek, egy részük a látható tartományba esik. A műholdakról a domborzatot is lehet térképezni radar technikával. A műholdfelvételek felbontása, részletessége nagyon változó. A teljes Földről elkészült az 1 km felbontású kép. Kisebb területekről viszont akár 10 cm élességű adatok is nyerhetők. Edoardo Amaldi Edoardo Amaldi dr. (Carpaneto Piacenza, 1908. szeptember 5. – Róma. 1989. december 5.) olasz fizikus. Életpálya Tanulmányait 1938-ig Enrico Fermi irányítása alatt végezte. A 2. világháborúban 1939-1941 között az Olasz Királyi Hadsereg katonája. 1941-től újra a fizikával foglalkozhatott. A római Sapienza Egyetem tanára. A háború után támogatta az INFN (Istituto Nazionale di Fisica Nucleare – Nemzeti Nukleáris Fizikai Intézet) létrehozását amelynek elnöke lett. 1955-ben Berkeleyben részese volt az antiproton felfedezésének. Gerson Goldhaberrel együtt felállított ezüstbromid-emulziós kísérletükkel alátámasztották az Emilio Segrè és Owen Chamberlain által megtalált antiprotonok mivoltát azok csillagszerű annihilációs képével. A CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucleaire – nukleáris kutatások európai tanácsa) keretében a nemzetközi tudományos együttműködés támogatója. Az Európai Űrkutatási Szervezet (ESRO) tudományos tanácsának tagja. Kutatási területében jelentős eredményeket ért el a nukleáris és a szubnukleáris fizika vizsgálatával. Tudományos munkái között tanulmányozta a világűrben jelen lévő elemi részecskék (K mezonok, nagyenergiájú hyperons és müonok) összetételét, tulajdonságait. Írásai Társszerzője mintegy 200 tudományos publikációnak (atomspektroszkópia és nukleáris fizika elemi részecskéi; kísérleti gravitáció ; tankönyvek a középiskolák és egyetemek számára). Megírta Ettore Majorana életrajzát. Szakmai sikerek 1948 -tól az Olasz Akadémia tagja, 1962 -től az Amerikai Akadémia Tagja, a 3. ATV3 automatizált szállítójárművet róla nevezték el, Josef Hontheim Josef Hontheim (1938. augusztus 13. –?) német nemzeti labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Franz-Josef Hontheim. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. 1970-ben lett a Bundesliga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 1986-ban vonult vissza. Második ligás mérkőzéseinek száma: 77. Első ligás mérkőzéseinek száma: 86. Szakmai sikerek 1983-ban a DFB JB szakmai felkészültségét elismerve az Év Játékvezetője címmel tüntette ki. Hauconcourt Hauconcourt település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 601 fő (2015). Hauconcourt Argancy, Ennery, Maizières-lès-Metz, Talange és Woippy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 16127 Farzan-Kashani A 16127 Farzan-Kashani (ideiglenes jelöléssel 1999 XK92) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. december 7-én. Háztartás A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik függetlenül bármilyen rokoni viszonyoktól (kapcsolatoktól), egy jövedelmi, illetve egy fogyasztói közösséget alkotnak és az életviteli költségeiket folyamatosan részben vagy egészben közösen viselik. A háztartás fogalma tehát nem azonos a család fogalmával, mivel előbbi inkább gazdasági kötődés, utóbbi inkább jogi. Többnyire egy család képez egy háztartást, a leggyakoribb modellek az egy-két szülős egy-több gyermekkel, vagy házaspár gyermek nélkül. Háztartást alkothatnak oldalági, le- vagy felmenő ági rokoni kapcsolatban lévő személyek is ugyanúgy, mintha két barátnő költözik össze, mivel egyedül gazdálkodnak. Magyarországon jellemző még a kétcsaládos háztartás is, ahol például idős házaspár van a házas gyermekének családjával közös háztartásban. (Család ebben az esetben a szűk család: szülő(k), gyermek(ek).) A statisztika külön háztartásnak tekinti még az ideiglenesen távol élőket, diákokat, munka miatt távol élőket, ők vagy hozzájárulást kapnak a megfigyelt háztartástól, vagy támogatást adnak haza. Mandeville (Eure) Mandeville település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 327 fő (2015). Mandeville Criquebeuf-la-Campagne, Daubeuf-la-Campagne és La Harengère községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 2007-es UEFA-kupa-döntő A 2007-es UEFA-kupa-döntő 2007. május 16-án került megrendezésre a glasgowi Hampden Parkban két spanyol csapat az Espanyol és a Sevilla között. A mérkőzést 2–2-es rendes játékidőt és hosszabbítást követően tizenegyesrúgásokkal 3–1 arányban a Sevilla nyerte meg. Sorozatban másodjára hódította el a kupát az andalúziai csapat. Ez korábban a Real Madridnak sikerült 1985-ben és 1986-ban. Trianon Múzeum A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, amely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. A Múzeumban bemutatott anyag a Kárpát-medence viszonylatában egyaránt felöleli a trianoni diktátum történetét és következményeit, bemutatja az I. világháborút követő irredenta mozgalmak, az anyaországhoz időlegesen visszacsatolt egyes országrészek hazatérésének pillanatait, a II. világháború eseményeit, és a háború utáni, magyarokat sújtó kollektív megtorlásokat. Állandó- és vándorkiállításai révén a múzeumba látogatók átfogó ismereteket szerezhetnek az I. világháborút lezáró döntések következményeiről, az azt követő, sokszor vérzivataros történelmi folyamatokról. Rendezvényeivel, tudományos és kulturális tevékenységével célja, hogy bemutassa a Kárpát-medencében ezer éve együtt élő közösségek hagyatékát, és hogy segítse és patronálja azon kezdeményezéseket, amelyek a magyar nemzet fizikai és lelki széttagoltságát igyekeznek orvosolni. Ennek érdekében a Múzeum számos, eddig hiánypótló nemzetpolitikai kezdeményezést indított el: segítője volt a délvidéki magyarirtás áldozatait rehabilitáló folyamatok megindulásának éppúgy, mint a felvidéki deportálások és kitelepítések történetét érintő tudományos, társadalmi diskurzus megindításának is. A Múzeumban bemutatott gyűjtemény nem csak a 20. századi országvesztés tragikus eseményeit dokumentálja Újvidéktől Kassáig, Marosvásárhelytől Munkácsig, Nyitrától Varasdig. Elindítja azokat a kollektív lelki mechanizmusokat, melyek a magyarság 20. századi tragédiáinak feldolgozásához, az össznemzeti sebek begyógyulásához vezetnek. Az 1920 után Magyarországtól elszakított területeken élők számára a Trianon Múzeum látogatása ingyenes. Előzmények A várpalotai Zichy-kastély A Trianon Múzeumnak a várpalotai Zichy-kastély ad otthont, mely 1725-ben épült, a település egyik földesura, gróf Zichy II. Imre, Árva megyei főispán és felesége, gróf Erdődy Terézia kezdeményezésére. Az épület 1860-ban leégett, ezt követően a kastély akkori tulajdonosa, Széchenyi István barátja, gróf Waldstein János 1863-ban klasszicista, romantikus stílusban építtette át Ybl Miklós tervei alapján. Az újjáépítés során a kastély művészi alkotásokkal és könyvtárral gyarapodott, a hatalmas kör alakú könyvtárszoba falait és mennyezetét freskókkal díszítették. A főépülethez összekötő szárny és egy gazdasági épület csatlakozik. Az egyemeletes kastély jellegzetessége a tetején kiemelkedő, ovális csonkatorony, melynek semmiféle funkciója nincs, csak díszítményül szolgál. Alatta, az emeleti részben található a könyvtár, melynek kupolája ovális alakú, és a tetőn bádogból kialakított díszt követi. A könyvek és az oldalfreskók a háború és az utána következő időszak alatt megsemmisültek, de a mennyezet freskója, Pállik Béla alkotása megmaradt. Az épület 1913-ban a honvédség tulajdonába került. Az épület a két világháború között tiszti kaszinóként, parancsnoki épületként működött, majd 1942-ben szecessziós stílusú, önálló Tiszti Kaszinó épült a Zichy-kastély mellett. (Ez ma a Várpalotai Helyőrségi Klub.) 1945-ben a kastély az angolszász bombázások és a településen zajló utcai harcok következtében jelentősen megsérült, majd a II. világháború után rövid ideig a kommunista párt székháza volt. Az erősen leromlott állagú épületet a Honvédelmi Minisztérium 1954-ben Ybl Miklós eredeti tervei szerint, szakszerűen helyreállíttatta. Szomorú epizód a kastély történetében, hogy 1956-tól a karhatalmisták rendezkedtek be itt. 1957 márciusában tömegesen hurcoltak ide és vertek össze embereket, félve a MUK-tól („Márciusban Újra Kezdjük”). A főbejáraton belépve az előcsarnokba érkezünk. Valamikor ez volt az említett kápolna. A helyén Ybl – megtartva az eredeti barokk belső teret – reprezentatív szalont rendezett be. Ma ez a kastély impozáns előcsarnoka, ahonnan a kiállítóterek és a főlépcsőház nyílik. A kastély legszebb helyisége az ovális alaprajzú, faburkolatos könyvtár, amelynek könyvállományát 1913-ban, amikor a kastély kincstári tulajdonba került, elszállították. A könyvtárterem mennyezetén Guido Reni olasz mester freskójának másolata látható, Apollót, Aurórát és a Hórákat ábrázolja. Eredetije a római Palazzo Rospigliosi kaszinót ékesíti. A másolatot Waldstein János pártfogoltja, Pállik Béla festőművész készítette, aki az 1860-as években állandó nyári vendége volt a kastélynak. A realista és akadémista stílusban alkotó művész a 19. század második felének, határainkon túl is elismert festője volt. A helyiséget és a lépcsőházat eredetileg több Pállik Béla kép – így a Zichy és Waldstein házaspárok életnagyságú portréi és vadászati témájú festmények – díszítették. Sajnos a képek hollétéről nem tudunk. A földszinti és emeleti kiállítási tereiben mintegy harminc gyűjtemény látogatható, a kastélyt övező park szabadtéri rendezvények színtere. Állandó kiállítások Kézjegy, amely megpecsételte a történelmi Magyarország sorsát - A trianoni békediktátum aláírása Fekete arcképcsarnok. A történelmi Magyarország szétszakításának és a közép- európai egyensúlyok lerombolásának politikai felelősei Vagonba zárt nemzet - A Magyar Királyi Államvasutak megszállása, kirablása és a magyar exodus 1918-1920 Az összeomlástól a restaurációig 1918-1921, valamint Prónay Pál és a nyugat-magyarországi felkelés Civitas fortissima - A legbátrabb város, Balassagyarmat A Székely Hadosztály honvédő harcai 1918-1919 Az elpusztíthatatlan - Lerombolt magyar köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után Az összeomlástól a revízióig. A magyar irredenta mozgalom 1918-1941 között Az országzászló mozgalom története Irredenta dalok és zenekarok a két világháború közötti Magyarországon Irredenta falvédők a két világháború közötti Magyarországon - Magyar paraszti enteriőr az 1930-as években Magyar sors Csehszlovákiában 1945-1948 Klebelsberg Kunó elemi népiskola Zaránd Domokos, az irredenta magyar vándor Turulszobrok a Kárpát-medencében Szeleczky Zita emlékszoba Eredj, ha tudsz! - Reményik Sándor emlékkiállítás A trianoni fájdalom költője - Sajó Sándor A Trianon Múzeum Alapítvány A Trianon Múzeum Alapítvány azzal a fő célkitűzéssel jött létre, hogy az ország első Trianon múzeumát berendezze, működtesse. Az alapítvány kuratóriumi elnöke: Szabó Pál Csaba, kuratóriumi tagjai: Cseh Tamás, Bayer Zsolt és Tőkéczki László. A múzeum szakmai munkájának vezetését Ormos Mária vállalta el. A Honvédelmi Minisztériummal folytatott másfél éves tárgyalássorozat után a Trianon Múzeum Alapítvány megkapta a Zichy-kastély épületét céljai megvalósítására. A szerződést a KVI és a Trianon Múzeum Alapítvány között 2002. május 7-én írták alá. Állandó kiállításai Újonnan nyílt kiállítások Az elpusztíthatatlan - Lerombolt magyar köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után Zaránd Domokos, az irredenta magyar vándor A magyar revizionista mozgalmak történetéhez Az első világháborút lezáró békeszerződéseket a magyar társadalom szinte egyöntetű megdöbbenéssel és heves elutasítással fogadta. Az egy irányba mutató politikai, civil és egyéni mozgalmak hatására jöttek létre a békeszerződés felülvizsgálatát követelő irredenta, területvédő, kitelepített, hazafias és katonai szervezetek, egyesületek, majd szerveződtek nagyszabású kampányok, aláírásgyűjtések határon innen és túl. Ez a tárlat ezeknek a mozgalmaknak a plakátjaiból, felhívásaiból, képeslapjaiból mutat be egy válogatást. A magyar virtus és hősiesség relikviái Az első és második világháború magyar helytállásának tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás. A lövészárkokban lőszerből, puskagolyóból, fák gyökereiből készült emlékek, hamutálak, gyújtók, falvédők, poharak, tálkák, újságok idézik a magyar katona hazaszeretetének megrendítő bizonyítékait. A Szanka József kutatómunkájára alapozott kiállítás az egyik legnagyobb az ilyen jellegű hazai gyűjtemények között. A trianoni békeszerződés revíziójának radikális kísérlete. Lajtabánság és Prónay Pál Érdekes módon a Sopronnak és környékének a megtartását lehetővé tevő nyugat-magyarországi felkelés részletei mind a második világháború előtt, mind azt követően, a közvélemény számára jórészt ismeretlenek maradtak. Ez a tárlat korabeli naplók, fényképek, dokumentumok, a legfrissebb történeti szakmunkák segítségével mutatja be a korabeli nemzetközi katonai és diplomáciai helyzetet, a selmecbányai és soproni diákok lobogó hazaszeretetét és tevőleges katonai cselekményeit, a Lajtabánság kikiáltását, Prónay Pál szerepét. A kiállítás része a fényképekből, tárgyi emlékekből, levelekből, párbaj-jegyzőkönyvekből álló Prónay-hagyaték. A trianoni fájdalom költője - Sajó Sándor Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma - Reményik Sándor mellett - leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor-kiállítás. A gyűjteményben látható Sajó Sándor családi hagyatéka, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai. Elpusztított köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után Az 1918-1920-as impériumváltásnak talán az egyik legkevésbé ismert fejezete a magyar jelenlétet, történelmet és kulturális teljesítményt őrző és megmutató, határon túlra került köztéri szobrok, emlékoszlopok, emléktáblák megsemmisítése volt. A kiállítás Deák Endre és Balázs Károly gyűjtése alapján a több, mint kettőszázötven megsemmisített műemlék közül a legfontosabbakat mutatja meg. Hazaszeretet és hazaféltés a magyar népi kultúrában A tárlatot a balassagyarmati Palóc Múzeum anyagából rendezték be, amelyben az egykori alkotók az országvesztés és a vesztes világháború minden fájdalmát örökítették meg a falvédőkön, hímzéseken, keszkenőkön, pártákon, bútorokon, fafaragásokon. Krúdy Gyula elfelejtett városa - Várpalota Várpalota a 19. századi Magyarország egyik virágzó mezővárosa volt. A városka polgárai egy soknemzetiségű és sokvallású kistáj központjában maradandó értékeket hoztak létre. Várpalota a dunántúli kézművesipar egyik jeles települése, a csizmadiák, csapók, meszesek országszerte ismert fővárosa, az egyik legjelentékenyebb török-kori végvár – a Thury-vár - oltalmában, a Zichyek, Waldsteinek dunántúli birtokainak fontos központjaként, a bakonyi betyárromantika egyik érdekes színtereként, a meginduló turisztikai mozgalmak egyik bázisaként kitörölhetetlenül szerepelt a régi ország kulturális térképén. Itt született és élt Krúdy Gyula nagyanyja, Radics Mária, akitől az író talán legfontosabb ösztönzését kapta sajátos írói világának kialakításához. A kiállítás a régi város változatos hétköznapjait mutatja be, melynek talán végső tanulsága: Várpalota, a Kárpát-medence kicsiben. Magyar kastélyok és kúriák a Kárpát-medencében Gróf Lónyay Menyhért egykori magyar miniszterelnök egyenes ági leszármazottja, a jelenlegi Szerbia területén élő, Erdélyi István festőművész évekkel ezelőtt a valaha a család tulajdonában levő kastélyokat, kúriákat kezdte el festeni. Jelenleg már szinte nincs olyan jelentősebb kastélya a Kárpát-medencének, amelyet különleges, megragadó stílusában ne örökített volna meg. A tárlat ebből a hatalmas gyűjteményből mutat be egy válogatást, eredeti fotográfiák és a magyar kúria építészetet tárgyaló történeti, művészettörténeti szövegek kíséretében. Magyarországi vármegyék és törvényhatósági jogú városok képeslapokon 1896-1918 Ez a tárlat a történelmi Magyarországot, annak vármegyéit, városait mutatja be képeslapokon. A kiállítás a szerencsi Képeslap Múzeum Közép-Európában egyedülálló gyűjteménye alapján, megyei metszetekben tárja a múzeumlátogató elé a régi Magyarország településeit, várait, műemlékeit, természeti szépségeit, hegycsúcsait, folyóit, néprajzi különlegességeit. Mógor Tamás: Magyar címertörténet. Magyarország legnagyobb kézzel festett címergyűjteménye A családi és nemzeti folytonosságot bemutató címerek előállításának, történetének és tudományos vizsgálatának diszciplínája a heraldika talán a legnagyobb pusztításokat szenvedte el az utóbbi évtizedekben. Mógor Tamás kézzel festett magyar címertörténeti sorozata egy egyetemes címertani összefoglaló mellett külön figyelmet szentel az erdélyi címeradományozásnak, a magyar miniszterelnökök, írók, költök, közéleti emberek családi címereinek bemutatására. Nemzeti jelképek üveg- és porcelántárgyakon Az első világháborút megelőző évtizedekben a fürdőhelyeken, turisztikai központokban árusított matricás üvegpoharak, a világháborút követően pedig a festett porcelán tálak, edények, poharak jelentették a tájhoz, helyhez, szülőföldhöz tartozás legszínesebb, legismertebb megjelenési formáit. A gyűjtemény Kiss Gábor kollekciójából mutat be egy reprezentatív válogatást. A kiállítást egy békebeli magyarországi fürdőt aprólékosan rekonstruáló – Terleczki József által készített - makett, korabeli utazási plakátok és egy 1907-es kiadású kárpát-medencei balneológiai térkép egészíti ki. Somogyi Győző: A nagy térkép. Kárpát-medence magyarlakta területei madártávlatból Somogyi Győző festőművész páratlan vállalkozásba kezdett az 1970-es években. Gyalogszerrel bejárta, majd dombok, házak, templomtornyok tetejéről megrajzolta a régi ország magyarlakta területeinek égi látványát. A mű elkészült és restaurált változata állandó jelleggel, a művész egyedi kiegészítéseivel látható a Trianon Múzeumban. Tatár Dóra - Ónodi Béla: A történelmi Magyarország címerei ólomüvegen Az ólomüveggel foglalkozó magyar művészházaspár vállalta a Trianon Múzeum centrális pontján található hajdani barokk könyvtárterem mennyezeti világító ablakainak restaurálását. A három, eddig elkészült ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak, üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg szélén a vármegyék neveivel. A vármegyék székhelyeit Magyarország területén apró pontok jelzik. A három eddig elkészült ólomüveg ablakot a Múzeum felajánlásból kapta: az elsőt egy múzeumlátogató, Hatvani Sándor, a másodikat maga a művészházaspár, Tatár Dóra és Ónodi Béla, a harmadikat pedig Lezsák Sándor és a Lakitelek Alapítvány finanszírozta. Trianon és a magyar bélyegkiadás Ez a kiállítási anyag a közép-európai államhatárokban és az állami felségterületekben bekövetkező hatalmas változásokat követi nyomon a postai levelezőlapokon, bélyegeken, bélyegzéseken, felülbélyegzéseken 1918-at követően. A tárlat a MABÉOSZ segítségével és folyamatos szakmai közreműködésével mutat be ezekből a postai termékekből reprezentatív válogatást egészen 1938-1941-ig, a visszatért területekhez kapcsolódó filatéliai munkákig. Vármegyeházak a történelmi Magyarországon A régi Magyarország fennállásának mozdíthatatlan talpköve a vármegyei autonómia, a vármegyei élet és közigazgatás központja pedig a vármegyeháza volt. A Hatvani Sándor által lefolytatott több évtizedes kutatómunka nyomán megvalósult kiállítás a vármegyeháza-építészet Kárpát-medencei történetét mutatja be részletes történeti kronológiával, fényképekkel, alaprajzokkal, megyetérképekkel, főispán portrékkal s a tatai vár makettjével. Öröm és mámor. Az elszakított területek visszatérése, 1938-1941 1938 és 1941 között az első világháborút követően Magyarországtól elcsatolt területek egy része néhány évre visszatért az anyaországhoz. A kiállítás a visszatérés és a területekre történő bevonulás pillanatait mutatja be színes és fekete-fehér fényképfelvételekkel, a változásokat bemutató térképlapokkal, Cs. Szabó László, Rónai Zoltán, Márai Sándor korabeli tudósításaival. A Trianon Múzeum jelmondata A Trianon Múzeum jelmondata egy Hamvas Bélától származó gondolat: "Semmi lázadás. De semmit sem engedni!" Jegyzetek Trianon Múzeum (html). trianonmuzeum.hu. (Hozzáférés: 2014. február 3.) http://www.mno.hu/portal/193357 A házmester-szubkultúra ellen. Szabó Pál Csaba többfrontos harcot folytat értékeink megőrzéséért. / Haklik Norbert == Magyar Nemzet Online 2003. december 30. http://nol.hu/archivum/archiv-67682 Várpalotai kastély tíz évre egy forintért. Avagy: kinek és miben segíthetnek a politikai kapcsolatok? / Pekarek János == Népszabadság Online, 2002. június 22. http://www.trianonmuzeum.hu/index.php?menu=kiallitasok A Trianon Múzeum honlapjáról Szabó Pál Csaba kuratóriumi elnök engedélyével Külső hivatkozások Trianon kiállítás Mezőkövesden Délvidéki magyar golgota - emlékezés a vérengzés áldozataira Tisztelet a Kormányzónak Délvidéki magyar golgota - emlékezés a vérengzés áldozataira Hősök és áldozatok: egyedülálló kiállítás a Székely Hadosztályról Kratochwill Károly és a Székely Hadosztály tetteire emlékeztek Kolozsvár és Székelyföld kapcsolata. Múlt és jelen. – Konferenciát szervez az EMI és a Trianon Múzeum Holnaptól „nyílik az akác” – Ajánló Trianon előzményei és következményei – Dr. Szabó Pál Csaba előadása Trianonról másképpen Az_egész_Karpat-medencere_kiterjedo_gyujtest_indit_a_trianon_muzeum Várja látogatóit a várpalotai Trianon Múzeum Új teremmel bővül a Trianon Múzeum Trianon emlékkiállítás a Klauzál Házban Új tárlatokkal gazdagodott a Trianon Múzeum Trianont ledöntjük A fájdalom és a remény kastélya Történelmi vetélkedő a Trianon Múzeumban Zadravecz-kiállítás a Trianon Múzeumban A kormány nem engedi Budapestre költözni a Trianon Múzeumot Délvidéki magyar golgota 1944-45-ös áldozataira emlékeznek Séta a várpalotai Zichy kastélyban Várkapitány, Makovecz-tervekkel Mire jók a csetreszek? A hitelesség a titka mindennek Hajfonat - Szabó Pál Csaba a régi udvarházakról , a gyáván kezelt nemzeti tragédiákról és a szomszéd sorsáról Hosszú távra rendezkedik be a Trianon Múzeum Képek Trianon Múzeum, Várpalota. HUNHIR-képek Trianon Múzeum, Várpalota. Képek Active Server Pages Az ASP az Active Server Pages rövidítése, a Microsoft dinamikus weboldalak generálására alkalmas szerveroldali keretrendszere. Szintaktikája a Visual Basicére hasonlít, kimenete pedig nem teljesen HTML-alapú (vannak benne VBScriptes elemek is). Az ASP 1996-ban jelent meg, majd 2002-ben a .NET keretrendszer megjelenésével az ASP.NET váltotta fel. Bármelyik Microsoft Active Scripting nyelv használható ASP oldalakon, de az alapértelmezett nyelv a VBScript. Példa kód Klasszikus „Helló, világ!” program VBScriptben: Columbia űrrepülőgép A Columbia (NASA Orbiter jelzése: OV-102) az első amerikai űrrepülőgép, és az első újra felhasználható űreszköz, amelyet a világűrben kipróbáltak. Első repülésére 1981. április 12-én (éppen Gagarin űrrepülésének huszadik évfordulóján) került sor, két űrhajóssal a fedélzetén. Nevét a Boston alapú Columbia Rediviva (közismert nevén: a Columbia) naszádról kapta amelynek kapitánya Robert Gray volt aki az 1790-es években fedezte fel a Csendes-óceáni Északnyugat régió között elterülő államokat, az első amerikai hajó amely körülhajózta a világot. Ezzel az űrrepülőgéppel indították 1999 nyarán a Chandra röntgentávcsövet. A Columbia vitte fel először a Spacelab laboratórium modult 1983 novemberében (STS–9), 1996 novembere és decembere között hajtotta végre a Space Shuttle történetének leghosszabb repülését, amely 17 napig és 15 óráig tartott. (STS–80). Valamint a Hubble űrtávcső negyedik javítását végezte el 2002 márciusában (STS–109). 2003. február 1-jén a Földre való visszatérés közben, (STS–107) hét űrhajóssal a fedélzetén megsemmisült. (Lásd Columbia-katasztrófa). A baleset független kivizsgálása után, a NASA úgy döntött, hogy visszavonul az űrrepülőgép flottával. 2010-ben támogatták a Constellation programot és az emberes űrrepülésre tervezett Orion űrhajót, azonban Obama elnök 2010. október 11-én aláírta a NASA törvény engedélyezését, amely hivatalosan is Constellation program végét jelentette. Története A Columbiát 1975-ben kezdték el építeni a Rockwell International (korábban a North American Aviation amely ma a Boeing Észak-Amerikában) vállalatnál. A fő összeszerelő létesítmény Los Angeles külvárosában, Palmdale-ben volt. Az űrrepülőgép 1979. március 25-én érkezett meg a Kennedy Űrközpontba, hogy felkészítsék az első indítására. 1981. március 19-én a Columbia földi tesztjének előkészítése során két munkás halt meg. Első útjának (STS–1) parancsnoka John Young volt, aki korábban részt vett Gemini és az Apollo programban, valamint a kilencedik ember, aki 1972-ben a Holdon járt. A másik űrhajós Robert Crippen, akit eredetileg az Amerikai Légierő Emberes Földkörüli Laboratórium (Manned Orbiting Laboratory (MOL) űrhajó repüléséhez választottak ki. A Columbia sikeresen elindult 1981. április 12-én az első emberes űrrepülés 20. évfordulójának alkalmából (Vosztok–1). 1981. április 14-én tért vissza, miután 37-szer kerülte meg a Földet, a lészállást a kiszáradt tavak mellett található Edwards légitámaszponton hajtotta végre. A Columbia további három tesztrepülést hajtott végre, amiben az űrrepülőgép teljesítményét vizsgálták. 1982. november 11-én hajtották végre az első operatív küldetést, melyben először volt négy tagú legénység (STS–5). Ez után csatlakozott a Challenger, amely a következő három űrsiklóküldetést hajtotta végre, míg a Columbiát módosították az első Spacelab-küldetésre. 1983-ban a Columbia parancsnoka, John Young vállalta a második operatív küldetést (STS–9), amelyben a Spacelab tudományos laboratórium és hatfős legénység volt jelen, valamint először repült nem amerikai űrhajós: Ulf Merbold. A repülés után a Columbia a következő három évet a Rockwell Palmdale létesítményben töltötte, ahol módosításokat végeztek rajta. Időközben az űrsiklóflotta is bővült a Discoveryvel és az Atlantisszal. A Columbia legközelebbi indítására 1986. január 12-én került sor az STS–61–C küldetésen. A küldetés legénységében szerepelt Dr. Franklin Chang Diaz, valamint a képviselőház első ülés tagja, Bill Nelson. A következő űrsiklómisszióra a Challenger indult 1986. január 28-án, tíz nappal az STS–61–C landolását követően. A Challenger az indítást követő 73. másodpercben megsemmisült. A katasztrófa utóhatása a NASA űrsiklóinak menetrendjét megzavarta, és a Columbia 1989-ig (STS–28) ismét nem repült. Később újraindult az űrrepülőgépflotta. 1999. július 23-án az STS–93 küldetésen Eileen Collins alezredes volt az első női parancsnoka egy amerikai űrhajónak. Repülések A Columbia űrrepülőgép 28 repülést hajtott végre, 300,74 napot töltött az űrben, 4808 befejezett keringéssel összesen 125 204 911 mérföldet (201 497 772 km) repült, beleértve a végső küldetést is. A Columbia volt az egyetlen űrrepülőgép amely nem vett részt a Shuttle–Mir és Nemzetközi Űrállomás programokban, és soha nem járt a Mir és a Nemzetközi Űrállomáson. Ezzel szemben, a Discovery, Atlantis, Endeavour mindkét űrállomást meglátogatta legalább egyszer, a Columbia nem volt alkalmas a nagy hajlandóságú missziók elvégzésére. A Challenger megsemmisült, mielőtt a Shuttle–Mir program elkezdődött volna, az Enterprise pedig soha nem járt a világűrben. Repülések: STS–1, STS–2, STS–3, STS–4, STS–5, STS–9, STS–61–C, STS–28, STS–32, STS–35, STS–40, STS–50, STS–52, STS–55, STS–58, STS–62, STS–65, STS–73, STS–75, STS–78, STS–80, STS–83, STS–94, STS–87, STS–90, STS–93, STS–109, STS–107 Nurungdzsi A nurungdzsi (hangul: ���, latin betűkkel: nurungji) az edény alján ropogósra sült, odaégett rizsből készített étel megnevezése Koreában. Amikor hagyományos módszerekkel főzik a rizst, az edény legalján általában egy enyhén megégett réteg keletkezik. Ez az állapot a nurun (nureun) (��). Fogyasztják nassolnivalóként, de forró vízzel felöntve levest vagy teát is készítenek belőle. A különféle rizses egytálételek (pibimbap (bibimbap), kimcshi pokkumbap (kimchi bokkeumbap)) készítésekor a serpenyő alján maradt ropogós rizsréteget is így nevezik. Mivel az elterjedt elektromos rizsfőzőkben nem ég le a rizs, előre csomagolva is kapható nurungdzsi (nurungji) az üzletekben, de ilyen ízű cukorkát is gyártanak. Koreán kívül számos ázsiai országban léteznek hasonló ételek, Japánban az okoge, Kínában a kuopa (guoba), Vietnamban a cơm cháy, Indonéziában a rengginang. Fejbe vágás hadművelet A fejbevágás hadművelet a jemeni hadsereg egyik hadművelete volt a jemeni Szaada kormányzóságban, Szadában fellázadt milicisták ellen. A hadsereg 2010. január 13-án állt neki a város elfoglalásának. A jemeni biztonsági erők még aznap megölték az iszlám milicista Abdullah Mehdart. Felkelés a régióban 2004. június óta rendszeresen voltak Jemenben lázadások. A jeeni kormány állítólag az Amerikai Egyesült Államoktól is kapott segítséget a lázadók féken tartásához. 2004. június és augusztus között a hútik Hussein Badreddin al-Húthi vezetésével harcoltak a jemeni kormány seregei ellen. Husseint a felkelésekben szeptemberre megölték. A felkelőket ezután testvére, Abdul-Malik al-Húthi irányított. A szövetségesek felperzselt föld néven hadműveletet indítottak, de végül 2010. február 12-én rövid ideig tartó békét kötöttek a felkelőkkel. Hadművelet A jemeni hadsereg hadműveletet indított a Szaadát ellenőrzésük alatt tartó felkelők ellen. Abdullah Mehdar volt az al-Káida helyi szárnyának a vezetője, ő vezette a kormánnyal harcoló felkelőket. Több más iszlamista szélsőséges csoport is részt vett a harcban, melyben Szaada óvárosának nagy részét lerombolták. Sok épületből már csak a romok maradtak meg. Mehdar a konfliktus első napján meghalt a biztonsági erőkkel vívott tűzpárbajban. A hadművelet következő két napjában 15 hútival végeztek. 2010. január 19-én a kormányerők egyik, a hútiknak a város északi részén lévő búvóhelyei ellen intézett támadásában több felkelő meghalt. A jemeni kormány nagyjából 25 felkelőt ejtett fogságba. A harcoknak február 12-én lett vége, mikor mindkét fél bejelentette a tűzszünet aláírását. Internetes fórum Az interneten sok helyen találkozhatunk fórumokkal. Ezek a fórumok lehetőséget biztosítanak a felhasználók számára arra, hogy szöveges párbeszédet folytassanak egymással. A fórumokon ezeket az üzeneteket témák szerint csoportosítják, így elősegítve, hogy a fórum jobban átlátható legyen. Az internetes fórumok eredete A bulletin board az internet elterjedését megelőző korszak legnépszerűbb elektronikus adatcsere rendszere volt, amelyben egy adott téma iránt érdeklődő felhasználók cserélhettek üzeneteket és állományokat egymással. Képernyőn való megjelenítése kizárólag szöveges jellegű volt, elérésére közvetlenül a kiszolgálóra történő telefonos betárcsázás útján nyílt lehetőség. Manapság a "bulletin board" kifejezést a magyar nyelvben "fórum" névvel illetett, általában webes alapú üzenetcserét lehetővé tevő rendszerek megnevezésére használják az angol nyelvterületeken. A fórumok szerkezete A fórumok többféleképpen épülhetnek fel. Többnyire minimálisan két szintből állnak. Ezekben általában a közös vonás, hogy először különböző kulcsszavak, címek alapján bontják szét a tartalmat, majd ezeken belül találhatjuk meg a hozzászólásokat. Példák a fórumok felépítésére Témák (Topicok) → Hozzászólások (Postok) Fórumok → Témák (Topicok) → Hozzászólások (Postok) Fórumok → Alfórumok → Témák (Topicok) → Hozzászólások (Postok) Források és jegyzetek http://pcforum.hu/szotar/?term=Bulletin%20Board%20System&tm=mi Vlagyimir Alekszandrovics Kuzmiscsev Vlagyimir Alekszandrovics Kuzmiscsev (oroszul: Владимир Александрович Кузьмищев, 1925–1988) szovjet–orosz történész. Életrajz 1950-ben jelent meg az első cikke Argentínában. A maja papok titkai (oroszul: Тайна жрецов майя) című könyve a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg magyar fordításban. (A könyv fordítója Auer Kálmán volt.) Vardø község Vardø község (Vardø kommune) Norvégia 431 községének (kommune, helyi önkormányzattal rendelkező közigazgatási egység) egyike. Települései Települések (tettsted) és népességük 2006. január 1-jén: Vardø (2 057) Kiberg (248) Nikolaas Tinbergen Nikolaas (Niko) Tinbergen (Hága, 1907. április 15. – Oxford, 1988. december 21.) holland etológus és zoológus, aki 1973-ban Karl von Frischsel és Konrad Lorenzcel megosztva kapta a fiziológiai Nobel-díjat az állatok egyéni és társas viselkedésmintájának leírásáért. Tinbergent tartják - Lorenz mellett - a modern etológia egyik megalapítójának. Tanulmányai Nikolaas Tinbergen 1907. április 15-én született Hágában. Szülei mindketten tanárok voltak; apjának, Dirk Cornelis Tinbergennek doktori fokozata volt nyelvtudományból és középiskolában oktatott holland nyelvet és történelmet. Anyja, Jeanette van Eek elemi iskolában tanított és négy nyelven beszélt. Nikolaas harmadik volt öt gyerekük közül. Legidősebb bátyja, Jan Tinbergen 1969-ben közgazdasági Nobel-díjban részesült. Gyerekkorában sokat kirándult, megfigyelte a madarakat. Jól sportolt, elsősorban korcsolyázott és gyephokizott. A középiskolában nem teljesített jól, a túlzottan merev, formalizált tanulás nem tudta lekötni; viszont már tizenhat évesen természetrajzi cikkeket írt az ismeretterjesztő folyóiratokba. Az 1925-ös érettségi után szülei javaslatára a nyarat egy kelet-poroszországi madármegfigyelő állomáson töltötte, visszatérése után pedig - bár korábban voltak kétségei, úgy gondolta, hogy a biológia a morfológiáról és osztályozásról szól - beiratkozott a Leideni Egyetem biológia szakára. Az egyetem a maga régi vágású anatómiaprofesszoraival részben beigazolta korábbi félelmeit; Tinbergen mindig csak annyit tanult hogy éppen átmenjen a vizsgákon. Emellett azonban rengeteg terepmunkát végzett és minden lehetőséget megragadott a madarak és rovarok szabad természetben végzett tanulmányozására. Megfigyeléseiről egyetemistaként is rendszeresen írt cikkeket és 1930-ban három barátjával közösen "Madársziget" címmel egy könyvet is megjelentetett. 1930-ban megkapta diplomáját és az egyetem zoológiai tanszékén kezdett dolgozni kutatói asszisztensként. Hildebrand Boschma felügyelete mellett megszerezte PhD-ját; disszertációját egy darázsfaj, a méhfarkas viselkedésből írta. A méhfarkas a homokos talajba járatot ás, amibe egy megbénított méhet helyez el; erre ragasztja petéjét, hogy a kikelő lárvának legyen tápláléka. Tinbergen klasszikus kísérletében arra volt kíváncsi, hogy a darázs hogyan ismeri fel az általa kapart járatot és hogyan memorizálja a környező tereptárgyakat (ehhez átrendezte a járat környéki fenyőtobozokat). A korabeli hasonló vizsgálatoktól való legnagyobb eltérés abban volt, hogy nem laboratóriumban figyelte meg az állatot, hanem természetes környezetében. 1932-ben megvédett disszertációja mindössze 29 oldalas volt, a legrövidebb az egyetem történetében. Sietnie kellett azonban, mert beválogatták az 1932-33-as nemzetközi Grönland-expedíció tagjai közé. Április 12-én megszerezte a doktori címet, két nappal később feleségül vette menyasszonyát, Lies Ruttent, néhány héttel később pedig - feleségével együtt - elutazott a sarkvidékre. Munkássága Tinbergen egy évet töltött Grönland keleti részén, Angmassalikban (ma Tassiusaq), tanulmányozta a madarakat, a szánhúzó kutyák viselkedését és különböző eszkimó eszközöket gyűjtött a hágai néprajzi múzeum számára. A hósármány és a vékonycsőrű víztaposó fészek- és területvédő viselkedéséről hazatérése után több közleményt is írt. Az utóbbi fajt különösen érdekesnek találta, mert a tojó volt a színesebb és az védte a territóriumot, míg a hím a fiókákat gondozta. Miután 1933 őszén visszatért Hollandiába, folytatta a madarak territoriális viselkedésének tanulmányozását. Baráti kapcsolatba került a nála 24 évvel idősebb Johan Bierens de Haannal, aki az "állatpszichológia" legelismertebb holland szaktekintélyének számított. Tinbergen igyekezett egzakt, reprodukálható megfigyeléseket tenni és kritizálta a többi viselkedéskutató hozzáállását, miszerint különböző érzelmeket és hangulatokat tulajdonítottak az állati viselkedés hajtóerejének. Ő sem tagadta ezek létezését, de megmérhetetlennek tartotta őket: "a szubjektív jelenségeket nem lehet objektívan megfigyelni az állatokban, hiábavaló állítani vagy tagadni létezésüket". Ugyanakkor legalább ennyire tévesnek tartotta az amerikai behaviorista iskolát, amely hozzá hasonlóan a viselkedés megfigyelését tartotta elsődlegesnek, de tagadta a veleszületett viselkedésminták, az ösztönök létezését. Tinbergent visszataszította a ketrecekbe zárt, pedálokat mechanikusan nyomogató állatokat vizsgáló behaviorista irányzat. Az 1930-as években Tinbergen a Leideni Egyetemen tanított összehasonlító anatómiát és létrehozott egy etológiai műhelyt. Diákjaival a tengerparti homokdűnék rovarvilágot (az Ammophila kaparódarazsat és az Eumenis semele pillangót) kutatták, viselkedésüket igyekeztek különálló szegmensekre bontani és kísérletekkel kideríteni a szegmensek kiváltó okát és következményét. Ugyanezt a módszert alkalmazták az akváriumokban tartott tüskés pikó viselkedésének megfigyelésére. A tudományos közvélemény kezdett felfigyelni Tinbergen új és eredményes metodológiájára. 1936-ban egy leideni konferencián Tinbergen találkozott az osztrák Konrad Lorenzcel és vérmérsékleti különbségeik ellenére azonnal életre szóló barátságot kötöttek. Míg Lorenz inkább filozofikus alkat volt, aki sziporkázva szórta az ötleteket, Tinbergen módszeresen kísérletezett és elemzett. 1937-ben meglátogatta Lorenzet az ausztriai Altenbergben és Lorenz otthon nevelt vadlibáinak megfigyeléséből (a fészekből kigurult tojás visszakotrásának ösztönös jellege) írták egyetlen közös cikküket. Szintén ekkor figyelték meg, hogy a libák ugyanarra a kartonpapírból kivágott, kiterjesztett szárnyú, hosszú farkú, rövid nyakú madárfigurára másképp reagálnak ha előre (amikor ragadozó madárra emlékeztet) vagy ha hátra (ekkor hosszú nyakú, rövid farkú lúdnak látszik) mozog. A 30-as években végzett kutatásait az 1942-ben megjelent "Az állatok veleszületett viselkedésének objektív vizsgálata" c. könyvében összegezte, amelyben a viselkedés hajtóerőit hierarchiába rendezte: pl. a szaporodás egy alapvető hajtóerő, amely bizonyos környezeti és élettani kiváltó okok fennállása esetén elindít olyan mozgásmintázatokat, mint az udvarlás, fészeképítés vagy agresszió. Ezek a viselkedésformák további összetevőkre bonthatók, mint pl. a fészeképítés esetén az építőanyag keresése. A mozgásmintázatokat Tinbergen örökletesnek tartotta. A második világháborúban A második világháború kitörése után Németország 1940 májusában megszállta Hollandiát. 1941-ben a Leideni Egyetem tanári karának többsége lemondott, tiltakozásul a zsidó kollégáikat érő bánásmód miatt. 1942-ben nagy részüket, köztük Tinbergent a németek letartóztatták és túszként fogva tartották. Viszonylag jó körülmények között voltak egy dél-hollandiai táborban, de az ellenállás akcióira válaszul összességében mintegy húsz embert agyonlőttek közülük. Tinbergen mintegy két évet töltött a táborban, ezalatt megírta a háború után megjelenő és maga illusztrálta "Bevezetés az állatszociológiába" c. könyvét. 1944 szeptemberében kiengedték és visszatérhetett családjához, de még hét hónapig kellett német megszállás alatt élnie, meglehetősen nehéz körülmények között, szűkös élelmiszeradagokkal. A háború után az egyetem, akárcsak az ország gazdasági nehézségekkel küszködött, ráadásul az öt év alatt kimaradt évfolyamok egyszerre zúdultak a felsőoktatásba. Volt, hogy Tinbergen hétszáz medikusnak tanított állatmorfológiát. 1947-ben kinevezték a kísérletes zoológia professzorává. 1946-ban három hónapos előadókörutat tartott az Egyesült Államokban és Kanadában. Itteni előadásai képezték alapját a nézeteit összefoglaló "Az ösztönről" c. művének, amely 1951-ben jelent meg. Ez volt az első igazi etológiatankönyv. Bár elismert egyetemi oktató és nemzetközileg is ismert kutató volt, 1949-ben feladta professzori katedráját és az Oxfordi Egyetemen vállalt el egy demonstrátori állást, ami jóval az addig elért szintje alatt volt. Ennek a lépésének oka nem ismert, az egyik lehetőség, hogy nézeteit az angol nyelvű tudományosság egyik központjában is szerette volna terjeszteni (Konrad Lorenz sokáig csak német nyelvterületen volt igazán ismert); de az is lehet hogy elege lett Hollandiából, a kispolgári provincionalizmusból, a fojtogató szabályokból és a professzorsággal együttjáró adminisztratív terhekből. Oxford Tinbergent a zoológiai tanszék vezetője, Alister Hardy vette rá a váltásra és mire családjával együtt átköltözött és megkezdte munkáját, találtak neki egy előadó tanári státuszt. Hamarosan Oxfordban is alakított egy lelkes diákokból álló etológiaműhelyt; ebben később olyan tanítványai voltak, mint Richard Dawkins, vagy Desmond Morris. Munkáját a norfolki sirálykolóniák tanulmányozásával kezdte, majd ezt kiterjesztette a northumberlandi Farne-szigetekre és az Ír-tenger menti Ravenglassra. "Az ösztönről" kiadása után Tinbergent (Lorenzcel együtt) széleskörűen elismerték, mint az etológia megalapítóját. Az 50-es években több, a nagyközönség számára is jól érthető könyvet írt, mint "A heringsirály világa" (1953), "A madarak élete" (1954) vagy "A kíváncsi természetrajzos" (1958). A Tinbergen család soha nem tudott igazán beilleszkedni Oxford szociális életébe, bizonyos mértékben mindig kívülállók maradtak. Ez azonban nem gátolta abban, hogy az 50-es és a 60-as években tanítványaival tovább folytassa sirálykutatásait, amely során ő maga is aktívan részt vett a terepmunkában. Klasszikus, 1962-es kísérletében analizálta a dankasirály viselkedését, amellyel eltávolítja a kikelt tojások héját a fészekből: megállapította a kiváltó ingereket és biológiai funkcióját. 1966-ban véglegesített professzori állást kapott az egyetemen. Egy 1963-as cikkében ("Az etológia céljairól és módszereiről") leírta egy viselkedésmintázat analízisekor felteendő kérdéseket (ami aztán mint "Tibergen négy kérdéseként" vált közismert az etológusok között): 1. mi a szerepe, 2. mi az evolúciós háttere (vagyis a rokon fajokban milyen formában van jelen) 3. mi a mechanizmusa, mi váltja ki 4. hogyan változik az egyed élete során. Az 1960-as évek végére Tinbergen felhagyott a terepen végzett kutatásokkal, ehelyett egy új szenvedély kerítette hatalmába, természetfilmeket készített. Több éven át forgatott tévéfilmje a heringsirályok életéről 1969-ben dokumentumfilm kategóriában elnyerte a rangos Itália-díjat. Lorenzcel és volt tanítványával, Desmond Morrissal közösen elkezdte alkalmazni tudománya szabályait az emberre is és létrehozták a humánetológiát. Rámutatott arra, hogy az emberi agressziót leszerelő megbékítő viselkedés a nagy távolságról ölő fegyverek kifejlesztése óta képtelen ellátni funkcióját. Feleségével együtt elkezdte a gyerekek (különösen az autista gyerekek) etológiai jellegű vizsgálatát. 1983-ban publikált eredményeiket azonban sokat támadták, különösen azért, mert arra a következtetésre jutott, hogy az autizmusért a hibás szülői viselkedés a felelős. 1973-ban Tinbergen Konrad Lorenzcel és a méhek táncát megfejtő Karl von Frisch-sel közösen elnyerte a fiziológiai Nobel-díjat “az egyéni és társas viselkedési minták és szerveződésük felderítéséért". Nyugdíjba vonulása után Tinbergen teljesen visszavonult a tudományos élettől és a filmezéstől is. Egészsége megrendült, hosszú depressziós időszakai voltak. Idejét családjával (három lánya és két fia született) és barátaival töltötte. 1988. december 10-én halt meg agyvérzés következtében, 81 éves korában. Elismerései Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj (1973) a holland tudományos akadémia Swammerdam-érme a brit ornitológiai szövetség Godman Salvin-érme Tagja volt a Holland Királyi Tudományos és Művészeti Akadémiának, a brit Royal Society-nek, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának, a német Leopoldinának és tiszteletbeli tagja az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának. Salköveskút-Vassurány megállóhely Salköveskút-Vassurány megállóhely egy Vas megyei vasútállomás, Salköveskút településen, melyet a GYSEV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Sopron–Szombathely-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Acsád vasútállomás Szombathely vasútállomás Óriástatu Az óriástatu (Priodontes maximus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páncélos vendégízületesek (Cingulata) rendjébe, ezen belül az övesállatok (Dasypodidae) családjába tartozó faj. A Priodontes emlősnem egyetlen faja. Előfordulása Az óriástatu a dél-amerikai esőerdőkben, valamint a Venezuelától Észak-Argentínáig húzódó füves területeken fordul elő. Peruban, Brazíliában, Suriname-ban és Kolumbiában levő nemzeti parkokban és rezervátumokban védettségnek örvend. A rezervátumokon kívül húsáért vadásszák. Megjelenése Fej-törzshossza 75–100 centiméter, farokhossza 50 centiméter, testtömege átlagosan 18,7–32,5 kilogramm, de az 54 kilogrammot is elérheti. Szeme kicsi, az éjjeli aktivitásra alkalmas jó szaglása van. Bőre rendkívül durva, hátán és fején sávokba rendeződött csontos lemezek találhatók. Farka erős, páncéllal borított, támadás esetén védekezőeszközként szolgál. Mellső lábán 5 nagy karom van, ezekből a középső eléri a 20 centimétert. Karmait ásásra használja. A fiatal állat hasoldalán puha, rózsaszínű a bőr, ekkor több mint száz foga van, de felnőttkorára csaknem mind elveszti őket. Életmódja Éjszaka aktív állat, naponta 19 órát is képes aludni. Magányosan kóborol, csak párzáskor találkoznak az állatok egymással. Táplálékkereséskor termeszeket és egyéb rovarokat, pókokat, férgeket, még kígyókat is felfal. Szaporodása Egy alom összes állata egyetlen megtermékenyült petéből fejlődik ki. Ez a szaporodó mód az emlősök között ritkán fordul elő. Az alom összes tagjának azonosak a génjei. 1–2 kölyök jön a világra. Három évenként szaporodik. Szakos Csaba Szakos Csaba (Miskolc, 1975. augusztus 9. –) labdarúgó, hátvéd. Pályafutása Első NB I-es mérkőzése 1998. augusztus 1. BVSC - Újpesti TE volt, ahol csapata 3–0-s vereséget szenvedett. Egy-egy idény játszott a Diósgyőri VTK és a Dunaferr csapataival az élvonalban. Utóbbi csapattal ezüstérmet nyert a 2000–01-es bajnokságban. Játszott Nyíregyházán a Diósgyőr kölcsönjátékosaként. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 2.: 2000–01 Nagytapolcsányi járás A Nagytapolcsányi járás (Okres Topoľčany) Szlovákia Nyitrai kerületének közigazgatási egysége. Területe 597 km², lakosainak száma 72 257 (2011), székhelye Nagytapolcsány (Topoľčany). A járás az egykori Nyitra vármegye területén fekszik. A Nagytapolcsányi járás települései Appony (Oponice) Árdánfalva (Ardanovce) Belinc (Belince) Belesz (Blesovce) Családka (Čeľadince) Csermend (Čermany) Farkasudvar (Dvorany nad Nitrou) Felsőbodok (Horné Obdokovce) Felsőcsitár (Horné Štitáre) Felsőhelbény (Horné Chlebany) Jác (Jacovce) Kartolc (Krtovce) Kálmánfalva (Kamanová) Kerencs (Krnča) Kisrépény (Malé Ripňany) Kovarc (Kovarce) Kővárhely (Podhradie) Lipovnok (Lipovník) Nagyrépény (Veľké Ripňany) Nagytapolcsány (Topoľčany) Nagyudvar (Veľké Dvorany) Nemecske (Nemečky) Nyitrabajna (Bojná) Nyitragaráb (Chrabrany) Nyitrakoros (Krušovce) Nyitrakozma (Kuzmice) Nyitrakörtvélyes (Hrušovany) Nyitraludány (Ludanice) Nyitranémeti (Nemčice) Nyitraörmény (Urmince) Nyitrapereszlény (Preseľany) Nyitraperjés (Prašice) Nyitrasárfő (Nitrianska Blatnica) Nyitraszerdahely (Nitrianska Streda) Nyitrateszér (Tesáre) Nyitrazávod (Závada) Onor (Norovce) Práznóc (Práznovce) Püspökfalu (Biskupová) Radosna (Radošina) Rajcsány (Rajčany) Sarlóska (Lužany) Szeptencújfalu (Hajná Nová Ves) Szerbőc (Svrbice) Szolcsány (Solčany) Szolcsányka (Solčianky) Szomorlovászi (Koniarovce) Szulóc (Súlovce) Tavarnok (Tovarníky) Tordaméc (Tvrdomestice) Tótdiós (Orešany) Tótsók (Šalgovce) Velős (Velušovce) Végvezekény (Vozokany) König-osztály A König-osztály a Császári Haditengerészet (Kaiserliche Marine) egyik csatahajóosztálya volt, melynek négy egysége az első világháború elején állt szolgálatba. Tagjai a König, a Großer Kurfürst, a Markgraf és a Kronprinz voltak. A „Königek” az őket megelőző Kaiser-osztály továbbfejlesztett változatai voltak, hozzájuk képest a legjelentősebb különbség a lövegtornyok elrendezésének módosítása volt. Többnyire együtt tevékenykedve a haditengerészet fő erőit tömörítő Nyílt-tengeri Flotta (Hochseeflotte) III. csatahajórajához (Geschwader III) tartozó V. divíziót alkották. A háború számos hadműveletében részt vettek, így ott voltak a skagerraki csatában is, ahol a német csatavonal élét képezték. Mindegyik hajó túlélte a világháborút és 1918 novemberében Scapa Flow-ban internálták őket, ahol 1919. június 21-én Ludwig von Reuter ellentengernagy utasítására legénységük elsüllyesztette őket a Hochseeflotte többi itt lévő egységével együtt, hogy a britek ne szerezhessék meg őket. Tervezés A König-osztály megépítését a német flottaépítési törvény 1908-as második kiegészítése tette lehetővé, melyet a brit Dreadnought jelentette technikai kihívásra adott válaszként fogadtattak el. Az új típusú brit csatahajók (dreadnoughtok) jelentősen nagyobbak és ennek megfelelően jóval több pénzt emésztett fel megépítésük, mint a korábbi csatahajóké (pre-dreadnoughtoké avagy sorhajóké). A költségnövekedés miatt az 1906-ban rendelkezésre bocsátott és 1911-ig felhasználandó keret már nem bizonyult elegendőnek az új viszonyok között. A kiegészítésben biztosított további anyagi keret mellett a nagy hadihajók szolgálati idejét is 25-ről 20 évre csökkentették, amivel azt akarták elérni, hogy a birodalmi gyűlés nagyobb összegeket biztosítson az újabb hajók építéséhez is. A Reichstagra való nyomásgyakorlásként Tirpitz kilátásba helyezte az államtitkári posztról való lemondását arra az esetre, ha ejtenék a módosítást. Ennek hatására 1908 márciusában nagy többséggel elfogadták a törvény kiegészítését. A szolgálati idő lerövidítése révén korábban le kellett cserélni a Siegfried- és az Oldenburg-osztályok partvédő páncélosait valamint a Brandenburg-osztályú sorhajókat. Az 1906-os kiegészítésben új csatahajók építésére hiába kért forrásokat most sikerült megszereznie Tirpitznek. Ezen felül a törvény a haditengerészet költségvetését további egy milliárd márkával toldotta meg. Miután a négy Sachsen-osztályú páncélost a Nassau-osztály egységeivel és a hat Siegfried-osztályú egységet a Helgoland- és a Kaiser-osztállyal váltották le, a Brandenburgok cseréje került sorra. A Königet és három testvérhajóját S, Ersatz Kurfürst Friedrich Wilhelm, Ersatz Weißenburg, és Ersatz Brandenburg neveken rendelték meg. Fő jellemzők A König-osztályú csatahajók teljes hosszúsága 175,4 m, a vízvonal menti hosszúsága 174,7 m, legnagyobb szélessége 29,5 m, legnagyobb merülése 9,19 m volt elől és 9,0 m hátul. Vízkiszorításuk üresen 25 796 t, teljes terhelés mellett 28 600 t volt. A hajótestet hosszanti és keresztirányú válaszfalakkal látták el és a külső részére szegecseléssel rögzítették fel a külső héjt. A hajók 18 vízzáró rekesszel rendelkeztek és mindegyiküket kettős fenékkel látták el, mely a hajó hosszának 88%-ára terjedt ki. A hajókat „nagyon jó tengerjáró hajóknak” tartották. Hullámverésben haladva kisebb sebességcsökkenés jelentkezett náluk és éles kanyarodó manőverben a sebességük akár 66%-át is elveszíthették, miközben 8 fokban megdőltek. A csatahajók átlós metacentrikus magassága 2.59 m volt. A Großer Kurfürst, a Markgraf és a Kronprinz fedélzetén 41 tiszt és 1095 főnyi legénység teljesített szolgálatot. A III. csatahajóraj zászlóshajójaként szolgáló Königen ezen felül volt még további 14 tiszt és 68 főnyi legénység. Fedélzetükön volt még számos kisebb csónak is, köztük egy motoros őrcsónakot, három motorosbárkát, két bárkát, két jollét és két dingit. Meghajtás Eredetileg a két külső hajócsavart egy-egy turbina segítségével forgatták volna meg, míg a középső hajócsavar egy 12.000 lóerős, 6-hengeres MAN, két ütemű dízelmotort kapott volna, amely percenkénti 150 fordulatra lett volna képes. Ennek a fejlesztése azonban elhúzódott és emiatt később úgy döntöttek, hogy csak a Großer Kurfürstöt és a Markgrafot szerelik fel ilyen meghajtással, ám végül egyikbe sem kerültek dízelmotorok. A König és a Kronprinz három turbináját a Parsons, a Großer Kurfürstéit az AEG, a Markgraféit a Bergmann gyártotta le. A turbinák egy-egy 3.8 m átmérőjű hajócsavart forgattak meg. A turbinákat gőzzel 12 széntüzelésű Schultz-Thornycroft kazán látta el, melyek 16 atmoszféra nyomásig dolgozhattak. A hajtóművek teljesítményét 31 000 lóerőre becsülték, de a menetpróbákon 41 400 és 46 200 lóerő között teljesítettek. A tervezett és névlegesen megadott 21 csomós csúcssebességet így jelentősen felül tudták múlni és elérhették a 23 csomót is, amivel kellemetlen meglepetést okoztak a briteknek Skagerraknál. A hajók tervezett hatótávolsága 8000 tengeri mérföld (15 400 km volt 12 csomós sebesség mellett, mely érték 18 csomóval haladva már csak 4000 tmf volt. 3000 t szenet és 600 tonna olajt tudott magával vinni. Az olajtüzelés nyilvánvaló előnyei ellenére azért döntöttek a széntüzelés mellett, mert félő volt, hogy egy esetleges háború esetén megszűnhet az olajimport, szén viszont – ha nem is a legjobb minőségű – bőséges mennyiségben volt a Birodalom területén is. A kormányzását két kormánylapáttal oldották meg. Elektromos árammal négy turbógenerátor és két dízelgenerátor látta el, melyek 2040 kW (225 V) áramot voltak képesek előállítani. Fegyverzet A Königek fő fegyverzetét 10 darab 30,5 cm átmérőjű, 50 kaliberhosszúságú gyorstüzelő ágyú képezte, melyeket kettesével helyeztek el öt, a középvonal mentén lévő lövegtoronyban. Ezt az elrendezést a turbinameghajtásra való átállás tette lehetővé, mivel ennek berendezései kisebb helyet foglaltak az első csatahajóosztályoknál (Nassau- és Helgoland-osztály) alkalmazott expanziós gőzgépeknél, megoldhatóvá téve így a lövegtornyok középvonal menti elhelyezését. A Kaiser-osztály – bár már szintén turbinameghajtást kapott – öt lövegtornya közül a három középvonal mentén elhelyezett toronyból egy volt elől és kettő hátul, egy-egy „szárnytorony” pedig átlósan volt elhelyezve a hajó közepén. A Königeknél már elhagyták a szárnytornyokat és mind az öt lövegtorony a középvonal mentén került elhelyezésre – elől és hátul kettő-kettő lépcsőzetesen elhelyezve, egy pedig a hajó közepén a két kémény között. Ez a kialakítás nagyobb szögben tette lehetővé az összes torony használatát sortüzek leadásakor, ugyanakkor csökkentette a tűzerőt előre, mivel a Kaiser-osztálynál az elől lévő lövegtorony mellett a két oldalsó torony is tudott tüzelni ebbe az irányba. A két elülső tornyot viszont nagyobb szögben lehetett bevetni. Ekkorra a többi nagy haditengerészet már nagyobb űrméretű lövegeket rendszeresített az újonnan épült csatahajóin, de a német hajókra erősebb tüzérséget a szűkös anyagi keretek miatt nem telepíthettek, illetve a Krupp is hozzálátott már a 30,5 cm-es ágyúk legyártásának. Mindegyik torony alatt volt egy lőszerkezelő helyiség, melyhez hozzá volt kapcsolva egy vele együtt forgó és a lőszerraktárakig leérő lőszerfelvonó. A lövegtornyokat elektromos áram segítségével forgatták, a lövegeket viszont hidraulikusan emelték és süllyesztették. A tűzveszély csökkentése érdekében a tornyokban minden acélból készült. Lőszerkészletükhöz a 30,5 cm-es lövedékekből 900 darab tartozott, így minden lövegre 90 jutott. Ezen ágyúk tűzgyorsasága 2-3 lövés volt percenként és 200 lövés leadása után szorultak cserére. A páncéltörő lövedékek súlya 405,5 kg, a repeszgránátoké 405,9 kg volt. Mindkét típusú lövedék kivető töltete két részből tevődött össze: az ágyúcsőben a lövedék mögött helyezték el a selyemzsákba csomagolt 34,5 kg-os RP C/12 előtöltet, majd betöltötték a rézhüvelyes 91 kg-os RP C/12 főtöltetet. A lövedékek torkolati sebessége ezek révén 855 m/s volt. A lövegtornyok kialakítása 13.5 fokos emelkedést tett lehetővé a lövegek számára, amivel 16.200 méteres maximális lőtávolságot érhettek el. Módosítások révén az emelhetőséget 16 fokra növelték és ezzel a lőtávolság is 20.400 m-re nőtt. A másodlagos tüzérség 14 db 15 cm űrméretű, 45 kaliberhosszúságú gyorstüzelő ágyúból állt, melyeket MPL C/06 típusjelzésű, a hajók felső fedélzetének oldalában lévő kazamatákban helyezték el. Ezen ágyúk feladata a rombolók távoltartása volt és 2240 lövedék tartozott a lőszerkészletükhöz. A lőtávolságuk a hajók elkészültekor 13.500 méter volt, de az 1915-ben eszközölt módosítások révén 16.800 méterre nőtt. Tűzgyorsaságuk 5-7 lövés/perc volt. A lövedékek súlya 45.3 kg volt és egy 13.7 kg-os RPC/12 rézhüvelyes kivető töltettel segítségével lőtték ki őket 835 m/s torkolati sebességgel. A lövegcsövek 1400 lövés leadása után szorultak cserére. A csatahajók rendelkeztek 6 darab 8,8 cm űrméretű, 45 kaliberhosszúságú gyorstüzelő ágyúval, melyeket szintén kazamatákban helyeztek el. Ezeket az ágyúkat az elülső parancsnoki torony alatt a felépítmény alsó részének két oldalán helyezték el és mind előre néztek. Lőszerkészletük 3200 lövedék, tűzgyorsaságuk 15 lövés/perc volt. A nagy robbanóerejű repeszgránátok 10 kg-osak voltak és 3 kg-os RPC/12 kivetőtöltetekkel lőtték ki őket. A lövegcsövek várható élettartama 7000 lövés volt. Ezeket az ágyúkat később eltávolították és hasonló paraméterű (8,8 cm L/45) légvédelmi ágyúkat kapott, melyeket a hátulsó parancsnoki torony két oldalán helyeztek el. A dreadnought-korszak többi kapitális hajójához hasonlóan az osztály egységeit is ellátták víz alatti torpedóvető csövekkel. Az öt cső közül az egyiket előre nézve az orrukba, kettőt-kettőt az oldalukba építettek a tat- illetve orr-résznél és összesen 16 G7-típusú torpedót szállítottak magukkal. Az 50 cm átmérőjű torpedók hosszúsága 7,02 m volt és 195 kg-os robbanófejjel rendelkeztek. 37 csomós sebességgel 4,000 m volt a volt a hatótávolságuk, amit ha 27 csomóra mérsékeltek, akkor elérte a 9,300 métert is. Páncélzat A Königek páncélzatát a német hadihajóknál ebben az időszakban alkalmazott Krupp-féle cementált acéllemezek alkották. A fő tüzérség lövegtornyainak és barbettáinak Kaiser-osztályénál kedvezőbb elhelyezése révén a páncélozott felületek nagyságát csökkenteni lehetett, a megspórolt súlyból pedig növelni lehetett a páncélvastagságot. A páncélöv középső, legfontosabb részeket (hajtóművek, lőszerraktárak) oltalmazó részén ezek vastagsága 350 mm volt és ezt a későbbi német csatahajóknál sem növelték tovább. E citadellának nevezett erősen védett résztől távolodva elől 180 mm-re, hátul 120 mm-re csökkent a páncéllemezek vastagsága. A hajó orrát és tatját egyáltalán nem borította páncélzat. Egy pár 40 mm vastag torpedóválaszfal futott végig a hajó két oldalán a hajótest külső héjától több méternyi távolságra, mely rendkívül hatékony torpedók elleni védelmet biztosított. A páncélfedélzet vastagsága a legtöbb helyen 60 mm-es vastagságú volt, de a fontosabb helyeken ezt 100 mm-re növelték. A hosszanti torpedóválaszfalakhoz és a fedélzet vízszintes páncéllemezeihez újfajta nikkel-acélt alkalmaztak. Az elülső (fő) parancsnoki tornyot oldalt 300 mm, oldalt 150 mm-es páncéllemezekkel borították. A hátulsó parancsnoki torony páncélzata jóval gyengébb volt: oldalt 200 mm, felül 50 mm vastag páncéllemezek védték. A lövegtornyok oldalán a páncélzat 300 mm, tetején 110 mm vastag volt. A 15 cm-es ágyúk kazamatái 170 mm vastag páncéllemezekkel rendelkeztek, a lövegpajzsok maguk 80 mm-es vastagságúak voltak, ami a kisebb űrméretű lövedékek és a gránátszilánkok ellen nyújthatott védelmet. Építés A névadó egységet Wilhelmshavenben a Kaiserliche Werftnél építették 33-as építési számmal. 1911-ben fektették le a gerincét, 1913. március 1-én bocsátották vízre és 1914. augusztus 9-én adták át. Másodikként a Großer Kurfürst épült meg Hamburgban a Vulcan AG-nál 4-es építési számmal és szintén 1911-ben került sor a gerincfektetésére.1913. május 5-én bocsátották vízre és a felszerelését követően 1914. július 30-án adták át a haditengerészetnek. A Markgraf gerincét a brémai AG Wesernél fektették le 186-os építési számmal ugyancsak 1911-ben, 1913. június 4-én bocsátották vízre és 1914. október 1-én adták át. Utolsóként a Kronprinz építésének láttak hozzá Kielben a Germaniawerftnél már 1912-ben. Vízrebocsátására 1914. február 21-én került sor és nem egészen kilenc hónap múlva, még ez év november 8-án átadták. Az osztály egységei Szolgálat Scarborough-i rajtaütés Az első nagyobb hadművelet, melyben az osztály hajói részt vettek a Scarborough, Hartlepool és Whitby angol települések katonai célpontjai elleni rajtaütés volt 1914. december 15-16-án. A támadást az I. felderítőcsoport (Aufklärungsgruppe I) csatacirkálói hajtották végre, a Hochseeflotte csatahajórajai, köztük a Königek nagy távolságból biztosították őket. Friedrich von Ingenohl, a Hochseeflotte parancsnoka úgy döntött, hogy az Északi-tengeren nagyjából félúton a hazai bázisok és az angol partok között, azoktól 130 mérföldre foglal állást. A brit hadvezetés előzőleg értesült a küszöbön álló támadásról, de nem tudták, hogy annak pontosan mi a célpontja, ezért utasították David Beatty altengernagyot, hogy az 1. csatacirkálórajjal és a támogatásként mellé adott 2. csatahajóraj hat egységével valamint néhány cirkálóval és rombolóval fogja el a német csatacirkálókat. Beatty anélkül, hogy sejtette volna, egyenesen a Hochseeflotte főerőinek irányába hajózott ki. 06:20-kor (KEI)) a kötelékéhez tartozó mindössze hét romboló a német V 155 rombolóval futott össze, melyet üldözőbe vettek. A menekülése közben a német több brit rombolót is megrongált, míg maga sértetlen maradt. Ebből a találkozásból egy két óra hosszat tartó, zavaros tűzharc alakult ki a brit és a német könnyű egységek között, melyet olykor egészen kis távolságokból vívtak. Az első összecsapás idején a König-osztály egységei nem egészen 10 mérföldre voltak csak a hat brit dreadnoughttól, de a sötétségben egyik fél sem észlelte a másikat és ezért nem alakult ki harc közöttük. Ingenohl tengernagy úgy vélte, hogy a Grand Fleet felderítésre előreküldött rombolóival futott össze és ezért a császár előzetes utasításaira hivatkozva, miszerint nem kockáztathatja a csatahajókat, 10 perccel az ellenség észlelése után bal oldali fordulót rendelt el és délkeleti irányra állt. A folyamatos támadások okozta késlekedések miatt csak 06:42-re sikerült az adott irányba állniuk. 40 percen át a két flotta egymással párhuzamosan haladt. 07:20-kor Ingenohl tovább fordult balra és ezzel ráállt a hazavezető irányra. Yarmouth és Lowestoft elleni rajtaütés A König-osztály hajói részt vettek egy másik angol partok ellen intézett támadásban is, ezúttal is a csatacirkálók tevékenységét fedezve. Hipper egységei 1916. április 24-én 10:55-kor hagyták el a Jade torkolatát és a Hochseeflotte többi része 13:40-kor követte őket. A Seydlitz út közben aknára futott és emiatt vissza kellett térnie Wilhelmshavenbe. A többi csatacirkáló Lowestoft katonai jelentőségű célpontjait különösebb események nélkül bombázta, de Yarmouth megközelítésekor a Harwich felől érkező cirkálókba ütköztek. Rövid tűzharc után a britek visszavonultak, a németek pedig ellenséges tengeralattjárók térségben való észlelése miatt nem vették őket üldözőbe. Reinhard Scheer, akit értesítettek a Grand Fleet Scapa Flow-i bázisáról való kifutásáról, szintén visszavonulót rendelt el. Skagerraki csata Az osztály mind a négy egysége részt vett az 1916. május 31-ei északi irányú előretörésben, mely a skagerraki csatához vezetett. A korábbi tervekhez hasonlóan most is a brit flotta egy kisebb részét igyekeztek csatára bírni és megsemmisíteni mielőtt beérkeznének a főerőik. A König, Großer Kurfürst, a Markgraf, és a Kronprinz alkották a III. csatahajórajhoz tartozó V. divíziót és mint a legmodernebb egységek a csatavonal élén haladtak, mögöttük a rajhoz tartozó másik alegység, a VI. divízió haladt, melyhez a Kaiser-osztály csatahajói tartoztak. Őket követte a Helgoland- és a Nassau-osztályt tömörítő II. csatahajóraj, majd a csatavonalt a jórészt a Deutschland-osztály elavultnak számító egységeit felsorakoztató I. csatahajóraj zárta. Röviddel 16:00 előtt az I. felderítőcsoport csatacirkálói összetalálkoztak Beatty kétszeres túlerőben lévő erőivel és délnek fordulva tűzpárbajt vívtak egymással. Az összecsapásban két brit csatacirkáló, előbb az Indefatigable, majd a Queen Mary robbant fel az elszenvedett találatok következtében és csaknem teljes legénységük odaveszett. Kis híján hasonló sorsra jutott a Lion, Beatty zászlóshajója is. Az üldözés ennek ellenére tovább tartott és így Hipper a délről északnak tartó Scheer erői elé tudta vonni az ellenséget. 17:30-kor az élen haladó König észlelte a közeledő csatacirkálókat. 17:45-kor Scheer egy két pontos (22,5 fokos) balra való irányváltást rendelt el, aminek révén közelebb került az ellenséghez, majd egy perccel később, 17:46-kor kiadta a tűzparancsot. A König, a Großer Kurfürst és a Markgraf kerültek elsőként ágyúik lőtávolságán belülre az ellenséghez és az élen haladó brit hajókat, a Liont, a Princess Royalt és a Tigert vették célba 16.800 m távolságból. A König első sortüze rövidre sikeredett, ezért a hozzá legközelebb lévő Tigerre helyezte át a tüzét. Ezzel egyidőben a többi König-osztályú egység a Nestor és a Nicator brit rombolókra nyitott tüzet. Ez a két romboló a német csatahajóvonal felé közelített és a heves ágyútűzben jó lőpozícióba manőverezték magukat, majd két-két torpedót lőttek ki a Königre és a Großer Kurfürstre. A torpedóik nem találtak célt, de az egyik König-osztályú hajó egy 15 cm-es lövedéke a Nestor géptermében robbanva romhalmazzá változtatta a hajóműveit. Hasonlóan járt a Nomad is és pont az előrenyomuló németek nyomvonala előtt mozgásképtelenül lebegtek. Német rombolók mentették ki a túlélőiket mielőtt elsüllyedtek. 18:00 körül az osztály hajói a közeledő Queen Elisabeth-osztályú csatahajókra helyezhették át a tüzüket, mivel azok a csatacirkálókat követve a kommunikációs hibák miatt nem fordultak időben vissza. A brit „gyors csatahajók” csak lassacskán tudtak elszakadni az üldözőiktől, ami váratlanul érte őket, hiszen tudomásuk szerint a König-osztály egységei 20,5 csomós maximális sebesség elérésére voltak képesek, ellenben saját méréseik szerint a csata ezen szakaszában a 24 csomót is elérték. Röviddel 19:00 után a Wiesbaden könnyűcirkálót mozgásképtelenné tette a Invincible csatacirkáló találata. Behncke tengernagy a hajóival igyekezett úgy manőverezni, hogy fedezhesse a sérült cirkálót. Ezzel egyidőben a brit 3. és 4. könnyűcirkálórajok torpedótámadáshoz manővereztek a német csatavonal ellen és eközben fő tüzérségükkel a Wiesbadent tűz alatt tartották. A Königek heves tüzet zúdítottak rájuk, de folytatták támadásukat. A kis távolságból vívott tűzharc során a Defence páncélos cirkálót számos nehézgránát találata érte a német csatahajókról és az egyik sortűz leadása után hatalmas robbanással a levegőbe repült. A brit fő csatavonallal való kétszeri találkozás során az osztály egységei szenvedték el a legtöbb találatot, de igazán súlyos sérüléseket erős páncélzatuknak és a brit lövedékek gyatra minőségének köszönhetően nem szenvedtek el. Az élen haladó König kapta a legtöbb találatot és a legsúlyosabb sérüléseket is ő szerezte a dreadnoughtok közül, azonban ennek ellenére is mindvégig harcképes állapotban maradt. Legénységének 45 tagja esett el és 27 sebesült meg. A Großer Kurfürstöt nyolc nagykaliberű lövedék találta el, melyek 15 emberrel végeztek és 10-et megsebesítettek. A Markgrafot öt nagy kaliberű lövedék találta el, az elesettek száma 11, a sebesülteké 13 fő volt. A Kronprinz volt az egyetlen az osztályból, melyet a csata során nem értek sérülések. Mikor a német flotta visszatért a Jade torkolatához, a Nassau- és a Helgoland-osztály sértetlen öt egysége a külső révnél, míg három Kaiser-osztályú egység a wilhelmshaveni zsilipek előtt vett fel védelmi pozíciót egy esetleges brit támadás elhárítására. Eközben a négy König-osztályú csatahajó a többi másik még harcképes állapotban lévő kapitális hajóval együtt lőszert és szenet vételezett a belső kikötőben. 1916. augusztus 19-ei előretörés Az augusztus 18-19-ei előretörés alkalmával az I. felderítőcsoport azt a feladatot kapta, hogy bombázza Sunderland városának katonai jelentőségű célpontjait, hogy ezzel reagálásra késztesse Beatty erőit. Ekkor még csak a Moltke és a Von der Tann voltak bevethetők a csatacirkálók közül, ezért három csatahajót osztottak be melléjük az I. felderítőcsoportba: a Markgrafot, a Großer Kurfürstöt és a Bayernt. Scheer a Hochseeflotte nagyobb részével, soraiban 15 csatahajóval biztosította őket hasonlóan a korábbi hadműveletekhez, de kisebb távolságból. A tengeralattjárókat is gondosabban helyezték el, mint a korábbi alkalmakkor. A britek tudtak a készülődő német akciókról és a Grand Fleet ismét kihajózott, de már nem kísérelte meg elvágni őket a visszavonulási útjuktól úgy, mint május 31-én. 14:35-kor Scheert figyelmeztették a Grand Fleet kihajózásáról, aki ekkor az előle kitérő Harwich Force egységeit próbálta harcra kényszeríteni. Mivel tartott attól, hogy további előrenyomulása miatt a két ellenséges erő harapófogójába kerülhet és ismét számára kedvezőtlen körülmények között kényszeríthetik harcra illetve mert fenn állt a veszélye annak, hogy a Harwich Force könnyű egységei éjszaka torpedótámadásokat intézhetnek a csatavonala ellen, visszavonulót rendelt el. Albion hadművelet 1917 szeptember elején Riga elfoglalása után a német hadvezetés úgy döntött, hogy kiszorítja az orosz haditengerészeti egységeket a Rigai-öböl teljes területéről. Ehhez az Admiralstab (a haditengerészet főparancsnoksága) el akarta foglalni az öböl északi részén lévő Ösel szigetét, aminek egyik előfeltétele a Sworbe-félsziget és a Tagga-öböl ütegeinek kikapcsolása volt. Szeptember 18-án utasítást adtak az Ösel és Moon szigetek elfoglalását célzó hadművelet végrehajtására. A vállalkozáshoz biztosított haditengerészeti erők magvát a zászlóshajóként funkcionáló Moltke csatacirkáló és a III. csatahajóraj alkotta. Az V. divízióhoz ekkor a négy König-osztályú egység mellett az új Bayern csatahajó is hozzátartozott. A VI. divíziót az öt Kaiser-osztályú csatahajó adta. További kilenc cirkálóval, három rombolóflottillával, tucatnyi aknaszedővel a teljes tengeri haderő 300 hajóból állt, a levegőből pedig 100 repülőgép és hat léghajó támogatta a hadműveleteket. Az inváziós haderőhöz 24.600 katona tartozott. A németekkel szemben az oroszok a Szlava és Cezarevics pre-dreadnoughtokat, a Bajan, Admiral Makarov és Diana páncélos cirkálókat, 26 rombolót, számos torpedónaszádot és ágyúnaszádot tudtak felvonultatni. Ösel szigetén a helyőrség 14.000 fős volt. A hadművelet október 12-én kezdődött, mikor a Moltke, a Bayern és a König-osztály tűz alá vették a Tagga-öbölben lévő orosz partvédelmi ütegeket. Ezzel egyidőben a Kaiser-osztály egységei a Sworbe-félsziget ütegeire nyitottak tüzet. A cél az volt, hogy a Moon és Dagö szigetek közötti szorost biztosítsák és így elzárják az öbölben lévő orosz hadihajók egyetlen visszavonulási útvonalát. A Großer Kurfürst és a Bayern aknára futott mikor a tüzelési pozíciójuk felvételéhez manővereztek. A Kurfürstöt csak kisebb, de a Bayernt jelentősebb sérülések érték és emiatt vissza kellett térnie Kielbe a javítások elvégzéséhez. Október 16-án a parancsnokság úgy döntött, hogy az inváziós flotta egy részét a Moon-szoros orosz hadihajóktól való megtisztítására küldi. A König és a Kronprinz a Straßburg, a Kolberg könnyűcirkálókkal és számos kisebb hajóval útnak indult a két régi csatahajót is felvonultató orosz erők ellen. Október 17-e reggelén értek oda, de a mélyen tagozott orosz aknazár feltartóztatta őket. A németeket kellemetlenül érte, mikor kiderült, hogy az oroszok 30,5 cm-es ágyúk hatótávolsága nagyobb a saját hasonló űrméretű ágyúikénál. Az oroszoknak sikerült elég távol tartaniuk maguktól a németeket ahhoz, hogy azok ne viszonozhassák a tüzüket. Az oroszok pontos lövései miatt a német hajóknak többször irányt is kellett változtatniuk. 10:00-ra azonban az aknaszedők megtisztítottak egy az aknamezőn át vezető sávot és a König a Kronprinz-cel ezen keresztül behatolhatott az öbölbe, tűzharcra kényszerítve az oroszokat. A König a Szlavával vívott tűzpárbajt, míg a Kronprinz a Szlavát és a Bajan cirkálót is lőtte. Az orosz hajókat több tucat találat érte, míg Mihail Bahirev tengernagy el nem rendelte a visszavonulót számukra. A Szlava sérülései túl súlyosak voltak és már nem tudott visszavonulni. Legénysége a szorosban süllyesztette el, hogy itt akadályt képezzen. A túlélőit az egyik romboló menekítette ki. Október 20-ra a tengerészeti hadműveletek sikeresen lezárultak. Az orosz hadihajókat semlegesítették vagy elhagyták az öblöt, a német szárazföldi haderő pedig elérte a kitűzött céljait. Október 29-én visszavonulás közben a Markgraf aknára futott és november nagy részét a szárazdokkban töltötte, míg kijavították a sérüléseit. Sorsuk A Kronprinzet 1918. június 15-én átnevezték Kronprinz Wilhelmre, miután a hasonló nevű segédcirkálót az előző évben lefoglalták az Egyesült Államokban. Az 1918 novemberi fegyverszünet után a Hochseeflotte nagy része Ludwig von Reuter tengernagy vezetésével a Scapa Flow-ban kijelölt internálóhelyre hajózott és fogságban maradt a versailles-i békediktátum aláírásáig. Reuter számára világossá vált, hogy a diktátumban a britek el akarják kobozni a teljes internált flottát és ezért az aláírás kitűzött végső határidejének napjára, június 21-re parancsba adta a hajók elsüllyesztését. Mikor június 21-én reggel a brit flotta kihajózott Scapa Flow-ból gyakorlatozni, Reuter alkalmasnak vélte az időpontot a parancsának kivitelezésére és 11:20-kor megadta erre a jelet. Az osztály négy hajója közül a Kronprinz süllyedt el elsőként 13:15-kor. Őt a Großer Kurfürst követte negyed órával később, 13:30-kor. A König nagyjából 14:00-kor merült a hullámok alá, de a Markgraf majd csak 16:45-kor. Ő volt az egyik utolsó kapitális hajó, melyet sikeresen el tudott süllyeszteni a legénysége. Utána már csak a Hindenburg süllyedt el 17:00-kor. A Großer Kurfürstöt 1938. április 29-én kiemelték, majd Rosyth-ba vontatták, ahol lebontották. A másik három kiemelési munkálatait a második világháború kitörése megszakította és azóta is a tenger fenekén pihennek, mivel a háború után már anyagilag nem érte meg őket felszínre hozni. Mivel még az atomkorszak beköszönte előtt készültek, egyikét képezik azon ritka fémlelőhelyeknek, melyekből alacsony háttérsugárzású anyagokat lehet kinyerni. Ezeket a fémeket kisebb tételekben felszínre hozva tudományos területen és orvosi eszközök elkészítéséhez használják fel. A „lelőhelyek” kiaknázásának jogát 1962-ben Nagy-Britannia szerezte meg. Acutai nagyszentély Az acutai nagyszentély (����, Acuta dzsingú) sintó nagyszentély Nagoja Acuta nevű külvárosában, rangban a második az iszei nagyszentély után. A 9. század óta élvezi a császári udvar kegyét, mivel állítólag itt őrzik a Kuszanagi ('fűvágó') nevű szent kardot, az uralkodói jelvények egyikét, a legendabeli hős Jamatotakeru fegyverét (aki, úgy hírlik, a szentély mögé van temetve). A sűrű erdő közepén álló, eredetileg a 3. században épült szentélynél újévkor ma is japánok milliói hódolnak a Napistennőnek, Amateraszu Ómikaminak, hétvégéken pedig amatőr színjátszó csoportok adnak műsort híres nócsarnokában. Hivatalos ünnepét június 5-én tartják. Forrás Gy. Horváth László : Japán kulturális lexikon , Corvina, 1999, ISBN 9631347567 Tommaso Costantino Tommaso Costantino (Tunisz, 1885. június 23. – Brindisi, 1950. február 28.) olimpiai bajnok olasz tőr- és párbajtőrvívó. Safranek Safranek a Macskafogó című magyar rajzfilm egyik szereplője. Jellemzése Safranek a film egyik negatív szereplőjének, Fritz Teuffelnek a beosztottja. Legfőbb ismertetőjelei a folyton bekötözött végtagjai, amikért rendre erőszakos főnöke a felelős. Ha Safrenek elszúr valamit, a főnöke előbb udvariasan megkéri, hogy jöjjön közelebb, majd mechanikus robotkezével durván megsebzi őt. Ezután álszenten megkérdezi, hogy mi történt Safranekkel, aki folyton a „borotválkozásnál megvágtam magam” mentséget használja. A film végére Safraneknek kötésbe kerül a feje, a bal karja, sőt még a farkát is elveszti. Mindennek ellenére azonban mégis türelmesen, békében dolgozik Teuffel elnyomása alatt. Safraneknek van egy kislánya is, Kathy, akit egyedül nevel, mivel a feleségét a főnöke már elcsábította tőle. Kathy nem olyan, mint az apja vagy a többi macska, ugyanis barátságot köt az egerekkel. Krassóhodos Krassóhodos románul: Hodoș, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Lugostól délnyugatra fekvő település. Története A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Lugosi járásához tartozott. 1880-ban 608 lakosából 582 román és 4 magyar lakosa volt. 1910-ben 680 lakosából 7 magyar, 21 német és 652 román volt. Ebből 27 római katolikus, 648 pedig görögkeleti ortodox volt. 1992-ben 396 lakosából 395 román és 1 magyar volt. FV432 Az FV432 Brit Szárazföldi Erők páncélozott szállító harcjárműve, a FV430 páncélozott harcjármű szériából. Az 1960-as évekbeli bemutatása óta, a legalapvetőbb gyalogsági szállítójárműnek számított. Az 1980-as években, majdnem 2500 állt belőle szolgálatban, közel 1500 még mindig frontszolgálati minőségben. Ennek ellenére az FV432-es szériát napjainkban felváltják újabb fejlesztésű változatokkal. Mint a Warrior vagy a CVR(T)(Combat Vehicle Reconnaissance, Harci Felderítő Jármű) család, a megmaradó járműveket folyamatosan fejlesztik, hogy folytathassák szolgálatukat a következő évtized során. A hadsereg az afganisztáni és iraki harctereken jelentkező, növekvő páncélozott harcjármű igényének fényében, a Brit Védelmi Minisztérium 2006 augusztusában további 70 növelte meg, a meglévő 54 mellett, megrendeléseit a járművek fejlesztésére a brit BAE Systems-től. A fejlesztések ugyanúgy magukba foglalják a meghajtó egységet, egy új vezérlő egységet és fékező rendszert, mint megnövelt páncélzatot, mely közel megegyező hatásfokú a Warrior harcjárművel. A koncepció szerint ezek az FV430 mentesítik a Warriorokat a tartalékos és/vagy harctéri tüzérségi erő státusz alól. A korszerűsített változat a "Bulldog" nevet kapta. Mandres-sur-Vair Mandres-sur-Vair település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 461 fő (2015). Mandres-sur-Vair Auzainvilliers, Belmont-sur-Vair, Bulgnéville, Contrexéville, Norroy és Saint-Remimont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tárolt Programú Analizátor A TPA – a Tárolt Programú Analizátor rövidítése – egy számítógépcsalád jelölése, amit a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) fejlesztettek ki 1966-tól és gyártottak az 1968-tól kezdve. A különböző továbbfejlesztett modellek gyártása egészen az 1990-es évek elejéig folytatódott. Az 1960-as évek Magyarországa a Szovjetunió által irányított politikai-gazdasági szövetség (KGST vagy „szocialista tömb”) tagja volt, és a központi irányítás befolyásolta a kutatási és gazdasági döntéseket. A Központi Bizottság döntései szerint az országban a számítástechnikai igényeket szovjet termékekkel kellett kielégíteni, emellett be kellett szüntetni a folyamatban lévő és jövőbeli számítógépes fejlesztéseket, így pl. az M–3 gép és utódjának fejlesztését is. A szovjet számítógépek nem mindig váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és a korabeli magyarországi technológiai színvonal gyakran meghaladta a szovjet technika szintjét, pl. az elektroncsövek gyártásában. Egyes területeken fölmerült az igény egyszerűbb, olcsóbb számítógépekre. Ezt az igényt igyekezett kielégíteni a TPA, ám nem lehetett számítógépnek nevezni, ezért kapta az „Analizátor” elnevezést, noha a „Tárolt Programú” kifejezés önmagában Neumann-elvű gépet jelent. A KFKI ebben az időben rendelkezett a szükséges kapacitással számítógépek fejlesztéséhez, adott volt a kísérletező-kutató környezet, a gyártási és technológiai tapasztalat, a fizikus- és mérnökcsapat és a széles látókörű vezetés. A gép fejlesztését a PDP–8 kisszámítógép megjelenése indította el; ennek a gépnek az utasításkészletét a fejlesztő (DEC) részletesen leírta a Small Computer Handbook c. kiadványában és ingyenesen osztogatta. A KFKI Elektronikus Főosztályának (EFO) két munkatársa javasolta a gép szerkezetének rekonstruálását az utasításkészlet ill. egy később megszerzett tesztprogram alapján. A fejlesztést, azaz a gép logikai áramköri felépítésének újraalkotását 1966-ban kezdték meg a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutatóintézetében (MSZKI), és azt 1968-ban fejezték be. A hardver vezető tervezője Iványi Gyula volt. A fejlesztés alapján gyártott TPA–1001 jelű miniszámítógépet, a TPA család első tagját a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság szimpóziumán mutatták be Esztergomban, 1968 nyarán. A TPA–1001-es típus teljes mértékben szoftver-kompatibilis volt a mintául szolgáló PDP–8-assal, amit az is demonstrált, hogy egy későbbi bemutatón a jugoszláviai Ljubljanában egy DEC felhasználó a TPA gépet az eredeti DEC lyukszalagokkal bootolta és programokat futtatott rajta. Jellemzők TPA–1001 A TPA–1001 megfelel a PDP–8 számítógépnek, azzal szoftveresen teljesen kompatibilis. A hardver teljes mértékben saját fejlesztés. A fejlesztők: Iványi Gyula, Bogdány János, Nyitrai Zoltán, Bánki Ferenc, Szabó Pál, Schmidt Rudolf, Lukács József, Lőcs Gyula, Iványi Gyuláné. Jellemzők: Szoftverompatibilitás: DEC PDP–8 Fejlesztés ideje: 1966–1969 Szóhossz: 12 bit Technológia: DTL (dióda-tranzisztor logika) Sebesség: kb. 0,01 MIPS CPU Regiszterek: 1 akkumulátor, 1 programszámláló, 2 belső regiszter (MBR, MAR) – mind 12 bites Címzési módok: direkt címzés azonos lapon, indirekt címzés, autoindex Utasításkészlet: egycímes gép, 8 utasítás (PDP–8 utasításkészlet) Megszakítási rendszer: egyszintű (a PDP–8 I/O buszán egyetlen megszakítási vonal) Memória: ferritgyűrűs memória , 10 μs ciklusidő, max. 32K szó Sínrendszer: külön memória és periféria sín Háttértár: NC 245 KFKI fóliás diszk, 32K szó kapacitás Konzol: ASR 33 Teletype, 10 karakter/s Perifériák: FS-1500 lyukszalag-olvasó, 1500 karakter/s Facit 4060 szalaglyukasztó, 150 karakter/s Méretek: 150 × 140 × 70 cm Programozási nyelvek: SLANG assembler , Focal, Fortran Taurize Taurize település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 108 fő (2015). Taurize Lairière, Mayronnes, Rieux-en-Val, Serviès-en-Val és Villetritouls községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Robert de Clermont Robert de Clermont (1256 – 1317. február 7.) Clermont-en-Beauvaisis grófja, a Bourbon-ház őse, IX. (Szent) Lajos francia király és Provence-i Margit legkisebb fia, III. (Merész) Fülöp öccse volt. 1268-ban kapta meg apanázsul Clermont grófságát atyjától. 1272-ben vette feleségül Béatrice de Bourgogne-t, Jean de Bourbon lányát, Bourbon örökösét. 1287-től, anyósa halála után lett Bourbon ura is. Robert 1279-ben, első lovagi tornája alkalmával súlyos fejsérülést szenvedett, ami élete hátralevő részére beszámíthatatlanná tette. Ez nem gátolta meg abban, hogy ettől kezdve sorra nemzze gyermekeit: I. (Sánta) Lajos (1279 – 1342), Bourbon első hercege, Clermont és Marche grófja Blanche (1281 – 1304), 1303-ban ment feleségül VII. Robert, auvergne -i és boulogne-i grófhoz Jean (1283 – 1316), Charolais hűbérura Marie (1285 – 1372), apáca Poissy -ben Pierre (1287 – 1330 után), pap Párizsban Marguerite (1289 – 1309), 1308-ban házasodott össze I. Jean namuri gróffal Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. március 23.) Ping-jang hercegnő Ping-jang (Pingyang) egy tábornok lányaként tudta, hogy egy zsarnok császárt csak összefogással lehet letaszítani a trónról. Így amikor apja és fivére alulmaradt a császári sereggel szemben, – ahelyett, hogy elfogatását várta volna – inkább megalakította és csatatérre vezérelte saját, több,mint 70 000 katonából álló seregét. Segítségével apja elfoglalhatta a császári trónt, és megalapította a Tang-dinasztiát, amelynek uralkodási idejét a kínai császárság aranykoraként szokták emlegetni. Élete Élt kb. időszámítás után 600 és 623 között a kínai Tang-dinasztiában. Pin-jang (Pinyang) Liu-pang tábornak lánya volt,aki helyőrségi parancsnokként jelentős hadsereget irányított a hetedik századi Kínában. Az éppen uralkodó császárt, Jang-tit még ma is Kína történelmének egyik legkegyetlenebb zsarnokaként tartják számon. Sikertelen hadjáratokat indított, dicsőségét hirdető költséges építkezésekbe kezdett. Miután elfogyott az ország pénze, adót vetett ki. Csakhogy nem volt aki megfizesse az adót, mivel Jang-ti minden alkalmas férfit besorozott, így alig maradt valaki, aki földet művelte és pénzt keresett volna. Valamikor 613 és 614 között a túlzott terhekkel sújtott alattvalók fellázadtak. Kezdetben csak az éhező parasztok lázadoztak, de a lázadás hulláma hamarosan elérte a nemeseket és a kormányhivatalnokokat is. Jang-ti félelmében börtönbe vetett vagy kivégeztetett minden gyanús személyt. A császárt zavarta az ambiciózus tábornok, ám még ennél is jobban aggasztotta, hogy Liu-pang állítólag egy sárkány formájú anyajegyet viselt a bal hónalján, ami egyértelmű jele volt annak, hogy császárnak született. 617-ben a császár elrendelte Liu-pang bebörtönzését, azonban szüksége volt a parancsnok támogatására a lázadókkal szemben, ezért visszavonta parancsát. A tábornak felismerte az események valódi okát és a lázadás mellett döntött. A szomszédos keleti türkök segítségével Liu-pang egy több, mint 30 000 fős sereget toborzott. Titkos üzenetben tájékoztatta tervéről fiát, Huj-tit és vejét, Csaj Saot (Chai Saot). Pin-jangnak (Pinyangnak) és férjének nem volt könyvű dolga, mivel ők a császári udvarban éltek, ráadásul Csaj Sao (Chai Sao) volt a császári testőrség parancsnoka. A férfi beszámolt Pin-jangnak (Pinyangnak) a tervéről, miszerint megszökik és csatlakozik apósa csapataihoz. Pin-jang (Pinyang) néhány nappal férje távozása után Hu tartományban lévő családi birtokra ment, ahol azt látta, hogy az emberek éheznek. Szétosztotta az élelmiszer tartalékokat az éhező emberek között, akik ezért egy életre a szívükbe zárták. Néhány hónappal később Liu-pang csapatai véres összeütközésbe keveredtek a császárral. Pin-jang (Pinyang) felismerte, hogy csak túlerővel győzhetik le a császárt. Kiválogatta a legerősebb és legügyesebb embereket azok közül akiket nemrég megmentett a éhhaláltól és besorozta őket a saját hadseregébe, amelyet úgy neveztek: „ az úrnő serege”. Ezután szélesebb körben is elkezdett toborozni. A legenda szerint a helyi haramiát és bandáját is besorozta. Szövetkezett a Hu területén működő elszigetelt lázadó csapatokkal, azok közül is a legnagyobbakkal. Még a császár szövetségeseit is sikerült maga mellé állítania, többek között a főminisztert és több, mint 10 000 fős hadseregét. Pin-jang (Pinyang) néhány hónap alatt 70 000 főből álló haderőt gyűjtött a zászlaja alá. A katonáit megeskette, hogy a legyőzött falvakban nem fosztogathatnak és garázdálkodhatnak. Úgy hírlik, az emberek nem egy újabb sáskahadat láttak az úrnő seregében, hanem felszabadítókat. A hadsereg pedig egyre duzzadt. A úrnő seregének Hu tartománybeli ténykedése arra kényszerítette a császárt, hogy hadsereget küldjön a harcos asszony ellen. Ő azonban gond nélkül elbánt velük, lehetővé téve ezzel apja és fivére serege számára, hogy legyőzzék a császár fő haderejét. Az uralkodó menekülni kényszerült. Liu-pang bevonult a palotába, és Kao Cu, avagy a „legfőbb ősapa” néven ő lett az új kínai császár, megalapítva a Tang-dinasztiát, melynek uralkodását ma is a Kínai Birodalom aranykorának tekintenek. Az első intézkedései közé tartozott,hogy Pin-jangot (Pinyangot) hercegnő címmel tüntette ki és tábornaggyá nevezte. Pin-jang (Pinyang) alig öt év múlva elhunyt, ennek részletei nem ismertek. Mivel még csak huszonhárom esztendős volt, a legvalószínűbb, hogy valamilyen betegség vagy gyermekszülés okozta halálát, netán – tekintve,hogy a kínai császárságról van szó – gyilkosság áldozata lett. A császár katonai tiszteletadással járó, nagyszabású temetés keretében búcsúzott lányától. Pin-jang (Pinyang) idejében a nőknek rangjuktól függetlenül valamivel nagyobb megbecsülés és szabadság jutott, mint a vele egyidejűleg létező más társadalmakban. Jim Boo James McQuaid Boo (USA, Missouri, Rolla, 1954. november 12.) profi jégkorongozó hátvéd. Karrier Egyetemi karrierjét a Minnesotai Egyetemen kezdte, ami az egyik legjobb az államokban. Itt három éven keresztül játszott. 1978 márciusában felkerült a National Hockey League-es Minnesota North Starshoz, majd a CHL-es Fort Worth Texanshoz küldték. Még két idényt játszott a szintén CHL-es Oklahoma City Stars mielőtt 1980-ban visszavonult. Hírhedt volt kemény, sokszor durva játékáról. Adam Graves, Butch Deadmarsh és ő alkották a viccesen elnevezett "Scarey Line 1"-t Charlotte van Pallandt Charlotte van Pallandt (Charlotte Dorothée Pallandt bárónő) (Arnhem, 1898. szeptember 24. – Noordwijk, 1997. július 30.) holland szobrászművész. Élete Schaarsbergenben töltötte gyermekkorát. 1913-ban Hágába költözött a család, Charlotte-ot Londonba küldték az Ealing Art College-be. A művészeti iskola befejezése után 1918-ban Hágában vett rajzórákat Albert Roelofs festőtől és tagja lett a Pulchri Studiónak. 1919-ben férjhez ment Adolph Joachim Zeyger grófhoz. Bernben éltek, de a gyermektelen házasság válással végződött 1924-ben. Charlotte 1926-ban barátnőjével Párizsba utazott. Anonimitásban élt, hogy semmiben ne gátolta őt nemesi származása. Ott határozta el, hogy művész lesz. Nagy hatással volt rá André Lhote kubista festő. Egy év után mégis megszakította kurzusát Lhote-nél, mert attól félt, hogy túlságosan a festő hatása alá kerül. Visszatért Hágába, és Toon Dupuis belga szobrász műtermében dolgozott. 1928-ban itáliai utazása alatt találkozott Charles Despiau és Charles Malfray francia szobrászművészekkel. Ők is azt javasolták, hogy a szobrászatot válassza. Abbahagyta a festést, és Amszterdamban dolgozott. 1935-ben Párizsban Paul Ranson akadémiáján Malfray tanítványa lett. 1937-ben Párizsban a világkiállításon unokaöccséről készült fejszobra második díjat nyert. A második világháború kitörésekor visszament Hollandiába, 1941-ben amszterdami műtermében találkoztak a szobrászművészek. Egyikük ajánlotta Truus Trompert aktmodellt, akiről több aktszobrot készített. 1948-ban első kiállítása a Santee Landweer amszterdami galériában nyílt meg, és 50 éves korában sikerült az áttörés. 1953-ban Julianna királynőről készített két szoborportrét. 1958-ban ő képviselte Hollandiát a velencei biennálén, és neki ítélték a kritikusok díját. 1966-ban megbízást kapott, hogy készítse el I. Vilma holland királynő monumentális szobrát, melyet 1968-ban Rotterdamban avattak fel. 1997. július 30-án hunyt el 98 éves korában. Forrás Charlotte van Pallandt 2007-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság A 2007-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságot Birminghamben, az Egyesült Királyságban rendezték március 2. és március 4. között. A férfiaknál és a nőknél is 13–13 versenyszám volt. Ez volt a 29. fedett pályás atlétikai Eb. Ez volt az első olyan fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság, ahol nem rendeztek 200 méteres síkfutást. A magyar sportolók eredményei Magyarország az Európa-bajnokságon 7 sportolóval képviseltette magát. Éremtáblázat (A táblázatban a rendező nemzet eltérő háttérszínnel kiemelve.) Érmesek WR – világrekord CR – Európa-bajnoki rekord AR – kontinens rekord NR – országos rekord PB – egyéni rekord WL – az adott évben aktuálisan a világ legjobb eredménye SB – az adott évben aktuálisan az egyéni legjobb eredmény Női Az első helyen célba érkező Németországot lökés miatt kizárták. Az eredetileg bronzérmes bolgár Venelina Veneva eredményét doppingvétségek miatt törölték. János Albert mecklenburgi herceg János Albert mecklenburgi herceg (németül: Johann Albrecht, Herzog zu Mecklenburg [-Schwerin] , teljes nevén Johann Albrecht Ernst Konstantin Friedrich Heinrich ; Schwerin, 1857. december 8. – Wiligrad kastély (Schwerin közelében), 1920. február 16.) 1907–1913 között braunschweigi hercegség régense és 1897–1901 között Mecklenburg-Schwerin régense. Élete Származása és ifjúkora János Albert 1857. december 8-án jött világra II. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg és Reuss Auguszta köstritzi hercegnő ötödik, egyben negyedik fiaként. Házassága és gyermekei 1886. november 6-án János Albert herceg feleségül vette Érzsebet szász-weimar-eisenachi hercegnőt és 1909 december 1-én Érzsebet stolberg-roßlai hercegnőt. Mint a két házasság gyermektelenül maradt. Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Albrecht (Mecklenburg) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Akaba kormányzóság El-Akaba kormányzóság (arabul ������ ������ [Mu�āfa�at al-ʿAqaba]) Jordánia tizenkét kormányzóságának egyike. Az ország délnyugati részén fekszik. Északon et-Tafíla, keleten Maán, délen Szaúd-Arábia, délnyugaton a Vörös-tengerhez tartozó Akabai-öböl, nyugaton pedig Izrael határolja. Székhelye el-Akaba városa. Területe 6 583 km², népessége 107 115 fő. Területe két körzetre (livá) oszlik (el-Akaba, el-Kuvajra). Baccara (album) A Baccara az NSZK-ban dolgozó spanyol Baccara duó első nagylemeze, amely 1977-ben jelent meg. A felvételek a Polydor Studióban és a Studio Maschenben zajlottak. A felvételvezető és a lemez producere Rolf Soja volt. Az albumon természetesen szerepel a duó két nagy slágere, a Yes Sir, I Can Boogie és a Sorry, I’m A Lady, illetve a Mad In Madrid, amellyel részt vettek az 1977-es tokiói Yamaha Fesztiválon. A korongon helyet kapott Elvis Presley egyik slágerének (Can’t Help Falling In Love) feldolgozása, illetve a Granada című tradicionális spanyol dal átirata is. A dalok „A”oldal Yes Sir, I Can Boogie (Rolf Soja / Frank Dostal) 4.34 Love You Till I Die (Rolf Soja / Frank Dostal) 4.14 Granada (A. Lara) 4.02 Gimme More (Rolf Soja / Peter Zentner) 3.07 Koochie-Koo (Rolf Soja / Frank Dostal) 3.30 Mad In Madrid (Rolf Soja / Frank Dostal) 3.23 „B” oldal Sorry, I’m A Lady (Rolf Soja / Frank Dostal) 3.36 Cara Mia (Rolf Soja / John O’Brien-Docker) 2.56 Feel Me (Rolf Soja / Peter Zentner) 3.52 Can’t Help Falling In Love (Peretti / Creatore / Weiss) 3.26 Number One (Rolf Soja / Frank Dostal) 2.24 Don’t Play Me A Symphonie (Rolf Soja / Frank Dostal) 4.24 Legismertebb slágerek Yes Sir, I Can Boogie Anglia: 1977. Legmagasabb pozíció: 1. hely Ausztria: 1977. augusztus 15-étől 28. hétig. Legmagasabb pozíció: 2. hely Dél-Afrika: 1977. július 15-étől 15. hétig. Legmagasabb pozíció: 3. hely Norvégia: 1977. A 32. héttől 32. hétig. Legmagasabb pozíció: 1. hely Olaszország: 1977. Legmagasabb pozíció: 13. hely Svájc: 1977. június 18-ától 17. hétig. Legmagasabb pozíció: 1. hely Svédország: 1977. július 29-étől 17. hétig. Legmagasabb pozíció: 1. hely Granada Koochie-Koo Mad In Madrid Sorry, I’m A Lady Anglia: 1977. Legmagasabb pozíció: 8. hely Ausztria: 1977. szeptember 15-étől 24. hétig. Legmagasabb pozíció: 1. hely Dél-Afrika: 1977. december 2-ától 7. hétig. Legmagasabb pozíció: 10. hely Norvégia: 1977. A 44. héttől 21. hétig. Legmagasabb pozíció: 1. hely Svájc: 1977. augusztus 27-étől 13. hétig. Legmagasabb pozíció: 2. hely Svédország: 1977. október 21-étől 10. hétig. Legmagasabb pozíció: 3. hely Cara Mia Az album slágerlistás helyezései Ausztria: 1977. december 15-étől 28. hétig. Legmagasabb pozíció: 2. hely Norvégia: 1977. A 46. héttől 29. hétig. Legmagasabb pozíció: 1. hely Svédország: 1977. november 18-ától 16. hétig. Legmagasabb pozíció: 1. hely Aczél Testvérek Az Aczél Testvérek egy antikvár könyvkereskedés volt Budapesten, a Múzeum körút 9. szám alatt. Az 1900-as években nyitott meg, és 1944-ig működött. A két Aczél testvér, Bertalan és József könyvkiadással is foglalkozott. Legismertebb kiadványuk az úgynevezett "aczél-puskák" voltak, amik a középiskolai kötelező olvasmányok tartalmi összefoglalását illetve fordítását tartalmazta. Forrás Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 17. o. ISBN 963-05-6410-6 1971–1972-es lengyel labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1971–1972-es lengyel labdarúgó-bajnokság a lengyel labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának 38. alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 14 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot a Górnik Zabrze nyerte az ezüstérmes Zagłębie Sosnowiec, és a bronzérmes Legia Warszawa előtt. Nuvolento Nuvolento település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 3962 fő (2017. január 1.). Nuvolento Bedizzole, Paitone, Prevalle, Serle és Nuvolera községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Krasznabéltek Krasznabéltek (románul Beltiug, németül Bildegg) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében. Fekvése Szatmár megye déli részén, Erdődtől délre, a Kraszna folyó mellett fekvő település. Története A település és környéke már az őskor óta lakott helynek számít, amit az itt talált leletek is bizonyítanak. 1086-ban a hagyomány szerint Szent László király táborozott e helyen, mikor a besenyők ellen harcolt. 1216-ban a váradi Regestrum említi Béltek helységbe való Pált, aki perbe fogta Batári helység flandriai lakosait, minthogy testvérét megölték. 1301-ben Bölcsi Czudar Domokos kap rá királyi adományt. 1342-ben fiai a Kállayak itteni leánynegyedét is megkapják. 1412-ben az Ónody Czudarok elkobzott birtokait Drágh fiai Sándri és György kapták, kik ettől kezdve Bélteki Drágfiaknak nevezték magukat. 1431-ben a Kállayak és a Czudarok perlekednek a Drágfiakkal, de az uradalom 1444-ben végképp a Czudar családé lett. 1470-ben Belthek poss., 1475-ben már opp. Erdeuallya Beltek alakban fordul elő neve. 1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt annak birtokait Mátyás király a Drágfiaknak adta, és az övék volt 1555-ig, a Drágfi család kihalásáig. 1556-tól Béltek a Drágfiak kihalása miatt királyi birtok lett. 1569-ben Miksa király Béltek lakosait a törökök környéken végzett pusztításai miatt elszenvedett veszteségeikért, hat évre felmentette mindenféle adófizetés alól. 1592-ben az Erdődy uradalomhoz tartozott, és ezzel a szatmári váré volt. 1633-ban lokácsi Prépostváry Zsigmond kapott rá királyi adományt a hozzátartozó tíz helységgel együtt. 1681-ben az országgyűlés a bélteki vár felépítését kívánta, és azt, hogy a rendek Béltek várát végvárnak tekintsék. Béltek vára azonban nem épült fel, de a Prépostváryaknak sáncokkal ellátott várkastélyuk volt itt. A Rákóczi-szabadságharc után a bélteki uradalom is gróf Károlyi Sándoré, majd 1772-ben gróf Károlyi Antalé lett, aki királyi adományt kapott a bélteki uradalomra és a mezővárosra is. A Károlyiak az itt lakó reformátusokat kitelepítették a szomszédos Dobra helységbe, és helyükbe Württembergből hozott svábokat telepítettek. Később hozzájuk a közeli Résztelekről áttelepült frankok is csatlakoztak. Ők honosították meg a szőlőtermesztést a környéken. 1862-ben nagy tűzvész volt a településen, ekkor 1–2 ház kivételével az egész város és a templom is leégett. A templomot gróf Károlyi Alajos építtette újjá. 1900-as évek elején legnagyobb birtokosa a gróf Károlyi család volt. Nevezetességek Templom – 1482-ben Drágffy Bertalan erdélyi vajda építtette az erdődivel egy időben, s ugyanolyan stílusban. A templomban van eltemetve Prépostváry Bálint is, kinek sírfeliratát Szirmay Antal őrizte meg: A település híres szülöttei Bálintfi Ottó magyar filozófus, kritikus, egyetemi tanár, 1948 . október 22. Ardai L. Attila kanonok, 1941 . május 22. Urbán János P. Erik ferences szerzetes (OFM), 1981 . január 1. Łomna Łomna Lengyelország délkeleti részén, a Kárpátaljai vajdaságban, a Przemyśl járásban, Gmina Bircza község területén található település, közel a lengyel–ukrán határhoz. A település a járás központjától, Przemyśltől 25 kilométernyire délnyugatra található és a vajdaság központjától, Rzeszówtól 58 kilométernyire található délkeleti irányban. Kis barázdásholyva A kis barázdásholyva (Omalium caesum) a rovarok (Insecta) osztályába, bogarak (Coleoptera) rendjébe és holyvafélék (Staphylinidae) családjába tartozó faj. Elterjedése Holarktikus elterjedés jellemzi. A mérsékelten száraz, esetleg enyhén nedves talajokat kedveli. Megjelenése Testhossza 3,5 mm. Testalkatát tekintve jellegzetes holyva-alkatú, a tipikus rövid szárnyfedőkkel, melyek alig takarják az első potrohszelvényt. A csápok bunkószerűek, megvastagodott végízek jellemzők rájuk, melyek, apró szőrökkel borítottak. A fejtető alsó részén jól megfigyelhetők a pontszemek. Az összetett szemek közepes nagyságukkal jól kiemelkednek a fej két oldalán. Nyakpajzsa majdnem szív alakú, erős barázdák figyelhetők meg a felszínén, színe a szárnyfedőkkel együtt vörösesbarna, a fej és a potroh olajosfekete színűek, karcsú lábai pedig sárgásbarnák. Életmódja Mindenevő faj, állati fehérjék mellett virágport is fogyaszt. Minden erdei életközösségben megfigyelhető, jelenléte nem kötődik egy bizonyos növényzet-összetételhez. A lárvák az avarban élnek. az imágók főleg az alkonyi órákban aktívak, nyaranta. Ilyenkor csoportosan is repülnek. A talaj feléptését tekintve azokat a talajokat kedveli, melyekben kisemlősök, főleg rágcsálók járatai vannak. Forrás Patkó Ferenc. A Hargita hegység holyvafaunája. Budapest: Akadémiai Kiadó (2003). ISBN 963-05-8019-5 Tauscher Gyula Ágoston Tauscher Gyula Ágoston (Ercsi, 1833. január 8. – Ercsi, 1882. március 16.) orvos, botanikus. Élete Ercsiben született, 1833, január 8-án. Apja az evangélikus vallású uradalmi orvos a szászországi Steinpleisből származott az Eötvös család ercsi birtokára. Anyja Petényi Amália Lídia, Petényi János Salamonnnak, a magyar madártan első nagy egyéniségének testvére volt. A nyolcgyermekes család gyermekei közül azonban valószínű hatan érték meg a felnőttkort. Tauscher Gyula Ágoston Pesten végezte iskolai tanulmányait. Középiskolai éveiben gyűjtötte az első herbáriumi növényét. 1851-ben iratkozott be a pesti orvosegyetemre, amelyet egy szardíniai részvételével megszakított, az 1855/56-os tanévig két szigorlat kivételével befejezte tanulmányait. Az akkori orvosképzés szerves része volt a növénytan, melyet Gerendai Józseftől hallgatott az egyetemen. A természet iránti érdeklődés mellett a füvészet tanulmányozásához szükséges alapokat is megkapta. 1859-ben részt vett az Európa hatalmi viszonyait átrendező itáliai háborúban, ahonnan 1860-ban tért haza, ekkor tette le a kettő, elmaradt szigorlatát és 1861. június 23-án avatták általános orvossá. 1862-ben a Magyar Királyi Természettudományi Társulat január 15-i közgyűlése rendes tagjává választotta. Rövid ideig Tarnaörsön dolgozott, feltehetőleg az Orczy család birtokán. Később átvette apja munkáját és Ercsiben lett báró Sina Simon uradalmának orvosa. Megyei tiszteletbeli főorvos címmel is kitüntették, valószínűleg a kolerajárvány felszámolásában szerzett érdemeiért. 1865-ben részt vett a pozsonyi Magyar Orvosok és Természetvizsgálók gyűlésén, itt megismerkedett Herman Ottóval is, akihez ezután egy ideig szoros barátság fűzte. 1866-ban majdnem fél évig betegeskedett, így házassági terveit is el kellett halasztania, s csak 1867-ben nősült meg. Edvi Illés Lajos uradalmi tiszttartó leányát, Franciska Augusztát vette feleségül, kitől 1872–1874 között három fia született. Tauscher az 1860-as években fordult komolyan a növénygyűjtés irányába. Müller, pesti patikustól megvásárolta Sadler József Flora Comitatus Pestiensis-ét, valamint számos, Sadler kortársaitól származó herbáriumi lapot, gyűjteménye 1869-re már közel 10000 darab volt. Felvette a kapcsolatot Hazslinszki Frigyessel, valamint Anton Joseph Kernerrel is, akitől nagyrészt tiroli növényekhez jutott, cserébe az általa gyűjtött anyagért. Kerner kérésére célzottan is próbált fajokat begyűjteni, mint például a Scilla amoena-t. Emellett Európa-szerte számtalan cserepartnerrel is levelezett, cserélt anyagot. Cserepartnereinek száma mintegy kétszázra rúgott. Gyűjtőútjai egy része más botanikusokkal, többek között Dorner Józseffel, Jurányi Lajossal, Simonkai Lajossal közösen történt. Korán, mindössze 49 évesen hunyt el tüdőbajban, 1882. március 16-án Ercsiben. Halála után, 1883-ban özvegye ismét házasságot kötött, ekkor a Nemzeti Múzeumnak eladták a herbáriumát, amely közvetlenül a Haynald-gyűjtemény előtt került be a múzeum Növénytárába. Munkássága Tauscher Gyula Ágoston szorgalmas gyűjtőmunkája ellenére nem sok művet hagyott hátra: három rövid cikket írt az Österreichische Botanische Zeitschrift-ben. Csepel-sziget flórájáról gyűjtött anyaga Flora Exsiccata Csepelensis címen jelent meg. Ezeken kívül sajnos csak kéziratok maradtak hagyatékában. Ezek többsége herbáriumával kapcsolatos feljegyzés. Egyik legjelentősebb felfedezése a ma fokozottan védett borzas macskamenta(Nepeta parviflora M. B.) megtalálása, amelyet az akkor még Ercsihez tartozó Göböljáráspusztai Bolondváron talált meg 1871-ben. Korára jellemző széles érdeklődését mutatják többek között az Erdélyi Múzeum Egyesületnek küldött bronzkori urnák, kitömésre szánt madarak, a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott kézirat és érme is, de Ercsi őskori és római emlékeire is ő hívta fel Rómer Flóris, a magyar régészettudomány úttörőjének figyelmét, aki ercsi látogatásáról az Archeológiai Értesítőben közölt cikket 1875-ben. Ojtozi-szoros Az Ojtozi-szoros (románul pasul Oituz) hegyszoros a Keleti-Kárpátokban, Romániában. Itt halad át a DN11-es főút Erdély és Moldva, Kézdivásárhely és Ónfalva között. Két végén Ojtoztelep és Gorzafalva található. Nevének eredete Nevét arról a kistelepülésről kapta, melynek határában fekszik, az pedig az Ojtoz-patakról. Az ótörök ottuz (= harminc) eredetileg valószínűleg egy törzs neve lehetett. Más magyarázat szerint a török al (= vörös) és tuz (= só) szavakból ered, és vöröses színű sótelepeiről kapta nevét. Története 1241-ben a tatárok egyik része itt tört be az országba. 1466-ban erre indult Mátyás a lázadó moldvaiak ellen. 1550-ben moldvai sereg nyomult a szorosba Ștefan Rareș vezetésével, akit a szászsebesi csatában november 13-án a székelyek megvertek és a havasalföldiek veresége után kimenekült az országból. 1576-ban itt vonult ki a lengyel trón elfoglalására Báthory István, itt jött be Thomsa vajda Bethlen Gábor megsegítésére. 1707-ben itt vonult vissza a székely sereg Moldvába Rabutin császári serege elöl. 1788-ban török sereg tört be a szorosba, és árulás következtében nagy pusztítást végzett a szorost védő székely seregben. 1849 júliusában itt vonult át Bem székely seregével Moldvába. Az első világháborúban véres harcok dúltak itt magyar és román seregek között, lásd: Ojtozi csata (1916) és Ojtozi csata (1917). A 18-as soproni honvéd gyalogezred emlékműve már nincs meg, csak másolata látható Sopronban. 1944 augusztusában a 24. határvadász zászlóalj a székely erődszázaddal védte a szorost a túlerőben levő orosz és román csapatokkal szemben. Látnivalók A szorosban a Máglyakő lejtőjén emelkedett egykor a Rákóczi-vár. A 16. században már állott, de a hagyomány II. Rákóczi György építkezésének tartja. Valójában a háromszékiek építették. 1788-ban a török elfoglalta és lerombolta. A 19. században villámcsapás érte, azóta egyre pusztul. Csak csekély maradványai vannak. A szorosban levő országutat 1850-54 között építették ki. Képgaléria Képek az Ojtozi-szorosról, Csomakőrösről és Zágonról Kastély (település) Kastély (Kostély, románul: Coșteiu) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Lugostól hét kilométerre északkeletre, az E70-es út mentén, a Temes jobb partján fekszik. Nevének változásai Először egy 1554-es defterben jegyezték fel nevét, Pošaqaštıl alakban. 1597-ben Kastely, az 1690-es években készített térképen Kustil néven említették. Az anyatelepüléstől délkeletre 1758 után hozták létre Kiskostély (1911-től Kiskastély) falut. A korábbi Kastély/Kostély neve ezután mint Nagykostély (románul Coșteiul Mare) szerepelt, majd a belügyminiszter 1911-es hatállyal a Nagykastély nevet állapította meg a számára. Története Nagy- és Kiskastélyt 1924-ben egyesítették. A mrakoniai kolostor szerzetespapja 1658-ban írta össze Kostély ortodox egyházát. A település mellett nyílik az a tápcsatorna, amely a Bega vizének egy részét a Temesbe vezeti. A csatornát és a kezdeténél a zsilipet 1758 és 1763 között, Maximilian Freimaut tervei alapján építették. Ekkor telepítették Kiskostély falut, hogy lakói kezeljék és rendszeresen tisztítsák a zsilipet. A 18. században és a 19. század első felében Kostély a bánsági sócsempészet központi elosztóhelye volt, ahol a hatóságok ezért egy csempészfővigyázói állást is rendszeresítettek. 1816-ban itt járt Kazinczy Ferenc, aki feljegyezte, hogy szokatlanul hosszú, lábikráig érő ingbe öltözött és szokatlanul kövér román parasztokat és „tekercsekbe” font hajú lányokat látott itt. 1847-ben, harminc családdal alakult meg görögkatolikus egyházközsége, majd 1858-ban papjukkal együtt a lakosság többsége, nyolcvan család, szintén áttért görögkatolikusnak. 1849. augusztus 15-én, az 1848–49-es szabadságharc egyik utolsó csatájában az egyesült orosz–osztrák erők Kiskostélynál megfutamították a magyarokat. Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1977-ben beléolvadt Szilha falu. Látnivalók A Begát a Temessel összekötő tápcsatorna elején, a zsilip felett az 1758-ban elhelyezett emléktábla. A zsilipházat az 1860-as években újjáépítették. Népessége Az akkor még két falunak 1900-ban összesen 1629 lakosa volt, közülük 1575 volt román , 31 magyar és 23 német anyanyelvű; 889 görögkatolikus , 688 ortodox , 23 római katolikus és 21 zsidó vallású. 2002-ben 2316 lakosából 2156 volt román, 120 cigány és 29 magyar nemzetiségű; 1933 ortodox, 187 görögkatolikus, 70 pünkösdi , 51 baptista , 39 adventista , 18 református és 17 római katolikus vallású. MacGyver A MacGyver egy amerikai TV-kalandfilm-sorozat, melyet az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában készítettek. A sorozat főszereplője a mindig nyugodt, hihetetlenül találékony titkosügynök, MacGyver (Richard Dean Anderson). A sorozat alkotója Lee David Zlotoff. A sorozat hét évig futott az amerikai ABC csatorna műsorán, 1985. szeptember 29-től 1992. május 21-ig. Ezen idő alatt 139 epizód készült el, amelyekből három folytatásos (kétrészes). 1994-ben a repertoár még két filmmel is gazdagodott, melyek címe: Lost Treasure of Atlantis, melyet 1994. május 14-én tűztek műsorra, valamint a Trail to Doomsday, melyet 1994. november 24-én sugároztak először. Koncepció A sorozat Angus MacGyver (a barátainak csak Macgyver, vagy egyszerűen „Mac”) kalandjairól szól, aki a „többet ésszel, mint erővel” elv alapján oldja meg a problémákat, még a legreménytelenebbnek látszó helyzetekben is. MacGyver legnagyobb erénye, hogy tudományos ismereteit a gyakorlatban is alkalmazva hétköznapi tárgyak és a mindig nála lévő svájci bicskája, valamint ragasztószalagjának segítségével szinte bármit képes előállítani. A leglehetetlenebb problémák esetén is működő ügyes megoldásai – melyek sokszor élet-halál helyzetekben kívánták meg tőle összetett eszközök kiötlését és megvalósítását néhány perc alatt – voltak az epizódok fő látványosságai. Ezek a jelenetek arra voltak hivatottak, hogy felkeltsék a nézők érdeklődését az alkalmazott tudományok, legfőképpen a mérnöki munka iránt, valamint hogy izgalmassá tegyék a történetet. A sorozat összes MacGyver-féle hőstette látszólag megvizsgált tudományos alapokon nyugszik (még akkor is, ha a készítők tudták, hogy a valódi életben elképesztően nagy szerencse kellene akármelyik MacGyver-féle ötlet sikeres megvalósításához, illetve több nyilvánvalóan nem működik a bemutatott formában). Néhány esetben MacGyver háztartási vegyszereket használt mérgek, robbanóanyagok stb. előállításához, amelyeket túl veszélyesnek tartottak ahhoz, hogy az elkészítés módját pontosan leírják. Ilyenkor a részleteket megváltoztatták, vagy csak homályosan utaltak rá. Az eszközök fabrikálásának ötlete hétköznapi eszközök használatával valószínűleg a Szupercsapat c. filmsorozat befolyásának köszönhető (kivéve, hogy MacGyver nem használ fegyvereket). Az ötlet igen népszerűvé vált az Egyesült Államokban, ahol az ilyen megvalósításokat macgyverizmusnak kezdték nevezni (a kifejezés először a 2. évad 3. epizódjában – a „Twice Stung” címűben – fordul elő). A kifejezés később igeiesedett is, pl. „A kocsi lerobbant, de John macgyverelte a hűtőtartályt, hogy hazajusson.”. Szereposztás és karakterek Angus MacGyver egy igen intelligens, mindig optimista akcióhős, aki az erőszakmentes konfliktusmegoldás mellett tör lándzsát, amikor csak lehetséges. Nem használ fegyvert egy gyerekkori incidens miatt, mikoris egy revolverrel történő játszadozás barátja halálához vezetett. Az eset a 4. évad 2. epizódjában (Blood Brothers) került bemutatásra. Ebben az epizódban MacGyver visszatér szülővárosába, ahol két gyerekkori barátjával találkozik, és a visszaemlékezéseiben Jesse halálát láthatjuk, amit egy leeső fegyverből kirepülő golyó okoz. A sorozat legelső epizódjában (Pilot) azonban MacGyver egy AK-47-essel lövöldöz az orosz katonákra. Igaz, ez az epizód még azelőtt került vetítésre, hogy MacGyver fegyverellenessége egyértelműen megfogalmazódott volna. A sorozat magyar vonatkozása Az első évad 3. epizódja a Budapesti tolvaj egy egész részt szentel Magyarországnak. Ugyan az ország és Budapest ábrázolása merőben eltér a valóságtól (ugyanez igaz más országoknál is a sorozatban), illetőleg a filmben is akad néhány baki, ami a magyar nyelvű feliratokat és neveket illeti. Például a rendőrkapitány Mesic felügyelő. Ellenben Mac a nálunk kapható "Só"ból és "Cukor"ból és képes alkotni, valamint "Sör"t és "Bor"t árusító vendéglátóhelyre tér be. Mivel az amerikai stáb az eredeti helyszínen nem tudott forgatni, ezért a jelenetek egy részét Olaszországban vették fel. Ilyenkor feltűnik néhány épületen az olasz nyelvű felirat. Az epizódban nagyon negatívan ábrázolják az egyébként szovjetek által irányított magyar hatóságokat, akik rendkívül diszkriminatívak a cigánysággal szemben, akik jelenesetben MacGyver fő szövetségesei lesznek Magyarországon. Sissi hercegnő A Sissi hercegnő (francia cím: Princesse Sissi, angol cím: Princess Sissi) 1997-től 1998-ig futott francia–kanadai televíziós rajzfilmsorozat, amelynek alkotója Bruno Bianchi volt. Franciaországban a France 3 vetítette, Kanadában a Radio-Canada sugározta, Magyarországon a Fox Kids, a Jetix és a TV2 adta. A sorozat főszereplője Sissi hercegnő és Ferenc herceg. A történet az Osztrák–Magyar Monarchia idején játszódik. Szereplők További szereplők : Bolla Róbert, Borbiczki Ferenc , Csuha Lajos , Kassai Ilona , Katona Zoltán, Pálfai Péter, Varga Tamás , Végh Ferenc (Hendirch polgármester), Vizy György Festus Mogae Festus Gontebanye Mogae (1939. augusztus 21. –) Botswana elnöke. 1998-ban követte ezen a poszton Quett Masiret. 2004 októberében ismét megválasztották ugyanerre a posztra. Anyanyelve a setswana. Mogave közgazaságtant tanult az Egyesült Királyság egyetemein. Először a Sussexi Egyetemen, majd az Oxfordi Egyetemen. Ezt követően visszatért Botswanaba, majd a Nemzetközi Valutaalapnál, majd a Botswanai Nemzeti Banknál dolgozott. 1992 és 1998 között Botswana alelnöke volt. Újraválasztása előtt Mogae megígérte, hogy visszaszorítja a szegénységet és a munkanélküliséget, ugyanúgy, ahogy megállítja a HIV-Aids terjedését, ami állítása szerint Botswanában 2016-ra fog megállni. 2007. július 14-én bejelentette, hogy kilenc hónappal később lemond elnöki mandátumáról, és a pozíciót utána alelnöke, Seretse Ian Khama fogja betölteni. Ez meg is történt: 2008. április 1-jén átadta helyét Seretse Ian Khama-nak. Előtte még március 20-án átvette a Becsületrend nagykeresztjét Nicolas Sarkozy francia elnöktől. Poliarchia A poliarchia kifejezés jelentése sokközpontú hatalom. Robert Dahl amerikai politológus vezette be a pluralista demokrácia jelölésére. Az öt korlátozó tényező A poliarchiához igen jelentős mértékű társadalmi pluralizmusra van szükség, mert legalább ötféleképpen korlátozza a tisztségviselőket hatalmuk kizárólagossá tételében vagy abszolutista módon való kiterjesztésében az állampolgárok felett. Ezek a korlátozó tényezők a következőek: A szervezetalapítás szabadsága. A tisztségviselők pozícióért folytatott versenye miatt csökken az ellenőrizhetetlen vezetők kialakulásának veszélye. A pluralista versengés miatt kompromisszumkész vezetők választódnak ki. Léteznek alternatív információforrások, az állampolgárok a kormánytól független információkat is beszerezhetnek, melyeket érdekérvényesítésre felhasználhatnak. A társadalmi pluralizmus a hatalom megosztásának komplex rendszerét alakítja ki, ahol nem semmisülnek meg a hierarchikus szervezetek, de lehetővé válik a sokközpontú hatalmi berendezkedés, a poliarchia. Argentin költők, írók listája Ez a lista az argentin költőket, írókat tartalmazza betűrendben: A Federico Andahazi B Antonio Di Benedetto Jorge Luis Borges (1899–1986) C Copi (Raul Damonte Botana) (1939–1987) Julio Cortázar (1914–1984) E Esteban Echeverría F Macedonio Fernandez G Juan Gelman Oliverio Girondo Ricardo Güiraldes H José Hernández L Leopoldo Lugones M Leopoldo Marechal José Mármol Ezequiel Martínez Estrada Guillermo Martínez (író) (1962–) Manuel Mujica Láinez O Silvina Ocampo Victoria Ocampo Juan L. Ortiz P Ricardo Piglia (1941–2017) Alejandra Pizarnik Manuel Puig R Ricardo Rojas S Ernesto Sábato Juan José Saer Domingo Faustino Sarmiento (1811–1888) Alfonsina Storni (1892–1938) Samanta Schweblin W Rodolfo Walsh Luis Wainerman Krasznai Lajos Krasznai Lajos (eredeti neve: Krausz Lajos) (Budapest, 1884. július 5. - Budapest, 1965. november 20.) szobrász, oltárépítő, egyházművész. Életpályája Alkotásai főleg historizáló templomokban találhatóak, melyeket az első világháború utáni katolikus megújhodási folyamat keretében építettek. Több száz alkotást hagyott hátra Budapesten és vidéken egyaránt. Stílusát nemes egyszerűség, klasszicizáló vonalak uralják. Korában ismert és elismert művész volt, de a II. világháború utáni kommunista hatalomátvétellel párhuzamosan háttérbe szorultak a magyarországi egyházak. Krasznai műtermét államosították, megrendeléseinek csak titokban tehetett eleget, mostanra neve és alkotásai feledésbe merültek. Több száz alkotása az ország számos városában, településén láthatóak ma is. Jegyzetek PIM.hu Forrás Krasznai Lajos 1994-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokság Az 1994-es fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságot Párizsban, Franciaországban rendezték március 11. és 13. között. Ez volt a 23. fedett pályás Eb. A férfiaknál 14, a nőknél 13 versenyszám volt, ekkor rendeztek utoljára gyaloglóversenyeket az Eb-n. Ináncsi Rita ötpróbában magyar rekorddal ezüstérmet szerzett. A magyar sportolók eredményei Magyarország az Európa-bajnokságon 10 sportolóval képviseltette magát. Éremtáblázat (A táblázatban Magyarország és a rendező nemzet eltérő háttérszínnel kiemelve.) IEP = Independent European Participants: Dragan Perić szerb atléta a délszláv háború alatt független indulóként vett részt. Érmesek WR – világrekord CR – Európa-bajnoki rekord AR – kontinens rekord NR – országos rekord PB – egyéni rekord WL – az adott évben aktuálisan a világ legjobb eredménye SB – az adott évben aktuálisan az egyéni legjobb eredmény Gare de Courcy - Brimont Gare de Courcy - Brimont vasútállomás Franciaországban, Courcy településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Reims-Laon-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Reims 1971–1972-es spanyol labdarúgó-bajnokság (másodosztály) A Segunda División 1971-72-es szezonja volt a bajnokság negyvenegyedik kiírása. A bajnokságban húsz csapat vett részt, a győztes a Real Oviedo lett. Wingst Wingst község Németországban, Alsó-Szászországban, a Cuxhaveni járásban. Lakosainak száma 3370 fő (2016. december 31.). Gare de Courghain Gare de Courghain vasútállomás Franciaországban, Grande-Synthe településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Coudekerque-Branche–Fontinettes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Grande-Synthe Gare de Bourbourg 11716 Amahartman A 11716 Amahartman (ideiglenes jelöléssel 1998 HY79) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 21-én. Pinilla del Campo Pinilla del Campo település Spanyolországban, Soria tartományban. Pinilla del Campo Almenar de Soria, Tajahuerce, Hinojosa del Campo és Noviercas községekkel határos. Lakosainak száma 24 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sistar A Sistar (hangul: ���, ssiszutha) dél-koreai lányegyüttes, amelyet 2010-ben hozott létre a Starship Entertainment. Nevük a sister (lánytestvér) és a star (csillag) szavakból álló szóösszevonás. A csapat tagjai Hjorin, Bora, Szoju és Daszom. 2017-ben feloszlottak. Történet 2010: debütálás előtti időszak, Push Push, Shady Girl, How Dare You A Sistar 2010-ben kezdte meg tevékenységét reklámokkal, még az első számuk megjelenése előtt. Közreműködtek a Samsung "Yepp" promóciójában, Csang Gunszokkal. 2010 június 4-én debütált a lánycsapat a 2010-es Music Bank című műsorban. Június 3-án megjelent a teljes első kislemez, a Push, Push. A dal mérsékelt sikereket aratott. A csapat 2010. augusztus 25-én adta ki második kislemezét, a Shady Girlt. A videoklip 24-én jelent meg. A videóban megjelenik a Super Junior egyik tagja, Hicshol is. Ez a kislemez nagyobb sikereket ért el, mint az előző. Szeptember 14-én a Sistart Japánba hívták, hogy a Hallyu Music Festival rendezvényen lépjenek fel. A csapat megjelentette harmadik lemezét is How Dare You címmel novemberben. A videoklip november 23-án jelent meg. A lemez eredetileg az utána következő napon jelent volna meg, azonban a Dél- és Észak-Korea közötti konfliktus miatt elhalasztották. Végül december 2-án adták ki. A How Dare You hozta meg számukra a sikert. Első helyen végzett olyan lejátszási listákon, mint a MelOn, Mnet, Soribada, Bugs, Monkey3, és a Daum Music. 2011: Sistar19 és So Cool A Sistar19 a Sistar alformációjaként jött létre 2011-ben, Hjorin és Bora részvételével. 2011. május 3-án debütáltak a Ma Boy című dallal. Ezt megelőzően egy fotósorozatot adtak ki róluk, így a rajongók bepillantást kaphattak a "Sistar19" felállásáról. Július 31-én jelentették be, hogy a Sistar visszatér első albumukkal augusztus 9-én a So Coollal. Ezzel együtt azt nyilatkozták, hogy Szoju 8 kilótól szabadult meg az új album kiadására. A Billboard K-POP Top 100 listáján 2011. augusztus 25-én első helyet szereztek a címadó dalukkal. Szeptember 11-én megnyerték az első Mutizen-díjukat. 2011: Alone & Loving U, növekvő népszerűség Márciusban Szoju jelentette be Twitteren, 8 hónappal a So Cool megjelenése után, hogy visszatérnek. A Starship képviselői annyit tettek hozzá, hogy „nagyon különböző lesz, mint az eddigiek”. Augusztusban jelentették be, hogy 41 országban fogják sugározni a visszatérő fellépésüket. Április 14-én jelent meg új minialbumuk, az Alone. Június 28-án jelent meg a Loving U klipje, melyet Hawaiin vettek fel. 2013: Sistar19 visszatérése, Give It To Me 2012 decemberében Hjorin a „A Walk with the Stars”-ban utalt arra, hogy készülnek a visszatérésre. December 24-én megjelent a hír, mi szerint a Sistar19 felkészült a visszatérésre jövő év elején, januárban. Január 23-án megjelentek az első előzetesek. A Sistar19 első stúdióalbuma 2013. január 30-án jött ki, a címadó dal videoklipjével együtt, melynek címe Gone Not Around Any Longer. A dal rögtön a slágerlisták élére került, két hétig vezette például a Melon listáját. Február 21-én a Sistar vezetője, Hjorin kijelentette, hogy készülnek a Sistar második stúdióalbumára, a Sistar19 promóciója után. Az album kiadása előtt a lányok az Ocean World vízi vidámparkot népszerűsítették. Június 3-án Starship Entertainment hivatalos Twitter fiókján kiadott egy teaser képet Boráról. A kép alá azt írták, hogy ez lesz a második teljes album, mely Give It To Me címmel fog megjelenni június 11-én. Június 5-én megerősítve ezt, kiadtak mind a 4 tagról egy-egy teaser képet, melyhez annyit fűztek hozzá, hogy az album koncepciója a Moulen Rouge lesz. 2013: Hjorin szóló debütálása A Starship Entertainment úgy döntött, hogy a lányok kapnak egy kis szünetet a „Give It To Me” promóciója után. Ennek ellenére, már előre bejelentette a kiadó, hogy Hjorin a pihenés után szólóelőadóként fog debütálni. A Starship Entertainment hivatalos youtube csatornáján 2013. 11. 20-án jelent meg az első teaser videó a Lonely című számról, 25-én pedig a teljes változat volt már látható, valamint a videoklippel együtt a LOVE&HATE album is megjelent. A második teaser videó, ami a One way Love számához készült, 2013. 11. 21-én adták ki, a videóklippet pedig 26-án. Az album 10 számot tartalmaz, amit a Brave Brothers, Duble Sidekick és Kim Dohon szereztek. Hjorin az albumon olyan énekesekkel énekel, mint Mad Clown, Dok2 és Zico a Block B együttesből. Diszkográfia Stúdióalbumok 2011: So Cool 2013: Give it to me Minialbumok 2012: Alone 2012: Loving U Kislemezek 2010: Push Push 2010: Shady Girl 2010: How Dare You Koncertek 2012: Femme Fatale 2013: Élő koncert: S Közreműködések A 2012-es listán, hogy mely bandának volt a legtöbb CF-je az évben, Sistar a 3. helyen végzett. A tagok modellek voltak 14 különböző terméknek, beleértve a kozmetikai termékeket, autókat. Krasznaja Jaruga-i járás A Krasznaja Jaruga-i járás (oroszul Краснояружский район) Oroszország egyik járása a Belgorodi területen. Székhelye Krasznaja Jaruga. Népesség 2002-ben 15 128 lakosa volt. 2010-ben 14 891 lakosa volt. Le Pian-Médoc Le Pian-Médoc település Franciaországban, Gironde megyében. Lakosainak száma 6442 fő (2015). Le Pian-Médoc Macau, Blanquefort, Arsac, Ludon-Médoc, Parempuyre, Saint-Aubin-de-Médoc és Le Taillan-Médoc községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rénium(IV)-szulfid A rénium(IV)-szulfid egy vegyület. Képlete ReS2. Szintézise Rénium és kén reakciójával 1000 °C-on: Rénium(VII)-szulfid termikus bomlásával 1100 °C-on: Tulajdonságai Fekete színű szagtalan anyag. Vízben oldhatatlan. És a legstabilabb rénium-szulfid. Ellenáll a savaknak a lúgoknak és az alkálifém-szulfidoknak. 1000 °C-on reagál a kvarccal. 700 °C felett vákuumban elemi réniumra és kénre bomlik. Diamágneses félvezető. Kristályszerkezete triklin, tércsoport: P1 (a = 645,5 pm, b = 636,2 pm, c = 640,1 pm, α = 105,04°, β = 91,60°, γ = 118,97°). Torzult kadmium(II)-klorid szerkezete van és izotípusos a rénium-diszeleniddel. MotoGP osztrák nagydíj A MotoGP osztrák nagydíja a MotoGP egy korábbi versenye, melyet 1971 és 1997 között összesen 24 alkalommal rendeztek meg. Klórbenzol A klórbenzol egy szerves vegyület, amelynek összegképlete C6H5Cl. Aromás vegyület, a benzolgyűrűjén egy hidrogénatom helyett klóratom található. Színtelen, jellegzetes szagú folyadék. Vízben csaknem oldhatatlan, de alkoholban, éterben és benzolban jól oldódik. Kis mértékben gyúlékony. Főként oldószerként, illetve festékek, gyógyszerek előállítására használják. Kémiai tulajdonságai Éghető, meggyújtva kormozó lánggal ég. Égésekor hidrogén-klorid is keletkezik. Nátrium-hidroxiddal reagáltatva a fenol nátriumsójává, nátrium-fenoláttá alakul. Ez a folyamat csak magas hőmérsékleten (300 °C-on) játszódik le. Ezt a módszert egykor nagy mennyiségben alkalmazták fenol előállítására. Ammóniával reagáltatva magas hőmérsékleten és nyomáson, vagy katalizátor jelenlétében anilinné alakítható. A klórbenzol tovább klórozható, további klóratomok építhetőek be a molekulájába. A klórozáskor o-diklórbenzol (vagy 1,2-diklórbenzol) és p-diklórbenzol (vagy 1,4-diklórbenzol) keletkezik. Élettani hatása A klórbenzol gőzei belélegezve altató hatásúak. Kevésbé mérgező, mint a benzol. Előállítása A klórbenzolt benzolból állítják elő klórozással. Ez a reakció vas(III)-klorid katalizátor jelenlétében játszódik le. Felhasználása A klórbenzolt oldószerként használják olajok, zsírok és gyanták oldására. Emellett köztes termék számos gyógyszer, festék és rovarirtószer előállításánál. Korábban nagy mennyiségben használták fenol előállítására. Korábban az azóta már betiltott DDT nevű rovarirtószert is klórbenzolból gyártották. I. e. 620 Évszázadok: i. e. 8. század – i. e. 7. század – i. e. 6. század Évtizedek: i. e. 670-es évek – i. e. 660-as évek – i. e. 650-es évek – i. e. 640-es évek – i. e. 630-as évek – i. e. 620-as évek – i. e. 610-es évek – i. e. 600-as évek – i. e. 590-es évek – i. e. 580-as évek – i. e. 570-es évek Évek: i. e. 625 – i. e. 624 – i. e. 623 – i. e. 622 – i. e. 621 – i. e. 620 – i. e. 619 – i. e. 618 – i. e. 617 – i. e. 616 – i. e. 615 Események A 40. olümpiai játékok Babilóniában már csak Uruk és Nippur van Asszíria kezén. Születések Alkaiosz , görög költő Mükilénében, Leszbosz szigetén. Santa Perpètua de Mogoda Santa Perpètua de Mogoda település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 25 574 fő (2017). Földrajza Santa Perpètua de Mogoda Montcada i Reixac, Barberà del Vallès, Polinyà, Sabadell, Palau-solità i Plegamans, La Llagosta és Mollet del Vallès községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Alexandria Mills Alexandria Mills (Louisville, 1992. október 8. –) amerikai modell, szépségkirálynő. 2010. október 30-án megnyerte a 60. Miss World szépségversenyt, amit Kínában rendeztek. Louisville-ben él, Kentucky államban. Vegetáriánus. Tanulmányait egyetemi bölcsész karon végzi. Eszék ostroma (1526) Eszék ostroma 1526. július 5. és augusztus 14. között tartott. A várat a törököktől védték magyar és horvát katonák, de mihelyst a szultáni sereg beérkezett, a védők kiürítették a várat. Előzmények 1526-ban I. Szulejmán nagy hadjáratra indult a Magyar Királyság ellen. A védelem megszervezését az egész háború alatt hanyagolt a magyar hadvezetés, ennek tudható be, hogy 1521-ben Nándorfehérvár és Szabács, 1522-ben Knin és Szkardona elesett. További kisebb várak harc nélkül adták meg magukat. Eszék (ma Osijek) várát néhány száz katona védte. Július 2-a körül az esztergomi érsek, Szalkai László 200 katonát küldött, hogy vár előtti átkelőt megerősíthessék. A szekszárdi apát további száz, a pécsi püspök 87 lovast vonult. Egy másik magyar hadtest, Ráskay Gáspár és Török Bálint vezetésével is a vár alatt táborozott le. A baranya vármegyei csapatok nem vonultak ki, ők a király táborába készülődtek. A harcok Szulejmán serege július 5-re hidat veretett Nándorfehérvár alatt. Az átkelő csapatok Eszék és a drávai rév ellen. A szultáni sereg ezalatt Szalánkeménig menetelt, amelyet a lakosság és a katonaság 1521 óta elhagyott volt. Itt július 9-ig táborozott az oszmán fősereg, de nem tapasztalt semmilyen számottevő csapatmozgást ellenfele részéről, sőt a szultán megtudta, hogy a király még mindig Budán vesztegel, a horvát csapatok pedig Zágrábnál. Mialatt Eszéknél a kisebb csatározások folytak a török Péterváradot kezdte ostromolni. Egyheti harc után Újlak is elesett. Közben kisebb erősségek augusztus folyán, így Szávaszentdemeternél Dimitrofcsa (ma Mitrovica, Szerbia), Cserög (ma Čerević), Racsa (ma Sremska Rača), Berkasz (Barka), Gurguricsa, Nogaj, Dunabökény (ma Mladenovo), Szata (ma Sotin, Horvátország), Valkó (Vukovár), Borovó, Ireg és Erdőd (ma Erdut) harc nélkül került az oszmánok kezére. Augusztus 14-én beérkeztek a szultáni had előőrsei. A nagy túlerő miatt a révtől a horvát-magyar csapatok visszavonultak. Eszék sem vállalta a reménytelennek tűnő ellenállását és kivonult a várból. A szultán nem sokkal később érkezett meg, de nem láttak sehol magyar csapatokat a Dráva mások oldalán. További események Ugyanezen a napon Tomori Pál erői az Alföldről jövet átkelt a Dunántúlra, s az eszéki rév védelmére vonult. Tolnából szintén csapatok indultak a Dráva felé. A király sereg is útra kelt, de Bátán ismét tábort ütött és nyolc napig ott is maradt. Szulejmán 15-én adta parancsba a híd építését. Ekkor egy kisebb felderítő csapata, úgy húszan-harmincan bukkantak fel, de hamar elvonultak. Ezalatt a szultán és Pargali Ibrahim nagyvezír felügyelték a híd építését a Dráva jobb partján és másnap egy csapat török átkelt a folyón túlsó partjára, ahol szilárdan megvették a lábukat. Az átkelést a fősereg augusztus 17-én kezdte meg, de a híd csak két nap múlva készült el teljesen. Tomori azt tervezte, hogy erős állást foglal a híd előtt és nem engedi áttörni az oszmán csapatokat, de Pétervárad eleste után északnyugatnak vonult a Duna túlpartjára. Kurd belgrádi vajda egy darabig üldözte, néhány emberét el is fogta, de Tomori a krassói csatában, szekértáborban augusztus 24-én kisebb győzelmet aratott a törökökön. A szultán az átkelést követően a hidat elpusztította. Kormos légykapó A kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj. Előfordulása Eurázsiában és Afrikában honos, hegy és dombvidéki erdők lakója. Hosszútávú vonuló, telelni délre vonul. Alfajai Ficedula hypoleuca hypoleuca Ficedula hypoleuca iberiae Ficedula hypoleuca sibirica Ficedula hypoleuca tomensis Megjelenése Testhossza 13 centiméter, szárnyfesztávolság 21-24 centiméter, testtömeg 10-15 gramm. A hím fekete és fehér színű, a tojó szürkésbarna, fehér szárnytükörrel. A fiatalok barnás színűek. Életmódja Repülő rovarokkal táplálkozik, még a gyorsan forduló lepkéket is megfogja. A zsákmányt később a faághoz csapkodja, így letöri a szárnyait és lábait, az emészthetetlen kitinpáncélt később visszaöklendezi. Nedves, esős időben a földön is keresgél. Szaporodása Magas korhadt fák odvaiba készíti fészkét, melyet nagyrészt száraz fűvel és fahánccsal bélel ki. Fészekalja 6-7 kékes színű tojásból áll, melyen 12-14 napig kotlik. A fiókákat még 16-18 napig táplálja, mire kirepülnek. Általában egyszer költ évente, de a megsemmisült fészekaljat pótolja. Kárpát-medencei előfordulása Április-május és augusztus-november hónapokban tartózkodik Magyarországon, de alkalmilag fészkel is. Franz Eilhard Schulze Franz Eilhard Schulze (Eldena, 1840. március 22. – Berlin, 1921. november 2.) német zoológus. Életútja 1863-tól magántanár volt a rostocki egyetemen, 1865-től ugyanott az anatómia, később a zoológia rendes tanára. 1873-tól a zoológia tanára Grazban, 1884-től Berlinben. Nevezetesebb munkái: Die Hautsinnesorgane der Fische und Amphihien; Cordi erphora lacustris, továbbá publikációi a tengeri szivacsoktól és a Hexactinellidák monográfiája (Reports of the expedition of H. M. Ship Challenger). Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) University of Rostock Neue Deutsche Biographie. (Hozzáférés: 2018. február 20.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.) Forrás Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Kormos mézevő A kormos mézevő (Myzomela obscura) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Ausztrália, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honos. Alfajai Myzomela obscura aruensis Kinnear, 1924 Myzomela obscura fumata (Bonaparte, 1850) Myzomela obscura harterti Mathews, 1911 Myzomela obscura mortyana Hartert, 1903 Myzomela obscura obscura Gould, 1843 Myzomela obscura rubrobrunnea A. B. Meyer, 1874 Myzomela obscura rubrotincta Salvadori, 1878 Myzomela obscura simplex G. R. Gray, 1861 Megjelenése Testhossza 12-15 centiméter. Mauritiusi labdarúgó-válogatott A mauritiusi labdarúgó-válogatott (becenevükön: Club M) Mauritius nemzeti csapata, melyet a mauritiusi labdarúgó-szövetség irányít. A csapat még nem jutott ki egyetlen labdarúgó-világbajnokságra sem. Nemzetközi eredmények Indiai-óceáni Játékok Aranyérmes : 2 alkalommal (1985, 2003) Világbajnoki szereplés 1930 - 1970 - Nem indult 1974 - Nem jutott be 1978 - 1982 - Nem indult 1986 - Nem jutott be 1990 - Visszalépett 1994 - 2010 - Nem jutott be 2014 - Visszalépett Afrikai nemzetek kupája-szereplés 1957 – Nem indult 1959 – Nem indult 1962 – Nem indult 1963 – Nem indult 1965 – Nem indult 1968 – Nem jutott be 1970 – Nem jutott be 1972 – Nem jutott be 1974 – Csoportkör 1976 – Nem jutott be 1978 – Nem jutott be 1980 – Nem jutott be 1982 – Nem jutott be 1984 – Nem jutott be 1986 – Nem jutott be 1988 – Visszalépett 1990 – Nem jutott be 1992 – Visszalépett 1994 – Nem jutott be 1996 – Nem jutott be 1998 – Nem jutott be 2000 – Nem jutott be 2002 – Nem jutott be 2004 – Nem jutott be 2006 – Nem jutott be 2008 – Nem jutott be 2010 – Nem jutott be 2012 – Nem jutott be 2013 – Nem indult 2015 – Nem jutott be Kormos réce A kormos réce (Anas rubripes) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe és a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj. Régebbi rendszerbesorolások a tőkés réce alfajaként sorolták be Anas platyrhynchos rubripes néven. Előfordulása Észak-Amerika keleti részén és Mexikóban él. Tavak, nádasok mellett található meg. Megjelenése Testhossza 54-59 centiméter, szárnya fesztávolsága 88-95 centiméter, testtömege 720-1600 gramm, a tojó valamivel kisebb és könnyebb a hímnél. Életmódja Tápláléka változatos, főleg magvakat, növényi részeket fogyaszt. Szaporodása Növényi anyagokból épített, mohával és pihetollakkal bélelt fészkét talajra építi. Fészekalja 6-14 tojásból áll. 223 (szám) A 223 (kétszázhuszonhárom) a 222 és 224 között található természetes szám. A matematikában Prímszám. Jó prím. Szexi prím (a 229-cel). A negyedik Carol-szám. Szigorúan nem palindrom szám. Tautendorf (Türingia) Tautendorf település Németországban, azon belül Türingiában. Tautendorf Lindenkreuz és Eineborn községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Elisa di Rivombrosa Az Elisa di Rivombrosa egy olasz kosztümös tévéfilmsorozat, amelynek 3 évadja készült el. Elisa di Rivombrosa (2003), 26 rész Elisa di Rivombrosa - parte secunda (2005), 26 rész Elisa lánya - Visszatérés Rivombrosába (2007), 16 rész (La Figlia di Elisa - Ritorno a Rivombrosa) Az 1. évad cselekménye 1. Történetünk 1769-ben kezdődik, amikor Piemont még önálló fejedelemség a Szárd Királysággal közös uralkodó alatt, ám sokféle ellentét dúlja. A főnemesek többsége előjogait félti az idősödő király tervezett reformjai miatt, és összeesküvést sző az uralkodó meggyilkolására. A lázadók névsora az épp franciaországi katonai szolgálatban lévő fiatal, királyához hű Fabrizio Ristori gróf kezébe kerül, aki maga sem tudja, milyen veszélyes játszma része lett. A gróf hazatérve Rivombrosába új társalkodónőt talál beteg édesanyja mellett, a szép Elisát, aki azonnal elbűvöli. 2. A Ristori kastélyban nagy estélyt adnak Fabrizio hazatérésének örömére, amelyen a gyönyörű Lucrezia van Necker, Fabrizio valamikori szerelme is megjelenik férje, a főminiszter Beauville márki társaságában. Fabrizio a vendégek nagy megbotránkozására csak Elisána szenteli figyelmét. A botrányt csak egy szörnyű tragédia akadályozza meg. 3. A boldogtalan Lucia temetése után Elisa elmondja Fabriziónak, hogy ő is csak egy cseléd a háznál, és tulajdonképpen jogtalanul használja a Rivombrosa nevet. Fabrizióval megfordul a világ, és hogy megszabaduljon erősödő érzelmeitől, megpróbálkozik gazdaként ágyba cipelni Elisát. A cselszövő Lucrezia van Necker gyanakszik, hogy Fabriziónál lehetnek az eltűnt iratok, és visszaszerzésük érdekében úgy dönt, hogy felmelegíti kapcsolatát az ifjú gróffal. 4. Egy erdei találkozás meggyőzi Fabriziót, hogy Elisa is érez valamit iránta, és ezt csak megerősíti Elisa naplója, amelybe titokban beleolvas. Mindazonáltal, továbbra is megpróbál az erőszak nyelvén szót érteni a csinos lánnyal. Lucrezia eléri, hogy Fabrizio meglátogassa őt a kastélyában, és sikerül a bizalmába férkőznie. A haldokló Agnese grófnő utolsó szavaival Fabrizio védelmébe ajánlja lányaként szeretett társalkodónőjét. 5. A grófné halála után Elisa úgy érzi, nincs tovább maradása Rivombrosában, és más környékbeli úri házaknál próbál elhelyezkedni, de Fabrizio eléri, hogy a senki ne alkalmazza. Elisa nem adja be a derekát. Elhatározza, hogy visszamegy a szülői házba, de útközben szörnyű kalandba keveredik. 6. Súlyos tettéért Elisa fogdába kerül, életét a bitófa fenyegeti. Fabrizio mindent elkövet, hogy kiszabadítsa a lányt, de ehhez barátját, a bohém Giulió márkit kellene meggyőznie, hogy vonja vissza a feljelentést. Mikor ezzel sem ér célba, a király elé akar járulni, ám egy csellel könnyebben kicsikarja a lány kegyelmi kérvényét. 7. Elisa úgy érzi nagy hálával tartozik a grófnak a közbenjárásáért Giulionál, így visszatér a kastélyba, hogy elfogadja az állást Fabrizio nővérének, Anna grófnőnek a lánya, Emilia társalkodónőjeként. A kislány nagyon boldog, és azonnal elfecsegi neki, mit tett érte Fabricio Torinóban. Szeretné, ha mindezt megoszthatná Elisával, ezért megkéri a kezét, de a lány elutasítja. Eközben Fabrizio meglátogatja Lucréziát, hogy elmondja neki, a férje neve is rajta szerepel az összeesküvők listáján, és ezzel rávegye őt az együttműködésre. Lucrézia elégedetten veszi tudomásul, hogy eljött az alkalom megszerezni a leleplező levelet. Távozása után gyorsan üzenetet küld szeretőjének, a belügyminiszter Ranieri hercegnek, hogy szervezze meg a csapdát. 8. A sértett Elisa úgy dönt, csak azért is hozzámegy a kiszemelt vőlegényhez, de mire az esküvő napja eljön, már maga sem biztos abban, hogy helyesen cselekszik. Fabrizio nincs jelen a szertartáson: Lucrezia tanácsára Torinóba utazik, hogy találkozzon a királlyal. A kormányzó, az összeesküvők igazi feje, már tárt karokkal várja. 9. Elisa visszalépése a házasságtól szégyenbe taszítja családját, de legfőképpen Angelót. A lovászfiú ezért elhagyja Rivombrosát. Fabriziót meglövik a kormányzó emberei, sebesülten elmenekül és Celestina talál rá az útszélen. Anna a botrány miatt végre elüldözheti Elisát, aki anyjával és kishúgával elhagyja a birtokot. Fabrizio hívására mégis visszatér, s a gróf a veszélyes listát is a lányra bízza megőrzésre. 10. A betegágynál Elisa végre bevallja a gróf iránt érzett szerelmét, valamint a meghiúsult menyegzőjét is elmeséli Fabriziónak. Anna mindenáron szeretné megakadályozni az öccse és a lány között fellobbant szenvedély kibontakozását. A belügyminiszter és a márkiné estélyén Giulio - a barátját ért támadás miatt - megtagadja az együttműködést a lázadó szervezettel, és ezzel veszélybe sodorja magát. 11. Giulio rászánja magát, hogy végre megkérje Margherita kezét, ám akkor még nem sejti, hogy a lány apjának vállalkozása épp csődbe ment. Elisa és Fabrizio nyíltan felvállalják kapcsolatukat, de ez sem a gróf nővére, sem a lány anyja szemében nem megbocsátható. A szerelmesek a titkos házasságkötés mellett döntenek, ám holtan találják az erre felkért atyát. Anna Torinóba utazik és a legjobb barátnője segítségét kéri, hogy Fabriziót észre térítsék. 12. A Fényesség Testvérei szervezet a király elleni merénylet mellett dönt. A kormányzó "szent ügyük" érdekében nem mond le a lista megszerzéséről, ezért szaglászni kezd Fabriziónál, kihasználva annak vendégszeretetét. A gróf kertjében tartott előadást kínos esemény zavarja meg. Margherita apját utolsó pillanatban menti meg Cepi doktor. 13. Elisát féltékenység gyötri, mert megjelenik a birtokon Anna torinói barátnője. Fabrizio azonban csak a királyhoz való bejutásra használja a hölgy ismeretségét. Az összeesküvés egyre veszélyesebb az uralkodóra nézve, Margherita apjától értesül a cselszövésről. Elisát kéri meg, hogy haladéktalanul értesítse Fabriziót a készülő eseményről. A lány lóhátra pattan és Torinóba siet, ám gyakori rosszullét kíséri az útján. 14. Elisa még nem tudja, hogyan közölje a gyermekáldás hírét Fabrizióval. Ráadásul a fogadóban a 10 év körüli, befogadott, árva szolgálófiú testén véletlenül felfedezi a gróf jellegzetes anyajegyét. Fabrizio és Lucrezia eldobott gyermeke lehet, akiről mindeddig semmit sem sejtett az apja. Anna és férje vacsorát rendez azzal a galád szándékkal, hogy Fabrizióra rásüssék az eszement bélyegét, de a gróf átlát a mesterkedéseiken. 15. Fabrizio kiadja a szolgáknak, hogy készüljenek menyegzőre. Választottja pedig nem más, mint Elisa. Margherita bevallja Giuliónak, hogy nem lehet a felesége, mert Istennek tett fogadalmat, ezért apácazárdába vonul. Anna a márkinővel szövetkezik, hogy megakadályozza öccse őrült tervét. A megszégyenítés nem marad el… 16. Miután a menyegző másodszor is elmarad Anna mesterkedései miatt, Fabrizio elűzi a birtokról nővérét és családját. A gróf felmenti Martinót a lovász munka alól és felvállalja titkolt fia taníttatását. Kihasználva Lucrezia vacsorameghívását, amelyre Fabrizio is hivatalos, a kormányzó mindenre elszánt embereket küld a gróf házába a lista felkutatására. Elisa rosszulléte miatt hamarabb hazatérnek, és az este tragédiával végződik. 17. Cepi doktor gyors beavatkozása megmenti Elisa életét, de a születendő gyermekét elveszíti. A támadók fele elmenekül, de a belügyminiszter gondoskodik arról, hogy ne maradjon túlélő szemtanú. Fabrizio hiába tesz meg mindent szerelméért, Elisa nagyon nehezen heveri ki az eseményeket. Anna rádöbben, hogy férje eltékozolta az összes pénzüket, s egyetlen kiút, hogy megszerezze Rivombrosát. Giulio a zárdába is elmegy, hogy Margheritát rábírja elhatározása megváltoztatására.. Angelo visszatér Rivombrosába azzal a megbízással, hogy nyomozzon a gróf után. 18. Elisa mély melankóliába esik a történtek miatt, és hogy soha nem lehet közös gyermekük Fabrizióval. Anna és kislánya menedéket kérnek Rivombrosában a férj tivornyázó élete elől. Az események megváltoztatták az asszonyt, megértőn fordul Elisa felé, és segít visszatéríteni a lányt öccséhez. A márkinő megtudja, hogy Martino valószínűleg az ő fia. Giulio teljesen kifordul magából Margherita elvesztése miatt, de a lány rendíthetetlen a döntésében. 19. Lucrezia elhagyja Rivombrosát, de magával viszi Martinót is lakájként, aminek a fiú egyáltalán nem örül. Margherita meghívja Elisát is a fogadalmi szertartásra, ahová hívatlanul a magából teljesen kifordult Giulio is betoppan. A márkinő helyzete egyre veszélyesebb, és férje is választás elé állítja: vagy vele vagy ellene. 20. Elisa leleplezi Fabrizio előtt a márkinő álnok tettét, hogy miatta hiúsult meg a menyegzőjük. Amikor a gróf kérdőre vonja Lucreziát, a nő ismét csalárd cselt vet be. Giuliót ráveszi a belügyminiszter, hogy férkőzzön barátja közelébe és szerezze meg a listát. A reménytelen szerelemtől szenvedő Giulio azonban tragikus lépésre szánja el magát. 21. Margherita rohan a haldokló Giulióhoz, hogy elbúcsúzzon szerelmétől. A temetésen Lucrezia a komornyikját bízza meg, hogy mérgezett rózsával ölje meg Elisát. Miután a lány nem tudja végrehajtani a tervet, a márkinő kegyetlenül végez vele, aminek Martino is szemtanúja lesz. A fiú elszökik Rivombrosába. Fabrizio rádöbben, hogy a listán lévő lázadók nevei között valójában nem a tanácsos, hanem felesége, Lucrezia szerepel. 22. Fabrizio ráébred, hogy csak a tanácsos kezébe helyezheti le a veszélyes listát, ám Lucrezia megelőzi, és megöli a férjét. A tettet úgy intézi, hogy a gróf válik gyilkossá. Fabrizióra halál vár, senki nem tudja felmenteni s esélye sincs már a király elé jutni. Alvise gróf máris visszatér Rivombrosába, hogy elfoglalja a birtokot, de Anna kevésbé örül férjének. 23. A Fabrizio ügyét tárgyaló bíróság Elisát is vallomásra kényszeríti, de alacsony származása miatt a lány semmit sem ér el. Egyedül Annának van esélye segíteni öccsén, azonban hiába tárja fel Lucrezia múltbeli bűnös viszonyát, a bíróság nem enyhíti döntését. 24. Anna tivornyázó férje ismét visszatér a birtokra. A grófnő a súlyos beteg Alvisétől való viszolygását Cepi doktor iránt érzett szerelmével csillapítja. Elisa Angelóval Torinóba megy Clelia hercegnő védelmét kérni, akinek segítségével kimenekítik Fabriziót a börtönből. Nem sejtik, hogy ez is a márkinő és a belügyminiszter csapdája. 25. Elisa, Fabrizio és Angelo Rivombrosába tartanak, hogy a listát kimenekítve eljuttassák a királyhoz. Azonban a belügyminiszter emberei lecsapnak rájuk és minden veszni látszik. Anna végre elégtételt vesz a szenvedésekért és arcába vágja Alvise szeretőjének, hogy férje biztosan megfertőzte a halálos kórral. 26. Betta haldoklik az Anna férjétől szerzett betegségtől, csak Margherita nővére nyújt számára vigaszt. Elisa bevallja Angelónak, hogy Cepi doktor tévedett és újra gyermeket vár. Már ácsolják a bitót Fabrizio kivégzéséhez, Lucrezia hiába próbálta új vallomásával megmenteni az életét. Elisa és Angelo furfangos színjátékkal próbálnak a király elé jutni, de ismét keresztülhúzzák a számításaikat. Fabriziót Rivombrosába viszik a kivégzésre... A 2. évad cselekménye 1. Elisa di Rivombrosa miután végre szerelme, Fabrizio Ristori gróf hitvese lesz, megszüli közös gyermeküket. Boldogságuk felhőtlennek látszik, de Elisát rossz előérzetek gyötrik. Furcsa árnyat lát a kertben, úgy érzi, valaki figyeli őt. Anyagi gondjaik is szaporodnak. Anna férje óriási összeget vett fel a birtokra, és a hitelező öccse már ugyancsak nyeregben érzi magát. Fabrizio elhatározza, hogy a királyhoz fordul segítségért 2. A rendkívül száraz időjárás miatt Fabrizio termése tönkremegy, immár semmi esélye, hogy törleszteni tudja az adósságot. Victor Benac, a hitelező ugyan további haladékot ad, azonban az öccse mindenáron meg akarja szerezni Rivombrosát. Ennek érdekében összefog a birtok körül ólálkodó Ranieri herceggel, akit csupán a bosszúvágy fűt: el akarja pusztítani Fabriziót. 3. Elisát feldúlja Martino betegsége, elhatározza, hogy küzdeni fog a kisfiú életéért. Rábeszéli Fabriziót, hogy vigyék el a kolostorból a kis erdei házba, és maguk ápolják őt. Közben arról is gondoskodik, hogy legyen, aki leszüreteli a termést, és ehhez Victor Benac segítségét is igénybe veszi. Ez azonban nem nagyon tetszik Fabriziónak. 4. (Fabrizio halála) A tűzvész romba dönti a Ristorik minden reményét, hogy valaha is kikerüljenek az adósságcsapdából. Fabrizio ezúttal már az új királyhoz fordul azt képzelve, hogy a fiú majd megtartja apja ígéretét. Bár nem jár sikerrel, Armand Benac mégis úgy érzi, újra kicsúszik a keze közül a birtok. Ranierivel ördögi tervet eszelnek ki, hogyan csalják tőrbe Fabriziót. 5. Fabrizio elvesztése után Elisa mély gyászt ölt, csak a kis Agnese nevelésének feladata tartja benne a lelket. Victor Benac rájön, hogy az öccsének is volt köze Fabrizio halálához, bár a teljes igazságot nem tudja meg. Mindenesetre igyekszik eltávolítani őt Rivombrosa közeléből. Ő maga felajánlja Elisának a segítségét és természetesen az adósságot sem kívánja firtatni. Elisa azonban önállóan kívánja intézni az ügyeit 6. (Christian Gray színrelépése) Victor egyre szorosabb barátságot köt a serdülő Martinóval, és Elisa úgy érzi, hamarosan a birtok anyagi ügyei is rendbe jöhetnek. Azonban Armand visszatér Párizsból és mindent megtesz, hogy Elisa értesüljön a Benac család nehéz anyagi helyzetéről. A kétségbeesett asszony már-már azt fontolgatja, hogy ismét a királyhoz fordul, amikor Fabrizio íróasztalában megtalál egy levelet, amiből rájön, kitől kívánt segítséget kérni az ura. Elhatározza, hogy maga utazik el Nápolyba, hogy a gazdag Conegliano báró pártfogását kérje. Armand azonban értesül a tervről... 7. Christian Gray kapitány nemcsak megmenti Elisa életét, de meghívja a postahajóra is, mely szerencsére éppen Nápolyba tart. A hajón érdekes társaságot találnak, köztük van egy fura régész is, Sir Benton, aki a kutatásai miatt szintén Nápolyba igyekszik. Angelo visszatér Rivombrosába és Elisa tiltása ellenére beszámol a merényletről Victor Benacnak. Anna továbbra is a király kegyében bízik és Antonio gyakori távolléte miatt is egyre jobban gyötrődik, ezért meghívja a birtokra a nőcsábász Salvati márkit, akitől támogatást remél. Ceppi doktor azonban alaposan megleckézteti. 8. (Lucreczia szolgálónőjének visszatérése) Elisa megérkezik Nápolyba, ahol már a partraszállás után csaknem kifosztják. Nagy szerencséjére azonban a tolvajok tanyáján egy régi kedves ismerősébe botlik. Sikerül eljutnia a Conegliano házba, ahol nemcsak azt tudja meg, hogy a báró, akinek Fabrizio megmentette az életét, röviddel azelőtt meghalt, hanem egy másik, jóval furcsább meglepetés is várja. Mindeközben a féltékeny Anna elhatározza, hogy titokban követi Antoniót, mert gyanakszik, hogy a férfinek szeretője van. Az igazság azonban sokkal drámaibb... 9. (Lucreczia van Necker márkinő visszatérése) Elisa úgy határoz, egyelőre még nem leplezi le az ál "Sir Bentont". Amikor az ifjú Conegliano gróf hazaérkezik Christiánt is meglepetés éri: ő is az apára számított. Nicola Coneglianónak rögtön megtetszik a szép Ristori grófnő, és megígéri neki, hogy teljesíteni fogja apja ígéretét. Egy játékkaszinóba viszi vendégeit, amelynek egyik tulajdonosnőjében Elisa rémülten ismeri fel Lucrezia van Neckert. 10. Lucrezia intrikái önmagukban talán nem lennének elegendőek, hogy felkeltsék Nicola báró gyanakvását, de amikor Elisa szóba hozza a Fabrizio levelében említett Tenger Csillagát, a bárón félelem lesz úrrá. Különösen azért, mert ez az az időszak, amikor szolgái behajtják a kikötő népén az éves adót, amit egyházi adománynak álcáznak. Rivombrosában Anna nemcsak levelet, de ajándékot is kap Salvati márkitól, amelyet gondosan elrejt Antonio pillantása elől. 11. A nápolyi szegénynegyed lakói fellázadnak a báró hatalmaskodása ellen, és a Madonna lábához tett kosárba pénz helyett valami egészen mást tesznek. Christian megpróbálja meggyőzni Elisát, hogy távozzon a Conegliano házból, a bárónő mégis ráveszi, hogy maradjon. Megígéri neki, hogy mindenképpen meg fogja kapni a fiától a kért összeget. Nicola nem bújhat ki az anyja parancsa alól, de úgy gondolja, a pénzért méltó viszonzást kap majd cserébe. Salvati márki felkeresi Annát és keserűen látja, hogy nem tud előbbre jutni az asszonynál. Elmenőben az asszonyára dühös cselédtől, Celestétől furcsa dolgot hall Antonio Ceppiről, ami szöget üt a fejében. 12. Amikor Zanni és emberei rátámadnak egy kikötői lányra, az elválaszthatatlan Torre és Nini, elhatározzák, hogy bosszút állnak a bárón. Christian azonban megvédi a bárót a támadástól. Nicola felismeri a támadókat, és bérgyilkost küld a kikötőbe. Elisa végre megtudja az igazat Nicoláról és megérti, hogy nem fogadhatja el a pénzét. Elmenekül a kastélyból és elhatározza, hogy visszatér Rivombrosába de ekkor tragikus fordulat történik. 13. A kétségbeesett Elisa hamar megtudja, hogy ki rabolta el a gyermekét. Lucrezia megfenyegeti, ha nem szerzi meg neki a Tenger Csillagát, akkor végez a kislánnyal és a dajkájával is. Arról is felvilágosítja Elisát, hogy a gyémánthoz Nicola hálószobáján keresztül vezet az út. Rivombrosában megjelennek a hatóság emberi és figyelmeztetik Annát, hogy a határidő három nap múlva lejár. Ha nem fizetnek, akkor a Benac fivérek kérhetik a birtok átadását. Salvati márki kényszeríti Celestét, hogy mindent mondjon el, amit Ceppi doktor kísérleteiről hallott... 14. A kétségbeesett Elisa újra felajánlkozik a bárónak, csak hogy bejusson a hálószobájába. Azonban a gyémántnak már csak hűlt helyét találja. Christian ekkor magára vállalja, hogy a nemesi palotákat összekötő titkos alagúton keresztül titokban kiszabadítja a kislányt és a dajkát. Elisa feladata, hogy addig elterelje Lucrezia figyelmét, s ehhez kapóra is jön neki a játékteremben időző angol követ. Eközben Rivombrosában Armand megtudja Celestétől, hogy már csak a bátyja aláírása hiányzik ahhoz, hogy a Ristorikat elkergethesse a birtokról. Ceppi doktor hívatlan vendégeket talál a laboratóriumában 15. A vérig sértett Lucrezia a palotába siet és elárulja Nicolának, hogy Christian valójában csak bitorolja Sir Benton nevét és címét. Sőt maga Sir Benton is megérkezik, és ezzel Elisa is rendkívül különös helyzetbe kerül. Christiánra börtön vár, és Zanni hamarosan meg is egyezik az őrökkel arról, hogy részesítsék "különleges" ellátásban. A szintén börtönben senyvedő Ceppi doktor Annára bízza tudományos értekezését remélve, hogy az írás majd felmenti őt a boszorkányság vádja alól. Salvati márkit azonban nem a tudomány, hanem Anna érdekli. 16. Armand egyre jobban nyeregben érzi magát Rivombrosában, bár a cselédség gyűlöli őt. Csak Celestére van továbbra is nagy hatással. Anna Nápolyba küldi Angelót, hogy értesítse Elisát az eseményekről. Ő maga, látva Antonio szenvedését, a börtönben mégis rászánja magát, hogy újra felkeresse Salvati márkit. Nápolyban a csavargók furfangos tervet eszelnek ki Christian kiszabadítására, Elisa pedig megtalálja azt a levelet, amellyel bizonyítani tudja a bárónőnek Lucrezia ármánykodását. De Lucrezia a végsőkig elmegy. 17. Nicola bosszút esküszik édesanyja holtteste fölött és megbízza Zannit, hogy a föld alól is kerítse elő Elisát. Közben megérkezik Angelo Rivombrosából a rossz hírekkel és Elisa elhatározza, hogy azonnal hazatér, még ha ezért le is kell mondania az újra megtalált szerelemről. Rivombrosába megérkezik Lyonból Victor Benac súlyosan beteg húgával, Juliette-tel. Amikor értesül a történtekről, kérdőre vonja az öccsét, aki azonban nemcsak hogy nem hajlandó tovább engedelmeskedni neki, de elérkezettnek látja a pillanatot arra is, hogy elmondja, hogyan halt meg valójában Fabrizio Ristori. 18. Nicola egyezséget ajánl Isabellának: Gaetanóért Elisát kéri cserébe. A cserére az erdőben kerül sor, ám mindkét fél "felkészül" az eseményre. Elisa menekülés közben egy alagutat fedez fel, amiről hamarosan kiderül, hogy a báró titkos rejtekhelye. Antonio Ceppi Salvati márki közbenjárására kiszabadul a börtönből. A márki azonban újabb találkát követel Annától, akit már enélkül is gyötör a lelkiismeret-furdalás és Antonio is érzi, hogy valami nincs rendben az asszonnyal. 19. Christian felfedi Elisának származása titkát, és Elisa megérti, miért olyan fontos számára a Tengeri Csillag. De nem tudja rávenni a férfit, hogy felejtse el a múltat és tartson vele Rivombrosába. Amikor Elisa megtudja, hogy Nicola báró a király katonáival akarja megtámadni a csavargók otthonát, elhatározza, hogy megpróbálja rávenni Mariát, az egyetlen tanút, hogy fedje fel az igazságot. Rivombrosában Juliette Benac újra rosszul lesz és a rémült testvérek Ceppi doktorhoz fordulnak segítségért... 20. Lucrezia Maria levelével a templomba csalja Elisát, hogy végezzen vele, de végül Simone atya esik áldozatul. Christian az események hatására mégis a csavargók élére áll, betörnek a Conegliano palotába és végre szemtől szembe állhat a báróval. Madame Chevalier meglátogatja Madame Roland-t az elmegyógyintézetben, ahová Salvati márki bezáratta, és elhatározza, hogy kiszabadítja a barátnőjét. Felajánlja a márkinak, hogy az asszony szabadságáért cserébe kieszközöl még egy találkozást Annával. Csakhogy Ceppi doktor is megérkezik, és a márki kétes célzásaira csak egyetlen válasz lehetséges. 21. Conegliano báró emberei válaszul Christian látogatására megtámadják a csavargók negyedét. Elisa szembekerül a gróffal, és még alkalma van megingatni a férfi elképzeléseit az édesanyja haláláról, de azután menekülnie kell. A gróf felkeresi Mariát, és tőle végül megtudja az igazságot. Angelo visszaérkezik Rivombrosába, és kétségbeesetten veszi észre, hogy Celeste már nem olyan kedves vele, mint régen. Közeledik a párbaj időpontja. Madame Chevalier Ceppi doktor védelmében megzsarolja Salvatit... 22. Miközben Christiano élet-halál között lebeg Nápolyban, Elisának szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy az adósság visszafizetése nem elég Rivombrosa visszaszerzéséhez. Victor Benac megérti, hogy Armand semmiképpen nem fog lemondani a hőn áhított birtokról, és végül döntő lépésre szánja el magát. Salvati márki úgy érzi, sikerült kibújnia a hurokból, ezért mégis sor kerül a párbajra. Azonban elszámítja magát. Nemcsak a párbaj végződik másképp, mint ahogy várta, hanem az udvarban is kellemetlen meglepetés várja. 23. Victor feljelentése alapján letartóztatják Armand Benacot, de hamar ki is engedik, hiszen Victor mellett még egy másik tanúra is szükség lenne. Már-már úgy tűnik, Armand megússza, amikor Ceppi doktornak eszébe jut egy ember, akit a börtönben meggyógyított. Nápolyban a báró a környék legjobb orvosát küldi a csavargók negyedébe, de Christian állapota továbbra is válságos... 24. (Armand Benac halála.) A gondos ápolásnak hála Christian lassanként már lábadozik, de azt hiába várja, hogy Elisa visszatérjen hozzá Nápolyba, hiszen az asszonynak előbb még a tárgyaláson is részt kell vennie. Elisa azonban meggondolatlanul még a tárgyalás előtt felkeresi Armand-t, aki értesül tőle az újabb tanú felbukkanásáról. A pert felfüggesztik. Az öntelt Armand Victorhoz rohan, hogy kiélvezze a győzelem örömét, arra azonban nem számít, hogy az utolsó pillanatban Martino is felbukkan. 25. Armand halálával kapcsolatban Victor semmit sem szól Martino szerepéről a vizsgálóbírónak, így nagyban megnehezíti a saját helyzetét. Juliette közbenjárására azonban végül mégis szabadon engedik. Victor úgy érzi, hogy az átélt szenvedés és a sok áldozat, amit Elisa érdekében vállalt feljogosítja rá, hogy nyíltan beszéljen érzelmeiről az asszonynak. Nápolyban az orvos jelenti a bárónak, hogy Christian túl van az életveszélyen. Isabella levelet ír Rivombrosába, de a levél nem jut el a címzetthez. 26. Anna és Antonio esküvőjét mindenki boldogan ünnepli, csak Victor nem tud úrrá lenni kétségbeesésén és haragján. Úgy érzi, súlyos sérelem érte, hisz mindent feláldozott Elisáért. Végül kegyetlen cselhez folyamodik, hogy mégis megszerezze az asszonyt. Nápolyban a király nagy tisztességben akarja részesíteni Montesanto hercegét, de Christian inkább útnak indul, hogy mihamarabb Rivombrosába érjen. A történet végkifejlete pedig... Az „Elisa lánya - Visszatérés Rivombrosába” c. sorozat cselekménye A cselekmény a teljes, 90 perces epizódokra koncentrál! 1. Sok minden történt az előző évad befejezése után. Politikai téren a legfontosabb fejlemény, hogy a Szárd-Piemonti Királyság elveszítette függetlenségét (tehát 1796 után vagyunk), és francia köztársasági csapatok tartják megszállva. A franciák elűzték a Savoyai-házbeli királyt és kormányát, de az arisztokrácia zöme - beleértve a Ristori grófokat is - érintetlen maradt. A parasztok kötelesek megfizetni régi uraiknak az őket megillető adókat, emellett el kell tartaniuk a megszálló francia csapatokat is. A Ristori család feje Martino, aki épp nősülni készül. A régi fontosabb szereplők közül viszontlátjuk Emíliát, aki Torinóban lakik nem épp boldog házasságban egy festőművésszel; Agnesét, Elisa lányát, aki épp most tért vissza Franciaországból; és Lucrezia van Necker márkinőt, aki egy közeli kastélyban lakik sármos és daliás huszonéves fiával, Andreával. Mondani sem kell, hogy van Necker márkinő továbbra is rengeteg baj okozója lesz, bár a felszínen megbékélést és barátságot ajánl fel Martino grófnak. Húsz év után térünk vissza a szépséges cselédlány, Elisa di Rivombrosa történetének színhelyére éppen azon a napon, amikor Elisa és Fabrizio Ristori lánya, Agnese hazatér Franciaországból. Húsz év alatt sok minden megváltozott. Elisa már férje mellett nyugszik, a kastélyban pedig Martino Ristori, Agnese bátyja az úr, aki éppen esküvőjére készül a gyönyörű Vittoria Granierivel. De más változás is van. Piemonte nem független többé, Napóleon seregei uralják, és ahogyan ez ilyenkor gyakran megesik, a helységben állomásozó Loya kapitány semmitől sem riad vissza saját érdekeinek az érvényesítésére. A falu lakói szegénységben és félelemben élnek. Minden reményük az a maréknyi bátor ember, aki álarcos vezérük, a "Karvaly" vezetésével szembe mer szállni a franciákkal. Agnesét is feldúlják a Lucreziával kapcsolatos emlékek, de teljesen gyanútlan, sejtelme sincs arról, hogy megtalált szerelme, Andrea Casalegno, valójában Lucrezia fia. Andrea azonban arra készül, hogy legalább ezt a titkot felfedi előtte. Ezért elfogadja a meghívást a Granieri-házban rendezett álarcosbálra, és elhatározza, hogy nyíltan beszél Martinóval is. Közben a Karvalynak is dolga akad. Ő és társai a franciák zsoldját hozó hintót akarják feltartóztatni, de valaki megelőzi őket és nemcsak a pénzt viszi el, hanem igazi vérfürdőt is rendez. 2. Loya természetesen a Karvalyra fogja a támadást, és úgy határoz, hogy a parasztok teljes termését elkobozza, amíg csak fel nem adják az ellenállókat. Amikor azonban Martino saját búzájával akar kezeskedni, hirtelen felajánlja: az esküvő tiszteletére lemond a termésről. Cserébe csak azt kéri, ő lehessen Agnese lovagja az ünnepen. Martinót kétségek gyötrik, hiszen Firenzéből megérkezett unokahúga és gyermekkori szerelme, Emilia, aki immár egy híres festő, Fulvio felesége. Az esküvőre hívatlan vendégek is betoppannak, s a feldúlt, vérig sértett Loya végül mégsem tartja be a szavát. A Karvaly azonban közbelép. Agnese szabadságáért a Karvaly a termést kéri cserébe, Loya azonban nem akar tárgyalni. Azt reméli, ha kiszabadítja Agnesét, a rokonszenvét is elnyerheti. Vittoria úgy érzi, Martino elhanyagolja, és női ösztöne azt is megsúgja, hogy férje és Emilia között még mindig parázslanak az érzelmek. Martino végül már nem akar várni, Loya háta mögött saját búzáját kínálja fel a húgáért. De a számításba hiba csúszik: Lucrezia inasától értesül a tervről és elárulja az egészet Loyának. Későn döbben rá, hogy ezzel fia életét is kockára teszi..... 3. (Lucreczia Van Necker márkinő halála) Lucrezia boldog, hogy fia nem esett Loya csapdájába, de továbbra is kitart a szándéka mellett, hogy mindenáron megakadályozza Andrea és Agnese szerelmének folytatását. Egyelőre bízik Vittoria cseleiben, hiszen tudja, Martino felesége Loyával akarja összeboronálni a sógornőjét. Emilia és a férje Torinóba utaznak. Fulvio dührohamot kap, amikor megtudja, hogy a szép Costanza Granieri viszont éppen Rivombrosába utazott és már nemcsak szavakkal, hanem tettleg is bántalmazza a feleségét. Az Emilia után rohanó Martino épp jókor érkezik, és a gyermekkori szerelem ellenállhatatlan erővel lángol fel kettejük között. Loya azt képzeli, a búza átadásával megnyerheti Agnese hajlandóságát. Vittoria egyre idegesebben veszi tudomásul, hogy Martino hangulata megváltozott és most már hajlandó lenne elfogadni Agnese kapcsolatát Andrea Van Neckerrel, csak hogy boldognak lássa a húgát. Agnesének kapóra jön Carignano hercegnő estélye: megígérteti Martinóval, hogy meghallgatja Andreát. Vittoria Lucreziához fordul segítségért, aki ördögi tervet eszel ki a nagy békülés megakadályozására... 4. (Lucrezia halála) mélyen megrendíti Andreát, aki mit sem sejt anyja gyilkos terveiről. Úgy érzi, ezután már semmi nem fűzheti Agneséhez, akit meg sem hallgat, s az egyetlen, ami még hajtja, hogy Martino Ristori elnyerje büntetését. Loya gyorsan felismeri a helyzetben rejlő lehetőséget és tisztázó vallomását elutasítva lefogatja Martinót. A Granieri palotában Fulvio, aki egyre csak Costanzáról ábrándozik, hozzáfog, hogy elkészítse a lány portréját. Agnese ismételten visszautasítja Loya közeledését, nem úgy Vittoria, aki "férje érdekében" hamar bebújik a kapitány ágyába. Sőt hasznos tanáccsal is szolgál neki arra nézve, hogyan szerezhetné mégis meg a grófnőt. Rivombrosába érkezik egy különös asszony, Caterina, aki azt állítja, a Vatikán megbízásából gyűjt jótékony célra. Valójában azonban Loyával van elszámolnivalója... 5. Andrea úgy érzi, szerelme elárulta őt, és ez nem csak Agnesétől, de a csapatától is eltávolítja. Arra készül, hogy elhagyja Rivombrosát és Velencében kezd új életet. Caterina egy nagyszabású, közösen végrehajtott rablás ráeső részét követeli Loyától, de a kapitány nem törődik vele. Fontosabb számára Agnese, ezért Martino értésére adja, ha nem kapja meg húga kezét, mehet vissza a börtönbe. Agnese a Van Necker palotába siet, hogy tisztázza a helyzetet Andreával, de ott olyasmit lát, aminek hatására úgy dönt, elfogadja Loya ajánlatát. Megkezdődnek az esküvői előkészületek. Cesare, aki átvette a csapatban a Karvaly szerepét, arra készül, hogy esküvőjén végezzenek Loyával. Az esküvő előtti estén Agnese ismét felkeresi Andreát, hogy elmondja: csak tőle függ, másnap kezét nyújtja-e a kapitánynak. Andreát feldúlja a találkozás. Kétségek gyötrik, vajon imádott anyja valóban az igazat mondta-e neki. Azonban az egyetlen személy, Gasparo, aki felvilágosítással szolgálhatna, örökre elhagyja a palotát. Miközben a násznép és a jegyespár már a templomban vannak, Cesare és a csapata készül a nagy rajtaütésre, de Loya még náluk is ravaszabbnak bizonyul. 6. A csalódott Loya Martinón tölti ki a dühét és ismét letartóztatja a férfit. De elszámítja magát. Andrea megtalálja az édesanyja által írt levelet, amely felér egy vallomással és ez minden vád alól tisztázza Martinót. Loya újabb akciót indít a Karvaly ellen és sikerül is elfognia a rebellis Cesarét, akit ő a Karvalynak hisz. A kivégzést is kitűzik, de Andrea még időben közbelép. Loyának azonban egy másik terve is van. Loya elhatározza, hogy egyenként fogja vallatóra a falu lakosait. Akit hazugságon érnek, azt a helyszínen lövik agyon. Corsini hadnagy, aki már régóta szerelmes a szép szobalányba, Dorinába, még időben értesíti a falubelieket, akik a Ristori kastély falai között találnak védelmet. Loya ostromgyűrűt von a kastély köré remélve, hogy ez a helyzet úgysem tartható fenn sokáig. Pedig azt nem is tudja, hogy gyűlölt ellensége, Andrea Van Necker túlélte a ráküldött orgyilkos lövését és szintén a kastélyban lábadozik. A parasztok között is egyre rosszabb a hangulat. Sokan kérdezik, vajon miért nem jön segítségükre a Karvaly? 7. Bár Andrea elhatározza, hogy feladja magát, váratlan segítséget kap egy francia tábornoktól, aki Martino értesítésére Rivombrosába érkezik és Loyát a vesztegzár feloldására bírja. Vittoria éles szemét azonban nem tudják kijátszani, s az asszony hamar rájön, ki valójában a Karvaly. Amikor az álarcot is megtalálja, Loyához siet. Torinóban Costanza ellenérzései dacára újra modellt ül Fulviónak, sőt a jegyesét is felmenti a felügyelet alól. Vittoria mégis megrendezi Andrea és Agnese eljegyzését és az ünnepségen több váratlan dolog is történik. Miközben folyik a hajsza Andrea és Agnese után, Vittoria rájön, hogy a gyűrű, amit Loyától kapott valójában a Napóleontól elrabolt kincsből való. Úgy érzi, most már végleg a kezében tartja a kapitányt. Torinóban Fulvio ki akarja használni, hogy kettesben marad Costanzával, de szerencsére Emilia még időben érkezik. A párbaj azonban nem maradhat el. Loyának sikerül elkapnia Andrea bizalmasát, Jacopót. 8. (Jacopo és Loya halála) Andrea és Agnese csapdába esnek, s bár a lánynak sikerül elszöknie, Andreára Loya börtöne vár. Loya átadja a tábornoknak a rabolt kincset azt állítva, hogy a Karvalynál találta. De a tábornok addig nem egyezik bele Andrea kivégzésébe és a párizsi kinevezést sem írja alá, amíg a gyűrű meg nem kerül. Ezért Loya éjjel belopódzik Vittoria szobájába, hogy meggyőzze a szerelméről, és Vittoria újra hisz neki. Jacopo megpróbálja megszöktetni Andreát a börtönből. Loya csele beválik, sikerül visszaszereznie a gyűrűt Vittoriától. Úgy érzi, már semmi sem állhat az útjába. Jacopo halála az utolsó csepp a pohárban Corsini hadnagy számára. Elhatározza, hogy segít megszöktetni Andreát. A hír azonban sajnos már nem jut el Agneséhez, aki felajánlja Loyának, hogy Andrea életéért cserébe az ő asszonya lesz. Loya engedélyez még egy utolsó találkozást a testvérek között és azonnal útnak indul zsákmányával Párizsba. De elszámítja magát. Loya és Andrea párbajában Andrea győz. Loya meghal, Agnese és Andrea pedig összeházasodnak. De vajon meddig tart a felhőtlen boldogság? A 4. évad újabb izgalmakat tartogat... Főszereplők Elisa di Rivombrosa Elisa di Rivombrosa, igazi nevén Elisa Scalzi édesanyja varrónő, édesapja könyvkötő volt, tőle örökölte az olvasás szeretetét. Halála után a család nehéz anyagi helyzetbe került, így Elisának is dolgozni kellett mennie. Szerencséjükre Ristori grófnő épp akkor keresett magának egy társalkodónőt, így magához vette az értelmes, talpraesett lányt, aki nemsokára a legfőbb támasza lett. Elisa is nagyon megszerette a grófnőt és az egész házanépét. A történet elején már nemcsak társalkodónő, hanem ápolónő és házvezetőnő is egy személyben. S mivel önbizalomban sem szenved hiányt, úgy gondolja kézbe veszi munkaadója kissé problémás családi életét és levelet ír Ristori grófnak, melyben hazarendeli. Úgy írja alá, mintha a családhoz tartozna: Elisa di Rivombrosa, amivel persze egy félreértéslavinát indít el. Fabrizio Ristori gróf Fabrizio Ristori a főhős, a birtok távollévő örököse. Nem az a tökéletes királyfi a fehér lovon. Lobbanékony, önfejű, időnként gonoszkodó, de nagylelkű és jóhumorú is egyben. S ami a fő, nagyon tud szeretni. Tíz éve hagyta el otthonát, hogy katonának álljon. Döntésében közrejátszott, hogy menyasszonya, Lukrécia egy nála gazdagabb és befolyásosabb férfit választott. Mostanra már hivatásos katona lett a francia hadseregben, és kapitányi rangot kapott. Egész jól megvan ott, míg meg nem kapja Elisa levelét, amelyből hírt kap édesanyja betegségéről. Azonnal hazaindul hát, hogy segítségére legyen. Felettese megkéri, hogy egyúttal vigyen el egy nagyon fontos és titkos levelet is hazájába, s csak mikor támadás éri döbben rá, hogy a megbízatása veszélyes is. Végül beleszeret Elisába. Agnese Ristori grófnő Agnese Ristori, Rivombrosa úrnője, aki hosszú évek óta egyedül irányítja birtokát. Mostanra viszont egészsége már nagyon meggyengült, rossz szíve bármikor végezhet vele. Legjobban mégis az bántja, hogy mi lesz a birtokkal halála után. Fia idegenben katonáskodik. Lánya Anna egy rossz házasságban sínylődik, de büszkesége miatt képtelen felülemelkedni a problémáin. Veje egy semmirekellő, aki csak azt lesi, mikor örökölhetné meg a birtokot. Ugyanakkor aggodalommal figyeli ismerősei és szomszédai királyellenes mozgolódását. Egy kívánsága van csak, hogy fia hazatérjen, és vegye át a helyét, de túl büszke ahhoz, hogy könyörögjön neki. Egyetlen támasza Elisa, akit lányaként szeret. Anna Ristori grófnő Anna Ristori, a grófnő férjezett lánya. Fiatal korában szerelmes volt szomszédjukba Antonio Ceppibe, aki viszont helyette az orvostudományt és a szolgálója szerelmét választotta. A csalódás miatt férjhez ment az első kérőhöz, ami viszont nagyon rossz választás volt, mert Radicati nemcsak, hogy elkártyázta a teljes vagyonát, s vele Anna hozományát is, de fűvel-fával megcsalja a fiatalasszonyt. Anna Nagyon szereti édesanyját és bátyját, ezért nehezen tudja elfogadni, hogy édesanyja mégis jobban bízik Elisában, mint őbenne. Alvise Radicati márki Alvise Radicati Anna férje, beteges hazárdjátékos, aki a kártyánál csak a nőket szereti jobban. A feleségét lenézi, lányával nem törődik, s csak azt lesi mikor örökölhetné meg Rivombrosát is, mivel a hitelezői már a torkát szorongatják. Giulio Drago gróf Giulio Drago, Ristoriék szomszédja és Fabricio gyermekkori barátja. Szereti az életet, a mulatságokat, a vadászatokat, az italt és a nőket. De mindenekelőtt a barátait. Amolyan régimódi nemesúr ő. Nem szereti a változásokat, a kötöttségeket. Ezért válik a királyellenes összeesküvés egyik lelkes tagjává Lucrecia van Necker márkinő Lucrecia van Necker, Fabricio régi szerelme, aki a jelenlegi főminiszter felesége. Ugyanakkor a királyellenes összeesküvés egyik vezetője is. Imádja a pénzt, a hatalmat és a férfiakat. Legutolsó szeretőjével Ranierivel a király életére törnek. Ottavio Ranieri herceg Ottavio Ranieri a királyság belügyminisztere, aki egyben a királyellenes összeesküvés vezetője. Lucrezia szeretője. Mindenáron meg akarja megkaparintani a veszélyes leleplező levelet, ami Fabrizióhoz került. Antonio Ceppi Antonio Ceppi a környékbeli nemesség egyik köztiszteletben álló tagja volt, míg el nem követte azt a szörnyűséges bűnt, hogy orvosnak állt és feleségül vette a saját házvezetőnőjét, Luciát. Ekkor a nemesség, Anna Ristori vezetésével egy emberként kizárta őt a társaságból. És hiába volt jó orvos, még a szolgálatait sem fogadták el. Így a szegények orvosa lett. Egyedül Elisa tartotta vele a barátságot, és hívta, mikor valaki beteg lett a családból, magára vonva ezzel Anna Ristori haragját. Antonio házassága sem túl jól alakult. Luciának ugyanis nem lehetett gyermeke, ezért egyre mélyebb depresszióba esett. Margherita Maffei Margherita Maffei, akinek édesapja, Maffei márki, Ristoriék másik szomszédja, ha nem is túl lelkesen, de belépett a király elleni összeesküvők közé. Nagyon szereti lányait, és nem örül túlzottan, amiért idősebb lányának Margheritának a környék legnagyobb szoknyavadásza Giulio Drago udvarol. Margherita nagyon szereti a férfit, pedig pontosan ismeri hibáit, s tudja mennyire nem bírja a kötöttségeket. Diána-cerkóf A Diána-cerkóf (Cercopithecus diana) az emlősök (Mammalia) osztályának a főemlősök (Primates) rendjéhez, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjához és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjához tartozó faj. A Cercopithecus nemen belül a róla elnevezett Diana csoportba tartozik, legközelebbi rokon faja a korábban csak alfajának vélt Roloway-cerkóf (Cercopithecus roloway). Távolabbi rokona a kevéssé ismert kis cerkóf (Cercopithecus dryas). Megjelenése A hímek testhossza 50–57 cm, a nőstényeké 40–48 cm, farokhossza 55–80 cm, a hímek testtömege 3,5-7,5 kg, a nőstényeké 2,2-3,5 kg. Színpompás állat, melynek alapszíne fényes fekete, torka, alkarja és szakálla fehér, hátulsó végtagjai rozsdavörösek, combjának elülső oldalán fehér sávok láthatók. Elterjedése, élőhelye Nyugat-Afrikában egy viszonylag kis területen él. Guinea, Sierra Leone, Libéria, Elefántcsontpart és Ghána erdeiben honos. Elsődleges esőerdők fáinak csúcsán él. Életmódja Ez a nappal aktív faj kis – általában egy öreg hím által vezetett – csoportban él. Életmódja messzemenőkig hasonlít más cerkófokéhoz, különösen pedig az apácacerkóf rokonságáéhoz. Szociális szerveződésében testtartása nagyobb jelentőséggel bír, mint arckifejezései. Élénk színű hátsó testfelét gyakran használja jelzésre. Táplálékát gyümölcsök és rovarok alkotják, de a leveleket, virágokat, hajtásokat, rügyeket, ritkán pedig fák nedveit is fogyasztja. Szaporodása Nászviselkedéséről és ivari magatartásáról csak keveset tudni. A nőstényen ivarzáskor látható duzzanat nem figyelhető meg. Öt hónapi vemhesség után egy kölyök születik, amely kb. féléves koráig szopik, ivaréretté hároméves korában válik. Természetvédelmi helyzete A faj csak viszonylag kis területen honos, az erdőirtások és a húscélú vadászat miatt pedig állományai többfelé nagyon lecsökkentek. A Természetvédelmi Világszövetség ezért Vörös Listáján a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja a fajt. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Dianameerkatze című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.) Villanógránát A villanógránát (angolul: flashbang, vagy hivatalosabban: stun grenade) egy tömegoszlatásra, illetve háborúban az ellenség látóképességeinek ideiglenes korlátozására szolgáló, nem-halálos fegyver. Ideiglenesen megvakítja, és meg is süketíti az áldozatot, (hangja erősebb 170 decibelnél) anélkül, hogy megsebesítené azt. Elsőként a brit SAS használta az 1960-as években. A villanás az emberi szem összes fényérzékelő sejtjét igénybe veszi, így megközelítőleg 5 másodpercig hatástalanítja azokat, egészen addig amíg azok vissza nem állnak normális állapotukba. A robbanás hangja megsüketíti ideiglenesen az áldozatot, és megzavarja a perilimfáját is, így a célpont az egyensúlyát is elveszíti egy időre. Atelornis A Atelornis a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a földiszalakóta-félék (Brachypteraciidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: kékfejű földiszalakóta (Atelornis pittoides) pettyesbegyű földiszalakóta (Atelornis crossleyi) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolás Guy Vandersmissen Guy Vandersmissen (Tongeren, 1957. december 25. –) válogatott belga labdarúgó, középpályás, edző. Részt vett az 1982-es spanyolországi világbajnokságon. Sikerei, díjai Belga bajnokság bajnok (2): 1981–82, 1982–83 Belga kupa győztes (1): 1981 Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) döntős (1): 1981–82 Maneki-neko Az integető macska vagy maneki-neko (japánul: ���) gyakorta előforduló szobrocska Japánban. Általában kerámiából készül, és úgy tartják, szerencsét hoz a tulajdonosának. Sokszor üzletek, éttermek, pacsinko szalonok és vállalatok bejáratánál találkozhatunk vele. Néhány elektronikusan vagy elemmel működik, így mozgatva a mancsát. A maneki-neko több változata ismert, különböző színekben és pózban megtalálható. A leggyakoribb szín a fehér, a fekete, az arany és a piros. A szobrokon kívül kulcstartóként, perselyként, virágcserepeken és evőpálcikákon találkozhatunk vele. Néha tévesen „kínai szerencsemacskának” hívják, mivel egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kínai kereskedők körében is. Általános jellemzők Pozitúra A mechanikusan működő integető macska lefelé álló mancsa az arra látogatókat invitálja beljebb. A Nyugattal ellentétben, az ázsiai országokban, ha valakit magunkhoz szeretnénk inteni, nem lentről felfelé, hanem fentről lefelé kell mozgatnunk a kezünket. Néhányat kifejezetten a nyugati szokásokhoz igazítva felfelé álló manccsal látnak el. A maneki-neko felemelt mancsainak különböző jelentést tulajdonítanak. Ha a jobb mancsa van a levegőben, akkor pénzt, szerencsét, egészséget hozhat vagy védelmet nyújt. A bal mancsával vásárlókat csalogat vagy ugyancsak pénzt, szerencsét és egészséget hoz. Ha mindkét mancs a levegőben van, védelmezi az otthonunkat. Úgy vélik, minél magasabbra emeli a mancsát, annál nagyobb lesz a szerencse. Másik hiedelem még, hogy amilyen magasra emeli a mancsát, olyan messziről jön a szerencse. Színek A legelterjedtebb a háromszínű, fehér alapon vörös és fekete foltokkal. Valószínűleg azért mert úgy tartják, hogy ez hozza a legtöbb szerencsét és hasonlít a japán kurta farkú macskára, ami a figura alapjául szolgálhatott. A fehér a tisztaságot és a pozitív dolgokat szimbolizálja, és a szerencsét vonzza. Megjelenésének az oka a készítők lustaságából eredhet, mert nem festették fel a foltokat. A fekete maneki-neko a gonosz szellemeket űzi el. A nők gyakran hordanak maguknál ilyen talizmánt, hogy távol tartsák a zaklatókat és a tolvajokat. Az aranyszínű a jólétet és a gazdagságot szimbolizálja. A piros a betegségek és a rossz szellemek távol tartását szolgálja. A zöld a tanulmányi sikerekben segít, ezért sok egyetemista hordja magánál. Régen ez a változat ritkaságnak számított, de mára már ez is elterjedt. A rózsaszín a szerelemben és a párkapcsolatban segít. Ez ugyan nem tartozik a hagyományos színek közé, de nagyon elterjedt a fiatalok körében. Nyakörv, partedli és csengő A meneki-neko általában valamilyen díszítő elemet visel a nyaka körül. Ez lehet nyakkendő vagy sál, de a legjellemzőbb a nyakörv, a csengő és a partedli. Ez valószínűleg az Edo-kori gazdag családok macskáinak kinézetéhez hasonlatos. Népszerű volt a piros nyakörv, ami egy piros virágból, a hicsirimenből készült, rajta kis csengettyűvel, amely nemcsak dekorációként szolgált, de tudatta azt is, merre jár az állat. A partedli gyakori díszítőelem a buddhista istenségek szobrain, mint például Dzsizó bódhiszattva szobrán, így ez innen eredhet. Dzsizó védelmező szobrai őrzik a japán szentélyeket és temetőket. Dzsizó védelmezi a gyerekeket a betegségektől és a haláltól, ezért azok a szülők, akiknek a gyereke felépült valamilyen betegségből, egy partedlit adnak rá hálájuk jeléül. Érme A maneki-nekót néha érmével a kezében ábrázolják, ez általában egy aranyérme, amit kobannak (��) hívnak és az Edo-korban használták. Egy koban egy rjót ér, ami egy másik fizetőeszköz volt Japánban, de az a koban, amit a maneki-neko tart, az tíz millió rjót (��� szenmanrjó) jelképez, ami rendkívül nagy összegnek számított. Egy rjó értékét nagyjából ezer dollárra kell tenni, de a rjó és a dollár értéke jelentősen eltér. Az érme, amit a macska tart, szerencsét és jólétet hoz. Nem is meglepő, hogy gyakran készítenek belőlük perselyt, ez 1980-as évekből ered ugyanúgy, mint a nyugati malacpersely. Néha filléreket és más kisebb címleteket írnak rá egyfajta kívánságként. Ez hasonló gyakorlat, mint a szökőkútba pénzt dobni. Előfordul az is, hogy nem érmét tart a kezében, ez lehet hal, kristálygömb, daikon vagy daruma figura is. Kompozíció Az antik példányok készülhetnek faragott fából vagy kőből, kézzel készített porcelánból vagy öntöttvasból. A modern maneki-nekót tipikusan kerámiából csinálják, de használhatnak hozzá más anyagot is, mint műanyag, fa vagy papírmasé. A drágább darabok készülhetnek jáde kőből vagy aranyból is. Az mozgó mancs általában műanyagból van. Eredet Történelme Néhányan úgy gondolják a maneki-neko Oszakából, megint mások pedig, hogy Tokióból (régebbi neve Edo) származik. Először a késő Edo-korban jelent meg Japánban. Egy újságcikk bizonyítja, hogy 1876-ban, a Meidzsi-korszakban már kimonóba öltözött maneki-nekót osztogattak egy oszakai szentélyben. Egy 1902-es hirdetés azt bizonyítja, hogy mennyire népszerűek voltak a századfordulón. Mindezek ellenére a maneki-neko pontos eredete ma is bizonytalan, de számos monda szolgál magyarázatul. Mások hasonlóságot véltek felfedezni a maneki-neko gesztusa és egy az arcát mosó macska között. Japán hiedelem szerint, ha a macska az arcát mossa, az azt jelenti, hamarosan vendégek érkeznek. Ez kapcsolatban lehet azzal a régebbi kínai közmondással, miszerint ha a macska megmossa az arcát, esni fog az eső. Eredetmondák A maneki-nako számtalan mondának a témája. Lentebb található az öt legnépszerűbb, ami az eredetét magyarázza. A kóbor macska és a bolt: Egy elszegényedett bolt (fogadó, kocsma vagy templom, stb.) tulajdonosa magához vett egy kóbor macskát annak ellenére, hogy neki sem volt mit ennie. Hálából a macska nem messze a bolttól letelepedett és integetni kezdett az arra járóknak, ez fellendülést hozott a jótékony tulajnak. Ezek után az integető macska egy fajta szimbólummá vált, ami jó szerencsét hoz a kis vállalkozásoknak. A nemes és a figyelmeztető macska: Egy nap egy tudós elment egy macska mellett, ami úgy tűnt, hogy neki integet. Jelnek tekintve a macska mozgását, a nemes ember megállt és odament hozzá. Letérve az útjáról észrevette, hogy elkerült egy csapdát, ami ott hevert előtte. Azóta a macskákra bölcsesség és szerencse szellemeként tekintenek. Sok japán szentélynél vagy háznál megtalálható a felemelt mancsú macska szobrocska, ezért gyakran nevezik kami-nekónak utalva a kami vagy szellem mivoltára. A történetben szereplő nemes, verziótól függően, lehet valamelyik japán császár vagy más történelmi személy, mint Oda Nobunaga és Ii Naotaka szamuráj. A templomi macska: Ii Naotaka gazdag feudális úr egy viharban a Gótoku-dzsi templomhoz (Tokió, Szetagaja kerületben) közeli fa alatt keresett menedéket. Az úr látta, hogy a pap macskája integet neki, ezért követni kezdte, egy pillanattal később a fába belecsapott egy villám. A gazdag ember összebarátkozott a szegény pappal és ezek után a templom sikeres lett. Amikor a macska meghalt, állítólag az ő tiszteletére készítették az első maneki-nekót. A lefejezett macska: Egy fiatal nőnek, Uszugumónak, aki a kelet-tokiói Josivarában lakott, volt egy macskája, amit nagyon szeretett. Egyik nap meglátogatta az egyik barátja, aki kardforgató volt. A macska hirtelen megbolondult és a nő kimonóját karmolászta. Azt gondolván, a macska megtámadta a nőt, a kardforgató levágta a fejét, ami a levegőben repülve belevájta a fogát egy a deszkák fölött rejtőző mérges kígyóba, ami arra várt, hogy lecsaphasson a nőre. Az eset után, mivel a halál elragadta társát, Uszugumo nem tudott se enni, se aludni. A kardforgató bűnösnek érezte magát és szomorú volt a nő miatt. Elment egy fafaragóhoz, akit a legjobbnak tartottak az országban, hogy készítsen egy faragott macskát, aminek a mancsa fel volt emelve üdvözlésként. Ez az ábrázolás aztán maneki-nekóként lett népszerű. Mikor odaadta a szobrot, a nő nagyon boldog volt és szenvedés nélkül élte tovább az életét. Az idős hölgy macskája: Egy idős hölgy, aki a kelet-tokiói Imadóban lakott, kénytelen volt eladni a macskáját, annyira szegény volt. Nem sokkal ez utána macska megjelent álmában. A macska azt mondta neki, hogy készítse el a képmását agyagból. Az elmondottak szerint cselekedett és hamarosan eladta a szobrot. Majd egyre többet készített belőle, amiket az emberek megvettek. Ezek a maneki-nekók annyira népszerűek voltak, hogy rövidesen nagyon sikeres lett és meggazdagodott. Micimackó (regényszereplő) Micimackó mesebeli medve, akit Alan Alexander Milne angol író alkotott meg. A magyarul csak Micimackóként (angolul Winnie-the-Pooh) ismert regény két önálló művet takar: a Micimackót (1926. október 14.) és a Micimackó kuckóját (1928), melyeket Karinthy Frigyes dolgozott át magyarra (1936). Milne két további könyvet is írt gyerekversekkel: Amikor még kicsik voltunk és Hatévesek lettünk, amelyek közt számos vers akad Micimackóról. Mind a négy kötetet E. H. Shepard illusztrálta. A történetek színhelye az angliai Kelet-Sussex megyében lévő Ashdown-erdőn alapul. Micimackó, aki Medveczky Medve, M. B. (Malacka Barátja), Ny. B. (Nyuszi Barátja), É. S. F. (Északi-sark Felfedezője), F. F. F. (Füles Farkának Felfedezője) és ugyanennek megvigasztalója néven is ismert, egy szerény „csekélyértelmű medvebocs”, aki igen szeret verseket költeni és mézet enni. Legjobb barátja egy Malacka nevű malacka, aki nem különösebben bátor. A Százholdas Pagonyban élnek sok más szereplővel együtt (lásd alább). Az eredeti Micimackó, Winnie The Pooh, Milne fiának, Christopher Robin Milne-nek egy kitömött medvéjéről kapta a nevét. Ezt a játékmackót pedig Christopher egy igazi, Winnipeg nevű medvéről nevezte el, akit Kanadából hoztak Nagy-Britanniába, és akit Milne gyakran látogatott fiával az állatkertben. Egy Christopher Robin nevű szereplő a Micimackó-történetekben is felbukkant, magyar nevén Róbert Gidaként ismerjük. A medve egyébként onnan kapta a Winnipeg nevet, hogy az első világháborúban részt vevő egyik kanadai zászlóalj, a Királyi Winnipeg Gyalogezred kabalaállataként került Nagy-Britanniába. A magyar nyersfordítást Karinthy Frigyes testvére, Karinthy Emília készítette, aki több idegen nyelven beszélt anyanyelvi szinten. Karinthy Frigyes ezután formába öntötte és jelentősen át is dolgozta a szöveget, mely 1935-ben jelent meg Magyarországon. A Micimackó nevet az Emília keresztnév becézéséből kölcsönözte a fordító. > 1929-ben Milne eladta a Micimackó kereskedelmi értékesítési jogait egy Stephen Slesinger nevű amerikai szponzornak. Ez csupán egyike volt a Slesinger keze alatt lévő számos tulajdonjognak, és élete folyamán még csak nem is a legnagyobb (ez bizonyára a Red Ryder nevű képregény lehetett, amit többek közt filmre és rádióra is alkalmazott). Slesinger 1953-ban hunyt el, és özvegye örökölte a jogokat. 1961-ben a Walt Disney Co. vette meg a mesefigurára vonatkozó megfilmesítési és egyéb jogokat, és készített róla egy rajzfilmsorozatot. (Micimackó eredeti neve, a Winnie-the-Pooh Milne eredeti műveiben még kötőjellel szerepelt, a Disney-átdolgozásban viszont már elvesztette a kötőjeleit.) A korai rajzfilmek eredeti történetekre épültek; ez azonban már nem áll az újabb filmekre és tévésorozatokra, amelyeket a Disney készített. A rajzfilmek stílusa hasonlított Shepard rajzaihoz, bár az eredeti vonásokat a klasszikus Micimackóról egy modernebb medve képére formálták. A történetvezetés jellege és a szereplők már kevésbé hasonlítanak Milne eredeti meséire. 1977-ben a Disney kiadta a Micimackó kalandjai című, egész estét kitöltő animációs filmet, melyben egy új szereplő, az Ürge is színre lépett. Ez a film három epizódot mutat be: Micimackó és a méhecskék fája (1966, 25’), Micimackó viharos napja (1968, 24’), Micimackó és a Tigris (1974, 24’). 1983-ban egy negyedik rövidfilm jelent meg, Micimackó és Füles nagy napja címmel. Ma a Micimackó-videofilmek, a mackófigurák és más kereskedelmi cikkek évi 1 milliárd dollár bevételt hoznak a Disney cégnek – ugyanannyit, mint Mickey egér, Minnie egér, Donald kacsa, Goofy és Plútó együttvéve. A Micimackó kalandjai című filmet 1997-ben a Micimackó visszatér, 2002-ben pedig a Micimackó: Boldog Új Mackóévet! követte. 1991-ben Shirley Slesinger Lasswell, Milne irodalmi ügynökének özvegye, aki a Micimackó jogait örökölte, beperelte a Disney céget, arra hivatkozva, hogy becsapták a mesefigurák értékesítési jogai terén. Bár 66 millió dollárt már begyűjtött, további 200 millió dollárra tart igényt. A peres ügyet végül 13 év után, 2004 márciusában sikerült lezárni, a Disney győzelmével. Benjamin Hoff könyvei, a Micimackó és a tao és a Malacka és a tao Milne könyvének szereplői révén, közérthető módon mutatnak be keleti filozófiákat, például a taoizmust. Micimackó két tekintélyes szatírában is főszerepet kapott: J. T. Williams Pooh and the Philosophers című művében („Micimackó és a filozófusok”; magyarul: Szukits Kiadó, 2004.), illetve a Was the Winnie-the-Pooh a good Muslim? („Jó muszlim volt-e Micimackó?” – magyarul nem jelent meg). A 'Micimackó-Vízipóló' nevű 'sport' (ahogy Karinthy fordította), melyben a versenyzők egy hídról ágakat dobálnak egy patakba, és megvárják, melyiküké ér célba hamarabb, eredetileg Micimackóék játéka volt a mesékben, de átlépett a való világba is. Oxfordshire-ben évről évre megrendezik a Micimackó-vízipólóverseny világbajnokságát. A Micimackó-történeteket számos nyelvre lefordították; köztük nem utolsósorban Lénárd Sándor latinra, Winnie ille Pu címen, amely először 1958-ban látott napvilágot. A Micimackóban az alábbi szereplők fordulnak elő (zárójelben, dőlttel az eredeti angol nevek): Róbert Gida (Christopher Robin) Malacka (Piglet) Bagoly (Owl) Nyuszi (Rabbit) Kanga (Kanga, szójáték az angol kangaroo -ra) Zsebibaba (Roo, szójáték az angol kangaroo -ra) Tigris (Tigger) Füles (Eeyore) Menyétek és Elefántok ( Karinthy -féle fordításban), Apák és Cukák (az első, egész estés Disney-filmben), illetve Muclik és Vuclik (a későbbi Disney-filmekben) (Heffalumps and Woozles) Magyar kiadások Micimackó ; ford. Karinthy Frigyes, ill. Ernest H. Shepard; Athenaeum, Bp., 1935 Micimackó kuckója ; ford. Karinthy Frigyes, ill. Ernest H. Shepard; Athenaeum, Bp., 1936 That’s Me A That's Me (eredetileg ("Coachman's Farm") című dal a svéd ABBA 1977 július 25-én kizárólag Japánban megjelent kislemeze. A kislemez B. oldalán a korábban kimásolt Money Money Money című dal található. A kislemez az Arrival albumon található, mely a Japán lista 75. helyéig jutott. A korábbi 1976-os kiadásokon a kislemez B oldalára a Dancing Queen került. A dal megjelenésének 40. évfordulója alkalmából egy 7 inches limitált picture disc kislemez is megjelent 2016 október 7-én a Polar Music kiadásában. A dal a That's Me és Dancing Queen dalokat tartalmazza. Megjelenések 7" Japán Discomate – DSP-115 A That's Me (������) 3:15 B Money Money Money (�����������) 3:06 Feldolgozások A román énekes Angela Similea a dal instrumentális változatát rögzítette 1978 -ban a Romániai Szimfonikus zenekarral. (Simfonia iernii) Az Arrival nevű csapat 1999 -es First Flight emlékalbumán szerepel a dal. A dal dance változata a 2001 -es japán ABBA Ibiza Caliente Mix válogatás lemezén is hallható Sabu előadásában. Monrad Wallgren Monrad Wallgren (Des Moines, 1891. április 17. – Olympia, 1961. szeptember 18.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Washington, 1940–1945). Diébougou Diébougou város Burkina Faso délnyugati részén, Bobo-Dioulassótól 136 kilométerre délkeletre. Főút köti össze Ghánáva. A település népessége 2012-ben 21 401 fő volt. Történelem A település 1840 körül alakult, a XIX. század végén francia megszállás alá került. 1900 körül francia katonák kényszermunkatábort hoztak létre, amelyhez alagútrendszert is építtettek a rabszolgákkal a város nyugati részén. 1903-ban a népessége körülbelül 900 fő volt. Testvérvárosa Floirac Franciaországból. Gazdaság A településen több fazekas és kosárfonó műhely található. Élővilág Diébougou mellett egy mocsárban krokodilok is előfordulnak. Tomnatec Tomnatec falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Bisztra községhez tartozik. Fekvése Hudricești mellett fekvő település. Története Tomnatec korábban Hudricești része volt. 1956-ban vált külön 81 lakossal. 1966-ban 88, 1977-ben 71, 1992-ben 20, 2002-ben pedig 17 román lakosa volt. Aterno-Pescara Az Aterno-Pescara egy olaszországi folyó, Abruzzo régióban. Az ókorban Aternum néven ismerték. A Monti della Laga területén ered, Montereale mellett, a Monte Civitella (1603 m) lejtőin. A folyó forrás és Popoli község közötti szakaszának neve Aterno, majd a torkolatig Pescara néven ismert. Pescara városa mellett torkollik az Adriai-tengerbe. Mellékfolyói: Raio, Vera, Tirino, Orta, Lavino, Cigno és Nora. Dél-Olaszország legnagyobb vízgyűjtőjével rendelkezik. Forrás (olaszul) www.fiumi.com Trichiana Trichiana település Olaszországban, Veneto régióban, Belluno megyében. Lakosainak száma 4847 fő (2017. január 1.). Trichiana Cison di Valmarino, Limana, Mel, Revine Lago és Sedico községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Danna Paola Danna Paola Rivera Mungúia (Mexikóváros, Mexikó, 1995. június 23. –) mexikói színésznő és énekesnő. Élete Danna Paola 1995. június 23-án született Mexikóvárosban. 2001-ben szerepet kapott a María Belén című telenovellában. 2005-ben a Pablo y Andreában játszott főszerepet, amiért TVyNovelas-díjat kapott a Legjobb gyerek színésznő kategóriában. 2008-ban Bettina szerepét játszotta Kedves ellenség című sorozatban. Diszkográfia 2001: Mi globo azul 2004: Océano 2005: Chiquita pero picosa 2012: Danna Paola Füzegy (Szerbia) Füzegy (szerbül Визић / Vizić) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben. Földrajzilag Szerémségben fekszik, a horvát határ mellett, Újlaktól 10 km-re délkeletre, de közigazgatásilag Palánka községhez lett sorolva. Tavak terület szerinti listája Tavak méret szerinti listája: Az Aral-tó 1960-ban még a világ negyedik legnagyobb tava volt, 68 000 km²-rel. Azonban területe 2004-re 17 160 km2-re zsugorodott, és azóta nemcsak hogy tovább csökkent, de három kisebb tóra osztódott fel. Megjegyzés: valamennyi tó édesvizű, kivéve a sós vizű Kaszpi-tengert. Kontinensenként Afrika – Viktória-tó Amerika – Felső-tó Ausztrália – Eyre-tó Ázsia – Kaszpi-tenger Európa – Ladoga-tó Répce-sík A Répce-sík a Vas–Soproni-síkság egyik kistája Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megye területén. Az 529 km² területű síkság a Magyarország területére lépő Répce félköríves völgykanyarulatának északi előterét foglalja magába. Nyugatról a magyar–osztrák határ, illetve az azon túl elterülő Kabold–Fülesi-dombság és a Pulyai-medence, északról az Ikva-sík, keletről a már a Kisalföldhöz tartozó Kapuvári-sík, délkeletről a Rábai teraszos sík, délnyugatról pedig a Gyöngyös-sík, illetve a Kőszeghegyalja határolja. Földtan és domborzat A kistáj alaphegységét karbon kori csillámpalaösszlet alkotja, a síkság keleti vidékein azonban már a Rába-völgyre jellemző szilur és devon kori metamorfitösszletből épül fel a medencealjzat. Az idők során változó intenzitással ezekre építette a Répce hordalékkúpjait, amelyeket a jégkorszak során fellépő felszínalakító folyamatok egységes, vályoggal és lösszel fedett kavicstakaróvá alakítottak. A délnyugatról északkeleti irányban enyhén lejtő Répce-sík átlagos tengerszint feletti magassága 167 méter. Legmagasabb pontja északnyugaton, Sopronkövesd közelében (245 m), legalacsonyabb pontja pedig a Kisalfölddel érintkező északkeleti részén (122 m) található. A kistáj felszínét a Répce korábbi medervölgyületei és holtágai tagolják. Noha a Répce építette tágas síkságról van szó, csupán déli része tartozik a folyó vízgyűjtőterületéhez. Itt veszi fel bal oldali mellékágai, a Rajna-patak, a Pós-patak és a Kocsód-patak, illetve a jobb oldali Ásás vizét. A Répce-sík északi része már a kistájat nyugat–keleti irányban átszelő, szintén völgykanyarulatos Kardos-ér vízgyűjtője (ennek mellékága a Köles-ér). Mintegy tucatnyi kis tavának átlagos területe 1 ha. A Répce-síkon több hévízforrás ismert, ezek legjelentősebbike az 1957-ben felfedezett gyógyhatású, szénsavas büki termálvíz. Éghajlat Éghajlatát mérsékelten hűvös évi középhőmérséklet (9,5–9,8 °C) jellemzi, a kistáj keleti részének nyári átlaghőmérséklete rendszerint 0,5 °C-kal magasabb a nyugatinál. Az évi csapadékmennyiség szintén mérsékelt (630–650 mm/év). Nyugati irányban haladva jellemzően csapadékosabb területekre jutunk, a legtöbb egynapi csapadékot Sopronhorpácson mérték (98 mm). Az évi napsütötte órák száma 1850–1900 között mozog. Az északi és déli szélirány egyaránt jellemző, az átlagos szélsebesség 12,5 km/h. Talaj és növényzet Az uralkodó talajtípus a vízzáró kavicsréteg jelenléte miatt kevésbé termékeny, agyagbemosódásos barna erdőtalaj (a terület 71%-án), valamint a délnyugati területek löszös üledékein kialakult, szántóművelésre alkalmas csernozjom barna erdőtalaj (15%). Ezenkívül a Répce és a Kardos-ér völgyében a szintén jó vízgazdálkodású réti öntéstalaj (8%), illetve réti talaj (2%), Sopronkövesd térségében pedig barnaföld (3%) található. Az Alföld szikeseihez hasonló zárványterületként ismert Iván-Viszlamajornál egy kavicstakaróval körülzárt, réti szolonyec talaj borította medence. A Répce völgyének ligeterdői mára eltűntek, egyik jeles reliktumterülete a csáfordi Tőzikés-erdő. A Répce-sík nyugati, határ menti sávjában gyertyános-tölgyesek, illetve telepített akácosok és fenyvesek húzódnak, de a középső vidékeken is maradtak meg elszórtan tölgyesek. Az ősgyepterületek a Répce vizenyős rétjei kivételével szintén eltűntek, illetve a szárazabb területeken beerdősültek. Népesség A Répce-sík lakossága 23 334 fő (2001), népsűrűsége alacsony (44 fő/km², 2001), a népesség eloszlása és a településhálózat egyenetlen. A kistáj déli peremvidékét alkotó Répce-kanyarulatban sűrűn települt falvakat találni. Azonban a két, egyenként kb. 3500-as lakosságszámú város – Csepreg és Bük – mellett mindössze Bő és Hegyfalu (Vas megye), valamint Zsira (Győr-Moson-Sopron megye) lakossága haladja meg az 500 lelket, egyébként aprófalvak füzére alkotja a Répce-völgy településhálózatát: Chernelházadamonya, Gór, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Répceszentgyörgy, Tompaládony, Vámoscsalád, Vasegerszeg, illetve Csáfordjánosfa, Csér, Gyalóka, Répceszemere, Répcevis, Szakony. A kistáj Répce-kanyarulattól északra eső részén is jelentős településföldrajzi eltérések találhatóak. A 84-es főút tengelyében és attól nyugatra ugyan még jellemző az aprófalvak ritkább szövésű hálózata – Vas megyében Iklanberény, Lócs, Sajtoskál, Tormásliget, Győr-Moson-Sopron megyében Nemeskér, Und és Völcsej –, a további hat település lakossága 500 és 1500 fő közé esik: Egyházasfalu, Lövő, Simaság, Sopronhorpács, Sopronkövesd és Újkér. Ezzel szemben a kistáj északkeleti harmadában mindösszesen három nagy határú település fekszik: az ezres lélekszámot meghaladó Iván mellett két aprófalu: Csapod és Pusztacsalád. A 2001. évi népszámlálás szerint a lakosság 82,9%-a római katolikus, a további legnagyobb felekezet az evangélikusoké 8,9%-kal, a reformátusok részaránya pedig csak az 1,3%-ot éri el. A magyar nemzetiség aránya 96%-os, számottevő a horvát kisebbség (0,9%), különösen Und községben magas a részarányuk, valamint a cigány kisebbség (0,8%). Forrás Magyar Nagylexikon XV. köt. (1999) Magyarország kistájainak katasztere (2010) http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/kotetek.html Népszámlálás 2001 Bréau-et-Salagosse Bréau-et-Salagosse település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 417 fő (2015). Bréau-et-Salagosse Arphy, Aulas, Aumessas, Avèze, Bez-et-Esparon, Dourbies, Mars és Molières-Cavaillac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szilágysolymos Szilágysolymos település Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Zsibótól északnyugatra, Debren, Szamosudvarhely és Zsibó közt fekvő település. Története Szilágysolymos (Solymos) Árpád-kori település, nevét 1205-ben már említették a Váradi Regestrumban egy peres üggyel kapcsolatban. 1369-ben Salumus, 1387-ben Velselomus, 1423-ban Kissolymos, 1499-ben Nagy-Solymos, 1570-ben Nagysolymos, Kissolymos néven írták. A falu a falu lakosainak hagyománya szerint egykor nem mai helyén állt, hanem lejjebb, Zsibó felé a patak partján feküdt, erdőborította helyen. 1369-ben a település a Jakcsiak birtoka volt. Az 1387 évi adatok szerint az aranyosi várhoz tartozott. 1553-ban már két Solymos települést is említettek az oklevelek, ekkor már Nagysolymos és Kissolymos nevű település is létezett. Mindkettő Kővárhoz tartozott, 1564-ben pedig már mindkettő Hadad várának tartozéka volt. 1604-ben a Wesselényi család birtokaihoz sorolták az adóösszeíráskor, de ekkor már csak Nagysolymost. 1733-as összeíráskor Solymoson 42 oláh családot számoltak össze. 1750-ben 254 görögkatolikus lakosa volt. 1847-ben 484 lakos élt a településen, melyből 6 római katolikus, 472 görögkatolikus, 6 református volt. 1890-ben 775 lakosa volt, ebből 14 magyar, 3 német, 696 román, 21 egyéb nyelvű volt, melyből 11 római katolikus, 743 görögkatolikus, 6 református, 15 izraelita volt. A házak száma ekkor 163. 1910-ben 983 lakoából 48 magyar, 919 román, ebből 935 görögkatolikus, 31 református, 10 izraelita volt. A 20. század elején Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus fatemploma 1836 -ban épült. Anyakönyvet 1826 -tól vezetnek. Mauritánia Mauritánia állam Északnyugat-Afrikában. Nevének eredete: „maurik” más néven „mórok” földje. Határainak hossza: 5074 km. Ebből Algériával 463 km, Malival 2 237 km, Szenegállal 813 km, Nyugat-Szaharával 1561 km a közös. Földrajz Domborzat Mauritánia területe 1 030 700 km², ezzel a világ 29. legnagyobb országa. Magyarországnál tizenegyszer nagyobb területű. Az ország területe keleten és északon a Szahara része. Középső részén az átlagos magasság 300–500 m között van. Itt található az Adrar, a Tagant és az Affollé homokkőmagaslat. Északi részén terül el a legmagasabb hegye, a Kédia d'Idjil (917 m). Az ország déli részét alacsony fennsík alkotja, amelynek egy részét száraz, gyér füvű területek borítják és időszakos vízfolyások tagolják. A fennsík másik része kavics- és homoksivatag. A közel 900 km hosszú keskeny parti síkság csak délen szélesedik ki a Szenegál folyó alföldjében. Vízrajz Az ország legnagyobb folyója a déli határon a Szenegál. Ebbe északról, Mauritánia felől csak néhány időszakos patak folyik. A magaslatok lábánál néha felszín közelébe kerül a talajvíz. Itt alakultak ki oázisok. Éghajlat Északon forró és száraz az éghajlat, délen július és október között esik némi eső. Az év többi szakában északkeleti szelek fújnak, az időjárás olyan, mint a Szaharában. Nouakchottban a januári középhőmérséklet 22 °C, a júliusi 28 °C. Az évi csapadékmennyiség 160 mm. Élővilág, természetvédelem Nemzeti parkjai Banc d'Arguin Nemzeti Park (franciául: Parc National du Banc d'Arguin ) - a tengerpart déli szakasza. Vándormadarak pihenőhelye. Természeti világörökség . Diawling Nemzeti Park - a Szenegál folyó deltája. Kiterjedt mocsárvilág. A malária veszélye miatt maradt emberektől érintetlen. Történelem Az országban már a Kr. e. 10. évezredben is éltek emberek. A mai Mauritánia területét a föníciaiak, majd a rómaiak hódították meg. A római időkben először II. Juba, Numídia volt királya alapított Római kliensállamot Kr. e. 25-ben, amely fia, Ptolemaiosz haláláig, Kr. u. 40-ig létezett, majd a Római Birodalom provinciája lett Mauretania néven. Marokkóhoz hasonlóan, a 7. században az arab világbirodalom része lett. Távoli-nyugatnak nevezték el a területet. Az iszlám hatására beindult a kézművesipar és a kereskedelem. A 11. században Mali fennhatósága alá került. A 11. század elején alapították a Mór birodalmat. A birodalom a 12. században Ghánáig húzódott. Európában pedig Spanyolország jelentős része tartozott a birodalomhoz. Ez a birodalom 1147-ben omlott össze. A 15. század elején a nomád Kunta-arabok foglalták el a területet. A portugál hódítók a 15. század végén érkeztek a vidékre. Első támaszpontjukat 1543-ban alapították. Ebben a században lett államvallás az iszlám. A francia gyarmatosítók a 19. század végén tűntek fel Mauritániában. A franciák 1903-ban védnökséggé, 1904-ben Francia Nyugat-Afrika részévé, majd 1920-ban gyarmattá nyilvánították az országot. A Francia Közösség részeként 1958-ban autonóm köztársaság lett, majd 1960. november 28-án elnyerte függetlenségét. Ekkor lett Ould Daddah az ország atya cím birtokosa. Az egykori Spanyol Szahara déli részét elfoglalta 1976-ban, három évvel később kivonult a területről a gerillatámadások miatt. A következő időszakban több kormányváltás is volt: Mustafa Ould Salek (1978-1979), Mohamed Mahmoud Ould Louly (1979-1980) és Mohamed Khouna Ould Haidalla (1980-1984). 1991 júliusában alkotmányt kapott az ország. 1992-ben pedig szabad parlamenti és elnökválasztás volt. A franciák betiltották a rabszolgatartást és véget vetettek a nemzetségek közötti háborúknak. A gyarmati időszakban a lakosság nomád maradt, de sok letelepedett ember, köztük olyanok, akiknek elődeit évszázadokkal ezelőtt elűzték, települt be az országba. Amikor 1960-ban az ország elnyerte függetlenségét, a fővárost (Nouakchott) egy korábbi kicsi falu, Ksar helyén alapították. Ksar lakosságának 90%-a nomád volt. A függetlenség idején nagyszámú, a Szaharától eredetileg délre élő ember (haalpulaar, szoninke, wolof népből) érkezett Mauritániába, a Szenegál folyó északi partvidékére. Mivel közülük sokan tudtak franciául és tájékozottak voltak a francia szokásokban, az újonnan érkezettek közül sokan lettek az új államban papok, katonák és tisztviselők. Ezek a tényezők, párosulva azzal, hogy a franciák elnyomták a mór északi vidékek legtovább ellenálló törzseit, megbontotta a régi hatalmi egyensúlyt és a déli lakosság és a mórok közti konfliktusok okává vált. Köztük áll a haratinok népes csoportja. Ők arabizált rabszolgák utódai, a mór társadalmon belül élnek, egyfajta alsó kasztként. A rabszolgatartás egyébként ma is közönséges dolog. A mórok reakciója az volt a változásokra, hogy az arab nacionalizmus elterjedt az országban, egyre nagyobb a nyomás a nyelv és a jog, egyáltalán a mauritániai élet minden vonatkozásának arabizálására. Szakadás keletkezett a mórok között. Egyik fél szerint Mauritánia arab ország. Mások elismerik a nem mór népek domináns szerepét és különböző megoldásokat javasolnak az ország kulturális különbözőségeinek kiaknázására, de ezek egyikét sem tudták sikeresen alkalmazni. Az etnikai ellentétek 1989 áprilisában zavargásokká fajultak. Az etnikai feszültségek és a rabszolgaság érzékeny kérdése - a múltban és bizonyos vidékeken a jelenben is - az ország politikai vitáinak fő kérdései. Minden csoportban jelentős azok aránya, akik összetett, plurális társadalmat szeretnének. A 2005. augusztusi csendes puccs 2005. augusztus 3-án került sor az ʿAī Walad Mu�ammad Fāl ezredes vezette katonai puccsra, amely véget vetett Maaouya Ould Sid'Ahmed Taya elnök 21 éven át tartó hatalmának. A katonák – köztük az elnöki testőrség néhány tagja – kihasználták, hogy az elnök éppen Fahd szaúdi király temetésén tartózkodott és távollétében irányításuk alá vonták a főváros, Nouakchott stratégiai pontjait. A puccs emberáldozat nélkül zajlott le. A puccsisták a Katonai Bizottság az Egyenlőségért és Demokráciáért (Conseil Militaire pour la Justice et la Démocratie, CMJD) nevet adták testületüknek. A tisztek az alábbi közleményt adták ki: A nemzetbiztonsági és fegyveres erők egyöntetű döntést hoztak arról, hogy véget vetnek a bukott rendszer elnyomó tevékenységének, amelytől népünk szenvedett az évek alatt. Egy újabb közleményben Fál ezredest elnöknek és a nemzeti rendvédelmi erők vezetőjének nevezték. Fált sosem tekintették az elmozdított elnök szilárd szövetségesének, bár segédkezett a Tayát eredetileg hatalomra juttató puccsban, később pedig biztonsági főnökként is szolgált alatta. Rajta kívül tizenhat további katonatiszt lett a Bizottság tagja. A nemzetközi közösség figyelme ellenére a puccs általánosan elfogadottá vált, miután a junta ígéretet tett választások kiírására két éven belül. A 2006. június 26-i népszavazáson a mauritániaiak túlnyomó többsége (97%) támogatta az új alkotmányt, amely korlátozta az elnöki hivatal viselésének idejét. A junta vezetője, Fál ezredes ígéretet tett a népszavazás iránti elkötelezettségére és a hatalomból való békés távozására vonatkozóan. Az ezredes vezetésének idején megalapozták a Mauritánia és Izrael közötti kapcsolatokat, bár az ellenzék széleskörben bírálta ezért, mivel az Izrael-barátságot a Taya-rendszer örökségének tartotta, ami csak a Nyugat támogatásának megnyerését szolgálja. A 2006-os választások 2006. november 19-én és december 3-án valóban lezajlottak a parlamenti és helyhatósági választások, amelyen az ellenzék került hatalomra. A 2007-es elnökválasztás 2007. március 11-én tartották Mauritániában az első teljesen demokratikus elnökválasztást, amellyel véget ért a hatalom átvitele a 2005-ös puccs utáni katonai vezetés kezéből a civil kézbe. 1960-as függetlenedése óta ez volt az első alkalom, hogy Mauritániában több jelölt közül választottak elnököt. Végül Sidi Ould Cheikh Abdallahi győzött a szavazás második fordulójában, a második helyet pedig Ahmed Ould Daddah szerezte meg. A 2008. augusztusi puccs 2008. augusztus 6-án az elnöki testőrség parancsnoka átvette a hatalmat a nouakchotti elnöki palotában, egy nappal azt követően, hogy a kormányzó párt negyvennyolc képviselője lemondott az Abdallahi elnök politikája elleni tiltakozásképp. A katonaság körülvette a fő kormányzati létesítményeket, beleértve az állami televíziót is, miután az elnök menesztett magas rangú tiszteket, köztük az elnöki testőrség parancsnokát. Végül Yahya Ould Ahmed al-Wákif köztársasági és miniszterelnök és Muhammad Ould Irzízim belügyminiszter letartóztatták Abdallahit. A puccsot Muhammad Ould Abdelaziz tábornok, korábbi vezérkari főnök és az elnöki testőrség parancsnoka szervezte meg. Az elnöki szóvivő, Abdallahi Mamadouba bejelentette, hogy katonatisztek letartóztatták az elnököt, a miniszterelnököt, valamint a belügyminisztert, és a fővárosi elnöki palotában tartják fogva őket. Miközben sikeres és vérmentes puccsnak tűnt, az elmozdított Abdallahi elnök lánya, Amal Mint as-Saykh Abdallahi azt mondta, hogy „az elnöki biztonsági osztag (BASEP) emberei az otthonunkhoz jöttek és elvitték az apámat." A 2009. július 18-án tartott elnökválasztáson a katonai puccsot elindító Mohamed Ould Abdel Aziz a szavazatok 52,6%-ával a hivatalos győztes. Államszervezet és közigazgatás Alkotmány, államforma A katonai puccs előtt az ország iszlám elnöki köztársaság volt. A parlament 2 kamarás. Az alsóház neve „Népgyűlés” (81 fő), a felsőházé „Szenátus” (56 fő). A népgyűlés tagjait 5 évre, a szenátus tagjait 6 évre választják. A választójog 18 év felett jár. Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Elnökök 1960 . november 28. – 1978 . július 10.: Moktar Ould Daddah 1978 . július 10. – 1979 . június 3.: Moustapha Ould Salek ezredes: 1979 . június 3. – 1980 . január 4. : Mohamed Mahmoud Ould Ahmed Louly ezredes 1980 . június 4. – 1984 . december 12.: Mohamed Khouna Ould Haidalla ezredes 1984 . december 12. – 2005 . augusztus 3.: Maaouiya Ould Sid'Ahmed Taya ezredes 2005 . augusztus 3. – 2007 . április 19.: Ely Ould Mohamed Vall ezredes 2007 . április 19. - 2008 . augusztus 6.: Sidi Mohamed Ould Cheikh Abdallahi 2009 . július 18. óta Mohamed Ould Abdel Aziz Közigazgatási beosztás Az országot 12 régió és a főváros alkotja: Népesség Általános adatok A születéskor várható élettartam: férfiak 60, a nők 65 év (2015). A népességnövekedés 2,23%-os (2015). Városokban él a népesség 60%-a. (2015) A lakosság 4/5-e - a sivatag miatt - az ország 15%-án van összezsúfolódva. Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás Az ország lakossága 3,6 millió fő (2015 júl.), melynek 82%-át a berberek és arabok keveredéséből származó, negrid jelleget is mutató fekete mórok alkotják. További etnikumok: a lakosság 7%-a volof, 5%-a tukulör, 3%-a szoninke, 1%-a fulbe, további 2%-a pedig arab. Kb. 5 000 európai él az országban. Hivatalos nyelv az arab. A vallást tekintve a lakosság közel 100%-a muszlim (szunnita), nagyon kevés kereszténnyel. Gazdaság Általános adatok Az állam bevételének legfőbb tétele a vas- és rézbányászatból és -kivitelből származik. A legjelentősebb ásványkincs a zouerate-i bányában kitermelt vasérc. A hideg Kanári-tengeráramlás kedvező feltételeket nyújt a halászatnak. A legkevésbé fejlett országok egyike, jelentős élelmiszer-behozatalra és külföldi segélyekre szorul. Néhány adat: Hazai össztermék (GDP)/fő: 1700 USA dollár (2002) Munkanélküliség: 21% Munkaerő: 786 000 fő Infláció: 3% (2002) A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 19%, ipar 30% szolgáltatások 51% Gazdasági ágazatok Mezőgazdaság A mezőgazdaság a Szenegál folyó alföldjén (kukorica, rizs) összpontosul, illetve az oázisokra (datolya, köles, zöldség) korlátozódik. Szűkös megélhetést nyújt a nomád pásztorkodás. Az ország 0,2%-át művelik és 38%-án pásztorkodnak. Ipar Ipara fejletlen, a kézművességen túl csak néhány üzeme van. Csak a halfeldolgozás, olajkitermelés és a bányászat (vasérc, arany, réz stb.) kiemelhető. Legfontosabb terméke a vasérc, a külfejtéssel elérhető magnetit- és hematitkészlet. Adzsuzstnél rézérc kitermelés folyik. További kitermelés: gipsz, kősó, foszfát, kevés földgáz. A kilencvenes években a parttól 80 km-re olajat találtak, de csak a legutóbbi időben kezdtek bele a kitermelésbe. Kereskedelem Az ország élelmiszerbehozatalra és külföldi segélyekre szorul. Külkereskedelme 2014-ben: Exporttermékek: vasérc, hal és haltermékek, arany, réz, kőolaj Főbb exportpartnerek: Kína 45,3%, Olaszország 7,6%, Spanyolország 6,1% Importáruk: gépek és eszközök, vegyipari termékek, berendezések, élelmiszer, fogyasztási cikkek Főbb importpartnerek: Kína 21,6%, Hollandia 9,4%, Franciaország 7,8%, Spanyolország 6%, Marokkó 5,3%, USA 4,6% Közlekedés Az ország közlekedését nehezíti az, hogy a terület jelentős része a Szaharában fekszik. Emiatt talán nem meglepő, hogy a fő közlekedési vonalak az ország nyugati, tengerparti sávjában összpontosulnak. Vasúti közlekedés Az országban 717 km-nyi vasúthálózat van, melyeken főleg a nyersanyagok szállítását végzik. A vasút Mine városától Nouadhibouig húzódik. A vonat nagyon lassú és megviseli az embert. A vasútvonal nem nagyon biztonságos, mert a homok rátelepszik a sínekre, és balesetet okoz. A vonatban is kárt tesz. A sivatagi vonat : Az ország déli bányáit egy egyvágányos vasútvonal köti össze a fővárossal, a Szaharán keresztül. Szinte kizárólag Mauritánia legnagyobb kincsét, vasércet szállít. Csak néhány személykocsit kapcsolnak rá. A vonalat egy állami társaság üzemelteti. Közúti közlekedés Az úthálózat hossza 8 100 km, ebből 1700 km aszfaltozott. Légi és vízi közlekedés Az országban 5 kikötő található és 10 repülőtér, melyből kettő nemzetközi forgalmat is bonyolít. Kultúra Oktatási rendszer Az ország egyetlen egyeteme Nouakchottban van. Kulturális intézmények Kulturális világörökség Mauritánia területéről eddig két helyszín került fel a Világörökségi Listára: Bach d'Arguin Nemzeti Park (1989) Vádáne, Síngít, Tísít és Valáta ősi „Ksour”-ja (erődítménye) (1996) Forrás Világbank-adatbázis hivatalos (becslés). [2015. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.) „Mauritania officers 'seize power'”, 2005. augusztus 4. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 19.) (en-GB nyelvű) tehran times : 48 lawmakers resign from ruling party in Mauritania, 2008. december 6. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.) AFP: Coup in Mauritania as president, PM arrested, 2008. augusztus 9. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.) „Troops stage coup in Mauritania”, 2008. augusztus 6. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 19.) (en-GB nyelvű) The Associated Press: Coup under way in Mauritania: president's office, 2008. augusztus 12. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.) Correspondent, Damien McElroy, Foreign Affairs. „Mauritania president under house arrest as army stages coup”, 2008. augusztus 6. (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 19.) (en-GB nyelvű) https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/mr.html Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007. A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963 951664 3 A Tudás Fája-sorozat Gare de Cubzac-les-Ponts Gare de Cubzac-les-Ponts vasútállomás Franciaországban, Cubzac-les-Ponts településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Chartres–Bordeaux-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Saint-André-de-Cubzac Gare de la Grave-d'Ambarès 2013–2014-es European Tour – 1. verseny Ez a verseny a 2013-2014-es PTC szezon első versenye, és az első profi verseny a 2013-2014-es sznúker szezonban. A helyszín a tavalyitól eltérően a Szófiai Universiada Hallban van. Tavaly Judd Trump 4-0-ra győzte le John Higginst a döntőben, ezzel ő volt a címvédő. De idén a 2. körben 4-2-re kikapott David Gilberttől. A döntőben John Higgins 4-1-re győzte le a Neil Robertsont. Ronnie O'Sullivan a 2012-es China Open óta először játszott versenyen a UK-n kívül, az elődöntőkig jutott, ahol Higginstől kapott ki. Díjazás A teljes díjazás 125000 euró volt. Győztes: 25000 euró Második: 12000 euró Elődöntő: 6000 euró Negyeddöntő: 4000 euró Last 16: 2300 euró Last 32: 1200 euró Last 64: 700 euró Amatőr selejtező A meccseket június 6.-án játszották le Szófiában. 4 nyert frame Szakály György Szakály György (Nyíregyháza, 1955. december 15. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncművész, balettigazgató. Életpályája 1967-ben jelentkezett az Állami Balett Intézetbe, balettművészként végzett 1976-ban. Egyéves ösztöndíjjal Leningrádban folytatta tanulmányait a Voganova Balettiskolában. 1977-ben a Magyar Állami Operaház tagja, 1979-től pedig magántáncosa lett. 1985-1988 között a dortmundi opera, 1988-1990 között pedig a bonni Operaház vendégszólistája volt. 1986-ban készült róla portréfilm a Magyar Televízióban. 1992-1995 között balettigazgató volt. 1992-1995 között a Magyar Nemzeti Balett művészeti igazgatója volt. 2000-2003 között a Shakespeare Színiakadémia tanára volt. 2003 óta a Magyar Táncművészeti Főiskola oktatója. 2003-ban szerezte meg balettmesteri képesítését a Magyar Táncművészeti Főiskolán, 2007-ben pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen végzett koreográfusként. 2006-tól 2008-ig a Táncművészképző Intézet igazgatója, 2008-tól képzési és működési rektorhelyettese volt. 2010 óta megbízott rektor, 2011. július 1-e óta rektor. Vendégszerepelt Sydneyben, Berlinben, a New York-i Metropolitanban, Washingtonban, Franciaországban és Ausztráliában. Színpadi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: táncosként: 13; koreográfusként: 15. Egyéb színházi szerepei Tahir Baltacsejev: A bahcsiszeráji szökőkút....Girej kán Seregi László: A csodálatos mandarin....Mandarin Vojnonen: Diótörő....Herceg Seregi László : A cédrus....Sas, Művész R. van Dantzig: Emlékmű egy halott ifjúnak....Ifjú Seregi László: A fából faragott királyfi....Királyfi Milloss A.: A csodálatos mandarin....Mandarin Béjart: Tavaszünnep....Kiválasztott ifjú Méndez: A folyó és az erdő....Erdő Seregi László: Spartacus....Crassus, Spartacus Fodor Antal: A próba....Júdás Imre Zoltán: Asszonyszerelem - Asszonysors / Stabat Mater Seregi László: Rómeó és Júlia....Mercutio Seregi László: Szentivánéji álom....Oberon Béjart: Bhakti...Siva Margaret Mitchell – Pártay Lilla : Elfújta a szél....Mr. Kennedy Messzerer: A hattyúk tava....Herceg Vámos: Vörös és fekete....Julien Sorell Herczog: Rómeó és Júlia....Lőrinc barát Harangozó Gyula : Seherezádé....Nagyvezír Sárközi Gyula: XXI. századi Machbeth....Duncan Keveházi Gábor : Zorba....Zorba Bach – Presser Gábor –Fodor Antal: A próba....Üldözők főnöke Vándorfi László: Urbi et Orbi - A testi szenvedésről....Fehér püspök Filmek Az eltüsszentett birodalom (1985) Az operaház fantomja (1998) Díjai Magyar Táncművészek Szövetsége díja (1983) - Az évad legjobb táncosa Liszt Ferenc-díj (1985) Érdemes művész (1988) MSZOSZ-díj (1990) Kossuth-díj (1991) Europas magyar táncdíj (2000) Kiváló művész (2000) Örökös tag a Halhatatlanok Társulatának (2003) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2009) A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014) A Magyar Állami Operaház örökös tagja (2014) A Magyar Állami Operaház Mesterművésze (2014) Krasznoborszk Krasznoborszk (oroszul: Красноборск) falu Oroszország Arhangelszki területén, a Krasznoborszki járás székhelye. Lakossága: 4771 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Elhelyezkedése Az Arhangelszki terület délkeleti részén, az Északi-Dvina bal partján, az Uftyuga folyó torkolatával szemben terül el. Itt halad át az Északi-Dvina völgyében Arhangelszk felé vezető Kotlasz–Bereznyik országút. Távolsága Arhangelszktől országúton 535 km, a legközelebbi várostól, Kotlasztól kb. 55 km. Története Az első írott híradások a faluról 1620-as évekből valók. 1780-ban városi rangot kapott. A 19. században híresek voltak évente négy alkalommal rendezett vásárai. 1858-ban kezdte meg működését az Északi-Dvinai Folyami Gőzhajózási Társaság, ami elősegítette a kereskedelem fejlődését. Története során kétszer, 1834-ben és az 1910-es években csaknem teljesen leégett. A szovjet időszakban, az 1920-as évek átszervezései során a település városi rangját megszüntették. A főutcán és a rakparton fennmaradtak a régi kisvárosi kereskedőcsaládok egyemeletes lakóházai. Gazdasági életének alapja a fakitermelés. A mezőgazdaságban a tej- és húsirányú állattenyésztés, illetve a burgonyatermesztés uralkodó. Hodonín vasútállomás Hodonín vasútállomás egy csehországi vasútállomás, Hodonín városban, a központtól északnyugatra. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Zaječí–Hodonín-vasútvonal Přerov–Břeclav-vasútvonal Hodonín–Holíč nad Moravou-vasútvonal Szomszédos állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Mutěnice Rohatec zastávka Lužice Hodonín zastávka UK Subs A UK Subs (vagy U.K. Subs) egy brit punkegyüttes. 1976-ban alakultak Londonban. Az angol punk mozgalom egyik leghíresebb képviselői közé tartoznak, a GBH-dzsel, a Toy Dolls-szal, a Discharge-dzsal és az Exploiteddel együtt. Eredetileg "Subversives" volt a nevük, később változtatták meg. Első nagylemezüket 1979-ben jelentették meg. Punk rock,street punk, hardcore punk és Oi! műfajokban szerepelnek. Lemezkiadóik: New Red Archives, Cleopatra Records, Captain Oi!, Fallout Records, Time and Matter Recordings, Diablo Records, Punkerama Records. Az együttesben számtalan tag megfordult pályafutásuk alatt. Diszkográfia Another Kind of Blues (1979) Brand New Age (1980) Crash Course (1980) Diminished Responsibility (1981) Endangered Species (1982) Floor of Lies (1983) Gross Out USA (1984) Huntington Beach (1985) In Action (10th Anniversary) (1986) Japan Today (1987) Killing Time (1988) Live in Paris (1989) Mad Cow Fever (1991) Normal Service Resumed (1993) Occupied (1996) Peel Sessions 1978-79 (1997) Quintessentials (1997) Riot (1997) Sub Mission: The Best of the U.K. Subs 1982-1998 (1999) Time Warp: Greatest Hits (2001) Universal (2002) Violent State (2005) Work in Progress (2011) XXIV (2013) Yellow Leader (2015) Ziezo (2016) Douglas megye (Nevada) Douglas megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Nevada államban található. Megyeszékhelye Minden, legnagyobb városa Gardnerville Ranchos. Lakosainak száma 47 118 fő (2013. július 1.). Douglas megye Carson City, Mono, Lyon, Alpine, El Dorado és Placer megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Cideville Cideville település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 337 fő (2015). Cideville Auzouville-l’Esneval, Limésy és Mesnil-Panneville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Izrael az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Izrael az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 10 sportágban 25 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Sportlövészet * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el **** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ***** - öt másik versenyzővel azonos eredményt ért el Crhov Crhov település Csehországban, a Blanskói járásban. Crhov Olešnice, Rozsíčka, Křtěnov és Louka településekkel határos. Lakosainak száma 165 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Alexandrosz Numeniosz (szónok) Alexandrosz Numeniosz (2. század közepe) görög szónok, Alexandrosz Numeniosz grammatikus fia. Munkái közül két könyv Περι σχηνατων („Peri szkhématón”) címmel, illetve egy hosszabb töredék Menandrosz(wd) Περι των επιδεικτικων („Peri tón epideiktikón”) című munkájában maradt fenn. Louis Faidherbe Louis Léon César Faidherbe [ejtsd: federb] (Lille, 1818. június 3. – Párizs, 1889. szeptember 28.) francia tábornok. Életútja 1838-tól fogva a párizsi műegyetemen, 1840-től pedig a metzi tüzérségi és műszaki iskolában tanult. 1844-45-ig Algériában, 1848-49-ben Guadeloupe szigetén, 1849-től 1852-ig pedig ismét Algériában állomásozott, és több expedícióban vett részt a bennszülöttek ellen. 1852-től 1865-ig rövid félbeszakítással Szenegálban működött mint kormányzó, kitűnő eredménnyel. 1858-ban legyőzte Trarza mór törzseit, 1861-ben elfoglalta Cayor néger király tengerparti országát, szintúgy a Szenegál folyó jobb partját Bathel de Medináig. 1865-ben saját kérelmére visszahívták és a Bone-ban (ma Annaba, Algéria) állomásozó hadosztály parancsnokává nevezték ki. A párizsi körök ezután ezt a derék embert, aki szünidejét római feliratok és régiségek gyűjtésére fordította, figyelembe sem vették. A köztársaság kikiáltása után azonban (1870 novemberében) Léon Gambetta Franciaországba hívta Faidherbe-t, aki december 3-án átvette az imént Amiens-nél megvert francia északi hadsereg fővezérletét, és a válságos helyzet közepette is erős harci tevékenységet fejtett ki. Miután dezorganizált katonáit némiképpen rendbe szedte, a 22. és 23. hadtesttel dél felé nyomult, elfoglalta a kis Ham erősséget (december 9.) és Hallue mellett visszaverte Edwin von Manteuffel támadását (december 23.). Péronne várának felmentésére indult. 1871. január 2-án és 3-án nagy hévvel támadta a németeket Bapaume mellett, de nagy veszteségek érték, végül január 19-én Saint-Quentin-nél August Karl von Goeben teljesen leverte. A fegyverszünet után a nemzetgyűlésbe választották, ahol Gambetta pártjához csatlakozott. 1871-ben a kormány megbízásából tanulmányútra indult Felső-Egyiptomba (az ottani emlékek és feliratok tanulmányozása végett). A köztársasági párt végleges győzedelme után a hadügyminisztérium vezetésével kínálták meg, de ezt az állást megromlott egészsége miatt nem vállalhatta el. 1879-ben szenátorrá választották. 1880-ban a Becsületrend kancellárjává nevezték ki. Mint tudós különösen Északnyugat-Afrika földrajza és néprajza körül szerzett elévülhetetlen érdemeket. Értekezései a párizsi földrajzi társaság évkönyveiben és az általa 1860 óta Szenegálban, Saint-Louis-ban kiadott Annuaire du Sénégal-ban jelentek meg. Hadviselését „Campagne de l’armée du Nord” (Az Északi hadsereg hadjárata) (Párizs, 1871) című művében igazolta. Halálát az egész nemzet gyászolta, állami temetésben részesült Lille-ben. Bapaumban szobrot emeltek neki. Nevét néhány évig egy TEE vasúti járat is viselte, mely Párizs és Lille között közlekedett. Nevezetesebb művei Chapitre de géographie sur le Nord-Ouest de l’Afrique (St.-Louis, 1864) Collection complete des inscriptions numidiques avec des aperçus ethnographiques sur les Numides (Lille 1870) Campagne de l’armée du Nord (Párizs, 1871) Sur les tombeaux mégalithiques et sur les blonds de la Libye (A párisi Société d’anthropologie folyóiratának 4. kötete, 1870. Instructions sur l’anthropologie de l’Algérie, Topinard-ral. Párizs, 1874) Les dolmens d’Afrique (1873) Epigraphie phénicienne (1873) Essai sur la langue Poul (1874) Le Soudan français (1884) Le Sénégal. La France dans l’Afrique occidentale (Párizs, 1889) Vékony Ildikó Vékony Ildikó (1963. május 29. – 2009. október 3.) cimbalomművész. Életpályája Hétéves korában a VIII. kerületi zeneiskolában Szeverényi Ilona irányítása mellett kezdett cimbalmozni. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát Gerencsér Ferenc növendékeként. Zenei gondolkodásmódjára nagy hatással volt Kurtág György és Rados Ferenc iskolája, valamint az Új Zenei Stúdió zeneszerzői. Európa jó néhány országában koncertezett, fesztiválok meghívottja, neves zenekarok cimbalmos közreműködője volt (Berlini Filharmonikusok, Müncheni Filharmonikusok, Kölni Rádió Szimfonikus Zenekara). Fellépett többek között a zürichi Tonhalléban, Berlinben és a müncheni Philharmonieban. Vendége volt az Orlando Fesztiválnak, a Wiener Festwochennek, a Musikfestspiele Saarnak, a Salzburgi Osterfestspielenek. Együtt dolgozott Claudio Abbadóval, Peskó Zoltánnal, Eötvös Péterrel. Gyakran szerepelt az Umze kamaraegyüttessel és az Amadinda Ütőegyüttessel. Művészete „Rácz Aladár óta a cimbalom legnagyobb művésze volt” – írta róla Gémesi Géza karmester. Repertoárja a XII. század muzsikájától Bachon át, korunk zenéjéig terjedt. Sok kortárs mű bemutatója fűződött nevéhez. Mai magyar zeneszerzők (Kurtág György, Jeney Zoltán, Vidovszky László, Kondor Ádám, Sáry László, Sári József, Soós András, Sugár Miklós, Csapó Gyula) műveinek előadásáért több alkalommal kapta meg az Artisjus elismerését. Számos rádió- és lemezfelvétel közreműködője. "... Játékát a cimbalom technikai lehetőségeit messze kitágító virtuozitás, a művek tökéletes szellemi birtoklása, az előadói alázat és az egyéni fantázia teljes egyensúlya jellemezte. Bár minden mű megszólalásáról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet szólni, a Bach-tételek előadása alatt valósággal megállt a levegő a teremben. Úgy tűnt, mintha az artikuláció, a retorika, a dinamika és tempók kérdésében Vékony Ildikó mindent tudna a barokk zene előadásmódjáról, de ezt a tudást olyan magától értetődő természetességgel viszi át játékába, hogy a hallgatónak eszébe sem jut a historikus hűségről gondolkodni." (Szitha Tünde, 2007. július, Muzsika) Szálkák (Splinters) c. lemeze 2002 áprilisában elnyerte a Charles Cros Akadémia "Coup de coeur" díját. Kurtág a lemezen hallható Szálkák c. darabját neki írta. With Mallets and strings c. lemezén J. S. Bach partitákat és szonátákat játszik, valamint egy-egy C. Ph. E. Bach, Jeney Zoltán és Kondor Ádám művet. Kritikák "... I've surprised myself by the number of times over the past few weeks that I've played this disc. The cimbalom sound never ceases to amaze and fascinate me, and Vékony's program and playing are rewarding and enriching." (Grant Chu Covell, La Folia Online Music Review) "...Wieviel eindrucksvoller gerieten die "natur-belassenen" Beitrage dieser "moderne-luzerne"-Matinee, zwieschen Zimbal-"Splittern" mit der hochkonzentrierten Ildikó Vékony, den Duos op. 4 mit ihr und dem Geiger Hansheinz Schneeberger und den zauberhaften "Játékok" des Ehepaars Kurtág!" (Ellen Kohlhaas, 2000. szeptember 5. Frankfurter Allgemeine Zeitung) "... Lunghi e lunghi applausi al termine, anche alla bravissima solista ai cimbalom, Ildikó Vékony, che con sensibilitá e mistero ha tradotto i quattro movimenti di Scheggia per cimbalom solo." (Carlo De Pirro, 2001. július 29. La Nuova Venezia) "Superbe récital contemporain que ce bouquet d'oeuvres hongroises inconnues du grand public, interprétées avec raffinement et intelligent par Ildikó Vékony." (Académie Charles Cros, Coups de coeur Musique Contemporaine 2002) "... the most roundly moving performance was that of Ildikó Vékony, who played Kurtág's Splinters - lonely, aching, four movement work, revised in 1973 for solo cimbalom - with astonishing ferocity and tenderness; pulling the sweetest coppery syllables from her watery, mysterious, dark-toned instrument." (Anna Picard, 2003. május 4. Independent) Az emlékére írt darabok Sáry László Triptichon Vékony Ildikó emlékére (2011) Soós András: Passé composé – gyászénekek Vékony Ildikó emlékére (2014) Sáry László Két kép Vékony Ildikó emlékére (2015) Az emlékére rendezett koncertek Budahegyvidéki református templom, 2010 (karmester: Gémesi Géza) Kurtág (távollétében) 85 – Vékony Ildikó emlékének ajánlva, 2011. február 20. Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem Kurtág 90 - Truszova / Szálkák (- Vékony Ildikó emlékére) / Ahmatova 2016. február 1. BMC Koncertterem Díjai Artisjus komolyzenei előadói díj (1986, 1991, 1993, 1995, 1999, 2001, 2004, 2006) Koncertek 2009. január 31-én, a New York-i Carnegie Hall Zankel termében, az Extremely Hungary rendezvénysorozat keretében közös koncertet szenteltek Ligeti György és Kurtág György műveinek. Ez a hanglemez a Carnegie Hall-beli hangverseny élő felvételét tartalmazza. Insel Festival, 1994 Hombroich (Kurtág: Szálkák) NDR, Kurtág-kamaraművek, 1994 Hamburg Berlini Filharmonikusok / Claudio Abbado, 1993 Berlin, 1994 Köln (Kurtág: Zenekari művek) Tonhalle-Orchester / Peskó Zoltán, 1995 Zürich (Kurtág: Szálkák, zenekari művek) Weltmusiktage 95 WDR / Peskó Zoltán, 1995 Essen Orlando Festival, 1995 Hollandia (Kurtág kamaraművek) Hommage a György Kurtág zum 70. Geburtstag, 1996 Berlin, Philharmonie Kammermusiksaal Osterfestspiele Salzburg 1997 Salzburg, Mozarteum Musikfestspiele Saar, 1997 Saarbrücken, Funkhaus Holberg Kurtág-kamaraművek, 1999 München, Marstall Müncheni Filharmonikusok / Peskó, 2000 München West Cork Chamber Musik Festival, 2001 Írország Venezia / Kurtág, 2001 Bartók Fesztivál, 2001 Szombathely Orchestre National Bordeaux / Hans Graf, 2002 Bordeaux BBC Szimfonikus Zenekar / Peskó, 2003 London, Barbican Hall Ittinger Pfingtkonzerte, 2005 Wien Modern 2006 / Radio Symphonieorchester Wien Ungarischen Akzent / Essen 2006 Theater Regensburg / Sári Cimbalomverseny 2006 Bamberger Symphoniker 2007 Festival de Marseille 2007 / Nomád mese - színházi előadás Sáry László zenéivel Eisenach/Wartburg 2007 Bach, Kurtág (Keller Vonósnégyessel) Diszkográfia 2001 Vékony Ildikó: Szálkák (Vékony, Ildikó: Splinters) BMC Records 2007 With mallets and strings BMC Records - BMC CD 134 Közreműködőként 1987 A Flowers, Chants, Hymn, Plays and Games for Cimbalom. Hungaroton - SLPX 12755 / LP 1988 Sugár Miklós: Ballada; Musica agile; Chorea; Áttűnések; Találkozások; Mozaik. (Sugár, Miklós: Ballad; Musica agile; Chorea; Dissolves; Meetings; Mosaic) Hungaroton - SLPX 12970/LP 1995 Fiatal zeneszerzők csoportja - IV. Antológia (Young Composer's Group; Anthology - IV). Hungaroton - HCD 31192 1999 Csapó Gyula: Kézfogás lövés után (Handshake after shot). BMC Records - BMC CD 013 1999 Sári József: Kérdések Hillélhez (Questions to Hillel). Hungaroton - HCD 31857 1999 Sári József: Láncolatok (Convergences). BMC Records - BMC CD 019 2001 Kondor Ádám: Prelude; Énekgyakorlatok; Hastiéres dalok etc. Hungaroton - HCD 31969 BMC Records - BMC CD046 2002 Serei Zsolt: Nézek fel: csak fény (I look up just light). BMC Records - BMC CD 073 2003 Metszetek (Segments) TOM-TOM Records - TTCD 49. 2003 Sáry László: Tánczene (Dance Music). BMC Records - BMC CD 069 2005 Dutilleux-Orchestral Works, Vol. 3. Arte Nova - SLPX 12970 2005 Sugár Miklós: Mozaik; Musica agile; Áttűnések; Felhő-variációk; Reminiscences; Chorea; Találkozások; Ballada; (Sugár, Miklós: Mosaic; Musica agile; Dissolves; Cloud Variations; Reminiscences; Chorea; Meetings; Ballad). Hungaroton - HCD 32326 2006 Presser Gábor: tizenkettő. Sony BMG 2007 Kurtág György Stradivarius/Ricordi Oggi. STRAD57002 Szőcs Áron Szőcs Áron (Szentegyházas-Oláhfalu, 1879. február 14. – Budapest, 1956. március 2.) lakatos, polgármester. Életpályája Szőcs Péter és Kusztura Erzsébet gyermekeként született 1879-ben. 1905. május 28-án Budapesten a Terézvárosban feleségül vette Puskás Jolántát, Puskás Sándor és Matis Mária lányát. A tanácsköztársaság alatt elnöke volt a miskolci III. hadtest forradalmi törvényszékének. Csanád vármegyében direktóriumi elnöki tisztjét töltötte be, majd direktóriumi tag volt a MÁV Istvántelki Főműhelyében, ahol egyébként lakatosként dolgozott. 1919 augusztusában választották meg Rákospalota intézőbizottságának alelnökévé, a tanácsköztársaság bukását követően bebörtönözték. A helyi szociáldemokrata mozgalomnak volt a vezéralakja, az 1930-as években már aktívan részt vett a közéletben. Később a Vasutasok Szakszervezetének titkárává nevezték ki, az 1940-es években a Népszava szerkesztőségében dolgozott. 1945. február 6-án Rákospalota polgármestere lett. 1947-ben mondott le tisztségéről, s egyúttal a politikai élettől is visszavonult. Elhunyt 1956. március 2-án, örök nyugalomra helyezték 1956. március 7-én délután 3 órakor a Rákospalotai köztemetőben. Emlékezete Nevét 1961-től 2011-ig utca viselte Rákospalotán. Alexandru Averescu Alexandru Averescu (Babele, 1859. március 9. – Bukarest, 1938. október 3.) román nemzetiségű katonatiszt az első világháború idején, később miniszterelnök. Élete Az Orosz Birodalom területén született, Besszarábiában. Katonai tanulmányait Torinóban végezte, majd 1895–1898 között Románia berlini követe volt. Később, Romániába visszatérve részt vett az 1907-es romániai parasztfelkelés leverésében. A második Balkán-háború idején, 1913-ban ő vezette a Szófia irányába indított román offenzívát. A balul sikerült erdélyi offenzíva idején nem vett részt a harcokban, csak szeptember 26-án állt a 2. román hadsereg élére, amikorra már a Központi Hatalmak seregei szinte teljesen kiszorították a románokat Erdélyből. Fokozatos visszavonulás után végül 1917-ben Ojtoznál, Mărăștinél és Mărășeștinél vezetésével a román hadsereg sikeresen megállította a központi hatalmak előrenyomulását, de ezzel már nem tudta megakadályozni az 1918-as bukaresti béke aláírását. Később, három alkalommal is miniszterelnöki tisztet töltött be. Először 1918 január–márciusa között, majd 1920–1921 és végül 1926–1927 között. 1918-ban megalapította a Néppártot (Partidul Poporului), amelynek ő lett az első elnöke. 1930-ban Constantin Prezannal együtt érdemei elismeréseként megkapta a marsalli rendfokozatot. Élete vége felé visszavonult a politikai élettől, Bukarestben halt meg 1938-ban. A Román Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Kis mellizom A kis mellizom (musculus pectoralis minor) egy izom az ember felső testén, a musculus pectoralis major alatt. Eredés, tapadás, elhelyezkedés A 3., 4. és az 5. bordának a porcos részéről ered. A processus coracoideus (mely a lapocka [scapula] része) medialis szélén és a superior felszínén tapad. Funkció Stabilizálja a lapockát a törzshöz képest. Beidegzés, vérellátás A nervus pectoralis medialis idegzi be és a arteria thoracoacromialis egyik ága látja el vérrel. 49. Oscar-gála Az 49. Oscar-gálát, a Filmakadémia díjátadóját 1977. március 28-án tartották meg. Könnyedén politikai nagygyűlésé válhatott volna ez az este, elsőnek az egyik házigazda, Richard Pryor faji megkülönböztetéssel vádolta meg a Filmakadémiát, mert a 3349 tagjából csak ketten feketék Sidney Poitier és Harry Belafonte. Aztán Jane Fonda egy híres írónőt hívott a színpadra, Lillian Hellmant aki elmesélte hogyan üldözte el Hollywoodból a McCarthys feketelistázás. És a jelölt filmek között ott volt a politikai mondanivalóval bővelkedő Az elnök emberei is. A legtöbb díjat a televíziós világ kíméletlen hátterét bemutató Hálózat nyerte. Első alkalommal adtak ki posztumusz díjat, Peter Finch a Hálózat főszereplője január 14-én szívroham következtében elhunyt. Jodie Foster a 12 éves filmcsillag a Taxisofőr prostituált szerepével került a jelöltek közé, bár a Kaliforniai Népjóléti Hivatal kötelezte a négyórás pszichológiai vizsgálatra, akinek Jodie azt mondta: Egy mai tízéves már mindent tud a szexről, csak a felnőttek nem veszik tudomásul. Kategóriák és jelöltek nyertesek félkövérrel jelölve Legjobb film Rocky – Chartoff-Winkler, United Artists – Irwin Winkler, Robert Chartoff Dicsőségre ítélve (Bound for Glory) – United Artists – Robert F. Blumofe, Harold Leventhal Hálózat (Network) – Gottfried/Chayefsky, Metro-Goldwyn-Mayer / United Artists – Howard Gottfried Az elnök emberei (All the President's Men) – Wildwood, Warner Bros. – Walter Coblenz Taxisofőr (Taxi Driver) – Bill/Phillips-Scorsese – Michael Phillips, Julia Phillips Legjobb színész Peter Finch – Hálózat Robert De Niro – Taxisofőr Giancarlo Giannini – Világszép Pasqualino William Holden – Hálózat Sylvester Stallone – Rocky Legjobb színésznő Faye Dunaway – Hálózat (Network) Marie-Christine Barrault – Sógorok, sógornők (Cousin, cousine) Talia Shire – Rocky Sissy Spacek – Carrie Liv Ullmann – Szemben önmagunkkal (Face to Face) Legjobb férfi mellékszereplő Jason Robards – Az elnök emberei Ned Beatty – Hálózat Burgess Meredith – Rocky Laurence Olivier – Marathon életre-halálra Burt Young – Rocky Legjobb női mellékszereplő Beatrice Straight – Hálózat Jane Alexander – Az elnök emberei Jodie Foster – Taxisofőr Lee Grant – Elkárhozottak utazása (Voyage of the Damned) Piper Laurie – Carrie Legjobb rendező John G. Avildsen – Rocky Ingmar Bergman – Szemben önmagunkkal Sidney Lumet – Hálózat Alan J. Pakula – Az elnök emberei Lina Wertmüller – Hétszépségű Pasqualino Legjobb eredeti történet Hálózat – Paddy Chayefsky Cousin, cousine – Jean-Charles Tacchella, Daniele Thompson The Front – Walter Bernstein Rocky – Sylvester Stallone Seven Beauties – Lina Wertmüller Legjobb adaptált forgatókönyv Az elnök emberei – William Goldman forgatókönyve Carl Bernstein és Bob Woodward könyve alapján Dicsőségre ítélve – Robert Getchell forgatókönyve Woody Guthrie könyve alapján Fellini-Casanova – Federico Fellini, Bernardino Zapponi forgatókönyve Giacomo Casanova: ’’Histoire de ma vie’’ című életrajza alapján The Seven Percent Solution – Nicholas Meyer saját regényéből Az elátkozottak utazása – David Butler, Steve Shagan forgatókönyve Gordon Thomas és Max Morgan Witts regénye alapján Legjobb operatőr Haskell Wexler , Dicsőségre ítélve (Bound for Glory) Richard H. Kline, King Kong Ernest Laszlo, Logan's Run Owen Roizman, Hálózat Robert Surtees, A Star Is Born Látványtervezés és díszlet George Jenkins, George Gaines – Az elnök emberei Elliot Scott, Norman Reynolds – The Incredible Sarah Gene Callahan, Jack Collis, Jerry Wunderlich – Az utolsó filmcézár Dale Hennesy, Robert de Vestel – Logan futása Robert F. Boyle, Arthur Jeph Parker – A mesterlövész Legjobb vágás Rocky – Richard Halsey , Scott Conrad All the President's Men – Robert L. Wolfe Dicsőségre ítélve – Robert Jones, Pembroke J. Herring Hálózat – Alan Heim Two-Minute Warning – Eve Newman, Walter Hannemann Legjobb vizuális effektus Carlo Rambaldi, Glen Robinson, Frank Van der Veer – King Kong és a Logan's Run L. B. Abbott, Glen Robinson, Matthew Yuricich – Logan's Run Legjobb idegen nyelvű film Black and White in Color (Noir et blancs en couleur) ( Côte d'Ivoire ) – France 3 Cinéma, Reggane Films, Smart Film Produktion, Société Française de Production (SFP), Société Ivoirienne de Cinema – Arthur Cohn, Jacques Perrin , Giorgio Silagni producerek – Jean-Jacques Annaud rendező Cousin, Cousine ( Franciaország ) – Films Pomeru, Gaumont International – producer – Jean Charles Tacchella rendező Jacob the Liar (Jakob, der Lügner) ( Németország ) – DEFA-Studio für Spielfilme, Deutscher Fernsehfunk (DFF), Barrandov Studios , Westdeutscher Rundfunk (WDR) – Herbert Ehler producer – Frank Beyer rendező Nights and Days (Noce i dnie) ( Lengyelország ) – Zespol Filmowy "Kadr" – producer – Jerzy Antczak rendező Seven Beauties (Pasqualino Settebellezze) ( Olaszország ) – Medusa Produzione – Arrigo Colombo, Giancarlo Giannini, Lina Wertmüller producerek – Lina Wertmüller rendező Statisztika Egynél több jelöléssel bíró filmek 10 : Hálózat 9 : Rocky 8 : Az elnök emberei 5 : Dicsőségre ítélve 4 : Taxisofőr Egynél több díjjal bíró filmek 4 : Hálózat, Az elnök emberei 3 : Rocky 2 : Dicsőségre ítélve (8620) 1981 EK5 A (8620) 1981 EK5 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Akciófigura Az akciófigura egy állítható, változtatható testhelyzetű játék. Általában műanyag és egyéb anyagok felhasználásával készül. Az akciófigura által mintázott alak legtöbbször valamilyen film, képregény, videojáték vagy televíziós sorozat szereplője. Ezek a figurák általában játékokként kerülnek kereskedelmi forgalomba. Az akciófigurák öltöztethető változatát néha akcióbabáknak is szokták nevezni, így megkülönböztetve azoktól, melyeknek öltözéke a figura részét képezik. Az akciófigurák elsősorban a fiú gyermekek kedvelt játékai, mivel azok hagyományosan erőteljes férfias testfelépítést mintáznak, kiegészítőik között pedig többnyire szerszámok, gépek, járművek, és katonai felszerelések találhatóak. Summerhill Az angliai Leistonban működő Summerhilli Szabad Iskola egy reformpedagógiai kezdeményezés. A kezdetektől fogva nem kötelező az órák látogatása, az iskolában széles jogkörű közös tanár-diák önkormányzat működik. Az 1960-as években vált híressé az USA-ban és Nyugat-Németországban az alapító, A. S. Neill „Summerhill – a radical approach to child rearing” c. könyve nyomán. Története A summerhilli iskola egy magániskola Angliában, Suffolk megye Leiston nevű városában, kb. 160 km-re Londontól. Alexander Sutherland Neill alapította 1921-ben. Az iskola épülete nagy telekkel és sok melléképülettel a Neill család tulajdona. Neill halála után az iskola vezetését második felesége, Ena Neill vette át, és vezette azt egészen 1985-ig. Azóta Neill egyetlen gyermeke, az 1946-ban született Zoe Readhead az igazgató. A skót A. S. Neill az 1968-as egyetemista mozgalom idején lett híres, mint szokatlan, utánozhatatlan iskolaalapító és pedagógus. A summerhilli iskola lett a tekintélyellenes nevelés megtestesítője, és mint ilyen, heves viták kereszttüzébe került. Az 1969 decemberében megjelent „Theorie und Praxis der antiautoritären Erziehung” című könyv (A tekintélyellenes nevelés elmélete és gyakorlata) 1970 szeptemberéig 500 000, mára több mint 1,1 millió példányban kelt el. Neill életművének legjavát a két világháború között alkotta. Módszere A bentlakásos iskolában az 1930-as évek eleje óta minden szombat este összegyűlnek a gyerekek és az iskolában dolgozó felnőttek (korábban ilyen gyűléseket rendszertelenül, szükség esetén hívtak össze). A gyűlés megbeszéli az iskolaközösség minden ügyét, és többségi szavazással dönt a törvényekről és büntetésekről. Az iskola minden tagjának – a hatéves gyerektől az igazgatóig – egyforma szavazati és megszólalási joga van, és a meghozott törvények és büntetések is ugyanúgy mindenkire érvényesek. Neill mindig hangsúlyozta, hogy gondolataira és módszerére legnagyobb hátassal egy Homer Lane nevű amerikai barátja volt, aki 1925-ben hunyt el. Homer Lane előbb az Egyesült Államokban, majd Angliában vezetett gyerekköztársaságokat, ahova fiatalkorú bűnözőket vett fel. Homer Lane-en keresztül kapcsolódott Neill a szabadelvű pszichoanalitikus pedagógiához. Neill életműve része a századfordulón megindult társadalmi és pedagógia reformmozgalomnak, amely a pszichoanalízisre alapozva akarta az iskolarendszert, a büntetésvégrehajtást szocialista elveken megreformálni. A gyerekköztársaságok egy része is ehhez a szabadelvű mozgalomhoz tartozott. Neill ebben a mozgalomban töltött be fontos szerepet. Iskolája alapítása előtt újságíróként kiadója volt egy reformpedagógiai folyóiratnak és a kor egyik leghíresebb angliai reform-iskolájában dolgozott, mint tanár. Első pedagógiai írásaitól az utolsóig egy ponton volt radikálisabb, mint az összes többi pedagógus beleértve Montessorit is, nevezetesen, hogy védte az egyéni szabadságot, az egyenlőséget, az önrendelkezést minden tekintéllyel és kulturális normával szemben. Szemben minden egyéb pedagógussal Neill nem volt hajlandó tudomásul venni a szabadság mégoly burkolt megcsonkítását sem. Az, hogy Neill álláspontjával sok ellenséget szerzett magának elsősorban azzal magyarázható, hogy nem reformer volt, aki bizonyos problémákat akart megoldani, hanem az egészet akarta radikálisan megváltoztatni. Az iskolarendszer alapjait tette kérdésessé: a nevelés céljait, annak morális tartóoszlopait: a fiatalok szabad szexualitását a házasság intézménye és a szexuális elnyomás helyett, a vallást, az intézményeket: az egyházat, a hadsereget, az iskolát. Az értékrendszert: az iskolai sikert, a képzést, a kultúrát, a szociális státust, a nevelő tekintélyét, és módszereit, ezen belül elsősorban a büntetéshez való jogot. A büntetést, félelemkeltest a büntetéssel való fenyegetést nemcsak, hogy haszontalannak és károsnak, hanem egyenesen bűnnek nevezte. A társadalom, amelyet Neill a fennálló helyett elképzelt elsősorban az egyéni szabadságra, az emberi egyenlőségre építene, a közösségi önigazgatásra, amelyek összességet Neill demokráciának nevezte, szemben a társadalomra ma jellemző fő vonással, amely szerinte az uralomvágyra épül, amely kifejeződik a társadalom legfontosabb tartópilléreiben: Tekintélyben, hatalomban, a jogban a büntetésre, erőszakra. Mindezekből érthető, hogy Neillt miért állítják úgy be, mint aki a laissez-faire nevelés apostola volt. Nem veszik észre, hogy, bár Neill elvette a személyiség tervezett, direkt formálását, másrészt azonban egy másik nevelési módszert állított helyébe: a nevelő itt nem konkrét utasításokat ad, hanem közvetetten (indirekt módon) struktúrákat épít, mint amit ebben a cikkben megpróbálunk leírni a summerhilli iskolai önkormányzatának példáján. A nevelő nem passzív, mint azt egy laissez-faire nevelőtől elvárjuk, hanem nagyon is aktívan, építi, erősíti a rendszert, de ez nem közvetlen állandó utasítgatással történik, hanem a struktúrák építésével, részvétellel a mindennapi életben. Fejér megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület A Fejér megyei 2. számú országgyűlési egyéni választókerület egyike annak a 106 választókerületnek, amelyre a 2011. évi CCIII. törvény Magyarország területét felosztja, és amelyben a választópolgárok egy-egy országgyűlési képviselőt választhatnak. A választókerület nevének szabványos rövidítése: Fejér 02. OEVK. Székhelye: Székesfehérvár Területe A választókerület az alábbi településeket foglalja magába: Bakonycsernye Bakonykúti Balinka Bodajk Csákberény Csókakő Csór Fehérvárcsurgó Füle Iszkaszentgyörgy Isztimér Jenő Kincsesbánya Kőszárhegy Magyaralmás Moha Mór Nádasdladány Nagyveleg Polgárdi Pusztavám Sárkeresztes Sárkeszi Sárszentmihály Söréd Szabadbattyán Székesfehérvár választókerülethez tartozó területének határvonala: A 81-es országút középvonala a városhatáron való belépési ponttól a Szent Flórián körút és Móri út kereszteződéséig, a kereszteződéstől előbb a 7-es, majd a körforgalomtól 7–8-as út közös szakaszának középvonala a Mór felé vezető vasútvonalig, a vasútvonal a székesfehérvári vasútállomás felé a Balatoni útig, a Balatoni út középvonala a Horvát István utcáig, a Horvát István utca középvonala a Széchenyi utcáig, a Széchenyi utca középvonala a vasútvonalig, a vasútvonal a börgönd-sárbogárd elágazásig, az elágazástól a Seregélyes felé haladó vasútvonal a városhatárig, a városhatár vonala az óramutató járásával megegyező irányban a kiindulási pontig. Úrhida Zámoly Országgyűlési képviselője A választókerület országgyűlési képviselője Törő Gábor (Fidesz-KDNP) Országgyűlési választások 2014 A 2014-es országgyűlési választáson az alábbi jelöltek indultak: Demográfiai profilja 2011-es adatok szerint a Fejér megyei 2. sz. választókerületben 86 304 ember él; közülük 70 108 felnőtt, 42 199 férfi és 44 105 nő. A lakosok közül 9325 diplomás, 30 795 érettségizett és 67 551 végezte el az általános iskolát. Marktsteft Marktsteft település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1623 fő (1987. május 25.). Crinifer A Crinifer a madarak osztályának turákóalakúak (Musophagiformes) rendjébe tartozó turákófélék (Musophagidae) családjába tartozó nem. Fajai A Crinifer nemnek 2 faja van: nyugati lármásmadár (Crinifer piscator) keleti lármásmadár (Crinifer zonurus) Táplálkozásuk A Crinifer nem mind a két faja fügét és más gyümölcsöket eszik. Előfordulása A Crinifer nem összes fajának a lakó helye Afrikában van. A keleti lármásmadár Kelet-Afrikában, a nyugati lármásmadár Nyugat-Afrikában lakik. Megjelenése A Crinifer nem fajainál a hím és a tojó között nincs sok különbség. Mauro Giuseppe Lepori Mauro-Giuseppe Lepori, O.Cist. (Lugano, 1959. március 18. –) ciszterci szerzetes, 2010 óta a Ciszterci Rend generálisapátja. Élete Születése után családja Canobbio-ba költözött, a későbbi generális apát itt is nőtt fel, később a fribourgi egyetemen filozófiát és teológiát tanult. 1984-ben belépett a Hauterive-i ciszterci apátságba, majd 1985. május 16-án magára öltötte a ciszterci novíciusok fehér habitusát. 1986. május 17-én tette le első szerzetesi fogadalmát, majd 1989-ben ünnepélyes örökfogadalmát Bernhard Kaul apát kezébe. 1990. június 10-én szentelték pappá, ezután mint novíciusmester a rendbe lépő fiatalok lelki és szellemi képzése volt a feladata. Kilenc évvel a rendbe való belépése után, 1994. május 16-án Hauterive 59. apátjává választották, apáttá benedikálására és beiktatására 1994. június 29-én került sor. 2010. szeptember 2-án a ciszterci rend Rocca di Papa-ban tartott generális káptalanján választották Maurus Esteva Alsina leköszönő generális apát utódjává. Többször járt Magyarországon is, 2011. április 30-án ő benedikálta apáttá Dékány Sixtus zirci főapátot. Akela (együttes) Az Akela zenekar az 1990-es évek egyik legnépszerűbb thrash/heavy metal együttese volt Magyarországon. Nevüket Rudyard Kipling A dzsungel könyve című művének egyik szereplője, a farkasvezér Akela után vették fel. Farkas motívum A farkas a zenekar imidzsében is fontos szerepet kapott: a rajongókat farkasfalkának nevezik, az együttes logója egy vicsorgó farkas, és több dalukban is fő metafora a farkaslét. Évente farkasfarsangot tartanak a legkülönösebb helyszíneken (az utóbbi rendezvények többsége a budapesti Club 202 Live Music Hall-ban volt). Ezen kívül az együttes Katona „Főnök” László énekes egyedi hangvételű, a hétköznapi küzdelmeket leíró dalszövegeiről és sajátos énekstílusáról, valamint gyakori botrányairól közismert. Történet 90-es évek A zenekart 1990-ben alapította meg a dunaújvárosi Pavelka Gyula szólógitáros és Pálvölgyi László basszusgitáros, hozzájuk csatlakozott Katona László énekes és Sobry József dobos. Az együttes hamar ismert lett, mivel a Moby Dickkel turnét tervező Dance zenekar visszalépett, így az Akela lépett fel az akkor már népszerű zenekarral. Nem sokkal később Györki István ritmusgitáros is csatlakozott az együtteshez, kialakítva így a klasszikus felállást (viszont a felállásban több dobos csere történt). Első albumuk 1992-ben jelent meg a Hungaroton gondozásában A fenevad címmel, egy évre rá pedig a Farkastörvények, ugyancsak a Hungarotonnál. Sobry kilépésével Nagyfi Zoltán segédkezett a Fenevad koncertturné során. 1994-ben két lemezzel is jelentkezett az együttes, a Farkasfarsang ’94-gyel, amely egy – három új dalt is tartalmazó – koncertfelvétel, illetve a Félelem születése című koronggal, mely az együttes egyik legrövidebb lemeze. 1995-ben adták ki – immáron a Magneotonnál – a Farkastörvények mellett máig legnépszerűbb lemezüket, a Fekete bárányt, melyet az első két lemezen hallható felállással rögzítettek (Sobry József visszatért a dobok mögé). A koncertlemezen Ratkai Miklós, míg a Félelem születésén Kertész Gábor dobolt. Ezt követően újabb tagcserét hajtottak végre, a zenekar első feloszlásáig Szalai Gábor lett a dobos. 1996-ban ismét két lemezzel jelentkeztek, egy poénnak szánt punkos albummal, a Földi örömökkel, valamint a Fővárosi Emberkerttel. Az utóbbi album már jelezte, hogy a zenekar új irányt vett, amit a Fájdalomcsillapító című lemez tetőzött be 1997-ben. A modernebb irányzathoz, a nu metalhoz való közeledés megosztotta a zenekart, amelyből kilépett Györki István, így az utolsó, dupla albumot már nem vele, hanem Havasi Gáborral rögzítették. A Fű alatt (1998) hat új dalt, valamint egy koncertfelvételt tartalmazott. 1998 nyarán a zenekar megtartotta búcsúkoncertjét a Petőfi Csarnokban, ami után évekre nem lehetett hallani a zenekarról. Az 1990-1998 időszakban a zenét Pavelka Gyula szerezte. Ezredforduló után 2002-ben alakult újjá az együttes, ám sokáig nem tudott állandó felállással dolgozni. Pavelka Gyula nem tért vissza az együttesbe, majd újabb tagcserék következtek, míg végül 2004-re alakult ki az Akela második korszakának legsikeresebb felállása a régi-új dobossal, Ratkai Miklóssal, valamint két fiatal gitárossal, Kovács Attilával és Szíjártó Zsolttal. Az új gitárosokkal az együttes visszakanyarodott az első lemezekhez, vagyis a tradicionális thrash metalhoz. Ez a felállás 2007-ig működött, ez idő alatt négy lemezt készítettek: Forr A Dalom (2004), Fog a dalom (2005, válogatáslemez, két új dallal), Fejetlenség (2006), Fattyúdal (2007). 2007-ben újfent feloszlott a zenekar, ám 2009-től kezdve ismét aktív. A két év szünet azonban újabb tagcserét hozott, a zenekar egyik alapítója, Pálvölgyi László kivált az együttesből, helyére Tóth László érkezett, a dobos pedig Király Zoltán lett. Ebben a felállásban az alapító tagok közül már csak Katona László maradt. Jelenkor 2011-ben Szíjártó Zsolt kilépett az Omenből és az Akelából is, a Kárpátia zenekarhoz csatlakozva. Ebben az évben Pavelka Gyula több koncerten is csatlakozott a zenekarhoz néhány szám erejéig és 13 év után küszöbön állt a visszatérése az együttesbe, de erre végül nem került sor, a szólógitáros posztot Tóth Károly vette át. Tóth László kiválásával pedig Mezőfi József lett a zenekar basszusgitárosa. Ez a felállás 2016-ig volt stabil, a zenekar rendszeresen koncertezett az országban, sőt a határon túl is. Megjelent egy videoklip is Kámán Albert rendezésében, mely Nagy az Isten állatkertje névre hallgat. Kilenc év után, 2016-ban, jelent meg új Akela stúdióalbum, a Farkasmesék. 2016. októberében Király Zoltán kilépett az együttesből, a helyét Nagyfi Marcell vette át a doboknál. A 2017. október 31-i koncert után Tóth Károly távozott az együttesből, amelynek okairól saját Facebook oldalán számolt be. A zenekar a 2017-es év további koncertjein 4 fővel állt színpadra és nem kötött le újabb koncertet 2018-ra. A 2017. december 31-i koncert után az együttes, illetve Katona László Facebook oldala elérhetetlenné vált. Nemsokára azonban az együttes újra hallatott magáról: a dobokhoz Király Zoltán tért vissza, az Omenbe távozó Mezőfi Józsefet pedig Havancsák Gyula váltotta a basszusgitáros poszton. 2018 őszétől a zenekar Katona "Főnök" Lászlót leszámítva teljesen új felállásban áll színpadra. Tagok Katona László „Főnök” – ének (1990–) Kelemen József - gitár (2018-) Kovács Balázs - gitár (2018-) Tóth Ervin - basszusgitár (2018-) Bráder Benedek - dob (2018-) Pavelka Gyula – gitár (1990–1998) Pálvölgyi László – basszusgitár (1990–2007) Tóth László „Ájronmen” – basszusgitár (2009–2011) Györki István „Kökény” – gitár (1991–1996, 2002–2003) Sobry József – dobok (1990–1992, 1995–1996) Ratkai Miklós „Retek” – dobok (1992–1994, 2002–2007) Kertész Gábor „Napocska” – dobok (1994) Szalai Gábor „Stirlitz” – dobok (1996–1998, 2002–2003) Havasi Gábor – gitár (1997–1998, 2002–2003) Szíjártó Zsolt „Szupermen” – gitár (2003–2011) Tóth Károly "Kártmen" – gitár (2012–2017) Mezőfi József "November" - basszusgitár (2012-2018) Nagyfi Marcell - dobok (2017-2018) Kovács Attila „Pókember” – gitár (2003–2018) Király Zoltán "Piócamen" – dobok (2008-2016, 2018) Havancsák Gyula – basszusgitár (2018) Diszkográfia Stúdióalbumok A fenevad (1992) Farkastörvények (1993) A félelem születése (1994) Fekete bárány (1995) Földi örömök (EP, 1996) Fővárosi Emberkert (1996) Fájdalomcsillapító (1997) Fű alatt (A oldal) (EP, 1998) Forr a dalom (2004) Fejetlenség (2006) Fattyúdal (2007) Farkas mesék (2016) Koncertlemezek Farkasfarsang (1994) Fű alatt (B oldal) (1998) Demóalbumok Demo (1990) Demo (1991) Válogatáslemez Fog-a-dalom (2005) Trieri Választófejedelemség A Trieri Választófejedelemség (németül: Erzstift und Kurfürstentum Trier, röviden Kurtrier) egy történelmi államalakulat volt, mely 898 és 1803 között állt fenn. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a trieri érsek állt, aki egyúttal az Burgundia főkancellárja címet is viselte, ezzel a mainzi és a kölni érsek után a birodalom harmadik leghatalmasabb egyházi méltósága volt. A fejedelemség fővárosa Trier volt, noha az érsek rezidenciája a 17. századtól Koblenz városának közelében volt. Fontos megjegyezni, hogy a Trieri főegyházmegye a választófejedelemségnél jóval nagyobb területtel rendelkezett, ám előbbi csak az egyházszervezet tekintetében tartozott az érsek felügyelete alá, míg utóbbi élén világi uralkodóként állt. Története Alapítása A római kori Trier, Augusta Trevirorum néven Gallia Belgica provincia fővárosa, később császári székváros is volt. Legkésőbb a 3. századtól püspöki székhelyként működött, a 9. századra pedig már érseki ranggal bírt. 772-ben Nagy Károly kivette Wermad érsek birtokait a földesúri igazságszolgáltatás alól, s ezt az immunitást utódja, Jámbor Lajos is megerősítette. Az érsekek ezután további kiváltságokat és birtokokat kaptak, így a birodalom legjelentősebb fejedelmei közé emelkedtek. A birodalom felosztása azonban szétzúzta Trier hatalmát: A birodalommal együtt az érsek birtokait is három részre osztották, s önállóan egyik rész sem volt elég erős. Trier városa a rövid életű Középső Frank Királysághoz került, ami azonban I. Lothár halála után felbomlott. Így Lotaringia felosztása során 870-ben a Keleti Frank Királyság része lett. Az érsek ezzel birtokainak nagy részét elvesztette, azonban a folyamatos belharcokban a szövetségeseket kereső trónkövetelők támogatásáért cserébe hamarosan újra nagy gazdagságra tett szert. Ratbod érsek Zwentiboldot támogatta a hatalmi harcokban, akinek a fellázadt nemesség ellen erős szövetségesekre volt szüksége. Az érsek így 898-ban adómentességet kapott birtokaira. Zwentibold halálát követően, Gyermek Lajos is igyekezett megnyerni magának az érseket, így 902-ben neki adományozta Trier városát és annak környékét, valamint az adók kivetésének és a bányászatnak a jogát. Ezzel létrejött a lényegében önálló Trieri Fejedelemség, melynek élén az érsek mint világi uralkodó állt. III. Károly nyugati frank királyként szerezte meg Lotaringiát, s szintén a támogatás reményében adta meg a trieri káptalannak a szabad püspökválasztás jogát. A fejedelemség 925-től vált végleg a Keleti Frank Királyság, azaz a későbbi Német-római Birodalom részévé. A fejedelemség fénykora 1018-ban Poppo érsek kapott újra jelentős birtokadományt az uralkodótól: II. Henrik Koblenz városát adta az érseknek. A következő évszázadokban Trier a Luxemburgi Grófsággal és a Rajnai Palotagrófsággal versengett újabb területekért. A 14. századra az érsekség területe Mosel folyó mentén egészen a Rajnáig húzódott. 1198-tól kezdve a trieri érsek a választófejedelmek közé tartozott, amit az 1356-os Aranybulla is megerősített. Emellett viselte a Burgundia főkancellárja címet is, amely azonban nem járt tényleges hatalommal. A választófejedelemség fénykorát Balduin uralkodása alatt (1307-1354) élte. Balduin a Luxemburgi-ház tagja, VII. Henrik császár öccse volt. Uralkodása alatt jelentős területekkel gyarapította a fejedelemséget, s reformjainak köszönhetően stabil gazdasági helyzetbe hozta. Nagyrészt az ő befolyásának köszönhető, hogy a trieri érsek bekerült a hét választófejedelem közé. A 15. században vívott háborúk és egy kettős püspökválasztást követő harcok tönkretették a választófejedelemség gazdaságát, ami egy időre visszavetette a fejlődést. 1576-ban a prümi bencés apátság birtokainak megszerzésével Trier elérte legnagyobb kiterjedését, s ezután megkezdődött hanyatlása. Háborúk évszázada Trier 1609-ben részt vett a Katolikus Liga megalapításában, azonban a harmincéves háborúból már igyekezett kimaradni. Ennek érdekében kezdetben semleges politikát folytatott, majd a franciákkal lépett szövetségre. 1632-ben a fejedelemséget megszállták a franciák, az érseki rezidenciát pedig az egyre fontosabbá váló Koblenz városába helyezték át. Politikájával Fülöp Kristóf érsek kivívta a császár haragját, s miután a spanyolok 1635-ben kiűzték a franciákat a városból Fülöp Kristófot letartóztatták és tíz éven át fogságban tartották. Ezt követően a fejedelemség a harcok színterévé vált, hatalmas pusztítást hozva magával. 1684-ben a francia–spanyol háború során francia csapatok ismét elfoglalták Triert, porig rombolták falait és erődítményeit. A pfalzi örökösödési háborúban a franciák harmadszorra is elfoglalták a várost, ám ezúttal minden eddiginél nagyobb, mérhetetlen pusztítást okoztak. A fejedelemség minden kastélyát és számtalan városát, falvát rombolták le. A franciák 1698-ban elhagyták a várost, ám alig négy évvel később újra elfoglalták: ezúttal már a spanyol örökösödési háború részeként. A John Churchill vezette angol-holland csapatok 1704-ben felszabadították a várost, ám egy év elteltével újabb tízéves francia uralom következett. A lengyel örökösödési háború során 1735 és 1737 között a franciák ismételten megszállták Triert. A fejedelemség bukása A francia forradalmat követően 1794-ben a köztársasági csapatok a Rajna vonaláig elfoglalták a fejedelemség területét. Ezt 1801-ben a Lunéville-i békében végleg annektálták, az újraalapított egyházmegye élére pedig új püspököt neveztek ki — immár világi hatalom nélkül. A Rajna jobb partján megmaradt területeket 1803-ban szekularizálták, ami hivatalosan is a Trieri Választófejedelemség végét jelentette. Sivatagi anyák Sivatagi anyák alatt általában azokat az ókeresztény (egyiptomi) női szerzeteseket (és remetéket) szokták érteni, akik a 3. századtól a sivatagba visszavonuló női szerzeteseket irányították. Sivatagi anyák: Alexandriai Szent Szünklétika ( 260 körül – 350 körül), ünnepnapja: január 5. Alexandriai Szent Theodóra (? – 491 ), ünnepnapja: szeptember 11. Egyiptomi Szent Mária ( 344 – 421 ), ünnepnapja: április 1. Idősebb Szent Melánia ( 325 – 410 ), ünnepnapja: június 8. Ifjabb Szent Melánia ( 383 – 439 ), ünnepnapja: december 31. Sivatagi Szent Sára ( 5. század ), ünnepnapja: július 13. Szent Eustochium ( 368 – 420 ), ünnepnapja: szeptember 28. Szent Olümpiász ( 361 / 368 – 408 ), ünnepnapja: július 25. Szent Paula ( 347 – 404 ), ünnepnapja: január 26. Szent Thaisz ( 4. század ), ünnepnapja: október 8. Szent Fruzsina ( 414 körül – 470 körül), ünnepnapja: január 1. Schönberg (Lauenburg) Schönberg település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Oregon Route 182 Az Oregon Route 182 (OR-182) egy oregoni állami országút, amely kelet–nyugati irányban a Devil’s Punch Állami Természetvédelmi Területtől a 101-es szövetségi országút Otter Rock-i csomópontjáig halad. A szakasz Otter Rock Highway No. 182 néven is ismert. Leírás Az útvonal Otter Rock óceánparti részén, a Devil’s Punch Állami Természetvédelmi Területnél kezdődik. Keletre haladva a 1st Street és az Otter Crest Loop kereszteződéséhez érkezik, majd a 101-es szövetségi útban végződik. A szakasz 2005. szeptember 26-án kikerült az állam fennhatósága alól. Criquebeuf-sur-Seine Criquebeuf-sur-Seine település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 1375 fő (2015). Criquebeuf-sur-Seine Martot, Pont-de-l’Arche, Freneuse és Sotteville-sous-le-Val községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A 33-as bizottság A 33-as bizottság (vagy országos 33-as bizottság, esetleg 33-as országos bizottság) egy, a magyar Országgyűlés alsó- és felsőházának tagjaiból alakult pártközi bizottság volt a Horthy-korszakban, ami a nagy gazdasági világválság miatti kényszerű népszerűtlen intézkedéseket volt hivatott felügyelni, irányítani, esetleg rendeleti úton levezényelni. Alakulásakor 33 tagú volt, innen a neve. Története A bizottságot a gazdasági világválságot kezelendő hívta életre a Bethlen-kormány, mert maga (pontosabban Bethlen) nem akarta meghozni a probléma kezeléséhez és kiküszöböléséhez elengedhetetlen, egyértelműen népszerűtlen döntéseket. 22 képviselőházi (11 kormánypárti és 11 ellenzéki) valamint 11 felsőházi tagja volt, egy felső- és egy alsóházi elnökkel. Működését az 1931. évi XXVI. törvénycikk szabályozta, ami egyben életre is hívta. Félévente kötelező jelleggel beszámolt tevékenységéről a parlamentnek. A törvényt 1931. május 21-én fogadták el, a bizottság pedig 1931. július 20-án alakult, de ténylegesen az 1931-es választásokat követően, augusztus 7-én kezdte meg működését. Feladata az említett népszerűtlen intézkedések jóváhagyása, illetve tökéletesítése volt, mint például a közalkalmazotti bérek csökkentése, a radikális adóemelés, valamit más egyéb kisebb, de hasonlóan népszerűtlen intézkedések rendeleti úton történő levezénylése. Kvázi felügyeleti szervként működött. A részvételt a bizottságban megtagadta a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt is. Első képviselőházi elnöke Ugron Gábor lett. Már alakulásakor támadták a 33-as bizottságot, mondván, az alkotmányellenes, mivel a jogköreiből kifolyólag gyakorlatilag a parlamentet helyettesíti (önállóan hozhat rendeleteket), a törvény értelmében pedig még akkor is működött, mikor a parlament nem (azaz a választások alatt, vagy törvényhozási – nyári/téli – szünet idején is), így a kormány és a kormányzó ezen keresztül burkolt diktatúrát épített ki és gyakorol. A népszerűtlen intézkedések ilyesforma „kiszervezése” csak fokozta Bethlen parlamenten belüli és kívüli már-már közutálatát, aminek következtében másfél hónappal az 1931-es választások után a hangulat lenyugtatása végett lemondani kényszerült. Jogkörei nagyjából azonosak maradtak a második világháborúig, melynek végére de facto megszűnt. Hasonló bizottságok Hasonló céllal és jelleggel alakult meg a 36-os bizottság 1939-ben, aminek a feladata a honvédelem és az egyéb hadügyi dolgok felügyelete volt (a háború végén ez is megszűnt), illetve modern párhuzamként a Reformszövetség (habár ez parlamenten kívüli szervezet volt), ami csakhamar beszüntette működését. 2013–2014-es magyar női kosárlabda-bajnokság A 2012–2013-as magyar női kosárlabda-bajnokság a hetvenhetedik magyar női kosárlabda-bajnokság. Az A csoportban tíz csapat indult el. Az alapszakaszban öt magyar, öt szlovák és egy horvát csapat a magyar-szlovák közös bajnokságban indult el, a csapatok oda-visszavágó alapon játszottak egymással. A magyar bajnokság alapszakaszában 5 másik csapat vett részt. A bajnokság lebonyolítása a Győr csapatának tragédiája után a következőképpen alakult ki: 4 csapat oda-visszavágó alapú kört játszott egymással, majd a Győrrel kiegészülve az 5 csapat egy kört játszott egymással. Ezután a középszakaszban a 10 magyar csapat az egymás elleni eredményeket továbbvitte, a maradék mérkőzéseket játszották le (csapatonként 5-5 mérkőzést). Az első 8 helyezett play-off rendszerben játszott a bajnoki címért, a bajnoki döntő 3, minden más párharc két győztes mérkőzésig tartott. A 9-10. helyezett csapatok szintén 2 győzelemig tartó párharcot vívtak a kiesés elkerüléséért. A magyar-szlovák bajnokság alapszakaszának 2-2 legjobb magyar és szlovák csapata négyes döntőben játszott a közös bajnoki címért. Változás az előző szezonhoz képest Az Euroleasig-Vasas nem esett ki, és nem jutott fel csapat a másodosztályból. A BSE-FCSM csapata egyesült az MTK csapatával és MTK-Budapest néven szerepelt. Alapszakasz Magyar-szlovák bajnokság 1. Good Angels Kosice 2. UNIQA Euroleasing Sopron 3. PEAC-PÉCS 4. Novi Zagreb 5. DVTK 6. PINKK Pécsi 424 7. MBK Ružomberok 8. Piestanske Cajky 9. ŠBK Šamorín 10. Spisska Nova Ves 11. Ceglédi EKK NB I/A alapszakasz első kör 1. Atomerőmű KSC Szekszárd 2. ZTE Női Kosárlabda Klub 3. MTK-Budapest 4. MKB Euroleasing Vasas NB I/A alapszakasz második kör 1. HAT AGRO UNI Győr 2. Atomerőmű KSC Szekszárd 3. ZTE Női Kosárlabda Klub 4. MTK-Budapest 5. MKB Euroleasing Vasas Középszakasz 1. Aluinvent DVTK Miskolc 2. UNIQA Euroleasing Sopron 3. PEAC-PÉCS 4. PINKK Pécsi 424 5. HAT AGRO UNI Győr 6. Atomerőmű KSC Szekszárd 7. ZTE Női Kosárlabda Klub 8. MTK-Budapest 9. Ceglédi EKK 10. MKB Euroleasing Vasas Rájátszás 5–8. helyért HAT-AGRO UNI Győr – MTK-Budapest 2–0 Atomerőmű KSC Szekszárd – ZTE 2–1 5. helyért HAT-AGRO UNI Győr – Atomerőmű KSC Szekszárd 0–2 7. helyért ZTE – MTK-Budapest 0–2 9. helyért Ceglédi EKK – MKB Euroleasing Vasas 2–0 Monschau Monschau település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 12 352 fő (2015). Monschau Simmerath községgel határos. Népesség A település népességének változása: Bacsa Ildikó Bacsa Ildikó (1969. szeptember 7. –) magyar színművésznő. Életpályája 1969-ben született. A debreceni Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett. 1987-1991 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1991-1993 között a kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt. 1993-1995 között szabadúszó volt. 1995-1996 között a Radnóti Színház, 1996-2000 között a Szegedi Nemzeti Színház színésznője volt. 2000-2009 között a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 2009-2015 között családjával a dániai Thisted városában élt, ahol pedagógus diplomát szerzett. 2015-től szabadúszóként dolgozik. Filmes és televíziós szerepei Kisváros (1998) A boldogság színe (2003) Egy rém rendes család Budapesten (2006-2007) Tűzvonalban (2009-2010) Revolting Cocks A Revolting Cocks az USA-ból származó indusztriális (ipari) zenét játszó együttes. 1985-ben alakultak meg. Első nagylemezüket 1986-ban adták ki. Az „ipari zene” mellett jelen vannak az f[alternatív rock]] műfajban is. A Revolting Cocks a Ministry és a Front 242 együttesek tagjaiból tevődik össze. Dalaikra nagyrészt a szex témája jellemző. Diszkográfia Stúdióalbumok Big Sexy Land (1986) Beers, Steers and Queers (1990) Linger Ficken' Good (1993) (szójáték a KFC híres "Finger Lickin' Good" szlogenjével) Cocked and Loaded (2006) Sex-O Olympic-O (2009) Got Cock? (2010) (szójáték a "Got Milk?" reklámszlogennel) Zaječice (Chrudim járás) Zaječice település Csehországban, a Chrudimi járásban. Zaječice Horka, Řestoky, Chrast, Honbice, Orel, Smrček, Žumberk és Bítovany településekkel határos. Lakosainak száma 1056 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Nye megye (Nevada) Nye megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Nevada államban található. Megyeszékhelye Tonopah, legnagyobb városa Pahrump. Lakosainak száma 42 297 fő (2013. július 1.). Nye megye Lander, Churchill, Lincoln, Eureka, White Pine, Clark, Esmeralda, Mineral és Inyo megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda A Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda Szekszárd belvárosában a Garay tér egyik meghatározó épülete (Garay tér 9). Az iskola története A város vezetői 1875-ben határozták el, hogy állami segítséggel polgári fiúiskolát hoznak létre. Az terveket Stann Jakab készítette. Az építkezést Wittinger Sándor tolnai építész 1878-ban fejezte be. Az intézmény első igazgatója Krammer János volt. 1891–1910 között ebben az épületben működött a polgári leányiskola is, majd áttelepült az eddigre elkészült Széchenyi utcai épületébe, ami jelenleg a Szent László középiskolának ad otthont. 1958-tól vegyes fiú-leány általános iskolaként működött; majd ének-zenei általános iskola lett. A rendszerváltás után felmerült az igény a katolikus szellemű oktatásra. Több átmeneti megoldás után végül 1997-ben az autóbusz-pályaudvar közelében lévő egykori Úttörőházban kapott helyet az iskola. De (mint erre egyesek korábban is felhívták a figyelmet) az az épület sem volt igazán alkalmas egy általános iskola működésére. 2004. augusztus 1-jén a város önkormányzata összevonta a Garay János Ének-Zenei Általános Iskolát a 2. Számú Általános Iskola és Diákotthonnal; az új intézmény székhelye ez utóbbi lett (Zrínyi u. 78.) Ez után a Garay téri épületet a katolikus egyház kapta meg, hogy általános iskolaként és óvodaként hasznosítsa. A Garay téri épület A kora eklektikus stílusú épület főbejáratát faragott oroszlánfejek díszítik. Híres diákjai Polgáristaként itt ismerkedett a tudományokkal a 19. században: Hegedűs (Heckmann) Gyula színész, Dicenty Dezső (1879–1965) szőlész és agrogeológus Leopold Lajos és Dienes Valéria ; általános iskolásként a 20. században: Baka István költő, Szakály Ferenc történész és Levente Péter színész. Hofej–Fucsou nagysebességű vasútvonal A Hofej–Fucsou nagysebességű vasútvonal (egyszerűsített kínai írással: ������; tradicionális kínai írással: ������; pinjin: Héfú Gāosù Tiělù) egy nagysebességű vasútvonal Kínában. A kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonal 806 km hosszú és Hofej várost köti össze Fucsouval és a korábbi 14 órás utat kevesebb mint 4 órára rövidítette le. Az építkezés 2009. április 27-én kezdődött és 2015 június 28-án nyílt meg. A vasút Kína hegyes részein halad, emiatt 339,4 km hosszan kell hidakat és alagutakat építeni. Ez a teljes útvonal 81,6%-a. Az építkezés költsége 109,8 milliárd jüan. A jövő A vonalat később folytatni szeretnék a Kínai Köztársaság felé, a Kína–Tajvan vasúti alagúton át. Ezáltal a vonal összeköttetésbe kerül a Tajvani nagysebességű vasúttal. Prehoda József Prehoda József (Kakucs, 1908. szeptember 13. – Budapest, 1968. június 7.) - borász Életrajz Prehoda József 1908. szeptember 13-án született a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Kakucson. 1927-ben szerzett Kereskedelmi iskolai érettségit, utána a budafoki Palugyay borkereskedő cég alkalmazottja lett. Önképzéssel sajátította el a borászat ismereteit. 1948-ban a Borforgalmi Vállalat műszaki vezetője lett, majd a Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalatnál, illetve a Pest-Szolnok megyei Borforgalmi Vállalatnál tevékenykedett. Az 1950-es években több, a szüretelő telepek korszerűsítésére vonatkozó újítását fogadták el. 1957–68-ban az Orsz. Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet borgazdasági csoportjának munkatársa volt. Munkássága Kidolgozta a magyar vörösborkészítés technológiáját, részt vett a szőlőlékészítés hazai módszereinek kidolgozásában. Találmánya az automata vörösborerjesztő tartály és az aroma-visszanyerő berendezés. Cikkeit a Borgazdaság és a Szőlő- és Gyümölcstermesztés közölte. Munkái Üzemi szőlőfeldolgozás. Fehérbor készítés Vörösbor készítés (I–II., Budapest, 1957–1960) A must és bor egyszerű kezelése (Mercz Árpáddal, Budapest, 1960) A tudomány és technika új eljárásai a borászatban (Budapest, 1962) Korszerű borászati üzemek (Ásvány Ákossal Budapest, 1964) Korszerű borkezelés (Mercz Árpáddal, Budapest, 1966) A szőlőlé készítés módszerei (Budapest, 1967) Távollevők követe A távollevők követének (latinul absentium ablegatus) nevezték 1848-ig az országgyűlés felső táblájáról önszántukból távol maradó főrendeknek és a főúri özvegyeknek, árváknak a képviselőit, akik a két táblai rendszert véglegesen szervező 1608. évi koronázás utáni I. törvénycikk szerint az alsótáblán a megyei követek és káptalanok után (a régi szokásnak megfelelően) ülést nyertek, s ott, amint a törvény mondja, érdemük és szavazatuk megadandó lett volna, ténylegesen azonban nem volt jelentőségük, sem tanácskozási, sem szavazati joguk nem volt. A távollevők követe a köznemesek közül nemesi rendből volt választható; egy-két személynél többet nem képviselhetett és igazolásául az illető főrendtől nyert megbízólevél szolgált. Az 1625. évi 62. törvénycikk 3. paragrafusa meghatározta, hogy a vármegyék és a meg nem jelenő mágnások csak birtokos nemeseket küldhetnek követül. Kossuth Lajos is távollevők követeként vett részt az 1832–36-os pozsonyi országgyűlésen, amikor elfogadta Vécsey Pálnak, a zempléni reformellenzék egyik főrendi tagjának az ajánlatát. Műugrás az 1964. évi nyári olimpiai játékokon Az 1964. évi nyári olimpiai játékokon a műugrásban négy bajnokot avattak, két férfi és két női számban. Éremtáblázat (A táblázatokban a rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Stazione di Venosa-Maschito Stazione di Venosa-Maschito vasútállomás Olaszországban, amely Venosa és Maschito településeket szolgálja ki. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Rocchetta Sant'Antonio-Gioia del Colle-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Palazzo San Gervasio-Montemilone San Nicola di Melfi Thúz család (Laki) Thúz család (Laki) Ősrégi, mára már kihalt család volt, amely a Bő nemzetségből eredt, a Misser, Kürtössy stb. családokkal együtt. Története A Laki Thúz család első ismert őse I. János; ennek fia, Izsép, 1236-tól kezdve szerepelt az oklevelekben; tagja a várföldek visszafoglalására felállított bizottságnak. Mint Kálmán herceg híve, a Sajó melletti csatában esett el 1241-ben. Ősi vagyonát Gyog (Tótgyúgy) egy részének megszerzésével növelte. Fia (II.) János IV. Bélától Miklósit nyerte adományul, valamint Magyarinak addig a somogyi várnépek tulajdonát képező felét és Kölkedet. Mint Kun László híve, a hódtavi csatában (1282) lelte halálát. Fiának, Trepknek gyermekei közül (1313-1329) János a Laki Thúz, Péter a Létay, István pedig a Kürtössy és a Messzer család ősei. Trepk fiai közül I. János 1313-ban élt. Tőle ágazott szét a család, ő alapította a Thúz család-ot. Jánosnak fia Péter már Thúz (Thwz)-nak írta nevét. Tőle származott le a Thúz család. I. Mátyás király korából két Thúz nevű is feltűnt: Osvald (Osváth) - ő előbb veszprémi pap, majd 1465 -ben zágrábi püspök lett Csázmán halt meg 1498 -ban, és Zágrábban temették el. E Oszvald előnevét Szent Lászlóról írta. János - aki valószínűleg II. Péter (1422) unokája, vagyis II. János (1449) fia lehetett. E jános 1477-ben már Horvátország egyik bánja volt. Ő volt az a Laki Thúz János, kinek várkastélyát az 1464 évi országgyűlés 10. törvénycikke a lerontandók közül kivette. 1470-ben rokonától, a fent említett Osvald (Osváth) püspöktől a most Zágrábhoz tartozó Blagusa várát kapta, melyre Mátyás király consansust adott. Ezen kívül még több várat is szerzett. Bonfini Mátyás király történetírója szerint Mátyás király e Laki Thúz Jánost a zágrábi törvényszék elé idéztette, de ő nem jelent meg, hanem hatvanezer aranyat összeszedve; gyermekeivel együtt Velencébe költözött és ott a patriciusok közé emelkedett. E Laki Thúz János után e családnak többé nyomát nem találjuk. De más Túz nevű család lehetett az amely a nógrádi nemesek között tűnt fel: 1684-ben ismert volt még Túz István nevű nógrádban. Bethlen Farkas (politikus) Bethlen Farkas (bethleni gróf) (Nagyszeben, 1813 – Pest, 1870. január 22.) országgyűlési képviselő. Élete Gróf Bethlen Pál és bróf Bethlen Lujza fia volt. A nagyapai háznál 1824-ig Csöreghy Ferenc volt nevelője. 1825-től a kolozsvári református kollégiumban folytatta gimnáziumi tanulmányait; az 1834. évi országgyűlés alatt a szabadelvű ifjúság élén állt. 1836-ban miután befejezte jogi tanulmányait, rövid ideig a marosvásárhelyi királyi táblánál írnokoskodott és 1837-ben ebben a minőségében volt jelen a szebeni országgyűlési ifjúság soraiban. 1839-ben nőül vette gróf Teleki Rózát és Bonyhán, Küküllő megyei birtokán telepedett le; részt vett a megyei politikai küzdelmeiben, s a Szabadelvű Párt legtüzesebb harcosai közé tartozott. Szenvedélyesen foglalkozott a gyümölcstermesztéssel és egyike lett Erdély legkitűnőbb pomológusainak. Bethlen mint megyéjének egyik követe, az erdélyi országgyűléseken jelent meg először 1841-ben, majd 1846-ban és a szabadelvű kisebbséghez tartott, amely küzdött a kornak meg nem felelő úrbéri törvény ellen. Az 1848. évi országgyűlésen Küküllő vármegye követeként részt vett az unió kimondásában. Az unió után az erdélyi részek postaügyi főigazgatójává nevezték ki. A szabadságharc legyőzetése után perbe fogták, de szabad lábon védelmezhette magát Pesten és 1850-ben hazaengedték, azonban rendőri felügyelet alatt kellett élnie bonyhádi birtokán. Ezeket az éveket otthon gazdaságának és tanulmányainak élve, teljes visszavonultságban töltötte. Figyelmét leginkább a nemzetgazdaságra, pénzügyekre és statisztikára fordította. 1861-ben az ideiglenes kormány Küküllő megye főispáni székébe ültette, de a csakhamar bekövetkezett alkotmánytalan időben ismét visszavonult. Az 1865–1868. évi országgyűlésre a megye felső kerülete képviselőjéül választotta; ugyanezt helyet foglalta el a következő országgyűlésen is. Hasznos tagja volt az állandó pénzügyi bizottságnak és mint szónok is hírnevet szerzett. Emlékezetesnek tartották azt a beszédét is, amelyet 1848-ban Dicsőszentmártonban választói előtt tartott. Nagy hatású volt az Erdélyi Múzeum megnyitó gyűlésén 1859 novemberében rögtönzött beszéde is. Munkái Szőlőművelés és borászat körüli tapasztalások. Pest, 1868. Cikkei: Adatok Erdély viszonyairól, különös tekintettel az adozási rendszerre és Erdély közlekedési eszközeiről a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben (IV. 1868.) jelentek meg. Mercuer Mercuer település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 1204 fő (2015). Mercuer Ailhon, Aubenas, Labégude, Prades és Saint-Étienne-de-Fontbellon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Danny Tiatto Daniele Amadeo "Danny" Tiatto (Werribee, 1973. május 22. –) ausztrál válogatott labdarúgó. Pályafutása Tiatto hazájában, az ausztrál Bulleen Lions-nál kezdte pályafutását. Rövidebb ideig játszott a szintén ausztrál Melbourne Knightsban, az olasz Salernitanában, a svájci Badenben és kölcsönben az angol Stoke Cityben. 1998-ban a Manchester City vásárolta meg, ahol 6 év alatt 139 bajnoki mérkőzésen lépett pályára. 2004-ben a Leicester Cityhez igazolt, itt 73 mérkőzésen játszott. Angliai útja után hazatért Ausztráliába, a Werribee City csapatából vonult vissza 2012-ben. Az ausztrál válogatottban 23 találkozón szerepelt, ezeken egy gólt szerzett. Sikerei, díjai Az év játékosa (Manchester City): 2001 Másodosztály bajnok : 2001–2002 Bajnok : 1994-1995, 1995–1996 OFC-nemzetek kupája győztes : 1996 , 2000 Preiner-hágó A Preiner-hágó, németül: Preiner Gscheid vagy Preiner Gschaid egy 1070 m magas, közúton járható hegyi hágó Alsó-Ausztria és Stájerország között, az Északi-Mészkőalpok hegyvonulat keleti részén. A Rax hegytömb déli falaiból kifutó, erdőkkel borított hegygerincet (An der Prein) keresztezi. Német–osztrák nevében a „Gscheid (Gschaid)” szó „határt, hágót, útelágazást” jelent. A kelet-nyugati fekvésű hágó útja a Semmering-hágón átvezető S6-os főúttal nagyjából párhuzamos irányú, de annál szűkebb, meredekebb, nehezebben járható. Alternatív közúti összeköttetést biztosít az alsó-ausztriai Gloggnitz és a stájerországi (Mürz-völgyi) Mürzzuschlag között. Megjegyzés: A kiépített, közúton járható Preiner-hágót, mely a Rax déli oldalán, Prein község területén fekszik, a környező települések hasonló neve miatt néha összetévesztik a Rax északnyugati oldalán fekvő, 1134 m magas Gscheidlhöhe (röviden Gscheidl) nevű másik hágóval, amely az alsó-ausztriai Prein-völgyben Schwarzau im Gebirge község és a Mürz-völgyi Mürzsteg község Frein an der Mürz nevű része között biztosít összeköttetést, de a Gscheidl nem közúti hágó, középső szakasza csupán erdei földút és gyalogút, amelyen a 6. számú Osztrák Országos Túraútvonal, a Mariazell felé vezető Mariazellenweg vezet át. Fekvése A Preiner-hágó a Rax–Schneeberg-hegycsoportban, a Rax déli lejtőjéből kiágazó erdős hegygerincen fekszik, az alsó-ausztriai Neunkircheni járás és a stájerországi Bruck-mürzzuschlagi járás határán. Vízválasztót képez egyfelől keleten a Schwarza folyóba ömlő Retten-patak és a Preiner-patak (Rettenbach, Preiner Bach), másfelől nyugaton a Mürz folyóba ömlő Raxen-patak (Raxenbach) között. A Rax-ból délnek kiágazó hegygerinc, amelyet a Preiner-hágó is keresztez, dél és délnyugat felé húzódik tovább, legmagasabb pontja az 1565 m magas Tratenkogel (vagy Drahtenkogel), a gerinc innen nyugati irányban, a Semmering-hágóig folytatódik. A hágótetőn (és fölötte a Rax fennsíkján) át fut a középkor óta fennálló történelmi határvonal az Osztrák Hercegség és a Stájer Hercegség között. Ez a vonal ma a két osztrák szövetségi tartomány (Alsó-Ausztria és Stájerország) határát, közelebbről Reichenau an der Rax és a stájerországi Kapellen község közigazgatási határát képezi. Közlekedése A Preiner-hágó Bécstől 110 km-re található. A Rax-hegységet keleti irányból, Alsó-Ausztria felől az S6. számú Semmering-autóúton vagy a B17-es számú szövetségi főúton érdemes megközelíteni. Gloggnitz-tól kell áttérni a B27-es szövetségi főútra (Höllentaler Bundesstraße). Erről Reichenau an der Rax üdülőhely és Hirschwang község között kell balra letérni Prein an der Rax irányában, a hágó útjára, az L135 számú alsó-ausztriai tartományi aszfaltútra. Ez Reichenautól (Edlach és Dörfl községeken keresztül) a Preiner-patak (Preinerbach) völgyében vezet felfelé Prein an der Rax községig, innen a Sonnleiten nevű, délre néző „napos hegyoldalon” halad, majd kanyargós szerpentinúton kapaszkodik fel a Preiner-hágóba. (Reichenautól a hágóig kb 14 km). Az út maximális meredeksége 11%. A nyugati oldalon az L103 számú stájerországi tartományi aszfaltút kezdődik, mely az 1128 m magas Raxen nevű hegy északi lejtőjén, a Raxen-patak (Raxenbach) völgyében (Raxental) ereszkedik Kapellen községig (a hágótól idáig 10 km), itt becsatlakozik a B23. számú szövetségi főútba (Lahnsattelstraße). Ez észak felé a neubergi apátsághoz és Mürzstegbe (innen tovább északnak a Lahn-hágóba vezet), déli irányban pedig lefelé a Mürz-völgyi Mürzzuschlagba (a hágótól idáig 18 km). Itt rá lehet csatlakozni az S6-os Semmering-autóútra (Semmering Schnellstraße). Kirándulás, sport A hágótetőn, az Edelweißhütte turistaház és étterem mellett autóparkoló is található. Innen indulnak a Raxra vezető túraösvények. A közelben, 1070 m magasságban áll egy kőből faragott, Mária-szentképpel díszített régi jelzőoszlop (Bildstock) Felirata szerint ezt Balthasar Huebmann, a közeli (stájerországi) Neubergben működő ciszterci apátság (Stift Neuberg) apátja állíttatta fel 1654-ben, hogy határjelzőként szolgáljon az Osztrák Hercegség és a Stájer Hercegség között. Az oszlopra Neuberg címerét is rávésték. Az oszlop szerepel az osztrák Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal (Bundesdenkmalamt, BDA) listáján, 33250. szám alatt. A Preiner-hágó számos túraút találkozópontja, több jelzett túraösvény kiinduló helye. Áthalad rajta többek között a leghosszabb Európai Hosszútávú Vándorút, az E4. számú, melynek Rax-hegyi szakasza itt kezdődik. A Preiner-hágóból elérhető turistaházak és magashegyi menedékházak a Rax-fennsík déli felén: Waxriegelhaus turistaház (a hágóból kb. 1 óra gyalogút), Karl-Ludwig-Haus menedékház, kb. 2 óra gyalogút a kanyargós Schlangenweg -en („Kígyóösvény”-en). Ez az ösvény a Rax déli falaira felhúzódó gerinc élén halad. Tőle nyugatra a meredek Preinerwand sziklafal, keleten egy széles törmelékkatlan emelkedik. A Karl-Ludwig menedékháztól nyugat felé, a fennsíkon át rövid menettel elérhető a Rax legmagasabb kiemelkedése, a 2007 m magas Heukuppe („szénaboglya”), vagy kelet felé, a törmelékkatlan peremén haladva az 1902 m magas Predigtstuhl (Prédikálószék) csúcsa. Seehütte (régi nevén Höllentaler Holzknechthütte ) menedékház, 1634 m magasságban, a Göbl-Kühn-Steig nevű úton, kb. 2 óra gyalogút. Dél-délnyugat felé, a Raxen-patak völgyének déli oldalát záró Große Scheibe-hegy (1473 m) menedékháza, a Scheibenhütte a Preiner-hágó tetejétől 5 km-re fekszik, a hágótól jelzett túraút visz oda. Télen a sítúrázók a Preiner-hágóból indulva kapaszkodhatnak fel a Rax-fennsíkra, egyenesen a Karlgraben árkon át (vagy a Schlangenweg kanyarjait követve), a Prédikálószék-nyergen (Predikgtstuhlsattel) át a Heukuppéra vezető sítúrautat. Bencze Lajos (erdőmérnök) Bencze Lajos (Érsekújvár, 1912. augusztus 15. – Sopron, 2007. július 24.) magyar erdőmérnök, vadbiológus, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem (ma: Nyugat-magyarországi Egyetem) egyetemi tanára. Életútja A felvidéki Érsekújvárban született, édesapja Érsekújvár városának volt erdésze 40 évig. Az érsekújvári állami reálgimnázium magyar tanítási nyelvű tagozatán érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a Brnói Agrártudományi Főiskola Erdőmérnöki Karán folytatta, ahol 1936-ban abszolvált. Kétévi erdőrendezési gyakorlati tevékenység után az erdőmérnöki oklevelet 1939. június 26-án, már Sopronban szerezte meg. Gyakorlati szakmai tevékenységet igazgatási-erdőfelügyelőségi munkakörben (Léva), majd üzemi beosztásokban folytatta előbb, mint beosztott mérnök (Szarvasháza - Ždenova), később, mint erdőhivatal-vezető, illetve erdőgondnok (Kisilva, Mezőhegyes). A háborús években és azt követően 5 évig Budapesten minisztériumi beosztásban szolgált, utána a Tolna megyei Állami Erdőgazdaság (Tamási) főmérnöki teendőit látta el. 1957-ben tér vissza Sopronba. Előbb a Dunántúli Erdővédelmi Állomás vezetője, majd az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) munkatársa volt 1963-ig. Ugyanebben az évben az Erdészeti és Faipari Egyetemen egyetemi docenssé nevezték ki az Erdőműveléstani Tanszékre, ahol feladata – Prof. dr. Roth Gyulát követve – a vadászat és vadgazdálkodás oktatása lett. Az 1969 januárjában felállított Vadgazdálkodási Tanszék alapító vezetőjévé nevezték ki. 1979-ben vonult nyugállományba, de ezen időszakon túl is aktívan részt vett a tanszék és a szakma tudományos közéletében. Életének 95. évében, 2007. július 24-én Sopronban hunyt el. Munkássága Tudományos munkásságot az 1950-es évek elejétől fejtett ki, illetve ebben az időben kezdte meg szakirodalmi tevékenységét. Érdeklődése előbb az erdőművelés és a vadgazdálkodás kapcsolataira szorítkozott, majd később a vad környezetének, a vadgazdálkodás természeti adottságai vizsgálatának, az erdők vadeltartó értékének, valamint a vadkárok kérdésének területére terjedt ki. Kutatási eredményeit, megállapításait több mint száz tudományos közleményben, könyvben és szakcikkben dolgozta fel, illetve közölte. Ezek közül több külföldön, illetve idegen nyelven is megjelent. Jelentős szépirodalmi munkássága is. Kutatási eredményeiből 1961-ben „Erdeink vadeltartó képessége és a vadkárok megelőzése” címmel kandidátusi értekezést írt, amelynek megvédése alapján 1962-ben elnyerte a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa fokozatot, elsőként a vadgazdálkodás tudományterületén. Kutatási eredményeit a hazai gyakorlat átvette és külföldön is érdeklődésre találtak, így elsősorban az erdők vadeltartó képesség megállapításának módszere vált általánossá a táji vadgazdálkodási tervek irányelveinek kidolgozása során, illetve a vadgazdálkodás természeti adottságainak feltárása és fejlesztése területén. Az erdőgazdasági vadkárok biológiai úton történő megelőzésének és a vad racionális tartásának lehetőségét is átvette a gyakorlat és több erdőgazdaság területén kialakult ennek helyhez adaptált hatékony módszere. Az ún. sarjaztatott vadlegelők kialakításának, a vadbúvók és egyéb, a vadgazdálkodást, tágabb értelemben a vadon élő állatvilág fenntartását szolgáló erdőrészletek és objektumok kijelölésének, üzemtervben való előírásának szükségessége is az 1960-as évek végén megújított erdőgazdasági üzemtervek elkészítése során gyakorlattá vált. Különösen így volt ez a kiemelt rendeltetésű erdő- és vadgazdaságok, de más erdőgazdaságok területén is. Oktatói tevékenysége során is elsősorban a kutatási eredményei alapján kialakult vezérfonalat követte és a vadgazdálkodást, mint az erdész (és a mezőgazdász) sokoldalú biológiai és ökonómiai ismeretét szintetizáló, sajátos feladatnak tekintette. Ezzel a gondolati megközelítéssel megalapozta az azóta „Soproni Iskolának” nevezett teoretikus és gyakorlati rendszert, amely – a kor ismereteihez igazodva – él mind a mai napig. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége felkérésére az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékén szervezett, kétéves levelező formájú felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyam hallgatói is hasonló szellemű és koncepciójú képzést kaptak. Az 1969-1976 között folytatott képzés az első önálló felsőfokú vadgazdálkodási oktatás volt Magyarországon. Ez is Bencze Professzor nevéhez és Sopronhoz köthető. Aktív oktatói időszakában számos külföldi és hazai kutatóintézettel és egyetemmel tartott fenn kapcsolatokat, ami francia, német, cseh, szlovák és orosz tudására is visszavezethető. Részt vett több külföldi tudományos konferencián, így 1959-ben a varsói nemzetközi erdővédelmi, 1961-ben a berlini toxikológiai, 1965-ben a lipcsei fásítási és a jugoszláviai vadbiológiai konferencián, 1967-ben a zólyomi erdővédelmi tudományos szimpóziumon, valamint több hazai tudományos konferencián és rendezvényen, ahol előadásokat is tartott. Több külföldi tanulmányúton vett részt Lengyelországban, Csehszlovákiában, a Németh Demokratikus Köztársaságban, Ausztriában, Jugoszláviában, Romániában. Előbb 1969-ben, Franciaországban, majd az 1970-es évek közepén az USA-ban is tanulmányozta a vadgazdálkodás és a vadon élő állatvilág fenntartásával kapcsolatos kutatási, oktatási és természetvédelmi tevékenységet. Abban az időben, amikor alig lehetett külföldre, különösen nyugatra utazni, Bencze Professzor volt a magyar, a soproni tudomány egyik követe Európában és a nagyvilágban, elvíve hazája és városa hírnevét. Az ott szerzett tapasztalatokat saját kutatói és oktatói munkában hasznosította, illetve részben publikálta. Nemzetközi és hazai ismertségének köszönhetően a „Vadászati Világkiállítás, Budapest 1971” Tudományos Rendezvényei Szakbizottságának elnöki és szervező teendőit végezte, továbbá tagja volt a kiállítás főbizottságának és három más szakbizottságnak. A Magyar Vadászok Országos Szövetsége Központi Intéző Bizottságának, valamint Oktatási és Propaganda Bizottságának is tagja volt. Alapító és kezdeményező tagja volt az Országos Erdészeti Egyesület Vadgazdálkodási Szakbizottságának, valamint az Országos Vadgazdálkodási Tanácsnak, az Erdészeti Kutató Intézetek Nemzetközi Szövetsége (IUFRO) 26. szekciójának (Vadgazdálkodás és üdülés), továbbá az MTA Erdészeti Bizottságának is. Munkáját a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1971), Munka Érdemrend Bronz fokozat (1980), Nimród Emlékérem (1981), Hubertusz Kereszt Arany Fokozata (1994), a Magyar Nemzeti Vadászrend (1998) kitüntetésekkel ismerték el. A Nyugat-magyarországi Egyetem jogelődje az Erdészeti és Faipari Egyetem az intézmény által adományozható legmagasabb kitüntetéssel a tiszteletbeli doktori, doctor honoris causa címmel ismerte el Bencze Professzor iskolateremtő, nemzetközi jelentőségű oktató és kutatómunkáját. Emellett 1989-ben arany, 1999-ben gyémánt, 2004-ben pedig vas diplomával tüntették ki. Művei Balsay, M., Bencze, L., Csontos, G. és Danszky, I. (1972): Fatermesztési - vadgazdálkodási kettős célú erdők. 332-360. oldal in: Danszky, I. (szerk.) Erdőművelés. I. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Bencze, L. (1955): Vadgazdaságtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 191. o. Bencze, L. (1960): Erdőgazdasági vadkárok és a vadkárelhárítás helyzete. Az erdő, 9: 161-165 Bencze, L. (1961): Tápanyagvizsgálatok erdeink vadeltartóképességével kapcsolatban. Az erdő, 10: 139-144 Bencze, L. (1961): A vadállomány és a környezet kapcsolatai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 123. o. Bencze, L. (1962): A kemizálás és gépesítés alkalmazásának módszerei a hasznos vadállomány védelmével kapcsolatban. TIT Agrártudományi Szakosztály, Budapest, 16. o. Bencze, L. (1962): A növényvédőszerek veszélyessége a vadállományra és egyéb állatvilágra. Az erdő, 11: 187-189 Bencze, L. (1963): Tapasztalatok a vad téli takarmányozásával kapcsolatban. Az erdő, 12: 417-423 Bencze, L. (1967): Balesetelhárítás a vadgazdálkodásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 107. o. Bencze, L. (1971): A vadászati oktatás múltja és jelene. 553-560. oldal in: Sárkány, P. és Vallus, P. (szerk.) A vadászat kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest Bencze, L. (1972): Vadgazdálkodásunk természeti adottságai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 235. o. Bencze, L. (1976): Apróvad-gazdálkodásunkról. Nimród Fórum (12): 93-96 Bencze, L. (1977): Szarvasállományunk népességének és területi megoszlásának általános kérdései. Nimród Fórum (Szeptember): 16-19 Bencze, L. (1978): A vadkárok és a vad táplálkozásának néhány kérdése. Vadbiológiai Kutatás (Nimród Fórum, 1978. szeptember), 22: 25-27 Bencze, L. (1979): A vadállomány fenntartásának lehetőségei. A vadászati ökológia alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 250. o. Bencze, L. (1979): A vadgazdálkodás fejlesztésének feltételei és lehetőségei. Vadbiológiai Kutatás (Nimród Fórum, 1979. szeptember), 24: 3-6 Bencze, L. (1980): A vadeltartóképesség feltáratlan forrásai. Vadbiológiai Kutatás (Nimród Fórum, 1980. március), 25: 25-27 Bencze, L. (1982): A nyírfajdról - nyíltan. Nimród Fórum: 21-22 (1982. június) Bencze, L. (1983): Az erdők szerepe a szarvasállomány táplálékigényének kielégítésében. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Közleményei, 1983: 199-204 Bencze, L. (1991): Geschichte des Unterrichtes und der Forschung im Bereich der Jagdkunde. 10-16. oldal in: Csányi, S. és Ernhaft, J. (szerk.) Transactions of the XXth Congress of the International Union of Game Biologists, Gödöllő, Hungary, August 21-26 Bencze, L. (1995): A vadászatról nem csak vadászoknak. TerraPrint, Budapest. 282. o. Bencze, L. (2004): A tudás bölcsőjénél. Vadgazdálkodási Intézet, Sopron. 267. o. Bencze, L. és Dániel, I. (szerk.) (1975): Vadászati alapismeretek (A vadászvizsga anyaga). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 223. o. Bencze, L. és Fatalin, G. (1980): Szarvas tájvédelmi körzetek kialakításának lehetőségei a Dunántúlon. Vadbiológiai Kutatás (Nimród Fórum, 1980. szeptember), 26: 9-10 Bencze, L., Haurer, L. és Szederjei, Á. (1962): Vadkár elhárítási útmutató. Országos Erdészeti Főigazgatóság, Budapest. 64. o. Bencze, L., Hőnich, M. és Sugár, L. (1974): Vadászati balesetelhárítás és egészségvédelmi ismeretek. MÉM, Budapest. 35. o. 492-es busz A 492-es jelzésű elővárosi autóbusz Budapest, Stadion autóbusz-pályaudvar és Tóalmás, autóbusz-forduló, illetve Kóka, autóbusz-forduló és Budapest között közlekedik, péntekenként napi 1-1 indulással. A viszonylat a 490-es busz kiegészítő járata, ami a budapesti Örs vezér terétől Kókáig közlekedik. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között a Budapest, Örs vezér tere és Kóka között közlekedő 490-es busz nincs feltüntetve! Szimbolizmus A szimbolizmus a realizmussal szembeforduló művészeti irányzat a 19. század második felében. A képzőművészetben Gyökerei a 19. század eleji romantikába nyúlnak, szoros kapcsolatban áll a kortárs szimbolista irodalommal, filozófiával és zenével, saját szerepét is a művészetek szintézisének és egységének keretében értelmezi. A szimbolista mozgalom hivatalos bemutatkozását 1886-ra teszik, arra az évre, amikor a Le Figaro közli Jean Moréas szimbolista költészetéről szóló, de a képzőművészetet is érintő kiálltványát. A pozitivista materializmusra és egyben az impresszionista természetutánzás buzgalmára válaszol a szimbolizmus is de nem racionális és tudományos, hanem filozófiai és spirituális alapon. Ha igaz a platóni idealizmus tana, és a valóságot az ideák világa alkotja, úgy a művészre, a „belső szemmel” megáldott látnokra vár a feladat, hogy a valóság rejtett jelentéseit dekódolja és mindenki számára érthető, érzékletes formába öntse vagyis „tárgyiasítsa a szubjektumot”, szemben az eddigi felfogással, mely szerint a művész dolga „szubjektivizálni a tárgyat” – állítja Gustave Kahn. A szimbolizmus nemzetközi irányzat, egész Európában otthonos, de változatai nagyon különbözőek. Közös elemük nem annyira a stílus – mert a realizmussal való szakítás nem mindenütt járt együtt a tárgyias ábrázolás elvetésével és új festői nyelv kidolgozásával -, hanem inkább az, hogy elutasítják a jelenkor, a mindennapok témáit, és tárgyukat irodalmi, mitológiai és lélektani utalásokkal is megemelik. Franciaországból kiindulva (Georges Lacombe) foltokban terjed el Európa szerte a szimbolista irányzat, és sok eredeti stílusváltozata jön létre. A művészetek egységét szorgalmazza kísérleteivel Hollandiában Jan Toorop és Johan Thorn Prikker, Belgiumban Fernand Khnopff és Félicien Rops, Oroszországban Michail Vrubel, Olaszországban Gaetano Previatri és Giovanni Segantini, Norvégiában Edvard Munch, Magyarországon Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar. "A szimbolista esztétika a legváratlanabb formákban nyilvánul meg, kutatásai révén addig kevéssé érintett területek vizsgálatára törekszik: az ábránd és a képzeletbeli, a fantasztikus és az irreális, a mágia és az ezoterizmus, az álom és a halál tartományait vizsgálja" – ad tág és rugalmas meghatározást Jean Cassou francia esztéta a szimbolizmusnak. (A szimbolizmus szellemisége, in: A szimbolizmus enciklopédiája, Bp., Corvina Kiadó, 1979.) A szimbolizmus lényege az álom ereje, ennek erős jelenléte a művekben. "Egy álmokban járatos ember jött ide, hogy beszéljen egy másik emberről, aki meghalt" – kezdett egy emlékbeszédet Stéphane Mallarmé . Az álom döntő szerepe miatt a későbbi szürrealista irányzat elődjének tartotta a legjelentékenyebb francia szimbolista képzőművészeket ( Gustave Moreau , Odilon Redon ) éppígy a naiv festő Henri Rousseau -t. A művészettörténeti közmegegyezés a szimbolista szobrászat és egyúttal a századforduló óriásának Auguste Rodint tartja. (…) 2007 júniusában alapvető fontosságú kiállítás nyílt Rómában Il Simbolismo címen, melynek "főalakja" a szecesszió művészetének nagy művésze, az osztrák Gustav Klimt lett. Az irodalomban Még inkább elmondható, hogy a romantika a szimbolizmus elődje. Olyan romantikus költők, mint Victor Hugo szimbolista antológiába illő verseket írtak. A 19. század végi szimbolizmus lényege, hogy a versben a szimbólumrendszer központi szervezőelemmé válik. A szimbólumok többé nem giccses allegóriák: egy jelhez nem rendelhető hozzá egy konkrét jelentés. A költő által teremtett szimbólumokat egységükben kell nézni, de még így is többértelmű marad a költemény. Tehát, a szimbolista vers nem állít, vagy megnevez, hanem sugalmaz, sejtet. Kedvelt eszköze a szinesztézia . Az értelmezés teljesen a befogadóra hárul. A szimbolizmus szülőatyja Charles Baudelaire , aki a híres-nevezetes Kapcsolatok-ban, kifejtette a szimbolizmus hitvallását. 1870 -től rohamosan nőtt a magukat szimbolistának valló költők száma, de a három legjelentősebb: Arthur Rimbaud , Paul Verlaine és Stéphane Mallarmé . A költőként induló Maurice Maeterlinck a szimbolista drámaírás megteremtője lett Les Aveugles – A vakok (1890); Pelléas és Mélisande (1892) c. alkotásaival. A másodikból Claude Debussy a 20. századi zenetörténet egyik legnagyobb hatású, a modern zenét leginkább befolyásoló operáját alkotta meg. A francia szimbolizmus jelentékeny alkotója Mallarmé mellett Herédia és Jean Moréas (utóbbi 1886-ban szimbolista kiáltványt tett közzé). A századforduló prózairodalmában itt említendő Villiers de L'Isle-Adam, Rémy de Gourmont és Joris-Karl Huysmans munkássága. A német költészetben Rainer Maria Rilke , az olaszban Gabriele D'Annunzio, a lengyelben Stanisław Wyspiański neve a legfontosabb. Az angol századforduló "elátkozott költője", Oscar Wilde szintén itt említendő. Az orosz irodalom legnagyobb szimbolista poétájának Alekszandr Blok és Valerij Brjuszov számít. A magyar irodalom legnagyobb szimbolista költője Ady Endre . Vélines Vélines település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 1130 fő (2015). Vélines Saint-Vivien községgel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Keresztury Sándor Keresztury Sándor, névváltozatai Oltyán Sándor, Alexandru Olteanu (Sarkadkeresztúr, 1897. november 27. – Temesvár, 1943. január 18.) műfordító, szerkesztő, közíró. Felesége Diamandy Viktória. Életútja A nagyszalontai Arany János Gimnáziumban Tisza István ösztöndíjasaként végezte a középiskolát. Jogi egyetemet végzett. Mint a geszti Tisza-uradalom egyik gazdatisztjének román anyától származó fia kitűnően ismerte a Nagyszalonta környéki román és magyar tájnyelvet. Irodalmi működését a budapesti Magyar Nyelvőr munkatársaként kezdte, amelynek 1916-os és 1917-es évfolyamaiban komoly néprajzi érdeklődéssel párosult gyűjtőmunkára valló szómagyarázatokat közölt. Számos adata Arany János költői nyelvének nagyszalontai rétegét világította meg. Az I. világháború után Nagyváradon telepedett le, és feleségével, Diamandy Viktóriával együtt tevékenyen bekapcsolódott a Societatea Cele Trei Crișuri (Hármas Körös Társaság) munkájába, amely a román–magyar kapcsolatok ápolását igyekezett előmozdítani. 1934-től már csak eredeti román családi nevén jegyezte írásait. Az 1930-as évek végétől Temesváron élt. Munkássága Novellái, versei a nagyváradi, kolozsvári, brassói, temesvári lapokban jelentek meg. Bukaresti román lapokban a magyar irodalomról írt ismertető cikkeket, a Keleti Újság és Napkelet számára viszont román lapok és könyvek szemlézését vállalta. Benedek Elek gyermeklapjában, a Cimborában eredeti írások mellett román mesék és költemények fordításával szerepelt. A fontosabb erdélyi sajtótermékekben (Gîndirea, Cele Trei Crișuri, Napkelet, Korunk) folytatott román és magyar nyelvű élénk publicisztikai tevékenysége mellett Új román költők antológiája (Nagyvárad, 1922) címen kötetbe gyűjtve is kiadta műfordításait. Egyik szerkesztője lett a Cele Trei Crișuri társaság Aurora c. kétnyelvű folyóiratának, bécsi magyar emigráns írókkal karöltve nemzetközi jellegű közművelődési egyesület formájában kísérelte meg újjászervezni a nagyváradi Ady Endre Társaságot, amely a Henri Barbusse és Romain Rolland kezdeményezte Clarté mozgalom humanitárius szellemében lett volna hivatott a szomszédos népek értelmiségét baráti közösségbe tömöríteni. Írói kezdeményező ereje ugyan csakhamar személyi viszálykodásokba fordult, de publicisztikai tevékenységével az irodalmi életből való kiszorulása után sem hagyott fel, s főként a nagyváradi Familia hasábjain közölt szemlecikkeivel az 1930-as években is szolgálatot tett a magyar irodalom román befogadásának. Kötete Szlávok a háború után (Korunk Könyvtára 3. Kolozsvár, 1926). Roberto Vander Frans Robert Jan van der Hoek (Laren, Hollandia, 1950. szeptember 20. –), ismertebb nevén Roberto Vander, holland születésű színész és énekes. Élete Roberto Vander 1950. szeptember 20-án született Larenben. 1980-ban érkezett meg Mexikóba. 1984-ben szerződést kötött a Televisával, ahol szerepet kapott a Cuna de lobos-ban, az El precio de la famában és a Victoriában. 1987-ben Chilébe utazott, ahol a Semidiós-ban Hugo Leonardo Lemus-t alakította, valamint ő énekelte a sorozat főcímdalát is. 1990-ben visszatért Mexikóba, ahol a Simplemente Maria című telenovellában játszott. 1998-ban szerződést kötött a Venevisiónnal, ahol Lilibeth Morilloval játszott együtt a Enséñame a Quererben. 1999-ben Nicolás Montalvót alakította a Szeretni bolondulásig című telenovellában. 2000 májusában a perui América Televisiónhoz szerződött, ahol a Milagros-ban játszott. 2001-ben ismét visszatért a Televisához, ahol szerepet kapott a Saloméban. 2011-ben Miamiba utazott, ahol rövid szerepet kapott az Univisión telenovellájában, az El Talismánban. 2012. novemberben kezdődött el a Pasión prohibida forgatása, amelyben Ariel Piamontét alakította. Charta ’77 A Charta ’77 (csehül és szlovákul Charta 77) a csehszlovák ellenzék 1977-ben közzétett politikai nyilatkozata volt, amelyet eredetileg 243 magánszemély írt alá, zömmel értelmiségiek. A Chartát a prágai kormánynak címezték és adták át. A dokumentum a kommunista Csehszlovákia mint ratifikáló fél részvételével Helsinkiben lezajlott Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (1973–75), a Helsinki záróokmány és az ENSZ által is garantált emberi jogok csehszlovákiai megsértése ellen tiltakozott. Az aláírók élén Jan Patočka filozófiaprofesszor, Václav Havel és Jiří Hájek állt. A Charta ’77 1977. január elsején kelt, és 1977. január 7-én hozta nyilvánosságra négy vezető nyugat-európai lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a The Times, a Le Monde, és a Corriere della Sera. A nyilatkozatot a következő tíz évben még kb. 2500-an írták alá, annak ellenére, hogy a kommunista hatalom üldözte és diszkriminálta a támogatókat, különösen Csehszlovákiában, ahol perbe fogták és 1979. október 24-én súlyos börtönbüntetésre ítélték a Charta hat vezetőjét. A Charta ’77 Magyarországon Mivel a megszólított társadalmi réteg elég szűk volt, a mozgalom hatása bizonyos értelemben korlátozott maradt, ugyanakkor mind belföldön, mind külföldön széles körben ismertté vált. A Charta vezetői ellen hozott bírósági ítéletek szolidaritási akciókat indítottak el, így hazánkban is, ahol az értelmiségi elit több mint 250 képviselője 1979-ben levelet írt Kádár Jánosnak, felszólítva az MSZMP vezetőjét, vesse latba nagy nemzetközi tekintélyét annak megakadályozása érdekében, hogy a keleti tömb országaiban politikai perek újabb hulláma kezdődjön. Válasz soha nem érkezett; a hatalom egyetlen reakciója az volt, hogy az aláírókat indexre tette: a belügy megfigyelés alá vonta őket, többeket zaklattak, előmenetelükben akadályoztak, diszkrimináltak. Később aztán a Charta ’77 számos vezetője és a szolidaritási akciók részesei fontos szerepet játszottak azokban a politikai vitákban, melyek a 80-as évek végén a szocialistának mondott rendszer összeomlását kísérték. A magyarországi aláírók (Megjegyzés: nem teljes lista, néhány név hiányzik; a forrásokban egyes neveket rosszul írtak, ezek korrigálva; foglalkozások az aláíráskori állapot szerint.) Ádám Péter, műfordító Alföldy Jenő , kritikus Altrichter Ferenc, filozófus Ambrus Péter, szociológus András Ferenc , filmrendező Angyalosi Gergely , tanár Aradi Zsuzsa, tanár Bacsó Béla , esztéta Bakai Judit dr., pszichiáter Bakos István , szociográfus Balai Géza dr., orvos Balajthy Anna, szociológus Balassa Péter , esztéta Balla Margit, grafikus Bán András , művészettörténész Bándi Sándor, szerkesztő Barna Imre , szerkesztő Báron György , újságíró Bartos Éva, népművelő Békés Vera, tanár Békésy Péter, programozó Bence György , filozófus Benda Gyula , történész Benedek István , író Benyó Pál, mérnök Berényi Gábor , filozófus Berkovits György , szociológus Betlen János , újságíró Bika Júlia, közgazdász Bodansky György , publicista Boglár Lajos , néprajztudós Bojtár Endre , irodalomtörténész Bojti Gizella, tanár Boreczky Elemér, fordító Botond Ágnes, tanár Bozay Attila , zeneszerző Bródy Ferenc, matematikus Bucz Hunor , népművelő Czövek Olivér, lelkész Csákó Mihály, szociológus Csalog Zsolt , író Csetneki Gábor, népművelő Csillag Veronika, műfordító Csongor Anna, tanár Csoóri Sándor , költő Dalos György , író Dániel Ferenc, rendező Demszky Gábor , szociológus Dezsényi Katalin , szerkesztő Dobai Péter , író Domokos József, közgazdász Donáth Ferenc , közgazdász Donáth Péter , díszlettervező Ember Mária , író Endreffy Zoltán, filozófus Eörsi István , író Erdélyi Ágnes , filozófiatörténész Ernst Andrea, gépészmérnök Erős Ferenc , pszichológus Erőss Hajna, keramikus Fábri Péter , író Farkas János, kögazdász Farkas Pál, agrármérnök Farkas Péter , önálló gazdálkodó Fázsy Anikó , kritikus, műfordító Fehér Kálmán , matematikus Fejér Zoltán, néprajzos Ferenczy György , zongoraművész Fogarassy Miklós , könyvtáros Forgács Miklós Földi Zoltán , könyvterjesztő Földvári Tamás, szociológus Fränkel Anna, műfordító Fridli Judit, műfordító Fülöp Edit, kögazdász G. Jerner Ilona, tanár Gáli József , író Galicza Péter, tanársegéd Garai László , pszichológus Gáspár Katalin, közgazdász Gáspár Zsuzsa, muzeológus Gazdag Gyula , filmrendező Gazdi András, közgazdász Gelléri András, vegyész Gereben Ferenc, olvasáskutató Gödrös Júlia, szociológus Göndör György, matematikus Halda Alíz , kollégiumi igazgató Hamburger Mihály, filozófus és benzinkútkezelő Hann Endre, pszichológus Havas Gábor , szociológus Hegedüs András, szociológus, volt miniszterelnök Hegedűs András ifj., közgazdász Hegedűs Andrásné, nyug. igazgató Hegedüs B. András, közgazdász Hegedűs József, szociológus Hegedűs Miklósné, közgazdász Hegyesi Gábor, szociológus Hermann Zsuzsa, háztartásbeli Hervay Gizella , költő Horváth Péter , író Horváth Zsuzsa , szociológus Ingusz Iván, családgondozó Iványi Gábor , lelkész Iványi Gáborné, asszisztens Janáky István , építész Jánossy András , közgazdász Jánossy Ferenc , közgazdász Jávorszky Éva, kutató Jeney Zoltán , zeneszerző Juhász László dr., orvos Juhász Lászlóné, háziasszony Juhász Pál , közgazdász Juhász Tamás, technikus Kákonyi Éva, programozó matematikus Kálnoky László, író Kamarás István , olvasáskutató Kanics András, szociológus Kardos András, kritikus Kardos István , filozófus Kardos Julianna, vegyész Karsai Lucia , műfordító Kartal Zsuzsa , költő Kelen András, közgazdász Keményffi Margit, tanár Kenedi János , kritikus Képes Géza , költő Kérész Gyula, közgazdász Keresztély Domokos, mérnök Kertesi Gábor, közgazdász Kertész Dezső dr., orvos Kis János , filozófus Kiss Anikó, filozófus Kiss Benedek , költő Klaniczay Gábor , történész Kodolányi Gyula , költő, irodalomtörténész Komlós Aladár , irodalomtörténész Komlós János , matematikus Konrád György , író Kovács András , filozófus Kozák Gyula, szociológus Kozmó(?) György, közgazdász Köböl József Kőhegyi Kálmán, szociológus Könczöl Csaba , kritikus Kőszeg Ferenc , szerkesztő Krassó György , közgazdász Krokovay Zsolt, filozófus Lackó Mihály, szerkesztő Lackó Miklós, történész Lányi András , filmrendező Lengyel Gabriella, műfordító Lengyel György, közgazdász Liptay Sára, tanár Litván György , történész Ludassy Mária , filozófiatörténész Magyar Bálint , szociológus Makk Károly , filmrendező Malina János, zenész Márványi Judit Marx József , stúdióvezető Matulay Magdolna, szociológus Mátis Lívia, kiadói szerkesztő Mécs Imre , elektromérnök Mérei Ferenc , pszichológus Mezei(?) György, népművelő Mizsei Kálmán, közgazdász Mosonyi Aliz, író Nádas Péter , író Nádasdy Ádám , nyelvész Nagy András, szociológus Nagy Attila , pszichológus Nagy Bálint , építész Nagy Jenő , filozófus Németh Géza , lelkész Némethné Kriza Judit, mérnök Oltványi Ambrus, irodalomtörténész Orosz István , esztéta Osváth Zsuzsa, közgazdász Osztojkán Béla , író Örkény Antal, szociológus Palotai Boris , író Palotai Erzsi , író, előadóművész Pap Mária, nyelvész Pécsi Vera, közgazdász Pernye András , zenetörténész Pető András , közgazdász Pető Iván , levéltáros Pető Katalin dr., orvos Petri György , költő Pik Katalin, tanár Pölöskei Pál, közgazdász Prugberger Tamás, jogász Pulay Géza, jogász Radnóti Sándor , kritikus Rajk Júlia, nyugdíjas Rajk László , építész Rékasi János, szociológus Réti Pál, újságíró Román Mariann, könyvtáros Salamon Gabrielle, közgazdász Sándor Pál , filmrendező Sánta Ferenc , író Sára Sándor , filmrendező Simó Sándor , filmrendező Simon István , történész Sipos Áron , dramaturg Solt Ottilia , szociológus Sövény Zoltán, könyvtáros Staub József dr., gyermekorvos Steiger Kornél , filozófiatörténész Sulyok Mária , színésznő Sulyok Miklós, matematikus Szabó Andor , mérnök Szabó László, tanár Szabó Miklós, történész Szalai Anna, dramaturg Szalai Pál, könyvtáros Székely Endre, zeneszerző Széll Jenő, publicista Szervác József , költő Szilágyi Ákos, költő Szilágyi Sándor, tanár Szolnoki Katalin, tanár Szörényi László , irodalomtörténész Tamás Gáspár Miklós , filozófus Tamás Noémi , festőművész Tánczos Gábor , tanár Tornai József , költő Tóth Erzsébet , költő Tóth Gábor, tanár Tóth Zsuzsa, tanár Török András , tipográfus Török László , festőművész Ulveczky Gábor, grafikus Ungváry Rudolf , író Valló Péter , rendező Váncsa István , újságíró Várady Szabolcs , költő Váriné Szilágyi Ibolya, pszichológus Vásárhelyi Miklós , irodalomtörténész Veres Júlia, műfordító Veres Sándor, pszichológus Vezér Erzsébet , irodalomtörténész Vidrányi Katalin , filozófiatörténész Zsámbéki Gábor , főrendező Zsámboki Mária, szerkesztő, aspiráns Zsille Zoltán, szociológus Zsolt Angéla, filológus Források Charter 77 After 30 Years. nsarchive.gwu.edu. (Hozzáférés: 2017. január 9.) Jegyzetek http://www.rev.hu/rev/images/content/magyar_fuzetek/05/magyarfuzetek05_tiltakozunk.pdf http://www.rev.hu/rev/images/content/magyar_fuzetek További információk, források A Charta '77 eredeti nyilatkozata 1977. január 1-jén (csehül) A Charta '77 eredeti nyilatkozata 1977. január 1-jén (angolul) Az eredeti Chartások aláírása, szkennelve Jan Palmowski: Oxford Dicionary of Contemporary World History (Oxford University Press, 2004) Erdély Csanád Erdély Csanád (Dunaújváros, 1996. április 5. –) válogatott jégkorongozó, jelenleg a Fehérvár AV 19 csapatában, az EBEL osztrák hokiligában játszik. 2015 májusában draftolta a Sioux Falls Stampede a 220. helyen. Díjai, elismerései Aranyalma díj (2014) Antoniett Az Antoniett női név az Antónia francia kicsinyítőképzős származéka. Rokon nevek Antónia, Antonella, Antonietta, Antoanett, Ténia Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványos volt. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Antoniett sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok február 28. 8765 Limosa A 8765 Limosa (ideiglenes jelöléssel 1274 T-2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én. Knoch Viktor Knoch Viktor (Pécs, 1989. december 12. –) olimpiai bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyázó. Élete Magánélete Tanulmányait Pécsett a Táncsics Mihály utcai Általános Iskolában kezdte. Hetedikben átiratkozott a Janus Pannonius Gimnáziumba, ahol 2008-ban érettségizett. Még ugyanebben az évben megkezdte tanulmányait a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola gazdaságmenedzsment szakán. Pályafutása A 2005-ös junior vb-n 2000 méteren negyeddöntős volt, az 1500 méteres számon mind a négy felnőtt világkupa versenyen szintén. A 2006-os junior vb-n, Romániában 1500 méteren elődöntőbe jutott, de ott kizárták. Az olimpia előtti utolsó felnőtt világversenyen, a január végi lengyelországi Eb-n 5000 méteren jutott elődöntőbe, ott 3. lett. A 2006. évi téli olimpiai játékokon hatalmas meglepetésre az 1500 méteres számban kitűnő versenyzéssel a döntőbe jutott, és végül az 5. helyen végzett. Ezzel 26 év óta a legjobb magyar eredményt érte el a téli olimpiák történetében. 2007 januárjában, Mladá Boleslavban a junior világbajnokságon 1500 méteren két koreai mögött a harmadik helyen végzett. Az 1500 méteres távon ezüstérmet szerzett az angliai Sheffieldben zajló felnőtt Európa-bajnokságon; majd februárban az 500 és az 1500 méteres versenyt is megnyerte a budapesti Gyakorló Jégcsarnokban zajló országos bajnokság első napján, s végül első helyen végzett összetettben is, így ő lett az országos bajnok; márciusban pedig a 13. helyen végzett Milánóban a rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokság 500 méteres számában. A 2009. március 6-án, a bécsi rövidpályás gyorskorcsolya világbajnokságon a 31. helyen végzett a férfiak 1500 méteres számában, majd a montréali világkupa-viadalon (november 7.) 500 méteren a 33., 1500-on pedig a 38. helyen zárt. A 2010-es drezdai rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságon összetettben a 20. helyen szerepelt. A vancouveri téli olimpián 1500 méteren a 30. helyen végzett, míg 1000 méteren a 21. helyen zárt. 2011 decemberében, a rövidpályás gyorskorcsolyázók Japánban zajló világkupáján 1000 méteren kizárták a versenyből, 500-on pedig nem tudta befejezni első selejtezős futamát. A 2012-es rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságon – sérüléséből kifolyólag – csak váltóban indult, és a nagyrészt junior korú csapattal a 8. helyen végzett. Februárban, a hollandiai Dordrechtben zajló Világkupán 1 000 méteren a 21. lett, míg 500 méteren a harmadik lett negyeddöntős futamában, és ezzel bejutott a C fináléba, ahol ugyancsak harmadikként zárva összesítésben a 12. pozícióban végzett. Márciusban, a sanghaji vb-n a 22. helyen zárt összetettben, 500 méteren a 24., 1000 méteren a 15., míg 1500 méteren a 22. helyen végzett. Egy évvel később Malmőben, a férfi 5000 méteres váltó tagjaként bronzéremmel zárta a kontinensviadalt. 2013 decemberében, az olaszországi Trentóban zajló XVI. téli universiadén – a Béres Bencével, Burján Csabával és Oláh Bencével alkotta férfi váltó tagjaként – aranyérmet nyer az 5000 méteres távon, míg 1000 méteren hetedikként ért célba. 2014 januárjában, a Drezdában zajló rövidpályás gyorskorcsolya Eb 1500 méteres egyéni versenyében – a 44 fős mezőnyben – a 18. lett. Ugyanitt a férfi 5000 méteres váltóval nem jutott be a döntőbe, végül az ötödik helyen végzett. A 2014-es szocsi téli olimpián induló magyar rövidpályás gyorskorcsolya csapat tagjaként 1500 méteren a 34., míg 1000 méteren a 18. helyen zárt. 2015 februárjában sporttörténelmi tettet hajt végre, amikor a rövidpályás gyorskorcsolya világkupa-sorozat erzurumi állomásán, 500 méteren – legyőzve a háromszoros olimpiai bajnok kanadai Charles Hamelint – az első helyen végzett. Ezzel 25 évesen a sportág első magyar vk-győztese lett, egyben pályafutása első egyéni vk-érmét nyerte. Egy héttel korábban – mint a férfiváltó tagja – ezüstéremmel térhetett haza a drezdai világkupáról. A magyar férfi gyorskorcsolya-váltó tagjaként, 5000 méteres távon Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang és Burján Csaba mellett Sanghajban rendezett rövidpályás gyorskorcsolya világkupán sporttörténeti magyar siker részeseként aranyérmet szerzett. A 2016-os világbajnokságon 500 méteren 48., 1000 méteren 15., 1500 méteren 20. volt. A váltóval negyedik helyezést ért el. A 2018-as olimpián 2018. február 22-én az 5000 méteres váltó tagjaként olimpiai bajnoki címet szerzett. Magyarország a téli olimpiák történetében először nyert aranyérmet. Díjai Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (2006) Az év magyar gyorskorcsolyázója (2006, 2007, 2009, 2011, 2012, 2015 ) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2018) Magyar fair play díj (2018) Zugló díszpolgára (2018) Hélette Hélette település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 714 fő (2015). Hélette Armendarits, Ayherre, Iholdy, Irissarry, Mendionde és Saint-Esteben községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1973-as Formula–1 francia nagydíj Az 1973-as Formula–1 világbajnokság nyolcadik futama a francia nagydíj volt. Statisztikák Vezető helyen: Jody Scheckter: 41 (1-41) Ronnie Peterson: 13 (42-54) Ronnie Peterson 1. győzelme, Jackie Stewart 16. pole-pozíciója, Denny Hulme 7. leggyorsabb köre. Lotus 51. győzelme. Robi-lyuk A Robi-lyuk egy barlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található. Földrajzi helyzete A Karolina-árok Holdvilág-árki betorkollásánál, az északi oldalban levő, kőfejtőszerű sziklafal leszakadásának a közelében van. A leszakadás előtt körülbelül 30 méterre található egy nagyobb fa. Ennek a tövénél nyílik. Leírása Valamivel több mint 2 méter hosszú, szűk keresztmetszetű. Keletkezése Omladékban keletkezett. Története 1991-ben talált rá Brada Róbert. 1997-ben többszöri keresés ellenére sem sikerült Eszterhás Istvánéknak megtalálni az üreget. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el. Altrippe Altrippe település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 387 fő (2015). Altrippe Frémestroff, Hellimer, Hoste, Laning, Leyviller és Maxstadt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: I. e. 696 Évszázadok: i. e. 8. század – i. e. 7. század – i. e. 6. század Évtizedek: i. e. 740-es évek – i. e. 730-as évek – i. e. 720-as évek – i. e. 710-es évek – i. e. 700-as évek – i. e. 690-es évek – i. e. 680-as évek – i. e. 670-es évek – i. e. 660-as évek – i. e. 650-es évek – i. e. 640-es évek Évek: i. e. 701 – i. e. 700 – i. e. 699 – i. e. 698 – i. e. 697 – i. e. 696 – i. e. 695 – i. e. 694 – i. e. 693 – i. e. 692 – i. e. 691 Események A 21. olümpiai játékok Argo (film) Az Argo egy 2003-ban forgatott, 2004-ben bemutatott színes, magyar akcióvígjáték. Rendezője Árpa Attila. Történet 2000 éve, a római időkben a mai Magyarország területén egy kincset rejtettek el, a Strix aurum-ot. Ezt akarja megszerezni egy volt náci, aki az Ardennekben él. Megbízza a Tejesembert (Oszter Sándor), hogy szerezze meg neki a kincset. Miután Szíriában ellopták a kincs megtalálását segítő palástot, már csak egy római századosnak a budapesti múzeumban lévő naplója hiányzik. Ezt a Tejesember magyar kapcsolata, Balog Tibi (Kovács Lajos) és csapata lopja el a teremőr, Bodri (Scherer Péter) segítségével. Másnap az újságokat olvasva Tibiék meggondolják magukat, és részt követelnek a kincsből, így a Tejesember megbízottját, Waltert (Kókai Zoltán) a csapat pszichopata tagja, (Bicskey Lukács) megöli. A fegyverharcban Walter megöli Matyit. A Tejesember utánuk küldi Svédet (Geréd Gyárfás). A gróf küld egy kis segítséget, a Sofőr (Mucsi Zoltán) és egy kamion személyében. A rablás érdekli a sajtót is. Egy feltörekvő újságírónő, Kun Katalin megkeresi Garas professzort (Csuha Lajos), aki Thézeuszhoz (Görög László), egy tehetséges diákjához irányítja őt, aki erről a kincsről írta a szakdolgozatát. Thézeusz nem találja az írást, így fel kell majd keresniük testvérét, Orfeuszt (Steiner Kristóf). Mivel Tibiék nem tudják elolvasni a centurió naplóját, felkeresik Garas professzort. Elrabolják, hogy majd útközben fejtse meg a szöveget. Közben Thézeusz felkeresi barátját, Heraklészt, akinek van kocsija. Elmennek Orfeuszhoz. Orfeusz egy tinibanda, a Chili Boyz tagja. Az öltözőben megtalálják a napló szövegét, és az újságíró ezentúl velük tart a kincs utáni vadászatban. Az öltözőben közben belép az együttes menedzsere is, Orfeusz pedig kilép a bandából. Erre a menedzser utána küldi két emberét: (Csuja Imre és Nagy Feró). A professzor szándékosan félrevezeti Tibiék csapatát. Elindulnak Székesfehérváron át a Balaton felé. Útközben egy gyorsétteremnél Psycho megöl egy sültkrumplinak öltözött embert (Jáksó László) és egy kiszolgálót. Svéd követi őket. Tihanyban "latin feliratok" után kutatnak, majd Hevesre mennek. Itt vallja be a professzor, hogy még sosem olvasta az iratot. Elolvastatják vele, így kiderül, hogy a Hortobágyra kell menniük. Közben Thézeuszék valahova Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe mennek egy barlanghoz. Ide követi őket a két verőlegény is. Heraklész beugrik a barlangba, hogy kövesse egy patak folyását. Közben a verőlegények elkapják Orfeuszt, hogy visszavigyék, erre az újságírónő kiengedi a kocsijuk kézifékjét és a fiúk elkezdenek futni a kocsijuk után, így a kis csapat el tud menekülni. Tibiéknek útban a cél felé elfogy a benzinjük. Bodri elmegy egy kannával benzinért, és Svédbe botlik. Mikor visszérnek a kocsihoz, Svéd belelő a kannába, ami felrobban, így Bodri felrepül. A tűzharcban Tyson "meghal", Psycho pedig ismét jó helyen van, lelövi Svédet. Tibiék továbbmennek, majd megállnak a Tejesemberék kamionjánál, hogy benzint kérjenek. Tibi elszólja magát, így a Tejesember felismeri, ismét lövöldözésre kerül sor. Közben elmegy előttük a két verőember, és Thézeuszék is megtalálnak egy kőtáblát a pusztában. A Tejesemberék elkezdik követni a többieket. A földben egy faládát találnak, és kisebb viták után, miután kiderül, hogy üres a láda, a Tejesember elviszi a Grófnak, és visszavonul. De nem üres a láda, egy újabb térképet rejt. Ezúttal viszont már Tibit hívja a Gróf, mert a Tejesember őt javasolta. A történet folytatódik... Szereplők Kovács Lajos - Balog Tibi Bicskey Lukács - Psychó Kiss József - Tyson Gieler Csaba - Matyi Oszter Sándor - Tejesember Kókai Zoltán - Walter Geréd Gyárfás - Svéd Balogh Ádám (hangja: Elek Ferenc ) - Tejföl Mucsi Zoltán - Sofőr Görög László - Thézeusz Steiner Kristóf - Orfeusz Honti György - Heraklész Ruttkay Laura - Kun Katalin, újságírónő Scherer Péter - Bodri Nagy Feró - Profi Csuja Imre - Traktor Csurka László - Gróf Csuha Lajos - Garas professzor Jáksó László - Sültkrumpli-ember Gallusz Nikolett - Gyorséttermi lány Kárpáti Tibor - narrátor Schmied Zoltán – Pincér (csak a rendezői változatban) Laklóth Aladár – Főszerkesztő (csak a rendezői változatban) Érdekesség A film számos külföldi kultuszfilmre utal, mint pl. a Blöff (2000.) vagy a Kill Bill . Nagy Feró többek közt azért szerepelt a filmben, mert a nyolcvanas években ő volt Ford Fairlane mocskos szájú magyar hangja. A harmincöt napos forgatás alatt 11 liter művér fogyott el. A film elején a római kori csatajelenetnél egy kaszkadőr majdnem levágta a fél karját, mert nem stimmelt a koreográfia, de időben bevitették a kórházba, egy másik kaszkadőr háromszor is fejsérülést szenvedett a forgatás alatt. Magát a jelenetet összesen nyolc fővel vették fel. A 106 perces filmben összesen 1217 lövést adtak le. A forgatás alatt három kocsit törtek össze, a dombról leguruló Audi sehogy sem akart magától legurulni, így egy buldózerrel hárították el az akadályt. Folytatás 2011 augusztusában a film készítői elindítottak egy honlapot a folytatásról. A forgatás 2013-ban több külföldi helyszínen, többek között Törökországban és Párkányban zajlott. A filmet hosszú várakozás után 2015. április 30-án mutatták be. Tiaa (hercegnő) Tiaa ókori egyiptomi hercegnő volt a XVIII. dinasztia idején, IV. Thotmesz lánya. Nagyanyja, Tiaa királyné nevét kapta. Feltehetőleg őt ábrázolják Szobekhotep sírjában (TT63), neki tulajdonítható kanópuszedények pedig előkerültek a Királynék völgyéből. Testvére, III. Amenhotep uralkodása alatt halt meg. Eredeti sírhelye nem ismert. Múmiáját a XXI. dinasztia idején újratemették a Sejh Abd el-Kurna-i rejtekhelyen több másik hercegnővel együtt, köztük (Amenemopettel és Paihiával, akik feltehetőleg a testvérei voltak. A rajta található címke azonosítja: „Menheperuré király leánya, a királyi gyermekek házából” (a Menheperuré IV. Thotmesz uralkodói neve). A sírt 1857-ben fedezték fel. Igeli oszlop Az igeli oszlop a Mosel-menti Igel faluban az egyedüli olyan föld feletti ókori síremlék, amely az Alpoktól északra eredeti helyén fenmmaradt. A Római Birodalom bukása utáni rombolást úgy kerülte el, hogy a középkorban a déli oldalon levő képet Constantius Chlorus és Flavia Iulia Helena (I. Constantinus szülei) egybekelésének tartották. A 23 méter magas emlékművet 250 körül a Lucius Secundinius Aventinus és Lucius Secundinius testvérpár állíttatta saját maguknak és meghalt hozzátartozóiknak. Az oszlopon a kendőkereskedők mindennapi életéből és a mitológiából vett jelenetek láthatóak. Az eredetileg színesre festett emlékműnek a rendeltetése a család halottaira való emlékeztetésen kívül az volt, hogy a Secundiniusok Trier városban levő kendőüzletét reklámozza. Az oszlop korhű színekkel elkészített modellje a trieri Rajnai Tartományi Múzeumban található. Az emlékmű csúcsát egy kiterjesztett szárnyú sas díszíti. A sast az időjárás eléggé megrongálta, így ma már nehezen felismerhető. A falu neve a sas latin megnevezéséből (aquila) származik. Az igeli oszlopot az UNESCO 1986-ban felvette a Világörökség listájára Trier római kori műemlékeivel együtt. Földrajzi koordinátái: é. sz. 49° 42′ 33″, k. h. 6° 32′ 58″49.709166666667, 6.5494444444444 Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Igeler Säule című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Le Quesne Le Quesne település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 275 fő (2015). Le Quesne Arguel, Beaucamps-le-Vieux, Liomer és Saint-Aubin-Rivière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Our (Jura) Our település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 137 fő (2015). Our La Bretenière, Éclans-Nenon, Étrepigney, Lavans-lès-Dole, Orchamps és Santans községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Franz von Hipper Franz Ritter von Hipper (Weilheim in Oberbayern, 1863. szeptember 13. – Othmarschen, ma Hamburg része, 1932. május 25.) német admirális az első világháború alatt, a német csatacirkáló flotta parancsnoka a jütlandi csatában. Hipper 1881-ben kadétként lépett be a német haditengerészet kötelékébe, és egy vitorláshajón az SMS Niobén teljesített szolgálatot. 1884-től 1903-ig különböző torpedónaszádokon szolgált, utóbb parancsnokként, majd az SMS Friedrich Carl páncélos cirkáló kapitányává nevezték ki. 1913-ban a főflotta felderítő egységeinek parancsnokságát bízták rá. Az első világháború kitörése után csatacirkálóit számos rajtaütésben vezette. Részt vett a doggerbanki majd a jütlandi csatában is, ahol az általa irányított hajók a tenger fenekére küldtek két angol csatacirkálót, amivel megalapozta hírnevét. Bibliográfia Philbin, Tobias R., III. Admiral von Hipper: The Inconvenient Hero. Amsterdam: B. R. Grüner Publishing Co. (1982). ISBN 9060322002 Waldeyer-Hartz, Hugo von. Admiral von Hipper. London: Rich & Cowan (1933) A nagy szökés A nagy szökés (eredeti címe: The Great Escape) 1963-ban bemutatott amerikai háborús film John Sturges rendezésében. A film cselekménye igaz történeten alapul: egy második világháborús németországi fogolytáborban játszódik. A film érdekessége, hogy a szereplők között egyetlen nő sincs. Cselekmény A Birodalom sok időt és energiát fordított a hadifogolytáborokból megszökött angol, amerikai és ausztrál tisztek újbóli kézre kerítésére. Éppen ezért a németek létesítettek egy speciális tábort, a Stalag Luft III-at, amit a legkorszerűbb és legszigorúbb biztonsági intézkedésekkel működtettek, melyből reményeik szerint lehetetlen megszökni. A Luftwaffe főparancsnokságának az volt a célja, hogy az összes „nehézfiút” begyűjtse egy helyre, akik korábban számtalan fogolytáborból megszöktek már. A tábort többszörös szögesdrótkerítés veszi körül. A belső területet 4 különböző toronyból figyelik, ahol géppuskás őrök vannak. A tornyok sötétedés után fényszórókkal pásztázzák a területet. A film egyik főszereplője Hilts százados, pilóta (Steve McQueen), aki eddig 18-szor szökött meg hasonló, de kevésbé felszerelt táborokból. Már az első napon közelről szemügyre veszi a drótkerítést, ami azonban tilos, ezért egy másik emberrel együtt (Ives repülőtiszt) 20 napos magánzárkába kerül. A hadifogoly tiszteknek kötelessége volt a szökés azért, hogy a keresésükre kirendelt katonákat hosszabb ideig lekössék, és azokat addig ne lehessen máshol bevetni. Bartlett repülőőrnagy is ebbe a táborba kerül, előtte három hónapig a Gestapo foglya volt. Elhatározza, hogy több ember fog megszökni ebből a tökéletesen őrzött táborból, mint eddig bárhonnan. Nem kettőt-hármat juttat ki innen, hanem két-háromszázat, akik szétszóródnak majd Németországban. A tábor ellátottsága ideálisnak volt mondható. A foglyok napközben szabadon mozoghatnak, saját kertjükben termeszthetnek zöldségeket, szabadidejükben énekelhetnek, sportolhatnak. Munkájukhoz ásókat, csákányokat is kapnak (ezeket a szerszámokat később a szökéshez használják). Van folyóvíz, villanyáram, és a genfi egyezmény értelmében a foglyok csomagokat is kaphatnak otthonról, amiket csak alkalomszerűen ellenőriznek. Így kis álcázással sok apró tárgy bejuttatható volt a kapott csomagok segítségével (pl. iránytű, vagy rádióalkatrészek is). A csomagok tartalmának ezek egy részét (pl. csokoládé, lekvár, kávé, stb.) az őrök megvesztegetésére fordítják. A tábor két kabinja illetve a konyha alatt összesen három alagutat kezdenek ásni, melyek hossza egyenként kb. 100 méter. Az alagutak 9 méter mélyen vannak. Van egy fogoly, aki hamis útleveleket, vasúti jegyeket kezd készíteni 250 ember számára. A kiásott földet a nadrágjukban elrejtett zacskókba teszik bele, kiviszik az udvarra és ott elszórják. Az első alagutat nem sokkal a tervezett szökés előtt véletlenül észreveszik, és több hónap munkája kárba vész. Ives ekkor besokall és felmászik a drótkerítésen, ahol az egyik őrtoronyból lelövik. A többiek elkezdik a másik alagutat építeni. Az alagútásó, Charles Bronson a legerősebb köztük, de később kiderül, hogy klausztrofóbiás, emiatt ő is a kerítésen akar átszökni, hogy ne veszélyeztesse a többiek szökését. Egy barátja azonban visszatartja és megígéri neki, hogy segíteni fog neki az alagúton átjutni. Közben a hamis útleveleket készítő tiszt megvakul. Végül sokaknak sikerül kijutniuk az alagúton, de valaki véletlenül zajt csap, és ekkor a többi rab szökése meghiúsul. A menekültek saját készítésű civil ruhában vannak, hamis papírokkal, és sokan elég jól beszélnek németül, hogy az ellenőrző pontokon átjussanak. Az elmenekült 76 fogoly közül ötvenet elfognak és kivégeznek a mezőn. A többi elfogottat visszaviszik a táborba, ahol a korábbi táborparancsnokot éppen leváltja egy SS-tiszt. Hárman menekülnek meg: Danny Velinski és Willie, a haverja egy nagy svéd tengerjáró hajóra szállnak fel, Sedgwick, „az ezermester” pedig megérkezik Spanyolországba, ahova el szeretett volna jutni (a francia és a spanyol ellenállás segítségével sikerült neki). Díjak, jelölések Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál (1963) díj: Steve McQueen (legjobb színész) jelölés: John Sturges (Nagydíj) Writers Guild of America (1964) jelölés: legjobb forgatókönyv (James Clavell, W.R. Burnett) Laurel Awards (1964) 2 helyezés: Steve McQueen (legjobb alakítás akciófilmben) 2 helyezés: legjobb film jelölés: James Garner (legjobb alakítás akciófilmben) Oscar-díj (1964) jelölés: Ferris Webster (legjobb vágás) Igen Az Igen a Republic stúdióalbuma 1996-ból. Dalok Valamennyi dal Bódi László szerzeménye, kivéve, ahol a szerzőséget feltüntettük. Soha nem veszíthetsz el Hozd el azt a napot (Szatyidal) Elhoztam én Adj erőt és adj időt Égi lovakon (Patai Tamás–Bódi László) Elindultam szép hazámból... ( Tóth Zoltán –Bódi László) Mondd, hogy Igen (Tóth Zoltán–Bódi László) Igen Az volna jó Még itt vagyok és holnap ott Csak messziről figyelj Gyere-hopp!!! Üveggyöngy (Patai Tamás–Bódi László) Lehet, hogy már nem jövök ( Boros Csaba –Bódi László) Gyerek vagyok Shalom (instrumentális) Közreműködött Tóth Zoltán - Gibson T1 gitár, akusztikus gitár, zongora, vokál Patai Tamás - Fender Stratocaster gitár, Slide, vokál Nagy László Attila - Premier dobok, ütőhangszerek, vokál Boros Csaba - Ibanez MC940 fretless, Rickenbacker 4001 basszusgitárok, konga, vokál Bódi László „Cipő” - ének, csemballó, zongora, vokál Szabó András – hegedű Halász Judit – ének Siklós György – Hammond orgona Somogy Táncegyüttes – Merszel István – kórus, tánc Szilágyi „Bigyó” László – vokál Színes Géza – trombita, vokál Tóth Evelin – ének Videoklipek Hozd el azt a napot (Szatyidal) Adj erőt és adj időt Gyere-hopp!!! Toplistás szereplése Az album 1996 39. hetén az első helyen nyitott a Mahasz Top 40-es eladási listáján. Négy hétig volt listavezető, összesen 18 hetet töltött a listán. Forrás Az Igen a Republic weboldalán Edvi Illés László Edvi Illés László (Réti, 1813. december 29. – Jászberény, 1877. június 1.) orvos, író. Élete Edvi Illés Ádám evangélikus lelkész fia, Edvi Illés Pál öccse volt. Az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta s ottan 1839-ben orvosdoktorrá avatták. Külföldi tanulmányutat tett, majd Budapesten telepedett le, hol a Császárfürdő orvosa lett. 1848-ban az első magyar belügyminisztériumban a közegészségügyi osztálynál fogalmazó volt; a szabadságharc után az Alföldön bujdokolt. 1852-ben a Jászkun kerületek főorvosa lett és 1861-ig Jászberényben, azontúl Kiskunfélegyházán lakott; 1867-ben nyugalomba vonult és orvosi gyakorlatot folytatott Jászberényben. Munkái Dissertatio inauguralis medica sistens miasmata. Vindobonae, 1839. Muraköz helybeli természettani és orvosi szempontból. Írta Rosenfeld (Rózsay) József . Németből ford. Pest, 1840. Besztercze és vidéke. Emlékirat, melyet a magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczén 1842. aug. hó elején tartott harmadik gyűlése emlékére irt Zipser Keresztély András s magyarra áttett… Buda, 1842. A budai hévvizek. Különösen a Császárfürdő s gyógyintézetei. Pest, 1843. Napoleon császár történetei. U. ott. 1844. (Legolcsóbb Népkönyvek 1. füzet.) Világtörténet, a legrégibb időktől a legújabb korig. U. ott, 1846. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1857.) Versuch einer physikalisch-medizinischen Darstellung der Heilquellen des Kaiserbades zu Ofen. U. ott, 1847. A kénégeny-gőz hatása, különösen seborvosi tekintetből; tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva. Irta Rosenfeld (Rózsay) József; ford. (Névtelenül) U. ott, 1847. Cikkei Prisnitz, németből ford. (Társalkodó 1837.), A bécsi cs. kir. orvosegyesület rendszabályai (Orvosi Tár 1840), Elmélkedések a budai császárfürdő gyógyhatása körül, A budapesti kir. orvosegylet 1847-ik évi ülésének jegyzőkönyve (u. ott 1846–47.) és az Orvos-Sebészi Évkönyvekben 1841–44. több értekezése; írt még a Wiener Medizinische Pressébe s a Gyógyászatba. Hoffmann Tamás (politikus) Hoffmann Tamás (Budapest, 1964. augusztus 7.) jogász, politikus, 2010-től Budapest XI. kerülete (Újbuda) polgármestere a Fidesz és a KDNP támogatásával. Bár már 1989-ben is képviselte a Fideszt a kerületi ellenzéki kerekasztalban, polgármesterré jelöléséig viszonylag ismeretlen volt a közéletben. Pályafutása Tanulmányai és szakmai tevékenysége Igazgatásszervezőként végzett az Államigazgatási Főiskolán, majd a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Egy két szemeszterre elnyert ösztöndíjjal az Egyesült Államokban, a University of Kentuckyn önkormányzati gazdálkodást tanult. Hazatérése után 1998-ban a Pénzügyminisztérium PHARE Titkárságán, majd a Miniszterelnöki Hivatal informatikai kormánybiztosságán is dolgozott. Önkormányzati tevékenysége Újbudán 1989-ben a XI. kerületi Ellenzéki Kerekasztal résztvevője, a helyi Fidesz egyik alapítója volt. 1990-1994 között önkormányzati képviselő, a szociális és lakásbizottság tagja, 1994-1997 között a vagyongazdálkodási bizottság szakértő tagja volt. 1998-ban és 2002-ben egyéni választókörzetből szerzett mandátumot, a XI. kerületi vagyongazdálkodási bizottság elnöke majd tagja volt. 2006-tól az egészségügyi bizottság szakértő tagjaként dolgozott. A Millenniumi Polgári Kaszinó Egyesület elnöke. Pártja a 2010-es önkormányzati választáson őt indította a XI. kerületi polgármesteri posztért. Az október 3-án tartott választáson 48,98%-ot kapott, ezzel polgármesterré választották a szocialista Molnár Gyula (41,50%) helyett. A 2014-es önkormányzati választáson újraindult, és újra választották a XI. kerületi polgármesternek, Hoffmann Tamás 46,65%-ot kapott, és a szocialista Molnár Gyula meg 41,41%-ot kapott. Családja és magánélete Régi XI. kerületi családból származik, születése óta Albertfalván él. Aktívan vízilabdázott a KSI-ben, majd a MAFC-ban. Édesapja, dr. Hoffmann Pál írta meg Albertfalva helytörténetét (Házhelyek Promontóriumnál - Albertfalva története, 1997.). Nős, két gyermeke van, Réka és Dénes. Winterberg Winterberg település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 12 720 fő. Népesség A település népességének változása: Täby község Täby község (svédül: Täby kommun) Svédország 290 községének egyike. Stockholm megyében található, székhelye Täby. Települések A község települései: Seven Kingdoms A Seven Kingdoms amerikai metalegyüttes. 2007-ben alakultak meg a floridai DeLand-ben. Power metal illetve thrash metal műfajokban játszanak. A zenekart az ismeretlen "This Solemn Vow" banda tagjai alapították. Első nagylemezüket megalakulásuk évében, 2007-ben adták ki, saját kezűleg, nem lemezkiadó támogatásával. A "Hét Királyság" második albuma 2010-ben került piacra, ezt már a Nightmare Records jelentette meg. 2012-ben harmadik albumuk is piacra került. A 2016-os évben egy EP-t jelentett meg a Seven Kingdoms, 2017-ben még egy nagylemezt piacra dobtak. Felléptek már a jól ismert Blind Guardiannel is. Szövegeik témái a fantasy, csaták, illetve George R. R. Martin művei. Tagok Camden Cruz - gitár Kevin Byrd - gitár Keith Byrd - dob Sabrina Valentine - ének Aaron Sluss - basszusgitár Volt tagok Bryan Edwards Cory Stene John Zambrotto Miles Neff Diszkográfia Brothers of the Night - album, 2007 Seven Kingdoms - album, 2010 The Fire is Mine - album, 2012 In the Walls - EP, 2016 Decennium - album, 2017 Louis de Mornay Louis de Mornay (Párizs, 1619. – Villarceaux, 1691. február 21.) Villarceaux márkija, katona, szoknyavadász, és a Dauphin, a későbbi XIV. Lajos legbelsőbb udvari embereinek egyike. Élete Louis de Mornay de Villarceaux márki, Pierre de Mornay márkinak és feleségének, Anne Olivier de Leuville-nek fia volt. Apja halála után az ifjú a család számos, jelentős birtokát örökölte, mint ahogy a villarceaux-it is, amely Franciaország Vexin français nevű területén található (jelenleg ennek az országrésznek a neve Val-d’Oise). A nemesi és a családi tradíció folytatójaként de Mornay a Dauphin és az Orleans-i herceg könnyűlovasságának hadnagyi rangját kapta, majd később a Dauphin testőrségének kapitánya lett, belépőt szerezve ezzel a későbbi uralkodó bizalmi embereinek körébe. Hamarosan jelentős hírnévre tett szert, mint a nőkre veszélyes udvari aranyifjú. Saint-Simon azt írta róla, hogy „...igencsak sok felfordulást okozott a nők körében...”. Tallemant des Réaux szintén kijelentette Villarceaux márkiról, hogy „...olyan vadra vadászott, aminek se tolla, se szőre...” Így nem csoda, hogy de Mornay hamarosan a Bastille-ban találta magát egy szűzleány elcsábítása miatt. 1643. május 8-án feleségül vette Denise de la Fontaine d’Esche-t, Ausztriai Anna egyik udvarhölgyét, aki ugyan jóval idősebb volt nála, de jóval gazdagabb is. 1652-ben találkozott Ninon de l’Enclos-val, mely tartósnak bizonyuló liezon a Párizsi szalonok közkedvelt beszédtémáját adta akkoriban. A pár a márki villarceaux-i birtokára költözött és itt három évig éltek együtt, mely idő alatt Ninon megszülte egyetlen közös gyermeküket Louis-t, akit de Mornay 1657-ben közjegyző előtt sajátjaként ismert el. A fiú a szülei által biztosított jólétben cseperedett fel és később a királytól a Boissière lovagja címet kapta. Felnőttként, tiszti rangban, a Haditengerészet kötelékében szolgált. Ninon de l’Enclos-val való szakítását követően a márki Paul Scarron író feleségére, Françoise-ra vetette ki hálóját. A férj halála után három évig szeretőjének mondhatta a fiatal özvegyet, aki szakításukat követően XIV. Lajos király szeretőjeként, majd a királyné elhunytával a Napkirály titokban elvett nejeként élt tovább, Maintenon márkinő néven. Halála Villarceaux márkija 1691. február 21-én magányosan és eladósodva halt meg. Testét a villarceaux-i Sainte Marie-Madeleine templomban helyezték örök nyugalomra, de sírja a Francia forradalom alatt megsemmisült. Louis de Mornay halálával együtt családjának Morney de Villarceaux ága is kihalt. Bródy Tamás Bródy Tamás (Kolozsvár, 1913. január 24. – Budapest, 1990. június 10.) karmester, zeneszerző. Felesége, Kiss Ilona színésznő (1924–2004) volt. Életpályája Zenei készségét tanárnő édesanyjától, és karmester édesapjától, Bródy Miklóstól örökölhette. Négyesztendősen már felismerte a hangjegyeket, s ez arra bátorította édesapját, hogy intenzívebb zenei nevelésbe részesítse. 1920-ban B. Zsembery Elvira tanítványa lett Kolozsvárott, majd két év tanulást követően szüleivel Budapestre költöztek, ahol Kálmán József lett a tanára. 1924-ben ismét Zsembery veszi át a gyermek zenei képzését. Az ő javaslatára tér vissza Budapestre, ahol kellő felkészültséggel felvételt nyert a Zeneakadémiára. 1929 és 1933 között a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Kodály Zoltánnál, vezénylést Unger Ernőnél. 1935-ben a Budapesti Szimfonikus Zenekar vendégkarmestere lett. 1936 és 1941 között a Vígszínházban vezényelt. Ezután Bécsben, Bernben és Luzernben lépett fel mint karmester, a második világháború kitöréséig. 1947–1973 között a Fővárosi Operettszínház karmestereként működött. Egy ideig – 1957–1959 között – a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát is vezényelte. Zeneszerzői munkásságának eredményei főként filmzenék, rádióoperettek (Kulcs a lábtörlő alatt, Nílus-parti randevú) és színpadi zenék. Színházi munkái A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: zeneszerzőként: 9; karmesterként: 37. Zeneszerzőként Music Hall (1934, Fényes Szabolccsal ) Éva a paradicsomban (1937, Gyöngy Pállal ) Az Angol bank nem fizet (1938) Nincsenek véletlenek (1938, 1946) VIII. osztály (1947) Palotaszálló (1951, Kerekes Jánossal ) Balkezes bajnok (1954) Köztünk maradjon (1958) Elfelejtett keringő (1972, Liszt Ferenc műveinek felhasználásával) Karmesterként * Ábrahám Pál: Mese a Grand Hotelben (1936) Ábrahám Pál: 3:1 a szerelem javára (1936) Filmjei Hazugság nélkül (1946) Könnyű múzsa (1947; Horváth Jenővel ) Janika (1949) A selejt bosszúja (1951) Civil a pályán (1952; Fényes Szabolccsal ) Ifjú szívvel (1953) Kiskrajcár (1953) Péntek 13 (1953) Díszelőadás (1955) A csodacsatár (1956; Horváth Jenővel ) Góól (1956) Denevér (1965) Hot Buttered Soul Az 1969-es Hot Buttered Soul Isaac Hayes második nagylemeze. A legnagyobb soul albumok között tartják számon. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Tianjin Teda FC A Tianjin Teda FC egy 1951-ben alapított kínai labdarúgóklub. Székhelye Tiencsinben található. Jelenleg a kínai élvonalban szerepel. Legnagyobb riválisa a Beijing Guoan. Név változtatások 1957–92: Tianjin City FC (������). 1993–94: Tianjin FC (�������) 1995–96: Tianjin Samsung (����) 1997: Tianjin Lifei (����) 1998–: Tianjin Teda (����) Stadion A TEDA Football Stadion (kínaiul: �����) egy professzionális futballstadion Tiencsinben, Kínában. A Tianjin Teda FC otthonául szolgál, 37 450 férőhelyes, 2004-ben épült. A stadion tulajdonosa a Tianjin Economic-Technological Development Area (TEDA), kivitelezését a Peddle Thorp Architects ausztrál vállalat végezte. Sikerek Chinese Jia-A League Chinese FA Cup 3557 Sokolsky A 3557 Sokolsky (ideiglenes jelöléssel 1977 QE1) egy kisbolygó a Naprendszerben. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1977. augusztus 19-én. 1191 (szám) Az 1191 (római számmal: MCXCI) az 1190 és 1192 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1191-es a kettes számrendszerben 10010100111, a nyolcas számrendszerben 2247, a tizenhatos számrendszerben 4A7 alakban írható fel. Az 1191 páratlan szám, összetett szám, félprím. Kanonikus alakja 31 · 3971, normálalakban az 1,191 · 103 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 3, 397 és 1191. Az 1191 harminchárom szám valódiosztó-összegeként áll elő, ezek közül legkisebb a 3561. Csillagászat 1191 Alfaterna kisbolygó Saint-Mathieu Saint-Mathieu település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 1087 fő (2015). Saint-Mathieu Chéronnac, Saint-Barthélemy-de-Bussière, Champniers-et-Reilhac, Cussac, Maisonnais-sur-Tardoire, Marval és Saint-Bazile községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Antonio Cabrini Antonio Cabrini (Cremona, 1957. október 8. –) olasz labdarúgóhátvéd, 2012 óta az olasz női labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Pályafutása nagy részét a Juventusban töltötte. A válogatottal megnyerte az 1982-es labdarúgó-világbajnokságot. 2007-ben nagyon közel állt ahhoz, hogy a szíriai labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya legyen. A szövetség és annak szponzorai hosszas tárgyalások után végül nem jutottak megállapodásra. Az Al Jazeera Sports elemzője a Serie A-meccseken. Lesley Manyathela Lesley Phuti "Slow Poison" Manyathela (1981. szeptember 4. – 2003. augusztus 9.) dél-afrikai labdarúgó, egész karrierjében a dél-afrikai Orlando Pirates játékosa volt. A dél-afrikai labdarúgó-válogatottban Szaúd-Arábia ellen mutatkozott be 2002-ben, melyben összesen kilenc válogatottásga alatt négy gólt szerzett. A csatár autóbalesetben hunyt el közel az otthonához, Musinához (korábban Messina), Limpopo tartományban. Halála előtt Lesley a Dél-afrikai PSL (Pemier Soccer League) gólkirálya volt 22 találattal - (18 a bajnokságban + 4 a kupaküzdelmekben), amivel bajnoki címhez segítette csapatát, az Orlando Piratest a 2002/03-as szezonban. A következő idényben, 2003/04-ben a PSL gólkirályi címének a Lesley Manyathela Díj nevet adták. Mont-Roc Mont-Roc település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 194 fő (2015). Mont-Roc Teillet, Arifat, Rayssac és Le Travet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Iginio Straffi Iginio Straffi (Gualdo, 1965. május 30. –) olasz rajzfilmrendező, író. Életrajz Fiatalkorától fogva történeteket talált ki, amikkel szórakoztatta a közönségét. Ezért gyerekkori álma vált valóra, amikor filmrendező lett. 12 évesen a festészet is érdekelte, eladott képeiből növelte zsebpénzét. Ebben az időben kezdett el képregényeket is rajzolni, és több képregénykiadóval is együttműködött. Az egyetemi évek alatt részmunkaidőben dolgozott a híres Comics Artnál. 19 éves korában felfigyelt rá Olaszország legnagyobb képregénykiadója, a Sergio Bonelli Editore. 24 évesen kezdte el rajzolni első saját képregényét, a Nick Raidert. A sorozat 1988-ban indult és 2005-ig hatalmas sikert aratott, havonta 75 000 példányszámban jelent meg. Emellett több képregénye külföldi újságokban is megjelent, például a Comic Artban. 27 évesen Franciaországba költözött, ahol több tévésorozatot és filmet rendezett. 1995 márciusában megalapította a Rainbow-t, ahol, mivel ő volt az igazgató, könnyen megvalósíthatta álmait. 1996-ban kiadta a Tommy & Oscart, ami hatalmas sikert aratott. 25 nyelvre fordították le, és 56 országban jelent meg. 1996-ban pedig 26 részes animációs sorozatként futott a RAI csatornán Olaszországban. Iginio egyszerre volt a sorozat alkotója és rendezője is. A Tommy & Oscar sikerének köszönhetően több új sorozatot is elindíthattak, például a 2004-es Winx Clubot. Ebből a rajzfilmből 78 részt adtak le, és 2007-ben animációs film is készült belőle. Munkássága Sorozatok Tommy & Oscar Winx Club (rendező, alkotó és producer) Prezzy (rendező és producer) Monster Allergy (rendező és producer) Filmek Winx: Il segreto del regno perduto – animációs film (2007) T&O the movie Nahverteidigungswaffe A Nahverteidigungswaffe (magyarul: körvédő fegyver) német fejlesztésű, páncélosban alkalmazott védőfegyver, melyet a második világháború második szakaszában alkalmaztak. Az eszközt a harckocsik és rohamlövegek tetőpáncéljába építették be, mellyel a 360 fokban körbeforgatható csőből közvetlenül támadhatóak lettek az ellenséges gyalogsági csapatok, amelyek lerohanták a járműveket. A 9,2 cm űrméretű füstgránátvető lőszerét – Schnellnebelkerze 39 (NbK-S-39) – alkalmazhatták belőle, melynek gyártását már 1943 júniusában leállították tűzveszélyessége miatt, majd később újraindították a gyártást repesztöltettel, illetve a német gyalogságnál rendszeresített 2,6 cm-es rakétapisztoly is alkalmazható volt belőle, melyhez repeszgránátot rendszeresítettek 2,6-cm-Sprenggranatpatrone 326 LP Pz für Leucht- oder Kampfpistole néven. A 2,6 cm-es páncélosokba rendszeresített gránát (2,6-cm-Sprenggranatpatrone 326 LP Pz) huzalkésleltetésű lőszer volt, azaz egy 300 mm hosszú biztosítóhuzallal volt felszerelve, mely a kilövés után a járműtől távolabb oldotta ki a biztosítószeget és gyújtotta be a robbantóanyagot. A 9,2 cm-est időzítő gyújtóval látták el, mely lehetővé tette a terepsík feletti időzített robbantást. Alkalmazták Tiger I, Tiger B és Panther típusokon a toronytető páncélzatában, valamint a Sturmgeschütz IV és a Jagdtiger rohamágyúk tetőpáncéljába építve is. Ezt megelőzően a harckocsik sarokéleire szerelt S-Mine repeszgránát-vetőket alkalmazták, illetve lőréseket alakítottak ki beltérből való pisztolyos és géppisztolyos tüzelésre. Egyik sem volt igazán hatékonyan eszköz a jármű közelében harcoló gyalogság ellen. Reynès Reynès település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 1354 fő (2015). Reynès Maçanet de Cabrenys, Amélie-les-Bains-Palalda, Céret, Taillet, Oms és Montbolo községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hofstadter törvénye Hofstadter törvénye egy önmagára hivatkozó, idővel kapcsolatos szállóige, amelyet alkotója, Douglas Hofstadter után neveztek el. Hofstadter törvénye Douglas Hofstadter 1979-es könyvében jelent meg először, melynek címe "Gödel, Escher, Bach: Egybefont gondolatok birodalma". A törvény annak megállapítása, hogy nagyon nehéz pontosan megbecsülni a komplex feladatok elvégzéséhez szükséges időt. Ezt gyakran idézik a programozók, különösen a hatékonyság növelésének technikáiról szóló vitákban, pl. a "The Mythical Man-Month" című könyvben, vagy az extrém programozással kapcsolatban. A törvény rekurzív természete visszatükrözi azt a széles körű tapasztalatot, hogy hiába tudjuk az adott feladatról mennyire komplex, a feladatok idejének kiszámítása a legnagyobb erőfeszítések ellenére is nehéz. A törvényt először a sakkszámítógépekkel kapcsolatban mutatták ki, ahol a csúcsjátékosok folyamatosan legyőzték a számítógépeket, habár a gépek erősebbek voltak a rekurzív elemzés terén. A megérzés lehetővé tette a játékosoknak, hogy döntő részletekre összpontosítsanak ahelyett, hogy végigkövetnék az összes lehetséges lépést egészen a végkimenetelig. Hofstadter írta: "A számítógépes sakkozás kezdetén úgy becsülték, hogy tíz évre lehet szükség, amíg egy számítógép (vagy program) világbajnok lesz. De miután eltelt tíz év, látszott, hogy az a nap, amikor egy számítógépből világbajnok válhat, továbbra is több mint tíz évre van". Ezután feltételezi, hogy ez "csak újabb bizonyíték a rekurzív Hofstadter-törvényre". Sióagárd Sióagárd egy község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban. Fekvése Sióagárd a Mezőföld déli csücskén, a Sió és Sárvíz közötti hátságon, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól nyolc kilométerre fekszik. A síkra épült falu mellett magasodik a Leányvár, a hegyhát legdélibb nyúlványa, mögötte a szekszárdi dombok látszanak. A Sárvíz a település mellett ömlik a Sióba, mely Szekszárd után a Dunába torkollik. A Sárvíz hajdan rendkívül fontos vízfolyás volt, ugyanis a hajózható folyók közé tartozott, ám a 18–19. századi szabályozási munkákkal megszüntették hajózhatóságát, mintegy 35 kilométerrel megrövidítették és a Duna helyett a Sióba vezették, ugyanis eredetileg a Sió ömlött a Sárvízbe, és nem fordítva. Története Az első emberek megjelenésében, majd évezredekkel később a falu kialakulásában a víznek, a Sár vizének volt meghatározó szerepe. Akkor a vidék hatalmas kiterjedésű, többé-kevésbé összefüggő mocsárvilágot alkotott. Előkerültek olyan edénytöredékek, melyeket a vonaldíszes kultúra jellegzetes, bekarcolt mintái ékesítettek. A vidék különösen gazdag bronzkori leletekben. Nemcsak tárgyak, hanem kora bronzkori házak nyomai is előkerültek a falutól pár kilométerre. A középkorban fejlett tógazdálkodás és halászat folyt itt. A 18. században megkezdődött a vízszabályozás, mely Agárd számára is megnyitotta az utat a mezőgazdasági termelés előtt. Az állattartás feltételeit a falu szűk határai igencsak megnehezítették. A török megszállás idején a tizenöt éves háború pusztítása jóvátehetetlen volt a falu életében. A magyar népesség teljes egészében elhagyta. A konszolidációt elősegítendő a törökök az elhagyott faluhelyet délszláv telepesekkel telepítették be. Agárd 1715-re települt újra, százszázalékosan rác népességgel. Az első magyarok az 1720-as évek végén telepedtek le a községben, a tótokkal együtt. Utóbb a rácok egészében elvándoroltak, így összeállt a falu mai korra jellemző magyar népessége. A Rákóczi-szabadságharctól az 1848-as forradalomig megteremtődtek annak a békés fejlődésnek a feltételei, melynek során benépesültek az elhagyott falvak, megszelídült az elvadult táj. A mezővárosi fejlődés feltételei itt soha nem alakultak ki, a természetföldrajzi tényezők együtthatásának köszönhetően. 1879-ben ért véget a birtokrendezés a szekszárdi uradalom és a község között, melynek eredményeképpen részletekig menően tisztázták a tulajdonviszonyokat. A mezőgazdaság tőkés átalakulása, a feudális kötöttségek felszámolása a parasztgazdaságok számára a fejlődés új lehetőségét kínálta. A 19. század végén indult polgárosodás lassú lépésekkel indult Sióagárdon, a paprikatermelésből befolyó extra jövedelemnek köszönhetően átalakult a falu képe is. Új házak épültek, rendezték az utcák vonalvezetését, artézi kutat fúrtak; és ebben a korszakban alakult ki a jómódú középparasztság ízlésvilágát és vagyoni helyzetét tükröző jellegzetes agárdi viselet is, amely a bor és a paprika mellett a község egyik ismertetőjelévé vált. A meginduló fejlődést a háború és a forradalmak törték meg. 1945 után a termelőszövetkezeti mozgalom felszámolta a parasztgazdaságokat, a nagyüzemi termelési módszerek mellett egyre kevesebb munkáskézre volt szükség, a közeli megyeszékhely vonzása pedig az ipartelepítések miatt egyre erőteljesebbé vált. Napjainkra egyre többen költöznek a városközeli, természeti szépségekben és kulturális hagyományokban gazdag faluba, Sióagárdra. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 9,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,1%, református 4,2%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 12,4% (17,3% nem nyilatkozott). Nevezetességei Tájház Tavi pisztráng A tavi pisztráng (Salmo trutta lacustris) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a lazacalakúak (Salmoniformes) rendjéhez és a lazacfélék (Salmonidae) családjához tartozó sebes pisztráng egyik alfaja. Elterjedése A tavi pisztráng Észak-Oroszország, Skandinávia, Izland és a Brit-szigetek nagy, mély és oxigénben gazdag tavaiban él. Megjelenése Alakja: A tavi pisztráng teste erősen megnyúlt, oldalról kissé lapított; az idősebb példányok háta magasabb, mint a fiataloké. A hát- és farokúszó között zsírúszó van. Pikkelyei kicsinyek, 110-120 az oldalvonal mentén, 14-19 (többnyire 16) a zsírúszó és az oldalvonal között (beleértve az oldalvonal pikkelyeit is). Feje tompa orrú, szájnyílása széles (a szemek mögé ér). Az első kopoltyúív felső és alsó kopoltyútüskéi gomb, a középsők pálcika alakúak. Az ekecsont fogazottsága: 4-6 fog a lemezen, elöl a nyélen egy többnyire egyszerű, hátul kettős fogsor, amelyek váltakozva balról jobbra hajlanak. Színezete: A hal színe élőhelye szerint erősen változó; oldalai különböző nagyságú, szabálytalanul formált fekete foltokkal, köztük, különösen a fiataloknál, a barnától a vörhenyesig változó színű pettyek és karikák láthatók. Mérete: Testhossza 40-80 centiméter, maximum 140 centiméter. Életmódja A tavi pisztráng tápláléka apró vízi állatok, később halak is. Szaporodása A tavi pisztráng vándorhal, a tavakba ömlő folyókban ívik október és december között. A nőstény ikráit (körülbelül 1000-2000 darab testkilogrammonként) nagy gödörbe rakja le, majd kaviccsal temeti be őket. A fiatal halak 1-2 éves korukban térnek vissza a tóba. Forrás Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8 Pintér István (költő) Pintér István (szlovénül Števan Pinter) (Felsőszölnök, kb. 1831. január 25. – Felsőszölnök, 1875. december 11.) falusi bíró és költő. A Jánoshegyen (szlovénül Janezovi breg, vendül Janošovi breg) született id. Pintér István és Bajzék Mária fiaként. A vendvidéki Pintér, valamint Pintár, Pintarin családok német eredetűek. Nem ismert, hogy Felsőszölnök község bírájaként mikor választatott meg. 1864-ből maradt fenn kéziratos kántorkönyve, amelyben vallásos jellegű népdalokat is gyűjtött. Ezek közül a legrégebbi a Krisztus nam je od szmrti sztao (Krisztus feltámadt a halálból), amely egy középkori eredetű húsvéti ének volt, s az ún. Stičnai kézirat-ból származik, a 15. századból. Pintér halálát tüdőgyulladás okozta, meglehetősen fiatalon. Landovics György Landovics György (Győr, 1649. március 13. – Nagyszombat, 1699. október 25.) Jézus-társasági áldozópap és tanár, misszionárius. Élete A jezsuita rendbe lépett 1665. október 14-én. Előbb a humaniorákat tanította és 1674-ben Nagyszombatban a költészet tanára volt. Somogyban Andocson térítgetvén, a protestánsoktól a törökök előtt magyar hadikémkedéssel megvádolták és csak futás által menekült a karóba vonatástól. Erdélyben is, bár álöltözetben apostolkodott, nagynehezen kerülte ki a halált, míg a Thököly Imre katonái Sárospatakon elfogták 1697-ben. Innét kiszabadulván, folytatta buzgólkodását. Nagyszombatban hunyt el 1699-ben, a szószéken szélütés érte. Munkái Sex Insulae Fortunatae, Seu Laurea Philosophica: Ex illustrissimae virtutis Heroum monumentis, Reverendis, Nobilibus ac Eruditis Dominis ... Neo-Baccalaureis, Per Rev. Patrem Stephanum Pethő è Societate Jesu, AA. LL. Philosophiae Doctorem, ejusdemque Professorem Ordinarium In Alma Archi-Episcopali Vniversitati Tyrnaviensi Solemni ritu recens creatis, concinnata & dicata. Ab Illustrissima Poësos Tyrnaviensis Juventute. Anno M.DC.LXXIV. Tyrnaviae. (Névtelenül. Költemények. A bécsi benedekrendi kolostor könyvtárában levő példányra föl van jegyezve: Composuit M. Georgius Landovics.) Nexus Europaei Glorioso Nexui Aurei Torquis inscripti, quo Caesareae, Regiaeque Maiestatis Leopoldi I. singulari munificentia donatus est Illustrissimus D. D. Nicolaus Comes Kery de Ipol Ker e Collegio generali Cleri Hungariae. Dum per R. P. Carolum Manngen AA. LL. et Philos. Doctorem eiusdemque Professorem emeritum, ... suprema Philosophiae Laurea condecoraretur in Alma Archiepiscopali Universitate Tyrnaviensi. Anno M.DC.LXXIV. Mense Augusti de 21. U. ott. (Költemények. Névtelenül.) Vasárnapi és ünnepi beszédei kéziratban maradtak. Rasmus Karjalainen Rasmus Karjalainen (Oulu, 1996. április 4.) finn válogatott labdarúgó, jelenleg a KuPS játékosa. Pályafutása Klub Az OLS csapatában nevelkedett, majd 2014-ben az első csapat tagja lett. A következő évben a Kerho 07 játékosa lett és a harmadosztályban 27 mérkőzésen 15 gólt szerzett. 2016-ban az AC Oulu csapatába igazolt, amely az élvonalban szerepelt. A következő szezont ismét új klubban kezdte, a PS Kemi csapatánál. A 2018-as szezont a KuPS együttesénél töltötte, ahol csapata első számú góllövője lett. A válogatottban 2018. június 5-én mutatkozott be a finn labdarúgó-válogatottban a román labdarúgó-válogatott elleni felkészülési mérkőzésen, a 63. percben váltotta Berat Sadikt. Rouvres-en-Plaine Rouvres-en-Plaine település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 1090 fő (2015). Rouvres-en-Plaine Crimolois, Marliens, Thorey-en-Plaine, Bretenière, Fauverney, Ouges és Varanges községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 88-as főút (Magyarország) A 88-as számú főútvonal Sárvár területén a 84-es főúttól indul és Vátig tart, ahol csatlakozik a 86-os főúthoz. Települések az út mentén Sárvár Vát Mai helyzete 2008. decemberében indult és 2009. október 15-én az átadással befejeződött Sárvár északi elkerülőjének az építése. A 3,6 km hosszú, 2x1 sávos úton egy szintbeli kereszteződés létesült a 8446. jelű mellékút csomópontjában és a főút mai nyomvonalába való visszakötésnél. 2014. február és év vége között Sárvártól a váti felüljáróig 11,5 t-s megerősítése zajlott az útnak, kicserélték a kopóréteget, megújultak a hidak és átereszek, az út menti vízelvezetés és helyenként szélesítették az utat, korrigálták az emelkedő ívét. Kerékpárút épült a porpáci elágazó és Sárvár között az út déli oldalán. Szent Ludmilla-templom (Prága) A katolikus Szent Ludmilla-templom Prága Vinohrady városrészében a Náměstí Míru-n (magyarul Béke téren) található tipikus 19. századi neogótikus templom. A templom 1888 és1892 között épült Josef Mocker építész tervei alapján. Olyan neves cseh alkotók vettek részt kialakításában, mint Josef Václav Myslbek, Antonín Procházka, František Ženíšek. Két 60 méteres tornyával a templomépület uralja a teret, melyen áll. Az impozáns neogótikus főkapu feletti domborművön Krisztus előtt balról Szent Vencel, jobbról Szent Ludmilla térdel. Stazione di Bra Stazione di Bra vasútállomás Olaszországban, Bra településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Alessandria–Cavallermaggiore-vasútvonal Carmagnola–Bra-vasútvonal Bra–Ceva railway Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Madonna del Pilone Stazione di Pocapaglia Stazione di Bandito Le Rouret Le Rouret település Franciaországban, Alpes-Maritimes megyében. Lakosainak száma 4003 fő (2015). Le Rouret Le Bar-sur-Loup, Châteauneuf-Grasse, Opio és Roquefort-les-Pins községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Iztapalapa Iztapalapa Mexikóváros legnépesebb kerülete, lakossága 2010-ben meghaladta az 1,8 millió főt. Földrajz Fekvése Iztapalapa a Szövetségi Kerület keleti részén terül el, México állam határán. Területének nagy része a tenger szintje felett körülbelül 2250 méterrel fekvő síkság, azonban nyugati részén emelkedik a Cerro de la Estrella nevű, északnyugaton a Cerro Peñón del Marqués nevű csúcs, a Tláhuac kerülettel való (déli) határán pedig egy egész sor hegy. A kerület északnyugati részén folyik keresztül (csővezetékben) a Churubusco folyó vize, délnyugati határain pedig a Canal Nacional és a Canal Chalco választja el Coyoacántól és Xochimilcótól. A kerületet két metróvonal érinti: a 8-as, amelynek végállomása, a Constitución de 1817 is itt található, valamint a 12-es. Éghajlat A kerület éghajlata meleg, de nem forró és nyáron–ősz elején csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 29 °C-os hőséget, de a rekord nem érte el a 35 °C-ot. Az átlagos hőmérsékletek a decemberi 15,7 és a májusi 20,0 fok között váltakoznak, fagy ritkán fordul elő. Az évi átlagosan 721 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull az éves mennyiség közel 75%-a. Népesség A kerület népessége a közelmúltban sokáig folyamatosan növekedett, de az utóbbi években kicsit csökkent: Története A kerület neve a navatl nyelvből származik, az Iztapalli jelentése kőlap, az atl vizet jelent, az apan pedig egy helyjelölő szó, így a teljes név valami olyasmit jelenthet, hogy a kőlapok vizében. A települést a 10. században alapították a csicsimékek. A Ramírez kódex szerint amikor a mexikák Culhuacánból Mexicaltzingóba menekültek, Iztapalapa átmeneti szálláshelyükül szolgált. A 14–15. században a területet a tepanékok hódították meg, akiknek a mexikákkal való háborúskodása alatt, 1377-ben kezdődött el Culhuacán hanyatlása. A 14. század elején így Iztapalapa a tepanék vezető, Tezozómoc szövetségesévé vált, majd a spanyolok megérkezéséig Tenochtitlannal állt szövetségben. Ezekben az időkben az egész vidéket, a Mexikói-völgyet egy hatalmas tórendszer borította. Hernán Cortés leírása szerint a 16. század elején Iztapalapát mintegy 12–15 ezer fő lakta, a város egy része szárazföldön épült fel, másik része a tavon úszó csinampákból állt. Több díszes palota nagy udvarral, széles, virágokkal és gyülömlcsfákkal szegélyezett sétányok jellemezték ekkor a gazdag települést. Egy másik leírás kiemeli, hogy a környező városok útjai gátakként is szolgáltak, az iztapalapai gát a Xochimilcói-tavat választotta el a Mexikói-tótól, így a legfontosabb útvonal volt Tenochtitlan és a déli települések között, valamint Iztapalapánál indult északra az Albarradón de Nezahualcóyotl nevű hatalmas kőfal, ami pedig a Texcoco-tó és a Mexikói-tó között húzódott. A spanyolok megérkezésekor a város jórészt megsemmisült, így elvesztette korábbi jelentőségét, egyszerű mezőgazdasági településként élt tovább, bár aztán a Mexikói-völgy 15 corregimientójának egyikének székhelye lett belőle. Egészen a 20. század elejéig a város lakói a Cerro de la Estrella hegy északi oldalán és a csinampákon éltek, és főként fehér- és sárgarépát, hagymát, salátát, káposztát, csilipaprikát, azték zsályát, tököt, articsókát, zellert, céklát, rozmaringot, póréhagymát, paradicsomot és egyéb levélzöldségeket termeltek, állatokat tenyésztettek, madarakra (főként kacsákra és ludakra) vadásztak, valamint halászattal és sólepárlással foglalkoztak. Iztapalapát Mexikóvárossal csatornák kötötték össze, a legfontosabb, a Canal Nacional nevű csatornát három rész alkotta: a Viga, a Xochimilco és a Chalco nevű, az elsőből több leágazás indult ki, amelyek a Tezontle és a Moral-csatornán keresztül kötötték össze azt Iztapalapával. A völgy évszázadokon keresztül tartó kiszárításával a víz Iztapalapa környékéről is visszaszorult. A Viga-csatornán 1940-ig lehetett hajózni, az 1950-es évekre ezek a déli csatornák már szinte teljesen szárazok voltak. Az utolsó csinampák az 1980-as években tűntek el. 1906-ban hozták lérte Iztapalapa községet, de amikor 1929-ben a Szövetségi Kerületben megszűntek a községek, és 12 kerületté szerveződtek, Iztapalapa lett az egyik ezek közül. Turizmus, látnivalók A kerületben számos régi műemlék található, nagy részük vallási épület. A 16. században épült a ma múzeumként hasznosított Szent János apostol-, vagy Szent Mátyás-templom és a hozzá tartozó kolostor, a 16–18. században a Santiago Acahualtepec-templom, a 19-edikben a San Lorenzo Tezonco-, a 16–20-adikban a Santa Martha Acatitla-, a 17-edikben a San Andrés Apóstol Tetepilco-, a 16-okdikban a San Marcos Mexicaltzingo-, a 18–19-edikben a San Juan Bautista Nextipac- és a 18-adikban a Santa María Aztahuacán-templom, a 17. századból származik a Szent Lukács-parókia, a 17–20-adikból a Señor de la Santa Cruz Meyehualco-parókia, a 16-odikból a San Marcos Mexicaltzingo-kolostor, a 16–20-adikból a Santa Martha Acatitla-kolostor, a 19. század építménye a Divino Salvador del Calvario-kápolna, a 16–20-adiké a Santa Magdalena Atlazolpa-, míg a 18-adiké a Asunción de María-kápolna. A világi műemlékek közül jelentős egy ősi piramis, egy 16. századi papírmalom romjai, a San Nicolás Tolentino hacienda (18–19. század), a 18. századi El Vergel vagy Garay híd, valamint két múzeum: a Fuego Nuevo és a Cabeza de Juárez. Varga Katalin Gimnázium A Varga Katalin Gimnázium (2007-től hivatalosan Varga Katalin Gimnázium – Varga Katalin Secondary School) 1930-ban alapított középiskola Szolnokon, amely 1936 és 1951 között Bánffy Katalin nevét viselte. Épülete, az Obermayer–Hubay-féle bérház a város egyik legrégebbi épülete. A Szabadság tér 6. alatt, a Tisza és a Zagyva torkolatától nem messze található. Az intézményben magyar–angol két tanítási nyelvű képzés és modul alapú tehetséggondozás is folyik. A kétnyelvű képzés keretében a matematika, fizika, biológia és történelem tantárgyak oktatása angol nyelven történik. Ezen felül az Arany János Tehetséggondozó Program egyik alapító bázisiskolája. A '70-es évek végén az iskola Magyarországon egyedüliként UNESCO-kutatás helyszíne volt. A felvételi arány minden évben legalább 85%-os. Nemzetközi kapcsolatairól, nemzetközi programjairól és újító szellemű oktatáspolitikájáról is híres. Története A szolnoki m. kir. állami leánylíceum alapításáról 1930. július 4-én döntött a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. Az intézmény felállítását július 7-én engedélyezte dr. gróf Klebelsberg Kuno miniszter az 540–0–11/1930 számú rendeletben. Az első igazgató a Verseghy Ferenc Gimnázium akkori igazgatója, Wollek Géza lett, az első tanár pedig dr. Vatter Ilona. Ez volt a második női középiskola Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Az alapítást dr. Elek István, városi főorvos szorgalmazta a női egyenjogúság nevében, valamint az ő (özv. Engel Viktorné nevéről szóló) 250 pengős segélydíj-alapjából történhetett meg. A líceum iskolaforma mellett azonban azért döntöttek, mert feleslegesnek és nehéznek tartották a latin nyelvet a lányok számára. A tanítás 1930. szeptember 1-jén kezdődött az állami polgári leányiskola épületében (a mai Belvárosi Általános Iskola), Ellmann Elvira igazgatónőnek köszönhetően. Jelenlegi épületébe 1932-ben költözött, és ugyanebben az évben a budapestvidéki tankerületből a debrecenibe osztották (VKM. 28.480/1932). 1935. február 1-jétől dr. Kurucz György lett az iskola igazgatója, így az önálló életet kezdhetett (VKM. 36.831/1934). Közkívánatra 1935-től a latin nyelvet is kötelezően oktatták, mellyel folyamatosan gimnáziummá vált (VKM. 3000/1935, 1942-től már minden osztály gimnáziumi), azonban a nőnevelés problémája még évekig téma volt a helyi sajtóban. Az iskolában 2008-ban szűnt meg a latinoktatás. 1936-tól Bánffy Katalin nevét viselte az iskola. Ettől kezdve az intézmény teljes neve m. kir. állami Bánffy Katalin leánygimnázium (VKM. 42.110/1935. V). Az első érettségi vizsgákat 1938-ban tartották. A második világháború alatt az épület megrongálódása miatt a Verseghy Ferenc Gimnáziumban folyt a tanítás. 1951-ben Varga Katalin erdélyi kisnemes asszony (1802–1852), a bányászjobbágyok jogainak védelmezője után Varga Katalin Általános Leánygimnáziumra változott az intézmény neve, de a Bánffy Katalin nevet még ma is őrzi az iskola alapítványának neve (Bánffy Katalin – Varga Katalin Alapítvány). Itt alakult meg 1957-ben az első szolnoki Kommunista Ifjúsági Szövetség-alapszervezet. Később két, majd négy osztálynak délután kellett iskolába járnia a létszámemelkedés miatt, ezért 1962-ben a Vargából kivált a tanárok és diákok egy része, akik megalapították a Tiszaparti Gimnáziumot. Szintén ekkoriban kezdődött meg a koedukált oktatás, melyhez az iskola neve is – Varga Katalin Gimnázium – alkalmazkodott. 1970-ben kezdték el kikísérletezni a fakultációs rendszert, s 1971 szeptemberétől ilyen formában folyik az oktatás, mely mára már országos szabvány. 1977–78-ban a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Kutatócsoportja ajánlására az UNESCO Neveléstudományi Intézete a Vargát választotta a permanens neveléssel kapcsolatos kutatása helyszínéül dr. Mihály Ottó és dr. Bernáth József vezetésével. Ez lényegében megegyezik az élethosszig tartó tanulás elvével, mely alapelve az Európai Unió oktatáspolitikájának. Szintén itt kísérletezték ki az előrehozott érettségi rendszert 1971 és 1981 között. Kísérletek voltak továbbá családi életre nevelő, orientációs és egyéb tantárgyak bevezetésére is. Az egyik sikeres projekt a studium generale tantárgy volt, melynek részét képezte a könyvtárismeret, tanulásmódszertan, pszichológiai gyakorlatok (önismeret, kreativitás), logikai gyakorlatok, retorika és disputa is. 1988-ban indult a magyar–angol két tanítási nyelvű képzés (az országostól eltérően négyéves formában), majd 2000-ben – az Oktatási Minisztérium pályázatát elnyerve – az Arany János Tehetséggondozó Program. 2007-től a két tanítási nyelvű iskolákra vonatkozó törvény értelmében a neve Varga Katalin Gimnázium – Varga Katalin Secondary School lett. A gimnázium adott otthont 2004-ben és 2016-ban a nemzeti, 2009-ben a regionális Európai Parlament Modell ülésnek. Az elektronikus napló teljes körű bevezetésére 2008-ban került sor, majd ugyan abban az évben elindult a Magyar Nemzeti Bank pályázata nyomán a pénzügyi ismeretek oktatása. 2009-ben a gimnázium fogadta a Comenius elnevezésű európai fizikaprogramot. A Varga Katalin Gimnázium emlékkönyvében 1970-től 1980-ig megtalálhatóak olyan nevek, mint Darvas József, Czine Mihály, Koczkás Sándor, Bata Imre, Simon István, Nagy László, Jókai Anna, Csoóri Sándor, Sánta Ferenc, Berek Katalin, Jancsó Adrienne, Cs. Németh Lajos, Kállai Ferenc, Kass János, László Gyula és Marosi Júlia, kik többnyire rendhagyó irodalomórát tartottak a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárnak és a Művelt Nép Könyvkiadónak köszönhetően. A rendhagyó irodalomórák hagyománya továbbra is fennmaradt. Épület 1856-ban épült neoklasszicista műemlék jellegű lakóház. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatbázisában Obermayer–Hubay-féle bérház néven van feltüntetve, törzsszáma 3929, helyrajzi száma 1565, KSH-kódja 27854. Eredetileg „L” alaprajzú, kétemeletes, kontyolt nyeregtetős, alápincézett, zártsorú beépítésű sarokház, udvarán utólag beüvegezett szegmentíves árkádokkal. Azóta a tetőtér is beépítésre került, valamint az „új szárny” megépítésével csonka „U” alaprajzúvá vált. Utcai homlokzatain a szinteket párkány választja el; a földszinten félköríves, az emeleteken egyenes szemöldökű ablakok nyílnak. A földszinti terek boltozottak, az emelet síkfedésű. Bent, a „régi szárnyban” háromkarú, öntöttvas korlátos lépcső található. A bővítéssel újabb lépcsőházat is a birtokába vehetett az iskola. Állapotát kielégítőnek jelölik meg, jogi státusza szerint műemléki védelmű. Obermayer Lajos ácsmester építtette bérházként, majd Hubay Ferenc vásárolta meg 1860-ban. 1881-től törvényszék működött benne, később 1891 és 1932 között posta. Az intézmény 1932-ben költözött az épületbe, melyet akkoriban ideiglenes otthonának szántak. Az alapításkori egyezményben kikötötték, hogy Szolnok csak úgy kap állami leányközépiskolát, ha megfelelő épületről és berendezésről a város gondoskodik. A megfelelő épület kiválasztása később sem történt meg, a lakóház pedig a többszöri átalakítások ellenére ma sem teljesen alkalmas az oktatási intézmény megfelelő szolgálatára. Az alkalmas tantermek és felszerelés hiánya mindig gondot okozott a gimnázium számára, rendszeresen fordul ilyen irányú kérésekkel a városvezetéshez. Kezdetben az épület csak egy részét alakították át az iskola számára, míg a többi részében lakók, illetve zeneiskola, óvoda és fúvószenekar volt elhelyezve. Csak 1935. augusztus 1-jétől adták át a középiskolának a teljes épületet. Az épületet évről évre fokozatosan alakították át. Az 1937–38-as tanévben a gimnázium tornateremet kapott, mely azóta öltözőkkel és konditeremmel bővült. Tetőszerkezete 2008-ban került javításra, azonban méretei és állapota miatt az iskola pályázati úton próbálja újjáépíttetni. 1940-ben felújították a teljes gerendázatot, de 1962-ig még kétszer kellett kiüríteni az épületet. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Jóval később a gerendákban találtak egy éles bombát. Az „új” szárnyat 1989-ben építették, melyben újabb tantermek, egy ebédlő, egy előtér, egy zsibongó kapott helyet, és a belső díszudvar is kibővülhetett. Helyén korábban egy patika és egy lakóház állt. Amikor megépült a tornaterem, egybeépült egy másik épülettel, mely szintén a gimnázium része. Jelenleg egy tanterem és a testnevelő tanárok szobája található benne, korábban tanári lakás. Egy kihelyezett emléktábla szerint: „E házban született Dr. Balogh Kálmán a magyar gyógyszerésztudomány nagymestere 1835. szeptember 29-én”. Könyvtár Az iskola 2221 kötetből álló gyűjteménye 1944-ben, a második világháborúban megsemmisült. A könyvtári állomány diákok felajánlásaiból kezdett újra gyarapodni. 1959-ig 2278 kötet gyűlt össze. A könyvtár teljes értékű könyvtári funkciót csak 1972-től tölthetett be, a fakultációs rendszer bevezetésével. Azóta a könyvtár olvasótermi funkcióval bővült, és 1980-ban 12 197 kötetet számlált. Az iskolában oktatnak könyvtárismeretet, és működött könyvtár szakkör. Igazgatók Az iskola igazgatói: Wollek Géza (1930–1935) Dr. Kurucz György (1935–1941) Andor János (1941–1944) Valent István (1944–1945) Nevelős Ágoston (1946–1947) Balogh Lajos (1947–1948) Mohácsi Ilona (1948–1949) Szalay Jánosné Miklósi Ilma (1949–1957) Cseh Andrásné Szívós Éva (1957–1962) Dr. Bartha Lászlóné dr. Lakatos Gizella (1962–1969) Dr. Páldi János (1969–1985) Botka Lajosné Lukács Julianna (1985–2002) Molnár László (2002/03 [megbízott], 2003–) A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 540–0–11/1930 rendeletében a városi fiúgimnázium igazgatóját bízta meg a líceum vezetésével. Csak öt év után indult az iskola független története. Később felvette a Voltay nevet. 2002 és 2006 között Botka Lajosné Szolnok város polgármesterasszonya volt. Programok Korábban Az iskola mindig általános gimnáziumi képzést adott, az idővel változó szakokkal. Amikor először két osztály indult évfolyamonként, az egyik osztály reál, a másik humán tagozatos lett, 1957-től pedig a reál osztályból kettőt indítottak a humán mellett. 1959-től technikai tagozat is létrejött. Ismert az 1966-ban indult a német–orosz szak. 1970-től, miután a gimnáziumban kifejlesztették a fakultációs rendszert, az osztályok jellegét a választott tantárgyak határozták meg. Technikai tagozat Az 1980-as évek előtti tagozatok közül csak a technikai tagozatról maradt részletesebb leírás. Az 1959/60-as tanévben indították a tagozatot, amikor az iskola történetében először négy elsős osztály járt a gimnáziumba. Célja az volt, hogy a fiatalok megtalálják a helyüket a technikailag rohamosan fejlődő világban, valamint bepillantást nyerjenek a gazdasági élet elméleti és gyakorlati részébe. A politechnikai oktatásban résztvevők először a mezőgazdasággal ismerkedhettek meg: a hat napos tanítási hét esetükben öt napra rövidült, a hatodik napot pedig a Kertészeti Vállalatnál töltötték. Négy év elvégzése után a tagozat tanulói az érettségi bizonyítvány mellé oklevelet is kaptak. Matematika-német emelt szintű A 9. és 10. évfolyamon a matematika és a német nyelv tárgyakat emelt szinten tanították, a 11. évfolyamon pedig a tanuló maga dönthette el milyen irányban akar emelt szintű oktatásban részesülni. A 10. évfolyamban részt vehettek a program számára szervezet reutlingeni csereprogramban. A programba folyamatosan csökkent a jelentkezési arány, sőt a 2007–2011-es osztály felének az első nyelve az angol volt. Ezért ez volt az utolsó osztály a képzésben. Ma Jelenleg négy osztály indul minden évben: Arany János Tehetséggondozó Program A program 2000 óta működik, amikor az Oktatási Minisztérium kiválasztott húsz iskolát pályázat útján, ahol elindult az 5 éves tehetséggondozó képzés. Ide olyan tehetséges fiatalok felvételizhetnek, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek. A beiskolázás a minisztériumon keresztül történik. Az első év előkészítő, ennek az osztálynak az összes tanulója kollégiumban lakik. Egy hónapban legalább egyszer bent kell a kollégiumban maradni egy egész AJTP osztálynak programhétvége alkalmából, amikor az ország valamely részére elutaznak. Az öt év folyamán a program tanulói nem csak több külföldi országba jutnak el, hanem ECDL okmányt, B típusú jogosítványt és egy idegen nyelvből (a Vargában angol) középfokú nyelvvizsgát kaphatnak. A 2. évben Erdélybe utaznak, a 4. évben Angliában nyelviskolában tanulnak egy hétig. Emellett pályázhatnak különböző iskola és kollégium által szervezett utakra. Matematika-angol emelt szintű A 9. és 10. évfolyamon a matematika és az angol nyelv tárgyakat emelt szinten tanítják, a 11. évfolyamon pedig a tanuló maga döntheti el, milyen irányban akar emelt szintű oktatásban részesülni. Mivel a ez a program volt a legáltalánosabb, a 2010-es években a tanterv részévé vált a Magyar Nemzeti Bank pályázatán nyert pénzügyi képzés. Magyar–angol két tanítási nyelvű Az 1988-ban indult program a gimnázium egyedi osztálya. Célja a magas szintű angol nyelvtudás megszerzése. A matematika, fizika, biológia és történelem órák folynak angol nyelven. A legtöbb két tanítási nyelvű programmal ellentétben itt nincs nyelvi előkészítő évfolyam, a diákokat a hozott nyelvtudás alapján (külön szóbeli felvételi) veszik fel. A programban résztvevők jogosultak tizedikes korukban egy kéthetes angliai nyelvtanfolyamra is. 11–12. évfolyamon is kötelező az angol nyelv emelt szinten tanulása, valamint a célnyelvi civilizáció tantárgy, melyet anyanyelvi lektorok tartanak. A két tanítási nyelvű programban résztvevők angol nyelvből emelt szinten, illetve két másik tantárgyból angol nyelven érettségiznek, amely megfelel egy állami felsőfokú C típusú nyelvvizsgának. Általános tehetséggondozó program 4 modullal A 2008/09-es tanévtől a matematika-német programot egy általános tehetséggondozó osztály váltotta fel folyamatosan, négy választható modullal. A választható modulok a következők: műszaki modul (matematika/fizika érdeklődés), természettudományos modul (biológia/kémia érdeklődés), művészi és gyakorlati kommunikáció (humán érdeklődés), nemzetközi ismeretek (nemzetközi érdeklődés). A D osztályba bekerülő tanulóknak a felsorolt négy modulból egyet kell kiválasztaniuk, és azt fél éven keresztül heti két órában tanulniuk. A D osztály tanulói minden egyes félév végén eldöntik, hogy folytatják-e a kiválasztott modult, vagy egy másikat választanak. Négy félév elteltével a 10. évfolyam végére így már feltehetőleg kialakul, megerősödik az az irányultság, amely alapján a 11. évfolyamon a tanulók megkezdik az emelt szintű érettségire történő felkészülést. A kommunikációs modulban résztvevők látogatásokat tesznek a Szolnok TV és az Aktív Rádió stúdióiba, az Új Néplap szerkesztőségébe és az Ifjúsági Házba. Eredmények Az iskola diákjai rendszeresen érnek el előkelő helyezéseket tanulmányi versenyeken (például OKTV), ösztöndíjakon. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2004-es rangsora alapján az írásbeli felvételi dolgozatok átlagai szerint 9. az országban, egy általánosabb listában pedig a 15. helyen állt, mindkettővel Jász-Nagykun-Szolnok megyében az első. A HVG 2013-as listáján az ország legjobb két tanítási nyelvű gimnáziumok rangsorában az első helyet érte el. 1998-ban megkapta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díjat. Rendszeresen részt vesz a 24 órás vetélkedő szolnoki városi rendezvényén: az egyik feladat teljesítéseként 2005-ben az RTL Klub híradójába is bekerült, 2007-ben második, 2008-ban első, 2009-ben negyedik helyezést ért el. A Kossuth Lajos Tudományegyetem (ma Debreceni Egyetem) Természettudományi Karától „pro universitate” plakettet kapott (mely pedig megkapta a „Varga Katalin Gimnáziumért” plakettet). Rendszeresen kérik fel nemzetközi programok szervezésére, segítésére. 2008-ban például az iskola diákjai a EU-HUROMEX elnevezésű nemzetközi tűzoltó-találkozón tolmácsoltak. Partnerkapcsolatok Belföldi kapcsolatok A gimnáziumot partneriskolájává fogadta a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. A Nemzeti Tankönyvkiadó referencia iskolája. A Minőségirányítási Program alapján a gimnázium partnerkapcsolatot ápol továbbá a következő intézményekkel, vállalkozásokkal: Arany János Programiroda, a beiskolázásban elsősorban érintett általános iskolák, Európai Információs Pont (Europe Direct), British Council, Önfejlesztő Iskolák Egyesülete, Két Tanítási Nyelvű Iskolák Egyesülete, Megyei Pedagógiai Intézet, Humán Szolgáltató Központ, Városi Nevelési Tanácsadó, Contact, SI-CO Kft., Tisza Park Kft. Nemzetközi kapcsolatok 1997 óta Azon iskolák listája, melyekkel cserediák vagy más kapcsolatban volt, vagy van az iskola: Egy-egy csereprogram gyakran egy-egy osztály programjához, vagy egy-egy diákkörhöz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az abban részt vevő diákok jelentkezését várják, ők elsőbbséget élveznek, de a többi tanulónak is lehetősége van részt venni a programban. Az iskola kapcsolatban áll a strasbourgi Európai Parlamenttel (az Euroscolán keresztül). Szintén cserekapcsolatot ápol Szolnok testvérvárosának, a Japánban található Judza városának tanácsával. A „Játék napja” elnevezésű program keretében partnerkapcsolatokat szerzett továbbá a franciaországi Somme és az angliai Durham megyében. Diákélet A gimnázium igazi vonzereje a diákélet. Az 1930-as és ’60-as évek között kötelező volt az egyenruha viselete. Ez a következőket jelentette: „sötétkék matrózruha fehér gallérral és kézelővel, fehér bluz kék gallérral és kézelővel előirás szerint. Télre sötétkék, nyárra fehér egyenkalap, fehér cérnakeztyü.” Később ehhez külön csatlakozott a „fehér kéksávos munkaruha a mindennapi iskolai használatra, télen sötétkék kabát”, majd a tavaszi kabát, azonban már alapításkor „minden tanulóra kötelező intézeti tornaruha és tornacipő beszerzése is.” Ennek az utóbbinak „jogutódja” az úgynevezett „vargás póló”, mely ma is kötelező viselet a gimnázium testnevelés óráin. Az egyenviselet hagyománya 2010-ben éledt fel, amikor megjelent az ünnepségeken és versenyeken kötelező, Varga-logóval díszített nyakkendő és kendő. Hagyományok A Varga Katalin Gimnázium hagyományai elsősorban a rendszeresen megrendezett programokban jelennek meg, de oktatási és egyéb jellegű tradíciókkal is büszkélkedhet. Nagy hagyománya van például a színházlátogatásoknak, a táncháznak vagy az írók, irodalmárok és színészek által tartott rendhagyó irodalomóráknak. Katalin-nap A Katalin-nap (újabban Katalin-hét) a vargás diákélet legfontosabb eseménye. Novemberben (Katalin névnap környékén) tartják. A Katalin-nap az elsősök bemutatkozása: az Aba Novák Kulturális Központban vagy a városi sportcsarnokban tartott „show”-n, minden 9. évfolyamos osztály műsorral kedveskedik a felsőbbéveseknek, illetve emellett különböző módokon (kampány, vetélkedő) versengenek egymással, hogy eldőljön melyik lesz nyertes. Szintén a Katalin-napon szokta bemutatni a 11. B osztály a 12. évfolyamnak szóló búcsúztató műsorát. Ünnepek, megemlékezések Október 23. és március 15. A gimnáziumban a hagyomány szerint az október 23-ai megemlékezést a 11. D osztály műsora nyitja, majd egy tanár tartja meg az ünnepi beszédet. Ezek után kerül sor a 12. évfolyam szalagtűzésére. Március 15-én a 10. C osztály tartja a megemlékezést, majd az előzőleg meghirdetett beszédpályázat nyertese, az iskola egyik tanulója tartja az ünnepi beszédet. Ezt követi az ifjúvá avató beszéd. Ezek helyszíne az iskolaudvar vagy az Aba Novák Kulturális Központ. Mikulás, carolling és karácsony Decemberben két végzős osztály is végigjárja énekelve a termeket. A 12. B Mikuláskor tart előadást, a 12. C pedig a téli szünet előtti héten angol nyelvű karácsonyi dalokat énekel. Az iskolai karácsonyt általában valamely A-s osztály tartja. Karácsony környékén kerül megrendezésre a nemzetközi karácsony is, ahol a diákok különböző kultúrák karácsonyi hagyományait mutatják be. Ez a korábbi német nyelvű karácsonyból fejlődött ki. Tabló-bál A végzősök bálját a megszokottól eltérően Tabló-bálnak hívják a Vargában, mivel a szalagtűzés az október 23-ai ünnepség után szokott megtörténni az egész iskola részvételével. Rendszerint a báli szezon elején, a városi sportcsarnokban kerül megrendezésre. A dekorációt a mindenkori 11. C osztály készíti. Suligála Az úgynevezett Suligála az iskola tanulói által előadott gálaműsor. 1994. május 6-án tartották az első gálát a Ságvári Endre Művelődési Házban az akkori angol nyelvű lektor, Gregory Waldrip ötlete alapján. Célja, hogy a diákok bemutathassák tudásukat szüleiknek, barátaiknak, ismerőseiknek és iskolatársaiknak. Kezdetben évente, majd kétévente került megrendezésre. Mára a helyszín az Aba Novák Kulturális Központ vagy a Szigligeti Színház. Alkalmanként 100–150 diák jut szereplési lehetőséghez. 1999-ben a volt vargás diák, Marsi Anikó vállalta el a műsorközlő szerepét. Itt szavalta először saját verseit Mrena Julianna, és innen indult Lázár Balázs, Zámbori Soma és Kovács Márton színészi karrierje. Fellépett már a Martfűi Modern Táncműhely, a Melody Tánc Sportklub, a Pelikán Sportklub, a Diamond Versenytánc Egyesület, és a Bartók Béla Zeneiskola növendékei. Rendszeres fellépő a gimnázium diákszínpada és énekkara. Sportnap Minden tanév végén megrendezésre kerül az iskola Sportnapja, ahol a diákok különböző sportversenyeken vehetnek részt, de főzőversenyt is szoktak rendezni. Ezek helyszíne a Millér Szabadidőpark vagy a MH 86. Szolnok Helikopterbázis sportintézményei. Szimpóziumok Rendszeresen szervez az iskola szimpóziumokat, melyre az ország számos középiskolája meghívást kap. Ilyenek például az angol nyelvű kulturális szimpózium vagy a természettudományos szimpózium. Diákkörök A Varga Katalin Gimnáziumban szinte minden tantárgynak megvan a maga szakköre. Van önismereti kör, filmklub, képzőművészeti kör. A vargás tanulók műveiből áll össze a Vargánya című irodalmi diáklap (melynek szerkesztője P. Nagy István az Eső és a Torkolat segédszerkesztője). Működött könyvtár szakkör is, amely egy négyéves képzést takart, amit befejezve a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár szakemberi előtt tehettek könyvtárosi vizsgát. Korábban a tantárgyi szakkörök mellett volt fotószakkör és zeneszakkör. Az 1950-es évektől működött tanulószoba, mely nemcsak a tanulás nyugodt feltételeit biztosított a tanárok segítségével, de ügyeleti funkciót is betöltött. 1980-ban, a jubileumi ünnepségsorozat keretében (május 15–17.) alakult meg az Öreg Diákok Baráti Köre. Vallásos egyesületek A líceum történetében először 1932-ben Szabó László hitoktató vezetésével alakultak ifjúsági egyesületek: a Sziv-Gárda és a Mária Kongregáció. (Bár mindkét egyesület katolikus kör volt, az intézmény mindig nyújtott református, evangélikus és izraelita hitoktatást is.) Ezek, valamint utódaik, a Szent Erzsébet szívgárda és a Boldog Margit kongregáció célja a vallásos nevelés volt, valamint a tagok rendszeresen vállaltak segélyezést, adakozást és szeretetakciókat. Az idősebbek rendszerint kongreganisták, míg a fiatalabbak gárdisták voltak. Kéthetente üléseztek. Az egyesületeknek összesen másfél száznál is több diáklány volt tagja. Sportkör 1933. október 7-én alakult meg az iskola Sportköre, mellyel elkezdődtek a ma is rendszeres házibajnokságok. A körnek volt torna-, atlétika-, ritmika-/tánc-, úszó- és játékszakosztálya. A kör évről évre táncelőadást tartott a Szigligeti Színházban. 1935. február 17-én bemutatott Diákálom című második táncjátékuk például egy licista első napját meséli el a leánylíceumban. A Sportkör azelőtt működni kezdett, hogy a tornaterem megépült volna, így a testnevelés órákat egy tanteremben tartották. A Sportkör létesítette 1936-ban a teniszpályát az iskola udvarán, majd később a kosárpályát és a téli korcsolyapályát. Leánycserkészet 1935 októberében kezdte meg működését a leánycserkészet, mely a következő évben felvette a 130-as „Bánffy Katalin” cserkészleánycsapat nevet. A csoport hetente tartott foglalkozásokat: énekeltek, a háziasszonyi teendőket gyakorolták, kirándulásokat tettek – többek között – Szandaszőlős térségébe (Beke Pál halma). Először 1937. január 9-én tartottak előadást a Szigligeti Színházban. Indult könyvkötő- és elsősegély-tanfolyam. A nemzeti dzsemborin 1938-tól vett részt. A taglétszám ötven körül mozgott. Irodalmi önképzőkör Az iskola irodalmi önképzőköre az 1930-as évek közepétől működött. Célja a különböző irodalmi műveken keresztül történő önművelés volt, de emellett a zenei műveltségüket is gondozták, valamint más kultúrákba is próbáltak betekintést keresni. Az önképzőkört az 1960-as években Baranyó Sándor festőművész vezette. Versmondókör Az gimnáziumban egy sikeres versmondókör is helyet kapott. A diákok eredményességét jelzi, hogy a 2009-ben megrendezett szolnoki Megavers elnevezésű verseny első helyezettje, Barta Ágnes innen került ki. Három vargás versmondó is kapott Kazinczy Emlékérmet: Zámbori Soma, Szabari Margit és Bogár László; kik közül a két utóbbi egyetemistaként ismét megkapta a plakettet. A szavalás hagyományai az 1935-ös Szavaló- és Olvasókörig nyúlnak vissza. Thespis Teátrum Diákszínpad Az iskola jelenlegi (korábban több is működött) diákszínpada 1997-ben alapult Fodor Zoltán tanár vezetésével, amikor a gimnázium egyik osztálya színpadra állította a Hair című musicalt, és területi második, Zánkán pedig országos negyedik lett. A következő darab színre vitelekor már több osztály diákjai vettek részt a produkcióban. Rendszeresen értek el országos első négy helyezettet, valamint rendszeresen értek el előkelő helyezéseket a vargás diákok a színészek és énekesek versenyében is. Felléptek Kecskeméten, Debrecenben, Budapesten, Gyomaendrődön és Solymáron. 1999-ben meghívást kaptak Durhambe, az UNICEF gyermek-egyenjogúságért írt musicaljének, a Thursday’s Child színpadra állítására (számos más nemzetiségű társulattal), melyről videofelvétel is készült. 2002-ben az Arany János Tehetséggondozó Program keretében részt vettek az I. Országos Színművészeti Táborban, majd a rákövetkező években a másodikon és harmadikon. Szintén 2002-ben meghívást kaptak Växjőbe. 2005-től rendszeresen meghívást kapnak az amerikai Gould Academy Magániskolába, 2010-től pedig a Szigligeti Színház Ádámok és Évák ünnepe programjában is tevékenykednek. A Diákszínpadot jelenleg Kovács Márton és édesanyja, a gimnázium tanára, Kovácsné Boross Zsuzsa vezeti. Bemutatott darabok: 1998 – Hair 1999 – Grease (Pomádé) 1999 – Örkény István novellafüzér 1999 – Thursday’s Child 2000 – Czakó Gábor : Disznójáték 2001 – Angels’ Court 2001 – Szakonyi Károly : Black-out (Adáshiba) 2002 – Lengyel Menyhért : Shadow (Árnyék) 2002 – Petőfi Sándor : A helység kalapácsa 2003 – Csokonai Vitéz Mihály : Dorottya 2003 – Hegedűs a háztetőn 2003 – Murray Schisgal: The Typists 2004 – Szigligeti Ede : Liliomfi 2004 – Övön alul 2004 – Harold Pinter : Születésnap 2005 – Sławomir Mrożek : Tangó 2005 – Macskák 2006 – Monty Python : Eric, the Viking (Erik, a viking) 2007 – Canterbury mesék 2009 – Sławomir Mrożek : Özvegyek 2010 – Carlo Goldoni : Chioggiai csetepaté Több darabot számos alkalommal megújítottak, évekig játszottak. Énekkar Az intézményben 11. évfolyamon választható a művészeti tárgy (gyakorlati éneklés, képzőművészeti gyakorlatok, művészettörténet, ábrázoló geometria). Akik az éneket választják automatikusan az énekkar tagjai lesznek, de ettől függetlenül (illetve alsóbb évfolyamból is) lehet jelentkezni. Az iskolának volt 2003 és 2004, majd 2007 és 2008 között különösön sikeres férfikórusa is, melyek 2010-ben már együtt is szerepeltek. Az énekkart rendszeresen hívják fellépésekre. Ezek közül is kiemelkedik az éves karácsonyi hangverseny, melyet Szolnok belvárosának valamely katolikus templomában (Belvárosi templom vagy Vártemplom) vagy az evangélikus templomban tartanak. Ezen kívül hivatalosak külföldre is, melyek közül megemlítendő a finnországi cserekapcsolat, „ahol a két iskola nemcsak tapasztalatot, de hangot is cserélhet.” Európai Parlament Modell A gimnázium a magyarországi indulás, 2003 óta vesz részt a programban Hollandia képviseletében. A megfelelő felkészülés érdekében diákkör alakult, melyen az érdeklődők aktuálpolitikai témákat beszélhetnek meg. 2004-ben a második Nemzeti Ülés házigazdája volt, 2009-ben pedig több európai uniós tagállam diákjait fogadta a program keretében. 2016-ban ismét az iskola szolgált a XIV. nemzeti ülés helyszínéül. Alapítványok Kezdeti alapítvány és a szolnoki Leányliceum Barátainak Egyesülete Az iskola első alapítványa a dr. Elek István által felajánlott 250 pengő volt, melynek kamatját mindig a legkiemelkedőbben teljesítő licista kapta. Ezen kívül még a líceum megalapulása előtt létrehozta a Leányliceum Barátainak Egyesületét, mely segített az iskolának anyagi problémákkor, majd az épület felújításában is segített, illetve az öreg diákok körének feladatát is ellátta. Bánffy Katalin – Varga Katalin Alapítvány Ezen alapítvány célkitűzése a diákok tanulmányi előmenetelének segítése, így kiadásai közt megtalálhatóak a nyelvvizsgára, nyelvi táborra, felvételi előkészítőre, terepgyakorlatra, szakkönyvekre, debate versenyekre, külföldi utak támogatására fordított összegek. Ezen kívül feladata a tanárok szakmai továbbképzésének támogatása. Az alapítvány továbbá minden évben tanfolyamokat is hirdet: magyar, matematika és angol nyelvi előkészítő 7. és 8. osztályosoknak, valamint spanyol nyelv a gimnázium tanulóinak. Vargánya Diákalapítvány A Vargánya Diákalapítvány elsősorban a Bánffy–Varga által el nem látott feladatkörökre összpontosít. Elsődleges célja a diákélet fellendítése. Ezen kívül rendezvények és a diákok kezdeményezéseinek, szervezeteinek segítése, a diákönkormányzat támogatása, az iskolában folyó gyermek- és ifjúságvédelmi célú tevékenység fejlesztése. Támogatja a diáksportot, segíti a szociálisan rászorult és hátrányos helyzetű gyerekeket. Finanszírozza továbbá az iskolai diákújság (Vargánya), antológiák, évkönyvek kiadását. „A Varga Katalin Gimnáziumért” plakett „A Varga Katalin Gimnáziumért” plakettet azok kaphatják akik szellemileg, anyagilag, vagy fáradságos munkájukkal hozzájárultak az iskola előmeneteléhez, javításához, jobbításához. A plaketten „A Varga Katalin Gimnáziumért” felirtat mellett megtalálható az iskola alapításának (1930) és a díj alapításának éve (1980), valamint a Szolnok városnév. A plaketten két kép van: a bal oldalin váltófutók, a jobb oldalin egy asztalt körülülő diákok láthatóak. A plakettet Nagy István szobrászművész alkotta, aki szintén az intézmény tanára volt. „A Varga Katalin Gimnáziumért” plakettet 2015-ig a következők kapták: Dr. Bartha Lászlóné (igazgató ) Dr. Welker Ottó (minisztériumi főtanácsos) Csányi Ferenc ( SZMK -elnök ) Dr. Juhász Irma (iskolaorvos ) Porcsalmi Lajos (megyei tanács főelőadója ) Dr. Bernáth József (kandidátus) Kővári László (megyei tanács főelőadója ) Paál István ( Szigligeti Színház főrendezője) Kossuth Lajos Tudományegyetem TTK Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat Szolnoki Rádióállomás MN 6814-es számú alakulat Kardos János (MEZŐGÉP osztályvezető) Dusa István (Megyei Tervezőiroda dolgozója) Dr. Vértes Ilona (első tanár ) Kocsány Antalné (tanár ) Nagy Mária (tanár ) Ölbey Erzsébet (tanár ) Csábi Ildikó Dr. Muzsi Piroska (tanár ) Dr. Kovács Zoltán (tanár ) Varga Béláné (gondnok ) Szabó Lászlóné (tanár) Csendes Károlyné (tanár) Dr. Páldi János (igazgató) Kádas Endre ( KISZ -titkár ) Kopiás Gábor (tanuló ) Pozsonyi Katalin (tanuló) Györgyey János (tanuló) Szudi László (KISZ-titkár) 1981–2005 Árgyelán Gizella Dr. Horváth József Pintér Margit (tanár) Bérczes László (tanár) Fazekas Károly Botka Lajosné (igazgató) Fábián Antal Mihály Kálmán Rónay Viktor (tanár) Dr. Mihály Ottó Mihályi István Kádár Miklós Antóni Árpádné Czakó Jánosné Szép Ferencné (tanár) Fekete Tibor Sajti Gábor Zsidai Emilné Petrásovits Miklósné Szarvas Erik Csomor Katalin Bakos Zoltán Pafféri Elemérné (tanár) Pafféri Elemér (tanár) Peták Kálmánné (tanár) Kedves Mónika Botka László (tanuló) Vékony Erika (tanár) Balogh Márta (tanár) Válé István Várhelyiné Dr. Zsuga Katalin Horváth Tiborné (tanár) Nagyné Imre Márta (tanár) Kálmán Éva Greg Waldrip (anyanyelvi lektor) Bartha Lászlóné (tanár) Péter Petra Dalmadiné Nagy Ilona (tanár) Szabó Róza (tanár) Gábor Szabó Zsuzsa Kurucz Zoltán Bartha Henriett Mészáros Éva (tanár) Csete Miklós Werovszky Sándor Dr. Szalay István Szügyiné Böröcz Irén (tanár) Dencső Istvánné Tisza Klub 12/A Lázár Zsófia Juhászné dr. Szlovák Marianna (tanár) Bíró Árpádné (laboráns) Magócs Éva (tanár) Herczegh Géza Petraskó Judit Viplak Ádám (tanuló) Fodor Zoltán (tanár) Krämer Tamás Muhari Éva (tanár) Kiss László (igazgatóhelyettes) Pafféri Zoltán Lakatos Szilvia Munkácsi Erika (tanár) Karsay Koppány Várhelyi Csilla Karakas Sándorné Fodor Máté (tanuló) Kovács Márton (tanuló) 2006 Nagy Tibor (tanár) Ónódi Gábor (tanuló) Nagy Zoltán (tanuló) Molnár Józsefné (szülő) 2007 Szűcs István (dolgozó) Mucsi Józsefné (tanár) Makai István (tanuló) 2008 Pásztrai Erzsébet (tanár, könyvtáros) Bíró Árpádné (másodszor) Férfi kamarakórus 2009 Molnárné Büttner Mária (tanár) Oláhné Magyar Ágnes (iskolatitkár) Pintérné Antal Irén (iskolatitkár) Bányi Máté (tanuló) 2010 Orosz Erika (büféüzemeltető) Góczáné Zsemberi Hajnalka (tanár) Cseppentő Lajos (tanuló) Takács Beáta (tanuló) Tóth Dániel (tanuló) 2011 Kányási szülők Nagy Ildikó (szülő) Kovácsné Boros Zsuzsa (tanár) Balázs Csaba (tanuló) Bódi Krisztina (tanuló) 2012 Szabó Anita (tanár) Berkicsné Németh Ilona (tanár) Benke Ádám (tanuló) Tóth Mihály Alex (tanuló) 2013 Dobosné Kovács Teréz (tanár) Ónódi Barbara (tanár) Cseppentő Bence (tanuló) Reke Janka (tanuló) 2014 Juhász Ferenc (kuratóriumi elnök) Molnár László (igazgató) Csibi Levente (tanuló) Denke Dorottya (tanuló) 2015 Gaál József (szülő) Muhari Éva (tanár) Álmosdi Donát (tanuló) Nócs István (tanuló) a plakett átvételekor már nyugalmazott/elballagott a Szolnok megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának főelőadója osztályfőnök: Mrenáné Szakálos Ilona Az iskola tanulói létszáma Az iskola alapításakor 38 diákkal indult az oktatás, amely 1938-ra (amikor már mind a nyolc évfolyam elindult az intézményben) már háromszáz körüli értékre növekedett. Ezután, a második világháborúig a gimnázium mindig kétszáz és háromszáz közötti tanulóval rendelkezett, majd százötven és kétszázötven közötti tanuló járt a Bánffyba. A négyosztályos gimnáziumi rendszer kialakításával (1945) évfolyamonként több osztály is indulhatott. Először kettő, majd 1957-től három, 1959-től pedig négy osztály indult évfolyamonként, de ebben az évben már délutánonként is tanítás folyt az intézetben. Ezzel elkezdődött a tanulólétszám folyamatos növekedése, mely 1962-ben már 491 gimnazistát jelentett. Ekkor vált ki a Tiszaparti Gimnázium, így a létszám 240-ről indulhatott újabb növekedés felé. Ez az ezredforduló után már ötszázhúsz–ötszázharminc diák volt. Herczer Jób Herczer Jób, Hercer (Zalaegerszeg, 1751. szeptember 24. – Miskolc, 1819. december 28.) minorita szerzetes. Élete Gimnáziumi tanár volt Aradon és Miskolcon, hitszónok és helyettes plébános Sályban, Borsod megyében, végül házi lelkiatya Miskolcon egészen haláláig, ahol a katolikus kisebbség erősítésén dolgozott. Nevét Hertzernek és Herzernek is írták. Munkái Az imádandó oltári nagy szentségnek valóságát bebizonyító rövid beszéd, melyet... Miskolcz városában ezen 1789. eszt... élő nyelvvel mondott. Kassa. Igaz-e hogy Krisztus mind a két színnel való közönséges élést parancsolta? és hogy méltán vádoltatik a római kath. anyaszentegyház potyrio clepsiával, pohárlopással? Valamint élő nyelvvel folytatta... Mikor t. i... Miskolcz városában az Úr szent testének tiszteletére jeles ájtatosságát tartaná az ő sz. szerzetének conventje, ezen 1799. eszt... Eger, 1799. Törvényes megvizsgálás alá vetett köztársaságot illető kérdés. Valjon lehet-e a klastromokat csupán politikai okokból törvényesen eltörleni, és azoknak jószágait jobb haszonra fordítani? Jeles munka. Melyet 1784. eszt. német nyelven eredetiképpen kiadott Schlettwein János Ágoston. Azután 1814.-ben deákra fordíttatván közrebocsáttatott. Végre magyar nyelvre is deákból általtette... 1815-ben. Miskolcz. A katholikus hittől elszakadott atyafiakhoz utasított oktató intés, vagyis a római anyaszentegyház ellenségin győzedelmeskedő fegyver, melyet deák nyelven 1617. eszt. kiadott Barclaii János, most pedig magyarra általtett... Miskolcz, 1817. Az emberi életnek játék helye. Hol Alfarátzi Guzmán áldozatja alatt a jó, és gonosz erkölcs, csalárdságok, őrizkedések, együgyűségek, gazdagság, szegénység, jó, rossz; egy szóval valamik az emberrel minden állapotban történni szoktak, minden renden levőknek tanúságára és mulatságára elevenen eléadatnak. Fordította deákból... Miskolcz, 1822-24. Három rész. (Alemann Máté munkája.) Le Saint Le Saint település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 599 fő (2015). Le Saint Gourin, Langonnet, Le Faouët és Guiscriff községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Főpajzs A főpajzs a heraldikában az a pajzs, amely több címer egyesítésekor a legalul látható. Az ilyen címerben tehát legalább két pajzs látható egymáson, miközben a felső mindig kisebb, mint az alatta elhelyezkedő alsóbb pajzs. Névváltozatok: hátsó pajzs de: Hauptschild, Rückenschild Rövidítések: A főpajzson általában az egyes birtokok címere vagy egyéb jelképek láthatók, míg a kisebb pajzson a család eredeti címere vagy a fontosabbnak tartott címer a címerjavítás előtt. Hérakleia Trakhisz Hérakleia Trakhisz az i. e. 431-ben kirobbant peloponnészoszi háború során alapított katonai telep. Nikiasz athéni hadvezér i. e. 426-ban elfoglalta a spártabarát Megara előtti szigetet, és végigpusztította Mélosz szigetét, valamint a Boiót tengerpartot. A spártaiak válaszul hozták létre Hérakleia Trakhiszt a thermopülai-szorosban, de a környező területeket csak öt évig tudták kezükben tartani. Thesszáliában ez volt a Peloponnészosztól legtávolabbi spártai kísérlet állandó szárazföldi támaszpont kiépítésére. Forrás Huszka János: Az ókori Spárta titokzatos története (2007, Vagabund Kiadó, ISBN 978-963-968-56-80) Mission to the Unknown A Mission to the Unknown a Ki vagy, doki? (Doctor Who) sorozat tizenkilencedik része, amit 1965. október 9.-én sugároztak egy epizódban, így a klasszikus sorozat egyetlen része ami egy epizódos. Ez a 12 részes The Daleks' Master Plan preqeul része. Történet Három földi ügynöknek a Kembel bolygó dzungeljében kellene felderíteni a dalekek titkos városát és megtudni a terveiket. A dalekek a világegyetem meghódítását tervezik. Az akció nem sikerül, a dalekek kerekednek felül. Folytonságok Miután a The Daleks' Master Plan előzménye, így pontosan durván 13 részes. A Varga nevű növények később megjelennek I, Davros: Purity, Dalek Empire II: Dalek War és a City of the Daleks Könyvkiadás A könyvváltozatát 1989. szeptember 21-én adta ki a Target Könyvkiadó a The Daleks' Master Plan-k a könyvváltozatának az első felében. Sevilla Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. Lakossága 2003-ban 710 000, az agglomerációval együtt 1 294 000. Egyetemi város. A sevillai székesegyház a világ legnagyobb gótikus temploma. Fekvése Spanyolország déli részén, a Guadalquivir folyó partján fekszik. Noha szűk és kanyargós utcái vannak, mór építő művészetre emlékeztető házaival, műemlékeivel, gyönyörű kertjeivel egyike Spanyolország legérdekesebb városainak. Éghajlat Sevilla éghajlata mediterrán jellegű, némi kontinentális behatással. Az évi átlaghőmérséklet 19 °C körül alakul, ezáltal Európa egyik legmelegebb városának tekinthetjük. A telek enyhék, ami azt jelenti hogy a télen mért átlagos napi maximum hőmérséklet 15,9 °C, nyáron pedig 35,3 °C. Az évi csapadékmennyiség 534 mm (október és április között leginkább). A legcsapadékosabb hónap december, amikor is átlagosan 95 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma közel 3000 óra egy évben. Története Sevilla, az ókori Hispalis, a monda szerint Heraklesnek köszöni alapítását; a rómaiak idejében már tekintélyes hely volt; Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmattá lett. A vandálok és nyugati gótok uralma alatt a déli területek fővárosául tekintették. 590-ben és 619-ben zsinatokat tartottak itt. 712-ben az arabok hatalmába került, akik Isbilijahnak hivták és Andalusz legvirágzóbb városává tették 400 000 lakossal. 844-ben a normannok fölhajóztak a Guadalquiviren, a város falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadait leverték és a várost kegyetlenül elpusztították. 1026-tól a Beni-Abadról elnevezett mór királyságnak volt fővárosa. 1091-ben az almorávidák, 1147-ben az almohádok kerítették hatalmukba. 1248. november 22-én, 18 havi ostrom után III. Ferdinánd foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vándorolt ki innen. A 16. század alatt, a város átesett egy nagy fejlődésen és átalakuláson, felépült néhány fontosabb épület a történelmi középpontból. Végül a város egy multikulturális központ lett, amely segítette a virágzó művészetet, ez fontos szerepet játszott a Spanyol Aranykorban. Még a 17. században is lakóinak száma 130 000-re rúgott, ők legfőképpen selyemszövéssel és egyéb iparágakkal foglalkoztak. 1501-1726 között az Amerikával való kereskedelem kizárólagos birtokosa volt. Mikor a kereskedelmet Spanyolország déli részén mindinkább Cádiz ragadta magához, Sevilla ipara is hanyatlásnak indult. 1808-ban itt alakult meg a franciák ellen a központi junta. 1823-ban a cortes menekült Madridból Sevillába. 1843. július 20-25. között Espartero bombáztatta le. 1992-ben Világkiállítás színhelye. A nagy sikerű magyar pavilont Makovecz Imre tervezte (miután a tervpályázat eredeti győztes tervét mellőzték). Látnivalói Épületek, emlékművek, parkok Andalúz Parlament (Parlamento Andaluz) Macarena-kapu (Puerta Macarena) Macarena-bazilika (Basílica de la Macarena) Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil) Szent Kelemen-kolostor (Convento de San Clemente) Szent Klára-kolostor (Convento de Santa Clara) Szent Lőrinc és a Mindenható Krisztus-templom (Iglesia de San Lorenzo y Jesús del Gran Poder) Hercules oszlopai (Los Hercules) Mindenszentek-templom (Iglesia de Omnium Sanctorum) Szent Marina-templom (Iglesia de Santa Marina) Szent Lajos-templom (Iglesia de San Luis) Szent Paula-kolostor (Convento de Santa Paula) Szent Erzsébet-templom (Iglesia de Santa Isabel) Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos) Hölgyek palotája (Casa de las Duenas) Szent Katalin-templom (Iglesia de Santa Catalina) Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro) Régi Egyetem (Universidad Vieja) Angyali üdvözlet templom és a Sevillai Kiválóságok Panteonja (Iglesia de la Anunción de los Sevillanos Illustres) Szent Vince-templom (Iglesia de San Vicente) Mária Magdolna-templom (Iglesia de Magdalena) Szent József-kápolna (Capilla de San José) Városháza (Ayuntamiento) Megváltó-templom (Iglesia de San Salvador) Pilátus háza (Casa de los Pilatos) Szent István-templom (Iglesia de San Esteban) Római vízvezeték romjai (Ruinas Acueducto) Szent Miklós-templom (Iglesia de San Nicolás) A székesegyház és a Giralda (Catedral y la Giralda) Érseki palota (Palacio Arzobispal) Királyi palota (Alcázar) A Tiszteletre méltó papok kórháza és temploma (Hospital e Iglesia de los Venerables Sacerdotes) Újvilági levéltár (Archivo General de Indias) Királyi fegyverraktár (Real Maestranza de Artillería) Aranytorony (Torre del Oro) Maestranza Aréna (Plaza de Toros): a legjellegzetesebbnek tartott aréna az országban II. Izabella-híd (Puente de Isabel II) Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana) Szent Thelmusz-palota (Palacio de San Telmo) Egyetem (Universidad) Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón) Fehér Szűz Mária-templom (Iglesia de Santa María la Blanca) Szent Kereszt-templom (Iglesia de Santa Cruz) Szent Bernát-templom (Iglesia de San Bernardo) Lope de Vega Színház (Teatro Lope de Vega) Mária Lujza-park (Parque María Luisa) Királyi Pavilon (Pabellón Real) Múzeumok, kiállítások Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes) Népművészeti Múzeum (Museo de Artes y Costumbres Populares) Murillo Múzeum (Casa de Murillo): Murillo egykori háza volt Régészeti Múzeum (Museo Arqueológico) Expo '92, az 1992-es világkiállítás helyszíne, ahol bemutatták az István, a király c. magyar rockoperát is.: A világkiállításra épült Plaza de Espana-n forgatták a Star Wars egyik jelenetét. Oktatás Sevilla egyetemei: Universidad de Sevilla – Sevillai Egyetem Pablo de Olavide Egyetem Gazdaság A városban állítják össze a Renault autókat. Sevilla Spanyolország tengeri kereskedelmének egyik fontos kapuja. A szárazföld belsejében fekvő várost a XIII. Alfonz-csatorna köti össze az Atlanti-óceánnal. A kikötő forgalmának nagy részét a város nehézipari vállalatainak részére beszállított ércek és szén, illetve kőolaj alkotják. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Híres emberek Festőművészek Diego Rodriguez de Silva y Velázquez Juan de Valdés Leal Bartolomé Esteban Murillo José Jiménez Aranda Domingo Gimeno Fuster José Luis Castrillo Írók, költők José María Blanco White, író Rodrigo Caro, író Mateo Alemán , író Lope de Rueda, dramaturg Gustavo Adolfo Bécquer, költő Francisco de Medrano, költő Vicente Aleixandre , költő Antonio Machado, költő Manuel Machado, költő Luis Cernuda, költő Zeneszerzők Francisco Guerrero Joaquín Turina Politikusok, uralkodók, katonák Hadrianus római császár Traianus római császár Luis Daoiz Felipe González Márquez, spanyol miniszterelnök Tudósok Antonio de Nebrija , humanista, filólógus, latin tudományok Amerigo Vespucci ( Firenze , 1451 . március 9. – Sevilla, 1512 . február 22. ) olasz utazó, felfedező. Testvértelepülések Krakkó , Lengyelország Kansas City , USA Angers , Franciaország Columbus , USA Guadalajara , Mexikó Cartagena de Indias , Kolumbia Bělá nad Radbuzou Bělá nad Radbuzou település Csehországban, Domažlicei járásban. Lakosainak száma 1739 fő (2018. január 1.). Bělá nad Radbuzou Hostouň, Rybník, Stráž, Třemešné, Mutěnín, Stadlern, Schönsee és Eslarn községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Lesná (Tachov járás) Lesná település Csehországban, Tachovi járásban. Lesná Obora, Milíře, Hošťka, Tachov, Dlouhý Újezd, Rozvadov, Studánka, Bärnau, Flossenbürg és Georgenberg településekkel határos. Lakosainak száma 467 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Schönwies Schönwies település Ausztriában, Tirolban a Landecki járásban található. Területe 31,329 km², lakosainak száma 1 706 fő, népsűrűsége pedig 54 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 737 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A település részei: Starkenbach, Bichlifelder, Siedlung, Oberhäuser, Dorf, Öde, Saurs, Ried, Grieshaus, Höfle, Lasalt, Obsaurs és Föhrenwaldsiedlung. 1639 Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század Évtizedek: 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek – 1610-es évek – 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek Évek: 1634 – 1635 – 1636 – 1637 – 1638 – 1639 – 1640 – 1641 – 1642 – 1643 – 1644 Születések március 20. – Ivan Mazepa , kozák hetman († 1709 ) A Tetthely epizódjainak listája A Tetthely epizódjainak listája A lista Index : 1970 – 1971 – 1972 – 1973 – 1974 – 1975 – 1976 – 1977 – 1978 – 1979 – 1980 – 1981 – 1982 – 1983 – 1984 – 1985 – 1986 – 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997 – 1998 – 1999 – 2000 – 2001 – 2002 – 2003 – 2004 – 2005 – 2006 – 2007 – 2008 – 2009 – 2010 – 2011 – 2012 – 2013 – 2014 – 2015 – 2016 – 2017 – 2018 Zubří (Žďár nad Sázavou járás) Zubří település Csehországban, a Žďár nad Sázavou-i járásban. Zubří Nové Město na Moravě, Věcov és Lísek településekkel határos. Lakosainak száma 481 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Oregoni boróka Az oregoni boróka (Juniperus scopulorum) a ciprusfélék családjába tartozó növényfaj. Kertekben szerte a világon gyakran ültetik. Előfordulása Észak-Amerika nyugati felén (a pacifikus–észak-amerikai flóraterületen), 1500–2500 m magasság között honos. A tengerparti esős régióban (Nagymedve esőerdő) egészen a tengerszintig lehúzódik. Brit Columbia és Washington államok partmenti vidékein (és partközeli szigetein) Juniperus maritima (R.P. Adams) néven ismert. Megjelenése Örökzöld bokor vagy kisebb fa (legfeljebb 20 m magas). Az alapváltozat koronája szabálytalan kerekded; a kertészeti változatok között rendkívül karcsúak is akadnak. Ágai lapos síkokban állnak, finom hajtásait szürkéskék, 1–3 mm hosszú, átellenesen álló, tompa végű pikkelylevelek borítják. Érett bogyója gömbös vagy karéjos, élénkkék, átmérője 5–10 mm, bevonata kékes-hamvas, viaszos. Életmódja, termőhelye Kétlaki növény. Kék tobozbogyói egy év alatt beérnek, és ez a termős példányokat igen látványossá teszi. Szinte bármilyen talajon megél; a telet és a szárazságot egyaránt jól tűri, de igazán szépre csak szélvédett, napos, de párás helyen fejlődik. Alfajok, változatok J. scopulorum 'Skyrocket' — valószínűleg a legkarcsúbb fenyőféle: 6–8 méter magasra nő, de átmérője még ekkor sem több fél méternél, mert fölfelé törő ágai a törzshöz simulnak. Felhasználása Főleg oszlopos termetű változatait ültetik dísznövénynek — az alapfajt gyakorlatilag nem. Mont-sur-Marchienne Mont-sur-Marchienne település a belgiumi Hainaut tartományban található Charleroi város része. A települést, amelynek területe 9,16 km² és lakossága kb. 11000 fő, 1977-ben vonták össze a közeli nagyvárossal. A városka két részre oszlik, délen található a "Brun Chêne et des Haies" zöldterület, illetve a "La Sambre" elnevezésű rész északon. A településen elvégzett régészeti feltárások eredményeként ismert, hogy már a mezolitikumban is laktak itt emberek. A középkor kezdetétől fogva a lobbesi apátság tulajdonában volt a terület, ami viszont a Liège-i Püspökség része volt. Kultúra 1987-től itt található Charleroi város fényképészeti múzeuma, a "Musée de la photographie", címe 11 de l'avenue Paul Pastur. A múzeum a régi karmelita kolostor épületében kapott helyet. Mons-sur-Marchienne a szülővárosa Alphonse Darville belga szobrásznak, aki 1910-ben született. Egészen 1990-ig a rue des Gonceries-en található studió-házban lakott, amely a modernista építészeti stílus egyik szép példája, Marcel Leborgne munkája. Saint-Maurice-des-Lions Saint-Maurice-des-Lions település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 886 fő (2015). Saint-Maurice-des-Lions Ansac-sur-Vienne, Chabrac, Chirac, Confolens, Esse, Lesterps, Manot és Saulgond községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Erdélyi Károly (műfordító) Erdélyi Károly, 1882-ig Ehling Károly (Perjámos, Torontál vármegye, 1859. október 19. – Kolozsvár, 1908. május 13.) piarista tanár, műfordító, irodalomtörténész. Életrajza Erdélyi Ehling Károly 1859. október 19.-én született a Torontál vármegyei Perjámoson. Gimnáziumi tanulmányait a VI. osztályig a szegedi piaristáknál végezte. 1876. augusztus 27-én lépett a rendbe és a próbaévet Vácon töltötte. 1879-ben a kecskeméti főgimnáziumában fejezte be a középiskolát, 1885-től 1890-ig a kecskeméti piarista gimnázium tanára volt. Cikkei jelentek meg, a Kecskeméti Lapokban is (pl. Madách hatása a külföldre). majd Nyitrán tanult teológiát. 1881/82-ben magyar és német nyelvet és irodalmat, valamint bölcseletet és neveléstudományt hallgatott a budapesti tudományegyetemen. A tanári alapvizsgák letétele után 2 évig a tatai gimnáziumban lett tanár, ahol két éven át tanította szaktárgyait, azonkívül latin nyelvet, földrajzot, gyorsírást és francia nyelvet és mellette jegyzői teendőket is ellátott. 1883-ban tanári vizsgáit letéve Vácon pappá szentelték. Első szentmiséjét 1883. június 26.-án a tatai rendház kápolnájában mutatta be. 1885-ben egy évig Nagykanizsán. Innét Kecskemétre, majd Temesvárra, 1896-ban Kolozsvárra került piarista gimnáziumi tanárnak, melynek 1897-1908-ban az igazgatója is lett. Kolozsváron hunyt el, és itt is van eltemetve. Munkássága A németen kívül latinul, görögül, franciáulul, olaszul, svédül, hollandul és dánul tudott, több nyelvből fordított is, forráskutatásokat, és magyar-idegennyelvi összehasonlításokat végzett. Simai Kristóf: Igazháziához írt bevezetőjében (Bp., 1888) Erdélyi Károly mutatta ki a német forrást, olasz, orosz, spanyol, holland regényeket fordított. Az Egyetemes irodalom története (Szerk. Heinrich Gusztáv, Bp., 1907) számára írt összefoglalót a skandináv irodalmakról. Főbb művei Vázlatok a magyar nyelvészet köréből. Nagy-Kanizsa, 1885. (Különny. a nagykanizsai kath. főgym. Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1886.) A német gyönge ige történeti fejlődése. Nagy-Kanizsa, 1885. Über Vor und Familiennamen. Perjámos, 1885. Az állateposról. Kecskemét, 1887. (Különnyomat a kecskeméti róm. kath. főgymn. Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888.) A franczia epos eredetei. U. ott, 1888. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1889.) Igazházi egy kegyes jó atya, mulatságos játék 5 felv., irta Simai Kristóf. Bevezetéssel. 2. kiadás. U. ott, 1888. (Olcsó K. 238.) Poetika. Bpest, 1890. (Pintér Kálmánnal együtt.) Boldog Pirotti Pompilius Mária élete. Kiválóan Carlos Lasalde spanyol eredetije után irta. Vácz, 1891. Calasanzi szent József, a piaristarend alapítójának élet- és jellemrajza. Temesvár, 1893. Fordításai Börtöneim. Silvio Pellico után olaszból fordította Budapest, 1886. (Olcsó Könyvtár 201.) Potemkin a Duna mellett. Danilevszkij után oroszból fordította dr. Willer Józseffel. (Szeged, 1888.) Gare de Fontainebleau - Avon Gare de Fontainebleau - Avon vasútállomás Franciaországban, Avon településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Párizs–Marseille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Halte de Fontainebleau - Forêt Gare de Thomery Danzig (együttes) A Danzig 1987-ben alakult máig aktív amerikai heavy metal együttes. Tagjai Glenn Danzig, Tommy Victor, Johnny Kelly és Steve Zing. A Danzig legismertebb dala az 1988-as első albumon megjelent Mother, amely több filmben (Másnaposok 3.) és videojátékban (Grand Theft Auto: San Andreas, Guitar Hero 2., F.E.A.R. 3.) is szerepelt, illetve előszeretettel játszották az akkori hard rock rádióállomások. Diszkográfia 1988 – Danzig 1990 – Danzig II: Lucifuge 1992 – Danzig III: How the Gods Kill 1994 – Danzig 4p 1996 – Danzig 5: Blackacidevil 1999 – Danzig 6:66: Satan's Child 2002 – Danzig 777: I Luciferi 2004 – Circle of Snakes 2010 – Deth Red Sabaoth Soucirac Soucirac település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 100 fő (2015). Soucirac Ginouillac, Montfaucon, Saint-Chamarand, Saint-Cirq-Souillaguet, Saint-Projet, Séniergues, Vaillac és Le Vigan községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Écretteville-sur-Mer Écretteville-sur-Mer település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 160 fő (2015). Écretteville-sur-Mer Ancretteville-sur-Mer, Angerville-la-Martel, Életot, Sainte-Hélène-Bondeville és Saint-Pierre-en-Port községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pavo A Pavo a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó nem. Fajok A nembe az alábbi 2 faj tartozik: kék páva , vagy indiai páva (Pavo cristatus) zöld páva , vagy glóriás páva (Pavo muticus) Hibridek Az kék páva és a zöld páva kereszteződésével létrejöhet hibrid. A hibridek mindkét szülőfaj jellemző vonásait mutatják: az indiai pávától a mellkas és a nyak tollazatának kék színét örökli, míg az arc színezetének mintázatában és a tolltaréj felépítésében inkább a zöld páva öröksége jelenik meg.[forrás?] Magyarország emlősfajainak listája A világon élő mintegy 5400 emlős állatfaj közül Magyarország mai területén 87 olyan faj van, amely az utóbbi 20 évben bizonyítottan előfordult. A listában a háziasított emlősök (kutya, macska, vadászgörény, ló, szamár, sertés, szarvasmarha, juh, kecske stb.) és hobbiállatok (aranyhörcsög, tengerimalac, csincsilla stb.) nem szerepelnek. Rend: sünalakúak (Erinaceomorpha) - 1 faj Család: sünfélék (Erinaceidae) keleti sün (Erinaceus roumanicus) Rend: cickányalakúak (Soricomorpha) - 8 faj Család: cickányfélék (Soricidae) mezei cickány (Crocidura leucodon) keleti cickány (Crocidura suaveolens) havasi cickány (Sorex alpinus) erdei cickány (Sorex araneus) törpecickány (Sorex minutus) Miller-vízicickány (Neomys anomalus) közönséges vízicickány (Neomys fodiens) Család: Vakondfélék (Talpidae) közönséges vakond (Talpa europaea) Rend: denevérek (Chiroptera) - 28 faj Család: patkósdenevér-félék (Rhinolophidae) nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros) kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) Család: simaorrúdenevér-félék (Vespertilionidae) északi késeidenevér (Eptesicus nilssonii) közönséges késeidenevér (Eptesicus serotinus) fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus) óriás koraidenevér (Nyctalus lasiopterus) szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri) rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus) szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) alpesi denevér (Hypsugo savii) fehértorkú denevér (Vespertilio murinus) nimfadenevér (Myotis alcathoe) nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii) Brandt-denevér (Myotis brandtii) tavi denevér (Myotis dasycneme) vízi denevér (Myotis daubentonii) csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) közönséges denevér (Myotis myotis) bajuszos denevér (Myotis mystacinus) horgasszőrű denevér (Myotis nattereri) hegyesorrú denevér (Myotis blythii) hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) Rend: nyúlalakúak (Lagomorpha) – 2 faj Család: nyúlfélék (Leporidae) mezei nyúl (Lepus europaeus) üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) Rend: rágcsálók (Rodentia) – 25 faj Család: mókusfélék (Sciuridae) európai mókus (Sciurus vulgaris) közönséges ürge (Spermophilus citellus) Család: Pelefélék (Gliridae) erdei pele (Dryomys nitedula) mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) nagy pele (Glis glis) Család: hódfélék (Castoridae) eurázsiai hód (Castor fiber) – korábban kipusztult, újratelepítették Család: ugróegérfélék (Dipodidae) csíkos szöcskeegér (Sicista subtilis) – rendkívül ritka, fokozottan védett Család: földikutyafélék (Spalacidae) nyugati földikutya (Spalax leucodon) rendkívül ritka, fokozottan védett Család: hörcsögfélék (Cricetidae) csalitjáró pocok (Microtus agrestis) mezei pocok (Microtus arvalis) északi pocok (Microtus oeconomus) közönséges földipocok (Microtus subterraneus) közönséges kószapocok (Arvicola amphibius) vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus) pézsmapocok (Ondatra zibethicus) mezei hörcsög (Cricetus cricetus) Család: egérfélék (Muridae) pirókegér (Apodemus agrarius) sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis) erdei egér (Apodemus sylvaticus) kislábú erdeiegér (Apodemus uralensis) törpeegér (Micromys minutus) házi egér (Mus musculus) güzüegér (Mus spicilegus) vándorpatkány (Rattus norvegicus) házi patkány (Rattus rattus) Rend: főemlősök (Primata) – 1 faj Család: emberfélék ( (Hominidae) ember (Homo sapiens) Rend: ragadozók (Carnivora) – 16 faj Család: macskafélék ( (Felidae) vadmacska (Felis silvestris) eurázsiai hiúz (Lynx lynx) – korábban kipusztult, de újabban ismét megtelepült Család: kutyafélék ((Canidae)) vörös róka (Vulpes vulpes) aranysakál (Canis aureus) farkas (Canis lupus) – korábban kipusztult, de újabban ismét megtelepült nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) – újabban jelent meg Család: medvefélék (Ursidae) barna medve (Ursus arctos) – rendkívül ritka bevándorló Család: menyétfélék (Mustelidae) hermelin (Mustela erminea) molnárgörény (Mustela eversmanni) menyét (Mustela nivalis) közönséges görény (Mustela putorius) nyest (Martes foina) nyuszt (Martes martes) borz (Meles meles) európai vidra (Lutra lutra) Család: Mosómedvefélék (Procyonidae) mosómedve (Procyon lotor) Rend: párosujjú patások (Artiodactyla) – 7 faj Család: disznófélék (Suidae) vaddisznó (Sus scrofa) Család: Szarvasfélék (Cervidae) európai őz (Capreolus capreolus) jávorszarvas (Alces alces) – rendkívül ritka bevándorló gímszarvas (Cervus elaphus) európai dámvad (Dama dama) Család: tülkösszarvúak (Bovidae) zerge (Rupicapra rupicapra) – rendkívül ritka bevándorló muflon (Ovis aries) – betelepített faj Forrás Bihari Z., Csorba G. & Heltai M. (szerk.) 2007. Magyarország emlőseinek atlasza. Kossuth Kiadó, Budapest Gyalay Mihály Gyalay Mihály (Belényes, 1914. június 13.-?) levéltáros. Élete 1932-ben végzős középiskolásként Nagyváradon irodalmi folyóiratot alapított és szerkesztett Az Út címmel. Ebben többek között Dsida Jenő, Gálái (Göbl) László, Horváth Imre, Ruffy Péter és mások publikáltak. 1936-ban végzett jogi tanulmányaival Kolozsvárott, a Ferdinánd Tudományegyetemen. 1938-ban közigazgatás-tudományt végzett a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen, illetve honosítja jogtudományi diplomáját a budapesti Ferenc József Tudományegyetemen. 1938-ban áttelepült Magyarországra, Újkécskére, ahol szociális titkár lett. Erről a Turul Szövetség Hajnalodik című nemzetpolitikai szemléjében számolt be. A szemlének 1940-1941-ben szerkesztőbizottsági tagja volt. Erdély visszatérését követően visszatért Nagyváradra postatisztviselőnek. 1950 után Budapesten élt, és a Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott mint előadó. Másodállásban a Román Nagykövetségen tolmács, fordító és magyar nyelvtanár. 1958-1972 között a Fővárosi, majd a Pest Megyei Levéltár munkatársa, ahol jog- és helytörténeti kutatómunkát végzett. Művei 1997 Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon I-II. Budapest. Ellenhausen Ellenhausen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 307 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Brahma-szútra A Brahma-szútra (szanszkrit: ������ �����) az upanisadokban, Brahmanról, a végső valóságról kifejtett tant, 555 szútrában (mondattöredékben) rendszerező ősi indiai mű. A szöveget Bádarájanának, a feltehetőleg Kr. e. 1. században élt bölcsnek tulajdonítják, de lehetséges, hogy végső formáját csak évszázadokkal később nyerte el. Az indiai irodalomban több más neve is van: Védánta-szútrának (������� �����) vagy Uttara-mímánszá-szútrának is nevezik, mivel a szöveg a védánta filozófiáját vázolja fel. Bádarájana-szútrának is hívják feltételezett szerzője neve után, és Vjásza-szútrának is, mivel egy másik hagyomány szerint egy Vjásza nevű bölcstől származik. Sáríraka-szútrának is nevezik, mivel azt vizsgálja, "ami testet öltött", vagyis az egyéni önvalót (Sankara szerint) vagy Brahmant (Rámánudzsa szerint). A többi szútrákhoz hasonlóan, rendkívül rövidek, szinte szándékosan homályosak, kommentárok nélkül érthetetlenek. Sankara, Rámánudzsa, Madhva és Vallabha is írt hozzá kommentárt, melyek többé-kevésbé eltérnek egymástól. Sankara monisztikus (advaita-váda) kommentárja a nyugati szakemberek túlnyomó többségének felfogása szerint a rendszer tartalmának leghűebb kifejezése. Alapgondolata Brahman és az átman egysége. A világ-lélek, minden lét örök kútfeje, nem más mint az átman (egyéni lélek). Rámánudzsa teisztikus szellemben magyarázta e szútrákat, s az üdvösség útját az istenség odaadó szeretetében látta (bhakti). Az ő rendszere a visista-advaita, "a modifikált monizmus". Az egyéni lelkek, akiket Isten, a Legfőbb Lélek, bocsátott ki magából, nem azonosak vele, hanem egyénileg különböző, tudatos lények s mindörökké ilyenek maradnak is - azután is, hogy a lét körforgatagából kikerülve az istenség jelenlétében örök boldogságot élveznek. Marnaves Marnaves település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 77 fő (2015). Marnaves Labarthe-Bleys, Milhars, Mouzieys-Panens, Roussayrolles és Tonnac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fényes Családi Nap A Fényes Családi Nap egy tatai szabadtéri rendezvény, melynek programjait színpadi produkciók és sportprogramok, valamint családi vetélkedők, kézműves foglalkozások alkotják évről évre. A rendezvény szervezői: Tata Város Önkormányzata, a Fényes Fürdő Kft., a Tatai Városkapu Zrt. és a Tatai Városgazda Kft. A Fényes Családi Nap időpontjai voltak: 2009. május 10., 2010. június 5., 2011. június 5. Fellépők Az eddigi rendezvényeken fellépett a Pom-Pom és a Pinocchio Bábcsoport, Délibáb Bábszínház, a Galéria Fitness Stúdió, Prímavera Táncstúdió, a Talentum Ugróköteles Csoport, a Csevergő Énekegyüttes, Keresztes Ildikó énekes, Varga Miklós énekes, Crystal együttes. Célja A program a magyar–szlovák határ menti térségek közös fejlesztését célozza, valamint az emberek és közösségek közötti társadalmi és kulturális összetartozás növelését. Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet büntetés-végrehajtási intézet Budapesten. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben az előzetes letartóztatással, továbbá a biztonsági és egyéb fontos okból elhelyezett elítéltek szabadságvesztésével, összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Szervezeti felépítése Az intézet három különálló épületben működik: A központi, 1. számú objektum a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézet, a 2. számú objektum a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet és a 3. számú objektum, azaz a Maglódi úti büntetés-végrehajtási intézet, amik egységes irányítás alatt működnek. Története A Nagy Ignác utcai épületének építését – a Budapesti Királyi Törvényszéki Palota részeként – 1888-ban kezdték meg Hauszmann Alajos tervei alapján. Alapító okirata szerint 1891-ben létesült. Az épületben ekkor az alábbi szerveket helyezték el: 1.Budapesti Királyi Törvényszék polgári és büntető osztálya, 2.Budapesti Királyi Ügyészség, a vizsgálat alatt álló foglyok számára szolgáló faházzal, 3.Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék, 4.V. kerületi Királyi Járásbíróság és Végrehajtó Iroda, 5.Budapesti Királyi Büntető Járásbíróság. Az intézet a Budapesti Törvényszéki Börtön, a Fő utcai Börtön és Budapesti Megyei Börtön jogutódja. 1994 és 1996 között teljes felújításon esett át. A korszerű, higiénikus zárkák mellett modern egészségügyi blokk, konyha, és a személyzetet kiszolgáló egységek is épületek. A Gyorskocsi utcai épület felépítésére 1909-ben írtak ki pályázatot. Az építkezés 1913-ban kezdődött Jablonszky Ferenc tervei szerint. Az épület szintjein osztozik még az ORFK Vizsgálati osztálya, a Budapesti Katonai Bíróság, és a Budapesti Katonai Ügyészség is. A Maglódi úti (gyakrabban használt nevén Venyige utcai) objektum egy volt munkásszálló épületében került kialakításra 1999-ben. Az objektum mellett őri szálló működik. 2007. január 1-je óta – általános jogutódként – a megszüntetett Komárom-Esztergom Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet feladatait is ez az objektum vette át. Szőnyi vasúti baleset A szőnyi vasúti baleset egy halálos áldozattal és jelentős anyagi kárral járó magyarországi vasúti közlekedési baleset volt, amely 2007. február 6-án következett be. A baleset Szőny közelében, Komárom és Almásfüzitő között történt, amikor az osztrák EuroRegio személyvonat 59 km/h-s sebességgel hátulról belerohant egy 15 km/h-val haladó tehervonatba. A balesetben a személyvonat magyar mozdonyvezetője meghalt, míg az utasok csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. A baleset A baleset 2007. február 6-án, este hét óra előtt tíz perccel következett be. Komárom és Almásfüzitő között ekkor egy fémhulladékot szállító tehervonat tartózkodott, amely az előírásoknak megfelelően, 12 km/h sebességgel szabályosan haladt Komárom vasútállomás felé. A vonat mögött Budapest felől érkezett az osztrák Eurórégió személyvonat, fedélzetén 25 utassal. A személyvonat vezetője Szőny megállóhelyet elhagyva erőteljesen gyorsított, elérve a 98–101 km/h csúcssebességet, majd feltehetően a tehervonat megpillantása után erőteljesen lassított. Habár a vasúti pálya ezen a szakaszon enyhe jobb ívben halad, jól belátható; a baleset időpontjában azonban az évszaknak megfelelően sötét volt. A fékezés ellenére az ütközés elkerülhetetlen volt, a személyvonat pedig körülbelül 59 km/h sebességgel belerohant a tehervonat végébe. A balesetben a tehervonat három kocsija kisiklott, amelyből kettő keresztbe is fordult, így a vasútvonal mindkét vágányát teljesen elzárta. A felsővezeték leszakadt, a vasúti pálya pedig olyan mértékben roncsolódott, hogy teljes újjáépítésre volt szükség. A személyvonat Taurus típusú mozdonya az ütközésben szétszakadt, a mozdonyvezető pedig az életét vesztette. A személyvonat utasai közül mindenki a saját lábán hagyta el a szerelvényt. Összesen nyolcan sérültek meg könnyebben, ebből négy főt a mentők szállították kórházba. A helyreállítási munkák A károk összköltsége 700 millió forint volt, hiszen az érintett szakaszon a vasúti pálya teljes újjáépítésére volt szükség. A baleset után másnap délután öt óráig szünetelt a forgalom, ekkor egy vágányon lehetővé vált a nemzetközi vonatok áthaladása, ám csak jelentős késéssel. A belföldi járatokat továbbra is autóbusszal pótolták. A forgalom teljesen csak február 8-án állt helyre. A baleset okai A baleset után lefolytatott vizsgálatból kiderült, hogy a baleset idején a Komárom vasútállomás és Almásfüzitő vasútállomás közötti térközi biztosító berendezés nem működött. A berendezés feladata jelezni a vonat számára az előtte lévő vasúti pálya foglaltságát, azaz hogy tartózkodik-e ott szerelvény vagy sem. A baleset napján a biztosító berendezést karbantartási munkák miatt kikapcsolták, amely így akkumulátorról üzemelt. A munka végeztével azonban az eszközt elfelejtették visszakapcsolni, így a szerkezet lemerült. A biztosítóberendezés meghibásodása (vagy üzemképtelensége) esetén a vasúti előírások a vonatok sebességét 15 kilométer/órában maximálják, hogy szükség esetén időben megállhassanak. Ez tehát nem volt közvetlen oka a balesetnek, csupán egy szerencsétlen körülmény. A baleset utáni független szakmai vizsgálat megállapította, hogy a baleset felelőse a személyvonat mozdonyvezetője, aki szándékosan kikapcsolta a mozdony Egyesített Éberségi- és Vonatbefolyásoló Berendezését, amely működése esetén képes lett volna a jármű lelassítására és akár megállítására is. A baleset egyértelmű oka tehát a sebességtúllépés volt. Következményei A vizsgálat megállapította ugyanakkor azt is, hogy – az addig érvényben lévő szabályok szerint – az állomástávolságú közlekedésre való áttérés csak a műszaki személyzet helyszínre érését követően, lassan valósítható meg. A balesetet követően a szabályokat módosították, ennek következtében a személyzet gyorsabban beavatkozhat, nő a közlekedésbiztonság, és csökken a forgalom zavarása. Forrás Vonatbaleset Szőnynél: az áldozat hibázott. Mon.hu, 2007. április 12. (Hozzáférés: 2016. március 20.) Halálos vonatbaleset Szőnynél + Képek + Videók!. LHP.hu. (Hozzáférés: 2016. március 20.) A mozdonyvezető okozhatta a szőnyi vonatbalesetet. Index.hu, 2007. február 7. (Hozzáférés: 2016. március 20.) 10 éves a közlekedésbiztonsági szakmai vizsgálat (PPT), 2012. október 10. (Hozzáférés: 2016. március 20.) Cazaux-Layrisse Cazaux-Layrisse település Franciaországban, Haute-Garonne megyében. Lakosainak száma 56 fő (2015). Cazaux-Layrisse Sost, Baren, Cier-de-Luchon, Gouaux-de-Luchon és Lège községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hérics Nándor Hérics Nándor (Kisbér, 1956. május 8. –) Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész. A tatai képzőművészeti körben Kerti Károlynál kezdett rajzot tanulni. Kirakatrendező iskolát végzett és alkalmazott grafikát tanult. Kisbér után néhány évig Dorogon lakott, az 1970-es évek második felétől Budapesten él. 1979-től a Hungexpo tervezőgrafikusaként dolgozott. Később szabadúszó grafikusként tevékenykedett. Tagja lett a Fiatal képzőművészek Stúdiójának, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, majd a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Képzőművészek Szövetségének. 1984-ben nemzetközi környezetvédelmi plakátpályázatot nyert a víz témakörében, ez a munkája szerepelt a Messemagazin címlapján és a Nyugat-német környezetvédelmi naptár borítóján. 1990-től saját tervezőgrafikai stúdióját vezeti. Alkalmazott grafikai tevékenységében a plakát és arculat tervezéstől az utcai reklámokig minden megtalálható. Díszlet és látványterveket készített színházak tv-csatornák számára. Rendszeres szereplő hazai és nemzetközi plakátkiállításokon. Táblaképeinek fő témája a portré ábrázolás, és az ipari tájak bemutatása. Graffitiket és street-art munkákat készít. Tanulmányai Rajztanulmányait Kerti Károlynál a tatai Képzőművészeti Körben végezte, Alkalmazott grafikát tanult, Kirakatrendezői képesítést is szerzett. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Grafi pax képzőművészeti csoportnak is. Később a Hungexpo reklámgrafikusa. 1976-tól néhány évig Dorogon élt. Kiállításai voltak: Budapesten, Magdeburgban, Havannában, Tatán, stb. Plakátpályázatokon is rendszeresen részt vett. Könyvei Kosárfonás Kisbéren, Zenészportrék, Képek a Vasműből, Plakátkönyv, Fotóanalízis, szoborszintézis, Random pictures panno. Díjai: 1973 Petőfi 150. születésnapjára kiírt plakátpályázat, (amatőr kategória). 1975 KPVDSZ. plakátpályázat első díj 1976 Szovjet filmplakát pályázat második díj 1977 VIT Cuba plakátpályázat első díj 1979 Kisbér 700 éves plakátpályázat első díj 1982 Esztergomi Biennálé különdíj 2014 Országos Labirintus kiállítás díja 2015 Nemzetközi Groteszk Triennálé fődíja 2015 Országos Harmónia kiállítás díja 2016 Szegedi Táblaképfestészeti Biennálé díja 2017 Magyar Arany Érdemkereszt 2018 Munkácsy Mihály-díj Önálló kiállításai: 1973 Kisbér 1979 Tata, Művelődési Központ Galériája 1980 Oroszlány, Művelődési Központ 1982 Dorog, Dorogi Galéria 1983 Esztergom, Esztergomi Galéria 1984 Budapest, Studio Galéria 1986 Budapest, Káposztásmegyeri Általános Iskola 1987 Budapest, Árpád Galéria 1988 Budapest, KISZ KB. 1990 Budapest Kongresszusi Központ 1995 Budapest Kongresszusi Központ 2002 Budapest Kongresszusi Központ 2005 Bem Rockpart 2005 Fővárosi Művelődési Ház 2005 Rock Cafe 2006 Budapest Kongresszusi Központ 2006 Őriszentpéter, Közösségi Ház 2007 Kisbér, Művelődési Központ 2008 Esztergom, Duna Múzeum 2009 Őriszentpéter, Közösségi Ház 2009 Dorog, Dorogi Galéria 2010 Újpalota, Művelődési Ház 2011. Csepel, Királyerdei MH. Galéria 2012. Dorog, Dorogi Galéria 2011 Budapest, Csepel, Királyerdei M.H. Galéria 2012 Dorog, Dorogi Galéria 2013 Budapest, Symbol Galéria 2013 Budapest, VAM Design 2015 Budapest, ByArt Galéria 2016 Dorog, Dorogi Galéria 2016 Budapest, Budafok, Klauzál Ház 2017 Budapest, Pesterzsébeti Múzeum Santo Stefano-sziget Santo Stefano a Tirrén-tenger egy kis szigete Lazio és Campania partjai között. Földrajzilag a Ponzai-szigetekhez tartozik. Kör alakú, átmérője kisebb, mint 500 méter, területe kb. 27 hektár. Ventotene szigetétől 2 km-re keletre helyezkedik el. Közigazgatásilag egy községet alkotnak. A sziget vulkáni eredetű, egyetlen épület található rajta, egy börtön, amelyet 1794 és 1795 között építtetett IV. Bourbon Ferdinánd., és amely 1965-ig működött. A 19. században itt töltötte büntetését számos anarchista ügynök, köztük Gaetano Bresci, I. Umbertó király gyilkosa is, akit ideszállítása után alig egy évvel (1901-ben) tisztázatlan körülmények között felakasztva találtak cellájában. Ismertebb rabjai között találhatjuk az író Giuseppe Buttát, a későbbi köztársasági elnök Sandro Pertinit, Altiero Spinellit és Ernesto Rossit. E két utolsó adta ki 1941-ben a ventotenei nyilatkozatot, az európai integráció egyik gyökerét, amelyben a szerzők egy föderálisan berendezkedő közös Európát képzelnek el. Jelenleg a sziget magánkézben van és lakatlan. 1973–1974-es olasz labdarúgókupa Az 1973–1974-es olasz labdarúgókupa volt az olasz kupa 27. kiírása. A győztes a Bologna lett másodszor. Eredmények Első forduló 1. csoport 1. forduló 2. forduló 3. forduló 4. forduló 5. forduló 2. csoport 1. forduló 2. forduló 3. forduló 4. forduló 5. forduló 3. csoport 1. forduló 2. forduló 3. forduló 4. forduló 5. forduló 4. csoport 1. forduló 2. forduló 3. forduló 4. forduló 5. forduló 5. csoport 1. forduló 2. forduló 3. forduló 4. forduló 5. forduló 6. csoport 1. forduló 2. forduló 3. forduló 4. forduló 5. forduló 7. csoport 1. forduló 2. forduló 3. forduló 4. forduló 5. forduló Második forduló A fordulóban csatlakozó csapat: Milan (címvédő). A csoport 1. forduló 2. forduló 3. forduló 4. forduló 5. forduló 6. forduló B csoport 1. forduló 2. forduló 3. forduló 4. forduló 5. forduló 6. forduló Forrás Az rsssf.com alapján Stazione di Busa di Vigonza Stazione di Busa di Vigonza vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, Vigonza településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Milánó–Velence-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Ponte di Brenta Poljica (Marina) Poljica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Marinához tartozik. Fekvése Split központjától légvonalban 24, közúton 38 km-re, Trogirtól 10 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, az azonos nevű öbölben fekszik. Története A horvátok ősei a 7. században érkeztek erre vidékre, mely a 10. században már az ősi Drid zsupánsághoz tartozott. Ennek székhelye az innen néhány kilométerre délnyugatra fekvő 177 méter magas Veli vrh és az alacsonyabb Mali vrh hegyén volt. A dridi zsupánság a független horvát állam megszűnése után megszűnt. A települést már a 13. században, a magyar uralom idejében említik a korabeli források. Korábbi neve Rastinić volt. A dridi zsupánság megszűnését követően e terület Trogir városának fennhatósága alá került. A falut a Szent Dujam, majd Szent Miklós nevét viselő trogiri apácakolostor birtokolta. Temploma valószínűleg a 13. század második felében, vagy a 14. században a Moretti család kápolnájaként épült. Területe a 15. századtól évszázadokig velencei fennhatóság alatt állt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1880-ban 20, 1910-ben 34 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 681 fő volt. Lakosság (1991-ben Marina és Vrsine területrészeit csatolták hozzá. 1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Marinához számították. 1961-ig a lakosságot részben Vrsinéhez számították.) Nevezetességei Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt temploma valószínűleg a 13. század második felében, vagy a 14. században a Moretti család kápolnájaként épült gótikus stílusban . Az épület az évszázadok során eléggé lepusztult állapotba került. Végül 1996-ban a helyi hívek Filip Rodić plébánossal együtt elhatározták, hogy eredeti gótikus formájában felújítják. Minthogy a régi oltárképet ellopták a fennmaradt régi velencei katalógus alapján hasonló új képet festettek, melynek készítője Ivan Rade Jakas festőművész volt. A plébános mellett a templom felújításáért a legtöbbet a rokkant Krste Matijaš tette, aki hiányzó lábai ellenére minden nap faragta a köveket az építők számára. Tekintettel arra, hogy a Szent Lukács templom kicsi volt a település méreteihez, Vrsinának pedig egyáltalán nem volt temploma az egyházi vezetés elhatározta, hogy a két település közé új templomot és temetőt építenek. Ebből a célból Josip Arnerić šibeniki püspök az akkori plébános közreműködésével földet vásárolt a Gorač nevű helyen. Az építés 1981 tavaszán kezdődött és karácsonykor már misézhettek is az új templomban, melyet Szent József tiszteletére szenteltek. A templomot 2011-ben teljesen megújították. Felszentelése 2011. július 25-én volt. A szájhagyomány szerint egészen a legutóbbi időkig állt itt egy torony, amely elsüllyedt a tengerbe. Ezt a helyet a nép Mulinának nevezte és egy töltés ott ma is látható. Azt is tartják, hogy a Szent Miklós kolostor öt apácája ugrott itt a tengerbe a török elől. Azon a helyen a Poljicai-öböl keleti részén ma egy sziklazátony látható, melyet Koludraški krugnak illetve Koludrovacnak neveznek. Állítólag közülük csak Jele menekült meg, aki úszni is tudott és átúszott a túlsó partra. Azt a helyet azóta Jelinaknak nevezik. A történet szerint ezek az apácák korábban egy a poljicai mezőn, Bunarinán épült kolostorban éltek, míg a férfi szerzetesek a Szent Péter templom mellett laktak. Ennek a Szent Péter templomnak a maradványai a Drid-hegy keleti lejtőin találhatók, melyet a nép ma is Supetarnak nevez. A hagyományt erősíti, hogy a poljicai mezőn az egyik helyet Koludraškonak, egy másikat pedig Opatijának hívnak. Weberocereus frohningiorum A Weberocereus frohningiorum egy a közelmúltban felfedezett esőerdei kaktusz, melyről egyelőre kevés ismeret gyűlt össze. Elterjedése és élőhelye Costa Rica nyugati részének alacsonyan fekvő területei: San José területén, sziklás hegyi erdőkben. Jellemzői A Weberocereus bradei igen közeli rokona, attól leginkább a három bordára tagolt szárával és areoláival különbözik, melyek hosszabb töviseket hordoznak és sok szőrszerű tövist is növesztenek. Virágai szirmainak színe inkább rózsaszín, semmint fehér. Története A leíró részletes, ultrastrukturális kutatásokkal bizonyította, hogy ez a taxon nem tekinthető a Weberocereus bradei alfajának. A faj egyedeit 1994-ben figyelték meg és gyűjtötték Costa Ricában, azonban a pontos lelőhelyet nem jegyezték fel, de néhány élő példányt eljuttattak a felfedezők a frankfurti Palmengarten részére. A faj nevét Hans és Uta Frohning tiszteletére kapta. Stazione di Busche-Lentiai-Mel Stazione di Busche-Lentiai-Mel vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, mely Busche, (Cesiomaggiore frazionéja), Lentiai és Mel településeket szolgálja ki. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Calalzo–Padova-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Feltre Stazione di Santa Giustina-Cesio Fényes kék változócsillag A fényes kék változócsillag (angolul Luminous blue variable, rövidítve LBV), vagy S Doradus típusú változócsillag, igen nagy tömegű és nagyon fényes változócsillag. Tömege megközelíti a csillagok tömegének elméleti maximumát (150 naptömeg), ennél nagyobb tömeg esetén a csillagot a saját sugárzásából eredő sugárnyomás szétszakítaná (mert erősebb lenne a csillagot összetartó gravitációnál). Az η Carinae, az egyik legismertebb ilyen csillag, az 1840-1890 közötti kifényesedése alkalmával a Nap tömegének 12-szeresét dobta le magáról. Feltételezések szerint miután a többlet-tömegüktől, mely a külső rétegekben van, megszabadultak, nehezebb elemekből kialakult magjuk kerül a felszínre, amit a Földről Wolf-Rayet csillagként látunk. Az ilyen csillagok abszolút fényessége igen nagy, a Nap fényének több milliószorosa, élettartamuk viszont nagyon alacsony, mindössze néhány millió év elmúltával felélik tüzelőanyagukat, és II típusú szupernóvává, egyes feltételezések szerint hipernóvává válnak. Ismertebb fényes kék változók: η Carinae Pisztoly-csillag LBV 1806-20 , a jelenleg ismert legnagyobb abszolút fényességű csillag. Sanduleak -69° 202a , az SN 1987A progenitora P Cygni S Doradus AG Carinae AF Andromedae AE Andromedae Alvarezsaurus Az Alvarezsaurus (jelentése 'Alvarez-gyík') az alvarezsaurida dinoszauruszok egy kisméretű neme, amely a késő kréta korban, körülbelül 86–83 millió évvel ezelőtt élt Argentína területén. A becslés alapján a hossza körülbelül 2 méter, a tömege pedig nagyjából 20 kilogramm lehetett. A Bajo de la Carpa-formációban fedezték fel, és José Bonaparte nevezte el 1991-ben, a történészre, Don Gregorio Alvarezre utalva. Két lábon járt, hosszú farokkal rendelkezett, a lába felépítése pedig arra utal, hogy gyors futó volt. Rovarevő lehetett és bazálisabb volt a család jobban ismert tagjainál, a Mononykusnál és a Shuvuuiánál. A madarak közé nem tartozó theropoda dinoszauruszként és korai madárként is besorolták. Típusfaja az A. calvoi. Popkulturális hatás Az Alvarezsaurus szerepel a Discovery Channel Dinoszauruszok bolygója című dokumentumfilm-sorozatának Alfa tojásai című részében, melyben fiatal Saltasaurusokra vadászik, annak ellenére, hogy ezek az állatok nem voltak kortársak, az Alvarezsaurus körülbelül 5 millió évvel korábban élt, mint a Saltasaurus. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben az Alvarezsaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Edward Kennedy Edward Moore "Ted" Kennedy (Boston, Massachusetts, 1932. február 22. – Hyannis Port, Massachusetts, 2009. augusztus 25.) amerikai politikus, szenátor. A Demokrata Párt egyik vezető személyisége volt. 1962-es megválasztásától haláláig képviselte Massachusetts államot az Amerikai Egyesült Államok szenátusában. Élete Kennedy John Fitzgerald Kennedy elnök és Robert F. Kennedy szenátor, igazságügyminiszter öccse volt, a négy Kennedy-fivér között a legfiatalabb. Ted Kennedy először egy 1962-es időközi választáson nyert szenátori mandátumot, miután bátyját elnökké választották, és így lemondott szenátusi tagságáról. Ezt követően nyolcszor választották újjá, legutoljára 2006-ban. Halála 2008 májusában rosszindulatú agydaganatot találtak nála. Ezt követően már ritkán jelent meg a Szenátusban, de támogatta Barack Obama elnökválasztási kampányát. 2009. augusztus 25-én, 77 évesen halt meg otthonában, a massachusettsi Hyannis Portban. Az Arlingtoni Nemzeti Temetőben helyezték végső nyugalomba. Temetésén megjelent a színészlegenda Jack Nicholson, és az Egyesült Államok három korábbi elnöke, Bill Clinton, George W. Bush és Barack Obama is. SuperSPARC A SuperSPARC egy 32 bites, SPARC V8 utasításkészlet-architektúrát (ISA) implementáló mikroprocesszor, amelyet a Sun Microsystems fejlesztett ki. A processzor 33 és 40 MHz-es órajelű változatait 1992-ben mutatták be. A SuperSPARC 3,1 millió tranzisztort tartalmaz. A Texas Instruments (TI) gyártotta Miho városkában, Japánban, 0,8 mikronos BiCMOS folyamattal. A SuperSPARC-nak két származéka volt: a SuperSPARC+ és a SuperSPARC-II. A SuperSPARC+ típust a tervek bizonyos hibáinak javítására fejlesztették ki, mert ezek a hibák korlátozták a SuperSPARC órajelfrekvenciáját és így a teljesítményét is. Az 1994-ben bemutatott SuperSPARC-II egy nagyobb revízió volt, olyan javításokkal, amelyek lehetővé tették a 80–90 Mhz-es órajel elérését – az előbbit az egyszerűbb asztali rendszerekben, az utóbbit a nagyteljesítményű hűtőrendszerrel ellátott SPARCserver-1000E rendszerben. A SuperSPARC-II processzort 1995-ben a 64 bites UltraSPARC váltotta fel, a 64 bites SPARC V9 ISA-t megvalósító típus. Dernath Lipót Dernath Lipót, Leopold van Dernath (Bécs, 1783. július 26. – Kassa, 1849. július 31.) aranykulcsos lovag, főrend. Honfiúsított gróf, császári és királyi kamarás, máltai vitéz. Munkája Kassán jelent meg: Gonsalvo von Cordova. Ein historisches Schauspiel in fünf Aufzügen. Kassa, 1827 (2., átdolgozott kiadás, az első a szerző tudtán kívül, 1808 körül jelent meg) Arcképe rézmetszetben, a Thewrewk József-féle Magyar Pantheonban (1836) jelent meg. Gerhárd Lajos Gerhárd Lajos, Gerhárd Lajos Kálmán (Budapest, 1886. április 26. – Budapest, Józsefváros, 1934. február 2.) magyar újságíró, sportújságíró. Családja Gerhárd József és Takács Lujza fiaként született. 1924. szeptember 4-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Buzássy Máriával, Buzássy János és Urbán Mária lányával. Pályafutása Játékosként A legelső diákfutballisták közé tartozott (1897-1905) között, a Törekvés, majd a MAC színeiben küzdött bajnoki és nemzetközi mérkőzéseken. A kor követelményeinek megfelelően több sportágban is jeleskedett. Atléta, majd bokszoló és evezős sportágakban számos versenyben szerepelt értékes sikerrel. Újságíróként Mint szakíró az alábbi munkákat írta, illetve szerkesztette: Ifjúsági testnevelés, Mindennapi tízperces testedzés, A magyar sport pantheonja. Éveken át volt a Nemzeti Sport munkatársa, 1921 óta a 8 Órai Újság sportrovatvezetője. (az Off s ide... című rovata közismert.) Sikerei, díjai A Magyar Labdarúgó-szövetség több díjban részesítette. Orelle Orelle település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 352 fő (2015). Orelle Névache, Freney, Modane, Saint-André, Les Belleville, Saint-Michel-de-Maurienne és Valmeinier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Amand-sur-Ornain Saint-Amand-sur-Ornain település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 61 fő (2015). Saint-Amand-sur-Ornain Boviolles, Marson-sur-Barboure, Naix-aux-Forges és Tréveray községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Sexed Up (Robbie Williams-dal) A Sexed Up Robbie Williams brit pop énekes negyedik kislemeze volt Escapology című albumáról 2003. őszén. A dalt eredetileg 1998-ban adták ki a No Regrets kislemez b-oldalas dalaként. Siker A kislemez Williams újabb top 10-es dala lett Nagy Britanniában, mikor az év novemberében megjelent. A dal szintén az első tíz közé került más európai országokban, mint például Magyarországon vagy Dániában. A dal hatalmas sikerre tett szert Brazíliában, ahol három hétig vezette a slágerlistát. Ekkortájt a dal egy népszerű szappanopera a zenei témája is volt. A kislemezt speciális, limitált példányszámban Ausztráliában és Új-Zélandon is megjelentették egy bónusz élő számmal, különleges csomagolással és egy ajándék poszterrel. Különböző formátumok UK CD (Megjelenés: 2003. november 24.) "Sexed Up" [Radio Edit] - 4:10 "Get A Little High" - 3:56 "Appliance of Silence" - 4:52 "Live At Knebworth" Trailer & Photo Gallery UK DVD (Megjelenés: 2003. november 24.) "Sexed Up" Music Video "Live At Knebworth" Trailer & Photo Gallery "Appliance of Silence" Audio "Big Beef" Audio Európai 2-számos kislemez (Megjelenés: 2003. november 24.) "Sexed Up" [Radio Edit] - 4:10 "Get A Little High" - 3:56 Ausztrál CD (Megjelenés: 2003. december 1. - Limitált kiadás, ami egy posztert és egy különleges csomagot tartalmaz) "Sexed Up" [Radio Edit] - 4:10 "Get A Little High" - 3:56 "Appliance of Silence" - 4:52 "Rock DJ" [Live at Knebworth] - 7:00 "Live At Knebworth" Trailer & Photo Gallery Ariana Grande Ariana Grande-Butera, ismertebb nevén Ariana Grande (Boca Raton, 1993. június 26.) amerikai színésznő és énekesnő. 2008-ban, tizenöt éves korában volt látható először a Broadway-en. Leghíresebb szerepe Cat Valentine volt a V, mint Viktória, illetve a Sam és Cat című sorozatokban. Gyermekkora Ariana Boca Ratonban született és nevelkedett. Olasz származású; félig szicíliai, félig abruzzoi. Édesapja Edward Butera, édesanyja Joan Grande, viszont a szülei elváltak. Van egy bátyja, Frank James Michael Grande-Marchione (Frankie Grande), aki Ariana első turnéján háttértáncos volt. Római katolikus vallású, bár elmondása szerint többféle vallás szerint is él. Színészi karrier Arianát már gyermekkorában érdekelte a színészkedés, így fiatalként a Fort Lauderdale Children's Theater-ben játszott olyan darabokban, mint az Óz, a nagy varázsló musical, vagy a Szépség és a szörnyeteg. 2008-ban Ariana megkapta Charlotte szerepét a 13 című Broadway musicalben. Alakításáért megszerezte a National Youth Theatre Association díjat is. Grande 2009-ben, New Yorkban jelentkezett a Nickelodeon sorozatába, a V, mint Viktória-ba. Ariana meg is kapta Cat Valentine szerepét, mely a színész-énekesnő leghíresebb szerepe lett. A sorozat 2010 márciusában debütált és 3 évadon át tartott. 2010-ben ő játszhatta Miriam szerepét a Cuba Libre nevű musicalben. 2012-ben Ariana Hófehérkét játszotta egy pantomim stílusú színházi musicalben, a Pasadena Playhouse-ben Kaliforniában. A darab címe A Snow White Christmas volt. A Nickelodeon egy spin-off sorozatot készített, mely a Sam és Cat címet kapta. A két főszereplő Ariana és Jennette McCurdy volt. A sorozat az iCarly-ból ismert Sam és a V, mint Viktória-ból ismert Cat életét mutatja be, ahogy szobatársak lesznek és bébiszitterkedésbe kezdenek. Az első rész 2013. június 8-án érkezett meg, azonban egy évad után lemondták, így az utolsó részt 2014. július 17-én mutatta be az amerikai Nickelodeon. 2013-ban Ariana újra a Nickelodeonnál dolgozott, ám ezúttal egy filmben kapott főszerepet, a Svindli a négyzeten-ben Amanda Benson-t alakíthatta. 2015-ben visszatért a színészkedéshez, hiszen a Fox csatornán, a Scream Queens – Gyilkos történet című sorozatban láthattuk pár rész erejéig Sonya Herfmann / Chanel #2-ként. 2016 decemberében az NBC televízió közvetítésével, a Hajlakk című film élő darabjában játszotta Penny Pingleton-t. Ariana ezen kívül többször vállalt el szinkronhangokat is. Zenei karrier 2001-2012: Kezdetek Ariana gyermekkora óta zenei karriert szeretett volna magának, elmondása szerint "A színészkedés jó hobbi, szeretem, de a zene mindig is az első helyen állt az életemben." Grande első nemzetközi tv-s szereplése 8 évesen történt, amikor egy jégkorong-meccsen az amerikai himnuszt énekelte a Florida Panthers-nek. Ezen kívül Ariana sokszor énekelt a New York-i Birdland nevű jazz klubban tinédzser korában. Miután a V, mint Viktória első évada lement, az énekesnő jobban szeretett volna a zeni karrierje beindítására fókuszálni; így, hogy erősítse hangját, egy énektanárral kezdett el dolgozni, majd 2010 augusztusában elkezdte a munkálatokat az első albumán. A sorozat forgatása alatt egyébként Ariana feldolgozásokat töltött fel a YouTube-ra olyan előadóktól, mint Adele, Whitney Houston vagy Mariah Carey. Ekkor bukkant rá tehetségére a Republic Records, így hamarosan Ariana le is szerződtetett a kiadóhoz. Az első saját száma, a Put Your Hearts Up 2011 decemberében jelent meg. A dal később aranylemez lett, ám az énekesnő végül egy albumára sem rakta fel. 2012-ben Grande az angol–libanoni énekessel, Mika-val kiadta közös számát, a Popular Song-ot. 2013: Yours Truly Ariana debütáló albumán, a Yours Truly-n több, mint 3 éven át dolgozott. A lemez neve kezdetben Daydreamin' lett volna, ám az énekesnő később átnevezte. A munkálatokat 2013 júniusában fejezte be, és augusztusban meg is jelent az album. Szeptemberben az első helyet érdemelte ki az amerikai Billboard 200 -as album toplistán, ezzel megdöntve Kesha rekordját. Az album 2014-ben az énekesnő első platinalemeze lett. Az album vezető dala, a The Way (Mac Miller-rel közreműködve), a 10. helyen debütált a Billboard Hot 100-ban és később még a 9. helyet is elérte. A Yours Truly megjelenése után a Billboard magazin Arianát a 4. helyre sorolta be a "Leghíresebb 21 év alatti zenészek" listán. A második kislemez az albumról, a Baby I a 21. helyezést érte el Amerikában. A 3. kislemez, a Right There (az amerikai rapperel, Big Sean-nal közreműködve) a 84. helyen volt a Billboard Hot 100-es toplistán. 2013-ban Ariana volt Justin Bieber nyitóelőadója a Believe Tour 3 állomásán. Szintén ebben az évben Grande elindította első mini-turnéját, a The Listening Sessions-t. A 2013-as American Music Awards-on elnyerte a "Legjobb új előadó"-ért járó díjat. Az év végén, Ariana megjelentetett egy 4 számból álló karácsonyi EP-t, a Christmas Kisses-t. 2014-2015: My Everything, első világkörüli turné 2014 januárjában Ariana elkezdett 2. albumán dolgozni. Márciusban az énekesnő a Fehér Ház egyik koncertjén énekelhetett, majd a következő hónapban Barack Obama és felesége, Michelle Obama újból meghívta Arianát a Fehér Házba, hogy fellépjen a húsvéti eseményen. Ariana Chris Brown-nal való duetjének, a Don't Be Gone Too Long-nak a megjelenése 2014. március 24-ra volt kihirdetve, ám ezt késleltették, de az interneten még is kiszivárgott. Ariana 2014. augusztus 25-én jelentette meg 2. stúdióalbumát, a My Everything-et. Az album ismét az első helyet érdemelte ki a Billboard 200-on, így ez lett az énekesnő második albuma, mely elérte a top 1-et Amerikában. A vezető száma, a Problem (az ausztrál rapperrel, Iggy Azalea a 2014-es Radio Disney Music Awards-on debütált áprilisban. A szám Amerikában a 3. (később a 2.) és az Egyesült Királyságban az 1. helyet érte el, így ez lett Ariana első top 1-es kislemeze a UK-ben. A dal ezen kívül a valaha volt legmagasabban debütált kollaborálás volt női szóló énekesek között. A lemez 2. kislemeze, a Break Free (Zedd-del együttműködve) lett. Szintén ebben az évben Grande Jessie J és Nicki Minaj közreműködésével megjelentette a Bang Bang című számot, mely Jessie J vezető dala lett az új albumáról, a Sweet Talker-ről. A dal a My Everything-re is felkerült és mivel Amerikában a 3. helyezést érte el, így ez lett Ariana harmadik száma a Hot 100-as lista top 10-ében egy héten belül. A dal ezen kívül az Egyesült Királyságban szintén első lett. 2014. szeptember 27-én Grande a zeni fellépő volt a Saturday Night Live-ban Chris Pratt házigazdával. Három nappal később a 3. kislemez a My Everything-ről, a Love Me Harder (a kanadai énekessel, The Weeknd-el közreműködve) a 7. helyen debütált Amerikában. Novemberben Ariana közreműködött Major Lazer számában, az All My Love-ban, mely az Az éhezők viadala: A kiválasztott – 1. rész című film soundtrack-jára készült. Ugyanebben a hónapban megjelent egy karácsonyi száma, a Santa Tell Me, mely szintén felkerült a Billboard Hot 100-ra, így Arianának lett a legtöbb száma a top 10-ben 2014-ben az összes előadó közül. Később megjelent az 5. kislemez is az albumról, a One Last Time. A My Everything később dupla-platinalemez lett. 2015 elején Ariana elkezdte első világkörüli turnéját, a Honeymoon Tour-t, mely októberben fejeződött be, közel 90 show után. 2015 márciusában Grande közreműködött Cashmere Cat-tel egy dal erejéig, az Adore című számban. 2015-2017: Dangerous Woman Ariana 2015 májusában Twitteren jelentette be, hogy harmadik korongja a Moonlight nevet kapta, és a címadó számot Victoria Monet dalszerzővel együtt írta. Az énekesnő készített egy duettet az olasz Andrea Bocellivel, melynek a neve E Piú Ti Penso lett. Októberben megérkezett legelső kislemeze az albumról, a Focus, amely 7. helyen debütált a Billboard Hot 100-as listáján. Ariana énekelhette a Zero to Hero című számot a Herkules filmhez. A dal a We Love Disney című albumra került fel. Ezen kívül Grande Meghan Trainor-ral és Who Is Fancy-vel kiadott egy közös számot, a Boys Like You-t szintén ebben az évben. Decemberben kiadta második karácsonyi EP-jét, a Christmas & Chill-t, ami 34. helyen debütált a Billboard 200-as listáján. 2016 februárjában Ariana megváltoztatta albuma nevét és Moonlight helyett a Dangerous Woman nevet kapta, mert úgy gondolta ez jobban illik az album karakteréhez. Márciusban meg is jelent az album 1. kislemeze, a címadó Dangerous Woman, mely a 10. helyezést érte el a Billboard 100-as toplistán. Ariana az első ember a Hot 100-as toplista történelmében, akinek a vezető számai mindhárom albumáról a top 10-ben debütál. 2016. március 12-én a Saturday Night Live című műsor vendége és vezetője is volt, ahol először adta elő a Dangerous Woman-t és az album egyik promóciós kislemezét, a Be Alright-ot. Az utóbbi szám március 18-án jelent meg hivatalosan. Májusban megjelent a 2. kislemez, az Into You, mely a 13. helyezést érte el Amerikában. A Dangerous Woman album május 20-án jelent meg, a Billboard 200-as toplistán a 2. és az Egyesült Királyság-ban az 1. helyezést érte el. Az album ezen kívül számos országban került még be a top 10-be. Az énekesnő júniusban, a londoni Summertime Ball-on 3 dalt adott elő a lemezről. Augusztusban megjelent a 3. kislemez, a Side To Side Nicki Minaj közreműködésével, mely a 4. helyezést érte el az országban. Ariana és Stevie Wonder közös számukat, a Faith-et a The Voice-ban adták elő. A dal az Énekelj! című animációs filmhez készült. Grande új albuma és a Dangerous Woman című szám jelölt lett a 2017-es Grammy-n. Ariana John Legend-el működött közre a Beauty And The Beast című számban, mely a Szépség és a szörnyeteg 2017-es filmverziójának a soundtrackre készült. A Dangerous Woman turné február 3-án vette kezdetét, Phoenix-ben. 2017. május 22-én este Manchesterben, a Manchester Arena nevű csarnokban tartott koncertje után nagy erejű robbantás, feltehetőleg öngyilkos merénylet történt a csarnok közelében, amelyben a merénylővel együtt 23 fő vesztette életét, többségében tinédzserek, a sérültek száma pedig megközelítette a 120-at. A hatóságok a kezdettől fogva terrortámadásként tekintettek az esetre, több forrás már másnap hajnalban arról számolt be, hogy öngyilkos merénylet történhetett. A támadásban az énekesnő nem sérült meg, de a történtek után koncertjeit június 7.-ig felfüggesztette. Ariana és csapata június 4-én Manchesterben jótékonysági koncertet tartott számos világhírű énekesekkel, és a teljes bevételet a merénylet áldozatainak hozzátartozóinak és sérültjeinek adományozták. A koncerttel összesen 9 millió $-t sikerült gyűjteni. 2018: Sweetener 2018. április 20-án Ariana kiadta az első számot 4. albumáról, a No Tears Left to Cry-t. A dalhoz készült videóklipp ugyanazon a napon jelent meg. A szám a Billboard Hot 100-as listán 3. lett. Május 1-jén Grande a Jimmy Fallon Tonight Show-ban lépett fel, ahol először adhatta elő élőben legújabb számát. Ezenkívül elárulta még az album címét és megjelenesének dátumát is. A lemez a Sweetener nevet kapta és augusztus 17-én jelenik meg. Egyéb projektek 2015 szeptemberében Ariana kiadatta legelső parfümét, az Ari-t, melynek ,, a málna, a mályvacukor és a rózsa jegyében egy édes, szelíd női illata van". A parfüm olyan egyéb termékekkel járt együtt, mint például krém vagy hajspray. 2016-ban közreműködött a MAC kozmetikummárkával egy sminkkollekción, mely két szájfényt és két rúzst tartalmazott. A bevétel 100%-át MAC AIDS Fund adománygyűjtőszervezetnek adományozták. Szintén ebben az évben Ariana 2 új parfümöt adott ki; az egyik a Frankie, amit testvére után nevezett el és ez férfiak számára is ajánlott, a másik a Sweet Like Candy, melynek az illata hasonlít az Ari-ra. Az énekesnő ezen kívül egy ruhakollekciót is bemutatott a Lipsy London márkával. Szeptemberben Ariana bejelentette, hogy a Brookstone márkával dolgozott együtt, hogy kiadhassa saját, macskafüles fejhallgatóját. 2017-ben a Sweet Like Candy parfümjéhez egy limitált kiadású parfüm került a boltokba, mely a Sweet Like Candy Red nevet kapta. A parfüm illata és csomagolása kicsit eltér az eredetitől. Művésziesség Zenei stílus, inspirációk Ariana zenei stílusa általában pop és R&B, de vannak benne funk, dance és hiphop elemek is. Grande elmondása szerint főként urban pop-on és 90-es évek zenéin nőtt fel. Az énekesnő Whitney Houston-t, Mariah Carey-t, Brandy Norwood-t, India Arie-t és Gloria Estefan-t tartja legnagyobb inspirációinak. Elmondása szerint Gloria Estefan inspirálta őt a zenei karrierje beindítására, mikor Gloria megdicsérte Arianát, miután Grande 8 évesen egy hajón énekelt. Whitney Houston-ról és Mariah Carey-ről úgy nyilatkozott, hogy rájuk már gyermekkora óta felnéz. Brandy Norwood és India Arie hangja és képessége pedig mindig is példaként állt előtte az éneklésben. Az énekesnő rajtuk kívül még Madonna-ra, a Destiny's Child-ra, Fergie-re, Christina Aguilera-ra, Imogen Heap-re és Amy Winehouse-ra is hivatkozik, mint zenei inspirációk. Ariana még elmondta, hogy a színész-énekesnő, Judy Garland is befolyással volt rá gyermekként, hiszen nagyon sokat hallgatta és nézte őt és csodálta, ahogyan képes egy történetet elmondani, mikor énekel. Énekhang Ariana négy oktáv-szoprán hangtartománnyal és a legmagasabb nyilvántartott emberi hanggal (Whistle register - "Síp regiszter") rendelkezik. Az első albuma, a Yours Truly megjelenése után Arianát sokan az "új Mariah Carey"-nek hívták a széles hangterjedelme, hangzása és zenei stílusa miatt. A Billboard egyik szerkesztője azonban 2014-ben elmondta, hogy ideje abbahagyni, hogy Arianát Mariah-val hasonlítsák össze, hiszen a második albuma és a "Problem" után már nem hasonlít a hangzása Mariah Carey-re. Egyik interjújában Katy Perry dicsérte Arianát, miszerint "Neki van a legjobb női hangja a mai pop szakmában". Diszkográfia Albumok Yours Truly (2013) My Everything (2014) Dangerous Woman (2016) Sweetener (2018) EP-k Christmas Kisses (2013) Christmas & Chill (2015) Egyéb számok Brand New You (2008) Put Your Hearts Up (2011) Santa Baby (2013) All My Love (feat. Major Lazer) (2014) Get On Your Knees (feat. Nicki Minaj) (2014) E Più Ti Penso (feat. Andrea Bocelli) (2015) Research (feat. Big Sean) (2015) Adore (feat. Cashmere Cat) (2015) Boys Like You (feat. Who Is Fancy & Meghan Trainor) (2015) Over And Over Again (feat. Nathan Sykes) (2016) This Is Not a Feminist Song (feat. Saturday Night Live cast) (2016) My Favourite Part (feat. Mac Miller) (2016) Faith (feat. Stevie Wonder ) (2016) Heatstroke (feat. Calvin Harris & Young Thug & Pharrell Williams) (2017) Beauty And The Beast (feat. John Legend) (2017) Quit (feat. Cashmere Cat) (2017) No Tears Left To Cry (2018) Dance To This (feat. Troye Sivan) (2018) The Light Is Coming (feat. Nicki Minaj) (2018) Bed (feat. Nicki Minaj) (2018) God Is A Woman (2018) Turnék Saját The Listening Sessions (2013) The Honeymoon Tour (2015) Dangerous Woman Tour (2017) Sweetener Tour (2019) Nyitóelőadóként Justin Bieber : Believe Tour (2013) Szingaléz nyelv A szingaléz nyelv (szimhala, vagy szinhala) az indoárja nyelvek csoportjába tartozó nyelv, a szingaléz nép anyanyelve, akik Srí Lanka legnagyobb etnikai csoportját alkotják; közel 16 millió ember beszéli, mintegy 12 millióan anyanyelvként. Srí Lanka szigetén második nyelvként más etnikai csoportok is beszélik (összesen mintegy 3 millió ember). Az indoeurópai nyelvek indoárja ágához tartozik. Srí Lanka egyik hivatalos nyelve. A szingaléz a páli nyelv mellett, jelentős szerepet játszott a théraváda buddhista irodalom fejlődésében. Viszonylag korán, az i. e. 1. évezred közepén elkülönült az indoárja nyelvektől. A 13. század óta folyamatosan fejlődő irodalmi nyelv nagymértékben eltér a köznyelvtől. A mahl, malki vagy deivehi (divehli) a Maldív-szigetek hivatalos nyelve ezt a Minicoy szigeten is beszélik. A szingaléz nyelv saját írásrendszerrel rendelkezik, ez a szingaléz ábécé, amely az ősi indiai bráhmi írásból származtatható. A legrégebbi szingaléz nyelvű feliratok a Kr. e. 6. századból maradtak fenn cserépedényeken, a legrégebbi fennmaradt irodalmi művek a Kr.u 9. században keletkezetek. Jellemzői Agglutináló nyelv. A névszóragozásban és mutató névmásokban megkülönbözteti az élőlényeket és az élettelen dolgokat. A mutató névmásokban ezen túlmenően a nemeket is. Szókincsét jelentősen befolyásolta a dravida, elsősorban a tamil nyelvi környezet. 360-as évek Évszázadok: 3. század – 4. század – 5. század Évtizedek: 310-es évek – 320-as évek – 330-as évek – 340-es évek – 350-es évek – 360-as évek – 370-es évek – 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek Évek: 360 361 362 363 364 365 366 367 368 369 Események 360 -ban a Srí Lanka -i Meghavarna király követei megérkeznek a Gupta császárok udvarába, a látogatók tiszteletére vallási szentélyt építenek. 360-as években a hunok először támadják meg Európát . 360 -ban befejeződik a Hagia Szophia építése. 363 -ban a világon először újságot adnak ki, Pekingben . Lespourcy Lespourcy település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 196 fő (2015). Lespourcy Abère, Baleix, Lombia, Saint-Laurent-Bretagne, Sedze-Maubecq, Sedzère és Urost községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pap Gyula (festő) Pap Gyula (Orosháza, 1899. november 10. – Budapest, 1983. szeptember 24.) festőművész, grafikus, iparművész, művészpedagógus és fotográfus. Pályafutása Gyermekéveit Orsován és Temesvárott töltötte, majd 1912-ben szüleivel Bécs környékére költöztek. 1914/15-ben beiratkozott a bécsi K. u. K. Graphische Lehr- und Versuchsanstalt grafikai intézetbe, ahol már a 19. század végétől tanították a fotózás (akkori) technikáit, közben cinkográfiával foglalkozott egy üzemben. 1917-ben behívták katonának és a temesvári 61-es gyalogezreddel a doberdói fronton harcolt, így tanulmányait meg kellett szakítania. A háború után, 1918-ban néhány hónapig a budapesti Iparművészeti Iskola hallgatójaként mestere Haranghy Jenő volt. 1919-ben Bécsbe utazott azzal a szándékkal, hogy Johannes Itten magániskolájában tanuljon, de Itten Weimarba távozása miatt az iskola megszűnt. 1920-ban rendezte meg első kiállítását, mely a háború nyomorúságairól szólt. Megismerkedett Uitz Bélával és Berény Róberttel, s a Der Sturm körüli művészcsoport törekvéseihez szegődött. 1920–1923 között Weimarban a Walter Gropius által vezetett Állami Bauhaus művészeti iskola fémműves szakának volt hallgatója. 1923-tól Kolozsvárott és Nagyszebenben litográfiával foglalkozott, festett és fotózott is, 1926-ig. Kiadta Élettudomány címmel a természetes életmóddal foglalkozó lapját. Ekkor Johannes Itten tanárnak hívta meg Berlinben alapított új művésziskolájába, a Moderne Kunstschuléba (1929-től Ittenschule), ahol egészen 1934-ig oktatott. 1933 körül Moholy-Nagy Lászlóval együttműködve reklámgrafikákat készített. 1933-ban grafikai munkásságával Utrechtben és Hágában mutatkozott be. 1934-ben visszatért Magyarországra, Budapesten telepedett le, az 1930-as évek második felében a Goldberger Gyár textiltervezője lett. Kassák Lajos Munkakörének munkásművészeit is tanította. 1946 és 1949 között a Nagymaroson működő Nagy Balogh festőiskola és népi kollégium szervezője és igazgatója volt. Tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának is. 1949–1962 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított, művészgenerációk nőttek fel keze alatt. Felesége Haulisch Lenke (Salgótarján, 1930. január 28.) művészettörténész. Művészete Nem tartozott egyetlen stíluskategóriába. Kezdetben az avantgárd és a Bauhaus szellemisége hatotta át grafikáit, tárgytervezését. Weimarban töltött időszakának első felében réz, vörösréz és ezüst kombinációjából készített vázákat, kannákat. 1922 körül keletkezett fémtárgyai (elektromos szamovár fémből és üvegből, szórtfényű állólámpa) már a modern formatervezés irányába mutatnak. Egyik legkorábbi fennmaradt munkája az Öreg nő című, finom hidegtűrajza némi szecessziós jelleget is mutat. Az 1920-as évek elejétől festett. Az évtized második felétől festészetét szigorúbb, mértanias formavilág és keményebb képszerkezet jellemzi (a Figyelő-önarckép, 1926 körül). 1928–1930 közötti alkotásain a tárgyi formák körvonalait elmosódottabbá, szürreális hatásúvá teszi a belsejükből sugárzó fény (Vonzódás; Látomás, 1930 körül). 1934 körül kialakult egyéni festői stílusa, amely a nagy, összefoglaló formákon alapult (Figyelő, Pihenő táncos, Öreg halász), később víziós, szürrealisztikus vonásokkal bővült (Áramlás, Korall). 1934–45 között állandóan járta a vidéket, s a hazai és a környező embereket és tájakat festette (Olvasó nő, Gondolkodó parasztember, Aratók, Kohászok, Alkony a Kárpátokban, Gyermekével játszó anya), Szentendre, Zebegény és a Dunakanyar környékét. Tájképfestészete is megváltozott, erőteljes kontúrokkal formálta meg a látványt (Dunakanyar, 1948). Táj- és csendéletképei mellett kedves témája volt a fizikai munkát végző ember mozgásának ábrázolása. Az 1940-es évektől kemény, kétkezi munkát végző emberek: a kohómunkások, kovácsok realista ábrázolása vált egyik kedvelt témájává, üzemekben festett (Kovácsok, 1945; Nagykalapács, 1950). Ekkor alakult ki erősen konstruktív szerkezetű, ugyanakkor dinamikus, erős kontúrú művészete, mely alakos kompozícióiban monumentális hatásúvá teljesedett. Kassák Lajos Munkakörének munkásművészeit is tanította. 1946–49 között a Nagymarosi Népi Kollégium és Festőiskola szervezője és igazgatója volt, festészete újabb, erőteljes vonásokkal gyarapodott (Szüret, Aratás). Az ötvenes évek második felétől pályája végéig nagy szerepet kaptak életművében a tájképek és csendéletek, így a Tenger sorozata, mely egy időben indult a nemzetközi ökológiai mozgalmakkal. Az 1960-as évektől éppúgy alkotott játékos, a nonfiguratív eszköztárból vett elemeket is felhasználó, ritmikus hatású kompozíciókat (pl. Perui dal, pasztell, 1962), mint virágcsendéleteket vagy örökérvényű szimbólumokra épülő műveket. Festészete az 1970-es évektől játékosabbá vált, újra nagyobb szerepet kaptak benne az elvont, ritmikus formák. Műtermében oktatott is, és növendékeinek műterem kiállításokat rendezett. Pap Gyula alkotó művészetének egyik fontos terrénuma volt a fényképezés. Korán, még gyermekként készítette első felvételeit Bécs környékén, majd az I. világháború alatt, katonaként. Weimari tanulmányait befejezve, 1924-ben a Dél-Alföldön és a Bánátban készített fotósorozatot, s itt keletkeztek „szociografikus” képei, melyeken temesvári emberek (magyar, román, sváb, cigány) életmódját örökítette meg. 1926–1933 között a berlini Itten Schule tanáraként az úgynevezett Bauhaus-fotózást gazdagította. 1934 elején Magyarországra visszatelepülve a Dunakanyar, Palócföld és az észak-balatoni hegyvidék, Csopak, Szigliget szőlőművelő embereit fotózta, majd festészeti témáival párhuzamosan az ipari munkásság, főleg a kohászat fotózása felé fordult. Utolsó képein, az 1960-as években a természet veszélyeztetett egyedeit, fákat, vizeket, sziklákat ábrázolt. Pap Gyula fotóművészetét posztumusz egyre növekvő nemzetközi elismerésben részesítik, kiállítások, kiadványok teszik egyre ismertebbé. Díjai 1961, 1974 • A Munka Érdemrend Arany Fokozata 1972 • A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díj 1979 • Bauhaus-emlékérem, Dessau (vagy 1978) 1981 • A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj Művei Köztéri művei Szüret (freskó, 1959, Móricz Zsigmond Gimnázium előcsarnoka, Szentendre ) Egyéni kiállításai 1934 • Frankel Szalon, Budapest 1940 • Tamás Galéria, Budapest 1947 • Magyar Képzőművészeti Főiskola (gyűjteményes) 1956 • Ernst Múzeum, Budapest Dabóczi Mihállyal (katalógussal) 1956 • Plaace, Hága 1962 • Csók István Galéria, Budapest 1968 • Dürer Terem, Budapest 1971 • Collegium Hungaricum, Bécs 1972 • Műcsarnok , Budapest 1975 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1979 • Magyar Nemzeti Galéria , Budapest (életműkiállítás katalógussal) 1979 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1981 • Ifjú Gárda Művelődési Ház, Nagy Balogh János Kiállítóterem 1981 • Kaesz Gy. Faipari Szakmunkásképző Intézet, Budapest 1982 • Budapest Galéria 1983 • Haus der Ungarischen Kultur, Berlin (katalógussal) 1983 • Városi Képtár, Orosháza 1985 • Városi Képtár, Orosháza 1986 • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Orosháza (emlékkiállítás) 1999 • Pap Gyula és a magyar avantgárd, Városi Képtár, Orosháza 1999 • Ráday Galéria, Budapest 2000 • Pap Gyula, Szombathelyi Képtár, Szombathely 2000 • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Orosháza 2000 • Pap Gyula, a Bauhaus tanítványa, művész és pedagógus, Művészet Malom, Szentendre Válogatott csoportos kiállításai A 30-as évektől szerepelt néhány Képzőművészek Új Társasága-kiállításon. 1947 • Az Alkotás Művészház XXXV. kiállítása 1948 • 90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1953 • Békeplakát és ötéves terv grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1953 • II. Miskolci Grafikai Biennálé, Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1954 • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest 1952 • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • 6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1960 • VI. Országos Képzőművészeti kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1960 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest 1970 • V. Balatoni Nyári Tárlat, Keszthely 1977 • Műhelymunkák a weimari Bauhausból 1919-1933, Műcsarnok, Budapest (kat.) 1978 • Bauhaus-grafikák, Dessau 1978 • Magyar Bauhaus-tagok munkái, Német Demokratikus Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Centrum, Budapest 1979 • Revolution und Realizmus, Nationalgalerie, Berlin (kat.) 1982 • Kollázs a magyar művészetben, Kassák Lajos Múzeum, Budapest Művei közgyűjteményekben Alkotásai megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Fővárosi Képtárban, a Kiscelli Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, az orosházi Városi Képtárban, Ausztria Nemzeti Múzeumában, a berlini Bauhausarchivban, a dessaui Bauhaus-zentrumban, a darmstadti Stadelsches Múzeumban, az amsterdami Rijksmuseumban és a weimari Schlossmuseumban. Pap Gábor (művészettörténész) Pap Gábor (Budapest, 1939. május 7.) Magyar Örökség díjas művészettörténész, irodalomtörténész. Édesapja Pap László református lelkész, testvére Pap László szintén lelkész. Életútja Székely ősökkel rendelkező családba született. Az Insurrectiora jött egyik felmenője a Székelyföldről, majd telepedett le az Alföldön. 1939-ben született Pap László és Antalffy Klára gyermekeként. 1945 és 1953 között általános iskolai tanulmányait összesen kilenc különféle iskolában folytatja. Előbb Tahitótfalu, Budapest, Nagykőrös, majd 1947-ben három és fél hónapot töltött harmadikos általános iskolásként egy svájci iskolában (Rüfenach, Rhein), végül Sárospatak. 1953 és 1957 között végzi tanulmányait a budapesti I. István Gimnáziumban. Egyetemre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–művészettörténet szakára járt 1957–1962 között. Tanulmányai alatt nem engedhette meg magának, hogy ne jeles legyen, mert szinte csak az ő ösztöndíjából élt a családjuk, mivel édesapját nélkülözték. 1962–1963 között a Képzőművészeti Alapnál lebonyolítási előadó, majd 1963–1973 között az MTV képzőművészeti rovatvezetője, szerkesztő, riporter, forgatókönyvíró, filmrendező, műsorvezető, dramaturg. 1973. február 1-jétől a Művészet című folyóirat szerkesztője, 1974-től 1979. május 31-éig főszerkesztő-helyettese. 1979–1981-ben a Magyar Posta újságkihordója. 1982–1984 között a Kiskunhalasi Városi-Járási Könyvtár igazgatója, majd a városi tanács művelődési osztályának munkatársa, 1984–1987 között külső munkatársa, 1984–1985-ben a budapesti Széchenyi Művelődési Központ kiadói részlegvezetője, 1987–1988-ban a gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény igazgató-helyettese, 1989-től a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészettörténeti főmunkatársa. 1973–1977 között nyaranta a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola tanára, 1974-től tanít a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán, Pécsett, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposvárott, Győrött. 1984-től a Budapesti Műszaki Egyetem Rózsa Ferenc Kollégiumában, a Bercsényi Klubban. 1994–1995 a Képzőművészeti Főiskolán, 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1995-től a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemnek meghívott és közkedvelt előadója. 1993-tól a Csuvas Nemzeti Akadémia tagja. 1998-ban Hintalan Lászlóval és Molnár V. Józseffel létrehozza az Örökség Népfőiskolát Munkássága Nagy hatással van művészekre, kutatókra egyaránt, a mindenre kiterjedő magyar hagyomány életfelfogását közvetíti hitelesen és sikeresen. A szkíta-hun-avar-magyar etnokulturális folyamatosság kutatásában művészettörténeti, vallástörténeti szempontú vizsgálata jellemzi. Munkásságában irányadó volt édesapja, Pap László, aki számára a legnagyobb példakép, életpéldájával utat mutatott neki. A 70-es években kezdett előadásokat tartani. Ebben az időben, az 1970-es évek közepén találkozott Molnár V. Józseffel, aki akkoriban kezdte megalkotni logikai modelljét. Az ő ösztönzésére születtek meg Molnár V. József első terjedelmesebb publikációi is (Művészet 1977/3., 1978/6.) Első előadását is Pap Gábor szervezte neki az általa vezetett táborban Zebegényben. Az ő ösztönzésére írta meg, szerkesztette kerek egésszé a logikai modell adta ismereteit. Az 1970-es évek második felétől rendszeresen járt Szamoshátra, Gyügyére, a fény járását tanulmányozni az ottani református templomban. Ekkor kezdte vizsgálni a Kárpát-medencében egyedülálló módon fennmaradt festett kazettás templomi mennyezetek jelképrendszerét és az azokban megnyilvánuló magyar ősvallási elemeket. Erről Az ég mennyezeti. Festet kazettás mennyezeteinkről címmel jelent meg összefoglaló és a további kutatásokat megalapozó munkája. Három év munkanélküliség után 1982-ben Kiskunhalasra került, ahol könyvtárosként dolgozott. Ott közreműködött a Halasi Téka előadássorozatban, majd a Gózon István Művelődési Központban elindította a Csontváry Stúdiót. 1985. október 22-én megszervezett lakitelki összejövetel után, központi utasításra megindult Pap Gábor eltávolítása. Ezek után az ÁMK-ban Falvay Károllyal közösen elindították a "halasi kísérletet", amelyet - szintén központi utasításra - 1987-ben „elfojtottak”. Pap Gábor annak a művészeti csoportosulásnak a szellemi megalapozója és irányítója is egyben, amelynek tagjai olyan, az 1960-as években a „művészet zsákutcáit” érző alkotók, akik keresték a kifejezés új lehetőségeit. Ez a folyamat 1974-től a népművészet és a magyar ősműveltség talaján alapuló zománcozó művészeti ág kialakulásához vezetett. 1975-ben indult Kecskeméten a Zománcművészeti Alkotótelep, ami az 1984-es Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely megalapításához vezetett. A szerves műveltség A természetes társadalom, szerves műveltség, mint jelszavak már az 1980-as évek közepén feltűnt a Falvay Károllyal közösen elindított "halasi kísérletben", majd később, a kilencvenes évek második felétől a keszthelyi Japán-Magyar Életfa Iskola pedagógiai programjában. Közben pedig virágkorát élte a Hintalan László és Molnár V. József által indított Örökség Népfősikola, amelynek folytatása a Magyar Hagyomány Műhelye lett. A szerves műveltség az a műveltség-típus, amely minden egyes részében az egész szervezet működésére vonatkozó összes információt tartalmazza. E jellegadó tulajdonságánál fogva, ha egy ilyen műveltség lepusztul, és egy része marad csak meg, abból újra lehet alkotni az egészet. Társadalmi szinten vizsgálva a szerves műveltség lényege az ember egész életének a természet ritmusával való mindenre kiterjedő összhangja. Ezalapján a szerves társadalom, vagyis a nép alapegysége a hagyományos nagycsalád, amely a kétgenerációs tudásörökítési láncolat (nagyapa-unoka) révén a kultúra “bővített újratermelésének” záloga. A szerves társadalom ellentéte a szervetlen, amelynek a tömeg a jellemzője, alapegysége pedig az egyén. 1997-től tanított a keszthelyi Japán-Magyar Életfa Iskola pedagógiai programjában, ezen kívül három főiskolán és egyetemen tanította egyidejűleg a szerves műveltséget. Arra törekedett, hogy az ilyen irányú képzést minden szinten oktassák, az óvodától a felsőoktatásig. Akkoriban ugyanis minden szinten megvolt a magyar néphagyomány keretei között kialakult, és az egészséges ember mindennapjait alakító szerves műveltség képviselete Magyarországon. Szent Korona A Szent Korona 1978-as hazaérkezése után Pap Gábor vezetésével a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen a Korona zománcképeit vizsgálták (többek között Csathó Pál grafikusművésszel). Szvetnik Joachim és Turi Endre dokumentációi erről a Zománc 1978. évi számában jelent meg. 1979-ben a kutatásba bevonta Beöthy Mihály, Ferencz Csaba mérnököket és Ferencziné Árkos Ilona matematikust. A mérnökcsoporttól elválva, szintén Pap Gábor kezdeményezésére aranyművesekből álló kutatócsoportot szerveztek a Szent Korona ötvösművészeti szempontú tudományos vizsgálatára. Köpeczi Béla kulturális miniszternek írtak kérelmet ezügyben, majd 1983-ban megkapták az engedélyt a Szent Korona közvetlen vizsgálatára. Így még ebben az évben két alkalommal (március 7. és június 27.) közvetlenül is megvizsgálhatták a Koronát. A kutatócsoport tagjai: 4 ötvösszakember: Lantos Béla (ő feladata volt a hátsó három kép megvizsgálása), Poór Magdolna, Csomor Lajos és Ludvig Rezső, Kocsi Márta népi iparművész, valamint Pap Gábor mint a kutatás vezetője. Eredményeikről részletes beszámolót adtak a vizsgálatokat engedélyező Koronabizottságnak, majd azokat az alábbi fórumokon publikálták: Fizikai Szemle 1984. 1. sz., Művészet folyóirat 1984. 6. sz., Életünk 1985. 8. sz. Bőségesen dokumentált összefoglsló tanulmányuk a Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep 1985. évi katalógusában jelent meg. Pap Gábor a Szent Koronáról azóta több előadássorozatot tartott, kutatási eredményeit Angyali korona, Szent csillag. A magyar Szent Korona című művében foglalta össze. Pap Gábor nevéhez fűződik a Szent Korona szertartás megszervezése. A népmesék tanulmányozása révén jutott el a bábszínház műfajáig, mivel szerinte ez az egyik legalkalmasabb műfaj népmeséink vizuális megjelenítéséhez. A Vojtina bábegyüttes mutatta be Szépen zengő pelikánmadár magyar népmese bábjátékra átdolgozott művét 1987-ben, amely színpadi szerzővé avatta Pap Gábort. Ebben a legújabbkori magyar bábjáték számára olyan új lehetőségeket jelölt ki darabjának dramaturgiájával - mely "időszíneket" vezetett be -, ami szemléletváltást hozott a népmesék feldolgozásában. Őt kérte fel Kassai Lajos is, hogy dolgozza ki a lovasíjász fokozatok jelrendszerének elméleti alapjait. Elismerései Fitz József-díj 1993 - a könyvtárosok által legjobbnak ítélt könyvért (A Napút festője) a Kassai Lajos által alapított lovasíjász-öv bronzfokozatával díjazott 1996-ban Magyar Örökség díj 1997 Magyar Művészeti Akadémia Életműdíj 2016 Művei A Szent Koronáról írt művei: „Angyali korona, szent csillag” . Jászsági Művésztelep-Tőtevény, 1996, 2013 (újradolgozott) és 2017 ( fakszimile kiadás), Két Hollós kiadó , 2013 Fejezetek a Szent Korona és a koronakutatás történetéből . Debrecen, 2004 A magyar irodalom gyöngyszemei csillagmítoszi foglalatban-sorozat: Az ember tragédiája a nagy és kis Nap-évben, (Szabó Gyulával), első kiadás, 1999 Bánk Bán a világdráma színpadán . Két Hollós kiadó, 2011 Lúdas Matyi avagy a magyar nemes megigazulása . Két Hollós kiadó, 2011 János vitéz és a Nagy Titok . Két Hollós kiadó, 2011 Tündérszép Ilona vár. Barangolás a Napúton Árgyélus királyfival és Csongor úrfival . Két Hollós kiadó, 2014 Ember küzdj és bízva bízzál, Az ember tragédiája a nagy és kis Nap-évben, (Szabó Gyula társszerzővel), második kiadás, Két Hollós kiadó, 2017 Attiláról: Jött éve csodáknak. A magyar csillagmítoszi hagyomány élő Atillája . Szabad Tér Kiadó, 1993 Nézz egy kicsit a fejembe. A hagyományörökítés útjai a szkítautód népeknél . Főnix Könyvműhely, 2003 Az Atilla-kincs vallomása. Szemelvények a nagyszentmiklósi aranyedények képírásba foglalt üzeneteiből . Hatodik Elem Kiadó, 2010 Atilla ébresztése . Két Hollós kiadó, 2010 Magyar népmesékről: Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria . Pontifex Kiadó, 1994 (szerkesztő) János vitéz és a Tarot . (Lőrincz Ibolyával), Örökség Könyvműhely, 1998 A fehér ló és a fekete bárány fiai. Kis és dekanátusi rend a magyar népmesék egy csoportjában . Főnix Könyvműhely, 1998 Nefelejts . Örökség Könyvműhely, 2000 Dunaisten keresztfia . (Makoldi Sándorral), Főnix Könyvműhely, 2002 Emberséget járunk tanulni. Mesék tanulságokkal . Két Hollós kiadó, 2009 Egyéb, a magyar szerves műveltség témakörében írt művei: Nagy István . Corvina Könyvkiadó, Budapest, 1965 Nagy István–Nagy Balogh–Tornyai . Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Az én múzeumom sorozatban, 1965 Csak tiszta forrásból. Adalékok Bartók Cantata profanájának értelmezéséhez . Mandátum, 1990 A Napút festője, Csontváry Kosztka Tivadar . Pódium Műhely Egyesület, 1992/ Uropath Kiadó, 2011 Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet . Pódium Műhely Egyesület-Magányos Kiadó, 1993/ Két Hollós kiadó, 2006. Uropath Kiadó, 2011 A képíró bölcs, Tóth Menyhért . [Turai G. Kamillal], Sztélé, 1995 Asztrálmítoszi keretek - mai sorsok . Főnix Könyvek, 1999 A Táltos és a Szűz-Bobály Attila szobrászművészről . Főnix Könyvműhely, 2003 A fénytől élünk s a fény vagyunk... Turi Endre . Kecskemét, 2006 "A bölcsesség házat épít magának". (Kovács Józseffel), Két Hollós kiadó, 2008 Fényre éledő üdvtörténet. Ünnepváró elmélkedés középkori finnországi templomokban . Polar Könyvek, 2009 Nem múló szent összhang - Tóth Menyhértről magunk közt . Két Hollós kiadó, 2010. Manitól Rasdiig - a fő-fő eretnek elő- és utóéletéről. 2013. "A bölcsesség házat épít magának" . Két Hollós kiadó, 2013. Üdvtörténet - magyarul. Két Hollós kiadó, 2015. A mindenség képe egy aranykancsón. Két Hollós kiadó, 2016. Az ég mennyezeti. Uropath kiadó, 2012. Két Hollós kiadó 2016. Munkácsy és a Napút. Világdráma az életkép színpadán. Két Hollós kiadó, 2016. Tanulmánykötet-trilógiája: Hazatalálás . (I. Tanulmánykötet) Püski Kiadó, 1996 Mag hó alatt-Télúton . (II. Tanulmánykötet) Püski Kiadó, 2003 Az igazat mondd! Művelődéstörténeti írások . (III. Tanulmánykötet) Két Hollós kiadó, 2015 Színpadi művei: Száll az Isten házadra . Magyar Művelődési Intézet, 1987 és Főnix Könyvműhely, 2007 Csillag esik, föld reng... Atilla-színművek . 2002 Sors, nyiss nekem tért... Misztériumdráma 1848-49 emlékére . Főnix Könyvek, 1998, 2004 Hazatalálás . Hatodik Elem Kiadó, 2007 Egyéb: A Pilis-szindróma . Országépítő , 1990/2. Hunor-Magyar nyomában (társasjáték, Hintalan Lászlóval közösen) 2008. Jegyzetek general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.) Édesapja református lelkészi munkája miatt mentek oda erre az időre. Lásd erről bővebben: Pap László: Tíz év és ami utána következett. 49. o. Pap Gábor előadása MAGfalván. 2012. június 23. Örökség Népfőiskolai Szövetség Grandpierre Attila: Az Élő Világegyetem könyve. 17. o. Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 10. o. Pap Gábor: Az igazat mondd! Művelődéstörténeti írások. Két Hollós könyvkiadó, 2015, 79. o. Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 30.o. Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 65.o. Pap Gábor: Az igazat mondd! Művelődéstörténeti írások. Két Hollós könyvkiadó, 2015, 25-27. o. Zománc 1978. 60-63.o. Pap Gábor: 'Angyali korona, Szent csillag. A magyar Szent Korona. Budapest, 2013. 15-22.o. Zománc 85. 37-40.; 93-130.o. Kiálts telyes torkal. Írások Pap Gábor 60. születésnapjára. 2000, 94.o. Kassai Lajos: Lovasíjászat. Dee-Sign Kiadó, Budapest, 2003, 92.o. Magyar Örökség díjazottainak táblázata A Magyar Művészeti Akadémia 2016. május 24-i közgyűlése Pap Gábor: A Pilis-szindróma Forrás „Kiálts telyes torokal”. Képek és írások Pap Gábor művészettörténész 60. születésnapjára . Polar Alapítvány, Budapest, 2000 Kiálts (még) telyes torokal! Tanulmányok és köszöntők Pap Gábor művészettörténész 70. születésnapjára . Két Hollós Kiadó, Budapest, 2010 Művészettörténészek\Pap Gábor Gondolatok a Szent Koronáról online mp3 Válogatott írásai, előadásai A Magyar Táltos Honlapra feltöltött előadások Robotporszívó A robotporszívó egy olyan automata tisztító szerkezet, amely intelligens és automatizált programozással képes korlátozott tisztítási tevékenységre. Típustól függően végzi a robotporszívó a felületi tisztítást, bizonyos fajták a sarkok tisztítására is képesek a forgó keféjüknek köszönhetően. Története Az első robotporszívó az Electrolux Trilobite volt, amit a svéd cég 1997-ben mutatott be a BBC tudományos magazinműsorában, a Tomorrow’s World-ben. A brit Dyson 2001-ben mutatta be a saját robotporszívóját, a DC06-ot, amely valószínűleg a magas árának köszönhetően soha nem került forgalomba. Az Amerikai Egyesült Államokban az iRobot 2002-ben készítette el a saját robotporszívóját, amit Roomba-nak neveztek el. Kezdetben 15.000 darab robotporszívóval léptek piacra, de már akkor elhatározták, hogy ha sikeres lesz a termék, akkor további 10.000 darabot bocsátanak piaci forgalomba. A Roomba hatalmas sikernek bizonyult, ezért az iRobot a karácsonyi szezonra 50.000 darab robotporszívóval készült. A sikeres rajt után több mint 4000 viszonteladó árulta a Roomba-t. A sikeres piaci megjelenés után több gyártó is jelentkezett a maga robotporszívójával. A berendezés tájékozódását egyesek ultrahangos tájékozódással, vagy például lézeres tapogatással oldották meg. 2014-ben tért vissza a Dyson a robotporszívók piacára, a Dyson 360 Eye-jal. A készülék navigációját illetően komoly újítást vezettek be. A 360 fokos kamerával felszerelt porszívó könnyebb és gyorsabb tájékozódást produkált, mint az addigi berendezések. Működése A robotporszívó működése automatizált, az energiaellátásról egy akkumulátor gondoskodik. A készülékhez tartozik egy földi dokkoló is, amelyhez akkor tér vissza a robotporszívó (magától), amikor már közel van a teljes lemerültség állapotához az akkumulátora. Egy robotporszívó jellemzően többféle üzemmódban működik, attól függően, hogy milyenek a terepviszonyok, vagy mekkora az a terület, ahol takarítania kell. Az akadályokat magától kerüli ki, a beépített tájékozódási eszközöknek hála magától felméri a terepet, és úgy halad, hogy az egész helyiséget végigpásztázza. A robotporszívó gyűjti a felszívott szilárd szennyeződéseket, a munkáját különböző forgó (spirális, körkörösen működő) kefék segíthetik. Tájékozódás Többféle tájékozódási technológia ismert és használatos a robotporszívók navigálása terén. A helyiség feltérképezéséről általában a porszívó fedlapján elhelyezett kamera gondoskodik, a robotporszívó oldalán elhelyezett ultrahangos szenzorok pedig arra ügyelnek, hogy ne ütközzön akadályba a porszívó. A készüléknek nemcsak a tájékozódási képessége 360 fokos, elakadás esetén teljes fordulatra képes a robotporszívó, hogy minél kevesebb elakadásra, és így manuális segítségre legyen szüksége. Chatenay-Mâcheron Chatenay-Mâcheron település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 113 fő (2015). Chatenay-Mâcheron Langres, Peigney, Saint-Maurice és Saint-Vallier-sur-Marne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Critérium du Dauphiné Libéré A Critérium du Dauphiné Libéré egy országútikerékpár-verseny Franciaországban. A versenyt minden év júniusában rendezik meg, és része az UCI World Tour-nak. Trikók Az összetett verseny győztese : Pontverseny győztese: Hegyi pontverseny győztese: Legjobb fiatal versenyző: Legjobb csapat: Quiche A quiche (ejtsd: 'kís') „a franciák pizzája”, egy klasszikus francia étel: omlós tésztaágyon elhelyezett, gazdag feltéttel megpakolt, tejszínes tojással összesütött lepény. Története A quiche a francia konyha hagyományos étele, jó tulajdonságai népszerűvé teszik az egész világon. Előre elkészíthető, melegen és hidegen is fogyasztható, kiválóan melegíthető és könnyen csomagolható. Eredete Németországba vezet, ahol a német határ közelében vasserpenyőben készítették. Neve a német kuchen (=sütemény) szóból franciásodott quiche-re. A quiche a második világháború után vált népszerűvé Angliában, az USA-ban pedig az 1950-es években. Mára már egész Franciaországban elterjedt és közkedvelt étel, mivel szinte minden maradék alapanyagból, gyorsan elkészíthető a család ízlése szerint. A tészta A tészta eredetileg a klasszikus omlós-vajas tészta, de ha nagyon nem megy az összeállítása, segítségül beletehetünk egy tojás sárgáját. Az nagyon fontos, hogy gyorsan és hideg hozzávalókkal dolgozzunk, mert csak akkor lesz omlós a tészta. Ha nincs kedvünk a gyúrótáblával bíbelődni, akkor egyenesen a tepsiben is nyújthatjuk a tésztát. Az elősütéshez fedjük le a tésztát sütőpapírral és tegyünk rá valamilyen nehezéket, így nem fog felpúposodni, és a töltelék egyenletesen elosztható rajta. Melegen fogyasztva a legfinomabb, de hidegen is nagyon finom. A legismertebb quiche a klasszikus Quiche Lorraine, mely viszonylag kevés hozzávalót igényel. Kell bele jó minőségű húsos szalonna, tojás, magas zsírtartamú tejföl. Az eredeti quiche nem tartalmaz sajtot. Ha egy kevés hagymát is adunk az előzőkhöz, akkor már Quiche Alsacienne-ről, azaz elzászi quiche-ről van szó. Ha egy kis kemény sajttal gazdagítjuk, akkor megint egy másfajta quiche az eredmény. Ami viszont minden quiche-nél azonos, az a tejszínes-tojásos szósz, amivel a ”belevalókat” leöntjük vagy elkeverjük. Ez fogja össze az egészet. A quiche-ben az is nagyon szerethető, hogy igazából egész évben elkészíthető, az éppen aktuális zöldségek felhasználásával. Mehet bele: paprika, paradicsom, póréhagyma, cukkini, spenót vagy akár gomba is. A zöldségeken kívül gazdagíthatjuk pirított csirkemellel, darált hússal, de tehetünk bele kagylót, rákot, sonkát vagy olasz szalámit. Jóformán bármit bele lehet tenni. A krémbe kerülhet túró, krémsajt, mascarpone, zabpehely. A fűszerezést is kedvünk szerint variálhatjuk: őrölt borssal, szerecsendióval, fehér borssal, római köménnyel, curry-vel, fokhagymával is gazdagíthatjuk. Brčkói Körzet Koordináták: é. sz. 44° 52′, k. h. 18° 47′44.866666666667, 18.783333333333 A Brčkói Körzet (bosnyákul és horvátul Brčko Distrikt, szerbül Брчко Дистрикт) Bosznia-Hercegovina különleges jogállású területe az ország északkeleti részén, a Száva partján. Brčko várost és környékét foglalja magába, székhelye Brčko. Területe 493 km², és mintegy 80 ezer lakosa van. A körzeten jogilag a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság osztozik, de a gyakorlatban kormányzatát – a helyi szervek mellett – a bosznia-hercegovinai állam, illetve egy felügyelő személyében a nemzetközi közösség (Európai Unió) látja el. Története A körzet hivatalosan az 1999. március 5-i nemzetközi döntőbírósági ítélet alapján, 2000. március 8-án alakult meg. A korábbi Brčko község (opština, općina) területével egyezik meg. 48%-a (Brčko városát is beleértve) a Szerb Köztársaságban, 52%-a pedig a Föderációban fekszik (bár ennek csak szimbolikus jelentősége van, mert az entitásközi határvonalnak itt semmilyen gyakorlati funkciója nincsen). A Brčkói Körzet létrehozásának oka a terület stratégiai jelentőségéből adódó vitatott hovatartozása volt. A község olyan korridor, amely a Föderáció törzsterülete számára az egyetlen kijutási lehetőséget jelenti Bosznia-Hercegovina nemzetközi határvonalának északi szakaszára (Kelet-Horvátországba). A Szerb Köztársaság számára pedig a terület az a folyosó, amely összeköti az entitás északi blokkját a keletivel. A boszniai háborút (1992–1995) megelőzően Brčko községnek 87 ezer lakosa volt (1991-es népszámlálás). Lakosainak 44%-a volt muszlim (ma: bosnyák), 25%-a horvát, 21%-a szerb és 6%-a jugoszláv nemzetiségű. Népszámlálás 1991 óta nem volt, de a szerb etnikum valószínűleg relatív többségre tett szert a bosnyákok és a horvátok rovására. Magának Brčko városnak a háború előtt 41 ezer lakosa volt: 56% muszlim, 20% szerb és 7% horvát. Trinity Loren Trinity Loren, született Joyce Evelyn McPherson, később Roxanne McPherson (La Jolla, Kalifornia, 1964. augusztus 21. – Burbank, Kalifornia, 1998. október 24.), amerikai fotomodell, sztriptíz-táncosnő, erotikus és pornószínésznő, az 1980-as évek klasszikus pornófilmjeinek ismert sztárja. Testméretei 38E-25-37, magassága 163 cm. Férjezett neve Trinity Barnes. Élete A zöld szemű, természetes szőke hajú modell 1980-as évek közepén került a pornográf iparba. Top-modellként kezdett dolgozni, különféle férfimagazinok számára. Amikor első meztelen fényképei megjelentek, kiharcolta a hatóságoknál, hogy keresztnevét legálisan Roxanne-ra változtathassa. Nagy (38E méretű) természetes keblei (all-natural műfaj) gyorsan növelték ismertségét egy olyan korszakban, amikor éppen csak elkezdődött a kebel-implantátumok terjedése. Első filmszerepét 1985-ben kapta, már a Trinity Loren művésznevet használva. A pornográf videofilmek hőskorában a kezdő színésznők neve gyorsan ismertté vált a közvetlenül videóváltozatban készülő (straight-to-video) filmek révén. Specialitása az orális és anális szex volt, de nagyon sok leszbikus jelenetben is szerepet vállalt. Sikerét (kebelméretei mellett) főleg annak köszönhette, hogy megjelenése és stílusa elütött a megszokott, unalomig ismert sztereotípiától, a mesterségesen szőkített, mesterségesen felpolcolt vagy felpumpált mellű színésznőtársaitól. Valamelyest túlsúlyos volt, ennek ellenére nagyon vonzó maradt, még gyermekének születése után is. Hajviseletével és mimikájával vadóc természetét érzékeltette. Feleségül ment Barry Woods pornószínészhez (álneve Shane Hunter). 1990-ben megszületett Tess nevű lányuk. A klasszikus pornófilmekben közismertté vált „mainstream” pornószínésznők közül Trinity az elsők között vállalkozott pornográf filmszerepekre terhességének előrehaladott, jól látható állapotában is. Ezt megelőzően a terhes nőkkel felvett szexfilmek csak 8 mm-es filmkópiákon, a féllegálisan forgalmazott (undergound) miliőben, az extrém és fétis kategóriákban voltak kaphatók. Házassága Barry Woods-szal hamarosan, még az 1990-es évek elején megromlott. Elváltak, Trinity Texasba költözött gyermekével, ahol nyugalmasabb körülményeket remélt. Az exférj azonban keresetet adott be, hogy Tesst ő nevelhesse. A durva veszekedésekkel járó per során a bíróság az apának ítélte a kislányt. Trinity visszatért Kaliforniába, hogy legalább leányának közelében maradhasson. Ekkoriban Trinity felhagyott a pornográf filmezéssel, tartva a terjedőben lévő AIDS-fertőzéstől. Fotómodellként továbbra is vállalt megbízásokat, fényképei rendszeresen megjelentek férfimagazinokban (Hustler, Color Climax, Gent, Rodox, stb.). Ebben az időben a gyermekétől való megfosztás depresszióba taszította, kábítószer-függőség alakult ki, emiatt gyógyszeres kezelésre szorult. Az erős gyógyszerezés hatására gyógyszerfüggőség is kialakult benne. Az elvonókúra részeként, pszichiátere tanácsára önéletrajzán kezdett dolgozni. 1998 elején Joe Gallant pornográf filmrendező, Trinity aktuális élettársa bejelentette, hogy új közös szexfilmet forgatnak, amelyben mindketten szerepelnek, és Trinity Loren ezzel kíván visszatérni a pornográf filmiparba. 1998. október 24-én burbanki lakásán fájdalomcsillapító gyógyszerek túladagolása következtében meghalt. Az őt közelről ismerők az öngyilkosság lehetőségét sem zárták ki. Élettársa nyilvánosan kizárólag agyvérzésről beszélt. Trinity Loren önéletrajza befejezetlen maradt. Az 1980-as évek egyik leghíresebb pornószínésznője a kaliforniai Chatsworth-ben, az Oakwood Memorial Park temetőben nyugszik, sírkövére hivatalos nevét, a Roxanne McPherson-t vésték. Filmjei (kivonatos lista) Trinity Loren több, mint 270 pornográf filmben szerepelt. A legismertebbek: Pioneer–6 Pioneer–6 (angolul: úttörő) amerikai mesterséges bolygó, amelyet a Pioneer-program keretében indították a Vénusz felé, bolygóközi szonda. Küldetés Kutatási cél a Föld és a Vénusz közötti tér kozmikus sugárzás intenzitásának mérése, a bolygóközi tér és a napszél tanulmányozása, a rádióhullámok terjedésének vizsgálata. Jellemzői 1965. december 16-án a Air Force Missile Test Center indítóállomásról egy Delta-E hordozórakétával, direkt módszer alkalmazásával indították. Hasznos tömege 146 kilogramm. Műszerrekesze egy 94 centiméter átmérőjű és 89 centiméter magas henger. Az energiaellátást a testre szerelt napelemekkel kombinált akkumulátorok biztosították. A szonda forgásstabilizált, 60 fordulat/perc. Műszerei: háromtengelyű magnetométer, kozmikus sugárzás-teleszkóp, elektrosztatikus analizátor, rádióvevő. A mérések eredménye négyféle adathordozó segítségével, tárolt illetve közvetlen formában érkezett a Földre. A műszerrekeszből három stabilizáló rúd nyúlik ki, az egyiken magnetométer található. Az alsó fedőlapra volt szerelve az irányítható antenna. 1995 decemberében megszakadt vele a kapcsolat, de 1996 júliusában aktivizálni tudták. 2000. december 8-án 35 év után 2 órás kapcsolatot követően megszűnt a további adás. Salvatore Quasimodo-emlékdíj A Salvatore Quasimodo-emlékdíj a Balatonfüred Város Önkormányzata által 1992-ben alapított irodalmi díj, amelyet a Salvatore Quasimodo Alapítvány kuratóriuma ítél oda a Quasimodo Nemzetközi Költőverseny és Költőtalálkozó legjobbnak ítélt verséért. A Salvatore Quasimodo-emlékdíj mellett Salvatore Quasimodo-különdíjakat is kiosztanak, a díjazott verseket pedig olasz nyelvre is lefordítják. Története Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden, a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére emlékfát ültetett, és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, a városhoz fűződő érzéseit. A Tagore sétányon állították fel mellszobrát, a Nobel-díjas olasz költő tiszteletére pedig 1992 óta évről évre megrendezik a Quasimodo Nemzetközi Költőversenyt és Költőtalálkozót, amely mind a magyar, mind az olasz kulturális élet kiemelkedő eseménye. A költőversenyre több száz magyar és külföldi pályázat érkezik minden évben, amelyek közül zsűri választja ki a legjobbakat. Az emlék-és a különdíjas verset olasz nyelvre is lefordítják. 2011 óta a nevezések számára tekintettel két különdíj is kiosztható a pályázók között, illetve ettől az évtől kezdve életműdíjat is adnak. Katarinahissen Katarinahissen (svédül: A Katarina lift): felvonó Slussen közelében, Stockholmban. 1881-ben Knut Lindmark mérnök engedélyt kapott a várostól, hogy Stadsgården és Mosebacke mellett gyaloghidat és felvonót építsen és ezáltal könnyebbé tegye a közlekedést Södermalm szigete és a Gamla Stan között. A felvonót és a hidat a belga Lecoq & Co építette, az felvonógépezet eredeti amerikai Weeks & Halsey cég által gyártott alkatrészek voltak. 1915-ben elektromos motorra cserélték ki. Gösta Löfgren Karl Gösta Herbert Löfgren (Motala, 1923. augusztus 29. – 2006. szeptember 5.) olimpiai bronzérmes és világbajnoki ezüstérmes svéd válogatott labdarúgó. A svéd válogatott tagjaként részt vett az 1952. évi nyári olimpiai játékokon és az 1958-as világbajnokságon. Sikerei, díjai Svéd bajnok (1): 1962 Olimpiai bronzérmes (1): 1952 Világbajnoki döntős (1): 1958 Puszpángfélék A puszpángfélék vagy buxusfélék (Buxaceae) a puszpángvirágúak (Buxales) rendjébe tartozó növénycsalád. Rendszerezés APG III Az APG II-rendszerben a valódi kétszikűek egyik rendbe be nem sorolt családjának tartják, az APG III-rendszer már a Buxales rendbe sorolja. A korábban önálló Pachysandraceae családot nemzetségként a családba sorolják. Cronquist és Dahlgren A Cronquist-rendszer a családot az Euphorbiales rendbe, Dahlgren a Rosiflorae felrend Buxales rendjébe helyezte. Jellemzők Virágaik (melyek valójában virágzatok) jelentéktelenek, hasonlítanak a kutyatejfélék virágaira. A középen elhelyezkedő nőivarú virágot hímivarú virágok gyűrűje veszi körül, a csésze gyakran lepelszerű képletté alakul. A családba tartozó Pachysandra nemzetségbe lágyszárú évelők, a Buxus nemzetségbe cserjék, a Styloceras nemzetségbe kis fák tartoznak, mindegyik örökzöld. Nakszongde állomás Nakszongde (Nakseongdae) állomás a szöuli metró 2-es vonalának állomása; Szöul Kvanak-ku (Gwanak-gu) kerületében található. A nevének jelentése „ahová csillag hullott”, és a közeli Nakszongde (Nakseongdae) parkról kapta, ahol a legenda szerint Kang Gamcshan (Gang Gam-chan) Korjo (Goryeo)-kori tábornok született. Robovo (Boszilovo) Robovo (macedónul: Робово) település Macedóniában, a Délkeleti körzet Boszilovói járásában. Népesség 2002-ben 576 lakosa volt, akik közül 574 macedón, 1 szerb és 1 egyéb nemzetiségű. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Salvatore Riina Salvatore Riina ismertebb nevén Totò Riina, (Corleone, 1930. november 16. – Parma, 2017. november 17.) olasz bűnöző, maffiózó, a Corleone-klánhoz tartozó család, a Cosa Nostra (magyarul: mi ügyünk) elnevezésű bűnszervezet tagja, majd vezetője. 1993 januárjában számos gyilkosságért letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Riina volt a szicíliai maffia vezetője, amikor két merényletben a maffia meggyilkolta Giovanni Falcone és Paolo Borsellino bírókat. Japán nyelv A japán nyelvet (nihongo, nippongo, ���, kiejtése�) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon. E közösség legnagyobb része Japánban él, ezen kívül első vagy második nyelvként csak Palauban beszélik. Standardizált változata (hjódzsungo) a tokiói dialektuson alapszik. A japán ragozó nyelv, eredete máig sem tisztázott: közelebbi rokonságot eddig az Okinaván beszélt rjúkjú nyelvvel igazoltak (a két nyelvet és dialektusaikat újabban a japán nyelvek családjának nevezik), a koreai nyelvvel sokan távolabbi rokonságot feltételeznek (nyelvszerkezeti hasonlóságok, csekély számú rokon szó), korábban gyakran az altaji nyelvcsaládba sorolták, de ez az elmélet nem egyértelműen bizonyítható és ezért nem általánosan elfogadott, néha az ainu (Japán őslakosai) nyelvrokonság is felmerül, emellett azonban csak igen kevés érv szól. Írás és kiejtés A japán nyelvben három írásrendszer van: a hiragana és a katakana szótagírások, a kandzsi kínai eredetű szóírás, de ezek mellett időnként használatos még a rómadzsi is, ami a latin betűs írás neve. 1947-ben az amerikai megszállók nyomására az addigi 50 000 jelből álló jelrendszer helyett az alap jelkészlet számát 1850-re korlátozták, de 1981-ben a listát 1945 tételre, 2010-ben pedig 2136-ra bővítették. A többi írásjegy sem tűnt el azonban teljesen, például a kandzsi kentei vizsga legmagasabb szintjén ma is 6355-nek az ismeretét követelik meg. A kandzsival a szavak fogalmi részét, például a főneveket, az igetőt írják le, a hiraganával a toldalékokat és a határozószókat, katakanával pedig az idegen eredetű szavakat és (főként tudományos művekben) a növények, állatok nevét. A következő táblázat bemutatja a japán nyelv alapvető szótagjait. A táblázatot úgy kell használni, hogy a bal oldali mássalhangzó után kiejtjük a felül lévő magánhangzót. Van néhány kivétel a hiragana, ill. a katakana olvasásában: Az sz-sor minden szótagja sz-szel kezdődik, kivéve �/� , amely si nek ejtendő; hasonlóan a z-sor, melyben minden dz-vel, kivéve a �/� , mely dzsi nek ejtendő. A t-sor kiejtése: ta csi cu te to. A d-sor hasonlóan: da dzsi dzu de do. A �/� mássalhangzója valójában egy f-szerű hang, amit nem a fogakkal, hanem az ajkakkal képzünk. Kiejtési és egyéb tudnivalók: �/� – önálló szótagot képző n hang. Ez szigorúan vett értelemben nem szótag; a japán nyelv nyelvi alapegységeinek terminológiailag pontos megnevezése „mora”. A v-sor mássalhangzója az angol w-hez hasonlít; hasonlóan a �/� f-szerű hangjához, ez sem v, hanem a fogak helyett az ajkakkal képzett hang. A �/� hangot sokszor csak simán o-nak ejtik, ám ettől még nem ugyanaz a szerepe, mint a másik o hangnak. Az �/� egy, a magyar á-hoz hasonló hang, viszont annyira nem nyílt, és rövid. Az i, e és o hangok olyanok, mint a magyarban. Az �/� ajakkerekítés nélküli u hang, kiejtése ü-szerű. Részletes hiragana táblázat: Részletes katakana táblázat: � � (wo) kiejtése azonos az � (o)-val, de ritkán használják, csak hiragana katakanára átírásakor. A különleges (ji/wu/je) katakanákat a Meidzsi-korban vezették be oktatási céllal, de sosem terjedt el. A hiragana változatának (�) azonban jelentős szerepe van a nyelvben, mivel főnevek végéhez kapcsolva ez fejezi ki a tárgyesetet. A wi (�,�) és a we (�,�) karaktereket ma már szinte egyáltalán nem használják. A japán szavak magyar átírása az angolban használt Hepburn-átíráson alapul, de azzal nem azonos (az angol és a magyar nyelv különbségei miatt): Példák: Az átírásban a ni betűk nem csak a szótag megjelenésével, hanem az n és i egymás után következő szótagok egybeolvasásával is előfordulhatnak. Ennek megkülönböztetésére az utóbbi esetben aposztrófot teszünk az átírásban a betűk közé (pl. a fenti ��� Ken'icsiró névben). Ezt a megkülönböztetést sokszor elmulasztják feltüntetni. A például adott név sajátossága továbbá, hogy angol átírásában a kötőjeles, nagy I betűs változat terjedt el, azonban a szabályszerű átírás ott is Ken'ichirō. Néhány szót nem szabályszerű, hanem hagyományos alakjában írunk át: gésa (szabály szerint geisa), Tokió (eredetileg Tókjó), Kiotó (eredetileg Kjóto), Oszaka (eredetileg Ószaka) stb. Központozási jelek A régi japán írásrendszerben nem található egyetlen központozási jel sem, az összefüggéseket a szövegkörnyezet és a szövegek elhelyezkedése adja. A szöveg struktúrájának megértéséhez a napjainkban használt jelek segítenek, megjegyzendő, hogy a japán írásban nincsenek szóközök, az írásjegyek egymás után következnek. Főbb jelek: � kicsi, karika alakú mondatvégi írásjel, használatában megfelel a magyar pontnak ; � vessző , használata a magyaréhoz hasonló, bár szabadabb helyesírási szabályok alapján. Jobb-alsó irányban kiszélesedő, könnycsepp alakú jel; � a sorok szélességének/magasságának közepén (az írás irányától függően) levő pontot az idegen nyelvű szavak elválasztására használják, például: ������������ reonarudo da vincsi (Leonardo da Vinci); � � � � idézőjelek, használata a magyaréhoz hasonló; más latin karaktereket, így a kérdőjelet (?) és felkiáltójelet (!) is a magyarhoz hasonló módon használják. Olykor – az angol nyelv hatása miatt – az általunk is használt pont és vessző jeleket használják. Nyelvtan A japán nyelv tipológiailag agglutináló, alany-tárgy-ige (SOV) sorrendű mondatokkal. A mutató névmások megelőzik a jelzett szót. A főneveknek nincs ragozásuk, az esetviszonyokat a főnévi csoportok után álló partikulák jelzik: wa- – topik jelölő, ga- – (nem topik) alany jelölője, o- – tárgyjelölő, ni- – mindenféle helyviszony jelölője, no- – mindenféle jelzői viszony jelölője (beleértve a vonatkozó mellékmondatot is), de instrumentális-partikula stb. A többes számot sokszor nem jelölik, de ha szükséges, ki tudják fejezni, viszont csak a főnéven és névmáson jelenhet meg, az ige vagy a melléknév sohasem kerülhet többes számba. A többes szám kifejezésére alkalmazhatnak toldalékot: -tacsi (kodomo-tacsi 'gyerekek'), -ra (kare-ra 'ők') vagy megduplázzák a főnevet: (hito-bito 'emberek', ahol hangtani változás is történhet a szó belsejében b>h). A többes számot általánosan alkalmazó nyelvekhez hasonlóan a megszámlálhatatlan főnevek, tehát az anyagnevek vagy az elvont fogalmak nevei esetében azonban nem alkalmazzák. A személyes névmások gyakran kiesnek, ha referenciájuk a kontextusból kiderül. Az első személyben az udvariasság foka szerint többféle alak közül választ a beszélő, második személyben gyakran ugyancsak udvarias formula helyettesíti a névmást (például megszólított neve, tiszteleti -san/-sama / -szan/-szama szócskával toldva). A számneveknek 1-10-ig 2 sorozata létezik, az eredeti japán (J) és a kínai (K) eredetű. A japánban az igék nem vesznek fel személyragokat, viszont igeidő és mód tekintetében van igeragozás. Nincs főnévi igenév. Az igék formái a mondatban a különféle udvariassági fokot fejezik ki, pl: csináld meg - légy szíves, csináld meg - tisztelettel kérlek, hogy csináld meg. Nincs magánhangzó-harmónia. A magyarral azonos a nevek használata (vezetéknév, keresztnév), a dátum és cím használata, a birtokos eset használata (először jön a birtokos, utána a birtok, például a ház ajtaja). A címeket is hasonló módon írják (nagyobb egységtől a kisebb felé haladva): város, városrész, háztömb. Nyelvjárásai A japán nyelv elég homogén, köszönhetően a standardizációnak. Régebben voltak nagyobb eltérések. A nyelvjárások tanulmányozásának csekély a hagyománya. Három nagy nyelvjárásra osztható: keleti, nyugati, kjúsúi. Az első csoport a Tokió főváros (az i, u elnyelése); a nyugati csoport Kiotó és Oszaka (Ószaka-ben : Oszaka dialektus) több udvarias forma, erősebb tónuskontraszt, u magánhangzó kissé az u és ü között való kiejtése, valamint a ni szótag nyi-nek ejtése); a kjúsúi (je szótag megléte, és az e palatalizáció hatása a megelőző mássalhangzóra). A hivatalos nyelv az iskolai oktatás révén a tokiói nyelvjárásra épülő standard nyelv. A japán nyelv rengeteg szót kölcsönzött (és kölcsönöz még ma is), elsősorban a kínai (mandarin) és angol nyelvekből. Írásban ezeket katakanával szokták írni. Ioan Popa Ioan Popa (Bukarest, 1953. április 22. – ?, 2017. augusztus 3.) román párbajtőrvívó, olimpikon. Sportpályafutása Részt vett az 1976-os montréali és az 1980-as moszkvai olimpián. Utóbbin egyéniben a hatodik, csapatban a negyedik helyen végzett. Három Universiade-n vett részt. 1977-ben és 1981-ben arany-, 1979-ben bronzérmet szerzett a csapatversenyben. Háromszor nyert párbajtőr egyéniben román bajnokságot (1976, 1977, 1979). Payré Payré település Franciaországban, Vienne megyében. Lakosainak száma 1023 fő (2015). Payré Rom, Anché, Ceaux-en-Couhé, Celle-Lévescault, Châtillon, Saint-Sauvant, Vivonne és Voulon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Erdélyi Sándor (lelkész) Erdélyi Sándor (Debrecen, 1820. április 6. – Kisújszállás, 1868. szeptember 19.) református lelkész. Élete Tanulmányait a debreceni református kollégiumban végezte, és két évig mint köztanító működött; azután egy évet Szepes megyében töltött, miután visszatért Debrecenbe, ahol 1847-ben senior volt. 1848. június 1-jén kisújszállási lelkész lett, mely hivatalában bekövetkezett haláláig működött. Munkái Keresztény tanítások. 1. füzet Debreczen, 1862. Gregorián ének A gregorián ének (cantus gregorianus, cantus planus, cantus choralis) egyházi egyszólamú, hangszerkíséret nélküli liturgikus kórus vagy szóló ének latin nyelven. Az adott szöveg szerkezetének megfelelően tagolódik. Kötetlen ritmusú és az abszolút hangmagasságot sem rögzíti. Dallamai lépcsőzetes felépítésűek vagy kis hangközlépésekkel mozognak, helyenkénti ugrásokkal. A szillabikus (szótagoló) és a melizmatikus éneklési mód váltogatása teremt egyensúlyt benne. Többnyire kis hangterjedelmű. Az időszámítás kezdete körüli kor mediterrán zenekultúrájából, mégpedig a görög himnuszokból és az ókori zsidók zsoltáraiból fejlődött ki három fázisú rendező-szerkesztő munka során: a 4. század második felében, a 7. század elején I. Gergely pápa indítására – innen a gregorián név a 8. század , a Karolingok idején. A 9. századtól az ún. neumák segítségével vált leírhatóvá. Lásd még Korál Motetta Organum Irodalom Dobszay László: A gregorián ének kézikönyve, 1993 Dobszay László: Magyar Zenetörténet. Gondolat, Budapest, 1984 Kelemen: A zene története 1750-ig, 1991 Rajeczky Benjámin: Mi a gregorián?, 1981 Rescigno, Eduardo – Renato Garavaglia: A keresztény egyházi és a világi ének a középkorban . Ford. Tallián Tibor. Budapest, Zeneműkiadó, 1987 ISBN 963-330-634-5 A gregorián zene (főiskolai jegyzet Osvay Károlyné összeállításában) Gülke: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok, 1979 Bárdos: Modális harmóniák, 1979 Jeppesen: Ellenpont, 1975 Forrás Ruthner Judith: A gregorián múltja és jövője , gregoriantarsasag.hu Skansin Skansin (szó szerint: sánc) egy történelmi erődítmény a feröeri Tórshavnban. A helyiek a „világ legbékésebb erődítményének” nevezik, joggal: itt mindössze üdvlövések hangzottak. Az erődítmény közvetlenül a tórshavni kikötő mellett, egy füves magaslaton fekszik. Történelem 1580-ban építtette ki Magnus Heinason a kalózok elleni védekezésül, miután a város csaknem egy támadás áldozata lett. Azóta többször átépítették; jelenlegi formáját 1780-ban nyerte el, néhány éve pedig renoválták. 1940-től, a baráti brit megszállás alatt itt volt a szigeteken állomásozó brit erők főhadiszállása. Ebből az időszakból két löveg maradt fenn, ezen kívül négy 18. századi (1782-ből származó) dán ágyú is látható. Turizmus Itt található a feröeri világítótornyok egyike, a Skansin világítótorony, amely a főváros kikötőjébe mutatja az utat a hajósoknak. Stratégiai fekvéséből eredően jó kilátást nyújt Tórshavn városára és a tengerre, a szemközt fekvő Nólsoy szigetével együtt. 1974-es jégkorong-világbajnokság Az 1974-es jégkorong-világbajnokság a 41. világbajnokság volt, amelyet a Nemzetközi Jégkorongszövetség szervezett. A vb-ken a csapatok három szinten vettek részt. A világbajnokságok végeredményei alapján alakult ki az 1975-ös jégkorong-világbajnokság csoportjainak mezőnye. A csoport Szovjetunió – Világbajnok Csehszlovákia Svédország Finnország Lengyelország NDK – Kiesett a B csoportba B csoport Egyesült Államok – Feljutott az A csoportba Jugoszlávia NSZK Japán Hollandia Románia Norvégia – Kiesett a C csoportba Ausztria – Kiesett a C csoportba C csoport Svájc – Feljutott a B csoportba Olaszország – Feljutott a B csoportba Bulgária Magyarország Franciaország Kína Ausztrália Észak-Korea Pazderna Pazderna település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Lakosainak száma 291 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Alfred Birlem Alfred Birlem (Berlin, 1888. január 10. – 1956. április 13.) német nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Játékvezetésből Berlinben vizsgázott. Vizsgáját követően a Berlini Labdarúgó-szövetség által üzemeltetett labdarúgó bajnokságokban kezdte sportszolgálatát. A Német labdarúgó-szövetség (DFB) Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével a 2. Bundesliga, majd 1924-től a Bundesliga játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1938-ban vonult vissza. Nemzeti kupamérkőzések Vezetett döntők száma: 3. Regionális döntő 1932–1933-ban 55 regionális bajnokság volt, a bajnoki kupa sorsát döntő mérkőzéssel határozták meg. Német labdarúgókupa Az első német labdarúgókupa döntő játékvezetője. Nemzetközi játékvezetés A Német labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1927-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. A német nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 30. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. A nemzetközi játékvezetéstől 1939-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 21. Labdarúgó-világbajnokság Az 1934-es labdarúgó-világbajnokságon és az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. 1934-ben 46, 1938-ban 50 évesen a torna legidősebb játékvezetője volt. A FIFA JB elvárásának megfelelően, ha nem vezetett, akkor valamelyik társának partbíróként segített. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés vezetését. 1934-ben egy mérkőzésen 2. pozíciós, 1938-ban szintén egy mérkőzésen 2. pozíciós partbíró. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 2 + 2 (partbíró). Olimpiai játékok Az 1928. évi és az 1936. évi nyári olimpiai játékokon a FIFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Skandináv Bajnokság Nordic Championships/Északi Kupa labdarúgó tornát Dánia kezdeményezésére az első világháború után, 1919-től a válogatott rendszeres játékhoz jutásának elősegítésére rendezték a Norvégia, Dánia, Svédország részvételével. 1929-től a Finnország is csatlakozott a résztvevőkhöz. 1983-ban befejeződött a sportverseny. Ciliata septentrionalis A Ciliata septentrionalis a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a Lotidae családjába tartozó faj. Előfordulása A Ciliata septentrionalis elterjedési területe az Atlanti-óceán északkeleti része, a Brit-szigetektől kezdve Európa nyugati partján keresztül Észak-Norvégiáig. Izland és Feröer vizeiben is megtalálható. Megjelenése Ez a hal legfeljebb 20 centiméter hosszú. Feje, testéhez viszonyítva nagy. A felső ajkán három pár, dagadt, kis tapogatószál van. Ezek mellett az alsó ajkán egy, míg a pofáján négy hosszabb tapogatószál található. Életmódja A Ciliata septentrionalis mérsékelt övi, főleg tengeri hal, de a brakkvízben is megél. 10-90 méteres mélységekben él, azonban általában csak 10-50 méteres mélységekben tartózkodik. A homokos és iszapos tengerfenéket kedveli, ahol tízlábú rákokra, Homarus-fajokra, hasadtlábú rákokra (Mysida) és soksertéjűekre vadászik. Szaporodása Az ikráit a tengerenék mélyebb pontjaira rakja le. Felhasználása Ennek a halnak van halászati értéke. Krhov (Třebíč járás) Krhov település Csehországban, a Třebíči járásban. Krhov Radkovice u Hrotovic, Bačice, Hrotovice, Myslibořice és Račice településekkel határos. Lakosainak száma 192 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Derítés A derítés a folyadékban lebegő részecskék eltávolítása. Borászat Borászati eljárásként célja a bort tükrössé, vagyis kristálytisztává tétele. Ennek érdekében ahhoz olyan kolloid anyagokat – például zselatint, tannint (csersavat), fehérjéket, bentonitot – keverünk, amelyek adhézióval magukkal ragadják a bort zavarossá tevő lebegő anyagokat. Az ún. kékderítéssel a borban lévő fém szennyezőket (elsősorban vasat, továbbá pl. a gombaölő szernek permetezett rézvegyületeket) távolítják el sárgavérlúgsó adagolásával, az oldott sókat berlini kék csapadék formájában leválasztva. Vegyipar Vegyipari eljárásként feladata az oldatban lévő színezékek megkötése, majd szűréssel elválasztva tisztítja az oldatot. Konyhatechnika Konyhatechnikai eljárásként Valamilyen folyadék tisztítása, a benne lebegő, zavarosodást okozó szilárd részecskék eltávolítása. Az ételkészítésben leggyakrabban az erő-, a hús-, a csontleves, és az aszpik készítésekor alkalmazzuk. A tojásfehérjéhez kevés hideg vizet adunk, kissé felverjük, azután a tisztítandó folyadékból egy keveset állandó keverés közben a tojásfehérjéhez öntünk. Jól összedolgozzuk, és folytonos keveréssel a lezsírozott leveshez adva, egy pillanatra felforraljuk. : Félrehúzva 10-15 percig ülepítjük, majd óvatosan átszűrjük. Baumgarten an der March Baumgarten an der March (vagy a nemzetközi sajtóban gyakran egyszerűen Baumgarten) az ausztriai, alsó-ausztriai Weiden an der March község településrésze. Az energiaiparban Lakóinak száma mindössze 192, az osztrák es nyugat-európai energiaiparban azonban nagyon jelentős szerepet tölt be. 1970 óta a Nyugat-Európába tartó orosz földgáz fontos tranzitállomása. Az Ausztriát észak-déli irányban átszelő, 380 kilométer hosszú Transz-Ausztria gázvezeték keleti végpontjánál fekszik. A Nyugat-Európába tartó orosz gáznak jelenleg mintegy egyharmada az OMV vállalat baumgarteni terminálján halad keresztül. A környék kimerült gázmezőit ma nagy mennyiségű földgáz földalatti tárolására használják, ezzel segítve áthidalni a gázfogyasztás téli-nyári ingadozását. Ha megépül az Oroszországból Európába gázt szállító Déli Áramlat vezeték, tovább nő Baumgarten fontossága, amely a vezeték európai végpontja lenne. Volkszählung 2001. Osztrák Statisztikai Hivatal Rhabdamia A Rhabdamia a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához a sügéralakúak (Perciformes) rendjéhez, ezen belül a kardinálishal-félék (Apogonidae) családjához tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 7 faj tartozik: Rhabdamia clupeiformis Weber, 1909 Rhabdamia cypselurus Weber, 1909 Rhabdamia gracilis (Bleeker, 1856) Rhabdamia mentalis (Evermann & Seale, 1907) Rhabdamia nigrimentum (Smith, 1961) Rhabdamia nuda (Regan, 1905) Rhabdamia spilota Allen & Kuiter, 1994 Forrás http://www.fishbase.org/Nomenclature/ValidNameList.php?syng=Rhabdamia&syns=&vtitle=Scientific+Names+where+Genus+Equals+%3Ci%3ERhabdamia%3C%2Fi%3E&crit2=contains&crit1=EQUAL - Fishbase Mielőtt leszáll az éj (film, 2000) Mielőtt leszáll az éj (Before Night Falls) Julian Schnabel 2000-ben bemutatott filmdrámája. A forgatókönyvet Reinaldo Arenas regénye alapján Lazaro Gomez Carriles és Cunningham O'Keefe írta. A főszerepben Javier Bardem. Magyar mozibemutató 2001. november 15. A film igaz történeten alapul. Történet Reinaldo Arenas (Javier Bardem) 1943-ban Kubában született, disszidens kubai regényíró és költő. Vidéken, végtelen szegénységben, ám annál nagyobb szabadságban töltött gyermekkora után Castro Kubájában felnőve íróként és homoszexuálisként a cenzúra és az üldöztetés áldozatává vált. Arenast 14 évesen ragadta magával és nevelte fel a forradalom. Húszévesen jelent meg első regénye, "Celestino antes del Alba" ("Dalok a kútból") címmel, melyért Nemzeti Könyv-díjat kapott. Ez az egyetlen könyve, melyet szülőhazájában kiadhatott. Nyolc másik regényét, novelláit és verseit külföldön publikálta, Kubában műveit betiltották. Második, "El Mundo Alucinante" ("Hallucinációk") című regényét cenzúrázták, majd sikerült Franciaországba csempésznie, ahol 1969-ben a legjobb külföldi regény díját nyerte. Arenas volt az egyetlen kubai író, aki még Kubában élve a forradalmi kormány engedélye nélkül külföldön publikálta egy művét. Ettől kezdve természetesen bujkálnia kellett saját hazájában. 1973-ban letartóztatták, műveit elkobozták, s az El Morro börtönbe csukták, ahol két évet sikerült túlélnie nem politikai foglyok, hanem közönséges bűnözők között úgy, hogy rabtársai feleségeinek és kedveseinek szerelmes leveleket fogalmazott. 1980 májusában Castro minden homoszexuális, értelmi fogyatékos illetve büntetett előéletű személynek lehetővé tette, hogy elhagyja Kubát. Arenas 250 ezer kubaival együtt ekkor hagyta el szülőhazáját. Arenast az Egyesült Államokban sem a Paradicsom várta: azt a fajta szabadságot, amire vágyott, talán sehol sem találta volna meg. Reinaldo Arenas 1990-ben halt meg New Yorkban. Három évvel később adták ki memoárját ("Mielőtt leszáll az éj"), melyet a New York Times könyvkritikai rovata az 1993-as év tíz legjobb könyve közé sorolt. Kéziratait a Princeton Egyetem archívumában őrzik. Kamisini járás A Kamisini járás (oroszul Камышинский район) Oroszország egyik járása a Volgográdi területen. Székhelye Kamisin. Népesség 1989-ben 37 276 lakosa volt. 2002-ben 45 019 lakosa volt. 2010-ben 42 893 lakosa volt, melyből 37 350 orosz, 1 887 német, 853 ukrán, 594 ezid, 368 örmény, 244 tatár, 156 azeri, 147 fehérorosz, 122 cigány, 110 csuvas, 102 kazah, 66 koreai, 63 üzbég, 52 mari, 48 grúz, 39 udmurt, 38 moldáv, 36 tadzsik, 32 görög, 31 mordvin, 28 oszét, 25 csecsen, 25 kumik, 19 lengyel, 18 avar, 18 észt, 16 bolgár, 16 komi, 16 tabaszaran, 12 baskír stb. Alfred Döblin Alfred Bruno Döblin (Stettin, 1878. augusztus 10. – Emmendingen, 1957. június 26.) német pszichiáter és író. Életpályája Döblin polgári zsidó családból származott. Apja a szabó és boltos Max Döblin, édesanyja pedig Sophie Freudenheim volt. 12 éves korában apja elhagyta a családot és második feleségével Amerikába emigrált. Anyja 1888-ban Berlinbe költözött. A nehéz anyagi körülmények miatt Döblin csak 1900 szeptemberében érettségizett. A Berlini Egyetem orvostudományi karának lett hallgatója és filozófiát is tanult. 1905-ben doktorált Freiburgban. 1905-től 1930-ig eleinte a pszichiátrián dolgozott, Regensburgban, Freiburg im Breisgauban ill. Berlinben, majd háziorvos is lett (Frankfurter Allee 340.), a berlini Alexanderplatz közelében, ahol 1933-ig praktizált. 1910-től kezdett el íróként is tevékenykedni egy új expresszionista újság számára, amelyet Herwarth Walden alapított „Der Sturm“ címen. Heinrich von Kleist, Friedrich Hölderlin és Friedrich Nietzsche voltak irodalmi és filozófiai példaképei ebben az alkotói időszakban. Az első írók közé tartozott, akik felismerték az új médium, a rádió nyújtotta lehetőségeket. A szintén zsidó származású Erna Reiss (1888–1957) lett a felesége, 1912-ben. A házaspárnak négy gyermeke született. Az első világháborúban Döblin tábori orvos volt, ekkor kezdte el Wallensteinről szóló regényét. A háború után több újságba írt röpiratokat és glosszát, lelkesedett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomért, propagálta a szovjet mintájú tanácsköztársaság létrehozását Németországban, agitált a kapitalizmus ellen. 1933-ban menekülnie kellett a nácik elől. 1936-ban francia állampolgár lett, de 1940-ben újra szöknie kellett, ezúttal az Amerikai Egyesült Államokba. De ott sem találta helyét, nem volt sem ünnepelt, de még ismert író sem. Egy rövid ideig volt szerződése ugyan az MGM-mel, de később heti 18 dolláros munkanélküli segélyből tengette életét. Ebben az elszigeteltségben katolikussá keresztelkedett ki, vagyis konvertált. Visszatért Európába, 1945-ben Franciaországba, majd francia tisztként, 1946-ban Németországba. A többi emigránshoz hasonlóan, őt is bizalmatlanság vette körül, elutasításban volt része és már nem tudott érvényesülni. A háború utáni Berlin már más világ volt, mint a 20-as években. Az emigrációban írt könyveit kiadták ugyan ekkor már Németországban is, de kevesen vásárolták és még kevesebben olvasták. Nem az expresszionista, többsíkú, rohanó, zaklatott stílus tudott támaszt nyújtani az embereknek a háború megannyi szörnyűsége után. 1953-ban Döblin újra Párizsba költözött. Régi barátjának Theodor Heussnak (volt német köztársasági elnök ) címzett levelében írta: „Ich bin in diesem Land, in dem ich und meine Eltern geboren sind, überflüssig” (Ebben az országban, ahol én és szüleim születtek, fölöslegessé váltam). Súlyos betegen, 1957. június 26-án ott halt meg. Egy évvel korábban jelent meg utolsó regénye „Hamlet oder Die lange Nacht nimmt ein Ende“ (Hamlet avagy A hosszú éjszaka véget ér), de csak az NDK-ban. Munkássága Első regénye Die drei Sprünge des Wang-Iun (Wang-Iun három ugrása) 1915-ben jelent meg. Ezt követte 1918-ban Wadzeks Kampf mit der Dampfturbine (Wadzek harca a gőzturbinával), amelyet többen hasonlítottak Chaplin Modern idők című filmjéhez, illetve vontak párhuzamot a kettő között. A háborút követő márciusi berlini küzdelmek ihlették későbbi nagy formátumú regényét November 1918 címmel. Ezután 1920-ban jelent meg a Wallensteinről szóló történelmi regénye, majd pedig 1924-ben az utópikus Berge, Meere und Giganten (Hegyek, tengerek, óriások), és végül 1929-ben Berlin Alexanderplatz. Türelmetlen igazságkereső volt, olvasta Marxot, Friedrich Nietzschét, Schopenhauert, érdekelte a taoizmus, az indiai miszticizmus, és még sok más minden, kivéve az, hogy szövegei érthetőek-e az olvasóközönség számára. Döblin szerette volna bemutatni a valóságot, de nem akart realista író lenni. A századforduló idején éppen fejüket felütő különféle művészi irányzatok, a futurizmus, a dadaizmus, és a szürrealizmus gyümölcsözően hatottak rá. Esszéket, cikkeket írt, debattált az új és modern művészetekről. Hirtelen haragú volt, beszédei, levelei tanúskodnak igen agresszív vitastílusáról. Az Egyesült Államokban más német emigráns szerzők közvetlen közelében lakott (Thomas Mann, Lion Feuchtwanger, Franz Werfel), de szóba sem állt velük. A filmért rajongott és nagyon hasznos új médiumnak tartotta. Az 1913-ban írt Berliner Programm poetológiai értekezésében „mozistílusról” (Kinostil) beszél, egy új, következetes, hidegvérű módszert (neue, strenge, kaltblütige Methode) keresett. „Elég legyen az elbeszélések-slendriánból (Erzählschlendrian) a tisztes Egyszer volt, hol nem volt-történetekből!” [...] „Dichten ist nicht Nägelkauen und Zahnstochern, sondern eine öffentliche Gelegenheit” (Az írás nem körömrágás és fogvájás, hanem nyilvános közügy). Az iszonyatos tempóban növekvő Berlin addig soha nem látott, meg nem élt perspektíváit, lehetőségeit, élethelyzeteit, a nem tapasztalt sebességet, egymásmellettiséget, egyidejűséget kívánta új elbeszélő formába önteni. Ezen útkeresésének lett az eredménye a Berlin Alexanderplatz. Magyarul Berlin, Alexanderplatz ; ford. Braun Soma; Nova, Bp., 1934 Hamlet avagy A hosszú éjszaka vége ; ford. Széll Jenő, versford. Arany János, Rónay György, Szabolcsi Éva, utószó Nagy Péter; Európa, Bp., 1964 Berlin, Alexanderplatz ; ford. Soltész Gáspár, előszó Pók Lajos; Magvető, Bp., 1976 (Világkönyvtár) A két arzénes barátnő ; ford. Gergely Erzsébet; Magvető, Bp., 1981 (Rakéta regénytár) Rowetta Rowetta Idah (1966. január 5. - ) egy brit énekesnő, aki Rowetta, illetve Rowetta Satchell néven ismert. Manchesterben született. Eredetileg a Happy Mondays háttérvokálait biztosította 1991 és 2000 között. A The X Factor első évadában jelent meg 2004-ben, és negyedik helyezést ért el. Korai évek Rowetta egy zsidó anya és nigériai apa lányaként született. Édesapja George Idah politikus volt, később elhagyta a családot. Tehetségét az énekléshez egy verseny megnyerése után ismerte fel, melyen tizenkét évesen vett részt. A Bury Grammar School tanulója volt, később énekesként dolgozott. 1987-ben két kislemezt adott ki a Vanilla Sound Corp mellett. Később az Inner City mellett is dolgozott. Ez idő alatt két dalt adott ki: Back Where We Belong, Passion. 1988-ban a Dynasty of 2val dolgozott, a Stop This Thing című kislemezen. Ezek után rengeteg énekessel dolgozott, például a Simply Red 1991-es Stars című albumán. Happy Mondays 1990-ben Rowetta csatlakozott a Happy Mondayshez. Közreműködött Step On című kislemezükön. Ezt két album (Pills 'n' Thrills and Bellyaches, Yes Please!) és három turné követte. Az együttes többször feloszlott és egyesült, viszont 2000-ben végleg szétváltak. A Happy Mondays feloszlása után nem tért vissza a zeneiparba, viszont megjelent a Michael Winterbottom filmben, mely a 24 Hour Party People címet kapta. X Factor Rowetta legközelebb 2004-ben került reflektorfénybe, amikor a The X Factor első évadába jelentkezett 2004-ben. Miután a Lady Marmalade című dallal meggyőzte a zsűrit, bejutott a 25 felettiek csoportjába, mely csoport mentora Simon Cowell volt. Kifejező, erőteljes hangja meggyőzte a nézőket, habár rengeteg kritika érte, hiszen ő már korábban is énekelt, míg a többi versenyző kezdő volt. A producerek védték őt, hiszen a műsor mindenki számára nyitott volt. Az énekesnő a legjobb négybe is bejutott, utolsó nőként távozott a versenyből, párbaj nélkül. Az X Factor után 2005-ben Rowetta kiadott egy albumot a Gut Records gondozásában. 2005 novemberében és 2006-ban a BBC műsoraiban énekelt, melyek a Children in Need kampány részei voltak. 2006-ban a Footballer's Wivesban jelent meg. Egy évvel később a manchesteri Palace színházban lépett fel, Suranne Jones mellett. 2007 augusztusában a The Terry & Ro Show munkálataiban vett részt Terry Longdennel. Japánban is turnézott, ahol rendkívül népszerű. A The Weakest Link című televíziós műsor vendége is volt, ahol a hetedik körben esett ki a közönség szavazatai által. 2008-ban egy Peter Hookkal készült interjú szerint Rowetta új együttesének (Freebass) debütáló albumára vett fel egy dalt. A Reach Out egy új verziója 2008 végét, és 2009 elejét a Beatport Charts lista első helyén töltötte. Rowetta saját rádiós műsorát szombatonként délután 4-kor tartja meg a Gaydión. 2009-ben a Black Eyed Peas Boom Boom Pow című dalában működött közre. 2011-ben Rowetta Peter Hook and The Light, Mirror People és The Kino Club mellett dolgozott. Zurgena Zurgena község Spanyolországban, Almería tartományban. Lakosainak száma 2877 fő (2017). Földrajza Zurgena Antas, Lubrín, Arboleas, Taberno és Huércal-Overa községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ellingstedt Ellingstedt település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 821 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Orfűi-tó Az Orfűi-tavak egy mesterséges tórendszer, amely Pécstől kb. 10 km-re északnyugatra, a Mecsek északi-lábánál helyezkedik el. A mintegy 5 km hosszú tórendszert négy tó alkotja: az Orfűi-tó, a Pécsi-tó, a Herman Ottó-tó, és a Kovácsszénájai-tó. Az Orfűi tórendszert a Vízfő-forrás bő karsztvize táplálja. A vízellátást 32 km2-nyi karsztos vízgyűjtő biztosítja, mintegy 4,5 millió m3 évi jellegzetesen kalcium-hidrogénkarbonátos (CaHCO3) vízhozammal. A tórendszer kialakításának terve még az 1960-as évek elején született meg. A terv célja a bővizű karsztforrás lehetőségeinek kihasználása, s ezzel egyidejűleg a tórendszerhez csatlakozó üdülőterületek létrehozása volt. Elsőként az Orfűi-tó készült el 1962-re, mely 17 kataszteri holdnyi vízfelületével ekkor a tóvilágban a legkisebb volt. A tó Orfű és Mecsekrákos között fekszik. A gátakkal övezett partú tó mára már híres kirándulóközpont, a fürdőzők és horgászok paradicsoma lett. A tónak, mint tározónak többirányú rendeltetése van. Az árvízvédelem, üdülő övezet, vízi sportok adottságainak megteremtése mellett a sporthorgászat is kiemelkedő szerepet kapott. A tó vízszintje 70 m-rel magasabban van a Balaton vízszintjénél, átlag mélysége 3,3 m. A tó mélységi tagozódása érdekes képet mutat a víz 44%-a 3-7 m mély, 56%-a 0-3 m közötti. A vízellátást 32 km2-nyi karsztos vízgyűjtő biztosítja, mintegy 4,5 millió m3 évi jellegzetesen kalcium-hidrogénkarbonátos (CaHCO3) vízhozammal. A tó mellett Malommúzeum és örléstörténeti kiállítás nyílt, valamint egy erdészeti agancsgyűjtemény is látható itt. Egy szabadtéren elhelyezett vitrinben a hal mint élőlény és táplálék című kiállítást rendeztek be. Mourjou Mourjou település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 327 fő (2015). Mourjou Saint-Santin, Calvinet, Cassaniouze, Fournoulès, Leynhac, Saint-Antoine, Saint-Constant, Grand-Vabre és Saint-Constant-Fournoulès községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hourc Hourc település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 111 fő (2015). Hourc Pouyastruc, Coussan, Lizos, Marquerie és Souyeaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Női 200 méteres mellúszás a 2011-es úszó-világbajnokságon A női 200 méteres mellúszást a 2011-es úszó-világbajnokságon július 28-án és 29-én rendezték meg. Előbb a selejtezőket és az elődöntőket, másnap a döntőt. Cearense (Ceará állam) labdarúgó-bajnokság (első osztály) Ceará állam labdarúgó bajnoksága, a Campeonato Cearense de Futebol, azaz a Cearense bajnokság, 1915-ben indult útjára. A sorozat első körében, két - egyenként öt csapatot felvonultató - csoportra osztják a résztvevőket, akik két alkalommal mérkőznek meg egymással. Az, így kialakult táblázat első hat helyezettje a Hatos döntőben (Hexagonal final) két hármas csoportra szűkül, míg az utolsó négy az Alsó négyesben (Quadrangular do Descenso) folytatja, és szintén két mérkőzést játszanak a másik csapattal. A Hatos döntő első két helyezettje ezután egyenes kieséses rendszerben dönti el a bajnoki cím sorsát. Az Alsó négyes utolsó helyezettjei, pedig a 2ª Divisão-ban folytatják a következő szezonban. Az állami bajnokság győztese nem kvalifikálja magát az országos bajnokságba, viszont a CBF feljuttathat csapatokat. Története Az első feljegyzések alapján 1903-ban a Fortalezában tevékenykedő angolok játéka ihlette meg a város lakosait és 1904. január 1-én meg is alapították Ceará állam és Fortaleza első labdarúgó csapatát, a Foot-Ball Club-ot. Első mérkőzésükön az Angol csapat névre keresztelt britek 2-0 arányban győzedelmeskedtek, de az államban beindult a gépezet és sorra alakultak a csapatok. 1912-ben, Alcides Santos az állam egyik leghíresebb sportolója összefogott a már meglévő csapatokkal, hogy létrehozza a Liga Cearense de Futebolt, a Federação Cearense de Futebol elődjét. A szervezet 1915-re elég erősnek bizonyult ahhoz, hogy megrendezze az első állami bajnokságot, amely 4 csapatot vonultatott fel (Maranguape FC, Rio Negro FC, Stella FBC és a Ceará SC). Az első bajnokságot a Ceará SC nyerte, miután 2-1-re győzték le a Stella FBC csapatát a Campo do Prado-ban, ami a mai Presidente Vargas helyén állt. Rocazino A Rocazino dán popzenei együttes, amely 1979 és 1988 között működött, 1982-től összesen hat nagylemezt adtak ki feloszlásukig. 2006-ban újra turnéra indultak, ám bejelentették, hogy új anyaggal nem állnak elő. Tagok Ulla Cold (ének) Jesper Winge Leisner (dalszerző, szövegíró, billentyűs) Bjarne G. Jespersen (zongora, szintetizátor) Michael Rasmussen (gitár) Helge Solberg (basszus) Jesper Bo (dob) Diszkográfia Rocazino (1982) Natsværmer (1984) Sukker (1984) Rocazino (1986) Lov at være sig selv (1987) Sejle med dig (1988) Andriano Andriano, németül: Andrian, település Olaszországban, Bolzano autonóm megyében. Lakosainak száma 1029 fő (2017. január 1.). Andriano Appiano sulla Strada del Vino, Terlano és Nalles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szűcs Mihály (labdarúgó) Szűcs Mihály (Budapest, 1970. január 5. –) négyszeres magyar bajnok labdarúgó, hátvéd, középpályás. Pályafutása 1981-ben tizenegy évesen kezdte a labdarúgást a Ferencvárosban. 1988-ban lett tagja az első csapat keretének. 1989 júliusában játszott először hivatalos mérkőzésen a Fradiban, Telek Andrással és Vanicsek Zoltánnal együtt. 1990 ősztől, egy éven át az NB III-as Honvéd Hargita csapatában játszott sorkatonai szolgálata alatt. Bajnoki mérkőzésen először Nyilasi Tibor szerepeltette. 1992. május 16-án csereként állt be az Üllői úton, a Tatabánya elleni mérkőzésen, ahol 3-1-es Fradi győzelem született és így tagja lett az 1991–92-es bajnokcsapatnak. Folyamatosan meg kellett küzdeni a kezdőcsapatba kerülésért. 1995-ben a több játéklehetőség miatt kölcsönben a III. kerületi TVE együttesében játszott. A Ferencváros idő előtt visszahívta, mert a BL csoportkörbe jutott csapatot sérülések és eltiltások sújtották. Négy BL mérkőzésen szerepelt, köztük a Grasshopper elleni győztes meccsen Zürichben. 1999-ben az FTC csapatkapitánya volt. 2001-ig 312 mérkőzésen szerepelt a Fradiban, ebből 241 volt tétmérkőzés (175 bajnoki, 30 nemzetközi, 36 hazai díjmérkőzés) és 2 gólt szerzett (1 bajnoki, 1 egyéb). Egyetlen bajnoki gólját az Újpest ellen lőtte az 1997-98-as idényben. A Ferencvárossal négyszeres bajnok, kétszeres bajnoki második és harmadik helyezett, háromszoros magyar kupa győztes és szuperkupa győztes. 2001. április 22-én szerepelt utoljára Fradiban a Győri ETO elleni bajnokin Győrben, amely 0-0-s döntetlennel zárult. Mivel Csank János nem tartott igényt a játékára, ezért Tatabányára igazolt, ahonnan a szombathelyi Haladáshoz került, majd Pápán játszott. A 2005-06-os idényben az másodosztály Budafokban fejezte be labdarúgó-pályafutását. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1991–92, 1994–95, 1995–96, 2000–01 2.: 1997–98, 1998–99 3.: 1992–93, 1996–97 Magyar kupa győztes: 1993, 1994, 1995 Magyar szuperkupa győztes: 1993, 1994, 1995 Le Vanneau-Irleau Le Vanneau-Irleau település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 879 fő (2015). Le Vanneau-Irleau Arçais, Coulon, Saint-Georges-de-Rex, Sansais, Benet és Le Mazeau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Akusztikus hőmérsékletmérés Az akusztikus hőmérsékletmérés azon a fizikai tényen alapszik, hogy a hang sebessége a hőmérséklettel változik (levegőben és vízben a hőmérséklet négyzetgyökével). Az ezen az elven működő műszer általában több hangforrásból és tőlük ismert távolságban lévő hangérzékelőből áll. A hang beérkezésének idejéből és a hang által megtett távolságból meghatározható a hang sebessége, a sebesség ismeretében pedig kiszámítható a hőmérséklet. Levegőben A hang sebességének hőmérsékletfüggése levegőben: A fenti képlet átrendezésével a hőmérséklet levegőben: ahol Ha a légköri pára parciális nyomását elhanyagoljuk, a hangsebesség: 0 °C-on (273 K): 331,7 m/s; 10 °C-on (283 K): 337,7 m/s; 20 °C-on (293 K): 343,6 m/s. Tengervízben A hangsebesség kiszámítására tengervízben több tapasztalati képlet ismeretes: ahol Szögletes zárójelben az értékeknél használható tartományok vannak feltüntetve. A tengervízben 1 °C változás 3 m/s hangsebesség-változást okoz; 1 PSU változás 1,3 m/s sebességváltozást; és 100 m mélységváltozás körülbelül 1,7 m/s sebességváltozást (ez utóbbi a nyomás változása miatt). A hangsebesség a tengervízben növekszik a nyomással, hőmérséklettel és sótartalommal. A Leroy-féle képletet a hőmérsékletre rendezve: A másodfokú egyenlet megoldóképlete alapján: Alkalmazása Akusztikus hőmérsékletmérést általában nagy távolságokból (tengerben 100 vagy akár 5000 kilométer) végeznek, így a kapott eredmény az adott távolságban lévő tengervíz átlagos hőmérsékletét adja meg. Ez az átlagolás kívánatos is nagy területek, például a Csendes-óceán hőmérsékletének mérésére, mert kiszűri a helyi zavarokat, ugyanakkor elég pontos eredményt ad. Kernstok Károly (festő, 1898–1953) Ifjabb Kernstok Károly (Budapest, 1898. február 11. – Budapest, 1953. január 7.) magyar festő, grafikus és szobrász. Pályafutása Id. Kernstok Károly és Ujváry Ilona fia. Művészeti tanulmányait édesapjánál kezdte. Ezután Párizsban tanult, 1926-ban a francia fővárosban, a Galerie Devambez-ben állította ki expresszionista stílusú képeit. 1928-ban a budapesti Ernst Múzeumban volt tárlata. Ezután kivándorolt Amerikába. 1950-ben Nyergesújfalun házasságot kötött Trocsányi Máriával. Halálát agydaganat okozta. Ville-en-Selve Ville-en-Selve település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 271 fő (2015). Ville-en-Selve Ludes, Chigny-les-Roses, Fontaine-sur-Ay, Germaine, Louvois és Val-de-Livre községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Paál Árpád (botanikus) Bethlenfalvi Paál Árpád (Budapest, 1889. április 15. – Budapest, 1943. április 9.) botanikus, növényfiziológus, egyetemi tanár. A növényi hormonok élettani jelentőségének világviszonylatban is első kutatói közé tartozott. Életútja A budapesti tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét 1911-ben, amelyet 1912-ben tanári képesítéssel egészített ki. 1912-től 1914-től további tanulmányokat folytatott Európa több egyetemén (Bécs, Nápoly, Lipcse). 1915-től 1921-ig a földművelésügyi minisztérium szervezeti kereteibe tartozó Növényélet- és Kórtani Állomáson alkalmazták mint fizetés nélküli, majd rendes asszisztenst. Ezzel párhuzamosan 1918-ban magántanári képesítést szerzett a fővárosi tudományegyetemen „A növények érzékenysége és mozgása” című tárgykörből. Később véglegesítették az oktatási intézményben, 1922 és 1928 között adjunktusként tanított, majd 1929-től haláláig az általános növénytani tanszék vezetője, egyúttal az általános és rendszeres növénytani intézet igazgatója volt nyilvános rendes tanári címmel. Munkássága A magyarországi növényélettani kutatások korai történetének meghatározó alakja volt. Főbb kutatási területei a növényi hormonműködés, az ingerületélettan sejtszintű folyamatai voltak. Behatóan foglalkozott a fototropikus ingervezetéssel, azaz a növények fény hatására történő görbüléses mozgásjelenségével, és leírta az auxin fitohormon, illetve egyenlőtlen megoszlásának a folyamatra gyakorolt hatásmechanizmusát. Szervezőmunkájának volt köszönhető az első haza növényélettani intézet megalakítása. Részt vett a Magyar Természettudományi Társulat munkájában, 1935–1938-ban a választmány tagja, 1937-től 1940-ig pedig az egyetemes szakosztály alapító elnöke volt. Főbb művei A légritkítás hatása a geotropikus ingerfolyamatra. Budapest. 1911. Növény-sejttan. Budapest. 1937. Növény-szövettan. Budapest. 1939. Növénymorfológia. Budapest. 1941. Merkwiller-Pechelbronn Merkwiller-Pechelbronn település Franciaországban, Bas-Rhin megyében. Lakosainak száma 919 fő (2015). Merkwiller-Pechelbronn Lobsann, Dieffenbach-lès-Wœrth, Kutzenhausen, Lampertsloch, Preuschdorf és Surbourg községekkel határos. Fekvése Haguenautól északra fekvő település. Leírása Európában Pechelbronn volt az első hely, ahol olajkitermelést végeztek. A pechelbronni olajat először orvosilag, bőrbetegségek gyógyítására használták. A kereskedők fahordós szekerekkel járták a falvakat és az olajat a gazdáknak szekerek kenése céljából értékesítették. Az olajjal való kereskedelem 1735-ben kezdődött, és még 1970-ben is folyt. Generációkon át látogatották a területet a szakemberek, hogy tanulmányozzák a kőolaj kitermelést és finomítást. Pechelbronnban 1927-ben a Marcel és Conrad Schlumberger testvérek végezték az első elektromos mélyfúrást. Nevezetességek Petróleum múzeum Itt születtek, itt éltek Joseph Achille Le Bel - francia kémikus 1847. január 21-én született Pechelbronnban. 3647 Dermott A 3647 Dermott (ideiglenes jelöléssel 1986 AD1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1986. január 11-én. Kerpely Kálmán Krassai lovag Kerpely Kálmán (Oravicabánya, 1864. október 11. – Budapest, 1940. június 24.) agrármérnök, agrokémikus, növénynemesítő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A talajművelés, trágyázás és egyéb agrotechnikai folyamatok növényélettani szempontokat érvényesítő kutatása mellett jelentős eredményeket ért el a dohánynemesítés terén. Közel fél évszázadon át a magyarországi mezőgazdasági szakoktatás kiemelkedő alakja volt. Id. Kerpely Antal (1837–1907) kohómérnök fia, ifj. Kerpely Antal (1866–1917) kohómérnök bátyja. Életútja Tanulmányait előbb a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte, majd 1881-től 1884-ig a keszthelyi Magyar Királyi Felsőbb Gazdászati Tanintézetben tanult. Diplomája megszerzését követően a mezőhegyesi állami ménesbirtokon helyezkedett el gyakornokként. 1886–1887-ben katonai szolgálatot teljesített, majd 1887-től a kisbéri ménesbirtokon dolgozott. 1889–1890-ben a földművelésügyi minisztérium ösztöndíjával a halle–wittenbergi egyetemen hallgatott mezőgazdasági tárgyköröket, egyebek között a Magyarországon akkor még nem oktatott mezőgazdasági kereskedelmet. Hazatérést követően, 1889-ben alma materébe, a keszthelyi gazdászati tanintézetbe nevezték ki a mezőgazdasági növénytan, növényanatómia, növényélettan és növénykórtan előadó tanárává. 1892-ben Keszthelyt elhagyva a debreceni Magyar Királyi Felsőbb Gazdasági Tanintézetben foglalta el a számára felajánlott tanári állást. Növénytermesztési előadásokat tartott, ezzel párhuzamosan 1897-től az intézet megbízott, 1899-től 1904-ig pedig tényleges igazgatója volt. Ezzel párhuzamosan 1897-től az általa szervezett debrecen-pallagpusztai Magyar Királyi Dohánykísérleti Állomás első igazgatójaként is tevékenykedett. Az 1907/1908-as tanévre elvállalta a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia igazgatói tisztségét, de a tanév lezárultával visszatért Debrecenbe. A növénytermesztés tárgykör tanáraként folytatta az oktatómunkát az – immár Debreceni Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven működő – tanintézetben egészen 1920-ig. Időközben 1908-tól 1913-ig a tanintézet igazgatói feladatait is ellátta. Ezzel párhuzamosan – ugyancsak 1920-ig – igazgatóként továbbra is irányította a pallagpusztai dohánykísérleti telepen a kutatómunkát. 1920-ban a fővárosba költözött, és a Pázmány Péter Tudományegyetem, 1934-től a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezeti keretén belül működő növénytermesztéstani tanszék első nyilvános rendes tanára, tanszékvezető professzora volt 1935. évi nyugdíjazásáig. Munkássága Kutatásai főként a talajerőpótlás és a műtrágyázás növényélettani szempontú vizsgálatára irányultak, hozzájárult egyes kultúrnövények agrotechnikai eljárásainak fejlesztéséhez, továbbá jelentős munkásságot fejtett ki a dohány és a rozs nemesítése terén. Pályája során behatóan tanulmányozta a talaj fizikokémiai tulajdonságait és a termőszintben lezajló folyamatokat, a talaj tápanyag- és vízforgalmát. Kérdésfeltevéseivel arra kereste a választ, hogy az egyes talajművelési eljárások egyfelől miként befolyásolják a terméshozam nem pusztán mennyiségi, de minőségi javulását, másfelől hogyan járulnak hozzá a talaj nedvességtartalmának megőrzéséhez. Kísérletei során tanulmányozta a száraz területek megművelésére az 1900-as években kidolgozott Campbell-féle talajművelési rendszert (dry farming), valamint a Zehetmayer-féle vetés és sortrágyázás termésnövelő hatását. Vizsgálati eredményeit 1910-ben publikálta (Az okszerű talajmívelés a szárazság elleni küzdelemben), de 1933-ban elhangzott akadémiai székfoglalóját is e témakörben tartotta meg (Tanulmány a talaj vízkészletének és a termés nagyságának szoros kapcsolatáról). Mezőgazdasági talajtani és növényélettani kutatásaival részben párhuzamosan, részben azokhoz szorosan kapcsolódva foglalkozott a műtrágyázás kérdésével, amelynek első magyarországi népszerűsítői közé tartozott. Kezdeményezésére terjedtek el olyan agrotechnikai módszerek, mint például a sortrágyázás, amelynek lényege, hogy a trágyaszer a vetéssel egy időben kerül a talajba, közvetlenül a növényi magvak alá vagy elé. Nagyszabású kísérleteket folytatott a nagyüzemi forgó rendszerű szórótrágyázás terén, tanulmányozta a zöldtrágyázást, az 1900-as évek elején pedig a dohány permettrágyázásával is foglalkozott. Az 1890-es években Magyarországon az elsők között foglalkozott a búza élettani kutatásával. Évtizedekkel később, 1927-ben kezdeményezésére és irányításával készült el az országos meteorológiai, talajtani és növényélettani megfigyelőállomás-hálózat. Irányításával itt folyt az a búzatermesztési és -műtrágyázási kísérlet, amelynek eredményét (Adatok a magyar búza minőségi termeléséhez, 1931) a Magyar Tudományos Akadémia Darányi Ignác-jutalommal, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület pedig Elek Henrik-díjjal jutalmazta. A kezdeményezésére és szervezésével 1897-ben felállott, majd általa irányított pallagpusztai Magyar Királyi Dohánykísérleti Állomás a dohánytermesztés és -feldolgozás korszerű módszereinek kutatóhelye lett. Kerpely maga is végzett ismeretterjesztő munkát a dohánytermesztési eljárások népszerűsítése terén. Az 1930-as években behatóan foglalkozott a takarmányt biztosító rétgazdálkodással, a réti talajok összetételével kapcsolatos kutatási eredményeit 1933-ban összegezte. Jelentős dohánynemesítési munkák fűződnek a nevéhez. Közreműködött a szamosháti, a szegedi rózsa-, a szuloki, a Tisza-vidéki nagy levelű, a rétháti és a faddi kis levelű dohánytájfajták nemesítésében, egymás közötti, illetve finomabb levelű külföldi fajtákkal való keresztezésében. További eredményeket ért el a csillagfürt- és a ciroktermesztés terén, de munkásságához köthető a bővebben termő rozsfajták elterjesztése is. Tudományos kutatásai mellett pályája mezőgazdasági szakoktatói tevékenysége jegyében telt. Tanárként vagy igazgatóként részt vett az ország jelentős mezőgazdasági tanintézeteinek, illetve növénytermesztés-tani egyetemi tanszékeinek oktatómunkájában. A földművelésügyi minisztérium felkérésére 1906-ban közreműködött a magyarországi gazdasági tanintézetek akadémiákká szervezésében. Kiterjedt publikációs tevékenységet folytatott, könyvei mellett az ezret is meghaladja tanulmányainak, szakcikkeinek száma. A Haladó Gazda című kisgazda-folyóirat társszerkesztője, ötven éven keresztül a Köztelek állandó munkatársa, három évtizeden át növénytermesztési rovatvezetője volt. Társasági tagságai és elismerései Tudományos érdemei elismeréseként 1922-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Emellett 1911-től a Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeum Tanácsának tagja, 1916-tól az Országos Magyar Gazdasági Egyesület örökös tiszteletbeli tagja, 1920-tól a Mezőgazdasági Kísérletügyi Tanács tagja. 1924-ben Cserháti Sándor-emlékérmet vehetett át, 1925-ben pedig a Pázmány Péter Tudományegyetem közgazdaság-tudományi karának díszdoktorává avatták. Főbb művei A cukorrépa mint iparnövény. Budapest. 1890. Az őszi búza csírázásáról és első időszaki fejlődéséről. Keszthely. 1890. A búza anatómiája és physiologiája. Nagykanizsa. 1892. Jelentés az 1893. évben végrehajtott növénytermelési kísérletekről. Debrecen. 1894. A gabona megdűlése. Keszthely. 1895. Míveleti növényeink gyökélete. Magyaróvár. 1897. A párisi világkiállítás dohányai és dohánygyártmányai. Budapest. 1901. Jelentés a dohánytermelési kísérleti állomáson végzett kísérletekről az 1899–1902. évek folyamán. Budapest. 1904. Dohánymag termesztés. Budapest. 1907. Díszdohányok termesztése. Budapest. 1909. Az okszerű talajmívelés a szárazság elleni küzdelemben. Budapest. 1910. A műtrágyák helyes alkalmazása. Budapest. 1910. A jó dohánykertész. Budapest. 1914. Adatok a foszfortrágyázás kérdéséhez. Budapest. 1930. Adatok a magyar búza minőségi termeléséhez. Budapest. 1931. Adatok az őszi repce műtrágyázásához. Budapest. 1931. Földműveléstan. Budapest. 1932. Rétkezelési tanulmányok. Budapest. 1933. Műtrágyázási útmutató. Budapest. 1937. ( Bittera Miklóssal és Fabricius Endrével) Tanulmány a talaj vízkészletének és a termés nagyságának szoros kapcsolatáról. Budapest. 1941. (Akadémiai székfoglalója) Maxima A Maxima a Maxim férfinév női párja. Rokon nevek Maximilla : a Maxima kicsinyítő továbbképzése. Gyakorisága Az 1990-es években a Maxima és a Maximilla szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok Maxima, március 26. július 30. Maximilla június 25. Quincy-Landzécourt Quincy-Landzécourt település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 148 fő (2015). Quincy-Landzécourt Chauvency-le-Château, Baâlon, Brouennes, Han-lès-Juvigny, Juvigny-sur-Loison és Vigneul-sous-Montmédy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Buc (Territoire de Belfort) Buc település Franciaországban, Territoire de Belfort megyében. Lakosainak száma 294 fő (2015). Buc Châlonvillars, Échenans-sous-Mont-Vaudois, Mandrevillars, Essert és Urcerey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: NGC 1097 Az NGC 1097 (más néven Caldwell 67) egy küllős spirálgalaxis a Fornax (Kemence) csillagképben. Seyfert-galaxis, a középpontjában egy szupermasszív fekete lyukkal. Felfedezése Az NGC 1097 galaxist William Herschel fedezte fel 1790. október 9-én. Tudományos adatok Az NGC 1097-es spirálgalaxis magjából négy, egyirányú csóva-szerű anyagkidobást figyeltek meg, ahol az anyagkidobás egybeesik a spirálkarokkal, a spirálkarok jellegzetesen megtörnek. Ez arra utal, hogy a csóva-szerű anyagkidobás nagy tömegkiáramlást jelent, olyan nagyot, amely esetenként összevethető a szülő galaxis összes tömegével. Magja kismértékű aktivitást mutat, mivel kevés anyag hullik be a fekete lyukra. A galaxis szerkezetét egy a központi részből kiinduló küllő határozza meg, amelyet egy heves csillagkeletkezés színhelyéül szolgáló gyűrű vesz körül. Erre merőlegesen, a gyűrűn belül egy újabb küllő rajzolódik ki a galaxis magjának környezetében. A galaxis 1271 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Három szupernóvát fedeztek fel benne: SN 1992bd SN 1999eu SN 2003B Megfigyelési lehetőség Mintegy 25-ször halványabb a szabad szemmel még éppen látható objektumoknál. A galaxis szimmetriasíkja látóirányunkra merőlegesen helyezkedik el, így felülről látunk rá küllős spirálkarjaira. Forrás NASA/IPAC Extragalactic Database. (Hozzáférés: 2008. augusztus 4.) II. Abbász egyiptomi alkirály II. Abbász Hilmi Pasa (arab írással ���� ���� ����, tudományos átiratban ʿAbbās �ilmī bāšā; Egyiptom, Alexandria, 1874. július 14. – Svájc, Genf, 1944. december 19.) a Muhammad Ali-dinasztia tagja, Muhammad Taufík Pasa fia, Egyiptom alkirálya (khedive címmel) 1892-től 1914-ig. Apja korai halála után került trónra. Uralma idején országa brit megszállás alatt állt, amit ellenzett, így számos alkalommal konfliktusba került a gyarmatosítókkal. Ennek következtében az első világháború kitörését követően megfosztották trónjától, és élete hátralévő részét európai száműzetésben élte le. Származása, családja Muhammad Taufík Pasa (1852–1892) és egyetlen felesége, Amína Nágija hercegnő (1858–1931) elsőszülött gyermeke volt, rajta kívül a párnak négy gyermeke született. Öccse, Muhammad Ali Pasa (1875–1955) altábornagy, uralkodása alatt reprezentatív és diplomáciai feladatokat látott el, később régens lett. Abbász Hilmi első felesége anyja egy hajdani rabszolganője, a cserkesz származású Ikbál Hánum (1876–1941) lett, akit első gyermekük születését követően vett feleségül, 1895. február 19-én. 1900-ban elváltak. Tőle hat gyermeke született: Amína (1895–1954) hercegnő Atijjat Alláh (1896–1971) hercegnő Fathijja (1897–1923) hercegnő Muhammad Abd al-Munim (1899–1979) herceg, régens Lutfijja Savkat (1900–1975 k.) hercegnő Muhammad Abd al-Kádir (1902–1919) herceg Külföldi tanulmányai alatt ismerkedett össze Török Marianna (1877–1968) grófnővel, a magyar Török József gróf és az osztrák Sophie Vetter von der Lilie grófnő lányát, akivel 1900-ban, titokban házasodott össze. A grófnő ekkor áttért az iszlámra és felvette a Zubajda bint Abdalláh nevet. Házasságukat 1910-ben nyilvánossá tették, ekkortól az asszony a Dzsávídán Hánum tiszteleti nevet viselte. 1913-ban elváltak, gyermekük nem született. Útja a trónig Az alexandriai palotában született Abbász Hilmi herceg tanulmányait Egyiptomban kezdte, az elit számára fenntartott iskolákban, majd a bécsi Theresianum hallgatója lett. Apja korai halálakor, 1892. január 7-én örökölte meg a névlegesen Oszmán Birodalom részét képező, a gyakorlatban attól független, ám brit megszállás alatt álló Egyiptomi Alkirályságot. A trónt március 26-án foglalta el. Uralkodása A tizenhét évesen trónra jutó Abbásznak számos megaláztatást kellett elszenvednie a briteket képviselő főmegbízottól, Lord Cromertől, aki éreztette vele, hogy a valós hatalom a megszállók kezében van. Ebből fakadóan uralkodóként többször került összetűzésbe a nyugati hatalom képviselőivel, és mindvégig ellenségesen viszonyult hozzájuk. 1893 júniusában például három nap múltán le kellett váltania a britek számára nem kívánatos miniszterelnököt, az általa kinevezett Huszajn Fahri Pasát. 1894 januárjában az uralkodó megszemlélte a Lord Kitchener parancsnoksága alatt álló, a szudáni mahdisták ellen küzdő egységeket, és kritikával illette a brit hadvezetést, mire Lord Kitchener benyújtotta a lemondását. Válaszul Lord Cromer főmegbízott kötelezte a miniszterelnököt, Musztafa Rijád Pasát és II. Abbászt, hogy a hivatalos lapban nyilatkozzanak elismerően a katonaság és a parancsnok teljesítményéről. A megaláztatás miatt Rijád le is mondott. Az új miniszterelnök, Núbár Pasa túlzott britbarátsága miatt került konfliktusba az uralkodóval, aki rövidesen le is váltotta. Ezután viszont a stabilitás időszaka köszöntött az országra: Musztafa Fahmi Pasa 1895–1908 között miniszterelnökként tevékenykedhetett, a britek irányította pénzügyek konszolidálódtak, a gazdaság pedig jelentősen fejlődött. Szudánt Lord Kitchener vezetésével 1896–1899 között sikerült visszafoglalnia az egyiptomi és brit erőknek a mahdistáktól, és a britek hozzájárultak, hogy a tartomány kondomíniumi státuszba kerüljön, azaz formálisan az alkirályi kormányzat is hatalmat gyakorolhatott felette. A stabilitás éveinek a dinsaváji incidens vetett véget 1906-ban, amikor néhány vadászaton részt vevő brit tiszt összetűzésbe keveredett a helybéliekkel, és egyikük meghalt. Az esetet aránytalanul kemény megtorlás követte, ami nacionalista fellángoláshoz vezetett. A liberális londoni kormány engedékenyebb politikát kezdett szorgalmazni, Lord Cromert pedig Eldon Gorsttal váltották fel, akit megbíztak, hogy nagyobb beleszólást biztosítson a helyiek számára Egyiptom igazgatásában. Gorst, bár tett ilyen irányú lépéseket, összességében kudarcot vallott: hiába adott valós jogokat a törvényhozásnak, növelte az egyiptomiak részarányát az adminisztrációban és hozott létre tartományi önkormányzatokat, a nacionalista ellenállást nem tudta letörni, ráadásul reformjai túlzottan liberálisok voltak az abszolutizmusban hívő Abbász Hilmi számára. Gorst 1911-es lemondása után Lord Kitchener lett a brit adminisztráció vezetője, aki folytatta a liberális nyitás és a helyi rétegek megbékítésének politikáját. Bukása és utóélete 1914-ben kitört az első világháború, amelybe november 6-án az Oszmán Birodalom is belépett a központi hatalmak oldalán. Abbász nyár óta Isztambulban tartózkodott, ahol egy július 25-én ellene elkövetett, sikertelen merénylet nyomán gyógykezelésen vett részt. A törökök hadba lépése napján az alkirály felszólította alattvalóit, hogy fogjanak fegyvert a brit megszállók ellen. A londoni kormányzat válaszul még aznap ostromállapotot hirdetett Kairóban, majd vitákat követően december 18-án protektorátusukká nyilvánították Egyiptomot, amit egyúttal el is szakítottak az Oszmán Birodalomtól. Másnap Abbász Hilmit megfosztották trónjától, és helyére szultáni címmel egyik nagybátyját, Huszajn Kámilt ültették. Az utolsó alkirály sosem térhetett haza: a háborúban nem vállalt aktív szerepet. Előbb Isztambulban, majd Bécsben lakott, végül Svájcba költözött. Trónfosztását hivatalosan 1922-ben mondták ki, amikor Egyiptom névlegesen független királysággá vált másik nagybátyja, I. Fuád alatt. Vagyonát elkobozták, és kitiltották Egyiptomból. Ő maga 1931 májusában lemondott a trónigényéről. Svájcban, Genfben halt meg, az apja által építtetett kairói mauzóleumban helyezték örök nyugalomra. Idősebbik fia, Muhammad Abd al-Munim herceg később visszatért és a királyi család tagjaként régensi feladatokat látott el 1952–1953-ban. Seč (Plzeň-South járás) Seč település Csehországban, a Dél-plzeňi járásban. Seč Únětice, Chlum, Chocenice, Blovice, Letiny és Zdemyslice településekkel határos. Lakosainak száma 302 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Leszkoven László Leszkoven László (Nyíregyháza, 1971. május 11. – ) egyetemi docens, jogi szakíró. Életpályája Leszkoven László 1985 és 1989 között a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumba járt, majd 1990-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára iratkozott be, ahol 1995-ben szerzett diplomát. 2007-ben PhD oklevelet szerzett. 2000-től folytat ügyvédi tevékenységet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara tagjaként. 2002 szeptemberében az Igazságügyi Minisztérium felkérésére a tulajdonjog-fenntartás intézményéről készített kodifikációs tanulmányt, továbbá részt vett a fiduciárius hitelbiztosítékok kodifikálását tárgyaló, valamint az anyagi értékpapírjoggal foglalkozó szakmai bizottságok munkájában is. 2006. októberétől az általa alapított Leszkoven Ügyvédi Iroda tagja. 2007-től a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, egyetemi docens. 2011-től a Pro Futuro jogi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Főleg polgári joggal, ezen belül a szerződésbiztosítékokkal foglalkozik. Rendszeresen jelennek meg olyan publikációi, melyekre utóbb szakmai vitákban gyakran hivatkoznak. Cikkeivel szerepet játszott saját szakterületén az új Polgári Törvénykönyv előkészítésében.[forrás?] Kedvtelésből népmesék kutatásával is foglalkozik. Társasági tagságai, egyéb szakmai tevékenységei 2007-től az MTA Gazdasági és Jogtudományi Osztály Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. Kitüntetései Tudományos díj (2008, Magyar Tudományos Akadémia) Pro Notariis Hungariae – A magyar közjegyzőkért díj (2009, Magyar Országos Közjegyzői Kamara) Kiváló Oktató oklevél (2011, Miskolci Egyetem Hallgatói Önkormányzata) Főbb művei Könyvei A váltó, mint kötelem (171 oldal, Novotni Alapítvány, 1999) Az ingó tulajdonjog-fenntartás elméleti megközelítése (233 oldal, Miskolci Egyetem, 2007) A kezességi szerződés (144 oldal, Hatra Mag, 2009) ISBN 9789630684927 A lélek nyelvén (120 oldal, Hatra Mag, 2013) ISBN 9789630873468 Kötelmi jog (társszerkesztő, 360 oldal, Novotni Alapítvány, 2015) ISBN 978-9639360969 Szerződésszegés a polgári jogban (401 oldal, Complex, 2016) ISBN 9789632955834 Hitelbiztosítékok (társszerző, HVG-Orac, 2016) ISBN 9789632583129 Cikkei A bizalmi (fiducirius) biztosítékokról (társszerző, Polgári jogi kodifikáció, 2004/1-2., 23-33. o.) Gondolatok a szerződés-engedményezés jogi természetéről (társszerző, Polgári jogi kodifikáció, 2004/4., 17-24. o.) A készfizető kezességi jog jellegéről. Egy jogegységi határozat kapcsán. (Gazdaság és Jog, 2010/11.) Szerződéses biztosítékok változása az új Ptk.-ban (Gazdaság és Jog, 2014/2., 3-8. o.) Az általános szerződési feltételek útján létrejövő szerződések (Gazdaság és Jog, 2014/10., 3-9. o.) Pressig Pressig település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3981 fő (2015. december 31.). Macrosphenus flavicans A Macrosphenus flavicans a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a Macrosphenidae családba és a Macrosphenus nembe tartozó faj. 13 centiméter hosszú. Angola, Dél-Szudán, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Nigéria, Tanzánia és Uganda nedves erdőiben él. Rovarokkal, pókokkal, gyümölcsökkel táplálkozik. Alfajai M. f. flavicans (Cassin, 1859) – délkelet- Nigériától délnyugat- Közép-afrikai Köztársaságon keresztül északnyugat- Angoláig ; M. f. hypochondriacus (Reichenow, 1893) – délkelet- Közép-afrikai Köztársaság , nyugat- Dél-Szudán , észak-, közép- és kelet- Kongói Demokratikus Köztársaság , nyugat- és dél- Uganda , északnyugat- Tanzánia . Ratt A Ratt egy amerikai együttes. Eredetileg Mickey Ratt néven kezdtek, melyhez az ötletet a Mickey Mouse (Mickey egér) adta, később azonban elhagyták a Mickey előtagot. Koncertjeik, zenéjük és megjelenésük miatt a glam metal stílusba sorolják a zenekart. 1976-ban a kaliforniai San Diego városban jött éltre a csapat. Zenei stílusuk szerint a hard rock és a heavy metal stílusokhoz tartoznak. A glames külsőségeiket olyan példaképeik inspirálták, mint az Aerosmith, a Sweet, a és a KISS. A zenekarnak több olyan tagja (vagy esetleg korábbi tagja) van, akik vagy később, vagy már a Ratt-hot csatlakozásuk előtt is híresebb zenekarban játszottak, vagy elismert zenésznek számítottak. Ilyen például Carlos Cavazo ritmusgitáros is, aki a Quiet Riot tagja volt 1982 és 2004 között. John Corabi pedig a Mötley Crüe tagja is volt, valamint az ESP gitáros/énekese. Keri Kelli pedig a rock-legenda Alice Cooper gitárosa. Bár a zenekarban rengetegen megfordultak, a klasszikus felállás 1982-től 1991-ig, Robbin Crosby tragikus haláláig tartott. Ezen felállás tagjai: Stephen Pearcy, Warren DeMartini, Robbin Crosby, Juan Croucier, Bobby Blotzer voltak. A zenekar ismertebb számai: "Round and Round", "Lay It Down", "Heads I Win, Tails You Lose", "Wanted Man", "You're In Love", "Back for More". Valamint Keanu Reeves Holtpont c. filmjének főcímdalát, a "Nobody Rides For Free"-t is ők készítették. Az együttes tagjai Jelenlegi tagok Warren DeMartini – gitár, háttérének (1981–1992, 1996 – ) Juan Croucier – basszusgitár, háttérének (1982–1983, 1983-1992, 2012 – ) Bobby Blotzer – dobok, ütőhangszerek (1982–1992, 1996 – ) Carlos Cavazo - gitár, háttérének (2008 – ) Korábbi tagok Stephen Pearcy – ének (1976–1992, 1996–2000, 2006–2014) Robbin Crosby – gitár, háttérének (1981–1991) Robbie Crane – basszusgitár, háttérének (1996–2012) Jizzy Pearl – ének (2000–2006) Tommy Asakawa – gitár (1976) Chris Hager – gitár, háttérének (1976–1981) Matt Thorr – basszusgitár, háttérének (1976–1982) John Turner – dobok, ütőhangszerek (1978–1981) Tim Garcia – basszusgitár, háttérének (1978–1981) Bob Eisenberg – dobok, ütőhangszerek (1978–1980) Paul DeNisco – gitár, háttérének (1980) Clifford Schuchart Mike Suter Rob Klima Paul Lasker Mike Lewis Dave Thumb Jake E. Lee – gitár, háttérének (1980–1981) Dave Jellison – basszusgitár, háttérének (1980–1981) Bob DeLellis – gitár, háttérének (1981) Mike New – basszusgitár, háttérének (1982) Marq Torien – gitár, háttérének (1982) Joey Cristofanilli – bass, backing vocals (1983) Michael Schenker 1 – gitár, háttérének (1991–1992) Johnny- billentyűs hangszer (1991) Keri Kelli – gitár, háttérének (1999–2000) Helyettesítő/ideiglenes zenészek Bob Marks – dobok, ütőhangszerek (1976–1980) Seth Faver – dobok, ütőhangszerek (1980) Dave De Ellis – gitár, háttérének (1981) Gene Hunter – basszusgitár, háttérének (1981–1982) Khurt Maier – dobok, ütőhangszerek (1981–1982) Jimmy DeGrasso – dobok, ütőhangszerek (2014) Diszkográfia Ratt EP (1983) Out of the Cellar (1984) Invasion of Your Privacy (1985) Dancing Undercover (1986) Reach for the Sky (1988) Detonator (1990) Collage (1997) Ratt (1999) Infestation (2010) Lánclevél A lánclevél olyan üzenet, amiben a címzettet megkérik, hogy továbbítsa a levelet néhány ismerősének. Tartalmától függetlenül figyelmeztetést vagy felhívást tartalmaz. Valóságtartalma általában csekély vagy félrevezető, a levél beugratásnak tekinthető, előfordul, hogy kárt okoz. A lánclevél tartalma A levél tartalma lehet: érzelmekre ható üzenet pénzszerzéssel kecsegtető életvezetési tanácsokat adó vírusriasztást közlő segítségkérő stb. Lánclevél az internet kora előtt is létezett, a postaládába bedobott bélyeg- vagy akár boríték-nélküli, fénymásolt kiviteléről lehet megismerni. Az internet és az e-mail elterjedésével a lánclevelek gyakoribbak lettek, gyorsabban terjednek és nagyobb tömegeket érnek el. A lánclevél többnyire egy személyes ismerősünktől érkezik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a levél tartalmához neki bármi köze lenne. A bizalom következtében azonban a kapott levelet könnyebben továbbküldjük, mintha egy ismeretlentől kaptuk volna. A lánclevelek nagy része ártatlan tréfa, de vannak olyanok is, amik kárt okozhatnak azoknak, akik elhiszik a levél tartalmát. Előfordulhat például olyan, vírusriasztásról szóló levél, ami egy vírus elhárítására bizonyos fájlok törlésére szólít fel, és ha ezt megtesszük, a gépünk a következő bekapcsoláskor nem indul el. A levelek gyakran ismert és tekintélyes intézményekre, szoftvercégekre, egyetemi kutatásokra, személyekre hivatkoznak, ezzel próbálják növelni az üzenet hitelességét, azonban hivatkozásokat nem adnak meg az eredeti közlésre. Mit kell tenni a lánclevéllel? Nem szabad tovább küldeni! Szinte nincs olyan eset, amikor szükség lehetne arra, hogy bármit, amit mások írtak úgy továbbítsunk több embernek, hogy felszólítjuk őket, hogy ugyanezt tegyék. A lánclevelek döntő többsége beugratás (vagyis vagy a mondanivalója valótlan, vagy a tartalma valamilyen módon manipulatív), és ezeket gyakran a tájékozott címzettek nem akarják megkapni, így elküldésük ellenérzést szülhet; a tájékozatlan vagy tapasztalatlan címzettek pedig esetleg nem képesek a manipuláció felismerésére, és áldozatai lehetnek az átejtésnek. Azon elenyésző mennyiségű levelek, amik esetleg jogosan terjednének lánclevél formában általában nem tartalmazzák a minimálisan szükséges adatokat ahhoz, hogy megakadályozzák a károkozást és azt, hogy időben és térben indokolatlanul terjedjenek, az eredeti céllal általában ellentétes módon. Semmiképp nem szabad a levélben benne hagyni mások e-mail-címeit, mert ezeket illegális címlisták gyűjtésére felhasználhatják. Levélben szereplő kattintható hivatkozásra soha ne kattintsunk (ez minden e-mailre igaz, nem csak a lánclevelekre). Ha a levél hivatkozást tartalmaz, gépeljük be, különben gépünk kártevő programokkal fertőződhet, vagy adathalászat (phishing) áldozataivá válhatunk. Figyelmeztető válaszlevél Egy levelet el lehet küldeni válaszként a feladónak figyelmeztetésül. Ezt a levelet lehet használni többször is, persze mindig frissítve az aktuális tartalommal. Érdemes a TO: mezőt üresen hagyni, vagy a saját nevünket beírni, a valódi címzetteket pedig BCC-be rakni. Íme a levél: A levelek valóságtartalma A gyors pénzszerzéssel kapcsolatos levelek általában nem igazak. Az is lehetséges, hogy az ajánlott tevékenység törvénytelen (lásd: pilótajáték). A vírusriasztással kapcsolatos levelek általában nem igazak, és nincs szükség lánclevélre ahhoz, hogy tudjuk: a védekezés szükséges. A segítségkérő leveleknél – ahol például véradást kérnek–, a leggyakrabban a levélből nem állapítható meg a levél eredeti keltezése, illetve az, hogy miképp értesíti a sok ezer lánclevelezőt az eredeti feladó, ha már nincs szüksége segítségre, így a levél lehet, hogy évek óta egészséges (vagy épp elhunyt) emberekről szól. (A véradást amúgy is hatékonyabban szervezi a Magyar Vöröskereszt, akik szintén soha nem írnak lánclevelet.) Ritkább az, hogy az eredeti feladó elég gondos ahhoz, hogy adatait – leggyakrabban mobiltelefonszámát – megadja, ekkor továbbítás előtt ellenőrizzük a levél valódiságát. Ekkor derül ki általában, hogy a levél fél éve nem aktuális, és a feladó ezt naponta több száz embernek kell, hogy elmondja. Példa Egy 2006 októberében keringő lánclevél: Lásd még spam Számítógépes vírus Hoax Lábjegyzetek és hivatkozások (Ezzel kapcsolatos követelményt fogalmaz meg például a Wikipédia egyik útmutatója: Tüntesd fel forrásaidat) Lánclevelek küldőinek tanfolyama * Minimálisan szükséges lánclevélforma Adela Noriega Adela Amalia Noriega Méndez (Mexikóváros, 1969. október 24. –) mexikói színésznő. Élete Adela Noriega kisgyermekkorában veszítette el édesapját, így magára maradt édesanyjával és két testvérével. 15 évesen kezdte meg színészi karrierjét a Juana Iris című telenovellában, valamint szerepelt a Chacún, Chacún, ra, ra című tévés produkcióban is, így apránként megismerte és megszokta a reflektorfényt. Pályája kezdetén több alkalommal is szerepelt videoklipekben, többek között Lucía Méndez Corazón de piedra című klipjében, illetve Luis Miguel Palabra de honor című videójában. 1987-ben kapta meg élete legnagyobb lehetőségét a Yesenia című sorozatban, majd nem sokkal később Thalía oldalán szerepelt a nagy sikerű Quinceañera című telenovellában is. (Érdekesség, hogy ennek a telenovellának az újrafeldolgozását, a Primer amort („Első szerelem”) Magyarországon is láthattuk.) A két nagy sikerű telenovellával a háta mögött elhatározta, hogy elfogadja a Guadalupe című sorozat főszerepét, amelyben Eduardo Yáñezszel szerepelt együtt, és ezért az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol a sorozat készült. 1995-re a María Bonita című kolumbiai sorozat hősnőjévé változott, majd visszatért Mexikóba 1997-ben, ahol hat évre szóló szerződést írt alá a Televisával, Mexikó legrangosabb sorozatgyártó cégével, amely négy telenovella elkészítéséréről szólt. Ezek közül az első volt a nálunk is sikerrel vetített María, amelynek főszerepéért Adela 1997-ben átvehette a TvyNovelas legjobb színésznőnek járó díját. A következő évben még nagyobb sikereket ért el az Titkok és szerelmek (El privilegio de amar) című telenovellával, amelyet szintén láthattunk itthon is. Ez a sorozat hozta meg neki a nemzetközi hírnevet. Hosszabb szünet után 2001-ben állt újra kamera elé az El manantial című sorozatban. 2003-ban Matildét játszotta Carla Estrada hatalmas sikerű produkciójában, az Amor realban, ahol Fernando Colungával és Mauricio Islasszal játszhatott együtt. A sorozat olyan sikeres volt, hogy nem sokkal a befejezése után újból műsorra tűzte a Canal de las Estrellas, mégpedig főműsorban. 2005-ben Adela a La esposa virgen című sorozattal tért vissza a telenovellák világába. Az elég rövidre (80 epizód) sikerült alkotás bár nem lett olyan sikeres mint az Amor real, mégis sok országba exportálták. A pár hónapos forgatás végeztével Adela visszavonult pihenni, bár elvállalt egy-két reklámforgatást: ezek közé tartozik a Maseca-kampány, ahol Mauricio Islasszal szerepelt. 2008-ban – 3 év kihagyás után – Adela újra visszatért a tévéképernyőkre, hogy eljátszotta a Fuego en la sangre főszerepét, Eduardo Yáñez oldalán. A novella hatalmas sikerét jól jellemzi, hogy a forgatásokat többször meghosszabbították, mivel annyira sokan nézték Mexikóban és az Egyesült Államokban is. Filmográfia Filmek Los Amantes del Señor de la Noche ( 1984 ) Un sábado más ( 1985 ) - Lucía Programok Cachún cachún ra ra! ( 1984 – 1987 ) - Adela Antoria Az Antoria egy Egyesült Királyságból származó gitármárka, mely az 1950-es évek során tűnt fel elsőként. Az Antoria gitárokat a JT Coppock Leeds Ltd. cég készítette – egy időben Hank Marvin, a Shadows szólógitárosa is játszott ilyen hangszeren. Az 1970-es és a 80-as évek elején Japánból importálták az Antoria gitárokat, amik hasonlóságot mutattak egyes Ibanez modellekkel. A JT Coppock a 80-as évek elején megszüntette a márkát, amit 2007-ben megvásárolt az Adam Hall Limited. Az újkori Antoria gitárok Dél-Koreában készülnek. Hévízgyörk megállóhely Hévízgyörk megállóhely egy Pest megyei vasútállomás, Hévízgyörk községben, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Budapest–Hatvan-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Aszód vasútállomás Galgahévíz megállóhely Triqueville Triqueville település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 341 fő (2015). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 1996-os US Open (tenisz) Az 1996-os US Open volt az év negyedik Grand Slam-tornája, a US Open 116. kiadása volt. New Yorkban, rendezték meg augusztus 26. és szeptember 8. között. A férfiak között az amerikai Pete Sampras, a nőknél a német Steffi Graf előző évi győzelmét megvédve szerezte meg a tornagyőzelmet. Döntők Férfi egyes Pete Sampras - Michael Chang, 6-1, 6-4, 7-6 Női egyes Steffi Graf - Szeles Mónika, 7-5, 6-4 Férfi páros Todd Woodbridge / Mark Woodforde - Jacco Eltingh / Paul Haarhuis, 4-6 7-6 7-6 Női páros Gigi Fernández / Natallja Zverava - Jana Novotná / Arantxa Sánchez Vicario, 1-6, 6-1, 6-4 Vegyes páros Lisa Raymond / Patrick Galbraith - Manon Bollegraf / Rick Leach, 7-6 7-6 Juniorok Fiú egyéni Daniel Elsner – Markus Hipfl 6–3, 6–2 Girls' Singles Mirjana Lučić – Marlene Weingärtner 6–2, 6–1 Boys' Doubles Bob Bryan / Mike Bryan – Daniele Bracciali / Jocelyn Robichaud 5–7, 6–3, 6–4 Girls' Doubles Surina de Beer / Jessica Steck – Petra Rampre / Katarina Srebotnik 6–4, 6–3 Forrás A verseny hivatalos honlapja A Tűzvonalban epizódjainak listája A Tűzvonalban című sorozat epizódlistája. Eddig (2010. augusztus) 69 rész készült el belőle, de anyagi források híján az MTV nem folytatja a sorozatot, így a negyedik évad a Duna Televízión látható. A sorozat 2007. szeptember 9-én kezdődött, a második évad pedig 2008. január 6-án indult a Magyar Televízió egyes csatornáján. A harmadik évad 2009. januárjától kerül a képernyőre, kétszer tíz résszel, két nagy témára felépítve. A negyedik évad 2010. augusztus 6-án kezdődött el. Trisobbio Trisobbio település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megyében. Lakosainak száma 677 fő (2017. január 1.). Trisobbio Carpeneto, Cremolino, Montaldo Bormida, Morsasco, Orsara Bormida, Ovada és Rocca Grimalda községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Zvi Sharir Zvi Sharir (héber betűkkel ��� ����) (1945. december 23. –?) izraeli nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés 1978-ban lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1989-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés Az Izraeli labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1980-tól tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az izraeli nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 13. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1989-ben búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 6. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Spanyolországba a XII., az 1982-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Maximilian Ulysses Browne Maximilian Ulysses Browne (Bázel, 1705. október 23. – Prága, 1757. június 26.) birodalmi gróf, osztrák tábornagy. Élete Egyetlen fia volt Ulysses Browne birodalmi grófnak, aki II. Jakab király bukása után 1690-ben hazájából, Skóciából elbujdosott és osztrák szolgálatban, 1731-ben meghalt. Mint fiatal katona a lengyel örökösödési, az olasz (1734), a tiroli (1735) és az 1737-39-es török háborúban harcolt. 1739-ben az udvari haditanács tagja és Szilézia főparancsnoka lett, 1740-ben II. Frigyes elől Morvaországba vonult ugyan vissza, de Neipperg gróffal vállvetve március végén megint benyomult Sziléziába. Mollwits mellett ő vezényelte a jobb szárnyat, Chotusitz mellett pedig ő volt a fővezér, de mind a kétszer szerencsétlenül harcolt. A boroszlói béke után a franciák ellen indult Csehországba, később pedig Olaszországban harcolt a spanyolok ellen. 1745-ben Bajorországban és a Rajna mellett, 1746-48-ban pedig Olaszországban vitézkedett, ahol elfoglalta Guastallát és Parmát, megszállta Genovát és még Provence-ba is betört. 1749-ben Erdélyország kormányzója, azután meg Csehország főparancsnoka lett. A hétéves háború kitörése után a Kollin táján összpontosított hadsereg élére állították, de Lobosic mellett 1756. október 1-jén makacs küzdelem után II. Frigyes meggyőzte, mire az Elba jobb partján haladva a Pirna mellett körülzárolt szász hadsereg fölmentésére sietett. Célját azonban nem érhette el. Miután II. Frigyes hadait Csehországból kivonta, Browne is Prágába vonult téli szállásra. Amikor az 1757. évi hadi terv megbeszélése végett Bécsbe ment, Mária Terézia kegyesen fogadta, de tervét a legfelsőbb haditanácsban elvetették. 1757. május 6-án részt vett a Prága mellett vívott csatában és Schwerin első támadását győztesen visszaverte; ekkor azonban maga is súlyosan megsebesült. Utolsó percében a poroszoknak abbeli felszólítását, hogy adja fel Prága városát, bátran és önérzetesen visszautasította. Nevét a 36. számú gyalogezred viseli 1888 óta. Emlékezete Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban. Uche Okafor Uchenna Kizito Okafor (Owerri, 1967. augusztus 8. – Dallas, 2011. január 6.) nigériai válogatott labdarúgó. Pályafutása A válogatottban 1988 és 1998 között 34 alkalommal szerepelt a nigériai válogatottban. Részt vett az 1994-es afrikai nemzetek kupáján, az 1995-ös konföderációs kupán, az 1994-es és az 1998-as világbajnokságon. Halála 43 éves korában öngyilkosságot követett el. A Dallas közelében található Little Elm-i otthonában felakasztva talált rá a felesége. Sikerei, díjai Belga bajnok (1): 1988–89 UEFA-szuperkupa (1): 1988 MLS-bajnok (1): 2000 Afrikai nemzetek kupája (1): 1994 Le Vibal Le Vibal település Franciaországban, Aveyron megyében. Lakosainak száma 507 fő (2015). Le Vibal Agen-d’Aveyron, Arques, Bertholène, Flavin, Montrozier, Pont-de-Salars, Sainte-Radegonde és Ségur községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gare de Grigny-le-Sablon Gare de Grigny-le-Sablon vasútállomás Franciaországban, Grigny településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Moret–Lyon-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Givors-Canal (Gare de Moret - Veneux-les-Sablons, Moret–Lyon-vasútvonal) Gare de Vernaison (Lyon-Perrache pályaudvar, Moret–Lyon-vasútvonal) Benessere 1 A Benessere 1 (vagy más néven Compilation Benessere) Gigi D'Agostino 2004-ben kiadott mixlemeze. Az album két korongot tartalmaz, többségében a Gigi különböző álnevein készült szerzeményeket valamint más előadók számait. Számlista CD1 Hakim - Anabalina 6:14 Musichismo - Paradigma 1:36 Musichismo - Musichismo 2:11 La Tana Del Suono - Nascendo 2:25 La Tana Del Suono - Parlando 3:05 Uomo Suono - Uomo suono 1:48 Gigi D'Agostino - Complicita 4:19 Felix Da Housecat - Silver screen/Showerscene 1:27 Brooklyn Bounce - Bass, beats & melody 1:06 Uomo Suono - Passo passo 0:16 Human Resource - Dominator 1:16 Gigi D'Agostino - Triangle 4:05 Officina Emotiva - The power of love 2:20 Orchestra Maldestra - Monocordo 3:34 Ferry Corsten - Sweet sorrow 3:57 Onironauti - Toccando le nuvole 5:18 Gigi D'Agostino - Momento contento 4:26 DJ Pandolfi - Main title/The kiss (Gigi D'Agostino & Pandolfi mix) 3:57 Gigi D'Agostino - Bolero 4:12 Luca Noise - Traffico (Gigi D'Agostino & Luca Noise mix) 2:46 Orchestra Maldestrra - Chi cerca scuse trova menzogne 1:32 Molto Folk - Canto do mar (Gigi D'Agostino pescatore mix) 5:00 Gigi D'Agostino - Sonata 5:18 Onironauti - Attraverso noi 6:08 CD2 Akcent - Azi plang numai eu 4:16 Gigi D'Agostino - Pura e nobilta 6:13 Gigi D'Agostino - Amore grande amore libero 2:52 Gigi D'Agostino - Tangology 5:16 Onironauti - Il suono della dignita 1:54 Luca Noise - Sostanza noetica 6:24 Gigi D'Agostino - The rain 4:16 Gigi D'Agostino & Datura - Summer of energy 4:37 Gigi D'Agostino - On eagle's wings 7:10 Il Grande Viaggio - Il cavaliere 2:49 Gigi D'Agostino - Bla bla bla (Remix) 2:43 Onironauti - Adagio 4:33 Il Grande Viaggio - La scomoune 4:54 Onironauti - Donna amante mia 5:04 Onironauti - Risveglio 3:46 Onironauti - A pochi istanti da Terra 6:01 Kersia Rosie Kersia Rosie románul: Cârșa Roșie, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Újsopot (Şopotu Nou) mellett fekvő település. Története Kersia Rosie (Cârşa Roşie) korábban Újsopot (Şopotu Nou) része volt. 1956-ban vált külön településsé 57 lakossal. 1966-ban 127, 1977-ben 114, 1992-ben 94, a 2002-es népszámláláskor pedig 79 román lakosa volt. Stazione di Canne della Battaglia Stazione di Canne della Battaglia vasútállomás Olaszországban, Puglia régióban, Cannae településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Barletta–Spinazzola-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Canosa di Puglia Beuda Beuda település Spanyolországban, Girona tartományban. Beuda Albanyà, Cabanelles, Maià de Montcal, Sant Ferriol, Besalú és Sales de Llierca községekkel határos. Lakosainak száma 181 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Joseph Stiglitz Joseph Eugene Stiglitz (Gary, Indiana, 1943. február 9. –) amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem professzora. 2001-ben közgazdasági Nobel-emlékdíjjal tüntették ki. Korábban a Világbank alelnöke és vezető közgazdásza, illetve a Gazdasági Tanácsadók Tanácsa (Council of Economic Advisers) elnökségi tagja volt. Kutatásai Stiglitz egyik fő témája a társadalmi egyenlőtlenség. Egyik művében az Amerikai Egyesült Államok gazdasági válságának fő okát abban látja, hogy a leggazdagabb egy százalék érdekében kormányoznak, miközben az egyenlőtlenséget mutató Gini-index az országban az extrém magas értékhez közelít. A Világbank alelnökeként jó rálátása volt a globalizációs, nemzetközi fejlesztési folyamatokra, ezek hibáit, korrupciós eseteket, rosszul sikerült fejlesztési kezdeményezéseket ír le A globalizáció és visszásságai című munkájában. Magyarul megjelent művei Könyvek A viharos kilencvenes évek: a világ eddigi legprosperálóbb tíz évének új története . ( The roaring nineties ) (Napvilág, 2005) A globalizáció és visszásságai ( Globalization and its discontents ) (Napvilág, 2003) A kormányzati szektor gazdaságtana (KJK-Kerszöv, 2000) Újságcikkek Az európai tehén és az afrikai szegény A válság utáni válságok Működésképtelen fantazmagória az európai takarékosság Európa az öngyilkosság felé tart Olajzöldtorkú mézevő Az olajzöldtorkú mézevő (Ptilotula fusca) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a mézevőfélék (Meliphagidae) családjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Rendszerezés Besorolása vitatott, a Lichenostomus nembe tartozott Lichenostomus fuscus néven, áthelyezése az új nembe még nem terjedt el igazán. Előfordulása Ausztrália és Tasmania területén honos. Természetes élőhelye a nyitott eukaliptusz erdők, bozótosok vagy nyílt füves térségek. Alfajai Ptilotula fuscus fuscus (Gould, 1837) Ptilotula fuscus subgermanus (Mathews, 1912) Megjelenése Testhossza 13-17 centiméter, testtömege 17 gramm. Életmódja Rovarokkal, mézharmattal és nektárral táplálkozik. Szaporodása Költési időszaka augusztustól decemberig tart. Fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 14 napig kotlik. Petrétei József Petrétei József (Pécs, 1958. október 10.) alkotmányjogász, egyetemi tanár, 2004 és 2006 között igazságügy-miniszter, 2006-2007-ben igazságügyi és rendészeti miniszter. Tanulmányai 1978-ban vették fel a Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban szerzett jogi doktorátust. 1984 és 1987 között tudományos szocializmust hallgatott az ELTE BTK-n. Posztgraduális képzésen vett részt a németországi Trieri Egyetemen. 1996-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézetében politológus diplomát szerzett. PhD-fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen szerezte 1998-ban. Tudományos pályafutása Jogi diplomájának megszerzése után a Pécsi Tudományegyetem tudományos szocializmus tanszékén kezdett el dolgozni, majd 1988-ban az alkotmányjogi tanszékén adjunktusa, majd később docense lett, 1998-ban tanszékvezetői megbízást kapott. 2002-ben a kar dékánjává választották. 2007-ben a kolozsvári egyetem díszdoktora lett. Ugyanebben az évben, mikor közéleti pályafutása véget ért, visszatért a kar alkotmányjogi tanszékére. 2008-ban habilitált. 2009-ben a Magyar Köztársaság elnöke egyetemi tanárrá avatta. Kutatási területe az alkotmányelméleti és államszervezeti kérdések, a törvényhozástan és összehasonlító alkotmányjog. 2012-től a Kodifikáció c. elektronikus szakmai folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Közéleti pályafutása 2004-ben, Gyurcsány Ferenc első kormányának igazságügyi minisztere lett, majd 2007. május 31-éig a második Gyurcsány-kormány igazságügyi és rendészeti minisztereként tevékenykedett. Második minisztersége során kétszer mondott le. Először 2006 szeptemberében az őszi utcai zavargások és a Magyar Televízió Székháza elleni sikeres ostrom miatt, de azt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta el. Második lemondását a 2007 során kirobbant több rendőrségi botrány, különösen az ún. „Zsanett-ügy” után nyújtotta be, melyet akkor elfogadtak. (Az ügyben később az érintett rendőröket felmentették.) Utódja Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának addigi általános helyettese lett. Minisztersége során indult be egy nagyszabású deregulációs folyamat és a Schengeni egyezményhez való csatlakozás. Nevéhez köthető továbbá egy új alkotmánytervezet kidolgozása (melyet nem sikerült elfogadtatni), illetve a pártfinanszírozási és a lobbitörvény. 2008-ban Kozármisleny város díszpolgárává avatták. 2009-ben a Magyar Közlöny szerkesztőbizottságának elnökévé nevezték ki, amelyet 2010-ig töltött be, a szerkesztőbizottság átszervezéséig. Utódja dr. Gál András Levente, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára lett. Családja Nős, három fia van. Felesége a Baranya Megyei Főügyészség helyettes vezetője. Megjelent művei Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga I. Alapvetés, alkotmányos intézmények. 2., javított és aktualizált kiadás. Pécs, 2016, Kodifikátor Alapítvány. ISBN 9789638991270 Kocsis Miklós–Petrétei József–Tilk Péter: Alkotmánytani alapok ; Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József–Tilk Péter: Magyarország alkotmányjogának alapjai ; Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014 Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga II.: Államszervezet. 2., javított és aktualizált kiadás. Pécs, 2014, Kodifikátor Alapítvány. ISBN 9789638991249 Petrétei József et al. : Magyar alkotmányjog III. ISBN 9639542350 Tanulmányok Ádám Antal professor emeritus születésének 80. évfordulójára ; szerk. Chronowski Nóra, Petrétei József; PTE ÁJK, Pécs, 2010 ( Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata ) Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei; Dialóg Campus, 2009. ISBN 9789639542495 Petrétei József et al.: Jogalkotástan. 2004, Dialóg Campus. ISBN 9639542377 Emlékkönyv Bihari Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára ; szerk. Petrétei József; PTE ÁJK–MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs, 2001 ( Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata ) Ádám Antal–Petrétei József–Tilk Péter: Közjogtan. Jegyzet a jogi asszisztensképzés számára ; Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 2001 Petrétei József–Tilk Péter: Alkotmányjogi alapismeretek ; 2. átd. kiad.; PTE ÁJK, Pécs, 2001 Emlékkönyv Ádám Antal egyetemi tanár születésének 70. évfordulójára ; szerk. Petrétei József; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2000 ( Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata ) Magyar alkotmányjog, 1-3. ; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2000-2006 ( Institutiones juris ) A törvényhozás elmélete és gyakorlata a parlamentáris demokráciában ; Osiris, Bp., 1998 ( Doktori mestermunkák ) Alkotmányjogi jogesetek. Oktatási segédanyag ; szerk. Petrétei József; JPTE, Pécs, 1997 Kiss László–Petrétei József: A törvényhozástan alapvonásai ; JPTE, Pécs, 1996 893 (szám) A 893 (római számmal: DCCCXCIII) egy természetes szám, félprím, a 19 és a 47 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 893-as a kettes számrendszerben 1101111101, a nyolcas számrendszerben 1575, a tizenhatos számrendszerben 37D alakban írható fel. A 893 páratlan szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban a 191 · 471 szorzattal, normálalakban a 8,93 · 102 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 19, 47 és 893. A 893 négyzete 797 449, köbe 712 121 957, négyzetgyöke 29,88311, köbgyöke 9,62980, reciproka 0,0011198. A 893 egység sugarú kör kerülete 5610,88448 egység, területe 2 505 259,920 területegység; a 893 egység sugarú gömb térfogata 2 982 929 478,1 térfogategység. Le Vieux-Bourg Le Vieux-Bourg település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 793 fő (2015). Le Vieux-Bourg Le Haut-Corlay, Canihuel, Le Fœil, Le Leslay, Saint-Bihy, Saint-Connan, Saint-Gildas és Saint-Gilles-Pligeaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Olari (Prahova megye) Olari község és falu Prahova megyében, Munténiában, Romániában. A hozzá tartozó települések: Fânari és Olarii Vechi. Régi neve: Ciumați. Fekvése A megye déli részén található, a megyeszékhelytől, Ploieștitől, huszonhét kilométerre délkeletre. Történelem A 19. század végén a község a Ciumați nevet viselte, az akkori községközpont neve után, mely a mai Olarii Vechi. Prahova megye Câmpul járásához tartozott és Ciumați, Olari valamint Funari falvakból állt, 642 lakossal. Ebben az időszakban ezen településeknek volt egy 1892-ben alapított iskolájuk, valamint egyetlen templomuk, melyet 1869-ben szenteltek fel. 1925-ös évkönyv szerint 1780 lakosa volt és Drăgănești járáshoz tartozott. 1950-ben közigazgatási átszervezés alapján, a Prahova-i régió Ploiești rajonjához került, majd 1952-ben a Ploiești régió Ploiești rajonjához csatolták. Ciumați község és falu 1964-ben felvette az Olarii Vechi nevet. 1968-ban ismét megyerendszert vezettek be az országban, ekkor a községet megszüntették, a falvakat Gherghița község irányítása alá helyezték. Ekkor kapta Funari falu a Fânari elnevezést. 2004-ben ismét létrehozták Olari községet a korábban hozzá tartozó falvakból. Joachim von Sandrart Joachim von Sandrart (Frankfurt am Main, 1606. május 12. – Nürnberg, 1688. október 14.) német festő és rézmetsző. Élete Meian és Sadeler rézmetszőknek és Utrechtben Honthorst festőnek volt tanítványa, ez utóbbival ment el Angol- és 1627-ben Olaszországba is. Rómában VIII. Orbán pápa számára több képet festett, rajzokat készített a Galeria Giustiniana gyűjtemény (2 kötet, Róma, 1631), a Zeiler-féle Itineararium Italiae és a Gottfried-féle Archontologia cosmica rézmetszeteihez. 1635-ben Frankfurtban, kevéssel azután Amszterdamban telepedett le. Itt festette meg a 12 hónapot, a napot és az éjt ábrázoló allegóriai képeit (schleissheimi képtár). 1649-ben Nürnbergbe ment és az ott tartózkodó követek képmásain kívül megfestette az 1649. szeptember 25-iki híres békelakoma nagy képét (nürnbergi városháza), utóbb pedig Bécsben III. Ferdinánd császár és az uralkodó ház egyéb tagjainak képmásait. Festményei közül, melyek különben kevés alkotó erőről, eredetiségről tanúskodnak, két arckép a budapesti országos képtárban van (422., 432. sz.). Irodalmi művei közül különösen fontos művészettörténeti forrás a Teutsche Akademie der edlen Bau-, Bild- und Malereikünste (2 kötet, Nürnberg, 1675–79; javított kiadás 8 kötet, u. o. 1768–75). The Christmas Collection A The Christmas Collection Olivia Newton-John első önálló karácsonyi albuma, melyen a számára legkedvesebb, gyermekkorától ismert karácsonyi dalokat énekli. Az albumon több vendégművész és a London Symphony Orchestra is közreműködik. 2001-es megjelenése óta három alkalommal került kiadásra. Az album dalai Christmas Never Felt Like This Before The First Noel Have Yourself a Very Merry Christmas - Olivia és Kenny Loggins Silver Bells There's No Place Like Home for the Holidays - Olivia és Vince Gill What Child is This Away in A Manger - Olivia és Vince Gill Let It Snow, Let It Snow - Olivia, és Clint Black valamint Kenny Loggins közreműködésével O Holy Night White Christmas - Olivia és Kenny Loggins Ave Maria Silent Night Közreműködők Vince Gill, Grammy-díjas kanadai énekes: 5,7 Kenny Loggins: 3,8,10 Clint Black 8,10 London Symphony Orchestra : 4,5,6,7,9,11 Kiadások Hip-O Records 585413 ( USA , 2001) Festival Records. ( Ausztrália , 2001) Best of the 20th Century: Christmas címmel második USA kiadás 2003-ban, más borítóval. Greenhill Music, harmadik kiadás, 2010. október, új borítóval. Forrás http://www.onlyolivia.com/music/albums/xmascoll.html Papi tisztségek az ókori Rómában Az ókori Rómában papok a római vallások vezetői voltak. Egyrészt az istenek tiszteleletéről gondoskodtak, másrészt mint szaktudósok szerepeltek a szent dolgokat illető kérdésekben. Voltak egyes papi állások, papi testületek (collegia) és egyesületek vagy szerzetek (sodalitates). A papi méltóság betöltéséhez polgári származás, testi épség, feddhetetlen életmód, és megfelelő életkor szükségeltetett. A papi hivatal életfogytiglan tartott. Adományozása eleinte a királyt illette, a köztársaság alatt a rex sacrificulust, a flameneket, a Salius papokat, és a Vesta-szüzeket a pontifex maximus jelölte ki a papi tisztség ellátására. A papokat a katonai szolgálat alól felmentették, de (a rex sacrificulus és a flamenek kivételével) hivatalt, sőt több papi méltóságot is viselhettek. Papi testületek Pontifexek A pontifexek (latinul: Pontifices) négy tagból álló testülete élén a pontifex maximus állt. Idővel számuk 16-re emelkedett. Ez volt a legfőbb papi méltóság. A nagy számú áldozatokon kívül felügyeletük alá tartozott az egész vallásügy; ők mondtak ítéletet minden vallást érintő kérdésben, ők állították össze a naptárt, szabályozták az időszámítást. Ezzel kapcsolatban ők jegyezték a magistratusok névsorát, különösen a consulokét, akik után az éveket számították ; ők írták az évkönyveket is (annales maximi). Hivatalos ruhájuk a toga praetexta, jelvényük a gyapjúsüveg volt. Augurok Az augurok (madárjósok) tiszte elsősorban a madarakon észlelt jelek megfigyelése volt, melyek alapján az istenek akaratát kinyilváníthatták. A konkrét foglalatosságot auguriumnak, a madarak és jelek megfigyelését auspiciumnak nevezték. Ők avatták fel a papi személyeket és a vallásos vagy állami célokat szolgáló nyilvános tereket, épületeket. Számuk eredetileg 3 volt, később 16-ra emelkedett. Az auguroknak jelentős politikai hatalmuk volt, mivel az auspiciumokkal minden jelentős, az állam életét befolyásoló eseményre hatással lehettek: kedvezőtlen jeleket észlelve elhalaszthatták a comitiákat, továbbá az ő hatáskörükbe tartozott, hogy akár jogi ügyekben is döntsenek. Az augurok közvetítették az istenek, különösen Juppiter szándékát egy-egy ügyben. Arra nézve, hogy az egyén tetteit az istenek helyeslik, avagy rossz szemmel nézik, 5 jelből olvasták ki az isteni szándékot: 1. Signa ex avibus. Ez volt a tulajdonképpeni auspicium. Egy madár puszta feltűnése, megjelenése isteni szándékot nyilvánított ki, mely az egyén tettének jogosságát igazolta vagy elítélte. 2. Signa ex caelo: Az égen feltűnő jelek, mint a villám vagy mennydörgés, melyek csak akkor voltak érvényesek, ha bizonyos helyről figyelték meg. 3. Signa ex tripudiis. A szent csirkék evése során ellesett jelek. Különösen háborúk esetén alkalmazták 4. Signa pedestria. A kígyók csúszásából vagy a négylábú állatok futásából, dobogásából ellesett jelek. 5. Signa ex diris. A véletlen, szokatlan, megrendítő esetekben megnyilvánuló jelek, pl: tüsszentés, tárgy leejtése, nyavalyatörős ember hirtelen összeroskadása. Ezek mindegyike intő jelnek számított. Haruspexek A haruspexek (latinul Haruspices) (áldozatvizsgálók) feladata volt, hogy az áldozati állatok belső részeiből (máj, tüdő, szív, epe) az isten akaratát megfejtsék. A rendkívüli jelenségekből is ők jósoltak, ha valahová lecsapott a villám, azt minden esetben az isteni nemtetszés megnyilvánulásának tartották. Az engesztelés eszközeit is meghatározták, sőt gyakran ők maguk végezték a szertartást. Számuk idővel 60-ra emelkedett. Sacerdotes Sibillini Sibilla papjai eredetileg 2, később 10, végül 15 tagú testületet alkottak. A testület tagjai háború közeledtével a senatus és pontifex kérésére a Sibilla könyvekből merített rendelkezéseket végrehajtották és végrehajttatták. Fetiales A fetialisok (szószólók) 20 tagú papi testülete a hadüzenet és békekötés alkalmával szokásos szertartásokat felügyelték, ezáltal a háborút és a békét vallásos cselekedetté emelték. Az ő feladatuk volt az állam nevében elégtételt kérni, hadat üzenni, a béke-, fegyverszünet- és szerződéskötések, illetve az ellenség meghódítása alkalmával a szertartásokat végezni. Hivataluk jelvénye a szent fűcsomó volt, melyet a királytól, consultól vagy praetortól kapott megbízatásuk után a fellegvárban téptek ki, és amelyet a testület egyik tagja vitt az áldozati menet élén. Egyes papi tisztségek Rex sacrorum Az a papi személy, aki a királyok elűzése óta a királyi méltósággal együtt járó vallási dolgokat és áldozatokat végezte. Névleg a legfőbb pap volt, valójában azonban a pontifex maximus után következett. A tisztet mindig csak patricius tölthette be. Papi teendőinek végzésében felesége (regina sacrorum) segített neki. Flamines Az egyes istenek szolgálatára rendelt egyes papi személyek voltak. Közülük három nagyobb (maiores) patrícius rangú volt: flamen dialis (Juppiter papja) flamen Martialis (Marsé) flamen Quirinalis (Quirinus papja) A többi 12 kisebb rangú (minores), akik már plebejusok is lehettek, a kisebb istenségeknek szolgálatában álltak. Fő teendőjük az isteneknek naponként bemutatott áldozatokban állt. Vestales Vestales Vesta papnői voltak. Ők ápolták Vesta templomában az örök tüzet, áldozatokat mutattak be, és az állam jólétéért imádkoztak. Számuk eleinte 4, később 6 volt. E hivatal viselésére minden polgári szülőtől származó lányt kötelezhettek. Valójában azonban csak az előkelő családokból származó 6-10 éves leányok lehettek Vesta papnői. Választásuk sorsolás útján történt. Vallásos szerzetek Fratres Arvales vagyis mezei testvérek Acca Larentia (Dea Dia) tiszteletére rendelt papok voltak, akik „rendjük” alapítását (Romuluson kívül) az istennőre vezették vissza. Fő ünnepük májusra esett és három napig tartott, amikor áldozati tulkot vezetve, körmenetben vonultak ki a mezőkre. Ott engesztelő áldozatokat mutattak be, táncoltak és közben a lárokhoz és Marshoz intézett szent dalokat énekeltek. Luperci Lupercus (Faunus) tiszteletére rendelt papok. Faunus Itália legősibb istene volt, akit az erdő jó szellemének tartottak és ezért Lupercusnak, farkasoktól megóvónak nevezték. Papjai a Lupercaliák alkalmával egy szál kecskebőrkötényben, koszorúval díszítve végigfutottak a városon, és akivel csak találkoztak, a föláldozott kecskebak bőréből hasított szíjjal megütötték. Salii A saliusok (táncolók) tizenkét tagból álló testületet alkottak. Fő kötelességük volt, hogy márciusban Mars isten tiszteletére a városban ünnepi körmenetet tartsanak. Vezetőjük a flamen Martialis volt, szent helyük Palatinuson volt. Sodales Augustales Az istenné emelt Augustus tiszteletére Kr. u. 14-ben alapított szerzetesek voltak. Hananim Hananim (hangul: ���, handzsa: �, latin betűkkel: Hananim), a koreai mitológia egy fontos személye, főistenként tartják számon. Nevének átírásai miatt sok leírással találkozhatunk, leggyakoribbak a Hananim, Hanullim (Haneullim) (���) és a Hanunim (Haneunim) (���). Először kínai forrásokban szerepelt, nevét több módon is értelmezték: a hana (haneul), eget jelentő szóból és nim tiszteletet kifejező partikulából tevődik össze; illetve hana, mint „egy” és nim. Lakhelye, külseje Haninim a mennyben lakik, bár egyes források magával az éggel is egyesítik, mások a Theilosz nevű csillagot jelölik meg, mint tartózkodási helyét. Hananim külsejéről semmilyen forrás nem számol be, hiszen úgy tartják, hogy mindenhol ott van, ebből kifolyólag pedig láthatatlan. Mivel láthatatlan, ezért mindenben őt látják, egy kisfiú pl. fák felé hajolt meg, hiszen az istennek nem tud, de a teremtményének igen. Ez a titokzatosság, ami jellemző szinte minden istenre, és magára Hananimre is, ott folytatódik, hogy se a születéséről, kezdetéről nincs információ, se a haláláról, végéről, így akár halhatatlannak is tekinthető. Ősi teremtőnek vélik, talán a világot is ő teremtette, de akár azonos is lehet vele. Ereje és tisztelete Hananim az az isten, aki boldogságot ajándékoz, meghatározza az emberek lelkiállapotát, majd a jókat megjutalmazza, a rosszakat megbünteti. Képes ölni, ha akar, de ugyanúgy megvan hozzá a képessége, hogy megmentse a bajba jutottakat, így a régi korban sokat imádkoztak hozzá, hiszen kegyes, senkit nem hagy magára. Hananim ezek mellett mindent lát, így a démonok is félik. Legelterjedtebb képessége azonban az eső, vihar és villám generálása, amely azért volt meghatározó jelentőségű a koreaiak számára, mert ettől függött a terményük, amire az akkori társadalmuk építkezett. Kegyeinek elnyerése érdekében szertartást mutattak be a tiszteletére, ahol nyersen fogyasztható ennivalót kínáltak neki és tisztító fürdéssel tisztelegtek előtte. Nagyon sok koreai mondás és vers maradt fent, melyben Hananim ételadóként jelenik meg, hiszen az eső segíti a rizs növekedését. Mondásokban, mint ítélethozó szerepel, amikor a koreaiak olyasmit láttak, amit rossznak definiáltak, Hananim büntetését várták válaszul. A Korjo (Goryeo)-korban (918–1392) ez a tisztelet odáig nőtt, hogy oltárokat is emeltek számára. Hiedelmek A hozzá kapcsolódó hiedelmek közül talán a legfontosabb az, hogy úgy tartják volt egy fia, Hvanung (Hwanung) (��), akit Haninim leküldött a Földre (más források szerint több mennybéli lénnyel együtt), hogy segítse az embereket. Hvanung (Hwanung) aztán találkozott egy medvével, akit nővé változtatott, majd közös gyermekük neve Tangun (Dangun) lett, aki a Szamguk jusza (Samguk yusa) szerint a koreaiak ősatyja volt. Ez a hiedelem is mutatja, hogy kettős alakja Hananim a koreai mitológiának, hiszen más források szerint se felesége, se gyermeke nem volt. Kínai eredetű neve Cshon (Cheon) (�, �, kínaiul Tien (Tian)), mely mennyországot jelent, ez a konfucianizmus korában terjedt el leginkább, míg a sámánmítoszokban Cshonnim (Cheonnim), a cshongji szektában pedig Hanullim (Haneullim) néven ismert. Egyes források szerint ő jelenik meg: Sinmjon (Sinmyeon) Szandzse (Sanje) Cshondzse (Cheonje) Cshonvan (Cheonwan) Cshonsin (Cheonsin) Szancshon (Sancheon) Ogvan szandzse (Ogwan sanje) személyében is. 1910 óta az evangélikus koreaiak Jézusként azonosítják, az új korban pedig egész kultuszok kapcsolódnak hozzá, ilyen a Tedzsonggjo (���, Daejonggyo) vagy másik nevén Tangungjo (���, Dangungyo). Mivel Haninim ennyi néven ismert, tanulmányok készültek, hogy bebizonyítsák, mind egy isten-e, vagy több különbözőbb, illetve felmerül a kérdés, hogy joggal azonosítják-e a keresztény Istennel. 367943 Duende A 2012 DA14 egy Föld-közeli aszteroida, melynek átmérője kb. 50 méter. Nevezetességét az adja, hogy közelebb volt a Földhöz, mint a Föld körül keringő, geostacionárius pályán lévő műholdak, amik a felszín felett 35 800 km távolságban vannak. Az aszteroida legkisebb becsült távolsága 27 700 km a felszín felett (34 100 km a Föld középpontjától), 2013. február 15-én 19:25 UTC-kor. A kisbolygó becsült tömege 130 000 tonna. Az aszteroidát 2012. február 23-án fedezte fel az OAM Obszervatórium (La Sagra, Spanyolország). Ekkora méretű aszteroidából becslések szerint mintegy 500 000 található a Naprendszerben, aminek nagyjából 1%-áról van tudomásunk. A 2013-as áthaladás A 2013-as áthaladás legjobban Indonéziából volt látható, de előnyös helyzetben voltak az Európa, Ázsia, Ausztrália területén élők is. Legnagyobb látszó magnitúdója 7,4, ezért szabad szemmel nem volt látható, de távcsővel, vagy jobb binokulárral igen. A megfigyelésnél problémát jelentett az aszteroida jelentős sebessége, aminek maximuma a legnagyobb közelség idején 28 000 km/h (ez nagyságrendileg percenként 1 fokos elmozdulást jelent az égbolton). Az aszteroida déli irányból észak felé haladt. A 2013-as áthaladás során a Föld közelsége miatt a kisbolygó pályája módosult, keringési ideje 368 napról lecsökkent 317 napra. Az aszteroida csillagászati besorolása is módosult, az eddigi Apollo osztály helyett Aten osztályba került. Kockázatok, esélyek 2013. február 15-én az aszteroida nem ütközött össze a Földdel. Nagyon kicsi az esélye annak, hogy 2110. február 16-án a Földnek ütközik. A veszélyességi besorolásra szolgáló Palermo-skála alapján „alacsony veszélyességű”. A Torino-skála alapján „0” besorolást kapott (=„veszélytelen”). Ha csak a példa kedvéért feltesszük, hogy egy ekkora tömegű és sebességű aszteroida becsapódik a Földbe, a robbanás ereje 2,5 megatonna TNT-vel lenne egyenértékű. A Tunguszkai esemény robbanásának ereje 10-20 megatonna közötti volt. 50 méter átmérőjű aszteroida 1200 év alatt legfeljebb egyszer csapódik a Földbe. Az elhaladás rekordnak számít, mert ekkora méretű aszteroida a Föld mellett ilyen közelségben még nem haladt el az írott történelem alatt (kisebbek már közelebb is elhaladtak). Egy ekkora méretű objektum elhaladása 40 évben egyszer várható. Jar of Flies A Jar of Flies az Alice in Chains harmadik EP-je, 1994. január 24-én jelent meg. Az összes dalt egy hét alatt vették fel 1993 szeptemberében a seattle-i London Bridge Studio-ban. Ez volt az első EP, ami a Billboard listáján első helyezést tudott elérni. Számok Rotten Apple (Cantrell, Staley, Inez) – 6:58 Nutshell (Cantrell, Staley, Inez, Kinney) – 4:19 I Stay Away (Cantrell, Staley, Inez) – 4:14 No Excuses (Cantrell) – 4:15 Whale & Wasp (Cantrell) – 2:37 Don't Follow (Cantrell) – 4:22 Swing on This (Cantrell, Staley, Inez, Kinney) – 4:04 Al-Amín abbászida kalifa Al-Amín (arab betűkkel ������ – al-Amīn), eredeti nevén Abu Abdalláh Muhammad (��� ��� ���� ���� – Abū ʿAbdallāh Mu�ammad; 787. áprilisa – Bagdad, 813. szeptember 25.), Hárún ar-Rasíd fia volt az Abbászida-dinasztia hatodik kalifája (uralkodott 809-től haláláig). Melléknevének (al-Amín) jelentése: a hű, igaz. Uralkodása alatt polgárháborúba keveredett fivérével, al-Mamúnnal, aki végül megbuktatta őt. Al-Amín Hárún ar-Rasídtól és arab feleségétől, a szintén Abbászida Zubajdától származott. Apja emiatt őt jelölte ki elsődleges örökösének a nála egy évvel idősebb, perzsa rabnőtől származó al-Mamún helyett. A 809-ben elhunyt Hárún korábban az arab területek kormányzását bízta al-Amínra, öccsét pedig Horászán, azaz tulajdonképpen a perzsa birodalomfél emírjévé tette meg, az öröklési rendet pedig úgy állította össze, hogy halálát követően al-Mamún csak formális függésbe kerüljön a kalifától, és al-Amín halála esetén ő örökölje a trónt. Al-Amín, aki egyébként a züllött életviteléről és költői tehetségéről híres Abu Nuvász egyik nagy pártfogója és ivócimborája volt, nem lelkesedett azért, hogy bátyja legyen az örököse, hanem vezírjével, al-Fadl ibn ar-Rabíval együtt megpróbálta saját fiát, Múszát elismerni utódjának. Bátyja tartományába agitátorokat küldött, ám nem sikerült a lakosságot elidegenítenie tőle, al-Mamún pedig nem volt hajlandó elismerni Múszát örökösnek. Ez 811-ben háború kitöréséhez vezetett. A rajji csatában a Táhir ibn Huszajn vezette horászáni erők győzedelmeskedtek, és ettől kezdve megállíthatatlanul törtek Bagdad felé. Al-Amínnak lázadásokkal kellett megbirkóznia fővárosában és másutt, eközben Baszra és Kúfa városa, illetve a hidzsázi kormányzó is átállt al-Mamún oldalára. Táhir rövidesen megostromolta Bagdadot, amit al-Amín kétségbeesetten védelmezett. Ez azonban nem menthette meg a bukástól: miközben tárgyalt az ellenséges táborral, végül hajóra szállva próbált menekülni, de elfogták és Táhir parancsára kivégezték. Concavenator A Concavenator a theropoda dinoszauruszok egyik neme, amely a kora kréta korban (a barremi korszakban) körülbelül 130 millió évvel ezelőtt élt. Típusfaja, a C. corcovatus, melynek jelentése 'púpos hátú vadász Cuencából'. A fosszíliát az Universidad Autónoma de Madrid és az Universidad Nacional de Educación a Distancia őslénykutatói, José Luis Sanz, Francisco Ortega és Fernando Escaso fedezték fel a spanyolországi Las Hoyas lelőhelyen. Anatómia A Concavenator egy közepes méretű (nagyjából 6 méter hosszú) kezdetleges carcharodontosaurida dinoszaurusz volt, amely több egyedi jellemzővel rendelkezett. A csípő elülső részén levő két rendkívül magas csigolya egy-egy keskeny és hegyes (feltehetően púpot tartó) tarajt alkotott az állat hátán. A tarajok célja jelenleg ismeretlen. A Cambridge-i Egyetem őslénykutatója, Roger Benson szerint lehetséges, hogy "a vizuális jelzésre használt fejdíszek megfelelője", de a felfedező spanyol tudósok azt írták, hogy hőszabályzó is lehetett. Emellett a Concavenator mellső lába (singcsontja) tollszár csomókat vagy hasonló szerkezeteket őrzött meg, egy olyan tulajdonságot, ami csak a mellső lábaikon nagy, száras tollakat viselő állatoknál fordul elő. Tollak és pikkelyek A Concavenator mellső lábain a tollszár csomókra emlékeztető struktúrák voltak, melyek csak a madarak és más tollas theropodák, például a Velociraptor esetében váltak ismertté. A tollszár csomókat a toll tüszőkhöz kapcsolódó ínszalagok hozták létre, és mivel tüszőkből nem alakultak ki pikkelyek, a szerzők kizárták annak lehetőségét, hogy a karon hosszú, jelzésre szolgáló pikkelyek helyezkedtek el. Ehelyett a csomókhoz valószínűleg egyszerű, üreges tollszárszerű struktúrák kapcsolódtak. Ilyen struktúrák váltak ismertté a coelurosaurusok, például a Dilong és egyes madármedencéjűek, például a Tianyulong és a Psittacosaurus esetében. Ha a madármedencéjűek tollszárai homológok a madarak tollaival, akkor a jelenlétük a Concavenatorhoz hasonló allosauroideáknál is várható. Azonban, ha a madármedencéjűek tollszárai nem kötődnek a tollakhoz, e struktúrák jelenléte a Concavenatornál azt jelzi, hogy a tollak sokkal korábban, a coelurosaurusoknál jóval kezdetlegesebb formáknál jelentek meg. A tollak, vagy a velük rokonságban álló struktúrák már valószínűleg a középső jura korban élt Neotetanurae klád legelső tagjainál megtalálhatók voltak. Nem találtak semmilyen kültakaró lenyomatot a kar közelében, de a test egyéb részein kiterjedt, a farok alsó részén nagy, sokszögű, a lábaknál madárszerű pikkelyekből álló lenyomatok, a lábfejek alatt pedig párnázott talpak nyomai őrződtek meg. Egyes szakértők kételkednek a singcsonton levő bütykök értelmezésének helyességében, miszerint tollszár csomók lehetnek, bár részletesebb elemzést nem jelentettek meg. Darren Naish a Tetrapod Zoology blogon azt feltételezte, hogy a bütykök szokatlanul magasan vannak és szabálytalanul elrendezettek ahhoz, hogy tollszár csomók legyenek. Továbbá rámutatott, hogy sok állatnál hasonló, egyebek mellett ínszalagok kapcsolódására szolgáló struktúrák találhatók az izmok közötti vonalak mentén. Lásd még Becklespinax Kapcsolódó szócikkek Ez a szócikk részben vagy egészben a Concavenator című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Források és jegyzetek Laursen, L.. „Crested dinosaur pushes back dawn of feathers”, Nature News, 2010. szeptember 8. (angol nyelvű) Rivera, A.: Descubierto en Cuenca un dinosaurio carnívoro de una especie desconocida hasta ahora (spanyol nyelven). El Pais.com, 2010. szeptember 8. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.) Ortega, F., Escaso, F. and Sanz, J.L. (2010). „A bizarre, humped Carcharodontosauria (Theropoda) from the Lower Cretaceous of Spain” (pdf). Nature 467, 203–206. o. DOI:10.1038/nature09181. (Hozzáférés ideje: 2011. július 22.) Naish, D.: 'Concavenator: an incredible allosauroid with a weird sail (or hump)… and proto-feathers? (angol nyelven). Tetrapod Zoology, 2010. szeptember 9. (Hozzáférés: 2011. július 22.) Desne Desne falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Kula Norinskához tartozik. Fekvése Makarskától légvonalban 49, közúton 65 km-re délkeletre, Pločétól légvonalban 8, közúton 12 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északnyugatra a Neretva völgyétől északra fekszik. Legjelentősebb településrészei: Masline, Kod crkve, Vrijaci, Strimen és Šišin. Délnyugati határában egy lesüllyedt mederben hullámzik a Desansko jezero, azaz a Desnei-tó vize, mely vizét a Modro oko (Kék szem) forrástóból kapja. A forrástó onnan kapta a nevét, hogy tükrében az ég kék színe tükröződik vissza, környezete mocsaras. A tavat a Neretvával a Desanka- és a Crna-patak köti össze. A település északkeleti határrészét képező hegyes terület szélénél több forrás fakad, melyek a karsztos kőzeten át a föld alatt kapcsolatban vannak a Matica-patak vízrendszerével. A falu feletti magaslatok közül említésre méltó a Babina gomila (735 m), Ilica (659 m), Velika Rujnica (618 m), Mala Rujnica (599 m), Varda (532 m), Sedlo (vagy Prijevoj; 525 m), Kablina (456 m), Donja Gora (315 m) és a Dejnovac (175 m). Története Desne területe az itt található ókori halomsírok tanúsága szerint már a történelem előtti időben is lakott volt. A sírok a térség első ismert népének az illíreknek a hagyatékai, akik a római hódításig uralták a mai Dalmácia területét. A római korból csak néhány latin feliratos kőtöredék maradt fenn, de a Desnei-tóban egészen a 19. század végéig látszottak római falmaradványok. Desne egy Desna nevű középkori erődítményről kapta a nevét, melyet 1361-ben említenek először. Ezután a 14. és a 15. században többször is szerepel az írásos forrásokban. 1412 május 3-án egy oklevélben „in Desna teritorii Narenti” alakban, mint a Neretva területén levő Desna szerepel. Desne területe és a tó vidéke kiváló menedékhelyül szolgált a kalózok számára is, akik többször támadták innen a raguzai kereskedőket. Desna várának őrsége és kapitánya is volt. Arról, hogy Desne már a középkorban is lakott volt a területén található középkori sírkövek adnak bizonyságot. Közülük a legtöbb a plébániatemplom mellett található és néhány a templom falába is be van építve. A török a 15. század második felében hódította meg ezt a vidéket. 1463-ban török uralom alá került Bosznia, 1482-ben pedig Hercegovina is. Közvetlenül ezután elesett a Neretva bal partján Opuzen mellett álló Brstanik vára is, majd az egész Neretva völgyét a Hercegovinai szandzsákhoz csatolták. 1499-ben már az egész akkori neretvai krajina a Cetina folyóig török uralom alatt állt. Nehéz idők következtek az itt élő keresztény lakosságra, mert a törökök egyáltalán nem kímélték őket. Közülük sokat megöltek, mások a tengermellékre és a szigetekre menekültek. A terület a 16. században a podjezerjei plébániához tartozott. 1563-ig a megmaradt keresztény lakosság lelki szolgálatát a ljubuški ferences atyák látták el, majd miután a török lerombolta kolostorukat a szolgálatot a zaostrogi atyák vették át. A török 1683-as bécsi veresége után a keresztény seregek egymás után szabadították fel a megszállt területeket. Dalmácia népe is felkelt az idegen uralom ellen és a velencei parancsnokok vezetésével 1685-ben a Neretva völgyét is felszabadították. A török uralom után a terület a Velencei Köztársaság része lett. A 17. század végén és a 18. század elején Desnán lakott az akkori plinai plébános, aki nemcsak a plinai plébánia területét, hanem a Borovciig terjedő terület lelki szolgálatát is ellátta. 1720-ban Desna a Borovci székhelyű vidi plébánia része lett. 1735-ben Rujnicával együtt az újraalapított borovci plébániához került. 1760-ban Stjepan Blašković makarskai püspök Desnát és Rujnicát önálló plébániává nyilvánította. A plébános Rujnicán lakott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1863-ban újraalapították a bagaliovići plébániát, melynek Desne is a része lett. 1857-ben 1056, 1910-ben 1163 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1921-ben Desnét leválasztották a bagalovići plébániáról és önálló plébánia lett. 1931-ben a falunak 753 lakosa volt. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt, de élénk partizántevékenység volt a környékén. 1943. februárjában egy partizánakciót követően az olasz megszállók végigrabolták a települést, melynek iskoláját felgyújtották. A háború után a település szocialista Jugoszláviához került. Megindult a lakosság elvándorlása, mely különösen az 1960-as és 1970-es években erősödött fel. Desne 1991-től a független Horvát Köztársaság része. 1992-ig közigazgatásilag Metković községhez tartozott. 1993. január 1-jén megalakult Kula Norinska község, melynek Desne is a része lett. A településnek 2011-ben már csak 90 lakosa volt. Népesség (1857-ben és 1869-ben az adatok Krvavac, Bagalovići, Vrh Desne, Kula Norinska és Podrujnica, 1921-ben és 1931-ben részben Krvavac, 1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben Momići és Matijevići, 1880-ban pedig részben Podrujnica lakosságát is tartalmazzák.) Nevezetességei Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma a török uralom alóli felszabadulás után, a 17. század végén vagy a 18. század elején épült. A templom azonban idővel rossz állapota miatt alkalmatlan volt a használatra, ezért 1779-ben Blašković püspök elrendelte egy az eredetivel egyező méretű templom építését. A rendeletet azonban ekkor még nem hajtották végre. 1837-ben a templom már életveszélyes állapotban volt. Végül az épületet 1845 -ben renoválták és bővítették, ekkor nyerte el mai formáját. Az épület 16 és fél méter hosszú, 8 méter széles. A beton oszlopokon álló harangtornyot az I. világháború után építették. A templomnak három oltára van. A főoltár a szentélyben, a Szűz Mária és a Szent György oltár a szentély előtt, a diadalívnél áll ahova 1963-ban helyezték át. 1990-ben az épületet teljesen megújították, ekkor állították fel a szembemiséző oltárt. A hajóban Szent József és Szent Liberan szobrait helyezték el. A megújított templomot 1991. július 23-án szentelte fel Ante Jurić érsek. A rujnicai Szent Rókus kápolnát 1761 -ben említik először, amikor keresztelőt tartottak benne. 1910-ben a település lakatlanná vált, de a kápolna megmaradt. Ma csak évente háromszor, Szent Rókus ünnepén, Húsvét harmadnapján és Pünkösd harmadnapján tartanak misét benne, amikor a falu régi lakóinak leszármazottai visszatérnek és meglátogatják régi otthonaikat. A Szent Miklós kápolna 1921-ben a plébánia önállóvá válása után épült az akkori plébánia épülete mellé a plébános mindennapi használatára. Mivel a lakosság időközben a környékéről elköltözött a kápolna magára maradt. Ma csak Szent Miklós ünnepén miséznek benne. Délnyugati határában egy lesüllyedt mederben található a 40 hektáros Desnei-tó (Desansko jezero). A tó főként a Modro oko forrásból kapja a vizét, mely onnan kapta a nevét, hogy tükrében az ég kék színe tükröződik vissza. A forrás legnagyobb mélysége 22 és fél méter, mellette a tavat még vagy tíz kisebb forrás is táplálja. A tó környezete mocsaras, a Neretvával a Desanka- és a Crna-patak köti össze. Gazdaság A jó minőségű földek és a kedvező éghajlat kedvez a mezőgazdasági termelésnek. Sok desnei foglalkozik olajbogyó termeléssel, többen felújították régi ültetvényeiket. Sokan termelnek burgonyát és zöldségféléket is. Tervezik a falusi turizmus fejlesztését. Kultúra A településen kultúrház működik. Oktatás Desne első iskolája 1898-ban nyílt meg kétosztályos iskolaként a Strimen nevű településrészen. 1943-ban az olasz megszállók felgyújtották. 1945 és 1947 között az iskola magánházakban működött. 1947/48-ban felépült az új iskolaépület, mely már négyosztályos iskolaként nyílt meg, majd 1954-től hatosztályos iskolaként működött tovább. 1994-ben a tanulók kis száma miatt be kellett zárni, azóta az itteni gyerekek Kula Norinskára járnak iskolába. 1997-ben az iskolaépületben telefonközpontot nyitottak. Sport MNK „Desne” kispályás labdarúgóklub. Maximum és minimum A matematikában egy rendezett halmaz maximumán, illetve minimumán legnagyobb, illetve legkisebb elemét értjük. Általában Ha lineárisan rendezett halmaz, akkor halmaz maximuma szerint, amennyiben elemre , és halmaz minimuma szerint, amennyiben elemre . Unicitása Bármely lineárisan rendezett halmaznak legfeljebb egy maximuma és egy minimuma van. Legyen és két maximuma. Ekkor elemre , és , következésképp , és , ahonnan következik, hogy . Ugyanígy látható be a minimum unicitása. Egzisztenciája Nem minden halmaznak létezik maximuma, és minimuma. Például a természetes számoknak nincs maximuma az arkhimédeszi axióma szerint, az egészeknek se maximuma, se minimuma, a nem pozitív egészeknek pedig maximuma nincs. Korlátos halmazok is léteznek, amiknek nincs maximuma, például a . Véges halmazokban Tetszőleges nem üres, véges halmaznak van maximuma és minimuma. Tegyük fel, hogy egy nem üres, véges halmaz, aminek nincs maximuma. Legyen egy eleme; maximuma nyilván . Tegyük fel, hogy adott -nek egy elemű részhalmaza, aminek a maximuma. Ekkor, mivel nem maximuma, létezik , hogy . nyilván nem eleme -nek, így elemű halmaz, aminek maximuma . A teljes indukció tételét alkalmazva így tetszőleges nagy véges részhalmazát konstruáltuk meg -nek, ami lehetetlen. Így léteznie kell maximumának. Minimumra ugyanígy. Korlátos és zárt valós halmazokban A valós számok tetszőleges korlátos és zárt részhalmazának van maximuma és minimuma. Legyen korlátos és zárt halmaz, és legyen legkisebb felső korlátja, ami létezik teljes rendezettsége és . Tegyük fel, . Ekkor , ami zártsága miatt nyílt halmaz, így létezik olyan , hogy , így nem legkisebb felső korlát. Ezzel ellentmondásra jutottunk, tehát legkisebb felső korlátja eleme -nek, amiből adódik a maximum létezése. A minimum létezését hasonlóan láthatjuk be. Tulajdonságai valós halmazokon Komplexusműveletek Legyen és tetszőleges valós halmaz, melynek létezik maximuma és minimuma. Ekkor könnyen ellenőrizhetőek a következő azonosságok: Továbbá, ha minden eleme nemnegatív, és tetszőleges valós, akkor Nevezetes maximumok és minimumok A következő két állítás ekvivalens a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenséggel: Legyenek és nem negatív valósok: Tekintve a számtani és mértani közép közti egyenlőtlenséget: A most belátott állítás ekvivalens következménye a következő: Maximus Tyrius Maximus Tyrius (2. század vége) görög filozófus. Türoszban született, a neoplatonikus filozófia követője volt. Nagy tekintélynek örvendett az Antoninusok, illetve Commodus római császárok alatt. A retorikával is foglalkozott, bölcseleti beszélgetéseit szónoki formába öntötte. 41 értekezése maradt ránk Dialexeisz (Beszélgetések) cím alatt, ezekben többnyire elcsépelt témákat fejteget. Érdekes, hogy az enciklopédikus műveltséget dicsérte, mint amelynek a filozófus hasznát veszi. Sűrűn idézett a homéroszi költeményekből, Szapphótól, illetve Platóntól. A 24. értekezés Szókratész erotikáját próbálja megvilágítani Platón- és Szapphó idézetekkel. Munkáiban a szónoki ismétléseket keresi, a szinonímákat untató bőséggel halmozza egybe. Ötletszerű gondolata, mely végtelen fokozatot állított föl az istenségtől le a növényig, később is visszhangra talált. Öndeterminációs elmélet Az öndeterminációs elmélet (angolul self-determination theory – SDT; más néven önmeghatározás-elmélet) egy pszichológiai elmélet, amelyet Edward L. Deci és Richard Ryan dolgoztak ki. Lényege Az öndeterminációs elmélet az univerzális emberi szükségleteket veszi alapul. Azt állítja, hogy az embernek három veleszületett pszichológiai szükséglete van: a kompetencia, az autonómia és a kötődés. Amikor ezek teljesülnek, akkor vagyunk motiváltak, produktívak és boldogok. Az embernek veleszületett, belső motivációja az, hogy önálló legyen, önmagát irányítsa, és kapcsolatban legyen másokkal. Amikor ez a motiváció felszabadul, az ember többre képes és teljesebb életet él. Marosdécse Marosdécse település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Tordától délre, a Maros jobb partján fekvő település. Története A falu és környéke ősidők óta lakott hely volt. Az itt felszínre került eszközök és használati tárgyak, ékszerek a kései kőkorszakból származnak és sajátosan egyedi kultúrára vallanak, amiért az itt talált leleteket a szakirodalom marosdécsei kultúraként tartja számon. Árpád-kori település, nevét 1299-ben Gwecha néven, mint Miriszló határosát említette először oklevél. 1339-ben és 1355-ben p. Deyche, 1398-ban nobiles de 1500 p. Deche néven írták. 1514-ben p. Decheh néven Décsei vagy Décsai-birtok volt, és a Décsei családé maradt egészen az 1700-as évekig, amikor a Bethlen Kollégium birtoka lett. 1910-ben 883 lakosából 485 magyar, 9 német, 320 román, 69 cigány volt. Ebből 291 görögkatolikus, 482 református, 95 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Felvinczi járásához tartozott. Híres emberek Itt született 1886 -ban Varga Zsigmond teológus, szumirológus, bölcsészprofesszor. Itt született 1929 -ben Turzai Mária történész. Mitrovics Gyula (tanár, 1841–1903) Mitrovics Gyula (Sátoraljaújhely, 1841. május 16. – Debrecen, 1903. január 25.) református lelkész, teológus, tanár, író. Élete A gimnáziumot 1853-61-ben és a teológiai tanfolyamot 1861-65-ben Sárospatakon végezte, ahol azután 1867 tavaszáig segédtanár volt. Ekkor külföldre ment és mintegy másfél évig Heidelbergben, Göttingenben és Zürichben gyarapította ismereteit. 1868. szeptemberben a gyakorlati teológia és keresztyén erkölcstan tanára és a főiskola papja lett Sárospatakon. A tiszáninneni egyházkerület 1876-ban al-, 1884-ben főjegyzőjévé, több ízben az egyetemes konvent tagjává, ez pedig mindannyiszor egyik jegyzőjévé választotta. Tagja és jegyzője volt a debreceni és budapesti zsinatnak; ő írta a tiszáninneni egyházkerület által elfogadott Utasításokat az 1891-92. évi Zsinati törvények életbeléptetéséhez; ő írta a Szent István napjának megünneplése tárgyában kiadott miniszteri rendeletre is a feliratot, sat. Szintén tagja volt az egyetemes tanügyi bizottságnak és a protestáns irodalmi társaság bíráló bizottságának. 1895-ben debreceni lelkésszé választották, így mindeme hivatalairól lemondott és 1896 áprilisától óta új állásán működött. Egyike volt a legjelesebb tanároknak és emellett kitűnő szónok hírében állt. A szabadelvű teológiai irány legkiválóbb képviselői közé tartozott. Írásai Cikkei a Vasárnapi Ujságban (1865. Rételpatak és a melegforrás, tört. emlék a honfoglalás napjaiból, A rómaiak temetkezése, 1866. Valkómegye, Garavár); a sárospataki Emlékkönyvben (melynek ő volt a szerkesztője, 1866. beszélyek); a Sárospataki Füzetekben (1866. Origines, Egy adalék Kazinczy Ferencz ismeretlen kéziratainak gyűjteményéhez, 1867. Pelagius és Augustinus, Nézetek a Krisztus theanthroposzi személyisége felett és könyvism., 1869. Lessing mint theologus, Néhány szó a miniszteri, gymnasiumi és lyceumi tantervről és könyvismert.); a Zemplénben (beszélyek és Adatok Sátoralja-Ujhely történetéhez, Utazási rajzok); utazási rajzokat más lapokba is írt Viátor név alatt. A Prot. Népiskolai Közlönybe írt egyháztörténelmi tanulmányokat és rajzokat, mint: Origines, Pelagius és Augustinus, Dinter sat.; a Ballagi Prot. Egyh. és Isk. Lapjának 1868-tól állandó munkatársa volt és egyházpolitikai értekezéseket és kritikákat írt a lapba; valamint a Szász Domokos által szerkesztett Erdélyi Prot. Közlönybe is. Újabb időben a Fővárosi Lapokba, a Prot. Szemlébe és a Debreczeni Prot. Lapba írt czikkeket; a sárospataki ev. ref. gymn. Értesítőjében (1880. és 1881. igazgatói zárbeszéd); a Prot. Lelkészi Tárban (1902. Naplójegyzetek) sat. Munkái Egyházi és szertartási beszédek. Sárospatak, 1872. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap.). Beszéd néhai br. Vay Henrik emlékünnepe alkalmával, Sárospatak, 1875. Egyháziatlanság és üres templomok. Sárospatak, 1876. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1876-77). Lang Henrik válogatott vallásos beszédei, ford., szerző életrajzával. Sárospatak, 1877. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap). A keresztyén erkölcstudomány rövid foglalatja, Népiskolák számára átdolgozva. Sárospatak, 1877. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 2. kiadás. Sárospatak, 1892.). Egyházi szónoklattan, tekintettel a magyar egyházi beszédirodalomra. Tanítványai számára való olvasmányul Sárospatak, 1878. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap). A keresztyén hit- és erkölcstudomány rövid foglalatja. Népiskolák számára. Sárospatak, 1884. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1883.). Hétköznapi bűnbánati és alkalmi imák. Sajtó alá rendezte Borsodi József. Sárospatak, 1886. Rendszabályok az új zsinati törvények végrehajtására. Sárospatak, 1894. A polgári házasság törvényei párhuzamban az eddigi házassági joggal. Sárospatak, 1895. Dolgozatok az egyház és iskolai élet köréből. I. füzet. (1884-85). Sárospatak, 1895. Az én lelkipásztori hitvallásom. Beköszöntő egyházi beszéd. Irta és elmondta a debreczeni ref. egyház nagy templomában 1896. ápr. 12. Debreczen, 1896. Magyarország ezeréves fennállása emlékére tartott beszéd és ima. 1886. máj. 10. Debreczenben. Debreczen. (Többek beszédeivel együtt). Liturgika. Bpest, 1903. Összegyüjtött papi dolgozatai. Debrecen, 1906-13. Első kötet 1881-ben alapította a Sárospataki Lapokat, melyet az ottani főiskolai irodalmi kör ad ki mint egyházi és iskolai szakközlönyt, és öt évig szerkesztette. Namíbia hadereje Namíbia hadereje a szárazföldi haderőből, a légierőből és a haditengerészetből áll. Fegyveres erők létszáma Aktív: 9500 fő Szárazföldi erők Létszám 9000 fő Állomány 6 gyalogos zászlóalj 1 támadó dandár 1 tüzér ezred Felszerelés 12 db harckocsi 70 db páncélozott harcjármű 24 db tüzérségi löveg Légierő Létszám 200 fő Felszerelés 3 db harci repülőgép 4 db szállító repülőgép 5 db szállító helikopter Haditengerészet Létszám 300 fő Hadihajók 2 db hadihajó Frat Party at the Pankake Festival A Linkin Park 2001. november 20-án adta ki az első DVD-jét, a Frat Party at the Pankake Festivalt, több mint egy évvel a bemutatkozó albumuk (Hybrid Theory) után. A zenekar addig összes kiadott klipje rajta volt, plusz a Points of Authority ami ezen a DVD-n mutatkozott be. Számok listája Intro Papercut Beginnings (A kezdetek) Points of Authority The Live Show (Az élő show) "Crawling" Video Shoot ("Crawling" videofelvétele) Crawling Touring Cure for the Itch The Band (A banda) One Step Closer The Future (A jövő) In the End The End Rejtett/speciális számok listája "Esaul" 1999-es garázsfelvétel ("A Place For My Head" demo) "Points of Authority" Live at The Dragon Festival "One Step Farther" (One Step Closer klipje visszafele játszott hanggal) "1Stp Klosr" (Humble Brothers remix) Making of "In the End" (Az "In the End" készítése) "Crawling" (Live) a Dragon Festival-ról Mike and Joe's Art & Chester's Tattoos (Mike és Joe rajzai, Chester tetoválásai) "Crawling" by Bryson Jones and the Sweethearts of the Rodeo All-Star Band (csak a zene, a klip nem) "My December" (csak a zene, a klip nem) "High Voltage" (csak a zene, a klip nem) Az összes szöveget Chester Bennington és Mike Shinoda Írta Az összes zenét a Linkin Park írta kivéve a "With You"-t (Linkin Park, The Dust Brothers), a "Forgotten"-t (Linkin Park, Mark Wakefield, Dave Farrell), az "A Place for My Head"-et (Linkin Park, Mark Wakefield, Dave Farrell), a "Runaway"-t (Linkin Park, Mark Wakefield), a "My December"-t (Mike Shinoda) és a "High Voltage"-ot (Mike Shinoda, Brad Delson, Joe Hahn) Rejtett tartalmak A Frat Party at the Pankake Festival összesen öt rejtett dolgot tartalmaz. A Place For My Head stúdió felvétel Az első rejtett tartalomhoz a DVD távirányítót kell használni. Be kell kapcsolni a feliratokat. Utána a "Chapter Selection" menüben a "Beginnings" fejezetet kell kiválasztani. Amikor Brad Delson beszél, és megjelenik a "from the beginning" felirat (kb 9:31) meg kell nyomni a "Enter" gombot a távirányítón. Egy 1999-es stúdiófelvétel fog bejönni. A számot amit játszanak "Esaul"-nak hívják. Ez az "A Place For My Head" korai demója. Points of Authority Live at The Dragon Festival Ehhez a rejtett tartalomhoz is a DVD távirányító kell. A "Disc Setup" menübe kell menni és várni. Nem szabad semmilyen gombot sem megnyomni. Körülbelül 2 perc után a kép átvált. A távirányított használva így kell beírni a számokat: 1-4-8-5-9-5-2. One Step Farther Be kell kapcsolni a "Director's Commentary" a "Disc Setup" menüben. Amikor a "One Step Closer" videója megy a hang fordítva lesz játszva míg a videó pedig rendesen. Törött asztal Londonban Négy módszer van hozzá. Le kell állítani a DVD-t utána a hármas fejezetre kell állítani. Be kell menni a "Credits" menübe és meg kell nyomni az "Entert" majd vissza kell lépni egy fejezetet. Be kell menni a "Special Features" menübe utána vissza a Főmenübe. Meg kell nyomni a 9-es majd az "Enter" gombot. Be kell menni a "Special Features" menübe, utána vissza a főmenübe majd meg kell nyomni ezeket a gombokat FEL FEL LE LE BAL JOBB BAL JOBB mindegyik szám után várva 1 másodpercet. Londoni videókat láthat, köztük Mike balesetét egy üveg asztallal amit félbe tört, és amit Joe és Mike elrejt, hogy ne kelljen kifizetniük. One Step Closer (Humble Brothers Remix) El kell indítani a "One Step Closer" videót (a "Chapter Selection" menüből), várni kell addíg amíg Chester azt nem mondja, hogy: "Shut up!" (de még mielőtt kimondaná az "I'm about to break!" mondatot) ekkor meg kell nyomni az "Entert" a távirányítón. Ez egy korábbi verziója a Reanimation-ről származónak Jonathan Davis nélkül. Trivia A Frat Party at the Pankake Festival -t 3 kiadásban adták ki: DVD tokos; VHS (videokazetta); CD tokos. A "Somewhere I Belong" korai változata hallható "The Future" fejezet alatt. A CD tokos kiadásnak más volt a borítója. Ugyanazok a fényképek vannak DVD tok belsejében mint a 2002-es In the End: Live & Rare -ben. Az Egyesült Királyság alkotmánya Az Egyesült Királyság Alkotmánya azon törvények és jogelvek összessége, amelyeken az Egyesült Királyság jogrendje alapul. Sok más államtól eltérően az Egyesült Királyság alkotmánya nem egyetlen dokumentum. Emiatt gyakran azt mondják, hogy az országnak "kodifikálatlan", vagy de facto alkotmánya van. Ugyanakkor az alkotmányt jelentős részben írott dokumentumok testesítik meg: statútumok, bírói ítéletek és szerződések. Az alkotmánynak vannak íratlan forrásai is, mint a parlamenti szokásjog és a felségjogok. A brit alkotmány gerince hagyományosan a parlamentáris szuverenitás doktrínája, amely szerint az Egyesült Királyságban a Parlament rendelkezései jelentik a jog legfelső és végső forrását. Ebből az következne, hogy a parlament egyszerűen azzal megváltoztathatja az alkormányt, ha új törvényeket hoz. Vitatott azonban, hogy ez ma is teljesen így van-e, részben az Egyesült Királyság Európai Uniós tagsága miatt. Tony Avella Tony Avella (Astoria, 1951. október 27. –) amerikai olasz politikus. 2011-től New York állam szenátusának tagja a 11. körzetből Frank Padavan utódjaként. Jegyzetek http://www.nysenate.gov/senator/tony-avella/bio Forrás NySenate Baden (Morbihan) Baden település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 4412 fő (2015). Baden Larmor-Baden, Bono, Plougoumelen, Ploeren és Arradon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A pszkovi lány A pszkovi lány Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov első, 1873-ban, a szentpétervári Mariinszkij Színházban bemutatott operája. A darabot szerzője az ötöknek ajánlotta. Az opera története Rimszkij-Korszakov 1868-ban kezdte el első operájának megkomponálását Lev Alekszandrovics Mej színdarabja nyomán, és csak négy évvel később fejezte azt be. Az ősbemutató 1873. január 13-án zajlott le a Mariinszkij Színházban, a darab kedvező fogadtatásban részesült, de csak pár előadást ért meg. Maga a szerző művét egyfajta inasmunkának tekintette, amelyet később időről időre javítgatott. Az eredetileg két felvonást 1895-ben toldotta meg még eggyel, majd az 1901-es moszkvai bemutatóra prológussal látta el a művét, és több új áriát is komponált hozzá. Mivel A pszkovi lány cím nem sokat mondott volna a külföldi közönségnek, ezért Szergej Pavlovics Gyagilev javaslatára Rimszkij-Korszakov Rettegett Ivánra változtatta az opera címét. A párizsi bemutatón Fjodor Saljapin énekelte a címszerepet, Nyikolaj Nyikolajovics Cserepin vezényelte az előadást. Az opera Franciaországban hatalmas sikert aratott, melynek következtében hamarosan színre került több más európai országban is, többek között 1912-ben Milánóban, majd a következő évben Londonban, 1924-ben Krefeldben, 1927-ben pedig Barcelonában. A második világháború után Palermóban (1959), Genovában (1969) és Belgrádban (1972) is bemutatták. 1971-ben a Bolsoj Színház is felújította a darabot. Rimszkij-Korszakov Muszorgszkijt követte, amikor első operájának komponálása során a szöveg valósághű ábrázolását tartotta szem előtt. A pszkovi lány is tele van kaotikus tömegjelenetekkel, de Rimszkij-Korszakov Iván cárja nem hatol olyan lelki mélységekbe, mint Muszorgszkij Borisz Godunovja. A főbb szereplők monológszerű magánjeleneteket kaptak, a zenei alapszövetet áthatja az orosz folklór világa. Az opera szereplői Történik: Pszkovban , 1570 táján. Az opera cselekménye I. felvonás Tokamov herceg lányát Matutának szánja, de Olga a szegény Mihail Tucsát szereti. A lány kihallgatja apja és Matuta beszélgetését, amelyből kiderül, hogy Olga nem a herceg gyermeke, hanem a fiatalon elhalálozott Vera Selogának, apja nővérének házasságon kívül született lánya. Mivel Vera nem nevezte meg Olga apját, így Tokamov a sajátjaként nevelte fel. Ezután egy hírnök jelenti, hogy Rettegett Iván Novgorod elfoglalása után Pszkov városa ellen akarja vezetni hadait. Tucsa felszólítja a város lakóit az ellenállásra, de Tokamov azt tervezi, hogy kiegyezik a cárral és átadja neki Pszkovot. Tucsa ennek ellenére nem hajlandó megbékélni, és híveivel a közeli hegyekbe vonul vissza. II. felvonás Iván bevonul Pszkovba, és bejelenti, hogy a várost a Moszkvai Nagyfejedelemséghez csatolja. Olga kedvese elvesztése miatt szomorkodik. Most már alighanem engedelmeskednie kell apja kérésének, és feleségül kell mennie Matutához. A cár felkeresi Tokamovot, hogy Pszkov további sorsáról tárgyaljon vele, ekkor akad meg a szeme Olgán. A lány nagyon emlékezteti őt egykori kedvesére, Vera Selgonára. Mikor megtudja, hogy Olga valóban Vera lánya, megváltoztatja szándékát és visszaadja Pszkov függetlenségét. III. felvonás Olga felkeresi a jó hírrel kedvesét, de éppen hogy egymásra találnak, máris rájuk tör embereivel Matuta. Tucsa alulmarad a túlerővel szemben, megsérül, kedvesét pedig magukkal ragadják a támadók. Matuta, miután tudomást szerzett Iván Olga iránt tanúsított érdeklődéséről, úgy dönt, hogy átadja a cárnak a lányt. Olga elmeséli Ivánnak, hogy Tucsát szereti, de apja Matutához akarja hozzáadni, akit nem szeret, sőt fél tőle. A cár megígéri neki, hogy megvédi és magával viszi Moszkvába. Tucsa féltékenységében embereivel rátör Iván táborára. A zajra Olga lép ki az uralkodó sátorából. Megkísérli szétválasztani a hadakozó feleket, de ekkor egy golyó eltalálja és holtan esik össze. A cárt megrázza nemrég megtalált gyermeke halála, és visszavonja Pszkov függetlenségét. Atoni Mavoungou Atoni Mavoungou (Kongó, 1996. december 22. –) kongói válogatott labdarúgókapus, az AC CNFF játékosa. A kongói válogatott tagjaként részt vesz a 2015-ös afrikai nemzetek kupáján. Roccasicura Roccasicura község (comune) Olaszország Molise régiójában, Isernia megyében. Fekvése A megye központi részén fekszik. Határai: Carovilli, Forlì del Sannio, Isernia, Miranda és Vastogirardi. Története A települést a késő középkorban alapították. Hosszú ideig nemesi birtok volt. A 19. század elején nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Madonna di Vallisbona-szentély San Leonardo-templom 1975-ös magyar gyeplabdabajnokság Az 1975-ös magyar gyeplabdabajnokság a negyvenötödik gyeplabdabajnokság volt. A bajnokságban hét csapat indult el, a csapatok három kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Ütött gól G-: Kapott gól P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1975 Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 120. számú határozata 1956. október 28-án napirendre került az Egyesült Nemzetek Szervezete tanácskozásain a Magyarországon kialakult helyzet. A megelőző egyeztető tárgyalásokon brit–francia–amerikai szövetség körvonalazódott, ahol megállapodtak a felek, hogy a magyar ügy áthelyezését kérik a Biztonsági Tanácsból a Közgyűlés szuezi válság miatt összehívott rendkívüli sürgősségi ülésszakára. Így remélték, hogy előnyösebb pozíciót tudnak felvenni az egyeztetéseken. Ennek jelentősége abban állt, hogy a Közgyűlésen nem volt vétójog, így az határozatképes lehetett a Szovjet „nem” szavazat ellenére is. Azonban az események menete megzavarta e terv kivitelezést. A szuezi válság katonai akciókba torkollott, ennek következtében az USA ENSZ-biztosa, ifj. Henry Cabot Lodge megakadályozta közös tervüket azzal, hogy elzárkózott a további megbeszélések elől. A világ figyelme Szuezre összpontosult, ami kapóra jött a Szovjetuniónak, így különösebb nemzetközi feszültség keltése nélkül avatkozhatott be Magyarországon, hiszen az idő telt, és az ENSZ néma maradt a Magyar szabadságharc ügyében. Ezt követően Nagy-Britannia és Franciaország jelezte az Amerikai Egyesült Államoknak, hogy együttesen az USA mögé állnak a magyar ügyben, teret hagyva az USA-nak, hogy belátásuk szerint vezessék az események menetét. Henry Cabot Lodge így szorult helyzetbe került, mert vagy magára vállalja azt a népszerűtlen szerepet, hogy az Egyesült Államok nem foglal állást a szovjet katonai beavatkozás kapcsán, vagy mégiscsak együttműködésre kényszerül Nagy-Britannia és Franciaország oldalán. A hezitálást ugyanakkor a Szovjetunió érdektelenségnek vélhette, így előkészítette Magyarország megszállását és a forradalom leverését. Miután november 4-én az ENSZ-ben értesültek az újabb szovjet katonai beavatkozásról, a tanácskozások ugyan átkerültek magasabb sürgősségi szintre, de az események már túlzottan előrehaladtak ahhoz, hogy az állásfoglalásnak bármi haszna legyen egy erkölcsi gesztuson túl. Így 1956 november 4-én New Yorkban összehívták az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának ülését a magyarországi szovjet intervenció miatt, és meghozták a 120-as számú határozatot. A határozat létrejöttét a gyűlés 10 és 1 arányú szavazásával döntötte el, tartózkodás nélkül, az egyetlen ellenszavazatot a Szovjetunió jegyezte. elítélte a szovjet beavatkozást felszólította a Szovjetuniót csapatai kivonására elismerte a magyar nép jogát a nemzeti érdekeinek megfelelő kormányzathoz előírta ENSZ megfigyelők magyarországra küldését, és humanitárius segély magyarországra küldését Ebben az időben az ENSZ főtitkára Dag Hammarskjöld volt. Amerikai Egyesült Államok Egyesült Királyság Franciaország Kína Szovjetunió Ausztrália Belgium Kuba Irán Peru Jugoszlávia Forrás www.un.org Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott határozatok 1956-ban. A FORRADALOM ÉS A MAGYAR KÉRDÉS AZ ENSZ-BEN, 1956–1963 Szerkesztette: Békés Csaba és Kecskés D. Gusztáv Magyar ENSZ Társaság 2006. www.rev.hu Megszállás és ellenállás. Zwebner Ábrahám Zwebner Ábrahám (Galgóc, 1801. – Jeruzsálem, 1876/1880.) rabbi. Élete Galgócon született, pozsonyi jesiván Szófer Mózestől tanult, majd Csesztén, később Kaboldon volt rabbi. 1868-ban a szervezés alatt álló zsidó kongresszus ellen röpiratot írt, melyben a zsidó közösség kettészakadása ellen emelt szót. Az 1873-ban tanára hatására a Szentföldre költözött, Döntvénytárát (Ohel Avraham, 1881) fia, Zwebner Jehuda adta ki, emellett kiadásra került Derashot ha-rosh c. műve is. Oriflame Az Oriflame Cosmetics S.A. egy svéd alapítású luxemburgi székhelyű, kozmetikai termékeket gyártó és forgalmazó cég. Története Az Oriflame Cosmetics, kozmetikai vállalatot 1967-ben alapította egy svéd testvérpár Jonas és Robert af Jochnick. A cég kozmetikai termékeket forgalmaz 62 országban, közvetlen értékesítésben, MLM (multilevel marketing) módszerrel felépített szépségtanácsadói hálózatán keresztül. 2004. március 24-től a vállalat részvényeit a Stockholmi Tőzsdén jegyzik. A vállalat Az Oriflame International nemzetközi adatai: Éves forgalma: megközelítőleg 1,3 milliárd euró Szépségtanácsadóinak száma: 3,3 millió fő Alkalmazottainak száma: 7500 fő Forgalmazott termékek száma: 950 Jelenlét: Több mint 60 országban (13 helyen franchise-rendszerben) Katalógusai 35 nyelven jelennek meg és számuk eléri a 94 milliót. Az Oriflame karitatív tevékenysége: támogatja a Világ Gyermekei Alapítványt (World Childhood Foundation), és a Livslust alapítványt. Az Oriflame Magyarországon Az Oriflame Hungary Kft. 1991 májusában jelent meg a magyar piacon. 2008-ban az Oriflame Cosmetics Magyarországot választotta ki regionális forgalmazó központja helyszínéül . Weiler Árpád Weiler Árpád (Pécs, 1948. augusztus 30. – ) okleveles építőmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, építész, címzetes egyetemi docens (BME). Életpályája Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Magasépítési Tanszékén végezte (1973–78), 1980–82 között a Magyar Építőművészek Szövetsége–BME Mesteriskolája VI. ciklusának hallgatója. 1985-től BME Építészmérnöki Kar Műemlékvédelmi Szakmérnök. Idegenvezetőként építészeti és helytörténeti sétákat szervez Budapest XIII. kerületében, melyeken a résztvevők az Újlipótvároshoz kötődő építészek, írók, költők, színészek lakóhelyeit keresik fel. Weiler Árpádot, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal volt pécsi regionális irodavezetőjét 2010-ben a Pécsi Ítélőtábla jogerősen tíz hónap börtönre és kétmillió forintra büntette (a szabadságvesztés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették), mert jogosulatlan előnyhöz juttatott kivitelezőt. Magánélete Felesége: Solt Éva építész, közgazdász; gyermekei: Péter (1974), Ádám (1978) Tisztségei Magyar Építőművészek Szövetsége – országos elnök (2001-2005) Baranya Megyei Műemléki Albizottság tagja Dél-dunántúli Területi Építészkamara elnöke Pécs Önkormányzat Építészeti Bizottság szakértője Pécsi Városvédő és Városszépítő Egyesület Építész Tagozatának elnöke Díjai (nem teljes) Pécs Szt. István tér vízlépcső II. díj (Csaba Gyula társaként) Pécs Siklósi városrész rendezési terve II. díj (Csaba Gyula társaként) Pannonhalma Váralja városrendezési tervpályázat V. díj (Csaba Gyula társaként) Lift-slab épületek I. díj (Baranyaterv házi pályázat) Debrecen Hatvan utcai lakótelep kiemelt megvétel (Csaba Gyula társaként) Pécsvárad Gesztenyés utcai lakótelep I. díj Szombathely Iseum-Perint part tömbrehabilitációja megosztott I. díj (Csaba Gyula, Tóth Zoltán társaként) Hódmezôvásárhely Susán városrész rendezése III. díj (Csaba Gyula, Tóth Zoltán társaként) Makó Honvéd városrész rendezése kiemelt megvétel (Csaba Gyula, Tóth Zoltán társaként) Sellye Agrokémia lakótelep I. díj, Év lakóháza tervpályázat: 1987 országos I. díj, 1989 kiemelt díj, 1995 I. díj, 2000 országos I. díj Rózsavölgyi Aranyérem 2012. Fontosabb művei 1973. Üttörőház, Komló (Csaba Gyulával) 1973. Közraktár utcai 100 fős óvoda, Pécs 1973. Ledina 150 fős óvoda, Pécs 1974. Nap utca teraszházterv 150 lakás, Pécs 1976. Somfa dűlő családiház, Pécs 1978. Katalin utca társasház, Pécs 1979. Többlakásos lakóház, Komló 1979. Felsővámház utca többlakásos lakóház, Pécs 1979. Péter utca négylakásos teraszház, Pécs 1982. Szurdok dűlő lakóparki villaházak, Pécs 1982. Kiskunfélegyháza Városi Színházterv 1983. Flórián tér társasház, Pécs (Év lakóháza, országos I. díj) 1984. Agroker áruház, Pécs 1984. Szülészeti Klinika hotelszárny, Pécs 1988. Villány Disco 1988. Harkány társasház 1990. Kaposvári utca társasház, Pécs 1990. Postabank székház, Pécs 1990. Mária u. 47. társasház, Pécs 1990. Bokor utca 24 lakásos sorház, Pécs 1992. Kossuth Lajos utca 46 társas lakóház, Pécs POTE szívklinika haemodinamika és műtő 1995. Egyetemi klub, Pécs 1998. Angster orgonagyár terv, Pécs APEH székház felújítása, Pécs NOKIA magasraktár 2000. Károlyi Mihály utca 1., Pécs (az építész lakóháza; 2000 Év háza Otthon fődíj) 2000. Rókus utcai lakóház, Pécs 2002. Siklós buszpályaudvar 2004. Szőlő utca lakóház, Pécs 2004. József utca 24., Pécs (az építész műteremháza) 2006 Családi ház, Páty 2009. Lakóház ráépítés, Budapest, Áldás utca (Eredeti tervező: Lázár Antal ) 2010. Lakóház, Pécs, Lyceum utca. 2010. Hotel Arkadia, Pécs 2011. Rózsavölgyi Szalon, Budapest, Szervita tér 5. 2012. Szepessy Hotel, Pécs 2013. Családi ház, Pécs Írásai A szecesszió Pécsett és Baranyában – Összefoglaló tanulmány a Bm. –i Műemlékvédelmi Albizottság számára 1985. Könyvei Zsolnay – A gyűjtők könyve . (Szerzőtársak: Hárs Éva, Csenkey Éva). Corvina Kiadó , Budapest 2003. ISBN 9789631352979 Zsolnay – A guide for collectors . (Szerzőtársak: Hárs Éva, Csenkey Éva). Corvina Kiadó , Budapest 2003. ISBN 9631353036 Badia Calavena Badia Calavena település Olaszországban, Veneto régióban, Verona megyében. Lakosainak száma 2654 fő (2017. január 1.). Badia Calavena San Mauro di Saline, Selva di Progno, Tregnago, Vestenanova és Velo Veronese községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 899 Évszázadok: 8. század – 9. század – 10. század Évtizedek: 840-es évek – 850-es évek – 860-as évek – 870-es évek – 880-as évek – 890-es évek – 900-as évek – 910-es évek – 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek Évek: 894 – 895 – 896 – 897 – 898 – 899 – 900 – 901 – 902 – 903 – 904 Események Az első ismert honfoglalás utáni kalandozó hadjáratok kezdete; a magyarok Arnulf keleti frank király szövetségeseként I. Berengár itáliai király ellen vonulnak. szeptember 24. – Berengár vereséget szenved a kalandozóktól a brenta menti csatában . Scleropages A Scleropages a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának az elefánthalak (Osteoglossiformes) rendjébe, ezen belül a csontosnyelvűek (Osteoglossidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe a FishBase szerint az alábbi 4 faj tartozik: ázsiai csontnyelvű hal (Scleropages formosus) (Müller & Schlegel, 1844) Scleropages inscriptus Roberts, 2012 Scleropages jardinii (Saville-Kent, 1892) Scleropages leichardti Günther, 1864 - típusfaj Az ázsiai csontnyelvű hal három szinonimáját, melyek különböző színváltozatokat fednek, egyes halbiológusok külön, önálló fajoknak tekintik. Scleropages aureus Pouyaud, Sudarto & Teugels, 2003 Scleropages legendrei Pouyaud, Sudarto & Teugels, 2003 Scleropages macrocephalus Pouyaud, Sudarto & Teugels, 2003 Saint-Médard (Moselle) Saint-Médard település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 95 fő (2015). Saint-Médard Château-Voué, Val-de-Bride, Haraucourt-sur-Seille, Marsal, Mulcey és Wuisse községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Branice Branice település Csehországban, Píseki járásban. Branice Okrouhlá, Veselíčko, Milevsko, Květov, Stehlovice és Křižanov településekkel határos. Lakosainak száma 299 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Pecorara Pecorara település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Piacenza megyében. Lakosainak száma 714 fő (2017. január 1.). Pecorara Nibbiano, Pianello Val Tidone, Piozzano, Travo, Bobbio, Romagnese és Zavattarello községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Sztojkafalva) A sztojkafalvi Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Máramaros megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az MM-II-m-A-04754 sorszámon szerepel. Stefan Schwab Stefan Schwab (Saalfelden, Ausztria, 1990. szeptember 27. –) osztrák válogatott labdarúgó, aki jelenleg a SK Rapid Wien játékosa. Pályafutása Stefan Schwab pályafutását a Pinzgau Saalfelden ifjúsági csapatában kezdte, majd 14 éves korában szerződtette a Red Bull Salzburg. Akkoriban Niko Kovač volt a salzburgiak vezetőedzője, és nála nem jutott szóhoz Schwab, akit kölcsönadtak a másodosztályban szereplő Lustenaunak. Itt jól ment neki a játék, egy alkalommal a hónap utánpótlás játékosának is megválasztották, végül 21 bajnokin hat gólt szerzett első felnőtt idényében. 2011 nyarán az akkor első osztályú Admira Wacker szerződtette, ahol három év alatt meghatározó játékossá nőtte ki magát, nem csak csapatában, hanem az egész bajnokságban felfigyeltek tehetségére. 2014 júniusában a Rapid Wien hároméves szerződést kötött Schwabbal, aki azóta a bécsiek középpályás sorából is kihagyhatatlan. Válogatott 2015 októberében kapott először meghívót a válogatott keretébe, bemutatkoznia eddig nem volt lehetősége a korosztályos válogatottakat végig járó Schwabnak. Durva szerelési kísérlete az Ajax ellen A 2015 júliusában a Rapid az AFC Ajax ellen játszott a Bajnokok Ligája selejtezőjében, amikor Schwab a bécsi mérkőzésen durván, páros lábbal valósággal beleszállt Jairo Riedewaldba, akinek szerencsére súlyosabb sérülése nem lett, a szerelési kísérletet pedig piros lappal honorálták. Az eset nagy viszhangot váltott ki, Frank de Boer a mérkőzés után követelte Schwab hosszabb időre való eltiltását. 2407 Haug A 2407 Haug (ideiglenes jelöléssel 1973 DH) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Luboš Kohoutek fedezte fel 1973. február 27-én. Dragonfly (Okui Maszami-album) A Dragonfly Okui Maszami tizedik nagylemeze, mely 2005. február 2-án jelent meg. Ez az első olyan albuma, mely a saját kiadója, az Evolution adott ki. Dalok listája Dragonfly 4:47 Fire.com 3:28 Star-Gate 5:03 A Confession of Tokio 4:32 Route 89 5:15 Wheel 7:42 Troubadour (ginjúsidzsin) ( Troubadour-����- ) 5:09 Heaven’s Door 4:50 Nostalgia 5:32 Miracle Go! Go! ( ����GO! GO! ) 4:26 To All the Things to Love 4:38 Olive 4:49 Albumból megjelent kislemezek Olive (2004. december 8.) Láng Kálmán Láng Kálmán (Kassa, 1879/1881. – ?, 1915. októbere) vasesztergályos, szociáldemokrata pártmunkás. Élete 19 éves kora óta tevékenykedett a munkásmozgalomban, 1905-ben és a következő évben az MSZDP újvidéki titkáraként tevékenykedett, ám a hatóságok elüldözték innen. 1912-ben a Weiss Manfréd gyár főbizalmijaként működött, ám mivel sztrájkot szervezett, eltávolították a gyár kötelékéből, és Csepelről is kitoloncolták. Az első világháború alatt a Lipták gyárba került, ám mivel bérmozgalmat szervezett, az olasz frontra irányították, ahol 1915 októberében meghalt. Järfälla község Järfälla község (svédül: Järfälla kommun) Svédország 290 községének egyike. Stockholm megyében található, székhelye Jakobsberg. Települések A község települései: Greta Garbo Greta Garbo (Stockholm, 1905. szeptember 18. – New York, 1990. április 15.) svéd színésznő. A filmtörténet egyik legérdekesebb alakja, akinek méltóságteljes, melankolikus magatartása nemcsak a filmvásznon kreált mítosz része, de jellemének egyik legfontosabb vonása is volt. Élete Ő volt a legfiatalabb a testvérei közül, egy nővére és egy bátyja volt. 14 éves korában édesapja halála miatt ott kellett hagynia az iskolát és dolgoznia kellett, egy fodrászatban kapott kisegítői állást. Később egy stockholmi áruházban eladóként dolgozott, ahol felfigyeltek szépségére és fátyolos, mély hangjára: hamarosan feltűnt az áruház katalógusaiban, hirdetéseiben is annak termékeket reklámozva. 1922-ben egy Erik Arthur Petschler nevű férfi szerepet ajánlott neki a Peter The Tramp c. vígjátékban, ez volt első szerepe. 1922-24-ig tanult a Royal Dramatic Theatre-nél, itt találkozott Mauritz Stiller igazgatóval, és ő adta neki a Garbo művésznevet, állítólag Bethlen Gábor erdélyi fejedelem után. Közös filmjük, a Gosta Berlin sztárrá avatta Garbót. A német film nagysága, George Wilhelm Pabst hívta Németországba a Bánatos utca főszerepére. 1925-ben a Metro-Goldwyn-Mayer Hollywoodba hívta Stillert, akinek sikerült kialkudnia, hogy Garbót is szerződtessék. Első némafilmje készítésekor a színésznő még alig beszélt angolul. Ám első hangosfilmje, az Anna Christie – amelyben egy cinikus, gyönyörű exprostituáltat játszott – után már Oscarra jelölték. Viszonylag rövid pályafutása izgalmas szerepekkel teli. Tragikus asszonysorsokat ábrázolt, többek között Anna Kareninát (néma és hangos változatban is), Mata Harit, a kémnőt, Camille-t, a párizsi kurtizánt, a Grand Hotel szomorú balerináját, és az európai történelem titokzatos figuráját, Krisztina királynőt. Ernst Lubitsch, a hollywoodi vígjáték királya sikeresen módosított Garbo imázsán, a Ninocskában azt a folyamatot ábrázolta, hogyan válik a fegyelmezett komisszárnőből az élet örömeit élvező asszonnyá. Garbo ebben a filmben nevetett először. 1931-ben találkozott Mercedes de Acostával, akivel állítólag viszonyt folytatott. Sok verset írt neki Mercedes, kapcsolatuk végül véget ért, amikor De Acosta a leszbikus ügyeiről írt önéletrajzában. Az 1939-ben Hollywoodban letelepedő Tamara de Lempicka emigráns lengyel festőre is nagy hatással volt ezekben az években. Szerencsétlen fordulat, hogy két év kihagyás után az MGM durva imázsváltó szándékának köszönhetően, A kétarcú nő (1941), egy félresikerült George Cukor-vígjáték teljesen lerombolta Garbo imázsát. Ez lett hattyúdala. Sosem készített színes filmet. Visszavonulása a filmkészítéstől eleinte nem tűnt véglegesnek, időről időre felröppentek tervek, egy Cseresznyéskert-adaptáció lehetősége Alexander Kordával fellelkesítette a színésznőt. A második világháború alatt William Stephenson kémszervezetének tagja volt. Svédországban kihasználva ismeretségeit embereket szervezett be. 1953-ban vett egy hétszobás lakást New Yorkban az East 52nd Streeten, naponta több kilométeres sétákat tett. Baráti köre leszűkült, egy fiatal műkereskedővel telefonkapcsolatot tartott fenn, továbbá távoli óceánok szigetein, a francia Riviérán, Svájcban és Olaszországban pihent Cecile de Rotschild bárónővel vagy Aristotle Onassisszal. „Azt akarom, hogy hagyjanak egyedül” – mondta a Grand Hotelben. Kívánsága beteljesedett. Utolsó éveiben kis számú baráti kapcsolatát is megszakította és teljes magányban élt. 1990. április 15-én halt meg tüdőgyulladásban egy New York-i kórházban. Halála után a leszbikus írónőhöz, Mercedes De Acostához – Marlene Dietrich szeretőjéhez – írott szerelmes leveleit egy philadelphiai múzeumban állították ki. Hamvait szülőhelyén temették el. A Hollywood Walk of Fame-en neki is van saját csillaga. Díjak 1954 Academy Award 1955 életmű-Oscar feledhetetlen színjátszásáért Effincourt Effincourt település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 64 fő (2015). Effincourt Montreuil-sur-Thonnance, Osne-le-Val, Pansey, Paroy-sur-Saulx, Saudron és Montiers-sur-Saulx községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szalós Artúr Dr. Szalós Artúr (Temesvár, 1884. – 1956 után) törvényszéki jegyző, majd 1921-től metodista lelkész. Egyházi szolgálatai A svájci Remismühle-ben egy keresztény üdülőtelepen tért meg. Megtérését követően 1920 januárjában nagy odaszánással csatlakozott a Metodista Egyház angyalföldi missziójához. 1921. április 24-én Szalós Artúrt John Louis Nuelsen metodista püspök diakónussá, 1923. január 21-én vénné szentelte. (1921-től teológiai tanulmányokat folytatott a frankfurti metodista Lelkészképző Szemináriumban.) Diakónussá szentelése történelmi dátum: Szalós az első magyar munkatárs, akit a püspök felszentelt. Szolgálati helye Angyalföld, illetve 1921-től a fővárosi (felsőerdősori) magyar gyülekezet, majd 1922-től ezek mellett Kispest is. 1929-ben kapott megbízatást az egyház Kaposvári Körzetének vezetésére. Kaposvári szolgálatához kötődik 1932-ben az imaterem megnagyobbítása (ünnepélyes avatás: 1932. november 6.). 1936-ban egy fővárosi református öregotthon vezetését vállalta el, de 1938 májusában visszatért az egyházba. 1938-ban a Pécs-Borjádi Körzet irányítására kapott megbízatást, ahol fontos előrelépést hozott, hogy a körzeti lelkész ugyanebben az évben beköltözött Borjádról Pécsre. (A pécsi istentiszteletek helye: Újvilág u. 12., majd 1940 közepétől: Katalin u. 2.) A visszatérésekor próbára vették fel, majd 1940-től került ismét a felszentelt vének közé. 1944 márciusától a budakeszi Tábor szanatórium és gyermekotthon igazgatója. A háború után az Angyalföldi Gyülekezet lelkésze volt. Tessényi János szuperintendens 1948-as külföldre távozása után Szécsey János mellett szuperintendens helyettes. Ekkor már idős, ritkán vállalt vidéki szolgálatokat, bár többször hívták. 1956-ban felségével együtt elhagyta az országot. Svájci születésű felesége a két világháború között aktívan részt vett a Metodista Egyház női munkájának szervezésében. Irodalmi tevékenysége 1931-1935 között a Békeharang folyóirat főszerkesztője. 1936-ban lefordította a francia misztikus Jeanne-Marie Guyon A lélek bensőséges imája című írását. Forrás Khaled A. László: A magyarországi metodizmus története 1920 és 1948 között - Egy vallási alternatíva esélyei Trianontól a fordulat évéig. Kézirat. Pécs, 2011. Kanada az 1972. évi téli olimpiai játékokon Kanada a japán Szapporóban megrendezett 1972. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 7 sportágban 47 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. Alpesisí * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Bob * - egy másik csapattal azonos eredményt ért el Gyorskorcsolya * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Síugrás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el VI. István moldvai fejedelem VI. István (1532 – 1552. szeptember 1.) Moldva fejedelme 1551-től haláláig. Testvére, II. Illés (Iliaș) száműzése után jutott a trónra. Kegyetlen uralkodó volt: a szultán parancsára 40 000 emberrel támadt Erdélyre, de nemsokára a későbbi IV. Sándor moldvai fejedelem megbuktatta és megölette. Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Széltalló) A széltallói Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-A-01174 sorszámon szerepel. Égleny Égleny település Franciaországban, Yonne megyében. Lakosainak száma 453 fő (2015). Égleny Lindry, Beauvoir, Merry-la-Vallée, Poilly-sur-Tholon, Saint-Martin-sur-Ocre és Saint-Maurice-le-Vieil községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Faint A Faint egy szám Linkin Park a második stúdióalbumáról, a Meteoráról. 2003 közepén adták ki a Faint kislemezt, ami az album második kislemeze. A Hot 100-on a legjobb helye a 48. lett, amit 2003. augusztus 26-án ért el. A dal első lett a Modern Rock Tracks-en, ezzel ez lett a zenekar harmadik olyan száma ami első lett a toplistákon. A kislemez Két kislemezt adtak ki, a "Faint Part 1"-et és a "Faint Part 2"-t. A "Faint Part 1"-nek kék volt a borítója a "Faint Part 2"-nek pedig barna. A "Faint Part 1"-nek volt egy kanadai kiadása is amin nem volt rajta a videó. Számlista Part 1 Faint Lying from You (Live at LPU Tour 2003) Somewhere I Belong (Video) Part 2 Faint One Step Closer (Reanimated Live at LPU Tour 2003) Faint (Live Video) Street Team Sampler Faint From the Inside (Live at LPU Tour 2003) A klip A klipet Mark Romanek rendezte. Los Angeles belvárosában lett felvéve. A klipben a zenekar egy nagy reflektor előtt zenél a közönségnek. A közönség a Linkin Park Underground tagjai. Majdnem az egész számban a zenekar hátát láthatjuk, ezért a bandatagok arcát szinte nem is látjuk kivéve a szám végén. A rendezői változatában a videóban Mike Shinodát lehet látni, amint egy garázs ajtóra az En Proceso szavakat fújja. Toplisták A "Faint" az Egyesült Államokban a rádiókban 2003. Július 1-én debütált. A szám bekerült a húsz legjobb közé a Hot 100 Recurrent Airplay-en, a következő héten pedig felkerült a Hot 100-ra. A "Faint" legjobb helyét (48) a 8. héten érte el és a 15. hétig fent volt a toplistán. A "Faint" bekerült a harminc legjobb közé a Canadian Singles Chart-on, ahol a legjobb helye a 21. lett. Ausztáliában, Európában és Új Zélandon 2003. Július 22-én debütált. A "Faint" bekerült a húsz legjobb közé az angol toplistákon. A "Faint" legjobb helye az Australian Singles Chart-on az 55. hely volt, 2 hétig ott is maradt. A "Faint" a japán toplistákon 67., az Eurochart Hot 100 Singles pedig 57. volt a legjobb helye. A szám bekerült a húsz legjobb közé az Egyesült Királyság és Spanyolország toplistáin. Magyarországon a VIVA Chart Show 40 legnépszerűbb klipjeinek ranglistáján 8 hétig szerepelt 2003 nyarán, ahol a 20. helyig jutott.[forrás?] Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Tasnádbajom) A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-m-B-01118 sorszámon szerepel. 6778 Tosamakoto A 6778 Tosamakoto (ideiglenes jelöléssel 1989 TX10) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Takahasi Acusi és Vatanabe Kazuró fedezte fel 1989. október 4-én. Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom (Tordaegres) A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok fatemplom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07689 sorszámon szerepel. Csire Gabriella Csire Gabriella (Marosújvár, 1938. április 21. –) bukaresti magyar író, gyermek- és ifjúsági író. Csire József zeneszerző özvegye. Életpályája Kétéves korában szüleivel együtt Kolozsvárra költözött. Itt érettségizett a (volt református) leánygimnáziumban, majd a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. 1959 őszétől Bukarestben él: az Irodalmi Könyvkiadó, majd az Ifjúsági Kiadó szerkesztőjeként működött. A Tanügyi Újság, az Előre és a Jóbarát újságírója-szerkesztője, 1990-92 között a Cimbora című gyermeklap főszerkesztője volt. Szerkesztői, újságírói tevékenysége mellett karcolatokat, novellákat, meséket és szabad verseket közölt. Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó szerkesztőbizottságának tagja és a 2009-ben indult Erdélyi Toll c. irodalmi-művelődési folyóirat társszerkesztője. 1990 óta a Romániai Írószövetség tagja. Munkássága Csire Gabriella munkásságát több lexikon méltatja. Az évek során készített, sajtóban közölt, illetőleg tévé- és rádióban elhangzott interjúk, valamint a köteteit bemutató recenziók tanúsága szerint Csire Gabriella a romániai magyar gyermekirodalom egyik jeles képviselője. Művei 1969 óta látnak napvilágot önálló kötetekben és antológiákban. Főbb munkái: mese- és karcolatfüzér gyerekeknek (Turpi meséi; Álomhajó; Kaktusztövis; Áprilisi tréfa; Az aranyhal palotája), meseregények (Turpi és Világjáró Kópé; Mókus Pali vándorúton; Álomfestő Bíborka - A Kása-barlang titka; Turpi Lak), tudománynépszerűsítő kötetek a zene, az asztronómia és a biológia területéről (Bűvös dalnok; 9 bolygó meg 1 Nap; Csillagregék; Bambuszka;), valamint különböző mítosz- és eposzfeldolgozások az ifjúság számára (Kalevala messze földjén, Ráma és Szítá csodálatos története; Odüsszeusz, a vándor; Trója; Görög regevilág; Gilgames álmai; Itt járt Mátyás király; Egy magyar kalandor ifjúsága). Két kötete román fordításban is megjelent 2001-ben. Férje, Csire József zeneszerző számára több librettót írt (Liliomhullás – balett; Hajnaltól hajnalig, Válságos órák, Napfia dalia – operák; A varázsló kosara, Szavak Háza – 2 zenés mesejáték stb.). De miért is jegyzi el magát valaki - szinte kizárólagosan - a gyermek- és ifjúsági irodalommal? Hadd válaszoljon erre a szerző. „A kisfiam kérdezett, s én megpróbáltam kérdéseire válaszolni. Mindenre kíváncsi volt, mert tudni akarta: ki tette oda a hegyeket? Hogyan lehet eljutni a világ végére? És hol lakik s mivel foglalkozik a Semmi? A gyermekek tanítottak mesélni örök nagy kíváncsiságukkal, sajátos bájt és játékosságot ötvöző beszédükkel, érzéseik elemi erejének természetes megnyilvánulásaival. Csak azokat a meséket és karcolatokat tartottam meg, melyeket újra meg újra akartak hallani vagy olvasni...” Kötetei Pikk-pakk lámpa. Turpi meséi (ill: Szabó Erzsébet ), 2015. Görög regevilág, 2014. Erdélyi mondák és históriák, 2012. Tündér Ibolya (ill. Péter Katalin), 2011. Észak ékes csillaga (ill. Péter Katalin), 2011. Kalevala messze földjén (ill. Szabó Erzsébet ) 2011. A magyarság mondáiból, 2010. A nagy erejű Toldi (ill. Péter Katalin), 2010. Csaba és a Nap fia (ill: Keller Emese ) 2009. Lúdas Matyi három arca (ill: Keller Emese) 2009. Szuhay Mátyás tréfája (ill: Keller Emese) 2009. Árgirus királyfi és az aranyalmák (ill: Keller Emese) 2009. A párjanincs János Vitéz (ill: Keller Emese) 2009. Vitéz Háry János (ill: Keller Emese) 2009. Az Ótestamentum igazgyöngyei (ill: Keller Emese) 2008. Egy magyar kalandor ifjúsága (ill: Felszegi Stefánia) 2008. Csillagregék (Csire Gáborral) (ill. vázarajzok alapján) 2007. Szavak Háza – A varázsló kosara ( Csire Józseffel ), 2007. Trója / (ill. vázarajzok alapján) 2006. Gilgames álmai (ill. műemlékek nyomán) 2005. Görög regevilág. Héroszok, 2005. Görög regevilág. Istenek, 2004 Az aranyhal palotája (ill: Felszegi Stefánia) 2004. Bűvös dalnok (Csire Józseffel), 2003 Turpi lak (ill: Felszegi Stefánia) 2002. Itt járt Mátyás király (ill: Felszegi Stefánia) 2001. Münchhausen báró barangolásai (ill: Felszegi Stefánia) 2001. Legendele constelațiilor (ill: Marian Voinea), fordította Szonda Szabolcs , Cornelia Moldovan 2001. Kalevala, țara îndepărtată (ill: Marian Voinea), fordította Lendvay Éva , 2001. Elek apó Cimborája , 2000. Odüsszeusz, a vándor (ill: Damó István) 2000. Ráma és Szítá csodálatos története, 1997. Bambuszka (Csire Gáborral) 1997. Áprilisi tréfa, 1996. 9 bolygó meg 1 Nap (Csire Gáborral) (ill. vázarajzok alapján) 1996. Csillagregék (Csire Gáborral), (ill. vázarajzok alapján) 1995. Kalevala messze földjén (ill: Vándor-Várhelyi Ilona) 1995. Elek apó Cimborája (fedőlap: Csutak Levente ) 1994. Kaktusztövis (ill: Keller Emese) 1991. Álomfestő Bíborka - A Kása-barlang titka (ill: Damó István) 1988. A forrás titka (ill: Damó István) 1985. A varázsló kosara (Csire Józseffel), 1984. Mókus Pali vándorúton (ill: Keller Emese) 1983. Az anyám és én (fedőlap: Plugor Sándor ) 1982. Álomhajó (fedőlap: Balogh Lajos) 1980. Bűvös dalnok (Csire Józseffel) (fedőlap: Balogh Lajos) 1978. Turpi és Világjáró Kópé (ill: Karancsi Sándor ) 1976. Turpi meséi (ill: Labancz László) 1971. Pandóra szelencéi (fedőlap: V. Socolnic) 1969 Díjai, kitüntetései A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium irodalmi díja (2004) A Romániai Írószövetség által kibocsájtott diploma: Diplomă de excelenţă (2014) 12169 Munsterman A 12169 Munsterman (ideiglenes jelöléssel 2031 T-3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1977. október 16-án. Beverly Crusher Dr. Beverly Crusher parancsnok (sz. Beverly Cheryl Howard) a Star Trek: Az új nemzedék című amerikai sci-fi televíziós sorozat és az ez alapján készült négy mozifilm egyik főszereplője. Alakítója Gates McFadden. Crusher doktornő az orvosi részleg vezetője a USS Enterprise-D, majd a USS Enterprise-E csillaghajón. Parancsnoki rangot visel, 2365-ben a Starfleet Medical igazgatója volt. Fia, Wesley Crusher szintén a sorozat egyik szereplője. Beverly Crusher a sorozat második évadjában nem szerepelt, a harmadik évadtól azonban Crusher visszatért. Szereposztás Gates McFadden eleinte nem akarta elfogadni Dr. Crusher szerepét, mert egy színházban játszott. A második évadban Crusher doktornő nem szerepelt a sorozatban, a forgatókönyvírók új szereplőt léptettek a helyére, Dr. Katherine Pulaskit, akit Diana Muldaur alakított, a Picard kapitányt alakító Patrick Stewartnak azonban nem tetszett a változás és mindent megtett, hogy visszahozza McFaddent. Sorozatbeli távollétét azzal magyarázták, hogy ebben az évben a Starfleet Medical igazgatója volt. Visszatérése után a szereplő egyénisége jobban kibontakozott, nem félt vitába szállni Picard kapitánnyal. Crusher életrajza Beverly Howard néven született 2324. október 13-án, a Holdon lévő Copernicus Cityben. Szülei halála után nagyanyjával, Felisa Howarddal élt az Arvada III kolónián, mígnem egy holddal való összeütközés árvizeket okozott a bolygón és ki kellett telepíteni. Mikor a gyógyszerek elfogytak, Felisa gyógynövényekkel gyógyította az embereket, innen Beverly érdeklődése a gyógyászat iránt. Az Arvada III evakuálása után a Caldos II-n telepedtek le. Beverly felnőve jelentkezett a Csillagflotta Akadémiára, ahol évfolyamelsőként végzett az Akadémia orvosi egyetemén. Az Akadémia elvégzése után feleségül ment Jack Crusher hadnagyhoz, aki Picard kapitány hajóján, a USS Stargazeren szolgált. Egy fiuk született, Wesley Crusher. Öt évvel később, 2354-ben Jack meghalt egy balesetben a hajó fedélzetén. Beverly ezt nehezen heverte ki. A Star Trek – Az új nemzedék sorozat első epizódjában frissen kerül az Enterprise űrhajóra, és Jack balesete óta ekkor találkozik először Picard kapitánnyal. Nem sokkal később érzelmileg is közel kerülnek egymáshoz, amit bonyolít, hogy Picard bűntudatot érez Jack halála miatt. Bár másoknak, majd végül egymásnak is beismerik érzelmeiket, ennél nem mennek tovább. Wesley is az Enterprise-on élt anyjával, míg fel nem vették a Csillagflotta Akadémiára. Beverly jó barátságba került a főszereplők mindegyikével. Orvostól szokatlan módon Beverly a flotta parancsnokkiképző programját is elvégezte, és előfordult, hogy ő irányította az Enterprise-t, egyszer csatában is a Borg ellen. A sorozat utolsó epizódjában, az All Good Things…-ben kiderül, hogy egy alternatív idősíkban Dr. Crusher és Picard kapitány összeházasodtak, majd elváltak, de még mindig szeretik egymást. Itt Crusher a USS Pasteur nevű kórházhajó kapitánya. Az Új nemzedék szereplőiről szóló Star Trek-regények némelyikében Crusher és Picard összeházasodtak és gyerekeik is vannak. (A könyvekben leírtak nem számítanak a „hivatalos” Star Trek-események közé.) Nyilas csillagkép Nem tévesztendő össze ezzel: Nyíl csillagkép (Sagitta) A Nyilas (latin: Sagittarius) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek. Az állatöv kilencedik jegye, ahol a Nap elhagyja a téli napfordulót. 73, szabad szemmel is látható csillagból áll, melyek között egy másodrendű és hat harmadrendű csillag van. Aziron kentaur jelképének tekintették, már Eudoxus és Aratus említik munkáikban. Régi csillagtérképeken félig ló, félig emberként ábrázolják, felvont íjjal. Története, mitológiája A görögök kentaurjaihoz kapcsolható csillagképet már Mezopotámiában is nyilazó emberként képzelték el. A kentaurok közül, akiket vadnak és kegyetlennek tartottak, Kheirón volt az egyetlen bölcs és nagylelkű tanítómester: tanítványait, többek között Akhilleuszt, az orvoslás, az íj, a parittya és a lant művészetére oktatta. Kheirón halhatatlan volt, egy napon azonban Héraklész véletlenül megsebesítette mérgezett nyilával, és Kheirónnak rettenetes szenvedéseket kellett emiatt eltűrnie. Mivel fájdalmai nagyon erősek voltak, Kheirón önként lemondott halhatatlanságáról. Zeusz hagyta őt meghalni és halála után az égboltra helyezte csillagkép formájában. Láthatósága, megkeresése A Nyilas az égi egyenlítő alatti csillagkép. Északi határa -11,5°-on, déli határa -45°-on húzódik, de mert azon a részen nincsen jelentős égi objektum, mondhatjuk, hogy Magyarországról delelésekor tökéletesen megfigyelhető, legkényelmesebben nyári estéken. A Nap látszólagos égi útja során az északi részen halad át: december 18-án lép a konstelláció területére, és január 20-án hagyja el. A csillagkép érdekesebb látnivalókat tartalmazó északi és nyugati része márciusban, hajnalban már a délkeleti látóhatár fölött van. Június elején éjfél előtt ugyanott már majdnem a teljes terület látható. A hónap végén éjféltájban delel. Ez a legkedvezőbb megfigyelési helyzet, amely október közepéig, végéig fennáll: havonta két órával korábban következik be a delelés, de a Nap is egyre korábban nyugszik. November hónap folyamán, napnyugta után még felkereshető a délnyugati horizont fölött. A Nyilas csillagkép a déli horizont fölött 10-25°-os magasságban, a Tejút legfényesebb részén helyezkedik el, tekintettel arra, hogy itt van galaxisunk középpontja. Emiatt már kézi látcsővel is fényes felhők, halmazok figyelhetők meg a területen. Fényes csillagainak jellegzetes csoportosulása miatt az amatőrök „égi teáskannának” is nevezik. A belső bolygókról a csillagképek kapcsán azért nem szükséges szólni, mert a Naphoz többé-kevésbé közel vannak, és elég gyorsan változtatják helyzetüket. A Mars legközelebb 2012. november 12-től december 25-ig tartózkodik a Nyilasban: megfigyelése a Nap közelsége miatt nehéz, de napnyugta után kevéssel megpillantható a délnyugati ég alján. A Plútó 2006 óta látszik a Nyilas csillagkép égi háttere előtt, és 2023-ig még ott is marad. Látnivalók Csillaghalmazokban és -ködökben nagyon gazdag csillagkép, itt található a Tejútrendszer középpontja is. 1977. augusztus 15-én a csillagkép irányából (19h 25m rektaszcenzió, -26° 57′ deklináció) észlelték a Hűha! jelet, mely egy földön kívüli civilizációtól eredő rádiójel is lehetett, és a SETI-kutatások egyik legérdekesebb eredménye. Csillagok α Sagittarii – Rukbat: 3,96 magnitúdójú , kékesfehér csillag . β Sgr – Arkab: negyedrendű csillagokból álló látszólagos kettős, a β1 Sgr azonban valódi kettős, kis távcsővel a 7 m -s kísérő már megfigyelhető. ε Sgr – Kaus Australis: a csillagkép legfényesebb tagja, a fényrendje 1,79 magnitúdó. Kettős, a kísérője 32 szögmásodpercre van tőle és tizennegyed fényrendű. W Sgr: cefeida típusú változócsillag , hét és fél naponta 3-3,5 m között ingadozik a fényessége. X Sgr: cefeida, a fényessége hét naponként 4,3-4,9 magnitúdó között változik. QPM-241 : Wolf–Rayet-csillag Mélyég-objektumok Lagúna-köd ( Messier 8 , NGC 6523 ) Omega-köd ( NGC 6618 ) Trifid-köd ( Messier 20 , NGC 6514 ) Messier 18 ( NGC 6613 ) nyílthalmaz Messier 21 ( NGC 6531 ) gömbhalmaz Messier 22 ( NGC 6656 ) gömbhalmaz Messier 23 ( NGC 6494 ) nyílthalmaz Messier 24 ( NGC 6603 ) nyílthalmaz Messier 25 ( IC 4725 ) nyílthalmaz Messier 28 ( NGC 6626 ) gömbhalmaz Messier 54 ( NGC 6715 ) gömbhalmaz Messier 55 ( NGC 6809 ) gömbhalmaz Messier 69 ( NGC 6637 ) gömbhalmaz Messier 70 ( NGC 6681 ) gömbhalmaz Messier 71 ( NGC 6838 ) gömbhalmaz NGC 6822 galaxis Garrigoles Garrigoles település Spanyolországban, Girona tartományban. Garrigoles Ventalló, Viladamat, La Tallada d’Empordà, Verges, Jafre és Vilopriu községekkel határos. Lakosainak száma 172 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Arizonai pálmaliliom Az arizonai pálmaliliom vagy arizonai jukka (Yucca baccata var. brevifolia) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Agaveaceae) családjába tartozó bogyós pálmaliliom (Yucca baccata) egyik változata. Előfordulása A Yucca arizonica a Chihuahua és a Sonora sivatagok USA-beli területein és a mexikói Sonora államban elterjedt 1000–2100 m tszf. magasságban. Gyakran fordul elő a Yucca elata, Yucca × schottii és Agave parviflora társaságában. Száraz állásban fagytűrő -10 °C-ig. Megjelenése A csoport- és szárképző Yucca arizonica 1–3 m magas szárának csúcsán keskeny, rendezetlen állású kékeszöld levelei, melyek 30–70 cm hosszúak, rozettát képeznek. A levelek között ered egyenes, vagy oldalra hajó, elágazó virágzati tengelye, mely 1-1,5 m magas lehet és csüngő, csengettyű formájú, három szimmetriás virágokat hordoz, nagyságuk 60–125 mm, átmérőjük 20–35 mm. A lepellevelek fehérek vagy krémszínűek. Márciustól májusig nyílnak. A faj közel ál a Yucca baccata subsp. thornberi taxonhoz, azonban jól érzékelhető különbségeik vannak a rozetta formája, a levelek alja és a virágzati tengely tekintetében. A Yucca sectio Baccateae seria faja. Wein Margit Wein Margit (Ábrányiné Wein Margit) (Lesnyek, 1861. december 15. – Budapest, 1948. november 28.) énekesnő (szoprán). Életútja Édesapja, Wein János a Fővárosi vízművek első igazgatója és részben megteremtője. 1881-ben a Színészeti Akadémia opera tanszakán végzett, 1884 április 1-jén a Nemzeti Színházhoz szerződtették, majd az operaház tagja volt 1899-ig. Bécsben (1897.) és Kolozsvárott is fellépett. 1882-ben feleségül ment Ábrányi Emil költőhöz. 1901-1920 között a Zeneakadémia tanára. Több opera címszerepét elsőként énekelte Budapesten. A Kerepesi úti temetőben nyugszik férjével és az Ábrányi család többi tagjával. Fontosabb szerepei Melinda (Erkel: Bánk bán), Gara Mária (Erkel: Hunyadi László), Papagena (Mozart: Varázsfuvola), Cherubin (Mozart: Figaro házassága), Zerlina (Mozart: Don Juan), Lola (Mascagni: Parasztbecsület), Nedda (Leoncavallo: Bajazzók), Rosina (Rossini: Sevillai borbély), Gilda (Verdi: Rigoletto), Musette (Puccini: Bohémélet). Frayssinet Frayssinet település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 304 fő (2015). Frayssinet Beaumat, Lamothe-Cassel, Montamel, Saint-Chamarand, Saint-Germain-du-Bel-Air és Vaillac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Nazaire-des-Gardies Saint-Nazaire-des-Gardies település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 80 fő (2015). Saint-Nazaire-des-Gardies Canaules-et-Argentières, Durfort-et-Saint-Martin-de-Sossenac, Logrian-Florian, Massillargues-Attuech, Saint-Jean-de-Crieulon és Tornac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Bálvány (hegy) A Bálvány a Bükk-vidék negyedik legmagasabb hegye, amely 956 méter tengerszint feletti magasságával csak 4 méterrel marad el a Szilvási-kőtől. Magyarországon a 8. legmagasabb a hegycsúcsok magasság szerinti sorrendjében. Fekvése A hegység és a Bükk-fennsík keleti oldalán található, közigazgatásilag Bánkúthoz tartozik, a környéken számos sípálya található. A vidéket számtalan turistaút szeli át, köztük az Országos Kéktúra is, amelyeken a hegy tetejére is könnyen fel lehet jutni. A szomszédos Felső-Borovnyák csúcson (945 m) egy NATO-lokátor található, amely uralja az egész tájat, gyakorlatilag a fennsík egész pontjáról belátható. A csúcs A Bálvány neve a pogány korra utal, rajta a rádióadó mellett fémkilátót építettek (Petőfi-kilátó), amiről csodás körpanoráma tárul elénk. Tajvan a 2010. évi téli olimpiai játékokon Tajvan a kanadai Vancouverben megrendezett 2010. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 1 sportoló képviselte, aki érmet nem szerzett. Günther Rall Günther Rall (1918. március 10. – 2009. október 4.) német vadászpilóta, légi győzelmek alapján a világ harmadik legeredményesebb pilótája. Győzelmeit a híres Messerschmitt Bf 109-el aratta, összesen 275-öt: 272-t a keleti fronton, ebből 241-et szovjet pilóta felett. 621 bevetést repült, ebből nyolcszor lőtték le, háromszor sebesült meg komolyabban. A szovjetek rettegtek gépétől, a „Fekete 13”-tól. Kezdetek Németországban, Schwarzwald tartományban, Gaggenau-ban született 1918-ban. 1936-ban lépett be a hadseregbe. A drezdai háborús akadémiára járt, amikor belépett a Luftwaffe-ba. 1938-ban végzett pilótaként. Hadnagyi rangban csatlakozott Jagdgeschwader 52 kötelékébe. A második világháború Rall első bevetését a franciaországi hadjárat alatt teljesítette. 1940. május 18-án megszerezte első légi győzelmét egy Curtiss Hawk felett. Az angliai csata alatt a JG 52-t áthelyezték Calais-be. Július 25-én kinevezték hadnaggyá. Ő irányította a 8./JG52-t. Augusztus elsején főhadnaggyá léptetik elő. Rall következő szerepe a Balkáni hadjáratban volt1941 tavaszán. 1941 májusában részt vett a Merkur hadműveletben, Kréta légi úton való megszállásában is. A sikeres hadmozdulat után a JG 52-t áthelyezték Romániába, az olajmezők védelmére. 1941. júniusában, a Barbarossa hadműveletben, 3 nap alatt 3 győzelmet aratott. 5 nap alatt, Rall és köteléke 50 szovjet gépet lőtt le. Október közepén már 12 igazolt légi győzelemmel rendelkezett. 1941. november 28-án, Rall megszerezte 36-dik győzelmét, de a motorja felmondta a szolgálatot és lezuhant a német vonalak mögött. 3 bordája eltörött. 9 hónapig lábadozott, míg 1942 augusztusában visszatérhetett alakulatához. Még ebben a hónapban szerzett a meglévő 36 győzelméhez 26-ot. Augusztus és október között további 38 ellenséges gépet lőtt le, ezzel győzelmei számát 101-re növelte. 1942. november 26-án átvehette a Lovagkeresztet, személyesen Hitlertől. 1943 áprilisában századossá léptetik elő. Ezzel egy időben III./JG 52 parancsnoka lett. Augusztus 7-én megszerezte 150. igazolt győzelmét. A 200.-at szeptember végén érte el. 1943 októbere, Rall legtermékenyebb hónapja volt, 40 diadalt aratott. Az 1943. évben 151 győzelmet ért el, csak két pilóta előzte meg: Walter Nowotny (196) és Hermann Graf (160). 1944. április 19-én áthelyezték a JG 11-be ahol a II./JG 11 fölött parancsnokolt. A JG 11 csatlakozott a Reich védelméhez. Rall újra szembekerült az angol pilótákkal. A 8. légi hadsereg ugyanis folyamatosan bombázta Németországot. 1944. május 1-jén őrnaggyá léptették elő. (Ebben a rendfokozatban fejezte be a háborút is.) Május 12-én Rall és további 4 társa szembekerült három P–47 Thunderbolttal. Vezetőjük, Hubert Zemke még a harc elején lelőtt 2 német gépet. További P–47-esek érkeztek. Rallt, Joseph Powers Junior kapitány vette üldözőbe. 2 sorozatot engedett ki. Rall és gépe zuhanni kezdett a föld felé. Több hónapra kórházba került és csak november végén térhetett vissza alakulatához. Az utolsó hónapban átkerült a JG 300-hoz amely Dél-Németországban állomásozott. Szerencsétlenségére ebben az időszakban egy bevetést se tudott teljesíteni üzemanyaghiány miatt. A kapituláció után amerikai hadifogságba került. A háború után A fogságban megtanult angolul, majd hazatért. 1956-ban folytatta pályafutását az újramilitarizált Nyugat-Német Szövetségi Hadseregben. Az 1960-as évek elején egy gázturbinás vadászgépekkel repülő egység parancsnokává nevezik ki. 1971. január 1. és 1973. március 13-a között független szaktanácsadó volt. 1974. április 1-je és 1975. október 13-a között a NATO katonai attaséja. Pályája végén altábornagyként vonult vissza. 2004-ben megírta visszaemlékezéseit „Mein Flugbuch” (Repülőnaplóm) címmel. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Günther_Rall című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Generalleutnant Günther Rall (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. október 12.) Iparosotthon A kecskeméti Iparosotthon Komor Marcell és Jakab Dezső építészek által tervezett szecessziós stílusú műemlék-épület, melyet 1906-ban avattak fel. A táncteremből átalakított Otthon Mozi bejárati előtere a térről nyílik. Itt az 1928-ban felavatott márványtáblák az építtetőkre, a szomszédos kapualjban pedig újabbak a felújítókra emlékeztetnek. A Kecskeméti Iparegyesület 1861-ben kezdte meg működését, majd ipartársulattá alakult át az ács-kőműves és fazekas egyesület céh. Az 1884-ben ipatestületbe tömörült kecskeméti mesterek új székháza 1907-ben készült el. A gyönyörű "palotát" az első világháború után rövid ideig a román, a második világháború utáni évtizedekig a szovjet megszállók foglalták el. Forrás Heltai Nándor: Kecskemét – Kecskemét. Kecskeméti Lapok Kft. Kecskemét, 1998. p. 126-127. Bannes (Lot) Bannes település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 121 fő (2015). Bannes Aynac, Leyme, Molières, Saint-Paul-de-Vern, Saint-Vincent-du-Pendit és Saint-Jean-Lagineste községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tajvan a 2014. évi téli olimpiai játékokon Tajvan az oroszországi Szocsiban megrendezett 2014. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 3 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. La Haye (Seine-Maritime) La Haye település Franciaországban, Seine-Maritime megyében. Lakosainak száma 372 fő (2015). La Haye Le Tronquay, Croisy-sur-Andelle, La Feuillie és Morville-sur-Andelle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Marosszentkirály Marosszentkirály (románul Sâncraiu de Mureș, németül Königsdorf, Weichseldorf) falu Romániában, Maros megyében, Marosszentkirály község központja. Fekvése A falu a Maros jobb partján, Marosvásárhelytől nyugatra 5 km-re fekszik Hídvéggel, Egerszeggel és Náznánfalvával összenőve. A község a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik. Története 1332-ben Sancto Rege néven említik először, majd 1339-ben Zentkiral néven szerepel. Már a középkorban jelentős település, melynek két egyháza a Szent István plébániatemplom és az 1350-ben felszentelt a klastrom-tetői kerekdombon állott Boldogságos Szűzről elnevezett kolostortemplom. A falu régi neve Székelyháza, majd Hosszúfalu volt. Református temploma a 12. század végén épülhetett és 1239-ben már bizonyosan állott. 1900-ban hajóját és szentélyét lebontották és újjáépítették, tornya azonban az eredeti maradt. A pálos kolostort a falu melletti Klastrom-tetőn 1350-ben építették. 1370-ben telepedtek meg itt a pálosok. 1526 után leégett köveit a marosvásárhelyi várhoz használták fel. Orbán Balázs még látta alapfalait, 1864-ben azonban a kripta boltozatának köveit is kiszedték. 1910-ben 986 lakosából 534 magyar, 357 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott. 1992-ben 4089 lakosából 2050 magyar, 1844 román, 201 cigány volt. Híres emberek Itt született 1905-ben Dabóczi Mihály szobrászművész. Joshua Kimmich Joshua Kimmich (Rottweil, 1995. február 8. –) német válogatott labdarúgó, aki 2015-től a Bayern München játékosa. Pályafutása Fiatal évei VfB Stuttgart A VfB Stuttgart akadémiáján nevelkedett, ahol a korosztályos csapatokon keresztül került el 2010-ben az U17-es csapathoz, ahol a szezon során 9 alkalommal lépett pályára. A 2011-12-es szezonban az U17-es csapat alapembere volt és a bajnokságban 25 mérkőzésen 4 gólt szerzett. A következő szezon során az U19-es korosztályos csapat tagja lett, ahol hamar alapembere lett csapatának és 21 bajnokin 3 gólt, valamint 6 gólpasszt jegyzett. RB Leipzig 2013. július 5-én hivatalosan bejelentették, hogy 500 ezer euróért az RB Leipzig csapatába igazol 2 évre, de visszavásárlási opciója van a VfB Stuttgartnak. Szeptember 28-án debütált a 3. ligában a SpVgg Unterhaching elleni hazai mérkőzésen, az 54. percben váltotta Rockenbachot. November 30-án első gólját is megszerezte tétmérkőzésen a csapatban az 1. FC Saarbrücken elleni bajnoki mérkőzésen. A szezon végén feljutottak a Bundesliga 2-be. A Bundesliga 2-ben továbbra is meghatározó játékosa maradt fiatal kora ellenére a csapatnak. 2015. január 2-án bejelentették, hogy a 2015-16-os szezont a Bundesligában szereplő Bayern München játékosaként kezdi meg. Az átigazolás úgy jöhetett létre, hogy 1,5 millió euróért vette vissza a VfB Stuttgart, miután élt a visszavásárlási opciójával, majd közvetlenül eladta a Bayern Münchennek. 8,5 millió euróért igazolt a bajor csapathoz, ahová 5 évre írt alá. Bayern München 2015. augusztus 9-én debütált az FC Nöttingen elleni német kupa mérkőzésen. A mérkőzésen kezdőként lépett pályára, majd a 74. percben Dante váltotta. A Bundesligában a 4. fordulóban az FC Augsburg ellen debütált, a 92. percben Philipp Lahm helyére érkezett a pályára. Négy nappal később, azaz szeptember 16-án a bajnokok ligájában az Olimbiakósz SZFP ellen a 76. percben a megsérült Xabi Alonso helyére érkezett a pályára. Ez volt klubszinten az első nemzetközi mérkőzése. A bajnokságban kezdőként lépett három nappal később pályára az SV Darmstadt 98 elleni mérkőzésen. A 3-0-ra megnyert mérkőzésen végig a pályán volt. A szezon során összesen 23 bajnokin, 4 kupa mérkőzésen, valamint 9 nemzetközi mérkőzésen lépett pályára. Német bajnokságot és német kupagyőzelmet szerzett csapatával a szezon végén. A 2016–2017-es szezonban a bajnokság 2. fordulójában a Schalke 04 ellen gólt szerzett, majd a bajnokok ligájában az orosz FK Rosztov ellen duplázott. Az orosz csapat ellen az 53. percben Douglas Costa lapos beadását passzolta egy lépésről a kapuba, majd a 60. percben Juan Bernat labdáját fejelte a hálóba. Szeptember 24-én a Hamburger SV ellen győztes gólt szerzett. A következő két bajnokin 1-1 találatot jegyzett. Az 1. FC Köln ellen csukafejesből szerzett gólt, míg az Eintracht Frankfurt ellen a 62. percben Mats Hummels lövése pont Kimmichbe akadt el, aki gyorsan reagált, és öt méterről a frankfurti kapuba gurított. A PSV Eindhoven elleni első mérkőzésen a 21. percben David Alaba beadása után közvetlen közelről fejelt a kapuba. 2017. április 29-én megvédte címét a Bayern München a német labdarúgó-bajnokságban, miután 6-0-ra nyert a VfL Wolfsburg otthonában, így behozhatatlan előnyre tett szert. A mérkőzésen a 86. percben Arjen Robben beívelése után szerzett gólt. Az utolsó fordulóban az SC Freiburg ellen a 94. percben beállította a 4-1-es végeredményt. A 2017–2018-as szezonban 2017. szeptember 12-én az UEFA-bajnokok ligájában az RSC Anderlecht ellen a 65. percben gólpasszt adott Thiago Alcântaranak, majd a hajrában szép csel után passzolt az üres kapuba. A bajorok a mérkőzést 3–0-ra nyerték meg. Négy nappal később a bajnokság 4. fordulójában a Mainz ellen két gólpasszt jegyzett a 4–0-ra megnyert találkozón. A 11. percben Thomas Müllert hozta kihagyhatatlan helyzetbe az ellenfél tizenhatosán belül, nem sokkal később Arjen Robbennek adott remek passz. Október 14-én a bajnokságban az SC Freiburg ellen hazai pályán 5–0-ra nyertek és csapata utolsó gólját szerezte, sarokkal. Négy nappal később a bajnokok ligájában a skót Celtic ellen a 17. percben a jobb oldalról középre adott labdáját az érkező Robert Lewandowski fejelte kapura, de Craig Gordon ezt még hárította, a kipattanót azonban közvetlen közelről a hálóba bombázta Thomas Müller. A 29. percben pedig maga volt eredményes, miután Kingsley Coman a bal oldalról az alapvonalról középre lőtte a labdát és az érkező Kimmich a tizenegyespontnál zavartalanul fejelhetett a kapu jobb oldalába. 2018. április 25-én a Bajnokok Ligája-elődöntő első mérkőzésén a spanyol Real Madrid ellen a 28. percben a mérkőzés első gólját szerezte meg, de 2–1-re kikaptak hazai pályán. Válogatott Ifjúsági 2011. november 11-én debütált a Német U17-es válogatottban az Azeri U17-es válogatott ellen az 52. percben váltotta Nico Brandenburgert. Három nappal később Stefan Böger szövetségi kapitány kezdőként küldte pályára a visszavágó mérkőzésen. 2012. november 14-én a kispadon kapott szerepet az U18-as válogatott keretében az Olasz U18-as válogatott ellen. 2013. február 5-én került sor a debütálására a ciprusi U18 ellen. Ez után még 4 alkalommal volt válogatott tag. Részt vett az U19-es labdarúgó válogatottal a Magyarországon megrendezésre kerülő 2014-es U19-es labdarúgó-Európa-bajnokságon, ahol aranyérmesként zárt a válogatottal. A 2015-ös U21-es labdarúgó-Európa-bajnokságon is részt vett. A tornán az elődöntőben a portugál U21-es labdarúgó-válogatott ellen 5-0-ra kaptak ki. Felnőtt 2016. május 17-én bekerült a német labdarúgó-válogatott 27 fős előzetes keretébe, amely a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságra készült. május 23-án a keretszűkítés során bent maradt a keretbe és a 21-es mezszámot kapta meg. Hat nappal később debütált a felnőtt válogatottban a szlovák labdarúgó-válogatott elleni barátságos mérkőzésen. Kezdőként lépett pályára és egészen a 75. percig ott is maradt, amikor André Schürrle érkezett a helyére. Joachim Löw a válogatott szövetségi kapitánya a gyakorlásokon kiemelten foglalkozik vele és gyakran ad neki személyes tanácsokat. Szeptember 4-én a norvég labdarúgó-válogatott ellen 3–0-ra megnyert 2018-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező mérkőzésén a 45. percben megszerezte első gólját a válogatottban. 2017. június 6-án a Dánia ellen második gólját is megszerezte az 1–1-re végződő felkészülési mérkőzésen. A 88. percben egy kapu előtti kavarodást követően Lars Stindl fejelte vissza a labdát, amit az ötös vonaláról Kimmich háttal a kapunak emelt a hálóba, kialakítva ezzel a végeredményt. Joachim Löw beválogatta a 2017-es konföderációs kupára utazó keretbe, amelyet Oroszországban rendeztek meg. A B csoportban szereplő válogatott tagjaként a harmadik mérkőzésen a kameruni labdarúgó-válogatott ellen Julian Draxler lecserélését követően ő kapta meg a csapatkapitányi karszalagot, ez volt az első alkalom a felnőtt válogatottban. Szeptember 4-én a norvég labdarúgó-válogatott elleni világbajnoki selejtezőn 6–0-ra megnyert mérkőzésen gólpasszt jegyzett. Október 5-én az északír labdarúgó-válogatott elleni világbajnoki selejtezőn a 2. percben gólpasszt adott Sebastian Rudynak, majd a 86. percben kapáslövésből megszerezte csapata harmadik gólját. Három nappal később az azeri labdarúgó-válogatott ellen hazai pályán 5–1-re győzött csapatával, a 64. percben gólpasszt adott Antonio Rüdigernek. Statisztika Válogatott 2018. március 27-én frissítve. Sikerei, díjai Klub RB Leipzig 3. Liga ezüstérmes: 2013–14 Bayern München Német bajnok : 2015–16 , 2016–17 , 2017–18 Német kupa : 2015–16 Német szuperkupa : 2016 , 2017 Válogatott Németország U19 U19-es labdarúgó-Európa-bajnokság : Győztes : 2014 Németország Labdarúgó-Európa-bajnokság bronzérmes : 2016 Konföderációs kupa győztes: 2017 Hay Lin Hay Lin egy kitalált szereplő a W.I.T.C.H. francia animációs sorozatban és az azonos című olasz képregényben. Hay Lin a W.I.T.C.H. ötödik tagja, akik mágikus erejüket felhasználva védelmezik a világokat a gonosztól és mindazoktól, akik ártani akarnak nekik. Hay Lin a Levegő Őrzője, a levegő fölötti hatalommal bír. Hay Lin tizenkét éves az első évad folyamán, kínai szülei, Joan és Chen, féltve óvják mindentől, de nagymamája, Yan Lin sokat segít neki, mint volt Őrző elég tapasztalattal rendelkezik, hogy segítse őt és a lányokat. Hay Lin rendkívüli mértékben, már-már infantilis módon optimista és barátságos. Ő fedezi fel, hogy a lányok nevének kezdőbetűi a WITCH (boszorkány) angol szót adják ki, az első évad második epizódjának, „A folytatás” végén. Érdekesség, hogy Hay Lin kapta a levegőt, mint birtokolandó elemet, mivel a sorozat, illetve a képregény a klasszikus elemeket (víz, tűz, föld, levegő) használja fel, de a kínai kultúrában a levegő nem tagja az öt kínai elemnek, amelyek a víz, a tűz, a föld, a fa és a fém (arany). Történet A W.I.T.C.H. előtt Hay Lin Heatherfieldben nőtt fel. Mikor Will és az anyja Heatherfieldbe költöztek, Hay Lint már szoros barátság kötötte össze a többi lánnyal: Irmával, Taranee-val és Corneliával. A többi lányhoz hasonlóan, neki sem mutatkoznak a képességei, amíg Kandrakar szíve, Yan Linen keresztül össze nem hívja őket. A W.I.T.C.H. születése Néhány nappal az után, hogy Will elkezdett járni a Sheffield Intézetbe, Yan Lin javasolja Hay Linnek, hogy hívja meg a barátait és Willt egy kis délutáni sütire és teára. Kezdetben a lányok nagyon zavarban vannak. Később, amikor enyhül a zavaruk Yan Lin odamegy hozzájuk, és megoszt velük egy történetet. Yan Lin története szerint, egy nap, egy másik világon, amelyet Meridiánnak hívnak, a gonosz került hatalomra, és a veszély, amit jelentett oly nagy volt, hogy a jók, hogy megvédjék a többi világot, kénytelenek voltak felemelni a Fátylat. Mikor a gonosz rájött, hogyan nyisson átjárókat a Fátyolon át, a Fátyol védelme gyengült, bár Meridián uralkodója, a gonosz Phobos herceg nem tud átjönni a Földre, a követői viszont igen. Az Őrzők feladata, hogy az elemek fölötti képességeiket használva bezárják ezeket az átjárókat és, hogy gondoskodjanak arról, nehogy valaki vagy valami átjöjjön Meridiánról a Földre. A lányok nem nagyon hiszik, amit hallanak, ezért története befejeztével Yan Lin, hogy meggyőzze őket, ráveszi őket az erejük használatára, amely során Hay Lin felfúj egy lampiont. Valószínűleg Hay Lin az egyetlen, aki viszonylag könnyedén fogadja ezt a hírt, ezt a legjobban az első átalakulásukkor tanúsított viselkedése bizonyítja, mikor is látszik rajta, hogy élvezi a dolgot. Jellem és kapcsolat Hay Lin tizenkét éves, fekete haja van és ugyanilyen színű szeme. Hay Lin szeret rajzolni, festeni és ruhákat tervezni, illetve varrni. Az iskolában körülbelül egy szinten áll Irmával, a kedvenc tantárgya a rajz. Hay Lin elképesztően vidám személyiség, mindig igyekszik meglátni a dolgok jó oldalát, épp ezért nagy szerepe van a belső feszültségek feloldásában. Hay Lin viselkedését a szórakozott jelzővel lehet legjobban meghatározni, hiszen bármibe képes belekezdeni anélkül, hogy előtte felmérné annak az esetleges negatív következményeit. A második évad során ő is megismerkedik egy fiúval, Eric Lyndonnal. Mielőtt találkozott volna Erickel, Hay Lin úgy gondolta, hogy a fiúkkal csak elvesztegeti az idejét. Kezdetben félénken próbál közeledni felé, és nem igazán hisz abban, hogy lehet valami közte és Eric között, de később ez az érzés elmúlik és kiderül, hogy Eric remekül illik hozzá. Hay Lin ereje Hay Lin a Levegő Őrzője. A szél és a levegő felett bír hatalommal és akár tornádókat is képes teremteni. Hay Lin képes befolyásolni a levegő hőmérsékletét, így nagyon hideg levegőt is létre tud hozni; ezen képességét használva képes megfagyasztani a vizet. Irmával sokszor alkalmazzák ezt a trükköt, hogy mozgásképtelenné tegyenek valakit. A Levegő Őrzőjeként rendelkezik az empátia képességével, képes rá, hogy megérezze, mi történik másokkal. Ezt a képességét használja, bár nem tudatosan akkor, amikor Elyonról és a koronázási ceremóniáról álmodik. Emellett képes meghallani valamit nagy távolságokról is, ennek a segítségével hallgatja ki Elyon és Phobos egy beszélgetését. A többi Őrzőhöz hasonlóan, ő is tud repülni és teleportálni. A második évadban az „Árulás” című részben Kandrakar Tanácsa leengedi a Fátylat, ennek következtében az erők, amelyek tartották hozzáadódnak az Auramerek erejéhez, s ezáltal mindegyikőjük új erőket kap. Hay Lin új ereje a láthatatlanná válás lesz, ami nagy előnyt jelent számára a csaták során. Család Yan Lin: Yan Lin Hay Lin nagymamája és az apja anyja. Negyven évvel ezelőtt Yan Lin is Őrző volt, ő is a levegőt irányította. Joan Lin: Joan Lin Hay Lin anyja, mint mindenki a családban ő is kínai származású. A sorozatban nagyon ritkán szerepel, így nem sokat tudni róla. Bár ő is elég aggodalmas, korántsem annyira, mint Chen, sőt úgy tűnik, hogy elég gyakran rá hárul a feladat, hogy megnyugtassa túlságosan aggódó férjét. Chen Lin: Chen Lin Hay Lin apja és Yan Lin fia, szintén kínai származású. Betegesen képes aggódni mindenért, amiért csak lehetséges. „A Nyomkövető visszatér” című részben, amikor Hay Lin a lányokkal együtt elmegy este moziba, nem hiszi, hogy a lánya elég idős ahhoz, hogy egész este el legyen hazulról és, hogy megbizonyosodjon arról, minden rendben van vele, körülbelül öt perces időközönként felhívja telefonon. A Lin család mindegyik tagja együtt dolgozik az Ezüst Sárkányban, a saját kínai éttermükben, ahol néha Hay Lin is besegít a munkában. Holdudvar magazin A Holdudvar magazin a Miskolci Egyetem kiadásában jelenik meg. A kiadvány 52 oldalon foglalkozik a science-fiction könyvekkel, magazinokkal és képzőművészettel. Hosszú idő eltelt azóta, hogy a science fiction kikerült a magasirodalom holdudvarából, s teljes mértékben populárissá vált. A nyolcvanas évek közepén a Magyar Írószövetségnek még külön science fiction alosztálya volt, a hetvenes években pedig olyan neves irodalmi lapok tüntették ki figyelmükkel a jelenséget, mint például a Helikon, mely 1972-ben egy egész számot szentelt a műfajnak. A rendszerváltással, Kuczka Péter halálával és a Galaktika című folyóirat eltűnésével azonban gyakorlatilag megszűnt hazánkban az esztétikai igényű science fiction irodalomkritika. Jelen kiadvány ezt az űrt igyekszik áthidalni. Célja, hogy vita tárgyává tegye a hazai tudományos-fantasztikus műveket, így segítse az irodalmárokat, ill. a műfaj kedvelőit az értékkel rendelkező művek megtalálásában, megkeresésében. A Holdudvar recenzióival és esszéivel az egyre jobb science fiction művek megszületését szeretné elősegíteni. A benne megjelenő kritikák alkotói szubjektív véleményüknek adnak hangot, ítéletalkotásuk tisztán esztétikai alapú, érdekorientált csoportokhoz semmilyen formában nem kötődnek. A Holdudvar független kritikai magazinként áll azon olvasók rendelkezésére, akik szeretik és kedvelik a tudományos fantasztikus irodalom műfaját. A magazin szerkesztője: Bihari Péter. Pedagógiai szakszolgálat A pedagógiai szakszolgálat köznevelési feladatot ellátó intézmény. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 18.§ (1) bekezdésében előírta, hogy a „szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti” a következő szakfeladatok ellátásában: Nevelési tanácsadás Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás Fejlesztő nevelés Szakértői bizottsági tevékenység Logopédiai ellátás Konduktív pedagógiai ellátás Gyógytestnevelés Iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Az Nkt. 46. § (3) bekezdés g pontja kimondja, hogy a gyermeknek/tanulónak joga, hogy „állapotának, személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért”. A köznevelési törvény 18. § (3) bekezdése alapján a feladatok, működési feltételek részletes szabályozását az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Fentieknek megfelelően kiadásra került a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet, mely szerint létrejött megyénként egy-egy, és a fővárosban egy, az állami intézményfenntartó központ (továbbiakban: KLIK) által fenntartott intézmény. Ezek a köznevelési intézmények az állami feladatellátás keretében valamennyi, fent felsorolt pedagógiai szakszolgálati feladatot ellátnak. A nem állami fenntartású pedagógiai szakszolgálatok létesítése nyilvántartásba vételi és működési engedély kiadásához kötött. A törvényes működést az illetékes kormányhivatalok ellenőrzik. Korábban a közoktatásban a nevelési tanácsadók és szakértői bizottságok önálló intézményként végezték a feladatellátást. Az Nkt. hatályba lépésével 2013-tól a pedagógiai szakszolgálati intézmények egy intézmény keretein belül tevékenykednek. Budapesten, ahol számos tankerületi intézmény mellett több fővárosi és országos illetékességű szakszolgálat is működött, 2013. szeptember 1-től a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat egy intézményként látja el a főváros pedagógiai szakszolgálati feladatait. Kristian Ipsen Kristian Ipsen (Walnut Creek, Kalifornia, 1992. október 20. –) amerikai műugró. Élete Magánélete Szülei Kent és Yvette Ipsen, egy húga van, Lauren. Középiskolai tanulmányait a kaliforniai Concord városkában végezte, a katolikus De La Salle High School-ban. 2015-ben diplomázott a Stanford Egyetemen. Sportkarrierje 1998-ban kezdett el foglalkozni a műugrással. Nyolcéves volt, amikor először vett részt nemzeti junior műugró bajnokságon. Edzője Tonne Phillip, 2011-től pedig Rick Schavone. 2007-től Drew Livingston, majd 2009-től a 3 méteres szinkronugrásban csapattársa Troy Dumais, bár a 2010-es nemzeti junior bajnokságon Michael Hixonnal szerepelt. A 2009-es római úszó-világbajnokságon társával, Troy Dumais-zel a férfiak 3 méteres szinkronugró számában – a kínai Csin Kaj és Vang Feng páros mögött – a második helyen végeztek, megszerezve ezzel az ezüstérmet. Két évvel később, a 2011-es pánamerikai játékok 3 méteres szinkron számában ismét ezüstéremmel zártak, míg a 2012-es londoni olimpia férfi szinkron számában bronzérmet szereztek. A 2013-as világbajnokságot követően abbahagyta a műugrást és egy szilícium-völgyi high-tech cégnél kezdett el dolgozni, egészen 2014. decemberi visszatéréséig. A 2015-ös kazáni úszó-világbajnokságon a műugrás férfi 1 méteres versenyszámának döntőjében a 6., szinkron 3 méteren pedig – Sam Dormannel párban – a 7. helyen végzett. A 2016-os riói műugró-világkupa 3 méteres versenyszámát bronzéremmel zárta, és ezzel sikeresen kvalifikálta magát a 2016-os nyári olimpiai játékokra, ahol férfi egyéniben az 5. helyen végzett. Eredmények __________A forrás nélküli hivatkozások helyét lásd itt! Miguel Ángel Loayza Miguel Ángel Loayza Ríos (Loreto megye, 1940. június 21. – Buenos Aires, Argentína, 2017. október 19.) válogatott perui labdarúgó, középpályás. Pályafutása Klubcsapatban 1957 és 1959 között a Ciclista Lima csapatában kezdte a labdarúgást. Az 1959–60-as idényben a spanyol FC Barcelona labdarúgója volt. 1961 és 1968 között Argentínában játszott. A Boca Juniors, a Rosario Central, a Huracán és a River Plate csapataiban szerepelt. 1969 és 1971 között a kolumbiai Deportivo Cali játékosa volt. A válogatottban 1959 -ben hét alkalommal szerepelt a perui válogatottban és öt gólt szerzett. Sikerei, díjai Spanyol bajnokság bajnok: 1959–60 Vásárvárosok kupája győztes: 1958–60 Argentin bajnokság bajnok: 1962 Kolumbiai bajnokság bajnok (2): 1969, 1970 Darlington Omodiagbe Darlington Omodiagbe (Warri, 1978. július 2. –) nigériai labdarúgó, a német SV Wacker Burghausen középpályása. Rochefort (Belgium) Rochefort kisváros Belgium Namur tartományában (Vallónia), az Ardennek lábainál, a Lesse völgyében található. Kisebb közúti csomópont. 2008. január 1-jén a város lakossága 12 000 fő volt. A 19. században kedvelt pihenőhely volt, manapság leginkább a városban található trappista sörfőzdéről ismert. Története A város ősi kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik, a Saint-Hubert-be tartó út itt keresztezte a Liège–Bouillon útvonalat. A csomópont védelmére épület a kastély, amelyből a város neve, illetve a környék grófjainak címe is származik. A kastély, bár számos ostromot átélt – utoljára Marshal de Chatillon ostromolta 1636-ban – ma is áll. A települést először 1230 után említik az iratok: akkor alapították az itteni kolostort, ahol 1595-ben már biztosan főztek sört. A város legöregebb épületeit az 1600-as években emelték. A napóleoni háborúkban megrongált apátságot 1887-ben állították helyre. Rochefort közelében található a híres St. Remy kőfejtő, ahol vörös márványt termelnek. Ilyen márvánnyal borították a Notre-Dame de Saint-Remy apátsági templom padlóját is. A trappista kolostorban ma is a szerzetesek főzik a sötét és édeskés trappista sört, és ezek – elsősorban a Rochefort 8 – nemcsak Belgiumban, de külföldön is igen népszerűek. Közlekedés Itt keresztezi a Givet-t Marche-en-Famenne-nel összekötő N86 jelű utat (Rue de France) a Ciney és Wavreille között húzódó N849 út (a várostól északra Rue de Ciney, délre Rue de Rameterve). Nevezetességek A város közelében fedezték fel a 19. század végén a híres, turisták számára is kiépített Lorette-Rochefort barlangrendszert. A rendszerben még a járatok kiépítése, a villanyvilágítás bevezetése előtt feltártak, onnan eltávolítottak minden őskori emléket. A város alatt található barlangrendszernek hat terme közül a legnagyobbat régebben "Sabbat"-nak hívták, de a nevét nemrégiben „Lorette”-re változtatták, a közelben található Loretoi Madonna kápolna után. A környék híres barlangrendszere Han-sur-Lesse településen található (ez közigazgatásilag Rochefort része), ahol a Lesse folyó a föld alatt folyik a Boeme vagy Boine nevű hegy alatt. A folyó forrásának felkutatására indított expedíció fedezte fel ezt a rendszert, amelyben tizenöt nagyobb barlangtermet tártak fel. Bejárata közel van ahhoz a ponthoz, ahol a folyó eltűnik a föld alatt, és a látogatók csónakon hagyják el a barlangot. A város trappista kolostora az 1230-ban alapított Abbaye Notre Dame de St. Rémy; ebben működik a világ hét trappista sörfőzdéjének egyike. A szerzetesek a 16. század óta főznek itt sört; a jelenlegi sörfőzdét (Brasserie de Rochefort, illetve Brasserie de l' Abbaye Notre Dame de St. Rémy) 1889-ben helyezték üzembe. A sörfőzdében az alábbi típusú söröket főzik: Trapistes Rochefort 6° – 7,5% alkoholtartalmú, trappista barna sör, ami a régi időkben az egyszerű szerzetesek, a mindennapok itala volt; Trapistes Rochefort 8° – 9,2% alkoholtartalmú, trappista barna dubbel ; Trapistes Rochefort 10° – 11,3% alkoholtartalmú, trappista barna tripel . Egyéb látnivalók A grófi kastély (Château Comtal de Rochefort) maradványai A Lafayette-emlékmű az amerikai szabadságharc és a francia forradalom hősének, Lafayette márkinak állít emléket, akit 1792-ben itt tartóztattak le a Moitelle tábornagy parancsnoksága alatt álló osztrák csapatok. Gallo-román villa Malagne közelében Szváziföld zászlaja Szváziföld zászlajában a vörös szín a múltbeli küzdelmeket idézi, a sárga az ország bőséges erőforrásaira, a kék pedig a békére utal. A fekete-fehér szvázi pajzs az Emasotha-ezredé, amelyet az 1920-as évek végén hoztak létre. A pajzs mögött a lándzsák is megjelennek a hagyományos harcibotokkal együtt, amelyeken a madártollból készített tindzsobo bojtok is megfigyelhetők. Orinoco Az Orinoco (Río Orinoco) Dél-Amerika egyik leghosszabb folyója, hossza 2140 km, vízgyűjtő területe 880 000 km² nagyságú. Ennek 76,3%-a Venezuelában, a többi része része pedig Kolumbiában található. Az Orinoco fő közlekedési útként szolgál Venezuela keleti és belföldi területei, valamint a kolumbiai Llanok között. Története Az első térkép, amely az Orinocót ábrázolta, 1529-ben készült. Az Orinoco deltáját és mellékfolyóit a 16. században, egy német expedíció keretében Ambrosius Ehinger és utódai kutatták elsőként. 1531-ben Diego de Ordaz hajózott fel a folyón. Az 1800-as években Alexander von Humboldt, német természettudós vizsgálta a folyó élővilágát. Földrajza Az Orinoco a Guyanai-hegyvidék déli lejtőin ered a Venezuela-Brazília határ közelében, 1047 m tengerszint feletti magasságban. Innentől keletről egy széles ellipszis alakú ívben öleli körbe a hegyvidéket, majd nyugatra fordul az Atlanti-óceán felé. A folyó négy eltérő hosszúságú szakaszra osztható: A Felső-Orinoco (242 km) a hegyvidéki tájon a folyó forrásától északnyugatra folyik. Útját a Raudales de Guaharibos elnevezésű zuhatag tarkítja. A Közép-Orinoco (750 km) két részre oszlik, az egyik nyugatra veszi az irányt Kolumbia felé, ahol 480 km után összefolyik az Atabapo és Guaviare nevű folyókkal San Fernando de Atabapo városnál. A másik ág észak felé folyik tovább a Kolumbia - Venezuela határ mentén, ahol mindkét partján a Guyanai-pajzs gránitfalai húzódnak, amelyek megakadályozták az ártér kialakulását. A folyó még az Atures-zuhatag előtt összefolyik a Meta-folyóval Puerto Carreño városnál. Az Alsó-Orinoco (959 km) az Atures-zuhatagtól egy alluviális síkságon folyik keresztül a folyó deltatorkolatáig . A Delta Amacuro (200 km) az Orinoco deltatorkolata, amely a Paría-öbölbe, az Atlanti-óceánba vezet. A folyó deltája 22 500 km², szélessége a 370 km-t is eléri. A delta több száz ága hatalmas területű, 41 000 km²-nyi mocsaras erdőséget hozott létre. Az Orinoco az esős évszakban 22 km szélesre is duzzadhat, mélysége a 100 métert is elérheti. Az Orinoco legnagyobb mellékfolyója a Caroní, amely Puerto Ordaznál csatlakozik a főfolyóhoz, közel a Llovizna-vízeséshez. A Casiquiare-csatorna, amely az Orinocóból ered a Rio Negroba folyik, ami pedig az Amazonasba torkollik. Ily módon az Orinoco és az Amazonas összeköttetésben áll egymással. A folyó vízgyűjtőterülete a trópusi monszun éghajlathoz tartozik, az átlaghőmérséklet 26,7 °C, az évi átlagos csapadék 900–2500 mm. Mellékfolyói Az Orinoco mellékfolyói a forrástól a torkolatig a következőek: Ventuari (jobb) Guaviare (bal) Vichada (bal) Meta (bal) Capanaparo (bal) Arauca (bal) Apure (bal) Caura (jobb) Caroni (jobb) Ökológia Élővilág Az Orinoco állatvilága jelentős, jelenleg nagyjából 300 emlősfajnak (jaguár, tapír, hangyász, tatu) 1 300 madárfajnak (különböző papagájfajok, tukán, ara, kolibri) 500 békafajnak, 250 hüllőfajnak (kajmán, anakonda) és egyéb 1000 tengeri állatfajnak ad otthont. A folyóval határos esőerdőben pedig több, mint 30.000 növényfaj él. A folyó egyik jellegzetes élőlénye a boto, vagyis az amazonasi folyami delfin (Inia geoffrensis), amely az Orinocóban és annak mellékágaiban is előfordul. A boto, amelyet bőrszínének árnyalata miatt rózsaszín delfinnek is neveznek, a legnagyobb folyami delfinfaj, agya 40%-kal nagyobb az emberénél. A folyami delfin e faja a túlzott halászat és környezetszennyezés miatt mára már felkerült a veszélyeztetett fajok listájára. A folyó sajátos faja még az orinocói krokodil (Crocodylus intermedius), amely csak az Orinoco medencéjében fordul elő. Ez a krokodilfaj a világ legritkább élőlényei közé tartozik, egyedszáma nagyjából 250-1500-ra tehető. A folyó otthont ad még a Pygocentrus cariba elnevezésű piranhafajnak is, amelynek élőhelye is csak Venezuelára korlátozódik. Környezetvédelem Az Orinoco mentén mozaikosan találhatók különböző vizes élőhelyek, elöntött gyepek, mocsári erdők és mangrove-erdők. Ez a terület világviszonylatban is jelentős vizes élőhely, mely több veszélyeztetett fajnak ad otthont. A területet veszélyezteti a folyószabályozás, gátépítések, a környékbeli kőolaj-kitermelés és kutatás, valamint a gyorsan növekvő emberi populáció és a városok terjeszkedése. A városok és falvak közelében jellemző a túlhalászat is. Súlyos probléma, hogy az 1960-as években árvízvédelmi programot indítottak azzal a szándékkal, hogy több földet tudjanak bevonni a szarvasmarha-tenyésztés területeibe. Azonban a program súlyos és nem várt mellékhatásokkal járt, drámai változások következtek be a vizes élőhelyeken. A csökkentett vízszint a delta felső részén fokozott árapályhoz vezetett, a vízszintingadozás már a napi 1-2 métert is meghaladta. Ez rövid távon a sótartalom növekedéséhez vezetett, mely hatással volt a folyó növény- és állatvilágára is, melyek nem tudtak alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Gazdaság A folyó legtöbb szakasza hajózható, gyakran használják áruszállításra. Az első híd, mely a folyón épült, Ciudad Bolívar városában található, 2006-ban adták át a második hidat Puerto Ordazban. A folyó közelében található nagyobb városok a következők: Puerto Ayacucho Caiçara del Orinoco Guasdualito Barinas Guanare Acarigua - Araure San Fernando de Apure Dungeon San Juan de los Morros Valle de la Pascua El Tigre Maturín Ciudad Bolívar Ciudad Guayana Tucupita Soledad Kultúra A folyó több könyvben is megjelenik, a nevezetesebb alkotások: Jules Verne : A büszke Orinoco című regénye Daniel Defoe : Robinson Crusoe , melyben a regény főhőse, Robinson, 28 évig élt egy szigeten az Orinoco deltájában Blaise Cendrars : Moravagine című regénye Robert Ganzo: Orinoco című verse Emilio Carballido : Orinoco Enya világsikert aratott Orinoco Flow című dala részben az Oronico folyóról szól. Jegyzetek http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=373939 A Föld 25 legbővizűbb folyója https://en.wikipedia.org/wiki/Boto Az amazonasi folyami delfin https://en.wikipedia.org/wiki/Orinoco_Crocodile Az orinocoi krokodil Orinoco wetlands Fordítások Ez a szócikk részben vagy egészben az Orinoco című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben az Orinoco című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. 3709 Polypoites A 3709 Polypoites (ideiglenes jelöléssel 1985 TL3) egy kisbolygó a Naprendszerben. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1985. október 14-én. Quintus Haterius Agrippa Quintus Haterius Agrippa (1. század) római szónok. Marcus Agrippa és Asinius Pollio unokája. Augustus korában híres szónok volt, consulságot is viselt. Seneca szónoklataiból sok töredéket megőrzött. Említi Tacitus és Suetonius is. Skupica Skupica falu Horvátországban Karlovác megyében. Közigazgatásilag Netretićhez tartozik. Fekvése Károlyvárostól 6 km-re nyugatra, községközpontjától 6 km-re délkeletre fekszik. Története A falunak 1857-ben 168, 1910-ben 199 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. A településnek 2011-ben 140 lakosa volt. Mitács A Mitács (románul: Mitaci) egy vulkáni eredetű hegy a Déli-Hargitában. Kovászna megye és Hargita megye határán helyezkedik el. Több irányból is megközelíthető. Északi oldalán halad át a Csíki-medencét és Erdővidéket összekötő régi útvonal. Pettyes víziteknős A pettyes víziteknős (Clemmys guttata) a teknősök (Testitudines) rendjébe, a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó Clemmys nem egyetlen faja. Előfordulása Az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területén honos. A sekély mocsarakat és kisebb tavakat kedveli, de megtalálható mocsarasabb réteken is. Megjelenése Testhossza 9-12 centiméter. A páncélja fekete és sárga pettyek díszítik. Életmódja Főként húsevő. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 7.) Teknos.hu II. Doszitheosz jeruzsálemi görög pátriárka II. Doszitheosz (ógörögül: Δοσίθεος Β΄, latinul: Dositheus), (1642. május 31. – 1707. február 8.) jeruzsálemi görög pátriárka 1669-től haláláig. Doszitheosz az előkelő bizánci Notarasz családból származott, és fiatalon, 1669-ben lett Jeruzsálem pátriárkája. Sokat tett az ortodox egyház fejlesztésésért, amelynek vezető alakja volt a 17. század második felében. Kérlelhetetlen volt ugyanakkor a katolikusok és a protestáns kereszténység irányában. A protestánsok ellen 1672-ben Jeruzsálemben zsinatot tartott, és az ott hozott határozatok mérvadók lettek az ortodox egyházban több száz évre. Doszitheosz számos teológiai művet is írt, amelyek az ő kezdeményezésére alakult jászvásári nyomdában adtak ki. Legjelentősebb alkotása „A jeruzsálemi pátriárkák története”. A pátriárka közel 40 évnyi kormányzás után hunyt el 1707-ben. Jegyzetek Pallas, i. h. Forrás Bokor József (szerk.). Dositheos (2), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. december 30. Montboucher Montboucher település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 352 fő (2015). Montboucher Bourganeuf, Châtelus-le-Marcheix, Masbaraud-Mérignat, Saint-Amand-Jartoudeix, Saint-Junien-la-Bregère és Saint-Pierre-Chérignat községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Beniczky Ferenc (tanár) Beniczky Ferenc, Beniczki Xavér Ferenc, František Xaver Benický (Munkács, 1679. december 3. – Kassa, 1715. február 19.) bölcseletdoktor, jezsuita rendi tanár. Élete Kassán végezte gimnáziumi tanulmányait. 1695. október 27-én Trencsénben lépett be a rendbe. Grazban matematikát, Bécsben pedig teológiát tanult. Három év után mint hittérítő Kelet-Indiába ment. Amíg Port-ban hajóra várt, Coimbrában a teológia negyedik évét is elvégezte. Miután a tartományfőnök hazahívta, Laibachba küldte, itt matézist tanított. Később Sopronban hitszónok volt, Nagyszombatban a mennyiségtant, Kassán a bölcseletet adta elő. Munkái Laureatus Joannes Hunyadi. Tyrnaviae, 1705. (Névtelenül) Ephemerides calendarii Tyrnaviensis pro anno 1709. Nagyszombat. Deszatnik Péter Deszatnik Péter (Sátoraljaújhely, 1966. július 21. –) labdarúgó, csatár. Pályafutása Sátoraljaújhelyen született, egyéves korától élt Kazincbarcikán. 1984-ben érettségizett a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban. A Ferencváros csapatában mutatkozott az élvonalban 1991. augusztus 24-én a Vác ellen, ahol csapata 1–1-es döntetlent ért el. 1991 és 1993 között 29 bajnoki mérkőzésen szerepelt és négy gólt szerzett. Egy-egy bajnoki címet és magyar kupa-győzelmet szerzett a csapattal. A magyar kupa 1991/1992-es kiírásában az FTC legeredményesebb góllövőjének bizonyult. Nemzetközi színtéren is bemutatkozott, a Levszki Szófia elleni hazai visszavágón (4:1) a Ferencváros harmadik gólját ő szerezte. Utolsó élvonalbeli mérkőzésen a Nyíregyházát 2–1-re győzte le csapata. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1991–1992 3.: 1992–1993 Magyar kupa győztes: 1993 Magyar szuperkupa győztes: 1993 döntős: 1992 Kocsisovszky Borcsa Kocsisovszky Borcsa, Kocsisovszky Borbála (Esztergom, 1849. december 4. – Budapest, Józsefváros, 1933. január 3.) színésznő. Családja Kocsisovszky Jusztin igazgató és Móricz Mária lánya, Molnár György második neje, később Molnár József ügyvéd felesége. Életútja 1866-ban lépett először színpadra, apjánál, Kocsisovszky Jusztin igazgatónál, azután Budára ment, Molnár György társulatához. 1871-ben Aradon működött, ahol a kritika a következővel illette: "Szép jelenség a színpadon, toilettjeí választékosak, hangja kellemes, inkább azonban a szívhez szóló, mint a hevesebb érzelmek kifejezésére alkalmas". Ekkortájt már az elismert művésznők között emlegették. 1871. február 23-án Győrött a »Lecouvreur Adrienne«-ben való vendégszereplése nagy sikert aratott. 1870. január 24-én férjhez ment Molnár Györgyhöz; másodszor 1878. február 17-én lépett házasságra Molnár József jogtudorral, első férjének unokaöccsével. Mindkét házasságát a Kálvin téri református egyházközségnél kötötte, első házasságánál a tanúk Rákosi Jenő író és Vasvári Kovács József színész voltak. 1872. április 12-én fellépett a Nemzeti Színházban, a Makrancos hölgyben Katalin szerepében, mely után az intézményhez szerződtették. 1885. december 27-én búcsúzott a színpadtól. Rendkívül kedves, közvetlen és bájos naiva volt. Prielle Kornélia méltó utódja is lehetett volna a Székely György-féle Magyar színházművészeti lexikon szerint. Az Ország-Világ 1880/5. száma a következőképpen jellemzi: "Borcsa asszony a legkitűnőbb naiv színésznők közé tartozik, kiben annyi kellem, természetesség, gyermeki kedély van, hogy két jó naiv színésznő kitelnék belőle." A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. A temetésen a Nemzeti Színház képviseltette magát, a színház koszorúját Mészáros Sándor titkár helyezte el rövid beszéd kíséretében. Fontosabb szerepei Clarisse (Courcy–Dupeuty: Angyal és démon) Kata (Shakespeare: A makrancos hölgy) Lujza (Dinaux–Legouvé: Lignerolles Lujza) Pedersen-eszköz A Pedersen-eszköz (Pedersen device) egy John D. Pedersen által tervezett fél-automata töltő illetve elsütő berendezés ami lehetővé teszi egy M1903 Springfield ismétlőfegyver átalakítását olyan módon, hogy képessé váljon rövidített 0.30 (7.62 mm) űrméretű köztes töltény tüzelésére. A szerkezet egy rövid csőből, tokból, zárból illetve egy cserélhető tárból álló szerkezet, melyet a Springfield M1903 zárdugattyújának helyére lehet illeszteni. A lőszer adagolása egy 40 darabos tárból történik, ami jobbra felfelé áll ki a puska zárjából. A szerkezet késleltetett tömegzáras rendszerű, és az M1903-on elvégzett apró módosítás után beszerelhető volt. A fegyvert 1926-ban kezdték el tesztelni. Deszkatemplom A Deszkatemplom a miskolci Tetemváron álló református templom, és mint a neve is mutatja, fából épült. Külső megjelenésében és belső kialakításában erdélyi építészeti elemek, motívumok dominálnak. A jelenlegi épület 1999-ben épült az előző másolataként, amelynek tervezője Szeghalmy Bálint, Miskolc főépítésze volt. A mai templom helyén már három fatemplom állt ezelőtt, az első 1637-ben épült. Amikor annak az állapota nagyon leromlott, 1724-ben újat emeltek a helyére. Ennek a második templomnak az újjáépítésében elévülhetetlen érdemei vannak Bató István gazdag miskolci kereskedőnek, aki 1874-ben saját pénzén újíttatta fel, és végrendeletében alapítványt is létrehozott a templom céljaira. A felújítás ellenére a 20. század elején már ez a templom is menthetetlenné vált, ezért lebontották, és Szeghalmy Bálint tervei szerint új, monumentális, és az erdélyi, szatmári népi építészet formavilágát megjelenítő templomot építettek. A templomot 1938. szeptember 19-én avatták fel. A Deszkatemplomot 1997-ben felgyújtották, és a mai épület – az eredeti formavilágát megtartva – közadakozásból és állami támogatásból épült újjá Puskás Péter tervei szerint, Simon Gábor építész vezetésével, és 1999. május 2-án avatták fel. A temetőben nyugszik Szabó Lőrinc édesanyja. A temetés a költőt megrendítő vers írására késztette, amely a Tücsökzene-ciklus utolsó kötetében (Helyzetek és pillanatok) jelent meg 1957-ben. A költemény címe: A miskolci „deszkatemplom”-ban. Az első templom A mai templom helyén álló első templomot a szájhagyomány szerint 1637. szeptember 13-án avatták fel. Az információ Bató Istvántól származik, aki ennek kapcsán ezt mondta: „Hogy a templom 1637-ben épült, szüleinktől, ők ismét szüleiktől, azok pedig 1759-ben Négyesi Szepessy István főgondnoktól hallották.” A templomról szóló első hiteles dokumentum a város 1698-as jegyzőkönyve, amelyben feljegyezték: „Ebben az esztendőben zsindelyezték meg a Külső Temetőben lévő Isteni szolgálatra rendeltetett helyet”. A Külső Temető Miskolc új városrészének, a Nova Civitasnak volt a temetője. Az itt lévő egyszerű templom valószínűleg csak ravatalozásra szolgált. A magyar templomépítkezésben nem voltak ritkák a széles, vízszintesen elhelyezett deszkákból épített templomok. A tetemvári épület – építészeti analógiák tanulmányozása alapján – téglalap alaprajzú, keletelt, sövény vagy vízszintes deszka falazatú, nyeregtetős kivitelű lehetett. A kinézetére, építési módjára vonatkozó következtetés elsősorban Balogh Ilona és Várady József kutatásain alapul, akik sok száz templomot vizsgáltak meg. A második templom A megromlott állapotú régi templom helyébe 1724-ben emeltek újat. Ennek költségeit a Tarczali Sámuel prédikátor által, 1724 tavaszán indított gyűjtés fedezte: „39 frt. 89 kr. collecte pénz gyűlt össze”. További hozzájárulásokból az összeg május 1-jére „136 frt. 90 dénár”-ra nőtt. Az összeget Faragó János főbírónak adták át, hogy hozassa rendbe a templomot. A főbíró azonban új templom építése mellett döntött, és megbízta „Sóry Zsigmond uramat” a faanyag beszerzésével a nyárádi erdőből, valamint intézkedett az alapozáshoz szükséges kövek kitermeléséről is, maga a főbíró pedig a „sín-vasakat” és a „léc-szögeket” szerezte be. A május 18-án beszállított fából egy Jakab nevű, a miskolci legendákból is ismert ácsmester készítette a gerendákat. Az oldalfalak kiképzéséhez 117 szál deszkát használtak fel (valószínűleg ezért és ettől kezdve nevezték a templomot Deszkatemplomnak). A kizárólag helyi munkaerő közreműködésével folyó építkezés szeptember vége felé ért véget, és „133 frt. 25 denárba” került, a begyűjtött összegből pedig 3 forint 65 dénár még meg is maradt. Az építkezésen dolgozó munkások számára magánosok hét hordó bort és egy hordó sört biztosítottak. Az épület T alaprajzú lett, így sikerült a befogadóképességét úgy növelni, hogy a temető környező sírjait ne kelljen megbolygatni. Erre utalnak a méretek is: a Deszkatemplom főszárnya 8,5 méter széles, a déli csak 7–7,4 méter széles volt, a bejárati főtömeg pedig alacsonyabb volt a főhajó tömegétől, ezt a domb ellensúlyozta. A templom favázas épület volt, függőleges deszkaburkolattal, tetőzete zsindelyezett, padlás nélküli kontyolt nyeregtető volt. A fény beáramlását hat fali és hat tetőablak biztosította. A templom tetejére míves bádoggombok kerültek. A református közösség létszáma az 1780-as évekre annyira megnövekedett, hogy a két miskolci református templom (az avasi templom és a Deszkatemplom) már nem tudta ellátni az igényeket, csak úgy, hogy mindkét helyen két istentiszteletet tartottak egymás után. A gondokat csak az 1808 végére elkészült Kakastemplom oldotta meg, és ettől kezdve a Deszkatemplomot újra csak temetések alkalmából használták. 1817-ben azonban a Hunyadi utcai evangélikus templom villámcsapás miatt leégett, ezért két évig az evangélikusok a Deszkatemplomban tartották istentiszteleteiket. Pedig a templom lebontásának gondolata már 1806-ban felmerült, de a közösség ellenállása meghiúsította ezt a tervet, sőt, ugyancsak a hívők kérésére 1825-től a három nagy sátoros ünnepen istentiszteletet és úrvacsora osztást is rendeztek benne. Amikor 1845-ben az új templomot javították és festették, naponta tartottak istentiszteletet a folyamatosan romló állagú templomban. 1874-re a Deszkatemplom már életveszélyessé vált, és az egyháznak nem voltak forrásai a rendbetételére. Ekkor lépett elő Bató István, a korabeli Miskolc nevezetes személyisége, gazdag gabonakereskedő, aki elhunyt Eszter lánya emlékére vállalta, hogy saját költségén felújíttatja a templomot. A munkát gyors tempóban elvégezték: kicserélték a szarufákat és a tartóoszlopokat, helyreállították a zsindelyezést, mindezt 1788 forintos ráfordításból. A templom belsejében táblát helyeztek el „UJITT. SZÜLÉI BATÓ ESZTER EMLÉKÉRE 1874” szöveggel. Bató egyúttal végrendeletében intézkedett a templom jövőjéről is: „Ezen deszkatemplom tartassék fenn a legjobb karban időről-időre mindaddig, míg Miskolcz városában helvét-hitvallású protestáns egyházi tagok és Egyház leendenek… ha megégne is az, az alapjából deszkából és fából építtessék fel.” A második tetemvári deszkatemplom 1937-ig állt, a búcsú istentiszteletet szeptember 11-én tartották. A harmadik templom Az 1920-as évek végére a Deszkatemplom ismét nagyon leromlott állapotba került, az alapoktól a tetőig minden elkorhadt, „közel áll(t) az elenyészéshez”. 1929-ben az egyháztanács már beadványt is kapott, amiben a templom elbontását javasolták. Akkor ez még nem valósult meg, nagy ünnepeken (karácsony, húsvét, pünkösd) továbbra is használták. A templom ügye azonban egyre sürgetőbbé vált, és 1936 áprilisában ismét a presbitérium elé került, majd 1937 tavaszán, Farkas István lelkészelnök előterjesztése alapján határozatot hoztak, hogy – a Bató-hagyaték figyelembe vételével – új templomot kell építeni, a régi helyén. A bontás megkezdését azonban akadályozta az, hogy a templom műemléknek volt nyilvánítva. A Műemlékek Országos Bizottsága – Farkas István közbenjárására – végül Lux Kálmánt küldte ki ellenőrzésre, és a neves építész megállapította, hogy „…a miskolci református deszkatemplomnak nincsen semmiféle műemléki jellege…”, és javasolta a bontás engedélyezését. A református egyháztanács a bontás előtt intézkedett a bontandó templom műszaki leírásának és rajzainak elkészítéséről. A miskolci polgárok 1937. szeptember 11-én búcsú-istentisztelet keretében vettek búcsút a templomtól. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap című napilap így írt az eseményről: „Református hívők százai búcsúztak el szombat este a három évszázados Deszkatemplom szúette gerendáitól, rozzant falaitól, hiányos zsindelyeitől. … Hétfőn recsegve-ropogva háromszáz év súlyával, terhével, szélviharával, történelmével, elsorolhatatlan emlékével romokba roskad a templom.” A bontásra kiírt pályázatot Kapus András és társai nyerték el 1931 pengőért. A munkálatokkal egy hét alatt végeztek. A gondosan végzett bontás során számos muzeális értékű emlék került elő, de a múzeumba került darabok azóta megsemmisültek. Az egyháztanács egyházi lapokban tervpályázatot írt ki, amin „…részt vehet minden református vallású okl. építész, aki tagja a mérnöki kamarának”. A kiírás szerint fából készülő templomot kellett tervezni 500 főre, 320 ülőhellyel, toronnyal, és legfeljebb 50 000 pengő beruházási költséggel. A kinevezett bíráló bizottság összetétele: Farkas István püspök, lelkészelnök és Barabási Kun József dr. főgondnok mint elnökök, a tagok: Enyedy Andor, Pósa Péter lelkészek, Szűcs Sándor, Demes Béla, Leszih Andor múzeumi igazgató és két még meghívandó építész. A presbitérium előre kijelentette, hogy a bizottság döntését vita nélkül el fogja fogadni. A felhívásra négy jelszavas pályázat érkezett „Semper Reformari Debet”, „Magyar vallás”, „A hit” és „Az én hitem az én gazdagságom” címmel. A bíráló bizottság minden pályázatot alaposan kiértékelt, és közülük „A hit” címűt hirdette ki nyertesnek, mert – többek között – „Beépítési rendszerét tekintve a legmegfelelőbb terv. Kelet-nyugati tájolású, a mellékelt pontos terepfelvételek és szelvények mutatják, hogy az épület az emelkedő terepviszonyok figyelembe vételével nyert pontos elhelyezést.” A bizottság a jeligét tartalmazó borítékokat nem bontotta fel, csak az eredmény elfogadása után került nyilvánosságra a tervező építészek neve. Eszerint a „Semper Reformari Debet” jeligéjű terv szerzője Gulyás László diósgyőr-vasgyári építész, a „Magyar vallás” készítője Szeghalmy Bálint, „A hit” építésze vitéz Hercegh Zsigmond budapesti építész, „Az én hitem az én gazdagságom” című tervezője pedig Kalas Imre miskolci építészmérnök volt. Csak később derült ki, hogy a győztes pályamunkát is Szeghalmy Bálint, Miskolc város főmérnöke készítette a legnagyobb titokban, és barátja, Hercegh Zsigmond építész neve alatt nyújtotta be. Noha suttogtak róla, hogy valójában Szeghalmy pályázata, a kiviteli tervek elkészítésével Herceghet bízták meg. Nem tudni, mikor derült ki, hogy a tervező ténylegesen Szeghalmy Bálint. Az új Deszkatemplom alapkövét 1937. szeptember 26-án tették le. A kőműves vállalkozó Szabó István, az ács Hován Lajos, az asztalos a Szollár és Thomász cég volt. A költségeket a Bató-alap, az egyház által felvett 50 000 pengő jelzálogkölcsön, a városi tanács által biztosított 9000 pengő, valamint egyéni adományok biztosították. Juhász Gyuláné például 2000 pengőt adott, a Juhász család adományozta az Ödön nevű harangot, a Mánik család a Sándor harangot, Szeghalmy Bálint toronyvégző fadíszt, a Földművelési Minisztérium nyolc köbméter fát stb. A fagerendák „a Tátra bérczeiről hozott hatalmas fenyőrönkökből” készültek. Az építkezés összköltsége 77 279 pengő 86 fillér volt. A templomot 1938. szeptember 19-én avatták fel. Ekkor már kiderült a valódi tervező személye, mert az egyháztanács december 19-ei ülésén Farkas István püspök már Szeghalmynak köszönte meg meleg szavakkal a munkáját: „A hálának és elismerésnek szavakkal ki nem fejezhető köszönet illeti meg Szeghalmy Bálint városi műszaki tanácsos urat, kinek fáradsága és áldott tehetsége hozta létre a felépült Deszkatemplomot.” A templom külső, belső megjelenése Szeghalmy építészeti hitvallását tükrözi, amelyben a szülőföld, Erdély építészeti hagyományainak tisztelete volt a meghatározó. A templom kelet-nyugati tájolással épült. Tornya a délnyugati oldalon csatlakozott a főtömeghez, és négy fiatoronnyal rendelkezett. Hangsúlyos eleme volt az alsó boronafal, a tornyokat díszítő, népi faragásos csipkézett deszkaburkolat és a zsindelyfedés, amely akkoriban még zöld színű volt. A nyílászárókat fehér, kék és piros színezéssel látták el. A belső térben a padsorok két oldalt helyezkedtek el, amit más padsorok is kiegészítettek. A tér két oldalán oldalfülkék voltak, a torony alatti részben gótikus boltívvel díszített ravatalozót helyeztek el. A szószék, a papi szék és az úrasztala a ravatalozóval szemben helyezkedett el. Ezt az elrendezést az 1950-es években megváltoztatták, az elemeket a templom tengelyébe helyezték át. A templom Rieger-orgonája 1950-ben készült, 1956-ban pedig még bővítették. A templomot 1957-ben renoválták, 1969-ben kicserélték a teljes zsindelyezést (60 000 zsindellyel), 1981-ben a tetőzetet renoválták, 1984-ben pedig a belső felújítás keretében központi fűtést szereltek be. A Deszkatemplomot 1997. december 4-ére virradó éjjel felgyújtották, és teljesen leégett. Egy elborult elméjű fiatal férfi volt az elkövető. Szomorú érdekesség, hogy Szeghalmy Bálint másik faépítménye, a miskolciak kedvelt avasi kilátója szintén a tűz martaléka lett, 1956-ban. A negyedik templom A tűzvészt követően azonnal közadakozás indult meg, és a város polgárainak, a híveknek egyöntetű véleménye az volt, hogy nem új tervezésű templomot akarnak, hanem a leégett templomot kell újjáépíteni. A helyreállítás koordinálására felállt bizottságnak ugyanez volt a véleménye, azzal kiegészítve, hogy ami a tűzvész után megmaradt, hasznosítható, azt konzerválni kell és fel kell használni az újjáépített templomban. Az új tervek elkészítése során felhasználták az eredeti terveket és fotókat, és ehhez képest a megvalósításhoz három helyen módosítottak: a főtorony alatti raktárakat (eredetileg hullakamrának épültek) a templomtérhez kapcsolták, a torony téglaszerkezetében előtűnt csúcsíves nyílás felhasználásával emeleti toronykarzatot alakítottak ki, valamint kissé megnövelték az orgonakarzatot, miközben az orgonát úgy építették be, hogy az ne takarja a főbejárat fölötti ablakot. A leégett templom ötvenes években készült lineáris elrendezését az eredeti terveknek megfelelően axiálissá alakították. A vezető tervező Puskás Péter volt, az újjáépítést Simon Gábor építész vezette. A belső tér látható faszerkezetei vörösfenyőből, a többi rész borovi és lucfenyőből készültek. A hasított lucfenyő zsindelyek Erdélyből érkeztek, a szepesváraljai római katolikus püspök mintegy egymillió forintos faanyagot ajándékozott a tető deszkázatához, a díszítéseket Erdélyből, Alsócsernátonból érkezett fafaragók készítették. A templomépítés során nagy figyelmet fordítottak a tűzvédelemre: a faanyagot UV-, gomba- és tűzvédelemmel látták el, a zsindely lécezése alá pedig horganyzott acéllemezt építettek be. A templom belső berendezésének terveit egy hatfős belsőépítész csoport készítette el, Rudolf Mihály vezetésével. A belső tér dúsan faragott, hársfából és vörösfenyőből készült. A kialakításban számos képzőművész működött közre, a miskolci Jószay Zsolt szobrászművész például a szószék koronáján álló Főnix faszobrot, az örök újjászületés jelképét készítette el. A nyugati ólomüvegek Horváth Mária, a keleti ólomüvegek pedig Kovács Keve János munkái. A megrongálódott harangok helyett újak készültek Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő mester műhelyében. Az Ödön-harang 360 kilogrammos, a Sándor-harang 193 kilogrammos lett. Az új, 21 regiszteres, kétmanuálos, mechanikus orgona 2000-re készült el, Albert Miklós munkája. A harangszentelést az 1938. évi templomavatás hatvanadik évfordulóján, 1998. szeptember 18-án tartották meg. Az év végére a templom már olyan készültségi állapotban volt, hogy a hívek gyertyafény mellett ünnepelhették a karácsonyt. A templom 1999 januárjában új díszkivilágítást is kapott, az ÉMÁSZ adományaként. A Deszkatemplom felszentelési ünnepsége 1999. május 2-án volt. A templom déli oldalában helyezték el a Szeghalmy-sírhelyet, amely az építész külföldről hazahozott hamvait tartalmazza. 2015-ben – a régi kazán meghibásodása miatt – korszerűsítették a fűtési rendszert a Deszkatemplomban. C.A.F.B. A C.A.F.B. egy 1990 óta működő budapesti rockzenekar, amely a '90-es évek punk hulláma idején vált ismertté. A műfaji besorolását illetően gyakran vitatott formáció (zenéjét gyakran independent rock műfajnak nevezték) alapvetően a hazai punk zene egyik neves képviselőjeként van nyilvántartva. A kultikussá vált zenekar1993 és 1999 között érte el legnagyobb sikereit, majd 1999-ben az utolsó alapító tag, Szakácsi Gábor távozása után átszervezett felállással folytatta tevékenységét. Történet Korai C.A.F.B. (1990–1994) Az együttes 1990-ben alakult és 1991-ben lépett először színpadra, a Barlang Művelődési Házban Szentendrén, ahonnan később rongálás és rendzavarás miatt ki lett tiltva. Az első hivatalos demó felvételeit 1992-ben rögzítette a trió, Utcastílus címmel. Ez az anyag csak 1999-ben látott napvilágot a Magyar Metal Hammer magazin által támogatott Edge Records gondozásában. A korai sikerek és folyamatos koncertezés (Fekete Lyuk) hamar szerződéshez juttatták a C.A.F.B.-t és 1993-ban a Trottel Records megjelentette a Ne bízz senkiben! című albumukat. 1994 elején Szakácsi Gábor bevonult, hogy teljesítse kötelező katonai szolgálatát, ami a zenekar feloszlását is jelentette. A korai felállás egyik alapítója, Szita Mike Mihály, 2001-ben elhunyt. Átmeneti időszak (1995) Miután Szakácsi visszatért katonai szolgálatából, összehozott egy ideiglenes felállást. Ennek a változatnak nagyobbik részéből alakult ki később a ma igen sikeres Brains nevű magyar formáció. (Brains) A rövid átmeneti időszak alatt, a zenekar megjelentett egy 1992-ben a Tankcsapda együttes vendégeként rögzített koncertfelvételt, Koncert 1992 (Archív) címmel.Az anyag a C.A.F.B. korábbi felállásával készült (Szakácsi Gábor, Szita Mihály, Oláh Immánuel). Sikeres évek (1996–1999) Egy rövid távú ideiglenes felállás megszűnése után, 1996 nyarán újra alakult a zenekar, az egyetlen megmaradt eredeti tag, Szakácsi Gábor vezetésével. Az ekkor csatlakozó gárda tagjai olyan zenekarokból érkeztek, mint a korábban igen népszerű Rituális Rémtettek vagy a Fixa Idea. Az Urbán László, Szakácsi Gábor, Sütő Lajos, Horniák Zoltán felállású C.A.F.B. 1997-ben újabb szerződéshez jutott a Premier Art Records által, akik olyan zenekarok munkáit is gondozták mint a Beatrice és a Sing Sing. A Zanza címmel megjelent, (Producer-Németh Gábor) 1997-es keltezésű nagylemez véglegesen a Magyar rockzene történelmébe véste a C.A.F.B. nevét, amelynek sikeréhez hozzájárult az akkori években igencsak magasnak számító költségvetéssel készült Engedj be! című videoklipje is. A felvételeket 3 különböző helyszínen rögzítette a stáb, amelynek vezetője a néhai Szitányi András és a Sexepil billentyűse, Varga Gábor volt. 1998-ban egy sikertelen öngyilkossági kísérletet követően Horniák Zoltán megvált a zenekartól. Később a Minden-Ható című, soron következő nagylemez felvételei után Szakácsi is távozott a zenekar soraiból, amely újabb rövid szünetet jelentett a C.A.F.B. számára. Az utolsó eredeti alapító tag távozása után Sütő Lajos lépett a zenekar élére, majd Lukács Zsolt basszusgitáros csatlakozásával a C.A.F.B. újraszerveződött. A csúcson túl (2000-2015) A C.A.F.B. sikeres évei után új felállással kezdte a 2000-es esztendőt, és az Egyesült Államokból távmunkában közreműködő volt zenekarvezető Szakácsi segítségével újabb lemezt készített. Az anyag Subkontakt címmel jelent meg az Edge Records gondozásában, amelyet követően újra elcsendesült a zenekar. Ennek ellenére szerepeltek a nagyobb országos fesztiválokon és két videoklipet (Lator és Kövér nő) is rögzítettek a Subkontakt lemezhez. Az ezt követő időszakban Sütő Lajos és Urbán László főleg a Sokol 403 nevű formációval töltöttek idejüket, így a 2004-es lemez dalait mondhatni teljes egészében Szakácsi Gábor írta, amely később az Aurora Records segítségével jelent meg, Naiv? címmel. A lemez munkálatainak idején kezdett dolgozni a Hollywood rose nevű zenekarral Lukács Zsolt, aki nem sokkal az anyag megjelenése után távozott a C.A.F.B. soraiból. Később Szakácsi megalapította a Sledgeback együttest Seattle-ben, és az ezt követő 5 évben a C.A.F.B. nem jelentetett meg anyagot. Ebben az időszakban Urbán László dobos, a később sikeressé vált Soffi nevű pop punk formációval dolgozott, melynek Sugarpunk című nagylemeze az EMI kiadónál jelent meg. A C.A.F.B. 2009 elejére egy '80-as évek magyar alternatív dalainak feldolgozásait tartalmazó albumot készített, Szennyhullám címmel. Ezen az utóbbi lemezen olyan zenekarok dalait dolgozták fel mint a Független adó, Eta, Vidámpark, Európa kiadó, Qss, 88-as csoport, és a ZEF.2009 végén egy különleges koncertet adott a zenekar, ahol Szakácsi Gábort is láthatta a közönség. 2010 Csillag-Jegy címmel új Ep jelent meg.2011 tavaszán a C.A.F.B., az Elit Osztag és az Utolsó Alkalom közösen jelentette meg az Egység, Kétség, Háromság című split lemezt, amin egymás számait dolgozták fel és a C.A.F.B. részéről felkerült három új szám a készülő albumról. 2012 elején a zenekar 6 dala megjelent az amerikai Sliver records gondozásában, a 3 of a kind című split lemez keretein belül. A lemezen a C.A.F.B. mellett a Los Angelesbeli The Generators és a Sledgeback is helyett kapott. 2013 elején csatlakozott Mogyorósi István (Pedros Amigos)szólógitáron és új energia bombájára készítettek egy Vándorcirkusz EP-t. 2013-ban nagy sikerrel fellépett a zenekar az A38 állóhajón , a koncertről készült felvételt a Duna Tv tűzte műsorára a "Koncertek az A38-ról" sorozat keretein belül. 2014 nyarán Horniák Zoltán egyéb elfoglaltságai miatt elhagyta a zenekart. Az újjáalakulás 2016 márciusában Szakácsi és Urbán hivatalosan visszatértek a C.A.F.B. soraiba. Az együttes jelenlegi és egykori tagjai Jelenlegi tagok Sütő Lajos – basszusgitár, ének Urbán László – dob , vokál Szakácsi Gábor – ének , gitár Korábbi tagok Horniák Zoltán – billentyű ( 1996-1998 , 2009-2014) Kováts Áron – szólógitár (2004–2010) Lukács Zsolt – basszusgitár (1999–2004) Oláh Immánuel – dob, ének (1991–1994) Kondella Krisztian – ütős hangszerek, vokál (2005–2008) Boskó György – basszusgitár (2005–2007) Mészáros László – szólógitár (2002–2004) Hermecz Tamás – dob (1990–1991) Szita Mihály – basszusgitár, vokál (1990–1994) Diszkográfia Utcastílus – 1990–1992 (1999) Ne bízz senkiben! – 1993 Koncert 1992 (Archív) – 1995 Zanza – 1997 Klubbang! – 1999 Minden-ható – 1999 Subkontakt – 2001 Naiv? – 2004 Szennyhullám – 2009 Csillag-Jegy EP – 2010 Egység, Kétség, Háromság – 2011 3 of a kind – 2012 Vándorcirkusz EP – 2013 EP'17 EP – 2017 C.A.F.B. – 2017 Válogatások Pajtás daloljunk IV. – 1993 Shock & roll – 1998 Emberek Emberekért – 2007 (A 2006-os "Wonderland" című Sledgeback dal Magyar feldolgozása, "Nem adom fel".) Videoklipek A C.A.F.B. hivatalos videoklipjei Engedj be! (1997) Álomgyár (2000) Lator (2001) Kövér nő (2001) Bérgyilkos (élő) Nő vagy, csak nő - Animáció (2006) Videoklip jegyzetek Az Engedj be! videoklip A videoklipet 1997-ben rögzítette a C.A.F.B. több helyszínen. Az első részben az együttes a pasaréti filmgyárban dolgozott, ahol igénybe vették, az Űrgammák televíziós sorozat díszleteit is.A videoklip második részét, a ráckevei Savoyai-kastélyban filmezte a stáb. Drahobudice Drahobudice település Csehországban, a Kolíni járásban. Drahobudice Rašovice, Bečváry és Zásmuky településekkel határos. Lakosainak száma 252 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gerry (film, 2002) A Gerry egy 2002-es amerikai filmdráma, amelyet Gus Van Sant rendezett, és amelynek főszerepében Casey Affleck és Matt Damon látható, akik a film forgatókönyvét is írták Van Santtal együtt. A Gerry az első eleme a gyakran Halál trilógia néven emlegetett Van Sant-alkotásoknak az Elefánt és Az utolsó napok című filmekkel kiegészülve. Érdekességek a filmről A Gerry cselekményének központjában két túrázó áll, akik a személyes drámájuk során kezdik használni a nevet. Van Sant egy interjú során elmondta, hogy Damon Affleck és testvére, Ben már a címadás előtt megalkotta a becenevet. A film cselekménye megegyezik a David Coughlin halálával végződő események sorával. Coughlint a barátja ölte meg, miután eltévedtek a Carlsbad Caverns Nemzeti Parkban. A film stílusát nagyrészt a magyar rendező, Tarr Béla munkássága inspirálta, különösképpen a dokumentarista stílusjegyeivel. Van a filmben néhány közvetlen vizuális idézet Tarr Sátántangójából is. Tarr Béla munkája mellett a Tomb Raider videojátékot az, ami hatással volt a film készítőjére, mint mondta ő is úgy szakadt el a civilizációt jelképező játék zajától a forgatási idő alatt, ahogy a filmbéli karakterek a történetben. Van Sant egy forgatás utáni interjúban elmondta, hogy "bizonyos értelemben a Gerry Tarr Béla művészetének és a Tomb Raidernek az összeolvadása!" Cselekmény A két jó barát - mindkettőjük neve Gerry - egy idegen országba indulnak túrázni, majd egy kietlen ösvényhez érve letérnek a fő csapásvonalról, majd rájönnek, hogy eltévedtek. Aznap éjjel tábortüzet raknak. Az elkövetkező napok során a két túrázó a kietlen vadonban kóborol. Próbálnak ugyan valamiféle nyomot találni, de az élővilág legkisebb jelenlétét sem fedezik fel. A szituációban az egymással való viszonyuk is egyre feszültebbé, labilisabbá válik. A többnapi éhínség és szomjúság, valamint a sivatagban való bolyongást követően a gyengébb állapotban lévő - Casey Affleck karaktere - túrázót megfojtja társa - Matt Damon karaktere - , majd maga is összeesik a végkimerültségtől. Forgatás A filmet egy igaz történet ihlette, mikor két fiatal eltévedt a sivatagban és az egyik megölte a másikat. Van Sant úgy döntött, hogy nem keresi fel a történet eredeti túlélőjét, mint mondta, nem a megtörtént eseményeket akarta vászonra vinni, csupán "inspirációként" tekintett rá. Van Sant emellett saját tapasztalataira és Chantal Akerman 1975-ben készült Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. I-II. című filmjére támaszkodott. Kezdetben Van Sant tervezte, hogy a filmet digitális videóval vegyék fel, de Affleck meggyőzte, hogy használjanak 35 mm-es filmet. Később Van Sant úgy nyilatkozott, hogy miután ezt megtették, "minden megváltozott". Saját bevallása szerint ekkor nagyban Tarr Béla művészetéből merített ötletet. A film figyelemre méltó a párbeszéd hiánya miatt, amolyan road movie. Kezdetben Van Sant azt gondolta, hogy "feltétlenül sok lélektani párbeszédre lesz szükségünk." Bár a felvétel során ez soha nem történt meg, Van Sant megjegyezte, hogy a csend a "mi verziónk". Kezdetekben Van Sant Argentínában akarta forgatni a filmet, de ott a vártnál sokkal hidegebb volt, míg Jordániában az idő tájt nagy kockázata volt egy esetleges terrorcselekménynek. A stáb végül Kaliforniában telepedett le, és bár filmnek volt forgatókönyve, többször előfordult, hogy annak pontjait nem tartották be a forgatás alatt. A film Ken Kesey emlékére készült. A repülő ház A repülő ház, egy Japánban készített Tondera Hausu no Daibōken (�����������, ’A repülő ház kalandjai’), 52 epizódból álló anime sorozat, melyet a Tatsunoko Productions készített, 1982 áprilisa és 1983 márciusa között közvetítették a TV Tokyo-n, és a Christian Broadcasting Network által az Egyesült Államokban is megjelenítették. 2010-ben a Christian Broadcasting Network honlapján meg lehet tekinteni a teljes sorozatot. Történet A sorozat egy bújócska-játékkal kezdődik, amikor egy fiatal fiú, Justin Casey befejezi a számolást és elkezdi megkeresni barátait, Angela „Angie” Roberts-et és annak kisöccsét Dagobert „Dugó” Roberts-et. Amint megtalálja őket egy erdő közepén, váratlanul kitör egy vihar. Justin fedezékbe vezeti a többieket, mielőtt eláznának. Végül találnak egy rejtélyes, de furcsa kinézetű házat az erdő közepén, majd Justin hatására észrevétlenül bemennek oda. Első látásra úgy tűnt, hogy a ház gazdátlan egészen addig, amíg fel nem fedeznek egy napenergia-robotot, név szerint Robit. Hamarosan találkoznak a ház tulajdonosával, Humphrey Dongó professzorral, aki megmutatja a gyerekeknek legnagyobb alkotását, az időgépet, amely félig rakéta és félig ház, és amelynek neve: „A repülő ház”. Dongó professzor kísérletet tesz arra, hogy a gépet működésbe hozza Benjamin Franklin híres villámhárítós kísérletét felhasználva egy a ház külsejére erősített papírsárkány segítségével. A kísérlet balul sül ki, melynek hatására Robi személyisége ideiglenesen megváltozik, a kedves robot pedig megvadul, és a pusztítás következtében a repülő ház visszamegy a múltba. Justin, Angie, Dugó és Robi nem tudják meddig fog tartani a visszaút haza, mert Dongó professzor folyton hibát vét az időutazás során. Ám ők eközben tanúi lesznek és részt vesznek (kis mértékben vagy következmények nélkül) a bibliai Újszövetség számos eseményében Keresztelő János születésétől Pál apostol fellépéséig. A szereplők magyar hangjai Narrátor – Bozai József Justin Casey – Bor Zoltán Angela „Angie” Roberts – Detre Annamária Dagobert „Dugó” Roberts – Csellár Réka Humphrey Dongó professzor – Józsa Imre Robi, a robot – Lux Ádám Zakariás – Kenderesi Tibor Mária – Kökényessy Ági József – Kassai Károly Jézus Krisztus – Lippai László , Csernák János , Kassai Károly Heródes – Kránitz Lajos Elba – Földi Teri János apostol – Bognár Zsolt Péter apostol – Kassai Károly András apostol – Vass Gábor Pál apostol – Schnell Ádám , Kárpáti Tibor És még sokan mások: Bartucz Attila, Boros Zoltán, Cs. Németh Lajos, Dobránszky Zoltán, Dögei Éva, Fekete Zoltán, Gruber Hugó, Holl Nándor, Horkai János, Izsóf Vilmos, Jakab Csaba, Kardos Gábor, Katona Zoltán, Kenderesi Tibor, Kristóf Tibor, Mics Ildikó, Orosz István, Papp János, Schnell Ádám, Szokol Péter, Várkonyi András, Zsigmond Tamara Magyar stábtagok Magyar szöveg: Frigyes Katalin Hangmérnök: Kovács Gábor Rendezőasszisztens: Hegedűs Krisztina, Bíró Ibolya Vágó: Kozma Mari Gyártásvezető: Nagy Zoltán Szinkronrendező: Dr. Márkus Éva A szinkront a Magyar Televízió megbízásából a Rex Film Kft. készítette. Gary Dineen Gary Daniel Patrick Dineen (Montréal, 1943. december 24. – Springfield, Massachusetts, 2006. április 1.) profi jégkorongozó. Karrier A junior karrierjét az OHA-ben kezdte 1960-ban. Négy szezont játszott itt. Játszott két szezont a Toronto St. Michael'sban és egyet-egyet a Toronto Neil McNeil Maroonsban és a Toronto Marlborosban. 1964-ben a Marlboros-zal megnyerték a Memorial-kupát. Ezután hat évet játszott a kanadai férfi jégkorong-válogatottban. Közben játszott a Brit Clumbia Egyetemen és az Ottawa Nationalsban. 1968–1969-ben a Memphis South Starshoz került mely a CHL-ben szerepelt. Még ebben az évben felkerült a Minnesota North Starshoz négy mérkőzésre. 1969–1970-ben játszott a Salt Lake Golden Eaglesben, az Iowa Starsban és a Springfield Kings és 1971-ben a csapattal megnyerték a Calder-kupát. Innen vonult vissza két évvel később 1972-ben. Aktív pályafutása után edző is volt rövid ideig. Nemzetközi karrier 1963–1964-ben már játszott a kanadai válogatottban és 1968-ig apró megszakítással kerettag volt. Részt vett az 1964-es téli olimpián, ahol negyedikek lettek. Az 1965-ös jégkorong-világbajnokságra is elutazhatott, ahol szintén negyedikek lettek. Az 1967-es jégkorong-világbajnokságról már bronzéremmel térhetett haza. Utolsó nagy világeseményén az 1968-as téli olimpián bronzérmet szerzett. Díjai J. Ross Robertson-kupa : 1961, 1964 Memorial-kupa : 1961, 1964 Calder-kupa: 1971 Világbajnoki bronzérem: 1967 Olimpiai bronzérem: 1968 Nangeville Nangeville település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 116 fő (2015). Nangeville Mainvilliers, Orveau-Bellesauve, Boigneville, Brouy és Champmotteux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Katona Attila (labdarúgó) Katona Attila (Eger, 1981. június 16. –) magyar labdarúgó. Középhátvéd és védekező középpályás poszton is bevethető. Jelenleg az Egri FC játékosa. 2007 decemberében a vietnami TC Viet csapatánál járt próbajátékon. Katonát a Viet edzőjének, Gálhidi György kérésére hívták az edzőtáborba és végül szerződést is kapott. 2008 decemberében tért haza Magyarországra, a DVSC csapatához. 2010 őszén kölcsönben az NB II Keleti csoportjában szereplő Bőcs KSC csapatának tagja volt. 2011 tavaszán a BFC Siófok játékosa volt. NB1-es pályafutása Játszott meccsek: 112 Gólok: 3 Sikerei, díjai Ligakupa -győztes: 2010 Magyar Bajnok: 2009, 2010 Magyarkupa-győztes: 2010 Magyar Szuperkupa-győztes: 2009 Vert (Yvelines) Vert település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 824 fő (2015). Vert Auffreville-Brasseuil, Boinvilliers, Breuil-Bois-Robert, Flacourt, Soindres és Villette községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jaroslav Stránský Jaroslav Stránský (Nymburk, 1899. június 6. – ?) csehszlovák olimpikon, Európa-bajnok jégkorongozó kapus. Életpályája Részt vett az 1924-es téli olimpián. Először kanadai válogatottól megsemmisítő 30–0-s vereséget szenvedtek el, majd a svéd válogatottól 9–3-ra kaptak ki, csak a svájci válogatottat tudták legyőzni 11–2-re. Így harmadikok lettek a csoportban és nem jutottak tovább és végül az ötödik helyen végeztek. Az 1925-ös jégkorong-Európa-bajnokságon aranyérmes lett. Filattiera Filattiera település Olaszországban, Massa-Carrara megyében. Lakosainak száma 2301 fő (2017. január 1.). Filattiera Corniglio, Pontremoli, Villafranca in Lunigiana, Bagnone és Mulazzo községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1226 Golia Az 1226 Golia (ideiglenes jelöléssel 1930 HL) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Hendrik van Gent fedezte fel 1930. április 22-én, Johannesburgban. Meryem Uzerli Meryem Sarah Uzerli (Kassel, NSZK, 1983. augusztus 12. –) Arany Pillangó-díjas anyai ágon német származású török színésznő. Világszerte ismertté a Szulejmán című nagy sikerű török televíziós sorozat tette, melyben az egyik főszereplőt, Hürrem szultánát alakította az első három évad során. Élete Meryem Uzerli egy Nyugat-németországi városban, Kasselben látta meg a napvilágot 1983. augusztus 12-én. Édesapja, Hüseyin török, édesanyja, Ursula német származású. Mivel ő Németországban született, és ott is nőtt fel, ízig-vérig németnek vallja magát. Három idősebb testvére van: Egy nővére Canan, aki édes testvére, és két bátyja édesanyja előző házasságából. Anyukája után ő is a színészetet választotta, és a hamburgi Shauspiel Studio Frese'de egyetemen tanult mindössze 17 éves korától.Több kisebb német produkcióban is feltűnt. Ám ami egycsapásra nagy sztárrá tette, az az, hogy ő alakította Hürrem szultánát, a Muhtesem Yüzil (Csodálatos század) című török sorozatban. A szériát, amiből összesen négy évad készült, az RTL Klub kereskedelmi csatorna is megvette, 2013-ban Szulejmán címmel. A 103. résztől Vahide Perçin vette át a szerepét, mert Meryem a harmadik évad végén hirtelen távozott a sorozatból. 2014 októberében jelentette be, hogy visszatér Törökországba egy újabb színészi projekt miatt. 2012-ben, 2013-ban, és 2015-ben az Elidor reklámarca lett. Saját márkájú szempillaspirál-márkát is alapított. Magánélete Meryem Uzerlit Szulejmánbeli kolléganője Nebahat Çehre mutatta be Can Atesnek 2012-ben. A jól ismert milliomos török üzletemberrel viharos 9 hónap után szakítottak, mert a férfi megcsalta Meryemet. 2013-ban a színésznő váratlanul hagyta ott a sorozat forgatásait, s utólag derült ki, hogy burnout (KIÉGÉS) szindróma miatt. A Szulejmán főszereplőnője szülőhazájában Németországban egy berlini klinikán, név szerint Potsdamer Platzon kezeltette magát fél éven keresztül. Itt Can még a kapcsolatuk alatt 3-szor látogatta meg. A férfi az utolsó alkalommal megjegyezte, hogy teltebbek lettek a mellei. A színésznő nem tulajdonított neki nagy ügyet, ám a férfi unszolására elvégeztetett egy terhességi tesztet. Akkor derült ki, hogy Meryem állapotos. Can abortuszra akarta küldeni párját, aki ezen megnyilvánulása miatt kiábrándult belőle. Meryem szakított Cannal aki nem kér az apaságból, melyet azzal indokolt, hogy már van egy fia. A színésznő mindezek ellenére eldöntötte, hogy egyedül is vállalja a babát. A félig német szépség utóbb tette közzé, hogy vízben szeretné világra hozni gyermekét. A szülés előtt pár héttel azonban váratlan esemény történt. Can felhívta, hogy jelen szeretne lenni gyermeke megszületésénél, és biztosította Meryemet arról, hogy az ajtaja mindig nyitva áll előttük. Ám, mint utóbb kiderült, ebből nem lett semmi. Lánya, Lara Uzerli 2014. február 10-én született, Meryem legnagyobb örömére teljesen egészségesen, és úgy tudni természetes úton. A kicsi édesanyja családnevét (Uzerli) kapta, amivel a színésznő volt párjának is tudtára adta, hogy egyedülálló anyaként is képes lesz helytállni. Azonban, erre nem lesz szükség, mert Meryem és volt párja néhány hónappal Lara születése után kibékült. Azóta baráti kapcsolatot ápolnak lányuk érdekében. Az újdonsült anyuka minden idejét gyermekének szenteli, és eldöntötte, hogy hazájában Németországban neveli fel a kis Larát. Megnyilvánulásaiból kiderül, hogy boldogabb mint valaha, kislánya születésével teljes lett az élete. Filmográfia Filmek Das total verrückte Wochenende The Line Sterne über dem Eis Journey of No Return Televíziós sorozatok Inga Lindström A Case for Two Szulejmán (2011-2013) Az éjszaka királynője (2016) Szirti sas A szirti sas (Aquila chrysaetos) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. A szirti sas Albánia és Skócia nemzeti madara. Előfordulása A szirti sas megtalálható Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Észak-Afrikában, habár manapság nagyon leszűkült az élőhelye. A hegyvidékeket, a sziklafalakat és a nyílt területeket kedveli. Kárpát-medencei előfordulása Magyarországon rendszeresen költ 1-3 pár az Északi-középhegységben, télen olykor a Hortobágyon lehet megfigyelni őket. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 7 szirti sas telelt Magyarországon. Magyar állatkertek közül egyedül a Szegedi Vadasparkban tartják. A 2016-os saslétszám felmérés során a Magyar Madártani Egyesület szakemberei és önkéntesei 6 darab szirti sast találtak Magyarországon. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 2 itthon telelő szirti sast figyeltek meg a madarakat számlálók. Alfajai eurázsiai szirti sas (Aquila chrysaetos chrysaetos) : Európa , az Ibériai-félsziget és Nyugat-Szibéria kivételével, déli szirti sas (Aquila chrysaetos homeyeri) : Ibériai-félsziget , Észak-Afrika , Kis-Ázsia , Kaukázus , Arab-félszigettől Iránig ; valamivel kisebb és sötétebb, mint az előző alfaj, szibériai szirti sas (Aquila chrysaetos daphanea) : Irán nyugati részétől Afganisztánon , Pakisztánon , Észak-Indián és Nepálon keresztül Közép- és Nyugat-Kínáig és Mongóliáig ; a legnagyobb alfaj, sötétebb, japán szirti sas (Aquila chrysaetos japonica) : Japán és Korea ; sötét színű és a legkisebb alfaj, kanadai szirti sas (Aquila chrysaetos canadensis) : Észak-Amerika , a legsötétebb színű alfaj. Megjelenése Testhossza 75-90 centiméter, szárnyfesztávolsága 190-220 centiméter, testtömege 3-6,7 kilogramm. Tollazata barna, a tollak vége szürkés; a fiatalok farka fehér, sötét végszalaggal, szárnyukon is van kevés fehér szín. Lábai hosszúak és vastagok, melyek hosszú, éles karmokban végződnek. Csőre nagy, horgas, erős tépőcsőr. Életmódja Magányosan vagy párban él. Főként emlősökre és madarakra vadászik, de jelentős mértékben dögevő. Vadászterülete 520 km2 is lehet. Gyakran kering kifeszített szárnyakon, és tekintélyes magasságra felemelkedik. A szabadban akár 15-20 évig is él, de fogságban egy madár elérte a 42 éves kort is. Az idősebb madarak költőhelyükön maradnak, a fiatalok messze elkóborolnak. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző. Szaporodása Ivarérett csak 4-5 éves korában lesz, költési időszaka februártól júniusig tart. A sasfészek akár 3,5 méter magas és 1,5 méter átmérőjű is lehet. Szirtekre és magas fákra készíti a fészkét. Évente egyszer költ, ekkor a tojó 2 barnán pettyezett tojást rak, melyeken 43-45 nap kotlik. Gyakran csak az egyik fióka marad meg. A fiatal madár 65-70 nap múlva repül ki a fészekből. Közeli rokon faj A szirti sas legközelebbi rokona a parlagi sas (Aquila heliaca). 6811 Kashcheev A 6811 Kashcheev (ideiglenes jelöléssel 1976 QP) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1976. augusztus 26-án. Litoria electrica A Litoria electrica a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Ausztrália endemikus faja. Természetes élőhelye a mérséklet égövi erdők, szubtrópusi vagy trópusi mocsarak, édesvízű tavak, lakott területek. Gyergyószék (történelmi) Gyergyószék a történelmi Székelyföld egyik fiúszéke volt, mely a 15. század elején különült el Csíkszéken belül annak északi részén. Székhelye Gyergyószentmiklós volt. Gyergyószék részleges különállása 1870-ig tartott, amikor a székely székek belső közigazgatását a vármegyékével azonossá tették és így valamennyi fiúszék megszűnt. Az 1876-os megyerendezés során az addigi Csíkszék változatlan területtel, tehát Gyergyó- és Kászonszéket is magába foglalva alakult át Csík vármegyévé. Jelenleg az egykori szék területe nagyrészt Hargita megyéhez tartozik. 372 Palma A 372 Palma (ideiglenes jelöléssel 1893 AH) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Auguste Charlois fedezte fel 1893. augusztus 19-én. Fred Jones Fred Jones egy kitalált szereplő a Scooby-Doo, merre vagy? című sorozatban és az ezen alapuló Scooby-Doo-franchisenak. A franchise során - a filmekben illetve a sorozatokban - Fred személyisége változott, de a legtöbb sorozatban és filmben főszereplőként jelenik meg, mint Rejtély Rt. tagja. Szereplése az eredeti 1969-es sorozat óta nem teljesen folyamatos, az 1979-es Scooby-Doo és Scrappy-Doo-ban jelenik meg utoljára, mint főszereplő, egészen a '90-es évek elején készült Scooby-Doo, a kölyökkutya c. sorozatig, illetve a 2006-os Bozont és Scooby-Doo-ban sem része a főszereplőgárdának. Személyisége Fred a '70-es években készült sorozatokban (1969-1979) eredetileg hasonló szellemi képességekkel van felruházva, mint Vilma, általában a sorozatok folyamán megjelenő rejtélyek szellemi részét ők ketten oldják meg, a Rejtély Rt.-ben pedig határozott vezérszerepet tölt be. Később, a Scooby-Doo, a kölyökkutya c. sorozatban a karaktereket alapjában véve átdolgozták és humorosabb jellemmel ruházták azokat fel - így Fred is az eddigiekkel ellentétben a csapat legkevésbé okosabb tagjává vált, igaz, még mindig a csapat vezéreként funkcionál. Ezek után a későbbi sorozatokban (Mizújs, Scooby-Doo?; Scooby-Doo: Rejtélyek nyomában) és filmekben Fredet hasonlóan állítják be, mára főként fizikai képességei helyeződtek előtérbe, és a csapdaállítás iránti szenvedélye. Diánával való kapcsolata 2000 környékén kezdett szerelmi kapcsolattá formálódni, az élőszereplős filmekben, illetve a Scooby-Doo: Rejtélyek nyomában c. sorozatban ez kibontakozik. Megjelenése Fred eredetileg fehér felsőt, kék hosszúnadrágot és narancssárga nyaksálat visel, barna cipővel. A karakterek megjelenése többször is újra lett tervezve, a Scooby-Doo, a kölyökkutyában, akárcsak a többi szereplőt, Fredet is tizenkét évesen láthatjuk, a sorozat látványvilága pedig karikatúraszerűbb. A későbbiekben Fred több új megjelenést is kapott, az első generációs DVD-filmekben (1998-2001) kék pólót és fehér mellényt visel, a Mizújs, Scooby-Doo?-ban és a harmadik generációs DVD-filmekben (2004-2009) pedig fehér-kék-fehér csíkos pólót és kék nadrágot hord, később pedig a Scooby-Doo: Rejtélyek nyomában c. sorozatban illetve a negyedik generációs DVD-filmekben (2010-máig) Fred visszatér eredeti öltözködéséhez. Testalkata fitt, rendszeresen edz, szőke haja van, szeme pedig általában fekete, az első generációs DVD-filmekben kék. Szereplései Sorozatok: Scooby-Doo, merre vagy? (1969–1970) Scooby-Doo újabb kalandjai (1972–1973) A Scooby-Doo-show (1976–1978) Scooby-Doo és Scrappy-Doo (25 perces változat) (1979–1980) Az új Scooby-Doo és Scrappy-Doo-show (1983–1984) (vendég szereplő) Scooby-Doo, a kölyökkutya (1988–1991) Johnny Bravo (1997–2004) (vendég szereplő) Mizújs, Scooby-Doo? (2002–2005) Bozont és Scooby-Doo (2006–2008) Scooby-Doo: Rejtélyek nyomában (2010–2013) Egész estés rajzfilmek és élőszereplős filmek: Scooby-Doo Hollywoodba megy (1979) 1998-tól napjainkig az összes egész estés rajzfilmekben és élőszereplős filmekben. Rokonok Skip Jones és Peggy Jones: Fred szülei a Scooby-Doo! Kalózok a láthatáron! c. rajzfilmben. Frederick Jones Sr. polgármester: Fred nevelőapja a Scooby-Doo: Rejtélyek nyomában c. sorozatban. Brad Chiles és Judy Reeves: Fred igazi szülei a Scooby-Doo: Rejtélyek nyomában c. sorozatban. Eddie Jones: Fred nagybátyja. Karl bácsi: Fred nagybátyja. Jed Jones: Fred unokatestvére. Szinkronhangjai, megformálói Frank Welker (1969–1983, 1997–jelen) (2002-től Scooby-Doo hangja is) Carl Steven ( Scooby-Doo, a kölyökkutya , 1988–1991) Freddie Prinze Jr. (2002–2004, élőszereplős filmek) Ryan Vrba (Fiatal Fred, Scooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül, 2004) Robbie Amell (2009-2010, élőszereplős telefilmek) Magyar hangjai Bódy Gergely Markovics Tamás Borbíró András Faith Hill Audrey Faith Perry (Jackson, Mississippi, USA, 1967. szeptember 21. –) amerikai énekesnő. Sikereit főként a country műfajban érte el. Élete Szülei adoptálták pár hetes korában, igazi szüleit felnőtt korában kutatta fel. Nevelőszülei két saját fiuk mellett Faith-t is elkötelezett keresztény szellemben nevelték. Már gyermekként énekes szeretett volna lenni, és tehetsége is korán megmutatkozott. Kezdetben a templomban énekelt vasárnaponként. A középiskola befejezése után elkezdte az egyetemet de rövidesen abba is hagyta. Nashville-be utazott, hogy énekesi karrierjét építhesse. Titkárnőként dolgozott egy zenével foglalkozó vállalatnál (Gary Morris Company), ahol felfigyeltek a magának dúdolgató lányra és felajánlották neki, hogy a cégnél énekeljen fel demókat. Emellett kiegészítésként Gary Burr dalszerzőnek vokálozott, aki új dalait a nashville-i Bluebird Café-ban tartott koncertjein mutatta be. Férjhez ment Dan Hillhez, a vállalat zenei igazgatójához, akivel 1988-tól 1994-ig voltak házasok. Az egyik koncerten a Warner Bros. Records egyik igazgatója is jelen volt, aki felfigyelt Hill hangjára, és lemezszerződést ajánlott neki. Különleges hangjával, mely egyszerre érdes és érzelemgazdag, és dalainak gondos megválasztásának eredményeként Hill számos díjat nyert el (Country Music Association, Academy of Country Music, Grammy díjak, American Music Awards és a People's Choice Awards), valamint 35 millió lemezt adott el. A countryzenei listákon 8 dala és 3 albuma ért el első helyet. Hill 1990-ben megkereste igazi anyját, akivel találkozott, és azután annak haláláig leveleztek. Röviddel első lemezének megjelenése után elvált Dan Hilltől. Második férjét, Tim McGraw-t 1996 tavaszán, közös turnéjukon ismerte meg. Még abban az évben, október 6-án összeházasodtak, azóta is arra törekednek, hogy egyfolytában három napnál többet ne töltsenek egymás nélkül. Három lányuk született, Gracie Katherine (1997), Maggie Elizabeth (1998) és Audrey Caroline (2001). Legkisebb gyermeke születését követően Hill hat évig nem turnézott. Munkássága Első albuma 1993-ban jelent meg Take me as I am (Fogadj el olyannak, amilyen vagyok) címmel. Az album első nagy sikere a Wild one (Vadóc) című dal volt, ezenkívül egy Janis Joplin-feldolgozás, a Piece of my heart (Szívem darabja) lett sikeres. Második country albuma 1995-ben jelent meg It matters to me (Fontos számomra) címmel. Ezután három évig nem készített új lemezt, mely idő alatt McGraw-val családot alapított. Pihenője idején férjével énekelt egy duettet, It's your love címmel, mely hat hétig vezette a listát, és két díjat kapott (az Academy of Country Musictól és a Country Music Associationtől). 1998-ban a Faith (Hit) című albuma sokkal poposabb lett, mint az előzőek. A This kiss (Ez a csók) című dal egyből a listák elejére került. 1999-ben kiadott Breathe (Lélegzés) albuma még az előzőnél is nagyobb siker lett, címadó dala rögtön a listák élére került, és a The way you love me (Ahogy te szeretsz engem) című dal 57 hétig szerepelt a Billboard listáján. Három Grammy-díjat is nyert az album, köztük a legjobb country albumnak járót is. Az ünnepekre került mozikba a How the grinch stole christmas című film, aminek Faith énekelte a betétdalát Where are you christmas (Hol vagy Karácsony?) címmel. Ezt követte a Pearl Harbor betétdala, a There you’ll be (Ott leszel). Ezután következett a 2001. szeptemberi terrortámadás emlékére íródott There will come a day (Eljön majd egy nap) és egy válogatásalbum a legjobb dalaival. 2002-ben jelent meg a következő stúdióalbum Cry (Sírj) címmel, melynek Faith már a társproducere lett. Az albumon található dalokat kevesebbet játszották a rádiók, ennek ellenére világszerte 3,7 millió példány fogyott el belőle és Grammy-díjat is nyert. 2004-ben filmszerepet játszott a Frank Oz által rendezett Stepford wives (Stepfordi feleségek) című filmben, Nicole Kidman és Glenn Close egyik partnereként. 2005-ben jelent meg a Fireflies (Szentjánosbogarak) című album, ami visszatérést jelent a country gyökerekhez. A Mississippi girl című dal az első sláger a lemezről, és egyben Faith nyolcadik „number one” dala. Férjével, Tim McGraw-val előadott Like we never loved at all (Mintha sosem szerettünk volna) duettje pedig a legjobb countryduett díját nyerte el a Grammy díjátadáson. Az album már 2 millió példányban fogyott el. 2006-ban kezdték el a Soul to soul 2 (Lélektől lélekig) koncertturnéjukat férjével, szerte Amerikában. Faith zenéje a country, a rock, a rhythm and blues és a popzene ötvözetének izgalmas keveréke. Szintén 2006-ra tervezett egy újabb válogatásalbuma megjelenését, Hits címmel és egy videóválogatást a legjobb videoklipjeiből. 2008-ban jelent meg első karácsonyi albuma Joy to the World címmel. Albumai Take Me As I Am (1993) It Matters To Me (1995) Faith (1997) Breathe (1998) Cry (2002) Fireflies (2005) Varsányi Irén-emlékgyűrű A Varsányi Irén-emlékgyűrűt (más néven: Varsányi Irén-gyűrűt vagy Varsányi-gyűrűt) 1971-ben alapította a Vígszínház igazgatósága. A díj két évente kerül kiosztásra a színház színésznői között. Története A Varsányi Irén- és Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt 1971-ben alapította a Vígszínház igazgatósága, a színház alapításának hetvenötödik, újjáépítésének húszéves évfordulója alkalmából. A névadók, Varsányi Irén és Hegedűs Gyula, a 20. század első évtizedeinek meghatározó színészei voltak. Az első alkalommal egyszerre hat díjazott volt. Ezt követően 1975-ig évente egy színésznő vehette át a díjat, majd ekkortól a Varsányi Irén- és Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt felváltva kaphatja meg egy színésznő, illetve színész a társulat titkos szavazása alapján. Díjazottak 1971 Bulla Elma , Ruttkai Éva , Sándor Iza , Sulyok Mária , Szatmári Liza , Tábori Nóra 1972 Szegedi Erika 1973 Béres Ilona 1974 Halász Judit 1975 Kútvölgyi Erzsébet 1977 Venczel Vera 1979 Bánsági Ildikó 1981 Pap Vera 1983 Hernádi Judit 1985 Egri Márta 1987 Kovács Nóra 1989 Eszenyi Enikő 1991 Igó Éva 1993 Pápai Erika 1995 Murányi Tünde 1997 Börcsök Enikő 1999 Szabó Gabi 2001 Hegyi Barbara 2003 Majsai-Nyilas Tünde 2005 Kéri Kitty 2007 Tornyi Ildikó 2009 Pap Vera 2011 Bata Éva 2013 Majsai-Nyilas Tünde 2015 Járó Zsuzsa 2017 Szilágyi Csenge Gary Kruzich Gary Kruzich (Oak Lawn, Illinois, 1965. április 22. –) amerikai profi jégkorongozó kapus és edző. Pályafutása Komolyabb karrierjét a Bowling Green State University-n kezdte 1983-ban. Az egyetemi csapatban 1987-ig játszott. A National Hockey League-be hivatalos drafton nem választotta ki egyetlen csapat sem csak az akkor még létező supplemental drafton, amin az egyetemi játékosokat választották ki. Így az 1986-os NHL Supplemental Drafton a New York Islanders kiválasztotta őt a 15. helyen. Felnőtt pályafutását az IHL-es Flint Spiritsben kezdte 1987 végén és 1989-ig játszott itt majd visszavonult. 2010-ben visszatért a jégkoronghoz, mint edző. A Finlandia Egyetemen lett kapus és másodedző. Jelenleg is itt dolgozik. Díjai NCAA (Bajnokság) Tournament MVP: 1984 NCAA (Nyugat) Első All-American Csapat: 1986, 1987 NCAA (CCHA) Első All-Star Csapat: 1986, 1987 NCAA (CCHA) All-Tournament Csapat: 1987 Weiss Manfréd Acél- és Fémművek A Weiss Manfréd Acél- és Fémművek (a köznyelvben Csepel Művek) a 20. század első felének kiemelkedő magyar nagyüzeme volt Csepelen, az első világháború idején az Osztrák–Magyar Monarchia második legnagyobb hadiüzeme. Alapító tulajdonosa a pesti születésű Weiss Manfréd gyáros volt. Története Elődjét, a Weiss-konzervgyárat eredetileg a VII. kerületi Lövölde téren hozta létre Weiss Manfréd és bátyja, Bertold, 1882-ben. Pár hónap múlva áttelepültek a Soroksári útra. A gyár 1886-tól tölténytárakat, majd lőszereket is előállított. 1892-ben a Weiss Manfréd Lőszergyár az akkor még szinte puszta Csepelre költözött, miután az üzemben robbanás történt. Négy évvel később Weiss Bertold kilépett. Az 1890-es évek végére Weiss Manfréd kohóval, öntödével, hengerdével, még később acélművel egészítette ki az üzemet. A fő megrendelő a hadsereg volt. Az első világháború éveiben a gyár dolgozóinak létszáma közel 30 ezerre duzzadt, a háború után azonban hatezer alá apadt. A háború befejezésekor a Weiss-műveknek 28 ezer munkása volt, 250 hektáron elterülő gyártelepe 216 épületből állt. Ekkoriban több tízmillió darab lőszert gyártottak Lengyelországnak, aki azt magyar hadisegélyként kapta és a lengyel-bolsevik háborúban használta fel. Később a román megszállók elhurcolták a gyár berendezéseit, a termelés visszaesett. A háború után a gyár átállt a szerszámgépek, varrógépek, tűzhelyek és kerékpárok építésére. Később autó- és repülőgépgyártásba is belefogtak. Az 1920-as évek elején a Weiss-művek a Witkoviczi Acélművekkel együttműködve meghonosította Csepelen a csőgyártást. Miután Weiss Manfréd 1922-ben meghalt, a gyár vezetését fiai és egyik veje folytatták. 1929-ig a tű-, bergmanncső-, a kályha- és a tűzhelygyártást is megszervezték. Az évtized vége felé indult meg a repülőgépmotor-, kerékpár-, varrógép- és traktorgyártás is. Kétütemű autómotorokat is kikísérleteztek, de a gyártás nem valósult meg. Az új gyártási ágak beindításához több külföldi licencet szereztek be, a repülőgépgyártáshoz a Gnome-Rhône, a Heinkel, a Fokker és a Caproni, a kerékpárgyártáshoz a Puch, a varrógépekhez a Pfaff licenceit. Az értékesítésre kiterjedt hálózatot hoztak létre. Megalapították az Agrár-, Ferró-, Metalló- és Termo-Globus kereskedelmi vállalatokat. Ezek több fővárosban állandó képviseleteket nyitottak és Európa, Afrika és Ázsia nagyobb városaiban bizományosi hálózatot működtettek. A Weiss-műveknek még bérelt tengerjáró szállítóhajója is volt. Az 1930-as évek közepén a gyár már 15 ezer embert alkalmazott. A második világháború idején a WM harckocsikat és terepjárókat is előállított, valamint Me 210 típusú repülőgépekhez is készítettek DB–605 típusú repülőgépmotorokat. A bombázások idején az üzem nagy károkat szenvedett. Története a Weiss-család után 1944-ben, a német megszálláskor a tulajdonosokat a németek letartóztatták és a gyár vezetését 25 évre az SS vette át. A világháborúban a gyártelep és berendezései óriási károkat szenvedtek, jórészt megsemmisültek a géptípusok rajzai, a szabványok is, szakértelemmel rendelkező munkaereje szétszéledt, sokan közülük meghaltak. A gépek pótlása nagy nehézségeket okozott, de nagy erőfeszítéseket tettek érte, nem csak a hazai szükséglet miatt, hanem mert a gyárnak háborús jóvátételre is gépeket kellett termelnie és el kellett látnia a megszálló szovjet hadsereget is járműalkatrészekkel. 1947-ben a gyár termelésének 90 százaléka háborús jóvátétel volt. Az üzemet 1946 végén, más forrás szerint 1948-ban államosították, a neve WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat lett. 1950 és 1956 között a neve Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek volt, majd 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek. Az erőltetett iparosítás éveiben a gyárban a szerszámgépek termelése egyre növekedett, amikor azonban 1954-ben változott az iparpolitika, a termelés visszaesett. A következő évtizedekben újra növekedett és diverzifikálódott, a KGST-együttműködés és a jelentős nyugati export következtében. Az 1970-es évektől a termelés csaknem fele nyugati export volt. Vasúti kapcsolat Az üzem területe mindmáig nagy kiterjedésű – de napjainkban csak részben használt – nagyvasúti iparvágányhálózattal rendelkezik, amely a Teller Ede út és a Corvin út találkozásánál, az úgynevezett csepeli elosztónál kapcsolódik össze az északabbi Szabadkikötő iparvágányaival. A vasútvonal ezután a Corvin úttal, majd a Védgát úttal párhuzamosan keletre tart, és a Gubacsi hídon át halad át a Ráckevei-Dunaág felett. Ezután északra fordul, és a Soroksári út rendezőpályaudvart követően Soroksári út vasútállomásnál kapcsolódik a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalba. Érdekesség, hogy ebbe a vonalba kapcsolódott a Gubacsi híd csepeli oldalán a Csepel-sziget keleti felén fekvő Csepeli Papírgyár iparvágánya is, amelyet azonban a 2000-es években felszedtek. VII. Henrik angol király VII. Henrik angol király (Wales, Pembroke vára, 1457. január 28. – Richmond-palota, 1509. április 21.) az első Tudor-házi uralkodó, Tudor Edmund richmondi gróf (1431–1456) és Beaufort (Lancaster) Margit, Beaufort János (Somerset grófja) unokájának fia. Élete Amikor a rózsák háborújában IV. Eduárd király a Lancaster-család tagjait sorra kivégeztette vagy száműzte, a fiatal Henriket nagybátyja, Pembroke gróf mentette meg a király bosszújától. Henrik II. Ferenc bretagne-i herceg udvarába menekült, aki őt Eduárd király fenyegetései dacára sem szolgáltatta ki. Amikor azután III. Richárd zsarnok uralma következtében az angolok gyűlölete a York-házzal szemben egyre nagyobb arányokat öltött, a Lancaster-párt hívei elsősorban a fiatal richmondi grófba vetették bizalmukat, aki anyai ágon a Lancasterek birtokaira és örökségére és így a trónra is jogos igényt tartott. Buckingham herceg, aki a legjobban sürgette Richárd megbuktatását, arra törekedett, hogy Henrik Erzsébetet, IV. Eduárd legidősebb leányát jegyezze el, mert ez az eljegyzés véget vetett volna a York- és Lancaster-család gyilkos versengésének és Richárd hatalmát még jobban megingatta volna. Richárd azonban jókor értesült a tervről, Buckinghamet a vérpadra küldte és maga kérte meg Erzsébet kezét. Ekkor már Henrik sem maradhatott tétlen. Bízva a francia udvar jóindulatában, 2000 angol katonát gyűjtött maga köré, s Harfleurben tengerre szállt. 1485. augusztus 6-án Milford-Havenban (Dél-Wales) szállt partra és a bosworthi csatában ütközött meg Richárd királlyal, aki a csatában életét vesztette. Hívei még a csatatéren koronázták Henriket angol királlyá, akit a Richárd által elnyomott nemesség és nép is üdvözölt. Miután a gyermek Warwicket elzáratta, magát október 30-án újra megkoronáztatta. A parlament elismerését is elnyerte: nőül vette Erzsébet hercegnőt. Ilyformán (mint a pápai bulla hangsúlyozza), örökösödési joga révén, a győztes jogával és a törvényhozó testület elismerése alapján kezdte meg uralkodását. De a béke most sem köszöntött be. Részben a York-párt ellen indított üldözés, részben pedig Henrik szigora következtében több felkelésre került sor. Miután a király a Plantagenet-család utolsó sarját, Warwick grófját is kivégeztette, megszilárdította trónját. XI. Lajos francia és Katolikus Ferdinánd spanyol király példájára a királyi hatalom növelésén fáradozott. A külpolitika terén későbbi éveiben azt a célt tartotta szemmel, hogy Angliát a kontinens bármilyen befolyásától gondosan elzárja. E szabálytól csak egyszer tért el, amikor legidősebb fiát, Arthur herceget Katolikus Ferdinánd leányával, Katalin infánsnővel eljegyeztette. A skót király ármányaitól pedig úgy szabadult meg, hogy Margit nevű leányát adta neki nőül. Henriket másodszülött fia, VIII. Henrik követte a trónon, aki virágzó országot, teli pénztárat és tekintélyes hajóhadat örökölt apjától. Gyermekei Felesége, Yorki Erzsébet (1466. február 11. – 1503. február 11.), 8 gyermeket szült Henriknek: Kertész leszek A Kertész leszek című lemez Koncz Zsuzsa hetedik magyar nyelvű nagylemeze. Magyar költők verseire komponált dalok hallhatók rajta. Nem sokkal a Jelbeszéd betiltását és a Bródy János ellen folyó rendőri eljárás és a bírósági ítélet után keletkezett. Az üzenete: ha Bródy nem felel meg a rendszernek, itt van Arany és József Attila. Az egyre népszerűbbe váló és a kritika illetve a hivatalos intézmények által is értékelt versmegzenesítő törekvéseket követve Koncz Zsuzsa magyar és külföldi költők műveit is megénekelte. Ez az irány nemcsak neki (Liszt-díj), de a műfajnak is jelentős elismerést hozott. Weöres Sándor írta egy hozzá címzett levelében: „Az az irányzat, amelyet a pop világában Ön képvisel, korhatár nélkül elvezhető. Úgy hiszem, sokan köszönhetik Önnek Weöres Sándor és József Attila szeretetüket. Ön az idők folyamán énekesből népművelővé vált.” Közreműködik a Fonográf együttes, a Korál együttes, a Magyar Rádió Gyermekkórusa (vezényel: Csányi László), a Vonós kamarazenekar (vezényel: Balassa P. Tamás), a Mikrolied vokál, Boldizsár Miklós, Czipó Tibor, Pásztory Zoltán, Tolcsvay Béla. Az album dalai A oldal Nyolcesztendős lányok ( Szörényi Levente - József Attila ) 2:19 Két karodban ( Tolcsvay László - Radnóti Miklós ) 2:10 Állatkerti útmutató ( Bródy János - Devecseri Gábor ) 2:17 Szózat Katitzához a férfiak ügyiben ( Bródy János - Weöres Sándor ) 2:34 Adjon az Isten ( Tolcsvay László - Nagy László ) 1:19 Kertész leszek ( Bródy János - József Attila ) 4:24 Betlehemi királyok ( Tolcsvay László - József Attila ) 3:06 B oldal Vörös Rébék ( Szörényi Levente - Arany János ) 6:20 Az egyes emberek dala együtt ( Móricz Mihály - Devecseri Gábor ) 3:34 Szegény Zsuzsi a táborozáskor ( Koncz Zsuzsa - Csokonai Vitéz Mihály ) 2:15 Itt van az ősz, itt van újra ( Móricz Mihály - Petőfi Sándor ) 3:20 Ha a világ rigó lenne ( Szörényi Levente - Weöres Sándor ) 1:03 Rejtelmek ( Bródy János - József Attila ) 2:45 Utalások Sebők János: Magyarock, 2. kötet, 88. oldal - Zeneműkiadó, 1984 Oxyura vantetsi Az Oxyura vantetsi a madarak (Aves) osztályának a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó fosszilis faj. Előfordulása Az Oxyura vantetsi Új-Zéland északi szigetén élt, a pleisztocén kortól, egészen a 16. századig, amikor is a maorik túlvadászták. Felfedezése, leírása és neve E kihalt madárfaj holotípusának kövületeit, 1967-ben Új-Zéland északi szigetén, a Poukawa-tó mentén fedezték fel. Ezt a Museum of New Zealand Te Papa Tongarewa múzeumban őrzik. Az Oxyura vantetsi a tudományos faj-nevét az ausztrál ornitológusról, Gerard Frederick van Tetsról (1929–1995) kapta, aki 1983-ban, elsőként felismerte, hogy közeli rokonságban áll a szálkás récével (Oxyura australis). De mivel nem készített hivatalos leírást a felfedezéséről, ez a réceféle 2004-ig feledésbe merült. Aztán Trevor H. Worthy, a holocénkori Poukawa-tó menti 13 000 vízimadár csont közül, kiválasztotta a 19 biztosan Oxyura vantetsihez tartozó csontot, és tisztább leírást készített a madárról. Az Oxyura vantetsi körülbelül tíz százalékkal kisebb volt, minta a ma is élő szálkás réce. Ez a 19 csont a következőket foglalja magába: bal felkarcsontok, bal felkarcsont végek, jobb felkarcsontok, valamint jobb felkarcsont végek. Celestia A Celestia egy ingyenes 3D csillagászati program Windows, Mac OS X és GNU/Linux operációs rendszerekre. GNU General Public License alatt van licencelve, készítője Chris Laurel. A program a Hipparcos-katalóguson alapul, képes megjeleníteni objektumokat műhold nagyságtól egészen galaxis méretekig, OpenGL-t használva. Sok más planetáriumszoftverrel ellentétben a felhasználó szabadon repülhet a világegyetemben. A NASA és az Európai Űrügynökség is használta a Celestiát, de a programot nem szabad összetéveszteni az ESA Celestia 2000 nevű, csillagászati adatokat tartalmazó katalógusával. Letöltése Letölteni a SourceForge tükörszervereiről lehet, a „Download” ikonra kattintva, ami után a számítógépünk operációs rendszerének (Linux, Mac OS, Windows) megfelelő fájlt kiválaszthatjuk. Wolfenstein (szikla) A Wolfenstein egy magányosan álló sziklaképződés Bajorországban Tirschenreuth és Hohenwald között. Az erózió miatt tűnik úgy, hogy a gránitblokkok úgy néznek ki, mint pár egymásmellé dobált zsák. VII. Kerületi SC A VII. Kerületi SC egy megszűnt labdarúgócsapat, melynek székhelye Budapest VII. kerületében volt. A csapat legjobb eredménye az NB I-ben egy hatodik helyezés még az 1920-21-es idényből. 1923-ban a klub beolvadt a Zuglói AC csapatába. Névváltozások 1913–1918 Festőmunkások Labdarúgó Egylete 1918–1923 VII. Kerületi Sport Club Híres játékosok * a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal. Rémay Gyula Sikerek Résztvevő: 1920-21 , 1921-22 Bajnok: 1919-20 Forrás A VII. Kerületi SC oldala a magyarfutball.hu-n Nyitrai Fejedelemség A Nyitrai Fejedelemség a mai Szlovákia középső részén elhelyezkedő szláv állam volt kb. 825-833 között. Bár területe ezt követően Nagymorávia része lett, a nyitrai hercegek a 9. század második felében ismét nagy hatalomra tettek szert, mint a birodalom részfejedelmei. Később a honfoglaló magyar hadak dúlták fel a morva központokat és így a magyar fejedelemség, később pedig a királyság része lett. Nyitra később a királyságon belül vármegyeszékhely és a dukátus egyik központja lett, amely a 12. században szűnt meg. Története Az Avar Kaganátus megszűnése (796–803) után a Duna jobb partja a Rábáig a Passaui Püspökség, a Rába–Duna–Dráva háromszög a Salzburgi Érsekség, a Duna bal partján az Elbától a Garamig húzódó terület a Regensburgi Püspökség hatáskörébe került, mint megtérítendő terület. A Morva Fejedelemség, a váltakozva frank és morva függés alatt álló cseh területek és a Nyitrai Fejedelemség így Regensburgé lett. Közös vonás volt ezeken a területeken Regensburg védőszentjének, Szent Emmerámnak a tisztelete. Pribina (Priwina), nyitrai fejedelem, hogy a még pogány Mojmir morva fejedelem fenyegetése ellen megszerezze a frankok támogatását, Nyitrán templomot emeltetett Szent Emmeram tiszteletére, bár a felszentelést Adalram salzburgi érsek végezte. Történeti és régészeti problémák A köztudatban élő elképzelés szerint 833-ban I. Mojmír morva fejedelem elűzte Pribinát, majd a nyitrai területet a Morva Fejedelemséghez csatolva létrehozta a ma Nagymorávia néven emlegetett államot. A rendelkezésünkre álló kevés forrás azonban nem feltétlenül igazolja a fenti álláspontot: elképzelhető, hogy nem Pribina, hanem Mojmír volt a nyitrai fejedelemség első vezetője, sőt a források Pribina szláv származásáról sem szólnak. A Conversio 10. kaputja mindössze ennyit tud a múltjáról: „quidam Priwina exulatus a Moimaro duce Maravorum supra Danubium venit at Radbodum.” További kérdés a nyitrai fejedelemség lokalizációja, akárcsak az, hogy azonosítható-e a mai Nyitra a Karoling-kori településsel (826 Nitrava, 880 Nitra, 1111/1113 Nitra, Nitria stb.). Hasonló probléma, hogy a 825–833 közötti periódus rövidsége miatt nehéz megtalálni a korszak régészeti anyagát, miközben többen is felhívták a figyelmet az avar továbbélésre, többek között a Nyugat-Felvidék vonatkozásában is. Nyitrai fejedelmek listája Pribina , kb. 825 - 833 Rasztiszláv 833 – 846 –? ( 846 -tól morva fejedelem) Szvatopluk 867 - 894 , ( 871 -től morva fejedelem) II. Szvatopluk ( 894 - 899 vagy 906 ) Megjegyzések Pribina elűzését 833-höz kötik, ugyanakkor hatalmának kezdetével kapcsolatban nem akad közvetlen elsődleges forrás. Lankau Lankau település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 478 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Jablanica (Sztruga) Jablanica (macedónul: Јабланица) település Macedóniában, a Délnyugati körzetben, Sztruga községben. Népesség 2002-ben 553 lakosa volt, akik közül 545 macedón, 1 szerb és 7 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may La Lande-Saint-Léger La Lande-Saint-Léger település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 344 fő (2015). La Lande-Saint-Léger Bonneville-la-Louvet, Saint-André-d’Hébertot, Beuzeville és Martainville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dél-amerikai oroszlánfóka A dél-amerikai oroszlánfóka (Otaria flavescens vagy Otaria byronia) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fülesfókafélék (Otariidae) családjába tartozó Otaria nem egyetlen faja. Előfordulása Chilében, Peruban, Uruguayban és Argentínában honos. Megjelenése A hímek súlya 200-350 kilogramm, hossza pedig elérheti 2-2,5 métert. A nőstények kisebb méretűek, testsúlyuk átlagosan 140-150 kilogramm, hosszuk 2 méter. Életmódja Ragadozó állat. Fő táplálékai halak, fejlábúak, rákok és kagylók. Pedro Franco Pedro Camilo Franco Ulloa (Bogotá, 1991. április 23. –) kolumbiai labdarúgó, a török Beşiktaş hátvédje. Puybegon Puybegon település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 650 fő (2015). Puybegon Briatexte, Busque, Graulhet, Parisot, Peyrole és Saint-Gauzens községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Czink Melinda Czink Melinda (Budapest, 1982. október 22. –) visszavonult magyar hivatásos teniszezőnő, olimpikon. Profi karrierjét 2004. március 1-jén kezdte, pályafutása legjobb WTA-ranglista helyezése a 37. hely volt. Kétszer játszott WTA Tour egyes döntőt, 2005-ben, Canberrában, ahol Ana Ivanovićtól kapott ki, majd 2009-ben Quebec Cityben, ahol legyőzte Lucie Šafářovát. 20 egyéni és 9 páros ITF-tornát nyert meg. 2006-ban és 2009-ben az év magyar teniszezője volt. 2000-ben az Australian Openen a junior lányok páros versenyén az elődöntőig jutott. A felnőtt Grand Slam-tornákon a legjobb eredménye a 3. kör volt, amelyet a 2003-as US Openen, a 2009-es Roland Garroson és a 2011-es wimbledoni teniszbajnokságon is sikerült elérnie. Párosban a 2010-es Australian Openen és a 2013-as Australian Openen a 2. körbe jutott. 2009-ben a WTA Tournament of Champions résztvevője volt. 2003–2006 között összesen 12 alkalommal lépett pályára Magyarország Fed-kupa-válogatottjában. A 2004-es athéni olimpián egyéniben és párosban képviselte a magyar színeket. WTA-döntői Egyéni Győzelmei (1) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Challenger tornákat 2012-től rendeznek. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Pető Andrea Pető Andrea (Budapest, 1964. március 23.) történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet nemzetközileg ismert kutatója. Írói álneve: Nina Stein. Életpályája 1982-ben a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett. Az ELTE-n történelem–népművelés, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szociológia diplomát szerzett. 1992-az ELTE-n egyetemi doktori fokozatot nyert legújabbkori történelemből. 2000-ben Nőhistóriák című művével summa cum laude minősítéssel legújabbkori történelemből Ph. D. fokozatot nyert az ELTE-n. 2005-ben habilitált az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 2014-ben az MTA Doktora címet nyerte el, 2015-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a budapesti Közép-Európai Egyetemen. 1987–1991 között a Magyar Politikatörténeti Intézetben dolgozott, 1991 óta a Közép-Európai Egyetemen a történelem, majd a gender studies tanszéken dolgozik, 2005-től docensként, 2016-tól egyetemi tanárként, előadásokat, szemináriumokat tart, MA, PhD dolgozatokat vezet. 2002–2008 között tanított egyetemi docensként Miskolci Egyetem politológia, majd művelődéstörténeti tanszékén. 2004-2008 között a Miskolci Egyetem Társadalmi Nemek és Egyenlő Esélyek Közponjának igazgatója. Vendégoktatóként tanított a női emlékezet és oral history témakörében kurzusokat a ljubjanai, utrechti, antwerpeni, stockholmi, lvivi, újvidéki, kisinyovi, bakui, biskeki, jereváni, tbiliszi, harkovi és szkopjei egyetemeken, valamint a Frankfurti Egyetemen DAAD professzorként. Munkássága Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Kezdetben a politizáló nők történetét vizsgálta a második világháborút követő politikai fordulat után, többek között feltárta hogyan számolta fel a hatalom a nőegyleteket, hogyan élték meg a politizáló nők ezeket az éveket, könyvet írt Rajk Júlia életútjáról, mely megjelent németül és bolgárul. Majd újabb kutatásában azt vizsgálta, hogy a konzervatív nőmozgalom milyen gyökerekkel rendelkezik Magyarországon. Az identitás, a társadalmi mozgalmak és az élettörténetek elemzésének összekapcsolásával mutatta be a rendszerváltás utáni konzervatív női politizálás elméletét és gyakorlatát. A népbíróságok történetének módszertanilag újszerű feldolgozásával (Barna Ildikóval közösen) a II. világháború utóéletét és következményeit elemezték. Jelenlegi kutatása a magyar fasizmus társadalmi nemek szempontjából történő feldolgozására fókuszál, a nyilaskeresztes párt női tagjainak életét dolgozza fel. Úttörő szerepet játszik abban, hogy a hazai kutatásokban a társadalmi nemek kutatása elfogadott diszciplína lett, valamint hogy az általános és középiskolai oktatás egyre érzékenyebb erre a témára. A középiskolások számára készített kiegészítő tananyaga és az ahhoz kapcsolódó oktatófilm új szemléletet képvisel. Harminc kötetet szerkesztett magyar, orosz, angol nyelven a társadalmi nemek, a politizáló nők témakörében. Tanulmányai (77 folyóiratcikk és 125 könyvfejezet) tizenhat nyelven jelentek meg. Kutatási területe 20. századi társadalomtörténet Kultúrtörténet Társadalmi nemek története Szóbeli történelem Holokauszt Tisztségei Szakmai tisztségei A Magyar Szociológiai Társaság Feminizmus szekciójának elnöke A Magyar Történelmi Társulat Nőtörténeti és Társadalmi Nemek szakosztályának elnöke A következő nemzetközi szervezetek tanácsadó testületének tagja Sexuality and Sexual Violence in Contemporary Culture (2012–2014) GEXcel International Collegium for Advanced Transdisciplinary Gender Studies International Reference Group of the Collegium (2013-) Gender and Education Association Executive Committee (2013-) IHCE Bronislaw Geremek Château de Lunéville (2014-) International Tracing Service, Bad Arolsen (2015-2017) Atgender, The European Association for Gender Research, Education and Documentation vezetőség tagja (2009–2014), társelnöke (2011-2014) 2006-ban a Magyar Köztársaság jelöltje volt a CEDAW Bizottságba Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóság független szakértője (2009, 2010) Horizont2020 Tanácsadó Testület Társadalmi Kihívásokkal foglalkozó tagja, a Társadalmi Nemekkel foglalkozó Ad Hoc Csoport alelnöke és tagja (2014–2016, 2016–2018) A következő folyóiratok szerkesztőségi tagja Gender and History Clio Visuoemene Contemporary European History Journal of Women’s Studies , International Journal Of Psychoanalysis and Education , Intersections East European Journal of Society and Politics Baltic Worlds Krytyka Feministychna: East European Journal of Feminist and Queer Studies tanácsadó testület tagja Feminist Europe The Review of Books szerkesztője European Journal of Women’s Studies társszerkesztője Ösztöndíjak Több nemzetközi kutatási projekt résztvevője, ezeket többek között a Volkswagen Alapítvány, az EU 5. 6. 7.kutatási keret programok, illetve a Socrates Program támogatta. Kutatói ösztöndíjas volt Oxfordban, Bécsben, Torontóban. A 2001–2002-es tanévben Jean Monnet-ösztöndíjasként kutatott az European University Institute-ban, Firenzében. Díjak Az MTA Bolyai ösztöndíjasaként (2002–2005) a nyilas nőmozgalom történetén dolgozott, melyért 2006-ban MTA Bolyai Plakettet kapott. 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 2018-ban első magyarként megkapta az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA) és az olasz Compagnia di San Paolo alapítvány Madame de Staël-díját. Nemzetközi katalógusok VIAF SUDOC ISNI BNF Könyvek Political Justice in Budapest after World War II – Barna Ildikóval közösen, CEU Press, Budapest-New York, 2015. A politikai igazságszolgáltatás a II. világháború utáni Budapesten – Barna Ildikóval közösen, Budapest, Gondolat Kiadó, 2012. Nina Stein: Katalin leányai. Sötét titkok a leánynevelde falai között ; Athenaeum, Bp., 2009 Geschlecht, Politik und Stalinismus in Ungarn. Eine Biographie von Júlia Rajk. Studien zur Geschichte Ungarns – Bd. 12. Herne, Gabriele Schäfer Verlag, 2007. Napasszonyok és Holdkisasszonyok. A mai magyar konzervatív női politizálás alaktana – Budapest, Balassi, 2003. Women in Hungarian Politics 1945-1951 – Columbia University Press, East European Monographs Series, 2003. Rajk Júlia – Balassi, Budapest, 2001 (bolgárul is) Nőhistóriák. A politizáló magyar nők történetéből (1945–1951) – Seneca, Budapest, 1998. Szerkesztett kötetek Gender and Far Right Politics in Europe. eds. – Michaela Köttig, Renate Bitzan, Andrea Petö, Palgrave Macmillan, 2016. Gendered Wars, Gendered Memories. Feminist Conversations on War, Genocide and Political Violence Ayşe Gül Altınay and Andrea Pető (eds.) – Routledge, 2016. Women and Holocaust: New Perspectives and Challenges – Andrea Pető, Louise Hecht, Karolina Krauska (eds.) IBL, Warsawa, 2015. The Future of Holocaust Memorialisation. Confronting Racism, Anti-Semitism, and Homophobia Through Memory Work – eds. Andrea Pető, Helga Thorson, Tom Lantos Institute, Budapest, 2015. Jewish Intellectual Women in Central Europe 1860-2000. – Szapor, Judith, Pető, Andrea, Hametz, Maura, Calloni, Marina, (eds.) The Edwin Mellen Press, 2012. Teaching Empires. Gender and Transnational Citizenship in Europe – Clancy, Mary, Pető, Andrea (eds.) 2009. ATHENA, University of Utrecht Faces of Death. Visualising History – Pető, Andrea, Schrijvers, Klaaertje (eds.) Pisa, Edizioni Plus, Pisa University Press, 2009. Demokratičeskie peremeny i gender: "Upražnenie praroditelʹnica" / Democratic change and gender: The 'foremother exercise' ; szerk. Pető Andrea, Berteke Vaaldajk, ford. Kéri Sophia; ICDT, Bp., 2008 Gender and Citizenship in a Multicultural Context Frankfurt am Main – Oleksy, Elzbieta H., Petö, Andrea, Waaldijk, Berteke (eds.) Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien, Lang, 2008. Teaching with Memories. European Women’s Histories in International and Interdisciplinary Classrooms – Eds. Andrea Pető, Berteke Waaldijk, Women’s Studies Centre, University of Galway Press, 2006, 207p. Second edition 2007, Third edition 2008. Mérleg. Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok Magyarországon 2007-ben ; szerk. Kósáné Kovács Magda, Pető Andrea; Napvilág–Táncsics Mihály Alapítvány, Bp., 2007 (angolul is) Gender, Memory, and Judaism – Gazsi, Judit, Pető, Andrea, Toronyi, Zsuzsanna eds. Budapest, Balassi Kiadó, Studien zur Geschichte Ost- und OstMittelEuropas Bd. 6. Herne, Gabriele Schaefer Verlag 2007 A társadalmi nemek oktatása Magyarországon ; szerk. Pető Andrea; Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, Bp., 2006 A kirekesztés társadalmi nem alapú elmélete és gyarkorlata a Csereháton. Kutatási beszámoló ; szerk. Pető Andrea; Miskolci Egyetem Társadalmi Nemek és Egyenlő Esélyek Központja, Miskolc, 2004 ( Miskolci Egyetem, Társadalmi Nemek és Egyenlő Esélyek Központjának sorozata ) Női esélyegyenlőség Európában. Nőtudományi tanulmányok és a munkaerő-piac kapcsolata Magyarországon ; szerk. Pető Andrea; Balassi, Bp., 2003 ( Feminizmus és történelem ) Társadalmi nemek képe és emlékezete Magyarországon a 19-20. században ; szerk. Pető Andrea; Nők a Valódi Esélyegyenlőségért Alapítvány, Bp., 2003 Construction – reconstruction. Women, family & politics in Central Europe, 1945-1998 ; szerk. Pető Andrea, Rásky Béla; OSI – CEU – Österreichisches Ost- und Südosteuropa-Institut Aussenstelle Budapest; Bp., 1999 Women in history – women's history: Central and Eastern European perspectives ; szerk. Pető Andrea, Mark Pittaway; CEU, Bp., 1994 ( CEU History Department, working paper series ) Tankönyv „A nők és a férfiak története Magyarországon a hosszú 20. században.” Kiegészítő tananyag a középiskolák számára – Írta és összeállította: Pető Andrea, Szerkesztette: Tarajossy Zsuzsa. Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest, 2008. Folyóiratcikk (válogatott) Revisionist histories, 'future memories': far-right memorialization practices in Hungary in European Politics and Society, 2016. Ayşe Gül Altınay and Andrea Pető. Europe and the century of genocides: New directions in the feminist theorizing of genocide. European Journal of Women's Studies , November 2015, vol. 22, p. 379-385. “Hungary 70”: Non-remembering the Holocaust in Hungary. Culture & History Digital Journal , 2014, vol. 3, no 2, p. 016. Broken continuities and silencing the feminist legacy of the First World War. European Journal of Women's Studies , 2014, vol. 21, no 3, p. 304-307. Gendered Exclusions and Inclusions in Hungary’s Right-Radical Arrow Cross Party (1939-1945): A Case Study of Three Female Party Members. Hungarian Studies Review , 2014, vol. 41, no. 1-2, p. 107-131. Who is afraid of the “ugly women”? Problems of writing biographies of Nazi and Fascist women in countries of the former Soviet Block? Journal of Women’s History , 2009, vol. 4, p. 147-151. Problems of Transitional Justice in Hungary: An Analysis of the People’s Tribunals in Post-War Hungary and the Treatment of Female Perpetrators. Zeitgeschichte , November-December 2007, vol. 34. p. 335-349. Andrea Pető and Judith Szapor. The State of Women’s and Gender History in Eastern Europe: The Case of Hungary. Journal of Women’s History , 2007, vol. 19, no. 1, p. 160-166. Writing Women‘s History in Eastern Europe: Towards a "Terra Cognita?“ Journal of Women‘s History , 2014, vol. 16, no. 4, p. 173-183. Andrea Pető and Judith Szapor. Women and “the Alternative Public Sphere”: toward a new definition of women’s activism and the separate spheres in East-Central Europe. NORA, Nordic Journal of Feminist and Gender Research , 2004,vol. 12, no.3, p. 172-182. A Missing Piece? How Women in the Communist Nomeclature are not Remembering. East European Politics and Society , Fall 2003, vol. 16, no. 3, p. 948-958. Women's Rights in Stalinist Hungary: the abortion trials of 1952-53. Hungarian Studies Review , 2002, vol. XXIX, no. 1B2, p. 49-77. An empress in a new-old dress. Feminist Theory , 2001, vol. 2, no. 1, p. 89-93. Stimmen des Schweigens. Erinnerungen an Vergewaltigungen in den Haupstaedten des “ersten Opfers” (Wien) und des “letzten Verbundenten” Hitlers (Budapest). Zeitschrift für Geshichtwissenshaften , Berlin, 1999, vol. 47, p. 892-914. Népbiróság és vérvád az 1945 utáni Budapesten. Múltunk , 2006, p. 41-72. Átvonuló hadsereg, maradandó trauma. Az 1945-ös budapesti nemi erőszak esetek emlékezete. Történelmi Szemle , vol. 1-2, p. 85-107. Filmek Nők és politika – oktatófilm a nemekhez kötődő sztereotípiák felszámolásáért, 2008. Szerep nem szerep dolgozó nő, 2008. Interjú Rosi Braidottival Bánfalvy István Vitéz Bánfalvy István (Sopron, 1897. április 3. – Budapest, 1975. március 17.) magyar repülő vezérőrnagy, 1944-től a Magyar Királyi Honvéd Légierők parancsnoka. Élete Katonai tanulmányait Kőszegen, Kismartonban, majd a mödlingeni k. u. k. Műszaki Akadémián végezte és 1916-ban hadnaggyá avatták. Az első világháború alatt 1916-tól a 4. lovas tüzérezred tisztje volt, az orosz, olasz és szerb fronton egyaránt szolgált. 1918 novemberében a győri hadkiegészítő parancsnokságra, később a 19. honvéd tüzérezredhez vezényelték. A Tanácsköztársaság idején rövid ideig a Vörös Hadseregben is szolgált. 1919-ben a románok 8 hónapra internálták. Budapesten, elvégezte a vezérkari tiszteket képző Hadiakadémiát, 1923 és 1926 között. 1928-tól 1934-ig a Légügyi Hivatal munkatársaként, osztályvezető helyettesi beosztásban dolgozott. 1934-től 1938-ig a Hadiakadémia tanára volt, párhuzamosan, 1936-tól a honvéd törzstiszti tanfolyamon is tanított. 1938-ban került a Honvédelmi Minisztériumba, ahol 1939-ig osztályvezető volt. 1939 és 1941 márciusa között a magyar légierő vezérkari főnökévé nevezték ki. 1944 júliusától a Honvédelmi Minisztérium légügyi főcsoportfőnöke és a Légierők parancsnoka volt. 1945-ben nyugállományba helyezték. A Rákosi-korszakban, 1950-ben „áruhalmozás” vádjával (ami a tiszti szolgálatából fennmaradt egyenruháira vonatkozott) 8 havi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után a fővárosból Baktalórántházára telepítették ki. Itt segédmunkási, aratómunkási, gépkocsivezetői, állatkísérői munkával kereste kenyerét. Forrás Medál portál Szakály Sándor: A magyar katonai elit 1938-1945 Pridoli A pridoli a szilur időszak utolsó kora, illetve, mivel a kort nem tagolják, annak egyetlen korszakát is jelentheti. 418,7 ± 2,7 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött a ludlowi kor ludfordi korszaka után, és 416,0 ± 2,8 mya ért véget a devon időszak kora devon korának lochkovi korszaka előtt. Nevét a Prága Slivenec nevű külvárosától nem messze található Homolka a Přídolí nevű mezőről kapta. (Ez nem azonos a dél-csehországi Přídolí településsel.) Az elnevezést Ferdinand Prantl és Alois Přibyl cseh geológusok vezették be a szakirodalomba 1948-ban. Meghatározása A Nemzetközi Rétegtani Bizottság meghatározása szerint a pridoli emelet alapja (a korszak kezdete) a Monograptus parultimus graptolita megjelenésével kezdődik. Az emelet tetejét (a korszak végét) a Monograptus uniformis graptolita megjelenése jelzi. Piros gólyaorr A piros gólyaorr (Geranium sanguineum) a gólyaorrvirágúak (Geraniales) rendjébe sorolt gólyaorrfélék (Geraniaceae) családjában a névadó gólyaorr (Geranium) nemzetség egyik faja. Leírása A növény körülbelül 30 centiméter magas, és a mínusz 15 °C-ot is elviseli. Az egész növény szőröktől borzas, szára tövétől ágas, felegyenesedő, elálló. Levelei kerekdedek, tenyeresen osztottak, lándzsás, szálas levélkéi hasadtak. Május-augusztusban nyíló nagy virágai hosszú kocsányon fejlődnek, a szirmok 15-20 milliméter hosszúságúak, virágzáskor szétállók, bíborpiros színűek. A piros gólyaorr Németországban védett növény. Termése hosszú gólyaorrtermés. Változatai Geranium sanguineum var. sanguineum - szinonimái: Geranium prostratum , Geranium sanguineum subsp. sanguineiforme , Geranium sanguineum var. prostratum , Geranium sanguineum var. sanguineiforme Geranium sanguineum var. striatum Weston, 1771 - szinonimája: Geranium lancastriense Rokon fajok A gólyaorrfélék közé tartozó fajok még: Apró gólyaorr (Geranium pusillum) Mocsári gólyaorr (Geranium palustre) Nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum) Élőhelye Erdős sztyeppeken, karsztbokorerdőkben, száraz tölgyesekben fordul elő.. Hazay Ernő Hazay Ernő, Heim (Temesvár, 1819. április 7. – Bátorkeszi, 1889. december 17.) hírlapíró, országgyűlési képviselő. Életpályája Alsóbb és középiskoláit szülővárosában végezte; később Hohenheimba ment a gazdasági intézet látogatására. A szabadságharcban két öccsével együtt mint honvédtiszt vett részt. A szabadságharc után külföldre bujdosott; Viddinben és Aleppóban volt; majd Boszniába és Konstantinápolyba ment. Később azonban kegyelmet nyert és Pesten telepedett le, ahol a Pester Lloyd alapításában része volt; e lapban számos cikke jelent meg. Az 1850-es évek végén Esztergom megyében, Bátorkeszin telepedett le és egészen a gazdaságnak adta magát, de az 1860-as évektől fogva Esztergom megye közügyeiben is tevékeny részt vett. Az országgyűlésen három ízben képviselte a köbölkúti kerületet. Deákpárti volt, míg a fúzió után az egyesült ellenzékhez csatlakozott; az 1884. évi választásnál kormánypárti programmal lépett fel és választatott meg. A harc alatt cikkeket írt a lapokba, melyek erősen republikánus szelleműek voltak és ezekért az osztrák haditörvényszék halálra is ítélte. A sajtószabadság helyreálltával írt a Pester Lloydon kívül a Magyarországba, a Századunkba, a Wochenblatt für Land- und Forstwirtheba (1869. Die ungarische Landwirtschaft, 1870. Graner Ausstellungsbericht), a Pesti Naplóba és a Budapesti Hírlapba. Szerkesztette a Der Vierzehnte April című politikai néplapot 1849. június 1-től 1849. július 7-ig Pesten, melyből 33 szám jelent meg. Bánffy-kastély (Válaszút) A válaszúti Bánffy-kastély műemlék épület Romániában, Kolozs megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-A-07742 sorszámon szerepel. Zanpakutó A Zanpakutó (���; Hepburn: Zanpakutō; magyar változatban lélekölő kard) a halálistenek és arrancarok fő fegyvere a Bleach című mangában és animében. Képes megvágni a lélektestet, ezért azon kevés eszközök közé tartozik, amelyekkel harcolni lehet a lidércek (hollow) ellen. Minden halálisten visel egy egyedi zanpakutót. Minden lélekvágó kardnak saját neve és személyisége van, ami a viselője lelkének tükröződése. A zanpakutó a halálistennel együtt születik és vele együtt hal meg. Az alakja és képességei szintén a hozzá tartozó halálisten lelkén alapulnak. A zanpakutó a viselője lélekenergiájának kard formában való megszilárdulásakor keletkezik. Mivel a zanpakutó a halálisten lelkének része, nem helyettesíthető, viszont ha eltörik, a viselőjével együtt lassan képes regenerálódni. A zanpakutónak is van saját érzékelhető lélekenergiája, ami a viselője lélekenergiájától némileg különbözik. Habár nincsen róla kimondott szabály, egy zanpakutót más is használhat a hozzá tartozó halálistenen kívül is. Egy esetben egy halálisten a nagyobb erő érdekében eggyé tudott válni a zanpakutójával, de az egyesülésnek nem várt következményei lettek. Az illető halálisten vad őrjöngésbe kezdett, ezért örökre el kellett zárni. A halálisteneken kívül az arrancarok használnak zanpakutót, azonban az ő esetükben az eredeti lidérc-erejük van elzárva a zanpakutóban, amit a resurrección nevű folyamat során szabadíthatnak fel. A zanpakutó szelleme A kard neve egyúttal a kardban lakó szellem neve, ő kölcsönzi a kardnak, ezáltal a viselőjének az erejét. A zanpakutók szellemei változatosak külső megjelenésben és személyiségben, amik tükrözik a viselőjük adottságait. A szellem az adott zanpakutóhoz tartozó halálisten „belső világában” él. Az első kapcsolatfelvétel a halálisten és a zanpakutó szelleme között ezen a helyen történik, általában amíg a halálisten alszik. A belső világba a zanpakutó szelleme később is be tudja vinni a halálistent. Kezdetben a kapcsolat egyoldalú és a halálisten nem is tudja meg a kardja nevét azonnal, mivel még nem hallja a hangját tökéletesen. Ha a halálisten bankai állapotban lép be a belső világába, a zanpakutójának szelleme is változáson megy át: külső megjelenésében, valamint a neve a bankai forma neve lesz. Alapesetben a karddal csak a saját halálistene kommunikálhat, de ha megtestesül, interakcióba léphet bárkivel. Ez két módon lehetséges: ha a halálisten kellő gyakorlás után képes megidézni, vagy ha rákényszerítik őt. Habár nagyon ritka, lehetséges, hogy egy zanpakutó szelleme két halálistenhez tartozzon. Azonban a Lelkek Világának ősi szabályai ezt nem engedélyezik, ezért ilyen esetben a két személynek meg kell vívnia a zanpakutó tulajdonjogáért egy halálig tartó küzdelemben. Tódzsú A Muramasza által megtestesített, majd a halála után elszabadult zanpakutó szellemek a tódzsúk (��). Ezek az alacsony rangú halálistenek zanpakutójának szelleméből alakultak ki, amint a megtestesülésük után megölték halálistenüket. Alapesetben a zanpakutó a viselőjével együtt hal meg, de ezek a szellemek abnormális módon tovább éltek és egy teljesen új lénnyé változtak. Miután a mesterük meghalt, az üresség érzésétől szenvedtek és vad őrjöngésbe kezdtek. A tódzsúk a zanpakutó-alapú képességeiket teljes erővel képesek használni, mintha folyamatosan a bankai állapotában volnának. Emiatt az eredetileg gyengébb zanpakutókból kialakult tódzsúk is komoly ellenfelet jelentenek. Ezen felül a belső ürességérzetük csillapítására képesek más szellemi lényekkel (például lidércekkel) egybeolvadni és ettől még erősebbé válni. Néhányan folyamatosan keresik mesterüket, míg fel nem emészti őket a vágyódás, de mások felismerték mesterük halálát és élvezik szabadságukat. Mivel megtestesülésük Muramasza erejéből ered, csak korlátozott mennyiségű lélekenergia áll a rendelkezésükre, így amikor az elfogy, visszatérnek az elzárt formájukba. Használata Egy halálisten általában az akadémiai tanulmányai után szerzi meg a zanpakutóját, habár a folyamatnak még nem történt meg a bemutatása. Az egyetlen példát egy zanpakutó megszerzésére Kuroszaki Icsigo szolgáltatja. Ismeretlen, hogy a többi halálisten hasonló módon tesz szert a kardjára vagy ez egy egyedi eset. Az alacsony rangú, vagy még képzés alatt álló halálistenek egy aszaucsi (���; Hepburn: asauchi) típusú névtelen kardot viselnek. A zanpakutó használatának művészete a zandzsucu (��; Hepburn: zanjutsu). Ez többet jelent, mint a kardforgatásban való jártasság. Mivel a zanpakutók maguk is élnek, a halálistennek el kell érnie, hogy a kardja együttműködjön vele a teljesítmény maximalizálása érdekében. A zanpakutó szelleme viszont meghatározhatja, hogy a viselője érdemes-e az erejének a használatára és ezt általában valamilyen teszttel kell bizonyítania. A zanpakutó-használat elsajátításának első lépése, hogy a halálisten megtudja a kardja nevét. Ettől fogva képesek lesznek kommunikálni egymással, és ahogy fokozatosan megismerik egymást, együtt erősebbé válhatnak. Mivel a zanpakutók is önálló érző lények, hajlamosak lehetnek a szeszélyességre. A halálistenének a bánásmódja határozza meg a „kedvét”. A kard a kedvétől függően használja a teljes erejét és képességeit. Edzés A dzsinzen (��; Hepburn: jinzen) az egyetlen módszer, hogy megfelelő módon párbeszédet lehessen folytatni a zanpakutóval. Ehhez a halálistennek fel kell vennie egy meditatív pózt és az ölébe kell venni a kardját, majd az elméjét a kardba kell kényszerítenie, vagyis behatolnia a belső világába. Ebben a formában ismerheti meg a zanpakutója erejének valódi természetét. A technikát több ezer éven keresztül dolgozták ki, a Lelkek Világának megalakulása óta. Egyetlen célja, hogy a tulajdonosa beszélni tudjon a kardjával. Ez a fejlett edzéstechnika messze különbözik attól, mikor a képességeket kikényszerítés útján tanulják. Ebben az állapotban a halálistennek harcolnia kell a zanpakutója szellemével, hogy elérhetővé váljanak számára új képességek. A harcra azért van szükség, mert a zanpakutók szellemei nem akarják, hogy a viselőjük megtanulják ezeket a technikákat, ezért a szokottnál agresszívebben lépnek fel. Ez a meditatív állapot olyan mély, hogy a gyakorlóját az elszenvedett sérülések sem zökkentik ki belőle. A belső világában szerzett sérülések a valódi testén is megjelennek. A zanpakutók általános képességei Lélektemetés: teljes lelkek átküldése a Lelkek világába. Lidércek bűneinek eltörlése a legyőzésük által. Ha egy halálisten egy ember mellkasát keresztülszúrja a zanpakutóját és azon keresztül átvezeti a lélekenergiáját, ideiglenesen kölcsönadhatja neki halálisteni erejét. Az eljárás sikerének esélyét növeli, ha az embernek magas a lélekenergiája, de még így is kockázatos mivel az ember halálával is végződhet, továbbá szigorúan tilos. Attól függően, hogy a halálisten milyen mértékben tud kommunikálni a zanpakutója szellemével, vagy vetette őt az uralma alá, a zanpakutó két lépésben tudja kiengedni az erejét. Az első szint neve sikai, a másodiké bankai. Mindkét szint a kard formájának megváltozásával is jár és olyan képességekhez és erőhöz juttatják a viselőjét, ami messze meghaladja az egyszerű kardforgatást. A két szint ereje és formája a zanpakutótól, valamint a viselője erejétől és képzettségétől függ. A legtöbb halálisten a zanpakutóját elzárt formában hordja magánál és szükség esetén bizonyos parancsokkal tudja előhívni a két szintet. Szabályokhoz kötött, hogy hol és mikor hordhatják magukkal a kardjukat, valamint, hogy hol és mikor használhatják a kardjuk erejének különböző szintjeit. Ezek a szabályok módosulhatnak például hadiállapot idején, továbbá vannak halálistenek, akiknek állandóan ki van engedve a kardjuk ereje. Sikai A sikai (��; Hepburn: shikai) a zanpakutó meghatározó képessége. Ahhoz, hogy egy halálisten elérje, kommunikálnia kell és összhangban kell lennie a zanpakutójával. Miután megtudta a kardja nevét, a sikait bármikor előhívhatja szóbeli paranccsal: ez az egyedi kiengedési parancsból és ezt követően az adott kard nevéből áll (például: „Üvölts, Bestia!”). A parancs a legtöbb esetben egy felszólító módban lévő szó vagy rövid mondat, és általában utalnak az adott kard képességére vagy természetére. Azok a halálistenek, akik már szert tettek a bankaira, képesek a sikait használni a szóbeli parancs kiadása nélkül is. Miután egy zanpakutó sikaiát előhívták, az megváltoztatja alakját és elérést biztosít az egyedi képességeihez. Az alakja a legtöbb estben valamilyen fegyver formáját ölti, de a sikaik között igen nagy a változatosság, akár még élőlény is lehet. Egy zanpakutónak több különleges képessége is lehetséges, és mindegyiknek saját neve van. Egy képességet lehetséges használni a nevének ismerete nélkül is, de sokkal nagyobb hatékonyság érhető el, ha az illető halálisten ismeri azt, ezen felül egy támadás akkor a leghatásosabb, ha a nevét ki is mondja a használatakor. Néhány halálistennek nagyobb a lélekenergiája, mint amekkora fölött kontrollt tud gyakorolni. Mivel lélekenergiájukat nem tudják elzárni, ezért az ő zanpakutójuk is folyamatosan sikai formában van. Két ilyen halálisten ismert: Kuroszaki Icsigo és Zaraki Kenpacsi. Mivel a karjuk ereje állandóan ki van engedve, nincs szükségük kiengedési parancsra, de még a kardjuk nevét sem kell feltétlenül tudniuk, habár ez utóbbi hátrányt jelent azokkal szemben, akik ismerik a saját kardjuk nevét. A sikai elérése az előmenetel feltétele a halálistenek ranglétráján, így feltehetőleg a legtöbb tiszt képes rá. Bankai A bankai (��; Hepburn: bankai) a zanpakutó második, egyben végső formája. Az elérésének feltétele, hogy a halálisten képes legyen megidézni a zanpakutója szellemét az anyagi világban és behódolásra kényszeríteni azt. Ez a folyamat az ellenkezője annak, ami a sikai eléréséhez kell, vagyis amikor a halálisten megy be a belső világába, hogy kommunikáljon a zanpakutója szellemével. Ez legalább tíz évet vesz igénybe. A zanpakutó szellemének megidézésére azonban létezik egy másik módszer is, amit Urahara Kiszuke fejlesztett ki, de csak ő és Kuroszaki Icsigo az egyedüliek, akik ezt a módszert alkalmazták. A módszer lényege, hogy egy bábuval kényszerítő a zanpakutó szelleme, hogy azonnal testet öltsön, ezzel megkerülve az évtizednyi gyakorlást. Ezzel a módszerrel lehetőséget kapnak a bankai elsajátítására, azonban három napnál tovább fenntartani az állapotot veszélyes lehet, és végzetes következményei lehetnek. A bankai megszerzéséhez szükséges időn túl legalább további tíz év szükséges, hogy valaki teljesen elsajátítsa annak használatát. A bankai előhívásához nem szükséges egyedi kiengedési parancs, de annak használata előtt ki szokták mondani a „bankai” szót, majd a bankai forma nevét. A neve a zanpakutó nevének megváltoztatott formája, általában egy kifejezés hozzáadásával. Az előhívásakor a kard alakja megváltozik, és Kuroszaki Icsigo kardjának kivételével a mérete is mindig sokkal nagyobb lesz. Néhány esetben a kardon kívül a használójának a ruházata is megváltozhat. Ebben az estben maga a ruha is része a bankainak, és annak állapota jelzi a viselője lélekenergia-szintjét. Bankait használva egy halálisten ereje 5-ször, vagy akár 10-szer nagyobbra nőhet. Előhívásakor a zanpakutó további különleges képességeket tud használni, amelyek általában a sikaiban használható képességek fejlesztett, erősebb változata. Mivel Kuroszaki Icsigo bankaija méretben nem nő, hanem csökken, ő az egyetlen halálisten, aki képes huzamosabb ideig fenntartani azt. Alapvetően a bankai jelenti az alapkövetelményt a kapitányi rang eléréséhez, a kapitányi vizsga ugyanis annak bizonyításáról szól, hogy az adott halálisten képes-e a bankai előhívására. Ez a szabály azonban megkerülhető abban az esetben, ha az illető nem kapitányi vizsga útján nyeri el a pozíciót, mint például Zaraki Kenpacsi. A Lelkek Világának történetében ő az egyetlen kapitány, aki még a zanpakutója nevét sem ismeri. A bankait csak a legerősebb halálistenek tudják használni. Még a négy nagy nemesi család közt is, akiknek a tagjai mindig kivételesen tehetségesek, csak néhány generációnként akad valaki, aki képes rá. Akik elérték, mindig jelentős szerepet töltenek be a Lelkek Világának történelmében. A kapitányi rangúakon jelenleg kívül három halálistenről ismeretes, hogy szert tettek a bankaira: Kuroszaki Icsigo (helyettes halálisten), Abarai Rendzsi (hadnagy) és Madarame Ikkaku (3. tiszt). A zanpakutók formái A zanpakutók hagyományos japán kardok alakjában vannak elzárva. Méretük és formájuk különböző lehet, de a következő típusok a leggyakoribbak: Katana ( � ; Hepburn : katana ) : Hétköznapi nevén „szamurájkard”. Enyhén ívelt, vékony, egy-élű kard, kerek vagy szögletes keresztvassal és elég hosszú markolattal, hogy két kézzel is lehessen használni. Hossza kb. 60 cm. Vakizasi ( �� ; Hepburn : wakizashi ) : Rövid kard vagy tőr. Átlagos hossza 40–45 cm. Kialakítása hasonló a katanához. Daisó ( �� ; Hepburn : daishō ) : A katana és a vakizasi párosa. Nodacsi ( ��� ; Hepburn : nodachi ) : A katanánál lényegesen nagyobb és nehezebb kétkezes kard. A használata nehéz, viszont nagyobb erő fejthető ki vele, mint a katanával. A kard nagysága a viselője lélekenergiájának nagyságától függ, azonban a kapitányi szintű halálistenek képesek kontrollálni a kardjuk méretét. Mivel a zanpakutó a halálisten lelkének egy darabja, jóformán erőfeszítés nélkül használja a kardját, függetlenül annak formájától vagy méretétől. A zanpakutókon módosításokat is végre lehet hajtani. Ezeknek az esztétikai szempontok mellett gyakorlati haszna is lehet. Továbbá a zanpakutókat álcázni is lehet egy használati tárgy formájában, erre példa Jamamoto Genrjúszai Sigekuni és Urahara Kiszuke kardjai. A zanpakutó automatikusan visszatér elzárt alakjába, ha a viselője elveszti eszméletét. Típusai A zanpakutóknak több típusa ismeretes, habár besorolásuk nem hivatalos és néhányat megtévesztésből más típusúnak is beállíthatnak. Az elsődleges besorolási szempont, hogy az adott kardnak közelharcban használatos, vagy valamilyen mágikus (kidó) képessége van. A mágikus típusúakat általában be lehet sorolni egy-egy elemi erő szerint is, amit használ (például: tűz-, jég-típusú, stb.). Ismertek még további altípusok is: a folyamatosan kiengedett kardok és az ikerpengés kardok. Detrehemtelep Detrehemtelep (1934-től) (korábban Kincstáritelep vagy Felsődetrehemtelep, románul: Tritenii-Colonie vagy Colonia, korábban Tritenii de Sus Colonie) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése A Mezőség délnyugati peremén, Tordától 19 kilométerre északkeletre fekszik. Népessége Etnikai és vallási megoszlás 1910-ben 318 lakosából 309 volt magyar és kilenc román anyanyelvű; 300 református , kilenc görög és hét római katolikus vallású . 2002-ben 478 lakosából 344 volt magyar és 133 román nemzetiségű; 325 református, 119 ortodox , tíz pünkösdi , nyolc római katolikus és nyolc baptista vallású . Története A magyar Földművelésügyi Minisztérium létesítette 1903 és 1906 között arisztokratáktól vásárolt birtokon, amely korábban nagyobb részt Alsódetrehem, kisebb részt Felsődetrehem határában feküdt. A belterület a Sóvári dűlő helyén, sakktábla alaprajzzal épült ki. Az 53 házba és telekre harminc egerbegyi, hat gyéresi, öt marcelházi, négy felsődetrehemi, három újszentesi, két alsódetrehemi és egy-egy szentpéteri, nyárádszentmártoni és jászberényi református magyar családot telepítettek. Minden telekhez tizennégy hold szántó, három hold 500 négyszögöl legelő, két hold rét, egy hold 1100 négyszögöl erdő és fél hold szőlő tartozott. A közösség templomát ekkor nem helyben, hanem 1908–11-ben Felsődetrehemben építették föl. 1923-ban a román állam, amely nem ismerte el a telepesek magyar állammal kötött szerződését, családonként csak négy hold szántót hagyott meg birtokukban. Az 1960-as években, 1970-ig magyar nyelvű felső tagozat is működött a faluban. Román lakóinak zöme Felsődetrehemből települt be. A település sokáig nem alkotott külön közigazgatási egységet, csak 1956-ban választották szét Felsődetrehemtől. Híres emberek Itt született 1957-ben Keszeg Vilmos néprajzkutató, aki a telep szellemi néprajzának több területét is feldolgozta. Lebus Lebus (lengyelül: Lubusz) település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 3197 fő (2012. december 31.). Lebus Lindendorf, Podelzig, Reitwein, Frankfurt (Oder), Treplin, Zeschdorf és Fichtenhöhe községekkel határos. Története Lengyelország 960–1249 Brandenburg 1250–1373 Cseh Királyság 1373–1415 Brandenburg 1415–1701 Porosz Királyság 1701–1871 ->-> Németország 1871-1945 Németország szövetséges megszállása 1945-1949 Német Demokratikus Köztársaság 1949-1990 Németország 1990- Népesség A település népességének változása: Garza megye Garza megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Texas államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Post. Lakosainak száma 6317 fő (2013. július 1.). Garza megye Borden, Lynn, Crosby, Kent és Scurry megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: The Eternal Idol A The Eternal Idol az angol Black Sabbath 13. stúdióalbuma, amely 1987-ben jelent meg. Ez volt az első Sabbath nagylemez, amelyen Tony Martin énekes közreműködött, és egyben az utolsó melyet a Vertigo (Angliában) és a Warner Bros. (az USA-ban) kiadók gondoztak. Az album a 168. helyet érte csak el a Billboard 200-as listáján. 1996-ban és 2004-ben újra kiadták a lemezt. Az album 2010-ben megjelent deluxe változatának bónusz lemeze a Ray Gillen énekessel készült demókat tartalmazza. Történet Az albumot eredetileg az előző albumon szereplő felállásban tervezték rögzíteni, de a felvételek kezdetén Ray Gillen énekes kilépett a zenekarból. A lemezt végül Tony Martin énekelte fel, aki bevált a poszton és hivatalosan is a Black Sabbath énekese lett, a következő években több albumot is készítettek vele. Gillen után a basszusgitáros Dan Spitz is távozott. Habár az albumborítón Spitzet tüntették fel, a basszusfutamokat valójában Bob Daisley játszotta lemezre. A lemezfelvétel végén aztán Daisley és a dobos Eric Singer is kiléptek, mindketten Gary Moore együttesében folytatták. A The Shining kislemez videóklipjében éppen ezért Iommi és Martin mellett a The Clash dobosa Terry Chimes és egy ismeretlen basszusgitáros szerepel, de ők sem maradtak a zenekarban. Az album dalai "The Shining" – 5:59 "Ancient Warrior" – 5:28 "Hard Life to Love" – 5:00 "Glory Ride" – 4:49 "Born to Lose" – 3:43 "Nightmare" – 5:19 "Scarlet Pimpernel" (instrumental)– 2:05 "Lost Forever" – 4:03 "Eternal Idol" – 6:33 Hermann Strack Hermann Leberecht Strack (1848. május 6. – 1922. október 5.) német protestáns hittudós. Életrajza Berlinben született, egyetemi tanulmányait szülővárosában és Lipcsében végezte 1865-től 1870-ig. Néhány év múlva Berlinbe nevezték ki tanárnak; 1873–1876 között pedig a porosz kormány anyagi támogatása mellett Szentpéterváron folytatott kutatásokat. 1877-től a berlini egyetemnél működött, mint rendkívüli teológiai tanár. Nevezetesebb művei Prolegomena critica in Vetero Testamentum hebraicum (1873); Katalog der hebräischen Bibelhandschriften in St.-Petersburg (1875, Harkowy-val együtt); Prophetarum posteriorum codex Babylonicus Petropolitanus (1876); A. Firkowitsch und seine Entdeckungen (1876); Vollständiges Worterbuch zu Xenophons Kyropädie (u. o. 1881, 2. kiadás Berlin 1888); Versöhnungstag (Berlin 1888); Götzendienst (u. o. 1888); Sabbat (Lipcse 1890); Hebräische Grammatik (Karlsruhe 1883, 5. kiad. Berlin 1893); Lehrbuch der neuhebräischen Sprache u. Litteratur (Siegfried K.-val együtt, 1884); Herr Adolf Stöcker, christliche Liebe und Wahrhaftigkeit (u. o. 1885, 2. kiad. 1886); Einleitung in den Talmud (Lipcse 1887, 2. kiad. 1894); Einleitung in das alte Testament (Nördlingen 1883, 4. kiadás München 1895); Hebr. Vokabularium für Anfänger (Berlin 1889, 4. kiad. 1894); Der Blutaberglaube in der Menschheit, Blutmorde u. Blutritus (München 1891, 4. kiad. 1892); Die Juden, dürfen sie Verbrecher von Religionswegen genannt werden? (Berlin 1893); Kurzgefasster Kommentar zu den Schriften des Alten u. Neuen Testaments (Zocklerrel együtt, Nördlingen s München 1886 óta); Porta linguarum orientalium (Berlin 1885 óta). Abriss der biblischen aramäischen Grammatik (Lipcse 1896). Forrás Bokor József (szerk.). Strack, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 28. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.) Condé-sur-Risle Condé-sur-Risle település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 633 fő (2015). Condé-sur-Risle Appeville-Annebault, Campigny és Corneville-sur-Risle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Katona Tamás (történész) Katona Tamás (Budapest, 1932. február 2. – Budapest, 2013. június 28.) magyar történész, tanár, író, műfordító, országgyűlési képviselő (MDF). Életútja Édesapja Katona Tibor, édesanyja Halász Magdolna, nagyapja Halász Gyula, dédapja Halász Imre volt. Egyetemi tanulmányait 1950 és 1955 között végezte az ELTE könyvtár–magyar–arab szakán. 1954–55-ben a Bács-Kiskun Megyei Könyvtár helyettes vezetője, valamint a Fejér Megyei Tanács könyvtárügyi előadója volt. 1955 és 1960 között a bicskei Vajda János Járási Könyvtárat vezette; itt alapította meg Magyarország első cigány könyvtárát. 1960-61-ben az MTA Biokémiai Intézetének részfoglalkozású könyvtárosa volt. 1961-1965 között a Magyar Helikon Könyvkiadó, 1965-1987 között az Európa Könyvkiadó szerkesztője volt. 1977-től részt vett a Bibliotheca Historica című sorozat szerkesztőbizottságában. 1979-től a Pro Memoria sorozat szerkesztője volt. 1980-tól az Eötvös-kollégiumban, 1985-től a JATE-n tanított. 1987-1990 között szabadfoglalkozású író, történész volt. 1994-1998 között a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt. Politikai tevékenysége A rendszerváltás után az 1990. évi országgyűlési választásokon az MDF jelöltjeként képviselővé választották. Három hétig az Országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának tagja volt. Ezután 1990. május 24. és 1992. június 19. között a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként fő szakterülete a magyar biztonságpolitika kidolgozása volt. 1992. június 19. után az Antall-, majd a Boross-kormány sajtóügyekért is felelős miniszterelnökségi politikai államtitkára volt, 1993–1994-ben az MDF Országos Elnökségének tagja volt. Az 1994. évi országgyűlési választásokon az MDF területi listájáról került be újra az Országgyűlésbe. 1994. december 11-én, az önkormányzati választásokon Budapest I. kerületének polgármesterévé választották. 1996. április 15-éig a külügyi állandó bizottság tagja volt. Az MDF X. országos gyűlése után kilépett a pártból. Részt vett a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) megalapításában, majd annak frakciójában folytatta parlamenti munkáját. 1996. április 16-ától a honvédelmi állandó bizottság tagja. Az 1996. november 30-ai első országos MDNP-gyűlésen beválasztották a párt elnökségébe. 2000-től 2002-ig Magyarország varsói nagykövete volt. Családja 1956-1981 között Györki Mária volt a felesége. 1984-ben Barta Klárát vette feleségül. Első házasságából két lánya született: Ágnes (1958) és Annamária (1962). Második házasságából egy fia született: Tibor Elek (1987). Művei Az aradi vértanúk (bevezetés és jegyzetek; Budapest, 1979) A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról (válogatás és szerkesztés; Budapest, 1979) A tatárjárás emlékezete (válogatás, szerkesztés; Budapest, 1981) Budavár bevételének emlékezete, 1849 (válogatás és szerkesztés; Budapest, 1989) Aradi vértanúk naplói ; vál., bev., jegyz. Katona Tamás; Kriterion, Bukarest, 1991 ( Téka ) Kossuth Lajos: Írások és beszédek 1848–1849-ből (válogatta, szerkesztette, az összekötő szövegeket, jegyzeteket és névmagyarázatokat írta Katona Tamás; Budapest, 1994) Katona Tamás–Arday Lajos: 110 év. Az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának története ; anyaggyűjtés Éger György; 2. átd., bőv. kiad.; Magyar Országgyűlés, Bp., 2006 Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei ; szerk. Katona Tamás, Ráday Mihály; Corvina, Bp., 2013- Díjai, kitüntetései Dercsényi Dezső-sajtódíj (1993) Szent Gellért-díj (1997) A Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje A Máltai Lovagrend Érdemrendjének nagykeresztje Emlékezete A marcaltői önkormányzat 2014. március 15-én emléktáblát állíttatott tiszteletére az ihászi csatát megörökítő emlékoszlop mellett. Sziszola A Sziszola (oroszul: Сысола; komi nyelven Сыктыв) folyó Oroszország európai felének északi részén, Komiföldön. A Vicsegda bal oldali mellékfolyója. Földrajz Hossza: 487 km, vízgyűjtő területe: 17 200 km², évi közepes vízhozama: 33 m³/sec (a torkolattól 318 km-re). A Kirovi terület északkeleti határa közelében, az Észak-orosz-hátság alacsony dombjai között ered és ott észak felé halad. Ezt a legfelső, rövid szakaszt kivéve végig Komiföldön folyik. Eleinte nyugat felé, majd alsó szakaszán ismét északi irányba tart, így éri el a Vicsegdát. Medre 80–200 m széles, kanyargós, gyakran szigeteket, zátonyokat alkot. Partjai többnyire alacsonyak, széles árterén a réteket sok helyen holtágak borítják. Nagyrészt hóolvadék, kisebb részben esőviz táplálja. Október végén – novemberben befagy és április végéig jég borítja. Tavaszi áradása június közepéig tart. A folyó torkolatánál, a bal parton terül el Komiföld fővárosa, Sziktivkar. A régi idők utazói, kereskedői Uszty-Sziszolkot (Sziktivkar régi neve, jelentése: Sziszola-torkolat) szinte kizárólag vízi úton érték el, és a folyó elég mély volt ahhoz, hogy gőzhajók is közlekedjenek rajta. Kisebb hajók számára az alsó szakasz ma is hajózható, de a vízállás néha olyan alacsony, hogy a város közelében át lehet gázolni rajta. Sziktivkar határában a folyón közúti híd ível át, épült 1972-ben. Mellékfolyói Balról: Kom, Tibju, Nagy Vizinga. Jobbról: Nidim, Leplu, Poinga. Saint-Ouen-le-Brisoult Saint-Ouen-le-Brisoult település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 124 fő (2015). Saint-Ouen-le-Brisoult Antoigny, Madré, Neuilly-le-Vendin, Méhoudin és Saint-Patrice-du-Désert községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Madagaszkári jégmadár A madagaszkári jégmadár (Corythornis vintsioides) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Joseph Fortuné Théodore Eydoux & Paul Gervais írta le 1836-ban, az Alcedo nembe Alcedo vintsioides néven. Besorolása jelenleg vitatott egyes szervezetek még ide sorolják. Alfajai Corythornis vintsioides johannae (Meinertzhagen, 1924) Corythornis vintsioides vintsioides (Eydoux & Gervais, 1836) Előfordulása Madagaszkár, a Comore-szigetek és Mayotte területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, folyók, patakok, tavak, mocsarak és torkolatok, valamint a tengerpartok és az árapály medencék. Megjelenése Testhossza 13 centiméter, a hím testtömege 16–21 gramm, a tojóé 18–22 gramm. Életmódja Tápláléka kisebb halakból, békák, tengeri és édesvízi rákokból, valamint vízi és szárazföldi rovarokból áll. Jarrod Gilchrist Jarrod Gilchrist (Melbourne, 1990. június 13. –) ausztrál válogatott vízilabdázó, az UNSW Wests Magpies játékosa. Samo napred..! A Samo napred..! a YU grupa 1979-ben megjelent nagylemeze, melyet az RTB adott ki. A hanglemez kiadás katalógusszáma: LP 55-5373. Az album 1980-ban kazettán is megjelent, a kiadvány katalógusszáma: ZK 50119. Az album dalai A oldal Nešto si mi umorna i bleda (3:50) Samo napred, guraj, guraj (3:46) Plejboj (4:30) Hej, da me vidiš (4:29) B oldal Pera amater (2:57) Autobus za raj (3:50) Da si M.M. ili B.B. (2:55) Udaj se dobro (4:40) Közreműködők Dragi Jelić - gitár, ének Žika Jelić - basszusgitár Bata Kostić - gitár, ének (A "Plejboj" c. számban) Dragan Janković - orgona Dragoljub Đuričić - dob Vendégzenészek Marina Tucaković - dalszöveg Slađana Milošević - háttérvokál Dragana Šarić - háttérvokál Jegyzetek Az cím írásmódja az album borítóján és Petar Janjatović: EX YU ROCK enciklopedija 1960-2006 c. könyvében szereplő írásmódot követi. Forrás http://rateyourmusic.com/release/album/yu_grupa/samo_napred___/ Hangszercsalád Azokat a hasonló hangszereket mondjuk egy hangszercsalád tagjainak, amelyek csupán hangmagasságban, méretben, és esetleg kis mértékben hangterjedelmükben térnek el egymástól. Egyéb tulajdonságaikban egy hangszercsalád tagjai egyformák: teljesen azonos a hangképzés módja, és jellemzően nem változik a hangszerek alapanyaga és alakja. Ha kivételesen mégis változik egy hangszercsaládon belül a hangszeralak vagy a hangszer tartása, az kizárólag azért adódik, mert a mélyebb, nagy méretű hangszereket is könnyen kezelhetővé kell tenni a zenész számára. Minden kultúrában találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egy hangszert több méretben és több hangolásban is használnak, de a tudatos rend szerint felépített hangszercsaládok speciálisan a nyugat-európai instrumentális zenére jellemzőek. A hangszercsaládok születése A tudatos és szabályos hangszercsaládépítés 16. századi, reneszánsz jelenség, mögöttes oka pedig az egységes hangzásra való törekvés. A reneszánsz esztétikája a letisztult, átlátható hangzásra törekedett, hogy a felcsendülő zene minden szólama azonos hangszínnel szólaljon meg. Ennek az elvárásnak kezdettől megfelelt a legkézenfekvőbb egységes hangzást produkáló együttes: a kórus, ha a különféle hangfekvésű énekeseket nem kísérték hangszerek. Az egységes hangzásra való törekvés következtében kialakuló hangszercsalád-együtteseket reneszánsz szóval konszortnak nevezzük. Az egységes hangzásra való törekvés okai Az egységes hangzásra való igény megszületésének több oka lehetett. Egyrészt a 16. század elejére sokféle hangszert használtak Európában (Ajaksípos hangszerek, pl.: furulya, dupla és szimpla nádnyelves hangszerek, pl.: görbekürt, duda, tölcséres fúvókájú hangszerek, pl.: harsona, vonós hangszerek pl.: fidula, pengetős hangszerek, pl.: lant, ütős hangszerek stb.), de ezek a hangszertípusok még nem alakították ki a maguk zenekari szerepét, s mivel hangerejük és hangszínük igen eltérő volt egymástól, ha egyszerre szólaltak meg, az érdesebb, hangosabb hangszerek elnyomhatták a lágyabbakat. További problémát jelentett az, hogy a zeneszerzők ekkoriban még nem írtak elő műveikhez pontos hangszerelést, azt, hogy a szólamok milyen zeneszerszámon szólalnak meg, az előadókra bízták. Ezért alakult ki, hogy a 16. század hangszeregyütteseiben a különféle hangszercsaládok tagjai csak ritkán és megkötésekkel játszottak együtt. Hangtávolságok egy hangszercsalád tagjai között A 16. század zenetudománya két reneszánsz alapgondolatra építette fel a hangszercsaládokat. Az egyik gondolat az emberközpontúság, a másik a matematika és a zenei arányok, mint a szépség garanciája és esszenciája. Emberi adottság, hogy a középmagas férfi és női hangfekvés közt egy oktáv távolság van (ezért könnyű férfiaknak és nőknek együtt énekelni, ekkor ugyanis szólamaik egyszerű oktávpárhuzamban mozognak). A magas és mély férfi hangfekvés, illetve a magas és mély női hangfekvés között nagyjából fél oktáv a különbség. Mindezek miatt kézenfekvő az emberi hangfajok négy részre osztása: szoprán, alt, tenor, basszus néven, egymástól nagyjából fél oktávra meghatározva ezek távolságát. Analogikusan az emberi énekhang "hangszercsaládjáról" terjedt ki a terminológiai rend a reneszánsz hangszercsaládokra, mindenhol szoprán-, alt-, tenor-, basszus-, előtaggal látván el az alaphangszert, megjelölve négy méretét, melyek egymástól körülbelül fél-fél oktávnyi távolságra vannak. Jelentős intonálási problémát jelentene, ha pontosan fél oktávnyira (szűkített kvint, ill. bővített kvart távolságra) szeretnénk hangolni szomszédos tagjait egy hangszercsaládnak. Különösen a lyukakkal ellátott fúvóshangszerek (furulyák, fuvolák, görbekürtök, pommerek, cinkek, stb.) játékát lehetetlenítette volna el ez a rendszer: két hangszercsaládon belüli szomszédos hangszer hangolása ily módon ugyanis a létező legtávolabb kerülne egymástól a kvintkörön. A furulyák példáján nézve: ha egy C szopránfurulyán sorban nyitjuk ki ujjainkkal a lyukakat, akkor egy C-dúr skála hangjai szólalnak meg; ennél a hangsornál nincs előjegyzés. E szopránfurulyának pontosan fél oktávval mélyebb testvére egy Gesz (vagy Fisz) altfurulya volna, amin sorba nyitva a hanglyukakat egy Gesz-dúr (másképp Fisz-dúr) skála szólalna meg. Ez hat kereszt, illetve hat bé előjegyzésnyi távolságra van a szopránfurulya természetes hangfekvésétől, azaz a két furulya alapskálája az elképzelhető "legidegenebb" egymáshoz képest, bármilyen hangnemben akarnak játszani, három módosított hangnál kevesebbel nem "ússzák meg". Ezért a fél-oktávhoz legközelebb eső, jóval természetesebb hangközök, a kvint és a kvart kerülnek szóba. A reneszánsz elején ragaszkodtak ahhoz, hogy a hangszercsaládok tagjai közt pontosan egyenlő hangközök legyenek, ezért a hangszercsaládok tagjait egymáshoz képest egységesen kvint távolságra hangolták, (lásd példaképp a reneszánsz fuvolák hangolását). A fafúvósok szempontjából még ez a rendszer is túlságosan sok bonyodalommal járt, ugyanis egy négytagú hangszercsalád szélső tagjai között már három előjegyzésnyi távolság van, és a villafogással megszólaltatható gyakori félhangok hamiskássá tették a konszort zenéjét. A hamisság elkerülésére alakult ki a jelenleg is ismert kvart-kvint hangolási rendszer. Ebben a hangszercsalád minden második tagja azonos alaphangra hangolt, egymástól pontosan oktávnyi távolságra. Általában a szoprán és az alt hangszer között kvint, az alt és tenor hangszer között kvart, a tenor és basszus hangszer között pedig újra kvint távolság van. Ugyanígy felváltva előbb kvart majd újra kvint hangköznyire találjuk a hangszercsaládok tagjait, akár a szoprán hangszernél magasabb, akár a basszushangszernél mélyebb hangszereket vizsgáljuk. A hangszercsaládok sorsa a 17. századtól a 19. század derekáig Az 1600-as évektől a hangszercsaládok beszűkülése volt tapasztalható. Elsősorban a szélsőségesen magas és mély fekvésű hangszerek tűntek el, de a középső tagok közül is nem egy kiveszett a gyakorlatból (például a tenorbrácsa). Ezzel párhuzamosan az egységes hangzás igénye megszűnt, kimentek a divatból a konszortok, és megjelentek az első zenekarok, ahol rögzített arányok szerint ugyan, de minden típusú hangszer megtalálható. A konszortok közül egyetlen maradt fenn, a hegedű hangszercsaládjának együttese: a vonósnégyes. Noha a hangszercsaládok alapelvét nem felejtették el, és a születő új hangszereket minden esetben több méretben építették (v.ö.: chalumeau), az elnevezések lassan változni kezdtek. A tenor- illetve basszus- előtag ebben az időszakban már nem jelent biztos információt arra nézve, hogy a szoprán hangszerhez képest mennyivel mélyebb hangszerrel van dolgunk (v.ö.: basszusoboa). A 18. század elejétől újra kis mértékű hangszercsaládképződés figyelhető meg. A fuvola mellett elterjed az altfuvola és a pikoló, megjelenik az oboa mellett az angolkürt, a fagott mellett a kvint és kvartfagott, valamint a kontrafagott, klarinét mellett a basszusklarinét. Ez a hangszercsaládképződés azonban hiányos, egy-két új tagot jelent csak. Ebben az időben egyre gyakrabban alkotnak „szabálytalan” tagokat a hangszercsaládokban, amik az alaphangszertől nem kvint, vagy kvarttávolságra vannak, hanem például kis tercnyire, mint a fuvola d'amore, oboa d’amore, clarinet d'amore esetében. A különféle előjegyzések könnyebb lejátszására megjelennek a több keresztbe, illetve több bébe transzponáló fúvós hangszerek. A legnagyobb gazdagságát a hangszerméreteknek a klarinét hangszercsaládjában látjuk, itt szinte szekundonként találunk egy változatot. Hangszercsaládok 1846 után Adolphe Sax nevéhez köthető a szabályosan felépített, teljes hangszercsalád újrafelfedezése, aki 1838-ban új hangszer fejlesztésébe kezdett, melyet alkotójáról szaxofonnak neveztek el. Ezt a hangszert már 1846-tól több méretben, szabályos hangszercsaládként gyártják, ahol az egyes méretváltozatokat egymástól kvart ill. kvint távolságra hangolják. A szaxofonkvartett megteremtésével pedig Adolphe Sax a reneszánsz konszortok gondolatát öltöztette új köntösbe, és hozta vissza a klasszikus zenébe. A szaxofon hangszercsaládjának analógiájára teljes családdal lépett színre hamarosan a szarruszofon, majd ezek hatására újra használni kezdték, vagy megalkották a rézfúvós hangszerek esetében is a hangszercsaládok minden tagját. A megjelenő új hangolású hangszerek gyakran elnyerték egy zeneszerző érdeklődését, és így a 19. század második felétől a szimfonikus nagyzenekar, mint kiforrott és nagy presztizsű előadói apparátus egyre gyakrabban kellett beengedjen soraiba ezekből az új hangolású hangszerekből, hogy a romantikus zenében speciális hatásokat keltsenek. A 20. század közepétől a hegedű és a fuvola családjának bővülése szintén az emberi fül számára élvezhető teljes hangtartomány lefedésére vállalkozik. Ezek az új hangszerek konszortok tagjaként (fuvolazenekar), vagy az egyre terjedő műkedvelő kamarazenében, esetleg szólószerepben tűnnek fel. A hangszercsaládok tagjainak terminológiája A napjainkban használatos hangszercsaládok mindegyikében más és más az egyes tagok megnevezése, nincs egységes terminológia. Gyakran még a szoprán- alt- tenor- basszus- alapnevek sem találhatók meg hiánytalanul, de még tarkább képet mutatnak a szoprán feletti és a basszus alatti hangszerek nevei. Lásd még Fuvola hangszercsalád Hegedűoktett vonósnégyes szaxofonkvartett Hangszerek listája Források és jegyzetek J.H. v.d. Meer: Hangszerek 50 Sovgenov járás A Sovgenov járás (oroszul: Шовгеновский район, adige nyelven Шэуджэн район) Oroszország egyik járása Adigeföldön. Székhelye Hakurinohabl. Népesség 1989-ben 17 851 lakosa volt, melyből 11 000 adige (61,6%), 5 965 orosz (33,4%), 198 ukrán, 70 örmény. 2002-ben 16 388 lakosa volt, melyből 10 239 adige (62,5%), 5 504 orosz (33,6%), 117 ukrán, 59 örmény, 1 kurd. 2010-ben 16 997 lakosa volt, melyből 10 613 adige, 5 532 orosz, 163 tatár, 158 azeri, 92 örmény, 63 ukrán stb. Mihail Ioszifovics Jakusin Mihail Ioszifovics Jakusin (oroszul: Михаил Иосифович Якушин; Moszkva, 1910. november 15. – Moszkva, 1997. február 3.) orosz labdarúgóedző. Pályafutása Edzőként Két alkalommal irányította szövetségi kapitányként a szovjet válogatottat. Először 1959-ben, majd 1967 és 1968 között. Az 1968-as Európa-bajnokságra sikeresen kivezette a válogatottat, ahol a 4. helyen végeztek. Sikerei, díjai Játékosként Szovjet bajnok (3): 1936, 1937, 1940 Szovjet kupa (1): 1937 Edzőként Szovjet bajnok (6): 1945, 1949, 1954, 1955, 1957, 1959 Szovjet kupa (1): 1953 Szovjet bajnok (1): 1964 Cheap Thrills Az 1968-as Cheap Thrills a Big Brother and the Holding Company nagylemeze. Ez az utolsó albumuk, melyen Janis Joplin énekel. Az album 1. lett a Billboard Pop Albums listáján és szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Története A Big Brother együttest meglehetősen nagy figyelem övezte az 1967-es Monterey Pop Festivali fellépésük után. Nem sokkal később kiadták debütáló lemezüket. Újdonsült sikerük ellenére az album csak szerény sikereket ért el, 60. helyet szerezte meg. A Down On Me kislemezük azonban majdnem bekerült a legjobb 40-be. A Columbia Records szerződést ajánlott a zenekarnak. Az albumon három feldolgozás hallható (Summertime, Piece of My Heart, Ball and Chain). Az albumon hallható Bill Graham is, aki a Combination of the Two elején bemutatja az együttest. A lemezre élő felvételek is felkerültek: Combination of the Two, I Need a Man to Love és a közel tíz perces Ball and Chain. Borító és cím A borítót Robert Crumb rajzolta, miután az együttes eredeti tervét a kiadó elvetette (ezen mindnyájan egy ágyban feküdtek volna meztelenül). Crumb eredetileg a lemez hátoldalára szánta a művét, de Joplinnak annyira megtetszett az illusztráció, hogy azt követelte a Columbia Recordstól, hogy az elülső oldalra tegyék azt. A Rolling Stone minden idők száz legjobb albumborítójának listáján a kilencedik helyet kapta. Eredetileg az album címe Sex, Dope and Cheap Thrills lett volna, ám a Columbia Records nem rajongott az ötletért. Nyitrapereszlény Nyitrapereszlény (szlovákul Preseľany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. Fekvése Nagytapolcsánytól 13 km-re délnyugatra, a Nyitra jobb partján fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a 10.-12. században szláv település állt. A mai falut 1280-ban Prezlen alakban említik először. 1322-ben Perezlen néven említik, az apponyi uradalomhoz tartozott. Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt templomát az esztergomi káptalan oklevele már 1392-ben említi. A 13.-14. században a Ludányi nemzetség birtoka, 1395-ben Appony várának tartozéka. A 16. században az Osztrosics, a 17.-19. században az Apponyi család, a 18. században az Ujfalussy, Zay és Prileszky családok a birtokosai. Az 1562. évi vizitáció említi Jakab nevű papját. 1646-ban mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott. A Felső-Nyitra völgyén egykor fontos hadiút vezetett ál, ezért a település gyakran szenvedett a rendi felkelések és a török rajtaütései miatt egyaránt. 1668-ban felégette a török. 1682. május 7-én Thököly Imre Bécs felé vonuló, török csapatokkal megerősített serege dúlta fel a falut és fosztotta ki a templomot. 1708. augusztus 28-án itt kerítette be Pálffy János serege Ocskay Lászlónak, Rákóczi áruló generálisának ezredét, akik később Ocskay felszólítására letették az esküt a császárra. Egy nappal később 1708. augusztus 29-én nagy csata zajlott a pereszlényi határban a császári és kuruc csapatok között, melyben mintegy 3000 katona esett el. A 18. században Pereszlény uradalmi központ, melyhez hat falu tartozott. 1715-ben szőlőhegye és 25 adózó háztartása volt. 1787-ben újra faluként említik 114 házzal és 877 lakossal. 1828-ban 122 házában 949 ember élt. Lakói mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Vályi András szerint "PERESZLÉNY. Prezierani. Tót Mezőváros Nyitra Vármegyében, földes Urai Majthényi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik a’ Bodóki járásban, határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli." Fényes Elek szerint "Pereszlény, (Prezirany), tót falu, Nyitra vmegyében, a Nyitra vize mellett, 887 kath., 50 evang., 58 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa tágas és termékeny; rétje sok és kétszer kaszálható; bora, fája elég; malma a Nyitra vizén igen jövedelmes. Hires gyümölcs-termesztés. F. u. a budai prépost, s a Batthyány nemes család. Ut. p. Nagy-Tapolcsán." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. Lakói részt vettek a szlovák nemzeti felkelésben. Sokat szenvedett a falu az árvizektől is. Népessége 1880-ban 952 lakosából 767 szlovák és 27 magyar anyanyelvű volt. 1890-ben 1079 lakosából 908 szlovák és 52 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 1121 lakosából 934 szlovák és 86 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 1318 lakosából 1089 szlovák és 199 magyar anyanyelvű volt. 1921-ben 1346 lakosából 1268 szlovák és 13 magyar volt. 1930-ban 1365 lakosából 1323 szlovák és 6 magyar volt. 1991-ben 1536 lakosából 1529 szlovák volt. 2001-ben 1508 lakosából 1503 szlovák és 2 magyar volt. 2011-ben 1482 lakosából 1426 szlovák, 3 magyar és 1 ruszin volt. Nevezetességei Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1322 -ben épült. A Szent Anna kápolna 1804 -ben épült. Miřejovice Miřejovice település Csehországban, a Litoměřicei járásban. Miřejovice Hlinná, Litoměřice és Kamýk településekkel határos. Lakosainak száma 215 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Manuel Pellegrini Manuel Pellegrini vagy teljes nevén Manny Luis Pellegrini Ripamonti (Santiago, 1953. szeptember 16. –) chilei labdarúgó, labdarúgóedző. Pályafutása Játékos-pályafutása egészét az Universidad de Chile csapatában töltötte. 451 mérkőzésen lépett pályára és 1 gólt szerzett. Rendszerint középhátvédként játszott. 28-szoros chilei válogatott. Edzői pályafutása Első csapata a Universidad de Chile volt, ahol nem sikerült megszereznie a bajnoki aranyat csapatával. 1994 és 1996 között az Universidad Católica csapatát edzette. Itt a kiváló játékosok (Alberto Acosta, Nestor Gorosito) ellenére is csak két ezüstérmet sikerült elérnie. 1999-ben az ecuadori LDU Quito gárdájához szerződött, és bajnoki címig vezette az együttest. 2001-ben nagy sikereket ért el az argentin San Lorenzo alakulatával: bajnokságot és Mercosur Kupát nyert a csapattal. 2002-2003 között az argentin River Plate edzője volt és bajnokságot nyert velük. 2004. július 1-jétől 2009-ig a chilei edző a Villarreal CF csapatát irányította. Első szezonjában a harmadik helyen végzett a csapat, így részt vehetett a Bajnokok Ligájában, ahol fennállása legnagyobb eredményét elérve az elődöntőig menetelt, az Arsenal állta útját a csapatnak. A következő két szezonban a csapat az 5. illetve a 2. helyet szerezte meg. 2009 nyarán Manuel Pellegrini lett az előző szezonban semmit sem nyerő Real Madrid vezetőedzője, Juande Ramost váltotta a kispadon. A chilei szakember 2 évre írt alá, 4 millió euróért szerződtették a Villarrealtól. Azt már a szezon előtt sejteni lehetett, hogy a Real Madrid nyáron kinevezett edzőjének, Manuel Pellegrininek nem volt könnyű dolga, hiszen a csapattal szemben hatalmas volt a várakozás. A chilei szakember kapott is hideget–meleget, annak ellenére, hogy a szezon ezen szakaszában a Realnak még sohasem volt ilyen sok pontja, ráadásul öttel több gólt szerzett az éllovas Barcelonánál. A madridi sajtó egy részének azonban ez sem volt elég. A csapattal végül a második helyen végzett a bajnokságban, 3 ponttal lemaradva a Barcelonától. 2010. május 26-án menesztették. 2010. november 5-én, Jesualdo Ferreira menesztése után, őt nevezték ki a Málaga CF csapatának vezetőedzőjévé. Pellegrini hároméves szerződést írt alá a csapattal. 2013. május 22-én bejelentette lemondását, majd június 14-én hároméves szerződést írt alá az angol Manchester City csapatával. Sikerei, díjai Edzőként Universidad Católica Copa Interamericana (1): 1994 Copa Chile (1): 1995 LDU Quito Serie A (1): 1998–99 San Lorenzo Primera División (1): 2000–01 Copa Mercosur (1): 2001 River Plate Primera División (1): 2002–03 Villarreal Intertotó-kupa (1): 2004 Manchester City Angol ligakupa (2): 2014 , 2016 Angol labdarúgó-bajnokság (1): 2014 Egyéni Victor Munoz-díj, az év edzője: 2008 Szálang-hágó A Szálang-hágó (perzsa nyelven: ��� ����� Kotal-e Sālang) az egyik legfontosabb kapcsolat Kabul és Észak-Afganisztán között a Hindukus hegységben. Jelenleg a Szálang-alagúton keresztül halad át a hegységen 3400 méter magasan. Az alagutat a szovjetek építették 1964-ben. Bánffy György (1845–1929) Gróf losonczi Bánffy György (Kolozsvár, 1845. június 12. – Kolozsvár, 1929. november 16.) erdélyi főnemes, képviselő, főrendházi tag. Élete A losónczi Bánffy család sarja. Apja, gróf losónczi Bánffy Miklós (1801-1894), császári és királyi kamarás, főpohárnokmester, anyja gróf iktári Bethlen Katalin (1814-1871), a fejedelmi család utolsó sarja volt. Apai nagyszülei báró losónczi Bánffy Pál (1762-1828), császári és királyi gránátos főhadnagy és felcsúti Gányi Erzsébet (1767-1831) voltak. Bánffy György képviselő, majd 1895-től a főrendiház tagja, 1867-től aranysarkantyús vitéz, 1892-től kamarás, 1896-tól valóságos belső titkos tanácsos volt, majd a királyi főajtónállómesteri cím viselője. Alapítója a Heraldikai és Történelmi Társulatnak és az Iparművészeti Múzeumnak, 30 esztendőn keresztül az erdélyi református egyházkerület főgondnoka. 1903-ban családi levéltárát az Erdélyi Múzeumban helyezi el. Az országos hírű bonchidai Bánffy-uradalomban rendezték gyakorta a járási mezőgazdasági kiállításokat, borai 1879-ben az erdélyi borok párizsi kiállításán dicsérő oklevelet nyernek. Ménese messze földön híres volt. Házassága és leszármazottjai Felesége báró Bánffy Irma az ősi főúri családnak aránylag távoli ágából származott. A házasságukból született: gróf losónczi Bánffy Miklós . Rock ’N’ Roll (album) A Rock 'N' Roll a Junkies első albuma (1994). Ez az album még csak kazettán jelent meg. Az Alkoholt, és a Csak a R'N'R támaszthat fel később más albumukra is feltették. Az album után a Junkies akkori énekese, Csordás Tibor kilépett az együttesből, helyére Szekeres András került. A Junkies történetét igazából ez a változás óta számítjuk, az összes komolyabb sikerüket Szekeressel érték el. Számlista Riot Town (2:15) Szállj ki b.b. (2:55) Törj ki (4:22) Míg néztél engem (3:56) (Eredeti: Michael Monroe - While You Were Looking At Me) Ha akarom megteszed (3:29) Alkohol (3.15) Csak a R'N'R támaszthat fel (4:08) Pokoli éjjel (3:40) Hétvégi motorozás (3:04) Nekem így volt jó (4:22) (Eredeti: Michael Monroe - Dead, Jail or Rock N' Roll) Good bye (3:35) Madagaszkári pálmarepülőkutya A madagaszkári pálmarepülőkutya (Eidolon dupreanum) az emlősök (Mammalia) osztályába, azon belül a denevérek (Chiroptera) rendjébe és a nagy denevérek alrendjébe tartozó repülőkutyafélék (Pteropodidae) családjának egyik faja. A magyar név forrással nincs megerősítve, lehet, hogy az angol név tükörfordítása (Madagascan Fruit Bat). Előfordulása Madagaszkár szigetén megtalálható. Az erdők és a sivatagok az élőhelye. Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. december 19.) Uffheim Uffheim település Franciaországban, Haut-Rhin megyében. Lakosainak száma 867 fő (2015). Uffheim Magstatt-le-Bas, Stetten, Kappelen, Brinckheim, Bartenheim, Waltenheim és Sierentz községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: CargoServ A CargoServ egy magán-vasúttársaság, mely 2001. április 1-én alakult. Székhelye Ausztriában, Linzben van. Jablůnka Jablůnka település Csehországban, Vsetíni járásban. Jablůnka Bystřička, Vsetín, Ratiboř, Pržno és Růžďka településekkel határos. Lakosainak száma 2030 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Filipest Filipest (románul: Filipești) falu Romániában, Moldvában, Bákó megyében. Közigazgatásilag még hét falu, Boanța, Cârligi, Cornești, Cotu Grosului, Galbeni, Hârlești és Onișcan tartozik hozzá. Fekvése Bákótól 22 km-re északra, a DN2-es főút mellett fekvő település. Története A 2011-es népszámláláskor a községnek 4716 lakosa volt. Faktoring A faktoring (vagy faktorálás; angolul factoring) alatt követelések adásvételét értjük. A követelés származhat áruforgalomból, szolgáltatásból, bankhitelből stb. A hitelező a követelést eladja a faktorálónak, innentől kezdve elveszíti az adóssal szemben fennálló hitelezői jogait, amelyek a faktorálóra szállnak át (beleértve a jelzálogjogait is). A faktoring a pénztőke áruforgalomba való bekapcsolásának egyik módja. Célja, hogy a szállító (eladó) hiteladásait finanszírozza, és ezáltal biztosítsa az egyenletes likviditását. Két alaptípusa a lejárt követelések vásárlása illetve a még le nem járt követelések vásárlása. Jogi szabályozása az UNIDROIT Egyezményben Az 1988. május 28-án Ottawában elfogadott UNIDROIT Egyezmény tartalmazza követelés-vételi szerződésként a faktoring szerződés fogalmát. Magyarországon az UNIDROIT Egyezményt a nemzetközi követelésvételről szóló 1997. évi LXXXV. törvény hirdette ki. E törvény meghatározása szerint a követelés-vételi szerződés az a szerződés, amelyet az egyik fél (szállító) a másik szerződő féllel (faktor) köt, és ennek alapján: a szállító a faktorra fogja engedményezi az olyan adásvételi szerződésből keletkezett kinnlevőségeit, amelyek a szállító és vevői által kötött szerződésekből erednek, feltéve, hogy ezen szerződések tárgyát az adós nem személyes, családi, vagy háztartási használat céljából szerezte meg; a faktornak az alábbiak közül legalább két tevékenységet kell ellátnia: A szállító megelőlegezése, a kinnlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés, a kinnlevőségek beszedése, védelem az adós fizetési késedelme, vagy mulasztása esetére; a kinnlevőségek engedményezéséről az adósokat írásban értesíteni kell. Jogi szabályozása Magyarországon Hazánkban a korábbi évtizedekben mind a gazdasági élet, mind a jogi szakma szereplői alábecsülték a faktoring gazdasági jelentőségét. A hazai közjogi és magánjogi szabályozás egyaránt mostohán kezelte. Ezt a jogintézményt a korábbi polgári törvénykönyv nem szabályozta a faktoringot. A faktoring szerződést a hatályos 2013. évi V. törvény LVIII. Fejezete iktatta be a polgári törvénykönyvbe. 6:405. § [Faktoring szerződés] Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles. 6:406. § [Nyilvántartásba-vételi kötelezettség] A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésen alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba. 6:407. § [A szerződés felmondása] (1) A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha a) az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; b) az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; c) az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a követelés teljesítését. (2) A szerződés felmondása esetén az adós köteles a faktor által fizetett összeget és kamatot megfizetni a faktornak, a faktor pedig köteles a követelést visszaengedményezni az adósra. (3) Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést. 6:408. § [A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása] A szerződésre egyebekben a kölcsön kifizetésének megtagadására, a kölcsönösszeg igénybevételének elmaradására és a kölcsön rendelkezésre tartására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Lejárt követelések vásárlása Eladóként ilyenkor legtöbbször a hitelintézetek (bankok), nagyobb szolgáltatók (távközlés, gáz, internet stb.), lépnek fel. Van példa arra is, hogy kamarák (tagdíjak), sőt, maga az Adóhivatal is értékesíti lejárt, rossz követeléseit. Ezeket a követeléseket az eladó megkísérelte már behajtani, de nem járt sikerrel. A vételár ezekben a tranzakciókban majdnem mindig kisebb, mint a követelés értéke. Szélsőséges esetben, régen lejárt, majdnem behajthatatlan követeléseknél a követelés értékének 1-2%-a is lehet. Az eladó számára több előnnyel is jár a művelet: azonnal készpénzhez jut, még ha kevesebbhez is, mint a követelések értéke könyvelésében nem jelentkezik a sok lejárt, rossz követelés A vevő, a faktorcég ezután különböző behajtási technikákkal ( követelésbehajtás ) megkísérli az adósoktól beszedni a pénzt. Még le nem járt követelések vásárlása Ez a klasszikus faktorálás: a faktorcég akkor vásárolja meg a követelést, amikor annak fizetési határideje még nem járt le. Ez a finanszírozási forma főként a korlátozottabb fizetőlépességgel rendelkező kis- és közepes beszállító vállalkozásoknak jelent jól használható pénzügyi szolgáltatást. Legjobban egy példával illusztrálható, hogy milyen előnyökkel is jár ez: A Vállalkozó cég szállít a Kereskedőnek termékeket, amelyeket a Kereskedő 90 napos határidővel fizet ki. Elvárja viszont, hogy ez alatt a 90 nap alatt Vállalkozó bármikor további termékeket szállítson. Vállalkozó viszont minél hamarabb pénzhez szeretne jutni, hogy azt a termelésbe visszaforgatva kielégíthesse Kereskedő felé az áruszállítási igényeit. A fenti példában Vállalkozó tehát árut hitelez Kereskedőnek, amire igazából nem is tudna vállalkozni, mert nem eléggé tőkeerős hozzá: viszont a piac erre gyakorlatilag rákényszeríti. Ilyenkor szokásos a követelést eladni egy faktorcégnek, amely Vállalkozó számára azonnal kifizeti az összeg valahány százalékát (általában 70-90%). A faktorcég pedig türelmesen vár, hogy Kereskedő kifizesse a tartozását felé. A faktorcég haszna a teljes követelés és a kifizetett vételár közötti különbözet. Ilyen jellegű műveletek finanszírozásához faktorcéget igénybe venni sokkal egyszerűbb, általában olcsóbb is, mint bankhoz fordulni hitelért. Típusai a) Teljes körű faktoring*: ez gyakorlatilag a fenti esetleírásnak felel meg. Két altípusa: - advance faktoring: a faktorcég a követelés megvásárlásakor azonnal fizet. - maturity faktoring: a faktorcég csak a követelés esedékességekor fizet, de ez független attól, hogy a valódi kötelezett fizetett-e vagy sem. Csendes faktoring: A fenti esetnek megfelelő, azzal a kivétellel, hogy a kötelezett nem szerez tudomást a faktorálásról. Ilyenkor a címzett kapja kötelezett fizetéseit, de azt továbbítja a faktorcégnek, hiszen attól ő már megkapta korábban a követelés értékét. Nem valódi faktoring: A fenti esetnek megfelelő, azzal a kivétellel, hogy a faktorcég visszkereseti jogot köt ki, vagyis nem vállalja teljeskörűen a kötelezett nemfizetésének kockázatát. b) Az ügylet lehet visszterhes vagy visszteher nélküli. - A visszteher nélküli vagy más nevein valódi, standard, old line, guaranty, vagy teljes körű faktoring lényege, hogy tartalmazza a vevő nem fizetési kockázatát, azaz a del credere rizikó átvállalását és a számlák nyilvántartását. Itt a hitelező nem felel az adós fizető képességéért, de felel a követelés tényleges fennállásáért. - A visszterhes vagy más nevén nem valódi faktoring, ahol a faktor nem vállalja be a del credere kockázatot, de nyújtja a finanszírozást, végzi az adminisztratív feladatokat és a követelés beszedését. Ha az adós nem fizetné meg a faktornak a követelést, akkor az nem csak az adóstól, hanem a hitelezőtől is követelhető. Gazdasági szempontból nézve a nem valódi faktoring egy követelés fedezetéről nyújtott hitel biztosítékának minősül, amely inkább egy kötöttebb statikus viszony kereteit teremti meg. c) Az alapján, hogy értesítik-e az adóst vagy sem, megkülönböztethetünk nyílt vagy csendes faktoringot. - A csendesnél - amelyet angolszász területeken undisclosed invoice discountingnak neveznek – az adós nem értesül a faktorálás tényéről, a nemzetközi faktoring esetében az UNIDROIT Egyezményt alkalmazó országokban ilyen típus alkalmazására nincs lehetőség, mert az kötelezően írja elő az adós írásbeli értesítését. - A nyílt, avagy disclosed fajtánál értesítik az adóst, ami általában a hitelező feladata. d) A bulk faktoring. Ha az alapján differenciálunk, hogy ki végzi a beszedést, lehet, hogy csak a faktor, illetve lehet, hogy maga az ügyfél a faktor ügynökeként: ebben az esetben az ügyfél végzi az adminisztrációt, fogadja letéti számláján a teljesítést és azt továbbítja a faktor számlájára. Ez a típus különösen akkor előnyös, ha a szállítónak rengeteg kis vevője van: ezt „bulk faktoringnak” is hívták, amely a számlák sokaságára utalt. e) A faktor által nyújtott szolgáltatás alapján beszélhetünk finanszírozási, avagy kétlábas és lejárati, avagy esedékességi faktoringról. - A finanszírozási fajtánál a faktor a számla keltétől a vevő vagy a saját fizetési kötelezettségének a beálltáig megelőlegezi azok összegét. Ez azoknak az ügyfeleknek jó - különösen nagyobb vállalkozásoknak -, akiknek pénzre van szükségük vevőik szállítói hiteligényei finanszírozására. Itt már a kezdeti bizományos jelleg megszűnik és a helyébe lép a finanszírozási, behajtási és nyilvántartási feladatok ellátása. A faktor vizsgálja ez esetben mind a szállító, mind a vevő bonitását, majd ezek után hitelkeretet állapít meg. - A lejárati vagy esedékességi faktoringnál az előre megállapított lejárati napon kell fizetnie a faktornak, attól függetlenül, hogy fizettek-e neki vagy sem. A faktor csak akkor fizet a vevő helyett, ha a vevő helyzetében beáll valamely olyan változás, amely alapján fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíteni. Itt elvész az előfinanszírozási funkció és a faktor a teljes követelés kezelését, beszedését, a rossz követeléssel szemben pedig a védelem funkcióit vállalja el. f) A jogviszony közvetett tárgya lehet bármilyen pénzben teljesíthető, lejárt fennálló vagy jövőben keletkező követelés; ezeket tekintve megkülönböztethetünk színlelt és nem színlelt faktoringot. - színleltről akkor van szó, ha az adott követelés lejárt. Ennek nagy a rizikója, ugyanis az esedékességkor való teljesítés szándékos megtagadása, illetve mulasztása az adósi engedetlenségre mutat, illetve előrevetíti annak lehetőségét, hogy a követelés esetleg behajthatatlanná válik vagy beragad, és annak érvényesítése komoly költségeket emészt majd fel. Ilyen jellegű, portfólió-tisztítási céllal vásárolt követelésekkel a work-out típusú faktorcégek foglalkoznak. - a színlelt inverze, amikor a szerződés tárgya egy le nem járt követelés, ami lehet már fennálló, vagy a jövőben keletkező. Ez általában nem vitatott, dokumentumokkal alátámasztott adósság szokott lenni, ezekkel a klasszikus faktorcégek foglalkoznak. g) A jogviszony időtartama alapján lehet egyrészt olyan követelésvásárlás, amely alapján egy pénzügyi intézmény rövid lejáratú hitelt nyújt úgy, hogy partnerétől rövid lejáratú követelést vásárol és ezért díjat számít fel. Másrészről, ha egy pénzügyi intézmény bizonyos rendszerességgel tartósan szolgáltatásokat nyújt ügyfelének faktorálási keretszerződés alapján, a követelések kezelése mellett információt nyújt a vevői körről, az áru ellenértékét beszedi…stb. h) Az alapján, hogy a három pólusú jogviszony szereplőinek székhelye hol van, megkülönböztethetünk belföldi és nemzetközi faktoringot. - A belföldi ügylet esetén minden szereplő ugyanabban az országban rendelkezik székhellyel - A nemzetközi faktoringot tovább bontható exportra, illetve importra irányuló ügyletekre. Exportőr cégeknél gyakori probléma az, hogy vevőikről nincsen hiteles információjuk. Magas a kockázata a nem fizetésnek, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban a fizetési határidők is hosszabbra nyúlhatnak. Ebben az esetben a belföldi hitelezőnek van külföldi adósa, akivel azonos országban van a faktor székhelye. Az exportfaktoring előfeltételei a folyamatos gazdasági kapcsolat megléte, a követelések nem lehetnek lejártak, minimális forgalom elérése és a nyitva szállítás. Az importfaktoring megegyezik az export faktorálással, csak szerepcsere történik: az adós és a faktor belföldi székhelyű, míg a hitelezőnek külföldön van a székhelye. A nemzetközi faktoring többnyire kétfaktoros rendszerben működik, ami azt jelenti, hogy az ügylet alanyi háromszöge négyszöggé alakul át. Az exportőr szerződést köt az ő székhelyének megfelelő ország hazai faktorával, ő lesz az exportfaktor, rá engedményezi a devizakövetelését, majd ezek után ő megkeresi a társfaktort az importőr országában: ő lesz az importfaktor, aki vizsgálja a külföldi vevő bonitását, valamint értesíti őt az ügylet tényéről és arról, hogy a fizetést neki kell teljesíteni. A nemzetközi faktoringnak ismert egy másik fajtája is, amelyben az eladón és a vevőn kívül csak egy faktor van. A jogviszonyban ezt nevezik direkt faktoringnak, amely általában akkor jön létre, ha a faktor rendelkezik olyan kvalitásokkal, hogy a vevő országában (azaz az idegen országban) fel tudja mérni a másik fél anyagi helyzetét és fizetőképességét. A faktorcégek működése Magyarországon faktorcégek csak a Magyar Nemzeti Bank engedélyével és rendszeres ellenőrzésével működhetnek. Követelést bárki vásárolhat, azonban fő tevékenységként, rendszeresen ezt csak faktorcégek tehetik meg. Stazione di Cava Tigozzi Stazione di Cava Tigozzi vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Sesto ed Uniti településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pavia–Mantua-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Cremona Stazione di Acquanegra Cremonese Nans (Doubs) Nans település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 102 fő (2015). Nans Cubrial, Cubry, Cuse-et-Adrisans, Fontenelle-Montby és Uzelle községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lanouée Lanouée település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 1769 fő (2015). Lanouée Les Forges, La Grée-Saint-Laurent, La Croix-Helléan, Josselin, Guégon és Pleugriffet községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Golubics Zoltán Golubics Zoltán magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát 1997-ben tette le, 1999-ben debütált az NB III osztályban, a Harkány – Pécsi Postás találkozó vezetésével. 2001-től lett az NB II-es országos játékvezetői keret tagja. 2006-tól visszakerült az NB III-as keretbe, ahol harmincnégy mérkőzés után, 2009-ben köszönt el Szekszárdon, a Szekszárd – Pécsi VSK (4-3) bajnoki találkozó bírójaként. A mérkőzésvezetést megyei szinten folytatta. Mérkőzéseinek száma: 108 NB II-es és 36 NB I/B-s mérkőzésen működött. Sportvezetőként Somogy Megyei Labdarúgó-szövetség (SLASZ) Játékvezető Bizottság (JB) társadalmi aktivistája. Sikerei, díjai Búcsúmérkőzése alkalmából Horváth Gábor, az NB. III. Dráva csoport Versenyrendezési Bizottság elnökségi tagja, valamint Fodor Gyula, a Somogy Megyei LSZ Játékvezető Bizottság elnöke köszöntötte. Eugênia Álvaro Moreyra Eugênia Álvaro Moreyra (Juiz de Fora, 1898. március 6. – Rio de Janeiro, 1948. június 16.) brazil színész és újságíró. Férje a költő és író Álvaro Moreyra volt. A kommunista elveket valló hölgy úttörő szerepet töltött be a brazil feminizmusban. Haßleben Haßleben település Németországban, azon belül Türingiában. Haßleben Großrudestedt községgel határos. Népesség A település népességének változása: Amanitore Amanitore núbiai kusita királynő a Kr. u. 1. század közepén, Natakamani király társuralkodója. Családi háttére és uralkodása A források gyér száma és a meroita nyelv megfejtetlensége miatt csak nagyon kevés írásos forrás áll rendelkezésre Amanitore és Natakamani közös uralkodásáról. Annyi azonban bizonyos, hogy a királynő az ábrázolásokon teljes királyi díszben jelenik meg az uralkodó oldalán. Titulaturájában feltűnik a meroitikus kdke, kandaké szó, amelynek eredeti jelentése valószínűleg király anyja, azonban később ez uralkodónői címmé vált. Nem tisztázott továbbá, hogy az uralkodópár milyen viszonyban állt egymással. Nem kizárt, hogy Amanitore Natakamani anyja, de sokkal valószínűbb, hogy inkább lánytestvére és/vagy felesége volt. Közös uralkodásuk a meroitikus kultúra leggazdagabb korszakát jelentette. Sírja Piramisa a meroéi északi piramistemető déli szélén áll, a csoporton belül lehető legtávolabb uralkodótársa Natakamani sírjától. A sírépítmény nem is valódi piramis, hanem különleges egymásra helyezett két csonkakúpot formáz, amely egyedülálló az ismert kusita síremlékek között. A halotti kápolna falait reliefek díszítik, és az ábrázolások között egyiptomi hieroglif halotti szövegek is megtalálhatóak. Sem a sírépítmény furcsa elhelyezésének, sem különleges formájának egyelőre nem ismert a magyarázata. Olaszország táncművészete Olaszország néptáncai Az olaszok legismertebb tánca a tarantella, ez a szó a tarantizmus betegségében szenvedők táncából ered, ugyanis a néphiedelem szerint akit a tarantulapók megcsíp, az a mérget úgy űzheti ki a testéből, ha kimerülésig táncolnak, ez a táncstílus Apuliából Dél-Olaszországból ered. Régebbi, de ismert most is a forlana, ez egy könnyedebb tánc, a saltarello ugró tánc, a szicíliai siciliano egy pásztorjátékszerű tánc, amely eredetileg pásztorének volt. Alaigne Alaigne település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 330 fő (2015). Alaigne Bellegarde-du-Razès, Belvèze-du-Razès, Donazac, Loupia, Monthaut, Routier és Villelongue-d’Aude községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Élelmiszer-hulladék Az élelmiszerhulladék az élelmiszerek előállítása és feldolgozása során keletkező, emberi fogyasztásra vagy további feldolgozásra alkalmatlan hulladék, illetve a romlott, lejárt szavatosságú élelmiszer. Az Európai Unió hulladékokra vonatkozó definíciója szerint hulladék minden „olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”, és ebbe a körbe sorolja az élelmiszerhulladékot is. A hulladékgyűjtéssel és feldolgozással foglalkozó cégek, nemzetközi szervezetek és az egyes országok azonban ettől eltérő definíciókat is használhatnak a hulladék, és ezzel együtt az élelmiszerhulladék meghatározására. Meghatározás A hulladék általában olyan tárgy, amely az ember mindennapi élete során keletkezik és a keletkezésük helyén feleslegessé válnak, tőlük a tulajdonosuk megválik vagy megválni köteles. Ez a meghatározás az EU vonatkozó irányelvein alapszik és vállalatok, nemzetközi szervezetek, illetve az Unión kívüli országok is ettől eltérő meghatározást használhatnak. A hulladék, így az élelmiszerhulladék meghatározásában sokszor szerepet játszik egy adott szituáció vagy helyszín is: ami valaki számára hulladék, másnak még értékes alapanyag, használati tárgy lehet. 1975-ben az Európai Unió hivatalosan meghatározta a hulladék fogalmát a 75/442/EGK irányelvben: „"hulladék": bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik vagy a hatályban lévő nemzeti jogi szabályozásnak megfelelően megválni köteles”. Az irányelvet 1991-ben módosították (91/156/EGK), ekkor határozták meg a hulladékok különböző kategóriáit (I. melléklet – Hulladékkategóriák) és kihagyták a nemzeti jogszabályokra való hivatkozást. Az I. mellékletben határozták meg a hulladékok fajtáit, és egyes kategóriák egy sajátos hulladéktípusnak lettek létrehozva. Ilyen például a „Q3 Olyan termékek, amelyek felhasználhatósági ideje lejárt” kategória, amelyet kimondottan a lejárt szavatossági idejű élelmiszertermékek kedvéért hoztak létre. A 2008/98/EK irányelv megszüntette a korábbi, hulladékra vonatkozó kategóriákat és helyette a 3. cikkben a következő kategóriákat határozta meg: hulladék (beleértve az élelmiszer-hulladékot is) veszélyes hulladék hulladékolaj biohulladék Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (United States Environmental Protection Agency, EPA) a következő definíciót használja az élelmiszerhulladékokra vonatkozóan: „El nem fogyasztott élelmiszer és az élelmiszerkészítés hulladékai, amelyek lakóhelyeken és kereskedelmi egységekben, mint élelmiszerbolt, étterem, élelmiszerpiac, kávézó és konyha, valamint vállalati környezetben, például üzemi étkezőben keletkeznek.” Bár az EPA szövetségi ügynökség, az egyes államok mégis ettől eltérő meghatározást fogadhatnak el az élelmiszerhulladékokra vonatkozóan. Magyarországon a 2000. évi XLIII. törvény szabályozza a hulladékgazdálkodást. Az élelmiszerhulladékok azonosítása és besorolása az Európai Hulladék Katalógusban (European Waste Catalogue, EWC) közölt kódszámok alapján történik, ezeket a Környezetvédelmi Minisztérium 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelete tartalmazza. Az élelmiszerhulladékok általában a 02-es főcsoportba tartoznak, míg egyes biológiailag lebomló hulladékok, illetve zsírok és olajok a 20-as főcsoportban találhatók. Az élelmiszert előállító, feldolgozó és értékesítő vállalkozásoknál nagy mennyiségben termelt élelmiszerhulladék elszállítását speciális technológiával és a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkező hulladékszállító vállalkozások végzik, és átadják a hulladék kezelését, ártalmatlanítását vagy hasznosítását végző hulladékkezelő vállalkozásnak (amelynek tevékenysége szintén engedélyköteles). Az élelmiszerhulladék forrásai Élelmiszerelőállítás A legtöbb fejlődő és fejlett országban az élelmiszeripar minden szereplőjénél, a kis- és nagyipari élelmiszertermelés és –feldolgozás minden lépcsőjében keletkezhet, akár jelentős mennyiségű, élelmiszerhulladék. Azokban a kevésbé fejlett országokban, ahol az élelmiszertermelés elsősorban a helyi szükségletek kielégítésére és nem egy becsült globális kereslet kielégítésére irányul, feltehetően minimális mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik (bár ennek pontos mennyisége nem ismert). A kezdetleges tárolási lehetőségek, eszközök miatt azonban ezekben az országokban is számolni kell élelmiszerhulladékkal. Az Egyesült Államokban a legsokrétűbb és a legtöbb felhasználói igény kielégítésére alkalmas amerikai élelmiszeripar kutatásakor fedezték fel, hogy az élelmiszerhulladék termelése lényegében az alapanyagok előállításánál kezdődik. A vetés után a szántóföldi növények ki vannak téve a kártevőknek, fertőzéseknek és a szélsőséges időjárási eseményeknek , amelyek már a betakarítás előtt jelentős veszteségeket okoznak. Mivel az ember által kevéssé befolyásolható természeti behatások (e.g. hőmérséklet, napsütés, csapadék) határozzák meg legnagyobb mértékben a várható eredményeket, a szántóföldi növénytermelésen alapuló mezőgazdaságnak mindig számolni kell a veszteségekkel és az élelmiszerhulladékok keletkezésével. A betakarításnál széles körben használt eszközök az élelmiszerhulladékok másik forrásai, mivel a gépek nem mindig tudják megkülönbözteti az érett és éretlen terményt, vagy csak a termény egy részét tudják betakarítani. Külső gazdasági megfontolások vagy elvárások (mint pl. egy adott termény elvárt mérete, színe is arra késztetheti a gazdákat, hogy a betakarított termés egy részét kidobják vagy takarmányként hasznosítsák, amennyiben nincs remény arra, hogy azt tovább tudják értékesíteni. Élelmiszerfeldolgozás A betakarítás után is folytatódik az élelmiszerhulladék keletkezése, amelynek mértéke napjainkban még nem ismert és becslése is gondot okoz. A nem megfelelő tárolás során jelentős mértékű veszteséget okozhatnak a különféle kártevők és kórokozók, elsősorban azokban az országokban, ahol magas a hőmérséklet és a páratartalom, illetve nem állnak rendelkezésre megfelelő tároló helyek. A tárolás során fellépő közvetlen mennyiségi veszteségek mellett jelentős lehet a minőségi veszteség, azaz a tápérték, a kalóriaérték, a feldolgozhatóság és a piaci értékesíthetőség csökkenése, amely az élelmiszerhulladék további forrása. Az élelmiszerfeldolgozás során keletkező élelmiszerhulladék egy részét szinte egyáltalán nem lehet megszüntetni, vagy kikerülni: az élelmiszerbiztonsági előírásoknak nem megfelelő termékeket még azelőtt ki kell vonni a forgalomból, hogy azok egyáltalán a boltok polcaira kerülhetnének. Bár az így keletkező hulladék egy részét állati takarmányként fel lehet(ne) használni, az élelmiszerbiztonsági előírások miatt sokszor ez sem lehetséges, elsősorban az állati eredetű termékek (húskészítmények, állati maradékok) vonatkozásában, amelyek akár a veszélyes vagy kémiai hulladék kategóriába is tartozhatnak. Nagy- és kiskereskedelem Az élelmiszerfeldolgozás során a legtöbb élelmiszert csomagolják, hogy megvédjék a szállítás közben fellépő külső hatásoktól és megőrizzék frissességét, fogyaszthatóságát, amíg a végső felhasználóhoz el nem jut. A csomagolás, amely így jelentős mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezését előzi meg sajnálatos módon elejét veheti annak is, hogy a lejárt szavatosságú élelmiszereket közvetlenül lehessen hasznosítani, pl. állati takarmányként. Az élelmiszerhulladék hatásai Az élelmiszerhulladékoknak a keletkezés helyétől, a hulladék mennyiségétől és a feldolgozás módjától függően nagyon eltérő lehet a hatása: egyes országokban a hulladék mennyisége elenyésző és azt is megfelelően fel tudják használni. A fejlett országokban, mint pl. az Egyesült Államok és az EU országai, a keletkező élelmiszerhulladékok társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai igen jelentősek. Nagy-Britanniában évente 6,7 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik (elsősorban lejárt szavatosságú termékek formájában), és a kapcsolódó költségeket (termelés, szállítás, raktározás, feldolgozás, megsemmisítés) évi 10,2 millió fontra becsülik. Minden brit háztartás tehát kb. 250-400 fonttal költ többet a kidobott élelmiszerek miatt évente. Az egy főre jutó élelmiszerhulladék mennyiségét Észak-Amerikában egy 1918-as tanulmányban fejenként évi 100-200 fontra (45 – 90 kg) becsülték. A University of Arizona 2004-es kutatása megállapította, hogy az Egyesült Államokban az előállított élelmiszerek 14-15%-át fel sem bontva dobják ki, az élelmiszerhulladék miatt keletkező veszteséget 43 milliárd dollárra becsülték. Kezelése Az élelmiszerhulladék problémájára különféle megoldások léteznek. Megelőzés A legegyszerűbb módszer a megelőzés, vagyis minél kevesebb élelmiszerhulladék megtermelése. Ezt a megoldást elsősorban a környezetvédelmi és fogyasztói szervezetek javasolják és különféle kampányokkal igyekeznek felhívni a fogyasztók figyelmét arra, hogyan csökkenthetik az általuk megtermelt hulladék mennyiségét. Az átlagos háztartás számára a legegyszerűbb módszer, hogy a vásárlás pillanatában csökkentik a jövőbeni hulladékot és csak azt veszik meg, amire szükségük van. További egyszerű módszer, hogy megtervezik a bevásárló-listát, nem az impulzusvásárlásra hagyatkoznak (amelyek általában a legnagyobb arányban járnak a vásárolt élelmiszer kidobásával), illetve az otthonukban megfelelő módon tárolják az élelmiszer-alapanyagokat és a kész ételeket. Az élelmiszerbankok az iparban és a kereskedelemben keletkezett felesleges, de fogyasztható élelmiszereket összegyűjtik és karitatív szervezeteken keresztül adományként eljuttatják a rászorulóknak. Összegyűjtés Azokban az országokban, ahol a lakossági hulladék összegyűjtése és kezelése közösségi (állami vagy helyi önkormányzati) feladat, az élelmiszerhulladékot általában az egyéb háztartási hulladékkal együtt gyűjtik össze és dolgozzák fel (vagy rakják le a hulladéktárolókban). Egyes országokban, mint pl. Nagy-Britannia, már kísérleteznek az élelmiszerhulladékoknak kijelölt külön tárolóedényekkel, amelyek megkönnyítik a feldolgozást. A 19. század végétől a 20. század közepéig sok helyen külön gyűjtötték az élelmiszerhulladékokat (az angol nyelvben "garbage" szóval különböztették meg az általános hulladéktól - "trash"), majd fertőtlenítés után állati takarmányként használták, magán- vagy közösségi disznóhizlaldákban. A kis háztáji gazdaságokkal rendelkező országokban, mint pl. Magyarország, ez széles körben elterjedt szokás volt, ezek a háztartások szinte nem is termeltek semmilyen élelmiszerhulladékot. Napjainkban Európában számos helyen kísérleteznek a "biohulladék" elkülönített begyűjtésével és feldolgozásával. Ebbe a kategóriába elsősorban a kertekben keletkező hulladékot értik, de együtt lehet gyűjteni más, komposztálható hulladékot is. A begyűjtés gyakorisága azonban sok helyen okoz gondot, mivel a nem megfelelő időközben elszállított élelmiszerhulladék meleg időben megrohad, bűzlik és nagyon vonzó lehet különféle rágcsálók vagy más állatok számára. Kezelés és ártalmatlanítás Az élelmiszerhulladékok kezelésére többféle lehetőség van: összegyűjtés után hulladéklerakóban elhelyezhető, takarmányozási céllal állattartóknak átadható, illetve a biológiailag lebomló élelmiszerhulladékokat komposztálással lehet újrahasznosítani. A hulladéklerakóban való elhelyezést a legegyszerűbb és a legkárosabb megoldás, a bomló élelmiszerhulladék nagy mennyiségű metánt termel, amely robbanásveszélyt okozhat, illetve üvegházhatást okozó gáz. A lebomló hulladék rendkívül kellemetlen szagú, vonzza a legyeket, rágcsálókat és kártevőket. Az EU 1999/31/EK irányelve és a hulladékfeldolgozásra vonatkozó más jogszabályok egyre inkább korlátozzák a szerves eredetű hulladékok (köztük az élelmiszerhulladék) lerakását szeméttelepeken. Az élelmiszerhulladék kezelésének másik lehetséges módja a hulladék megtermelésének helyén vagy központilag végzett komposztálás, amelynek során hasznosítható gázok (metán) és a talaj dúsítására használható komposzt keletkezik. Az élelmiszerhulladékot takarmányozási céllal át lehet adni állatmenhelyeknek vagy állattartó telepeknek, a hulladék megfelelő kezelése, fertőtlenítése után. A hatályos magyar jogszabályok alapján élelmiszert előállító, feldolgozó és értékesítő vállalkozásoknál nagy mennyiségben termelt élelmiszerhulladék elszállítását speciális technológiával és a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel rendelkező hulladékszállító vállalkozások végzik, és átadják a hulladék kezelését, ártalmatlanítását vagy hasznosítását végző hulladékkezelő vállalkozásnak (amelynek tevékenysége szintén engedélyköteles). Piroska A Piroska a latin Prisca névből származik, amiből a magyarban Piriska, majd ebből Piroska lett. A Prisca eredeti jelentése: régi, ősi, tiszteletreméltó. A név hangalakjának változásában a régi magyar Piros név hatásának, illetve magának a piros szónak is szerepe lehetett. Rokon nevek Piri : a Piroska magyar becenevéből önállósult. Priszcilla : a Prisca kicsinyítőképzős származéka. Gyakorisága Az 1990-es években a Piroska ritka, a Piri és a Priszcilla szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. Névnap Piroska, Piri január 18. Priszcilla január 16. március 10. július 8. Híres Piroskák, Pirik és Priszcillák Anday Piroska opera-énekesnő Apró Piroska magyar közgazdász Molnár Piroska színésznő Palik Piroska algológus Priscilla Presley amerikai modell, színésznő Szalmás Piroska karnagy, zeneszerző, pedagógus, Szamoránsky Piroska kézilabdázó Szántó Piroska grafikus, festő, író Szent Piroska (Szent Iréne), Szent László király lánya, II. Jóannész bizánci császár felesége Tábori Piroska költő, ifjúsági regényíró Tutsek Piroska opera-énekesnő Vaszary Piri színésznő Zsohovszky Piroska hegymászó Egyéb Piroskák, Pirik és Priszcillák Rozgonyi Piroska Arany János Toldi szerelme című művében a főhős szerelme a Grimm testvérek Piroska és a farkasában a főszereplő mesefigura Az Mdmot motorvonatok beceneve Piroska, de használják a Bzmot motorkocsi-sorozatra is. Dél-Ázsia főbb helyneveinek listája Az alábbi lista Dél-Ázsia következő államainak főbb helyneveit tartalmazza a WP:ÚJIND, WP:DRAVIDA, KNMH ajánlásai alapján: India, Pakisztán, Srí Lanka, Banglades, Nepál, Bhután. Azoknál a helyneveknél, ahol több tartomány vagy terület is fel van tüntetve, mindegyikben van azonos nevű település. Kasmír – vitatott terület – indiai tartományként szerepel Dzsammu és Kasmír néven. Általános átírási szabályként a következő helynévi végződések az alábbiak szerint írandók: -nagar , -sahar , -ábád , -pur , -puram (város) (pl. Abbotábád, Dzsainagar) -garh (erőd) (pl. Csandígarh ) -gáon , -grám (falu) pl. (Rádzsnandgáon, Kurigrám) -gandzs (piac) (pl. Dzsamálpurgandzs) A táblázat sorai a nyilakra kattintva rendezhetők. Több oszlop szerinti rendezéshez az elsődleges oszlop rendezése után a Shift-gomb lenyomása mellett kell kattintani a második oszlopnál lévő nyilakra, ami szerint rendezni akarunk. A fölfelé mutató nyíl jelenti az ABC-sorrendet, a lefelé mutató ennek fordítottja. (az ékezettel kezdődő nevek sajnos a lista végén jelennek meg) 124-es busz (Budapest, 1987–2007) A budapesti 124-es jelzésű autóbusz a IV. kerületi Káposztásmegyer, Szilas-pataktól járta körbe a káposztásmegyeri I. lakótelepet. A vonalat a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltette Ikarus 260-as és Ikarus 405-ös autóbuszokkal. Története 1987. augusztus 1-jén indult a 124-es járat Káposztásmegyer, Szilas-patak és Homoktövis utca között, körforgalomban. A járaton Ikarus 280-as, később Ikarus 435-ös buszok is jártak. 1998. augusztus 1-jétől változatlan útvonalon, de ellenkező irányban közlekedik, illetve üzemideje jelentősen lecsökkent a 14-es villamos meghosszabbítása miatt. A járaton csuklós buszok helyett szóló buszok (jellemzően Ikarus 260-as) jártak, melyeket később midibuszok (Ikarus 405) váltottak. 2007. szeptember 2-án kihasználatlanság miatt a 124-es megszűnt, helyét a 126-os (korábbi 125-ös) és a 126A (korábbi 126-os) buszok, illetve a 14-es villamos vették át. Jaskafalva Jaskafalva (1898-ig Kolos-Jeskófalu, szlovákul Ješkova Ves) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban. Fekvése Simonytól 12 km-re délre fekszik. Története A település a 12. században keletkezett nemesi faluként. A 13. században "Jeskófalu" néven említik először. A Bossányi családé volt, majd 1430-tól a kolosi apátsági uradalomhoz tartozott. 1553-ban 4 portája adózott. 1755-ben 311-en lakták. 1828-ban 44 házában 314 lakos élt. Lakói földművelők, fuvarosok voltak. Vályi András szerint "Jeszkófalva (Kolos-), tót f., Nyitra vmegyében, Koloshoz 1/2 órányira: 301 kath., 13 zsidó lak. F. u. a religyioi kincstár. Ut. p. Nyitra." Fényes Elek szerint "Jeszkofalva, (Jeszko Veisza), tót falu, Nyitra vmegyében, Divék fil., 128 kath. lak. F. u. b. Splényi, Rudnay, Divéki örökösök. Ut. p. Privigye." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott. 1964-ben Apátkoloshoz csatolták, ma újra önálló község. Népessége 1910-ben 480, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 514 lakosából 512 szlovák volt. 2011-ben 514 lakosából 509 szlovák. Sándor Móric Gróf szlavniczai és bajnai Sándor Móric az Ördöglovas (Buda, 1805. május 23. – Bécs, 1878. február 23.) magyar főúr, európai hírű lovas, úszó és vadász. Élete Sándor Móric a Sándor család grófi ága utolsó férfisarjaként született. Édesapja gróf Sándor Vince (1766-1823) cs. kir. kamarás, és édesanyja gróf szapári Szapáry Mária (1757-1819) volt. Apai nagyszülei oldaláról, nagyapja Sándor Antal (1734-?) megszerezte a grófi címet 1787-ben, nagyanyja gróf Viczay Eszter (1734-1794) volt. Anyai nagyszülei gróf szapári Szapáry Péter (1711-1796) és hallerkői Haller Julianna grófnő (1719-1759) voltak. Sándor Móricnak, három leánytestvére volt: gróf Sándor Erzsébet (1793-1829), akinek a férje, gróf Dezasse Antal (1788-1853) volt; gróf Sándor Matild (1798-1843), gróf Keglevich Gábor (1784-1854) házastársa; és gróf Sándor Vilma (1801-1864), gróf Festetics Albert János (1786-1869) felesége. A család különcsége Móricot sem hagyta meg a normális emberek között. Sajnos a súlyos deviancia sem volt új a családban, apja például budai palotájukat kis fedett híddal kötötte össze a szomszédos Várszínházzal, hogy ne kelljen az utcára kilépnie színházba menet. Bátyját és őt édesanyjuk gróf Szapáry Mária nevelte, másodszülöttként 17 éves koráig szinte semmire nem tanították meg, amikor is bátyját elvitte a tüdővész. A tragédia után ő lett a bajnai uradalom várományosa. Első intézkedésével a birtok temetőjében családi sírhelyet alakított ki, hogy méltó helyre temettethesse szeretteit. 1823-ban édesapját is elveszítette, ekkor autodidakta módon tanulásba kezdett. Igen rövid idő alatt elsajátította az olasz és a francia nyelvet, megtanult zongorázni, citerázni, sőt néha még stájer dalokat is komponált. Móric kimondottan gyenge testalkatú, vézna fiú volt, de apja mindentől óvta. Saját beszámolói szerint annak haláláig még csak közelébe sem mehetett a lovaknak. Akkor ült először lóra, amikor már saját maga rendelkezett birtokai felett. Lovásza figyelmeztetése ellenére egy angol telivért nyergeltetett fel, melyet úgy ült meg, mintha összenőttek volna. Mikor arra figyelmeztették, hogy a lovaglást tanulni kell csak ennyit mondott: „Akinek tanulni kell a lovaglást, az soha nem fogja megtanulni.” Kezdésnek többször átugratott egy póznán, végül a nyerget félredobva akadályt ugrott. Lovaglása végén a szájtátva bámuló lovásznak így szólt: „Látod, lovaglásra születtem, mit kellene még tanítani nekem?” Tehetséges volt, és ez lett a szenvedélye. 1822-ben Pesten, a mai Deák Ferenc utcában mutatta be első produkcióját: két kocsi közé beszorulva úgy szabadult ki, hogy lovával átugratott három egymás mellé fogott lovat. Az 1825-ös országgyűlés megnyitójára érkezett királyi pár tiszteletére nyaktörő mutatványokat és viharzó vágtákat mutatott be Pozsonyban. Az 1820-as évek végére a főúri társaságok népszerű alakjává vált. Budai palotája erkélyéről lóháton, pipázva, gyakran nézelődött. A nyílt utcán is hajmeresztő mutatványokat hajtott végre. Kedvenc lovaglóhelyeinek egyike volt a Várba vezető lépcső. Előszeretettel lovagolt be más házakhoz is, lábadozó kertésze szobájába éppúgy, mint a főúri palotákba, vagy a bécsi Fehér Hattyú fogadó második emeletére. Személyiségét személyzete is megszenvedte. Egyszer egymást sértegető szakácsát és komornyikját lovon megvívandó mogyorópálca-párbajra kényszerítette, másszor pedig orvosa fejéről lőtt le egy almát, vagy kapusa feleségét rémisztgette, hogy átugratja lóval. Palotájában akkoriban szokatlannak számító dolgok zajlottak. Személyzete például lepedőben dobálta urát, de például udvari bolondot is tartott. A lovak szerelmeseként többször járt Angliában is, ahol ugyancsak megbabonázta mutatványaival a szigetlakókat is. Fogadott az angolokkal, hogy képes betörni egy addig teljesen kezelhetetlen lovat, a fogadást megnyerte, és ráadásnak egy lóversenyt is a már betört lóval. Ezt látván a ló gazdája csak ennyit mondott: „Ez nem egy ember, ez egy ördög”. Ettől kezdve Londonban, Bécsben, Pesten szájról szájra terjedt az ördöglovas legendája. Elképesztő népszerűsége lett: a londoni üzletek kirakatába tették festett képeit, az elit pedig megveszett azért, hogy legyőzzék őt lovaglásban vagy hajtásban, sikertelenül, az ő részük a rajongás maradt. A közügyekkel nem nagyon foglalkozott, az egyetlen ilyen, ami érdekelte, az a hídépítés volt. Sokat levelezett gróf Széchenyi Istvánnal, és leveleiben arra biztatta a Hídembert, hogy Buda és Pest között hidat kellene építeni. Később, egy lovasbaleset miatt, mikor is leesett lováról, és vasba verte fejét kezdett megőrülni. Többször szándékosan kőfalnak lovagolt, vagy kocsival nekihajtott. Hajmeresztő mutatványai miatt számtalanszor törött el a kulcscsontja és a bordái, rengeteg agyrázkódása volt, és hihetetlenül sokszor kificamodtak térdei, ettől lábai elgyengültek és gyakran kis terhelésre is kiugrottak a helyükről térdei, ekkor vissza kellett igazítani. „Csak bátran, nem vagyok üvegből!” – mondogatta ilyenkor orvosainak. Már az 1848-as események sem érdekelték, pedig közvetlenül érintették a dolgok, ugyanis apósa, a megbukott Metternich herceg államkancellár volt. 1850-ben bécsi tartózkodása alatt elméje végleg elborult. A dühöngő Sándor grófot megkötözték és egy prágai elmegyógyintézetbe vitték. Állapota csak lassan javult, de néhány év elteltével hazaengedték. Az ötvenes években ideje nagy részét ménesével és vadászattal töltötte. Az agg gróf lovas emlékeivel vette körül magát. Öregkorára azonban újra úrrá lett rajta az elmebaj, s így élete hátralévő részét a döblingi elmegyógyintézetben töltötte. Családja 1835. február 8-án feleségül vette Klemens Wenzel Lothar von Metternich (1773-1859) herceg, kancellár és Maria Eleonore von Kaunitz-Rietberg (1775-1825) grófnő leányát, Leontine Adelheid Maria Pauline von Metternich (Bécs, 1811. június 18. - Bécs, 1861. november 16.) kisasszonyt. Egyetlen leánygyermekük született: gróf Paulina Klementína Mária Walburga (1836-1921). Így gróf Sándor Móriccal - férfi ágon - kihalt a neves Sándor család. Take Me Home, Country Roads A Take Me Home, Country Roads egy zeneszám John Denver ötödik lemezén, mely 1971-ben jelent meg. A dal a West Virginia Mountaineers amerikaifutball-csapatának indulója. Fogadtatása Nyugat-Virginiában A dal Nyugat-Virginiai Egyetem (West Virginia University) indulója, és minden hazai amerikaifutball mérkőzés előtt a meccs előtti show része 1972 óta. 1980-ban John Denver maga adta elő a számot a Mountaineer Fielden. A dalt minden sportág mérkőzése előtt lejátsszák, amelyeket az egyetemen szervezett formában űznek, valamint számos más egyetemi rendezvényen is hallható a zene. Ezt játsszák le, ha a football csapat győz otthon, amikor is a szurkolók a helyükön maradva a csapat tagjaival együtt énekelnek. Ha a csapat Morgantownhoz közel játszik, és népesebb szurkolósereg kíséri, akkor szintén eléneklik a dalt a győztes meccsek után. Mária Terézia Sarolta francia királyi hercegnő Mária Terézia Sarolta (Marie-Thérèse Charlotte de France) (Versailles, 1778. december 19. – Frohsdorf-i kastély, Alsó-Ausztria, 1851. október 19.), a Bourbon-házból származó francia királyi hercegnő, XVI. Lajos király és Marie Antoinette királyné leánya, a királyi család egyetlen tagja, aki túlélte a francia forradalmat. A jakobinusok börtönéből csak szüleinek kivégzése és öccsének, a trónörökösnek halála után, 1795-ben szabadult. Lajos Antal francia királyi herceg feleségeként Angoulême hercegnéje (duchesse d’Angoulême), 1824–30-ig trónörökösné (dauphine). 1830-ban férjének tiszavirág-életű királysága idején néhány percen át Franciaország de iure királynéja. 1830-tól az emigrációban férje után a Marnes grófnéja (comtesse de Marnes) néven szerepelt. (A francia legitimisták felfogása szerint apósa és nagybátyja trónfosztása utána 1830–1836-ig is de iure trónörökösné, és X. Károly halála után 1836–1844-ig Franciaország törvényes királynéja). Élete Származása Mária Terézia Sarolta királyi hercegnő 1778-ban született a versailles-i királyi kastélyban. Édesapja a Bourbon-házból származó XVI. Lajos francia király (1754–1793) volt, Lajos Ferdinánd francia királyi herceg, trónörökös (1729–1765) és a Wettin-házból való Mária Jozefa Karolina szász hercegnő (1731–1767) legidősebb fia. Édesanyja a Habsburg–Lotaringiai-házból származó Mária Antónia osztrák főhercegnő (1755–1793) volt, I. (Lotaringiai) Ferenc német-római császár és Mária Terézia császárné, magyar királynő legkisebb leánya. A szülők házasságából négy gyermek született, köztük az elsőszülött Mária Terézia hercegnő: Mária Terézia Sarolta hercegnő (1778–1851), a Madame Royale, aki 1799 -ben XIX. Lajos francia királyhoz ment feleségül. Lajos József herceg (1781–1789), a trónörökös. Gyermekként halt meg, a francia forradalom kitörése előtt egy hónappal. Lajos Károly herceg (1785–1795), 1789 -től trónörökös, 1793 -tól XVII. Lajos néven de jure francia király. A jakobinusok börtönében halt meg. Mária Zsófia Ilona Beatrix hercegnő (1786–1787), kisgyermekként meghalt. Gyermekévei a királyi udvarban (1778–1789) Mária Terézia hercegnő, mint a király legidősebb leánya, a Madame Royale címet viselte. Anyja, Marie Antoinette nagy szeretettel vette körül egyetlen élő leányát, és csak Mousseline-nek (kb. „muszlinkámnak”) becézte. Gyermekéveit testvéreivel együtt a királyi család lakóhelyein, a versailles-i és Trianon-palotákban, és a vidéki királyi kastélyokban, Meudonban, Saint-Cloud-ban, Compiègne-ben és a párizsi La Muette-ben töltötte. A Tuileriákban (1789–1792) 1789. október 6-án a párizsi csőcselék elözönlötte a versailles-i palotát. A királynét csak néhány hű udvaronc helytállása mentette meg a lemészárlástól. A királyi családot a fővárosba hurcolták, és a Tuileriák palotájában szállásolták el, őrizet alatt. A király és királyné kívánságára a Madame Royale-hoz bejárhatott a Saint-Eustache templom plébánosa, aki a kislányt hittanra oktatta. 1790. április 7-én a Louvre-hoz közeli Saint Germain l’Auxerrois templomban, a francia királyok plébániatemplomában Mária Terézia Sarolta részt vett az első áldozáson, barátnőjével, Ernestine Lambriquet-vel együtt. 1791. június 20-áról 21-ére virradó éjszakán a királyi család, gyermekeikkel együtt megkísérelt megszökni az országból. A lotaringiai Varennes-ig jutottak, itt június 22-én felismerték őket. A királyhű tisztek által vezetett huszárszázad széthullott, a huszárok átálltak a forradalmárokhoz. A családot visszafordították Párizs felé. A Tuileriákba visszaérkezve anyját, Marie Antoinette királynét a felheccelt tömeg kis híján meglincselte. Fogsága a Temple-ben (1792–1795) 1792. augusztus 10-én a jakobinusok a királyi családot átszállíttatták a párizsi Temple börtönbe. Mária Terézia Sarolta apját, a trónfosztott királyt perbe fogták és 1793. január 21-én nyaktilóval kivégezték. Anyja, Marie Antoinette ugyanezen év október 16-án ugyanerre a sorsra jutott. 1794. május 10-én kivégezték nagynénjét, a király nővérét, Erzsébet királyi hercegnőt is. A királyi gyermekeket szigorúan elzárva tartották, még szüleik és nagynénjük halálhírét sem közölték velük. Mária Terézia Sarolta hercegnőt börtönőrei többször meg is erőszakolták. A jakobinus diktatúra bukása sem enyhített sorsukon. 1795. június 8-án öccse, Lajos Károly trónörökös is meghalt a börtönben, a rossz bánásmód és tuberkulózis következtében. A dauphin halála után unokafivére, II. Ferenc német-római császár – Provence grófjának sürgetésére – végre tárgyalásokat kezdett a direktóriummal unokanővére életének megmentéséért. Mária Terézia Sarolta ekkor, 1795 júliusában szembesült a hírrel, hogy egész családját kiirtották. A csapást mély katolikus hite segített elviselni. Tizenhetedik születésnapján, 1795. december 19-én engedték ki a börtönből, császári fogságba esett francia tisztek és politikusok szabadon bocsátása fejében. Azonnal kiutasították Franciaországból, december 25-én Huningue-nél adták át Ferenc császár megbízottainak, akik Bécsbe vitték, a császári udvarba. Az első emigráció (1796–1815), házassága (1799) A bécsi udvarban töltött évei alatt a hercegnő a császári családdal hűvös és kölcsönösen elutasító viszonyban állt. A császárt tartotta személyesen felelősnek szülei és öccse haláláért. Egy hű embere, François Hue (1757–1819), XVI. Lajos ajtónállója, majd belső apródja maradt vele, aki 1792-ben követte a királyi családot a Temple börtönébe, és éveket töltött a fogságban. II. Ferenc császár megpróbálta őt feleségül adni öccséhez, Károly főherceghez (1771–1847), a tescheni hercegi cím várományosához, de ezt a hercegnő büszkén visszautasította azzal, hogy Franciaország ellenségéhez nem kíván nőül menni. Nagybátyjának, XVIII. Lajos francia királynak javaslatára 1799. június 10-én a mittaui kastély kápolnájában feleségül ment saját unokafivéréhez, (cousin germain), Lajos Antal francia királyi herceghez (1775–1844), Angoulême hercegéhez, X. Károlynak (a kivégzett XVI. Lajos legfiatalabb öccsének) idősebbik fiához. Házasságuk gyermektelen maradt. Az ezt követő években Mária Terézia Sarolta nagybátyjának, XVIII. Lajosnak udvarához csatlakozott. XVIII. Lajos tudatosan a „forradalom mártírjaként” pozicionálta magát, ezzel maga mellé állította a királypárti csoportokat, és fenntartotta az európai családok érdeklődését saját királyságának ügye iránt. A hercegnő aktívan támogatta a királyt ebben a munkában, inkább az ő sorsában osztozott, színtelen egyéniségű férje egyre kevésbé kötötte le. A kicsiny emigráns udvartartásban ő valódi királynéként viselkedett annak ellenére, hogy XVIII. Lajos felesége, a súlytalan egyéniségű Savoyai Jozefina Lujza királyné még életben volt. Férje, Angoulême hercege a napóleoni háborúkban a koalíciók hadseregeiben harcolt Bonaparte tábornok ellen. 1801 elején Pál cár békét kötött Bonapartéval, a francia emigráns királyi udvar a porosz uralom alatt álló Varsóba menekült. 1801 márciusában Pál cárt meggyilkolták, I. Sándor visszahívta a száműzött családot Oroszországba. 1807-ben I. Sándor cár kötött békét Napóleon császárral, emiatt a francia királyi családnak Angliába kellett menekülnie. Ekkor úgy tűnt, végleg el kell temetniük a hazatérés reményét. Berendezkedtek a buckinghamshire-i Hartwell House-ban, Mária Terézia Sarolta hercegnő itt nagy örömmel láthatta viszont apósát, X. Károlyt és sógorát, Károly kisebbik fiát, Károly Ferdinándot, Berry hercegét. Angliában éltek a napóleoni háborúk végéig. A Restauráció éveiben (1814–1830) 1814-ben Mária Terézia Sarolta hercegnő férje, Angoulême hercege brit támogatással partra szállt Bordeaux-ban. Mária Terézia Sarolta férjével együtt vonult be a városba, amely meghódolt a Bourbonoknak. 1815-ben, amikor Napóleon visszatért Elba szigetéről, Mária Terézia Sarolta még Bordeaux-ban tartózkodott, itt szervezte az ellenállást a bevonuló bonapartista csapatok ellen. Maga Napóleon is csodálattal tekintett rá, és ezt mondta róla: „Ő az egyetlen férfi a családban.” („le seul homme de la famille”). Megengedte, hogy a hercegnő elhagyja az országot. Mária Terézia Sarolta április 2-án a Bordeaux melletti Pauillac kikötőjében hajóra szállt, és az angliai Battersea-be, innen a dél-németalföldi Gentbe utazott. Itt csatlakozott férjéhez, Angoulême hercegéhez és nagybátyjához, XVIII. Lajos királyhoz. Napóleon végső lemondása után a hercegnő férjével együtt visszatért Párizsba, ahol támogatta a Bourbon-család hatalmának helyreállítását. Konzervatív nézeteket vallott, gyakran szállt szembe nagybátyjával, a liberális politikát folytató XVIII. Lajossal. Ugyanakkor ellenezte ifjabbik nagybátyjának, Károly Fülöpnek, Artois grófjának ultrakonzervatív nézeteit. 1824-ben, XVIII. Lajos halála után X. Károly lépett a trónra, az ő szélsőséges abszolutizmusra törekvő politikája vezetett az 1830-as újabb forradalomhoz. Az utolsó emigráció (1830–1851) Az 1830-as júliusi forradalom hatására augusztus 2-án apósa, X. Károly király lemondott. Fia, Mária Terézia férje, Angoulême hercege ekkor névleg Franciaország királya lett, XIX. Lajos néven, de mintegy húsz percnyi vonakodás után ő maga is aláírta a lemondó nyilatkozatot unokaöccse, az ekkor 10 esztendős Henri d’Artois herceg, Chambord grófja (1820–1883) javára. Augusztus 16-án Mária Terézia Sarolta hercegné apósával és férjével együtt elhagyta Franciaországot. Előbb Skóciába, majd az Osztrák Császárságba utaztak. 1832 októberétől 1836-ig a prágai várban, a Hradzsinban laktak. 1836-ban meghalt az apósa, X. Károly, a legitimisták Mária Teréziát Franciaország és Navarra új királynéjának (reine de France et de Navarre) tekintették. 1836 tavaszán I. Ferdinánd, az új császár igénybe kívánta venni a prágai Hradzsin termeit, a Bourbonok júliusban átköltöztek a Gmünd melletti Kirchberg am Walde kastélyba, amelyet Blacas hercege megvásárolt a d’Orsay grófoktól. 1843-ig ez lett nyári lakóhelyük. Ezen a nyáron Mária Terézia angoulême-i hercegné Karlsbadba és Bad Ischlbe utazott kezelésekre. 1836 októberében Görzbe költöztek, a Grafenberg grófok kastélyába, téli szállásra. Angoulême hercege és hercegnéje a Marnes grófja és grófnéje álnéven utaztak. Mária Terézia Sarolta férje, a Bourbon-ház főágából származó utolsó névleges francia király 1844. június 3-án Görzben hunyt el. A város fölött emelkedő hegyen, a ferences rendi Castagnavizza kolostor Bourbon-kriptájában temették el. Az özvegy hercegné június 20-án átköltözött Alsó-Ausztriába, a Lanzenkirchen melletti Frohsdorf kastélyba (Bécsújhelytől délre). 1848–51 között több utazást tett Velencében, hogy meglátogassa özvegy sógornőjét, az 1844 óta Velencében élő Berry hercegnét. Ilyenkor a Cavalli- (ma Vendramin-)palotában lakott. Meglátogatta unokahúgát Parmában, és rokonait Bécsben. 1849 májusában a forradalmi háború miatt átmenetileg elhagyta lakóhelyét, a Frohsdorf kastélyt, ahová néhány héttel később tért vissza. Mária Terézia hercegné 1851. október 13-án a Frohsdorf kastélyban megbetegedett, orvosa tüdőgyulladást állapított meg. A hercegné október 19-én elhunyt. Végrendeletének megfelelően testét nem boncolták fel és nem balzsamozták be. A Castagnavizza kolostor kriptájába helyezték, férje és apósa mellé. Görz városa az első világháború után Olaszországhoz került Gorizia néven. A városnak az Isonzó keleti partján fekvő részei, a Castagnavizza (Kostanjevica) heggyel együtt a második világháború után Jugoszláviához kerültek, itt Nova Gorica néven önálló város keletkezett, amely 1991 óta Szlovéniához tartozik. Az angoulême-i hercegné hátrahagyott egy végrendeletet, amelyet 1851 júliusában írt, és amelyről úgy rendelkezett, hogy azt csak halála után 100 évvel szabad felnyitni. Erről a dokumentumról sokat írtak, és sok hiábavaló reményt fűztek hozzá. A royalisták egy része azt várta, hogy a végrendeletből kiderül: Lajos Károly trónörökös (XVII. Lajos király) valójában túlélte a forradalmat és kiszabadult börtönéből. A felnyitott végrendelet azonban nem sok újat tartalmazott. A Madame Royale titokban találkozott több olyan személlyel, akik azt állították magukról, hogy azonosak a börtönben meghalt Lajos Károly trónörökössel, de köztük a leghíresebbet, Karl Wilhelm Naundorffot sohasem fogadta. Az elcserélt hercegnő legendája Mária Terézia Sarolta hercegnő, angoulême-i hercegné valódi személyazonosságát sokan vitatják. Bizonyos visszaemlékezések azt állítják, hogy a valódi Mária Terézia Sarolta királyi hercegnő valójában egy titokzatos grófnéval azonos, aki a francia forradalom és napóleoni háborúk éveiben a német Szász–Hildburghauseni Hercegségben élt. A grófné (és férje) személyazosságáról a kortársak olyan keveset tudtak, hogy a Homály grófjának és grófnéjának (franciául „Comte(sse) des Ténèbres”, németül „Dunkelgraf, Dunkelgräfin”) néven emlegették őket. A két hölgy életének állomásai között valóban több azonos pont fedezhető fel . A Homály grófnéja 1837-ben hunyt el. Az elmélet szerint a Temple börtönéből Bécsbe érkezett személy, Angoulême későbbi hercegnéje már nem az igazi dauphine volt, hanem egy alteregója. A cserére azért lett volna szükség, mert az „igazi” hercegné a börtönben elszenvedett nemi erőszak nyomán teherbe esett, ezért alkalmatlanná vált egy rangjának megfelelő (standesgemäß) házasságra mind a Habsburg-, mind a Bourbon-ház szabályai szerint. A kicserélt hercegnő legendája igen bizonytalan alapokon nyugszik, a megbízható kortársak visszaemlékezései nem támasztják alá, és maguk a királyi család tagjai, Mária Terézia Sarolta hercegnő tulajdon nagybátyjai, unokatestvérei sohasem kételkedtek a Temple-ből szabadult leány személyazonosságában. Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.) data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Find a Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.) The Peerage. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.) unspecified calendar, assumed gregorian Frigyes szász–altenburgi herceg: L’énigme de Madame Royale (A Madame Royale rejtélye), Flammarion, Párizs, 1954. Lásd még fr:Fuite de Louis XVI et arrestation à Varennes : A királyi család szökése és letartóztatása Varennes -ben. fr:Comtesse des Ténèbres , de:Dunkelgräfin : A Homály grófnéval kapcsolatos teóriák. Külső hivatkozások Mária Terézia Sarolta Lajos Antal angoulême-i hercegné családi, életrajzi adatai A Bourbonok kriptája a Nova Goricai Castagnavizza (Kostanjevica) ferences kolostorban , , Rejtélyek és találgatások a Madame Royale személye körül. Az „elcserélt hercegnő” legendája Életrajzi információk Mária Terézia Saroltáról Irodalom Philippe Delorme: Les Princes du malheur – Le destin tragique des enfants de Louis XVI et Marie-Antoinette , Éditions Perrin, Paris, 2008. Szász–altenburgi Frigyes herceg (Prince Frédéric de Saxe-Altenbourg): L'énigme de Madame Royale, Flammarion, Paris, 1954. Szépirodalom, színház LaTour, prends garde! dráma a Temple-be zárt királyi gyermekekről, Le Théâtre de deux Rêves, Párizs, 2008. Jókai Mór: Névtelen vár (regény, Athenaeum, Budapest, 1877) Zákányszéki Madárkert A Zákányszéken 1993-ban alapított egzotikus díszmadárparkban, mint egy állandó madárkiállításon tekinthetők meg a hobbiállatként tenyésztett madárfajok egyedei. A madárbemutató mellett turisztikai szolgáltatásként állatsimogató működik. A madárpark Zákányszék település első számú idegenforgalmi vonzereje. A madárparkban nem csupán megtekinthetőek az egzotikus madarak, de az alapszolgáltatásokhoz tartozó szakvezetés során számtalan információ is megszerezhető a faj eredetéről és díszmadárként való tartásáról is. A Madárkert nyilvánosság előtti megnyitásával a tulajdonosok célja a hazai díszmadártenyésztés népszerűsítése, fellendítése volt, a szélesedő társadalmi érdeklődés tette évek alatt a térségi turizmus húzó ágává. A Madárkertben megtalálható madár és kisállatfajok felsorolása(2016-os lista alapján) Ausztráliai-óceániai papagájok: Melopsittacus - hullámos papagáj Nymphicus -nimfa papagáj(színváltozatok) Psephotus - énekes papagáj(színmutációk) Neophema - ékespapagáj (színmutációk) Platycercus - keleti rozella (színmutációk is) - sápadtfejű rozella - pennant papagáj(színmutációk is) Barnardius - galléros papagáj (bauer's ring) Purpureicephalus -vörössapkás papagáj Cyanoramphus -kecskepapagáj(színmutációk) Polytelis - sárgatorkú papagáj - hegyi papagáj Alisterus -ausztrál királypapagáj Aprosmictus - vörösszárnyú(skarlátszárnyú) papagáj Trichoglossus - szivárványos lóri Eos - vörös lóri Cacatua -fehérbóbitás kakadu Eolophus - rózsakakadu Ázsiai papagájok: Psittacula - nagysándor papagáj -kína vagy fenyő papagáj - szakállas papagáj -kissándor papagáj (színmutációk) -szilvafejű papagáj Afrikai papagájok: Agapornis - rózsásfejű törpepapagáj - fischer törpepapagáj - feketefejű törpepepagáj Poicephalus - szenegáli papagáj Amerikai papagájok: Amazona - venezuelai amazon Cyanoliseus - szikla, vagy üregi papagáj Pyrrhura - barnafülű -zöldarcú-vörösfarkú Aratinga - nappapagáj - gvajakil aratinga - jendaja aratinga - aranysapkás aratinga Egzóták, verébalkatúak: Estrildidae - gould amandina - zebrapinty - rizspinty Serinus - kanári Lamprotornis - zöldfarkú fényseregély Fácánok: - királyfácán Königsfasan, Syrmaticus reevesi - elliot fácán Elliotfasan, Syrmaticus elliot - aranyfácánok (piros és sárga Goldfasan, Chrysolophus pictus - gyémántfácán Amherstfasan, Chrysolophus amherstiae - nyergesfácán Swinhoefasan, Lophura swinhoe - fehérbóbitás fácán Weisshaubenfasan, Lophura leucomelanos hamiltoni - borneói tűzhátú fácán Borneo Feuerrückenfasan, Lophura ignita ignita - Vieillot's tűzhátú fácán Vieilott Feuerrückenfasan, Lophura Ignita Rufa - fehér fülesfácán Weisser Ohrfasan, Crossoptilon crossoptilon drouyni - barna fülesfácán Brauner Ohrfasan, Crossoptilon mantchuricum - fehér örvösfácán Phasianus colchicus varius albus - angol zöldfácán Phasianus colchicus varius tenebrosus - szürke pávafácán Grauer Pfaufasan, Polyplectron bicalcaratum bicalcaratum -temmincki tragopán Temminck Tragopan, Tragopan temminckii -szatír tragopán Satyr Tragopan, Tragopan satyra Frankolinok: Francolinus - erckel frankolin - sárgatorkú frankolin Fogoly félék: Rollulus - rulrul Perdix - szürke fogoly Fürjek: Callipela - kaliforniai copfos fürj Coturnix - japán fürj -kínai törpefürj - harlekin fürj Baromfifélék: Gallus - szürke dzsungeltyúk (Sonneratii, gyöngyös bankiva) Háziasított fajták: - ayam cemani - araucana baromfi - selyem baromfi - szultán díszbaromfi - La fléche (ördögtyúk) színváltozatok - törpe ördögtyúk (La fléche bantam) - sebright (arany, chamoise, citrom) - modern angol törpe viador - sisakos gyöngytyúk Numida meleagris varius Pávák: - indiai kék páva (fehér, feketeszárnyú, tarka, bronz színben) Pavo cristatus - jávai zöldpáva Ährenträger Pfau, Pavo muticus muticus Pulykák: -pávaszemes pulyka Pfauentruthuhn, Agriocharis ocellata Futómadarak: Dromaiidae - emu Lúdalkatúak: Cygnus - fekete hattyú Aix - karolin réce (színváltozatok is) - mandarin réce Anas - bahama réce - futókacs - smaragd réce Galambok: Columbidae - bronzszárnyú galamb - gyémánt galamb - guineai galamb - ausztrál kontyos galamb - magyar pávagalamb Egyéb állatfajok: - japán mókus - afrikai fehérhasú törpesün - szibériai csíkosmókus - csincsilla - mocsári hód, vagy nutria (színváltozatok) - törpenyúl (oroszlánfejű, holland törpe) - tengerimalac - zöld leguán A Zákányszéki Madárkert megszűnése 2017. november 6.-án, közel 25 év fennállás után a zákányszéki park támogatás hiányában bezárásra került. A tulajdonosok önerőből létrehoztak egy új, európai színvonalú madárparkot a Balatonföldvártól 5 km-re található Kereki községben, a főút mellett, gyönyörű természeti környezetben 7.000m2-es területen. A zákányszéki park állatállománya áttelepítésre került. A Zákányszéki Madárkert díszmadarak után érdeklődők számára számtalan hasznos információt tartalmazó weboldala archivált formában továbbra is megtalálható az eredeti címen. A "Balatoni Madárkert" 2018-tól látogatható állandó nyitvatartás mellett. Czuczi Márton Czuczi Márton (Budapest, 1992. május 20. –) magyar labdarúgó, kapus. Jelenleg a Monor SE játékosa. Pályafutása 2013-14-es szezonban a Honvéd második számú kapusa volt, illetve a harmad osztályban is védett. Különös ismertetőjele, hogy hasonló fejvédőt visel a mérkőzéseken, mint a Petr Čech, mert 2012 őszén egyik edzésen egy csapattársa fejbe rúgta. 2014-15-ös szezonban egy évre az NB II-es Békéscsabához került kölcsönbe. Ozirisz Ozirisz (ws�r, azaz Uszir[e], görög betűkkel: Ὄσιρις) az ókori egyiptomi vallás egyik legfontosabb istene. A héliopoliszi enneád tagja, Ízisszel és Hórusszal alkot istenháromságot. Leginkább a túlvilág és a halottak isteneként ismert. Nemcsak az elhunytak könyörületes bírája, hanem az alvilág életet adó ura is, tőle ered a termőföld termékenysége, és ő tanította meg a földművelésre az emberiséget. A halál utáni élettel való kapcsolata miatt összefüggésbe hozták a természet körforgásával is, különösen a növényzet évenkénti megújulásával és a Nílus áradásával, ezáltal az áradás kezdetét jelző Szíriusz csillaggal és az Orion csillagképpel is. Gyakori címe a Henti-Amentiu, „első a nyugatiak között”, ami a holtak birodalma feletti uralmára utal. Nevezték „az élők urának” is, mivel a túlvilágra jutott elhunytakat élőknek is hívták. Nevezik „a szeretet urának”, „örökké jóságosnak és fiatalnak” és „a csend urának” is. Az elhunyt uralkodókat Ozirisszel azonosították – úgy tartották, ahogy Ozirisz feltámadott a halálból, úgy nyerik el ők is az örök életet. Az Újbirodalom idejére már nemcsak a fáraókat, hanem a közembereket is azonosították az istennel, ha elvégezték rajtuk a megfelelő szertartást. Az V. dinasztia korából maradt fenn első ismert említése, bár kultusza valószínűleg sokkal régebbre nyúlik vissza; és a Henti-Amentiu kifejezés már az I. dinasztia idején is előfordul, fáraói címként is. Egészen a kereszténység egyiptomi elterjedéséig tisztelték. Neve Az „Ozirisz” az isten eredeti nevének görögösített alakja. Több kísérlet történt neve eredeti kiejtésének rekonstruálására és jelentésének megfejtésére. Számos hieroglif írásmódjából a legkorábbi az, amelyiken egy trón és utána egy szem képe szerepel. A trón képe trónt vagy helyet jelent, a szem hieroglifával pedig a „teremteni, létrehozni” jelentésű �r� igét is írták, és a Piramisszövegekben szerepel is utalás egy lehetségesen ezzel kapcsolatos jelentésre – „A király létrehozza az ő helyét, mint Ozirisz”. Így lehet a jelentés akár az is, hogy „aki elfoglalja a trónt” (ezt szintén alátámasztja egy sor a Piramisszövegekből, ahol Oziriszre azt mondják: „ő, aki elfoglalta Ré trónját”), bár ennek ellentmond, hogy a szem jele az óbirodalmi írásmódban mindenhol a tróné mögött áll. Klaus P. Kuhlmann ugyanezekből a szavakból kiindulva „a teremtés helye”-ként fordítja a nevet, ami utal Ozirisz termékenységi aspektusára, a legkorábbi szövegekben azonban ezt a szerepet még nem ruházták az istenre. Felhívta magára a figyelmet az a szembetűnő tény is, hogy a trón hieroglifa Ízisz nevében is előfordul, így a két istenség nevének etimológiailag is lehet köze egymáshoz. Az �r� sok jelentése közt előfordul az „összeházasodni valakivel” és a „párosodni” is, tehát Ozirisz neve arra utal, ő Ízisz párja. Kurt Sethe az istennőt mint a királyi trón megszemélyesítését látja, így Ozirisz neve olyasmit jelent, hogy „aki elfoglalja a trónt”. A kopt és görög alakból is látszik, hogy Ozirisz nevének elején u hang állt. Emiatt valószínűnek tűnik a wsr, „erősnek lenni” gyökből való levezethetőség, ami egyrészt megfelel annak, hogy számos más istennek is eredetileg egyszerű, egyjelentésű neve volt (lásd még: Ámon, „az elrejtett”, Uadzset, „a zöld/virágzó”), másrészt pedig másodlagosan felvehette a trón elfoglalásával kapcsolatos jelentést is, ami kiejtésére is hatással lehetett. Az isten nevének későbbi írásmódjaiban is nyilvánvaló egyfajta szójáték, például néha a „felébredni” jelentésű rs ige hieroglif jelével írják, annak jeleként, hogy Ozirisz felébredt halottaiból, máshol a w3s jellel, ami királyi szimbólumként Ozirisz királyi hatalmára utal. Hogy a nevet nem a wsr jellel írták, hatással lehetett ez a szójátékra való törekedés is, illetve az is, hogy próbálták elkerülni az őket félelemmel eltöltő isten nevének leírását (amire az is utal, hogy az Óbirodalom idején személynevekben nem fordul elő Ozirisz neve). Történtek kísérletek arra is, hogy az isten idegen eredetét bizonyítsák. Oric Bates a berber wsr, 'idősnek lenni' gyökből vezette le a nevet, erre azonban nincs bizonyíték. Theodule Deveria az asszír Assur istennel rokonította Oziriszt, egyes követői pedig Íziszt is azonosították Istárral. A nevek hasonlósága azonban lehet véletlen egybeesés is, és a mitológiai egybeesések is túl általánosak ahhoz, hogy meggyőzőek legyenek. Ozirisz nevének transzliterációja ws-�r, de egy elmélet szerint az 3s-�r helyesebb lenne. A trón hieroglifát ugyanis egyetlen más szóban sem írják át ws-ként, a kopt és görög írásmód a kezdeti alef hangot nem tudta jelölni, így az OY kezdőhanggal átírt szó kezdődhetett aleffel, a föníciai átírás megőrzi az isten neve elején az alefet, az arámi pedig átírásban nem tesz különbséget Ozirisz és Ízisz nevének trón hieroglifája átírásakor. A mítoszokban Ozirisz mítoszairól a legtöbb információ forrásai az V. dinasztia végén íródott Piramisszövegek, újbirodalmi forrásszövegek, mint a Hórusz és Széth története és a Sabaka-kő felirata, illetve jóval később élt görög szerzők művei, például Plutarkhosz Ízisz és Ozirisze vagy Diodórosz Szikülosz írásai. Geb földisten és Nut égistennő legidősebb gyermeke volt, testvérei Széth, Ízisz és Nebethet. Ikonográfiája Ábrázolása antropomorf, többnyire fáraói jelvényekkel (szakáll, korona), zöld bőrrel, részben múmiapólyában ábrázolják. Uralkodói jelképekkel, például korbáccsal, pásztorbottal és a Felső-Egyiptom fehér koronájára emlékeztető, két madártollal ékes atefkoronával, rendszerint fehér lepelben ábrázolják. Kéztartása (mellkasán keresztbe fektetett karok; a fáraókat ebben a pozícióban temették el) mutatja, múmiáról van szó, a Holtak Uráról. Leginkább zöldre festett bőrrel ábrázolják, ez termékenységi aspektusát hivatott jelezni. A zöld szín mellett a fekete színnel való ábrázolása is egyaránt a termékenység jele. Élő jelképe az Ápisz-bika volt. Kultusza Egyik legfontosabb temploma az Ozirion, Abüdoszban. Vízben álló oszlopcsarnoka, időtlen hangulata talán a legszembetűnőbb. Kezdetben Oziriszt csak a Delta egyik városában, Busziriszben imádták, ahol a föld és a növényzet uraként, tehát nem is a legfőbb istenként tisztelték. Kultusza azonban nagyon gyorsan elterjedt az egész országban és kiszorította a helyi istenségeket, magára vállalva azok szerepét is. Például Memphiszben Szokhariszhez hasonult, akinek az volt a szerepe, hogy felügyelje a földalatti világokat. S így vált Ozirisz a halottak istenévé. Kultusza a napistenével vetekedett, sőt azt el is homályosította az V. dinasztia végétől, amikortól azt tartották, hogy a halott fáraó Ozirisszé változik. A Középbirodalomban pedig már minden halottról ezt gondolták. Az Újbirodalom korában ezt még a szent állatokra – pl. az Ozirisz-macskára, az Ozirisz-páviánra, stb) is kiterjesztették. Verónica Jaspeado Verónica Jaspeado (Puebla, Mexikó, 1976. szeptember 2. –) mexikói színésznő. Élete Verónica Jaspeado 1976. szeptember 2-án született Pueblában. Karrierjét 1999-ben kezdte. 2002-ben a La otra című telenovellában Apolonia szerepét játszotta. 2004-ben az Amarte es mi pecadóban Mirta szerepét játszotta. 2008-ban megkapta Ximena Sermeño szerepét az Un gancho al corazón című sorozatban Danna García és Sebastián Rulli mellett. Celoux Celoux település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 68 fő (2015). Celoux La Chapelle-Laurent, Lastic, Rageade, Saint-Poncy, Ally és Mercœur községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Feketegyökér A feketegyökér (Scorzonera hispanica) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó, Magyarországon vadon is előforduló, kevéssé ismert zöldségnövény, tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztjuk. Gyökerének magas kb. 12% cukortartalma, 6 mg C-vitamin, B1-, B2-vitamint, de nikotinsavat, és ásványi sókat is bőven tartalmaz. Jellemzők Leveles szárú, közel 1 méter magas évelő. Ép szélű levelei tojásdadok, hosszan elkeskenyedő, kihegyezett levélcsúccsal. A fészekvirágzat 2–3 centiméter átmérőjű, a nyelves virágok sárgák, a termés 1,5 centiméter hosszú, 1,5 milliméter átmérőjű, hengeres formájú, világos színű. Májustól júliusig virágzik. Változatok S. hispanica var. sinuata Wallr.: A levelek nem ép szélűek, hanem finoman fogazottak. S. hispanica var. glastifolia (Wild.) Wallr.: A levelek szálasak. Termesztése Bár évelő növény, egyévesként (márciusi, április eleji vetéssel), ritkábban kétévesként (vetés: augusztus–szeptemberben) termesztik. Az első évben kifejleszti a gyökeret és a tőlevélrózsát, a második évben virágzik. Magja az első év után elveszíti csírázóképességét. Tápanyag- és (különösen a fejlődés korai szakaszában) vízigényes, a félárnyékot elviseli. A talajt mélyen fel kell lazítani, mert a gyökerek törékenyek. Felszedni októbertől lehet, de a talaj állapotától függően egész télen szedhető, fagymentesen tárolni nem kell. Felhasználása Akár 40–50 cm hosszú kb. spárga-vastagságú fekete rudak, általában még némi földdel is a héjukon. Igazán akkor jók, ha szép egyenesek és nincsenek rajtuk rücskök, illetve akkor igazán frissek, ha feltörve ragadós lé folyik ki belőlük. Utóbbi tulajdonsága egy kicsit meg is nehezíti a kezelhetőségét, hisz hámozás közben is megszáradt ragasztó érzetét kelti a kezünkön. Épp ezért is ajánlott először a földet alaposan lemosni, majd gumikesztyűvel, folyóvíz alatt hámozni. A gyökér fekete héja alatt hófehér belső rejlik, ami nagyon könnyen és hamar megbarnul, ezért hámozás után azonnal citromos hideg vízbe kell áztatni. Elkészítését tekintve szinte minden megtehető vele, ami a spárgával is – azaz párolható, főzhető, süthető s karamellizálható is. Itt is érdemes megemlíteni, hogy a főzés során is elég sok ragacsos folyadék fő ki a feketegyökérből, megnehezítve a felhasznált edények tisztítását. Ízét tekintve spárgára és gyökérre (fehérrépa) emlékeztet. Forrás Feketegyökér, a téli spárga Kodó-patak A Kodó-patak Vas megyében ered, mintegy méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve keleti irányban halad, majd eléri a Marcalt. A Kodó-patak vízgazdálkodási szempontból a Marcal Vízgyűjtő-tervezési alegység működési területét képezi. A patakba útja során beletorkollik a Tacskándi-patak, a Csikászó-patak, a Mágorta-patak és a Merseváti-övárok. Kerényi Elek Kerényi Elek (Jászberény, 1916. március 16. – Budapest, 1963. március 13.) kertészmérnök. Életrajza Jászberényben született 1916. március 16-án. 1938-ban a budapesti Kertészeti Tanintézetben végezte tanulmányait. 1938–1943 között gyakorlati kertészeti munkát végzett. 1943-tól a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola dísznövénytermesztési tanszékén egyetemi tanársegéd, utóbb adjunktus lett. Budapesten hunyt el 47 évesen, 1963. március 13-án. Munkássága A hazai virághagyma-termesztés megindítója és a kerti füvek, valamint a gyepesítés egyik kiváló szakértője volt. Főbb munkái Dísznövénytermesztés (Nádasi Mihállyal, Somogyi Istvánnal, Budapest, 1952). Littke család A lengyel származású Littke család (eredetileg Liedtke) elsősorban a Littke pezsgőgyárral tett szert hírnévre. A pezsgőkészítés mellett a családból többen is fontos szerepet játszottak Pécs város polgári életében. Története Littke Lőrinc A Littke család az 1700-as évek legelején telepedett le Pécsett. Az 1722-es telekkönyvben Lietke János és Lytke János szerepel. A 19. század elején még elsősorban szabómesterséggel foglalkoztak és nagy vagyonra tettek szert. Székhelyük a Szigeti külvárosban volt. Ekkor született Littke Lőrinc (1809–1879), aki csecsemő korában agyhártyagyulladást kapott. Úgy maradhatott életben mégis, hogy fél éven át meleg borban fürdették és lágy kendőbe bugyolálták. Talán így fészkelte be magát a gyermeki lélekbe, az öntudatba a bor iránti érdeklődése. A családi hagyományok Lőrincet a szabómesterség felé irányították, ezért a mesterlevél megszerzése előtt vándorútra indult Ausztrián, Németországon, Franciaországon és Olaszországon át. Kiváló mesterek műhelyeiben tanult és megismerte a szakma minden fortélyát. Miután hazatért, 1831-ben feleségül vette Taite Johannát, aki egy szövetkereskedőnek volt a lánya. Már házas volt, amikor elkezdett komolyabban alkímiával foglalkozni, keresve-kutatva a „bölcsek kövét”. Igen gyakran még az életével is játszott a kísérletek során. Ahhoz, hogy folytassa kísérleteit, külső segítségre volt szüksége. Így jutott el a borkereskedelmi kapcsolatok kiépítésének ürügyével Pozsonyba, az Esch és Társa pezsgőgyárba, ahol a gyártási feltételekkel, az erjesztéssel és tárolással is megismerkedett. Pécsre visszatérve pincerendszer kereséséhez fogott, hogy megkezdhesse a gyártást. Így talált rá a Scitovszky tér 7. szám alatti pincelabirintusra. Az 1840-es években mindemellett sikeres szénbánya-vállalkozása is volt. A bányatársaság 1851-re felépítette a Flórián-aknát, majd később széntelepet is vásárolt. 1859-ben kezdte meg a pezsgőgyártást. Littke Lőrinc valóban tekintélyes létesítmény-együttest alkotott és hagyott hátra utódainak. Látványos külső, zöld pázsit, fehér utak, vízsugarat lövellő kutak, délvidéki pompát sugárzó trópusi növények, valóságos kis sziget jellemezte a birodalmat. Lőrinc a kezdetektől arra törekedett, hogy különleges ízű, extra zamatú pezsgőkkel lepje meg a piacot. Olyanokkal, amelyek idehaza és külföldön egyaránt figyelemre számíthattak. Kísérletei során növényi kivonatok és párlatok egész sorát próbálta ki: zellert, hársfavirágot, de próbálkozott bodzavirággal és cseresznyevirággal is. Lőrinc hosszú évtizedeken át tagja volt a városi törvényhatóságnak, de élete nagy alkotása a pezsgőgyár volt. A sikerek csúcsán állt, amikor 70 éves korában megállt a szíve. Littke József Az örökösök közül Lőrinc fia, Littke József (1872. október 15. - 1937. március 16.) vette át a vállalat irányítását. József apjához hasonlóan külföldön leste el a mesterség fogásait, Bécsben és a francia Champagne-ban és Épernay-ben dolgozott évekig. Kereskedelmi ismereteit pedig Londonban szerezte. Pécs polgárai a törvényhatósági bizottság tagjai közé választották, ahol hosszú időn át a testület egyik vezéralakjaként tartották számon. Megbecsülését tükrözi az is, hogy a Pécsi Nemzeti Casino több alkalommal is alelnökévé, a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara pedig elnökévé választotta. Gyors felfogású, helyes ítélőképességű, meggyőző beszédű, jó szónoki képességekkel megáldott emberként ábrázolták, aki bírálatát mindig kíméletlen szigorral gyakorolta. Részese volt annak az állásfoglalásnak, hogy 1899-ben borvizsgáló bizottságot hozzanak létre. 1902-ben Bécsben a Löw-féle szanatóriumban megműtötték bélrákkal, majd szövődmények léptek fel, amibe a műtét után pár nappal belehalt. Ifj. Littke József A gyár vezetését fia, ifj. Littke József vette át, aki a Kereskedelmi Akadémia után hosszabb franciaországi tanulmányúton ismerte meg a pezsgőgyártás újabb módszereit. Rövid idő alatt ismét korszerűsítette az üzemet, különösen a pince berendezéseire fektetett nagyobb hangsúlyt, melyet tovább épített és megnagyobbított. Rendkívüli kereskedelmi érzékkel bírt, így a francia pezsgő többé-kevésbé sikeres versenytársa kezdett lenni. Nemcsak a gyár fejlesztésében vitt nagy szerepet, hanem a város társadalmi és közéletében is vezető, példamutató tevékenységet folytatott. 1912-ben lőrincbányai előnévvel magyar nemességet kapott. A nagy gyári fellendülést az első világháború utáni szerb megszállás követte. Ez idő alatt ellenállásokat szervezett, ezért többször ült börtönben. Addig bátyja gyermeke, Kálmán vezette a gyárat. József 1919-től a Pezsgőgyárosok Országos Egyesületének alapító tagja volt. 1924-ben közgazdasági munkálkodása elismeréseként Magyar Királyi Kormányfőtanácsosi címet kapott. 1937-ben hunyt el. Legifj. Littke József A gyár vezetését a legifjabbik Littke József vette át, aki az érettségi után az I. világháborúban a Nemzeti Hadsereg szervezésében huszártisztként vett részt. Leszerelése után a Keleti Kereskedelmi Akadémián, majd a Klosternenburgi Borkémiai és Szőlészeti Szakiskolában tanult. Miután az elméleti és gyakorlati ismereteit Reimsben és Épernay-ben elmélyítette, elsőrendű szakemberré vált a pezsgőgyártás, a borvegytan és -gazdaság területén. A háború alatt nem tudott vállalata irányításában teljes mértékben részt venni, mert mint franciául jól beszélő tisztnek a balatonboglári francia hadifogolytábor parancsnoki feladatát kellett ellátnia. Az államosítás után a pezsgőtermelés Pécsett teljesen megszűnt, majd 1966-ban az Állami Pincegazdaságban indult el újra. Legifjabb Littke József 1963-ban halt meg. Rozsievač Rozsievač egy szlovák nyelven megjelenő egyházi, baptista lap volt a Magyar Királyságban, később Csehszlovákiában. Első lapszáma 1914-ben Budapesten jelent meg. Csehszlovákia megalapítása után 1919-ben szerkesztőségét Liptószentmiklósra helyezték át. A lapot 1951-ben megszüntették. Forrás Malá encyklopédia žurnalistiky, 1982, Pozsony Bezistani bazilika A bezistani bazilika vagy elbasani bazilika (albán Bazilika e Bezistanit, Bazilika e Elbasanit) az 5. század végén épült ókeresztény bazilika romja az albániai Elbasan városában. A háromhajós-apszisos bazilika a 6. században vélhetően a mai Elbasan helyén állt Scampis székesegyháza volt. A paradicsomi jelenetet ábrázoló mozaikpadlója az egyik legszebb a maga nemében Albánia területén. A romterület a városközpontban, a vár déli kapujával szemben található. Története A mai Elbasan helyén a római korban a Genusus (ma Shkumbin) folyó völgyében felépült hadi és kereskedelmi út, a Via Egnatia egyik állomáshelye állt Scampis néven. Az i. sz. 2. századra vicusszá fejlődött településen a rómaiak 320 körül egy egész légió befogadására alkalmas castrumot építettek. Az 5. században Scampis már a dyrrhachiumi metropóliához tartozó püspöki székhely volt, amelynek első főtemploma a 4. század végén a castrumtól nyugatra felépült tepei bazilika volt. A régészeti feltárások alapján három ókeresztény templom ismert a modern Elbasan területéről: a legkorábbi építésű tepei bazilika mellett a déli városkapunál található, 5. századi elbasani bazilika, valamint a mai várnegyed területén egy kisebb, 6. századi templom. A templom építési ideje az 5. századra tehető, és a történészek a korabeli forrásokban 519 kapcsán említett scampisi Szent Péter-székesegyházzal azonosítják. Vatikáni dokumentumok szerint ebben az évben jártak a városban Hormiszdasz pápa követei, akiket az egyházi méltóságok és a scampisiak, élükön Trojus püspökkel, meleg fogadtatásban részesítettek a városkapunál. Az ezt követő évszázadokból sem az írott források, sem a régészeti ásatások nem szolgálnak további információval a bazilika életéről, a középkor korai évszázadaiban pedig maga Scampis városa is elnéptelenedett. Leírása A bazilikarom a modern Elbasan központjában, a vár déli kapujánál elterülő Aqif Pasha parkban, elkerített területen található. Az egyszerű alaprajzú, narthexes és apszidális szentélyzáródású háromhajós templomot Ylli Cerova(wd) és Elio Hobdari tárta fel. Az alapokon és némi falmaradványokon kívül jó állapotban maradtak fenn míves kő- és márványfaragványai, mozaikpadlója, a belső freskók és síremlékek egy része. Korabeli lükhniszi és hérakleiai(wd) minták alapján készült a főhajó mozaikpadlója, amely az egyik legszebb fennmaradt ókeresztény mozaik Albánia területéről. Paradicsomi jelenetet ábrázol, amelynek fő motívuma a kor ikonográfiájában ismert kantharoszból kinövő szőlőtőke, amelynek ágai között madarak repkednek. A kantharosz kétoldalán nem a másutt ismert pávapár, hanem egy-egy üdvözült ábrázatú ifjú áll. Hókusz-pókusz A Hókusz pókusz (hivatalos címén: Wallykazam!) amerikai CGI gyerek animációs sorozat, alkotója Adam Peltzman. A sorozat premiere 2014. február 3-án volt az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon a Nickelodeonon a Nick Jr.-on megy a sorozat 2017. szeptember 18-tól. Szereplők Miki:Berecz Kristóf Uwe Robi:Tóth Márk Olga:Tamási Nikolett Norville:Baráth István Lili:Hermann Lilla Dani: Szirtes Marcell Kisbogyó:Kokas Piroska Csiga:Kajtár Róbert Szikilla:Solecki Janka Lista:Halász Aranka Mocsár Szigfrid:Jakab Csaba Magyar változat: Magyar szöveg: Pintér Zsófia Dalszöveg: Császár Bíró Szabolcs Hangmérnök és vágó: Bederna László Gyártásvezető: Németh Piroska Zenei rendező: Posta Victor Szinkronrendező: Orosz Ildikó Produkciós vezető: Koleszár Emőke Gyilkos bolygó A Gyilkos bolygó (eredeti cím: Outland) 1981-es angol science fiction film Peter Hyams írásában és rendezésében, a főszerepben Sean Conneryvel. A filmet „űrwesternként” aposztrofálták, mivel a Jupiter egyik holdján játszódik, s nyilvánvaló tematikai hasonlóságokkal bír a Délidő című western-klasszikussal. Kritikai fogadtatása felemás volt, s a jegypénztáraknál is csak mérsékelt eredményeket ért el. Cselekmény O’Niel szövetségi marsallt egyéves munkára vezénylik az Io holdra, ahol a Con Am 27-es jelzésű titániumérc-bányászati kolóniát kell felügyelnie. Felesége megelégeli az állandó költözést egyik állomáshelyről a másikra, így fiával együtt elindul az űrállomás felé, ahonnét visszajuthat a Földre. O’Niel rövidesen felfigyel néhány különös halálesetre: bányászok látszólag ok nélkül vetnek véget életüknek. A telephelyen mindenki a barátságtalan környezetnek tulajdonítja, hogy időként egy-egy munkás bekattan, azonban a marsallt nem elégíti ki a magyarázat. Gyanúját csak növeli, hogy a halottakat hamar elszállítják boncolás nélkül, ráadásul számuk az utóbbi egy évben hirtelen módon nőtt. A kolónia orvosnőjének segítségével O’Niel hamarosan rájön, hogy a munkásokat egy olyan droggal tömik, ami természetellenes módon megnöveli a teljesítőképességet, azonban pár hónap után a mellékhatások is jelentkeznek: elmezavar, ami végül öngyilkossághoz vezet. O’Niel előtt világossá válik, hogy a szer beszállítása nem maradhat észrevétlen az állomásvezető, Sheppard és a többi marsall előtt, így vélhetően mind érintettek a kétes üzelmekben. Kérdőre vonja helyettesét, Montone-t, aki elárulja neki, hogy Sheppard fizet neki azért, hogy a másik irányba nézzen adott helyzetben. Óva inti felettesét attól, hogy szembeszegüljön az igazgatóval, s egyúttal a Céggel, akik a bányát üzemeltetik. O’Niel azonban hajthatatlan, Sheppard fenyegetése ellenére is. Nyomára bukkan a számítógépes nyilvántartásban, hogy közvetlenül kik bonyolítják a szállítmányozást, s egyiküket, komoly fizikai erőfeszítések árán, őrizetbe veszi. A férfi nem hajlandó beszélni, bár lojalitására rövidesen halál a válasz. O’Niel nem sokkal később Montone holttestére is rábukkan. Sheppard közli O’Niellel, hogy senki sem érdekelt a szállítmányozás leállításában. A drog hatására a munkások jobban termelnek, így több pénzt és szórakozási lehetőséget kapnak, amitől boldogok. A jó termelési mutatóktól a Cég is boldog, ha pedig mindenki az, akkor Sheppard is. O’Niel továbbra sem hajlandó annyiban hagyni a dolgot, így Sheppard kapcsolatba lép a Céggel, s bérgyilkosokat kér. A beszélgetésről készült videonaplót látva O’Niel felkészül a megütközésre: életüket féltő emberei közül senki nem áll mellé, egyetlen szövetségese a doktornő lesz. A két fegyveres férfi érkezésével életre-halálra szóló hajsza bontakozik ki az állomás belterében és a zsilipkapukon kívül is. Dr. Lazarus segítségével sikerül az egyik merénylőt ártalmatlanná tenni, míg a másikon O’Niel éles eszével kerekedik felül. Váratlanul tör azonban életére a Montone pozícióját elfoglalt helyettes marsall: a veszedelmes tusakodásban azonban ő is alul marad. Sheppard kudarcot vallott az önfejű és elszánt marsall jelentette gubanc elsimításában, így a Cég legközelebb érkező pribékjei már érte jönnek. O’Niel elbúcsúzik Dr. Lazarustól, s az űrállomás felé indul, hogy csatlakozzon feleségéhez és fiához az egy évig tartó földi utazásban. Szereplők William T. O’Niel : Az Ióra frissen kivezényelt rendőrbíró, aki rövidesen munkások életét követelő konspirációra bukkan a holdon létesített bányászkolóniában. Eltökélt, határozott jellem, akinek javára válik makacssága az igazságért folytatott küzdelmében. Noha fontosak számára, felesége és fia gyakran háttérbe szorul hivatása mellett. A film elhúzódó munkálatai miatt Connerynek le kellett mondania egy kisebb szerepről a Tűzszekerek című filmben. Sheppard : A kolónia állomásvezetője, aki már O’Niel érkezésekor tudtára adja a marsallnak, rugalmasságot vár el tőle a rendfenntartásban. Sheppard igazgatóként a Cégnek felel, így neki is első számú érdeke a jó termelés, amiért akár nemtelen eszközökhöz is hajlandó folyamodni. Dr. Lazarus : Az Io bányászkolóniájának szarkasztikus orvosa, aki O’Niel egyetlen szövetségesévé válik a férfi harcában. A szerepet elsőként Colleen Dewhurst színésznőnek ajánlották fel. Montone : O’Niel helyettese, akit bár nem vezérel rossz szándék, maga is érintett az Ión folyó baljós ügyekben. Carol : O’Niel felesége, aki elkötelezetten szereti férjét, azonban belefárad az állandó költözésbe és a honvágyba, így fiával együtt hazaindul. Elbúcsúzni azonban képtelen szemtől szemben, ezért videóüzenetben közli döntését férjével. Háttér A Gyilkos bolygó munkacíme Io volt (a cselekmény helyszíne), azonban e szó leírva összetéveszthető a 10-es számmal, így megváltoztatták. A film felvételei a Pinewood Studiosban folytak az Egyesült Királyságban. A film költségvetése 16 millió dollárra rúgott. Egyike volt az első olyan produkcióknak, melyekhez az IntroVision technikát használták. A hagyományos kivetítés ezen variációjában az előtér, a háttér és a köztes elemek kombinálhatók a kamera kijelzőjén, szükségtelenné téve az olyan optikai eljárásokat, mint a bluescreen-maszkolás. A színészek így meggyőzően mozoghattak a bányászkolónia miniatűrjei között. A film a Warner Bros. azon kevés bemutatója közé tartozott, amelyek a Megasound hangrendszert alkalmazták. Ehhez a mozikban további hangszórókat szereltek fel a meglévők mellé, hogy a különböző hangeffektek nagyobb hatást érjenek el a közönségnél. Martin Bower modellező az egyik kedvenc munkájának nevezte a Gyilkos bolygót. Nem sokkal azután, hogy befejezte az 1980-as Flash Gordont, telefonhívást kapott Nick Allder speciális effekt szakembertől, akivel együtt dolgozott A nyolcadik utas: a halál című filmen. Allder egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta elvállalni az akkor még Io címen futott, készülő produkciót, így Bowert és társát, Bill Pearsont ajánlotta maga helyett. Bower a Pinewoodban magától a rendezőtől kapta meg a feladatot (szemben a bevett gyakorlattal, miszerint a speciális effektek rendezője veszi fel embereit); Peter Hyams a falra tűzött, hatalmas művészeti vázlatra bökve kérdezte meg Bowertől, hogy meg tudja-e építeni négy hónap alatt az ábrázolt díszleteket. A bérgyilkosokat szállító űrhajó-modell alapját egy plexidoboz képezte, rézhajtókákkal. Elmozdítható teteje 1,27 centiméter vastagságú plexilemezből készült; külleme részletgazdagságáról rézkarcolással gondoskodtak. A lábak teljes egészében fémből készültek, s masszív rugókkal biztosították őket; így a teljes modell súlya elérte a 20 kilogrammot is. A négy lábhoz a HMS Belfast brit könnyűcirkáló 1973-ban forgalomba hozott Airfix-modellkészletét használták fel kedvező ára miatt, hiszen összesen négy készlet megvásárlására volt szükség. A hajó hátsó lába egy rövid ideig a teljes képet betölti a filmben, így igen részletes kidolgozás kellett az öt négyzethüvelykes darabhoz. A modell belsejében egy vékony acéldarab kapott helyet, ami a repülési jelenetek készítésekor elengedhetetlen felfüggesztéshez kellett. A kész tárgyat először szürkére festették, de a végső választás a khaki szín halványabb árnyalatára esett. A mozgásban lévő űrhajó gőzét folyékony nitrogén helyettesítette; a modellre fagyott anyagot a stúdiótechnikusnak minden felvétel után le kellett tisztítania. A landolóhelyet hozzávetőleg öt négyzetláb méretűre építették, 1,27 centiméter vastagságú plexilemezből, amit üveggyapot lábak támasztottak. Az aprólékos kidolgozáshoz a modellezők a Hornby cég vasútmodell-készletet alkalmazták, amit már A nyolcadik utas: a halál díszleteihez is bevetettek. A film vége felé jelentős szerephez jutó üvegház egy 1,8 méter magas miniatűr volt, amit szinte teljes egészében tükör plexiből alkottak meg, lábait modellkészletből kölcsönzött műanyag csövek képezték. A finomító épületéhez vasúti váltó, víztorony és gerendahíd modell-tartozékok darabjait is felhasználták, sőt a Star Wars egyik szereplője, R2D2 egy kicsinyített mása is az építmény része lett. E kész modell öt kilométernyi száloptikás kábelt tartalmazott. A filmben megjelenített bányászcég neve Con-Amalgamate, ami megjelenik Peter Hyams egy korábbi munkájában is. Az 1978-as Földi űrutazásban ugyanezen nevet viseli a vállalat, ami az életvédő felszerelést állítja elő. A rendező védjegye, egy Spota nevű szereplő, szintén megtalálható a Gyilkos bolygóban: ő az őrizetbe vett férfi, aki a drogbeszállításban érintett. Bemutató Kritikai fogadtatás A film kritikai megítélése felemás volt. Évtizedekkel a bemutató után, a Rotten Tomatoes-on a Gyilkos bolygó 59%-os értékelésen áll, ami a weboldal rendszerének kedvezőtlen, „rothadt” halmazába helyezi a produkciót. Ez alig több mint 20 újságíró véleményét tükrözi, akik átlagosan 5,8 pontra értékelték a filmet a lehetséges 10-ből. A Washington Post munkatársa, Gary Arnold szerint „A Gyilkos bolygóban Peter Hyams író-rendező a Délidő történetét adaptálta érdekes sci-fi környezetbe – egy hatalmas titániumbányára a Jupiter vulkanikus holdján, az Ión. A Délidőben működőképes konvenciók azonban a Gyilkos bolygóban a csúcstechnológiájú atmoszférára korlátozódnak, mivel a történet elcsépeltnek és kisszerűnek hat.” Michael Blowen barátságosabban írt a Boston Globe hasábjain: „A párhuzamok a Gyilkos bolygó és Fred Zinnemann 1952-es westernje, Délidő között nyilvánvalók. Peter Hyams író-rendező átültette Gary Cooper poros határvárosának szereplőit és motivációit az világűr határvidékére. Mialatt Hyams a történetet görgeti, antikapitalista felhang is fejlődik ki belőle. Az Ión kizsákmányolás folyik, s igazából nem is számít, hogy a bányászok aranyat ásnak a coloradói hegyekben, vagy titániumot a Jupiter holdján, a vállalati szféra kapzsisága szerez érvényt. A Gyilkos bolygóval a klasszikus westernhős tér vissza szkafanderben. Szerelése megváltozott, környezete kibővült, de más szempontból változatlan. Mikor Connery puskájának csövével nézel farkasszemet, jobb, ha mosolyogsz.” Desmond Ryan a Philadelphia Inquirerben azt írta: „Nagyszerű sci-fi western. Számos szempontból, Hyams filmje félelmetesebb A nyolcadik utas: A halálnál, mert azt feltételezi, hogy a világűr a legkevésbé sem változtat meg minket, s a szörnyeteg, akivel szembenézünk, szintén szkafandert visel.” Már az internet korában született meg Nick Sambides kritikája az Allmovie.com weboldalon. Véleménye szerint „A speciális effektek jók és Jerry Goldsmith zenéje lendületes, de a sztori elég egyértelmű irányba halad, a science fiction szokásos valószínűtlenségeivel. A függő bányászok például durva és szörnyen kiszámítható módon halnak meg, aminek kapcsán elgondolkozik az ember: ugyan miért szedik a drogot, s miért nem tűnik fel senkinek a használata?” Nem aratott sikert a film hazai körökben sem. A FilmVilágban Farkas Miklós a következőképpen írt a Gyilkos bolygóról: „[...] speciális akciófilm, sajnos a legrosszabb fajtából.” [...] „való igaz, minden percben történik itt valami. Csakhogy két hosszú órán át Hyams sem tudja (meg hát nem is lehet) olyan sebességgel pergetni az (ezerszer látott) eseményeket, hogy a néző csak a »körítésre«, csak a háttérre figyeljen. (Hasonlóképp hiábavaló kísérlet Hyams azon igyekezete, amellyel közönsége mindent elsöprő rokonszenvét próbálja megnyerni főhőse számára.)” Ő is kitér a Délidővel való párhuzamra; a végső összecsapás körülményeit „szemérmetlen kopírozás”-nak titulálja a szerző. Díjak és jelölések A Gyilkos bolygót Oscar-díjra jelölték legjobb hang kategóriában, azonban a győztes Az elveszett frigyláda fosztogatói lett abban az évben. A film hatszoros eséllyel indult az 1982-es Saturn-díjakért, köztük a legjobb science fiction film kategóriában, de végül csak egy elismerést gyűjtött be: Frances Sternhagen a legjobb mellékszereplő színésznő lett. Bevételek A filmet Észak-Amerikában 1981. május 22-én, a Memorial Day-hétvégén mutatták be. Négy nap alatt 3,059 millió dolláros jegybevételt ért el, a hagyományos péntek-vasárnap időszak pedig 2,455 milliós összeget mutat (és magas, 7416 dolláros mozinkénti átlagot). Forgalmazása végéhez érve 17,374 millió, más információk szerint 20 millió dolláros bevételt ért el. Ez némileg meghaladja a 16 milliós költségvetést. Előbbi adatot figyelembe véve az éves lista 44. helyére került fel a Gyilkos bolygó, míg utóbbi szerint a 38 pozíciót tudhatja magáénak. Magyarországon a Mokép 1983. augusztus 11-én mutatta be a Gyilkos bolygót, szinkronizáltan. Az év végéig 2585 vetítést tartottak belőle, s ezalatt 530 208 néző váltott rá jegyet, ami 45,8%-os kihasználtságot eredményezett. Összesen 899 865 látogatót érdekelt a film, s ez 11,5 millió forintos bevétellel járt. Kölcsönzői és lakossági forgalmazás A Gyilkos bolygó elsőként képlemezen jelent meg 1983-ban, majd 1991. augusztus 28-án lézerlemezen is kiadták, míg videokazettán 1993. december 13-tól vált elérhetővé. A DVD-megjelenésre már egészen korán, 1997. november 19-én sor került (a DVD-filmek 1997. március 1-jén kerültek kereskedelmi forgalomba), szélesvásznú (letterbox) és teljes képernyős verzióban is, kétoldalas diszken, felújított 5.1-es hanggal. Tíz évvel később, 2007. december 18-án újra kiadták a filmet. Magyarországon videokazettán az Intervideo adta ki a produkciót 1989. november 24-én. A DVD-megjelenésre 1998. őszén került sor, az InterCom forgalmazásában. A lemez, melyre magyar hangsáv nem került, mára már hiánycikké vált. Kapcsolódó média A film regényváltozatát Alan Dean Foster írta, s 1981 márciusában jelent meg a Warner Books gondozásában. Az amerikai Heavy Metal magazin 1981 júniusa és 1981 októbere között, illetve 1982 januárjában rövid képregényt közölt a Gyilkos bolygó alapján. Remake 2009. augusztus 18-án a Warner Bros. bejelentette, hogy Michael Davis rendező leszerződött a film új változatához. A forgatókönyvet Chad St. John írja, s a felújítás némi változást eszközöl a történetben: a cselekmény egy holdkörüli pályára épült városban játszódik, ahol egy rendőr az egész várost fenyegető összeesküvésre bukkan. Egy héttel a Földre való visszatéréssel járó nyugdíjazása előtt választania kell, hogy feleségével tart, vagy magánhadsereget szervez túlteljesítő extársával és felesége egykori barátjával. Az IMDb-n a remake 2012-re volt előjegyezve. Források és jegyzetek Outland (1981) - box office/business (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Outland box office (angol nyelven). The Numbers. (Hozzáférés: 2010. március 30.) forrás: MOKÉP Edward Buscombe és Christopher Brookeman, (1988). The BFI Companion to the Western, British Film Institute, 105. oldal. ISBN 0-233-98332-5 Gary Arnold: "Unlikely 'Outland'". Washington Post, 1981. május 23. Michael Blowen: "Outland is Western out of This World". Boston Globe, 1981. május 22. Outland - Trivia (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. március 30.) http://iszdb.hu/?szinkron=6010 Az HBO megbízásából készült, második szinkron hangjai. Gyilkos bolygó szinkron-szereposztás (magyar nyelven). Szinkronhangok.hu. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Martin Bower weboldala (angol nyelven). Martinbowersmodelworld.co.uk. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Outland (1981) - forgatási helyszínek (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Introvision International (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Outland-kritikák (angol nyelven). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Ryan Desmond: Outland: A Brilliant Sci-Fi Western. Philadelphia Inquirer. 1981. május 21. Nick Sambides, Jr.: Outland (angol nyelven). Allmovie.com. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Farkas Miklós: Gyilkos bolygó (magyar nyelven). FilmVilág. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Outland - díjak és jelölések (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Outland Box Office (angol nyelven). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Filmévkönyv 1983. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1984. Outland (angol nyelven). Heavy Metal Magazin Fan Page. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Outland - Laserdisc details (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. június 3.) Outland VHS (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2010. június 3.) Outland - DVD details (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. június 3.) Outland DVD (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Intervideo magazin (magyar nyelven). YouTube. (Hozzáférés: 2010. június 3.) Gyilkos bolygó DVD (magyar nyelven). Xpress.hu. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Outland - irodalom (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Outland remake in the works (angol nyelven). The Hollywood Reporter. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Outland (2012) (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. március 30.) Soós Lenke Soós Lenke (Kolozsvár, 1943. június 23. –) erdélyi magyar földrajzi szakíró. Életútja, munkássága Középiskoláit szülővárosában, a 11. sz. Líceumban végezte (1961), a BBTE-n szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet (1966). 2000-ben doktorált a pécsi egyetemen, Az értékelés ösztönző ereje a földrajztanításban című dolgozatával. Előbb a kisbácsi Általános Iskolában, 1980–90 között a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban és a Művészeti Líceumban, utána általános iskolákban tanított; 1995-től betanító előadó, 1999-től adjunktus, majd előadótanár a BBTE Földrajz Karán. Első szaktanulmányait – társszerzőkkel – a Didactica Geografiei 1998-as kötetében közölte, ezt követően a földrajztanítás problémáival kapcsolatos tanulmányai jelentek meg a Nyírségi Földrajzi Napok konferenciakötetében (Nyíregyháza, 2000), a Tóth József professzor tiszteletére kiadott emlékkönyvben (Pécs, 2000), az International Research in geographical and Enviromental Education V. kötetében (Brisbane, Ausztrália, 2003), a magyar földrajztudományi szakemberek több világtalálkozójának köteteiben (GEO 2002, 2004, HUNGEO 2006), a Tendinţe actuale în predarea şi învăţarea geografiei c. gyűjtemény 2. és 4. kötetében (társszerzőkkel. Kolozsvár, 2007), a debreceni IV. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia kötetében (Debrecen, 2008). Kostelec (Hodonín járás) Kostelec település Csehországban, Hodoníni járásban. Kostelec Vlkoš, Moravany, Hýsly, Kelčany, Čeložnice és Kyjov településekkel határos. Lakosainak száma 909 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Manzanares el Real Manzanares el Real település Spanyolországban, Madrid tartományban. Manzanares el Real Soto del Real, Colmenar Viejo, Becerril de la Sierra, El Boalo, Moralzarzal, Navacerrada, Rascafría és San Ildefonso községekkel határos. Lakosainak száma 8500 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Mazières-Naresse Mazières-Naresse település Franciaországban, Lot-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 130 fő (2015). Mazières-Naresse Beaumontois-en-Périgord, Sainte-Radegonde, Bournel, Doudrac, Rives és Villeréal községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pirow Pirow település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: HACCP-rendszer A HACCP mozaikszó, a tevékenység angol szavainak kezdőbetűiből állították össze: Hazard Analysis and Critical Control Points (veszélyelemzés és kritikus ellenőrzőpontok). A HACCP-rendszer célja az élelmiszer-biztonság elérése. A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP-koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges élelmiszerek fokozott biztonságossága által támasztott igények következtében. Erre az időre a végtermék-vizsgálatok korlátai már nyilvánvalóvá váltak, és egyre több figyelem fordult az élelmiszerek előállításával és az élelmiszerekkel való foglalkozással kapcsolatos ellenőrzésre illetve szabályozásra. 1970-1980-as évek Az 1973–1985 közötti időszakban már az élelmiszerbiztonsági követelményeket illetően meghatározó szerepet játszó amerikai polgári kormányszervek, valamint az amerikai National Academy of Sciences, National Research Council testületek is felkarolták ezt a kezdeményezést. 1990-es évektől napjainkig 1985 és 1992 között olyan nagy tekintélyű szakmai testületek, mint az International Commission on Microbiological Specifications for Foods (ICMSF) és az amerikai National Advisory Committee on Microbiological Criteria for Foods fejlesztették tovább a rendszer elméletét és gyakorlatát egyes kiadványaikban, ami 1990-től mind az Európai Unió jogszabályozásával és direktíváival kapcsolatos tevékenységbe, mind a FAO/WHO Codex Alimentarius Commission irányításával folyó munkákba is beépült. Ez annak a felismerésnek köszönhető, hogy a HACCP-koncepció az élelmiszerek nemzetközi kereskedelme szempontjából is fontos szerepet játszik, egységes szemléletmódot biztosítva a kereskedelmi megállapodások háttereként. Részévé vált a HACCP-rendszerszemlélet terjesztése a nemzetközi élelmiszer konszernek által támogatott International Life Science Institute (ILSI) munkájának is. A HACCP Magyarországon Magyarországon az elmúlt években elsősorban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszeripari Főosztálya és Állategészségügyi és Élelmiszerhigiéniai Főosztálya államigazgatási munkája, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság jogharmonizációs tevékenysége és a különféle ipari tanácsadó szervezetek, a terméktanácsok és élelmiszerkutatási intézmények aktivitása révén egyre inkább beépül a hazai gyakorlatba is. A HACCP-rendszer jelentése és szemlélete Mi a HACCP? A HACCP minőségbiztosítási rendszer a "termőföldtől az asztalig". Olyan, tág értelemben vett jó gyártási és forgalmazási gyakorlatra és jó higiéniai gyakorlatra alapozott élelmiszer-biztonsági kockázatkezelő rendszer, amely önmagában vagy a teljeskörű minőségbiztosítási rendszer részeként is alkalmazható. Biztosítja az egyes élelmiszerek és alapanyagok követhetőségét. Célja a megelőzés. Szemlélete A HACCP-rendszerben fontos a fogyasztó-, illetve fogyasztásorientált terméklánc-szemlélet, azaz nem csak a végterméket kell vizsgálni, hanem a teljes élelmiszer-előállítási láncot. Ennek a rendszerszemléletű megelőző minőségbiztosításnak két fő eleme van: a jól átgondolt, helyes tevékenység, a jól tervezett és alkalmazott ellenőrzés. A mikrobiológiai ismeretek fontossága A megelőző élelmiszer-minőségbiztosítás sikere elválaszthatatlan a mikrobás szennyeződések forrásainak, terjedési módjának, a mikrobák belső tulajdonságainak ismeretétől, az élelmiszerek összetételi jellemzőitől, az élelmiszer-feldolgozás és -tárolás tényezőitől függő szaporodásuk, túlélésük vagy pusztulásuk dinamikájának ismeretanyaga használatától, valamint a mikrobák és az emberi szervezet kölcsönhatásainak az ismeretétől is. Az élelmiszerek mikrobiológiai biztonságosságát illetően különös hangsúlyt kapnak azok a területek, ahol az elsődleges élelmiszer-feldolgozás nem tartalmaz kifejezetten kórokozókat pusztító műveleteket. Például a hús- és baromfiipari elsődleges nyersanyag-feldolgozás technológiája tulajdonképpen szétszerelés, amelynek során csupán a mikrobás szennyeződés szétkenése következhet be, tehát a mezőgazdaság által szolgáltatott nyersanyag a mikrobiológiai biztonság szempontjából is meghatározó. Ezért fontos a terméklánc-szemlélet, a vertikum szereplőinek harmonizált kapcsolata, a közös érdekeltség megteremtése, a minőség-partnerség és a visszacsatolás. A HACCP hatóköre A HACCP az alábbi területekkel foglalkozik: Megvétel (alap- és segédanyag, adalékok, víz, takarmány minősége, állapota), Munkaeszközök, munkaterület (tisztíthatóságuk, környezet-menedzsment), Munkaerő (kézmosás, WC-k, személyi higiéne, a személyzet egészségi állapota, munka- és védőruházat), Műveletek (technológia, hűtés. hőkezelés, megmunkálás, tisztítás–fertőtlenítés), Megőrzés (megfelelő feliratozás, kártevők, utószennyeződés kizárása, kiszerelés, tárolás, forgalmazás). A HACCP-rendszer lényege a GMP- vel és a GHP-val még ki nem zárható elsősorban mikrobiológiai veszély(ek) azonosítása és a kockázatok becslése mellett azoknak a kritikus szabályozási ellenőrzési és beavatkozási pontoknak a kiválasztása, felügyelete és az utóbbi eredményeinek a dokumentálása, ahol a veszély kialakulásának a megelőzése a leghatékonyabban valósítható meg. Azokról a pontokról van tehát szó, amelyeknél a kérdéses mikrobás szennyeződés és/vagy a mikroba-szaporodás kockázata a termelés, tárolás, szállítás és fogyasztásra való előkészítés láncolatában a leginkább fennáll, illetve amelyeknél a mikrobák eliminálása/inaktiválása, vagy a mikrobaszennyeződés elkerülése lehetséges. A HACCP-koncepció lényegéhez tartozik az is, hogy a felügyelet nem feltétlenül, sőt nem is elsősorban mikrobiológiai módszerekkel történhet (ezek általában túlzottan időigényesek és nem eléggé reprodukálhatóak), hanem az egyszerűbben és gyorsabban mérhető más jellemzők (időtartam, hőmérséklet, pH, vízaktivitás stb.) ellenőrzésével. Egyes terméktípusok esetén a HACCP-koncepció szerinti gyártásirányítás olyan hatékony lehet, hogy a mikrobiológiai vizsgálatok a minimumra szoríthatók, más esetekben viszont a környezet és a végtermék mikrobiológiai elemzése is lényeges eleme marad a hatékony minőségbiztosításnak. Ha az ilyen megelőző élelmiszer-biztonsági és minőségbiztosítási rendszer alkalmazása megvalósul, akkor már az esetenkénti mikrobiológiai késztermék-vizsgálatok is több értelmet nyernek, mert a GMDP-HACCP bevezetése után igen jelentősen csökken a mikrobiológiai jellemzőknek a szórása is. Ilyen esetekben már észszerű számú késztermék-minta vizsgálata is elégséges lehet a GMDP esetenkénti hiányának az észleléséhez. A HACCP-rendszer fő részei A 7 fő elem A HACCP hét fő elemből áll: A veszélyek (hazards) azonosítása, súlyosságuk és valószínű bekövetkezésük gyakorisága szerint rangsorolásuk, a kockázat (risk) alapján. A rendszerelemző munka első része az adott élelmiszertípus és az élelmiszer gyártási, értékesítési és fogyasztási láncolata szempontjából kritikus kórokozó mikroorganizmusok mint veszélyek és az általuk képviselt kockázat meghatározása. Azon kritikus irányítási/szabályozási/felügyeleti pontok (critical control points, CCPs) kiválasztása, ahol a feltételezett (azonosított) veszély megelőzhető, kizárható vagy elfogadható szintre csökkenthető. Itt tehát az angol control szó nem szűkül le az ellenőrzés fogalmára, hanem szabályozás értelmű: a szóban forgó pontokon nemcsak vizsgálni, észlelni kell a veszélyt, ill. az azt indikáló paramétert, hanem eredményes beavatkozást lehet és kell végezni a kívánttól való eltérés korrigálása végett, a veszély megelőzése vagy elhárítása céljából. Kritikus pont lehet tehát akár egy nyersanyag vagy segédanyag, akár egy meghatározott helye az össz-tevékenységnek, egy művelet, résztevékenység vagy feldolgozási fázis. Azoknak a kritériumoknak az előírása (tehát azon határértékeknek, tűréshatároknak a meghatározása), amelyek a megfelelőt elválasztják a nem megfelelőtől, amelyek alapján eldönthető, hogy a kritikus szabályozási pont a veszély megelőzése szempontjából „kézben van tartva”. A kritikus pontok felügyeletére (monitoring) alkalmas módszerek kiválasztása és alkalmazása. Azon helyesbítő intézkedések, tevékenységek meghatározása, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha monitoring szerint a CCP „nincs rendben”. Annak az ellenőrzése és bizonyítása (igazolása, verifikálása), hogy a preventív rendszer megfelelően működik. Dokumentálás (a HACCP-rendszer működtetését mutató feljegyzések, nyilvántartások). A HACCP-rendszer kidolgozása Az előbbiek miatt a rendszert illetően csak irányvonalakat, segédleteket lehet kívülállók segítségével készíteni, a rendszer az élelmiszerlánc adott helyeire specifikus, s csak azok konkrét elemzésére épülhet. Ezért a nemzetközi irodalomban publikált folyamatábrák és CCP jelzések csak tájékoztató jellegűek, nem pedig közvetlenül átveendőnek tekintendők. A HACCP-rendszer kidolgozása tehát sokoldalú és gondos információgyűjtést és információ-elemzést igényel amit kellő alapossággal és szakszerűséggel csak interdiszciplináris csoport-munkával lehet megvalósítani. A feladat élelmiszeripari értelemben például az üzemvezető, a technológus, a mikrobiológus, a gépészmérnök, az élelmiszeranalitikus, a minőségügyi szakember együttműködését, sőt a kereskedelmi eladó és a fogyasztó magatartását ismerő szakember közreműködését is igényli. Ehhez a felhasználandó anyagokat és termelési folyamatokat lépésenként kell áttekinteni szennyező-forrás voltuk vagy a kritikus mikroorganizmus (a veszélyt jelentő szennyező) szaporodását, ill. túlélését lehetővé tevő voltuk szempontjából. A vizsgálandó láncolatnak ilyen megfontolások szerinti folyamatábrája az elemzést és a rendszer áttekintését segíti. Minden potenciális veszélyforrás viselkedését minden műveleti lépéssel összevetve összeállítható egy jegyzék a veszélyek mibenlétét, továbbá súlyosságuk, ill. a gyakoriságuk valószínűségének becslése révén a kockázatot illetően. A technológia bármelyik elemének, az értékesítési körülményeknek és a termék felhasználási módjának a megváltoztatása esetén szükségessé válhat a veszélyek újraelemzése. Végérvényes HACCP-recepteket „előregyártani” úgysem lehet, mert a HACCP-rendszer specifikálásához mindig a helyi, a konkrét körülmények mélyreható ismerete szükséges. A kritikus pontok felügyelete a körülményektől és a folyamat jellegétől függően lehet folyamatos, vagy időszakos. A rendszer gazdaságossága A preventív minőségbiztosításnak ez a rendszere elvileg gazdaságosabb, mint a hagyományos minőségellenőrzés, mert a kritikus irányítási, felügyeleti pontokra koncentrál, és elkerüli a kiválasztott veszély szempontjából lényegtelen pontok felesleges vizsgálatát. A minőségügy korszerű és racionális koncepciója a hangsúlyt ma már nem a hagyományos hatósági szemlékre és a szúrópróbás mintavételre helyezi, és a minőségellenőrzés teljesítményét nem csupán a megvizsgált minták számával, hanem a vázolt irányítási rendszer minőség-centrikus kialakításával és hatékony működtetésével méri. Az ideális helyzet az, ha a HACCP-terv már a gyártmány- vagy gyártásfejlesztési tevékenység részeként készül el, azaz, ha a „quality by design” elv érvényesül. A HACCP-rendszer mint vezetési elv A HACCP fontossága A HACCP ugyanakkor vezetési rendszer is. Nem csupán az üzemi higiénikus vagy a minőségellenőr „ügye”, hanem minden, a termelési folyamatban részt vevőé, de legfőképpen a vezetésé. A HACCP-elemzés ugyanis a vezetés részére mutatja meg azt, hogy melyek a termékminőség (élelmiszerbiztonság) szempontjából a veszélyek és a kritikus szabályozási pontok, s ez a vezetés számára lehetővé teszi, hogy az erőforrások észszerű koncentrálásával a kritikus pontokon át az egész folyamatot ilyen értelemben irányíthassa. Howard E. Bauman, a HACCP-koncepció első megfogalmazója írta egy előadásában: A résztvevők szerepe A HACCP-rendszerben az „emberi tényező”, az élelmiszer-láncolatban közreműködő ember, annak oktatása, informálása és motiválása döntő szerepet játszik. Nem kevésbé fontos a kormányok, a hatóságok szerepe, amelyeknek a feladata, hogy saját tevékenységükkel, ami nem elsősorban „rendőri” tevékenység kell hogy legyen ebben a tekintetben, segítsék a termelőket, az ipart az élelmiszerfogyasztók érdekeinek érvényesítéséhez szükséges jó gyártási, forgalmazási és higiéniai gyakorlat megvalósításában. Az ipari ellenőrzés ilyen rendszerének interdiszciplináris megközelítést kívánó kidolgozásához nyilvánvalóan a különféle kutatóhelyekre és felsőoktatási intézményekre is támaszkodni kell. A GMDP megvalósítása azonban nem bízható másra, mint az élelmezési ágazat láncolatában részt vevőkre. Darwin hegyesorrú békája A Darwin hegyesorrú békája vagy Darwin-béka (Rhinoderma darwinii) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe és a orrosbékafélék (Rhinodermatidae) családjába tartozó faj. Nevét felfedezőjéről, Charles Darwinról kapta. Előfordulása Chile és Argentína területén honos. Ligeterdők, hideg vizű folyóinak lakója. Megjelenése Testhossza 2,6 centiméter, súlya kevesebb, mint 2 gramm. Jellegzetes hegyes csúcsban kihúzódott orra van. Életmódja Apró rovarokkal és férgekkel táplálkozik. Szaporodása Ivadékgondozásának egészen sajátos és egyedülálló módja van. A nőstény 20-40 petét rak, 20 nap után amikor a lárvák elkezdenek mozogni a hímek a nyelvükkel összeszedik őket, és a kitágult hangzsákjukba rakják. Amikor az ebihalak elérik az 1 centiméteres nagyságot és a farkuk is visszafejlődik, kiugrálnak a száján és a szabadban fejlődnek tovább. Bánka Bánka (szlovákul: Banka) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban. Fekvése Pöstyéntől 1 km-re keletre, a Vág bal partján található. Története A község határában fellelt legrégibb, még a paleolitikumból származó régészeti leletek ideiglenes kőkorszakbeli szálláshelyre utalnak. Területe a bronzkorban, a római korban és a Nagymorva Birodalom idején is lakott volt. Az egykor itt állott 11. századi Bán-vár várispánságának székhelye volt, a várnak ma csak romjai láthatók. A mai falut 1241-ben említik először. Királyi birtok, majd különböző nemesek tulajdona. 1599-ben feldúlta a török. Lakói mezőgazdaságból, mészégetésből éltek. Vályi András szerint "BANKA. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokos Ura Gróf Erdödy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Divéknek szomszédságában, mellynek filiája, Bajmótztól egy mértföldnyire. Határbéli földgye második Osztálybéli, szőlő hegye középszerű, piatzozása Csejtán, és Újhelyben, malma helyben, második Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Bánka, tóth falu, Nyitra vgyében,, a pöstyéni fördővel általellenben egy halmon: 480 kath., 7 zsidó lak. – Földe nem igen termékeny; erdeje, gyümölcse elég; hegyeiben krétát éget. F. u. gr. Erdődyné s más nemesek. Ut. p. Galgócz." A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott. Népessége 1910-ben 781, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 2087 lakosából 2028 szlovák volt. 2011-ben 2131 lakosából 1928 szlovák. Nevezetességei A falu képét a 13. században épített Szent Márton templom uralja. 1600 -ban reneszánsz stílusban építették át, a 17. században megerősítették. A településen termálfürdő, kemping, rekreációs park, szálloda található. Mazoires Mazoires település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 98 fő (2015). Mazoires Anzat-le-Luguet, Apchat, Ardes, La Chapelle-Marcousse, Rentières, Roche-Charles-la-Mayrand és Saint-Alyre-ès-Montagne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Frederick W. Mulkey Frederick W. Mulkey (Portland, 1874. január 6. – Portland, 1924. május 5.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Oregon, 1907 és 1918). Madarász-papagáj A Madarász-papagáj (Psittacella madaraszi) a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, a papagájfélék családján belül a nemespapagáj-formák (Psittaculinae) alcsaládjának egyik képviselője. Elnevezése A fajt Madarász Gyula ornitológus és festőművész tiszteletére nevezték el. Előfordulása Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honos. Alfajai P. m. madaraszi P. m. huonensis P. m. hallstromi P. m. major Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.) Papírméret Méret tekintetében kétféle papírt különböztetünk meg: az íves és a tekercses papírokat. Tekercses papíroknál csak a szélesség van szabványban meghatározva. Ez általában megegyezik az íves papírméretek hosszabbik vagy rövidebbik oldalával. A különböző időkben és országokban számos papírméret-szabvány volt forgalomban. Nemzetközi ívméret szabványok Ma a nemzetközi szabvány szerinti papírméreteket használják minden országban, kivéve az Egyesült Államokat, Kanadát és némely más amerikai országot. A szabványosítás alapjául az 1 méterszer 1 méteres papírt vették, ennek az átlója a √2, tehát a rövidebbik oldal 1 méter, a hosszabbik, pedig 1,414, azaz √2, ezt nevezték el B/0-nak. A másik alapméretet úgy alakították ki, hogy a területe pontosan 1 négyzetméteres legyen, ennek a neve lett az A/0, a papírméretek kiinduló alapja. A sorozat: Az A0-s papírív mérete 841×1189 mm. Területe 1 m² . A közhasználatban elterjedt A4-es méretet az A0-s méret négyszeri felezésével kapjuk. B sorozat: A kiindulási méret (B0) 1000×1414 mm. A hosszabbik oldalt általában lekerekítik 1400 mm-re. Régebben ezt BB-ként jelölték. Ma már a köznapi szóhasználatban a kerekített méretet hívjuk „B”-nek. C sorozat: A ritkábban használt „C” méretsorozat nagyjából középarányosa az előbbi kettőnek, kiindulási mérete 917×1297 mm. Általában borítékok méretezésére használják. A B1 mérete az A0 és az A1 között van nagyjából félúton. A C sorozat, melyet az ISO 269 definiál, az azonos számú A és B között van félúton. A C0 ezáltal valamivel nagyobb, mint az A0, a B0 mérete pedig a C0 méretét is meghaladja valamivel. Ez borítékolás szempontjából is előnyös. Például egy levél, melyet A4-es lapra írtak, belefér egy C4-es borítékba, amely viszont egy B4-esbe illeszthető. Ezt a nemzetközi szabványt ISO 216-nak hívják. Az ISO-féle papírméretek mind közös oldalarányon alapulnak: , vagyis kb. az 1 : 1,4142 arányon. Ennek az aránynak az előnye az, hogy az eredeti ívet akárhányszor is hajtják félbe, az megőrzi oldalainak eredeti arányát. Ez az arány az átméretezést is lehetővé teszi anélkül, hogy a lap tödelése, kinézete változna. Az A4-es lap például A3-asra nagyítható, mialatt az eredeti anyag arányait pontosan megőrzi. Azokban az országokban, ahol az ISO 216-ot használják, az irodai másológépek egyik fiókját gyakran A4-es, a másikat A3-as papírral töltik meg, s egy A4-es oldalt többnyire egyszerűen (például egyetlen gomb megnyomásával) fel lehet nagyítani A3-asra, vagy egy A3-ast lekicsinyíteni. A papírok oldalarányának meghatározására megfelelőbb a milliméterben való mérés, mint a könyvméreteknél szokásos, kevésbé pontos centiméter. Van azonban egy olyan tűréshatár, hogy a 150 mm-nél rövidebb papírhossz esetén plusz-mínusz 1,5 mm elfogadható, alkalmazható rá a méretmegjelölés. A 150 és 600 mm közti hosszúságnál plusz-mínusz 2 mm-t engednek, a 600 mm-nél hosszabbaknál pedig plusz-mínusz 3 mm-t fogadnak el. Előnyei A szabványos papírméretek bevezetése a nyomdászat számára is nagy fontossággal bír. A könnyebb érthetőség miatt leegyszerűsíti a kommunikációt a különböző technológiai területeken keresztül a papírgyártástól a kész termékig, beleérve a szállítmányozást is. Elősegíti a gazdaságosabb termelést, helyes alkalmazásuk csökkenti a felesleges eselék keletkezését A különböző nyomdaipari gépek gyártásánál is elsősorban ezeket a méreteket veszik figyelembe. A nyomdaiparban az elmúlt években megjelentek más méretek is. Egyrészt a nyomdagépek általában nem tudnak a papírív teljes felületére nyomtatni, másrészt a továbbfeldolgozáshoz használt jelöléseket is rá kell nyomni a papírra. Ezért többnyire eggyel nagyobb méretű ívre nyomnak, mint a kellő méret. Ezért például az „A” méretű termékekhez többségében a 640×900 mm-es méretet használják. Ez nagyjából megegyezik a C1 mérettel, de annál mindkét irányban közel 20 mm-rel kisebb, ezáltal gazdaságosabb. Története Bevezetése a XVIII. században élt Georg Lichtenberg nevéhez köthető. Németországban az 1920-as években foglalták törvénybe, hazánkban a papírméretek szabványosítása 1936-ban kezdődött. A Magyarországon használatos méretek is a német DIN, illetve a nemzetközi ISO szabvány elvét követik. Jelölése egy nyomtatott nagybetűből (fő méretsorozat jele) és egy számból (az alapméret felezésének a száma) áll. Egyedi méretezések Az ISO nem állapít meg 0-snál (kiinduló méret)-nél nagyobb méretet, a német DIN 476 szabványban azonban faktorszámot tesznek a nevek elé. A 2A0-ként megjelölt papír például az A0-s kétszerese, míg a 4A0 az A0-s méret négyszerese lesz. Létezik az A4-es méretnek egy speciális mérete, az LA4. Ezt nagyjából az A4 hosszabbik oldalának harmadolásával kapjuk, mérete 100×210 mm. A hivatalos levelek (például számlalevelek, havi számlaegyenlegek) is zömében ilyen méretűek. Az ehhez tartozó borítékméret szintén LA4-ként van jelölve, de mérete 110×220 mm. Napjainkban elterjedt borítékméret a C6/5, amelynek szélessége a C6-os, hosszúsága a C5-ös mérettel egyezik, gépi borítékolásra ezt a borítékot használják legtöbbször. Bár a világ legtöbb részén az A4 szabványméret, az ilyen méretű papír nem fér be az USA-beli háromkapcsos iratgyűjtőbe (bár a kapcsos iratgyűjtőknél olyan szabvány is létezik, ami összhangban van a nemzetközi papírmérettel). A ritkább E5-ös papír azonban közel egy milliméterrel hosszabb az Amerikában szabványos levélméretnél, noha kb. 1,6 cm-rel keskenyebb. Az A4-es lapról E5-ösre készült fénymásolatokat egyszerűen 95%-osra kicsinyítik, míg E5-ösről A4-esre másolásnál 105%-ra nagyítják. Mivel a nemzetközi cégeknél az A4-et használják, honlapjukat (akár az ISO honlapját is) az ilyen méretű, tehát hosszabb papírokra való nyomtatáshoz tervezik. Papírvastagság és -sűrűség Négyzetmétertömeg Szerte a világban, ahol a metrikus rendszer van érvényben, a papír tömegét gramm per négyzetméterben fejezik ki (g/m²). Ezt a mennyiséget magyarul négyzetmétertömegnek nevezik (angol és francia szóval grammage, ISO 536). A szokásos irodai papír négyzetmétertömege 80 g/m², egy szokásos A4-es lap (1/16 m²) tömege tehát 5 g. A papírokat vastagságuk és sűrűségük alapján több csoportba osztjuk: papírra, kartonra és lemezre. Az Initial D szereplői és csapatai Itt egy lista az Initial D animében és a mangában előforduló szereplőkről. Fontosabb szereplők Ezek az Initial D manga/anime sorozat főszereplői. Fujiwara Takumi Beceneve az angol átdolgozásban: "Tak" Fujiwara Takumi egy 18 éves srác, Fujiwara Bunta fia (Fujiwara Bunta egy tofu-bolt tulajdonosa a szülővárosában, Akinában). Ritkán fejezi ki az érzelmeit, vagy legalábbis sosem látszódik rajta. Legjobb barátja Takeuchi Itsuki, aki nagy verseny-rajongó. Takumi időszakonként egy benzinkútnál dolgozik Itsukival és Iketanival, aki az Akina Speedstars csapat tagja és vezetője. Az első néhány részben Itsuki és Iketani úgy gondolja, hogy Takuminak nincs semmi versenyzési képessége, mert semmit sem tud az autókról és a versenyekről. Az egyetlen, aki tudja, hogy Takumi nagyon sokat tud az autókról, az a benzinkút főnöke, Yuuichi, aki egyből rájön, amikor Takumi egy csúszási technikát beszél meg Iketanival és Itsukival. Valójában, Takuminak sokkal nagyobb az ügyessége, mint Iketaninak és Itsukinak, mivel ő már 5 éve vezeti apukája AE86 Truenoját (13 éves korában kezdte el vezetni), és vele szállít tofut egy hotelbe minden nap reggel 4 órakor. Bunta mellett Takumi a legjobb Akina hegyénél. A mindennapi gyakorlás és az 5 év eredménye abban mutatkozik meg, hogy Takumi képes alkalmazkodni bármilyen helyzethez, ami adódik neki verseny közben. Képes elképzelni az utat a fejében, így szembe tud nézni a sötét utakkal is. Eredetileg Takumi nem része egy csapatnak sem, csak később csatlakozik a Project D-hez, egy szuper-csapathoz, amit Takahashi Ryosuke alkot meg azért, hogy felülmúljanak minden legjobb eredményt. Fujiwara Bunta Fujiwara Bunta az Akinában levő tofu-bolt tulajdonosa, és Takumi apja. A sorozatban ő a legjobb versenyző, de nem versenyez túl sokat, jobban szereti Takumit küldeni maga helyett. Az igazi vezetője az AE86-nak, amivel megdöntötték az időrekordot Akinánál. Fiatal korában Bunta volt a legendás utcai versenyző. Sajátosan edzi fiát a versenyekre; minden reggel, mikor Takumi megy tofut szállítani, Bunta ad neki egy pohár vizet a pohártartóba; Takuminak egyetlenegy cseppet sem szabad kiejtenie, amíg szállít. Így úgy tűnik, mintha nem is lehetne fékezni a csomaggal, de Takumi nagyon egyenletesen tudja ezt csinálni. A sorozat későbbi felében Takumi többet használja a Truenot, mint az apja, ezért nekiadja. Miközben gyakorol az új autójával, a Subaru Impreza WRX Type R Ver. V-jével Akinánál, Bunta legyőzi fiát, és elhatározza, hogy megveszi az autót, de ezt még nem mondja el Takuminak (A 4. stage 14. részénél mondja el neki). Miután elmondja, hogy ő volt az a vezető, aki legyőzte, azt is mondja Takuminak, hogy az Imprezával is gyakorolnia kell, mert ez egy másik módszer, hogy javítsa Takumi vezetési technikáját. Így megmutathatja fiának a modern autók lehetőségeit, és az AWD jellemzőit. Project D A Project D-t Takahashi Ryosuke állítja össze azzal céllal, hogy ők legyenek a legjobb vezetők a Gunma területén (Takumi és Keisuke is benne van), és hogy kihívjanak más versenyzőket más különböző területekről. Miközben terjeszti, hogy azért jön létre a Project D, hogy meghonosítson egy legendát, úgy látszik, hogy a magányos D azt jelenti, hogy magasabbra és rendkívülire kell fejleszteni a vezetők technikáját. Ryosuke elmondja, mielőtt a Project D megalakul, hogy csak egy éve van, hogy teljesítse az álmát. Azért mondja ezt, mert jelenleg az orvosi szakmán van, és ezzel kiszáll a versenyzésből. A Project D különbözik a többi versenyző csapattól, mivel inkább profik uralják és szakemberek által támogatottak, akik főleg az Akagi Redsunsból származnak. Hiroshi Fumihiro Fumihiro a Project D irányítóhelyettese, ő szervezi meg a meccseket más csapatokkal, amellett járőrözik a leendő ellenfelek pályáján. Ha úgy vesszük, ő a közigazgatási asszisztense Takahashi Ryousukénak. Ugyanannyi ideje van a RedSunsnál és, feltételezhetőleg már ismeri egy bizonyos ideje Ryosukét. Nem igazán ismert a versenyzői múltja, és hogy hogy lépett kapcsolatba Ryosukéval és a RedSuns-szal; az ő saját autója, egy Toyota SW20, csak egyszer látható, mikor napközben találkozik Takahashi Keisukéval, de egy versenyen se látható. Különösképpen, nagyon hasonlít Iketanihoz. Shuichi Matsumoto Matsumoto Suhichi Fujiwara Takumi AE86-ának személyes-mechanikusa és talán a Project D-nek is. Csapatok Itt találhatóak az Initial D csapatai a saját városukból és területükből. Akina SpeedStars Ez a csapat olyan baráti társaságból áll össze, akik szeretnek versenyezni a szabadidejükben. Az otthonuk Akinában található. A nevüket egy japán kerék-márkáról kapták. A sorozatban ez a leggyengébb csapat. Kouichiro Iketani Beceneve az angol átdolgozásban: "Cole" Iketani Takumi barátja, és egy helyi benzinkútnál dolgozik vele és barátjával, Itsukival. Itsuki csodálja őt, mert egy helyi csapat vezetője. Egy Nissan S13 Silvia-t vezet. Elsőnek azt hiszi, hogy az ő csapatában van a leggyorsabb helyi versenyző, de később a főnöke, Yuuichi megmondja, hogy a leggyorsabb egy AE86-ot vezet, és egy helyi tofu-bolt vezetője. Egy átlagos versenyző, de a többiekhez képest megérdemli, hogy a csapat vezetője legyen. Iketani (és Itsuki) az, aki elmagyarázza Takuminak, hogy minden autónak van alváz-száma, amivel könnyű megkülönböztetni a karosszéria/motor típusát. Például a háromajtós 1983-1986 Toyota Sprinter Trueno GT-APEX 4A-GE motorú autót valaki csak úgy hívja, hogy AE86 vagy még egyszerűbben, "nyolcvanhatos"-nak. Takeuchi Itsuki Beceneve az angol átdolgozásban: "Iggy" Filmbeli neve: "Tachibana Itsuki" Takeuchi Itsuki Takumi legjobb barátja; ő is segíti Takumi pályafutását. Általában hangos és ellenszenves. Itsuki részidőben dolgozik a benzinkútnál Takumival és Iketanival; Egyszer az az ötlete támadt, hogy kölcsönkér apukájától egy kis pénzt és keres egy olyan AE86-os autót, mint Takumié, de véletlen egy rosszabb (gyengébb, rosszabb fékű, és még rosszabb felfüggesztésű) AE85 Levint talált és azzal az autóval lesz tagja az Akina Speedstarsnak. A 4. stageben kijelenti, hogy beszerelt egy turbo-t a 85-ösébe. Az filmben Itsukit jelentősen megváltoztatják: a szerepe egyesül Iketaniéval (és így a Speedstars vezetőévé válik) és hasonlóképpen egy S13-at vezet és megtapasztalja azt az összeomlást, amit Iketani szenved a sorozatban. Ráadásul a filmben az apja Yuuichi, a benzinkút főnöke. Az egyénisége még ellenszenvesebb lett, mint a korábbi változatokban. Az új autója, az AE86, még mindig rosszabb Takumiénál, valószínűleg, mert gyári, nem úgy, mint Takumié, amit apukája bővített ki. Kenji Kenji is az Akina Speedstars csapat tagja és Iketani legjobb barátja. Egy Nissan 180 SX-et vezet. Ő nem a benzinkútnál dolgozik, – ahol Iketani, Takumi és Itsuki is – hanem legtöbbször az autókat és a vezetési technikákat vitatja meg Iketanival és Yuuichival. Tiszteli és csodálja Iketanit és Takumit; Iketanit azért, mert a Speedstars vezetője, Takumit pedig a vezetési tudásáért. Kenji rendes vezetőnek tűnik; mikor Iketani nem volt képes, hogy Keisukéval versenyezzen a balesete miatt és a Speedstars csapat nem volt biztos benne, hogy az AE86 vezetője elmegy, Kenji vállalta el, hogy versenyez Keisuke ellen. A mai napig a vezetékneve nem lett kijelentve semmiféle Initial D médiának. Még a korát sem tudjuk biztosan, noha Iketani és Itsuki állandó viccelődéseiből következtetve (Hogy még most sincs egyetlen barátnője sem), valószínűleg nyugodtan mondhatjuk, hogy öregebb, mint Iketani. Thunder csapat Nem sokat tudunk a Thunder csapatról és a hazájukról, de nagyon sokszor jelennek meg az 1. és a 2. stageben. A Thunder csapatot győzi le legelőször az Emperor csapat a 2. stage elején. Mást nem igazán tudunk, mint például a csapat tagjait vagy a tehetségüket, de, mint az Akina Speedstars, a Thunder csapat is talán egy baráti társaság, aki minden szabadidejében csak versenyez, és nem igazán tehetségesek. Akagi RedSuns Az Akagi Redsuns egy tehetséges csapat, amit Takahashi Ryousuke vezet. A Redsuns csapat nem a saját terepükön versenyez, mert, ahogy Keisuke mondaná, "már nem izgalmas az a hely". az otthonuk Akagiban található. Takahashi Ryosuke Beceneve az angol átdolgozásban: "Ry" Takahashi Ryousuke egy a jó vezetők közül a sorozatban (a Redsuns csapat legjobbja, amellett, hogy a vezetője is); ő és a fiatalabb testvére, Keisuke, gyakran szerepelnek a versenyzős magazinokban és sokkal nagyobb az ismertségük, mint a többi versenyzőnek. Ryousuke egy Mazda FC3S RX-7-et vezet, és nem győzi le senki, amíg nem találkozik Fujiwara Takumival. Nagyon komoly, főleg, ha versenyről van szó; a figyelmét a technikai adatra összpontosítja, csak mint a többi profi versenyző. Képes megmondani, milyen változások mentek végbe az autón, csak arról, hogy milyen hangot ad ki, és hogy milyen a vezető, úgy, hogy csak megnézi a csúszását. Ryousuke hírneve olyan messzire elterjed Japánban, hogy kap egy "Akagi fehér üstököse" becenevet. Az egyetlen riválisa Kyouchi Sudou. A vetélkedésük azután kezdődött, miután volt egy kis szóváltásuk a versenyzés elméletéről, amikor Ryousuke elvágta Kyouichi győztes sorozatát egy évvel a sorozat kezdete előtt. Jelenleg gyógyszer tanulmányozásra iratkozott be, és a terve a doktorrá válás, hogy segíthessen apukájának a klinika fenntartásában. Még egy évig versenyez, mialatt összegyűjt egy új csapatra való embert (Project D-nek nevezi el a csapatot) és céljaként kitűzi, hogy felülmúl minden rekordot Japánban. Takahashi Keisuke Beceneve az angol átdolgozásban: "K.T." Takahashi Keisuke a Redsuns 2-es számú versenyzője. Egy Mazda FD3S RX-7-et vezet, ügyes vezető, csak a testvére miatt a második. Meglehetősen forrófejű és nem szeret veszteni. A bátyja, Ryosuke megalapít egy versenyző csapatot, Keisuke is csatlakozik és Takumival verseng. Keisuke az emelkedőkön versenyez, míg Takumi a lejtőkön. Keisuke sosem analizálni, mint testvére, de Ryousuke kiszámítási és analizálási képessége ámulatba ejti, és ugyanakkor Keisuke képessége is nagyszerű, miszerint kevesebbet gondolkodik versenyzés közben, így azt tesz, amit akar. Miközben Ryosuke elhatározza, hogy kevesebbet versenyez, és a jövőben doktor lesz, Keisuke az egész életét a versenyzésnek szenteli, és a végső célja az, hogy profi versenyzővé váljon, csak hogy ehhez először le kell győznie Takumit. Nakamura Kenta Beceneve az angol átdolgozásban: a mangában "Kent", az arcadeban "Danny" Nakamura Kenta egy az Akagi Redsuns legfiatalabb tagjai közül, teljesen odavan Takahashi Keisukéért és mindig bizonyítani akar neki. El is mondta neki Keisuke, hogy jó vezető és egy kicsit a szárnyai alá is vette. Kenta az esős körülményekre van szakosodva, mert mikor szegény volt, az esős utakon gyakorolt, ahol a kerekek nem koptak olyan gyorsan. Myogi Night Kids Egy átlagos csapat, amelynek Nakazato Takeshi a vezetője, habár néha összetűzésbe került Shingoval azért, hogy ki vezesse a brigádot. Az otthonuk Myogiban van. Nakazato Takeshi Beceneve az angol átdolgozásban: "Zack" Nakazato a Myogi Night Kids csapat vezetője. Először Akinánál jelenik meg, amikor Keisuke Takumival versenyez. Meglepődik, mikor Takumi legyőzi Keisukét és elhatározza, hogy ő lesz a következő, aki kihívja és legyőzi 'Akina lejtő-specialistáját', és csak utána küzdd meg a Redsuns csapattal. Ügyes, rossz tulajdonságai a harag és az érzelem, ami azt eredményezi, hogy könnyen elveszti a kontrollálását. Nagyon jó a gyorsulása, és a tapadó-vezetés filozófiájáról ismert. Az előző autója egy Nissan Silvia (S13) volt, amivel kihívott egy R32-est, de ő vesztett a saját területén. Követve a fehér Skyline példáját, ezek után ő is a tapadás technikáját gyakorolta és vett egy Skyline GT-R-t. Az élő filmben, Keisuke helyett, ő találkozik először Takumi AE86-ával, és ő hívja ki először Takumit, és ő veszít ellene. Shoji Shingo Shoji Shingo a Night Kids csapat egyik tagja, aki egy piros Honda Civic EG-6-ot vezet. Nagyon veszélyesen versenyez – meglöki az ellenfele autóját azért, hogy elveszítse a vezető az irányítást. Nem leli kedvét a lejtőkön levő rendes meccseken, jobban szeret versenyezni egy másfajta meccsen, amit szigetelőszalagos meccsnek hív. Ebben mindkét vezetőnek hozzá van szigetelve a jobb keze a kormányhoz a verseny alatt, amivel a vezető korlátozza a kanyarodási lehetőségeit. Utálja Nakazato Takeshit, mert azt hiszi, hogy nem alkalmas a Night Kids csapat vezetésére, egyszer nyíltan el is mondja ezt neki. Versenyzői ügyességben kifejezve, Shingo csak a második legjobb vezető a Night Kids csapatban. Ezen kívül még egy gyermekkori barátja az Impact Blue navigátorának, Sayukinak. Sokszor volt, mikor támogatta csapattársát a Night Kids épségéért, mint például az Iwaki Seiji elleni meccsnél. Impact Blue Ez a csapat két nő barátságából jött létre, Makoéból és Sayukiéból. Az otthonuk Usuiban van. Sato Mako és Sayuki Becenevük az angol átdolgozásban: "Maya és Simone" Satou Mako az egyik vezető Usuinál; Sayuki az ő navigátora a ralibajnokságokon. Makoba szerelmes lesz Iketani az Akina Speedstars csapatból és eredetileg csak azért kerül közelebb hozzá Mako, hogy versenyezhessen Takumival. Sayuki egy vidám lány és mindig a jó kinézésű srácokat keresi, mint például a Takahashi testvéreket. Navigátorként belefárad Mako irányításába (a fékezés, a csúszás technika irányításába és még sok másba), amikor versenyeznek. A vezetéknevét nem tudjuk. Egy kék Nissan Sil80-ast vezetnek, és ők a leggyorsabbak a szülővárosukban. Elsőnek Akina hegyénél jelennek meg, mikor Keisuke és Takumi versenyez. Emperor csapat Egy magas szintű csapat Kyouchi Sudou vezetésével. Az egész csapat Mitsubishi Lancer Evo autókból áll, és azt állítják, hogy az ő autójuk a leggyorsabb a hegyeken. Az otthonuk a Irohazaka egy szakasza. Iwaki Seiji Beceneve az angol átdolgozásban: "Hawk" Iwaki Seiji a második számú vezetője az Emperor csapatnak. Ő egy Lancer Evo IV-et vezet. Nagyon ügyes, de egy kissé öntelt és nem annyira megbízható. Sok meccset megnyer, beleértve a Nakazato Takeshi ellenit is. Miután különféle csapatokat győzött le a Gunmában, az Emperor csapat az Akina Speedstars csapathoz megy, hogy legyőzzék a híres AE86 Truenot. Seiji felajánl egy meccset az Emperor csapat Evo IV-ével Takumi AE86-osának, de a türelmetlensége miatt veszít és így Kyouichinak, a csapat vezetőjének kell versenyeznie az AE86 ellen. Az Seiji szerencséje, hogy csak az egyik 'alattvalója' lett legyőzve, így egyszerűen ráragasztja a spoilerére, hogy vetélkedik a "gyilkossal", jelezve, hogy az előző meccs csak egy próbameccs volt. Sudou Kyouichi Beceneve az angol átdolgozásban: "Kyle" Sudou Kyouichi Nikkoból származik, a csapat vezetője, és Lancer Evo III-mal versenyez. Régi barátja Takahashi Ryousukének és sokban is hasonlít rá – csendes, higgadt vezető, nem úgy, mint csapattársa, Seiji. Alig várja, hogy megmutathassa Ryousukénak, hogy ő és a csapata a legjobb, Kyouichi és az Emperor csapat így elhatározza, hogy mindenféle csapattal kiáll a Gunma területén, beleértve a Night Kids csapatot is. Ő a technikáiban bízik, amíg Ryousuke úgy véli, hogy a versenyzés nem a technikán múlik. Az otthona egy egyenes, szóval nehezen képes teljes erejéből belemenni a kanyarokba. Gyakran fontolóra veszi, hogy legyőzze Takumit, de mikor ezt megteszi Irohazakán, mikor már majdnem legyőzi, Takumi megelőzi és így elveszti a meccset. Minden esetre, az eredmény egyértelmű volt. Kyouichi azt állította, hogy Takumi csak azért nyert, mert le tudta előzni. Egyébként diplomát kap a versenyzés iskolájában, a Toudou Jukuban. Seven Star Leaf Egy újabb átlagos szintű csapat. Az otthonuk a Momiji pálya a Tochigi területén. A mangában, a rövidített nevük az SSR, vagy japán szóval, "Seven Star Reaf." – mint az Akina Speedstars, ők is ugyanarról a kerék gyártó cégről kapták a nevüket. (a Speed Star Racing gyártóról) Suetsugu Tooru Tooru egy piros MX-5 Roadstert vezet, és ő a csapat lejtős versenyzője. Könnyen felismerhető a meggondolatlan, kamizake stílusáról. Tooru az egyetlen vezető a sorozatban, akinek rendes kapcsolata van; Egy Nao nevezetű barátnője van, aki nagyon szereti őt és éppen ezért nem nagyon akarja, hogy versenyezgessen. Az S.S.R csapat versenyzett először a Project D csapat ellen. Kawai Atsurou Kawai Atsurou egy emelkedős versenyző és a csapat vezetője. Kawai egy megfelelő tudással rendelkező vezetőnek tűnik. Az autójában 400 lóerő található. Toudou versenyiskola Ez egy versenyző-iskola, aminek egy volt raliversenyző a főnöke. Nagyon ügyesek, és a sok diplomájukkal akár profik is lehetnének. Ezen kívül a kedvencük a Honda, és egy Civic Type R-t használnak "bizonyító" autóként. A Tochigi területén az otthonuk az Enna. Ninomiya Daiki Beceneve az angol átdolgozásban: "Dice" Daiki a sorozatban egy a tehetséges vezetők közül. Egy sárga Civic EK-9 Type R-t vezet, versenyez Takumi ellen egy lejtős meccsen. Az ügyessége főként a fékezésben rejlik, mivel mindig a megfelelő időben fékez. Daiki az iskola harmadik legjobb vezetője. Nevetős Sakai Beceneve az angol átdolgozásban: "Smiley" Sakai az egyik barátja Daikinek és egy turbós Integra Type R-t vezet. Sakai Keisuke ellen versenyez egy emelkedős meccsen. Két technikát használ verseny közben, az első a magas sebességgel való kanyarbevétel, amit a többiek nem tudnak megcsinálni, de ő valahogy képes erre. A másik trükkje a másik fél féktesztelése, amivel kényszeríti őt, hogy visszábbvegyen, mikor ő lelassít. A szája megmerevedik, mikor versenyez, ami pont úgy néz ki, mintha nevetne, ezért kapta a "Nevetős" Sakai nevet. Tachi Tomoyuki Beceneve az angol átdolgozásban: "Touch" A Toudou versenyiskola csapatot teljesen leigázták és ezért mondták Tachinak, az iskola egyik diplomásának, aki egy profi versenyző, hogy kérjen visszavágót a Project D ellen a Happogaharán. Ígyhát Tachi elvitte Ninomiya EK9-ét és elsőre legyőzte Takumi lejtős rekordját, annélkül, hogy a kocsit túlpörgette volna. Tachi beleegyezett, hogy használja az iskola legjobb autóját, az EK9-et a Happogaharán egy pályán, ami egy lejtőből és egy emelkedőből állt. Tachi teljesen felhangolta a Civicet, hogy versenyezhessen az FD3S-sel az egyeneseken, de meglepetésképpen Ryosuke úgy döntött, hogy az AE86-ot küldi harcba. Ezen kívül ő ápolta a Todou versenyiskolát Sudou Kyouichivel. Északi Saitama Szövetség Egy versenycsapat, ami több helybéli csapattagból áll. Akiyama Wataru Beceneve az angol átdolgozásban: "Aki" Az első versenyző a Saitamából, aki a 2. stage második felében jelenik meg a turbos Levinével. Elmegy a Gunma területére abban reménykedve, hogy találkozik néhány új versenyzővel, akit kihívhat, és hogy ügyeljen a testvérére, Kazumirára, aki a nagyanyjánál, egy hotelban kapott munkát. Wataru még a 4. stage 9. részében is feltűnik Nobuhiko unokatestvéreként. Átjavította a turbot egy superchargerrel, hogy sokkal egyenletesebben gyorsuljon az autója. Akiyama Nobuhiko Beceneve az angol átdolgozásban: "Nobu" A csapat vezetője, Nobuhiko egy nagyon értelmes és elemzős ember. Az ügyessége, mint egy vezetőjé, akárhogyis, nem annyira alapos, mert általában más magasan képzett vezetőket épít fel és arra használja a szakmaiságát, hogy beállítsa az autójukat minden helyzetre. Nobuhiko versenyzett Takumival már egyszer a lejtőn, de vesztett már az első kanyarban, és Takumi folytatta a meccset Ryousuke utasítása miatt. Iwase Kyoko Beceneve az angol átdolgozásban: "Kylie" Egy ügyes emelkedős versenyző Nobuhiko csapata élén. Eredetileg ő a leggyorsabb Nobuhiko csapatában, de azután versenyez Takahashi Keisuke ellen, beleesik a szőke versenyzőbe, és ez okoz egy kis konfliktust a Project D legyőzésében. Keisuke azt választja, hogy a Project D-re fókuszál, kizárva minden romantikus kapcsolatot. Kyoko később kölcsönadja az FD3S-ét Keisukének, miután ő tönkretette a bal első felfüggesztést a saját FD3S-ében egy baleset során. Keisuke folytatja a versenyeket, és megpróbál Kyoko autójával nyerni. Sakamoto Beceneve az angol átdolgozásban: "Sid" Egy tagja a szövetségben levő csapatnak, raliversenyző és szinte minden hegyi úton gyakorolt már. Olyan hátborzongató képessége van, hogy bármilyen autó csúszását a hegyi utakon képes megnövelni, és képes átalakítani az autó jellegzetességeit és korlátozásait. Nobuhiko edzi a lejtős versenyző Fujiwara Takumit a Project D csapatban. Különlegessége az FR autók vezetésében van. Ismeretlen EVO-s csapat Lancer Evolution V vezető A csapat emelkedős versenyzője, akivel a Project D versenyez a Saitama prefektúrában. Ő kéri fel Keisukét egy emelkedős versenyre Tsuchizaka hegyén. Az előző ellenfelekkel ellentétben, ez a két versenyző sokkal jobban hajlandó a csalásra, a fertelen taktikázásra (például kiönti az olajat az útra, hogy legyőzze a Project D-t). Köszönhetően az útra kiöntött olajnak, Keisuke megcsúszik az úton és összetöri az FD-jét annyira, hogy az már nem használható versenyzésre. Mint egy személy, ez a szereplő "csúnyá"-ra lett megrajzolva, 20 és fél éves, öntelt kölyök, példa is adódik erre a tulajdonságára, mikor találkozik a Project D-vel, miután Keisuke összetöri az FD-jét, ártatlan arcot vág annak tekintetében, hogy kinek a hibája volt az útra kiöntött olaj. A Keisuke elleni igazi meccsében, (ahol Keisuke Kyoko's fekete FD-jét használja), nagyon gyenge ellenfélnek tűnik (Keisuke összehasonlította őt Atsurou Kawaival (a Seven Star Leaf Skyline 2.5GT vezetőjével) és úgy látta, hogy ez a Lancer Evolution nagyon távol van a Mazda RX-7 FD-től. Az EVO veszít, mikor Keisuke bemegy a belső sávba, mikor egy hosszú egyenesen mennek, ahol egy barikád van az út bal oldalán. Lancer Evolution VI vezető A csapat lejtős versenyzője. Az EVO V vezetővel ellentétben, ez a versenyző sokkal ravaszabb és taktikusabb, rendbehozta az utat, és elhoz egy gangszter-csapatot (egy másik csapattagján keresztül), hogy összeverjék a Project D tagjait, ha a Project D nyerne. Habár nincs emlegetve, ki a csapat vezetője, úgy tűnik ennek a versenyzőnek nagyobb az irányítóképessége, mint a csapattagjának. A Takumi elleni meccsének elején azt mondja Takuminak, hogy veszítse el ezt a meccset, különben szörnyű vége lesz a dolognak. Versenyzőként tehetséges fékezési képessége van, de Buntához viszonyítva, nem is olyan jó. A Takumi elleni meccsben átveszi a vezető pozíciót és becsületesen vezet, egészen addig, még el nem érnek a kanyarig, ahol kifolyt az olaj. Az EVO VI rámegy az olajra és kicsúszik a külső sávba, szabad utat adva ezzel Takuminak, aki így könnyen át tudta venni a vezetést. Purple Shadow Noha a valódi versenyző-csapatok sok fiatalból állnak, a Purple Shadow csapat "legjobbjai" két középkorú versenyzőből áll, mindenkettő olyan technikákat ismer, hogy a többi versenyző Istenként tekint rájuk, ezért kapták a becenevüket. Ők az elsők, akiket a Project D az Ibaraki területén hív ki, és akikre Ryosuke igazi ellenfélként tekint. Kouzou Hoshino A beceneve az angol átdolgozásban még nincs eldöntve. Két középkorú ember csapatának egyike, aki az "aranylábú" becenevet kapja, köszönhetően a rendkívüli gyorsulásának és a csúszási képességének az ATTESA E-TS 4WD rendszerű BNR34-ével, amivel szinte lehetetlen csúszni. Ordibálni szokott a versenyeken, hogy távoltartsa magát a kondíciójának kiesésétől. Ha csendessé válik és túl erősen koncentrál, akkor fékezés nélkül vezet. Versenyez Takahashi Keisukével egy teljes körversenyt (lejtőkön és emelkedőkön át) és bemutatja a becsületességét, de az FD3S-nek semmi esélye sincs a GT-R ellen az emelkedőn. Keisuke elismeri, hogy találkozott már GT-R-es R32-vel és R33-mal, de R34-est még sosem látott. A Keisuke elleni versenye után felajánlja, hogy elviszi a legjobbak közé, de Keisuke elutasítja az ajánlatot, mivel még nem fejezte be a hivatását, és azt szeretné előtérbe helyezni. Toshiya Joushima A beceneve az angol átdolgozásban még nincs eldöntve. "Aranykezű"-ként ismert, annak a képességének köszönhetően, hogy képes egy kézzel kanyarodni, kontrollálva az autó csúszását a kanyarodással/gázkiadással. Ő az egyik tagja a Purple Shadow csapatnak. Toshiya technikái még a barázda-elkapós technika, és még az, hogy össze tudja zavarni az ellenfelét. Néhányan a csapatából észreveszik, hogy a módszerei nagyon kegyetlenek. Amikor Takumi versenyez vele, úgy érzi, mintha csak Bunta lenne az ellenfele az Imprezával. A kezdetekben Joushima csak játszadozik Takumival, és elrejti az eredeti képességét, megpróbálva ezzel megtéveszteni és magabiztossá tenni Takumit, és úgy tesz, mintha Takumi uralná a meccset, de ez számára majdnem rosszul sül el. A meglepett Joushima végül abbahagyja a játszadozást, használja az időmérős technikáját és sikeresen utoléri Takumit. Takumi, mikor utol akarja érni, összetöri a felfüggesztését. Ez az első alkalom, mikor Takumi veszít egy meccsen, de az ellenfele most tényleg nem volt kispályás. Joushima átváltozott egy dühös autóvá és csak nehezen tudta megállítani Takumit. Az összetört Trueno így csak egy technikai sikerrel biceghetett haza. 246-os csapat A 246-os csapat a Kanagawa prefektúrában él. Közvetlen ellenségei a Sidewinder csapatnak, egy másik csapatnak, a Shizuoka prefektúrából. Fujiwara Bunta és Takahashi Ryosuke szerint, Shizuoka az utcai verseny központja és figyelemreméltó a hegyes régiója (A Fuji-hegy is itt van) a Fuji versenypálya mellett. Így hát, Shizuokán sok versenyző van, amatőrök és profik egyaránt. A 246-os csapatnak sok tagja van, ahol jellemző, hogy egy versenyre 31 ember szavaz. A szavazás állása, hogy ki fog versenyezni Keisuke ellen az emelkedőn : Kobayakawa 31-ből 26 szavazatot kap, és ő versenyez egy Mitsubishi Lancer Evo-val (amiből Keisuke tréfát űzött, mikor felbukkant az Evo gyilkos FD-jével). Takumi versenye: Omiyával fog történni, aki egyhangúlag megkapja mind a 31 szavazatot, annak érdekében, hogy ő képviselje a 246-os csapatot a lejtőn. Ő egy tuningolt Mazda Roadsterrel versenyez. Katagiri versenycsapat Ez a csapat is Kanagawában van. Ez a Project D következő ellenfele a 246-os csapat után. A csapat két ütőkártyája: Kogashiwa Kai Koshigawa Kai egy versenyző a Tochigi prefektúrából. Csak a 3. stageben tűnik fel. 19 éves, csak egy évvel idősebb, és majdnem ugyanolyan szinten versenyez, mint Takumi. A Takumi elleni meccsében Kai az apukája Toyota MR2-esét használja. SideWinders Ők voltak az utolsó és talán a legnehezebb ellenfelei a Project D-nek Kanagawában. 2 tagját ismerjük ennek a csapatnak : Hokujou Tsuyoshi-t (Ő egy pilóta és egy fekete Honda NSX-et vezet) és Kubo Eiji-t (A csapat mechanikusa). Mellékszereplők Mogi Natsuki Mogi Natsuki / Natalie Mogi – Takumi szerelme. Saori Saori (??) – Az 1. Stageben jelenik meg egy kis időre, utána el is tünik, mikor Shingo nekimegy Itsuki 85-ösének Akinánál, hogy a 86-os biztos megküzdjön vele. Ezután úgy dönt, hogy szakít Itsukival, mert csak rossz emlékek jutnak eszébe vele kapcsolatba. Tachibana Yuuichi Tachibana Yuuichi / Főnök – Annak a benzinkútnak a főnöke, ahol Takumi dolgozott. Régi barátja Buntának, és egy volt versenyző. Masashi Suzuki Suzuki Masashi – Egy mechanikus, aki segít Buntának felszerelni a TRD A csoportú Speciális 20V SilverTop 4A-GE-t egy AE101-es Truenoból (Nem egy Formula–1-es 4A-GE motor, amelyik 16V 1. generációs 4A-GE.) a Fujiwara Tofu Bolt szállítójába, miután Takumi leégeti a motrot a Kyouichi elleni meccsében. Ő fedezi fel Buntát a GC8V Subaru Impreza WRX STi Version V-jében. A Buntának szóló hang az 1. Stage 23. részében A Buntának szóló hang az 1. Stage 23. részében – Nos, az Tsuchiya Keiichi, a drift szülőatyja, és aki egy tanácsadó csapatban van az animében. Az 1. Stage 2. részében a SpeedStars versenyzők az ő videóját nézik (egy kezdő-drifteseknek szóló videót), és róla beszélnek. Takumi a 3. Stageben megveszi Tsuchiya AE86 tuning-videóját. Akiyama Kazumi Kazumi Akiyama Ő Wataru kistestvére. Ő Itsuki második szerelme, miután Saori elhagyja. Egy türelmetlen lány, aki eljön a Gunmába Saitamából, hogy a nagynénikéje szállodájában dolgozzon, utána visszamegy, mert egy idősebb emberrel dolgozik (2. Stage). A 4. Stageben is megjelenik Saitamában Wataruval. Véget vet az öregemberrel való munkájának, de aztán valahogy újra összefutotnak. Kogashiwa Ken Kogashiwa Ken – Kai apja, Bunta régi riválisa. Miki Miki annak a fociklubnak az idősebb rangú tagja, ahova Takumi járt. Egy Celica GT-Four-t vezet. Takumi beütött neki az öltözőben, mert hencegett Natsuki szexuális kihasználhatóságáról (Takumi akkor még nem tudta az igazságot). Elrabolja Natsukit és arra kényszeríti, hogy menjen el vele Akina hegyéhez. A terve azonban megbukik, mivel Natsuki felhívja Takumit, aki elmegy és üldözi Mikit a Truenojával, egész addig, még Miki meg nem csúszik a havon és utána Natsuki ki nem szökik a kocsijából. Gastone Moschin Gastone Moschin (San Giovanni Lupatoto, 1929. június 8. – Terni, 2017. szeptember 4.) olasz színész. Élete és pályája Gastone, 1929. június 8-án született, a San Giovanni Lupatoto-i Verona tartományban. Az 1950-es években először színpadi színészként kezdte a pályafutását. Majd később, 1955-ben, mint sokoldalú és egyben képesített filmszínészként. Első filmes szerepe a La rivale c. film volt; ugyanebben az időszakban aktív és szórványos is volt amikor szinkronhangként kellett közreműködnie. Olyan filmekben mint a Il vedovo (1959), Livio Lorenzon hangja és a Forradalom előtt-ben (1964) pedig Morando Morandini hangjaként. 1969-ben játszott Sergio Corbucci spagetti westernjében A szakértőben, melyben egy Sheriffet formált meg. Legismertebb karakteri szerepe Don Fanucci az 1974-es A Keresztapa II.-ben, ahol egy kicsi, de erős maffiózós zsarolót alakít, aki követeli az olasz-amerikaiaknak szánt igényes védelmi pénzt, függetlenül attól, hogy azok kereskedők-e vagy piti bűnözők. A szerepe szerint a fiatal Vito (Robert De Niro) megöli egy többszöri pisztolylövés véget, elfoglalva helyét. Másik ismert szerepe Ugo Piazza a Fernando Di Leo által rendezett Milano calibro 9 (1972) c. thriller filmben volt. Emellett még számos olasz és műfaji filmvígjáték, valamint televíziós sorozatokban is feltűnt. 2000 és 2001 között, Terence Hill Don Matteo filmsorozatának az 1. és 2. évadjában is játszott. Majd nem sokkal ezután visszavonult a filmes pályától. Halála 2017. szeptember 4-én halt meg a Santa Maria di Terni Kórházban, ahol néhány napig megfigyelés alatt állt súlyos, krónikus szívbetegsége miatt. 88 éves volt. Filmográfia 2000 - 2001 - Don Matteo sorozat ... püspök 1997 - Porzûs ... Geko vecchio 1996 - Három vándor királyok (I magi randagi) ... Don Gregorio 1996 - A nagy tölgyfa (La grande quercia) 1988 - Rimini, Rimini - Egy évvel később (Rimini Rimini - Un anno dopo) ... Formigoni 1985 - Férfiak póráz nélkül 3. (Amici miei atto III) 1982 - Férfiak póráz nélkül 2. (Amici miei atto II) 1981 - A sivatag oroszlánja (Lion of the Desert) ... Tomelli őrnagy 1978 - A nagy Fox (Poliziotto senza paura) ... Karl Koper 1976 - Menekülés Görögországból ... Primoukis 1975 - Férfiak póráz nélkül (Amici miei) ... Rambaldo Melandri 1974 - A Keresztapa II. (The Godfather: Part II) ... Don Fanucci 1973 - Paolo szerelmei (Paolo il caldo) ... Edmondo nagybácsi 1972 - Milano calibro 9 ... Ugo 1972 - Az 5. hatalom ... Colonnesi, defense attorney 1971 - Én nem látok, te nem beszélsz, ö nem hall ... Metello Bottazzi 1971 - Adós, fizess! (Stanza 17-17 palazzo delle tasse, ufficio imposte) ... Giambattista Ranteghin 1970 - A riszálás művésze 1970 - Koncert szólópisztolyra (Concerto per pistola solista) ... Aloisius Thorpe őrmester 1970 - A megalkuvó (Il Conformista) ... Manganiello 1969 - A szakértő (Gli specialisti) ... Seriff 1968 - Az éjszaka rablásra való 1968 - Hétszer hét (Sette volte sette) ... Benjamin Burton 1967 - A hárem (L'harem) ... Gianni 1966 - Tündéri nök (Le fate) ... Dr. Aldini 1966 - Hölgyek és urak ... Osvaldo Bisigato 1965 - A hét aranyember ... Adolf, a német 1964 - El Cid fia (I cento cavalieri) 1964 - A látogatás ... Renato Gusso 1963 - Siker 1962 - Nehéz szerelem ... Maresciallo 1962 - Nehéz évek (Gli anni ruggenti) ... Carmine Passante 1961 - Míly öröm élni (Che gioia vivere) ... Pap 1960 - Boldog élet (Che gioia vivere) 1959 - Audace colpo dei soliti ignoti ... Alfredo 1956 - La rivale ... Marco Riccitelli Lederer Béla Lederer Béla (Pest, 1860. november 19. – Budapest, 1903. december 7.) történész, publicista, államtudományi doktor. Élete Lederer Bernát földbirtokos és Sváb (Schwab) Mária fia. Iskoláit szülővárosában végezte; az egyetem hallgatója volt ugyanott és két ízben nyert pályadíjat: 1879-ben földrajzit és 1880-ban magánjogit. Miután államtudományi doktori oklevelet nyert, három évig Párizsban folytatta tanulmányait; ahonnét az École libre des sciences politiques diplomáját hozta haza. Később Budapesten élt mint birtokos magánzó. Számos értekezést, tanulmányt és bírálatot írt az államtudományok és a modern história köréből a Századokba (1881. könyvism., 1897.), a Budapesti Szemlébe (1896., 1898); írt még a Vasárnapi Ujságba, Magyar Igazságügybe sat. L. B. jegy alatt; németül csak elvétve írt egy-egy rövid cikket; többet tett közzé francia nyelven, így a Revue Historiqueben több magyar történelmi munkát ismertetett és a La vie politique à l'étranger c. évkönyvben is ő írta a Magyarországi eseményekre vonatkozó fejezeteket (1889-1891. Ezen névtelen cikkeket a németországi lapok is lefordították.) Munkái A ministeri cabinet közjogi helyzete. Alkotmány-politikai tanulmány. Bpest, 1886. (Lőrincz Béla névvel.) Gróf Andrássy Gyula beszédei, kiadta ... Bpest, 1891., 1893. Két kötet. (I. 1847-68., Ism. Budap. Szemle és L. válasza. II. 1869-71. két arczk. gr. A. Gy. megbízásából ennek írásbeli hagyatékának és szóbeli közléseinek felhasználásával. A munka négy kötetre van tervezve.) Első kötet Második kötet A politikai tudomány története az erkölcstanhoz való viszonyában . Janet Paul után ford. Lőrincz Béla. U. ott, 1891-92. Három kötet. 69. BAFTA-gála A 69. BAFTA-gálát 2016. február 14-én tartotta a Brit film- és televíziós akadémia a Royal Opera House-ban, melynek keretében a 2015. év legjobb filmjeit és alkotóit díjazta. A BAFTA filmdíjai Díjazottak és jelöltek A nyertesek a táblázat első sorában, félkövérrel vannak jelölve. Akadémiai tagság Sidney Poitier Kiemelkedő brit hozzájárulás a mozifilmekhez Angels Costumes jelmeztervező cég Hermite-polinomok Az Hermite-polinomok olyan polinomok, amelyek kielégítik a következő differenciálegyenletet: ekvivalens alakban Explicit alak Az Hermite-polinomok explicit alakban is megadhatók Faà di Bruno képlete szerint: Rekurziós formula Az Hermite-polinomok a következő rekurzióval számíthatók: Tulajdonságok Mivel minden iterációs lépésben -szel vett szorzat szerepel, azért látszik, hogy n-edfokú, és főegyütthatója . Páros n-re páros függvény, páratlan n-re páratlan. Vagyis Egy másik lehetőség a definícióra: Az Hermite-polinomok kielégítik a következő differenciálegyenletet: Rekurziós formula: Ortogonális rendszer Az Hermite-polinomok teljesítik ezt az ortogonalitási relációt: Ez azt jelenti, hogy bizonyos valós függvények sorba fejthetők az Hermite-polinomok szerint. Alkalmazás Az Hermite-polinomok sokoldalú fizikai alkalmazásaik által válnak jelentőssé. Példa: a kvantummechanikai harmonikus oszcillátor ortonormált megoldásfüggvényeinek előállítása. Ezek az Hermite-függvények, amik a normális eloszlás eloszlásfüggvényével szorozva és megfelelően normálva kaphatók az Hermite-polinomokból. Ergoldsbach Ergoldsbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 6189 fő (1987. május 25.). Teisendorf Teisendorf település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8061 fő (1987. május 25.). Teisendorf Inzell községgel határos. Mihalkovics Géza Mihalkovics Géza (Pest, 1844. január 30. – Budapest, 1899. július 12.) orvos, anatómus, egyetemi tanár; a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Pályája Gimnáziumi tanulmányai után a pesti egyetemen az orvosi szakra iratkozott be. Orvostanhallgató korában bonctani munkáival kétszer nyert pályadíjat. 1869-ben avatták orvosdoktorrá. 1871-ig Lenhossék József mellett tanársegéd volt. 1871-ben a Schordann-féle ösztöndíjjal külföldre utazott. Bécsben fél évig embriológiai, összehasonlító szövettani és bonctani tanulmányokat folytatott, majd fél évet Carl Ludwig (1816–1895) lipcsei intézeténél töltött. 1873-ban Heinrich Wilhelm Waldeyer anatómus tanárhoz Strasbourgba utazott, ahol tanársegéd és megántanár is volt. 1875-ben a budapesti egyetemen a fejlődéstan rendkívüli, 1878-ban a tájanatómia és a fejlődéstan rendes tanára, valamint a II. számú bonctani intézet igazgatója lett, 1890 és 1899 között az I. anatómiai tanszék rendes tanára volt. 1894-ben az egyetem képviseletében részt vett a hallei egyetem 200 éves jubileumán, utána meglátogatta Hollandia és Belgium bonctani intézeteit, a következő évben pedig Svájc, Párizs és London hasonló intézeteivel ismerkedett. 1888 és 1892 között az orvosi kar prodékánja, majd 1894-ig dékánja, 1898–1899-ben az egyetem rektora volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1879. május 22-én levelező, 1884. június 5-én pedig rendes tagjai sorába választotta. Budapesti temetésén a Berlinből érkezett Heinrich Wilhelm Waldeyer is beszédet mondott. Az akadémián 1900. május 28-án Thanhoffer Lajos tartott fölötte emlékbeszédet. Számos szakpublikációja jelent meg többek között az Orvosi Hetilapban és német nyelvű szaklapokban. Állandó munkatársa volt a Magyar Orvosi Archívumnak és az Internationael Monatschriftnek, A Pallas nagy lexikonába is írt cikkeket. Munkái Sebészi köttan (Pest, 1868) Adatok a madárszem fésűjének (pecten), szerkezetéhez és fejlődéséhez (Budapest, 1873) Az agy fejlődése (Budapest, 1877, az MTA nagyjutalmával 1881-ben kitüntetett munka) Általános bonctan (Budapest, 1881) Vizsgálatok a gerinces állatok kiválasztó és ivarszerveinek fejlődéséről (Budapest, 1885) A leíró emberbonctan és tájbonctan tankönyve (Budapest, 1888) A központi idegrendszer és érzékszervek morphológiája (Budapest, 1892) Anatomie und Entwickelungsgeschichte der Nase und ihrer Nebenhöhle (Handbuch der Laryngologie und Rhinologie, 1894) Az ember anatómiája és szövettana (Budapest, 1898) A mozgásszervek anatómiája (Budapest, 1898) Az ember és a gerinces állatok fejlődéstana. I. Általános fejlődéstan (Budapest, 1899) Általános fejlődéstan (Budapest, 1899). Mladen Petrić Mladen Petrić (Dubrave, Jugoszlávia, ma: Bosznia-Hercegovina, 1981. január 1. –) horvát labdarúgó. Sikerei, díjai Klub Svájci bajnok : 2000–01, 2002–03 Svájci bajnok : 2004–05 Svájci kupa : 2006–07 Uhrencup: 2006 Görög kupa : 2014 Egyéni Svájci bajnokság gólkirálya: 2007 Forrás Soccerbase - Mladen Petrić. Soccerbase Monte San Biagio Monte San Biagio település Olaszországban, Lazio régióban, Latina megyében. Lakosainak száma 6308 fő (2017. január 1.). Monte San Biagio Fondi, Sonnino, Terracina, Amaseno és Vallecorsa községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Frederickena A Frederickena a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: Frederickena unduligera Frederickena viridis Forrás Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. július 11.) Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2010. július 11.) Carl Forssell Carl Otto Forssell (Hedvig Eleonora församling, 1917. október 25. – Ängelholm, 2005. november 28.) olimpiai és világbajnoki ezüstérmes svéd párbajtőrvívó. Nap, széna és pár pofon A Nap, széna és pár pofon (Slunce, seno a pár facek) 1988-ban bemutatott csehszlovák komédia, a nagysikerű Nap, széna, eper című film folytatása. A filmet az előző rész helyszínéül szolgáló Hoštice-ben forgatták. Cselekmény A kis faluban készülődnek Blažena és Venca esküvőjére, de a boldogság véget ér, mikor beállít a gazdag mérnöknő Gabina, akivel régen Vencának futó kapcsolata volt. A kocsmában elmondja régi barátnőjének Milunának, hogy kisfia született és miután Prágában élő férje meghalt felkeresi a vér szerinti apát, aki nem más, mint a TSZ-ben dolgozó Béda, akibe régóta szerelmes. Béda, hogy védje magát, mivel Évikével jár együtt elterjeszti a faluban a pletykát, miszerint Gabinának Vencától van gyermeke és elkezdődik a botrány és a felfordulás. Szivárvány együttes (Sashalom) A sashalmi Szivárvány együttes 1966–1971 között működő, elsősorban külföldi rock számokat játszó zenekar volt. Szűcs Judith és Szűcs Antal Gábor alapították. 1969-től Tihanyi Gyula vezette. A kor számos jelentős zenészével zenéltek együtt. Az együttes története 1966-ban a Szűcs-testvérek, Szűcs Judith és Szűcs Antal Gábor alakították, miután Székely Péter és Szűcs kiváltak a Hobóból. A korszak slágerzenéjét játszották. A Szivárvány első felállása: Szűcs Judit – ének Szűcs Antal Gábor ( Totya ) – szólógitár Moravecz Pál – dob Székely Péter – orgona Vágó Endre – szaxofon Tóth István – basszusgitár 1968 nyarától a XVI. kerületi EMG (Elektronikus Mérőkészülékek Gyára) kultúrházának próbaterében új tagokkal kezdtek gyakorolni: Szentgyörgyi András, majd két hét után Landauer Miklós került dobokhoz, Diós József basszusgitározott és Jankella János szaxofonos, aki főként vokálozott, csörgőzött, illetve ő szállította a zenekart. Volt ORI és OSZK működési engedélyük. Majd megérkezett Tihanyi Gyula basszgitáros-énekes az Atlantisból, ekkor Diós József akkordgitárra váltott, de később a dobossal együtt elhagyta a zenekart, majd nemsokára Szűcs Judith és Székely Péter is. Ekkortájt került Hőnig Rezső dobos a Sakk-mattból a csapatba. 1969-től Tihanyi Gyula lett a zenekar vezetője. A korszak elismert magyar Led Zeppelint játszó együttese lettek. Menedzserük, Szűcs Antal, elintézte, hogy egy tehetségkutató hajón a zenekar saját felszerelésével kísérje az énekeseket, így minden műsor a végén egy 5-6 nótás önálló koncertet adhattak a közönségnek. A tagok ekkor már fix fizetést is kaptak. Elsősorban Cream és más angolszász jellegű rockzenét – mint a The Spotnicks(wd), The Shadows, Jimi Hendrix, Deep Purple, Black Sabbath – játszottak. A Rudas László utcában (ami a VI. kerületi Podmaniczky utca) az elsők között rendeztek jam sessionöket, amikbe Tátrai Tibortól Fogarasi Jánosig számos ismert és kevésbé ismert muzsikus beszállt. A Szivárvány Klub vendégzenekara volt többek között a Syrius is, de megfordultak ott Török Ádám, Révész Sándor is. A tagok: Tihanyi Gyula – basszusgitáros Szűcs Antal Gábor ( Totya ) – szólógitáros-énekes Novák András ( Öcsi ) – énekes Németh Tamás ( Nemecsek ) – dobos Amikor 1971-ben Szűcs Antal Gábort a Hungáriába, Németh Tamást pedig a Minibe csábították el, helyükre gitárosnak Tátrai Tibor, dobosként pedig Szikora Róbert került Tihanyi Gyula és Novák András mellé. Pár hónap múlva azonban Tátrai egy csepeli bulin bejelentette, hogy a Csomós Péter által létrehozott Jam együttesben zenél tovább. A szivárvány ezután nemsokkal szétesett. Veselá (Pelhřimov járás) Veselá település Csehországban, a Pelhřimovi járásban. Veselá Mezná, Polesí, Častrov, Pelhřimov és Bělá településekkel határos. Lakosainak száma 227 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Hermsdorf/Erzgeb. Hermsdorf/Erzgeb. település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Hermsdorf/Erzgeb. Hartmannsdorf-Reichenau, Schmiedeberg, Altenberg, Mittelsachsen és Moldava községekkel határos. Népesség A település népességének változása: La Monselie La Monselie település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 101 fő (2015). La Monselie Antignac, Menet, Le Monteil, Saint-Étienne-de-Chomeil és Vebret községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (9926) 1981 EU41 A (9926) 1981 EU41 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Hrejkovice Hrejkovice település Csehországban, Píseki járásban. Hrejkovice Zbelítov, Hrazany, Kovářov, Milevsko és Kostelec nad Vltavou településekkel határos. Lakosainak száma 463 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Grisaleña Grisaleña település Spanyolországban, Burgos tartományban. Grisaleña Briviesca, Berzosa de Bureba, Fuentebureba, Zuñeda, Vallarta de Bureba és Quintanilla San García községekkel határos. Lakosainak száma 39 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Šterna Šterna (olaszul: Sterna) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Grožnjanhoz tartozik. Fekvése Az Isztria középnyugati részén, Bujétől 11 km-re keletre, községközpontjától 7 km-re északkeletre a Mirna völgyétől északra, a szlovén határ közelében egy folyóvizektől átszeldelt termékeny völgy feletti szelíden emelkedő magaslaton fekszik. Története Šterna területe egykor nagyon nagy volt, felölelte Kuberton, Topolovec, Kućibreg, Čepić és Gradinja területét is. Régen Grožnjanska Cisterna néven volt ismert, mert Grožnjanhoz tartozott. A Šterna név a cisterna szó rövidítése, melyet a település arról a soha ki nem apadó forrásról kapott amelynek vize itt, a templomtól északra fekvő völgyben hat árokban folyik tova. Első írásos említése 1067-ből származik „Steina” alakban, melynek birtokát IV. Henrik német-római császár Freisinga püspöknek engedi át. 1102-ben II. Ulrik isztriai őrgróf Šternát az aquileiai pátriárkának adta, aki a birtokot a novigradi püspök hűbérbirtokává tette, majd 1260-ban a sveti juraj nad mirnai uradalom része lett. Ezutána goricai grófoké, később a momjani uradalom része volt. Amikor 1358-ban a Velencei Köztársaság az egész Grožnjanštinával együtt megszerezte Grožnjant Šterna is a köztársaság birtoka lett. Miután 1420-ban Velence a félszigetnek a pátriárka által birtokolt többi részét is megszerezte Šterna a pietrapelosai (Kostel) uradalom része lett. 1564-ben a Gravisi és részben a Del Bello család birtoka lett. Sokat szenvedett a Velence és a Cambriai liga közötti 1508 és 1516 közötti háborúk során, amikor többször is fosztogató katonák támadták meg. Lakossága a harcok és járványok következtében szinte teljesen kipusztult. Helyükre a 16. században Friuliból és Carniából kereskedő családokat, Dalmáciából a török elől menekülő földműves családokat telepítettek. A falunak 1857-ben 399, 1910-ben 264 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után Jugoszlávia része lett, de 1947-től 1954-ig ENSZ védnökségi területként a Trieszti "B" zónához tartozott. Olasz lakossága nagyrészt kivándorolt Olaszországba, csak néhány család maradt itt. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része, 1993-ban az újonnan létrehozott Grožnjan községhez csatolták. 2011-ben 75 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoznak. Nevezetességei Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma 1746 -ban épült a régebbi templom helyén. 1753-ban szentelte fel Leoni novigradi püspök. Ebből a korábbi templomból származik a kő keresztelőmedence, melyen glagolita írással az 1541-es felirat látható. Különálló 30 méter magas harangtornyát a rajta elhelyezett feliratos kőtábla szerint 1791-ben építették. Szent Kancián tiszteletére szentelt temetőkápolnája a falu feletti 383 méter magas dombon áll, 1885-ben épült. Legértékesebb berendezési tárgya a 16. század végén fából faragott retablóval díszített oltár. Rocky V A Rocky V 1990-es amerikai akció-filmdráma, a hat filmből álló Rocky-sorozat ötödik része. A filmet az első részhez hasonlóan John G. Avildsen rendezte, a főszereplőt ismét Sylvester Stallone alakítja. A korábbi részekből szerepet kapott még Talia Shire, Burt Young és Tony Burton, illetve új szereplőként feltűnik Tommy Morrison és Sylvester Stallone fia, Sage Stallone. A cselekmény szerint a bokszoló Rocky végleg visszavonul a versenyektől, de aztán találkozik egy ígéretes boksztehetséggel, Tommy Gunnal, akit a szárnyai alá vesz, ám eközben kapcsolata egyre inkább megromlik fiával... A Rocky V jegyeladási szempontból megbukott és a kritikusok sem fogadták lelkesen, maga Stallone is elégedetlen volt az elkészült filmmel, ezért 2006-ban az általa rendezett Rocky Balboával zárta le a történetet. Cselekmény A film elején felidézik az előző rész végén lezajló mérkőzést, mely során az Olasz Csődör kiütötte a szovjet bajnokot, Dragót. Ezután Rocky az öltözőben látható, aki a meccs után furcsa tüneteket, erős kézreszketést tapasztal, melyet képtelen kontrollálni. A Szovjetunióból hazatérve Rocky egy sajtótájékoztatón vesz részt, ahol egy gátlástalan bokszpromóter, George Washington Duke (Richard Gant) máris új címvédést ajánl fel számára, Union Cane (Michael Williams), az első számú nehézsúlyú trónkövetelő ellen, Tokióban. Miután felesége, Adrian (Talia Shire) a visszavonulásra biztatja, Rocky úgy dönt, ezúttal nem fogadja el a kihívást. Philadelphiai otthonukba érve kiderül, hogy Rocky sógora, Paulie (Burt Young) korábban teljes körű felhatalmazást adott a könyvelőnek, aki kétes ingatlanügyletekben elúsztatta az összes pénzüket. A pénzügyi csődről értesülve Rocky azonnal ki akar állni Union Cane ellen, de orvosai aggasztó hírekkel várják; az éveken át tartó bokszolás és a fejére mért erős ütések (különösen a legutolsó, Drago elleni harc) következményeként súlyos, visszafordíthatatlan agykárosodást szenvedett, ezért engedélyt sem kaphat újabb meccsekre. Rocky kénytelen feladni világbajnoki címét és családjával együtt visszaköltözni arra a lepusztult környékre, ahonnan annak idején elindult. Rocky meglátogatja halott mentora, Mickey edzőtermét, ahol visszaemlékezik az elmúlt időkre, az Apollo elleni felkészülésre és arra, amikor Mickey egy nyakláncot ajándékozott neki. Nemsokára ismét nagy lehetőség nyílik előtte, amikor megismeri Tommy Gunnt (Tommy Morrison) a fiatal, ígéretes bokszolót, aki a segítségét kéri. Rocky szárnyai alá veszi a tehetséges bunyóst és sikerül őt a nehézsúlyú cím elérésének küszöbére emelnie. Azonban a felkészítés miatt Rocky elhanyagolja saját fiát, Robertet (Sage Stallone), akit frusztrál apja figyelmének hiánya és rossz társaságba keveredik. Tommy sikerei George Washington Duke figyelmét is felkeltik, aki címmérkőzést ajánl neki és ráveszi, hogy hagyja ott Rockyt. Sikerül elhitetnie vele, hogy Balboa nem képes őt rendesen felkészíteni a komoly meccsekre, ahol sok pénzt kereshetne, ezért Tommy faképnél hagyja korábbi mesterét. Rocky bevallja Adriannek, hogy az élete ismét értelmet nyert, amikor Tommyval edzhetett és rajta keresztül sikereket érhetett el. Adrian figyelmezteti, hogy a bokszoló az elmúlt hónapokban mennyire elhanyagolta a fiát, ezért Rocky nagy nehezen rendezi kapcsolatát Roberttel. Eközben Tommy Gunn az első menetben kiüti Cane-t, de a tömeg Rocky nevét skandálja és a meccs utáni sajtótájékoztatón az újságírók is sértegetik az újdonsült világbajnokot, azt állítva, hogy Cane könnyű ellenfél volt és Tommy sosem léphet Rocky nyomdokaiba. Duke szerint Tommy sosem lehet igazi bajnok a tömeg szemében, amíg le nem győzi Balboát. Az ezen felbőszült Tommy megkeresi Rockyt, aki Paulieval és barátaival egy kocsmában tölti az időt és kihívja volt mentorát, de Balboa ezt nyíltan elutasítja. Amikor azonban Paulie kritizálni és lökdösni kezdi az áruló Tommyt és az dühében leüti őt, Rocky elveszti hidegvérét és utcai verekedésre hívja volt tanítványát. Rocky pár ütéssel a földre küldi Tommyt, aki azonban egy óvatlan pillanatban hátba támadja és jó néhány kemény ütést mér rá. Már-már úgy tűnik, Rocky húzza a rövidebbet, de ekkor rémálomszerű látomások jelennek meg előtte és halott mesterét látja maga előtt, aki a harc folytatására buzdítja. Rocky néhány utcán tanult harci fogással legyőzi Tommyt, majd ezt követően – mivel az gúnyos megjegyzést tett Tommyra – egy jól irányzott ütéssel Duke-ot is ártalmatlanná teszi. Másnap Rocky a fiával együtt meglátogatja a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, és neki ajándékozza azt a nyakláncot, melyet annak idején Mickeytől kapott. Fogadtatás A Rocky V kritikai és pénzügyi értelemben is bukás volt; összesen 119 946 358 dollár bevételt ért el, ezáltal a Rocky-filmek sorában az utolsó helyen áll. A kiábrándító bevételen kívül a filmet a kritikusok és ezúttal a közönség is fanyalogva fogadta, az Internet Movie Database olvasói 4.3 pontot adtak rá a tízből és a Rotten Tomatoes weboldalon is 21%-ot kapott (10-ből átlagosan 3.9 pontot). „A forgatókönyv szerzői ismét csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudják kitölteni a kötelező filmvégi ökölpárbajig vezető másfél órát. Bevágnak egy kicsit – álomképek gyanánt – a régebbi Rockykból, kisebb családi konfliktusokat produkálnak apa, feleség és gyerek között, oly erőltetetten, hogy ehhez képest a Dallas Strindberg-dráma, és ismét találnak egy igazi nagy ellenfelet, aki nemcsak jó bokszoló, hanem hűtlen és gonosz is, hogy kettejük ökölpárbajában ne csak a nyers erő, hanem maga az igazság győzedelmeskedjen, s Sly Stallone kellő erkölcsi fölénnyel verhesse laposra ellenfelét…” Báron György – Rocky V (Filmvilág, 1991/4.) Maga Sylvester Stallone is úgy nyilatkozott, hogy nem volt a filmmel elégedett, mivel azt akarta, hogy magas érzelmi kifejezéssel rendelkezzen. Végül a Rocky V gyenge minősége következtében Stallone később úgy döntött, hogy méltó befejezést csinál egyik kedvenc karakterének. 16 évvel az ötödik rész bemutatója után megszületett a sorozat befejező része, a Rocky Balboa, mely a pesszimista várakozások ellenére kedvező fogadtatásban részesült. A film zenéje A zene ismét változott kissé. Olyan előadók készítettek számokat a filmhez, mint Joey B. Ellis, Elton John, MC Hammer, 7A3, MC Tab, Rob Base és Bill Conti. Főként rapzenét hallhatunk, de felcsendül Bill Conti klasszikus zenéje is. Szereplők Sylvester Stallone – Rocky Balboa Sage Stallone – Rocky Balboa Jr. Talia Shire – Adrian Burt Young – Paulie Tommy Morrison – Tommy „Géppuska” Gunn Richard Gant – George Washington Duke Michael Williams – Union Cane Tony Burton – Tony „Duke” Evers Rocky fiát Sage Stallone alakítja, aki ténylegesen Stallone fia. A Tommy Gunnt alakító Tommy Morrison és Michael Williams (azaz Union Cane) a valóságban is bokszoló. George Washington Duke a legendás bokszpromótert, Don Kinget parodizálja ki. A sportriporter Stu Nahan ötödik alkalommal szerepel a sorozatban, ezúttal mint sportújságíró. Rocky halott edzője, Mickey (Burgess Meredith) ismét feltűnik a vásznon, Rocky visszaemlékezésében illetve a Tommy elleni küzdelem során, látomásként. Jodi Letizia, aki az első részben az utcakölyök Marie-t alakította, eredetileg visszatért volna egy jelenet erejéig a filmbe, mint prostituált, de végül elvetették ezt az ötletet. Marie a Rocky Balboa című filmben kapott jelentős szerepet, Geraldine Hughes alakításában. Római kori mozaikok Római kori mozaikok az egykori Római Birodalom egész területén találhatók. A római mozaikok tanulmányozásának két legfőbb helyszíne Pompeii és Herculaneum. A mozaikkészítés igen összetett mesterség, számos technikát és fajtát különböztetnek meg. Mozaikok legelőször a görög művészetben jelentek meg, de a római kultúra fejlesztette tovább. Római kori mozaikok Magyarországon is találhatók. Az Ókeresztény korban új stílus jelent meg. Római mozaikok A mozaikok, mint az egész ókori művészet, elbeszélő jellegűek, történetet vagy eseményt jelenítenek meg nagy természetességgel. A mozaikokat a görögök fejlesztették ki, mégis a római művészet által vált elterjedtté. A rómaiak fürdőépületeiket, középületeiket, lakóházaik padlóját díszítették mozaikokkal. A mozaikok falfestmények változataiként jöttek létre. A mozaikkészítés változatos és összetett mesterség volt: számos ágát (padló-, fal-, mennyezet-mozaik) és technikáját különböztették meg. Például az üvegmozaikot úgy állították elő, hogy az üvegmasszához színezőanyagot kevertek, az olvasztás után lappá hengerelték, majd gyémántvágóval feldarabolták. A hatalmas Római birodalom különböző területein jól megkülönböztethető stílusváltozatok jöttek létre, Itáliára például a fekete-fehér, Afrika mozaikjaira viszont a többszínű technika volt jellemző. A többrétegű finom szemcséjű alapozásra gyakran előre megrajzolták a mintát. A rómaiak kedvelték a figurális mozaikképeket. A kis kockák kirakásakor követték a kontúrokat, belső részletek alakját, a ruharedők különböző irányát, az árnyékfoltokat, és ezzel a részletgazdag kidolgozással életszerű hatást értek el. A fennmaradt császárkori példányok zöme magánházak termeinek padlóját borította, s a díszítés témája gyakran utalt a helyiség funkciójára (az ókorban a leghíresebb alkotások közé sorolták például azt a mozaikot, amely egy ebédlő ételmaradékokkal teleszórt padlóját ábrázolja). A római kori mozaikok egy része visszafogott színvilágú, a szemcsék fehérek, barnák, vörösek. Ilyen például a Caracalla termájából előkerült nagyméretű padlómozaik, amely négyszögletes mezőben atlétákat ábrázol. A gazdag emberek otthonaikat is mozaikokkal díszítették, ahol gyakori volt főúri szórakozás témáinak ábrázolása, mint például a Szicílián feltárt villák vadászatot bemutató színes padlómozaikjai. Pompeii mozaikjai Az eltemetett városokban, Pompeiiben és Herculaneumban megőrződött épületek lehetővé teszik a római magánépítészet tanulmányozását. Ezekben az épületekben a padló díszítményei harmonizálnak a falak díszítményeivel. A gazdagabb pompeii polgárok lakhelye bővelkedett mozaikokkal, pompájukkal a ház urának gazdagságát mutatva. Az átrium padlóját mitológiai témájú életképek díszítették, gyakran előfordult azonban, hogy a képek a kedvenc római szórakozás, a cirkuszi játékok eseményeit jelenítették meg. Az ebédlő mozaikképei inkább ételeket ábrázoltak. Az egyik legnevezetesebb római kori mozaikot, a Nagy Sándor-mozaikot, amely az isszoszi csata jelenetét ábrázolja, Pompeiiben tárták fel és jelenleg a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum féltett kincse (a múzeumban függőleges helyzetben állították ki, de ez is padlómozaik volt). Keletkezését az i.e. 1. századra teszik. Mintája valószínűleg egy Philoxenosztói falfestmény volt, amelyet Rómában készítettek. Pompeiiben és Herculaneumban ezen kívül számos mozaik került elő. Sok fennmaradt ház előcsarnokának bejáratánál kutyát ábrázoló mozaik fogadta a látogatókat, rajta a felirat: „Cave canem” („Óvakodj a kutyától”). Pompeiiben a szabadidő eltöltésének kedvenc eszköze volt a játék, amiről több mozaik is készült. Itt találták meg a híres „kakasviadalos” mozaikot is, valamint a tengerek és vizek élővilágáról készült mozaikokat, erre példa a „Neptunus királysága” nevű padlómozaik. Ennél a műnél a padlót kékes színű kőből, csempéből és üvegből rakták ki. A padlózaton egy muréna és egy polip harcol egymással. Pompeiiben ezenkívül ornametrikus mintázatú, oszlopokra készített mozaikokat is készítettek. Római kori mozaikok Magyarországon Római kori mozaikok Magyarországon is találhatók, ilyen például az Aquincum egykori polgárvárosában álló Herkules-villa egyik színes mozaikképe, amely az íját feszítő Héraklészt, valamint feleségét, Déianeirát ábrázolja Nesszosz kentaur karjain. Nagyon finom mozaikszemcsékből rakták ki, gazdag színei a hellenisztikus faliképeket idézik. Római kori mozaikok az Ókeresztény korban A legelső ókeresztény épületek falmozaikjait még az úgynevezett „hagyományos” stílusban rakták. Erre példa a római Santa Costanza-mauzóleumban Nagy Konstantin lányának sírkápolnája, ami a pogány padlómozaikok és a keresztény falmozaikok közötti összekötő kapcsot jelenti. Nemsokára új ábrázolásmód jelenik meg: nagyobb képsorozatok, egy képsorozaton belüli jelenetek sora, amelyek arra voltak alkalmasak, hogy elmagyarázzák a hívőknek a Biblia tanításait. Így lett ez az új típusú mozaik a keresztény hit megjelenítője. Bagratyion hadművelet A Bagratyion hadművelet (oroszul: Oперация Багратион) szovjet támadó hadművelet volt a második világháború idején, a belorussziai hadászati támadó hadművelet fedőneve. Névadója a grúz királyi családból származó Petre Bagrationi, a cári orosz hadsereg tábornoka, aki a borogyinói csata közben megsebesült és később életét vesztette. Maga a hadművelet elsődleges célja a Wehrmacht kiűzése fehérorosz és kelet-lengyel területekről. Nem összetévesztendő a belorussziai hadászati offenzívával, ami közel egy évvel azelőtt, 1943. október 3. – december 31. között zajlott le. A Bagratyion összetettségét, szervezettségét jól mutatja, hogy több részműveletre bontották. A Vörös Hadsereg főparancsnoksága négy Front erőit csoportosította össze ebbe a hadműveletsorozatba: az 1. Balti Frontot Ivan Bagramjan hadseregtábornok vezetése alatt, az 1. Belarusz Frontot Konsztantyin Rokosszovszkij hadseregtábornok vezetése alatt, aki június 29-től marsali, tábornagyi rendfokozatot kapott, a 2. Belarusz Frontot G. Zaharov vezérezredes vezetése alatt, valamint a 3. Belarusz Frontot Ivan Csernyahovszkij vezérezredes vezetése alatt. A hadművelet végére a német Közép Hadseregcsoport majdnem teljesen megsemmisült, a hozzá rendelt három önálló hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett. Ezek a 4. hadsereg, a 3. páncéloshadsereg és a 9. hadsereg volt, a 2. hadsereg veszteségei is jelentősek voltak. Steven Zaloga szakíró szerint „ez volt a legszerencsétlenebb veresége a német fegyveres erőknek a második világháborúban”. A hadművelet befejeztével a korábban németek által a Barbarossában elfoglalt Nyugat-Szovjetunió területét visszavették és a Vörös Hadsereg Lengyelország és Románia területére is benyomult, valamint a Magyar Királyság Északkeleti-Kárpátok menti határszakaszaira is megkezdte a felzárkózást. A hadművelet céljai összetettek. A Vörös Hadsereg a gyakorlatban is alkalmazni tudta a szovjet mélységi műveletek korábban kidolgozott elméleteit. Ez az innovatív szovjet elképzelés bevált, természetesen az USA-tól átvett több mint 220 000 teherszállító jármű nélkül ezt nem lehetett volna megvalósítani, amely szó szerint motorizálttá tette a bevetett szovjet gyalogságot. A hadművelet, a tények alapján valószínűsíthető, elsődleges célja hídfőállás létesítése a Visztula folyón Közép-Lengyelországban, valamint a Fehéroroszországban tartózkodó mozgósítható német tartalékok jelentős rombolása és lekötése. Ezzel utat engedve a Lublin–Breszt és Lvov–Sandomierz térségekben megindítandó két támadó hadművelethez. A Visztula és Varsó elérése, mellyel a szovjet erőknek kedvező lehetőségük lett volna Berlin irányában előretörni, jól tükrözi a szovjet mélységi műveletek jelentőségét, az ellenségre való hadászati mélységű csapásmérést. A kelet-európai német haderő védekezésének nyár végi hatékonyságát valószínűleg nagyban befolyásolta a Hitler elleni július 20-i sikertelen merénylet és katonai puccskísérlet nyomozati feltárása, mely során körülbelül hétezer főt tartóztattak le, közülük megközelítőleg 4980 főt kivégeztek a német belbiztonsági szervek. Előzményei A német Közép Hadseregcsoport 1943 őszén szívósan kitartott, de jelentős veszteséget szenvedett a szovjet csapatoktól a Marsz hadműveletben végrehajtott támadássorozat végére. Azonban 1944 júniusára hasonló vereségeket szenvedett a Dél Hadseregcsoport is, a kurszki kiszögellés felszámolását, a második kijevi csatát, valamint a késő nyári krími offenzívát követően, 1943 őszén és 1944 kora telén, amelyet a szovjetek a második világháború harmadik szakaszának neveznek. A Szuvorov hadművelet alatt a Közép Hadseregcsoportot visszavetették Szmolenszktől nyugatra 1943 őszén. Noha a tengely által védett arcvonal jelentősen megrövidült, mégis Hitler Moszkva elleni remélt, ismételt támadása ekkor már nem bírt realitással. 1944 június közepén a nyugati szövetségesek partra szálltak Normandiában és „mindössze” 1046 km-re voltak Berlintől, a szovjet csapatok pedig a „vityebszki kaputól” mérve 1200 km-re. Ez a tény azonban a Harmadik Birodalomra nézve egy cseppet sem jelentett kisebb hadászati kockázatot. Hitler alábecsülte a Közép Hadseregcsoportra háruló szovjet nyomást és kivonta tüzérségének harmadát, páncéloselhárító alakulatainak felét és harckocsijainak 88%-át a hadseregcsoport kötelékéből. Ezeket a csapatokat a déli szovjet frontra vezényelték át, ahol a német vezérkar újabb nagy erejű szovjet támadásokat várt. A Bagratyion, kombinálva a közelében egy héttel később indított ukrajnai Lvov–Sandomierz támadó hadművelettel, a Szovjetunió visszafoglalta Belorusszia és Ukrajna 1941-ben elvesztett területeit és behatolt a német Kelet-Poroszországba is, visszafoglalva annak keleti részét is. Azonban ennél még fontosabb, hogy a lvov–sandomierzi hadművelettel a Vörös Hadsereg elérte Varsó külvárosait, miután a Visztulától keletre eső kelet-lengyel területeket az ellenőrzése alá vonta. Ez a sikeresen végrehajtott hadművelet tette lehetővé a következő, Visztula–Odera hadművelet megkezdését, melynek során látótávolságon belülre érhettek a német fővároshoz. A szovjet hadvezetésnek eredetileg meglepetést okozott a fehérorosz hadművelet sikere, mellyel Varsó közelébe értek. A szovjet felfejlődés bátorította fel a lengyel ellenállást a varsói felkelés elindítására, amely azonban sikertelen maradt, a német csapatok leverték a felkelést és tervezetten lerombolták a város nagy részét. A hadműveletet mint a szovjet hadművészet diadalaként írták le, mivel a hadászati Frontok összes hadmozdulatai folyamatos, tervezett irányítás alatt álltak, mellyel az ellenfél megtévesztése is sikeresen zajlott le a hadműveleti célok mibenléte felől. A Vörös Hadsereg harcászati műveleteiben teljesen elkerülte a Wehrmacht mozgósítható tartalékait és folyamatosan hibás döntésekre kényszerítette a szemben álló hadvezetést. Az összegyűjtött haderővel a frontparancsnokok az ellenfelet mindaddig tévedésben tartották a fő támadási irányokat illetően, amíg már túl késő volt annak a szükséges mozgósítások elvégzésére. Ezzel a kérdéses pontokon a szovjet csapatok rendre áttörtek és azokat ki tudták szélesíteni, az ellenfél műveleti mélységében területet tudtak nyerni. A szovjet terv Hadászati cél és megtévesztés Az orosz maszkirovka álcázást jelent, de széles körben alkalmazzák katonai értelemben. A második világháború alatt ezt a kifejezést az ellenfelet megtévesztő manőverekre alkalmazták a szovjet hadvezetők, hogy meglepetést okozzanak a Wehrmacht csapatainak és a hadvezetésnek. A német szárazföldi haderő főparancsnoksága (Oberkommando des Heeres) egy fő támadást várt 1944 nyarán a szovjet féltől. A Sztavka elemezte a lehetőségeit, miközben a nyáron végrehajtandó hadműveleteket már 1944. április 28-án elhatározták és tervbe vették. Elvetette a lvovi és a jászvásár–kisinyovi szektorok ellen indítandó közvetlen támadás lehetőségét, mivel tartott az ellenfél erős és mozgékony tartalékaitól, melyek egyenértékűeknek mutatkoztak a szovjet hadászati frontok haderejével. Összességében négy lehetőség közül választhattak: egy offenzíva Románia ellen a Kárpátokon keresztül; egy nagy erejű támadás az Ukrán SZSZK nyugati részén át a Balti-tenger partja ellen; egy közvetlen támadás a baltikumi illetve a belorussziai német csapatok elleni támadás. Az első két lehetőséget elvetették, mivel túl ambiciózus volt és több lehetőséget kínált fel az ellenfélnek az átkarolásra és csapatmegsemmisítésekre. A harmadikat szintén elvetették, mivel az ellenfél túl jól felkészült abban a térségben. Az egyetlen járható lehetőségnek a Belorusszia elleni támadást tartották, ahonnan a későbbiekben majd tudni fognak támadásokat vezetni Ukrajna ellen Lengyelországból és Romániából is. A szovjet és német hadvezetés egyaránt észrevette, hogy Nyugat-Ukrajna fontos helyszíne lesz egy Lengyelország elleni offenzívának. A szovjet vezetés tisztában volt azzal, hogy a németek előre látják ezt, ezért megkezdték a maszkirovka kampányt, mellyel előbb-utóbb káoszt akartak okozni a német páncéloscsapatok belorussziai mozgatásában. Annál is inkább volt ez cél, mivel az 1944. április–június között lezajló első jászvásár–kisinyovi offenzívában a németek értek el sikereket a védelemben. Ezért páncéloscsoportjaik összpontosított erejét mindenképpen meg kellett törni, szét kellett aprózni a későbbi szovjet sikerek érdekében. Ez volt lényegében a Bagratyion elsődleges feladata. A maximális siker érdekében a maszkirovka egy kettős blöff volt. A szovjetek a Lvov–Przemyśl térségben hagytak négy harckocsihadsereget és engedték, hogy a németek észrevegyék azt. A tavaszi támadás Románia ellen még jobban meggyőzte a szovjet vezetést, hogy a tengely erőit ki kell vonatni Romániából és hagyni a németeket megerősíteni abban a hitükben, hogy dél-lengyel és román védelmüket a lvovi szektorra kell összpontosítaniuk, mozgékony csapataik egy részét ide kell átcsoportosítaniuk. Amikor a Közép hadseregcsoport elleni támadás megkezdődik, mozgékony tartalék és ellátás hiánya krízishelyzetet fog teremteni a központi szektorban és emiatt fogja átcsoportosítani északi páncélos erőit, félve a nagy erejű szovjet csapatösszevonás jelenlététől, amely a német megszállta Lengyelországot fenyegeti. A szovjetek Visztula felé irányuló fő csapásmérési irányát mutatja a Vörös Hadsereg erre összevont, részleges hadrendje is. A szovjet vezérkar tanulmányozta mind a belorussziai, mind a lvov–szandomierzi műveletek terveit, majd utóbbihoz rendelték a páncélos és gépesített hadtestek jelentős részét. Hat gárda-páncéloshadtest és hat harckocsihadtest lett kiutalva három gárda-gépesített és két gépesített hadtest kíséretében a lvovi hadműveletnek. Ezek együttesen tizenkét páncélos és öt gépesített hadtestnyi erőt képviseltek. Összehasonlításképpen a Bagratyion baltikumi és belarusz frontjaira összesen került nyolc páncélos és két gépesített hadtest kiutalva. Az 1. Belarusz Front, amely fontos eleme volt a lvov–przemyśl-i műveleteknek, nem lett megemlítve a hadművelet kezdeti hadrendjében. Hozzá később hat hadsereget rendeltek, célja pedig a Lublin–Breszt offenzíva alatti átkaroló műveletek lettek. A harcászati tartalékok nagy részét, különösen a páncéltörő tüzérséget az 1. Ukrán Front alá rendelték a lvov–przemyśl-i művelet visztulai szektoraiba. Az ötvennégy páncéltörő ezredből harmincnyolcat rendeltek a Belarusz–Baltikum–Ukrán hadműveletekhez, melyek kivétel nélkül az 1. Ukrán Fronthoz kerültek. Ez jól mutatja, hogy a szovjet tervek a lvovi műveleteket tartották a legfontosabbnak és akárkik tervezték is a műveleteket, ide várták a legnagyobb számú német páncélos-összpontosítást, melyeket a páncéltörő alakulatokkal tervezték feltartóztatni. A fő cél egy masszív visztulai hídfő létrehozása volt, melynek augusztus és október között kellett fennmaradnia. A hídfőt egy kiterjedt csapatlégvédelmi rendszer támogatott volna a Luftwaffe ellentámadásaival szemben. A legtöbb vadász- és támadórepülő alakulat szintén a lvovi térségbe lett vezényelve, ahol az 1. Ukrán Front műveleteit kellett támogatniuk. Összesen hetvennyolc vadász- és támadóreplülőgép-hadosztályt utaltak a Bagratyionba, majdnem felét az összes repülőállománynak, melyből harminckettő közvetlenül a lvovi műveleteket támogatta. A többi a belarusz térségbe lett beosztva. A repülőcsapatok ilyen mértékű koncentrációja majdan elegendőnek bizonyult a visztulai hídfő létrehozásához és fenntartásához, sikeresen hiúsították meg a német légierő támadó és vadászbevetéseinek jelentős részét. A megtévesztés teljessé tétele Júniusban az OKW, az OKH és a Közép hadseregcsoport egy nagy hadianyag-csoportosítást fedezett fel a hadseregcsoporttal szemben, noha még mindig úgy vélték, a fő támadási irány az Észak-Ukrajna hadseregcsoporttal szemben fog létrejönni. Június 14-én a Közép hadseregcsoport törzsfőnöke (Chief of Staff) ezt mondta Kurt Zeitzlernek, az OKH vezérkari főnökének: „(...) az orosz koncentráció itt [a 9. hadsereggel szemben] és az autópályán [Minszk–Moszkva közötti] világosan mutatja, hogy az ellenséges támadás céljai a hadseregcsoport szárnyai”. Június 19-én lejegyezték, hogy a Közép hadseregcsoporttal szemben álló légierő-csoportosulás nagyobb mint amit korábban jelentettek. 11 000-ből 4500 gép csak ezen a területen lett csoportosítva és ez újabb kétségeket adott az OKH korábbi előrejelzéseinek. Az OKH elvetette ezt az információt. Röviddel a szovjet támadás előtt a hadseregvezetés azonosított néhány ellenséges erőt a front közelében és azonosította az ellenséges csapatok fő mozgási irányait, azonban a Vityebszk melletti 6. gárda hadsereget nem, valamint a szovjet hadászati tartalékokról és helyükről fogalmuk sem volt. Partizánakciók és vasútvonalak rombolása A Bagratyion kezdetén sok szovjet partizán aktivizálta csapatait a Belorusz SZSZK területén. Elsősorban a német kommunikációs és vasúthálózatokat rombolták. Június 19-étől nagy számban robbantottak fel vasúti pályákat, melyek jelentős zavaró hatást váltottak ki. A szovjet hadvezetés szerint a partizánokat is bevetették volna a német csapatok lekötésére és felszámolására, ha a frontáttörések és körülzárások sikerrel végződnek. A Sztavka megközelítőleg 1 700 000 főnyi harci és harctámogató alakulatot, körülbelül 24 000 tüzérségi eszközt, köztük aknavetőket, 4080 harckocsit és rohamlöveget, valamint 6334 repülőgépet szervezett össze. A német erő ezzel szemben 800 000 katona, 9500 tüzérségi eszköz és mindössze 553 harckocsi és rohamlöveg, valamint 839 repülőgép. Mind mozgékonyság, mind tűzerő szempontjából fele, harmada, repülőgépeit tekintve majdnem egy nagyságrenddel elmaradt ellenfelétől. A Közép hadseregcsoportnak mindössze a 14. gyalogos hadosztály állt rendelkezésére mint jelentős mozgékony tartalék, ezen kívül a 20. páncélos hadosztály, mely Babrujszktól délre települt és a megerősített Feldherrnhalle páncélgránátos hadosztály képezte a harcászati és hadműveleti tartalékot. Ezek mozgását tovább nehezítette a partizánok által folyamatosan, más-más helyen rombolt komminukációs és közlekedési hálózat. A viszonylag ritkán módosuló belorussziai frontvonalak mögött azonban jelentős mennyiségű műszaki zárakat épített ki a Wehrmacht: bunkerrendszerek, aláaknázott zónák, többsoros összetett futóárkok képezték a védelmi vonalak egy részét. A hadrend Wehrmacht A Wehrmacht Közép Hadseregcsoportjának (Heeresgruppe Mitte) a hadrendje 1944. június 21-én. Parancsnoka Ernst Busch vezértábornagy (Generalfeldmarschall) június 28-áig, törzsfőnöke Hans Krebs altábornagy (Generalleutnant). Buscht Walter Model tábornagy váltotta le. 6. légiflotta (Luftflotte 6) – Robert von Greim vezérezredes (Generaloberst) 3. páncéloshadsereg (3. Panzerarmee) – Georg-Hans Reinhardt vezérezredes (Generaloberst) IX. hadsereghadtest (IX. Armeekorps) – Rolf Wuthmann tábornok LIII. hadtest – Friedrich Gollwitzer tábornok VI. hadtest – Georg Pfeiffer június 28-áig tartalékban: 14. gyaloghadosztály 4. hadsereg – Kurt von Tippelskirch gyalogági tábornok, majd július 18-tól Friedrich Hoßbach gyalogsági tábornok XXVII. hadtest – Paul Völckers tábornok XXXIX. páncéloshadtest – Robert Martinek tábornok június 28-áig, majd Otto Schünemann altábornagy június 29-éig XII. hadtest – Vincenz Müller tábornok tartalékban: Feldherrnhalle páncélgránátos-hadosztály és a 286. biztosító hadosztály 9. hadsereg – Hans Jordan tábornok június 27-éig, majd Nikolaus von Vormann tábornok XXXV. hadtest – Kurt-Jürgen Freiherr von Lützow altábornagy XXXXI. páncéloshadtest – Edmund Hoffmeister altábornagy LV. hadtest – Friedrich Herrlein tábornok tartalékban: 20. páncéloshadosztály és a 707. gyaloghadosztály 2. hadsereg – Walter Weiss vezérezredes: az első és második szakaszban ez a hadsereg nem volt része a hadseregcsoportnak, a szovjet fő-támadási vonaltól délre települt. Ebben a hadseregnek lett alárendelve a Magyar Királyi Honvédség kiutalt kontingens is. Vörös Hadsereg A Sztavka két tapasztalt tábornokot rendelt a hadműveletek irányítására: Alekszandr Vaszilevszkijt és Georgij Zsukovot. 1. Balti Front ( Hovhannesz Bagramjan tábornok) 4. áttörő-hadsereg 6. gárda-hadsereg 43. hadsereg 3. légihadsereg 3. Belarusz Front ( Ivan Csernyahovszkij tábornok) 11. gárda-hadsereg (Kuzma Galickij tábornok) 5. hadsereg 39. hadsereg (Ivan Ljudnyikov tábornok) 31. hadsereg (Vaszilij Vasziljevics Glagolev tábornok) 5. gárda-harckocsi-hadsereg (Pavel Rotmisztrov tábornok) 1. légihadsereg lovas–motorizált osztály Nyikolaj Oszlikovszkij altábornagy parancsnoksága alatt, beleértve a 3. gárda-lovashadtestet 2. Belarusz Front ( Georgij Zaharov vezérezredes) 33. hadsereg (Vaszilij Krjucsonkin altábornagy) 49. hadsereg (Ivan Grisin altábornagy) 50. hadsereg (Ivan Bolgyin altábornagy) 4. légihadsereg 1. Belarusz Front ( Konsztantyin Rokosszovszkij tábornagy) 3. hadsereg ( Alekszandr Gorbatov tábornok) 8. gárda-hadsereg (Vaszilij Csujkov altábornagy) 28. hadsereg 48. hadsereg 65. hadsereg (Pavel Batov tábornok) 16. légihadsereg lovas–motorizált osztály Issza Plijev altábornagy parancsnoksága alatt, beleértve az 1. motorizált hadtestet és a 4. gárda-lovashadtestet 1. Ukrán Front ( Ivan Konyev marsall, tábornagy) 3. gárda-hadsereg 13. hadsereg 60. hadsereg 38. hadsereg 1. gárda-hadsereg 18. hadsereg 1. gárda-harckocsi-hadsereg 3. gárda-harckocsi-hadsereg 4. harckocsi-hadsereg 5. gárda-hadsereg 1. és 2. lovas–motorizált osztály Az 1. Belarusz Front különösen nagy létszámú magasabbegység volt, magába foglalta a későbbi Lublin–Breszt hadművelet idején bevetett alakulatokat is. A hadművelet első szakasza – harcászati áttörések A hadműveletet 1944. június 22-én indították meg a szovjetek, naptári napra pontosan az 1941-es Barbarossa-hadművelet után három évvel. A fő offenzíva 23-án kora reggel indult el, nagy erejű tüzérségi támadás képében a német erődítési vonalak és műszaki zárak ellen, melyek nagy mélységben és kiterjedésben készültek el, ellensúlyozva a megcsappant német alakulatok létszámát. Órák alatt több védvonal az áttörés küszöbéhez érkezett. Az első lépcsőfoka a szovjet mélységi műveletnek a német harcászati mélységbe való behatolás volt, majd továbbhatolva gyors menetben folytassák azt. Amint ez megtörténik, a műveleti tartalék frissebb csapatai folytatják a behatolást és az ellenfél hadműveleti mélységében szétbontakozik a kívánt irányokba, köszönhetően a jelentős mértékben motorizált és páncélosokkal felszerelt csapatoknak. Három irányban kezdődött meg a harcászati áttörés: a Vityebszk–Orsa vonalon, Mogiljov és Bobrujszk ellen. A Vityebszk és Orsa irányú műveletet az 1. Balti front és a 3. Belorusz front kezdte meg a 3. páncélos-hadsereggel szemben, a 4. hadsereg északi szárnyán. Az 1. Balti front a IX. hadtestet a Dvinához tolta, ahol a LIII. hadtestet körülzárta Vityebszk mögött június 25-ére. Délre a 3. Belorusz front átgázolt a VI. hadtesten, kettészakítva az arcvonalát. Vityebszket 27-én bevették, a teljes LIII. hadtestet megadásra kényszerítették, összesen 30 000 embert. Ezzel párhuzamosan a 3. Belarusz front megkezdte a 4. hadsereg XXVII. hadteste ellen a műveleteket, mely Orsát és a Moszkva–Minszk főútvonalat védte. Annak ellenére, hogy a német csapatok erősen védekeztek, Orsát 26-án felszabadították, majd a 3. Belarusz front gépesített alakulatai behatoltak a német vonalak mögé és a Berezina folyón hídfőállást kezdtek kiépíteni, Minszktől északra. A fő csapásmérő erő Mogiljov irányban vezetett támadást, a Pripjatyi-mocsarak északi szélénél. A 2. Belarusz front lefogta a 4. hadsereg jelentős részét, miközben északabbra a Vityebszk elleni, délebbre pedig a Borbujszk elleni erők sikeresen bontakoztak ki, utóbbiakkal körbezárták a 9. hadsereget. Június 23-án a 2. Belarusz front alakulatai hídfőállásokból átkeltek a Dnyeperen, majd megtámadták a Közép hadseregcsoport két legerősebb hadtestét, a XXXIX. páncéloshadtestet és a XII. hadtestet. 27-én a 49. hadsereg is átkelt a Dnyeperen és 28-án körülzárta Mogiljovot. A XXXIX. páncéloshadtest és a XII. hadtest felismerve a csapdát, visszahátrált a Berezina folyóig, erős légitámadások alatt. A Bobrujszk elleni támadás a 9. hadsereggel szemben kezdődött meg, ami a Közép hadseregcsoport déli szárnyát biztosította. A támadást szintén az 1. Belarusz front kezdeményezte 23-án, azonban jelentős veszteségeket szenvedtek a jól szervezett német védelem ellen. Rokosszovszkij erős tüzérségi előkészítést és légi csapásmérést rendelt el, majd a következő napon folytatta a támadást. A 3. hadsereg áttört az északi szektoron, elérve a XXXV. hadtestet a Berezina folyónál. A 65. hadsereg áttörte a XXXXI. páncéloshadtest arcvonalát déli irányban és 27-ére mindkét német hadtest körül lett zárva Bobrujszk körül erős légi támadásokkal rombolva. A 9. hadsereg néhány alakulata sikeresen kitört 28-án nyugati irányba, azonban 70 000 katona elesett és fogságba esett. Erős utcai harcok után 29-én az 1. Belarusz front felszabadította Bobrujszk városát. A hadművelet második szakasza – hadászati támadás a Közép hadseregcsoport ellen A hadművelet második szakasza tartalmazta a legfontosabb célkitűzést, visszafoglalni Minkszet, a Belarusz SZSZK fővárosát. Ebben a fejezetben is egy nagyszabású átkarolást akartak végrehajtani, melyben a német Közép hadseregcsoport jelentős részét tervezték megsemmisíteni. Június 28-ától a 3. belarusz front főbb magasabbegységei – az 5. gárda harckocsihadsereg és egy hozzá rendelt lovas-motorizált osztály – megkezdte az átkelést a Berezina folyón hídfőállást létesítve a túlparton, őket követte a 11. gárda hadsereg. Délebbre az 1. belarusz front főbb erői megkezdték egy kisebb harapófogó kivitelezését a 4. hadsereg körül. A németek Minszk közelébe rendelték az 5. páncélos hadosztályt, segítséget nyújtva a szovjet ékekkel szemben, miközben a 4. hadsereg visszavonását megkezdték a Berezina körzetéből, ahol erőteljes szovjet légitámadások alatt álltak. Az erőszakos hídfőállás-létesítést és áttöréseket követően a szovjetek körülzárták Minszket. A 2. gárda harckocsihadtest volt az első alakulat, amely behatolt a városba július 3-ának korai óráiban, a központban harcok bontakoztak ki, melyeket a német hátvédek a következő napra levertek. Az 5. gárda harckocsihadsereg és a 65. hadsereg is megerősítette a Minszk körüli nyugati gyűrűt, mellyel a német 4. hadsereg és a 9. hadsereg megmaradt csapatai csapdába kerültek. A következő napokban a minszki zsák keleti része csökkent, egyedül egy kis csoport tudott kitörni a 100 000-es létszámból. A minszki német csapatok kapitulációja után a Közép hadseregcsoport teljesen megsemmisült. Ez volt valószínűleg a legnagyobb vesztesége a Wehrmachtnak az egész háború alatt: június 22. és július 4-e között a német hadseregcsoport 25 hadosztályt vesztett el közel 300 000 emberrel. A következő hetekben újabb 100 000 embert vesztenek el a térségben. Az ezzel párhuzamosan megindított polocki offenzíva kettős célja volt, melynek elsődlegesen Polock bevétele volt a lényege, illetve a minszki hadműveletek északi átkarolásával a német Észak hadseregcsoport ellentámadásait kellett felfognia. Az 1. balti front sikeresen üldözte a visszavonuló 3. páncéloshadsereg Polock irányú visszavonulásait, melyet az július 1-jén el is ért. A németek igyekeztek védműveket, műszaki zárakat kiépíteni a visszavonuló páncéloshadsereg hátsó területein, melyre az Észak hadseregcsoport más alakulataiból is kirendeltek csapatokat. Az 1. balti front 4. áttörőhadserege és 6. gárda hadserege a következő napokban utat törtek maguknak a városba és július 4-ére felszámolták a német ellenállásokat. A hadművelet harmadik szakasza – hadászati támadás az északi területek felé Ahogy a német–szovjet arcvonal középső és felső szakaszában a német védelem az összeomlás küszöbén állt, a Sztavka megindította az északi támadássorozatokat is, melyek célja az eredeti terveken túlmenően a minszki térség nyugati irányú elhagyását jelölte meg. Ez a harmadik szakasz alapvetően a Bagratyionon túlmutató, későbbi fejezetként fogható fel. Június 28-án Walter Model tábornagy (Feldmarschal) vette át a Közép hadseregcsoport parancsnokságát Ernst Buschtól, akit a kudarcok miatt Hitler leváltott. Model remélte, hogy helyre tudja állítani a védvonalakat a Minszktől körülbelül 100 km-re nyugatra fekvő Lida város körzetében, ahová a 3. páncéloshadsereget és a 4. hadsereget vezényelte át némi új erősítéssel. Ebben a szakaszban a szovjetek hat újabb támadó hadműveletet hajtottak végre. Elsőként Šiauliai felé, majd Vilnius, Belosztok, a Lublin–Breszt irányban, Kaunas és Oszovec felé. A šiauliai offenzívát az 1. balti front vezette július 5. és 31. között a 3. páncéloshadsereg megmaradt csapatai ellen. Elsődleges célja ennek a támadásnak Litvánia Šiauliai városának bevétele volt. A frontszakasz sikeres áttörését követően a szovjet csapatok nagy lendülettel haladtak előre. A 43., az 51. és a 2. gárda hadseregek támadást intéztek Rigától délre Jelgavánál a Balti-tenger partja felé, melyhez a 3. gárda gépesített hadtest is bekapcsolódott. Július 31-én elérték a Rigai-öblöt. A 6. gárda hadsereg bevette Rigát, majd egy kiterjedt átkarolással észak felé haladt tovább. A sietősen szervezett német ellentámadásoknak köszönhetően sikerült összeköttetéseket létesíteni több alkalommal a Közép és Észak hadseregcsoport között. Augusztusban megpróbálták visszavenni Šiauliait a Doppelkopf és Cäsar hadműveletekkel, azonban ezek elfulladtak. A Vilnius felé indított szovjet támadást a 3. belarusz front alakulatai hajtották végre, miután felszámolták a német ellenállásokat Minszk körzetében. A 3. páncélos ls 4. hadsereg megmaradt erőivel álltak szemben. A német 4. hadsereg alakulatai, elsősorban az 5. páncélos hadosztály megkísérelt tartani egy kulcsfontosságú vasúti csomópontot Mologyecsnónál, azonban a 11. gárda hadsereg és az 5. gárda harckocsihadsereg a 3. gárda lovashadtesttel megerősítve bevette tőlük július 5-én. A német csapatok folytatták a rendezett visszavonulást, így a szovjet erők elérték Vilniust, melyet a 3. páncélos hadsereg tartott július 7-éig. Július 8-án a várost teljesen körülzárták, a német helyőrség pedig parancsba kapta a város bármi áron való megtartását. A szovjet csapatok heves utcai harcokat vívtak a német helyőrséggel, az ostromban a lengyel Honi Hadsereg is részt vett (Ostra Brama hadművelet) a város déli–délkeleti–keleti térségében. Július 12-én a 6. páncéloshadosztály ellentámadásba ment át és időlegesen kinyitotta az ostromlók gyűrűjét egy menekülési folyosót hozva létre, azonban a helyőrség legtöbbje elesett a másnapi város bevételét eredményező ütközetben (ezt a szakaszt szokták a leggyakrabban a vilniusi csataként emlegetni). Július 23-án a 4. hadsereg parancsnoka Friedrich Hoßbach – Model beleegyezésével – az újonnan érkezett 19. páncéloshadosztályt ellentámadásba vitte, hogy elvágják a szovjet páncélosékeket a kiterjedt Augustówi–erdőben (Puszcza Augustowska). Ez a művelet azonban kudarcot vallott. Azt ehhez kapcsolódó belosztoki offenzívát a 2. belarusz front hajtotta végre július 5. és 27. között, célja a lengyel Białystok/Belosztok bevétele volt. A 3. hadsereg 40. és 41. puskás hadtestjei a front bal szárnyán július 27-én vette be a várost egy viharos napon, kétnapi küzdelem során. A Lublin–Breszt irányokban végrehajtott offenzívát a Rokosszovszkij marsall vezette 1. belarusz front vitelezte ki július 18. és augusztus 2. között, és fejlesztette tovább a Bagratyion eredeti elképzeléseit Kelet-Lengyelországba, elérve a Visztula folyót. A 47. és 8. gárda hadseregek július 21-én érték el a Nyugati-Bug folyót, majd a 8. gárda hadsereg július 25-én elérte a Visztula keleti partját. Lublint július 24-én foglalták el, majd a 2. harckocsihadsereg újabb parancsot kapván észak felé fordult Varsó irányába, hogy elvágja a Közép hadseregcsoport visszavonulási vonalait Breszt térségében. Bresztet július 28-án be is vették, majd a front balszárnya hídfőállást létesített a Visztulán augusztus 2-án. Ezzel a front gyakorlatilag befejezte a rá bízott hadműveleti feladatokat, a nyár hátralevő részében védelembe menve át a szovjet hídfőállások elleni német támadások visszaverését látták el. A hadművelet a német Észak-Ukrajna hadseregcsoport vereségével ért véget, a szovjet hídfőállások Sandomierztől nyugatra szilárdan álltak. A Kaunas offenzívát a Csernyahovszkij vezette 3. belarusz front vezette július 28–augusztus 28. között, mely a litván Kaunas bevételévvel ért véget, befejezvén a Vilnius ellen indított támadássorozatot. Július 30-án az összes Wehrmacht alakulat visszavonult a Nema folyó nyugati vonalára, majd jelentős részüket felszámolták. Két nappal később a litván várost megszállták a szovjet csapatok. Az Oszovec offenzívát a 2. belarusz front hajtotta végre augusztus 6–14. között, a belosztoki hadművelet befejezését követően. Céljuk a osowiec-twierdzai megerősített területek felszámolása volt, a Narew folyó mellékágain. A meglehetősen kiterjedt erődítések biztosítása lehetővé tették a Kelet-Poroszország feletti felügyeletet. Ezen a területen kezdte meg működését szeptemberben az „erdei testvérek” nevű ellenálló szervezet a szovjet megszállás ellen, mely zömben helyben toborzott volt Waffen-SS-katonákból állt. A német csapatoknak végül sikerült stabilizálni a védelmi vonalaikat a Narew folyó térségében, melyet tartani tudtak az 1945 januári kelet-poroszországi offenzíváig. Következmények Összehasonlítva több más szovjet támadó hadművelettel, mind közül ez a legnagyobb szabású és legkedvezőbb végeredményű. A Vörös Hadsereg jelentős szovjet területeket szabadított fel a német ellenőrzés alól. A felmentett városokat lerombolva, a falvakat elnéptelenedve és a népesség jelentős részét meggyilkolva, vagy internáló táborokba zárva találták a szovjet csapatok. Hogy megmutassák a külvilágnak győzelmi teljesítményüket, közel 50 000 német hadifoglyot, akiket Minszk keleti körzetében ejtettek el, átmeneteltették egész Moszkván. A menetelést gyorsmenetben kellett végrehajtaniuk huszas oszlopba fejlődve mindössze kilencven percükbe került ezt végrehajtani. Szimbolikus gesztusként utánuk lemosatták az utcákat. A német haderő nem heverte ki ezt veszteséget a háború további szakaszaiban, amely mind hadianyagban mind a személyi állományban – tapasztalt katonák, tiszthelyettesek és tisztek – megmutatkozott. A keleti frontra vezényelt katonáinak körülbelül egynegyedét elvesztette ebben az ütközetsorozatban, hasonlóan a sztálingrádi vereséghez, ahol 20 teljes hadosztályt írtak le. A szovjet támadó hadművelet a német felsőbbvezetést sem kímélte. Kilenc tábornok vesztette életét köztük két hadtestparancsnok, huszonkettő hadifogságba esett, köztük négy hadtestparancsnok. Hans Hahne ezredes (Oberst), a 197. gyalogos hadosztály parancsnoka, június 24-én eltűnt (július 1-jén posztumusz vezérőrnaggyá (Generalmajor) léptették elő), Zutavern és Philipp altábornagyok, a 18. páncélgránátos-hadosztály (Panzergrenadier-Division) és a 134. gyalogos hadosztály (Infanterie-Division) parancsnokai öngyilkosságot követtek el. Összességében, a Közép hadseregcsoport a teljes megsemmisülés küszöbére került, amelyért nagyon drága árat fizetett Németország. Noha a pontos német veszteségek egyelőre nem ismertek, az 400 000-nél is többre tehető. A szovjet oldal 180 040 fő elesettet és eltüntet ad meg, 590 848 fő megsebesült, összesen 2957 harckocsi és rohamlöveg, 2447 tüzérségi eszköz és 822 repülőgép veszett el, amiket, lévén saját területeken váltak harcképtelenné, vagy semmisültek meg, a szovjet haditermelés újrahasznosította a legtöbbjét. Az offenzíva elvágta egymástól az Észak hadseregcsoportot és az Észak-Ukrajna hadseregcsoportot és csökkentette ellátmányukat, amely a középső szektor elvesztésével járt. Emiatt mindkét hadseregcsoport sürgősen visszavonulni kényszerült a szovjet területekről, csökkentve az arcvonal hosszát, még mielőtt a következő szovjet offenzívák megindultak volna ellenük. A Bagratyion-hadművelet vége egybeesett a Normandiában partra szállt nyugati csapatok által vereséget mért legerősebb német csapatok felszámolásával a falaise-i zsákban, noha annak mérete kisebb volt a Bagratyionhoz viszonyítva, a Wehrmacht nyugati hadereje is érzékeny veszteségeket szenvedett. A keleti és nyugati frontokon a következő szövetséges támadások helyzetkihasználása lassabb volt és többször meg is álltak, de inkább az ellátási problémák, mintsem a német ellenállás miatt. Végül azonban a németek kénytelen lettek páncélos alakulataik egy részét kivonni az olasz hadszíntérről, melyek képesek lehettek a közelgő Varsó környéki szovjet támadást megállítani. Ez a hadművelet-sorozat azonban közel fél évet késett, 1945 január közepén indította meg a Sztavka. Huszonöt évvel a Belarussziát felszabadító katonai események után, 1969-ben Minszktől 21 km-re a moszkvai autópálya mellett adták át a „Dicsőség halmát” (Курган Славы), amely elsősorban a háborúban, másrészt ebben az ütközetsorozatban elesett szovjet katonáknak állít emléket. O. Sztahovics tervezte. Pyrrhocoris A Pyrrhocoris a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjébe, ezen belül a poloskák (Heteroptera) alrendjébe és a címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) alrendágba és a verőköltő poloskák (Pyrrhocoridae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi fajok tartoznak: Verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus) Pyrrhocoris marginatus Pyrrhocoris niger Pyrrhocoris sibiricus Pyrrhocoris sinuaticollis Forrás http://zipcodezoo.com/Key/Animalia/Pyrrhocoris_Genus.asp Ořechov (Uherské Hradiště járás) Ořechov település Csehországban, a Uherské Hradiště-i járásban. Ořechov Vážany, Polešovice, Újezdec, Syrovín, Moravský Písek és Domanín településekkel határos. Lakosainak száma 755 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Zárt halmaz A geometriában, a topológiában és a matematika kapcsolódó területein az a halmaz zárt, amelynek komplementere nyílt. Ekvivalensen, a halmaz minden határpontját tartalmazza. Továbbá egy halmaz akkor és csak akkor zárt, ha megegyezik lezártjával. A zárt halmaz nem tévesztendő össze a zárt sokasággal. Példák A valós számok szokásos topológiájában az [ a , b ] alakú zárt intervallumok zártak. A [0,1] intervallum zárt a valós számok részhalmazaként, és [0,1] ∩ Q , a nulla és egy közötti racionális számok halmaza, a határokat is beleértve zárt részhalmaza a racionális számok halmazának, viszont a valós számok halmazának nem zárt részhalmaza. Vannak olyan halmazok, amelyek se nem nyíltak, se nem zártak. Például a [0,1[ alulról zárt, felülről nyílt intervallum, nem zárt, és nem nyílt. Vannak halmazok, amelyek nyíltak is és zártak is. Ilyen például az üres halmaz, vagy a teljes topologikus tér . Az [1, +∞[ intervallum zárt. A Cantor-halmaz is zárt. A Hausdorff-terekben az egyes pontok zártak. Ha X és Y topologikus terek, és az f függvény folytonos , akkor az Y -beli zárt halmazok ősképei is zártak. Tulajdonságai A zárt halmaz tartalmazza a határát. Mivel a halmaz komplementere nyílt, ezért a halmazon kívül akármilyen irányba elmozdulva egy kicsit még mindig a halmazon kívül maradunk. Zárt halmazok akármekkora metszete zárt, akár végtelen soké is, és véges sok zárt halmaz uniója is zárt. Végtelen sok zárt halmaz uniója akár nyílt is lehet. A megszámlálható sok zárt halmaz uniójaként kapott halmazokat Fσ halmazoknak nevezik. Az üres halmaz zárt, és a teljes topologikus tér is zárt. Ha megadunk egy halmazt, és részhalmazok egy olyan rendszerét, amelynek tulajdonságai a fentiek, és eleme az üres és a teljes halmaz is, akkor ez meghatároz egy topológiát az adott halmazon. A metszet tulajdonság lehetővé teszi a halmazok lezárását. Egy halmaz lezártja az a legszűkebb zárt halmaz, amely tartalmazza. Ez előállítható az összes, az adott halmazt tartalmazó halmaz metszeteként. Részletes tulajdonságai A ponthalmazok topológiájában zárt az a halmaz, amely tartalmazza a határát. A nyílt halmazos definíció topologikus terekben értelmezhető, azaz olyan terekben, amelyeknek topologikus szerkezetük van. Így megjelenhetnek metrikus terekben, differenciálható sokaságokban, uniform terekben és pszeudometrikus terekben. A zárt halmazok jellemezhetők sorozatokkal és hálókkal is. Az X topologikus tér egy A részhalmaza zárt akkor és csak akkor, ha az A pontjaiból alkotott összes háló összes határpontja továbbra is A-beli. Ha az X tér minden pontjának van megszámlálható környezetbázisa, mint a metrikus terekben, akkor az összes háló helyett elég a konvergens sorozatokat venni. Ez az általánosabb jellemzés lehetővé teszi a zárt halmaz fogalmának kiterjesztését a topologikus tereknél tágabb konvergenciaterekre. Ez a jellemzés az egész X topologikus teret veszi számításba, ezért nem mindegy, hogy X mely pontokat tartalmazza. Egy halmaz zárt volta függ attól a tértől, aminek része. A kompakt Hausdorff-terek azonban abszolút zártak, tehát akármely Hausdorff-térbe beágyazva zártak maradnak. A Stone-Čech kompaktifikáció leírható úgy is, hogy a Hausdorff-terek nem konvergens hálóihoz határpontokat rendel. Kompakt terek zárt részhalmazai kompaktak, és a Hausdorff-terek kompakt részhalmazai zártak. A zárt halmazok hasznos jellemzést adnak a kompaktságra: egy topologikus tér akkor és csak akkor kompakt, ha minden, nem üres zárt részhalmazaiból alkotott halmazrendszer, aminek üres a metszete, tartalmaz véges, üres metszetű részrendszert is. Egy topologikus tér nem összefüggő, ha előáll két zárt, diszjunkt részhalmazának uniójaként. Totálisan összefüggéstelen, ha van zárt halmazokból álló nyíltbázisa. Az euklideszi térben Ha F az n dimenziós euklideszi részhalmaza, akkor a fenti zártságdefiníció ekvivalens a következővel: Ez tulajdonképpen a komplementer nyíltságát jelenti. Az ε szám választása az adott x ponttól függ, azaz minden pontra más ε a jó. Az x-hez ε-nál közelebb levő pontok halmaza nyílt gömb, mert a felszín nem tartozik hozzá. A zárt gömbök a belsejük mellett a határukat is tartalmazzák, tehát ha , akkor y eleme az x közepű, ε sugarú zárt gömbnek. minden zárt részhalmaza előáll megszámlálhatóan sok nyílt intervallum metszeteként. Például [0,1] a alakú intervallumok metszete, ahol n befutja a pozitív egész számok halmazát. Metrikus terekben Legyen metrikus tér, és részhalmaza -nek. Ekkor zárt, ha: Megjegyzés: választása csak x-től függ. Ez ekvivalens a következővel: ha F-beli pontok sorozata, amely X-ben konvergens, akkor határértéke is F-beli. Metrikus terekben azok az y pontok, amelyek egy adott x ponttól legfeljebb ε távolságra vannak, zárt gömböt alkotnak. Formálisan: és ez az X-beli halmaz x középpontú, r > 0 sugarú zártt gömb. A zárt gömb tartalmazza a határát, hiszen amely pontok középponttól vett távolsága megegyezik a sugárral, azok is a gömbhöz tartoznak. A norma (matematika) cikkben példák láthatók arra, hogy a normált terekben nem mindig kör vagy gömb alakúak a gömbök. A gömbök felhasználásával átfogalmazható a definíció: Legyen (X,d) metrikus tér. Ekkor X egy F részhalmaza zárt, ha: Ez a definíció megfelel az euklideszi terekben szokásos definíciónak. Lásd még Nyílt halmaz Nyílt-zárt halmaz Forrás Boto von Querenburg: Mengentheoretische Topologie. 3. neu bearbeitete und erweiterte Auflage. Springer-Verlag, Berlin u. a. 2001, ISBN 3-540-67790-9 ( Springer-Lehrbuch ). Wolmirstedt Wolmirstedt település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Wolmirstedt Colbitz községgel határos. Népesség A település népességének változása: Mozgósítás A mozgósítás, gyakran használt latin eredetű szóval mobilizáció, egy ország haderejének és védelmi erőforrásainak háborús készenlétbe helyezése támadás céljára avagy közvetlenül várható, esetleg már bekövetkezett támadással szemben. Gyakori rövidítése szóösszetételekben, hivatali zsargonban az M betű (M-tartalék, M-készlet). A mozgósítás lehet általános vagy részleges, nyílt vagy rejtett. Ellentéte a leszerelés, a demobilizáció. Mozgósítás esetén a haderőt a békebeli keretállományról háborús szintre töltik fel, behívják tartalékosokat, szabadságolt katonákat és más személyzetet. Felszabadítják a nemzetgazdaság háborús célokra tartalékolt készleteit, és a gazdaságot hadi gazdálkodásra állítják át. A nyilvántartott belső ellenzéki erőket, ellenséges ügynököket letartóztatják, internálják. Feszült nemzetközi helyzet esetén maga a mozgósítás elrendelése is lehet casus belli, háborús indok a szemben álló fél számára. Emiatt fordult elő a nemzetközi gyakorlatban a rejtett mozgósítás is, amikor igyekeztek titokban tartani a katonai előkészületeket. Primoriálisprím A számelmélet területén a primoriálisprímek olyan prímszámok, melyek pn# ± 1 alakban felírhatók, ahol pn# a pn primoriális (tehát az első n prímszám szorzata). Az előbbi definíció szerint, Az első néhány primoriálisprím: Jelenleg (2012) a legnagyobb ismert primoriálisprím az 1098133# − 1 (n = 85586), ami 476 311 jegyű és a PrimeGrid projekt találta meg. 17041 Castagna A 17041 Castagna (ideiglenes jelöléssel 1999 FB30) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. március 19-én. Space Cakes A Space Cakes egy EP Alanis Morissette-től. 1995-ben, Japánban jelent meg. Az EP-n akusztikus felvételek találhatók a harmadik albumáról, a Jagged Little Pillről. Dallista Head over Feet Right Through You Forgiven Perfect Not the Doctor You Learn Noaillac Noaillac egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2008 - 2014 Gilbert Alaminos Látnivalók Saint-Jean templom a XVI. századból Forrás Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Cassini INSEE Prefektúrák Gates McFadden Cheryl Gates McFadden (1949. március 2.) amerikai színésznő és koreográfus. 25-ös busz (Pécs) A pécsi 25-ös jelzésű autóbusz a Budai Állomás, illetve Gesztenyés és Patacs között közlekedik. A Benczúr Gyula utcai forduló egy Y forduló, általában szóló buszok fordulnak itt, ám néha-néha előbukkan egy-egy csuklós jármű is. Története 1982-ben indul újra a sokáig szüneteltetett patacsi járat 25-ös jelzéssel Újmecsekaljáról. 2016. június 16-ától csak egy irányban, a Benczúr Gyula utca felé közlekedik. A járatok a Budai Állomástól és a Gesztenyéstől is indulnak. Az ellenkező irányban más jelzésű autóbuszok járnak. 2017. szeptember 1-jétől a Budai Állomástól induló buszok az Autójavítót nem érintik, a Gyárvárosi templom után rögtön a Dózsa György utca felé közlekednek. Irhás Ignác Irhás Ignác (Miskolc, 1985. március 18. –) magyar labdarúgó, középpályás. Jelenleg a Szombathelyi Haladás játékosa , kölcsönben Mezőkövesden szerepel. Pályafutása Irhás Ignác a haladásba kezdte pálya futását Jóban Rosszban A Jóban Rosszban napi rendszerességgel jelentkező magyar teleregény, amelyet 2005-ben kezdett el forgatni az Interaktív Kft. a TV2 megbízásából. A történet egy Budapest környéki fiktív kisvárosban, Csillagkúton játszódik, és témája leginkább az itteni magánkórház, a Csillagvirág Klinika dolgozóinak és betegeinek, valamint a velük kapcsolatba kerülő egyéb szereplők élete. A TV2 2005-ben döntött arról, hogy egy saját gyártású teleregény készítésébe kezd. Kezdetben nem nagyon nyilatkoztak a sorozatról, csak annyit lehetett tudni, hogy hétköznaponként látható kórházsorozat lesz, amely a népszerű német sorozat, a A klinika, valamint a Szomszédok örökségéből is merít. 2005 januárjában megjelentek a sorozat néhány fontosabb szereplőiről készült plakátok, de ekkor még nem lehetett tudni, hogy ezek tulajdonképpen mit reklámoznak. Néhány héttel később már néhány, a figuráktól származó mondat, majd később a sorozat és a csatorna logója is felkerült, illetve az, hogy maga a szappanopera mikortól is lesz látható. Az első, bevezető részt vasárnapi főműsoridőben adták, amely kétszer olyan hosszú volt, mint egy átlagos félepizód, és azt a célt szolgálta, hogy a nézők megismerkedjenek az alaphelyzettel és konfliktusokkal, valamint a szereplőkkel. A szappanopera 17 állandó szereplővel indult, akiket 900 jelentkező közül választottak ki. Érdekesség, hogy a válogatásokban Somorjai Tibor is részt vett, aki az RTL Klub napi sorozatának egykori főszereplője volt. A Jóban Rosszban – hasonlóan nagy vetélytársához, a konkurens csatornán futó Barátok közthöz – szintén minden hétköznap látható volt. A sorozatot sokáig 19.05 körül sugározta a TV2, de az RTL Klub bon akkor még futott a Te vagy az életem című sorozat meggyengítette a nézettségét ezért 19.50-re tették át. A későbbiekben a kora estéktől a kora éjszakai időpontokban sugározták. A FEM3 csatorna 2010. januári indulása óta kezdte el vetíteni, de később abbahagyták. 2012 novemberétől dél körül a Super TV2-n is megtekinthetőek voltak az aznapi részek. 2016. augusztus 29-től már csak a Super TV2-n látható 20.15-től. 2017. november 20-tól dupla részt adnak ezért a kezdési időpontja átkerül 19:50-re. A premier előtti rész pedig 12:00-tól látható szintén a Super TV2-n. Főcímdal A főcímdalt a csatorna Megasztár című népszerű tehetségkutató műsorának első és második szériájában versenyzett testvérpár, Tóth Vera és Tóth Gabriella énekelte. Az újabb főcímet a negyedik szériája versenyzője, Bencsik Tamara és a Back II Black énekese Bebe adja elő. Helyszín A belső felvételek többségét Budapesten, a X. kerületben található stúdióban készítik. A stúdió a Csillagvirág utcában található, innen kapta nevét a sorozat fő helyszíne, a klinika. A külső jeleneteket Nagykovácsin veszik fel: ott van a kórház (kastély), a rendőrség, a Bodolai-lakás, az iskola, a polgármesteri hivatal és több sorozatbeli „utca”. A kastély címe: Nagykovácsi, Kossuth Lajos utca 2. Csillagvirág klinika A Csillagvirág Klinikát Csillagkúton, egy Budapest-közeli kitalált kisvárosban hozta létre két orvos, dr. Pongrácz Péter, kardiológus, univerzális sebész és húga, dr. Pongrácz Réka († 2009) belgyógyász. A kórháznak már több tulajdonosa is volt. A tulajdonosok jelenleg a következők: Faragó Róbert (60%), Önkormányzat (20%), Faragó Melinda (10%), Fehér Roland (10%) Vezetősége: dr. Pongrácz Péter (igazgató, főorvos), Faragó Alex (társigazgató), Fehér Roland (gazdasági igazgató) Orvosok: dr. Pongrácz Péter (főorvos, sebész, szívspecialista), dr. Kardos Zoltán (szülész-nőgyógyász), dr. Nemes Viktor (általános sebész), dr. Steiner Dóra (orvos), dr. Földesi László (traumatológus), dr. Lackner Gusztáv (altatóorvos), dr. Horvát Veronika (orvos), dr. Fehér Konrád (katonaorvos, sebész), dr. Kincses Patrícia (rezidens) Nővérek: Oravecz Fanni, Hollai Tünde, Németh Mónika, Annamari, Viki, Gáspár Kinga, Rita, Krasznai Ági Egyéb dolgozók: Galambos Gyöngyi (recepciós), Hunyadi Károly (büfés), Bodolai András (biztonsági őr), Barta Enikő (HR-es) Eredeti szereplők Dr. Pongrácz Péter, dr. Pongrácz Réka, Nemes Lenke, Káldor Margit, Dr. Nemes Viktor, Bóta Judit, Pongrácz Barbara, Nemes Viola, Nemes Dávid, Vidovszky Nándor, Várnagy Előd, Juhász-Nagy Rozália, Galambos Gyöngyi, Zimányi Elvira, Ekler Laura, Ekler Klára Mellékszereplők Keller Márk: A jelenlegi polgármester Csillagkúton. Fehér Roland közbenjárásával szerezte meg ezt a pozíciót. - Sipos Csaba Kollár Mihály: Étterem-tulajdonos, Elvira unokatestvére. Előbb Gyöngyivel, később Verával kezd el járni. - Nagy Balázs Brenner Lászlóː A Barlang Kocsmárosa. Horváth Veronika exbarátja. - Matus Gábor Gáspár Kinga: Nővér. Szabi merész álmokat kergetett vele kapcsolatban, aztán csak a portréját tudta megfesteni, de Kinga kedvesen a tudtára adta a fiatal fiúnak, hogy ők csak barátok lehetnek, egyébként is van párja. Ám később ennek ellenkezőjét mutatja Szabi irányába, miután a fiú festményeivel sikeres kiállítást tudhat magáénak, viszont ekkor már Szabi utasítja vissza őt a Borival való boldog párkapcsolatára hivatkozva. – Szabó Dóra Kovács Imre: rendőrőrmester. Veseelégtelensége miatt csak a szervátültetés mentheti meg az életét. Sorsa elhagyott fia kezében van. – Noé Viktor Dr. Lackner Gusztáv, altatóorvos, természetgyógyász. – Malik Márk Dr. Földesi László, traumatológus. – Schneider Gábor Bogdányiné Vajda Éva: Éva egy elvált anyakönyvvezető, aki a boldogságot Károly bácsi oldalán találja meg. Bogdányiné visszatérő alkohol problémákkal küzd, de Károllyal nagy szeretetben élnek és ez átsegíti a gondokon. Éva nagyon szeret táncolni és az egyedüli vágya az, hogy nyugodt, boldog életet élhessen Károllyal. – Pásztor Edina Faragó Róbert: Meli édesapja. A profi, céltudatos üzletember először a Kék Macsek felének megszerzésére ad pénzt Melinek, majd később a Csillagvirág Klinikát vásárolja fel, aminek az élére fiát, Alexet nevezi ki. – Frenkó Zsolt Fehér Roland: Maffiafőnök, a Csillagvirág Klinika gazdasági igazgatója és többségi tulajdonosa. Fehér Richárd fia, Pongrácz Péter keresztfia, Bencsik Bea volt férje. Csalta Beát Barbarával, régi szerelmével. Konráddal megöleti az apját, Elődöt pedig bérgyilkossal betonba önteti és a folyóba dobatja. Nagybátyja, Konrád az alvezére a maffiaszervezetben. Barbaráékat kénytelen börtönbe juttatni, hogy megvédje saját embereitől, akik bosszút akarnak állni, mert le akarták leplezni a maffiát. Később segít nekik drogot teríteni a börtönben. Csapatával együtt lekapcsolta a Csillagkútra érkezett lánykereskedő banda egy jelentős részét. Új riválisa az Amerikából visszatért Vidovszky Nándor, aki megszerezte a polgármesteri címet és a cél érdekében nem riadt vissza semmitől. Végül egy tökéletesen megtervezett színjátéknak köszönhetően legyőzi Nándit, aki elmenekül Csillagkútról. Miután Milán feldobja a rendőrségen az egész szervezetet, kénytelen elhagyni a várost. Később visszatér Csillagkútra, mint Bogdánék segítőtársa. Közben megtudja, hogy Barbara Zsenivel kavar és elkezdi fenyegetni Zsenit. Az ügyészséggel kötött vádalkunak köszönhetően szabad ember lesz és visszaköltözik Csillagkútra. Majd újra ő lesz a gazdasági igazgató a Csillagvirág Klinikán. – Suhajda Dániel Anikó: Deka szerelme. Előtte Matyival járt, de az a kapcsolata elhidegült, csak azért maradt mellette, mert zsarolta őt. – Cap Júlia Lugosi Vladimír: Csillagkút vámpírja. Az utcákon ijesztgeti a nőket. Pszichopata. Gyöngyibe lesz szerelmes. – Vass György A 2010 és 2018 között távozott szereplők Volosinovszky György - Bencsik Ádám: Elmenekül Csillagkútról, magára hagyva Beát. Franciaországban előbb idegenlégiós, majd orvosnak tanul. Bicskey Zsófia Anna - Bencsik Bea: Amint Roland megcsalta őt, azonnal elment Ádám után Franciaországba, sikeres modell lett belőle. Bodor Géza - Budai Krisztián: Csillagkút volt polgármestere. A feleségét, Balatoni Andreát rendszeresen verte, míg az elhagyta Fürediért, aki a polgármesteri széket is megszerezte tőle. Bosszút akart állni, de végül magát sikerült felrobbantania, amit viszont túlélt könnyű sérüléssel. Később bosszút állt a Füredi családon, de végül Konrád lelőtte. Jánosi Ferenc - Kósa Bálint/Kulcsár Botond: Autóbalesetben meghal. 2015 júliusában, a 2646. részben Tárkány Máte néven újra visszatért a sorozatba, az önkormányzat (értsd: Vidovszky Nándor) megbízottjaként, kórházi felügyelőbiztosként. Péter helyére pályázott, de nem írta alá a szappanokról szóló papírt és Nándi kirúgatta, mert botrány lett belőle. Rácz doki (ismeretlen színész): Ő bizony nem a Csillagvirág klinika orvosa. Elveszítette orvosi engedélyét (valószínűleg eutanázia miatt), elkezdett feketén dolgozni, így került kapcsolatba Várnagy Előddel. Ő gondoskodik a fogva tartott Pongrácz Péternek vesedialízisről, később vesét is szerez neki, amit végül Betti miatt nem kapott meg... Szimat rendőrszázados, nyomozó – „Kuba”, malinois belga juhászkutya, akit Agárdi agyonlő. Szlávik sokáig siratja. Száraz Dénes - Falvai Tamás atya: Katolikus pap, Betty szerelme, őáltala javul meg Szabi. Elhagyja Csillagkutat, de 2011 májusában visszatért. Ő adná össze Bettit és Zolit. Amikor éppen szentesítette volna a házasságot, kirohant a templomból és Betty szeme láttára agyoncsapta egy villám (azonnal meghalt). Damu Roland - Várnagy Előd: A sorozat rosszfiúja, 2011. január 12-ig. A TV2 megszüntette szerződését bírósági ítélete miatt. Szikszai Rémusz vette át a helyét. Vágvölgyi Lilian - Bodolai Orsolya: Gimnáziumba jár. 2011. április 19-én Braghini Rozi vette át a helyét. "Bodolai Emil Emilke" Bodolai Orsi és Svéd fia. Születésekor a kórházba súlyos autóbaleset sérültjeit hozták, így nem volt elég A0-s vér raktáron, hogy megmentsék a lányt és Emilkét is. Bandiéknak kellett dönteniük, hogy Orsit vagy unokájukat mentsék-e meg. Bandi Orsit választotta. Emilke meghalt, egyházi temetést kapott. Szorcsik H. Viktória - Bencsik Bea: Terhessége miatt hagyta el Csillagkutat 2011. október 1-jétől, karakterét Bicskey Zsófia Anna vette át. Brózik Klára - dr. Káldor Margit: Afrikába utazott Áronnal. Gerő Anna - Buzsáki Lili: Elrablása után anyja, Ági magával vitte, így elhagyta Csillagkutat. Fillár István - Baranyai (valójában Takács) Sándor (2012) / Dr. Nyillasy (2018): Álrendőr, a Pongrácz-villában Roland agyonlőtte, miközben ő Pétert akarta kinyírni. / Alexék új igazgató jelöltje, miután Pongrácz felmondott. A kollégáknak ellenszenves, ezért úgy döntenek, hogy ők is felmondanak. Ezért Alexék kénytelenek kirúgatni, majd visszatér, mert ő végzi el az éves alkalmassági vizsgálatot. Mihályfi Balázs - Fehér Richárd: Ikertestvére, Konrád lelőtte, a helyszínen meghalt. Szikszai Rémusz - Várnagy Előd: Roland ölette meg. Betonba öntötték a lábát. Rádler Judit - Emese: Veronka legjobb barátnője volt, de meghalt egy kezelhetetlen betegségben Borbáth Ottília - Balogh Rózsika: Az Áron által tesztelésre behozott afrikai vírus fertőzésében meghalt. Tálos József - Agárdi Norbert: Kristóf vér szerinti apja. Kimenekítette Andreát egy kunyhóból, de ő (Budai Krisztiánnal együtt) felrobbant. Kristófra hagyja kocsmáját. - Detre Cintia: maffianő. Kolozsi egykori segítője és szerelme. Annak halála után Budai Krisztiánnal jön össze. Még időben elmenekül a felrobbantott kunyhóból. Mesterlövész. Később kiderül, hogy elfogták bankkártya-hamisításért, és Bécsben börtönbe zárták. Pintér Tibor - Kolozsi Pál (ingatlanüzér): Lelövi Rolandot a nyílt utcán. Konrád parancsára Kiskovalcsik Agárdi segítségével beviszi a kórházba. Ott Konrád beadja neki az influenzavírust, hogy belőle nyerjenek ellenanyagot, de ezzel egyben meg is öli Kolozsit. Pintér Gábor Attila - Szigeti Áron: Afrikából visszatért Csillagkútra. Kísérleti egereken tesztelték az általa behozott influenzavírust, ami kiszabadult és több ember halálát okozta. Amikor látta, hogy mit tett, beadta magának is az immár mutáns vírust, és a szervezetében meglévő ellenanyag dacára tüdőembóliát kapott és meghalt. Puskás Péter - Bánhidi Patrik "Svéd": Orsi vőlegénye volt, az elhunyt Emilke édesapja. Rákhalászként dolgozott Svédországban. Orsival szerette volna újrateremteni kapcsolatukat, de Orsit nem hatotta meg a fiú könyörgése, ezért visszautazott Svédországba. Tarján Péter - Kozma Gellért: Ügyvéd és a felesége, Janics lelőtte őket a kis repülőtéren. Vajda Violetta - Éva nővér: Az influenzavírus első betege, amikor egy kísérleti egér megharapta az ujját. Ellenanyag nem képződött a szervezetében, leállt a szíve és meghalt. Peller Mariann - Cecília nővér: Tamás atya elhagyni akarja a reverendáját és a papi hivatását is de emellett segíteni akartak neki hogy ne mondjon le a papi hivatásáról. Hudák Anita - Borbála nővér: némaságot fogadott hogy segítsen a Tamás atyának és egyszer csak megszólalt és segíteni akar Tamásnak. Fehér Dániel - Lóri: Budai embere volt, segített elrabolni Mártit. Később viszont átállt Márti mellé, mert azt hitte ő is szerelmes belé. Sikerült megszöknie Budai elől, de végül a rendőrök elkapták és lecsukták. Tokaji Csaba - Janics: Maffiózó, Agárdi legjobb barátja volt, együtt csináltak piszkos ügyleteket. Végül, amikor Barbarát és Rolandot le akarta lőni, jött Konrád és orvul agyonlőtte. Rögtön meghalt. Szalay Marianna - Fehér Zsuzsanna: Roland édesanyja, Konrád szerelme egy érintéssel belelát az idegen emberekbe. Laci bácsi, Roland embere lelőtte, amikor a fia elé ugrott hogy megmentse. Honti György - Laci bácsi: Rolandot meg akarta ölni, és a banda vezetését magához ragadni, de amikor a vén lókötő, a Konráddal vívott tűzpárbaj után menekülni próbált, Roland lelőtte. Dögei Éva - Sávolt Gabriella: A Csillagszem című internetes oldal szerkesztője és riportere. Autóbalesetnek álcázva ölte meg a maffia. Mechiat Said - Habib Arjemal: Pakisztáni származású fiú, Orsi szerelme. Azért jött Csillagkútra, mert itt tudott tanulni. Nem bírt visszamenni a saját hazájába, mivel lejárt a tartózkodási engedélye. Végül elvitték a rendőrök. Pethő Kincső - Lux Anna: Az Örök Fényesség Egyház egyik tagja. Öngyilkos lett, mert be kellett teljesíteni a 3. próféciát, beesett a tűzbe. Szolnoki Tibor - Dr. Wágner Zoltán: Varga Balázs szétroncsolódott arcát műtötte meg. Kisebb-nagyobb konfliktusokat okozott. Fischer Norbert - Dongó: Valódi neve Donát Antal, Varga Balázs bűnözőtársa volt. Visszakövetelte a 45 millió forintos kölcsönt, ha Balázs nem hajtja végre utasításait, akkor „át fogja szabni” Bettyt. Roland csapata úgy megverte, hogy kórházba került. Nem akármilyen bosszút akart állni Balázson, ha kijött volna a kórházból. Majdnem sikerült exbarátnője, Vali segítségével Balázst börtönbe juttatnia, de Rolandék megvédték, Dongót pedig kidobták a kórterme ablakán, aki szörnyethalt. Vay Viktória - Bánkuti Magdi: Lenke és Füredi nevelt lánya. Gimnazista: nagyon tisztelettudó és imádja a tanulást. Eleinte utálta Alexát, hiszen Attila miatta szakított Lenkével. Jól kijött Szabival és Gergővel is. Nemrég nagybácsijával Ausztráliába utazott el. Most is ott él. Ullmann Mónika - Balatoni Andrea: Füredi felesége, Budai Krisztián volt felesége. Budai rendszeresen verte és kínozta őt. 2013 nyarán agytumort diagnosztizáltak nála, ami sajnos gyógyíthatatlan volt, így belehalt a rákba. Attilát arra kérte, hogy segítse át a túlvilágra, de Attila képtelen volt megtenni. Rónai Lili - Lovasi Márti: Andrea lánya. Korábban a nagymamája nevelte, haragban volt anyjával, de végül kibékültek és együtt éltek a Füredi-házban. Gergővel járt. Ő nevezte be a szépségversenybe a fiút. Anyja halála után egy glasgow-i egyetemre ment tanulni. Dóczy Péter - Lux Endre: Veráék főellensége. Az Örök Fényesség Egyházának alapítója, vezetője. Csoportos öngyilkosságot akart rendezni a hívőknek, ez volt számára a 3. prófécia beteljesítése. Célja, hogy a „tiszták” végső megtisztulása elvezesse az örök fénybe. Amikor a rendőrök megérkeztek, elmenekült. Nem sokkal később a pályaudvaron elrabolta Verát és fogva tartotta. Végül az Örök Fényesség Egyház weboldal élőadásban bizonyította, hogy az embereivel együtt bedobták a tűzbe Verát. Később visszatért, és Vera segítségével megpróbálta visszaszerezni Lucát. A terve azonban kudarcba fulladt. Szlávik nyomozó lelőtte. Oroszi Tamás / Száraz Dénes - Varga Balázs: Bűnöző. Motorbalesetet szenvedett, így az arca szétroncsolódott. Ezért felhívta dr. Wágnert, hogy megműttesse az arcát, olyanra, mint Tamás atyáé volt. Bettyvel összebarátkozott. Megmentette Luca életét. A szektások azt hitték, hogy feltámadott Tamás atya. Megjelent a bűnözőtársa: Dongó, de nem tudja, hogyan adja meg neki a 45 millió forintot. Elhatározta, hogy új életet kezd. Mindenáron pénzt akar keresni, mert elköltötte arcplasztikára. Egyre jobban kedveli Bettyt, és együtt járnak. Roland jogtanácsa, majd jobbkeze lesz. Viharos a kapcsolata Bettyvel. Később papírokkal zsarolja Rolandot, aki végül megtalálta az ügyvédjét, majd megölte Balázst. Dányi Krisztián - Szentfalvi Zsolt (Tóth László): Tenyérbemászó alak, aki Szilvia kegyeibe férkőzött, miután az szakított Istvánnal. Összeköltöztek, és Zsolt szeretett volna csendes társ lenni az új bisztróban. Közös számlát is nyitottak, és csak ekkor derült ki, hogy Zsolt valójában egy csaló, aki meglopta Szilviát. Menekülni próbált, de autóbalesetet szenvedett, amiben az igazi felesége meg is halt, és ő maga is megsérült. A sógornője segítségével a temetésről megszökött. A lányát - Zsófit - Szilviára hagyta. Újra visszatért Váradi Gyula néven, "medikomágneses" foteleket és egyéb haszontalan vacakot adott el drágán, Károly bácsit is átverte. Zsófit István segítségével akarta külföldre vinni, de István lebuktatta. Szaksz Gabriella - Tímár Zsanett: Kezdetben prostituált, Várnagy Előd és Cuci futtatta. Kristóf nagy szerelme. Szilva nem nagyon kedvelte, mert múltjukban sok közös vonás volt, de végül megbocsátott neki. Az István miatti perpatvar rá is nagy terhet ró, különösképpen amiatt, hogy vonzódnak egymáshoz Istvánnal. Gyereke is született Istvántól, de mindenkinek azt hazudta hogy Kristóftól van. Azonban a csalás kiderült. Miután az egész család megutálta, arra a döntésre jutott, hogy a gyerekkel együtt elhagyja a várost. Benkő Géza - Száraz Emil: karbantartó a Csillagvirág Klinikán, a rózsaszín regények falója, Emilio Dry művésznéven maga is híres ponyvaregényíró lett. Az első sikeres eladott könyve: Emilio Dry: Makacsul csókollak, majd a Vörös ciklon, amit 2014-ben meg is filmesítettek (bábfilmként). Gyöngyivel kötött házasságát saját döntése alapján felbontotta, amikor kiderült, hogy nem tud neki gyereket csinálni betegsége miatt. Ajánlatot kapott egy filmrendezőtől Caracasba, amit el is fogadott. Egészen az érkezése napjáig titokban tartotta, hogy már nem fog visszatérni Csillagkútra. Az Emilt alakító Benkő Géza 2017 novemberében váratlanul elhunyt. Ripka Kálmán - Halász Gergő: Halász Szilvia és Halász István édes gyermeke. Tisztelettudó, udvarias kölyök, akinek mindene a suli és a tanulás. Szeretne önállósulni, ez azonban nem mindig jön össze neki, édesanyja - cukorbetegsége miatt - állandóan óvja. 2010-től belekerül Agárdi Norbert bandájába, zűrös üzletei vannak. Haragszik szüleire, amikor azonban kiderül Isti betegsége, megbocsát Nekik. Nagyon szereti Mártit, együtt jár vele. 2013 májusában érettségizik. (A jelenetek alatt a külső jelenetekben hó van. Ez baki. Ki szokott Magyarországon hóban érettségizni májusban?) Rosszul volt a vizsga felkészüléskor. Megnyerte a szépségversenyt, így elmehetett Olaszországba fotózásra. Visszatérte után szembesült azzal, hogy anyja és apja válni készülnek. Barbarával kavart. Márti távozása óta szüleinek segít a Macsekban. Nagyon megviseli szülei válása, hogy Kristófot átverte Zsanett és István, később pedig bátyja viselkedése és alkoholizálása, és a családi hisztik sem állnak az utolsó helyen. Ő és Zsófi nagyon megkedvelték egymást, sok időt töltenek együtt, Gergő szívesen vigyáz a kislányra. Kembe Sorel - Dr. Kalem József: rezidensként érkezett a Csillagvirág Klinikára. A tehetséges, fiatal orvos inkább ösztöneire hagyatkozik a gyógyításban, mintsem a száraz tananyagra, de makacs természete nem imponál minden kollégának. Vera férje. Depressziós és nagyon nyugtalan Vera miatt, hogy elrabolta Lux Endre. Bepánikolt, hogy mi történhetett vele. Abban reménykedett, hogy vissza fog jönni, de nem tudja elviselni és feldolgozni, mivel Vera meghalt. Utána jár az egész ügynek. Orsit eljegyzi, de Vera visszatérése után szakítanak. Miután kiderül, hogy Vera végig kijátszotta, már nem biztos az érzéseiben, de végül rájön, hogy szereti a nőt, és bár borzasztóan félti a kezdeti kudarcoktól, és emiatt meg is bántja néha, de mindig mellette áll. Vida Sára - Kozma Luca: Vera túlzottan aggódik érte. Mióta Luxéknál van, elutasító lett vele szemben. Ő a kiválasztott az Örök Fényesség Egyházában, Balázs mentette meg az életét a „végső megtisztulás” szertartáson. Azután Veráékkal van, de még mindig Luxékhoz vágyik. Később megszerette ismét Verát, de Verának el kellett mennie Erdélybe és egyszerre csak eltűnt. Lux Endre ugyanis elrabolta nevelőanyját és látszólag brutálisan megölte, majd ő is öngyilkos lett. Vera eltűnése után Orsit tekinti az anyjának, de később Vera visszatér, és vissza akarja őt vinni az egyházhoz, de ez nem sikerül neki. Demjén Gyöngyvér - Vadász Jolán: (Jolika néni), empatikus büfés néni. Krizsik Alfonz - Kiskovalcsik Johnny: Fehér Roland leghűségesebb és legjobb spanja. Később ellene fordult, de Roland életben hagyta és lefokozta. Végül, amikor Barbarát meg akarta ölni, Alíz lelőtte. Gesztesi Máté - Dr. Szentesi Gábor: Rezidens, később orvos. Kardos szoba- és munkatársa. Nem szereti, ha új kollégája Bettyvel szerelmeskedik. Szeret bulizni, nőcsábász. Később Kardos elköltözik, és Balázs lesz az új lakótársa. Ő lesz az albérlet tulajdonosa. Balázs halála után Kristófnak adja ki a plusz szobát. Bacskó Tünde - Nagy (Mázsa) Mari: A börcsökhalmi börtön nagy embere. Bárkit megver vagy becsicskáztat, a smasszernők rémálma. Bettit és Barbarát is bántalmazta, nem ismer határokat. Gátlástalan, homoszexuális bűnöző. Ő volt a börtönlázadás értelmi szerzője is. Megölték. Makay Andrea - Fábián Gizella (Gizi bá): A börcsökhalmi börtön smasszernője. Kemény börtönőr, mindenkinek tud feladatot adni, nem kímél senkit semmitől. Roland beépített embere. Miklós Krisztina - Mándy Kata: Roland másik beépített embere, Barbara cellatársa. Gesztesi Károly , Barbinek Péter - Füredi Attila:Építészmérnök, Magdika nevelőapja, a Kékmacsek résztulajdonosa. A 2012-es csillagkúti választások győztese, polgármester, Budai Krisztián riválisa. Előbb Lenke, majd Andrea férje-özvegye. Miután Andrea meghalt Alexával élt, de már szakítottak. 2015. április 17-től Barbinek Péter alakítja.A sok lejárató cikk miatt lemondott és elhagyva Csillagkutat Glasgow-ba Mártihoz és Gergőhöz költözött. Baronits Gábor – Halász Kristóf: Halász Szilvia és Agárdi Norbert vér szerinti fia, Halász István a nevelőapja. Amikor megtudja Isti betegségét, összeomlik a különben nagyon vagány, jóképű, szeretetre éhes srác, aki imádja a csajokat és az autókat. Zsanett a barátnője. A Kék Macsek mellett még dolgozik a „Barlang” nevű kocsmában, amit Agárditól örökölt meg. Miután kiderült, hogy Zsanett gyerekének apja valójában István, teljesen összeomlik. Apja autóbalesete azonban mélyen érinti, először magát okolja a történtek miatt, és nem meri meglátogatni a súlyosan sérült Istvánt, de végül bemegy, és megbocsájt neki, bár még nagyon szomorú Zsanett és István afférja miatt. Fanni főnővér ágyában talál vigaszt. Ám az idill megszűnik egy lánykereskedő banda felbukkanása miatt, akik után Kristóf nyomozni kezd. Egy gyilkosság helyszínén ugyanis elhagyja a telefonját, így a szervezet feje, a „Főnök” könnyen rátalál, és fenyegetni kezdi. Először azzal, hogy nem szólhat a rendőröknek, később viszont arra kényszeríti Kristófot, hogy drogot keverjen fiatal és csinos lányok italába, hogy a „Főnök” könnyen elrabolhassa őket. Ám Kristóf a rendőrségre megy, ahol egy civil rendőrnőt küldenek a segítségére. A nő bedrogozott lánynak álcázza magát, így sikerül elkapniuk a szervezet fejét (börtönbe megy), aki ez idő alatt fogva tartotta Kristóf menyasszonyát, Fannit. A pár azt hiszi, ezzel a rémálomnak vége, de ekkor Kristóf újabb fenyegetést kap. Végül egy tanúvédelmi program keretében elhagyja Csillagkutat és megszakít minden kapcsolatot menyasszonyával, családjával, barátaival és minden ismerősével. Telekes Péter - Zámori Olivér: Kábítószeres, aki azt játszotta, hogy szerelmes Verába, hogy így szerezzen drogot. Alexa öccse. 2015 elején tér vissza. Már leszokott a kábítószerezésről. Betty pasija lesz. Kiderül, hogy Nándinak dolgozik és Bettyt meg akarja ölni, de végül ő zuhan a szakadékba. A maffiózók elintézik, hogy öngyilkosságnak tűnjön. Baghy János - Benke István: A lánykereskedő banda tagja. Roland lelőtte. Növényi Norbert - Garai Árpád: Karbantartó és biztonsági őr egyben, Bandit és Emilt helyettesítette a kórházban. Gere Dénes Ákos - Molnár Dénes: Dóra barátja, egy alapítvány vezetője, aki rászorulókon segít. Ételosztás közben egy autó csapódik a tömegbe, súlyosan megsérül. Lassan felépül, és megkéri Dóra kezét. De Dóra megcsalja őt Zolival. Mikor ezt megtudja, szakít Dórával és elhagyja Csillagkutat. Malik Sándor - Kiss Richárd: A lánykereskedő banda tagja. Ő zsarolta meg Eszest. hogy legyen tégla a rendőrségen. Később meg is akarta vele öletni Sobrit, de nem sikerült neki. Végül Tibor segítségével fogták el. Király Attila - Simon Csaba: A kórház zsörtölődő betege volt, egy obsitos katona, elvált, kislányával élt. Nem akart pacemakert kapni, pedig nélkülözhetetlen lett volna neki. Megismerkedett Fannival, az ő hatására ment bele a műtétbe Össze is jött a főnővérrel, de később szakítottak. Sághy Tamás - Vidovszky Nándor: a kórház gazdasági igazgatója volt. Laurának született tőle gyereke, majd később Klárinak is. Amikor utóbbi kiderült, Klárival együtt elszöktek. Később Fehér Richárd embereként tért vissza, 2011-ben. Hamis mosószert csomagoltatott éhbérért kiszolgáltatott nőkkel, amivel egészségüket is kockára tette. Mint kiderült, megzsarolták, ezért segített Rolandnak megölni Richárdot, hogy visszakaphassa a családját. 2015 elején tért vissza, majd polgármester lett, miután Füredi Attilát aljas eszközökkel eltávolította helyéről. A Pongrácz elleni lejáratókampány mögött is ő áll: Pétert el akarja távolítani a kórház igazgatói székéből. Később meg akarta venni a kórházat Rolandtól, de Roland, Barbara és Betty becsapta és kénytelen volt elmenekülni az országból. Rendőrök keresik. Szabó P. Szilveszter - Halmos Ferenc: Nagy Gabriella volt férje, Adél apja, exrendőr. Most látszólag egy magánnyomozó irodában dolgozik, de igazából egy bűnöző szervezet tagja. Csillagkúton akartak betörni. A lányát kihasználta. A rendőrök elkapták. Kakasy Dóra - Bartos Kata: a Csillagszem ambiciózus újságírónője. Munkájából adódóan kezdetben kotnyeles, rámenős nő, akit csak a karrierje érdekel, ám később összefogott a Bodolai és a Révész testvérekkel, hogy megmentsék Füredi Attilát a lejárató kampány miatti bukástól, amit Vidovszky folytatott a polgármester ellen. Később egymásra találtak Milánnal, majd Vidovszky sajtófőnöke, szeretője, besúgója lesz. Maday Gábor - Kaló Sándor (Sanyi): maffiózó. Károlyi leghűségesebb barátja és legjobb embere. Felbuzdította Károlyit, hogy vegye át a szervezet irányítását Konrádtól és a háború ki is tört. Később lelőtte Alexát, ám közben Fehérék elfoglalták a raktárukat. Majd megfenyegette Lacit, kémkedjen Konrádék után, majd menekülés közben rálőtt Alizra. Később elrabolta Alexát és a raktárban bunyózni kezdett Alizzal, aki a bunyó végén lelőtte. Liptai Claudia - Dr. Zámori Alexa: Plasztikai sebész. Bevállalós, szókimondó típus. Először Füredivel jött össze, de nem működött a kapcsolatuk. Később Péterbe szeretett bele, akivel együtt élt a balesetéig. Várnagy Előd félresikerült akciója során autóbalesetet szenvedett és másfél évre kómába került. Egy külföldi kómacentrumba szállították. Részleges amnéziája van. Miután magához tért, meglepetésszerűen tért vissza, és ismét összejött Füredivel. Később szakítottak. Konráddal való rivalizálása miatt érdekből ismét Pétert környékezte meg, akinek megkérte a kezét. Ő a kórház megbízott igazgatója. Egy bűnszervezet az öccsével zsarolta, így elérve, hogy Alexa többször is megmérgezze Pétert és hazudjon mindenkinek, mindezt azért, hogy a banda ellophasson egy több millió forint értékű CT készüléket. A rablás meghiúsult, ám Alexa nem tudott megbocsátani magának, és elhagyta Csillagkutat, csak az öccsét, Olivért látogatta, aki elvonón volt. Ezután mégis visszaköltözött Péterhez. Károlyiék elrabolták és a raktárban való tűz miatt meghalt. Szalay Marianna - Czakó Mariann: Fehér Zsuzsanna féltestvére, a Révész testvérek édesanyja. Öngyilkosságot követett el, ám elképzelhető, hogy jól álcázott gyilkosság történt esetében. Erre a mai napig nem derült fény. Juhász Adrienn - Zimányi Elvira: Nővér, a nővérek szószólója. Müller százados felesége. Kedves, tisztelettudó nő, ám Ottó mellett ő is tanult egyet, s mást. Gyöngyi és Mónika egyik legjobb barátnője. Viczián Ottó - Károlyi Attila: bűnöző. Vállalkozó és lakóparkot szeretett volna építeni, ám ez összedőlt és jó néhány ember halálát okozta. Ezután barátja, Sanyi nyomására háborút kezdeményezett a Fehér klán ellen, és megpróbálta Kellert is átcsábítani magukhoz. Amikor csapdába csalták Alizt, arra utasította Kellert, hogy ölje meg, miközben ő és Sanyi elmentek a Pongrácz villához. Egy telefon révén Károlyi tudomást szerzett arról, hogy Rolandék elfoglalták a raktárát, ezután bújkálni kezdett. Amikor Sanyi elfogta Alexát, Károlyi tárgyalni kezdett Fehér Rolanddal, Alizt akarta Alexáért cserébe. Sikerült is elfogniuk Alizt, ám akkor Rolandék megjelentek a raktárnál, és rajtuk ütöttek. Károlyi felgyújtotta a helyiséget, ahol Alexa volt, megölve ezzel őt, ő maga pedig ismét meglépett. Az emberei azonban mind odavesztek, Sanyival együtt. Ezután hosszú ideig menekült, végül Aliznak sikerült elfognia, és elvitte őt Konrádnak, aki végzett vele. Fábián Anita - Halászné Nagy Szilvia:Halász István felesége. Korábban prostituáltként számos kalandba keveredett, ezek miatt később bűnhődnie kellett. Szlávik hadnagy szeretője, Gergő és Kristóf édesanyja. 2010 és 2011 számára zűrös időszak: a férjével válófélben voltak, aztán kibékültek, közben Szilva folyamatosan csalta párját. A volt rendőrrel azt beszélték meg, hogy Bécsbe utaznak, ám végül családjával maradt. Gyanúsította Istvánt a lóverseny és a pókerezéssel, aztán veszekedés lett. Végül megnyugodott Füredi hatása által és kibékült Istvánnal. Ismét megtudja, hogy megint tétekkel játszik, se eleje, sem vége, nem lesz béke közöttük, elválnak. Zsolttal - mint kiderül egy csalóval - élt együtt vidéken, aki kicsalta az összes pénzét, s a rendőrök kezei közül szökött meg, ezzel ráhagyva a kislányát, Zsófit, akit végül Szilvia befogad, bár mindig Zsoltra emlékezteti, s emiatt sokszor undok a kislánnyal, de végül rendeződik köztük minden. Miután megtudja, hogy István Zsanett gyerekének az apja, mérges lesz, de a férfi autóbalesetét követően mégis kissé megenyhül. Mikor István a kórházban kéri meg a kezét, nem biztos magában, attól tart, hogy gyerekei dühösek lesznek rá, és széthullik a család, ám az ő beleegyezésükkel végül igent mond. Szilvia nagyon szeretné, ha Zsófi Skóciába tanulna és arra biztatja Istvánt, hogy adják el a Macsekot, mivel nem akarja eladni a kórházba találkozik Héder Tomival és megcsalja vele Istvánt azért hogy megkapja az ösztöndíjat Zsófi iskolájába. Ez a kapcsolat kiderül Tomi otthagyja Szilviát és Zsófival elhagyja Csillagkutat. Dózsa Zoltán - Halász István: Halász Szilvia férje, Gergő édesapja és Kristóf mostohaapja. Priusza miatt kerüli a nagyobb balhékat, nem szeretne megint sittre kerülni. Odaadó, gondoskodó családfő, imádja Szilvát. A Kék Macsek résztulajdonosa. Vendéglátós. Tüdőrákban szenvedett, a kocsmában elszenvedett passzív dohányzása miatt. Egyelőre gyógyultnak nyilvánították, műtét és kemoterápia után. Kék Macsekben lóversenyezett nagy tétben, míg Szilvia megtudta, összevesztek. Ígéretet tett, hogy nem játszik többet lóversennyel. Igen ám, de pókerezett kis tétekben, míg Gáborékkal tartottak vetkőzős pókerpartit tét nélkül, jöttek a csinos nővérkék és ezért Szilvia megint veszekedett, míg végül Füredi Attila helyrerakta őket. Azóta kibékültek. Netes pókerrel, is próbálkozott, de elvesztette az összes tétet és így kénytelen volt Bezerédihez fordulni, a játékfüggőség kigyógyítása végett. Ő Zsanett gyerekének az apja. Miután ez kiderült, Szilvia ismét eltávolodott tőle. Kristóffal való telefonos vitájuk autóbalesetbe torkollik, amely miatt majdnem lebénul. Később, még a kórházban újra megkéri Szilvia kezét, aki hezitál, mert fél, hogy gyerekei haragudnának, ám Kristóf és Gergő beleegyezésével mégis igent mond. Miután kiderül hogy Szilvia megcsalja Istvánt Héder Tamással először verekednek a Macsekba és a kórházban, majd a sajtóhoz viszi hogy lejárassa Héder Tamást. Ezért Tamás megfenyegeti Istvánt, visszafizeti a pénzt és eladja a Macsekot. És úgy dönt, hogy Skóciába utazik Szilviához és Zsófihoz. Keveházi Lili - Tóth Zsófi: Szentfalvi Zsolt lánya. Autóbalesetben meghalt az anyja, az apja pedig megszökött. Szilvia és Isti gyámsága alatt áll, akikkel először nem volt felhőtlen a kapcsolata, ám később összebarátkozott velük, és nagyon megszerette őket. Szilviával Istvánnal Skóciába költözik. Érdekesség,hogy a kislányt alakító Keveházi Lili a való életben a Szilviát játszó Fábián Anita lánya. Nádas György - Galambos György: Gyöngyi apja, bohém életű régiségkereskedőt játszik, aki régi bélyegsorért látszik érkezni Csillagkútra, de hamar kiderül róla, hogy önző üzér csupán. Kiss Erika - Horváthné Kannás Piroska (Piros): Bodolainé Kannás Erzsébet nővére, Horváth Veronika édesanyja. Csuja Imre - Horváth Gusztáv: Piroska férje, Horváth Veronika édesapja. Kassai László - Filkó Dénes "Fidó": Előd régi spanja, minden piszkos ügyben segített neki, majd a Fehér klánban ténykedik. Rolanddal együtt ő is elmenekül. Éry-Kovács Zsanna, Ruttkay Laura – Szűcs Lívia: Rendőr. Ottó volt iskolatársa és szerelme. Amikor Garait felfüggesztik őt küldik Csillagkútra. És újra felmelegszik a kapcsolata Ottóval. Először ellenszenves, de a végén kedves lesz. Már úgy látszik, hogy Csillagkúton marad, amikor kap egy titkos megbízást, ahol semmilyen kütyüt nem lehet használni. Ottó már kezdi elfelejteni, mikor újra feltűnik. Segít lebuktatni az új maffiát, de e miatt hazudnia kellett Ottónak, és visszamegy Budapestre. Bánfalvy Ágnes – Telekes Jutka: Ildikó féltestvére. A vihar miatt meghalt a férje. Mivel ő miatta halt meg, öngyilkos akart lenni. Meli segített neki. Ildikó feltűnése után nem látogathatta Jutkát. Nyertes Zsuzsa –Telekes Ildikó: Jutka féltestvére. Mint kiderül a gyereke Jutka férjétől van. Szerelmes lett Károly bába, de amint az öreg rájön, hogy milyen valójába dobja. Timon Benjamin - Big (valódi neve: Kövesdi Ákos): Szabi barátja, látszólag rossz fiú, akinek szíve van. Ő és a bátyja benne volt Bodolaiék áramlopásában. Később, a Macsek pincéreként lelkiismeretes srácnak mutatkozik. Előbb Adéllal, majd Orsival kavar. Miután Zseni és Meli megveszi a Macsekot, kirúgják. Emiatt elmegy Csillagkútról és kertész lesz. A kert gazdája eladta a telket és vett egy nagyobbat, ám télen nem lehet kertészkedni, ezért egy kis időre visszautazott a városba, ahol Meli és Zseni felvette a Macsekbe pultosnak. És újra összejön Orsival, de rá kell jönniük, hogy nem működik, így visszamegy. Kedvek Richárd - Dr. Bezerédi Szilárd: A kórház pszichiátere. Megnyerő és kedves, hivatásából adódóan mindenkivel elfogadó. Bettyvel járt, miközben csatlakozott az Örök Fényesség Egyházba. Végül Lux Endre elnevezte Árulónak „Az áruló a tiszták közé rejtőzik", mert megszegte súlyosan a szabályokat. De hála Balázsnak, hogy megmentette az életét. Később a szekta visszatérése után Orsival együtt segített leleplezni Endrét, bár sokáig ő sem hitte el, hogy Vera összejátszik velük. Szabina - a nővére - megjelenik az életébe. Először rossz sejtése van, mert régen kihasználta Szilárdot és a szüleit, végül neki lett igaza. Apja miatt majdnem elveszti állását, de egy leleplező cikket ír. Összejön Patríciával. Később a kórház kettészakadása miatt szakít Patríciával. Timivel jön össze. Később egy félreértés miatt elbúcsúzhat az állásától, a Csillagvirág Klinika társigazgatója, Faragó Alex kirúgja a kórházból és elhagyja Csillagkutat. Pásztor Ádám - Laky Márton: Orsi pasija. Egy rendes lelkes gyerek. A Bodolai család hamar befogadta, de miután Big megjelent Orsi inkább Ákost választotta. Nagy Adrienn ( Szabó Zsófia ) - Betty Tanakis: Helen Tanakis meggyilkolt kórházi résztulajdonos és Pongrácz Péter lánya, Barbara féltestvére, a kórház résztulajdonosa, az egykori krízisközpont vezetője. Kardos Zoltán felesége volt, de szakítottak. Tamás elvesztése után a pap még gyakran visszatér. Szilárddal járt. Balázzsal is kavart. Össze van zavarodva, mióta Balázs magára műttette Tamás atya arcát. Betty is börtönbe kerül (1,5 évre) Balázs elvesztése súlyosan érinti. Roland testvérével együtt őt is kihozza, ám Betty szabadulásakor nem találja a helyét. Összebarátkozik az akkor épp elvonón lévő Olivérrel, Alexa testvérével és később össze is jönnek. Olivér becsapja és egy szikla peremén le akarja lőni. Utána Márkkal kezd el járni, majd Roland miatt szakítanak. Márk ki akar vele békülni és a Macsekban várja, de Betty sose ért oda. Eltűnt és senki se tudja, hogy miért. Lukács Gábor - Bogdán Zsolt: bűnöző. Azt mondják róla, hogy ő a legkeresettebb gengszter az egész országban. Csillagkútra azért jön, mert új szervezetet akar alapítani. Két legjobb emberével, Rudassal és Turival kezdetben nagy sikereket érnek el. Ő a szervezet feje. Megpróbál Konrádékkal egyezkedni, de ők visszautasítják. A banda központja a művelődési ház. Később kiderül, hogy Roland mozgatja a szálakat a háttérben, de Roland csak a pénz egy részét kéri, a szervezet feje pedig marad Bogdán. A rendőrök megpróbálják lekapcsolni csapatát, míg ő a kisfőnökökkel tárgyal, de elszökik, majd Kondrádra támad és elkapják a rendörők. Fehér Ákos - Rudas Levente, bűnöző. Bogdán embere, a rendörök elkapták . Illés Dániel (színész) - Turi Attila, bűnöző. Bogdán embere, a rendörök elkapták. A 2009-es, tömeges elbocsátás A gazdasági válság a sorozatot is érintette, ezért a készítők úgy döntöttek, több szereplőtől is megválnak. Egy részük úgy távozott, hogy bármikor vissza lehessen venni őket a történetbe, azonban voltak olyanok is, akik véglegesen kiestek. Az alábbi szereplők távoztak a sorozatból: Szorcsik Viktória (Bóta Judit) - Korábbi főnővér. Elbocsátották, Oravecz Fanni vette át a helyét. Szanitter Dávid (Bárdos Attila „Kisati”) - Füredi fia, építész. Dubaiba költözött. Kerekes Viktória (Ekler Laura) - Barbara anyja, korábban Péter majd Nándi élettársa. Autóbalesetben meghal. Tallós Rita (Helen Tanakis) - Amerikai üzletasszony, Betty anyja. A kórház résztulajdonosa volt, de a túszdráma során meghal. Várdai Anikó (Juhász-Nagy Rozália) - Pletykás recepciós, a túszdráma során szívroham éri. Gregor Bernadett (Szekeres Anett) - A szépségklinika tanácsadója volt, Nándival kavart. Fridel Fruzsina (Nemes Viola) - Viktor testvére, a Kékmacsek korábbi tulajdonosa. A túszdráma alatt megerőszakolták, és elhagyta csillagkutat. Vándor Éva (Nemes Lenke) - Korábbi polgármester, tisztviselő. Füredi felesége, Magdika nevelőanyja. Ibolya áldozata lett. Nagyváradi Erzsébet (Ekler Klára) - Laura testvére, Péter élettársa is volt. Amikor kiderült, hogy a gyereke Nánditól van, Péter kidobta, Nándival együtt elhagyta csillagkutat. Bánhidi Vivien (Kalló Nikolett) - Dávid barátnője volt, de megerőszakolták. Később nővér lett, de Ibolya őt is megölte. Létay Dóra (dr. Pongrácz Réka) - Péter testvére, a kórház résztulajdonosa. Járt Nándival is, de végül Kardos doktor mellett találta meg a boldogságot, akivel együtt nevelték a Bencsik testvéreket. Miután rájött Ibolya titkára, őt is megölte a rémnő. Fejes Tímea (Hajdu Ibolya) - A Macsek pincére volt, majd a szépségklinika és később a kórház recepciósa. Miután Dávid otthagyta az oltárnál, bekattant, és sorozatgyilkos lett. Végül a folyóba ugrott, de túlélte, és visszatért. A Macsekban keletkezett tűzben bennégett. Novák Henriett (Bakó Melinda) - Dávidot többször is átverte, és végül mindig Fehér Richárd mellett kötött ki. Később Pétert környékezte meg érdekből, akivel össze is házasodtak. Péter feje fölül eladta a házat, majd Richárd oldalán elhagyta a várost. Előd Álmos (Nemes Dávid) - Pongrácz Barbarával járt, minden rendben volt. Amikor a Bako Melindával járt, sötét alvilági körökben volt része. Később a kórház nővéreivel járt, megismerkedett Káldor Margittal, jól kijöttek egymással. A későbbiekben már a Kék Macsekos Kalló Nikivel járt, köztük szerelem volt. Ezután megismerkedett Hajdú Ibolyával aztán Káldor Margittal kavart, akkor kiderült, hogy Iboly elvetél, ekkor lépett le Spanyolországba, így csak az anyja temetésére jött haza, később elhagyta Csillagkutat. Korábban távozottak Szirtes Balázs (Mányoki doki) Gáspár Imola (Hadházi Villő) Lengyel Tamás (Zólyom Iván) Siménfalvy Ágota (dr. Székács Irén) Vad Katalin (Janovics Ivett) Lukács Sándor (Dér Mihály) Hujber Ferenc (dr. Rónai Máté) Cserna Antal (dr. Pető János) Tordai Teri (Haller Sára, Pongrácz Barbara nagymamája) Somogyi-Santana Lorena (Zoé Gomez) Peller Károly (Molnár Csaba) Mészáros Kitty (Pongrácz Barbara 2008-ig) Haumann Petra (Nagy Helga-Schön Helga) (Schön Zsigmond lánya) Haumann Péter (prof. Dr. dr. Schön Zsigmond) Tóth Csaba (politikus) Tóth Csaba János (Zalaegerszeg, 1960–) magyar politikus, MSZP-s országgyűlési képviselő (2010-2014, 2014-). A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett gépészmérnökként 1983-ban, majd 1986-ban az Agrártudományi Egyetemen szerzett műszaki kereskedelmi szakmérnöki másoddiplomát. Pályafutása Tóth Csaba pályafutása 2002 körül kezdődött az MSZP gyenge Vas megyei szervezetében. Érkezését követően a helyi párt- és ifjúsági szervezetekbe (Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták) özönleni kezdtek az új tagok. 2003 tavaszán Tóth már megyei elnökhelyettes volt. 2003 decemberében a megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke azt állította, hogy Tóthék megvásárolták az új belépőket, ez magyarázza a taglétszám emelkedését, Tóth és társai gyors pártkarrierjét. Tóthot a vizsgálatot követően az MSZP megyei etikai bizottsága kizárta a pártból, de az országos testület fél évvel később felülbírálta a döntést. Mindeközben Vas megyei elnökké is megválasztották Tóth Csabát. Hiller István akkori pártelnök végül teljes körű tagrevíziót és tisztújítást rendelt el; nyomozás is indult magánokirat-hamisítás miatt, amelyben később Tóth is gyanúsítottá vált. Az ügyészség végül arra jutott, hogy a hamisítás ténye nem bizonyítható – nem sikerült az eredeti okiratok nyomára bukkanni. A tisztújítás során Tóth nem került be a megyei vezetésbe, ezután Vas megyéből Zuglóba távozott. Feltűnését követően rohamosan emelkedni kezdett a taglétszám, majd a helyi MSZP elnöke tagfelvételi moratóriumot rendelt el. A harc Tóth Csaba elnökké választásával ért véget. A megbuktatott addigi elnök és számos más tag is átlépett az MSZDP-be. Tóth a 2010-es választáson képviselőjelöltként bukott, ám még abban az évben bekerült az Országgyűlésbe, mivel Horváth Csaba a budapesti közgyűlési tagságot választva októberben lemondott a mandátumáról. A 2014-es választáson a kormányváltó összefogás közös jelöltjeként szerzett mandátumot. Magánélet Nős, egy gyermek édesapja. Megválasztották 2018-ban Budapest 8. körzetében országgyűlési képviselővé választották. Közerkölcs megsértése A közerkölcs megsértése a magyar jog szerint egy szabálysértés. Törvényi szabályozása A 2012. évi II. törvény 192. §-a szerint "Aki a közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el". E szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot. A korábbi szabályozás Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet I. Fejezetének I. Címe 1.§-a szól a közerkölcs megsértéséről II. Jakab angol király II. Jakab (James II, London, 1633. október 14. – Saint-Germain-en-Laye, Franciaország, 1701. szeptember 16.) 1685-től 1688-ig Anglia, Skócia (VII. Jakab néven) és Írország királya a Stuart-házból, a kivégzett I. Károly fia, II. Károly öccse. Élete York hercegeként 1646-ban, az angol forradalom kitörése után a parlament testvéreivel fogságba vetette. 1648-ban Hollandiába, majd Franciaországba menekült. 1652-ben Turenne seregében harcolt. 1655-ben el kellett hagynia Franciaországot, mire brit és ír menekültek élén, Condé és Don Juan alatt Turenne ellen fordította fegyverét (1659). Amint a Stuartok megint Anglia trónjára kerültek, Jakab lett a Királyi Afrika Társaság elnöke. Ebbéli minőségében megbízta a Társaság szolgálatában álló Robert Holmest, hogy foglalja el a holland gyarmatokat és rabszolgakereskedő állomásokat Nyugat-Afrikában. Ezzel egy időben az angolok az észak-amerikai holland területeket is megszállták, az államilag támogatott angol kalózok pedig súlyos károkat okoztak a holland kereskedőknek. A háborúban II. Károly király tengernaggyá és a brit hajóhad fővezérévé nevezte ki Jakabot, aki 1665 elején először Új Amszterdamot, Hollandia Észak-amerikai gyarmatát foglalta el. 1665. június 13-án a (southwoldinak is nevezett) lowestofti csatában fényes tengeri győzelmet aratott a hollandok fölött, a győzelmet azonban nem aknázta ki. Ezért leváltották a főparancsnok tisztségéből, amit George Monck és Rupert herceg között osztottak meg. A harmadik angol–holland háborúban ismét Jakab lett az angol flotta főparancsnoka. Először 1672. június 7-én a solebayi csatában csapott össze De Ruyter admirálissal — a közel döntetlen eredményű csatában a győzelmet mindkét fél magának tulajdonította. A következő évben azonban De Ruyter háromszor isː első schooneveldi csata (1673. június 7.) második schooneveldi csata (1673. június 14.) texeli csata (1673. augusztus 21.) elverte a nagy túlerőben levő, egyesült angol–francia flottát. A kudarcok miatt Anglia különbékét kötött Hollandiával; Jakab tengerészeti pályafutása gyakorlatilag véget ért. Miután Jakab első neje – élete vége felé – a katolikus vallásra tért, majd 1673-ban a katolikus Mária modenai hercegnővel kötött újabb házasságot, az ellenzék kiharcolta, hogy állásáról le kelljen mondania. 1679-ben Brüsszelbe menekült, ahonnan azonban a parlament engedelmével nemsokára Skóciába tette át lakóhelyét. Királyként Károly halála után ő foglalta el az angol trónt, és bár megfogadta, hogy tiszteletben tartja a nemzet szabadságait és a törvényeket, nemsokára a korlátlan uralom és a katolikus egyház helyreállítását célzó rendeleteket hozott. Az általános elégedetlenség közepette Monmouth herceg, II. Károly természetes fia lépett föl trónkövetelőnek. Kísérlete elbukott, ő pedig a vérpadra került; a megtorlók néhány hét alatt több mint 300 felkelőt végeztettek ki. Az angol nép zöme némi türelemmel nézte a zsarnok uralmát, mert nem lévén a királynak fiúörököse, arra számított, hogy a trón protestáns leányaira száll majd. Azonban a katolikus királynő 1688-ban váratlanul fiút szült és erre kitört a vihar. A trónörököst – bár alaptalanul – becsempészett gyermeknek deklarálták; mindkét parlamentáris párt a klérussal szövetkezve, a király vejét, Orániai Vilmost szólította föl az angol alkotmány védelmére. Jakab megijedt ettől a fordulattól, és visszavonta törvénytelen rendeleteit, de már késő volt. Orániai Vilmos 1688. november 15-én Torbayben, Devonshire-nál partra szállt, mire Jakab, akit hadserege is cserbenhagyott, Franciaországba menekült. Útközben elfogták, de Orániai Vilmos másodízben is szökni engedte apósát. A parlament Jakabot trónvesztetté nyilvánította, utódául leányát, Mária királynőt és annak férjét, III. Vilmost kiáltotta ki királynak. Ezután II. Mária és III. Vilmos közösen uralkodott. Trónfosztása után Jakab nem mondott le a trónról, azt folyamatosan próbálta visszaszerezni — híveit, akik továbbra is a Stuartokat tartották Anglia, Skócia és Írország legitim uralkodóinak, jakobitáknak nevezték el. Jakab 1689 márciusában francia segítséggel partra szállt Írországban, és összehívta Dublinba az ír parlamentet, amely elismerte királynak. Orániai Vilmos azonban 1690. július 11-én (a régi naptár szerint júl. 1-én) a Boyne folyónál legyőzte a Stuart-párt ír-francia csapatait, és Jakab visszatért francia földre. A következő évben Vilmos tábornokai visszahódították Írországot. Jakab gyorsan öregedett, és egyre inkább pietista hitvese befolyása alá került. A restauráció utolsó reményeit az 1697-ben megkötött rijswijki béke oszlatta el. Fia, az „idősb trónkövetelő” (Old Pretender) James Francis Edward Stuart szintén próbálkozott a hazatéréssel- 1715-ben tört ki Skóciában az első jakobita felkelés, de a francia támogatás dacára elbukott. Utána az angolok által „ifjú trónkövetelőnek” nevezett Charles Edward Stuart lett a jakobita mozgalom feje. Halála A franciaországi Château de Saint-Germain-en-Laye-ben vesztette életét bátyjához hasonlóan szélütés (intracerebrális vérzés) miatt. Gyermekei Első feleségétől, Hyde Annától (1638. március 22. – 1671. március 31.) 8 gyermeke született: Második feleségétől, Modenai Máriától (1658. október 5. – 1718. május 7.) 7 gyermeke született: Ezen kívül volt még 6 törvénytelen gyermeke is: Grit Breuer Grit Breuer (* 1972. február 16., Röbel an der Müritz) világbajnok német atléta. Pályafutása 1988-ban már részt vett az olimpiai játékokon. Egyedül a négyszer négyszázas váltóversenyen szerepelt, itt azonban bronzéremhez segítette a kelet-német váltót; Breuer nem kapott érmet, mivel csak az elődöntőben szerepelt, a döntőben Sabine Busch futott helyette. 1991-ben előbb aranyérmet nyert a fedett pályás világbajnokságon négyszer négyszázon, majd ugyanezen a távon bronzérmes volt a tokiói világbajnokságon. Utóbbi tornán egy ezüstérmet is szerzett egyéniben, négyszázon. Nem sokkal az 1992-es barcelonai olimpia előtt nála és edzőtársánál, Katrin Krabbenél klenbuterolt találták egy vizelet-próba vizsgálat alatt. A Német Könnyűatlétikai Szövetség mindkettejüket egy év eltiltással sújtotta, ezt azonban - sportszerűtlen magatartásra hivatkozva - a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) további két évvel, 1995-ig meghosszabbította. Breuer az ítéletet tudomásul vette és 1995-ben visszatért a versenysportba. 1996-ban két versenyszámban is elindult az atlantai olimpiai játékokon. Négyszázon eljutott az döntőig, ott azonban utolsóként, a nyolcadik helyen zárt. A német váltóval, 1988 után újfent részt vett a négyszer négyszázas számban. Uta Rohländer, Linda Kisabaka és Anja Rücker társaként harmadikként zárta a döntőt, amivel megszerezte pályafutása egyetlen olimpiai érmét. 1997-ben az athéni világbajnokságon aranyérmet nyert a német váltó tagjaként, majd 1999-ben, Sevilla-bal bronz-, 2001-ben, Edmontonban pedig ezüstérmesként zárt ezen a távon. 2004-ben még tagja volt a német váltónak az athéni olimpián, ekkor azonban már nem ért el jelentősebb eredményt. Egyéni legjobbjai 100 méteres síkfutás - 11,13 s (1990) 200 méteres síkfutás - 22,45 s (1991) 400 méteres síkfutás - 49,42 s (1991) HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják A Himmler agyát Heydrichnek hívják (eredeti címén: The Man with the Iron Heart vagy HHhH) egy 2017-es angol nyelvű, francia-belga életrajzi háborús dráma-thriller, melyet Cédric Jimenez rendezett, valamint Jimenez, David Farr és Audrey Diwan írt. A főszereplők Jason Clarke, Rosamund Pike, Jack O’Connell, Jack Reynor és Mia Wasikowska. A francia író, Laurent Binet HHhH című regényén alapul, amely az antropoid műveletre összpontosít, Reinhard Heydrich náci vezető prágai meggyilkolására a második világháború idején. A filmet Franciaországban 2017. június 7-én mutatták be, Magyarországon négy hónappal később szinkronizálva, október 12-én a Big Bang Media jóvoltából. A film fő forgatása 2015 szeptemberétől 2016 februárjáig tartott Prágában és Budapesten. A film megtörtént események alapján készült. A Harmadik Birodalom fénykorát élte 1942-ben, szinte egész Európát uralta. Reinhardt Heydrich a felesége, Lina támogatásával a nemzetiszocialista párt élére emelkedett, az SS magas rangú vezetője, a "végső megoldás" egyik főszervezője lett. Amikor Hitler a Cseh-Morva Protektorátus vezetőjévé teszi, brutális elnyomó rendszert épít ki. A londoni cseh ellenállás merész tervet sző: végezni akarnak Heydrich-hel. Két fiatal katonát, Jozef Gabcikot és Jan Kubist bízzák meg a feladat végrehajtásával. Ugrini Ugrini falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget északi részének közepén, Pazintól 24 km-re északra, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, közvetlenül a szlovén határ mellett fekszik. Története 1857-ben 106, 1910-ben 187 lakosa volt. 2011-ben 46 lakosa volt. 125 (szám) A 125 (százhuszonöt) a 124 és 126 között található természetes szám. Köbszám, az 5 köbe. Tizennégyszögszám. A 126-tal Ruth–Aaron-párt alkot. Tejfalvi Csiba Márton Tejfalvi Csiba Márton, Chiba Márton (Tejfalu, 1600 előtt – ?, ?) református lelkész. Élete Szülőhelyén kezdte tanulmányait, majd Debrecenben folytatta. Itt 1615 májusában a felsőbb tanulók sorába lépett. Ezután külföldre ment, s 1622. május 8-án beiratkozott a wittenbergi, ősszel pedig odera-frankfurti, majd 1623. augusztus 27-én a franekeri egyetemre. Miután hazatért, rektorként működött Nagybányán, majd 1625 nyarán lelkész volt Túrterebesen lelkészkedett. 1632-től Beregszászon szolgált, még 1636-ban is itt működött. Műve Romanocategorus, az az, Az Apostoli vallással ellenkező, minapi, Római-Catholicusok tudományának mutató Laistroma. Melylyet az Nemes Szemely Tey-Falvi Chiba Marton egy Papista vállásra tevelyedet Attyafianak irt . (Debreczen) 1637. (Ajánlva van Perényi Gábornak, Ugocsa és Abauj várm. főispánjának és nejének, Salgai Kata asszonynak.) Gombosi Tamás Gombosi Tamás (Budapest, 1947. január 19.) amerikai magyar űrfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Életpálya 1970-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett fizikusi diplomát. Elhelyezkedési nehézségeknek köszönhetően lett Magyarország első űrfizikusa. Űrfizikusi pályafutását Somogyi Antal irányítása alatt kezdte. Sokat tanult a kozmikus sugárzás és a statisztikai adatfeldolgozás területeiről. 1971 tavaszán filmcsillagként kezdte űrfizikusi karrierét. Csillagokat keresett a végtelenül hosszú 35 milliméteres filmtekercseken. A szovjet űrkutatás hőskorában az űrszondák analóg telemetriával működtek és a telemetriai jeleket folyamatos vonalként írták filmszalagra. Egy-egy filmszalag mintegy 6 órányi mérési adatot tartalmazott. Amikor az Interkozmosz program megindult, néhány berendezés digitális formában produkált adatokat, ezeket az adatokat azonban 0 és 6 volt (V) közötti analóg jelként továbbították az űrszondáról a földi vevőállomásra. Elvileg egy 0 voltos jel felelt meg 0-nak, 0,75 voltos jel felelt meg 1-nek, és így tovább. A film időnként szinte a felismerhetetlenségig zajos volt (tele volt csillagokkal), ezen kívül úgy a nullszint, mint a feszültséglépcső állandóan mászkált. A telemetriai jelek mérési eredményekké való visszaállítása szinte reménytelen feladat volt. Első "fizikusi" feladata lett az Interkozmosz–3 műhold energikus részecskedetektor adatainak rekonstruálása. A műszert a Csehszlovák tudósok készítették. Egy statisztikai módszer kidolgozásával sikerült megoldania a kapott feladatot. Következő feladata az űrszonda pályaszámítása volt. A szovjet űrkutatási Intézet (IKI) ebben az időben gyakorlatilag nem rendelkezett számítógépekkel (egy öreg Ural-2 volt a legnagyobb gépük) és a szovjetek komoly nyomást fejtettek ki az Interkozmoszban részt vevő országokra, hogy azok vegyék át az Interkozmosz holdak pályaszámítását. lengyel, csehszlovák és NDK-beli kollégáknak kellett egy olyan használható pályaszámító programot összeállítani, amely nemcsak a szonda helyzetét számítja ki, hanem a geomágneses teret és koordinátákat is megadja. Szakmai felkészültségét elismerve Pavel E. Elyaszberg közbejárására – a polgári űrkutatás adatfeldolgozási és pályaszámítási egységét vezette – a magyarokat is bevonták az adatfeldolgozásba. A megegyezés szerint a magyar fél végezte az összes műszer mérési adatainak rekonstruálását a telemetriai adatokból, amiért cserében részt vehettek az adatok fizikai értelmezésében. Konstantin I. Gringauz a szovjet űrkutatás egyik nagyra értékelt úttörője meghívta munkacsapatába. 1975 novemberében egyetlen külföldiként Moszkvába került, az Űrkutatási Intézet (IKI) munkatársa lett. Fő feladata a Venyera–9 és Venyera–10 plazmaadatainak értékelése volt. A Venera orbiterek segítségével sok új jelenséget felfedeztek és néhány új elméleti modellt is kidolgoztak a megfigyelések értelmezésére. 1976-1977 között amerikai kollégák fokozott érdeklődést tanúsítottak a szovjet Venera eredmények iránt. Kétévenként megrendezésre kerülő IAGA (International Association of Geomagnetism and Aeronomy) konferencián Seattleben, Gringauz professzor felkérésére megtartotta a Vénusz éjszakai ionoszférája előadást. A IAGA konferencia után levelet kapott az University of Michigantől. Nagy András a Pioneer Venus program egyik résztvevője meghívta, hogy töltsön egy évet Ann Arborban és vegyen részt a Pioneer Venus programmal kapcsolatos elméleti modellezésben. Munkája során egyedülálló adatrendszer állt a rendelkezésére, ezen kívül a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépe (CRAY) is elérhető volt a numerikus modellezésre. 1980-1983 között a VEGA előkészületeivel foglalkozott. 1983-tól a fizikai tudomány doktora. Szakterülete űrfizika: Nap-Föld fizika, bolygókutatás, plazmafizika. 1987-ben egyetemi tanár az University of Michigan Légkör és Űrkutatási Tanszékén. 2016-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Rod Norrish Roderick Norrish (Saskatoon, Saskatchewan, 1951. november 27. –) kanadai profi jégkorongozó. Pályafutása Komolyabb junior karrierje a Regina Patsban kezdődött ahol három idényen keresztül játszott. Az 1971-es NHL-amatőr drafton a Minnesota North Stars ledraftolta a második kör 21. helyén. Három idényt az AHL-ben játszott (Cleveland Barons, Jacksonville Barons, New Haven Nighthawks) majd 1974-ben felhívták az NHL-be a North Starshoz kilenc mérkőzés erejéig. A következő szezonban a North Starsban és a New Haven Nighthawksban játszott. 1975-ben vonult vissza. Díjai WCJHL Első All-Star Csapat: 1971 Štítov Štítov település Csehországban, Rokycany-i járásban. Štítov Trokavec, Příkosice, Skořice és Mirošov településekkel határos. Lakosainak száma 60 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gare de Laragne Gare de Laragne vasútállomás Franciaországban, Laragne-Montéglin településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lyon-Perrache-Grenoble-Marseille-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Sisteron Gare de Serres Moziverzum A Moziverzum a TV2 Média Csoport 2018-ban induló új felsőkategóriás prémium mozicsatornája lesz. Története A TV2 Média Csoport programigazgatója 2018. májusában bejelentette, hogy a TV2 (Magyarország) egy új filmcsatornát indít. A Moziverzum sugárzási engedélye Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Szerbia és Horvátország területére szól, műholdas disztribúcióval. Napi 24 órában sugároz majd. A programkínálat 100%-ban vásárolt tartalmakból áll majd, széles műfajkínálattal: akció, vígjáték, kaland, dráma és horror. A Moziverzum induló költségvetése 900000 euró, melyet többek közt a reklámbevételekből finanszíroznak majd. Forrás 24.hu Az NDK az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Az NDK a szovjetunióbeli Moszkvában megrendezett 1980. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 17 sportágban 346 sportoló képviselte, akik összesen 126 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el Ökölvívás RSC – a mérkőzésvezető megállította a mérkőzést Torna * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Keskenyszájú orrszarvú A keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó faj. Tévedésből fekete orrszarvúnak is nevezik, mivel legközelebbi rokonát, a szélesszájú orrszarvút (Ceratotherium simum) a búrok fehér orrszarvúnak nevezték, ezért megkülönböztetésként kapta a fekete nevet. Kéttülkűnek is hívják. Előfordulása Közép- és Dél-Afrikában, a Csád-tó és a Viktória-tó környékén őshonos. A 20. század utolsó harmadára állománya egész Afrikában megcsappant. 2010-ben példányszámukat 4 880 körülire becsülték. Becslések szerint 2015-ben 5042 és 5455 egyed közt volt a keskenyszájú orrszarvúk populációja. Megjelenése Egy kifejlett fekete orrszarvú hossza 300–375 centiméter, marmagassága 140–180 centiméter, tömege átlagosan 800–1400 kilogramm. Az öregebb hímek ennél jóval nagyobbra is megnőhetnek, tömegük elérheti a 2200–2900 kilogrammot. Bőre az elefántéhoz hasonlóan igen vastag, csupasz, kissé redőzött, szürkés vagy vöröses színű. Alfajai A keskenyszájú orrszarvúnak 5-8 alfaja van: † dél-afrikai keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis bicornis) ( Linnaeus , 1758) – száraz szavannákon honos; a Dél-afrikai Köztársaságon belül Nyugat-Fokföldtől egészen Limpopóig, valamint Namíbia déli részéig élt. Talán Lesothóban és Botswana déli részén is jelen volt; kihalt az 1850-es években. † Diceros bicornis brucii Lesson, 1842 - kihalt a 20. század elején. Diceros bicornis chobiensis Zukowsky, 1965 - talán még csak egy élő példánya létezik Botswana területén. Diceros bicornis ladoensis Zukowsky, 1965 - nem ismert, ha még létezik; feltételezések szerint Kenyában még megtalálható. † nyugat-afrikai keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis longipes) Zukowsky, 1949 – Északkelet-Nigéria, Csád délnyugati része, a Közép-afrikai Köztársaság és Kamerun északi felén élt; 2011-ben kihaltnak nyilvánították kelet-afrikai keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis michaeli) Zukowsky, 1965 – eredetileg Etiópia, Szomália, Tanzánia és Kenya területein élt; betelepítették a Dél-afrikai Köztársaságba és Ruandába közép-afrikai keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis minor) (Drummond, 1876) – az eredeti előfordulási területe Nyugat- és Dél-Tanzánia, továbbá Malawin keresztül Zambia, Zimbabwe és Mozambik, valamint a Dél-afrikai Köztársaság északi és keleti részei voltak. Talán a Kongói Demokratikus Köztársaság déli részén, Észak-Angolában és Kelet-Botswanában is élt. Manapság Tanzánián kívül a Dél-afrikai Köztársaság északkeleti részén, Zimbabwéban és Szváziföldön van jelentősebb állománya. Malawiból, Botswanából és Zambiából kiirtották, de azóta visszatelepítették. Ez a legnagyobb számban fennmaradt alfaj. délnyugat-afrikai keskenyszájú orrszarvú (Diceros bicornis occidentalis) (Zukowsky, 1922) - eredeti előfordulási területe Észak-Namíbia és Dél-Angola; betelepítették a Dél-afrikai Köztársaságba. Életmódja A szavannákon igen könnyen mozog, de térlátása nagyon fejletlen, ezért megközelítése a szabadban állatnak-embernek egyaránt veszélyes. Még egy oroszlánnal is könnyen elbánhat, hegyes szarvával felnyársalja. A fiatalon befogott példányok mindezek ellenére könnyen szelídíthetők. Növényevő, főleg a bokrokról szedi össze táplálékát, ellentétben rokonával, amely inkább a földről legel. A keskenyszájú orrszarvú fogságban 40 évig él. Szaporodása A nőstény 4–5, a hím 7–8 éves korban éri el az ivarérettséget. A párzási időszak egész évben tart. A vemhesség 450–470 napig tart. Egyszerre 1 utódot hoz világra. Mihálka Mihálka település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban. Fekvése Huszttól délkeletre, Husztsófalva és Száldobos közt fekvő település. Története Mihálka nevét 1389-ben említette először oklevél villa Karaynokfalua néven. 1462-ben Myhalfalua, 1604-ben Krajnikfalva alias Mihalkafalva néven írták. 1389-ben királyi birtok volt, de 1391-ben a Rosályi Kún család szerezte meg. Később is a Rosályi Kúnok, rokonságuk és leszármazottaik birtoka volt. Ismert birtokosai: 1550-ben Rosályi Kún László, Pesti András, 1600-ban Rosályi Kún László, Gáspár és Péter özvegyének birtoka volt. 1910-ben 784 lakosából 15 magyar, 42 német, 727 ruszin volt. Ebből 737 görögkeleti, 41 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott. A falu 1991-ben Száldobos társközsége, közel ezer lakossal. Nevezetességek Görögkatolikus fatemplom és torony - 1688 -ban épült, Szent Mihály tiszteletére. A templom a Száldobosihoz hasonló elrendezésű. Különálló harangtornya annál gazdagabb kiképzésű. A templom azoknak az ukrajnai templomoknak egyike, melyekben a 17–18. században vászonalapú festményekkel vonták be a falakat. Saint-Perdoux (Dordogne) Saint-Perdoux település Franciaországban, Dordogne megyében. Lakosainak száma 134 fő (2015). Saint-Perdoux Bouniagues és Saint-Capraise-d’Eymet községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Oldenswort Oldenswort település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 1278 fő (2011. augusztus 25.). Népesség A település népességének változása: Koszlan Koszlan (oroszul: Кослан) falu Oroszországban, Komiföldön, az Udor járás székhelye. Lakossága: 2288 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése Komiföld nyugati részén, Sziktivkartól kb. 270 km-re északnyugatra, a Mezeny felső folyásának jobb partján fekszik. A Komiföldet átszelő Kotlasz–Vorkuta vasúti fővonalról Mikunynál leágazó szárnyvonal (egyik) végpontja. Közút köti össze a Vicsegda partján fekvő Ajkinóval és azon át Sziktivkarral. A településnél 1937–2006 között mért legalacsonyabb hőmérséklet –49,2 °C (1973. december), a legmagasabb 34,6 °C (1954. július). Története A terület benépesítése a mai Koszlan közelében, egy Udor nevű kis teleppel kezdődött (mai neve Nyizsnyij Udor). Akkori lakói a vizenyős völgyben alapított telepről magasabban fekvő, szárazabb helyre költöztek. (Az „udor” jelentése 'alsó, lenti, a folyón lejjebb'.) A Mezeny és a Vaska folyók felső szakaszának körzetét ma is Udorá-nak nevezik, a járás is erről kapta nevét. Egy 1586. évi leírás megemlíti Koszlan nevét, ahol akkor hat lakott udvar (porta) volt, további kettő üresen állt. A település első egyházi iskolája 1869-ben nyílt meg, falusi iskoláját 1876-ban alapították. Az 1960-as évek végétől bolgár munkások folytattak építkezést és fakitermelést az Udor járás erdőségeiben. Három településük közül a legnagyobbat, Uszogorszkot 15 km-re Koszlantól építették fel. A kitermelt fát Bulgáriába exportálták. A Mikunyból Koszlanba vezető szárnyvonal létesítését a települések felépítése, ellátása és elsősorban a kitermelt fa elszállítása tette szükségessé. (Ebből a Vaska folyón fekvő Vengyingába is épült egy rövid leágazás). Építése 1963-ban kezdődött, 1968 elején haladt át rajta az első szerelvény. (Egy forrás szerint 1974-ben indult meg rajta a rendszeres közlekedés.) A Koszlan melletti kilakított repülőtéren 1977-ben szállt le az első AN-24 típusú repülőgép. Népesség 2002-ben 2 672 lakosa volt, melynek 79%-a komi és 19%-a orosz. 2010-ben 2 288 lakosa volt. Kultúra Komiföld járási múzeumai közül egyedül a koszlani helytörténeti múzeum kapott nevében szerepel hivatalosan a „nemzeti” (nacionalnij) szó: Az Udorai járás Nemzeti Múzeuma. Az 1985-ben megnyitott múzeum állandó kiállítása elsősorban az udorai komik életmódját, a világháború frontharcosainak emléktárgyait és a vidék állatvilágát mutatja be. Falka Falka (románul: Falca), falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Mócs mellett fekvő település Története Falka korábban Mócs része volt, 1956 táján vált külön 64 lakossal. 1966-ban 47 lakosából 45 román, 2 magyar, 1977-ben 33 lakosából 27 román, 6 magyar, 1992-ben 12 lakosából 10 román, 2 magyar, a 2002-es népszámláláskor 11 lakosából 9 román, 2 magyar volt. Tejsav dehidrogenáz-szintet emelő vírus A tejsav dehidrogenáz-szintet emelő vírus (angolul Lactate dehydrogenase elevating virus, LDV) az Arteriviridae családba tartozó pozitív egyszálú RNS-genommal rendelkező vírus. Az LDV csak laboratóriumi vagy vadon élő egereket (főleg Mus musculus, kisebb mértékben Mus caroli) képes megfertőzni, az embert vagy akár rágcsálófajokat, patkányt, hörcsögöt, tengerimalacot nem. A megfertőzött állatnak néhány hétre csökkennek az immunfunkciói, külső tünetek nem észlelhetőek, viszont a vírus élethossziglan az egérben marad. A vírusfertőzés legfontosabb tünete, hogy a tejsav-dehidrogenáz enzim szintje a vérplazmában sokszorosára (5-10x) növekszik. Felfedezése Az LDV-t véletlenül fedezte fel 1960-ban Vernon Riley. Tumorsejtek plazmaenzimekre gyakorolt hatását vizsgálva feltűnt, hogy bizonyos rákos sejtvonalak (vagy akár azok sejtmentes szűrlete) egérbe ültetését követően azok tejsav-dehidrogenéz szintje öt-tízszeresen megnő. Terjedése Laboratóriumi körülmények között a fertőzött egerek igen ritkán adják tovább a velük egy ketrecben tartott fajtársainak, noha a vírus jelen van a testváladékaikban. Vad körülmények között talán vérszívó paraziták is átadják a betegséget, egyébként verekedéssel és szexuális úton juthat egyik állatból a másikba. A vemhes nőstényekben az LDV átterjed a magzatokra és tejjel is átadódik. Virológiája Az LDV virionja kb 30-40 nm átmérőjű, kapszidja ikozaéder formájú és lipidburokkal rendelkezik. A vírusgenom 14 100 bázispár hosszú és kétharmadát két nagy gén, az ORF1a és ORF1ab teszi ki, amelyek két poliproteint, a PP1a-t és PP1ab-t kódolják. A PP1a a poliproteineket 12 kisebb darabra vágja fel. A lipidburokban két fehérje, a VP2 és VP3 található. A VP2 18 000 dalton, a VP3 15 000 dalton súlyú. A burok meglehetősen labilis és érzékeny a felületaktív anyagokra. Patogenezise Az LDV az egerek makrofágjainak egy eddig még nem azonosított alcsoportját képes megfertőzni. Célsejtjei a vérben, valamint a szövetekben (máj, lép) lehetnek. A fertőzés a sejtek pusztulásával jár. Az LDV-pozitív egerek nem mutatnak külső tüneteket, de vérükben megemelkedik a tejsav-dehidrogenáz, az izocitrát-dehidrogenáz, a malát-dehidrogenáz, a foszfoglukóz-izomeráz, a glutation-reduktáz az aszpartát-transzamináz és a glutamát-oxaloacetát transzamináz szintje. Az enzimszint-emelkedés általában szövetpusztulás jele, de ilyen ebben az esetben nem figyelhető meg. Friss fertőzés után az immunfunkciók kb. két hétre lecsökkennek, de aztán helyreállnak. Immunszupresszált állatokban egyes vírustörzsek akár halálos kimenetelű idegrendszeri megbetegedést is képesek okozni. Zászlómúzeum A Zászlómúzeum egy budapesti múzeum. Története A Zászlómúzeum 1995. október 21-én jött létre, Balogh László alapította. Jelenleg a „Balogh Gyűjtemény” 1983-tól körülbelül 6000 darabból áll. A gyűjtemény a világ országainak vezetőivel folytatott levelezés alapján jött létre. 1997-től levelezés útján szerzi be a magyar települések jelképeit a polgármesterektől. 2014-ig összesen 2500 zászlót és címert sikerült a magyar polgármesterektől kapnia. A világ országainak és közigazgatási egységeinek vezetőitől folyamatosan érkeznek a zászlók, címerek és egyéb érdekességek (képeslapok, kiadványok). A világ egyetlen Zászlómúzeuma Budapesten, a VIII. kerület, József krt. 68. alatt tekinthető meg. Fenntartója 1995-től a Józsefvárosi Önkormányzat. 2013. június 1-től a Zászlómúzeum hivatalosan a Jóhír Józsefváros Np. Kft keretében működik. 2013 decemberében felújításra került a világ egyetlen Zászlómúzeuma mely a ma létező országok és közigazgatási egységek jelképeit mutatja be. A Zászlómúzeum háttéranyagának számít a közel 17000 darabból álló képeslap gyűjtemény. A Zászlómúzeum elsőként Magyarországon rendezte meg 2003 végén az Európai Unió című kiállítást, mindenkit megelőzve. 1997-től folyamatosan rendeznek nem állandó kiállításokat (például: Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Észak-Ciprus, Ecuador, Franciaország, Nepál, Tajvan, Algéria, Mauritánia és Nyugat-Szahara, Kenya, Irak, Nyugat-Pápua (Indonézia tartománya), Észtország, Mexikó, Vietnám, Laosz, Francia Polinézia, Nigéria, Mauritius, Paraguay, Argentína). A gyűjtemény 1997-től a magyar települések jelképeivel is gazdagodik, melyeket a települések polgármesteri ajánlanak fel. A Magyarországi Zászló Társaság 1995-től tagja Nemzetközi Zászló Társaságok Szervezetének (FIAV). 1995-től több városban volt kiállítás, például Marcalin, Tatán, Miskolcon, Debrecenben, Nyírbátoron, Nyíradonyban, Szegeden, Budaörsön, Tapolcán, Pécsett, Rétságban, Tatabányán, Győrben, Visegrádon, Fóton, Sárbogárdon, Kabán és Gyöngyösön. 2002 és 2013 között tizenkét alkalommal került megrendezésre a Zászlómúzeumban a Vexilollógiai Nap. Ennek során több ismert zászlókkal és címerekkel foglalkozó szakember mondott beszédet a zászlók világáról (Dr. Bertényi Iván, Dr. Pandula Attila, Dr. Csáky Imre, Cs. Kottra Györgyi, Horváth Zoltán, Szabó Júlia, Vittek Gábor, Török Róbert, Hoppál Dezső, Bíró Aurél, stb). 1999 és 2007 között nagyon sok ország bemutató előadásra került sor a Zászlómúzeumban. A Zászlómúzeum 1995-től (mint "alapító") részt vesz a "Múzeumok Majálisának" rendezvényein a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében. Balogh László 2006 és 2013 között oktatója volt a Nemzetközi Protokoll Egyetemnek. 1986-ban a Magyar Történelmi Társaság tagjai előtt előadást tartott a "Modern zászlók világáról" ez volt az első hivatalos előadása. A későbbiekben több alkalommal tartott előadást az ELTE Térképtudományi Tanszékén a zászlók világáról. Két könyve jelent meg: 1994-ben a "A Világ Nemzetei" címmel (Maecénás Kiadó) és 2007-ben "A Világ Országai" címmel (Anno Kiadó). 1998-tól minden évben három-négy alkalommal "Zászlómúzeumi Tájékoztatót" ad ki az múzeumi eseményekről illetve a zászlók változásáról. A Zászlómúzeum kiállításainak és előadásainak lebonyolításához nagyon sok segítséget nyújtott Szücs Iván himnusz gyűjtő. A Zászlómúzeum tanácsadói: Dr. Bertényi Iván professzor, heraldikus (Budapest, ELTE), Dr. Pandula Attila professzor, heraldikus (Budapest, ELTE), Parragh Frenc vexillológus, (Franciaország), Cs. Kottra Györgyi vexillológus, főmuzeológus (Budapest, Hadtörténeti Intézet), Hoppál Dezső heraldikus (Győr), Horváth Zoltán vexillológus (Székesfehérvár), Szabó Júlia vexillológus (Budapest), Miehle János térképész, (Budapest, Cartographia), Herczog Gábor térképész (Budapest, Stiefel Eurocart kft, igazgatója). Hosszú ideig tanácsadó volt Gerd Vehres a Német Zászló Társaság alelnöke, az NDK volt budapesti nagykövete (1986-1990), 2009-ben elhunyt. A Zászlómúzeumnak nagyon jó a kapcsolata az Afrikai-Magyar Egyesülettel, az Ázsiai-Magyar Egyesülettel, a Latin-amerikai Egyesülettel, a Magyar Genealógiai és Heraldikai Társasággal, Szahara Alapítvánnyal és a Budapesten működő nagykövetségekkel és konzulátusokkal. A Zászlómúzeum az alábbi kiállítási anyagokkal rendelkezik: Világ zászlói és címerei, Magyar települések jelképei, A két világháború közötti évek, Honfoglalástól napjainkig (75 tabló, zászlókkal, térképekkel), 1997-től a következők ismerték el tevékenységet, kitüntetéssel, oklevéllel: Józsefvárosi Önkormányzat "Józsefvárosért" kitüntetés, 1997 Tajvan Csecsenföld Benin Monaco Oroszország Thaiföld Palesztina Omán Pernambuco Szövetségi Állam Boszniai Szerb Köztársaság Kelet-Timor Szicília Panama Saba "Ronald Reagan Intézet" (USA) Liechtenstein Azerbajdzsán Free Pascal A Free Pascal egy professzionális 32 és 64 bites Pascal fejlesztői környezet, amely GNU General Public License alatt hozzáférhető. Képes többféle (közöttük történelmi MAC compilerek) nyelvjárás kezelésére. A beépített assembly támogatás lehetővé teszi assembly betétek egyszerű integrálását. Rendelkezik karakteres és grafikus felületű IDE-vel (Lazarus). Jellegzetességek A rendszer messzemenőkig kompatibilis a Turbo Pascal 7.0 illetve Mac Pascal módban a Think Pascallal és a MetroWerks Pascallal. A Free Pascal többféle IDE-vel használható: Free Pascal IDE : Szöveges módú a Turbo Pascaléhoz hasonló fejlesztői környezet. Lazarus : A Delphihez hasonló gyors alkalmazásfejlesztő (RAD) környezet , amely támogatja a vizuális komponensek (VCL) használatát. MSEide+MSEgui : Svájci programozók által fejlesztett grafikus IDE amely Linux és Windows alatt használható. Dev-Pascal : Teljes értékű fejlesztőkörnyezet Free Pascalhoz és GNU Pascalhoz. Alkalmas konzol és ablakozó alkalmazások, valamint DLL-ek készítésére. Open Sibyl : GUI , amely képes kihasználni az OS/2 specifikus lehetőségeket. A projekt rövid története A Free Pascal compiler egy 32 vagy 64 bites Turbo Pascal és Delphi kompatibilis Pascal compiler, amely több platformot támogat. A compiler eleinte Turbo Pascal segítségével készült azonban ma már képes lefordítani a saját forráskódját. Rövid áttekintés dátumokban: 1993.03.: A projekt elindul 1993.10.: Működik az első kis program 1995.03.: Képes a saját forráskódját lefordítani 1996.03.: Megjelenik az Interneten 2000.07.: 1.0 verzió 2005.05.: 2.0.0 verzió 2007.09.: 2.2.0 verzió 2009.12.: 2.4.0 verzió 2012.01.: 2.6.0 verzió 2015.11.: 3.0.0 verzió Rendszerkövetelmények x86 rendszerek Legalább 386 processzor azonban 486 javasolt Mac OS X rendszerekben Mac OS X 10.4 vagy frissebb, telepített developer tools PowerPC Tetszőleges PowerPC processzor 16 MB of RAM Mac OS classic version System 7.5.3 vagy frissebb Mac OS X esetén Mac OS X 10.3 vagy frissebb, telepített developer tools Egyéb operációs rendszerek esetén a Free Pascal bármilyen rendszeren elfut, amin az operációs rendszer ARM architecture 16 MB RAM Tetszőleges ARM Linux Sparc architecture 16 MB of RAM Tetszőleges Sparc Linux Solaris kísérleti (experimential) Támogatott operációs rendszerek Linux FreeBSD NetBSD Haiku Mac OS X / iOS /Darwin DOS Win32 Win64 WinCE OS/2 Solaris Symbian MorphOS Nintendo GBA Nintendo DS Nintendo Wii Android Támogatott processzorok Intel x86 AMD64/x86-64 PowerPC PowerPC64 SPARC ARM m68K processzorokat a régebbi verziók támogatják Támogatott adatbázis formátumok Advantage Microsoft SQL Server Interbase MySQL PostgreSQL Oracle Database Firebird SQLite Sybase Adaptive Server Enterprise ODBC FoxPro DBase Paradox Text fájl alapú adatbázis Pekarifélék A pekarifélék (Tayassuidae) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjének egy családja. 3 nem és 4 ma élő faj tartozik a családba. A pekariféléknél a disznófélékhez hasonlóan a hímet, nőstényt és fiatal állatot a kan, koca és malac szavakkal jelöljük. A pekarifélék közepes méretű párosujjú emlősök, amelyek a disznóalakúak (Suina) alrendjéhez tartoznak, így rokonságban álnak a disznófélékkel, amelyekre egyébként hasonlítanak. E család fajai megtalálhatók Észak-Amerika délnyugati részén és Közép- és Dél-Amerika egész területén. Az állatok általában 90-130 centiméter hosszúak, és egy felnőtt pekari 20-40 kilogrammot nyomhat fajtól függően. Az emberek sokszor összetévesztik a pekariféléket, amelyek az amerikai kontinensek endemikus élőlényei a disznófélékkel, amelyek Afro-Eurázsiából származnak. Az összetévesztést az elvadult házisertések is okozzák. Megjelenésük A pekarifélék közepes méretű állatok, amelyek igen hasonlítanak a disznófélékre. Mint a disznóknak, a pekariknak is porcos lemezben végződik az orruk, szemük pedig nagyon kicsi a fejükhöz képest. A disznókhoz hasonlóan a pekarik is a két középső ujjukon járnak, de eltérően az előbbiektől nekik a két szélső ujjuk hiányozhat. A pekarik gyomra három kamrás, de azért nem kérődzők, és bonyolultabb, mint a disznóké. Az állatok mindenevők, táplálékuk között szerepelnek kisebb állatok, de főképp gyökerek, füvek, magok és gyümölcsök. Felső állcsontjában ülő rövid, barázdált agyarai segítségére vannak a növényzet feltúrásában, amikor kis gerinctelen állatokra vadászik. A vaddisznó agyarával ellentétben, a pekarik agyara rövidebb és lefelé áll. Az állatok állkapcsa és agyara alkalmas a magok szétzúzására és a gyökerek felvágására. Az agyarakat védekezésre is használják. A pekarik fogképlete a következő: Ha egymáshoz dörzsölik agyaraikat, csikorgó hang keletkezik, és ez távol tartja legtöbbször a ragadozókat. A pekarik agressziv állatok, eltérően a disznóktól, őket nem lehet szelídíteni, mivel valószínűleg rátámadnának gondozóikra. Beszámolók vannak arról, hogy Bolívia északnyugati részén Madidi Nemzeti Park mellett nagyobb pekari csordák embereket sebeztek és öltek meg. A pekarifélék társas állatok és csordákba verődnek. Észrevettek már 100 tagú fehérajkú pekari (Tayassu pecari) csordát is, a Chaco-pekari (Catagonus wagneri) és az örvös pekari (Pecari tajacu) kisebb csordákban járnak. A kövületek azt mutatják, hogy a kihalt pekari-fajok is csordákban éltek. A háton és mindkét szem alatt egy-egy mirigy található; a háti mirigy az óriás pekarinál (Pecari maximus) alig fejlett. A szagmirigyeket a terület megjelzésére használják, a terület 2,8 négyzetkilométeres is lehet. Egymáshoz dörzsölödve, a csorda tagjai egymást is megjelölik szagmirigyeikkel, így megerősítve a családi köteléket. A szag fontos az állatok számára, mivel látásuk eléggé gyenge. A mirigyekből áradó szag elég erős, hogy az ember is megérezze, emiatt a pekarikat „büdös disznóknak” is nevezik. Kifejlődésük A pekarifélék először a késő eocénben vagy a korai oligocénben jelentek meg Európa területén. A későbbi korok rétegeiben, minden kontinensen találhatók pekari kövületek, kivéve Ausztráliát és Antarktiszt. A miocén után az Óvilágban kihaltak a pekarik. Habár manapság gyakoriak Dél-Amerikában, a pekarifélék körülbelül 3 millió éve élnek ott, amiután a Panama-földhíd összekötötte a két Amerikát, és megkezdődött a nagy amerikai faunacsere. Ekkor sok észak-amerikai állat a déli kontinensre költözött, köztük a pekarifélék, a lámák és a tapírok. Néhány délen lakó pedig északra költözött - így tett az óriáslajhár is.Pearce's Peccary - Platygonus Pearcei. Hagerman Fossil Beds' CRITTER CORNER by Dr. Greg McDonald, 27 March 1999. Rendszerezés A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában: Catagonus Ameghino , 1904 -1 faj Chaco-pekari (Catagonus wagneri) (Rusconi, 1930) Pecari Reichenbach , 1835 – 2 faj Tayassu Fischer von Waldheim , 1814 – 1 faj fehérajkú pekari (Tayassu pecari) (Link, 1795) Fosszilis nemek és fajok: † Floridachoerus † Platygonus Le Conte, 1848 † Macrogenis † Muknalia † Mylohyus † Simojovelhyus † Skinnerhyus Máriáss József-díj A Máriáss József-díjat, 1999-ben a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapította Máriáss József színművész emlékére. Díjazottak 1999 – Farkas Ignác 2000 – Pap Lujza 2001 – Farkas Ignác 2002 – Pap Lujza 2003 – Ecsedi Erzsébet 2004 – Egri Kati 2005 – Kircsár Kamill 2006 – Urházy Gábor László 2007 – Kiss Ernő 2008 – Holecskó Orsolya 2009 – Kovács Olga 2010 – Kiss Ernő 2011 – 2012 – Barsi Márton 2013 – Lőrincz Nikol 2014 – Farkas Ignác 2015 – Pap Lujza 2016 – Pap Lujza 2017 – Kátai Kinga 1978-as Le Mans-i 24 órás verseny A 46. Le Mans-i 24 órás versenyt 1978. június 10. és június 11. között rendezték meg. Megjegyzések Pole pozíció - #6 Martini Racing Porsche System - 3:27.06 Leggyorsabb kör - #1 Renault Sport - 3:34.20 Táv - 5044.53 km Átlagsebesség - 210.188 km/h Forrás http://www.experiencelemans.com/en-us/dept_160.html Conor Casey Conor Patrick Casey (Dover, 1981. július 25. –) ír származású amerikai labdarúgócsatár. Eltemetett piramis Az eltemetett piramis Szehemhet egyiptomi uralkodó befejezetlen sírja. A Dzsószer-piramist közvetlenül követő lépcsős piramis konstrukciójú, befejezetlen épület. 120×120 méteres alapon körülbelül 70 méter magas, hét lépcsős kialakításúra tervezték. A hasonlóság a Dzsószer-piramissal nem lehet véletlen, egy munkásgraffiti szerint az építőmesterek közvetlenül Imhotep építkezéséről jöttek ehhez a piramishoz. Az alépítmény azonban – bár a dzsószeri mintát követi – már előre tervezett, átgondolt szerkezetű, eltérően a Dzsószer-piramis ad hoc jellegű, minden rendszert nélkülöző üreglabirintusától. Helyszín Szehemhet a szakkarai nekropoliszt választotta, mint elődje, illetve az I. és II. dinasztia tisztviselői. A rendelkezésre álló területen nagy kőzetteraszok álltak, így jelentős, akár tíz méteres tereprendezést kellett végezni. Ugyanakkor a helyszín simítása nagy mennyiségű felhasználható kőanyaggal járt. Konstrukciója Alépítmény Nyilvánvaló, hogy a Dzsószer-piramis tapasztalatait felhasználták, és egységes tervek alapján kezdtek hozzá az építkezéshez. Félbehagyott volta miatt a szerkezet és az építés menete is jól tanulmányozható. Első lépésben hosszú, mélyülő gödröt ástak, ez a rámpa lett később a sírkamra megközelítését biztosító folyosó. A folyosót pontosan a tervezett négyzet alakú építmény középvonalában helyezték el, a végére – 31 méteres mélységbe – került a téglalap alakú sírkamra, pontosan az átlók metszéspontja alatt. A sírkamra 8,9×5,2 méter méretű, és benne van az alabástromból faragott szarkofág. Ez ritkaság, mivel ezt az anyagot ritkán használták erre a célra. Négy rövid vakfolyosó is indul a sírkamra környékéről. A rámpát csak a teljes elkészülte után fedték le erős áthidalókkal, ezt nevezik „nyitott gödör” módszernek. A folyosó elején egy aknát is mélyítettek, amelyből a szabályos rendben elrendezett 132 darab halotti kelengyés kamra közelíthető meg. A kamrák erre az egyetlen folyosóra nyílnak, amely három oldalról, a felépítmény alá nem benyúlva keretezi a piramist. Az alépítmény legnagyobb része nem a piramis alatt helyezkedik el, amely komoly különbség a Dzsószer-piramishoz képest. A lejtős bejárati folyosó felénél függőleges kürtő nyílik, amelynek funkciója ismeretlen, talán csak hagyományos elem a korábbi masztabák emlékére (Dzsószer piramisánál is funkciótlanná vált a kürtő). A piramis tájolása szemmel láthatóan hozzávetőleges, az észak-déli irányt csak közelíti, inkább a terepviszonyokhoz alkalmazkodtak. Egy vélemény szerint az alépítmény alaprajza a ka-hieroglifa (lélek) megjelenítése. Felépítmény A felépítményt a terepegyengetés és alapozás után a sarokkövek elhelyezésével kezdték. E sarokkövek adták minden beljebbi rétegnél az igazodási pontot. A lépcsős piramisok építési technológiája szinte minden más falazási módszertől eltér, a rétegek nem vízszintesek, hanem a függőlegestől hozzávetőleg 15°-kal befelé eltérőek. A közel függőleges rétegek így egymásra dőltek, és saját súlyuktól nem omlottak le. Kívülről befelé haladtak, és mire a középvonalhoz értek, már rátehették az alépítményre a födémet alkotó óriási monolitokat. Az építmény nagyrészt helyi mészkőből készült, amelyet a tereprendezés alkalmával bányásztak ki. Piramiskörzet A piramiskörzet hasonló lehetett Dzsószeréhez. A piramist elnyújtott téglalap alaprajzú kerítésfal vette körül, óriási területen, 264×185 méteres méretekkel, amelyet később a hosszabbik oldalon mindkét irányban megnöveltek, és a végeredmény 546 méter lett. Rainer Stadelmann szerint ez éppen fordítva történt, először a nagy sírkerületet építették meg, és a második fázisban csökkentették a méretét. Északon és délen is egy lezárt kultikus körzetet alakítottak ki a külső és belső falak között. A kerítésfal körülbelül 10 méter magas lehetett eredetileg, és a bejárat helye nem ismert. A kultikus építmények közül azonban egyedül csak a Déli Sír ismert. Ez utóbbi egy befejezetlen masztaba, 32×16 méteres méretekkel, és egy körülbelül 2 éves gyermek múmiáját találták benne egy fából készült szarkofágban. A többi kultikus építmény vagy nem készült el, vagy nyoma sem maradt. Nincsen halotti templom sem, amelynek első ismert példája a mejdúmi piramisnál lelhető fel. Utóélete A sírt félbehagyták és sosem fejezték be. Éppígy nem fejezték be a Déli Sírboltot sem. A lezárt sírkamrát Goneim érintetlenül találta, de a sír teljesen üres volt, Szehemhet sorsa ismeretlen. Egyesek szerint kirabolták és a lezárás újabb keletű, Gonaim viszont ragaszkodott a sírkamra érintetlen voltához. Mások a lezárt szarkofágban szimbolikus temetést látnak, de senki sem tudja, miért lehetett erre szükség. Talán szerencsétlenség történt, és a holttest elveszett (állattámadás, vízbe fulladás, vagy hasonló). Az uralkodó nyughelyének kérdése nem megoldott, de az eltemetett piramis kamráinak legnagyobb része még mindig nem teljesen feltárt. A piramis kőanyagát négy és fél évezreden keresztül hordták el a helybéliek a saját építkezéseikhez, így ma jelentősen kisebb, mint eredetileg volt. Talán két lépcsőfokot is befejezhettek, de jelenleg csak az első lépcsőfok kis része áll még. Feltárása 1951-ben Zakaria Goneim egyiptomi régész a Dzsószer-piramist vizsgálta. Ekkor az eltemetett piramis valóban eltemetett volt, gyakorlatilag semmi sem látszott ki a homokból belőle. Goneim észrevette, hogy egy nagy téglalap alakú terület túl egyenletes és a közepén kiemelkedés van. Jean-Philippe Lauer kezdeményezte, hogy vizsgálja meg a területet, legalább az alapvető paramétereket állapítsa meg. A körzet egyik sarkánál kezdve először a kerítésfalat találta meg, majd a piramis felépítményét a komplexum központjában. Később a piramis északi oldalánál megtalálták a folyosó kezdetét, így behatolhattak az alépítménybe is. Eredetileg XXVI. dinasztia korúnak gondolták egy papirusz alapján. A XXVI. dinasztia – amelynek idejét nem véletlenül nevezik „szaiszi reneszánsznak” – rengeteg régi műemléket helyreállított, ekkor kerülhetett ide az a szöveg. Nemsokára viszont számos tárgyat találtak a III. dinasztia korából. 1954. május 31.én áttörték a körülbelül három méter vastag falat, amivel a sírkamrát zárták le az ókoriak. A durván kidolgozott kamrában volt egy látszólag zárt szarkofág. Goneim csak a kormány képviselői és újságírók jelenlétében nyitotta fel. A szarkofág üresnek bizonyult, és a nagy felhajtás a potenciálisan jelentős felfedezés körül sokat ártott Goneim tekintélyének. Röviddel ezután lopással és csempészéssel is megvádolták. Goneim 1959-ben öngyilkos lett. Tragikus véletlen, hogy ugyanazon a napon megtalálták az állítólag ellopott, valójában Lauer által rosszul katalogizált edényt. A piramis feltárása csak 1963-ban folytatódott, Lauer ásatott. 1967-ben fedezte fel a déli sírban eltemetett gyermek holttestét. Lauer néhány szünettel 1973-ig tevékenykedett a piramisnál. A komplexum teljes feltárása még mindig hátra van. Hanns Stock azt feltételezi, hogy az épület a Dzsószer komplexumhoz tartozik, esetleg ez lehetett Dzsószer eredeti sírja, és a piramisa építéséhez bontották le az eltemetett piramist. Egy kevéssé elfogadott elméletet képvisel Vito Maragioglio és Celeste Rinaldi, akik szerint az épület soha nem volt piramis, nem is tervezték annak, hanem kezdettől fogva egy hatalmas négyzetes masztaba volt, hasonlóan a Dzsószer-piramis korai szakaszához. Lauer azt feltételezi, hogy piramisnak tervezték. Nobody but You A Nobody but You (magyarul: Senki más, csak te) című dal Ausztriát fogja képviseli a 2018-as Eurovíziós Dalfesztiválon, Lisszabonban. A dalt az osztrák Cesár Sampson fogja előadni. Az előadót az ORF közszolgálati televízió kérte fel, hogy képviselje az országát a dalfesztiválon. Nesploy Nesploy település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 381 fő (2015). Nesploy Boiscommun, Bellegarde, Montliard, Nibelle, Quiers-sur-Bézonde és Sury-aux-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1709 Ukraina Az 1709 Ukraina (ideiglenes jelöléssel 1925 QA) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Grigorij Sajn fedezte fel 1925. augusztus 16-án. Bob Stewart Bob Stewart (Charlottetown, Prince Edward-sziget, 1950. november 10. – Creve Coeur, Missouri, 2017. február 3.) kanadai jégkorongozó. Pályafutása Az 1971–72-es idényben a Boston Bruins játékosa volt. 1971 és 1976 között a California Golden Seals, 1976 és 1978 között a Cleveland Barons, 1978 és 1980 között a St. Louis Blues, 1979-80-ban a Pittsburgh Penguins csapatában szerepelt. 1971 és 1980 között 576 NHL-mérkőzésen lépett pályára, 27 gólt ért el és 101 gólpasszt adott. Tropán A tropán nitrogéntartalmú biciklusos szerves vegyület. Főként a belőle származtatható alkaloidokról (tropánalkaloidok) ismert, melyek közé tartozik többet között az atropin és a kokain. Számos növényfajban találhatók tropánalkaloidok, például a koka családba és a burgonyafélék családjába (többek között a közönséges mandragóra, bolondító beléndek, nadragulya, maszlag, burgonya és paradicsom) tartozó növényekben. A nitrogénhíd a C-1 és C-5 atomokat köti össze. A molekulában két aszimmetriacentrum található, a vegyület azonban – belső szimmetriája miatt – nem mutat optikai aktivitást. A 8-azabiciklo[3.2.1]oktán (N-metilcsoport nélküli tropán) nortropán néven is ismert. Centelles Centelles település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 7417 fő (2017). Földrajza Centelles Balenyà, Seva, Aiguafreda, Sant Martí de Centelles és Castellcir községekkel határos. A város híres szülöttei Ildefons Cerdà (Ildefons Cerdà i Sunyer ( 1815 - 1876 ) katalán építész, várostervező Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Az NSZK az 1972. évi nyári olimpiai játékokon Az NSZK a Münchenben megrendezett 1972. évi nyári olimpiai játékok házigazda nemzeteként vett részt a versenyeken. Az országot az olimpián 23 sportágban 424 sportoló képviselte, akik összesen 40 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el ** - két másik versenyzővel azonos időt ért el *** - nyolc másik versenyzővel azonos eredményt ért el Kézilabda Eredmények A táblázat tartalmazza a C csoportban lejátszott Románia – Nyugat-Németország 13–11-es eredményt. Labdarúgás * - nem játszott csak nevezve volt Lovaglás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Torna * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Vízilabda Eredmények A táblázat tartalmazza a B csoportban lejátszott Nyugat-Németország – Magyarország 3–3-as eredményt. Pekingi nemzetközi repülőtér A Pekingi nemzetközi repülőtér (IATA: PEK, ICAO: ZBAA) egy nemzetközi repülőtér Pekingben, Kínában. Ali Maqseed Ali Maqseed (arabul: ��� �����; Kuvaitváros, 1986. december 11. –) kuvaiti válogatott labdarúgó, az Al Arabi hátvédje, de középpályásként is bevethető. Az Al-Arabival játszott a 2007-es AFC-bajnokok ligája csoportkörében is. Saint-Bonnet-sur-Gironde Saint-Bonnet-sur-Gironde település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 816 fő (2015). Saint-Bonnet-sur-Gironde Mirambeau, Saint-Georges-des-Agoûts, Saint-Martial-de-Mirambeau, Saint-Sorlin-de-Conac, Semoussac, Pleine-Selve, Saint-Ciers-sur-Gironde és Saint-Palais községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Takács József (zenész) Takács József, becenevén Jozzy (Vác, 1980. július 17.) magyar gitáros, a Behinia, a Fonogram díjas Wendigo és Leander Rising progresszív metal együttesek egykori tagja, illetve a fúziós zenét játszó String Theory alapítója, frontembere. Diszkográfia Kazo (2001) Disconnected (EP, 2004) Let It Out (2006) Audio Leash (2009) Scars for Sale (EP) Szívidomár (2012) Öngyötrő (2014) Sutabogárszerűek A sutabogárszerűek (Histeroidea) a rovarok (Insecta) osztályába, ezen belül a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe tartozó öregcsalád. Jellemzők Szárnyfedőik megrövidültek, 1 vagy 2 potrohszelvényt szabadon hagynak. A potroh nyolcadik szelvénye teljesen besüllyedt a hetedik szelvénybe. Csápjuk 8 (ritkán 7) ízű, utolsó ízei bunkót alkotnak. Testük hasi felszíne sima. Mind a lárvák, mind az imágók ragadozók. Rendszerezés Az öregcsaládba tartozó családok: Sutabogárfélék (Histeridae) (Gyllenhal, 1808) Álsutabogárfélék (Sphaeritidae) (Shuckard, 1839) Synteliidae (Lewis, 1882) Kriván alatti Zöld-tó A Kriván alatti Zöld-tó (szlovákul Zelené Krivánske pleso) egy tengerszem a Magas-Tátrában, Szlovákiában, a Vázseci-völgy felső teraszán. 2017 m tengerszint feletti magasságban található. 450 m hosszú és 160 m széles, zöldes színét nagyobb mélységétől kapja, 23,1 m mély. Nevét helyzete és színe szerint kapta. Forrás Kislexikon Kriván Ribamontán al Mar Ribamontán al Mar település Spanyolországban, Kantábria autonóm közösségben. Ribamontán al Mar Marina de Cudeyo, Ribamontán al Monte és Bareyo községekkel határos. Lakosainak száma 4426 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Cédrusolaj A cédrusolaj (Aetheroleum atlanticae cedri) a libanoni cédrus (Cedrus libani) fájából előállított éteres illóolaj. A tiszta cédrusolaj sűrűn folyó, csaknem színtelen folyadék. Mikroszkópiában immerziós folyadékként használják. Vízben oldhatatlan, alkohol 10-20 térfogatszázalékban, míg dietil-éterben jól oldódik. Ingerültség, stressz, bőrprobléma, hajhullás, korpásodás, megfázás ellen használható. Rovarriasztásra is alkalmazzák. Nem alkalmazható terhesség esetén, epilepsziánál. Keverhető rozmaringgal, narancsvirággal, borókával, bergamottolajjal, jázminnal, ciprusolajjal. Szibériai cédrusolaj A szibériai cirbolyafenyő (Pinus sibirica) magjából készül. Az olaj elnevezése orosz nyelven (Кедровое) tartalmazza a „cédrus” kifejezést, amely Magyarországon is átvételre került. Center City Center City város az USA Minnesota államában. Lakosainak száma 628 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Peking–Sanghaj-vasútvonal A Peking–Sanghaj-vasútvonal (Ismert még mint Jinghu railway (egyszerűsített kínai írással: ����; tradicionális kínai írással: ����; pinjin: Jīnghù tiĕlù) egy részben kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított hagyományos vasútvonal Kínában Peking és Sanghaj között. A vonal hossza 1462 km, mely összekapcsolja az ország két legnagyobb városát. A leggyorsabb járatok a két város közötti utat megállás nélkül 10 óra alatt teszik meg. A vonalat teljes hosszában 1968-ban adták át. Napjainkban Kína egyik legforgalmasabb és legfontosabb vasúti korridora. Peking és Tiencsin között kétvágányú, Tiencsin és Sanghaj között háromvágányú a pálya. 2011. június 30-án megnyílt az új nagysebességű vonal a két város között, így a személyszállításban a jelentősége csökkent. Története A vasútvonal három részletben épült meg. Az első rész Peking és Tiencsin között még 1910 előtt megépült. A második szakasz Tiencsin és Pukou között keresztezi a Jangce folyót. Itt a híd 1968-as felépüléséig kompok szállították át a vonatokat. A harmadik szakasz Nanking és Sanghaj között 1905 és 1908 között épült meg. 1927 és 1949 között, míg Kína fővárosa Nanjing volt, ezt a szakaszt hívták Jinghu vasútnak. Miután megépült a híd, a három szakasz eggyé vált, majd az egészet átnevezték a jelenlegi nevére. Kapcsolódó vonalak A vasútvonal az alábbi egyéb vasútvonalakkal áll kapcsolatban: Pekingi föld alatti várost keresztező vasútvonal (Peking Főpályaudvar) Peking–Harbin-vasútvonal (Peking Főpályaudvar, Peking Déli pályaudvar) Peking–Tiencsin nagysebességű vasútvonal (Peking Déli pályaudvar) Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal (Peking Déli pályaudvar) Peking-Kaulung-vasútvonal (Fengtaj állomás, Huangcun állomás) Peking-Kanton-vasútvonal (Fengtaj állomás, Huangcun állomás) Fengtaj-Sacseng-vasútvonal (Fengtaj állomás, Huangcun állomás) Tiencsin-Csicsou-vasútvonal (Hangoucsen állomás) Tiencsin-Sanhajkuan-vasútvonal (Nancang állomás, Tiencsin Nyugati pályaudvar) Sicsiacsuang-Töcsou-vasútállomás (Botou Railway Station, Töcsou állomás) Töcsou-Tacsiava-vasútvonal (Huanghoja állomás) Hantan-Csinan-vasútvonal Csingtao-Csinan-vasútvonal (Jencseng állomás, Csiaonan állomás, Csihszi állomás, Csinan állomás) Tajan-Fejcseng-vasútvonal (Tajsan állomás) Hszintien-Tajan-vasútvonal (Tajsan állomás, Ciyao Railway Station) Jóga A jóga (szanszkrit: ���) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák. A keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus kulturális közegében. Több indiai bölcseleti munka tárgyalja és igen fontos szerepet játszik a hindu szellemiségben. A jóga tudománya, a hozzá kapcsolódó világlátás minden bizonnyal az ókori Indus-völgyi civilizációban gyökerezik. A jógában a törekvés az, hogy az ember fokozatos önfegyelmezéssel, érzékeinek, testi mivoltának uralma alá rendelésével, s a prána-erők tudatos felhasználásával elérje az elme megtisztulásának azt a fokát, amelyben a szamádhi állapot megvilágosodása bekövetkezik. A jóga alapja az önuralom. A puritán, egyszerű élet elengedhetetlen a jógához. A jóga lényege a fegyelmezettség, mind a test, mind az elme vonatkozásában. A jóga tudomány, amelyet India ősi látói (risik) tökéletesítettek, de nemcsak India, hanem az egész emberiség számára. Egzakt tudomány, az önművelés gyakorlati módszere. A jóga művelője a jógi (szanszkritül a férfi jógikat joginnak, a női jógikat pedig jogininek is nevezik). Jóginak lenni annyi, mint Istenben élni, és összhangban lenni környezetünkkel és embertársainkkal. A jóga egyesülés Istennel. Mivel Isten mindenkiben ott van, a valódi jóga mindenkivel összeköt. Ma a jógának sok változata ismert, amelyeket a különböző személyiségtípusokhoz fejlesztettek ki. Indián kívül először a Hatha-jóga vált népszerűvé a 20. századi nyugati világban, ma már azonban rengeteg ága elérhető a jógaközpontokon keresztül. Etimológia Az elnevezés a judzs tőből ered, mely jelentése: összekapcsolni, egyesülni. Hasonlít a religio (összekapcsol) latin szóra, amelyből az angol religion (vallás) ered. A vallás és a jóga célja tehát ugyanaz: egyesülni, összekapcsolódni Istennel. A jóga az egyén lelke (átman) és az univerzális lélek (Brahman) egyesítésére utal, de vonatkoztatható a test, a tudat és a lélek egyesítésére történő utalásként is, egyesülést a legbensőbb lényegiségünkkel, ami a buddhizmus esetében a megvilágosodott tudatot jelenti. A jóga gyakorlatai és célja Mai, nyugati értelemben alapvetően kétféle jógát különböztetünk meg: testi és szellemi jógát, melyek célja a testi és a szellemi erők felébresztése. Az eredeti jóga mindkettőt jelenti, de elsősorban a szellemi jógát, ahogy a neve is utal rá: összekapcsolódni. Összekapcsolódás a Legfelsőbb Lénnyel. Istenhez (Ísvara) való közeledésen túl a jóga célja, hogy az ember testének tökéletes urává legyen, hogy az elmét ellenség helyett baráttá tegye: "Az emberi elme a legjobb barátja lesz annak, aki legyőzi őt, ám annak, aki nem képes felülkerekedni rajta, a legnagyobb ellenségévé válik." A modern jóga gyakran tartalmaz a hinduizmusból származó tradicionális elemeket, mint például az erkölcsi és etikai alapelveket, a test megerősítésére és jó állapotának megőrzésére szolgáló pózokat (az úgynevezett ászanákat vagy más néven tartásokat), a spirituális filozófiát, a guru által történő útmutatást, a mantrák (szent szótagok) ismételgetését, a légzés szabályozását és az elme meditációval történő elcsendesítését. Ezeket az elemeket általában adaptálják a nem hindu jógik számára. Más esetekben a jóga a tradicionális tibeti elemekre és gyakorlatokra épül. A jóga mindennapos gyakorlása – művelői szerint – önmagában is hasznos, javítja az egészséget, jó közérzetet teremt, mentális megtisztulást hoz és az életminőség javulását eredményezi. A jóga szakértője megtapasztalhatja a szamádhit, az elmélyült meditációt, amely eksztatikus élménnyel jár. A jóga céljait a különböző tradíciók értelmében többféleképpen magyarázzák. A teista hinduizmusban a jóga az az eszköz, amellyel az ember közelebb kerülhet Istenhez és amely hozzásegítheti őt az Istennel való egyesüléshez. A buddhizmus, amely nem követi a teremtő istenben való hitet, a jógában látja az utat a bölcsesség, a könyörületesség és a megértés felé. A nyugati kultúrák, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek az individualizmusra, a jógát az önismeret fejlesztésére és a különböző életszemléletek egyesítésére használják. A hindu jógában az önfelismerést és a megvilágosodást hasonlóan értelmezik, úgy tartják, a jóga gyakorlása által feltárul az én isteni természete. A jóga szó igát, leigázást is jelent, így más értelmezések alapján a jóga célja a különválasztás (vijóga), vagyis a prakriti (anyag) és a purusa (felsőbb "én", az elpusztíthatatlan önvaló) elkülönítése, vagy más néven az ún. kaivalja, ami nem más, mint a prakritihez való kötődés teljes és végleges felszámolása, a megszabadulás állapota. A leigázás, a jóga, az elmeműködés feletti uralmat, a tudat rezdüléseinek megzabolázását is jelentheti. Elsődleges célja az, hogy a Látó, az Ember, a tapasztalás végső alanya ne vesszen el a tudat-tartalmakban, ne azok hordozzák, hanem önmagában megálljon. Ha ez nem történik meg, akkor a Látó nem lát, hanem újra meg újra belegabalyodik önnön tudatfolyamataiba, együtt örvénylik a pillanatnyi tudatállapotokkal. A jóga végső célja a megvilágosodás, majd a megszabadulás (móksa) elérése, amely által a lélek kikerül a születés és a halál körforgásából (szamszára). A jóga által uralható a test, az elme, továbbá az érzelmek és a vágyak. Fokozatosan vezet el a lét igazi természetének megismeréséhez. A jógi akkor éri el a megvilágosodást, amikor tudata megszűnik és megtapasztalja az egyesülés örömét. Az egyesülés a védánta filozófia szerint történhet egyéni lélekkel (átmannal) vagy a mindenható lélekkel (Brahmannal), a teista hinduizmusban pedig valamely istennel vagy istennővel. A buddhizmusban a tökéletes buddhával való egyesülés a teljes megvilágosodást jelenti, amely túlmutat isteneken és ördögökön, és minden más kettősségen. A megvilágosodás a korlátozott egón való túllépéshez és az univerzum egységes természetének felismeréséhez vezet. A jóga gyakorlói szerint, habár az átlagember távol áll a megvilágosodástól, a jóga képes elvezetni a spirituális tudatossághoz, illetve a könyörületesség és a bölcsesség megértéshez. A jóga ugyan erősen kötődik a hinduizmushoz, és miközben tartalmaz olyan gyakorlatokat, amelyek a vallásos emberek számára hasznosak, alkalmazható azok számára is, akik nem vallásosak. Meghatározásai A jóga meghatározásai: Patandzsali : "A jóga: a tudat alakulásainak uralása" másképp: a tudatállapotok elnyomása Vjásza: "A jóga összpontosított elmélyedés", a kiegyensúlyozott tudat és a lelki elmerülés Ernst Wood: "A jóga a szellemi és testi kultúra rendszere, amit Indiában az ősi időktől kezdve gyakoroltak. Egyesíti a vallást, a filozófiát és a testi-lelki kultúrát... magában egyesíti a test fölötti uralmon kívül a lelki-szellemi és etikai lehetőségek kifejlesztését, amelyek hozzásegítenek az emberi lét teljességéhez". Dennis Dunne: "A jóga az a módszer, amivel a tudatosság szintjére emelhetők a rejtett képességek". Mircea Eliade : "A jóga célja ugyanaz, mint a szánkhjáé : megszüntetni a hétköznapi tudatot egy minőségileg más tudat kedvéért, amely teljességgel képes a metafizikai igazság megismerésére". Baktay Ervin : "Azt mondhatjuk, hogy a jóga nem egyéb, mint az értelmi út, a gondolkozás tudatos irányítása, amely áthidalja a látszólag áthidalhatatlan szakadékot a tudat-fölötti és a tudatalatti, az ész-szerű és az érzésben gyökerező világ közt. Ilyképpen a jóga minden végső és gyökeres megismerés kulcsa. A jóga útja az Én legyőzése, az önmagunkon aratott teljes diadal, a szó legteljesebb értelmében vett önuralom." Selvarajan Yesudian : A jóga egyik jelentése: Istenbe merülni. Továbbá a kifejezés utalás a magasabb rendű én és annak igájába kényszerített személyes én összeköttetésére. Az út a rabságból a szabadságba, az öntudatlanságból az isteni öntudatba, az elszigeteltségből az egységbe: Ez a jóga! Szvámi Ráma : A jóga az önművelés és megvilágosodás egyetemes tudománya, célja az egyéni léleknek a kozmikus lélekkel való összeolvadása Osho : A jóga erről szól: hogyan helyezzük át koncentrációnk középpontját, a fókuszt a testről a lélekre, az anyagról az anyagon túlira, a láthatóról a láthatatlanra, az ismertről az ismeretlenre – a világról Istenre. A. C. Bhaktivedánta : "Jógának azt a folyamatot nevezzük, amely összekapcsolja az embert a Legfelsőbbel". Bhaktivedánta Hittudományi Főiskola: A jóga kifejezés egy olyan folyamatra utal, amelyben az ember a teste és az elméje szabályozása, megzabolázása által megpróbálja megismerni saját eredeti önvalóját (szvarúpa), valamint elérni a létezés végső forrását, az univerzális Önvalót ( Brahman ), a szívben lakozó Felső-lelket ( Paramátmá ), vagy a Legfelsőbb Személyt, Istent ( Ísvara , Bhagaván ). E végső forrással való összekapcsolódás a jóga legmagasabb rendű célja. Eredete Mohendzsodáróban, az Indus-völgyi civilizáció romjai közül 4 ezeréves, meditáló jógikat ábrázoló képek kerültek elő. Ez azt bizonyítja, hogy a jóga gyakorlata már akkor is elég fontos volt ahhoz, hogy művészeti ábrázolás tárgyát képezze. Olyan dolgot nem ábrázoltak volna, ami abban az időben még gyerekcipőben jár, vagy nem része teljesen az akkori kulturális életnek. A Védák, az Upanisadok, a Bhagavad-gíta, a Jóga-tantrák, a Jóga-szútrák és egy kevés, a hatha-jógával foglalkozó szöveg képezi a jóga legfontosabb irodalmát. Ezek a szövegek mintegy 4000 éves időszakot ívelnek át, egészen napjainkig. A két legfontosabb szöveg a Bhagavad-Gítá és a Jóga-szútrák. Utóbbi Patandzsáli, a Kr. e. 4. században élt indiai bölcs tollából maradt fenn, az összes többi jógakönyv tulajdonképpen erre alapozódik. A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban, amely Kr. e. a 8. és 4. század között keletkezett. Ezt a művet Védántának is nevezik, mivel a Védák befejezésének, avagy konklúziójának is tekintik. Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő áldozat bemutatások és ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint egy, az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül bemutatott belső áldozat által az ember eggyé válhat a „Legfelsőbb Lénnyel” (amelyre „Brahman”ként vagy „Mahátman”ként hivatkoznak). A jóga változatossága A jóga hosszú története folyamán számos iskola jött létre, új irányzatok alakultak ki és az irányzatok egyesülésére is sor került, de általánosságban minden változatra kijelenthető, hogy a megvilágosodás felé vezető utat keresi. Fő változatai A jóga négy fő ága: Bhakti-jóga (szanszkrit: ����� ���): az áhítat , a szeretetteljes odaadás jógája. A bhakta az odaadáson, imádaton keresztül akar kapcsolódni Istenéhez. A Legfelsőbb Úr mindenek feletti szeretetét hirdeti. Karma-jóga (szanszkrit: �������): az akarat, az önfegyelem és a tettek jógája. A karma két fajtája az önző és önzetlen cselekvés. Imádkozz és dolgozz! - ez a karma jógi jelmondata Isten felismeréséhez. A karma jóga célja, hogy az ember lemondjon önös érdekeiről, vágyairól és hogy egy felsőbb erőt szolgáljon. Dzsnyána vagy más átírásokban: dnyána-, jnyána-, gjána-jóga (szanszkrit: ����� ���): a tudás, a bölcsesség és a józan ítélőképesség jógája. Az advaita védántában ez az önmegvalósítás eszköze. A védánta más iskoláiban a megszabadulás elérését segítő segédeszköz. Számos tradíció azt hangsúlyozza, hogy a karma ösvényének végigjárása nélkül képtelenség elérni a móksát . Más írások a karma és a dzsnyána együttes alkalmazását írják elő. Rádzsa-jóga (szanszkrit: ������): a meditáció ösvénye; nyolc ágra osztott, a többi jóga-módszert is magába foglaló rendszer. A karma-jóga az aktív vérmérsékletű ember útja, az akarat gyakorlatoztatásáé. A bhakti-jóga az áhítatra hajlóké, az Úr kizárólagos imádatának ösvénye. A rádzsa-jóga a misztikumot kedvelőké, a dnyána-jóga pedig a racionális és filozofikus alkatúaké. Gyakorlataik átmenetet képeznek a vallás és a tudomány között. Jellemzőik nem feltétlenül zárják ki egymást (egy önzetlenül dolgozó személy járhatja a tudás és józan ítélőképesség útját). Mind a négy változat vagy spirituális ösvény szétválaszthatatlanul összefonódik egymással és mindegyik ugyanazon célhoz vezet el: önismerethez és Isten-megvalósításhoz, a Kozmikus Tudattal való egységhez. Patandzsali a Jóga-szútrákban kétféle jógát különböztet meg egymástól: az első a cselekvés jógája a maga hármas tagozódásával: karma-jóga - tapasz (akarat, önfegyelem) dzsnyána-jóga - szvádhjája (megismerés) bhakti-jóga - ísvara -pranídhana (szeretet, Isten iránti teljes önátadás) A második az elmélyedés jógája, amit Patandzsali a tulajdonképpeni, szoros értelemben vett jógának nevez. A rádzsa-jógát ("királyi jóga") astánga jógának ("nyolc ágú jóga") is nevezik - amely nem összetévesztendő a Sri K. Pattabhi Jois által kifejlesztett astanga vinyásza jógával - a jóga egész rendszerét és teljes tartalmát feltáró, eredményeit összegező tan, a többi jóga-módszert is magában foglalja. Egyéb változatok A négy klasszikus jóga ösvényből számos jóga irányzat alakult ki, úgymint: mantra-jóga, kundalini-jóga, lyengar-jóga, krija-jóga, integrál-jóga, nitja-jóga, maha-jóga, púrna-jóga, anahata-jóga, szatjánanda-jóga, tantra-jóga, tibeti-jóga stb. A modern hinduizmus kiemelkedő alakjai a jóga különböző formái mellett tették le a voksukat. Sri Aurobindo például a tantrikus jóga egyik formáját tanította, amelyet integráns-jógának nevezett. Rámakrisna a bhakti-jógát követte, Ramana Maharsi az önvaló és Isten azonosságának megismerését célzó jógát hirdetett. A karma-jóga fő képviselője Mahatmá Gandhi és Teréz anya volt. Számos új vallás támogatja a jóga valamely formájának gyakorlását: A Védánta Társaság a dnyána- (dzsnyána-) jógát, a Krisna-tudat a bhakti-jógát, a 3HO (Healthy, Happy, Holy Organization) a tantrikus jóga egyik formáját helyezi előtérbe. A hatha-jóga és még számos jógaváltozat nagy népszerűségnek örvend nyugaton, de inkább az egészség megőrzését, mintsem az üdvösség elérését célozza. Hatha-jóga A Hatha-jóga (�����) a testi egészség tudománya, ami a rádzsa-jóga harmadik lépcsőfokából, az ászanákból fejlődött ki. Különféle testhelyzetek és tisztító gyakorlatok révén próbálja meg felkészíteni a tanulót a magasabb szintű jógagyakorlásra. Krija-jóga Paramahansza Jógánanda – az Egy jógi önéletrajza című mű szerzője – a krija-jógának nevezett módszert tanította, amelyet gurujától tanult, de a hagyomány szerint eredetileg a már mitikusnak számító Bábádzsitól származik. Speciális légzési és meditációs technikák használatát foglalja magába. Tantra-jóga A kozmikus elmélyedés ösvénye, a test tantrikus elemzésével kapcsolatos jóga. Célja az önmegvalósítás elérése a kundalini felébresztésével, két elv (tattva), a Siva és Sakti egyesítésével. Mantra-jóga A mantra ismétlésének gyakorlata. A hangok, rejtelmes tartalmú igék alkalmazásával igyekszik uralomra jutni a prána fölött, hiszen a hang finom rezgéseinek hordozója is a prána. Kundalini-jóga Célja felvinni az energiát, amely a gerinc alapjánál gyűlik össze. A pozitúrák és a légzés megtisztítják az utat az energia előtt, hogy az szabadabban áramolhasson a fejtető felé. A kántálás és a meditáció szintén szerepet játszik az energiaáramlás serkentésében. Sivánanda-jóga Szvámi Sivánanda irányzata; egyesíti magában az összes jógastílust: az ászanákat, a pránájámát, az önzetlen szolgálatot, az imádkozást, a kántálást, a meditációt és az önfejlesztést. Iyengar-jóga B. K. S. Iyengar (wd) tanításain alapuló irányzat, meglehetősen erőteljes stílus. Zsámolyokkal, székekkel, szíjakkal végzett gyakorlatokat is jelent. Nagy jelentőséget tulajdonít a gyakorlatok apró részleteinek is, és lehetőséget ad a tanulóknak a fejlődésre a kezdő szinttől a haladóig. A tanítványokat arra tanítják, hogy álló pozitúrákban ugrásokat is végezzenek. A jóga és a vallás A hindu-, buddhista-, szikh- és dzsain hagyományok szerint a jóga spirituális céljai elválaszthatatlanok a vallástól, amelyet egyben a jóga részének is tekintenek. Némelyik jógi ugyan finoman megkülönbözteti a vallást és a jógát, mivel az előbbi szorosabb kapcsolatban áll a kultúrával, az értékrenddel, a hittel és a szertartásokkal, míg az utóbbi inkább az önfelismerésre (a végső igazság megtapasztalására) fókuszál, lényegében a kettő kiegészíti egymást. Sri Ramakrishna úgy tartotta, hogy a vallás olyan, mint egy magot körülvevő héj. Mindkettőre szükség van, "de ha valami el akar jutni a maghoz, annak el kell távolítania a gabona héját". A jóga némely változata gazdag ikonográfiával rendelkezik, míg más változatok inkább puritánok és egyszerűségre törekednek. A jóga hindu követői büszkék vallási hagyományaikra, miközben a nem hindu jógik szerint a jóga nyíltabban gyakorolható azok számára, akik nem követik a hindu vallást. Habár a jóga gyökerei Indiába nyúlnak vissza, több modern jógi is (mint például Szvámi Vivekánanda vagy Paramahansza Jogánanda), nyugatra költözött, mert úgy látták hogy ott is van remény a hagyományok megőrzésére. A jóga kritikusai a nyugati jógát általában azzal a váddal illetik, hogy leromlott, sima tornává vált, elvesztette a spirituális gyökereit (a populáris jóga ugyanis főként a fizikai gyakorlatokra koncentrál). Az eredeti jóga nem csupán meditáció, torna és légzőgyakorlatok összessége - mint ahogy nyugaton elterjedt. A jóga egy fegyelmezett élet- és gondolkodásmód, a belső spirituális élet nyelve. "Istennel való közvetlen, meghitt beszélgetés", mely úton az első két lépés az erkölcsi tisztaság és a spirituális törekvés. Közös vonások A jóga legtöbb változatának része a koncentráció (dhárana) és a meditáció (djána) gyakorlása. Patandzsáli szerint a dhárana "a tudat egyetlen pontra való rögzítése". Az összpontosítás bármely érzékszervre vonatkozhat (például arra, hogyan áramlik át a levegő az orrlyukakon a légzés során). A koncentráció fenntartásával a jógi eljuthat a meditáció állapotáig, ahol a legbelső lénye feltárul. A meditálás gyakran jár a béke, a boldogság és az egység érzetével. A meditáció tárgya iskolánként eltérhet. Történhet a csakrákra, a szív középpontjára (anahata) a harmadik szemre (ajna), valamely istenségre, mint Krisna, vagy egy érzésre, mint például a béke. A nem dualista iskoláknál (mint az Advaita Vedanta) a meditáció tárgya lehet egy alak és tulajdonságok nélküli istenség (Nirguna Brahman). A buddhisták ehhez hasonlóan az ürességen meditálnak. Az iskolák többségére jellemző a spirituális tanító (szanszkritül guru, tibetiül láma) megléte, aki némelyik iskolában fontosabb hittudósi, papi szerepet tölt be. A tanítvány (szádhaka, sisja vagy csela) a kezdetektől fogva a guru útmutatásait követi. A satgurukért (a valódi mesterekért avagy spirituális mesterekért) a tanítványok rajonganak. A hagyomány szerint a mester tudását a tanítvány örökli és adja tovább. Ezt a végtelen láncolatot guruparamparának nevezik. A jóga hagyománya részben az elsajátított gyakorlatokban, részben pedig a jóga technikáit és filozófiáját ismertető szövegekben rejlik, amelyeket számos guru ír, fordít és lát el magyarázó szövegekkel. A guruk néha egy ásramot vagy iskolát alapítanak, amely idővel tanítványokkal bővül, akik a gyakorlatok mellett elsajátítják a mantrákat, a spirituális énekeket és tanulmányozzák a szent szövegeket. Az egyes elemek fontossága iskoláról iskolára változik. A különbségek oka általában az, hogy az iskolák különböző igényű, hátterű, természetű diákokkal foglalkoznak. A jóga tradíció kedvelt téma a költészet, a zene, a tánc és más művészetek számára. Hindu jóga Bhagavad-gíta A Bhagavad-gíta a Mahábhárata egy része. Visnu egy inkarnációjának, Krisnának dialógusa Ardzsunával a nagy harcossal az élet nagy kérdéseiről. Az egyes fejezetek végén a Jóga szent könyveként hivatkozik önmagára. A jóga összes változatát ismerteti a különböző típusú emberek számára, betekintést nyújtva az egyes irányzatok filozófiai hátterébe is. A mű valószínűleg a Kr. e. 5. század után íródott. Leegyszerűsítve, Krisna az alábbi irányzatokat tárgyalja benne: A jóga célja a szánkhja bölcseletben kidolgozott elmélet gyakorlati megvalósítása. A Bhagavad-Gítá szerint nemcsak a tanult emberek, de még a gyermekek is képesek különbséget tenni a számkhja és a jóga között, akárcsak a szaktudás és a munka között. A jógarendszer nyolc lépcsőfoka Indiában a jógát Patandzsali foglalta rendszerbe a késő ókorban. A klasszikusnak számító Jóga-szútrák című műve, amellett hogy gyakorlati útmutatóként szolgált a legtöbb jóga központ - ásram számára, a jógát a hat hindu ortodox bölcseleti rendszer (az úgynevezett darsánák), közé emelte. A jóga darsana gyökerei a számkhjáig nyúlnak vissza, és idővel a buddhizmus is hatást gyakorolt rá. Átvette a számkhja filozófia ismeretelméletét, az egyéni lélek (Purusa) és a természet (Prakriti) fogalmát. Patandzsali a Jóga szútrában a jóga céljaként említi meg a mentális folyamatok lecsendesítését (csitta-vritti-niródha), amely a tartós meditáció (djána) és annak elmélyülésével a megvilágosodás (szamádhi) eléréséhez vezet. Ehhez be kell tartani a ajánlott hozzáállásokat (jama) és az ajánlásokat (nijama), amelyek szintén részei a nyolc tagból álló rendszernek. A jama és nijama elveinek betartása nélkül a jóga csupán csak tornagyakorlat. A Bhagavad Gítá szerint aki a jógától azt várja, hogy javuljon az egészsége, az nem jógi. Patandzsáli jógáját rádzsa ("királyi") vagy astánga ("nyolc ágú") jógának is nevezik. A nyolc ág: Isten szerepe a jóga filozófiájában Bár a mai nyugati jógaegyesületek többsége ateista, a jóga filozófiája Patandzsáli tolmácsolásában teisztikus. Istent - Ísvarát a "Jóga-szútra" krija-jógáról szóló részében valamint az Ísvara pranidhana definíciójában említi. Mircea Eliade felületesnek nevezi Patandzsáli teológiáját, de az amit Patandzsáli említ, az elég ahhoz, hogy transzcendentális tapasztalati viszonyba kerülhessünk Istennel. Ha azt nézzük, mit vallanak az Upanisadok a jógáról, látjuk, hogy bennük az Isten (Ísvara) léte alaptételként jelenik meg. Bizonyítéknak tekinthetők a Védák és a hozzájuk kapcsolódó Upanisadok, amelyek írnak Istenről. Említhető a folyamatosság elve: az emberek és egyéb dolgok változásai, eltérései korábbi állapotuktól. Némelyik ember esztelen, némelyik pedig bölcs. Lennie kell valakinek, aki a legmagasabb szintű tudással rendelkezik – egy mindentudónak, aki isten. Említhető a kozmikus fejlődés, amely az univerzum kialakulásához vezetett. Ennek oka a lélek ( purusa ) és a természet ( prakriti ) kapcsolata. A purusa állandó, a prakriti pedig öntudatlan. A későbbi filozófiákban megjelenik az a modell is, hogy a két dolog között nem teremthet kapcsolatot senki, Isten kivételével, aki mindentudó lényként képes erre is. Az Ísvara pranidhánát lehet úgy is értelmezni, hogy az istenségre történő meditáció egy hatásos módja a megszabadulás elérésének. A tapasztalat (pl. Srí Rámakrisna tapasztalata) azt mutatja, hogy ha Istenre irányítjuk meditációnkat, és ez segíti a megszabadulást, valamint ha ez meg is történik, akkor a meditáció tárgyának léteznie kell. A szánkhja-jóga filozófiája szerint Ísvara a purusa (Lélek) egy különleges formája, aki a szomorúság és a karma törvényein kívül létezik. Ő egyetlen, tökéletes, végtelen, mindentudó, mindenütt jelenlevő, mindenható és örök. Nem jellemezhető a szánkhja tudatállapotaival, a tamasszal (passzivitás, tompultság), a szattvával (tisztaság) és a radzsasszal (aktivitás, izgatottság). Különbözik a megszabadult lelkektől is, mert Ísvara sosem volt rabul ejtve a szánkhja filozófia által definiált látszatvilág körforgásában. A jóga rendszere talán a legelső filozófia a világon, amely a monoteizmust bizonyító tapasztalathoz vezeti az embert. A jóga természetfilozófusai az örökkévaló Isten létezését tanítják, aki az anyagon és lelkeken kívül létezik, de nem ő teremtette sem az egyiket, sem a másikat, hanem csak a világfolyamat rendjét tartja fenn (dharma). Ez az Ísvara, annak az örök törvénynek végrehajtója, amely rá magára is érvényes. Patandzsáli ezt nem részletezi, a meditációs tréningre helyezi a hangsúlyt. Más hindu irányzatok más jelentőséget tulajdonítanak Istennek. Hatha-jóga A 20. század folyamán a jógát gyakran azonosították a hatha-jóga testgyakorlataival (az ászanákkal), A hatha jóga Indián kívül és a tradicionális, jógát is gyakorló vallási közösségekben vált népszerűvé. Gyakorlatait néha spirituális környezetükből kiragadva, világi módon mutatják be. A tradicionális Hatha-jóga egy teljes rendszer, amelynek a testgyakorlatok ("tisztító eljárások", testtartások és légzőgyakorlatok) mellett része a mentális tréning, tehát a meditáció különböző fokai is. Jóval több, mint testkultúra, aminek a nyugati világban leggyakrabban tekintik. A hatha jóga legfőbb ismertetője a Swami Svatmarama által a 15. században írt Hatha Yoga Pradipika ("A hatha jóga lámpása"), valamint Rsi Gheranda "Gheranda szamhitá"-ja volt. De az ősi hatha jóga iskola alapítója, Górakhnáth "Góraksasátakam" műve is fontos része a hatha jóga irodalmi hagyományának. A hatha-jógát arra fejlesztették ki, hogy felkészítsék vele a tanítványokat a rádzsa-jóga gyakorlására. Magában foglalja majd a rádzsa-jóga "tananyagának" egy részét. Ennek ellenére nyugaton nem a megvilágosodás elérése érdekében, hanem pusztán testi egészségmegőrzési célból gyakorolják a belőle kiszakított testgyakorlási részeket. A hatha-jóga röviden összefoglalva az egyéni létforma testi és szellemi mivoltán keresztül, ennek nyilvánulásain uralomra jutva és valamennyit leküzdve törekszik megközelíteni és közvetlenül átélni a maga létezése mögött rejlő önvalót, Brahmant. Ebből is láthatjuk, hogy nálunk, a nyugaton elterjedt jóga-torna, amely a hatha-jógán alapszik, magában véve nagyon távol áll az igazi jógától. Nátja jóga A nátja-jóga (tánc-jóga) legelső ismertetőjét Bharata Muni jegyezte le. A fontos jógairányzatok közé tartozik. Leginkább a középkori hindu vallási ünnepeken volt szerepe, ahol a táncosnők (dévadászik) rituális táncot mutattak be. Az ortodox iskolákban még ma is tanítják. Buddhista jóga A tibeti iskolákban tanított jóga eltér a Patanydzsáli vagy a Bhagavad-gita által bemutatott változattól. Egyik legfontosabb különbség az indiai és a tibeti felfogás között, hogy míg az indiai jóga az istenség tökéletes, örömteli szolgálatát tűzi ki végső célként, addig a tibeti módszerek a megvilágosodást – többek között az isteneken való felülemelkedést is –, vagyis a tökéletes megvalósítást célozzák meg. Egy manapság népszerű irányzatban, mely Peter Kelder 1939-ben megjelent könyve alapján vált ismertté világszerte, öt gyakorlatot, melyeket rítusoknak neveznek, kiemelten kezelnek. Ezt a gyakorlatsort az „Öt Tibeti” néven emlegetik, s habár a gyakorlatsor a szerző könyvében jelent meg először, a leírása szerint 2500 éve gyakorolják Tibet eldugott helyein. Az öt rítusnak nevezett, tibeti eredetű gyakorlatsort egy titokzatos angol utazó, bizonyos Bradford ezredes ismertette meg Peter Kelderrel. A tantrikus hagyományok értelmében számos gyakorlatot tekintenek a jóga részének. A tantrikus jógának több változata létezik, köztük a Guru Jóga, a Ngöndro és a Jantra Jóga gyakorlatai. Az odaadás fejlesztésének legjobbnak tartott eszköze a Guru Jóga, vagyis a meditáció a Lámán. Az úgynevezett Guru Jóga gyakorlatában a spirituális vezetővel, a Karmapával vagy Guru Rinpocséval egyesíti a tudatát a tanítvány, így azonossá válik a tökéletes buddhával, és annak tiszta tudatosságával. Amikor a tanítvány a Guru Jógát gyakorolja, mindent a láma kifejeződéseként, és tudatának játékaként kell látnia. Erőt kell venni magán, hogy minden formát a „Láma testeként”, minden hangot a „Láma beszédeként”, és tudatában mindent a „Láma tudataként” lásson. A legismertebb tibeti jógagyakorlat a Ngöndro gyakorlatsora. Sakjamuni Buddha 2500 évvel ezelőtt olyan hasznos módszerek együttesét adta meg tanítványainak, amin keresztül számtalan lény valósította meg a tudat természetéről szóló tanításokat. Ma ezt a Karma Kagyü vonalban Ngöndróként, Alapgyakorlatokként ismeri, amit a IX. Karmapa fűzött össze egységes gyakorlatsorrá. Az Alapgyakorlatok végrehajtását a gyakorló akkor kezdi el, miután felismerte, hogy az ego kiásására nincs más lehetőség, mint a tudatról szóló tanítások kitartó gyakorlása. Az alap elnevezés nem arra utal, hogy ez csupán a kezdők szerény képességeihez mért egyszerű bevezető. A gyakorlat teljes neve: „A Mahamudrát megalapozó tudat előkészítő gyakorlata”. A gyakorlat végzéséhez – az elszántságon és a megfelelő motiváción kívül – az erre felhatalmazott tanító engedélye és magyarázata is szükséges. Négy részből áll, és minden egyes részt százezerszer kell elvégezni. Első rész a Menedék-meditáció, mely a gyakorlóban megerősíti a cél felé törekvését és azt a motivációját, hogy a tudat belső erejének felszabadítása fordított minden erőfeszítés váljon maga és minden lény javára. A második rész a leborulások, az első gyakorlat kiteljesített változata, amely a testen keresztül fontos munkát végez az energiacsatornák megnyitásában. A harmadik a Gyémánt Tudat-gyakorlat, az egyik legerősebb meditáció, mely a használt mantrán és vizualizáción keresztül egyedülálló módon képes megszabadítani a tudatot a felhalmozott negatív benyomásoktól, és segít megtapasztalni a teret a benyomások mögött. Az utóbbi két gyakorlat ahhoz hasonlít, mint amikor gondos kezek kimossák a pohárból a szennyet, mielőtt italt töltenének bele. A negyedik gyakorlat, a Mandalafelajánlás, pozitív benyomásokat halmoz fel, hogy a megtisztított tudat képes legyen időzni saját belső gazdagságában. Az utolsó rész a Meditáció a lámán, vagy Guru Jóga gyakorlat. Ekkor a gyakorló az átvilágított bizalmunkon keresztül időzik a láma megvalósított tulajdonságain, majd ezt magába olvasztva megkapja a Karma Kagyü vonal teljes áldását. Az előkészítők célja, hogy a befejezés után, ha alkalmanként visszatér a gyakorló a Menedék–meditációhoz, megtapasztalhatja a nyíltság és az öröm jelenlétét. A Jantra jóga, vagy más néve a „mozgásban végzett jóga” az egyik legrégebbi jóga rendszer, mióta a jóga ismertté vált a világon. Egy olyan jóga-rendszer, mely Tibeten keresztül jutott el a nyugati világba, azon a földön át, melyet a hagyományos buddhista tudás és bölcsesség kultúrája jellemez. Csögyal Namkai Norbu írt először átfogó kommentárt Vairocsana úgynevezett „gyökér-tanításaihoz”, s az ő közvetítésével terjedt el ez a filozófiai és mozgásrendszer az egész világon. A tanításokat a VIII. században dolgozta ki és jegyezte le Vairocsana, mint „a Nap és a Hold Egyesítését”". A Jantra jóga fő célja az, hogy a légzés speciális szabályozásán keresztül megteremtse azt a fizikai és tudati állapotot, ami által a gyakorló felismeri a tudatának az igaz természetét. A testhelyzeteket és a mozgásokat a légzéssel összehangoltan hajtják végre, és ezáltal a gyakorló irányítást nyer az életenergiái fölött, és így megőrizheti egészségét, valamint elérheti a nyugodt és ellazult jelenlét tudatállapotát. A Cá Lung jóga a szintén a tibeti Bön buddhista dzogcsen-hagyományban használatos. A Cá Lung jóga az „Anya Tantra” rendszeréhez tartozik. Öt elsődleges testi, légző és összpontosító gyakorlata az ötelem és az öt csakra működésének kiegyensúlyozását és támogatását célozza meg. Tantrikus módszerekkel hozzásegíti a gyakorlót a tudat a kettősség-mentes természetének megtapasztalásához, és megszüntetve az öt életenergia külső, belső és titkos zavarait, utat nyit a jó egészséghez. A Trul Khor, azaz a hold és a nap prajna energiáinak egyesítése céljából 108-féle testgyakorlatot végeznek. A buddhizmus terjedése folytán, az olyan indiai jógik révén, mint Tilopa és Náropa, az indiai jógik módszerei is eljutottak Tibetbe, átültetve a buddhista gyakorlatba, majd ott alakultak ki Marpa, Milarepa és Gampopa révén a Kagyüpa iskola jóga-módszerei. Az ősi tanítások a kagyü kolostorokban és a világi iskolákban egyaránt mesterről tanítványra szállnak át. Keresztény jóga A keresztények egy része adaptálta a jógát saját spirituális világához, mások viszont nem tudják sem elfogadni, sem elvetni. Habár elismerik a test- és légzőgyakorlatok egészségre gyakorolt kedvező hatását, a jóga egyik értelmezése szerinti fő célját, az Istennel való egyesülést (Brahman, Ísvara), ellentétesnek tartják a bibliai tanokkal. Érdekesség, hogy a keleti világon kívül működő első jógaiskola Budapesten működött, az indiai származású Selvarajan Yesudian és Haich Erzsébet alapításával és vezetésével. Yesudian egy hithű keresztény indiai családban született, és később tanításai is teljes egészében a keresztény hiten és a hindi egészségmegőrző gyakorlatokon alapultak. Ilyen formán a nyugati jóga eredetileg egyértelműen keresztény alapokon nyugszik, melyek később kiegészültek az indiai vallási hagyományok hitvilágával. A katolicizmus kifejezetten tiltja a jóga gyakorlását - bár hindu nézetek alapján maga az imádkozás és az Isten keresése már önmagában egyfajta jóga - mert a Vatikán álláspontja szerint összeegyeztethetetlen a katolikus egyház tanításával. Jóga és tantra A jógát gyakran említik a tantrával összefüggésben. Bár felfedezhetők köztük nagyobb hasonlóságok elméleti, gyakorlati és fejlődéstörténeti szempontból egyaránt, mégis más tradíciókat követnek. Míg a jóga a tudat fogva tartójaként tekint a testre, addig a tantra inkább annak megismerésére törekszik. A tantrához gyakran negatív dolgokat (szexuális- és fekete mágiát) társítanak, habár legtöbb formája megfelel az erkölcsi normáknak. A nyugati világban általában - a jógához hasonlóan - a lényegét csak felszínesen ismerik. A Hatha Yoga Pradipika-t a tantrizmus bibliájának tekintik. A hindu tantra többnyire teista alapokkal rendelkezik, követői a passzív, férfi erőt képviselő Sívát (aki a legfőbb isten, Brahman megtestesülése) és hitvesét, az aktív, női erőt képviselő Saktit (más néven Ma Kálit, Durgát, vagy Parvatit) imádják. Céljuk a kundalini, a gerinc aljánál összetekeredve alvó spirituális energiából álló kígyó felébresztése, amely az ébredés után a gerincoszlopon elhelyezkedő csakrákon áthaladva egyesíti Sívát és Saktit. Az egyesülés állapota megfelel a jógából ismert szamádhinak. Némelyik hindu guru át is vette ezt az eszmét. A tantra nagy hangsúlyt fektet a mantrára (többnyire egy istenséghez szóló szanszkrit imádság), a jantrára (istenábrázolások komplex szimbólumok formájában), valamint a szertartásokra, amelyeknek az egyszerű múrtitól (istenszobor), a rituális közösülésen át egészen a holttesten ülve végzett meditációig (aghorik) terjedően sokféle változata ismert. A szokatlannak és misztikusnak tűnő tantrikus szövegek (kaularvatantra, mahanirvana tantra) és tanítók (mint például Abhinava Gupta) mellett a jóga egyesített eszméi egyszerűnek tűnhetnek. A buddhista tantra esetében az istenábrázolások helyett a különböző buddha-aspektusokon történik a meditáció, és a célja nemcsak a szamádhi, hanem azon túllépve a nirvána – vagyis a létforgatagból való kilépés – megvalósítása. A buddhista tantra legismertebb gyakorlatai a Náropa hat jógája, a ngöndro, és a Guru Jóga meditáció. Nevezetes jógik Sok nevezetes személy gyakorolt nagy hatást a jógára és sokat tett azért, hogy világszerte ismertté váljon. Nyugaton az ötvenes években vált igazán népszerűvé a hatha jóga. Talán a legjobb példák az évszázadokkal ezelőtt élt Nárada, a bhakti szútrák megalkotója, Sankara, aki a létrehozta az advaita védántát, amely a dzsnyána jóga alapja vagy maga Patandzsali a rádzsa-jóga atyja. Az 1800-as évek második felében az indiai jóga újraszületett Ramakrishna Paramahamsa munkássága nyomán. A Káli anya híveként és Advaita Védánta mestereként ismert bhakti jógi azt hirdette, hogy minden vallás ugyanahhoz a célhoz vezet. Srí Ramana Maharsi a dzsnyána jóga talán legjobban ismert alakja. Tiruvannamalaiban levő ásramban élte le élete legnagyobb részét. Sri Aurobindo, a neves indiai jógi, filozófus és szerző végezte el a jóga szent iratai, a Bhagavad-gíta és az Upanisadok új fordítását. Epikus költeménye a Savitri amellett, hogy a hindu jógairodalom gyöngyszeme, a valaha írt egyik leghosszabb angol nyelvű mű. Pondicherry-ben megalapította a Sri Aurobindo Ásramot, amelyben a négy fő jógairányzat (karma, dzsnyána, bhakti és rádzsa) egységesítésével megalkotott integrál jógát oktatta. Más indiai jógik, többek között Szvámi Rama Tirtha és Szvámi Sivananda több mint 300 könyvet írtak a jógáról és a spiritualizmusról. A kashmiri irodista, Gopi Krishna, spirituális élményeiről szóló könyvével vált ismertté. A Kasmirui saivizmus két nemrég elhunyt nagy alakja Sri Rameshwar Jha és Szvámi Lakshman Joo Dev. A huszadik század folyamán több jógi is nyugatra költözött és megismertette az ott élő embereket a jógával. Magyarországon Selvarajan Yesudian élt és tanított. Ramakrishna tanítványa, Szvámi Vivekananda a mesterét, valamint a jógát ismertető művei mellett, India szabadságért folytatott küzdelme idején a hinduizmus újraélesztőjeként töltött be fontos szerepet. A Ramakrishna Mission (wd) világszerte történő alapításában is fontos szerepe volt. Szvámi Sivananda (1887–1963) a Divine Life Society (wd) megalapítója volt. Élete nagy részét Indiában töltötte le. Többféle nézőpontból is írt könyveket a jógáról, a filozófiáról, a vallásról, a hinduizmusról, a spiritualizmusról, az etikáról, a higiéniáról és az egészségről. Világszerte a jóga úttörőjeként vált ismertté. Tanításai világosak, egyszerűek és pontosak voltak. Mottója: "Szolgálat. Szeretet. Adakozás. Meditálás. Megtisztulás. Felismerés." Paramahansa Yogananda (1893–1952), a krija jóga követője volt. A jógát összekötő kapocsnak tekintette a hinduizmus és a kereszténység között. Önéletrajza az egyik legsikeresebb jógáról szóló könyv lett. Szvámi Vishnudevananda (1927–1993), Szvámi Sivananda tanítványa, a hatha és rádzsa jóga művelője volt. Az International Sivananda Yoga Vedanta Centre (wd) alapítója. A "True World Order" alapítója. Bhaktivédánta Szvámi Prabhupáda (angolul: A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada) a bhakti jógát népszerűsítette. 1966-ban megalapította az International Society for Krishna Consciousnesst, azaz a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetét, ismertebb nevén a Hare Krisna mozgalmat. A transzcendentális meditációt a nemrég elhunyt Maharisi Mahes jógi dolgozta ki. A meditáció mantrás beavatással működik. Jelentős kutatási eredményeket értek el a meditáció hatását illetően az emberre. Szvámi Rama (1925–1996) a himalájai jóga hagyományt tette népszerűvé a világon. A Himalayan Institute of Yoga Science and Philosophy (wd) alapítója. Yogiraj Gurunath Siddhanath az 1980-as években kezdte oktatni a hamsza és a krija jóga himalájai változatait, az általa alapított Hamsa Yoga Sangh élén. Meglátása szerint az emberiség a tudatosság szintjén egységet alkot. Mahamandalesvár Paramahansza Szvámi Mahesvaránanda (1945–) a Sri Alakh Purídzsí, Paramjogeshvár Sri Dévpurídzsí, Bhagvan Srí Díp Naraján Mahaprábhudzsí és Paramhánsz Szvámi Mádhavananda alkotta mesterlánc spirituális örököse. Megalapítója a Jóga a mindennapi életben rendszernek, melyet világszerte több mint 30 országban gyakorolnak és oktatnak. Indiából érkezett Európába 1972-ben, hogy a nyugati embereknek is átadja a jóga ősi, de ma is aktuális tanítását. A rendszer a jóga autentikus hagyományai szerint lett kifejlesztve, mely az összes jógautat magába foglalja: az önzetlen cselekedet útja Karma jóga, a fegyelem és meditáció útja Rádzsa jóga, az odaadó szeretet útja Bhakti jóga, a megvalósítás és tudás útja Gjána jóga, tisztító technikák Hatha jóga. A rendszer 8 szintre szerveződik. Mahesvaránanda tanításainak legfőbb pontjai a fizikai, mentális, társadalmi és spirituális egészség ; az élet tisztelete; tolerancia minden vallás, kultúra és nemzetiség iránt; világbéke [www.worldpeacecouncil.net]; az emberi jogok és értékek védelme; a környezetvédelem és a természet megőrzése; önzetlen szolgálat, valamint gondoskodás és szeretet minden élőlény iránt. Magyarországon 1978 óta vezet tanfolyamokat és jógatáborokat. Hazánkban 1984-óta 8 könyve jelent meg, és hetente több mint 160 jógatanfolyamot tartanak országszerte. Szvámi Szatjánanda Szaraszvati (1923–) Szvámi Sivananda tanítványaként 12 évig guruja mellett élt Risikesben. Ezután megalapította a Bihar School of Yoga-t, a jógagyakorlatok hatásait kutató Yoga Research Foundationt, jótékonysági szervezet Sivananda Math-t, és a jógikus irodalmat kiadó Yoga Publication Trust-ot India Bihar államában, Mungerben. Évtizedeken át terjesztette a jóga tanításait a világ minden részén. Jelenleg Rikhiában él, és Szvámi Sivananda szellemi örökségének egyik hiteles továbbvivője. Az általa létrehozott jógarendszert világszerte Szatjánanda-jóga/Bihar Yoga néven ismerik. E tradíció jelenlegi spirituális vezetője Szvámi Nirandzsanananda Szaraszvati. A szavita jóga egy újrafelfedezett jóga irányzat - inspirációját Sri Mahaszvi Tathátától vette. A klasszikus jóga ötvözete az élő, inspirált zenével. A zene mint a náda jóga része fontos szerepet kap a pránájámánál és meditációnál. Milarepa, a „vászonkabátos”, a legismertebb tibeti jógi, a tantrikus tibeti buddhizmus egyik legfontosabb alakja, akit a buddhizmus egyik legnagyobb szentjeként tartanak nyilván. Nemcsak a legnagyobb tibeti költők és misztikusok egyike, de egyike a „Marpa Kagyü” hagyomány négy vonaltartójának, s tőle származtatják a buddhizmus úgynevezett lámaista irányzatát és a Karma Kagyü vonalat is. Sok Nyugati jógi is hozzájárut a jóga elterjedéséhez. A következő példák nem fedik a teljes spektrumot: Sir John Woodroffe, Ramacharaka, T. Bernard, Haich Erzsébet, A. Van Lysebeth. lásd még: szvámik Közkereseti társaság A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan gazdasági társasági forma, amelyben a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett közösen gazdálkodnak, és az ehhez szükséges vagyont a társaság rendelkezésére bocsátják. A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A korábbi gazdasági munkaközösségek közkereseti társaságként működhetnek tovább. Története A közkereseti társaságot mint a kereskedelmi társaság egyik formáját az 1875. évi kereskedelmi törvény vezette be hazánkban. A részletes szabályozást a Nyolcadik Cím 64.- 124. szakasz tartalmazta. Szervezete A társaságon belüli ügymenet két területre oszlik: az üzletvezetésre és a tagok közös határozathozatalára. Legfőbb szerv A kkt. legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében valamennyi tag részt vehet. Operatív szerv A kkt. esetében az ügyvezetést az üzletvezető látja el. Alapítása A közkereseti társaság az alapítók által kötött társasági szerződés cégbírósági bejegyzésével, a bejegyzés napján jön létre. A társasági szerződés megkötésétől a cégbírósági bejegyzés napjáig, illetve a bejegyzés iránti kérelem esetleges elutasításáig előtársaságról beszélünk. Az alapításhoz legalább két tagra van szükség, egyszemélyes kkt. nem alapítható. Nem alapíthat közkereseti társaságot kiskorú személy, továbbá olyan természetes személy, aki egyidejűleg más gazdasági társaságban is korlátlan felelősséget vállaló tag, illetve nem alapíthat közkereseti társaságot - a felelősség-kumuláció tilalma miatt - másik közkereseti társaság vagy betéti társaság. Megszűnése A közkereseti társaság megszűnéséről dönteni a tagok gyűlése kizárólagos hatáskörébe tartozik, ahol a tagok egyhangú döntésére van szükség a kkt. megszűnéséhez mind jogutódlással történő megszűnés, mind pedig jogutód nélküli megszűnés esetén. A közkereseti társaság akkor is megszűnik, ha tagjainak száma 1 személyre csökken és hat hónapon belül nem kerül sor új tag csatlakozására. Tagsági jogviszony A tagok felelőssége A kkt. kötelezettségeiért a társaság saját vagyonával felel. Ha ez a követelést nem fedezi, úgy a tagok saját vagyonukkal, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A tagok felelőssége nem közvetlen, mert a hitelezők előbb a társaság vagyonából kötelesek igényüket kielégíteni. Ha a társasági vagyon a követelést nem fedezi, úgy kerülhet sor a tagokkal szembeni korlátlan és egyetemleges felelősség érvényesítésére. A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: ha a tag a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulását felhívás ellenére nem teljesítette a tagok közös megegyezésével a tag kizárásával rendes felmondással azonnali hatályú felmondással a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével ha annak fenntartása jogszabályba ütközik. Gomoly A Gomoly az Elefánt zenekar második stúdióalbuma. 2015-ben jelent meg az MG Records kiadásában. A lemez elkészítésében közreműködött Szendrői Csaba, Tóth András, Horváth Bence Ede, Kovács Zoltán és Németh Szabolcs. Heather O'Rourke Heather O'Rourke (San Diego, 1975. december 27. – San Diego, 1988. február 1.), amerikai gyerekszínész. Élete Heather O'Rourke 1975. december 27-én látta meg a napvilágot San Diegóban Kathleen és Michael O'Rourke gyermekeként. Anyja varrónőként, apja építőmunkásként dolgozott. Egy nővére született, Tammy. Kathleen és Michael 1981-ben elváltak, és O'Rourke édesanyja 1984-ben összeházasodott Jim Peele teherautóvezetővel. Mielőtt Heather O'Rourke híres lett, a családja egy Anaheim-i lakókocsiparkban élt. A siker később lehetővé tette a család számára, hogy házat vásároljanak a kaliforniai Big Bear Lake-ban, majd a San Diego-i Lakeside-ban. Heather O'Rourke-ot Steven Spielberg fedezte fel, és szerepet kapott a Poltergeist – Kopogó szellem című horrorfilmben aminek castingjában a vele egyidős Drew Barrymore-t is sikerült legyőznie. Később a film két folytatásában és számos TV-filmben és sorozatban szerepelt. Betegsége és halála O'Rourke 1987 elején megbetegedett, és a Kaiser Permanente kórház orvosai tévesen diagnosztizáltak Crohn-betegséget és Prednizont írtak fel a betegség kezelésére, ami miatt a kislány arca felpuffadt. 1988. január 31-én O'Rourke hirtelen újra megbetegedett, hányt. Másnap reggel, miután elhagyta a kórházat eszméletét vesztette és mostohaapja kihívta a mentőt. O'Rourke-ot mentőhelikopterrel szállították a San Diego-i Rady Gyermekkórházba ahol újraéleszttették, azonban nem sokkal később egy műtét során elhunyt. O'Rourke menedzsere, David Wardlow a sajtónak a halál okaként az influenzát nevezte meg, azonban kórházi szóvivője Vincent Bond bejelentette, hogy O'Rourke az akut bélelzáródás és a veleszületett veseelégtelenség miatt kapott szeptikus sokk miatt halt meg. A hivatalos boncolás jegyzőkönyve szerint is a halál oka a bélelzáródás (bélstenosis) által okozott szeptikus sokk. O'Rourke-ot 1988. február 5-én a Westwood Village Memorial Park temetőjében helyezték végső nyugalomba. 1988. május 25-én Sanford M. Gage, az O'Rourke család ügyvédje feljelentette a San Diego-i Kaiser Alapítványi Kórházat, a hibás diagnózis felállítása miatt. A család megnyerte a pert a kórház ellen és a bíróság kártérítés fizetésére kötelezte az intézményt. A kártérítés összegét nem hozták nyilvánosságra. Dassault A Dassault cég (kiejtése kb. „dászó”) egy francia repülőgépgyár, amely katonai és személyszállító repülőgépek gyártásával foglalkozik. A Dassault cégcsoport tagja. 1929-ben alapította Marcel Bloch, MB néven. Bloch korábban légcsavarokat gyártott. Saját tervezésű, Éclair nevű gyártmánya az első világháború alatt nagyon népszerű volt. Marcel Bloch a második világháború után változtatta a nevét Marcel Dassault-ra. 1971-ben a Breguet felvásárlásával megalakult az Avions Marcel Dassault-Breguet Aviation, amit 1990-ben átneveztek Dassault Aviation-ra. Gyártmányai Főbb típusok: Katonai Jericho - ballisztikus rakéta MD 450 Ouragan - vadászbombázó repülőgép MD 452 Mystère - vadászbombázó repülőgép Mirage III - vadászrepülőgép Mirage III IV - kísérleti, helyből felszálló repülőgép Mirage IV - stratégiai bombázó repülőgép Mirage F1 - vadászbombázó repülőgép Mirage 2000 - vadászbombázó repülőgép Rafale - vadászbombázó repülőgép Super Étendard - vadászbombázó repülőgép Alpha Jet - kiképző repülőgép (közös fejlesztés a német Dornier gyárral) SEPECAT Jaguar - csapásmérő repülőgép (közös fejlesztés a British Aircraft Corporation-nal (BAC) ) Civil Falcon - sugárhajtású magánrepülőgépcsalád Falcon 10/100 Falcon 20/200 - A Falcon család alapmodellje Falcon 50 Falcon 5X Falcon 6X - Tervezett modell Falcon 7X Falcon 8X Falcon 900 Falcon 2000 Mercure Aubvillers Aubvillers település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 140 fő (2015). Aubvillers Braches, Grivesnes, Hargicourt, Malpart és Sauvillers-Mongival községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Stazione di Collegno Stazione di Collegno vasútállomás Olaszországban, Collegno településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Torino–Modane-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Alpignano Stazione di Grugliasco Takács Lajos (jogász) Takács Lajos (Vízakna, 1908. augusztus 25. – Kolozsvár, 1982. december 18.) romániai magyar jogász, a Bolyai Tudományegyetem utolsó rektora. Élete A nagyenyedi református kollégium után a kolozsvári I. Ferdinand Egyetemen folytatta tanulmányait, és 1932-ben jogi diplomát szerzett. Ügyvéd volt szülővárosában és Temesváron. 1940–1944 között Dél-Erdélyben maradt, és a Romániai Magyar Népközösség titkára volt. 1945–1946-ban a Magyar Népi Szövetség Központi Intézőbizottságának tagja, majd 1947-től a Politikai Titkárságának tagja, 1947–1948 között pedig nemzetiségügyi államtitkár volt. 1946-tól parlamenti képviselő lett, és 1949-től a Bolyai Tudományegyetem tanára volt. 1952-ben megfosztották minden funkciójától, és kémkedés vádjával a Román Munkáspártból is kizárták. Rehabilitálása után, 1957-től a Bolyai Tudományegyetem rektora annak 1959-es megszűnéséig. A Bolyai és a Victor Babeş egyetemek egyesítése után Bukarestben kapott állást, az egyetem nemzetközi jog tanszékén volt professzor. Különféle magas állami beosztásokat kapott (volt az Államtanács tagja, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának póttagja, majd 1968-tól a Romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsának egyik alelnöke). 1972-től, miután visszaköltözött Kolozsvárra, több beadványban és különféle politikai tanácskozásokon sérelmezte a romániai magyarságot sújtó hátrányos megkülönböztetéseket. 1978-ban egy ilyen memorandumát, amelyet a román pártvezetésnek küldött el, külföldre is kijuttatta, amely ott megjelent angolul a The Times, a The Guardian és a Financial Times című lapokban, majd egy, a romániai kisebbségek jogairól szóló könyvben. A Ceauşescu-rendszert politikai okokból támogató nyugati országok vezetői ebben az időben a Takács Lajos és Király Károly beadványaiból nyilvánosan is értesülhettek a szándékosan elhallgatott tényekről. Ennek ellenére, amikor meghalt, a kor szemfényvesztő politikájának köszönhetően, az Egyetemiek Házában ravatalozták fel, és egyetemi tanárnak kijáró tiszteletadás mellett búcsúztatták december 20-án. A cenzúra azonban (pontosabban Koppándi Sándor) nem engedte, hogy A Hét leközölje Balogh Edgár búcsúbeszédét. Munkássága Egyes munkái Takáts Lajos néven jelentek meg. Könyvei Tudnivalók a nemzetközi jogról (Bukarest, 1957, Jogi Kis Könyvtár ) A Román Népköztársaság alkotmánya (összeállította a Bolyai Tudományegyetem jogi karának munkaközössége. Szerkesztette Takács Lajos, Demeter János , Román Dezső , 1957) Drept internaţional public (társszerző: Nicu L. Marţian, Bukarest ,1976) Despre caracterul de suprastructură a dreptului internaţional şi factorii sociali ai coegzistenţei paşnice (Bukarest, 1957) Beadványa Witnesses to Cultural Genocide in First Hand Reports on Rumania’s Minority Policies Today (New York 1979. 145–161 o.) ( Schöpflin György előszavával) Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula . Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület . 2010. Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944–1989 között. Online hozzáférés Apache Camel Az Apache Camel szabályalapú útválasztó és mediációs motor, amely az Enterprise Integration Patterns egy POJO-alapú implementációját nyújtja. Ezzel az API-val vagy deklaratív Java szakterület-specifikus nyelven teszi lehetővé, hogy konfiguráljuk az útválasztó és mediációs szabályokat. A szakterület-specifikus nyelv azt jelenti, hogy az Apache Camel támogatja a típusbiztos útválasztó szabályok készítését egy IDE-n keresztül a szabályos Java kód segítségével, nagy számú XML konfigurációs fájl nélkül. Habár az XML konfiguráció a Spring keretrendszeren belül szintén támogatott. Az Apache Camel-t gyakran használják együtt az Apache ServiceMix-szel, Open ESB-vel, Apache ActiveMQ-val és Apache CXF-fel a szolgáltatásorientált architektúrában infrastruktúra projektekben. Eszközök hozzá Grafikus, Eclipse alapú eszköz elérhető hozzá a Talendtől. Vállalati szintű támogatás A Camel-hez vállalati szintű támogatás elérhető a következő független szállítóktól: FuseSource Corp. - a FuseSource cég az Apache Camel Fuse Mediation Router nevű vállalati verzióját nyújtja. Tanúsítványokat, tesztelést, támogatást biztosít hozzá. A Talend cég az Apache Camel Talend Integration Factory nevű vállalati verzióját nyújtja, ami tesztelt, tanúsítvánnyal ellátott és támogatott. Stazione di Cologne Stazione di Cologne vasútállomás Olaszországban, Lombardia régióban, Cologne településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lecco–Brescia-vasútvonal Bergamo–Brescia-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Coccaglio (Bergamo–Brescia-vasútvonal, kelet) Stazione di Palazzolo sull’Oglio (Bergamo–Brescia-vasútvonal, nyugat) Budapest Jazz Orchestra A Budapest Jazz Orchestra Magyarország egyik legnépszerűbb big bandje. Évek óta világszínvonalon mutatja be a korabeli szvingzenét, illetve a dzsessz szinte minden válfaját. A zenekar minden tagja végzett jazz-zenész, ami lehetővé teszi, hogy bármilyen stílusban képesek legyenek zenélni. 2015-ben a Jazzma.hu szavazásán a közönség az év big bandjének választották a zenekart. Az 1998-ban megalakult Budapest Jazz Orchestra nagy áttörést jelentett a hazai jazzéletben, hiszen létrejött Magyarország első professzionális big bandje, mely hangzásával az 1920-as évek Amerikáját idézte. A zenekar dinamikus fejlődése során a műfaj jelentős zenei állomásait végigjárva mára a kortárs zene világszinten is elismert képviselőjévé nőtte ki magát. A BJO munkásságának bizonyítéka az elmúlt 18 év, mely idő alatt számos koncert, hazai és nemzetközi elismerés, illetve külföldi előadó színesítette a zenekar palettáját. A BJO ars poeticája: a kortárs jazz, big band zene művelése mellett ápolni a kapcsolatot a műfaj gyökereivel, és közkinccsé tenni annak értékeit, szakmai tapasztalatait pedig továbbadni a fiatal muzsikus generációnak. A Budapest Jazz Orchestra céljának, feladatának tartja az improvizatív és kortárs műfajok, a magyar zenekultúra honi és nemzetközi interpretálását. Zenekari tagok A zenekar a hagyományos 17 tagú big band felállást követi: szaxofon – Kollmann Gábor, Dennert Árpád, Csejtei Ákos, Zana Zoltán, Varga György; harsona – Schreck Ferenc, Skerlecz Gábor, Frolov Ákos, Nagy Viktor Dániel; trombita – Tulkán Péter, Magyar Ferenc, Koós-Hutás Áron, Pecze Balázs; zongora – Juhász Attila; gitár – Birta Miklós; bőgő – Hárs Viktor; dob – 'Serei Dániel. A BJO muzsikusai nemcsak professzionális jazzmuzsikusok, de többen közülük jelentős hazai eMeRTon-, illetve Artisjus-díjakkal elismert művész is. Ugyanakkor a BJO több tagja egyúttal művész-tanár is, egyes tagok a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, mások más hazai zenei oktatási intézményekben tanítanak. Ez szolgál alapjául annak is, hogy a zenekar nemcsak a big band műfajának koncertszerű népszerűsítésére koncentrál, hanem tapasztalataiknak továbbadására is a fiatalabb generációk számára. Dobříč (Plzeň-North járás) Dobříč település Csehországban, a Észak-plzeňi járásban. Dobříč Obora, Němčovice, Kaceřov, Koryta, Kozojedy és Jarov településekkel határos. Lakosainak száma 420 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Andóniosz Papaioánu Andóniosz Papaioánu (görögül: Αντώνηος Παπαϊωάννου; ? –?) görög olimpikon, tornász. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon indult tornában, a korlátgyakorlatban és a nyújtógyakorlatban. Egyikben sem nyert érmet. Heathrow, London Heathrow egy apró település volt Middlesexben, London külterületén, amit 1944-ben eltüntettek a London-Heathrow-i repülőtér építése miatt. A terület ma Hillingdon kerület része. A kisfalu Longfordtól másfél mérföldre északra helyezkedett el. Előző nevei: Hithero, Hetherow, Hetherowfeyld, és Hitherow volt. A név eredetileg egy angolszász szóból ered, melynek jelentése „egy sor ház a pusztaságban.” Legközelebbi helyek: Feltham Harlington Harmondsworth Sipson Harnworth Legközelebbi metróállomások Hatton Cross metróállomás Heathrow Terminal 4 metróállomás jelenleg, a Heathrow Terminal 5 metróállomás építésének idejére zárva. Heathrow Terminal 1, 2, 3 metróállomás Legközelebbi vasútállomások Ashford Surrey vasútállomás Egham vasútállomás Staines vasútállomás Magányosság A magányosság olyan érzelmi állapot, melyben a személy erőteljes üresség és kirekesztettségi érzést tapasztal. A magányosság több, mint puszta vágy a társaságra vagy egy másik személyre. A magány egy átmeneti vagy állandósult érzelmi állapot az ember életében. A magányos ember elvágva, elidegenítve érzi magát a többi embertől, számára nehézséget okozhat vagy lehetetlen is lehet értelmes emberi kapcsolatok kialakítása. Gyakran tapasztal szubjektív belső üresség érzetét és a világtól való elzártságot. Néha viszont jólesik az elzárkózás a külvilágtól. Vannak olyan pillanatok, mikor egyedül akarunk lenni. Az extrovertált személyiség társaságkedvelő, nagyobb társaságban érzi jól magát, szeret a társaság középpontjába kerülni, a magányosságot ezért fájdalommal éli meg. Az introvertált személyiség a magányt, egyedüllétet és az elmélyült elemzést kedveli, társaságban kényelmetlenül érzi magát, soha nem szeret nyilvánosság előtt szerepelni. Gyerek, felnőtt, öreg A fönt leírt állapot - felnőttre vonatkozik (ember). Az idős, öreg ezt másként éli meg. A beállása, hozzáállása megváltozott a korának és elvárásainak függvényében. A gyerek fejlődését visszavetheti egy tartós magány: elárvul. Bizonyos dolgokat nem él meg, személyisége torzul hiányai következtében. II. József altárna A II. József altárna a selmeci bányavidék bányavizeit vezeti le a Garamba; korának egyik kiemelkedő műszaki teljesítménye, elkészültekor a világ leghosszabb tárnája, Magyarország és egyúttal a Monarchia bányászatának büszkesége volt. Hossza a Garam völgyétől a Ferenc József aknáig 16 538 m, a 76 m mélyen húzódó tárna 1782–1879 között, 97 éven át épült összesen mintegy 4,6 millió forint (ezüstértéken átszámolva ez 2011 augusztusában mintegy 12,5 milliárd forintnak felel meg) költséggel az állam és néhány bányatársaság beruházásában. Az új altárna építését 1780-ban úgy tervezték, hogy az addig meglévő 10 altárnánál is mélyebb legyen, nagy területet mentesítve a bányavíztől. Az építést 1782-ben kezdték meg a Garam felől, a fővágat áttörése 1878. október 5-én történt, az altárna végső átadása 1879. október 21-én volt. A munka nagyrészt Gretzmacher Gyula és Tirscher József mérnökök felmérésein alapult. Račice (Litoměřice járás) Račice település Csehországban, a Litoměřicei járásban. Račice Štětí, Záluží, Hoštka, Bechlín és Brzánky településekkel határos. Lakosainak száma 338 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Hanroth Hanroth település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Takács Menyhért Takács Menyhért (Sátoraljaújhely, 1861. szeptember 3. – 1933. november 29.) premontrei szerzetes, jászói prépost, klasszika-filológus. Életútja Bár Sátoraljaújhelyen született, szülei hamarosan visszatértek állandó lakóhelyükre, Kassára, ahol gyermekkorát töltötte. Ott végezte elemi és középiskoláit is. A premontrei főgimnáziumban, tanárain keresztül annyira megszerette a szerzeteséletet, hogy jeles érettségi vizsgája után, 1879. október 5-én a jászóvári premontrei rendbe lépett. Négy évig a rend teológiai és pedagógiai intézetének növendéke volt. 1884. november 2-án felszenteltetett és tanár volt 1884-től 1885-ig a rozsnyói főgimnáziumban, azután 1886-ban a kolozsvári egyetemen a klasszika-filológia- és filozófiából tanári oklevelet nyert, 1891-ben pedig ugyanott bölcseleti doktor lett. 1887-től egy évig pedagógia tanára volt a jászóvári főiskolában, 1888-tól pedig a latin és görög irodalom tanára a kassai főgimnáziumban. Mellette 1897-től a Kassai Királyi Jogakadémián mint a bölcselet magántanára működött. 1898-ban a kassai főgimnázium igazgatójává nevezték ki. 1900. április 15-én királyi kinevezéssel préposti koadjutor lett a nagybeteg Benedek Ferenc prépost mellett, kinek halála (1900. július 2.) után augusztus 12-én rendje prépost-apátjává és magyarországi generális helynökké választotta. A főrendiháznak 1901. március 22-től volt tagja. Részt vett a magyar tanárok olaszországi tanulmányútjában; nyilvános felolvasásokat tartott és hírlapi cikkeket írt. Figyelemre méltó tevékenységet fejtett ki Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságában és lelkes pártfogója volt a kulturális és humanitárius intézményeknek. Az ő elnöklésével alakult meg újra az Abaúj-Torna vármegyei és Kassa városi Közművelődési Egyesület, mely áldásosan működött a magyarosítás és népművelés terén. Ő alapította meg 1902-ben a premontrei rendnek budapesti Norbertinum hittudományi és tanárképző intézetét. Kassán a rend ősi főgimnáziumának 1904-ben új palotát építtetett. Az ő kezdeményezésére és vezetése alatt épült föl államsegéllyel 1906-ban a rozsnyói katolikus főgimnázium. Bőkezűen gondoskodott a rendi társházak újabb felszereléséről s a lelkészlakokat javarészt újra építtette, a templomokat jó karba hozta. Új népiskolákat és tanítói házakat emelt és a tanítói állásokat is gyarapította. Szervezte a József királyi hercegről nevezett Sanatorium-egyesület kassai bizottságát és ezen egyesületnek vidéki elnöke. Az Országos Magyar Szövetségnek megalakulása óta társelnöke. Az ő kezdeményezésére alakult meg a kassai katolikus kör. Tevékeny részt vett az 1903-ban Kassán rendezett Rákóczi ereklye kiállítás előmunkálataiban, mint a kiállítási nagybizottság díszelnöke. A Magyar Pedagógiai Társaság tiszteleti tagjának választotta meg. A kassai egyetem visszaállítását célzó mozgalomnak ő volt a feje és éltető szelleme. Az ő kezdeményezésére és közreműködése mellett adták ki Kassa város tanférfiai A kassai egyetem című könyvüket 1901-ben. Elhunyt 1933. november 29-én, élete 72., rendi pályájának 54., áldozópapságának 49. évében; örök nyugalomra helyeztetett 1933. december 2-án Gödöllőn, a rend sírkertjében. Művei Az eleusisi mysteriumok , Kassa, 1889. A római elegikusok: Értekezés , Kassa, 1892. A római nevelés , Kassa, 1892. A görögök és rómaiak játékai. Irta Richter W. Ford. Kassa, 1894. (ismertetés), Egyetemes Philológiai Közlöny 1895. A gyermekek tornajátékai és az ifjak tornaversenye a rómaiaknál , Tanulók Lapja 1895. Reáliskolai latin tanítás és tanterv revíziója , Országos Tanáregylet Közlönye 1897. Madelaine Godefréd, Szent Norbert élete , franciából átdolgozta, Budapest, 1905. Tanulmányai , Budapest, 1909. (Tudomány és erkölcs. A kereszténység győzelme a római pogány-kultuszon. Böcklin Arnold. Ism. Budapesti Hirlap 188. sz.). A Mitrasz-kultusz , Budapest, 1909. (Ism. Budapesti Hirlap 125. sz.). Mi a bölcselet? Berlin, 1927. Tanügyi és régészeti cikkeket írt még a Magyar Államba, a Gömör-Kishontba, a Rozsnyói Hiradóba, a Kassai Szemlébe, az Abauj-Kassai Közlönybe és az Alkotmányba. Munkatársa volt a Római világ című gyűjteményes munkának és az Ókori lexikon nak is. 1978-as magyar női kézilabda-bajnokság (első osztály) Az 1978-as magyar női kézilabda-bajnokság a huszonnyolcadik női kézilabda-bajnokság volt. A bajnokságban tizenkét csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1978 magyar bajnokságok - kezitortenelem.hu Luangnamtha tartomány Luangnamtha (nemzetközi alakban Louang Namtha) Laosz egyik tartománya az ország északi részén. 1966-tól 1976-ig a tartomány neve Huakhong volt. Közigazgatás A tartomány területe a következő körzetekre oszlik: Long (3-03) Nale (3-05) Namtha (3-01) Sing (3-02) Viangphoukha (3-04) Feketevörös gombaholyva A feketevörös gombaholyva (Oxyporus rufus) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a holyvafélék (Staphylinidae) családjához tartozó faj. Elterjedése A feketevörös gombaholyva Európában, így Magyarországon is elterjedt és gyakori faj. Megjelenése Közepes méretű (7–11 mm) holyvafaj. Teste feltűnő, aposzematikus mintázatú: feje, szárnyfedőinek nagyobbik része és a potroh csúcsa fekete, míg előtora, a szárnyfedők válla és a potroh töve vörös színű. Feje nagy, rágói igen erőteljesek. Rövid, 11 ízű csápja a rágók felett, a szemek előtt ízesül. Potroha széles, rövid, oldalpereme felhajlik. Életmódja Fás területeken él. Különféle kalaposgombák termőtestén légylárvákkal táplálkozik. Lárvája szintén gombán fejlődik, de a gombafonalakat fogyasztja. Három vedlés után a talajban bábozódnak be. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Roter Bunträuber című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ádám László , Hegyessy Gábor: Adatok a Zempléni-hegység, a Hernád-völgy, a Bodrogköz, a Rétköz és a Taktaköz holyvafaunájához (Coleoptera) in A sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum Füzetei V. Kazinczy Ferenc Múzeum. Sátoraljaújhely. 2001. Székessy Vilmos: Holyvák I. — Staphylinidae I. in Magyarország Állatvilága. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1963. Freude, Harde, Lohse: Die Käfer Mitteleuropas. Band 4 - Staphylinidae I. Goecke & Evers Verlag, Krefeld. 1964. Joghézag A joghézag jogi műszó, amely olyan szabályozandó társadalmi viszonyt, problémát vagy egyéb jelenséget jelöl, amelyre az adott pillanatban a tételes jog nem vonatkozik, ezért erre jogi megoldást találni csak jogértelmezéssel és a jogértelmezésre hivatott szervek jogi iránymutatásai alapján illetve a bírósági gyakorlat jogalkalmazást befolyásoló szerepe szerint lehetséges. Forrás Bíró Endre: Jogi szótár. 225. old. Brazil cruzeiro A cruzeiro Brazília pénzneme volt 1942–1986 között, valamint 1990–1993 között. Váltópénze a centavo volt (1 cruzeiro = 100 centavo). Az első cruzeiro (1942–1966) Getúlio Vargas elnöksége idején, 1942-ben döntöttek a portugál pénzrendszerből örökölt régi pénzegység, a milreis (tkp. real) átkereszteléséről. Az új pénznemet a Dél Keresztjéről (Cruzeiro do Sul) nevezték el. 1942-ben bocsátották ki az első sárgaréz érmesorozatot (10, 20, 50 centavo, 1, 2 cruzeiro), melyet 1956-ig vertek. A centavo érmék a diktátor-elnök képét (1947-ig), a cruzeiro érmék pedig az ország térképét ábrázolták. 1957-től áttértek az alumínium-váltópénzekre, melyek egységesen az ország címerét ábrázolták. 1965-ben bocsátottak ki magasabb címletű érméket, a 10 és 20 cruzeirós alumínium, az 50 cruzeirós érme nikkel alapanyagú volt. A bankjegyek kibocsátását csak 1943-ban kezdték meg, ekkor jelent meg a 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 cruzeirós címlet, melyeket 1944-ben az 1 és 5 cruzeirós bankjegy követett. A bankjegyek külső megjelenésükben rendkívül hasonlítottak az amerikai dollárra (előlapjukon a középen elhelyezett portré dominált). 1964-ben megjelent az 5000-es és 10 000-es címlet is. A második cruzeiro (1967–1986) 1966-ban a magas infláció megfékezésére a katonai kormány úgy döntött, hogy új cruzeirót vezet be. A régi bankjegyeket 1000:1 arányban felülbélyegezték. 1967-ben jelentek meg az új érmék (1, 2, 5, 10, 20, 50 centavo), melyek előlapjukon egységesen a köztársaságot jelképező női alakot ábrázolták (1979-ig verték őket). 1970-ben megjelent az 1 cruzeirós érme is. Az első új bankjegyek szintén csak 1970-ben jelentek meg (1, 5, 10, 50 cruzeiro), melyeket 1974-ben a 100 és 500 cruzeirós követett. Az 1980-as években ismét felgyorsult az infláció. 1979-ben új érmesorozat kibocsátását kezdték meg, sorra jelentek meg az egyre magasabb címletek (1, 5, 10 cruzeiro 1979–1980-ban, 20, 50 cruzeiro 1981-ben, 100, 200 és 500 cruzeiro 1985-ben). Új bankjegysorozat is megjelent 1981-ben (történelmi személyiségek képével), melynek érdekessége a szimmetrikussága volt. Ebben az évben adták ki az új 100, 200, 500, 1000 és 5000 cruzeiróst. A vágtató infláció következtében 1984-ben megjelent a 10 ezer és 50 ezer cruzeiro, majd 1985-ben a 100 ezer cruzeiro címletű bankjegy is. Az 1986-os pénzreform során a ezeket a bankjegyeket felülbélyegezték (1 cruzado egyenlő lett 1000 cruzeiróval). A harmadik cruzeiro (1990–1993) A cruzado sem kerülte el az inflálódást így 1989-ben újra pénzreformra került sor, ekkor 1000:1 arányban új cruzado néven cserélték le a régit, majd 1990-ben a nevét cruzeiróra változtatták (a bankjegyeket – 50, 100, 200, 500 új cruzado – felülbélyegezték). 1990-ben kiadták az 1000 és 5000 cruzeiróst, 1992-ben a 10, 50 és 100 ezer cruzeiróst, majd 1993-ban az eddigi legmagasabb brazil címletet, az 500 000 cruzeiróst. 1990–1992 között 1, 5, 10 és 50 cruzeirós érmét bocsátottak ki, melyeket 1992-ben a l00, 500, 1000 és 5000-es címlet követett. 1993-ban újabb pénzreform következett, az új valuta (amely szintén átmenetinek bizonyult) a cruzeiro real 1000:1 arányban váltotta a cruzeirót. Ilidža Ilidža (cirill írással: Илиџа) város Bosznia-Hercegovina keleti részén. Szarajevó elővárosának számít, de községként (Ilidža Község) maga is önálló közigazgatási egység. Lakossága 47 654 főt tesz ki. Ezzel a főváros elővárosai közül a legnépesebb, és egyúttal az ország hetedik legnépesebb városa. A fővárostól 10 km-re délnyugatra, vonzó természeti környezetben fekvő város a szarajevóiak kedvelt kirándulóhelye. Története A mai Ilidža elődjét az oszmán időkben alapították (maga a szó törökül meleg forrásokat jelent). A település néhány, 15. és 16. századi, török stílusú háza a mai napig áll. Az osztrák-magyar korszakban (1878-1918) a település iparosodott és felvette az Európában megszokott városképet. Vasút is épült, a meleg fürdőkben kikapcsolódni vágyók számára pedig luxusszállodákat húztak fel, amellyel Ilidža nemcsak fontos várossá, hanem a Habsburg Birodalom egyik elegáns fürdőhelyévé is vált. A kommunista Jugoszlávia időszakában számos panelépület nőtt ki a földből. 1990 előtt a várost főként bosnyákok (43%) és szerbek (37%) lakták. Az 1995-ös Daytoni békeszerződés a Bosznia-Hercegovinai Föderációnak juttatta, amely a szerb lakosság nagy részét Ilidža elhagyására késztette. A szerbek helyére bosnyák menekültek érkeztek. Népessége Ilidža Község magából Ilidža városból, valamint néhány távolabb eső településből (nagyság szerinti sorrendben: Hrasnica, Sokolović, Kolonija, Butmir és Kotorac) áll. Az 1991-es népszámlálás óta nem készült hivatalos kimutatás a lakosság számáról, és annak összetételéről sem. A Szarajevó kanton (Szarajevó megye) honlapjának adatai szerint Ilidža községet 47.654-en lakják. Becslés alapján a város lakóinak 81%-a bosnyák, 12%-a szerb, 6%-a pedig horvát. A népsűrűség Ilidža községben 332 fő km²-enként. Gazdasága A boszniai háborút (1992-1995) megelőzően Ilidža Község az egykori Jugoszlávia tizedik legfontosabb gazdasági térsége volt. A háború tönkretette a város gazdaságát, amely ma már lassan regenerálódik. A gazdaság ma a gyártóiparra épül (például az élelmiszer-feldolgozásra és az elektronikára). A város kedvező adottságai miatt a turizmus is fontos iparág. Ilidža már nemcsak a hazai, de a külföldi turisták körében is népszerű. Turizmus Ilidža Szarajevóból villamossal és autóbusszal egyaránt könnyen elérhető, de a főváros nemzetközi repülőtere is a szomszédságban fekszik. Számos szálloda, valamint kemping is található Ilidžában. A leghíresebb látnivaló a Vrelo Bosne, azaz a Boszna folyó forrása, amelyet egy hatalmas park övez. Ennek sétányán a turisták a – Habsburg időket idéző – lovasfogatot is bérelhetnek. A Boszna folyó felett átívelő Római híd (Rimski Most) a 16. században, római kori kövekből épült. Veszelin Topalov Veszelin Topalov (bolgárul Веселин Топалов, Rusze, 1975. március 15. –) bolgár sakkozó, nemzetközi nagymester, FIDE-sakkvilágbajnok (2005–2006), U14 korosztályos ifjúsági világbajnok (1989). 2005-ben ő nyerte el a Sakk-Oscar-díjat. 2006. júliusban az addig minden idők második legmagasabb Élő-pontszámával, 2813 ponttal rendelkezett. Ezt a pontszámát 2015. júliusban tudta meghaladni, amikor 2816 ponttal érte el élete eddigi legmagasabb Élő-pontértékét. A 2017. áprilisi állapot szerint egyike annak a tíz sakkozónak, aki pályafutása során elérte vagy meghaladta a 2800 Élő-pontot. 2006. április–2007. január, valamint 2008. október–2009. november között vezette a világranglistát. 2017. áprilisban az Élő-pontszáma 2741, amellyel a világranglista 21. helyén állt. Élete és sakkpályafutása Korai évei Apja közgazdász, anyja orvos volt. Nyolcéves korában tanult meg sakkozni, és nagyon hamar gyors fejlődésnek indult. 12 éves kora óta dolgozik együtt Silvio Danailovval, aki máig trénere és mentora. 14 éves korában megnyerte a Puerto Rico-i Aguadillában rendezett U14 korosztályos ifjúsági sakkvilágbajnokságot, egy évvel később a 2–3. helyen végzett az U16 világbajnokságon Szingapúrban. 1991-ben holtversenyben első helyen végzett Vrnjacka Banján, 2. lett Elgoibarban, és holtversenyes 1. helyezést szerzett Las Palmasban. Eredményei alapján 1992-ben kapta meg a nagymesteri címet. Nagy versenyek élén A következő tíz évben több nagy versenyt megnyert, és a világ élvonalába került. 1992-ben 1. helyen végzett Terrassában, 1993-ban Budapesten a zónaversenyen, Visuvanátan Ánanddal és Vlagyimir Kramnyikkal holtversenyben első helyen végzett Madridban. 1994-ben Gata Kamsky és Anatolij Karpov mögött harmadik Las Palmasban, 1995-ben első Polanica Zdrojban a 32. Rubinstein-emlékversenyen és Elenitében. 1996-ban első helyet szerez Bécsben a Vienna Millenium versenyen (holtversenyben Karpovval és Borisz Gelfanddal), Novgorodban, Madridban, Leónban (holtversenyben Polgár Judittal), Dos Hermanasban (holtversenyben Vlagyimir Kramnyikkal), és az Euwe-emlékversenyen Amszterdamban (holtversenyben Garri Kaszparovvel). 1997-ben első helyen végzett a 6. Torneo Magistral versenyen Madridban, és 3. lett a 2700-as átlag Élő-pontszámú dortmundi szuperversenyen Kramnyik és Ánand mögött. 2001-ben holtversenyben Kramnyikkal első helyen végzett a 2755 átlag-Élő-pontszámú dortmundi szupernagymester-versenyen, és a 2. helyet szerzi meg Szarajevóban. 2002-ben Borisz Gelfanddal holtversenyben első Cannes-ban a NAO Masters versenyen. 2003-ban a második helyen végzett Leonban, és az első helyet szerezte meg Benidormban. Út a világbajnoki címig Először az 1993–1996-os sakkvilágbajnoki ciklusban, 1993-ban indulhatott a világbajnoki címért folyó versengésben. A Budapesten rendezett zónaverseny megnyerése után a Bielben lezajlott 13 fordulós svájci rendszerű zónaközi versenyen azonban a 74 induló között csak a 63. helyet szerezte meg. Az 1995-ös klasszikus sakkvilágbajnokság ugyancsak 1993-ban Groningenben rendezett kvalifikációs versenye már jobban sikerült, a 11 fordulós svájci rendszerű versenyen az 54 induló között a 21. helyen végzett. Az 1998-as FIDE-sakkvilágbajnokság 1997. év végén rendezett előmérkőzései során kiemeltként csak a 2. fordulóban kellett versenybe szállnia, de ott rögtön vereséget szenvedett a holland Jeroet Piket-től. Az 1999-es FIDE-sakkvilágbajnokság kieséses rendszerű mérkőzéssorozatában kiemeltként a 2. fordulóban a néhány évvel később világbajnoki címet szerző ukrán Ruszlan Ponomarjovot győzte le 4–2-re, a 3. fordulóban az izraeli Lev Pszahisz ellen győzött 1,5–0,5-re, a nyolcaddöntőben az egy évvel később klasszikus világbajnoki címet nyerő Vlagyimir Kramnyik ütötte el a továbbjutástól rájátszás utáni 3–1 arányú győzelmével. A 2000-es FIDE-sakkvilágbajnokságon egy körrel ismét feljebb, a negyeddöntőig jutott. Első mérkőzésén a 2. körben az orosz Andrej Harlov ellen, valamint a 3. körben honfitársa, Kiril Georgiej ellen egyaránt 1,5–0,5-re győzött, a negyedik körben az orosz Alekszej Dreev ellen több rájátszást követően 4–2-re győzött, és bejutott a legjobb nyolc közé. A negyeddöntőben azonban 1,5–0,5 arányban vereséget szenvedett a néhány évvel később világbajnoki döntőt is játszó angol Michael Adamstől. A 2002-es FIDE-sakkvilágbajnokságon az első fordulóban az argentin Facundo Pierrot ellen 2–0-ra, a 2. körben a brazil Giovanni Vescoli ellen, valamint a 3. körben a kínai Csung Csang ellen 1,5–0,5-re győzött, a 4. fordulóban azonban többszöri rájátszás után 4–3-ra kikapott a 2000-ben világbajnoki döntőt is játszó Alekszej Sirovtól. A 2004-es FIDE-sakkvilágbajnokságon a korábbi legjobb eredményéhez képest még egy lépéssel közelebb került a világbajnoki címhez, ezúttal az elődöntőig jutott. Első kiemeltként az 1. körben a líbiai Tarik Abulhul és a 2. körben a bolgár Aleksander Delchev ellen egyaránt 2–0-ra, a 3. körben a szlovák színekben játszó Szergej Movszeszjan ellen 1,5–0,5-re, a 4. körben a horvát Zdenko Kozul ellen 2–0-ra győzött. A negyeddöntőben az orosz Andrej Harlovot is 2–0-ra verte, és csak az elődöntőben állította meg rájátszás után 4–2-vel a versenyen a világbajnoki címet is megszerző Rusztam Kaszimdzsanov. A 2004-es klasszikus sakkvilágbajnokság versenysorozatában újabb lépést tett a cím felé, ezúttal a 2002-es dortmundi szupertornán, amely a Professzionális Sakkszövetség (PCA) világbajnokjelöltek tornájának számított, egészen a döntőig jutott. Az előverseny során a nyolc versenyző két négyes csoportban játszott kétfordulós körmérkőzést egymással, és Topalov a csoportjában Alekszej Sirovval holtversenyben végzett az élen. A párosmérkőzéses elődöntőben 3,5–2,5 arányban győzött az orosz Jevgenyij Barejev ellen, a döntőben a magyar Lékó Pétertől szenvedett 2,5–1,5 arányban vereséget. Így a világbajnoki címért a magyar versenyző mérkőzhetett meg a regnáló világbajnokkal Vlagyimir Kramnyikkal. A 2005-ös FIDE-sakkvilágbajnokságot nem a korábban megszokott formában rendezték, hanem a világ legjobb nyolc sakkozójának kétfordulós körmérkőzéses versenye döntötte el a cím sorsát. Topalov ekkor ért a csúcsra, mert a versenyt meggyőző fölénnyel, 1,5 pont előnnyel nyerte a második helyen holtversenyben végző Visuvanátan Ánand és Peter Szvidler előtt, ezzel megszerezte a FIDE-világbajnok címet. A 2006-ban Kramnyik ellen játszott „címegyesítő” világbajnoki mérkőzésen nagy küzdelemben maradt alul Vlagyimir Kramnyik ellen. Az alapjáték 6–6-ra végződött, és az utolsó forduló előtt még 7,5–7,5 arányú döntetlenre álltak, végül az utolsó játszma megnyerésével Kramnyik 8,5–7,5-re győzött, ezzel ő szerezte meg az egyesített világbajnoki címet. A 2010-es sakkvilágbajnokság versenysorozatában, mint a 2006-os világbajnokság vesztese, csak a világbajnokjelöltek versenyének finisében kellett részt vennie. A világbajnokkal való párosmérkőzés jogáért a 2007-es sakkvilágkupa győztesével az amerikai Gata Kamskyval kellett megmérkőznie, akit 2009-ben Szófiában 4,5–2,5 arányban legyőzött, és így ismét mérkőzhetett a világbajnoki címért. A világbajnoki mérkőzésre Visuvanátan Ánand ellen 2010. március–áprilisban Szófiában került sor, amelyen Ánand az utolsó fordulóban elért győzelmével 6,5–5,5 arányban győzött, és megvédte világbajnoki címét. A 2012-es sakkvilágbajnokságon az előző világbajnoki döntő veszteseként közvetlenül a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses szakaszában indulhatott. Itt azonban a negyeddöntőben 2,5–1,5-re kikapott az amerikai Gata Kamskytól. A 2014-es sakkvilágbajnokság világbajnokjelöltjeinek tornájára a 2012–2013. évi Grand Prix versenysorozat megnyerésével kvalifikálta magát. A 2014. márciusban Hanti-Manszijszkban rendezett világbajnokjelöltek versenyén a kétfordulós körmérkőzésen a nyolc versenyző között a nyolcadik helyen végzett. A 2016-os sakkvilágbajnokság versenysorozatában a versenyeken kvalifikációt szerzettek mellett, mint a rajtuk kívüli legmagasabb két Élő-pontszámmal rendelkező versenyző egyike jogot szerzett a 2016. márciusban Moszkvában rendezett világbajnokjelöltek versenyén való indulásra, ahol a nyolc versenyző közül holtversenyben a nyolcadik helyen végzett. További kiemelkedő eredményei 2005-ben a harmadik helyen végzett a Corus sakktornán Wijk aan Zee-ban, majd Garri Kaszparovval holtversenyben első helyezést ért el a Linaresben rendezett szupertornán, és első lett Visuvanátan Ánand előtt a 2747 átlag-Élő-pontszámú szófiai M-Tel tornán. 2006-ban Ánanddal holtversenyben első lett a Corus sakktornán Wijk aan Zee-ban, és megismételte győzelmét a szófiai M-Tel Masters versenyen, valamint 3. helyen végzett a Moreliában és Linaresben rendezett 2732-es átlagú szupertornán. 2007-ben ismét első lett a Corus sakktornán (holtversenyben) és az M-Tel Masters versenyen, és első helyezést ért el a Vitoria Gasteizben rendezett szupertornán is. 2008-ban is két nagy tornát nyert: Bilbaóban a Grand Slam Chess Finalt, és a Pearl Spring tornát Nancsingban. 2010-ben első helyen végzett Linaresben, és 2012-ben holtversenyben első Bukarestben egy 2747 átlagpontszámú szupertornán. 2013-ban 2. helyen végzett a Sberbank Openen, holtversenyben első a Duna-kupa versenyen Bulgáriában. 2014-ben 3. helyezést ért el a 23-as kategóriájú (2802 átlag Élő-pontszámú) Sinquefield Cup versenyen, 2015. januárban holtversenyes 3. helyet szerzett a Tradewise Gibraltar versenyen. Eredményei csapatban Olimpiai szereplései 1994–2016 között kilenc alkalommal szerepelt Bulgária válogatottjában a sakkolimpián, mindannyiszor az 1. táblán. Egyéni teljesítménye alapján két alkalommal (1994, 2014) nyert aranyérmet, két alkalommal (1998, 2000) ezüstérmet és egyszer bronzérmet (2008). Sakkcsapat Európa-bajnokság 1999–2013 között öt alkalommal szerepelt Bulgária válogatottjának első táblásaként a sakkcsapatok Európa-bajnokságán. Egyéni teljesítménye alapján 1999-ben és 2013-ban aranyérmet nyert. Klubcsapatok Európa-kupája A klubcsapatok Európa-kupájában 1999-ben a Bosna Sarajevo, 2012-ben és 2014-ben a SOCAR Baku csapatával aranyérmet, 2013-ban bronzérmet szerzett. Egyéni teljesítménye 2012-ben és 2014-ben tábláján a mezőnyben a legjobb, 2013-ban a 3. legjobb volt. Vízóra (időmérő) A vízóra, más néven klepszüdra (görögül: κλεψύδρα) ókori időmérő eszköz; görög nevének jelentése: „vízlopó edény”. Vízórát már az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban is használtak. Az ókori Görögországban főként a bíróságokon alkalmaztak klepszüdrát, ugyanis a beszédekre fordított idő hosszát a perrend írta elő. Az athéni agora ásatásakor találtak is ilyen edényeket. Ezek alján oldalt egy nyílás volt, az edénybe öntött víz ezen a kis résen folyt ki, így tudták az eltelt idő tartamát mérni. A vízórák gyakran csonka kúp alakúak, ilyen módon érhető ugyanis az el, hogy a víz magassága a vízóra kiürülése során egyenletesen csökkenjen. Az ókori római vízóra az év során a nappal hosszának megfelelő, eltérő hosszú időskálát alkalmazott (lásd: nyári időszámítás). Villers-lès-Moivrons Villers-lès-Moivrons település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 149 fő (2015). Villers-lès-Moivrons Bratte, Leyr, Moivrons és Montenoy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: McEliece-féle titkosító rendszer A kriptográfiában a McEliece-féle titkosító rendszer, egy aszimmetrikus titkosító algoritmus, melyet Robert McEliece, amerikai matematikus fejlesztett ki 1978-ban. Ez volt az első olyan algoritmus, ahol a titkosítási folyamatban véletlen-számokat használtak. Az algoritmus soha nem keltett különös figyelmet a titkosítással foglalkozó közösségben, de ez a módszer “jelölt” lehet a ‘post-kvantum titkosítási’módszerek között, mivel immúnis támadásokra, a Shor-algoritmust felhasználva, és – még általánosabban –mellékosztály állapotokat használ Fourier mintavétellel. Egy közelmúltban nyilvánosságra került tanulmány szerint a kvantumszámítógépek alkalmazásakor, a titkosító kulcsok mérete megnégyszereződik. Az algoritmus az P-hard ). elméleten alapul. A magán kulcs leírására egy hibajavító kódot választottak, mely elég hatékony dekódolási algoritmusként ismert, és képes a hibákat kijavítani. Az eredeti algoritmus a bináris Goppa kódokat használja; ezeket könnyű dekódolni a Patterson-féle algoritmus miatt. A nyilvános kulcs a magán kulcsból származtatható azzal, hogy elrejtik a kódot, mint általános lineáris kód. Ezért generátor mátrix pertubálásával, két véletlenszerűen kiválasztott invertált és mátrixxal. Számos titkosító rendszer létezik, különféle kódokkal. A legtöbb nem biztonságos; strukturális dekódolással könnyen feltörhető. A McEliece, a Goppa kóddal ellenáll a kriptoanalízisnek. A következőkben ismertetjük a támadást és annak kivédését. A McEliece-féle titkosító rendszernek van néhány előnye, például az RSA-hoz képest. A titkosítás, és a titkosítás feloldása gyorsabb, és a kulcs méretének növelésekor a biztonság még gyorsabban nő. Sokáig azt gondolták, hogy a McEliece-féle titkosító rendszer nem használható digitális aláírásra. Azonban a Niederreiter sémára épülő aláírás megvalósítható, mely a McEliece duális változata. A McEliece-féle titkosító rendszer fő hátránya az, hogy a nyilvános és a magán kulcsok is nagy mátrixok. A nyilvános kulcs 512 kilobit hosszú. Ez azért van így, mert a gyakorlatban ritkán használják. Van egy kivétel, a Freenet-féle entrópia alkalmazás. Eljárás definíálása A McEliece három algoritmust tartalmaz: egy probabilista kulcs generáló algoritmust, mely létrehozza a nyilvános-, és a magán kulcsokat, a probabilisztikus titkosító algoritmust, és a determinisztikus titkosítást feloldó algoritmust. Minden - McEliece-t alkalmazó - használónak vannak biztonsági paraméterei: . Kulcs generálás 1. Vera kiválaszt egy bináris -lineáris kódot, mely képes a hibákat javítani. Ez lehet egy hatékony dekódoló algoritmus, és generál egy generátor mátrixot, . 2. Vera kiválaszt egy véletlenszerű bináris nem szinguláris mátrixot. 3. Vera kiválaszt egy véletlenszerű , permutációs matrixot. 4. Vera kiszámolja a mátrixot: . 5. Vera nyilvános kulcsa: ; magán kulcsa: . Üzenet kódolása Tegyük fel, hogy Sándor küld egy m üzenetet Verának, kinek a nyilvános kulcsa: . 1. Sándor kódolja az m üzenetetet, mint egy hosszúságú bináris stringet, 2. Sándor kiszámolja a vektort, 3. Sándor generál egy véletlenszerű -bites vektort, , mely tartalmazza a -t, 4. Sándor kiszámolja a titkos szöveget, mint . Üzenet megfejtése megérkezésekor, Vera a következő lépéseket teszi: 1. Vera kiszámolja a inverzét (azaz: ), 2. Vera kiszámolja a , 3. Vera dekódoló algoritmust használ a kódra,hogy dekódolja a - , 4. Vera kiszámolja: . Az üzenet megfejtésének bizonyítása Megjegyezzük, hogy , és egy permutációs mátrix, így súlyozása többnyire . A Goppa kód, ki tudja javítani a hibákat, és az szó -től -re van, azért a korrekt kód szó: megkapható. Az inverzével szorozva, adódik , mely a megfejtett üzenet. Kulcs méretek McEliece eredetileg a következő biztonsági paramétereket javasolta: , mely 524*(1024-524) = 262,000 bites nyilvános kulcsot eredményez. Egy későbbi analízis azt ajánlja, hogy legyen a paraméterek nagysága, 80 bitre, ha standard algebrai dekódolást használunk, vagy , ha lista dekódolást alkalmazunk a Goppa kódra, mely megnöveli a nyilvános kulcsot 520,047 és 460,647 bitre, megfelelően. Támadások Egy sikeres ellenséges támadás, ismerve a nyilvános kulcsot, de a magán kulcsot nem, eredményezheti a szöveg kikövetkeztetését a titkos írásból . Az ilyen kisérletek nem működnek. Ez a fejezet tárgyalja az irodalomból ismert támadási stratégiákat a McEliece rendszer ellen. A nyers erő módszer A támadó esetleg kitalálhatja, mi a , és képes alkalmazni a Patterson algoritmust. ]]. Ez nem valószínű n és t nagy értékeire, mivel túl sok lehetőség van a , és -kre. Egy olyan támadási stratégia, mely nem igényli a -t, az “információ készlet dekódolása” koncepcióra épülhet. McEliece megemlít egy egyszerű támadási formát: ki kell választani k-t az n koordinátából véletlenszerűen abban a reményben, hogy egy k sem hibás (azaz, a kiválasztott vektor koordinátái közül egy sem 1 bites), és kalkulálja az m-t. Azonban, ha a k, n, és t paramétereket gondosan választották, akkor annak a valószínűsége, hogy nem lesz hiba ebben a k elemű halmazban: , és így ez elhanyagolható. Információ készlet dekódolás Az ‘információ készlet dekódolás’ algoritmus a leghatékonyabb támadási módszer a McEliece-, és a Niederreiter-féle titkosítási rendszerek ellen. Számos forma ismert. Egy hatékony eljárás az, amely a minimális, és maximális súlyozású kódszóra épül.. 2008-ban Bernstein, Lange és Peters leírtak egy praktikus támadási módot a McEliece-féle titkosító rendszer ellen. Mivel a támadás zavarbaejtően párhuzamos (nincs szükség a csomópontok közötti kommunikációra), végrehajtható egy számítógép klaszteren néhány nap alatt. Alibánfa Alibánfa község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik. Fekvése Zalaegerszegtől 11 kilométerre északkeletre, a Zala folyó mentén helyezkedik el. A települést keleten és nyugaton szőlőhegyek veszik körül. A községtől nem messze található Zalaszentiván vasútállomása. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll a megyeszékhellyel, Zalaegerszeggel. Története Első írásos említése 1414-ből való, „Possessio Olywanchfalwa” néven szerepel. Az Alibán előtag az Olivant francia személynévből ered, utalva a falu akkori földbirtokosára. A 16. században a törökök többször pusztítottak a településen. A század végére már lakatlan településsel vált. 1699. november 6.-án I. Lipót magyar király adományozott egy földbirtokot tarródi és németszecsődi Tarródy Mihálynak és feleségének, Farkas Mihály özvegyének, ságodi Péter Évának. A 18. század elején III. Károly magyar király adományozott egy földbirtokot a Boldogfai Farkas családnak 1716-ban és fokozatosan települt újra a falu. 1790.-ben a nemesi összeirásban még szerepel mint egyetlen alibánfai földbirtokos Tarródy István, aki Tarródy Sándor fia volt. 1829.-ben a későbbi összeírásban, a Tarródy család már nem szerepel és helyettük találjuk: a néhai Koltay Károly gyermekei, Koltay József, Károly, László és István. Simon József táblabíró, a néhai Egyházasbükön lakó Simon János fia, Sipos József és testvére László 1871-ben az eredetileg önálló Lukafa kisközséggel egyesült. Az 1950-es évektől Alibánfa lakosságának egy jelentős hányada Zalaegerszegre jár dolgozni, de a közigazgatási és oktatási intézményekhez is Zalaszentivánra kell járni. Nevezetességei Római katolikus műemlék jellegű temploma a Fő uton. A falu eredeti templomát 1757 -ben kezdték építeni, ám csak 1777 -re lett kész; a 19. század során elpusztult. 1854 -ben új, klasszicista templomot emeltek Alibánfán. A épület két kis gyertyatartója barokk. 1864 -ben kibővítették, 1937 -ben renoválták. Ekkor készültek el a freskói is, amelyek Szent Györgyöt és Alexandriai Szent Katalint ábrázolják. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,4%, cigány 4,3%. 80% római katolikusnak, 3% reformátusnak, 3,5% felekezeten kívülinek vallotta magát. Apache Jelly Az Apache Jelly egy Java és XML alapú script végrehajtó és feldolgozó motor, mely az XML-t alakítja át végrehajtható kóddá. Jelly az Apache Commons egy komponense. Saját XML nyelvek készíthetők vele, különböző feldolgozási műveletekhez. Jelly olyan XML alapú feldolgozó motort próbál nyújtani, ami tetszőlegesen kiterjeszthető számos saját művelet támogasásához. Clarity Software megvalósítása A Clarity PPM Software, ( CA Technologies, Inc. leányvállalata) a Jelly-t valamint kiegészítő custom tag könyvtárat használ és terjeszt ki a saját XML Open Gateway alkalmazás megvalósításának architektúrájához. A Clarity nyelvet GEL-nek (angolul Generic Execution Language) is hívják, amely a Jelly könyvtárakon alapuló script nyelv. A következő példa bemutatja, hogy a Clarity hogyan valósítja meg a klasszikus "Hello World" programot. Bhutáni álszajkó A bhutáni álszajkó (Trochalopteron imbricatum) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a Leiothrichidae családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Edward Blyth angol zoológus írta le 1843-ban, a Garrulax nembe Garrulax imbricatus néven. Korábban alfajként azonosították, Garrulax lineatus imbricatus és Trochalopteron lineatum imbricatum neveken is. Előfordulása Dél-Ázsiában, Bhután, Kína és India területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők, magaslati cserjések és gyepek. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 19-20 centiméter, testtömege 40-55 gramm. Ilija Radović Ilija Radović (1985. május 9. –) montenegrói labdarúgó. Sikerei, díjai Magyar bajnoki ezüstérmes : 2010 Borislav Cvetković Borislav „Boro” Cvetković (szerbül: Бopиcлaв "Бopo" Цвeткoвић; Károlyváros, Jugoszlávia, 1962. szeptember 30. –) horvátországi szerb labdarúgócsatár, edző. Bátyja a szintén labdarúgó és edző Zvjezdan Cvetković. Vadafalva Vadafalva (Odești), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében. Fekvése Szilágycsehtől északnyugatra fekvő település. Története Vadafalva nevét 1424-ben említette először oklevél Odafalwa néven. 1475-ben Vadazfalwa, 1543-ban Wodafalwa, 1549-ben Vadafalwa, 1569-ben Wadaffalwa, 1629-ben Vadaffalva, 1733-ban Odesti, 1808-ban Vádafalva, Vogyestye, 1888-ban Vadafalva (Odesci), 1913-ban Vadafalva néven írták. 1910-ben 736 lakosából 8 magyar, 16 német, 689 román volt. Ebből 712 görögkatolikus, 21 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott. Arnaud Bühler Arnaud Bühler (Baulmes, 1985. január 17. –) svájci labdarúgó, a Lausanne Sports hátvédje. Sikerei, díjai - Svájc U17 U17-es labdarúgó-Európa-bajnokság győztes: 2002 Forrás A Wikimédia Commons tartalmaz Arnaud Bühler témájú kategóriát. Arnaud Bühler adatlapja a transfermarkt.co.uk oldalon (angolul) Zénón paradoxonjai Zénón paradoxonjainak azokat a paradoxonokat nevezzük, amelyeket az eleai Zénón ötlött ki Parmenidész elméletének alátámasztására, miszerint az érzékek által alkotott kép félrevezető, konkrétabban, hogy a mozgás csak illúzió, valójában nem létezik. Zénón nyolc fennmaradt (és Arisztotelész Fizika c. művében leírt) paradoxonja nagyjából mind ugyanarra az alapgondolatra épül, és legtöbbjét már az ókorban is könnyen cáfolhatónak tartották. A három leghíresebb és legjobban védhető alább olvasható. (1.: Akhilleusz és a teknős paradoxonja 2.: A fának hajított kő paradoxonja 3.: A nyílvessző paradoxonja) Ez a három paradoxon sok fejtörést okozott számos ókori és középkori filozófusnak. Newton és Leibniz az analízis területén (elsősorban a végtelen sorozatok kezelésében) elért áttöréseinek köszönhetően váltak feloldhatóvá a 17. században. Azt, hogy a valós számok megalapozása és általában a hagyományos matematika számára nem jelentenek problémát, a 19. században sikerült végleg belátni; amikor az analízis eszközeinek megújításával a matematikusok számos nehéz problémát oldottak meg. Akhilleusz és a teknős Képzeljük el Akhilleuszt, a leggyorsabb görögöt, amint versenyt fut egy teknőssel. Mivel olyan gyors, nagyvonalúan száz láb előnyt ad a hüllőnek. Alighogy elindul a verseny, Akhilleusz pár ugrással ott terem, ahol a teknős kezdett. Ezalatt az idő alatt azonban a teknős is haladt egy keveset, talán egy lábnyit. Akhilleusz egy újabb lépéssel ott terem, ám ezalatt a teknős ismét halad egy kicsit, és még mindig vezet. Akármilyen gyorsan is ér Akhilleusz oda, ahol a teknős egy pillanattal korábban volt, amaz mindig egy kicsit előrébb lesz. Zénón érvelése azt látszik igazolni, hogy Akhilleusz sohasem fogja megelőzni, de még csak utolérni sem a teknőst. Ma már tudjuk, hogy végtelen sok szám összege is adhat véges eredményt. A paradoxon esetében, ha összeadjuk a végtelen sok apró időszeletet, amit az egyes lépések igénybe vesznek, véges időt kapunk eredményül, méghozzá pontosan annyit, amennyire Akhilleusznak szüksége van, hogy utolérje a teknőst. Ha ennél több időt adunk, természetesen meg is előzi. Ezt a megoldást egyesek bölcseleti alapon megkérdőjelezik, mondván, hogy végtelen sok számhoz vagy végtelen sok apró időszelethez végtelen ideig kellene az összeadást folytatni, így soha nem érhetnénk célba. A végtelenhez pedig több időt adni – e nézet szerint – eleve abszurditás, hiszen a végtelen minden lehetőséget magában foglal, így nem lehet ahhoz hozzáadni vagy elvonni. Ezt a nézetet az úgynevezett újzénoniánusok képviselik. A fának hajított kő Ez a paradoxon az előző egy variánsa. Zénón nyolc lábnyira áll egy fától, kezében egy követ tart. A követ a fa felé hajítja. Ahhoz, hogy a kő eltalálja a fát, először meg kell tennie a köztük lévő távolság, azaz a nyolc láb felét, ehhez pedig valamennyi időre van szüksége. Ezután még mindig hátra van négy láb, ennek megtételéhez pedig először ennek a felét, vagyis további két lábat kell repülnie, és ehhez ismét adott idő kell. Ezután további egy, majd fél, majd negyed lábat kell megtennie, és így tovább a végtelenségig. Zénón következtetése: a kő sohasem éri el a fát. A nyílvessző Itt egy repülő nyílvesszőt kell elképzelnünk. Bármely időpillanatban a nyíl a levegő egy ismert pontján tartózkodik. Ha ennek a pillanatnak nincs időbeli kiterjedése, akkor a nyílnak „nincs ideje”, hogy elmozduljon, tehát nyugalomban kell, hogy legyen. Hasonló logikával belátható, hogy az ezt követő pillanatokban is nyugalomban van. Mivel ez az idő bármelyik pillanatára igazolható, a nyílvessző egyáltalán nem mozoghat: a mozgása csak illúzió. Zénón ezzel alapján azt állítja, hogy a mozgás csak illúzió, valójában nem létezik, így tehát sebességről sincs értelme beszélni, sem annak határértékéről. A feloldás szerint pusztán azért, mert egy kimerevített pillanatban a nyíl állni látszik, nem mondhatjuk, hogy valóban nem mozog, mivel a nyugalom csak időben elnyújtva értelmezhető. Ahhoz, hogy a nyíl nyugalmát ellenőrizzük, több különböző pillanatot kell vizsgálni, ezekben pedig a nyíl nyilvánvalóan különböző helyeken tartózkodik, tehát mozog. A pontosabb vizsgálathoz ismét a differenciálszámításhoz kell nyúlni. Ezáltal a nyíl különböző időbeli helyzetei és a sebessége között pontos összefüggést állíthatunk fel a határérték-számítás segítségével. Attól, hogy a kiválasztott időszelet hossza nullához tart, a megtett távolság és az eltelt idő hányadosa (a sebesség) nem kell, hogy szintén nullához tartson. A valóságban egy véges, nem nulla értékhez konvergál: ez az érték a nyíl sebessége a kimerevített időpillanatban. Kvantum-Zénón-paradoxon Modern kvantummechanikai eredmények igazolják, hogy atomi részecskék másképp viselkednek, mozognak, ha megfigyeljük őket, mert a megfigyelés maga hatással van a megfigyelt folyamatra. Ez a jelenség sokakat emlékeztetett Zénón nyílvessző-paradoxonjára (a nyílnak sincs sebessége, ha egy adott pillanatban megfigyeljük), ezért elnevezték kvantum-Zénón-paradoxonnak. The Jelly Jam A The Jelly Jam egy Amerikából származó supergroup, amelyet a King's X, a Dream Theater, a Winger és a Dixie Dreggs zenekarok tagjai alkotnak. 2002-ben alakultak meg. Tagjai: Ty Tabor (gitár, ének), Rod Morgenstein (dobok), John Myung (basszusgitár). A Dream Theater-höz hasonlóan a Jelly Jam is progresszív metalt játszik. A zenészeknek 1999-ben már volt egy supergroup-juk, Platypus néven. A Jelly Jam-et a Platypus feloszlása után alapították meg. A zenekar egyike a Dream Theater számtalan mellék-projektjének. Megalakulásuk története ismeretlen. A mai napig négy nagylemezt dobtak piacra. Egészen a mai napig működnek. Diszkográfia The Jelly Jam (2002) The Jelly Jam 2 (2004) Shall We Descend (2011) Profit (2016) Márkus Béla Márkus Béla (Bükkaranyos, 1945. december 11. –) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus. A Nyugat-magyarországi Egyetem intézetigazgató egyetemi tanára. Az irodalomtudományok kandidátusa (1987). Kutatási területe a XX. századi magyar irodalom, valamint a kisebbségi és nemzetiségi magyar irodalom. Életpályája Szülei Márkus József és Máté Mária. Mezőkövesden érettségizett. Tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-népművelés szakán végezte el 1965–1970 között. 1970–1974 között a Hajdú-Bihari Napló munkatársa volt. 1972-ben elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. 1974–1978 között az Alföld olvasószerkesztője, 1978–1990 között főszerkesztő-helyettese, 1990–1992 között pedig főszerkesztője volt. 1993-tól a Kossuth Lajos Tudományegyetem Modern magyar irodalom tanszék docense. 2001-ben habilitált a Debreceni Egyetemen. Tagságai 1992–2005 között az Anyanyelvi Konferencia Választmányának tagja volt. 1994–2005 között a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának választmányi tagja volt. 1998–2001 között a Nemzeti Kulturális Alap folyóirat-kuratóriumi tagja volt. 1998–2002 között a Magyar Akkreditációs Bizottság, Kommunikációs-Média Albizottság tagja volt. 2002–2004 között az Oktatási Minisztérium Kollégiumi Bizottságának tagja volt. Magánélete 1969-ben házasságot kötött Cs. Nagy Ibolyával. Három gyermekük született; Katalin (1972), Balázs (1974) és Ágnes (1980). Művei Magányos portyázók (1989) Átdolgozások kora (1996) A betokosodott kudarc (1996) Démonokkal csatázva (1996) Irodalom, politika, élet (1945–1979) (1997) Nem dolgunk feledni (2000) Sarkadi Imre emlékezete (szerkesztő, 2001) Magyar novella (2001) Külön sors - külön irodalom (2002) Tanulmányok Szilágyi Istvánról (szerkesztő, 2003) Tanulmányok Kányádi Sándorról (szerkesztő, 2004) Tények és képzetek (2005) In memoriam Tóth Árpád (szerkesztő, 2006) In memoriam Móricz Zsigmond (szerkesztő, 2007) A magyarkanizsai írótábor antológiája (2003–2007) (2008) Dobos László élete és műve ; Madách-Posonium, Pozsony, 2010 ( Íróportrék ) Mennyei elismervény. Esszék, tanulmányok ; Nap, Bp., 2010 ( Magyar esszék ) Ágh István ; MMA, Bp., 2015 ( Közelképek írókról ) Szólamból szólamra ; Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítvány–Hitel Könyvműhely, Bp., 2017 Díjai, kitüntetései Soros-ösztöndíj (1991) Darvas József-díj (1995) Kölcsey-díj (1995) Táncsics Mihály Alapítvány kritikusi díja (1996) József Attila-díj (1997) Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj (1997) Széchenyi professzor ösztöndíj (1999–2003) Pro Literatura díj (2005) Tamási Áron-díj (2007) Hídverő-díj (2008) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2009) Széchenyi-díj (2015) Feladatkezelő A feladatkezelő (angolul task manager) egy olyan számítógépes program, amely információkat ad az operációs rendszer által futtatott processzekről és programokról, azok memória- és processzorhasználatáról, valamint a teljes rendszer erőforrásairól. A feladatkezelők klasszikus funkciói a következők: processz leállítása processz prioritásának beállítása új processz indítása Sok környezetben a felhasználó a Control-Alt-Delete billentyű kombinációval tudja elérni a feladatkezelőt. Elterjedt feladatkezelő programok Windows Task Manager a windows rendszereken Activity Monitor ( Mac OS X ) AIX procmon GUI processz monitorozó eszköz GKrellM ( BSD , Linux , Solaris , Mac OS X és Windows ) KDE System Guard és KTop ( KDE 3) System Activity ( KDE 4) GNOME System Monitor ( GNOME ) Xfce Task Manager (XFCE) Groningen Europapark vasútállomás Groningen Europapark vasútállomás vasútállomás Hollandiában, Groningen községben, Groningen településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Harlingen–NieuweSchans-vasútvonal Meppel–Groningen-vasútvonal Stadskanaal–Zuidbroek-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Groningen vasútállomás (Meppel–Groningen-vasútvonal, Harlingen–NieuweSchans-vasútvonal) Kropswolde vasútállomás (Harlingen–NieuweSchans-vasútvonal) Haren vasútállomás (Meppel–Groningen-vasútvonal) 1998 a tudományban Lásd még: Más események 1998-ban A tudomány években … 1997 a tudományban 1998 a tudományban 1999 a tudományban … 1998 a tudományban és a technikában. Biológia július 17. – A Science folyóiratban kutatók megjelentettek egy cikket a szifiliszt okozó Treponema pallidum baktérium genomjának szekvenálásáról. február 19. – Először mutatják ki az RNS interferencia jelenségét C. elegans féregben. Csillagászat és űrkutatás január 6. – A Lunar Prospector űrszonda Hold körüli pályára állt, később pedig fagyott víz nyomaira bukkant. január 8. – Kozmológusok bejelentik, hogy az univerzum tágulási sebessége nő. március 2. – A Galileo űrszondáról küldött adatok alapján valószínűnek tűnik, hogy a Jupiter Europa holdján a jégfelszín alatt folyékony óceán található. március 5. – A NASA bejelenti, hogy a Clementine űrszonda a Hold sarkvidékein elegendő vizet talált ahhoz, hogy egy emberi kolóniát el tudjon látni. május 23. – Az Explorer–1 -gyel megszakad a kapcsolat. július 5. – Japán űrszondát indít a Marshoz , ezzel a harmadik ország lett Oroszország és az USA után, mely a távoli űrbe küld szondát. október 29. – A Discovery űrrepülőgép elindul a 77 éves John Glennnel a fedélzetén, aki ezzel a legidősebb ember lett, aki valaha is az űrben járt. Ő volt az első amerikai, aki megkerülte a Földet 1962 . február 20-án . Az első négy 8,4 m-es tükrös távcső megkezdi működését a Very Large Telescope program keretein belül ( European Southern Observatory ) Cerro Paranalnál , Chilében . Geológia február 4. – Richter-skála szerinti 6,1-es erősségű földrengés több mint 5000 ember halálát okozta Afganisztán északnyugati részén. március 14. – Richter-skála szerinti 6,9-es földrengés rázta meg Irán délkeleti részét. május 30. – Richter-skála szerinti 6,6-os erősségű földrengés kb. 5000 ember halálát okozta Afganisztán északi részén. július 17. – Egy tenger alatti rengés keltette szökőár (cunami) Pápua Új-Guineában 10 települést elpusztított és kb. 1500 embert ölt meg. Matematika Luca Cardelli és Andrew Gordon felfedezi a környezeti kalkulus t. Thomas Hales bizonyítja a Kepler-sejtést. Orvostudomány január 14. : Texasi kutatók olyan enzimet találnak, amely lelassítja az öregedést és gátolja a sejthalált ( apoptózist ). Az Egyesült Államokban engedélyezik a potencianövelő Viagra forgalmazását, az amerikai férfiak az első három hónapban 411 millió dollárt költenek a Pfiser termékére. Számítástechnika február 10. – Az XML -t a W3C ajánlásával publikálják. június 2. – A CIH vírust felfedezik Tajvanon . Bemutatják az első működő 2 qubites kvantumszámítógépet a kaliforniai Berkeley egyetemen. Megszületik a Windows 98 operációs rendszer Megjelenik az első ISO C++ szabvány Technika április 5. : Japánban megnyitják a világ legnagyobb függőhídját, az Akasi Kaikjó hidat , mely Sikoku szigetét köti össze Honsú szigetével. 3,8 milliárd amerikai dollárba került a megépítése. Díjak Fields-érem : Richard Borcherds, William Gowers, Makszim Lvovics Koncsevics, Curtis McMullen, Andrew Wiles ezüstérem Nobel-díjak Fizikai Nobel-díj : Robert Laughlin ( USA ), Horst Störmer ( Németország ) és Daniel Chee Tsui ( USA ) „a kvantumfolyékonyság új formájának részben töltött gerjesztésekkel történő felfedezéséért”. Kémiai Nobel-díj : Walter Kohn a „sűrűségfunkcionál-elmélet fejlesztéséért”; illetve John Pople a „számítási eljárások fejlesztéséért a kvantumkémia területén.” Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj : Robert Furchgott, Louis Ignarro, Ferid Murad megosztva „annak felfedezéésért, hogy a nitrogén-monoxid , a szervezet ingerületközvetítő molekulája”. Turing-díj : James Gray Wollaston-érem a geológiáért: Karl Karekin Turekian Orosz Fasiszta Párt Az Orosz Fasiszta Párt (oroszul: Российская фашистская партия, néhol Össz-orosz Fasiszta Párt) egy kis párt volt 1930-40-es években az orosz polgárháború után alakított fehér emigránsszervezetek között. A párt bázisa az 1932-ben létrehozott japán bábállamban, Mandzsukuóban volt. Története A fasizmus eszméje az októberi forradalom után kezdett terjedni a mandzsúriai oroszok között, és olyan szervezetek segítették ezt elő, mint például az Orosz Fasiszta Szervezet. A különféle kisebb mandzsúriai fasiszta szervezetek titkos egyezményben állapodtak meg az Orosz Fasiszta Párt létrehozásában, amelyre 1931. május 26-án került sor. A párt elnökévé Vlagyimir Dmitrijevics Koszmint választották, míg a főtitkári pozíciót Konsztantyin Vlagymirovics Rodzajevszkij foglalhatta el, aki így a párt tényleges vezetőjévé vált. Az olasz-típusú fasiszta párt szlogenjévé az „Isten, Haza, Munka” hármast választották. A Japánnal való kooperációnak köszönhetően a párt hamarosan a legbefolyásosabb orosz emigránsszervezetté vált Mandzsúriában, így 1932-ben saját pártiskolát nyithatott Harbinban. A párt segített a Kvantung-hadseregnek felállítani az Aszano Különítményt, amelyben kizárólag orosz nemzetiségű személyek szolgáltak, és amelynek feladata lett volna egy esetleg szovjet–japán háborúban az ellenséges vonalak mögé szivárogni, és ott szabotázsakciókat végrehajtani. A pártnak ezen kívül szoros kapcsolata volt az Amerikai Egyesült Államokban működő, hasonló gondolkodású emigránsszervezetekkel is. 1934. április 3-án egyezményt kötöttek Anasztaszij Andrejevics Vonszjackij híveivel az egyesülésről Tokióban, azonban hamar nézeteltérésekre került sor a felső vezetésben, és Vonszjacskijt kizárták a pártból. Ő egy még kisebb szervezetet hozott létre válaszul, amely az Orosz Nemzeti Forradalmi Párt nevet viselte, és legfőbb célja a demokratikus Oroszország létrehozása volt. Ennek ellenére a párt szépen gyarapodott, és 1935 májusára már 20 000 tagja volt. Rodzajevszkij könyve, Az orosz nemzetállam tekinthető a párt programjának. Ebben a szerző leírja Oroszország fasizálásának szükségességét, amelyet 1938. május 1-ig szeretett volna végrehajtani, valamint kifejeződik a könyvben az erős vágy a zsidóktól való megszabadulásra is. A pártnak ezen kívül erős kötődése volt az orosz ortodox egyházhoz is, amelynek erős kapcsolatot ígértek a leendő fasiszta kormányzattal. A párt emellett ígéretet tett Oroszország nemzetiségeinek a tiszteletben tartására, és a korporativizmus kiépítésére. Az együttműködés 1940-ben újrakezdődött Vonszjacskijjal, azonban újra félbeszakadt, amikor a Pearl Harbor-i támadás után Japán és az Egyesült Államok hadba lépett egymás ellen. Ezután az Orosz Fasiszta Párt Mandzsúrián kívüli tevékenységei is lassan abbamaradtak, és az 1941-es szovjet–japán megnemtámadási szerződés után a párt jelentősége is folyamatosan csökkent. Az Orosz Fasiszta Párt 1945 augusztusában, Mandzsúria szovjet megszállása idején szűnt meg. Rodzajevszkij ekkorra azt hitte, Sztálin alatt a kommunizmus nacionalista formát öltött, így feladta magát a szovjeteknek, és felajánlotta szolgálatait nekik. Ők újságírói állást ajánlottak neki, ám a Szovjetunióba való visszatérése után börtönbe vetették, megkínozták, majd végül a párt több más vezetőjével együtt 1946. augusztus 26-án perbe fogták, halálra ítélték és augusztus 30-án agyonlövették. Auchy-au-Bois Auchy-au-Bois település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 482 fő (2015). Auchy-au-Bois Rely, Nédon, Lières, Ligny-lès-Aire, Nédonchel, Saint-Hilaire-Cottes, Westrehem, Ames és Amettes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Élősakk Az élősakk (vagy élő sakk) olyan sakkjátszma, aminél a figurákat emberek „alakítják”, ahogy azt a képeken is látható. Lehet úgy is játszani, hogy a helyszínen, élőben találják ki a lépéseket, máskor pedig híres sakkpartikat elevenítenek meg. Gyakran a harcot is imitálják a játékosok. Összekapcsolódik benne a sakksport a színházzal, tánccal, szerepjátékkal. Híres élősakkok Már 1688-ban is játszottak, ma is játszanak élősakkot a németországi Ströbeck sakkfaluban. Az észak-olaszországi Marostica kétévente (minden páros évben) rendez élősakkot középkori ruhákba öltöztetett sakkfigurákkal. A spanyolországi Jávea is ezzel csalogatja a turistákat. Harry Potter és a bölcsek köve Központi Gépgyártási Tudományos Kutatóintézet A Központi Gépgyártási Tudományos Kutatóintézet (oroszul: Центральный научно-исследовательский институт машиностроения, magyar átírásban: Centralnij naucsno-isszledovatyelszkij insztyitut masinosztrojenyija), rövidítve CNIIMas, korábban NII–88 Oroszország Moszkvai területén, Koroljov városban működő központi szövetségi állami vállalat (FGUP), amely az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) felügyelete alatt tevékenykedik. Rakéták és űrkutatási eszközök fejlesztésével, valamint az ehhez kapcsolódó kutatásokkal foglalkozik. A kutatóintézet keretein belül működik a Roszkoszmosz Repülésirányító Központja (CUP). Története 1946. május 13-n hozták létre Kalinyingradban (1991-től Koroljov) a Szovjetunió Minisztertanácsának 1017-419 sz. rendelete alapján mint a szovjet rakétafegyverek (ballisztikus rakéták, légvédelmi rakéták, robotrepülőgépek és folyékony hajtóanyagú rakétahajtóművek) kifejlesztéséért felelős intézetet. Lényegében ezzel a lépéssel kezdődött a szovjet rakétatechnológiai iparág kialakulása, majd később a szovjet rakétagyártás több intézete és gyártóbázisa is ebből nőtt ki. A kutatóintézet a tüzérségi fegyvereket gyártó egykori 88. sz. gépgyár alapjain jött létre. A gépgyár a későbbiekben is a kutatóintézet, majd később az OKB–1 tervezőiroda gyártóbázisát képezte. Az 1950-es évek elején a kutatóintézettől más szervezethez került a légvédelmi rakéták, majd röviddel ezután a robotrepülőgépek fejlesztése, a CNIIMas ettől kezdve csak a ballisztikus rakéták, később az ezeken alapuló űrhajózási hordozórakéták, valamint az űrkutatási eszközök fejlesztésével foglalkozott. Az intézetben a ballisztikus rakétákkal foglalkozó tervezőirodát 1946-tól Szergej Koroljov vezette. A kutatóintézetben 1953-ra készültek el a Koroljov vezette tervezőiroda által fejlesztett első szovjet közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával, az R–5-el, mely 1953 áprilisában repült először. Ennek továbbfejlesztett változata, az 1200 km hatótávolságú R–5M már nukleáris robbanófejjel volt felszerelve, ez volt az első szovjet nukleáris rakétafegyver, melyet 1956-ban állítottak hadrendbe. Az NII–88 kutatóintézet OKB–1 tervezőirodája hivatalosan 1954 januárjában kapott megbízást egy interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztésére, bár az előzetes tervezési munkálatok már 1950-ben elkezdődtek. Koroljov 1957 elejére készül el a rakétával, amely az R–7 jelzést kapta. A Koroljov vezette tervezőiroda és a 88. sz. gépgyár még abban az évben kivált az NII–88-ból és önállóan, OKB–1 tervezőiroda (napjainkban RKK Enyergija) néven működött tovább. Később más, a szovjet rakétatechnikában tevékenykedő szervezetek és vállalatok is az NII–88-ból kiválva kezdték meg a működésüket. Így az NII–88-ból kiválva jöttek létre 1958-ban a Zvezda Automatizálási és Műszeripari Tudományos Termelési Központ, 1959-ben az Iszajev nevét viselő Vegyészeti Gépgyártási Tervezőiroda, 1958-ban a Méréstechnikai Tudományos Termelési Egyesülés, 1973-ban az Agat, majd 1975-ben a Kompozit vállalatok. 1956. április 20-n az R–5 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta kifejlesztéséért az NII–88-t Lenin-renddel tüntették ki. 1976. január 15-n pedig Szojuz–Apollo közös amerikai–szovjet űrprogramban játszott szerepéért az Októberi Forradalom érdemrendet kapta meg a kutatóintézet. Az 1960-as évektől az NII–88 fő profilja az űrkutatással és a rakétatechnikával kapcsolatos kutatás és kísérleti tevékenység lett. Ebbe beletartozik az űrkutatásban használatos anyagok és berendezések szilárdsági vizsgálata, valamint az aero- és gázdinamikai kísérletek, pályaelemek számítása és rendszertervezés (pl. GLONASZSZ számára), minőségbiztosítás, szabványosítás. A kutatóintézetnek saját múzeuma van, amely a szovjet rakétatechnikai kezdeteitől mutatja be az intézethez kötődő rakétafejlesztések (R–1, R–2, R–5M, R–7, R–11) történetét és az eszközeit, az intézet történetét és a hozzá kapcsolódó vezető szakemberek munkásságát. Az intézet főépületében Mihail Jengel tiszteletére emléktáblát helyeztek el. Repülésirányító Központ Már 1957-ben, az első űrhajózási hordozórakéta és az első műhold, a Szputnyik–1 indításakor felmerült az igény egy olyan szervezet iránt, amely a rakéták és egyéb űreszközök repülése során keletkező operatív információkat összegyűjti és feldolgozza. E célból az NII–88-t jelölték ki a megfelelő szervezet létrehozására. Az NII–88-nál létrehozott Számítóközpont (VC – Vicsiszlityelnij Centr, magyarul számítóközpont) 1960. október 3-n kezdte meg működését. Az NII–88 Számítóközpontja 1965-ben alakult át Repülésirányító Központtá (CUP), amely azóta is a kutatóintézet keretei között működik Koroljovban. Kiadványai Az NII-88 több szakmai és tudományos kiadványt jelentet meg rendszeresen. 1959 óta jelenik meg a Raketnaja tyehnyika (magyarul: Rakétatechnika), 1965-től Raketnaja i koszmicseszkaja tyehnyika (magyarul: Rakéta- és űrtechnika), amely a külföldi szaksajtót szemlézi. 1993 óta adja ki az intézet Koszmonavtyika i raketosztrojenyije (magyarul: Űrhajózás és rakétagyártás) című tudományos folyóiratot. Az intézet belső, a munkatársak számára készülő vállalati lapja a Progressz (magyarul: Haladás) című újság, amely 1966. október 3-n jelent meg először. Vezetői A Központi Gépgyártási Tudományos Kutatóintézet vezetői napjainkig (zárójelben a hivatali időszak): Lev Gonor (1946–1950) Konsztantyin Rudnyev (1950–1952) Mihail Jangel (1952–1953) Alekszej Szpiridonov (1953–1959) Georgij Tyulin (1959–1961) Jurij Mozzsorin (1961–1990) Vlagyimir Utkin (1990–2000) Nyikolaj Anfimov (2002–2008) Gennagyij Rajkunov (2008–2013) Nyikolaj Panyicskin (2013–2015, megbízott vezérigazgató) Oleg Gorskov (2015-től) Az NII–88-hoz kötődő ismert tervezők A szovjet űrkutatás és rakétatechnikai számos vezető személyisége kezdte a pályafutását az NII-88-ban, többek között: Szergej Koroljov Alekszej Iszajev Viktor Makejev Georgij Babakin Mihail Resetnyov Dmitrij Kozlov Mihail Rjazanszkij Vjacseszlav Kovtunyenko Vaszilij Misin Borisz Godunov (opera) A Borisz Godunov Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij operája, melyet Alekszandr Puskin azonos című drámája nyomán írt; a szövegkönyv is a zeneszerző munkája. Az opera első változatát 1868–69-ben komponálta, majd 1871–1872-ben átdolgozta művét. A teljes darab ősbemutatója 1874. január 24-én volt Szentpétervárott. Nagy közönségsikert aratott, de a kritikusok fanyalogva fogadták. Többek között Rimszkij-Korszakov is vegyes érzelmeket táplált barátja egyetlen befejezett operája iránt, ezért 1896-ban átdolgozta, újrahangszerelte a szerinte jobb sorsra érdemes művet. A cári opera végül ezt a változatot tűzte újból műsorra 1904-ben, és egészen 1975-ig ezt játszották a világ operaházai is. Az 1940-es évek elején a moszkvai Bolsoj Színház megbízta Dmitrij Sosztakovicsot is az opera átdolgozásával, de az ő verzióját csak ritkán veszik elő. 1975-ben David Lloyd-Jones rekonstruálta az eredeti partitúrát, és elkészítette az opera kritikai kiadását. A Borisz Godunovot azóta általában ebben az autentikus formában játsszák. Ezt a változatot Magyarországon egészen 2010 áprilisáig nem mutatták be: ekkor a debreceni Csokonai Színház vitte színre. A Magyar Állami Operaház a legutóbbi, 1999-es felújítás alkalmából is Rimszkij-Korszakov verzióját játszotta. Az opera irodalmi előzményei Borisz Godunov történetét a 19. században először Nyikolaj Mihajlovics Karamzin (1766–1826) dolgozta fel Isztorija goszudarsztva rosszijszkovo (Az orosz állam története, 1818–1829) című tizenkét kötetes történelmi munkájában. Karamzin eleinte irodalmi műveket írt, de 1803 környékén felhagyott ezzel, és ettől fogva csak történeti munkákat publikált. Az orosz állam történetével foglalkozó könyve óriási sikert aratott. Amikor Karamzin megbízást kapott az Orosz Birodalom történetének megírására, sokkal több dokumentumhoz fért hozzá, mint előtte bárki más, aki az orosz történelemmel foglalkozott. Hangvétele azonban szentimentális: moralizál és tanítani akar, vagyis munkája nem a mai értelemben vett, modern történeti mű. Ő fogalmazta meg először azt a konzervatív orosz nemzetszemléletet, amely az önkényuralomban és a jobbágyrendszerben sajátosan orosz, szükségszerű létformát lát. Puskin (1799–1837) mihajlovszkojei száműzetésében tanulmányozta a történelmet, ennek az eredménye lett az 1825-ben megírt Borisz Godunov című drámája, ami tehát közvetlenül Karamzin munkájának megjelenése után készült el, de kiadását a darab formabontó szerkezete, illetve politikai tartalma miatt hat évig nem engedélyezték, így 1831-ig szamizdatban terjedt. Közben mind a cenzúra, mind Puskin író kollégái több javaslatot tettek a dráma egyes elemeinek megváltoztatására, sőt, maga a cár is előállt javaslataival. Puskin a legtöbb kérésnek eleget tett, így a drámának ma több szövegváltozata is ismert. A Borisz Godunov színpadi bemutatóját 1870-ig nem engedélyezték a hatóságok, így Muszorgszkij operájának közönségsikere egyértelműen hozzájárult a dráma népszerűségéhez is. Puskin színdarabjában Karamzin elbeszélésénél sokkal inkább a lelki folyamatokra, a bűn és bűnhődés témájára helyezte a hangsúlyt. Muszorgszkij nem törekedett az eredeti szöveg szó szerinti átvételére, és a szóló részektől eltekintve a szövegkönyv nem verses. Puskin szövegét nagyrészt ritmikus prózával helyettesítette, a ritmus alapjául pedig az élő beszéd zenei intonációját vette. Puskin eredeti szövegének meghagyására csak a recitativ részekben ügyelt aprólékosan. Borisz Godunov történetét egyébként először Lope de Vega állította színpadra, az ő drámája egyúttal Friedrich Schiller befejezetlen tragédiájának a forrása is. Az orosz irodalomban Puskin után Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij tragédiát, Lev Tolsztoj pedig drámatrilógiát írt a történetből. Az első Borisz Godunov-opera Johann Mattheson barokk zeneszerző munkája volt, 1710-ben. Muszorgszkij után Antonín Dvořák komponált operát a történetből, Dmitrij címmel. Az opera története és utóélete Muszorgszkij egyik tanítványa Mihail Ivanovics Glinka testvére, Ljudmila Sesztakova volt. Ő hívta fel mestere figyelmét egy, a Puskin drámai műveit egybegyűjtő kötetre. Azt ajánlotta neki, ha komolyan opera komponálásán gondolkozik akkor Puskin egyik színdarabját válassza szüzsének. A zeneszerző így talált rá Puskin Borisz Godunov című drámájára. Muszorgszkij 1868-ban kezdett el dolgozni egyetlen befejezett operáján. A partitúrával tizenöt hónappal később, 1869 decemberében készült el. A kész művet benyújtotta a szentpétervári operához, azonban a színház visszautasította a darabot. A színpadra állítás ellen több kifogásuk is volt, egyebek között az, hogy a darabnak nem volt női főszereplője. Ezenkívül írásos dokumentumok bizonyítják, hogy a színházi bizottságot sokkolta az opera újszerűsége és nyersesége. Így végül az ős Borisz sohasem hangzott el operaszínpadon. Muszorgszkij nem tehetett mást: átdolgozta művét. Kihúzta a Vaszilij Blazsennij-székesegyház előtti jelenetet, új szereplőként felléptette Marinát, valamint ekkor írta meg a kromi erdőben játszódó epizódot is. Több jelenetet meghúzott, új áriákat iktatott be. Komponált egy teljesen új harmadik felvonást is, amiben főszerephez juttatta a szoprán szólamát. Az opera zárójelenetét is megváltoztatta: a második verzió szerint a darab a forradalmi jelenettel és a bolond áriájával ér véget. A munkával két év alatt, 1872-re készült el. A következő évben az opera három jelenetét bemutatták a Mariinszkij Színházban, 1874-ben pedig kiadták a Borisz Godunov zongorakivonatát. Az ősbemutató is abban az évben esett meg. A kisebb húzásokkal színpadra állított opera nagy közönségsikert aratott, de a kritikusok tetszését nem nyerte el. Cezar Kjui a gyenge librettó miatt támadta a művet, de kifogásolta Muszorgszkij wagnerizmusát, nyers hangfestését, éretlenségét, fogyatékos technikáját is. A szerzőt nagyon megviselték a negatív kritikák, de a Borisz 1879-ig műsoron maradt, halála után még ötször került színre, majd 1882-ben végleg kikerült a repertoárból. Rimszkij-Korszakov Muszorgszkij halála után sajtó alá rendezte egykori barátja hagyatékát. Rimszkij-Korszakov már életében kedvelt operakomponista volt hazájában, mert sokkal konvencionálisabban gondolkozott és komponált, mint Muszorgszkij. Ennek következtében ellentétes érzelmekkel viszonyult a Borisz Godunovhoz. Egyrészt csodálta az operát eredetiségéért és függetlenségéért, másrészt nem tudott napirendre térni újszerű harmóniavilága és ritmikája felett. Ezért elhatározta, hogy megmenti az operát az utókor számára, vagyis átdolgozza, a közízléshez igazítva. A kezdetektől tisztában volt abban, hogy lesznek ellenzői, de meg volt győződve arról, hogy a mű fogyatékosságait az utókor sem fogja elfogadni. Elvállalta hát, hogy megszerkeszti, újra harmonizálja és hangszereli a Boriszt. A munkával 1896-ban végzett, majd 1908-ban ismét elővette a darabot, hogy újabb simításokat hajtson végre rajta. Ekkor kihúzta - többek között - Pimen cellabeli monológját, elhagyta a fjodori órajátékot, valamint felcserélte a két utolsó színt. Ezzel az utóbbi változtatással Puskin eredeti koncepcióját is aláásta. A cári opera az átdolgozott verziót 1904-ben tűzte először műsorra, majd Nyugat-Európában is ez a verzió vált ismertté, és sokáig ez uralta a színpadokat. Összességében elmondható, hogy Rimszkij-Korszakov kisimította Muszorgszkij metrikáját, harmóniáját, szólamtechnikáját és frazeálását, az eredeti hangszerelést sokkal lágyabb hangzással helyettesítette. Az első átdolgozással szinte teljesen újraírta az operát, majd tíz évvel később, a negyedik átdolgozáskor visszaállított több, korábban kihúzott részletet, de saját betoldásait természetesen benne. Általában ma is ezt tűzik műsorra. Rimszkij-Korszakov verziójával az a legnagyobb probléma, hogy megváltoztatta az opera arculatát: nyugatiasra simította Muszorgszkij nyers, erőteljes drámai sodrását. Ezután Karol Rathaus változtatott még néhány sort a partitúrán, de ezek csak foldozgatások voltak, alapjaiban nem érintették a mű jellegét (Rathaus lényegében az 1872-es változatot egészítette ki az 1869-es verzió alapján, a New York-i bemutató számára). Ezt a változatot csak félmegoldásnak ítélték, elsősorban ezért adhatott megbízást a moszkvai Bolsoj Színház 1940-ben Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovicsnak a Borisz átdolgozására. Sosztakovics mélyen belenyúlt az opera harmóniamenetébe, sok helyütt megváltoztatta a szólamszerkesztést és egyéb, Muszorgszkij művét alapjában meghatározó elemeket. Sosztakovics viszont — Rimszkij-Korszakovval ellentétben — nem írta át Muszorgszkij nyers zenei tömbjeit: megfelelő zenei hangzásokba öltöztetve megtartotta a nem egyszer erőszakosnak ható hangsúlyokat. Sosztakovics összességében többet tartott meg Muszorgszkij eredeti koncepciójából. Az ő verziója azonban annyira bonyolult és nehezen előadható, hogy csak ritkán mutatják be. Legutóbb Sosztakovics születésének századik évfordulójára újította fel a Helikon opera. Az opera eredeti változatának teljes kiadása csak 1928-ban készült el, a 20. században először pedig 1935-ben adták elő a londoni Sadler's Wells Theatre-ben. Az orosz színházak nem sokat tettek az eredeti verzió repertoárba való visszaállításáért, az orosz közvélemény szerint ugyanis Rimszkij-Korszakov éppen hogy megmentette az utókor számára az orosz operairodalom egyik legnagyobb remekművét, így az eredeti változat rekonstruálását sem érezték szükségesnek. David Lloyd-Jones 1979-ben elkészítette a mű rekonstruált, ma autentikusnak tekintett, kvázi kritikai kiadását, amely követte az 1869-es ős Boriszt, jelezve azon az 1872-es átdolgozás változtatásait. Ma általában ezt a változatot játsszák az operaházak, de hangfelvétel szinte valamennyi verzióból készült, és ki is adták őket. Van az operának egy kevésbé ismert, Emilis Melngailis lett zeneszerző által készített hangszerelése is, amit 1925-ben mutattak be Rigában. Ez a változat az 1874-es átdolgozás újrahangszerelése. A Magyar Állami Operaház 1913-ban tűzte először műsorra a Borisz Godunovot, természetesen Rimszkij-Korszakov átdolgozásában, de a bemutató nem aratott sikert. Az áttörés csak 1936-ban következett be, amikor Nádasdy Kálmán fordításával, Oláh Gusztáv díszleteivel, Solti György betanításával, valamint Issay Dobrowen vezényletével került színre. A rendezés Oláh és Dobrowen közös munkája volt. A címszereplőt Székely Mihály alakította, akinek neve Magyarországon összeforrt Borisz Godunovéval. Az eredeti, Muszorgszkij-féle átdolgozott verziót csak 1976-ban mutatták be Budapesten. Legutóbb 1999-ben újította fel a művet az Operaház, Szinetár Miklós rendezésében, de ekkor visszatértek a szerintük a közönséghez közelebb álló Rimszkij-Korszakov-féle verzióhoz. A Borisz Godunov magyarországi történetének újabb áttörése a 2010-es debreceni ősbemutató volt. Ekkor a Csokonai Színház operatársulata hazánkban elsőkén az ős Boriszból kiindulva, azt az 1872-es átdolgozás anyagával kiegészítve, Vidnyánszky Attila rendezésében állított színpadra egy, Muszorgszkij eredeti szándékaihoz közelebb álló interpretációt. A Sosztakovics-féle változatot még nem mutatták be hazánkban, de a 2008-as Miskolci nemzetközi operafesztiválon a Helikon Opera vendégjátékából megismerkedhetett vele a magyar közönség is. Az opera szereplői és helyszínei Kórus: nép, bojárok , sztrelecek, őrök, lengyel mágnásurak és hölgyek, szerzetesek , zarándokok. Igen nagy létszám, nagy feladat hárul az énekkarra. Történik: Oroszországban és Lengyelországban , 1598–1605 között Színhelyek: Prológus: 1. kép: a Szent Szűz kolostor udvara Moszkvában; 2. kép. tér a Kremlben , I. felvonás: 1. kép: Pimen cellája a Szent Csoda-kolostorban; 2. kép: kocsma a litván határon, II. felvonás: a cár szobája a Kremlben, III. felvonás: 1. kép: Marina szobája; 2. kép: a sandorimi vajda kastélyának kertje; 3. kép: Tér a moszkvai Vaszilij Blazsennij-székesegyház előtt; IV. felvonás: 1. kép: trónterem a Kremlben; 2. kép: erdei tisztás Kromi közelében. Játékidő: az autentikus verzió közel négy óra hosszú, a Rimszkij-Korszakov-féle, napjainkban is játszott átdolgozás egy órával rövidebb. A zenekar összetétele Muszorgszkij hangszerelése Vonósok: hegedűk , brácsák , csellók , nagybőgők Fafúvósok: 2 fuvola , 1 piccolo , 1 oboa , 1 angolkürt , 2 klarinét , 2 fagott Rézfúvósok: 4 vadászkürt , 2 trombita , 3 harsona , 1 tuba Ütősök: üstdob , nagydob, pergődob , csörgődob, cintányérok , gong Egyéb hangszerek: zongora , hárfa Hangeffektusok a színfalak mögül: trombitaszó, harangszó Rimszkij-Korszakov hangszerelése Vonósok: hegedűk, brácsák, csellók, nagybőgők Fafúvósok: 2 fuvola, 1 piccolo, 1 oboa, 1 angolkürt, 2 klarinét, 1 basszusklarinét, 2 fagott Rézfúvósok: 4 vadászkürt, 3 trombita, 3 harsona, 1 tuba Ütősök: üstdob, nagydob, pergődob, csörgődob, cintányér Egyéb hangszerek: zongora, hárfa Hangeffektusok a színfalak mögül: trombitaszó, harangszó, gong ütés Sosztakovics hangszerelése Vonósok: hegedűk, brácsák, csellók, nagybőgő Fafúvósok: 2 fuvola, 1 piccolo vagy furulya , 2 oboa, 1 angolkürt, 3 klarinét, 1 basszusklarinét, 2 fagott, 1 kontrafagott Rézfúvósok: 4 vadászkürt, 3 trombita, 3 harsona, 1 tuba Ütősök: üstdob, nagydob, pergődob, cintányér, gong, triangulum , harangok, harangjáték, xilofon Egyéb hangszerek: zongora, hárfa, cseleszta Hangeffektusok a színfalak mögül: 4 trombita a színfalak mögött, 2 kornett , 2 angolkürt, 2 baritonkürt , 2 eufónium , 2 tuba, balalajka , domra Az opera cselekménye Prológus 1. kép: A Novogyevicsij-kolostor udvarán az összeterelt sokaság könyörög Borisznak, hogy fogadja el a cári koronát. Borisz korábban Fjodor helyett kormányzott mint régens. Fjodor Dmitrij trónörökös bátyja volt, s Dmitrijt Borisz gyilkoltatta meg. A nép most a rendőrfelügyelők korbácsütései és utasításai nyomására kérleli Boriszt, hogy mentse meg Oroszországot. 2. kép: Borisz eleinte habozik, majd elfogadja a cári koronát, és a nép megmentőként ünnepli. Lezajlik a koronázás, Borisz mindenkit ünnepi lakomára invitál. I. felvonás 1. kép: Pimen az orosz történelem krónikáját írja egész éjszaka a cellájában. Grigorij visszatérő álmából riad fel: látja magát, amint a moszkvai Kreml falain, egy meredek lépcsőn a bástya felé tart. A nép hangyaként nyüzsög a téren, nevetve mutogat rá, amitől elszégyelli magát, zuhanni kezd, aztán hirtelen felriad. Pimen Grigorijt szemelte ki utódjául, aki majd folytatni fogja a krónikát, de Grigorij képzeletét más dolgok foglalkoztatják. Megtudja, hogy a meggyilkolt cárevics, ha élne, egykorú lenne vele. Pimen elmeséli neki azt is, hogyan gyilkolták meg Dmitrijt. Grigorijt nagyon felzaklatja az eset. Elhatározza, hogy bosszút áll Boriszon: Dmitrijnek fogja kiadni magát. 2. kép: Grigorij megszökött a kolostorból. Két másik szökött szerzetes (Varlaam és Miszail) kíséretében éri el a litván határt. A kocsmárosnétól megtudja, hogy a hatóságok lezárták az országutat, mert egy moszkvai szökevényt keresnek, aki hamis állításaival felzaklatta a kedélyeket. A kocsmárosné azt is elmondja neki, hogyan juthat át a határon, az országútról letérve. Grigorij két társa közben lakmározni és inni kezd. Kis idő múlva megjelennek a zsandárok, és kérdezősködni kezdenek. Grigorij először nem kelti fel az érdeklődésüket, Varlaamra kezdenek el gyanakodni. Mivel nem tudnak olvasni, megkérik, hogy olvassa fel az elfogató parancsot. A szökött szerzetes azt hazudja, hogy nem tud olvasni. Ekkor ajánlkozik Grigorij, hogy majd ő kibetűzi a szöveget. A felolvasás alatt a szökevény személyleírását úgy torzítja el, hogy az ne a gyanúsítottra illjen rá. Varlaam ekkor gyanút fog. Kiveszi Girgorij kezéből az írást, hogy majd ő kibetűzi, ha nehézkesen is. Ekkor derül ki, hogy Grigorij a szökevény, akit keresnek, azonban sikerül megszöknie a zsandárok elől. II. felvonás Kszenyija meghalt vőlegényét siratja, a dadája vigasztalni próbálja, akárcsak testvére, Fjodor. Vidám mesébe kezdenek, ekkor lép be a szobába Borisz. Ő is vigasztalni próbálja Kszenyiját, majd Fjodortól kérdezi, hogy mivel tölti idejét. Fjodor elmondja neki, hogy éppen az Orosz Birodalom térképét tanulmányozza. Ekkor zajt hallanak, s Borisz elküldi a fiát, hogy nézze meg mi történt. Közben Sujszkij herceg kér bebocsátást. Fjodor visszatér, és elmondja, hogy a papagájt haragította meg a dadus, aki ezért mindenkit megbúbolt a szobában. Borisz elküldi fiát. Lelkiismerete nem tiszta. Örökös rettegésben él, ráadásul Sujszkij is rossz híreket hozott: valaki Dmitrij cárevicsnek adja ki magát Lengyelországban, és sereget gyűjt Moszkva ellen. Borisz megesketi Sujszkijt, hogy látta meghalni Dmitrijt, aki meg is esküszik, de figyelmezteti az uralkodót, hogy Dmitrij neve egységgé kovácsolhatja ellenük a tömeget. Boriszt megrohanják látomásai: látja, amint a cárevics kegyelemért könyörög, miközben sebeiből ömlik a vér. A cár annyira felizgatja magát, hogy végül eszméletlenül rogy össze. III. felvonás 1. kép: Marina Mniseket udvarhölgyei öltöztetik. A gőgös lengyel hercegnőbe beleszeretett a magát Dmitrijnek kiadó szökevény. Marina arról álmodozik, hogy orosz cárnéként térdre kényszeríti Moszkva népét. Megjelenik Rangoni, a gyóntatója, aki rábírja, hogy mindenáron érje el: Dmitrij adjon garanciát az orosz trón visszaszerzésére, és akkor a katolikus egyház végre visszahódíthatja az ortodoxoktól a hatalmas birodalmat. A lány először ellenkezik, de Rangoni végül megtöri. 2. kép: A kastély parkjában Rangoni átadja Marina üzenetét az ál-Dmitrijnek. A hercegnő ebben közli udvarlójával, hogy sok csúfolódást és megaláztatást kellett elviselnie, amiért bízik benne, és jelenleg is hozzá készülődik. Amikor Marina megérkezik, Grigorij elmondja neki, hogy már nem érdekli hajdani nagyravágyó terve. Őt már csak egy dolog teheti boldoggá: ha Marina mellett, Marináért élhet. A gőgös lány azonban gúnyt űz belőle és elküldi: egyszerű, pirospozsgás lányt otthon is talál magának, ezért igazán nem kellett volna ekkora utat megtennie. Grigorij ekkor újra elhatározásra jut, és biztosítja Marinát: érdemes hozzá menni, mert ő biztosan cár lesz. IV. felvonás 1. kép: A székesegyház előtti téren gyűlt össze a nép. Bent a templomban éppen kiátkozzák az eretnek szerzetest, Grigorijt, majd rekviemet mondanak a meghalt cárevicsért. Felvezetik a bolondot, akitől ellopják a kopejkáját. A megalázott férfi sír és nem érti, miért bántják. Ekkor jelenik meg Borisz gyermekei oldalán, kíséretével. Kszenyijával alamizsnát osztanak a szegényeknek, majd a bolond útjába akadnak. A bolond elpanaszolja, hogy bántják és elszedték egyetlen kopejkáját. Borisz nem tudja, hogyan segíthetne neki. Ekkor a bolond azt mondja, hogy mészároltassa le bántalmazóit, ahogy a kis cárevicset is megölette. Sujszkij rendre akarja utasítani a férfit, de Borisz visszatartja. Megkéri a bolondot, hogy imádkozzon érte is. 2. kép: A bojárok tanácsa kiszabja büntetését a gaz trónbitorlóra, aki még nincs a kezükön. Megjelenik Sujszkij is, aki elmondja, hogy belesett a cár szobájába, és látta, amint az egyre csak a halott cárevicset véli látni, őt szólongatja. Ezután jelenik meg Borisz: még mindig rémképeivel viaskodik, de aztán nyugalmat erőltet magára. Kéri Sujszkijt, hogy bocsássa elé Piment. Az öreg szerzetes új csodáról ad hírt: Dmitrij sírja felett visszanyerte látását egy vak, a fiatal cárevics sírja kezd zarándokhely lenni. Borisz nem tudja tovább türtőztetni magát: őrjöngeni kezd Dmitrij nevének hallatán. Aztán sietve a fiáért küld. Fjodorra bízza a trónt és vezeklőruhát hozat. A cár rohamai nem hagynak alább, végül holtan esik össze a trónszék mellett. 3. kép: A nép megelégelte Borisz uralmát. Lázadást robbantottak ki, amiért a cár újabb és újabb terheket rótt a nyakukba. Varlaam és Miszail is Borisz bűneit kürtöli szét a tömegben, és prófétai jóslatokkal szörnyű jövőt festenek Oroszországnak. Így uszítják a csőcseléket, amikor hirtelen trombitaszó hallatszik, ami Grigorij jövetelét jelzi. Az ál-Dmitrij és kísérete bevonul, a nép hódolattal fogadja, majd követi Moszkvába. A szín elsötétül, a bolond pedig fájdalmasan siratja el a szegény orosz népet. Megjegyzés az opera színpadra állításáról A Borisz Godunov az operairodalom egyik legtöbbször átdolgozott darabja. Az egyes rendezői felfogások elsősorban ennek okán térnek el egymástól. A világ operaházai hosszú évtizedeken át Rimszkij-Korszakov átdolgozásában játszották a művet, aztán az 1970-es évek második felétől egyre több operaszínpadon lehetett hallani Muszorgszkij autentikus, 1872-es verzióját, de Rimszkij-Korszakov változatát a mai napig fel-felújítják, elsősorban Oroszországban, de Sosztakovicsét nagyon ritkán játsszák. Mára kialakult az a gyakorlat, hogy Muszorgszkij két változatának közös anyagából gyúrják össze az előadás zenéjét, ez a megoldás lényegében Lloyd-Jones rekonstrukciójának felel meg. Ennek következtében a mai autentikus Borisz-előadások hibrid változatok. A szobajelenetet általában az 1869-es verzió alapján viszik színpadra, amelyben látható a másodikból kihúzott, a Vaszilij Blazsennij-székesegyház előtt játszódó jelenet. Ugyanakkor az 1872-es változat újonnan komponált jelenteit is be szokták illeszteni az előadásba. Az egyes verziók nagyjából ugyanazt a cselekményt követik, de a képek és olykor a felvonások beosztása eltérő. Rimszkij-Korszakov például első felvonásnak tüntette fel az opera prológusát. Az egyes képek sorrendjét olykor a rendezők cserélik fel, esetenként elhagyják az első lengyel képet és székesegyház előtti jelentet. Rimszkij-Korszakov felcserélte a IV. felvonás utolsó két képét, de a mai előadások általában Muszorgszkij akaratát tartják tiszteletben, és a forradalmi jelenettel zárják le a művet. Jelen szócikk a ma általában követett színpadi gyakorlatnak megfelelően ismerteti a cselekményt, amely Lloyd-Jones rekonstrukciós ős változatát veszi alapul, kiegészítve azt Muszorgszkij 1872-es változtatásaival, de megtartva a zeneszerző által később kihúzott részeket. A legutóbbi magyarországi bemutató (vagyis a 2010-es debreceni előadás) is ezt a megoldást alkalmazta. Az egyes változatok felvonásainak beosztása a leggyakrabban játszott verzióiban: Az opera zenéje Muszorgszkij ideája az volt, hogy egy operaszerzőnek az emberi beszédet kell zeneileg reprodukálnia. Ezt először Gogol Háztűznéző című művének megkomponálásánál próbálta meg. Hallatlanul újszerű volt, hogy minden változtatás nélkül vette át Gogol prózai szövegét. Ezzel előremutatott a 20. századi irodalmi operák felé. A Házasság azonban nem készült el, a zeneszerző az első felvonás megkomponálása után félretette művét. Muszorgszkij fixa ideájához azonban ezután is ragaszkodott. Zenei eszközökkel akarta reprodukálni az emberi gondolatok és érzelmek hangbeli kifejezését. Azt akarta, hogy szereplői minden torzítás és túlzás nélkül úgy beszéljenek operáiban, mint a való életben. Muszorgszkij terve - saját megfogalmazása szerint - az élet melódiája volt. Ezeket a gondolatokat nemcsak ő képviselte az orosz zeneszerzők közül. 1857-ben Dargomizsszkij is azt nyilatkozta, hogy azt szeretné, ha a hangjegyei pontosan azt fejeznék ki, amit a szavak. Dargomizsszkij eszméit A kővendég című operájában próbálta átültetni a gyakorlatba, nem sok sikerrel. Művét végül félbehagyta: nem komponálta meg az utolsó jelenetet és a hangszerelést is Rimszkij-Korszakov végezte el helyette. Muszorgszkij és Dargomizsszkij koncepciója merészen újszerű volt a maga korában. Előttük egy zeneszerzőnek sem jutott volna eszébe ilyen módon operát írni, főleg nem Wagnernek. Pedig mindkét szerzőnek felrótta wagnerizmusát a korabeli kritika. Emellett Muszorgszkij egy erősen nemzeti témájú szüzsében gondolkodott, magát az orosz népet szerette volna operája főszereplőjévé tenni. Mindenkit megvetett, aki nem ment szembe a közízléssel egy magasabb rendű, független művészet megvalósításának érdekében. Az Ötök csoportjának felbomlásakor meglehetősen ellenséges hangon nyilatkozott Kjui vagy Rimszkij-Korszakov művészetéről is. Elvei mentén haladva végül egy meglehetősen zord alkotást hozott létre Puskin Borisz Godunovjából kiindulva. Az opera szereplőit élesen körvonalazta, tablószerű jelenetekben léptette fel, az egyes képeket a visszatérő motívumokkal kapcsolva egymáshoz. Az énekszólamok megírásakor kínosan ügyelt arra, hogy kerüljön minden behízelgő hatást, lágy dallamosságot. Dallamait az orosz beszéd hanglejtéséhez szabta. Részletes előadói utasításokkal tűzdelte meg a partitúrát, annak érdekében, hogy az énekesek minél jobban tartsák magukat az általa gluhónak nevezett stílushoz. A gluho olyan, mint az énekbeszéd: a kifejezés nyomatékosítása kedvéért az énekesnek el kell homályosítania a leírt szólamot, bizonyos szótagokat pedig túl kell hangsúlyoznia. A gluho elsősorban Borisz látomásait jellemzi, de igen sokszor színezi az opera más részeit is. Magukat az énekszólamokat kezdetleges harmóniák támasztják alá, a hangszeres ellenpontozás gyakran hiányzik, így a zenei tájkép sokszor elég puritán. A koronázási jelenet hatásos és színpadszerű, különösen híres és kiemelkedő a valódi és az imitált harangok epizódja is, de az opera távol esik Rimszkij-Korszakov vagy Borogyin színes harmóniavilágától. A Borisz Godunov atmoszféráját az énekesek közvetítik. Az énekszólamok annyira domináns szerepet játszanak, hogy megszakadásukkal az esetek többségében a zenekar is leáll. A gluho mellett a csendek kitüntetett szerepe is Debussy munkásságát előlegezi meg. Maga a zenei alapszövet szoros kapcsolatot tart az orosz népdal világával. A szerző több helyen is beépített eredeti, orosz népdalokat művébe, de olykor saját dallamai is igen hasonlítanak az ősi orosz zene világához. A zene harmóniarendszere és formavilága is az orosz folklórt idézi, felhasználva az orosz egyházi és népi zene sajátosságait. Ilyenek a szabálytalan, főleg ötütemű periódusok, a hangsúlyeltolódás és a gyakori ütemváltás. A népzene volt az ihletőjük a szandomiri jeleneteknek is. Ezekben mazurka, krakowiak és polonéz dallamok jelzik a lengyel környezetet, Marina és Grigorij szerelmi duettjében pedig olasz reminiszcenciák érezhetőek. Az egyes jelenetek a parlando-szerű, szabadabban formált, valamint ariózus részek egymásba átfolyó váltakozásából épülnek fel. Muszorgszkij azzal minden korábbi operaszerző társát felülmúlta, hogy az epikus tartalom ellenére intenzív sodrású drámai erővel, valamint a helyzetek és a jellemek lélektanilag is valószerű ábrázolásával volt képes felruházni muzsikáját. A Borisz Godunov nem a kidolgozottság terméke. Muszorgszkij nem tudott, de valószínűbb, hogy nem is akart egy számára nyugati megoldásnak tűnő, szerves drámai struktúrát felépíteni. Egyetlen befejezett operája kissé kaotikus benyomást kelt. Kedvelte a nagy jeleneteket, hatásosan meg is tudta őket komponálni, de nehezen tudta őket dramaturgialiag egymáshoz kapcsolni. A zenekart árnyaltan és hatásosan kezelte, de olykor nagyon nehéz feladatokat rótt a zenészekre. Muszorgszkij egy-két kivételtől eltekintve nem alkotott művészileg abszolút értékűt. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem is volt szándékában, hogy a nyugat-európai konvenciók szerint építse fel műveit. A Borisz Godunov esetében sem akart mást, mint feltárni az emberi természet mélységeit, ahogy ő látta és érezte, minden megfontolás nélkül. Többek között ezért uralkodott hosszú évtizedeken át az a nézet, hogy a Borisz zenéje tele van nyers hibákkal, amelyeknek a kijavítása nélkül nem lehet színpadra állítani a darabot. Tény, hogy a Borisz Godunov nem felel meg a hagyományos értelemben vett zenei grammatikának, harmóniafűzései olykor bizarrok, hangszerelése egyes részletekben ügyetlen, de a Borisz Godunov, minden fogyatékossága ellenére, az orosz operairodalom legnagyobb zenedrámai teljesítménye. Az opera drámai elemzése Muszorgszkij operája és Puskin drámája is két metamorfózis történetet beszél el, amelyek egymással párhuzamosan futnak. Az első történet a cár szerzetessé válásáról, míg a második történet ennek fordítottjáról: a szerzetes cárrá válásáról szól. A címszereplő metamorfózisa a koronázási jelenettel kezdődik. Ezt a jelenetet harangzúgás intonációja hatja át. A koronázást ünnepélyes zeneakkordok kísérik, amik éles ellentétben állnak az énekszólam elfogódott intonációjával. Ez az ellentét szcenikusan is kifejeződik a templombelső és a templomi előtér kontrasztja révén. A moll hangnem az egész operában a kolostort, a szerzetesi létet jellemzi, szemben a dúr hangnemmel, amely a cári intézmény toposza. Amikor Borisz a prológusban kilép a templomból, a moll hangnem egy ószláv intonációs fordulattal átcsap a cári intézmény dúr hangnemébe. A dúr hangnem révén beállt fordulatot szcenikusan a népét ünnepi lakomára hívó uralkodó kézlendítése jelzi. Puskin szövege is jelzi ezen a helyen, hogy az első ízben színre lépő Borisz emberileg már összeomlott, de a cári intézmény megtestesítőjeként még kikezdhetetlen. Grigorij metamorfózisa cellabeli jelenetével kezdődik, pontosabban a szerzetes álmával, amelyben a magasra vezető meredek lépcsőről a mélybe bukik. Pimen szólamának jambikus lejtését Muszorgszkij Puskintól vette át, monológjának atmoszferikus hatását tovább erősíti a szerzetesek éneke a háttérben. Ez a megoldás a 16. századi egyházzenét idézi. Pimen szólama váratlanul megtörik, amikor egy kromatikus rész következtében a hangnem átvált esz-mollból G-dúrba. A kromatikus fordulat a szövegnek arra a részére irányítja a figyelmet, amelyben Pimen megjövendöli Grigorijnak a cári identitás szerzetesibe fordulását. A kromatikus fordulat megsérti az egyházzenei harmónia szövetét, ezzel felhívja a figyelmet Pimen szavainak kétértelműségére. Ez a zene által is alátámasztott kétértelműség teszi lehetővé, hogy Grigorij Pimen szavaiból az ellenkezőjét hallja ki a mondottaknak: ha a cárból szerzetes lehet, akkor egy szerzetes is cárrá válhat. A cárevics halálának elbeszélésével Pimen feltárja szerzetestársa előtt a csodálatos átváltozás lehetséges útját is. A jelenet végén hallatszik a hajnali misére hívó szerzetesek elmosódott éneke a harangszóval, ez a motívum a koronázási jelenet moll-kiegészítőjeként előrevetíti Borisz metamorfózisát: a cárból szerzetes lesz. Amikor Pimen társára bízza művének folytatását, akkor a krónika továbbírására gondol, de Grigorij szemei előtt már a történelem továbbírásának lehetősége lebeg. Pimen végül nem engedi ki kezéből az istenítélet kihirdetését, így Grigorij csak az emberi ítéletet hajthatja végre a cáron. Borisz metamorfózisának első fázisát a már említett harangzúgás, míg második fázisát az óraütés váltja ki. A szobajelenetben a cár különböző érzelmi szféráit a színpadi kulissza és a zenei alakzatok jelenítik meg. Amikor megszólal az óra harangjátéka, Fjodor magyarázni kezdi nővérének a szerkezet működését. Verbális leírását szépen illusztrálja a zenekari kíséret. A zenével egy időben az órából előlépő bábok megelevenednek Fjodor lelki szemei előtt. Erre a hallucinációs játékra rímel Borisz hallucinációja a felvonás végén. Az ezt követő óraütés fizikai, majd pszichés szimptómákat vált ki a cárból. A harangjáték alatt Fjodor elbeszélésében a fafúvósok, míg Borisz elbeszélésében a vonósok dominálnak. Fjodor énekszólama elnyomja a zenekari kíséretet, míg Borisz esetében a zenekar nyomja el az énekszólamot. Az óraütés a cárt rémképekkel fenyegeti, s ez fizikailag is testet ölt, amikor az órából előlép a megölt cárevics árnyképe. A két hallucináció esetében Muszorgszkij átvette Puskin szövegét, de azt a zenei intonációhoz igazítva széttördelte. Az óraütés visszautal a koronázási jelenet harangzúgására, és előrevetíti a következő felvonás cselekményét. Az utolsó felvonásban harangzúgás közepette teljesedik be az istenítélet Borisz felett. Pimen szavainak kétértelműsége is ekkor válik nyilvánvalóvá: a haldokló cárokat régi szokás szerint szerzetescsuhába öltöztetik, így Pimen kijelentései magukba foglalják Grigorij puccsra való felhívását is. Az opera elemzői általában Sujszkij és Rangoni alakját jelölik meg intrikusként. Sujszkij a cár lelkiismeretét, míg Rangoni az uralkodó külső fenyegetettségét veszi célba: a jezsuita politikai intrikát szít, Sujszkij pedig Borisz pszichéjére próbál hatni. Egyes értelmezések szerint azonban az igazi intrikus Pimen. Második fellépése alkalmával is a pravoszláv atmoszféra zenei és szcenikai kellékei veszik körül. Öndicsőítően mutatkozik meg, ezenkívül gesztusai és szenvedélyes intonációja is leplezik igazi szándékait: nem azért jött, hogy tanúságot tegyen, hanem hogy Borisz felett ítéletet mondjon. Isten ítélkező szerepében tűnik fel, így ő is bitorló lesz, nem csak Grigorij. Puskin drámájában is az öreg szerzetes áll szemben Borisszal, nem a fiatal. Grigorijt a hatalom babonázza meg, nem a bűnös cár feletti ítélkezés vágya hajtja. Muszorgszkijnál azonban Pimen nemcsak felbujtó, hanem egyben a világi bosszú végrehajtója is. Az opera utolsó jelentében Grigorijt a zeneszerző zenei eszközökkel legitimálta: az ujjongó harsonák szólamában felbukkan a meggyilkolt cárevics motívuma, viszont hiányzik az egyházi szláv zenei intonáció. Ez egyértelműen utal Grigorij legitimálásának illuzórikus történelmi megoldására. Muszorgszkij dramaturgiáját Rimszkij-Korszakov zeneileg is elhibázottnak tarthatta. Ez magyarázza, hogy miért vágta ki Pimen cellabeli monológját, hagyta el Fjodor órajelenetét, és cserélte fel az opera két utolsó színét. Lehet, hogy Rimszkij-Korszakov változtatásai jobban megfelelnek a korabeli operadramaturgiai gyakorlatnak, de olyan interpretációt eredményeznek, amely eltorzítja Puskin eredeti mondanivalóját. Ezzel szemben Muszorgszkij tisztán zenei hangsúlyok alapján összeválogatott jelenetei olyan összefüggéshálót alkotnak, amelyek az irodalmi szüzsére is érvényesek, és hűen tolmácsolják a költő gondolatait. Muszorgszkij sokkal brutálisabb és pesszimistább Puskinnál, aki drámájának a végén a nép hallgatása egyben a nép bölcsességére is utal, míg Muszorgszkij esetében a nép erőszakos csőcselék. Az opera végén a bolond csak áthatolhatatlan sötétséget lát. Eszerint az Orosz Birodalom jövője saját, ciklikusan ismétlődő múltja. Borisz jelenléte meghatározza az operát, de maga a címszereplő csak két nagy jelenetet kapott. A lelki vívódásaival küzdő őrült cár szerepe a drámai basszus repertoár csúcspontja, de Grigorij erőszakosan ambiciózus hőstenorja, vagy Marina drámai mezzoszopránja is hálás szerep. Marina jelenetei az opera néhány legszenvedélyesebb részletét teremtik meg. Muszorgszkij emellett a legjelentéktelenebb mellékszereplőt is igen egyénien rajzolta meg. Az első felvonás kórusából egyénileg megrajzolt alakok emelkednek ki, de rendőrfelügyelő alakja is gondosan körvonalazott személyiséget tár elénk. A történet sok képből áll, sok helyen játszódik, Grigorij és Borisz meséje szétválik és egymással párhuzamosan fut (a két szereplő nem találkozik egymással), ezért sok elemző a mű igazi főszereplőjének a népet tartja. A prológus első jelenetében vagy az opera záróképében a nép nem pusztán a kórust szolgáltató tömeg, hanem fontos cselekményhordozó. Jelenléte voltaképpen keretbe foglalja az eseményeket, de jelentős szerepet játszik a tömeg a koronázási vagy a székesegyház előtti jelenetekben is. A kórusra igen nagy feladat hárul, ezért egyes zenetörténészek a Borisz Godunovot kórusoperaként emlegetik. Az opera ismertebb részletei „На кого ты нас покидаешь, отец наш!” – Az opera nyitókórusa (Prológus) "Уж как на небе солнцу красному слава" - Kórusrészlet (Prológus) „Как во городе было во Казани” – Varlaam bordala (I. felvonás) „Достиг я высшей власти” – Borisz monológja (II. felvonás) „Сцена с курантами” – Órajelenet (II. felvonás) „О царевич, умоляю” – Szökőkút-jelenet (Marina és Grigorij kettőse) (III. felvonás) „Прощай, мой сын, умираю…” – Borisz búcsúja és halála (IV., felvonás) Hangfelvételek áttekintése A Borisz Godunovból majdnem húsz teljes hangfelvétel készült. A címszerepet nagyszerűen énekli Ivan Petrov, Alekszandr Pirogov, Nyikolaj Gyaurov és Martti Talvela is. Fjodor Saljapin legendás Borisz volt: neve teljesen összefonódott a címszereppel, de nem énekelte a teljes operát lemezre, csak egyes jeleneteit. Az 1928-as Covent Garden-beli alakításának hosszabb részleteit kiadták a Guild CD-jén (GHCD 2206). A Metropolitan Operában a 20. század két remek basszistája is énekelte a szerepet. Ezio Pinza 1938-ban egy olasz nyelvű produkció keretében formálta meg Boriszt. A felvételt a Naxos forgalmazza. Négy évvel később Alekszandr Kipnisz alakította nagyszerűen a címszerepet oroszul, míg a többi szereplő olasz nyelven énekelt. A Chandos-féle válogatás az operából szintén remek felvétel, nem lehet tudni, miért nem látták értelmét a teljes mű felvételének és kiadásának. Ha valaki Rimszkij-Korszakov verziójára kíváncsi, annak a következő két felvétel ajánlott: az EMI kiadásában megjelent 1962-es Nicolai Gedda, Borisz Hrisztov, Eugenia Zareska közreműködésével, Issay Dobrowen vezényletével. Valerij Gergijev a Philipsszel együttműködve felvételt készített az ős-Boriszból és az 1872-es átdolgozásából is, amiből egy öt CD-s gyűjtemény jelent meg. Sosztakovics verziójából mindeddig egyetlen teljes felvétel jelent meg, az Arkasia gondozásában. Az egyes video- és hangfelvételeket áttekintő táblázat: Oleiros (A Coruña) Oleiros egy község Spanyolországban, A Coruña tartományban. Oleiros A Coruña, Culleredo, Cambre és Sada, Galicia községekkel határos. Lakosainak száma 35 198 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Shinzon Shinzon a Star Trek-univerzum egyik szereplője; egy klón, amelyet a romulánok készítettek Picard helyettesítésére (őt valószínűleg el akarták rabolni, vagy megölni). A Remuson nevelkedett és vált ördögien gonosz, szadista egyéniséggé. Shir Ashian Tepe Shir Ashian Tepe (Šir-āšiān), egy őskori régészeti lelőhely Észak-Iránban, Damghantól (Dām�ān) 15 km-re délnyugatra fekszik. Az ásatás leírása A helyszínt Erich Schmidt (1897-1964) fedezte fel 1933-ban a Damghan régió 1931-es felmérésekor, majd 1932 júliusában tárták fel. A helyszínt később Kathryn Trinkhaus is azonosította az 1976-77-es Damghan-felmérése során. Az ásatás a kerámia töredékek jelenléte ellenére nem sikerült, erre két magyarázatot tartottak lehetségesnek. Schmidt szerint az oldal csak ideiglenes tábor volt; a másik azt sugallja, hogy a helyszín erodálódott, eltávolítva az építményeket, de megmaradtak a felszíni kerámiák és a sekély sír. Átmeneti időszak A Shir-e Shianból származó kerámiákhoz hasonlítható kerámiát találtak észak-közép Iránban (Tepe Szialk késői szakasza) és dél-Türkmenisztánban (Anau, PhaseIA), az ie. közép-ötödik évezredből. Így Shir-e Shian képviselheti az átmeneti időszakot Sialk II és Sialk III között Észak-Közép-Iránban, a Tepe Hissar IA periódus kezdete előtt. És ez is átmeneti lehet a Cheshmeh-Ali és a Hissar IA periódusai között. Tepe Hisszar fontos régészeti helyszín 20 km-re fekszik a Shir Ashian Tepe területétől. Megjegyzések R. H. Dyson Jr. és C. P. Thornton, "Shir-i Shian és Észak-Irán ötödik millenniumi szekvenciája", Irán 47, 2009, pp. 1-22 2015-ös haiti elnökválasztás A 2015-ös haiti elnökválasztásra 2015. október 25-én került sor. Jelöltek A választáson 58 jelölt indult, közülük négy nő és 54 férfi volt. A választásokat felügyelő Ideiglenes Választási Tanács (franciául: Conseil Électoral Provisoire) két jelöltet diszkvalifikált. A választók a fennmaradó 56 jelöltre szavazhattak: Az alkotmány rendelkezése értelmében Michel Martelly hivatalban lévő elnök nem idulhatott a választáson. Ő Jovenel Moise-t támogatta. A másik fő esélyes Jude Celestin. Ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét, az első két jelölt december 27-én ismét megmérkőzik. Csabrendek Csabrendek község Veszprém megyében, a Sümegi járásban. Fekvése A Bakony utolsó nyúlványának, a Rendeki vagy a sokak által mondott Csúcsoshegy (374 m ) lábánál fekszik. Határoló települései: Sümeg, Nagytárkánypuszta, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő, Szentimrefalva. A falu nagy része a domb kisebb-nagyobb kiemelkedésein terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg. A hegyről lenézve hosszan el lehet látni, mert észak-, északnyugat irányban sík vidék fekszik. Közlekedési szempontból előnyös helyzetben van: a 84-es főút 2,5 km-re van a várostól, amely a nyugati határt, illetve a Balatont köti össze. A másik alternatíva pedig a 8-as főút, amely pedig 16,5 km-re van. Több város is a közelben található: Sümeg, Devecser, Ajka, Tapolca. Vízrajzát tekintve pedig forrásról is beszélhetünk, sőt a közelben folyik a Meleg-víz, amely a Marcal egyik mellékfolyója. Története Csabrendek ősi település, már a kőkorszakban is éltek emberek a Csúcshegy lejtőjén, amikor a mélyebben fekvő részeket még tenger borította. Később a kelták, majd a rómaiak lakták a vidéket, majd őket a pannon szlávok, később pedig a szlovének követték. A község neve Rendek, de eredeti ejtése alapján többfelé elnevezése is ismeretes: például Rennek. A Rendek szó szláv eredetű, amely vörösércet jelent magyarra átfordítva. Ez utalást tesz a bauxittól vörösre festett földre, amely a környék egyik jellemzője. A mai Csabrendek három részből épült össze, ezek a részek akkor külön falvak voltak: Rendek (1314-ig Villa Rennek, oklevélen említett név alapján), Al-Csad, Fel-Csab vagy Szentistváncsab. Akkoriban mind a három falucskának parochiás temploma volt. Azonban az érkező tatárok a falvakat a templomaikkal együtt elpusztították. 1428-ig Csabrendek jelentős településnek számított, Zala megye keleti részének járási székhelye volt. A török idő alatt a két Csab rész elnéptelenedésnek indult. Templomaikból már csak romok maradnak, amelyek aztán már fel sem épülnek. Mindeközben Rendek népes falu marad. 1632-ben a Sümeget környező hat település török uralom alá került, de a várat nem tudták bevenni. A Renneki és Chaby nemzetségből magát kinövő Csabi család uradalmai is odavesztek. A család tagjai, mint végvári katonák harcoltak a fenyegető török ellen. A Csabiak elvesztett birtokai 1648-ban az Érsek családhoz, később pedig az említett famíliából leágazó köznemesi családokra szálltak át. A harcok végeztével a három terület összefogásából született meg a mai Csabrendek őse. Itt a földesúr, Galánthai gróf Fekete György észak-magyarországi tót, cseh, morva és lengyel, majd pedig német telepeseknek adott otthont. Szent Lőrinc egyháza romokba dőlt, amelyet 1725-ben újítottak fel. 1728-ban újból megalakult a csabrendeki plébánia, melyhez hozzácsatolták Gógánfát, Dabroncot, Ötvöst, Gyömörőt, valamint egy időre Gyepüt, és Kajánföldet is. A mai is álló plébánia templomot 1785-ben kezdték el építeni barokk stílusban. A Szent Lőrinc templomot 1843-ban megnagyobbították. A 18. század végére a falu lakossága mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozott. Sok takács, kerékgyártó, bognár volt ekkor a faluban. A német telepesek köréből kerültek ki főként a vargák, csizmadiák, szabók, kovácsok. Az iparosok száma a 19. század elejére lecsökkent, mivel a gabonatermesztés jó termést hozott, sokan a mezőgazdaság mellett döntöttek. Az 1775-ös évre tehető a Fekete család kastélyának építése, amelyet hamarosan két Bogyai-kúria követett (1790 körül), hamarosan pedig az Érsek családnak is épült kúriája. Többször járt itt Savanyú Jóska, az utolsó bakonyi betyár, mivel itt lakott a nővére, Savanyú Mária. Változások történtek az uradalmak elosztásában és tulajdonlásában is. A Mihalpicsok birtokaiból 2000 holdnyi terület eladásra került. Az I. világháború után pedig teljesen új kézbe került minden, a tulajdonos pedig a zsidó marhakereskedőből lett földesúr, Grósz Lajos. A terület felét ölenként 15 koronáért parcellázta. A környéken sok bauxit található. 1936-tól a falun át terjedtek a kutatások. Az első lelőhelyek a mai Nagytárkánypuszta mellett létesültek. 1949 nyarán pedig megkezdődött a termelőszövetkezetek kialakítása. A régi Barcza-kastély helyére kultúrkombinátot építettek. A római kori alsó kút helyére pedig törpe vízmű létesült. 1977. április 1-én a településhez csatolták a Veszprémgalsa Közös Tanácsot, amely magában foglalta: Hosztót, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalaszegvár falvakat. A rendszerváltás után létrejött a Csabrendek székhelyű körjegyzőség is. Valahol a falu területén lévő erdőben terül el a régi zsidótemető, ahol a legfiatalabb sír kb. 90 éves. Népességalakulás Mivel a nagyon régi időkben nem voltak pontos összeírások, így az adatokat viszonyítva csak a 18. század közepétől jelentíthatjük meg. 1745- körülbelül 950-1000 fő 1785- 1990 fő 1829- 2636 fő 1857- 2873 fő 1890- 3378 fő 1910- 3297 fő 1941- 3315 fő 1970- 3045 fő 1980- 2667 fő (Adatok: Kovacsics-Ila művéből: Veszprém megye…) 2007- megbecsült adat 3080 fő A mai napra Csabrendek lett a legnagyobb népességgel rendelkező községe Veszprém megyének. A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 85,9%-a magyarnak, 0,8% németnek, 2,5% cigánynak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68%, református 2,1%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 9,2% (18,7% nem nyilatkozott). Nevezetességei Bogyay-kúria A barokk kúriát az 1790-es években építették, később pedig bővítették. Később önkormányzati lakásokat rendeztek el benne. Fekete-kastély A késői barokk kastély 1790 körül épült, majd 1816-ban klasszicista stílusban átalakították. Figyelmet érdemelnek a szintén barokk gazdasági épületek is. A kastély tulajdonosa Fekete János volt, aki magyar kultúra és történelem egyik érdekes, jeles alakja. 1741-ben született Csabrendeken, apja országbírói címet szerzett, ő maga katona tábornoki tisztséggel és költő volt. Levelezett Voltaire-rel, akinek elküldte francia nyelvű verseit, néhány palack tokaji bor kíséretében. Kazinczy Ferenc állítása szerint Voltaire azt üzente, hogy a bor jobb, mint a versek. Részt vett 1792-ben Ferenc császár koronázásán is. 1803-ban hunyt el Fóton. Osztenhuber-kúria A késő barokk kúria a 18. század végén emelkedett ki a föld felszínéből. Római katolikus templom (Szent Lőrinc): A késő barokk templom 1785-1797-ben átalakításon esett át. A főoltár, a két mellékoltár, a szószék, a szentélykorlát, és az első padok 1818-ban copf stílusban készültek el, de ezeket a nagyobb kényelem érdekében kicserélték 2006-ban. Ezen a helyen állt a középkorban emelt rendeki Szent Lőrinc-templom, mely a tatárjárás idején elpusztult, de hamarosan újjáépítették, amely folyamat a török kor alatt megismétlődött. Az ősi titulus megmaradt, de a csabi templom patrónusának, Szent István vértanúnak képét is elhelyezték az oltár fölött Szent Lőrinc mellett. A nagy templom méretei: 34*10,8m. Sok kár érte az idők folyamán: 1885-ben tűzvész pusztított benne, míg 1922-ben villámcsapás miatt kellett javítani, végül 1948-ban orkán erejű szél rongálta meg. Érdemes megtekinteni az oltár falusi faragó által remekelt szobrát, a sekrestyében lévő barokk szekrény három mezőjében faragott domborműveket, Hingeller János pálos szerzetes munkáit. Templomrom: A tárkányi mezőn látható templomrom, a hajdani Fel-Csab vagy Szentistváncsab 13. századi, román stílusú templomának maradványa. Templom tér: Az egykori rendeki templomra épült barokk átépítés a Templom téren található. Ez a rész a falu közepén helyezkedik el, a mai templommal szemben, az óvoda épülete mellett. Az aszfaltburkolatú út körbehatárolásánál, szabadon áll. Az egyik oldalról rendezett közpark, a másik oldalról az óvodakert határolja. Karbantartott park és emlékmű emeli a környék színvonalát. Ma kerítetlen és közcélúlag használt terület. Az egykori templom a többszöri átépítés miatt jelentősen más képet mutat, mint az Árpád korban felépített változat. A déli oldalon fal valószínű, ez az eredeti műből maradhatott meg. Nemcsak a félkörös, hanem az egyenes térlezárás is fellelhető a régi alapfalakban. Csabrendek ma A település mai képe: néhány térrel gazdagított (Széchenyi tér, Templom tér). A gyermekek számára kitűnő idő eltöltésnek ad helyet a néhány helyre kialakított játszótér is (Például a művelődési ház mögött, Ibolya utca, Ifjúság utca). Bár az egykori mozi épületét ma már másra használják, időtöltésnek szolgálhatnak: a játszóterek, a könyvtár, a foglalkoztató hetek is. A falu búcsú hétvégéjét minden olyan augusztus vasárnapon rendezik, ami a legközelebbi időpont Szent Lőrinc napjához. A falu szüreti felvonulással egybekötött sportnapot és falunapot szokott tartani, amelynek ideje szeptember eleje. Híres emberek Itt született 1891 . március 25-én Vörös János honvédelmi miniszter. Itt született 1825-ben Ádám Ferenc honvédőrnagy (Csabrendek, 1825 - Budapest, 1893.) Itt született 1741. november 10-én Fekete János galánthai költő, műfordító, tábornok (Csabrendek, 1741. november 10. – Fót, 1803. július 21.) Itt született 1892-ben Sümeghy József geológus (1892 - 1955) Itt született 1941. április 27-én Horváth Márton Munkácsy Mihály-díjas üvegtervező, iparművész (Csabrendek, 1941. április 27. – 2013. március 8.) Csaby Imre Csaby Imre (Városhidvég, 1833. november 10. – Budapest, 1914. szeptember 23.) színész, rendező. Életútja Veszprémben, a piaristáknál járta iskoláit; azután színész lett és 1856. március 5-én lépett először színpadra Hódmezővásárhelyen. Ezután több társulatnál szerepelt mint elsőrendű hős- és jellemszínész, egy ideig igazgató is volt (az 1860-as és 1870-es években), többek közt 1870-ben Pápán. 1872. április 24-én a Nemzeti Színházban is föllépett mint vendég Brankovics György szerepében. 1883. szeptember 2-án a Népszínházban is vendégszerepelt a Fittyben, a rongyos ember szerepében, szép sikerrel. 1890. január havában a Nemzeti Színház énekkarába szerződött. A színipályán 30 évet töltött és 1900. január 1-én nyugalomba vonult. Családja Első neje Kiss Eszter Lujza, színésznő, színipályára lépett: 1851. június 10-én. Meghalt 1874. március 8-án, Adón (Bács megye). Lányuk Ilka, már 10 éves korában játszott a győri színpadon. Második neje Ribiczei Katalin, született 1857-ben. Színipályára lépett 1875. január havában, férje társulatánál. Munkája A talált gyöngy. Énekes színmű 3 felv. Eger, 1861. (Ezt és a Vén czimbalmos című színművét többször előadták; a Titkolt szerelem és Solymosvár tündére c. színművei kéziratban vannak.) Arne Garborg Arne Garborg (születési nevén Aadne Eivindsson Garborg; Time, 1851. január 25. – 1924. január 14.) norvég író. Garborg erősen támogatta a Landsmål, mai megnevezésével a nynorsk nyelven való írásokat az irodalomban, ő volt például az, aki lefordította az Odüsszeiát nynorsk nyelvre. 1877-ben megalapította a Fedraheimen nevű újságot, amely számos különböző ágazatban sürgetett változásokat, mint például a mezőgazdasági, a politikai, vallási, nyelvi és társadalmi témakörökben. Felesége Hulda Garborg volt. Élete és munkássága Garborg a Garborg nevű farmon nőtt fel Undheim mellett, Time területén, Jæren kistérségben, Rogaland megyében. Nyolc testvérével cseperedett fel. Annak ellenére, hogy inkább íróként vált ismertté, újságosként kezdte pályafutását. 1872-ben megalapította a Tvedestrandsposten nevű újságot, majd 1877-ben megalapította a Fedraheimen nevű újságot, amelynek főszerkesztője volt egészen 1892-ig. Az 1880-as években a Dagbladet újságírója volt. Regényei mélyenszántóak és megérintenek, míg esszéi érthetőek és éleslátásról tesznek tanúbizonyságot. Sosem hajlott arra, hogy tisztázza ezen ellentmondást. Munkái a hétköznapi élet kérdéseiről szólnak, ide értve a vallás szerepéről a modern világban, az európai és a nemzeti azonosság összeférhetőségéről, valamint arról a képességről, hogy a közemberek hogyan vehetnének részt a politikai folyamatokban és döntésekben. 2012-ben nyílt meg a Garborg Center Bryneben, time településen. Arne filozófiájának és irodalmi műveinek, valamint feleségének, Huldának állít emléket. A Garborgheimenben, Labråtenben, Kolbotnben és Knudaheióban lévő otthonai ma múzeumként működnek. Művei Ein Fritenkjar (1878) Bondestudentar (1883) Forteljingar og Sogar (1884) Mannfolk (1886) Uforsonlige (1888) Hjaa ho Mor (1890) Kolbotnbrev (1890) (levelek) Trætte Mænd (1891) Fred (1892) Jonas Lie. En Udviklingshistorie (1893) Haugtussa (1895) (Poetry) Læraren (1896) Den burtkomme Faderen (1899) I Helheim (1901) Knudahei-brev (1904) (levelek) Jesus Messias (1906) Heimkomin Son (1906) Dagbok 1905-1923 (1925;1927) (napló) Tankar og utsyn (1950) (esszék) A bunker (film, 1978) A bunker a Magyar Televízió 1978-ban bemutatott 3 részes sci-fi tévésorozata. A forgatókönyvet Zsoldos Péter művéből Boldizsár Miklós írta, a film rendezője Horváth Ádám volt. Történet Különös kísérlet folyik egy föld alatti, mindennel jól felszerelt, biztonságos bunkerben. 30 napos bentlakásos, könnyű munkára keresnek férfiakat és nőket. Valamennyien magas összeghez juthatnak, ha kibírják a megpróbáltatásokat és a bezártságot. A katonaság vezetői valójában arra kíváncsiak, hogy egy atomtámadás bekövetkezte után hogyan viselkednének a túlélők. A külvilágtól elszigetelve, a helyszínen tizennégy önként jelentkező nő és férfi tölt el egy hónapot, teljes egymásrautaltságban a föld mélyében. A hadseregnek és a tudósoknak is van egy-egy beépített emberük a kísérleti alanyok között. Ráadásul az is kiderül, hogy a 14 civil egyike körözött gyilkos. Egy félelmetes tollú írónő álnéven jelentkezett, arra kíváncsi, hogy vajon mire költik az adófizetők pénzét. Az epizódok időtartama 1. rész: 54 perc 2. rész: 51 perc 3. rész: 66 perc Szereplők Parry – Agárdy Gábor Feldmann – Avar István Éva Martin – Bordán Irén Lorrain ezredes - Buss Gyula Edna – Esztergályos Cecília Lentonné – Gombos Katalin Roberts – Inke László Duron kutató Koltai János Felügyelő – Láng József Clark kutató – Lőte Attila Taylor – Márkus László Blandine West – Ronyecz Mária Lenton – Sinkovits Imre dr. Kern – Sunyovszky Szilvia Milan őrnagy – Szakácsi Sándor Long – Szilágyi Tibor Freddie – Szokol Péter Ricatti – Sztankay István Hall professzor – Tyll Attila Martinné – Tolnay Klári Főszerkesztő Újlaky László Tábornok – Ungváry László 520 Évszázadok: 5. század – 6. század – 7. század Évtizedek: 470-es évek – 480-as évek – 490-es évek – 500-as évek – 510-es évek – 520-as évek – 530-as évek – 540-es évek – 550-es évek – 560-as évek – 570-es évek Évek: 515 – 516 – 517 – 518 – 519 – 520 – 521 – 522 – 523 – 524 – 525 Nabak kimcshi A nabak kimcshi (hangul: ����, latin betűkkel: nabak kimchi) a koreai erjesztett kimcshi (kimchi) egy változata, mely vékonyra szeletelt daikon retekből és kínai kelből (��, pecshu (baechu)) készül. Felhasználnak hozzá uborkát, újhagymát, nadálygumót (Oenanthe; koreaiul ���, minari), fokhagymát, csilipaprikát, gyömbért, cukrot, sót és vizet. Állagát tekintve jóval lédúsabb, mint a hagyományos kimcshi. Az étel neve a nabak nabak (����) szóból ered, aminek jelentése „vékonyra szeletelt”. A nabak kimcshi (kimchi) hasonlít a tongcshimi (dongchimi)re állagában, azonban a nabak kimcshi (nabak kimchi)hez piros őrölt csilipaprikát tesznek, ami rózsaszínűre színezi, míg a tongcshimi (dongchimi) fehér színű. A nabak kimcshi (nabak kimchi)t tavasszal és nyáron, a tongcshimi (dongchimi)t télen fogyasztják. Szkíta szokások A szkíták szokásait elsősorban régészeti hagyatékuk, másodsorban egykorú vagy közel egykorú források tanúságtétele nyomán ismerjük. A szkíták régészeti öröksége bőséges, azonban éppen a köznép szokásait ismerjük legkevésbé. A szkíták használati tárgyaikat – ruháikat, ékszereiket stb. – maguk, illetve mesterembereik készítették, az alapanyagok egy részét, olykor még készárut is azonban nem ritkán kereskedőktől szerezték be. Az ókori görög gyarmatvárosok, Szogdia stb. kézművesei is dolgoztak szkíta megrendelőknek, természetesen a vagyonosabbaknak. Ruházat Előkelő szkíta férfiak és nők elöl összefogott köntöst (kandüsz: κανδυς) viseltek, nadrágot, illetve oldalt hosszan behasított (lovagláshoz is alkalmas) hosszú inget, pontosabban ingruhát. Utóbbi legalább a térdeket eltakarta. Finom hölgyek körében a hosszú, elöl összefogott szoknya is divatban volt. Az alán asszonyok az i. sz. 2. század végén leginkább az ujjatlan, mindkét vállon kapoccsal rögzített ruhát kedvelték. A szkíta ünnepi viseletet finomabb anyagok és gazdagabb díszítés jellemezte. A tehetősebbek vállukra esetenként köpenyt is kanyarítottak. A szkíta köntöst, bő ujjú felöltőt – ha nem számítjuk az ujjakat – két részből, a vállaknál és az oldalakon összevarrt és beszegett szövetdarabból állították össze. Az ujjas szárnyait általában nem rögzítették, hanem elöl egymásra hajtották, s derékban övvel összefogták. A köntöst gyapjúszövetből, kendervászonból, szarvasbőrből vagy vastagabb nemezből szabták. Az i. sz. 1. században a selyem jött divatba, a 4. században pedig a lenvászon. A köntös szegélyét gyakran rojtok, aranylemezek vagy gyöngyök sora, a selyemköntöst pedig aranyozott szálakkal átszőtt selyem szalagok ékesítették. Olykor a köntöst, valamint a nadrágot is, keskeny szövetszalagokból tűzték össze. A nadrág alighanem a szkíták találmánya. Eme ruhadarab szkíta neve iráni közvetítéssel jutott a görögökhöz, s ők anaxüridész (αναχυριδης) alakban rögzítették. Nadrágban járt minden szkíta, nem különben atyafisága (pl. dák, géta, hun és török), valamint hűbérese (pl. az iráni szauromaták és harcias hölgyeik, az amazonok). A nadrág viseletét eltanulták keleten a médek, a perzsák, továbbá a kínaiak, nyugaton a germánok, a kelták és a többi. Vagyis utóbb a fél világ szkíta nadrágot viselt. Mi több, a görögök még hőskölteményeik, hitregéik szereplőinek egyikét-másikát (pl. amazonok, trójaiak, Orpheusz) is olykor nadrágba bújtatták, s így ábrázolták. A szkíták téli köntöse juh vagy mormota bőréből készült, és hód, vidra, róka prémjével díszítették. Az i. e. 2–1. századi divat szerint a vállnál kapoccsal fogták össze. A köznép képviselői hasonló szabású ruhadarabokat viseltek, ám mind az alsó-, mind pedig a felsőruha egyszerűbb vagy durvább anyagokból készült. A szűrruha, avagy gúnya (kaunakész: καυνακης) például gyapjúból, nemezből, és legfeljebb hímzéssel, rojtokkal, rátétekkel ékesítették. Hétköznapi bőrruhákat a pásztorok nyilván maguk készítettek. A kevésbé tehetősek, illetve a harcosok általában jellegzetes szkíta föveget hordtak (lásd a szkíta ifjú szobrát), mely viselőjének nyakát és füleit is védte az időjárás viszontagságaitól. A szűr – Hérodotosz, Alexandriai Hészükhiosz, illetve Xenophón munkájában görögösen zeira (ζειρα), zirai (ζιραι) – a leírás szerint a trák–szkíták bő felsőruhája volt, a lovas harcos lábait is védő hosszú köpönyeg. A ruházaton nem voltak zsebek. Szkítáink nélkülözhetetlen tárgyaikat – asszonyok például nyeles tükröt, varróeszközöket, férfiak fegyvereiket, késüket, borotvájukat, fenőkövüket, tűzszerszámukat – övükre függesztették, tarsolyukban hordozták. A szkíta eskü kelléke, az áldozati csésze – a szabad ember egyik jelvénye – szintén az övről függött alá. A hosszabb vagy rövidebb szárú bőr- vagy nemezcsizmát a bokánál, illetve a térdnél szíjjal, zsinórral tekerték körbe. A cipőt egy vagy két darabból varrták, és fűzővel kötötték meg. A lábbeli puha talpú volt. Szegényebbek bizonyára egyszerűbb alkalmatosságot, pl. bocskort viseltek. Szkítáink ismerték a harisnyát is: bőrből vagy gyapjúból készítették. A puszta lakói által viselt alsóruha anyaga elsősorban vászon, legfontosabb darabja pedig az ing volt. A rövidebb fajta csak annyival ért derékon alul, hogy a nadrág stb. kötésével rögzíthessék. A hosszú ing általában féllábszárig fedte a testet. Az ing egyben felsőruhaként is szolgált. A szkíta ingnek nem volt gallérja, ellenben létezett hosszú és rövid ujjú válfaja is. A hosszú szárú és testhezálló alsónadrágot derékban szíjjal, zsinórral kötötték meg. Lovas népről lévén szó, egyaránt felölthette nő és férfi. Az ingruhát vagy szoknyát viselő nők alsóruhaként ingaljat aggattak magukra: vászonleplet, melyet oldalt összevarrtak s derékban megkötöttek. Hajviselet, testfestés A királyi szkíták előkelői nem ritkán kontyba fogták hajukat, s arcukat két oldalt egy-egy hajfürt keretezte. Az alán főemberek hajukat általában két fonatban viselték. A felnőtt férfiak többsége hosszú hajat és dús arcszőrzetet növesztett. Az avar harcosok a 6. században – Theophanész feljegyzése szerint – „összefont és szalagokkal hátrakötött igen hosszú üstököket viseltek”. Valamennyi szkíta nép gyakorolta a bőr- és hajfestés szokását. A bőrre festett minták bősége viselőjének rangját is jelezte. Az agathürszök népének fiai hajukat Plinius stb. szerint kékre színezték. Hatalmi jelvények, ékszerek A főembereket elsősorban fejdíszeik, valamint ékszereik – nevezetesen nyakpereceik, karkötőik, aranyveretes öveik – alapján lehet azonosítani. A királyi hatalom jelképe volt még a vörös szín. Fejedelmek és hadurak ruházatát minden elemében e szín uralta. A királyi szkíták uralkodójának fejdísze, ha úgy tetszik koronája, nagyjából félgömb alakú volt, és aranyból öntötték. A leginkább jellemző női fejdísz kosárszerű, merev vázból állott, melyet állatalakokkal díszített arany lemezek borítottak. Előkelő szkíta hölgyek magas, kúpos fejfedőt is viseltek, s ehhez lengő szalag, valamint arany függők is tartoztak. A közép-ázsiai szakáknál a királyi hatalom jelképe volt a magas, csúcsos föveg. Ilyenek ábrázolása látható például a perzsa királyi sziklafeliratokon, domborműveken, s ilyen a szaka „aranyember” fejdísze is. A ruházat, ékszerek stb. díszítése a szkíták hiedelemvilágát tükrözi. Szkítáink természethívők voltak. Istenségeiket jelenítették meg, mesebeli külsővel felruházott állatokat, valamint indáival a világot behálózó Életfát. Az Életfa, vagy másképpen Égig érő fa gyümölcse és nedve táplál minden állatot s embert. Szkítáink testükre, ruházatukra stb. bajt, szerencsétlenséget elhárító, varázserejűnek vélt tárgyakat, bálványokat is aggattak. Alighanem ilyen szerepet töltöttek be a szkíta aranyszarvasok is. Fegyverek A szkíta harcos felszereléséhez tartozott – ókori források szerint is – a kard és a rövid tőr, azaz a dákos. Az i. e. 8. században ezen fegyverek már rendesen vasból készültek. Markolatukat némelykor bronzból öntötték vagy agancsból faragták. A markolat végét nem ritkán ragadozó madár fejéhez hasonlatosra formálták. A fokos, a szigony és a pányva is a szkíták fegyvertárához tartozott, és használták a buzogányt is. Mindezek – kivéve a hajítófegyverként is bevethető szigonyt – a közelharc eszközei. A szkíta fokos vagy szekerce (szagarisz: σαγαρις) és a szigony nevét (szigünész: σιγυνης, szigünon: σιγυνον) ókori görög forrásokból ismerjük. (Lásd még: A szigünnák neve.) A harcosok tegzei bőrből, vékonyra gyalult fából, fakéregből készültek, bronz csatjaikat többnyire állatalakokkal díszítették. Az íjak alapanyaga rugalmas fa volt. A fára rostos állati inakat sajtoltak, az íj szárnyaira halenyvvel szarulemezeket ragasztottak, a középrészt, valamint a szárnyak végét csontlemezekkel erősítették meg, s az egészet kötésekkel is rögzítették. A kovácsok által készített tompa, háromélű nyílhegyeket alighanem a harcosok fenték élesre. A könnyű fegyverzetű szkíta harcos pajzs gyanánt jobbára fakeretre feszített bőrt használt. A nehéz fegyverzetű lovas bronz- vagy vassisakot és szaru- vagy fémlemezekből összeállított vértet viselt. A szkíták (és a rokon népek, pl. a dákok) hadi jelvénye, zászlaja nyitott szájú sárkánykígyó volt. Feje jobbára ezüstből vagy bronzból készült, s egy rúd végére erősítették. Teste részint bőrből, részint színes szövetből állott. Használata Traianus idején a rómaiaknál is szokásba jött. Kezdetben a (helytelenül) szarmatának címzett szkíta alánok lovascsapatai különböztették meg magukat ilyen jelvénnyel. A szkíta sárkánykígyó megjelenését Arrianus – Tekhné taktiké, 35. – így írja le: Gazdaság Régi közhely, miszerint a szkíták örökösen változtatták lakóhelyüket. Eme kijelentés még a fátlan pusztán tanyázó szkíta pásztorokra sem alkalmazható megkötés nélkül. Tavasztól őszig vándoroltak állataikkal, egyik legelőről a másikra. Fedett kocsikon utaztak, és magukkal vitték háztartásukat, családjukat is. A telet szállásaikon töltötték. Az erdős pusztákon, termékeny löszös hátakon, folyók mentén letelepedett szkíta népesség kertjeit, szántóföldjeit művelte. A királyi szkíták szántóvetői látták el például a görög városokat gabonával. Búzát, árpát, kölest, rozsot vetettek-arattak; borsót, lencsét, babot, kendert stb. termesztettek. Hérodotosz szerint a szkíták „gabonát vetnek, s vörös- és fokhagymával, lencsével és kölessel táplálkoznak.” Megemlékezik a kenderhez fűződő kapcsolatukról is. E növény és neve tudniillik a szkíták révén került Európába. A kenderből készült nyers vászon, kanavász görögösített szkíta neve kannabisz (κάνναβις). Bakay Kornél, illetve forrásai szerint „Szkítiában nemcsak hatalmas tömegben főzték nagy üstökben a pompás húsos ételeket, hanem búzát, rozsot, kölest, árpát termesztettek, hüvelyeseket ültettek, szőlőt műveltek, gyümölcsöskertjeik (dió, körte) voltak!” Szőlőművelőként nem vetették meg a bort sem, s ez okból bizonyos hírnévre tettek szert. Kleomenész, spártai királyról Hérodotosz feljegyezte, miszerint szkíta módon, azaz tisztán, nem vízzel elegyítve fogyasztotta a bort. Platón úgyszintén – Törvények (Nomoi: Νομοι) című munkájának első könyvében (637: D–E) – a szkítáknak és a trákoknak tulajdonítja a hígítatlan bor élvezetének szokását: „… de a scythák és thrákok tiszta borral élvén s az asszonyok épen ugy mint a férfiak, és leöntvén vele a ruhákat, azt hiszik, hogy szép és boldogitó szokást gyakorolnak” (Télfy János fordítása). A szkíták híresek voltak lovaikról, lótenyésztésükről. Többek között II. Philipposz is pályázott tenyészállataikra. A makedónok királya az i. e. 339. évben összetűzött a királyi szkíták hadaival, és a szerencse neki kedvezett. Béke fejében egyebek között húszezer kancát követelt. A Ferganai-medence szkíta királysága (Tajüan: ��) és Han Vuti császár között lovak miatt támadt ellentét. Előbbi nem mondott le jó lovairól Kína javára, s emiatt háborúság tört ki a két birodalom között. Egyetlen fejlettebb gazdálkodást folytató nép sem lehet meg mesterembereinek – íjjártók, kerékgyártók, kovácsok, kötélverők, nyergesmesterek, ötvösök, szíjjártók, szűcsök, takácsok, tímárok és a többi – munkája nélkül. Ez még akkor is így van, ha a mindennapi élethez szükséges anyagok és eszközök jó részét a családok maguk állítják elő, s eszközeik javításával is maguk foglalkoznak. S nem nélkülözheti egyetlen nép sem a kereskedők tevékenységét. A mesteremberek működését a szkíták régészeti hagyatéka tanúsítja: lószerszámok és nyergek, szekerek és vasalásuk, íjak, fokosok és kardok, nyeregtakarók és szőnyegek stb. Forrásaink beszámolnak a szkíták kereskedelméről. Állatbőrökért, borért, fegyverekért, gabonáért, lovakért borostyánkövet, ékszereket, selymet stb. cseréltek. A Selyemút egyik szakaszát ellenőrző aorszok – Sztrabón tudósítása szerint – elsősorban kereskedelemmel foglalkoztak. Mada és Armenia országán át Babilóniából és Indiából származó árukat szállítottak teveháton. Fejlett kereskedelmi kapcsolatokról tanúskodik a szkíták pénzkibocsátása. Az általuk vert érmék arculatát, feliratát mindig azon környezethez igazították, melyben pénzeik forogtak. A királyi szkíták pénzérméi például a görögökéhez hasonlítottak, az avaroké a perzsákéhoz stb. A szkíták körében mindazonáltal nem a pénz volt a fő értékmérő, hanem az állatállomány, leginkább a szarvasmarha. Táplálkozás A szkíták, mai fogalmaink szerint is, eléggé változatosan táplálkoztak. Állataik (juh, marha, ló) húsát, tejét fogyasztották, túrót, sajtot, vajat készítettek. Bort, erjesztett lótejet ittak. Ennek okán Homérosz kancafejőnek nevezte őket. A vadászat és a halászat – ókori források utalnak rá – szintén élelemszerző elfoglaltságaik közé tartozott. Zöldség, gyümölcs, gabonafélék stb., illetve az ezekből készített étkek is szerepeltek étrendjükön. Áldozati szertartásuk leírása kapcsán megtudhatjuk, hogyan főztek a szkíták a fátlan pusztán. Sevillai Szent Izidor Etymologiarium sive originum című műve a 7. század elején keletkezett. Az e munkában idézett történetírói közhely szerint a Szkítiát lakó népek közül „némelyek földet művelnek, némelyek – szörnyűségesek és ádázak lévén – emberhússal és emberek vérével élnek” (14. 3. 32.). Lakóhely Az ókor tudósítói a szkíta népeket, meglehetős következetességgel, vándorló pásztoroknak, szekérlakóknak nevezik. Leírásaik alapján általában a mai népszerűsítő kiadványok stb. is ugyanezen közhelyet ismételgetik. A régészeti feltárások azonban többet elárulnak a szkíták életmódjáról. Ahol a természeti viszonyok lehetővé tették, letelepedtek, és szántóföldjeiket, kertjeiket művelték, istállózó állattartást is folytattak stb. Elsősorban vert agyagból, szárított vályogtéglából, sárral tapasztott vesszőfonatból, fából, nádból, szalmából építkeztek, s ezért építményeiknek kevés nyoma maradt. Szálláshelyeiket rendszerint földsáncokkal védték, és fában bővelkedő vidékeken gerendákból ácsolt őrhelyeket is építettek. Legfontosabb településeik valóságos erődvárosok voltak. Az i. e. 5. század végén a királyi szkíták nagyurai elköltöztek az Ingul, Ingulec és Tyaszmin forrásvidékéről, és a Dnyeper bal partján, a mai Zaporizzsje, pontosabban Kamjanyka-Dnyiprovszka város környékén alapítottak új székhelyet. A település – Grakov szerint – nagyjából tizenkét négyzetkilométer területet foglalt el. Puszta felé néző falait földsánc és árok védte, északi és nyugati falait természetes akadályok, a Dnyeper, a Konka és a Bilozerka meredek partja. Délnyugati sarkában kőből épített fellegvár állott, bizonyára a szkíta főemberek lakóhelye. A település lakói gyepvasércet bányásztak, bronz- és vaseszközöket készítettek, szőttek-fontak, cserépedényeket készítettek, földműveléssel, állattenyésztéssel stb. foglalkoztak. Az iparosok veremházakban és alapozás nélküli gerendaházakban éltek. E jelentős ipari és kereskedelmi központ lakói az i. e. 3. század végén a Krím-félszigetre költöztek, a fellegvárat azonban az i. sz. 3. századig használták. (Lásd még az orosz Wikipédia ide illő cikkét is: ru:Каменское городище.) A királyi szkíták a Krím-félszigeten több várost, erődítményt is alapítottak: Palakion (Παλακιον), Khabaioi (Χαβαιοι), avagy Khabon (Χαβον) és Napisz (Ναπις), avagy Napitész (Ναπιτης), Szküthiké Neapolisz (Σκυθικη Νεαπολις) stb. Legjobban ismert valamennyi közül a főváros, Napisz, illetve a mai Uszty-Alma vidékén feltárt erődváros. Utóbbit Hrapunov munkája nyomán ismertetjük. A település – valószínűleg az i. e. 2. század végén alapították – Kherszonészosz városától északra, az Alma folyó torkolatánál állt. Az Alma bal partja kb. harminc méter magas hegyfokot alkot, ide építették a szkíták városukat. Területe meghaladja a hat hektárt. Kiterjedésben felülmúlja a szomszédos görög városokat (Kalosz Limen, Kerkinitisz), sőt más szkíta településeket is, kivéve a királyság székhelyét, mely a mai Szimferopol közelében állott, és nagyjából húsz hektár területet foglalt el. A várost vastag falak vették körül, magasságuk közelítőleg tíz méter lehetett. A kőlapokkal, tengeri kavicsokkal kikövezett utcák mentén gazdasági- és lakóépületek sorakoztak. A házakat kőből vagy kő alapzatra rakott vályogtéglából építették. A tehetősebbek házainak falát cseréptáblák, a szegényebbekét alighanem szalma és deszka borította. A házak lakóterének közepén agyagból tapasztott tűzhely állt. Az udvarban vermeket ástak, és az állatok számára kő jászlakat helyeztek el. A város lakói mindenekelőtt növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Árpát, búzát, rozsot, valamint borsót, cicorlencsét (Vicia ervilia), lencsét stb. termesztettek. A termést vermekben tárolták. Egyik-másik verem három méternél is mélyebb volt, közel két méter széles, térfogata pedig három köbméter körüli. A vermekben nem csak gabonát, hanem más élelmiszereket is tároltak. A település feltárása során kemencéket, szemetes gödröket, áldozati helyeket stb. is kiástak. A város lakói a gabonát forgóköves kézi malmokkal őrölték. A régészek a településen szőlőmagokat is találtak, valamint egy sajtó maradványát. A város lakói juhot, kecskét, marhát, sertést, illetve szárnyasokat tenyésztettek, és a kiásott halcsontok bizonysága szerint halászattal is foglalkoztak. Az iparosok fonással, szövéssel, illetve bronzöntéssel, bőr-, csont-, fa-, kő- és vasfeldolgozással stb. keresték kenyerüket. Családi élet Az ókor történetírói a szkíták hétköznapjainak kevés figyelmet szenteltek. Az ezzel kapcsolatos adatokat innen-onnan kell összeszedegetnünk. Tudósítóink inkább az egyedit, a nem mindennapit próbálták ábrázolni, és olykor beszámolójuk hitele is kérdéses. Felmerül ugyanis a gyanú: nem mindig értelmezték helyesen a látottakat vagy hallottakat, és alighanem ki is színezték beszámolóikat. A szkíták fejedelmei – valószínűleg csak a hatalmasabbak, akiknek vagyona ezt lehetővé tette – többnejűek voltak. A királyi szkíták Ariapeithész (Αριαπειθης) nevű nagyurának Hérodotosz szerint három felesége volt – görög, trák és szkíta –, s ezektől egy-egy fiúgyermeke született. Egyik fiáról (Szkülész: Σκυλης) tudjuk, görög feleséget is vett maga mellé. A királyi családok közötti szövetséget gyakorta házassággal pecsételték meg, máskor pedig a béke, a jószomszédi viszony biztosítéka volt a házasság. Más szóval a királyi hitvesek jobbára kezesként kerültek idegen házba. Ha a király meghalt, feleségének (feleségeinek) és gyermekeinek – ókori szokás szerint – a trón örököse, rendszerint a legidősebb fiú lett ura, illetve gondviselője. Sztrabón szerint Szkülurosz (Σκυλυρος) nagyúrnak seregnyi fia volt. Számuk ötven vagy nyolcvan, állítja forrásaira hivatkozva történetírónk. Leányokról nem esik szó, pedig ennyi fiúgyermek mellett bizonyára nem kevesen lehettek. Egyikük nevét azonban egy márvány áldozati asztalra vésett felirat (Pantikapaion, i. e. kb. 140–111.) megőrizte: „… Szenamótisz, Hérakleidész felesége, Szkilourosz király leánya, szenteli az asztalt Dithagoianak.” Mindhárom szkíta nevet – Σεναμωτις, Σκιλουρος, Διθαγοια (utóbbi bizonyára a szkíta istenségek egyikének megszólítása) – görögös lepelbe öltöztette az ismeretlen vésnök. A köznép képviselői szinte bizonyosan egynejűségben éltek. Az ellenkező érvényű tudósítások hitele kétes. A nőközösségről szóló beszámolók alighanem félreértésen és feltételezésen alapulnak, nemigen tekinthetjük őket történelmi valóságnak. Az agathürszökről – szkíták által uralt trák népesség – Hérodotosz úgy tudja, asszonyaikat közösen birtokolták. Hasonlót állít – s ugyanezt mondja Sztrabón is – az ászikkal (Masszagetai: Μασσαγεται) kapcsolatban: egynejűek voltak, de feleségeikkel közösen éltek. A jobban ismert királyi szkítákkal kapcsolatban ilyesfélét nevezett szerzők egyike sem közöl. Nikolaosz Damaszkénosz (i. e. 1. század) ezzel szemben – Csodálatos szokások gyűjteménye című művének 123. szakaszában – a királyi szkítákról is hasonlóképpen nyilatkozik. Leírásából azonban kiviláglik, hogy a szkíta közösség összetartásának jeleiből (kölcsönös megbecsülés stb.) következtet vagyon- és nőközösségre. A legigazságosabb jelző pedig felbukkan már Homérosz Iliasz című hőskölteményében is. Ez esetben tehát alighanem a szkíta népekhez kapcsolódó történelmi közhelyről van szó, melynek elemei felbukkannak több ókori szerző, pl. Aiszkhülosz, Hérodotosz, Sztrabón, Arrianus munkájában is. Tisztálkodás A szkíták tisztálkodási szokásait illetően ókori forrásaink igencsak szűkszavúak. Szerzőik általában nem mentesek az előítéletektől, és jobbára egy-két eset alapján vonnak le általános következtetéseket. Hallgassuk meg például, mint mond e kérdésről Hérodotosz. Hitvilág A szkíták természethívők voltak. Számos istenséggel népesítették be világukat. Néhánynak ezek közül nevét is ránk hagyományozták az ókor tudósítói, s feljegyezték a szkíták eredetmondáját is. A szkíta neveket azonban (szabályozás híján) ki-ki saját hallása szerint rögzítette. Különböző szerzők munkáiban – sőt ugyanazon szerző különböző kézirataiban – a nevek gyakorta eltérő lebetűzéssel szerepelnek. S ehhez jön még: a szkíta szavakat rendszerint átgyúrták, s a görög, latin névszókhoz hasonlóan toldalékolták stb. A szkíta szavak visszafejtésével – elsősorban iráni nyelvekre alapozva – többen is kísérleteztek, meggyőző eredményt azonban tudósainknak ez ügyben még nem sikerült felmutatniuk. Az újabb és újabb próbálkozások is a kétségek jeleként értelmezhetők. Hérodotosz szerint a szkíták legfőbb istenségei Tabiti (Ταβιτι), Papaiosz (Παπαιος), Api (Απι), Goitoszürosz (Γοιτοσυρος) és Argimpasza (Αργιμπασα). Rendre a tűz, az ég, a föld, a Nap és az érdem megszemélyesítői. Jeles történetírónk a szkíta hadistenségről, a harag és háborúság uráról is értekezik: neve görögösítve Targitaosz (Ταργιταος). A királyi szkíták, mondja Hérodotosz, Thagimaszadasz (Θαγιμασαδας) személyében a tengert is tisztelték. Utóbbi neve Plinius könyvében Temarunda vagy Temerinda. Lukianosz írásából kiderül, a szkíták istenségként tisztelték az életadó szelet, valamint a halált jelképező kardot. Utóbbi bizonyára a Hérodotosz által is említett hadistenség jelképe volt. A szkíták hitvilágáról, s mellékesen eredetmondájukról, valamint művészetük lényegéről avatottként beszél László Gyula történész. Szkíta nyelv A szkíta népek nyelvét – összefüggő nyelvemlékek híján – töredékeiből próbálják egésszé szerkeszteni. Valójában csupán néhány tucat hitelesnek tekinthető szkíta kifejezést ismerünk. Valamennyi névszó, többségük személynév. Utóbbiak nem feltétlenül mind szkíta eredetűek, hiszen a névválasztást befolyásolhatja a környezet, a divat stb. Semmit sem tudunk a szkíta nyelv hangzóiról, s azt sem tudjuk megmondani, vajon hajlító vagy ragozó stb. volt-e a szkíták nyelve. (Lásd még: Nyelvtipológia.) Következésképpen a szóban forgó népesség, illetve nyelvük iráni mivolta inkább csak feltételezés, melyet eddig még nem ellenőriztek minden oldalról. Nagyjából ugyanez vonatkozik az ellenkező érvényű megállapításokra is. A szkítákat, illetve nyelvüket ma általában mégis iráninak tekintik, ám ez csupán annak köszönhető, hogy az úttörők ezen irányba indultak el, s követőik többsége az általuk kitaposott úton halad tovább. A szkíták iráni eredetének tana az elmúlt évszázadok során belekövült a nyelvtudósok és történészek gondolkodásába. Vitatható, de közmegegyezéssel irányadónak tekintik. Következésképpen e tantételt csak ellenállhatatlan erejű bizonyítékokkal lehetne sarkaiból kifordítani. Az út iránya Johannes Goropius Becanus (1519–1572), Claudius Salmasius (1588–1653) és Marcus Zuerius Boxhornius (1612–1653) felismerte az indoeurópai nyelvek hasonló jellemvonásait. Feltételezték egy közös, ősi indoeurópai nyelv létezését, és ezt – egyebek között ókori közhelyekre alapozva, miszerint a szkíta a világ legrégebbi népe – szkíta nyelvnek nevezték. Jeles szerzőink természetesen mit sem tudtak a szkíták nyelvéről. Hasonlóképpen vélekedett az indoeurópai nyelvcsaládról Gottfried Wilhelm Leibniz is. Ezen úttörők nyomdokán haladva fejlesztették ki elméletüket a szkíta nyelvről német nyelvű kutatók, pl. Johann Kaspar Zeuss, Karl Müllenhoff, Wilhelm Tomaschek. Dolgozataik, illetve eredményeik terelték a figyelmet az indoiráni nyelvek felé. Nevezett szerzők összegyűjtötték a szkítáknak tulajdonított kifejezéseket, és azokat az említett nyelvek szavaival vetették egybe. A szkíták iráni mivoltát szerzőink bizonyítást nem igénylő, magától értetődő, könnyen belátható igazságként kezelték. Az első összefoglaló tanulmányt a szkíta szavak értelmezésének tárgyában Max Vasmer írta. Szókincs tekintetében azonban Vaszilij Ivanovics Abajev dolgozata áll az élen. E munkában, nem számítva az ismétlődéseket, mintegy kétszáz kifejezés szerepel. Rendszer A szkíták nyelvét a szakemberek – közmegegyezéssel – az indoeurópai nyelvcsaládba, az indoiráni nyelvek csoportjába, a kelet-iráni nyelvek közé sorolják. Utóbbiakat további két csoportba – észak- és délkeleti – rendezik. A mondottakkal kapcsolatban többek között a Rüdiger Schmitt által szerkesztett Compendium Linguarum Iranicarum című munka adhat bővebb felvilágosítást. A kelet-iráni nyelvek északkeleti csoportjába tartozna az avesztai, baktriai, szkíta, szarmata, alán, oszét, szogd, jagnobi és khorezmi nyelv. A dőlt betűváltozattal kiemeltek, illetve a szogd és a jagnobi a szakemberek szerint közelebbi rokonok. Az oszét és a jagnobi ma is él, a többi a nyelvészek szerint kihalt. A kelet-iráni nyelvek délkeleti csoportjába tartozik, többek között, a hotani és tumusukoi szaka nyelv. E kettőt ma már bizonyosan nem beszélik. Léteznek más vélemények is, érvek a szkíták iránisága ellenében. Mindamellett, az ellenkező érvényű megállapítások és viták dacára, a szkíta népek, illetve a szkíta nyelv iráni mivoltát ma – különösen a hazai szakirodalomban, és még inkább a népszerűsítő kiadványokban – általában bizonyítottként, sőt tényként kezelik. Másféle vélemények Az eltérő álláspontot képviselők közé sorolhatjuk először is Hérodotoszt, aki ekként nyilatkozik a királyi szkíták nyelvéről: A szakemberek a médek nyelvét is az iráni nyelvcsaládba sorozzák, beszélői azonban – a fentiek szerint – nem értettek szót az iráninak mondott szkítákkal. S ezek után következzenek – a teljesség igénye nélkül – korunk jelesei időrendben: Nehézségek A görög, a latin stb., illetve a szkíta nyelv hangkészlete nem feltétlenül egyezik meg. A görögben stb. hiányzó hangokat az ókor tudósítói nyilván a leginkább hasonlóval, szabályozás hiányában hallásuk szerint próbálták meg helyettesíteni. Mindezekhez adjuk még hozzá a kéziratokat másolók tévedéseit stb. is. Szerzőinket (alkalmasint a kéziratok másolóit is) nagy mértékben befolyásolta műveltségük, és saját anyanyelvük ismerete. Az idegen szavakat a jobb görögös, latinos hangzás érdekében rendszerint átgyúrták, és a görög, latin névszókhoz hasonlóan toldalékolták. Uvakhsatra, méd király nevének lebetűzése görög munkákban – példaképpen – Küaxarész (Κυαξαρης). A mondottakat figyelembe véve aligha meglepő, ha különböző szerzőknél, sőt ugyanazon szerző különböző kézirataiban sokszor másként betűzik le ugyanazon nevet. A szószedet Az egykorú forrásokban fennmaradt szkíta szavak száma – ide sorolva a pénzérméken, görög, latin, perzsa stb. feliratokon rögzített, magán a feliraton is szkítáknak tulajdonított neveket is – alig több száznál. Valamennyi kifejezés névszó, jó részük tulajdonnév. A görög gyarmatvárosokban végzett ásatások során megtalált tárgyak feliratain nagy számú, háromszáznál is több szkíta eredetű nevet vélnek felismerni. Kisebb részüket a felirat szövege is szkítának mondja. Nagyobb részüket azonban csupán azért tekintik szkíta eredetűnek, mert a görög nyelv szókészlete alapján nem tudják őket értelmezni. Kétértelmű szófejtések Mintegy két tucatnyi szkíta vagy szkítának vélt kifejezésnek jelentését is feljegyezték az ókor tudósítói. Egy részük bizonyára szkíta, más részük nyilvánvalóan görögös kifejezés. Hészükhiosz például több görög tövű szót tekint szkíta eredetűnek. Több szkítáknak mondott kifejezés vélhetően sem nem görög, sem nem szkíta eredetű. Mayor és társai például görög vázákra festett, szkítáknak tulajdonított neveket kaukázusi nyelvek alapján tudtak értelmezni. Példaként – a jelentés szerint ismert szkíta kifejezéseket illetően – leggyakrabban Hérodotosz egyik-másik szómagyarázatát idézik. Lássuk, hogyan próbálják ezeket iráni szavakkal egyeztetni. Végezetül lássuk ama szkíta kifejezéseket, melyekre legtöbben próbáltak meg iráni stb. párhuzamot találni. A szkíták eredetmondájában előszámlált nevekről van e helyen szó: Télfy nem betű szerint adja vissza a Hérodotosz által lejegyzett szkíta szavakat, és az Isten (Διός) szót Jupiter alakban ülteti át magyarra, jóllehet a görögök hite szerint az égi atya neve Zeusz, a szkíták égi atyja pedig (görögösen) Papaiosz. A szkíták eredetmondája kétségkívül a tanítómesék sorába tartozik. Minden kutató úgy gondolja, kapcsolat van az égből hullott tárgyak, a királyi sarjak, illetve a tőlük származó nemzetségek (inkább foglalkozások, mesterségek képviselőinek) neve között. Az összefüggések azonban az iráni szófejtésekből nemigen akarnak kibontakozni. Papaiosz (Παπαιος), illetve Borüszthenész (Βορυσθενης) – utóbbi nevét egykor a Dnyeper folyó viselte – egy-egy szkíta istenség. Borüszthenész leányának (Földanyácska) megszólítása görögösen Api (Απι). A Borüszthenész név jelentése Abajev szerint *varu-stāna, azaz széles tartomány. Mármost feltehetjük a kérdést: tartalma szerint vajon helyes-e a szóban forgó megfejtés? Hihető-e, hogy a szkíták egyik istenségüket Széles tartomány névvel illették? A mondában előszámlált neveket, valamint megfejtésüket az alábbi táblázatok fogják össze. Az indoiráni elmélet hívei olykor nem csupán iráni, hanem más indoeurópai, sőt szemita nyelvek szógyűjteményét is igénybe vették segédletként. Az iráni stb. kifejezések megtalálhatók forrásainkban, e helyen azonban – mivel az áttekintést igen megnehezítette volna – mellőztük őket. A hasonló megfejtések közül csak az elsőt idéztük. Ezek után – a felvázolt kép alapján – ki-ki eldöntheti, mennyire szilárd alapokon nyugszik a szkíta népek, illetve anyanyelvük iráni rokonságának elmélete. Szkíta írás A szkíták – jóllehet az írást, rovást ismerték és használták – nem hagytak ránk terjedelmesebb szövegeket. Közlendőjüket valószínűleg inkább bőrre festették vagy fára rótták stb., ezen anyagok pedig nem állnak ellen az idő pusztításának. Fennmaradt azonban néhány csontból, fémből, szaruból stb. készült tárgy, melyeken saját jeleikkel, illetve idegen ábécével rögzítettek szavakat, rövid mondatokat. Többen kísérleteztek ezek megfejtésével, hihető, illetve általánosan elfogadott megoldás azonban még nemigen született. A kétségeket jelzik az újabb és újabb próbálkozások, és ezzel kapcsolatban a meg-megújuló viták is. Az Iszik sírhalomból kiásott ezüst csésze feliratát többen is megmagyarázták, ám hihető értelmezésével, úgy tűnik, adósaink maradtak. Az edény az i. e. 5. századból való; a szakaurak hagyatéka. Harmatta János szerint a szöveg a hotani szaka nyelv kharosthi írásjelekkel lejegyzett szavait rejti. Szerzőnk a szöveget ekképpen olvassa, illetve magyarázza: Amanzsolov az ótörök jelekre és nyelvre alapozva fejtette meg a szóban forgó szöveget: E megfejtések összefüggéstelen szóhalmaznak tűnnek, szerzőjük magyarázatával együtt sem tekinthetjük őket hihető megoldásnak. Annál is inkább, mivel szakembereink nem figyeltek az időrendre. A kharosthi írásjeleket az i. e. 3. században alkották meg, az ótörök rovásjelek pedig csak az i. sz. 8. században bukkantak fel. Ismereteink szerint a hotani szakák nyelve sem létezett az i. sz. 4. század előtt. Nevezett nép egy része az i. e. 2. században telepedett le a Tarim-medencében, és cserélte szkíta anyanyelvét – kisebbségben – iránira. A Szarvas mellett talált tűtartó a szkíta avarok régészeti hagyatéka. Rovásfeliratának jeleit jobbára a székely–magyar rovásbetűkkel rokonítják, s szövegét eszerint fejtik vissza (részletesebben lásd Szarvasi rovásfelirat). Vékony Gábor olvasata ma beszélt nyelvünkhöz igazítva: Vérrel megpecsételt eskü A vérrel megpecsételt eskü, amint ezt ókori tudósítók nem egyszer leírták, kitüntetett szerepet játszott a szkíta szövetség népeinek életében. A hunok, illetve szövetségeseik is ragaszkodtak az esküvés eme formájához. Az esküvési szertartás lefolyását ekként írja le Hérodotosz: Lukianosz, illetve az általa megszólaltatott Toxarisz nagyjából ugyanígy nyilatkozik a baráti szerződéssel kapcsolatban: Toxarisz mindehhez hozzáteszi még: legfeljebb három jeles férfiúval szabad efféle szerződést kötni, mert kinek sok esküdt barátja van, szabados erkölcsű nőszemélyhez tartják azt hasonlónak. A vérszerződés szokása a pusztai népek körében a középkorig fennmaradt. A vérrel megpecsételt eskü a magyarok történelmének is meghatározó fejezete. Temetkezés A szkíták temetkezési szokásai változtak az évszázadok során, s helyről helyre úgyszintén. Idegen környezetben például átvették az általuk uralt népek szokásait, így a hamvasztásos temetkezést is. Hérodotosz az ászik (Masszagetai) és az isszédok szokásait taglalván az öregek feláldozásáról és feltálalásukról ír, e szokásról azonban a szkíták temetkezései nem tanúskodnak. Történetírónk valószínűleg félreértett valamit, illetve értesüléseit kiegészítette képzelet szülte elemekkel. A királyi szkíták (ezt is Hérodotosztól tudjuk) szekéren körbehordozták halottaikat – az elhunyt utoljára tett látogatást rokonainál és barátainál –, és tort, lakomát rendeztek tiszteletére. S mint Hérodotosz írja, a halott elé is feltálaltak. Az elhunyt nagyuraknak – mondja Hérodotosz – nagyobb tisztesség járt. Őket az egész nép gyászolta: alattvalóik a fájdalom jeléül megcsonkították fülüket, leborotválták hajukat stb., továbbá ember- és állat-, valamint étel- és italáldozattal is tisztelegtek emléküknek. Az emberáldozat, amint ezt régészeti leletek bizonyítják, sokkal ritkább volt, mint azt Hérodotosz leírása sejteti. E szokást az elő-ázsiai portyázásból visszatért szkíta nemzetségek (pl. a szirákok) hozták magukkal, s úgy tűnik, nemigen terjedt el más szkíta csoportok körében. Halottaikat a szkíták a korai időkben gödörsírokban helyezték nyugalomra, majd szokássá vált a padmalyos (a sírgödör oldalába üreget, fülkét mélyítettek), s utóbb a gerendavázas temetkezés. Az elhunytat legjobb ruhájába öltöztették, fából összerótt, házat utánzó sírkamrában helyezték el – szegényebb atyánkfiát gyékénybe, nemezbe vagy vászonba takarták –, és mellé adták a túlvilági élet során nélkülözhetetlennek vélt eszközeit, hatalmi jelvényeit, javaiból egy részt stb. Az utolsó úton használt kocsit, gyakran csak kerekeit, szintén útravalóként mellékelték. A sírba nyilakat is tettek, mint az előkerült bronz nyílhegyek bizonyítják, valamint vörös okkerföldet. A halottal együtt némelykor sírba szállottak a vallási élet kellékei, csengők, csörgők. A bronzcsörgők tetejét állatszobrocskák díszítik, hangadásra a belsejükben elhelyezett vasgolyócskák szolgálnak. A csörgőket farudakra szerelték, s ekképpen szólaltatták meg őket. Szegényebbeknek egyszerű temetés, s a mindennapi élet tárgyai jutottak, elsősorban cserépedények. Az eltávozott harcossal eltemették lovát, fegyvereit, mesteremberrel olykor – ha foglalkozásának családja körében nem akadt folytatója – szerszámait. A sír, rejtek fölé – ha az elhunyt tekintélyes személy volt – gyeptéglából, kőből halmot emeltek. (E szokást a szkíta népek, illetve kelet-európai elődeik a kőrézkor késői szakaszának kezdete óta gyakorolták.) A sírhalomra állított kőbálvány az eltávozottat személyesítette meg. Örökségük A szkíták, illetve elődeik legalább a középső kőkorszak óta az egész eurázsiai puszta életformáját és műveltségét meghatározták, s kényszerítő erővel hatottak a környező népek életére, szokásaira stb. is. Régészeti leletek, valamint Bakay Kornél, illetve forrásai szerint a puszta lakói rendszeresítették az ökrös fogatot, a négykerekű szekeret, háziasították a lovat. (Különböző helyeken, más-más időben, egymástól többé-kevésbé függetlenül fogták munkába. Először Kelet-Európában i. e. 4600. körül.) Ők találták fel a könnyű, küllős kerekeken gördülő szekeret, alkalmazták először a nyerget, a kengyelt, a nagy erejű összetett íjat stb. A nadrág és az alsóruha viseletének gyakorlata is tőlük származik. (A nadrágot a puszta lakói már az őskőkorban viselték.) E népesség körében jelent meg először a bronzművesség, s az ezzel kapcsolatos ismeretek innen terjedtek szét. Európa nyugati felében, illetve a Kárpát-medencében a kelet-európai puszta lakói honosították meg a vasművességet, csakúgy, mint korábban a bronz használatát, s még korábban például a négykerekű szekérét. A kárpát-medencei vaskor megteremtőit a régészek korai szkítáknak nevezik, ők magukat pedig (a görögök hallása szerint lejegyezve) agathürszoi címmel illették. Ők hozták magukkal a Kárpát-medencébe a fazekaskorongot is. A görögök stb. történetírói – bár beszámolóikat nem feltétlenül kell betű szerint vennünk – jelentőségüknek megfelelően foglalkoznak a szkíták találmányaival, felfedezéseivel: A szkíták, nevezetesen az alánok, szerepet játszottak Artúr király mesés történetének kialakulásában is. Erich Schneider Erich Schneider (1954. február 11. –) német nemzetközi labdarúgó-partbíró. Polgári foglalkozása: katona. Pályafutása Nemzeti partbíráskodás Pályafutása során hazája legfelső szintű labdarúgó-bajnokságának partbírója is volt. Nemzetközi partbíráskodás A Német labdarúgó-szövetség (DFB) Játékvezető Bizottsága (JB) 1996-ban terjesztette fel nemzetközi partbírónak, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) partbíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott- és klubmérkőzésen szolgálta a labdarúgást partbíróként. Az aktív nemzetközi partbíráskodást 1999-ben a FIFA 45 éves korhatárának elérésével fejezte be. Világbajnokság Franciaországban rendezték a XVI., az 1998-as labdarúgó-világbajnokság-ot, ahol kettő csoporttalálkozón, valamint az egyik negyeddöntőben, az Olaszország–Norvégia (1:0) összecsapást irányító német Bernd Heynemann játékvezető első számú partbírója lehetett. Ezen a tornán a már önállóan meghívott partbírók még nem kapcsolódtak közvetlenül hazájuk- vagy a kijelölt játékvezetőhöz. Partbírói mérkőzéseinek száma: 3. Nyugati gerle A nyugati gerle (Zenaida meloda) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Johann Jakob von Tschudi svájci ornitológus írta le 1843-ban, a Columba nembe Columba meloda néven. Előfordulása Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén, Chile, Ecuador és Peru területén honos. Megjelenése Testhossza 25-33 centiméter, testtömege 216 gramm körüli. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. június 4.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. június 4.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. június 4.) Forrás ↑ Iucnredlist.org: A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2018. június 4.) (angolul) Keszég Károly Keszég Károly (Padé, 1954. január 21. – Újvidék, 1997. május 26.) újságíró, riporter, az egykori Napló című hetilap utolsó főszerkesztője. Gyermek- és ifjúkora A Bánáti Padé falucskában gyerekeskedett. Innen került az újvidéki Magyar Tanszékre, majd újságírással kezdett foglalkozni. Lobbanékony természet jellemezte. Munkássága Újságíró, több kötet szerzője, társszerzője, szerkesztője. Éles ugyanakkor szellemes cikkek írója. Aforizmaszerű megfogalmazásmód jellemezte munkásságát. Nem volt képes semmilyen szinten megalkuvásra, ezért a politikum szférájából nem számíthatott segítsége. Sorsa összefonódott a Napló c. hetilappal. Érdekelt volt egy új újságírónemzedék létrehozásában, ezért maga köré gyűjtött fiatal tehetséges újságírókat. Maradandó hatást gyakorolt rájuk, többen szakmai sikereket értek el közülük. Könyvei Keszég Károly: Közegellenállás. Logos-Napló, 1988. Almási Vilmos, Balázs Attila, Dormán László, Gubás Ágota, Juhász Attila, Németh Zoltán: Téves csatatereken II. Napló, 1995. Grajlah Emma, Keszég Károly, Tóth Lívia, Németh Zoltán: Menni vagy maradni. Napló, 1997. Heinermann Péter, Keszég Károly, Klemm József, Léphaft Pál: Végvári panoptikum. Forum Könyvkiadó Kft. Újvidék. 2000. Emlékének őrzése Padén a helyi Takáts Rafael Magyar Kultúrkör minden évben riportpályázatot hirdet Keszég Károly emlékére Közegellenállás címmel. (Ez posztumusz kötetének címe). Völgytanya Völgytanya (románul: Valea Mare) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Fekvése Septér mellett fekvő település. Története Völgytanya korábban Septér része volt. 1956-ban vált külön településsé 294 lakossal. 1966-ban 123 lakosából 120 román, 3 magyar, 1977-ben 90 lakosából 88 román, 2 magyar lakosa volt. 1992-ben 61 román lakosa volt. A 2002-es népszámláláskor pedig 52 román lakost számoltak össze itt. Apache Tuscany Az Apache Tuscany egy szolgáltatás orientált architektúra (SOA) infrastruktúrát biztosít a szolgáltatás orientált megközelítést használó alkalmazások könnyebb fejlesztéshez és futtatásához. Ezt a pehelysúlyú futtató környezetet arra tervezték, hogy beágyazható legyen, provisioning-et is el tudjon látni számos különböző host környezetben. Az Apache Tuscany megvalósítja a szolgáltatás komponens architektúrát (SCA), amely rugalmas, szolgáltatás alapú modellt definiál a létrehozáshoz, összerakáshoz és szolgáltatás hálózat telepítéséhez (már létező és újhoz egyaránt). A Tuscany SCA alapú, ezért csökkenti a SOA alapú megoldások fejlesztésének költségét azzal, hogy a protokoll kezelést kitolja az alkalmazás üzleti logikáján kívülre méghozzá bármikor cserélhető kötésekbe. Ennek eredményeként a protokollok bármikor megváltoztathatók minimális konfigurációs változtatással. A Tuscany szintén szükségtelenné teszi az alkalmazások számára, hogy olyan infrastrukturális kérdésekkel kelljen foglalkozniuk, mint pl. a biztonság, tranzakció kezelés és ezek deklaratív használata. Mindez lehetővé teszi a SOA megoldásoknak, hogy rugalmasak legyenek és képesek legyenek alkalmazkodni a változáshoz minimális konfigurációs változásokkal. A Tuscany támogatást biztosít az SCA Java-s 1.0 specifikációjához, valamint támogatást biztosít sokféle kötéshez (pl. Webszolgáltatások, web20 kötések), implementációs típusokhoz (pl. Spring, BPEL, Java) éppúgy mint, más technológiák integrációjához, mint pl. web20 és OSGi. A Tuscany az SCA 1.1-es implementációval működik, amit az OASIS sztenderdizált. Az Apache Tuscany továbbá megvalósítja az Service Data Objects (SDO)-t, ami egy egységes felületet biztosít különböző adatokat tartalmazó űrlapok kezelésére, beleértve a hálózati szolgáltatásokban létező XML dokumentumokat, továbbá mechanizmust biztosítanak a változások kezelésére is. Tuscany támogatja az SCO és SDO (2.01-est C++-ra / 2.1-et Java-ra) specifikációt. Gauville (Somme) Gauville település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 355 fő (2015). Gauville Aumale, Lafresguimont-Saint-Martin és Morvillers-Saint-Saturnin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 3886-os busz A 3886-os jelzésű autóbuszvonal Sárospatak és környékének egyik regionális autóbuszjárata, amit az ÉMKK Zrt. lát el Sárospatak vasútállomás és Makkoshotyka között, Hercegkút érintésével. Közlekedése A járat a Sárospataki járás székhelyének, Sárospataknak a forgalmas vasútállomását (a legtöbb járathoz vasúti csatlakozás is van) köti össze a Zempléni-hegység belsejében található, a 26-os számú Országos Kéktúra szakasz által is érintett Makkoshotykával, a legtöbb járat Hercegkútra is betér. Néhány járat csak Hercegkútig közlekedik, egyes indítások gyorsjáratként. Pár járat érinti Sárospatak belvárosát is. Napi fordulószáma viszonylag magasnak mondható. Koszmosz–160 Koszmosz–160 (oroszul: Космос–160) a Koszmosz műhold a szovjet részleges orbitális pályájú csapásmérő rendszer részére fejlesztett rakétarendszer és fejrészének a tesztrepülése. Katonai teszt műhold, a szovjet interkontinentális ballisztikus rakétarendszer – Fractional Orbital Bombardment System (FOBS) – része. Küldetés A hidegháborús időszak 1960-as éveinek meglepetésszerű ellencsapásának egyik eszköze, a világűrből történő atomeszköz (bomba) fenyegetés. A rendszer hordozórakétája az R–36 (NATO-kódja: SS–9 Scarp; GRAU-kódja: 8K67). Az űreszközt egy 5000 kilogrammos fej (8F021) hordozására építették, meghatározott cél megsemmisítésére. A visszatérő egységből indult célja irányába a bomba. 1965-1966 között a Bajkonuri űrrepülőtér alkalmazásával végezték a gyakorlati teszteket. A rendszer 1971-ig volt alkalmazásban. A rendszer 1972-ben a SALT–1 megállapodást követően leszerelésre került. Az ENSZ 1966. december 19-i világűregyezménye – III. és IV. cikkelye megtiltja a katonai eszközöknek és a tömegpusztító fegyvereknek a világűrbe juttatását. Ezért az amerikai és a szovjet katonai szervek csak a hordozóeszközöket és az elrettentő (tömegpusztító) eszközök vezérlési technológiáját fejlesztette. A műhold feladata, hogy elősegítse az optikai és a radar felderítő rendszer kalibrálását, felderítési, elfogási műveletek gyakorlását. Tesztelni a világűrből történő orbitális harci rész visszatérését a kijelölt célra. Jellemzői A rakétákat az ukrajnai Juzsnoje Tervezőiroda (ma: Pivdenne Tervezőiroda) fejlesztette, gyártották Dnyipropetrovszkban (oroszul: Днепропетровск), Ukrajna OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas). Üzemeltette a Védelmi Minisztérium (oroszul: Министерство обороны – МО). Megnevezései: Koszmosz–160; COSPAR: 1967-047A. Kódszáma: 2806. 1967. május 17-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy R–36hordozórakétával (8K67) juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység alappályája 88,2 perces, 49,7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 137 kilométer, az apogeuma 177 kilométer volt. Tömege 5000 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 12 nap. 1967. május 18-án 1 napos szolgálat után, földi parancsra belépett a légkörbe. A visszatérő egység a légkörben megsemmisült, a levált tesztbomba a cél közelében becsapódott. José Nehin José Eduardo Nehin (San Juan, 1905. október 13. – 1957. december 16.) argentin labdarúgó-középpályás. Ambres Ambres település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 983 fő (2015). Ambres Fiac, Giroussens, Labastide-Saint-Georges, Lavaur, Saint-Gauzens és Saint-Jean-de-Rives községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Húgyúti fertőzés A húgyúti fertőzés egy olyan kórállapot, amelyet a kiválasztó szervrendszer egyes részeinek gyulladása jellemez. Az alsó húgyutakat érintő fertőzés esetén a betegség megnevezése lehet húgyhólyag-gyulladás (cystitis) vagy húgyvezeték-gyulladás, a felső húgyutak fertőzése esetén vesemedence-gyulladás vagy vesegyulladás (pyelonephritis). Általánosságban a fertőzés az alsó húgyutak felől terjed a felső húgyutakra („felszálló”), de ritkábban - elsősorban újszülöttek és csecsemők esetén - a kórokozók a véráram felől is megtámadhatják a húgyutakat. Az alsó húgyutak fertőzésének tünetei a gyakori vizelési inger vagy vizelés, vizeléskor jelentkező égő fájdalom, bűzös vagy zavaros vizelet, míg a vesemedence és a vese gyulladásának tünetei az előzőek mellett a láz és alhasi fájdalom. Nagyon fiatal vagy idős betegek esetén a tünetek nem mindig egyértelműek. Bár a húgyutakba kerülő szinte valamennyi mikroba okozhat fertőzést, az esetek többségében mégis a székletben, bélflórában élő baktériumok (mint pl. Escherichia coli) okozzák, míg az egyéb baktériumok, vírusok vagy gombák szerepe kevésbé jelentős. A húgyúti fertőzés lényegesen gyakrabban fordul elő a nők, mint a férfiak között, a nők fele élete során legalább egyszer tapasztal húgyúti fertőzést. Gyakoriak a visszatérő fertőzések is. A kockázati tényezők közé tartozik a női anatómia (rövidebb húgyvezeték), a nemi élet, a családon belül korábbi megbetegedés, a vesekő vagy más húgyúti elzáródás, az immunrendszert gyengítő krónikus betegségek, a hólyagkatéterezés vagy hólyagtükrözés. A vesegyulladás általában a hólyaggyulladást követi, de bekövetkezhet a véráram felől érkező fertőzés esetén is. Fiatal, egészséges nők esetén a betegséget a tünetek alapján diagnosztizálják. A nem egyértelmű, nem-specifikus tünetek esetén a diagnózist megnehezíti, hogy a húgyutakban jelen lehetnek a baktériumok anélkül, hogy fertőzést okoznának. Bonyolult esetben vagy a kezelés sikertelensége esetén - gyermekkorban egyértelműnek látszó tünetek esetén is - érdemes vizeletvizsgálatot végezni. A gyakori visszatérő fertőzésektől szenvedők esetében a folyamatos, kis dózisú antibiotikum szedése megelőzheti a fertőzést. Egyszerűbb esetekben a húgyúti fertőzés könnyen kezelhető antibiotikumokkal, bár egyre gyakoribb a fertőzés kezelésére használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia. Bonyolultabb esetekben hosszabb antibiotikumos kúrára vagy intravénásan adagolt antibiotikumokra lehet szükség. Amennyiben a tünetek a kezelés megkezdésétől számított két-három napon belül nem múlnak el, további diagnosztikai vizsgálat szükséges. Nőknél a húgyúti fertőzés a bakteriális eredetű fertőzések leggyakoribb formája, a nők 10%-ánál évente egyszer kialakul. Tünetei Az alsó húgyúti fertőzést nevezik húgyhólyag-fertőzésnek is. A fertőzés leggyakoribb tünetei a gyakori vizelési inger és vizelés, a vizeléskor fellépő égető érzés hüvelyfolyás nélkül, és erős fájdalom. A tünetek lehetnek enyhék vagy egészen súlyosak is, és máskülönben egészséges nőknél átlagosan hat napig tartanak. A fertőzés tünete lehet még a szeméremcsont feletti vagy deréktáji fájdalom is. A felső húgyúti fertőzés (vesemedence- vagy vesegyulladás) tünete lehet az előbbieken felül az alhasi fájdalom, láz, émelygés, hányás. A vizelet színe eltérhet a normálistól, erősebb, kellemetlenebb a szaga, ritka esetben vért vagy gennyet is tartalmazhat. Gyermekeknél Csecsemőknél vagy kisgyermekeknél előfordulhat, hogy a húgyúti fertőzés egyetlen tünete a láz. Az egyértelmű tünetek hiánya miatt a kétévesnél fiatalabb lánygyermekeknél, illetve az egyévesnél fiatalabb, körülmetéletlen fiúgyermekeknél láz esetén több orvosszövetség ajánl vizeletvizsgálatot. Csecsemőknél étvágytalanság, hányás, aluszékonyság fordulhat elő, illetve sárgaság jelei mutatkozhatnak. Idősebb gyermekeknél vizeletinkontinencia (akarattalan vizeletürítés, a hólyag feletti kontroll elvesztése) léphet fel. Időseknél Idős betegeknél gyakran elmaradnak a húgyúti fertőzés jellegzetes tünetei. Az inkontinencia, a mentális állapotváltozások vagy a levertség nem mindig egyértelműsíti a betegséget. Egyes betegek csak akkor kérnek egészségügyi ellátást, amikor már szepszis – vérmérgezés – jelentkezik náluk. A diagnózis felállítását megnehezíti, hogy számos esetben már kialakult az időskori inkontinencia, illetve szellemi leépülés. Kiváltó okok A húgyúti fertőzések 80-85%-ában a fertőzést az E. coli baktérium okozza, míg a Staphylococcus saprophyticus az esetek 5-10%-áért felelős. Ritka esetekben vírusok vagy gombák is lehetnek a fertőzés okozói, de ezek csak valamilyen veleszületett vagy szerzett immunrendszeri gyengeség esetén tudnak fertőzést okozni. A fertőzést okozó baktériumok lehetnek még a Klebsiella, a Proteus, a Pseudomonas és az Enterobacter. Ezek azonban nem jellemzők és általában a kiválasztó szervrendszer egyéb rendellenessége vagy hólyagkatéterezés mellett okoznak fertőzést. A Staphylococcus aureus baktérium okozta húgyúti fertőzések általában egy, a vér útján terjedő fertőzés mellett jelennek meg. Szexuális élet Fiatal, szexuálisan aktív nőknél a nemi élet áll az esetek 75-90%-ában a húgyhólyag gyulladása mögött, a fertőzés kockázata pedig arányban áll a szexuális aktusok gyakoriságával. Külön említést érdemel a nemi életet kezdő vagy frissen házasodott fiatal lányok esetében az aktus során szerzett hólyaggyulladás, amelyre az angolszász szakirodalom a "honeymoon cystitis" (nászutasok hólyaggyulladása) kifejezést használja a házasság kezdeti szakaszában gyakori hólyaggyulladásra. A menopauza után a szexuális aktivitás gyakorisága nem befolyásolja a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát, míg a spermaölő hatású hüvelykrémek használata – a nemi aktus gyakoriságától függetlenül – növeli a fertőzések kockázatát. A nők a relatíve rövidebb és a végbélnyíláshoz közelebb eső húgycső következtében hajlamosabbak a húgyúti fertőzésekre, mint a férfiak. Ahogy a menopauza után a nők szervezetében csökken az ösztrogén szintje, egyidejűleg megnövekszik a húgyúti fertőzések kockázata a baktériumokkal szemben védelmet adó hüvelyflóra elvesztése miatt. A férfiaknál 40 év felett jelentősen fokozódik a húgyúti fertőzések kockázata, a prosztata megnagyobbodása és az emiatt kialakuló vizeletürítési nehézségek, a pangó vizelet következtében. Húgyúti katéterek A húgyúti katéterezés megnöveli a húgyúti fertőzések kockázatát. Naponta három és hat százalék közé tehető a vizeletben megjelenő baktériumok kockázata, és a szimptomatikus fertőzések kialakulását még a megelőző jellegű antibiotikum-kúrák sem tudják hatásosan megakadályozni. A katéter használatával járó kockázatot mérsékelheti, ha csak szükség esetén alkalmaznak katétert és mindig steril körülmények között, valamint biztosított a katéter akadálytalan, zárt ürülése. Egyéb kiváltó okok A húgyúti fertőzésekre való hajlam családon belül öröklődhet. Egyéb hajlamosító tényezők közé tartozik még a cukorbetegség, férfiaknál a körülmetéletlen pénisz, illetve a prosztata-megnagyobbodás. A komplikációs tényezők bizonytalanok, közéjük tartozhatnak anatómiai, funkcionális vagy metabolikus rendellenességek. Komplikált, krónikus esetekben a húgyúti fertőzés nehezebben kezelhető, általában mélyrehatóbb kivizsgálást, kezelést és utánkövetést igényel. Gyermekeknél a húgyúti fertőzéseket gyakran kíséri vizelet-visszaáramlás (vesicoureteralis reflux, amikor a vizelet a húgyhólyagból a húgyvezeték és a vese felé áramlik) és székrekedés. A gerincsérülést szenvedett személyek szintén fokozottan ki vannak téve a húgyúti fertőzések kockázatának, részben a húgyúti katéter huzamos használata, részben az esetleges vizeletürítési diszfunkció miatt. A gerincsérültek között ez a fertőzések, illetve a kórházi ellátás leggyakoribb oka. Ezen felül a hagyományosan használt vörösáfonya-lé vagy –kivonat ennél a csoportnál hatástalannak tűnik a fertőzés megelőzésre, illetve kezelésére. Lefolyása A húgyúti fertőzéseket okozó baktériumok rendszerint a húgycső felől jutnak be a húgyhólyagba (felszálló fertőzés), a fertőzés azonban előfordulhat a vér útján vagy a nyirokrendszer útján is. A feltételezések szerint a baktériumok leggyakrabban a bélből, végbélnyílásból kerülnek a húgyvezetékbe, és rövidebb húgyvezetékük miatt a nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Miután a fertőzések nagy részéért felelős E. Coli baktérium bejut a húgyhólyagba, hozzátapad annak falához és ott egy ún. biofilmet képez, amely ellenáll a szervezet immunválaszának. Megelőzése Számos módszerről még nem bizonyították be, hogy befolyásolják a húgyúti fertőzés kialakulásának gyakoriságát, többek között az óvszerek vagy fogamzásgátló tabletták használata, vizelés szexuális érintkezés után, szoros vagy laza alsónemű használata, tisztálkodási módok vizelés vagy székelés után, illetve az, hogy valaki zuhanyozik vagy kádban fürdik. A vizelet visszatartásával, tampon használatával, illetve a hüvelyöblítés hatásával kapcsolatban sincsenek bizonyítékok. Ennek ellenére a húgyúti gyulladások megelőzésére számos higiéniai és táplálkozási ajánlás létezik. A pesszáriumot vagy spermicid hatású hüvelykrémet használó és gyakori, visszatérő húgyúti fertőzésben szenvedő személyeknek általában alternatív fogamzásgátlási módszerek alkalmazását javasolják. A vörösáfonya (lé vagy kapszula formájában) csökkentheti a betegség incidenciáját azoknál, akik gyakori fertőzésektől szenvednek, de hosszú távú hatása kérdéses és az áfonyát fogyasztók 30%-a emésztési problémákról számol be. A vörösáfonya szedése során 43%-kal nőhet az oxalátkiválasztás a vizeletben, ami arra utalhat, hogy a vörösáfonya nagy adagban történő hosszú távú fogyasztása megnövelheti a vesekő kialakulásának veszélyét. Az áfonyalé vagy kapszula fogyasztása naponta kétszer előnyösebb, mint naponta egyszer. A hüvelyi probiotikumok használata további vizsgálatokat igényel, hogy megállapítsák, vajon jótékony hatással vannak-e a fertőzés megelőzésében. Óvszer használata spermicid nélkül, vagy fogamzásgátló tabletták szedése viszont nem növeli a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát. Gyógyszeres kezelése Visszatérő fertőzések esetén hosszabb ideig tartó, naponta szedett antibiotikum-kúra hatásos a betegség megelőzésében. A leggyakrabban felírt szerek között vannak a nitrofurantoin és trimetoprim/sulfamethoxazol tartalmú gyógyszerek. A fertőzés megelőzésére gyakran használt hatóanyag a methenamin, amely a húgyhólyagban a vizelet savas kémhatása következtében formaldehiddé alakul, amivel szemben a baktériumoknál nem alakul ki rezisztencia. Eredményes lehet az antibiotikumok szedése az aktus után azokban az esetekben, amikor a fertőzés kialakulása a nemi aktushoz köthető. A menopauzán átesett nők esetén úgy találták, hogy az ösztrogéntartalmú hüvelykrémek csökkentik a fertőzés előfordulását. Ezzel szemben az ösztrogéntartalmú pesszárium nem annyira hasznos a betegség megelőzésében, mint az alacsony dózisú antibiotikumok. Napjainkban még folyik a fertőzést ellen hatásos védőoltások kifejlesztése. Gyermekeknél Kevés bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a megelőző céllal adagolt antibiotikumok csökkentik a húgyúti fertőzések kialakulását gyermekeknél. Azonban a visszatérő fertőzések igen ritkán okoznak komplikációkat a vesében, amennyiben azoknak nincsen más rendellenességük: csak az esetek 0,33%-ában alakul ki krónikus veseelégtelenség felnőttkorban. Diagnosztizálása Egyértelmű esetekben a diagnózis felállítható és a kezelés megkezdhető pusztán a tünetekre alapozva, további laboratóriumi ellenőrzések nélkül is. Összetett vagy nem egyértelmű esetekben érdemes lehet igazolást szerezni a diagnózishoz vizeletminták vizsgálatával, amelyek segítségével megállapítható a vizeletben a nitritek, a fehérvérsejtek (leukociták), illetve a leukocita-észteráz (egyes fehérvérsejtekben található enzim) jelenléte. Egy másik teszt, a mikroszkópos vizeletvizsgálat a vörösvértesteket, fehérvérsejteket és baktériumokat hivatott kimutatni. A vizelet tenyészete pozitívnak minősül akkor, ha húgyutakban tipikusan jelenlévő organizmusok (baktériumtelepek) száma milliliterenként 103 vagy ennél több. Ezekkel a tenyészetekkel vizsgálható az antibiotikum-érzékenység is, ami hasznos lehet az antibiotikumos kezelés megválasztásakor. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a negatív tenyészetet mutató nők körében is eredményes az antibiotikumos kezelés. A tünetek kevésbé egyértelmű volta és a húgyúti fertőzések diagnosztizálására irányuló megbízható tesztek hiánya az időseknél megnehezíti a diagnosztizálást. Osztályozása Előfordulhat, hogy a húgyúti fertőzés csak az alsó húgyutakat érinti, ebben az esetben húgyhólyag-fertőzésről beszélünk. Ugyancsak előfordul csak a felső húgyutakat érintő fertőzés, illetve a vese súlyos bakteriális megbetegedése, a pyelonephritis. Ha a vizelet jelentékeny mennyiségben tartalmaz baktériumot, viszont nincsenek tünetek, az ilyen állapot elnevezése tünetmentes bakteriuria. Ha a húgyúti fertőzés a felső húgyutakat érinti, és a beteg diabetes mellitusban is szenved, vagy terhes, illetve ha férfi, vagy immunkárosodott, az szövődményes betegségnek minősül. Egyéb esetekben, ha a nő egészséges és menopauza előtt áll, a betegség szövődménymentesnek minősül. Gyermekeknél a lázzal járó húgyúti fertőzés felső húgyúti fertőzésnek minősül. Gyermekeknél Gyermekeknél a húgyúti fertőzés diagnózisának felállításához pozitív vizeleti tenyészetre van szükség. A kontamináció gyakran támaszt nehézségeket, vizeletvétel módjától függően. A mintavételezési módszerek és mennyiségi határok a következők: 105 CFU/mL a "tiszta vételezés" esetén középsugaras vizeletmintával, 104 CFU/mL a katéterezés útján levett mintáknál, és 102 CFU/mL akkor, ha hólyagpunkciót alkalmaznak (közvetlenül a húgyhólyagból történő levétel tű segítségével). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem támogatja a mintavételezéshez a "vizelet tasakok" használatát, mivel a tenyésztéskor nagyon magas a szennyeződés veszélye, és a még nem szobatiszta betegeknél a katéterezést részesítik előnyben. Egyesek, például az Amerikai Gyermekgyógyászok Szövetségének orvosai azoknál a két év alatti gyermeknél, akiknek már volt húgyúti fertőzésük, a vese ultrahangvizsgálatát javasolják, valamint a húgycsőről és húgyhólyagról a vizeletürítés során készített röntgenfelvételezést. Mivel azonban az esetlegesen feltárt problémákra nincs mindig hatásos kezelés, egyes szervezetek – például a National Institute for Clinical Excellence (Országos Intézet a Klinikai Kiválóságért) – csak hat hónaposnál kisebb csecsemők esetében javasolják a rutin röntgenfelvételezést, illetve azoknál, akiknek leletei rendhagyóak. Differenciáldiagnózis Méhnyakgyulladásban vagy hüvelygyulladásban szenvedő nőknél, valamint húgyúti fertőzés tüneteit mutató fiatal férfiaknál a kiváltó ok lehet Chlamydia trachomatis vagy Neisseria gonorrheae fertőzés. A hüvelygyulladást kiválthatja élesztőgomba-fertőzés is. Számításba vehető ok lehet még az interstitiális cystitis (tartós fájdalom a húgyhólyagban) azoknál, akiknél rövidebb időszakonként ismételten jelentkeznek a húgyúti fertőzés tünetei, a vizelet tenyészetek viszont negatívak, és az antibiotikumok nem javítanak a beteg állapotán. A prosztatagyulladás ugyancsak megfontolandó lehet a differenciáldiagnosztika során. Kezelés A legelterjedtebb gyógymód az antibiotikumos kezelés. Alkalmanként az antibiotikumok mellett phenazopyridint is felírnak az első néhány napban, a húgyhólyag-fertőzés során néha tapasztalt égető érzés és hirtelen vizelési inger enyhítésére. Rendszeres alkalmazása azonban nem javasolt az esetleges veszélyei miatt, különös tekintettel a methemoglobinémia fokozott kockázatára (normál értéket meghaladó mennyiségű methemoglobin jelenléte a vérben). A láz csillapítására alkalmazható acetaminofen (paracetamol). A visszatérő, egyszerű húgyúti fertőzések házilag is eredményesen kezelhetők a tünetek első jelentkezésekor. Ennek sikertelensége esetén orvoshoz kell fordulni. Szövődménymentes A szövődménymentes fertőzések a tünetek alapján is diagnosztizálhatók és kezelhetők. Szájon át adott antibiotikumok, mint például a trimetroprim/sulfamethoxazol (TMP/SMX), a cefalosporin, a nitrofurantoin, vagy a fluoroquinolon jelentősen lerövidítik a gyógyulási időt és mindegyik egyaránt hatásos. A háromnapos trimethoprim, TMP/SMX, vagy fluoroquinolon kúra többnyire elegendő, míg a nitrofurantoin alkalmazásakor 5–7 napra van szükség. A kezelés nyomán a tünetek enyhülése 36 órán belül várható. A betegek kb. 50%-a kezelés nélkül is meggyógyul néhány napon vagy egy-két héten belül. Az Amerikai Fertőző Betegségek Elleni Társaság nem javasolja a kezelés első fázisában fluoroquinolon-típusú antibiotikumok alkalmazását, mivel fennáll a veszélye annak, hogy kialakul az ilyen típusú gyógyszerek elleni rezisztencia. Az elővigyázatosság ellenére azonban némi rezisztencia már kialakult ezekkel a gyógyszerekkel szemben, széles körben elterjedt alkalmazásuk folytán. Maga a trimethoprim egyes országokban a TMP/SMX megfelelőjének számít. Egyszerű húgyúti fertőzéses gyermekek gyakran jól reagálnak a háromnapos antibiotikumos kúrára. Pyelonephritis A pyelonephritis kezelése jóval agresszívabb, mint az egyszerű hólyagfertőzésé, vagy hosszabb időtartamú, szájon át adott antibiotikumos kúrával, vagy intravénás antibiotikumokkal. Hét napon keresztül, szájon át adott fluoroquinolon kezelést többnyire azokban a térségekben alkalmaznak, ahol a rezisztencia 10% alatt van. Ha a térség rezisztenciarátája meghaladja a 10%-ot, gyakran írnak fel egy dózis intravénás ceftriaxont. A súlyosabb tünetekkel kísért esetekben kórházi ápolás és folyamatos antibiotikumos kezelés lehet szükséges. Számításba vehetők a szövődmények is, például a húgyutak elzáródása vesekő miatt, ha a tünetek két-három napos kezelés után sem enyhülnek. Epidemiológia A húgyúti fertőzés a nők körében leggyakrabban előforduló bakteriális fertőzés. Leggyakrabban 16 és 35 éves kor között fordul elő. A nők 10%-a évente megfertőződik, és 60%-uk esik át ilyen fertőzésen élete során. Gyakoriak a visszatérő fertőzések, az emberek csaknem fele egy éven belül újra megfertőződik. A húgyúti fertőzések négyszer gyakoribbak a nőknél, mint a férfiaknál. A pyelonephritis gyakorisága ennek egy huszada-harmincada. A kórházban szerzett betegségek túlnyomó többsége (körülbelül 40%) húgyúti fertőzés. Az életkor előrehaladtával a vizeletben jelenlévő aszimptomatikus baktériumok előfordulási gyakorisága kettőről hét százalékra emelkedik a fogamzóképes nők körében, és akár ötven százalékra is emelkedhet a gondozóotthonban élő idős nők körében. A vizeletben jelenlévő aszimptomatikus baktériumok előfordulási gyakorisága a 75 évesnél idősebb férfiak körében hét és tíz százalék között mozog. Az emberek körülbelül 10%-ánál jelentkeznek húgyúti fertőzések a gyermekkorban. Gyermekeknél a húgyúti fertőzések a három hónaposnál fiatalabb, nem körülmetélt fiúgyermekek között a leggyakoribbak, ezt követi gyakoriságban az egyéves kor alatti lánygyermekek csoportja. A gyermekek körében az előfordulási gyakoriság becslésekor nagy lehet az ingadozás. A 0 és 2 év közötti lázas beteg gyermekek 2–20 százalékánál állapítottak meg húgyúti fertőzést. Társadalom és kultúra Az Egyesült Államokban húgyúti fertőzés miatt évente mintegy hét millió ember fordul orvoshoz, egy millióan kerülnek sürgősségi osztályra, és százezren szorulnak kórházi ápolásra. A fertőzéssel járó kiadások mind a munkaidő-kiesés, mind az orvosi ellátás költsége szempontjából jelentős mértékűek. Az Egyesült Államokban a kezelés közvetlen költségét évi 1,6 milliárd dollárra becsülik. Története Húgyúti fertőzésekről már az ókorban is tettek említést, a legkorábbi írásos emlék az i.e. 1550 körüli Ebers-féle papirusztekercs. Az ókori egyiptomiak leírása szerint a betegség során "a hólyag hőt bocsát ki". Hatásos kezelése csak az antibiotikumok kifejlesztése és elterjedése után vált elérhetővé, az 1930-as években. Azt megelőzően gyógynövényeket, kivéreztetést, és pihentetést javallottak. Terhesség alatt A terhesség során fellépő húgyúti fertőzések komolyabb aggodalomra adnak okot, a vese megfertőződésének fokozott kockázata miatt. A terhesség folyamán a magas progeszteron szintek miatt valószínűbb a húgycső és húgyhólyag izomtónusának gyengülése, amelynek következtében megnő a reflux valószínűsége, amikor is a vizelet visszaáramlik a húgycsövön át a vesék felé. Habár a terhes nőknél nem fokozott az aszimptomatikus bakteriurea veszélye, a bakteriuria jelenlétében a vesefertőzés kockázata 25-40%. Emiatt kezelés javasolt akkor, ha a vizeletvizsgálat fertőzésre utaló eredményt mutat—még akkor is, ha tünetek nincsenek. Rendszerint cefalexint vagy nitrofurantoint alkalmaznak, mert ezeket általánosságban a terhességre ártalmatlannak tekintik. A terhesség során kialakuló vesefertőzés következménye lehet koraszülés, prae-eclampsia (magas vérnyomásos állapot a terhesség vagy szülés alatt), vagy veseelégtelenség a terhességben, ami epilepsziás rohamokhoz vezethet. Budapest kerületei Budapest kerületei Budapest főváros helyi önkormányzati és közigazgatási egységei. A kerületek főbb adatai A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető. x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését. A kerületek története 1873 és 1930 között A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott: a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda) a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya) 1930 után 1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet. A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen. A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését. A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett. Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek. 1950 után 1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét. Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi kilenc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól): IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.) XV. kerület: Rákospalota m.v. és Pestújhely nagyközség (nk.) XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk. XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől XIX. kerület: Kispest m.v. XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk. XXI. kerület: Csepel m.v. XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk. A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással. Városrészek Budapest 23 kerületének 2007-ben még 198 városrésze volt. Azóta alakultak újabbak is (pl Palotanegyed), illetve a 2012. december 12-én kelt rendeletben a Fővárosi Közgyűlés részben újraszabályozta a városrészek nevét és területét, aminek folytán egyes városrészeket megszüntettek. A rendelet nyomán Budapestnek ma 203 városrésze van. A legtöbb, szám szerint 33 városrésszel (amiből hármon másik kerülettel is osztozik) a II. kerület büszkélkedhet, míg a legkevesebb, egészen pontosan egyetlen városrészből a VI. kerület, azaz Terézváros áll. Margitsziget városrész 2013. július 20. óta nem tartozik egy kerülethez sem. A kerületek testvértelepülései I. kerület II. kerület Mosbach , Németország III. kerület IV. kerület Marzahn-Hellersdorf, Berlin , Németország Kalkísz , Görögország Tyresö , Svédország V. kerület VII. kerület Sveti Vlas , Bulgária Pozsega , Horvátország Nevers , Franciaország Stavroupoli, Szaloniki , Görögország Siedlce , Lengyelország VIII. kerület Josefstadt, Bécs , Ausztria Iosefin, Temesvár , Románia IX. kerület Sepsiszentgyörgy , Románia Magyarkanizsa , Szerbia Királyhelmec , Szlovákia X. kerület Vinkovce , Horvátország Wolverhampton , Anglia XI. kerület Bad Cannstatt, Stuttgart , Németország Cortona , Olaszország XII. kerület Watermael-Boitsfort , Belgium Székelyudvarhely , Románia XIII. kerület Floridsdorf, Bécs , Ausztria Eszék , Horvátország Ochota, Varsó , Lengyelország Szováta , Románia Kassa IV , Szlovákia XIV. kerület Csíkszereda , Románia Alsórákos , Románia Racibórz , Lengyelország Berlin - Steglitz-Zehlendorf kerülete, Németország XV. kerület XVI. kerület Marosvásárhely , Románia Waltershausen , Németország Novi Vinodolski , Horvátország Canistro , Olaszország Krakkó , Lengyelország Fülekpüspöki , Szlovákia XVII. kerület Lovran , Horvátország Gyergyószentmiklós , Románia XVIII. kerület XIX. kerület Smolyan , Bulgária Kisverbóc , Horvátország Zombor , Szerbia XX. kerület Frankfurt-Nord-Ost , Németország Olgiate Comasco , Olaszország Bölön , Románia Székelykeresztúr , Románia XXI. kerület Fiume , Horvátország Juankoski , Finnország Neuenburg am Rhein , Németország Nagyszalonta , Románia XXII. kerület XXIII. kerület Tvardica , Bulgária Székelyudvarhely , Románia Nürtingen , Németország Gavin Gunning Gavin Gunning (1991. január 26., Cork, Írország) ír labdarúgó, aki jelenleg a Tranmere Roversben játszik, a Blackburn Roverstől kölcsönben. Pályafutása Blackburn Rovers Gunning az északír Crumlin Unitedben kezdett futballozni, ahol több csapat figyelmét is felhívta magára. 2006 januárjában végül a Blackburn Rovers igazolta le. Két év múlva kapta meg első, egy évre szóló profi szerződését. 2009 nyarán ő is elutazott az első csapat tagjaival Ausztráliába edzőtáborozni. Nem sokkal később egy 2012-is szóló kontraktust kapott a kék-fehérektől. A felnőttek között egy Cambridge United ellen 4-0-ra megnyert barátságos meccsen mutatkozott be. 2009. augusztus 6-án egy hónapra kölcsönvette a Tranmere Rovers. Ribouisse Ribouisse település Franciaországban, Aude megyében. Lakosainak száma 110 fő (2015). Ribouisse Cazalrenoux, Gaja-la-Selve, Lafage, Plavilla és Saint-Julien-de-Briola községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Zószimosz (alkimista) Panopoliszi Zószimosz (Ζώσιμος ο Πανοπολίτης) egyiptomi vagy görög alkimista volt, aki i. sz. 300 körül született a mai Egyiptom területén található Panopoliszban (ma Akhmim). Ő írta a legrégebbi ismert könyveket az alkímiáról, görög nyelven, ezek egyike a Hiteles értekezések, melyben megemlíti Mithrász misztériumait is. Herpsilochmus atricapillus A Herpsilochmus atricapillus a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a hangyászmadárfélék (Thamnophilidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt August von Pelzeln osztrák ornitológus írta le 1868-ban. Előfordulása Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay területén honos. A természetes élőhelye a szubtrópusi vagy trópusi esőerdők és száraz erdők. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 11–12 centiméter, testtömege 8–11 gramm. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. november 11.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. november 11.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. november 11.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. november 10.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. november 11.) McLaren MP4/8 A McLaren MP4/8 egy Formula–1-es versenyautó, amit a McLaren tervezett az 1993-as bajnokságra. A Hondával való szerződés felbontását követően a csapat motorszállítója a Ford lett, emellett Neil Oatley tervező számos újítást bevezetett: aktív felfüggesztést, félautomata váltót, és kipörgésgátlót. A motor A gazdasági recessziónak köszönhetően a Honda úgy döntött, abbahagyja a költséges Forma-1-es szereplést, és inkább más területekre koncentrál. Ez kellemetlen volt a McLaren számára, hiszen a partneréveket végig dominálták. Ron Dennis megpróbálta megszerezni a Renault-motorokat, sikertelenül. A csapat végül a Forddal szerződött le, ami nem volt egy szerencsés helyzet, lévén a Ford teljesítménye kisebb volt, mint a Renault-motoroké, ráadásul ez a Ford-motor partnerszállítás útján került hozzájuk, mivel a Benetton-csapat kapta az erősebb és újabb fejlesztésű motorokat helyettük, mint kvázi gyári csapat. A McLaren-motorja 20 lóerővel gyengébb volt, mint a Benettoné, és 80 lóerővel gyengébb, mint a Williams-Renault. A Brit Nagydíjtól kezdve aztán már ők is a gyári motort kapták, valamint a TAG házon belüli fejlesztései is sokat javítottak a teljesítményen. Az évad Senna kezdetben elégedett volt az autóval, de aztán úgy érezte, annak teljesítménye elégtelen, ezért versenyről versenyre hosszabbította meg a csapattal a szerződését, 1 millió dollárért. Sokak szerint ez csak egy marketingfogás volt, hogy a szponzorok érdeklődését fenntartsák. Bár a Ford V8-asa könnyebb volt, mint a Renault V10-ese, utóbbi mégis erősebb volt. És még ennek ellenére is remekül kezdték az idényt: Senna az év első hat versenyéből hármat megnyert, köztük a Monacói Nagydíjat hatodjára, illetve a felejthetetlen esős versenyt a Donningtonban megrendezett Európai Nagydíjon, ahol úgy lett győztes, hogy a szakadó esőben egy kör alatt négy autót is megelőzött. A kisebb tengelytáv és a szerkezet miatt is kisebb volt az autó, mint a nagy rivális Williams FW15C, amit Alain Prost vezetett. Prost Kanada után átvette a bajnokságban a vezetést, míg Senna a harmadik helyre esett vissza. Prost világbajnok lett két futammal a bajnokság vége előtt, így Senna nyugodtabban koncentrálhatott a győzelemre: mindkét hátralévő futamot megnyerte. Ezzel a teljesítménnyel világbajnoki második lett, és a McLaren is megszerezte az ezüstérmet. Az autót vezető másik versenyző pozíciója év közben változott. Kezdetben az 1991-es CART-győztes Michael Andretti lett Senna csapattársa, de ő csapnivaló teljesítményt nyújtott tapasztalatlansága okán, ezért szezon közben menesztették. Mindössze egyetlen dobogós helyet szerzett. Helyére a tesztpilóta Mika Häkkinen került, aki rögtön bebizonyította alkalmasságát, bár három versenyéből kettőn kiesett, a harmadikon dobogós lett. A kísérleti MP8/B Készült egy kísérleti autó is, melyet azzal a szándékkal teszteltek, hogy kipróbálják vele a Lamborghini V12-es motorját. Ezt abban az évben a Larrousse-csapat használta, de a Chrysler, mint márkatulajdonos, erősebb csapatot szeretett volna támogatni. A tesztek ígéretesen alakultak: a McLaren-Chrysler névre címkézett autó gyors volt, és a Williamsekkel is könnyűszerrel felvehette volna a harcot. Amin mégis megbukott az együttműködés, az a motor megbízhatatlansága volt. Ráadásul időközben tető alá hoztak egy megállapodást, miszerint 1994-ben a McLaren a Peugeot V10-eseit fogja használni, így a tervekből nem lett semmi. Két évvel később aztán a Mercedes lett az, mellyel hosszú távú együttműködést tudtak kialakítani. Slokovec Slokovec falu Horvátországban, Varasd megyében. Közigazgatásilag Ludbreghez tartozik. Fekvése Ludbregtől 3 km-re északkeletre a Varasdi-síkságon fekszik. Története A települést 1464-ben már "Slokovec" néven említik a ludbregi uradalom részeként. 1468-ban az uradalommal együtt a Thuróczy család birtoka lett, majd 1695-től a Batthyányaké, akik egészen a 20. századig voltak a földesurai. 1857-ben 225, 1910-ben 403 lakosa volt. 1920-ig Varasd vármegye Ludbregi járásához tartozott. 2001-ben 81 háza és 295 lakosa volt. Nevezetességei Szent Flórián tiszteletére szentelt kápolnája a 19. században épült. Benny és Joon A Benny és Joon (eredeti cím: Benny & Joon) 1993-ban bemutatott romantikus vígjáték. Rendezője Jeremiah S. Chechik, a forgatókönyvet Barry Berman írta. Főszerepben Johnny Depp, Mary Stuart Masterson és Aidan Quinn. Cselekménye Joon (Mary Stuart Masterson) bájos és okos lány, ráadásul művészi hajlamokkal is rendelkezik, egész nap festeget, de elmeállapota súlyosan kiegyensúlyozatlan. Elmeorvosa szerint zárt intézetben lenne a helye. Benny (Aidan Quinn), a bátyja, autószerelő, akivel szüleik halála óta kettesben élnek. Benny a széltől is óvja, ezért neki magának nincs magánélete, bár Ruthie, a pincérnő (Julianne Moore) rokonszenves számára és a nő is vonzónak találja Bennyt. Joon mást nem visel el maga körül, a házvezetőnők sorra menekülőre fogják a dolgot. Egy este együtt kártyáznak Benny haverjaival, és a testvérpár veszít - vagy nyer? -, mert az egyik barátjuk kissé lökött unokaöccsét rájuk bízzák, ő Sam (Johnny Depp), aki felettébb fura figura. Néha egy fa tetején gubbaszt, vagy a parkban beleveti magát példaképei, Buster Keaton és Charlie Chaplin utánzásába. Joon az első perctől vonzódik hozzá, Benny viszont egy idő után féltékeny lesz rá. Amikor félénken bevallják Bennynek, hogy „összejöttek”, Benny dühében elkergeti Samet. Ő azonban egy fa tetején megvárja, amíg Benny elmegy otthonról, és közös elhatározással felülnek egy buszra Joonnal. A buszon azonban Joon hisztériás rohamot rendez, ezért ki kell hívni a mentőket. Mire Benny hazaérne, látja a távolodó mentőt és a benne ülő Samet. Joon elmegyógyintézetbe kerül. Benny rájön, hogy hibázott. Elnézést kér Samtől és együtt sikerül bejutniuk a zárt osztályra, ahol Joon van, pontosabban Sam „feláldozza” magát a közeledő ápolóknak, ezalatt Benny észrevétlenül be tud surranni a vasráccsal őrzött folyosóra. Benny megpróbál beszélni Joonnal az ajtón keresztül, és megígéri neki, hogy önálló lakásban lakhat, ha akar, felügyelet nélkül. Joon számára csak Sam hiányzik, aki hamarosan megjelenik az ablak előtt egy karbantartáshoz használt lócán lengve. Közben megérkezik Joon orvosnője, aki hajlandónak mutatkozik Joont elengedni. Sam leesik, de csak a bokája törik el. Benny két virágcsokrot visz magával: egyet Ruthie-nak, aki megértőnek mutatkozik, a másikat a húgának. Amikor meglátja, hogy Sammel közösen megint pirítóst készítenek vasalóval, leteszi a virágot a nyitott ajtóba és halkan távozik. Megjelenése A film 2001. január 9-én jelent meg DVD-n. Fogadtatás Az amerikai filmkritikusok véleményét összegző Rotten Tomatoes 75%-ra értékelte 32 vélemény alapján. Díjak, jelölések jelölés: 1994: Golden Globe-díj a legjobb férfi főszereplőnek – zenés film vagy vígjáték ( Johnny Depp ) 1994: MTV Movie Awards legjobb komikus színész (Johnny Depp) legjobb betétdal (Proclaimers: I'm Gonna Be (500 Miles) ) legjobb páros (Johnny Depp és Mary Stuart Masterson) Bárcena de Cicero Bárcena de Cicero település Spanyolországban, Kantábria autonóm közösségben. Bárcena de Cicero Hazas de Cesto, Escalante, Laredo, Colindres és Voto községekkel határos. Lakosainak száma 4132 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Montelupone Montelupone település Olaszországban, Marche régióban, Macerata megyében. Lakosainak száma 3594 fő (2017. január 1.). Montelupone Montecosaro, Potenza Picena, Macerata, Morrovalle és Recanati községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Saint-Christol (Vaucluse) Saint-Christol település Franciaországban, Vaucluse megyében. Lakosainak száma 1348 fő (2015). Saint-Christol Revest-du-Bion, Simiane-la-Rotonde, Lagarde-d’Apt, Saint-Trinit, Sault és Villars községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Férfi 3 méteres szinkronugrás a 2015-ös mű- és toronyugró-Európa-bajnokságon A 2015-ös mű- és toronyugró-Európa-bajnokságon a férfi szinkron 3 méteres műugró versenyszámát június 12-én rendezték meg a Neptun Swimming Poolban. Az aranyérmet az orosz kettős, Ilja Zaharov és Jevgenyij Kuznyecov szerezte meg Ukrajnak és a házigazda Németország előtt. Versenynaptár Az időpontok helyi idő szerint olvashatóak (GMT +01:00). Mocoa Mocoa kisváros Kolumbia déli részén, Putumayo megye székhelye. Népessége 2005-ben megközelítette a 26 000 főt. Földrajz A város a Caquetá folyó egyik mellékvizének a jobb partján fekszik körülbelül 560–650 méteres tengerszint feletti magasságban, Putumayo megye északnyugati részén. Népesség Ahogy egész Kolumbiában, a népesség növekedése Mocoában is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat: Történet A település elődjét 1551. március 6-án alapította Pedro de Agreda, bár a legendás Eldorádó keresése érdekében már 1542-ben átkelt a területen Hernán Pérez de Quesada és csapata is. Mocoát hivatalosan 1563. szeptember 29-én hozta létre Gonzalo de Avendaño kapitány a Mocoa folyó bal partján. Az akkor San Miguel de Agreda de Mocoa nevű településen 10 földbirtokos és 800 indián élt. Utak és kapcsolatok hiányában a település sokáig nem fejlődött, ráadásul ki volt téve a félelmetes andakí indiánok támadásainak is, akik 1683-ban fel is gyújtották, így Mocoa csaknem teljesen megsemmisült. A lakosságot ezért áttelepítették oda, ahol a mai város áll: a Mocoa és a Mulato folyók közé. 1876-ban a helyiek már jelentős kereskedelmet folytattak, a fő innen származó termékek többek között a kínafa, a kaucsuk és a zarzaparrilla nevű növény voltak. A kaucsuk és a kínafa ára azonban később nagyon lecsökkent, nem érte meg velük foglalkozni, így a fehér lakók többsége elvándorolt, a várost pedig újabb tűzvészek sújtották. 1958-ban létrejött Mocoa község, majd amikor 1968-ban megalakították a mai Putumayo megye elődjét, Putumayo intendenciát, Mocoát annak fővárosává tették, majd a megye 1991-es létrejöttekor székhely is maradt. Turizmus, látnivalók A szép természeti környezet mellett a település látnivalói a Santander nevű park (ahol afrikai pálmák nőnek), valamint a La Loma nevű hegy, ahonnan kilátás nyílik a városra. A közelben folyik a Rumiyaco és a Mandiyaco folyó, megtekinthető a Churumbelo-vízesés, és van egy hely, amit a „világ végének” neveznek. Mocoa legjelentősebb rendezvénye a karnevál. Sarolta (opera) A Sarolta Erkel Ferenc egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Czanyuga József írta. Ősbemutatójára 1862. június 26-án került sor a pesti Nemzeti Színházban. A mű keletkezése A Sarolta Erkel Ferenc egyetlen vígoperája. Témája szerint az álruhás király és az egyszerű lány, na meg ennek kedvese történetét dolgozza fel. A témaválasztás meglepő, mert ezt mindössze egy évvel megelőzően mutatta be a Nemzeti Színház Mosonyi Mihály Szép Ilon című operáját, ami Vörösmarty Mihály Szép Ilonka-történetét dolgozta fel (a szövegkönyvet Fekete Mihály írta), és a történet bizony nagyon hasonló. Nem véletlen, hogy Mosonyi és köre heves támadást indított emiatt Erkel ellen. Egy magyarázat lehet Erkel választására: a Bánk bán után – kikapcsolódásként – talán szüksége volt egy könnyedebb témára. Erkel vígoperájának – meglehetősen silányra sikeredett – szövegkönyvét Czanyuga József írta – Brassai Sámuel minden ellenkezése ellenére. Erkel szokatlanul rövid idő alatt készült el a komponálással, könnyen lehet, hogy már a Bánk bán alatt is foglalkozott vele. Az opera mindössze 16 hónappal a Bánk bán után bemutatásra készen állt. Cselekménye Helyszín: Magyarország , egy falu Moson vármegyében Idő: 1146 Első felvonás Egy Moson vármegyei faluban vidám mulatságot ülnek. Megjelenik Ordító, a falu kántora, lányával Saroltával. A távolban megszólal Márton juhász furulyája. A tömeg kíváncsian kitódul, csak Ordító és a lánya maradnak. Ordító régi bánata, hogy lánya nem ment még férjhez. Fiú unokát szeretne, aki majd mesterségét továbbviszi. Sarolta bevallja, hogy ő már választott, és Gyula, a király vitéze a szerelmese. Gyula közeledik. Sarolta és az apja meghúzódva kihallgatják a vitéz szerelmes dalát. Sarolta előlép, és arra biztatja Gyulát, hogy kérjék együtt apja beleegyezését házasságukhoz. A vitéz Ordítónak is megtetszett, és beleegyezik a frigybe. Sarolta és apja távoznak. Megérkezik a király, aki arra kéri Gyulát, hogy cseréljen vele szerepet. Mikor magára marad, bevallja, hogy ő is szerelmes Saroltába. Megjelenik Sarolta, de a király hiába ostromolja, a lány hű marad választottjához. Ezt Ordító is élénken helyesli, és fitymálja a vitéze képében udvarló királyt. Belus országnagy észreveszi királya lángolását, és mindenáron meg akarja akadályozni, hogy az Sarolta közelébe férkőzzék. Második felvonás Háborús üzenet érkezik, a király törvénytelen fia lerohanni készül Magyarországot. A király meglepi Saroltát, és ismét szerelmet vall neki. Ekkor Ordító is megjelenik, és szidja az álruhás királyt. Közben betoppan Gyula, és így fény derül a személycserére. Ordító becsvágyát nem lehet letörni. Az új helyzetnek megfelelően kiterveli, hogy jobb lenne, ha lánya királynővé válna. Unszolja is a lányát, hogy fogadja el a király szerelmét, de Sarolta megingathatatlanul hű marad. Harmadik felvonás Az utolsó felvonás bordallal és fegyvertánccal indul, majd az álruhás király megvallja, hogy kész Gyula álnéven nőül venni Saroltát. Belus résen van, útját állja a könnyelmű násznak: aláírat egy papírt a királlyal, mely szerint Sarolta Gyula vitézhez köteles hozzámenni. Közben Ordító a lányával veszekszik, mert azt szeretné, hogy az a királyt válassza férjéül. Ekkor megérkezik Belus a király parancsával. Belus jól tudja, hogy a király Gyula képében akar Saroltával házasságot kötni, ezért gyorsan hívatja a vitézt, és összeesketi a lánnyal. Ordító még mindig azt hiszi, hogy a király a veje és az igazság csak akkor derül ki, amikor a csatából visszatér a győztes király. A csalódott, de méltóságát megőrizni akaró király gróffá üti és a mosoni végvár parancsnokának teszi meg Gyulát. A mű színpadra állítása, utóélete A Saroltát 1862. június 26-án mutatták be a Nemzeti Színházban. A premieren Lonovics Kornélia (Sarolta), Bignio Lajos (Gyula), Ellinger József (Gejza), Benza Károly (Ordító) és Kőszeghy Károly (Belus) énekelte a főbb szerepeket, a darabot Szigligeti Ede rendezte és Erkel Ferenc volt a karmester. A bemutató sikeres volt ugyan, de az opera hamar lekerült a színpadról, mert bemutatón szereplő énekesek nagyobb része megvált a színháztól. Lehet, hogy a közönség is mást várt a Hunyadi és a Bánk után Erkeltől. A kritika véleménye eleinte nem volt kedvezőtlen, kivéve a leplezetlenül támadó, németbarát Hölgyfutárt : „Az egész operán van valami nehézkes, tapogatózó […] Az egyes részek a végtelenségig nyúlnak […] Egyik főhibája ezen dalműnek, mint többnyire Erkel minden szerzeményének, hogy irtóztató magasan van írva…” – írták július 1-jén. A mértékadó szakemberek joggal kifogásolták a szövegkönyv gyarlóságát. „A személyek - anélkül, hogy az egyik a másik felett valami előnnyel bírna - dróton járó bábok erély és akarat nélkül” – írta Bartalus István. Az opera mindazonáltal bővelkedik kitűnő számokban, mint például az előjáték, Sarolta imája, Ordító áriája, Gyula áriája és az együttesek. Az opera mindössze hat előadást ért meg (a Mosonyi-féle Szép Ilon sem volt sikeresebb, azt is csak hatszor adták elő). 1901-ben még elővette az Operaház is, de csak négyszer játszották el. Legközelebb évtizedek múlva, Vaszy Viktor mutatta be 1971-ben Szegeden, és több évadon át játszották. Az átdolgozott változatban Gejza helyébe Mátyás királyt tették, nyilvánvaló utalásként Vörösmarty Szép Ilonkájára. Újabb hosszú szünet után a Kolozsvári Magyar Opera – amely elhivatottan tűzte műsorára sorban Erkel Ferenc valamennyi operáját – 2002. július 12-én, a gyulai tavi színpadon játszotta az eredeti, „Gejzás” változatot. A szereposztásból Hary Judit (Sarolta), Hercz Péter (Ordító), Bancsov Károly (Belos) és Szabó Bálint (főpap) ismert. A kolozsváriak 2010-ben új rendezésben mutatták be ismét a Saroltát, és ezt a kétfelvonásossá átdolgozott produkciót 2010. június 17-én a Miskolci nemzetközi operafesztiválon is bemutatták – a Nádasdy-díjas Demény Attila rendezésében. A Miskolci Nemzeti Színház Nyári színházában játszott opera főbb szerepeit Covachinschi Yolanda (Sarolta), Pataki Adorján (Mátyás király), Laczkó V. Róbert (Gyula), Sándor Árpád (Ordító), Mányoki László (Belus) és Szilágyi János (főpap) énekelték, Jankó Zsolt vezényelt. Forintos Károly Forintosházi Forintos Károly György Adalbert (Mihályfa, Zala vármegye, 1795. április 23. - Mihályfa, Zala vármegye, 1866. december 6.), táblabíró, mihályfai birtokos, ellenzéki tag. Élete A dunántúli régi nemesi forintosházi Forintos család sarja. Apja, idősebb forintosházi Forintos Károly (1763-1834), táblabíró, anyja, gulácsi Farkas Anna (1770-1805) volt. Apai nagyszülei forintosházi Forintos Gábor (1723-1782), Zala vármegye első alispánja és lomniczai Skerlecz Erzsébet (1732-1802) voltak. Anyai nagyszülei gulácsi Farkas János (1737-1780) Vas vármegye táblabirája, káldi birtokos, és bojári Vigyázó Terézia (1749-1774) voltak. Nagybátjyai, a zalaegerszegi szabadkőműves páholy tagjai, ifjabb Forintos Gábor (1758-1817), Zala vármegye főjegyzője, és Forintos Boldizsár (1768-1828), alszolgabíró voltak. Unokatestvére, az utóbbi fia, forintosházi Forintos György (1792-1857), konzervatív politikus, a Deák Ferenc által javasolt nemesség jogai és adómentesség megszüntetése ellenség vezére volt. Alap tanulmányai után a családi mihályfai birtokán gazdálkodott. Habár a Forintos család konzervatív vágású volt, Forintos György kivételével, az 1848-as szabadságharc alatt, tagjai nem harcoltak, de részt vettek a közigazgatási szervezésében. 1848. március 15.-én jelen volt a zalai megyegyűlésen. 1848. március 30.-án viszont a vármegyei ülésében megválasztott bizottságokat, hogy szabadságharcos kinyomtattatott számos példányokat kiosszanak és a népnek megmagyarázzák a forradalmi eszméket. A szántói járás bizottságát gróf Batthyány Károly és Forintos Károly alkották. A szabadságharc alatt, 1848 és 1849 között a keszthelyi kerületi törvényszék egyik közbírája volt. Házassága és leszármazottjai 1821. október 24.-én Zalaszentmihályon vette feleségül a nemesi származású pósfai Horváth családból való pósfai Horváth Eleonóra (1800-1863) kisasszonyt, akinek a szülei pósfai Horváth Ferenc (1770-1844), Zala vármegye főjegyzője és Knecht Teréz (1780-1822) voltak. A házasságukból több gyermek született, azonban csak kettő érte el a felnőttkort: Forintos Kálmán ( 1834 - 1903 ), mihályfai birtokos. Neje, Johanna Schöen von Liebingen. Forintos Matild ( 1836 - 1906 ). Férje, Vértessy Iván ( 1826 - 1898 ) hites ügyvéd, 1848-as honvéd főhadnagy. Constel·lació Esportiva A Constel·lació Esportiva vagy gyakran Constelació Esportiva andorrai labdarúgócsapat volt a fővárosból, Andorra la Vellából. Megalakulását követően az 1998–99-es andorrai labdarúgó-bajnokság élvonalában kezdte meg szereplését, ahol már a következő bajnoki évben domináns csapattá vált: veretlenül, 70–6-os gólkülönbséggel megnyerte az első osztályt, a nemzeti kupában pedig kapott gól nélkül menetelt, a döntőben 6–0-s arányban diadalmaskodott az FC Encamp felett. A 2000–01-es idényt toronymagas esélyesként kezdte volna meg, azonban az Andorrai labdarúgó-szövetség felfüggesztette a klub indulási engedélyét arra hivatkozva, hogy jelentős pénzügyi tartozást halmozott fel a szervezettel szemben, néhány élvonalbeli klub szavazati jogát fel akarta vásárolni, illetve az UEFA-kupás szereplésért járó jutalmat sem osztotta meg. 2000. november 21-én végül kizárták a Constel·lació Esportivá-t az első osztályból, és hét évre eltiltották onnan. A klub fellebbezett ugyan az ítélet ellen, azonban a kedvezőtlen kilátások miatt feloszlott. Sikerei Andorrai labdarúgó-bajnokság ( Primera Divisió ) Andorrai kupa ( Copa Constitució ) Eredményei Bajnoki múlt A Constel·lació Esportiva helyezései az andorrai labdarúgó-bajnokság élvonalában. Nemzetközi Szezonális bontásban Megjegyzés: Az eredmények minden esetben a Constel·lació Esportiva szempontjából értendők, a dőlten írt mérkőzéseket hazai pályán játszotta. Elég a vadnyugatból! Az Elég a vadnyugatból! (eredeti cím: Wagons East!) 1994-ben bemutatott westernfilm paródia. Rendezője Peter Markle, a főbb szerepekben John Candy és Richard Lewis látható. Ez John Candy utolsó filmje. Cselekménye Az 1860-as évek után a Vadnyugat már nem az igazi. Az Új-Mexikó állam déli részén lévő Prosperity 67 fős lakosságából sok tisztességesen dolgozó embernek elege lesz a mostoha körülményekből: a valamikor orvosként dolgozó Phil Taylor (Richard Lewis), a prostituált Belle (Ellen Greene), a homoszexuális könyvkereskedő, Julian (John C. McGinley) és a bankpénztáros számára betelt a pohár. A prostituáltnak nem fizetnek a vendégei, a könyvek lapjait vécépapírnak használják, a bankot pedig hetente háromszor kirabolják és a bankpénztárost rendszerint megölik (számukra külön helyet tartanak fent a temetőben). Elhatározzák, hogy nem maradnak tovább, és visszamennek kelet felé. A bizonytalanokat az ivóban való tanácskozás közben kitörő vihar és a tetőről leeső szélkakas győzi meg, ami keleti irányba mutat. Ugyanekkor esik be az ivóba egy hatalmas termetű alak, és elterül a padlón. A kis városkában még néhány család csatlakozik a menethez. Az ekhós szekerek készen állnak, már csak egy vezető kell a konvoj élére, aki ismeri a meglehetősen hosszú utat. Ő James Harlow (John Candy), aki éjszaka beesett az ivó ajtaján, és nem veti meg az italt, de miután elvállalja a munkát, azóta egy kortyot sem iszik. A visszafelé vezető út kalandosan és gyakran viccesen telik. Véletlenül a sziú indiánok táborában találják magukat, akik először le akarják őket gyilkolni, de a főnök rájön, hogy ha a fehér emberek elkezdenek visszamenni kelet felé, akkor az indiánok visszakapják a területüket, amiket korábban elvettek tőlük, ezért támogatja őket és indián vezetőket ad melléjük. A vasúttársaság azonban nem nézi jó szemmel a kelet felé induló csapatot, mert ők csak akkor kapnak sok millió dolláros támogatást a kormánytól a vasút építéséhez, ha a megfelelő számú lakosság megvan az adott területen, és ha onnan is elvándorolnak az emberek, akkor nem kapják meg a pénzt. Ezért az igazgató egy bérgyilkost küld utánuk, aki előbb finomabb módszerekkel próbálja jobb belátásra bírni őket (pl. a vizeshordók tartalmának kiengedése), majd durvább eszközökhöz folyamodik (híd felrobbantása dinamitrudakkal), azonban próbálkozásai sorra balul sülnek el. Utolsó alkalommal a bérgyilkos foglyul ejti és összekötözi az egész csapatot, de a homoszexuális könyvkereskedő, Julian pisztolypárbajban legyőzi. A vasúttársaság ekkor egy egész rablóbandát küld utánuk, de nem találják meg őket, és a Csendes-óceán partján kötnek ki. Az igazgató a katonaságot is riasztja, ahol ráadásul a tábornok Harlow régi személyes ellensége. A szekérkaraván egyik tagja számára már a kezdettől fogva ismerősnek tűnik Harlow neve, de időről-időre csak lényegtelen információmorzsák jutnak eszébe róla. Egyszer azt állítja, hogy Harlow részt vett abban a Donner-hágón való téli átkelésben, amiben mindenki meghalt (őt kivéve), és a résztvevők egyenként felfalták egymást. Amikor szembesítik Harlow-t ezzel az állítással, ő sarkon fordul és egy ivóban leissza magát. A lovasság körülveszi a szekértábort, de mielőtt halomra gyilkolnák egymást, megérkezik Harlow, és azt javasolja, hogy ők ketten a tábornokkal csapjanak össze és ez döntse el a vitát. Harlow hosszú ökölharcban győz a másik felett. A karaván gyakorlatilag megérkezett úticéljához, mert St. Louis már csak 5 mérföldnyire van. Belle és Harlow együtt maradnak az út után. A film készítése A forgatás szomorú eseménye, hogy a főszereplő, John Candy 1994. március 4-én álmában meghalt szívinfarktusban a mexikói Durango szövetségi államban. A film készítőinek állítása szerint minden jelenetet felvettek vele, ami be volt tervezve, egyesek azonban vitatják ezt, és azt mondják, hogy Candy halála miatt jelenetek maradtak ki vagy azokat átírták. Egy jelenet, amikor Candy kiüríti a whiskysüveg tartalmát a földre, kétszer is megjelenik a filmben, más háttérrel, azonban ez sem bizonyíték. A VHS és a DVD változat is John Candy emlékének ajánlja a filmet. Ez volt az utolsó film, amit John Candy felvett, utoljára kiadott filmjét, a Canadian Bacont, ami 1995-ben jelent meg, korábban rögzítették. Ugyancsak ez volt az utolsó film a Carolco Pictures számára, amit a TriStar Pictures forgalmazott. A Carolco ezután az amerikai piacon való terjesztéshez a Metro-Goldwyn-Mayert alkalmazta (ez jelenleg a TriStar anyacégéhez, a Sonyhoz tartozik), ami a Carolco utolsó négy filmje közül hármat forgalmazott. Ez az egyetlen olyan Carolco film, aminek a mellékes jogait nem a jogutód cég, a StudioCanal birtokolja. Ezek a jogok a Lions Gate Entertainment birtokában vannak (az Artisan Entertainment jogutódja, korábban Live Entertainment), ami a legtöbb Carolco film forgalmazója az amerikai videopiacon. Fogadtatása A film John Candy halála után öt hónappal került forgalomba, ennek ellenére a kritikusok fanyalogva fogadták. Anyagilag nem volt sikeres. A kritikusok a színészi játékot, a történetet és a vígjátéki elemeket is kifogásolták. A film a Rotten Tomatoeson 0%-ot kapott. Ennek ellenére sok néző elégedett a filmmel, és azoknak is ajánlja, akiket nem zavar a film nyers humora. A német nyelvű nemzetközi filmlexikon (Lexikon des Internationalen Films) szerint: „Egy eredeti, gonosz szatíra az amerikai erények, az úttörő-mítosz és vadnyugati motívumok ellen, zseniális poénokkal. A karakterek és a sok fekete humor remek szórakozást kínál”. Falucska Falucska (Богаревиця), település Ukrajnában, az Ilosvai járásban. Fekvése Ilosvától délnyugatra, Nyíresújfalu, Komló, Beregkövesd és Beregpálfalva közt fekvő település. Története A trianoni békeszerződéselőtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. 1910-ben 573 lakosából 8 magyar, 565 ruszin volt. Ebből 504 görögkatolikus, 69 izraelita volt. Pfitzner Sándor Pfitzner Sándor (Csetén, 1880. augusztus 5. – Marblehead, Amerika, 1910. július 12.) magyar/amerikai gépészmérnök, feltaláló és a repülés úttörője. Életpálya Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. 1905-ben tervezte meg első repülőgépét, de a kivitelezésre nem talált támogatót. Amerikába emigrált, ahol rövidesen a Curtiss motorgyárban (Curtiss Aeroplane and Motor Company) kapott lehetőséget repülőgép, autó- és repülőgép motorok építésére. Egyfedelű (monoplán) repülőgépén (Pfitzner Flyer), minden más szerkezettől eltérően, a szárnyak végeit teleszkópszerűen növelhetővé, illetve csökkenthetővé készítette (megalapozva a későbbi variálható szárnyak alapját) a fordulás közben szükséges egyensúlyozás céljából. Amerikában az első monoplán építésű repülőgép amelyik sikeresen teljesítette a repülést. 1909. december 31-én szállt fel először, kísérlete fényes sikerrel járt. Adorján János első hazai, sikeres felszállását (1910. január 10.) 10 nappal megelőzte. A négyhengeres, 25 lóerős, percenként 1200 fordulatszámú repülőgép motorjával 1909-ben, a legnagyobb sebesség elérésével Curtiss elnyerte a reimsi Gordon Bennett Kupát. 1910. márciusában gépével 2 óra alatt 216 kilométer távolságot tett meg, helyenként 1100 méter magasságba emelkedve. Teljesítményeit elismerve, híressé vált a magyar származású amerikai mérnök. Repülések közben fellépett állandó szédülése (depressziós volt) miatt öngyilkos lett. Szakmai sikerek Neve minden jelentősebb, a repüléssel (aviatikával) foglalkozó amerikai lexikonban és kézikönyvben megtalálható. Mocsai Tamás Mocsai Tamás (Budapest, 1978. december 9. –) magyar olimpikon kézilabdázó. 2014-től Felsőmocsolád polgármestere. A mesteredző Mocsai Lajos fia. Pályafutása Tagja a válogatottnak, amelyben eddig 119 mérkőzésen 270 gólt szerzett. Magassága 196 cm, súlya 96 kg. 2014-ben az MKB-MVM Veszprém játékosa lett. Ugyanebben az évben visszavonult a kézilabdától. A 2014-es magyarországi önkormányzati választáson független jelöltként Felsőmocsolád polgármesterének választották. 2014 novemberében súlyos autóbalesetet szenvedett. Sikerek Magyar bajnok: 2000 Magyar kupa-győztes: 2001 KEK-döntős: 2000 KEK-elődöntős: 2002 Díjai, elismerései Magyar Arany Érdemkereszt (2012) Borjog A borjog az agrárjog jogterületén belül helyezkedik el, mint a borkészítési célú szőlőtermesztésre, borkészítésre, borászati termékek jelölésére és értékesítésére vonatkozó jogszabályok összessége. A borjog joganyaga A borjog joganyaga a következő szabályokat foglalja magában: szőlőtermelési potenciál, beleértve a új telepítési és újratelepítési jogokat; a szőlőnyilvántartás létrehozása; borokra vonatkozó piaci szabályok, borászati eljárásokra és gyakorlatokra vonatkozó szabályok, beleértve az importált szőlőmustból történő borkészítést és a borok termékjellemzőit, a bormegnevezések védelmére vonatkozó szabályok, a bortermékek közösségen belüli szabad mozgására, a borok behozatalára és kivitelére, valamint a borágazatban végzett ellenőrzésekre vonatkozó szabályok. A borjog forrásai Magyarországon 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 2004. évi XVIII. törvény indokolása Luc Robitaille-trófea A Luc Robitaille-trófea egy díj, melyet a QMJHL-ben osztanak ki, annak a csapatnak, mely a legtöbb lőtt góllal zárja az alapszakaszt. A trófeát Luc Robitaille-ról nevezték el. Illatos ruta Az illatos ruta (Agathosma betulina) kis termetű dél-afrikai cserje. Jellemzői 1–2 cm hosszú, tojásdad alakú levelei szinte világoszöldek, a szár közelében elkeskenyedők vagy rombuszra emlékeztetők. Rövid levélnyélen ülnek, szélük finoman fogazott. A levél felületén illóolaj-tartalmú pontszerű mirigyszőrök láthatók. A mintegy 12 mm átmérőjű virágok pártája fehér vagy rózsaszín. Tojásdad alakú toktermése 5 fényes, fekete magot rejt. Felhasználása Az illatos ruta levele az enyhe húgyúti gyulladások, mint például a hólyaghurut, a húgycső- és a prosztatagyulladás, valamint a húgyhólyag érzékenysége esetén hatásos. Idült hörghurut esetén hörgőfertőtlenítőként ajánlott. Az illatos ruta levelét gyakran más növényekkel együtt alkalmazzák, például a medveszőlővel. Külsőleg nem használatos. Gyógyhatása Az illatos ruta levele elismert vízhajtó- és fertőtlenítőszer. Előbbi tulajdonsága a flavonoidoknak, utóbbi a dioszfenolnak köszönhető. A szokásos előírt adagoknál semmilyen káros mellékhatása nem ismert. Illóolajának bizonyos vegyületei, elsősorban a pulegon (nagyobb adagban mérgező) azonban izgathatják a nyálkahártyát, ezért aromaterápiás használata nem ajánlott. Végül vízhajtó hatása miatt levele eltávolíthatja a szervezetből a káliumot, ezért az illatos ruta alapú készítmények alkalmazása esetén sok, káliumban gazdag friss zöldséget és gyümölcsöt (brokkolit, articsókát, spárgát, sárgabarackot, ribiszkét) kell fogyasztani. Forrás A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7 Férfi 400 méteres gyorsúszás a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon az úszás férfi 400 méteres gyorsúszás versenyszámát augusztus 10. és 11. között rendezték a Pekingi Nemzeti Vízi Központban. A kvalifikációhoz szükséges idő (A-szint) 3:49,96 és (B-szint) 3:58,01 volt. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új rekord nem született. Eredmények Az időeredmények másodpercben értendők. A rövidítések jelentése a következő: Előfutam Az összesített eredmények alapján a 8 legjobb időeredménnyel rendelkező úszó jutott tovább a döntőbe. Sárgafülű papagáj A sárgafülű papagáj (Ognorhynchus icterotis) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó Ognorhynchus nem egyetlen faja. Előfordulása Kolumbia területén honos. Ecuadorban valószínűleg már kihalt. Megjelenése Testhossza 42–46 centiméter, testtömege 285 gramm. Tollazata zöld színű, homloka, a fül foltja és a hasa sárga. Benoît Schwarz Benoît Schwarz (Zürich, 1991. augusztus 19. –) olimpiai bronzérmes svájci curlingjátékos. Élete Tizenhárom éves korában kezdett curlingezni. A 2009-es téli európai ifjúsági olimpiai fesztiválon aranyérmes lett, majd 2010-ben – Peter de Cruzzal és Valentin Tannerrel együtt – a svájci junior világbajnokságot – melyen sikeresen legyőzték Skóciát – ismét egy aranyéremmel zárta. A következő évben csak a második helyet sikerült megszerezniük. Sportpályafutása során két világbajnoki bronzérmet (2014, 2017), egy-egy Európa-bajnoki arany- (2013) és ezüst- (2015), illetve két bronzérmet (2016, 2017) sikerült begyűjtenie. 2014-ben – 22 évesen – tagja volt a téli olimpiára kiutazó svájci curling csapatnak, ahol végül a nyolcadik helyen zártak. Négy évvel később, a De Cruz vezette (De Cruz–Schwarz–Tanner–Claudio Pätz összeállítású) csapat tagjaként másodjára is képviselhette hazáját a dél-koreai Phjongcshangban rendezett téli olimpiai játékokon, ahol a harmadik helyér vívott csatában legyőzték a kanadaiakat. (16923) 1998 FB61 A (16923) 1998 FB61 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. Kromek Sándor Kromek Sándor (Salgótarján, 1937. július 21. –) magyar kémia-fizika szakos gimnáziumi tanár. Élete A Madách Imre Gimnáziumban végzett Salgótarjánban, 1955-ben. Egyetemi tanulmányait 1957-62 között Debrecen a KLTE TTK-n, kémia-fizika szakon végezte. 1962-97 között a Nagy Lajos Gimnáziumban, Pécsett dolgozott kémia-fizika szakos tanárként, 1997-től óraadó tanárként. 1995-98 JPTE TTK Általános Kémiai Tanszék gyakorlatvezetője, 1998-2003 PTE TTK Analitikai Tanszék óraadója és gyakorlatvezetője. Kidolgozója a kémia tagozatos gimnáziumi tananyagnak, középiskolai tantervének, és praktikum oldalán, az elektrokémiai tananyagnak. Több kémiai tankönyv, példatár társszerzője; nevelő-oktató tevékenységének súlypontját a felsőoktatási továbbtanulásra való felkészítés és a tehetséggondozás jelentette. Pályája során több mint 70 diákja ért el OKTV helyezést, de tanítványai a Ki miben tudósban, a Nemzetközi Kémiai Diákolimpiákon, az Irinyi János Középiskolai Kémiaversenyeken, a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáin, a Kémikus Diákszimpóziumon, a Dunántúli Ifjú Kémikusok versenyein is számtalan rangos helyet vívtak ki maguknak. Mindezek mellett eredményes kosárlabdázó karriert futott be. 1950-54 között a Salgótarján Bányász SK, 1954-ben a Salgótarján Vasas SE NB II-es csapatának játékosa volt, majd, 1957-ben a DEAC, 1962-67 között a PVSK NB I-es csapatának tagja volt. 1967-72 között a Pécsi Postás SK igazolt kosárlabdázója volt. A kosárlabda mellett az operamuzsika, filmművészet, színház, olvasás a hobbija. Művei Összefoglaló feladatgyűjtemény kémiából. (1998) Kémiai kísérletgyűjtemény III-IV. osztály. (1984) Kémiai anyagvizsgálat IV. osztály I. rész. (1976) Korróziós cellák, lokálelemek videoprojektorral történő élő kísérletes bemutatása. XXI. Kémiatanári Konferencia 2004 Pécs. (szerzőtárs: Szabó Ákos) Díjai, elismerései Oktatási Miniszteri Dicséret (1968, 1976) Kiváló Tanári Cím (1977) Ötvös László-díj (több alkalommal) Szentgyörgyi Albert-díj (1990) Apáczai Csere János-díj (1992) Aranykatedra-díj (1997) Pécs Város Oktatási Díja (2003) Szent Gellért-érdemérem arany fokozata Rátz Tanár Úr életműdíj (2008) Tagságai Magyar Kémikusok Egyesülete MTA PTB Kémiai Szakcsoport Nyelvismerete német orosz Rubin (keresztnév) A Rubin a rubin drágakő nevéből alkotott női név. Rokon nevek Rubina : szintén a drágakő nevéből képzett, és több idegen nyelvben is meglévő név. Rubinka : szintén a drágakő nevéből, magyar kicsinyítőképzővel képzett név. Gyakorisága Az 1990-es években a Rubin, Rubina és a Rubinka szórványos név, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb női név között. Névnapok Rubin, Rubina, Rubinka július 10. július 19. Az acélt megedzik Az acélt megedzik (Как закалялась сталь) Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij önéletrajzi momentumokkal átszőtt 1930 és 1934 között írt szocialista realista alkotása. A mű a megjelenését követően nagy népszerűséget szerzett az író számára, és a szovjet irodalom egyik legjelentősebb munkájává vált. A regény bemutatja a polgárháború eseményeit, a népgazdaság helyreállításának idejét és a szocialista építést. A regény keletkezése Osztrovszkij 1929 augusztusban elveszítette a látását. A mozdulatlanságra és a vakságra ítélt ember Moszkvában 1930 végén kezdte el írni híres regényét. 1931-ben fejezte be az első részt, majd elküldte a Molodája Gvárgyija (Fiatal Gárda) magazinnak. Ám a szerkesztőnek nem tetszett, mivel a főszereplőket teljesen irreálisnak tartotta. A regényt azonban a szovjet propaganda képviselői jóváhagyták, így (Osztrovszkij engedélyével) alapos korrektúra után 1932 áprilisától megjelent a regény első része a folyóiratban. 1932 novemberében könyvalakban adták ki. A történet második része ugyanabban a magazinban jelent meg 1934 januárjától májusig. Osztrovszkij alkotását több alkalommal újra kiadták, és a regény nagyon népszerűvé vált az olvasók körében. Történet Első rész 1917-ben az I. világháború a vége felé közeledett, Ukrajnában, Sepetovka városában Pavel Korcsagint kicsapták az iskolából, mert összetűzésbe keveredett Vaszilij pópával. Pavka ezután mosogatófiúként dolgozott a település pályaudvarán lévő étteremben. A napi 24 órai folyamatos munka megterhelő volt a gyermek számára. Egy egész napos szolgálat után egy újabb műszakra kényszerítették. Ekkor fáradtságában súlyos hibát követett el, amiért nagy verést kapott. Pavel bátyja bosszút állt az öccsét ért sérelmen, de a fiúnak nem volt ott tovább maradása, később egy villanytelepen kapott munkát, fűtőmunkás lett. A német hadsereg bevonulása után a városka polgárai közül többen konfliktusba keveredtek a hódítókkal. A megszállók ellen vasutassztrájk robbant ki, az idősebb Korcsagin testvér többször is nehéz helyzetbe került. Pavel összebarátkozott a főerdész leányával, Tonyával. Egy idő után mindketten úgy érezték, hogy többről van szó, mint barátságról. Ukrajnában fellángolt a kíméletlen osztályharc, fehér, vörös és meghatározhatatlan árnyalatú csapatok (gyakran bandák) áradata özönlötte el a kormányzóságot. Petljura kalandor atamánjai uralták Sepetovka környékét, néha egymással is torzsalkodtak. Golub ezredes csapatai pogromot hajtottak végre a kisvárosban élő zsidók ellen. A peljuristák fosztogattak, gyilkolták az ellenszegülőket és az ártatlan embereket egyaránt. A városi munkások közül többen menedéket adtak az üldözötteknek. Pavel fegyvert szerzett, részt vett egy bolsevik fogoly barátjának a szöktetésében. A hatóságok egy gazdag gimnazista vallomása alapján elfogták a fiút, megkínozták és börtönbe zárták. Egy szerencsés véletlen következtében a rabok egy részének sikerült megszöknie. Pavel Tonyáéknál talált menedéket, de a várost hamarosan el kellett hagynia. Szergej Bruzzsak csatlakozott a peljuristákat elkergető vöröskatonákhoz. Hónapokkal később a Vörös hadsereg kiürítette Sepetovkát, a város a lengyel hadsereg kezébe került. Pavel is a lengyelek ellen harcolt a bolsevikok oldalán, majd Bugyonnij 1. lovashadseregéhez csatlakozott. A 17 éves fiú sok ütközetben kitüntette magát, a Lvov melletti csatában életveszélyes fejsebet kapott. Hosszú lábadozás után – fél szemére megvakulva – került ki a kórházból. A fehérlengyelek elleni harc véget ért, 1920 decemberében a béke következtében Sepetovka Szovjet-Ukrajnáé maradt, Pavel és Artyom hazatérhetett. Második rész A népgazdaság helyreállítása a pusztító háborúk után nehézségekbe ütközött. Batyuzók, spekulánsok, fegyveres, fosztogató bandák, a társadalom söpredéke komoly gondot okozott a szovjet államhatalomnak. Az életben maradt, de külföldre menekült fehérgárdisták egy része is visszaszivárgott, és Ukrajna több városában ellenforradalmi felkelésre készülődtek. Sepetovkában Vaszilij pópa, Vinnyik zászlós és egy Petljura-tiszt állt a titkos zendülőszervezet élén. Fjodor Zsuhraj vezetésével a katonai iskola egységei, a Cseka emberei, a párt- és a Komszomol-tagjai csírájában fojtottak el a felkelést. Komoly gondot okozott a vasúti forgalom megbénulása, a kevés élelem és fűtőanyag. A városka lakóit éhhalál és fagyhalál fenyegette. Vasútépítő brigádokra volt szükség, hogy az erdő mélyéből a már korábban kitermelt tűzifát Sepetovkába tudják szállítani. Emberfeletti küzdelem várt az építőkre: a kegyetlen időjárással, a nyersanyaghiánnyal és a közelben leselkedő Orlik bandával kellett megküzdeniük. Orlik 200-300 fős kulákcsapatai kisiklatták a mozdonyokat, kis falvakat támadtak meg. Éjjel útonállók voltak, akik nappal békés, jámbor parasztokká változtak. Pavel is részt vett a vasúti pálya építésében, vékony kiskabátban és rozzant sárcipőben dolgozott megállás nélkül sárban, fagyban: lelkesen az embereivel együtt. Orlik a teljes bandájával rátámadt az építőkre, két óráig védekeztek a munkások, majd a segítségükre érkező páncélvonat és az odavezényelt kétszázadnyi vörös lovasság eldöntötte a harcot. Korcsagint hastífusz és tüdőgyulladás miatt vonatra tették, de az utasok az egyik állomáson kirakták a beteget: szerintük út közben meghalt a lenszőke fiatalember. Pavel azonban nem halt meg, hazavitték, és az otthoni ápolásnak köszönhetően tavasszal már gyógyultan kereshette fel a bátyját. Artyom közben megnősült, a családjával - a gyermekei körében - a hétköznapi emberek életét élte. Pavel Kijevbe utazott, hogy felkereste korábbi elvtársait. A fiú barátainak egy része szétszóródott az országban, többen közülük fontos párt- vagy gazdasági vezető megbízatást teljesített. Akik Kijevben maradtak, nagyon örültek, hogy hamisnak bizonyult a hír Pavel haláláról, és munkát szereztek Korcsaginnak, aki ezután segédszerelőként dolgozott egy vasutasműhelyben. Komszomol-titkárként Pavka a munkaidő letelte után is gyakran bent maradt a műhelyben, hatására a többiek is csatlakoztak hozzá. Később Berezdovba került - a lengyel határ mellé -, ahol a 2. katonai kiképzőzászlóalj politikai biztosa lett. Az itt eltöltött egy év alatt a területen végzett politikai munka mellett Pavel kivette a részét a csempészek, a banditák, a trockisták és a belső ellenség elleni harcból is. 1924 januárjában meghalt Lenin, a hatalmas gyászt követően Sepetovkában a vasutasműhelyben 37 veterán munkás jelentkezett a pártba, köztük volt az idősebb Korcsagin is. Pavel ismét Kijevbe került, ahol a Komszomol körzeti bizottságának titkára lett. Önmagát sem kímélve dolgozott, a szocializmus eszméjéért élt, hitt a korabeli jelszóban, hogy: „A jövő a miénk!”. Két év múlva a gyógykezelésre a Krímbe küldték, majd többször is orvosi vizsgálaton esett át. Szembesült azzal, hogy központi idegrendszerének súlyos megrendülése miatt rövidesen teljes megbénulás vár rá. Nyugdíjazása után rengeteget olvasott, levelező tagozaton egyetemre járt. Egy fiatal lány barátságát, szerelmét is elnyerte, aki hamarosan feleségül ment hozzá. Először a bal keze és lába bénult le, majd mindkét lába cserbenhagyta Pavelt. Másfél év szenvedés után egy agresszív gyulladás a szemét is tönkretette. A vak fiatalember életét egy rádió megépítésével próbálták a barátai enyhíteni. 100%-ban munkaképtelenné vált, de ő az új élet építőinek sorába akart továbbra is tartozni. Moszkvába költöztek, ahol egy karton sorvezető segítségével egy regényt kezdett írni A vihar szülöttei címmel. Sokat segített számára egy fiatal lány, Galja, akinek a mozgásképtelen, szeme világát elveszett Pavel diktálta a történetet. A leningrádi könyvkiadó válaszára sokat kellett várniuk, de egy nap levelet hozott a számukra a postás. Szereplők Pavel Andrejevics Korcsagin : A regény főszereplője. A polgárháborúban harcol a bolsevikok oldalán. Ő a szocialista realizmus egyik legfontosabb pozitív hőse. Artyom Andrejevics Korcsagin, Pavel bátyja, lakatos Tonya Tumanova, Pavel ifjúkori szerelme Szergej Bruzzsak Zahar Bruzzsak, mozdonyvezető Viktor Lescsinszkij Nelli Lescsinszkaja Liza Szuharko Fjodor Zsuhraj Rita Usztyinovics Anna Borhart Gyimka Cvetajev Ignat Pankratov Taja Kjucam Megjelenések Orosz nyelven A Szovjetunióban több, mint 250 kiadást ért meg. Magyar nyelven 1937 : A mű néhány részletét a Sarló és Kalapács folyóirat közölte a 17–20. számában, Lányi Sarolta fordításában. 1939 : Részletek jelentek meg az Új Hang folyóiratban 1945ː Nikoláj Osztrovszkij: A vihar szülötte ; ford. Pénzes Géza; Cserépfalvi, Bp., 1945 1946ː Nikoláj Osztrovszkij: Az acélt megedzik ; ford. Amalia Joszifovna Steiner, Pénzes Géza; Cserépfalvi, Bp., 1946 1948ː Hogyan edzették meg az acélt ; Ragyanszka Skola, Kijev, 1948 ( Iskolai könyvtár) 1949ː Nikolaj Ostrovskij: Az acélt megedzik. 1. r. ; Bratsztvo-Jedinsztvo, Noviszád, 1949 1950: Az acélt megedzik ; ford. Radó György, Kerek Ernő; Szikra, Bp., 1950 1956 : Európa Könyvkiadó (fordította: Kerek Ernő, Radó György, illusztrálta: Szántó Pál) 1959ː Így edződött az acél ; Ifjúsági, Bukarest, 1959 1962 : Móra Könyvkiadó (fordította: Radó György, Kerek Ernő, illusztrálta: Bányai József) 1971 : a Móra Könyvkiadó és a Kárpáti Könyvkiadó közös kiadásában, Budapest-Uzsgorod, (fordította: Kerek Ernő, Radó György) 1975 : Móra Könyvkiadó, ISBN 9631103935 (fordította: Kerek Ernő, Radó György) 1979 : Európa Könyvkiadó, Budapest, ISBN 9630703823 (fordította: Kerek Ernő, Radó György) Szovjet filmváltozatok 1942: Az acélt megedzik (Как закалялась сталь) 1956: Pavel Korcsagin (Павел Корчагин) 1973: Az acélt megedzik (Как закалялась сталь) A Magyar Televízió 1975-ben hat részben mutatta be szovjet televízió filmsorozatát. Magyar rádiójátékok 1951: Rácz György rendezésében, Gábor Miklós főszereplésével 1957: Seregi László rendezésében 1978: Siklós Olga rendezésében, Hegedűs D. Géza főszereplésével Shove It A Shove It az első albuma a brit The Cross együttesnek, amelyet Roger Taylor, a Queen együttes dobosa alapított. Az albumon megkísérelték keverni a rock és a dance hangzásokat. Története Eredetileg Taylor egy következő szólóalbumot tervezett, végül azonban 1987-ben megalakult a The Cross, így az anyag Cross albumként jelent meg. A felvételek idejére szinte teljesen megírta az összes dalt, ez magyarázza, hogy az együttes többi tagja miért nem járult hozzá a dalszerzéshez. Ami különlegessé teszi az albumot az az, hogy a Heaven for Everyone bizonyos kiadásokon Freddie Mercury énekével szerepelt, Brian May gitáron játszott a Love Lies Bleeding című dalban, John Deacon pedig basszusgitározott néhány felvételen (bár az ő közreműködését nem jelölték). Fogadtatás Az album hideg fogadtatásra talált mind a rajongók, mind a kritikusok körében, és csak a listák legaljára került fel. A brit slágerlistán két hétig szerepelt, és az 58. hely volt a legmagasabb helyezése, de az amerikai listákra fel sem került. Veszteséges tömörítés A veszteséges tömörítés az adattömörítési algoritmusok egy osztálya, ami a veszteségmentes tömörítéssel ellentétben nem teszi lehetővé a tömörített adatból az eredeti adatok pontos rekonstrukcióját, ám egy „elég jó” rekonstrukciót igen. Az interneten használják leginkább, a telefóniás és streamelési alkalmazásokban. A veszteséges tömörítési módszerekre általában codec néven hivatkoznak. A veszteséges tömörítés fajtái Két alapkoncepció létezik veszteséges tömörítésre: a veszteséges transzformációs kodekekben a forrásból (hang, kép stb.) mintavétel történik, ezt új bázistérbe transzformálják, majd kvantálják . A végeredményt entrópia-kódolásnak (például Huffman-kódolás ) vetik alá. a veszteséges prediktív kodekekben az adott mintát megelőző és/vagy követő minták segítségével próbálják megjósolni az aktuális hangmintát vagy képkockát. A megjósolt adat és a valós adat közti eltérést (a jóslás reprodukálásához szükséges egyéb információkkal együtt) kvantálják és kódolják. Egyes rendszerekben a két technikát kombinálják, és transzformációs kodekkel tömörítik a prediktív kodek hibajelét. Veszteséges és veszteségmentes tömörítés A veszteséges módszerek használatának az az előnye a veszteségmentes módszerekhez képest, hogy sok esetben a veszteséges tömörítés sokkal kisebb fájlt képes előállítani, mint bármely veszteségmentes, és még így is kellően jó minőséget ér el. A veszteséges módszereket általában a hang-, kép- és videotömörítés során használják. A tömörítési arány (tehát a tömörített fájl mérete a tömörítetlenhez képest) általában a videók esetében a legjobb (akár 300:1 is lehet látható minőségromlás nélkül), hanganyagnál ez az érték 10:1 körül mozog. A veszteségesen tömörített képeknél is gyakori a 10:1-es tömörítési arány, de a minőségromlás itt vehető észre talán a legkönnyebben. A veszteségesen tömörített fájl bitszinten teljesen különböző lehet az eredetitől, ugyanakkor az emberi szem vagy fül számára nehéz lehet megkülönböztetni őket. A legtöbb veszteséges tömörítő figyelembe veszi az emberi test anatómiai felépítését: például, hogy az emberi szem bizonyos frekvenciájú fényt lát csak. A hangtömörítés során pedig felhasználják az emberi hallás pszichoakusztikus modelljét, ami tartalmazza, hogy az emberi fül milyen hangmagasságokra érzékenyebb, vagy hogy az egyszerre megszólaló frekvenciák hogyan maszkolják egymást. Példa veszteséges tömörítésre A fenti képek demonstrálják, hogyan csökkenti a fájlméretet a veszteséges tömörítés. A kép egy levelibékáról készült kép 128×128 képpontnyi részlete. Az első kép 39 798 bájt méretű. A második kép tömörítve lett ( JPEG quality 15) és csaknem 97%-kal kisebb, 1250 bájtos. Jól észrevehetően egyes részletek elvesztek. A harmadik kép, erős tömörítés után (JPEG quality 5) 98,5%-kal kisebb, mindössze 662 bájtos. A tömörítési hibák (compression artifacts), a JPEG-tömörítés blokkjai sokkal észrevehetőbbek. Bár a harmadik kép minősége nagyon rossz, a béka még mindig felismerhető. A jó veszteséges tömörítési algoritmusok képesek arra, hogy a „kevésbé fontos” információkat kidobják, a „lényeges” információkat pedig meghagyják az eredeti fájlból. Veszteséges tömörítési módszerek Képi adatok tömörítése Képtömörítés Fraktáltömörítés JPEG JPEG2000, a JPEG utódja, ami waveleteket használ. Wavelet tömörítés Cartesian Perceptual Compression: CPC-ként is ismert DjVu ICER, amit a Marsjáró is használt: a JPEG2000 rokona, wavelet-alapú Videotömörítés Flash (JPEG sprite-okat is támogat) H.261 H.263 H.264/MPEG-4 AVC MNG (JPEG sprite-okat is támogat) Motion JPEG MPEG-1 Part 2 MPEG-2 Part 2 MPEG-4 Part 2 Ogg Theora (nincsenek vele szabadalmi problémák) Sorenson video codec VC-1 Hangtömörítés Zene AAC – például az Apple Computer használja, .mp4 fájlok hangsávjának tipikus tömörítése ADPCM ATRAC Dolby AC-3 MP2 MP3 Musepack Ogg Vorbis (nincsenek vele szabadalmi problémák) WMA – a Microsoft fejlesztése Beszédtömörítés CELP G.711 G.726 HILN AMR (GSM cellákban használják, például a T-Mobile) Speex (nincsenek vele szabadalmi problémák) Egyéb adattípusok Technikai értelemben, egy szöveg méretének csökkentése a magánhangzók eltávolításával szintén veszteséges tömörítésnek tekinthető. A szöveg általában még így is értelmezhető marad, a mássalhangzók nyújtatta kontextus segítségével. A kutatók félig-meddig viccesen veszteséges tömörítést végeztek akkor is, amikor a hosszú szavakat a szövegben közel azonos jelentésű rövidebb szavakra cserélték , bár ez már inkább a veszteséges adatkonverzió kategóriájába tartozik. Arnold Motorsports Az Arnold Motorsports egy NASCAR Nextel Cup Series csapat, melynek tulajdonosa Don Arnold. Az 1983-as Winston Cup bajnok, Bobby Allison a társaság alelnöke és a tanácsadója is egyben. 2003-ban debütáltak a #79-es Forddal, melyet az All-Pro pilóta, Billy Bigley, Jr. vezetett és a kezdeti 34 versenyes tervüket végül kénytelenek voltak lecsökkenteni. Bigley-t, miután háromszor képtelen volt kvalifikálni a Cup-ra, elbocsátották. A csapat 2004-ben visszatért teljes szezonra Derrike Cope-pal a kormánynál. Cope résztulajdonos lett az Arnold Motorsports-nál és egyesítették az eddigi csapatával, a Quest Motor Racing-gel. Szereztek szponzort a racingjunk.com személyében, de a NASCAR nem sokkal később felszólította őket a feliratok eltávolítására, mert a támogató redneckjunk.com-re változtatta a nevét. A NASCAR ezt nyilvánvalóan a déli szurkolói megtartása és számuk növelése érdekében tette. 12 rajt után Cope-ot lecserélték Mike Wallace-ra Doverben. Wallace fejezte be az évet P.J. Jones-szal, Jeff Fullerrel és Todd Bodeine-nal karöltve. 2005-ben Jimmy Spencer vitte az autót, de nem teljes szezonban a szponzor hiány miatt. Az indianapolis-i Brickyard 400-ona csapat bejelentette az Allied Buildings-et, mint új támogatót a szezon hátralévő részére és a teljes 2006-os évadra. Kétség nem fért hozzá, hogy Spencer mehet majd teljes szezont a csapattal. Don Arnold résztulajdonos volt a Craftsman Truck Szériás Germain Racing-nél (Germain Motor Company) is, de 2005 júliusában eladta a jogait, hogy a Cup csapatra tudjon fókuszálni teljes mértékben. 2006 májusában az Arnold Motorsports bejelentette a csapat felszámolását. Saint-Christophe-en-Bresse Saint-Christophe-en-Bresse település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1104 fő (2015). Saint-Christophe-en-Bresse Montcoy, L’Abergement-Sainte-Colombe, Allériot, Lans, Oslon, Ouroux-sur-Saône, Saint-Étienne-en-Bresse, Saint-Germain-du-Plain és Tronchy községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Gaye Gaye település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 593 fő (2015). Gaye Linthelles, La Chapelle-Lasson, Chichey, Marigny, Pleurs, Queudes és Saint-Remy-sous-Broyes községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Borkovice Borkovice település Csehországban, a Tábori járásban. Borkovice Vesce, Vlastiboř, Mažice, Sviny, Zálší, Komárov, Žíšov és Dráchov településekkel határos. Lakosainak száma 231 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Marc Ferenc Marc Ferenc (? , 1813 – Zólyombrézó, 1900. szeptember 11.) kertész. Élete Több hazai és ausztriai kertészetben gyarapította ismereteit. Ürményben, Hunyady grófnál kezdte kertészeti pályáját. Később azonban nem akart urat szolgálni, az 1840-es években Pesten telepedett le, kertészetet alapított és magkereskedést nyitott. Zólyombrézón hunyt el 87 évesen, 1900. szeptember 11-én, életének 87., házasságának 47. évében. Felesége Schober Irma volt. Munkássága Az Állatkertben ritka növényeket honosított: A vasutak mentén telepítésre kerülő ültetvények faj- és fajtaösszetételét, formáját hazánkban úttörőként dolgozta ki. Jelentős szakirodalmi munkássága is. Munkatársa volt a hazai kertészeti lapokon kívül a bécsi Illustrierte Gartarzeitungnak is. Főbb munkái 100 részint új, részint nagyban termesztésre czélszerű gazdasági nővény… (Pest, 1865) Die Erdbeere… (Pest, 1867) A zöldségtermelés (Grubicy Geyzávál, Budapest, 1875) A nemes kosárfűz tenyésztése (Kolozsvár, 1893) Madrid–Toledo nagysebességű vasútvonal A Madrid–Toledo nagysebességű vasútvonal egy 75 km hosszú, nagysebességű, normál nyomtávolságú, kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasútvonal Spanyolországban Madrid és Toledo között, melyen AVE vonatok közlekednek. 1999-es UNCAF-nemzetek kupája Az 1999-es UNCAF-nemzetek kupája volt a torna ötödik kiírása. A torna selejtezőként szolgált a 2000-es CONCACAF-aranykupára, ahová Costa Rica, Guatemala és Honduras kvalifikálta magát. Salvador még további pótselejtezőket volt kénytelen játszani, ahol végül csoportutolsó lett, így nem jutott ki. A torna álomcsapata Kapusok: Wilmer Cruz Erick Lonnis Hátvédek: Jervis Drummond Julio Girón José Hernández Ninrod Medina Erick Miranda Milton Reyes Középpályások: Jorge Caballero Jeaustin Campos Robel Benárdez Rolando Fonseca Guillermo García Christian Santamaría Csatárok: Milton Nunez Carlos Pavón José Ramírez Jorge Rodas Prisztás-gyilkosság Koordináták: é. sz. 47,551163°, k. h. 19,045067°47.5511629, 19.0450672 1996. november 1-én Óbudán, a Ladik utcában a gyilkos lelőtte az autójába beszálló Prisztás József vállalkozót, majd kerékpárral távozott a helyszínről. A közvélemény e bérgyilkosság dátumához köti a kilencvenes évek alvilági leszámolásainak kezdetét. A Fővárosi Törvényszék 2015 októberében, a megismételt első fokú eljárásban, nem jogerősen 10 év fegyházbüntetésre ítélte a cselekmény elkövetésével felbujtóként vádolt Portik Tamást. 2016 májusában Portikot jogerősen tizenöt év fegyházra ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, súlyosbítva az első fokon kiszabott ítéletet. Prisztás József a rendszerváltás utáni évek éjszakai életének egyik meghatározó alakja volt. Számos ingatlan fölött rendelkezett, emellett pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. Magabiztosságát jelzi, hogy nem fogadott maga mellé testőröket. A gyilkosság tényének három helyszíni tanúja volt, az elkövető mellett Prisztás József adósa és munkatársa, Fazekas Ferenc, illetve egy közelben dolgozó munkás, az azóta elhunyt D. András. A vádirat alapján valószínűsíthető, hogy az alvilág bankáraként számon tartott Lakatos András (alias Kisbandi) takarékszövetkezet alapítási szándéka lehetett az eset előzménye. Ő ugyanis ehhez mások mellett Portiktól és Prisztástól is jelentősebb kölcsönt vett fel, fedezetként azonban mindkét hitelezőjének ugyanazt a három ingatlant ajánlotta fel. Miután a pénzintézet alapítás kudarcot vallott, Lakatos a pénzzel távozott az országból. Ekkor Prisztás megüzente Portiknak, hogy két ingatlanra feltétel nélkül igényt tart, a per alatt álló harmadik lehet csak az övé. Ekkor állapodott meg Portik Tamás Fazekas Ferenccel, hogy a megadott időpontban Óbudára csalja az alvilág urát. A jogerős ítélet szerint Hatvani István végezte ki Prisztást, de az egyik vallomás az ismert szlovák bérgyilkos Jozef Roháč nevét említette elkövetőként (D. András által adott személyleírás is utóbbira illett). A jogerős ítélet után két évvel Jozef Roháč a tanúvallomásában magára vállalta a gyilkosságot. Szente Vajk Szente Vajk (Orosháza, 1981. április 5. –) magyar színész, rendező, drámaíró, műsorvezető. Életpályája Gyermekkorát Békéscsabán töltötte, középfokú tanulmányait a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban végezte. 1999-ben került Budapestre, a Nemzeti Színház Színiakadémiára, ahol 2002-ben végzett. Már akadémiai évei végén a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött. Elsőként Ibolya Ede alakját formálta meg a Csókos asszony című operettben. A Csokonai Színházból 2007-ben jött el, addig évente négy-öt szerepet játszott. Repertoárjában egyaránt megtalálható Peter Pan és Tamási Áron Kömény Mókája, valamint az Equus főhőse, Alan Strang is. 2005-ben mutatta be a Madách Színház a Volt egyszer egy csapat című musicalt, melyben Daniel Gillen szerepét játszotta el. Eztán Gavin Smith szerepét alakítva bekapcsolódott a Madách Színház Páratlan páros 2. című előadásába is, s 2006 júniusától Leo Bloom szerepét játszotta a Producerek című musicalben. 2007-ben szerepelt a Casting Minden című zenés filmben, majd 2008-ban a Made in Hungaria című zenés filmben is. A legsokoldalúbb magyar művészek egyike. 2011. június 9-én mutatta be a Madách Színház a Csoportterápia című darabot, melynek társszerzője és szereplője is. Ugyanitt 2012. február 10-én volt az Én, József Attila című darab bemutatója. Ezt – Szirtes Tamás oldalán – színpadra alkalmazóként és társrendezőként jegyzi. Szerkesztője és műsorvezetője a Madách Színház videohírlevelének (Madách TV), ő vezeti az M1 csatornán a 2011-es indulása óta a Magyarország, szeretlek! című vetélkedőműsort is. 2017-ben a Honfoglaló nevű internetes játék alapján készült kvízműsor műsorvezetője lett a Dunán, a Magyarország, szeretlek! is ide került át 2015 márciusában. 2018-ban pályázott a Budapesti Operettszínház vezetői pozíciójára. Magánélete 2012 nyarán kötött házasságot Erdélyi Tímeával, amely 2017 tavaszáig tartott. Színházi munkáiból A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színész-31, író-1. Színész Móricz Zsigmond -Miklós Tibor-Kocsák Tibor: Légy jó mindhalálig (Doroghy Sanyika) Friedrich Dürrenmatt : Fizikusok (Wilfred és Kaspar, Lina Rose fiai) Stephen Schwartz: Godspell Neil Simon : Furcsa pár (Vinnie) Cooney: Páratlan páros 2. - Gevin Smith T. S. Eliot- A. L. Webber: Macskák - Elvis Trén Rice-Webber: József és a színes szélesvásznú álomkabát - Juda Idle-DuPrez: Spamalot - Sir Robin Bolba-Szente-Galambos: Csoportterápia - Lajos Webber-Elton-Bródy: Volt egyszer egy csapat - Daniel Brooks-Meehan: Producerek: Leo Bloom Neil Simon: És mennyi szerelem! - Norman Cornell Terry Johnson: Diploma előtt - Benjamin Peter Shaffer: Equus -Alan Strang Disney-Cameron Mackintosh: Mary Poppins - Berti Bettancourt: A New York-i páparablás - A taxis fia Horváth Péter – Tasnádi István – Fenyő Miklós : 101 kiskutya-Ezredes, macska Rendező Ray Cooney: 1×3 néha 4 avagy Egyszerháromnéhanégy Madách Színház - RaM Colosseum (bemutató: 2012. 05. 25.) P. G. Wodehouse: Agyeldobás Madách Színház - RaM Colosseum (bemutató: 2015. 04. 18.) Rejtő Jenő : A szőke ciklon Játékszín (bemutató: 2015. 08. 14.) Graham Linehan: Betörő az albérlőm Madách Színház (bemutató: 2013. 05. 11.) Vizy Márton-Tóth Dávid Ágoston: Én, József Attila (Attila szerelmei) Madách Színház (bemutató: 2012. 02. 10.) David Lindsay-Abaire: Shrek Papp László Budapest Sportaréna (bemutató: 2016. 05. 29.) Réczei Tamás : Színházi vándorok Kecskeméti Katona József Színház (bemutató: 2014. 10. 24.) Gyárfás Miklós – Szabó Tamás : Tanulmány a nőkről Madách Színház (bemutató: 2014. 04. 19.) Illés Zenekar : ...Tied a világ Játékszín (bemutató: 2014. 06. 19.) Illés Zenekar – Szente Vajk: ...Tied a világ Kecskeméti Katona József Színház (bemutató: 2015. 09. 21.) Agatha Christie : Váratlan vendég Madách Színház - RaM Colosseum (bemutató: 2016. 01. 30.) Darvas Benedek – Varró Dániel - Hamvai Kornél - Rejtő Jenő : Vesztegzár a Grand Hotelben Békéscsabai Jókai Színház (bemutató:2015. 10. 02.) Jerry Herman: Hello, Dolly! - Szolnoki Szigligeti Színház (bemutató: 2016.03.04) Szente Vajk: Apáca Show - Szegedi Szabadtéri Játékok (bemutató:2018.08.10.) Író Galambos Attila -Szente Vajk-Bolba Tamás: Csoportterápia - Madách Színház (bemutató: 2011. 06. 09.); Győri Nemzeti Színház bemutató: 2014. 02. 15); Hevesi Sándor Színház (bemutató: 2014. 03. 14.); Kecskeméti Katona József Színház (bemutató: 2015. 01. 09.); Egri pinceszínház Szente Vajk - Galambos Attila - Szirtes Tamás - Orosz Dénes : Poligamy Madách Színház (bemutató: 2013. 10. 26.) Illés Zenekar- Szente Vajk: ...Tied a világ Kecskeméti Katona József Színház (bemutató: 2015. 09. 21.) Galambos Attila -Szente Vajk-Bolba Tamás: Meseautó - Madách Színház (bemutató: 2016. 11. 18.) Színpadra alkalmazta Gyárfás Miklós - Szabó Tamás : Tanulmány a nőkről Madách Színház (bemutató: 2014. 04. 19.) Illés Zenekar: ...Tied a világ Játékszín (bemutató: 2014. 06. 19.) Dalszövegszerző Galambos Attila -Szente Vajk-Bolba Tamás: Csoportterápia Hevesi Sándor Színház (bemutató: 2014. 03. 14.) Szente Vajk - Galambos Attila - Szirtes Tamás - Orosz Dénes : Poligamy Madách Színház (bemutató: 2013. 10. 26.) Frederick Stroppel: Sors bolondjai: Madách Színház (bemutató: 2000. 06. 16.) Fordító Szente Vajk- Galambos Attila : Shrek Papp László Budapest Sportaréna (bemutató: 2016. 05. 29.) Műsorai Magyarország, szeretlek ! (2011–) Honfoglaló (2017–) Képben vagyunk (műsorvezető) Film Casting minden - Krisztián (2008) Valami Amerika 2 (2008) Made in Hungária (2009) Volt egyszer egy csapat (színházi felvétel) Filmsorozat Hacktion – Deamon (Bakos Péter) (2011) Karádysokk (2010) Szinkronok Film Péntek 13 2. - Ted (Stuart Charno) A stoppos gyilkos - Alvin (Chadd Todhunter) A testvériség - Tyler Simms ( Chace Crawford ) Napfény - Trey (Benedict Wong) Fúrófej Taylor - Filkins (Alex Frost) Szalagavató - Nash detektív (James Ransone) Szigorúan csak szex - Damian (Trevor Murphy) Mélytengeri kalandok - további magyar hang Transmorphers - Az alakváltók - további magyar hang Sorozatok Miss Marple történetei – Könnyű gyilkosság – Terence Reed rendőr ( Russell Tovey ) V, mint Viktória - Robbie Shapiro Rajzfilm/Anime Az 51-es bolygó - Lem ( Justin Long ) Könyv Sokszínű mesék (Manó könyvek 2015.) Díjai Közönségdíjak Színikritikusok díja (Producerek musical) Dogs A Pink Floyd „Dogs” című dala a zenekar 1977-es, Animals című albumán jelent meg. A kutyák a megalomániás üzletembereket szimbolizálják, akik önimádatukkal és karrierizmusukkal tönkreteszik saját magukat és az őket körülvevő embereket, végül pedig magányosan halnak meg. A dal nagy részét David Gilmour, az utolsó három szakaszt pedig Roger Waters énekli. Az 1977-es turnén Waters csak az utolsó szakaszt énekelte, Gilmour pedig még egy gitárszólót játszott. A stúdiófelvételen Richard Wright szintetizátorszólója alatt kutyaugatás hallható. Ezt Waters egy beszédtorzítóval állította elő. Korai változatok A Pink Floyd 1974-es turnéján a zenekar a The Dark Side of the Moon előtt három új dalt játszott. Az első a "You Gotta Be Crazy" (később "Dogs"), a második a "Shine on You Crazy Diamond", a harmadik pedig a "Raving and Drooling" (később "Sheep") volt. Az 1974-es turnén a "You Gotta Be Crazy"-t Gilmour gyorsabban énekelte, mint az 1975-ös turnén és az Animalsen. A "You Gotta Be Crazy" azokról a problémákról szólt, amivel az embernek élete során meg kell küzdenie. Waters kétszer is átírta a szöveget: először az 1975-ös turnéra, majd az Animalsre. Úgy tervezték, hogy a "You Gotta Be Crazy" és a "Raving and Drooling" felkerül a következő albumra (a későbbi Wish You Were Here-re), de a dolgok megváltoztak, és mindkét dal – átdolgozott formában – az Animalsen jelent meg. A változtatás miatt Waters és Gilmour viszonya némileg megromlott. 526 Évszázadok: 5. század – 6. század – 7. század Évtizedek: 470-es évek – 480-as évek – 490-es évek – 500-as évek – 510-es évek – 520-as évek – 530-as évek – 540-es évek – 550-es évek – 560-as évek – 570-es évek Évek: 521 – 522 – 523 – 524 – 525 – 526 – 527 – 528 – 529 – 530 – 531 Események május 18. előtt – I. János pápát Ravennában Theuderich börtönbe vetteti. (Valószínűleg halálra éheztették.) az év folyamán – Földrengés Antiokheiában . Születések az év folyamán – Alboin longobárd király († 572 ) Carlisle (Kentucky) Carlisle város az USA Kentucky államában. Lakosainak száma 2010 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Szántóföld Szántó művelési ágú terület az a terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy azt hasznosítják, vagy átmenetileg a termelés folytatása nélkül termőképes állapotban tartják (ugarolják), illetve parlagon hagyják. Ezen kívül szántó művelési ágban tartják nyilván azon területeket is, melyeken ritkábban telepített gyümölcsösök találhatóak, így a gyümölcsfákkal, illetve szőlővel rendszertelenül borított területeket, melyeken rendszeres szántóföldi művelés folyik; a magnyerés céljából fűmaggal bevetett területet; a rizstelepek, spárgatelepek, és földieper ültetvények területét; a szőlő-, gyümölcsfa-, és díszfaiskolák, az évelő, ipari, és gyógynövények területeit, lágyszárú energianövények-, energetikai célból hasznosított területek, sarjaztatásos típusú fásszárú energetikai ültetvények. Szántó tehát minden olyan rendszeresen művelt mezőgazdasági terület, amelyen különböző eljárásokkal, többnyire évente ismételve teremtik meg a növények termesztéséhez kedvező feltételeket. A szántóföld annál érzékenyebb az állagát károsító tényezőkre (pl. talajerózió), minél kevésbé van fedve növénytakaróval, illetve minél tovább marad fedetlen. Ezért a szakszerű talajhasználat a talajvédelem fontos eleme. Levínská Olešnice Levínská Olešnice település Csehországban, Semily-i járásban. Levínská Olešnice Horka u Staré Paky, Studenec, Roztoky u Jilemnice, Vidochov, Stará Paka és Nová Paka településekkel határos. Lakosainak száma 365 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Truth: Red, White & Black A Truth: Red, White & Black egy mini-képregénysorozat, mely 2003-ban jelent meg a Marvel Comics kiadásában az Amerikai Egyesült Államokban. A minisorozat a kiadó egyik legrégibb és legismertebb szereplőjével, Amerika Kapitánnyal kapcsolatos retcon történetet tartalmaz, melynek azonban ő maga csak mellékszereplője és csak néhány képkockán jelenik meg. A cselekmény központjában egy osztag afroamerikai katona áll, akiken az Egyesült Államok kormánya egy új szuperkatona-szérum tesztelését folytatja a második világháború alatt. A minisorozat írója Robert Morales, rajzolója Kyle Baker. Montenegró zászlaja Montenegró zászlaja 2004. július 12-én lett az állam hivatalos nemzeti szimbóluma. Ezzel a Szerbia és Montenegróból 2006. május 21-én kivált köztársaság hosszú évek után újra használja nemzeti színeit és jelképeit. A montenegrói zászló a címert ábrázolja vörös háttérben, arany szegéllyel. Miután a történelmi, kommunista Jugoszlávia 1993-ban felbomlott a szövetségben maradt két állam mindegyike új nemzeti lobogót választott magának. A szerb zászló a történelmi hagyományoknak megfelelően a hagyományos piros-kék-fehér trikolort választotta, amely egyúttal utalt az ország szláv jellegére is, hiszen ezek az úgynevezett pánszláv színek. A montenegrói kormány ekkor adoptálta első nemzeti zászlaját, amely a szerbhez hasonlóan szintén a piros-kék-fehér színeket tartalmazta, csak ebben a lobogóban világosabb kék színt használtak, és az arányok is mások voltak. Azonban az új név alatt létrejött államszövetségben Montenegró nagyobb önállóságot kapott, ezért megváltoztatta nemzeti lobogóját is, amely túlságosan hasonlított társállamáéhoz. Így tették hivatalossá a 19. században használt montenegrói harci lobogó színeit, amelyek vörösek voltak, arany szegéllyel. A zászló közepére pedig a Petrović-dinasztia címerét helyezték, amely a 19. század közepén megalkotta a modern Montenegrói Királyságot. A ma hivatalosan elfogadott montenegrói zászlóban látható címer valószínűleg I. Miklós király uralkodói jelképe volt, amely már Montenegró első uralkodói háza, a Crnojević-dinasztia idejében is hasonló motívumokkal rendelkezett. A kétfejű sas valószínűleg a szerb címerben is látható címerállattal közös gyökereket mutat. Az aranyszínű, vörös nyelvű sas jobb lábával egy jogart, bal lábával az országalmát tartja. A sas közepén egy címerpajzs látható, amelyen a zöld mezőn és kék ég alatt egyik mellső lábát felemelő oroszlán látható. Ez a montenegrói királyok uralmát szimbolizálja, ugyanúgy mint a montenegrói királyi korona a címer felett. Saint-Pierremont (Aisne) Saint-Pierremont település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 46 fő (2015). Saint-Pierremont Bosmont-sur-Serre, Ébouleau, Goudelancourt-lès-Pierrepont, Montigny-le-Franc, La Neuville-Bosmont és Tavaux-et-Pontséricourt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Koszmosz–19 A Koszmosz–19 (oroszul: Космос–19) szovjet DSZ–P1 típusú radarcél-műhold. Jellemzői A dnyipropetrovszki Juzsnoje tervezőirodában kifejlesztett és épített DSZ–P1 típusú radarcél-műhold, mely a szovjet ballisztikusrakétaelhárító és űrvédelmi rendszer távolfelderítő lokátorainak kifejlesztéséhez szükséges tesztekre szolgáltak.1963. augusztus 6-án a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről a Majak–2 indítóállásból egy Koszmosz–2I (63SZ1) rakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. A 92,1 perces, 48.9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 497 kilométer, az apogeuma 267 kilométer volt. Hasznos tömege 355 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai és napelemtáblás technika volt. 1964. március 30-án 237 nap után, földi parancsra belépett a légkörbe és megsemmisült. PIAV A PIAV kérdőív az embereket irányító belső, rejtett mozgatórugók más szóval értékek, attitűdök feltárására alkalmas eszköz. A kérdőív eredményei alapján készített riport bemutatja és összeveti a jelölt által fontosnak tartott belső értékeket, és ez által megvilágítja a viselkedést meghatározó mögöttes célokat. Feltárja azokat a személyes motivációkat, melyek befolyásolják az egyén viselkedését, döntéseit és cselekedeteit. A PIAV kérdőív azt a hat alapvető motivációs tényezőt tárja fel, amelyek meghatározzák viselkedésünket. Önfejlesztő attitűd: az ilyen ember szenvedélyesen keresi a problémák megoldását, a tudás megszerzésére, a valóság megismerésére, illetve minél több információ összegyűjtésére törekszik. Esztétikus attitűd: az ilyen ember számára a szépség, a harmónia, a szubjektív tapasztalatok, élmények, benyomások megélése és élvezete a legfontosabb. Célja az egyéni önkifejezés és önmaga megvalósítására való törekvés. Hasznosság attitűd: ezzel a beállítottsággal rendelkező személy a gazdaságosságot tartja szem előtt, befektetett energiájáért cserébe maximális megtérülést vár, hatékonyan használja fel idejét, tehetségét és erőforrásait. Szociális attitűd: ezzel a fajta hozzáállással az egyén számára a legfőbb értéket mások támogatása, mások céljainak valóra váltása jelenti. A ráfordított időért és energiáért nem vár viszonzást, mindezt önzetlenül teszi. Individuális attitűd: az egyén számára elsődlegesen az önérvényesítés, a hatalmi pozíció megszerzése a legfontosabb. Vezetni, irányítani és befolyásolni akar másokat, győzelemre törekszik. Tradicionális attitűd: az ilyen beállítottsággal rendelkező személy rendszert keres az életében, világosan megfogalmazott szabályok, elvek és tradíciók vezérlik, konzervativizmus és az elvekhez való ragaszkodás, elvhűség jellemzi. A rendszer az értékeket megjeleníti mind az egyénre hatóerő szempontjából (erős, helyzetfüggő, közömbös), mind pedig az egymáshoz viszonyított sorrend, illetve a populációs átlaghoz viszonyított (relatív) erősség szerint. A PIAV alkalmazási területei kiválasztási döntés segítése, kapcsolatmenedzsment, konfliktuskezelés, karriertervezés, csapatépítés , munkahelyi elégedettség növelése, önismeret fejlesztése, a beosztottakat motiváló tényezők azonosítása. Kazahsztán a 2002. évi téli olimpiai játékokon Kazahsztán az egyesült államokbeli Salt Lake Cityben megrendezett 2002. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 7 sportágban 50 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Gyorskorcsolya ~ - a futam során elesett Jégkorong Női Posztok rövidítései : K – Kapus, V – Védő, T – Támadó Kor : 2002 . február 9 -i kora Síugrás * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Mocsári kutyatej A mocsári kutyatej (Euphorbia palustris) a Malpighiales rendjébe, ezen belül a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A mocsári kutyatej csaknem egész Európa területén megtalálható. Élőhelyei egyre fogynak, ezért erősen veszélyeztetett faj. Megjelenése A mocsári kutyatej apró fűzre emlékeztető megjelenésű, évelő növény. Erősen elágazó, kúszó gyöktörzse 1 méter mélységig is lehatoló gyökérrendszert fejleszt. Vastag, kopasz, belül üres szára alul vörös színű, 50-130 centiméter magas, de nemritkán a 150 centimétert is eléri. 20-30 centiméter hosszú és 3-15 milliméter széles szórt állású levelei ülők, lándzsa alakúak, csaknem ép szélűek vagy fogasak. Színük felül sötét-, fonákjukon kékeszöldek, ősszel bíborvörösre színeződnek. A bogernyővirágzat soksugarú. A virágzati fellevelek zöldessárgák, az állcsésze karimáján tojás alakú sárga mirigyek láthatók. Életmódja A mocsári kutyatej mocsarakban, mocsárréteken, álló- és folyóvizek mentén, fűzcserjésekben nő. Többnyire állandóan vagy változóan nedves, tápanyagban gazdag, humuszos vagy tőzeges iszaptalajokat kedveli. A virágzási ideje május-június között van. Mérgező növény. 5278 Polly Az 5278 Polly (ideiglenes jelöléssel 1988 EJ1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eleanor F. Helin fedezte fel 1988. március 12-én. Paratölgy A paratölgy (Quercus suber) a bükkfafélék (Fagaceae) családjába, azon belül a tölgy (Quercus) nemzetségbe tartozó fa, a Mediterráneum egyik legfontosabb gazdasági növénye. Előfordulása A Mediterráneumban sokfelé termesztik – Európában főleg Spanyolországban, Portugáliában és Dél-Franciaországban. Parkokba, kertekbe díszfának ültetik végig az Atlanti-óceán partvidékén egészen Angliáig. Egyike az Észak-Afrikában is növő tölgy fajoknak. A legterjedelmesebb, a természeteshez közeli állapotú paraerdők Algériában nőnek, de előfordul Marokkóban is. Kínában a Jangce partvidékén találhatjuk ültetvényeit. Jellemzése Kedvező körülmények között mintegy 20 m magasra növő (de többnyire csak feleekkora), örökzöld fa. Koronája ágas-bogas, szabálytalan vagy lapított gömb alakú, a kérge szürke. Hosszúkás, csaknem szív alakú, fényes sötétzöld levelei a lombhullató tölgyekéitől eltérően nem karéjosak, csak a szélük fűrészes. A fűrészfogak szúrós levéltövisben végződnek. A levelek középere hullámos, zegzugos. Feltűnő porzós barkái tömegesen nyílnak, a termős virágok pedig 1–3 virágból álló kis csoportokban vannak. Makkjai félig vagy hosszabban is kiállnak a kis, apró pikkelyű kupacsból. Életmódja Eredetileg elsősorban a dombvidéki erdőségekben nőtt. Kora tavasszal virágzik. Makkjai még a virágzás évében beérnek. Főleg fiatal korában fagyérzékeny, ezért Közép-Európában és északabbra többnyire nem marad meg; a Kárpát-medence egyes nyugati-délnyugati részein, fagyvédett zugokban néhány példányát kerti díszként sikerült felnevelni. Budapesten a Vajdahunyad-várnál áll két példánya. Felhasználása Kérgét az ókorban halászhálókra kötötték úszónak, mentőövet készítettek belőle, és hajnövesztő szernek is tartották. A 18. század óta ez a parafa leggyakoribb nyersanyaga. A paratölgy finom és jó parát csak viszonylag fiatalon ad. Dél felé haladva ahogy egyre melegebb lesz, úgy javul a parafa minősége. Vosztok hordozórakéta A Vosztok (oroszul: Восток,, magyar jelentése: kelet, GRAU-kódja: 8K72) a szovjet R–7 Szemjorka interkontinentális ballisztikus rakétából a Vosztok-program számára kifejlesztett hordozórakéta, melyet később műholdindításokra is használtak. 4725 kg terhet állíthat alacsony pályára és 500 kg-ot holdi átmeneti pályára. Története A Vosztok rakétát először 1960. december 22-én indították. 1961. április 12-én Vosztok rakétával indították az első embert a világűrbe. 1980. március 18-án Pleszeckben súlyos baleset történt. Egy Vosztok–2M rakéta az indítóállványon, üzemanyag feltöltés közben felrobbant, 48 ember meghalt. Változatok A rakéta fontosabb változatai: Vosztok (8K72) – a Vosztok űrhajó prototípusának és a korai Luna űrszondák indítására használták. Vosztok–K (8K72K) – a Vosztok javított változata, melyet az emberes űrrepülésekre használtak. Vosztok–2 (8A92) – a Zenyit felderítő műholdak indítására használták az 1960-as években . Vosztok–2M (8A92M) – Módosított változat a Metyeor műholdak indítására. A kezdeti időszakban ezzel indították a Celina–D műholdak első példányait is. Ghost of a Smile A Ghost of a Smile a Smile együttes második, egyben utolsó lemeze. A hanganyagot 1969-ben vették fel, de nem adták ki, mivel nem volt rá elég pénzük.[forrás?] A lemezt a Queen rajongók kérésére adták ki 1998-ban. Az album dalai Earth ( Brian May / Tim Staffell ) – 4:02 Step on Me (May/Staffell) – 3:11 Doing All Right (May/Staffell) – 3:49 April Lady (May) – 2:44 Blag ( Roger Taylor ) – 3:13 Polar Bear (May/Taylor) – 4:05 Man from Manhattan (E.Howell/May/Mercury) – 4:56 Man from Manhattan (Back Again) (E.Howell/May/Mercury) – 3:21 Budapesti 17. sz. országgyűlési egyéni választókerület A budapesti 17. sz. országgyűlési egyéni választókerület egyike annak a 106 választókerületnek, amelyre a 2011. évi CCIII. törvény Magyarország területét felosztja, és amelyben a választópolgárok egy-egy országgyűlési képviselőt választhatnak. A választókerület nevének szabványos rövidítése: Budapest 17. OEVK. Székhelye: Budapest XXI. kerülete Területe A választókerületet az alábbiak szerint határozza meg a törvény: A XXI. kerület teljes területe, amelynek határa: A Csepel-sziget északi csúcsának magasságában a Duna középvonalán halad dél felé, majd áttér a Csepel-sziget nyugati partjára a Vízművek területének (200024/2 hrsz.) északi csücskéhez, innen a parton halad Csepel és Szigetszentmiklós határáig. Itt délkeletre fordul a Vízművek határán és a 200001 hrsz.-ú földrészlet határán halad, majd északkeletre fordulva mintegy 300 métert halad a 8644/1. számú dűlőig. Itt merőlegesen keresztezi a II. Rákóczi Ferenc utat, majd délkeleti irányba halad mintegy 400 métert a szigetszentmiklósi 8644/1. számú dűlő határán, onnan a II. Rákóczi Ferenc úttal párhuzamosan a 8643. számú dűlőig, innen északi irányba halad a 8645. számú dűlő vonaláig (214408 hrsz.), ezen 400 métert halad délkeleti irányba, ezt követően merőleges irányban mintegy 50 métert haladva eléri a 8647. számú dűlőt (213225 hrsz.), ennek déli szélén halad mintegy 180 métert, majd északra fordul a 8649. számú dűlőt követve mintegy 500 métert a 8653. számú dűlőig, majd annak déli oldalán halad mintegy 280 métert, eléri a Csepeli utat (214175 hrsz.). Innen a Csepeli út keleti oldala mentén halad mintegy 700 métert, a 8654. számú dűlőt (214174 hrsz.) mintegy 100 méterre elhagyva, ezután keletre fordulva a Kavicsbányán halad, mintegy 600 métert, majd északkelet felé fordul a 8600. számú dűlő meghosszabbított vonaláig. Ezen a meghosszabbított vonalon halad északnyugat felé a 4419. számú dűlőig. A 4419. számú dűlő (213127 hrsz.) déli szélén halad az Akácfa utcáig, majd a Tihanyi utca déli oldala mentén halad a Királyerdő utcáig, aminek délkeleti szabálytalan vonala mentén éri el a Hollandi utat, a Hollandi út után 140 méterre a parttól 15 méterre a Dunában lévő elméleti pontig halad, majd a Dunában halad a Molnársziget déli határáig. A Molnársziget nyugati partvonala mentén halad észak felé, majd a sziget északi csúcsától halad tovább a Duna-ág keleti partjának vonalát követve és a Csepel-sziget északi csúcsán (Szigetcsúcson) keresztül éri el a Nagy-Duna-ág középvonalát. A XXIII. kerület teljes területe, amelynek határa: A kerület határvonala a soroksári Duna-ág középvonalán Csepel–Pestszenterzsébet–Soroksár közös határpontjából kiindulva eléri a partot, a parton haladva a 184105 hrsz.-ú út északi határvonalán haladva metszi a Vízisport utcát, majd keleti irányba a 184103 és a 196600 hrsz. északi határvonalán, majd a 196605. külterületi tábla határvonalán halad a Meddőhányó utcáig. A Meddőhányó utca északi határvonalán továbbhaladva, majd délre fordulva a 184300 hrsz. északi határvonalán végighaladva a Helsinki út (184091 hrsz.) nyugati határvonalán északra fordul a Barkó utca magasságáig. Itt keresztezi az E5-ös főutat, a HÉV-pályát és a 184089 hrsz.-ú szervízutat, majd ennek keleti oldalán déli irányba halad, és a Papírgyár délnyugati sarkán északkeleti irányba fordul a 184088 hrsz.-ú telekhatáron a Lenke utcáig, majd a Bolyai János utca déli oldalán a használati magánterület és a közterület határán halad a Vágóhíd utcáig. A Vágóhíd utca nyugati oldalán a közterület és a használati magánterület határán halad az Alsó határútig, ahol a 183998/1 hrsz.-ú közterület délkeleti oldalán halad a Török utcáig. Majd a vasutat keresztezve északra fordul és eléri az erzsébeti temetőt, innen délkeleti irányban halad a temető fala mentén a Temetősorig. A temetőfal vonalán továbbhaladva a Budapest Ferencváros–Soroksár összekötő vasútvonal és a temető északi közös határpontjánál északkeleti irányban a vasút (178839 hrsz.) déli vonalán halad a Köves útig, a Köves út keleti oldalán halad a Mezsgye utcáig, a Mezsgye utcánál áttér a Köves út nyugati oldalára és így halad a Szentlőrinci útig. A Szentlőrinci út déli oldalán halad tovább a Nagykőrösi út–Méta utca kereszteződéséig, majd Pestszentlőrinccel, Pestszentimrével közös határvonalon Pestszentimre–Soroksár–Gyál közös határpontjáig. E határponttól a főváros határvonalán (ami egyben Gyál–Alsónémedi–Dunaharaszti községek határvonala is) halad tovább, a Haraszti utat keresztezve eléri a Horgászpart utat, ezt keresztezve nyugati irányban eléri a Dunát. A Dunában haladva a csepeli Királyerdő út magasságánál eléri Szigetszentmiklós–Soroksár–Csepel közös határpontját, e ponttól a határ a Duna elméleti középvonalán haladva eléri a kiindulási pontot. Országgyűlési képviselője A választókerület országgyűlési képviselője Szabó Szabolcs (Együtt, majd LMP) Országgyűlési választások 2014 A 2014-es országgyűlési választáson az alábbi jelöltek indultak: 2018 Bővebben: 2018-as magyarországi országgyűlési választás A 2018-as országgyűlési választáson az alábbi jelöltek indultak: Andrásfai-Szerencse Ödön - ( MIÉP ) Bangóné Borbély Ildikó - ( MSZP - Párbeszéd ) (Visszalépett Szabó Szabolcs javára) Bereczki Miklós - ( Jobbik ) Németh Szilárd - ( Fidesz - KDNP ) Grubicska Gyuláné ( SEM ) Tóthné Király Beáta ( Összefogás Párt ) Szabó Szabolcs - ( Együtt ) Wolf József - ( Munkáspárt ) Demográfiai profilja 2011-es adatok szerint a budapesti 17. sz. választókerületben 96 210 ember él; közülük 80 596 felnőtt, 44 940 férfi és 51 270 nő. A lakosok közül 13 891 diplomás, 45 930 érettségizett és 78 852 végezte el az általános iskolát. Lewis Grabban Lewis James Grabban (London, Anglia, 1988. január 12. –) Angliában született jamaicai labdarúgó, aki jelenleg a Nottingham Forest csapatában játszik. Csatárként és szélsőként is bevethető. Pályafutása Crystal Palace Grabban 13 éves korában került a Crystal Palace ifiakadémiájára, ahol 2004-ben kapta meg első hivatalos ifiszerződését. A felnőtt csapatban 2005. augusztus 23-án, egy Walsall ellen 3-0-ra megnyert Ligakupa-meccsen mutatkozott be. A következő fordulóban, szeptember 20-án, a Coventry City ellen szintén lehetőséget kapott, ezúttal csereként beállva. 2006 májusában az ifiakadémia legjobbjának választották. 2006. augusztus 16-án egy hónapra kölcsönvette az Oldham Athletic. Három nappal később, egy Millwall elleni 1-0-s vereséggel végződő meccsen debütált. Szeptember 15-én az Oldham még egy hónappal meghosszabbította kölcsönszerződését. Miután minden sorozatot egybevéve tíz mérkőzésen játszott a csapatban, október 10-én a Crystal Palace visszahívta. A bajnokságban 2007. február 20-án játszhatott először a Palace színeiben, egy Southend United elleni meccsen. Március 14-én megszerezte első gólját a felnőtt csapatban, a West Bromwich Albion ellen. A skót Motherwell 2007. augusztus 31-én 2008 januárjáig kölcsönvette. A Heart of Midlothian ellen debütált, szeptember 3-án. A Crystal Palace-hoz 2008. január 2-án tért vissza, majd tíz nappal később pályára is lépett, a Wolverhampton Wanderers ellen. Egy héttel később lejátszotta utolsó mérkőzését a csapatban, a Bristol City ellen. Millwall 2008. január 21-én a városi rivális Millwall 150 ezer fontért leigazolta Grabbant, aki három és fél éves szerződést írt alá a klubbal és megkapta a 10-es számú mezt. He made his debut on 23 January in a 2–2 draw against Nottingham Forest at The Den. Január 23-án, a Notthingham Forest ellen mutatkozott be új csapatában, egy hónappal később, a Port Vale 3-0-s legyőzése során pedig első gólját is megszerezte. A következő két meccsen szintén betalált, előbb a Luton Town elleni 1-1-es találkozón egyenlített, majd ő szerezte az első gólt a Swansea City 2-1-es legyőzésekor. A 2008/09-es szezon első meccsén gólt szerzett az Oldham Athletic ellen, melynek köszönhetően csapata 3-1-es előnnyel fejezte be az első félidőt, végül azonban az Oldham nyert 4-3-ra. Augusztus 30-án szintén gólt lőtt a Huddersfield Town 2-1-es legyőzése során, valamint a következő meccsen, a Hartlepool United ellen is eredményes volt. Ezután jó formába lendült, kilenc meccsen négy gólt szerzett, a Swindon Town, a Colchester United, a Hereford United és a Chester ellen is betalált. A Millwall végül az ötödik helyen végzett, így indulhatott a másodosztályba való feljutásért vívott rájátszásban, de a döntőben kikapott a Scunthorpe Unitedtől. Brentford 2010. március 25-én a Brentford a szezon végéig kölcsönvette Grabbant. Két nappal később bemutatkozott új csapatában és rögtön győztes gólt szerzett a Leyton Orient ellen. Következő góljára április 10-ig kellett várni, a Huddersfield Town ellen. He scored twice in 7 appearances Hét bajnokin két gólt szerzett, mielőtt a Millwall április 25-én idő előtt visszahívta volna. A Brentford menedzsere, Andy Scott csalódottságát fejezte ki a játékos elvesztése miatt. 2010. október 8-án ismét kölcsönvette a Brentford, ezúttal egy hónapra. Másnap, az Oldham Athletic ellen lépett pályára először, első gólját pedig november 2-án szerezte, miután értékesített egy büntetőt a Bournemouth ellen. Másnap kölcsönszerződését két hónappal meghosszabbították, így január 4-ig maradt a csapatnál. 2011. január 24-én a klub véglegesen is leigazolta Grabbant, ingyen. Miután betalált a Milton Keynes Dons és a Walsall ellen, 2011. május 7-én a Huddersfield Town ellen duplázni tudott. Utóbbi az utolsó meccse volt a csapat színeiben. A kölcsönidőszakokat is beleszámolva Grabban összesen 32 meccsen játszott a Brentfordban és hét gólt szerzett. Rotherham United A Rotherham United 2011. július 4-én leigazolta Grabbant, aki két évre írt alá. Itt ismét együtt dolgozhatott a korábban Brentford menedzserrel, Andy Scott-tal. Első meccsét augusztus 6-án játszotta, az Oxford United ellen és egy kapáslövésből látványos gólt szerzett, mellyel csapata meg is nyerte a mérkőzést. Szeptember 10-én, a Dagenham & Redbridge ellen duplázni tudott, majd egy héttel később, a Torquay United ellen ismét két gólt szerzett. A következő hónapban három napon belül kétszer is eredményes volt, előbb a Shrewsbury Town, majd a Morecambe ellen. Novemberben három egymást követő győztes találkozón is betalált, az Aldershot Town és a Bradford City ellen egyszer-egyszer, míg a Barrow ellen az FA Kupában kétszer. December 3-án harmadik gólját is megszerezte az FA Kupában, a Shrewsbury ellen, de csapata végül 2-1-es vereséggel kiesett. 2012-ben már január 2-án megszerezte első találatát, a Bradford 3-0-s legyőzése során. Három nappal később a Crawley Town 100 ezer fontos ajánlatot tett érte, de a Rotherham visszautasította azt. Andy Scott nevetségesen alacsonynak nevezte az összeget egy olyan játékosért, mint Grabban. A játékos eredményes szezont zárt, 21 gólt szerzett, így ismét felmerültek a jövőjével kapcsolatos találgatások. 2012. május 21-én több olyan hitelesnek tűnő értesülés is megjelent, hogy a klub és Grabban is megegyezett a Crawley Townnal, de a Rotherham vezetőedzője, Steve Evans később ezt tagadta. Bournemouth 2012. május 31-én a Bournemouth leigazolta Grabbant. A hírek szerint a klub 300 ezer fontot fizetett érte. Augusztus 14-én, egy Oxford United elleni Ligakupa-meccsen mutatkozott be a csapatban. A mérkőzés büntetőpárbajban dőlt el, az Oxford jutott tovább, de Grabban belőtte a maga tizenegyesét. A bajnokságban négy nappal később, a Portsmouth ellen lépett pályára első alkalommal a klub színeiben. Első gólját augusztus 21-én, az MK Dons ellen szerezte. Októberben két gólt is szerzett, előbb a Leyton Orient, majd a Carlisle United ellen volt eredményes. November 17-én megszerezte első mesterhármasát, az Oldham Athletic 4-1-es legyőzése során. A Bournemouth feljutott a másodosztályba, így a következő szezont már ott kezdte meg. Grabban pályára lépett a szezonnyitón, a Charlton Athletic ellen, ahol két gólt szerezve 2-1-es sikerhez segítette csapatát. Következő két meccsén szintén szerzett egy-egy gólt, előbb a Watford, majd a Wigan Athletic ellen. A remek formában lévő Grabbant több csapat, többek között a Brighton & Hove Albion is szerette volna leigazolni, de 2014. január 18-án új, három és fél éves szerződést kötött csapatával, ezzel véget vetve a találgatásoknak. Ugyanezen a napon gólt szerzett a Watford elleni 1-1-es találkozón. A szezon során összesen 44 bajnoki mérkőzésen 22 gólt szerzett. Norwich City Januári szerződéshosszabbítása ellenére Grabban 2014. június 6-án a Norwich Cityhez szerződött. Az átigazolási összeget nem hozták nyilvánosságra a felek, de egyes források szerint 3 millió fontot fizetett érte új klubja. A szezon első meccsén, a Wolverhampton Wanderers ellen debütált, első gólját pedig a második fordulóban szerezte, a Watford ellen. Augusztus 23-án a Norwich az ő góljával győzte le a rivális Ipswich Townt. Ez négy meccs alatt a negyedik gólja volt. 42 bajnokin összesen 13 gólt szerzett a csapatban, mellyel ő is hozzájárult ahhoz, hogy a klub feljutott a Premier League-be. Visszatérés a Bournemouth-hoz 2016. január 11-én Grabban ismeretlen összeg ellenében visszatért a már szintén a Premier League-ben szereplő Bournemouth-hoz. 2016. augusztus 14-én, a 2016/17-es idény első meccsén gólpasszt adott Adam Smith-nek a Manchester United ellen, de csapata így is 3-1-es vereséget szenvedett. Válogatott pályafutása Bár Londonban, Angliában született, Grabban a jamaicai válogatottban is szerepelhet felmenői révén. 2014 májusában Winfried Schäfer szövetségi kapitány szerette volna behívni Jamaica Szerbia elleni barátságos mérkőzésére, de végül útlevélproblémák miatt nem játszhatott. 2015. február 27-én ismét behívták a válogatottba, Venezuela és Kuba ellen, de nem kapott játéklehetőséget. Hans Leicht Hans Leicht (Segesvár, 1886. július 8. – Budapest, 1937. szeptember 29.) erdélyi szász jogász, politikus, költő, műfordító. Élete A kolozsvári református kollégiumban már gyermekkorában megtanult magyarul. A kolozsvári, berlini és müncheni egyetemen tanult jogot. Az első világháborúig ügyvédként dolgozott Segesváron. A világháború utáni zavaros időszakban megpróbálta kolozsvári kapcsolatait feleleveníteni a szász kisebbség számára elfogadható megoldások kidolgozására. A Károlyi-kormány alatt ő volt a szász kisebbség referense. A trianoni békeszerződést követően Budapestre költözött. Itt felvette a kapcsolatot Kun Bélával, aki iskolatársa volt Kolozsváron, és kisebbségi ügyekért felelős államtitkár-helyettes lett. Lépéseket tett a budapesti német színház megalapítása érdekében; ő tartotta az ünnepi beszédet a színház megnyitása alkalmából. A Tanácsköztársaság után Budapesten dolgozott ügyvédként. Verseket, alkalmi költeményeket is írt, de elismerést inkább a magyar költők (Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály) németre fordításával szerzett. Műfordításai Ein Perlenstrauss ungarischer Dichtungen (A magyar költészet gyöngyszemei), Budapest, 1939 Lyrik aus Ungarn, (Magyarországi líra), Bremen 1941 Gedichte Zusammengestellt von Richard Ackner, Neubrandenburg, 2000 Össztűz (Transformers) Össztűz vagy más néven Lőmester a Transformers univerzum egyik szereplője. Első megjelenése a G1 képregény Olvasztótégely című részében volt. Másodlagos alakja egy kazettás rádiómagnó. Története Össztűz egyike volt a még a Kibertron bolygón harcoló maradék autobotoknak. Észlelővel, Tajtékkal, Motorszárnnyal, Kozmosszal, Hadiösvénnyel és Guberálóval együtt harcoltak az álcák ellen. Megpróbálták megsemmisíteni a még épülő Űrhidat, de kudarcot vallottak és a Földre kerültek. Itt fogságba ejtette őket az Áramkörszaggató által vezetett földi robot-ellenes csapat. Később kiszabadulnak és csatlakoztak a többi autobothoz. Űrdongóval egy különálló kis csapatot alkottak, majd ártalmatlanná tették a Szerelő nevű embert. Miután Optimusz meghalt és Mogorva átvette a parancsnokságot, a védőrobotok üldözőbe vették. Az álca Bruticus elleni harc során az autobotok végül futni hagyták, majd a Kilövő nevű álcával és négy gyerekkel a világűrbe utazott egy rövid Föld körüli útra. Mogorva elfogta őket. Később az autobotok őt választották új fővezérré, de Mogorva ezt nem fogatta el, ezért a Holdon egy párbajra hívta. Eközben rajtuk ütöttek az álcák és együtt harcoltak az ellenség ellen. Miután Optimusz visszatért, a fővezér megbízásával Jesse-vel az álca üdülőszigetre utazott, hogy kiderítse, miben mesterkedik az ellenség. Az Üstökös elleni harc során súlyosan megsérül, ezután már csak ritkán szerepel, pl. Racsni egyik rémálmában. Mogorva több társával együtt őt is felélesztette a nukleonnal, így Unikron ellen is harcolt. Ő volt az utolsó autobotok egyike, aki túlélte a képregény-sorozat végén lévő végső összecsapást az álcákkal, majd az Utolsó Autobot segítségével megfordította a csata kimenetelét. Képességei Másodlagos alakja egy kazettás magnó. Minden elképzelhető frekvencián képes fogni a bejövő rádióhullámokat: még akkor is, ha az adás erőssége nem több, mint a watt egymilliomod része. ő maga 6000 kilométer távolságba tudja küldeni a rádiójeleket, így ő az autobotok legjobb kommunikációs összekötő tisztje. Robot-üzemmódban elektro-löveget hord, mely erős elektromágneses hullámokat bocsát ki, s még a legjobb elektromos védelemmel ellátott áramköröket is össze tudja zavarni. Koszmosz–195 Koszmosz–195 (oroszul: Космос 195) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Második nemzedékű Zenyit–4 felderítő műhold. Küldetés Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. Programja a Koszmosz–190-el megegyező. Az emberes űrkutatási program végrehajtását segítette. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold. 1967. december 16-án a Pleszeck űrrepülőtérről egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 65,65 perces, 90.1 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 207 kilométer, az apogeuma 353 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 10 nap. Fototechnikai (fényképezőgép, televíziós kamera) berendezései nagy pontosságú, (3000 milliméterek (3-5 méter) közötti felbontású képeket készítettek. 1967. december 24-én 8 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. 3919-es busz A 3919-es jelzésű autóbuszvonal Sátoraljaújhely és környéke egyik regionális autóbusz-járata, melyet az ÉMKK Zrt. lát el a város és Felsőberecki között. Közlekedése A járat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei sátoraljaújhelyi járás székhelyének, Sátoraljaújhelynek a forgalmas vasútállomását köti össze a Bodrog túlpartján található Felsőbereckivel, Alsóberecki érintésével. Feltárja mindkét kistelepülést, illetve vasúti csatlakozást vesz és ad a már említett állomáson. Egy reggeli indítása a város nagy részét feltárja, a többi indítás viszont egyből a végállomás felé megy. Csak hétköznap közlekedik, tulajdonképpeni betétjárata az egész héten közlekedő, Cigándig, Ricséig közlekedő járatoknak. Shvoy Lajos Shvoy Lajos (Budapest, 1879. március 9. – Budapest, 1968. január 21.) katolikus pap, székesfehérvári püspök, a második világháború alatti egyházi összefogás tagja. Pályafutása Budapesten született kishivatalnoki családban. Szülei Shvoy Kálmán (1843–1930) magyar államvasúti felügyelő és Cacciari Matild (1852–1938). Apai nagyszülei Shvoy Miklós (1814–1898) uradalmi főtiszt, kataszteri becslő-biztos és neuenfeldi Novák Franciska (1809–1877) voltak. Testvére Shvoy Kálmán katona, MLSZ-elnök. Tanulmányait Budán és Esztergomban folytatta, majd az esztergomi szeminárium növendéke lett. 1901. július 13-án szentelték pappá. Rövid ideig hittanárként működött, majd a Regnum Marianum világi papi közösség konviktusában lett tanulmányi felügyelő. Ekkor érett kiváló ifjúsági lelkipásztorrá, társaival ő honosította meg Magyarországon a cserkészet elveit. Az 1919-ben új formát kereső Regnum Marianum első, templomépítő plébánosa lett. A korban szokatlan módon nagyban épített a világiak aktivitására az egyházközségi életben. Püspöki pályafutása Szervezőtehetségét honorálva nevezte ki XI. Piusz pápa 1927. június 20-án székesfehérvári püspökké. Székét augusztus 7-én foglalta el. Püspökként is plébánosi egyszerűséggel fordult hívei felé. Szisztematikusan látogatta végig az egyházmegyéjét, a legeldugottabb falvakba, filiákba is maga ment bérmálni. Kormányzása alatt másfélszeresére nőtt a plébániák és lelkészségek, megduplázódott az esperesi kerületek száma. Papjainak, kispapjainak is lelkivezetője lett. Erőn felül áldozott a kultúrára: a harmincas években történt a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár és levéltár rendezése, valamint az Egyházmegyei Múzeum megszervezése. 1937 nyarán a püspöki kar megbízásából hosszú missziós utat tett az Amerikai Egyesült Államokban. A magyar ajkú lelkészségeket látogatta végig népszerűsítve a budapesti 34. Eucharisztikus világkongresszust. 1947-ben pápai trónállóvá nevezte ki XII. Piusz pápa. A második világháború alatt és után Dunántúli püspöktársaival, többek között Mindszenty József akkor veszprémi püspökkel együtt 1944 őszén memorandumban kérte az ország irányítását törvénytelenül magához ragadó hatalmi csoporttól, hogy ne vesse oda Dunántúlt a háború pusztításainak, hiába. 1945-ben elhurcolták a nyilasok: Veszprémben, Szombathelyen, Sopronban és Sopronkőhidán raboskodott. Szovjet katonák 1945. március 25-én a püspöki palota folyosóján agyonlőtték Bergendy János irodaigazgatót. Az emlékezetes Boldogasszony éve (1947–1948) során a püspök főpaptársaival együtt számos zarándoklaton részt vett. A bodajki Mária-napra 1948. szeptember 25–26-án több tízezer zarándok érkezett félszáz faluból. Mindszenty bíboros mutatta be a szentmisét, és ő mondta a szentbeszédet, pontosan három hónappal letartóztatása előtt. A kommunizmus alatt 1948 májusában az egyházjog szabályai szerint figyelmeztette, majd felfüggesztette Szittyay Dénes bakonykúti plébánost, aki nyíltan együttműködött a kommunista rezsimmel; végül kiközösítette az engedelmességet megtagadó papot. Válaszul médiatámadás indult ellene, ami jelezte, hogy nemkívánatos személy a kiépülő diktatúrában. Ebben az évben lemondatni is megpróbálták. A virágzó egyházközségi, közösségi, kulturális, szerzetesi élet az alkotóerejét kora előrehaladtával sem veszítő püspök szeme láttára semmisült meg, a lelkipásztorkodás területei a papság minden igyekezete ellenére fokozatosan csökkentek. A hit azonban e nehéz években is megőrződött. 1951-ben először be akarták vonni a Grősz-perbe, majd házi őrizetbe helyezték. Az 1950-es években legmegbízhatóbb munkatársait – segédpüspökét is – a rendőrség gyakran kitiltotta a székvárosból, leveleit pedig cenzúrázták, így szigetelve el a püspököt. 1961-ben az MSZMP Politikai Bizottsága már jóváhagyta az internálását célzó akciót, ami azonban Grősz József kiállásának és az Állami Egyházügyi Hivatal élén történt változásoknak köszönhetően meghiúsult. Shvoy Lajos végig kiállt Mindszenty József mellett; mind a vatikáni diplomaták, mind az állami szervek a kommunista rendszerrel következetesen szembenálló püspökként tartották számon. Ő volt az egyetlen magyarországi püspök, aki működési engedéllyel rendelkezett, mégsem vehetett részt a Második vatikáni zsinat egyetlen ülésszakán sem. Ennek ellenére egyedül az ő javaslatai jutottak el a zsinatra, mivel azokat a hivatalos utat és a cenzúrát megkerülve, németországi kapcsolatain keresztül juttatta ki a zsinatot előkészítő bizottságokhoz. A zsinattól a kor szellemi kihívásaira is választ várt, így a materializmus és az ateizmus elítélését javasolta. 1968. január 21-én, 88 éves korában érte a halál. A székesfehérvári székesegyház altemplomában temették el. Emléke Nevét viseli a bicskei 188. sz. Shvoy Lajos cserkészcsapat. 2018-ban, halálának 50. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek Székesfehérváron. II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem (Maximilian Emanuel Ludwig Maria Joseph Cajetan Antonius Nicolaus Franciscus Ignatius Felix, röviden: Max Emanuel Kurfürst von Bayern), (München, 1662. július 11. – München, 1726. február 26.), a Wittelsbach-házból származó bajor herceg, 1679–1706-ig és 1714–1726-ig Felső- és Alsó-Bajorország és Felső-Pfalz uralkodó hercege, Bajorország választófejedelme, a Német-római Birodalom főkamarása (Erztruchsess), császári tábornagy, sikeres hadvezér, aki 1683-ban részt vett a törököktől ostromolt Bécs felmentésében, majd főhadparancsokként a török ellen vezetett hadjáratokat Magyarországon. A császáriak 1688-ban az ő vezetésével foglalták el Nándorfehérvárt. 1692–1706-ig a Spanyol Németalföld királyi főkormányzója. A magyar történelmi munkákban gyakran Bajor Miksa, 19. századi leírásokban Miksa Manó néven is szerepel. Élete Származása, testvérei Miksa Emánuel választófejedelmi herceg (Kurprinz) 1662-ben született Münchenben, szüleinek második gyermekeként. Édesapja a Wittelsbach-házból való Ferdinánd Mária bajor választófejedelem (1636–1679) volt, I. Miksa bajor választófejedelem (1573–1651) és Mária Anna osztrák főhercegnő (1610–1665) fia, II. Ferdinánd német-római császár unokája. Édesanyja Henrietta Adelheid savoyai hercegnő (Adelaide Enrichetta di Savoia, 1636–1676) volt, I. Viktor Amadé savoyai herceg (1587–1637) és Krisztina Mária francia királyi hercegnő (1606–1663) leánya, IV. Henrik francia király unokája, XIII. Lajos király unokahúga. Szülei házasságból nyolc testvér született, de csak négyen érték meg a felnőttkort: Mária Anna Krisztina Viktória (1660–1690), aki 1680 -ban Châlons-sur-Marne -ban feleségül ment Lajos francia királyi herceghez (1661–1711), XIV. Lajos legidősebb fiához, a „Nagy Trónörököshöz” (le Grand Dauphin) . Miksa Emánuel Mária Kajetán (1662–1726), II. Miksa Emánuel néven Bajorország választófejelme. Lujza Margit Antónia (1663–1665), kisgyermekként meghalt. Lajos Amadé Viktor (*/† 1665), kisgyermekként meghalt. Egy halva született fiú (*/† 1666). Kajetán Mária Ferenc (*/† 1670), születésekor meghalt. József Kelemen (1671–1723), 1688–tól Köln hercegérseke, választófejedelem. Jolánta (Violante) Beatrix (1673–1731), aki 1689-ben Firenzében feleségül ment Ferdinánd de’ Medici toszkánai trónörökös herceghez (1663–1713), III. Cosimo de’ Medici legidősebb fiához. Az ifjú választófejedelem Miksa Emánuel 1679-ben, 17 évesen lett lépett apja örökébe. A kormányzati rendszert átalakította és francia mintára korszerűsítette. Apja, az elhunyt Ferdinánd Mária választófejedelem jelentősen felduzzasztotta az államkincstárat, ez Bajorországot kívánatos szövetségessé, Miksa Emánuelt vonzó „partivá” tette. Mindkét szomszédos nagyhatalom (Franciaország és a Habsburg Birodalom) uralkodója igyekezett elnyerni Miksa Emánuel barátságát. Mind XIV. Lajos, mind I. Lipót császár saját családjából ajánlott számára menyasszonyt. Miksa választása 1685-ben Mária Antónia főhercegnőre, Lipót császár leányára esett. Miksa Emánuel változtatott a Bajor Választófejedelemség addigi külpolitikai irányvonalán. Apja, Ferdinánd Mária választófejedelem azon fáradozott, hogy országát kívül tartsa a nagyhatalmak konfliktusain. Miksa Emánuel viszont aktívan belevetette magát az európai hatalmi politikába, és offenzív módon törekedett a Wittelsbach-ház uralmának kiterjesztésére. Az első harcok a török ellen Amikor 1683-ban a török haderő ostrom alá fogta Bécset, a szorongatott Lipót császár nem számíthatott a német fejedelmek segítségére. A birodalmi haderőt a Rajna mellett kellett állomásoztatni, mert tartani lehetett a jelentős katonai fölényben lévő Franciaország támadásától. A fiatal bajor választófejedelem a szorongatott Habsburg császár segítségére sietett. Lipót rajta kívül még Sobieski János lengyel királyt és Bádeni Lajos őrgrófot tudta megnyerni szövetségeséül. Miksa Emánuel csapatai, Lotaringiai Károly herceg parancsnoksága alatt szeptember 12-én részt vettek a kahlenbergi csatában, ahol a keresztény szövetségesek szétverték a török haderőt, és felmentették az ostromlott Bécset. Miksa Emánuel kitűnt vitézségével és bizonyította kiváló parancsnoki rátermettségét. A bécsi győzelem után az udvar ugyanolyan konfliktuskerülő megoldást keresett, mint 20 évvel korábban a szentgotthárdi győzelem után, amikor ellentámadás helyett húsz évre békét kötöttek a törökkel. A bajor hadsereget a rajnai frontra küldték, a többi birodalmi segélyhad hazavonult. Kaunitz császári követ békeajánlatot tett Kara Musztafa nagyvezírnek]], aki Győr térségében rendezte visszavonuló csapatait. Ő azonban a magyarok, így Thököly Imre támogatásában bízva újabb támadásra készült, de október 12-én Párkánynál súlyos vereséget szenvedett, majd október 28-án Esztergom várát is elvesztette. A győzelmek után a bécsi Haditanács már nem térhetett ki a magyarországi hadjárat híveinek követelése elől. 1684. július 15-én megkezdődött Buda ostroma, amelyet azonban rosszul készítettek elő. Sok időt töltöttek az ostrom környékének hadászati biztosításáért folyó harcokkal. A dunai átkelők (Visegrád, Vác, Pest) megszállása leapasztotta a fősereg létszámát. 1684. szeptember 13-án Miksa Emánuel visszaérkezett 8000 fős bajor seregével a Rajna mellől, de Bekri Musztafa felmentő serege 20 000 főnyi hadával – érdi veresége ellenére – folyamatosan támadta az ostromműveket. Lotaringiai Károly végül minden erőt egy helyre koncentrálva október 4-én rohamot indított a nagy déli rondella ellen, de a támadást visszaverték, a törökök visszafoglalták Pestet, a Dunán át élelmiszer- és emberutánpótlást juttattak a várba. Az Esterházy Pál nádor parancsnoksága alatt álló magyar katonaság az elmaradt zsold és rossz ellátás miatt október 26-án elhagyta a tábort. A kritikus helyzetben a császári hadvezetés november 3-án elrendelte a visszavonulást, Buda oszmán kézen maradt. Első házassága Miksa Emánuel herceg 1685. július 15-én Bécsben feleségül vette Mária Antónia osztrák főhercegnőt (1669–1692), I. Lipót német-római császár és Margit Terézia spanyol infánsnő, császárné leányát, IV. Fülöp spanyol király unokáját. Három fiúgyermekük született. Az első kettő, Lipót Ferdinánd (*/† 1689) és Antal (*/† 1690) a születésüket követő napokban meghaltak. A harmadik fiú, József Ferdinánd Lipót herceg (1692–1699) születését Mária Antónia hercegné csak néhány nappal élte túl. Háborúk a török ellen Az előző év hadi sikereire (Kassa, Sárospatak, Regéc elfoglalására) építve Lotaringiai Károly herceg ismét Buda megostromlását javasolta. Ellenfele, Badeni Hermann, az Udvari Haditanács elnöke viszont inkább Székesfehérvár és Eger elfoglalását javasolta. A császári tisztikar fiatal, sikeres parancsnokai sem voltak egy véleményen. A 23 éves Savoyai Jenő herceg és a 27 éves Lajos badeni őrgróf a fővezért támogatták. Az alig 24 éves Miksa Emánuel önálló fővezérségre áhítozott, ezért a Haditanács elnökét támogatta. Lotaringiai Károly azonban az utolsó pillanatban (május 31-én) egy vacsorán meggyőzte a császárt saját haditervének helyességéről, így ő maradt a fővezér. A mellőzés miatt dühöngő Miksa Emánuel mindenáron hangsúlyozni akarta saját önállóságát. Csapatai 1686. június 5-én Komáromba érkeztek. Június 7-én Párkány mellett a fővezér megszemlélte a bajor csapatokat. A bajor gyalogság létszáma 12 000, a bajor lovasságé 9600 fő volt és további 8000 idegen katona állt a választófejedelem zsoldjában. Miksa Emánuel serege Komáromból június 13-án a Duna bal partján indult Buda felé. Dühében külön haditervet dolgozott ki, Hatvan várának bevételével akarta saját dicsőségét növelni, de június 15-én Vácot foglalta el, és mégis folytatta útját Pest felé. Lotaringiai Károly fővezér csapatai Párkánynál átkeltek a Dunán, és a jobb parton vonultak Buda felé. 1686. június 18-án körülzárták Budát. Okulva az 1684. évi tapasztalatokból ezúttal két irányból indították az ostromot. A fővezér, Lotaringiai Károly herceg 40 000 emberével (császáriakkal és brandenburgi segédcsapatokkal) a vár északi oldalán foglalt állást. Miksa Emánuel önálló parancsnokságot harcolt ki magának, az ő 21 000 főnyi bajor, szász és ausztriai katonasága a királyi palota alatt, a déli rondellánál sorakozott fel. Egy hónapon át építették az ostromműveket, aztán megkezdték a vár lövetését. A három hónapon át folyó véres ostrom során két nagy rohamot indítottak, a védők mindkettőt véresen visszaverték. A bajorok augusztus 22-én elfoglalták az István-tornyot, de Iszmail pasa néhány nap múlva visszafoglalta azt, a császári tüzérség erre a török védőkkel együtt szétlőtte a tornyot. Szeptember 2-án elrendelték a harmadik, általános rohamot, amely sikert hozott, a vár néhány óra alatt elesett. A roham a tétlenül álló felmentő sereg és a nagyvezír szeme láttára folyt le. A vár parancsnoka, Abdurrahmán pasa a mai Hess András térnél harcolva esett el. A harcban és vár bevételét követő öldöklésben 4000 törököt öltek meg. Lotaringiai Károly herceg háromnapos szabad rablással jutalmazta katonáit. Hatalmas tűzvész kerekedett, s a rommá lőtt, hullahegyekkel teli város végképp üszkös romhalmazzá változott. A keresztények rabszolgapiacot rendeztek be a budai táborban, török foglyok százait szállították azokba az európai királyságokba és fejedelemségekbe, ahonnan csapatok vettek részt Buda ostromában. Bajorországba 345 török került, nem számítva a Miksa Emánuel választófejedelem és a bajor főtisztek szolgáivá tett férfiakat, és az ágyasokká tett muszlim nőket. 1687. augusztus 12-én a nagyharsányi csatában (az 1526-os mohácsi csata színhelyének közelében) a Szent Liga csapatai, Lotaringiai Károly herceg és Miksa Emánuel választófejedelem vezetésével döntő vereséget mértek a törökökre. Egy év múlva, 1688. szeptember 6-án megostromolták és bevették a Délvidék legfontosabb erősségét, Nándorfehérvárt. A döntő rohamot maga Miksa Emánuel vezette. Hősies helytállása és hadvezéri képességei Európa-szerte ismertté tették, hírneve Bádeni Lajos őrgróffal, a „Török Lajos”-sal vetekedett. Köpenyének színéről „Kék Hercegnek” nevezték („der Blaue Kurfürst”). A császár főhadparancsnokká (Generalissimus) nevezte ki. Második házassága, gyermekei Első feleségének halála után egy évvel, 1693 márciusában Miksa Emánuel eljegyezte Leopoldina Eleonóra pfalzi hercegnőt (1679–1693), ő azonban három héttel később elhunyt. Újabb két év múlva Miksa másodszor is megnősült. 1695. január 12-én Weselben feleségül vette Terézia Kinga lengyel királyi hercegnőt (Teresa Kunegunda Sobieska, 1676–1730), III. (Sobieski) János lengyel király és Mária Kazimira királyné (született Marie Casimire Louise de La Grange d’Arquien francia grófnő) leányát. A második házasságból tíz gyermek született, hatan érték meg a felnőttkort: Egy halva született fiú (1695). Maria Anna Karoline hercegnő (1696–1750), aki 1720 -ban Therese Emanuele de corde Jesu néven belépett a klarissza apácák müncheni kolostorába. Károly Albert herceg (1697–1745), 1742-től haláláig VII. Károly néven német-római császár . Fülöp Móric Mária herceg (1698–1719), Paderborn és Münster posztumusz kinevezett püspöke (elhunytának híre még nem tudódott ki). Ferdinánd Mária Ince (1699–1738) császári tábornagy. Kelemen Ágost herceg (1700–1761), Köln hercegérseke és választófejedelme , a Német Lovagrend nagymestere, Hildesheim , Münster, Paderborn és Osnabrück hercegérseke. Vilmos herceg (1701–1704), kisgyermekként meghalt. Alajos János Adolf herceg (1702–1705), kisgyermekként meghalt. János Tivadar herceg (1703–1763) bíboros , Regensburg , Freising és Liège (Lüttich) hercegérseke. Miksa Emánuel Tamás herceg (1704–1709), kisgyermekként meghalt. Házasságon kívül tartott két kegyencnőjétől még további három, törvénytelen gyermeke is született. Köztük a leghíresebb Emmanuel-François-Joseph de Bavière (1695–1747) volt, aki Anna Franziska de Louchier vallóniai nemes kisasszonytól (1660 k.–1717) született. Apja később, már választófejedelemként törvényesítette ezt a fiát, aki utóbb francia grófi címet nyert, és Villacerf márkijaként XV. Lajos francia király kiemelkedő hadvezére lett. Az osztrák örökösödési háborúban, a lauffeldi csatában esett el. Harca a spanyol örökségért Miksa Emánuel választófejedelem 1692–1706 között a Spanyol-Németalföld királyi kormányzójaként Brüsszelben élt, első gyermekei is itt születtek. 1698-nam az utolsó spanyol Habsburg, a gyermektelen II. Károly spanyol király Miksa Emánuel legidősebb élő fiát, József Ferdinándot jelölte ki általános örökösévé, és Asztúria hercegévé emelte. József Ferdinánd 1699-ben, mindössze hatévesen váratlanul meghalt, a francia udvar véleménye szerint Bécsből küldött méreg végzett vele. Halála csapást mért a Wittelsbachok nagyhatalmi terveire. 1701-ben Miksa Emánuel egész családjával és helytartói udvartartásával együtt visszatért brüsszeli állomáshelyéről Münchenbe, és Franciaország oldalán belépett a spanyol örökösödési háborúba. A bajor hadsereg az angol–holland–osztrák szövetség ellen harcolt a spanyol örökség megszerzéséért, közben Miksa Emánuel továbbra is a Spanyol-Németalföld Habsburg királyi helytartója maradt. 1703-ban Villars francia marsall, a bajorokkal egyesülve visszafoglalta Landaut és Breisachot (amelyet az előző évben Badeni Lajos őrgróf szállt meg. A francia–bajor előnyomulás az osztrák örökös tartományokat fenyegette, ugyanakkor keleten, Magyarországon II. Rákóczi Ferenc – akinek udvarában Miksa saját nagykövetet tartott – elfoglalta a Felvidéket és Bécs felé haladt. A Tirol elfoglalására irányuló francia–bajor támadás azonban meghiúsult. 1704-ben Savoyai Jenő, Miksa Emánuel egykori magyarországi harcostársa és Marlborough hercege egyesítették haderőiket, és július 2-án Donauwörthnél vereséget mértek az egyesült francia–bajor hadseregre. 1704. augusztus 13-án a höchstädti csatában Miksa Emánuel hadserege döntő vereséget szenvedett Savoyai Jenőtől, a francia haderőt Marlborough hercege verte szét. Maga a francia fővezér, Tallard marsall is fogságba esett, Bajorország egész területe a győztesek kezébe került. Miksa országát (korábbi) apósának, I. Lipót császárnak csapatai szállták meg tíz évre. Miksa Emánuel Brüsszelbe menekült, csapataival és öccsével, József Kelemen herceggel, Köln hercegérsekével és választófejedelmével együtt. 1706-ban a Német-Római Birodalomban törvényen kívülinek nyilvánították őt, öccsével együtt. Brüsszelben fogadta Rákóczi követét, Vetési Kökényesdi Lászlót (1680–1756), aki azzal a feladattal érkezett, hogy a császári seregben szolgáló magyar huszárokat átállásra bírja. Kökényesdi egyben a felkelt magyar rendek nevében felajánlotta Miksa Emánuelnek a magyar koronát. XIV. Lajos azonban, aki pontosan informálva volt a magyar felkelők helyzetéről és korlátozott lehetőségeiről, titokban óvta Miksát az ajánlat elfogadásától. Kökényesdinek azt is értésére adták, hogy a francia király csupán Erdély fejedelmének ismeri el Rákóczit, Magyarországénak nem, ezért Rákóczival nem fog szövetségre lépni. 1708. január 3-án Kökényesdi a flandriai Monsban Rákóczi nevében ismét felajánlotta Miksa Emánuelnek a magyar koronát, de néhány hónappal ez után a kuruc haderő a trencséni csatában döntő vereséget szenvedett. A birodalmi átok (Reichsacht) miatt életük sem volt biztonságban, ezért Párizsba mentek, és 1715-ig XIV. Lajos francia király védőszárnyai alatt éltek. Bajorország régensi teendőit eközben felesége, Terézia Kinga látta el, de 1705-ben az osztrák megszállók elől Velencébe menekült. A megszálló Habsburg hatalom ellen Bajorországban több népi felkelés tört ki, ezeket az osztrákok véresen leverték, ilyen volt például az 1705. karácsonyi sendlingi mészárlás („Sendlinger Mordweihnacht”). Miksa gyermekei Münchenben maradtak, őket 1706-ban I. József császár rendeletére Klagenfurtba, majd Grazba vitték, ahol császári felügyelet alatt a jezsuitáktól szigorú és alapos nevelést kaptak. József császár utódja, VI. Károly császár is fenntartotta ezt a rendelkezést. Miksa Emánuel és családja csak 1715 áprilisában, a háború végeztével térhettek haza Münchenbe. A mecénás A spanyol örökösödési háború után nyugodtabb évek következtek. Miksa Emánuel választófejelem folytatta a háború miatt félbemaradt építkezéseit. Felépült a schleissheimi Új Kastély, és a fürstenreidi fejedelmi kastély. Miksa műgyűjtőként is kitűnt. Még németalföldi helytartói működése alatt 90 000 brabanti guldenért 101 festményt, köztük 12 Rubens-művet gyűjtött össze. Ezek a festmények alapozták meg a későbbi müncheni Régi Képtár (Alte Pinakothek) gyűjteményét. Komoly összegekkel támogatta a képzőművészeket. (Giuseppe Volpini márvány kisplasztikája, amely Miksa Emánuel lovasszobrát mintázza, a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható). Udvari zenészei számára a zeneszerszámokat Európa legjobb hangszerkészítőitől szerezte be, például Pierre Naust párizsi műhelyéből, aki a francia király udvari szállítója volt. Utolsó évei Legidősebb élő fia és örököse, Károly Albert herceg 1722. október 5-én Bécsben feleségül vette Mária Amália osztrák főhercegnőt (1701–1756), I. József német-római császár leányát. II. Miksa Emánuel választófejedelem 1726-ban hunyt el Münchenben. A müncheni Szent Kajetán templom (Theatinerkirche) kriptájában temették el. Fia, Károly Albert folytatta apjának nagyhatalmi politikáját, és 1742-ben, az osztrák örökösödési háború során megszerezte a Német-római Birodalom császári koronáját is (VII. Károly császár néven). Ždírec nad Doubravou Ždírec nad Doubravou település Csehországban, a Havlíčkův Brod-i járásban. Ždírec nad Doubravou Vysočina, Slavíkov, Hlinsko, Vítanov, Všeradov, Sobíňov, Krucemburk és Podmoklany településekkel határos. Lakosainak száma 3126 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Huanne-Montmartin Huanne-Montmartin település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 83 fő (2015). Huanne-Montmartin Gouhelans, Puessans, Rognon, Romain, Tournans és Trouvans községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Torna a 2003. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2003. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a torna versenyszámait Párizsban rendezték. Hat női számban hirdettek győztest. Gazdagok és szépek A Gazdagok és szépek (The Bold and the Beautiful), gyakori rövidítése B&B egy 1987-es amerikai szappanopera, William J. Bell és Lee Phillip Bell tollából. Jelenleg ez az egyetlen amerikai szappanopera, amely 30 perces epizódokból áll, és a legjobban hasonlít a brazil szappanoperákhoz. A sorozat jelenleg is fut. Az első epizódot 1987. március 23-án mutatták be, azóta a sorozat a világ legnézettebb szappanoperájává nőtte ki magát, átlagosan 25-26 millió nézővel világszerte. Jelenleg a második legnézettebb napi szappanopera az Egyesült Államokban. A sorozatot eddig 31 Daytime Emmy-díjjal tüntették ki, köztük kétszer, 2009-ben és 2010-ben a legjobb napi sorozat kategóriában. A történet Los Angeles-ben játszódik központjában az elegáns, jómódú Forrester családdal, akik a divatiparban szereztek hírnevet maguknak. Történet A történet középpontjában a divat üzletház tulajdonos Forrester család áll. Stephanie Douglas, egy erős akaratú asszony egy gazdag család lánya a Northwestern Egyetemen, Chicagóban találkozott férjével, Eric Forresterrel, ahol mindketten divattervezést tanultak. Hamarosan összeházasodtak, Los Angelesbe költöztek, és megalapították a Forrester Creations nevű divat céget, amely előkelő női divatáruk tervezésével és gyártásával foglalkozik. Eric tervezői kreativitásával és Stephanie pénzügyi támogatásával sikeres, nemzetközileg elismert vállalatot hoztak létre. Négy gyermekük született: Ridge, Thorne, Kristen és Felicia. Évekkel később, amikor a gyerekek felnőttek, kiderült, hogy Ridge biológiai apja Massimo Marone. Ericnek pedig Brooke Logannel való házasságól két gyermeke született: Rick és Bridget. Eric és Stephanie házassága amolyan se veled, se nélküled kapcsolat, az évek során háromszor váltak el. A Forrester Creations fő vetélytársa a piacon a Sally Spectra által vezetett Spectra Fashions. Eleinte Stephanie és Sally riválisok voltak, majd az idők folyamán barátok lettek, Sally feladta saját cégét és a Forrester Creations-nak kezdett dolgozni. Sally lánya Macy Alexander, énekesnő, Thorne Forresterrel kötött házassának kudarcba fulladása után az alkoholizmusba menekült, végül külföldre utazott apjával, Adam-mel. Miután kiderült, hogy Olaszországban van, vissza kellett költöznie, Los Angelesbe, és vissza kellett térnie férjéhez, Thorne-hoz. Massimo Marone a milliomos hajógyáros, Stephanie gyerekkori barátja, akivel az egyetemi évei alatt is jóban voltak. Stephanie az esküvője előtti napon lefeküdt vele, ebből az együttlétből született Ridge. Röviddel ezután megjelent Massimo egykori szeretője, Jacqueline Payne, aki bejelentette, hogy van egy fia Massimotól, Dominick "Nick" Payne, aki Ridge-el ellentétben nem üzletember típus még a nevét is megváltoztatta Payne-re a Marone helyett. Hírességek a sorozatban Bob Barker (önmaga) találkozik Amber Moore ral, hogy megvitassák a legújabb díivat irányzatot. (2002) Stephanie Beacham (önmaga) - Megjelenik a Jackie M butik megnyitásán (2004) Christopher Cazenove (önmaga) - Megjelenik a Jackie M butik megnyitásán (2004) Kabir Bedi (Rashid Omar herceg) (1994-1995) Phyllis Diller (Gladys Pope) - (1995-2004) Patrick Duffy (Stephen Logan) (2006-2008) Michael Clark Duncan - Thorne cellatársa (1995) Fabio (önmaga) (2002) Linda Gray (Priscilla Kelly) (2004-2005) Tippi Hedren (Helen Maclaine) (1990-1991) Charlton Heston (önmaga) (1993) Mario Lopez (Dr. Christian Ramirez) (2006) Joseph Marcell (Hudson) (2003-2004) Constantine Maroulis as Constantine Parros (2007) Robin McGraw (önmaga) (2009) Jon McLaughlin (önmaga) (2007) Alley Mills (Pamela Douglas) Stephanie húga Usher (Raymond) - Amber Moore barátja (1998) Dionne Warwick (önmaga) Betty White (Ann Douglas) - Stephanie eltűntnek hitt anyja Bryan White (önmaga) a So Much For Pretending című dalt énekli (1997) Grover Cleveland Stephen Grover Cleveland (1837. március 18. – 1908. június 24.) az Egyesült Államok 22. (1885–1889) és 24. (1893–1897) elnöke. Ő volt az egyedüli olyan elnök, aki két nem egymást követő ciklust töltött ki. Az 1860 és 1912 közötti republikánus dominanciával jellemezhető években egyedülálló módon demokrataként sikerült kétszer is megnyernie az elnökválasztást. Csodálói méltatják becsületességéért, függetlenségéért, feddhetetlenségéért, és a liberalizmus elveihez való ragaszkodásáért. Bírálói szerint kevés fantáziája volt, és második ciklusában túl sok figyelmet fordított a gazdaságra. Steven Grover Cleveland (a Steven nevet később elhagyta) sokgyermekes vidéki lelkipásztor gyermeke volt. Apja korai halála miatt nem járhatott egyetemre, ezért a fivére által vezetett, vakok számára fenntartott iskolában (New York Cityben) tanított, hogy el tudja tartani családját. Nem sokkal ezután úgy döntött, hogy nyugatra fog vándorolni, az úti cél Cleveland volt (valószínűleg a „névrokonság” miatt), de az egyik nagybátyja, aki a New York állambeli Buffalo városában élt, rábeszélte hogy maradjon nála és állást szerzett neki egy ügyvédi irodában (Cleveland ekkor 18 éves volt). Keményen dolgozott, míg végül 1859-ben megkapta az ügyvédi oklevelét. Bár különösebb szellemi képességekről vagy fantáziáról sosem tett tanúbizonyságot, de ennek ellenére erkölcsös, dolgos, és megbízható embernek tartották. Amikor egy vádlottat azzal mentegettek előtte, hogy a demokrata párt tagja, ő így vágott vissza: „Azt hiszem, egy demokrata tolvaj semmivel sem jobb egy republikánusnál!” Nagydarab, testes, „bikanyakú” ember lett belőle, 113 kg-ot nyomott, óriási ökle és nagy bajusza volt, indulatosan, de ennek ellenére igen barátságosan viselkedett. Élete nagy részét agglegényként élte le, idejét leginkább a munkának szentelte, pihenésképpen sörözni és horgászni járt a barátaival. A polgárháború idején hadkötelessé vált, de mivel ő tartotta el anyját és kisebb testvéreit, egy furcsa, de törvény adta lehetőséggel élt: helyettest vásárolt. 150 dollárt fizetett egy lengyel bevándorlónak, aki bevonult helyette a hadseregbe. Ezután Clevelandet először kerületi ügyészhelyettessé (1863-’65), majd Erie megyei sheriffé választották (1871-’73). Szigorú, tisztességes, és lefizethetetlen köztisztviselőnek bizonyult. Abban az időben, az ítéletek végrehajtója is a sheriff volt, ezért egyszer neki kellett felakasztani két halálraítélt gyilkost. Beosztottjai felajánlották, hogy elvégzik ők a piszkos munkát, de Cleveland úgy gondolta hogy kötelessége elvégezni mindent ami az ő hatásköre, és ő maga nyitotta meg az állványt az elítéltek lábai alatt. Kilenc évvel ezután Buffalo polgármesterévé választották (1882), majd megvétózta a vállalkozókkal kötött korrupt szerződéseket. Takarékos és tisztességes kormányzatot hozott létre. Jelszava ez volt: „A közhivatal a közösség bizalma!” Egy évvel később már New York állam kormányzója volt , és szembeszállt a pártfőnökökkel, megvétózta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek pazarlásra vagy vesztegetésre utaltak, majd aláírta az állam közszolgálati reformtörvényét. Sikerei és nagy népszerűsége miatt a demokrata párt 1884-ben elnökévé választotta. A választáson heves „sárdobálás” folyt. A demokraták publikussá tették a republikánus jelölt, James G. Blaine üzletemberekhez írott leveleit, hogy bizonyítsák korruptságát, a republikánusok pedig közzé tették, hogy Clevelandnek törvénytelen gyereke van. A republikánusok így gúnyolódtak Clevelandről: „Mama, hol a papa? A fehér Házban, ha-ha-ha!” Cleveland választási kampányának vezetői pánikba estek és megkérdezték Clevelandet hogy mit reagáljanak az ügyre, Cleveland csak ennyit mondott: „Mondják el az igazságot!” De az igazság távol sem volt olyan egyértelmű, ugyanis Cleveland apasága távol sem volt bizonyos. Az 1870-es évek elején rendszeres látogatója volt egy Buffalo-i kétgyermekes özvegyasszonynak, Maria Crofts Halpinnek, akit azonban Clevelanden kívül még sokan „látogattak”. Amikor Maria 1874-ben fiút szült maga sem tudta hogy kié a gyerek, Oscar Folsomé vagy Grover Clevelandé, ezért Oscar Folsom Clevelandnek keresztelte. Mivel a hölgy férfi látogatói mind házasok voltak , ezért az agglegény Cleveland vállalta magára az apaságot, és árvaházba, majd nevelőszülőkhöz adta a gyereket, akit el kellett vennie alkoholista anyjától. Válaszként a demokrata párt is összegyűjtött mindent, amivel Blaine-t megvádolhatták, és Cleveland szeme elé tárták a dokumentumokat. Ő megkérdezte segítőtársait hogy összeszedtek e minden használható dokumentumot, majd az „igen” válasz után apró darabokra tépte a dokumentumokat, és a fecniket is elégette. „E választási hadjáratban a mocskolódás legyen a másik fél monopóliuma!”, jelentette ki. Egy meggondolatlan republikánus pap „a rum, a pápizmus és a lázadás pártjának” nevezte a demokratákat. Ezek a meggondolatlan szavak azt eredményezték hogy a felháborodott írek Cleveland mellé álltak, ugyanúgy mint sok reformpárti republikánus. Az egyik reformpárti republikánus így fogalmazott: „Azt mondták nekünk hogy Blaine úr hibákat követett el a hivatalában, de magánélete folttalan, Cleveland úr pedig a hivatali integritás modellje, de bűnös viszonyt folytatott. Ezért Cleveland urat választjuk meg közhivatalra, Blaine urat pedig visszaküldjük a magánéletbe ahol olyan rajongásra méltóan viselkedett” Cleveland nagyon szoros küzdelemben, de megnyerte a választást. És végre beköltözhetett a Fehér Házba amit 24 évvel azelőtt hagyott el az utolsó demokrata párti elnök. Cleveland egy nagyon „negatív” politikát folytatott. Úgy gondolta hogy a kormánynak nem kell támogatnia a népet, de a népnek támogatnia kell a kormányt. Szerinte nem segélyt kell várni a kormánytól, hanem takarékosságot, becsületességet és igazságosságot. A történészek afféle „negatív elnöknek” nevezik, aki azt gondolta hogy az a feladata, hogy megakadályozza a rosszat a korrupciót és a pazarlást is, de semmit sem kell tennie a „jó” ügyek és a nép támogatásának érdekében. Saint-Ciers-sur-Gironde Saint-Ciers-sur-Gironde egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Adminisztráció Polgármesterek: 2001 – 2014 Anne-Marie Plisson 2014 – 2020 Valérie Ducout Testvérvárosok Spanyolország Orio 1994-óta Románia Ivăneţu 1993-óta Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás Prefektúrák Barbadás Barbadás település Spanyolországban, Ourense tartományban. Barbadás Orense, San Cibrao das Viñas, A Merca, Cartelle és Toén községekkel határos. Lakosainak száma 10 791 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Holt megye (Missouri) Holt megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Missouri államban található. Megyeszékhelye Oregon, legnagyobb városa Mound City. Lakosainak száma 4568 fő (2013. július 1.). Holt megye Atchison és Doniphan megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Sia Furler Sia Kate Isobelle Furler, röviden Sia (Adelaide, Ausztrália, 1975. december 18. –) ausztrál énekesnő és zeneszerző. Énekesi karrierjét az 1990-es években kezdte meg az acid jazz zenét játszó Crisp együttesben. 1997-ben a banda feloszlása után Ausztráliában kiadta debütáló stúdióalbumát OnlySee címen. Ezután Londonba költözött, ahol a Zero 7 brit formáció háttérénekeseként dolgozott. 2000-ben leszerződött a Sony Music alá tartozó Dance Pool lemezkiadóhoz és kiadta második stúdióalbumát Healing Is Difficult címmel. A kevés promóció következtében Sia otthagyta kiadóját és leszerződött a Goǃ Beat-hez, majd 2004-ben megjelentette harmadik nagylemezét is, amely a Colour the Small One címet kapta. Új lemezével sem sikerült az áttörés az énekesnő számára, így Sia 2005-ben New Yorkba költözött és turnézni indult az Egyesült Államokban. 2008-ban és 2010-ben két további stúdióalbumot jelentetett meg Some People Have Real Problems, illetve We Are Born címekkel. Ötödik nagylemezének piacra dobása után visszavonult énekesi karrierétől és más előadók számára kezdett dalokat írni. Olyan sikeres felvételek fűződnek a nevéhez, mint a Titanium (David Guettával), a Diamonds (Rihanna) és a Wild Ones (Flo Rida-val). 2014-ben kiadta hatodik stúdióalbumát 1000 Forms of Fear címmel, amely rögtön a Billboard 200 lista legtetején nyitott. Chandelier című kislemeze világszerte nagy sikereket aratott és bekerült több ország legnépszerűbb tíz dala közé. Maddie Ziegler az énekesnő állandó társává vált, videoklipekben és élő előadásokban is egyaránt fellépett Sia mellett táncosként. 2016-ban This Is Acting címen kiadta hetedik nagylemezét, melynek Cheap Thrills című dalával megszerezte szólóelőadóként először az amerikai Billboard Hot 100 első helyét. 2016 szeptemberében az énekesnő turnézni kezdett az Egyesült Államokban a Nostalgic for the Present elnevezésű koncertsorozat keretein belül. 2014-ben a BRW magazin az énekesnőt a mintegy 20 millió ausztrál dolláros vagyonával a 97. helyre sorolta a leggazdagabb 40 év alatti ausztrálok listáján. Magyarországon először 2016. augusztus 15-én lépett színpadra a budapesti Sziget Fesztivál fellépőjeként. 2018-ban megalakult az LSD nevű zenekar Labrinth és Diplo társaságában. Élete 1975–97: Korai évek Sia Furler zenész családba született: édesapja Phil Colson zenész, édesanyja Loene Furler művész tanár. Az énekesnő Kevin Colson színész és zenész, Peter Furler népszerű keresztény rock zenész, valamint Colin Hay (a Men at Work zenekar tagja) unokahúga. Gyermekként nagy hatással volt rá Aretha Franklin, Stevie Wonder és Sting zenei stílusa, akiket gyakran utánozott. Sia az Adelaide High Schoolban érettségizett 1994-ben. Énekesi karrierje az 1990-es évek közepén indult, a helyi acid jazz zenét játszó Crisp együttesben. Közreműködött a zenekar Word and the Deal (1996) és Delerium (1997) albumain. 1997-ben, a zenekar feloszlását követően OnlySee címmel adta ki debütáló szólólemezét a Flavoured Recordsnál Ausztráliában. A korong 1200 példányban kelt el. 1997–2006: Zero 7, Healing Is Difficult és Colour the Small One Hamarosan Londonba költözött, ahol a brit Jamiroquai és az úgyszintén brit duó formáció, a Zero 7 háttérénekeseként szerepelt. Ez utóbbi csapattal három stúdióalbumot (Simple Things, When It Falls, The Garden) készített el és koncertkörútra is indult. A Zero 7 2001-es Simple Things lemezéről a Destiny című szám a brit kislemezlista 30. helyéig kúszott fel. 2000-ben az énekesnő a Sony Music zenei kiadóval szerződött. A Taken for Granted kislemeze a brit kislemezlista 10. helyén végzett. Itt jelentette meg Healing Is Difficult címmel a második stúdióalbumát is, melyen retro jazz és soul stílusú dalokat hallhatunk. Az album egy megemlékezés az énekesnő első, balesetben elhunyt szerelméről és a dalok a történtek feldolgozásáról szólnak. Nem volt megelégedve a korong promóciójával, így menesztette menedzserét és hamarosan kiadót váltott. 2002-ben az APRA díjátadón Sia dalszövegíróként nyert díjat. A Go! Beat szárnyai alatt dobta piacra harmadik lemezét, Colour the Small One címmel 2004-ben. A Breathe Me című száma volt a lemez legsikeresebb dala, mely a brit slágerlistákon a 71., Dániában a 19. és Franciaországban a 81. helyezést érte el. A Where I Belong című dalt pedig a Pókember 2 című mozifilm betétdalának választották, azonban a legutolsó pillanatban ezt törölték. A lemez szintén gyenge marketingje miatt végül 2005-ben New Yorkba költözött. A Breathe Me című száma az amerikai HBO-sorozat, a Sírhant művek (Six Feet Under) betétdalaként Sia hírnevét erősítette az Egyesült Államokban. Sia menedzsere, David Enthoven turnékörutat szervezett az énekesnő számára Egyesült Államokban a filmzene kapcsán. 2007–09: Some People Have Real Problems 2007-ben Lady Croissant címmel koncertalbumot jelentetett meg, melyre többek között nyolc, a 2006-os New York-i Bowery Ballroombeli fellépésén rögzítésre került dal és egy stúdiófelvétel, a "Sunday" is felkerült. Egy évvel később a Zero 7-től jó barátságban vált el; Eska Mtungwazi követte őt a zenekarban. 2008. január 8-án került a boltokba negyedik stúdiólemeze, a Some People Have Real Problems, mely az ausztrál slágerlistákon a 41. helyre kúszott fel és aranylemez lett (Australian Recording Industry Association adományozta). Az Egyesült Államokban a Billboard 200-as listáján a 26. helyig jutott, ezzel Sia első lemeze lett, ami feljutott a neves listára. 2009 májusában megjelent DVD-je, TV Is My Parent címmel. A New York-i Hiro Ballroomban megrendezett koncertjének felvétele, négy videoklip és egy színfalak mögötti felvétele került ezáltal a rajongókhoz. Az ARIA zenei díjkiosztón az énekesnő a legjobb zenei DVD díját vehette át a TV Is My Parent felvételeiért és jelölték a Legjobb új előadó díjra is, a Some People Have Real Problems című lemezéért. 2009–13: We Are Born, dalszövegíró karrier és a világhír eljövetele 2009-ben az amerikai énekesnő, Christina Aguilera felkérte Sia-t, hogy írjon néhány balladát a hatodik stúdió albumára. A Bionic című lemezen három Sia által írt dal is található. Ugyanígy zeneszerzőként működött közre 2010-ben az amerikai - Aguilera és Cher főszereplésével a mozikba került - film, a Díva (Burlesque) filmzenéje kapcsán: a Bound to You című dalt Sia Furler szerezte. A dallal jelölést szerzett a 68. Golden Globe díjátadón (Legjobb eredeti dal). 2011 májusában Sia az amerikai Voice tehetségkutatóban Christina Aguilera tanácsadójaként tűnt fel. Sia ötödik stúdióalbuma, a We Are Born 2010 júniusában került piacra. Az ARIA lemezlistáján már a 2. helyre kúszott fel és szintén aranylemez lett. Az ARIA zenei díjátadóján Sia két kategóriában is megszerezte a legjobbaknak járó elismerést. Eközben az APRA zenei díjkiosztón jelölést kapott a Clap Your Hands című dala az év dala kategóriában. Sia We Are Born lemezbemutató koncertkörútra indult Észak - Amerikában és Európában, majd szintén ezzel a lemezzel turnézott 2011. februárjában Ausztráliában és július-augusztusban Észak-Amerikában. 2012 márciusában Best Of... albummal jelentkezett Ausztráliában. A We Are Born kiadása és a koncertturné után az énekesnő úgy döntött, hogy visszavonul az énekesi karrierétől és csak a dalszövegírásra koncentrál. Többek között megírta az amerikai énekesnő, Alicia Keys számára a Titanium című dalt is, ám ebből végül az R&B énekesnő helyett David Guetta csinált világslágert. Kislemezként jelent meg 2011-ben és hatalmas sikereket hozott az énekesnőnek: az Egyesült államokban, Ausztráliában és számos európai országban az eladási listákon rendre az élvonalba került. 2011-2013 között Beyoncé, Flo Rida és Rihanna részére is szerzett slágereket. 2013 – napjainkig: 1000 Forms of Fear és This Is Acting 2013 októberében Sia a The Weeknd és Diplo közreműködésével dobta piacra az Elastic Heart kislemezét, mely Az éhezők viadala: Futótűz (The Hunger Games: Catching Fire) című amerikai film zenéjeként is ismertté vált. 2014 júliusában az énekesnő új stúdióalbummal jelentkezett, 1000 Forms of Fear címmel. Az amerikai Billboard 200-as listáján rögtön az első helyre ugrott, miután az első héten 52 ezer példányban kelt el. 2015 januárjában már 177 ezer eladott példánynál tartott (Nielsen SoundScan statisztika). A felvétel világsikert ért el, Ausztráliában listavezető lett, és számos európai TOP-listán is az első tíz helyezés valamelyikét foglalta el. Ezüstlemezzel jutalmazta a British Phonographic Industry és aranylemez lett Ausztráliában (Australian Recording Industry Association). Az 1000 Forms of Fear vezető kislemeze, a Chandelier 2014 márciusában jelent meg, mellyel ismét világsikereket ért el (nyolcadik a Billboard Hot 100-as listáján és kiugró sikerek Európában és Ausztráliában). 2015 januárjáig csak az Egyesült Államokban 2 millió példányban kelt el. Júniusban a Eye of the Needle és Big Girls Cry kislemezek követték a Chandelier-t, majd 2015 januárjában a negyedik dallal, az Elastic Heart-tal jelentkezett. Az 57. Grammy díjátadón a Chandelier című balladája négy kategóriában is jelölést kapott (az év felvétele, az év dala, a legjobb pop szóló előadás és a legjobb zenei videó). Az 1000 Forms of Fear koncertjein Sia úgy döntött, hogy eltakarja az arcát, jellemzően platinaszőke paróka mögé bújva. Az album videoklipjeiben ("Chandelier", "Elastic Heart", és "Big Girls Cry") a Csillagképző (Dance Moms) valóságshow táncos csillaga, Maddie Ziegler táncolt hasonló parókában. A Chandelier videoklipje azon ritka videók közé tartozik, melyek átlépték az egymilliárdos megtekintést a YouTube videómegosztó portálon. 2014-ben Sia közreműködött a Broadway musical, az Annie film adaptációjának zenei megformálásában. Sia, Greg Kurstin producerrel közreműködve három új dalt írt a filmhez és átdolgozta az eredeti musical néhány dalát is. Sia, Kurstin és az Annie rendezője, Will Gluck jelölést kapott a 72. Golden Globe díjátadóra, a Legjobb eredeti dal kategióriában az "Opportunity" című számért. 2015. május 12-én jelent meg az énekesnő a The Mamas & the Papas egykori világsikerének, a California Dreamin'-nek az átdolgozásával, a Törésvonal (San Andreas) betétdalaként. Ugyanebben a hónapban, az 1000 Forms of Fear Deluxe kiadásával örvendeztette meg a rajongókat és a piacra dobott Bob Job elnevezéssel egy androidos okostelefon alkalmazást is. A 72. Velencei Filmfesztiválon jelentette be 2015 szeptemberében új kislemezének, az Alive-nak megjelenését, mely Adele közreműködésével készült el (eredetileg Adele harmadik lemezére íródott). Az Alive Sia hetedik stúdióalbumán, a This Is Acting-en kapott helyet, ami 2016. január 29-én jelent meg világszerte. November 5-én újabb dalt jelentetett meg az albumról Bird Set Free címen. November végén kiadta a One Million Bullets című számot, míg a "Cheap Thrills" és a "Reaper" dalok promóciós célokból kerültek kiadásra. Az album megjelenése előtt egy héttel újabb dalt osztott meg Unstoppable címen. Az album a január 29-i megjelenése után azonnal több ország iTunes letöltési listájának élére ugrott, valamint a Spotify zenestreamelő oldalra is feltöltésre került. Január végén elkezdte új albumának promóciózását az amerikai televíziókban is. Vendége volt Jimmy Fallon The Tonight Show Starring Jimmy Fallon című műsorának, melyben Cheap Thrills című dalát adta előben, arcát továbbra is eltakarva. Január 29-én az ABC csatorna Good Morning America című népszerű reggeli showjában lépett fel. Korábban Ellen DeGeneres ismert talkshowjában is vendégeskedett. Egyéb munkák Az énekesnő 2015 őszén bejelentette, hogy megírta a Sister című film forgatókönyvét, melyben Maddie Ziegler részére főszerepet szán. Emellett férjével, Erik Anders Langgel dokumentumfilmet készítenek az énekesnő életéről. Sia a South Park című sorozat 18. évadában egy dalparódia számára kölcsönözte a hangját, mely 2014. október 8-án került adásba a Comedy Central televíziós csatornán. Magánélete 1997-ben a Crisp feloszlása után Sia Londonba költözött, akkori szerelmét, Dan-t követve. Néhány héttel később thaiföldi tartózkodása alatt kapta a hírt Dan halálos kimenetelű autóbalesetéről. Sia visszatért Ausztráliába, de ismét Londonba hívták. A 2011-es Healing Is Difficult című lemeze a történtek feldolgozásáról szól, az elhunyt barátnak állít emléket. Az énekesnő egy 2007-es interjúban beszélt arról, hogy annyira megviselte ez az időszak, hogy alkoholhoz és drogokhoz nyúlt és hat évig nem is gyógyult ki belőle. 2008-ban beszélt szexuális beállítottságáról a Scotland on Sunday-nek és az AfterEllen.com-nak. Akkoriban JD Samsonhoz fűzték gyengéd szálak, de 2011-ben szakítottak. Ekkor tárta fel azt is, hogy mindkét nemhez egyaránt vonzódik. A The Advocate 2009-es kiadása a meleg előadók közé sorolta. 2009-ben és 2010-ben a SameSame.com.au olvasói a legbefolyásosabb 25 leszbikus és meleg ausztrál közé választották. Amikor a szexuális beállítottságáról kérdezték, úgy nyilatkozott, hogy mielőtt sikeres lett, fiúkkal és lányokkal is randevúzott és tulajdonképpen a rugalmas jelző illik rá a legjobban. Depressziótól szenvedett, fájdalomcsillapítókon élt és alkohol problémái voltak, valamint az öngyilkosságot is fontolgatta, búcsúlevelet is írt. 2010-ben Sia hivatalos weblapja bejelentette, hogy lemondja a tervezett médiamegjelenéseit és koncertjeit gyenge egészségi állapota miatt. Extrém letargia, pánikrohamok jellemezték ezt az időszakát és fontolgatta a visszavonulását is. A Twitter oldala szerint Graves-Basedow-kórt diagnosztizáltak nála. Négy hónappal később egy ARIA díjátadón készített interjúban elmondta, hogy a pihenésnek és a pajzsmirigy hormonterápiának köszönhetően jobban van. 2014. június 6-án édesanyja jelentette be az énekesnő és Erik Anders Lang dokumentumfilmes eljegyzését. 2014. augusztus 2-án Sia otthonában, Palm Springsben, Kaliforniában házasodtak össze. A The Howard Stern Showban arról kérdezték, hogy vallásos-e. Arról beszélt, hogy hisz egy felsőbb hatalomban, akit "Akármilyen Pacáknak" (Whatever Dude) hív, aki egyqueer, szörfös Mikulás, aki olyan, mint a nagyapja. Ugyanebben az interjúban elmondta azt, hogy ő feminista, és Whatever Dude volt a múzsája Rihanna részére írt dalánál, a "Diamonds"-nál. Az aktivista Sia vegetáriánus. Emellett a PETA reklámkampányában szerepelt kutyájával, Panterával, az ivartalanítást népszerűsítve. Ugyanígy a házikedvencek túletetése elleni kampányban is közreműködött. A beagle fajtájú kutyák állatkísérletei ellen tiltakozó Beagle Freedom Project támogatója, melynek 2013. szeptember 9-én szervezett gáláján is fellépett. Díjak és elismerések, jelölések APRA Music Awards (Ausztrália) 2002: Legjobb újonc dalszövegíró 2013: Az év dalszerzője 2014: Az év dalszerzője 2015: Az év dala (Chandelier), Az év dalszerzője ARIA Music Awards (Ausztrália) 2009: Legjobb zenei DVD (TV Is My Parent) 2010: Legjobb pop album (We Are Born), Legjobb videó (Clap Your Hands) 2014: Az év albuma (1000 Forms of Fear), Legjobb album női előadótól (1000 Forms of Fear), Legjobb pop album (1000 Forms of Fear), Legjobb videó (Chandelier) Grammy-díj (jelölés) 2013: Legjobb rap együttműködés (Wild Ones) 2015: Az év felvétele (Chandelier), Az év dala (Chandelier), Legjobb pop szólóelőadás (Chandelier), Legjobb videó (Chandelier) Brit Awards (jelölés) 2015: Legjobb nemzetközi női előadó Golden Globe-díj (jelölés) 2010: Legjobb eredeti dal (Bound to You) 2015: Legjobb eredeti dal (Opportunity) Diszkográfia OnlySee (1997) Healing Is Difficult (2001) Colour the Small One (2004) Some People Have Real Problems (2008) We Are Born (2010) 1000 Forms of Fear (2014) This Is Acting (2016) Everyday Is Christmas (2017) Bochum Bochum város Észak-Rajna-Vesztfáliában, Németországban, a Ruhr-vidéken, Essen és Dortmund között. A város kulturális és oktatási létesítményei jelentősek, egyetemén (Ruhr Universität) bánya- és gépészmérnök képzés folyik. Története Bár Bochumot a 14. században alapították, jelentéktelen volt a 19. századig, ekkor jelent meg a szénbányászat és az acélipar a Ruhr-vidéken, ami a környék fejlődését idézte elő. A város népessége tízszeresére nőtt 1850 és 1890 között. A második világháború során hevesen bombázták amerikai és angol bombázók. Majdnem a teljes belváros elpusztult, és lakosok ezrei haltak meg. 1960 és 2001 között az összes bányát bezárták. Más gyárak, mint például az autógyártás megjelenése kompenzálta a megszűnt munkahelyeket. 1965-ben megnyitották a Ruhr Egyetemet, az első egyetemet a Ruhr-vidéken. Az 1975-ben végrehajtott átfogó közösségi reformok során Wattenscheidet, a korábban független várost Bochumhoz csatolták. A város labdarúgócsapata, a VfL Bochum a Bundesliga második osztályába került 2005-ben. A középkorból két kastély maradt meg, a Ruhr északi partján. Sokkal híresebb a német Bányászati Múzeum, a Starlight Express című musical (a nyitóelőadás 1988-ban volt) és a nosztalgikus Vonatmúzeum Dahlhausenben. A bochumi Schauspielhaus a legjelentősebb német nyelvű prózai színházak közé tartozik. Itt gyártottak 52 éven keresztül Opel személygépkocsikat is. Nevezetességek Bányászati Múzeum (Bergbaummuseum) - a bányászatnak a római kortól kezdődő művészi ábrázolásait mutatja be, valamint további 2,5 km-es szakaszon 15 méter mélységben utazva ismerkedhetnek a látogatók a bányászatban használt gépekkel és eszközökkel. Ruhr vidéki bányák geológiai múzeuma (Geologisches Museum des Ruhrberghaus) - A bányaművelés történetéről és a Ruhr-vidéki bányászat geológiai feltételeiről ad képet. Planetárium - Különlegessége, hogy kupoláján egy különleges Zeiss-műszer segítségével borult idő esetén is láthatók a csillagképek. Városi park - benne a Bismarrck-kilátótorony és az Állatkert. Közlekedés Bochum az A40-es és az A43-as autópálya utakkal áll kapcsolatban az Autobahn-nal, a német autópályahálózattal. Testvérvárosai Anglia – Sheffield ( 1950 ) Spanyolország – Oviedo ( 1980 ) Ukrajna – Doneck ( 1987 ) Németország – Nordhausen , Türingia ( 1990 ) Kína – Xuzhou ( 1994 ) Bochumhoz kapcsolódó személyek Andrei Osterman, orosz államférfi Wolfgang Clement, korábbi munkaügyi és gazdasági miniszter Norbert Lammert , a német parlament, a Bundestag jelenlegi elnöke Herbert Grönemeyer , énekes , egy népszerű számot írt Bochumról 1984 -ben. Frank Goosen, író, írt egy, az 1980-as és 90-es években Bochumban játszódó történetet Otto Schily , korábbi belügyminiszter Mark Warnecke, úszó világbajnok Hans Fritzsche , Az NSDAP tagjaként a Birodalmi Népművelési és Propagandaminisztérium sajtóosztályának a hírszolgálati vezetője PKP EN71 sorozat A PKP EN71 sorozat egy lengyel 2'2'+Bo'Bo'+B'o'B'o'+2'2' tengelyelrendezésű, négyrészes, távolsági 1500 V DC áramrendszerű villamosmotorvonat-sorozat. A PKP üzemelteti. Összesen 20 db készült belőle 1976-ban a Pafawag-nál. Falvay Klára Falvay Klára (névvariáns: Falvay Klári) (Budapest, 1939. december 18. – Budapest, 2004. április 19.) Jászai Mari-díjas és Aase-díjas magyar színésznő. Életpálya 1962-ben diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Deák Attila írta róla: "A nádszálkarcsú szőke lány nemcsak a főiskolai vizsgaelőadásokon, de egy remekmívű rövidfilmben is felhívta magára a figyelmet. A „Variációk egy témára” című filmetűdben, egy napsütötte teraszon csaknem mozdulatlanul ült, s egy óralánccal játszadozott. Kezének mozgása szinte észrevétlenül vette át az ijesztően közeledő menetelés ritmusát. Villanásnyi volt a jelenet – mégis máig emlékezetes". 1962-től 1964-ig a győri Kisfaludy Színház tagja volt. Ezután a Szegedi Nemzeti Színház szerződtette. 1968-tól a kecskeméti Katona József Színházban játszott. 1972-től 12 évig a Szolnoki Szigligeti Színház színésznője volt. Itt Székely Gábor vezetésével országos hírű előadások születtek. Részt vett a Paál István rendezte Tangó előadásban, amely mérföldkövet jelentett pályáján. Szolnokon dolgozott Csiszár Imrével, Horváth Jenővel, Székely Gáborral. 1982-ben szolnoki munkájáért Jászai Mari-díjat kapott. Amikor Székely a fővárosba került, úgy volt, hogy ő a második etappal érkezik, de addigra már vége is lett a Székely-Zsámbéki vezette Nemzetinek. 1984-ben Zalaegerszegre a Ruszt József vezette Hevesi Sándor Színházhoz szerződött. 1987-től a Debreceni Csokonai Színházban játszott. A Pinczés István vezette társulatban már a debütálása is emlékezetes volt, Vasnit, Potifár feleségét alakította A szivárványszínű köntös című darabban. Ezután megkapta Claire Zachanassian szerepét, melyben szintén fantasztikus, félelmetes alakítást nyújtott. Sajnos itt érte az egyik nagy szakmai csalódás is. Készült Spiró György Csirkefej című dramájának Öregasszony szerepére, de a bemutató napján, a vezetőség - Falvay Klára tiltakozása ellenére - lemondta az esti előadást. Soha többé nem játszhatta el a szerepet.1998-tól haláláig az Új Színház tagja volt. Pályája során epizód- és főszerepeket egyaránt játszott. Az általa megformált figurák széles skálán mozogtak, akárcsak színes egyénisége: drámai hősnőktől a mesefigurákig. Fanyar humor jellemezte, karakteres, összetéveszthetetlen egyéniségét. Az utolsó pillanatig játszott, súlyos betegsége alatt mindvégig odaadóan mellette volt, segítette a szenvedés elviselésében hű társa, Farády István. Magánélete Első férje Novák Márk filmrendező volt. Díjak Jászai Mari-díj (1982) Aase-díj (2003) Fontosabb színházi szerepei Nyikolaj Vasziljevics Gogol : A revizor ... Marja Antonovna , a polgármester leánya Victor Hugo : A királyasszony lovagja ... királyné Makszim Gorkij : Éjjeli menedékhely ... Vaszilissza Euripidész : Medeia ... Medeia Edward Albee : Az amerikai álom ... Mami Edward Albee : A homokláda ... Nagyanyó Sławomir Mrożek : Tangó ...Eugénia Madách Imre : Az ember tragédiája ... arkangyal August Strindberg : Haláltánc ... Alice Jurij Valentyinovics Trifonov – Jurij Petrovics Ljubimov : Csere... Lora, Dmitrijev testvére Jack Popplewell - Robert Thomas: A szegény hekus esete a papagájjal ... Suzanne Brissard Eugene O’Neill : Egy igazi úr .... Deborah (Henry Harfordné) Eugène Labiche : A florentin kalap (Olasz szalmakalap)... Alice, Beauperthuis felesége Füst Milán : Boldogtalanok ... özvegy Húber Evermódné Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde ... Ledér Edmond Rostand : Cyrano de Bergerac ... Roxane Kodály Zoltán : Székelyfonó ... Szomszédasszony Teleki László : Kegyenc ... Eudoxia Jókai Mór - Földes Mihály : A kőszívű ember fiai ... Plankenhorst Antoinette Arthur Schnitzler - Böhm György - Prekop Gabriella : A Zöld Kakadu ... Mme Prospere a Zöld Kakadu tulajdonosnője, a "társulat" direktora Anton Pavlovics Csehov : Három nővér ... Olga , Mása Ivo Bresan: Paraszt Hamlet ... Mara Mis-Majkacsa, falusi kocsmárosné, Gertrud szerepében Békés Pál : Pincejáték ... Hermin néni Barrie Starvis: A szivárványszínű köntös ... Vasni Garaczi László : Imoga ... Tatus Friedrich Dürrenmatt : A fizikusok ... Dr. Mathilde von Zahnd Friedrich Dürrenmatt : Az öreg hölgy látogatása ... Claire Zachanassian Edward Bond : Kinn vagyunk a vízből ... Mary Göncz Árpád : Pesszimista komédia ... Nanyó Bertolt Brecht : Jó embert keresünk .... vidéki asszony Bertolt Brecht : Egy nagyváros dzsungelében ... C. Maynes , kölcsönkönyvtár-tulajdonos Coline Serreau: Nézd meg ki az! ... Pertisné Szigligeti Ede : Liliomfi ... Kamilla Bohumil Hrabal : Gyöngéd barbárok ... Mária Zalán Tibor : Angyalok a tetőn ... Boszorka Mihail Afanaszjevics Bulgakov : Álszentek összeesküvése ... Mariette Rivaillel Tóth Ede : A Falunk Rossza ... Rebi néni (aki mondja "kár") Bernard-Marie Koltčs: Roberto Zucco ... A direktrisz Mariana Alcoforado: Egy portugál apáca levelei ... apáca Filmek, tv Eszpresszóban (rövidfilm) (1959) A revizor (színházi előadás felvétele) (1961) Koncert (rövidfilm) (1962) Áprilisi riadó (1962) Álmodozások kora (Felnőtt kamaszok) (1964) Egri csillagok (1968) Macskajáték (1974) Ha megjön József (1976) Negyedik forduló (1977) A svéd, akinek nyomaveszett (1980) Hatásvadászok (1982) Valaki figyel (1985) Képvadászok (1986) Hol volt, hol nem volt (1987) Szép karácsony szép zöld fája Szoba kiáltással (1990) Sose halunk meg (1993) X polgártárs (1995) Kis Romulusz (sorozat, 6.rész) (1995) Balekok és banditák (1997) Valaki kopog (sorozat) Ördöglakat c. rész (2000) A nagyúr - Gróf Bánffy Miklós (2001) Barbakán (Pécs) A pécsi Barbakán egy gótikus stílusú barbakán, azaz előretolt kapuerőd, amely Pécs városának egyik szimbóluma, a belvárost körülvevő középkori várfal északnyugati sarkánál. A 15. századi kör alaprajzú bástya a hajdani püspökvár falrendszerének része volt. A történészek Kinizsi Pál hadvezér Pécsett tartózkodásához kötik a Barbakán megépülését. A lőrésekkel tagolt magas várfal nyugati sarkán elhelyezkedő építmény tetejéről páratlan kilátás nyílik a belvárosra. Hazánkban Siklóson és Nagyvázsonyban (Veszprém megye) látható még barbakán. Története Az építmény célja az volt, hogy az ellenségnek a kapu ellen irányuló merőleges támadását elhárítsa, és a támadás irányát amennyire csak lehet, a védőfallal párhuzamos irányra terelje. Így a támadók hosszabb ideig kerülhettek a védők fegyvereinek tűzvonalába. A felvonókapuval és hátsó híddal ellátott épületet jura-márga mészkőből építették, és körülötte vizesárok húzódott. A 21. század elejei kutatások szerint a barbakánt Szatmári György püspöksége, vagyis a 16. században építették. A törökök képtelenek voltak maguktól elfoglalni Pécs várát (lásd: Pécs ostroma (1541)), ám végül mégis az övék lehetett, ugyanis az akkori püspökség elegendő haderő hiányában önként feladta a várat 1543-ban. A kaputorony az évszázadok során elveszítette a harci fontosságát, az állapota fokozatosan leromlott. 1787-ben az Esze Tamás utca kialakításakor áttörték a várfalat, a várárkot feltöltötték. Az 1870-es évekre a barbakán környéke gyakorlatilag Pécs külvárosi részéhez tartozott. A Zsolnay család a 20. század elején teniszpályát épített a barbakán árokba, aminek a helyére később kosárlabdapályát építettek, amelyet télen átalakítottak korcsolyapályává. 1968-ban a barbakán épületét - a régi várfal többi részével együtt - rendbe hozták, és egy évszázad alatt újra a belváros részévé vált. A Barbakán szomszédsága A püspöki székháztól délre, az egykori várárok helyén jött létre a Barbakán kert. Ennek végén áll Janus Pannonius szobra, akit Borsos Miklós formázott meg. A legnagyobb magyar humanista költő 1459 és 1472 között Pécs püspöke volt. Hiteles képmása nem maradt fenn, ezért a művész nem Janus Pannonius arcát emelte ki, hanem a humanista műveltséget és költészetet jelképező könyvet, amelyet féltőn szorít a szívére. A csaknem eredeti mélységében megmaradt nyugati várárok jelzi, hogy az erősség bevétele milyen komoly akadályok leküzdését kívánta meg az ostromlóktól. Désorbó Désorbó, 1910-ig Felsőorbó (románul: Gârbău Dejului) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Déstől tizenegy kilométerre északra fekszik. Nevének eredete Lásd Alsóorbónál. Először 1315-ben mint Vrbou, majd 1325-ben Wrbo, 1335-ben Orbo, 1502-ben Arbo, 1566-ban Oláh-Orbo, 1631-ben Arrbó és Csicso-Orbo, 1733-ban Gorbo, 1750-ben Garbou, 1808-ban Felső-Orbó néven jelentkezik. Története A 14–15. században a losonci Bánfi család tulajdona volt. 1455-ben a család Odoardo dési sókamarásnak adta zálogba, majd 1502-ben Bánfi János Nagy István moldvai vajdának és fiának, Bogdánnak adta el, de 1530-ban már ismét egy Bánfi, Bánfi Pál tulajdonában találjuk. Latin egyháza korábban sem volt, 1566-ban pedig román lakosságú. Az orbói Arbon Dán és fiai (utódaik a Dán család) 1630-ban, Szabó István 1660-ban kapott nemesi rangot. 1703-ban 18 jobbágy, hat egytelkes nemes és egy szegény családfő lakta. Lakói egy része 1750-ben malomkő vágásával és kereskedelmével foglalkozott, és ez a hagyományos mesterség fennmaradt a 20. századig. A 18–19. században főbb birtokosa a Lázár család, akiknek 1786-ban harminc jobbágyuk, négy zsellérük és öt szegény családfőjük élt a faluban. Rajtuk kívül sok román köznemesi család is lakta; 1838-ban 55 román nemes lakosát írták össze. Belső-Szolnok, 1876-tól Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1880-ban ortodox híveinek fele a pappal együtt áttért görögkatolikusnak. 1945 után kivált belőle Gorbóvölgy, Leurda határrész és Szeletruk. 1880-ban 689 lakosából 668 volt román, 15 cigány és 6 magyar anyanyelvű; 390 ortodox, 293 görögkatolikus és 4 zsidó vallású. 2002-ben 300 lakosából 298 volt román és 2 magyar nemzetiségű; 265 ortodox és 33 görögkatolikus vallású. Látnivalók Fatemploma a 18. században épült. A keleti oldalon egyik gerendájába Mihaiu és Nicoară mester nevét, ikonosztázába a „Filipașcu Voievod” nevet vésték. Belülről a század végéről származó festés borítja. Chevagnes Chevagnes település Franciaországban, Allier megyében. Lakosainak száma 672 fő (2015). Chevagnes Beaulon, La Chapelle-aux-Chasses, Chézy, Lusigny, Paray-le-Frésil és Thiel-sur-Acolin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: (17043) 1999 FJ30 A (17043) 1999 FJ30 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1999. március 19-én. Journey to the Past A Journey to the Past Aaliyah amerikai énekesnő kislemeze. A dalt Lynn Ahrens és Stephen Flaherty írta az 1997-ben bemutatott Anastasia című rajzfilm betétdalának. A rajzfilmhez Liz Callaway énekelte fel, Aaliyah változata a filmzene reklámozására megjelentetett kislemezen szerepel. A dal kislemezváltozata részletet használ fel Michael Jackson Human Nature című dalából. A kislemez nem került fel a Billboard Hot 100 amerikai slágerlistára, csak a Hot Adult Contemporaryre, és mérsékelt sikert aratott az Egyesült Királyságban is. A Journey to the Pastot jelölték Oscar-díjra legjobb eredeti filmbetétdal kategóriában. Aaliyah elő is adta a dalt az 1998-as Oscar-díjkiosztón, ezzel ő lett a legfiatalabb női előadó, aki fellépett a díjkiosztón. Számlista Aaliyah: Journey to the Past – 4:09 Liz Callaway: Journey to the Past (Film version) – 2:58 Contracaecum A Contracaecum a Chromadorea osztályának az Ascaridida rendjébe, ezen belül az Anisakidae családjába tartozó nem. Tudnivalók A Contracaecum-fajok tengeri fonálférgek (Nematoda). E féregnem egyes fajai a közönséges pörölycápában (Sphyrna zygaena) is élősködődnek. Rendszerezés A nembe az alábbi 11 faj tartozik: Contracaecum filiforme (Stossich, 1904) Contracaecum mirounga Nikolskij, 1974 Contracaecum mulli (Wedl, 1855) Contracaecum multipapillatum (Drasche, 1882) Contracaecum osculatum (Rudolphi, 1802) Contracaecum papilligerum (Creplin, 1846) Contracaecum pyripapillatum Shamsi, Gasser, Beveridge, 2008 Contracaecum radiatum (Linstow, 1907) Contracaecum rudolphii Hartwich, 1964 Contracaecum septentrionale Kreis, 1955 Contracaecum spiculigerum (Rudolphi, 1809) Az alábbi 3 faj bizonytalan helyzetű: Contracaecum bioccai Mattiucci, Paoletti, Olivero-Verbel, Baldiris, Arroyo-Salgado & Garbin, 2008 Contracaecum margolisi Mattiuci, Cianchi, Paggi, Sardella, Timi, Webb, Bastida, Rodriguez & Bullini, 2003 Contracaecum pedum (Deslongchamps, 1824) - nomen dubium A Wikifajok még két fajról írnak, de ezek nincsenek meg a WoRMS-ban: Contracaecum chubutensis Garbin , Diaz , Cremonte & Navone - gazdaállata: kékszemű kárókatona (Phalacrocorax atriceps) Contracaecum eudyptes Johnston & Mawson, 1953 - gazdaállatai: aranytollú pingvin (Eudyptes chrysocome) és sárgaszemű pingvin (Megadyptes antipodes) Madzsar Károly Madzsar Károly (Sátoraljaújhely, 1855. május 2. – 1903 után) jogi doktor, királyi ítélőtáblai bíró, szakíró, Madzsar János testvéröccse. Élete Madzsar György és Szopkovics Mária polgári szülők fia. Középiskoláit Szatmárt, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon, a jog- és államtudományi tanfolyamot a budapesti egyetemen végezte, ahol 1879-ben jogi doktorrá avatták. Az ügyvédi vizsgát 1881-ben tette le, és Sátoraljaújhelyen folytatott pár évi ügyvédi gyakorlat után államszolgálatba lépett. 1883-ban a királyi igazságügyi minisztériumba fogalmazó gyakornokká, 1884-ben a zilahi királyi törvényszékhez jegyzővé, 1886-ban aradi királyi alügyésszé, 1890-ben temesvári királyi törvényszéki bíróvá, 1894-ben az ottani királyi ítélőtáblához elnöki titkárrá, 1898-ban pedig a kassai királyi ítélőtáblához bíróvá nevezték ki, amely állásban, mint a büntetőtanács tagja működött. A Szilágyba és az Arad és Vidékébe írt tárcacikkeket. Felesége Unger Irma 31 évesen 1903. február 2-án hunyt el Budapesten. Munkája Utmutató a sommás egységi és fizetési meghagyás eljárásban, valamint a sommásról szóló törvénynyel a rendes eljáráson tett módosításokban, birák és ügyvédek számára. Segédkönyv a perjogi ujítások tanulmányozására és a források tételeinek kikeresésére. Kiadja a temesvári jogászegylet. Temesvár, 1895. Gare de Marsac (Creuse) Gare de Marsac vasútállomás Franciaországban, Marsac településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Montluçon-Saint-Sulpice-Laurière-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Saint-Sulpice-Laurière Gare de Vieilleville Martin Campbell Martin Campbell (1943. október 24., Hastings) új-zélandi film- és televíziós rendező. Élete Martin Cambell Új-Zélandon született 1943. október 24-én. 1966-ban Londonban települt le, ahol kameraman-ként dolgozott. 1988-ban elköltözött provance-i otthonából és az USA-ba ment. Első nagy produceri munkája a Gyilkos törvény volt még ebben az évben. Leginkább a GoldenEye – Aranyszem rendezéséről ismert, melyben Pierce Brosnan első ízben alakította James Bondot, illetve a Casino Royale levezényléséről, melyben Daniel Craig hasonlóképp először tűnt fel a brit titkosügynök szerepében. Campbell munkái továbbá a legújabb Zorro-filmek, melyekben Antonio Banderas és Catherine Zeta-Jones játszották a főszerepeket. Legelső filmje azonban teljesen más stílusú az előbbiektől. A The Sex Thief egy erotikus kalandfilm volt. A televízióban legismertebb munkája az 1985-ös BBC drámasorozat, az Edge of Darkness, amiért elnyerte a British Academy Television díját a legjobb rendezésért. Ezt megelőzően Campbell a The Professionals (1977-1983) című akció-orientált sorozat néhány epizódját rendezte. Filmjei 2010 . A sötétség határán (Edge of Darkness) 2006 . Casino Royale 2005 . Zorro legendája (The Legend of Zorro) 2003 . Határok nélkül (Beyond Borders) 2000 . Jég és föld között (Vertical Limit) 1998 . Zorro álarca (The Mask of Zorro) 1995 . GoldenEye – Aranyszem (GoldenEye) 1994 . Menekülés Absolomból (No Escape) 1991 . Cast a Deadly Spell 1991 . A jog hálójában (Defenseless) 1985 . A sötétség pereme (Edge of Darkness) 1988 . Gyilkos törvény (Criminal Law) 1983 . Reilly: Ace of Spies 1975 . Three for All 1975 . Eskimo Nell 1973 . The Sex Thief Ceratosauria A Ceratosauria vagy ceratosaurusok a theropoda dinoszauruszok egy csoportja, azok a theropodák, amelyeknek későbbi közös ősük van az alrendágnak nevet adó Ceratosaurus nemzetséggel, mint a madarakkal. A csoport pontos körülhatárolása nem történt meg, ezt a kérdést viták övezik. Az egyik elmélet szerint a ceratosaurusokhoz tartoznak az olyan, a késő jura és a késő kréta korok közt élt theropodák, mint a Ceratosaurus, az Elaphrosaurus és az Abelisaurus, amelyeknek fosszíliáit főleg a déli féltekén találták meg. Hagyományosan rajtuk kívül még a ceratosaurusokhoz sorolják a kora jura korig élt Coelophysoidea öregcsaládot (Coelophysis, Dilophosaurus stb.), ami sokkal korábbi elválást feltételez a többi theropodától, mint azok az újabb elméletek, melyek szerint a coelophysoidák nem alkottak egy kládot más ceratosaurusokkal, azaz nem is szabad közéjük sorolni őket. Taxonómiájuk A Coelophysoidea nélkül: Alrendág Ceratosauria Chuandongocoelurus Elaphrosaurus ? Lukousaurus Család Ceratosauridae Ceratosaurus Genyodectes Öregcsalád Abelisauroidea Genusaurus Ozraptor Spinostropheus Tarascosaurus Család Abelisauridae Család Noasauridae Villiers-sur-Yonne Villiers-sur-Yonne település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 279 fő (2015). Villiers-sur-Yonne Ouagne, Clamecy, Amazy, Asnois, Brèves, Chevroches, Dornecy és Rix községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Monteprandone Monteprandone város Olaszországban, Marche tartományban, Ascoli Piceno megyében. Fekvése Asconától délre, Ascoli Picenótól 20 km-rel délre fekvő település. Története Monteprandone nevét 1039-ben említette először oklevél. 1292-ben a település Ascoli védelme alá került, majd 1323. május 13.-án XXII. János pápa örökös hűbérbirtoka lett. Nevezetességek Vár - A 9. században épült. Szent Miklós templom - neoklasszicista stílusban épült. Építészei: Vincenzo Pagani és Cola d' Amatice. Szent Jakab kolostor és zárda St. Giacomo delle Marche építtette. Könyvtár - Giacomo delle Marche alapította. Itt születtek, itt éltek St. Giacomo delle Marche (Monteprandone, 1393 - Nápoly, 1476) - ferences szerzetes Carlo Allegretti (Monteprandone, 1555 - 1622) - festőművész Giuseppe Maria Scotese (Monteprandone, 1916 - Róma , 2002) - festő, író és rendező LucasArts kalandjátékok Az 1980-as évek végétől a 2000-es évek elejéig a LucasArts híres volt point-and-click kalandjátékairól, melyek megjelenésükkor szinte kivétel nélkül pozitív értékeléseket kaptak. A The Dig, és a Loom kivételével ezek általában humoros hangvételű, kissé csipkelődő alkotások voltak. A játékok egyik alapelve (néhány kivételtől eltekintve) az volt, hogy a játékos nem halhatott meg, illetve nem kerülhetett "zsákutcába", azaz olyan helyzetbe, hogy a játék végigjátszhatatlanná vált. A játékok nagy része a SCUMM (Script Creation Utility for Maniac Mansion) szkriptnyelven alapult, és kezelőfelületük is hasonló volt. 1997 után megjelentek a 3D-s grafikával rendelkező, GrimE motort használó LucasArts kalandjátékok is. A játékok fontos közös pontja, hogy számos belső poén volt, amelyekben a többi LucasArts játékra, vagy a Lucasfilm filmjeire tettek utalásokat. Emellett találhatunk több LucasArts játékon átívelő motívumokat is, mint például Chuck the Plant jelenléte, vagy Sam és Max feltűnése szinte mindegyik játékban. A legtöbb LucasArts kalandjátékot olyan emberek tervezték, akik már részt vettek a cég korábbi kalandjátékainak készítésében is, a zeneszerzők pedig a címek többségénél ugyanazok a személyek voltak. 2004-ben a LucasArts felhagyott a kalandjáték-készítéssel. A korábbi játékok készítőinek zöme átigazolt más fejlesztőcsapatokhoz, - mint például a Telltale Games, a Double Fine Productions, vagy az Autumn Moon Entertainment - és folytatták a kalandjáték-fejlesztést. 2009-ben viszont a LucasArts bejelentette, hogy a Telltale-el együttműködve, újjáélesztik a cég egyik franchise-át, a Monkey Island sorozatot. Ezen együttműködés eredményeként a LucasArts kiadta a Monkey Island sorozat első és második részének felújított változatát, a Telltale pedig megalkotta a Tales of Monkey Island-et. Játékok Az első játékok (1986-1990) A LucasArts első kalandjátéka az 1986-os Labyrinth volt. A játék fejlesztését David Fox vezette, Douglas Adams, Christopher Cerf, Noah Falstein és Brenda Laurel közreműködésével. Mivel a játék a Fantasztikus labirintus című film alapján készült, ez lett a LucasArts első olyan játéka is, amelynek egy film képezte az alapját. A Labyrinth volt az első olyan LucasArts kalandjáték, melyet nem a cég forgalmazott, hanem egy külső kiadó, az Activision. A Labyrinth jelentősen eltér a későbbi, a cég által fejlesztett kalandjátéktól, ugyanis a point-and-click kezelőfelület helyett, szövegeken keresztül irányíthatjuk a játékot. A Labyrinth-ot, 1987-ben követte a cég második kalandjátéka, a Maniac Mansion. A játék Ron Gilbert és Gary Winnick műve, és itt mutatkozott be cég későbbi kalandjátékaiban (kivéve kettőt) is szereplő SCUMM motor. Szintén a Maniac Mansion volt a LucasArts első DOS-ra kiadott játéka. Ez volt a vállalat első teljes mértékben grafikus kalandjátéka, és itt jelent meg a Labyrinth-ban is látott szöveges irányítási rendszert leváltó, point-and-click kezelőfelület. A képernyő alján szereplő igék közül választhatott a játékos, annak függvényében, hogy hogyan akart kölcsönhatásba kerülni a környezettel. Készítői a Maniac Mansiont egyébként eredetileg egy horrorparódiának szánták. A játéknak megjelent számos feljavított, vagy újrakiadott változata, sőt, folytatásában a Day of the Tentacle-ben is szerepelt, ahol egy számítógépen játszhattunk az első résszel, azaz a Maniac Mansionnel. A harmadik LucasArts kalandjáték a David Fox, Matthew Kane, David Spangler és Ron Gilbert által tervezett Zak McKracken and the Alien Mindbenders volt. A sci-fi alapú játék 1988-ban jelent meg. A Zak McKracken and the Alien Mindbenders szintén a SCUMM motort, illetve annak egy kissé fejlesztett változatát használta, de az irányítása és játékmenete a korábbi játékokéval megegyező volt. A játékban már megjelentek MIDI formátumú digitális zenék is. 1989-ben a LucasArts kiadta egyik leghíresebb filmsorozatán, az Indiana Jones franchise-on alapuló Indiana Jones and the Last Crusade című kalandjátékát, amely a sorozat harmadik részén, az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovagon alapult. A programban a játékmenet maradt a régi, de a SCUMM motort ez alkalommal is fejlesztették a készítők. A játék fejlesztését Ron Gilbert, Noah Falstein és David Fox vezette. Ez volt egyébként Fox utolsó játéka a LucasArtsnál. A játékban bevezettek egy pontrendszert az úgynevezett IQ-t, vagy "Indy kvócienst", mely a játékos különféle megoldásait értékelte. Sok fejtörőt többféleképp is meg lehetett oldani, és más pont járt, ha például egy őrrel verekedtünk, elosontunk mellette, vagy meggyőztük valamiről. A negyedik SCUMM motort használó program az 1990-ben kiadott Loom volt. A fantasy környezetben játszódó játékot Brian Moriarty tervezte. A motor grafikai fejlesztésen is átesett, de a Loomban jelentősen megváltozott a környezettel való interakció is. Az előző játékok hagyományos point-and-click felületétől eltérően, a Loomban a játékosnak négy hangból álló dallamokat kellett eljátszania, melyek hatására a szereplő valamilyen varázslatot hajtott végre a többi szereplőn, vagy valamilyen tárgyon. Szintén a Loomban jelent meg az a játékfilozófia, hogy a játékos nem halhat meg, illetve nem kerülhet "zsákutcába", azaz olyan helyzetbe, ahonnan a játék végigjátszhatatlanná válik. Ez a későbbi LucasArts kalandjátékoknál is így lett. Egy későbbi CD-ROM-os kiadásnál, a Loom mellé egy audió CD-t is adtak, melyen Pjotr Iljics Csajkovszkij néhány szerzeménye, valamint a játék teljes szinkronja megtalálható volt (bár az audió CD méretkorlátai miatt a párbeszédek szövegét lényegesen lerövidítették). A '90-es évek eleje (1990-1993) 1990-ben kiadták a Monkey Island sorozat első részét a The Secret of Monkey Islandet. A Ron Gilbert, Dave Grossman és Tim Schafer által tervezett játékban, a cég korábbi kalandjátékainál is több poén került. Maga a játék ötlete egyébiránt Ron Gilbert fejéből pattant ki. A Loom játékmenetétől eltérően a The Secret of Monkey Island visszatért a jól megszokott - az Indiana Jones and the Last Crusade-ben is használt - point-and-click módhoz. A játék fejlesztésével, a SCUMM motor képességeit is kibővítették. A játék a Karib-térségben játszódik a kalózok aranykorának idején, főszereplője pedig az amatőr, és szerencsétlen kalóz: Guybrush Threepwood. A játék MIDI zenéit a LucasArtsszal első alkalommal együttműködő Michael Land szerezte. A játék CD-ROM-os újrakiadásában feljavított zenével, és felhasználói felülettel találkozhattak a játékosok. A The Secret of Monkey Island folytatása, a Monkey Island 2: LeChuck's Revenge 1991-ben jelent meg. Elődjéhez hasonlóan a játék tervezői ez esetben is Dave Grossman, Tim Schafer és Ron Gilbert voltak. Utóbbinak ez volt az utolsó munkája a LucasArtsnál. A sorozat második részében a játékos ismét Guybrush Threepwood bőrébe bújhatott, aki ezúttal a Karib-térség híres kincsét kereste. A játékmenet szinte változatlan maradt a The Secret of Monkey Islandhez képest, viszont a felhasználói felületet egyszerűsítették, és felhasználóbarátabbá tették. A Monkey Island 2 zenéjéért ezúttal is Michael Land felelt, viszont ez alkalommal segítségére volt Clint Bajakian és Peter McConnell is. Ebben a játékban mutatkozott be egyébiránt a Land és McConnell által kifejlesztett iMUSE (Interactive Music Streaming Engine) rendszer, amely gondoskodott róla, hogy a játék zenéje összhangban legyenek látottakkal. 1992-ben megjelent a LucasArts második Indiana Jones témájú kalandjátéka, az Indiana Jones and the Fate of Atlantis. Elődjétől eltérően itt egy vadonatúj történettel ismerkedhettek meg a játékosok. A játék fejlesztését Hal Barwood és - a már az Indiana Jones and The Last Crusade készítésében is részt vevő - Noah Falstein vezette. A The Fate of Atlantis Falstein utolsó LucasArtsos munkája volt. A játék átemelte az előző részben is használt "Indy kvócienst", mivel itt is többféleképp vihettük végig a játékot. 1993-ban újra kiadták a program CD-s verzióját, melyben a játék teljes szinkront is kapott. Az 1987-es Maniac Mansion folytatása, a Day of the Tentacle 1993-ban jelent meg. A játék tervezését Tim Schafer és Dave Grossman végezte. A Day of the Tentacle-ben az volt a játékosok feladata, hogy megmentsék az emberiséget, egy megalomán mutáns csáptól úgy, hogy visszautaznak az időben. 1994-es távozása előtt ez volt Grossman utolsó munkája a vállalatnál. A játék a SCUMM motor egy feljavított változatát használta, így az szebb grafikával rendelkezhetett. A Day of the Tentacle zenéjét Michael Land, Clint Bajakian és Peter McConnell szerezte. Land a jövőben, Bajakian a múltban, McConnell pedig a jelenben hallható zenékért felelt. A Day of the Tentacle volt a LucasArts első kalandjátéka, mely hagyta a régi, kevésbé sikeres platformokat, és kezdetben csak DOS-ra és Mac OS-ra jelent meg. Szintén ez volt az egyik első olyan játék, ahol teljes szinkronnal találkozhattunk, már a megjelenése idején. A Maniac Mansion, a Monkey Island és az Indiana Jones sorozatok után a LucasArts egy másik, már létező franchise-on alapuló játék fejlesztésébe kezdett. Ez volt az 1993-ban megjelent Sam & Max Hit the Road. A játékot Sean Clark, Michael Stemmle, Steve Purcell és Collette Michaud tervezte, Steve Purcell képregényhősei - Sam és Max - felhasználásával. A Day of the Tentacle-hoz hasonlóan itt is teljes szinkronnal találkozhattunk, már a megjelenéskor. A Sam & Max Hit the Roadban a környezettel való interakciót némileg átdolgozták. A képernyőn felsorolt cselekvések listája helyett, ezúttal különböző kurzormódokkal adhattuk ki a parancsokat; valamint a "leltár" is lekerült a képernyőről. A letisztult felület miatt, a képernyő nagyobb részén láthattuk a cselekményeket. A zenei felelős ezúttal is Land, Bajakian és McConnell volt. Ezt követően Bajakian már nem szerzett újabb zenéket a LucasArtsnak, de a hangszerkesztésben továbbra is segítette a céget. Késői SCUMM játékok (1995-1997) A LucasArts a Sam & Max Hit the Road után egy évig nem adott ki kalandjátékot. Következő ilyen típusú művük az 1995-ben piacra dobott a Full Throttle volt. A disztopikus jövőben játszódó játékot Tim Schafer tervezte, amiben egy gyilkossággal megvádolt motoros történetét kísérhetjük végig. Ez volt a LucasArts első kalandjátéka is, ami DOS mellett már Windows operációs rendszerre is megjelent. A Full Throttle volt a tizedik program, mely a - természetesen ezalkalommal is továbbfejlesztett - SCUMM motort használta. A játékban megtartották a Sam & Max Hit the Roadban is használt, letisztultabb kezelőfelületet, melyet itt már egy körmenüvel is kiegészítettek. A menü használatával tudott a játékos interakcióba kerülni a környezettel. A játékban bemutatkozott az INSANE (Interactive Streaming Animation Engine) technológia, mely az átvezető animációkban és a játék akciójeleneteiben kapott szerepet. A játék zenéjének elkészítését ezúttal Peter McConnellre bízták, de főcímdalnak a Gone Jackals rockbanda Legacy című számát választották. A Full Throttle volt a LucasArts első kalandjátéka, mely kizárólag CD-ken került a boltok polcaira. 1995 végén a jelent meg a cég újabb kalandjátéka a The Dig. A játék készítését egyébként már 1989-ben elkezdték, de a fejlesztést számos probléma akadályozta. A játék végleges verziójának készítése Sean Clark felügyelete mellett zajlott, de a korábbi változatokon Noah Falstein, Brian Moriarty és Dave Grossman is dolgozott. A játék történetét Steven Spielberg találta ki, aki azért döntött a videojáték formátum mellett, mert a történet filmre vitele óriási összegbe került volna. A történet középpontjában egy csoport űrhajós állt, akik egy Föld felé tartó aszteroida eltérítését követően egy idegen világba kerültek. A The Dig szintén a SCUMM motoron alapult, és az INSANE technológiát is használta. A játék speciális effektjeinek elkészítésében a Lucasfilm egy másik leányvállalata, az Industrial Light & Magic is részt vett. A játék zenéjét Michael Land szerezte, néhol felhasználva Richard Wagner műveit is. A tizenkettedik, és egyben utolsó SCUMM motort használó játék az 1997-es The Curse of Monkey Island volt. A játék a Monkey Island sorozat harmadik epizódja volt, ugyanakkor az első, melynek fejlesztésében nem vett részt a sorozat megalkotója, Ron Gilbert. Helyette Jonathan Ackley és Larry Ahern vezette a fejlesztőcsapatot. A The Curse of Monkey Island kedvéért a SCUMM motort szinte teljesen átdolgoztaák, hogy arra alapozva a LucasArts történetének legszebb kalandjátékát tudják létrehozni. Az egyedi, rajzfilmes grafika Bill Tiller keze munkáját dicséri. A játékba a Full Throttle-ben bemutatott körmenüt is - némi átalakítással - átemelték. A harmadik rész volt az első Monkey Island játék, mely szinkront kapott. A történet középpontjában ismét Guybrush Threepwood áll, aki ezúttal voodoo átokkal sújtott barátnőjét akarja megmenteni. A zenefelelős ezalkalommal is Michael Land lett. A The Curse of Monkey Island leszámolt a DOS támogatással, kizárólag CD-n adták ki, Windowsra. 3D-s grafika és a GrimE motor (1998-2000) Az 1998-as Grim Fandangóval a SCUMM motort végleg nyugdíjazták, és azt egy új 3D-s motor váltotta fel, a GrimE. A GrimE (Grim Engine) motort – a LucasArts egyes Csillagok háborúja témájú játékait hajtó – Sith motor alapján írták, Lua programozási nyelven. Az új motor jelentős változásokat hozott az irányításban és a játékmenetben is, hiszen az egeres point-and-click irányítás helyett billentyűzet vagy gamepad segítségével irányíthattuk karakterünket. A cselekmény előrehaladását nagyban segítették az átvezető animációk, melyek szinte megkülönböztethetetlenek voltak a játék grafikájától. A GrimE valódi 3D-s motor volt, mivel az összes karakter 3D-ben renderelt poligonokból állt. A Grim Fandango fejlesztését Tim Schafer vezette, akinek ez volt az utolsó munkája a LucasArtsnál. A történet a bűnözés és korrupció hálójába kerülő, a holtak földjén dolgozó utazási ügynök, Manny Calavera történetét mutatta be. A program látványvilágát az azték túlvilágmotívumok ihlették, de erősen hatott rá a film noir stílus is. A Grim Fandango zenéjét Peter McConnell szerezte, akinek – Schaferhez hasonlóan – szintén ez volt az utolsó munkája a cégnél. Csakúgy mint a The Curse of Monkey Islandhez a Grim Fandango is kizárólag Windowsra jelent meg. A második GrimE motoros játék – amely egyben a LucasArts utolsó kalandjátéka is lett – az Escape from Monkey Island volt. A Monkey Island sorozat negyedik epizódját 2000-ben hozták forgalomba. A játék fejlesztése Sean Clark és Michael Stemmle irányítása alatt folyt. A GrimE motort némileg módosították a játék kedvéért, bár játékmenet és grafika tekintetében az Escape from Monkey Island nagyon hasonlított a Grim Fandangora. A játékban Guybrush Threepwoodnak egy ausztrál területfejlesztővel kellett megküzdenie, aki egy voodoo talizmán segítségével el akarta törölni a kalózkodást. A játék zenéjét Michael Land szerezte. A windowsos verzió mellett 2001-ben megjelent a játék Mac OS 9-es és PlayStation 2-es kiadása is. 2003-ban megjelent a ScummVM testvérprojektje, a ResidualVM, mely a GrimE motor visszafejtésével lehetővé tette a GrimE motort használó játékok futtatását többféle platformon is. Különleges kiadások (2009-2010) 2009 júniusában a LucasArts bejelentette az 1990-es The Secret of Monkey Island felújítását, mellyel "egy régi játékukat elhozták az új közönségnek". A LucasArts állítása szerint ez csak az első lépés volt azon az úton, hogy minél több kedvelt játékfranchise-ukat felújítsák. John Walker brit újságíró szerint ez mindössze egy óvatos tapogatózás volt a LucasArts, illetve a két hónapja kinevezett elnök Darrell Rodriguez felől. Walker állítása szerint a LucasArts alkalmazottak nagy része a cég '90-es évekbeli játékain nőtt fel, így a felújított játékok sikere további játékok átdolgozására fogja sarkallni a fejlesztőket. A The Secret of Monkey Island: Special Edition egy felújított motort használt, mely lehetővé tette a nagyfelbontású grafika alkalmazását, de az eredeti játék forrásaiból is sokat felhasználtak, például a SCUMM szkripteket. Az új kiadásban a felújított grafika mellett a zenéket is újra feldolgozták, így MIDI helyett nagyzenekarra hangszerelt zenéket hallhattak a játékosok. A program érdekessége volt, hogy egy gombnyomással válthattunk a felújított játék és az eredeti, DOS-os változat közt. A felújított változat sikerét követően, 2010 nyarán a LucasArts kiadta a második rész különleges kiadását is, Monkey Island 2 Special Edition címen. Az első rész új kiadásához hasonlóan a második rész esetében is felhasználták az eredeti fájlokat, és feljavították a grafikát. Mivel az eredeti játék már használta az iMUSE rendszert, ezúttal a motort is módosítani kellett, hogy az újrahangszerelt zene esetében is működjenek az iMUSE funkciói. Az első felújított részt érő kritikák hatására a második résznél a grafikán és az irányításon is változtattak némileg. Törölt projektek Az Escape from Monkey Island 2000-es megjelenését követően a LucasArts három új kalandjátékon kezdett dolgozni. Sajnos, később mindhárom játékot elkaszálták. Az első ilyen kalandjátk a Full Throttle folytatása, a Full Throttle: Payback volt, melynek fejlesztéséhez 2000-ben fogtak hozzá. A program első részének készítője, Tim Schafer ezúttal nem vett részt a fejlesztésben, helyette a The Curse of Monkey Islanden is dolgozó Larry Ahern és Bill Tiller vezette a fejlesztőcsapatot. A projekt kezdetben pozitív visszajelzéseket kapott a többi LucasArts alkalmazottól. Tiller elmondása szerint a Full Throttle: Paybacket azért törölték mégis, mert a fejlesztőcsapat és a vezetőség "egy "nagyon befolyásos tagja" nem tudott megegyezni a játék stílusát illetően. A fejlesztést 2000 novemberében végül felfüggesztették, miután a pályák negyede és az előztes grafikák kb. 40%-a elkészült. Ezt követően, 2001-ben Ahern és Tiller is otthagyta a LucasArtsot. 2002-ben egy másik Full Throttle folytatás munkálatai kezdődtek meg. A Full Throttle: Hell on Wheels című programot a tervek szerint PlayStation 2-re és Xboxra is kiadták volna. Az első játékkal ellentétben a Hell on Wheels nem csupán kaland, hanem akció-kalandjáték lett volna. A fejlesztés vezetője Sean Clark volt, akinek ez volt az utolsó munkája a LucasArtsnál. A Hell on Wheelst a 2003-as E3 kiállításon be is mutatták, ahol a közönség egy előzetest, és egy kipróbálható változatot is megcsodálhatott. Ennek ellenére 2003 végén ennek a játéknak is abbahagyták a fejlesztését. Elmondások szerint a projekt leállítása mögött a program - a kor többi akció-kalandjátékához viszonyított - gyenge grafikája, és Tim Schafer hiánya állt. Mindezek mellett 2002-ben elhunyt Roy Conrad, aki az első részben a főhősnek, Bennek kölcsönözte a hangját. A LucasArts utolsó kalandjáték-fejlesztési kísérlete az 1993-as Sam & Max Hit the Road folytatásának, a Sam & Max: Freelance Police-nak készítése volt. A játék fejlesztését - a Hell on Wheels-hez hasonlóan - 2002-ben jelentették be. A fejlesztőcsapatot ezúttal a Sam & Max Hit the Road társtervezője, Michael Stemmle vezette. A LucasArtstól 1997-ben távozó Steve Purcell - aki a sorozat szerzője is volt - tanácsadóként segítette a fejlesztést. A Hell on Wheels mellett a Freelance Police-t is kiállították a 2003-as E3-on, ahol a jelenlévők megtekinthették a játék előzetesét. Bár a játék készítése zökkenőmentesen haladt, 2004 elején - mindössze pár héttel a játék marketingkapányának megindítása előtt - a játékot hirtelen elkaszálták. A LucasArts nyilatkozata szerint ezen döntésüket piaci és gazdasági megfontolásból hozták. Többen azt állították, hogy a döntés mögött a kalandjáték műfaj hanyatlása mellett nagy szerepe volt annak, hogy a LucasArts inkább az alacsonyabb piaci kockázatú, Csillagok háborúja témájú játékok felé orientálódott, a magasabb kockázatú - de korábban a cég hírnevét megalapozó - grafikus kalandjátékok helyett. Ezek után a LucasArts elbocsátotta a korábbi kalandjátékaikon dolgozó fejlesztők nagy részét. 2006-ban, a cég akkori elnöke, Jim Ward egy nyilatkozatában azt mondta, hogy a LucasArts talán 2015-ben tér vissza a kalandjátékokhoz, ami gyakorlatilag a vállalat kalandjáték érájának végét jelentette. Utódok A LucasArtsot elhagyó fejlesztők számos új céget hoztak létre, hogy folytatni tudják a korábbi munkáikhoz hasonló kalandjátékok készítését. A Monkey Island megálmodója Ron Gilbert, aki a LeChuck's Revenge után hagyta ott a céget, 1992-ben megalapította a Humongous Entertainmentet. A Humongous számos point-and-click kalandjátékot készített, főként gyerekek számára. Egyébként ezeknek a játékoknak egy része a SCUMM motort használta. Gilbert társalapítója volt az 1996-ban létrehozott Cavedog Entertainmentnek is, amely már a nagyobb korosztályt célozta meg játékaival. A cég legismertebb játéka talán az 1997-es Total Annihilation volt. 2008-ban Gilbert megkapta a Hothead Games kreatív igazgatói posztját, ahol olyan játékok fejlesztését irányította, mint a DeathSpank. Tim Schafer, a Full Throttle és a Grim Fandango tervezője 2000 elején hagyta ott a LucasArtsot, majd megalakította a Double Fine Productions fejlesztőirodát. A cég 2005-ben adta ki első játékát a Psychonauts-t. Az akció-kalandjátékban egy médiumok számára kialakított kiképzőbázison kalandozhatunk. A játékért rajongtak a kritikusok, és számos díjat is besöpört, de üzletileg bukás volt. 2009-ben a Double Fine Productions legújabb játéka, a Brütal Legend is a boltokba került. A heavy metal témájú játék az akció-kaland és a valós idejű stratégiai játékok elemeit ötvözte. A kritikusok ezzel a programmal is meg voltak elégedve, de az eladások tekintetében a Brütal Legend sem hozott áttörést. Mindezek ellenére Schafer nem aggódott a Psychonauts és a Brütal Legend gyenge eladásai miatt, mondván "amíg király játékokat csinálsz, a kiadók szóba állnak veled". 2001-es, LucasArtstól való távozása után Larry Ahern - a The Curse of Monkey Island és a Full Throttle: Payback társszerzője - megalapította a Crackpot Entertainmentet, ahol számos egykori LucasArtsos kollégájával dolgozott tovább. Első játékuk a 2008-as Insecticide című akció-kalandjáték lett. Bill Tiller, a The Curse of Monkey Island és a Full Throttle: Payback művészeti vezetője 2004-ben megalapította az Autumn Moon Entertainmentet, szintán ex-LucasArts alkalmazottakkal. A cég 2008 végén piacra dobta első játékát, az A Vampyre Story-t, amelyet 2010-ben a Ghost Pirates of Vooju Island követett. A Sam & Max: Freelance Police fejlesztésének lefújását követően, 2004-ben a LucasArts számos, kalandjátékaikon dolgozó alkalmazottat elbocsátott. A Freelance Police fejlesztőcsapatának nagy része - köztük Brendan Ferguson, Dave Grossman és Chuck Jordan - 2005-ben létrehozta a Telltale Gamest, hogy ezentúl itt folytassák a kalandjáték-fejlesztést. 2008-ban Michael Stemmle, a Freelance Police főtervezje is csatlakozott a csapathoz. A cég első játéka a 2005 végén megjelent Bone: Out from Boneville című kalandjáték volt, melyet nem sokkal később, - 2006 elején - követett a folytatás, a Bone: The Great Cow Race személyében. 2005-ben a Steve Purcell és a LucasArts közötti - a Sam and Max franchise jogaira vonatkozó - szerződés lejárt, így a LucasArtsot 1997-ben otthagyó Purcell a jogokat átvitte a Telltale Gameshez. A Telltale ezt követően elkészítette a 2006 vége és 2007 eleje közt megjelenő epizódikus kalandjátékát, a Sam & Max Save the World-öt. A következő Sam and Max "évad" 2007 vége és 2008 eleje közt jelent meg, Sam & Max Beyond Time and Space címmel. Szintén 2008-ban adták ki a Homestar Runner animációs sorozat karaktereire épülő Strong Bad's Cool Game for Attractive People-t. A Telltale a Wallace & Gromit című sorozatot is feldolgozta a 2009-ben boltokba kerülő Wallace & Gromit's Grand Adventures sorozatában. A Sam and Max sorozat harmadik évada, a The Devil's Playhouse 2010-ben jelent meg. A 2009-es E3 kiállításon a LucasArts bejelentette, hogy a Telltale Games-szel egy új epizódikus kalandjáték-sorozaton dolgoznak, a Tales of Monkey Islanden. A fejlesztést Dave Grossman irányította, melyben Michael Stemmle is segítségére volt. A fejlesztőcsapatban számos olyan ember is részt vett, akik korábban a The Curse of Monkey Islanden és az Escape from Monkey Islanden is dolgozott. Ezek mellett a projekt kezdetén még a sorozat megalkotója Ron Gilbert is aktívan segédkezett. Gacsály Gacsály község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Fekvése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részében, a Szatmári-síkságon, a Szamos és Túr folyók között fekvő település. Rozsály 2 km, Zajta 5 km, Szamosbecs 12 km, Szatmárcseke 25 km távolságra található. Vonattal elérhető a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalon. Története A település és környéke már a bronzkorban is lakott volt, mivel határában bronzkori leletek is kerültek felszínre. Nevét írásos alakban 1263-ban találjuk először az oklevelekben. Német eredetű személynévből származik - Gottschall - jelentése: "Isten szolgája". A 14. század elején már egyházát is említik. 1332-ben nevét Gachal-nak írták. A település egykor a Gutkeled nemzetség-beli Gacsályi családé volt. A 15. században a Kusalyi Jakcs és a Csáky családé. 1421-ben Csáky György, a székelyek ispánja kapott benne birtokot. 1427-ben Kusalyi Jakcs Mihály-tól Gacsályi Tamás-nak ítélik oda. 1459-ben a Bornemisza családbelieket iktatták be egyes részeibe, 1476-ban pedig a szántai Becsky család-ot. 1504-ben a Rozsályi Kún János kap benne részt, 1569-ben pedig Messel András és Salgay Bálint. A 17. században a Bárczay, Leövey, Maróthy család, Gacsályi, Kökényesdy és más családoké. 1717-ben a török-tatár háború alatt annyira elpusztult, hogy csak 5-6 ép ház maradt benne. Hamarosan azonban újratelepült, s az 1700-as évek végére újra jelentős község. Az 1700-as években a Madarassy, Szilágyi, Papp, Egry, Leövey, Sepsy, Lipcsey, Osváth, Ujhelyi, Székely, Bölöni Nagy, és a Maróthy családoknak van benne tulajdona. A 19. században az előbbi családokon kívül a Ráthonyi-családnak is van itt birtoka. A 20. század elején Maróthy Sándor és Madarassy Sándor a település tulajdonosa. Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Források Borovszky S.: Szatmár várm. Nevezetességei Református temploma 1717-ben elpusztult, 1759-ben építették újjá, felhasználva a romos épület egyes részeit. Trèves (Rhône) Trèves település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 725 fő (2015). Trèves Saint-Romain-en-Gier, Tartaras, Échalas, Les Haies és Longes községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pelsőc vasútállomás Pelsőc vasútállomás Pelsőcön, a Rozsnyói járásban van, melyet a Železničná spoločnosť Slovensko a.s. üzemeltetett. 2012. december 9-én megszűnt a regionális forgalom a vonalon. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Története 2012. december 9-én megszűnt a regionális forgalom a vonalon. Bárka közösség A Bárka (franciául L’Arche) olyan ökumenikus elhivatottságú katolikus lelkiségi mozgalom, amely (elsősorban) a család nélküli, intézetben élő értelmi és halmozottan sérült emberek szolgálatában áll, és ahol ezek az emberek a segítőkkel közösségben együtt élnek. Tevékenysége A közösség tagjai fontosnak tartják és tesznek is az értelmi fogyatékos emberek jogainak védelméért, támogatják olyan helyek és közösségek létesítését, ahol ezeket az embereket befogadják. Vallják, hogy minden ember fontos, tehetséges és érték, a sérültek és az egészségesek kiegészítik egymást, egyik sem magasabb rendű a másiknál. A társadalomnak ahhoz, hogy igazán emberivé legyen, a gyengék és az elnyomottak befogadására és tiszteletben tartására kell épülnie. Ehhez nélkülözhetetlen annak az elfogadó és megbocsátó szeretetnek a továbbadása, amit Isten maga adott nekünk. Közösségei, amelyek eltérő szellemi képességű, különböző szociális hátterű, vallású és kultúrájú emberek szövetségeire alapulnak, az egység, a hűség és a kiengesztelődés jelei szeretnének lenni. Szolidaritást akarnak vállalni a világ szegényeivel, és mindazokkal, aki az igazságosságért folyó küzdelemben részt vesznek. Minden Bárka Közösségben alapelv, hogy a közösség központjában az értelmileg akadályozott ember álljon, minden őérte történjen, akiért a közösség létrejött. Nem csak egyszerűen tenni akarnak a másikért, hanem önzetlenül „felemelni”. A közösségek arra szentelik magukat, hogy egész életükre befogadják tagjaikat (miután tagságukat megerősítették), ha ők maguk ezt akarják. A Bárkában biztosított ellátási forma különlegessége, hogy az otthonokban hosszabb-rövidebb ideig a feladatot vállaló fiatal segítők közösségi formában élnek együtt az értelmileg sérült emberekkel. Munkájukat önkéntesek és szakemberek segítik. A közösségek biztosítják tagjaik számára a képzést, munkát és terápiás foglalkozásokat.A közösségi életet a hétköznapok mellett az ünnepek, a közös imák és lelkigyakorlatok gazdagítják. A közösségek igyekeznek szorosan együttműködni a fogyatékos emberek családjaival és gondozóival, szakemberekkel, állami hatóságokkal, és mindenkivel, aki az igazságosság és a béke szellemében dolgozik a fogyatékos emberekért. A Bárka közösségei – az elindulástól kezdve ökumenikus alapokon nyugvó – hívő közösségek, amelyek az imában és az Istenbe vetett bizalomban gyökereznek. Minden tagjukat támogatják, hogy felfedezze és elmélyítse lelki életét, és a saját hite és vallási tradíciója szerint élje azt. Akiknek nincs vallási kötődésük, azokat is szívesen látják, és tiszteletben tartják lelkiismereti szabadságukat. A közösségek között vannak egy vallásúak és vallásköziek. A keresztény közösségek között vannak egy felekezethez tartozók és felekezetköziek. A közösségek elhivatottak az ökumenikus egység megvalósításában. Emellett mindegyik közösség kapcsolatot tart a megfelelő vallási hatóságokkal, a tagok a helyi katolikus és protestáns (református, evangélikus és baptista) közösségek életébe felekezeti elkötelezettségük szerint kapcsolódnak be. Története Az első Bárkát 1964-ben a kanadai származású Jean Vanier (Kanada néhai főkormányzója, George Vanier fia) alapította egy franciaországi faluban, Trosly-Breuil-ben. Új formát keresett, ahol a sérültek megőrizhetik emberi méltóságukat, kibontakoztathatják valódi értékeiket, és a közösségen belül végleges otthonra találhatnak. Az első közösség akkor jött létre, amikor Jean Vanier és Thomas Philippe atya meghívott egy állami intézetből két értelmi fogyatékos férfit, Raphael Simit és Philippe Seux-t, hogy jöjjenek, és osszák meg velük az életüket az Evangélium és a Jézus által meghirdetett Boldogságok szellemében. Jean Vanier befogadta őket a házába és életközösséget vállalt velük. Célja nem egyszerűen a segítségnyújtás volt, hanem az, hogy egymás elfogadásával kölcsönösen növekedjenek a hitben. Ez az első közösség jelképének a bárkát választotta. Idővel a közösségben egyre több fejlődési rendellenességben szenvedő, gyakran pszichiátriai betegként kezelt ember talált végleges otthonra. Ebből az első közösségből, amely római katolikus gyökerekből született, számos új közösség fejlődött, sokféle kulturális és vallási tradícióval: 140 közösség jött létre közel 40 országban, az összes kontinenst lefedve. Minden Bárka Közösség teljesen független és önálló mind szervezetileg, mind anyagilag. Munkájukat ernyőszervezetként a Nemzetközi Bárka Szövetség fogja össze és segíti. A szövetség évente rendszeresen szervez továbbképzéseket, valamint lelkigyakorlatokat a közösségeknek. Testvérközösségek alapítása 1968-ban a kanadai Marylake-ben (Ontario állam) Jean Vanier egyik lelkigyakorlata után társalapításával létrejött a Faith and Sharing közösség, ahol az a fogyatékkal élő emberek és családtagjaik, barátaik havonta egyszer találkoznak az evangélium szellemében. 1971-ben Marie–Hélene Mathieu gyógypedagógussal közösen megalapította Lourdesban a Hit és Fény (Faith and Light) mozgalmat, mely a családban élő sérültek és hozzátartozóik összefogására, támogatására szerveződött. Ugyan ebben az évben Lourdesba zarándoklatot vezetett több mint 12 000 fogyatékos részvételével. A magyarországi Bárka Közösség Története A magyarországi Bárka Közösség 1991-ben alakult, Dunaharasztiban. Alapítója Draskóczy Ildikó volt, aki elhivatást érzett arra, hogy Bárka Közösséget hozzon létre Magyarországon. Ezt megelőzően hosszabb időt töltött Franciaországban, Trosly-ban és Angliában. Elhatározásában segítette a dél-közép európai zóna vezetője és Jean Vanier, aki 1981-ig volt a Bárka vezetője Trosly-Breuil-ben és ő vezette a Nemzetközi Bárka Szövetséget is, de ekkor leköszönt ezen funkcióiról, hogy másoknak adhassa át a helyét. Azóta leginkább a segítők felkészítésével és támogatásával foglalkozik. Saját otthona a Trosly Bárka egyik házában van. Gyakori külföldi útjai során meglátogatja a többi Bárka Közösséget, elősegíti további közösségek létrejöttét, előadásokat és lelkigyakorlatokat tart. Így látogatott el Magyarországra is 1989 és 1990 nyarán, ahol 1989-ben lelkigyakorlatot is tartott. Ezzel elősegítette a magyarországi Bárka Közösség indulását és működését segítő igazgatótanács és baráti kör létrejöttét, illetve a magyarországi Bárka Közhasznú Egyesület 1989 őszi megalakulását. 1990 nyarán a Nemzetközi Bárka Szövetség, a Népjóléti Minisztérium segítségével és adományozók támogatásával Dunaharasztiban megvásárolták a közösség első házát, a Forrás házat, ahová 1991-ben érkezett az első közösségi tag. Az első segítők korábban hosszabb-rövidebb időt tölthettek külföldi Bárka közösségekben. Az így megalakult Bárka Közösség elsőként hozott létre Magyarországon egy teljesen új ellátási formát biztosító lakóotthoni elhelyezést középsúlyosan, súlyosan, illetve halmozottan sérült felnőtt korú fiatalok számára. A tagok kiválasztása A közösségi tagok (sérültek) befogadásakor elsőbbséget élveznek a legszegényebbek, legelhagyatottabbak, akik előzőleg már hosszabb időt töltöttek kórházban vagy intézetekben. A sérültek befogadása előtt a segítők rendszeresen látogatnak intézeteket, ahol az ott dolgozó szakemberek segítségével keresik azokat a sérült embereket, akiknek a leginkább szükségük van a családiasabb légkörű otthonra. A kölcsönös elfogadás után eleinte egy hétvégére, majd egy hétre, végül egy fél éves próbaidőre hívja meg a közösség a kiválasztott sérült fiatalokat. A befogadás után fél évvel történik a végleges döntés, amelyet a sérültek és a közösség tagjai közösen mondanak ki. Tevékenysége A létrehozott Bárka Alapítvány - amely tagja a Nemzetközi Bárka Szövetségnek - kiemelkedően közhasznú tevékenységként jelenleg két otthont működtet. Az otthonok működését orvos, pszichológus, pszichiáter segíti. Forrás ház Az első Bárka Otthon 1991 szeptemberében nyílt meg Dunaharasztiban. A Bárka Tanács (igazgatói tanács) gyógypedagógusai a Közösség vezetőjével egyértelműen megegyeztek abban, hogy ebbe az otthonba csak olyan embereket fogadnak be, akik teljesen árvák. A lakóotthon sajátossága a kis létszám: 8 sérült és 5 segítő házanként, a személyesség és a családias légkör megvalósulása érdekében. A segítők szintentartó, fejlesztő-, zene és tánc-, rajz- és manuálterápiás foglalkozásokat tartanak a bentlakók számára, akik napközben foglalkoztató, alkotótevékenységet folytathatnak a Bárka Műhely kézműves műhelyeiben. Bárka Kézműves Műhely A második otthon 1992-ben létesült Dunaharasztiban, ahol azóta nappali ellátást és foglalkoztatást biztosítanak a Dunaharasztiban és környékén családokban élő értelmileg sérült felnőttkorú fiatalok számára. Több mint 20 főt foglalkoztatnak a szövő, gyertyaöntő, gyöngyfűző, papír és bábszövő műhelyrészlegekben. 2003-tól lehetőség nyílt a sérült személyek által előállított minőségi kézműves termékek országos népi-iparművészeti vásárokon történő forgalmazására. A Bárka Kézműves Műhely időközben már egy többfunkciós, rehabilitációs épületben üzemel, melyet pályázati pénzekből alakítottak ki. 2005-től az Európai Unió által támogatott EQUAL program keretében az Aktív Műhely projekt lehetővé tette a műhely átalakítását. Bárka kiadványok A sérült embert teljes értékűként elfogadó szemlélet magyarországi terjesztését, minél szélesebb körű megismertetését és ezáltal a közvélemény formálását szolgálják a Bárka kiadványok (pl. naptárak, CD-k, illetve az alapító szellemi, lelki, pedagógiai tapasztalatait, elmélkedéseit tartalmazó könyvek) terjesztése, valamint nyílt napok, rendszeres rendezvények, nemzetközi találkozók szervezése és lebonyolítása. Martin Dúbravka Martin Dúbravka (Zsolna, 1989. január 15. –) szlovák válogatott labdarúgó, jelenleg a Newcastle United játékosa. Pályafutása Klubcsapatban Dúbravka 2009. május 26-án, egy 5-2-es hazai győzelem alkalmával mutatkozott be a szlovák élvonalban a Dubnica csapata elleni mérkőzésen. A következő szezonban Dušan Perništ megelőzve ő lett a Žilina első számú kapusa. Huszonhat bajnokin állt a kapu előtt, az idény végén pedig bajnoki címet ünnepelhetett. Ekkor több klub érfeklődött iránta, de maradt a Zsilinánál. Szerepelt a Bajnokok Ligája főtábláján a 2010-2011-es szezonban, a Sparta Praha elleni play-off mérkőzés egyik legjobbja volt, kapott gól nélkül hozta le a párharcot a cseh csapat ellen. 2014. január 30-án a dán Esbjerghez igazolt. 2016. júliusában csatlakozott a cseh Slovan Liberechez. Egy idény múlva, 2017 júniusában a Sparta Praha igazolta le, Dúbravka hároméves szerződést írt alá. 2018 januárjában az angol Premier League-ben szereplő Newcastle United érdeklődött a játékjogáért. 2018. január 31-én, a téli átigazolási nap utolsó napján, fél évre írt alá és kölcsönbe került az angol klubhoz, amely opciós jogot szerzett a megvásárlására. Február 11-én debütált új klubjában a Manchester United elleni bajnokin, ahol több bravúrral járult hozzá csapata 1-0-s győzelméhez. A szezon végén a Newcastel élt opciós jogával és végleg megvásárolta játékjogát a Spartahtól. A válogatottban 2014. május 23-án mutatkozott be a szlovák válogatottban, egy Montenegró elleni 2-0-ra megnyert mérkőzésen. 2017 január 12-én egy Svédország elleni felkészülési találkozón 6-0-s vereséget szenvedtek, úgy hogy Dúbravka volt a csapat kapitánya és egyben legrutinosabb játékosa is. A 2018-as világbajnoki selejtezőkön is ő védett ezt követően, Skócia ellen több bravúrt is bemutatott, végül Martin Škrtel öngólja miatt mégis a skótok nyerték a mérkőzést. Sikerei, díjai Szlovák bajnok : 2009–10 , 2011–12 Szlovák szuperkupa-győztes : 2010 Szlovák női labdarúgó-válogatott A szlovák női labdarúgó-válogatott képviseli Szlovákiát a nemzetközi női labdarúgó eseményeken. A csapatot a szlovák labdarúgó-szövetség szervezi és irányítja. A szlovák női-válogatott szövetségi kapitánya Pakusza Zsolt. A szlovák női nemzeti csapat még egyszer sem kvalifikálta magát világbajnokságra, Európa-bajnokságra illetve az olimpiai játékokra. Nohant-en-Graçay Nohant-en-Graçay település Franciaországban, Cher megyében. Lakosainak száma 303 fő (2015). Nohant-en-Graçay Dampierre-en-Graçay, Genouilly, Graçay, Massay, Luçay-le-Libre és Saint-Pierre-de-Jards községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 5300 Sats Az 5300 Sats (ideiglenes jelöléssel 1974 SX1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ljudmila Ivanovna Csernih fedezte fel 1974. szeptember 19-én. 3934 Tove A 3934 Tove (ideiglenes jelöléssel 1987 DF1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Jensen, P., Augustesen, K., Fogh Olsen, H. J. fedezte fel 1987. február 23-án. A csendőr nősül A csendőr nősül (eredeti cím: Le gendarme se marie) 1968-ban bemutatott francia–olasz film, amely a népszerű Csendőr-filmek 2. része. A rendezője Jean Girault, a producerei Gérard Beytout és René Pignières, az írói Jacques Vilfrid, Jean Girault és Richard Balducci, zeneszerzője Raymond Lefevre. A főszerepben Louis de Funès látható. A mozifilm az S.N.C. (Société Nouvelle de Cinématographie) gyártásában készült. Műfaját tekintve filmvígjáték. Franciaországban 1968. október 30-án, Magyarországon az első magyar változattal 1969. december 25-én mutatták be a mozikban, a második magyar változattal az MTV2-n 1991. július 21-én, a harmadik magyar változattal a Zone Europa-n 2005. február 13-án vetítették le a televízióban. A Magyar Televízió által készített változattal adták ki DVD-n. Cselekmény A történet július elsején indul, amikor a franciák tömegesen indulnak szabadságra. Cruchot (a magyar változatban Ludovikusz Lütyő) őrmester közúti ellenőrzés közben követni kezd egy gyorshajtó nőt. A vezető egy tábornok - a normandiai csendőrség parancsnokának - özvegye, Josépha (a magyar változatban Ludovika), aki Saint-Tropez-ban nyaral. Cruchot keményen lehordja az asszonyt, de amikor rájön, hogy milyen fontos kapcsolatai vannak, bocsánatot kér tőle, és udvarolni kezd neki. Első látásra "szikrázó" szerelem alakul ki köztük. Udvarlás közben Cruchot azt állítja, hogy lánya még "egészen parányi", de hazugsága hamar kiderül, amikor Josépha és Cruchot lánya, Nicole találkoznak. A két nő beíratja az őrmestert egy előmeneteli vizsgára az előléptetés érdekében. A vizsgát hatalmas fölénnyel nyeri meg, de utóbb kiderül, hogy az értékelő gép meghibásodása vezetett a téves eredményhirdetéshez: valójában Gerber (a magyar változatban Gabaj) főtörzsőrmester lett volna az első. Cruchot mégis előléptetésben részesül, mivel sikerül elfognia Frédót (a magyar változatban Debelló, "a horihorg"), a szökött bűnözőt. A film Cruchot és Josépha esküvőjével ér véget a Saint Anne kápolnánál. Televíziós megjelenések 1. szinkron: TV-2 , Duna TV , TV3 , RTL Klub , Film+ , Cool , Prizma TV / RTL+ , Film+2 2. szinkron: Zone Europa Sterbinszky Károly Sterbinszky Károly (DJ Sterbinszky) (Budapest, 1973. november 10. –) magyar DJ és producer. Pályafutása 1988 : Miután egy kis tapasztalatot szerzett az édesapja Pioneer lemezlejátszóin, Sterby megkapta élete nagy lehetőségét és a budapesti moment diszkó rezidense lett, ahol funky , soul , rap és break műfajban dolgozott. 1989 : A Moment diszkó megszűnése után a Bingo-momentben folytatta a dj-skedést, ahol mindig telt házas estéket rendezett. 1991 - 1992 : Sterbinszky leváltotta a Bingo-moment-et az Es-O-Es-re, mely későbbi nevével, a Club Bedrock-kal vált híressé. Ugyanekkor a funky stílust leváltotta technora. Ebben az időben fedezték fel Sterbyt a magyar MAYDAY szervezői, így ő lett a végleges rave-sorozat állandó Dj-je. 1993 - 1996 : A magyarországi DMC-bajnokságot megtartják, amely egy technikai verseny dj-k között. A nyertes, Dj Sterbinszky részt vehet Londonban a DMC-világbajnokságon.Ugyanebben az évben a Sky Light House Arena kifejleszt egy hihetetlen Bedrock-party-sorozatot, ahol a kor legismertebb nemzetközi Dj-jei, mint például Da Hool állandó fellépői voltak. Sterby munkája folytatódott a Sky Light House Crown és a Hype Holiday House Party szervezésével, mint előléptető. Ettől kezdve, nemcsak Dj-ként hanem előléptetőként is híressé vált. 1997 : A legendás E-Play éra kezdete(ma: Bank Dance Hall ), és híres külföldiekkel lép fel (Sven Uk, Marco Zaffarano, Sylvie Marks, Supa Dj. Dmitri, Stefano Libelle);Sterby elindult egy országos E-Play club-turnéra, aminek mind a 10 állomásán teltház volt. 1998 : március 18-án megjelent "E-Play Generation" néven az a válogatásalbum, aminek egyfelől producere, másfelől ötletadója, sőt az egyik előadója is volt. Az album anyagához 11 magyar lemezlovast kért fel saját felvételeik elkészítésére. A már egyszer bevált ötlete, és az album alapján szervezte meg a megjelenést követő E-Play Generation lemezbemutató turnét, ami 30 szórakozó helyen volt hallható. 1998 . november 13-án egy egészen új fejezet kezdődött Sterbinszky életében. Megjelent az első mixlemeze, a "Hits From Club E-Play".Ezzel az albumával megalapozta a hírnevét és óriásit lépett a hazai DJ. -k szakmai előrehaladása érdekében. A média szerint ezzel a lemezzel született meg az első "sztár DJ." Magyarországon. 1999 : a siófoki Flört diszkóban rendezett Playmate bulik rezidense; a FREEE magazin Év DJ-je díjának elnyerése 2000 . november 10. : Sterbinszky első saját lemeze, a Discography 2000 : Pesti Est „Ki az év DJ-je?” első helyezés 2001 : Discography turné az ország tíz legnagyobb diszkójában 2001 : jelölés a MAHASZ Arany Zsiráf díjára „Az év hazai dance albuma” kategóriában; az első külföldi megjelenések 2001 . május 26.: a Discography klipjét bemutatják az MTV Europe Party Zone című musorában; Sterbinszky többször is fellép a New York-i magyarok rendezvényein 2001 : CHECK Magazin „Ki az év DJ-je” első díj 2002 : MAHASZ 2002-es Arany Zsiráf díjkiosztó gála, „Az év hazai dance albuma” (Gates of Mind) 2004 : Hatalmas megtiszteltetés éri, Carl Cox személyesen hívja meg ibizai klubjába, a Space clubba. Természetesen elfogadja a meghívást, és fellép a világ egyik legismertebb diszkójában. 2006 június 1.: a VIVA COMET díjátadó gálán a DJ kategória győztese Diszkográfia Albumok Discography (2000) Gates of Mind (2001) Sequence 11 aka Sterbinszky – In Sequence Sunset (2006) Maxi CD-k Discography 1492/Fly away with me Gates of Mind Axetázis Gates of Mind (USA) Budapest Parade Axetázis a PALACEban 4 EP Remixek Ladánybene 27 – Mit akarsz? Jamie Winchester & Hrutka Róbert – It's your life Szekeres Adrienn – Futok a szívem után Didier Sinclair – Lovely flight Náksi vs. Brunner – Gyere velem Betty Love – Kísérj el Lemezlovasok – Irish coffee Depeche Mode Remix – It's no good Jamie Winchester & Hrutka Róbert – Take me home Náksi vs. Brunner – Szállj! Mal Black – NY Beat Saját szerzemények Discography I. (2000) The trance comes Paradise Hold on Next one Move me Discography II. (2001) Scorpion Discography III. (2001) Flush (2007) Roxy My World (2011) Válogatások Palace Gold (2001) Mixlemezek Hits from Club E-Play (1998) Egy nyár a Flörtben (1999) The House Sound of Dance Tuning Disco (1999) The Trance Sound of Dance Tuning Disco (1999) Megint egy nyár a Flörtben 1. (2000) Megint egy nyár a Flörtben 2. (2000) hypeROXYd trance (2001) hypeROXYd house (2001) AXEtázis a Palaceban vol. 1. (2002) AXEtázis a Palaceban vol. 2. (2002) AXEtázis a Palaceban vol. 3. (2003) AXEtázis a Palaceban vol. 4. (2004) Martini Revival (2005) In Sequence Sunset (2006) 701 (szám) A 701 (római számmal: DCCI) egy természetes szám, prímszám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 701-es a kettes számrendszerben 1010111101, a nyolcas számrendszerben 1275, a tizenhatos számrendszerben 2BD alakban írható fel. A 701 páratlan szám, prímszám. Normálalakban a 7,01 · 102 szorzattal írható fel. Mírp. A 701 négyzete 491 401, köbe 344 472 101, négyzetgyöke 26,47640, köbgyöke 8,88327, reciproka 0,0014265. A 701 egység sugarú kör kerülete 4404,51290 egység, területe 1 543 781,772 területegység; a 701 egység sugarú gömb térfogata 1 442 921 362,5 térfogategység. A 701 helyen az Euler-függvény helyettesítési értéke 700, a Möbius-függvényé −1. Sarrus-szabály A Sarrus-szabály a lineáris algebrában használt módszer, mely segítségével meghatározható egy 3×3-as mátrix determinánsa. A szabály nevét Pierre Frédéric Sarrus francia matematikusról kapta. A szabály a következő: Vesszük a főátlóbeli elemek szorzatát, majd hozzáadjuk az első oszlop legalsó elemének, az első sor második elemének, valamint a harmadik oszlop második elemének szorzatát, illetve a kapott eredményhez ismét hozzáadjuk az eddig kimaradt elemek szorzatát. Ebből az eredményből eztán kivonjuk a mellékátló elemeinek szorzatát, majd az első sor első elemének, a második sor utolsó elemének, illetve a harmadik sor középső (második) elemének a szorzatát, valamint a fennmaradó három elem szorzatát. A kapott eredmény a determináns értéke. A Ferencvárosi TC 1905-ös szezonja A Ferencvárosi TC 1905-ös szezonja szócikk a Ferencvárosi TC első számú férfi labdarúgócsapatának egy szezonjáról szól, mely összességében és sorozatban is az 5. idénye volt a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 6. évfordulója. Mérkőzések Bajnokság (I. osztály) 1905 A mérkőzés félbeszakadt. A két bajnoki pontot a Ferencváros kapta. Egyéb mérkőzések A mérkőzés félbeszakadt. Telekon A Telekon Gary Numan brit zenész negyedik, 1980-ban megjelent nagylemeze, és a második stúdióalbum, amelyik a saját neve alatt látott napvilágot, annak ellenére, hogy ezt is első jelentős zenekarával, a Tubeway Army-val együtt készítette. A brit slágerlistákon az élre került. Története A Telekon a harmadik és utolsó stúdióalbum, amit Numan utóbb „gépkorszaka” termékének nevezett (a Replicas és a The Pleasure Principle mellett). Ez volt az utolsó album, melyen a basszusgitáros Paul Gardiner közreműködött. Az előző, főleg Moog szintetizátorokra épülő The Pleasure Principle-lel ellentétben, a Telekon dalai újra bővében voltak a gitároknak, de a szintetizátorok köre is bővült (a Moog-ok mellett nagyobb lett a szerepe a Roland Jupiter-4-ének, a nem kevésbé híres Prophet-5-nek és emellett más Roland, ARP és Yamaha termékeknek). Zeneileg, hangulatilag igen változatos album, gyors (I'm an Agent), lassú (Sleep by Windows), dallamos (I Dream of Wires) és minimalista (Telekon, Remember I Was Vapour) dalok egyaránt megtalálhatóak rajta. A dalszövegek egy részében megmaradtak a disztópikus és sci-fi-témák (I Dream of Wires, Telekon), más, nagyobb részük a hirtelen népszerűség és a jobbára ellenséges zenekritika okozta konfliktusokró szól (I Die, You Die, Remind Me to Smile, We Are Glass, Please Push No More). A nagylemezt két kislemez/videoklip előzte meg (We Are Glass, I Die: You die), ezek eredetileg, a nagylemez brit kiadásán nem voltak rajta (később, az USA-beli és ausztrál kiadásokon a Sleep by Windows c. dalt az I Die: You Die helyettesítette). A korai angliai kiadásokhoz, korlátozott példányszámban, egy 45 rps-es kislemezt is mellékeltek (a Remember I Was Vapour és az On Broadway) c. dalokkal. A végső kiadásból kimaradt az A Game Called 'Echo' c. szerzemény. Azonban mindezen dalok a későbbi, különféle CD-újrakiadásokon általában mind szerepeltek. Több dal a kiadás előtt rendszeres szereplője volt a koncerteknek, így pl. a Remember I Was Vapour a 'The Touring Principle' c. körút angliai része során 1979 vége felé, tehát már egy évvel a kiadás előtt, továbbá a We Are Glass, az I Die: You Die és a Remind Me to Smile 1980 áprilisától.. Dalok listája "This Wreckage" – 5:26 "The Aircrash Bureau" – 5:41 "Telekon" – 4:29 "Remind Me to Smile" – 4:03 "Sleep by Windows" – 4:58 "We Are Glass"* – 4:47 "I'm an Agent" – 4:19 "I Dream of Wires" – 5:10 "Remember I Was Vapour" – 5:11 "Please Push No More" – 5:39 "The Joy Circuit" – 5:12 "I Die: You Die"* – 3:47 "A Game Called 'Echo'"* – 5:06 "Photograph"* – 2:43 "Down in the Park" (Piano Version)* – 2:27 "Trois Gymnopédies (1st Movement)"* – 4:15 (A CD bónuszdalok csillaggal jelölve). A dalok szerzője Gary Numan, kivéve a következő instrumentális szerzeményt: "Trois Gymnopédies" (amely Erik Satie-től való). Oroszlán-barlang Az Oroszlán-barlang egy barlang. A Kecske-hegy oldalában, Budapest II. kerületében, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén található. Védett barlang. Leírása Megközelíthető az Országos Kéktúra kék sáv jelzésű turistaútján – ennek a szakasznak a neve Glück Frigyes út. Az Oroszlán-szikla felett, attól északkeleti irányban (az Oroszlán-sziklától balra kell elindulni a hegyoldalon fel), a sziklás, meredek hegyoldal felső részén, egy 3 méteres sziklafal aljában nyílik. A Kecske-hegy csúcsától északnyugatra, körülbelül 100 méterre található. A közelében, alatta van az Oroszlán-szikla Északi-ürege. A bejárata egy 10 méterre lévő sziklatoronyra néz, körülbelül 1 m²-es, félkör alakú és mesterségesen lett kitágítva. Triász időszaki dolomitban alakult ki. A hossza 11 méter és a vertikális kiterjedése 4,7 méter. Krekács Károly leírása alapján a barlang (ami akkor 8 méter hosszú volt) enyhén lejt és a végén összeszűkül, ahol egy észak-déli irányú, T-alakú elágazás van. Az északi járat végénél egy mélységbe vezető szűk járat látható. A barlangjáró alapfelszereléssel járható barlang megtekintéséhez engedély szükséges. Időnként hajléktalanok laknak benne. A Kecske-hegyen található négy barlang közül az egyik, a másik három a Kecske-hegyi-hasadék, a Lehelős-lyuk és az Oroszlán-szikla Északi-ürege. Előfordul az irodalmában Kecske-hegyi-barlang (Kraus 2004), Oroszlán-hasadék-barlang (MKBT Műsorfüzet 1986), Oroszlán-kői-barlang (Krekács 1989) és Oroszlán-szikla fölötti barlang (Kraus 2004) néven is. Az Oroszlán-barlang nevet Krekács Károly adta neki 1985-ben. Története Kraus Sándor valószínűleg ezt a barlangot említette meg az 1983-as, kutatási zárójelentésében, amelyben röviden írt az Oroszlán-szikla feletti hegyoldal egyik kisebb üregéről, amely két–három méter hosszan belátható volt évekkel azelőtt, de utána sokáig nem sikerült megtalálnia. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában nem szerepel a neve. Krekács Károly 1985-ben írt a barlangról. Ő talált rá először 1960 nyarán, ami ekkor csak egy omladékkal lazán kitöltött, rókavár bejárata volt csupán. Tehát régen az itteni rókakotorékok egyike volt. Évek alatt fokozatosan feltárta és kibontotta. A szűkület utáni szakaszt 1984 telén kotorékebbel vizsgáltatták át. Ennek a kísérletnek az eredményeként arra következtettek, hogy hosszú járat vár még feltárásra. Az embereknek a továbbjutás viszont csak tágítás után lehetséges. Krekács Károly 1985-ben elkészítette az alaprajzi barlangtérkép-vázlatát, a hosszmetszeti barlangtérkép-vázlatát, négy keresztmetszetét és helyszínrajzon tüntette fel a helyét, valamint látképi vázlatot rajzolt a bejáratáról és fénykép-dokumentációt készített a barlangról és a feltárásáról. 1986. július 15-én az USE Pannónia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye az Oroszlán-hasadék-barlang kutatásához. 1989-ben a barlangról barlangtérkép-vázlatot és színes fényképeket készített és beszámolt a további kutatásáról. 1990-ben az USE Pannónia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1993-ban kiadott „Budapest lexikon” szerint a Hármashatár-hegy csoport egyik legmagasabban fekvő barlangja. 2004-es beszámolójában megemlítette Kraus Sándor. 2005. március 23-án az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tagjai készítették el az alaprajzi barlangtérképét két keresztszelvénnyel. A barlang felmérője Kovács Jenő, a barlangtérkép szerkesztője Kovács Richárd volt. A barlang a felmérés szerint 11 méter hosszú, 3,7 méter mély és egy méter magas. Alaudagasse (metróállomás) Alaudagasse egy metróállomás Bécsben a bécsi metró U1-es vonalán. Szomszédos állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Neulaa Altes Landgut A Ferencvárosi TC 1908–1909-es szezonja A Ferencvárosi TC 1908–1909-es szezonja szócikk a Ferencvárosi TC első számú férfi labdarúgócsapatának egy szezonjáról szól, mely összességében és sorozatban is a 8. idénye volt a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 10. évfordulója. Mérkőzések Bajnokság (I. osztály) 1908–09 Őszi fordulók Eredetileg november 29-én játszották volna a mérkőzést, de végül csak barátságos találkozó lett belőle. Challenge Kupa A torna végeredménye: Benton City Benton City az egyesült államokbeli Washington állam Benton megyéjének egy városa. Lakossága 2010-ben 3 308 fő volt. A város 1945. július 2-án hivatalosan egyesült. 2002-ben a város felett található híd bekerült az amerikai történelmi emlékhelyek listájára. Éghajlat Kontinentális éghajlat jellemzi a várost, a legalacsonyabb hőmérséklet -29 °C, a legmagasabb 45 °C volt. Népesség 1950 863 fő 1960 1,210 fő 1970 1,070 fő 1980 2,087 fő 1990 1,806 fő 2000 2,624 fő 2010 3,038 fő 2010-ben a lakosság 78,4%-a fehér, 0,4%-a afroamerikai, 1,1%-a indián, 0,3%-a ázsiai, 0,1%-a csendes-óceániai, 16,3%-a egyéb rasszhoz tartozó volt. A népesség 3,2%-a tartozik kettő vagy több rasszhoz. A lakosság 28,5%-a spanyolajkú.A népsűrűség 476,8 km/fő volt. Groß Lindow Groß Lindow település Németországban, azon belül Brandenburgban. Népesség A település népességének változása: Kispisznice Kispisznice (horvátul Mala Pisanica) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik. Fekvése Belovár központjától légvonalban 19, közúton 22 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re északnyugatra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Kovačica-patak mentén fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. A Selište nevű helyen 150 méterre a Kovačica-patak hídjától a patak völgyében a korai vaskorból származó cserépmaradványokat találtak. Különösen gazdag volt a leletenyag Slavko Kodrić földjén. A falu területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Mala Piszanicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Piszanicza (Mala)” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Piszanicza (Mala)” néven 39 házzal, 112 katolikus és 116 ortodox vallású lakossal találjuk. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 246, 1910-ben 495 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 41%-a magyar, 36%-a horvát, 22%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 53%-a horvát, 24%-a magyar, 14%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 192 lakosa volt. Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1934-ben építették. Öt méter hosszú, három máter széles épület a homlokzat felett kis harangtoronnyal. 1968-ban és 1996-ban felújították. Groß Luckow Groß Luckow település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Illujankasz Illujankasz (������� MUŠil-lu-ya-an-ka-aš vagy MUŠil-lu-i-a-an-ka-aš, normalizált alakban Illuyānkāš) a hettita mitológia kígyószerű sárkánya, akit Tarhuntasz, az időjárás istene, az arinnai Napistennő férje győzött le. A későbbi verziókban Teszub, a viharisten szerepel a mítoszban. Nerik város évenkénti tavaszi ünnepségsorozatában, a purulijaszban ennek állítottak emléket. A mítosz a CTH#321 számú táblákon („A Viharisten és a kígyó”) olvasható, összesen kilenc töredékben, de egyik sem teljes. Érdekessége, hogy bár ereje révén az istenekkel egyenrangú, mégsem kap isteni determinatívumot (DINGIR, �), hanem a MUŠ („kígyó”, �) az értelmező jele. Ezzel és ábrázolásaival az európai mítoszok sárkányainak előképe. Névetimológia Az Illujankasz név az indogermanista történeti nyelvészet szerint összetétel. A PIE etimológia ősnyelvi rekonstrukciója szerint *h1 illu és *h2eng(w)eh2. Az első szórész a fénnyel kapcsolatos (világít, fénylik), a második tag (-anka) a szanszkrit ahi (sárkány) megfelelője. Figyelembe veendő azonban, hogy a szanszkrit nyelvemlékek és Illujankasz első említése között több száz év van, és a hettita az idősebb. A mítosz A mítosz forrása a Kella nevű pap által írt több ékírásos tábla (CTH#321, A Viharisten és a kígyó), amelyeken mindjárt két verzióban is olvasható. Az elsőben Teszub (Tarhuntasz későbbi megfelelője) elveszíti a küzdelmet Illujankasz ellen, majd Inara istennő segítségét kéri. Inara továbbadja a feladatot a halandó Hupaszijasznak. Ez ételt és italt visz Illujankasznak. A részeg sárkányt Hupaszijasz megkötözi, ekkor Teszup megöli. Más változatban lakomát rendeznek az istenek között, ahol a halandó Hupaszijasz kötözi meg. Alapvetően más jellegű az a változat, amikor Illujankasz úgy győzi le Teszubot, hogy a szemét és szívét is kivájja. Teszub eztán veszi feleségül Hebat leányát, akitől megszületik Szarruma nevű fia. Szarruma felnövekedve Illujankasz leányát veszi feleségül, és esküvői ajándékként szerzi vissza Teszub szemét és szívét. Teszub ekkor újra megküzd Illujankasszal, és megöli, de meggyilkolja saját fiát, Szarrumát is, aki apósát védelmezi. 1930-ban W. Porzig Zeusz és Tüphón küzdelmével hasonlította össze. Sarah Morris szerint Bellerophón és Khimaira története származik innen. Az indiai mitológiában Indra küzd meg Vritrával, és viharistenhez méltóan a villámával üti agyon. A görög és indiai mítosz összecsengése elgondolkodtató tény, mivel a villám, mint fegyver csak ezekben jelenik meg konkrétan. A kettő között – amennyiben van kapcsolat – csak az Illujankasz-mítosz lehet az összekötő láncszem. Az ugariti „két buzogány” és a germán Mjolnir ugyan nem villám, de tulajdonságaiban hasonló, emellett Tarhuntasz-Tesub kétfejű fejszéjével (labrüsz) vagy buzogányával is rokoníthatók. Chevigney-sur-l’Ognon Chevigney-sur-l’Ognon település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 280 fő (2015). Chevigney-sur-l’Ognon Beaumotte-lès-Pin, Noironte, Recologne, Ruffey-le-Château és Brussey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mod Ez a szócikk egy életstílusról szól. Hasonló címmel lásd még: Modding A modok egy londoni szubkultúra képviselői voltak az 1960-as években. Története Az 1960-as évek közepén a mod kultúra erősen konfrontálódott az elkényeztetett középosztálybeli hippikkel. Korai zenei stílusuk fekete gyökerekhez köthetők (ska, reggae, korai R&B, soul, northern soul), később pedig a híresebb The Who együttes és más brit zenekarok (The Kingsmen, Small Faces, The Kinks) tették ki. Fogyasztás- és divatközpontúsággal szokás őket jellemezni. A legújabb elegáns ruhákba öltözködtek, mottójukhoz híven, miszerint: a ruha teszi az embert. Ennek volt következménye, a rockerekkel való utcai harcaik, mivel lenézték őket a "bőrdzsekis" stílusuk miatt. A stílus elengedhetetlen része a robogó volt, legjellemzőbben a Vespa és Lambretta típus. Miután Angliában kötelezővé vált a tükrök használata a robogókon, a modok az előírt 2 helyett lényegesen több, akár 10-30 tükröt is felszereltek. Ideológiájukat tekintve nem lehet őket egyértelműen besorolni. Kis részüket alkotó hardmod csoport tekinthető a skinhead-ek elődjének. A két szubkultúra közti szakadás azért következett be, mert a skinheadek büszkén vállalták a munkásosztályhoz való tartozásukat, míg a modok inkább a középosztálybeliekhez hasonlítottak. A második hastingsi csata Közvetlen előzményei az 1964 húsvétján a modok és a rockerek között kitört Clacton körüli harcok voltak. Majd a 4 napos munkaszünet alatt Brightonnál újabb harcok kezdődtek melyek később átgyűrűztek Hastingsbe és körülbelül két napig tartottak. Innen kapta ez az összecsapás a második hastingsi csata nevet utalván az 1066-os normann győzelemmel végződött csatára. Mod revival A The Who együttes 1973-as Quadrophenia albuma és az ez alapján készült 1979-es Quadrophenia film jelentette a mod-revival kezdetét, amivel újra népszerűvé vált a mod életstílus. A zenei részét egyértelműen a The Jam együttes vezette. A mod és mod-revival későbbi hatásai érezhetők az 1990-es évek-beli britpop stíluson is. Sok britpop együttes említi a befolyásai közt a The Jam és más mod zenekarokat. Narodowy Bank Polski A Narodowy Bank Polski Lengyelország központi bankja, a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja. Szervezete A bank élén az elnök áll, akit a szejm az államelnök javaslatára választ meg hat évre. 2007. január 10-étől 2010. április 10-éig, a szmolenszki légikatasztrófában bekövetkezett haláláig Sławomir Skrzypek töltötte be a tisztséget, utódja 2010. június 10-én Marek Belka lett. A bank elnöke vezeti a Pénzpolitikai Tanácsot, melynek rajta kívül kilenc tagja van. Az államelnök, a szejm és a szenátus három-három tagot jelöl. A tanács hozza meg a központ bank pénzpolitikai döntéseit. Az üzletvezetés az igazgatóság feladata. Ez hajtja végre a tanács pénzpolitikai határozatait. A banknak többi fiókja is van, ezek helye Białystok, Wrocław, Bydgoszcz, Gdańsk, Katowice, Krakkó, Kielce, Lublin, Łódź, Olsztyn, Opole, Poznań, Rzeszów, Szczecin és Zielona Góra. Története A központi bank története a Bank Polski alapításával kezdődik, amelyet már 1918-ban, a felosztott Lengyelország újjáalakulásának kezdetén terveztek. A bank alapító okiratát 1924. január 20-án fogadták el. A bankjegyek kibocsátására egyedül feljogosított pénzintézet élén öt tagú vezetőség állt, a bak elnöke Stanisław Karpiński volt. A bank a függetlenségének érdekében részvénytársasági formában alakult meg, amelynek alaptőkéjét 176 000 részvényes jegyezte az államnak kötelezően nyújtott kölcsön révén. A tőke 36%-a az iparból, 25% állami alkalmazottaktól, 14% bankoktól, 10% kereskedelmi vállalkozásoktól és 8% nagybirtokosoktól származott. A bank 1924. április 28-án kezdte el működését egy pénzreformmal. Az addig használt, a hiperinfláció miatt elértéktelenedett lengyel márkát a Władysław Grabski által jegyzett gazdasági stabilizációs terv keretében a złoty váltottal fel. A gyakorlatban a bank nem volt független: a rossz gazdasági helyzet és az államadósság növekedése miatt a kormány rábírta a bankot, hogy több bankjegyet bocsásson ki, és az infláció éves növekedése elérte a 15%-ot. A lengyelországi hadjárattal illetve Kelet-Lengyelország szovjet elfoglalásával a bank befejezte lengyelországi működését; 1952-ig azonban angliai emigrációban tovább létezett. 1945-ben a második világháború vége után alakult meg szovjet befolyásra az állami Narodowy Bank Polski, amely a pénzügyminisztérium alá tartozott. Kezdetben csak a bankok bankjaként működött, és nem tarthatott fenn közvetlen üzleti kapcsolatot a vállalkozásokkal, ezt az előírást azonban a bank (újjá)alapítása után egy évvel eltörölték. A központi bank 1952-ben felszámolta az angliai Bank Polskit, 1975-ben átvette a PKO BP bankot is és ezzel a Narodowy Bank Polski banki monopóliumra tett szert a Lengyel Népköztársaságban. Az 1980-as években elkezdődött a monopólium megszüntetése. A rendszerváltozás és az 1990-es piacgazdasági reform után a bank szigorú monetáris politikájának köszönhetően az inflációs ráta folyamatosan csökkent. Groß Mohrdorf Groß Mohrdorf település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: 1948-as férfi röplabda-Európa-bajnokság Az 1948-as férfi röplabda-Európa-bajnokság volt a röplabdázás történetének első férfi Európa-bajnoksága. A tornának Olaszország fővárosa, Róma adott otthont 1948. szeptember 24. és szeptember 26. között. Hat csapat vett részt, az Eb-t Csehszlovákia nyerte. Lebonyolítás A hat csapatot körmérkőzéseket játszott egymással, a csoport végeredménye lett egyben a torna végeredménye is. Koszmosz–241 Koszmosz–241 (oroszul: Космос 241) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Második nemzedékű Zenyit–4 felderítő műhold. Küldetés Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. Programja a Koszmosz–239-cel megegyező. Az emberes űrkutatási program végrehajtását segítette. Jellemzői Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold. 1968. szeptember 16-án a Pleszeck űrrepülőtérről egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,6 perces, 65.4 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 196 kilométer, az apogeuma 320 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátorok, szolgálati élettartama 10 nap. Fototechnikai (fényképezőgép, televíziós kamera) berendezései nagy pontosságú, (3000 milliméterek (3-5 méter) közötti felbontású képeket készítettek. 1968. szeptember 24-én 8 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. Saint-Priest-la-Feuille Saint-Priest-la-Feuille település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 783 fő (2015). Saint-Priest-la-Feuille Chamborand, Le Grand-Bourg, Lizières, La Souterraine, Saint-Étienne-de-Fursac és Saint-Pierre-de-Fursac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Timothée Kolodziejczak Timothée Kolodziejczak (Avion, Pas-de-Calais, 1991. október 1. –) a AS Saint-Étienne játékosa. A lengyel felmenőkkel rendelkező játékos bal oldali hátvédként bevethető. Pályafutása Klubcsapatban Az RC Lens-ban kezdett el futballozni,majd kölcsönvette az Olympique Lyon csapatához, ahol több válogatottbeli csapattársa is játszott. Így a válogatott mellett most már közös csapatban is játszott Sébastien Faure-ral, Yannis Tafer-rel, Alexandre Lacazette-tel és Clément Grenier-vel. A balhátvéd a 12-es mezszámot kapta. 2008 novemberében debütált a nagycsapatban egy Paris Saint-Germain elleni találkozón. A sikeres szereplés és a tartalékoknál nyújtott teljesítménye alapján 2009-ben 2,5 millió euróért végleg leigazolta a Lyon. A játékos teljesítménye már felkeltette a Manchester United figyelmét is. A Sevilla FC csapatával kétszer nyert Európa-ligát, 2017 januárjában a német Borussia Mönchengladbach szerződtette. A válogatottban 15 mérkőzésen szerepelt a francia U17-es labdarúgó-válogatottban, melyeken 1 gólt szerzett. Jelenleg a francia U18-as labdarúgó-válogatott tagja. Sikerei, díjai Európa-liga győztes: 2014-15, 2015-16 Szlovákia a 2014. évi téli olimpiai játékokon Szlovákia az oroszországi Szocsiban megrendezett 2014. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 9 sportágban 63 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. Bob * – a bob vezetője Egy vízcsepp kalandjai Az Egy vízcsepp kalandjai (eredeti cím: Rain Drop Water is Adventure) spanyol televíziós rajzfilmsorozat, amelyet Enrique Uviedo rendezett. A zenéjét Enrique Murillo szerezte. Magyarországon az M1, a Duna TV és az M2 adta. Ismertető A történet főhőse Csöpi, aki egy ügyes és bátor kis vízcsepp. Két jó barátja Fagyi, aki egy jégkocka és Felhő, aki egy esőfelhő és ketten elkísérik Csöpit útjai során. Csöpi ellensége Baci, aki egy baktérium és fertőz, piszkol, pusztít, szemetel. Baci egyik segítőtársa Bódi, aki egy alkohol csepp, nem rosszindulatú, de Bacival összetart. Baci társa szalmonella is, aki egy szalmonella és vírus is, aki egy vírus, de még kis gyerek meg jóindulatú vírus és vírus létére nem akar semmi rosszat sem tenni. Csöpi két jó barátjával, mindent megtisztít, amit Baci és társai megfertőznek. Szereplők Csöpi – esőcsepp, aki bátor, és sok kalandos élményben vesz részt Fagyi – jégkocka, aki Csöpi legjobb barátja Felhő – esőfelhő, aki segíti, és elkíséri Csöpit Baci – baktérium, aki rombolni szeret Bódi – alkohol csepp, aki kissé bugyuta Szalmonella – szalmonella, aki Baci segítőtársa Vírus – vírus, aki kisgyerek létére nem akar rosszat tenni Mohácska – moha, aki kisgyerek, és Fagyit először üvegszilánknak nézi Mohapa – moha, aki fiatal, barnásvörös szakállas, és Mohácska apukája Mohapó – moha, aki öreg, ősz szakállas, és Mohácska nagypapája Mohamama – moha, aki fiatal, és Mohácska anyukája Mohi – moha, aki kisbaba, Mohácska öccse, és savas eső vízéből egyszer egy cseppet iszik Parázs – tűzláng, akit Baci ötletére, Bódi nem rossz szándékkal erőbe lendít Gyökérnedv – gyökérnedv, aki amíg nyers addig nyers természetű és miután kiválasztják kedvessé változik Bolyhoska – esőfelhő, aki kisgyerek, a középkorú esőfelhő unokája Figyelő Állomás Tudósai – három elektromos töltés a felhők között, akik az időjárást figyelik Mary – vörös hajú, szeplős kislány, aki családjával laki kegy házban, és eleinte sok vizet pazarol, de megtanulja, hogy fontos spórolni a vízzel Kislány – szőkésbarna hajú, szeplős kislány, aki édesapjával jár a sivatagban, és szomjazik vele, de végül talál vizet és egmenti édesapja életét, a neve nem nagzik el Magyar hangok Molnár Levente – Csöpi Pálmai Szabolcs – Fagyi Berzsenyi Zoltán – Felhő / Narrátor Besenczi Árpád – Baci Vida Péter – Bódi További szereplők: Agócs Judit , Beratin Gábor , Bognár Tamás , Breyer Zoltán , Gardi Tamás, Háda János , Illyés Mari , Kisfalusi Lehel, Kocsis Mariann , Koroknay Géza , Konrád Antal , Makay Sándor , Némedi Mari , Németh Kriszta , Orosz Anna , Pálfai Péter, Papucsek Vilmos, Péter Richárd, Sánta Annamária , Seszták Szabolcs , Szabó Éva , Versényi László , Vizy György és még sokan mások. Epizódok Csöpi születése A felhőkastély Üdvözlünk, Hidrogén úr Az építő víz A hó ura A folyók sodrában Az óceán mélyén Baci bajba kerül Micsoda délibáb! Dráma az erdőben Otthon, édes otthon! – 1. rész Fenséges Ég! Szemét, szemét hátán Veszélyben a világ ...és lőn világosság A tenger kincsei A szuper csepp Sós sós víz Tiszta vizet a pohárba! Csak egy csöpp vizet Víz, víz, mindenfelé víz! Itt a világvége! Fagyi világa Vissza a gyökerekhez Milyen tüneményesek vagyunk! Otthon, édes otthon! – 2. rész Pizza Hut A Pizza Hut gyorsétkezde-üzlethálózat, amely 1997 óta a Yum! Brands, Inc. tulajdonában van. Az első Pizza Hut 1958-ban az Amerikai Egyesült Államokban nyílt meg. Az első külföldi éttermet Kanadában nyitották 1968-ban. Jelenleg több mint 90 országban van Pizza Hut étterem, jelentős részük nem a cég tulajdonában van, hanem franchise szerződés alapján működik. Magyarországon 1992. április 1-jén Budapesten, a Király utca és a Nagykörút sarkán nyitotta meg első éttermét, melyet további 15 egység követett, Budapesten kívül Győrben, Pécsett, Miskolcon és Szegeden is. A magyarországi franchise jogokat George F. Hemingway (Szabó György) magyar származású amerikai üzletember szerezte meg. Első igazgatója (1991–1995) és az első 12 üzlet megépítője Dobóczky András. A Pizza Hut lánc rendkívüli népszerűségre tett szert, mint a 3. magyarországi gyorséttermi lánc. Az amerikai típusú serpenyős (deep pan) pizza kedveltté vált a korábban ismert olaszos vékony pizzatészták mellett. A Pizza Hut vezette be a szervezett formában működő házhoz szállítási szolgáltatást Magyarországon. A cég fénykorában 22 üzletet üzemeltetett Magyarországon. 2005 óta a magyarországi éttermeket az AmRest üzemelteti. A magyarországi éttermek száma 2010-ben 2-re csökkent, az Arena Plázában és a Pólus Centerben maradtak működő éttermeik. 2016 novemberében a Pizza Hut megnyitotta új éttermét Budapest VII kerületében, a Király utca és az Erzsébet körút sarkán, ezzel a magyarországi éttermek száma 3-ra nőtt. 2016 végén a lánc 2 újabb éttermet nyitott, Budapesten a Duna Plaza melletti MOL-kút szomszédságában található üzlethelyiségben, majd Dunakeszin és Budaörsön, az Auchan áruház ételudvarán. 2017 márciusában a cég újraindította a házhoz szállítást, öt budapesti Pizza Hut étteremből (Király utca, Duna Plaza, Selfstore, Arany János utca és Üllői út) lehet rendelni a lánc weboldalán keresztül, ahol közepes és nagy méretű pizzák választhatóak. Az express éttermek helyben fogyasztásra és elvitelre kínálnak megoldást a vásárlók számára: a tradidiconális, vékony tésztás, 1 személy számára megfelelő, 23 cm átmérőjű pizzát 5 perc alatt sütik készre. Express éttermek: Pólus, Aréna Pláza, Dunakeszi Auchan, Budaörs Auchan, Westend, Köki Terminál, Campona, Győr Pláza. A lánc további terjeszkedést tervez. Az új gyorséttermi rendszerben működő egységekben (pl. Budaörsi Auchan) a kész pizza eltér a megszokott Pizza Hut minőségtől, a tészta külseje fehérebb, az újfajta gyorssütőn kb. 2-3 perc alatt megy át a tészta. Éttermek Magyarországon Budaörs - Sport utca 2-4. Budapest 3. kerület Pünkösdfürdő utca 52. 5. kerület Arany János utca 31. 6. kerület Váci út 1-3. 7. kerület Király utca 65. 8. kerület Kerepesi út 9. 9. kerület Ferenc körút 44. 13. kerület Váci út 178. 15. kerület Szentmihályi út 131. 19. kerület Üllői út 283. 19. kerület Vak-Bottyán út 75/a. 22. kerület Nagytétényi út 37-43. Dunakeszi - Nádas utca 6. 2015–2016-os holland labdarúgókupa A holland kupa ezen szezonja, a labdarúgókupa 97. szezonja volt. Ezt a sorozatot is a Holland labdarúgó-szövetség rendezte meg. Összesen 7 fordulóból állt ez a kupasorozat is. Most is minden fordulóban a csapatok egymás ellen csupán egy mérkőzést játszottak le. Az első fordulóban az első és másodosztályú csapatok nem vettek részt. Ezen csapatok csupán a második fordulóban csatlakoztak a többiekhez. Az első fordulót augusztus 26-án rendezték meg, a döntőt pedig április 24-én játszották le a szokásoknak megfelelően most is a rotterdami De Kuip stadionban. Ebben a szezonban hosszú idő után újra egy amatőr csapat jutott be az elődöntőbe. 1975 óta a VVSB csapata az egyetlen amatőr csapat amelynek sikerült idáig eljutnia. Végül nem lett címvédés idén sem mivel a címvédő FC Groningen már a harmadik fordulóban kiesett. A döntőbe két olyan elsőosztályú csapat került, amelyek már egy ideje nem jutottak el idáig, a Feyenoord és az FC Utrecht. Végül 8 év után ismét sikerült győzelmet aratnia a Feyenoord-nak, akiknek ez volt a 12. kupagyőzelmük. Így megerősítették a második helyüket az örökranglistán, amelyet még mindig nagy előnnyel az AFC Ajax vezet 18 győzelemmel. A gólkirályi címet az FC Utrecht francia támadója, Sébastien Haller és az Excelsior'31 holland támadója Patrick Gerritsen szerezték meg 5-5 góllal. Első forduló Ebben a fordulóban 42 amatőr csapat küzdött meg egymás ellen, hogy bekerüljenek a következő fordulóba. Ezeket a mérkőzéseket augusztus 26-án rendezték meg. De volt négy összecsapás amiket vihar miatt félbeszakítottak és ezeket szeptember 2-án folytatták onnan ahol be lettek fejezve. Második forduló Az első fordulóból továbbjutott 21 amatőr csapathoz ebben a fordulóban csatlakozik 8 újabb amatőr csapat és az összes profi csapat is. Pontosabban a 18 Eredivisiebeli és a 17 Eerste Divisiebeli klub. Ezt a fordulót szeptember 22., 23. és 24. között rendezték meg. Harmadik forduló A második fordulóból továbbjutott 32 csapatból még mindig 11 amatőr csapat van versenyben. Közülök is az ötödik ligás VV Berkum a legkisebben rangsorolt csapat. Ezt a fordulót október 27., 28. és 29. között rendezik meg. Nyolcaddöntő Ezt a fordulót december 15., 16. és 17. között rendezték meg. Negyeddöntő Nagy meglepetésre ezen fordulóban szereplő csapatok közül még 3 nem elsőosztályú volt. Bejutott 1 másodosztályú és 2 harmadosztályú csapat is. Mivel létrejött egy összecsapás amelyben egyik csapat sem elsőosztályú volt, ezért tudni lehetett, hogy az elődöntőben sem csak Eredivisie-csapatok fognak szerepelni. Viszont a nagyobb meglepetés akkor született amikor a harmadosztályú VVSB jutott tovább ebből az összecsapásból. Elődöntő 1975 után ebben a szezonban jutott be újra egy amatőr csapat az elődöntőbe. A VVSB egészen idáig jutott el, itt viszont már nem történt meglepetés és az FC Utrecht simán legyőzte őket. A másik ágon viszont kisebb meglepetés történt mivel a sokkal jobb formában levő AZ Alkmaar nem tudta legyőzni a nagyobb nevű de jóval gyengébb formát mutató ellenfelét. Ennek köszönhetően 6 év után ismét döntőbe került a Feyenoord. Fordulónként részt vevő csapatok Ezen táblázat azt mutatja, hogy az idei kupasorozat fordulóiban melyik bajnokságból mennyi csapat szerepelt. Góllövőlista Íme az idei kupasorozat végleges góllövőlistája. Az idei gólkirályi címet két játékos, a holland Patrick Gerritsen és a francia Sébastien Haller szerezték meg. Mindketten 5-5 gólt lőttek a kupában Már több mint 10 éve nem volt olyan, hogy két játékos osztozott a góllövőlista első helyén. Mesterjegy Névváltozatok: kereskedőjegy (Bertényi Új m. 16.), házjegy, ötvösjel (Bertényi Új m. 39.), tulajdonjel Rövidítések: A mesterjegy egyszerű, leggyakrabban egyenes vonalakból álló, a tárgy készítőjére vagy a tulajdonosára utaló egyedi jelzés. Könnyen ábrázolható és könnyen meg is jegyezhető, egyszerűsége folytán az írástudatlanok is könnyen megkülönböztethették. Kialakulása A mesterjegyek kialakulása egyesek szerint a római időkben kezdődött, mások szerint a nemesi címerek kialakulásához köthető, amelyeket először angol és francia lovagok használtak az első keresztes háborúban a testet fedő teljes páncélzat miatti megkülönböztetés és a téves vérontás elkerülése érdekében. Kialakulásuk egymás mellett, egymástól függetlenül is elképzelhetők. A középkorban a kőfaragók az általuk faragott köveket kőfaragójegyekkel, illetve a kalmárok a tulajdonjegyekkel az áruikat jelölték meg így. Ehhez hasonló korai jelek a jószágok metszett, lyukasztott vagy égetett tulajdonjegyei is, de ezek a mesterjegyeknél jóval változatosabbak és rendszerbe foglalásuk is nehezebb. A házakat (téglákat) és az árucikkeket is tulajdonosuk vagy előállítójuk gyakran jelölte meg egyszerű jelekkel (házjegyek, ötvösjegyek, kovácsjegyek, fazekas jegyek), melyek egyfajta védjegyekké váltak. A 14. századtól a kőműves- és kőfaragó jegyek a többi polgárt, elsősorban a kereskedőket, arra ösztönözték, hogy ők is létrehozzák a saját jelképüket. Ezeket általában házjegyeknek nevezték, mert gyakran a polgári ház homlokzatára helyezték. Általában az apáról a mesterséget öröklő fiúra szállt át a használata, alakjuk a kor divatja szerint néha kismértékben változott. Körülbelül a 15. századtól kezdve általánossá vált a pajzsban ábrázolt címeralak. Ha az utód is ugyanazt a mesterséget folytatta, a jel belső képén többnyire kisebb változtatást hajtott végre. Noha ezen jegyek általában színtelenek vagy a színük nem lényeges, mégis heraldikai jelképeknek számítanak, mert a használatuk állandó jellegű és öröklődő volt. Formarendszere A nagyon korai jelek alakja valószínűleg az őskori ember által megfigyelt természeti jelekhez, jelenségekhez kapcsolódhatnak, ami lehet repedés, vágás, villámlás vagy azáltal keletkezett jel, a Nap és a csillagok alakja, de lehet fúrt lyuk vagy a kígyózó, hullámzó mozgás képe is. Ma a legkorábbi - ember által ábrázolt jelnek a körbe húzott keresztet és a rombusz alakot véljük. Az ősidők formarendszere még feltáratlan, kötődhet a varázsláshoz és a nép hiedelemvilágához, majd rendszere folytatódhat a díszítőművészetben és az írásjelek kialakulásában. A címerbelső jelek között gyakoriak a négyesfők, kereszttel vagy más mesteralakkal kiegészítve, néha megfordított helyzetben, ami a tulajdonosuk kereskedői foglalkozására utal. A fordított szarufára helyezett szár (kereszt) gyakran építészi foglalkozást jelöl. A kőfaragók és ácsok bizonyos jelcsaládokhoz kapcsolódó mesterjegy- és illesztésijegy rendszere segítségünkre van az épületek építőmestereinek az azonosításában. A mesterjegyes címerek nevezéktanának kidolgozására Tompos Ernő tett kísérletet. Ez a német nómenklatúrán alapul, de itt nem szó szerinti fordításról van szó, mert az túl hosszú elnevezéseket eredményezett volna. 1. a szár többnyire egyenes és függőleges vonal, a mesterjegy többi részének a hordozója 2. a szarufa hasonló a heraldikai mesteralakhoz. A vonalak végét általában a vonal irányára merőlegesen vágják le 3. a fordított szarufa általában függőlegesen levágott végekkel fordul elő 4. a négyesfő szárral 5. a kettős szarufa a szarufa megkettőzésével jön létre és függőlegesen végződik 6. ha a fordított szarufát kettőzik, kettős fordított szarufa lesz belőle 7. a szelemen a függőleges száron mindkét oldalon túlnyúló vízszintes vonal. A vonalak (pl. a szelemen) helyzetük szerint lehetnek a.) fej- vagy felső- (pl. fejszelemen) b.) emelt- c.) közép- d.) süllyesztett és e.) talp- vagy alsó- helyzetűek (pl. alsószelemen) 8. a fok a szár egyik oldalához csatlakozó vízszintes vonal (lehet a.) első, azaz a heraldikai jobb oldalról csatlakozó, illetve b.) hátsó fok; ez érvényes a dúcokra és a támaszokra is). A helyzetük szerint lehetnek ugyanolyanok, mint a szelemennél tárgyaltak 9. a támasz a szár felé emelkedő ferde vonal 10. a dúc ezzel ellentétes, azaz a szár érintkezési pontjától kifelé emelkedő ferde vonal 11. az András-kereszt két egymást metsző ferde vonal. A szelemenek és fokok végein lefelé csüngő vagy felfelé irányuló orrok , a támaszok, dúcok és András-keresztek végződéseinél pedig ezek vonalára merőleges toldalékok helyezkedhetnek el 12. az ágas egy középpontból azonos szög alatt kiinduló három vonal vagy elem. 12/a.) horgony alakú végződés 13. a daruláb alul mindkét oldalról (első és hátsó) támasszal ellátott szár 14. a tulipán alakú végződés vonalai általában egyenesen végződnek, de van kiszélesedő, ékszerűen bevágott és ívesen bevágott végződés is. A mesterjegyek alakja tekintetében így ma megkülönböztethetünk ókori vagy kora középkori vonalas alakot, - a pajzs alakba foglalt középkori stilizált jelet, - a késő középkori képszerű jel alakúakat (például a Kasza, a Makk, a Kard, a Fenyő, az Életfa, az Ökörfej, a Kulcs vagy az Olló alakú) - és az újkori, keret nélküli vagy a keretbe foglalt monogramokat (K.J, MG, W.T. stb.). Ezen keretek alakja nagyon különböző, a fémeszközökön pedig a 20. század elejétől a gyárakban beütött jelek alakja általában a kör alak lett. A használati eszközökre kerülő jelzések másik csoportja, - a népi díszítések - bár elkülöníthetők a megkülönböztető jeltől, a szépítő szándék mellett századokon keresztül magukban hordozták az áldó, védő és a szerelmes üzeneteket, a boldogság és a szerencse jelképeit. Tudjuk hogy a tulipán és a szív jele a szexualitást és szerelemet jelenti, a virág, a faág és a fa mint az ,,Életfa" jele az egészségre és az öröklétre utal, a Nap és a csillagok a boldogságra és a fényes jövőre utalnak. Némely díszítés, mint a csillagok (és stilizált változatuk az X) - a megbízhatóság és az éltartás egyféle jelzésévé módosultak a 20. század elejére. Mindezek, a díszítés és a mesterjegy, - a használati tárgyak teljes képét alkotják az adott kor szellemében. Mesterképzés A mesterképzés számos országban – így jelenleg hazánkban is – a háromosztatú felsőoktatási képzés második képzési ciklusa. (Az első az alapképzés, a harmadik a doktori képzés.) Mesterképzésre a (legalább egy) megfelelő szakirányú alapképzést eredményesen befejezettek jelentkezhetnek. A tanulmányi követelmények sikeres teljesítése esetén mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető, melyet a mester diploma igazol. A mester diploma (a megfelelő alapdiplomával együtt) felel meg a Magyarországon és más országokban létezett, illetve létező osztatlan (ill. ötéves) képzettségi szintnek. Magyarországon kétféle mesterfokozat létezik: Master of Arts (MA, latinul Magister artium) és Master of Sciences (MSc, latinul Magister scientiæ). Valószínűleg ezek a legelterjedtebbek az egész világon, de sok országban, illetve egyetemen számos más mesterfokozat is elnyerhető. Ilyenek pl.: MSt (Master of Studies), MEng (Master of Engineering), MMath (Master of Mathematics) stb. Eredete A mesterfokozat egy 1233-as pápai bullából eredetezhető, mely elrendelte, hogy bárki, aki a Toulouse-i egyetemen oktathat, ugyanezzel a joggal kell rendelkezzen minden más egyetemen is. Az elnevezés tehát a latin magister (tanár) szóból ered, a középkori céhmesterekhez nincs közvetlenül köze. A 15. századig a mester és a doktori fokozat nem volt megkülönböztetve. A fokozat megnevezése sokáig Magister artium volt, és csak a 19. században kezdték megkülönböztetni a természettudományos fokozatot Magister scientiæ néven. Magyarországi bevezetése Magyarországon ezen a néven általánosan csak 2005-től, a bolognai folyamat keretében vezették be. A bevezetés célja az volt, hogy Magyarország is részese lehessen egy egész Európára kiterjedő egységes felsőoktatási rendszernek. Ezáltal könnyebbé vált az egyetemek közötti váltás, illetve a felsőfokú végzettségek egységes elismerése a résztvető országokban. A mesterképzés folyamata A mesterképzésre Magyarországon általában felvételi vizsga sikeres teljesítése esetén lehet bekerülni. A képzés – hasonlóan az alapképzéshez – félévekbe van szervezve. A mesterképzés hossza jogszabályilag rögzítve van: általánosan minimum kettő, maximum négy félév, míg mesterképzésre épülő mesterképzés esetén két félév. A képzés végén (gyakorlatilag a képzés második felében, esetleg még korábban kezdve) diplomamunkát/szakdolgozatot/diplomatervet kell készíteni, és azt nyilvánosan, államvizsga keretében, bizottság előtt meg kell védeni. A vizsgabizottság dönt a mesterfokozat odaítéléséről, és a jelölt fokozatot igazoló dokumentumot általában később, ünnepélyes keretek között veheti át. A diplomavédés és a diploma átadásának konkrét lefolyása nagyon függhet az azt kibocsátó intézmény szabályaitól, hagyományaitól. Ez a mesterfokozat felel meg a régi (osztatlan) képzési rendszerben adott egyetemi diplomának. A diploma megszerzése után a diplomás elhelyezkedhet a munkaerőpiacon, vagy jelentkezhet a doktori, PhD-képzésre is. Az MSc diploma hivatalos feltételei A felsőfokú mester fokozatot olyan hallgatók kapják, akik: A képzés során az ismereteket illetően bizonyították: tanulmányi területükön az ismeretek rendszerezett megértését és elsajátítását, illetve a többnyire tudományáguk vagy megszerzett szakmai tapasztalatuk ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek kritikus feldolgozására való felkészültségüket; saját kutatásaikhoz vagy tudományos munkáikhoz szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák alapos megismerését; eredeti látás- és gondolkodásmódjukat a megszerzett tudás alkalmazásában és gyakorlati hasznosíthatóságában, valamint a problémamegoldó technikák felhasználhatóságában; továbbá a tudományág mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges megfelelő információk beszerzésének eljárásaiban; a fogalmi gondolkodás és az absztrakció értő használatát, mely képessé teszi a végzettet a tudományágban az aktuális kutatások és a tudományos munka kritikus értékelésére, a különböző módszertanok értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére és szükség esetén alternatív megoldások felvetésére. Ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak: rendszerszerűén és kreatívan új és összetett témakörökkel foglalkozni, a rendelkezésre álló adatok hiányosságai ellenére is a lehetőségek szerint helytálló bírálatot vagy véleményt megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtetéseket szakmai és nem szakmai közönség számára közérthetően bemutatni; a megoldandó problémák megértése és megoldása terén önálló tevékenységre és eredeti ötletek felvetésére; szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat; saját tudásukat magasabb szintre emelni, képzési területük belső törvényszerűségeinek megértését elmélyíteni és önműveléssel, önfejlesztéssel folyamatosan új képességeket kialakítani. A szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek: olyan munkakörökhöz szükséges tulajdonságokkal és más területekre is átvihető ismeretekkel, valamint együttműködési készséggel, melyek megkövetelik a kezdeményezés és személyes felelősség gyakorlását, a döntéshozatalt összetett és előre kiszámíthatatlan helyzetekben, a szakmai továbbképzéshez szükséges önálló tanulási képességeket; saját tevékenységük kritikus értékelésének képességével, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartással. Sterling Knight Sterling Knight (Houston, Texas, USA, 1989. március 5.) amerikai színész, énekes. Legismertebb szerepe Alex O’Donnell a Megint 17 című filmből és a Sonny, a sztárjelölt című sorozatból Chad Dylan Cooper. Élete Tizennégy éves koráig élt szülővárosában, azután családjával átköltöztek Los Angelesbe. Két testvére van Samantha Scarlett és Spencer Shuga. 2008-ban kapta meg Chad Dylan Cooper szerepét, a Disney Channel, Sonny, a sztárjelölt című sorozatában, de szerepelt a Hannah Montanában és A Grace klinikában is. Amel-sur-l’Étang Amel-sur-l’Étang település Franciaországban, Meuse megyében. Lakosainak száma 167 fő (2015). Amel-sur-l’Étang Étain, Éton, Foameix-Ornel, Rouvres-en-Woëvre és Senon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Alive (Big Bang-album) Az Alive a dél-koreai Big Bang együttes ötödik középlemeze, melyet 2012. február 29-én jelentetett meg a YG Entertainment. Az együttes új imázzsal és egy világ körüli turnéval készült a lemez bemutatójára. A lemezből 2012. február 21-ig elővételben több mint 250 000 darabot adtak el. Az Alive hatféle verzióban jelent meg, egy általános Bigbang-verzióban és az egyes tagokra specializált verzióban. A lemez japán nyelvű, két új dallal kiegészített verziója március 28-án jelent meg és 2. helyen debütált az Oricon slágerlistáján. A koreai lemez újracsomagolt, három új dallal kiegészített verziója Still Alive címmel június 3-án jelent meg iTunes Store-on, a fizikai album június 6-án került a boltokba. A lemez Monster című dala első helyen debütált a koreai slágerlistákon. Változatok Koreai verzió 2012. február 1-jén a YG Entertainment közzétette az album számlistáját, G-Dragon a hét dal mindegyikénél szerepel szerzőként, de T.O.P. és Daesung neve is szerepel a közreműködő szerzők között. Japán verzió Az Alive japán verzióját 2012. március 28-án jelentette meg a YGEX kiadó. Míg az album középlemezként jelent meg Dél-Koreában, a japán verzió már stúdiólemezként, két új dallal, az Ego-val és a Feeling-gel, valamint egy régebbi daluk, a Haru Haru japán nyelvű verziójával kiegészülve. A lemezt többféle verzióban adták ki, melyek más-más extrákat tartalmaznak. Still Alive/Monster-verzió 2012. május 21-én a kiadó YG Life blogja közzétette, hogy június 3-án megjelentetik az Alive három új dallal kiegészített változatát Still Alive címmel. Az újracsomagolt verzió Japánban Monster Edition címmel került a boltokba. Big Bang's Alive 2012 Making Collection (3DVD + Photobook) A YG Entertainment 2012. augusztus 22-én jelenteti meg az Alive három DVD-ből és egy fotókönyvből álló „így készült”-verzióját, melyen az „így készült”-felvételek és interjúk mellett élő fellépések is találhatóak. Előkészületek és produceri munkálatok Az albumot rövid idő alatt kellett elkészítenie az együttesnek, nem sokkal Daesung és G-Dragon előző évi botrányait követően. G-Dragon úgy vélte, hogy a mondanivalójuk szempontjából helyes döntés volt, hogy nem vártak az album kiadásával a botrányok elüléséig. A dalokat és a szövegeket a 2011-es évben átélt nehézségek ihlették. Az album produceri munkálataiért felelős G-Dragon úgy nyilatkozott, a szomorkás hangulatú Blue és a középtempójú Bad Boy című dalok nem hagyományos K-pop-dalok, így rizikót is rejtettek magukban, az együttes azonban bízott a sikerben, mivel mind az ötüknek különböző az énekhangjuk és különféleképp értelmezték a dalokban játszott szerepüket. A YG Entertainment igazgatójának, Jang Hjonszoknak a kifejezett kérésére készítették el a klubokban népszerűvé vált Fantastic Baby című dalt, mivel a 2008-ban kiadott Last Farewell című daluk óta nem volt az együttesnek diszkóban játszható felvétele. Mivel az elektronikus zene népszerű a K-popban, G-Dragon úgy döntött, a dalt nem hagyományos módon, rappel kezdi. A dal tempóját több helyen váratlanul változtatták meg, hogy ezzel is érdekesebbé tegyék a hangzását. G-Dragon egyenként fókuszált a tagok énektechnikájára, Seungri például a Fantastic Baby-ben orrhangon énekel, amit korábban sohasem próbált. Arra is ügyelt, hogy melyik szót hogyan és milyen stílusban ejtsék ki a felvételkor. Mesterséges hangzás helyett inkább a tagok természetes énekhangjának kiemelésére törekedett. A korábbi gyakorlatával ellentétben az Alive dalainak írásakor G-Dragon nem a már megírt dallamokra írt szöveget, hanem párhuzamosan dolgozott a zenén és a szövegen, mert úgy érezte, így jobban harmonizálnak egymással. Promóció Az együttes nem sokkal az album megjelentetése előtt bejelentette, hogy az album összes dalát promótálni fogják. A K-popban általában egy-két dalt szoktak egy albumról a televíziós műsorokban előadni, a Big Bang úgy döntött, az album összes dalát egyenértékűként fogják kezelni. A YG Entertainment 2012. február 5-én kezdte meg az album promócióját, úgynevezett teaser („kedvcsináló, figyelemfelkeltő”) képekkel, elsőként T.O.P.-ról jelent meg kép, melyen az előadó oxigénmaszkban és kék hajjal volt látható. Az oxigénmaszk koncepciója visszatérő motívum volt az együttes többi tagjáról pár naponta közzétett teaser-képeken is, kivéve Seungri és G-Dragon fotóit. Az együttes mindegyik tagja új imázzsal jelent meg a képeken, Daesung platinaszőkén, G-Dragon aszimmetrikus, egyik oldalon mesterséges tincsekkel meghosszabbított hajjal és jégdarabokkal a bőrén, Taeyang hamis tetoválásokkal, Seungri pedig gombafrizurával. Az album első kislemezét, a Blue-t és a hozzá New York-ban forgatott videoklipet február 21-én jelentették meg, a dal a koreai slágerlisták első helyén debütált. Február 23. és 28. között az együttes minden nap, koreai idő szerint éjfélkor előzetest jelentetett meg az album további dalaiból a hivatalos YouTube-csatornáján. A február 29-én boltokba került album televíziós promócióját március 11-én kezdte meg az együttes az SBS csatorna Inkigayo című műsorában, élő fellépéssel. Március 2-án az együttes YouTube-csatornájára felkerült a második kislemez, a Bad Boy szintén New Yorkban forgatott videoklipje, melyet a Fantastic Baby videoklipje követett. Az album promóciója az amerikai média figyelmét is felkeltette, az együttes videoklipjeivel több amerikai online magazin is foglalkozott, a Stereogum például minden idők második legjobb K-pop-videoklipjének nevezte a Fantastic Baby klipjét, a Refinery29 divatmagazin pedig „egyedinek” és „avantgárdnak” találta az együttes videoklipjeiben felvonultatott öltözékeket. A Fantastic Baby klipje a The Vancouver Sun egyik újságírójának figyelmét is felkeltette, aki szerint „meglehet, hogy az egyik legszínesebben megcsavart popvideó, amit jó ideje láttunk”. Egy hónap alatt a három videoklip össznézettsége a YouTube-on meghaladta a 30 milliót. Az album televíziós promócióját április 29-én fejezte be az együttes, szintén az Inkigayoban. A Big Bang még februárban bejelentette, hogy az Alive promóciójának keretében a Live Nation szervezésében világkörüli turnéra indul és 16 országba látogat el. A Bigbang Alive Tour március 2-án, Szöulban vette kezdetét. Március 6-án megjelent az Alive japán nyelvű verziója, a Blue és a Bad Boy újraforgatott, japán nyelvű klipjeinek előzetesével. Május 21-én a kiadó YG Life blogja közzétette, hogy június 3-án megjelentetik az Alive három új dallal kiegészített változatát Still Alive, Japánban pedig Monster Edition címmel. Az újracsomagolt album promóciójához a kiadó ismét a teaser-kép módszert választotta, május 25-én a Monster című új dal videoklipjéből kivágott képen G-Dragon volt látható. Az album promócióját a YG Entertainment a szöuli metróban folytatta, június 2. és 6. között a 2-es metróvonal Kangnam megállójánál kivetítőn a Bigbang Extraordinary 20s című fotóalbumának készítéséről felvett videót, valamint a Monster videoklipjét lehetett megtekinteni, az állomáson az Alive album dalait játszották, valamint kiállítottak kellékeket a Monster videoklipjéből. Az album promóciója során a divatkaméleonként ismert G-Dragon három hónap alatt többször is új külsővel jelent meg, a kezdeti promóciók során a rajongók és a média által „tengeri hínárnak” keresztelt, többféle színű hosszú hajtincset viselt, melyet más előadók és hivatásos komikusok is többször parodizáltak. A japán albumborítón, illetve több televíziós műsorban is rövid fekete hajjal jelent meg. A Monster első teaserképén rövid vörös punktaréjjal volt látható, a néhány nappal később megjelentetett videoklip-részletben azonban már platinaszőke gombafrizurával. A Monster klipjében Taeyang egyedi fésülésű frizuráját a sajtó Mickey egér füléhez hasonlította. A Ju Dzseszok által alapított, Sagging Snail („petyhüdt csiga”) elnevezésű popduó Room Nallari című dalának videoklipjében Pak Mjongszu komikus G-Dragon és Taeyang Monster-beli frizurájával szerepel. Fogadtatás A február 22-én kiadott első kislemez, a G-Dragon és Teddy által komponált Blue a koreai zenei toplisták első helyén debütált. A koreai MTV szerint „az akusztikus gitár, zongora és elektronika egyvelege (az együttes tagjainak könnyed, nyugodt vokáljával társítva) egy nem várt módon szívmelengető dalt eredményez”. A Blue-hoz készült videoklipet kevesebb mint 48 óra alatt csaknem három és fél milliószor, öt nap alatt pedig több mint nyolc milliószor nézték meg, a dal a YouTube listáit is vezette (legtöbbször megnézett, legtöbbször kedvencekbe tett, legtöbb hozzászólást kapott és legtöbbször like-olt videó). A Blue megjelenése hetében Perfect All-Kill státuszt ért el, ami azt jelenti, hogy a hét legnagyobb internetes zenei portálon első helyezett volt, illetve vezette a csengőhang-letöltési toplistákat. A Bad Boy című dalt az amerikai Gawker „az igazi tökéletes új popdalnak” nevezte. Az Alive nyolcadik helyen debütált az iTunes Store legtöbbet eladott albumainak listáján. Az About.com a „heti új megjelenések Top 10-es listáján” a 2. helyre sorolta, a listán egyedüli ázsiaiként. A lemez dalai közül öt került be a Billboard K-pop-listájának első tíz helyezettje közé, a Blue több hétig vezette is a slágerlistát. Az album Fantastic Baby című dala több mint tíz héten keresztül volt a slágerlisták első tíz helyezettje között, ami a koreai popiparban nagyon hosszú időnek számít. A lemez dalait február és április között a koreai online zeneportálokról összesen több mint 10 milliószor töltötték le. A HelloKpop értékelése szerint a lemez „egy büféasztal telis-tele az R&B-től a rockon, a szintipopon, a house-on át az eurodance-ig terjedő étkekkel; az Alive az, amit bárki választana egy háromfogásos Big Bang-vacsorából. A legjobb dalok lemeze, középlemezes dobozba, elvitelre csomagolva.” A Pop Reviews Now szerint az album „könnyed” és „érett”, „ezek a dalok már jóval többek, mint pusztán jól passzolóak; olyanok, mintha a [Big Bang tagjainak] részévé váltak volna. Hallgatóként úgy érzi az ember, hogy a dalok jól illeszkednek egymáshoz, és emiatt ezt a lemezt egyszerűen élvezet hallgatni.” Az Asian Junkie szerint azonban a lemez a szép vokál, a tiszta felvételek és a rendezett zenei irányvonal ellenére „felszínes”, hiányzik belőle az érzelem, az eredetiség és a lélek, ami miatt az album kevesebb lett, mint amire a Big Bang képes. Az album újracsomagolt verziójáról először a Soompi írhatott kritikát még a lemez megjelenése előtt. A portál véleménye szerint a Monster című dal „gyors tempójú, a dallam azonban szomorkás. G-Dragon egy igazi szörnyeteg. Ebben a rockoperák összetettségével bíró, igazi Big Bang-dalban megvillantja zeneszerzői géniuszát.” A Bingle Bingle című szerzemény a Soompi szerint „retrohangulatú”, és úgy tűnik, hogy az együttes új hangzással kisérletezett, amit Katy Perry vagy a Daft Punk hangzásához hasonlított a kritikus. A megjelenés napján a Monster című dal All-Kill-státust ért el a koreai slágerlistákon, az album Bingle Bingle és Feeling című dalai is bekerültek az első tízbe. A Monster videoklipjét a YouTube-on 24 óra alatt több mint hárommilliószor tekintették meg, amivel rekordot állított fel: egyetlen K-pop-videó sem jegyzett ilyen rövid idő alatt ekkora nézettséget. A videó első helyezett lett az Egyesült Királyságbeli Viral Video Chart-listán is, mely világszerte a közösségi oldalakon legtöbbet megoszott videókból állít össze toplistát. Hüttl Tivadar (sebész, 1884–1955) Hüttl Tivadar (Budapest, 1884. július 14. – Budapest, 1955. november 6.) sebészorvos, egyetemi tanár, felsőházi tag, a Debreceni Egyetem Sebészeti Klinika néhai igazgatója. Hüttl Tivadar (sebész, 1919–1990) édesapja. Élete Id. Hüttl Tivadar porcelángyáros második házasságából, Budapesten született. A Budapesti Tudományegyetemen 1907-ben szerzett orvosi diplomát. Ezután az Egyetem Kórbonctani Intézetében dolgozott, majd a II. sz. Sebészeti Klinika műtőnövendéke lett, és 1912-ben itt tett műtővizsgát. Ezután id. Verebélÿ Tibor professzor tanársegédeként, majd az első világháború idején tartalékos orvosszázadosként a klinikához tartozó hadikórházban tevékenykedett. 1921-től 1945-ig a Debreceni Tudományegyetem a Sebészeti Klinika elhivatott igazgatója volt csaknem negyed évszázadon át, amely ezalatt az ország egyik legszínvonalasabb klinikájává vált. A klinika szakkönyvtárát megalapította, munkatársait hazai és külföldi klinikákra küldte a legújabb műtéti technikák, eljárások elsajátítása végett. Valódi iskolateremtő volt, kiváló orvosokat nevelt a szakmának. Sántha Kálmán és Benedek László professzorokkal közösen több idegsebészeti publikációt írt. Nemcsak klinikaigazgatóként, hanem az 1939–40-es tanévben a Debreceni Tudományegyetem rektoraként is maradandót alkotott. Kitűnő tudása, előadói képessége, jelentős diagnosztikai és műtéti tevékenysége igen nagy tekintélyt szerzett neki, a klinikán a jó közszellemet is szem előtt tartva működött. Igen népszerű volt mind tanítványai, mind munkatársai körében. A második világháború után tíz évig Budapesten az Onkológiai Intézet sebészeti osztályán dolgozott, egészen haláláig. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja volt. Sokoldalú kutatói, gyógyítói munkája eredményeit színvonalas, tartalmas közleményekben publikálta. Emlékezte 2013. június 14-én mellszobrát ünnepélyesen leleplezték a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum szoborparkjában. A brüstöt Juha Richárd szobrászművész alkotta a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum, valamint a Sebészeti Intézet „Korszerű Sebészeti Ellátásért" Alapítvány támogatásával. Józef Szlejfer Józef Szlejfer (Stettin, 1908 – ?) lengyel nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Vezetékneve néha Szlaijfer. Pályafutása Nemzeti játékvezetés Ellenőreinek, sportvezetőinek javaslatára1949-ben lett az I. Liga játékvezetője. Az aktív nemzeti játékvezetéstől 1957-ben vonult vissza. Nemzetközi játékvezetés A Lengyel labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1951-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1957-ben a FIFA 45 éves korhatárát elérve búcsúzott. Válogatott mérkőzéseinek száma: 3. Finnugor Néprajzi Park A Finnugor Néprajzi Park Zalaegerszegen, a Göcseji Falumúzeum területén létesített szabadtéri kiállítás, mely a finnugor népek lakóépületeivel, gazdasági épületeivel, kultikus építményeivel, berendezéseivel és a mindennapi élet kellékeivel foglalkozik. A kiállítás gondolata a Falumúzeum fennállásának harmincadik évfordulóján, 1989-ben vetődött fel, az első épületek átadása 2001-ben történt meg. A múzeum az alábbi részekre oszlik: komi, udmurt, mari, mordvin, észt, finn, manysi és hanti terület. Figyelemreméltó épületek a mari bekerített gerendaház, a finn zsellérház és az obi-ugor (hanti és manysi) szálláshelyek, gazdasági és kultikus épületek. Forrás Obi-Ugrians - kiállítási ismertető füzet Finn zsellérház - kiállítási ismertető füzet Mari fenced household - kiállítási ismertető füzet Tóth Sándor (színművész) Tóth Sándor (Medgyesegyháza, 1966. június 18. –) magyar színész. Életpályája 1985-ben élelmiszer-analitikus végzettséget szerzett a középiskolában, de még 1980 decemberében Kaposi Józseffel, magyartanárával megalapította a Jibraki diákszíntársulatot, mellyel több versenyt is megnyertek. A Nemzeti Színház Stúdiójában kezdte színitanulmányait Bodnár Sándor hívására. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1992-ben végzett Huszti Péter tanítványaként. Az éneklést Gulyás Dénes szerettette meg vele, akinek a My fair lady-ben Freddy szerepét köszönhette. Műfaji határok nélkül, musicaltől az operettig színpadra lép. Az egyik legismertebb címszerepe, az István, a király. 1985-ben először az akkori Nemzeti adaptálta kőszínházi keretek közé, melynek 2000-ben történt felújításakor, Iglódi István rendezésében került a történelmi István szerepébe, s az azt követő 12 évadban - amíg csak a darab színen volt - játszotta, szinte egybeforrt vele (és amiről 2002-ben Esztergomban felvétel is készült). 1992-től a Nemzeti Színház társulatának, majd 2000-től, a névváltást követően is a Pesti Magyar Színház tagja volt 2017-ig. Vendégművészként játszott többek között a Gyulai Várszínház, a Szegedi Szabadtéri Játékok, az Esztergomi Várszínház, a Budapesti Kamaraszínház, a kecskeméti Katona József Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a Győri Nemzeti Színház előadásaiban. Az Inj-Actor MC (színészekből alakult motorsport egyesület) tagja. Sokat kerékpározik, a vitorlázás szeretetével pedig Bereczki Sándor fertőzte meg. Gyermekei: Lili Rebecca (1996) és Hanna Sára (2001). Díjai Rajz János-díj (1997) Farkas–Ratkó-díj (1998) Szendrő József-díj (2004) Főnix díj (2007) Agárdy-emléklánc (2013) Színházi szerepei Jelenleg játszott szerepei Az utolsó módosítás ebben a szakaszban: 2017. január 1., 14:03 (CET) A Pesti Magyar Színházban: Háy János : Házasságon innen, házasságon túl - FÉRJ Forgách András ( Szerb Antal ): Holdvilág és utasa - PATAKI ZOLTÁN Jeney Zoltán : Rév Fülöp - VÖRÖS LOVAG Arnold Wesker : A konyha - MICHAEL Richard Rodgers , Oscar Hammerstein II., Howard Lindsay, Russel Crouse, Maria Augusta von Trapp, Bátki Mihály, Fábri Péter : A muzsika hangja - MAX DETWEILER Robert Thoeren (Fordító: Bátki Mihály), Jule Styne, Topolcsányi Laura: Sugar ( Van aki forrón szereti ) - SPATS, gengszter Hedry Mária: Tündér Míra - HOLNEMVOLT ORSZÁG KIRÁLY Berg Judit : Rumini - KAPITÁNY Dés László , Nemes István, Böhm György , Korcsmáros György , Horváth Péter , Radványi Géza , Balázs Béla : Valahol Európában - TANÍTÓ Vendégművészként játszott szerepei: ExperiDance - Omega musical: Gyöngyhajú lány balladája - apa, Kriszta apja (szereptöbbszörözés, RaM Colosseum ) Sir Elton John , Lee Hall (wd) : Billy Elliot - a Musical - apa (szereptöbbszörözés, Erkel Színház ) Filmes szerepei Ballagó idő (ifjúsági kalandfilm), 1975 - Mester Pisti Minden szerdán (filmdráma), 1979 Novellák: A szerelem (TV-film), 1993 Befordultam a konyhára (TV-film, versösszeállítás), 1997 Szörényi Levente, Bródy János - Veled, Uram! (komolyzenei film), 2000 István, a király (TV-film, színházi közvetítés), 2002 Tengerszem (dokumentum sorozat), 2002 Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban (TV-film), 2009 Hacktion: Újratöltve (TV-film), 2013 - Szigeti Dénes Holnap Tali! (Websorozat), 2017 - Lara apja Valami Amerika 3. (magyar vígjáték), 2018 - szülész-orvos Szinkron szerepei Help! - John ( John Lennon ) Éjféli expressz (Midnight Express) - Billy Hayes ( Brad Davis ) Sue (Sue) [1997] - Ben (Matthew Powers) Titanic (Titanic) [1997] - Caledon `Cal` Hockley ( Billy Zane ) Az őrangyal (sorozat) - Nick Fallin - ( Simon Baker ) Megjegyzések Bereczki Sándor: a Magyar Színház nyugalmazott, Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett főügyelője 2014. december 26-i lekérdezés. Névazonosság miatt, az adatbázisban szereplő számot: 66 db személynévvel, 8 db szerepnévvel egyezés módosítja. A darab bemutatója darabba kerülése David Bisconti David Bisconti (Rosario, 1968. szeptember 22. –) argentin válogatott labdarúgó. Nemzeti válogatott Az argentin válogatottban 5 mérkőzést játszott, melyeken 1 gólt szerzett. Doktor Minorka Vidor nagy napja A Doktor Minorka Vidor nagy napja egész estés magyar mesefilm, amely Békés Pál meséje alapján készült, 1986-ban mutatták be a mozikban. Szereplők Haumann Péter – Dr. Minorka hangja Boldoghy Borbála – Dorka Margitai Ági – Teréz Tábori Nóra – Gumó Ida Ujlaki Dénes – Szaft úr Hollósi Frigyes – Filé Barna Csákányi Eszter – Emília Koltai Róbert – Kvaszta Simi Gera Zoltán – Tyúkárus Baranyi László – Mortadella Kádár Flóra – Rakodó kofa Haraszin Tibor – Broccoli árus Hornung Gábor – Csóka Elek Bata János – Hentes Horineczky Erika – Kofa További szereplők: Balázs Kálmán, Czibulás Péter, Fakan Balázs, Holok László, Jávor Katalin, Kőmíves Tibor, Nánási Ottó, Pillók Gabriella, Sebestyén Béla, Szörényi Zsolt, Teszák Marianna, Virág László Rubídium-jodid A rubídium-jodid kémiai vegyület, képlete RbI, olvadáspontja 642 °C. Előállítása Rubídium-hidroxid és hidrogén-jodid reakciójával lehet előállítani: De elő lehet állítani fém rubídium és jód heves reakciójával: Tulajdonságai Színtelen, vízben jól oldódó, köbös kristályokat alkot. A lángot vöröses lila színűre festi. Vízben való oldhatósága nő a hőmérséklet emelkedésével: A szerves oldószerek enyhén oldódik: Standard képződési szabadentalpiája ΔG0298 = −325,7 kJ·mol−1. Felhasználása A rubídium-jodidot – más rubídium-halogenidekhez, mint a rubídium-klorid és a rubídium-bromid hasonlóan – használják fájdalomcsillapítóként, nyugtatóként, antidepresszánsként. Összetevője egy szemcseppnek (8 mg/ml RbI-t tartalmaz), amely Rubjovit® illetve Polijodurato® néven van piaci forgalomban. Vizsgálatok szerint allergiás reakciót válthat ki, és gyulladást okozhat. Egyes homeopátiás szerekben is megtalálható 'Rubidium iodatum' néven vagy rövidítve 'rubi-i'. Sebastian Fabian Klonowic Sebastian Fabian Klonowic (Sulmierzyce, 1545 körül – Lublin, 1602. augusztus 29.) lengyel költő. Különösen szatiráíról nevezetes. Leghíresebb verse A tutajos, melyet a Danzigba utazó lengyel tutajosoknak írt, hogy honvágyukat csillapítsa. Roxolánia című latin költeményében a ruszin tájék szépségeit írta le. Szatíráiban a lengyel nemesi hierarchiát és a jezsuitákat ostorozta, ezért sok üldöztetésben volt része. Nevezetesebb művei Victoria deorum. In qua continetur veri herois educatio (1587) Roxolania (1584) Żale nagrobne na ślachetnie urodzonego Pana Jana Kochanowskiego (1585) Flis, to jest Spuszczanie statków Wisłą i inszymi rzekami do niej przypadającymi (1595) Worek Judaszów to jest złe nabycie majętności (1600) Hebdomas, to jest Siedem tegodniowych piosnek wyjętych z pierwszych Ksiąg Moiżeszowych kapituły pierwszej, co którego dnia Pan Bóg stworzył i jako siódmego dnia odpoczynął, krótko zebranych przez Sebastyjana Klonowica z Sulimierzyc, pisarza ławicy lubelskiej. (Krakkó, 1581) 2614 Torrence A 2614 Torrence (ideiglenes jelöléssel 1980 LP) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1980. június 11-én. 1980-as Roland Garros – női egyes Az 1980-as Roland Garros női versenyét az amerikai Chris Evert-Lloyd nyerte a román Virginia Ruzici előtt. Alizaprid Az alizaprid (INN: alizapride) hányinger és hányás elleni gyógyszer, beleértve a kemoterápia okozta hányingert is. Működésmód A központi idegrendszer kemoreceptor trigger zónájában(en) gátolja a dopamin D2 receptorokat, ezáltal a legtöbb hányást okozó ingert. Mellékhatások, ellenjavallatok Az alizaprid ellenjavallt emésztőrendszeri vérzés, székrekedés és perforáció esetén, közvetlenül műtéti beavatkozás után, valamint pheochromocytomás(en) betegeknél. Miután a szert a vese választja ki, csökkent vesefunkció esetén fokozott óvatosság szükséges. Az egyik mellékhatás az extrapiramidális szimptóma(en), ezért fokozott figyelemmel kell alkalmazni a szert a nem akaratlagos mozgás minden rendellenessége esetén (epilepszia, Parkinson-kór). Ugyanezen okból az autóvezetési képességet is befolyásolhatja a szedés. Egyéb mellékhatások: nyugtalanság, álmosság, hasmenés, alacsony és magas vérnyomás, szédülés, depresszió. A szer hatását növeli a lítium, csökkentik az antimuszkarinos és opioid szerek. Adagolás Felnőttek esetén 75–300 mg több részletben, szájon át. Gyerekeknél hidroklorid formában 5 mg/tskg/nap. Kemoterápia esetén 2–5 mg intravénásan vagy izomba adva, két részletben. Az elsőt fél órával a kemoterápiás kezelés megkezdése előtt, a másikat 4–8 órával a kezelés után kell beadni. A maximális adag 4,5 g a teljes kemoterápia alatt. Brederode (hajó) A Brederode a Hollandiai Egyesült Köztársaság tengerészetének a sorhajója és zászlóshajója volt az első angol–holland háború idején. Nevét Johan Wolfert van Brederoderől kapta. 1644-ben építették Rotterdamban. Leírása A Brederode hozzávetőleges hossza 40 méter (132 láb), mélysége 4,1 méter (13,5 láb), szélessége 9,8 méter (32 láb) volt. A hajó fegyverzete 54 ágyúból állt: 4 darab 16 kilogrammos, 12 darab 10 kilogrammos és 8 darab 8 kilogrammos az alsó fedélzeten, valamint 20 darab 5 kilogrammos a felső fedélzeten. Ezeken kívül 10-12 darab 3 kilogrammos súlyú töltetek kilövésére alkalmas ágyú helyezkedett el az első fedélzeten és a tatfedélzeten. A hajó története A Brederodét Jan Salomonszoon van den Tempel hajóács tervezte. Először Witte Corneliszoon de With altengernagy zászlóshajójaként szolgált 1645 májusától egészen 1647-ig, majd áthelyezték Maarten Tromp tengernagy irányítása alá. Még ugyanebben az évben újra De With zászlóshajója lett egy felfedezőút céljából Holland Brazíliába, ahonnan csak 1650-ben tért vissza. Később 1651-ben tehette fel ismét Tromp a zászlóját a Brederodéra a királypárti partizánhajók elleni támadásoknál Szicíliánál. A Brederode jelen volt az Első Angol-Holland Haborúban Tromp parancsnoksága alatt a Goodwin Sands-i ütközetnél 1652. május 29-én. Miután Tromp elvesztette az angolok elleni ütközetet a Shetland-szigeteknél júliusban, Tromp tengernagyot felmentették és ideiglenesen Michiel de Ruyter vette át a parancsnokságot. Amikor De Ruytert alárendelték De With altengernagynak szeptemberben, a Brederode legénysége megtagadta De With parancsnokságát így De Ruyter maradt a parancsnok. Az ő vezetése alatt a Brederode részt vett a Kentish Knock-i ütközetben 1652. október 8-án. Miután Tromp visszavette a Brederode-ot, rész vett a dungenessi ütközetben, 1652. december 10-én, ahol az angolok majdnem elfoglalták a hajót. Később újra harcba szállt 1653. február 18-án a portlandi ütközetben, és az 1653. június 12-ei gabbardi csatában is, ami döntetlenül végződött William Penn's tengernagy ellen. Még ezen a napon Tromp emberei elfoglaltak egy angol hajót, de az angolok visszaverték őket, és ellentámadtak. Tromp csak egy robbantással volt képes elűzni a támadókat a Brederode fedélzetéről. Másnap, június 13-án az angolokhoz egy hajóraj csatlakozott Robert Blake tengernagy vezetésével, és a hollandokat legyőzték. A Brederode utolsó nagyobb harca a scheveningeni csata volt 1653. július 26-án, amikor Tromp tengernagyot megölték. A helyettes kapitány, Egbert Bartholomeusz Kortenaer, egy hosszú kúp alakú zászlót húzott fel Tromp tiszteletére. A hajó pusztulása A nagy északi háborúban az Egyesült Köztársaság expedíciós csapatot küldött, hogy támogassák Dániát a X. Károly Gusztáv svéd király elleni harcokban. Az 1658. november 8-i soundi ütközetben a holland flotta Jacob van Wassenaer Obdam altengernagy vezetésével legyőzte a svéd flottát és megállították Koppenhága ostromát. Van Wassenaer, akinek zászlóshajója az Eendracht volt, és De With, aki pedig a Brederodét vezette, megtámadták az ellenséget a homokos part megfelelő felmérése nélkül, és zátonyra futottak, miután körülvették őket. Több órányi harc után a Wismar hajó elfoglalta a Brederodétt amikor is De With-et halálosan megsebezték. A már részben elégett roncsot megmenthetetlennek vélték. Maillebois Maillebois település Franciaországban, Eure-et-Loir megyében. Lakosainak száma 937 fő (2015). Maillebois Laons községgel határos. Népesség A település népességének változása: Hertford Hertford város Nagy-Britanniában, Angliában, Hertfordshire megye székhelye. Lakosainak száma 2001-ben 24 180 fő volt. Története A város neve angolszász eredetű, és szarvasok által látogatott forrást jelent. A várost először 673-ban említik, amikor az angol püspökök gyűlést tartottak a városban, amin kiszámolták a húsvét időpontját. Edvárd király földvárat építtetett ítt, ami a dánok ellen védte a vidéket. A Domesday Book idejére a városnak már két temploma, két piaca és három malma volt. A normannok egy várat kezdtek el építeni, és a hertfordi apátságot is megalapította Ralph de Limesi. II. Henrik újjáépíttette a várat kőből, de 1216-ban megostromolták a franciák, ezért feladták. A várat rendszeresen látogatta az angol nemesség, és II. Edvárd felesége, Izabella itt halt 1358-ban. Az apátságot feloszlatták és lerombolták 1536-ban. A londoni parlament a pestis miatt a várban ülésezett 1563-ban. Időközben Hertford bőtt és jól prosperált mint megyeszékhely és vásárhely. A kommunikáció és a közlekedés jelentősen javult, amikor megépítették a Lea Navigation Csatornát 1767-ben és amikor 1843-ban átadták az első vasútvonalat. Hertford már az angolszász idők óta megyeszékhely, amit királyi tisztségviselő, a reeve kormányzott. A 13. századra a reeve-t felváltotta a kormányzó (bailiff), akit a városi polgárok (burgess) választottak. A 16. században városi tanácsot alapítottak 11 vezető polgár és a kormányzó részvételével. Napjainkban a Hertfordshire-i megyei tanács Hertfordban székel, ugyanitt ülésezik a Kelet-Hertfordshire-i körzeti tanács is, mindkét testület a Megyeházán tartja üléseit, míg a Hertfordi önkormányzat a Hertfordi várban van. Földrajz Hertford 4 folyóvölgy kereszteződésében fekszik. A Rib, a Beane és a Mimram a River Lea folyóba folynak bele, ami dél felé, a Temze felé folyik mint Lee Navigation, miután elhagyta a hertford vári duzzasztógátat. Testvérvárosok Évron , Franciaország Wildeshausen , Németország Hartford , USA Törökszentmiklós , Magyarország Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Hertford című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás David Gerrard: Guide to Rural England: The South of England , Travel Publishing Ltd., 2004, ISBN 1-904-43413-4 (angolul) Goodge Street (metróállomás) A Goodge Street a londoni metró egyik állomása az 1-es zónában, a Northern line érinti. Története Az állomást 1907. június 22-én adták át Tottenham Court Road néven a Northern line részeként. Mai nevét egy évvel később kapta. Hans Wild Hans Wild (1585, Nürnberg - ?) utazó, író Zsoldos katonaként szolgált Basta seregében Magyarországon. Felvidéki és tiszántúli portyázás közben, 1604 karácsonyán Bocskai hajdúi foglyul ejtették Szentandrás nevű falu helyőrségével együtt, majd törököknek adták el harminc aranyért, akik újra eladták Egerben negyven aranyért. Útjának harmadik állomásán, Budán egy janicsártiszt ötven aranyat adott érte. Wild leírja, hogyan történt mindez: "Jól szemügyre vették arcomat, fogazatomat, karomat. Egy török odalépett gazdámhoz, s az ő kíséretében egy janicsár csorbadzsihoz, vagyis századoshoz kísért, akim más törökökkel fekete színű, kahvénak mondott forró italt fogyasztott. Érdeklődött vételáram után, majd azt az ajánlatot tette, gazdám hagyjon nála ötnapi próbaidőre..." Wildet rabszolgaként gazdája magával vitte Belgrádba, majd onnan is tovább. Beutazta a Közel-Keletet, többek között Szíriában, Jemenben, Egyiptomban. Jó megfigyelőként értékes adatokat közölt könyvében a felkeresett népek szokásairól és életéről. 8 évet töltött rabszolgaként. Phil Esposito Philip Anthony "Espo" Esposito (Kanada, Ontario, Sault Ste. Marie, 1942. február 20.) profi jégkorongozó, aki 18 szezont játszott a National Hockey League-ben. A Chicago Black Hawks, a Boston Bruins és a New York Rangers játékosa volt. A Jégkorong Hírességek Csarnokának a tagja. Az öccse Tony Esposito szintén az NHL-ben játszott és ő is tagja a Hírességek Csarnokának. Karrier Karrierje kezdetén 1952-ben a Chicago Black Hawks igazolta le, miután nagyszerűen játszott az Ontario Hockey Associationben szereplő St. Catharines Teepeesben. Az NHL-es profi karrier előtt még két idényt játszott a Chicago farmcsapatában a St. Louis Bravesben, ahol szintén nagyszerűen teljesített. 1963-ban felkerült az NHL-be. A Black Hawksnál négy szezont töltött. Ez idő alatt egyszer sem érte el a pont/mérkőzés átlagot. 1967-ben átkerült a Boston Bruinshoz. Az első bostoni idényében már pont/mérkőzés átlag felett volt (74/84). A következő szezonban történelmet írt. Ő lett az első játékos aki egy szezonban 100+ pontot szerzett (126) és majdnem 50 gólos szezonja volt. Több asszisztot adott, mint amennyi mérkőzésen játszott. A következő szezonban "csak" 99 pontot szerzett. Viszont a rájátszásban 14 mérkőzésen 27 pontot szerzett és a csapat Stanley-kupa győztes lett. Az 1970–1971-es szezon volt a legjobb idénye: 78 mérkőzésen 76 gólt és 76 asszisztot adott, így lett 152 pontos. A 76 gól és a 152 pont akkoriban megdönthetetlen rekordnak számított (1982-ben Wayne Gretzky ezeket elsöpörte). A következő szezonban 66 gólt és 130 pontot szerzett, valamint ismét Stanley-kupa győztes lett a csapattal. 1972–1973-ban szintén remekül teljesített (55 gól, 75 assziszt). A következő idényben megközelítette a rekordját (145 pontot szerzett). A csapattal eljutott a Stanley-kupa döntőjébe, de ott alul maradtak a Philadelphia Flyersszel szemben. A Bruinsszal még egy jó idénye volt (61 gól, 127 pont), de rájátszásból hamar kiestek. A következő idény elején (12 mérkőzés) a New York Rangershez került. Itt már egyszer sem érte el a 100 pontos határt. Legjobb idényében 42 gólt szerzett. 1978–1979-ben a csapattal eljutott a kupa döntőbe, de ott 4-1-es összesítéssel kikaptak a Montréal Canadienstől. 1981-ben vonult vissza. Nemzetközi szereplés Első nagy tornája a kanadai válogatottban az 1972-es Summit Series volt. Ez egy speciális torna volt a szovjet válogatott ellen. A kanadaiak nyertek. Következő részvétele a válogatottban az 1976-os Kanada-kupa volt. Ezen az eseményen aranyérmes lett a csapattal és hét mérkőzésen hét pontot szerzett. Utolsó nagy világeseménye az 1977-es jégkorong-világbajnokság volt, ahol a csapat negyedik lett. Díjai Stanley-kupa : 1970, 1972 Art Ross-trófea : 1969, 1971, 1972, 1973, 1974 Hart-emlékkupa : 1969, 1974 Lester B. Pearson-díj : 1971, 1974 Lester Patrick-trófea: 1978 NHL All-Star Gála: 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1977, 1978, 1980 Első All-Star Csapat Centere: 1969, 1970, 1971, 1972, 1973, 1974 Második All Star Csapat Centere: 1968, 1975 Kanada-kupa aranyérem: 1976 Breg (Labin) Breg (olaszul: Montagna) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Labinhoz tartozik. Fekvése Az Isztria keleti részén, Labin központjától 6 km-re délnyugatra fekszik. Története A településnek 1880-ban 84, 1910-ben 83 lakosa volt. Az első világháború után Olaszország, a második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 39 lakosa volt. Richard Basehart Richard Basehart (Zanesville, Ohio, USA, 1914. augusztus 31. – Los Angeles, Kalifornia, USA, 1984. szeptember 17.) amerikai színész. Életpályája Gyermekként lépett a színpadra, de iskolái elvégzése után előbb újságíró lett. 1945 után tűnt fel New York-i társulatok előadásain. Az 1940-es évek végén fedezték fel a film számára. 1953-ban Olaszországban telepedett le. 1960-ban csillagot kapott a Hollywood Walk of Fame-en. Kitűnő jellemszínész volt. Federico Fellini Országúton (1954) című alkotásában a Bolond szerepében egyéni, plasztikus alakításával vonta magára a nemzetközi közvélemény figyelmét. 1964–1968 között Nelson admirálist alakította a Voyage to the Bottom of the Sea című sorozatban. Az 1970-es években olyan filmekben tűnt fel, mint például a Chato földje (1972), a Columbo (1972) és a San Francisco utcáin (1976). Magánélete 1940–1950 között Stephanie Klein volt a felesége. 1951–1960 között Valentina Cortese (1923-) olasz színésznő volt a párja. 1962–1984 között Diana Lotery-vel élt házasságban. Egy hónappal a halála előtt, Basehart bemondó volt Los Angelesben, az 1984. évi nyári olimpiai játékok záró ünnepségén. Basehart 70 éves korában hunyt el többszörös agyvérzés következtében. Sírja a Westwood Village Memorial Park nevű temetőben található, Los Angelesben. Filmjei Éjszakai vándor (1948) Titanic (1953) Országúton (1954) Cartouche kalandjai (1954) Szélhámosok (1955) Moby Dick (1956) Playhouse 90 (1957–1960) A Karamazov testvérek (1958) A nagyravágyó asszony (1959) Jovanka és a többiek (1960) The Alfred Hitchcock Hour (1962–1963) Hitler (1962) A Nap királyai (1963) Négy novemberi nap (1964) Voyage to the Bottom of the Sea (1964–1968) Pokoli találmány (1965) Egy férfi, aki tetszik nekem (1969) Város a tenger alatt (1971) Chato földje (1972) Düh (1972) Columbo (1972) Hawaii Five-0 (1973) San Francisco utcáin (1976) A farm, ahol élünk (1976) Dr. Moreau szigete (1977) Isten hozta, Mister! (1979) Szerelemhajó (1981) Knight Rider (1982–1986) Meghökkentő mesék (1983) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Richard Basehart című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 87. old. 5344 Ryabov Az 5344 Ryabov (ideiglenes jelöléssel 1978 RN) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1978. szeptember 1-én. Trélazé Trélazé település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 14 145 fő (2015). Trélazé Angers, Brain-sur-l’Authion, La Daguenière, Les Ponts-de-Cé és Saint-Barthélemy-d’Anjou községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Leyssard Leyssard település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 154 fő (2015). Leyssard Bolozon, Ceignes, Challes-la-Montagne, Nurieux-Volognat, Peyriat, Serrières-sur-Ain és Sonthonnax-la-Montagne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Luccai Hercegség A Luccai Hercegség (olasz nevén Ducato di Lucca): kis itáliai csatlós fejedelemség, amely 1805–1847 között állt fenn. Először 1805–ban I. Napóleon császár alakította meg a korábbi Luccai Köztársaságból, majd 1815-ben a bécsi kongresszus határozata értelmében az Osztrák Császárság érdekterületére jutott, átmenetileg a parmai Bourbon-háznak adták birtokul, majd 1847-ben a Toszkánai Nagyhercegségbe olvasztották. A hercegség fővárosa Lucca volt. Történelme Kikiáltásának előzményei Bonaparte tábornok 1796–1797-es itáliai hadjárataz első koalíció széteséséhez vezetett. Bonaparte a francia forradalmi eszmék jegyében saját képére formálta az elfoglalt területek államformáját, a Francia Köztársaság csatlós köztársaságaivá (république sœur) alakítva őket. A luccai nemesi köztársaság ekkor még semleges tudott maradni, a Nápolyi Királyság ellen 1799-ben indított francia hadjárat során azonban megszállás alá került. A franciák kikiáltották a luccai plebejus köztársaságot, megszüntették a nemesi címeket és előjogokat. A következő években a város többször gazdát cserélt, de 1802. január 1-jén a győztes franciák ismét kikiáltották a Luccai Köztársaságot, amelynek fennmaradását a megszálló haderő már hatékonyan biztosítani tudta. A Francia Császárság csatlósa 1804-ben a Francia Köztársaság császársággá alakult. Ezt a mélyreható változást is exportálták az itáliai csatlós államokba. 1805 márciusában az Itáliai Köztársaságból megalakult az Itáliai Királyság, májusban I. Napóleon császár Monzában Itália királyává koronáztatta magát. A császár a tőle függő helyzetben lévő Luccai Köztársaság lakosaitól is „elvárta”, hogy alkalmazkodjanak a politikai helyzet változásához, és monarchisztikus államformát „kívánjanak” maguknak. A császár már 1805 márciusában felruházta húgát, Élisa Bonaparte császári hercegnőt a Lucca és Piombino hercegnője címmel. Egy szélsebesen megszervezett és jól irányított népszavazás eredményeként egy korzikai nemesember, Felice Pasquale Bacciocchi (1762–1841), Élisa Bonaparte férje, Napóleon veje lett az állam feje, aki I. Félix néven rövid időre Lucca és Piombino hercege lett. 1805. június 27-én a köztársaság kormányzatát feloszlatták, és kihirdették az újdonsült Luccai Hercegség monarchisztikus alkotmányát. A valódi kormányzati hatalom a császár húgának kezében volt, Félix herceg még 1805-ben elvált tőle, visszavonult a politikai élettől és Rómába költözött. A Osztrák Császárság csatlósa A napóleoni háborúk lezárultával, 1815. június 9-én a bécsi kongresszus határozata a Luccai Hercegséget a háborúban győztes Osztrák Császárság érdekterületére juttatta. Az 1817-es párizsi szerződés kimondta a hercegségnek a Toszkánai Nagyhercegségtől független státusát, és azt az elhunyt I. Lajos etruriai király (1773–1803) özvegyének, Mária Lujza Jozefa spanyol infánsnőnek és kiskorú fiának, Károly Lajos Bourbon–parmai hercegnek, Parma, Piacenza és Guastalla hercegségek trónörökösének juttatta azt átmeneti kárpótlásul, mivel a Bourbonok jogos örökségét, a Parmai Hercegséget (és csatolt részeit) a szerződés Mária Lujza osztrák főhercegnőnek, a lemondatott Napóleon császár feleségének adta életfogytig tartó (en viager) birtokul. A Luccai Hercegség kormányzatának stabilitását a megszálló osztrák császári haderő biztosította. Az állam pénzneme a luccai líra volt. 1824. március 13-án az özvegy Mária Lujza Jozefa hercegnő elhunyt, a luccai hercegi trónt fia, Károly Bourbon–parmai herceg vette át, I. Károly néven. Hercegségét – a bécsi kongresszus határozata szerint – Mária Lujza főhercegnő haláláig megtarthatta volna. Az erélytelen Károly herceg azonban tartott a kezdődő olasz egységmozgalomtól és a forradalmi nyugtalanságtól, ezért már 1847. október 5-én, két hónappal Mária Lujza főhercegnő halála előtt II. Lipót toszkánai nagyherceggel megkötötte a modenai szerződést, amelyben lemondott trónjáról, így a Luccai Hercegség a szerződésben előirányzottnál valamivel korábban visszakerült a Habsburg–Lotaringiai-ház által birtokolt Toszkánai Nagyhercegséghez. A hercegség zászlaja A középkori nemesi köztársaság eredeti zászlaja fehér-piros volt. 1805–ben a Luccai Hercegség új zászlajának a vízszintesen osztott vörös-sárga sávokat választották. 1818–1847 között a hercegi zászló fehérré változott volt, az uralkodó hercegi ház címerével kiegészítve: 1818–1824 között a spanyol Bourbon-házi Mária Lujza Jozefa spanyol infánsnő családi címerével, 1824–1847 között a parmai Bourbonok címerével. A fehér zászló felső sarkába felvették a hercegség eredeti zászlajának vörös-sárga színeit is. (Lásd ). Európai Filmakadémia kiválóságdíja Az Európai Filmakadémia kiválóságdíja (European Film Academy Prix d'Excellence) elismerés az 1988-ban alapított Európai Filmdíjak egyike, amelyet az Európai Filmakadémia ítélt oda azon filmművészeknek, akik munkájukkal nagymértékben hozzájárultak egy-egy európai filmalkotás sikeréhez. A díjátadóra felváltva Berlinben, illetve egy-egy európai városban megrendezett gála keretében került sor. E kategóriában alkalmi jelleggel összevontan kezelték és értékelték a filmek megjelenéséhez, látványvilágához hozzájáruló azon szakterületek képviselőt, amelyeket az adott évben önálló kategóriákban nem díjaztak: díszlet- és látványtervezőket, operatőröket, zeneszerzőket, vágókat, hangzástervezőket, maszk-, fodrász- és sminkmestereket stb. Valójában három időszakban, más-más elnevezéssel adtak át díjakat e filmes szakmák képviselőinek: 1988-ban különleges látvány díja (Special Aspect Award); 1993-ban az év legjobb európai teljesítménye (European Achievement of the Year); 2007-től 2009-ig Európai Filmakadémia kiválóságdíja (European Film Academy Prix d'Excellence) Tekintettel arra, hogy az Európai Filmdíjat 1996-ig Felix-díj néven osztották ki, a kategória győztesét is Felix-díjasként emlegették. August Aichhorn August Aichhorn (Bécs, 1878. július 27. – Bécs, 1949. október 13.) osztrák gyógypedagógus, a pszichopedagógia és a kriminálpedagógia művelője. Életpályája Pályakezdő éveiben bécsi általános iskolákban tanított, reformpedagógiai módszerekkel is kísérletezett nem túl eredményesen. 1918-ban szintén Bécsben a hagyományos javítóintézetektől eltérő, modern nevelőotthont alapított elhagyott, züllött fiataloknak, amelyet az első világháború utáni években a „humánus embervezetés templomá”-nak neveztek. A két év múlva új helyen (St. Andräe-ben) folytatott kísérlet abbamaradt, az intézményt felszámolták. August Aichhorn a gyermek- és ifjúságvédelem területén hivatalnokként folytatta munkáját, és mintaszerű tanácsadást létesített és vezetett nehezen nevelhető gyermekek szüleinek. Sigmund Freud tanításait és saját tapasztalatait ötvözte. A „pszichoanalitikus pedagógia” egyik megalkotójaként tartják számon. Bécs városa hálából „tiszteletbeli professzorá”-vá fogadta. Az ő pszichoanalitikus oktatási módszere számos nemzetközileg is elismert oktatóéval rokonvonásokat mutat, köztük Homer Lane, Anton Szemjonovics Makarenko, Alexander Sutherland Neill. August Aichhorn tanulmányait angol, francia, spanyol, finn, svéd, stb. nyelvekre lefordították. Köteteiből Verwahrloste Jugend. Bern-Stuttgart, 1925. (1. kiad.) Verwahrloste Jugend : : die Psychoanalyse in der Fürsorgeerziehung : zehn Vorträge zur ersten Einführung / August Aichhorn ; mit einem Geleitwort von Sigmund Freud. Leipzig : Internationaler Psychoanalytischer Verlag, 1925. 290 p.; u.a. Wayward youth / August Aichhorn ; foreword by Sigmund Freud ; pref. by K. R. Eissler. Revised and adapted from the 2d German edition. London : Imago Pub. Co., 1951. 236 p. Rubó Rubó, (szlovákul: Hrubov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában. 2011-ben 490 lakosából 480 szlovák volt. Fekvése Homonnától 21 km-re északra fekszik. Története 1478-ban "Rubo" alakban említik először, a homonnai uradalom része volt, később a Szirmay és a Luzsénszky család birtoka. Templomát 1780-ban építették, 1785-től helyi káplánság, 1810-től önálló plébánia. A templom Szent Péter és Pál tiszteletére van szentelve. Vályi András szerint "HRUBO. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pákasztó, és Turczócz között; hegyes határja két nyomásbéli, zabot, kevés tatárkát, és krompélyt tetem, erdője van, szőleje nints, széna nélkül szűkölködik, piatza Sztropkón." Fényes Elek szerint "Hrubó, tót falu, Zemplén vmegyében, ut. p. Homonnához éjszakra 2 1/2 mfldnyire: 307 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 438 hold szántóföld. Hegyes, erdős határ. " Zemplén vármegye monográfiájában "Rubó, azelőtt Hrubó. Tót kisközség, melyben 67 ház és 389 róm. kath. vallású lakos van. Postája Laborczradvány, távírója és vasúti állomása Radvány. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a Szirmayak, majd a mult század elején a báró Luzsénszkyak lettek az urai. Most idegen kézen van. Róm. kath. temploma 1780-ban épült." 1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 2001-ben 551 lakosából 524 szlovák volt. Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült. Carlos Emanuel Soares Tavares Carlos Emanuel Soares Tavares, általában egyszerűen csak Carlitos (Almada, 1985. április 23. –) portugál születésű zöld-foki labdarúgó, a ciprusi AÉ Lemeszú hátvédje. Unokatestvére Nani. Ruca (Côtes-d’Armor) Ruca település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 593 fő (2015). Ruca Hénanbihen, Pléboulle és Saint-Pôtan községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kevin Krook Kevin Bradley Krook (Kanada, Alberta, Cold Lake, 1958. április 5.) kanadai jégkorongozó. Karrier Komolyabb junior karrierjét a BCJHL-es Bellingham Blazers kezdte 1974–1975-ben. A következő szezonban már a WCJHL-ben játszott a New Westminster Bruins. 1976–1977-ben szerepelt a Calgary Centennialsban és a Regina Patsben. A következő idényt is a Regina Patsben töltötte. Az 1978-as NHL-amatőr drafton a Colorado Rockies választotta ki a kilencedik kör 142. helyén. Játszott az IHL-es Muskegon Mohawks 39 mérkőzést és az NHL-ben három mérkőzést. 1979-ben visszavonult. Saint-Père (Nièvre) Saint-Père település Franciaországban, Nièvre megyében. Lakosainak száma 1120 fő (2015). Saint-Père Pougny, Saint-Martin-sur-Nohain, Cosne-Cours-sur-Loire és Saint-Loup községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Legnagyobb darabszámban gyártott repülőgépek listája Ez a legnagyobb darabszámban gyártott repülőgépek listája, mely az 5000-nél nagyobb darabszámban készült repülőgépeket sorolja fel. A darabszámokhoz jellemzően hozzá lettek számolva a különböző típusvariációk, valamint a licencben gyártott gépek is, melyek száma jellemzően az egyes cikkekből lettek átvéve. A jelenleg is gyártott típusok ciánkék háttérrel vannak kiemelve. Vagney Vagney település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 3949 fő (2015). Vagney Le Tholy, Basse-sur-le-Rupt, Dommartin-lès-Remiremont, Gerbamont, Sapois, Le Syndicat, Thiéfosse és Vecoux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Trémaouézan Trémaouézan település Franciaországban, Finistère megyében. Lakosainak száma 556 fő (2015). Trémaouézan Ploudaniel, Plouédern és Plounéventer községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Címersátor Névváltozatok: köpenyeg (Bárczay 4.), palást (Forgon 48.), címertakaró fr: manteau, pavillon, en: mantle, de: Wappenmantel, Thronzelt, cs: erbovný stan Rövidítések Címersátor, a címer külső díszei közé tartozó drapéria. Hasonló a címerpalásthoz, de a tetején rojtokkal ellátott kupola van, rajta a rangkoronával. Téves az a nézet, mely címersátornak csak azt a drapériát nevezi, melynek belsejében a pajzson kívül megtalálható a címer teljes cicomázata (sisak, sisaktakaró, sisakdísz, pajzstartók). Az egyetlen különbség a címerpalást és a címersátor között, hogy ez utóbbi tetején kupola van. A címerpalásttal együtt Philip Moreau, Bordeaux-i ügyész alkotta meg (1608 körül). Előképként a trónkárpitok szolgáltak számára.. Tableau des armoiries de France (1609 és 1630) című művében a francia trónpecséteket vette alapul, ahol az uralkodók feje fölött hullámzó kelmeábrázolásokat alakította át.. Felső része a baldachin. Tetején van a kupola, mely általában ornamentális díszítéssel, zsinórokkal, koronaabroncsokkal, olykor csatakiáltásokkal van ellátva Csak a szuverén urealkodókat illette meg, akik Isten kegyelméből (Dei gratia) gyakorolták a hatalmukat, noha nem minden király és fejedelem használta (pl. a Habsburg birodalomban, Angliában). A címerpalást a nem teljesen független fejedelmeknek, főhercegeknek és főnemesi családoknak van fenntartva. Egyes heraldikusok a trónsátornak nevezik az uralkodói címersátrakat. Petra Sancta a szuverén fejedelmek és hercegek számára a címerpalást használatát javasolta, a császárok és királyok számára pedig a címersátrat. Forrásai voltak Philip Moreau és a Sainthe-Marthe testvérek műveinek metszetei (Histoire de la maison de France, 1628.). Kárpátaljai magyarok A kárpátaljai magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a csehszlovák (ma cseh és szlovák), volt szovjet, illetve a ukrán államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz. Demográfiai helyzet A 16. század közepéig a vidék összlakosságának 2/3-a volt magyar. 1880-ban a terület 410 000 lakosa közzül 105 000 vallotta magát magyarnak. Az 1910-ben, az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalján. A Trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze. A magyarság száma a 20. században nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a területen élő többi nemzetiség esetében. Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben Kárpátalja alföldi, sík vidéki részén, illetve a Tisza, Latorca, Borzsa felső folyásának vidékén szórványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű. Történelem Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék). A terület megnevezése(Kárpátalja) az első világháború végén alakult ki. Az elmúlt 150 évben Kárpátalja az egyik legtöbbször "gazdát cserélt" területté vált: Érdekképviselet Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmét több szervezet is ellátja. 1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációjában. Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) 1991-ben hozta létre a KMKSZ, a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség és a Kijevi Magyar Kulturális Egyesület. 1995-ben a KMKSZ és az UMDSZ viszonya személyi ellentétek miatt megromlott, majd 1997-ben a KMKSZ felfüggesztette tagságát az UMDSZ-ben. A két szervezet viszonya azóta is konfliktusos. 1994–1998 között Tóth Mihály, 2002–2006 között Gajdos István elnök volt Kijevben parlamenti képviselő. Gajdos a Régiók Pártja jelöltjeként 2012-ben ismét mandátumot szerzett. Az UMDSZ 2005-ben hozta létre az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot (UMDP). További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ). Településeik Fontosabb magyarlakta települések: Ungvár , Munkács , Beregszász , Nagyszőlős , Csap , Huszt , Visk , Nagydobrony Kiss Antal (amerikai katona) Kiss Antal (angolul: Anthony Kiss; Magyarország, 1826 vagy 1827 — Montgomery nemzeti katonaotthon, Ohio, 1864 után) magyar származású amerikai szabadságharcos katona. Élete 1860-ban Philadelphiában (Pennsylvania) cipészként működött, s nőtlen volt. Az amerikai polgárháborúban az unionisták oldalán lépett be közlegénynek a 39. New York-i gyalogezred „F” századába, később őrmesternek léptették elő, szolgálati ideje 1862. október 1-jén járt le, ekkor leszerelt. 1863 november 9-én újra katonai szolgálatba állt, az 1. számú New Jersey-i könnyű-tüzérség „C” ütegébe sorozták be közlegénynek. Súlyosan megsebesült, s Washingtonba szállították a Lincoln általános hadikórházba. 1864. december 17-én egészségi állapota miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítették és leszerelték. Később a Montgomery (Ohio) nemzeti katonaotthonban élt. Pińczów Pińczów járás a Szentkereszt vajdaság déli részén található, Kielcétől körülbelül 40 kilométerre. A város a Ponidzie térségben fekszik Lengyelországban. Fekvése, környezete A járás 212 négyzetkilométer területű. A 23 ezer lélekszámú város – csakúgy mint a legközelebbi települések – festői szépségű, geológiai szempontból számon tartott természetvédelmi területeken található. A Pińczów-tól délre fekvő völgy réteket, mezőket, tavakat és folyókat rejt. A várostól északra a Garbu Pińczowskiego nevű dombok húzódnak, melyek tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 290 métert. Az egész járás természetvédelmi terület. Három park és öt természetvédelmi terület található itt. Flórájának és faunájának egyes egyedei csak itt lelhetőek fel Lengyelországban. Különleges szépségű a kanyargós Nida folyó, amely egyben horgászparadicsom is. A Młodzawy-ban található 120 hektáros madárleső tóbirodalomban kormoránok, nyári ludak, fekete gólyák, szürke gémek, réti héják élnek. Története Pińczów települését a reformáció idején alapították. A városi rangot 1428-ban kapta, birtokosa itt építette meg kastélyát. Az egykor “szarmata Athén”-ként is emlegetett Pińczów-ban, mely a reformáció fontos központja volt, számos műemlék épület található. Ezek közül feltétlenül megemlítendő a ferencesek által alapított monostor ( egy Miasszonyunkat ábrázoló oltárképpel ), egy gótikus és barokk stílusban épült, a pálosok által alapított monostor, a “Wielopolski” nevezetű ház, mely Mirów városrészben épült a 16. század fordulóján, valamint Lengyelország egyik legrégebbi zsinagógája, melyet a 16. században emeltek. Napjainkban Pińczów közigazgatási, gazdasági és kulturális központ. Magas fokú infrastrukturális ellátottsága mind az itt élők mind pedig a befektetők számára fontos érték. Az idegenforgalom fejlesztése lehet a fejlődés és növekedés egyik lehetséges iránya a térségben – melyet a környéken található értékes tájra, nevezetességekre és Pińczów történelmi hagyományaira lehetne alapozni. Nemrégiben szenzációs leletre bukkantak egy pińczówi kőbányában: egy 15 millió éves bálna csontvázára, melyet külön kiállításon mutatnak be az érdeklődőknek. Testvérvárosa Tata ( Magyarország ) ( 2004 óta) .re A .re Réunion internetes legfelső szintű tartomány kódja, melyet 1997-ben hoztak létre. Második szintű tartománykódok asso.re – társaságoknak. nom.re – személyeknek. com.re – kereskedelmi (bárki szabadon regisztrálhat). Lego: Hero Factory A Lego: Hero Factory amerikai televíziós 3D-s számítógépes animációs sorozat, amely a Lego 2010-től 2014-ig forgalmazott játék franchisea, amit a Bionicle helyére hoztak létre. Képregényeken és könyveken kívül animációs minisorozat is készült belőle, ezt 2010. szeptember 20-án adták először Amerikában a Nickelodeonon. 2011. június 25-étől adják Magyarországon is, a Cartoon Network-ön, az RTL Klub-on és a Megamaxon. A Hero Factory alaptémája, hogy a Makuhero nevű, robotok lakta futurisztikus városban létezik egy Hősgyár, amely különleges hősöket készít az univerzum megvédésére. A játékszéria fő ismertetőjegye az úgynevezett CCBS („Character and Creature Building System”) építési stílus bevezetése, amelynek lényege, hogy egy teljes mértékben gömbízületekből álló vázra rétegenként kerülnek fel a további építőelemek. A rendszer a korábbi, Bionicle-ben alkalmazott felépítés továbbfejlesztése, amely a gömbcsuklókra helyezi a fő hangsúlyt, de megőrzi az egyéb Lego-s építési megoldásokkal való integráció lehetőségét. A Hero Factory terméklánc 2014-ben ért véget, miután a Lego eldöntötte, hogy 2015-ben visszahozza a Bionicle-t. Szereplők Hősök Preston Stormer – A Hero Factory és az Alpha csapat vezetője. Hűséges és nem csinál ostobaságokat. Helyén van a szíve, annak a belső zűrzavarnak ellenére, amely benne dúl, mióta Threshel hős parancsnok meghalt. Stormer célul tűzte ki, hogy az Alpha csapat vezetője legyen, mert tudja, hogy jó vezető. Stormer azt is elismeri, hogy kissé makacs szokott lenni. Amikor még Stormer is újonc volt, ő, Threshel parancsnok és Von Ness New Stellac City-re érkezett, betöréshez riasztották a Hero Factory-t. Könnyű feladatnak ígérkezett, amíg nem találkoztak egy hatalmas Drone robottal. A Drone megsebesítette Threshelt. Stormer megparancsolta Von Ness-nek, hogy vigyázzon a parancsnokra, amíg ő szembeszáll a Drone robottal. Ám Von Ness megpróbált elrepülni. Stormer felugrott a gépre, hogy megállítsa Von Ness-t, de nem sikerült. Leugrott a gépről, hogy elpusztítsa az óriás robotot. Először kiiktatta a Drone vizuális szenzorait. Azután a hátán lovagolva zárlatot okozott az energia ellátásának. A Drone rögtön fel is robbant. Így Stormer megmentette a várost. Végül William Furno segítségével sikerül elpusztítani a Von Nebulává átalakult Von Nesst. (Magyar hang: Lux Ádám ) Furno – Az újoncok vezetője, kettős tűzfegyverrel van felszerelve. (Magyar hang: Rajkai Zoltán ) Stringer – Többfunkciós, hangrobbanás fegyverrel van felszerelve, képes zenélni. (Magyar hang: Széles Tamás ) Surge – Újonc, fiatal, villámfegyverrel és elektromos pajzsal szerelték fel. (Magyar hang: Szente Vajk ) Breez – Újonc, légi megjelenése megtévesztő, két energia bumeráng a fegyvere. (Magyar hang: Kökényessy Ági ) Bulk – Nagyon erős, fémkorongvetővel van felszerelve. (Magyar hang: Makranczi Zalán ) Nex – Nex a Hero Factory által gyártott legújabb Rookie hősök egyike. Keretét egy csúcstechnikát jelentő alváz képezi, amely kiváló alapot ad az egyes küldetésekre való frissítéshez és korszerűsítéshez. (Magyar hang: Vári Attila, Seszták Szabolcs ) Evo – Evo a Hero Factory által gyártott legújabb Rookie hősök egyike. Keretét egy csúcstechnikát jelentő alváz képezi, amely kiváló alapot ad az egyes küldetésekre való frissítéshez és korszerűsítéshez. Megbízható és félelmet nem ismerő, kemény fickó. Rocka – A Hero Factory hatalmas gyártóműhelyének legfrissebb újonca Rocka. A legmodernebb elemekből összeállított Rocka a lehető legújabb technikát képviseli. Egy másik igen sikeres újonc, Furno, alapján alakították ki, de külső megjelenése láthatóan eltér attól. (Magyar hang: Szabó Máté ) Gonosztevők Von Ness / Von Nebula – A gonosztevők csapatának vezetője. Először hős, majd a Drone robot megsebesíti. A hősök azt hiszik, hogy ekkor Von Ness meghalt. Ám azt nem tudják, hogy ő gonosztevők vezére. Állig fel van fegyverkezve. A fekete lyuk botja nagyon veszélyes. Bosszút akar állni a hősökön. Von Nebulában nagyon mélyen van a gyűlölet. Addig nem romolja le a Hero Factory-t, míg át nem alakítja a Core szupertöltőt a legpuszítóbb fegyverré. Ekkor Von Nebula el akarja pusztítani Stormert. (Magyar hang: ? / Faragó András ) Meltdown – Küklopsz, Von Nebula legpusztítóbb szolgája. „Gonosz szörny” -nek is lehetne nevezni. Kicsit buta, de nagyon veszélyes. Főbb fegyvere egy Radioaktív iszapvető (A filmben ő mérgezi meg ezzel a fegyverrel Stormert). Ezen kívül hátán méreghordók találhatóak. XPlode – Bűnöző, hirtelen haragú, tekintélyt-nem-tisztelő, mogorva és erősakos gonosztevő. Ő Rotor főnöke. Hátából robbanó tüskéket lő ki. Inkább feláldozza Rotort, minthogy őt lőjjék le. Thunder – Ez a hangos rosszfiú a brutális erő képviselője, akár tépőkarmát használva, akár testét labdává gömbölyítve, hogy ráguruljon ellenfeleire. Nem a legragyogóbb elme a környéken, de ez nem hozza zavarba. Thunder azt gondolja, hogy a legtöbb állampolgárnak már attól inába száll a bátorsága, ha ő egyszerűen ránéz. Corroder – Corroder savas nyelve mellé ágyújából kilőtt perzselő sav párosul. Nem buta, így ő inkább parancsokat ad, mint teljesít. De elég okos ahhoz is, hogy ne kezdjen ki Von Nebulával – hacsak nem teljesen biztos abban, hogy megúszhatja. Rotor – Ez a lézengő bérenc XPlode talpnyaló lakája. Ahogy a név sugallja, olyan pengéje van, amelynek segítségével nem csak áldozataihoz tud repülni, de megpróbálhatja a fejüket is levágni. Ez talán megmagyarázza kificamodott humorát. Fire Lord – A tűz gonosztevőinek főnöke nem szereti, ha hozzáérnek. Még akkor is, ha valaki meg akarja érinteni, izzó személyisége belé égne, és másodfokú égési sebeket okozna. Fire Lord energiát nyel el, és rengeteget – minél több üzemanyagot, energiát és nyers erőt – szeretne szerezni. Drilldozer – Nagy. Erős. Halálos. Nem túl okos. Drilldozer a legerősebb gonosztevő Fire Lord lángoló bandájában, és annak is kell lennie, hiszen fúrójának súlya egy TONNA. Jetbug – Tüzes sugárhajtóművein ide-oda röpdösve, Jetbug rendkívül gyors és mozgékony. Lecsaphat, és tűzzel áraszthatja el a gyanútlan célpontot, majd felhúzhat újra, mielőtt áldozatai rádöbbennének mi is történt valójában. Időnként jelenlétének egyetlen jele az állandó kuncogás. Nitroblast – Nitroblast a banda páncélszekrény specialistája. Lézervezérlésű plazma lángszórója gyakorlatilag mindent át tud vágni, és bármilyen biztonsági rendszeren áthatol másodpercek alatt. Witch Doctor – Az egykor a Hero Factory újoncait oktató, szelíd professzor, Aldous Witch mindig vágyott Quaza magokra, melyet a hősök büszkén viselnek a mellkasukon. Elutazott a Quatros dzsungelbolygóra, egy védett bolygóra, és saját szakállára, illegálisan bányászni kezdte a veszélyes ásványt. Ásatásai során egy ősi templomban felfedezett egy kőkoponyát, és amikor egy Quaza szilánkot helyezett bele, akkor nem csak óriási hatalma lett, hanem át is alakult. Ő lett a Vajákos ember. Waspix – Habár agresszív természetű, Waspix általában nem támad, ha nem provokálják. A Vajákos ember által beépített módosult Quaza tüskék arra kényszerítik ezt a sokkarú fenevadat, hogy megvalósítsa ura terveit. Scorpio – Ezt a Quatros dzsungelbolygóról származó ritka, skorpió-szerű lényt nagyon nehéz megtalálni. Nagy mérete ellenére, szeret szűk helyekre bemászni, és szúrós farka villámgyors csapásával meglepni áldozatát. Távoli áldozatok megszúrásakor a Scorpio labdakilövőt használ, így támadhat anélkül, hogy saját magát veszélybe sodorná. A vastag, lemezes páncél a bolygó szinte minden ragadozójától megvédi. Raw-Jaw – Elefántszerű alakjával Raw-Jaw anélkül dübörög át Quatros erdején, hogy bármivel is törődnie kellene. Hatalmas agyarai és óriási ereje messze nagyobb, mint bármely más lényé szülőhelyén a dzsungelbolygón. Kivéve a Vajákos embert, aki egy módosult Quaza tüskét szerelt Raw-Jaw-ra, hogy irányíthassa. Így most Raw-Jaw lopott Quaza ásványokat fuvaroz a Vajákos ember számára. Fangz : A Fangz kopók általában falkákban vadásznak Quatros erdőségeiben. De néhányukat elfogta a Vajákos ember, a hatalmas Quaza tolvaj, és arra kényszeríti őket, hogy megvédjék őt az elfogására küldött Hero csapattal szemben. A Fangz hátába beépített egyetlen módosult Quaza tüskével a Vajákos ember gondolataival is irányíthatja. Fegyverek Kettős tüzelésű kilövő – Tetszetős, de hatékony, a Tűzlövő felforrósítja a plazmát egy energiatekercsben, amelyet egy 20 m-es sugarú körön belül pontosan lehet irányítani. Egy kézben kettő tartva több, mint kétszeresére lehet a kimenő energiát növelni. Hatékonyan lehet elkábítani vele a bűnözőket vagy bejáratot égetni egy bezárt épületbe. Egy másik használati mód, ha a tűzkilövőket két kézben tartják, így több ellenféllel is meg lehet küzdeni. Feltöltött kettős bumeráng – A feltöltött bumerángok, ahogyan Natalie Breez az újonc hős használja őket, szabványosan használt szerkentyűk a Repülő neutron minősítési (FLYNG) osztályú hősi fegyverzet szerint. Tokozott xenium hajtásukkal képesek átrepülni a levegőt vagy a vákuumot egy hős hatalmas erejének köszönhetően. Nyomkövető érzékelők választják ki maguknak a legközelebbi célpontot, a molekulavastagságú pengeél képes bármin keresztülvágni, ami nem neutronium. Miután felszeletelte célpontját, a fedélzeti hajtóművek visszajuttatják a bumerángot a várakozó hőshöz, aki azonnal újra felhasználja, vagy újratölti. Villám kilövő és pajzs – Amikor ez a szerkentyű csillog, jobb ha hátrább lépsz! A villámkilövő elektromos dühe minden egyes lövéskor egyidejűleg több célra lő. A bonyolult, de mégis gyönyörű készülékből tiszta energia nagyfeszültségű ívei áramlanak ki, és bár a villámok véletlenszerűnek tűnhet, a tehetséges hősök rendkívül pontosan tudnak vele célozni. Szigetelt nyél védi a hőst az energia visszaáramlásától, és gondoskodik arról, hogy a kilövő teljes dühe az ellenfél irányában szabaduljon fel. Fém gömb kilövő – A fém gömb kilövő brutális erejű fegyver, amelyet azok a hősök használnak, akik inkább kedvelik az erőt mint a ravaszságot. (Igen, ÖNRŐL beszélünk, Dunkan Bulk.) Egyszerű konstrukciója egyetlen alapelvet szolgál: nagy sűrűségű kobalt-nikkel gömböket kell mozgatni, nagyon gyorsan. Gyorstöltő mechanizmussal van felszerelve, amely igény szerint kompakt memóriahuzalból állítja elő a gömböket, és amely akár percenkét 20 kilövésre is képes. Fedélzeti irányító érzékelőkkel megerősített lézeres célzóeszközök segítenek abban, hogy a gömbök pontosan arra a helyre kerüljenek, ahová azt a hős szeretné. Többfunkciós jégfegyver – Preston Stormer többfunkciós jégfegyvere egy különleges konstrukció, amelyet csak az ő kérésére hoztak létre. Az Alfa csapat vezetőjeként, Stormer jogosul ilyen egyedi fegyver használatára. Hangrobbanás fegyver – Ez a különleges eszköz az összepréselt hanghullámok erejét használja fel az ellenfél legyőzésére, vagy bárminek az elfújására, amely a hős útjába állhat. Fő eleme egy basszusrásegítő hanghullám sugárzó, amely az alaphangot hozza létre. Ezt követően egy gyorsító a hangokat hangsebesség fölé gyorsítja. A hangrobbanás amely pontosan irányítható elég hegyes ahhoz, hogy egy kiválasztott üveget vagy ebédlőasztalt összezúzzon. Fekete lyuk gömbanyag – A Hero Factory fegyverszakértői még mindig azon dolgoznak, hogy pontosan meghatározzák, hogyan is működik ez az eszköz. Az alapján a rövid videó alapján, amit a Hero Factory-tól kaptunk, úgy tűnik, hogy a Von Nebula néven ismert gonosztevő használta ezt a gömbanyagot fekete lyuk előállításra, amely minden közelében lévő dolgot magába szippant. Meteorágyú – Mindenhol a gonosztevők kedvence, a meteorágyú a szűkebb pénztárcájú rosszfiúk alapvető fegyvere. A hatékony, de stílustalan meteorágyúnak többféle típusa létezik, a dárdavetőtől a phlingeren át a lobberig. Sok gonosztevő saját ízlése szerint módosította az ágyúkat. Rádióaktív iszapvető – Ezt a különleges fegyvert Meltdownon figyelték meg. Őt rendkívül veszélyesnek tartják, részben éppen ezért a nagyon hatékony szerkentyű miatt. Egy módosított meteorágyú van a radioaktív iszaptartályokra erősítve, az iszap pedig egy mérgező gömbbe van befagyasztva. Az ágyú lövi ki később a gömböket. Iker gyorsító pengék fokozzák a mérgező golyó sebességét, kétszeresen veszélyessé téve így a lövedéket. Nem segít az sem, hogy Meltdown rendkívül jól céloz. Bármi, ami Meltdown útjába kerül, azonnal be lesz vonva egy vastag, radioaktív ragaccsal. Többfunkciós fegyver-jégpajzs – Válaszul a hőre épített gaztettre, a Hero Factory kutatási és fejlesztési csoportjai megalkották a többfunkciós fegyver-jégpajzs (MTIS) alapváltozatát. Ez a szerkentyű akár egy hős védőeszközeként, akár hatásos fegyverként is használható a rosszfiúkkal szembeni harcban. Erős héja elég nagy ahhoz, hogy elnyelje a magas hőmérsékletű lövedékeket, beépített jégtöltője pedig, kezelhető szintre hozza le a dolgokat. Jéglándzsa vető – A Mark Surge által használt jéglándzsák, a nagy távolságú műveletek tökéletes eszközei, bármilyen helyzetben pontosan célba találnak. Többfunkciós-szerszám pengék – Natalie Breez energiával feltöltött kettős bumerángjait cserélte el a rombolásnak ezekért a kisméretű csodáiért. Horgok, kábelek és kábelvágó pengék a jellemző attrakciók, és levehető dobópengék teszik teljessé a szúró-vágó fegyverek arzenálját. Turbinás fúró – Ez a tárgy igazán nehéz. Drilldozer-nek szinte minden erejét össze kell szednie, hogy fel tudja emelni. Ha azonban egyszer a helyére került, a sokfogú turbinás fúró bármilyen anyagot feldarabol. Hangos és súlyos, és nehezen kezelhető, de Drilldozer szemmel láthatóan így szereti. Egyetlen más gonosztevőnek sincs elég testi ereje ahhoz, hogy használja. Lávafúvó – Fire Lord megszerezte William Furno kettős tüzelésű kilövőjének műszaki leírását, és elhatározta, hogy továbbfejleszti a konstrukciót. Egy módosított wolfram-kobalt pengekonstrukció alapján, amelynek ötletét Furno kilövője adta, Fire Lord kiegészítette egy hőindukciós maggal, amely nem csak plazmatekercseket lő ki, hanem elszipkázza az üzemanyagot és az energiát bármiből, amihez hozzáér. A pengéket egyszerűen bemerítve például egy üzemanyagtartályba, Fire Lord az összes üzemanyagot ki tudja szívni és felhasználhatja nagyratörő terveihez. Lávagömb kilövő – A szabványos „Meteorromboló”-nak ez a módosított változata bármelyik gonosztevőt robbantási előnyhöz juttat, aki elég forrófejű ahhoz, hogy kezelje! Senki sem állhatja útját a gömbnek vörösen izzó, külső héja miatt, amely szinte mindenen átfúrja magát. Miközben a lávaköpeny átlyukaszt valamit, például egy falat, üzemanyagtartályt, vagy egy hős páncélját, a gömb megolvadt, robbanó belseje mindent elpusztít a közelben. A kutatások szerint ennek a fegyvernek csak egy gyenge pontja van: hajlamos a túlmelegedésre, ha túl gyakran használják. Koponyás harci bot – Aldous Witch, a Hero Factory volt professzora sóvárgott egy olyan Quaza mag után, amilyet a hősök viseltek. De Quaza csak hősöknek jár. Witch elutazott a Quatros dzsungelbolygóra, egy védett bolygóra, ahol kis mennyiségben megtalálható ez az ásvány, és ásni kezdett. Ásatásai során felfedezett egy ősi templomot, amelyben egy kőkoponya rejtőzött. Felszerelte egy botra a koponyát és Quaza szilánkot tett bele. Meglepő módon, a koponya megsokszorozta a Quaza erejét, és átváltoztatta Aldous Witch-et Vajákos emberré, egy hihetetlenül erős lénnyé. Tervezett film A Universal Studios 2012-ben bejelentette, hogy megpróbálja megvenni a jogokat egy Hero Factory élőszereplős film elkészítésére. A film forgatókönyvének írásával Micheal Fitch-t és Alex Litvak-ot, a 2010-es Ragadozók (Predators) íróit bízták meg, ám a bejelentést követően nem adtak ki róla további híreket, és a játékszéria megszűnésével valószínűleg a film ötletéről is lemondtak a készítők. Vošteni Vošteni (olaszul: Voschioni) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Sveti Lovrečhez tartozik. Fekvése Az Isztria középső részén, Pazintól 18 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re keletre fekszik. Története A településnek 1880-ban 58, 1910-ben 107 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 51 állandó lakosa volt. Vörös nyársasszarvas A vörös nyársasszarvas (Mazama americana) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó szarvasfaj, mely Dél-Amerikában honos. A Mazama nevű emlősnem típusfaja. Rendszertani helyzete és alfajai Taxonómiája bizonytalan. Általában 12 alfajt ismernek el: Mazama americana americana Erxleben, 1777 Mazama americana carrikeri Hershkovitz, 1959 Mazama americana gualea J. A. Allen, 1915 Mazama americana jucunda Thomas, 1913 Mazama americana rosii Lönnberg, 1919 Mazama americana rufa Illiger, 1815 Mazama americana sarae Thomas, 1925 Mazama americana sheila Thomas, 1913 Mazama americana trinitatis J. A. Allen, 1915 Mazama americana whitelyi Gray, 1873 Mazama americana zamora J. A. Allen, 1915 Mazama americana zetta Thomas, 1913 A korábban alfajként számon tartott közép-amerikai nyársasszarvast (Mazama temama) ma önálló fajnak tekintik. A helyzetet bonyolítja, hogy a különböző példányokban a kromoszómaszámra 2n=48, 50, 52, 54, 56 és 68 értékeket mértek, vagyis előfordulhat, hogy egy átfogó vizsgálat több fajra bontja majd a rendszertani egységet. Előfordulása Dél-Amerika trópusi vidékein honos a Panamai-földszorostól Észak-Argentínáig a következő országokban: Argentína, Bolívia, Brazília, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Kolumbia, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago, Venezuela. Erdőkben, bozótosokban él a tengerszinttől 5000 méteres magasságig. A sűrű, zárt lombozatú erdőket kedveli, lehetőség szerint vízfolyások, vagy tavak, mocsarak közelében, ahol kis termete miatt könnyen mozog a sűrű aljnövényzetben. Megjelenése A vörös nyársasszarvas a nyársasszarvasok nemének legtermetesebb és egyben legnagyobb területen előforduló képviselője. Testhossza 103–146 cm, marmagassága 65–80 cm, súlya 20–55 kg között változik; farka 8–15 cm hosszú. Testalkata masszív, lábai karcsúak. Csuhája vörösbarna vagy gesztenyevörös. Hasa és nyaka világosabb vörösbarna; ajkai, végtagjainak és füleinek belső oldala, valamint farka alsó része fehér. A gidák fehér pöttyösen születnek. A hímek agancsai az esetek többségében csak kis, 10–13 cm-es tüskeszerű nyársak. Az idős hímek agancsa villaszerűen elágazhat. Az agancsot az év bármely részében elhullajthatják vagy akár több mint egy évig megtarthatják. Életmódja Főleg nappal aktív, hajnalban és alkonyatkor kimerészkedhet az erdőmenti mezőgazdasági területekre is. Viselkedését nehéz tanulmányozni óvatos természete és járhatatlan élőhelye miatt. Általában egyedül jár. Az aljnövényzetben nesztelenül mozog és vörösbarna bundája jó rejtőszínt biztosít a számára. Ha veszélyt érez megdermed. Ha a ragadozó észrevette, akkor futásnak ered és gyors oldalkitörésekkel, megdermedésekkel próbálja összezavarni támadóját. Ha van a közelben, igyekszik egy folyó túlpartján menedéket keresni. Jól úszik, akár 300 méteres távolságot is megtesz. A vörös nyársasszarvasra főleg a pumák, jaguárok és az ember vadászik, de egy-egy példányt elkaphatnak a kóbor kutyák, tairák, hárpiák, kajmánok, óriáskígyók is. Főleg gyümölcsökkel (80%-ban) és levelekkel táplálkozik. Az esős évszakban, amikor kevés a gyümölcs, étrendje nagy részét gombák teszik ki. Szükség esetén megeszi a hajtásokat és megrágja a fák kérgét. Szaporodási szokásai élőhelyétől függenek. Peru Amazonas-menti részén szeptember-október kivételével egész évben sor kerülhet a párzásra, míg Surinamban szeptembertől áprilisig szaporodnak. Ha van olyan, akkor a száraz évszakban termékenyülnek meg a suták. 200 napos vemhesség után 1-2 borjút hoznak a világra: fiatalabb nőstények inkább kettőt, az idősebbek (4 év fölött) egyet. A nyársasszarvasok 11-12 hónaposan válnak ivaréretté, élettartamuk 7-12 év. . Környezetvédelmi helyzete A vörös nyársasszarvast elsősorban az erdőirtás és a vadászat veszélyezteti Nagy területen elterjedt, viszonylag gyakori faj, bár helyenként túlvadászták. A Természetvédelmi Világszövetség a taxonómiai bizonytalansága miatt még nem sorolta be Vörös listáján. Recep Tayyip Erdoğan Recep Tayyip Erdoğan [�eˈd�ep t�jˈjip ˈæ�do(�)�n / Redzsep Tajjip Erdoan] (Isztambul, 1954. február 26. –) iszlamista politikus,Törökország miniszterelnöke 2003 és 2014 között, valamint az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöke. 2014. augusztus 28-tól Törökország köztársasági elnöke. Fiatalkora Erdoğan Isztambulban született, gyermekkorát azonban Rizében töltötte, a Fekete-tenger partján. 13 éves volt, mikor családjával visszaköltözött szülővárosába. Alapfokú tanulmányait egy úgynevezett Imam Hatip iskolában végezte (melynek feladata Atatürk reformjai előtt imámok képzése volt, de később is megtartotta vallásos jellegét), a Marmara Egyetemen pedig közgazdasági és üzleti tanulmányokat folytatott. Tizenhat évig csaknem professzionális szinten foglalkozott labdarúgással és több éven át dolgozott az isztambuli tömegközlekedési vállalat (IETT) alkalmazottjaként. Politikai karrierjét a Nemzeti Üdvösség Pártja tagjaként kezdte. Az 1980-as katonai puccs után abbahagyta a labdarúgást és a közszférában kezdett el dolgozni. Politikai karrierje Korán, már középiskolás korában az iszlamista politikai irányzat támogatója lett. Az egyetemi évei alatt ismerte meg Necmettin Erbakan iszlamista politikust, aki később (1996-97-ben) Törökország első iszlamista miniszterelnöke lett. Erdoğan aktív szereplője lett az Erbakan által vezetett vallási alapon politizáló pártoknak. Erdoğan 1984-ben Isztambul kozmopolita Beyoğlu negyedének polgármestere lett, 1985-ben pedig a Jólét Pártjának Isztambul tartományi elnökévé választották. Többször indult a parlamenti választásokon is. 1991-ben a Jólét Pártjának sikerült elérnie a 10%-os parlamenti küszöböt és Erdoğan parlamenti képviselői státuszt nyert, melyet azonban a Választási Bizottság a szavazórendszer sajátosságai miatt visszavont. 1994-ben pártja megnyerte a helyi választásokat és Erdoğan lett Isztambul főpolgármestere és az Isztambuli Nagyvárosi Bizottság elnöke. Isztambul polgármestereként szerzett magának hírnevet mint populista, hatékony ügyintéző, aki elősegítette Isztambul infrastruktúrájának és közlekedésének fejlesztését és a város szépítését. Ezáltal Törökország egyik legkedveltebb politikusa lett. 1997. december 12-én, egy délkelet-törökországi nyilvános megjelenés alkalmával a nacionalista költő, Ziya Gökalp egyik ismert verséből idézett: „A mecsetek a mi laktanyáink, a kupolák a sisakjaink, a minaretek a bajonettjeink, a hívek a katonáink.” Történészek szerint azonban az Erdoğan által idézett sorok nem voltak megtalálhatóak az eredeti versben. Ezért 1998-ban Erdoğant vallási gyűlölet szításáért tíz hónap fogházra ítélték, melyből négy hónapot töltött le 1999 márciusa és júliusa között. Polgármesteri tisztéről lemondott. Ez idő alatt a török iszlámista politika válságba került. 1997-ben a Jólét Pártját alkotmányellenesnek minősítették és betiltották, mondván, hogy a török állam szekuláris jellegét veszélyezteti. A párt új néven újjászerveződött (Fazilet Partisi – Az Erény Pártja), melyet 1999-ben ugyancsak alkotmányellenesnek minősítettek. Miután 2001-ben szakított Erbakannal, Erdoğan és követői létrehozták az Igazság és Fejlődés Pártját (Adalet ve Kalkınma Partisi), míg a fundamentalisták megalapították a Boldogság Pártját (Saadet Partisi). Az Igazság és Fejlődés Pártja 2002-ben megnyerte a parlamenti választásokat, köszönhetően annak, hogy az emberek nem voltak megelégedve a hatalmon lévő párt gazdasági politikájával és azzal, ahogyan az 1999-es földrengést kezelték[forrás?]. Erdoğan pártja a szavazatok 34,3%-át szerezte meg. A parlamenti mandátumok szétosztásának szabályai alapján pedig parlamenti többséget szerzett. Miniszterelnöksége Első kormánya (2003–2007) Erdoğan miniszterelnöki kinevezését jogi okokból el kellett halasztani, mert az alkotmány szerint a miniszterelnöknek parlamenti képviselőnek kell lennie, büntetett előélettel viszont nem lehet indulni a választásokon. Erdoğan védelmében Abdullah Gül lépett fel, akit ideiglenesen miniszterelnöknek neveztek ki, és aki megszavaztatta az alkotmány módosítását, mely lehetővé tette, hogy Erdoğan elnyerje Siirt tartomány egyik megüresedett parlamenti mandátumát egy időszakos választáson. Gül ekkor lemondott (és megkapta a külügyi tárcát), Erdoğant pedig Ahmet Necdet Sezer államfő kinevezte miniszterelnöknek. 2004 májusában Erdoğan lett az első török miniszterelnök 1988 óta, aki Görögországba látogatott, és 1952 óta az első, aki ellátogatott a trákiai török kisebbséghez. Ez rendkívül fontos állomás volt Törökország történelmében, mint ahogy az is, hogy Erdoğan elnyerte a görög miniszterelnök, Kosztasz Karamanlisz támogatását Törökország Európai Unióhoz való csatlakozásához. A köztársaság elnöke 2014. augusztus 10-én már az első fordulóban megnyerte az ország történelmének első közvetlen elnökválasztását. Puccskísérlet és tömeges letartóztatások Az ellene szervezett és elbukott katonai lázadás után kegyetlenül leszámolt vélt vagy valós ellenségeivel. Nagyarányú tisztogatást hajtott végre a hadseregben; több ezer bírót és több ezer tanárt felfüggesztett az állásából. A puccskísérlet után Erdoğan három hónapos szükségállapotot vezetett be, és felfüggesztette Törökországban az Emberi Jogok Európai Egyezményét. 4-ról 30 napra emelték azt az időszakot, amíg vádemelés nélkül őrizetben lehet tartani a letartóztatottakat. A puccskísérlet másnapján leváltottak 2700 bírót, a török hatóságok néhány napon belül a letartóztatott több mint 6000 katona és rendőr mellett több tízezer tanárt is elbocsájtottak vagy őrizetbe vettek, felszámoltak 1200 egyesületet, betiltottak 19 szakszervezetet, bezárattak 15 egyetemet és 35 orvosi intézményt. Pár napon belül megkezdődött a nagyarányú tisztogatás a török médiában is: Erdoğan kormánya 131 médiumot (televíziókat, rádiókat, nyomtatott sajtótermékeket, kiadókat, hírügynökségeket) záratott be. Szeptemberben végén újabb – főként kisebbségi – médiumot zárattak be „terrorizmus ellenes lépésként”, köztük gyermekcsatornát is. November elején a tisztogatás Erdoğan politikai ellenfeleire is kiterjedt. A török hatóságok letartóztatták a kurd Népi Demokratikus Párt (HDP) több parlamenti képviselőjét és több kurdisztáni település polgármesterét. Az Erdoğan adminisztráció azokat is eljárás alá vonta és letartóztatta, akik az interneten hozászólásaikban megsértették az ország vezetőit, de a bebörtönzéshez elég volt az is, ha valaki nyilvánosan kifejezte ellenérzéseit Erdoğan ellen. A török belügyi tárca adatai szerint 2016. július 15. és 2017. április eleje között 113 260 embert vettek őrizetbe az országban „a puccskísérlet miatt”. 2017. április 16-án népszavazást tartottak Törökországban, amely alapján Erdoğan a továbbiakban elnöki rendszerben a korábbinál is nagyobb hatalommal kormányoz. 2017. április 26-án újabb 3224 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot azzal a váddal, hogy közük van az Erdoğan által a júliusi puccskísérlet felelősének tartott Fethullah Gülen hitszónokhoz. Közülük 1013-at vettek aznap őrizetbe. Három nappal később, 2017. április 29-én Törökországban blokkolták a Wikipédiát, mert az elnök cikke kritikát tartalmazott. Ugyanezen a napon újabb 1628 embert vettek őrizetbe az országban. Külpolitikája Háború a Szíria északi részét felszabadító kurdok ellen 2018. január közepén háborút indított Szíria északi részének megszállása céljából, az Iszlám Állam legyőzésében kiemelkedő szerepet játszó kurd hadsereg ellen. Politikai szakértők szerint a távlati terv egy Észak-Ciprushoz hasonló, névleg független, de lényegében Törökországhoz tartozó állam létrehozása. Egy alkalommal a nyilvánosság előtt bejelentette, hogy akár gyermekeket is hajlandó felhasználni és feláldozni a kurdok ellen folytatott háborúban. Magyarországi látogatása 2018 őszén, háromnapos németországi látogatása után, – melynek során többek között felavatta Kölnben az ország legnagyobb mecsetét –, Magyarországon is hivatalos látogatást tett a török elnök. Orbán Viktor miniszterelnökkel többek között a kulturális, gazdasági és hadiipari együttműködésről tárgyaltak, majd baráti hangulatú sajtóértekezletet tartottk, végül együtt avatták fel a felújított budai Gül Baba türbét. Családja 1978 óta házas, felesége Emine Erdoğan (1955), két fia (Ahmet Burak (1979), Necmettin Bilal (1981)) és két lánya (Esra (1983), Sümeyye (1985)) van. Giancarlo Cornaggia-Medici Giancarlo Cornaggia-Medici Peterbelli (Milánó, 1904. december 16. – Milánó, 1970. november 23.) olimpiai és világbajnok olasz párbajtőrvívó. Rudabányait A rudabányait vízmentes, klórtartalmú ezüst-higany-arzenátásvány, a foszfát- és rokon ásványok ásványosztályba tartozik, összegképlete (Ag,Hg)4(AsO4)Cl. 2017 márciusáig ez a kilencedik ásvány, amelyet Magyarország jelenlegi területén fedeztek fel: az egykori rudabányai vasércbánya területéről került elő, nevét ennek köszönheti. Típuspéldánya a miskolci Herman Ottó Múzeumban kapott helyet. Tulajdonságai A rudabányait apró, mintegy 0,1–0,6 mm-es, gyémántfényű kristályokat alkot, melyek fényérzékenyek: fénymentes helyről kikerülve kristálykái narancssárga színűek, a fény hatására azonban lassan barnás olajzölddé, később sötétbarnává válnak. Kristályszerkezete köbös. Azok közé az arzenátásványok közé tartozik, amelyek kristályrácsa nem tartalmaz vizet, s amelyek rácsába pótanion – a rudabányait esetében kloridion – épül be a kationok által okozott pozitív töltéstöbblet semlegesítésére. Kis méretű ezüst-higany-halogenidekkel együtt fordul elő ritkán a rudabányai érctelep oxidációs zónájának kovásodott limonitjában. Története 2010-ben Koller Gábor pilisborosjenői amatőr ásványkutató ismeretlen ásványt talált az egykori rudabányai vasércbánya Adolf bányarészében, s meghatározása végett a talált példányt beküldte a miskolci Herman Ottó Múzeumba. A kémiai és a kristályszerkezeti vizsgálatok eredményeiből egyaránt kiderült, hogy valóban új ásványról van szó, így elfogadtatására a kutatók 2016 őszén benyújtották javaslatukat az International Mineralogical Association (IMA), azaz a Nemzetközi Ásványtani Társaság új ásványok elfogadásával foglalkozó bizottságához, névjavaslatuk a rudabányait volt. A harminctagú bizottság mind az új ásványt, mind a nevet elfogadta és regisztrálta. A rudabányait meghatározását Szakáll Sándor, a Miskolci Egyetem professzora, a Bécsi Egyetemen dolgozó Herta Effenberger, a Herman Ottó Múzeum osztályvezetője, mineralógusa Fehér Béla, valamint a Miskolci Egyetemen dolgozó Zajzon Norbert végezte el. 2017. március 11-12-én a 35. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztiválon megtekinthető volt a rudabányait, továbbá Szakáll Sándor előadást is tartott az ásványról. Rabaka (album) Rabaka az Elán együttes hetedik nagylemeze 1989-ből, amely Csehszlovákiában jelent meg. Az album dalai az 1989. június 1-jén bemutatott Rabaka filmhez készültek. A film forgatókönyvét a rendező Dušan Rapos és a dalszövegíró Boris Filan írta. Kiadásai 1989 LP Dalok Od Tatier k Dunaju (Baláž – Filan) – 4:13 Čaba neblázni (Ráž - Filan) – 4:38 Pretláčanie so životom (Ráž - Filan) – 3:08 Rabaka (Ráž - Filan) – 4:44 Mucha I. (Baláž - Filan) – 3:25 Tele' deti (Baláž - Filan) – 2:54 Mucha II. (Karvaš - Filan) – 2:29 Spolok cvokov (Ráž - Filan) – 3:54 Superuvoľnený (Baláž - Filan) – 5:12 Van Goghovo ucho (Baláž - Filan) – 5:54 Labute zo Štrkovca (Karvaš - Filan) – 3:16 Málo šialené (Karvaš - Filan) – 1:36 Az együttes tagjai Jožo Ráž – basszusgitár, ének Jano Baláž – gitár, ének Martin Karvaš – billentyűs hangszerek, ének Gabriel Szabó – dobok Közreműködött: Anton Jaro – basszusgitár (7) E. Balážová - cimbalom (1) Ján Lauko – zenei rendező Ivan Jombík – hangmérnök N. Bóka – technikai vezető Štefan Danko - producer M. Činovský - borítóterv Z. Jójártová – fényképész Vagyinszki járás A Vagyinszki járás (oroszul Вадинский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Penzai területen. Székhelye Vagyinszk. Népesség A járás lakosságának száma erősen csökken. 1989-ben 14 137 lakosa volt. 2002-ben 11 218 lakosa volt. 2010-ben 9 804 lakosa volt, melynek 96,7%-a orosz. Egyedi-palota Az Egyedi-palota a 19. század végén, Budapesten, a Terézvárosban, a Benczúr (akkor Nagy János) utca 27. sz. alatt épült palota. A korábbi Postás Művelődési Központ ma Benczúr Ház néven kulturális és rendezvényközpont . A Postakürt Alapítvány székhelye, otthont ad a Postamúzeumnak és a Benczúr Ház művelődési intézménynek. Műemlék. Előzmények Az Egyedi család gazdagságát a 19. század második felében alapította Stern Ignác, az Újpesti lepárlóüzem tulajdonosa. A szeszfőzde Újpesten, az Árpád út 27. sz. alatt működött. Mivel a lepárlóipar akkoriban rendkívül fejlett, s így a gyár nagyon jövedelmező volt, lehetővé vált, hogy Stern Ignác két fiára, Artúrra és Lajosra jelentős vagyont hagyjon. Artúr kezelte az Egyeden (Sopron vármegye) lévő több ezer holdas családi gazdaságot, míg Lajos az újpesti lepárló új tulajdonosává vált. 1885-ben és 1889-ben a Stern fivérek a családi földek elhelyezkedése után felvették az Egyedi magyar családnevet. A századfordulón a két testvér tehetséges sportolóként vált ismertté arisztokrata és nagypolgári körökben mint akik 20–25 évig fontos szerepet játszottak a nemzeti lovassport életében. Artúr kiváló mezőgazdasági szakértő, lótenyésztő volt, aki egyszerre 12–16 állat nevelésében vett részt, és híres lócsaládokat alapított. Lajos gondosan megőrzött állományait az ország legjelentősebb tenyészetei közé sorolták, amelyeket a magyar lovassport ma is számon tart. Elbeszélések szerint a híres ló, Kincsem egyik unokáját az Egyedi-palota kertjében temették el (a színpad mögött emlékoszlop tanúskodik erről). A lovassport és lótenyésztés mellett, Egyedi Lajos soha nem adta fel üzleti tevékenységét sem. Lakórezidencia és irodák céljára pazar palotát építtetett a Nagy János (ma Benczúr) utca 27. sz. alatt. A korszak legmagasabb adófizetői közé tartozott. Az alkoholkartell létrejötte azonban 1913-ban megakadályozta a szeszfőzde további fejlesztését, amelytől a következő évben így meg kellett válnia. Gyárának eladása után az Árpád úton 1916-ban műgyapotgyártó-vállalkozást indított el, nagy tőkét fektetve a modern gyári felszerelés megvásárlásába. Hamarosan azonban tragédiák árnyékolták be a család mindennapi életét, míg a nagy gazdasági világválság Egyediék számára megnehezítette az életet, a kortárs sajtó széles körben nyilvánosságra hozta Egyedi Artúr halálát, akit veje megfojtott, miután ő megtagadta a férfi tartozásainak kifizetését. A család vagyonának csak töredékei maradtak meg, míg az eszközök többségét a Magyar–Olasz Bank szerezte meg. A Benczúr utcai lakóépület felszámolásának megakadályozására Egyedi Lajos 1927-ben öngyilkosságot követett el. Története Amikor az előző századfordulón az Andrássy úton palotasor létesült, vele párhuzamosan a környező utcákban szintén fellendült az exluzív rezidenciák építése. 1928-tól a kormány rendelete alapján a postai dolgozók levont nyugdíjjárulékait nem kellett átadni a központi nyugdíjpénztári alapnak. Ehelyett a királyi posta megalapíthatott egy saját külön alapot, amelyből egyes, a postai alkalmazottakat segítő intézeteket támogathattak. Ennek eredményeképpen a nyugdíjpénztári alapot irányító jóléti pénztár (Magyar Királyi Postai Jótékonysági Alap) úgy döntött, hogy létrehoz egy klubházat az egyesület számára, és 1930-ban megvásárolta a banktól a Benczúr u. 27. alatti palotát. 1931-ben dr. Szalay Gábor báró, az 1925-ben alapított Postai Zenei és Kulturális Egyesület elnöke „Az új Postás otthon” című cikkében így emlékezett meg erről: „Nem mondom, hogy ha magunknak kellett volna most egy épületet építeni, azt így és ilyen fényesnek építettük volna, azonban ez a szép külső ne tévesszen meg senkit. Ritka, kedvező alkalmi vétel volt ez, amennyiben a házat olyan, aránylag csekély összegért sikerült megvennünk egy gazdag néhai világfi jogutódjától, amely összegért a mi igen szerény igényeinknek megfelelő, egész egyszerű háznak egy részét sem tudtuk volna felépíteni. ... Legyen ez a ház a béke, a szeretet és az egyetértés tanyája, ... s a jövő oly szép legyen, mint azt reméljük.” A kulturális egyesület alapító okiratának kivonata írja 1925-ben: az egyesület célja „...a magyar posta tisztviselői karában a szak- és szépirodalom, továbbá a művészet minden ága iránt az érdeklődést felkelteni, a művelődést előmozdítani tudományos, szak- és szépirodalmi előadások, továbbá műkedvelő előadások rendezésével, a nemesebb irányú ének és zene művelése céljából ének és szimfonikus zenekar létesítésével, kórus- és zeneestélyek rendezésével és zeneiskola fenntartásával.” A postapalota a második világháború alatt csak kisebb károkat szenvedett el, és az 1950-es évektől ismét az eredeti célt szolgálta; a postások kulturális intézete volt. Az 1990-es évek elején az épület a Magyar Posta Kft., a MATÁV Rt. és az Antenna Hungária Kft. által alapított Postai és Távközlési Kulturális Alapítvány székhelyévé vált. Az alapítvány a közel egy évszázaddal ezelőtt megfogalmazott célokat követve (ma Benczúr Ház név alatt) magas színvonalú kulturális központként tartja fenn a főváros nagyközönségének programjainak gesztorálásával. 2009-ben az alapítók elhatározták a Benczúr Ház bezárását (és később értékesítését), ami véget vetett az épület megőrzése biztonságának is. Ennek „eredményeképpen” a 100 éves Erkel Ferenc Zeneiskolának egy másik épületbe kellett költöznie a VI. kerületben. 2010-ben a Magyar Posta Zrt. újonnan kinevezett vezérigazgatója úgy döntött, hogy egy ilyen gazdag hagyományokkal rendelkező intézet nem mehet a feledés homályába. Ezt követően a többi tulajdonostól megvásárolták a tulajdonjog 52%-át, így az épület 100%-os tulajdonosaként úgy döntöttek, hogy megújítva korábbi tevékenységét, 2011-ben létrehozzák a Posta Kulturális Alapítványt (ma Postakürt Alapítvány). A második és a harmadik emelet a Postamúzeum (Budapest) új helyszínéül szolgál, amely 2012. október 9. óta fogadja a látogatókat. Leírása Az épület tervét Marmorek Oszkár műépítész készítette. A palotát zártsorú beépítésű, belső udvaros, magastetős, háromszintes lakóépületként alakították ki. Szintjei: alagsor, magasföldszint, részben beépített félemelet, második emelet és részben beépített tetőtér. A főhomlokzat díszítését Karl Waschmann tervezte. A belső térben Róth Miksa ólomüveg ablakai, és eredeti enteriőrök láthatók. Az alagsorban a kiszolgáló helyiségek és az istállók, a földszinten hálószobák és a recepció, míg az első emeleten az irodák voltak. Az aula kupolája alatt télikertet alakítottak ki, a Szalon (ma Díszterem) az utcára néző középső terem volt, míg a Hölgy termet (a mai Fehér Szalont) és az Úri termet (a mai Barna Szalont) a belőle és külön is nyíló, két oldalsó teremben helyezték el. A Vadászterem szép fafaragásos galériájával (a zenekar számára) étkezőként szolgált. A ház mögött, az épület teljes szélességében téglafallal körülvett kert, benne melléképülettel és szabadtéri színpaddal. Jegyzetek Műemléki azonosítója: 11182 Forrás A Benczúr Ház Megnyitja kapuit a felújított Benczúr Palota a postai világnapon A Postamúzeum története Baja Baja (németül: Frankenstadt) város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb települése, a Bajai járás központja. Jelentős kikötőváros és közlekedési csomópont. Fekvése A Mohácsi-szigettel szemben, Budapesttől 167 kilométerre délre fekszik. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán. A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna. Története A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt; a régészeti feltárások újkőkorszaki, bronzkori és népvándorláskori (szarmata) leleteket találtak. A 6. századtól avarok lakták a területet. A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Első írásos említése 1323-ból származik. Neve török eredetű lehet; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta. A közismert „bika” jelentés kevéssé valószínű, mivel az ótörökben buka, és egyetlen török nyelvben sincs palatális változata. Az ótörökben csak a bay szótő rengeteg jelentésének valamelyike jöhet szóba. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta. Baja a török hódoltság alatt a bajai nahije központja, az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18–22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686–1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) és magyar betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét. A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727–1741 között a Czobor család volt, majd a zálogba csapott uradalom – a Czobor család kihalása után – 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette Zichy Ferraristól a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett. Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. Ennek ellenére a 18-19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat. A város 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott, amelynek 1833-tól megszakításokkal közvilágítása van. 1839-ben a városban megkezdődött a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben megnyílt az első gőzfürdő. 1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét. 1873-tól törvényhatósági joggal ruházták fel. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indultak a közművek is. 1886-ban Riedinger L. A. augsburgi gyáros gázgyárat épített, 1887-től gázzal – akkori nevén légszesszel – világították az utcákat. 1892-ben készült el a bajai telefonhálózat. 1898-ban artézi kutat fúrtak a főtéren. A városnak azonban 19. század végén sem volt vízvezeték- és csatornahálózata. Az első világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, és néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget. 1921 és 1941 között a megcsonkított Bács-Bodrog vármegye székhelye lett. Ezt a rangot a Délvidék visszafoglalásával a korábbi megyeszékhely, Zombor visszakapta. A második világháborút követően, az 1950-es megyerendezésig ismét megyeszékhely volt. Népesség Baja népessége a 2011-es népszámlálás szerint 36 267 fő, itt él a 17 településből és 71 680 főből álló Bajai járás lakosságának kicsivel több, mint 50%-a. Baján 1000 férfira 1164 nő jut (az országos átlag 1000 férfira 1106 nő). 2011-ben a város lakosságának 91%-a magyar, 5%-a német, 2%-a horvát, 2%-a egyéb (főleg cigány és szerb) nemzetiségűnek vallotta magát. Vallási hovatartozás tekintetében is hasonlóan egységes a város hívő lakossága, hiszen 93%-a katolikus, 6%-a református, 1%-a meg főleg a görögkeleti, az evangélikus és a zsidó vallást mondja magáénak. Baja történelme során mindig középváros volt, a legmagasabb népességét 1988-ban érte el, amely 40 497 fő volt. Baja lakosai számának változása 1784-től: Gazdaság Fontos dunai kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben. Vályi András országleírásában Baja mezővárost úgy jellemezte, melynek lakói „leginkább búzával, és egyéb hazánkbéli termésekkel való kereskedésből élnek, vásárjai nevezetesek. (...) Vásárja mind a három nevezetes, és nem kevés hasznot hajt, Dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai ellenben hogy szántó földjeinek egy része hol homokos, hol pedig kemény, kaszállójok bő időben elég”. Fényes Elek 1851-ben megjelent geographiai szótárában Baja népességét 15 ezer főben határozta meg. A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi tűzifával, gyapjúval, bőrrel kereskednek. A városban a komáromi fakereskedők nagy rakhellyel rendelkeznek. A kézműves mesterek közül legnagyobb számban a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok és szűrszabók vannak. Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását. Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős. Közlekedés Baja fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely Magyarországon. Közút Budapest felől az 51-es, Kecskemétről az 54-es, Szeged és Bátaszék felől pedig az 55-ös számú főúton közelíthető meg. A Duna-híd 1909-ben épült. Vasút Baja vasútállomás és Baja-Dunafürdő megállóhely a Kiskunhalast Bátaszékkel összekötő egyvágányú, villamosítatlan, 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon érhető el. A Baja–Regőce-Zombor-vasútvonal és a Baja–Bezdán–Zombor-vasútvonal magyarországi szakaszainak (Baja–Gara illetve Baja–Hercegszántó) megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. A települést régebben közvetlen vonal kötötte össze Szabadkával, ez volt a Szabadka–Baja-vasútvonal, ami jelenleg nagy részben a 154-es vasúti mező része, az eredeti pálya Bácsalmástól Csikériáig megvan, de már járhatatlan.A vasútállomás és a Duna között ágazott volna ki belőle a tervezett, de soha meg nem épült Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal. Hajózás A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Magyarország második legjelentősebb kikötője a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszeren. A kikötő a Duna bal partján, az 1479+140 és az 1480+900 folyamkilométer között található. Helyi tömegközlekedés Baja helyi tömegközlekedését a Bács Volán Zrt. látja el. A 11 helyi autóbuszvonal mindegyike a városközpont mellett fekvő Déri Frigyes sétányon kialakított autóbusz végállomásról indul. Kultúra A városban található az Eötvös József Főiskola. 1946-53 között itt működött a Rudnay-művésztelep a Vojnich-kúriában (ma: Nagy István képtár). A művésztelep működésében Rudnay Gyulát három művésztanár P. Bak János, Kun István és B. Mikli Ferenc segítette. 1968 óta a Duna menti Folklórfesztivál egyik helyszíne. 1996 óta minden év július második szombatján rendezik meg a Bajai Népünnepély – Bajai Halfőző Fesztivál nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a híres bajai halászlét. Az elmúlt években ez a program négy napos fesztivállá bővült. Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atyjának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk. 1985-ben alakult a Gemenc Táncegyüttes. Azóta a város néptáncos életét más tánccsoportok is színesítik, mint a Lippangós Tánccsoport vagy a Sugovica Tánckör. A város zenei életét két lelkes amatőr kórus is gazdagítja: a Liszt Ferenc Kórus, az Ad Libitum Kórus és számos tamburazenekar is, illetve minden év tavaszán a város iskolái megrendezik az Éneklő ifjúság kórustalálkozót, valamint a III. Béla Gimnázium Bélás zenedélutánt, ahol az iskola diákjai mutathatják meg tehetségüket. A belváros két templomában a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templomban illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal Templomban évente 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a BELVÁROSI ORGONAESTÉK sorozatban. Ennek az 1998-ban alapított fesztiválnak a szervezője és művészeti szerkesztője dr. Kosóczki Tamás orgonaművész, a Belvárosi Templom orgonistája. Nevezetességek Városháza Türr István Múzeum Nagy István Képtár Kálvária-kápolna Bajai zsinagóga A Szentháromság tér a Sugovica folyóval, a Városházával és a Szentháromság-szoborral Bunyevác Tájház Éber Emlékház – Galéria Ferences templom és kolostor Szent István-szobor Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templom Szent Rókus-kápolna Szent János-kápolna Sport A város labdarúgóklubjai a Bajai Labdarúgó Sport Egyesület és a Bajaszentistváni Sportkör. 1803 óta jelen van a sportlövészet a város életében, 1992 óta Vízügyi Lövészklub keretein belül. Megyei és országos szinten egyaránt kiemelkedő teljesítményeket érnek el a város sportlövői. Ezen kívül kosárlabda-, röplabda-, vízilabda-, asztalitenisz-, floorball-, sakk-, triatlon-, tenisz- és kajak-kenu-klub is működik a településen. Az úszók és az evezősök is kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek. Amatőr szinten jelentős a FuTeam SE és a Bajai Lasszó nyílt vízi úszás. Jelentős eredményeket mutat fel a Bajai Táncsport Szövetség is. Baján a táncsport reneszánszát éli mind versenytánc, mind néptánc stílusban. Ismertebb sportolók Hosszú Katinka (úszás, háromszoros olimpiai bajnok 2016 , világbajnok 2009 , 2013 , 2017 ) Koch Renáta (duatlon- triatlon , világbajnok 2004, többszörös Európa-bajnok), Bajai Péter (triatlon, Európa-bajnok) Csábi Bettina ( 1977 ) ökölvívó Földes Vilmos (pool biliárd, junior világ- és Európa-bajnok, Pool Masters résztvevő) Varga Tamás (evezés, világbajnok 2005) Vizin László (többszörös bajnok raliversenyző, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnökségi tagja) Vereczkei Zsolt (3-szoros aranyérmes paralimpikon úszó: Barcelona 1992, Atlanta 1996, Sydney 2000) Hosszú István (kosárlabda, magyar válogatott játékos) Hangya Szilveszter (labdarúgó, magyar válogatott játékos) Volentér László (VB második helyezett és hatszoros EB nyertes motorcsónak versenyző) Baján sportoltak még: Pósta Sándor olimpiai bajnok vívó (1924, Párizs) Mamusich Tibor (1911-99) 4-szeres Európa-bajnok evezős Disztl Péter (a magyar labdarúgó válogatott volt kapusa), Bognár György (50-szeres válogatott, a magyar labdarúgó válogatott volt játékosa) és Disztl László (labdarúgó és edző) A város szülöttei Albert Andor ( 1876 – 1940 ) szobrászművész Allaga Imre (1813–1893) kormánybiztos, országgyűlési képviselő Atanackovics Bogoboj szerbül: Bogoboj Atanacković (1826–1858) ügyvéd, szerb író B. Mikli Ferenc (1921–2013) Munkácsy Mihály-díjas festő Bajai Ernő ( 1921 – 1993 ) újságíró, rejtvényszerkesztő Bajai Jenő ( 1914 – 1996 ) mezőgazdasági mérnök Balassa József ( 1864 – 1945 ) nyelvész, tanár Bartos Endre (1930–2006) festő, szobrász Báldy Bálint ( 1896 – 1971 ) mezőgazdász Bayer József ( 1851 – 1919 ) színháztörténész, az MTA tagja Beck Károly ( 1818 – 1879 ) költő Beck Vilmos festőművész Bende Imre (1824–1911) nyitrai püspök Bognár György ( 1961 ) válogatott labdarúgó, edző Bokor Malvin ( 1890 – 1950 ) író Bornemissza György (wd) ( 1924 – 2014 ) entomológus , ökológus Ausztráliában Bruszt Pál (1906–1979) fogorvos Csapláros István ( 1910 – 1994 ) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a lengyel–magyar kapcsolatok kiemelkedő kutatója Cserba Elemér (1876–1936) Rákospalota polgármestere Csermák Mihály ( 1863 – 1915 ) honvéd ezredes, az „uzsoki hős” Csefkó Gyula (1878–1954) nyelvész Dávid Ibolya ( 1954 ) jogász, politikus Dezső Alajos (1888–1964) karikaturista Disztl László ( 1962 ) válogatott labdarúgó, edző Disztl Péter ( 1960 ) válogatott labdarúgó Donáth Gyula ( 1849 – 1944 ) orvos Dömötör Pál (1844–1920) költő, műfordító, ügyvéd Drescher Pál ( 1889 – 1957 ) költő, műfordító, könyvtörténész Erdélyi Gyula (főjegyző) Ernst Jenő ( 1895 – 1981 ) orvos, biofizikus, az MTA tagja Erődi Dániel József ( 1844 – 1893 ) költő, pap, tanár Éber Anna (1905–2002) festőművész, rajztanár ifj. Éber Sándor (1909–1985) festőművész Ferenczy József (1855–1928) irodalomtörténész Fialla Lajos (1831–1911) orvos, egyetemi tanár Bukarestben Girk György (1793–1868) pécsi püspök Hajnóczi Gyula (1920–1996) építész, régész, Kossuth-díjas Ijjas József (1901–1989) kalocsai érsek Jánossy Dénes ( 1891 – 1966 ) levéltáros, történész, az MTA levelező tagja Radovan Jelašić ( 1968 ), a Szerb Nemzeti Bank (NBS) elnöke volt Jelky András ( 1738 – 1783 ) világjáró utazó Karig Sára műfordító, tanár, irodalmi szerkesztő Ketten Henrik (1848–1883) zongoraművész, zeneszerző Kliegl József (1795–1870) feltaláló Kohn Sámuel főrabbi, történész Komor István (1926–1974) rendező, színházigazgató Kosóczki Tamás orgonaművész-tanár Latinovits Gábor (1825 – 1897) prépostkanonok és címzetes püspök, országgyűlési képviselő Lukin László (1926–2004) tanár, karnagy, zenei műfordító Lülley Emmánuel (1807-1895) magyar és amerikai szabadságharcos Magyary Pál (1857 – Temesvár, 1937.) magyar történész, műfordító, egyházi író. Major Máté (1904–1986) építész, az MTA tagja Maruzsi László (1953. április 24) autóversenyző, labdarúgó-játékvezető, feltaláló. Meskó Zoltán politikus, a Nyilaskeresztes Párt alapítója Mészáros Lázár ( 1796 – 1858 ) honvéd tábornok, hadügyminiszter, az MTA levelező tagja Mikosevics Kanut ( 1860 - 1916 ) jogász, ügyvéd, Bács-Bodrog vármegye főügyésze, országgyűlési képviselő, szegedi királyi közjegyző. Miskolczy Dezső ( 1894 – 1978 ) orvos, az elmekórtan világhírű kutatója, az MTA tagja Obádovics J. Gyula ( 1927 -) matematikus, a matematika tudományok kandidátusa Jovan Pačić ( 1771 – 1849 ) magyarországi szerb festő, költő Mita Popović ( 1841 – 1888 ) magyarországi szerb költő, író Raics István (1912–1986) József Attila-díjas költő, műfordító, író, zenekritikus, zongoraművész Rózsavölgyi Gyula (1822–1861) zeneműkiadó alapítója Sallai István (1911–1979) tanító, könyvtáros, könyvtártudós Sándor Emma ( 1863 – 1958 ) zeneszerző, műfordító, Kodály Zoltán felesége Schulhof Lipót (1847–1921) csillagász, az MTA levelező tagja Széchenyi Lenke (1936–1993) textilművész Szilágyi György (1833-1921, Rusze, Bulgária) szabadságharcos, gyógyszerész Szulik József prépost, költő Tánczos Gábor tanár, politikus Telcs Ede ( 1872 – 1948 ) szobrászművész Tóth Kálmán ( 1831 – 1881 ) költő, író, az MTA levelező tagja Türr István ( 1825 – 1908 ) szabadságharcos, olasz királyi altábornagy Udvardi Erzsébet ( 1929 – 2013 ) Kossuth-díjas festőművész Joakim Vujić (1772-1847) szerb író, fordító, a szerb színjátszás atyja További híres bajaiak Allaga Géza zeneszerző, cimbalomművész Bajnai Gordon , üzletember, miniszterelnök Bellosics Bálint néprajzkutató, tanár Borbíró Ferenc ( 1879 – 1962 ), Baja polgármestere 1915 és 1918 , valamint 1921 és 1937 között id. Éber Sándor festőművész dr. Kőhegyi Mihály (1934–2001) régész, múzeumigazgató Nagy István festő Miskolczy Ferenc (1899–1994) grafikus és festőművész dr. Solymos Ede (1926–2008) néprajzkutató, múzeumigazgató dr. Újpétery Elemér (1911–2001) diplomata Tajdina József (1937–2009) plébános Sipos Loránd , grafikus Ottmár Attila, művészeti vezető Papp Dóra , író Pethő Attila, igazgató, zongorakísérő Grauaug Ármin, a szegények orvosa (1893–1945) Testvérvárosok Zombor , Szerbia Hódmezővásárhely , Magyarország Marosvásárhely , Románia Erdőszentgyörgy , Románia Waiblingen , Németország Argentan , Franciaország Thisted, Dánia Labin , Horvátország Biograd , Horvátország A település a művészetekben Baja az egyik, kisebb jelentőségű helyszín Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében, itt nőtt fel a főhős nevelt lánya, akinek felkutatása a cselekmény egyik fő célja. Gagrai-hegység A Gagrai-hegység (másképp: Gagra- vagy Gagrszkij-hegység; grúz: ������ ����; orosz: Гагрский хребет) egy hegylánc a Nagy-Kaukázus főgerincétől délre, nagyobb részben Abházia északnyugati részén, kisebb részben Oroszország Krasznodari határterületén. A hegység két folyóvölgy között húzódik, nyugaton a Pszou, keleten a Bzib határolja. Délen a hegység lába a Fekete-tenger partjáig fut le. Északkeleten a Mzimta folyó völgye határolja. Legmagasabb csúcsa a 3257 m magas Agepszta. A hegység főleg mészkőből áll. A hegységet lomblevelű erdők és tűlevelű erdők borítják. Feljebb szubalpesi és alpesi vegetáció váltja. A hegységből ered a Gega, a Hasupsze, a Szandripsi és a Rica-tó lefolyása, a Jupsara. A Bzib, a Gega és a Jupsara völgyén keresztül egy hegyi út vezet a Rica-tóhoz. A hegységben található a Föld legmélyebb ismert barlangja, a Krubera-barlang. Barbentane Barbentane település Franciaországban, Bouches-du-Rhône megyében. Lakosainak száma 4123 fő (2015). Barbentane Boulbon, Graveson, Rognonas, Tarascon, Les Angles, Aramon és Avignon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Google I/O A Google I/O a Google által minden évben megrendezett, San Franciscó-i helyszínű, kétnapos fejlesztői konferencia. A Google I/O erősen technikai jellegű, mélységekbe menő előadásainak témája általában a webes, mobil és vállalati alkalmazások fejlesztése Google-technológiákkal és egyéb nyílt webes technológiákkal, mint az Android, a Chrome, Chrome OS, különféle Google API-k, a Google Web Toolkit, az App Engine és így tovább. Az első Google I/O 2008-ban volt. Az I és O egyrészt az Innovációra és az Open (nyílt) szóra utal, másrészt az input/output kifejezésre. A rendezvény lebonyolítása a Google Developer Dayhez hasonló. xDNGy megjegyzés: + azaz 1/0 ami egy bináris kapcsolót szimbolizál, tehát az igen/nem vagy be/ki jelentést is magában foglalja, a "power gomb" szimbóluma is ezen két jel [I/O vagy 1/0] összevont alakja 2008 (május 28-29.) A főbb témák a következők voltak: OpenSocial, App Engine, Android , Google Maps API és Google Web Toolkit . Az előadók között voltak: David Glazer, Alex Martelli, Steve Souders, Dion Almaer, Mark Lucovsky, Guido van Rossum , Jeff Dean, Chris DiBona, Josh Bloch. 2009 (május 27-28.) A főbb témák: Android , App Engine, Chrome , Google Web Toolkit , OpenSocial, Google AJAX APIs és a Google Wave . Előadók: Aaron Boodman, Adam Feldman, Adam Schuck, Alex Moffat, Alon Levi, Andrew Bowers, Andrew Hatton, Anil Sabharwal, Arne Roomann-Kurrik, Ben Collins-Sussman, Ben Galbraith, Ben Lisbakken, Brad Chen, Brady Forrest, Brandon Barber, Brett Slatkin, Brian Fitzpatrick, Brian McRae, Bruce Johnson, Casey Whitelaw, Charles McCathieNevile, Charles Chen, Chewy Trewhalla, Chris Chabot, Chris DiBona, Chris Mertens, Chris Nesladek, Chris Pruett, Chris Schalk, Cody Simms, Cyrus Mistry, Damon Lundin, Dan Bornstein, Dan Holevoet, Dan Morrill, Dan Peterson, Daniel Jefferies, Daniel S. Wilkerson, Dave Bort, Dave Carroll, Dave Day, Dave Peck, David King, David Sehr, David Sparks, DeWitt Clinton, Derek Collison, Dhanji Prasanna, Dion Almaer, Don Schwarz, Eric Bidelman, Eric Sachs, Gerardo Capiel, Gregg Tavares, Guido van Rossum, Guillaume Laforge, Henry Chan, Ian Fette, Iein Valdez, Itai Raz, Jacob Lee, Jeff Fisher, Jeff Ragusa, Jeff Sharkey, Jeffrey Sambells, Jerome Mouton, Jesse Kocher és mások. 2010 (május 19-20.) A főbb témák: Android , App Engine, Chrome , Enterprise, Geo, Google APIs, Google TV, Google Web Toolkit , Social Web, és Google Wave . Előadók: Aaron Koblin, Adam Graff, Adam Nash, Adam Powell, Adam Schuck, Alan Green, Albert Cheng, Albert Wenger, Alex Russell, Alfred Fuller, Amit Agarwal, Amit Kulkarni, Amit Manjhi, Amit Weinstein, Anders Sandholm, Angus Logan, Anne Veling, Arne Roomann-Kurrik, Bart Locanthi, Ben Appleton, Ben Cheng, Ben Collins-Sussman és mások. 2011 (május 10-11.) Az első nap fő témája az Android (operációs rendszer), a másodiké a Chrome és a Chrome OS volt. Az Androidhoz kapcsolódó főbb bejelentések: Google Music – az Amazon Cloud Playerhez vagy a Spotifyhoz hasonló zenei streaming szolgáltatás Honeycomb update 3.1 – lehetővé teszi, hogy a Honeycombot futtató eszközök közvetlenül vegyenek át adatokat USB eszközökről Ice Cream Sandwich – a Honeycomb és a Gingerbread termékvonal egyesítése A Chrome-hoz és a Chrome OS-hez kapcsolódó fő bejelentések: Június 15-től a boltokban a Samsung és az Acer Chromebookjai A Chrome Web Store alkalmazások alkalmazáson belüli vásárlásainál mindössze 5%-os díjat számolnak fel Az Angry Birds webes ( HTML5 -ös) változata 2012 (június 27-29.) A San Franciscó-i Moscone Centerben tartották, két napról három napra hosszabbított időtartammal. A Google a következő hardvereket adta ajándékba a konferencia látogatóinak: Samsung Galaxy Nexus Asus Nexus 7 Nexus Q Samsung Chromebox 1. nap A fő témák a nap folyamán az Android, a Google+ és a Project Glass voltak. Vitaindító előadást (keynote) is tartottak ezen a napon. A hivatalos bejelentések közé tartoztak: Android 4.1 "Jelly Bean") Project Butter Google Now A Nexus 7 bemutatása A Nexus Q bemutatása Project Glass Az Android aktiválásainak száma világszerte meghaladja a 400 milliót „In-App Payments”, azaz alkalmazáson belüli fizetés: új árazási és előfizetési opciók a Google Wallet integrációjához Offline térképek Androidra A Google Drive SDK 2-es verziója Google+ Hangout alkalmazások és metrikák Új 3D képanyag a Google Earth for Androidhoz Új és frissített 720p HD minőségi YouTube API-k A Google Maps API által támogatott tömegközlekedési információk Frissített YouTube alkalmazás Androidra 2. nap A fő témák a nap folyamán a Google Chrome, a számítási felhő és a Project Glass voltak. Második (és utolsó) keynote előadás. A hivatalos bejelentések közé tartoztak: A Google Chrome 310 millió aktív felhasználóval rendelkezik világszerte A Gmail 425 millió aktív felhasználóval Google+ Platform for Mobile (benne SDK-k Androidra és iOS -re) A hivatalos megjelenő termékek közé tartoztak: Google Chrome for Android stabil változat Google Chrome for iOS Google Drive iOS -re Google Docs , elérhető offline módban is A Google Compute Engine , egy IaaS termék, ami nagy léptékű számítási terhelést képes feldolgozni, Linux virtuális gépeken , amik a Google infrastruktúráján futnak Heat Maps és Symbols: a Google Maps API új képességei A Google Maps API Styled Maps képességének továbbfejlesztése Day 3 A hivatalos bejelentések közé tartoztak: Mobile App Analytics A hivatalos megjelenő termékek közé tartoztak: Google Analytics Androidra 2013 (május 15-17.) A Google I/O 2013-at a San Franciscó-i Moscone Centerben tartják. Announcements of updates for Android, Chrome OS, Google Chrome and other services were expected during the conference. 2013. március 13-án nyitották meg a regisztrációt, pontosan ekkor: 7:00 AM PDT (GMT-7). Mindössze 49 percet vett igénybe az összes 900 dolláros (300 dolláros iskolásoknak és oktatóknak) jegy eladása, még úgy is, hogy elvárták a regisztrálóktól, hogy rendelkezzenek Google+ és Google Wallet felhasználói fiókokkal. 1. nap Bejelentések és bemutatók: Google Play Music „All Access” (előfizetés alapú streamelés) Google Play Games Updated Google Play Services Google Play for Education Android Studio fejlesztői környezet Samsung Galaxy S4 , gyári Androiddal, a Google Playen megvásárolható (fejlesztőknek szánt) Google+ újratervezés, fókuszban a fotókezelés és -megosztás Google Hangouts , frissített azonnali üzenetkezelő platform Újratervezett Google Maps , asztali és Android-alkalmazás Frissített Google kereső alkalmazás Androidra Az Android-aktiválások száma meghaladta a 900 milliót 2. nap A második nap fő témáig a Google Glassra írt alkalmazások és a Google+-fejlesztések voltak. 1980-as magyar gyeplabdabajnokság Az 1980-as magyar gyeplabdabajnokság az ötvenedik gyeplabdabajnokság volt. A bajnokságban tíz csapat indult el, a csapatok két kört játszottak, majd az 1-5. és a 6-10. helyezettek egymás közt még két kört. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Ütött gól G-: Kapott gól P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1980 Vraignes-lès-Hornoy Vraignes-lès-Hornoy település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 92 fő (2015). Vraignes-lès-Hornoy Bettembos, Hornoy-le-Bourg, Lamaronde és Thieulloy-l’Abbaye községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Fressines Fressines település Franciaországban, Deux-Sèvres megyében. Lakosainak száma 1644 fő (2015). Fressines Aigonnay, La Crèche, Mougon, Sainte-Néomaye és Vouillé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Cooper-pár A szilárdtestfizikában a Cooper-pár (vagy BCS-pár) két elektron, vagy más fermion, melyek alacsony hőmérsékletű szilárdtestben párba állnak és köztük kötőerő jön létre. A Cooper-párok képződésének első leírását Leon Cooper adta, aki a jelenség névadója is. Kimutatta, hogy fémek belsejében létrejöhet olyan elektron kétrészecske-állapot, melynek energiája kisebb mint a Fermi-szint, ami arra utal, hogy az elektronok között kötés áll fenn, ami a fenti körülmények között stabil. Hagyományos szupravezetőkben ezt a vonzerőt az elektron–fonon kölcsönhatások szolgáltatják. A BCS-elmélet alapján a szupravezetés oka a Cooper-párok létrejötte, mely kidolgozásáért John Bardeen, Leon Cooper, és John Schrieffer 1972-ben megosztott Nobel-díjat kapott. Fizikai leírása Bár a Cooper-pár létrejötte kvantummechanikai modellel írható le, egyszerűsített klasszikus képben is szemléltethető. A fémben mozgó elektron általános esetben szabad töltéshordozóként viselkedik. Az elektronok taszítják egymást, őket pedig vonzzák a rácsot alkotó pozitív fémionok. Ez a vonzás kicsit torzítja a rácsot is, az ionok kissé elmozdulnak az elektron felé, melynek következtében itt a töltés kicsit pozitív felé tolódik. A pozitívabb töltésű tértartomány más elektronokat is vonz. Ez a vonzerő nagyobb távolságban képes ellensúlyozni az elektronok közti elektrosztatikus taszítást, így az elektronok párokba állnak össze. Részletes kvantummechanikai tárgyalással belátható, hogy ez a hatás végső soron elektron–fonon kölcsönhatás eredménye. Kötési energiája Az elektronpárok kötési energiája igen gyenge, mindössze 10−3 eV körüli, így szobahőmérsékleten a termikus gerjesztés (mely nagyságrendje 10-2 eV) könnyen felbontja azokat. Hosszú élettartamú Cooper-párokra tehát csak alacsony hőmérsékletű fémekben számíthatunk. A párba állt elektronok nem feltétlenül vannak egymáshoz közel (köztük akár több száz nanométer is lehet), hiszen az összetartó erő hosszútávú. Mivel az elektronok feles spinű részecskék, azaz fermionok, kettő nem tartózkodhat azonos kvantumállapotban, de párba állva már egész spinű bozont alkotnak. Ennek következtében a Cooper-párok leírására a bozonokra jellemző szimmetrikus állapotfüggvényt és Bose–Einstein-statisztikát használhatunk, ha más részecskékkel való kölcsönhatásokat akarjuk leírni, illetve Cooper-párokra már nem érvényes a Pauli-féle kizárási elv sem. A BCS-elmélet más fermionok közti kölcsönhatások leírására is alkalmas. Például a 3He atomok között alacsony hőmérsékleten létrejövő Cooper-pár képződéssel magyarázható ennek szuperfolyósodása. Új kísérletek rámutattak, hogy Cooper-párt két bozon is alkothat, mely Cooper-pár természetesen szintén bozon. Kapcsolat a szupravezetéssel A Cooper-párok számára, mivel bozonok, lehetséges az azonos kvantumállapotok elfoglalása, így az összes pár a legalacsonyabb kvantumállapotba (alapállapotra) „kondenzálódik”. Cooper eredetileg egyedi párképződést vett figyelembe, de szemléletes, hogy ez a párba rendeződési jelenség tömegesen is megtörténhet az elektronokkal - melyet a BCS-elmélet figyelembe is vesz. Az elméletből levezethető, hogy az elektronok ilyen párokba rendeződése a rájuk vonatkozó folytonos energiaspektrumban tiltott sávot hoz létre (a tiltott sáv, azaz a gap megjelenése levezethető, ha a kölcsönható elektronokat soktest-problémaként fogjuk fel). A tiltott sáv a gyakorlatban azt okozza, hogy bármilyen gerjesztésnek alsó küszöbenergiája van. Ez a küszöb az, ami végeredményben a szupravezetéshez vezet, mivel az elektronok ütközésével járó szóródási jelenségek a küszöb alatti energiájuk miatt nem jönnek létre. Először Herbert Fröhlich javasolta olyan modell felállítását, ami a rácsrezgések hatására párba álló elektronokat feltételez. Ő ezt a félvezetőkben megfigyelt izotóphatásra alapozta. Az izotóphatás szerint az olyan félvezetők, melyekben nehezebb ionok vannak (mert az azt felépítő anyag nagyobb tömegszámú izotópjaiból állnak), azok alacsonyabb hőmérsékleten érik el a szupravezetés átmeneti hőmérsékletét. Ez a jelenség valójában a Cooper-párok képződésével írható le, mert a nehezebb ionok nehezebben mozdulnak el az elektronok terében, így bennük a Cooper-párok kötési energiája is kisebb. A Cooper-párok elmélete nem az elektronok és a fononok egy specifikus kölcsönhatásán alapul, általánosságának köszönhetően más részecske kölcsönhatásokra is kiterjeszthető, például elektron–exciton vagy elektron–plazmon kölcsönhatásokra. Mindazonáltal ilyen Cooper-párok létrejöttét még nem sikerült kísérletileg is igazolni. II. Rurik kijevi nagyfejedelem II. Rurik vagy Rjurik Rosztyiszlavics (oroszul: Рюрик Ростиславич), (1140 – 1210. április 19.) kijevi nagyfejedelem 1173-ban, 1180-tól 1182-ig, 1194-től 1202-ig, 1203-tól 1205-ig, 1206-ban 1207-től 1210-ig. I. Rosztyiszláv fiaként született. 1171-ben bátyja I. Roman néven elfoglalta Kijevet, neki pedig Belgorodot adta. A zűrzavaros idő alatt 1173-ban ő is kijevi nagyfejedelem lett, de hamarosan fel kellett adnia a várost más trónkövetelőknek. 1181-ben sikerült bevennie Kijevet, ezt követően, 1182-ben III. Szvjatoszláv társuralkodója lett, majd 1194-ben, Szvjatoszláv halála után egyeduralkodó. 1202-ben elűzték a trónról, amit hamarosan visszaszerzett. Később azonban II. Roman letette a trónról, amit Rurik azzal viszonzott, hogy rokonaival 1203-ban megtámadta és kifosztotta Kijevet. Ugyan Rurik a következő évben kolostorba vonult, de hamarosan érvénytelenítette szerzetesi fogadalmát és visszatért a trónra. Rokona, IV. Vszevolod Rurik szerzetesi fogadalmára hivatkozva törvénytelennek tekintette annak hatalmát és 1206-ban elűzte Rurikot Kijevből Ovrucsba. Azonban még ebben az évben sikerült visszaszereznie hatalmát. 1207-ben megismétlődött az eseménysorozat. 1210-ben azonban IV. Vszevolod nemcsak Kijevet tudta elfoglalni, hanem magát a nagyfejedelmet is a keze közé kaparintotta, aki így csernyihivi fogságában fejezte be életét. Jegyzetek Rurikids 10 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.) Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Рюрик Ростиславич (князь киевский) című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Vezetéselmélet Azokat a rendszereket, amelyek dinamikusan, nyíltan, aktívan, célszerűen, szervezetten működnek, és az anyagi mozgás biológiai és társadalmi mozgásformáihoz tartoznak, szervezeteknek nevezzük. A szervezeti vezetéselmélet feladata a vezetésnek a szervezet sikeres működésében betöltött szerepeinek és azon szerepek betöltési módszereinek meghatározása és leírása. A „szervezet”, mint például egy vállalat, állami szerv, vagy egyház, a filozófia szempontjából „absztrakt”-nak tekinthető, mely egy bizonyos feladatkör ellátására szerveződött részekből álló lényegileg élő felépítmény elvonatkoztatott fogalma. Általános szóhasználatban a szervezet a már említett, emberekből felépülő társadalmi szervek mellett az emberi testre is használatos. Minden szervezetnek közös jellemvonása egy meghatározott feladatkör ellátása, tehát a feladat, vagy cél tudatosítása a szervezet létkérdésének számít. A szervezet tehát a feladat megoldására, a cél elérésére, vagy egy szerep betöltésére szerveződött részek (egyének) csoportja, s egy ilyen irányelv hiányában inkább csak tömegről beszélhetnénk. Vezetés az általános szóhasználatban Általános használatban „vezetés” főnév a „vezető” tevékenységére utalhat a következő értelmekben: Vezető vezethet egy gépjárművet ( villamosvezető ) Vezető vezethet áramot ( elektromos vezető) Vezető vezethet egy versenyt (rendezőként levezeti, vagy versenyzőként vezeti a mezőnyt) Vezető utalhat valakinek a képességére (például „hatékonyan vezette a tárgyalást”) Utalhat iránymutatásra is (például „a király bölcsen vezette az országot ”) Utalhat egy befolyásos csoport tagjaira, mint például szakszervezeti vezetés Utalhat egy funkcióra mely szakértelmet, vagy gyakorlatot feltételez, mint például csoportvezető, vagy főmérnök Utalhat egy tekintélyes társadalmi funkcióra, mint például „elnöki iroda” értelemben… stb. Ha a vezetést egyszerűen csak „valami cél érdekében mások befolyásolása”-ként, és a követést pedig „valami cél érdekében mások általi befolyásoltság”-ként határozzuk meg, akkor láthatjuk, hogy a vezetés és a követés egy érem két oldal. Ebben az esetben megállapíthatjuk, hogy ez „érem létezését” indokló „cél” mellett, vezetéshez elengedetlenül szükséges legalább egy vezetett, azaz követő, s megfordítva pedig, ahhoz hogy valaki követő lehessen, neki valakit (vagy valamit) követnie kell. Ez a megvilágítás viszont azt mutatja, hogy a követő esetében a vezetésnek nem szükséges tudatosnak lennie (esetleg a „vezető” nem próbál senkit sem „vezetni” – mint azt Forrest Gump esetében is láttuk). A vezetés szempontjából a tudatosság viszont elengedhetetlen (még ha az nem is megy tovább a „hatalom” fogalmán túl – mint azt oly sok példában láthatjuk). A „vezetés” szó maga utalhat valamilyen vezetők egy csoportjára, vagy jelentheti valami híresség névleges vezető, különleges – ha nem misztikus – jellemzőire (mint például egy hős esetében). Más értelemben használva utalhat valakire aki nem ténylegesen vezet, hanem „követői” egyszerűen csak tiszteletet mutatnak iránta. A lelkesítő vezetők (mint a sok „hogy gazdagodj meg azonnal” prédikátorok), vagy lelkivezetők (mint Jézus) tekintélyszerepe mellett a szó sokkal konkrétabb formájában utalhat valakire aki éppen vezető helyen van egy versenyben, vagy egy vállalat, vagy termék esetében beszélhetünk azok piaci vezetéséről. Bizonyos helyzetekben, mint például vezércsoportok (politikai pártok, uralkodó elit), és más azokhoz hasonló hit alapú vállalkozások (vallási vagy üzleti csoportok) esetében a követők számára maga a vezetés gondolata egyfajta „aranygyapjú”-vá válhat és híveik a vezetőtől valami lényegi átalakulást várhatnak. Az ilyen szervezetek a vezetés imádására, tiszteletére és a vele való személyes kapcsolat elmélyítésére nevelik követőiket és híveiket. E helyzetekben a követők sokszor kritikátlanul engedelmesekké válnak. A 20. század első felében (1928 és 1945 között) Németországban, olyan szavak mint „vezér”, vagy „vezérelv” egyfajta misztikus értelmet kapott (ld. Führer és Führerprinzip). Az ilyenfajta kultusz-vezetés alternatívái-, ellenpéldáiként szolgálhatnak többek között a szövetkezeti vállalkozások, vezetés-kollégiumok (egyenrangúnak tekintett kollégák általi közös vezetés), demokratizmus és a vezetés fogalmát elutasító anarchizmus is. A vezetésre vonatkozó nézetek története Bár a vezetés a munkamegosztás kezdeteitől fontos szerepet töltött be az emberiség történelmében, a róla kialakult nézetek egészen korunkig túlnyomórészben csupán a hatalom megszerzése (hadvezetés) és gyakorlása (uralkodás) módszerének tekintették. Minden kor „uralkodó osztálya” saját beavatott tudományának, és társadalmi kiváltságának tekintette azt. A történelmi feljegyzésekben megemlített ellenpéldák (ld. Thomas Mann: József és testvérei) is többnyire csak az események leírására szorítkoztak, elméleti alapjait inkább csak egyházi keretekben vizsgálták vallásvezetési szempontból. Talán az első vezetéselméleti munka Szun Ce „A háború művészete” az i. e. 4. században írt műve volt, és Morus Tamás: Utópia (Magyar Helikon, 1963; Thomas More „Utópia” 1516) is csak álmodozásnak tűnik a Niccolo Machiavelli „A fejedelem” című, 1513-ban írt könyvéhez mérten. Érdekes megjegyezni, hogy a történelem folyamán a vezetés, gazdagság és hatalom egymáshoz való viszonya sokáig nem volt tisztázott. Gyakran a gazdagságból származó hatalmat (vagy fordítva) vezetési képességnek tartották. Szerintük a hatalom és az abból származó gazdagság két forrása a rablás és kereskedelem. Így például Arisztotelész a sikeres háborús hódításokat gondolta a gazdagság fő forrásának és ebben a szellemben nevelte híres tanítványát, akinek természetes hadvezetési képessége Arisztotelész elméletét igazolni látszik. Nagy Sándor makedón király a fél világot leigázva mesés kincsekhez juttatta magát, katonáit és alattvalóit. Ez a szemlélet, a győztes háborúból származó hírnév, az azzal járó hatalom és gazdagság megszerzésének vágya és ideológiája évezredeken át kísérte az emberiséget… Az igazat megvallva még Arisztotelész is ismerte a „másik utat”. Hat évszázaddal korábban ugyanis Salamon király mesés gazdagságát (Sába királynője: „még felét sem mondát el nekem…) kizárólag kereskedéssel gyűjtötte össze (Bár valaki megállapíthatná, hogy apja, Dávid király háborúival alapította meg e kereskedelem alapjait). Mindenesetre ez a „többet termelni és cserélni” általános kereskedelemnek a gazdasági alapjai, társadalmi feltételei csak lassan fejlődtek ki, mely folyamatot a későbbi tudományos eredmények, a találmányok sokasága és az ipari forradalom igen felgyorsított. Történelmileg az arisztokratikus gondolkodók feltételezték, hogy a vezetési képesség a „kék vér” és „jó gének” következménye. Ezzel ellentétben, a demokratikusabb érzelműek olyan természetes adottságú, tehetséges vezetőkre mutattak mint például a tehetségüknek köszönhetően sikeres életpályát befutó napóleoni ezredesek voltak. Hasonlóképpen, a hagyományszeretők a római pater familias államvezetéséről beszélnek, míg a feminista gondolkodás az érzelmileg ráhangolt, érzékeny és egyet- és együttérző útmutatást hozza fel. A 19. században az anarchista gondolat kidolgozása magát a vezetés fogalmát megkérdőjelezte. Erre a kérdésre adott egyik válasznak tekinthető a Leninizmus, amely a fegyelmezett és képzett elvtársak egy elit csoportját ruházta fel a proletárdiktatúrát létrehozandó szocialista forradalom élharcosainak feladatával. A vezetés más történelmi nézetei a vallási és világi vezetés látszólagos elméleti különbségeit mutatták ki. A császári-pápista hitelvek évszázadokon keresztül volt a támogatók és ellenzők kereszttüzében. A politikai életben a vezetést az államférfiak gyakorolják (akik néha, de egyre sűrűbben nők). A vezetés tudományos alapjai Néhány meghatározás Gulyás L.-Szende L. meghatározása szerint: „ A vezetés a vezető által tudományosan megalapozott vezetési ismeretek és módszerek tudatos alkalmazásával – a változó környezeti feltételek között – a szervezet rendszerjellegű működtetése, a formális- és informális struktúra, valamint a célkitűzés – folyamat – szervezet egyensúlyi állapotának biztosítása mellett a hatékonyság kívánt mértékű növelése. ” (A vezetésfejlesztés komplex vizsgálata. MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet, Budapest, 1984) „ A vezetés olyan tevékenység, amely – a kommunikációs folyamatra támaszkodva – meghatározott cél (célok) érdekében befolyásolja az emberek közötti kapcsolatokat és az emberi magatartásokat. ” (Bayer J.: Vezetési modellek – vezetési stílusok. Vinton Budapest, 1995) „A vezetés mások befolyásolása abból a célból, hogy valamilyen feladatra közös megoldást találjanak.” Medveczky 2004 Tehát: „A főnök a csapat mögött áll és hajtja az embereket, míg a vezető elöl megy, és azt mondja: kövessetek. A menedzser az, aki szervez, irányít, és az ügyekkel foglalkozik, a vezető az, aki törődik azokkal akik a vezetése alatt állnak, és akit követnek az emberek.” (Megoldások, 2003) A vezetés alapszerkezete Az ősközösségi társadalmak megszűnése óta a társadalmi munkamegosztás fejlesztése folyamatosan egyre szükségesebbé válik. E fejlődés eredményének tekinthető a munkarangsor kialakulása mely tetején a vezetés és végrehajtás áll. A végrehajtás maga is két funkcióból, az irányításból és a munkavégzésből tevődik össze: Ez a felosztás a vezetést egy feladatvégzés környezetében értelmezi. Állítható lenne, hogy minden vezetési funkciónak van egy meghatározott – ha nem is kinyilvánított – feladata (cinikusok a vezetés céljaként a vezetést magát, mint a hatalom gyakorlatát jelölhetnék meg, vagy New-Age-követői a jóérzetük fenntartását gondolhatják annak, míg vallásos emberek valami végső, transzcendens cél elérését érezhetik feladatuknak). Általánosságban a vezetés az irányítástechnikában is használt jeladó-végrehajtó-ellenőrző funkciókból álló folyamatirányítási tevékenységet, vagy az arravaló képességet jelöli meg. Ebben az irányítástechnikai visszacsatolási rendszerben egy folyamat meghatározott jellemzőit egy ellenőrző funkció kíséri figyelemmel, mely azt a vezető által kiadott céljelhez hasonlítva visszacsatolást nyújt a végrehajtó (irányító) egységnek hogy az a folyamatot annak megfelelően módosítva szabályozza : Ez az általános megfogalmazás egy társadalmi szervezetben – mint például az államvezetés – a vezetett folyamat az adott nemzet társadalma. Az ellenőrzési funkciókat társadalmanként más és más alszervezetek látják el. Ezek az alszervezetek néha a központi állami szervek része, de nagyon gyakran egymástól független, magánszervek is lehetnek. Mindenesetre ez alszervezetek sajátos érdekeik szempontjából kísérik figyelemmel a társadalom fejlődését és a saját normáiktól való eltérések észlelését a társadalmi vezetés figyelmébe ajánlják, ami azok figyelembevételével módosítják (vagy sem) a már korábban meghatározott társadalmi célokat. Az így meghatározott célok adnak útmutatást a végrehajtó szerveknek, amelyek a társadalmi folyamatok fejlődését befolyásolják. Fontos megjegyezni, hogy ebben a témakörben funkciókról , vagyis a folyamatban betöltött szerepekről beszélünk, nem pozíciókról, vagy személyekről. E megkülönböztetés különös fontosságú lehet a vezetés hatékonyságának megítélésében, ugyanis a folyamat dinamizmusának megértése szempontjából elengedhetetlen a befolyásoló tényezők azonosítása (előfordulhat, hogy egy elemzés megmutatná, hogy a vezetés legjobb igyekezete ellenére sincs a folyamatra tényleges hatással, azaz a vezetés funkcióját nem a formális vezető mechanizmusa tölti be (például egy bölcs király sem utasítaná a napot az esti felkelésre, hanem rendeletében előírná hogy a nap reggel keljen fel és este menjen le – ld. A kis herceg). Vezetési szerepek a gyakorlatban A folyamatszabályozás három szerepköre – a jeladás, végrehajtás és ellenőrzés – nem mindig különül el. Ténylegesen elemeiben csaknem minden tevékenységünkben megtalálható mindhárom funkció. Modern vezetéselméleti tanulmányok (például Stephen R. Covey) egyre növekvő mértékben hangsúlyozzák e vezérlési rendszerek mikroszinten való felismerésének fontosságát arra utalva, hogy az egyre növekvő komplexitású felépítményekben egyre nagyobb szerep jut az egyén tudatosságának. Ez iskolák szerint a szervezeti intelligencia a szervezetet alkotó egyének kollektív tudatával progresszív kapcsolatban áll. A makró szintű vezérlési rendszerekre a következő példák szolgálhatnak: Az Egyesült Államokban e három funkciót a kormányzat törvényesen elkülönült ágazatai látják el: Az ország népessége választott képviselőiken keresztül, a törvényhozás két háza: a Kongresszus és a Szenátus által vezeti az országot, ahol törvényeket hoznak a társadalmi folyamatok elfogadható működésének leírására A végrehajtás az elnöki iroda feladata, mely a végrehajtó szerveken ( minisztériumok , fegyveres erők, rendőrség , CIA és FBI stb.) keresztül befolyásolja a társadalmi folyamatok alakulását. A társadalmi folyamatok alakulását mindenki figyelemmel kíséri. Személyesen, magán- és állami szervezeteken keresztül a bíróság ok által tölti be visszacsatolási szerepét. A bíróságok e visszajelzéseket a fennálló törvénynek megfelelően megvizsgálják és módosítják a végrehajtó ágazat működési feltételeit. Megjegyzendő, hogy e visszacsatolás a törvényhozást is befolyásolja, hiszen az új törvények , vagy a meglévők módosításai ez alapján születnek meg. Egy vállalati szervezet esetében a sok vállalati tevékenység legtöbbje piaci környezetben történik a kereslet-kínálat alapján. A vállalatnak -mint profittermelő egységnek- a társadalomban betöltött sok szerepei közül a pénzcsinálást alapvetőnek tekinthetjük (hányan mennénk dolgozni, ha nem kapnánk fizetést érte?). A vállalat egészét tekintve: A jeladó (cél) szerepét a tulajdonos (mint például részvénytulajdonosokat képviselő igazgatói tanács) a beruházási keretet szabályozó tőke biztosításával nyújt a beszerzési-, termelési - és értékesítési költségek fedezésére anyagi eszközöket. Ezeket a pénzeket a vállalat a nyersanyag átalakításával, termékeibe (esetleg szolgáltatásaiba) bedolgozva használja fel (remélhetőleg) értéktöbblet termelésére a végrehajtás szerepét betöltő gyártási egység. Az így létrehozott termékeket (tárgyak, szolgáltatások, vagy információk ) a piaci versenyben való sikeres értékesítés útján szerzett jövedelem (profit) mértéke szolgáltatja az ellenőrzés i szerep visszacsatolását, melynek alapján a vállalat működési feltételei meghatározódnak (jó jövedelmezőség esetén a termelés, foglalkoztatással és munkáltatási biztonsággal együtt növekszik, vagy ellenkező esetben csökkenhet). A jövedelmezőségben nem közvetlenül érintett munkások szakszervezeti védelmet használhatnak érdekeik védelmére. Ebben a helyzetben a tagság igényei szolgáltatják a cél t, melyet a vezetőség lehetőségei szerint megpróbál kielégíteni (végrehajtás) és az esetleges hiányosságok megszüntetését a szakszervezet a vállalat jövedelmezőséget érintő fenyegetés terhe alatt követeli meg (ellenőrzés) (például a termelést akadályozó sztrájkot helyez kilátásba, vagy a vállalat termékeinek piaci keresletét károsan befolyásoló kampányt kezdenek) – igen gyakran ( tudatos vagy tudatalatti tagadás „varázslata” alatt) saját létfeltételüket biztosító munkáltatásuk kárára. Vezetéselméleti példák A különböző vezetéselméletek tanulmányozásakor figyelembe kell venni, hogy a vezetés gyakorlatának ősisége ellenére a vezetés elmélete nagyon fiatalnak, majdnem újszerűnek tűnik. Ennek a látszólagos ellentmondásnak egyik magyarázata az lehet, hogy a vezetéselmélet az egyre gyorsabban változó korunk problémáit igyekszik megoldani, s így a fejlődést jelenleg csupán követi annak vezetése helyett. (Egy probléma megoldása a „tegnap” problémájára vonatkozik, ma újabb tüzet kell oltani) Jelenleg egy új elmélet élettartama öt év alatt van, ami azt jelenti, hogy egy fiatal vezető életében öt, vagy hat új elmélettel találkozhat majd, mely tény sokak -e tudományágba vetett- bizalmát némileg megingathatja. Ennek ellenére a szükség új megoldásokat követel és az innováló gondolkozók a piaci versengésben előnyre tesznek szert, míg a „lépést” tartani képtelenek a japán (később a mexikói, újabban a kínai) árudömpingre panaszkodva kiszorulnak a piacról és a „múlt nagy nevei” közé kerülnek. Korai elméletek Frederick Winslow Taylor szerint a munkások csak annyit fognak dolgozni, amennyit a munkakörülmények hatására kénytelenek és tudatlanságuknál fogva képtelenek saját tevékenységük megszervezésére. Taylorizmus első üzemi alkalmazása a Ford T-modell gyártásánál a futószalag bevezetése volt. A nagymértékű felmondások következében Ford csökkentette a munkaidőt, és megemelte a fizetéseket. Henri Fayol a vezetés funkcióit műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli és igazgatási csoportokba sorolta. Az igazgatási (irányítási-, vagy menedzselési) funkció feladataiként a tervezést, szervezést, rendelkezést, koordinálást és az ellenőrzést jelölte meg. E feladatok sikeres ellátásához 14 alapelvet fogalmazott meg: munkamegosztás, munkahelyi összhang, fegyelem, egységes utasítás, egységes irányítás, érdek harmonizáció, igazságos bérezés, centralizálás, utasításláncolat, rend, egyenlőség, állománystabilitás, kezdeményezés és közösségi szellem. Max Weber bürokrácia elmélete. A bürokráciát ma lassúnak, embertelennek, önmagáért valónak és az ügyféllel packázónak tartjuk, Weber annak pontosságát, szakértelemét, meghatározott előléptetési rendszerét, kiszámíthatóságát és megbízhatóságát emelte ki. Weber bürokrácia modellje a munka megosztását, szabályozottságot, hierarchiát, aktaszerűséget, iktatást, szakmai hozzáértést és a személytelen, tárgyilagos ügyintézést tartotta a sikeres végrehajtás alapjának. E modell hátrányainak kritikusai az önmagáért való növekedést, a garantált előrelépést, az oligarchizálódást, a saját célok követését és az szabályozás időigényességét hozzák fel. Az „emberi viszonyok” irányzat A „Mi is egy vezető? ” kérdésre az ipari és szervezeti pszichológusok nem tudnak egyértelmű választ adni. A vezetés értelmezése egyik módjának tekinthető viszont a „vezető” és a „hatalmas” közötti különbségek feltárása. A hatalmas egy olyan vezető, akinek a beosztottjai viselkedését befolyásoló hatalma a pozíciójából fakad. Hagyományosan a menedzserek, főnökök, munkairányítók munkakörei képviselik az ilyen pozíciókat. E munkakör betöltői attól függően, hogy milyen mértékben használják pozíciójukból eredő hatalmukat mások befolyásolására, vezetőknek minősíthetők, vagy nem. Az igazi vezető ugyanis nem a beosztása, hanem személyes tekintélyére támaszkodik beosztottjainak egy közös cél érdekében való befolyásolásra. Az emberi viszonyok tanának képviselői szerint a korai klasszikusok figyelmen kívül hagyták az informális elemek jelentőségét, nem összpontosítottak a racionalitás korlátaira és alulértékelték az embert, mint a szervezet alaptényezőjét. Ezért az un. szervezeti pszichológusok vizsgálódásai központjába a munkahelyen belüli személyes kapcsolatok, a vezetők és vezetettek viszonya, a munkacsoporton belüli viszonyok és az egyének, csoportok és szervezetek kölcsönkapcsolatai kerültek. Idővel kialakult a szervezeti kultúra fogalma, melyet a vállalaton belül gyakorolt vezetési stílus és a vállalati élet szokásainak összességeként határoztak meg. Ennek keretében sokan vizsgálták azt, hogy a szervezet tagjainak különböző kulturális háttere milyen befolyással van a szervezet egészére, azaz, hogy szükség van-e egy egységes szervezeti kultúra kialakítására (mint azt az IBM esetében szigorú öltözködési formák és napi istentisztelethez hasonló vállalati összgyűlések, sőt egy IBM-himnusz énekelésével is próbálták), vagy elképzelhető az, hogy a kultúrák egymás mellett éljenek (amit napjainkban új vallásként kezelt „diversity” (angol: sokféleség) irányzat képvisel). E kutatások eredménye az lett, hogy a kis szervezetektől eltérően, nagy szervezetekben egyidejűleg több eltérő szervezeti kultúrák érvényesülhetnek, míg a nagy multinacionális cégek gyakran egységes kultúra kialakítására törekednek. Megállapították, hogy egy adott kultúra kialakulásához közel egy évtized szükséges, és gyakran a vállalati vezetés a szervezetet a szervezeti kultúra fejlesztésén keresztül igyekszik irányítani. Ahogy a kultúrát általánosságban is a múlt történelmének, a jelen cselekedeteink és hozzáállásaink, valamint jövőnkről alkotott elképzeléseink összességének tekinthetünk, a szervezeti kultúra is lényegében egyfajta szociális összetartó erő látható és láthatatlan elemekkel. Ezekből az elemekből felépített erős szervezeti kultúra alakítja ki a vállalat dolgozóinak identitástudatát, segíti az célokkal való azonosulást, valamint stabilitást és egyszerűséget eredményez. Hugo Münsterberg A pszichológia és ipari hatékonyság (1913) kapcsolatait tanulmányozta és az emberi magatartás tudományos vizsgálatának eredményeként a vezetők számára megkönnyítette az emberek kiválasztását, az emberek betanítását és a dolgozók motiváltságának növelése érdekében a megfelelő műszaki megoldások kiválasztását. Elton Mayo Az ipari civilizáció emberi problémái című könyvében foglalta össze kutatásai eredményeit, melyek szerint a termelékenységet jelentősen befolyásolják az emberek közötti kapcsolatok, a pszichikus és szociális tényezők és a szervezeten belül kialakult különböző viszonyok. Mayo megállapította, hogy a munkamegosztási viszonyok sok különböző hatalmi-, érdek- és érzelmi kapcsolatrendszert alakítottak ki és ezek az informális csoportok gyakran nagyobb hatással vannak a szervezet működésére, mint a szervezet formális egységei. Fremont Ellsworth Kast és James E. Rosenzweig Szervezet és Irányítás, Rendszer- és Esetlegességi Megközelítés (Organisation and Management, a Systems and Contingency Approach) című könyvükben a szervezetet szociális rendszer szempontjából vizsgálták és az embereknek sokféle motivációját kutatták az informális csoportok, demokratikus vezetés, megelégedettség, kommunikáció területén és a vezetők képzettségének és a szociálpszichológiai szükségletek behatásait értelmezték. Vezetéselméletek Jago szerinti csoportosítása A vezetéselméletek sokszínűsége és sok fajtája több mint húsz évvel ezelőtt is gondot okozott a tanulmányozónak és ezt segítendő, Athur G. Jago 1982-ben egy csoportosító keretet ajánlott, amely megkísérli a szervezetpszichológiai vezetéselméleteket figyelmük központja és megközelítésük alapján csoportosítani. Egy egyszerűsített változata így nézhet ki: Ebben a csoportosításban a „Fókusz” arra utal, hogy a vezetés jellem-, vagy viselkedésként van-e vizsgálva. A jellem központú vizsgálati módszerek a vezetés lényegét a vezetőknek, a nem vezetőktől megkülönböztető, ösztönös vagy lényegi személyiségi jegyeit kutatja, minthogy a feltételezések szerint ezek viszonylag szilárdak és tartósak. A „Megközelítés” az adott modell vagy elmélet egyetemes vagy esetleges módszerét veszi figyelembe. Az általános megközelítés elméletei szerint a hatékony vezetőket általános érvényű jellemvonások és viselkedési formák jellemzik, és némelyik feltételezi, a minden helyzetben alkalmazható „legjobb” vezetési tulajdonságok létezését. Ezzel ellentétben viszont az esetleges megközelítés nem hisz ilyen létezésben, hanem ez elméletek közös vonása a szerint a hatékony vezetői tulajdonságok egy adott helyzet sajátosságainak függvénye. Vezetői jellem elmélete A vezetői jellem elmélete szerint a személyiség véges számú jellemvonásból épül fel, melyek az egyének személyiségében több vagy kevesebb mértékben van jelen. Ez a megközelítés összhangban van a személyiség kutatás pszichometrikus módszereivel, különösen ahogy a „tényező analízis” használata a vizsgálat eredményeit összegezi. A tényezők a jellemvonások mértékeiként értelmezhetők. A jellem elméletet a személyiség-elemzés minőségibb, intuitívebb módszereit előnyben részesítők támadják és a személyiség pszichometrikus kutatóit gyakran „konkretizálással” vádolják, mondván, a jellemvonások mérési eredményeit nem szabadna egyszerű matematikai absztrakcióknál többre becsülni. Az általános személyiségelméletben a jellemvonásokat nagy vonalakban tárgyalják és „kifeléfordulásra” vagy „idegességre” való hajlamról beszélnek. Csak a pszichológia bizonyos területein és egyes helyzetekben merültek fel ennél szűkebben, pontosabban meghatározott jellemvonások is. Például, egy korai vezetési jellem-elmélet sok különböző kutatók által, számos fogalom-fejlődési szakaszon ment keresztül, míg végül a következő hat jellemvonás általánosan elfogadott szoros korrelációt mutat a vezetési képességekkel: A feladat pontos ismerete Értelmesség Belső hajtóerő Vezetésvágy Őszinteség Önbizalom E korreláció alapján ezeket a tulajdonságokat egy sikeres vezető szükségszerű jellemvonásainak tarthatjuk. Fiedler kontingencia modellje A Fiedler-féle kontingenciamodell néven is ismert esetlegességi minta nevű vezetéselmélet lényege az a vezetéspszichológiai megállapítás, hogy a vezetők alapvető személyiségi jellegük alapján két egymást nem könnyen helyettesítő kategóriába sorolhatók. Fiedler e két csoportot „viszony-orientáció” és „feladat-orientáció”-nak nevezte és kimutatta hogy milyen fontos az egyes vezetőkre személyiségüknek megfelelő feladatokat bízni. Fiedler egy érdekes módszert dolgozott ki a két típus megkülönböztetésére amit ő a „legkevésbé kedvelt munkatárs mércé”-nek nevezett. Eszerint azok a vezetők, akik az általuk legkevésbé kedvelt munkatársaikat kellemetlennek, feszültnek, hasztalannak, borúsnak és unalmasnak írja le, általában feladatorientáltak, míg azok, akik a legkevésbé kedvelt munkatársaikat kellemesnek, nyugodtnak, segítőkésznek, vidámnak vagy érdekesnek tartja általában viszonyorientáltak. Fiedler másik két híres mutatójával a „helyzet kedveltsége” és a „vezető-helyzet illeszkedés”-sel részletesen bemutatja a két típus előnyeit, hátrányait és útmutatást ad a számukra legmegfelelőbb vezetési környezet kiválasztásának módszereihez. Fiedler módszerének kritikusai azt kissé merevnek találják, és szeriintük sok esetben nem pontosan tükrözi a vizsgált személy valóságos jellemét. Mégis, e módszer a vezetéskutatás számára egy új szemszöget adott, melyet újabb elméletek kidolgozói is átvettek. A magyar szakirodalom egy ehhez hasonló soros és párhuzamos típusú vezetői tulajdonság elméletét dolgozta ki. A soros típusú emberek egy időszakban csak egy témára tudnak koncentrálni és a feladatokat egymás után, sorban oldják meg. A párhuzamos típusú emberek ezzel szemben, egy időszakban több témára tudnak koncentrálni és feladataikat párhuzamosan időosztással oldják meg.. Hatékonyságukat növeli, ha ez még térlátással is párosul. A térlátással rendelkezők, térben látják a különböző folyamatokat, így problémamegoldásuk hatékonysága lényegesen jobb lehet. A két típus közül a párhuzamos típusúak, kiegyensúlyozottabbak és eredményesebbek bizonyos területeken, ahol a gondolkodási mélység nem követelmény. A részleteket és kitartást igénylő feladatok megoldásában ezek a vezetők általában csak korlátozott sikereket érnek el. Korai viselkedési elmélet A korábban is említettek szerint a vezetés viselkedési megközelítése a vezetés hatékonyságát biztosító viselkedési formákat vizsgálja. Például az „igazgatói rács”-ot Robert Blake és Jane Mouton a vezetési magatartás különböző típusainak kétoldalról való elemzésére hozták létre 1964-ben: Az egyik oldal a „Termelésről való aggódás”, a másik pedig a „Személyekről való aggódás”. Míg az előző a vezetőnek eredmények produkálására és a feladat elvégzésére való törekvését méri, addig az utóbbi a konfliktus-helyzetek elkerülésére és a beosztottakkal való barátságos viszonyok kialakítására való igényt méri. E két mutató által létesített „rács”-on az értékek 0-10 között változnak és öt alaptípust határoznak meg: Ha mindkét mutató alacsony (1,1), akkor azt mondhatjuk, hogy a vezető fő célja a baj elkerülése, a hibák felelőssége alól való kibúvás, ami hatékonyságát esetleg lecsökkenti, minthogy az „igen tisztelt kedves beosztott úr” nem mindig méltóztatik a termelésért fáradságot áldozni… Ha a „személy” mutató magas, de a „termelés” alacsony (9,1), akkor „klub stílus”-ról beszélhetünk, mert a vezető nagy figyelmet fordít a dolgozók biztonságára és kényelmére abban a reményben, hogy azok a termelést fokozni fogják. Sajnos a tapasztalatok szerint e barátságos légkör nem szükségszerűen termelékeny. Ha a „személy” mutató alacsony, de a „termelés” magas (1,9) akkor „termelj vagy pusztulj” helyzet alakulhat ki. Az ilyen vezetők a dolgozók szükségleteit nem tartják túlzottan fontosnak, úgy gondolják, hogy a fizetésért termelés jár, és esetleg a vállalati célok elérésére szabályok, rendelkezések és büntetések alkalmazásához is folyamodnak. Ez a stílus az „X-elmélet”-en alapul (McGregor elmélete, mely szerint az átlagos alkalmazott nem szereti a munkát, kényszeríteni, dirigálni kell neki a cél elérése érdekében, nincs ambíciója és elkerüli a felelősségvállalást) és leginkább a csőd szélén álló vállalatok alkalmazzák. Ha mindkét mutató közepes értéket mutat (5,5), akkor kiegyensúlyozott „laza” vezetést várhatunk, mikor a vezető célja csak egy elfogadható szintű termelés elérése. A mindkét mutató magas volta (9,9) egy csoport-stílusra utal. Ahogy azt az „Y-elmélet” (McGregor elmélete, mely szerint a fizikai, szellemi erőfeszítés természetes emberi megnyilvánulás és az emberek előnyben részesítik az önirányítást, önkontrollt, valamint vállalják a felelősséget és az emberek szívesen mutatnak találékonyságot, kreativitást, képzelőerőt) javaslata is ajánlja, az ilyen stílusú vezetők „sokat adnak és sokat várnak el”, támogatják a csoportmunkát és a dolgozók közötti elkötelezettséget, és nagy hangsúly helyeznek arra, hogy a dolgozók a vállalat szerves részének érezzék magukat. Ez az igyekezet magas termelési hatékonyságot és jó, céltudatos munkahelyi légkört eredményez. Mindezek ellenére az „igazgatói rács”-nak előnyei mellett hátrányai is vannak. Ez a módszer egyrészt a vezető megfigyelhető tevékenységére összpontosítja figyelmét, hogy eldöntse a vezető termelés, vagy személy orientáltságát, mely ténylegesen a magatartási megközelítésnél megbízhatóbb adatokat nyújt. Másrészt viszont, e módszer magát egyetemesnek tekinti, azaz a minden helyzetben alkalmazható leghatékonyabb vezetési módszert igyekszik meghatározni, melynek létezését a valóságos szervezetek példáinak tapasztalatai nem támasztják alá. Mégis e kétoldalú megközelítési modell hatékony és egyszerű módszert nyújt a vezetési stílus meghatározására, és várhatóan – esetleg más név alatt- a jövő kutatásaiban újra feltűnik majd. Az út-cél elmélet Bár az út-cél elmélet a Fiedler féle esetlegességi mintához hasonlóan nem törekszik általános érvényű törvényszerűségeket feltárni, attól mégis jelentősen különbözik, minthogy figyelmének központjában nem a személyi jellemvonások, hanem a vezetési helyzetek és azokban a helyzetekben való vezetői magatartás áll. Elméletileg az egyén egy adott feladat elvégzésében való igyekezetét két tényező – a feladat kívánatossága és az elvárások- függvényének tekintő un. „motiváció elvárási elmélete” közeli rokona. Az „elvárás” annak a mércéje, hogy a feladatvégző egyén mennyiben érzi azt, hogy magatartása egy bizonyos kimenetel elérését milyen mértékben befolyásolja. A „kívánatosság” pedig azt méri, hogy az a bizonyos kimenetel az egyén számára milyen vonzónak tűnik. Ez elmélet állítása szerint a vezető befolyásolhatja beosztottja elvárását a beosztott cselekvése és a remélt kimenetel közötti kapcsolat megvilágításával, de elismeri azt a tényt, hogy a vezető tényleges hatékonysága az adott helyzet sajátos körülményeitől is függ. A vezető a helyzettől függően alapjában négy különböző vezetési stílus közül választhat: Irányító vezetés – a beosztottnak kifejezett utasításokat ad a feladat elvégzését illetően. Támogató vezetés – barátságos, és aggodalmát fejezi ki a beosztott jóléte felől. Részt vevő vezetés – értekezik a beosztottakkal és javaslataikat megfontolja. Eredményorientált vezetés – magas célokat tűz ki és beosztottaktól magas szintű teljesítést vár el. Az út-cél elmélet szerint a vezető tényleges hatékonyságát a következő környezeti tényezők befolyásolhatják: A beosztott személyisége: a belsőleg fegyelmezett beosztottak esetében részt vevő vezetés tűnik hatékonynak, míg a külsőleg vezérelt beosztottak esetében az irányító vezetés lehet hatékony, valamint el kell ismerni, hogy a magukat tehetségesnek megítélő beosztottak nem fogadják el az irányító vezetés stílusát. Környezeti sajátosságok: meghatározott szerkezettel rendelkező feladatok esetében az irányító vezetés hatékonytalannak tűnhet szabályszerű tekintélyalapú rendszerekben az irányító vezetés csökkentheti a munkások elégedettségét egy jól összeforródott csapaton belüli beosztottak nem igényelnek támogató stílusú vezetést. Összességében, az út-cél elmélet is a Fiedler féle modellhez hasonlóan rengeteg gondolatot ébresztett további kutatások számára, így például tanulmányok készültek e modellben említett egyes tényezők -mint a beosztottak „vezérlés-helyének” és a munkacsoportok társadalmi környezete- szerepének megvizsgálására Karizmatikus vezetésmodell A karizmatikus vezetésmodell az egyik legújabb vezetési elmélet. A teológiai eredetű személyi varázst először Max Weber (1864-1920) használta a politikai vezetés leírására, amit szerinte Isten kegye ingyen-ajándékként ad az emberiségnek. Modern tanulmányok egyelőre nem találtak jó magyarázatot erre a jelenségre, mégis ez az elmélet a vezetést egy bizonyos értelemben különleges oldalról közelíti meg. E modell alaptétele szerint a személyes varázs a vezetők sajátos tulajdonsága, és az emberek természetüknél fogva általában személyes vonzalmat éreznek karizmatikus vezető irányában. Ez a természetes vonzalom nagyon hatékony vezetést eredményezhet. A személyi varázsban megfigyelhető jelenségek közé tartozik hogy: A követők megbíznak a vezető hiteinek, és értékítéleteinek helyességében. A követők szeretetet, vonzalmat éreznek a vezető iránt és készséggel engedelmeskednek neki. A követők a nekik kitűzött küldetéshez érzelmileg kötődötté válnak. A megállapítható, hogy e személyi „varázs” egy meglehetősen találó elnevezés, mert összetettsége miatt működési mechanizmusa, vagy egyáltalán maga jelenség is egyelőre tudományosan tisztázatlannak tekintendő – mintegy „varázslatos”-nak tűnik. Ennek ellenére (vagy éppen ezért?) jelenleg nagyon érdekes témának bizonyul mind a szervezeti-, úgy a társadalmi pszichológia és a politikai tudományok területén is. Érdekesség: A New York-i terrortámadás utáni amerikai elnökválasztáson a vezetési képesség még a szokásosnál is nagyobb hangsúly kapott. Történelmi elemzések készültek a karizmatikus tulajdonságok azonosítására, de eddig semmi eredményt nem értek el ezen a területen. A karizmatikus vezető egyaránt lehet jó és gonosz. FDR -Roosevelt elnök, Martin Luther King polgárjogi harcos, Adolf Hitler és szektavezérek, mint David Koresh egyaránt karizmatikus vezetők voltak, s sokan gondolják, hogy a mai bajos világunkban személyes varázsú vezetőkre van szükség. Mégis a 2004-es választásokat a legkevésbé karizmatikusnak ítélt jelölt, George W. Bush nyerte meg, mert a közvélemény értékítélete a hangos kisebbségtől eltért (a személyiség helyett megbízhatóságot, elvhűséget választottak). A személyiségi- nézőpontok közötti vita tehát egyelőre eldöntetlen, minthogy az előbbiek belső személyiségjegyek fontosságának kihangsúlyozásával ellentétben, az utóbbiak szerint a sikeres vezetőt csak sikeres működésük különbözteti meg a sikertelenektől. Ezt a „hatékony az, amit a hatékony csinál” mondással fejezik ki, ami arra utal, hogy végsősoron a problémák és feladatok megoldása az ami számít. A vezetés ugyanis nem arról szól, hogy a vezetők hogy oldották meg a kézenfekvő problémákat, hanem arról, hogy milyen sikeresen vezették követőiket a megoldandó problémák kijelölésében, megoldások tervezésében és kivitelezésében. Ténylegesen, a karizmatikus vezetésmodell a hagyományosabb személyiségi-, és magatartási vezetéselméletek népszerű alternatívájává válik napjainkban. Machiavellista vezetésmodell Ez a vezetéselmélet ugyan nem tekinthető egy modern irányzatnak, de az emberi természethez való különleges közelsége miatt mégis nagy szerepet játszik modern világunkban. Niccolo Machiavellit „A fejedelem” 1513-ban írt könyve alapján jogosan tartják a befolyásolás nagymesterének. Ez a műve a 16. század uralkodói (vagy a mai „felfelétörekvő” hivatali lépcsőjáró) számára írt kézikönyv, melyben a hatalom megszerzésének és megtartásának módjait írja le. Szerinte „a cél szentesíti az eszközt”, és ezek alapján nevezik machiavellistának az olyan típusú embert, aki hatalmának megőrzése végett nem riad vissza semmiféle körmönfont taktika alkalmazásától sem. Ha kell, kaméleonként váltogatja arcát, helyzettől és partnertől függően változtatja meg stratégiáját. Számára a hazugság és csalás csupán eszközök céljai eléréséhez. Repertoárjában nagy szerepet kap az érzelmi aspektus, vagyis az indulatok hatékony kezelése, fenyegetés, hitegetés és önsajnálat. Sokan hiszik (magukról) hogy a jó vezető a machiavellista vezető (amíg a „lóláb ki nem bukkan”). Helyzettől függő vezetési stílus – P. Hershey szerint P. Hershey javaslata szerint a vezetési stílust a helyzettől függően kell megválasztani. Négy alaptípust határozott meg a feladatkiadás és a vezető-beosztott kapcsolata szempontjából: A felépítő stílus lényege a feladatvégzési teljesítőképesség kifejlesztésének segítése. Ennek megfelelően alkalmazási területei az olyan helyzetek, amikor a beosztott új, vagy kevés tapasztalattal rendelkezik, motiválatlan, illetve bizonyos feladatokat kerül, önbizalomhiánnyal küszködik, vagy átlagon alul teljesít. Ez a stílus nem ajánlott szakképzett, tapasztalt, motivált dolgozók esetében, vagy ha a teljesítményt nehéz rövid úton lemérni, vagy ha a határidők nem szorítanak túlságosan. Az előkészítő stílus fontos feladatok környezetében való jó főnök-beosztott kapcsolatok fenntartására alkalmas és olyan helyzetekben alkalmazható, mikor a beosztott képzett és tapasztalt, de teljesítménye hiányos és a beosztott egyértelműen elismeri a vezető tudását és beosztását, vagy ha a vezettet személy meg akarja osztani a felelősséget és a vezetővel kölcsönös függési viszonyban akar dolgozni, s ha az idő nem kritikus tényező. Nem ajánlatos, ha a képzett és tapasztalt beosztott motivált, s nem igényli a vezető bevonását, vagy ha képzettségi, tapasztalati és motivációs problémák állnak fenn. A bátorító stílus leghatékonyabb a képzett, tapasztalt és motivált beosztottnál, kinek teljesítményével az adott feladatott többféleképpen is el lehet végezni. Más esetekben nem javasolható, különösen nem, ha a teljesítménnyel, képzettséggel, vagy tapasztalattal gondok vannak, vagy ha kezdeményezőkészség, vagy felelősségérzet hiányzik. A megbízó stílus szakképzett, tapasztalt megfelelő önbizalommal rendelkező beosztottak esetében alkalmazható, mikor a beosztott büszke bizonyos területeken átlagon felüli teljesítményére és felelősséget tud vállalni. Tapasztalatlan, szakképzetlen, felelősséget nem vállaló, vagy önbizalomhiányban szenvedő, átlagosan teljesítő beosztottak esetében nem ajánlatos. Stratégiai vezetés Főcikk : Stratégiai vezetés Ahogy azt Radó és Réthy is megállapítja, Csath Magdolna szerint „ a sikeresen működő vállalatok sikereinek titkát elsősorban a tudatosan és gondosan kidolgozott, eredményorientált stratégiában és a kidolgozó, valamint a megvalósításon őrködő, jövőorientált, vállalkozó szellemű vezetésben kell keresni.” (Csath M.: Stratégiai vezetés-vállalkozás. Közgazdasági és Jogi Kiadó Budapest, 1990). A stratégiai vezetés a szervezet céljai meghatározásának, e célok eléréséhez vezető tervek és rendelkezések kidolgozásának és e tervek végrehajtásához szükséges erőforrások elosztásának folyamata. E szerepeit tekintve a vállalatvezetés legfelső rétegének a feladatát képezi, és rendszerint a vezérigazgató és az ő végrehajtócsoportjának hatáskörébe tartozik. Ez a csoport szabja az egész vállalkozást érintő átfogó irányt. A szervezet stratégiáját kitűzött céljainak, erőforrásainak és adott körülményeinek ismeretében dolgozzák ki. E folyamat során a vállalat stratégiai előnyeit a vállalattal szembenéző üzleti-, piaci környezettel vetik össze. A vállalat átfogó stratégiájának egyik fő célkitűzése a szervezetet olyan helyzetbe hozni, hogy eltervezett küldetésének a leghatékonyabban felelhessen meg. A jó vállalati stratégia a szervezet célkitűzéseit, rendelkezéseit és végrehajtási elemeit (taktikáját) egy szerves egésszé formálja össze. A stratégia és taktika kifejezések maguk is e vezetési megközelítés hadászati gyökereiből származnak, mely legkorábbi írott forrásának a Szun Ce „A hadviselés művészete” az i. e. 4. században írt stratégiai vezetéselméletet taglaló műve volt. És az 1950-es évek végétől kezdve terjedt egyre nagyobb iramban a szervezetek vezetéselméletei kidolgozásában. Bővebben a stratégiai vezetés cikkben olvasható, itt csak néhány fontosabb munkát, irányzatot említünk meg. A profittermelő és jótékonykodási szervezetek közös jellemzői, hogy céljaikat világosan megfogalmazzák, irányításuk (e célok eléréséhez vezető teendők végrehajtása) egyértelmű és összehangolt, sikeres vezetőik nyitottak, természetesen kíváncsiak és piac (igény) orientáltak, működésüket rendszerszemléletű stratégiai akciótervek alapján szabályozzák és figyelmük központjában a meghatározott KPI (Key Performance Indicators angol: kulcs hatékonysági mutatók) méréseiből származó adatok feldolgozott információi állnak (bővebben lásd: Balanced Scorecard). Az ilyen fokú összehangoltság emberközpontúságot és állandó folyamat-fejlesztést igényel, s ezek segítségével tudják biztosítani, hogy a piaci-társadalmi környezetükben lezajló folyamatos változásokkal nem csak lépést tudnak tartani, hanem azokat saját hasznukra is tudják fordítani. A stratégiai vezetés feladata tehát a szervezeti célok megjelölése, az azokhoz vezető stratégiák kidolgozása, a megvalósításhoz szükséges pénzügyi, anyagi-műszaki, emberi és információs feltételek megteremtése és az ellenőrzés információrendszerének felállítása. A stratégia tervezése során figyelembe kell venni a célok megvalósításának időskáláját, az egyes időszakok sajátos figyelem-igényeit és a rendelkezésre álló információk (piaci viszonyok) tökéletlenségéből fakadó kockázat veszélyeit is. Ez az egyszerű felsorolás is érzékelteti a feladat összetettségét, mely az ipari forradalom kezdeteitől egyre nagyobb nehézséget jelent a felsőszintű vezetés számára. Bár gazdaság- és társadalomtudományi kutatás a 19. század közepéig nyúlik vissza, a vezetéstudományban komoly tudományos munka csak a második világháborút követő időszakban indult el és azóta is gyorsan fejlődik. TQM – teljes minőségirányítás A minőségorientált vezetés (TQM) három alappillérje a vevőközpontúság, állandó folyamatjavítás és teljes körű részvétel. A szervezet feladatának az azonosított vevői igényeinek kielégítését, azok elégedettségének biztosítását tartja és szervezet minden funkcióját szolgáló folyamatok állandó javításával igyekszik piaci versenyképességét fenntartani. TQM ígéreteinek megvalósulásához alapvetően fontos a teljes körű dolgozói részvétel. Just In Time vezetési filozófia Kíichiro Toyoda és Taiichi Ohno a veszteség fogalmát általánosították és jelentősen kibővítették, s a pénz forgási sebességét a készlet csökkentésével növelték. Ez a csökkentett készlet azután megkönnyíti a piaci alkalmazkodást és a kisebb készlet miatt leegyszerűsített vállalati rendszerben sokkal könnyebb a szervezeti problémákat felfedezni és megoldani. Ez a módszer a szállítókkal való nagyon közeli viszony kialakításán, összehangolásán keresztül képes kis sorozatokban végezni a termelést. Ez a rendszer sokoldalúan képzett (cross-funcional), elkötelezett munkáscsoportokkal végzi a termelést, melyek folyamatosan dokumentálják az eseményeket és azokat statisztikai módszerekkel elemzik, így a döntéshozók állandóan pontos termelési értékinformációkkal dolgoznak. Ez információk birtokában azután a termelés tervezés korábban ismeretlen pontossággal és részletességgel történhet, ami lehetővé teszi a -más rendszerekben rendszeresen elhanyagolt- megelőző gépkarbantartási- és felújítási munkák időbeni tervezését. Célirányos vezetés A célirányos vezetési modell (MBO) a célmeghatározás-tervezés funkcióhoz kapcsolódik. A szervezet céljai felülről-lefelé és alulról-felfelé is kezdeményezhetők, és végleges formába öntésük mindig a vezetők és a munkatársak együttműködésével történik. Ebben a felállásban a vezetés feladata a célokban való megállapodás, a teljesítménykövetelményekben és az ellenőrzési módszerekben való megegyezés. A munkatársak olyan célok megvalósításán munkálkodnak, amelyek kidolgozásában maguk is részt vettek. A célok közös megegyezéssel történő kitűzésére fekteti a hangsúlyt; emiatt nem az elvégzett munka mennyisége a döntő, hanem az, hogy milyen mértékben járult hozzá a kitűzött célok eléréséhez. A fő célt a szervezet egészére vonatkoztatják, a részcélokat a szervezeti egységekre. Kivételek elvén való vezetés Ez a vezetési modell főként a tervezési funkcióhoz kapcsolódik, előirányzatokban gondolkodik. Széles körű feladat-átruházás jellemzi, a munkatársak számukra kijelölt területen, vezetői beavatkozás nélkül önállóan dolgoznak. A vezető feladata az előirányzatoktól való eltérés figyelése, elemzése, döntések meghozatala és a szükséges beavatkozás. Delegáláson alapuló vezetés Ha a vezetés általános irányelvei, az információ-áramlás módozatai, a döntés-előkészítés mechanizmusa, valamint az ellenőrzés és értékelés mechanizmusai egyértelműen tisztázottak, a szervezet alkalmas lehet a delegáláson alapuló vezetésre. A már meglévő részfeladatokat a megfelelő emberek között úgy kell felosztani, hogy mindenki a lehető legtöbbet tudjon hozzáadni a közös ügyhöz. Ez a delegálás. A vezető részéről ez körülbelül azt jelenti, hogy: megtenni dolgokat másokon keresztül. Bármilyen kicsi is egy szervezet, a delegálást nem lehet elkerülni. Amennyiben a vezető nem ruházza át a feladatokat, annak komoly következménye is lehet. Fő jellemzői: széles körű feladat-átruházás; döntési jogkör leadása; pontosan körülhatárolt feladat, hatáskör és felelősség; jelentős adminisztráció a tevékenységek dokumentálására; a vezetői tevékenység/felelősség és a szakmai tevékenység/felelősség szétválasztása; a vezető feladata az ellenőrzés - ez nem átruházható. Rendszer alapú vezetés Ez az módszer a vállalatot egy társadalmi-műszaki rendszernek tekinti melyben a struktúra elemei bemeneteik az általuk értelmezett szabályok szerint átalakítva nyújtanak bemenetet a velük kapcsolatban lévő egységeknek. A visszacsatolási folyamatok sok egymástól független szinten biztosítják a szervezet egésze elvárásainak (céloknak) megfelelő működését. A részegységekben zajló egyes átalakulási folyamatok algoritmussal leírhatóak, mások tapasztalati, vagy véletlenszerű módszerekkel modellezhetőek, míg vannak amik csak a feketedoboz (black box)-ként kezelhetőek. A rendszert felépítő részegységek minősége és a rendszeralkotás jósága határozzák meg a rendszerben működő folyamatokat. A vezetés feladata ilyen megközelítésben a rendszer létrehozása, karbantartása és működtetése. Tanulószervezet A tanulószervezet a szervezetet alulról építi fel a részt vevő dolgozók rendszergondolkodásán keresztül. A rendszer dinamikájának tanulmányozásával újszerű gondolati mintákat dolgoznak ki csoportos tanulás keretében és így a szervezetet személyesen irányítják. VBM – Értékalapú irányítás A szervezet működésében érdekeltek részére, a profittermelő vállalatok esetében egyértelműen, de még a jótékonykodási intézményeknél is (az érték megfelelő meghatározásával) a szervezet létezésének és azon belül pedig a vezetés és irányítás alapvető feladata az értéktermelés. VBM, (angol: Value Based Management) a vállalat céljait, stratégiáját, vezetői döntéseit, folyamatait és ösztönzési rendszerét a részvényesi érték folyamatos, hosszú távú növelése céljából kapcsolja össze egy szerves egésszé. A VBM lényege nem egy újabb vagy a hagyományostól eltérő vezetési elmélet kidolgozása, hanem a már meglévők integrálása, egy pontosan meghatározott cél érdekében való szoros összefoglalása. Így magában foglalja (1) a tulajdonosi érték maximalizálását szolgáló célok meghatározását, (2) a célok elérését szolgáló stratégiák, és azok megvalósításához szükséges tőkeelosztás kidolgozását, (3) a mindennapos működési döntéseket, (4) a teljesítménymérést, (5) az ösztönzési rendszert és (6) az érték realizálását szolgáló lépéseket. A vezetők feladata ez folyamatok állandó vizsgálata, és a tulajdonosi értékre való hatásaik figyelemmel kísérése, hogy a döntéseikkel a tulajdonosi értéket maximalizálhassák. Modern vezetéselméletek Újító, felszabadító vezetés Az újító, felszabadító vezetés az önmenedzselő szervezetek körében terjedt el, ahol a szervezet létezésének célja, végső stratégiája már nem csak a profit maximalizálására, a termelés fejlesztésére fókuszál, hanem arra, hogy a környezet, az ügyfelek, a dolgozók és a helyi közösségek is hasznot lássanak a szervezet működéséből. Az újító, felszabadító vezető nem próbálja görcsösen irányítani a szervezetet, sokkal inkább gondnokként tekint rá, aki figyelemmel kíséri a folyamatokat, felfedezi a kreatív, fejlesztésre irányuló lehetőségeket, és biztosítja a kibontakozás lehetőségét. Legfőbb célja, hogy megteremtse és fenntartsa azt a közeget, amelyben az önmenedzselő szervezeti kultúra létezni képes. Támogatja a munkavállalókat, utat mutat és eltávolítja a szervezet küldetésének útjába gördülő akadályokat. 2644 Victor Jara A 2644 Victor Jara (ideiglenes jelöléssel 1973 SO2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1973. szeptember 22-én. Koszmosz–299 Koszmosz–299 (oroszul: Космос 299) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Harmadik nemzedékű Zenyit–4 felderítő műhold. Küldetés Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. Kialakított pályasíkja mentén fotó technikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. Technikai eszközeivel meteorológiai előrejelzést elősegítő fotófelvételeket is készített. Jellemzői Az OKB–1 központi tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold. A Zenyit–4 (oroszul: Зенит-4) GRAU-kódja (11F69) ember szállítására kifejlesztett űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1969. szeptember 18-án a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,3 perces, 64,9 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 206 kilométer, az apogeuma 281 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati élettartama 10 nap. A Koszmosz–297 programját folytatta. A visszatérő modul 3100 kilogramm, átmérője 2.3 méter, térfogata 5.2 köbméter. Itt helyezték el a kamerákat (fényképező gépeket). Fotóberendezése Ftor-4 (oroszul: Фтор-4), nagy pontosságú, (3000 milliméterek (3-5 méter) közötti felbontású képeket készítettek. A filmek több ezer kép befogadására voltak alkalmasak. Szolgálati ideje maximum 10 nap. 1969. szeptember 22-én 4 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. Montevideo (Minnesota) Montevideo egy város az USA-ban, Minnesota államban. A Chippewa megye központja. Lakosainak száma 5383 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Illés Népstadion I. Az Illés Népstadion I. az 1990. szeptember 15-én Népstadionban megtartott koncert nem teljes zenei anyaga. Az eredetileg két lemezesre tervezett kiadás második lemeze sohasem lett kiadva. (A kiadó, a Strigon Som Lajos és Zalatnay Sarolta cége.) Az album dalai Minden dal Szörényi Levente és Bródy János szerzeménye, kivéve azok, ahol a szerzőség jelölve van. Ne gondold – 3:44 Ó, mondd – 3:04 Itt állok egymagam – 2:55 Lehetett volna (Illés Lajos-Bródy János) 3:58 Még fáj minden csók – 3:02 Különös lány – 2:48 Kéglidal – 3:27 Az ész a fontos… (Szörényi Szabolcs-Bródy János) – 4:02 Szemétdomb (Illés Lajos-Bródy János) – 3:12 Kenyér és vér (Illés Lajos-Bródy János) – 4:11 Nem akarok állni… – 3:38 Új világ 3:52 Ha én rózsa volnék (Bródy János) The Next One A The Next One egy becenév, melyet a National Hockey League-be évről évre bekerülő fiatal tehetségek kapják, akiket kikiáltanak Wayne Gretzky utódjainak. Gretzky beceneve volt a The Great One. Az alábbi játékosok kapták ezt a becenevet (időrendben): Eric Lindros Sidney Crosby John Tavares Connor McDavid PQ–15-ös konvoj A PQ–15-ös konvoj egy hajókaraván volt, amelyet a szövetségesek a második világháború során a Szovjetunióba indítottak. A PQ kód azt jelentette, hogy a rakomány nyugatról tart a Szovjetunióba, a 15 a sorszámát jelöli. A teherhajók és kísérőik 1942. április 10-én indultak el Obanból. A 26 hajóból négyet elsüllyesztettek a németek. A többiek 1942. május 5-én érték el a murmanszki kikötőt. A Jutland brit kereskedelmi hajót, amely 1560 tonna hadi felszerelést, közte 300 tonna lőszert szállított, egy német harci repülőgép torpedóval eltalálta május 2-án. A 63 fős legénység egy tagja meghalt, a többiek elhagyták a sérült hajót. A Jutlandot másnap az U–251 elsüllyesztette. Kereskedelmi hajók * Aknára futott, és elsüllyedt ** Repülőgép süllyesztette el *** Elsüllyesztette az U–251 Torockói női népviselet A torockói népviselet mindenik közt talán a legnemesebben kiérlelt (átvették a nemesi öltözék bizonyos darabjait). Ez kitűnik abban is, hogy a darabok díszítése nem a parasztstílust tükrözi: a „kösnyős” szoknya, az islógos ing, a palást, a suba, a zsinóröv mind megtalálhatók a 16–17. századi úri leltárakban, igaz anyaguk drágább volt, mint Torockón. Megőrizve az alapformákat, Torockó a maga bányászvárosi életformájához alakította őket. Az erdélyi népviseletek, így a torockói is, bár néhány vonásukban megváltoztak, lényegében nem haladtak végig a többi magyar viselet 19-20. századi átalakulásának útján. Torockó népviseletének legépebb része a viselete. Kiválik a többi erdélyi népviselet közül nemes kelméivel, illetve az úri-polgári ruhatárhoz közelálló darabjaival. A 20. század közepe tájától inkább ünnepekkor öltik magukra viseletüket a torockóiak. A női viselet Torockón a nők koruk szerint öltözködnek. A fiatal leány viselete más, mint az asszonyé és a fiatal asszonyok is más köntösben járnak, mint az öregek. Vasárnapi, vagyis ünnepi ruhájuk se olyan, mint a hétköznapi. Viseletük nagy részében a fehér szín dominál, de megjelenik a kék és a zöld is. A lányok pártája koronaszerű, aranycsipkével borított, fekete bársonyból van, ami három oldalról szalagokkal van körül aggatva. A homlokon alákötötték a piros selymet, amit csak a felnőtt lányok hordtak a párta alatt. Az asszonyok kontyba csavarták hajukat, fekete selyem főkötőt viseltek, homlokukat pedig erős, fekete atlaszszalaggal kötötték át. Emellett a fiatalasszony kék, piros vagy zöld selyemszállal hímzett, vékony selyemfátylat viselt, ami a nyak körül meg volt tekerve, az egyik fül körül három díszes tűvel megtűzve. Az ingnek két sajátossága, hogy hosszú, valamint, hogy az ujja is hosszú (sípujjú). Fehér gyolcsból készül, eleje nagy területen mintázott, illetve sűrűn ráncolt. Ujja kétféle módon van díszítve: hímzéssel, kötéssel és islógozással. A fiatal lányok sokszor vetélkedtek, hogy kinek gazdagabb hímzésű az inge, így szebbnél szebb ingeket hordtak. A hímzés keresztben varrott (piros vagy kék színnel), a kötés hosszában van elhelyezve több sorban. Az islógozás a válltól a kézelőig ér, hosszanti elhelyezésben. Ezeket az ingeket érclemezekkel és pillérekkel varrták ki. Az ilyen ing, a fiatal asszonyok dísze, a kötéses az időseké, a hímzett pedig a pártás lányoké. A fiatalok a nyakban szélesen elterülő, csipkés fodrot hordtak az ing felett. Az ingnek kiegészítője a kösnyős fersing (finom, fehér gyolcsból készült vállas szoknya). A váll-kösnyő sűrűn ráncolt, szélein széles csíkban, gyapjúhímzéssel van kivarrva. Ünnepekkor ennek a két öltözetdarabnak sok kiegészítője van: a csipke, vert csipkéből összeállított nyaktól derékig érő betét, az ing hosszában elhelyezve. Erre jön felül keresztben a színesen hímzett kék, zöld vagy vörös alapú fűző, továbbá a fűzővel egyező színű és díszű hosszú kézelők, amelyeket az ingujj felé kapcsolnak. A fersing lapos ráncokba rakott. Az eléje kerülő kötény gyapjúszálból készített csipkével díszített zöld vagy kék posztó vagy selyemből készül. A derékra a viselő korához, s az alkalomhoz illő zsinórövet kötnek, hosszan lelógó bojtokkal. Ebbe tűzik csücskével a szokatlanul átlósan hajtott selyemkendőt. Ehhez az öltözethez palástot hordanak templomba menéskor. Ennek két változata ismert: egyik fekete posztóból, apró ráncokba szedett, széles bársonnyal szegett, a testhez alig igazított. A másik kék, fekete vagy fehér posztó, az előbbinél jóval rövidebb, kör alakú, apró ráncokba szedett palást (a fehéret menyasszony hordja). Palást helyett rókaprémes bundát, bunda-lajbit viseltek; ez elől csukódó, vörös selyemmel hímzett bőrmellény, amit nem öltöttek fel. Viseltek zöld posztó vagy selyemborításos, oldaltgombolós mellest is. A kék posztóborításos mentét, fehér irhával szélesen szegve, magas álló nyakkal, szintén csak vállra vetve viselték. Ezt azonban azok az asszonyok viselték, akik kék osztó, dísztelen rakott szoknyát viseltek. A szoknya elé apró mintás fekete bársony- vagy selyemkötényt kötöttek. A lányoknak hegyes orrú, magas sarkú, piros csizmájuk volt, az asszonyoké fekete, mindkettő harmonikás szárú. Az ünnepnapi csizmát szíves csizmának nevezték, szára lábtőig érne fel, ha bokánál ne lenne ráncba szedve. Ennek sarka nagyon magas és keskeny. Neve onnan ered, hogy a fejbőre szív formában van kimetszve, amit egy másik toldalékdarab egészít ki. E szabás miatt a talp és a hegyes orr felkunkorodik, mint a török papucsoknál. 2016-os Formula–1 amerikai nagydíj Az amerikai nagydíj volt a 2016-os Formula–1 világbajnokság tizennyolcadik futama, amelyet 2016. október 21. és október 23. között rendeztek meg az Amerikai Egyesült Államokbeli Circuit of the Americason, Austinban. Szabadedzések Első szabadedzés Az amerikai nagydíj első szabadedzését október 21-én, pénteken délelőtt tartották. Második szabadedzés Az amerikai nagydíj második szabadedzését október 21-én, pénteken délután tartották. Harmadik szabadedzés Az amerikai nagydíj harmadik szabadedzését október 22-én, szombaton délelőtt tartották. Időmérő edzés Az amerikai nagydíj időmérő edzését október 22-én, szombaton futották. Futam Az amerikai nagydíj futama október 23-án, vasárnap rajtolt. Megjegyzés: ↑ 1: — Kevin Magnussen eredetileg a 11. helyen ért célba, azonban Danyiil Kvjat szabálytalan megelőzéséért utólag kapott egy 5 másodperces időbüntetést, ezzel pedig visszacsúszott a 12. helyre. A világbajnokság állása a verseny után (A teljes táblázat) Statisztikák Vezető helyen: Lewis Hamilton : 53 kör (1-11) és (15-56) Sebastian Vettel : 3 kör (12-14) Lewis Hamilton 58. pole-pozíciója és 50. futamgyőzelme. Sebastian Vettel 27. versenyben futott leggyorsabb köre. A Mercedes 61. győzelme. Lewis Hamilton 101., Nico Rosberg 54., Daniel Ricciardo 17. dobogós helyezése. Romain Grosjean 100. nagydíja. Dolenja Vas (Lupoglav) Dolenja Vas (olaszul: Villabassa) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag települések Lupoglavhoz tartozik. Fekvése Az Isztriai-félsziget északkeleti részén, Buzettól 16 km-re délkeletre, Abbáziától 15 km-re nyugatra, községközpontjától 2 km-re délkeletre a Ćićarija-hegység déli lejtőin, közvetlenül az A8-as autópálya mellett fekszik. Plébánia székhelye, mely magában foglalja Lupoglav, Gorenja Vas, Semić és Lesišćina településeket. Története A települést 1523-ban a lupoglavi uradalom urbáriumában „Nidrdorff” alakban említik először, de a szomszédos Gorenja Vassal együtt már a lupoglavi kastély építése előtt is létezett. Hűbérurai Petar Kruzsics, a Sincovich, az Eggenberg és a Brigido családok voltak. Plébániáját 1701-ben alapították, plébániatemploma 1808-ban épült a korábbi, 16. századi templom helyén. A régi templom építési idejéről (1551) egy fennmaradt glagolita betűs felirat tanúskodik az építés évével, az építőmester és az akkori plébános nevével. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1857-ben 301, 1910-ben 270 lakosa volt. Templomát 1969-ben megújították. 2011-ben 71 lakosa volt. Nevezetességei Szent Márton püspök tiszteletére szentelt plébániatemploma 1808-ban épült a 16. századi templom helyén, 1969-ben megújították. A templom északnyugat-délkeleti tájolású, egyhajós épület, nyugati oldalán sekrestyével. 1919 -ben épített 18 méter magas harangtornya az északi homlokzat előtt áll. A torony építési idejéről a rajta elhelyezett faragott kőtábla emlékezik meg. A temetőben áll Szent János evangélista tiszteletére szentelt 1581 -ben épített kis temploma. Jean-Christophe Boullion Jean-Christophe Joël Louis Boullion (Saint-Brieuc, 1969. december 27.) francia autóversenyző. Pályafutása 1993-ban debütált a nemzetközi Formula–3000-es bajnokságban, majd 1994-ben megnyerte azt. 1995-ben került a Formula–1-be. Noha a Williams csapat tesztpilótája volt, tizenegy futamon vett részt a Sauber istállóval. Boullion Karl Wendlinger helyét vette át a csapatnál, és összesen három pontot gyűjtött az év folyamán. Formula–1-es versenyen többé nem állt rajthoz, de 1996-ban és 1997-ben továbbra is a Williams tesztpilótája volt. 1994 óta összesen tizenegy alkalommal vett részt a Le Mans-i 24 órás autóversenyen. Legelőkelőbb helyezését a 2005-ös futamon érte el amikor is Emmanuel Collard és Érik Comas társaként a második helyen ért célba. Eredményei Teljes Formula–1-es eredménysorozata (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Kaposvár–Barcs-vasútvonal Az egykori Kaposvár–Barcs-vasútvonal Somogy megye délkeleti részén feküdt, utoljára a 956-os menetrendi számot viselte. Története A Somogyvármegyei Egyesült HÉV társaság által épített helyiérdekű vasútvonal a MÁV Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalán létesített új állomástól, Kaposmérőtől indult és a Pécs–Barcs vonalon, szintén új építésű Középrigóc (akkoriban Rigócz) állomásig tartott. A vasútvonal forgalmi kezdőpontja Kaposvár állomás, a végpontja Barcs állomás volt, a társaság ezeket több vágánnyal ki is bővítette. Az 50,5 km hosszú vonalat 1905. november 17-én nyitották meg. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült, a pályára 12 tonna tengelyterhelést és 40 km/h sebességet engedélyeztek. Megszüntetése A vasútvonalon 1979. december 31-én ment el az utolsó személyvonat. 1981-ben a teherforgalom is megszűnt a vonalon. Alkaloidok Az alkaloidok növényekből nyerhető, összetett gyűrűs szerkezeteket tartalmazó, nitrogéntartalmú szerves vegyületek. Élettani szerepük Szerepük még nem teljesen tisztázott, de valószínűleg részük van a nitrogén szerves vegyületekbe építésében. Védenek egyes növényeket a legelő állatoktól. Sok alkaloid hat az emberi szervezetre. Egyeseket (közülük több ismert kábítószert) gyógyszerként is használnak, mások egyértelműen mérgezőek. Fajtáik Az alkaloidok nitrogén tartalmú bázisos jellegű természetes ill. szintetikusan előállított vegyületek. Felosztásuk az alapjukat képező heterociklusos gyűrű szerint történik. 1. csoport: piridinvázas alkaloidok 2. csoport: tropánvázas alkaloidok 3. csoport: kinolinvázas alkaloidok 4. csoport: indolvázas alkaloidok 5. csoport: purinvázas alkaloidok Ismertebb alkaloidok kapszaicin , (Capsicum), paprika. kinin , (Cinchona pubescens), vörös kínafa kéreg. morfin , (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák. kodein , (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák. papaverin , (Papaver somniferum, Papaveraceae), mák. kokain , (Erythroxylon coca), kokacserje. LSD (lizergsav-dietilamid), (LSD-25) nevű alkaloid, az anyarozsból. meszkalin , (peyote, Lophophora williamsii), gömbkaktusz. nikotin , (Nicotiana tabacum, N. rustica), novokain , sztrichnin (Strychnos nuxvomica), ebvészmag. stb. Mérgező hatású alkaloidok akonitin : külsőleg, izgató, égető, viszkető, bizsergő érzést okoz a bőrön. Később az idegvégződéseket bénítja. Hatása hasonló a veratrinéhoz. A szájban, torokban, a nyelven égető érzést okoz. 2-6 óra eltelte után hányinger, nyálfolyás, erős hányás, általános bénulás, súlyos fájdalmak következnek be. A halál a 8. óra után áll be, fájdalmas (kólikás) hasmenés, nyakizom paralízis, szívritmuszavar konvulzió következtében. atropin : hatására delírium, hallucináció, tachikardia, perifériás értágulat, alacsony vérnyomás, kóma, kipirosodott bőr, pupillatágulat, a központi idegrendszer károsodása, vizelet retenció jelentkezik. Hatása anticholinerg hatás. citizin: hatása a nikotinéhoz hasonló. Súlyos hányás, amely órákig tarthat, alacsony vérnyomás, fokozott szívműködés, izombénulás, szívroham, légzésbénulás. Molekuláris képlete: C11H14N2OC11H14N2O. L-kanavarin: alvászavart, szpasztikus izomkontrakciókat okoz. kelidonin: pupillatágulást, a szem-, a fül- és az orrnyálkahártya érzékenységét okozza, valamint alvászavart, konvulziókat és érzészavarokat. koniin : hatása a nikotinéhoz hasonló, amely nagymértékben függ a szervezetbe jutó mennyiségtől. A nikotin-szerű hatás kétfázisos: központi idegrendszer stimulálás, majd depresszió és a légzőizmok paralízise következhet be. Az első tünetek a hányinger, konfúzió, légzés csökkenés, izombénulás. A halál gyors, amely a légzésbénulás következtében állhat be. (Pl.: a foltos bürök (Conium maculatum) fő hatóanyaga.) lupanin: drog. Hatása hasonló a sparteinéhez izom-kontrakciókat, remegést, görcsöket és nehézlégzést okoz. (Gyógynövényekben is megtalálható, Pl.: seprűzanót -ban (Cytisus scoparius)). protoanemonin : külsőleg irritáló, hólyaghúzó hatása van. A szájban, garatban felmaródásokat, hastáji fájdalmakat, hasmenést, szájulcerációt, vérhányást, valamint súlyos gyomor-bélgyulladást okoz. protoveratrin A.: hányinger, hányás, nehézlégzés, cianózis, izomgyengeség, konvulziók szerepelnek az általa okozott tünetek között. protoveratrin B.: drog. Természetes anyag. Szívvezetési zavart, aritmiát, hányinger, hányást, cianózist, valamint zavartságot okozhat. spartein: drog, természetes termék, izom-kontrakciókat, nehézlégzést, remegést és görcsöket okozhat. szkopolamin : ugyanaz a hatása, mint az atropiné. szolasonin: paraszimpatikomimetikus anyag. Befolyásolja a spermatogenezist, degeneratív elváltozásokat, valamint interstitiális nephritis okozója lehet. Hepatocelluláris necrosist és leukocytosist is okozhat. szolanikapszin: drog. Természetes anyag. Paraszimpatikomimetikus hatása van. szeneciomin: álmosság, konvulziók, szapora légzés, akut tüdőödéma, hepatitis (hepatocelluláris nekrózis), fetotoxicitás okozója lehet. Egyek Egyek nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban. Földrajzi helyzete Hajdú-Bihar megye legnyugatibb települése: Debrecentől 60 km-re, a Tisza mellett fekszik. Területe határos Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékkel is. A településtől 3 km-re, a Patkós Csárdánál halad el a Debrecent Füzesabonnyal összekötő 33-as főút. Vonattal elérhető a Debrecen–Füzesabony-vasútvonalon. Nevének eredete Szabó Károly történész szerint nevét Edekon hun követtől nyerte. Szerinte „mindenképpen ősnépek telephelye volt, kitűnik abból, midőn 1868-ban a községtől délnyugatra szőlő ültettetett, a földből igen sok urna… és bronztárgy ásatott ki”. Pais Dezső a „szent” jelentésű ügy, üd, így ad, egy szavunkból magyarázza „-k” vagy „-g” kicsinyítő képzős származékként. Györffy György mindezekkel szemben Ügyek személynevünkben egy honfoglalás előtti időből átvett régi török, „ügő” (méltóságot jelölő) köznév magyar „-k” képzővel bővült alakját látja. Története A Tisza árteréből kiemelkedő területen már az őskorban is laktak. A községről Priszkosz görög történész is beszámol. Írásos forrásokban viszonylag későn (1322)-ben bukkant fel, de ekkor már egészen bizonyosan régen létezett. Ezt jól mutatja, hogy első templomát Szent István tiszteletére építették a 12. század elején. A község a tatárjárásban elpusztult, csak a 13. században telepítették be újra. A tatárjárás után a magukat a faluról elnevező középbirtokos Egyekiek tulajdona volt – az Egyeki családról 1367-ig vannak adatok. Később a falu az Ohati, a Bérczy, a Linkai, majd a Zelenay család birtokába került. Zelenay Gergely 2000 aranyforintért nagy-luchei Dóczy Orbán egri püspöknek adta el. Mátyás király Budán kelt oklevelében olvasható, hogy Nagylucsei Dóczy Orbán egri püspök 1487-ben Egyek (Ethyek) faluban élő „népeinek és jobbágyainak” megszerezte a kiváltságot, hogy áruikkal háborítatlanul közlekedhessenek szerte az országban, és az egri püspök egyeki jobbágyait törvény elé vinni csak az egyeki bírákkal és esküdtekkel egyetértésben lehet. A birtokot Dóczy István szerémi püspök (Orbán unokaöccse) 1492-ben az egri káptalannak adományozta. Miután Szolnok 1552-ben elesett, a törökök a szolnoki szandzsákhoz tartozó adózó helynek írták össze. 1615-ben a bajomi vár tartozékaként tartották számon. A 16. század második felében a lakosság nagy része református hitre tért, és 1621-ben Egyeknek már bizonyosan volt református temploma is. Legrégibb úrasztali (református) kelyhe 1694-ben készült. A második hajdú felkelés után a bajomi uradalom tartozékaként Nagy András hajdú generális kapta meg. A török kiűzése után az egri káptalan, mint a hajdúk előtti jogos tulajdonos visszaperelte, mint a szomszédos települések legtöbbjét. A református lakosság 1700-ban még kedvező szerződést kötött az akkor Kassán székelő egri főkáptalannal, de az évszázad második felére a káptalan megemelte a földesúri terheket és erőszakos rekatolizációba kezdett, ezért a lakosok tömegesen költöztek el a faluból. Ehhez döntő lökést adott az 1773-ban, a reformátusok rovására végrehajtott úrbéri rendelet. Az elűzöttek 1773-ban többsége a Vay-család csegei birtokán, az Árkus-parton húzta meg magát, majd 23 év múlva az Arad vármegyei Kispereg pusztán telepedtek le. Magukkal vitték harangjukat és klenódiumaikat is. A reformátusok kiűzetésére ma a katolikus templom előtti kőkereszt emlékeztet. A falut a káptalan 18. század végén - Szentmargitához hasonlóan - római katolikus vallású palócokkal népesítette be újra. Fejlődése a 19. században, a Tisza szabályozásának idején vett újabb lendületet. Ez sok embernek adott munkát, árvízmentesített talaja pedig kitűnő, szántóföldi művelésre is alkalmas volt. A falu sokáig Szabolcs vármegyéhez tartozott, majd az 1876. XXXIII. törvénycikkel megalakított Hajdú vármegyéhez került. Az első világháborúban 229 egyeki esett el, a másodikban még ennél is több. Az első világháború és a Tanácsköztársaság után a falunkban egy vékony, gazdagodó parasztréteg alakult ki. A káptalan birtokait 1945-ben felosztották. A villamosítást 1947-ben kezdték el. A falut 1970. július 1-jével nagyközséggé nyilvánították, 1970 és 1990 között nagyközségi tanácsa volt. Nemzetiségi összetétel 2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Infrastruktúra Egyeken napközi otthonos óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, egészségház, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, idősek napközi otthona, gyógyszertár, mentőállomás és tűzoltóság is található; ezek részben önálló intézmények, az első kettőt a katolikus egyház működteti. Bár a gáz- és vízvezetékhálózat 100%-ban kiépített, a 2490 lakásnak csak 99%-ában érhető el a vezetékes ivóvíz. A szennyvízcsatorna-hálózatot a lakások 75%-a előtt építették ki. Vezetékes telefon 1251 lakásban van, működik a településen helyi kábeltelevízió-hálózat is. A teljes belterületi úthálózatban az utak 51,3%-a burkolt. Településrészek Félhalom (belterület) a falu központjától 5 km-re, Ohat (külterület) a falu központjától 12 km-re, Telekháza (belterület) a falu központjától 7 km-re. Nevezetességei Szent József-templom (Fő tér) – 1790 körül, késő barokk stílusban épült. Benne Kovács Mihály , a 19. század jeles egyházi festőjének képe 1863-ban készült. A második világháborúban a templom megsérült, de helyreállították, ma műemléki védelem alatt áll. Kálvária-domb, kápolna a temetőben (Bartók Béla u.) I. világháborús emlékmű – Krisztus karjában elesett katonával (Fő tér) Nepomuki Szent János szobra (Fő tér) az általános iskola homlokzatán a vérszerződést ábrázoló falfestmény (Béke u.) Meggyes csárda – csárdamúzeummal a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóháza - Patkós Galériával Vértelkek Szöghatár-halom , kunhalom régi sírokkal, kőkeresztekkel Emlékhelyek A templom előtt álló kőkereszt a hajdani egyeki reformátusok emléke Zsidó temető (Tópart u. - Hunyadi u. sarok) Természeti értékek Egyek-pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (Hortobágyi Nemzeti Park) északi része (Csattag) tanösvénnyel, Ohat-erdő Természetvédelmi Terület nagyobbik része, az egyik utolsó sziki tölgyes erdő. Tiszadorogmai Göbe-erdő Természetvédelmi Terület kisebbik része, Ohati halastavak és Feketerét (vízmadarak paradicsomai, mindkettőn madárlessel), Partifecsketelep (Egyek-Félhalom út mellett). Testvérvárosa Radzyń Podlaski, Lengyelország Kispereg , Románia Híres emberek Itt született 1906 . június 19 -én Ádám Zsigmond gyermekváros-szervező pedagógus. Férfi 50 kilogrammos cselgáncs a 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2013. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a cselgáncs versenyszámokat Utrechtben rendezték július 16. és július 19. között. Ulf Kristersson Ulf Kristersson (Lund, 1963. december 29. –) svéd politikus, a Mérsékelt Párt vezetője. 2017. október 1-jén lépett hivatalba mint a Mérsékelt Párt vezetője. Háttér Kristersson a dél-svédországi Lundban született, és itt élt ötéves koráig. Ezt követően Eskilstuna közelében nevelkedett. Szülei Lars Kristersson (1938-2015) és Karin Kristersson (született Axelsson, 1938). 1983-ban Eskilstunában végezte el a gimnáziumot. Uppsalában teljesített sorkatonai szolgálatot, majd az uppsalai egyetemen tanult közgazdaságtant, 1992-ben szerzett diplomát. Kristersson Strängnäsben lakik. 1991 óta házas, három, Kínából örökbefogadott gyereket nevelnek. 1994-ben adta ki a Non-working Generation című könyvét, amiben a svéd modell és a jóléti állam ellen érvel, véleménye szerint ezek passzivitásba taszítják az embereket. Pártvezető (2017–) 2017-ben Kristerssont a Mérsékelt Párt rendkívüli küldöttgyűlése pártvezetőnek választotta egy évvel a soron következő parlamenti választások előtt, miután elődje, Anna Kinberg Batra a párt csökkenő népszerűsége miatt lemondott a posztjáról. 2018-as parlamenti választás Miután Kristersson átvette a vezetését, a Mérsékelt Párt támogatottsága megnőtt a közvélemény-kutatások szerint, amit a média „Kristersson-hatásnak” nevezett. Kristersson szerint a Svédországba az elmúlt években érkezett nagyszámú bevándorló integrálása sorsdöntő kérdés az ország számára. Többek között kötelező nyelvoktatást akar bevezetni az újonnan érkezett gyerekek számára. Egy külön alkalmazotti viszonyt akar bevezeti 70%-os bérrel a pályakezdők (érettségi nélküli svédek, illetve a frissen érkezett bevándorlók) számára. Aedilis Az aedilisek alacsonyabb rangú ókori római magistratusok voltak. Hivatali idejük egy évre szólt, és kereskedelmi, közrendészeti valamint vallási funkciókat töltöttek be. Aediles plebeii és aediles curules Az aedilisek neve feltehetően onnan ered, hogy kezdetben Ceres templomának (latin: aedes) gondozása volt a feladatuk. Eleinte ketten voltak, és a plebs választotta őket a saját soraiból (nevük innen aediles plebeii, plebejus aedilisek vagy aediles plebis, a plebs aedilisei), először a tribunusi hivatal megalkotásával párhuzamosan, I. e. 494-ben. Kezdetben csupán a tribunusok segédei, helyettesei voltak, akik különféle gyakorlati feladatokat bíztak rájuk, illetve helyettük foglalkoztak a kisebb jelentőségű ügyekkel. Személyük szintén szent és sérthetetlen (sacrosanctus) volt. Az aedilisi tisztség hamarosan nagy jelentőségre tett szert. Már I. e. 446-ban ők felügyelték a senatusi határozatokat, amiket addig a consulok akadály nélkül megváltoztathattak, elsikkaszthattak. A plebs gyűlésének (concilium plebis) határozatait (plebiscita) szintén ők őrizték. Ezután fokozatosan bővült az aedilisek jogköre, ez pedig oda vezetett, hogy funkcióikat nehéz lett elkülöníteni a censorokétól. A helyzetet bonyolította az aediles curules (a senatusban helyet foglaló aedilisek) megjelenése I. e. 365-től. Erre azért került sor, mert – Titus Livius szerint – az aediles plebeii nem voltak hajlandóak négy napra meghosszabbítani a ludi maximi háromnapos ünnepségét, mire a senatus törvényt hozott patrícius aedilisek választásáról. Az aediles curulest párhuzamosan választották az aediles plebeiivel, így ettől az évtől fogva négy aedilist tartottak számon. Az aedilisválasztás A plebejus aediliseket kezdetben a comitia centuriata, majd a comitia tributa választotta, ez utóbbi esetben egyszerre az aediles curulesszel. Cicero idejében a választások consuli elnöklet alatt történtek a Mars-mezőn, valamikor júliusban. Az aedilisség korhatára kezdetben valószínűleg 27 év volt, azonban amikor I. e. 180-ban meghatározták az egyes magistraturák betöltésének korhatárát, ezt 36 évre emelték. Az aedilisi funkciók Az aedilisek feladata volt Róma köz- és magánépületeinek felügyelete és karbantartása – magánépületek esetében esetleg lebontatása –, a főváros vízellátásának biztosítása a censorok távollétében, az utak, járdák és szennyvízcsatornák karbantartása és tisztítása. Az aedilisek osztották az olcsó állami gabonát a plebejusoknak, védték az állami földek határait védelme és felügyelték művelésüket. Az adásvételi ügyletek felett teljes körű hatalmuk volt, így ellenőrizték a mértékrendszert, a piacokat és általában a kereskedelmet (innen görögös nevük agoranomoi, piacfelügyelők). Az aedilisek mindemellett a vallási események szervezéséért, a régi hit megóvásáért és a közbiztonságért – így a fürdők és szórakozóhelyek, bordélyok rendjéért – is feleltek. Ilyen szerteágazó feladatok mellett nem csoda, hogy az aedilisek munkáját sokan segítették (írnokok, hírnökök, kikiáltók stb.). A szabályszegőket megbírságolhatták, a beszedett pénzt pedig közcélokra használták fel. Az aedilis curulisok emellett jogosultak voltak rendeleteket hozni a kereskedelemmel (főleg a rabszolgák adásvételével) kapcsolatban, melyek irányadóul szolgáltak a plebejus hivatalnoktársaik számára is. Emellett toga praetextát viselhettek, és curulisi méltóságok voltak (azaz helyet foglalhattak a királyság idejéből fennmaradt trónuson, amikor felszólaltak a senatusban). Emellett bizonyos ünnepségeket csak ők rendezhettek (ahogy a plebejus aediliseknek is megvoltak a különbejáratú rendezvényeik). Ők is sacrosanctusok voltak. Az aedilisek megválasztásuk után öt napig várhattak a városrészek elosztásával, ami sorsolás útján történt. Miután az ünnepségek rendezése is az aedilisek feladata volt, sokuk – főleg a Második pun háborútól kezdődően – a népszerűség hajhászására és a jövőbeni szavazatok biztosítására használta fel hivatali évét, és óriási pénzeket ölt különböző játékok rendezésébe és egyéb népszerű intézkedésekbe (például maga Julius Caesar, Publius Cornelius Lentulus Spinther, vagy Marcus Aemilius Scaurus). Aedilisek a császárkorban Julius Caesar hatra emelte az aedilisek számát azzal, hogy még két plebejus aedilist nevezett ki. Ezek neve Cerealis volt, és Róma gabonaellátásáért feleltek. Az Augustus idején létrehozott praefectus annonae-i hivatal nagyjából hasonló feladatokat látott el, mindazonáltal a Cereales legalább egészen III. Gordianus császár koráig, tehát a 3. század első harmadáig fennmaradtak. A többi aedilist is megválasztották a császárkorban, azonban funkcióik szintén beszűkültek, más tisztviselők vették át őket. Így a közbiztonságot Kr. e. 31 után a praefectus urbi felügyelte Rómában, az utakat a főváros környékén a curator viarumok, Rómában pedig a quatuorvirek ellenőrizték. Eleinte a tűzoltás megmaradt az aedilis curulisok feladatai között, sőt e célra 600 rabszolgát kaptak Augustustól, azonban hamarosan a praefectus vigilumok vették át ezt a feladatot. A vízvezetékek, kutak és csatornák karbantartása a curator alvei Tiberisek feladata lett, sőt kinevezték a közmunkák curatorát is (curator operum publicorum). A vallás feletti bábáskodást maguk a császárok gyakorolták, így az aedilisséget eredeti, alapvető szerepétől fosztották meg. Nem is csoda, hogy aedilisnek lenni nem jelentett nagy megtiszteltetést, és hamarosan sorsolással töltötték be a tisztséget a quaestor- és tribunusviselt emberek közül. Az utolsó fényes aedilisi év Marcus Vipsanius Agrippa nevéhez köthető, aki önként jelentkezett a magistraturára, majd saját vagyonából nagyarányú építkezéseket hajtott végre. Magadani terület A Magadani terület (oroszul Магаданская область) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Magadan. 2010-ben népessége 156 996 fő volt. Területe 462 464 km². Határos a Csukcs Autonóm Körzettel, a Habarovszki határterülettel, a Kamcsatkai határterülettel és Jakutfölddel. Népesség Az elmúlt három népszámlálás alkalmával, a népesség száma drasztikusan csökkent. 1989-ben 391 687 lakosa volt, melyből 294 500 orosz (75,19%), 58 172 ukrán (14,85%), 7 400 fehérorosz, 5 700 tatár, 2 433 even (0,62%), 649 csukcs (0,17%), 41 csuvanc (0,01%). 2002-ben 182 726 lakosa volt, 145 511 orosz (80,18%), 18 068 ukrán (9,89%), 2 527 even (1,38%), 2 169 fehérorosz, 2 006 tatár, 888 korják (0,49%), 808 ingus, 780 német, 643 itelmen (0,35%), 314 kamcsadal (0,17%), 248 csukcs (0,14%), 79 jukagír (0,04%), 39 csuvanc (0,02%). 2010-ben 156 996 lakosa volt, melyből 127 936 orosz (81,49%), 9 857 ukrán (6,28%), 2 635 even (1,68%), 1 415 tatár, 1 121 fehérorosz, 900 korják (0,57%), 613 itelmen (0,39%), 285 csukcs (0,18%), 280 kamcsadal (0,18%), 71 jukagír (0,05%), 57 csuvanc (0,04%). Települések A Magadani területen (a 2010. évi népszámláláskor) 2 város, 28 városi jellegű település és 55 falusi település található, de az utóbbi két kategóriába 3 illetve 11 lakatlan település is tartozik. A városi jellegű települések száma 1987-ben még 34 volt, a Szovjetunió megszűnése óta azonban néhányuk elvesztette e címét és faluvá alakult Oroszország más területeihez hasonlóan. A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 95% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya, ezzel a terület Oroszország egyik legvárosiasabb régiója. A falvak többsége alig néhány száz lakosú. A Magadani terület városai a következők (2010. évi népességükkel): Magadan (95 982) Szuszuman (5855) Közigazgatás és önkormányzatok A Magadani terület élén a kormányzó áll: Nyikolaj Nyikolajevics Dudov: 2003 – 2013. szeptember. Vlagyimir Petrovics Pecsonij: 2013. szeptember – 2018. május 28. Ekkor idő előtti felmentését kérte. Szergej Konsztantyinovics Noszov: 2018. május 28-tól a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Megbizatása a következő kormányzói választásig szólt. Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én. A Magadani terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 8 járásra oszlik. Ezen kívül Magadan városa területi alárendeltségű és hozzá van beosztva két városi jellegű település is, így ezek nem tartozik egyik járáshoz sem. Az önkormányzatok területi beosztása megegyezik a közigazgatási felosztással. A 8 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Magadan pedig városi körzetet alkot, mely egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket nem csak a városban, hanem a közigazgatásilag alá rendelt városi jellegű településeken is. A járásokhoz tartozik 20 városi község és 19 falusi község. A területen található 7 községközi terület is, melyek valamely járásnak a községekhez nem tartozó, ritkán lakott területei. A járások és székhelyeik: Észak-even járás (Evenszk) Haszini járás (Palatka) Jagodnojei járás (Jagodnoje) Olai járás (Ola) Omszukcsani járás (Omszukcsan) Szrednyekani járás (Szejmcsan) Szuszumani járás (Szuszuman) Tyenykinszki járás (Uszty-Omcsug) Tallud-Sainte-Gemme Tallud-Sainte-Gemme település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 477 fő (2015). Tallud-Sainte-Gemme Bazoges-en-Pareds, Chavagnes-les-Redoux, La Meilleraie-Tillay, Mouilleron-Saint-Germain, Réaumur és Saint-Germain-l’Aiguiller községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Is It Scary Az Is It Scary Michael Jackson amerikai énekes harmadik kislemeze Blood on the Dance Floor: HIStory in the Mix című remixalbumáról. Egyike a remixalbumra felkerült öt új dalnak. Eredetileg 1993-ban készült, az abban az évben megjelent Addams Family Values című filmhez, amibe azonban jogi problémák miatt nem került be; Jackson végül az 1997-ben megjelent remixalbumhoz rögzítette a dalt. Az Is It Scary 1997 novemberében jelent meg kislemezen és vegyes kritikákat kapott. A dal Jackson sötétebb oldalát mutatja, a kritikusok Marilyn Manson műveihez hasonlították. Remixei csak promóciós kislemezen jelentek meg az USA-ban és az Egyesült Királyságban. Háttere Az Is It Scaryt Michael Jackson, James Harris III és Terry Lewis az 1993-ban bemutatott Addams Family Values című filmhez írta. A Paramount Pictures arra szerződött Jacksonnal, hogy horrortémájú dalt írjon és videoklippel népszerűsítse, később azonban a dal jogi problámák miatt nem került fel a film filmzenealbumára. A dal bekerült azok közé a dalok közé, amelyből összeválogatták Jackson 1995-ben megjelent HIStory: Past, Present and Future című albumának anyagát, végül azonban erre sem került fel, mert nem illett a többi dalhoz. Jackson ezután beleírta a dalt 1997-ben megjelent Ghosts című rövidfilmjébe. A szöveg egyes részeit újrahasználta a Ghosts című dalhoz is, ami szintén szerepel a Blood on the Dance Floor albumon. A dal Ab és A-dúr hangfekvésben íródott, tempója 109 BPM Jackson hangterjedelme a dalban Ab3-A5. Megjelenés és remixek Az Is It Scary kereskedelmi forgalomban nem jelent meg, de számos remix készült hozzá – többek közt a Deep Dishtől és Eddie Arroyótól –, melyek promóciós kiadványokon szerepeltek. A dalt elküldték a rádióknak és a diszkóknak is, hogy népszerűsítsék a Blood on the Dance Floor: HIStory in the Mix albumot. A reklám és a rádiós játszások hiánya miatt a dal slágerlistákon nem szerepelt. Az Is It Scary egy remixe, a DJ Greek’s Scary Mix felkerült egy háromdalos CD kislemezre, ami a Ghosts Deluxe Collector Box Set részeként jelent meg. A dal remixei felkerültek volna Jackson Smile című kislemezére is, ami végül nem jelent meg. Az Is It Scary rádióváltozata később felkerült Jackson 2008-ban megjelent King of Pop című válogatásalbuma brit kiadásának 3. lemezére. Ugyanennek az albumnak a franciaországi deluxe edition kiadásán is szerepelt. Tommy D. is készített egy remixet a dalhoz, ami hivatalosan nem jelent meg, de 2010 novemberében kiszivárgott az internetre. Az Is It Scary és a Jackson Invincible albumán szereplő Threatened egyes részei hallhatóak a Thriller részben a 2009-ben megjelent Michael Jackson’s This Is It dokumentumfilmben. Fogadtatása Az Is It Scary nagyrészt pozitív vagy vegyes kritikát kapott megjelenésekor. Jim Farber, a New York Daily News kritikusa szerint a dal (a Ghostshoz hasonlóan) bemutat pár újszerű hangot, de igazi dallama nincsen. Roger Catlin a The Hartford Couranttól kijelenteette: „A legérdekesebb dalok a Ghosts és az Is It Scary, melyekben azokat kérdezi, akik csak a bulvárlapokból ismerik, hogy szörnyetegnek tűnik-e.” Anthony Violanti a The Buffalo Newstől azt írta a dalról – a Ghosts és a Superfly Sister dalokkal együtt –, hogy „programozott műanyagok… az ember eltűnődik, hogy tudott egy olyan tehetséges szerző, mint Jackson, ilyen dalokat kiadni.” Jae-Ha Kim, a Chicago Sun-Times munkatársa szerint „az Is It Scary még sötétebb oldalát mutatja Jacksonnak, mint amit a bulvárlapok alapján gondolna az ember”. Neil Strauss, a The New York Times újságírója szerint ilyen dal „inkább várható a hátborzongató Marilyn Manson rockertől, mint a Motown csodagyerekétől, aki Jackson volt.” Luché-Pringé Luché-Pringé település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 1575 fő (2015). Luché-Pringé Thorée-les-Pins, Coulongé, Le Lude, Mansigné, Mareil-sur-Loir és Saint-Jean-de-la-Motte községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pontoy Pontoy település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 404 fő (2015). Pontoy Aube, Beux, Chérisey, Liéhon, Mécleuves, Orny, Silly-en-Saulnois és Sorbey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Felix Grundy Felix Grundy (Berkeley megye, 1775. szeptember 11. – Nashville, 1840. december 19.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Tennessee, 1829–1838 és 1839–1840). Józsefháza Józsefháza falu Romániában, Szatmár megyében. Fekvése Szatmár megyében, Aranyosmeggyestől északkeletre található település. Története Józsefháza a Szinéri uradalomhoz tartozott egykor, s a Meggyesaljai Mórocz család birtoka volt. A 15. század végére a Meggyesaljai Mórocz család kihaltával a Báthori család birtoka lett, akik 1520-ban osztoztak meg a birtokon, s övék volt egészen 1609-ig, mikor ecsedi Báthory István magvaszakadtával Józsefházát Csomaközi Péter kapta, s a Csomaközieké maradt az 1600-as évek végéig, de közben részbirtokos volt még itt 1624-től Kovacsóczy István, 1629-ben pedig Károlyi Katalin is. A Szatmári béke után gróf Károlyi Sándor birtoka lett. A 18. század végén a gróf Károlyi család, a gróf Teleki, báró Vécsey, Szirmay, Tóth és Kacsó családok birtoka, s övék volt egészen a 19. század közepéig, de birtokot szerzett itt még a Rátonyi, Bagossy, Boross, Varga és a Papp család is. A 20. század elején Papolczy Béla a legnagyobb birtokosa. A faluhoz tartoztak még Gémes, Bélafalva, Kereszteság, Izsék (Weisz) és Órét-tanyák is, és a Józsefházi szőlőtelep. Borovszky az 1900-as évek elején írta a településről: „Kisközség a szatmári járásban 281 házzal, 1530 lakossal, kikközül 1038 magyar, 486 oláh. Közöttük 685 görögkatolikus, 467 római katolikus, 340 református, 38 izr. Határa 5058 kat. hold. A községnek van postája. Távirója és vasúti állomása Aranyosmeggyes”. A 20. század elején Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 1420 lakosa volt, ebből 1040 magyar, 380 román volt, melyből 401 római katolikus, 647 görögkatolikus, 353 református volt. Nevezetességek Római katolikus templom - 1875 -ben épült Szent István király tiszteletére. 1896 -ban leégett, de még ez évben újraépült. Két tornyát 1913 -ban építették hozzá. Görögkatolikus templom - 1888 -ban készült el. Református templom - 1767 -ben épült. Fatornyát 1819 -ben készítették hozzá. Híres emberek Itt született 1951 -ben Simpf János római katolikus pap, tanár és költő. Nasino Nasino település Olaszországban, Liguria régióban, Savona megyében. Lakosainak száma 201 fő (2017. január 1.). Nasino Alto, Castelbianco, Garessio, Onzo, Ranzo, Erli, Ormea és Aquila d’Arroscia községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: City of Westminster Westminster városa (angolul City of Westminster) belső-londoni önálló városrész (borough), amely a nagy presztízsű, bár többletjogokat nem adó city státusszal rendelkezik. (Ezt a korábbi kisebb Westminster nagyvárosi boroughtól örökölte.) Magába foglalja Nagy-London központi területeinek a jórészét, beleértve a West End javát. Az ősi City of London városrész nyugati szomszédja, keletre van Kensington és Chelsea királyi boroughjától és déli határa a Temze folyó. Habár a városrészben több nagy park és nyílt terület van, a kerület népsűrűsége magas. London több jelképes épülete is itt van, köztük a St James-palota, a Buckingham-palota, a parlament épületei és a Downing Street 10. Westminsternek több nevezetes negyede van: a Westminster-palota körüli öreg politikai negyed, az Oxford Street, Regent Street, Piccadilly és Bond Street körüli bevásárlónegyed vagy a Soho éjszakai szórakozónegyed. Nagy része mégis lakónegyed. Lakosságát 2008-ban 236 ezerre becsülték: ez annyi, mint a teljes pesti belváros – az V., VI., VII., VIII. és IX. kerület – lakossága. A westminsteri helyhatóság neve: Westminsteri városi tanács (Westminster City Council). Épületek energiamérlege Az épületek energiamérlege a felhasznált energiával kapcsolatos nyereségek és veszteségek egyenlege. Az épületek folyamatos energiafelhasználása érdekében az energiaveszteséget az épületbe bekerülő energia pótolja. Korábban általában a hőbevitel növelésével javították az energiamérleget. Az energiamérleg gazdaságosan javítható az energiaveszteség csökkentésével. Ennek több módja létezik. Minél kisebb a hőveszteség, annál kevesebb energiát kell szolgáltatnia a fűtőrendszernek. Forrás energiamérleg (17302) 4610 P-L A (17302) 4610 P-L a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Sasha Grey Sasha Grey, eredeti nevén Marina Ann Hantzis (North Highlands, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok, 1988. március 14. –) amerikai pornószínésznő. Olyan környéken nőtt fel, ahol a jogfosztott középosztály alsó rétege élt. 2005-ben kezdte el a főiskolát, egész héten át az iskola és a munka között egyensúlyozva. Ekkor kezdett a pornóról mint karrierről gondolkodni. 2006-ban Los Angelesbe költözött, és tizennyolc évesen megkezdte pornós karrierjét. 2006. május 1-jén forgatták első szexjelenetét. Illésy Sándor (polgármester) Illésy Sándor (Pest, 1830. június 21. – Budapest, 1886. március 19.) nagykun-kerületi kapitány és Kisújszállás polgármestere. Élete Illésy László huszár százados és Zmeskát Johanna fia. Pesten született, ahol tanulását is kezdte, Kisújszálláson és Debrecenben folytatta, majd az 1848–49-es forradalom és szabadságharc őt is a tettek mezejére szólította. Szenttamásnál feltűnt vitézi bátorsága és 1848 szeptemberében mint nemzetőr századosra Görgey Artúr rá bízta a csepel-szigeti ercsi pozíció védelmét. Majd főhadnagyi ranggal a nemzetőröktől a 19. számú honvédzászlóaljhoz került, hol mint századparancsnok működött és az 1848-49. telet a rácokkal való folytonos csatározással töltötte. 1849 februárjában és márciusában a cibaki és szolnoki ütközetekben vett részt. Cibaknál társaival Leiningen őrnagyot (később tábornok) 17 legényével együtt kivágta az ellenség kezéből és még három tisztet és 32 közembert fogott el; ezért századossá léptették elő. Részt vett a tápióbicskei, isaszegi, váci, nagysarlói és komáromi ütközetekben. Budavár bevételénél századával az elsők közt volt; majd Perednél, Zsigárdnál és ismét Komáromnál harcolt. A júliusi ütközetben elfogták és Olmützbe, majd Theresienstadtba szállították; négy havi fogság után besorozták és előbb a 14., majd az 58. számú gyalogezredbe, ahol mint közember, később mint hadnagy szolgált. 1855-ben tiszti rangjáról lemondván, szüleinek birtokára Kisújszállásra tért haza; innét a gróf Károlyi uradalmába távozott, ahol két évig gyakornokoskodott. Atyjának halála után hazatért és kizárólag a gazdaságának élt. 1870-től Kisújszállás főbírája, 1872-ben pedig a nagykunok kapitánya lett, mely tisztét az új megyei szervezésig viselte; ekkor Kisújszállás polgármesterének választották. Trefort Ágoston miniszter az iparművészeti országos tanács felügyelő bizottmánya tagjává nevezte ki; 12 évig volt a megye lótenyésztési bizottságának elnöke és a nagykunsági takarékpénztár igazgatója. Cikke a Budapesti Hirlapban (1884. 97. sz. A czibaki ütközet.) II. Suttarna II. Suttarna Mitanni királya az i. e. 14. században, I. Artatama fia és örököse. Uralkodása idején Mitanni rövid időre elvesztette Kizzuvatnát és Kelet-Anatóliát. de a Hettita Birodalom belső válsága és a nyugati fenyegetettsége miatt ezek visszakerültek hurri fennhatóság alá. A hettitákkal már Artatama idejétől állandó konfliktusban álltak, mivel Mitanni elzárta Hattit az észak-szíriai expanzió lehetőségétől, sőt a hurri befolyás igen erős volt Anatólia keleti részén, még Hattuszaszhoz közel is kimutatható. Suttarna neve feltűnik az Amarna-levelekben, Kiluhepa nevű leányát III. Amenhotephez adta feleségül. Ez Amenhotep 10. uralkodási évében történt (i. e. 1382 körül), ami jól datálja Suttarnát. Ebben az időben Hattiban I. (II.) Tudhalijasz uralkodott, aki Szapinuvába helyezte székhelyét, amely település korábban hurri fennhatóság alatt volt. Azonban Hattit a kaszkák betörései kötötték le, ezért Mitanni viszonylag szabadon mozgott az észak-szíriai térségben. Kiterjedt egészen az Orontészig, Alalah és Katna is uralma alá tartozott. Tudhalijasz hadserege megpróbálkozott Mitanni északi határvidékén hódítással, de vereséget szenvedtek. Ugyanakkor Asszíria még az óasszír kor végnapjait élte, nem volt jelentős hatalom, Babilonban pedig a II. tengerföldi dinasztia küzdött a kasszitákkal. Suttarna azonban I. Szuppiluliumasztól jelentős vereségeket szenvedett. Ezzel Mitanni visszaszorult Nyugat-Mezopotámiába, szíriai vazallusait elvesztette. Ugyanakkor e vereséget kihasználva I. Assur-uballit jelentős területeket hódított meg Kelet-Mitanniban, így a hurri királyság másodrendű hatalommá vált. Suttarnát legidősebb fia, Artasumara követte a trónon, akit rövid, szerencsétlen uralkodás után másik fia, Tusratta követett. Talán az ő fia volt II. Artatama is, aki Tusratta uralmát megdöntötte. Pálmajor (Gárdony) Pálmajor egy majorság Agárd mellett, jelenleg pihenőparkként funkcionál. A terület Gárdonyhoz tartozik. Földrajza Fekvése Gárdonytól 6,5 kilométerre délre, Zichyújfalutól 4-5 kilométerre északra, Csiribpusztától 0,8-1 kilométerre északkeletre fekszik. Gazdaság Pálmajorba a Dörömbözi Kft., az R-Farmer Kft. és az Agri-Pellet Kft. vállalkozásoknak van bejelentett telephelye vagy székhelye. Az Agri-Pellet Kft. törökbálinti székhelyű, fűtéstechnikai vállalkozás. Az Agri-Pellet Kft. a biomassza fűtésre specializálódott vállalkozás. A vállalkozás telephelye a 2484 Agárd, Pálmajor 0161/6. cím alá, a székhelye pedig a 2045 Törökbálint, Károlyi M. u. 13. cím alá van bejelentve. Az Agri-Pellet 2003. június 25-én alapult, 3 000 000 forint jegyzett tőkével. Az R-Farmer Kft. pálmajori székhelyű, tárolással és raktározással, illetve saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó vállalkozás. A vállalkozás székhelye a 2484 Agárd, Pálmajor 0161/6. cím alá van bejelentve. Az R-Farmer Kft. 1993. december elsején alapult, 50 000 000 forint jegyzett tőkével. A Dörömbözi Kft. agárdi székhelyű, pálmajori telephellyel rendelkező, mezőgazdasági vállalkozás. A vállalkozás székhelye a 2484 Agárd, Tünde u. 3. címre van bejelentve, képviselője Dörömbözi József. A Dörömbözi Kft. 1996. december 27-én alapult, 7 000 000 forint jegyzett tőkével. A Dörömbözi Kft tagja a Vetőmag Szövetségnek. A Dörömbözi Kft. pálmajori telephelyét Dörömbözi-tanyaként is szokás nevezni. A Dörömbözi-tanyán 2010. január 13-án, reggel tűz pusztított. A tanyán a szalma, alom és takarmány kapott lángra. A tanyán lévő bikáknak, birkáknak és sertéseknek semmi bajuk nem lett. A kár 5 000 000 forint volt. Turizmus Pálmajor Pihenőpark és Rendezvényközpont A Pálmajor Pihenőpark és Rendezvényközpont rendezvények, vadászatok stb. számára alkalmas helyszínt nyújt. A pihenőpark területén egy vadászház található. A szállóvendégek számára a vadászházban 2 darab négyágyas és 3 darab ötágyas apartman, s 4 darab kétágyas szoba található. Megjegyzések Dörömbözi József 800 hektáros nagygazda, 2012-ben 66 hektár szántót és legelőt kapott bérbe Seregélyesen. 2015-ben a állami földárveréseken 58,2032 hektár földet vásárolt 47 050 000 forintért. 2016-os Formula–E Long Beach nagydíj A 2016-os Long Beach nagydíjat április 2-án rendezték. A pole-pozíciót Sam Bird szerezte meg miután António Félix da Costát diszkvalifikálták. A futamot Lucas di Grassi nyerte meg. Időmérő Megjegyzések: ↑ 1: António Félix da Costát végül kizárták az időmérőről, mivel abroncsai nyomása a Michelin által megengedett érték alatt volt. Futam Fanboost Az alábbi versenyzők használhatták a Fanboost-ot. Futam Jegyzetek: 3 pont a Pole-pozícióért. 2 pont a futamon futott leggyorsabb körért. A világbajnokság élmezőnyének állása a verseny után (Teljes táblázat) Jegyzet: Csak az első 5 helyezett van feltüntetve mindkét táblázatban. Gare de Montluçon-Rimard Gare de Montluçon-Rimard vasútállomás Franciaországban, Montluçon településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Montluçon-Moulins-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Montluçon-Ville Gare de Commentry 7115 Franciscuszeno A 7115 Franciscuszeno (ideiglenes jelöléssel 1986 WO7) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Antonín Mrkos fedezte fel 1986. november 29-én. Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Rt. Az Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Részvénytársaság (Aegon Pénztárszolgáltató) Magyarország egyik legnagyobb magán- és önkéntes nyugdíjpénztára, a holland Aegon N. V. csoport tagja. Több nyugdíjpénztár felügyeletét, illetve adminisztrációját végzi. Története 1995 . szeptember: az Aegon Nyugdíjalapkezelő Kft. megalapítása 1998 . március: átalakulás részvénytársasággá, Aegon Nyugdíjpénztár Szervező és Szolgáltató Rt. néven 2004 . május: névváltoztatás (Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Rt.) Felügyelt nyugdíjpénztárak Aegon Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár Első Tiszántúli Mezőgazdasági Önkéntes Nyugdíjpénztár ( 2002 ) Magyar Ügyvédek Önkéntes Nyugdíjpénztára (2002) Siemens Önkéntes Nyugdíjpénztár ( 2001 ) Enyingi Agrár Nyugdíjpénztár ( 2000 ) Tiszaújvárosi Regionális Nyugdíjpénztár Gyöngyház Magánnyugdíjpénztár beolvadás ( 1999 ) Cívis Nyugdíjpénztár beolvadás (1999) Baranya 25 Nyugdíjpénztár beolvadás (1999) Kőrös Nyugdíjpénztár beolvadás ( 1998 ) Fraternite Nyugdíjpénztár beolvadás (1998) AHICO Nyugdíjpénztár beolvadás ( 1997 ) Jellemzők vagyonkezelő: AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő Rt. tagok száma: 486 634 fő vagyon: 248 794 553 000 Ft Vezetők tisztségviselők ellenőrző-bizottság: Dr. Máhig Péter (elnök), Bartók János, Fluck Benedek, Friedrich Zoltán, Poszpischil László, Szabó Tibor, Varga Ildikó igazgatótanács: Bánfalvi István (elnök), Bodor Péter, dr. Gáti György, dr. Kepecs Gábor, Harnos András, Horváth Andrea, Vereczki András Érdekességek a pénztárszolgáltató azáltal, hogy vagyonkezelését csoporton belüli cég végzi, költségcsökkenést ér el a vagyonkezelést kiszervező cégekkel szemben Gaillac Gaillac település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 15 423 fő (2015). Gaillac Broze, Brens, Cahuzac-sur-Vère, Castelnau-de-Montmiral, Lisle-sur-Tarn, Montans, Rivières és Senouillac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Torontáloroszi Torontáloroszi (avagy Kisorosz, szerbül Руско Село / Rusko Selo, németül Ruskodorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Nagykikinda községben. Fekvése Nagykikinda délkeleti szomszédjában, Torontáltószeg és Magyarcsernye közt fekvő település. Története Torontáloroszi nevét a középkorban Oroszi néven említették az oklevelek. Neve már szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékekben is, ekkor már plébániája is volt. A török hódoltság alatt is lakott maradt, az 1717. évi kincstári összeírásban, Horoschin néven, a becskerekei kerülethez tartozott, tíz lakott házat találtak itt. A Mercy-féle térképen Mally Oroszin néven, a lakatlan helyek között tartották számon. Később a délmagyarországi kincstári puszták bérlőtársasága bérelte. 1767-ben németeket telepítettek ide, majd 1776-ban Szeged vidéki magyarok is letelepedtek itt. A kincstári birtokok elárverezésekor Stefanovics Bazil vette meg, tőle Vidákovics császári kapitány vásárolta meg. 1838-ban Mácsai Csernovics Pál, utána báró Sina Simon birtoka lett, akitől gróf Zichy Ágost gyermekei, Mária, Fedora és Anasztázia örökölték. Nevezetességek Római katolikus temploma - 1802 -ben épült, majd 1832 -ben megnagyobbították Görögkeleti temploma - 1797 -ben épült Gaillardbois-Cressenville Gaillardbois-Cressenville település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 409 fő (2015). Gaillardbois-Cressenville Bacqueville, Charleval, Écouis, Grainville és Ménesqueville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Koszmosz–331 Koszmosz–331 (oroszul: Космос 331) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Harmadik nemzedékű Zenyit–4 felderítő műhold. Küldetés Meghatározott űrkutatási és katonai programot hajtott végre. Kialakított pályasíkja mentén fotó technikai felderítést, műszereivel atomkísérletek ellenőrzését végezte. Technikai eszközeivel meteorológiai előrejelzést elősegítő fotófelvételeket is készített. Jellemzői Az OKB–1 központi tervezőirodában kifejlesztett, ellenőrzése alatt gyártott műhold. A Zenyit–4 (oroszul: Зенит-4) GRAU-kódja (11F69) ember szállítására kifejlesztett űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1970. április 8-án a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Voszhod (11A57) típusú hordozórakétával juttatták (LEO = Low-Earth Orbit) alacsony Föld körüli pályára. Az orbitális egység pályája 89,7 perces, 65 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 205 kilométer, az apogeuma 319 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati élettartama 10 nap. A Koszmosz–323 programját folytatta. A visszatérő modul 3100 kilogramm, átmérője 2.3 méter, térfogata 5.2 köbméter. Itt helyezték el a kamerákat (fényképező gépeket). Fotóberendezése Ftor-4 (oroszul: Фтор-4), nagy pontosságú, (3000 milliméterek (3-5 méter) közötti felbontású képeket készítettek. A filmek több ezer kép befogadására voltak alkalmasak. Szolgálati ideje maximum 10 nap. 1970. április 16-án 8 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre. Illópatak Illópatak románul: Ilova, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Karánsebestől délkeletre fekvő település. Története Illópatak nevét 1519-ben említette először oklevél Hylhova, Jelhova néven. 1531-ben Ylhova, 1690-1700-ban Ilhova, 1808-ban Illova, Ilova, 1913-ban Illópatak néven volt említve. 1891-ben a Pallas Nagy Lexikona írta a településről: A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Teregovai járásához tartozott. 1910-ben 1181 lakosából 1171 román volt. Ebből 1180 görög keleti ortodox volt. Richard Gasquet Richard Gasquet (1986. június 18. –) olimpiai bronzérmes francia hivatásos teniszező. Jelenleg ő a negyedik legjobban rangsorolt francia a világranglistán. 2003-ban ő lett a legfiatalabb teniszező, aki valaha a világranglista első 100 helyezettje között zárta az évet. 2004-ben megnyerte a Roland Garros vegyes páros versenyét, oldalán Tatiana Golovinnal. 2007-ben bejutott a wimbledoni teniszbajnokság elődöntőjébe, ez eddigi legjobb Grand Slam eredménye. Gasquet-t tartják napjaink egyik legtehetségesebb, legsokoldalúbb játékosának, ezt bizonyítja, hogy ő az egyike annak a három aktív játékosnak, akik minden borításon tudtak már tornát nyerni karrierjük során (a másik kettő Roger Federer és Andy Roddick). Egykezes fonákja a mai tenisz egyik leghatékonyabb és legszebb ütése egyben. Isaac Hayes Isaac Lee Hayes, Jr. (Tennessee, Covington, 1942. augusztus 20. – Tennessee, Memphis, 2008. augusztus 10.) amerikai énekes, zeneszerző, producer, színész. Élete Szegény farmercsaládból származik, szüleit korán elvesztette. Az iskola mellett gyapotszedőként, majd cipőtisztítóként dolgozott. Ötéves korától kezdett énekelni a helyi templom kórusában, később együttesekkel kocsmákban lépett fel, részt vett tehetségkutató versenyen, amit meg is nyert; autodidakta módon megtanult zongorázni és orgonázni. "Igazi" zenészkarrierje a hatvanas évek elején kezdődött: 1962-ben zenészként, majd dalszerzőként szerződött a memphisi Stax Records lemezkiadóhoz, majd a stúdió házi szerzője és producere lett. David Porter szövegíróval számos klasszikus soul-slágert írtak, elsősorban a Sam & Dave duó számára („Hold on, I’m Coming”, „Soul Man”), illetve Carla Thomas részére („B-A-B-Y”), háttérzenész volt Otis Redding mellett. 1967-ben megjelentette bemutatkozó albumát, a Presenting Isaac Hayest, ami nem keltett különösebb visszhangot, ám a két évvel későbbi 1969-ben megjelenő Hot Buttered Soul című album hatalmas sikert aratott: a nagylemez 81 hétig volt a popzenei listákon, a soul mérföldkövei között jegyzik. A lemezen szereplő (csupán) négy dal a korszak legnagyobb popzeneszerzői által írt dalok nagyszabású átiratai: mint Jimmy Webb: By The Time I Get To Phoenix (18 perc), Burt Bacharach és Hal David: Walk On By (12 perc) zeneszámok gazdagon hangszerelt feldolgozásban. 70-es évek végére Hayes a korszak sztárja lett, "Fekete Mózes" néven is emlegették. Mind soul, mind pedig funk stílusban fogant albumai jelentős kritikai és kereskedelmi sikernek számítottak. Egyik legnagyobb sikere a Shaft című film zenéje volt, amit a legjobb filmzene és a legjobb eredeti dalért kategóriában Oscar-díjra jelöltek (1972), utóbbit meg is nyerte. Ö volt az első afro-amerikai Oscar-díjas. A Shaft főcímzenéje ezen kívül még egy Arany Glóbusz díjat, két Grammyt, egy NAACP Image Díjat és egy Edison Díjat is nyert. A filmzene-album platinalemez lett, ezzel Hayes az első afro-amerikai művész, akinek ez sikerült. A „Chocolate Chip” (1975) és a „New Horizon” (1977) című albumain a diszkó, funk és soul vegyítésével egy új stílust fejlesztett ki. A hetvenes évek végétől Hayes ritkábban adott ki lemezeket, belefogott második karrierjének felépítésébe, mint színész. Szerepelt például a Truck Turner, és a Three Tough Guys című filmekben, és felbukkant számos tévésorozatban jellegzetes tar koponyájával és mély hangjával. A 90-es években olyan filmekkel folytatta színészi karrierjét, mint az I'm Gonna Git You Sucker, Robin Hood, a fuszeklik fejedelme, Menekülés New Yorkból, Sorsjegyesek és a Flipper. Játszott 1981-ben John Carpenter Menekülés New Yorkból című filmjében, felbukkant a Miami Vice, a Szupercsapat, majd a Csillagkapu epizódjaiban. A szatirikus South Park rajzfilmsorozatban egy fekete menzaszakács, Séf bácsi hangjaként szerepelt goromba megjegyzéseivel és kusza életbölcsességeivel. Hasonlóan groteszk a „Chocolate Salty Balls” című dal, amit 1998-ban énekel ebben a szerepben. 2006-ban megszakította a közös munkát a sorozat alkotóival - Matt Stone-nal és Trey Parkerrel. A szcientológus Hayes nem nézte jó szemmel, hogy az egyébként gúnyolódásra alapuló sorozat egyre több epizódban a szcientológiai egyházat is megtámadja. Utolsó albuma, a Branded 1995-ben jelent meg - a közreműködők közt ott van az egykori alkotótárs David Porter és a Public Enemy rappere, Chuck D is. 2000-ben Hayes könyvet adott ki "Cooking with Heart & Soul: Making Music in the Kitchen with Family and Friends" címmel. 2002-ben került be a Rock and Roll Halhatatlanjai (Rock and Roll Hall of Fame) közé, ekkor visszaköltözött Memphisbe. Hayes négyszer házasodott és 12 gyereke született. Kitüntetései Oscar (Academy Awards) 1972 - Legjobb eredeti dal „Shaft“ 1972 - Legjobb filmzene - „Shaft“ (jelölés) Grammy Award 1972 - Legjobb instrumentális szóló 1972 - Legjobb eredeti dal „Shaft“ 1973 - Legjobb instrumentális előadás Golden Globe 1972 - Legjobb eredeti filmzene - „Shaft“ Rock and Roll Hall of Fame 2002 Lemezei Presenting Isaac Hayes (Stax/1968) Hot Buttered Soul (Stax/1969) The Isaac Hayes Movement (Stax/1970) To Be Continued (Stax/1970) Shaft (Stax/1971) Wattstax – The Living World (Stax/1972) Black Moses (Stax/1972) Joy (Stax/1973) Live at Sahara Tahoe (Stax/1973) Tough Guys (Stax/1974) Truck Turner (Stax/1974) Chocolate Chip (H.B.S./1975) Disco Connection (H.B.S./1976) Groove a Thon (H.B.S./1976) Juicy Fruit (Disco Freak) (H.B.S./1976) A Man and a Woman (Isaac Hayes & Dionne Warwick) (H.B.S./1977) New Horizon (Polydor/1977) For the Sake of Love (Polydor/1978) Don’t Let Go (Polydor/1979) And Once Again (Polydor/1980) Lifetime Thing (Polydor/1981) U-Turn (Columbia/1986) Love Attack (Columbia/1988) Wonderful (Stax/1994) [Diverse Singles, aufgenommen zwischen 1970 und 1974] Branded (Pointblank/1995) Raw & Refined (Pointblank/1995) Filmek Tiszteld önmagad: A Stax Records története (2007) (TV film) A sors könyve (2003) (TV film) Only the Strong Survive (2002) Tom Jones: Duets By Invitation Only (2001) közreműködő Hulla, hó, telizsák (2000) Óvakodj a gazditól! (2000) South Park: Nagyobb, hosszabb és vágatlan (1999) South Park (1997-2006) (TV film) Flipper (1996) Once Upon a Time… When We Were Colored (1996) Sorsjegyesek (1994) Robin Hood, a fuszeklik fejedelme (1993) Elsőrendű célpont (1991) Villamosszék Kft. (1991) Soul Man (1986) zene Menekülés New Yorkból (1981) Shaft (1971) zeneszerző Soul in Cinema: Filming Shaft on Location (1971) (TV film) közreműködő 1 E-25 kg A különböző nagyságrendek összehasonlításának segítésére az alábbiakban fel vannak sorolva az atomtömegek a 60.22 u és a 602.2 u (10−25 kg és 10−24 kg, vagy 100 yoctogram és 1 zeptogram) között. kisebb tömegek 91.224 u (151.481 yg) – a cirkónium atomtömege 92.90638 u (154.27465 yg) – a nióbium atomtömege [98] u (163 yg) – a technécium atomtömege 101.07 u (167.83 yg) – a ruténium atomtömege 102.90550 u (170.87858 yg) – a ródium atomtömege 107.8682 u (179.1193 yg) – az ezüst atomtömege 112.411 u (186.663 yg) – a kadmium atomtömege 168.93421 u (280.52182 yg) – a túlium atomtömege 196.96655 u (327.070441 yg) – az arany atomtömege [251] u (417 yg) – a kalifornium atomtömege [257] u (427 yg) – a fermium atomtömege [258] u (428 yg) – a mendelévium atomtömege [259] u (430 yg) – a nobélium atomtömege [261] u (433 yg) – a radzerfordium atomtömege [262] u (435 yg) – a laurencium atomtömege [259] u (430 yg) – a nobélium atomtömege nagyobb tömegek Sveti Lovreč Sveti Lovreč (másképpen Sveti Lovreč Pazenatički, olaszul: San Lorenzo del Pasenatico) falu és község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Čehići, Frnjolići, Heraki, Ivići, Jakići Dolinji, Jurcani, Kapovići, Knapići, Kršuli, Krunčići, Lakovići, Lovreča, Medaki, Medvidići, Orbani, Pajari, Perini, Radići, Rajki, Selina, Stranići kod Svetog Lovreča, Vošteni és Zgrabljići települések tartoznak hozzá. Fekvése Az Isztria középső részén, Pazintól 16 km-re délnyugatra, Rovinjtól 15 km-re északkeletre, Porečtől 14 km-re délkeletre az ún. Poreštinán az A9-es autóút közelében fekszik. Története Számos régészeti lelet és környékbeli földrajzi név utal arra, hogy helyén már a késő bronzkorban és a vaskorban is erődített település állt. Ennek az ősi várnak a maradványai láthatók ma is a középkori várfalak alsó rétegeiben. Miután a rómaiak i. e. 177-ben legyőzték Epulont a hisztrik utolsó királyát megsemmisítve az illír kultúrát Trieszt és Póla után Poreč városát is megalapították, melyet az 1. század közepén Caligula császár idejében (Colonia Iulia Parentium néven) colonia rangra emeltek. Parentium területe északon a Mirnától délen a Lim-csatornáig és a Lim-völgyig terjedt. Sveti Lovreč e területnek azon a részén található ahol az Isztria déli részét Dvigraddal és Nesactiummal összekötő forgalmas út haladt át. Első írásos említése egy 1030-ból származó térképen található „castrum sancti Laurentii” alakban. Egy másik 1040-ből származó oklevélből megtudhatjuk, hogy Sveti Lovrečből út vezetett Dvigradra (Due Castelli), Gradinára (Calisedo) és Vrsarra (Orsera). Az első Sveti Lovrečről szóló írásos dokumentum 1186. november 24-én kelt, és a Poreč és Sveti Lovreč közötti harcról számol be, melyet Kalisedo váráért és a pólai hűbérbirtok Giroldiáért vívtak. 1186-ban Sveti Lovreč már komunaként szerepel a Trieszt (1139), Póla (1145) és Koper (1182) után negyedik ilyen közösségként az Iszrián. Ebben a fázisban a városokat még nem választott városi tanács, hanem egy az itt élőkből alakított podesztátus irányította élén a podesztával (gastaldo), aki a hűbérurat az őrgrófot, illetve az aquileiai pátriárkát képviselte. A történelmi források szerint már 1256-ból van tudomásunk a közösség által választott podesztáról akit még abban az évben a pátriárka is megerősített. A pátriárka és az Isztria nagyobb városai felé terjeszkedni kívánó goricai grófok közötti viszályt végül Velence használta ki ravaszul arra, hogy az isztriai városokat a saját uralma alá terelje. 1267-ben Poreč, 1269-ben Umag, 1270-ben Novigrad, 1271-ben Sveti Lovreč helyezte magát Velence védőszárnyai alá. A velencei uralom ezután a félsziget legnagyobb részén még évszázadokig, egészen 1797-ig a Serenissima bukásáig fennmaradt. Sveti Lovreč katonai jelentőségére tekintettel a velenceiek a várat jól megerősítették. Az 1342-ben Giovanni Contarini kapitány idején elkezdődött munkálatok során megerősítették és kelet felé is kiterjesztették a védőfalakat befoglalva a Szent Márton bazilikát is. E falak nagy része a mai napig fennmaradt. A település megerősítése ellenére a lakosságot a 14. században több szerencsétlenség, szárazság, éhínség, malária, pestis és földrengés is többször sújtotta. Az egyházi és világi hatóságok megpróbáltak enyhíteni a lakosság nehéz helyzetén. Az aszály megfékezése érdekében ciszternát építettek. A poreči püspök engedélyezte a Szent Mihály kolostorhoz tartozó erdő kivágását, de nem a lakosság érdekében, hanem a romos állapotú templom helyreállítására. A járványok és a gyakori háborúk szinte teljes elnéptelenedéshez vezetett. A kipusztult népesség helyére a velencei hatóságok Dalmáciából, Boszniából, Albániából és Görögországból a török elől menekülőket telepítettek be. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a szomszédos Pazini grófság területére az osztrák-velencei háborút lezáró madridi békét követően a nemkívánatos népek, főként uszkókok települtek létrehozva a Sveti Lovreč környéki új településeket, melyek ma is körülveszik. A betelepülés lényegében a 17. század végéig tartott, de kis mértékben még a 18. században is folytatódott főként Dalmácia, Montenegro és a Pazini grófság területéről, mellyel Sveti Lovreč állandó határvitában volt 1797-ben megszűnt a Velencei Köztársaság és Isztria átmenetileg francia uralom alá került, majd 1814-től osztrák uralom következett. Sveti Lovreč katonai szerepe megszűnésével elveszítette korábbi jelentőségét és bár a népességi és gazdasági téren előnyben volt mégis a korábban jelentéktelen tengerparti halászfalu, a poreči püspökök nyári nyaralóhelye, a csempészáruk kedvelt kikötője Vrsar került előtérbe. A két település közötti feszült viszony, különösen a korábbi határvita ismét kiéleződött. A gazdasági feltételek csak a 20. század elején javultak valamelyest a bauxit lelőhelyek kiaknázásának és a Raša-völgyi szénbányák megnyitásának következtében, melyek számos sveti lovreči munkást is foglalkoztattak. A településnek 1857-ben 1062, 1910-ben 496 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 312, a községnek összesen 1017 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal (szőlő, gabona, zöldség , gyümölcs) és állattenyésztéssel foglalkoznak. Nevezetességei A Szent Márton tiszteletére szentelt bazilikát 1177 . április 3 -án említi először a pápai bulla. A háromhajós kora román templom a 10. vagy a 11. században épült. Káptalan székhelye. Hosszú története során többször javították és építették át, de régi arányait megőrizte. Legutóbbi átépítése a homlokzaton a 19. században történt. Az oldalhajókat monumentális, a poreči Euphrasius-bazilika oszlopfőihez hasonlóan díszített oszlopsor választja el a főhajótól, minden hajó saját apszisban végződik. A főhajó apszisában kőből faragott oltár áll a szintén kőből faragott szentségtartóval. A bal oldali apszisban fennmaradt a 11. századi eredeti falfestés. A freskók legújabb része a 16. században készült. A fából faragott szárnyasoltár a 14. századi isztriai művészet kiemelkedő alkotása. A Szent Konona és Szent Viktória ereklyéit őrző szarkofágot magában foglaló kőoltár a 16. században készült, míg magát a szarkofágot 1365 -ben hozták át a dvigradi Szent Szófia templomból. A 18. századi orgona a šibeniki Petar Nakić mester alkotása. A harangtorony egykor a vár egyik védőtornyaként szolgált és Contarini kapitány idejében alakították át harangtoronnyá. Alsó részéhez ekkor építették hozzá a keleti várkaput is. A település védőszentjének Szent Lőrincnek tiszteletére szentelt templom a temetőben áll. Építési idejét a 8. századra teszik, a térség egyik legrégibb szakrális épülete. Biforámás erős harangtornya a 12–13. században épült. Eredetileg ez volt a település plébániatemploma. A vár védőfalai helyenként kiváló állapotban maradtak fenn, különösen a vár főkapuja. A falak nagy része Giovanni Contarini várkapitány és podeszta idején épült, amikor a várfalakat keleti felé bővítették, hogy magukban foglalják a Szent Márton bazilikát is. A főkaput a Grimani és Moro családok címerei mellett a csukott könyvet tartó velencei szárnyas oroszlán díszíti. Ez azt jelenti, hogy a kapu háborús időszakban épült. Ezt átlépve egy térre a Placára érünk, melyet az egykori városi loggia épülete ural és amely ma is a település fő gyülekező helye. Az itt álló szégyenoszlop azt jelenti, hogy a tér nem mindig az ünneplés helye volt. A loggia alatt a plébániatemplom déli falán számos régi kőtöredék van beépítve, melyek a település múltjáról mesélnek a római kortól egészen a 19. századig. A plébániatemplom északi oldalán levő téren található a faragott kövekből épített városi közkút a Contarini és Zulian családok címereivel, valamint a település védőszentjének Szent Lőrincnek az alakjával. A közkúttól északra vezető lépcsőzetes emelkedőn jutunk a négyszögletes Funtanel-toronyhoz, melynek belsejében egy másik kőből épített 1331 -ből származó ciszterna található a Soranzo család címerével, mely négy podesztát is adott a városnak. Tovább menve a várfalak mentén egy háromszögletű torony, majd a magas harangtorony következik, melynek lábazatához van hozzáfalazva az egykori várkapu, felső részén a Grimani család címerével. Ezután érünk vissza a főkapuhoz. A városfalakon kívül a főkapu előtt áll az 1460 -ban faragott kövekből épített és kőlapokkal fedett Szent Balázs templom. Belül fából faragott oltár, falain freskók láthatók. Nem messze a Szent Balázs templomtól állnak a Szent Dorliga bencés templom maradványai, melyből mindössze egy ablakokkal ellátott körítőfal látható. A községhez tartozó Selina faluban áll az 1568 -ban épített Szent Lúcia temploma szép retablóval. MetaGalaktika 5. (Stanisław Lem regényei és elbeszélései) A MetaGalaktika 5. (Stanisław Lem regényei és elbeszélései) a Móra Ferenc Könyvkiadó Kozmosz Könyvek sorozatában, 1983-ban kiadott sci-fi antológia. A kötet a lengyel sci-fi-író 2 regényét és 11 elbeszélését tartalmazza. A kötetben szereplő írások Regények A „Legyőzhetetlen” ( Niezwyciężony ) Asztronauták ( Astronauci ) Elbeszélések Az Altruizin avagy igaz történet arról, hogyan akarta Jámbori nevezetű remete boldoggá tenni a mindenséget, és mi sült ki ebből ( Altruizyna, czyli opowieść prawdziwa o tym, jak pustelnik Dobrycy kosmos uszczęśliwić zapragnął i co z tego wynikło ) Hogyan maradt meg a világ? (Jak ocalał świat) A három kóbor űrlovag ( Trzej elektrycerze ) Vadászat ( Polowanie ) Pirx elbeszélése ( Opowiadanie Pirxa ) Corcoran professzor ( Profesor Corcoran ) Decantor látogatása ( Wizytę Decantor ) Zazul kísérlete ( Zazula usiłowanie ) Molteris találmánya ( Wynalazki Molteris ) Lymphater utolsó képlete ( Le système de Lymphater ) Doktor Diagórász ( Doktor Diagoras ) Copf stílus A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt Közép-Európában a 18. század utolsó évtizedeiben. A rokokó stílussal együtt a barokk késői ága, mintegy átmenet a barokk és a klasszicizmus között. A név eredete A copf a német "zopf" szóból ered, ami ósdit, elavultat, nagyképűt és unalmast jelent. A C. eredetileg hajfonatot jelentett, amint a középkori nők azt viselni szerették, később, a 18. század elején, a porosz katonai viseletbe vették át, míg a francia forradalom ennek a furcsa szokásnak véget nem vetett. Régebben magyarul is időnként „zopf” formában írták (például Kardos Gy.: A magyar barokk- és zopf-építészet rövid összefoglalása, 1952). A szó az oszlopfők és szemöldökpárkányok füzéres és a copfra mint hajviseletre emlékeztető díszítményeire utal. ( füzérdísz ) Előzményei A copf vagy paróka stílus a játszi, cicomás, kicsinyes rokokó stílusra, a XIV. és XV. Lajos stílusára következett és bizonyos fenségest és komolyságot jelentett a könnyűvérű, ledérkedő rokokóval szemben. Franciaországban e stílus megfelelőjét XVI. Lajos királyról „Louis seize”-ként, magyarul XVI. Lajos-stílusként ismerik. Az irodalomban A copf stílus ugyanazon korbeli irodalmi és művészeti termékeknél mutatkozik és rokonértelmű a paróka- vagy a barokk stílussal. A német irodalomban leginkább Gottschedet és a sziléziai iskolát lehet a copf stílus legjelentékenyebbjeinek tekinteni, akik ellen Lessing és utódai a klasszicitás újraélesztésével és nemzeti motívumok teremtésével a legélénkebben reagáltak. Franciaországban Voltaire törte meg úgy a rokokó-, mint a parókaízlést. Nálunk a Bessenyei-korszak tulajdonképpen a copfhoz tartozik; felváltotta a modern kor, amely Kazinczy Ferenccel kezdődött. Az építészetben A copf épületek szakítanak a barokk mozgalmas, hullámzó formáival. Vonalvezetésük letisztult, áttekinthető. Mind alaprajzukban, mind pedig homlokzati kialakításukban egyszerűségre, világosságra törekednek. A templomok tornya nem, vagy csak alig lép ki a homlokzat síkjából. A szoborfülkék helyét átveszik a faltükrök és falmezők. A kastélyok esetében elmaradnak a sarokrizalitok, az épület megjelenését a timpanonnal koronázott háromtengelyes középrizalit uralja. A stílus formakincse nagymértékben támaszkodik az antik építészetre. Jellemző a füzérdíszek, konzolok, köténydíszek, tárcsák, rozetták, triglifek, gutták, urnák és szögletes voluták alkalmazása. A nyílások egyenesen, kosárívben, félkörívben, vagy szegmensívben végződnek. Szemöldökpárkányuk általában az egyenes, timpanon és lunetta formákra, illetve ezek különböző változataira korlátozódik. A teret cseh- vagy csehsüvegboltozat fedi. Fennmaradt példái Magyarországon Reider Jakab: székesfehérvári püspöki palota (építés évei: 1788–1801) Fellner Jakab : veszprémi érseki (1993-ig püspöki) palota (építés éve: 1765) Fellner Jakab : egri líceum (építés évei: 1765–1785) Heféle Menyhért : szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház (építés évei: 1791–1814) Heféle Menyhért : szombathelyi püspöki palota (építés évei: 1778–1783) veszprémi tűztorony (építés évei: 1810–1814) Kiskun Múzeum , Kiskunfélegyháza Franz Anton Hillebrandt munkái Az iparművészetben Legjelentősebbek a copf stílusú bútorok, amelyek napjainkig fent maradtak nemcsak a múzeumokban, hanem a magánlakásokban és a műkereskedelemben is. Americana (zene) Az Americana zenei stílus, az Amerikai Egyesült Államok zenei stílusainak egyfajta vegyüléke. Speciálisan a folk, a country, a blues, a rhythm and blues, a rock and roll és a gospel keveréke, de egyéb amerikai stílusok is hatnak rá. Az Americana Zenei Szövetség (Americana Music Association, AMA) meghatározása szerint "kortárs zene, amely több, és többnyire akusztilus amerikai gyökerű zenei stílus elemeit vegyíti, köztük a country, a roots-rock, a folk, a gospel és a bluegrass, olyan megkülönböztethető, a gyökerekáltal orientált hangzást eredményezve, amely külön világot jelent azoknak a műfajoknak a tiszta formáitól, amelyekre támaszkodik. Bár az akusztikus hangszerek gyakran jelen vannak, és alepvetően fontosak, az americana gyakran teljes elektromos zenekart alkalmaz." Gyurácz Ferenc Gyurácz Ferenc (Körmend, 1955. október 11.) magyar kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, könyvkiadó. Életpályája Szülei: Gyurácz József és Farkas Anna. Bükön nőtt fel. A soproni Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett. 1975-1981 között az ELTE BTK magyar-néprajz szakos hallgatója volt. 1978-1979 között betanított lakatos, színpadi díszítő volt. 1981 óta jelennek meg írásai. 1981-1982 között sportpályamunkásként dolgozott. 1983-1986 között a szombathelyi Savaria Múzeumban néprajzkutató volt. 1985-1989 között a JAK-füzetek szerkesztő-bizottsági tagja volt. 1987-1999 között az Életünk című irodalmi folyóirat munkatársa, szerkesztője volt. 1994 óta a Vasi Szemle főszerkesztője. 2004 óta a Magyar Nyugat Könyvkiadó igazgatója. Magánélete 1995-ben házasságot kötött Szerdahelyi Zsófiával. Három gyermekük született; Mihály (1995), Domonkos (1997) és Eszter Anna (2000). Művei Jelen lenni a történelemben. Veres Péter magyarságtudata. Irodalom- és eszmetörténeti kismonográfia (1988) Egy "populista" följegyzései. Politikai esszék, tanulmányok, cikkek, 1981-1993 ; Életünk–Magyar Írószövetég Nyugat-magyarországi Csoportja, Szombathely, 1993 ( Életünk könyvek ) A büki sport 75 éve. A sportkör megalakulásától napjainkig ; szerk. Gyurácz Ferenc, Sági Ferenc, tan. Sövegjártó László, kieg. Antalovits György et al.; Önkormányzat, Bük 1995 Bük ; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 ( Száz magyar falu könyvesháza ) Két szűk évtized. Válogatott irodalomkritikai írások, 1981-1999 ; szerk., utószó Pete György; Életünk-Faludi Ferenc Alapítvány, Szombathely 2003 Személyes ügyeim. Tanulmányok, esszék ; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2009 ( A Magyar Nyugat történeti kiskönyvtára ) Alsószilvágyi égbolt. Esszék ; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2013 Populizmus. Tanulmányok, 1991-2007 ; Magyar Nyugat, Szombathely, 2017 Őrvidék Kollégium ; szerk. Gyurácz Ferenc, Loksa Gábor; Antológia, Lakitelek 2017 + DVD Díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1985) Eötvös-ösztöndíj (1993) Vas megyei Prima-díj (2015) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Bük város monográfiája. Kiadja Bük Város Önkormányzata. 2016. Carlos Saucedo Carlos Enrique Saucedo Urgel (Santa Cruz de la Sierra, 1979. szeptember 11. –), leggyakrabban Carlos Saucedo, bolíviai labdarúgó, a Costa Rica-i Deportivo Saprissa csatára. Tell Me I’m Not Dreamin’ (Too Good to Be True) A Tell Me I’m Not Dreamin’ (Too Good to Be True) Jermaine Jackson és Michael Jackson amerikai énekesek dala. Jermaine 1984-ben megjelent Dynamite című albumán (az USA-ban Jermaine Jackson címmel jelent meg) szerepelt. 1985-ben Grammy-díjra jelölték „legjobb R&B-dal énekes duótól vagy együttestől” kategóriában. A dal Jermaine Do What You Do című kislemeze 7" és 12" változatának is a B oldala volt, az instrumentális változata pedig Jermaine Dynamite című kislemezéé. Michael Jackson: The King of Pop című, 1993-ban megjelent könyvében Lisa D. Campbell azt írja, hogy a dal, bár kislemezként hivatalosan nem jelent meg Michael lemezkiadója, az Epic és Jermaine kiadója, az Arista megegyezésének hiányában, a rádiók sokat játszották. A korabeli szabályok értelmében a Billboard kislemezes slágerlistáira nem került fel, mivel fizikai formátumban csak egy másik dal kislemezének B oldalaként jelent meg, a rádiós játszásokat pedig ebben az időben még nem számították be a legtöbb slágerlistán. A rádiós játszásokon alapuló Radio and Records Top 40 slágerlistán azonban a dal eléárte a 6. helyet 1984 júniusában. Legnagyobb sikerét a Billboard Hot Dance Club Play listán aratta, ahol ugyanebben a hónapban három hetet töltött az első helyen. A Jacksons 1984-es Victory turnéján a dalt egyvelegben adták elő Jermaine több más szólóslágerével (a Let’s Get Seriousszel és a Dynamite-tal). 1988-ban Robert Palmer feldolgozta a dalt Heavy Nova című albumán, és 1989 júniusában megjelentette kislemezen. A 60. helyet érte el vele a Billboard Hot 100-on. Arras-sur-Rhône Arras-sur-Rhône település Franciaországban, Ardèche megyében. Lakosainak száma 510 fő (2015). Arras-sur-Rhône Eclassan, Ozon, Sécheras, Vion és Serves-sur-Rhône községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Legyetek jók, ha tudtok A Legyetek jók, ha tudtok (eredeti cím: State buoni se potete) 1984-ben bemutatott olasz film, sztereó hanggal. Az eredeti cím máshogyan is értelmezhető; Fülöp atya utal is rá a filmben: Maradjatok jók – ha tudtok. Utalás a gyermeki romlatlanságra. A forgatókönyvet Luigi Magni és Bernardino Zapponi írta, a filmet Luigi Magni rendezte, a zenéjét Angelo Branduardi szerezte, a producere Nando Basile volt. A Excelsior Cinematografica és a RAI Radiotelevisione Italiana készítette, a Medusa Distribuzione forgalmazta. Olaszországban 1983. április 1-jén, vágott változattal 1984. december 18-án mutatták be a mozikban, Magyarországon 1989. november 9-én az MTV 1-es csatornán vetítették le a televízióban. Cselekménye A magyar változatból kivágott részek dőlt betűvel szedve. A Néri Szent Fülöp életét feldolgozó családi film az 1500-as évek Rómájában játszódik. Fülöp atya (Johnny Dorelli, született 1937. február 20.) elhagyott gyermekeket nevel. Magához fogadja a kis tolvaj Cirifischiót (Roberto Farris), az éles eszű, melegszívű fiút. Fülöp tiltása ellenére Cirifischio barátkozik Jakab mesterrel, az üstkováccsal, aki kártyából megjósolja a fiú jövőjét és megmutatja neki a szép mór lányt egy ajtórésen keresztül, aki felé a fiatal fiú ekkor még érdektelen. Amikor a pap a gyerekkel egy este koldulni indul, egy fiatal bíborossal találkoznak (Caprarola hercegével), aki durván és nagyképűen bánik velük. A bíboros kíséretében egy szép arcú fiatal apród is van Leonetto néven, aki durván félrelöki őket, ezért Cirifischio bosszút esküszik. Árvagyerek társaival együtt egy kertben megtámadja az apródot, akiről kiderül, hogy igazából kislány, Leonetta (Federica Mastroianni), és a bíboros szeretője. Fülöp atyát teljesen megrázza a tény. Cirifischio később a bíborost megdobja egy kővel, amiért elfogják, hogy kivégezzék. Fülöp atya értesül az elfogásról és az este folyamán az ördög megkísérti Szűz Mária képében, de Fülöp felismeri és arcon köpi a kísértőt. Másnap Fülöp megzsarolja a bíborost, hogy a pápa tudomására juttatja életmódját („Borgiák bűnét”), majd magával viszi a kislányt és az elfogott Cirifischiót. Leonetta először Ignác atya által vezetett jezsuiták katonai szigorral irányított iskolájába kerül, de Cirifischio - miután megkísérti az üstkovács képében az ördög - megpróbálja őt megszöktetni az ördög (Renzo Montagnani) segítségével. Fülöp atya egy vödör szenteltvízzel ártalmatlanná teszi az ördögöt; Loyolai Szent Ignác (Philippe Leroy), a jezsuiták vezetője szabadon engedi a két gyermeket, akik Fülöp atyánál nőnek föl. Telnek az évek, Leonetta (Eurilla Del Bona) és Cirifischio (Rodolfo Bigotti) szép fiatal felnőttekké serdültek. Éppen eljegyzésükre készülődnek, amikor az ördög egy seprűkötő asszony (Flora Carabella) alakjában egy ürüggyel kocsmába küldi Cirifischiót, aki ott újból találkozik a bíborossal. A megkísértő helyzetben gazdag úr kötekedni kezd vele, mire a fiatalember leszúrja. Közben Fülöp atya az eljegyzési lakomára illusztris személyiségeket vonultatott fel: Loyolai Szent Ignác mellett Avilai Szent Teréz, Keresztes Szent János, Xavéri Szent Ferenc és Borromeo Szent Károly jött el vendégségbe. Éppen kezdődne a lakoma, amikor Cirifischio beesik az ajtón: megölte a bíborost, menekülnie kell. Fülöp rájön ki volt a kísértő, a seprűkötő asszonyt elkergeti. Újból telnek az évek, Fülöp atya egyre öregszik. Egy nap egy apáca érkezik hozzá látogatóba: Leonetta az, aki zárdába vonult, de Fülöp azt hiszi kísértés és arcon köpi, ahogy korábban a Szűz Mária kísértést. Együtt imádkoznak Cirifischióért, akiből időközben híres rablóvezér lett. Közben az ördög egy szép mór nő (Iris Peynado) alakjában jelenik meg megint (aki édességet árul). Fülöp ismét felismeri benne az ördögöt, de sikertelenül próbálja ártalmatlanítani, sőt a szép mór nő megpróbálja bujasággal megkísérteni Fülöpöt, sikertelenül. Fülöp atya ezután - egyházi kérésre - próbára tesz és leleplez egy csodatévő apácát, akiből hiányzik az alázatosság, így okoskodása szerint csodatévő se lehet. Ezután V. Piusz pápa barátsággal fogadja Fülöpöt. A mór nő elcsábít, majd megöl egy fiatal nemesfiút. Fülöp atya egy csoport gyerekkel behatol a mór nő házába, akinek a tűzhelyéből elkárhozott lelkek jajai hangzanak. A nő alakja megjelenik a tűzben és megpróbálja elcsábítani a papot, de az visszautasítja, majd a kisfiúkkal lepisilteti a tüzet, mire az elalszik. Ezután az ördög egy szobrász képében költözik be újra a templom szomszédságába. Éjszakai vándorlásai során Fülöp atya - az ördög közbenjárására - egy titokzatos szerzetesbe botlik, aki igazából nem más, mint V. Szixtusz pápa (Mario Adorf). A pap magával viszi a szerzetest a Colosseumban tanyázó rablókhoz, ahol egy gyermeket fog megkeresztelni. A rablók vezére Cirifischio, aki egyben a kisbaba keresztapja is. A keresztelő után a „szerzetes” által hívott katonák mindenkit elfognak. Cirifischiót halálra ítélik. Fülöp atya meglátogatja a börtönben; a rabló eldicsekszik neki élményeivel, gazdagságával és hódításaival. Leonettát is megemlíti: biztos „egy koldushoz” ment feleségül, mondja, amire Fülöp atya rábólint. Végül Cirifischio megmutatja a papnak legszebb hódításának arcképét: a szép mór nő az. Fülöp atya tűzbe dobja a képet, mire az felrobban. Ekkor döbben rá Cirifischio, hogy összes élvezete és gazdagsága csak az ördög ajándéka volt. Végül megjelenik Leonetta, apácaruhában. A rabló rájön, hogy Leonetta férje, a „koldus” – Jézus. Fülöp atya elmegy kegyelmet kérni Szixtusz pápához, ahol rá kell jönnie, hogy az azonos az éjjeli szerzetessel. A pápa nagy tisztelettel viseltetik a pap iránt, kegyelmi kérvényét ugyan elutasítja, de bíborossá akarja tenni. Bíborosként megkegyelmezhet Cirifischiónak Fülöp atya, de mégis elutasítja a bíborosi kalapot. Cirifischiót fölakasztják; az immáron megtért férfi nagy összeszedettséggel és reménnyel megy a halálba. Végül megjelenik Fülöp atyánál a pápa szabója (aki Fülöp feltételezése szerint újból az ördög emberi alakban) és bíborosi ruhát ad rá. A pap bemutatja a bíborruhát védenceinek, de azok alig akarják így felismerni és megszeppenek – erre ő leveti a cifra ruhát és visszavedlik egyszerű „Fülöp atyává”. A film egy kislány arcával és a "LAUS DEO" (dicséret Istennek) szavakkal végződik. A film történeti háttere Fülöp atya (Néri Szent Fülöp) vidám alaptermészetű volt, a filmben bemutatottaknál szokatlanabb dolgokat is „művelt”, például csak a fél arcáról borotválta le a szakállt. Az iránta való túlzott tiszteletet bolondozásokkal oszlatta el. Fülöp atya ismerte és tisztelte a nála 26 évvel idősebb Loyolai Szent Ignácot , aki szintén Rómában tevékenykedett. 1530-as évek végén befejezte vallásos tanulmányait, figyelmét a szegények önzetlen segítésére és a vallásgyakorlásra fordította. Több látomása volt, valamint népszerű volt Róma népe szemében. Oratóriumot , vagyis vallásgyakorló csoportot szervezett, melyen énekeltek is. E szervezés végül a több ezres látogatói számot is elérte. 1533-ban szentelték pappá, 1564-ben a pápa rábízta a firenzeiek római templomának és egyházközségének vezetését, ami nagy tisztségnek számított. Erről betegsége miatt 1593-ban lemondott. XIII. Gergely pápa jó barátja volt. Cadigia, a mór lány a görög életérzésből és filozófiából kölcsönzött fogalmakkal ébreszti fel a vágyat a nemesfiúban: Ηλιος, Άνεμος, Θανατος: a Nap, a Szél és a Halál utáni vágyat (Ερως és Θανατος, a Szerelem és a Halál társai egymásnak). Ugyancsak a hitvilágra utal az öt fehér hattyú a dalszövegben. Az őt alakító színésznő, Iris Peynado, dominikai származású, Santo Domingoban született. Érdekességek A Napoleon Boulevard együttes Legyetek jók, ha tudtok! címmel zeneszámot készített (kiadva 1990-ben az azonos nevű albumon) a film főcímzenéjének ihletésére. (A dal azonnal sláger lett, bár a filmhez a dallamon kívül nem sok köze van.) A Legyetek jók, ha tudtok színházi ősbemutatóját 1998-ban Lengyel Pál rendezte Miskolcon, a diósgyőri várban. A színdarab főszereplői többek között Bezerédi Zoltán (Fülöp atya), Nagy Ervin (Cirifischio), Varga Gabriella (Leonetta), Szirtes Ági (kosárfonó asszony - mór nő), Dóczy Péter (fazekas - szobrászmester), Vida Péter (bíboros) és Kovács Zsolt (Loyolai Ignác) voltak. A gyerek főszerepeket Hudáky Zsuzsanna (kis Leonetta) és Lukács Ákos (kis Cirifischio) játszották. A zenét Melis László szerezte. A nagy sikerű, teltházzal futó előadást tíz alkalommal tekinthette meg a nagyközönség. Vajda Katalin – Fábri Péter – Gerendás Péter a film alapján Legyetek jók, ha tudtok címmel zenés játékot írt, melynek bemutatója 2004. október 1-jén volt, több színházban játszották illetve játsszák. A filmben maga a zeneszerző is szerepelt. Ő volt Spiridione, az árvák kórusának vezetője. A filmet Magyarországon erősen megvágott változatban mutatták be, amely miatt többek között a szép mór nő története gyakorlatilag érthetetlenné zsugorodik. Az eredeti változat több jelenetet tartalmaz, amelyek világosabbá teszik egyrészt Cirifischio és az üstkovács viszonyát, valamint a mór nő szerepét és Fülöp megkísértéseit is. Azonkívül szerepel benne egy ismert epizód Szent Fülöp életéből, ahol a szent egy állítólag csodatevő apácát úgy leplezett le, hogy próbára tette alázatosságát. A filmzene A filmben szereplő zenéket és azok szövegét mind Angelo Branduardi írta, kivéve a Capitan Gesùt, amelynek szövege Luigi Magni műve. A film főcíme alatt a Legyetek jók, ha tudtok hangzik, a zeneszerző előadásában, amint két kislány hallgatja. Ezt a részletet a Magyarországon forgalmazott változatból kivágták. Don Filippo (Fülöp atya) árva gyermekeinek kórusa énekli, csilingelő ütőhangszerekkel gazdagon díszített hangszerelésben. A jelenetben maga a zeneszerző is szerepel, amint vezényli a kórust A jezsuita lányiskola gyermekkara énekli. A mór nő lány dalával elbűvöli a fiút a Nap a szél és a halál utáni vággyal: A film zenéjének önállóan kiadott változata Vanità di vanità (gyermekkórus) Tema di Leonetta (zenekari) szerelmi téma Danse des filles de joie (zenekari) State buoni se potete (a zeneszerző, Angelo Branduardi gitárral) Canzone di Cadigia (Iris Peynado) a mór lány dala Capitan Gesù (a hanglemezen zenekari, a filmen gyermekkórus) Tema di Leonetta (hegedű és cselló) State buoni se potete (gyermekkórus) Canzone di Cadigia (hangszeres) Capitan Gesù (gyermekkórus) Vanità di vanità (zenekar, fuvola és orgona) Tema di Leonetta (zenekar, hegedű és cselló) State buoni se potete (zenekari harmonika és fuvola) Vanità di vanità (zenekari) Sarabande (zenekar, Angelo Branduardi gitár) Isaac P. Christiancy Isaac P. Christiancy (Johnstown, 1812. március 12. – Lansing, 1890. szeptember 8.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Michigan, 1875–1879). Saint-Côme-et-Maruéjols Saint-Côme-et-Maruéjols település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 752 fő (2015). Saint-Côme-et-Maruéjols Calvisson, Clarensac, Montpezat, Parignargues, Saint-Dionisy és Souvignargues községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Uljanovszk Uljanovszk (oroszul: Улья́новск, tatárul Szember (Сембер), csuvasul: Csemper (Чĕмпĕр)) város Oroszországban, Moszkvától 900 km-re keletre. Az Uljanovszki terület székhelye. Híres szülöttéről, Vlagyimir Iljics Leninről (született:Uljanov) nevezték el 1924-ben. A település neve a cári időkben Szinbirszk, ill. Szimbirszk volt. Lakossága: 614 786 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése Uljanovszk a Volgai-hátságon, a Volga középső folyásán kialakított Szamarai víztározó partján, a Szvijaga folyó mentén helyezkedik el. Diadème–1 Diadème–1 (D–1C) francia geodéziai műhold. Küldetés Fő cél geodéziai mérések végzése. Tervhez képest túl alacsony pályára állt, a meghatározott programot részlegesen teljesítette. Jellemzői Gyártotta a Matra (Mecanique-Aviation-TRAction), üzemeltette a Francia Űrügynökség (CNES). Megnevezései: Diadème–1; Diamant (D–1C); COSPAR: 1967-011A; Kódszáma: 2674. 1967. február 8-án a Hammaguiri (Algéria) Joint Test Center Special Weapons űrközpontból a Diamant–A hordozórakétával juttatták magas Föld körüli pályára (HEO = High-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 104,171 perces, 39,98 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 596 kilométer, az apogeuma 1350 kilométer volt. Egy tengelyesen a Föld mágneses terének irányában forgással spinstabilizált űreszköz. Átmérője 50, magassága 20 centiméter, tömege 22,7 kilogramm. A testen 144 reflektort (fényvisszaverőt) helyeztek el. Energia ellátását 4 darab, fixen rögzített napelem, éjszakai (földárnyék) energiát ezüst-cink akkumulátorok biztosították. Tervezett szolgálati idő 50 hónap. Telemetria rendszer (136 MHz-es frekvencián) biztosította az adatforgalmat. A geodéziai programot a Smithsonian Asztrofizikai Obszervatórium (SAO) készítette. Fényképészeti programjához Baker – Nunn kamerákat alkalmaztak. Helyzetmeghatározóval rendelkezett. Programja lézeres , optikai , radar helymeghatározást és geodéziai méréseket biztosított, földmérési célokra doppler távolságmérést végzett (150/400 MHz), 1970. januárjában befejezte aktív szolgálatát, 1971. júniusában lézerrel még tartottak kapcsolatot. Következő, felépítésében, programjában megegyező műhold a Diadème–2. 2016-os IndyCar Series szezon A 2016-os Verizon IndyCar Series szezon volt a 21. szezonja az IndyCar Series-nek, és a száznegyedik az amerikai formaautós versenyzés történetében. A címvédő, az új-zélandi Scott Dixon volt, aki 2015-ben pontegyenlőséggel szerezte meg negyedik bajnoki címét Juan Pablo Montoya előtt. Versenyek A 15. fordulónak eredetileg Boston adott volna otthont, de a versenyt áprilisban törölték. Két héttel később bejelentették, hogy Watkins Glenben tartják meg az utolsó előtti versenyt. Bodola Lajos (geodéta) Bodola Lajos (Sampierdarena, Olaszország, 1859. október 9. – Budapest, 1936. június 28.) mérnök, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1905). Élete Bodola Lajos (1825-1897) fia. 1879-ben jött Magyarországra szüleivel. 1885-ben végezte el tanulmányait a József Műegyetemen, majd a hídépítéstani tanszéken lett tanársegéd. 1888-ban szerzett magántanári képesítést, 1893-tól adjunktusként tevékenykedett. 1894-től nyilvános rendkívüli tanár, 1896-tól 1912-ig, nyugdíjazásáig a geodézia nyilvános rendes tanára. 1910-11-ben a Műegyetemen volt rektor. Tudományos érdeklődése kiterjedt a matematika, fizika, mechanika és csillagászat terére is a geodézián kívül. A geodéziát a közelítő matematika példájaként tárgyalta. A József Műegyetem 1922-ben tiszteletbeli műszaki doktorrá avatta. 1923-tól a Nemzetközi Súly- és Mértékbizottság titkára volt, 1928-tól pedig tiszteletbeli tagja. Munkái Útmutatás magasságmérésekre (Bp., 1888) Az elsőrendű háromszögelési szögmérésekről (Magyar Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1888) A prizmatikus tükörrendszerekről és a háromélű prizmáról, különös tekintettel a szögkitűzésre (Bp., 1893) A mérési hibák elmélete és a legkisebb négyzetek módszere (Bp., 1905) Homlokzatóvás Az Erving Goffman (1922-1982), kanadai szociológus nevéhez fűződő homlokzatóvás alatt olyan cselekedeteket értünk, melyeket a társas érintkezés résztvevői hajtanak végre, annak érdekben, hogy összhangban maradjanak az általuk mutatott homlokzattal, azzal a pozitív szociális értékkel, amelyet valaki ténylegesen magának követel azon vonal (verbális és nem verbális cselekedetek mintázata) révén, amelyről a többi résztvevő feltételezi, hogy egy adott kontextusban az ő vonala. A homlokzatóvás alaptípusai Elkerülő eljárás Védekező manőverek Az olyan kapcsolatok kerülése, amelyekben a homlokzat fenyegetésére lehet számítani. Az interakció során, az olyan témák és cselekedetek kerülése, amelyek a homlokzat fenyegetéséhez vezethetnek. Szerénységből, az én lekicsinyléséből szőtt homlokzat mutatása, míg kiderül, hogy az interakció többi résztvevője, milyen homlokzatot kész támogatni a részünkről. Oltalmazó manőverek Tisztelet és udvariasság mutatása a többiek felé, homlokzatunk megóvása érdekében. Tréfálkozó stílus, lehetőséget adva a másik félnek homlokzata megvédésére. A mások homlokzatát sértő tett semlegesítése, előzetes magyarázat által Félrenézés/ az incidens fölötti elsiklás Úgy teszünk, a saját vagy mások homlokzatának megsérülésekor, mintha nem történt volna semmit. Nyíltan elismerünk egy incidenst, de nem olyan eseményként, amelyben a homlokzatot fenyegető kifejezés rejlik. Amikor elveszítjük az uralmat kifejezéseink felett egy interakció során, megpróbáljuk elrejteni tevékenységünket, hogy megkíméljük a többieket azon nehézségek egy részétől, amit okoztunk nekik. A homlokzatát vesztett féltől, vagy tevékenységétől az érintkezés többi résztvevője oltalmazóan félrefordul, amíg összeszedi magát. A kiigazító eljárás Amikor az elkerülő eljárásokra már nincs lehetőség, azaz nem sikerül megakadályozni egy olyan esemény megtörténtét, amely kimondottan ellentétes a társadalmi értékítélettel, és nem lehet átsiklani felette, az interakció résztvevői megadják neki az incidens státust, és megpróbálják a továbbiakban korrigálni a hatásait. Váltásnak hívjuk azt a cselekvéssort, amelyet az interakció résztvevői által elismert homlokzatfenyegetés hoz mozgásba, és a rituális egyensúly helyreállítása zár le. A kiigazító eljárás lépései: kihívás - az interakció résztvevői felhívják a figyelmet a helytelen viselkedésre felkínálás - a sértő fél lehetőséget kap a kiigazításra, az expresszív rend helyreállítására elfogadás - azok a résztvevők, akik felé a felajánlás történt, elfogadhatják az expresszív rend helyreállításának kielégítő eszközeként köszönet – a bocsánatot nyert fél a hála jelét mutatja azok iránt, akik megadták neki a megbocsátás kegyét. A kiigazító eljárás fázisai az interperszonális rituális viselkedés modelljét kínálják, amelytől azonban jelentős mértékben el is lehet térni. Pontszerzés – a homlokzatóvás agresszív felhasználása A játszma célja A felek úgy óvják meg a diskurzus során vitt vonalukat a megbocsáthatatlan ellentmondásoktól, hogy a lehető legtöbb pontot szerezzék az ellenféllel szemben, vagy a lehető legtöbb nyereséget a saját maguk számára. Az általános módszer A résztvevők olyan módon vezetnek be magukról kedvező, a többiekről kedvezőtlen tényeket, hogy a többiek csak olyan válaszokat tudjanak adni, amit a hallgatóság sértődésként, gyenge kifogásként vagy üres sztereotip válaszként értékel. A veszteseknek ilyenkor csökkenteniük kell a veszteségeiket, hallgatólagosan el kell ismerniük a pontvesztést, és meg kell próbálniuk a következő váltásban jobb teljesítményt nyújtani. Azáltal, hogy a pontszerzés során, a felek magukról kedvező, a többiekről pedig kedvezőtlen tényeket visznek bele a társalgásba, azt is bizonyítani kívánják, hogy társalkodó félként is jobbak, mint ellenfeleik. Ha azonban, utóbbiaknak sikerül kivédeniük a támadást, és sikerrel vissza is tudnak vágni, akkor a támadást kezdeményező félnek egyrészt szembe kell néznie azzal a megaláztatással, hogy a többiek visszaverték támadásait, másrészt el kell fogadnia, hogy társalgó félként is alulmaradt ellenfeleivel szemben. Az agresszor így, homlokzata leomlásával többet veszített, mint amennyit nyert volna, ha sikerrel beviszi a pontját. A helyes homlokzatóvás megválasztása Akinek a homlokzatát fenyegetés érte, megpróbálhatja helyreállítani a rituális rendet egy bizonyos stratégia (higgadtság, mentegetőzés-szégyenkezés, támadás) segítségével, ami azonban, nem biztos, hogy megegyezik azzal, amit a többi résztvevő elvár tőle. Együttműködés a homlokzatóvásban Amikor a homlokzatokat fenyegetés éri, azokat meg kell óvni, de, hogy ezt ki kezdeményezi, az másodlagos jelentőségű kérdés. Követelmény: a szituációnak mindenki látszólagos megelégedésére kell megoldódnia. A homlokzatóvásban rejlő hallgatólagos együttműködés típusai tapintat , amelyet magának a homlokzatóvásnak az irányába tanúsítanak a résztvevők. A felek nemcsak saját és a többiek homlokzatát védik, hanem segítik, hogy ők is megvédhessék saját és mások homlokzatát (például az utalások nyelvén történő társalgás). kölcsönös önmegtagadás , amikor a társalgás résztvevőjének nincs világos képe arra vonatkozóan, hogy mi lenne az ítéletek helyes leosztása, önként lemond jogairól, miközben bókokkal halmozza el a többieket, hogy ezáltal, a valószínűleg igazságos ítéleteket biztonságosan tudja keresztülvinni („csak ön után” technika). Zárszó A homlokzatóvás azáltal, hogy kiterjed arra a hallgatólagos megegyezésre, hogy saját homlokzatunk védelmezésén túl, a többieket is segítjük a maguk homlokzatóvásában, azt reprezentálja, hogy hajlandóak vagyunk tartani magunkat a társas érintkezés alapszabályaihoz. Ha nem így lenne, az érintkezés a homlokzatokra és érzésekre nézve is igen kockázatos volna. Egyenlítői-guineai női labdarúgó-válogatott Az egyenlítői-guineai női labdarúgó-válogatott képviseli Egyenlítői-Guineát a nemzetközi női labdarúgó eseményeken. A csapatot az Egyenlítői-guineai labdarúgó-szövetség szervezi és irányítja. Az egyenlítői-guineai női-válogatott szövetségi kapitánya Marcelo Frigerio. Az egyenlítői-guineai női nemzeti csapat egyszer szerepelt világbajnokságon. 1991 óta megrendezésre kerülő Afrika-kupa kontinens-bajnokságon először 2006-ban szerepelt a legjobbak között. Azóta minden alkalommal kvalifikálta magát. 2008-ban aranyérmes, 2010-ben ezüstérmes lett. Az olimpiai játékokra még nem sikerült kijutnia. Magasa (Lombardia) Magasa település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 133 fő (2017. január 1.). Magasa Bondone, Ledro, Tignale, Valvestino és Tremosine községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Zöschingen Zöschingen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 640 fő (1987. május 25.). Smooth jazz A smooth jazz (angol kifejezés, ejtsd: szmút dzsessz, jelentése sima dzsessz) vagy másik angol nevén contemporary jazz (ejtsd: kontempöreri dzsessz, ami magyarul szó szerint kortárs dzsesszt jelent, de ezt a magyar nevet nem erre a műfajra használják) a dzsessz egyik alstílusa, ami az R&B, a funk, a rock és a popzene hatásait is mutatja. Az 1970-es évek elején jelent meg a fúziós jazz-mozgalom. A zenészek ekkor a tradicionális dzsessz virtuóz improvizációit oltották egy modern, elektronikus hangzásvilágba. A smooth jazz legemblematikusabb szólóhangszere a szopránszaxofon, ami olyan zenészek által vált hírhedté ebben a stílusban, mint Grover Washington, Jr., Ronnie Laws, Wayne Shorter és Nathan Davis. A másik meghatározó hangszer az elektromos gitár, olyan gitárosok hatásával, mint Wes Montgomery és Grant Green. Olyan fúziós jazz-zenekarok, mint a Spyro Gyra, a Weather Report, a Hiroshima vagy a Fourplay segítették világra a smooth jazzt. A smooth jazz emellett rádiós formátum is, habár 2007-től a műfaj csillaga leáldozni látszik, mivel számos kiemelt fontosságú rádióadó megvált ettől a stílustól. Mindamellett a smooth jazz koncertek és a kiadványok jövedelmezőek, a műfaj mögött erős rajongótábor áll. A műfaj jellemzői Általában a smooth jazz lassú (leginkább 90-105 leütés percenként), s a számokat egy dallamjátékos hangszer (legtöbbször szaxofon vagy gitár) vezeti. A kíséret sokszor programozott szintetizátor vagy sampler, általában valódi basszushangszerrel. A smooth jazzt általában háttérzeneként aposztrofálják ellentétben a mainstream dzsessz-szel. Vöröscsőrű bivalymadár A vöröscsőrű bivalymadár vagy vöröscsőrű bivalyszövő (Bubalornis niger) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a szövőmadárfélék (Ploceidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Kelet-Afrika és Dél-Afrika szavannáin és bozótos vidékein él. A következő országokban fordul elő: Angola, Botswana, Namíbia, a Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Mozambik, Zimbabwe, Zambia, Tanzánia, Uganda, Ruanda, Kenya, Szomália, Etiópia és Dél-Szudán. Alfajai Bubalornis niger intermedius Bubalornis niger militaris Bubalornis niger niger Megjelenése 24 centiméteres testhosszával és 65 grammos tömegével a szövőmadárfélék családjának egyik legnagyobb testű képviselője. Tollazata fekete színű, az elülső szárnyevezőtollak feketék. Fő elkülönítő bélyege a közeli rokon fehércsőrű bivalymadártól (Bubalornis albirostris) vörös színű csőre, szemben annak fehér csőrével. Szeme barna, lábai vörösesbarnák. Életmódja Elsősorban magvakkal, gyümölcsökkel és rovarokkal táplálkozik. Utóbbiakat főleg a szaporodási időszakban fogyasztja nagyobb mértékben. Szaporodása A bivalymadarak egyedülálló tulajdonsága a madárvilágban, hogy úgynevezett „álpénisz”-szel rendelkeznek. ezzel stimulálják a tojókat a párzásra. A hímek a szavanna valamely nagyobb fájának szélső kornaágaira függesztik fel tüskés ágakból épített, himbálódzó fészküket és ide igyekeznek becsalogatni a tojókat. Több hím közösen építi meg a fészket, mely így akár 3 méter magas és 4,5 méter széles is lehet. Egy ilyen nagyobb fészektelepen akár 100 madár is élhet együtt. De a telepen belül minden hímnek megvan a maga tulajdonrésze. A tojók kiválasztják a nekik alkalmasnak tűnő fészket és abban alakítják ki a fészekkamrát, melyet száraz fűvel és levelekkel bélelnek ki. Ide rakják 3-4 tojásukat, melyeket egymaguk költenek ki. 1981-es Formula–1 osztrák nagydíj Az osztrák nagydíj volt az 1981-es Formula–1 világbajnokság tizenegyedik futama. Statisztikák Vezető helyen: Gilles Villeneuve: 1 (1) Alain Prost: 25 (2-26) René Arnoux: 12 (27-38) Jacques Laffite: 15 (39-53) Jacques Laffite 5. győzelme, 5. leggyorsabb köre, René Arnoux 8. pole-pozíciója. Ligier 7. győzelme. Römnitz Römnitz település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Römnitz Utecht községgel határos. Népesség A település népességének változása: Smrekari Smrekari falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Čabarhoz tartozik. Fekvése Fiumétól 29 km-re északkeletre, községközpontjától 9 km-re délkeletre, a horvát Hegyvidék nyugati részén fekszik. Története A településnek 1857-ben 50, 1910-ben 31 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Čabari járásához tartozott. 2011-ben 9 lakosa volt. Ilondapatak Ilondapatak település Romániában, Szilágy megyében. Fekvése Nagyilondától északkeletre, Tordavilma és Nagyilonda közt, egy erdős hegyektől körülvett szűk völgyben, a Sásza és Tordavilma felől jövő patak partján és egyesülésénél fekvő település. Története Nevét az oklevelek 1571-ben említették először Dolha néven. 1590-ben Ilondapataka, 1598-ban Dolhafalva, 1609-ben Ilondapataka néven írták. A település Csicsóvárához tartozott, s valamikor 1553-1571 közötti években keletkezhetett, mivel az 1556 évi összeírásban neve még nem fordult elő. 1570-ben II. János király Kővár urának, Hagymási Kristófnak adta, mint Csicsóvár tartozékát. 1599-ben is Kővár tartozékának írták. Ekkor kenéze Slem András volt. 1603-ban Báthory Gábor fejedelem volt Ilondapatak birtokosa. 1624-ben Bornemisza Lászlóé volt, majd 1626-ban Bethlen Gábor fejedelem a Kővárhoz tartozó birtokot Cselényi Farkasnak adta. 1647-ben Cselényi Farkas leánya Erzsébet Kamuthi Miklós özvegye és néhai fia János gyermekei Farkas és Zsuzsanna közt osztották kétfelé. 1672-ben Szamosfalvi Mikola Zsigmondot írták birtokosának. 1688-ban I. Apafi Mihály a Mikoláktól elvett birtokot Teleki Mihálynak adományozta, s a Teleki család tagjaié volt még az 1800-as évek végén is. A Telekiek mellett az Ujfalvi családnak is volt itt birtokrésze. 1831-ben Ilondapataknak 188 lakosa volt. 1886-ban 204 lakost számoltak itt össze, melyből 193 görögkatolikus, 11 zsidó volt. 1891-ben 237 lakosából 226 görögkatolikus, 11 izraelita volt. Az 1800-as évek végének adatai szerint Ilondapatak lakói románok, kik földművelésből, baromfitenyésztésből éltek, és mellékessen mészégetéssel foglalkoztak. Erdélyi fajta szarvasmarhát és juhot tenyésztettek. Terményeik: "tengeri", zab, kerti vetemények, kevés őszi- és tavaszi búza. Gyümölcseik: szilva és almafélék voltak. Táplálékuk búza- és "tengeri"-kenyér, tejfélék voltak. Öltözetüket házilag állították elő. Lakásuk egy szoba, konyha vagy pitvar, boronából építve, szalma- és zsindelyfedéllel fedve. Ilondapatak a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott. Nevezetességek Görögkatolikus templomát 1854 -ben kezdték építeni. 1874 -ben Mihály és Gábor arkangyalok tiszteletére szentelték fel. Harangjai is ez évből valók. Anyakönyvet 1826 -tól vezetnek. Ciureai vonatkatasztrófa A ciureai vonatkatasztrófa 1917. január 13-án történt a romániai Jászvásártól délre, a ciureai vasútállomáson (ma: Piciorul Lupului állomás). Hivatalos vizsgálat hiányában a baleset pontos oka, valamint az áldozatok és sebesültek pontos száma nem ismert. Becslések szerint 800-1000 ember vesztette életét, egyes források kétszer ennyi áldozatról beszélnek. Ez jelenleg a világ harmadik legsúlyosabb vasúti tragédiája. Előzmények Miután Románia 1916. augusztus 27-én megtámadta az Osztrák–Magyar Monarchiát, a központi hatalmak 1916 szeptemberében kezdődő ellentámadása miatt a román civil lakosság Moldva felé menekült, és a királyi család Jászvásárra költözött. Az evakuáltak száma másfél millióra tehető, ez a Regát akkori lakosságának mintegy 20%-a volt. 1916 december végén a németek elfoglalták Brăila városát, majd Galați felé nyomultak. Az út Az E-1 jelzésű, két gőzmozdony által vontatott, 26 vagonból álló szerelvény 1917. január 11-én (az akkor használatos régi naptár szerint 1916. december 30-án) hagyta el Galați városát, több órás késéssel indulva a német bombázások miatt. A vonatot erősen túlzsúfolták, és a körülmények borzalmasak voltak: korabeli beszámolók szerint számos ember utazott a tetőn és az ütközőkön, és útközben sokan megfagytak, vagy leesve halálra zúzták magukat. A vonat Barládnál elakadt a havazás miatt, csak másnap, január 12-én tudta folytatni útját. Mivel kifogytak a szénből, a mozdonyokat fával fűtötték, ami lassabb haladást tett lehetővé. Este Bârnova állomására értek, ahol ellenőrizték a Westinghouse-fékeket, majd éjjel 1 órakor továbbindultak. Ekkor már csak 10 kilométerre voltak Jászvásártól, a célállomástól. A baleset A Bârnova és Ciurea közötti lejtőn a vonat gyorsulni kezdett. A mozdonyvezető fékezni próbált, de csak a mozdonyok fékei működtek. Feltételezések szerint az első vagonok egyikében egy utas véletlenül elzárt egy szelepet, így a kocsik légfékei nem működtek. A kocsik kézi fékekkel is fel voltak szerelve, de a kalauzok képtelenek voltak elérni ezeket az összezsúfolt utasok miatt. A ciureai állomás 1-es vágányán egy nyersolajat szállító szerelvény vesztegelt, így az állomás alkalmazottai megpróbálták a 2-es vágányra terelni az érkező vonatot. A nagy sebesség miatt csak a mozdonyok és egy pár vagon tudta bevenni a kanyart; 23 vagon kisiklott és összeroncsolódott. Legalább egy vagon a nyersolajat szállító szerelvénynek ütközött. Az ütközés, robbanás, és tűz következtében körülbelül 800-1000 ember vesztette életét, a sebesültek száma 300-ra tehető. A baleset után A háború káoszában nem tájékoztatták a közvéleményt az eseményről, hogy az amúgy is demoralizált román lakosságot ne törjék meg még jobban. Nem volt hivatalos vizsgálat, a baleset körülményei jórészt csak szemtanúk beszámolóiból ismertek. A halottakat az állomás melletti tömegsírba temették. 2017-ben, a katasztrófa százéves évfordulóján, emlékművet lepleztek le az áldozatoknak Ciurea községben. Férfi 50 km-es sífutás az 1994. évi téli olimpiai játékokon Az 1994. évi téli olimpiai játékokon a sífutás férfi 50 km-es klasszikus stílusú versenyszámát február 27-én rendezték a Birkebeineren Stadionban. Az aranyérmet a kazah Vlagyimir Szmirnov nyerte meg. Szmirnov Kazahsztán első olimpiai aranyérmét nyerte az olimpiai játékok történetében. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Végeredmény Az időeredmények másodpercben értendők. Kolová Kolová település Csehországban, a Karlovy Vary-i járásban. Kolová Březová, Karlovy Vary, Pila és Stanovice településekkel határos. Lakosainak száma 731 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Koszmosz–359 A Koszmosz–359 (oroszul: Космос–359) eredetileg a szovjet Venyera-program keretében a Vénuszhoz indított 4V–1 típusú űrszonda volt. A hordozórakéta hibája miatt azonban Föld körüli pályán maradt. Jellemzői Az NPO Lavocskin vállalat által készített 4V–1 típusú űrszonda, melyet a Venyera–7 indítását követően öt nappal később, 1970. augusztus 22-én indítottak a Bajkonuri űrrepülőtérről egy Molnyija–M (8K78M) hordozórakétával. Az űrszonda a végfokozattal együtt sikeresen elvált a hordozórakéta második fokozatától és parkolópályára állt. A végfokozat hajtóművének hibája miatt azonban az űrszonda nem érte el a második kozmikus sebességet, ezért Föld körüli pályán maradt. A szonda Föld körüli keringési ideje 95,5 perces, a pályasík inklinációja 51,5 fok volt. Az elliptikus pálya perigeuma 210 km, az apogeuma 910 km volt. Az űrszonda fokozatosan süllyedt, majd 1970. november 6-án, 76 napos keringés után a légkörbe belépve megsemmisült. Wéber Antal (irodalomtörténész) Wéber Antal (Vértesboglár, 1929. június 9. – 2012. március 18.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke volt. Életpályája Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte meg. 1947-1952 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-angol szakos hallgatója volt. 1953-1956 között a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa volt. 1956-tól az ELTE BTK felvilágosodás- és reformkori magyar irodalomtörténeti tanszékének adjunktusa és docense, 1975-1999 között egyetemi tanára, 1983-1994 között tanszékvezetője volt. 1963-1971 között a Kritika folyóirat szerkesztője volt. 1978-1980 között a Bécsi Egyetem Finnugor Intézetének vendégprofesszora volt. 1999-ben nyugdíjba vonult. 2000-ig a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának tagja, az Irodalomtörténet szerkesztőbizottsági tagja volt. Magánélete 1957-ben házasságot kötött Páldeák Évával. Egy lányuk született: Katalin (1963) Művei Az elbeszélő próza néhány sajátossága a reformkor elején. (Irodalomtörténet, 1959) Regényirodalmunk néhány kérdéséről. (Kortárs, 1959) A magyar társadalomkritikai regény őse: „A Bélteky-ház.” Fáy András regénye. (Filológiai Közlöny, 1959) A magyar regény kezdetei. Fejezetek a magyar regény történetéből. Monográfia és kand. értek. is. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 5. Bp., 1959) Mikszáth ars poeticájáról. (Irodalomtörténet, 1960) Esztétikai műveltségünk eredetéről. (Irodalomtörténet, 1962) Gondolatok Illyés Gyula drámájáról. (Kortárs, 1963) La prose hongroise et l’influence de la littérature sentimentale d’Europe occidentale. (Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964) Irodalomkritikánk 1956 után. (Kritika, 1964. 10.) Az Új Írás arculatáról. (Társadalmi Szemle, 1965) A magyar próza két évtizede. (Kortárs, 1965) Lenau und das zeitgenössische Ungarn. (Lenau-Almanach. Wien, 1966) A propos des problèmes théoriques et historiques du style sentimental. (Acta Litteraria, 1966) A szentimentális stílusirány elméleti és történeti kérdéseiről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1967) Erdélyi János irodalomszemlélete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1968) A Dózsa-ábrázolás hagyománya és időszerűsége. (Kritika, 1968. 12.) Prózairodalmunk válaszúton. (Kritika, 1969. 7.) Irodalomtudományunk 25 esztendeje. – A romantika vége. Kemény Zsigmond regényeiről. (Irodalomtörténet, 1970) A szentimentalizmus ; bev., vál. Wéber Antal, közrem. Padányi Klára, Kocztur Gizella, Mádl Antal; Gondolat, Bp., 1971 Petőfi tüze. Tanulmányok Petőfi Sándorról ; szerk. Tamás Anna, Wéber Antal; Kossuth–Zrínyi, Bp., 1972 Mesterség és alkotás. Tanulmányok a felvilágosodás és a reformkor magyar irodalmáról ; szerk. Mezei Márta, Wéber Antal; Szépirodalmi, Bp., 1972 Irodalmi irányok, távlatból. Fejezetek a felvilágosodás és a reformkor irodalmának történetéből ; Szépirodalmi, Bp., 1974 Petőfi-mozaik ; szerk. Paál Rózsa, Wéber Antal; Tankönyvkiadó, Bp., 1975 Szöveggyűjtemény a reformkorszak irodalmából.Egyetemi segédkönyv ; főszerk. Pándi Pál, szerk. Csetri Lajos, Wéber Antal; Tankönyvkiadó, Bp., 1981 Toldy Ferenc ; Akadémiai, Bp., 1986 ( A múlt magyar tudósai ) Kolozsvári Grandpierre Emil ; Akadémiai, Bp., 1986 ( Kortársaink ) Jókai Mór ; Elektra Kiadóház, Bp., 2001 ( Élet-kép sorozat ) Magyarország 1514-ben és 1848-ban. Történelmi regény vagy regényes történelem ; Argumentum, Bp., 2011 ( Irodalomtörténeti füzetek ) Díjai, kitüntetései Az irodalomtudományok kandidátusa (1958) A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970) Az irodalomtudományok doktora (1975) Kiss Imre (labdarúgó) Kiss Imre (Hajdúböszörmény, 1957. augusztus 10. –) magyar labdarúgókapus, kapusedző. Pályafutása A labdarúgást Hajdúböszörményben kezdte el és itt szerepelt még utánpótlás játékosként a másodosztályban és sikerült bekerülnie az ifi válogatottba is. Tehetségére Gellei József, a Tatabánya edzője is felfigyelt, így a bányász csapathoz igazolt 1974-ben. Kezdetben csak az ifi és a tartalékcsapatban szerepelt, de 1975 őszére már kiharcolta magának a felnőtt csapat 1-es mezét és az ifi válogatott tagjaként szerepelt az UEFA ifjúsági tornáján is. 1978-ban tagja volt a világbajnokságra készülő válogatott keretének, de a tornára nem sikerült kijutnia. 1980-ban, miután leszerelt a katonaságtól, Dombai sérülése után ő lett a kezdő kapus. A szezonban 4 tizenegyest hárított, utolsó 8 meccsén gólt sem kapott. A csapat a második helyen végzett és az UEFA-kupában indulhatott. Itt a Real Madrid ellen idegenben lőtt több gól miatt kiestek. A spanyol csapat vezetői le akarták Kisst igazolni, de a korabeli magyar átigazolási szabályok miatt erre nem volt lehetősége. 1982-ben ismét tagja volt a vb-keretnek. Ezúttal a világbajnokságra is eljutott, de nem jutott szerephez. 1983-ban újra meghívást kapott a válogatottba, de egy sérülés miatt, melyet 2,5 év kihagyás követett, ismét nem viselhette a címeres mezt, így a válogatottban sohasem mutatkozhatott be. 1988-tól többnyire csak a kispadon kapott helyet klubcsapatában. 1990-ben visszavonult a játéktól. Később kapusedzőként tevékenykedett Tatabányán, de térdsérülése miatt ezzel is felhagyott. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 2.: 1980-81 3.: 1981-82 A farkas és a kutya A farkas és a kutya a La Fontaine-mesék című rajzfilmsorozat első évadának negyedik epizódja. Alkotók Mesélő : Bodrogi Gyula Rendező : Dargay Attila Írta : Georges De La Grandiere Zeneszerző : Pethő Zsolt Operatőr : Nagy Csaba Hangmérnök : Horváth Domonkos Vágó : Czipauer János Háttér : Sajdik Ferenc Rajzolták : Dékány István, Gáspár Imre, Szemenyei András Kisérőzöveg : Jacques Degor Gyártásvezető : Kunz Román Készítette a Pannónia Filmstúdió az Edition et Diffusion Cinématographique közreműködésével Martin van Meytens Martin van Meytens, ifjabb (Stockholm, 1695. június 24. – Bécs, 1770. március 23.) 18. századi, flamand származású svéd portréfestő, aki főleg Bécsben alkotott. Életpályája Tanulmányait Hágából Svédországba települt apjánál, id. Martin van Meytens festőnél kezdte. Korán vándorútra kelt, és Londont, Párizst, Bécset útba ejtve hosszabb időn át Itáliában (főleg Rómában és Torinóban) tanult és dolgozott. 1730-ban Bécsben telepedett le, ahol az udvar és az arisztokrácia hamar megkedvelte; főleg arcképfestőként vált különlegesen népszerűvé. 1732-ben udvari festő, 1757-ben a bécsi művészeti akadémia igazgatója lett. Munkássága Kezdetben főleg zománcminiatűr képmásokat festett; a nagyméretű olajképek festésére csak Bécsben tért át. Arcképeket és történeti jeleneteket festett; állandó feladata volt az uralkodó pár, a császári család és az udvar tagjainak megörökítése. Számtalan változatban festette meg Mária Terézia és férje, Lotaringiai Ferenc portréját. A neki tulajdonított képmások közül viszonylag kevés saját kezű alkotása, mivel az arcképeket többször is lemásolták a mester műhelyében a tanítványok, segédek közreműködésével. A franciás ízlésű, reprezentatív udvari portrékon kívül gyakran történeti eseményeket, ünnepségeket (II. József eljegyzése, A császár koronázása stb.) örökíttettek meg vele. A nagy, sokalakos sorozatképekhez sok segéderőt alkalmazott. Arcképeinél is használt segédeket: a háttérként ábrázolt tájat, csatajelenetet, kellékeket gyakran egy-egy specialista vagy tanítvány, segéd festette. Sokat dolgozott magyar megrendelőknek is, A Pálffy család képmása Bécsben (Österreichisches Barockmuseum), a Bánffy Dénes képmása Budapesten (Magyar Nemzeti Múzeumban) látható. Sajnos, a szakirodalomban idézett magyarországi képmások egy részét máig nem sikerült azonosítani. A reprezentatív barokk udvari portré egyik legjelentősebb képviselője volt Ausztriában. Tanítványainak és követőinek munkáiban hatása sokfelé és sokáig érezhető maradt. Kortársak egybehangzóan sokra értékelték, és nemcsak művészetét, hanem személyes jó tulajdonságait (sokoldalú érdeklődését, műveltségét, kellemes modorát) is. Ismertebb magyar tanítványai Donát János és Schaller István. Marcelo Saracchi Marcelo Josemir Saracchi Pinto (Paysandú, 1998. április 23. –) korosztályos uruguayi válogatott labdarúgó, aki az RB Leipzig játékosa. Pályafutása Klubcsapatban A Danubio korosztályos csapataiban nevelkedett, majd itt lett felnőtt játékos. 2015. augusztus 12-én mutatkozott be az első csapatban tétmérkőzésen a Copa Sudamericana nemzetközi labdarúgó kupasorozatában a chilei Universidad Católica ellen, a 77. percben váltotta Ignacio Gonzálezt. Négy nappal később a bajnokságban is bemutatkozott a Juventud de Las Piedras ellen. 2017 szeptemberében az argentin River Plate csapatához igazolt, majd 2018 júliusában a német RB Leipzig igazolta le. 2023. június 30-ig írt alá új klubjához és 13 millió eurót fizetettek érte. Július 26-án a svéd BK Häcken elleni Európa-liga 2. selejtezőkörének első mérkőzésén debütált tétmérkőzésen a német klubban. A válogatottban Tagja volt a 2015-ös dél-amerikai U17-es labdarúgó-bajnokságon 5. helyen végző válogatottnak. A 2015-ös és a 2017-es U20-as labdarúgó-világbajnokságon is részt vett. A 2017-es dél-amerikai U20-as labdarúgó-bajnokságot nyerő válogatott tagjaként 6 mérkőzésen lépett pályára. Sikerei Klub River Plate Copa Argentina: 2016–17 Supercopa Argentina: 2017 Válogatott Uruguay U20 Dél-amerikai U20-as labdarúgó-bajnokság : 2017 Dónyi Gellért Dónyi Gellért (18. század pálos rendi szerzetes. Teológiai doktor, pálos szerzetes és generalis definitor volt. Egyetlen munkája Pozsonyban jelent meg: Funiculus triplex, ex diversis ss. pp. sententiis pro novissimorum consideratione, vitiorum extirpatione, ac praecipuarum virtutum acquisitione: piis quibusdam affectibus pro diversis circumstantiis usurpandis et praecipuis, ac communioribus s. r. c. decretis contextus. Posonii, 1747. Kézirati munkája: Diurnale monasticum in quo quinquaginta quinque sermones de praecipuis materiis pro religiosis, praesertim monasticam vitam profitentibus ss. patrum testimoniis velut luce diurna illustrantur… a. 1756. (4-rét 476 lap. Az 1. lapon: Hic liber datus est ad usum p. Pauli Eszterházy a quo commodatus est… 1760. 27. May.) San Giovanni Ilarione San Giovanni Ilarione település Olaszországban, Veneto régióban, Verona megyében. Lakosainak száma 5115 fő (2017. január 1.). San Giovanni Ilarione Cazzano di Tramigna, Montecchia di Crosara, Tregnago, Vestenanova, Chiampo és Ronca községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bajmok Bajmok (horvátul Bajmak, németül: Nagelsdorf, latinul: Baymok) falu Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén. Fekvése Magyarország határától 9 km-re délre, Szabadkától 23 km-re délnyugatra, Zombortól 33 km, Topolyától 29 km, Újvidéktől 101 km távolságban. Lakossága Etnikai összetétel A magyarok, bunyevácok, horvátok és németek többsége hagyományosan katolikus, a szerbek és montenegróiak többnyire ortodox vallásúak. Története Lakott település már az első században. A kálvária domb közelében jelentős számú szarmata és avar sírhelyet találtak már az 1. századból, illetve a 4. századból. 1462-ben már falunak említik. Nagyfénnyel és Györgyénnel együtt Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta a birtokot. Az török veszedelem elmossa a vidék magyar lakosságát, helyükre főleg szerbek húzódnak fel a Balkánról. 1744-ben, a főleg katonáskodással foglalkozó szerbek nagy része elhagyja a vidéket. 1785-ben 130 magyar és 88 bunyevác család települ Bajmokra, majd őket követik a németek több hullámban. A magyarok főleg Szabadkáról, a Pest megyei Törtelből, a Nagykátai járásban lévő Kókáról, a Kiskőrösi járásban lévő Kecelről, valamint Karcagról és Kalocsa környékéről érkeztek. A német lakosság betelepülésének pontos idejét nem tudjuk. Az 1791-es adókönyvek Bajmokra vonatkozó részei már tartalmaznak német hangzású neveket. A nevek alapján arra lehet következtetni, hogy a bajmoki németek a környező falvakból – Bácsalmás, Baja, Csátalja, Csonoplya, Hódság, Apatin, Őrszállás – települtek át a faluba. 1900-ban Bajmok lakossága összesen 8217, ebből: 3599 magyar 1980 bunyevác 1980 német 21 szerb 8 szlovák 10 egyéb A trianoni békeszerződésig Bajmok Bács-bodrog vármegyéhez tartozott. Az 1931-es népszámlálás szerint 11326 lakosa volt, ebből: 4597 (40,6%) jugoszláv 4276 (37,8%) magyar 2347 (20,7%) német 79 zsidó 16 orosz A második világháború végéig Bajmok lakosságának mintegy egyharmada német volt. 1944-ben a falu német lakosságát kollektív bünösség vádja alatt kitelepítették, helyükre pedig szerbeket költöztettek főleg a Horvátországi Lika-ból. A Délvidéki vérengzéseknek 78 magyar és 2 német nemzetiségű személy esett áldozatul. Bajmok nemzetiségi arányai újabban az 1990-es évek balkáni háborúi során változtak jelentősen, ismét a szerbek javára. Szerb menekültek érkeztek Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, és Koszovóból is. Többdimenziós valószínűségeloszlás A valószínűségszámításban a többdimenziós eloszlás egy valószínűségi vektorváltozó eloszlása, azaz egy -beli értékeket felvevő valószínűségi változó eloszlása. Egy valószínűségi vektorváltozó eloszlása is mérhető halmazokhoz rendeli a valószínűségeket, de ezek -beliek. Minden mérhető halmaznak van valószínűsége, ami megadja, hogy értéke mekkora eséllyel esik ebbe a részhalmazba. Az egyes koordinátáinak eloszlását peremeloszlásnak nevezzük. A többdimenziós eloszlásra példa a multinormális eloszlás, más néven a többdimenziós normális eloszlás. Bevezető példa Tekintjük a következő két kísérletet: 1. Szabályos dobókockával dobunk kétszer, vagy ezzel ekvivalensen egy urnakísérlet, ahol is a számozott golyót visszatesszük. A lehetséges kimenetelek száma 36, és mivel egyformán valószínűek, mindegyik esélye 1/36. 2. Urnakísérlet számozott golyókkal, de a kihúzott golyót nem tesszük vissza. Emiatt az (1,1),(2,2),…,(6,6) kimenetelek nem fordulnak elő, így a többi 30 kimenetel valószínűsége egyenként 1/30. Jelölje rendre a két valószínűségi vektorváltozót és . Ezek peremeloszlásai ugyanazok, mind a hat szám ugyanazzal az 1/6 valószínűséggel fordul elő. Az első kísérletben a két húzás egymástól független, mivel a kihúzott golyót visszatesszük, de a másodikban már nem, mivel másodjára nem jöhet ki ugyanaz a szám, pedig függetlenség esetén 1/36 lenne a valószínűségük, ami a peremeloszlások valószínűségének szorzata. De a (1,1),(2,2),…,(6,6) párok valószínűsége nulla. Emiatt habár a peremeloszlások ugyanazok, a és valószínűségi változók különböző eloszlásúak. Két dimenzióban Egy kétdimenziós valószínűségi vektorváltozó eloszlásfüggvénye: Ha a valószínűségi vektorváltozó kétdimenziós sűrűségfüggvénye , akkor az eloszlásfüggvény: Ha az eloszlás diszkrét, akkor a közös eloszlás feltételes valószínűségekkel: Folytonos esetben Itt és feltételes sűrűségfüggvények, azaz a megfelelő feltételes valószínűségi változók sűrűségfüggvényei. A feltételes valószínűségi változók: feltéve , és feltéve . Az függvények rendre és peremeloszlásai. Az ábrán a koordináták közötti összefüggést kopulák jelzik. A bemutatott eloszlás példa arra, hogy ha a peremeloszlások normálisak, akkor az eloszlás nem biztos, hogy normális. Általános eset Ha az n-dimenziós valószínűségi vektorváltozónak van sűrűségfüggvénye, akkor az eloszlásfüggvény a kétdimenziós esethez hasonlóan A dimenziók növekedéséveol több lehetőség adódik peremeloszlásokra, minden alacsonyabb dimenzióhoz létezik peremeloszlás. Például három dimenzióban három egyváltozós és három kétváltozós peremeloszlás van. Független valószínűségi változók közös eloszlása Ha a diszkrét X és Y valószínűségi változókra minden x és y esetén teljesül, hogy , akkor függetlenek. Hasonlóan, ha folytonos X és Y valószínűségi változókra minden x és y esetén teljesül, hogy , akkor függetlenek. Bodor Antal Bodor Antal (Kolozsvár, 1878. január 8 – Budapest, 1955. január 3) közgazdász, gazdasági szakíró. Élete Bodor Antal 1878 január 8-án született Kolozsváron. A kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust, majd 1927-ben a budapesti műegyetemen a községfejlesztés című tárgykörből nyert magántanári képesítést. Működését a kolozsvári Takarékpénztárnál mint ügyészhelyettes kezdte, 1905-ben megszervezte a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének megbízásából a bank vidéki kirendeltségeit. 1920-tól az Országos Faluszövetség főtitkára, majd igazgatója, 1935-től pedig a Falukutató Intézet igazgatója lett. 1908-ban megalapította és 1914-ig szerkesztzette is Szegeden az Alföldi Gazda és 1911-1914 között a Magyar Föld című folyóiratokat. 1924-1927 között a Falu című lap felelős szerkesztője, 1928-ig pedig a Falu Könyvtára című sorozat szerkesztője. Budapesten, 1955. január 3-án, 77 évesen érte a halál. Munkássága Bodor Antal a magyar falukutatás egyik úttörője volt, szakirodalmi munkássága is elsősorban a falu életére vonatkozik. Főbb művei A falu megismerése (Budapest, 1923) A jövő faluja (Budapest, 1927, angol nyelven is megjelent) Magyarország termőföldjének értéke és terhei (Budapest, 1927, francia nyelven is megjelent) Budapest mezőgazdasága (Budapest, 1933) A falufejlesztés alapvetése (Budapest, 1934) A falukutatás vezérfonala (Budapest, 1935) Magyarország helyismereti könyvészete 1827-1940 (Budapest, 1944) Jacsince Jacsince (macedónul: Јачинце) település Macedóniában, a Északkeleti körzetben, Kumanovo községben. Népesség 2002-ben 106 lakosa volt, akik mindannyian macedónok. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Orrsövény Az orrsövény (latinul septum nasi) kettéválasztja a légutakat az orrban és kialakítja az orrnyílásokat (naris). Az orrsövény a rostacsont (os ethmoidale), a vomer és a cartilago septi nasi együtteséből jön össze. Orrsövényferdülés Az orrsövény el tud ferdülni, amit orrsövényferdülésnek hívunk. Az orrüreget kettéválasztó sövény elhajlása a fejlődés során alakul ki a porcos és csontos rész eltérő növekedési üteme miatt. Nagyon kellemetlen, mert nehezíti a légzést és az alvást. A páciens nem tud folyamatosan aludni, mert a nehéz légzése miatt gyakran felébred. A beszéd gyakran jellegzetes hangszínt kap. Neukirch (bei Königsbrück) Neukirch település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 1712 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Livóniai népek nagy felkelése A livóniai népek nagy felkelése egész Livóniára kiterjedő általános felkelés 1259-től 1290-ig. A Német Lovagrend terjeszkedése ellen a lettek, az észtek és a lívek még szabad törzsei továbbra is szívósan ellenálltak. Délről a litvánok folytonos rabló támadásokat intéztek. 1259-ben Treniota zmudzi (szamogitiai) fejedelem betört az országba. Schoden (Skuodas) mellett egy csatát nyert a keresztes lovagokkal. A rossz termésű év és a háború miatt a lovagok magas adókat vetettek ki, ami a nyomorgó és elkeseredett lakosság körében lázadásokhoz vezetett. Zemgale a litvánokhoz csatlakozott, 1260 tavaszán különféle kúr és lett törzsek érkeztek Treniota segítségére. Az ellenség a livóniai mocsarakban tőrbe csalta a kereszteseket (Durben, 1260. július 13.). A vereség lángba borította Livóniát és az 1260-74-es porosz felkeléshez vezetett. Miután a litvánok a lennewardeni csatában újabb győzelmet arattak (1261), Mindaugas is belépett a háborúba, akit az oroszok, az Arany Horda és néhány lengyel herceg is támogatott. 1263-ban Mindaugas és Treniota ostrom alá veszik Wendent, de kudarcot vallanak. Miután Mindaugast megölték és Treniota is meghalt (1264) Litvánia hatalmi harcokba és anarchiába süllyedt, ezért évekig nem kellett további támadástól tartania a rendnek. 1265-ben újra felépítik a lerombolt Mitaut, s 1267-ben leigázzák Kurzeme még megmaradt törzseit, valamint a szabad lív területeket (1269). 1268-ban novgordiak és a pszkoviak hadjáratot indították a dán Livóniába (észak-észt területek) és a wesenbergi csatában leverték a kardtestvér-dán sereget. 1270-ben újra indulnak a litván rablóháborúk, ezúttal nemcsak a lovagok, hanem a zemgalleniek ellen is. A litvánok februárban a befagyott tengeren az Ösel-sziget mellett, az ún. karusei csatában újra legyőzik a kereszteseket, akik az észtországi dán erők segítségével tudnak csak kilábalni. 1272-ben az alsó-lettországi földvárak többségének bevétele után a lettek leteszik a fegyvert és meghódolnak, elismerve a lovagrend uralmát. Egy évvel később az ascheradeni ütközetben a litvánok ismét megverik a kereszteseket. A keresztes lovagok 1278-ban a Daugaván átkelve beveszik az ottani területeket és felépítik Dünaburg várát, amit Traidenis litván nagyfejedelem azonnal megostromol (1279). A hosszantartó, látványos küzdelem következik, s hamarosan megérkezik a felmentősereg, ami a vár alól elvonuló Traidenis után megy. A litvánok csapdába ejtik ezt a sereget is és szétverik. A hírre Zemgaléban új felkelés robban ki, amit az 1281-es keresztes hadjárat ver le. A lettek ismét meghódolnak, de egy év végi litván támadás hatására harmadjára tör ki lázadásuk. Terweten mellett két sikertelen ütközetet követően (1284, 1287) újabb német és skandináv keresztes erők érkeztek a hadszíntérre, s 1290-re elfoglalják teljes Alsó-Lettországot. Ez volt az utolsó régió, amit a német lovagrend leigázott Livónia földjén. Emeric Tauss Torday Emeric Tauss Torday (Budapest, 1897. április 7. – Párizs, 1987. január 27.) magyar származású festő. Élete és munkássága Emeric Tauss Torday Tausz Torday Imre néven Budapesten született, ahol képzőművészeti tanulmányait is kezdte. Első jelentős mestere László Fülöp Elek volt. 1934-től egészen az 1987-ben bekövetkezett haláláig Párizsban élt és alkotott. A festői munkássága mellett egy ideig a Sorbonne-on is dolgozott adjunktusként. 1955-ben Spanyolországba utazott, ahol számos jelentős portrét és tájképet készített. Paritásbit A paritásbit az informatikában egy n bitből álló adatfolyam (n+1)-edik ellenőrző, hibajelző bitje. Páros paritás generálás esetén a paritásbit értéke 0, ha a karakterben lévő 1-es bitek száma páros, és 1, ha ez a szám páratlan. Páratlan paritás generálás esetén a paritásbit akkor 0, ha a karakterben lévő 1-es bitek száma páratlan, és 1, ha a számuk páros. A paritásbit generálására önálló áramkört alkalmaznak a memóriamodulban. Ha ki akarjuk javítani az 1 bites paritáshibákat, akkor ehhez ún. ECC (Error Correction Circuit) hibajavító áramkörre van szükség. Ezek hatékony hibavédelmet biztosítanak, de jelentősen megdrágítják a memóriát. A CRC ellenőrzés például, a páros paritás generálás elvének megfelelően történik. Ha adott az elküldendő adatok folyama, amelyet bitek blokkjaira tördelnek, és minden egyes blokkban lévő 1 értékű bitet megszámolnak. A blokkhoz tartozó paritásbit értékét beállítják vagy törlik, attól függően, hogy a számlálás eredménye páros vagy páratlan volt. Ha az így ellenőrzött blokkok átlapolják egymást, akkor a paritásbitekkel még a hiba helye is behatárolható, és esetleg még javítható is, ha a hiba csak egy bitnél jelentkezik: ez a Hamming-kódolás alapelve. A paritásellenőrző módszereknek vannak korlátai: egy paritásbit csak egyetlen egybites hiba felismerését garantálhatja. Ha két vagy több bit sérül, akkor az ellenőrzés helyes eredményt adhat, annak ellenére, hogy az átvitel hibás volt. Kapucinusok A kapucinus rend (OFM Cap.) a ferences rend ún. obszerváns ágából kiindult reform eredményeként született. Megalakulása Matteo da Bascio testvér nevéhez fűződik, aki társaival együtt vissza akart térni a teljes szegénység eredeti eszményéhez, még külsőben is utánozva Szent Ferencet. Az új rend jogi alapját VII. Kelemen 1528-ban kelt bullájával fektette le, a közösség végleges önállóságát azonban csak 1619-ben nyerte el. E reformág tagjai szakállt és csuklyát, azaz caputium-ot viseltek – innen származik a kapucinus elnevezés. Nagyobb hangsúlyt kapott életükben a csöndes, imádságos visszavonultság, ugyanakkor – ha a körülmények úgy kívánták – működtek mint betegápolók, tábori lelkészek, népszónokok és hittérítők is. Metal Blade Records A Metal Blade Records egy amerikai független lemezkiadó, amely az Egyesült Államokban, Németországban, és Japánban rendelkezik saját képviselettel. A lemezkiadót 1982-ben alapította Brian Slagel Los Angelesben. A Metal Blade volt az egyik legelső heavy metal kiadó. Az általuk gondozott Metal Massacre válogatássorozaton olyan későbbi meghatározó együttesek mutatkoztak be, mint a Metallica, a Slayer, a Cannibal Corpse, a Trouble, az Overkill, a Voivod, a Fates Warning, a Metal Church, a Ratt, a Possessed, és a Dark Angel. A kiadó egyetlen olyan előadója, aki arany- vagy platinalemezes lett, az a Goo Goo Dolls, az egyetlen nem metal előadó a Metal Blade istállójában. Lucifer (Odaát) Lucifer a Sátán egyik neve a Bibliában és az Odaát (Supernatural) című televízióssorozat kitalált szereplője. Lucifer a sorozat egyik mellékszereplője. Háttér Lucifer a Pokol ura, a démonok legfőbb vezetője, aki egykor Isten egyik angyala volt, ám megbukott, így örök időkre a Pokolba zárva kell élnie. Mivel bármi áron szabadulni akar rabságából, Azazelt és még több más démont bíz meg, törjék fel a 66 pecsétet, mely ha sikerrel jár, újra szabad lesz, akkor pedig elpusztíthatja az egész emberiséget. 4. évad 1972-ben a marylandi Ilchester egyik zárdájában Azazel több apácával is brutálisan végzett, csakhogy képes legyen beszélni urával, Luciferrel. A Sátán azt parancsolta alattvalójának, válasszon ki egy csecsemőt és ruházza fel speciális hatalommal, hogy az majd képes legyen feltörni a 66 pecsét legutolsóját; megölni a legelső démont, Lilith-et. Ugyanis ha a 66 pecsét feltörik, Lucifer újra szabad lesz. Az évad végén Lucifer tervei beválnak -noha időközben rengeteg démont veszít, köztük Azazelt-; Sam Winchester végez Lilith-tel, így megtörik az utolsó pecsét, ő maga pedig a Winchester fivérek szeme láttára emelkedik fel a Pokolból, az eseményt vakító fény követve. 5. évad A szabadulása után, Lucifer azonnal megkörnyékezi porhüvelyét, hogy képes legyen a Földön járni; Nicket. Hogy meggyőzze a férfit, annak korábban elhunyt felesége, Sarah képében jelenik meg, és megidézi neki szintén elhunyt kisgyermekét, így sikerül elérnie Nick bizalmát; annak beleegyezésével megszállja a férfit. Sárospataki Miklós Dr. Sárospataki Miklós (Budapest, 1963. május 11. –) magyar biológus, ökológus, egyetemi tanár és méhkutató. Pályája 1982 és 1987 között végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakán, ökológia szakirányon. 1989-től 91-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiegészítő biológiatanári szakát végzi. 1987-1994 között az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében dolgozott. 1998-ban elnyerte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet. 1993-tól dolgozik a gödöllői Szent István Egyetem Állattani és Ökológiai Tanszékén. 1994-től tudományos segédmunkatárs, 1996-tól egyetemi tanársegéd, 1998-tól egyetemi adjunktus, 2003-tól docens. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai vad-, művész- és poszméhek kutatásában és néhány fajuk védetté nyilvánításában. Nős, felesége Fazekas Judit biológus. 4 gyermekük van. Kötete Sárospataki Miklós: Az ökológia alapjai. Közreadja a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Környezet- és Tájgazdálkodás Intézete. Gödöllő : Szent István Egyetemi Kiadó. 2006. Szentivánéji álom (Britten) A Szentivánéji álom (angolul A Midsummer Night’s Dream) Benjamin Britten egyik háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét a zeneszerző és Peter Pears írták Shakespeare azonos című színjátéka alapján. Ősbemutatójára 1960. június 11-én került sor Aldeburgh-ben. Magyarországon először 1972. január 28-án mutatták be az Operaházban. Cselekménye Helyszín: Athénben és egy közeli erdőben Idő: mondabeli idők Első felvonás Oberon és Titánia súlyosan összekülönböznek. Mindketten maguknak követelnek egy fiúcskát, aki indiai királyok sarja, hogy apródot neveljenek belőle kíséretük számára. Oberon megparancsolja Pucknak, szerezze meg számára a bűvös virágot, amelynek nedve, ha alvó szemére cseppentik, úgy elvarázsolja, hogy felébredve az első lénybe, akit megpillant, halálosan beleszeret. Lysander és Hermia halálra fáradtan tévelyegnek az erdőben. Szeretik egymást, de nem lehetnek egymáséi, mert Hermiát atyja Demetriusnak ígérte. Ezért inkább elbujdosnak idegen földre, ahol Athén zord törvényei nem érik utol őket. Feltűnik Demetrius. Ő is szerelmes Hermiába, és most halálra keresi szerencsés vetélytársát, Lysandert. Demetriust azonban Heléna követi szerelmesen, akiről az ifjú hallani sem akar. Oberon utasítja Puckot, hozza rendbe a szerelmespárok ügyét, és a bűvös nedvvel ébressze fel Demetrius szerelmét Heléna iránt. A fák között athéni mesteremberek gyülekeznek, hogy egy egyszerű színdarab szerepeit egymás között kiosszák. Theseus esküvőre készül Hippolytával, és az ünnepség fényét fogja a derék mesterek előadása emelni. Puck közben alaposan elvéti dolgát és Demetrius helyett az alvó Lysander szemébe cseppenti a bűvös virág nedvét. így azután mikor Heléna rátalál és felébreszti, azonnal hevesen szerelmet vall az elképedt leánynak. Bevonul tündéreivel Titánia, és amikor ő is álomra hajtja fejét, Oberon az ő szemét is megérinti a virág csodatevő nedvével. Második felvonás A hat műkedvelő mester szorgalmasan próbálja szerepét. Zuboly néhány pillanatra eltűnik, és amikor újból megjelenik, társai elborzadva tapasztalják, hogy szamárfej éktelenkedik a derék takács saját becsületes feje helyén. Titánia felébred, és forró lángra gyullad a szamárfejű Zuboly iránt. Lysander továbbra is hevesen udvarol Helénának, aki keserves panaszra fakad, mert azt hiszi csak gúnyolódik vele, hiszen jól tudja, hogy az ifjú eddig Hermiáért lángolt. Oberon helyre akarja hozni, amit Puck elvétett, és Demetrius szemébe is cseppent a csodatevő nedvből. Most azután teljes az összevisszaság, mert egyszerre mind a két ifjú Helénát ostromolja szerelmével, a két leány pedig nem tud hová lenni felháborodásában. A tündérek királya alaposan meg is mossa ezért a meggondolatlan Puck fejét, és a csintalan kobold jóvá is teszi bűnét. Az egymás életére törni készülő ifjakat ügyesen tévútra vezeti, míg mindketten kimerülten ledőlnek. A leányok is újból előkerülnek, és erejük fogytán, mit sem sejtve egymásról, ők is álomra hajtják fejüket. A tündérek kíséretében Puck most olyan virág nedvét cseppenti az alvók szemére, ami mindegyikük ügyét rendbe hozza. Harmadik felvonás Első kép Hajnalodik. Oberon megszerezte udvartartása számára az indiai fiúcskát, és megelégelte Titánia bűnhődését, ezért feloldja a varázslat alól. A tündérpár kibékül és Zuboly is visszanyeri emberi fejét. A két athéni szerelmespár is egymásra talál, a mesterek pedig, akik ugyancsak gyászolták már társuk szánalmas sorsát, nemkülönben a színdarab elmaradását, örömmel fedezik fel az épen és egészségesen előkerült Zubolyt. Második kép Ünnepség Theseus palotájában. A félreértések tisztázódnak és sor kerülhet a buzgó mesteremberek nagyszerű színdarabjára. Végül mindenki nyugovóra tér, és megjelennek a tündérek, hogy megáldják a szerelmesek nászát. Diszkográfia James Bowman (Oberon), Lillian Watson (Titánia), Dexter Fletcher (Puck), John Graham-Hill (Lysander), Henry Herford (Demetrius), Della Jones (Hermia), Jill Gomez (Heléna), Donald Maxwell (Zuboly) stb.; Trinity Fiúkórus, City of London Sinfonia, vez. Richard Hickox (1990) Virgin Classics 0946 3 81832 208 Emerson, Lake & Palmer Az Emerson, Lake & Palmer (ELP) egy angol progresszív rock együttes. Az 1970-es években hatalmas hírnévre tettek szert, több mint 40 millió lemezük kelt el és nagyszabású koncerteket adtak. Tagok Keith Emerson : billentyűs hangszerek Greg Lake: ének, basszusgitár, gitár Carl Palmer : dob, ütőhangszerek Az ELP egy korai supergroup volt: Emerson a The Nice, Lake a King Crimson, Palmer pedig az Atomic Rooster tagja volt korábban. Történet Megalakulás 1969-ben a The Nice (a billentyűknél Keith Emersonnal) és a King Crimson (Greg Lake-kel) két alkalommal is azonos helyszínen lépett fel (1969. augusztus 10, Jazz and Blues Pop Festival, Plumpton, Anglia; 1969. október 17, Fairfield Halls, Croydon, Anglia). Ekkoriban a The Nice már feloszlófélben volt, többek között néhány tag drogfüggősége miatt, és Emerson már jobb zenészekkel szeretett volna együtt játszani. A King Crimson szintén válságos időszakot élt át, így Keith Emerson és Greg Lake egy új együttes alapításáról kezdett tárgyalni, amihez dobosra volt szükségük. Sok dobost hallgattak meg, de egyikük sem nyerte el a tetszésüket. Már-már Amerikában akarták folytatni a keresést, amikor Emerson akkori menedzsere javasolta nekik Carl Palmert, aki akkor 19 éves volt, és már szerzett némi ismertséget a The Crazy World of Arthur Brown és az Atomic Rooster nevű együttesekkel. Ő először nem akarta elhagyni az Atomic Roostert, de további győzködésre kötélnek állt. A doboskeresés során felkeresték a Jimi Hendrix Experience dobosát, Mitch Mitchellt is. Őt nem érdekelte ez a projekt, maga Jimi Hendrix viszont, aki már unta az együttesét, szívesen játszott volna együtt Emersonékkal. Az együttzenélés szervezési okok miatt csak a Wight-szigeti fesztivál utánra lett betervezve, és Hendrix halála hiúsította meg. Ez volt az oka, hogy az angol sajtó már egy HELP – Hendrix, Emerson, Lake & Palmer nevű szupergrupot vizionált. Greg Lake így emlékezett vissza: Az ELP 1970. augusztus 23-án, vasárnap adta első koncertjét a plymouthi Guildhallban, majd hat nappal később a Wight-szigeti fesztiválon robbantak be a köztudatba – szó szerint, ugyanis a koncert csúcspontján két ágyút sütöttek el a színpad két szélén. A 70-es évek Első négy évük művészileg különösen termékeny időszaknak mondható. Az első öt lemez producere Greg Lake volt. 1970-ben adták ki első lemezüket Emerson, Lake & Palmer címmel. Ez tartalmazta több nagyobb lélegzetű kompozíció mellett a slágerré vált Lucky Man című dalt, amelyben a zenetörténet egyik leghíresebb, és egyik első szintetizátorszólója található. Ezt követte 1971-ben a Tarkus című lemez, amelyet rafináltan szokatlan ütemek és harmóniák, valamint a Hammond-orgona innovatív használata jellemez. A Tarkus első oldalát a címadó szerzemény, egy 20 perces, többtételes darab foglalja el, amely háborúról, képmutatásról és „megfordult evolúcióról” szól. Ezt a lemezt William McNeal borítója tette legendássá. 1971-ben az angliai Newcastle City Hallban rögzítették következő, élő lemezüket, amely az orosz romantikus zeneszerző, Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zongoraszvitjének feldolgozása. Ennek címe: Pictures at an Exhibition. Az 1972-es Trilogy című lemez tartalmazza az együttes legjobb eladásokat hozott kislemezdalát, a From The Beginning című számot, amely egyesek szerint a szövegbe rejtve Jimi Hendrixnek állít emléket. Ezen a lemezen található továbbá az Emerson virtuozitását megcsillogtató Hoedown, amely Aaron Copland kortárs zeneszerző egyik zongoraversenyének átirata. 1973-ban jelent meg az együttes pályafutásában kreatív csúcspontnak tartott Brain Salad Surgery című lemez. Ennek borítóját a később az Alien-figura megtervezésével híressé vált H. R. Giger tervezte. A dalszövegekben Pete Sinfield, a King Crimson első négy albumának szövegírója működött közre. A lemez központja a Karn Evil 9 című félórás kompozíció, amely egy lehetséges jövőképet vázol fel, ahol minden a fogyasztó szórakoztatását szolgálja, és végül a gépek veszik át a hatalmat. A lemezre az akkor feltalált polifonikus Moog szintetizátor forradalmi használata jellemző. Ezután az együttes egy nagyszabású turnéval és az ekkor készült tripla koncertlemezzel (Welcome Back My Friends To The Show That Never Ends – Ladies and Gentlemen: Emerson, Lake & Palmer!) foglalta össze teljes eddigi pályafutását. Ezután a zenekar hároméves szünetet tartott, hogy feltöltsék kreatív tartalékaikat, de eközben elvesztették kapcsolatukat a változó zenei élettel. Ahogy a diszkózene, a punk rock és az újhullám átformálta a zenei világot, az Emerson, Lake & Palmer már nem tudott elöl járni a zenei innovációban, ami végül a feloszlásukban is közrejátszott. Mindhárman az együttestől független szólókarrierben kezdtek gondolkodni, de végül 1977-ben együtt jelentették meg erre irányuló törekvéseik eredményét. Új, dupla lemezük, a Works Volume I. négy lemezoldala közül az első Emerson háromtételes zongoraversenyét tartalmazta, melyet a Londoni Filharmonikusokkal vettek fel. A másodikon Greg Lake öt akusztikus dala volt hallható, szintén szimfonikus zenekarral. Ezek közül a C’est La Vie című dal hatalmas sláger lett. A harmadik oldalt Carl Palmer ütőhangszerekre írt klasszikus feldolgozásokkal (Prokofjev, Bach) és jazz-zel töltötte meg, amelyhez big band is közreműködött. A negyedik oldalon az együttes új közös szerzeményei voltak hallhatók, úgyszintén nagyzenekarral kiegészülve. Ennek a lemeznek a dalaival és korábbi szerzeményeik nagyzenekarra átdolgozott változatával turnézni indultak, de a 90 fős zenekar fenntartása anyagilag kivitelezhetetlennek bizonyult. Az együttes a nagyzenekar feloszlatására és a turné trióban történő befejezésére kényszerült, hogy a költségeket fedezzék. Eközben adták ki a Works Volume II. albumot. Ezen további szólószámok voltak hallhatóak, többek között a Keith Emerson szólókarrierjét elindító Honky Tonk Train Blues, vagy Greg Lake híres karácsonyi dala, az I Believe In Father Christmas, amelyet többek között a U2 is feldolgozott. Ez a lemez nem lett túl sikeres, többek között azért, mert a rajta található számok nagy része már korábban megjelent kislemezen, vagy korábbi lemezekről maradt le helyhiány miatt. Ezért 1978-ban az Atlantic kiadóval kötött szerződés miatt egy újabb stúdiólemezt kényszerültek felvenni, bár szívesebben vonultak volna vissza egy újabb kreatív pihenésre. A Love Beach című lemezen Greg Lake slágernak szánt popdalai találhatóak, valamint egy klasszikus feldolgozás és a második oldalon egy négyrészes koncepciós mű, amely egy szerelmét elvesztő katona történetét meséli el. A lemez borítója, amelyen a három tag egy trópusi tengerparton kigombolt inggel pózol, nem kevés nevetség tárgyává tette őket: Carl Palmer szerint úgy néztek ki, mint a Bee Gees. Emerson a lemez címének megváltoztatásáért lobbizott, sikertelenül. Ez a lemez, a Yes Tormatójával, a Genesis And Then There Were Three-jével és a The Moody Blues Octave-jával együtt a progresszív rock kommersszá válásának jó példája a kritikusok szerint. Az együttes 1979-ben feloszlott. Újjáalakulás 1985-ben Emerson és Lake a Rainbow korábbi dobosával, Cozy Powell-lel megalapította az Emerson, Lake & Powellt. Palmer ekkoriban az Asia együttesben dobolt. A Touch and Go kislemez szerzett némi ismertséget a triónak, de az 1986-os turnén Emerson és Lake között kiújultak a személyes feszültségek. Emerson és Palmer később együtt dolgozott Robert Berryvel a sikertelen Three nevű formációban. 1991-ben az Emerson, Lake & Palmer újjáalakult és kiadtak egy visszatérő albumot, Black Moon címmel. 1992-ben és 1993-ban sikerrel turnéztak szerte a világban. 1994-ben kiadták az In The Hot Seat című lemezt, ami a Love Beach-hez hasonlóan sikerült: a kiadó és Lake is inkább rádióbarát számokat akart. Csupa rövid és viszonylag egyszerű dal található rajta, ráadásul Emerson kézsérülése miatt nem tudott teljes értékben részt venni a felvételeken, Greg Lake pedig valamiért nem akart gitározni és basszusgitározni, így több vendégzenész is besegített. 1998-ig turnéztak Japánban, Amerikában és Európában, de gyakran a réginél jóval kisebb közönség előtt. Utolsó koncertjüket 1998. augusztus 31-én a kaliforniai San Diegóban adták. Az új lemez tervezése közben sok konfliktus merült fel. Greg Lake mindenképpen az album producere akart lenni, hisz a 70-es években minden sikeres lemezükön ő volt a producer. Ugyanakkor Emersonnal és Palmerrel ellentétben nem volt hajlandó rendszeresen gyakorolni: úgy gondolta, néhány koncert elég a hangja formába hozásához. Mindez újabb feloszláshoz vezetett. 2010 áprilisában és májusában Emerson és Lake közösen turnézott az Egyesült Államokban, 2010. július 25-én pedig az Emerson, Lake & Palmer együttes a megalakulása negyvenedik évfordulóján jubileumi koncertet adott a londoni High Voltage fesztiválon. Stílus Az ELP hangzását a Hammond orgona és a Moog szintetizátor dominálja, illetve a 70-es évek végére, a Works Volume I. albumtól kezdődően egyre többféle szintetizátor (Yamaha, Korg stb.) vette át a főszerepet. A kísérletező szellemű Emersont a Moog tesztpilótájának is elnevezték. Az együttes számain erősen érezhetőek mind a komolyzene, mind a jazz, sőt a korai években a hard rock hatásai is. Számos szerzeményük klasszikus darabok feldolgozása, vagy zenei idézeteket tartalmaz azokból. A színpadon a csapat a virtuóz hangszeres játéknak és a csúcsra járatott teátrális showmanségnek szokatlan keverékével operált. A látványelemek között szerepelt egy perzsaszőnyeg, egy levegőben pörgő koncertzongora, egy forgó és világító hatalmas dobemelvény, és a Hammond orgona szétverése. Ennek során Emerson felemelte és leejtette az orgonát, hogy agresszív recsegést váltson ki belőle; hanyatt döntötte és alatta fekve hátulról Bachot játszott rajta; valamint kést döfött bele, hogy a hang letartva maradjon. További különlegesség volt, hogy Emerson a turnéra magával vitte a szekrény méretű, bonyolult kezelésű és a legjobb körülmények között is kiszámíthatatlan Moog szintetizátort. A tagok későbbi tevékenysége 2003-ban az angol Invisible Hands Music kiadó megjelentetett egy 3 CD-s kiadványt Reworks: Brain Salad Perjury címmel. Ezt Keith Emerson az angol dance szcéna képviselőjével, Mike Bennett-tel együttműködve készítette, sampler technológiával, club és ambient zenei hatásokkal. A teljes ELP életműből vettek hangmintákat, és azokat elektronikus stílusban dolgozták át. Bár az ELP rajongók nem vélekedtek egyöntetűen pozitívan az albumról, a kritika és a dance zenei élet nagyra értékelte azt. Sok klubban játszottak a lemezről részleteket, és az együttes zenéje nagyon széles közönséghez jutott el. Az együttes mindhárom tagja adott ki szólólemezt vagy antológiát. Keith Emerson írt filmzenéket és turnézott a The Nice-szal és a Keith Emerson Banddel. Carl Palmer a Carl Palmer Banddel játszik, és dobolt az Asia 25. évfordulóját fémjelző világ körüli turnén. Greg Lake koncertezett Ringo Starr-ral és közreműködött a The Who lemezén, majd ő is megalapította saját együttesét, a Greg Lake Bandet. Keith Emerson 71 éves korában, 2016. márciusában öngyilkosságot követett el. Greg Lake 69 éves korában, 2016. decemberében, rákban hunyt el. Diszkográfia Emerson, Lake & Palmer Emerson, Lake & Palmer ( 1970 ) Tarkus ( 1971 ) Pictures at an Exhibition (koncert) ( 1971 ) Trilogy ( 1972 ) Brain Salad Surgery ( 1973 ) Welcome Back My Friends to the Show That Never Ends (koncert) ( 1974 ) Works, Vol. 1 ( 1977 ) Works, Vol. 2 (1977) Love Beach ( 1978 ) Emerson, Lake and Palmer in Concert (koncert) ( 1979 ) Black Moon ( 1992 ) Emerson, Lake and Palmer Live at the Royal Albert Hall (koncert) ( 1993 ) Works Live (1993) In the Hot Seat ( 1994 ) Emerson, Lake and Palmer Live at the Isle of Wight Festival 1970 (koncert) ( 1997 ) Live in Poland (koncert) (1997) Rohonyi Vilmos Rohonyi Vilmos (Budapest, 1906. július 3. – Kolozsvár, 1989. július 14.) műszaki író. Rohonyi Zoltán apja. Életútja A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett (1924), a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet (1930). Pályáját az Energia kolozsvári villamosgépgyár tervezőjeként kezdte, majd a Dermata (később Herbák János) bőr- és cipőgyár mérnöke, műszaki igazgatója, végül helyettes vezérigazgatója (1933-47). 1948-51 között a Könnyűipari Minisztériumban műszaki tanácsos, a kolozsvári Unirea gépgyár tervezőmérnöke (1951-54), a kolozsvári műegyetemen előadótanár a szerszámgép-szerkesztési tanszéken (1949-58), majd nyugdíjazásáig a Tehnofrig Élelmiszeripari és Hűtőgépgyárnál tervezőmérnök (1957-69). 1969-70-ben külföldi ösztöndíjjal a hollandiai Delft műszaki egyetemén dolgozott, nyugdíjazása után is az ICPIAF intézet tervezője. Munkássága Kutatási területe: fogaskerék-meghajtások; eredményeivel 1980-ban elnyerte a bukaresti Műszaki Egyetem aranydiplomáját. Tanulmányai jelentek meg románul a Standardizare, Metalurgia, magyarul a Korunk, Művelődés és a budapesti A Gép című folyóiratban, németül az Acta Tehnica, Konstruktion, Industrie-Anzeiger, Werkstatt und Betrieb, oroszul az Expressz Informacii s a moszkvai egyetem folyóiratának hasábjain. Kötetei: Automatizálás (1965); Korszerű szíjhajtások (Feszítőtárcsás szíjhajtások elmélete és gyakorlata); Román-magyar-német műszaki szótár (Bíró András és Killmann Viktor társszerzőkkel, 1973); Fogaskerék-hajtások (1974); A román-magyar és magyar-román műszaki szótár (1979) és a Pálfalvi-Jenei-féle Magyar-román műszaki szótár (1987) társszerzője. Forrás Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3 Új-Franciaország Új-Franciaország (franciául Nouvelle-France) a Francia Királyság észak-amerikai gyarmatainak neve volt 1763-ig. 1712-ben, legnagyobb területi kiterjedésekor Új-Franciaország Új-Fundlandtól a Sziklás-hegységig, a Hudson-öböltől a Mexikói-öbölig terjedt. A hétéves háborút követő párizsi békében Franciaország lemondott észak-amerikai gyarmatairól: a Mississippitől keletre fekvő területeket Nagy-Britannia, a nyugatiakat Spanyolország kapta. A spanyolok 1800-ban visszaadták Louisianiát, amelyet azonban Napóleon 1803-ban eladott az Egyesült Államoknak. Francia felfedezések 1523-ban I. Ferenc francia király megbízta a firenzei Giovanni da Verrazzanót, hogy keressen egy nyugati útvonalat Kínába. Verrazzano átkelt az Atlanti-óceánon és a mai Dél-Karolina állam környékén érte el az amerikai kontinenst. Innen északra haladva felderítette a partvonalat, az európaiak közül elsőként hajózott be a New York-i öbölbe, majd Új-Fundland érintésével visszatért Franciaországba. Verrazzano az általa felderített a király tiszteletére Francescának, illetve Nova Galliának nevezte el. 1534-ben Jacques Cartier egy keresztet állított fel a Gaspésie-félszigeten és a területet a francia korona birtokának nyilvánította. A kolóniák alapítása eleinte kudarcba fulladt, de francia halászok rendszeresen felkeresték az észak-amerikai partokat és hamarosan rájöttek, hogy a prémkereskedelemben (különösen a kanadai hód szőrméjében) hatalmas üzleti lehetőségek rejlenek. Francia hugenották 1564-ben megpróbálkoztak egy floridai kolónia létrehozásával, de Fort Caroline-t a spanyolok a következő évben kifosztották. Az 1580-as évekre több francia társaság alapult, hogy a kanadai és acadiai algonkin és irokéz indiánoktól prémeket vásároljanak. Állandó telepeket azonban nem sikerült felállítaniuk: 1598-ban a Sable-szigeten, 1600-ban Tadoussacnál, 1604-ben pedig a Saint Croix-szigetnél alapítottak kolóniát, de egyik sem volt képes fennmaradni. Utóbbit 1605-ben Port Royalba költöztették, két évvel később elhagyták, 1610-ben újraalapítotték, csak hogy 1613-ban az angolok felégessék. Québec alapítása 1608-ban Pierre Dugua de Mons és Samuel de Champlain IV. Henrik pénzügyi támogatásával és 28 főnyi lakossággal megalapították a franciák második állandó észak-amerikai települését, Québecet. Az éhség és a hideg sok áldozatot szedett, még 1630-ban is csak 103 lakosa volt a városnak, bár 1640-re a létszám 355-re növekedett. Champlain szövetséget kötött a helyi algonkin és innu indiánokkal, akik hadban álltak az irokézekkel. 1609-ben Champlain és két másik francia elkísérte az algonkinokat és huronokat az irokézek ellen vívott csatába, ahol muskétájának egyetlen lövésével két irokéz főnököt megölt. A közös harc megszilárdította a franciák szövetségét a környező indiánokkal, amely jelentősen elősegítette a prémkereskedelem zavartalan folytatását. Sok francia (mint például Étienne Brûlé) élt az indiánok között, megtanulták nyelvüket és szokásaikat; tolmácsként és felfedezőként segítették országuk befolyásának terjesztését. Az irokézek és a franciák közötti viszony viszont a 17. század nagy részében ellenséges volt. A gyarmatok lélekszáma több évtizeden keresztül mindössze néhány száz volt, míg a délebbi angol kolóniákra özönöltek a telepesek. Richelieu bíborost aggasztotta az erőviszonyok különbsége és lépéseket tett az észak-amerikai gyarmatok megerősítésére. 1627-ben megalapította az Új-Franciaország Társaságot, amely befektetőket keresett és földosztással sok száz új telepest csábított az Újvilágba. A bíboros elrendelte, hogy csak katolikusok telepedhettek le a gyarmatokon, más vallásúaktól megkövetelték az áttérést. Sok hugenotta kivándorló ezért inkább az angol kolóniákat választotta. Szintén Richelieu vezette be a félfeudális seigneur-rendszert. A gyarmatok földjével a Társaság rendelkezett, ő osztotta ki a földbirtokosoknak (seigneur-oknak), akik aztán egy részét saját maguknak tartották meg, többségét pedig bérlőknek adták ki. Ez a rendszer a Szent Lőrinc-folyó völgyében egészen a 19. század közepéig fennmaradt. Az angol gyarmatokkal ellenséges volt a viszonyuk, 1629-ben a britek Québecet is elfoglalták és egészen 1632-ig megszállva tartották. Champlain, aki akkor már a gyarmat kormányzója volt, ekkor utasította Sieur de Laviolette-et Trois-Rivières megalapítására. Jezsuita missziók Champlain 1635-ös halála után a katolikus egyház kívánt egy utópikus keresztény közösséget létrehozni az Újvilágban. 1642-ben az ő támogatásukkal jött létre a Szent Lőrinc-folyó mentén Ville-Marie, a mai Montreal elődje. Az 1640-es években megerősödött a jezsuiták missziós tevékenysége és a Nagy-tavak környékén sok huront keresztény hitre térítettek. A huron társadalom egyre nagyobb mértékben függővé vált a franciákkal való kereskedelemtől. Nemcsak fegyvereiket, hanem mindennapi tárgyaikat és a temetéskor a halott mellé helyezendő értékeket is az európaiaktól szerezték be. A franciák viszont csak azokat a törzseket látták el árukkal, amelyek barátságosan viselkedtek a misszionáriusaikkal. 1634-ben a Québecbe érkező francia gyerekekkel megérkezett a gyarmatokra a kanyaró, amely az indiánok között súlyos, sok halálos áldozattal járó járványokat okozott. Jean de Brébeuf jezsuita hittérítő is tanúja volt a járvány pusztításának és úgy írt, hogy az indiánok halálmegvető életfilozófiája a keresztény térítés tökéletes alanyává teszi őket. A vallás terjedését segítette az is, hogy a huronok úgy hitték, hogy megtérés megvédi őket a betegséget okozó gonosz varázslattól. 1648-ban az irokézek átfogó támadást intéztek a meggyengült huronok ellen, sok falujukat elpusztították, a kezükbe kerülő jezsuitákat pedig - köztük Brébeuf-öt - meggyilkolták. Az 1653-as békekötés után a franciák megkezdték az irokézek térítését is, de öt évvel később a háború kiújult, a missziókat pedig feladták. Királyi tartomány Az irokéz támadás idején egész Új-Franciaország európai lakossága kb. hétszáz főből állt és településeik alig tudtak ellenállni az indiánoknak. 1663-ban XIV. Lajos királyi tartománnyá nyilvánította Új-Franciaországot és ingyenes hajóúttal és egyéb kedvezményekkel buzdította az áttelepülést. A gyarmat lakossága hamarosan meghaladta a háromezret. 1665-ben a király egy ezrednyi katonával erősítette meg Québec védelmét. A közigazgatást átalakították, visszafogták az egyház jogosultságait és a kormányzó és az intendáns azontúl a párizsi tengerészeti miniszternek felelt. Colbert miniszter Jean Talont nevezte ki első intendánssá. Az általa végrehajtott 1666-os népszámlálás szerint a gyarmaton 3215 európai élt; közülük azonban 2034 volt férfi és csak 1181 nő. Talon megreformálta a földbérleti rendszert, előírta, hogy a birtokosok ténylegesen a földjükön éljenek és korlátozta a birtok nagyságát, hogy földterületeket szabadítson fel az új telepeseknek. Erőfeszítései nagyrészt eredménytelenek maradtak, csak kevés új bevándorló érkezett és az általa támogatott iparok messze elmaradtak a prémkereskedelem jövedelmezőségétől. Új-Franciaországban alig létezett kiépített szállítási infrastruktúra. Csak néhány rövid utat és csatornát építettek, a szállítás döntő része a folyókon (főleg a Szent Lőrinc-folyón és mellékágain) zajlott. Télen, amikor a vizek befagytak, szánon közlekedtek. Nagyobb szabású út- és csatornaépítő program csak az 1830-as évektől indult meg. A férfiak és nők számának eltérése miatt a XIV. Lajos fiatal, házasulandó korban lévő nőket toborzott a gyarmatok számára. 1663-1673 között mintegy 800, főleg Párizs környékéről és Normandiából származó nő érkezett Új-Franciaországba, akik utazási költségeit és hozományát a kincstár állta. A "király leányai" (les filles du roi) önként vállalták, hogy a gyarmatokon keresnek férjet maguknak, többnyire azért, mert otthonukban nem tudtak társadalmi helyzetüknek megfelelő házasságot kötni. 1672-re Új-Franciaország népessége elérte a 6700-at; az észak-amerikai francia nők gyermekszáma pedig 30%-kal meghaladta az anyaország-beliekét. A 18. század elejére mind Franciaország, mind amerikai gyarmatai gazdasága fellendült. A korábban elhanyagolt iparágak, a halászat és a mezőgazdaság is virágzott. Megépült a Montreal és Québec közötti országút, a Chemin du Roy. Fejlődött a kereskedelem, új kikötők épültek. A gyarmat lakossága 1720-ban megközelítette a 25 ezret. Louisiana A 17. század végén a franciák kiterjesztették befolyásukat Észak-Amerika középső részeire, a brit Tizenhárom gyarmattól nyugatra. A XIV. Lajosról La Louisiane-nak elnevezett hatalmas területet 1682-ben kezdte el felderíteni René-Robert Cavelier de La Salle, aki lehajózott a Mississippi torkolatáig és a folyó egész völgyét francia tulajdonnak nyilvánította. La Salle 1685-ben új kolóniát próbált létrehozni a Mississippi deltájában, de eltévedt, a települést járvány sújtotta és a túlélőket végül lemészárolták az indiánok. A folyó felső szakaszán és az Ohio völgyében azonban több, stratégiai fontosságú francia erőd épült, amelyek a későbbi terjeszkedés bázisává váltak. Idővel állandó településeket alapítottak, mint New Orleans-t és St. Louis-t és a francia befolyás azután is erős maradt, hogy az Egyesült Államok megvásárolta Louisianiát Napóleontól. Gazdaság és prémkereskedelem Új-Franciaország gazdaságára jellemző volt, hogy egy-egy árucikk termelésén és Európába való szállításán alapult. Kezdetben, a 16. és 17. században ez az áru a tőkehal volt, majd miután az északkeleti partvidékről tovább terjeszkedtek a kontinens belsejébe, a fő kereskedelmi cikk a prém lett. A prémkereskedelem központjává a kedvező helyen, a Szent Lőrinc- és Ottawa-folyók találkozásánál fekvő Ville-Marie (ma Montreal) vált. 1627 decemberében az Új-Franciaország Társaság kapta meg a prémkereskedelem monopóliumár az észak-amerikai francia területeken. Az európai lakosság kis létszáma miatt a prémek begyűjtését többnyire az őslakos indiánok végezték, majd fegyverekre, alkoholra, fémtárgyakra és különböző egyéb árucikkekre cserélték. A Társaság kihasználta monopolhelyzetét a cserearányok számára kedvező beállításában és a konkurencia kiszorításában. Montreal gyorsan növekedett és a prémkereskedelemre épülő másodlagos iparágak - mint a cserzőműhelyek -, valamint a kereskedők kiszolgálását végző fogadók, kocsmák, raktárak száma gyarapodott. A szőrme volt a legjövedelmezőbb árucikk és emiatt a gazdaság más ágazatai - például a mezőgazdaság Montreal környékén - stagnáltak vagy visszafejlődtek. 1683-ra a város lakossága már elérhette a 900 főt. Idővel a prémes állatok gyakorisága csökkent és az indiánok, valamint a prémvadászok kezdték megkerülni a francia hatóságokat. Nőtt a feketepiac és csempészet jelentősége, az áru egy részét a jobb árat kínáló angol vagy holland kereskedőknek adták el. A szőrmekereskedelem jelentősége fokozatosan visszaesett és a 18. század közepére elvesztette vezető jellegét a gyarmat gazdaságában. 1611-ben Henry Hudson a brit korona tulajdonává nyilvánította a Hudson-öböl partvidékét. 1670-ben II. Károly király unokatestvérének, Rupert pfalzi hercegnek adományozta az északi prémkereskedelem monopóliumát a Hudson-öböl Társaság kormányzósága révén. Ezt a területet a későbbiekben is Rupert földjének (Rupert's Land) nevezték. A Társaság létrehozásában a gyarmati bürokráciával elégedetlen francia prémvadászok is részt vettek. Louisiana gazdasága A Mississippi völgyében sokáig nem épült jelentős település és a tartomány fenntartása veszteséges volt. A folyó potenciális szállítási útvonalat kínált, de az első szarvas- és medvebőrszállítmányt csak 1705-ben küldték le rajta. A kincstár 1713-ban Antoine Crozat bankárnak adta ki a gyarmatot 15 évre, de miután befektetéseinek négyszeresét veszítette el, Crozat felmondta a szerződést. Louisiana 1719-ben a John Law-féle Indiák Társaságához került, amely pénzügyi spekulációk miatt lett hírhedt néhány évvel később és csúfosan megbukott. A Társaság nagyszabású betelepítési programot indított, elsősorban elítélt bűnözőket és prostituáltakat szállítottak Franciaországból a tengerentúlra. Fegyveres konfliktusok Új-Franciaország gazdagságának fő forrása a prémkereskedelem volt, annak központja pedig Montreal. Innen indultak nyugat és észak felé az expedíciók, ide hozták be az indiánok a cserélendő prémeket. Emiatt elsődleges célpontja volt az angolokkal és hollandokkal szövetségben álló irokézeknek. Az irokézek háborúban álltak a huronokkal és algonkinokkal is, akikkel a franciak baráti kapcsolatokat ápoltak. 1642 után az irokézek szinte évente támadták a franciák településeit, míg 1653-ban Montreal jelentős erősítéseket nem kapott; ezután békét kötöttek. Az indián háborúk egyik hőse Adam Dollard des Ormeaux volt, aki 1660-ban 16 francia és 40 huron szövetségesével egy kis erődítményben feltartott egy 700 fős ellenséges indián sereget és akkora veszteségeket okozott nekik, hogy bár Ormeaux-t és társait mind megölték, felhagytak Montreal ostromának tervével. 1688-ban a pfalzi örökösödési háború mellékhadszíntereként kitört Vilmos király háborúja és a britek irokéz segítséggel betörtek Új-Franciaországba. A franciák és az algonkin nyelvű törzsek Wabanaki Konföderációja megállította az előrenyomulásukat és a béketárgyalásokon a Kennebec-folyót határozták meg az angol és francia befolyási övezet határaként. 1697-ben véget ért a háború, ám öt évvel később újrakezdődtek az ellenségeskedések, amikor a spanyol örökösödési háború elért Észak-Amerikába Anna királynő háborúja néven. Bár északon a franciák egy időre megszállták a brit Hudson-öböl Társaság prémkereskedő állomásait, délen kevesebb sikerrel jártak; az angolok 1710-ben benyomultak Acadiába és elfoglalták Port Royalt. Az utrechti béke következtében Nagy-Britannia javára elvesztették Új-Fundlandot és Nova Scotia egy részét. A békekötés után felépítették Louisbourg erődjét, amely a Szent Lőrinc-folyó menti városokat volt hivatott védelmezni. A határvidéken 1722 és 1725 között zajlott az ún. Rale atya háborúja a brit gyarmati erők és a franciák által támogatott Wabanaki Konföderáció között. A mai Új-Brunswick és Maine területének hovatartozása bizonytalan volt és a faranciák katolikus missziók telepítésével igyekeztek a maguk számára biztosítani azt. A háború a britek győzelmével végződött, akik megszállták Maine-t, az indiánok nagy része pedig északra húzódott. Ezután béke honolt Új-Franciaországban egészen 1744-ig, amikor kitört az osztrák örökösödési háború, melynek észak-amerikai színterét György király háborújának nevezték. Előbb a franciák támadtak és sikertelenül próbálták elfoglalni Nova Scotia brit központját, Annapolis Royalt. 1745-ben Massachusetts kormányzója ellentámadást indított és másfél hónapnyi ostrom után elfoglalta Louisbourgot. D'Anville hercege Franciaországból akart áthajózni az óceánon 11 ezer katonát, de a szélcsend, a viharok és az angol flotta támadásai miatt expedíciója kudarcba fulladt. Az 1748-as Aix-la-Chapelle-i béke visszaállította a gyarmatokon a háború előtti status quót. 1749-ben a britek Nova Scotiában a korábbi békeszerződést felrúgva megalapították Halifax városát és elkezdődött az ún. Le Loutre atya háborúja. A hadiállapot hat évig tartott az acadiai franciák és a mikmak indián szövetségeseik, valamint az angolok között, míg az utóbbiak a Fort Beauséjour-i csatában döntő győzelmet nem arattak és ki nem kényszerítették a békét. A hétéves háború Az észak-amerikai gyarmatokon a britek nyilvánvaló erőfölényben voltak. Új-Franciaország európai származású lakossága ekkor már 70 ezer volt, ami viszont eltörpült a Tizenhárom gyarmat egymilliós népessége mellett (amelyben jelentős számú francia hugenotta is volt). Európában a hétéves háború fegyveres összecsapásai csak 1756-ban kezdődtek meg, míg Észak-Amerikában már 1754-ben megkezdődtek az ellenségeskedések az Ohio-folyó völgyének birtoklásáért. Miután a 22 éves George Washington által vezetett virginiai milícia vereséget szenvedett a franciáktól, a britek átfogó offenzívát terveztek Québec elfoglalására. A háború kezdetén kiűzték a korábban elcsatolt területek francia nyelvű lakosságát. Bár az acadiai határvidéken fekvő Fort Beausejour-t sikerült elfoglalni, további hadjárataik hosszú ideig sikertelennek bizonyultak. 1755 júliusában a franciák győztek a monongahelai csatában (amelyben a brit főparancsnok, Edward Braddock is halálos sebet kapott), a következő években pedig offenzíváik a rossz szervezés, a széthúzás és a franciák ügyes védekezése miatt. 1756-ban Montcalm márki csapatai elfoglalták az Ontario-tó legfontosabb angol erődítményét, Fort Oswegót; a következő évben pedig George-tó partján fekvő Fort William Henry-t is. Montcalm szabadon engedte az erőd katonáit és lakosait, de indián szövetségesei lecsaptak a visszavonuló angolokra és kétharmadukat lemészárolták. Eközben az angolok próbálkozása Louisbourg bevételére sikertelennek bizonyult. Részben a háborús sikertelenségek miatt a londoni kormány megbukott. William Pitt új kormánya új stratégiát alkalmazott: szövetségeseivel Európában igyekezett leköttetni a francia hadsereget, ő pedig erősítéseket küldött a gyarmatokra. Franciaország gyengébb flottája miatt nem merte megkockáztatni, hogy jelentős erőket küldjön át az óceánon. 1758-ban fordult a kocka: Louisbourg újabb ostroma sikerrel zárult és a britek lezárhatták a Szent Lőrinc-folyó torkolatát. 1759 szeptemberében elesett Québec, 1760-ban pedig Montreal. Szeptember 8-án a maradék francia erők is letették a fegyvert. A hétéves háborút lezáró párizsi békében Franciaország elvesztette valamennyi észak-amerikai birtokát. A Mississippitől keletre lévő területeit Nagy-Britannia, míg Louisianát Spanyolország kapta meg. A francia nyelv és a katolikus vallás azonban sokáig domináns maradt Kanadában és máig is az Québec tartományban. Új-Franciaország területének további sorsa Tizenkét évvel Új-Franciaország megszűnése után kitört az amerikai függetlenségi háború. Az újonnan létrejövő Egyesült Államok megkapta a Nagy-tavaktől délre eső valamikori francia területeket. 1801-ben a spanyol-francia szövetségi szerződés visszajuttatta Louisianát Franciaországnak, de Bonaparte Napóleon 1803-an eladta azt az Egyesült Államoknak, végleg befejezve a francia gyarmatosítási törekvéseket az észak-amerikai kontinensen. Az északi új-franciaországi tartományok 1791 és 1841 között Alsó- és Felső-Kanada néven brit gyarmatok voltak. 1841-ben Kanada tartomány néven egyesítették őket, majd 1847-ben létrejött az észak-amerikai angol gyarmatokat egyesítő Kanadai Konföderáció. A valamikori hatalmas francia gyarmat egyetlen maradványa Saint-Pierre és Miquelon, egy apró szigetcsoport Új-Fundland partjaitól 25 km-re, amely tengerentúli területként a mai napig francia Franciaországhoz tartozik. 1951-es lengyel labdarúgó-bajnokság (első osztály) Az 1951-es lengyel labdarúgó-bajnokság a lengyel labdarúgó-bajnokság legmagasabb osztályának 17. alkalommal megrendezett bajnoki éve volt. A pontvadászat 12 csapat részvételével zajlott. A bajnokságot a Wisła Kraków nyerte az ezüstérmes Górnik Radlin, és a bronzérmes Legia Warszawa előtt. Az 1951-es idény előtti években a Lengyel labdarúgó-szövetség döntése értelmében nem rendezték meg a Lengyel kupát (Ruch Chorzów), mivel mindig az aktuális bajnok volt a kupagyőztes. Richard Mudge Richard Mudge (Bideford, 1718. – Bedworth, 1763. április) angol (anglikán) lelkész, késő barokk zeneszerző. Élete Zachariach Mudge (1694-1769) tanár és lelkész, valamint Mary Fox († c.1762) öt gyermeke közül harmadikként született. Az oxfordi Pembroke College-ban tanult 1735-től, ahol 1738-ban BA, 1741-ben MA képesítést szerzett. Mudge kezdetben Heneage Finch (Lord Guernsey, később Aylesford 3. grófja) házi lelkésze volt, majd 1741-ben Great és Little Packington falvak plébánosa lett. 1745 és 1757 között Little Packington rektora volt, 1750-től pedig a birminghami St. Bartholomew kápolna plébánosa. Itt találkozhatott a Jennens család tagjaival, köztük Charles Jennens-el, Händel Messiásának librettistájával. Ez nagy hatással lehetett későbbi munkásságára. 1747 március 27-én feleségül vette Mary Hopkins-t az oxfordi St. Cross templomban. Egy lányuk született: Mary (megkeresztelve 1752-ben). 1756-tól haláláig Bedworthben élt. Munkássága Charles Jennens révén megismerkedett Händel zenéjével, akinek hatása nyilvánvaló az 1749-ben kiadott 6 concertojára (6 Concertos in Seven Parts, 6 Concerto 7 részben). Händel mellett Geminiani és Corelli hatása is felfedezhető a műveken. A concertok két szóló hegedűre valamint vonós zenekarra (ripieno) és continuora íródtak, amit az első concertoban egy trombita, az utolsóban pedig egy orgona szóló egészít ki, ez utóbbi valójában egy teljes értékű orgona-concerto, virtuóz futamokkal. A gyűjtemény tartalmaz még egy kánont: "Non Nobis, Domine" címmel, ahol három énekhang egészíti ki a zenekart. David Letterman David Michael Letterman (Indianapolis, Indiana, 1947. április 12. –) amerikai televíziós műsorvezető és producer. Élete Lettermann egy helyi televíziós csatornán kezdte pályafutását meteorológusként, de rádiós talkshow-műsorvezetőként is dolgozott. 1975-ben Los Angeles-be ment, ahol stand-up humoristaként lépett fel a The Comedy Store nevű klubban. Itt figyeltek fel rá a tehetségkutatók, akik nem sokkal később rendszeresen hívták őt fellépni Johnny Carson The Tonight Show című műsorába. Nem sokkal később saját comedy-műsort kapott az NBC csatorna reggeli programjában (The David Letterman Show), amelyért két Emmy-díjjal jutalmazták. A kritikusok által is elismert show azonban nem hozta a kellő nézettséget, így végül 1980-ban megszűnt. Letterman új műsora 1982-ben debütált Late Night with David Letterman címen, amelyben a legendás humorista, Andy Kaufman is számos alkalommal szerepelt. Letterman tizenegy évig maradt az NBC csatornánál. Amikor Johnny Carson bejelentette, hogy 1992-ben abbahagyja a The Tonight Show című műsorát, hosszas vita bontakozott ki, ki vegye át annak vezetését. A vezetők végül Jay Leno, Carson rendszeres vendég-műsorvezetője mellett döntöttek. Letterman, Carson pártfogoltja nagyon csalódott volt, hiszen évekkel korábban neki ígérték oda a műsort. 1993-ban Carson tanácsára a CBS csatornához ment, ahol elindult The Late Show with David Letterman című új műsora. A The Late Show abban az idősávban került adásba, mint Leno The Tonight Show-ja. Letterman műsora az első húsz évben tizenkét Emmy-díjat nyert, az első másfél évben nézettségében is felülmúlta kollégájának adását, de azóta rendszeresen Leno viszi a pálmát. Sviny (Tábor járás) Sviny település Csehországban, a Tábori járásban. Sviny Bošilec, Dolní Bukovsko, Mažice, Veselí nad Lužnicí, Žíšov és Borkovice településekkel határos. Lakosainak száma 336 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kharübdisz Kharübdisz (görögül: Χάρυβδις, latinosan Charybdis) a görög mitológia egyik tengeri nimfája, Poszeidón és Gaia lánya. Kharübdisz egy tengerszoros egyik oldalán élt, szemben egy sziklaüreggel, amelyben pedig Szkülla tanyázott. A nimfát azonban szörnnyé változtatta Zeusz, mert Gérüón marhacsordájából ellopott és megevett egy állatot, holott azokat Héraklésznek sértetlenül kellett volna leszállítani. Kharübdisz azóta napi háromszor beszívja, majd kizúdítja a vizet, ezzel halálos veszélybe sodorva a tengerészeket. Ha a hajósok el akarták kerülni az egyik szörnyet, kénytelenek voltak a másikhoz közelebb hajózni. A „Szkülla és Kharübdisz között” kifejezés is innen ered. Hagyományosan a két szörnyet a Messinai-szoros környékére helyezik, Olaszország és Szicília szigete közé. Egy alternatív változat szerint a hely inkább északnyugat-Görögországban lehetett, a Szkilla-foknál, az Amvrakiai-öböl bejáratánál. Útja során Odüsszeusznak sikerült ugyan elkerülnie Kharübdiszt, de Szkülla elragadta hat tengerészét, mikor hajójával átkelt a szoroson. Az argonauták történetében a naiaszok egyike. Jean-Michel Baron Jean-Michel Baron (1954. február 12. – 2010. szeptember 2.) francia motorversenyző. 1980-ban megnyerte a francia motokrossz bajnokság 250 köbcentiméteres értékelését. 1985-ben részt vett a Dakar-ralin, melyen végül huszadikként ért célba. 1986-ban újfent rajthoz állt a viadalon. A verseny tizedik szakaszán elesett. Hónapokig tartó kórházi kezelések után otthonába szállították, ahol felesége ápolta. Egészen haláláig éber kómában tartották. Huszonnégy kómában töltött év után 2010. szeptember 2-án, ötvenhat évesen hunyt el. Joós László Joós László (Budapest, 1944. április 20.) Jászai Mari-díjas színész. A Veszprémi Petőfi Színház örökös tagja. Élete, pályafutása Édesapja egy nagyobb budapesti vállalat könyvelője volt, ám kereskedelmi végzettsége, érettségije mellett is szenvedélyesen érdeklődött az irodalom iránt, és az irodalom szeretetét igyekezett fiában is elültetni. Ennek ellenére hogy biztos szakmája is legyen, a (Horváth Mihály téri) általános iskola elvégzése után 1958-tól 1962-ig a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban tanult, de közben elszántan készült a színészi hivatásra. Második alkalommal vették fel a Színművészeti Főiskolára, ezért érettségi után egy évig a Széchenyi-hegyi adótoronyban dolgozott távközlési technikusként. A Színművészeti Főiskolán 1963-tól 1967-ig tanult Ádám Ottó osztályában. Diplomája megszerzése után Pétervári István színigazgató hívta a Veszprémi Petőfi Színházba, ahol 1967-től 1977-ig játszott. Ezt követően 1977 és 1979 között a budapesti Radnóti Színház majd egy évadra 1980-ban a Kecskeméti Katona József Színház társulatának a tagja volt. Három év után tért vissza Veszprémbe a Petőfi Színházba és itt lépett fel nyugállományba vonulásáig. Családja, magánélete Felesége pedagógus volt. 2001-ben hunyt el. Két lánya és két unokája van. Kedvenc időtöltése a művészi fafaragás. Filmszerepei Fügefalevél (rendezte: Máriássy Félix , 1966) Máglyák Firenzében (rendezte: Szinetár Miklós , 1967) (tévéfilm) Az édenen innen és túl (rendezte: Esztergályos Károly , 1971) (tévéfilm) Gyémántok (rendezte: Hajdufy Miklós , 1976) (tévéfilm) Csillag a máglyán (rendezte: Ádám Ottó , Kormos Gyula , 1979) Védtelen utazók (rendezte: Felvidéki Judit , 1981) (tévéfilm) Özvegy és leánya (televíziós minisorozat, 1983) – Boldogtalan szerelmesek című epizód (rendezte: Horváth Gergely ) Vadászat angolokra (rendezte: Bagó Bertalan , 2006) ... Báró Vén Színház Néhány emlékezetes alakítása (Veszprémi Petőfi Színház): Jean Racine : Phaedra (rendezte: Horváth Jenő , bemutató: 1968. február 16.) ... Hyppolitos Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde (rendezte: Valló Péter , bemutató: 1973. november 9.) ... Csongor Katona József : Bánk bán (rendezte: Pethes György , bemutató: 1976. december 17.) ... Bánk Justinas Marcinkevičius: Mindaugas (1977) ... Mindaugas ( Radnóti Színpadon ) Egon Wolff: Papírvirágok (rendezte: Orbán Tibor , bemutató: 1980. december 11.) ... Sneci Csehov : Sirály (rendezte: Dömölky János , bemutató: 1981. január 23.) ... Trigorin Molnár Ferenc : Olympia (rendezte: Sík Ferenc , bemutató: 1983. január 14.) ... Albert Balázs Béla : A kékszakállú herceg vára (rendezte: Gergely László , bemutató: 1985. március 20.) ... A kékszakállú herceg Spiró György : Az imposztor (rendezte: Horvai István , bemutató: 1988. szeptember 30.) ... Skibinski Csehov : Három nővér (rendezte: Árkosi Árpád , bemutató: 1998. január 9.) ... Alekszandr Ignatyevics Versinyin Gogol : A revizor (rendezte: Bagó Bertalan , bemutató: 2002. november 29.) ... Hlopov Scarnacci-Tarabusi: Kaviár és lencse (rendezte: Korognai Károly , bemutató: 2003. december 12.) ... Chioccia báró Németh László : Galilei (rendezte: Ruszt József , bemutató: 2004. március 5.) ... Scaglia bíboros Galambos Péter : Ádámcsutka (rendezte: Galambos Péter , bemutató: 2006. október 13.) ... Férj Színházi felvételei 1967 – Thomas Mann : Mario és a varázsló (A Magyar Televízió felvétele a Thália Színház előadásáról, rendezte: Kazimir Károly ) ... Pamutinges fiatalember 1989 – Spiró György : Az imposztor (rendezte: Horvai István ) ... Skibinski Portré műsor Vastaps Joós Lászlónak, a Vastaps sorozat 1. része Beszélgetés Varga Róbert újságíróval, rendezte: Magyar Attila, 2011 Díjai, elismerései 1978 – Jászai Mari-díj 2002 – A Veszprémi Petőfi Színház örökös tagsága Forrás Joós László az IMDb -n (angolul) Joós László a PORT.hu -n (magyarul) Joós László 70 éves!, 2014. április 19. (Benne fekete-fehér fotókkal emlékezetes szerepeiről) Szaksz Balázs: A város arca - Joós László (interju) Kiss Sándor fotóival, 2012/1 Vastaps Joós Lászlónak, a Vastaps sorozat 1. része benne beszélgetés Varga Róbert újságíróval és archív felvételek, rendezte: Magyar Attila, 2011 Tarján Tamás: A Csongor és Tünde Veszprémben. Színház, VII. évf. III. szám - 1974 március, 13. o. Megjegyzések Egyes források szerint valószínűleg tévesem: 1966-tól Más forrásban: Tuzenbach Diana Chelaru Diana Maria Chelaru (Ónfalva, 1993. augusztus 15. –) világ- és Európa-bajnoki ezüst-, illetve olimpiai bronzérmes román tornász. Életpályája Négyéves korában a CSM Onești klubban kezdett tornázni, ahol edzői Elena és Ioana Dragomir, valamint Octavian Teodoru voltak. 2005-ben került a juniorválogatottba, itt Aurica Nistor, Lăcrămioara és Cristian Moldovan, Carmen Bogasiu, Ingrid Istrate valamint Daniel Nistor edzették. 2008-tól a dévai felnőtt válogatott tagja. Kedvenc szere a talaj volt. Juniorként 2004-ben a csapattal országos bronzérmes volt, egyéni összetettben pedig a tizenharmadik helyen végzett. 2005-ben ezüstérmes volt ugrásban, negyedik helyezett egyéni összetettben, hatodik felemás korláton és nyolcadik gerendán. 2006-ban bronzérmes volt egyéni összetettben és gerendán, negyedik helyezett ugrásban, ötödik talajon és hetedik felemás korláton. Ugyanazon évben országos bajnok volt egyéni összetettben és ugrásban, ezüstérmes gerendán, bronzérmes a LPS "Nadia Comaneci" - CSM Onesti klub csapatával, illetve hatodik helyezett talajon a "Reménységek" korosztályban. Részt vett a Clermont-Ferrandban 2008-ban megrendezett junior Európa-bajnokságon. Felnőttként Országos eredmények 2007-ben országos bajnok volt ugrásban, ezüstérmes egyéni összetettben, negyedik helyezett gerendán és ötödik talajon. 2008-ban újra országos bajnok volt ugrásban, hatodik helyezett talajon, hetedik felemás korláton és nyolcadik gerendán. 2009-ben országos ezüstérmes volt egyéni összetettben, első helyezett ugrásban és talajon, ötödik felemás korláton, illetve hatodik gerendán. 2010-ben ismét országos ezüstérmes volt egyéni összetettben és talajon, ötödik helyezett felemás korláton, nyolcadik ugrásban, illetve kilencedik gerendán. A 2012-es Román Bajnokságon az ASJ Bacau klub tagjaként országos ezüstérmes volt a csapattal. Nemzetközi eredmények Első Európa-bajnokságán 2009-ben Milánóban vett részt, ahol egyéni összetettben tizennegyedik helyen végzett. A 2010-es Birminghamben megrendezett Európa-bajnokságon egyéniben talajon bronzérmes, ugrásban pedig a negyedik. A csapattal (Ana Porgras, Amelia Racea, Raluca Haidu) is bronzérmet szerzett, amihez ő ugrásban és talajon végrehajtott gyakorlataival járult hozzá. A 2011-es berlini Európa-bajnokságon talajon ezüstérmet szerzett, egyéni összetettben pedig a negyedik helyen végzett. Első világbajnokságán, 2009-ben Londonban nem sikerült helyezést elérnie. 2010-ben Rotterdámban már ezüstérmes volt talajon, továbbá ugrásban a hetedik, a csapattal (Sandra Izbașa, Ana Porgras, Raluca Haidu, Gabriela Drăgoi, Cerasela Pătrașcu) pedig negyedik helyezést érte el. 2011-ben Tokióban nem sikerült érmet szereznie, de a csapattal a negyedik, talajon pedig a nyolcadik helyen végzett. Bár 2011 végén bejelentette visszavonulását, mégis részt vett a 2012. évi nyári olimpiai játékokon Londonban, ahol felemás korláton végzett gyakorlatával járult hozzá a román válogatott (Sandra Izbașa, Cătălina Ponor, Larisa Iordache és Diana Bulimar) bronzérmének megszerzéséhez. Visszavonulása után 2012 novemberében, olimpiai csapattársai közül elsőként vonult vissza hivatalosan a versenyzéstől. Díjak, kitüntetések 2011-ben Kiváló Sportolói címmel tüntették ki. 2012-ben a Sportolói Nemzeti Érdemrend III. osztályával tüntették ki. Az olimpiai bronzérem megszerzése után klubja a CSM Oneşti a legjobb sportolójává választotta. David M. Key David M. Key (Greeneville, 1824. január 27. – Chattanooga, 1900. február 3.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Tennessee, 1875–1877). Plamen Nikolov Plamen Ivanov Nikolov, bolgárul: Пламен Иванов Николов; (Drjanovo, 1961. augusztus 20. –) bolgár válogatott labdarúgókapus. A bolgár válogatott tagjaként részt vett 1994-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Bolgár kupa (1): 1981–82 Bolgár bajnok (3): 1992–93, 1993–94, 1994–95 Bolgár kupa (3): 1990–91, 1991–92, 1993–94 Az év bolgár labdarúgója (1): 1984 7189 Kuniko A 7189 Kuniko (ideiglenes jelöléssel 1992 SX12) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Endate Kin, Vatanabe Kazuo fedezte fel 1992. szeptember 28-án. Világnemzeti Népuralmista Párt A Világnemzeti Népuralmista Párt (VNP) egy rövid életű hungarista párt volt Magyarországon, Szabó Albert vezérletével. Története A VNP-t 1993. október 11-én jegyezték be. Különös neve Szabó Albert magyarázata szerint a „turáni (árja-kori) magyarság” teljes, azaz „világnemzeti” elterjedtségére utal, melyet mintegy 800 millió főre tett. Kicsit kevesebb, mint fél év múlva, 1994. április 20-án (Hitler születésnapján) a párt a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonallal és az Ekrem-Kemál György elnökölte Kommunizmus Üldözötteinek Szövetségével egyesült Magyar Hungarista Mozgalom (MHM) néven. Röviddel ezután az MHM-et és az azt életre hívó három szervezetet is betiltották. A határozat meghozatalát nagyban megnehezítette az Alkotmánybíróság 1994. június 24-én kelt nyilatkozata, melyben a szólásszabadság mellett kiállva annak a véleménynek adott hangot, hogy az a „sértő, meghökkentő vagy aggodalmat keltő gondolatokat, információkat és nézeteket is megilleti.” Politikája A VNP retorikájában nyíltan zsidóellenes, hungarista párt volt, ideológiája szerint a magyarok a sumérok leszármazottai, melyről azonban a Habsburgok (akik szerintük szintén zsidók voltak) minden bizonyítékot megsemmisítettek. Tagadták a Holokauszt megtörténtét, egyúttal a nyilasokat, illetve a hungarista mozgalmat, valamint vezetőjüket, Szálasi Ferencet éltették. Szabó Albertet és egy társát 1994 áprilisában közösség elleni izgatás vádjával perbe fogták, de később felmentették. Lobogójuk – vörös alapon közepén fehér körben fekete fogaskerék – erősen hasonlított a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt egykori zászlójára. La Suze-sur-Sarthe La Suze-sur-Sarthe település Franciaországban, Sarthe megyében. Lakosainak száma 4460 fő (2015). La Suze-sur-Sarthe Chemiré-le-Gaudin, Cérans-Foulletourte, Fercé-sur-Sarthe, Mézeray, Roézé-sur-Sarthe és Saint-Jean-du-Bois községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Máthé Zsuzsa – Máthé Zsuzsa (Budapest, 1964. május 4. –) magyar festő. Élete Budapesten, gazdag kultúrával rendelkező polgári környezetben született, ahol a zongorázás és idegen nyelvek tudása egy természetes igény volt. Ötéves korára már nem csak magyar anyanyelvén, hanem németül és franciául is jól beszélt. Rajztehetsége igen korán megnyilvánult. Már az általános iskolai évek során magánrajzórákon vett részt, és miközben Budapest egyik legelismertebb gimnáziumába, a Radnóti Miklós Gimnáziumba járt, már elkezdett festeni, és kis terézvárosi szobájában a földön festett olajjal, akrillal, szórópisztollyal, ecsettel vagy éppen ami rendelkezésére állt, abban az eredetien új művészeti stílusban amelynek akkor neve még nem volt. Első kiállítása 18 éves korában, 1983-ban nyílt. Címe a Transzrealizmus első kiállítása. a vizuális művészetek új korszakának kezdete. A transzrealizmus ihletője József Attila, aki az 1937-ben írt Thomas Mann üdvözlésére című versében így fogalmaz: A kor legjelentősebb környezetvédelmi témájával, a bős-nagymarosi vízlépcső kérdésével is lelkesen foglalkozott. A fennálló kommunista rendszer ellenzőjeként Zsuzsa a Duna Kör egyik alapítója volt. E tevékenységének eredményeként hamarosan feketelistára került, képzőművészeti tanulmányait akadályozzák, kiállításait következetesen az ÁVH aktív jelenléte[forrás?] kíséri. Ennek ellenére nem telik el olyan év, hogy valahol valamilyen önálló kiállításán új képekkel ne gazdagítaná a kortárs művészeti életet. Zsuzsa 21 éves korára bejárta Európa legtöbb országát, a Szovjetunió európai részét, az Egyesült Királyságot, ahol angol nyelvi végzettséget szerzett. Később részt vett az egyik legelső magyarországi angol nyelviskola megnyitásában, a Nyugati pályaudvar mellett. Kevesen tudják, hogy ők kezdték el ezt a területet mai nevén Westendnek nevezni. Abból a pénzből, amelyet nappal nyelvoktatással szerzett, éjszakánként festett. A kádári rendszer bukása már Izraelben, a jeruzsálemi Bezalel Academy of Art and Design elsőként kiemelt hallgatói között találja, ahol amint azt egy világhírű professzora is megjegyezte, a legjelesebb hallgatók közé sorolták, akik valaha is megfordultak e patinás intézmény falai között. E korból származó munkái gyakran bibliai szereplőkkel és témákkal foglalkoznak. Kiállításai - A Transzrealizmus első kiállítása, Budapest, 1984, április - Kada utcai művelődési ház - Az Innen és Túl Kapuja, Budapest, 1984 november - Eötvös Loránd Tudományegyetem, - Gyorskettő, a Cseresorozat Filozofikussági Művészetelőreiskola kiállítás- és előadás-sorozata, 1984. október 16-28., - Bercsényi Kollégium, Budapest - Visszavont Ígéretek—Február, 1985 BTK Club, Budapest - Csere csoport Cseresorozat Filozófikussági Művészetelőreiskola 1985. március 1-8. - Fiatal Művészek Klubja, Budapest, - La Malade Imaginaire -- A képzelt beteg, Budapest, 1987 április - Eötvös Loránd Tudományegyetem, - Cziffra György zongoraművész mesterkurzusa, kísérő kiállítás, Keszthely, 1987 június - Festetics Kastély, - Hajótörés—Budapest, 1987. november, Majakovszkij Művelődési Ház - World Art Expo 2009, közös kiállítás, 2009. junius, Orange County, CA, USA - Retrospekt Budapest, 2009 június, - DunaPart Galéria, WestEnd City Center - Csoportos kiállítás a Grand Salon des Arts Galériában, Laguna Bearch, USA, augusztus - október, 2009 - Magyarország képviselete a XX. Humor és szatíra biennálén, Humor és Szatíra Háza , Gabrovo, Bulgária, 2011. május - szeptember Művészete Máthé Zsuzsa a nemzetközi Új Hullám egyik legjelentősebb alakja. Munkái megtalálhatók szerte a világban Svédországtól New Yorkig, Izrael különböző galériáiban és magángyűjteményekben egyaránt. Munkáig gyakran tekintik a ma oly népszerű gót szubkultúra előfutárának. Az Új romantika (1984), Sedah belépője (1986), Tengerész és madonna (1986), Wo bist du? (1987) e műfaj talán legjellemzőbb képviselői. Referenciák Tájoló , (1987. április 9-15, KISZ Budapesti Universitas Bizottsága 5.old.) Emotion: New Psychosocial Perspectives Edited by Shelley Day-Sclater, David Jones, Heather Price and Candida Yates, Palgrave-Macmillan 2009, címlap Média Duna Tv interjú, 2009. június 12 Jean-Paul Boëtius Jean-Paul Boëtius (Rotterdam, 1994. március 22. –) holland labdarúgó aki jelenleg a Feyenoord játékosa. Klubcsapatokban Feyenoord 2012. október 28.-án debütált a Feyenoord csapatában az ősi rivális Ajax csapata ellen és rögtön be is talált a 23.percben a mérkőzés 2-2-es döntetlennel zárult. Parkinson törvénye Parkinson törvénye (Parkinson's Law) Cyril Northcote Parkinson brit történész ironikus, szellemes hangvételű esszéje, amely eredetileg 1955-ben jelent meg a londoni The Economistban. Ezt követően 1957-ben publikálta a Parkinson törvénye, vagy az érvényesülés iskolája című, számos országban népszerűvé vált művét, amely magyarul 1964-ben jelent meg először. Műve szellemes kommentárokat és aforizmákat tartalmaz korának bürokráciájáról és a korrupcióról. Tapasztalatait jórészt a második világháború idején, a brit hadsereg tisztjeként szerezte. A mű sikerét követően Parkinson még több, hasonló témájú könyvet publikált. Az 1950-es években Parkinson vezette be a modern ügyintézésbe a kontrollingot, üzemtudományi mérőszámokat, új vezetési módszereket. Fő teóriája Fő teóriája szerint „a munkavégzést mindig addig húzzák, hogy kitöltse az elvégzendő feladat rendelkezésére álló időt”. Cyril Northcote Parkinson először az 1955-ös vicces esszé bevezetőjeként írta le a törvényt, amely a brit közszolgálatban szerzett tapasztalatain alapul. Noha ő maga a cikkben nem ezt a megállapítást nevezte Parkinson törvényének, hanem a bürokratikus szervezetek növekedését leíró egyenletét (lásd hatástalansági együttható). Ezzel gyakran növekszik a dolgozói létszám, miközben a feladatok nem nőnek, sőt, akár csökkenhetnek. A köztudatban mégis másként terjedt el. Példa A példában egy öregasszonynak fél napjába telik, hogy képeslapot küldjön unokahúgának. Részműveletek: Képeslap kiválasztása, szemüveg és cím keresése, szöveg írása, döntés arról, hogy vigyen-e esernyőt a feladáshoz. Ezzel szemben egy elfoglalt férfi három perc alatt elvégzi a teljes műveletsort. Átfogalmazásai A törvényt több más formában is megfogalmazták. A legismertebb Stock–Sanford törvénye: Horstman törvénye: Asimov törvénye: Számítástudományi Parkinson-törvény: Mrs. Parkinson törvénye: Parkinson második törvénye (1979): Parkinson tehetetlenségi törvénye: Általánosításai Az adatokra és a munkaidőre vonatkozó Parkinson-törvény közös általánosítása: Gyakran kiegészítik a következő megállapítással: Az általánosítás erősen hasonlít a közgazdaságtan keresleti törvényéhez: minél olcsóbb egy termék vagy szolgáltatás, annál keresettebb. Erre indukált keresletként is hivatkoznak. Egy másik alak: A vákuum törvénye: 1951 a légi közlekedésben Ez a lista az 1951-es év légi közlekedéssel kapcsolatos eseményeit tartalmazza. Események november november 19. – A. A. Kalugin, az 5. gárda-vadászrepülő-ezred (5. gviap) egyik főhadnagya MiG–15bisz gépével leszállásra kényszerítette a pápai katonai repülőtérre az Amerikai Légierő 85. légi teher-ezredének (USAF 85th Air Depot Wing) egyik C–47A–90–DL-ét (gyártási sorozatszáma 20492, fedélzeti szám: 43-16026). Helyi idő szerint 17:22-kor indította a hajtóművét, 17:30-kor szállt fel és 17:55-kor fogta el az amerikai gépet. A szállítógép később a Malév állományába került át. Khilón Khilón a hagyomány szerint Spárta ephorosza volt i. e. 556-ban, Damagetosz fia, a hét bölcs egyike. Megerősítette az ephoroszi hivatalt Spártában. Állítólag vagy kétszáz elégikus költeményt írt. A hagyomány szerint fia karjaiban halt meg az örömtől, aki éppen akkort nyerte meg az olümpiai játékokat. Reformjai Khilón volt annak a szokásnak a bevezetője, hogy az ephoroszok, mint tanácsadók csatlakoznak a királyokhoz, bár Szatürosz szerint ezt Lükurgosz alkotmánya határozta meg így. Az antik hagyomány neki tulajdonítja a spártai szellemnek, amit ma annak ismerünk, megerősítését, de a sokak által nemlétezőnek tartott Lükurgosszal szemben megalkotását is. A régészeti adatok szerint az i. e. 6. század közepéig Spárta kereskedőállam volt, de akkor megszűntek kapcsolatai, nem bírván a versenyt Athénnal, Korinthosszal és másokkal, s valószínűleg ez kényszerítette ki a militarizálódás felé ható társadalmi változásokat. Neki tulajdonított mondások "Ne mondj rosszat a holtakról." "Tiszteld az öregkort." "Inkább a büntetés, mint a szégyenteljes nyereség: az első fájdalmas, de csak egyszer, a másik egész életre az." "Ne nevesd ki a szerencsétlen embert." "Ha erős vagy, légy irgalmas, hogy szomszédaid inkább tiszteljenek, mint féljenek tőled." "Tanuld meg saját házadat irányítani." "Ne hagyd, hogy a nyelved túlszárnyalja értelmedet." "Tartsd kordában dühödet." "Ne utasítsd el a jóslatokat." "Ne kívánj lehetetlent." "Ne siesd el utadat." "Engedelmeskedj a törvényeknek." Maisse Maisse település Franciaországban, Essonne megyében. Lakosainak száma 2738 fő (2015). Maisse Courdimanche-sur-Essonne, Boutigny-sur-Essonne, Buno-Bonnevaux, Gironville-sur-Essonne, Milly-la-Forêt és Valpuiseaux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lizines Lizines település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 186 fő (2015). Lizines Saint-Loup-de-Naud, Savins, Sognolles-en-Montois és Maison-Rouge községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magdalena (folyó) A Magdalena (spanyol: Río Magdalena) Kolumbia leghosszabb folyója, amely dél-észak irányban folyik át az országon. Popayántól délre ered, közel 1530 km-t tesz meg észak felé az Andok keleti és középső vonulata között, majd Barranquillánál a Karib-tengerbe ömlik. Korábban, amikor még hiányzott a 20. században kiépített úthálózat, ez a folyó volt a fő közlekedési útvonal az ország belseje és az északi tengerpart között. Az árut hajók szállították. Mellékfolyói Baloldalt: Páez, Saldaña, La Miel, Nare, Cauca , San Jorge Jobboldalt: Cabrera, Bogotá, Negro, Carare, Sogamoso, Cesar Városok Főbb települések, amelyeket érint: Neiva, Girardot, Honda, La Dorada, Puerto Boyacá, Puerto Berrío, Barrancabermeja, El Banco, Santa Cruz de Mompox, Magangué, Plato, Calamar, Barranquilla Diane Meyer Simon Diane Irene Meyer Simon környezetvédő aktivista, a Global Green USA alapítója és elnöke, Nemzetközi Zöld Kereszt Tiszteletbeli Tanácsának tagja. Tanulmányait a Butler University-n folytatta. Diane Meyer Simon 1993. augusztusában részt vett a Nemzetközi Zöld Kereszt Moszkvában megrendezett környezetvédelmi konferenciáján, ahol többek között Mihail Szergejevics Gorbacsovval tanácskozott. Ekkor lett a Nemzetközi Zöld Kereszt Tiszteletbeli Tanácsának tagja. Indianapolisban az Év nője címet nyerte el, majd 1989-ben Kaliforniába költözött. 38 évi politikai karrierje során szervezőként, adminisztrátorként, követségi tagként tevékenykedett a környezetvédelem területén. Jelenleg a kaliforniai Montecito-ban él. Aes Dana Az Aes Dana francia celtic/black metal együttes. 1994-ben alakultak meg Párizsban. A név a "művészetek embereit" jelenti óír nyelven. Zenéjükben a black metal hangzás keveredik tradicionális ír hangszerekkel. A tagokra több különböző zenei műfaj is hatással volt (grindcore, death metal, folk metal). Diszkográfiájuk két demót és két nagylemezt tartalmaz. Ezen a néven működik egy ambient/neoklasszikus együttes is, azonban a két zenekar csak névben egyezik. Tagok Taliesin - gitár Vidar - ének Milambre - basszusgitár Myrddin - ír hangszerek Iréel - gitár Wilfrid Rodel - dob Diszkográfia Chroniques de crépuscule - demó, 1997 Promo CD - demó, 2000 La Chasse Sauvage - album, 2001 Formors - album, 2005 Gibraltári labdarúgó-válogatott A gibraltári labdarúgó-válogatott Gibraltár nemzeti csapata, amelyet a gibraltári labdarúgó-szövetség (angolul Gibraltar Football Association) irányít. A válogatott története Alapítás A gibraltári labdarúgó-válogatott története 1923-ba vezethető vissza, amikor a kis ország labdarúgói Spanyolországba utaztak, ahol a Sevilla csapatával csaptak össze. Kettő mérkőzést játszottak, Gibraltár mind a kettőt elvesztette. Szigetjátékok (Island Games) A szigetjátékok, vagy hivatalos nevén Island Games egy kétévente megrendezett sportverseny, amelyen autonóm szigetek vagy szigetcsoportok csapatai vesznek részt. Szervezője az International Island Games Association (IGA). A részt vevő területek képviselői különböző sportágakban mérik össze tudásukat. Önálló szigetállamok nem vehetnek részt a rendezvényen, mivel ez nem felel meg a játékok céljainak. Gibraltár először az 1993-as versenyen vett részt, annak ellenére, hogy nem szigetország. Ezen a tornán Gibraltár csak 1 gólt szerzett, ahonnan így nulla ponttal kiesett. 1995-ben sokkal nagyobb sikert értek el a hazai rendezésű tornán. Annak ellenére, hogy a nyitómérkőzésen kikaptak Grönlandtól, utána sorban Man-t és Anglesey-t is legyőzték, ezzel 2. helyen továbbjutottak csoportjukból. Az elődöntőben 1–0 arányban legyőzték Jersey válogatottját, a döntőben azonban kikaptak a Wight-szigetektől, így az ezüstérmet szerezték meg. A következő nagy eredményüket a 2007-es, Rodoszban rendezett versenyen érték el, a csoportkörben megverték Menorca csapatát, míg Jersey-vel döntetlent játszottak, ezzel a csoport élén végeztek. Az elődöntőben Bermuda fiataljait verték 2–0 arányban, majd a döntőben a házigazdákat 4–0-ra, ezzel megszerezték az aranyérmet. Megjegyzés: piros kerettel a hazai rendezésű torna látható, sárga háttérrel pedig a megnyert torna. Belépés az UEFA-ba A Londonban tartott UEFA kongresszuson 2013. május 24-én Gibraltár teljes jogú tagja lett az európai szövetségnek, ezzel együtt a 2016-os Európa-bajnokság selejtezőiben is indulhatott. Eddig sem világ-, sem Európa-bajnokságra nem sikerült kijutniuk. Az örmény-azeri, orosz-grúz példához hasonlóan Gibraltár nem kerülhet Spanyolországgal egy selejtezőcsoportba. 1-es busz (Balatonfüred) A balatonfüredi 1-es jelzésű autóbusz a Volán-telep – Óváros – Autóbusz-állomás – Hajóállomás – Lakótelep – Újtelep útvonalon közlekedik. A vonalat az Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ üzemelteti. Közlekedése A reggeli csúcsidőben óránként, egyéb időszakban kétóránként közlekedik. Forrás Balatonfüred helyi autóbuszvonalai (magyar nyelven) (PDF). Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központ. (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.) ÉNYKK Zrt. Interaktív térkép Interaktív menetrend Szászludvég Szászludvég, 1910 és 1918 között Ludvég (Lúdvég, románul: Logig, németül: Ludwigsdorf, erdélyi szász nyelven Ludesdref) falu Romániában, Maros megyében. Fekvése Szászrégentől 19 km-re északnyugatra, a Mezőség keleti peremén, 430 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Nevének eredete Neve a német Ludwig személynévből való. Történeti névalakjai: villa Luduici (1333), Luduig (1335), Lwdwegh (1388), Lodvig (1750), Szász-Ludvég (1760), Ludwigsdorf (1833). Neve előtagjától a helységnévrendezéskor megfosztották. Története A 14. században szász falu volt. A 20. századig folyamatosan Kolozs vármegyéhez, evangélikus egyháza pedig a tekei káptalanhoz tartozott. A 17–18. században a szászok mellé románok és magyarok is beköltöztek, de a három nemzetiség mindvégig fertályok szerint elkülönülve élt. Református egyháza 1722-től 1858-ig, majd 1921 után ismét anyaegyház, 1858 és 1921 között Dedrádszéplak filiája volt. 1898-ban 1812 kataszteri holdas határának 46%-a volt szántó, 36%-a erdő és 13%-a rét. 1944. szeptember 15-én a német hadsereg a szászok háromnegyedét evakuálta, de többségük a háború vége után hazatért szülőfalujába. 1953 és 1957 között 65 magyar lakosa költözött a zsil-völgyi bányavidékre. Lakossága 1850-ben 830 lakosából 424 volt román, 204 magyar, 193 német és 9 cigány nemzetiségű; 435 görögkatolikus, 193 evangélikus, 153 református és 49 római katolikus vallású. 1900-ban 872 lakosából 519 volt román, 193 magyar, 147 német és 13 cigány anyanyelvű; 527 görögkatolikus, 146 református, 144 evangélikus és 42 római katolikus vallású. 27%-uk tudott írni-olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 12%-a beszélt magyarul. 2002-ben 466 lakosából 372 volt román, 57 magyar és 37 német nemzetiségű; 366 ortodox, 56 református és 38 evangélikus vallású. Látnivalók Bornemisza-udvarház ( 18. század ). A főutca 10., 15. és 265. számú háza műemlék (valamennyi 19. századi ). A református templom 1909 -ben, az evangélikus 1913 -ban épült. Híres emberek Itt született 1948 -ban Michael Lassel festő. Il–76 Az Il–76 (olvasd: iL-76, NATO-kódja: Candid) a Szovjetunióban, az Iljusin tervezőirodában az 1960-as évek végén kifejlesztett négyhajtóműves közepes teherszállító repülőgép. Eredetileg katonai célra tervezték az An–12 és az An–22 leváltására, a 40–50 tonnát emelő közepes kategóriában kívánták alkalmazni. Körültekintő tervezéssel egy robusztus, sokoldalú repülőgépet alkottak, melyet napjainkban számos civil légitársaság is üzemeltet. Sokoldalúságát mutatja, hogy bázisán több eltérő feladatkörű repülőgépet is kifejlesztettek (légtérellenőrző, légi utántöltő, tűzoltó). Kategóriatársa az ukrán An–70, valamint a még tervezés alatt álló, európai fejlesztésű Airbus A400M. Története A repülőgép fejlesztési munkálatai a Szovjetunió repülőgépipari miniszterének 1966. június 28-i rendelete nyomán kezdődtek el. Az Iljusin-tervezőirodát egy olyan sugárhajtású katonai szállító repülőgép kifejlesztésével bízták meg, amely egyaránt alkalmas hadműveleti és stratégiai szállítási feladatok végrehajtására, valamint deszant feladattok ellátására. A CAGI-val közösen elvégzett előzetes számítások eredményeként kialakult főbb műszaki paramétereket 1967 februárjában hagyta jóvá a tervezőiroda vezetője, Szergej Iljusin, majd a repülőgép kifejlesztését a Szovjetunió Minisztertanácsa is jóváhagyta. A tervezési munkálatokat azonban már Genrih Novozsilov irányította, aki a visszavonult Iljusin helyét átvéve 1970-ben a tervezőiroda vezetője lett. Az első prototípus 1971 elejére készült el, mely március 25-én szállt fel a Hodinkai repülőtérről. Sorozatgyártása 1973-ban kezdődött. 1971 májusában a repülőgépet Vnokovón bemutatták a legfelsőbb állami vezetés tagjainak, majd még ugyanabban az évben bemutatták 29. nemzetközi légikiállításon Párizsban. A típussal 1975-ig – a FAI (Fédération Aéronautique Internationale) által is elismert – 25 terhelési-emelkedési rekordot állítottak fel négy repülés során. Ebből 1975. július 4-én egyszerre három teheremelési rekordot: 60, 65, majd 70 tonnát emelt fel 11 875 m magasba, 856,7 km/h sebességgel repülve. A típust a mai Üzbegisztán fővárosában, Taskentben levő gyár gyártotta, a Szovjetunió felbomlása után leálltak a gyártással. Kiváló repülési jellemzőinek köszönhetően üresen képes 700 m-en felszállni, valamint 400 m-en leszállni és megállni. Típusváltozatai Katonai változatok Il–76 - Az alapváltozat. Prototípusa 1971-ben, az első sorozatgyártású példány pedig 1973-ban repült először. Il–76M - Megerősített törzsű változat, a gép hasznos terhet 42 t-ra növelték. 1978. március 24-én repült először. Il–76MD – Az Il–76M módosított változata. A sárkányszerkezetét és a futóműveket megerősítették, hasznos terhet 48 t-re növelték, a maximális felszálló tömeg pedig 190 t-ra nőtt. Hatótávolsága 40 t terheléssel 4200 km. Lehetőség van a szárnyakon négy db fegyvertartó rögzítésére, amelyekre légibombák és rádióadók függeszthetők. 1981. március 6-án repült először. Il–76MD–90 – Az Il–76MD modernizált változata. Il–76MF – Az Il–76MD továbbfejlesztett változata 6,6 m-re meghosszabbított törzzsel, az eredeti hajtóműveknél gazdaságosabb üzemű PSZ-90A-76 típusú turbóventilátoros gázturbinás sugárhajtóművekkel felszerelve. Teherbíró képességét 60 t-re növelték, a maximális felszálló tömeg 210 t-ra növekedett, személyzete 5 főre csökkent. 1995. augusztus 1-jén repült először. Egy darab épült belőle, 1995-ben mutatták be a párizsi Le Bourget repülő-világkiállítás- és szakvásáron. 1998-ban orosz–ukrán államközi szerződés született az MF altípus gyártásának pénzügyi hátteréről, de 2001-ig nem történt előrelépés az ügyben. 2007-ben az orosz légierő megkezdte megmaradt An-124-eseinek eladását, pótlásukra vélhetően ez az altípus lesz kiválasztva. A taskenti gyár mindösszesen három darab MF-re kapott rendelést Jordániától, ezeket teljesítette. Az orosz védelmi minisztérium azonban egyetlen darabot sem kívánt rendszeresíteni az immáron külföldinek számító típusból, így új szárnyakkal, hajtóművekkel, kormányvezérlő rendszerrel létrehozták az Il-476-ost, másik nevén az Il-76MD-90-est, mintegy konkurenciaként a taskenti Il-76MF számára. A lényegesen potensebb oroszországi Aviasztar gyár ezzel végképp kihalásra itélte a taskenti Il-76MF-et. Il–78 – Az Il–76MD-ből kialakított légi utántöltő repülőgép. 1983. június 26-án repült először. Il–78M – Az Il–78 légi utántöltő repülőgép módosított, továbbfejlesztett változata. Berijev A-50 - Az Il–76 alapján kialakított légtérellenőrző repülőgép. Berijev A–50E/M/U/I – Légtérellenőrző repülőgép. Berijev A–60 – Az Il–76MD-n alapuló légi szállítású lézerfegyver, mindössze 2 prototípus épült belőle. Il–78PP – Elektronikai zavaró repülőgép. Csak egy példány készült belőle. 1987. április 29-én repült először. Il–76MD–90 – Az Il–76MD PSZ–90A–76 -os hajtóművekkel, valamint modern avionikai berendezésekkel felszerelt, többfunkciós kijelzőkkel ellátott pilótafülkével épített modernizált változata. Korábbi típusjelzése Il–76MD–90A volt. A sorozatgyártást az uljanovszki Aviasztar–SZP repülőgépgyár végzi. A változat első példánya 2011 decemberében készült el, első felszállására 2012. szeptember 22-én került sor. Az orosz védelmi minisztérium 2012 októberében 39 darabot rendelt, melyeket 2020-ig szállít le a gyártó. A–100 Premjer – Az Il–76MD–90-en alapuló, aktív fázisvezérelt rácsantennával felszerelt felderítő és légtérellenőrző változat. Rendszeresítését 2016-ban tervezik. Polgári változatok Il–76T – Az Il–76M polgári szállító változata. A gépről eltávolították a faroklövész gépágyúját, az automata dipólszóró berendezést, a deszantoláshoz szükséges berendezéseket, valamint a speciális, katonai elektronikai berendezéseket. 1978. november 4-én repült először. Il–76K – Űrhajósok kiképzésére átalakított változat, amelyben speciális röppályán rövid időre imitálják a súlytalanságot. Il–76TD – Az Il–76T polgári célú szállító változat növelt teherbíróképességű és hatótávolságú továbbfejlesztett változata. Megerősítették a gép sárkányszerkezetét és a futóműveket. 50 t hasznos teher szállítására alkalmas, maximális felszálló tömege 190 t. Il–76MD Szkalpel – Az Il–76MD változatból kialakított kórház-repülőgép. Fedélzetén három egészségügyi modult helyeztek el: egy műtéti előkészítőt, egy műtőt, valamint intenzív terápiás sátrakat. 1983. július 23-án repült először. Il–76PSZ – Kutató-mentő repülőgép. 1984. december 18-án repült először. I l–76TD Anktartyida – Az Il–76TD sarkvidéki használatra átalakított változata. 1985. november 17-én repült először. Il–76MKD – Az űrhajós kiképzésre használt Il–76K módosított változata. Il–76P - Tűzoltó változat, amely 32 t tűzoltáshoz használatos anyag (folyadék, por) szállítására alkalmas. 1989. szeptember 22-én repült először. Il–76LL - Hajtóművek légi tesztjeire szolgáló repülő laboratórium, módosított elektronikai és rádiólokációs berendezésekkel. Az négy hajtómű egyikének a helyére a tesztelésre szánt hajtómű szerelhető. 1991-ben repült először. Il–76MD (tűzoltó változat) – Az Il–76MD tűzoltó változata. A tehertérben 42 t tűzoltáshoz használatos anyagot befogadó konténer helyezhető el. 1993. január 28-án repült először. Il–76TF – Az Il–76MF még fejlesztés alatt álló polgári szállító változata. Az Il–76MF–hez hasonlóan a gép PSZ–90A–76 gázturbinás sugárhajtóműveket kap. Személyzetét 3–4 főre csökkentik. Üzemeltető országok Több országnak is exportálták a típust, köztük Kínának, Indiának, Iraknak és Iránnak is. Az irak–iráni háború idején gyakran az a furcsa helyzet állt elő, hogy az azonos franciaországi reptereken (Párizs-Orly) egyazon időben rakodták a két ország tehergépeit francia hadianyaggal. Ebben az időben Budapesten is előfordult több ilyen eset: Ferihegy egyik sarkában az Iraqi Airways, a másik sarkában az Iran Air gépeit rakodták a Varsói Szerződés tagállamaitól meg-/átvett katonai eszközökkel. 1996 óta 12 db magyar lajstromjelzésű Il–76T és TD repült a CARGO Atlant-Hungary Airlines „zászlaja alatt”. Léon Bourgeois Léon Victor Auguste Bourgeois (Párizs, 1851. május 29. – 1925. Oger szeptember 29.) francia Nobel-békedíjas politikus, a Harmadik Francia Köztársaság 32. miniszterelnöke, 1919-ben a Nemzetek Szövetségének első elnöke. Pályafutása Kispolgári, republikánus családban született. Jogot tanult Párizsban, majd ügyvédként dolgozott. Politikai karrierjét az államigazgatásban kezdte 1876-ban. 1882-ben Tarn megye prefektusa, 1888-tól pedig nemzetgyűlési képviselője. 1888 májusában belügyi államtitkár helyettes Charles Floquet kormányzása idején, 1889-ben belügyminiszter Pierre Tirard kormányában. Charles de Freycinet negyedik kormányában és Émile Loubet kormányában közoktatási miniszter, 1892 decemberéből Alexandre Ribot kormányában volt igazságügyi miniszter. Neve elválaszthatatlan a szolidarizmus doktrínájától, bár maga a kifejezés nem tőle származik. Bourgeois olyan társadalmi és gazdasági programot dolgozott ki a radikális republikánus párt számára, amely különbözött az individualista liberalizmustól, a kollektivizmust hirdető szocializmustól, és a marxizmustól is. A szolidarizmus kölcsönös felelősségvállalás két vagy több személy között. Olyan fraternizáló kapcsolat, ami arra kötelez mindenkit, hogy segítsen a szerencsétlenebb sorsú embertársán. Ha a természetes szolidarizmus igazságtalanságot és egyenlőtlenséget vált ki, az államnak kell beavatkozni. A szolidarizmus megvalósítása, tehát a szegénység enyhítése ill. megszüntetése érdekében Bourgeois javasolta a jövedelemadó bevezetését, a heti pihenőnap megadását, a munkások nyugdíjjogosultságát, a tanulás lehetőségét valamennyi társadalmi osztály számára, a létminimum biztosítását, valamint az állam és egyház szétválasztását. Gondolatait a Revue nouvelle-ben cikksorozatban tette közzé, majd La solidarité címmel könyv formájában is kiadta 1896-ban. 1895. november 1-jén kormányt alakított. Szolidaritási politikáját a nemzetgyűlés és a szenátus elutasította, ezért inkább lemondott. A marxisták kispolgárinak tartották, a liberálisok a szabadságjogok megsértését vetették szemére. A szolidarizmus elve azonban nagy hatással volt a Harmadik Köztársaság társadalomfilozófiájára. Politikai karrierje folytatódott. Háromszor állt a külügyminisztérium élén (1896, 1906, 1914). A képviselőház elnöke volt 1902 és 1904 között, és a szenátusban elnökölt 1920-tól 1923-ig. 1919-ben a Nemzetek Szövetségének elnökévé választották. 1920-ban Nobel-békedíjjal tüntették ki. Publikációi La solidarité, 1896. La politique de la prévoyance sociale, 1912. Le traité de 1919 et la Société des Nations, 1920. Hugo Gatti Hugo Orlando Gatti (Buenos Aires, 1944. augusztus 19. –) argentin válogatott labdarúgókapus. Az argentin válogatott tagjaként részt vett az 1966-os világbajnokságon és az 1975-ös Copa Américan. Sikerei, díjai Argentin bajnok (3): 1976 Metropolitano, 1976 Nacional, 1981 Metropolitano Copa Libertadores (2): 1977, 1978 Világkupa (1): 1977 Farbus Farbus település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 548 fő (2015). Farbus Vimy, Thélus, Willerval és Bailleul-Sir-Berthoult községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Media Markt és Saturn A Media Markt és a Saturn a német METRO csoport tulajdonában lévő elektronikai termékeket árusító áruházlánc, Európa legnagyobb ilyen jellegű kiskereskedelmi hálózata. A cégcsoport két üzletláncból, a Saturnból és a Media Marktból áll. 1997. március 11-én jelent meg Magyarországon, a Shopmarkban található Media Markt üzletének megnyitásával. 2004. november 11-én a Saturn márkanév is megjelent hazánkban, az első Media Markt átépítésével, valamint a Mammutban kialakított új üzletben. 2012. november 1-jétől a magyarországi Saturn áruházakat egységesen Media Markt néven üzemeltetik tovább. A Saturn története 1961 júliusában Friedrich Wilhelm és Anni Waffenschmidt megnyitották Saturn-Hansa néven kölni üzletüket, kizárólagosan az NSZK diplomatái számára. 1969-ben a Saturn megnyitotta első HIFI-bemutatótermét, ahol az egyes termékek egymással összehasonlíthatóvá váltak. Fontos változás volt, hogy az üzlet minden vásárló előtt megnyitotta kapuit. 1972 novemberében a Saturn megnyitotta lemezjátszó-osztályát, ahol 80 m2-en lehetett válogatni a hanghordozó eszközök közül. Ekkor jelent meg az önkiszolgálás, ami nagy sikert aratott. 1975-ben az üzletlánc már napi 60 ezer lemezt értékesített. 1981-ben nyitotta meg az NSZK legnagyobb videózás témájú üzletét (kamerák, kazetták stb.). 1985-ben nyíltak az első üzletek Kölnön kívül: Hannover és Frankfurt am Main városában is nyílt Saturn-üzlet. 1990-ben a későbbi Media Markt-Saturn-Holding GmbH felvásárolta a Saturn-Hansa Handels GmbH-t. A cégcsoport döntése alapján két márkanéven folytatta értékesítését: a Media Markt és Saturn, habár egy cégcsoporthoz kerültek, továbbra is egymás versenytársai maradtak. Kialakult az ún. „kétmárkás” modell. 1994-ben nyitott meg Ausztriában az első Saturn-üzlet, ezzel megkezdődött a Saturn nemzetközi terjeszkedése. 1999-ben Franciaországban debütált az üzletlánc. 2001-ben adták át a világ legnagyobb elektronikai témájú üzletét, a 18 ezer m2-es Saturn Mönckebergstrasse-i üzletét Hamburgban. 2002-ben vezette be a Saturn „Geiz ist Geil!” kampányát. 2004-ben a Saturn megnyitotta 100. németországi üzletét, valamint belépett a lengyel és magyar piacra. Magyarországon „A fukar mindenit!” néven kezdett kampányolni, a Shopmarkban és a Mammutban található üzletei pedig nagy sikerként jelentek meg. 2005-ben a terjeszkedés Spanyolországban folytatódott, 2006-ban Hollandiában, 2007-ben pedig Belgiumban. 2008-ban Görögország és Luxemburg piacán, 2009-ben Svájcban és Törökországban, 2010-ben Oroszországban jelentek meg. A 2008-ban kezdődött gazdasági világválság erős hatással volt a kereskedelemre, így a műszaki termékek piacára is. 2012-ben felmerült a svájci Saturn-üzletek Media Marktba olvasztása, erről döntés még nem született. A cégcsoport márkaegységesítési terveit Magyarországon próbálta ki, ennek eredményeként a sikeres és ismert, de a Media Marktnál kevesebb üzlettel rendelkező Saturn 2012. november 1-jével beolvadt a Media Marktba. Saturn a világban Lengyelország Franciaország Ausztria Németország Belgium Olaszország Hollandia Spanyolország Görögország Luxemburg Media Markt a világban Németország Ausztria Belgium Franciaország Törökország Spanyolország Oroszország Svájc Svédország Lengyelország Olaszország Görögország Portugália Hollandia Magyarország Kína Magyarország Media Markt áruházak Magyarországon Az első áruházat 1997-ben nyitották a Shopmark bevásárlóközpontban (ezt 2004–2012 között Saturnként üzemeltették). Jelenleg 24 Media Markt áruház van Magyarországon, így ez Magyarország egyik legnagyobb elektronikai áruházlánca. Szentkirályi tanya Szentkirályi tanya románul: Clapa, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Alsódetrehem (Tritenii de Jos) mellett fekvő település. Története Szentkirályi tanya (Clapa) korábban Alsódetrehem (Tritenii de Jos) része volt. 1956 körül vált külön településsé 164 lakossal. 1966-ban 137, 1977-ben 262, 1992-ben 118, a 2002-es népszámláláskor 106 román lakosa volt. A vasöklű férfi A vasöklű férfi (eredeti cím: The Man with the Iron Fists) 2012-ben bemutatott amerikai harcművészeti akciófilm, melyet RZA rendezett, valamint RZA és Eli Roth írt. A film főszereplői RZA, Russell Crowe, Cung Le, Lucy Liu, Byron Mann, Rick Yune, Dave Bautista és Jamie Chung. A filmet az Amerikában 2012. november 2-án mutatták be. A film többnyire vegyes értékeléseket kapott a kritikusoktól. A Metacritic oldalán a film értékelése 51% a 100-ból, ami 18 véleményen alapul. A Rotten Tomatoeson a Vasöklű férfi 49%-os minősítést kapott, 84 értékelés alapján. Szereplők További magyar hangok: Mészáros András, Hábermann Lívia, Zámbori Soma, Vári Attila, Tarr Judit, Szabó Györgyi, Seder Gábor, Varga Gábor Média kiadás A film Észak-Amerikában 2013. február 12-én jelent meg DVD-n és Blu-Rayen. Magyarországon a film megjelenése, 2013. május 8-án volt. Vatai László Vatai László (Poroszló, 1914. július 18. – Toronto, Kanada, 1993. augusztus 3.) magyar református lelkész, irodalomtörténész, filozófus, egyetemi tanár, politikus, országgyűlési képviselő a Független Kisgazdapárt színeiben, majd a Szabad Európa Rádió munkatársa. Élete 1914-ben született Poroszlón. Egerben érettségizett, majd a Sárospataki Református Kollégiumban tanult tovább. 1936 és 1938 között Észak-Írországban, illetve az Egyesült Államokban folytatott egyetemi tanulmányokat. 1942-ben doktorált filozófiából a kolozsvári egyetemen, majd az irodalom filozófiája tárgykörében egyetemei magántanári habilitációra tett szert (1943). A Soli Deo Gloria Református Diákszövetség főtitkárává választották (1936-1940). Budapesten 1942-47 között egyetemek lelkipásztoraként is működött. A Közgazdasági fakultáson filozófiát tanított. A háború közben az ellenállási mozgalmakban való részvétele miatt megjárta a nyilasok, utána a Kisgazdapártban való politizálása miatt a kommunisták börtöneit; az FKGP képviselője volt 1945 és 1947 között. 1947 januárjában a Magyar Közösség ellen indított koncepciós eljárás keretében letartóztatták és a Mistéth-perben hat és fél évi börtönre ítélték. Még januárban felfüggesztették párttagságát, országgyűlési mandátumát pedig február 4-ei hatállyal semmisítették meg. 1947 szeptemberében feltételes szabadlábra helyezték. Novemberben elmenekült az országból. 1950-ben telepedett le Amerikában, ahol Buffalóban és Detroitban, majd a detroittal szomszédos, kanadai Windsorban, majd ismét Detroitban és végül Torontóban működött lelkipásztorként, de a Szabad Európa Rádió is több száz igehirdetését közvetítette. Egyetlen gyermeke, Ferenc már Kanadában született, 1948-ban. Munkássága Irodalomfilozófusi munkásságából elsősorban Dosztojevszkij: A szubjektív életérzés filozófiája c. értekezése és Adyval kapcsolatos gondolatai számítanak jelentősnek. Filozófusként az egzisztencializmus protestáns irányzatához sorolják. Nagy hatással volt Kodolányi János magyar íróra (ld. Zárt tárgyalás – Vatai pedig a Kelet Népében írt Csoda és realizmus c. értekezésében foglalkozik Kodolányi történelmi regényeivel is ). Emigránsként is a népi írók mozgalmához közel álló Látóhatár, ill. Új látóhatár c. folyóiratok köréhez tartozott. Natalie Portman Natalie Portman, eredeti nevén Neta-Lee Hershlag (Jeruzsálem, 1981. június 9. –) Oscar- és Golden Globe-díjas izraeli származású amerikai filmszínésznő. Gyermekszínészként kezdte karrierjét a 90-es években, az ezt megelőző években pedig táncolt és modellkedett. Első szerepét a Léon, a profi c. filmben kapta, melyben Jean Reno partnere volt, de az igazi ismertséget az új Csillagok háborúja-trilógia hozta meg számára, melyben Padmé Amidala szenátort alakította. Natalie többször is hangoztatta, hogy "…szívesebben vagyok okos, mint híres", ezért a Csillagok háborúja filmek forgatásával egyidőben a Harvard pszichológia szakán tanult; 2003-ban végzett. 2001-ben Csehov A sirály c. darabjában szerepelt, többek között Meryl Streep, Kevin Kline, és Philip Seymour Hoffman oldalán. 2005-ben a Közelebb c. filmben nyújtott alakításáért Golden Globe-díjat kapott. 2011-ben a Fekete hattyú c. filmben nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott. Családja 1981-ben született Natalie Hershlag néven, az izraeli Jeruzsálemben egy orvos–művész házaspár egyetlen gyermekeként. Édesapja Avner Hershlag termékenységkutató, édesanyja Shelley Stevens. Portman anyai rokonai osztrák és orosz zsidók voltak, apai rokonai Lengyelországban, illetve Romániában éltek, később pedig Izraelbe emigráltak. Apai nagyapjának szülei Auschwitzban haltak meg, romániai születésű dédanyja pedig a britek kémje volt a második világháborúban. Családja nem sokkal születése után az Egyesült Államokban, többszöri költözködés után New Yorkban telepedett le. Állítása szerint, habár igazán szereti az Egyesült Államokat, mégis Jeruzsálemben érzi igazán otthon magát. Mivel egyedüli gyermek, különösen szoros viszony fűzi őt szüleihez, akik minden premierjén részt vesznek. 2011. június 14-én született meg fia, Aleph. 2012. augusztus 4-én feleségül ment Benjamin Millepied francia koreográfushoz. 2017. február 22-én született meg lánya, Amalia. Tanulmányai Portman nagyon jó tanuló volt az iskolában; végig színjelesre teljesített. "A tudományok, az irodalom vagy a nyelvek számomra sokkal izgalmasabbak, és sosem érdekelt, hogy az egyetem választása esetleg kerékbe töri a karriert. Inkább leszek okos, mint filmsztár!", mondta egyszer egy interjúban. Habár elmondása szerint szülei nem voltak vallásosak, mégis egy New York-i zsidó általános iskolába járt. Középiskolai tanulmányait a Syosset Középiskolában végezte. Portman nem tudott elmenni a Csillagok háborúja I: Baljós árnyak bemutatójára, mivel középiskolai záróvizsgáira készült. Középiskola után beiratkozott a Harvardra, ahol pszichológiát tanult, de hallgatott emellett történelmet, filozófiát és teológiát is. 2003 júniusában diplomázott. A Harvardon a Lowell-ház tagja volt, és egyik alkalommal egy cikket írt a Harvard Crimsonba (iskolaújság), egy antiizraeli írásra reagálva. Portman az egyik harvardi professzor asszisztense volt, és (Natalie Hershlag néven) társszerzője volt egy neuropszichológiai cikknek, aminek köszönhetően Erdős-száma 5. 2006 márciusában vendégelőadó volt a Columbia Egyetemen, ahol a terrorizmusról tartott előadást, a V mint vérbosszú c. filmje kapcsán. Angol nyelven és héberül folyékonyan beszél, franciául, japánul és németül bizonyos fokig. Nemrég arabul kezdett tanulni. Személyes meggyőződés és jótékonyság Portman 8 éves kora óta vegetáriánus és az állatok jogainak szószólója. Nem eszik állati eredetű ételt, és nem visel sem szőrmét, sem tollat, sem bőrt. 2007-ben Portman piacra dobta saját tervezésű cipőit, amelyeket alternatív természetes anyagokból készítenek. A bevételt teljes egészében jótékony célra fordítja, mellyel többek között az állatvédőknek próbál segíteni. Szintén 2007-ben egy hegyi gorillákért folytatott kampány keretében Portman Ruandába utazott, hogy dokumentumfilmet forgasson egy stábbal a gorillákról. A természetfilmet az Animal Planet nevű csatorna sugározta. A munka során Portmannek alkalma nyílt arra, hogy az egyik példányt saját maga nevezze el. Portman a Gukina nevet adta az egyik kisgorillának, ami azt jelenti: játszani. Portman nagyon sok felé adakozik, de nem a hagyományos értelemben. "Azt az elvet vallom, hogy ne enni adj annak, aki éhes, hanem tanítsd meg halászni." Portman a FINCA - Foundation for International Community Assistance-ot támogatja adományaival. A szervezet egészen új, speciális módon támogatja a szegényeket: kezdőtőkét biztosít számukra, hogy utána saját kisvállalkozásuk segítségével, a maguk erejéből állhassanak talpra. 2007-ben Portman ellátogatott olyan egyetemekre, mint például a Harvard Egyetem, a UCLA, a UC Berkeley, a Stanford, Princeton, New York Egyetem és a Columbia Egyetem. Beszédében arra biztatta a fiatalokat, hogy csatlakozzanak a Village Banking Campaign-hoz, és adományaikkal támogassák a rászoruló családokat és közösségeket. Színészi pályafutása Korai évek Portman 4 éves korában kezdett el táncolni. 10 éves volt, amikor egy ügynök felfigyelt rá, és modellmunkákat ajánlott neki. Később azonban rádöbbent, hogy a színészet sokkal inkább érdekli, mint a modellkedés. Egy interjú során, Portman azt nyilatkozta: "…különböztem a többi gyerektől. Sokkal ambiciózusabb voltam és tudtam, hogy mit akarok elérni, épp ezért nagyon keményen dolgoztam. Nagyon komoly gyermek voltam." Portman az iskolai szünidők alatt színházi táborokban vett részt, és olyan darabokban játszott, mint például a Kabaré vagy a Szentivánéji álom. 1994-ben Jean Reno oldalán megkapta Mathilda szerepét a Léon, a profi című filmben. A nagyközönség ekkor figyelt fel rá, és a kritikusok is elismerően nyilatkoztak tehetségéről. Portman ekkor vette fel nagyanyja leánykori nevét, és a továbbiakban ezen a néven szerepelt a filmekben. Minderre azért volt szükség, mert meg akarta óvni a saját maga és családja életét a sajtó tolakodó kíváncsiskodásától. 1995-1999 A 90-es évek közepétől kezdve Portman előtt nyitva állt a nagyvilág; olyan filmekben szerepelt, mint például a Szemtől szemben, a Gyönyörű lányok, a Varázsige: I Love You és a Támad a Mars!. Emellett ő volt az első, akit felkértek a William Shakespeare Rómeó és Júlia c. drámájából készült film, a Rómeó+Júlia főszerepére, de ezt elutasította, mert a szerelmi jelenetek, valamint a közte és Leonardo DiCaprio közti korkülönbség elrettentette. Ezek után a Lolita szerepét nem vállalta el, a Jégvihart túl komornak találta. 1997-ben Portman az Anne Frank naplójából készült Broadway-adaptációban alakította a címszereplőt. A Mindenütt jó c. film főszerepét is le akarta mondani, mert nem volt hajlandó meztelenül a kamerák elé állni, de miután átírták a forgatókönyvet, mégis leforgatta a filmet. Az ebben a filmben nyújtott alakításáért Golden Globe-díjra is jelölték. A 90-es évek vége felé George Lucas Luke Skywalker és Leia hercegnő édesanyjának szerepét kínálta fel a számára az eredeti Star Wars-trilógia cselekményét megelőző részekben. Portmant ez az alakítása tette igazán ismertté. Az új trilógia első részét 1999–ben mutatták be. Ezek után nem sokkal egy leányanya szerepét alakította az Ahol a szív lakik c. filmben. 2000-2005 Az Ahol a szív lakik c. film után Portman beiratkozott a Harvard Egyetemre, pszichológia szakra. Egy 1999-es interjújában megjegyezte, hogy a Star Wars filmeket leszámítva nem szeretne semmilyen filmben szerepelni, mert az elkövetkező években a tanulásra szeretne koncentrálni. 2000 júniusától szeptemberig a Csillagok háborúja II: A klónok támadása c. epizódot kezdte el forgatni. 2001 júliusában Csehov Sirály c. darabjában alakította Nyina szerepét, és olyan színészekkel játszott együtt, mint Meryl Streep, Kevin Kline és Philip Seymour Hoffman. Ugyanebben az évben Zoolander – A trendkívüli c. filmben tűnt fel cameo szerepben, sok más hírességgel együtt. 2002–ben Portman egy kis szerepet kapott a Hideghegy c. filmben Jude Law és Nicole Kidman oldalán. 2004–ben olyan filmekben tűnt fel, mint a Garden State vagy a Közelebb. Az utóbbi filmben nyújtott alakításáért Golden Globe-díjat kapott. Ugyanezért a szerepért Oscarra is felterjesztették legjobb női mellékszereplő kategóriában, de a díjat abban az évben Cate Blanchett vihette el. 2005–ben a Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja c. filmben utoljára öltötte magára Padmé Amidala szerepét. Nem sokkal a bemutató (május 19.) előtt leborotváltatta a haját a V mint vérbosszú című film főszerepének kedvéért. Ebben Hugo Weaving oldalán egy fiatal lányt játszott, aki egy alternatív jövőben, véletlenül keveredik bele a fenyegető brit diktatúra ellen szőtt konspirációba. 2005-ben Portman a Free Zone, illetve a Goya kísértetei c. filmekben tűnt fel. Ez utóbbit 2006-ban mutatták be. 2006-napjainkig 2006–ban Portman részt vett a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a V mint vérbosszú c. film kapcsán. Ebben a filmben Evey Hammondot alakította, akit a titokzatos V megment a diktatúrát kiszolgáló rendőrségtől. A szerep kedvéért Portmannak el kellett sajátítania a brit akcentust (a történet Angliában játszódik), és le kellett borotváltatnia a haját. 2006 áprilisában a Mr. Magorium's Wonder Emporium c. gyerekeknek szóló filmet kezdte el forgatni Dustin Hoffman-nal. Elmondása szerint rendkívül izgalmas feladat volt számára, hogy gyerekekkel dolgozhatott együtt. 2006 végén elkezdődtek a A másik Boleyn lány c. film forgatási munkálatai, melyben Portman Boleyn Anna szerepét kapta meg, noha először Mary szerepét kínálták fel neki. A Marie Claire Magazinnak úgy nyilatkozott: "Anna sokkal jobban izgatott, mint a kiszámítható, egyenes Mary. Nagyobb kihívásnak éreztem ezt az elvetemült, bonyolult, romlott embert eljátszani, mert én nem ilyen vagyok." Szintén 2006-ban, Portman Wong Kar-wai My Blueberry Nights - A távolság íze c. filmjében szerepelt. Ebben egy bájos szélhámost, Leslie karakterét alakította. Emellett egy kisebb szerepet kapott A Simpson család 18. évadjában, melyben Bart Simpson barátnőjének, Darcynak kölcsönözte a hangját. 2007-ben Wes Anderson rövidfilmjében, a Hotel Chevalierben tűnt fel, melyben először vállalt el egy meztelen jelenetet. 2008-ban Portman lett a 61. cannes-i filmfesztivál legfiatalabb zsűritagja. 2008-ban 27 évesen debütált elsőfilmes rendezőként az Eve c. rövidfilmjével a Velencei Filmfesztiválon. 2009-ben Tobey Maguire és Jake Gyllenhaal mellett jástzott a Testvérek c. drámában, mely a 2004-es azonos nevű dán film remake-je. 2010-ben egy veterán balerinát alakított Darren Aronofsky Fekete hattyú c. filmjében. Ahhoz, hogy felkészüljön a szerepre, hat hónapon keresztül napi 5-8 órás táncoktatáson vett részt, és leadott 10 kilót. 2011. január 16-án ezért a szerepért a legjobb színésznő kategóriában nyert a Golden Globe-díj-átadón. 2011. február 27-én, ugyanezen szerepéért a legjobb női főszereplő kategóriában nyert Oscar-díjat. Filmográfia Színház Kegyetlen! (1994) Anna Frank naplója (1999) A sirály (2001) Díjak, jelölések Díjak 2002 - Teen Choice-díj, Legjobb filmszínésznő: dráma, akció, kaland kategória: Csillagok háborúja II: A klónok támadása 2005 - Golden Globe-díj , Legjobb női mellékszereplő : Közelebb 2005 - San Diego Filmkritikusok Díja a legjobb női mellékszereplőnek: Közelebb 2007 - Szaturnusz-díj, Legjobb színésznő: V mint vérbosszú 2011 - Golden Globe-díj , Legjobb drámai színésznő: Fekete hattyú 2011 - BAFTA-díj , Legjobb színésznő: Fekete hattyú 2011 - Oscar-díj , Legjobb női főszereplő : Fekete hattyú Jelölések 2000 - Golden Globe-díj , Legjobb női mellékszereplő : Mindenütt jó 2000 - Teen Choice-díj, Legjobb filmszínésznő kategória: Ahol a szív lakik 2000 - Szaturnusz-díj, Legjobb fiatal színésznő kategória: Csillagok háborúja I: Baljós árnyak 2000 - Arany Málna díj , Legrosszabb páros: Csillagok háborúja I: Baljós árnyak 2003 - Szaturnusz-díj, Legjobb színésznő kategória: Csillagok háborúja II: A klónok támadása 2003 - Arany Málna díj , Legrosszabb női epizódszereplő: Csillagok háborúja II: A klónok támadása 2003 - Arany Málna díj , Legrosszabb páros: Csillagok háborúja II: A klónok támadása 2005 - BAFTA-díj , Legjobb női mellékszereplő: Közelebb 2005 - Oscar-díj , Legjobb női mellékszereplő : Közelebb 2006 - Teen Choice-díj, Legjobb filmszínésznő: dráma, akció, kaland kategória: V mint vérbosszú 2007 - Szaturnusz-díj, Legjobb színésznő: Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja 2017 - Oscar-díj , Legjobb női főszereplő : Jackie 1-es busz (Gyöngyös) A gyöngyösi 1-es busz, más néven 1-es helyijárat Gyöngyös város egyik helyi érdekű buszjárata, ami a Kálvária-part és a 80-as lakótelep kapcsolatát biztosítja a belvárossal. Testvérjárata az 1/A. 1/A helyijárat Az 1-es busz testvérjárata, ami a belváros és a Kálvária-part között jár. Története Régen az 1-es helyijárat végállomása az Attila út helyett a Kitérőgyár állomás volt. A gyöngyösi városi közlekedés nagyobb lefedése érdekében az 1-es busz útvonalát meghosszabbították, több új megállót kapott a vonal, ám a járatok fele nem érinti azt. Forrás Mátra Volán Zrt. Zell am Ziller Zell am Ziller település Ausztriában, Tirolban a Schwazi járásban található. Területe 2,4 km², lakosainak száma 1 768 fő, népsűrűsége pedig 740 fő/km² (2014. január 1-jén). A település 575 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Hugo Gyldén Johan August Hugo Gyldén [ejtsd: jülden] (Helsingfors, 1841. május 29. – Stockholm, 1896. november 9.) svéd csillagász. Élete Dolgozott a pulkowai csillagdában, innen 1871-ben a stockholmi csillagvizsgáló igazgatójaként távozott. Főként a háborgási elmélet terén munkálkodott, ahol a számításoknak a bolygók intermediáris pályájának bevezetése által gyorsabb és biztosabb konvergenciát és nagyobb áttekinthetőséget igyekezett adni. Művei Untersuchungen über die Konstitution der Atmosphäre (Pétervár, 1866-68), Studien auf dem Gebiet der Störungstheorie (u.o. 1871); Recueil de tables contenant les développements numériquesa employer dans le calcul des perturbations des cometes (1877); Die Grundlehren der Astronomie nach ihrer geschichtlichen Entwickelung (Lipcse, 1877); Versuch einer mathematischen Theorie zur Erklärung des Lichtwechsels der veränderlichen Sterne (Helsingfors, 1879) Undersöknning of theorien för himlakropparnes rörelser (1881) Die intermediäre Bahn des Mondens (Acta mathematica 7:2) Traité analytique des Orbites absolues des huit planetes principales. I. (1893). Penyige vasútállomás Penyige vasútállomás egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútállomás, Penyige településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Fehérgyarmat vasútállomás Nagyszekeres vasútállomás Nagy-Miskolc „Nagy-Miskolc” 1945. január elsejével jött létre a történelmi Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítésével. Az ezt követő negyven évben még több települést csatoltak a városhoz. A Nagy-Miskolc kifejezést akkor használják a városra, ha meg akarják különböztetni a jelenlegi várost a történelmi városmagtól. Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítésének, egy ipari, kereskedelmi, egyetemi, kulturális és idegenforgalmi központ létrehozásának az ötlete már korábban megszületett, több egymást követő polgármester is lépéseket tett felé, különösen Hodobay Sándor 1922 és 1935 között. A három települést már az 1900-as évek elejétől villamos is összekötötte (a településhatárok átlépése miatt abban az időben csak helyiérdekű vasútként közlekedhetett). Miskolc jelentőségét ebben az időben emelte egyre növekvő népessége, valamint hogy a régió másik jelentős városa, Kassa a trianoni békeszerződést követően határainkon túlra került. A régióközponttá váláshoz már több létesítmény adott volt: az ipari központtá fejlesztés a Diósgyőri Vasgyárra alapult, a kulturális szerepkört a Miskolci Nemzeti Színház és a Herman Ottó Múzeum töltötte be, az 1950-es években az egyetem létrehozására is sor került. Az elcsatolt területekről több intézmény települt a városba, és új középületek is épültek (Zenepalota, Postapalota, Erdészeti palota, de a turizmusban fontos szerepet betöltő Palotaszálló is ekkor épült). 1941 és 1945 közt a város népessége több mint harmincezer fővel csökkent a háború viszontagságai miatt, de a városegyesítésekkel és az ipari központtá válással növekedni kezdett, 1950-re már meghaladta a százezret. A városhatár az egyesítések után több mint négyszeresére nőtt. Diósgyőr ( Perecessel ; 1945), 26 530 fő Hejőcsaba (1945), 5036 fő Görömböly ( Görömbölytapolcával ; 1950) 2845 fő Hámor ( Lillafüredből , Ómassából és Újmassából állt; 1950) 1030 fő Szirma (1950) 1899 fő Bükkszentlászló (1981) 723 fő David Niven James David Graham Niven (London, Anglia, 1910. március 1. – Château-d'Œx, Svájc, 1983. július 29.) angol színész. Élete Édesapját, a brit hadsereg hadnagyát, William Nivent már 1915-ben elvesztette (1917-ben eltűntnek nyilvánították). Az elemi iskola után, édesapja nyomdokait követve, katonai akadémiára járt, majd 2 évig Málta szigetén szolgált. Az 1930-as évek közepétől már Hollywoodban forgatott. A filmipar hamarosan felfigyelt rá. Kertész Mihály, A könnyűlovasság (1936) című filmjében már sikert aratott Randall kapitány szerepében. A máig nagy sikerű, Emily Brontë könyvéből készült, 1939-es Üvöltő szelekben repertoárja kiteljesedett Edgar Linton szerepében, Laurence Olivier mellett, drámai színészként is megállta a helyét. 1939-ben ismét a brit sereghez állt, de néha forgatott is, természetesen propagandaszagú háborús műveket. 1940-ben forgatta a Raffles című játékfilmet, amit sokan az egyik legjobb filmjének tartanak. Mielőtt eljátszotta a Navarone ágyúiban (1961) Miller tizedes szerepét, még 4 emlékezetes filmben láthattuk: a 80 nap alatt a föld körül (1956) Phileas Foggjaként, a Jó reggelt, búbánat (1958) Raymondjaként, a Külön asztalokban (1958), amiért Pollock ezredes alakításáért Oscar-díjat kapott, és a Ne egyétek meg a százszorszépeket! (1960) Lawrence Larry Mackayjeként. A felsorolt filmek mindegyike más és más kategóriába tartozik, ami az ő sokoldalúságát tükrözi. Olyan nőkkel szerepelt filmekben, mint például, Irene Papas, Doris Day, Shirley MacLaine, Rita Hayworth, Deborah Kerr, Ava Gardner, Ginger Rogers. Férfitársai voltak, például Gregory Peck, Anthony Quinn, Roger Moore, Charlton Heston. A Rózsaszín párduc sorozat első filmjét 1963-ban mutatták be. A Blake Edward nevével fémjelzett komédiában Peter Sellers-szel alkotott ragyogó párost. Woody Allen is felfigyelt és rá osztotta a 007-es ügynök paródiájában Sir James Bond szerepét. A film Casino Royale (1967) címen futott a mozikban. Az idősödő színészt egy ideig mellőzte a filmipar, és nem kapott szerepeket. Ezt ő nem is bánta, hiszen ekkoriban memoárt írt (1971, 1975), valamint televíziós show-t vezetett. Neil Simon történetéből, Robert Moore rendezésében 1976-ban egy tévéfilm készült, olyan ragyogó színészek főszereplésével, mint Peter Falk, Maggie Smith, Peter Sellers és Alec Guinness. A Halál a Níluson (1978) című Agatha Christie-feldolgozásban Peter Ustinov, Bette Davis, Maggie Smith és Mia Farrow voltak a partnerei. A Tengeri farkasok című filmben (1980) Gregory Peckkel, Roger Moore-ral és Trevor Howarddal szerepelt. 1982–1983 között még segédkezett Blake Edwardsnak az 1980-ban elhunyt Peter Sellers emlékét megőrizni. 1983. július 29-én hunyt el Svájcban. Halálát amiotrófiás laterálszklerózis okozta. Magánélete 1940-1946 között Primula Rollo volt a felesége. 1948-1983 között Hjordis Paulina Tersmedennel élt együtt. Filmjei Kleopátra (1934) Barbary coast (1935) A könnyűlovasság (1936) Az élnivágyó asszony (1936) A zendai fogoly (1937) Vacsora a Ritzben (1937) Kékszakáll nyolcadik felesége (1938) The Real Glory (1939) Üvöltő szelek (1939) Raffles (1939) Bachelor Mother (1939) Kevesek között az első (1942) The Way Ahead (1944) Diadalmas szerelem (1946) A püspök felesége (1947) Halászlegény frakkban (1950) A Hold kék (1953) A király tolvaja (1955) 80 nap alatt a Föld körül (1956) A kis kunyhó (1957) Jó reggelt, búbánat (1958) Külön asztalok (1958) Bonjour tristesse (1958) Kérd bármelyik lányt! (1959) Ne egyétek meg a százszorszépeket! (1960) Navarone ágyúi (1961) A Rózsaszín Párduc (1963) 55 nap Pekingben (1963) Dajkamesék hölgyeknek (1964) Lady L (1965) Ahol kémek vannak (1965) Casino Royale (1967) Az ördög szeme (1967) Lehetetlen évek (1968) A nagy zsákmány (1969) Meghívás egy gyilkos vacsorára (1976) No Deposit, No Return (1976) Reszkessetek, kincsrablók (1977) Agatha Christie : Halál a Níluson (1978) Műgyűjtők és kalandorok előnyben (1979) Fedőneve: Rettenthetetlen (1979) Tengeri farkasok (1980) Csiszolatlan gyémánt (1980) A rózsaszín párduc nyomában (1982) Jobb később, mint soha (1982) A rózsaszín párduc átka (1983) Díjai Sant Jordi-díj (1960) Oscar-díj (1959) New York-i Filmkritikusok díja (1958) Golden Globe-díj (1954, 1959) Sphaeramia A Sphaeramia a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a kardinálishal-félék (Apogonidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 2 faj tartozik: pizsamás kardinálishal (Sphaeramia nematoptera) (Bleeker, 1856) Sphaeramia orbicularis (Cuvier, 1828) Forrás http://www.fishbase.org/Nomenclature/ValidNameList.php?syng=Sphaeramia&syns=&vtitle=Scientific+Names+where+Genus+Equals+%3Ci%3ESphaeramia%3C%2Fi%3E&crit2=contains&crit1=EQUAL - FishBase Bajoriak A bajoriak (kiejtése: "bédzsoriak") egy faj a Star Trek-univerzumban. Anyabolygójuk a Bajor ("bédzsor") bolygó, mely sokáig kardassziai megszállás alatt állt. A megszállás után a többször is szóba került a bolygórendszer felvétele a Föderációba. Az anyabolygó közelében található egy stabil féregjárat a Gamma kvadránsba, emiatt nagy fontossággal bír. Az anyabolygónak öt holdja van, ebből kettő nevesítve van, a Derna és a Jeraddo. Külső megjelenésük A bajoriak belsőleg és külsőleg is hasonlóak az emberhez, kivéve bordázott orrukat. A bajoriak teste valamivel erősebb, mint az embereké, ez főleg a fejlettebb csontozatnak köszönhető; különösen fejlett a gerincük. Kormányzat Az új kormányzati szerkezet a kardassziai megszállás előtti köztársaság rendszerén alapul. Az Első Miniszter vezeti a Miniszterek Tanácsát, és vétójoggal bír a kormányzat minden mozdulata fölött. Az Első Miniszter a többi minisztert is irányítja, akik speciális feladatokat látnak el. A Kai a bajoriak vallási vezetője, aki a Tanácsban is helyet kap, de leginkább csak tanácsadói feladatot lát el. Társadalom és kultúra A bajori kultúra 500 000 éve virágzik, főként a tudományok és a művészetek, azon belül is az építészet. A bajoriak mélyen vallásosak. Vallásuk középpontjában a Próféták állnak, akik az Égi Szentélyből vezetik a bajoriakat. A hitük a próféciák hatalmában hasonló, mint az ókori görögök hite a delphoi jóslatokban. A próféciák között sok szól a Próféták Küldöttjéről, aki megtalálja az Égi Szentélyt, és így a bajoriak megmentőjévé válik. Sisko parancsnok kényelmetlen kettős szerepben találta magát, mikor megérkezett a Deep Space Nine űrállomásra, hiszen a közelben élő bajoriak a Próféták Küldöttjét látták benne, míg Csillagflotta-tisztként az űrállomás irányításáért volt felelős. Csak 7 évvel később sikerült minden elvárásnak megfelelnie. Több száz prófécia vonatkozik a Küldöttre, néhány közülük megvalósult Sisko érkezése után. A bajori hit vallási szövegei között a bajori féreglyuk a Próféták áldásaként tűnik fel. Vallási közösség A bajori vallás egységes, és csak ez az egy ortodox hit található a bolygón. A Kai az emberek választott vallási vezetője, aki a Vedek Gyűlést is vezeti. A Gyűlés 112 Vedekből, aki a bajori Rendjeit képviselik. Egy Rend leginkább azokból az emberekből áll, akik egy meghatározott Vedek (vagy Vedekek) nézeteit követik. A legtöbb Rend tradicionális és konzervatív, bár van néhány kívülálló Rend is, radikális nézetekkel. Szerencsére a radikális Rendek kevesen vannak, de számos olyan bajori van, aki vallja a nézeteiket, de nem tagja a Rendeknek, például azok, akik megalakították a Globális Egység Szövetsége nevű szervezetet, más néven a Kört. A Kör néhány éve puccsot kísérelt meg az Ideiglenes Kormány ellen, de elbukott. Egy Vedek, illetve Kai, könnyen felismerhető a narancssárga köntösről, valamint a bonyolultabb és nagyobb fülbevalóról. Néhány szekta a Próféták ártó szándékú és személyes hatalomra törő ellenségeit, az ún. Pah Démonokat imádja, akiket kitiltottak a Féregjáratból, és a Bajor bolygón élnek. A Próféták A Próféták a bajori hit központi alakjai, transzcendens életformák, akik egy nemlineáris idősíkban élnek. A bajoriak szerint a Próféták az igazság megtestesülései, akik bölcsességüket a Kristályokon keresztül mutatják meg. A Próféták az egyetlenek, akik újratöltik a bajoriakat életerővel, a pagh-val, ami létezést biztosít. A bajoriak úgy hiszik, hogy a pagh egy velük született szellemi erő. A Kristályok Az első Kristály, amit nyolc követett, kb. 10 000 éve jelent meg a Bajor egén. Mint a Próféták ajándékait, a Kristályokat templomok és monostorok szent ereklyetartóiban őrizték. Minden Kristálynak különböző funkciói vannak. A Megszállás után csak egyetlen Kristály maradt meg. Az évek alatt hármat sikerült visszaszerezni és most a bajori nép kezében vannak. A négy Kristály a következő: A Kilencedik Zöld Kristály: áthelyezi a használóját egy eleven emlékképbe A Harmadik Kék Kristály: A Jövendölés és Változás Kristálya. Megmutatja a jövőt egy kissé szürrealista képben. A Tudás Rózsaszín Kristálya: A Nagy Nagus szerezte vissza 2371-ben. Irányított tudást juttat a használóhoz. Az Idő Lila Kristálya: Képes a használóját az időben utaztatni. A Kiválasztott A Kiválasztott az az ember, aki felfedezi az Égi Szentélyt és beszél a Prófétákkal. Benjamin Siskot Kai Opaka nevezte Kiválasztottnak, amikor megérkezett az állomásra. Akorem Laan egy rövid időre Sisko örökébe lépett, mint a Kiválasztott, amikor 2372-ben Laan a Próféták segítségével a 22. századból a 24. századba került. A népszerűtlen D'jarra kasztrendszer visszaállítása után Sisko megmérkőzött Akoremmel a Kiválasztott címért. Sisko hamarosan megszilárdította Kiválasztottként a személyét. D’jarra kasztrendszer Az ősi bajoriak a D'jarra kasztrendszer szerint éltek. A bajori társadalmi helyzet és hivatás a születéstől fogva a fülbevaló kialakításában volt szabályozva. A Megszállás után a rendszert megszüntették. Fülbevaló A bajoriak személyisége szoros összefüggésben van a fülbevalójukkal. A kivitelezése mélyen összekapcsolódik a családfával és d'jarra-val, de néhány vallási és katonai személy a munkájához igazította a fülbevaló alakját. A fülbevalót leggyakrabban a jobb fülben hordják. A személynevek alakja Bajori neveknél a családi név megelőzi a személyes nevet. Kira Nerys vezetékneve Kira, a keresztneve Nerys. A bajori címek szintén összekapcsolódnak a vallási címekkel. A Kai a bajoriak vallási vezetője. A Vedek 112 befolyásos szellemi vezető címe. A bajor politikai vezetője az első miniszter, akit demokratikusan választanak meg. A jelenlegi Ideiglenes Kormány a kardassziaiak kivonulása után alakult meg. Történelem 500 000 évvel ezelőtt a bajori már egy virágzó civilizáció volt, technológiailag és kulturálisan igen fejlett. A hit adta az embereknek a békét, és az élet harmóniájának érzetét. 10 000 éve, amikor az első Kristály megjelent az égen, megalakult a jelenlegi bajori hit. Közben a bajoriak felfedezték az űr közeli területeit a tachion gyorsította űrhajóikon, kapcsolatba léptek Kardassziával, ahol akkoriban hasonlóan békeszerető és vallásos emberek éltek. Eltelt több ezer év. Kardasszia egy éhező bolygóvá vált, ami a természeti források elapadásából fakadt. Amikor a katonaság a gyenge civil kormányzattól átvette a hatalmat, úgy gondolták, hogy csak a terjeszkedés mentheti meg a kardassziaiakat. Könyörtelenül leigázták a közeli bolygókat, és a birodalom bekebelezte a Bajort is. A bajori hit nem lehetett felkészülve a kardassziaiak támadására, és a bolygó 2328-ban el is esett. A Kardassziai Megszállás alatt, ami 2339-től 2369-ig tartott, 10 millió bajori halt meg, és rengeteg kényszerült kényszermunkára. 2351-ben a kardassziaiak megépítették a Terok Nor bányaállomást a Bajor felett. A Megszállás 30 éve alatt a földalatti ellenállás rengeteg szabotázst követett el a kardassziai kormányzat ellen. Az ellenállási sejtek, mint például a Shakaar, a Higa Metar, a Khon-Ma és az Ornathia a Bajor hegyeiben folytattak gerillaharcot. A sok millió halott hatására a kardassziaiak végül megváltoztatták helyzetüket a Bajoron. 2369-ben aláírták Bajor és Kardasszia között a fegyverszünetet, és Kardasszia kivonult a bolygóról. Az utánuk maradt káoszban megszülető Ideiglenes Kormány aláírta az Ilviai Kiáltványt, amelyben száműznek minden bajori kollaboránst. A gyenge és védtelen Bajor felkérte a Föderációt, hogy a Terok Norról felügyelje a kivonulást. A Csillagflotta Deep Space Nine űrállomásává váló Terok Nor parancsnoka Sisko lett. 2370-ben polgárháború alakult ki a Bajoron, amikor a Globális Egység Szövetsége, a Kör, amit Jarro Essa miniszter vezetett, fellázadt az Ideiglenes Kormány gyengesége és a Föderáció ellen. A felkelést végül a DS9 legénysége buktatta meg. 2370 végén megjelent a Domínium, a Gamma Kvadráns urai, és elpusztította a U.S.S. Odyssey-t. Bajor és Kardasszia 2371-ben békét kötött és a kardassziaiak visszaadták az elrabolt Kristályokat. Nem sokkal később meghalt az Első Miniszter, Kalem Opren. Kai Winn átvette a helyét, megszerezve ezzel a világi vezetést is. Shaakar ezt nem nézte jó szemmel, és végül legyőzve Winn seregét megszerezte az Első Miniszter címet. 2372-ben a Bajoron a pagh-démonokat kiszabadították a tűzbarlangokból és hamarosan kitöltötték dühüket, nem vesztegetve arra időt, hogy megkíséreljék elpusztítani a Prófétákat. Az új kardassziai civil kormányzat visszavitte az Idő Kristályát a Bajorra. Ekkortájt Sisko felfedezte B'Halat, az elveszett várost, amelynél felismerte, hogy Bajor belépését a Föderációba el kell halasztani. Tovább folytak a harcok a Domínium/Kardassziai Birodalom és a Föderáció/Klingon birodalom között. A Dominium felajánlotta Bajornak, hogy a háborúban semleges maradhat. Ezt később Winn elfogadta. A Dominium elfoglalta a DS9-et, és a bajoriakat arra kényszerítette, hogy együttműködjenek. Kira maradt az összekötő tiszt, de már a Dominium felé. Nem sokkal később a Föderáció visszafoglalta az állomást. 2375 vége felé Kai Winn látomást kapott a Prófétáktól. Feladatul kapta Bajor újjáépítését. Winn visszatért a Bajorra, miután Sisko elvette Kassidy Yatest, ahol helyzetét kihasználva megpróbált hozzáférni a tiltott Kosst Amojan könyvekhez. A könyvek végül egy csel eredményeként Gul Dukathoz kerültek. Sisko saját élete árán végül elpusztította a könyveket és Dukatot is. A Küldött ezek után csatlakozott a Prófétákhoz az Égi Szentélyben. Az új együttműködő szellem Bajor és Kardasszia között egy új jövő ígéretét vetítik előre, ahol a régi ellenségek békében élhetnek és Bajor megszállott múltja csak egy ködös emlék lesz. 1981–1982-es magyar jégkorongbajnokság A 45. első osztályú jégkorongbajnokságban három csapat indult el. A mérkőzéseket 1981. november 9. és 1982. február 23. között a Kisstadionban, a Megyeri úti jégpályán, a Millenárison valamint a Székesfehérvári jégpályán rendezték meg. A Ferencváros csapata megerősödött, mivel a Fóti SE-be átigazolt játékosai visszatértek. Az Újpestnek sikerült vezetőedzőként szerződtetni a 187-szeres szovjet válogatott Vitalij Davidovot. A szezon közben három új jégpályát avattak. 1981 őszén adták át a leninvárosi és péti, majd 1982. február 12-én a Budapest Sportcsarnokot, amely az első fedett pályás csarnok volt Magyarországon. Az első fedett pályás mérkőzésre március kilencedikén került sor amikor a magyar válogatott 11-3-ra verte meg a franciákat. A bajnokság végeredménye 1. Újpest Dózsa 2. Ferencvárosi TC 3. Székesfehérvári Volán SC Az Újpest Dózsa bajnokcsapata Ancsin János, Bodor Zsigmond, Buzás Gábor, Buzás György, Eperjessy Miklós (kapus), Flóra Péter, Gogolák László, Kevevári Kálmán, Kovács Csaba, Kucsera Péter, Lantos Gábor, Legéndy Imre, Pék György, Menyhárt Gáspár, Szabó István, Szadovszky Gábor (kapus), Szeles Dezső Edző: Vitalij Davidov A bajnokság különdíjasai Az évad legjobb ifjúsági korú játékosa (Leveles Kupa): Ancsin János (Újpest Dózsa) Forrás sporthirado.hu MJSZ archívum 1952-es magyar férfi kézilabda-bajnokság (első osztály) Az 1952-es magyar férfi kézilabda-bajnokság a második kézilabda-bajnokság volt, melyet kispályán rendeztek. A csapatok területi (budapesti és megyei) bajnokságokban játszottak, a győztesek (Budapestről és egyes megyékből több helyezett is) az országos középdöntőben, majd az országos döntőben küzdöttek tovább a végső helyezésekért. Budapesten tizenkét csapat indult el, a csapatok egy kört játszottak. Az országos fordulókban is csak egy kör volt. A VM Közért új neve VM Fűszért lett. A Vasas Standard új neve Vasas Beloiannisz lett. Országos döntő * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Országos középdöntő Győr: 1. Bp. Honvéd 6, 2. Tatabányai Bányász 4, 3. VL Győri Fonó 2, 4. Veszprémi Haladás 0 pont Hódmezővásárhely: 1. VL Kistext 6, 2. Szegedi Honvéd 4, 3. Pécsi Honvéd 2, 4. VL Békéscsabai Pamutszövő 0 pont Miskolc: 1. Diósgyőri Vasas 6, 2. Budakalászi Vörös Lobogó 4, 3. Vasas Elektromos 2, 4. Egri Haladás 0 pont Törökszentmiklós: 1. Bp. Dózsa 6, 2. Debreceni Honvéd 4, 3. Sztálinvárosi Vasas 2, 4. Martfűi Vörös Lobogó 0 pont Budapesti csoport * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Forrás Népsport 1952.06.30. (döntő) 1952.06.23. (középdöntő) 1952.05.27., 06.10. (Bp) magyar bajnokságok - kezitortenelem.hu Sebészet A sebészet (görögül: χειρουργική, a görög "kéz" és "munka" szavakból, latinosan chirurgiae) az orvostudománynak azon ága, mely invazív, a test integritásának megbontásával járó beavatkozásokat használ a különböző kóros állapotok és sérülések kórismézésére illetve kezelésére. A sebészet az orvoslás egyik legősibb ága, mely azonban az általános érzéstelenítés és a hatékony fertőtlenítés felfedezése óta rohamos fejlődésen ment át és mára számtalan kisebb szakterületre tagolódott. A sebészetet – a sebek, sebesülések (köztük a ficamok, rándulások és húzódások) ellátását – régebben nem orvos képzettségű borbélyok, csontkovácsok, majd később felcserek és seborvosok végezték. Mai formájában a baleseti sebészet lát el hasonló feladatokat a sürgősségi betegellátás orvosi szakterület részeként. Szakterületek általános sebészet hasi sebészet proktológia endokrin sebészet baleseti sebészet (traumatológia) gyermeksebészet idegsebészet (neurológia) agysebészet agydaganatsebészet (forrás: orvosi enciklopédia) fej-nyak sebészet maxillofaciális sebészet szemsebészet lézeres szemműtét szájsebészet dentoalveoláris sebészet parodontológia arc, állcsont- és szájsebészet fül-orr-gégészeti sebészet mellkassebészet tüdősebészet szívsebészet (kardiológia) urológiai sebészet szülészet-nőgyógyászat onkológiai sebészet ortopéd sebészet vállsebészet kézsebészet mikrosebészet bőrsebészet érsebészet plasztikai sebészet minimálisan invazív sebészet endoszkópia laparoszkópia artroszkópia robotsebészet Állatsebészet Affektív pszichológia Az affektus szótári jelentése: érzelmi fellobbanás, indulat (Juhász, Szőke és mtsai 1972.) A pszichológia szakirodalmában azonban ennél lényegesen tágabb értelemben használatos. Sokan tévesen az érzelem szinonimájaként használják a kifejezést, még a magyar szóhasználatban is gyakran azonosnak tekintik a két fogalmat. Az affektus kifejezés Ben Ze'ev (2000) szerint magában foglalja az érzelmek, érzések, hangulatok és affektív reakciók teljes panorámáját. Az affektív jelenségek Az affektív tudomány kézikönyvében 6 területet sorolnak fel a leggyakrabban tanulmányozott affektív jelenségek közé: emóció (érzelem): agyi, vegetatív és viselkedéses válaszok összehangolt, viszonylag rövid epizódjai, amelyek serkentik az organizmus válaszát egy külső vagy belső jelentős eseményre érzés, érzet: az emóciók szubjektív reprezentációja, amely az érzelem bármely komponensét tükrözheti. Általában az érzelem kellemes-kellemetlen voltát emeli ki. hangulat: diffúz affektív állapot, amely az érzelemnél gyakran kisebb intenzitású, ám hosszabb ideig tart; rendszerint nem kapcsolódik koherens mintázatba szerveződő érzelemkifejezésekkel, és néha nyilvánvaló ok nélkül jelenik meg attitűd: értékelő viszonyulást jelent egy tárggyal (személy, fizikai tárgy, társadalmi intézmény, csoport, eszme) kapcsolatban, viszonylag tartós belső reprezentáció affektív stílus: viszonylag stabil diszpozíciók, amelyek arra indítják a személyt, hogy adott tárgyakat, személyeket, jelenségeket bizonyos érzelmi minőségek szerint és/vagy affektív dimenziók mentén észleljen és válaszoljon rájuk temperamentum: olyan meghatározott affektív stílus, melynek genetikai alapja van, időben stabil jellemző és az élet során korán (csecsemőkorban) tetten érhető. Davidson és munkatársai hangsúlyozzák, hogy ezek a jelenségek átfedhetnek (például ellenséges hangulatban nagy a düh átélésének valószínűsége), így megkülönböztetésük nem feltétlenül jelenti azt, hogy eltérő idegrendszeri alapokon működnek (például a félelem szabályozásának alapjául szolgáló neurális mechanizmus részben a szorongásos hangulat vagy affektív stílus hátterében is áll) (Davidson et al., 2003). Affektív rendellenességek Oatley és Jenkins (1996/2001) a hangulatzavarokat (depresszió, mánia) és a szorongásos zavarokat is az affektív jelenségek spektrumába sorolja, ám a BNO-10 (1995/1996) és DSM-IV (1994/1997) meghatározása szerint ezek affektív rendellenességek. Ezek az affektus szabályozásának zavarát jelentik, melyek hetekig, hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhatnak. Az affektív pszichológia forradalma (az affektív tudomány kialakulása) A hosszú elhanyagolás utáni visszacsapás: A 20. század vezető pszichológiai irányzatai kezdetben nem foglalkoztak az affektív jelenségekkel. Az 1960-as években a kognitív pszichológia ugyan teljesen elhanyagolta a motivációs és az érzelem témakörét, azonban a pszichológia alkalmazott területei egyre inkább igényelték a motivációs koncepciókat. Kísérleti bizonyítékok az érzelmek és hangulatok kogníciót, viselkedést és döntéseket befolyásoló hatásáról (pl Johnson és Tversky (1983), hipnóziskutatás (Bower)). Az evolúciós pszichológiai paradigma kialakulása (Barkow, Cosmides, Tooby 1992): a lelki jelenségek adaptív jelentőségét emelte ki. Az idegtudomány fejlődése - az affektív idegtudomány megjelenése, melynek eredményeképp bizonyítékok születtek az amygdala és más kéreg alatti struktúrák a tudattalan érzelmi feldolgozásban betöltött szerepével kapcsolatban (Armony, LeDoux 2000). Az 1980-as évekre teszik az affektív forradalom kezdetét. Az affektív tudomány formális zászlóbontásának tartják a 2003-ban megjelent affektív tudomány kézikönyvét (Davidson, Scherer és Goldsmith). Az affektív forradalom megváltoztatta a pszichológia emberképét és új szemléletet hozott magával, mert felismerte az affektív folyamatok adaptív jelentőségét többek között az egyén erőforrásainak mozgósításában, mely segíthet a betegségből való kigyógyulásban és az egészség megtartásában, a személyiség fejlődésében, a társas interakciók gördülékennyé tételében, a csoportfolyamatok szabályozásában és a szaporodás sikereségében is. 7212 Artaxerxes A 7212 Artaxerxes (ideiglenes jelöléssel 2155 T-2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én. Alla Kusnyir Alla Sulimovna Kusnyir (héberül: ��� ��������� ������, oroszul: А́лла Шу́лимовна Кушни́р, a nemzetközi szakirodalomban Alla Kushnir, a numizmatikával foglalkozó tudományos műveit Alla Kushnir-Stein néven publikálta), (Moszkva, 1941. augusztus 11. – Tel-Aviv, 2013. augusztus 2.) 1973-ig szovjet, 1974-től izraeli női sakkozó, női nemzetközi nagymester, háromszoros világbajnoki döntős (1965, 1969, 1972), csapatban és egyéniben is háromszoros sakkolimpiai bajnok, a Szovjetunió női sakkbajnoka (1970). Ya’akov Meshorer numizmatikai díjjal kitüntetett archeológus, numizmatikus, a Tel-Aviv University professzora. Sakkpályafutása Az 1960-as évek közepétől egy évtizeden át a világ második legerősebb sakkozónője. 2017-ben a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjává választották. 1960-ban lett sakkmester, 1962-ben női nemzetközi mester, és 1976-ban szerezte meg a női nagymesteri címet. Háromszor szerepelt a világbajnoki döntőben, mindháromszor Nona Gaprindasvili ellen maradt alul. Az 1965-ös és az 1969-es női sakkvilágbajnokságon 8,5–4,5-re, az 1972-esen 8,5–7,5-re vesztett. A szovjet női sakkbajnokság döntőjében 1959-ben az 5., 1961-ben a 3–4., 1962-ben 2–3., 1963-ban 3. helyezett. 1970-ben Maaja Rannikuval holtversenyben az első helyen végzett a Szovjetunió női sakkbajnokságán, az első helyet eldöntő páros mérkőzésen 1971-ben 4–3-ra győzött, ezzel megszerezte a bajnoki címet. Három sakkolimpián vett részt, mindhárom alkalommal egyéniben és csapatban is aranyérmet szerzett. Két alkalommal a Szovjetunió színeiben, a harmadik alkalommal Izrael színeiben szerezte érmeit. A három olimpián összesen vereség nélkül 21 győzelmet aratott 4 döntetlen mellett, amely 92%-os teljesítmény, és ezzel az egynél több olimpián szerepelt versenyzők között a rekordot tartja. 1975-ben a Lone Pine-ban rendezett nemzetközi nagymesterversenyen a mezőnyben egyedüli nőként 50%-os teljesítményt ért el, három nagymestert is legyőzve a 44 résztvevős tornán, amelyen 22 nagymester és 11 nemzetközi mester indult. A fordulónként kiosztott szépségdíjak közül két alkalommal is az ő nyert játszmája kapta az elismerést. 1981-től nem indult a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által nyilvántartott versenyen. Szereplései a világbajnokságokon Az 1963–1965-ös világbajnoki ciklusban az 1964-ben Szuhumiban rendezett világbajnokjelöltek versenyén kapott lehetőséget első alkalommal a világbajnoki címért folyó versengésre. A 18 résztvevős tornán holtversenyben az 1–3. helyen végzett, majd a kétfordulós körmérkőzéses rájátszásból ő került ki győztesen, és először mérkőzhetett a világbajnoki címért Nona Gaprindasvilivel. A világbajnoki döntőn 8,5–4,5 arányban vereséget szenvedett. Az 1967–1969-es világbajnoki ciklusban az 1967-ben Szabadkán rendezett világbajnokjelöltek versenyén a 18 résztvevős tornán egy ponttal megelőzve a mezőnyt szerezte meg az első helyet, ezzel másodszor is jogot szerzett a regnáló világbajnok elleni mérkőzésre. A világbajnoki döntőn ezúttal is 8,5–4,5 arányban maradt alul. Az 1970–1972-es világbajnoki ciklusban új rendszerben választották ki a világbajnok kihívójának személyét. A zónaközi versenyen első három helyezést elért versenyző, kiegészülve az előző döntő vesztesével, Alla Kusnyirral, kieséses rendszerű páros mérkőzéseket jűtszottak, amlyek győztese lehetett a világbajnoki címet védő Nona Gaprindasvili kihívója. A négy között először Tatjana Zatulovszkaját gyzte le 5,5–4,5 arányban, majd a Nana Alekszandria elleni 6,5–2,5 arányú győzelmével harmadszor is jogot szerzett arra, hogy a világbajnoki címért mérkőzzön Nona Gaprindasvilivel. A világbajnoki döntőn ezúttal szoros eredményt ért el, és csupán 8,5–7,5 arányban maradt alul, de harmadszor sem sikerült elhódítani a címet. Az 1973–1975-ös világbajnoki ciklusban nem indulhatott el, mert 1973-ban elhagyta a Szovjetuniót é Izraelben telepedett le. A következő világbajnoki ciklusban már Izrael színeiben szerepelt. Az 1976–1978-as sakkvilágbajnoksági ciklusban a Rosendaalban rendezett zónaközi versenyen Jelena Ahmilovszkajával holtversenyben végzett az élen, ezzel továbbjutott a világ nyolc legjobb női sakkozója részvételével rendezett kieséses rendszerű világbajnokjelölti párosmérkőzéses szakaszba. Itt először Irina Levityina ellen 6–3-ra, majd Jelena Fatalibekova ellen 6,5–3,5-re győzött, a döntőben azonban 7,5–6,5 arányban kikapott a később a világbajnoki címet is megszerző Maia Csiburdanidzétől. Szereplései a sakkolimpiákon 1969 és 1976 között három sakkolimpián vett részt, amelyeken csapatban és egyéniben is minden alkalommal aranyérmet szerzett. További csapateredményei A Szovjetunió csapatbajnokságában Moszkva válogatottjában 1960-ban a lánytáblán, 1962–1972 között öt alkalommal az 1. női táblán játszva csapatban három arany-, két ezüst- és egy bronz-, egyéniben két arany- és két ezüstérmet szerzett. A Szovjet Kupában a Trud csapatával 1961-ben bronz-, 1964-ben arany-, 1966-ban ezüstérmes lett. Egyéni eredményével 1961-ben a lánytáblán ezüst-, 1964-ben és 1966-ban az 1. női táblán bronzérmet szerzett. Tudományos munkássága 1973-ban kivándorolt Izraelbe, ahol a Tel-Aviv-i Egyetemen kezdett tanítani. 1979-ben visszavonult a sakkozástól, és életét tudományos munkájának szentelte. Az egyetemen archeológiával foglalkozott, és a numizmatika professzora, az Israeli Numismatic Society (Izraeli Numizmatikai Társaság) akadémiai konzulense lett. 2009-ben vonult nyugdíjba, de továbbra is publikált. 2013. januárban. megkapta a Ya’akov Meshorer numizmatikai díjat. Halála után az Izraeli Numizmatikai Társaság külön ülésen emlékezett meg munkásságáról. Megjelent művei, publikációi A bibliography of the city coinage of Palestine : from the 2nd century B.C. to the 3rd century A.D., (Oxford, 1987.) ISBN 9780860544821 Studies in Greek and Latin inscriptions on the Palestinian coinage under the Principate (Tel-Aviv, 1990) Me��arim bi-khetovot Ye�aniyot �e-Romiyot shel ma�beʻot Erets- Yiśraʼel ba-te�ufah Prin�ipaʼit, Tel-Aviv University, 1990. The Roman and Byzantine Near East : some recent archaeological research (Journal of Roman Archeology, 1995–2002.) Two Hellenistic weights from Phoenicia in the Hecht museum collection, University of Haifa, 2005. Late Hellenistic coins of Gaza and the date of the Hasmonean conquest of the city, Schweizer Münzblätter, (2000) Kushnir-Stein, A. „On the visit of Agrippa I to Alexandria in AD 38,” JJS 51(2), 2000 Kushnir-Stein, A. „The Coinage of Agrippa II,” SCI 21, 2002 Kushnir-Stein, A. „Agrippa I in Josephus,” SCI 22, 2003 Corpus Inscriptionum Iudaeae/Palaestinae: Volume 1 1/1: Jerusalem, Part 1: 1-704 (Berlin, De Gruyter, 2010.) ISBN 9783110337464 Caesarea and the Middle Coast: 1121-2160 (Corpus Inscriptionum Judaeae/Palaestinae), De Gruyter, 2011. ISBN 978-3110222173 Corpus inscriptionum Iudaeae, Palaestinae Vol. 1. Jerusalem Pt. 2. 705 - 1120 (De Gruyter, 2012) South Coast: 2161-2648 A multi-lingual corpus of the inscriptions from Alexander to Muhammad (2014) További publikációi a Forum Ancient Coins oldalon. 1-es busz (Salgótarján) A salgótarjáni 1-es jelzésű autóbuszok a Helyi Autóbusz-állomás és Zagyvaróna, Mátyás király út között közlekednek. A viszonylatot a KMKK Zrt. üzemelteti. Menetidő 25 perc . A járművek általában csuklós buszok szoktak lenni. Betétjáratok 1A Az 1-es busz 1A jelzésű betétjárata Zagyvaróna, Mátyás király út és az Uzoni Péter Iskola között közlekedik. Kiemelt kapcsolatot biztosít a Borbély Lajos Szakközépiskolával és az Uzoni Péter Iskolával. Iskolai tanítási napokon 7:20-kor indul Zagyvarónáról. 2017.szeptember 1-ig 1U jelzéssel közlekedett. 1R Az 1-es busz 1R jelzésű betétjárata a Helyi Autóbusz-állomás - Zagyvaróna - Rónabánya útvonalon közlekedik, iskolai tanítási napokon. A buszok Rónabányáról 7:20-kor, 14:30-kor, 16:35-kor indulnak, míg a Helyi Autóbusz-állomásról 13:55-kor és 16:00-kor. Mivel Rónabánya hegyvidéken fekszik így az 1R jelzésű buszokon szóló járművek fordulnak elő. kapcsolatot biztosít a Rónafalu Rónabánya, és a város általános és középiskoláival. 2016. április 30-án, a menetrendváltással megszűnt. 2016-os brazil labdarúgó-bajnokság (első osztály) A 2016-os brazil labdarúgó-első osztály, más néven Brasileiro Série A a brazil országos bajnokságok 60-ik szezonja volt. A sorozatot a Palmeiras együttese nyerte története során kilencedik alkalommal. A bajnokság utolsó négy helyezettje a következő szezonban a másodosztály küzdelmeiben folytatja további szereplését. Változások az előző idényhez képest Botafogo Santa Cruz Vitória América Mineiro Avaí Vasco da Gama Goiás Joinville Tabella Utolsó frissítés: 2017. január 30. Forrás: Football League Tables A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. gólkülönbség, 3. szerzett gólok száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes (CV): Címvédő, (Ú): Újonc Sebők Imre Sebők Imre (Apostag, 1906. augusztus 6. – Budapest, 1980. szeptember 14.) magyar festő, grafikus, képregényrajzoló. Életrajz Az ifjú Sebők Imre utcajárdára rajzolt képeit fedezte fel az arra sétáló Pólya Tibor. A paraszti családból származó fiatalembernek ez a találkozás fordulatot hozott életébe. Mint inas került a tehetségét felfedező Pólya Tiborhoz, aki foglalkozott vele, és tanította. Állandóan a műteremben tartózkodott, ahol ez idő tájt egymásnak adták a kilincset a jobbnál jobb rajzolók, grafikusok. Sebők Imre pedig figyelte a munkáikat, és szüntelenül rajzolt, képezte magát. Pólya, Feiks Jenő híres rajziskolájába ajánlotta, ahol leginkább mágnások gyermekei, hatalmas pénzekért tanulhattak. Sebők rendkívül magabiztos rajztudása és Pólya közreműködése lehetővé tette, hogy ingyen vegyen részt az oktatásban. Ezt követően képzőműveszeti iskolába javasolták, ahol Glatz Oszkár és Bernáth Aurél tanítványa volt. Ezt az iskolát azonban nem tudta befejezni. Pénzt kellett keresnie, és két év után abbahagyta tanulmányait. Nehéz anyagi helyzetén Tolnai Simon, a Tolnai Világlapja című újság akkori és egyben utolsó tulajdonosa segített, és 1932-ben szerződtette lapjainak illusztrálására. Ekkor került kapcsolatba a sajtóval, amely végül egész életét meghatározta. Illusztrálta a Magyar Cserkész, az Ünnep, a Délibáb és az Antenna című lapokat. Emellett több száz, akkor divatos 10-20 filléres, félpengős, pengős regénynek rajzolt, festett címlapot (1935-től 1942-ig, majd 1946 és 1947 között, a magyar ponyvairodalom második virágkorában, az első az 1910-20-as években volt). Rengeteget dolgozott, ontotta a jobbnál jobb rajzokat, és rövid idő alatt rendkívül népszerű lett. A Hungária Rt. számára rengeteg ifjúsági regényt látott el illusztrációkkal és szebbnél szebb címlapokkal. Nem sokkal a háború kitörése előtt, egy kanadai újsághoz hívták, amibe Tarzan és a Maya istennő címmel képregényt kellett volna rajzolnia. Ő azonban nem akart elutazni, így ebből nem lett semmi (pár kockát és rajzot készített ugyan, de ezek elvesztek). Ezután Rómába kapott meghívást, de oda sem volt hajlandó elutazni. A háború után a Tolnai Világlapja mint Dolgozók Világlapja még egy ideig működött, majd megszűnése után Sebők Imrének is új munkahelyet kellett néznie. Dolgozott a Képes Kurírnak és a Friss Újságnak. Gál György a Pesti Izé című vicclapba hívta (1946-1948) olyan rajzolókkal egyetemben, mint Korcsmáros Pál, Byssz Róbert, Hauswirth Magda, Török János. A 100 számot megélt és betiltott újság után, ugyanez a gárda pár hónap után egy másik vicclapot FŰRÉSZ címen indított el, de ez is rövid életű volt. Az ötvenes években olyan propagandakiadványokat illusztrált, mint a Rendőrség kiskönyvtára, Belügyminisztérium kiskönyvtára stb. Az ötvenes évek második felében újonnan induló lapok folytatásos képregényeket kezdtek közölni. Sebők Imre képregényei 1957-től a Magyar Ifjúságban hetente jelentek meg 1967 októberéig, a Népszavában pedig naponta 1962 és 1977 között. Emellett rajzolt a Pajtás, a Füles, a Képes Nyelvmester, a Magyar Rendőr és a Tolna Megyei Népújság számára is egy pár képregényt. Az általa rajzolt képregények nagy többségének a forgatókönyveit Cs. Horváth Tibor írta. Folyamatosan ellátta munkával, amit otthonában végezhetett. Ettől a naponként gyártott háromkockás képregényektől megcsömörlött, és 1966 után stílusa megkopott. A továbbra is míves kompozícióknak a kidolgozottsága komoly kívánnivalót hagyott maga után. 1973-ban megszűnt a napi taposómalom, így élete utolsó hét képregényét ismét mesteri módon készítette el. Főbb képregényei: A párizsi Notre Dame (1958), Ben Hur (1960), A mayák kincse (1962), Robin Hood (1963), Koldus és királyfi (1965), A kétéltű ember (1966), Odüsszeia (1975). Készített egy ötvenkét lapos francia kártyát, amelyeken erotikus, lenge öltözetű hölgyek szerepeltek, és amit pár évvel később újra kiadtak amin, már hátteret is készített a nők mögé. Az 1950-es 60-as években minden jelentősebb grafikust, köztük Sebők Imrét is felkértek diafilmek készítésére. Szívesen és örömmel vállalta el ezeket a munkákat, mert ő elsősorban festőnek tartotta magát. Összesen 14 diafilmet festett meg. Ezek közül kiemelkednek: A kőbaltás ember, Monte Cristo grófja, Ben Hur, Robinson Crusoe, Kincses sziget és a Nagymedve fiai. Több művét is lefordították németre, az egykori NDK-ban megjelenő lapok számára. Képregényei Első közlések Pajtás 1949. Vak Bottyánék rajtaütnek Három elveszett úttörő 1950. Beljajev: A kétéltű ember 1966. Kőszegi: A sakkozógép titka 1967. Alaksza: A csempészek titka Szivárvány Kiskönyvtár 1956. Kittenberger: Oroszlánkaland Afrikában Magyar Ifjúság 1957. Stevenson: A kincses sziget Polevoj: Az arany 1958. Lem: Asztronauták Nicolescu: Yahuarhuaca száműzöttei Hugo: A párizsi Notre Dame 1959. London: A mexicoi Valentyinov: Kaszanda lázadása 1960. Wallace: Ben Hur Traven: Aranyásók Dold-Mihajlik: Ordasok között Lawson: A négylábú bomba 1961. Fiedler: Számkivetve Prus: A fáraó Garay: Háry János Cs. Horváth: A 107-es akta Müller: Jelek a holdról 1962. Laskai: Diverzánsok Scott: Ivanhoe Schreyer: A zöld szörny 1963. Cs. Horváth: Egy ember akinek élni kell Howard: Hét tenger ördöge Pinchon: Viva Villa 1964. Fekete: A koppányi aga testamentuma London: Alaszka démona Ovalov: A rézgomb 1965. Goncsár: Három találkozás Cs. Horváth: Ballada a poétáról Merle. A sziget 1966. Coster: Till Eulenspiegel Asimov: Robotok lázadása Hammet: A máltai sólyom 1967. Schiller: Tell Vilmos Sejnyin: A sirius akció Boulle: Híd a Kwai folyón 1971. Bradbury: Mennydörgő robaj Népszava 1961. XII.24. - Maupassant: Az ajándék XII.24. - Cs. Horváth: Nagy kópé Sempronio! 1962. I.28-III.10. - Voynich: Bögöly III.11-V.5. - Tolsztoj: Halálsugár V.6-VII.7. - London: A mayák kincse VII.8-VIII.26. - Jókai: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból VIII.28-X.13. - Bates: Jó széllel francia partra X.14-XII.30. - Martinov: A Vénusz titka XII.24. - Bocaccio: A féllábú daru XII.24. - Ambrus: A Tenkbrink-eset 1963. I.3-II.16. - Ziergiebel: A sebhelyes arcú II.17-IV.30. - Jókai: Szegény gazdagok V.1-VII.9. - Defoe: Robinson Crusoe VII.10-IX.10. - Jókai: Szép Mikhál IX.11-XI.1. - Doyle: Eltűnt világ XI.2-XII.30. - Naszibov: Rejtekhely az Elbán XII.31-III.1. - Cs. Horváth: Robin Hood 1964. III.1-V.1. - Molnár: A Pál utcai fiúk V.4-VII.12. - Stendhal: Pármai kolostor VII.14-IX.13. - Waten: Hajsza IX.13-I.10. - Jókai: Szeretve mind a vérpadig 1965. I.10-III.17. - Twain: Koldus és királyfi III.18-V.26. - Panov: Ködkapitány V.27-VIII.1. - Traven: A halálhajó VIII.3-X.3. - Faulkner: Sírgyalázók X.10-II.13. - Berkesi-Kardos: Kopjások 1966. II.13-V.7. - Arnaud: A félelem bére V.8-VII.27. - Beljajev: A kétéltű ember X.2-XI.19. - Panov: Chicago szépe XI.25-II.25. - Mikszáth: A fekete város 1967. III.19-VII.11. - Imre-Bojcsuk: A vörös Túr VII.23-XI.26. - Twain: Tom és Huck kalandjai XII.3-II.9. - Kim: Elolvasás után elégetendő 1968. II.10-IV.23. - Stevenson: A kincses sziget IV.24-VII.7. - Imre-Bojcsuk: Mairelandi veszedelem VII.9-XI.27. - Gárdonyi: Egri csillagok XI.28-II.14. - Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója 1969. II.15-IV.29. - Golubjov: A piramis titka IV.30-VII.9. - Schreyer: Preludio 11 VII.10-IX.18. - Szolovjov: A csendháborító IX.19-XI.4. - Kuttner: Android XI.16-I.16. - Jegorov: Merénylet! 1970. II.1-IV.3. - Merle: Állati elmék IV.12-VII.10. - London: Farkasvér VII.11-IX.24. - Polescsuk: A pergamen titka IX.25-I.21. - Rajnov: A névtelen ügynök 1971. III.19-VII.3. - Schreyer: A zöld szörnyeteg VII.4-IX.1. - Jókai: A három királyok csillaga IX.5- Zsoldos: A feladat 1972. Móra: Aranykoporsó Beljajev: A repülő ember Jókai: A kétszarvú ember 1973. Homérosz: Iliász 1975. Goncsár: Zászlóvivők Homérosz: Odüsszeia 1976. London: Az éneklő kutya 1977. Obrucsev: Utazás Plutoniába Képes Nyelvmester 1962. Két fiú, két világ TolnaMegyei Népújság 1963. Ivanov: A rajnai várkastély Magyar Rendőr 1964. Thürk: A dzsungel előtt meghal a szél Füles évkönyv 1964. Molnár: Széntolvajok 1969. Poe: Az aranybogár Füles 1975. London: Tragédia a messzi északon Hemingway: Francis Macomber rövid boldogsága Képregényeinek újrakiadása Sebők Imre: Jack London nyomán (Fekete-Fehér Képregénymúzeum, Míves Céh, 2005), ISBN 9638691719 A teljes Sebők-életmű újraközlését 2006-ban kezdte meg a Windom kiadó . Egy hirhedett kalandor , ISBN 9638723505 A Kincses sziget , ISBN 9638723513 Halálsugár , ISBN 9789638723529 Mairelandi veszedelem Szegény gazdagok A sebhelyes arcú Tom és Huck kalandjai A Vénusz titka Jó széllel francia partra Diafilmjei Apja fia (31 kocka) ff. 1952. A kőbaltás ember (59 kocka) sz. 1953. Robinson (60 kocka) sz. 1955. Fegyverrel a hazáért (88 kocka) ff. 1956. A kincses sziget (52 kocka) sz. 1957. Monte Cristo grófja (81 kocka) sz. 1957. Vihar Itália felett (66 kocka) sz. 1959. Csihajda (46 kocka) sz. 1960. Ben Hur (79 kocka) sz. 1962. Kalózok a tengeren – Hosszú Ben a kalózvezér (60 kocka) sz. 1969. Tájfun repülők (60 kocka) sz. 1972. Nagy Medve fiai (75 kocka) sz. 1978. Léon Semmeling Léon Semmeling (Moelingen, 1940. január 4.) belga válogatott labdarúgó, edző. Közönséges csikófark A közönséges csikófark (Ephedra distachya) a csikófarkfélék (Ephedraceae) közé tartozó fokozottan védett cserje. Alfajok Ephedra distachya subsp. distachya Ephedra distachya subsp. helvetica (C.A. Mey.) Asch. & Graebn., 1897 Ephedra distachya subsp. monostachya (L.) Riedl, 1967 Elterjedése Őshazája a Földközi-tenger vidéke, Ázsia. Hazánkban a száraz vidékek növénye, hajdani löszmaradványokon és homokgyepekben él, fokozott védelmet élvez. Érdekesség, hogy egyes élőhelyeken sokszor kizárólag porzós, máshol csak termős telepek vannak jelen. Leggyakrabban a Duna–Tisza köze és a Szentendrei-sziget homokpusztáin láthatjuk, emellett a Budai-hegység dolomit-sziklagyepjeiben és a Mezőföldön, lösznövényzetben fordul elő. Budapest belterületén két ponton maradt fenn napjainkig. A Gellért-hegy fő turistalátványosságának számító Szabadság-szobortól egy perc járásnyira él néhány termős példánya. A Sas-hegy védett területén viszont csak porzós egyedei élnek. Megjelenése Nálunk alacsony, 20–30 cm-es, kétlaki cserje. Vörösbarna, fásodó gyökérzete van. A hajtás ágai vesszőszerűek, 1–3 mm vastagok, sűrűn „ízekre”, internódiumokra tagoltak. A szár zöld színű, fotoszintetizál is. Pikkelyes levelei alapjukon összenőttek, keresztben átellenesek. A porzós virágok barkába rendeződnek. A porzós és a termős virágok is nyelesek és szárcsomókról erednek. A porzós virágzatot 2-8 keresztben átellenes murvalevélpár építi fel, melyek tövén a két alsót kivéve porzós virágok találhatók 2-3 pollenzsákkal. A termős virágzatok 4-7 murvalevélpárból szerveződnek, és csak a felső pár tövében található 2 virág. Szaporodása Minden virágot száraz hüvellyé szerveződő 2 virágtakarólevél vesz körül. A szélbeporzás segítségével kettős megtermékenyítés megy végbe, ami már a zárvatermők sajátossága. A zárvatermőkkel szemben viszont itt mindkét megtermékenyített petesejtből embrió lesz. A murvalevelek a megtermékenyítés után elhúsosodnak, és piros színű tobozbogyót, ízletes álbogyót hoznak létre, aminek köszönhetően állatok útján is terjed a mag. Felhasználása Fokozottan védett! Eszmei értéke: 100.000-, Ft Gyógyhatása: Pangáscsökkentő, fogyás, dohányzásról való leszokás, nőgyógyászati problémák. Teázásra nem használható, mert erős hatású anyagokat (efedrin és pszeudoefedrin alkaloidákat) tartalmaz. Kizárólag gyógynövényhez jól értő orvos javaslatára, az orvos által előírt adagban fogyasztható gyógyszerként! Gyógyászati A csikófarkot a hagyományos kínai orvoslás már több mint 5000 év óta használja, elsősorban az asztma kezelésére. Csak a szárat és az ágakat dolgozzák fel, nem a teljes növényt. A Ma Huang készítményt a kínai orvosok a hörghurut, szénanátha, közönséges meghűlés és egyéb megbetegedésekre is alkalmazták. Az efedrin alkaloidot részint légzésjavítóként, részint az asztma gyógyszereként a hagyományos gyógyászat elterjedten alkalmazza. Az orvosok által előszeretettel felírt további csikófark alkaloid között találjuk a pszeudoefedrin és norefedrin vegyületeket. A fenil-propanolamin néven fogyási tablettaként vény nélkül árusított készítmény kétféle csikófark alkaloidot tartalmazott, míg mellékhatásai miatt vissza nem vonták a gyógyszerpiacról. Hatóanyagával, a tisztított efedrin és a pszeudoefedrin alkaloidokkal folytatott több évtizedes kutatások kimutatták, hogy e vegyületek hatásos nazális (az orron át felszippantható) légzésjavítók, valamint az asztma gyógyszerei. Emellett emelik a vérnyomást, fokozzák a szívritmust, az erek összehúzódását és a hörgőtágulást, valamint serkentik a központi idegrendszert. Az állatkísérletek köhögéscsillapító és gyulladáscsökkentő hatását is alátámasztották. Egyes herbalisták étvágycsökkentőként vagy a szív és keringési rendszer, illetve a központi idegrendszer serkentőjeként javasolják. Készítményeiről azt tartják, hogy növeli a szexuális örömérzetet.[forrás?] Mint kábítószer Egyes országokban az efedrintartalmú szerek forgalmazását korlátozzák, mivel amfetaminszármazékok prekurzora lehet. 1790 a tudományban Az 1790. év a tudományban és a technikában. Díjak Copley-érem : nem került kiosztásra Születések február 3. - Gideon Mantell paleontológus († 1852 ) március 12. - John Frederic Daniell kémikus, fizikus († 1845 ) május 23. - Jules Dumont d'Urville felfedező († 1842 ) július 1. - George Everest geográfus († 1866 ) október 25. - Robert Stirling feltaláló († 1878 ) december 19. - William Edward Parry felfedező († 1855 ) Férfi 77 kg-os súlyemelés a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon a súlyemelés férfi 77 kg-os versenyszámát augusztus 13-án rendezték. Rekordok A versenyt megelőzően a következő rekordok voltak érvényben: A versenyen új rekord nem született. Eredmények Az eredmények kilogrammban értendők. A rövidítés jelentése a következő: DNF : érvényes kísérlet nélkül Harag napja A harag napja (más néven lehetőségek napja) az 1992-es év egyik legnagyobb magyarországi tüntetése volt, amelyet a Torgyán József vezetésével jobbra tolódó Független Kisgazdapárt szervezett az Antall-kormány lemondatására. Az 1992. április 25-én radikális hangvitelű felszólalásokkal, de fegyelmezetten lezajló demonstráció nem érte el meghirdetett politikai céljait, ám a kisgazdák mozgalmán belül megerősítette Torgyán vezető szerepét. A demonstráció háttere Az 1990-es országgyűlési választásokat követően az FKGP részvételével alakult meg az Antall-kormány. A párt által követelt reprivatizációs törvény bukását követően hatalmi harc robbant ki a Kisgazdapártban. Torgyán József, a párt országgyűlési frakcióvezetője 1991 kora tavaszától változó sikerű harcot vívott a párt vezetésével szemben. Torgyán sikerrel szerezte meg az FKGP tagságának rokonszenvét és a pártelnöki tisztséget, de az országgyűlési frakcióban kisebbségben maradt. Torgyán a rendszerváltás nyomán kibontakozó gazdasági válság és a növekvő munkanélküliség miatt terjedő elégedetlenséget meglovagolva az FKGP-t az MDF jobboldali váltópártjává akarta felépíteni. A szakítás előbb a frakcióban következett be 1991 novemberében: Torgyánt csak 11 kisgazda képviselőtársa követte, a frakció döntő többsége, 33 képviselő a kormány további támogatását választotta. Torgyán József vezetésével a Kisgazdapárt jobbra tolódott, 1991 decemberében a választók majd' kétharmada (64%) már jobboldali radikális pártként gondolt a Torgyán vezette Kisgazdákra. 1992 februárjában Torgyán József bejelentette, hogy az FKGP kilép a kormányból és ellenzékbe vonul. Nem sokkal a koalíció felbontása után hirdette meg 1992. április 25-ére a Kisgazdapárt első országos kormányellenes demonstrációját, amelynek a harag napja nevet adta. A demonstrációt megelőző két hónapban Torgyán József országjárást tartott, amelyen ismertette a párt követeléseit. A követelések először nyilvánosan a szegedi sportcsarnokban rendezett gyűlésen hangzottak el: Az Antall-kormány 1992. szeptember 1-jéig történő lemondása Független szakértői kormány megalakítása az 1994-es választásokig Az Országgyűlés átalakítása alkotmányozó nemzetgyűléssé A határon túli magyarok választójogának megadása Az államszocialista időszakban meghatározó közéleti szerepet játszó személyek büntetőjogi felelősségre vonása A privatizációt és a földkérdést rendező gazdasági törvények megalkotása A Torgyánnal szemben álló kisgazdák sorban elhatárolták magukat a pártelnöktől. A kormányt támogató kisgazdaszervezetek arra hívták fel a polgárokat, hogy tiltakozzanak az FKGP radikalizálódása ellen: álljanak háttal a menetnek, illetve szervezzenek nemzeti összetartozást demonstráló rendezvényeket. Április közepén csatlakozott a rendezvényhez a korabeli szélsőjobboldal egyik meghatározó szervezete, a Nemzeti Ellenzéki Kerekasztal. (A NEKA-n kívül egyetlen szervezet, a Szolidaitás Szakszervezeti Munkásszövetség jelezte csatlakozási szándékát.) Az egyre feszültebb légkörben több kisgazdarendezvényen is elszabadultak az indulatok. Debrecenben Torgyán híveit, Hódmezővásárhelyen és Szegeden a kormányt támogató kisgazdákat távolították el a szervezők. A tüntetés részletes programját az azt megelőző héten tette közzé a Kisgazdapárt. A párt 800 fős rendezőgárdát állított föl és 23 különvonatot rendelt a MÁV-tól, amelyekkel a vidékről érkező tüntetőket tervezték a fővárosba szállítani. A kisgazdák 100 000 demonstráló részvételével számoltak. A részt vevők számára a pártvezetés megtiltotta az alkoholfogyasztást és az erőszakos magatartást. Torgyán észlelte a harag napja elnevezés kedvezőtlen fogadtatását, ezért a demonstráció hivatalos elnevezése a lehetőségek napja lett. A tüntetésre a rendőrség megerősített egységekkel készült. A harag napja A korábban megrendelt nagy számú különvonat helyett mindössze hat szerelvény érkezett a fővárosba. A délelőtt 10 órakor a Hősök terén kezdődő tüntetésen 7-8000 ezer tüntető jelent meg. A téren összegyűltek előtt Torgyán József élesen kritizálta az MDF vezette kormány privatizációs gyakorlatát, amely szerinte oka volt az egyre növekvő munkanélküliségnek, a nyugdíjasok éhezésének illetve a parasztság és a városi munkások elszegényedésnek. Megismételte pártja követeléseit a kormány lemondásáról és ügyvezető kormány kinevezéséről, illetve az 1947-es földbirtokviszonyok helyreállítását célzó törvények gyorsított megalkotásáról. A demonstrálók délben indultak el a Hősök teréről az Andrássy úton a Kossuth tér irányába. Az Andrássy út 64. számú ház (későbbi Terror Háza Múzeum) előtt tartott rövid megálláson az egykori szocialista vezetők megbüntetését követelték. A Kossuth térre a kora délutáni órákban érkezett az addigra jócskán megnövekedett, közel 25 000 fősre duzzadt tömeg, amelyben szélsőjobboldali fiatalok is feltűntek. A téren Torgyán József felolvasta pártja 25 pontot tartalmazó követeléslistáját, mivel azonban a kormány részéről annak átvételére senki sem jelent meg, így személyesen vitték be az Országházba. A demonstráció zárásaként a rendezők aláírásgyűjtő íveket osztottak szét, amelyeket a párt az országgyűlési képviselő visszahívásáról szóló népszavazás kezdeményezéséhez kívánt felhasználni. Az előzetes várakozásokkal és a felfokozott hangulattal ellentétben a rendezvény jelentősebb konfliktus nélkül zárult le. Az egyetlen atrocitás az eseményt megörökítő Fekete Doboz munkatársát érte, akit az egyik rendező bántalmazott. (A magáról megfeledkezett önkéntest Torgyán József a helyszínen kizárta a pártból.) A Torgyán-párti kisgazdák sikerként értékelték a tüntetést. Torgyán József 200 000 és negyedmillió közöttire becsülte a résztvevők számát, a Rendőrség mindössze 10-12 000-re. A konkurens kisgazdaszervezetek elítélték a kormányellenes tüntetést. A kormány részéről Antall József a rendezvény napjának délutánján a Műszaki Egyetemen tartott beszédében Torgyán követeléseit megalapozatlannak, demagógnak és teljesíthetetlennek nevezte. Elítélte a kormányellenes rendezvényt az addigra már az MDF belső jobboldali ellenzékét vezető Csurka István is. A tüntetés utóélete A tüntetéssel Torgyán József demonstrálta, hogy egyedül ő képes nagy tömegben megmozgatni a kisgazdák választói bázisát. A demonstráció megerősítette Torgyán vezető szerepét a Kisgazdapártban. A kisgazda pártelnök azonban hiába bizonyult a legerősebbnek a vetélytársak között, mégsem pártja vált az Antall József vezette MDF jobboldali radikális ellenzékévé. A mozgalmon belüli súlyos konfliktus a szervezet további töredezéséhez vezetett. 1992 szeptemberében újabb képviselők hagyták el a párt országgyűlési frakcióját, amely ennek következtében meg is szűnt, így Torgyán József elveszítette azt a lehetőséget, hogy frakcióvezetőként felszólalhasson a parlamentben. A párt képviselői kiszorultak a fontos vitáknak helyet adó parlamenti bizottságokból is, a párt az elkövetkező években mindhiába kísérletezett országgyűlési frakciója újraalapításával. 1993 tavaszán a radikális jobboldali szavazókat sikeresen szólította meg a Csurka István vezetésével és parlamenti frakcióval megalakuló MIÉP, így az FKGP számára kevés hely maradt a politikai jobbszárnyon. A harag napjai tüntetés után az FKGP fokozatosan felhagyott a radikális hangnemmel, ám a gyors iramban balra tolódó közvélemény miatt így sem volt képes népszerűségének jelentős növelésére. Az FKGP tömegtüntetés megszervezésére csak négy év elteltével, 1996-ban vállalkozott újból. A gyűlésen követelt pontokból egyik sem valósult meg, a képviselők visszahívásáról szóló népszavazási kísérlet elhalt. Marcilhac-sur-Célé Marcilhac-sur-Célé település Franciaországban, Lot megyében. Lakosainak száma 196 fő (2015). Marcilhac-sur-Célé Blars, Espédaillac, Larnagol, Saint-Chels, Saint-Sulpice és Sauliac-sur-Célé községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Norbert Eschmann Norbert Eschmann (Besançon, 1933. szeptember 19. – Lausanne, 2009. május 13.) francia születésű svájci labdarúgó-középpályás, edző. Lucius Cornelius Merula (i. e. 193) Az első Lucius Cornelius Merula Gallia Cisalpina területén harcolt a boik kelta népe ellen, miután azok fellázadtak a római uralom alól a II. pun háború során. A Mutina környékét fosztogató boikat véres csatában győzte le, de diadala oly sok veszteségbe került, hogy tisztjei hanyagsággal és késlekedéssel vádolták meg, ezért a senatus megtagadta tőle a triumphust. Nagy-Trianon A Nagy-Trianon a versailles-i kastély hatalmas parkjában található épület Párizs mellett, az Île-de-France régióban, Yvelines megyében. Ebben a kastélyban írták alá 1920. június 4-én az első világháborúban vesztes Magyarország új határait felrajzoló és jogfosztó békeszerződést. Története 1670 és 1687 közt épült, akkor még egyszerű kerti pavilonnak, de később jelentősen megnagyobbították. Párja, a Kis-Trianon majd egy évszázaddal később épült. Közkeletű tévedés, hogy a trianoni békeszerződést a két palota közti folyosón írták alá, ám ilyen átjáró sohasem létezett, lévén a két kastély egymástól mintegy fél kilométernyi távolságra található. Mindkét kastély nevét arról az aprócska településről kapták, amelynek helyén a Nagy-Trianont építették. A Nagy-Trianon kastély XIV. Lajos francia király számára épült, hogy családtagjaival és a kiválasztott kevesekkel együtt ide vonulhasson vissza a versailles-i palotában zajló udvari élet fáradalmai elől. Külső, rózsaszín languedoci márvány burkolata miatt Márvány-Trianon néven is emlegették. Helyén eredetileg egy kisebb épület állt, a „Porcelán-Trianon”, amelyet a király kedvese, Françoise Athénaïs de Rochechouart de Mortemart (Montespan márkiné) számára építettek, hogy a király közelében lehessen. 1687-ben (ekkor a márkiné már kiesett a király közvetlen kegyeiből) Jules Hardouin Mansart kapta a megbízást, hogy építsen nagyobb épületet és az építkezés a következő évben már be is fejeződött. A király uralkodásának vége felé az udvari etikett uralma ezen a kastélyon is elhatalmasodott és a királyi család „rejtekhelyként” már inkább a Marly kastélyt kezdte előnyben részesíteni. Nagy-Trianonként az után kezdték el emlegetni az épületet, hogy XV. Lajos uralkodása idején felépült a Kis-Trianon kastély. Az épületet a francia királyság bukása után feldúlták, majd 1805 és 1815 között I. Napóleon császár foglalta el, és empire stílusban rendeztette be. Ma népszerű turistacélpont és gyakran a francia köztársasági elnök is itt találkozik külföldi vendégeivel. A békeszerződés helyszíne Az első világháború utáni magyar békeszerződést 1920. június 4-én írták alá a Nagy-Trianon kastélyban. Sok forrás még a közelmúltban is a Kis-Trianon kastélyt nevezte meg helyszínként, illetve a két Trianon palota közti (nem létező) folyosót. Ablonczy Balázs történész kutatásai szerint az utóbbi tévhit forrása valószínűleg a Pesti Napló 1920. június 4-iki száma. A Kis-Trianon már csak azért sem jöhet szóba, mert ebben egyszerűen nincs a ceremónián részt vevő hetven-nyolcvan ember befogadására alkalmas nagyságú terem. Magyarország békeszerződését a Cotelle-csarnokban (franciául Galerie des Cotelles), ebben az 52 méter hosszú és hét méter széles (valóban folyosónak tetsző) teremben írták alá. (Az aláírás emlékét kis tábla őrzi.) Ez Jean Cotelle festőművészről kapta a nevét, aki a 17. században 21 versailles-i életképet festett a terem falaira. A csarnok további három képe Étienne Allegrain és Jean-Baptiste Martin alkotása. A termet öt 1810-ben készült 24-karos csillár világítja meg. A csarnok a kastély fő tömbjét és a Trianon-sous-Bois-t, a „liget felőli” szárnyat köti össze, amelyet Jacques Chirac francia elnök 1995-ben nyittatott meg a látogatók előtt. Vöröskő Vöröskő (szlovákul Červený Kameň, németül Rotenstein vagy Rothenstein) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Fekvése Illavától 11 km-re északnyugatra a Fehér-Kárpátokban fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén a késő bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. A 732 m magas „Haškovej” magaslaton a korai vaskorban kiterjedt erődített település volt, melyet 1961-ben tártak fel. A laténi, a hallstatti és a puhói kultúra cserépmaradványai és eszközei kerültek itt elő. A mai település soltész általi betelepítéssel keletkezett I. Lajos király uralkodása alatt, Oroszlánkő várának uradalmához tartozott. 1354-ben említik először „Wereskew” alakban, 1439-ben „possesio seu willa Wereskew”, 1484-ben „Cherweny Kamen”, 1503-ban „Czerwen Kamen”, 1683-ban „Wöröskö, Wereskö” alakban bukkan fel a korabeli forrásokban. 1598-ban az adóösszeírás szerint 19 ház állt a településen. A poroszkai uradalom 1683-as urbáriuma szerint 5 egész telkes jobbágya, 3 házas zsellére, 20 vagyontalan zsellére, 29 telkes jobbágya és 15 zsellére volt. A faluban 3 magtár, két malom és egy nagy gyümölcsöskert is állt. 1784-ben 106 házában 121 családban 724 lakos élt. 1828-ban 109 háza és 817 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, faáru-készítéssel, mészégetéssel, kosárfonással, vászonszövéssel foglalkoztak. A faluban 3 vízimalom, vaskohó, papírmalom is működött. A 19. század elején alapított vaskohójában lapátokat, kapákat és más kézi szerszámokat gyártottak. A század második felében sokan dolgoztak az erdőgazdaságban és a közeli fűrésztelepeken is. Vályi András szerint „VÖRÖSKŐ. Cserveni Kamen. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Gr. Königszeg, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Pukóvhoz 2/4 mértföldnyire; földgye közép termékenységű, legelője, fája kevés.” Fényes Elek szerint „Vöröskő (Cservena Kamen), Trencsén vm. tót f. Lednicztől délre 1/2 óra a hegyek közt: 781 kath., 7 zsidó lak. Katholik. paroch. templom; nagy erdő; kevés rét; sovány föld. Emlitést érdemel itten egy 300 négyszögölnyi nagyságu tó, mellyben különös itten körül ismeretlen nemü halak találtatnak. F. u. gr. Kőnigsegg. Ut. post. Trencsén.” Az első világháborúban 36 vöröskői férfi esett el. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. A község tűzoltóegyletét 1923-ban alapították. A könyvtár 1926-ban nyílt meg. A második világháború 1945. május 4-én ért itt véget. Népessége 1910-ben 1224, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 769 lakosából 749 szlovák volt. 2011-ben 716 lakosából 678 szlovák volt. Nevezetességei Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1795 – 96-ban épült, késő barokk stílusban. A templomon 1806 -ban és a 20. század elején végeztek nagyobb átalakításokat. Szűz Mária reneszánsz szobra 1630 körül, rokokó szentségtartója 1770 körül készült. Hippói Szent Ágoston tiszteletére szentelt késő barokk kápolnája 1788 -ban épült. Geiersthal Geiersthal település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2085 fő (1987. május 25.). Geiersthal Viechtach és Teisnach községekkel határos. Aujeszky Lipót Aujeszky Lipót (Nagylévárd, 1829. március 22. (keresztelés) – Budapest, 1887. február 12.) tanár, tankönyvszerző. Aujeszky Aladár orvos édesapja, Aujeszky László meteorológus apai nagyapja. Élete Aujeszky Vince és Miller Zsuzsanna lányaként született. A középiskolát a budapesti katolikus főgimnáziumban végezte el. 1861. november 1-jétől a budapesti IV. kerületi főreáliskolában dolgozott egészen haláláig. Két önállóan megjelent munkáján kívül több különböző természettudományi folyóiratokba is írt cikkeket. Elhunyt élete 58., házasságának 20., tanárságának 26. évében, 1887. február 12-én délelőtt 10 órakor. Örök nyugalomra helyezték 1887. február 14-én délután a Kerepesi úti temetőben. Neje Pröbsztl Antónia volt. Művei Természettan főgymn. és főreálisk. tanodák számára . Piskó 2. kiadása után magyarítá. Pest, 1870. (2. kiadás. Pest, 1874.) Természettan alreáltanodák számára . 2. kiadás. Piskó 8. kiadása után. Pest, 1872. Heterofóbia A heterofóbia félelem, idegenkedés a heteroszexuálisoktól, a másik nemtől, illetve a heteroszexuális magatartástól. Tágabb értelemben a heteroszexuálisok elleni diszkrimináció általános megnevezése, hasonlóan a faji diszkrimináció esetében használt rasszizmus, és a nemi diszkrimináció esetében használt szexizmus kifejezéshez. A heteroszexuálisok ellen irányuló diszkrimináció bizonyított ügyei ritkák. A tipikusnak mondható kisebb esetek azok, amikor a homoszexuális közönségre specializálódott, úgynevezett melegbárok megtagadják a belépést a heteroszexuális kísérő részére, vagy látványosan megemelt belépti díjat kérnek el a másik nemhez tartozó vendégektől. Ez szintén egyfajta szexizmus lehet. A heterofóbia sokak számára zavarba ejtő kifejezés. Egyesek ezt is csupán egynek tekintik a számos áltudományos frázis közül. Mások párhuzamot vonnak a heterofóbia és a homofóbia között, néhányan pedig a szó etimológiai helytelensége mellett érvelnek. [forrás?] Daphne Patai értelmezése Daphne Patai könyvében, a „Heterophobia: Sexual Harassment and the Future of Feminism” (Heterophobia: Szexuális zaklatás és a feminizmus jövője) című munkában a férfiak és nők közötti szexuális kontaktus elutasításának rokon értelmű kifejezéseként használja. Patai a heterofóbiát a feminizmuson keresztül vizsgálja, és azt állítja, hogy az ideológia olyannyira fertőzően férfiellenessé vált, hogy a mozgalom olyan tagjait, akiket romantikus szálak fűznek férfiakhoz, előfordul, hogy kiközösítik. A popkultúrában A rapper Eminem „Criminal” című dalában szarkasztikusan használja a kifejezést. „Homophobic? Nah you're just Heterophobic” Sphenozygomatikus varrat A sphenozygomatikus varrat (magyarul ékcsonti-járomcsonti varrat, latinul sutura sphenozygomatica) egy apró varrat az ékcsont (os sphenoidale) és a járomcsont (os zygomatica) között. Mundaka Mundaka város Spanyolországban, Bizkaia tartományban. Mundaka Bermeo, Busturia, Sukarrieta és Ibarrangelu községekkel határos. Lakosainak száma 1861 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Kecskemét autóbusz-állomás A Kecskemét autóbusz-állomás a Noszlopy Gáspár parkban (korábbi nevén Felszabadulás park), a vasútállomás közvetlen szomszédságában, a Nagykörút mellett található Kecskeméten. Az állomásra érkeznek a helyközi autóbuszok és néhány helyi járat is. Felújítása az ezredforduló környékén történt meg. Helyi járatok Autóbuszjáratok: Project Gutenberg A Project Gutenberg (magyarul Gutenberg terv, rövidítése PG) egy közösségi közreműködéssel szerveződő gyűjtemény, melynek célja a kulturális művek digitális megőrzése, „az elektronikus könyvek létrehozásának és terjesztésének támogatása”. 1971-ben alapította Michael S. Hart, így ez a legrégebbi digitális könyvtár a világon. A kollekció nagy része közkincs könyvek teljes szövegét tartalmazza. A könyvtár célja a lehető legszabadabb, lehetőleg rendszerfüggetlen (a technológia fejlődése mellett is használható formátumú), nyílt formájú szövegek publikálása, amik szinte minden számítógép alapú eszközön használhatóak. 2010-ben több mint 30 000 szabadon elérhető szöveg szerepel a weblapján, és több mint 100 000 olyan további hivatkozás, ami olyan partnereknél elérhető szövegekre mutat, akik ugyanazon elveket követik, mint a PG, és lehetőséget kaptak a Project Gutenberg védjegy használatára. Ahol csak lehetséges a művek sima szöveges formátumban („plain text”) vannak, bár számos egyéb formában is elérhetőek (pl. HTML, PDF, EPUB, MOBI, és Plucker). Bár a legtöbb könyv angol nyelvű, számos nemzeti nyelven írt szöveget is találhatunk a gyűjteményben. A PG szintén szoros kapcsolatban áll a Digital Proofreaders-szel, ami egy a digitalizált szövegek internetes közösségi lektorálását végző szervezet. Karakacsánok A karakacsánok vagy szarakacsánok (görögül Σαρακατσάνοι / szarakatszani, bolgárul каракачани / karakacsani, albánul sarakaçane) transzhumáló juhtenyésztéssel foglalkozó görögországi néprajzi csoport. Az 1950-es években nem hivatalos becslések szerint számuk a Balkán-félsziget déli részén elérte a 80 ezer főt. Szállásterületeik ekkor Korinthosztól északra terültek el, magukba foglalva Észak-Görögországot, Dél-Albániát, Macedóniát, és Bulgária trákiai részeit is. Május és november között jellemzően az 1500 méteresnél magasabb hegyi legelőket járták nyájaikkal (Pindosz, Rodope stb.), télre pedig visszatértek a part menti síkságra, többnyire a thesszáliai alföldre, és ott legeltették állataikat. Napjainkban a görög nyelvű és ortodox felekezetű karakacsánok jobbára csak Észak-Görögországban élnek. Egyes feltételezések szerint elgörögösödött arománok. Vérségi alapon szerveződnek endogám nemzetségekbe. A szomszédos aromán, albán, bolgár és görög csoportoktól nem csupán életmódjuk, hanem sajátos népviseletük is karakteresen megkülönbözteti őket. Képek Bulgáriai karakacsán lány Forrás John Campbell, The Sarakatsani and the Klephtic tradition, in Minorities in Greece: Aspects of a plural society, ed. by Richard Clogg, London, Hurst, 2002, 165–178. ISBN 185065705X Ernst Bertram Ernst August Bertram (Elberfeld 1884. július 27. – Köln 1957. május 3.) német író, gondolkodó, Stefan George tanítványa. Élete Ernst Bertram egy lutheránus kereskedő, Ernst Bertram és Johanne Müller gyermeke volt. A gimnáziumi érettségijét 1903-ban szülővárosában szerezte meg. Ezt követően Berlinben, Münchenben és Bonnban német irodalomtörténetet, újkori művészettörténetet és filozófiát tanult. 1907 július 7-én doktorált a bonni egyetemen Berthold Litzmannnál. A disszertációjának a témája Adalbert Stifter regényművészet és elbeszéléstechnikája volt. Az 1906-os év két szempontból is igen fontos volt: egyrészt Saladin Schmitten keresztül bejáratos lett Stefan Georgehez, másrészt ezen a nyáron ismerte meg Ernst Glöcknert, aki később az élettársa lett. Folyamatosan esszéket ír különböző művészekről, többek között Hugo von Hofmannsthalról, Stefan Georgeról, Theodor Fontaneről, Gustave Flaubert-ről, Conrad Ferdinand Meyerről és Thomas Mann-ról. Az utóbbival igen szoros barátság is kialakul, később Thomass Mann Elisabeth lányának Bertrand lesz a keresztapja. 1918-ban megjelenik a Nietzsche - Versuch einer Mythologie (Nietzsche – mitológiai próbálkozás) című könyve, amely irodalmi körökben egy csapásra ismertté teszi. Az írás közben szinte folyamatosan levelezik Thomas Mannal (256 levél maradt fenn), melynek hatása a Mann által szinte egyidőben kiadott Egy apolitikus elmélkedései című munkáján is érezhető. 1919-ben a bonni egyetemen docensé nevezik ki, majd 1922-ben Kölnbe hívják egyetemi tanárnak. Az 1933-as erőszakos nemzetiszocialista hatalomátvételt követően sok más konzervatív íróhoz (Josef Weinheber, Hans Pfitzner, Wilhelm Furtwängler) hasonlóan nem határolódik el a Harmadik Birodalom politikájától, és támogatja a náci rezsimet. Ebből kifolyólag kapcsolata Thomas Mannal is megszakad. Bertram életében inkább költőként volt ismert. Az Insel Verlag jelentette meg a versesköteteit, amelyek közül kiemelhető a „Der Rhein“, „Straßburg“, „Patenkinderbuch“, és a „Griecheneiland“. Több úgynevezett gnómaköltészeti kötete is megjelent, amelyek tulajdonképpen egymással összefüggő aforizmagyűjetmények („Der Wanderer von Milet“, „Sprüche aus dem Buch Arja“, „Deichgrafensprüche“), amelyek a 20. századi német költészetben egyedül állóak. Jelentősebb művei Zur sprachlichen Technik der Novellen Adalbert Stifters , 1907 Gedichte , 1913 Nietzsche. Versuch einer Mythologie , 1918 Straßburg. Ein Kreis , 1920 Zwei Gedichte aus dem unveröffentlichten Buch der Rhein , 1921 Rheingenius und Génie du Rhin , 1922 Das Nornenbuch , 1925 Beethovens Bild. Rede zur Beethoven-Gedächtnisfeier , 1927 Von deutschem Schicksal , Gedichte, 1932 Wartburg. Spruchgedichte , 1933 Deutsche Gestalten. Fest- und Gedenkreden , 1934 Griecheneiland , 1934 Michaelsberg , 1935 Das weiße Pferd , 1936 Von der Freiheit des Wortes , 1936 Sprüche aus dem Buch Arja , 1938 Hrabanus. Aus der Michaelsberger Handschrift , 1939 Konradstein , Erzählung, 1951 Moselvilla. Flavus an Veranius , 1951 Der Wanderer von Milet , 1956 Möglichkeiten. Ein Vermächtnis , hrsg. v. Hartmut Buchner Saturday Night Fever (album) A Saturday Night Fever című lemez a Bee Gees együttes diszkográfiájának huszonötödik nagylemeze. A Bee Gees együttes pályafutása és producersége alatt az egyik legsikeresebb lemeze. A lemez zenei anyaga megegyezik az azonos című film zenéjével. A lemezen a Bee Gees együttes mellett más előadók is szerepelnek. Az album dalai A vastag betűvel jelzett dalok a Bee Gees együttes által írt, vagy játszott dalok. Stayin' Alive (Barry, Robin és Maurice Gibb) (The Bee Gees) – 4:43 How Deep is Your Love (Barry, Robin és Maurice Gibb) (The Bee Gees) – 4:03 Night Fever (Barry, Robin és Maurice Gibb) (The Bee Gees) – 3:33 More Than a Woman (Barry, Robin és Maurice Gibb) (The Bee Gees) – 3:15 If I Can't Have You (Barry, Robin és Maurice Gibb) (Yvonne Elliman) – 2:17 A Fifth of Beethoven (Beethoven: V. szimfónia alapján) (Walter Murphy) – 3:01 More Than a Woman (Barry, Robin és Maurice Gibb) (Tavares) – 3:16 Manhattan Skyline (David Shire) (David Shire) – 4:43 Calypso Breakdown (W. Eaton) (Ralph McDonald) – 7:50 Night on Disco Mountain (Muszorgszkij: Egy kiállítás képei alapján) (David Shire) – 5:12 Open Sesame (R. Bell / Kool & The Gang) (Kool & the Gang) – 3:59 Jive Talkin (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:43 You Should be Dancing (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:16 Boogie Shoes (H. W. Casey – R. Finch) (K.C. and the Sunshine Band) – 2:16 Salsation (D. Shire) (David Shire) – 3:50 K-JEE (C. Hearndon) (M.F.S.B.) – 4:15 Disco Inferno (L. Green – R. Kersey) (The Trammps) – 10:52 A számok rögzítési ideje A Bee Gees együttes által írt, és játszott dalok: 1975 . január 30. és február 2. : Criteria Recording Stúdió (Miami), Atlantic Recording Stúdió (New York): Jive Talkin’ 1976 . január 18. , február 18. , május 6. : Criteria Recording Stúdió, Miami : You Should be Dancing 1977 április: Night Fever, How Deep is Your Love, Stayin' Alive, Warm Ride (Barry, Robin és Maurice Gibb) Le Château, Hérouville, Franciaország , Criteria Recording Stúdió, Miami 1977 szeptember: If I Can't Have You, More Than a Woman Cherokee Stúdió, Los Angeles A Warm Ride (Barry, Robin és Maurice Gibb) szám Graham Bonnet kislemezén 1978, Andy Gibb: After Dark lemezén, valamint a Scattered Gibbs válogatáslemezen került kiadásra. Az (Our Love) Don’t Throw it All Away (Barry Gibb-Blue Weaver) szám 1979-ben a Bee Gees Greatest lemezen jelent meg első alkalommal. Közreműködők A Bee Gees együttes által játszott dalok esetében: Barry Gibb – ének, gitár Robin Gibb – ének Maurice Gibb – ének, gitár, basszusgitár, zongora Alan Kendall – gitár Dennis Byron – dob Blue Weaver – zongora, szintetizátor, billentyűs hangszerek Joe Lala – egyéb ütőhangszerek Boneroo Horns (Peter Graves, Neil Bonsanti, Bill Purse, Ken Faulk, Whit Sidener, Stan Webb) – rézfúvósok A nagylemez megjelenése országonként Argentína RSO 2479 199/200 1977 Ausztrália RSO 2658 123 1977 Belgium RSO 2658 123 1977 Brazília RSO 2479 199/200 1977 Egyesült Államok RSO RS-2-4001 1977 , CD: MFSL UDCD-716 1 CD 1998 Egyesült Királyság RSO 2658 123 1977 Franciaország RSO 2685 123 1977 Hollandia RSO 2658 123 1977 , Universal 800 068-1 (180 gm) 2001 Japán RSO MWZ-8105/6 1978 , CD: Polydor P58W20010/1 1987 , Polydor POCP2004/5 1992 , Polydor POCP2407 2004 Kanada RSO RS-2-4001 1977 Kolumbia RSO 2658 123 1978 Koreai Köztársaság PolyGram DG 8052 1978 Németország RSO 2658 123 1977 , RSO 2685 123 1977 Olaszország Polygram 2658 123 1977 , RSO 2479 199/200 1977 Spanyolország RSO 2658 123 1977 Svájc RSO 2658 123 1977 Uruguay RSO 2479 199/200 1977 Az album dalaiból megjelent kislemezek, EP-k How Deep is Your Love / Can't Keep a Good Man Down Argentína RSO 2090 259 1977 , Ausztrália RSO 2090 259 1977 , Belgium RSO 2090 259 1977 , Brazília RSO 2090 259 1977 , Egyesült Államok RSO RS-882 1977 , Egyesült Királyság RSO 2090 259 1977 , Franciaország RSO 2090 259 1977 , Hollandia RSO 2090 259 1977 , Japán RSO DWQ-6044 1977 , Jugoszlávia RSO/RTB S54020 1977 , Kanada RSO RS-882 1977 , Németország RSO 2090 259 1977 , Olaszország RSO 2090 259 1977 , Portugália RSO 2090 259 1977 , Spanyolország RSO 2090 259 1977 , Svájc RSO 2090 259 1977 How Deep is Your Love / Guys & Doll: Where's a Whole Lotta Loving Lengyelország TONPRESS R-0663-II 1978 Flexi disc More Than a Woman / Children of the World Ausztrália RSO 2090 290 1978 , Olaszország RSO 2090 290 1978 , Peru RSO 2090 290 1978 , Portugália RSO 2090 290 1978 , Új-Zéland RSO 2090 290 1978 Night Fever / Down the Road (live 76) Ausztria RSO 2090 272 1978 , Belgium RSO 2090 272 1978 , Dél-afrikai Köztársaság RSO PS 1009 1978 , Egyesült Államok RSO RS-889 1978 , Egyesült Királyság RSO 002 1978 , Franciaország RSO 2090 272 1978 , Hollandia RSO 2090 272 1978 , Japán RSO DWQ 6053 1978 , Kanada RSO RS-889 1978 , Németország RSO 2090 272 1978 , Olaszország RSO 2090 272 1978 , Spanyolország RSO 2090 272 1978 , Svájc RSO 2090 272 1978 , Új-Zéland RSO 2090 272 1978 Night Fever Lengyelország TONPRESS R-0880 1978 Flexi disc Night Fever / Stayin' Alive Egyesült Királyság RSO SNF1 1977 promo Night Fever / Night Fever Spanyolország Polydor GEES-1 1978 promo, Egyesült Államok RSO 889/WL 1978 promo Stayin' Alive / If I Can't Have You Ausztrália RSO 2090 267 1978 , Belgium RSO 2090 267 1978 , Brazília RSO 2090 267 1978 , Franciaország RSO 2090 267 1978 , Görögország RSO 2090 267 1978 , Hollandia RSO 2090 267 1978 , Japán RSO DWQ 6049 1978 , Jugoszlávia RSO/RTB S 540 26 1978 , Kanada RSO RS-885 1978 , Németország RSO 2090 267 1978 , Olaszország RSO 2090 267 1978 , Portugália RSO 2090 267 1978 , Spanyolország RSO 2090 267 1978 , Svájc RSO 2090 267 1978 , Új-Zéland RSO 2090 267 1978 , Egyesült Államok RSO RS-885 1978 , Egyesült Királyság RSO 2090 267 1978 Stayin' Alive / Night Fever DDR Amiga 456 353 1978 Stayin' Alive / Subway Dél-afrikai Köztársaság RSO PS 1004 Stayin Alive / Edge of the Universe / Night Fever / All This Making Love Mexikó RSO 2450 1978 Stayin Alive / Night Fever / More Than a Woman / You Should be Dancing / If I Can't Have You (Y.E.) Egyesült Államok RSO EP PRO 033 1977 promo Stayin' Alive / blank b-side Egyesült Királyság RSO PRGB-1 1978 promo Stayin' Alive / Night Fever Egyesült Királyság RSO 1978 promo Eladott példányok A Saturday Night Fever című lemezből a világ országaiban 40 millió példány (ebből Amerikában 15,5 millió, az Egyesült Királyságban 2,15 millió, Németországban 2 millió, Ausztráliában 1,2 millió, Mexikóban 600 ezer, Kanadában 2 millió, Franciaországban 2,16 millió és Hollandiában 400 ezer) került értékesítésre. Norberto Bobbio Norberto Bobbio (Torino, 1909. október 18. – Torino, 2004. január 9.) olasz jogfilozófus, politológus, eszmetörténész. Élete, munkássága 1909. október 18-án született Torinóban. Szülővárosában előbb jogi, majd filozófia diplomát szerzett. Még gimnáziumi évei kötött ismeretséget Vittorio Foával, Leone Ginzburggal és Cesare Pavesevel. 1942-ben csatlakozott az akkor illegalitásban működő radikális-liberális szervezethez az Akciópárthoz (Partito d'Azione). 1943–1944-ben bebörtönözték. 1946-ban sikertelenül próbált politikai karriert építeni, és ezt követően a tudománynak szentelte életét. 1972 és 1984 között a Torinói Egyetem politikatudományi tanszékének vezetője. Emellett több folyóirat szerkesztője, és számos egyetem díszdoktora volt. 1979-ben Sandro Pertini köztársasági elnök élethosszig tartó szenátori címet adományozott Bobbionak. 2004-ben Torinóban halt meg. Szocialistának vallotta magát, ám elutasította azokat az elemeket, amiket a marxizmusban antidemokratikusnak, autoriternek tartott. A kereszténydemokraták és kommunisták közötti „történelmi kompromisszum” lelkes híve volt, ugyanakkor fanatikusan támadta Silvio Berlusconi politikáját. Rendszeresen írt a La Stampa című napilapba. Szociálliberális indíttatású gondolkodó volt, nagy hatással volt rá Hans Kelsen, és Vilfredo Pareto gondolatvilága. Főbb művei Studi sulla teoria generale del diritto (1955) Politica e cultura (1955) Teoria della norma giuridica (1958) Teoria dell’ordinamento giuridico (1960) Giusnaturalismo e positivismo giuridico (1965) Da Hobbes a Marx: saggi di storia della filosofia (1965) Diritto e stato nel pensiero di Emanuele Kant (1969) Saggi sulla scienza politica in Italia (1969) Studi per una teoria generale del diritto (1970) Una filosofia militante (1971) Quale socialismo? discussione di un'alternativa (1976) Dalla struttura alla funzione: nuovi studi di teoria del diritto (1977) Il futuro della democrazia (1984) Saggi su Gramsci (1990) L’età dei diritti (1990) Destra e sinistra: ragioni e significati di una distinzione politica (1994) De senectute (1996) Európai vidra Az európai vidra, vagy gyakran csak röviden vidra (Lutra lutra) részben vízben élő ragadozó emlősállat. A szabad természetben ritkán lehet látni, mert a Kárpát-medencében szinte kizárólag éjszakai életet él. Az ujjai közötti úszóhártyák és áramvonalas teste egyaránt a gyors úszást segíti elő. Testtömege: 3–14 kg. Testhossza: 46–82 cm. Előfordulása Nyugat-Európától Északkelet-Szibériáig és Koreáig, Kis-Ázsiában, a Himalája régiójában, Dél-Indiában, Kínában, Japánban, Indokínában, Szumátrán, Jáván és Északnyugat-Afrikában él. Általában az édesvizek környékén él, Nyugat-Európában és Skandináviában a tengeröblökben, Dél- Délkelet-Ázsiában a mangrove-mocsarakban, a bizonytalan helyzetű közel-keleti állomány (fél)sós mocsarakban is megtalálható. Alfajai Lutra lutra angustifrons Lutra lutra aurobrunneus Lutra lutra barang Lutra lutra chinensis Lutra lutra hainana Lutra lutra kutab Lutra lutra lutra Lutra lutra meridionalis Lutra lutra monticolus Lutra lutra nair Lutra lutra seistanica Életmódja Magányosan él a párzási időszak és a kölykeit vezető nőstény kivételével. Nem alszik téli álmot. Vackát víz fölé hajló fák tövében, maga ásta kotorékban készíti, de olykor megtelepszik vízparthoz közeli borzvárban, nádasban is. A kotorék bejárata a víz alatt is nyílhat, de ez a vélekedésekkel ellentétben nem általános. Tápláléka változatos lehet, de döntően halakból, emellett kétéltűekből, rákokból, esetleg pézsmapocokból , újszülött mezei nyúlakból és egyéb rágcsálókból, gerinctelen állatokból - kagyló, nagyobb, vízben élő rovarok, rovarlárvák - áll. Az elfogyasztott halak mérete, faja adott vízterülettől függ, de általában a kisebb, úszás közben könnyen elfogyasztható, tömeges fajokat zsákmányolja. Esetenként jóllakottan, játékból is halászik. Idejének csak kis részét tölti a vízben vadászattal és játékkal, döntő részben - a többi emlős ragadozóhoz hasonlóan - a vízparton, vackában pihen, alszik. Többször megfigyeltek télen egész vidracsaládokat, amint a vízparton "szánkóztak". Jó magasra felmásztak a parton, aztán a hasukon csúsztak le a lejtőn. Zsírréteg nem védi a kihűléstől a vízben, csak bundájának víztaszítósága, zsírossága és tömöttsége. Körülbelül 10 méter mélységbe és 1-2 percig merül maximálisan. Természetes ellenségei - róka, nagyobb ragadozó madarak - inkább csak a kölyköket veszélyeztethetik. Szaporodása Kitüntetett párzási időszak általában nincs, a környezeti feltételek miatt előfordul szezonalítás, a kölykök születése ilyenkor a táplálékban bővebb időszakhoz kötődik. A nőstény 62 napi vemhesség után 1-4 (5), leggyakrabban 2 kölyköt hoz világra. A kölykét 3 hónapig szoptatja, de jelentős ideig, esetleg több mint egy évig együtt maradhatnak. 2-3 éves korukban válnak ivaréretté. A nőstény esetleg csak két évenként nevel kölykö(ke)t. A hím nem vesz részt a köly(k)ök felnevelésében. Potenciális életkora tíz év felett van, de természetes élőhelyein ennél jóval kisebb a várható élettartama. Természetvédelmi helyzete Az európai vidra egész kontinensünkön veszélyeztetett faj, több nyugat-európai országban, illetve egyes jellemző élőhelyén ki is pusztult, jó néhány helyen próbálkoznak a visszatelepítésével, visszatelepülésének segítésével. Egyes területeken (Németország, Brit-szigetek középső része) ez mérsékelt sikerrel is járt. A faj korábbi visszaszorulásának okai nem tisztázottak részleteiben, de a táplálékállatok mennyiségének csökkenésén, az élőhelyeinek átalakításán, a közúti forgalom növekedésén, a műanyag alapanyagú hálók, varsák elterjedésén felül a szennyezőanyagok (PCB-k, DDT, egyéb halogénezett szénhidrogének és egyes nehézfémek) ehhez minden bizonnyal hozzájárultak. Magyarországon kiemelkedően sok vidra él Európa más országaihoz viszonyítva, elsősorban a Dél-Dunántúl halastavainál. Fokozottan védett faj, hazai veszélyeztető tényezői a vizes élőhelyek pusztulása (a Kiskunság és Nyírség kiszáradása, halastavak számának csökkenése, vízpartok betonozása, parti növények irtása), vízközeli autóutak építése (gyakran elgázolják őket) és egyes vidrákról alkotott tévhitek („nagyon sok halat eszik, gyorsan elszaporodik”). Hazai körülmények között a szennyezőanyagoknak kevesebb szerepe van a veszélyeztető tényezők között, de a vízi tápláléklánc csúcsán álló élőlénynél potenciális veszélyként felsorolható. 1995-ben az Alapítvány a Vidrákért vezetésével országos mozgalom indult a vidrák megmentésére és a populáció megfigyelésére. Állatkertekben korábban gyakrabban tartott faj volt, mint manapság. Napjainkban fogságban elsősorban közeli rokonát, az ázsiai törpevidrát tartják. Magyarországon állatkertek közül jelenleg egyedül a Szegedi Vadasparkban tartanak egy hímet. Ezen kívül fogságban a Lábod-Petesmalmi Vidraparkban találkozhatunk vidrával Magyarországon. Galambos Imre Galambos Imre (1967) sinológus, tangutológus. Szakterülete a Tunhuang (Dunhuang)ból előkerült kínai és tangut nyelvű kéziratok filológiai vizsgálata. A Cambridge-i Egyetem előadója. (Kínai neve: ���, pinjin (pinyin) hangsúlyjelekkel: Gāo Yìruì; magyaros átírással: Kao Ji-zsuj.) Életútja 1987–1991 között megszakítással kínai nyelvet és irodalmat tanult a tiencsin (tianjin)i Tanárképző, majd a Nankai Egyetemen. 1991–1993 között az ELTE-n tanult kínai nyelvet és irodalmat, majd diplomázott. Két év texasi tartózkodás után 1995-től 2002-ig a kaliforniai Berkeley Egyetemen tanult, s előbb masters-, majd PhD-fokozatot szerzett. 2002 óta a londoni International Dunhuang Project munkatársa. 2011-ben a párizsi polgármester, majd a Maison des Sciences Alapítvány ösztöndíjasa volt. 2012 szeptemberétől a Cambridge-i Egyetem előadója. Jelentősebb publikációi Könyvek Studies in Chinese Manuscripts: From the Warring States Period to the 20th Century . Budapest: Eötvös Loránd University, 2013. Manuscripts and Travellers: The Sino-Tibetan Documents of a Tenth-Century Buddhist Pilgrim . Berlin, New York: De Gruyter, 2012. Co-authored with Sam van Schaik. Orthography of Early Chinese writing . Budapest Monographs in East Asian Studies. Budapest: Eötvös Loránd University, Department of East Asian Studies, 2006. Magyar–kínai szótár . Magyar Kultúra Kiadó, 2013. ISBN 9789632843490 Cikkek “Correction marks in the Dunhuang manuscripts.” In Imre Galambos, ed. Studies in Chinese Manuscripts: From the Warring States Period to the 20th Century. Budapest: ELTE University, Department of East Asian Languages, 2013. 191-210. “Taboo characters in Buddhist manuscripts from Dunhuang.” In Yu Xin ��, ed., Zhonggu shidai de liyi, zongjiao yu zhidu �������������. Shanghai: Shanghai guji chubanshe, 2013, 109-125. “The Northern neighbors of the Tangut.” Cahiers de Linguistique – Asie Orientale 40 (2011): 69-104. “The Tangut translation of the General’s Garden by Zhuge Liang.” Written Monuments of the Orient , No. 1 (14), (Spring-Summer 2011): 131-142. “The story of the Chinese seals found in Ireland.” Journal of the Royal Asiatic Society (2008), 18: 465-479. …Baby One More Time Tour-Crazy 2K Tour A …Baby One More Time Tour az első hivatalos koncertturnéja Britney Spears amerikai énekesnőnek. Debütáló albumát, a ...Baby One More Time-ot támogatta vele. A turné az Egyesült Államok és Kanada különböző városaiban zajlott le. 1999 márciusában jelentették be, hogy Spears tervezi a turnét, majd egy hónappal később kiderültek a pontos dátumok. Fő szponzorálója Tommy Hilfiger volt. 1999 decemberében az énekesnő kijelentette, hogy egy kiterjesztett turnét fog indítani, aminek a címe Crazy 2K Tour lett. Ennek a túrának a Got Milk? és a Polaroid volt a szponzora. A koncepciót és a jelmezeket Spears tervezte. Emiatt sok kritikus dicséretét kivívta magának. A Crazy 2K Tour-ban megváltozott a színpad és az előadások néhány részei a …Baby One More Time Tour-hoz képest. A show különböző szegmensekre volt osztva. A szegmenseket közjátékok követték, majd a show ráadással zárult. A dallista a …Baby One More Time számaiból és néhány feldolgozásból állt. A Crazy 2K Tour listáján viszont helyet kapott a későbbiekben megjelenő Oops! … I Did It Again című albumról két dal. A turné pozitív kritikákat kapott. A túra során Britneyt megvádolták playbackel, de ő ezt tagadta. A koncerteket a Fox Broadcasting Company közvetítette. Ezek a felvételek helyet kaptak Spears Live and More! című DVD-jén. Háttér 1999. március 5-én megjelent a hír, miszerint Spears tervezi élete első nagyobb turnéját, a ...Baby One More Time promotálása céljából. Nem sokkal később az énekesnő is megerősítette a hírt, és hozzátette, hogy valamikor júliusban fog megkezdődni. 1999. május 12-én kiderült, hogy Tommy Hilfiger lesz a turné fő szponzora. A bejelentés ideje alatt Spears az "AllStars" társaság kampányában szerepelt. Hilfiger elmondta, hogy miért vállalta el a turné támogatását: A másodlagos támogató a Nestlé lett volna, de miután Spearsről provokatív képek jelentek meg a Rolling Stone magazinban, visszautasították a szponzorálást. A turnédátumok a Pollstar-on keresztül jelentek meg 1999. április 9-én. Kiderült belőle, hogy 1999. június 28-án, Floridában tartják az első koncertet. Néhány fellépést át kellett ütemezni kisebb problémák miatt. 1999. december 17-én, ugyanazon a napon, amikor a From the Bottom of My Broken Heart videoklipje premierje volt, Spears bejelentette, hogy 2000-ben egy kiterjesztett turnét fog indítani, aminek a címe Crazy 2K Tour lett. Hozzátette, hogy tulajdonképpen ez a turné lesz a bevezetése a szintén 2000-ben induló Oops! … I Did It Again World Tour-nak. A Crazy 2K Tour szponzora a Got Milk volt. A vállalat igazgatója, Peter Gardiner megindokolta, hogy miért vállalták a szponzorálást „Britney varázslatos a tini lányokkal, és ez elég a tej reklámozásához.” Spears csinált egy reklámfilmet a turné népszerűsítése céljából. A másodlagos támogató a Polaroid volt. Az a vállalat árúja volt a túra hivatalos fényképezőgépe. Spears ezeket használta is a koncerteken, hogy promotálja a terméket. Előkészület Spears beszélt a CNN-nek arról, hogy indítani fog egy teljes koncertkörutat, amelynek a jelmezeit és az előadásokat ő maga tervezi. Gia Ventola divattervezővel dolgozott, akivel elkészítették a show alatt szereplő ruhákat. A színpad felosztása egyszerű volt, csak egy lépcső szerepelt a közepén. Az öttagos zenekar a színpad két szélén helyezkedett el. Spearst rajtuk kívül 6 táncos és a közjátékokban szereplő emberek segítették. A …Baby One More Time-ról 8 szám, és néhány feldolgozás szerepelt a dallistán. A kiterjesztett turné színpadja hasonlított az eredetire, de sokkal nagyobb volt. Sok speciális effektet, köztük füstgépet és tűzijátékot tartalmazott a show. A színpad felett egy hatalmas vetítő volt, ami hasonlított a Snow White című német mesében szereplő mágikus tükörre. A show egyik legbonyolultabb része az volt, mikor Spears egy mechanikus varázsszőnyeggel a tömeg felett 100 méterrel "repült". Spearst ennek a turnénak a koncertjein 8 táncos segítette. A show alatt 5 jelmezt-ruhát viselt Spears. A túra dallistája 7 dalt tartalmazott a debütáló albumról és 2 kiadatlan dalt a 2000. májusában megjelenő második albumáról, az Oops! … I Did It Again-ről. Koncert-összefoglalás …Baby One More Time Tour A show Spears táncosainak bemutatójával kezdődött, akik füst mögül jelentek meg a színpadon. Nem sokkal azután Spears megjelent a lépcső tetején egy rózsaszín melltartószerű topban és egy szürke csillámos rövidnadrágban. A nyitó dal a (You Drive Me) Crazy volt. Utána a Soda Pop című számot adta elő táncolva, miközben beszélt a közönségnek. Aztán elhagyta a színpadot. Röviddel ezek után a lépcsőn ülve énekelte el a Born to Make You Happy és a From the Bottom of My Broken Heart című slágereit. A show táncos közjátékkal folytatódott. Miközben Madonna Vogue című száma ment a háttérben, Spears elmondta a közönségnek, hogy a legfőbb inspirációja Madonna és Janet Jackson volt. Mindkettő előadótól előadott 1-2 dalt a tiszteletükre: Madonna Material Girl számát, Janet Jackson Black Cat és Nasty slágerét. Ezt a szakaszt Sonny & Cher The Beat Goes On számával zárta. Az előadás különleges fényeket tartalmazott. A következő dal az albumon helyet kapó I Will Be There volt. Ezt még egy átdolgozás követte: A Journey zenekar Open Arms dalát énekelte el. Végezetül a Sometimes című száma került előadásra. Ezek után elköszönt a közönségtől és elhagyta a színpadot. Később aztán visszatért, és a koncertet a …Baby One More Time című világslágerével zárta. Kockás szoknyában, harisnyában és egy melltartóban adta elő. Crazy 2K Tour A 2000-es turné hasonlított az eredetire. A táncosok egy szekrényből jöttek ki, és szórakoztatták a közönséget, amíg „be nem csengettek”. Ekkor leültek a színpadon lévő iskolapadokhoz, és egy női tanárhang elkezdte a névsort sorolni. Mikor Spears nevéhez ért, az énekesnő megjelent a lépcső tetején füstfelhőből kijőve, és elvégezte a …Baby One More Time egy rövidebb mix változatát. Rögtön ezután a (You Drive Me) Crazy előadásával folytatódott a show. Spears röviden beszélt a közönségnek, majd elénekelte a Born to Make You Happy és az I Will Be There című dalokat. Egy rövid táncos közjátékot követően Spears egy varázsszőnyegen ülve előadta a Don’t Let Me Be the Last to Know című számot, ami a 2000 májusában megjelenő Oops! … I Did It Again című albumán kapott helyet. Aztán az album címadó dalát, az Oops! … I Did It Again-t adta elő. Röviddel ezután ismét egy közjáték következett, aminek a címe „Who is the Ultimate Heartbreaker?” lett. A lényege az volt, hogy Britney felhívott a színpadra a közönségből egy fiút, és egy kabátban előadta neki a From the Bottom of My Broken Heart című balladát. A show folytatódott, és Spears ledobta a kabátját, hogy előadja a The Beat Goes On című feldolgozást egy flitteres pólóban. 2 közjátékot követően az énekesnő bemutatta a közönségnek a zenekart és a táncosokat, majd előadta a Sometimes-t. Hasonlóan a …Baby One More Time Tour-hoz, itt is a …Baby One More Time előadásával végződött a show. Fogadtatása A turné pozitív kritikákat kapott a kritikusoktól. A Deseret News írója, Jeffrey Haney a koncerteket mutatósnak és látványosnak nevezte. A USA Today riportere Spears turnén való teljesítményét magabiztosnak és energikusnak vélte. Jim Farber, a Daily News munkatársa úgy gondolta, hogy Britney 2 személlyé alakul a koncerteken: Egyik, aki felszabadultan énekli a saját dalait, a másik, aki idegesen énekli különböző előadók dalát. Hozzátette, hogy Britneyn tükröződött, hogy egy erős, sokáig tartó karrierre vágyik. Ha Kim Jae a következőt nyilatkozta a túráról és az énekesnőről: „Spears a körúttal meg tudta mutatni, hogy tartani tudja a „versenyt” Christina Aguilerával és Jessica Simpsonnal. Lehet, hogy Aguilera jobb hanggal rendelkezik (ami be is bizonyosodott a Grammy díjátadón), de egyértelműen Spears uralja jelenleg a pop zenét.” Adam Graham is méltatta Britneyt: „A turné dallistája csak 10 dalból állt, mégis Britney be tudta bizonyítani, hogy van hangja. Az már csak plusz, hogy Britney végigtáncolta az összes koncertet.” Dave Tianen a turnét energikusnak, jó humorúnak és gyors tempójúnak tartotta. Jane Ganahl, a műsort egyszerűen szórakoztatóan nevezte. Playbackel kapcsolatos vádak A turné során az énekesnőt többször is megvádolták playbackről való énekléssel. Spears egy Rolling Stone-nak adott interjú során tagadta ezeket a vádakat: Közvetítések és felvételek 2000. április 20-án egy Hawaii-i koncert rögzítésre került. A Crazy 2K Tour picit megváltoztatott koncertje került felvételre. 2000. június 5-én ez a fellépés közvetítésre került a Fox Broadcasting Company vállalat által. Emellett az évben még többször is közvetítették. A Jive Records 2000. november 21-én kiadta a Live and More! című DVD-t, amin helyet kapott ez a fellépés. A Recording Industry Association of America (RIAA) szervezetnél a DVD háromszoros platina minősítést könyvelt el, amit az Egyesült Államokban DVD esetén 300 000 eladott példány után adnak. A koncerteket nyitó előadók C-Note (csak bizonyos koncerteken) Steps (csak bizonyos koncerteken) Boyz N Girlz United (csak bizonyos koncerteken) P.Y.T. (csak bizonyos koncerteken) Michael Fredo (csak bizonyos koncerteken) Third Storee (csak bizonyos koncerteken) Sky (a kanadai koncerteken) < LFO (csak bizonyos koncerteken) Bosson (csak bizonyos koncerteken) Destiny's Child (a hawaii-i koncerten) Dallista School Roll Call (videó felvezetés) (You Drive Me) Crazy Soda Pop Born to Make You Happy From the Bottom of My Broken Heart Vogue (dance közjáték) 80's Medley: Material Girl Black Cat Nasty The Beat Goes On Meet the Dancers (dance közjáték) I Will Be There Open Arms Sometimes Ráadás: …Baby One More Time School Roll Call (videó felvezetés) (You Drive Me) Crazy (a …Baby One More Time című szám elemeivel ) Born to Make You Happy I Will Be There Hand Jive (dance közjáték) Don’t Let Me Be the Last to Know Oops! … I Did It Again Who is the Ultimate Heartbreaker? (videós közjáték) From the Bottom of My Broken Heart The Beat Goes On Meet the Dancers (dance közjáték) Meet the Band (videós közjáték) Sometimes Ráadás: …Baby One More Time Forrás: Július 21. Július 21. az év 202. (szökőévben 203.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 163 nap van hátra. Névnapok: Dániel, Angéla, Angelina, Dalida, Dana, Daniéla, Daniella, Danila, Daniló, Dános, Danuta, Darrell, Deniel, Elina, Enzó, Helén, Ilma, Ilona, Júlia, Julietta, Julilla, Julitta, Léna, Lőrinc, Zsüliett, Dzsulietta, Események I. e. 356 – Az epheszoszi Artemisz templom felgyújtása. 1342 – Telegdi Csanád esztergomi érsek megkoronázza Károly Róbert fiát, Nagy Lajost . 1456 – Hunyadi János nándorfehérvári diadala a II. Mehmed szultán vezette török haderő felett (július 21. és 22.) 1479 – A ratifikált olmützi békében I. Mátyás magyar király és Jagelló Ulászló kölcsönösen elismerik egymást Csehország királyának, iiletve leszögezik, hogy Ulászló csak Mátyás halála után váltja vissza a magyarok által megszállt tartományokat. 1718 – VI. Károly német-római császár (III. Károly néven magyar király ) és III. Ahmed szultán megkötik a pozsareváci békét , amelyben az Oszmán Birodalom lemond a Balkán egy részéről. 1774 – Az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom megkötik a Kücsük-kajnardzsi békeszerződést . 1831 – Lipót Szász–Coburg–Gothai herceg leteszi alkotmányos esküjét, mint a független Belgium első királya . 1906 – Oroszországban feloszlatják a Dumát és Pjotr Sztolipin belügyminisztert jelölik ki új miniszterelnöknek; korlátozzák az 1905 októberében meghirdetett szabadságjogokat. 1919 – A Vörös Hadsereg támadást indít a megszálló román csapatok ellen a csongrádi hídfőnél , és felszabadítja Szentest . 1940 – A Szovjetunió annektálja Észtországot , Lettországot és Litvániát . 1947 – Szász-Anhalt tartomány létrehozása. 1954 – Genfben aláírják az indokínai háborút lezáró fegyverszüneti egyezményt: Vietnámot két államra osztják fel. 1977 – A Szabadság Párt veresége a Srí Lanka -i választásokon. Sportesemények Forma-1 1962 – brit nagydíj , Aintree - Győztes: Jim Clark ( Lotus Climax) 1985 – brit nagydíj , Silverstone - Győztes: Alain Prost ( McLaren TAG Porsche Turbo) 2002 – francia nagydíj , Magny-Cours - Győztes: Michael Schumacher ( Ferrari ). Ezen a nagydíjon szerezte meg Michael Schumacher 5. világbajnoki címét. Születések 1414 – IV. Szixtusz pápa († 1484 ) 1816 – Paul Julius Reuter , a Reuters hírügynökség megalapítója († 1899 ) 1880 – Milan Rastislav Štefánik csillagász , francia tábornok , Csehszlovákia egyik alapítója († 1919 ) 1886 – Hajós Henrik úszó († 1963 ) 1893 – Hans Fallada (er. Rudolf Wilhelm Friedrich Ditzen) német író († 1947 ) 1899 – Ernest Miller Hemingway , Nobel-díjas amerikai író († 1961 ) 1908 – Bródy György kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1967 ) 1915 – Sándor Károly karikaturista, grafikus († 1960 ) 1921 – Antal Róbert olimpiai bajnok vízilabdázó († 1995 ) 1929 – Mauritz Von Strachwitz német autóversenyző 1935 – Egressy István rádióbemondó, a Magyar Rádió főmunkatársa, Kazinczy-díjas előadóművész († 2000 ) 1944 – John Atta Mills ghánai politikus, Ghána elnöke († 2012 ) 1945 – Wendy Cope angol költőnő 1946 – Domingo Cavallo argentin közgazda és politikus. 1947 – Lukács Sándor Kossuth - és Jászai Mari-díjas magyar színész, kiváló művész 1949 – Tornay Endre András magyar szobrász- és éremművész († 2008 ) 1951 – Robin Williams amerikai színész († 2014 ) 1955 – Tarr Béla magyar filmrendező 1965 – Dégi János magyar színész, rendező, író és producer 1971 – Vertig Tímea magyar színésznő 1976 – Dávid Roland előadóművész, musical énekes 1977 – Bíró Eszter színésznő, énekesnő, a Budapest Klezmer Band tagja 1977 – Ilja Noszkov orosz színész 1977 – Vass Magdolna színésznő, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház tagja 1978 – Josh Hartnett amerikai színész 1988 – Elek Ákos magyar labdarúgó Dibróm-fluormetán A dibróm-fluormetán a metán halogénezett származéka, képlete CHBr2F. Alkoholban, acetonban, benzolban és kloroformban oldódik. Felhasználható bróm-fluormetán reduktív brómtalanítással történő előállítására, ehhez a reakcióhoz ónorganikus vegyületet, például tributil-ónhidridet használnak. Ózonlebontó potenciálja 1,0, az ózonlebontó anyagok I. osztályába tartozik. Harald Hein Harald Hein (Tauberbischofsheim, 1950. április 19. – Tauberbischofsheim, 2008. május 20.) olimpiai és világbajnok német tőr- és párbajtőrvívó. Montigny-Montfort Montigny-Montfort település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 305 fő (2015). Montigny-Montfort Montbard, Villaines-les-Prévôtes, Senailly, Viserny, Benoisey, Champ-d’Oiseau, Courcelles-lès-Montbard, Crépand, Grignon és Nogent-lès-Montbard községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gare de Noisy-le-Sec Gare de Noisy-le-Sec vasútállomás és RER állomás Franciaországban, Noisy-le-Sec településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Noisy-le-Sec-Strasbourg-Ville-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Bondy Gare de Rosny-Bois-Perrier Pánik A pánik kétségbeesett rémület, amiben a menekülési kényszer felülbírálja a józan észt. A pánik gyakran bekövetkezik katasztrófahelyzetek során, és a hatása alá került személyek saját testi épségüket is veszélyeztethetik. A vészkijáratok tervezésénél és elhelyezésénél az építészek gyakran szimulált pánikhelyzet segítségével próbálják eldönteni, hogy valódi vészhelyzet esetén minél több pánikba esett ember hogyan juthat biztonságba. Ilyenkor nem tartjuk be a viselkedési normákat, és az egyéni viselkedés sokszor függ mások viselkedésétől. Például egy verseny alkalmával felbomolhat a kooperáció, és az egyén kerül előtérbe: instabil nyereségstruktúra. A szót a pszichológiában és a szociológiában is használják a kétségbeesett cselekvés szinonimájaként ("kapuzárási pánik", "tőzsdepánik" stb. – lásd még hisztéria). A pánik szó valószínűleg a görög mitológiai Pán isten nevéből származik, aki állítólag képes volt rémületet kelteni a pártfogoltjai ellenségeinek szívében. Vrátno Vrátno település Csehországban, a Mladá Boleslav-i járásban. Vrátno Stránka, Boreč, Mšeno, Katusice, Lobeč és Kluky településekkel határos. Lakosainak száma 165 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Chigné Chigné település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 311 fő (2015). Chigné Savigné-sous-le-Lude, Auverse, Broc, Chalonnes-sous-le-Lude, Dénezé-sous-le-Lude, Genneteil és Dissé-sous-le-Lude községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Viborg (Dánia) Viborg város Dániában, Jylland középső-északi részén. Az azonos nevű Viborg község és Midtjylland régió székhelye. Történelem Viborg Dánia egyik legősibb települése: története a viking korra, a 8. századig nyúlik vissza. Központi fekvése miatt nagy stratégiai jelentőséggel bírt Jyllandon. Székesegyházát 1130-ban kezdték el építeni. Az évszázadok során többször teljesen leégett; jelenlegi formájában 1876-ban épült fel. A székesegyház iskolája az ország legrégebbi oktatási intézménye: 2000-ben ünnepelte fennállásának 900. évfordulóját. A gimnázium hatalmas kollégiuma az otthonról elvágyódó dán fiatalok mellett grönlandi diákoknak is szállást ad. Turizmus Viborgi székesegyház : az 1876 -ban épült hatalmas neoromán stílusú gránittemplom a város fő látványossága. Testvérvárosok Lüneburg , Németország Lund , Svédország Porvoo , Finnország Kecskemét , Magyarország Dalvik , Izland Marijampole, Litvánia Svájc az 1992. évi nyári olimpiai játékokon Svájc a spanyolországi Barcelonában megrendezett 1992. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 17 sportágban 102 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Lovaglás * - egy másik versenyzővel/csapattal azonos eredményt ért el Öttusa * - vívásban 10 pontos büntetést kapott ** - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Sportlövészet * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** -öt másik versenyzővel azonos eredményt ért el Torna * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el ** - a francia Stéphan Caron visszalépése miatt indulhatott a B döntőben Vráto Vráto település Csehországban, a České Budějovice-i járásban. Vráto Rudolfov, Dubičné, Hůry és České Budějovice településekkel határos. Lakosainak száma 396 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 2. hegedű-zongora szonáta (Bartók) Bartók II. hegedű-zongora szonátája (Sz. 76, BB 85) egy évvel az első után keletkezett, 1922 őszén. A következő év februárjában Bartók Zathureczky Ede közreműködésével mutatta be Budapesten. A művet ezúttal is Arányi Jellynek ajánlotta. Bartóknak ez az időszak kísérletező korszaka, Igor Stravinsky és Arnold Schönberg hatása mutatkozik meg műveiben. A szonáta improvizációszerű, szabad szerkesztésmódja (kéttételes forma), hangközökkel való bánása, melodikájának gyakori oktáv-törései viselik magukon e próbálkozás nyomait, amelyeket egyébként Bartók hamarosan abbahagyott. A második, rondószerű formában komponált tétel bizonyos lehiggadást jelez, és variációk is helyet kapnak benne. Ebben a kompozícióban a két hangszer nem egyenrangú társ; a hegedűé a főszerep, a zongora csak kísér. Tételek Molto moderato Allegretto További információk A hét zeneműve – Bartók: 2. Hegedű-zongora szonáta – Somfai László előadása (1977) Média Bartók: II. hegedű-zongora szonáta I. tétel Ney Tibor és Szegedi Ernő előadásában Bartók: II. hegedű-zongora szonáta II. tétel Ney Tibor és Szegedi Ernő előadásában Pánkszelistye Pánkszelistye település Romániában, Hunyad megyében. Fekvése Dévától nyugatra, Dobrától délnyugatra, a Jófő vize bal partján, Felsőlapugy és Roskány közt fekvő település. Története Pánkszelistye Déva vára tartozéka, Jófő város birtoka volt. Nevét 1733-ban említette először oklevél Szelistye néven. 1760-1762-ben Pánk Szelistye, 1861-ben Szelistye néven írták. A 20. század elején Hunyad vármegye Marosillyei járásához tartozott. 1910-ben 200 román lakosa volt, valamennyi görögkeleti ortodox vallású. Határában mészkövet is bányásznak. Tiruvanantapuram–Mangalor nagysebességű vasútvonal A Tiruvanantapuram–Mangalor nagysebességű vasútvonal egy tervezett, 630 km hosszú, 1435 mm-es nyomtávolságú nagysebességű vasútvonal Indiában Tiruvanantapuram és Mangalor között. A tervek szerint a vasútvonalat 25 kV 50 Hz AC áramrendszerrel villamosítanák, a vonatok legnagyobb sebessége 300 km/h lenne. A tervek szerint a vonalon teherszállítás is zajlana a személyforgalom mellett. Várható megnyitása: 2021. Állomások A vasútvonal az alábbi városokat érintené: Tiruvanantapuram, Kollam, Csengannur, Kottayam, Kochi, Thrissur, Valancheri, Kozhikode, Kannur, Kasargod és Mangalor. Marcin Baszczyński Marcin Baszczyński (Ruda Śląska, 1977. június 7. –) lengyel válogatott labdarúgó. A lengyel válogatott tagjaként részt vett a 2006-os világbajnokságon. Sikerei, díjai Lengyel kupa (1): 2005–06 Lengyel bajnok (6): 2000–01 , 2002–03 , 2003–04 , 2004–05 , 2007–08 , 2008–09 Lengyel kupa (2): 2001–02, 2002–03 Lengyel szuperkupa (1): 2001 DB 628 sorozat A DB 628 egy német kétrészes dízelmotorvonat-sorozat. Nem villamosított mellékvonalakon használják, de korábban a Müncheni S-Bahn A betűjelű vonalán is közlekedett (a vonalat azóta már villamosították). Közlekedése A motorvonatok 2012-ben az alábbi viszonylatokon közlekedtek: Baden-Württemberg RB Miltenberg – Seckach RB Öhringen – Schwäbisch Hall-Hessental RB Wertheim – Crailsheim RB Weinheim (Bergstraße) – Fürth (Odenwald) RB Bruchsal – Germersheim RB Ehingen (Donau) – Ulm – Memmingen RB Ulm Hbf – Aalen (- Ellwangen/Crailsheim) Bajorország RB Hof Hbf – Münchberg – Neuenmarkt-Wirsberg RB Hof Hbf – Bad Steben RB Hof Hbf – Selb Stadt RB Münchberg – Helmbrechts RB Neuenmarkt-Wirsberg – Lichtenfels RB Coburg – Bad Rodach RB Marktredwitz – Kirchenlaibach – Bayreuth Hbf RB Weiden (Oberpf) – Kirchenlaibach – Bayreuth Hbf RB Bayreuth Hbf – Kulmbach RB Bayreuth Hbf – Pegnitz RE Aschaffenburg – Wertheim RB Miltenberg – Seckach RB Bogen – Neufahrn (Niederbayern) RB Mühldorf – Burghausen RB Mühldorf – Landshut RB Mühldorf – Rosenheim RB Mühldorf – Freilassing (- Salzburg) RB Mühldorf – Simbach am Inn RB Mühldorf – Passau RB Traunstein – Waging RB Wasserburg – Ebersberg RB Mühldorf – Traunstein Brandenburg RB66 Angermünde – Stettin RE5800 (Belzig –) Berlin – Stettin RE5801 Stettin – Berlin (– Potsdam) RE Berlin Gesundbrunnen – Eberswalde Hbf Hessen RB34 Bad Vilbel – Glauburg-Stockheim RE35 Fulda – Gießen RB42 Marburg (Lahn) – Frankenberg (Eder) RB43 Marburg (Lahn) – Erndtebrück RB52 Fulda – Gersfeld (Rhön) RB61 (Frankfurt (Main) –) Dreieich-Buchschlag – Dieburg RB63 Worms – Bensheim RB69 Weinheim (Bergstraße) – Fürth (Odenwald) Niedersachsen RB Uelzen – Wittingen – Gifhorn – Braunschweig EVB Buxtehude – Bremervörde – Bremerhaven RB Rotenburg – Verden EVB Cuxhaven – Dorum – Bremerhaven RB Braunschweig – Wolfenbüttel – Schöppenstedt RB Salzgitter-Lebenstedt – Braunschweig RB Braunschweig – Wolfenbüttel – Vienenburg – Bad Harzburg/Goslar RB Braunschweig – Wolfenbüttel – Vienenburg – Goslar Nordrhein-Westfalen RE12 Köln Hbf - Euskirchen – Gerolstein – Trier RE17 Hagen – Schwerte – Bestwig – Brilon Wald – Warburg / Willingen RB32 Wesel - Bocholt RB37 Duisburg Hbf - Duisburg-Entenfang RB38 Köln Hbf - Düsseldorf Hbf RB47 Solingen – Remscheid – Wuppertal RB55 Brilon Wald – Willingen – Korbach RB94 Erndtebrück – Bad Laasphe – Marburg Rheinland-Pfalz and Saarland RE12 Köln Hbf - Euskirchen – Gerolstein – Trier RE13 Mainz – Alzey RE14/RB14 Luxembourg – Wasserbillig – Trier (–Schweich) RB25 Koblenz – Limburg RB31 Mainz – Alzey RB33 Mainz – Bad Kreuznach – Türkismühle RB35 Worms – Alzey – Bingen (Rhein) Stadt RB44 Mannheim-Friedrichsfeld – Mannheim – Ludwigshafen – Worms – Mainz RB45 Neustadt – Bad Dürkheim – Feinsheim – Grünstadt – Monsheim RB46 Frankenthal – Freinsheim – Grünstadt – Ramsen (– Eiswoog) RB49 Wörth (Rhein) / Kaiserslautern – Schifferstadt – Ludwigshafen Hbf – Ludwigshafen BASF RB59 Germersheim – Philippsburg – Graben-Neudorf – Bruchsal RB63 Worms – Bensheim RB72 Lebach – Illingen – Saarbrücken RB77 Niedaltdorf – Dillingen RB83 Gerolstein – Trier RB92 Andernach – Mayen – Kaisersesch RB94 Bullay – Traben-Trarbach RB97 Betzdorf – Daaden Schleswig-Holstein NEG Niebüll – Dagebüll Mole Mogyorós (Alsóbisztra) Mogyorós, ukrán nyelven Лисковa, Liszkova, falu Ukrajnában, a Kárpátalján, a Huszti járásban. Fekvése Alsóbisztra mellett fekvő település. Nevének eredete A Liszkova helységnév ruszin dűlőnévi eredetű, (1864-1865: Liszkovo) a dűlőnév alapja a ruszin-ukrán ліска ’mogyoró’ növénynév, amihez birtoklást, valamivel való ellátottságot kifejező -ova képző kapcsolódik, jelentése ’Mogyorós (hely)’. A tanya nevét 1904-ben tükörfordítással Mogyorósra magyarosították. Története Mogyorós, Liszkova Alsóbisztra külterületi lakott helye volt, 1967-ben egyesült Alsóbisztrával. Közigazgatásilag ma is Alsóbisztrához tartozik. Nevét 1898-ban Lyiszkü (hnt.)néven említették. Későbbi névváltozatai: 1904-ben Liszkova, Mogyorós, 1913-ban Mogyorós, 1944-ben Liszkova, Лисковa, 1967-ben Лісковий. Sierra Leone a 2000. évi nyári olimpiai játékokon Sierra Leone az ausztráliai Sydneyben megrendezett 2000. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 3 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Stazione di Ladispoli (1888) Stazione di Ladispoli 1938-ban bezárt vasútállomás Olaszországban, Ladispoli településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintették: Palo-Ladispoli-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Palo Laziale I. Antal szász király Antal Kelemen szász herceg, teljes nevén Antal Kelemen Tivadar Mária József János Nepomuk Ferenc Xavér Alajos Januárius, (németül) Anton Clemens Theodor Maria Joseph Johann Evangelista Johann Nepomuk Franz Xaver Aloys Januar von Sachsen, melléknevén „a Jóságos” (der Gütige); (Drezda, 1755. december 27. – Pillnitz, 1836. június 6.); a Wettin-ház Albert-ágából származó szász választófejedelmi herceg, 1781-től a Szász Választófejedelemség trónörököse, 1805-től királyi herceg, a Szász Királyság trónörököse, 1827–1836 között I. Antal néven Szászország második királya. Gyermektelenül elhunyt bátyját, I. Frigyes Ágost királyt követte a trónon. Élete Származása Édesapja a Wettin-ház Albert-ágából származó Frigyes Keresztély szász választófejedelem (1722–1763) volt, III. Ágost lengyel király (1696–1763) és Habsburg Mária Jozefa főhercegnő (1699–1757) legidősebb túlélő fia, Albert Kázmér szász–tescheni herceg bátyja, apai ágon Erős Ágost lengyel király és szász választófejedelem, anyai ágon I. József német-római császár unokája. Édesanyja a Wittelsbach-házból származó Mária Antónia Walpurga bajor hercegnő (1724–1780) volt, VII. Károly német-római császár (1697–1745) és Habsburg Mária Amália főhercegnő (1701–1756) leánya, apai ágon a törökverő II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, anyai ágon I. József német-római császár unokája. (Szülei elsőfokú unokatestvérek voltak, lévén a két nagymama, Mária Jozefa és Mária Amália édestestvérek, I. József császár leányai). Szülei házasságából 9 gyermek született, ketten közülük születésük órájában meghaltak. A felnőtt kort megélő fiútestvérek sorában Antal Kelemen herceg volt a harmadik: Fiúgyermek (*/† 1748), születésekor meghalt. Frigyes Ágost József herceg (1750–1827), 1763-tól III. Frigyes Ágost néven választófejedelem, 1806-tól I. Frigyes Ágost néven Szászország királya . Károly Miksa Mária herceg (1752–1781), 1763-tól a trón várományosa. József Mária Lajos herceg (1754–1763), fiatalon meghalt. Antal Kelemen Tivadar herceg (1755–1836), 1827-től I. Antal néven Szászország királya . Mária Amália Anna hercegnő (1757–1831), aki 1774-ben II. Károly Ágosthoz, Pfalz–Birkenfeld–Zweibrücken hercegéhez (1746–1795) ment feleségül. Miksa Mária József herceg (1759–1838), 1827-től koronaherceg, aki 1792-ben Karolina Mária Bourbon–parmai hercegnőt (1770–1804), majd 1822-ben Mária Lujza Sarolta Bourbon–parmai hercegnőt (1802–1857) vette feleségül. Terézia Mária Jozefina hercegnő (1761–1820). Fiúgyermek (*/† 1762), születésekor meghalt. Ifjúkora Amikor Antal Kelemen herceg megszületett, nagynénje, Mária Jozefa Karolina szász hercegnő (1731–1767), Lajos francia trónörökös herceg (1729–1765) felesége nyomban „kinézte” őt saját legidősebb leánya, Mária Zefirina királyi hercegnő (1750–1755) jövendőbelijeként, de a menyasszonyjelölt ötéves korában meghalt. 1759-ben, amikor a dauphine-nak ismét leánya született, Mária Adelheid Klotild hercegnő (1759–1802), őt is Antal herceghez akarta hozzáadni, de ez sem valósult meg. (Mária Kotild hercegnő később, 1775-ben Savoyai Károly Emánuel hercegnek (1751–1819), a későbbi IV. Károly Emánuel szárd királynak felesége lett). Antal Kelemen hercegnek vajmi kevés esélye volt, hogy valaha is trónra léphet. Amikor apja, Frigyes Keresztély választófejedelem 1763-ban mindössze 3 hónapig tartó uralkodás után meghalt, legidősebb fia, Frigyes Ágost herceg, Antal Kelemen bátyja már 13 évesen megörökölte apjuk trónját, nagybátyjuknak, Ferenc Xavér hercegnek (1730–1806) régenssége mellett, aki folytatta az elhunyt Frigyes Keresztély által megkezdett gazdasági reformokat. Antal Kelemen herceg és öccse, Miksa mindketten idősebb bátyjuk árnyékában éltek. Mint ifjabb testvéreknek, sem birtokra, sem komolyabb javadalmazásra nem volt kilátásuk, mióta egyik ősük, I. János György választófejedelem (1585–1656) megvonta ifjabb gyermekeitől a korábban szokásos hercegi apanázst. 1768-ban Frigyes Ágost nagykorú lett, és átvette az uralkodást. Megnősült, de férfi örököse nem született. 1771–1797 között gyermekei holtan születtek, csak egy leánya, Mária Auguszta hercegnő (1782–1863), Antal Kelemen unokahúga érte meg a felnőtt kort. Közben a Választófejedelem legidősebb öccse, a 29 éves Károly Miksa herceg 1781. szeptember 8-án váratlanul meghalt, és Antal Kelemen lépett az első helyre a trón várományosainak sorában. Megkapta a koronahercegi címet (Kronprinz). Röviddel ezután megnősült. Házasságai Első házassága Antal Kelemen trónörökös herceg 1781. szeptember 28-án a piemonti Montcalieriben képviselők útján (per procurationem), majd október 24-én Drezdában feleségül vette Savoyai Mária Karolina szárd királyi hercegnő (1764–1782), III. Viktor Amadé szárd–piemonti királynak (Savoya hercegének, 1726–1796) és Mária Antonietta Ferdinanda spanyol infánsnőnek (1729–1785) leányát, V. Fülöp spanyol király unokáját, aki azonban 1782. december 28-án, 18 évesen meghalt. A házasság gyermektelen maradt. Második házassága Antal Kelemen herceg csak első feleségének halála öt esztendővel szánta rá magát egy második házasságra. 1787. szeptember 8-án Firenzében képviselők útján (per procurationem), majd október 18-án a drezdai római katolikus Udvari Templomban (egykori Hofkirche, ma székesegyház) feleségül vette a Habsburg–Lotaringiai-házból származó Mária Terézia Jozefa osztrák főhercegnőt, toszkánai nagyhercegnőt (1767–1827), Lipót toszkánai nagyhercegnek, a későbbi II. Lipót német-római császárnak (1747–1792) és a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnőnek (1745–1792) legidősebb leányát. A második házasságból négy gyermekük született, de mind meghaltak rövid időn belül: Mária Lujza királyi hercegnő (Maria Louise von Sachsen, 1795–1796). Frigyes Ágost királyi herceg (Friedrich August von Sachsen, */+ 1796). Mária Johanna királyi hercegnő (Maria Johanna von Sachsen, 1798–1799). Mária Terézia királyi hercegnő (Maria Theresa von Sachsen, */+ 1799). Szászország királya 1797-ben Frigyes Ágost feladta a reményt, hogy fia születhet, és idősebbik élő öccsét, Antal Kelemen koronaherceget hivatalosan is utódjává jelölte ki. A napóleoni háborúk során 1806-ban megszűnt a Német-római Birodalom, vele a Szász Választófejedelemség. Napóleon létrehozta a Szász Királyságot, ennek uralkodójaként a volt választófejedelmet ismerte el, I. Frigyes Ágost néven. Antal Kelemen herceg és öccse, Miksa királyi hercegekké váltak, Antal pedig a Királyság trónörökösévé. Bátyja, Frigyes Ágost József herceg hosszú ideig uralkodott. 64 évi uralkodás után, 77 éves korában 1827. május 5-én hunyt el, gyermektelenül. Koronáját 71 éves öccse, Antal Kelemen herceg örökölte, aki kormányzati ügyekben teljesen járatlan volt. Nem is szándékozott mélyebb változtatásokat elindítani sem a bel- sem a külpolitikában. Trónra lépése nem találkozott alattvalóinak rokonszenvével. A polgárok szívesebben látták volna valamelyik fiatalabb herceget a trónon. Alig fél évvel a koronázás után, 1827. november 7-én Antal király másodszor is megözvegyült, a 60 éves Mária Terézia Jozefa királyné Lipcsében elhunyt. A Wettin-ház Albert-ága – Antal Kelemen herceg és felmenői – római katolikus vallásúak voltak. Antal király trónra lépésének idején, 1827-ben a Porosz Királyság diplomatái titkos tárgyalásokat folytattak vele arról, hogy adja át Poroszországnak a lutheránus lakosságú Szászországot, cserébe fogadja el a porosz Rajnai Tartományt (Rheinprovinz, Rheinpreußen), amelynek lakossága főleg római katolikusokból állt. Ez az egyezség azonban nem jött létre. A liberális forradalom Az 1830. júliusi francia forradalom hatására ősszel Szászországban is zavargások törtek ki, a polgárság részt követelt a politikai hatalomból. A mozgalom főleg a tökéletesen idejétmúlt rendi alkotmány ellen irányult. 1830. szeptember 13-án a konzervatív Detlev von Einsiedel gróf kormánya lemondott, a 75 éves Antal király Bernhard von Lindenaut bízta meg kormányalakítással. A liberálisok követelték, hogy egy fiatalabb herceg vegye át a koronát. Antal király beleegyezett, hogy unokaöccsét, Frigyes Ágost herceget, Miksa koronaherceg legidősebb fiát kinevezzék társuralkodó herceggé (Prinz-Mitregent), azzal a megbízatással, hogy nagybátyjától, az idős Antal királytól fokozatosan vegye át az államügyek intézését. A 71 éves Miksa koronahercegnek ugyanezen a napon le kellett mondania trónöröklési jogáról fia, a társuralkodóvá kinevezett Frigyes Ágost herceg javára. A felkeléseket 1831-re katonai erővel leverték ugyan, de a politikai forrongás hatására Antal király kénytelen volt elfogadni a liberálisok követeléseinek egy részét. Új, mérsékelten konzervatív alkotmányt bocsátott ki, amelyet 1831. szeptember 4-én hirdettek ki. A Szász Királyság ezzel alkotmányos monarchiává vált. Az 1831-es alkotmány valamelyest konzervatívabb volt, mint a Rajnai Szövetség más tagállamainak ekkor érvényes alkotmányai. A szász király megtartotta uralkodói egyeduralmát, de kormányzati ügyeket csak minisztereivel közösen intézhetett, és tartania kellett magát a kétkamarás Szász Országgyűlés (Landtag) határozataihoz. 1833. március 22-én a Szász Királyság is aláírta a Német Vámuniót, amely 1834. január 1-jén lépett hatályba. Hatására fellendült a kereskedelem, az ipar és a közlekedés. A szervezet legerősebb tagállama Poroszország volt, a következő években a Német Szövetségnek szinte minden tagállama csatlakozott hozzá, kivéve Bajorországot és Ausztriát. (Ez volt az 1866-ban megalakuló Észak-német Szövetség előfutára). Halála, utódlása I. Antal szász király 81 éves korában bekövetkezett haláláig uralkodott. 1836. június 6-án hunyt el Drezda közelében, a pillnitzi királyi kastélyban. A Szász Királyság trónját unokaöccse, az 1830-ban kijelölt utód, Frigyes Ágost herceg, Miksa koronaherceg fia örökölte, II. Frigyes Ágost néven. Emléke Drezda Friedrichstadt nevű városrésze (amelyet 1730-ban II. Frigyes Ágost választófejedelemről neveztek el), 1835-ig önálló község volt, ekkor I. Antal király rendeletére a fővároshoz csatolták. Ennek emlékére a városrész polgárai Ernst Rietschel szobrásszal elkészíttették a király bronz mellszobrát, amely a római császárok stílusában ábrázolja az uralkodót. Az elkészült emlékművet a Weißeritz folyó partján állították fel. 1900-ban áthelyezték mai helyére, a Hohenthalplatzra. 2000-ben restaurálták. Gieseke Miklós Gieseke Miklós (Giseke Nikolaus Dietrich) (Nemescsó, 1724. április 2. – Sondershausen, 1765. február 23.) német író. Élete Gieseke Miklós (Giseke Nikolaus Dietrich) német szülők gyermekeként 1724. április 2-án született Magyarországon, a Vas vármegyei Nemes-Csoón. 1745-ben a lipcsei egyetemen hallgatott teologiát. 1748-ban Hannoverbe, majd Braunschweigbe ment, ahol a híres Jeruzsálem nevelője lett, akinek tragikus végű életét Goethe is feldolgozta "Werthers Leiden" című regényében. 1753-ban Trautensteinben volt lelkész, később pedig Sonderhausenben lett szuperintendens. Itt Sonderhausenben halt meg 41 véves korában, 1765-ben. Munkássága Egyházi dalokat, ódákat, meséket, episztolákat írt, melyeket összegyűjtve 1767-ben Chr. Görtner adott ki. Szerkesztője volt a Der Jüngling című folyóiratnak is. Anguillara Sabazia Anguillara Sabazia település Olaszországban, Lazio régióban, Róma megyében. Lakosainak száma 19 401 fő (2017. január 1.). Anguillara Sabazia Bracciano, Campagnano di Roma, Cerveteri, Fiumicino, Trevignano Romano és Róma községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bignac Bignac település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 235 fő (2015). Bignac Genac, Saint-Genis-d’Hiersac, Vouharte és Genac-Bignac községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Isisfordia Az Isisfordia (felfedezőjére; Isisford korábbi alpolgármesterére, Ian Duncanre utalva) (holotípusa a QM F36211 jelzésű lelet) a krokodilok egyik kihalt neme, amely a középső kréta (az albai–cenomani korszakok) idején élt. Fosszíliáit a Winton Formációban, Isisfordban, az ausztráliai Queenslandben fedezték fel az 1990-es évek közepén. A csontváza nagy részét megtalálták, a koponyája elülső felét azonban nem. A területre indított későbbi expedíciónak azonban sikerült fellelnie egy teljes koponyát, ami csak méretében tért el az első példányétól. Kapcsolat a modern krokodilokkal A fosszilizálódott maradványok felfedezése lehetővé tette az őslénykutatók számára annak megállapítását, hogy az első krokodilok a Gondwana szuperkontinensen, a kréta időszakban, mintegy 30 millió évvel korábban fejlődtek ki, mint ahogy azt korábban gondolták. A maradványok elemzése alapján a csigolyák ugyanúgy illeszkedtek, mint a modern krokodiloknál, melyeknél nem találhatók gömbből és foglalatból álló ízületek, továbbá kiderült, hogy az állat a krokodilokra egyedi módon jellemző másodlagos szájpaddal rendelkezett, ami lehetővé teszi, hogy a levegő a száj kinyitása nélkül jusson el a tüdőkbe. Források és jegyzetek Ez a szócikk részben vagy egészben az Isisfordia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Isisfordia duncani. Science Buzz. (Hozzáférés: 2009. október 26.) Ancestor of all modern crocodilians discovered in outback Queensland. The University of Queensland. (Hozzáférés: 2009. október 26.) Olivér és társai Az Olivér és társai (eredeti cím: Oliver & Company) 1988-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely Charles Dickens Twist Olivér című regényének feldolgozása, állatszereplőkkel, és a 27. Disney-film. A rendezője George Scribner, a forgatókönyvírói Vance Gerry, Joe Ranft, Kirk Wise, Gary Trousdale és Kevin Lima, a zeneszerzője J. A. C. Redford. A mozifilm a Walt Disney Pictures és a Walt Disney Feature Animation gyártásában készült, a Buena Vista Pictures forgalmazásában jelent meg. Műfaját tekintve filmvígjáték, musicalfilm és kalandfilm. Amerikában 1988. november 18-án, Magyarországon 1990. április 5-én mutatták be a mozikban, új magyar változattal 2009. április 29-én adták ki DVD-n. Szereplők További magyar hangok (1. magyar változatban): Bor Zoltán, Dallos Szilvia, Némedi Mari, Peczkay Endre, Surányi Imre, Zentai Lilla Jelölés 1989 - Golden Globe-díj jelölés - a legjobb eredeti filmdal - "Why Should I Worry?" Barcza Gedeon Barcza Gedeon (Kisújszállás, 1911. augusztus 21. – Budapest, 1986. február 27.) tanár, sakkozó, sakkolimpiai bajnok, nyolcszoros magyar bajnok, mesteredző, sakk szakíró. Élete Szülei, Barcza József latin-görög szakos gimnáziumi tanár és Sütő Anna házasságából egy leány, majd egy fiúgyermek született. A család 1916-ban költözött Debrecenbe, ahol az édesapja a református főgimnázium igazgatója lett. Iskoláit Debrecenben végezte. A református kollégium elemi iskolájában végig színjeles, majd 1921 szeptemberében beiratkozott a kollégium főgimnáziumába. 1921 végén vesztette el mindössze 50 évet megért édesapját. A gimnázium alsó osztályaiban eredményei közepesek voltak, a felső osztályokban azonban szembetűnően javultak, érettségijét 1929-ben már jeles minősítéssel tette le. A gimnáziumi évek alatt érdeklődése a magyar irodalom felé irányult (szívesen és jól szavalt, az önképzőkörben is a vezetők közé tartozott). Ilyen irányú életpálya vonzotta is, a körülmények azonban úgy alakultak, hogy egyetemi tanulmányait Debrecenben a matematika-fizika szakon folytatta. Leckekönyvének tanúsága szerint szorgalmas volt, a vizsgái többségét jeles eredménnyel tette le. A matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet 1934-ben kapta meg. Az akkori viszonyok között álláshoz nem jutott, magántanítványokat vállalt, s egyúttal beiratkozott a jogi karra is, ahol néhány évet eredményesen elvégzett. Az egyetemi évek alatt jó tanulmányi eredményei, olvasottsága, szónoki készsége, valamint a sakkban elért sikerei következtében is az egyetemi ifjúság körében népszerű lett, s annak vezetői közé emelkedett. Ez nem számított jó pontnak az egyetem vezetőségénél, mert az ottani ifjúsági mozgalom nem az ő elképzeléseik szerint formálódott. Kezdeményező szerepe volt a haladó szellemű irodalmi termékek (Új vetés, Debreceni káté) megjelentetése során is. Mindezek együtt oda vezettek, hogy komoly figyelmeztetéssel záródó fegyelmi eljárás is indult ellene. Ez azonban különösebb következményekkel nem járt, tanulmányait folytathatta és befejezhette. Felnőttkor és sakk 1936 őszén költözött Budapestre. A müncheni sakkolimpián elért eredménye, amelyen a magyar válogatott csapattal aranyérmet szerzett, is hozzásegítette ahhoz, hogy az Egressy úti polgári fiúiskolában állást kaphasson. Néhány évig volt itt előbb helyettes, majd óraadó, 1940-től pedig már rendes tanár, majd 1943-ban helyettes igazgató. Ez időre (1941) esik házasságkötése a budapesti származású Bányay Erzsébettel, aki szintén pedagógus. Gyermekeik közül az első két fiú (Csanád, 1942 és Szabolcs, 1944) a háború alatt, nehéz és veszélyekkel is teli időkben született. 1945-ben igazgatói rangot kapott, s egyúttal áthelyezték a fővárosi tanács oktatási osztályára, ahol előbb gazdasági előadói, majd főelőadói munkakörben dolgozott; 1950-ben csoportvezető lett. Noémi (1947) és Gyöngyi (1949) már a béke idején született. A négy gyermek közül három családos, összesen tizenegy gyermekük van. Az 1951-es év fontos fordulatot jelentett életében. Állást, sőt hivatást is változtatott, 1951. február 15-étől kezdve újságíró lett, a Sportlap- és Könyvkiadó Vállalat kötelékében, előbb rövid ideig a Népsport, majd nemsokára a Magyar Sakkélet szerkesztőségében, ahol 1972-es nyugalomba vonulásáig együtt formálta, alakította Magyarország legjelentősebb sakkszervező folyóiratát Szabó Lászlóval és Bán Jenővel. 1972. március 1-jén vonult nyugalomba, utána már csak irodalmi munkássága kötötte le. Ebben az időben kezdett neki a többkötetesre tervezett Magyar Sakktörténet című művének, amelyből életében az első két kötet jelent meg. Nyolc ízben nyerte meg a magyar sakkbajnokságot (1942, 1943, 1947, 1950, 1951, 1955, 1957 és 1958). 1954-ben lett nagymester. Mint sakkoktató (1952-től mesteredző) nemcsak mindenkori egyesületében, de más körökben is működött. A leghosszabb ideig a Tipográfia egyesületében edzősködött Bán Jenővel. Országos hírű előadásaira zsúfolásig megteltek az előadótermek és a magyar rádióban, televízióban is átütő sikerrel szerepelt minden alkalommal. 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett. Olimpiai szereplései A magyar válogatott csapat tagja volt az 1936-os müncheni nemhivatalos, valamint hét hivatalos sakkolimpián (1952, 1954, 1956, 1958, 1960, 1962, és 1968). Csapatban 1 arany és 1 bronz, egyéniben egy 1 arany, 1 ezüst és 1 bronzérmet szerzett. Magyarország olimpiai eredményeinek emlékét 2000 óta a világon egyedülálló sakkolimpiai emlékmű is őrzi, Pakson. Munkái Barcza Gedeon, Alföldy László, Kapu Jenő: Die Weltmeister des Sachspieles Hamburg 1975. Barcza Gedeon (szerk.): Magyar Sakktörténet 1., Sport, Budapest, 1975. ISBN 963 253 238 4 (össz. kiadás), ISBN 963 253 239 2 (1. kötet) Barcza Gedeon: Magyar Sakktörténet 2., Sport, Budapest, 1977. ISBN 963 253 248 1 (2. kötet) Barcza Gedeon, Bilek István : Magyar Sakktörténet 3. kötet, Sport, Budapest, 1989. ISBN 963 253 321 6 (3. kötet) Díjai, elismerései Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951) A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951, 1968 ) Mesteredző (1952) A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954) Szocialista Munkáért Érdemérem (1961) a lipcsei sakkolimpián elért eredményért Magyar Népköztársasági Sportérdemérem arany fokozat (1971) Munka Érdemrend arany fokozat (1981) 2012-ben posztumusz megkapta a Magyar Sakkszövetség és a Sakk-kultúráért Alapítvány kuratóriuma által alapított Caissa lovagja kitüntetést. Parnasszosz A Parnasszosz-hegy (latin Parnassus, ma Liakura) Közép-Görögország hatalmas, kréta kori mészkőhegysége, amely a Korintoszi-öböl északi partvidékén, elbűvölő, olíva ligetekkel tarkított táj kellős közepén emelkedik. Az archaikus Görögországban a Parnasszosz, Apollón szent hegye, és a „Kasztaliai-nimfák”, azaz a múzsák lakhelye volt. A hegy lábánál fekszik Delphoi, amelynek híres jósdáját egykor a világ közepének tartották, továbbá a sziklák közti szurdokban fakad a szent Kasztalia-forrás. A Parnasszosz név etimológiailag a pregörög előnyelvből ered. A parna- szótő a hettita eredetű „ház” szóra vezethető vissza, a –sszosz utótag pedig szintén a hettita főnevek alanyesetére vezethető vissza, a görögben általában a helységnevek jelölésére szolgáló végződés. Parnasszosz a mitológiában A Parnasszosz hegy névadója Kleodóra nimfa és Kleopompóusz fia Parnasszosz, aki a hegy lábánál álló város vezetője volt. Egyszer a városra özönvíz-szerű esőzés zúdult és mindent elpusztított. A városlakók mindenüket hátrahagyva menekültek az áradás és a nyomukban üvöltve loholó farkasok elől, mind feljebb és feljebb a hegyre. A túlélők, Parnasszosz vezetésével új várost építettek itt, amelynek neve Likoreia (Lykoreia) azaz „farkasüvöltés” lett. (Ma a Parnasszosz legmagasabb csúcsának elnevezése: Likoreia vagy Likeri (2457m).) A Parnasszoszhoz kötődik a görög mítoszok nagy vízözön-története is, amely szerint a megmenekülő Deukalión, Prométheusz fia, valamint felesége, Pürrha, a vizek apadásakor a Parnasszosz csúcsán kötöttek ki és itt teremtették meg az új emberiséget a Földanya csontjaiból, azaz a hátuk mögé dobált kövekből. A legendák szerint itt küzdött meg Apollón a szörnyű Püthón kígyóval, majd miután megölte, a helyet saját kultusza szolgálatába állította. Mint ahogyan a delpoi jósda, a Parnasszosz-hegy is Apollón szent helye volt. Itt állt az ókori Görögország legnagyobb Apollón-temploma. A hegyen fakad a költői ihlet forrásaként emlegetett Kasztalia-forrás, amely a Múzsák kedvelt tartózkodási helye, otthona volt – így a Parnasszosz lett a költészet, a zene és a tanulás bölcsője. (Megjegyzendő, hogy a hagyományok egy másik hegyet, a Helikón-hegyet is a Múzsák lakhelyeként tisztelik.) A Parnasszosz-hegy Oresztész kedvenc rejtekhelye volt. A Parnasszosz Dionüszosznak szentelt hegy volt, a maniaszok ceremóniáinak helyszine. A hegyoldalon található korikoszi-barlang a kecskelábú Pan és a Múzsák szentélye volt. A Parnasszosz adott otthont Bellerophontész szárnyas lovának, Pégaszosznak . Parnasszosz, mint metafora A „Parnasszosz” irodalmi megjelenésében a szépség és a művészet eszményi helyszíne, a költészet otthona, a tökély és a halhatatlanság jelképe. Ezt tükrözik az ókorban itt megrendezett Parnasszoszi Játékok elnevezésű költészeti és szónoki versenyek. Navarrai Margit (1492–1549) irodalmi „szalonjának” elnevezése is Új Parnasszosz volt. „Ebben az értelemben választották elnevezésül az un. parnasszisták, az 1866–1876 között megjelenő Le Parnasse Contemporain versantológia-sorozat költői.” A Reneszánszban az Aranykor képzete fűződött a hegyhez. A modern élet alkotásaiban is rátalálunk, a Parnasszoszra, mint idilli helyre: Edward Albee Nem félünk a farkastól (Who's Afraid of Virginia Woolf) című művében. Christopher Morleytől ered a mozgó könyvesboltok új elnevezése – „Parnasszosz kerekeken”. Párizs művésznegyedének neve, a Montparnasse is az ihletetet adó, múzsák lakta helyet idézi. A Parnasszosz ma Ma a hegy lejtőin két síközpontot is találunk – Kellaria és Fterolakka – amelyek együtt Görögország legnagyobb sí-régióját alkotják. A Parnasszosz-hegység gazdag bauxitlelőhely. Ernst Karlberg Ernst Wilhelm Ludvig Karlberg (Stockholm, 1901. október 12. – Stockholm, 1987. március 20.) olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok svéd jégkorongozó. Az 1924. évi téli olimpiai játékokon, jégkorongban a 4. lett a svéd csapattal. Első mérkőzésükön a svájciakat verték 9–0-ra, utána Kanadától kikaptak 22–0-ra, majd a csehszlovákokat verték 9–3-ra. Ezután jött a négyes döntő, ahol a kanadaiak elleni mérkőzés beszámított, így játszottak az amerikaik ellen, ami 20–0-s vereség lett, majd a britek is megverték őket 4–3-ra. Az 1928. évi téli olimpiai játékokra vissztért a jégkorongtornára és ezüstérmes lett a svéd csapattal. A B csoportba kerültek, ahol először a csehszlovákokat verték 3–0-ra, majd a lengyelekkel játszottak 2–2-es döntetlent. A csoportből első helyen tovább jutottak a négyesdöntőbe. Itt az első mérkőzésen 11–0-as vereséget szenvedtek a kanadaiaktól, Svájcot megverték 4–0-ra, végül a briteket 3–0-re. Az olimpia egyszerre volt világ- és Európa-bajnokság is. Így világbajnok ezüstérmes és Európa-bajnok lett. Klubcsapata a Djurgårdens IF Hockey volt 1921 és 1932 között. 1926-ban svéd bajnok volt. Ulveczki Zoltán Ulveczki Zoltán (Püspökladány, 1971. május 1. –) magyar labdarúgó. Profi pályafutását a Debreceni VSC csapatában kezdte, ahol egyből meghatározó játékos lett, majd a Pécsi MFC csapatához igazolt és ismét kulcsember volt a baranyai klubban. Ezután következett egy NB II-es évad, ami tökéletesen sikerült és ismét visszahívták Debrecenbe, de a következő szezonban megint kölcsönadták, de a jó teljesítmény miatt bejátszotta magát a Loki csapatába. Visszavonulása után másfél évig a Báránd KSE csapatába játszott, ahonnan végleg visszavonult. Aposztáziaformák Az aposztáziaformák (Apostasioideae) a spárgavirágúak rendjébe és a kosborfélék családjába tartozó alcsalád. Rendszerezés Az alcsaládba az alábbi nemzetségek és fajok tartoznak: Apostasia Apostasia elliptica Apostasia latifolia Apostasia nuda Apostasia odorata Apostasia parvula Apostasia ramifera Apostasia wallichii Neuwiedia Neuwiedia annamensis Neuwiedia balansae Neuwiedia borneensis Neuwiedia elongata Neuwiedia griffithii Neuwiedia inae Neuwiedia siamensis Neuwiedia veratrifolia Neuwiedia zollingeri Galaschek Péter Galaschek Péter (1968. március 25. –) labdarúgó, középpályás. Pályafutása A Vasas csapatában mutatkozott az élvonalban 1986. szeptember 6-án a Békéscsaba ellen, ahol csapata 4–1-re kikapott. 1986 és 2000 között 340 bajnoki mérkőzésen szerepelt angyalföldi színekben és 53 gólt szerzett. Két bajnoki bronzérmet szerzett a csapattal. 2000 és 2002 között az Újpesti TE együttesében szerepelt és egy magyar kupa-győzelmet ért el az csapattal. Utolsó élvonalbeli mérkőzésen a Videoton csapatától 4–1-re kapott ki csapata. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 3.: 1997–98, 1999–00 Magyar kupa győztes: 2002 döntős: 2000 552 (szám) Az 552 (római számmal: DLII) egy természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 552-es a kettes számrendszerben 1000101000, a nyolcas számrendszerben 1050, a tizenhatos számrendszerben 228 alakban írható fel. Az 552 páros szám, összetett szám. Téglalapszám (23 · 24). Kanonikus alakban a 23 · 31 · 231 szorzattal, normálalakban az 5,52 · 102 szorzattal írható fel. Tizenhat osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 3, 4, 6, 8, 12, 23, 24, 46, 69, 92, 138, 184, 276 és 552. Érinthetetlen szám: nem áll elő pozitív egész számok valódiosztó-összegeként. Az 552 négyzete 304 704, köbe 168 196 608, négyzetgyöke 23,49468, köbgyöke 8,20313, reciproka 0,0018116. Az 552 egység sugarú kör kerülete 3468,31829 egység, területe 957 255,84792 területegység; az 552 egység sugarú gömb térfogata 704 540 304,1 térfogategység. Eurünomé Eurünomé (Εὐρυνόμη): Ókeanosz és Téthüsz leánya, az ókeaniszok egyike. Korai istenség, mitológiája megőrizte prehellén eredetét. Az ősidőkben a Mindenség istennője, Ophiónnal az Olümposzon uralkodott, de Kronosz elűzte őket, s a tengerbe költözött. Egyes történetek szerint táncával ő alkotta meg a kozmoszt. A görög mitológiában Zeusz főisten (Métisz és Themisz utáni) harmadik felesége. Lányaik voltak a khariszok. Ő volt az, aki Thetisszel együtt megmentette Héphaisztoszt (amikor Héra ledobta őt az Olümposzról), és kilenc évig gondozta. Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park A Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park Ausztria keleti részén Burgenland tartományban fekszik. Magába foglalja a Fertő ausztriai területének déli és keleti részét, valamint a Fertőzugot (németül Seewinkel), szikes tavaival. 1993-ban alapították meg, létrejöttét sokan szorgalmazták, köztük Esterházy Pál herceg, aki birtokain lehetővé tette a Nemzeti Park megalapítását. 1991-ben a tó magyarországi része Fertő-tavi Nemzeti Park néven, majd 1994-től a Hansági Tájvédelmi Körzet beolvasztásával Fertő–Hanság Nemzeti Park néven szintén védett terület. Az összességében több mint 300 km²-es, határon átnyúló nemzeti park az első ilyen Ausztriában és egyben az első, amely kielégíti az IUCN kritériumait. A hátáron átnyúló nemzeti park mindkét oldala a Ramsari egyezmény által is védett nemzetközi jelentőségű vizes élőhely és Bioszféra-rezervátum, emellett világörökségi terület, része a Natura 2000 hálózatnak. Dömör-kapui-barlang A Dömör-kapui-barlang egy barlang. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben, Szentendre területén található. Leírása A Szentendre felé folyó Bükkös-patak északi partján, a Dömör-kapunál található kőfejtőben, a patak mentén haladó műúttól körülbelül 15–20 méterre található. A bejárata már az útról is jól látszik. A befoglaló kőzete kompakt andezit. Az üreg bejáratának a szélessége 1,1 méter, a felmért hossza 15,88 méter és a magassága 3,86 méter. Az első szakasza jól mutatja a tárójelleget. Itt a keresztszelvénye trapéz, ennek alját finom por borítja. Befelé haladva az üreg alja emelkedik és a szelvény ellaposodik. A kitöltés egyre több éles szélű kőtömböt tartalmaz. A járat a végén kettéágazik és járhatatlanná laposodik. Ezen a részen a mesterséges jelleg már teljesen eltűnt. A főte veszélyesen omlik, a fagyrepesztés hatása egyértelműen megfigyelhető. Érdekes, hogy a várhatóval ellentétben a fagy hatása a bejárattól távolodva erősebb. Ennek oka, hogy a beszivárgó víz mennyisége befelé jelentősen megnövekszik, a bejárat viszont teljesen száraz. A bejárat szembetűnősége miatt sok a látogatója és ennek megfelelően sok a szemét is benne. Előfordul az irodalmában Dömörkapui-barlang, Dömösdi-sziklakapu és Dömötör-kapui-barlang néven is. Kialakulása Eredetileg teljesen mesterséges táró volt, de a konzekvenciabarlanggá való alakulása erősen előrehaladott. Kutatástörténete Először Bertalan Károly említette barlangleltárában. 1996-ban Tinn József írta le részletesen az üreget. A barlangtérképét Nagy Eszter és Tinn József készítette el. A FIR feldolgozása Szentes György nevéhez fűződik. Dömös Dömös község Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban. Fekvése Dömös Komárom-Esztergom megyében, a Dunakanyarban, a Duna jobb partján található, a megye és a Közép-Dunántúli régió legkeletebbre fekvő települése. Budapesttől 45, Esztergomtól 16, Visegrádtól 5 km távolságban helyezkedik el. A településen a 11-es számú (Budapest-Visegrád-Esztergom) főközlekedési út halad át. A Duna túlsó (bal) partján húzódó Budapest–Szob-vasútvonal Dömösi átkelés megállóhelyével (amely Nagymaros és Zebegény között van félúton) 2014 nyarán ismét megszakadt az összeköttetés, a rév leállása miatt. Hajóúton Nagymarossal és Szobbal is összeköttetésben van. Története Ez a kedvező fekvésű vidék a legősibb időktől kezdve megtelepedésre csábította az embert. Az emberi település legkorábbi nyoma a község északkeleti részén az őskőkorszakból ismert. Az 1960-as évek elején egy rénszarvasvadászattal foglalkozó ősemberi közösség telepének maradványait tárták fel itt a régészek: tűzhelyek, vadló- és rénszarvascsontok, pattintott kőszerszámok kerültek elő. A Duna-parton, a Köves-patak torkolata közelében előkerült zsugorított csontvázas sír és a mellette talált kőszerszám a terület rézkori (i. e. 2500-1900) lakóinak leletei. A késő bronzkorszaknak jelentős emléke található a Rám-szakadék, Lukács-árka és Árpádvár közti területen. Ez egy kb. 500 × 500 méter terjedelmű, szabálytalan sokszög formájú földvár, amelynek jól látható sánca végig a meredek hegyoldal szélén halad és hatalmas területet ölel körül. A földvárat – a belső területéről előkerült leletek alapján – a késő bronzkori urnasíros kultúra népe mintegy 3000 évvel ezelőtt építette. Az eredetileg magas sáncot azóta 1-3 méter magasságúra koptatta az idő. Ugyanebből a korszakból több nyíltszíni (nem erődített) telep nyomát is ismerjük a község határából: Körtvélyes pusztánál, a Köves-patak torkolatánál és a Duna- parti Tófenék-dűlőben A római kor és a népvándorlás A legkorábbi kőépítmények a római korból maradtak ránk. A Duna vonalát – a római birodalom Pannonia tartományának határát – kőből épült, árokkal, palánkkal is megerősített őrtornyok és erődök láncolata védte a túlparton lakó "barbár" népek támadásaival szemben. A dömösi Duna-parton a Köves-patak és Malom-patak torkolatánál, illetve a Tófenék-dűlőben állt egy-egy ilyen őrtorony. Közülük a Köves-patak mellettit 1959-ben feltárták. A 11×11 méter alapterületű, 1 méter falvastagságú tornyot vizesárok övezte. Területén Valentinianus császár érmeit, edényeket találtak. A Malom-patak melletti római torony maradványaira épült rá a dömösi révállomás kis épülete. A katolikus templom mellett 1985-ben római téglaégető kemence maradványai kerültek elő. 2000-ben a múzeum homokkal temette be, tekintettel arra, hogy a további feltárásra nem volt anyagi fedezet és így jobban meg lehet védeni a pusztulástól. A római birodalom bukása után a népvándorlás néphullámai következtek, majd 568-tól a IX. század végéig az avarok telepedtek meg vidéken. Az ő emléküket idézik azok a bronzból készült díszes veretek, övdíszek és szíjvégek, valamint cserépedények, amelyek az általános iskola és a Malom-patak között fekvő avar temető sírjaiból kerültek elő. A honfoglalás és az Árpád-házi királyok kora A IX. században megjelenő honfoglaló magyarok itteni megtelepedéséről is vannak adataink, emlékeink. Az Árpádvár (483 m) hegycsúcsán pedig Árpád-kori kővár falai emelkedtek. A Dunakanyar által körülölelt erdős hegyvidék a honfoglalástól kezdve a fejedelmek, majd Árpád-házi királyaink családi birtokterülete volt. Ezen a hatalmas erdőbirtokon, melyet a középkorban egységesen Pilis-erdőnek neveztek, több királyi vadászkastély, palota létezéséről tudunk. Az elmúlt évek régészeti-történeti kutatásaiból tudjuk azt is, hogy közöttük kiemelkedő szerepet játszott a dömösi királyi palota, mely a XI. században királyaink kedvelt tartózkodási helye és fontos birtokközpontja volt. Első közvetlen adatunk a Képes Krónikában maradt fenn erről az időről. Az 1063. év eseményeinél ugyanis a következők olvashatók: „A jámbor (I.) Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján” Béla király ekkor egy várható német támadás visszaverésére készülődve tartott itt országgyűlést. A nyugati határok felé felvonuló csapatai után vitték Dömösről sebesülten, amikor meghalt. Dömös nevének és az itt álló királyi palotának legkorábbi – eredetiben fennmaradt – írott emlékét I. (Szent) László királynak egy 1079-ben kelt oklevele őrizte meg. Ebben az esztendőben László király is németek elleni hadjáratra készülődve tartózkodott Dömösön, ahol Guden királyi szerviens egy birtok adományozásával kapcsolatban kereste őt fel. Az okirat szerint „a király ebben az ügyben szabad rendelkezést engedélyezett a dömösi kúriában (incuria Dimisiensi), amikor télidőben a németek megsemmisítésére készült”. A XI. század vége táján a királyi palota hercegi tulajdonba került. A XII. század elején ismét jelentős események színhelye lett Dömös. Könyves Kálmán király fivére, Álmos herceg, a korábbi királyi kastély mellett prépostságot és káptalant alapított 1107-ben. Az alapítás és felszentelés körülményeit részletesen elbeszélő Képes krónika miniátora az eseményeket képekben is megörökítette: „A herceg ezután Dömösön monostort épített, meghívta a királyt, jöjjön el a felszentelésre. Úgy is történt. Ezután a palotabeliek megvádolták a herceget: kelepcét készít, hogy megölje a királyt a monostor épületében. A király haragra gyúlt és el akarta őt fogni, de a főtisztelendő püspökök és más derék főemberek tudták, hogy ez hamisság és csak a herceg ellenségei találták ki – közbenjártak érte a királynál és összebékítették őket.” A király ezután – nem bízva már Álmos hercegben – szabadon engedte őt, de kísérőket adott mellé, amikor vadászatra indult a Bakonyba. A herceg sólyma Csór mellett varjút fogott. A két madár küzdelmében Álmos saját sorsát látva, megkérdezte kísérőit: „Mi lenne, ha a varjú megesküdne a sólyomnak, nem károg többé, ha elbocsátja?” A kísérők jelentették e szavakat a királynak, Álmos pedig megszökve tőlük Passauba futott a német császárhoz – segítségért bátyja ellen. „Az Úr 1113-ik évében a császár hatalmas sereget mozgósított Álmos herceg érdekében és Magyarország határára jött, hogy tárgyaljon a királlyal és békét szerezzen köztük, ez meg is történt” – írja tovább a krónikás. A békekötést követően a király mégis elfogatta Álmost és fiát, Béla herceget és megvakíttatta őket. Ezek után „Álmos herceget Dömösre vitték a saját monostorába.” Kálmán király később, amikor halálát érezte közeledni – hogy fiának biztosítsa a trónt –, elküldte Bot fiát, Benedeket Dömösre, fogja el és ölje meg a herceget, ne örökölhessen halála esetén. Halljuk tovább a krónikást: "Amikor aztán Benedek odaért, a herceg a monostor előtt ült és siratta fájdalmát. Mikor meghallotta a lovasok siető közeledését, megérezte lelkében, hogy veszedelem fenyegeti és bevitette magát a monostorban és kezével megfogta Szűz Szent Margit oltárát, hogy Isten és a szentek tiszteletéből ne merészeljék elvonszolni onnan. De Benedek rátette szentségtörő kezét és erőszakosan elvonszolta az oltártól, melyet tartott. Közben a herceg kezéről lehorzsolódott a bőr és az oltárt vér szennyezte meg. A papok vigyáztak az egyház ajtajában és el akarták fogni: ő azonban megneszelte ezt, dühös szívvel kiment, ahogyan tudott és amikor elvágtatott, Pilis erdejében leesett a lóról, nyakát szegte és meghalt. Kutyái követték, azok falták fel húsát és csontjait. Ő Fiát Bélát pedig a főemberek Magyarországon tartották, de titkon, a király dühe miatt." Könyves Kálmán fia, II. István király később – mivel örököse nem volt – a megvakított Bélát tette meg utódául (1131-1141). Az ő uralkodása alatt – Saul prépost idejében – fejeződött be a prépostság építése, melyet azután II. (Vak) Béla király 1138-ban gazdag adományokkal látott el. Az adományozás tényét királyi okmány örökítette meg az utókor számára. Az adománylevél 95 falut, 1332 szolgát (név szerint), 138 szőlőt, régi mesterségeket, termékeket, földrajzi neveket stb. sorol fel, s ezzel Árpád-kori történelmünk és gazdaságtörténetünk egyik igen fontos forrása. A prépostság szolgáltató népei között találunk: kenyérsütőket, szakácsokat, esztergályosokat, harangozókat, palackkészítőket, méhészeket, lovászokat, solymászokat, ácsokat. 1242-ben a monostort valószínűleg felégették a tatárok, de csakhamar újjáépülhetett. Prépostjainak, akik gyakran fontos szerepet játszottak a vidék életében, egész sorát ismerjük középkori okleveleinkből. Kiemelkedik közülük a Churlati nemzetségből származó Fülöp, aki 1246-ban IV. Béla király feleségének, Mária királynénak volt kancellárja. Sol nevű prépostját 1288-ban a zebegényi apátság Szob melletti birtokának peres ügyével kapcsolatban említik. A dömösi prépostság egyúttal hiteleshely is lehetett. Egy oklevélen fennmaradt a prépostság nagyobbik pecsétjének lenyomata. A pecséten a templom védőszentjének, Szent Margitnak alakja látható, körülötte latin felirat: (Sigillum) Capituli ecclesie Demesien(sis) maius = a dömösi egyház káptalanjának nagy pecsétje. 1295-ben VIII. Bonifác pápa az egyházi fegyelem meglazulása miatt a dömösi prépostságot az esztergomi érsek felügyelete alá rendelte. Egy 1298-ban kelt oklevélből tudjuk, hogy a Dunának az Ipoly torkolata és a Leustách-sziget közti részén a vizahalászat joga is a prépostságé volt. A késő középkor és a török hódoltság 1321. december 8-án a fellázadt visegrádi várőrség támadása után "teljesen elpusztult és lakhatatlanná vált" a monostor. A káptalan XIV. századi prépostjai közül többet ismerünk. Némelyikük kiváló, tudós ember volt, akik hamarosan magasabb pozícióba került. Mások nevét és emlékét erőszakos tetteik miatt örökítették meg régi oklevelek. Márton prépost ellen például 1342-ben VI. Kelemen pápa vizsgálatot rendelt el erőszakos tetteinek kivizsgálására. Nevezettről több régi okmány megemlékezik. Ezekből tudjuk, hogy 1329 és 1357 között töltötte be a dömösi préposti tisztet. Egy 1347-ben kelt oklevélen pedig fennmaradt Márton prépost pecsétje is, amelyen – a káptalanéhoz hasonlóan – Szent Margit alakja látható. Felirata: S(igillum) Martini, prepositi ecclesie Dymisiensis – a dömösi egyház prépostjának, Mártonnak pecsétje. Dömös XV. századi prépostjai közül Rozgonyi Pétert említjük meg, akiből később veszprémi püspök lett. Ez idő tájt Zsigmond király is megfordult Dömösön, eltöröltette a dömösi prépostságot és az Olajfák hegyéről nevezett ("Olivetán") Benedek-rendi szerzetesek apátságává alakíttatta (1433-1445). Az olivetán szerzetesek el is foglalták Dömöst, azonban 1446-ban lemondtak apátságukról, és elköltöztek innét. A megüresedett apátságot ismét prépostsággá alakították át, élére pedig Hunyadi János kormányzó egyik kedvelt emberét, Hosszuaszai Bothos István esztergomi kanonokot, királyi kancellárt, szenttamási prépostot nevezték ki. Ettől kezdve az esztergomi érsek joghatósága alatt állt a prépostság 1501-ig, amikor VI. Sándor pápa a nyitrai püspökségez csatolta, s az egyesítésről szóló okmányt 1503. október 3-án III. Pius pápa is megerősítette. Ezek után a nyitrai püspökök lettek egyúttal dömösi prépostok is. A prépostság díszes épületeit már 1541-ben, Buda elfoglalása után felégethette a török. Végleges pusztulása Visegrád és Esztergom elfoglalása (1543) után következhetett be. Magát a falut azonban a török korban is lakták. Az 1570. évi török adóösszeírás szerint: "Dimis falu nincs a defterben". A falu adózó lakói: "Cseris Mátyás: Cse János fia, András: Selem Jakab: Háni (?): Jakab fia, Imre: Lázár Duszlicsa fia, Albert: Tót Máté, Tót László, Tót István fia, János: Turincs Benedek: másik Tót István: Tót Ádám". A XVIII. század elején a régi híres épületnek már csak romjai állnak. Az egykorú leírás szerint azonban "a most is látható romok bizonyítják, hogy azt királyi bőkezűséggel építtette. Álmos herceg, Vak Béla király atyja." Ekkor a használhatatlan romokat a lakosság építkezésekhez kezdte széthordani. A maradványok sorsát végül az új plébániatemplom építése pecsételte meg: 1733-1744 között gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost a régi romok köveiből építteti fel barokk stílusban a község mai templomát. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48%, református 9,9%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 8,5% (31,4% nem nyilatkozott). Nevezetességei Nevezetes épületek Római katolikus templom ( 18. századi ) Református templom ( 20. századi ) Árpádvár (12-15. századi lakótorony romjai) Nevezetes emberek Itt született 1869 -ben Zelovich Kornél akadémikus Itt született 1878 -ban Ethey Gyula helytörténész Itt született 1923 -ban Vertel József grafikus, bélyegtervező Cordyceps A Cordyceps a tömlősgombák törzsébe tartozó nemzetség, amelynek több mint 400 azonosított faján kívül még számos faja vár a felfedezésre és a beazonosításra. Minden egyes Cordiceps faj élősködő, amelyek elsősorban rovarok és más élőlények testéből táplálkoznak, míg egyes fajaik más gombafajok termőtestének tápanyagait élik fel. E nem legjobban megismert fajtája a Cordyceps sinensis, amelyet Tibetben a 15. században jegyeztek fel először. Nepálban yarsha gumba néven ismerik. A latin etimológia szerint a cord ütőt, míg a ceps kifejezés fejet jelent, miközben a sinensis kifejezés a kínai, Kínából származó dolgokat jelöli. A Cordyceps sinensist leginkább hernyókon élősködő gombafajként tartjuk számon. A távolkeleti orvoslásban, akár a hagyományos kínai gyógyászatot, akár a hagyományos tibeti orvoslást vesszük alapul, mindkettőben gyógyhatást tulajdonítanak e gombafajnak. Mikor egy Cordyceps gomba megtámad egy gazdatestet, a gomba gombafonalai behatolnak a test szöveteibe, miközben a hengeres egy szálból, vagy elágazva akár több szálból bonyolultabb formában felépülő termőtest kifejlődik. A termőtest (ascocarp) végén kifejlődik a feltehetően fertőző spórákat tartalmazó spóratok, amely felhasadása után nagy mennyiségű spórát juttat a levegőbe. Néhány Cordyceps faj képes a rovarok viselkedését befolyásolva megtelepedni azok testén, amíg az el nem pusztul. Ezzel biztosítja saját maga számára az élősködő a megfelelő hőmérsékletet és páratartalmat és a gombaspórák maximális terjesztését. Több jel is arra mutat, hogy már 48 millió évvel ezelőtt is képesek voltak ezek a gombák befolyásolni a gazdatestük viselkedését. E nyomokat több millió éves fosszíliákon sikerült fellelniük a kutatóknak. A nem tagjai világszerte elterjedtek, de különösen a trópusi párás éghajlaton váltak igazán gyakorivá, elsősorban Kína, Thaiföld, Nepál, Japán, Korea, Vietnam trópusi vidékein, főleg ott, ahol a párás forróság kedvező élettani környezetet biztosít számukra. Elsődleges gyógyászati felhasználásai A Cordyceps gombáknak már igen hosszú története van a távol-keleti gyógyászatban. A legkorábbi ismertté vált feljegyzések a 15. századból, Tibetből valók, amelyeket Zurkhar Nyamnyi Dorje készített és amelyben körvonalazza a Cordyceps sinensis afrodiziákumként való használatát. Annak ellenére, hogy gyakran emlegetik a kínai népi gyógyászatban e gombafajt, mégis igen kevés írásos forrás maradt fenn róla. Ezek közül az elsőnek Wang Ang Bencao baiyao ������ (1694) c. művét tekintik. Igaz, hogy már Li Shizhen Bencao gangmu ������ (1578) c. művében található egy rövid leírás a havas(hegyi) selyemhernyóról (��), de máig nem tisztázott, hogy ez valóban a C. sinensis-ről szól-e. Bár bizonyos állatkísérletek során sikerült kimutatni, hogy az előzetesen beadott kivonata e gombafajnak elősegíti bizonyos korábban alkalmazott gyógyászati eljárásoknak a sikerét, azonban embereken ugyanilyen hatást eddig még nem sikerült kimutatni. A gombafaj C. sinensis és C. militaris fajtáinak poliszacharid összetevői és az úgy nevezett cordicepin rák elleni hatást fejtett ki állatkísérletek alanyain. Néhány, egereken végzett kísérlet alapján készített tanulmány azt állítja, hogy a Cordyceps sinensis védi a csontvelőállományt és az emésztési rendszert a test radiológiai besugárzásának hatásaitól. Egy kísérlet során a Cordyceps sinensis bizonyos összetevőiről kiderült, hogy esetlegesen májvédő hatást képesek kifejteni. Egy másik egereken végzett kísérlet antidepresszáns hatást mutatott ki ugyanennek a gombafajnak a kivonatainak alkalmazása esetén. A Ma Junren eset 1993-ban Ma Junren, a kínai női atlétikai válogatott edzője Cordycepset adott versenyzőinek, akik öt világrekordot is megdöntöttek távfutásban az 1993-ban Pekingben megrendezett Nemzeti játékokon. A számtalan világrekord felállítása azonban gyanút ébresztett a közvéleményben, hogy a sportolók esetleg doppingoltak, és ez alapján ezek az eredmények kétségbe vonhatóak. Olle Nordin Olle Nordin (Delary, 1949. november 23. –) svéd válogatott labdarúgó, edző. Pályafutása A válogatottban 1970 és 1979 között 19 alkalommal szerepelt a svéd válogatottban és 2 gólt szerzett. Részt vett az 1978-as világbajnokságon. Edzőként 1986 és 1990 között a svéd válogatott szövetségi kapitányi feladatát látta el. Irányításával kijutottak az 1990-es világbajnokságra. Sikerei, díjai Játékosként Svéd kupa (1): 1978–79 Edzőként Norvég kupadöntős (1): 1985 Norvég kupadöntős (1): 1994 Svéd kupadöntős (2): 2000–01, 2002 Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal A Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal vasúti fővonal Ukrajnában. Ungvártól Uzsokig az Ung völgyében halad. A történelmi határt az Uzsoki-hágónál lépi át. A vasútvonal egyvágányú, széles nyomtávú (1520 mm). Történelem A Magyar Északkeleti Vasút építését az Országgyűlés 1865. évi XIII. törvénycikke tette lehetővé. A vonal Ungvárig 1872-ben épült ki. A történelmi határt a szintén az Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó Galícia felé 1905-ben lépte át. A vasútvonal Kárpátokon inneni része a trianoni béke során Csehszlovákiához került (a további szakasz Lengyelországhoz), jóllehet a csapi csomópontra Románia is igényt tartott, ami a szövetségesek között is vitákra adott okot. Reel Big Fish A Reel Big Fish egy amerikai ska punk együttes Kaliforniából, legismertebb számuk az 1997-ben megjelent Sell out. Hírnevet a '90-es évek közepén szereztek amikor a ska harmadik hullámának tombolása alatt kiadták a Turn the Radio Off című albumukat. Az együttes 1992-es alakulása, és első demófelvételük elkészülése óta az egyetlen eredeti tag Aaron Barrett. Történet Korai sikerek (1992-1999) A Reel Big Fish debütáló albuma az Everything Sucks eleinte underground körökben terjedt, majd egy szerencsés véletlen folytán leszerződtek a Mojo Records-zal. Az album nem aratott nagy sikert, az igazi áttörést a Turn the Radio Off című lemez jelentette, így elkezdhették első turnéjukat az Amerikai Egyesült Államokban. Sell Out című számukkal világhírnévre tettek szert 1997-ben, a felvételt több országban játszotta az MTV, felkerült a toplistákra is. 1998-ban az együttes feltűnt a Basebolondok című filmben is. Az együttes három tagja ezután kilépett, az utolsó közös albumuk a Why Do They Rock So Hard? volt. Miután Grant Barry (harsona), Tavis Werts (trombita) és Andrew Gonzales (dob) kilépett az együttesből hat évet töltöttek új tagokat keresve. A végleges felállás kialakulása (2000-2005) 2002-től a Reel Big Fish elkezdett visszakapaszkodni a slágerlistákra, köszönhetően Carlos de la Garza utcai dobos közreműködésének és Tyler Jones trombitajátékának, mely a Where Have You Been? című dalban hallható. Utolsó koncertjük ebben a felállásban 2003 júniusában volt, ezután de la Garza kilépett, majd nem sokkal később a koncert DVD megjelenését követően Barrett kényszerítette távozásra Tyler Jonest alkoholizmusa miatt. Őt váltotta John Christianson. 2005. április 5-én adták ki negyedik albumukat a Mojo kiadó közreműködésével We're Not Happy 'Til You're Not Happy címmel. Justin Ferreira dobos működött közre a felvételeken, de őt hamar váltotta Ryland Steen, aki aztán végleges választásnak bizonyult. Önálló alkotás (2006-tól) A 2006-os turnéjuk alatt a Jive Records bejelentette, hogy nem kívánja tovább szponzorálni az együttest, melyet a tagok a kiadó meglepetésére kitörő örömmel fogadtak.[forrás?] Megalapították saját kiadójukat és megjelentettek egy 3 lemezes koncertfelvételt tartalmazó CD/DVD csomagot Our Live Album Is Better Than Your Live Album címmel. Nem sokkal később egy válogatásalbummal jelentkeztek. 2007. februárjában látott napvilágot a Duet All Night Long című, demófelvételeket tartalmazó CD, melyen más együttesek énekeseivel működtek közre. Az első önálló stúdióalbumuk 2007. július 10-én a Monkeys for Nothin’ volt a Jive Recordstól történt távozásuk után. Nem sokkal később az együttes Myspace blogján közölte, hogy Matt Wong távozni kényszerül a csapatból, hogy több időt tölthessen feleségével és újszülött fiával.[forrás?] Őt váltotta Derek Gibbs, aki a Jeffries Fan Club basszusgitárosa volt korábban. 2007. december 19-én bejelentették, hogy részt vesznek a Wapred Tour 2008-on, mely egy egész Amerikát átívelő fesztiválsorozat volt. Emiatt az új albumra 2009. január 20-ig kellett várni, mely Fame, Fortune and Fornication címmel jelent meg. 2009-ben ráadásként még egy albumot szeretnének kiadni.[forrás?] A tagok egyéb tevékenysége Scott Klopfenstein és Dan Regan a The Littlest Man Band-nek is tagjai voltak. Aaron Barrett, Derek Gibbs és John Christianson tagjai voltak a The Forces of Evil együttesnek, melyet együtt alapítottak a Jeffries Fan Club tagjaival és egyéb Orange megyei zenészekkel. 2005-ben oszlottak fel. Scott Klopfenstein egy másik ska együttes tagja is volt, a Nuckle Brothers-é. Dan Regan készített egy techno-projectet Black Casper néven. Néhány Reel Big Fish–művet dolgozott fel. Temesvári vilajet A Temesvári vilajet (vagy más írásmóddal Vilájet, Ejálet, Beglerbégség, Pasalik (törökül: Eyâlet-i temesvári vagy Eyâlet-i Tımışvar Temesvár Eyaleti vagy Tamışvar Eyaleti, románul: Eialetul Timisoarei vagy Paşalâcul Temesvár, szerbül: Темишварски ејалет vagy Temišvarski ejalet,) az Oszmán Birodalom tartománya volt 1552–1716 között. 1552-ben Temesvár török bevétele után a Partium, a Tisza és a Duna közötti területen alakult meg. Az 1699-es karlócai béke is oszmán kézen hagyta, 1716-ban a császári csapatok foglalták el. Északon a Marosig vagy a Körösökig terjedt. 1658-tól kezdve Jenői vilajetként is említik. Székhelye Jenő (Borosjenő), illetve Temesvár.A Budai vilajet vezetőjének, a budai pasának volt alárendelve. Közigazgatás A török közigazgatásban a vilajetek élén beglerbég, pasa állt, a vilajeteket szandzsákok alkották, a szandzsákokat a bégek vezették, a nahiljék élén pedig az aga állt. Ezeknek a területeknek jelentős katonaságot és hivatalnoki gárdát kellett ellátniuk. Az egyes egységek főhivatalnokai tanácsadó testületet alkottak (díván). Temesvári beglerbégek Kazim Bej vagy Gázi-Kaszim pasa (1552–1554) Hasszán-pasa (1594) Sinan pasa (1594) ifjabb Hasszán pasa (1594) Ibrahim pasa (1687) Ibrahim pasa (1701–) Szandzsákok A török uralom alatt az alábbi szandzsákok alkották: (Számuk, nevük, elhelyezkedésük a területi változások, átszervezések miatt idővel változhatott, nem is feltétlen jelentett valós fennhatóságot.) Temesvári szandzsák Nagycsanádi szandzsák 1552-től Aradi szandzsák 1552-től Lippai szandzsák 1552-től Gyulai szandzsák 1566-tól Jenői szandzsák 1566-tól Pankotai szandzsák Orsovai (Ada-Kalehi) szandzsák Lugosi szandzsák Miháldi szandzsák Szendrői szandzsák Vidini szandzsák Borsi-Kálmán Béla Borsi-Kálmán Béla (Csengerbagos, 1948. március 22. – ) Történész, műfordító, diplomata, az MTA doktora. Életpályája Az ELTE történelem–román szakán, Eötvös collegistaként szerzett diplomát 1973-ban. Ezt követően először az OSZK Szakozó Osztályán, majd szabadúszó tolmácsként és műfordítóként, végül az Európa Kiadó lektoraként dolgozott (1974–1975). 1976 január elseje óta az ELTE oktatója (1976–1981: a Román Tanszék tanársegéde; 1981 novemberétől a Kelet-Európa Története Tanszék adjunktusa, docense s 2009 szeptemberétől egyetemi tanára.) Egyetemi (kis)doktori címét 1980-ban, kandidátusi fokozatát 1990-ben szerezte történettudományból. Az akadémia doktora címet 2006-ban, míg a habilitációs doktori titulust 2007-ben ítélték neki oda. 1981–1990 között – másodállásban – a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat román, török és délkelet-ázsiai francia (vietnami, laoszi, kambodzsai) rovatának vezetője. 1990 és 2015 között három diplomáciai missziót vállalt: 1990–1995: a bukaresti magyar követség politikai és kulturális tanácsosa; 1999–2003: a párizsi magyar külképviselet külpolitikai elemzője; 2011–2015: a francia belpolitika „gazdája”, ugyancsak hazánk párizsi nagykövetségén. 2005 és 2011 között a brüsszeli és párizsi székhelyű Institut Thomas More nevű francia think tank budapesti részlegének ügyvezető igazgatója. Munkássága A magyar–francia–román viszony a XVIII–XX. században, nemzettudati- és tipológiai kérdések. Diplomataként több geostratégiai jellegű elemzést is közzé tett. Munkahelyei OSZK: (1973–1974) Európa Könyvkiadó: (1975) ELTE, Román Tanszék, 1976–1981 ELTE, Kelet-Európa Története Tanszék (tanársegéd adjunktus:1981–1993, docens: 1993-tól, 2009 szeptembere óta: egyetemi tanár) 1980: egyetemi doktor („kisdoktor”) 1981–1990 között – másodállásban – a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat román, török és délkelet-ázsiai francia (vietnami, laoszi, kambodzsai) rovatának vezetője 1990: kandidátus (a phd fokozattal egyenértékű, presztízse talán kissé nagyobb) 1990–1995: a bukaresti magyar követség politikai és kulturális tanácsosa 1999–2003: a párizsi magyar követség politikai tanácsosa 2003-2011: ELTE, Kelet-Európa Története Tanszéke docense és professzora 2006: az MTA doktora 2007: az ELTE habilitált doktora 2011–2015: a párizsi magyar követség politikai tanácsosa 2015. augusztus 8- óta ismét az ELTE, Történeti Intézete Kelet-Európa Története Tanszéke professzora Művei Önálló kötetei 1, Együtt vagy külön utakon. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez [Ensemble ou par des voies séparées. Contributions à l’histoire des rapports entre l’émigration de Louis Kossuth et le mouvement national roumain]., Magvető Kiadó, Budapest, 1984, 227 p. (Nemzet és Emlékezet) 2, Hungarian Exiles and Romanian National Movement, 1848–1867., Highland Lakes, New Yersey, 1991[1992], Columbia University Press (Atlantic Studies on Society in Change, East European Monographs) XVI+333 p. 3, Nemzetfogalom és nemzetstratégiák. A Kossuth–emigráció és a román nemzeti törekvések kapcsolatának történetéhez [Notion sur la nation et stratégies nationales. Réflexions pour servir à l’histoire des rapports des émigrés hongrois de Louis Kossuth et l’élite politique roumaine], Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, 353 p. 4, Illúziókergetés vagy ismétléskényszer? Román–magyar nemzetpolitikai elgondolások és megegyezési kísérletek a XIX. században. Tanulmányok [Bercer des illusions ou bien se laisser contraint par la répétition? Idées hungaro-roumains en matière de la politique concernant la nation et tentatives d’accord au XIXe siècle] . Kriterion Kiadó–Balassi Kiadó, Bukarest– Budapest, 1995, 232 p. 5, Kihívás és eretnekség. Adalékok a román–magyar viszony történetéhez [Défi et hérésie. Apports aux rapports hungaro-roumains]. H - Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 1996, 111 p. (Kaláka Könyvek) 6, Kockázatos viszonyok. Írások a román irodalom, művelődéstörténet és nemzeti önszemlélet tárgyköréből [Liaisons risquées. Essais dans le domain de la littérature, l’histoire de la culture et l’identité roumains]. Jelenkor Kiadó, Pécs, 1997, 164 p. (Kiseurópa) 7, Liaisons risquées. Hongrois et Roumains aux XIXe et XXe siècles. Consciences nationales, interférences, et relations délicats. Éditions Jelenkor, Pécs, 1999, 289 p. (Megjegyzés: nem azonos az előző tételben szereplő, hasonló című kötettel!) 8, A békétlenség stádiumai. Fejezetek a magyar–román kapcsolatok történetéből [Les étappes d’une querelle séculaire. Chapitres des relations hungaro–roumains]. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 372 p. (Pro Minoritate Könyvek) 9, Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár. Írások a „nemesi polgárisodás” témaköréből [Bourgeois annoblie ou bien noble embourgeoisé. Écritures au sujet „d’embourgeoisement nobilier”]. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2002, 292 p. 10, Pillanatkép. Két írás a geopolitika tárgyköréből [Photographie instantanée. Deux écritures au sujet de la géopolitique]. Nyitott Könyv, Budapest, 2003, 140 p. (2. jav. kiadás: 2004) 11, Kérdések és álkérdések. Gondolatok a csoportérdek-érvényesítés, a nemzeti önkép és a globális stratégiák összefüggéseiről. [Questions et pseudo-questions. Réfléxions sur l’interdépendance entre l’aspiration de faire valoir de l’intérêt du group, l’identité nationale et les stratégies globales]. [Politológia és társadalom-lélektan/politologie et psychologie sociale]. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004, 297 p. 12, Öt nemzedék, és ami előtte következik … A temesvári Levente-pör …1919-1920 [Cinq générations et ce quit suit auparavant. Le procès Levente de Timişoara, 1919–1920]. Budapest, 2006, Noran Kiadó Kft, 540 p. 13, Az Aranycsapat és a kapitánya. Sorsvázlatok a magyar futballpályák világából [L’Équipe d’or et son capitain. Esquisses de destins du monde des terains du football hongrois]. Kortárs Kiadó, Budapest, 2008, 284 p. 14, Ifj. Niamessny Mihály és a temesvári Levente-per (1919–1920 [Mihály Niamessny junior et le procès Levente de Timişoara, 1919–1920]. Budapest, 2010, Helikon Kiadó, 483 p. (A csengerújfalusi O’sváth és vele rokon családok története, dokumentumai, és írásai) 15, Megközelítések. Tanulmányok a magyar–román (román–magyar) kapcsolattörténetről és identitásról. [Approches. Études sur les rapports hungaro-roumains et sur l’identité]. Budapest, 2011, Lucidus Kiadó (Kisebbségkutatás Könyvek), 219 p. 16, Megközelítések. II. Tanulmányok, esszék, beszélgetések. [Approches. Études, éssais, interviews]. Budapest, 2012, Lucidus Kiadó (Kisebbségkutatás Könyvek), 256 p. 17, Nemzetstratégiák. Politológiai és társadalom-lélektani esszék, tanulmányok a román–magyar(francia) a szlovák(cseh)–magyar, a francia–amerikai és a német–francia viszony történetéből. [Stratégies nationales. Essais et études pour servir à l’histoire des rapports roumano-hongrois, slovaco-hongrois, franco-américains, et germano-français]. Budapest, 2013, Méry Ratio–Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány, 329 p. 18, Zsidók Temesvárott … és széles e világban. Esszék a magyar–zsidó (zsidó–magyar) szimbiózis történetéből [Juifs à Timişoara et un peu partout dans le monde. Essais du domain de la symbiose hungaro-juive (juivo-hongroise)]. Budapest, 2014, Lucidus Kiadó (Kisebbségkutatás Könyvek), 304 p. Előkészületben [19] AU BERCEAU DE LA NATION ROUMAINE MODERNE – DANS LE MIROIR HONGROIS. Essais pour servir à l’histoire des rapports hungaro-roumains aux XIXe et XXe siècles. Paris, 2018, Éditions des archives contemporaines [20] Barangolások a román politika-csinálás forrásvidékein. Esszék. Budapest, 2018, Magyar Szemle Könyvek [21] A bánsági nemzeti identitás problémái az 1918-as rendszerváltás után (A temesvári diákösszeesküvés: 1919–1920)I.-II.-III. köt. Saarbrücken, 2018, Globe Edit, Omniscriptum GmbH [22] Veress Sándor: Románia története. (1875 körül). Kritikai kiadás. Szerk. és az előszót írta: Borsi-Kálmán Béla. Budapest, 2019, Műfordítások (román és francia nyelvből) 1, Petru Popescu: Hans Torberg háborúja. (Kisregény) Égtájak 1972. Öt világrész elbeszélései. Szerkesztette Karig Sára. Budapest, 1972, Európa Könyvkiadó, 289–307. p. 2, Nicolae Velea: Mélyrepülés (Elbeszélés) In: Mélyrepülés. Fordította Belia György, Kálmán Béla, Keresztesi Éva. Felelős szerkesztő Belia György; a fordítást az eredetivel egybevetette Domokos Sámuel. Budapest, 1973, Európa Kiadó, 143–164. p. 3, Nicolae Velea: Telefonbeszélgetés. (Elbeszélés) In: Mélyrepülés. Fordította Belia György, Kálmán Béla, Keresztesi Éva. Felelős szerkesztő Belia György; a fordítást az eredetivel egybevetette Domokos Sámuel. Budapest, 1973, Európa Kiadó, 165–184. p. 4, Ioana Orlea [Ana Cantacuzino]: Kövek a tengerparton. (Regény) Az utószót írta Belia György. Budapest, [1974], Európa Könyvkiadó (Modern Könyvtár, 274), 5–277. p. 5, Voicu Bugariu: A vikingek hangja. (Elbeszélés) In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 12. Összeállította és szerkesztette Kuczka Péter Ion Hobana válogatási javaslata alapján. Budapest, Zrínyi Nyomda, 10–11. p. 6, Victor Kernbach: A megkettőződés paradoxona. (Elbeszélés) In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 12. Összeállította és szerkesztette Kuczka Péter Ion Hobana válogatási javaslata alapján. Budapest, Zrínyi Nyomda, 76–84. p. 7, Gheorghe Săsărman: A Ka kvantum. (Elbeszélés) In: Galaktika. Tudományos-fantasztikus antológia. 12. Összeállította és szerkesztette Kuczka Péter Ion Hobana válogatási javaslata alapján. Budapest, Zrínyi Nyomda, 87–89. p. 8, Mircea Eliade: Honigberger doktor titka (Kisregény) In: Különös kalandok. Tudományos fantasztikus elbeszélések. Fordította Belia György, Kálmán Béla, Zirkuli Péter. Az életrajzot Belia György, a lexikoncikket Fazekas László írta. Budapest, 1976, Móra Ferenc Könyvkiadó, Kozmosz Könyvek, 86–154. p. 9, Mircea Eliade: A kígyó (Kisregény) In: Különös kalandok. Tudományos fantasztikus elbeszélések. Fordította Belia György, Kálmán Béla, Zirkuli Péter. Az életrajzot Belia György, a lexikoncikket Fazekas László írta. Budapest, 1976, Móra Ferenc Könyvkiadó, Kozmosz Könyvek, 155–286. p. [Az elsőként említett kisregény 2 kiadása: Mircea Eliade: Honigbereger doktor titka. Két elbeszélés. Budapest, 1996, Stella Maris Kiadó, 5–60. p. ] 10, Dan Culcer: Ismeretlen rendeltetésű tárgyak – Gavril Sedrannak. (Esszé) Napjaink. Irodalmi és Művelődési Lap, XVII/9, [1978] szeptember, 18–19. p. 11, Constantin Ţoiu: A lipovánok közt (Regényrészlet). Nagyvilág, 1978/8., 1135–1140. p. 12, Constantin Ţoiu: Vadszőlőlugas (Regény.) Budapest, 1980, Európa Könyvkiadó, 632 p. 2. kiadás: Bukarest, 1982, Kriterion Könyvkiadó (Román írók) 5–474. p. Az utószót – Elgondolkodtató cselekmény címmel – Kovács János írta (uo. 475–482. p.) 13, Augustin Buzura: Más napok, ugyanaz az éjszaka (Elbeszélés). Nagyvilág, 1980/3., 326–341. p. 14, Külföldiek Bartókról. Nicolae Iorga; Tiberiu Alexandru; Constantin Brăiloiu. In: Nagyvilág, 1981/4., 578–580. p. 15, Eugen Barbu: Ruxandra leányasszony megháborodása (Elbeszélés). Nagyvilág, 1977/8., 1107–1115. p. 16, Eugen Barbu: A fű (novella). Nagyvilág, 1982/3., 361–363. p. 17, Eugen Barbu: A menyasszonyok (novella). Nagyvilág, 1982/3., 363–365. p. 18, Ştefan Augustin Doinaş: A barátság hivatása [Majtényi Erik nekrológja]. Forrás, tizennegyedik évfolyam, 1982/6., 96. 19, Mihail Sin: A folyosón (elbeszélés). Nagyvilág, 1983/11., 1651–1653. p. 20, Ana Blandiana: Lidércnyomás-utánzat (novella). Nagyvilág, 1984/8., 1134–1138. p. 21, Mircea Nedelciu: A 8006-os számú személyvonat és utasai Bukarest-Obor és Dîlga között. Nagyvilág, 1986/5/8, 690–703. p. Kötetben: Mircea Nedelciu: Jenny avagy a szépséges irodistalány balladája. Elbeszélések Mészöly Miklós utószavával. Fordította Borsi-Kálmán Béla, Szávai Géza, Székedi Ferenc. Budapest, 1996, Pont Kiadó, 73–110. p. 22/1, Simon Signoret: Az én Hollywoodjaim. Egy filmszínésznő naplójából (1.) Filmvilág, 1987/3., 48–54. p. 22/2, Simon Signoret: Az én Hollywoodjaim. Egy filmszínésznő naplójából (2.) Filmvilág, 1987/4., 49–55. p. [Részletek Simone Signoret: La nostalgie n’est plus ce qu’elle était. Paris, 1975, Éditions du Seuil című önéletrajzából] 23, Danièle Sallenave: Louise. Nagyvilág, 1987/6., 818–827. p. 24, D. D. Roşca: A nemzeti szellem filozófiai alapjai (Esszé). In: Szegényeknek palota. XX. századi román esszék. Válogatta és a bevezetőt írta Kántor Lajos. Fordította Borsi-Kálmán Béla, Kántor Erzsébet, Zirkuli Péter. Budapest, 1998, Balassi Kiadó, 120–129. p. 25, Mihail Ralea: Útrahívás (Esszé). In: Szegényeknek palota. XX. századi román esszék. Válogatta és a bevezetőt írta Kántor Lajos. Fordította Borsi-Kálmán Béla, Kántor Erzsébet, Zirkuli Péter. Budapest, 1998, Balassi Kiadó, 130–133. p. 26, Tudor Vianu: A hűségről (Esszé). In: Szegényeknek palota. XX. századi román esszék. Válogatta és a bevezetőt írta Kántor Lajos. Fordította Borsi-Kálmán Béla, Kántor Erzsébet, Zirkuli Péter. Budapest, 1998, Balassi Kiadó, 150–155. p. 27, Nicolae Manolescu: Kaiszareiai Prokopiosz (Esszé). In: Szegényeknek palota. XX. századi román esszék. Válogatta és a bevezetőt írta Kántor Lajos. Fordította Borsi-Kálmán Béla, Kántor Erzsébet, Zirkuli Péter. Budapest, 1998, Balassi Kiadó, 156–158. p. 28, Nicoale Balotă: Táji tipológia (Esszé). In: Szegényeknek palota. XX. századi román esszék. Válogatta és a bevezetőt írta Kántor Lajos. Fordította Borsi-Kálmán Béla, Kántor Erzsébet, Zirkuli Péter. Budapest, 1998, Balassi Kiadó, 201–203. p. 29, Mihail Sebastian: Az alkalmi irodalom (Esszé). In: Szegényeknek palota. XX. századi román esszék. Válogatta és a bevezetőt írta Kántor Lajos. Fordította Borsi-Kálmán Béla, Kántor Erzsébet, Zirkuli Péter. Budapest, 1998, Balassi Kiadó, 204–207. p. [30] Marin Sorescu: Foghíjasok. (regény). (Előkészületben.) Szakfordítás [31] KOVÁCS-EICHNER GYÖRGY: A GÁZAI HÁBORÚ, AZ IZRAELI TÁRSADALOM ÉS A KÖZEL-KELETI FEJLEMÉNYEK , IN:Eszmélet/ 82. (2009. nyár), 6–32. [32] Henry de Montety: Az iszlám csábításai . In Kommentár, 2017/1., 91–93. [33] Henry de Montety: Közép-Európa két igézete – Néhány hipotézis a Nyugatról, In: Kortárs, 2017/5., 41–43. Fitokróm A fitokróm egy fotoreceptor pigment, ami a növények fényérzékelésében játszik szerepet. Egyes baktériumokban és gombákban is megtalálható. A látható színkép vörös és távoli-vörös tartományaira érzékeny. Számos virágos növénynél szabályozza a virágzás idejét a nappal és éjszaka hosszának függvényében, valamint befolyásolja a cirkadián ritmust. Részt vesz továbbá a magvak csírázásának szabályozásában, a csíranövények megnyúlásában, a levelek méretének, alakjának és számának kialakításában, a klorofill szintézisében és a kétszikű csíranövények sziklevél alatti és fölötti szárrészének kiegyenesítésében. Megtalálható a legtöbb növény levelében. A fitokróm biokémiailag egy bilin kromofort tartalmazó fehérje. A fitokrómrendszer A fitokrómrendszer, vagy más néven reverzibilis világospiros-sötétpiros rendszer a legtöbbet vizsgált reakciómechanizmusok közé tartozik. Ennek segítségével megy végbe a fotomorfogenetikai folyamatban a hatékony sugárzás elnyelése. Világospiros fénnyel (max. 660 nm) való rövid időtartamú megvilágítás (kis intenzitás) a következő fotomorfózist váltja ki a fehér mustár esetében: a hipokotil növekedés gátlása, a sziklevelek felületi növekedése, későbbi levelek kezdeményeinek megjelenése, gázcserenyílások és a xilém differenciálódása, a sejtlégzés, fehérje- és RNS-szintézis fokozódása. Ha ezután sötétvörös fénnyel (max. 730 nm) szintén rövid ideig megvilágítjuk, ez megszünteti a világospiros fény hatását. A folyamat és az alapjául szolgáló rendszer tehát reverzibilis. A potenciális zöld növények körében gyakorlatilag univerzálisan elterjedt világospiros-vörös reakció magyarázatát a fitokrómhatás-elmélet adja meg. A rendszer két, egymásba alakítható kromoproteidből áll: fitokróm 660 (F 660) és fitokróm 730 (F 730). Ha a fitokróm 660-at, amelynek elnyelési maximuma a világospiros spektrumtartományba esik, világospiros fénnyel megvilágítunk, úgy fitokróm 730-cá alakul át. Másrészt az F 730 vörös fénnyel megvilágítva vagy lassanként sötétben is átalakul F 660-ná. Az élettanilag aktív alak a fitokróm 730. Felold ugyanis egy élettani gátlást, amely egy bizonyos fejlődési folyamatot gátol. Hogy a természetes sugárzás fehér fénye (ami nagyjából egyenlő mennyiségű világospirosat és sötétvöröset tartalmaz) az aktív F 730 képződését erőteljesebben serkenti arra vezethető vissza, hogy az F 730-at eredményező reakció fénykvantum-kihasználtsága nagyobb. A fotoreakció mellett, különösen hosszabb időtartamú besugárzás hatására (nagy intenzitás) megfigyelhető az F 660 újraképződése, miközben az aktív F 730 fényben csírázóknál F 660-ná alakul, vagy sötétben csírázóknál teljesen eltűnik. Férfi csapat összetett torna a 2015. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2015. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a torna versenyszámait Tbilisziben rendezték. A férfi csapat összetett torna versenyét július 28.-án rendezték. Mátyáshegy Mátyáshegy Budapest egyik városrésze volt a III. kerületben. Nevét az itt található Mátyás-hegyről kapta. Fekvése A határai a Hegyoldal utca a Szépvölgyi úttól, a Nyereg út, a Remetehegyi út, a Folyondár utca, a Szépvölgyi út a Hegyoldal utcáig. Története 1847-ben kapta mai nevét a német Matthiasberg tükörfordításaként. Oldalain egykor külszíni mészkőbányászat folyt. A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában megszüntette ezt a városrész elnevezést. Leírása A városrésznek nevet adó Mátyás-hegy máig beépítetlen, csupán a lábánál találhatóak házak. A városrész egyik kőfejtője a Pál-völgyi-barlangrendszer parkolója előtt magasodó, nagy kőfejtő, amelynek a tövében található a Mátyás-hegyi-barlang lezárt bejárata. Valamivel beljebb, a Mátyáshegyi útról könnyen megközelíthető, jelöletlen úton, rejtettebb helyen található a másik, azaz a keleti kőfejtő. A keleti kőfejtőben 18 barlang van, a Barit-barlang, amely egy megkülönböztetetten védett barlang, a Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 5. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 9. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 10. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 11. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 12. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 13. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 14. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 15. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 17. sz. barlang, a Keleti-kőfejtő 18. sz. barlang és a Keleti-kőfejtő 19. sz. barlang. A Keleti-kőfejtő 11. sz. barlang beomlott. (19101) 1981 EV6 A (19101) 1981 EV6 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 6-án. Prompsat Prompsat település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 421 fő (2015). Prompsat Châtel-Guyon, Yssac-la-Tourette, Gimeaux, Teilhède és Loubeyrat községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A Glee dalainak listája (2. évad) A Glee egy amerikai zenés vígjáték- és drámasorozat, melyet a Fox gyárt. A történet a New Directions nevű kórusra fókuszál, mely az ohiói Limában található William McKinley High School középiskolában játszódik. A sorozatot Ryan Murphy, Brad Falchuk és Ian Brennan írja, és rengeteg dalt dolgoz fel, melyet a sorozat karakterei énekelnek el. Ryan Murphy feladata az összes zene kiválasztása, és megpróbálja azokat slágerré varázsolnia, szeretné, hogy "mindenkinek tartogasson valamely epizód egy dalt". Amint Ryan Murphy kiválaszt egy dalt, a jogokat a zenei vezető - P.J. Bloom - szerzi be, és a zenei producer - Adam Anders - átalakítja azt a színészek hangszínéhez. A dalokat előre felveszi a csapat, míg a koreográfus - Zach Woodlee - felépíti az ahhoz tartozó táncmozdulatokat, amit aztán a csapat megtanul és azt leforgatják. Aztán a stúdiófelvételeket elkészítik. A folyamat 6-8 héttel az epizódok forgatása előtt kezdődik meg, és az epizód leforgatása előtti napig tart. Az 1. évad első 13 epizódja egyenként átlagosan 5 dalt tartalmazott, melyet a végső 9 epizódban felemeltek átlagosan 8 dalra. A második évadban az epizódok egyenként átlagosan 6 dalt foglalnak magukba az első 16 epizód során. A sorozat dalai elérhetők digitális letöltés formában az iTunes zeneboltban két héttel azelőtt, hogy az új epizódokat leadják, és más digitális boltokban is letölthető válnak egy héttel az epizód premierje után. Az évadban két olyan epizód szerepel, melyben sztárok előtt tisztelegnek: Az egyik a 2. rész, a "Britney/Brittany", melyben Britney Spears-dalokat hallhatunk a másik pedig az 5. rész, a "The Rocky Horror Glee Show", melyben a The Rocky Horror Picture Show dalai csendülnek fel. A tizenhatodik, "Original Song" című epizódban pedig eredeti dalokat hallhatunk, melyeket a sorozatnak írtak. Egy jövőbeli epizód pedig az első olyan epizód lesz, amely nem egy előadó előtt tiszteleg, hanem annak egy albuma előtt, így a Fleetwood Mac Rumours című albumból is hallhatunk majd dalokat. 2010. október 19-én megjelent a Glee: The Music, The Rocky Horror Glee Show című kislemez, mely az ötödik epizód dalait tartalmazza. Két filmzenei album is megjelent 2010 novemberében, ezek pedig név szerint a Glee: The Music, The Christmas Album és a Glee: The Music, Volume 4. A sorozat hatodik filmzenei albuma a Glee: The Music, Volume 5, mely 2011 márciusában jelent meg. A hetedik filmzenei album a Glee: The Music Presents The Warblers nevet kapta, mely 2011. április 19-én jelent meg. Előadók A dalok többségét a New Directions adja elő, azaz Artie Abrams (Kevin McHale), Rachel Berry (Lea Michele), Mike Chang (Harry Shum, Jr), Tina Cohen-Chang (Jenna Ushkowitz), Quinn Fabray (Dianna Agron), Finn Hudson (Cory Monteith), Kurt Hummel (Chris Colfer), Mercedes Jones (Amber Riley), Santana Lopez (Naya Rivera), Brittany Pierce (Heather Morris) és Noah Puckerman (Mark Salling), valamint a kórus vezetője, Will Schuester (Matthew Morrison). Viszont a 8. epizód végén ("Furt"), Kurt átiratkozik a Dalton Academy-be és csatlakozik a Warblers nevű kórusba, így egy másik McKinley-s tanuló, Lauren Zizes veszi át az ő helyét, hogy kijöjjön a minimum 12 tag a területi döntőre. A második évad folyamán a New Directionsbe csatlakozik Sam Evans (Chord Overstreet) és egy McKinley High cserediák is, Sunshine Corazon (Charice), aki később mégis átiratkozik a Carmel High középiskolába, a rivális Vocal Adrenaline klubhoz. Jayma Mays alakítja az iskolai tanácsnokot, Emma Pillsbury, John Stamos pedig fogorvosként, Dot Marie Jones pedig futball edzőként alakítják Carl Howell és Shannon Beiste karakterét. Darren Criss alakítja Blaine Andersont, egy rivális kórus, a Dalton Academy Warblers fő énekesét, és Gwyneth Paltrow is beugrik egy szerepre, ő játssza ugyanis a Willt helyettesítő tanárt. A pomponlányok edzője, Sue Sylvester (Jane Lynch) is énekel egy dalt az anyjával, Dorisszal (Carol Burnett). A Glee: The Music, The Rocky Horror Glee Show című albumon lévő dalokban énekel a "nem-csapattag" Adam Anders, Nikki Anders, Kamari Copeland, Tim Davies, Missi Hale, Tobias Kampe-Flygare, Storm Lee, David Loucks, és Windy Wagner. Ezek az énekesek emellett részt vettek a Glee: The Music, Volume 4 című album készítésében is, és csatlakozott hozzájuk Kala Balch, Colin Benward, Ravaughn Brown, Jon Hall, Samantha Jade, Jeanette Olsson, Zac Poor, Drew Ryan Scott, és Onitsha Shaw. A dalokban, melyeket a Dalton Academy Warblers énekel, a Beelzebubs működik közre, mely egy A cappella társaság a Tufts egyetemről. A tagok, akik a háttérvokált szolgáltatják, azok Sam Cantor, Conor Flynn, Michael Grant, John Kwon, Cailin Mackenzie, Kent McCann, Eric Morrissey, Evan Powell, Penn Rosen, Eli Seidman, és Jack Thomas. Megjegyzések Csak táncos előadások. Szerepel a Glee: The Music, Volume 5 lemez angol változatán. Dubicsány megállóhely Dubicsány megállóhely egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vasútállomás, Dubicsány településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Vadna megállóhely Putnok vasútállomás Az ikrek visszavágnak Az ikrek visszavágnak (Twin Town) egy 1997-es angol morbid vígjáték, filmszatíra. Cselekmény A walesi városkában egy tetőfedő munka közben megsérül. Munkaadója nem hajlandó kártérítést fizetni neki, ezért a mesterember fiai - akit a helyiségben ikrekként emlegetnek - bosszút forralnak. Zaklatni kezdik a smucig alakot. Az ikrekre állított korrupt zsaruk tévedésből kiirtják a fiúk családját, s az ártatlan fenyegetősdi gyilkos indulatba csap át. 7296 Lamarck A 7296 Lamarck (ideiglenes jelöléssel 1992 PW1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst és Christian Pollas fedezte fel 1992. augusztus 8-án. Saul szamali király Saul (arámi nyelven Šaʾil vagy Šaʾul) az anatóliai Szamal uralkodója volt az i. e. 9. század közepén. Egyetlen adat utal uralkodására, Kilamuva-sztéléje, amelyen Kilamuva az apja, Hajja és a saját uralkodása közé helyezi bátyját, Sault. A szöveg csak annyit árul el Saulról, hogy Kilamuva bátyja volt, de elképzelhető, hogy csak apai féltestvére. Hangsúlyos ugyanis, hogy az „atyám, Hajja” és a „bátyám, Saul” kifejezések után Kilamuva az anyjára hivatkozik: „... de én, Tammat fia”. Ez a szerkezet utalhat arra is, hogy Tammat szerepe nagy volt az uralkodócsaládon belül, de arra is, hogy Kilamuva az anyja említésével határolódik el bátyjától. Saul a sztélé alapján „nem ért el semmit” uralkodása alatt. Ez feltehetően a Danunával szemben fennálló vazallusi viszonyra vonatkozik, mivel Kilamuva a függetlenség kivívását tartja a saját legnagyobb eredményének, és a sztélé szerint korábban „hatalma volt felettem a danuniak királyának”. Ez az említett uralkodó valószínűleg Azittavadda volt. Ezen kívül Saul uralkodásáról semmilyen információval nem rendelkezünk. Sault egyetlen egykorú állam ismert forrásai sem említik. Felső-patak-hegy A Felső-patak-hegy a Budai-hegység egyik magaslata Budapest közigazgatási határán, a csúcstól délre eső lejtői a II. kerületben, északi-északnyugati lejtői Solymár területén találhatók. Magassága 312 méter, alapkőzete dolomit, amit hárshegyi homokkő fed. Északnyugati, a Jegenye-völgyre néző oldala meredek, tölgyerdő borítja; a némileg lankásabb déli és délkeleti oldala jobbára fátlan. Az északi részén a hárshegyi homokkőből változatos tömbök és ingókövek alakultak ki. A hegységen belül a nagyjából északnyugat-délkeleti irányban húzódó Hármashatár-hegyi tömbhöz tartozik, annak egyik legnyugatibb csúcsa; nyugati szomszédja (egyben a hegytömb legnyugatibb magaslata) a Les-hegy, keleti szomszédja a pesthidegkúti Kálvária-hegy. Északi előhegye a Pap-hegy nevet viseli, amelytől a hegy főtömegét az Őz-völgy választja el. Keleti részén, közvetlenül a városhatár mellett, már solymári területen jelentős kiterjedésű dolomitbánya alakult ki, amely a méreteiből ítélve akár több évtizeden át használatban lehetett; a 2010-es évek elején már megindult a rekultivációja. Berec A Berec a latin (Brictius) névből származó régi magyar személynév, jelentése: magas, magaslat. Eredetileg Szent Bereck (Brictius) püspöknek a valószínűleg gall eredetű neve. Gyakorisága Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok június 3. Tisza István Szegedi és borosjenői gróf Tisza István, teljes nevén: Tisza István Imre Lajos Pál (Pest, 1861. április 22. – Budapest, Herminamező, 1918. október 31.) magyar politikus, miniszterelnök, az MTA tagja. Nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztrák–Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején és az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. október 31-én. Politikusként az osztrák-magyar dualista rendszer (a monarchia) fenntartásának híve és az akkoriban elterjedt „liberális-konzervatív konszenzus” képviselője volt. Egyszerre volt meggyőződéses híve a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak, ugyanakkor az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének, s a korlátozott szavazati jog fenntartásának, mert úgy vélte, ez utóbbiak révén maradhat csak fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra. Életpályája Édesapja borosjenői Tisza Kálmán politikus, korábban miniszterelnök és miniszter volt. Édesanyja Degenfeld-Schomburg Ilona grófnő, eredetét tekintve Baden-Württembergből származó német grófi család magyarországi ága. (született: Helene Johanna Josepha Mathilde Gräfin von Degenfeld-Schonburg). Tisza István tanulmányait Budapesten kezdte; a két felső gimnáziumi osztályt Debrecenben végezte. Berlinben, Heidelbergben és Budapesten hallgatta jogi és közgazdasági egyetemi tanulmányait; az utóbbi helyen nyerte el az államtudományi diplomát; politikatudományokból doktorált. Öt évig a család Bihar vármegyei, geszti birtokán gazdálkodott. Közben, 1885-ben, elsőfokú unokatestvérét, borosjenői Tisza Ilonát vette feleségül, akitől két gyermeke született, István (1886–1918) és Juliska, aki nem érte meg a felnőttkort. Fia, István 1918. november 5-én, apja meggyilkolása után öt nappal halt meg. Kezdetben a Belügyminisztériumban ismerkedett a közigazgatás gyakorlati kérdéseivel; ez időben élénken részt vett a gazdakör agrárvitáiban. Az agrárkérdésről több tanulmánya jelent meg a Budapesti Szemlében. Miután az önkéntesi évet leszolgálta és huszártiszti rangot nyert, Bihar megyében telepedett meg, s mint bizottsági tag és tiszteletbeli főjegyző tevékenyen részt vett a megye politikai és gazdasági életében. 1886-tól a Szabadelvű Párt programjával képviselő, 1892-ig a vízaknai kerületet képviselte. Ekkor Vízaknán kisebbségben maradt, a pótválasztások alkalmával mint újbányai képviselő jutott be a Házba, amelynek közgazdasági és közigazgatási bizottságaiban élénk tevékenységet fejtett ki. 1896-ban az ugrai kerület mandátumát nyerte el és a közigazgatási bizottságban foglalt helyet. 1897. február 16.-án nagybátyja, Tisza Lajos grófi címét a király ráruházta Istvánra, és fivéreire, ifjabb Tisza Kálmánra és Lajosra. Elnöke és választmányi tagja volt több pénzintézetnek (pl. Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank) és iparvállalatnak, az összeférhetetlenségi törvény tárgyalása előtt azonban, nehogy ezen állások követendő magatartásában feszélyezzék, valamennyiről lemondott. A törvény tárgyalásakor a mérsékelt álláspont szószólója volt. Első miniszterelnöksége 1903. június 17-én, Széll Kálmán lemondása után megbízatást kapott a kibontakozás keresésére, de azt két nap múlva visszaadta a királynak. Mint a Szabadelvű Párt kilences bizottságának tagja, szívós munkásságot fejtett ki a párt katonai programjának elkészítésében. Εgyes pontjainak módosítása után megbízatást kapott kabinetalakításra és november 3-án a király miniszterelnökké nevezte ki és a belügyi, valamint a személye körüli minisztérium vezetésével bízta meg. Ugyanakkor titkos tanácsosi méltóságot nyert. Miniszterelnöksége alatt az obstrukció egyelőre tovább folyt; bár a Kossuth-párt leszerelt, a béke csak Thaly Kálmán közvetítésével 1904. március 10-én állott helyre, amikor a miniszterelnök ideiglenes szigorú házszabály-indítvánnyal állott elő. Közben általános tetszés mellett utasította vissza Körber osztrák miniszterelnök fejtegetéseit. mint „egy előkelő idegen kirándulásait a magyar közjog területére”. 1904. április 19-én jelent meg Ferenc József király leirata II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvainak hazaszállítása dolgában. Ugyanazon éjjel kitört a vasúti sztrájk. Május közepétől kezdve azonban gyorsan elintézték az ún. állami szükségleteket és egyéb javaslatokat. Csak az udvartartási költségek fölemelése járt nagyobb vitával. E kormányfői periódusához fűződik II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala. Hosszú ellenzéki obstrukciót követően – Tiszának a házszabály-módosításra irányuló szándéka elengedése fejében – fogadta el a parlament az újonclétszám növelését. Belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az 1904. áprilisi országos vasúti sztrájkot, ennek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket besorozták a hadseregbe. Még ugyanennek a hónapnak a végén, saját megyéjében, Biharban követelt harminchárom halálos áldozatot és több száz sebesültet, amikor egy parasztok számára a szocialisták által szervezett gyűlést vert szét a csendőrség. Zsebkendőszavazás, választási vereség Tisza 1904 őszén nyílt levelet intézett ugrai választóihoz, amelyben a házszabályok módosításának szükségességét hangoztatta az ellenzéki obstrukció letöréséhez. Tartalma az ellenzék körein kívül is komoly felháborodást szült. A közben megkötött olasz vámszerződés letárgyalása után be is nyújtotta indítványát, hogy a Ház a házszabályok módosítására huszonegy tagú bizottságot állítson fel. Az ellenzék már ezen indítvány ellen megindította az obstrukciót. Daniel Gábor a Szabadelvű Párt nevében a levél alapján határozati javaslatot terjesztett elő november 15-én, amely az ideiglenes házszabályokat foglalta magába, s ami jelentősen szűkítette volna az ellenzéki képviselők mozgásterét a törvényhozásban. Ez alapján többek között az egyes törvények elfogadását már nem lehetett időhúzó felszólalásokkal lassítani, illetve az obstruáló képviselőket indokolt esetben akár karhatalmi erővel is ki lehetett vezettetni a teremből. Ennek a javaslatnak és a Tisza által összerakott és benyújtott évenkénti kötelező újoncmegajánlás és a költségvetés záros határidejű elfogadásának megtárgyalására Tisza párhuzamos ülés megtartását indítványozta (vagyis hogy egyszerre tárgyalják ezt a három javaslatot). 1904. november 18-án került sor erre az ülésre, amelyen Tisza rövid kortesbeszéde után Perczel Dezső házelnök – a házszabály megsértésével – csendben azonnali szavazást rendelt el Daniel javaslatáról, majd meglengetett egy zsebkendőt. A jelenetet nem értve a képviselők többsége kíváncsiságból felállt a helyéről (ekkoriban a felállás jelentette az igen, az ülve maradás a nem szavazatot), mire Perczel a Daniel-féle határozati javaslatot elfogadottnak jelentette ki, majd a kialakult tumultuózus jelenetek közepette királyi kéziratot olvastatott fel, amely az ülésszakot berekesztette és december 13-ig elnapolta. Másnap, november 19-én megalakult az ellenzéki választási szövetség, amely a teljes parlamenti ellenzéket (és az azon kívüliek egy részét is) Szövetkezett Ellenzék (avagy szövetkezett balpárt) néven teljes egészében egyetlen, egységes választási koalícióba tömörítette. Szintén a szavazást követő napokban számos prominens politikus hagyta el a Szabadelvű Pártot (például Széll Kálmán, Wlassics Gyula, Teleki Pál, ifj. Andrássy Gyula, Bánffy Miklós stb.). Egy részük Andrássy vezetésével előbb „disszidensek” néven léptek fel (az 1905-ös választásokon is e néven indultak), s csatlakoztak a szövetkezett ellenzékhez is, majd a választások után megalakították az Országos Alkotmánypártot. December 13-án az újra összeült parlamentben az ellenzék lehetetlenné tette az ülés megtartását és heves ordibálás és vitatkozás közepette gyakorlatilag szétrombolta a terem berendezését; annak darabjaival még a kiérkező karhatalmi erőkre is rátámadt. A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a közvélemény példátlan polarizálódása miatt 1905. január 3-án a király feloszlatta az országgyűlést és új választásokat írt ki. Tisza ekkor álláspontja mellett országos körúton óriási agitációt indított meg. A választási küzdelem az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló Szabadelvű Párt kisebbségbe jutásával végződött a Szövetkezett Ellenzékkel szemben, ami súlyos belpolitikai válságot okozott, s végül a Szabadelvű Párt feloszlásához vezetett, miután az Tisza hathatós nyomására szembefordult az egyértelműen a 67-es (kiegyezés-párti) eredmények és értékek megvédésére tett kísérlettel. Ő maga is kisebbségben maradt Miskolcon Bizony Ákossal szemben, ellenben Budapesten Andrássy Gyula gróf ellenében megválasztották. Nyomban a választások után beadta lemondását, de mint lemondott miniszterelnök még hónapokig volt kénytelen ügyvezető kormánya élén dolgozni, a parlamenti többséggel szemben teljesen passzív magatartásra szorítkozván. 1905. június 18-án a király felettébb elismerő szavak kíséretében mentette fel miniszterelnöki állásából. Nemzeti Munkapárt, választási győzelem Utána Fejérváry Géza bárót nevezték ki miniszterelnökké, egyelőre jóakaróan semleges álláspontot foglalt el; amikor azonban az általános választójogot is felölelő kormányzati program alapján újra kinevezték a rekonstruált Fejérváry-kormányt, ezzel és a kormány támogatására alakult haladó-párttal szemben határozott ellenzékbe helyezkedett, s pártjával együtt mindannyiszor tiltakozott az országgyűlés folytonos elnapolása ellen – az 1905. december 19-i elnapolás alkalmával hozzájárulva a koalíció e részben előterjesztett határozati javaslatához –, majd az országgyűlés feloszlatása ellen. Az Újságba cikksorozatot írt az általános választói jog ellen, saját párthíveinek egy részével is ellentétbe kerülve. Az alkotmányos béke létrejöttével, indítványára a szabadelvű párt egyhangúlag kimondotta feloszlását. Tisza István gróf ekkor a politikai élettől félrevonult. 1907 májusában a dunántúli református egyház-kerület főgondnokává választotta; székfoglaló beszédében a közoktatás államosítása ellen foglalt állást. A főrendiházban a szerb háborús bonyodalmak idején, 1909 elején, nagy hatású beszédet mondott. A koalíciós kormány lemondása után a király több ízben meghallgatta véleményét. A Khuen-Héderváry-kabinet kinevezésekor újból politikai aktivitásba fogott, s tevékenyen részt vett a Nemzeti Munkapárt szervezésében: ismét országos körútra indulván, beszédet mondott számos városban. A választási vereséget követően Tisza 1906 és 1910 között csak a főrendi ház működésében vett részt, a kormányzati politikától távol tartotta magát (időközben pártja is feloszlott). A Függetlenségi Párt vezette kormánynak azonban egyetlen, a Monarchián belül a magyar befolyást erősíteni kívánó törekvését sem sikerült megvalósítania, 1909. április 25-én a koalíciós kormány végül lemondott. 1910. február 19-én Tisza megalapította a Nemzeti Munkapártot, amely győzött is az az évi júniusi választásokon. Ugrán egyhangúlag, Aradon pedig Barabás Bélával szemben óriási többséggel megválasztották képviselővé; az utóbbi mandátumot tartotta meg. Elnöke lett az összeférhetetlenségi állandó bizottságnak, tagja lett a felirati, a pénzügyi-,�közigazgatási- és az Erzsébet királyné emlékbizottságnak. Kormányalakítást azonban nem akart vállalni, részben a Ferenc Ferdinánd trónörökössel fennálló kibékíthetetlen ellentéte miatt. A Habsburg-birodalmat ismét centralizálni szándékozó főherceg ugyanazért kívánta az általános választójog bevezetését Magyarországon, amiért Tisza makacsul ellenezte: mindketten úgy vélték, ez a Magyarországon belüli magyar szupremácia meggyengülését okozná. Tisza egy beszédében kimondta, hogy „A nemzetiségiek miatt nem lehet megcsinálni az általános választójogot”, ugyanakkor álláspontja ennél összetettebb volt. Fenyegető jóslata szerint a demagógok által manipulált parasztok többségi szavazataival ugyanis olyan csoportok uralma következne, amelyeknek a céljai éppen ellentétesek a demokráciáért kiáltó nagyvárosi értelmiségiek és szocialisták eszményeivel. Tisza vonakodása a kormányfői megbízatástól találkozott Ferenc József király aggályaival is, aki őt a dualizmus megbízható hívének tekintette ugyan, de tartott első miniszterelnöksége alatt elkövetett hibáitól, s végül Khuen-Héderváry Károlyt nevezte ki kormányfővé. Véderőtörvény, házelnökség, személye elleni első merénylet Tisza elengedhetetlennek tartotta a hadseregreformot (az újoncok számának növelését és a kiadások emelését), mert úgy vélte, ennek halogatása a monarchia katonai pozícióját gyengíti és Magyarország biztonságát ássa alá. Az ellenzék kifogásolta, hogy a közös hadseregen belül nem kellően érvényesül a magyar befolyás, ezért a véderőtörvény körüli parlamenti csatározásokban ismét az obstrukció eszközével élt. Miután a házelnök, Berzeviczy Albert, majd utóda, Návay Lajos is lemondott, 1912. május 22-én Tisza Istvánt választották a képviselőház elnökévé; erre 1912. május 23-án, a vérvörös csütörtökön a szocialisták által szervezett tüntetés volt a válasz. A munkások Tisza kinevezése ellen és az általános választójogot követelve vonultak a Parlament felé, ahol a rendőrség feltartóztatta őket. Az összecsapásokban hat ember meghalt, csaknem kétszázan megsebesültek és háromszáz személyt letartóztattak. Tisza ellene volt az általános választójog bevezetésének és a nemzetiségi kérdést is klerikális alapon akarta megoldani. Meggyőződése, hogy a külügyi helyzet katonai készültséget indokol, a parlamentben is arra indította, hogy erőszakkal törje le az ellenzéki obstrukciót. Nem engedte felszólalni a házszabályok kérdésében jelentkező ellenzéki képviselőket, s vita nélkül szavazásra tette fel a véderőtörvényt, amit a többség el is fogadott. Az 1848. évi házszabályokra hivatkozva, több ízben is a rendőrséggel vezettette ki az emiatt tiltakozó, dühöngő, lármázó ellenzéki képviselőket. 1912. június 4-én Tisza a véderőtörvényt önkényesen elfogadtatta, a feldühödött ellenzéki képviselőket pedig karhatalommal kivezettette. Kovács Gyula, az elsők között kitiltott képviselők egyike erre pár nappal később, június 7-én az újságírói karzatról leugorva „Van még itt egy ellenzéki!” felkiáltással revolvert rántott, és háromszor Tiszára lőtt. A golyók célt tévesztettek (nyomuk máig látszik a faburkolaton); a negyedik golyóval saját magát lőtte fejbe, de az öngyilkossági kísérletet túlélte. A merénylőt az esküdtszék, „mélyebb öntudatzavarra” hivatkozva később felmentette. (Ez volt Tisza István ellen az első merénylet a négyből.) Tisza ezután folytatta az ülést. Az esetet követően napra pontosan egy évvel később, 1913. június 7-én ismét miniszterelnök lett. Második miniszterelnöksége és a háború 1913. június 7-én az uralkodó ismét őt bízta meg kormányalakítással. Második kormányfői periódusában Tisza a bizonytalannak ítélt nemzetközi helyzetben az államhatalom megszilárdítását tartotta legsürgetőbb feladatának. Ennek eredményeként rendeletekkel szabályozták a gyülekezési jogot és sajtótörvényben növelték a hatóságok jogköreit az újságok engedélyeztetésére, büntetést előírva a „sértő magatartás” esetére is. Tisza István gróf igyekezett megoldani az akkoriban már hosszú évek óta tartó magyar-horvát kérdést, a viszonyt tisztítani; e ügy érdekében találkozott gróf verőczei Pejácsevich Tivadarral, horvát bánnal, majd egy évvel később, báró lomniczai Skerlecz Ivánnal, az új horvát bánnal. Alig néhány hónappal az első világháborút kirobbantó szarajevói merénylet előtt is a Szerbiával szembeni kemény fellépés híve volt, a merénylet után viszont – egyedüliként a Monarchia vezetői közül – sokáig ellenezte a háborúba való beugrást, ismerve a birodalom hadseregének színvonalát, félve attól, hogy a délszláv területekkel megnövekedve felborul a Monarchia dualista egyensúlya, és a konfliktus világháborúvá szélesedik, de állásfoglalásában központi szerepe volt egy erdélyi román betöréstől való félelemnek is. Ugyanakkor Németország szövetségének elvesztése a monarchia nagyhatalmi státuszának összeomlását, Magyarország védtelenné válását és saját presztízsének megrendülését jelentette volna a szemében, ezért az erőteljes német nyomásra végül beleegyezett a támadás megindításába, és „a Monarchia erős embereként” mindvégig kitartó támogatója volt a világháborúban való részvételnek, melyet a kormányzó pártok és kezdetben a közvélemény többsége is támogatott. Tisza a Román Királyság haderejét kezdettől az ellenség közé sorolta, s a háborúpártiakat azzal is ijesztgette – noha maga nem hitte –, hogy egy román támadás esetén az erdélyi románok között felkelés törhet ki. Úgy ítélte, hogy nem lehet háborút kezdeni, „mikor Romániát már körülbelül elvesztettük, anélkül, hogy helyette pótlást kaptunk volna”. Július közepén azonban Tisza ellenállása is megtört a német kormány nyomása alatt, miután az garantálta Románia semlegességét, méghozzá minden rekompenzáció nélkül, a vezérkar pedig ígéretet tett Erdély határának erődítésére, s némi haderő (40 ezer fő) odairányítására. A háború előrehaladtával egyre erőteljesebbé vált reformtörekvésekkel – a választójog kiszélesítésével és a szociális reformokkal – mereven szemben állt. Mivel ellenezte a Ferenc József halála után 1916. december 30-án trónra lépett IV. Károly király mérsékelt reformokkal kísérletező politikáját, 1917. május 23-án az uralkodó felszólítására benyújtotta lemondását. A mögötte álló parlamenti többséggel azonban továbbra is meg tudta akadályozni a választójogi reformot. 1917. június 15. után maga is a frontra ment (lásd a keretes írást) mint a debreceni huszárezred parancsnoka. A háború végéhez közeledve vállalkozott arra, hogy meggyőzi a bosnyákokat és a szerbeket arról, hogy autonómiájukat az Osztrák–Magyar Monarchia keretein belül valósítsák meg. A király megbízottjaként (homo regius) Szarajevóba utazott, de ottani tárgyalásai nem jártak sikerrel. Külföldi megítélése a háború alatt és után Tisza véleményének tisztázásához szükséges a külpolitikai helyzet elemzése. Nyilvánvaló, hogy a rengeteg szenvedést és áldozatot hozó háború kitöréséért a szemben álló felek egymást okolták. A központi hatalmak az oroszokat, hogy ők biztatták fel a szerbeket a Monarchia elleni politikára. Az antant pedig kézenfekvő módon a háborút – a hadüzenettel – ténylegesen megkezdő Osztrák–Magyar Monarchiát vádolta. Érdekes módon a briteknél megjelentek (nem is kis számban) olyan vélemények, hogy a háború legfőbb felelőse Magyarország, például a „New Europe” című lap egyik (nyilván Beneš aknamunkája folytán megjelent) cikke szerint a „magyarok felelőssége nagyobb volt, mint Ausztriáé”, a háborús irány kijelölőjeként pedig Tisza Istvánt jelölték meg. Mindezek mellett a Monarchia közvéleményének szemében is Tisza volt a háborús politika megtestesítője. A későbbi kisantant államai is – nyilvánvaló okokból – komoly, sőt, döntő szerepét hangoztatták, összefüggésben azzal, hogy a magyarokat ezért komolyan meg kell büntetni. Véleménye a háborúról A Ferenc Ferdinánd elleni merénylet napján, mihelyt a hírről értesült, Budapestre, majd Bécsbe utazott. Itt Berchtold gróf közös külügyminiszterrel és Conrad von Hötzendorf vezérkari főnökkel is találkozott, akik úgy látták, elérkezett az idő arra, hogy rendezzék Szerbia ügyét, méghozzá fegyveres úton. Tisza ezzel szemben időt akart adni a szerb kormánynak, hogy elhatárolódjon a merénylettől, és a békés rendezést pártolta. Kifejtette azt a – kissé naiv – nézetét, hogy a nemzetközi helyzet a jövőben kedvezőbben fog alakulni. Hazatérve azt írta Ferenc Józsefnek, hogy a fegyveres konfliktust ellenzi, azért a felelősséget nem vállalja, ugyanis a hivatalos Szerbia ellen nincs bizonyíték a kezükben, ráadásul fenyegetőnek érezte Románia és Bulgária helyzetét, ugyanis a Balkán-háborúk után még korántsem volt rendezett a viszony a két említett országgal, így pedig fenyegető volt egy esetleges román betörés kelet felől. Ezeken kívül nem volt biztos a németek támogatásában sem, ezért a meggyilkolt Ferenc Ferdinánd trónörökös temetésére érkező II. Vilmos császártól közvetett módon álláspontot kért, amely döntő jelentőségű volt nemcsak Tiszának, hanem a felelős vezetésnek is. Erre példa az uralkodó és Von Hötzendorf vezérkari főnök közti párbeszéd, mely során a tábornok kérdésére: „Ha az a válasz, hogy Németország mellettünk áll, háborúba megyünk Szerbia ellen?” az uralkodói válasz „Akkor igen. De ha Németország nem ezt a választ adja?” volt, mire az a viszontválasz következett, hogy akkor a Monarchia magára marad, ezért mielőbb szükséges a császár válasza. Az állásfoglalás nem sokkal később megérkezett: II. Vilmos egyértelműen a fegyveres megoldás mellett nyilatkozott. Emellett ígéretet tett arra is, hogy a román fenyegetést elhárítja, és Szófiára is nyomást gyakorol. Ezen előzmények után a minisztertanácson Von Berchtold gróf határozott, háborúpárti bevezetője után Tisza még mindig a békés megoldás mellett foglalt állást, bár egyre inkább hajlott a fegyveres megoldásra, de mindenekelőtt meg akarta várni a hivatalos vizsgálat eredményét a merénylettel kapcsolatban. A tanács többi tagja azonban ellentétes véleményt képviselt, így Tiszának egyedül azt a javaslatát fogadták el, hogy Szerbia megsemmisítésének szándéka kerülendő, hogy Oroszország be ne avatkozzon a szerbek oldalán. A tanács végül egy ultimátumot intézett a szerb kormányhoz, melyben elfogadhatatlanul kemény feltételeket szabott, és egyből meg is kezdték a háborús mozgósítást, azonban annak látszatát igyekeztek elkerülni, hogy a támadás már eldöntött tény lett volna. Véleménye azonban július 14-ére megváltozott. Miután megszövegezték az ultimátumot, amelyhez 48 órás lejárati időt adtak, Tisza már ezt mondta: „Nehezen határoztam el magam arra, hogy a háborút ajánljam, de most szilárdan meg vagyok győződve szükségességéről, és a Monarchia nagyságát minden erővel védelmezni fogom” Tartva azonban a kiszélesedő konfliktustól továbbra is garantálni akarták, hogy Szerbiát nem annektálja a Monarchia. A terv azonban nem sikerült: az ügyes szerb válaszra, melyben elutasították a feltételek bizonyos pontjait, a seregek megindultak, válaszul az oroszok, majd a németek, végül a franciák és a britek is mozgósítani kezdtek. Augusztus 4-ére így minden fél belépett a világháborúba, Tisza Istvánt pedig meggyőzték, illetve maga is meggyőződött a háború szükségességéről. Ezek után rendíthetetlenül képviselte ezt az álláspontját, mely kezdetben népszerűséget, később gyűlöletet hozott számára. Tudta, hogy a sikerhez fontos az egységes fellépés, és a háború kezdetén a közvélemény egyértelműen támogatta azt (többször és több helyen is Éljen a háború! táblákkal tüntettek az emberek), így nem engedhette meg magának, hogy a példátlan egységet megbontsa. A miniszterelnöki posztról azonban nem mondott le, hogy ezzel is képviselje a magyar érdekeket. Úgy gondolta ugyanis, hogy nincs lehetséges alternatívája a poszton, és Bécsben korábban kivívott tekintélye révén hatásosan képviselheti a magyar érdekeket. Több osztrák vezető is neheztelt rá, aminek a háború után az Ausztriában elterjedt „Magyar uralom”-legenda lett a következménye. Emellett lemondásával valószínűleg a Monarchia gyengeségének üzenetét közvetítette volna az antant felé, így végül posztján maradt. A nagy nyilvánosság kezdeti háborúellenességét azonban csak későn, 1918 októberében ismerhette meg, mikor 17-én a Parlamentben felszólalt. Ebből a beszédéből alighanem csak az „Ezt a háborút elvesztettük!” mondat maradt meg a köztudatban, és nem is volt alkalma elmondani véleményét, mely csak később került nyilvánosságra: „a Monarchia és a magyar nemzet egészen addig törekedett a béke fenntartására, amíg a bizonyítékok egész sorozatából kellett arról meggyőződnie, hogy tervszerű munka folyik arra, hogy előbb megalázzanak és azután tönkretegyenek bennünket […] Mivel mindég világosabb bizonyítékok kerültek elő a szerb kormánynak a merényletben való bűnrészességéről, de a szerb sajtó és a felelős orgánumok részéről kiinduló halmozódó provokációk következtében is, nem lehetett elkerülni, hogy Szerbiának ultimátumot állítsunk, […] ugyanakkor rögtön leszögeztük, hogy a háború védelmi jellegű” Személye elleni merényletek és meggyilkolása „A Hermina út 35. szám alatti villában, a gyilkosság délelőttjén egy katonatiszt és egy polgári ruhás férfi jelent meg. Bebocsáttatást kértek. Tisza dolgozószobájában fogadta őket. - Mit óhajtanak? A civil válaszolt: - Ön rejtegeti azt a disznó cseh ügyészt, aki a vádat képviseli ellenem? - Nem rejtegetek senkit sem. – Az idegenek hamarosan eltávoztak… Minden valószínűség szerint csak előzetes kémszemlét tartottak, hogy otthon van-e Tisza, akiről azt híresztelték a városban, hogy nincs Pesten." „Napközben a külső Hermina úton, a villa tájékán sűrű tömeg verődött össze. Este egynegyed hét óra tájban nyolc baka átmászott a magas vasrácsos kerítésen és a kert pázsitján át a házhoz lopódzott. A hátulsó ajtón mentek be. A Tisza István őrizetére rendelt csendőröket békésen lefegyverezték és benyomultak a villa halljába. Az inas útjukat állta. A zajra előjött Tisza István, felesége és unokahúga, Almássy Denise grófnő. Tisza kezében revolver volt. A katonák szemrehányásokkal illették: - Öt éve háborúskodunk miattad… Te vagy az oka az ország pusztulásának! – Gazember voltál mindig! – Aztán rákiáltottak, hogy tegye le a revolvert. - Nem teszem le, maguk is fegyverrel jöttek! - Tegye le, kiáltott egy harmincévesnek látszó nyurga szőke ember. - Nem teszem! - Álljanak félre a nők! - Nem állunk. Tisza néhány lépést hátrált, letette a revolvert. - Na, hát mit akarnak? - Maga az oka a háborúnak! - Tudom, hogy mi történt, hogy rengeteg vér folyt, de én nem vagyok az oka. - Négy év óta vagyok katona. Roppant sok család veszett el az ön gazembersége miatt. Lakoljon érte! - Nem én vagyok az oka! - Álljanak félre a nők! Semmi válasz… - Maga hozta ránk ezt a szörnyű vészt, most itt a leszámolás… Három lövés dördült. Tisza előrebukott a szőnyegen. Két golyó találta, egy a hasába fúródott, a másik a vállába. A harmadik Almássy Denise arcát érte. - Végem van, – mondotta Tisza, ennek így kellett lennie. A katonák, mialatt áldozatuk haláltusáját vívta, elsiettek. Hogy milyen csapattesthez tartoztak, nem tudják.” Az első világháború előtt és alatt Tisza István neve sokak számára a dualizmus és a háborús politika jelképévé vált. Emiatt négy merényletet követtek el ellene, amelyből az utolsó halálos kimenetelű volt. Fentebb már írtunk az első merényletről. A második merényletet egy kiábrándult huszártiszt kísérelte meg, amikor Tisza a frontról hazatérőben volt. A golyó nem talált. A harmadik merénylet 1918. október 16-án történt, amikor Lékai János, a Galilei-kör és Korvin Ottó antimilitarista mozgalmának tagja próbálta agyonlőni, de pisztolya elromlott, így Tisza megmenekült. A merénylőt börtönbe zárták, de alig 15 nap múlva, az őszirózsás forradalom idején kiszabadították. Demény Pál visszaemlékezései szerint, Lékai Jánosnak a pisztolyt maga Demény Pál és Mosolygó Antal szerezte a mátyásföldi felvonógyáros Friedrich Istvántól, aki tudta, hogy milyen célra kell a fegyver. A negyedik merénylet 1918. október 31-én történt. Ekkor az egyébként vértelen őszirózsás forradalom napján katonák lőtték agyon Tiszát otthonában, akinek tudomása volt a veszélyről, a Róheim-villában. A merénylet szervezettségére utal, hogy a villa őrzésére kirendelt és Csonka János detektív-főfelügyelő parancsnoksága alatt álló rendőrök korábban telefonon parancsot kaptak a villa azonnali elhagyására, miután ők telefonon a váltásukra érkező csapat késlekedése felől érdeklődtek. Pölöskei Ferenc, A rejtélyes Tisza-gyilkosság című könyv szerzője nem zárja ki annak a lehetőségét sem, hogy a merénylet elkövetői nem magyar, hanem a hadseregben szolgáló délszláv nemzetiségű katonák voltak, illetve hogy a gyilkossághoz köze lehetett Tisza azon törekvésének, hogy a nemzetiségeket a Monarchia keretein belül tartsa. A Károlyi Mihály-kormány alatt az államrendőrség nyomozást indított a gyilkosság körülményeinek tisztázására és elkövetőinek felderítésére, de ez sikertelen maradt. A kortárs Tormay Cécile Bujdosó könyv című művében a merénylet értelmi szerzőjének Károlyi Mihályt tartja, aki régi politikai ellenfele volt Tisza István grófnak. A könyv szerzőjének érvelése nem kevés személyes indítékot sorakoztat fel Károlyi részéről a gyilkosság okaként. „Károlyi indítéka bőven megvolt: Tisza politikai riválisa volt, akit egyenesen gyűlölt. 1913-ban már párbajra is sor került kettejük között, Károlyi csaknem egy órán át indulatosan rohamozta ellenfelét, akit csak kiváló vívótudása mentett meg a legrosszabbtól. A vörös gróf később szűkebb körben azt is megfogadta, addig nem nyugszik, amíg el nem pusztítja Tiszát.” A Tisza-per A Tisza-gyilkosság ügyében 1920–21-ben, a Teleki-, illetve Bethlen-kormány alatt, két évvel az események után lezajlott perben hoztak ítéletet. A vádlottak egy részét felmentették vagy ejtették ellenük a vádat, mások büntetését enyhítették, illetve megszüntették az ellenük indított kiadatási kérelmet. Az ítéletekkel, illetve végrehajtásukkal – Pölöskei Ferenc véleménye szerint – végül azokat sújtották, akik a vádat az erőszakos vallatások hatására vagy enyhébb büntetés reményében tett vallomásukkal megalapozták. Emlékezete 1914. február 12-én Munkács díszpolgárává választották. Nevét a Debreceni Egyetem viselte egészen 1949 -ig. Emlékét és emlékhelyeit napjainkban a Tisza István Baráti Társaság ápolja, honlapjuk elérhető: Tisza István Baráti Társaság Makó város díszpolgári címmel ismerte el munkásságát. Egész alakos, bronzszobra áll a Herminamezőn , Budapest XIV. kerületében , a Thököly út és a Róna utca kereszteződésénél nem messze meggyilkoltatásának helyszínétől; Harmath István alkotását 2012-ben, Tisza születésének 151. évfordulóján leplezték le. A Tisza István emlékének szentelt szoborcsoportot Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934. április 22-én (Tisza István születése évfordulóján) állítottak fel Budapesten, az Országház északi oldalánál.17 méter magas volt, talapzata süttői mészkőből készült. Az oroszlánt 36 köbméter kőből faragták ki, és 12 darabból állították össze. A második világháború folyamán megsérült, majd 1945 tavaszán ismeretlenek lerombolták. A szobor főalakját, a 18 mázsányi töredéket később beolvasztották. Az emlékmű meg nem semmisített darabjai közül a földművelőket ábrázoló szoborcsoport Esztergomba került, A katona búcsúja című mellékcsoportot a Hűvösvölgyi úti laktanya udvarára, majd a keceli Pintér Művek haditechnikai gyűjteményébe vitték, a posztamens tetejét díszítő kőoroszlánt pedig 1948-ban a Hegyalja út végében, a hajdani tabáni temető helyén állították fel, majd a hatvanas években nyersanyagként fiatal művészeknek osztották ki. Az Elek István szobrász által újraalkotott szoborcsoportot 2014. június 9-én újraavatta Orbán Viktor miniszterelnök. Alakjáról A Vasgróf címmel Pozsgai Zsolt a Szegedi Nemzeti Színház megrendelésére színművet írt, 2014-ben. "A Nyugat az első világháború elején jobbára Tisza Istvánban látta a monarchia első számú vezetőjét. Amiből a háború elvesztése után inkább csak baja lett az országnak." ( Tölgyessy Péter ) Magyar Örökség díj (2018) /posztumusz/ Fontosabb művei Barras emlékiratairól Sadowától Sedánig Wertheimer Andrássyja Még egy pár szó Benedek tragikumáról Történelmi materializmus a Balkánon Előszó a Választójog c. kötethez Az osztrák képviselőválasztás Az osztrák képviselőház A német képviselőválasztás eredménye Hieronymi a választójogról A választójog reformja és az ipari munkások A választójogi reform küszöbén Az általános választójog és a dinasztia A magyar agrár-politika Az adóáthárítás elmélete (1882) Fiume közjogi helyzete (1883) Még egyszer Fiume közjogi helyzetéről (1883) Az agrárius kérdésről (1887) Amerika versenye az európai búzapiacon (1888) Valutánk rendezéséről (1890) Néhány szó az 1890. évi költségvetésről (1890) Az 1891-iki költségvetés (1890) Az 1892-iki költségvetés (1892) Valutarendezés és aranyázsió (1893) Baross Gábor és rendszere (1894) Még egy pár szó Baross vasúti politikájáról (1894) Küzdelem a parlamentárizmusért : gróf Tisza István beszédei (1904) A drágaság körül 20,000 korona Andrássy Gyula a művészetről Szabadgondolkodás Hieronymi Károlyról Osztrák mű a 67-iki kiegyezésről Pietreich a véderő törvényről Európai körutazás a 17. században Kényszerbiztosítás és önkormányzat Az angol főrendiház válsága Még egy-két szó a parlamentarizmusról Nemzet és társadalom Wlassics Gyula az 1867: XII. t.-c. jogi természetéről Egy pár szó Polner Ödön válaszára Egy kis tarlózás az angol parlamentarizmus mezején Egy kis polémia Megjegyzés Réz Mihály cikkére Az osztrák németek közeledése Kivitelünk az osztrák vasutakon és a koalició Államosítás és önkormányzat A háború hatása a nemzetre Tisza István valamennyi saját műve, valamint beszédei szabadon olvashatók és letölthetők a Tisza István Baráti Társaság honlapjáról. 5551 Glikson Az 5551 Glikson (ideiglenes jelöléssel 1982 BJ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Carolyn és Gene Shoemaker fedezte fel 1982. január 24-én. Prométium A prométium a lantanoidák közé tartozó ritkaföldfém, a periódusos rendszer 61. eleme. Vegyjele Pm, más elemekkel vegyülve sókat alkot. A prométiumnak csak egy stabil oxidációs száma van, a +3, azonban létezhet néhány +2 vegyülete is. Összes izotópja radioaktív; a technéciummal együtt egyike annak a két elemnek, amelyet stabil elem követ a periódusos rendszerben. Radioaktív elem, a természetben extrém ritkán fordul elő uránércekben (mint bomlástermék), csak mesterséges atommag-átalakítással lehet előállítani. Jelenlétét kimutatták már néhány csillagban is. Története Bár a jelenlétét már 1941-ben észlelték, csak 1947-ben különítette el Jacob A. Marinsky(en), Lawrence E. Glendenin(en) és Charles D. Coryell(en) az urán hasadási termékeiből a Tennessee állambeli Oak Ridge-i laboratóriumban. Coryell felesége, Grace Mary Coryell nevezte el Prométeuszról. Tulajdonságai Fizikai tulajdonságai A prométiumatom 61 elektronnal rendelkezik, ezek konfigurációja [Xe]4f56s2. Vegyületek képződése során a prométium leadja két külső, valamint az egyik 4f-elektornját, mely egy belső, lezáratlan alhéján található. A fém atomsugara a lantanoidák között a harmadik legnagyobb, de a szomszédos elemekét csak alig valamivel haladja meg. Ez az egyetlen kivétel az alól az általános tendencia – azaz hogy az atomok mérete a rendszám növekedésével (a lantanoidakontrakció miatt) csökken – alól, melyet nem a betöltött (vagy félig betöltött) 4f-alhéj okoz. A prométium számos tulajdonsága megfelel a periódusos rendszerben elfoglalt helye alapján várhatónak, és átmenetet képez a neodímium és a szamárium között. Például olvadáspontja, az első három ionizációs energiájának értéke és a hidratálási energiája a neodímiuménál nagyobb, de a szamáriuménál kisebb. Hasonlóan a becsült forráspontja, (Pm3+) ionsugara és egyatomos gázának standard képződéshője a szamáriuménál nagyobb, de a neodímiuménál kisebb. A prométium kristályszerkezete szoros illeszkedésű kettős hexagonális, keménysége 63 kg/mm2. Ez az alacsony hőmérsékleten stabil alfa-forma 890 °C-ra melegítve tércentrált köbös béta-formává alakul át. Kémiai tulajdonságai és vegyületei A prométium a lantanoidák cériumcsoportjába tartozik, és a szomszédos elemekkel nagy fokú kémiai hasonlóságot mutat. Instabilitása miatt kémiája kevéssé ismert. Néhány vegyületét előállították, ezek színe jellemzően rózsaszín vagy vörös, de tulajdonságaikat nem tanulmányozták behatóan. Pm3+ ionokat tartalmazó savas oldathoz ammóniát adva gélszerű, világosbarna, vízben oldhatatlan Pm(OH)3 hidroxid válik ki. Sósavban oldva vízben oldódó, sárga színű PmCl3 só keletkezik, hasonló módon salétromsavban oldva Pm(NO3)3 nitrát jön létre. Utóbbi is jól oldódik, megszárítva – a Nd(NO3)3-hoz hasonló – rózsaszín kristályokat alkot. A Pm3+ ion elektronszerkezete [Xe] 4f4, színe rózsaszín. Alapállapotának termszimbóluma 5I4. A szulfát só, a többi cérium csoportbeli szulfáthoz hasonlóan kevéssé oldódik vízben. Oktahidrátjának rácsállandóit kiszámították, ennek alapján a Pm2(SO4)3·8 H2O sűrűsége 2,86 g/cm3. Pm2(C2O4)3·10 H2O oxalátja az összes lantanoida-oxalát közül a legrosszabbul oldódó. A nitráttal ellentétben a prométium-oxid nem a megfelelő neodímium, hanem a szamárium sóhoz hasonlít. Előállításakor, például az oxalát sót hevítve fehér vagy levendulaszínű, rendezetlen szerkezetű port kapunk, mely 600 °C-ra hevítve köbös rácsban kristályosodik. Tovább izzítva 800 °C, majd 1750 °C-ra visszafordíthatatlanul monoklin, illetve hexagonális szerkezetté alakul. Ez utóbbi két fázis az izzítási idő és hőmérséklet változtatásával alakítható át egymásba. Csak egy stabil oxidációs állapota van, a +3 töltésű ionos forma – ebben is a többi lantanoidához hasonlít. A periódusos rendszerben elfoglalt helye alapján nem várható, hogy stabil +4-es vagy +2-es oxidációs állapota legyen; a Pm3+-iont tartalmazó vegyületek erős oxidáló- vagy redukálószerekkel történő kezelésével igazolták, hogy az iont nem könnyű redukálni vagy oxidálni. Kedrub Gyaco Kedrub Gyaco (1838. november 1. – 1856. január 31.) a tizenegyedik tibeti dalai láma. Élete Kedrub Gyaco 1838. december 19-én született, és 1856. január 31-én Tibetben Lhászában a Potala palotában halt meg. 1840-ben ismerték fel a 11. dalai lámaként, abban a faluban született, mint a 7. dalai láma. 1842. május 25-én került trónra, és kormányának kívánságára 1855. március 1-jén vállalta a teljes hatalmat. Mivel kevesebb mint egy évvel később meghalt, sorban a harmadik dalai láma lett, aki túl fiatalon halt meg ahhoz, hogy megszilárdítsa a hatalmát. Kedrub Gyaco élete során a ladaki háborúk meggyengítették a lámák hatalmát a tibeti fennsík felett, ezzel egyidejűleg az ópiumháborúk és a thei pingi lázadás meggyengítette Kína befolyását Tibetben. Ez megkönnyítette a következő dalai láma dolgát, hogy szilárdabban elszigetelje Tibetet a nyugati gyarmati befolyástól, amit a tibeti kultúrára és a lámák hatalmára való fenyegetnek tekintettek. Baka András Baka András Bálint (Budapest, 1952. december 11. –) magyar jogtudós, főiskolai tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója. 1990 és 1991 között a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeként országgyűlési képviselő. 1991-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) magyar bírájává választották, tisztségét 2007-ig töltötte be. 2009-től a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke volt, amíg 2011-ben e tisztségéből el nem távolították. 2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága másodfokon is megállapította, hogy választott tisztségének megszüntetése az európai joggal ellentétes volt. Életpályája A budapesti I. István (ma Szent István) Gimnáziumban érettségizett 1971-ben, majd 1973-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1978-ban szerzett jogi doktorátust. A diploma megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályának tudományos munkatársa, később főmunkatársa lett. Itt 1989-ig kutatott. 1990-ben az Államigazgatási Főiskola főigazgatójává nevezték ki, emellett főiskolai tanári beosztásba került. Főigazgatói tisztségét 1998-ig töltötte be. Magyarországi munkái mellett meghívott előadóként dolgozott Franciaországban és az NSZK-ban. Emellett vendégprofesszor volt több amerikai egyetemen. 1988-ban védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését. Az MTA Közigazgatás-tudományi Bizottságának volt tagja. 1990-ben könyve jelent meg Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig címmel. 1988 és 1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TDSZ), valamint 1989 és 1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke volt. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról. Bírói pályafutása 1991-ben megválasztották az strasbourg-i székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává, emiatt országgyűlési mandátumáról lemondott. A nemzetközi bíróságnál két ciklust töltött, 1999-ben megerősítették pozíciójában. A bíróságnak 2008-ig volt tagja, helyét Sajó András vette át. Ugyanebben az évben a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírájává nevezték ki. 2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelöltje volt a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára. Személyét a táblabíróságok elnökei támogatták, de az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem támogatta a jelölést, az Országgyűlés nem szavazta meg a pozícióra. 2009 májusában Sólyom ismételten Bakát jelölte az LB elnöki tisztségére (miután Havasiné Orbán Mária megválasztását kétszer is elutasította az Országgyűlés). Június 15-én az Országgyűlés másodszorra sem támogatta a jelöltet, annak ellenére, hogy előzetesen az MSZP- és a Fidesz-frakció is jelezte, hogy el fogja fogadni. Harmadik próbálkozásra, június 22-én végül az Országgyűlés megszavazta az LB elnökének. Ezzel együtt az OIT elnöki tisztét is betöltötte. Eltávolítása a Legfelsőbb Bíróság éléről Bár Baka Andrást hat évre választották meg a legfelsőbb Bíróság elnökének, ám az új alaptörvény elfogadása után, 2011-ben a Legfelsőbb Bíróság nevét Kúriára változtatták, amely így a Legfelsőbb Bíróság jogutóda lett. A bírák státusát ez nem érintette. Baka Andrásnak és a helyettesének a státusait megszüntették és egy külön alkotmánymódosítással új elnök megválasztására került sor. Baka utódja a Kúria elnökeként Darák Péter, az újonnan alakult Országos Bírói Hivatalnál pedig Handó Tünde lett. A strasbourgi székhelyű törvényszék 2014 májusában első fokon, majd 2016. június 22-én az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) másodfokon is elmarasztalta Magyarországot. Mindkét bíróság megállapította, hogy Baka András választott tisztségének megszüntetése az európai joggal ellentétes volt. A magyar hatóságok megsértették Baka Andrásnak, mint a Legfelsőbb Bíróság volt elnökének a véleménynyilvánítási szabadsághoz fűződő jogát. Az ítélet szerint Baka Andrást emberi jogi jogsérelem érte azzal is, ahogyan – jogszabály meghozatalával – idő előtt elmozdították állásából. Magyarországnak különböző jogcímeken összesen 100 ezer eurót (kb. 31 millió forintot) és annak kamatait kellett Bakának kifizetnie. Később A Kúrián tanácsvezető bíróként dolgozott. La Veuve La Veuve település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 625 fő (2015). La Veuve Bouy, Dampierre-au-Temple, Les Grandes-Loges, Juvigny, Recy és Saint-Hilaire-au-Temple községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Budivelnyk Kyiv BK Budivelnyk Kyiv - profi kosárlabda csapat, 1945-ben alapították. Jelenleg a ukrán bajnokságban (UBS), és az Euroligában szerepel. Neustadt an der Weinstraße Neustadt an der Weinstraße város Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 52 999 fő (2015. december 31.). Neustadt an der Weinstraße Bad Dürkheim és Südliche Weinstraße községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Közlekedés Közúti közlekedés A várost érinti az A65-ös autópálya. Saulcy (Aube) Saulcy település Franciaországban, Aube megyében. Lakosainak száma 74 fő (2015). Saulcy Colombé-la-Fosse, Colombé-le-Sec, Rouvres-les-Vignes, Thors, Beurville és Rizaucourt-Buchey községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Hegyre fel! A Hegyre fel (angolul Into Fat Air, a Family Guy című amerikai rajzfilmsorozat tizenegyedik évadának első epizódja, melyet az amerikai FOX csatorna mutatott be 2012. szeptember 30-án. Cselekmény Amikor Griffinék eldöntik, hogy megmásszák a Mount Everestet, s ezzel versenybe szállnak egy másik család ellen, meggyűlik a bajuk a feladattal és a viharokkal. Methanospirillum A Methanospirillum a Methanospirillaceae családba tartozó Archaea nem. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. What Remains of Edith Finch A What Remains of Edith Finch egy 2017-es videojáték, amit a Giant Sparrow fejlesztett és az Annapurna Interactive adott ki. A kalandjáték egy elátkozottnak vélt család három generációjának történetét mutatja be egyik tagjának szemszögén keresztül. Koncepció A játék alapvetően egy "sétaszimulátor", ahol a játékosnak viszonylag kevés lehetősége nyílik a kalandjátékokban megszokott interaktivitásra. Helyette a 2012-es Dear Esther nyomdokain haladva a játék lényegében egy művészien kidolgozott történetet ismertet, kihasználva a videojáték-forma következtében rendelkezésre álló lehetőségeket. Cselekmény A 17 éves Edith Finch családjának utolsó élő tagjaként felkeresi az évek óta elhagyatottan álló Washington állambeli Finch-házat, ahol 11 éves koráig élt. A lány meg akarja ismerni családja múltját, mivel anyja a Fincheket több generáció óta sújtó állandó szerencsétlenségek miatt azt nagyrészt eltitkolta előle. Miután Edith bejut a házba, egyenként fedezi fel a család korábbi tagjainak érintetlenül hagyott szobáit, megismerve általában tragikusan rövid életük történetét. Az első megismert családtag Odin Finch, aki az Óvilágból, Norvégiából 1937-ben települt át Amerikába családjával, hogy elmeneküljön Fincheket valamilyen rejtélyes ok miatt érő átoktól. Közvetlen partot érésük előtt azonban hajójuk (amellyel a norvégiai házukat is magukkal hozták) elsüllyed. Odin megfullad, lánya Edith "Edie" Finch, sógora Sven és unokája Molly azonban túlélik a balesetet. A Finchek rövidesen felépítik új házukat a parton, kilátással a régi ház a tengerből kiálló roncsaira. Az ezermester Sven titkos, csak négykézláb használható alagutakat is épít a házba, melyek az egyes szobákat összekötik. Több évnyi nyugalom után a családot újabb tragédia éri: Molly tízévesen meghal, feltehetően mérgező anyagok elfogyasztása következtében. (Edith megtalálja Molly szobájában a naplóját, melybe közvetlenül halála előtt leírta élményeit) Edie és Sven már Amerikában született négy további gyermeke Barbara, Calvin, Sam és Walter sorsa szintén tragikus. A gyermekszínészként híressé vált Barbara 16 évesen gyilkosság áldozatává válik (Ennek körülményeire Edith csupán egy, az esetet durván kiszínező kortárs horrorképregény alapján következtethet.) Walter részben tanúja lesz az eseménynek, és félve hogy Ő következik, a ház alatt kiépített bunkerbe zárkózik. Ott él titokban sok éven keresztül, míg végül egy nap úgy dönt hogy már nem érdekli mi lesz és elhagyja a bunkert. Ezután szinte rögtön utol éri a halál. Calvin 11 évesen veszti életét, amikor megpróbál átfordulni a ház melletti hintán. Edie gyermekei szobáit változatlanul hagyja. Néhány évvel később Sven is meghal egyik építkezése során. Edie gyermekei közül egyedül Sam éri meg a kort, hogy családot alapíthasson. Samnek három gyermeke születik: Dawn, Gus és Gregory. Feleségével és gyerekeivel a ház felső emeletére költözik be. Feleségével azonban a házassága megromlik és miután a csecsemő Gregory egy fürdetés során megfullad, hamar elválnak. Sam néhány év múlva újra megházasodik, azonban az esküvői partin vihar tör ki, ami megöli Gust. Egy évvel később Sam elviszi Dawnt vadászni, ahol egy szarvas lelövésére kényszeríti lányát. Fényképezkedés közben a még életben lévő szarvas azonban a halálba löki Samet egy szikláról. (Edith nagyapja halálának körülményeit is csak most fedezi fel.) Dawn Edienél marad, majd felnőve Indiában alapít családot. Férje halála után azonban visszatér Ediehez három gyermekével, Lewissal, Miltonnal és Edith-tel. A Finch házat újabb szobákkal bővítik ki, az előző családtagok szobáiba továbbra sem költöznek be. Néhány év nyugalom után Milton nyomtalanul eltűnik. Lewis élete félresiklik, mentális betegsége, monoton munkája és drog elvonási tünetei miatt öngyilkosságot követ el. Lewis halála után a családi átok miatt paranoiássá vált Dawn Edith-tel elhagyja a Finch-házat. Az idős Edie indulásuk előtt megosztaná Edith-tel a család titkát, azonban Dawn ezt megakadályozza. Edie Dawnék indulása után másnap meghal (vagy eltűnik, Edith nem fogalmaz egyértelműen). Évekkel később Dawn is meghal egy krónikus betegségben. Az egyedül maradt, ismeretlen körülmények között teherbe esett Edith azért is tér vissza a Finch házba, hogy szemben vele, gyermeke családja történetét ismerve nőjön fel. A játék végén kiderül, hogy Edith néhány hónappal a Finch házban tett látogatása után belehal a szülésbe, fiatal gyermeke azonban hozzájutott családjáról készített jegyzeteihez és évekkel később felkereste Edith sírját a Finch ház melletti családi temetőben. Fogadtatás A játékot fogadtatása rendkívül pozitív volt, a kritikák általában hangsúlyozták történetmesélésének kiemelkedő voltát. A 2017-es The Game Awards-on három kategóriában kapott jelölést, amelyből a legjobb narratíva kategóriát meg is nyerte. Gráfpolinom A matematika, azon belül a gráfelmélet területén egy gráfpolinom olyan gráfinvariáns, melynek értékei polinomok. Az ilyen jellegű invariánsokkal az algebrai gráfelmélet foglalkozik. A fontosabb gráfpolinomok közé tartoznak: A kromatikus polinom , melynek egész helyen vett értékei megadják a gráf adott számú színnel történő csúcsszínezéseinek számát. A dikromatikus polinom, a kromatikus polinom kétváltozós általánosítása A folyampolinom (flow polynomial) , melynek egész helyen vett értékei megadják a sehol sem nulla folyamok számát egész folyamértékek modulo az argumentum mentén. Az Ihara-féle zéta-függvény (inverze), ami a gráf egyes zárt sétáinak megfelelő binomiális értékek szorzata A Martin-polinom, amit Pierre Martin vezetett be az Euler-séták tanulmányozására A párosítási polinomok (matching polynomials) , melyek több, egy gráf párosítását generátorként használó, de különbözően definiált polinomot jelentenek. A megbízhatósági polinom (reliability polynomial) , ami leírja annak valószínűségét, hogy a gráf független élhibák után összefüggő marad A Tutte-polinom egy kétváltozós polinom, ami (a változók apró módosítása után) adott gráf feszített részgráfjai független komponenseinek száma generátorfüggvényeként használható, melynek paramétere a részgráf csúcsainak száma. Angyal Géza Angyal Géza (Körmöcbánya, 1888. december 24. – Körmöcbánya, 1956. szeptember 23.) szlovákiai magyar festő és grafikus. Angyal Béla fia. Élete 1906-1911 között a pesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1910-ben rajztanári oklevelet szerzett. 1913-ban Hollósy Simonnál tölt fél évet Münchenben. 1914-től a besztercebányai Állami Fémmegmunkáló Szakközépiskolában tanít. 1919-ben visszatér Körmöcbányára és mint szabadfoglalkozású képzőművász tevékenykedik. 1922-ben és 1928-ban Olaszországi tanulmányutat tesz. 1925-ben és 1931-ben rövid időt tölt el Párizsban is. 1926-ban a párizsi Société nationale des Beaux-arts tiszteletbeli tagja lett. A pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság tagja volt. 1920-tól a Képzőművészek Szlovákiai Egyesületének (Jednota výtvarných umelcov Slovenska), a pozsonyi Képzőművészeti Társaságnak (Umelecký spolok), a prágai Képzőművészek Szindikátusának (Syndikát výtvarných umělců), valamint a kassai Kazinczy Társaság tagja. Művészete Művészetében megjelenik a humanizmus és a szociális együttérzés. Első sikereit mint grafikus élte. Műveiben gyakran foglalkozott a munka kérdéskörével, különösképpen a bányászok munkájával. Ilyen művei közé tartoznak: Bányászok (1920), Két bányász (1926), Bányászok jönnek a munkából (1930). Besztercebányai tartózkodása alatt a város régi udvarairól, vásárairól és piacairól készített vázlatokat, rajzokat és festményeket. A tájképfestészetének egyik fő témája szülővárosa, Körmöcbánya volt. A háború éveire reagál a Menekülés (1941) című festményével, melyen az égő Körmöcbánya képét festi meg. A második világháború után a politikai életbe is bekapcsolódott, plkátokat festett és visszatért a bányász témához. Műalkotűsainak jelentős részét nagyszabású képei alkotják. Művei megtalálhatók a pesti Szépművészeti Múzeumban, a prágai Nemzeti Galériában (Národní galéria), a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában és a kerületi galériákban, valamint múzeumokban. Spintronika A spintronika egy új perspektivikus iparág. A spintronika a spin és az elektronika szavak összevonásából kialakított új szó, fogalom. Régóta ismert tény, hogy az elektromos töltés mellett az elektron spinnel is rendelkezik. A kvantummechanika hajnalán – 1922-ben – a Stern–Gerlach-kísérlet bizonyította be a spin létezését. A napjaink technikáját meghatározó elektronika iparág olyan eszközökön alapul, amelyekben csak az elektron töltését használják ki. Az utóbbi években azonban megjelentek újfajta, nanotechnológia felhasználásával készített eszközök is, amelyek működési elvét az elektron kétféle spinbeállási lehetősége biztosítja, megteremtve ezáltal egy új, perspektivikus iparág, a spintronika alapjait. A spintronika születése az óriás mágneses ellenállás felfedezésétől számítható. Az óriás mágneses ellenállást (GMR, Giant MagnetoResistance) 1988-ban fedezték fel. A felfedezéséért 2007-ben fizikai Nobel-díjat kapott megosztva Albert Fert (1938–) francia fizikus és Peter Grünberg (1939–2018) német fizikus. A GMR felfedezése katalizált sok egyéb, már korábban megindult, ma már spintronikainak nevezett egyéb kutatást is, illetve teljesen új spintronikai kutatási területek is megjelentek. Az előbbiekre példa az alagutazó mágneses ellenállás (angolul: tunnelling magnetoresistance = TMR) vizsgálata FM-fém/szigetelő/FM-fém heterostruktúrákban, a spintranzisztor fejlesztése, a mágneses félvezetők kutatása, utóbbiakra példa a GMR-szerkezetek és félvezetők kombinálásából álló hibrid eszközök létrehozása vagy az áram indukálta átmágnesezési folyamatok vizsgálata. Mindezek tulajdonképpen egy spintronikai iparág megalapozását jelentik, az alagutazó mágneses ellenállásra alapozott mágneses (vagy igazából inkább magnetorezisztív) RAM-memóriák (MRAM) fejlesztése például már nagy intenzitással folyik világszerte. Spinszelep A GMR-jelenség érzékelőkben való sikeres alkalmazásához vezető úton az úgynevezett spinszelep szerkezet bevezetésével Parkin és munkatársai 1991-ben további lényeges javulást értek el a mágneses ellenállás karakterisztikában, amely lehetővé tette az elrendezés gyakorlati felhasználását. Az ábrán egy spinszelep látható. Ez egy háromrétegű úgynevezett spinszelep, szokták szendvics szerkezetnek, vagy GMR szerkezetnek is hívni. Az egész szerkezet 30 nm nagyságrendű. Az FM = ferromágnes, NM = antiferromágnes, a nyilak oldalt mutatják a spin beállást, az FM rétegben a nyilak a mágnesezettség irányát mutatják. Ha elektródot csatlakoztatunk a két ferromágneses réteghez, akkor áramot mérhetünk a szerkezet ellenállásától függően. A spinszelep alkalmas kis mágneses terek mérésére, érzékelésre, mivel a GMR szerkezet ellenállása változik a külső mágneses tér hatására. Az áthaladó elektronok jobban szóródnak ha két FM réteg mágnesezettségének iránya ellentétes és ilyenkor az ellenállás jóval nagyobb, mint akkor, amikor két FM réteg mágnesezettségének iránya azonos. Az ekvivalens elektromos ellenállást alul látható. Diszk olvasófej Az utóbbi években[mikor?] a merevlemez olvasó fejekben kizárólag spinszelep alapú eszköz található. Az IBM animációján követhető a korszerű merevlemez olvasófej működése. Korábban az író és olvasó fej elemei egy egységet képeztek. A GMR hatás alkalmazásával a lemezen kódolt biteket megjelenítő mágneses jelek érzékelése hatékonyabbá vált, az író és olvasó fejek különváltak. Az író fej működése vékony rétegű induktív hatáson alapul, az olvasó fej a GMR hatáson alapuló mágneses ellenállás érzékelése alapján működik és ezáltal nagyobb bitsűrűség érhető el. Az olvasófejben lévő spinszelep alatt elhaladó – a bit értékének megfelelő – mágneses tartomány változtatja a spinszelep ellenállását, és ez áram méréssel elektromos jellé alakítható. MRAM Az MRAM (Magnetic vagy Magnetoresistive RAM=mágneses (ellenállású) RAM) funkciójában hasonló a már régóta használatos RAM memóriákhoz. Az MRAM eszközökben az információ tárolása viszont nem az elektronok töltésén, hanem az elektronok spin beállásán alapul. Az MRAM – hasonlóan a spinszelephez – két ferromágneses lemezből áll, amelyeket egy vékony, néhány atomnyi szigetelő réteg választ el. Az egyik réteg állandó mágnes (fixed vagy magnetic pinned layer), a másik ferromágneses réteg (magnetic free layer) mágneses momentuma változtatható. Ez a szerkezet egy bit tárolására alkalmas. A két ferromágneses réteget elválasztó szigetelő réteg a mágneses alagút hatás (TMR=tunnelling magnetoresistance) alapján működik. A MRAM több millió ilyen spinszelepből kialakított hálózatból épül fel. A bit értékének kiolvasása a villamos ellenállás mérésén alapul. A kiválasztott cellát a csatlakozó tranzisztor látja el árammal. A mágneses alagút hatás miatt a cella ellenállása a két réteg mágneses tere szerint változhat. Az ellenállás által meghatározott áram mérése és a szabad réteg mágneses polaritása határozza meg a bit értékét. ha a két réteg azonos polaritású, az az „1”-nek felel meg, amikor az ellenállás nagyobb, akkor a bit értéke „0”. Az MRAM nem-felejtő tároló, mivel a tápegység kikapcsolása után is a rétegek mágneses polaritása, és így a tárolt információ megmarad. A kereskedelemben 1990 óta kapható MRAM, de elterjedést jelenleg akadályozza a még jóval magasabb ára, a hasonló kapacitású forgalomban lévő tárolókhoz képest. Egy olcsóbb MRAM fejlesztésén több kutatóhelyen is dolgoznak. Spintranzisztor Először 1990-ben merült fel a gondolat egy mágneses alapon működő tranzisztor kifejlesztésére. A spin tranzisztor működése is az elektronok kvantummechanikai tulajdonságán alapulna, azaz a spin fel- illetve lefele mutató polarizáltságán. Számos helyen kísérleteznek, kutatják a megoldást. Jelenleg nincs a kereskedelmi forgalomban lévő spin tranzisztor. Távlatok A GMR felfedezése a 90-es évek elején elindította a spintronikai fejlesztéseket. Jelenleg az egyetlen nagy tömegben forgalomban lévő eszköz a merevlemezek olvasófejének spintronikai kialakítása. Minden forgalomban lévő számítógépben ez a megoldás található. Az MRAM jobbnak ígérkező paraméterei miatt intenzív fejlesztés folyik a jelenlegi memóriák kiváltásáért. A mágneses félvezetők kutatása számos megoldáshoz vezethet a GMR alapú szerkezeteknek a számítástechnikai eszközökben történő jövőbeni felhasználásához, amely által további miniatürizálás és kisebb fogyasztás érhető el. Új Idők zenekar A 2009-ben alakult Új Idők zenekar kizárólag saját számokat játszó tapolcai rockbanda. A korábban klasszikus metál-felállásban zenélő csapat 2016. augusztusában változtatott a felálláson, az egyik gitár helyett ugyanis billentyűs hangszer lépett be, illetve egy női énekhang, illetve a fuvola is megjelent a dalokban. Fazekas Ádám az ütőhangszereket kezeli, Májer Edit énekel és fuvolázik, Lamport Gusztáv szintetizátorozik, Szabó Zsolt a basszusgitárt, Szijártó János a szóló- és ritmus gitárt kezeli, valamint a gitár mellett énekel, ő írja a szövegeket és a zenét is. 2009: Új Idők megalakulás - a felállás ekkor Szijártó János gitár-ének, Tóth Péter dob, Barzca Zoltán gitár, Sajcz Gábor basszusgitár 2010: Barcza Zoltán helyett Halápi József (gitár) 2012: Tóth Péter helyett Csillag Róbert (dob), Halápi József helyett Horváth Péter (gitár) 2013: Sajcz Gábor helyett Szabó Zsolt (basszusgitár) 2016: Májer Edit (ének, fuvola), Lamport Gusztáv (szintetizátor), Fazekas Ádám (dob) Gyökérhártya A gyökérhártya (Periodontium, Ligamentum periodontale) egy specializált kötőszövet, mely a fogat az alveolus csonthoz rögzíti. Segítségével tud ellenállni a fog a nagy rágóerőknek, anélkül hogy az alatta lévő csont elpusztulna. Ez úgy valósul meg, hogy a gyökérhártya rostjai, a csontokra serkentő hatású húzóerővé alakítják a fogat ért nyomóerőket. Ezenkívül a gyökérhártyában lévő idegvégződések által érzékeli az agy a fogat ért erők nagyságát (proprioreceptív érzékelés). Szerkezete A gyökérhártya a fogágy alkotórésze, legnagyobb mennyiségben kollagén rostokat, ún. Sharpey-rostokat tartalmaz. Ezenkívül fájdalomérző idegvégződéseket, vérereket, nyirokereket, fibroblasztokat, tartalék sejteket, makrofágokat és csontsejteket is találunk. A fogfejlődés során visszamaradt hámsejteket, ún. Malassez-féle sejteket is tartalmaz. Ezek fiziológiás szerepe nem tisztázott, de gyökérhártya-gyulladás esetén ciszták képződhetnek belőlük. Gazdag kollaterális hálózattal rendelkező vérellátása, és a sokféle sejt biztosítja jó regeneráló képességét. A kollagén rostok lefutása sokféle lehet, egy fogon belül is: ferde rostok fordulnak elő a leggyakrabban supraalveolaris rostok , az interdentális csontléc csúcsáról felfele, a zománc-cement határ fele húzódnak vízszintes rostokat elsősorban a zománc-cement határtól apikálisabban találunk függőleges rostok a gyökércsúcsnál találhatóak Ezenkívül még vannak ún. interradiculáris rostok, a többgyökerű fogak gyökerei között, és transseptális rostok, melyek két szomszédos fog között húzódnak. Utóbbiaknak a fogvándorlásban tulajdonítanak szerepet. Az egyik fog a transseptális rostok segítségével „húzza” maga után a másikat. Fejlődése Lásd: fogágy fejlődése Gigi Hadid Jelena Noura "Gigi" Hadid (Los Angeles, 1995. április 23. –) amerikai modell. Kétéves korában kezdett modellkedni. 2016-ban a British Fashion Council az év modelljének választotta. Élete és pályafutása Los Angeles-ben született, édesapja Mohamed Hadid ingatlanfejlesztő, édesanyja Yolanda Hadid (lánykori nevén Van den Herik) korábban modell volt. Kétévesen kezdett modellkedni, gyerekmodellként dolgozott egy ideig, azonban az iskola miatt abbahagyta, 2011-ben tért vissza a modellkedéshez. Hadid kriminálpszichológiát kezdett el tanulni, azonban tanulmányait felfüggesztette, hogy a modellkarrierjére koncentrálhasson. Százdi Sztakó Zsolt Százdi Sztakó Zsolt (Ipolyság, 1967. április 4. –) szlovákiai magyar író, a „székirodalom” egyik zászlóvivője. Élete 1967. április 4-én született az ipolysági (Šahy) kórházban. 7 éves korában lebénult, ezért félbeszakadtak az iskolai tanulmányai, ezután autodidakta módon képezte magát. Alkotói névként a Százdi előnevet használja, mivelhogy a lévai járásbeli Százdon (Sazdice) él. Még 1986-ban megosztott különdíjat nyert a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának a pályázatán Hazatérés című rádiójátékával. Ezután még egy rádiójátékát közvetítette a Csehszlovák Rádió magyar adása (Lebegés, 1991). Azóta fő publikálási felülete az internet (Barátok Verslista, Fullextra, Amatőr Művészek Fóruma stb.), de irodalmi folyóiratokban is publikál, főleg az Irodalmi Szemlében és a Szőrös Kőben, valamint a Remény című katolikus hetilapban. Művei Önálló kötetek: 1552 (regény), 2006, Lilium Aurum, ISBN 8080623236 Elbeszélések könyve (ünnepi könyvheti kiadvány), 2008 A freskó legendája, (szlovák fordítás: Zagyi Balázs, Jončev Zsolt) 2012, AB-ART, ISBN 978-80-8087-123-9 A próféta avagy történet jelenidőben ; AB-art, Bratislava [Pozsony], 2013 Antológiák: Álmodók földje (Barátok Verslista), 2004 VersüzeNET (Barátok Verslista), 2005 Honvágy (Lilium Aurum), 2005 Szlovákiai magyar széppróza 2006 (Lilium Aurum) Breton nyelv A breton nyelv vagy bretagne-i nyelv (Brezhoneg) a franciaországi Bretagne tartományban és a Franciaországhoz tartozó Saint-Pierre és Miquelon szigeteken beszélt kelta nyelv. Főként második nyelvként beszélik, igen kevesen vannak azok, akiknek ez az anyanyelvük. A breton volt a hivatalos nyelve az 1514-ig fennálló Bretagne-i Hercegségnek. Ma beszélőinek száma 250 000 körül van. Példaszöveg Dieub ha par en o dellezegezh hag o gwirioù eo ganet an holl dud. Poell ha skiant zo dezho ha dleout a reont bevañ an eil gant egile en ur spered a genvreudeuriezh. Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek. Gorka Lívia Gorka Lívia (Nógrádverőce 1925. március 5. – Diszel, 2011. augusztus 4.) Munkácsy Mihály-díjas magyar keramikus, érdemes művész. Gorka Géza leánya. Életpályája Nógrádverőcén született Gorka Géza és Kovács Irén gyermekeként. Szakmai és művészeti képzését édesapja műhelyében szerezte meg. Már hat-nyolcéves korában megszokta a komoly munkát, mivel az iskolai szünetekben apja műhelyében dolgozott. További tudáshoz önképzés és külföldi utazásai során jutott (Finnország). 1948-ban tett fazekas mestervizsgát. Vélekedése szerint apja: „Legendás anyagismerettel rendelkezett. Felhalmozott tapasztalattal és intuícióval dolgozott. A kezében volt minden. Csak következtetni tudtam munkamódszerére.” 1954-ig a verőcei Gorka-műhelyben dolgozott, így volt kitől elsajátítania a szakma rejtett titkait. Focht Gézával kötött házasságából 1952-ben fia született, aki Gorka-Focht Géza néven szintén neves keramikus. 1954-től saját műhelyében alkotott, 1962-től Budapesten. 1996-tól Szentendrén, majd Tapolca-Diszelen élt. „Gorka Lívia képes volt kilépni apja árnyékából, és kerámiáival saját stílust kialakítani. Mindig kézműves technikával dolgozó művész, saját technikát dolgozott ki a máz elkészítésére is, ezért művei mindig felismerhető, egyedi forma- és színvilágot képviselnek”. Kerámiáinak jellegzetessége az is, ahogy fémmel ötvözi a gyakorta saját készítésű alapanyagait. Hasonlóképpen keveredik nála a kő, a fém és a kerámia. Gorka Lívia művei már többnyire elszakadnak a gyakorlati funkcióktól, s önálló szobrokként képviselik a kerámiaműfajban rejlő sokirányú lehetőségeket. (Köztéri alkotásai: Gödöllőn: Zodiákus, 1966; az Agrártudományi Egyetemen, a tatabányai kórháznál: Sejt nagyító alatt, 1979 és a Madarak 1975-ben a washingtoni magyar nagykövetségen.) Művészetének forrása a természet, jellemző tárgyai a nagyméretű, aszimmetrikus edények, az idolok, halak, madarak, kövek. A korongolás előtti ősi agyagalakítást követte. Egyedi tárgyakat hozott létre, szeretett sorozatban, tárgycsoportban gondolkozni. „Szeretem a munkámat. Egyáltalán szeretem, amikor magamnak dolgozom. Szeretem a kis műhely szabadságát és rendjét. Egyszerűen azért, mert a kezdetektől a befejezésig mindenért felelős vagyok, közöm van a jóhoz, rosszhoz. Formát adni az alaktalan szürkeségnek: a semmiből teremtek, néha úgy érzem. A régi »nagyok« tisztelete mellett és nyomán van lehetőség új anyagok eredetének, tulajdonságainak kézben és tűzben való megismerésére.” A verőcei Gorka Múzeum állandó kiállítása 1994-től Gorka Géza leánya, Lívia és unokája, Gorka-Focht Géza anyagával bővült, így a híres keramikusdinasztia művészetét egy múzeumban ismerheti meg a látogató. Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének (MKISZ) 1956-tól, a Művészeti Alapnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) 1955-től, és az Association Internationale de la Couleur nemzetközi szervezetnek (AIC), és 1970-ig a Nemzetközi Kézműves Csoportnak is. Kitüntetései Nemzetközi Kerámia Biennále, Prága., aranyérem. (1962) Munkácsy Mihály-díj (1964) Érdemes művész (1975) Verőce díszpolgára (1994) Négy Faenzai diploma Néhány alkotása 1950-1960 körül. Vázák és kaspók festet spirális mintával Jelezve a talprészen festve és bekarcolva: Gorka Lívia Magasság: 8 – 22 cm Festet hamutálak 1950-1960 körül Jelezve a talprészen festve és bekarcolva: Gorka Lívia M: 14 x 22 cm Váza pozitív-negatív körbefutó mintával 1950-60 körül Jelezve bekarcolva Gorka Lívia Magasság 22 cm Vázák madár és hal motívumokkal 1950 körül Jelezve a talprészen: Gorka Lívia M: 26 – 28 cm Madár figura 1950 körül Jelezve: Festve a talprészen Gorka Lívia M: 15 cm Váza festet fekete-piros mintával 1960 körül Jelezve: Talprészen Gorka Lívia M: 22 cm Vázák sárga-fehér és fekete mintával 1950-1960 körül Jelezve: Festve és bekarcolva Gorka Lívia M: 20 – 32 cm Hamutartók sárga –fekete és fehér mintával 1950-1960 körül Talprészen festett és bekarcolt Gorka Lívia szignó M: 12 x 23 cm Vázák és tálak festett halas motívumokkal 1950-60 körül A tárgyak talprészén festett, és bekarcolt Gorka Lívia szignó Madárplasztika 1950-60 körül Talprészen festve: Gorka Lívia szignó M: 22 cm Sárga madárplasztika 1950-1960 körül Talprészén bekarcolva: Gorka Lívia M: 22 cm Fali tál két szembenéző madár figurával 1950-60 körül Talprészén festve: Gorka Lívia Hungary M: 24 x 37 cm Nagyméretű vázák 1960 körül Jelezve: Festve és bekarcolva Gorka Lívia M: 32 – 48 cm Narancs és fekete csíkos vázák 1960 körül Jelezve: Bekarcolva és festve Gorka Lívi M: 15 – 26 cm Zöld sárga stilizált motívumos vázák 1950-60 körül Jelzett: Talprészen festve Gorka Lívia M: 15 – 30 cm Nagy kínáló tál 1960-70 körül Jelzett: Festve Gorka Lívia M: 11 x 34 cm Fekete-fehér vázák 1950-60 körül Jelzés: Talprészen festve Gorka Lívia M: 24 – 28 cm Halplasztika 1960 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M: 19 x 25 cm Legelésző zebra 1960 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M:11 x 20 cm Rákos fali tál 1960 körül Jelzett: Festve Gorka Lívia M: 38 x 31 cm Meteorit 1970 körül Jelezve: Talprészen festve Gorka Lívia M: 49 cm Druidák 1970 körül Jelezve: Talprészére festve Gorka Lívia M: 28 – 35 cm Kagyló 1970 körül Jelezve: Festve Gorka Lívia M: 8 x 45 cm Fali tál halakkal 1970 körül Jelzés: Festve Gorka Lívia M: 37 x 18 cm Madaras Fali tál 1970 körül Jelzés: Festve Gorka Lívia M: 36 x 30 cm Andromeda. Magános samott. 1972 Napkelte. Samottos agyag. 1972 Csiga. Samottos agyag. 1972 Kapu. Samottos agyag. 1974 Három nő. Samottos agyag. 1974 Paraszt madonna négy nézetben. 1974 Kagyló. Samottos agyag. 1974 Hasadás. Samottos agyag. 1974 Lapított ikerforma. Kőagyag. 1977 Testvérformák. Kőagyag. 1977 Gyűrt forma. Kőagyag. 1977 Madár. Kőagyag. 1977 Sejt. Kőagyag. 1977 Vasfoltok. Kőagyag. 1977 Nap. Kőagyag. 1977 Egyéni kiállítások 1958. Csók Galéria, Budapest 1964. Csók Galéria, Budapest. Festőterem, Sopron.Janus Pannonius Múzeum, Pécs. Savaria Múzeum, Szombathely 1965. Balatoni Múzeum, Keszthely. Bakony Múzeum, Veszprém. Drámai Színház, Varsó 1966. Szőnyi István Terem, Miskolc 1968. Genf, 1968. Képcsarnok, Szeged 1969. Los Angeles 1971. Liszt Ferenc Művelődési Központ, Sopron 1973. Tihanyi Múzeum, Tihany. 1973. Műcsarnok, Budapest 1974. Hannover. 1974. Vármúzeum , Esztergom 1977. Műcsarnok, Budapest 1979. Gulácsy Terem, Szeged 1983. Gülbaba köz 25. 1985. Szőnyi Terem, Miskolc 1986. Blaskovich Múzeum, Tápiószele 1987. Vigadó Galéria, Budapest 1994. Három nemzedék, Gorka Múzeum, Verőce. Válogatott csoportos kiállítások 1955. Fiatal iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1958. Nemzetközi kerámia kiállítás, Gmunden 1959. Negyedik Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1962. Ungerskt Konsthantverk, Stockholm 1962, 1964. Nemzetközi Kerámia Biennálé, Prága 1963. Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1964. Kortárs magyar művészek, Neue Galerie der Stadt, Linz. 1964. Nemzetközi kerámia kiállítás, Washington 1965. Ötödik. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968. Mai magyar kerámia, Vár, Siklós 1968-1972, 1976, 1980-1988 VI-X. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1969. Palm Springs, Desert Museum, Los Angeles 1970, 1975. Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Magyar kerámia és textil, Moszkva • Nemzetközi kerámia kiállítás, Faenza 1986. Haus Lauschen in Baden. Galerie für Kunsthandwerk, Werkhof Bissendorf 1995. XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az Iparművészeti Múzeum, Budapest gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum, Budapest. Köztéri művek Zodiákus jegyek (samottos agyag, 1966, Gödöllő, GATE) Madarak (kőagyag, 1975, Washington, Magyar Nagykövetség) Sejt nagyító alatt (kőagyag, 1979, Tatabánya, Kórház) Mázas kerámia (1979, Washington, Magyar Nagykövetség) Kerámiakompozíció (1983, Tatabánya, Megyei Kórház). Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen Iparművészeti Múzeum, Budapest Janus Pannonius Múzeum, Pécs Kecskeméti Képtár Nemzetközi Kerámia Múzeum, Faenza Victoria and Albert Museum, London. Artemio Franchi Stadion (Siena) A Stadio Artemio Franchi - Monte Paschi Arena egy olasz labdarúgó-stadion Sienában. A stadiont 1923-ban építették, ám az első hivatalos mérkőzést 1938. december 8-án játszották. Ezt a helyi csapat vívta az Empoli ellen egy barátságos meccs keretében. A létesítmény csak később vette fel Artemio Franchi nevet. Később bővítették is a stadion kapacitását, így a közel 10 ezer fős lelátó több mint 15 ezresre nőtt, pontos értéke 15 373 fő. Lásd még Siena AC Siena Forrás stadiumguide.com Hegysúr Hegysúr (szlovákul Hrubý Šúr) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járásban. Fekvése Szenctől 6 km-re délre, a Kis-Duna bal partján fekszik. Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban lakott volt. A különböző korú leletek a község területén egészen a 7. századig megtalálhatók. Csandal nevű részén 1952-ben mélyszántás közben különböző korszakból származó emberi maradványokat tártak fel. Kerektó nevű településrészén a 8. és 11. század között használt temetőre bukkantak. A mai települést 1245-ben Swr alakban említik először. Egy 1256-ból származó oklevél szerint birtokosa a Súr nembeli Bloch magiszter volt. Ezután különböző helyi nemesek, mint a Jókay, Feély és Szüllő családok birtoka. A 15. században a Pethő és Csorba, később az Illésházy, Sághy és Pálffy családoké. A Pálffyak egészen a 20. századig a község birtokosai. Hegysúr néven 1524-ben II. Lajos király oklevelében bukkan fel először. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1858-ban a faluban hatalmas tűzvész pusztított. 1863-ban 48 ház állt a községben 311 lakossal. Vályi András szerint "HEGYSÚR. Magyar falu Posony Várm. lakosai katolikusok, és lutheránusok, a’ Posonyi Vár fő kapitányságához tartozik, Bot Szeggel határos északra. Földgyei két időre vannak fel osztva, kevés réttye, és mezeje van." Fényes Elek szerint "Súr (Hegy), magyar falu, Poson vgyében, a kis Duna partján, Szenczhez 1 órányira, 608 kath., 39 ref., 5 zsidó lak., sok gyümölcscsel, erdővel, jó legelővel. F. u. gr. Pálffy család senioratusa. Ut. p. Cseklész." A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott. Népessége 1880-ban 348 lakosából 312 magyar, 14 német, 13 szlovák anyanyelvű, 1 idegen és 8 csecsemő volt. Ebből 262 római katolikus 48 református, 26 zsidó és 12 evangélikus vallású. 1910-ben 415 lakosából 405 magyar, 10 szlovák anyanyelvű. 1991-ben 607 lakosából 501 magyar volt. 2001-ben 634 lakosából 471 magyar volt. 2011-ben 756 lakosából 457 magyar és 270 szlovák. Iskolája „1906-os évig Hegysúron nem volt iskola, a gyerekek naponta Haszvárra (Egyházfára) jártak.” Ezekkel a szavakkal kezdődik Hegysúr iskolájának krónikája, amelybe 1926. május 25-én jegyeztek be először. Története 1903-ban már 60 iskolaköteles tanuló volt, ezért a helyi községi hivatal bizottsága úgy döntött, hogy elkezdi az iskola építését, amelyet az akkori magyar kultúrminiszter jóváhagyott. Az iskolát a meghatározott időn belül be is fejezték, azonban az akkori helyzet miatt tanítót nem neveztek ki az iskola részére. Ezért a falu lakosai az öreg tanítót, Kiss Ferencet kérték fel, hogy tanítson. Elfogadta a felkérést. Az 1906-os évtől az első kinevezett tanító Juraj Vasilčin volt 1922-ig. Az 1932/33-as tanévben 86 gyermek járt az iskolába. Ebből 62 magyar és 24 szlovák tanuló. Mivel a magyar tanulók már nem fértek el egy osztályban, a problémát meg kellett oldani. Azért, hogy a falunak ne kelljen új osztályt nyitnia, a felsőbb hatóság úgy döntött, hogy magyar oktatás csak a 4. évfolyamig lesz. Az 1933/34-es tanévben Pozsonyból megjött az engedély egy új magyar osztály megnyitására, tehát ebben az évben két magyar és egy szlovák osztály nyílt. 1936-ban kezdték el építeni a tanítói lakást az iskola mellett. A háborús évek alatt 1938-tól 1945-ig nem volt az iskola krónikája vezetve. A háború után az iskolát 1946. január 28-án nyitották meg újra, szlovák tannyelvű oktatással. A tanító Imrich Strelka volt. 1948/49-ben a sok iskolaköteles gyerek miatt már három tanítóra volt szükség. Az iskolában az 5. osztályig folyt a tanítás. Ebben az évben Heyder Eduard megalapította a helyi óvodát is. Egy évig középiskolai szintű oktatás is folyt a faluban. Utána Szencre jártak a középiskolás diákok. Az 1950/51-es tanévtől 50 tanulóval újra megnyílt a magyar tanítási nyelvű iskola. Ezekben az években előfordult, hogy havonta, évente cserélődtek a tanítók. A magyar és a szlovák iskolások között is voltak pionírok (a 6–15 éves gyermekeket tömörítő, 1949. ápr. 24-én alakult Pionírszervezet tagjai), akik különböző szakkörökben dolgoztak. Pl.: tánckör, ügyes kezek köre. Részt vettek a május 1-je tiszteletére megrendezett versenyen, amelyen nagyon szép eredményeket értek el. 6 első helyet szereztek, tárgyi nyereményeket kaptak a pionírok. Az iskola kapott 15 ár területű telket, ahol a tanulók zöldséget és virágokat termesztettek. Az iskolában a kezdetektől fogva – mindig az adott politikai helyzet szerint – gazdag kultúrtevékenység folyt. Például minden évben megünnepelték március 7-én az első csehszlovák elnök, T. G. Masaryk születésnapját. Ezen kívül a Télapót is érdekes programmal várták. 1964-ben a falu karanténban volt az állatok száj- és körömfájása miatt. Ekkor az iskolát is bezárták. Ebben az évben a szlovák 5. osztályt helyezték át Királyfára. Júniusban a helyi lakosok „brigádmunka” (társadalmi munka) keretében új iskolai vécéket és kabinetet kezdtek építeni. 1970. április 1-jén az iskola tanulói részt vettek a falu felszabadításának 25. évfordulójára készült emléktábla leleplezésén. Mivel az akkori iskola épületének állapota már nem volt megfelelő, 1972 májusában elkezdődött az új iskola építése. Átadása 1974. január 3-án volt. Itt kapott helyet a helyi óvoda is. Az 1978/79-es tanévtől napközi otthon is működik az iskolában. Ezek után az öreg iskola csupán néhány kultúrműsor (bálok, kiállítások, cirkuszi mutatványok) helyszínéül szolgált. De mivel egyre romlott az állapota, már veszélyes volt bemenni az épületbe. Csaknem 10 évig üresen állt. 2012-ben kezdődött el az átépítése iskolázási központtá, hogy legyen hol foglalkozni a természetbarát építkezéssel. A felújítás után, 2013-ban ismét megnyílt az épület a nagyközönség előtt. Az átépítők saját koncerttel szórakoztatták a résztvevőket. Ezen kívül a jelenlévők megnézhették a felújítás során történt változtatásokat. Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1970 -ben épült. Ökoház. Tizennégy ország építészei és mesteremberei 2010-ben szalmaházat építettek. Ács Gábor (építész) Ács Gábor (Budapest, 1926 –) világszerte ismert magyar származású olasz-amerikai építész. Életrajz A Budapesti József nádor Tudományegyetem építészmérnöki karát 1948-ban végezte el. A szovjet fegyveres erők bevonulása után az apja úgy döntött, hogy elhagyja hazáját, s családjával Olaszországban, Rómában telepedik le. Gábor akkor Milánóba költözött, hogy a Politecnicóban elvégezze az építészszakot. Diplomavédése után, 1953-ban úgy döntött, hogy az Egyesült Államokba költözik. Amerikai időszaka Miután tapasztalatot szerzett néhány építészeti cégnél, 1956-ban társult Ieoh Ming Pei és Henry Cobb stúdiójához, New Yorkban. 1962-ig Peinél lakóépületeket tervezett New York, Philadelphia, Pittsburgh városokban. Több városfejlesztési projektekben is részt vett, pl. a clevelandi Master Planben. Ezen időszak végén, 1962 májusában a Società Generale Immobiliare (SGI) vezető építésze lett, és Luigi Morettivel sikeresen megvédte a Watergate-komplexum tervét egy találkozón a Szövetségi Bizottság az Egyesült Államok Képzőművészetért tagjai előtt, mire az SGI engedélyt adott, hogy 25%-át megépítsék a népszerű 13 emeletes irodakomplexumnak Washington szívében. Moretti tervezte az Olimpiai Falut is a Római Olimpiai Játékokon, 1960-ban. Olasz időszaka 1963-ban Rómában, a Piazza Navonán nyitott stúdiót. Emellett az SGI vezető építészeként részt vett az Algéria, Szaúd-Arábia, Kanada, Franciaország, Guinea, Irán, Olaszország, Kenya, Líbia, Mexikó, Monaco, Nigéria, Venezuela, Zaire számára készített projektekben is. Ezek közül különösen az 1963-ban a Port Royal lakótorony Montréalban (Kanada), illetve a Place Victoria igazgatási központja, Luigi Morettivel és Pier Luigi Nervivel; 1964-ben irodaépületek, valamint a bevásárló-galéria a Champs-Élysées-n, és a Pan Am épülete Párizsban, 1966-ban öt lakótorony Mexikóvárosban; 1967-ben odahaza, a Vörös Kereszt központja, majd pedig az Expasion, a Rue de Berryn, Párizsban; 1968-ban lakóház, a Villa Sperlinga , Palermóban; 1969-ben lakótorony, valamint A hotel Mirabeau Monte-Carlóban, illetve a Toyota székhelye Dzsiddában (Szaúd-Arábia); 1979-ben a három irodatorony, valamint a gyalogos tér a Fiera di Bologna számára, együttműködve Tange Kenzóval; 1980-ban a Polgári Védelem Nemzeti Központja Rómában a legismertebbek. Jelenleg Rómában él a feleségével, Armelle-lel. Kibuc A kibuc (héberül: �����) a „csoport” ill. „összegyűjteni” szavakból ered. Olyan kollektív település, ahol a vagyon egy jelentős része közös. A mozgalom a szocializmus és a cionizmus egyfajta kombinációjaként egy gyakorlatias, munkaalapú cionizmust hozott létre Izraelben olyan időkben, amikor a gazdálkodás független formái nem alakulhattak ki. A szükségből erényt kovácsolva, saját zsidó/szocialista ideológiájuk alapján a kibucok tagjai a közösségi élet olyan letisztult módját honosították meg, ami az ország határain kívül is komoly érdeklődésre tarthatott számot. Az első néhány generáció utópikus közösségei után a maiak alig különböznek a kapitalista vállalkozásoktól és a hagyományos városoktól, melyek mellett a kibucok alternatívát szerettek volna nyújtani. Az eredetileg főleg mezőgazdaságból élő kibucok mára bevételük jelentős részét ipari tevékenységből és turisztikából szerzik. Történelem Eredet Az 1880-as években Oroszország déli részéről mintegy 15 000 zsidó vándorolt ki Palesztina területére, amit ők Erec Jiszráelnek (��� �����) hívtak. Ez az első alijának is nevezett kivándorlás két jelentős dologban tért el a korábbi kivándorlásoktól. Egyrészt nem idős emberek mentek életük utolsó éveire, hanem fiatalok, akik ott akartak élni, másrészt pedig a tanulás helyett földműveléssel akartak foglalkozni. A csoport tagjait Biluimnak is nevezték. Az első alija korának ideológiája szerint az diaszpórában elő zsidók gondjainak legfőbb okozója, hogy felhagytak a fizikai munkával. Második alija A 20. század elején újból pogromok voltak Oroszországban. 1903-ban a kisinyovi parasztokat egy vérváddal heccelték a zsidók ellen. Az orosz–japán háborúban elszenvedett vereség és az 1905-ös orosz forradalom kapcsán újból zavargások voltak. A pogromok újabb kivándorlási hullámot gerjesztettek az oroszországi zsidók között. Lásd még:Anarchista közösségek listája Vaudeville (Meurthe-et-Moselle) Vaudeville település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 173 fő (2015). Vaudeville Affracourt, Crantenoy, Haroué, Lebeuville, Leménil-Mitry, Vaudigny és Xirocourt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Artemisia Gentileschi Artemisia Gentileschi (Róma, 1593. július 8. – Nápoly, 1654. január 31. után) a legismertebb olasz festőművésznő a barokk korai korszakából, Caravaggio egyik legjobb követője. Abban a korban, amikor a nőket még nem fogadta be a művészek közössége, ő volt az első hölgy, aki a firenzei művészeti akadémia (Accademia dell'Arte del Disegno) tagja lett. Élete A neves festő, Orazio Gentileschi és Prudentia Montone első gyermeke volt. Apja a Caravaggio által teremtett festészeti iskola egyik legnagyszerűbb reprezentánsa. Az ő műhelyében tanulta a rajzolást, a színkeverést, a festészetet, és nagyobb tehetséget árult el, mint öccsei, akik szintén apjuknál tanultak. Első jelentős munkáját (Zsuzsanna és a vének) 17 évesen készítette valószínűleg apja segítségével. 1612-ben, vitathatatlan tehetsége ellenére, elutasította felvételi kérelmét a művészeti akadémia. Apja ebben az időben ismerte meg Agostino Tassi festőt, akit szerződtetett Artemisia oktatására. A férfi visszaélt a bizalommal, s a lányt megerőszakolta. Bár házasságot ígért, ezt nem tudta betartani, ugyanis nős volt. Orazio feljelentette, s ezzel hét hónapig tartó per vette kezdetét. Mivel Tassi prostitúcióval vádolta Artemisiát, a lánynak „nőgyógyászati” vizsgálaton kellett megjelennie, ezenkívül kínzásnak vetették alá. Az akkori hiedelem szerint, aki a tortúrán is azt vallja, amit a kínzás előtt, az igazat mond. A lány ujjait bőrszíjakkal fokozatosan elszorították, ami különösen kegyetlen eljárás volt egy festővel szemben. A per végére megállapították, hogy Tassi valóban megerőszakolta a lányt, ezenkívül eltervezte felesége megölését, Gentileschi néhány képének elrablását, és – az akkori megítélés szerint „vérfertőző” – viszonyt folytatott a sógornőjével. Mindezekért mindössze egy év gályarabságra ítélték, amit szintén sikerült elkerülnie. Ezek után Artemisia nem maradhatott Rómában. Apja feleségül adta egy szerény képességű firenzei festőhöz, Pietro Vincenzo Stiattesihez, s az ifjú pár Firenzébe költözött. Ott Artemisia sikeres és elismert udvari festő lett, aki élvezte a Medici-család támogatását. Az akadémia a tagjai közé fogadta, és sok jelentős művésszel ismerkedett meg. Hosszú ideig jó kapcsolatban volt Galileo Galileivel, és rajongói közé tartozott Michelangelo unokaöccse is, aki megbízta a Buonarroti-ház festménygalériájának díszítésével. A házaspárnak Firenzében egy lánya és négy fia született, de csak a lány, Prudenzia érte meg a felnőttkort. Annak ellenére, hogy Artemisia Firenzében rendkívül sikeres volt, költséges életmódjuk miatt sok gondja volt a hitelezőkkel és a férjével. Ezek a problémák oda vezettek, hogy 1621-ben visszatért Rómába, ahol otthont teremtett és gyermeket nevelt. Prudenzia mellett valószínűleg 1627-ben házasságon kívül született még egy lánya. Belépett az ottani akadémia tagjai közé. Azonban művészi hírneve, erős személyisége és számos jelentős kapcsolata ellenére Róma nem váltotta be reményeit, nem kapott jelentős megrendeléseket. Valamikor 1627 és 1630 között Velencébe költözött, ahol megfestette egyetlen ismert portréját egy városi elöljáróról. 1630-ban átköltözött Nápolyba, mert a város gazdag volt műhelyekben és műpártolókban. Sok híres festő, mint Caravaggio vagy Annibale Carracci, töltötte ott életének egy szakaszát. Artemisia második otthonának tekintette Nápolyt és később mindig visszatért ide. Mindkét lánya itt ment férjhez. 1638-ban a festőnő követte apját Angliába, ahol Orazio I. Károly angol király udvari festője lett. Apa és lánya újra együtt dolgozott, s legfontosabb munkájuk Mária Henrietta királyné greenwichi palotája mennyezetdekorációjának elkészítése volt. Orazio 1639-ben meghalt, és Artemisia önállóan folytatta a munkát. A polgárháború kezdetén, 1642-ben elhagyta Angliát, valószínűleg 1649-ben visszatért Nápolyba. A közbeeső évekről nincs adat. Második nápolyi periódusában Antonio Ruffo volt a mentora és legfőbb megbízója. Artemisia utolsó ismert levele 1650-ben kelt, és a festő aktív művészi életéről árulkodik. Valószínűleg 1654 januárja után hunyt el, Nápolyban. Művészete Artemisia egész életművére rányomta bélyegét az ifjúkorában elszenvedett megaláztatás: képein keresztül állt bosszút az egész férfitársadalmon. Gyakran örökített meg tehetetlen férfiak meggyilkolását ábrázoló, vérgőzös jeleneteket, mint az 1612-ben festett Judit lefejezi Holofernészt (amelynek később elkészítette egy nagyobb méretű változatát is) és a Szépművészeti Múzeumban látható Jáhel és Sisera. De emellett festett finom és bensőséges képeket is. Caravaggio hatása igen nagy volt egész életművére, főként az intenzív színek, a megvilágítás és az alakok beállítása terén. Mivel mind ő, mind apja Carvaggio követője volt, és sokat dolgoztak együtt, hasonlított a stílusuk. Néhány képről ma sem lehet eldönteni, melyikük munkája. De mintha Artemisia képein több lenne az érzelem, a bensőségesség. Artemisia abban is egyedülálló volt korában, hogy nem a szokásos „női” témákat festette: portrékat, virág- és gyümölcscsendéleteket, tájképeket, hanem nagy formátumú történelmi képeket, bibliai vagy mitológiai jeleneteket. Ez addig a férfi festők kiváltsága volt. Képeinek főszereplői gyönyörű, erős akaratú, elszánt nők, sokuknak az arcvonásai hasonlítanak önarcképére, aki a kortársak szerint rendkívüli szépség volt. Főbb művei Zsuzsanna és a vének , 1610 , Pommersfelden , Schönborn-gyűjtemény Judit lefejezi Holofernészt , 1612 – 1613 , Nápoly , Capodimonte-palota Szűz Mária a gyermekkel , Róma , Palazzo Spada Magdolna megtérése , 1615 – 1616 , Firenze , Pitti-palota Judit és szolgálólánya , 1618 – 1619 , Firenze, Pitti-palota Jáhel és Sisera , 1620, Budapest , Szépművészeti Múzeum Judit lefejezi Holofernészt , második változat, 1620, Firenze, Uffizi Egy gonfaloniere arcképe , 1622 , Bologna Judit és szolgálólánya , 1625 – 1627 , Detroit , Institute of Arts Az alvó Vénusz , Princetoni Egyetem Eszter és Ahaszvérusz , 1628 – 1635 , New York , Metropolitan Művészeti Múzeum Angyali üdvözlet , 1630 , Nápoly, Capodimonte-palota Szent Januáriusz a pozzuoli amfiteátrumban , 1636 – 1637 , Nápoly, Capodimonte-palota Keresztelő Szent János születése , 1633 – 1635 , Madrid , Prado Corisca és a szatír , 1630–1635, magángyűjtemény A béke és a művészetek diadala , Greenwich , Casa delle Delizie Zsuzsanna és a vének , 1649 , Brno Madonna gyermekével rózsák között , 1651 , Escorial Friedrich Voß Friedrich Voß (Calvörde, 1872. július 7. – Kiel, 1953. március 3.) német építőmérnök. A Braunschweigi Technológiai Egyetemen végzett. A kieli csatorna felett több hidat is ő tervezett. X. Leó pápa X. Leó pápa (eredeti nevén: Giovanni di Lorenzo de’ Medici; Firenze, 1475. december 11. – Róma, 1521. december 1.) a 217. római pápa 1513-tól haláláig. A firenzei Medici-család sarjaként, később annak fejeként hatalmas befolyással rendelkezett már jóval egyházfővé választása előtt is. Leó pontifikátusát a történelem mindenképpen sorsfordítóként jegyzi, hiszen az ő idején érte el a reneszánsz pápaság hatalmának delelőjét. A hosszú évtizedek óta húzódó egyházi reformok terve 1517-ben végleg megpecsételte a katolikus egyház egységét, és a dőzsölő, elvilágiasodott, világi hatalomra törő pápák ellen, Luther Márton vezetésével, kezdetét vette a reformáció. X. Leóra jellemző volt, hogy a korszak legjelentősebb európai eseményének kezdetét átmeneti zavarként fogta fel, és nem is tett többet, mint hogy néhány bullában rendelkezett az új mozgalom megszüntetéséről. A reformáció elleni fellépés mindössze a Leóra váró feladatok egyike volt. Amikor elfoglalta a pápai trónt, még sokkal égetőbb volt a VI. Sándor és II. Gyula által létrehozott pápai birodalom egységének megtartása, és Itália idegen befolyásoltságának mérséklése. Az idegen hatalmak közül Franciaország jelentette a legnagyobb veszélyt, ugyanis Milánó és Genova francia megszállása azonnali fellépést követelt az egyházfőtől, ráadásul Leónak meg kellett akadályoznia a francia egyház önállósodási törekvéseit, és a pisai ellenzsinatot is fel kellett számolnia. A II. Gyula által összehívott V. lateráni egyetemes zsinat az egyház átfogó reformját várta a pápától, míg a Medici-család tagjai némi hatalmi és pénzügyi támogatást. Mindezt megkoronázva a Szentszéket terhelte a Balkán-félszigeten előre törő Oszmán Birodalom elleni keresztes hadjárat megindítása is. Befolyásos család gyermekeként 1475. december 11-én látta meg a napvilágot Toszkána virágzó humanista fővárosában, Firenzében, Giovanni di Lorenzo de’ Medici, vagy röviden Giovanni de’ Medici néven. A Firenze felett uralkodó Medici-család egyik legismertebb és legnagyobb alakjának, Lorenzo de’ Medicinek és a római nemesi családból származó Clarice Orsininek másodszülött fia és (a hét közül) negyedik gyermekeként. A krónikák feljegyzései szerint a családi érdekek már születésekor meghatározták későbbi egyházi pályáját. A befolyásos család elsőosztályú neveltetést biztosított a gyermek Giovanninak, és persze Lorenzo de’ Medici kapcsolatai hamar lehetővé tették gyors egyházi karrierjét. 1482-ben, azaz alig hétévesen nyírták hajába a tonzúrát, és egy évvel később már a franciaországi Font Douce kolostorának apátja lett. A nyolcéves főpap szinte minden egyházi képzettséget mellőzve jutott a francia prelátusok közé, amit csak nyomatékosított az, hogy IV. Szixtusz pápa kinevezte apostoli jegyzővé a gyermek-főpapot. 1484-ben a gazdag Passignano apátságának birtokosává vált, 1486-ban pedig a híres montecassinói apátság legfőbb elöljárója. Giovanni a valóságban tehetetlenül sodródott apja politikai manőverezései közepette, és egyik nagy jövedelmű egyházi hivatalából a másikba került. Annak ellenére, hogy valószínűleg csak keveset fogott fel egyházi méltóságainak felelősségéből és igazi súlyából. Lorenzo és a firenzei követek befolyása VIII. Ince pápa pontifikátusa idején megnövekedett. Ennek egyenes következménye lett, hogy 1489-ben, tizennégy évesen a pápa bíborosi rangra emelte, de fiatalsága miatt még három esztendőn keresztül nem gyakorolhatta bíborosi jogait, és nem viselhette címét. Miközben feje felett csak úgy záporoztak a nagyobbnál nagyobb egyházi méltóságok, a gyermek a kor egyik leghíresebb humanista központjának számító Firenzében tanult. Atyja udvaránál olyan Európa-szerte elismert humanisták és skolasztikusok oktatták, mint Angelo Poliziano, Giovanni Pico della Mirandola vagy Bernardo Dovizi. 1491-ig Pisa egyetemére ment, teológiát és kánonjogot tanulni. A kiművelt Giovannit tanulmányai után, a pápa, ígérete szerint, 1492. március 9-én Fiesole városában bíboros-diakónussá szentelte fel. Március 22-én Rómába költözködött, és a következő napon hivatalosan is bemutatkozott a római nép és a bíborosi kollégium előtt. Ekkor kapta atyjától azt a levelet, amelyben a firenzei uralkodó legjobb politikai tudása szerint igyekezett tanácsokkal és erkölcsi tanítással ellátni gyermekét. Római tartózkodása azonban nem tartott sokáig, ugyanis apja a következő év április 8-án meghalt, aminek hírére Giovanni azonnal Firenzébe sietett, de az utódlás kérdésének tisztázása, valamint a temetés után visszatért Rómába, szintén egy halálhír hatására. A VIII. Ince elhunyta után összeülő konklávén minden erejét latba vetve harcolt Borgia bíboros ellen, aki a korrupció minden bevethető formájával végül győztesen került ki a Sixtus-kápolnából. VI. Sándor megválasztása újabb ok volt arra, hogy Medici bíboros visszatérjen Firenzébe. Giovanni, bátyja, Piero palotájába költözött be, és segített testvérének a város és Toszkána kormányzásában. Az újonnan megválasztott pápa hódító politikájának célpontjává vált a Mediciek birodalma is. VI. Sándor pontifikátusa Firenze történelmének viharos éveit hozta el. Giovanni a városban maradt Girolamo Savonarola fellépésének és VIII. Károly francia király inváziójának idején is. 1494 novemberében Sándornak mégis sikerült elérnie, hogy hosszas próbálkozás után végül elűzzék a Medicieket Firenze éléről. Piero Velencében, majd Urbinóban talált menedéket, mialatt Giovanni északra utazott, tanulmányútra. Éveket töltött Németországban, Németalföldön és Franciaországban. Ebben az időben vált az irodalom, a finom versek nagy rajongójává. 1500 májusában tért vissza először Rómába, amikor Sándor politikai érdekei már nem jelentettek fenyegetést az életére. A pápa valóban hízelgően fogadta Medici bíborost, aki palotájában a művészeteknek, a verseknek és a féktelen mulatozásnak szentelte magát. Az egyre mélyebb dőzsölésbe burkolózó bíboros többször próbálkozott megnyerni a pápa támogatását egy Firenze ellen indítandó hadjáratra, de hiába, a francia uralom alatt álló város élére VI. Sándor uralkodása alatt nem tudta visszaállítani családját. 1503-ban Sándor pápa meghalt, és II. Gyula foglalta el a trónusát, akit Giovanni kitörő örömmel üdvözölt méltóságában. Ugyanebben az évben halt meg Piero de’ Medici, ami egyben azt is jelentette, hogy a bíboros lett a Medici-család feje. Hihetetlen erőbedobással lobbizott korábbi firenzei hatalma helyreállításáért, de a politikai környezet csak 1511-re ért meg a visszavágásra. A franciák által támogatott pisai ellenzsinat Gyula uralkodói legitimitását veszélyeztette, így a pápa és a vele szövetséges Spanyolország is érdekeltté vált a rend helyreállításában. Az ellenzsinat egyik legfőbb támogatója Firenze városa volt, ezért a pápa Giovannit nevezte ki Bologna és Romagna pápai követének, majd a diplomáciai eszközök kudarca után a szövetséges spanyol és pápai seregek élére állította. 1512-ben a francia seregek fényes diadalt arattak Giovanni felett, Ravenna mellett. Maga a bíboros is fogságba esett, de a csata annyira felőrölte a francia erőket, hogy hamarosan összeroppant itáliai hatalmuk. Giovannit a király rendelete alapján Franciaországba kellett volna szállítaniuk a visszavonuló hadaknak, de végül sikerült megszöknie a bíborosnak, még az Alpok vonulatai előtt. 1512 szeptemberében már Giovanni is Firenzében volt, ahol vér nélkül sikerült újra hatalomra juttatnia a Medicieket. A város élére a bíboros öccse, Giuliano de’ Medici állhatott hivatalosan, de a háttérben Giovanni kezében összpontosult a hatalom. Leó az omladozó egyház élén Egyhetes konklávé 1513. február 21-én meghalt II. Gyula pápa, aki népes bíborosi kollégiumot hagyott maga után. Ráadásul Gyula kardinálisai között több igen nagy befolyással rendelkezett az egyházi intézményeken belül vagy Itália egyes régióiban. Közéjük tartozott Bakócz Tamás, esztergomi érsek is, akit már Gyula pontifikátusa alatt nyíltan a legesélyesebb jelöltnek véltek. A pápa halálos ágyán figyelmeztette több hívét is, hogy ne válasszák meg a magyar bíborost, de Bakócz igen bőkezűen osztogatta az aranydukátokat, ezért senki sem gondolt volna kudarcára. 1513 márciusában végül Rómában összeült a Szent Kollégium, ahova 25 kardinális vonult be. Közülük 18 itáliai volt, 3 spanyol, egy-egy magyar, angol, francia és svájci. A konklávé ünnepélyes megnyitó miséjét Bakócz celebrálta a Szent Péter-bazilikában. Az első szavazás alkalmával a valenciai bíboros 13, Bakócz pedig nyolc voksot kapott, de mivel egyikőjük sem birtokolta a szavazatok kétharmadát, szürke füst gomolygott a kápolna kéményéből. A sikertelen választás után rövid szünet következett, ahol minden jelölt igyekezett meggyőzni a kardinálisokat saját alkalmasságáról és nem utolsósorban gazdagságáról és bőkezűségéről. A szünetben leginkább az itáliai bíborosok szövetkeztek, akik az idegen hatalmak túlzott befolyásától tartva úgy döntöttek, hogy saját maguk közül választanak egyházfőt. A kellően gazdag, Rómában jó hírrel rendelkező Giovanni de’ Medici bíboros alkalmasnak tűnt a kollégium választására, így a második szavazásban eldőlt, hogy újra itáliai származású pápa foglalhatja el Szent Péter trónját. Giovannit március 15-én pappá, március 17-én pedig püspökké szentelték fel, hiszen addig csak diakónus volt. Március 19-én emelték hivatalosan is a pápai trónra, ekkor felvette a X. Leó uralkodói nevet. Első dolga volt, hogy Bakóczot, mint az egyik legbefolyásosabb ellenfelét eltávolítsa a Vatikánból. Legatus a latereként Budára küldte, hogy pápai támogatással hirdesse meg a törökök elleni keresztes hadjáratot. Bakócz 1514. április 16-án hirdette ki Leó bulláját, amely később a Dózsa György-féle parasztfelkeléshez vezetett. A mechlini szövetség X. Leó pontifikátusának kezdeti politikája mögött rengeteg mozgatórugó húzódott meg. Ezek leginkább egy eszme körül csoportosultak, nevezetesen a pápa féktelen nepotizmusa körül. Leó eltökélt célja volt, hogy a Medici-családot egész Itália urává teszi meg. Öccse, Giuliano de’ Medici számára Nápoly trónját akarta megszerezni, amire a francia korona is már évek óta fente a fogát. Ugyanakkor a déli királyságban a spanyol hatalom meglehetősen szilárd lábakon állt. Unokaöccsének, Lorenzo de’ Medicinek nagyobb politikai szerepet szánt. Leó tervei alapján Lorenzo egy észak-itáliai királyság élére állhat, amely magában egyesíti Milánót, Toszkánát, Ferrarát és Urbinót. A hatalmas kiterjedésű északi királyságba tervezte beépíteni a Pápai Államot is. Ezt a tervet nem Leó dédelgette először a pápák közül, ui. VI. Sándor például egészen közel állt a Borgia-család itáliai uralkodásának megteremtéséhez, és II. Gyula sem állt messze a családi királyság megalapításától. Leó érdekeit nagyszerűen végig lehet követni itáliai politikáján és háborúin keresztül. Trónra lépése után nem is habozott sokáig, rögtön nekilátott tervei megvalósításának. A nemzetközi politika tulajdonképpen ott folytatódott, ahol II. Gyula idején abbamaradt. Gyula 1511-ben sikeres hadjáratot vezetett a francia seregek visszaszorítására, amelyben az akkor még bíboros Giovanni is aktív szerepet vállalt. XII. Lajos azonban nem akarta annyiban hagyni a dolgot, és 1512-től kezdve igyekezett előnyös szövetségeket kötni, hogy ismét Itália földjére léphessen, és visszahódíthassa Lombardiát. Lajos a Velencei Köztársasággal szövetkezve akarta megszerezni az észak-itáliai hegemóniát, amit I. Miksa, német-római császár Spanyolországgal és Angliával megkötött szövetsége próbált megakadályozni. Leó 1513. április 5-én Mechlinben csatlakozott a franciaellenes Szent Ligához, és a háború megkezdődött. A kezdeti francia sikerek a júniusi novarai csatában a visszájukra fordultak, és októberre Velence is békére kényszerült. Leó újra megnyitotta az V. lateráni zsinatot, amelyen december 9-én megállapodtak a békéről, és a pisai ellenzsinat felszámolásáról. Leó és a pápai kúria diplomáciai gépezete sokáig töprengett a békeszerződés pontos szövegén, ugyanis a pápa a franciák visszaszorítása mellett nem akart spanyol és német szövetségeseinek túl nagy politikai befolyást biztosítani Itáliában, hiszen az fenyegette volna grandiózus terveit. A hosszas vacillálásnak végül meg lett az ára, ugyanis 1514-ben meghalt XII. Lajos király, és helyére az ifjú I. Ferenc lépett, aki politikájának egyik központi célkitűzésévé tette Milánó, Genova és Nápoly megszerzését. A pápa megrémült az energikus uralkodó kijelentéseitől, de a francia hegemónia végleges megtörésétől legalább annyira tartott, mint annak továbberősödésétől. Leó sajátos elképzelése szerint ugyanis a németeket csak a franciákkal lehetett egyensúlyban tartani, és fordítva. Ez lehet a független Mediciek által irányított itáliai királyság záloga. Éppen ezért a pápa újra csatlakozott a franciaellenes Szent Ligához, amihez ezúttal Anglia nem akart. Leó VIII. Henrik angol király egyik bizalmasát, Thomas Wolseyt bíborossá szentelte fel, aminek hatására Anglia is hajlandó volt támogatni a ligát. De a pápa titokban Ferenccel is jó kapcsolatot tartott fenn, és a háború kirobbanásáig igyekezett békét teremteni a francia uralkodóval. 1515 augusztusában Ferenc átkelt az Alpok vonulatain, és megállíthatatlanul tört előre Itáliában. A szövetség szeptember 14-én Marignano mellett vereséget szenvedett, és a franciák újra elfoglalhatták Milánót és a hozzá tartozó lombardiai területeket. A szövetség újabb támadást akart indítani Ferenc seregei ellen, de Leó váratlanul békét kötött a francia uralkodóval. A Bolognában megkötött konkordátumban Leó lemondott Piacenza és Parma városáról, de cserébe Ferenc visszavonta a francia egyház elszakadását szentesítő bourges-i Pragmatica Sanctiót. A francia egyház tehát újra Róma befolyása alá került, azonban a püspökök kinevezésének jogát a király megtartotta magának, az egyházat csak a felszentelésé illette meg. A háború a bolognai konkordátummal Észak-Itáliában egy időre elült, bár a pápa szövetségesei ezentúl kétkedve figyelték a kétkulacsos politikát folytató Leó döntéseit. Laterán: az elszalasztott lehetőség Az ötödik lateráni egyetemes zsinatot még II. Gyula pápa hívta össze, 1512-ben. A reformokra megérett egyházi szervezet a harcos pápa alatt szemernyit sem alakult, és a halálával megszakított zsinat alapvetően csak a Pisában összeült ellenzéket ítélte el, és tulajdonképpen apróbb foltozgatások után a konklávé idejére bezárult. Leóra az egyházon belül nagy nyomás nehezedett, hogy vegye komolyan a reformokat, de a világi uralkodó módján gondolkodó egyházfő nem látta át a szervezeti megújulás fontosságát. Az ötödik lateráni zsinat volt a pápaság kezében az utolsó lehetőség a változtatásra. Amennyiben ekkor sikerül komoly megszorításokat bevezetni az egyházi életbe, talán a pápaság elkerülhette volna a reformációt. Persze Leó, aki úgy nyilatkozott megválasztása után a pápaságra utalva, hogy: „Élvezzük azt, amit Isten nekünk adott!”, korántsem volt alkalmas arra, hogy visszaállítsa a puritán, racionális elvekre épülő egyházat, amely valóban a Biblia igéje szerinti életre nevel. Ettől függetlenül a zsinat hangzatos döntéseket hozott több fontos kérdésben is. Leó itt hivatalosan elítélte Pietro Pompanazzi padovai professzor tételeit, amelyben tagadta a lélek örök életét. A zsinat ugyanezen ülése ítélte el a főként Németországban elterjedt pogány humanista felfogásokat. A legfontosabb eredményeket a kilencedik ülés hozta, amelyen a klérus az egyházi és kuriális reformokat dolgozta ki: Az apát méltósága és az apátsággal járó jövedelmek ezentúl csak érdem és a kánonjog alapján ítélhetők oda. Keményebb feltételeket szabtak az egyházi jutalmazásoknak, megtiltották a dicséretképpen osztható egyházi javakat. Megreformálták a kúria hivatalnoki rendszerét, pontosan leírták a bíborosok, hivatalnokok és minden hívő életének alappilléreit, erkölcsi értékeit. A buja, istenkáromló, hanyag vagy szimonikus egyháziaknak szigorú büntetést írt elő. Végül az egyházi javak világi tulajdonba adását is tiltotta. A kilencedik ülés döntéseit a pápa is aláírta, de a gyakorlatban ennek csupán a töredéke valósult meg. A tizenegyedik ülés eredetileg a lelki üdv ápolásáról, a prédikációról szólt volna, azonban I. Ferenccel akkoriban kötött békét Leó, aki Rómában 1516. december 9-én a zsinat keretein belül állapodott meg az uralkodóval. Ezen a napon eltörölték a bourges-i Pragmatica Sanctiót, és létrehozták az egyház és a francia állam között egészen a francia forradalomig fennálló szerződést. A zsinat utolsó ülésén szóba került a pisai ellenzsinat felszámolása, és kihirdették a törökök ellen indítandó keresztes hadjárat költségeit fedezendő tized szedését is. Az utolsó ülésen Pico della Mirandola tartott egy profetikus szónoklatot arról, hogy a klérus erkölcsi viselkedésével kapcsolatban is komoly rendelkezésekre lenne szükség. Az előrelátó Mirandola úgy nyilatkozott, hogy amennyiben ezt a pápai főhatalom nem teszi meg, félő, hogy maga az Úr fogja tűzzel-vassal kiirtani az egyház sorai közül a romlott erkölcsűeket. Leó e fenyegetéssel mit sem törődve, 1517. március 16-án bezárta a zsinatot. A lateráni zsinat döntései szinte kivétel nélkül csak papíron maradtak meg, és ez az egyik kiváltó oka volt a fél évvel később fellángoló reformációnak. Az urbinói háború Győzelem a hadszíntéren… A bolognai konkordátum megerősítette a pápai hatalmat Franciaországban, de ugyanakkor azzal is járt, hogy Leó szép családi tervei romba dőltek. Piacenza és Parma a Lorenzo de’ Medicinek szánt királyság alapköveinek számítottak. Leó terjeszkedési politikájának célkeresztjében állt az Urbinói Hercegség is, amelynek története a franciák elleni hadakozás alatt Leónak nem tetsző fordulatokat vett. Miközben a mechlini szövetség ferde szemmel nézte végig Leó gyors átpártolását, I. Francesco Maria della Rovere Veronában és Velencében sereget toborzott magának, hogy visszaszerezze Urbino hercegi trónját, amelyet egy évvel azelőtt éppen Leó vett el tőle. A franciák oldalán álló della Rovere herceg hatalomra jutása Leónak már túlságosan nagy francia befolyást jelentett volna Itáliában, ráadásul Róma közvetlen közelében. Amikor az egyházfő meghallotta, hogy a város elbukott, és 1517. január 23-án már della Rovere uralkodott Urbinóban, azonnali cselekvésre szánta el magát. Leó újra viharos sebességgel váltott és felújította a Cambrai Ligát, amelyben I. Miksa császár és VIII. Henrik is részt vett a francia és velencei térnyerés visszaszorításában. A pápa és a császár tízezer svájci zsoldost állított ki Urbino ostromára közös költségen. A háború februárban kezdődött és egészen szeptemberig húzódott el. Francesco della Rovere a franciák segítségét kérte, de a császár nem engedte, hogy Ferenc beleavatkozzon a pápa háborújába. Így végül a Lorenzo vezette pápai seregek győzni tudtak Urbino ostrománál. Leó a város élére kinevezte Lorenzót, akit 1518-ban Madeleine la Tour d'Auvergne-t a francia királyi család nőrokonát vette feleségül. Tőle született a francia történelemben olyan gyakran emlegetett Medici Katalin. …és győzelem a kúriában: A Petrucci-összeesküvés Az ötödik lateráni zsinat reformok nélküli lezárása, és főként az a tény, hogy a pápai főhatalom korlátozása semmilyen mértékben nem merült fel a zsinaton, a Szent Kollégium egyes tagjait a pápa ellen fordította. A legnagyobb pápaadó családok képviselői radikális lépésre szánták el magukat, amihez az urbinói háború biztosította a megfelelő politikai hátteret. A végső lökést pedig az adta, hogy Petrucci bíboros bátyját a pápa elmozdította Siena éléről. Az összeesküvő kardinálisok - a krónikák szerint - lefizették a pápa orvosát, és meg akarták mérgezni Leót. A bíborosok merényletére azonban még időben fény derült, ugyanis a pápa kezébe akadt Petrucci bíboros egyik levele. A humanista szellemiségű Leó kíméletlen megtorlással válaszolt a bíborosok kísérletére. Petrucci kardinálist felakasztatta a város főterén, és elkobozta minden vagyonát. A büntetés lesújtott Sauli, Riario, Soderini és Castellesi bíborosokra is. Legtöbbjüket azonnal megfosztotta egyházi méltóságuktól, elkobozta minden vagyonukat és börtönbe vettette őket. A Szent Kollégiumon belüli példátlan összeesküvés nagy port kavart az egyház szervezetén belül, de Leó szíve legmélyén még örült is az adódó lehetőségnek. A bíborosi kollégium már régen csak akadályozta és bírálta a pápa terveit. Az összeesküvés ürügyén Leónak jogos alkalma nyílt teljesen átalakítani a tanácsadó testületet. Összesen 31 új bíborost nevezett ki (más források szerint 39-et), ami a történelemben egyedülálló létszámot jelentett. Az új bíborosi tömeg már kellő támogatást biztosított az egyházfőnek, és ráadásul a beiktatásért felszámolt díjak újra megtöltötték Leó folyton apadozó kincstárát. Petrucci bíboros összeesküvése tehát nemhogy meg nem buktatta a Medici pápát, hanem közvetetten még segítette is őt az urbinói háború befejezésében és hatalmának megerősítésében a pápai kúrián belül. Múló keresztes álmok Az urbinói csetepaté elültével Leó az egyház régóta meghirdetett céljának megfelelően keresztes háborút akart indítani az Oszmán Birodalom ellen. A pápa hadi ötletének apropóját a harcias I. Szelim szultán levelei adták, aki tervbe vette, hogy egy jelentősebb flottával Itália déli partjait is megszállja. Ezért aztán Leó 1517 novemberében pápai körlevélben szólította fel az európai uralkodókat, hogy a keresztes háborúra összegyűjtött tizedből állítsanak ki egy jelentős keresztény haderőt. A tervek szerint I. Ferenc és I. Miksa állhatott volna az egyesült keresztény seregek élére, amelyeket spanyol, portugál és angol gályák szállítottak volna közvetlenül Konstantinápoly falaihoz. Leó nagy terveivel 1518-ban állt a nyilvánosság elé, és ekkor kihirdette a treuga Deit öt évre, és meghirdette a törökök elleni keresztes háborút. De az európai hatalmak egyáltalán nem lelkesedtek az ötletéért. A nagy, közös haderőben csak az egymást kijátszó hatalmi viszályokat keresték, és az egyházi szervezés akadozása is elősegítette a keresztes hadjárat teljes kudarcát. Angliában Thomas Wolsey bíboros maga tette zsebre a hadjáratra összegyűjtött tizedet, ami főleg a pápa hírnevén okozott kiemelkedő csorbát. A reformáció lázában égő Németországban pedig úgy vélték, hogy a tizedet csak Leó újabb fényűző lakomáira vagy újabb palota építésére költenék, ezért azt be sem szolgáltatták. A megfenekleni látszó keresztes tervek 1519-ben váltak végleg az európai politika martalékává. Egyrészt januárban meghalt I. Miksa császár, és szinte azonnal megindult a verseny a német-római trónért, és a választófejedelmek kegyéért. A török veszéllyel pedig Leó magára maradt. Másrészt Magyarország hároméves békét kötött a szultánnal, amit a pápa hiába ellenzett. Szelim szultán halála után a tehetséges I. Szulejmán trónra lépésével szerte is foszlott a béke. A török seregek soha nem látott erővel indultak meg Magyarország déli határai ellen. 1521 júniusában Szulejmán Nándorfehérvár ostromának kezdett, ami augusztus 28-án elesett. Leó a hír hallatára azonnal 30 ezer aranydukátot küldött II. Lajos, magyar uralkodó megsegítésére. A wittenbergi 95 tétel Leó pontifikátusának egyértelműen a legfontosabb politikai és vallási momentuma Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes fellépése volt, amellyel a kezdetét vette a reformáció. A keresztény egyház szervezetének omladozása már Leó pontifikátusának kezdetén is megmutatkozott, amikor két német egyháztudós, Johannes Reuchlin és Johannes Pfefferkorn vitába szálltak egymással a zsidó könyvek engedélyezéséről. A közvetlen vita a Talmud kinyomtatásával kapcsolatban robbant ki 1513 szeptemberében, amelyet hosszas vita után X. Leó végül 1520-ban engedélyezett. Az Ószövetségre épülő zsidó vallás megítélése komolyan megosztotta a korabeli keresztény társadalmat. Csak ezután következett Luther fellépése, aki 1517. október 31-én kihirdette nevezetes 95 tételét. Az egyház romlottságán, belső meghasonlásán felháborodott ágostonrendi szerzetes elítélte a főpapság mértéktelen kapzsiságát, a bibliai értékektől távolodó, pénzsóvár egyháziakat. Fellépésében nagy szerepet játszott az V. lateráni zsinat eredménytelensége és a pápa által kibocsátott búcsúcédulák árusítása is. Azt vallotta, hogy az emberek mindannyian egyenlőek az Úr színe előtt, legyen az pápa vagy egyszerű parasztember, és mindenki az életében elkövetett bűnök alapján mérettetik meg, nem pedig a Szentszék által pénzért árusított céduláknak köszönhetően. Luther tanai egyben a gazdaságilag megerősödött német polgárság politikai nézeteivel is összefüggésbe hozhatók, amelyek a racionalitáson, a szabadságon és a féktelen pazarlás elítélésén alapultak. A lutheri tanok az élősködő egyháziak ellen irányultak, de áttételesen a központosított, abszolút monarchiákat is bírálták. A wittenbergi tanok szinte napok alatt hatalmas népszerűségre tettek szert, és egész Németországban ismertté váltak. Leó valójában nem értette meg Luther elveinek és prédikációinak igazi tartalmát, éppen ezért a megszokott kis humanista lázongásokhoz hasonlította az ügyet, és úgy is intézkedett ellene: 1518. február 3-án levélben szólította fel a német ágostonosok főmesterét, hogy hallgattassa el szerzeteseit. Erre Luther kilépett a szerzetesi közösségből, és május 30-án elküldte Rómába tanainak magyarázatát, mire a pápa augusztus 7-ére a színe elé rendelte őt. Leó a legtöbbször bevált módszereket akarta alkalmazni, és amint Luther betette volna a lábát az örök városba, valószínűleg a pápai katonák azonnal börtönbe vetették volna. De III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelmébe vette a volt szerzetest, aki így elkerülte a személyes kihallgatást. Leó Cajetan bíborost bízta meg azzal, hogy találkozzon Lutherrel Augsburgban. A kardinális egyébként a Miksa császár által összehívott birodalmi gyűlésre igyekezett, és 1518 októberében tárgyalt Lutherrel. Azonban az ünnepelt reformert a bíboros nem tudta meggyőzni tanainak tévességéről, és a pápa által november 9-én kiadott bulla, amelyben Leó garantálta a pápai hatalom jogát és képességét a bűnbocsánat megadására, sem változtatta meg Luther véleményét. A bíboros rövid tárgyalása után a pápaság még közel egy éven át próbálta győzködni Luthert tanainak visszavonására. Ezalatt az egész Németország lángba borult a reformeszmék védelmében. Az egyházfő 1520. június 15-én Exsurge Domine kezdetű pápai bullájában ítélte el Luther tanainak 41 pontját, amelyet Eck pápai nuncius vitt Németországba, és amelyet több városban is kihirdettek. A bullát Luther december 10-én nyilvánosan elégette Wittenberg főterén. Ezek után Leó kiközösítette Luthert az egyházból 1521. január 3-án, és egyúttal levélben kérte fel a császárt, hogy tegyen határozott lépéseket a lutheri eretnek tanok visszaszorítására. 1521. május 26-án a császár aláírta a wormsi ediktumot, amelyben elítélte Luther tanait és őt magát birodalmi átok alá helyezte. Május 21-én VIII. Henrik, angol király elküldte vitairatát Leónak, amelyben Luther téziseinek tévességét támasztja alá a hét szentség mentén. Ennek hatására a pápa október 11-én a Hit védelmezője címet adományozta az angol uralkodónak. De a szász választófejedelem wartburgi várának védelmében Luther tanaival együtt átvészelte a birodalmi és egyházi átkok korát, sőt X. Leó pontifikátusát is. Kudarc Skandináviában X. Leó uralkodásának évei alatt terjedt el a protestáns szellem Skandináviában is. A pápa legtöbbször arra használta fel a gazdag északi államokat, hogy az ott összegyűjtött adókkal a kúria bíborosait jutalmazza. Ennek a szokásnak megfelelően 1516-ban Leó útnak indította Arcimboldi nunciust Dániába, hogy a Szent Péter katedrális számára összegyűjtött adót Rómába szállítsa. II. Keresztély, dán király kihasználta a pápai udvar elleni általános elégedetlenséget, és a dán klérusra támaszkodva, nemzeti egyházat igyekezett kialakítani. 1520-ban a svédek lázadásán felbátorodva, kiutasította országából Arcimboldi nunciust, és Koppenhágába hívta a német földön elismert lutheránus tanítómestereket. A lutheri elvek alapján Keresztély beleegyezett egy nemzeti alapon felépülő egyházba, amely nem tartozott Róma befolyása alá, és az országgyűlés valamint a király elsőbbségét ismerte el. 1521-ben Leó újabb pápai követet küldött Dániába Francesco de Potentia, ferences szerzetes személyében. De Potentia teljes mértékben elfogadta az uralkodó álláspontját, és miután megkapta Skara gazdag püspöki székét, már nem is törődött a dán egyház kiválásával. Leó idején tehát a pápaság elvesztette az északi országok katolicizmusát is. Egy hajó, két iránytű 1519 januárjában, miközben Leó a keresztes háborút tervezte, meghalt I. Miksa, német-római császár, akinek trónjára a választófejedelmek döntése alapján ülhetett fel a következő uralkodó. A pápa, és az egész európai politika szempontjából meghatározó döntés szinte minden királyi udvart lázba hozott. A császári trón megszerzéséért két jelölt is indult. Az egyik I. Ferenc, francia király volt, aki Milánó elfoglalásával, mint lombard király tartott igényt a császári trónra. A másik jelölt Miksa gyermeke, Károly volt, aki a Habsburg-ház dinasztikus kapcsolatai révén a spanyol trónt foglalhatta el. A pápa nem rajongott egyik jelöltért sem, ugyanis Ferenc győzelme esetén Itália francia elnyomás alá kerülne, míg Károly koronázása azt vonná maga után, hogy a Pápai Állam a Német-római Birodalom és a spanyol koronához tartozó Nápolyi Királyság szorítójába kerülne. Éppen ezért Leó a két rossz közül igyekezett a kisebbik mellé állni, azaz Ferenc előretörését támogatta. A két hatalmasság vetélkedése közben persze Leó nem feledte el, hogy a legjobb mégis az volna, ha egyikük sem kerülne a császári trónra, éppen ezért először Szászország, majd Brandenburg választófejedelmét igyekezett meggyőzni a jelöltségről. Ekkoriban írta ezt egy krónika Leó politikájáról, hogy a pápa „egy hajón utazik, de két iránytűt használ”. Ez a politika még élesebben kirajzolódott, amikor a választófejedelmek lemondtak jelöltségükről. Őszentsége ekkor teljes mellbedobással Ferenc mellé állt, de amikor kezdett egyértelművé válni, hogy előreláthatólag Károly fejére helyezik a koronát, hirtelen átpártolt Miksa gyermekének oldalára. És valóban, Károly nem fukarkodott a pénzzel, mindegyik választófejedelmet megvesztegette, így 1519. június 28-án V. Károly néven megkoronázták Miksa fiát, aki ezzel Európa leghatalmasabb uralkodója lett. Az ő koronája alá tartozott Spanyolország, Nápoly, Szicília, Burgundia, Németalföld, a Német-római Birodalom egész területe és a Habsburg családra várt Magyarország koronája is. A császárválasztás politikai manőverei is hozzájárultak ahhoz, hogy az idő közben elharapódzott német és skandináv pápaellenes mozgalmakkal Leó nem igazán törődött. Csak családjának itáliai hegemóniája lebegett szeme előtt. Ez vezette akkor is, amikor Ferenccel szövetséget kötött Károly ellen, akinek birodalma északról és délről is határolta a Pápai Államot. De Ferenc Leó kettős politikája miatt bizalmatlanná vált a pápa szövetségét illetően. Ráadásul a reformáció miatti német felfordulás is V. Károlyhoz közelítette a pápai udvart. Végül a császár és az egyházfő 1521 májusában szövetséget kötött a francia hatalom itáliai kisöprésére. Leó elsősorban Ferrarát, míg Károly Lombardiát akarta felszabadítani a francia uralom alól. Leó és Károly újra svájci zsoldosokat bérelt fel erre, és 1521. június 23-án megindult a háború. Ferenc két fronton is szembeszállt Károllyal. Egyrészt a spanyol Navarrát támadta meg, másrészt Milánónál bontakozott ki a harc. A pápa eközben megígérte Károlynak, hogy elismeri őt Nápoly trónján, császárrá koronázza és segít neki a Velence elleni hadjáratában. Ezután kiátkozta a francia uralkodót, és felmentette alattvalóit a királynak adott hűségeskü alól. Erre a hírre Ferenc feladta Parmát és Piacenzát, ezeket Leó újra a Pápai Államhoz csatolhatta, ám a hadjáratok során váratlanul maláriát kapott, és szinte napok alatt, 1521. december 1-jén Rómában meghalt, de még eljutott hozzá Milánó elestének híre. Leó, a művészetek pártfogója Leó pontifikátusa nem telt eseménytelenül, mégis a krónikák leginkább az extravagáns egyházfő életvitelével, hihetetlen költekezésével és mesébe illő műpártolásával voltak tele. Leó nagyrészt világi neveltetést kapott, és miután az egyház legmagasabb hivatalába került, ugyanúgy firenzei főnemes vagy uralkodó maradt, mint régen. Tékozló, buja életvitelét nem hagyta a Vatikán falain kívül, és nem különösebben rejtette véka alá, hogy egyházi teendői nem kötik le, amennyiben annak nincs semmi hatása családja érdekeire. Ezért aztán jórészt szabad kezet adott a kúria hivatalnokrendszerének, jómaga pedig elmerült az élvezetekben. Rajongott a zenéért, a színházért és a költészetért. Hatalmas vagyonokat költött bankettek és estélyek adására, és a vadászatokat is rendkívül szerette. Már gyermekkora óta a zene rabja volt, palotájában csak ritkán hallgatott el a finom muzsika. A lakomák közben Európa legkiválóbb zenészei játszottak, és gyakran bohócok is szórakoztatták a pápát. Az ókori Rómát idéző pompás felvonulásokat, bikaviadalokat és álarcos utcabálokat, fesztiválokat tartott. A Vatikán az ő uralkodása alatt tulajdonképpen egy nagy színházzá változott, ami összeillett Leó karakterével is. A leírások alapján a pápa szinte sosem veszítette el jókedvét, és maga körül is jókedvű embereket szeretett látni. A féktelen költekezés közepette pápai kötelezettségének tartotta, hogy évenként óriási összegeket adjon alamizsnába. A művészeteket habzsoló egyházfő számlájára azt az egyet senki sem róhatta fel, hogy nem törődik az elesettekkel, a szegényekkel. Több kórházat, szegényházat és árvaházat is alapított, többször adott támogatást szociális intézményeknek, sokakat felkarolt. A hatalmas költekezés következtében 1515-re teljesen kiürült a pápai kincstár, amelyet II. Gyula jócskán megtelve hagyott utódjára. Ettől kezdve Leó örökös pénzhiánnyal küszködött, és ez különös bevételi források bevezetésére sarkallta őszentségét. Emiatt született meg a reformáció által bőszen ostorozott búcsúcédula, és a törökök ellen szedett tizedek bizonyos átcsoportosítása is. A korabeli Európában a pápa mesés jövedelemmel rendelkezett. Évi 500-600 ezer aranydukát áramlott be a kincstárba, de Leó féktelen műpártolása és háborúi még ezt a hihetetlen összeget is felmorzsolták. A korántsem spórolósnak nevezhető II. Gyula udvartartásának költségei mindössze a felét tették ki Leóénak. Becslések szerint összesen négy és fél millió aranydukátot költött el a pápa pontifikátusa alatt, és 400 ezer dukátos adósságot halmozott fel. A korabeli szúrós nyelvek meg is jegyezték, hogy Leó három pontifikátust is kitesz: anyagilag felemészti az előző, a saját és utódja uralkodását is. A nagyvonalú mecénás Leó a néhány évvel azelőtt lakatlan Rómát a kultúra, főként az irodalom és költészet valamint a tudomány fellegvárává emelte. Európa minden tájékáról özönlöttek a költők és a skolasztikusok az örök városba, hogy tudós vagy költői vénájukért busás jutalmat kapjanak. Gyakran egyébként értéktelen művészek is meggazdagodhattak Leó udvarában. Sosem létezett olyan fejedelem, akit ennyi versben dicsőítettek volna, mint öt. Támogatásával a késő reneszánsz legszebb alkotásai születtek meg. A kéziratokat mind a Vatikáni Apostoli Könyvtárban helyezték el, Leó kedvenc tartózkodási helyén. Felújíttatta a könyvtárat, és áthozatta a Mediciek firenzei könyvtárát is a Vatikánba. Emellett V. Miklós pápa ötletét felújítva, több könyvtárosát is szétküldte a világba, hogy értékes könyveket és iratokat vásároljanak. A könyvtár szabályozása mellett hatalmas anyaggal bővítette annak gyűjteményét. A könyvtári régiségek mellett nagy figyelmet szentelt Róma antik kincseinek is. A város ókori emlékhelyeinek feltérképezését Raffaellóra bízta, és 1521-re jelentős gyűjteményt tudhatott magáénak. Az antikvitást a könyvekben is szerette, ezért Leó újra a kontinens jelentős egyetemei közé emelte a La Sapienzát, és többek között görög tanszéket is alapított az egyetemen. Raffaello meghatározó szerepet töltött be a pápai udvarban. Leó szinte a végtelenségig támogatta és tisztelte az idősödő polihisztort, aki még II. Gyula hívására érkezett Rómába 1508-ban, és egészen haláláig, 1520-ig a pápai udvarban maradt. Festészete itt érte el tetőpontját, agyagból modelleket készített több szobornak és a pápa által építtetett palotáknak vagy templomoknak is. A pápa busás támogatásának hála ebben az időben Raffaello több mesterművet is alkotott. Ekkor fejezte be a pápai lakosztályok, a Stanzák dekorálását. A kiváló freskókon a festő X. Leó tiszteletére több jelenetet is megfestett III. Leó és IV. Leó pápa életéből, továbbá a Sixtus-kápolna falaira szánt textíliák képeit, amelyek közül kiemelkedik Szent Péter csodás halászata és Szent Pál prédikációja Athénban című alkotása. Ezután Leó megbízta a vatikáni loggiák dekorálásával is, amelyet javarészt nem a művész végzett, hanem tanulói. Ekkor készült el Raffaello két halhatatlan alkotása: a Sixtusi Madonna és a Krisztus színeváltozása. Leó mecénási működését más reneszánsz művészóriások is élvezhették. Michelangelo készítette el a firenzei San Lorenzo-bazilika homlokzatát. Az építkezések terén is igyekezett nagyot alkotni Leó, így Bramante egészen 1514-es haláláig a Szent Péter-bazilika építőmestere maradhatott, majd a hatalmas bazilika építési terveit Raffaello vette át. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Zeneszerzők listája Ez a lista az ismertebb zeneszerzők nevét tartalmazza a zenéjük típusától függetlenül (európai és nem európai klasszikus zene, könnyűzene) és korszaktól függetlenül (az ókortól máig). Magyar zeneszerzők listája Klasszikus zenei zeneszerzők listája Klasszikus zenei zeneszerzők listája korszak szerint Könnyűzenei zeneszerzők listája Magyar zeneszerzők listája Olasz zeneszerzők listája Osztrák zeneszerzők listája A Michel van der Aa (1970–) Evaristo Dall’Abaco (1675–1742), teljes néven Evaristo Felice Dall’Abaco Joseph Dall’Abaco (wd) (1710–1805), teljes néven Joseph Marie Clemens Dall’Abaco Antonio Maria Abbatini (1595–1679) Ludwig Abeille (1761–1838), (wd) teljes néven Johann Christian Ludwig Abeille Carl Friedrich Abel (1723–1787) Ludwig Abel (wd) (1835–1895), vagy Louis Abel Pierre Abélard (1079–1142), vagy Petrus Abaelardus , Abailard , Abailardus Nicanor Abelardo (wd) (1893–1934), teljes néven Nicanor Sta. Ana Abelardo Johann Joseph Abert (wd) (1832–1915), vagy Jan Josef Abert Girolamo Abos (wd) (1715–1760), vagy Geronimo Avos , d'Avossa Ábrányi Kornél (1822–1903), eredetileg Eördögh Kornél Juan Manuel Abras (wd) (1975–), teljes néven Juan Manuel Abras Contel Jean Absil (wd) (1893–1974), teljes néven Jean Nicolas Joseph Absil Franz Abt (1819–1885) Jean-Baptiste Accolay (vallon származású 1833–1900) (wd) Lee Actor (1952–) Adolphe Adam (1806–1856), teljes néven Adolphe-Charles Adam Adam de la Halle (~1237/50–1285/1306), vagy Adam le Bossu Ádám Jenő (1896–1982) Mark Adamo (wd) (1962–) John Coolidge Adams (wd) (1947–) John Luther Adams (wd) (1953–) Adelburg Ágost lovag (1830–1873) Adele (1988–), eredetileg Adele Laurie Blue Adkins Adémar de Chabannes (~988–1034), vagy Adhémar , Ademarus Engolismensis , Cabannensis Peter Aderhold (wd) (1966–) Thomas Adès (1971–) Adler György (1789–1862) Adler Ignác (~1851–1871) Adler Vincent (1826–1871), eredetileg Adler Vince Adorján Jenő (1874–1903) Emmanuel Adriaenssen (wd) (~1540/55–1604) Walther Aeschbacher (1901–1969) Aggházy Károly (1855–1918) François d'Agincourt (1684–1758) Giovanni-Battista Agneletti (wd) (~1656–1673) Maria Teresa Agnesi Pinottini (wd) (1720–1795) Johan Agrell (~1701–1765/69) Alexander Agricola (wd) (~1445/46–1506), eredetileg Alexander Ackerman Martin Agricola (1486–1556), eredetileg Sore , Sohr vagy Sorre Dionisio Aguado y García (wd) (1784–1849) Kalevi Aho (wd) (1949–) Gregor Aichinger (wd) (~1564/65–1628) Akimoto Jaszusi (1956–) Akutagava Jaszusi (wd) (1925–1989) David Alagna (wd) (1975–) Alain, Jehan (wd) (1911–1940) Albéniz, Isaac (1860–1909), spanyol (katalán) Albert, Eugen d’ (wd) (1864–1932) Alberti, Domenico (wd) (1710–1740) Albertini, Ignazio (wd) (~1644–1685) Albicastro, Henrico (wd) (von Weissenburg) (~1660–~1730), német Albinoni, Tomaso ( 1671 – 1750 ) Albrechtsberger, Johann Georg (1736–1809), osztrák Aldrich, Perley Dunn (wd) (1863–1933) Alfvén, Hugo (1872–1960) Alkan, Charles Valentin (1813–1888), francia Allegri, Gregorio (1582–1652) Allen, Paul Hastings (wd) (1883–1952) Álvarez-Fernández, Miguel (wd) (1979) Alvars, Elias Parish (1808–1849), angol Alwyn, William (wd) (1905–1985) Amargós, Joan Albert (wd) (1950) Amaya, Efraín (1959) Ammerbach, Elias Nikolaus (wd) (1530–1597) Andrea da Firenze (wd) (?–1415) Andriessen, Louis (wd) (1939) Anerio, Giovanni Francesco (wd) (1567-1630) Anfossi, Pasquale (1727–1797) Anglebert, Jean-Henri d’ (wd) (1628–1691) Antheil, George (wd) (1900–1959) Andrea Antico (wd) da Montona (~1480–1538), vagy Anticho , Antiquo Antoine, Georges (wd) (1892–1918) Arcadelt, Jacques (wd) (1504–1567), vagy Jakob Arcadelt Archer, Violet (wd) (1913–2000), kanadai Arenszkij, Anton Sztyepanovics (wd) (1861–1906) Argento, Dominick ( 1927 ) Ariani, Adriano (wd) (1877–1935) Arighi, Jacopo Antonio (1704–1797) Ariosti, Attilio (wd) (1666-1729) Ascione, Patrick (wd) (1953) Asistio, Narciso S. Armstrong, Louis (1901–1971), amerikai Arne, Thomas (wd) (1710–1778) Arnold, Malcolm (wd) (1921–2006) Ashley, Robert (wd) (1930) Aston, Hugh (1483–1558) Auber, Daniel François Esprit (1782–1871) Aubry, René (wd) (1956) Auerbach, Lera (wd) (1973) Aufschnaiter, Benedikt Anton (wd) (1665–1742), osztrák Auric, Georges ( 1899 – 1983 ) Azzaiolo, Filippo (wd) ( XVI. század ) B Arno Babadzsanjan (wd) (1921–1983) Milton Babbitt (wd) (1916–2011), teljes néven Milton Byron Babbitt William Babell (wd) (~1689/90–1723), vagy Babel Luis Bacalov (wd) (1933–), teljes néven Luis Enríquez Bacalov Grażyna Bacewicz (1909–1969) August Wilhelm Bach (wd) (1796–1869) Carl Philipp Emanuel Bach (1714–1788), vagy a Hamburgi Bach Johann Bernhard Bach I (1676–1749), vagy Johann Bernhard Bach der Ältere Johann Bernhard Bach II (1700–1743), vagy Johann Bernhard Bach der Jüngere Johann Christian Bach (1735–1782), vagy a Londoni vagy Milánói Bach Johann Christoph Bach I (1642–1703) Johann Christoph Bach III (1671–1721) Johann Christoph Friedrich Bach (1732–1795), vagy a Bückeburgi Bach Johann Ernst Bach II (1722–1777) Johann Ludwig Bach (1677–1731) Johann Michael Bach I (1648–1694) Johann Sebastian Bach (1685–1750) P. D. Q. Bach (wd) → Peter Schickele(wd) Wilhelm Friedemann Bach (1710–1784) Wilhelm Friedrich Ernst Bach (1759–1845) Nicolas Bacri (wd) (1961–) Angelo Badalamenti (1937–) Rosa Giacinta Badalla (wd) (~1660–1710) Carlos Baguer (wd) (1768–1808), teljes néven Carlos Baguer i Mariner , franciául Carles Pierre Baillot (wd) (1771–1842), teljes néven Pierre Marie François de Sales Baillot William Baines (wd) (1899–1922) Bakfark Bálint (1507–1576) Leonardo Balada (wd) (1933–), katalánul Lleonard Balada i Ibañez Milij Balakirev (1837–1910) Claude Balbastre (1724–1799) Oğuzhan Balcı (wd) (1977–) Adriano Banchieri (wd) (1568–1634) Bánkövi Gyula (1966–) Emanuele Barbella (wd) (1718–1777) Francesco Barbella (wd) (~1692–1732) Samuel Barber (wd) (1910–1981) Melchior de Barberis (1545–1xxx) Jeanne Barbey (wd) (1977–) Francisco Asenjo Barbieri (wd) (1823–1894) Giovanni Bardi (wd) (1534–1612), vagy de' Bardi , dei Bardi Bárdos Lajos (1899–1986) Woldemar Bargiel (wd) (1828–1897) Pēteris Barisons (wd) (1904–1947) Christian Barnekow (wd) (1837–1913) Leonora Baroni (wd) (1611–1670) Elsa Barraine (wd) (1910–1999) Barraqué, Jean (wd) (1928–1973), francia Barsanti, Francesco (wd) (1690-1772) Bartók, Béla (1881–1945), magyar Angelo Michele Bartolotti (wd) (~16xx–1682) Bassano, Giovanni (wd) (~1558–1617) Bataille, Gabriel (1574–1630), francia Battiato, Franco (1945) Battistelli, Giorgio (wd) (1953) Bax, Arnold (wd) (1883–1953), angol Bazzini, Antonio (wd) (1818–1897) Beatritz de Dia (wd) (?–1212), provanszál Beaubrun, Bruno (1966), francia Paweł Bębenek (wd) (1972–) Becker, Dietrich (wd) (k. 1623–k. 1679), német Bedrossian, Armen (wd) (1972), francia Bedrossian, Franck (wd) (1971), francia Beeson, Jack (wd) (1921–2010), amerikai Beethoven, Ludwig van (1770–1827), német Bélanger, Charles (1974), francia Bell, Andy (1964), angol Bellini, Vincenzo (1801–1835) Beltrami, Marco (1966–), amerikai Benda, Franz (1709–1786), cseh Benda, Georg Anton (1722–1795), cseh Ben Callado, Frans (wd) (1978), kolumbiai-kanadai Bendinelli, Cesare (wd) (1542-1617) Béranger, Sébastien (1977), francia Berg, Alban (1885–1935), osztrák Berio, Luciano (1925–2003), olasz Bériot, Charles Auguste de (1802–1870), belga Berkeley, Sir Lennox (1903–1989) Berlin, Irving (1888–1989), amerikai Berlioz, Hector (1803–1869), francia Bernart de Ventadorn (wd) (fl. 1140–1190), katalán, Bernart de Ventadour Bernier, Nicolas (wd) (1664–1734), francia Bernstein, Leonard (1918–1990), amerikai Berry Chuck (1936–), amerikai Bertali, Antonio (1605–1669) Berwald, Franz (wd) (1796–1868), svéd Bettinelli, Bruno (1913–2004) Biarent, Adolphe (wd) (1871–1916), belga Bibalo, Antonio (wd) (1922–2008), olasz-norvég Biber, Heinrich Ignaz Franz von (wd) (1644–1704), cseh-osztrák Binchois, Gilles (wd) (1400–1460), németalföldi Bingen, Hildegard von (1098–1179), német Birtwistle, Harrison (wd) (1934) Bishop, Henry Rowley (1782–1855), angol Bizet, Georges (1838–1875), francia Blacher, Boris (wd) (1903–1975) Blanchard, Terence (wd) (1962) Blavet, Michel (1700–1768), francia Blet, Stéphane (wd) (1969), francia Bleuse, Marc (wd) , francia Blitzstein, Marc (wd) (1905–1964) Bloch, Ernest (1880–1959), svéd-amerikai Blow, John (1649–1708), angol Boccherini, Luigi (1743–1805) Bochsa, Nicolas-Charles (1789–1856), francia Böhm, Georg (1661–1733), német Boieldieu, François (1775–1834), francia Boismortier, Joseph Bodin de (1689–1755), francia Boëllmann, Léon (wd) (1862–1897), francia (elzászi) Boësset, Antoine (wd) (1586–1643), francia Bolton, Michael (1953–), amerikai Bonis, Mélanie (1858–1937), francia Bononcini, Giovanni Battista (wd) (1670–1747) Bonporti, Francesco Antonio (wd) (1672–1749) Borogyin, Alekszandr (1833–1887), orosz Bortnyanszkij, Dmitrij Sztyepanovics (1751–1825), ukrán Bossi, Marco Enrico (wd) (1861–1925) Bottesini, Giovanni (wd) (1821–1889) Boucourechliev, André (wd) (1925–1998), bolgár-francia Boudreau, Walter (wd) (1947), kanadai Boulanger, Lili (wd) (1893–1918), francia Boulanger, Nadia (1887–1979), francia Boulez, Pierre (1925–2016), francia Bouliane, Denys (wd) (1955), kanadai Boutonnat, Laurent (wd) (1961), francia Boutry, Roger (wd) (1932), francia Bovicelli, Giovanni Battista (wd) (1550-~1594) Bowie, David (1947), angol Boyce, William (wd) (1711–1779), angol Boyvin, Jacques (wd) (1649–1706), francia Bradley, Scott (1891–1977), amerikai Brahms, Johannes (1833–1897), német Brenet, Thérèse (wd) (1935), francia Brégent, Michel-Georges (wd) (1948–1993), kanadai Brescianello, Giuseppe Antonio (wd) (1690–1758) Brian, Havergal (wd) (1876–1972), angol Bridge, Frank (1879–1941), angol Britten, Benjamin (1913–1976), angol Brixi, František (wd) (1732–1771), cseh Brod, Henri (wd) (1799-1839), francia Brott, Alexander (wd) (1915-2005), kanadai Brouwer, Leo (wd) (1939), kubai Brubeck, Dave (1920), amerikai Bruch, Max (1838–1920), német Bruckner, Anton (1824–1896), osztrák Bruhns, Nicolaus (wd) (1665–1697), dán-német Brumel, Antoine (wd) (1460–1520), francia Brunetti, Gaetano (wd) (1744-1798) Budd, Harold (wd) (1936), amerikai Buffardin, Pierre-Gabriel (wd) (1690–1768), francia Buhr, Glen (1954), kanadai Burghauser, Jarmil (wd) (1921–1997), cseh Burgmüller, Norbert (1810–1836), német Busnois, Antoine (wd) (1430–1492), németalföldi Busoni, Ferruccio (1866–1924), olasz Busto Javier (wd) (1949), spanyol Buus, Jacques (wd) (~1500–1565), németalföldi Buxtehude, Dietrich (1637–1707), dán-német Byrd, William (1543–1623), angol C Joan Bautista Josep Cabanilles (wd) (1644–1712), spanyolul Juan Bautista José Cabanilles Antonio de Cabezón (wd) (1510–1566) Luigi Caccavajo (1825–1910) Roberto Cacciapaglia (wd) (1953–) Francesca Caccini (1587–1640) Giulio Caccini (1551–1618) Settimia Caccini (wd) (~1591–1638) Pasquale Cafaro (wd) (1715–1787), vagy Caffaro John Cage (1912–1992), teljes néven John Milton Cage Jr. Antonio Caldara (~1670/71–1736) Ronald Caltabiano (wd) (1959–) Sethus Calvisius (1556–1615), eredetileg Seth Kalwitz Robert Cambert (wd) (~1627/28–1677) Giuseppe Cambini (wd) (1746–181x/25), teljes néven Giuseppe Maria Gioacchino Cambini Perissone Cambio (wd) (~1520–1562) Charles Camilleri (wd) (1931–2009) Bartolomeo Campagnoli (wd) (1751–1827) Fabio Campana (wd) (1819–1882) André Campra (1660–1744) Cornelius Canis (wd) (~1500/1510–1561/62), vagy Cornelius Canisius , de Hondt , d’Hondt Christian Cannabich (wd) (1731–1798), teljes néven Johann Christian Innocenz Bonaventura Cannabich Joseph Canteloube (wd) (1879–1957), teljes néven Marie-Joseph Canteloube de Malaret Jules Cantin (1874–1956) Pierre Capdevielle (wd) (1906–1969) Constança Capdeville (wd) (1937–1992) Vincenzo Capirola (wd) (~1474–1548) André Caplet (wd) (1878–1925) Filippo Capocci (wd) (1840–1911) Samuel Friedrich Capricornus (wd) (1628–1665), eredetileg Samuel Friedrich Bockshorn Antonio Caprioli (~1425–1475), vagy Capriolo , Antonius Capreolus Brixiensis Giovanni Paolo Capriolo (wd) (~1580–1627), vagy Caprioli Marchetto Cara (wd) (~1465/70–1525) Giovanni Stefano Carbonelli (wd) (~1690/91–1772) Bartomeu Càrceres (wd) (fl. 1546) Manuel Cardoso (wd) (1566–1650) Cristoforo Caresana (wd) (~1640–1709), vagy Cristofaro Mariah Carey (1970–) Giacomo Carissimi (1605–1674) Roberto Carnevale (wd) (1966–) Ramon Carnicer i Batlle (wd) (1789–1855) Alain Caron (wd) (1955–) Edwin Carr (wd) (1926–2003) Maurício Carrilho (wd) (1957–) Julián Carrillo (wd) (1875–1965) vagy Julián Carrillo Trujillo Antonio Casimir Cartellieri (wd) (1772–1807) Elliott Carter (wd) (1908–2012) Carubelli, Pietro Francesco (1556-1611) Carulli, Ferdinando (wd) (1770–1841) Casadesus, Robert (wd) (1899–1972) Casciolini, Claudio (wd) (1697-1760) Cassagneau, Thierry (1967-) Castello, Dario (wd) (1590–1640) Castelnuovo-Tedesco, Mario (wd) (1895–1968) Castérède, Jacques (wd) (1926-2014) Castrucci, Pietro (wd) (1679-1751) Catalani, Alfredo (1854–1893) Catoire, Georgy (wd) (1861–1926), francia-orosz Caurroy, Eustache du (wd) (1549–1609) Cavalli, Francesco (1602–1676) Cazzati, Maurizio (wd) (1616-1678) Cecere, Carlo (wd) (1706–1761) Chabrier, Emmanuel ( 1841 – 1894 ) Chaminade, Cécile (wd) (1857–1944) Champagne, Claude (wd) (1891–1965) Chancelier, Philippe le (wd) (1165–1236) Charpentier, Gustave (wd) (1860–1956) Charpentier, Marc-Antoine (1634–1704) Chaumont, Lambert (wd) (1640–1712) Chausson, Ernest (1855–1899) Chávez, Carlos (wd) (1899–1978) Charles Chaynes (wd) (1925–2016) Cherubini, Luigi (1760–1842) Chion, Michel (wd) (1947-) Chopin, Frédéric (1810–1849), lengyel Ciardi, Cesare (wd) (1818–1877) Ciconia, Johannes (wd) (1335–1411) Cilea, Francesco (1866-1950) Cimarosa, Domenico (1749–1801) Cimoso, Domenico (1780-1850) Cirri, Giovanni Battista (wd) (1724–1808) Clarke, Jeremiah (wd) (1674–1707) Clarke, Vince (1960-) Claesen, Ludo (wd) (1956-) Clemens (non Papa), Jacob (wd) (1510–1556), németalföldi (flamand) Clementi, Aldo (wd) (1925-2011) Clementi, Muzio (1752–1832) Clérambault, Louis Nicolas (wd) (1676–1749) Carlo Coccia (wd) (1782–1873) Coleman, Ornette (wd) (1930-) Coltrane, John (1926–1967) Compère, Loyset (wd) (1445–1518) Conon de Béthune (wd) (1160 k. – 1220 k.) Contant, Alexis (wd) (1858–1918) Copland, Aaron (1900–1990) Corbetta, Francesco (wd) (~1615-1681) Corelli, Arcangelo (1653–1713) Cornelius, Peter (1824–1874) Corrette, Gaspard (wd) (k. 1670–k. 1733) Corrette, Michel (wd) (1709–1795) Costeley, Guillaume (wd) (1530–1606) Coulthard, Jean (wd) (1908–2000) Couperin, Louis (1626–1661) Couperin, François (1668–1733), francia Couture, Guillaume (wd) (1851–1915) Cowell, Henry (wd) (1897–1965) Cozzolani, Chiara Margarita (wd) [1602–1676/1678) Cras, Jean (wd) (1879–1932) Croce, Giovanni (wd) (1557–1609) Croft, William (wd) (1678–1727) Crüger, Johann (1598–1662) Crumb, George (wd) (1929-) Cserepnyin, Alekszandr Nyikolajevics (wd) (1899–1977) Cserepnyin, Nyikolaj Nyikolajevics (wd) (1873–1945) Czerny, Carl (1791–1857) Cziffra György (1921–1994) Cs Csajkovszkij, Borisz Alekszandrovics (wd) (1925–1996) Csajkovszkij, Pjotr Iljics (1840–1893) D Jean Daetwyler (wd) (1907–1994) Luigi Dallapiccola (1904–1975) Joan Ambrosio Dalza (wd) (14xx–1508) Jean-Michel Damase (wd) (1928–2013) Didier van Damme (wd) (1929–) Marc-Antoine marquis de Dampierre (wd) (1676–1756) Charles Dancla (wd) (1817–1907), teljes néven Jean Baptiste Charles Dancla Jean-François Dandrieu (1682–1738), vagy d’Andrieu Jean-Yves Daniel-Lesur (wd) (1908–2002) Franz Danzi (wd) (1763–1826), teljes néven Franz Ignaz Danzi Yves Daoust (1946–) Louis-Claude Daquin (1694–1772), vagy d’Acquin Antoine Dard (wd) (1715–1784) Dargay Marcell (1980–) Alekszandr Dargomizsszkij (1813–1869) Daróci Bárdos Tamás (1931–) Jacques Datin (wd) (1920–1973) Louis François Dauprat (wd) (1781–1868) Antoine Dauvergne (wd) (1713–1797), vagy d’Auvergne Jean-Marc Dauvergne Félicien David (wd) (1810–1876), teljes néven Félicien-César David Karl Davidov (wd) (1838–1889), teljes néven Karl Juljevics Davidov Walford Davies (wd) (1869–1941), teljes néven Sir Henry Walford Davies Peter Maxwell Davies (wd) (1934–2016) Miles Davis (1926–1991) Claude Debussy (1862–1918) René Defossez (wd) (1905–1988) Jack DeJohnette (wd) (1942–) Delalande → de Lalande (wd) Jacques Delécluse (wd) (1933–2015) Georges Delerue (1925–1992) Léo Delibes (1836–1891) Frederick Delius (wd) (1862–1934) Chris Dell (1956–) Johann Christoph Demantius (wd) (1567–1643) Joseph Gottlieb Dente (wd) (1838–1905) Richard Dering (wd) (~1580–1630), vagy Deering , Dearing , Diringus Henry Desmarest (wd) (1661–1741), vagy Henri Desmarets Paul Desmond (1924–1977) Alexandre Desplat (1961–) Antoine Dessane (wd) (1826–1873) Józef Deszczyński (1781–1844) François Devienne (wd) (1759–1803) Francis Dhomont (wd) (1926–) Anton Diabelli (1781–1858) Otto Dienel (wd) (1839–1905) Dieupart, Charles (wd) (1667–1740) Dimitrescu, Constantin (wd) (1847–1928) Dion, Denis (1957) Dittersdorf, Karl Ditters von (1739–1799) Dobiáš, Václav (wd) (1909–1978) Dohnányi Ernő (1877–1960) Dolphy, Eric (wd) (1928-1964) Donaldson, Lou (wd) (1926-) Donato, Baldassare (wd) (1525/1530–1603) Donatoni, Franco (wd) (1927–2000) Donizetti, Gaetano (1797–1848) Doret, Gustave (wd) (1866–1943) Dorham, Kenny (wd) (1924-1972) Dornel, Louis-Antoine (wd) (1685–1765) Dowland, John (1562–1626) Dubourg, Matthew (wd) (1707–1767) Dufay, Guillaume ( 1400 – 1474 ) Dufour, Denis (wd) (1953) Dufourt, Hugues (wd) (1943) Dukas, Paul (1865–1935) Du Mage, Pierre (wd) (1674–1751) Dunajevszkij, Iszaak Oszipovics (1900–1955) Dunstable, John (1380–1453) Duphly, Jacques (wd) (1715-1789) Dupré, Marcel (1886–1971) Dupré, Régis (1950) Durante, Francesco (1684–1755) Durey, Louis (1888–1979) Durand, Joël-François (wd) (1954) Durkó Zsolt (1934–1997) Sebastián Durón (wd) (1660–1716) Duruflé, Maurice (1902–1986) Dusapin, Pascal (wd) (1955-) Dussek, Jan (1760–1812) Dutilleux, Henri (wd) (1916-2013) Dvořák, Antonín (1841–1904) E Anton Eberl (wd) (1765–1807), teljes néven Anton Franz Josef Eberl Johann Ernst Eberlin (wd) (1702–1762) Henry Eccles (wd) (1670–1742), vagy Henri John Eccles (wd) (1668–1735), Sophie-Carmen Eckhardt-Gramatté (wd) (1899–1974), eredetileg Szofja Fridman-Kocsevszkaja Jean-Frédéric Edelmann (wd) (1749–1794), vagy Johann Friedrich Edelmann Joachim Nicolas Eggert (wd) (1779–1813) Werner Egk (wd) (1901–1983), eredetileg Werner Joseph Mayer Egressy Béni (1814–1851), eredetileg Galambos Benjámin Ernst Eichner (wd) (1740–1777), teljes néven Ernst Dietrich Adolph Eichner Jan Albert van Eijken (wd) (1823–1868) Herbert Eimert (wd) (1897–1972) Gottfried von Einem (wd) (1918–1996) Hanns Eisler (1898–1962) Bechara El-Khoury (wd) (1957–) Edward Elgar (1857–1934), teljes néven Sir Edward William Elgar, 1st Baronet Heino Eller (wd) (1887–1970) Catharinus Elling (wd) (1858–1942) Duke Ellington (1899–1974), eredetileg Edward Kennedy Ellington Stéphan Elmas (wd) (1862–1937) Jean-Claude Éloy (wd) (1938–) Joseph Elsner (wd) (1769–1854), teljes néven Joseph Anton Franz Xaver Elsner , vagy Józef Juan del Encina (wd) (~1468–1529/30), vagy del Enzina , de Fermoselle George Enescu (1881–1955), franciául Georges Enesco Einar Englund (1916–1999) Brian Eno (1948–) Eötvös Péter (1944–) Christian Erbach (wd) (~1568/73–1635) Francesco Eredi (wd) (~1575/81–1629/35), vagy Heredi Erkel Ferenc (1810–1893) Frédéric Alfred d’Erlanger (wd) (1868–1943) Philipp Heinrich Erlebach (wd) (1657–1714) Gustav Ernesaks (wd) (1908–1993) II. Ernő szász–coburg–gothai herceg (wd) (1818–1893) Heinrich Wilhelm Ernst (1812–1865) Nicolas Errèra (wd) (1967–) Ahmet Ertegün (1923–2006) Thierry Escaich (1965–) María Luisa Escobar (wd) (1903–1985), teljes néven María Luisa González Gragirena de Escobar Francisco Escudero (wd) (1912–2002), teljes néven Francisco Escudero Garcia de Goizueta Miguel Hilarión Eslava (wd) (1807–1878) Andrej Jakovlevics Espaj (wd) (1925–2015) Michele Esposito (wd) (1855–1929) Esterházy Pál gróf (1635–1713) João Rodrigues Esteves (wd) (~1700–1751) José Evangelista (wd) (1943–) Evans, Bill Evans, Gil (wd) (1912–1988) Even, Pierre (wd) (1946–) F Martinus Fabri (wd) (13xx–1400) Ernst Fabritius (wd) (1842–1899), teljes néven Ernst Fredrik Fabritius Giacomo Facco (wd) (1676–1753) Michelangelo Faggioli (wd) (1666–1733) Nicola Fago (1677–1745), teljes néven Francesco Nicola Fago (il Tarantino) Hans Fährmann (1860–1940) Adam Falckenhagen (wd) (~1697–1754/61) Andrea Falconieri (wd) (~1585/86–1656), vagy Falconiero Felix Falkner (wd) (1964–) Manuel de Falla (1876–1946), teljes néven Manuel de Falla y Matheu Michelangelo Falvetti (wd) (1642–1692) Ernest Fanelli (wd) (1860–1917) Girolamo Fantini (wd) (1600–1675) Faragó Béla (1961–) Carlo Farina (wd) (~1600–1639) Farkas Ferenc (1905–2000) Giles Farnaby (wd) (~1563–1640) Richard Farnaby (wd) (~1594–1623) Louise Farrenc (wd) (1804–1875), eredetileg Jeanne-Louise Dumont Johann Friedrich Fasch (wd) (1688–1758) Francesco Fasoli (1665–1712), vagy Fazzoli Fassang László (1973–) Gabriel Fauré (1845–1924) Robert Fayrfax (1464–1521) David Fedov (1915–1984) Szamuil Fejnberg (wd) (1890–1962) Morton Feldman (wd) (1926–1987) Johann Georg Feldmayr (1756–1834), vagy Feldmayer , Feldmair Fedele Fenaroli (wd) (1730–1818) Francesco Feo (wd) (1691–1761) Giuseppe Ferlendis (wd) (1755–1810), vagy Berlendis Eric Ferling (wd) (1733–1808) Gaspar Fernandes (wd) (1566–1629), spanyolul Fernández Brian Ferneyhough (wd) (1943–) John Fernström (wd) (1897–1961) Alfonso Ferrabosco l’Anziano (wd) (1543–1588), avagy idősebb Alfonso Ferrabosco Giovanni Battista Ferrandini (wd) (~1710–1791) Benedetto Ferrari (wd) (~1603–1681) Pietro Ferrario (wd) (1967–) Léo Ferré (wd) (1916–1993) Marco Antonio Ferro (wd) (~1600–1662) Friedrich Ernst Fesca (wd) (1789–1826) Willem de Fesch (wd) (1687–1761) Costanzo Festa (wd) (~1485/90–1545) Sebastiano Festa (wd) (~1490/95–1524) François-Joseph Fétis (wd) (1784–1871) Février, Henry (wd) (1875–1957) Fibich, Zdenĕk (1850–1900) Field, John (1782–[[1837) Fils, Anton (wd) (1733–1760) Giacomo Finetti (wd) (~1605–1631) Finzi Gerald (wd) (1901–1956) Fiocco, Joseph-Hector (wd) (1703–1741) Fiorenza, Nicola (wd) (1700 után-1764) Fischer, Johann Caspar Ferdinand (wd) (1656–1756) Le Flem, Paul (wd) (1881–1984) Fontana, Giovanni Battista (wd) (~1589-1630) Fortner, Wolfgang (wd) (1907–1987) Françaix, Jean (wd) (1912–1997) Franceschini, Petronio (wd) (1651–1680) Franck, César (1822–1890) II. Frigyes porosz király (1712–1786), avagy Nagy Frigyes Freedman, Harry (wd) (1922–2005) Frescobaldi, Girolamo (wd) (1583–1643) Froberger, Johann Jakob (wd) (1616–1667) Fry, William Henry (wd) (1813–1864) Furchheim, Johann Wilhelm (wd) (1635–1682) Furtwängler, Wilhelm (1886–1954) Fux, Johann Joseph (1660–1741) G Jerzy Gablenz (wd) (1888–1937) Peter Gabriel (1950–) Andrea Gabrieli (~1532/33–1585) Giovanni Gabrieli (~1554/57–1612) Domenico Gabrielli (~1651/59-1690), becenéven Minghino del violoncello Niels Gade (1817-1890), teljes néven Niels Wilhelm Gade Franchinus Gaffurius (wd) (1451-1522), olaszul Franchino Gaffurio vagy Gafori Marco da Gagliano (1582-1643) Ernest Gagnon (wd) (1834-1915) Henri Gagnon (wd) (1887–1961) André Gailhard (1885–1966) Serge Gainsbourg (1928-1991), eredetileg Lucien Ginsburg Hans Gál (wd) (1890-1987) Carlo Galante (1959-) Brian Edward Galante (1974-) Michelagnolo Galilei (1575-1631), vagy Michelangelo Antonio Gallassi (wd) (fl. 1780-1792), vagy Galassi Jan Adam Galina (wd) (1724–1773), vagy Gallina , Kalina Domenico Gallo (wd) (~1730-1768) Jacques Gallot (wd) (~1625-1695), vagy Jacques de Gallot , le vieux Gallot de Paris Jacobus Gallus (wd) (1550-1591), vagy Carniolus , Jacob Handl , Händl , Jakob Petelin Kranjski Baldassare Galuppi (1706-1785) Elisabetta de Gambarini (wd) (1731-1765) Silvestro Ganassi dal Fontego (wd) (1492–15xx), vagy Sylvestro di Ganassi , Ganasi Serge Garant (wd) (1929–1986) Manuel García (1775–1832), teljes néven Manuel del Pópulo Vicente García Gárdonyi Zoltán (wd) (1906–1986) Gárdonyi Zsolt (1946–) Giuseppe Garibaldi (wd) (1819–1908) Erroll Garner (wd) (~1921/23–1977) John Garth (wd) (1721–1810) Francesco Gasparini (wd) (1661–1727) Quirino Gasparini (wd) (1721–1778) Florian Leopold Gassmann (wd) (1729–1774) Giovanni Giacomo Gastoldi (~1554–1609) Michael Samuel David Gattermann (1748–1829) Luigi Gatti (wd) (1740–1817) Denis Gaultier (wd) (1597/1603–1672), vagy Gautier , Gaulthier , Gaultier le jeune , Gaultier de Paris Ennemond Gaultier (wd) (~1575–1651), vagy Gaultier le Vieux , Gaultier de Lyon Giuseppe Gazzaniga (wd) (1743–1818) Georg Gebel (wd) (1685–1750), az idősebb Georg Gebel Georg Gebel der Jüngere (wd) (1709–1753), az ifjabb Georg Gebel Ludwig Ernst Gebhardi (wd) (1787–1862) André Gedalge (wd) (1856–1926) Erik Gustaf Geijer (wd) (1783–1847) Christian Geist (wd) (~1640/50–1711) Geminiani, Francesco (1687–1762) Georgiev, Ivan (wd) (1966-) Gerhard, Roberto (wd) (1896–1970) Gershwin, George (1898–1937) Gesualdo, Carlo (1560–1613) Getz, Stan (1927–1991), amerikai Gherardeschi, Giuseppe (wd) (1759-1815) Ghidoni, Armando (wd) (1959-) Giacone, Marc (wd) (1954-) Giardini, Felice (wd) (1716-1796) Giazotto, Remo (1910-1998) Gibbons, Orlando (1583–1625) Gigault, Nicolas (wd) (1627–1707) Gillespie, Dizzy (1917–1993) Gilles, Jean (wd) (1668–1705) Ginastera, Alberto (wd) (1916–1983) Giordani, Tommaso (wd) (~1730-1806) Giordano, Umberto (1867–1948) Giuliani, Mauro (1781–1829) Glass, Philip (1937-) Glazunov, Alekszandr Konsztantyinovics (1865–1936) Glière, Reinhold (wd) (1875–1956) Glinka, Mihail Ivanovics (1804–1857) Gluck, Christoph Willibald (1714–1787) Godowsky, Leopold (1870–1938) Goldmark Károly (1830–1915) Goldschmidt, Berthold (wd) (1903–1996) Gombert, Nicolas (wd) (1495–1556) Gonelli, Giuseppe (1685-1745) Gonneville, Michel (wd) (1950-) Gonzaga, Chiquinha (wd) (1847–1935) Gordon, Dexter (wd) (1923–1990) Gordon, Michael (wd) (1956-) Górecki, Henryk Mikołay (1933–2010) Gossec, François-Joseph (wd) (1734–1829) Gottschalk, Louis Moreau (wd) (1829–1869) Goubaïdoulina, Sofia → Gubaidulina, Szofija Aszgatovna (wd) (1931-) Goude, Jean-Philippe (wd) (1952-) Goudimel, Claude (1505–1572) Gougeon, Denis (wd) (1951-) Gould, Glenn (1932–1982) Gould, Morton (wd) (1913–1996) Gounod, Charles (1818–1893) Gouvy, Louis Théodore (wd) (1819–1898) Friedrich Hartmann Graf (wd) (1727–1795) Grainger, Percy (wd) (1882–1961) Granados, Enrique (1867–1916) Alessandro Grandi (wd) (1586–1630) Graun, Johann Gottlieb (1703–1771) Green, Grant (wd) (1935–1979) Greene, Maurice (wd) (1696–1755) Gregori, Giovanni Lorenzo (wd) (1663-1740) Grétry, André Ernest Modeste (1741–1813) Grieg, Edvard (1843–1907) Grigny, Nicolas de (wd) (1671–1703) Grisey, Gérard (1946–1998) Grossi, Carlo (wd) (~1634-1688) Gubaidulina, Szofija Aszgatovna (wd) (1931-) Guédron, Pierre (wd) (1565–1621) Guérin, Pierre (1953-) Arezzói Guidó (~991/992 - ~1033/1050) Guido, Giovanni Antonio (wd) (1675–1729) Guilain, Jean-Adam (wd) (k. 1680 – k. 1739) Guillou, Jean (wd) (1930-) Guilmant, Alexandre (wd) (1837–1911) Guiraut Riquier (wd) (1254–1284) Gyrowetz, Adalbert (wd) (1763–1850) Vlagyimir Gyesevov (wd) (1889–1955) H Johannes Haarklou (wd) (1847–1925) Alois Hába (wd) (1893–1973) Carolus Hacquart (wd) (~1640–1686), eredetileg Carel Hacquart Aram Hacsaturján (1903–1978), teljes néven Aram Iljics Hacsaturján Johann Christian Friedrich Hæffner (wd) (1759–1833) Bernhard Joachim Hagen (wd) (1720–1787), vagy Joachim Bernhard Hagen Reynaldo Hahn (wd) (~1874/75–1947) Adolphus Hailstork (wd) (1941–), teljes néven Adolphus Cunningham Hailstork III' Paul Hainlein (wd) (1626–1686) Naji Hakim (wd) (1955–), teljes néven Naji Subhy Paul Irénée Hakim Jacques Fromental Halévy (1799–1862) Cristóbal Halffter (wd) (1930–), teljes néven Cristóbal Halffter Jiménez-Encina Andreas Hallén (wd) (1846–1925), teljes néven Johan Andreas Hallén Hilding Hallnäs (wd) (1903–1984) Johan Halvorsen (1864–1935), teljes néven Johan August Halvorsen Asger Hamerik (wd) (1843–1923), vagy Hammerich Franz Xaver Hammer (wd) (1741–1817) vagy Marteau Herbie Hancock (1940–) Georg Friedrich Händel (1685–1759), angolul George Frideric Handel , Frederick Ilmari Hannikainen (wd) (1892–1955), teljes néven Toivo Ilmari Hannikainen Howard Hanson (1896–1981) Jan Hanuš (wd) (1915–2004) Kryštof Harant (wd) (1564–1621), teljes néven Kryštof Harant z Polžic a Bezdružic John Harbison (wd) (1938–) Harmat Artúr (1885–1962), eredetileg Hubacsek James Harris (1959–) Roy Harris (1898–1979) Sir William Henry Harris (wd) (1883–1973) Lou Harrison (1917–2003) Célestin Harst (1698–1778) Emil Hartmann (1836–1898) Johan Peter Emilius Hartmann (wd) (1805–1900) Karl Amadeus Hartmann (1905–1963) Sir Hamilton Harty (wd) (1879–1941) Jonathan Harvey (wd) (1939–2012) Richard Harvey (wd) (1953–) Johann Adolph Hasse (1699–1783) Alphonse Hasselmans (wd) (1845–1912) Hans Leo Hassler (1564–1612), vagy Haßler , Hasler von Roseneck Johann Wilhelm Hässler (wd) (1747–1822), vagy Häßler Josef Matthias Hauer (wd) (1883–1959) Siegmund von Hausegger (wd) (1872–1948) Fritz Hauser (wd) (1953–) Joseph Haydn (1732–1809), teljes néven Franz Joseph Haydn Michael Haydn (1737–1806) Anton Heiller (1923–1979) Heinichen, Johann David (wd) (1683–1729) Pieter Hellendaal (wd) (1721–1799) Henderson, Joe Luis Venegas de Henestrosa (wd) (~1510–1570) Henry, Pierre (wd) (1927–2017) Henze, Hans Werner (wd) (1926–2012) Hétu, Jacques (wd) (1938–2010) Hildegard von Bingen (1098–1179) Ferdinand Hiller (1811–1885) Hiller, Johann Adam (1728–1804) Hindemith, Paul (1895–1963) Hoffmann, Ernst Theodor Amadeus (1776–1822) Hoffmeister, Franz Anton (wd) (1754–1812) Holst, Gustav (1874–1934) Honegger, Arthur (1892–1955) Hovhaness, Alan (wd) (1911–2000) Hrennyikov, Tihon Nyikolajevics (wd) (1913–) Hsziao Taj-csian (wd) (1938–2015), angolul Tyzen Hsiao Huber, Klaus (wd) (1924–2017) Hummel, Johann Nepomuk (1778–1837) Humperdinck, Engelbert (1854–1921) I Jacques Ibert (wd) (1890–1962), teljes néven Jacques François Antoine Ibert Ifukube Akira (wd) (1914–2006) Illés Lajos (1942–2007) Artur Immisch (wd) (1902–1949) Paulus Immler (wd) (1716–1777) Sigismondo d’India (1580–1629) Vincent d’Indy (1851–1931), teljes néven Paul Marie Théodore Vincent d’Indy Marc’Antonio Ingegneri (wd) (~1535/47–1592), vagy Ingegnieri , Ingignieri , Ingignero , Inzegneri John Ireland (wd) (1879–1962), teljes néven John Nicholson Ireland Heinrich Isaac (wd) (1450–1517) Andrés Isasi (wd) (1890–1940), teljes néven Andrés Isasi y Linares Nicolas Isouard (wd) (1775–1818), olaszul Nicolò Isouard Istvánffy Benedek (1733–1778) Anatolij Ivanov (1934–2012) Jānis Ivanovs (wd) (1906–1983) Charles Ives (1874–1954) Iwasaki Fuminori (wd) Iwasaki Motoyoshi (wd) (1962–) Iwasaki Taku (wd) (1968–) Iwasaki Yasunori (wd) (1960–) I. Izabella kasztíliai királynő (1451–1504), spanyolul Isabel I de Castilla , Isabel la Católica J Giuseppe Maria Jacchini (wd) (1667–1727) Michael Jackson (1958–2009) Élisabeth Jacquet de La Guerre (1665–1729) Salomon Jadassohn (wd) (1831–1902) Hyacinthe Jadin (wd) (1776–1800) Louis-Emmanuel Jadin (wd) (1768–1853), vagy Louis Emmanuel Jadin Marie Jaëll (wd) (1846–1925), teljes néven Marie Trautmann Jaëll Yann Jaffrennou (1952–) Leoš Janáček (1854–1928) Clément Janequin (1485–1558), vagy Jannequin , Jenequin Émile Jaques-Dalcroze (1865–1950) Alan Jardine (1942–) Jean-Michel Jarre (1948–) Maurice Jarre (1924–2009), teljes néven Maurice Alexis Jarre Adam Jarzębski (wd) (~1590–1649) Philip Jeck (wd) (1952–) Johannes Jeep (wd) (1582–1644) Simon Jeffes (wd) (1949–1997) Jeney Zoltán (1943–) Karl Jenkins (wd) (1944–), teljes néven Sir Karl William Pamp Jenkins Wilhelm Jeral (1861–1935) Claude Le Jeune (~1528/30–1600) František Jiránek (1698–1778) Joachim József (1831–1907) Otto Joachim (wd) (1910–2010) John of Fornsete (~1xxx–1238/39) Sir Elton John (1947–) Hinrich Philip Johnsen (wd) (1717–1779), vagy Henrik Philip Johnsen J. J. Johnson (wd) (1924–2001), amerikai, eredetileg James Louis Johnson John Johnson (wd) (~1545–1594) Robert Johnson (wd) (~1583–1633/34) Betsy Jolas (wd) (1926–) André Jolivet (1905–1974) Suzanne Joly (wd) (1914–2012) Niccolò Jommelli (wd) (1714–1774) Elvin Jones (wd) (1927–2004) Hank Jones (wd) (1918–2010) Richard Jones (wd) (16xx–1744) Joseph Jongen (wd) (1873–1953) Léon Jongen (wd) (1884–1969) Scott Joplin (1868–1917) Sverre Jordan (wd) (1889–1972) Bradley Joseph (wd) (1965–) Josquin des Prez (~1450–1521) Maurice Journeau (wd) (1898–1999) Gilles Jullien (wd) (~1651/53–1703) Jullien, Louis-Antoine (wd) (1812–1860) K Dmitrij Kabalevszkij (1904–1987), teljes néven Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij Miloslav Kabeláč (wd) (1908–1979) Kadzsiura Juki (1965–), angolul Yuki Kajiura Mauricio Kagel (wd) (1931–2008), teljes néven Mauricio Raúl Kagel Kájoni János (~1629–1687) Vaszilij Kalinnyikov (wd) (1866–1901), teljes néven Vaszilij Szergejevics Kalinnyikov Friedrich Kalkbrenner (wd) (1785–1849), teljes néven Friedrich Wilhelm Michael Kalkbrenner Wenzel Kallick (1xxx–1767) Johann Wenzel Kalliwoda (wd) (1801–1866), vagy Jan Křtitel Václav Kalivoda Edvin Kallstenius (wd) (1881–1967) Charles Kálmán (wd) (1929–2015), vagy Charles Kalman , Karl Emmerich Kalman Kálmán Imre (1882–1953), eredetileg Kopstein Shigeru Kan-no (wd) (1959–) Giya Kancheli (wd) (1935–) Kanno Jóko (1964–) Giovanni Girolamo Kapsperger (wd) (~1580–1651), németül Johannes Hieronymus Kapsberger Nyikolaj Kapusztyin (1937–), teljes néven Nyikolaj Girsevics Kapusztyin Karai József (1927–2013) Sigfrid Karg-Elert (wd) (1877–1933), eredetileg Siegfried Theodor Karg Mieczysław Karłowicz (wd) (1876–1909) Pavel Karmanov (wd) (1970–) Pávlosz Karrér (wd) (1829–1896) Katakura Mikiya (wd) Cyprien Katsaris (wd) (1951–) Rudolf Kattnigg (wd) (1895–1955) Kavai Kendzsi (1957–) Kazacsay Tibor (1892–1977) Nigel Keay (wd) (1955–), új-zélandi Reinhard Keiser (wd) (1674–1739) Kéler Béla (1820–1882), németül Adalbert Paul von Kéler Frederick Septimus Kelly (wd) (1881–1916) Nicolaus à Kempis (wd) (~1600–1676), vagy Nicolaes Callum Kenmuir (1945–) Kerényi György (1902–1986) Jacobus de Kerle (wd) (~1531/32–1591) Johann Caspar von Kerll (1627–1693), vagy Hanß Caspar , Kerll , Kerl , Kherl , Kerle , Gherl Kersch Ferenc (wd) (1853–1910) Albert Ketèlbey (wd) (1875–1959) Isfried Kettner (1756–1820) Friedrich Kiel (wd) (1821–1885) B. B. King (1925–2015) Reginald King (1904–1991) Király László (1954–) Leon Kirchner (wd) (1919–2009) Nicolae Kirculescu (wd) (1903–1985) Johann Kirnberger (wd) (1721–1783) Kjui, Cezar Antonovics (1835–1918), orosz Klein, Gideon (wd) (1919–1945) Kodály Zoltán (1882–1967) magyar Koechlin, Charles (wd) (1867–1950) Korngold, Erich Wolfgang (wd) (1897–1957) Kreisler, Fritz (1875–1962) Křenek, Ernst (1900–1991) Krommer, Franz (wd) (1759–1831) Krumpholz, Jean-Baptiste (1742–1790), cseh Kuhlau, Friedrich (1786–1832) Kuhnau, Johann (wd) (1660–1722) L Josef Labor (wd) (1842–1924) Helmut Lachenmann (1935–) Franz Lachner (1803–1890), teljes néven Franz Paul Lachner Ignaz Lachner (wd) (1807–1895) Paul Ladmirault (wd) (1877–1944) Denis Ballière de Laisement (wd) (1729–1800), teljes néven Charles-Louis-Denis Baillière de Laisement Lajos Ferdinánd porosz herceg (wd) (1772–1806), németül Prinz Louis Ferdinand von Preußen vagy Friedrich Ludwig Christian von Preußen Lajtha László (1892–1963) Michel-Richard de Lalande (wd) (1657–1726), vagy Delalande Édouard Lalo (1823–1892), teljes néven Édouard-Victoire-Antoine Lalo Camillo Lambardi (~1560/64–1634) Adam Lambert (1982–) Charles Lucien Lambert (wd) (1828–1896), vagy Lucien Lambert, Sr. Michel Lambert (wd) (1610–1696) Thierry Lancino (wd) (1954–) Stefano Landi (wd) (1587–1639) Francesco Landini (~1325/35–1397), vagy Francesco Landino , degli Organi , il Cieco , da Firenze Mathieu Lanes (wd) (1660–1725) Daniël de Lange (1841–1918) Samuel de Lange (wd) (1840–1911) Peter Erasmus Lange-Müller (wd) (1850–1926) Rued Langgaard (wd) (1893–1952) Siegfried Langgaard (wd) (1852–1914), vagy Siegfrid Jean Langlais (wd) (1907–1991) Éric Le Lann (wd) (1957–) August Lanner (wd) (1835–1855), vagy Augustin Joseph Lanner (wd) (1801–1843) Marcel Lanquetuit (wd) (1894–1985) Salvatore Lanzetti (wd) (~1710–1780) Raoul Laparra (1876–1943) Pietro Lappi (wd) (~1575–1630) Agustín Lara (1897–1970), művésznevén El Flaco de Oro Patrick Larley (wd) (1951–) Lars-Erik Larsson (wd) (1908–1986) Orlande de Lassus (1532–1594), vagy Orlando di Lasso , Orlandus Lassus , Roland de Lassus Gaetano Latilla (wd) (1711–1788), vagy Attila , L’Attila , La Tilla Piero Lauria (1972–) Calixa Lavallée (1842–1891) izsépfalvi Lavotta János (1764–1820) William Lawes (wd) (1602–1645) Sylvio Lazzari (wd) (1857–1944), eredetileg Josef Fortunat Silvester Lazzari Nicolas Lebègue (wd) (1631–1702), vagy Le Bègue Éric Lebrun (wd) (1967–) Franziska Lebrun (wd) (1756–1791), vagy Franziska Dorothea Lebrun-Danzi Ludwig August Lebrun (1752–1790) Claude Le Jeune (1528–1600), vagy Le Jeune Hugh Le Caine (wd) (1914–1977) Lechner, Leonhard (wd) (1553–1606) Leclair, Jean-Marie (wd) (1697–1764) Lefébure-Wély, Louis James Alfred (wd) (1817–1869) Lefèvre, Jean-Xavier (wd) (1763–1829) Legrenzi, Giovanni (wd) (1626–1690) Lehár Ferenc (1870–1948) Lekeu, Guillaume (wd) (1870–1894) Le Leu Henley, Frank (wd) (1880–?) Lemire, Jean-Baptiste (wd) (1867–1945) Leo, Leonardo (1694-1744) Leonarda, Isabella (wd) (1620-1704) Leoncavallo, Ruggero (1857–1919) Leoninus (1135–1201), avagy Léonin Leuthereau, Bernard (1955–2007) Leveridge, Richard (wd) (1670–1758) Lewis, Terry (1956-) Ljadov, Anatolij Konsztantinovics (wd) (1855–1914) Ljapunov, Szergej Mihajlovics (wd) (1859–1924) Ligeti György (1923–2006) Lioncourt, Guy de (wd) (1885–1961) Liszt Ferenc (1811–1886) Ervin Litkei (1921–2000) Litolff, Henry (wd) (1818–1891) Locatelli, Giovanni Battista (wd) (1700–1775) Locatelli, Pietro (wd) (1695–1764) Lœillet, Jean-Baptiste (wd) (1680–1730), francia neve Jean-Baptiste Lœillet de Londres Loewe, Carl (wd) (1796–1869) Logroscino, Nicola Bonifacio (wd) (1698-~1764/1765) Lonati, Carlo Ambrogio (wd) (~1645-~1710/1715) Longo, Alessandro (wd) (1864-1945) Looten Christophe (wd) (1958–) López López, José Manuel (wd) (1956–) Lotti, Antonio (wd) (1665–1740) Loucheur, Raymond (wd) (1899–1979) Lourié, Arthur (wd) (1892–1966) Luchesi, Andrea (wd) (1741–1801) Lübeck, Vincent (wd) (1654/1665–1740) Ludat, Ulrich (wd) (1959–) Lully, Jean-Baptiste (1632–1687) Lutosławski, Witold (1913–1994) Luzzasco Luzzaschi (wd) (~1545–1607) M Ma Szecung (wd) (1912–1987), avagy Ma Sicong, pinjin átírásban Mǎ Sīcōng Ludwik Maader (~1760–1805) Edward MacDowell (wd) (1860–1908), teljes néven Edward Alexander MacDowell Sir George Alexander Macfarren (wd) (1813–1887) Guillaume de Machault (~1300–1377), vagy Machaut Monsieur de Machy (wd) (16xx), vagy Demachy Ernest MacMillan (wd) (1893–1973), teljes néven Sir Ernest Alexander Campbell MacMillan Jean de Macque (wd) (~1548/50–1614), vagy Giovanni di Macque Bruno Maderna (wd) (1920–1973) Leevi Madetoja (wd) (1887–1947), teljes néven Leevi Antti Madetoja Filipe de Magalhães (wd) (~1571–1652) Miłosz Magin (wd) (1929–1999) Albéric Magnard (1865–1914) Colette Magny (wd) (1926–1997) Gustav Mahler (1860–1911) Enrico Mainardi (wd) (1897–1976) Giorgio Mainerio (wd) (~1530/40–1582) Gian Francesco de Majo (wd) (1732–1770), becenevén Ciccio Jan Adam Maklakiewicz (wd) (1899–1954) Abdilasz Maldibajev (1906–1978) Ivo Malec (wd) (1925–) Witold Maliszewski (1873–1939) Otto Malling (wd) (1848–1915) Johann Michael Malzat (wd) (1749–1787), osztrák Mana-Zucca (wd) (1885–1981), eredetileg Gizella Zuccamanof Pierre de Manchicourt (wd) (~1510–1564) Francesco Mancini (wd) (1672–1737) Thomas Mancinus (wd) (~1550–1612) Francesco Manfredini (wd) (1684–1762) Nicola Manfroce (wd) (1791–1813) Carl Amand Mangold (wd) (1813–1889) Gennaro Manna (1715–1779) Carlo Mannelli (wd) (1640–1697) André Manoukian (wd) (1957–) Philippe Manoury (wd) (1952–) Marin Marais (1656–1728) Alessandro Marcello (1673–1747) Benedetto Marcello (wd) (1686–1739) Louis Marchand (wd) (1669–1732) Luca Marenzio (wd) (~1553/54–1599), vagy Marentio , Marenzi Alain Margoni (wd) (1934–) José Marín (wd) (~1618/19–1699) Biagio Marini (wd) (1594–1663) Carlo Antonio Marino (wd) (~1671–1717), vagy Marini Gino Marinuzzi (wd) (1882–1945) Anna Marly (1917–2006) McPhee, Colin (wd) (1901–1964), kanadai Mariotte, Antoine (wd) (1875–1944) Marpurg, Friedrich Wilhelm (wd) (1718–1795) Martin, Frank (wd) (1890–1974), svájci Martinelli, Antonio (~1702-1782) Martini, Giovanni Battista (1706–1784) Martinů, Bohuslav (wd) (1890–1959) Martucci, Giuseppe (wd) (1856–1909) Marx Joseph (wd) (1882–1964), osztrák Mascagni, Pietro (1863–1945) Mascitti, Michele (wd) (1664-1760) Massaino, Tiburtio (wd) (~1550-~1608) Massenet, Jules (1842–1912) Mather, Bruce (wd) (1939–) Mathieu, André (wd) (1929–1968), kanadai Mathieu, Rodolphe (wd) (1890–1962) Matteis, Nicola (wd) (~1640/1650-~1690/1695), olasz Mattheson, Johann (wd) (1681–1764) Matton, Roger (wd) (1929–2004) Mayr, Johann Simon (wd) (1763–1845), német Wilhelm Mayer ( 1831 – 1898 ), cseh-osztrák (wd) Medtner, Nyikolaj Karlovics (wd) (1880–1951) Étienne-Nicolas Méhul (1763–1817) Melli, Domenico Maria (?-1609) Mendelssohn-Hensel, Fanny (1805–1847) Mendelssohn-Bartholdy, Felix (1809–1847) Meneghetti, Giovanni (wd) (~1730-1794) Mercadante, Saverio (1795-1870) Mercure, Pierre (wd) (1927–1966), kanadai Méreaux, Max (wd) (1946) Merkel, Gustav Adolf (1827-1885) Mertz, János Gáspár (1806–1856), magyar, német nevén Johann Kaspar Mertz Merula, Tarquinio (wd) (1594/1595–1665) Merulo, Claudio (wd) (1533-1604) Messager, André (wd) (1853–1929) Messiaen, Olivier (1908–1992) Meyerbeer, Giacomo (1791–1864) Mjaszkovszkij, Nyikolaj Jakovlevics (wd) (1881–1950) Michael, George (1963), angol Michel, Jean-Christian (?), kanadai Micus, Stephan (wd) (1953) Migot, Georges (wd) (1891–1976) Milhaud, Darius (1892–1974) Mingus, Charles Mitchell, Joni (1943) Mizogucsi, Hadzsime (wd) (1960-) Mompou, Federico (wd) (1893–1987) Mongrain, Erik (1980), kanadai Monnot, Marguerite (wd) (1903–1961) Monk, Thelonious (1917–1982) Monsigny, Pierre-Alexandre (wd) (1729–1817) Monte, Philippe de (wd) (1521–1603) Monteverdi, Claudio (1567–1643) Morales, Cristóbal de (wd) (1500–1553) Morandi, Giovanni (wd) (1777-1856) Morawetz, Oskar (wd) (1917-2007) Morel, François (wd) (1926) Morgan, Lee (wd) (1938-1972) Morin, Éric (wd) (1969-) Morley, Thomas (wd) (1557–1602) Morlacchi, Francesco (wd) (1784-1841) Moscheles, Ignaz (1794–1870) Mosto, Giovanni Battista (wd) (~1550-1596) Moulinié, Etienne (wd) (1600–1670) Moultaka, Zad (wd) (1967-) Moullet, Patrice (wd) (1946-) Moszkowski, Moritz (wd) (1854–1925) Mourat, Jean-Maurice (wd) (1944-) Mouret, Jean-Joseph (wd) (1682–1736) Mouton, Jean (wd) (1459–1522) Mozart, Leopold (1719–1787) Mozart, Wolfgang Amadeus (1756–1791) Muenz, Harald (wd) (1965-), vagy Münz Muffat, Georg (wd) (1653–1704) Murail, Tristan (wd) (1947) Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839–1881) Josef Mysliveček (1737–1781) N François-Joseph Naderman (wd) (1781–1835) Nádor Gyula (1860–1889) Conlon Nancarrow (wd) (1912–1997), mexikói Giovanni Maria Nanino (wd) (~1543/44–1607), vagy Nanini Pietro Nardini (1722–1793) Camillo de Nardis (wd) (1857–1951) Marija Lvovna Nariskina (wd) (1766–1806) Luis de Narváez (wd) (~1505–1549), vagy Luys de Narváez Jacques-Christophe Naudot (wd) (~1690–1762) Johann Gottlieb Naumann (wd) (1741–1801) Johann Nauwach (wd) (~1595–1630) José de Nebra (wd) (1702–1768), teljes néven José Melchor Baltasar Gaspar Nebra Blasco Vic Nees (wd) (1936–2013) Oliver Nelson (wd) (1932–1975) Németh Amadé (1922–2001) Massimiliano Neri (wd) (~1618/23–1670/73), vagy Negri Franz Xaver Neruda (wd) (1843–1915), vagy František Johann Baptist Georg Neruda (wd) (~1708–1780), vagy Jan Křtitel Jiří Giovanni Cesare Netti (1649–1686) Franz Christoph Neubauer (wd) (~1760–1795) Sigismund von Neukomm (1778–1858) Melchior Neusidler (wd) (1531–1591), vagy Neusiedler , Neysidler , Newsidler Alfred Newman (wd) (1901–1970) Otto Nicolai (1810–1849), teljes néven Carl Otto Ehrenfried Nicolai Carl Nielsen (1865–1931) Ludolf Nielsen (wd) (1876–1939) Walter Niemann (wd) (1876–1953) Mitja Nikisch (wd) (1899–1936) John Jacob Niles (wd) (1892–1980) Harry Nilsson (wd) (1941–1994) Guillaume-Gabriel Nivers (wd) (~1632–1714) Giovanni Domenico da Nola (wd) (~1510/20–1592), vagy Nolla August Nölck (wd) (1862–1928) Luigi Nono (1924–1990) Anthoni van Noordt (wd) (~1619–1675) Andrew Norman (wd) (1979–) Ludvig Norman (wd) (1831–1885) Robert Normandeau (wd) (1955–) Christopher Norton (wd) (1953–) Zygmunt Noskowski (wd) (1846–1909) Vítězslav Novák (wd) (1870–1949) Julius van Nuffel (wd) (1883–1953) Csari Nurimov (1941–1993) Emmanuel Nunes (wd) (1941–2012) José Maurício Nunes Garcia (wd) (1767–1830) O Jacob Obrecht (wd) (~1457/58–1505), vagy Hobrecht Johannes Ockeghem (~1410/30–1497), vagy Jean de Ockeghem , Okeghem , Ogkegum , Okchem , Hocquegam , Ockegham Jacques Offenbach (1819–1880) John Kolbjørn Ofstad (1917–1996) Domenico Dall’Oglio (wd) (~1700–1764) Anders Öhrwall (wd) (1932–2012) Per August Ölander (1824–1886) Mike Oldfield (1953–) Ole Olsen (wd) (1850–1927), norvég Otto Olsson (wd) (1879–1964), svéd Olsvai Imre (1931–2014) Michele Dall’Ongaro (wd) (1957–) George Onslow (wd) (1784–1853), teljes néven André George Louis Onslow Orbán György (1947–) Roy Orbison (1936–1988) Karl von Ordóñez (wd) (1734–1786), vagy Carlo , Carl d’Ordonetz , Ordonnetz , d'Ordóñez , d'Ordonez , Ordoniz Carl Orff (1895–1982) Leo Ornstein (wd) (1893–2002), eredetileg Lev Ornstejn Eleonora Orsini (1573–1634) Léon Orthel (wd) (1905–1985) Diego Ortiz (wd) (~1510–1570) Marbrianus de Orto (wd) (~ 1460–1529), vagy Marbriano Dujardin Willy Ostijn (wd) (1913–1993), vagy William Ostyn Caspar Othmayr (wd) (1515–1553) Bernardo Ottani (wd) (1736–1827) P Luis de Pablo (wd) (1930–), teljes néven Luis de Pablo Costales Pabst, Pavel Augusztovics (wd) (1854–1897), vagy Paul Papbst, teljes néven Christian Georg Paul Pabst Antonio Maria Pacchioni (wd) (1654–1738) Giorgio Pacchioni (wd) (1947–) Johann Pachelbel (1653–1706) Giovanni Pacini (wd) (1796–1867) Fredrik Pacius (1809–1891), eredetileg Friedrich Pacius Ignacy Jan Paderewski (1860–1941), németül Ignaz Paderewski Juan Gutiérrez de Padilla (wd) (~1590–1664) Annibale Padovano (wd) (1527–1575) Ferdinando Paër (1771–1839), eredetileg Ferdinando Francisco Pär , Paer Giuseppe Antonio Paganelli (wd) (~1710–1764) Niccolò Paganini (1782–1840) John Knowles Paine (wd) (1839–1906) Jacques Paisible (wd) (~1656–1721) Giovanni Paisiello (1740–1816) Josef Páleníček (wd) (1914–1991) Vincenzo Palermo (wd) (1967–) Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525–1594) Selim Gustaf Adolf Palmgren (wd) (1878–1951) Michael Pamer (wd) (1782–1827) Leonhard Päminger (wd) (1495–1567), vagy Paminger , Panninger Antonio Pampani (wd) (~1705–1775), vagy Pampino , Pampini Gaetano Panariello (1961–) Giovanni Antonio Pandolfi Mealli (wd) (~1624/30–1669/87) Paolo Pandolfo (wd) (1964–) Anton Pann (1797–1854) Sir Andrzej Panufnik (1914–1991) Jean Papineau-Couture (wd) (1916–2000) Girolamo Parabosco (wd) (~1524–1557) Pietro Domenico Paradisi (wd) (1707–1791) vagy Pier Domenico Paradies Elias Parish Alvars (1808–1849) Charlie Parker (1920–1955) Hubert Parry (wd) (1848–1918), teljes néven Sir Charles Hubert Hastings Parry, 1st Baronet Arvo Pärt (1935–) Claude Pascal (wd) (1921–) Antonio Pasculli (wd) (1842–1924) Bernardo Pasquini (1637–1710) Pierre Passereau (wd) (fl. 1509–1547) Georg von Pasterwitz (wd) (1730–1803) Jaco Pastorius (1951–1987) Big John Patton (wd) (1935–2002) Gustaf Paulson (1898–1966) Aleksandër Peçi (1951–) Mogens Pedersøn (wd) (~1583–1623), vagy Pedersen , Magno Petreo Pedrini, Teodorico (wd) (1671–1746) Penderecki, Krzysztof (1933) Pépin, Clermont (wd) (1926–2006) Johann Christoph Pepusch (wd) (1667–1752) Pergolesi, Giovanni Battista (1710–1736) Peri, Jacopo (1561–1633) Perle, George (wd) (1915-2009) Perotinus (1160–1220), franciásan Pérotin Perron, Alain (1959) Perusio Peterson, Oscar (1925) Peterson-Berger, Wilhelm (wd) (1867–1942) Petit, Pierre (wd) (1922–2000) Petrassi, Goffredo (1904–2003) Pettersson, Allan (wd) (1911–1980) Pfitzner, Hans (wd) (1869–1949) Philippe de Vitry (1291–1361) Piazzolla, Astor (1921–1992), argentin Piccinini, Alessandro (wd) ( 1566 – 1638 ), olasz Wenzel Pichl (wd) (1741–1805), vagy Václav Pierné, Gabriel (wd) (1863–1937) Pietro della Valle (wd) (1586-1652), más néven „il Pellegrino” Pinol, Julien (wd) (1972) Piriou, Adolphe (wd) (1878–1964) Piston, Walter (wd) (1894–1976) Pinchard, Max (wd) (1928-2009) Plamondon, Yannick (1970) Ponchielli, Amilcare (1834–1886) Porpora, Nicola (1686–1768) Porter, Cole (1891–1964) Poulenc, Francis (1899–1963) Pousseur, Henri (wd) (1929-2009) Powell, Bud (wd) (1924-1966) Praetorius, Hieronymus (wd) (1560–1629) Praetorius, Michael (1571–1621) Prévost, André (wd) (1934), kanadai Prokofjev, Szergej Szergejevics (1891–1953) Puccini, Giacomo (1858–1924), olasz Purcell, Henry (1659–1695) Q Johann Joachim Quantz (1697–1773) Joseph Quesnel (wd) (1746–1809) Jean-Baptiste Quentin (wd) (~1690–1742) Lucia Quinciani (wd) (~1566–1611) Marcel Quinet (wd) (1915–1986) R Niels Otto Raasted (wd) (1888–1966) Charles Racquet (wd) (1597–1664) Horațiu Rădulescu (wd) (1942–2008) Joachim Raff (wd) (1822–1882), teljes néven Joseph Joachim Raff Angelo Ragazzi (wd) (~1680–1750) Rahmanyinov, Szergej Vasziljevics (1873–1943) Pietro Raimondi (wd) (1786–1853) André Raison (wd) (~1640/50–1719) Jean-Philippe Rameau (1683–1764) Bernard Rands (wd) (1934–) Ture Rangström (wd) (1884–1947), teljes néven Anders Johan Ture Rangström Ránki György (1907–1992) François Rasse (1873–1955) Valentin Rathgeber (wd) (1682–1750), teljes néven Johann Valentin Rathgeber Hermann Raupach (wd) (1728–1778), teljes néven Hermann Friedrich Raupach Einojuhani Rautavaara (wd) (1928–2016) Maurice Ravel (1875–1937), teljes néven Joseph-Maurice Ravel John Rea (wd) (1944–), kanadai Giovanni Battista Reali (wd) (1681–1751) vagy Giovanni Reali Jean-Féry Rebel (wd) (1666–1747) Napoléon Henri Reber (wd) (1807–1880) Licinio Refice (wd) (1883–1954) Max Reger (1873–1916), teljes néven Johann Baptist Joseph Maximilian Reger Steve Reich (1936–) Anton Reicha (1770–1836), teljes néven Antoine-Joseph Reicha , Antonín Rejcha Joseph Reicha (wd) (1752–1795), vagy Josef Rejcha Johann Friedrich Reichardt (1752–1814) Johann Anton Reichenauer (wd) (1694–1730), vagy Antonín Reichenauer Johann Adam Reincken (wd) (1643–1722), vagy Jan Adams , Jean Adam , Reinken , Reinkinck , Reincke, Reinicke , Reinike Carl Reinecke (wd) (1824–1910) Carl Gottlieb Reissiger (wd) (1798–1859), vagy Karl Reißiger Henriette Renié (wd) (1875–1956) Ottorino Respighi (1879–1936) Julius Reubke (1834–1858) Esaias Reusner (wd) (1636–1679) Silvestre Revueltas (wd) (1899–1940) Ernest Reyer (wd) (1823–1909) Emil von Reznicek (wd) (1860–1945), teljes néven Emil Nikolaus Joseph, Freiherr von Reznicek , vagy Řezníček Josef Rheinberger (wd) (1839–1901), teljes néven Josef Gabriel Ritter von Rheinberger Lucas Ruiz de Ribayaz (wd) y Fonseca (~1626–1677) Giovanni Battista Riccio (wd) (~1570–1621), vagy Rizzo Étienne Richard (wd) (~1621–1669) Franz Xaver Richter (wd) (1709–1789) Roberday, François (wd) (1624–1680) Richter, Nico (wd) (1915–1945) Riley, Terry (wd) (1935) Rimszkij-Korszakov, Nyikolaj Andrejevics (1844–1908) Risset, Jean-Claude (wd) (1938–2016) Rodgers, Richard (1902–1979) Rodrigo, Joaquín (1901–1999) Johann Theodor Roemhildt (wd) (1684–1756) Rollins, Sonny (1930) Rosetti, Antonio (wd) (1750–1792) Luigi Rossi (~1597–1653) De Rossi Re, Fabrizio (wd) (1960) Rossini, Gioachino (1792–1868) Roszlavec, Nyikolaj Andrejevics (wd) (1881–1944) Rousseau, Frederick (wd) (1958) Roussel, Albert (wd) (1869–1937) Royer, Pancrace (wd) (1705–1755) Rubbra, Edmund (wd) (1901–1986) Rubinstein, Anton (1829–1884) La Rue, Pierre de (wd) (1460–1518) Ruzicka, Peter (wd) (1948) Rzewski, Frederic (wd) (1938) S Nicola Sabini (~1675–1705), vagy Sabino Antonio Sacchini (1734–1786), teljes néven Antonio Maria Gasparo Sacchini Hans Sachs (1494–1576) Harald Sæverud (wd) (1897–1992), teljes néven Harald Sigurd Johan Sæverud Joseph Bologne de Saint-George (wd) (1745–1799), teljes néven Joseph Bologne, Chevalier de Saint-Georges Jacques de Saint-Luc (wd) (1616–1708) Camille Saint-Saëns (1835–1921), teljes néven Charles-Camille Saint-Saëns Jean de Sainte-Colombe (wd) (~1640–1700), vagy Monsieur de Sainte-Colombe Esteban Salas y Castro (wd) (1725–1803), vagy Esteban Salas vagy Esteban Salas Montes de Oca Antonio de Salazar (wd) (~1650–1715), mexikói Antonio Salieri (1750–1825) Aulis Sallinen (wd) (1935–) Paolo Salulini (1709–1780) Giovanni Salvatore (wd) (~1611/20–1688) Giovanni Salviucci (wd) (1907–1937) José Eulalio Samayoa (wd) (~1781–1866) Gustave Samazeuilh (wd) (1877–1967) Giovanni Battista Sammartini (wd) (~1700/01–1775) Giuseppe Sammartini (wd) (1695–1750), teljes néven Giuseppe Baldassare Sammartini , vagy Gioseffo , San Martini , San Martino Pierre Sancan (wd) (1916–2008) Giovanni Felice Sances (wd) (~1600–1679), vagy Sancies , Sanci , Sanes , Sanchez Pier Giuseppe Sandoni (wd) (1685–1748), vagy Pietro Pierre Sandrin (wd) (~1490–1561), eredetileg Regnault Antonio de Santa Cruz (wd) (17xx) Aniello Santangelo (fl. 1737–1771) José Joaquim dos Santos (wd) (1747–1801) Gaspar Sanz (1640–1710), eredetileg Francisco Bartolomé Sanz Celma Adrian Grigorjevics Saposnyikov (1888–1967) Pablo de Sarasate (1844–1908), teljes néven Pablo Martín Melitón de Sarasate y Navascués Domenico Sarro (wd) (1679–1744), vagy Domenico Natale Sarri Giuseppe Sarti (1729–1802) Antonio Sartorio (wd) (1630–1680) Thomas Sartorius (1577–1637) Sáry László (1940–) Erik Satie (1866–1925) Henri Sauguet (wd) (1901–1989) Marian Sawa (wd) (1937–2005) Ahmed Adnan Saygun (1907–1991) Lambert de Sayve (wd) (~1548/49–1614), vagy Saive , Seave Rosario Scalero (wd) (1870–1954) Antonio Scandello (wd) (1517–1580) Giuseppe Scarani (fl. 1628–1641) Alessandro Scarlatti (1660–1725) Domenico Scarlatti (1685–1757) Francesco Scarlatti (1666–1741) Scelsi, Giacinto (wd) (1905–1988) Schaeffer, Pierre (wd) (1910–1995) Schafer, R. Murray (wd) (1933) Scheidt, Samuel (wd) (1587–1654) Schein, Johann Hermann (wd) (1586–1630) Schickele, Peter (wd) (1935), alias (P. D. Q. Bach) Schmidt, Franz (wd) (1874–1939) Schmitt, Florent (wd) (1870–1958) Schnittke, Alfred (wd) (1934–1998) Schönberg, Arnold (1874–1951) Schreker, Franz (wd) (1878–1934) Schubert, Franz (1797–1828) Schulhoff, Erwin (wd) (1894–1942) Schuller, Gunther (wd) (1925) Schuman, William (wd) (1910), amerikai Schumann, Clara (1819–1896), vagy Clara Wieck-Schumann Schumann, Robert (1810–1856) Schütz, Heinrich (1585–1672) Seixas, Carlos (wd) (1704–1742) Seiber Mátyás (1905-1960) Giacomo Sellitto (wd) (1701–1763) Senfl, Ludwig (wd) (1486–1542) Senny, Édouard (wd) (1923–1980) Serini, Giovanni Battista (~1710 - ?) Sermisy, Claudin de (wd) (1490–1562) Shemer, Naomi (wd) (1931–2004) Shirō, Sagisu (wd) (1957-) Shorter, Wayne (1933-) Sibelius, Jean (1865–1957) Signorile, James (wd) (1952) Sinding, Christian (wd) (1856–1941) Silver, Horace (wd) (1928-2014) Simon, Paul (1941) Sisask, Urmas (wd) Sivori, Camillo (wd) (1815-1894) Smetana, Bedřich (1824–1884) Smith, Jimmy (wd) (1925-2005) Smolka, Martin (wd) (1959) Soler, Padre Antonio (wd) (1729–1783) Somers, Harry (wd) (1925) Sor, Fernando (1778–1839) Sosztakovics, Dmitrij Dmitrijevics (1906–1975), orosz Sorabji, Kaikhosru Shapurji (wd) (1892–1988) Spohr, Louis (1784–1859) Stamitz, Anton (wd) (1754–k. 1798/1809) Stamitz, Carl (wd) vagy Karl (1745–1801) Stamitz, Johann (wd) (1717–1757) Stanford, Charles Villiers (wd) (1852–1924) Stehman, Jacques (wd) (1912-1975) Stockhausen, Karlheinz (1928-) Strauss, Johann, id. (1804–1849) Strauss, Johann, ifj. (1825–1899) Strauss, Josef (1827–1870) Strauss Franz (wd) (1822–1905) Strauss, Richard (1864–1949) Stravinski, Igor (1882–1971) Strayhorn, Billy (wd) (1925-1967) id. Striggio, Alessandro (wd) (1540-1592) Sturzenegger Christophe (wd) (*1976) Suk, Josef (wd) (1874–1935) Sullivan, Arthur (wd) (1842–1900) Sumera, Lepo (1950–2000) Suppé, Franz von (1819–1895) Sweelinck, Jan Pieterszoon (wd) (1562–1621) Szkrjabin, Alekszandr Nyikolajevics (1872–1915) Szymanowski, Karol (1882–1937) T Germaine Tailleferre (1892–1983) Takács Jenő (1902–2005) Takada Midori (wd) (1951–) Takemicu Tōru (1930–1996), angolul Toru Takemitsu Otar Taktakisvili (wd) (1924–1989) Tallér Zsófia (1970–) Thomas Tallis (~1505–1585) Tan Tun (1957–), pinjin átírással Tán Dùn Éric Tanguy (wd) (1965–) Tanyejev, Szergej Ivanovics (wd) (1856–1915) Alexandre Tansman (wd) (1897–1986), lengyel-francia Mikael Tariverdijev (wd) (1931–1996), örmény-szovjet zeneszerző, orosz nevén Mikajel Leonovics Tarivergyijev Francesc d’Assís Tàrrega i Eixea (1852–1909), spanyolul Francisco Tárrega Giuseppe Tartini (1692–1770) Bernie Taupin (wd) (1950–) Carl Tausig (wd) (1841–1871), vagy Karl , Karol John Tavener (wd) (1944–2013), teljes néven Sir John Kenneth Tavener John Taverner (wd) (~1490/95–1545) António Teixeira (~1707–1769), portugál Georg Michael Telemann (1748–1831) Georg Philipp Telemann (1681–1767) Ludwig-Wilhelm Tepper de Ferguson (wd) (1768–1838), vagy Lewis-William Ferguson-Tepper , Tepper von Ferguson Terrasse, Claude (wd) (1867–1923) Tertre, Étienne du (wd) (15xx), vagy Estienne du Tertre Tessarini, Carlo (wd) (~1690–1766), teljes néven Carlo Tessarini da Rimini Thalberg, Sigismund (wd) (1812–1871), vagy Sigismond Theaker, Daniel (wd) (1967–) Theile, Johann (wd) (1646–1724) I. Theobald navarrai király (1201–1253), franciául Thibaut Ier de Navarre Mikisz Theodorakisz (1925–) Maurice Thiriet (1906–1972) Virgil Thomson (wd) (1896–1989) Ludwig Thuille (wd) (1861–1907) Tihanyi László (1956–) Tillai Aurél (1930–) Edgar Tinel (wd) (1854–1912) Sir Michael Tippett (wd) (1905–1998) Tiszai Péter (1973–) Rudolf Tobias (wd) (1873–1918), észt Karl Joseph Toeschi (wd) (1731–1788), vagy Carlo Giuseppe Václav Tomášek (wd) (1774–1850) Aloisio Luigi Tomasini (1741–1808) Fernand de La Tombelle (wd) (1854–1928) Top, Damien (wd) (1963) Tóth Péter (1965, Budapest) Torelli, Giuseppe (1658–1709) Tournemire, Charles (1870–1939) Tremblay, Gilles (1932-2017), kanadai Tremblay, Marc (wd) (1960-), kanadai Tubin, Eduard (wd) (1905–1982), észt Tukiçi, David (wd) (1956-), albán U Marco Uccellini (wd) (~1603/10–1680) Udvardy László (1927–) Eva Ugalde (1973–) Joseph Umstatt (wd) (1711–1762) Francesco Antonio Urio (wd) (~1631/32–1719) Anton Urspruch (wd) (1850–1907) Leslie Uyeda (1953–) V Nicola Vaccai (wd) (1790–1848), vagy Vaccaj Raymond Vaillant (wd) (1935–2006) Vajda János (1949–) André Valadão (1978–) Enríquez de Valderrábano (wd) (~1500–1557) Jiří Válek (wd) (1923–2005) Antonio Valente (wd) (~1520–1601) Robert Valentine (wd) (~1671–1747), vagy Roberto Valentini , Valentino Giovanni Valentini (wd) (~1582–1649) Giovanni Valentini (wd) (~1750–1804) Giuseppe Valentini (wd) (1681–1753), becenevén Straccioncino Gaetano Valeri (1760–1822) Giuseppe Vallaperti (1756–1814) Jean Vallerand (wd) (1915–1994) Nicolas Vallet (wd) (~1583–1642), vagy Nicholas , Nicolaes Francesco Antonio Vallotti (wd) (1697–1780) Francesc Valls (wd) (~1665/71–1747), teljes néven Francesc Valls i Galan , spanyolul Francisco Valls Johann Baptist Vanhal (wd) (1739–1813), vagy Wanhal , Wa�hal , Wanhall , van Hall , Jan Křtitel Vaňhal Elia Vannini da Medicina (1644–1709) José de Vaquedano (wd) (1642–1711) Edgard Varèse (1883–1965), teljes néven Edgar Victor Achille Charles Varèse Pēteris Vasks (wd) (1946–) Vass Lajos (1927–1992) Paolino Vassallo (1856–1923) Vasziljenko, Szergej Nyikiforovics (wd) (1872–1956) Ralph Vaughan Williams (1872–1958) Vavilov, Vlagyimir Fjodorovics (1925–1973) John Veale (wd) (1922–2006) Orazio Vecchi (wd) (1550–1605) böröllői és izsákfai Vecsey Ferenc (1893–1935), németül Franz von Vecsey Pavel Josef Vejvanovský (wd) (~1633/39–1693) Gaetano Veneziano (wd) (1665–1716) Girolamo Venier (wd) (1650–1735) Vent, Jan Nepomuk (wd) (1745–1801), vagy Johann Nepomuk Wendt Ivo de Vento (wd) (~1543/45–1575), flamand Francesco Venturini (wd) (~1675–1745) Antonio Veracini (wd) (1659–1733) Francesco Maria Veracini (wd) (1690–1768) Carl Verbraeken (wd) (1950–) Philippe Verdelot (wd) (~1480/85–1530/32), vagy Verdelotto Giuseppe Verdi (1813–1901) Veress Sándor (1907–1992) Hermann Vergeiner (1859–1900) Johannes Verhulst (wd) (1816–1891) Matthijs Vermeulen (wd) (1888–1967) Vézina, Joseph (wd) (1849–1924) Victoria, Tomás Luis de (1548–1611) Vierne, Louis (1870–1937) Vieuxtemps, Henri (wd) (1820–1881) Vig, Tommy (1938) Villa-Lobos, Heitor (1887–1959) Vinci, Leonardo (1690–1730) Viotti, Giovanni Battista (wd) (1755–1824) Visconti, Gasparo (wd) (1683–~1713) de Visée, Robert (wd) (1658–1725), francia Visnyegradszkij, Ivan Alekszandrovics (wd) (1893–1979) Vitali, Giovanni Battista (wd) (1632–1692) Vitali, Tomaso Antonio (wd) (1663–1745) Vitry, Philippe de (1291–1361) Vitzthumb, Ignaz (wd) (1724–1816) Vivaldi, Antonio (1678–1741) Viviani, Giovanni Buonaventura (wd) (1638–1692) Vivier, Claude (wd) (1948]]–1983) Roman Vlad (wd) (1919–2013) Vranický Pavel (wd) vagy Paul Wranitzky (1756–1808) W Hendrik Waelput (wd) (1845–1885), teljes néven Philippe Henri Pierre Jean-Baptiste Waelput Johan Wagenaar (wd) (1862–1941) Georg Christoph Wagenseil (1715–1777) Richard Wagner (1813–1883), teljes néven Wilhelm Richard Wagner Siegfried Wagner (wd) (1869–1930), teljes néven Siegfried Helferich Richard Wagner Rudolf Wagner-Régeny (1903–1969) Rufus Wainwright (1973–), teljes néven Rufus McGarrigle Wainwright Émile Waldteufel (1837–1915), eredetileg Charles Émile Lévy Stewart Wallace (wd) (1960–) August Walter (wd) (1821–1896) Johann Walter (wd) (1496–1570), vagy Johannes Walther , eredetileg Johann Blankenmüller Johann Gottfried Walther (1684–1748) Johann Jakob Walther (1650–1717) William Walton (1902–1983), teljes néven Sir William Turner Walton John Ward (wd) (~1571/90–1638) Peter Warlock (wd) (1894–1930), eredetileg Philip Arnold Heseltine Diane Warren (wd) (1956–) Henryk Wars (wd) (1902–1977), eredetileg Warszawski , Warszowski Unico Wilhelm van Wassenaer (wd) (1692–1766), teljes néven Unico Wilhelm rijksgraaf van Wassenaer Obdam Samuel Webbe (wd) (1740–1816) Carl Maria von Weber (1786–1826) Joseph Miroslav Weber (wd) (1854–1906), vagy Josef Anton Webern (1883–1945) Matthias Weckmann (wd) (~1616–1674), vagy Weckman Thomas Weelkes (wd) (~1575/76–1623) Gaspar van Weerbeke (wd) (~1445–1516) Romanus Weichlein (wd) (~1652–1706), eredetileg Andreas Franz Weichlein Joseph Weigl (1766–1846) Karl Weigl (wd) (1881–1949) Kurt Weill (1900–1950) Weiner Leó (1885–1960) Felix Weingartner (1863–1942), teljes néven Paul Felix von Weingartner Judith Weir (wd) (1954–) Hugo Weisgall (wd) (1912–1997) Julius Weismann (wd) (1879–1950) Silvius Leopold Weiss (wd) (1687–1750), vagy Sylvius , Silvyus Egon Wellesz (wd) (1885–1974) Johann Baptist Wendling (wd) (1723–1797) Werner Alajos (1905–1978) Gregor Joseph Werner (wd) (1693–1766) Charles Wesley (wd) (1757–1834) Samuel Wesley (wd) (1766–1837) Samuel Sebastian Wesley (1810–1876) Peter Westergaard (wd) (1931–) Whitacre, Eric (wd) (1970–) Whitbourn, James (1963–) Widor, Charles-Marie (1844–1937) Wieniawski, Henryk (1835–1880) Willaert, Adrian (wd) (1490–1562) Williams, John (1932–) Wilms, Johann Wilhelm (wd) (1772–1847) Wilson, Brian (1942–) Winter, John (1940–2014) Wold, Erling (wd) (1958–) Wolf, Hugo (wd) (1860–1903) Wolf-Ferrari, Ermanno (wd) (1876–1948) Wolkenstein, Oswald von (wd) (1377–1465) Wollett, Henri (wd) (1864–1936) Wonder, Stevie (1950–) Wuorinen, Charles (wd) (1938–) Würtzler Arisztid (1925–1997) X Jánnisz Xenákisz (wd) (1922–2001), Iannis Xenakis Antonio Ximénez (1751–1826) Fabián Ximeno (1595–1654), teljes néven Fabián Ximeno Pérez Y Narciso Yepes (1927–1997) Michèl Yost (1754–1786) La Monte Young (wd) (1935–), teljes néven La Monte Thornton Young Victor Young (wd) (1900–1956) Eugène Ysaÿe (1858–1931), teljes néven Eugène-Auguste Ysaÿe Théo Ysaÿe (wd) (1865–1918), teljes néven Théophile Ysaÿe Isang Yun (wd) (1917–1995), vagy Yun I-sang Z Záborszky József (1918–2015) Friedrich Wilhelm Zachow (wd) (1663–1712), vagy Zachau Mario Zafred (wd) (1922–1987) Ivan Zajc (wd) (1832–1914), teljes néven Ivan Dragutin Stjepan pl. Zajc Johan David Zander (wd) (1752–1796) Gasparo Zanetti (wd) (~1600–1660) Andrea Zani (wd) (1696–1757), teljes néven Andrea Teodoro Zani Uberto Zanolli (wd) (1917–1994) Frank Zappa (1940–1993) Gioseffo Zarlino (wd) (1517–1590) Lorenzo Zavateri (wd) (1690–1764), teljes néven Lorenzo Gaetano Zavateri Jan Dismas Zelenka (wd) (1679–1745), eredetileg Jan Lukáš Zelenka Ferdinand Zellbell (wd) (1689–1765), teljes néven Ferdinand Zellbell den äldre Carl Friedrich Zelter (wd) (1758–1832) Alexander von Zemlinsky (wd) (1871–1942) Benigno Zerafa (wd) (1726–1804) Juan García de Zéspedes (wd) (~1619–1678), vagy de Céspedes Marc’Antonio Ziani (wd) (~1653–1715) Pietro Andrea Ziani (wd) (1616–1684) Carl Michael Ziehrer (wd) (1843–1922), vagy Karl Mikołaj Zieleński (wd) (~1560–1620) Michał Zieliński (1965–) Arvīds Žilinskis (wd) (1905–1993) Hans Zimmer (1957–) Anton Zimmermann (wd) (1741–1781) Bernd Alois Zimmermann (wd) (1918–1970) Niccolò Antonio Zingarelli (wd) (1752–1837), vagy Nicola Domenico Zipoli (wd) (1688–1726) Annibale Zoilo (wd) (1537–1592) Carlo Zuccari (wd) (1703–1792) Francesco Maria Zuccari (wd) (1694–1788) Johann Rudolf Zumsteeg (wd) (1760–1802) Inon Zur (1965–) Bernard Zweers (1854–1924) Ellen Taaffe Zwilich (wd) (1939–) Chile történelme Chile történelme több ezer éves időszakot ölel fel: A kezdetek A terület első lakói az észak felől 10 000 évvel ezelőtt ide vándorló emberek voltak, akik a folyók termékeny völgyeiben valamint a tengerparton telepedtek le. Az Inka Birodalom az 1500-as évek elejére elfoglalta a mai Észak-Chile kopár, kietlen területeit is. A spanyol gyarmatosítás Az első európai, aki a térségben járt, az 1520-ban Magellan volt, aki felfedezte azt a déli átjárót a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között, amit ma Magellán-szorosnak hívnak. a következő európai a spanyol Diego de Almagro konkvisztádor és csapata volt, aki 1535-ben Peru felől jött és aranyat keresett. A felfedezők több helyi indián kultúrával is találkoztak a területen, akik főleg mezőgazdaságból és vadászatból éltek. Chile gyarmatosítása 1540-ben kezdődött, és Pedro de Valdivia, Pizarro egy főhadnagya vezette, aki 1541. február 12-én megalapította Santiago de Chile városát. Bár a spanyolok nem találtak számottevő arany- és ezüstlelőhelyeket, felismerték a központi völgy mezőgazdasági jelentőségét, és a terület a Perui Alkirályság része lett. A terület gyarmatosítása csak lassan haladt, és az indiánok jelentős ellenállásával zajlott. Egy 1553-as indián felkelés Valdivia halálával végződött, és sok spanyol település is elpusztult. 1598-ban és 1655-ben is jelentős felkelések robbantak ki. 1683-ban a rabszolgaság eltörlése enyhítette a feszültséget a telepesek és az indiánok között. A függetlenség elnyerése 1808-ban Chilében létrejöttek az első függetlenségi mozgalmak, majd (a napóleoni háborúkat és Spanyolország gyengeségét kihasználva) Chile 1810-ben autonóm köztársaság lett a Spanyol Királyságon belül. 1817-től a függetlenségi mozgalom vezetője Bernardo O'Higgins lett, aki fegyveres erőivel legyőzte a királypárti seregeket, majd 1818. február 12-én Chilét független köztársasággá nyilvánították O'Higgins vezetése alatt. Chile a 19. században Habár az ország független lett, a társadalom megőrizte a gyarmati időszak alatti szerkezetét. A gazdag családoknak és a római katolikus egyháznak továbbra is nagy befolyása volt a mindennapi politikai életre. Habár ezt a helyzetet megszüntette egy erős elnöki hatalom, de a gazdag földbirtokosoknak továbbra is sok hatalmuk maradt. A 19. század végére a kormány megszilárdította hatalmát, és ezzel egyidőben a déli területeken könyörtelenül elnyomta az indián népességet. 1879 és 1883 között Chile Peru és Bolívia ellen vívta a könyörtelen salétromháborút, melyben hatalmas veszteségek árán (több mint 15 000 sebesült és halott), de megszerezte az ellenőrzést a salétromban gazdag Atacama-sivatag felett (s ezzel több mint egyharmadával növelte területét), és így kiszorította Bolíviát a Csendes-óceán partvidékéről. 1881-ben Chile és Argentína szerződést kötött a Magellán-szoros feletti ellenőrzés megosztásáról. 1891-ben polgárháború dúlt Chilében, melynek eredményeként újrafelosztották a hatalmat az elnök és a kongresszus között, és létrejött egy parlamentáris demokrácia az országban. Chile a 20. században Az 1920-as években az erős középosztálynak hála, a reformpárti Arturi Alessandri Palma lett az elnök, aki Mussolini olasz államának néhány eleme iránt bámulattal volt. Az 1920-as években megerősödtek a marxista csoportok is. 1924-ben Luis Altamirano tábornok vezetésével katonai puccs zajlott le az országban, amely zűrzavart hozott egészen 1932-ig. Az 1925 és 1932 között fennálló chilei katonai diktatúra nem volt olyan véres és korrupt, mint a hasonló kormányok Dél-Amerika többi országában. Végül 1932-ben a katonai kormány lemondott hatalmáról, és az országban visszaállt az alkotmányos rend. 1973-ban a gazdaság súlyos válságba került. Az infláció hatalmas méreteket öltött. 1973. szeptember 11-én egy újabb katonai puccs megdöntötte Salvador Allende kormányát, s az elnök öngyilkosságot követett el. A hatalmat egy tábornok, Augusto Pinochet vette át, akinek az elnöklése alatt az emberi jogok súlyosan sérültek. A diktatúra alatt több tízezer ember kényszerült elhagyni az országot, és szintén tízezreket vetettek börtönbe és kínoztak meg. Egy nem szabályos népszavazás után új alkotmányt fogadtak el 1980. szeptember 11-én, melynek köszönhetően Pinochet újabb nyolc évre lett elnök. 1989. december 14-én a demokratikus választásokon a szavazók többsége a kereszténydemokrata Patrício Aylwint választotta elnökké. Chile a 21. században 2011-es magallanesi tüntetések Új Magyarok Új Magyarok Fényes Samu 1933-ban Bécsben indított havi folyóirata, amelyet, miután egy számát Ungváron adta ki, 1933 októberétől 1937 szeptemberéig – román hatósági engedéllyel – Bukarestben jelentetett meg. A folyóirat irányvonala A lap Bukarestben kiadott első számának programcikkében a szerkesztő baloldali eszmeiségű célokat fogalmaz meg, a Trianon utáni magyarországi rendszer „revizionista, irredenta kurzusának kíméletlen bírálatát”, a minden jogtól megfosztott paraszti milliók érdekeinek védelmét, az arisztokrácia politikai szerepének leleplezését, a románokkal, szerbekkel, szlovákokkal való „testvéri békesség” munkálását, köszönetet mondva azért az „előkelő és előzékeny” vendégfogadásért, amelyben a szerkesztő Romániában részesült. A további cikkekben, a politikai-társadalmi rovat közleményeiben a szerkesztő nyomon követte a magyarországi bel- és külpolitikai élet fejleményeit. Kommentárjai általában bíráló, elítélő jellegűek voltak: beállításában a történelmi Magyarország a népek börtöne, ezzel szemben az utódállamokban a magyarság a demokratikus politikai szabadságjogok áldásaiban részesül. „Ma az egész világon egy ország van – írta –, ahol a magyar nép teljesen el van nyomorítva és nyomva: Magyarország.” Támadta a magyar írókat, akik „igazában az állam szolgálatában állnak”, globálisan az erdélyi magyar sajtót, amely „dohos levegőjű és konzervatív”, „minden tekintély és súly híján való”. Heves vitákat folytatott az Erdélyi Lapokkal, a Keleti Újsággal, a Brassói Lapokkal. Külpolitikai kommentárjaiban élesen bírálta a nemzetiszocializmus eszmerendszerét és politikai gyakorlatát, az antiszemitizmust, figyelmeztetett a háborús készülődésekre. Az egyszemélyes folyóirat cikkeinek, kommentárjainak – sőt a benne közölt szépirodalmi alkotásoknak is – legnagyobb részét aláírás nélkül vagy álnéven közölte. Az aláírt cikkek szerzői között Dániel Arnold, Fejér Dezső, Kéri Pál, Leleszy Béla, Molter Károly, Salamon László (Maros Tamás), Silbermann Jenő, Tabéry Géza, Turnowsky Sándor (Skydor), Vincze Sándor nevével találkozunk. Irodalmi rovatát csaknem teljes egészében a szerkesztő, Fényes Samu folytatásos regényei, főképpen falusi tárgyú elbeszélései töltötték ki. Rendszeresen közölt könyvbírálatokat, ismertetéseket többek között a Puszták népéről, a Néma forradalomról, a Viharsarokról, Veres Péter könyveiről. Ugyancsak rendszeresek voltak a folyóiratban a kortárs tudományos elméleteket ismertető cikkek, tanulmányok is, többek között Einstein, Max Planck, Freud és mások – nyilván más közlésekből átvett – írásai. Filozófiai, közgazdasági, pszichológiai, történelmi, szociológiai kitekintéseiben szólt a kortárs tudományos élet újdonságairól, eredményeiről. Ebben a vonatkozásban több volt ez a folyóirat, mint a román kormánykörök pénzén kiadott antirevizionista, nemzetellenes fórum, aminek a kortársak a nézeteivel folytatott vitákban minősítették. Maglione Maglione (piemonti nyelven Majon) egy olasz község a Piemont régióban, Torino megyében. Az Erbaluce borok hazája. Földrajza A község Torino és Vercelli megyék határán fekszik. A golf története A golf labdajáték eredete nem egyértelmű. A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a sportot a középkori Skóciában játszották először, mindenesetre itt alakult ki a mai modern sportág elődje és első szabályai. Azonban más elméletek szerint hasonló játékot már Hollandiában, illetve jóval korábban Kínában is játszottak. Eredete Egy 1297. február 26-ára keltezett feljegyzés megemlíti, hogy a hollandiai Loenen aan de Vecht városában golfhoz hasonló játékot játszottak. A játékot bőrladbával és ütőkkel játszották; az nyert, aki a labdát a több száz méter távolságban lévő lyukba a legkevesebb ütéssel juttatta el. A modern golfjátékot azonban a legtöbben skót találmánynak tartják, mivel a sportot a skót parlament rendeletei két alkalommal is említik a 15. században. Mindkét rendelet megtiltotta a gowf néven említett sport gyakorlását. Egyesek ezt a sportot a mai hurling-hez vagy gyeplabdához hasonló sportnak tartják, mint a modern golf elődjének, és véleményük szerint a 17. századi Hollandiában játszották először azt a játékot, amelyben egy kis labdát kellett eljuttatni egy lyukba -különféle ütők segítségével. A golf szót is a holland "kolf" (jelentése "bot, "buzogány", "ütő") skót változatának tartják. Ezen felül más források is feljegyeztek a golfhoz hasonló játékot a kontinentális Európa területén azelőtt, hogy a skótoknál megemlítették volna. Mindenesetre ezek a korábbi játékok csak alapjaiban hasonlítottak a mai golfjátékhoz és a rendelkezésre álló tények szerint a modern sportág ténylegesen Skóciában fejlődött ki: itt alakították ki a ma is használt szabályokat, itt építették az első állandó golfpályát és itt alakult meg az első golfklub. Az első írásos szabálygyűjtemény is Skóciából származik, valamint itt építettek először 18 lyukú pályát. Az első hivatalos versenyeket és bajnokságokat is skót városok klubjai között rendezték. Hamarosan a modern golfjáték előbb Angliában, majd a világ minden részében elterjedt. A mai is működő legrégebbi golfpálya a The Old Links, amely a Musselburghi versenypálya szomszédságában található. Írásos bizonyítékok igazolják, hogy itt már 1672-ben játszották a golfot, bár állítólag I. Mária skót királynő már 1567-ben játszott ezen a pályán. Nemzetközi golftörténet 15. század Az első golffal kapcsolatos írásos emlékek 1457-ből származnak, amikor II. Jakab király és a skót parlament betiltották a futballt és a golfot, hogy a skótokat az íjászat gyakorlására késztessék. A tilalmat később III. Jakab (1471) és IV. Jakab (1491) is jóváhagyta. A Skócia és Anglia közötti 1502-es békeegyezmény szükségtelenné tette a lakosság további félkatonai képzését. Nem sokkal ezután maga IV. Jakab is kipróbálta a játékot, az Udvari Tanács pedig egy rendeletben határozta meg a golfütőkre vonatkozó szabályokat. 16. század I. Károly a 16. század végéig egész Nagy-Britanniában betiltotta a golfot. Az első ismert polgári golfozó Sir Robert Maule volt, aki 1527-ben Barry Links területén, Carnoustie közelében játszott. St. Andrewsban az első golfra történő utalás 1552-ből származik, egy évvel megelőzve a helyi érsek rendeletét, amely a környékbeliek számára engedélyezte a játékot. A sport Franciaországba Stuart Mária révén jutott el, aki 1567-ben, nem sokkal férje halála után, az első ismert női golfozóként játszotta a játékot (többen kritizálták is emiatt). 17. század Az ütőkészítők közül William Mayne vált elsőként ismertté 1603-ban, aki „királyi ütőkészítőként” VI. Jakab számára kezdett golfütőket készíteni. A „featherie”, a tollal töltött labda 1618-ban jelent meg. A golf Amerikában elsőként egy 1659-es rendelet révén bukkant fel, melyben a New York állambeli Albany utcáin megtiltották a játékokat. Az első nemzetközi meccsre 1682-ben került sor Leith városában, ahol a skótok (akiket York hercege és George Patterson képviselt) legyőztek egy ismeretlen nevű angol párost. Ezen esemény kapcsán vált ismertté az első ütőhordó (caddie), egy bizonyos Andrew Dickson, aki York hercegének ütőit hordozta. 18. század 1735-ben megalakult az első golfklub, a Royal Burgess Golf Society. 1743-ban indították útnak Amerikába az első golfütő szállítmányt. 1744-ben Leith-ben megalakult a Gentlemen Golfers of Leith társaság, amely elsőként kezdte lejegyezni a golf szabályait. Később belőlük alakult meg a még ma is létező Honourable Company of Edinburgh Golfers társaság. 1754-ben a legelső golfklub, amely St. Andrews Society of Golfers néven jött létre és amely a későbbiekben a Royal & Ancient Golf Club of St Andrews nevet kapta, megjelentette az első kodifikált golf szabályzatot. A stroke play 1759-ben jelent meg St Andrewsban, a korábbi match play változataként. 1766-ban a Londonhoz közeli Royal Blackheath-ben megalakult az első Skócián kívüli golfklub, amely 1768-ban Leith-ben nyitotta meg klubházát. 19. század 1810-ben Musselburgh-ban került megrendezésre az első feljegyzett női torna. 1867-ben St Andrewsban létre jött az első női golfklub. 1820-ban került sor az első Brit-szigeteken kívüli klubalapításra, az indiai Bengaluruban. 1826-ban készítették az első ütőnyelet hikori fából, 1891-ben pedig megjelent az acél ütőnyél. 1848-ban látott napvilágot a featherie könnyebb és olcsóbb változata a guttapercha, amelyet 1898-ban a készítőjéről elnevezett, kemény gumi borítású Haskell-labda követett. 1860-ban, Prestwickben került első ízben megrendezésre a legrégebbi torna, a napjainkig fennmaradt Open Championship. 1867-ben Young Tom Morris érte el a legelső egy ütésből történő győzelmet, azaz hole in one-t. 1894-ben létrejött az USGA. 1898-ban Stableford pontozási rendszert dolgozott ki, 1899-ben pedig szabványosították a labdatartót. 20. század 1900-ban és 1904-ben a golf szerepelt az olimpiai játékokon. 1902-ben jelent meg a hornyolt felületű ütőfej. 1905-ben szabványosították a golflabdák felületén található bemélyedéseket, amelyek az egyenes repülést biztosítják. 1910-ben jelent meg a középre illesztett nyelű putter, amelyet az R&A elutasított, az USGA pedig elfogadott. Ezzel kezdetét vette egy 42 éves időszak, amelyben a hivatalos golf szabálykönyvnek két változata létezett. 1911-ben az R&A az acél ütőnyelet is elutasította. 1916-ban megalakult a PGA of America, a profi golfozók érdekképviseleti szervezete. 1929-ben az acél ütőnyél mindenütt engedélyezetté vált, kiszorítva ezzel a hikori ütőnyelet. 1938-ban alkalmazták először a 14 ütős szabályt, amely limitálja a játékosok számára a felhasználható ütők mennyiségét. 1951-ben az R&A és az USGA egységesíti a szabálykönyvet, eltörölve a stymie-t (az ellenfél labdájának megkerülésére vonatkozó szabályt) és elfogadva a középre illesztett nyelű puttert. 1963-ban megjelent a gumi markolat (felváltva a bőrt) és az öntöttvas ütőfej (felváltva a kovácsoltat), amelyeket 1969-ben a grafit ütőnyél és a Cavity Back ütőfej követett. 1971-ben Alan Shepard elvégezte az első golfütést a Holdon. 1979-ben megjelent az első fém driver ütőfej, megkezdve a datolyaszilva fából készült változat kiszorítását. 1994-ben titánból készült wood ütők jelentek meg az amerikai piacon. A golfpálya fejlődése A golfpályákon nem mindig volt 18 lyuk. A St Andrews Links pályát egy keskeny földcsíkon alakították ki, a tengerhez közel. Már a 15. században a klub golfozói a terep adottságaihoz igazodó pályát alakítottak ki, 11 szakasszal a klubháztól és a pálya távolabbi vége között. A játékot mindkét irányban játszották, vagyis összesen 22 szakaszt játszottak. 1764-ben úgy ítélték meg, hogy néhány lyuk között a távolság nem megfelelő és ezeket összevonták, a szakaszok számát ezzel 9-re csökkentették és így a játékot 18 szakasszal játszották. Mivel a St. Andrews pálya akkoriban az egyik legismertebb és legelismertebb volt, a többi klub is átvette a 18 szakaszt és később ez lett a nemzetközileg elfogadott szabvány. A felszerelés fejlődése A golf fejlődése részben megnagyarázható a sporthoz használt felszerelés fejlődésével. A játék kellékei közül a legnagyobb fejlődésen a labda ment keresztül. Az 1930-as évek előtt számos változata létezett, a kezdeti bórlabdától, ekkor az amerikai United States Golf Association (USGA) szabályzatában rögzítette a labda súlyát és méretét. Ezt követte az USGA másik szabálya, amelyik kikötötte, hogy semmilyen labda kezdősebessége nem haladhatja meg a 250 láb/másodpercet. A golf fejlődésére lényeges hatással volt az ütők fejlődése is. Az első golfütőket fából készítették. Az ütő nyelének elkészítéséhez leggyakrabban hikoridiót, még az ütő fejéhez az amerikai ébenfa (Diospyros virginiana) volt a leggyakrabban alkalmazott faanyag keménysége miatt. Ahogyan a golflabdák egyre keményebbek lettek (különösen a mag 1850 körüli bevezetése után), az ütők fejét elkezdték vaslemezekkel bevonni. Az 1890-es évektől kezdve gyártottak acélnyelű ütőket, de elég sokáig tartott, amíg ezeket a golfszövetségek elfogadták. Az 1970-es évektől kezdve egyre gyakrabban használtak grafitot az ütők nyelének elkészítéséhez. Az 1980-as években készítették el az első, teljesen fémből készült fa (wood) ütőt, amelyeket mára már szinte csak könnyű és rugalmas fémötvözetekből (főként titánból és alumíniumból), ill. kevlárból vagy üvegszálas műanyagból készítenek. A legmodernebb golfütőket grafit nyéllel és titán fejjel készítik, a könnyű titánötvözetek eredményeként a fejek sokkal nagyobbak lehetnek, mint korábban. A legújabb technológiával készült ütőkön az ütő borítása sokkal vékonyabb, ezért felerősödik az a ruganyos hatás, amit a bevonat a labdára kifejt, és ezzel megnöveli az elméletileg elérhető ütéstávolságot. Az angol nyelven Coefficient of Restitution (COR) néven ismert jelenségre az USGA is felfigyelt és legújabb szabályaiban ennek mértékét .83-ban határozta meg, míg az ütők fejének méretét 460 cm²-ben maximálta. A "golf" szó fejlődése A golf szót elsőször 1457-ben említették egy skót törvényben, amely a parlament által betiltott játékok között felsorolta a gouf-ot is. Ez a szó a feltételezések szerint a skót gael nyelv egyik szavából, a goulf-ból származik, amelynek jelentése "ütni, pofon vágni". A gale szó feltehetően a hollandból, a kolf szóból származhat (jelentése "ütő" vagy "bot") és amely a hasonló holland játék nevét adta. Egy 1452-es okirat is említi a golfot, amelyben II. Jakab skót király betiltotta a játékot, mivel a feltételezések szerint elvonta alattvalói figyelmét az íjászat és más "hasznos" tevékenységek gyakorlásától. Egy meglehetősen elterjedt városi legenda szerint a játék neve az angol "Gentlemen Only, Ladies Forbidden" kifejezés kezdőbetűinek összevonásából származik, de az etimológiai kutatások alapján ez szinte biztosan téves, mivel csak a modern nyelvhasználatban terjedt el, hogy a rövidítésekből szavakat képeztek. Golfhoz hasonló játék Kínában 2005 áprilisában ismét kétségbe vonták a golf eredetére vonatkozó elfogadott elméleteket, amikor Ling Hongling professzor, a kínai Lanzhou University kutatója, bizonyítékokat tárt fel arra nézve, hogy a modern golfhoz hasonló játékot játszottak a déli Tang-dinasztia, azaz 500 évvel azelőtt, hogy a golfot először említették Skóciában. A Szung-dinasztia idejéből (960–1279) származó Dōngxuān feljegyzések (���) említenek egy chuíwán (��) nevű játékot és a játék menetét ábrázoló rajzokat. A játékot 10 ütővel játszották (köztük volt a cuanbang, pubang és shaobang, amelyek hasonlatosak a mai faütőkhöz (driver, 2-es és 3-as ütő). Az ütőket jade és aranyberakásokkal díszítették, vagyis a golf leginkább az előkelő gazdagok játéka lehetett. A kínai archívumokban fennmaradt egy feljegyzés egy Tang hivatalnokról, aki lányát kérte fel arra, hogy a játékhoz szükséges luykakat kiássa. Ling professzor elmélete szerint a játék mongol kereskedők közvetítésével került Európába a középkor vége felé. A legnagy presztízsű skót klub, a Royal and Ancient Golf Club of St. Andrews szóvivője mindezt csak azzal kommentálta, hogy: "Különféle labda és ütőjátékok már több száz éve léteznek, de a golfot, ahogyan ma ismerjük, 18 szakasszal, kétséget kizáróan Skóciában játszották először." Albertina Az Albertina női név az Albert férfinév továbbképzett női változata, jelentése nemes és fényes, híres. Rokon nevek Albertin, Alberta, Berta, Bertina Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es években szórványosan fordult elő. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Albertina sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok augusztus 24., november 15. Híres Albertinák Albertina Dias, portugál futó Csuta Csuta románul: Ciuta, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében. Fekvése Karánsebestől északra fekvő település. Története Csuta nevét 1411-ben Zsigmond király oklevele említette először Chutha in districtu Sebes néven, majd 1440-ben Cuta in districtu Caransebes formában volt említve. 1470 körül Czwta, 1655-ben Czuta, 1808-ban Csutta, 1888-ban és 1913-ban Csuta néven volt említve. 1411-ben a Macskásiak kérelmére Zsigmond király az aradi káptalan által elrendelte Csuta nevű birtokuk határainak bejárásátés kiigazítását. A falu akkor a sebesi kerületben feküdt. Csuta birtokosai voltak ekkor a Macskásiak közül : Macskási Dénes, Iván fia, Koszta és Farkas, Román fiai, András és Mihály, László fiai, és Iván, Mihály fia, valamint még Szilvásy Mihály, Iván fia és testvérei: László és István. 1440-ben I. Ulászló király a Macskásyakat megerősítette itteni birtokaikban. 1470 körül Macskásy Jakab zsidóvári várnagy Macskás, Theus, Tiukova, C z w t a, Zazest, Ruzsinócz és más részbirtokait 300 arany forintért elzálogosította, majd 1478-ban visszaváltotta a csutai és más részbirtokokat Mutnoki Mihály özvegyétől, melyeket Macskásy Zakár özvegye Mutnoki Mihálynak elzálogosított, hogy török fogságba esett leányát kiválthassa. 1671-ben, Amhed bég idején Karánsebeshez hasonlóan Csuta mellett is több fosztogatás történt, amiért az erdélyi fejedelem közbejárását kérték. 1769-ben a falu a zsupaneki oláh zászlóalj ohaba-bisztrai század községeinek egyikét képezte. 1778-ban az oláh-illír határrezredhez került, mely oláhbánsági ezreddé alakult, Csutát az ohabai századba osztották be. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Karánsebesi járásához tartozott. 1910-ben 713 lakosából 705 görög keleti ortodox román volt. Jean Monnet-díj A Jean Monnet-díj, azaz Charente megye képviselő tanácsának Jean Monnet-ról elnevezett európai irodalmi díja (Prix Jean Monnet de littérature européenne du département de Charente) egy francia irodalmi díj, mellyel 1995-től kezdődően évente egy franciául írt vagy franciára fordított szerzőt tüntetnek ki. Díjazottak 1995 : Antonio Tabucchi ( Olaszország ): Állítja Pereira (ford.: Lukácsi Margit); fr.: Pereira prétend (ford.: Bernard Comment) 1996 : Pierre Mertens ( Belgium ): fr.: Une paix royale 1997 : Arturo Pérez-Reverte ( Spanyolország ): Dobpergés Sevillában (ford.: Latorre Ágnes ); fr.: La Peau du tambour (ford.: Jean-Pierre Quijano) 1998 : Herbjørg Wassmo ( Norvégia ): fr.: Ciel cruel (ford.: Luce Hinsch) 1999 : Harry Mulisch ( Hollandia ): A menny felfedezése (ford.: Wekerle Szabolcs; fr.: La Découverte du ciel (ford.: Isabelle Rosselin) 2000 : Lídia Jorge ( Portugália ): fr.: La Couverture du soldat (ford.: Geneviève Liebrich) 2001 : Jorge Semprún ( Spanyolország ): fr.: Le Mort qu'il faut 2002 : Patrick Modiano ( Franciaország ): A Kis Bizsu (ford,: Röhrig Eszter; fr.: La Petite Bijou 2003 : William Boyd ( Nagy-Britannia ): fr.: À livre ouvert (ford.: Christiane Besse) 2004 : Angel Wagenstein ( Bulgária ): fr.: Adieu Shanghai (ford.: Krasimir Kavaldjiev) 2005 : J. G. Ballard ( Nagy-Britannia ): fr.: Millenium People (ford.: Philippe Delamare) 2006 : Rosetta Loy ( Olaszország ): fr.: Noir est l'arbre des souvenirs, bleu l'air (ford.: Françoise Brun) 2007 : Jens Christian Grøndahl ( Dánia ): Piazza Bucharest (ford.: Kertész Judit); fr.: Piazza Bucarest (ford.: Alain Gnaedig) 2008 : Danièle Sallenave ( Franciaország ): fr.: Castor de guerre 2009 : Claudio Magris ( Olaszország ): fr.: Vous comprendrez donc (ford.: Jean et Marie-Noëlle Pastureau) 2010 : Hans Magnus Enzensberger ( Németország ): fr.: Hammerstein (ford.: Bernard Lortholary) 2011 : Sylvie Germain ( Franciaország ): fr.: Le Monde sans vous 2012 : Antonio Muñoz Molina ( Spanyolország ): fr.: Dans la grande nuit des temps (ford.: Philippe Bataillon) 2013 : Michael Kumpfmüller ( Németország ): Az élet gyönyörűsége (ford.: Nádori Lídia); fr.: La Splendeur de la vie (ford.: Bernard Kreiss) 2014 : Erri De Luca ( Olaszország ): fr.: Le Tort du soldat (ford.: Danièle Valin) Mátészalkai zsinagóga A mátészalkai zsinagóga 1857-ben épült, a mintegy száz évvel korábban a településre érkezett zsidó családok megerősödése jeleként. A második világháború után, a holokauszt nyomán a mátészalkai zsidóság gyakorlatilag eltűnt, a túlélők a diaszpórát választották, így a zsinagóga használaton kívülre került. Leírása Az épület bejárata felett héber nyelvű felirat szerepel, magyarul: „Ez a kapu az Örökkévalóé, igazak mennek be rajta”. A kapu feletti timpanonon három félköríves ablak, a főpárkány felett hármas attika látható. A középső félköríves mező közepén Dávid-csillag, körülötte héber felirat. A belső térben az U-alakú karzatot hat faragott fejezetű oszlop tartja. A frigyszekrény megmaradt részeit Jeruzsálembe szállították. A hátsó hosszú udvarban régen több épület volt, tanácsterem, rabbilakás, kántorlakás, vágoda. Közülük csak a villaszerű rabbiház maradványai láthatóak. Itt gyűltek össze imára a haszid hívők, a földszinten sütötték a pászkát, 1944 után itt volt a rituális fürdő, a mikve. Az üldöztetés során meghalt ezerhétszáz mátészalkai illetőségű zsidó embernek emléktáblát helyeztek el a bejárat belső oldalára. Tony Curtis, akinek a családja Mátészalkáról származott, itteni látogatása során hozzájárulást adományozott a zsinagóga külső felújításához. Az épület külső falán márványtábla őrzi Adolf Zukor emlékét is, aki 1881-85 között Mátészalkán élt. Neutrális elem A neutrális elem, semleges elem vagy egységelem a matematikában az algebrai struktúrák elméletének egyik alapvető fogalma. Pontatlanul fogalmazva, egy kétváltozós műveletre nézve a művelet alaphalmazának valamely elemét akkor nevezzük neutrálisnak, ha bármelyik másik elemen ezzel a kitüntetett elemmel végezve a műveletet, „semmi nem történik”, vagyis a neutrális elem helybenhagyja az összes többi elemet. Egy lehetséges pontos definíció a következő: adott egy U halmaz és egy kétváltozós (bináris) művelet . Ekkor az elem neutrális elem a bináris műveletre nézve, ha tetszőleges elemre érvényes: . Egy másik definíció a grupoid -transzláció fogalmára alapoz: eszerint az elem akkor neutrális eleme az grupoidnak, ha az n elemhez tartozó és jobb oldali és bal oldali transzlációk egyaránt az feletti identikus leképezéssel (helybenhagyással) egyenlőek, azaz ha tetszőleges elemre a és . Minthogy definíció szerint és , ez tényleg az előző definícióval ekvivalens. Elnevezések és írásmódok: Ha a műveletet összeadásnak nevezzük és +-nak írjuk (ezt gyakorta, bár nem kizárólag akkor tesszük, ha kommutatív); akkor a neutrális elemet szokás nullelem nek nevezni és 0-val jelölni. Ha a műveletet szorzásnak nevezzük és ×-nak írjuk (ezt gyakorta akkor tesszük, ha asszociatív), akkor a neutrális elemet szokás egységelem nek nevezni és 1-gyel vagy e -vel jelölni. Egyértelműség A neutrális elem egyértelmű (legfeljebb egy van belőle az alaphalmazban). Ugyanis ha neutrális elemek, akkor , mivel neutrális; és , mivel is neutrális, így . Féloldali neutrális elemek Ha csak teljesül, de nem feltétlenül, akkor neve jobbról neutrális elem vagy jobbegységelem, ha pedig csak (de esetleg nem), akkor a neve balról neutrális elem vagy balegységelem. Persze akkor és csak akkor neutrális elem, ha balról és jobbról is neutrális. Additív ill. multiplikatív írásmód esetén féloldali (bal-/jobb-) nullelemről ill. egységelemről beszélünk. Míg a (kétoldali) neutrális elem egyértelmű, a féloldali neutrális elemek többen is lehetnek. Sőt létezik olyan művelet, mely végtelen alaphalmazának minden eleme féloldali neutrális (ld. 10. példa). Ha egy elem balneutrális, de nem neutrális, akkor valódi balneutrálisnak nevezzük, hasonlóan ha jobbneutrális, de nem neutrális, akkor valódi jobbneutrálisnak. Megjegyezzük, hogy ha egy műveletre nézve van jobb oldali és van bal oldali neutrális elem, akkor ezek szükségképp egyenlőek, és így van neutrális elem, hiszen miatt , ugyanakkor miatt . Azaz . Ebből következően egy műveletre nézve akkor és csak akkor létezik neutrális elem, ha létezik egy bal oldali és egy jobb oldali neutrális elem. Bármely műveletre bármely esetén a következő lehetőségek közül egy és csak egy teljesül: valódi balneutrális elem (s ekkor nincs jobbneutrális elem. tehát neutrális sincs); valódi jobbneutrális elem (s ekkor nincs balneutrális elem, tehát neutrális sincs); (kétoldali) neutrális elem (s ekkor nincs valódi neutrális elem). Példák Az egész számok körében értelmezett legnagyobb közös osztó műveletének neutrális eleme a 0. Az egész számok körében értelmezett legkisebb közös többszörös műveletének neutrális eleme az 1. egy U halmaz hatványhalmaza felett értelmezett unió műveletének a neutrális eleme az ∅ üres halmaz ; egy U halmaz hatványhalmaza felett értelmezett metszet műveletének a neutrális eleme maga az U; Egy U halmaz hatványhalmaza felett értelmezett szimmetrikus differencia műveletének neutrális elem az ∅ üres halmaz; a valós számok halmaza felett értelmezett összeadás műveletének neutrális eleme – nulleleme – a nulla; a valós számok halmaza felett értelmezett szorzás műveletének neutrális eleme – egységeleme – az 1; Adott egy A halmazt önmagára képező függvények halmaza (mind az értelmezési tartomány , mind az értékkészlet része A-nak). E függvények összetétele – egymás utáni végrehajtása, kompozíciója – olyan művelet , melyre nézve az A halmazon értelmezett identikus leképezés (identitás vagy helybenhagyás) neutrális elem. Adott test feletti n×n-es mátrixok felett értelmezhető a szorzás művelete , erre nézve az egységmátrix kétoldali egységelem. Olyan műveleteket sem nehéz elképzelni, melyek alaphalmazának minden eleme féloldali – vagy mind jobb-, vagy mind bal- – neutrális. Legyen (az egyszerűség kedvéért 3 elemből áll, de hasonlóan megvalósítható akár végtelen sok elemmel is). A következő művelettáblával definiált két és művelet abszolúte jól definiált művelet (magyarázat a táblázatokhoz: az elemmel jelölt sor és az elemmel jelölt oszlop kereszteződésében álló cellába írtuk az elemet): Tehát az történik, hogy ha például b balneutrális, akkor a függvény (ezt egyébként az grupoid b elem szerinti bal oldali transzlációjának szokás nevezni) az identikus leképezés az alaphalmazon. Ez az észrevétel lehet(ne) az alapja a neutrális elem több mint kétváltozós műveletekre való általánosításának. Egységelemes algebrai struktúrák Az asszociatív egységelemes grupoidokat, azaz az egységelemes félcsoportokat monoidoknak, míg az invertálható művelettel ellátott egységelemes grupoidokat, azaz az egységelemes kvázicsoportokat hurkoknak nevezzük. Gellér Ferenc Gellér Ferenc (Debrecen, 1941. november 10. –), okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök. Tanulmányok 1956-60: Péchy Mihály Építőipari Technikum 1961-66: Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar 1974-76: Budapesti Műszaki Egyetem műemléki szakmérnöki oklevél Pályafutás 1966-70-ben beosztott tervező; 1970-86 között műteremvezető a debreceni Keletmagyarországi Tervező Vállalatnál; 1987-től a Hajdúterv ügyvezető igazgatója és vezető tervezője; 1985-96 között az Ybl Miklós Műszaki Főiskola debreceni intézetének előadója. Díjak 1971: Építőipar Kiváló Dolgozója 1977: Medgyessy Ferenc-díj 1982: ÉVM Kiváló Munkáért 1984: Munka Érdemrend ezüst fokozata 1994: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat emlékérme 1998: Műemlékvédelemért emlékplakett 2008: Podmaniczky-díj 1369 Ostanina Az 1369 Ostanina (ideiglenes jelöléssel 1935 QB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Pelageja Sajn fedezte fel 1935. augusztus 27-én. Saint-Fraimbault-de-Prières Saint-Fraimbault-de-Prières település Franciaországban, Mayenne megyében. Lakosainak száma 1002 fő (2015). Saint-Fraimbault-de-Prières Saint-Loup-du-Gast, Aron, Champéon, La Haie-Traversaine, Mayenne és Montreuil-Poulay községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Az olvasás idegtudományi háttere Down-szindrómásoknál A nyelvi területeket érintő idegrendszeri elváltozások a Down-szindrómások számára az olvasás elsajátítását is megnehezítik, de vizuális memóriájukkal valamelyest kompenzálni tudják a verbális emlékezet gyengébb teljesítményét. Mivel az olvasottakat hatékonyabban dolgozzák fel, mint a hangzó közléseket, a Down-szindrómások többsége számára az olvasás az információszerzés fontos csatornája lehet. Agyi elváltozások Korábban post mortem vizsgálták, ma az agyi képalkotóeljárások segítségével tárják fel azokat az idegrendszeri különbségeket, amelyek a Down-szindrómásoknál gyakrabban fordulnak elő. Számos eltérés a nyelvi működésben (is) érintett területeken jelentkezik – jobbkezeseknél a bal agyféltekében -, amelyek aztán az olvasásban is szerepet játszanak. Down-szindrómában a frontális lebeny térfogata általában kisebb, és elváltozások figyelhetők meg az inferior frontális kéregben, aminek a szemantikai feldolgozás mellett a fonológiai tudatosságban és fonológiai megnevezésben van jelentős szerepe. Eltéréseket figyeltek meg a temporális lebenyben, és kisebb a hallási és beszédinformáció feldolgozásában érintett planum temporale is. A fonológiai feladatoknál aktív szuperior temporális tekervény térfogatának csökkenését figyelték meg a Down-szindrómások mintegy 35%-ánál. A Sylvius árok körüli területek a hallási és vizuális feldolgozásban is aktívak, itt találhatóak az olvasott szavak fonológiai feldolgozásáért felelős területek, többek között az álszóolvasás vagy a rímek felismerése során aktív területek. A Sylvius árok Down-szindrómánál rendellenesen kiszélesedhet, ez a környéki területekben is elváltozásokat okozhat. Gyakorlati szempontból is jelentősége lehet annak, hogy a Down-szindrómában a látásért elsősorban felelős okcipitális kéreg szürkeállománya megtartott: ez indokolhatja, hogy verbális közlések helyett téri és vizuális csatornákon közvetíthető információkkal lehet őket segíteni. A fejlesztés idejének megválasztása szempontjából pedig az lehet fontos körülmény, hogy Down-szindrómánál az agyi elváltozások hatásai a korral általában súlyosbodnak: jóllehet már a magzati lét 22. hetétől figyelhetőek meg apróbb különbségek, újszülött korban még gyakorlatilag nincs eltérés. 3-5 hónapos korra jelentkeznek a lassabb mielinizáció jelei és fokozatosan, egyre nagyobb mértékben mutatkozik meg a többi elváltozás. Fontos figyelembe venni azt is, hogy a fenti eltérések nem figyelhetőek meg minden Down-szindrómásnál, csupán előfordulásuk valószínűsége nagyobb. Ráadásul az olvasásban érintett területek nem elszigetelten, hanem hálózatba szerveződve működnek együtt, a kisgyermekkorban sokáig megtartott agyi plaszticitás pedig az atipikus fejlődés számos formájánál jelent kompenzációs lehetőséget, feltehetően a Down-szindrómánál is. Memória és olvasás Az agyi elváltozásokkal kapcsolatos eredmények egybecsengenek a korábban megfigyelt funkcionális eltérésekkel. A Down-szindróma többnyire 20-80 közötti (átlag 50) IQ-val és egyenetlen, más eredetű értelmi fogyatékosságoktól eltérő jellegű kognitív profillal jár. Erre a sajátos kognitív profilra jellemző, hogy a téri-vizuális képességek jobbak, mint a verbálisak, ami az emlékezeti működésben is megmutatkozik: a verbális rövidtávú memória (RTM) gyengébb, míg a téri-vizuális RTM működése viszonylag jó Ennek az olvasással kapcsolatban is fontos következményei lehetnek. A verbális RTM teljesítménye – tipikus fejlődéshez hasonlóan - Down-szindrómásoknál is összefüggést mutat a fonológiai tudatossággal és az olvasási teljesítménnyel, ugyanakkor jobban olvasnak, mint ahogy a RTM teszteken mutatott teljesítményük alapján várható lenne. Ennek feltehetően az az oka, hogy az olvasás során a rövid távú vizuális emlékezettel kompenzálják a gyengébb fonológiai memória okozta hátrányokat: A mentális korban illesztett, más eredetű értelmi fogyatékossággal élőkkel szemben a Down-szindrómások szófelismerése a vizuális feldolgozással is korrelál. Különbségek a hallott és az olvasott információ feldolgozásában Az írott és a hallott szövegek megértését ellenőrző feladatokban mutatott különbség Down-szindrómásoknál jóval nagyobb, mint a tipikus fejlődésű populációban (Roch és mtsai., 2012) és számos vizsgálat utal arra, hogy az olvasás különösen fontos lehet számukra: a vizuálisan bemutatott információra jobban emlékeznek, mint a szóban hallottra (Jarrold és mtsai., 2000), sőt az olvasott szöveget is jobban értik, mint a hallottat. A szókincstanulásban a Down-szindrómás iskolások épp annyira támaszkodnak a szavak leírt formájára, mint az olvasási szintben illesztett tipikusan fejlődő gyerekek, tizenéveseknél pedig jobban fejlődik a nyelvtani produkció és megértés, ha a tanításnál írott anyagokat is használnak, mint ha csak képeket és szóbeli közléseket. Gellér Gábor (síugró) Gellér Gábor (Budakeszi, 1958. szeptember 13. –) magyar síugró Huszonnégyszeres magyar bajnok. 1977-ben, 1978-ban és 1979-ben az év síelője. Életút A 47 magyar bajnoki címet szerző budakeszi Gellér dinasztia legfiatalabb tagja. A tizennégy évvel idősebb bátyjával, Gellér Lászlóval még indult egy versenyen. Nevelő egyesülete a Budakeszi Petőfi SC volt. Ezután a MOM SC, majd a Budapesti Honvéd következett. Első serdülő versenyét 1971-ben nyerte, ezt követően több alkalommal győzött a korosztályos eseményeken. Első felnőtt versenyét 1977-ben, az utolsót tíz évvel később, 1987-ben nyerte. 1985-ben indult az északi vb-n, Seefeldben. 38., illetve 53. helyen végzett. 1980-ban Harrachov-ban megrendezett sírepülő versenyen 139m-es új Magyar rekordot állított fel, ami a mai napig érvényes. Magyar bajnoki címei Síugrás Kissánc. Egyén: 1986 ; 1987 ; Csapat: 1985 ; 1986 ; Középsánc. Egyéni: 1977 ; 1979 ; 1982 ; Csapat: 1978 ; 1979 ; 1980 ; 1981 ; 1982 ; Nagysánc. Egyéni: 1977 ; 1981 ; 1982 ; 1986 ; 1987 ; Csapat: 1977 ; 1979 ; 1980 ; 1981 ; 1982 ; 1985 ; 1986 ; Részletesen → Síugrás. Magyar fejezet ; Síugró magyar bajnokok listája (19949) 1981 EM46 A (19949) 1981 EM46 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Lucé (Orne) Lucé település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 77 fő (2015). Lucé Domfront, Avrilly, La Baroche-sous-Lucé és Domfront-en-Poiraie községekkel határos. Népesség A település népességének változása: A vérfarkas (Odaát) A vérfarkas (Heart) az Odaát című televíziós sorozat második évadjának tizenhetedik epizódja. Cselekmény A fiúk útja San Francisco városába vezet, ahol már hónapok óta különös dolgok történnek: minden egyes holdtölte előtti héten embereket marcangol szét valami, az áldozatok szíve pedig eltűnik. Deannek és Samnek nem kell sok idő, hogy rájöjjenek: egy vérfarkas áll a háttérben. Miután Sam megnézte a legutóbbi szétszabott embert, egy Nate nevű ügyvédet, Deannel meglátogatnak egy Madison nevű nőt, aki rátalált az áldozatra. Madison elmondja a "nyomozóknak", hogy volt egy Kurt nevű exbarátja, aki egy alkalommal összeverekedett Nate-tel, ennek talán lehet valami köze az ügyhöz. A fivérek betörnek Kurt lakására, és az erkély falán karmolásnyomokat találnak, majd egy lövést hallanak. A hang irányába indulva, az utca sikátorában találnak egy halott rendőrt, szétmarcangolt testtel. A fiúk ismét meglátogatják Madisont, és hogy ne essen baja, Sam a lakásán marad. Míg a két fiatal egyre jobban összemelegedik, Dean követi Kurtöt a sztriptízbáron át a házáig, ott azonban a vérfarkas megjelenik, és megöli a férfit. Dean ugyan megsebzi jobb karján a szörnyeteget, az azonban leüti a fiút. Dean reggel felébred, és azonnal szól öccsének, hogy Madison a gyilkos teremtmény. A fiú először nem hiszi el, ám miután meglátta annak karján a vágást, egy székhez kötözi a lányt. A fivérek megtudják tőle, hogy egy hónapja valaki kirabolta és megharapta az utcán, így elméletük szerint ha a tettest megölik, a vérvonal megszakad, így Madison újra önmaga lesz. A lány éjszaka azonban ismét átváltozik és kiszabadítva magát Sam életére tör, a fiú azonban bezárja a szekrényben. Ez idő alatt Dean Madison elmondásai alapján rátalál a másik vérfarkasra -aki valójában Madison szomszédja, Glen-, és ezüst töltényekkel teli pisztolyával végez vele. Madison az ezt követő éjjel nem változik át, és miután egyedül maradt Sammel, az ágyban kötnek ki. Reggel azonban ismét előtör belőle a vérfarkas és elszökik, így újra emberré változása után megkéri a fivéreket: végezzenek vele. Sam ugyan ellenzi, ám Madison és Dean meggyőzése után saját maga ragad pisztolyt, és könnyes szemekkel megöli a nőt… Természetfeletti lények Vérfarkas A vérfarkas valójában egy emberi lény, mely egy korábban kapott vérfarkas általi harapástól minden teliholdkor átváltozik: fogai hegyesebbek lesznek, karmai megnőnek, és fizikai ereje is sokszorosára változik. Ilyenkor az átváltozott nem ura önmagának, valószínűleg amikor magánál van, akkor sem tudja, milyen vérszomjas szörnyeteg is képes lenni. Eme lény valószínűleg kapcsolatban áll az alakváltókkal, testfelépítésük sokban egyezik. A vérfarkast csak az étvágya hajtja, áldozatai leginkább emberek, elpusztítani pedig ezüst tárgyakkal, például ezüst lövedékkel lehet. Időpontok és helyszínek 2007. március 3. vagy április 2. - San Francisco, Kalifornia Magmás kristályosodási fázisok A magmás tevékenység során a magma lehűlésével keletkeznek a Föld ásványai. A különböző hőmérsékleteken kristályosodási fázisok különíthetők el. Ezek a szakaszok: előkristályosodás, főkristályosodás, utókristályosodás. Ez utóbbinak is három szakasza van: pegmatitos, pneumatolitos, hidrotermális. Előkristályosodás Az előkristályosodás a magmás ásvány- és kőzetképződés első szakasza 1400–700 °C között. A magma izzó kőzetolvadék, 97%-a nyolc elem elegye, 1,3%-a könnyen illó, azaz vízgőz és különböző gázok elegye. A fölfelé haladó kőzetolvadék nem éri el minden esetben a felszínt, alacsonyabb szintbe érve megrekedhet, megszilárdulhat. Az első szakaszban nehézfém szulfidok válnak ki: pirrhotin, pentlandit, kalkopirit, sperrylit. Idővel ezekből a szulfidolvadékokból alakulnak ki a szililkátolvadékok. A szilikátolvadék gravitációs differenciáció hatására újból átalakul (második szakasz) és a következő anyagok keletkeznek: magnetit, kromit, apatit, gyémánt, néhány terméselem (platinafémek). A nehézfémek válnak ki először. Ezek a kőzetek a mélységi magmás kőzetekbe ágyazódva halmozódnak fel. Így jöttek létre a magmás vasérctelepek. Ilyen vasérctelepek vannak Svédországban, Kanadában és Brazíliában is. Ezeket követik a litofil elemek, a szilícium, alumínium, mangán, kalcium, nátrium, kálium, lítium, rubídium, cézium, berillium, stroncium és bárium. Nyomelemei a vas, cink, gallium, indium, tallium, germánium és az ón az oxikalkofil elemek közül. Főkristályosodás Az ásványtársulások 700–380 °C között kristályosodnak, a szilárd kéreg magmás kőzeteit alkotják, ércek vagy nem érces nyersanyag telepek nem keletkeznek. A Bowen-sor ásványkiválási sorrend, amely meghatározza, hogy a szilíciumtartalmú oldatokból először a kevés szilíciumot igénylő ásványok válnak ki, majd a növekvő szilíciumtartalom felé halad a kiválás. Az ásványosodás 900 °C körül két úton indul meg, az olivincsoporttal a nagy fajsúlyú kőzetalkotók, az anortittal a földpátok kezdődnek. A biotitok és káliföldpátok kiválása után már csak a muszkovit jöhet létre, majd – amennyiben még tartalmaz SiO2-t az oldat – szabad kvarc is kialakulhat a főkristályosodás végén. A szabadkvarc-tartalom tehát az adott olvadék kiinduló anyagának litofil- és nehéz pegmatofil elemtartalmának arányától függ. Az alábbi sorozat fentről lefelé a csökkenő hőmérséklet mellett keletkező ásványokat mutatja: A kéregben a fölfelé haladó magma a hőmérséklet további csökkenésével mélységi magmás kőzetekké szilárdul. Ezek: Bázisos mélységi magmás kőzetek (pl. gabbró ) Semleges mélységi magmás kőzetek (pl. diorit ) Savanyú mélységi magmás kőzetek (pl. gránit ) Utókristályosodás A kéregben felfelé haladó magma más kőzetek közé nyomul be. A kőzetté szilárdulás szakaszában a magmamaradék behatol a záró mellékkőzetek hasadékaiba, repedéseibe. Nagy mozgékonyságú, mert gőzökben és gázokban gazdag. Kiindulási anyagok: SiO 2 Aluminium és alkálifémek víz könnyen illókban gazdag anyag hígfolyós maradék magma. Pegmatitos szakasz (600-500 Cº): pl. K-földpát, drágakövekberill (smaragd, akvamarin), turmalin, korund ásványok (rubin, zafír), volframit. Hatalmas méretű ásványi kristályok keletkeznek, hasadékokban, telérekben, üregekben. Pneumatolitos fázis (500-375 Cº, könnyenillókban feldúsult, nagy nyomású szakasz): pl. ónkő, kvarc, topáz, volframit, uránszurokérc, gránát-csoport; továbbá a kontakt metaszomatikus vasércek (magnetit, hematit). Pegmatitos fázis 700 Cº veszi kezdetét. 500 Cº-ra hűlve a magmamaradék a mellékkőzetek hasadékaiba hatolva (lehűlve) ércteléreket hoz létre. Ércnek nevezzük az olyan ásvány vagy ásványtársulás, mely alkalmas a gazdasági életben hasznosítható fém előállítására. E szakaszban folytatódik az elő- és főkristályosodás során a kiválást megkezdő könnyű pegmatofil elemek (titán, vanádium, króm és mangán) kristályosodása, és megkezdődik a nehéz pegmatofil elemek (ittrium, cirkónium, hafnium, nióbium, tallium, molibdén, volfrám, ritkaföldfémek és aktinidák) kristályosodása is. Pneumatolitos fázis A magmamaradványok gőzei és gázai a mellékkőzetek repedéseiben keresnek utat (500-300 Cº-on). Ezekből lehűlve 500-300 Cº-on szintén fémek válnak ki. A környező kőzetek átalakítása közben pneumatolitos ásványok keletkeznek. Például: urán, tórium, ón, hasadóanyagok ásványai, radioaktív anyagok Így jöttek létre a magmás eredetű, a már nem magmás kőzetek belsejében az urán-, a tórium-, és az óntelepek. A szakasz az oxikalkofil elemek (vas, cink, gallium, indium, tallium, germánium és az ón) fő kiválási periódusa. Hidrotermális fázis A lehűlő magmás tömegbe jutó víz felforrósodva fémeket old ki a magmás kőzetekből, azokat átszállíthatja a mellékkőzetek más repedéseibe. Ha mellékkőzet anyaga reakcióba lép a vizes oldatokkal akkor újabb érctelepeket hoznak létre. Ezt a folyamat hidrotermális ércesedésnek nevezzük. Kialakultak a színesfém érctelepek cink, ólom, réz, arany, ezüst. Magyarországon a Mátrában és Rudabánya környékén található ilyen színesfém érctelep. A szakasz a sziderofil elemek (vas, kobalt, nikkel, ruténium, ródium, palládium, ozmium, irídium és a platina) és a szulfokalkofil elemek (vas, réz, ezüst, ólom, arzén, antimon és szelén) kiválásának fő periódusa. A fontosabb termésfémek és ásványok: arany, ezüst, termésréz, galenit, szfalerit, pirit, cinnabarit, antimonit, kalcit, sziderit, dolomit, barit, kalkozin, covellin, magnezit, bornit, enargit, tetraedrit. Vulkáni utóműködés Kiindulási anyag a felszínre törő magmás származású forró és melegvíz, gázkitörések, melynek hőfoka <370 °C, és SiO2-ben nagyon gazdag – Polimetallikus szulfidok, iszapvulkánok, gejzírek (víz) szolfatára (S), fumarola (C, N, vízgőz), mofetta (CO2). A magmás kristályosodáson kívül csak egy jelentős kristályosodási típus van, a szedimentofil elemek dúsulása, amelyek hideg oldatokból válnak ki. National Science Foundation National Science Foundation (NSF) (Nemzeti Tudományos Alap), az Egyesült Államok független szövetségi szervezete, amelyet a Kongresszus 1950-ben alapított. Célja a tudomány haladásának a támogatása. Évi büdzséje 6,9 milliárd US dollár. Az NSF az amerikai intézményeknél végzett kutatások 20%-t fedezi. NSF a fő forrása a szövetségi támogatásnak több olyan területen, mint a matematika, számítástechnika és társadalomtudományok. Az NSF küldetése a korlátozott idejű pályázati támogatás; évente közel 10 000 új támogatás születik, átlagosan 3 év időtartamra. A kutatási pályázati támogatásokat szigorú és objektív érték vizsgálat előzi meg. A támogatás többsége egyéni kutatókhoz vagy kutatók kisebb csoportjához kerül. Másrészt kutató központok, műszerbeszerzések és tanulók támogatását célozza meg az NSF a nagyobb tudás elérésére. Sok felfedezés és technológiai újdonság forradalminak mondható. Az elmúlt néhány évtizedben NSF által támogatott kutatók közül több mint 180-an Nobel-díjat kaptak és további számos jelentős díjban részesültek. NSF támogatja a kutatásokhoz szükséges műszerbeszerzéseket is. Egy másik jelentős támogatási cél a tudományos és műszaki oktatás, egészen a gyermekkortól az egyetemig. Az NSF mottója: „NSF, ahol a felfedezések kezdődnek”. Szervezete Az NSF-nek 1700 munkatársa van és közel mindenki a központban, Arlingtonban (Virginia) dolgozik. Ezek között 150 tudós különböző intézetekből állandóan vagy ideiglenesen van szolgálatban. 200-an a szerződéseket intézik. Az NSF igazgatóját, helyettesét és a Nemzeti Tudományos Testületet National Science Board (NSB) az USA elnöke jelöli ki és a Szenátus erősíti meg. Az igazgató és a helyettese felelősségi területe: az adminisztráció, a tervezés, a költségvetés és a támogatások napi ügyei. Az NSB egy évben hatszor ülésezik, ahol az általános politikát határozzák meg. Kutatási igazgatóságok NSF kutatási és oktatási támogatásait hét igazgatóságon keresztül intézi: Biológiai tudományok ( molekuláris, celluláris és organikus biológia, környezeti tudományok) Számítógépek és információ technológiai tudományok (alapvető számítástechnika, számítógépes hálózati rendszerek, mesterséges intelligencia) Mérnöki tudományok (Bio-, környezeti rendszerek, civil- és mechanikai rendszerek, kémiai- és szállítási rendszerek, elektromos- és kommunikációs rendszerek, tervezés, gyártástechnológia) Földtudományok (Geológia, atmoszferikus és óceán tudományok) Matematikai és fizikai tudományok (Matematika, asztronómia, fizika, vegyészet, és anyagtechnológia) Szociális-, viselkedés- és gazdasági tudományok (Neurotudományok, menedzselés, pszichológia, szociológia, antropológia, nyelvészet és gazdaság) Oktatás és Emberi erőforrások (Minden területen) Egyéb kutatási hivatalok Kibernetikai hivatal Sarki kutatások hivatala Integrált aktivitások hivatala Nemzetközi tudományos és mérnöki hivatal Összetett programok A kutatásokon túl az NSF támogat olyan projekteket is, amelyek több tudományág között koordinálja az együttműködést. Ilyenek például: Nanotechnológia Digitális könyvtárak Fertőző betegségek ökológiája Több esetben ezek a projektek más USA-beli szövetségi szervezet együttműködést is igénybe veszik. Pályázatok elbírálása Több más szövetségi szervezetnek van saját laboratóriuma, mint például a NASA (National Aeronautics and Space Administration)-nak, az NSF-nek nincs. Ehelyett versenyképes korlátozott időtartamú támogatásokat ad a különböző kutató közösségeknek. Van amiért folyamodni (pályázni) kell és van amiért nem kell. Az NSF évente közel 40 000 pályázatot értékel és ebből kereken 10 000-t támogat. A pályázatot elnyerők igen gondos elbírálási folyamaton keresztül juthatnak a támogatáshoz. Az elbírálást független tudósok, mérnökök és oktatók végzik, akiket az NSF úgy válogat ki, hogy az elbírálóknak semmi érdekeltsége se legyen az aktuális pályázattal kapcsolatban. A kiválasztás szigorúan bizalmas, a pályázok nem tudják, hogy kik döntenek a pályázatokról. Az NSF ösztöndíjak többsége egyéni pályázókat, vagy kisebb kutatói csoportokat támogat. Az egész kutatói közösséget érintő projektek is kapnak támogatást. A kutatói társadalmon felül NSF támogatásokat ad egyetemistáknak a REU nyári programon keresztül. Végzett egyetemistákat az IGERT (Integrative Graduate Education Research Traineeships) és AGEP (Alliance for Graduate Education and the Professoriate), valamint a Graduate Research Fellowships programokon keresztül támogatja. A vörös bolygó (film) A vörös bolygó (Red Planet) 2000-ben készült, színes, 106 perces amerikai sci-fi. Az emberiség első küldetését képzeli el a Marsra, a titokzatos vörös bolygóra. A film a kritikusoknál jócskán leszerepelt, anyagilag pedig hatalmasat bukott. Történet 2055-re a Föld túlnépesedett, veszélyes mértékben csökkentek az élelmiszer-tartalékok. Az emberiség túlélésének megoldásává a Mars bolygó gyarmatosítása vált. Éppen ezért már korábban űrszondákkal oxigéntermelő algákat telepítettek oda. Egy tudósokból és szakértőkből álló expedíció indult hosszú űrutazásra a Marsra, hogy ott próbáljanak megfelelő táplálékot találni az emberiség számára. A felfedező csapat tagjai: Bowman kapitány, a parancsnok (Carrie-Anne Moss), a genetikus Dr. Burchenal (Tom Sizemore), a pilóta Santen (Benjamin Bratt), két tudós: Pettengill (Simon Baker) és Chantillas (Terence Stamp), a műszaki mérnök Gallagher (Val Kilmer). Egy hatalmas napkitörés által okozott károk következtében kialakult vészhelyzet miatt Bowman kapitány az űrhajón maradt. A katasztrófa bekövetkeztekor volt még annyi ideje, hogy a többieket a leszállóegységgel elindítsa a Mars felé. Amikor a kutatók megérkeztek a bolygóra, távol a kutatóbázistól értek talajt. Nekivágtak az óriási vörös sivatagnak, hogy megkeressék a zöld algamezőket. Az expedíciót segítette még AMEE is, az amerikai hadsereg által kifejlesztett speciális robot-navigátor, ám a gépezet a leszállóegység földet érésekor megsérült, és harci üzemmódra váltott. Ezután a földi embereket is potenciális ellenségének tekintette. A korábban hűséges, termetes „kiskutya”, a meghibásodás után gyilkológépként levadászta a legénység tagjait. Az expedíció túlélői a történet végén azzal is szembesültek, hogy a kietlen és kopár Mars nem lakatlan. See Emily Play 1967. június 16-án jelent meg a Pink Floyd második kislemeze, a See Emily Play. A dalt – csakúgy, mint az első kislemezt is – Syd Barrett írta. Eredetileg ez sem jelent meg albumon (csak a The Piper at the Gates of Dawn amerikai kiadásán), bár később a Relics, a Works, a Shine On és az Echoes: The Best of Pink Floyd című válogatásokon is szerepelt. A dal egy Emily nevű lányról szól, akit Barrett egy erdőben látott meg éjjel, egy átmulatott éjszaka után. A Mojo magazinban megjelent egy képes cikk, ami állítólag az igazi Emilyről szól. Barrett később azt mondta, hogy az erdőben alvós történetet „csak a nyilvánosság miatt” találta ki. Mások szerint a dal ihletője Emily Tacita Young (született 1951. március 13-án), Kennet második bárójának lánya, az UFO Club „pszichedelikus iskoláslánya”. Az is lehetséges azonban, hogy Emily egy LSD-okozta hallucináció eredménye. A dalt 1967. május 23-án a Sound Techniques Studioban vették fel. A slide-os hangzást Barrett a „védjegyévé” vált Zippo öngyújtóval állította elő. Barrett állítólag nem volt megelégedve az elkészült dallal. Nem akarta megjelentetni, amit Norman Smith Barrett elüzletiesedéstől való félelmének tulajdonít. A felvételekre David Gilmour is ellátogatott, akit Barrett hívott meg. Nagyon meglepte a Syd személyiségében beállt változás: Syd nem ismerte meg régi barátját, pedig őt az elsők között hívta meg látogatóba. A borítón látható vonatot maga Barrett rajzolta. 1968-ban, Belgiumban ehhez, valamint az Astronomy Domine, a The Scarecrow, az Apples and Oranges, a Paint Box, a Set the Controls for the Heart of the Sun és a Corporal Clegg című dalhoz is forgattak promóciós filmet. Ezekben már David Gilmour szerepel, bár az Apples and Oranges egy korábbi filmfelvételében Barrett látható. A dal legismertebb feldolgozása David Bowie nevéhez fűződik, aki 1973-as Pin Ups című albumán jelentette meg saját változatát. A dal Games For May és Free Games For May címen is ismert. Utóbbi egy rendezvény neve is volt, ahol a Pink Floyd fellépett. A Wish You Were Here című album végén Richard Wright a vezérmotívum egy részét Minimoog szintetizátoron játszotta, így tisztelegve Syd előtt. A dalban hallható basszus szólam hasonló ahhoz, amit Roger Waters a Goodbye Cruel Worldben játszott az 1979-es The Wallon. Részlet Nem tudod lejátszani a fájlt? Olvasd el a Wikipédia:Médiafájlok lapot. Templomhegyi kőfejtő aknabarlangja A Templomhegyi kőfejtő aknabarlangja egy barlang, amely a Villányi-hegységben, a Duna–Dráva Nemzeti Park területén található. A gerinces, őslénytani leletei miatt vált híressé. Fokozottan védett barlang volt. Leírása A Templomhegyi kőfejtő aknabarlangjában a magyarországi, kora pleisztocén állatvilág fejlődésének az egyik alapvető fontosságú faunáját tárták fel. Az 1950-es években feltárt, gazdag sorozata alapján a templomhegyi faunisztikai szakasz típuslelőhelyévé vált. A lelőhelyről előkerült állatok viszonylagos kora a Somssich-hegyi 2. sz. barlang és a Tar-kői-kőfülke pleisztocén faunája között helyezkedik el. Gazdag leletanyag képviseli a rovarevőket a pocokformákon kívül. Ezek nagy része kora pleisztocén faj, például a Talpa fossilis, amely a ma élő vakondnál kisebb faj, a Talpa minor, a Sorex runtonensis, amely egy cickány faj, a Beremendia fissidens, amely egy cickány faj és a Drepanosorex margaritodon, amely egy cickány faj. A leletei között az erdei egereknek, az Apodemus nemnek a maradványai kis számban kerültek elő. Ebből arra lehet következtetni, hogy meleg száraz és hideg száraz jellegű éghajlatváltozások történtek, mert az erdei egerek meleg és nedvességkedvelők. A rétegek faji összetétele nem nagyon tért el egymástól, viszont az egyes fajok előfordulási gyakorisága nagyon különböző volt. A kitöltés tartalmazott gyökértelen fogú Arvicola cantiana és gyökeres fogú Mimomys savini maradványokat. A rágcsálók csontjai között voltak Sicista praeloriger, amely a csíkos egér őse, Cricetus praeglacialis, ez egy olyan hörcsögfaj, amely a mezei hörcsöghöz vezető fejlődési vonal legkorábbi képviselője, maradványok. A fent említetteken kívül megtalálták a Pitymys arvalidens, a Lagurus pannonicus, a Pitymys gregaloides és a Microtus nivalinus fajokat. A Villány északi részén található Templom-hegy felhagyott kőbányájának a déli oldalán van a bejárata. A kőfejtő a vasútállomás mögött helyezkedik el. Körülbelül hat méter magasan nyílik, a sziklafal tövében. Jura mészkőben keletkezett. A kitöltésének a felső része vályogos lösz volt, amely lefelé fokozatosan ment át vörösagyagba. A kitöltésének 12 szintjét állapították meg. A bejárata egy vaslemez ajtóval van lezárva. A barlang egy aknából és egy oldalfülkéből áll. Az utólagos átkristályosodás jellemző a kalcitképződményeire, a cseppköveire és a borsóköveire. A bejárásához engedély és kötéltechnikai eszközök alkalmazása kell. Előfordul az irodalmában Templom-hegyi-aknabarlang (Kordos 1984), Templomhegyi-zsomboly (Dezső 2004), Villány 8. lelőhely barlangja (Kordos 1984), Villány 8. sz. lelőhely (Kordos 1984) és Villányi 8. sz. barlang (Maróthy 1988) néven is. Kutatástörténete A bányászat következtében tárult fel oldalról a bejárata, úgy mint a többi klasszikus, villányi, ősgerinces lelőhelynek. 1953 és 1955 között Kretzoi Miklós végzett benne őslénytani feltárást. Az 1950-es évek végén a nagy részét lebányászták. 1978 októberében Peresztegi László szerkesztett alaprajzi barlangtérképet és két hosszmetszet barlangtérképet a barlangról. Rónaki Lászlónak az 1978-as MKBT Beszámolóban megjelent katasztere szerint 13,5 méter mély és körülbelül 60 m³ térfogatú volt. 1979-ben Jánossy Dénes és munkatársai folytatták a paleontológiai ásatását. Az 1984-ben kiadott, „Magyarország barlangjai” című könyv szerint a Répáshuta melletti, kövesváradi, fosszilis karsztzsák szerencsésen kiegészítette az addig csak Magyarország déli részéről, a Templomhegyi kőfejtő aknabarlangjából ismert, kora pleisztocén állatvilágot. A könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van feltüntetve a helye. 1988-ban fokozottan védett barlang lett a paleontológiai jelentősége miatt, de később visszavonták ezt a természetvédelmi fokozatot. 1989 óta természetvédelmi terület a Templom-hegy kőfejtője a geológiai és az őslénytani értékei miatt. 1999-ben a Pécsi Tudományegyetem Barlangkutató Egyesülete kezdte kutatni és 2,5 méterrel megnövelte a mélységét. A kitöltésből előkerült, nagy mennyiségű kisemlősfosszília a kiiszapolás után a Magyar Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytani Tárába került tudományos feldolgozásra. 1999-ben lett lezárva a bejárata. 2000. november 21-én Tarnai T. és Dezső József mérte fel a barlangot. A felmérés alapján készült barlangtérkép hosszmetszetet és keresztmetszeteket ábrázol. A 2003-ban megjelent, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyv szerint 20 méter hosszú és a függőleges kiterjedése 14 méter. 2004 novemberében Dezső József és Mangult István felmérése alapján Dezső József készített alaprajzi térképet, hosszmetszet barlangtérképet és keresztmetszeteket a barlangról. 2004 decemberében Dezső József szerkesztette meg a barlang alaprajzának a felszíni vetületét ábrázoló térképet. A felmérés alapján 18,2 méter a hossza és 15,63 méter a függőleges kiterjedése. The Smiths A The Smiths egy angol alternatív rockegyüttes volt, melyet 1982-ben alapítottak Manchesterben. Az együttest a dalok szerzői, Morrissey (ének) és Johnny Marr (gitár) mellett Andy Rourke (basszus) és Mike Joyce (dob) alkották. A kritikusok a 80-as évek angol independent mozgalmának legfontosabb alternatív zenekaraként emlegetik őket. A Rough Trade Records-nál álltak szerződésben; négy stúdióalbumot, számos gyűjteményes lemezt, valamint kislemezt jelentettek meg. Habár az Egyesült Királyságon kívül csak mérsékelt sikereket értek el, és egyetlen kislemezük sem ért el a tizediknél jobb helyezést hazájukban, a The Smiths kultuszzenekarrá nőtte ki magát. 1987-es feloszlásuk óta számos, visszatérésüket szorgalmazó ajánlatot utasítottak vissza. Történetük Megalakulásuk és első kislemezeik A The Smiths-t 1982 elején alapította Steven Patrick Morrissey író, és John Maher gitáros dalszerző. Mivel a en:Buzzcocks dobosát is ugyanúgy hívták, mint őt, Maher - a névegyezés elkerülése céljából - a en:Johnny Marr művésznév felvétele mellett döntött, míg Morrissey kizárólag vezetéknevét használta karrierje során. Az első demófelvételeken még a későbbi The Fall tagja, Simon Wolstencroft dobolt. Helyét 1982 őszén Mike Joyce, aki korábban a The Hoax és a Victim nevű punkegyüttesekben játszott, foglalta el. A felvételeken szintén közreműködött Dale Hibbert basszusgitáros, aki stúdiójában felvételi lehetőségeket biztosított az együttes számára. Marr véleménye szerint sem Hibbert basszusjátéka, sem személyisége nem illett az együttesbe, ezért őt en:Andy Rourke váltotta. Az együttes nevét részben a korabeli népszerű szintipop együttesek (en:Orchestral Manoeuvres in the Dark, Spandau Ballet) bonyolult és fellengzős nevei iránti ellenszenvük, részben Marr és Morrissey Patti Smith iránti közös rajongásuk miatt választották. Egy 1984-es interjúban Morrissey azt nyilatkozta, hogy a The Smiths nevet ő választotta, mert ezt tartotta a leghétköznapibb névnek. A en:Rough Trade Records kiadóval szerződtek le, első kislemezük, a en:Hand in Glove, 1983 májusában jelent meg. Későbbi kislemezeikhez hasonlóan, a dalt en:DJ John Peel támogatta, ennek ellenére nem aratott sikert. Az ezt követő dalaik, a en:This Charming Man és a en:What Difference Does It Make? már sikeresebbnek bizonyultak; a brit kislemezlista 25. illetve 12. helyéig jutottak. Az első: The Smiths Debütáló nagylemezüket a The Smiths-t 1984 februárjában adták ki, mely meg sem állt a brit albumlista 2. helyéig. A lemez számos dala botrányt kavart. A en:Reel Around The Fountain-t és a en:The Hand That Rocks The Cradle-t egyes pletykalapok pedofília vádjával illettek, melyet az együttes tagjai határozottan visszautasítottak. A en:Suffer Little Children egy - angolul en:Moors murders (Mocsári gyilkosságok) néven ismert - megtörtént sorozatgyilkosságot elevenít fel.Felháborodás azután tört ki, hogy az egyik áldozat nagyapja hallotta a dalt egy kocsmai zenegépen és úgy érezte, hogy az együttes a gyilkosságból próbál anyagi hasznot húzni. A nagyapa a Morrissey-vel történő találkozás után elfogadta az énekes álláspontját, miszerint a dal a gyilkosságok hatásának őszinte feltárása. Ezt követően Morrissey ismeretséget kötött Ann West-tel a dalszövegben név szerint említett egyik áldozat, Lesley Ann Down édesanyjával. Az albumot a Heaven Knows I'm Miserable Now és a William, It Was Really Nothing című kislemezek megjelenése követte. Utóbbi a b-oldalon tartalmazta a en:How Soon Is Now? című, azóta klasszikussá vált, számtalanszor feldolgozott dalt. Az év végén boltokba került a en:Hatful of Hollow, egy gyűjteményes lemez, mely kislemezek B-oldalas dalait és az első album dalainak a Jensen valamint a Peel show-k számára felvett változatait tartalmazta. Vegetáriánus hadjárat: Meat Is Murder 1985 elején az együttes kiadta második albumát, a Meat Is Murder-t, mely sokkal nyersebbre és politikaibbra sikerült, mint első nagylemezük. A lemez címadó dala, a Meat Is Murder (A hús gyilkosság) vegetáriánus-párti, a The Headmaster Ritual és a Barbarism Begins at Home a testi fenyítés elleni emeli fel szavát, a Nowhere Fast pedig nyíltan anti-royalista. Az együttes zeneileg kísérletezőbbé vált: a Rusholme Ruffians-t Marr rockabilly-s futamokkal díszítette, míg Rourke a Barbarism Begins at Home-ban funk basszus szólót játszik. A lemez megjelenését megelőzőleg újra kiadták a korább b-oldalas How Soon Is Now?-t ezúttal már mint a-oldalas dalt, és bár az albumon nem szerepelt eredetileg, a későbbi kiadásokban ez is felkerült az LP-re. A Meat Is Murder lett az egyetlen albuma a csapatnak, mely első helyezést ért el a brit listákon. Morrissey számos interjújában adott hangot politikai véleményének, melyekkel további vitákat kavart. Első számú céltáblái a Thatcher-kormányzat, a királyság és a Band Aid jótékonysági zenei alapítvány voltak. Az elkövetkező kislemez, a ''Shakespeare's Sister'' legjobb elért helyezése a 26. volt a brit kislemezlistán, de az egyetlen Meat Is Murder-ről kimásolt dal, a ''That Joke Isn't Funny Anymore'' már kevésbé volt sikeres; alig került be az első 50-be. Sötét árnyak:The Queen Is Dead 1985 folyamán az együttes az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban turnézott, és közben következő stúdióalbumán dolgozott. A The Queen Is Dead (A királynő halott) 1986 júniusában, nem sokkal a ''Bigmouth Strikes Again'' című kislemez megjelenése után került a boltokba. Az együttesen belül viszont nem ment minden rendben. A kiadóval folytatott jogi viták miatt az album megjelenése hét hónapot csúszott (már előző év novemberében kész volt az anyag), Marr-t pedig megviselte a hosszú turnék és a szorított stúdiómunkálatok okozta stressz; egyik interjújában alkohol problémáiról beszélt. Közben 1986 elején Rourke-nak kábítószer használat miatt kiadták az útját. Kirúgásáról - állítólag - kocsijának szélvédőjére ragasztott post-it lapocskáról értesült, mely így szólt: "Andy - kiléptél a The Smiths-ből. Ég veled, sok szerencsét, Morrissey". Morrissey viszont tagadta a pletyka valódiságát. Rourke helyére Craig Gannon került, de két hét múlva visszavették az együttesbe, ugyanakkor Gannon is maradt, csak ritmusgitárra váltott. Az immár öttagú csapat felvette a ''Panic''-ot és Kirsty MacColl háttérénekével az ''Ask''-ot, melyek 11. illetve 14. helyezést értek el a brit kislemezlistán és turnéztak a Királyságban. A turné befejeztével Gannon elhagyta az együttest. Közben a fiúk új kiadót kerestek és aláírtak az EMI-hoz, ami rengeteg kritikát eredményezett mind rajongóik, mind a sajtó részéről. Lemez és feloszlás: Strangeways, Here We Come 1987 elején látott napvilágot a Shoplifters of the World Unite, amely a 12. helyig jutott. A single-t egy újabb gyűjteményes lemez, a The World Won't Listen (A világ nem akar hallgatni ránk) követte. Az album címe Morrissey afelett érzett keserűségét tükrözte, hogy az együttesnek nem sikerült a mainstream áramlatba kerülnie, az album mégis a listák második helyén végzett és a Sheila Take a Bow című kislemez is bekerült a top 10-be. Hamarosan egy másik album, az amerikai piacra szánt Louder Than Bombs (Hangosabb a bombáknál)is megjelent, szinte ugyanazzal a tracklist-tel csak mérsékeltebb sikerrel. Sikereik ellenére a feszültség nőtt a tagok között. Marr az alkoholizmus határán volt és 1987 nyarán egy kis szünetet tartott, ami nemtetszést váltott ki a többiekből. Júliusban végleg kilépett, mert - tévesen - azt feltételezte, hogy a NME-ben a The Smiths feloszlásáról szóló cikket Morrissey sugalmazta a szerzőnek, Danny Kelly-nek. Az Easterhouse korábbi gitárosa, Ivor Perry állt Marr helyére és az együttes elkezdett dolgozni néhány új dalon, de egyiket sem fejezték be. Perry kényelmetlenül érezte magát, mert olyan érzése volt, mintha neki Johnny Marr-t kellene játszania, ami úgy végződött, hogy Morrissey kirohant a stúdióból. Amire a Strangeways, Here We Come 87' szeptemberében kijött, az együttes már feloszlott. Morrissey Marr más zenészekkel való együttműködésével magyarázta a szakítást, míg Marr-nak elege lett Morrissey zenei rugalmatlanságából, konkrétan gyűlölte Morrissey vágyát, hogy a Twinkle-hez és Ceila Black-hez hasonló 60-as évekbeli popművészek számait dolgozzák fel. Későbbi interjúkban mindketten a rájuk nehezedő stresszt és a menedzser hiányát említették a szakítás okaként. A Strangeways, Here We Come is az albumlista második helyét érte el és ez lett a legsikeresebb albumuk az USA-ban; a Billboard 200-on az 55. helyre futottak be. Bár a kritikusok hűvösen fogadták, Marr és Morrissey is kedvenc The Smiths lemezeként említette az anyagot. Két dalt másoltak ki róla kislemezre, melyek b-oldalaira korábbi koncert- és demófelvételek kerültek. A következő évben kiadott koncertlemez, a Rank megismételte a korábbi albumok sikereit. Élet a The Smiths után A feloszlást követően Morrissey szólókarrierbe kezdett, melyben a The Smiths-lemezek producere, Stephen Street és a The Durutti Column gitárosa Vini Reilly segítették. Első albuma a Viva Hate (a cím a The Smiths végére utal) hat hónappal a feloszlás után jelent meg és feljutott a brit albumlista első helyére. Morrissey azóta is aktív. Johnny Marr 1989-ben tért vissza a zenei életbe, amikor Bernard Sumner-rel (ex-New Order) megalapították az Electronic-ot és a Pet Shop Boys énekesének, Neil Tennant-nek a közreműködésével elkészítették a Getting Away With It című kislemezt. Az Electronic három albumot készített a következő évtized során. Marr szintén tagja volt a The The-nek, melyben két lemez elkészítésében vett részt 1989 és 1993 között. Stúdiózenészként és társszerzőként közreműködött a The Pretenders, Bryan Ferry, a Pet Shop Boys, Billy Bragg, Black Grape, Talking Heads, Crowded House és Beck lemezein. 2000-ben - mérsékelt sikerrel - saját zenekart alapított Johnny Marr and the Healers néven, és közreműködött az Oasis Heathen Chemistry című lemezén. Marr producerként is kipróbálta magát: dolgozott a Haven debütáló albumán (Between the Senses), a Modest Mouse-szal és Liam Gallagher-rel (Oasis) majd belépett a The Cribs-be amelyet 2011 áprilisában elhagyott. Jelenleg szóló anyagán dolgozik. Andy Rourke és Mike Joyce eleinte folytatták a közös munkát; Morrissey-vel (1988-89) és Sinead O'Connor-ral (1990) is játszottak együtt, de később külön utakat jártak. Joyce az egykori Sex Pistols énekesével, John Lydon-nal játszik a PiL-ben, Rourke Proud Mary-vel turnézik és készít lemezeket. Peter Hook (ex-New Order, ex-Joy Division) és Mani (The Stone Roses, Primal Scream) társaságában létrehozta a rövidéletű Freebass-t. Egyetlen albumot készítettek, aztán feloszlottak. Rourke azóta rádiósként dolgozik. A per 1996-ban Joyce beperelte Morrissey-t és Marr-t, arra hivatkozva, hogy sohasem egyezett bele a 10%-os részesedésbe, és a felvételeken valamint a koncerteken való szerepléséért igazságos honoráriumot követelt. A dalszerzésért járó díjak tárgytalanok voltak, ugyanis Joyce és Rourke nem vettek részt a dalok komponálásában. Morrissey és Marr azt állították, hogy a másik két tag mindig is egyet értett 10%-os honoráriumukkal. A bíróság végül egymillió fontot és 25%-os részesedést ítélt meg Joyce-nak. Rourke 83 000 fontért még 1989-ben elfogadta a 10%-os arányt és azzal le is mondott további igényeiről. Morrissey úgy reagált, hogy a "The Smiths egy csodás dolog volt, amit Johnny elhagyott, Joyce viszont tönkretett". A Joyce-Rourke kettőst ugyanakkor szerencsésnek nevezte: "Másik énekessel a salford-i bevásárló központig sem jutottak volna el". Morrissey fellebbezését elutasították. Zenei stílus A 80-as évek szintetizátor dömpingjének közepette a The Smiths tiszta gitárpop zenét játszott; hangzását Marr és Morrissey diktálta. Marr 1990-ben úgy nyilatkozott, hogy a stílus 50-50%-ban múlt rajta és Morrissey-n, teljes volt köztük az összhang abban, hogy egy-egy lemezen milyen irányba is menjenek. Morrissey feladata volt a szövegírás és az ének. Dalszerzésére nagy hatást gyakoroltak különböző punk és post-punk együttesek, mint a New York Dolls, The Cramps és a The Cult ugyanúgy, mint a 60-as évek lánybandái; Dusty Springfield, Sandie Shaw, Marianne Faithfull és Timi Yuro, továbbá Oscar Wilde költészete. Depresszív szövegei gyakran csípős humorral párosultak; John Peel számára a The Smiths volt azon kevés együttesek egyike, amelyik képes volt őt megnevettetni. Morrissey, aki számára meghatározó volt a munkásosztálynak gyermekkorában közelről megélt társadalmi realizmusa, a hétköznapi emberekről, azok bánattal, elutasításokkal és halállal kapcsolatos tapasztalatairól írt dalaiban. Ugyanakkor "soha popzenész nem énekelt olyan empátiával a félénk, visszahúzódó magatartásról, mint Morrisey". Megjelenés Az együttesnek egyedi képi stílusa volt, lemezeiknek borítóit, melyeken gyakran film- és popsztárok szerepeltek (Alain Delon, James Dean, Jean Marais, Vic Nicholson), Morrissey és a Rough Trade művészeti koordinátora, Jo Slee tervezték. A kislemezek borítóin az együttes nevén kívül csak ritkán jelent meg más szöveg, maga az együttes viszont sohasem volt látható rajtuk. Videó klip - a kor szokásaitól eltérően - csak néhány dalukhoz készült. Ezek közül kimagaslik a Derek Jarman által készített három videó, melyekben a művészi ábrázolás kap hangsúlyt. Az avantgárd rendező teljesen szabad kezet kapott a filmek elkészítéséhez, az együttes tagjai nem szerepelnek bennük. A The Smiths tagjai többnyire hétköznapi ruhákat hordtak - farmer és póló - ami híven tükrözte a "vissza-az-alapokhoz"-jellegű egyszerű, "gitár-és-dob" zenei stílust. Ez ellentétben állt a korabeli új-romantikus popegyüttesekre (Spandau Ballet, Duran Duran) jellemző, főleg a The Face és i-D magazinok által sulykolt feltűnő, divatos megjelenéssel. Hagyaték A The Smiths számos alternatív rock együttesre volt hatással; John Squire a The Stone Roses-ból és Noel Gallagher az Oasis-ból is a The Smiths-t és azon belül is Marr-t említik mint zenész karrierjüket nagy mértékben befolyásoló tényezőt. Simon Goddard a Q magazinban így fogalmazott: "A The Smiths volt a legnagyobb hatású brit gitárpop együttes a 80-as években. Ők voltak az első független (independent) zenekar, mely mainstream-sikert ért el, ők emelték a rock hagyományos négytagú felállását a költészet és mágia magasságába. Hatásuk nyomon követhető a The Stone Roses, az Oasis és a The Libertines zenéjén keresztül egészen napjaink fiatal művészi gitárbandáiig." Simon Reynolds az Uncut magazintól ezt írta az együttesről: "Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy zenekar északról, friss és életerős hangzással mely viharként ragadta magával a nemzetet. Ez a hangzás rock volt, de nagy mértékben pop is: tömör, velős, dallamos, csillogó, mindezt anélkül hogy "műanyag" lett volna. Volt egy rendkívül eredeti énekesük; egyedien görbített hangjában egyszerre rejlett érzékenység és erő, dac és gyengédség. A fiatalember ontotta magából a realizmusa ellenére sem savanyú gondolatokat, tele ravasz humorral és csodásan tálalt részletekkel. Első albumukat legtöbben egy azonnal klasszikussá vált mérföldkőnek tekintették." A "Britpop mozgalom, melynek vezéralakjai az Oasis, a Suede és a Blur voltak, nagy mértékben Morrissey-nek a múlt sivár Angliája iránt érzett nosztalgiájából merített". A Blur megalakulásában óriási szerepe volt, hogy tagjai látták a The Smiths-t a The Southbank Show-ban, 1987-ben. Viszont, annak ellenére, hogy még a britpop vezető együttesei is a The Smiths hatására hivatkoztak, a zenekarok nem követték Morrissey és a The Smiths alapvetően intézmény-ellenes filozófiáját, mivel a Britpop "teljesen üzleti alapokon nyugodott". A Saint Morrissey című könyv szerzője szerint a "Britpop kifestette Morrissey-t a képből, ami lehetővé tette, hogy a 90-es évek központilag irányított és ellenőrzött pop-gazdasága megvalósuljon". Shaun Duggan drámáját, a William-et, Alex Brozun's Half a Person című show-ját, Douglas Coupland 1998-as regényét, a Girlfriend in a Coma-t, Andrew Collins önéletrajzát, a Heaven Knows I'm Miserable Now-t, Marc Spitz regényét, a How Soon Is Never?-t, a Shakespeare Sister nevű popegyüttest, a Pretty Girls Make Graves art-punk együttest és a lengyel filmes Przemyslaw Wojcieszek Louder Than Bombs című, két lengyel The Smiths-rajongóról szóló kisfilmjét, mind-mind a The Smiths dalai vagy albumai ihlették, vagy azok után kapták címűket, nevüket. A Sleeper Dress Like Your Mother című dalában pedig az együttes The Queen Is Dead című lemezére történik utalás, a Irwin Welsh Trainspotting című regényében az egyik fejezet a There Is a Light That Never Goes Out-ról kapta címét. Diszkográfia The Smiths Meat Is Murder The Queen Is Dead Strangeways, Here We Come DJ Snake William Sami Etienne Grigahcine (Párizs, 1986. június 13. –), ismertebb nevén DJ Snake francia DJ és producer. Debütáló száma "Bird Machine" és a "Turn Down for What" volt 2013-ban. Lemezkiadója a Mad Decent lett, melyet Diplo alapított. Korai élete DJ Snake Párizsban született és nőtt fel. Szülei algériaiak. Fiatal korában graffiti művész volt. A neve onnan ered, hogy mindig sikerült elkerülnie a rendőrséget. 14 évesen kezdett a zenével foglalkozni, 19 évesen már francia klubokban játszott. 2005-ben találkozott Steve Goncalves menedzserrel, aki arra ösztönözte, kezdjen el saját zenét létrehozni. Karrier 2011-ben közreműködött Lady Gaga Born This Way albumában. 2012 februárjában Grammy-díjra jelölték. Dj Snake a Government Hooker című számban működött együtt, melyet a közönség az album legjobb számának választott meg. Ezután jelent meg a "You Know You Like It" és "Bubble Butt" című száma. 2015-ben MØ közreműködésével megjelent a "Lean On", melyet Grammy-díjra jelöltek. 2015 októberében Tchami elektronikus producerrel együtt autó balesetet szenvedtek, ami miatt lemaradtak a Torontói Monster Mash fesztiválról. Önálló kislemez (2013-2015) 2013 decemberében Lil Jon közreműködésével megjelent "Turn Down for What" című szám, melyet a Columbia Records adott ki. a Billboard Hot 100-on a 38. helyen végzett. 2014 februárjában aranylemez lett, majd márciusban platina. Az MTV Video Music Awards-on több díjat is kapott. 2014 decemberében az Island Records kiadta DJ Snake remixét,a " You Know You Like It " című számot, mely a Billboard Hot 100-on a 13. legjobb lett. 2015 márciusában Major Lazer harmadik kislemezén jelent meg a "Lean On", melyet a Time magazin az év legjobb dalának nevezett. 2016 januárjában elérte az 1 milliárd megtekintést YouTube-on, azóta a 2 milliárdot is átlépte. Encore(2015-től napjainkig) 2015. október 16-án jelent meg a " Middle " című száma, melyet az Interscope Records , a Mad Decent és a Spinnin 'Records adott ki közösen. 2016. augusztus 5-én kiadta a "Let Me Love You" című számát, melyben a kanadai énekes, Justin Bieber működött közre. Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület (egyszerűsített kínai: ��, pinjin: Guǎngxī), 1958 óta hivatalosan Kuanghszi Csuang Nemzetiségi Autonóm Terület (egyszerűsített kínai: �������, pinjin: Guǎngxī Zhuàngzú Zìzhìqū, csuangul: Gvangjsih Bouxcuengh Swcigih) Kína egyik déli tartománya, annak Vietnámmal közös határa mellett. Az itt élő csuangák 14 milliós lélekszámukkal Kína második legnagyobb nemzetiségének számítanak. Teljes lakossága 1995-ben 46 millió, 2004-ben 48 millió fő volt, területe 236 700 km², amelynek 85%-a hegyvidék. A fővárosa Nanning, további jelentős városai még Kujlin (Guilin), Vucsou (Wuzhou), Jülin (Yulin) és Pejhaj (Beihai). A tartomány elhelyezkedése miatt mindig a kínai civilizáció határterületének számított. Történelem I.e. 214-ben alapított itt államot egy kínai tábornok. Ez nem volt Kína része, hanem önálló állam volt i.e. 111-ig, amikor a kínai császári csapatok meghódították a vidéket. A császári hatalom azonban csak névleges volt, ténylegesen különféle törzsfők uralták a területet. Újra 1253-ban hódította meg a mongol Jüan-dinasztia. Rendes tartományt szerveztek itt. Nyugalmat azonban nem tudtak teremteni, folytatódtak a törzsi villongások egymás ellen. 1858-ban a tartományban – és Vietnám északi részén – vívták a II. ópiumháború harcait. A háború eldöntetlenül végződött, a Kuanghszi tartományba betörő francia csapatokat visszaverték, de a tartományi hadseregnek a francia uralom alatt álló Vietnám elleni támadása is sikertelen maradt. A Kínai Köztársaság kikiáltása után a tartományi hadurat úgy hívták, hogy Li Zongren. Hadserege csuanga harcosokból állt. Megakadályozták, hogy bárki más betörjön a tartományba, de csak rövid időre lehetett őket távoli vidékekre vezényelni. 1949-ig maradt hatalmon Li Zongren. Kezdetben a Kuomintang támogatója volt, majd szembefordult vele, de nem lett sohasem a kínai kommunisták szövetségese. A II. világháborúban a japánok elszigetelték a tartományt mind a Kuomintangtól, mind a kommunistáktól. 1944-ben a vasútvonalak ellenőrzését erővel átvették a japánok, de egyebekben a hatalom Li Zongren kezében maradt egészen 1949-ig. Akkor nem vállalta a végső összecsapást a közelbe érkező kommunistákkal, és a Kínai Népköztársaság kikiáltása után két hónappal a tartomány betagolódott a Népköztársaságba. A tartományt 1958-ban alakították át a csuanga nép nemzetiségi területévé. A lakosság többsége azonban akkor már régen han kínai volt. A Teng Hsziao-ping reformjai utáni gazdasági fellendülésből kezdetben kimaradt e vidék. Azonban legújabban erőteljes iparosítás indult meg és a mezőgazdaságban is megerősödött a piacra termelő szektor. Bogdán A Bogdán szláv eredetű férfinév, jelentése: Isten ajándéka. Női párja: Bogdána. Gyakorisága Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok szeptember 2. Idegen nyelvi változatok lengyelül Bogdan ukránul Bohdan (Богдан) Híres Bogdánok I. Bogdán moldvai fejedelem II. Bogdán moldvai fejedelem III. (Vak) Bogdán moldvai fejedelem IV. Bogdán moldvai fejedelem Ábrahám Bogdán orvos Bohdan Hmelnickij kozák hetman Bogdan Petriceicu-Haşdeu román drámaíró Bohdan Romanovics Suszt ukrán labdarúgó Mikulik József (ügyvéd) Mikulik József (Dobsina, 1852. január 24. – Rozsnyó, 1886. január 16.) köz- és váltó-ügyvéd, helyettes közjegyző, levéltáros, történetíró. Élete Mikulik József 1852-ben született Mikulik Simon és Rachel Mária fiaként. Iskoláit szülővárosában kezdte, és sok nélkülözések közt Rozsnyón folytatta, majd Eperjesen végezte be. Ott tanulta a jogot is, és már akkor kezdte irodalmi munkásságát a történelmi szakban. Szülővárosában kezdte az ügyvédkedést, és kapott először alkalmazást mint városi tisztviselő. Polgártársai annyira megszerették, hogy Meskó polgármester halála után, ennek helyére jelölték, és csak egy szavazattal bukott meg a választásnál. Nemsokára azután felhagyott az ügyvédi gyakorlattal, és Markó Sándor rozsnyói közjegyzőnél mint helyettes nyert alkalmazást. E nyugodtabb helyzetben fogott nagyobb mértékben hozzá a hazai történelem forrásainak kutatásához, melyet szép eredménnyel folytatott. Amikor A magyar nemesi élet a XVI. és XVII. században című munkájához gyűjtötte az adatokat, épp e buzgalmának lett áldozata. 1886 januárjának első napjaiban értesült, hogy gróf Andrássy Manó megérkezett betléri kastélyába. Jólészről ipjától, Bretz erdőmestertől a kegyetlen hidegben jókor reggel ment át Betlérre; ekkor meghűlt; amikor visszautazott Rozsnyóra, másnap rosszul lett, és tíz nap múlva meghalt. Írásai Cikkei a Képes Családi Lapokban (1879. Népmondák Dobsina vidékéről); a Pesti Naplóban (1880. 211. sz. Murányvár és környéke); az Erdészeti Lapokban (1882. Egy kis város erdőgazdaságának története 1326-1881. Az erdők tiszta jövedelme és az új erdőtörvény); a Jogtudományi Közlönyben (1882. Bélyeg- és illetékügyünk a vidéken, 1883. Bélyeg és illetékek lexikona, 1884. Az új közjegyzői törvényjavaslat. 1885. Az anyakönyvek); a Századokban (1883. Rozsnyó németajkú város megmagyarosodása a XVII. században, 1886. könyvism.); a Rozsnyói Hiradóban (1884. 15-19. sz. Rozsnyó városa a török igában 1556-1686); a Rozsnyó és Vidékében (1884. 5. sz. Szemelvények egy érdekes codexből: Karaba György levele); a Protestáns Szemlében (1900. A gömöri ágostai hitv. ev. esperesség történetéből, mutatvány monographiájából). Munkái Dobschau, eine monographische Skizze mit einem Anhang, dei Dobschauer Eishöhle. Mit 6 Illustrationen. Kaschau, 1878. (Okmányfüggelékekkel). A bánya és vasipar története Dobsinán. Bpest, 1881. Magyar kisvárosi élet 1526-1715. Történeti tanulmány . Irta és kiadta ... Rozsnyó, 1885. (Ism. Rozsnyói Hiradó 39. sz., Századok 1886). A gömöri ágostai hitvallású evangélikus esperesség története 1520–1740. Pozsony, 1917. (Közrebocsátotta és a szerző életrajzával ellátta Kovács Sándor.) Levele Wenzel Gusztávhoz keltezés nélkül (a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában). Csatlós A csatlós egy szereplőtípus, egy állandó jellegű társ vagy "fegyverhordozó", aki segédkezik egy nála magasabb pozícióban lévő "vezérnek" vagy "tanítónak". Az irodalomban leggyakrabban a hős állandó segítőjére utal, ahol az a szerepe, hogy gyengébbnek mutatkozzon a hősnél (hogy azt az olvasó még inkább értékelni tudja), olyan kérdéseket tegyen fel, amiket az olvasó is feltenne, és elvégezze azokat a feladatokat, amik nem lennének méltóak a hőshöz, amik közül az egyik sokszor az, hogy vicces is legyen. Néhány amerikai Western-csatlós sikeresebb volt, mint a hősök a sorozatokban, amikben szerepeltek! Jellegzetes csatlósok például: Sancho Panza: Don Quijote csatlósa. Dr. Watson : Sherlock Holmes csatlósa. A történeteket az ő „naplói” mesélik el. Watson, mint exkatona Holmesnak néha mint „az erő embere” is jó szolgálatot tesz a szolgálati revolverével. Arthur Hastings kapitány: Hercule Poirot csatlósa, hasonló szerepben, mint dr. Watson. Exkatona, romantikus lelkű és híján van a képzelőerőnek. Obelix : Asterix csatlósa. Robin : Batman ifjú segítője. Személyazonosságát többen is magukra öltötték. Ron Weasley : Harry Potter csatlósa. Csavardi Samu : Zsákos Frodó legfontosabb segítője ( J. R. R. Tolkien : A Gyűrűk Ura ) Sting (pankrátor) Steve Borden, ismertebb ring nevén Sting (Omaha, Nebraska, 1959. március 20.) amerikai pankrátor aki jelenleg a WWE kötelékébe tartozik. Sting a már megszűnt World Championship Wrestling (WCW), arca volt amely az egyik legnépszerűbb pankrátor szervezet volt az 1990-es években. A WCW 2001-es megszűnése után 2003-tól 11 évig Total Nonstop Action Wrestling (TNA) alkalmazottja volt. Több mint 30 éves karrierje alatt Sting az egyik legnépszerűbb pankrátorrá vállt a történelemben. Sting a pályafutása alatt 25 bajnoki címet szerzett. Korábbi riválisa Hulk Hogan megjegyezte: "Amikor minden idők legjobb 10-jéről beszélünk, meg kell említenünk Sting-t is." Gyermekkora Borden a nebraskai Omahában született és Dél-Kaliforniában nőtt fel. Amerikaifocival és kosárlabdával foglalkozó középiskolába járt, később belevágott a testépítésbe is. A társtulajdonosa volt a Gold's Gym egészségügyi klubjának. Nem mutatott érdeklődést a pankráció iránt, de amikor el űment egy World Wrestling Federation (WWF) által tartott eseményre a Kaliforniai Los Angelesben, eldöntötte, hogy pankrátor lesz. Pankrátori pályafutása Sting a pankrátor karrierjét a CWA és UWF szervezeteknél kezdte ahol Jim Hellwig-el a későbbi Ultimate Warriorr-al alkotott egy csapatot Blade Runners néven. World Championship Wrestling (1987-2001) A két pankrátor útja külön vált Warrior a WWF-be igazolt míg Sting a Jim Crocett Promotion-be amely 1988-ba WCW (World Championship Wrestling) névre váltott. Tehát Sting 14 éves WCW karrierje 1987-ben kezdődött ahol kezdetekben egy festett arcú, színes ruhákat hordó, szőke, izmos face pankrátor szerepet játszott amit Surfer karakterként neveznek. Itt legfőbb ellenfele Ric Flair volt amely viszály által Sting nagy névvé vált a szervezetben. Egy rövid ideig Ric oldalán állt amikor csatlakozott a Four Horsemanhez. A formációból 1990-ben vált ki pár hónap után. Sting a Grat Amercan Bashen legyőzte Ric Flair-t és NWA Nehézsúlyú Világbajnok lett. Ezután Sid Vicius volt a nagyobb ellenfele azonban megvédte az övet. A szőke pankrátorunk első bajnoki regnálása 1991 januárjában ért véget, legyőzője Ric flair volt. Ekkor a WCW elszakadt az NWA-től és létrehozták a WCW Nehézsúlyú Világbajnoki címet. Egy rövid ideig legjobb barátjával Lex Luger-el alkotott egy tag teamet. Augusztusban legyőzte Steve Austin-t (a későbbi Stone Cold-ot) és WCW United States Bajnok lett. Az övet 86 nap után vesztette el Rick Rude a Clash of the Champions XVII-en. 1992. február 29.-én megnyerte élete első WCW Nehézsúlyú Világbajnoki címét Lex Lugert legyőzve a SuperBrawl II-n. Eközben Paul Heyman Dangerous Allience-ével viszálykodott. Ezután Big Van Vader lett az ellenfele, az első meccsükön sikeresen megvédte az övet azonban a visszavágón kikapott. 1993-ban a Sting Vader viszály folytatódott március 11.-én ismét Nehézsúlyú Világbajnok lett azonban hat nap múlva Vader visszanyerte tőle az aranyat. 1994-ben kétszer megnyerte a WCW International World Heavyweight Championship-et. A WCW 1994-ben leigazolt Hulk Hogan-t majd 1995-ben útjára indította a Monday Nitro-t. Hogan érkeztével Sting népszerűsége sem nem apadt. Ebben az évben Menget legyőzve címét United States bajnok lett. Megváltozott karakter 1996-ban Steve lecserélte rövid szőke haját hosszú barnára. Ebben az évben a WCW-ba igazolt Scott Hall és Kevin Nash akik Hulk Hogan-nel megalapították az NWO (New World Order)-t a Bash at Beach gálán. Hogan-ből Hollywood Hogan lett és az NWO vezetőjeként szinte legyőzhetetlen bajnok volt. Ez a csoport úgy működött mint egy szervezet akik el akarják pusztítani az WCW-t. Az egyetlen személy aki megmenthette a szervezetet az Sting volt aki teljesen megváltoztatta karakterét arc festése fekete fehérré változott ruhája feketére. Innentől kezdve egy sötét titokzatos néma emberré vált. (közel másfél évig nem szólalt meg semmilyen WCW eseményen) Másfél évig meccse se volt és nem is edzett. Néha megjelent a Nitrokon és fentről nézte, hogy mi történik vagy rátámadt az nWo tagjaira. 1998-ban beállt a Wolfpack-be ahol piros fekete arc festése lett, de megsérült. Sérülése előtt eltűnt a főeseményekből egyedül a Bret Hart elleni feudja volt értékelhető. Utolsó WCW évek (1999-2001) 1999-ben visszatért és azóta egy rövid időszakot kivéve karaktere olyan volt mint napjainkban. Ekkor az nWo sztori már haldoklott így Sting nem is került velük egy oldalra. Az április 26.-ai Nitron Sting megnyerte a WCW Nehézsúlyú Világbajnoki címet DDP-t legyőzve azonban még az este folyamán elvesztette azt egy four-way meccsen. Az övet Diamond Dallas Page nyerte vissza. Ennek köszönhetően Sting nevéhez fűződik a legrövidebb bajnoki regnálás a WCW-ban. Hamarosan WCW öv többször is kezet cserélt majd a face Hogan-hez került. A Hulkster visszatért eredeti karakteréhez amelyet ekkor már három éve nem használt. A Fall Brawl-n Sting Lex luger segítségével legyőzte Hulk Hogan-t és heel turnt vett. Sting elfogadta Goldberg kihívását akitől kikapott és úgy tűnt elvesztette az övet. Másnap kiderült, hogy Goldberg nem lett Bajnok és Stingtől elvették az övet. Ez volt az utolsó bajnoki regnálása a WCW-ban. 2000-ben az újonc Vampiro volt a főbb ellenfele. 2000 novemberétől pihenőre ment. Mi után World Wrestling Federation (WWF, napjainkban WWE) felvásárolta a WCW-t 2001 márciusában, WCW Monday Nitro utolsó epizódjának az utolsó mérkőzése Sting és az ő régi riválisa Ric Flair között zajlott. World Wrestling All-Stars (2002–2003) A szerződése lejártát követően WCW anyavállalatával, az AOL Time Warner-l, 2002 márciusában Sting megbeszélést folytatott a WWF-el de végül nem csatlakozott a szervezethez, hanem nemzetközi turnékon vett részt a World Wrestling All-Stars-al (WWA) ahol megnyerte a WWA World Heavyweight Championship-et - mielőtt csatlakozott az akkortájt feltörekvő Total Nonstop Action Wrestling (TNA) szervezethez 2003-ban. Az ezt követő 11 évben megnyerte egyszer az NWA World Heavyweight Championship-t valamint négyszer TNA World Heavyweight Championship-t és 2012-ben beiktatták TNA Hall of Famebe. Total Nonstop Action Wrestling A TNA-s karrierje talán még zsúfoltabb volt mint a WCW-s, rengeteg emberrel mérkőzött meg és viszálykodott. Stingnek is köszönhetően került fel a TNA a pankráció térképére és vált második számú szervezetté. TNA-ben egy rövid ideig Joker szerepet játszott. 2012-ben bekerült a TNA Hall of Fame-be. WWE (2014–) Debütálása és a The Authority-val való rivalizálás Sting végül 2014-ben igazolt a WWE-be, első alkalommal Survivor Series-en lépett ringebe ahol megtámadta Triple H-t és segített John Cena csapatjának az első WWE mérkőzésére WrestleMania 31-en került sor Triple H ellen az ezt követő évben ahol vereséget szenvedett. Utoljára a Night of Champions gálán szerepelt ahol nyaksérülést szenvedett a Seth Rollins elleni meccs közben. 2016-ban beiktatták Sting-et a WWE Hall of Fame-be. A ceremónián Sting hivatalosan is bejelentette a visszavonulását a pankrációtól. Ezután egy szegmens erejéig a WrestleMania 32-n is láthattuk. Magánélete Sting 1998-ban újjá született keresztény lett azután, hogy változtatott felfordult életén ugyanis akkortájt megcsalta feleségét és előszeretettel nyúlt alkoholhoz is. Három gyermeke született két fia Garrett és Steve valamint egy lánya Gracie. 2010-ben elvált első feleségétől Sue-tól. 2015-ben elvette második feleségét Sabine-t. Befejező mozdulatai: Scorpion Death Drop (Inverted DDT, sometimes preceded by a scoop lift) – 1996–present Scorpion Deathlock Főbb mozdulatai: Diving clothesline Diving DDT Diving splash Dropkick Inverted atomic drop Knife edge chop Military press slam One-handed bulldog Powerbomb Running leaping elbow drop Slingshot crossbody Sleeper hold Stinger Splash – Innovated Tombstone piledriver Vertical suplex, sometimes from the top rope Becenevei "The Icon" (TNA/ WWE ) "The Insane Icon" (TNA) "The Stinger" (NWA/WCW/TNA/WWE) "The Franchise (of WCW)" (WCW/WWE) "The Vigilante" (WWE) Bevonuló zenéi World Championship Wrestling "Turbo Charged" (1989 – 1992) "Man Called Sting" (1993 – 1996) "Crow/Sting" by Jimmy Hart (1996 – 1999) "Wolfpac Theme" by C-Murder and Jimmy Hart (1998; used while a member of the nWo Wolfpac) "Seek & Destroy" (Live at Woodstock 1999) by Metallica (1999 – 2001) Total Nonstop Action Wrestling "Slay Me" by Dale Oliver (January 1, 2006 – January 23, 2014) "Main Event Mafia" by Dale Oliver (used while a member of the Main Event Mafia) WWE "Out from the Shadows" by Jim Johnston (November 23, 2014 – present) Bajnoki címek és díjak Jim Crockett Promotions/World Championship Wrestling NWA World Heavyweight Championship (1 time) 1 NWA World Television Championship (1 time) WCW International World Heavyweight Championship (2 times) WCW United States Heavyweight Championship (2 times) WCW World Heavyweight Championship (6 times) WCW World Tag Team Championship (3 times) – with Lex Luger (1), The Giant (1), and Kevin Nash (1) Battlebowl Battle Royal (1991) European Cup (1994, 2000) Iron Man Tournament (1989) Jim Crockett, Sr. Memorial Cup (1988) – with Lex Luger King of Cable Tournament (1992) Third WCW Triple Crown Champion Pro Wrestling Illustrated PWI Comeback of the Year (2006, 2011, 2014) PWI Match of the Year (1991) with Lex Luger vs. the Steiner Brothers at SuperBrawl PWI Most Improved Wrestler of the Year (1988) PWI Most Inspirational Wrestler of the Year (1990) PWI Most Popular Wrestler of the Year (1991, 1992, 1994, 1997) PWI Wrestler of the Year (1990) PWI ranked him # 1 of the top 500 singles wrestlers in the PWI 500 in 1992 PWI ranked him # 15 of the top 500 singles wrestlers of the "PWI Years" in 2003 PWI ranked him # 52 of the Top 100 Tag Teams of the "PWI Years" with Lex Luger in 2003 Total Nonstop Action Wrestling NWA World Heavyweight Championship (1 time) 2 TNA World Heavyweight Championship (4 times) TNA World Tag Team Championship (1 time) – with Kurt Angle Inspirational Superstar of the Year (2007) TNA Match of the Year (2007) vs. Kurt Angle at Bound for Glory, October 14, 2007 TNA Match of the Year (2009) vs. Kurt Angle at Bound for Glory, October 14, 2007 TNA Hall of Fame (Class of 2012) Universal Wrestling Federation UWF World Tag Team Championship (3 times) – with Eddie Gilbert (2) and Rick Steiner (1) World Wrestling All-Stars WWA World Heavyweight Championship (1 time) Wrestling Observer Newsletter 5 Star Match (1991) with Brian Pillman, Rick Steiner, and Scott Steiner vs. Ric Flair, Larry Zbyszko, Barry Windham, and Sid Vicious (February 24, WarGames match, WrestleWar) 5 Star Match (1992) with Nikita Koloff, Ricky Steamboat, Barry Windham, and Dustin Rhodes vs. Arn Anderson, Rick Rude, Steve Austin, Bobby Eaton, and Larry Zbyszko (May 17, WarGames match, WrestleWar) Best Babyface (1992) Match of the Year (1988) vs. Ric Flair at Clash of the Champions I Most Charismatic (1988, 1992) Most Improved (1988) Worst Worked Match of the Year (1995) vs. Tony Palmore at Battle 7 Worst Worked Match of the Year (2011) vs. Jeff Hardy at Victory Road WWE Slammy Award for "This is Awesome" Moment of the Year (2014) – Debuting to help Team Cena defeat Team Authority at Survivor Series Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Sting_(wrestler) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás http://prowrestling-hirek.blogspot.hu/2016/02/pankrator-hoseink-1-resz-az-ikon-sting.html WWE.com profilja Isnello Isnello település Olaszországban, Szicília régióban, Palermo megyében. Lakosainak száma 1525 fő (2017. január 1.). Isnello Cefalù, Gratteri, Petralia Sottana, Scillato, Castelbuono, Collesano és Polizzi Generosa községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Carpenedolo Carpenedolo település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 12 957 fő (2017. január 1.). Carpenedolo Acquafredda, Calvisano, Castel Goffredo, Castiglione delle Stiviere és Montichiari községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Heidenheim (Mittelfranken) Heidenheim település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2364 fő (2010). Heidenheim Gnotzheim, Dittenheim, Meinheim, Markt Berolzheim, Treuchtlingen, Polsingen és Westheim községekkel határos. Lévignen Lévignen település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 915 fő (2015). Lévignen Bargny, Betz, Boissy-Fresnoy, Crépy-en-Valois, Gondreville, Ormoy-le-Davien, Ormoy-Villers és Rouville községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Saint-Frézal-d’Albuges Saint-Frézal-d’Albuges (okcitán nyelven Sent Fresald d’Albujas) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 55 lakosa volt. Fekvése Saint-Frézal-d’Albuges a Chassezac völgyében fekszik, 1190 méteres (a községterület 1120–1496 méteres) tengerszint feletti magasságban, Le Bleymard-tól 12 km-re északra, a Moure de la Gardille (1503 m) déli oldalán. Nyugatról Montbel, északról Cheylard-l’Évêque és Chaudeyrac, keletről Chasseradès, délről pedig Belvezet községekkel határos. A községet érinti a D6-os megyei út, mely a Pierre Plantée-hágóval (10 km), valamint La Bastide-Puylaurent-al (18 km) köti össze. A D71-es út a Mercoire-erdőségen át Cheylard-l’Évêque (13 km) felé teremt összeköttetést. A községhez tartozik La Peyre és Les Chazeaux település. Története Saint-Frézal-d’Albuges a történelmi Gévaudan tartomány Tourneli báróságához tartozott. Nevét Szent Frézalról, Gévaudan püspökéről kapta, akit 828-ban gyilkoltak meg La Canourgue-ban és akinek tiszteletére az itteni templomot szentelték. Mint egyházközség (paroisse) 1705-ben jött létre négy település (Les Chazeaux, Combecibron, Les Laubies, La Peyre) egyesítésével. 1851-ben a községnek 59 háza és 272 lakosa volt, közülük 11 élt Saint-Frézalban, 194 Les Chazeaux-ban, 41 La Peyre-ben és 26 Combecibronban. Nevezetességei Szent Frézalnak szentelt, provence-i román stílusban épült temploma a 12 – 13. században épült. A község területén található egy dolmen (Lou Palet de Gargantua) és egy menhir (Le Craus de las Laupios) . Beregi-Tiszahát A Beregi-Tiszahát a Tisza Szatmári-Tiszaháttal szemben fekvő jobb partján, a Kárpátaljai-alföld déli és keleti részén található. Leírása A Beregi-Tiszahát egy nagyobb, összefüggő történeti és földrajzi tájegység, a Szatmár–Beregi-síkság része, amely a Szamos folyó főfolyásától és a Nyírségtől a Kárpátok aljáig terjedő sík területet foglalja magába. A terület egykori neve Silva Bereg volt és az egykori Bereg vármegyének a mai országhatár és a Tisza közötti, Tarpától Lónyáig terjedő részére terjedt ki. Déli határa az évek során többször változott, mivel a trianoni békeszerződés után a történeti Bereg vármegye több helysége a Tisza bal partján terült el. Földrajza Egykor az egész Beregi-Tiszahát területét összefüggő erdőtakaró borította. A falvak az erdők irtásaira települtek. Az irtásokkal kialakított szántóföldek azonban csak meghatározott számú népességet tudtak eltartani. A hagyományos gazdálkodást a 18–19. században végzett erdőirtások előtt az erdőkiélés különböző formái, az állattenyésztés és a folyók által biztosított javak, tevékenységi formák jellemezték. Nevezetesebb települései Csaroda Tarpa Tákos 407 (szám) A 407 (római számmal: CDVII) egy természetes szám, félprím, a 11 és a 37 szorzata. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 407-es a kettes számrendszerben 110010111, a nyolcas számrendszerben 627, a tizenhatos számrendszerben 197 alakban írható fel. A 407 páratlan szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban a 111 · 371 szorzattal, normálalakban a 4,07 · 102 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 11, 37 és 407. A 407 négyzete 165 649, köbe 67 419 143, négyzetgyöke 20,17424, köbgyöke 7,4108, reciproka 0,002457. A 407 egység sugarú kör kerülete 2557,25642 egység, területe 520 401,68147 területegység; a 407 egység sugarú gömb térfogata 282 404 645,8 térfogategység. Koszmosz–83 A Koszmosz–83 (oroszul: Космос 83) a Koszmosz műhold a szovjet műszeres mesterséges műhold-sorozat tagja. Háromfokozatú kísérleti telekommunikációs műhold, típus Sztrela-1 (Стрела-1), valamint a harmadik fokozat geofizikai egység. Küldetés A Koszmosz–75 űregység által megkezdett programot folytatta. A hadsereg és a kormányzat gyors kommunikációját segítette elő a műholdakkal összeköttetésben lévő földi rendszerekkel. Jellemzői Katonai és polgári (tudományos) rendeltetésű, az OKB-10 (oroszul: Опытно-конструкторское бюро) tervezőirodában kifejlesztett műhold. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium. 1965. szeptember 3-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Koszmosz-1 (8K65) juttatták magas (HEO = High-Earth Orbit) Föld körüli, távoli kozmosz pályára. Az orbitális egység pályája 116 perces, 56.6 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 1441 kilométer, az apogeuma 1567 kilométer volt. Hasznos tömege 50 kilogramm. Hasznos tömege 50 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor és napelemek kombinációja, illetve kísérletképpen radioizotópos áramforrást alkalmaztak, ami több évre meghatározta szolgálati idejét. Egyszerre több egységet, öt műholdat – Koszmosz–80, Koszmosz–81, Koszmosz–82, Koszmosz–83 és Koszmosz–84 – egyetlen hordozórakétával juttattak pályára, ami lehetővé tette a kommunikációs területet megbízható lefedését. Pályasíkjának meghatározásánál különleges gondot fordítottak az atmoszféra sugár-hatótényezőjének elkerülésére. A Szovjetunió európai - Távol-keleti, illetve tengeri (hadiflotta, kereskedelmi flotta) összeköttetésének felgyorsítását szolgálta. Rádióüzenetek vételére (vétel)-lejátszására (adó) szolgáltak. Aktív szolgálati idejére jellemző, hogy 2011. január 1-jén eredeti pályamagasságába emelték. Perczel Dezső Bonyhádi dr. Perczel Dezső Miklós József Emil (Szekszárd, 1848. január 18. – Bonyhád, 1913. május 20.) szabadelvű párti politikus, belügyminiszter, Perczel Béla egykori igazságügy-miniszter és királyi elnök fia. Életpályája Apja 1848-ban Tolna vármegye alispánja volt. Jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, ahol ügyvédi oklevelet nyert. 1868-ban Baranya vármegye tiszteletbeli, majd első aljegyzője, 1871-ben Tolna vármegye völgységi járása szolgabírája, 1877-ben Tolna vármegye alispánja lett. A vármegye kormányzását tíz és fél évig erélyesen vezette; különösen nagy érdemeket szerzett vármegyéje közlekedési viszonyainak fejlesztésében, ahol részt vett a Budapest-Pécs vasútvonal és a szekszárd-rétszilai (helyi érdekű) vasút létrehozásában. Az 1887. évi választások alatt vármegyéjének két kerülete, a bonyhádi és pincehelyi kérte fel jelöltjéül, s ő a kettő közül az előbbinek megbízását fogadta el, amelyet azután is képviselt. A szabadelvű párthoz csatlakozott, ahol csakhamar nagy jelentőségre s népszerűségre tett szert. Az 1887-1892 közötti ciklus alatt tagja és jegyzője volt a közigazgatási bizottságnak, mely őt a vármegyei reform-javaslat előadójává választotta; elnöke volt a kérvényi és az egyik bíráló bizottságnak is; azután pedig Bánffy Dezső elnök mellé a képviselőház másodelnökévé választották. 1895. január 15-étől 1899. február 26-áig ő volt a Bánffy-kormány belügyminisztere. Itt egyik fő híve volt a szabadelvű egyházi politikának, azon belül is a polgári házasságnak. Ő öntötte formába a törvényeket, amik ezen intézmény életbe léptetéséhez szükségesek voltak, mint például a polgári anyakönyvvezetést. Minisztériumában készült el a törvényhatóságok közigazgatási reformjának javaslata is. Ő terjesztette be a közigazgatási bírósági törvényjavaslatot is. 1896-ban valódi belső titkos tanácsossá nevezték ki. Perczel képviselte a nyitrai zoborhegyi ezredévi emlékmű felállításának ünnepén a kormányt; a jegyzők kongresszusának ő volt a védnöke és megnyitója. Számos intézkedést hozott a munkásmozgalom és a nemzetiségi mozgalmak letörésére. 1899-től 1901-ig és 1903-tól 1905-ig a képviselőház elnöke volt. Az 1903–1904. évi parlamenti küzdelmekben segédkezett gróf Tisza István miniszterelnöknek az ellenzéki obstrukció letörésében; 1904 októberében, mint képviselőházi elnök az ún. zsebkendőszavazással a házszabályok ellenére elfogadtatta Tisza javaslatát a házszabályok revíziójára. Tisza bukásakor visszavonult a politikai élettől. Az egyik alapítója volt 1910-ben a Nemzeti Munkapártnak, amelynek elnökévé és ismételten országgyűlési képviselővé választották. Ludditák (együttes) A Ludditák egy magyar hiphop lányduó. Az együttest egy bátaszéki testvérpár alapította 2002-ben. Fiáth Titanilla (30) és Marianna (27) az IMMC hatására kezdtek el rapelni. Első daluk a Tilos a reggel a Tilos Rádió első beszüntetéséhez kapcsolódik. Ezt a számot – saját elmondásuk alapján – csak poénból írták, aztán felkérték őket, hogy énekeljenek egy Tilos-buliban. Szövegeiket emancipált csajrapként, bölcsészrapként vagy okosrapként is emlegetik. Közreműködtek a Nyócker című animációs film zenéjében (Kurvaélet), illetve több közös zenei projectben a magyar undergrand és hiphop világában (Rapcsajok - Metro). Az együttes 2010-ben feloszlott, a lányok azóta külön utakon járnak. Fiáth Titanilla pszichológia, magyar és kulturális antropológiai szakot végzett az egyetemen. Börtönpszichológusként tevékenykedik. Antropológiai terepmunkájából egy könyv is megjelent, Határsávok címmel. Rapnovellái az Éjszakai állatkert - Antológia a női szexualitásról (2005) és a Szomjas oázis - Antológia a női testről (2007) c. antológiákban jelentek meg. 2012-ben jelent meg a Börtönkönyv: kulturális antropológia a rácsok mögött c. könyve. Fiáth Marianna újságíróként (NL Cafe) és szerkesztőként tevékenykedik. Lemezek 2003 Ludditák 2005 Porcogó 2007 Tizenegyes (dupla CD) Galgóci járás A Galgóci járás Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége. 1996-ban hozták létre. Területe 267 km², lakossága 45 761 (2011), székhelye Galgóc (Hlohovec). A járás területe egykor Nyitra vármegye része volt. 2001-ben 44570 szlovák, 257 cseh, 203 cigány és 79 magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-ben 43347 szlovák, 157 cseh, 62 magyar és 2013 azonosítatlan nemzetiségű lakosa volt. A Galgóci járás települései Alsóatrak (Dolné Otrokovce) Alsóvásárd (Dolné Trhovište) Alsózélle (Dolné Zelenice) Bajmócska (Bojničky) Décskelecsény (Kľačany) Felsőatrak (Horné Otrokovce) Felsővásárd (Horné Trhovište) Felsőzélle (Horné Zelenice) Fornószeg (Tepličky) Galgóc (Hlohovec) Jalsó (Jalšové) Kaplat (Koplotovce) Karkóc (Trakovice) Merőce (Merašice) Nyitrapásztó (Pastuchov) Ratkóc (Ratkovce) Ság (Sasinkovo) Szilád (Siladice) Tököld (Tekolďany) Udvarnok (Dvorníky) Újvároska (Leopoldov) Vágmedence (Madunice) Vágvörösvár (Červeník) Zsúk (Žlkovce) 4082 Swann A 4082 Swann (ideiglenes jelöléssel 1984 SW3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1984. szeptember 27-én. Kicune no jomeiri A Kicune no Jomeiri (�����, „A róka menyegzője”), amely hasonló, a „majom menyegzőjéhez” magyarul, egy furcsa esemény, amit Honsún, Sikokun és Kjúsún mesélnek. A „kicune no jomeiri” számtalan dologra hivatkozik: a légkörben megjelenő szellemfényekre, egy jelenségre, ami úgy látható, mintha az lakodalmas menet papírlámpásai a sötétben megjelennének, és úsznának a levegőben; napsütötte záporra; és még számtalan furcsa esküvőhöz tartozó folyamatra, amelyek a klasszikus japán kaidanokban, értekezésekben, és legendákban találhatóak meg. A „kicune no jomeiri” mindig szorosan kapcsolódik a rókákhoz, vagy kicunékhoz (amelyek gyakran tréfálnak meg embereket a japán legendákban), illetve különféle Sintó rítusok, és ünnepi jogok is említik, amelyeket Japán különböző részein fedeztek föl. Légkörben megjelenő szellemfények Egy Ecsigo Najosze (����) nevű tipográfiai könyv, amely Ecsigo tartományból (Ma Nígata prefektúra) származik, a Hóreki időszakból, a „kicune no jomeiri” eseményéről, a következő állítást tartalmazza: A könyvben található, hogy a légkörben megjelenő szellemfények sorai, közel 4 kilométer hosszúra nyúlnak, és „kicune no kon”-nak hívják őket. Illetve számos más helyen, többek között Nakakubiki, és Uonuma területén (Nígata prefektúrában), Akita prefektúrában, Szakuragava, Nanakai, Nishíbaraki (ma Siroszato), és Hitacsióta területén (Ibaraki prefektúrában), Kosigaja, Higasicsicsibu területén (Szaitama prefektúrában), Tama területén (Tokió), Gunma prefektúrában, Tocsigi prefektúrában, Mukava falu, és Hokuto területén (Jamanasi prefektúrában), Mie prefektúrában, Kasihara területén (Nara prefektúrában), Nanbu, és Szaihaku területén (Tottori prefektúrában), mikor a légköri szellemfények (kicunebi) megjelennek a vidéken éjszaka, az a „kicune no jomeiri” eseményét jelzi. Hogy, hogyan nevezik, az területenként eltér; Például Sóka területén (Szaitama prefektúrában), és Noto, Fugesi (ma Hósu) területén (Isikava prefektúrában) a jelenség „kicune no jometori” (�����), míg Namazu területén (Sizuoka prefektúrában) „kicune no súgen” (����) névvel illetik az eseményt. Japánban esküvőt tartani egy meghatározott helyen egészen a Sova időszakig nem vált jellemzővé. Ezt megelőzően az esküvőkre az volt jellemző, hogy éjjel tartották őket, és, hogy a menyasszony papírlámpásokat tartó körmenettel érkezett. Mivel a légkörben megjelenő szellemfények egész sorokba terjednek ki, és úgy tűnhetnek, mintha lámpások és fáklyák lennének az esküvőről, és, mivel a papír lámpásokról azt tartották, hogy a róka esküvői ceremóniájához használatosak, ennek következtében kezdték el őket bizonyos neveken hívni. Számtalan elmélet van arról, hogy a menyasszonyt, és a vőlegényt miért tekintik rókának. Egy ilyen elmélet azt mondja például, hogy bár a fények úgy tűnik, hogy a menyegzőt jelzik, valójában nem is volt menyegző sehol, hanem az egész a rókák gondosan kidolgozott trükkje volt. A rejtélyes fények papírlámpásoknak tűntek messziről, de elkeveredve egyszer valaki közel kerülve azt mondta, hogy úgy tűnt, mintha rókák járatták volna vele a bolondját. A múltban, Tosijama (ma Tosima) területén, Edoban, mivel folyamatosan légköri szellemfények tűntek föl, fel-felrebbenve mindenfelé a sötétben, ezért elnevezték „kicune no jomeiri”-nek a jelenséget, és ez egyike lett Tosima hét rejtélyének, amelyről ebben a faluban mesélnek. Kirinzan területén (Nígata prefektúrában) sok róka élt, és azt mondják volt egy körmenet, amely éjszaka lámpásokat lengetett. Nígatában, valamit Siki területén (Nara prefektúrában), úgy gondolták, hogy a róka menyegzője kapcsolatban áll a földműveléssel, és úgy tartották, hogy minél több égköri szellem fény tűnik föl, annál bőségesebb lesz az adott év termése, illetve minél kevesebb, annál szegényebb lesz. Területtől függően, vannak legendák, amelyek nem csak a légkörben megjelenő szellemfények érzékelését foglalják magukba, hanem a tényleges esküvőt is. Gyóda területén (Szaitama prefektúrában) azt mondták, hogy a kitsune no yomeiri gyakran feltűnő jelenség volt a Kaszuga szentélyben (Tanigóban), és úgy számoltak be róla, hogy a szentélyben, és az ottani úton végig róka arcok voltak láthatóak egy jelentett esemény után. Horado területén (Gifu prefektúrában), azt mondták, hogy nem csak légköri szellemfényeket láttak, hanem bambusz fa égésének, és törésének hangját is hallották folyamatosan több napon keresztül, de semmiféle tényleges bizonyítékot nem találtak erre, annak ellenére, hogy megpróbáltak kideríteni, hogy mi történt. Tokusima prefektúrában, nem róka menyegzőjeként tekintettek a jelenségre, hanem róka temetéseként, és egy jelként fogták föl, miszerint valaki hamarosan meghalhat. Manapság úgy vélik, hogy valójában a légkörben megjelenő szellem fényeket az emberek valójában összetévesztették a már eleve egy adott területen lévő fényekkel, vagy csak valószínűleg az egész csupán egy szokatlan illúziója volt a fénynek. A legenda kapcsolata az időjárással Többek közt Kantó, Csúbu, Kanszai, Csúgoku, Sikoku, és Kjúsú területén, a napsütötte záporokat „kicune no jomeiri”-nek nevezik szintén. A légkörben megjelenő szellemfényekhez hasonlóan ennek a jelenségnek is számos különböző neve van területtől függően. Nanbu területén (Aomori prefektúrában) „kicune no jometori” (�����) a neve. Szerizava, és Csigaszaki területén (Kanagava prefektúrában) és Oe helyvidéki területein (Tokusima prefektúrában) „kicune ame” (��) a neve. A keleti Iszumi területén (Csiba prefektúrában) „kicune no súgen” (����) a neve. Higasi-Kacusika területén (Csiba prefektúrában) „kicune no jometori ame” néven említik (������), ahogy Aomoriban, de ez abból a tényből ered, hogy egyszer, az előbbi mezőgazdasági terület volt, és látva, ahogy egyes feleségeket a kötelességükre jegyezték föl, úgy vélték, hogy ezek a nők „vétetnek el” a család jóléte érdekében. Sok különböző magyarázat van arra, hogy miért kezdték el a napsütötte záporokat úgy hívni, ahogy. Ezek egyike az a magyarázat is, hogy az eső akkor is esik, ha az ég tiszta, és ez olyan érzést kelt, mintha megtréfálták volna az embert. Ezen kívül egy másikból azt tudhatjuk meg, hogy az emberek úgy tartották, hogy a napsütötte zápor ideje alatt tartja a róka a menyegzőjét. Egy másik magyarázat arról szól, hogy a hegyekben rengeteg eső esett, mikor tiszta volt az ég, úgy vélték, hogy mindez rókák műve, annak érdekében, hogy megakadályozzák az emberek felmenetelét a helyre, hogy láthassák a róka menyegzőjét. Egy másik szerint voltak bizonyos feleségek, akik akár vidám napokon is könnyet hullattak, és ezzel eredményezték ezt a furcsa időjárást. Végül egy másik elmélet szerint azzal a kifejezéssel, amellyel a légkörben megjelenő szellemfényeket illették, úgy vélték ugyanaz képes definiálni ennek a jelenségnek is a furcsaságát, mikor a napsugár átsüt az esőcseppek között. A kapcsolat a róka menyegzője, és az időjárás között szintén területenként eltér. Például Kumamoto prefektúrában úgy tartják, hogy mikor szivárvány tűnik föl az égen akkor, míg Aicsi prefektúrában, mikor hódara szállingózik az égből, akkor tartja a róka a menyegzőjét. Kapcsolat a klasszikus művekkel és a legendákkal A rókamenyegzők nem csupán természeti jelenségek voltak, hanem olyan dolgok, amelyek az Edo kor irodalmában, valamint különféle legendákban, területektől függően szintén megjelentek. Számtalan történet szól furcsa esküvői körmenetről, amelyeket szemtanúk támasztottak alá, és, amelyeken tulajdonképp csak rókák voltak láthatóak. Ilyen például a Kondzsaku Jódan Sú (�����) nevezetű elbeszélés, amely a Kan’ei periódusból származik, és Takemacsiban játszódik (Hondzso területén Edoban). Szintén ehhez hasonló írott munka az Edo Csirihiroi (����), amelyben egy rókamenyegző látható szintén a Haccsó csatornánál Edoban. Ezen kívül még a Kansai időszakból származó Kaidan Oi no Cue (�����) kaidan gyűjteményben olvashatunk róka menyegzőről, amelyet Kanda faluban láttak (Kúzuke preketúrában, aminek ma Gunma prefektúra a neve). Az emberek számára is észlelhető rókamenyegzők történetei egész országszerte elterjedtek. Mint például, egy Szengoku korabeli népi legenda szerint, Sóka legendájában (Saitama prefektúrában) bizonyos nők ígéretet tettek a kedvesükkel, hogy összeházasodnak, de a férfiak egy betegség miatt meghaltak, és a rókákat a helyzet sajnálatossága megihlette, ezért azt mondják, hogy a róka menyegzőjének körmenetele közel játszódik az előbb említett nők sírjaihoz. Szintén egy népmese szerint, amelyek Sinano területén (mai Nagano prefektúra) mesélnek, egyszer egy idős férfi segített egy kis rókán, aki végül részt vett a felnőtt róka esküvői menyegzőjén, és úgy vélik, hogy mindezt a korábbi cselekedetéért kapta viszonzásul. Az ilyen esküvői történetekben, a természeti jelenségek, mint a korábban említett természetfeletti „kicune no jomeiri”, dekoratív szereppel bírnak, és az esküvők, amelyek nappal játszódnak, gyakran kíséri napsütötte zápor, míg azokat, amelyek éjszaka játszódnak, azokat légkörben megjelenő szellemfények. Különböző területekről szintén vannak olyan legendák, melyek szerint emberek is láthatják a rókamenyegzőt, hogyha végrehajtanak bizonyos speciális tevékenységeket. Például, Fukusima prefektúrában azt mondják, hogyha éjjel 10/10-kor a luniszoláris naptár szerint szuribacsit visel a fején valaki, és egy fából készült mozsártörőt rögzít a derekához, egy virágzó szilvafa alatt állva, akkor lehetséges, hogy lássa az eseményt. Egy másik legenda szerint, amelyet Aicsi prefektúrában mesélnek, miszerint, hogyha valaki beleköp egy kútba, és összefonja az ujjait, majd átnéz a közöttük lévő résen, akkor képes látni a róka menyegzőjét szintén. Vannak történetek, amelyek nem csak rókák között lezajló menyegzőről, hanem emberi férfi és női rókáéról szól, és, mint egy jellegzetes munka, amely ningyó jórurivé vált, a Heian kori onmjodzsi, Abe no Szeimei, Kuzunohától (Édesanyja, aki egy róka szellem volt) való születéséről szól. Ezen kívül, egy másik hasonló történet található, a Nihonkoku Genpó Zen'aku Rjóiki című műben, és a Tonegava Zusi (�����) nevű topográfiai könyvben is. Szintén, a Kondzsaku Monogatarisú, valamint a Honcsó Kodzsi Innen Sú, és a Tamahahaki című művekben, van egy történet, amelyben egy házas férfi előtt egy nőstény róka tűnt föl, ami alakot váltott, hogy úgy nézzen ki, mint a férfi felesége. A Tonoigusa kaidan gyűjteményben az előző történetnek a fordított verziója található meg, melyben egy hím róka esik szerelembe egy emberi nővel, fölveszi a nő férjének alakját, közösül a nővel, és mindennek egy rendellenes kinézettel születő gyermek lesz a gyümölcse. Kapcsolódó munkák Az Edo korban élő Kacusika Hokuszai nevű ukijo-e művész Kicune no Jomeiri-zu című műve a róka menyegzője néphiten alapszik, különféle embereket ábrázol, akik meglepődve figyelik a róka menyegzőjének esküvői körmenetelét, és a hirtelen jött esőt, miközben nagy nyüzsgés közepette gyűjtik be termést. Ez a mű egy remekül rámutató szokatlan példa arra, hogy a képzeletbeli háttér, amelyet a rókák adnak, és a valós háttér, amelyet a falusi emberek adnak, egy időben vannak ábrázolva egy festményen. Kobajasi Issza haiku költeményében, amely szintén az előbb említett korból származik, azt olvashatjuk, hogy „Az őszi égboltban, és hegyekben, ott bujkál a róka menyegzőjének zápora” (�����������). Szintén, egy Meidzsi korból származó tankában ez olvasható, hogy „Mikor a ló órájának idején eső hull alá a falura a kék égből, talán akkor házasodik a rókák királya” (���������������������). Szintén, egy Dan no Ura Kabuto Gunki (�����) nevű, először 1732-ben előadott ningyó dzsóruriban található egy olyan rész, hogy „Az idő tiszta volt egészen mostanáig, de aztán meghallottam a rókák menyegzőjét kísérő vidám eső hangját”. Illetve, ezen kívül, a Onihei Hankacsó című korabeli regényben, amelyet a háború után adtak ki, volt egy fejezet, melynek az volt a címe, hogy „A róka esője” (��). Ezen kívül, az Edo korszakból származó kuszazósik, és kibjósik, mint a Naimono Kuó Kicune no Mukoiri (������) (illusztrálta: Kitao Masajosi, bemutatás éve: 1785), a Mukasigatari Kicune Jomeiri (�����) (illusztrálta: Kitao Sigemasza), az Anaszaka Kicune Engumi (�����) (illusztálta: Dzsippensza Ikku), a Kamigata e-hon, a Súgen Kicune no Mukoiri, és az Ehon Acumegusza, mind rókamenyegző ábrázolást tartalmaznak, ahol a rókák humanizált formában igyekszenek az esküvőre. Létezett egy műfaj, melynek a neve „jomeiri mono" (����) volt, és humanizált állatok igyekeztek a menyegzőre benne, de a rókákhoz ténylegesen hozzáragasztották ezekben a művekben az „Inari no Kami” nevet. Ez bizonyíték arra, hogy az Inari istenségbe, és a „jomeiri mono”-ba vetett hit mennyire áthatotta az átlagos emberek gondolatait. Az átlagemberek között, Akaoka területén (ma Kónan, Kócsi prefektúrában), létezett egy gyerekdal, amelynek egyik része kimondta azt, hogy a róka menyegzője a napsütötte zápor idején látható (�������� �����, hijori ni ame ga furja, kicune no jomeiri). Akira Kuroszava „Álmok"(1990) című filmében bemutatta a kicune no jomeirit, amelyben az első jelenet a napsütötte zápor volt. Szintén volt egy dal, melynek a címe „A rókamenyegzője” volt, és, amelyet a Vocaloidok, Miku és GUMI énekeltek. A dal arról szól, hogy egy róka fölveszi egy lány alakját, hogy szexuális tevékenységre csábíthasson embereket. Miután az előbbi megtörtént, visszaváltozik eredeti formájába, és fölfalja áldozatát. Kapcsolódó események A korábban említett kirinzani (Nígata prefektúra) róka menyegző szerint, a Kicune no Jomeiri Gyórecu Tecugava, Aga, és Higasikanbara területén megy végbe, ugyanazon prefektúrán belül. Eredetileg ez a hely a „kicunebi”-ről híres, amely jelen esetben, egy esemény, amely a kicunebihez kapcsolódik, amelyet 1952-től kezdtek el megrendezni, és egyszer megszüntették, de 1990-ben a városnéző esemény, és maga a menyegzői körmenet (jomeiri gyórecu) hagyománya, mint az esemény magja, újjáéledt, és minden évben, több mint negyvenezer turistával nő az eseményen résztvevők létszáma. Szintén, a Hanaoka Tokufuku Inari-sáa-ban (Kudamacu területén, Jamagucsi prefektúrában), minden év november 3-án az Inari fesztivál során a „kicune no jomeiri” is lejátszódik. Ez nem kapcsolódik se légkörben megjelenő szellemfényekhez, vagy napsütötte záporhoz, hanem inkább csak újra előadják a rókák menyegzőjét. Akik a róka pár eljátsszák, azok a kudamacui emberek közül vannak kiválasztva, és azt mondják, hogy a nő, aki az egyik friss házast játssza, az a későbbiekben jó szerencsével lesz megáldva a házasság terén. Szintén, a mijadoi Szuzakihamamijasinemei templomban (Jokkacsi területén, Mie prefektúrában), a szecubun ideje alatt, egy „kicune no jomeiri dócsó” nevű sintó szertartást végeznek el. Ez már az Edo korban is egy előadott szertartás volt, de gyakorlott volt a háború utáni időszakban is. A férfi, és a nő, akik „jakudosi”, azaz „szerencsétlen korban” voltak, őket kis rókákként fölöltöztették, és a férfi az istenek, míg a nő a Szuzakihamamijasinemei templom követe volt a rókajelmezben, mikor újra előadták az esküvőt, és ez több tízezer látogatót vonzott a templomhoz. Improprius integrál Az improprius integrál a matematikai analízis fogalma. Segítségével nyílt intervallumokra is kiterjeszthető az integrálfogalom. Akkor van erre szükség, ha az integrálás alsó (felső) határánál a függvény jobb oldali (bal oldali) határértéke végtelen. Szintén értelmezhető vele, hogy mit jelentsen az, ha az integrálás alsó határa a negatív végtelen, illetve az, ha a felső határa pozitív végtelen. A latin improprius szó jelentése nem illő, nem illeszkedő. Definíció Legyen értelmezve az f függvény az [a, b[ jobbról nyílt intervallumon, ahol a valós szám, b pedig lehet valós szám, de pozitív végtelen is. Ha f szakaszonként folytonos minden [a, ω] ω < b zárt intervallumon, akkor az [a, b[ jobbról nyílt intervallumon vett improprius integrálja a következőt jelenti: Ha az f függvény értelmezve van az ]a, b] balról nyílt intervallumon, ahol a valós szám vagy negatív végtelen, b pedig valós szám. Legyen továbbá f szakaszonként folytonos minden [ω, b] a < ω zárt intervallumon. Ekkor f függvény ]a, b] balról nyílt intervallumon vett improprius integrálja a következőt jelenti: Ha a definíciókban szereplő határérték létezik és véges, akkor az az improprius integrált konvergensnek, ellenkező esetben divergensnek nevezzük. A fentiek segítségével mindkét oldalon nyílt ]a, b[ intervallumra is definiálható az integrál (ahol a valós vagy negatív végtelen, b valós vagy pozitív végtelen). Ehhez választanunk kell egy c ∈ ]a, b[ számot. Az ilyen integrál definíciója: Az ilyen improprius integrált csak akkor nevezzük konvergensnek, ha a fenti összeg mindkét tagja konvergens. Ilyenkor c megválasztásától független az eredmény. Jelentősége A fenti definíciókból és az integrálfüggvény folytonosságából következik, hogy ha egy függvény zárt intervallumon integrálható, akkor a nyílt intervallumokon vett improprius integrálok megegyeznek a szokványos (nem improprius) integrállal. Ez a definíció azonban új fajta integrálásokat is lehetővé tesz: Ha az integrálási határnál a függvény határértéke a belső (azaz felső határnál bal, alsó határnál jobb) oldalon véve pozitív vagy negatív végtelen. Azaz ha az integrálási határ belső oldali környezetében nem korlátos a függvény. Ha az integrálás alsó határa negatív végtelen, illetve ha a felső határa pozitív végtelen. Ha a függvény az integrálás alsó vagy felső határán nincs értelmezve. Példa Az e-x függvény integrálja nullától végtelenig az improprius integrál definíciójának használatával: 10-es busz (Salgótarján) A salgótarjáni 10-es busz A Helyi Autóbusz-állomás és a Sugár út között közlekedett. A járat a 2012. február 4-i menetrendváltással megszűnt. Davis megye (Iowa) Davis megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Iowa államban található. Lakosainak száma 8791 fő (2013. július 1.). Davis megye Wapello megye és Schuyler megye községekkel határos. Népesség A megye népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Llauro Llauro település Franciaországban, Pyrénées-Orientales megyében. Lakosainak száma 314 fő (2015). Llauro Tordères, Passa, Vivès, Oms és Montauriol községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pornogrind A pornogrind más néven porngrind, porno-grind, vagy porn grind egy zenei stílus, a grindcore egyik alműfaja. Az ebbe a műfajba sorolt dalok szövegei szexuális és pornográf témákkal foglalkoznak. Műfaji jellemzők Hangszerelés Jellemző a szinte már torzulásig lehangolt gitár, a mély basszus. A dobokat gyakran tompán, kolompszerűen szólaltatják meg, mintha a zenész egy fémhordón játszana. Ezt a pergő rugóinak ellazításával és a bőr megfeszítésével érik el. Gyakori a dobgép használata is. Egyéb jellemzők A műfaj stílusjegyei közé tartozik a pornográf szövegvilág, albumborítók és az obszcén számcímek. Zenekarok Külföldi zenekarok Cock and Ball Torture Gonorrhea Pussy Gut (német) Spasm Anus Tumor Meat Shits Spermswamp Cryptosporidium Torsofuck Spermtomitosis Rompeprop Carnal Diafragma (korábban) Magyar zenekarok Radikális Amputáció Gecinyelő Cunt Blasting Gonococcus Vile Disgust Genetikai Hulladék Pussycock Balls Clitoris Amputator Medveđa Medveđa (cirill betűkkel Медвеђа, albánul Medvegja) városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Jablanicai körzetben. Népesség 1948-ban 1 732 lakosa volt. 1953-ban 1 810 lakosa volt. 1961-ben 2 188 lakosa volt. 1971-ben 2 621 lakosa volt. 1981-ben 2 488 lakosa volt. 1991-ben 3 057 lakosa volt 2002-ben 2 810 lakosa volt, melyből 2 370 szerb (84,34%), 203 albán (7,22%), 97 roma, 90 montenegrói, 9 macedón, 4 bolgár, 2 muzulmán, 1 bosnyák, 1 bunyevác, 1 egyéb, 27 nem nyilatkozott, 1 régióbeli hovatartozású személy és 4 ismeretlen. A községhez tartozó települések Bogunovac (Medveđa) , Borovac (Medveđa) , Varadin (Medveđa) , Velika Braina , Vrapce (Medveđa) , Gazdare , Gornja Lapaštica , Gornji Bučumet , Gornji Gajtan, Grbavce, Gubavce, Gurgutovo, Donja Lapaštica, Donji Bučumet, Donji Gajtan, Drence, Đulekare, Kapit, Lece (Medveđa), Mala Braina Marovac (Medveđa), Maćedonce, Maćedonce Retkocersko, Medevce, Mrkonje (Medveđa), Negosavlje, Petrilje, Poroštica, Pusto Šilovo, Ravna Banja, Retkocer, Rujkovac, Svirce, Sijarina, Sijarinska Banja, Sponce, Srednji Bučumet, Stara Banja (Medveđa), Stubla (Medveđa), Tulare, Crni Vrh (Medveđa) Čokotin Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 (20214) 1997 GL21 A (20214) 1997 GL21 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1997. április 6-án. DN12-es főút (Románia) A DN12-es főút (románul drumul național 12) egy országút Romániában. Hossza A 170 km hosszú főút Székelyföldön halad keresztül Erdély keleti részén. Az E578-as európai út része. Maroshévíznél a DN15-ös, Kökösnél a DN11-es főútra csatlakozik. Érintett városok Maroshévíz – Ditró – Gyergyószentmiklós – Csíkszereda – Tusnádfürdő – Sepsiszentgyörgy RollerCoaster Tycoon A RollerCoaster Tycoon egy számítógépes stratégiai játék, mely a vidámpark-építést szimulálja. Fejlesztői a MicroProse és Chris Sawyer, kiadója a Hasbro Interactive. A játék 1999-ben Microsoft Windowsra, később Xboxra is megjelent. Ez a program a RollerCoaster Tycoon sorozat legelső tagja. Később kiegészítő, második, illetve harmadik rész is készült. Fejlesztés Alapvetően Chris Sawyer egy folytatást szeretett volna készíteni a sikeres Transport Tycoonhoz, de nagyon megtetszettek neki a hullámvasutak és inkább egy vidámpark szimulátoron kezdett dolgozni. A játékot Sawyer szinte teljesen Assemblyben írta, ami nagyon nagy munka, mivel a játék igen összetett. Néhány dolgot C-ben írtak meg, hogy passzoljon a Windows operációs rendszerhez. A játékot eredetileg White Knuckle-nek akarták elnevezni, de a tycoon címek hagyománya és marketingszándékok miatt átnevezték. Chris Sawyer több mint 30 millió dollárt kapott a 180 millió dolláros haszonból, melyet a játék hozott, ezzel az eredménnyel a RollerCoaster Tycoon lett minden idők legsikeresebb tycoon játéka. Játékmenet A játékban előre elkészített pályákon kell különböző feladatokat teljesítenünk, amit többnyire azzal érhetünk el, ha egy sikeres vidámparkot építünk és tartunk fenn. A kulcs bármely vidámparkhoz az, hogy sokféle játékot építsünk a látogatóknak. Ehhez rengeteg hullámvasút típus és egyéb játékok, mint például az óriáskerék, a kísértetház és a körhinta áll a rendelkezésünkre. A játékos választhat az előre elkészített tervekből, vagy építhet saját maga is, az egyes darabok lefektetésével, irány, magasság és meredekség megadásával, valamint adhat hozzá speciális elemeket is, mint az átforduló. A játékos által készített attrakciókat tesztelni kell, az intenzitást ki kell egyenlíteni, mivel a látogatók igényei változatosak; néhányan az intenzívebb meneteket kedvelik, de egyesek pont ellenkezőleg. A hullámvasutakat elővigyázatosan kell tervezni, hogy ne ütközzenek össze a kocsik. Egyes hullámvasutak nem kötött pályásak, és a kocsik kirepülhetnek a pályáról ha túl gyorsan mennek. A játékokat ellenőrizni kell, mert néha üzemzavar történik. Az ilyen ellenőrzéseket, vagy esetleges problémákat a gépészek kezelik. Ezt a játékosnak nem kell irányítania, ha már van felfogadott gépész, ő rádiótelefonon kapja a hívásokat. A játékban a szerelőkön kívül szükség van takarítókra, kertészekre, valamint biztonsági őrökre. Emellett szórakoztató alkalmazottakat is felfogadhatunk, akik jó kedvre derítik a hosszú sorokban álló látogatókat. A vidámpark tereprendezése nagyon költséges, de lehetséges. A játékos emelheti vagy csökkentheti a föld szintjét, vizet adhat hozzájuk, amivel növelheti a park vonzerejét, valamint a játékoknak helyet szoríthatunk vele. A pályán futó játékok (amelyek egy meghatározott pályán mennek), mint a hullámvasút vagy a vízi csúszda, akár föld alatt is mehetnek – részben, vagy teljesen is. A pályákat különböző díszítőelemekkel, valóságszerűbbé és szebbé varázsolhatjuk, azonban ez is pénzbe kerül. Az út mentén lámpákat, szemetesládákat (a látogatók ebbe dobják a szemetet) és padokat (a vendégek ezekre ülnek ha esznek valamit) lehet elhelyezni. Mindezeket a költségvetésből kell kigazdálkodni. A játékosnak kell beállítania az egyes játékok, és a vidámparkba való belépéskor fizetendő összeg nagyságát. Az alapjátékban 21 pálya van, de először ezekből csak az első 5-ön lehet játszani. Ha egy pályán teljesítjük a feladatot, megnyílik a sorban következő pálya. Néhány pályán a rendelkezésünkre álló terület üres, de többségük már vidámparkként üzemel, de egy megoldandó probléma miatt odafigyelést igényel, amit nekünk kell elvégeznünk. A legtöbb pályán az a feladat, hogy a vidámparkban legalább a megadott számú vendég legyen, de lehet a cél a park értékének fejlesztése is. A játékban egy év csak nyolc hónapot karol fel, márciustól októberig (ezzel a valóságot tükrözi). Kiegészítők és folytatások A játékhoz két hivatalos kiegészítő jelent meg. Az első a Corkscew Follies (Added Attractions az Egyesült Királyságban és Ausztráliában), mely új pályákat, játékokat és dekoratív elemeket tartalmaz. Az egyik legfontosabb újítása a szöveges tábla, melyen a díszítési funkción kívül akár le is zárhatunk egyes utakat, ezzel segítve a látogatókat az eligazodásban. A második kiegészítő, a Loopy Landscapes, mely nagyjából ugyanezeket tartalmazza, azonban a dekoratív elemekből sokkal többet kínál. A legnagyobb különbség, hogy új célokkal színesíti a játékot, mint például a félig megépített hullámvasutak befejezése, egy megadott izgalmassági szint elérése, egy bizonyos minimum bevétel a játékokért fizetett jegyek árából hónapokon át, és tíz hullámvasút építése egy megadott izgalmassági szint felett. Előfordulnak olyan pályák is, ahol végtelen pénz és idő áll a rendelkezésünkre, hogy nagyon nagy számban legyenek látogatók a parkban, cserébe a park minőségét egy bizonyos szint felett kell tartani. Két folytatás készült, a RollerCoaster Tycoon 2 (két hivatalos kiegészítővel, valamint egy játékosok által készítettel) valamint a RollerCoaster Tycoon 3 (szintén két hivatalos kiegészítővel), illetve egy speciális kiadás, a Rollercoaster Tycoon Deluxe, ami tartalmazza a RollerCoaster Tycoon-t, és mindkét kiegészítőjét. Fogadtatás Az alap PC-s játékot széles körben dicsérték az egyszerűsége és a vidámpark-szimuláció megvalósítása miatt. A hullámvasút-tervező népszerű volt, és a lehetőségek tárházát kínálta a játékosoknak. A játékosok többsége hiányolta a homokozó módot (egy olyan pályát, ahol nincs pénzügyi korlát és nincsenek konkrét célok), és panaszkodtak, hogy az izometrikus nézet néha gondokat okoz. Az Xbox-verzió vegyes értékeléseket kapott egy nagyon kis változtatás miatt: a különbség annyi, hogy nem voltak menügombok (az X és A gombok lenyomásával lehetett elérni), illetve a nagyító kurzor, melyet a jobb pöcökegér lenyomásával lehetett bekapcsolni. Különleges látogatók Ha a látogatóknak bizonyos neveket állítunk be, befolyásolhatjuk viselkedésüket. Ezek a következők: Tony Day – A látogató sok hamburgert fog enni Katie Brayshaw – A látogató integet más látogatóknak Simon Foster – A látogató képeket fest Chris Sawyer – A látogató fényképez a parkban Melanie Warn – A látogató boldogsága 100% John Mace – A látogató a jegyek árának kétszeresét fizeti John Wardley – A látogató folyamatosan azt mondja, hogy „Wow” Damon Hill – A látogató gyorsabban vezeti a gokartot Michael Schumacher – A látogató gyorsabban vezeti a gokartot Mr Bean – A látogató sokkal lassabban vezeti a gokartot Isola d’Asti Isola d’Asti település Olaszországban, Piemont régióban, Asti megyében. Lakosainak száma 2044 fő (2017. január 1.). Isola d’Asti Antignano, Costigliole d’Asti, Montegrosso d’Asti, Vigliano d’Asti, Asti, Mongardino és Revigliasco d’Asti községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Gare de Pont-de-Beauvoisin Gare de Pont-de-Beauvoisin vasútállomás Franciaországban, Le Pont-de-Beauvoisin településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: St-André-le-Gaz–Chambéry-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Un banc, un arbre, une rue Az Un banc, un arbre, une rue (magyarul: Egy pad, egy fa, egy út) című dal volt az 1971-es Eurovíziós Dalfesztivál győztes dala, melyet a Monacót képviselő francia Séverine adott elő francia nyelven. Az Eurovíziós Dalfesztivál A dalt nemzeti döntő nélkül választották ki, Séverine-t a monacói tévé kérte fel a feladatra. A dal egy erőteljes ballada, melyben az énekesnő a gyermekévek gyors elmúlásáról, és a fiatalkori álmokról beszél. Az április 3-án rendezett döntőben a fellépési sorrendben harmadikként adták elő, a máltai Joe Grech Marija l-Maltija című dala után, és a svájci Peter, Sue & Marc Les illusion de nos vingt ans című dala előtt. A szavazás során százhuszonnyolc pontot szerzett, mely az első helyet érte a tizennyolc fős mezőnyben. Ez volt Monaco első, és eddig egyetlen győzelme. A következő monacói induló Anne-Marie Godart és Peter MacLane Comme on s'aime című dala volt az 1972-es Eurovíziós Dalfesztiválon. A következő győztes a luxemburgi Vicky Leandros Après toi című dala volt. Slágerlistás helyezések *Lh. = Legjobb helyezés. A dal változatai Un banc, un arbre, une rue (francia) Un banc, un arbre, une rue (francia, új felvétel, 2000) Chance in time (angol) Mach die Augen zu (und wünsch dir einen Traum) (német) Mach die Augen zu (und wünsch dir einen Traum) (német, új felvétel, 1995) Mach die Augen zu (und wünsch dir einen Traum) (német, új felvétel, 2000) Il posto (olasz) Vaux-Marquenneville Vaux-Marquenneville település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 86 fő (2015). Vaux-Marquenneville Citerne, Doudelainville, Fresnes-Tilloloy, Frucourt, Limeux és Neuville-au-Bois községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: III. Jarimlím III. Jarimlím (ja-ri-im-li-im, Jarīm-Līm, Jarimlim, Yarimlim, Yarím-Lim) a Halap-központú Jamhad királya volt i. e. 1650 körül (középső kronológia, rövid kronológia szerint 1530 előtt) után. Ismeretlen kapcsolatban állt elődjével, Irkabtummal, legvalószínűbb, hogy az öccse volt. Másik lehetőség szerint mindketten II. Jarimlím unokái, tehát unokatestvérek. Egyidőben élt az Alahtumban székelő Ammitakum mukisi királlyal (aki valószínűleg a nagybátyja), valamint a Halapot megostromló, és az ostrom közben halálos sebet szerző I. Hattuszilisszel. III. Jarimlím uralkodásának ideje Jamhad visszaszorulásának és hanyatlásának ideje, amit egyszerre okozott a hurriták és hettiták megjelenése. Közvetlen bizonyíték nincs ugyan a hurrik jamhadbeli akcióiról, azonban nem sokkal később, I. Suttarna idején már Ugaritot is hódoltatták, és ilyen mértékű hódításokra alkalmas birodalom létrejötte ritkán történik egyik napról a másikra. A hettiták viszont egészen biztosan vezettek észak-szíriai portyákat. A gyengülés egyik közvetlen bizonyítéka Mukis önálló királyságának kialakulása. Ezt szintén a hettiták szíriai expedíciói tették lehetővé, akik elszakították a területet Jamhadtól, de végül nem szállták meg tartósan. Utódja II. Hammurapi, akinek rokoni kapcsolata szintén ismeretlen Jarimlímmel. A KUB XXXI. dokumentum alapján talán Jarimlím fia. Ugyanakkor elképzelhető, hogy Ammitakum fia volt. A Gátnál (zenekar) A Gátnál magyar alternatív rockegyüttes – a szaksajtó meghatározása szerint – funk-, jazz és népzenei hatásokkal. Jelenlegi tagsága: Fiatal Kutya (Bucsin Tamás) – basszusgitár, Homoki Fóka (Benkő Gábor) – gitár, ének, Kubai Szenátor (Krepsz Marcell) – gitár, Tétova Farkas (Pfeiffer Milán) – trombita, tangóharmonika, Valamilyen Karabély (Baráth Tibor) – dobok. Története A Gátnál zenekart 1998 nyarán alapították Sárváron, de létezését inkább az első koncerttől, 1999. január 9-étől számítják az alapító tagok (Benkő Gábor, Deutsch László, Halmosy Noémi, Németh Balázs, Tóth Gábor), akik még ebben az évben amatőr házi körülmények között rögzítik az első, Felvétel '99 című demókazettát. Tagcserék és rendszeres koncertezés mellett 2004-ig tart a zenekar történetének ez az első szakasza, ezalatt az idő alatt elkészül a második, Tilos minket riasztani, ha… című demóanyag is, amelyet már zenei lapoknak is elküldenek, és jó kritikákat kap. 2004-től hosszabb szünet következik, a zenekar csak évekkel később, 2010-ben folytatja, tulajdonképpen inkább újraalakul ugyanazon a néven, hiszen ekkorra az alapító felállásból már csak ketten vannak, később, néhány hónap múlva, Rühes Bölény (Deutsch László – basszus) búcsúzása után már egyedül csak Homoki Fóka. További tagcserék következnek, majd 2014-ben adják ki szerzői kiadásban első nagylemezüket, a Félmágiót, amelyről már számos zenei lap jelentet meg jó kritikákat. Az album Szamártej című szerzeményéhez Kondor Tamás grafikusművész készít animációs klipfilmet. A nagylemez után két évvel, 2016-ban elkészül a Szihám című, ötszámos EP, amelyen 3 felújított régi dal mellett egy új, minden szempontból koprodukciós szerzemény is helyet kapott két változatban is. A zenekar következő hanganyagát 2017-ben tervezi rögzíteni, megjelenése csak 2018 elejére várható. Bár az A Gátnál sajátságos zenei világát műfajilag meghatározni a legtöbb kritika szerint nehéz, abban azért általában egyetértenek, hogy ennek a világnak fontos eleme a – hallgatóság számára néha megosztó –, gyakran szabad képi és nyelvi asszociációkra épülő, de mindig magas igényű, magyar nyelvű szöveg. A zenekar hivatalos honlapján ingyenesen meghallgatható és letölthető a Félmágió című nagylemez és a Szihám EP, a korábbi demókról csak részletek szerepelnek. Tagok Fiatal Kutya (Bucsin Tamás) – basszusgitár (2011–) Homoki Fóka (Benkő Gábor) – ének , gitár , szöveg (1998–) Kubai Szenátor (Krepsz Marcell) – gitár (2016–) Tétova Farkas (Pfeiffer Milán) – trombita , tangóharmonika (2012–) Valamilyen Karabély (Baráth Tibor) – dobok (2012–) Rühes Bölény (Deutsch László) – basszusgitár (1998–2010) Halmosy Noémi (Sandra) – cselló (1998–2000) Horváth István (Jandó) – dobok (2001–2004) Horváth Viktória (Minyu) – ének (2010–2011) Esendő Sün (Kovács Máté) – basszusgitár (2010–2011) Kucsera Krisztián (Kesuki) – basszusgitár (2005) Mórocz Zoltán (Z) – gitár (2005) Suhogó Páva (Nagy Péter István) – dobok (2008–2012) Németh Balázs – dobok (1999–2001) Paukovics Gergely (Veszett a.k.a. Lelketlen Pingvin) – gitár (2014–2016) Tüzes Borjú (Pándics András) – gitár (2011–2014) Bíbor Kacsa (Rákos Blanka) – ének (2011–2013) Tóth Gábor (Toto) – gitár (1999–2000) Videók Szamártej (2011) Ég a Pajta (2016) Életveszélyben (2016) Bársony lennék (2016) Szihám (2016) Ugat (2015) Ragyogok (2015) Megfogtam (2015) Vénusz hasán (2015) Kukimaci, sünló (2015) Életveszélyben (2015) 40B busz (Budapest) A budapesti 40B jelzésű autóbusz Kelenföld vasútállomás és a Budaörsi lakótelep között közlekedik a Bretzfeld utca érintésével. A vonalon a budapesti bérletek a Kelenföld vasútállomás és a Felsőhatár utca között, a budaörsi bérletek a Budaörsi lakótelep és a Gazdagréti út között, a környéki kiegészítő bérletetek pedig a Budaörsi lakótelep és a Felsőhatár utca között érvényesek. A viszonylatot a Volánbusz üzemelteti. Története 2015. augusztus 31-étől a 40-es autóbusz megosztva közlekedik, egyes menetek a Gimnázium helyett a Bretzfeld utcát érintve közlekednek 40B jelzéssel. Megállóhelyei Az átszállási kapcsolatok között a 40-es járat nincsen feltüntetve. Vaux-Saules Vaux-Saules település Franciaországban, Côte-d’Or megyében. Lakosainak száma 169 fő (2015). Vaux-Saules Lamargelle, Saint-Martin-du-Mont, Champagny, Francheville, Pellerey, Poncey-sur-l’Ignon és Saint-Seine-l’Abbaye községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Radiolarit A radiolarit (vagy másik nemzetközileg elfogadott nevén lydit) olyan üledékes kőzet, ami a régi osztályozás szerint a szerves eredetű üledékek közé tartozik, a ma inkább használatos újabb besorolás szerint intrabazinális üledék, vagyis az üledékgyűjtő medencében keletkező, tovább nem szállítódó lerakódás. A radiolarit kovavázú egysejtűek, a sugárállatkák (Radiolaria) vázaiból álló szerves eredetű törmelékes üledék. Kriptokristályos és hialinos változatát gyakran nevezik tűzkőnek vagy kovakőnek is, de egyik kifejezés sem geológiai meghatározás, mivel különböző eredetű kőzeteket nevezünk ezeken a neveken. Összetétele Túlnyomórészt SiO2 (szilícium-dioxid) alkotja kvarc és/vagy kalcedon alakjában. A karbonáthatár közelében keletkező radiolarit meszes is lehet. Települése Általában meszes összletekben található, néha csak tűzkőgumó formájában, néha összefüggő réteget alkotva. Az előbbi esetben tűzköves mészkőről, az utóbbiban meszes radiolaritról beszélünk. Esetenként homokkőben is megjelenhet. A radiolarit tiszta előfordulása nagy mélységű, a karbonáthatár alatti képződés esetén jöhet létre, ahol a nagy nyomás hatására a radiolariák kovavázai átalakulnak, és mikrokristályos, vagy hialinos szövetű kőzetté állnak össze. A nagy mélység miatt a radiolarit mindig mentes az ősmaradványoktól. A kőzetet nagyrészt a Spumellaria és a Nasellaria rendek vázai alkotják. A szétesett vázelemek mérete a 10-100 μm-es intervallumba esik. Színe változó. Fehér, vörös, zöld, barna és fekete is lehet. Magyarországon például a Sümeg-mogyorósdombi előfordulás szürke vagy szürkésbarna, míg Tatán a kálvária-dombi egészen élénk vörös. Magyarországon sok helyen előfordul, mivel a triász és jura időszakokban a Tethys-óceán nagy mélységű üledékgyűjtő volt, és aljzata sokszor süllyedt a karbonáthatár alá. Történelmi szerepe Kiterjedt cserekereskedelem és kulturális csere folyt az újkőkorban Európában, e kapcsolatokat vizsgálja majd az MTA Régészeti Intézete és a tübingeni, illetve mainzi egyetem közös projektje. E kapcsolatokat jelzi a Balaton-felvidéki őskori bányából származó vörös radiolarit: a jól pattintható, nagyon éles élet adó kő, amely a neolitikum csúcstechnológiája, Nyugat-Európa sok területére eljutott i. e. 5500 táján – mondta el Bánffy Eszter, a Régészeti Intézet tudományos igazgatóhelyettese. „A francia határig biztosan eljutott, keleten pedig Krakkó környékéig, Németországban a legkorábbi földműves településeken rendre előkerülnek ezek a kövek, s itt a mennyiség tulajdonképpen nem számít: mindegy, hogy ezret, vagy csak ötöt találnak, mind a kettő ugyanazt jelenti, hogy emberek vitték oda.” (20320) 1998 GH8 A (20320) 1998 GH8 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 2-án. DN73A főút (Románia) A DN73A egy másodrendű főút (drum național secundar) Romániában, Brassó megye területén. Predeált köti össze Sárkánnyal, Barcarozsnyó érintésével; hossza 68,275 kilométer. Mind kezdeti, mind végpontja a DN1 főútból ágazik el. Története A Predeál–Barcarozsnyó-szakaszt a katonaság építette 1929-ben Mária román királyné utasítására, hogy a királyi család lerövidíthesse az utat sinaiai és törcsvári rezidenciái között. A Barcarozsnyó–Sárkány-szakasz egy ennél régebbi országút. Leírása Túlnyomóan hegyi út, mely a Kárpátkanyar területén helyezkedik el. A Bucsecs-hegység és a Barcasági-hegyek vonulatai között, majd a Királykő-hegység keleti határán kanyarog. Kétsávos, szélessége 7 méter, meredeksége legtöbb 6%. A Predeál–Barcarozsnyó-szakasz egy 21,1 km hosszú szerpentines, panorámikus út, ahonnan kiváló kilátás nyílik a Keresztényhavas nyugati vonulataira. Innen közelíthető meg Hidegpatak, Cheișoara üdülőtelep és a Rozsnyói-szoros; szezonban általában túlzsúfolt. Az útszakaszon raliversenyeket is szoktak tartani. Barcarozsnyónál keresztezi a DN73 és DN1E főutakat. Ezután Zernest irányába halad, majd Ótohán után északnyugatnak fordul, áthalad az almásmezei hágón, érinti Almásmező, Újsinka, Ósinka, Ohába, Vád településeit, és Sárkánynál ér véget. III. János lengyel király III. Sobieski János (lengyelül: Jan III Sobieski), (Olesko, 1629. augusztus 17. – Varsó, 1696. június 17.) Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme 1674-től. 1656-tól a korona nagy zászlóvivője, 1665-től a korona nagymarsallja, 1666-tól a korona tábori hetmanja, 1668-tól a korona nagyhetmanja. Ősei Sobieski János az ismert Sobieski családból származott Sobieszyn faluból. Apja, Sobieski Jakab élete végén krakkói kastellán (kb. gróf) volt, anyja Zofia Teofolia Daniłowicz révén rokonságban volt a hatalmas Żółkiewski nemzetséggel. Ükapja, Stanisław Żółkiewski a törökök, tatárok és havasalföldiek ellen vívott cecorai csatában vesztette életét. Ifjúsága Gondos nevelésben részesült, középiskoláját a krakkói Nowogrodski kollégiumban végezte, majd a krakkói Jagelló Egyetemen filozófiát tanult. Tanulmányai után bátyjával Marekkel, két évet külföldön töltött, végiglátogatva Nyugat-Európát. Megtanult latinul, franciául, németül és olaszul. A testvérek 1648-ban tértek vissza, Bohdan Hmelnickij felkelése alatt. Mindketten beléptek a hadseregbe és zászlósként a zászlóaljuk élén átestek a tűzkeresztségen a zborówi csatában. János később részt vett egy Törökországba küldött követségben. Isztambulban megismerkedett az Oszmán Birodalom szervezetével és megtanulta a tatár nyelvet. Visszatérése után ezredesként részt vett a beresztecskói csatában, 1651-ben, és az orosz háborúban harcolt az ohmatovi csatában 1655-ben. Hadvezérként A „svéd özönvíz” elején sok más katonai egységgel Ujściénél X. Károly Gusztáv svéd király védelmébe ajánlkozott, akinek később csaknem egy évig szolgált. 1656 áprilisában azonban már II. János Kázmér lengyel király mellett harcolt, és kitüntette magát a háromnapos varsói csatában a tatár lovasság kétezer fős egységének sikeres vezénylésében, s olyan bravúros manővereket hajtott végre, hogy a svédeket vezető X. Károly király élete is veszélybe került, amikor maga is kénytelen volt emiatt a tatárokkal közelharcba bocsátkozni. A király ekkor léptette elő a korona nagy zászlóvivőjének. A franciabarát párt tagjaként Lubomirski árulása idején Sobieski II. János Kázmér mellé állt. 1667-ben Sobieski a podhajcei csatában megverte a kozákokat és tatárokat, 1673-ban pedig nagy hetmánként fényes győzelmet aratott a törökök felett a chocimi csatában. Amikor 1673 novemberében meghalt Wiśniowiecki Mihály a királyválasztó szejm csak a litván küldöttek ellenszavazata mellett egyhangúlag utódjául választotta 1674. május 19-én III. Sobieski Jánost. A választásban jelentős szerepet játszott Maria Kazimiera d’Arquien, Marysieńka, Sobieski felesége. Uralkodóként A Lengyel–Litván Unió (más néven Nemzetközösség) legsürgősebb feladatának Sobieski János király a törökkel való békekötést, a stratégiai fontosságú Kamieniec Podolski visszaszerzését és az ország déli határainál folyó állandó háborúk folyamának megszakítását tartotta. Ebből a célból 1674 őszén a Lengyel–Litván Unió felújította a háborús cselekményeket a török fronton. Elfoglalták Bart és Raszkówot, és blokád alá vették Kamieniec Podolskit. Többre Sobieskinek nem tellett, mivel a litván nagyhetman, Michał Kazimierz Pac a litván hadsereggel visszatért Litvániába. Ez nyilvánvaló árulás volt, mivel Pac megegyezésre jutott Brandenburggal, akiktől Sobieski vissza akarta szerezni a Porosz Hercegséget a törökökkel való békekötés után. Ezek a törekvések azonban kudarcot vallottak, főként azért, mert Brandenburg szövetséget kötött Franciaországgal. 1675-ben a tatárok új erőkkel ismét átlépték a Dnyesztert, de nem tudták bevenni Żurawnót. A fegyverszünet után Kamieniec Podolski az Oszmán Birodalom kezén maradt, de visszatért Biała Cerkiew (ma: Bila Cerkva, Ukrajna). A következő 7 évben Lengyelország nem viselt háborút. Az országban Brandenburg és Ausztria pénzelte ellenállás bontakozott ki a király ellen. Kis-Lengyelországban még a király eltávolítását célzó összeesküvésre is sor került. A trónt Lotaringiai Károly hercegnek akarták felajánlani, aki Wiśniowiecki Mihály özvegyét vette feleségül. Óriási hadi tapasztalatira alapozva Sobieski megreformálta a Lengyel–Litván Unió hadseregét, megváltoztatva a szervezését és felszerelését. A gyalogsági egységeknél végleg eltűnt a pika, viszont minden muskétás alabárdot kapott. Megnőtt a jelentősége a tüzérségnek és a dragonyosoknak, a támadásban a nehézfegyverzetű huszároké maradt a fő áttörő erő. 1683 márciusában a Nemzetközösség elfordult Franciaországtól, és szövetséget kötött I. Lipót császárral a törökök ellen, akik Franciaország szövetségesei voltak. A törökök akkor nagy hadjáratra készülődtek és Sobieski félt, hogy csapást mérnek Podólia területéről kiindulva a Nemzetközösségre, Lwówra és Krakkóra. Megerősítette hát ezeket a városokat és összehívta a hadsereget. Az Oszmán Birodalom azonban Ausztriát támadta meg, és három hónapon át tartó felvonulás után Kara Musztafa nagyvezír megostromolta Bécset. Sobieski nem várta meg a litván erősítést, a lengyel hadsereggel az ostromlott osztrák főváros alá vonult. 1683. szeptember 12-én vezénylete alatt lezajlott a kahlenbergi csata, amely a törökök lemészárlásával végződött. Ezután a Magyarországon keresztül visszavonuló török csapatokat követve Sobieski még egy jelentős győzelmet aratott Párkánynál, ezzel végleg felszabadítva Esztergomot a török uralom alól, majd decemberben egész seregével visszatért Krakkóba. 1684-ben a Lengyel–Litván Unió csatlakozott a Szent Ligához, melyet a Habsburg Birodalom, Velence, és a pápai állam kötött a törökök ellen. A háború az Oszmán Birodalom ellen így tovább folytatódott, és a következő években a lengyelek több vállalkozást indítottak Podóliába, Moldovába és Havasalföldre, de tényleges sikert nem tudtak elérni. Mivel Sobieski az Oszmán Birodalommal vívott háborúra fordította figyelmét, nem tudta már megújítani az államigazgatást, visszafoglalni a Balti-tenger környéki földeket, sem pedig biztosítani a trónt legidősebb fia, Jakab herceg számára. Egyedül abból a célból, hogy segítséget kapjon Oroszországtól a török háborúban, Krzysztof Grzymułtowski Moszkvában békét kötött, mely a szövetség feltételeit rögzítette a következő 20 évre. Időközben az arisztokrácia udvaraiban mindenféle intrikák és torzsalkodások kaptak lábra a hatalom és vagyon körül. A szejmeket a liberum veto megszakította, a lengyel hadsereget a hetmanok és főurak magáncélra használták, nőtt az anarchia és a bűnözés a királyságban. Mindez az állam fokozatos széteséséhez és a király tekintélyének hanyatlásához vezetett, melyet tovább mélyített az 1691-es Moldova ellen indított katonai akció kudarca. Sobieski uralkodása idején számos épület épült, többek között a wilanówi palota, a Krasiński palota, Varsóban, a Lubomirski vár Wisniczben, a minoriták temploma Krakkóban. A király gyakran tartózkodott Lwówban, saját háza volt a piactéren, a lwówiak különösen szeretett királya volt. Halála és utódlása III. Sobieski János hosszan tartó betegség után szívrohamban halt meg 1696. június 17-én Wilanówban. Felesége, Maria Kazimiera 1716-ban halt meg a franciaországi Blois kastélyában. Mindketten Krakkóban a waweli székesegyházban nyugszanak. A király szívét a varsói kapucinus templom királyi kápolnájában őrzik. A trónon Sobieski Jánost Erős Ágost szász választófejedelem követte. Emlékezete Lengyelországban számos helyen ( Krakkó , Varsó ) és formában Sobieski-emlékmű, Esztergom Sobieski-emlékpark, Párkány Davout (francia védett cirkáló) A Davout egy kis méretű francia védett, vagy más néven páncélfedélzetes cirkáló volt, mely 1891 és 1910 között állt szolgálatban. I. Napóleon császár egyik marsallja, Louis Nicolas Davout (1770. május 10. – 1823. június 1.) Auerstedt és Eckmühl hercege tiszteletére nevezték el. Története A francia haditengerészet a Jeune École szellemében az 1880-as évek derekán építeni kezdett nagy méretű Tage és Amiral Cecille után a guerre de course stratégia megvalósítására kisebb védett cirkálók építésébe is belekezdett, ezek közül az első egység a Davout volt. A hajót az Arsenal de Toulon építette, a munkálatok 1887 szeptemberében kezdődtek el, a vízre bocsájtásra 1889 októberében, a szolgálatba állításra pedig 1891-ben került sor. Meglehetősen eseménytelen karrier után 1910-ben selejtezték le. A Davout cirkáló külső megjelenésében tipikus 19. század végi francia hadihajó, erősen befelé dőlő oldalaival, nagy méretű, az ellenséges egységek meglékelésére szolgáló sarkantyús döfőorral, jókora, vaskos csataárbocokkal. Későbbi pályafutása során könnyebb árbocokat kapott. A főtüzérségét jelentő hat 165 mm-es, lövegpajzzsal védett ágyúk közül egy egészen elől, az orrban, egy a taton, a többi pedig a fedélzet szintjén, ennek oldalain kialakított négy sponsonon (erkélyen) kapott helyet. Eredeti kialakításában hat torpedóvetőcsővel rendelkezett, eggyel az orrban, eggyel a taton, néggyel pedig a hajó oldalain, a vetőcsövek számát azonban előbb négyre, majd kettőre csökkentették. 1901-es korszerűsítése során hajtóművét 10 Niclausse típusú kazánra cserélték. Heike Walpot Heike Walpot dr. (Düsseldorf, Észak-Rajna-Vesztfália, 1960. június 19. –) német válogatott úszó, orvos, kereskedelmi pilóta, űrhajósnő. Férje Hans Schlegel űrhajós. Életpálya 1974–1981 között sikeres úszó, nyolcszoros német bajnok, az 1976. évi nyári olimpiai játékokon a német úszóválogatott tagja. 1977-ben a svédországi Európa-bajnokságon több számban indult, a 4x100 méteres vegyes váltó tagjaként bronzérmes lett. Több mint 50 nemzetközi versenyen vett részt. 1986-ban a Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule-n orvosi diplomát kapott (PhD.). Aneszteziológiára (altatóorvos) szakosodott. Egy 1986 augusztusában megjelent hirdetésre jelentkezett űrhajósnak. Az 1799 jelölt közül a különböző vizsgálatok után tizenhárman maradtak (9 férfi és 4 nő). A bizottság (Renate Brümmer, Gerhard Thiele, Hans Schlegel és Ulrich Walter mellett) az 5 fős, kiképzésre jelölt csapatba választotta. 1988-tól Kölnben kapott alapkiképzést. 1987 végén Amerikában részt vett egy parabolikus repülésen. Tartalékosként nem kapott érdemi űrhajós feladatot, 1993-ban szerelt le az űrhajósoktól. 1996 júliusától a Lufthansa egyik Boeing 737 repülőgépén menetrendszerű járatok másodpilótája, később egy Boeing 747 repülőgépen másodpilóta, majd vezető első tiszt. Tang Szu-cung kínai császár Tang Szu-cung (711. február 21. – 762. május 16.) kínai császár 756-tól haláláig. I. Hszüan Cung császár fiaként született. Már 45 éves volt, amikor öreg édesapja 756-ban lemondott a trónról a An Lu-san-féle lázadás miatt. Szu Cung ugyan a kisebb fejedelmek segítségével hamar leverte a lázadást, de később teljesen kiszolgálta a hatalmat feleségeinek és az eunuchoknak. Bajait növelte, hogy a kantonban nagy kereskedelmi tevékenységet folytató perzsák és arabok uralkodása alatt kirabolták a helyi magtárakat, felgyújtották a boltokat, és a tengeren elmenekültek. Szu Cung ismerte és pártolta a nesztoriánus kereszténységet, egyes elképzelések szerint maga is felvette azt. Szu Cung 6 évnyi uralom után 51 korában hunyt el. A trónon fia, II. Tang Taj-cung követte. Jegyzetek Cantu, VII. kötet, 886. oldal Forrás Cantu Caesar ( Cesare Cantù , 1805–1895): Világtörténelem I.–XV. (Storia Universale, 1840–1847). Pest, Eger: Szent István Társulat. 1856–1876. Médek A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében. Egyes elméletek szerint a kurdok elődei. Történet A médek a perzsával rokon indoiráni nyelvet beszéltek, eredetileg törzsi formában éltek, egyesek nomád életmódot folytattak, mások erődített falvakban laktak. Az asszír források először i. e. 835 vagy i. e. 834-ben említik őket. Ekkoriban jelentek meg az Urmia-tó szomszédságában, miután Asszíria megsemmisítette a korábban az ottani hegyvidéket uraló Urartut és így szabaddá vált az út Mezopotámia felé a kimmerek, szkíták, médek, perzsák és mások számára. A médek megjelennek Szín-ahhé-eríba évkönyvében, uralkodásának második évének leírásában (i. e. 703), amikor a médek követei a behódolást jelző nagy ajándékot hoztak neki. A médeket ő úgy említi, mint akik országának nevét apái, a királyok korábban még hírét sem hallották. Az ezt követő másfél évszázadban a médek – a babiloni forrásokban a manda törzs – alapvető szerepet játszottak az Asszíria megdöntésében. Létrehozták az Anatóliától Közép-Ázsiáig terjedő Méd Birodalmat, aminek egyik vazallus tartománya volt Párszua a médekkel rokon perzsák tartománya, amelynek uralkodó dinasztiája a méd dinasztiát létrehozva, a méd és perzsa nemességet egyesítve, a Méd Birodalom hódításaira alapozva hozta létre az Óperzsa Birodalmat az i. e. 6. században. A médek ezután részben összeolvadtak a perzsákkal, ősei a mai kurdoknak. Törzsek A 6 méd törzs az úgynevezett méd háromszögben élt, amely Rej (Šahr-e Ray), Ekbatana és Aszpadána közti területet takarja. Buszai: az a törzs, amely a médek fő törzse volt. Ekbatana (ma Hamadan) környékén éltek. Paraitakéni, nomád törzs, Aszpadána (ma Iszfahán ) környékén éltek. Sztrukhat: falvakban éltek Budii: falvakban éltek Arizanti: mozaikszó, az arya törzs és a Zantu klán összetétele. Kashan környékén éltek. Magi: Lakhelyük Rhaga volt, amely a mai Teherán területén feküdt. Nyelv A médek nyelve a méd nyelv volt, amely kurd nyelvvel együtt az északnyugat-iráni nyelvcsaládhoz tartozott. A nyelvvel az óperzsa nyelvemlékekben lehet találkozni, de a nyelvtanáról semmi információ nem maradt fenn. Vallás Hérodotosz munkái nyomán azt gondolják a tudósok, hogy az iráni népek közül csak a médeknél volt papi törzs. A magik vagy morgok (perzsául: Magu) tagjai vagy bölcsek, vagy papok voltak, akik a lelki és mitológiai hagyományokat őrizték. A törzs tagjainak pozíciói apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt. Asztiagosz uralkodása alatt a magik voltak az udvari tanácsadók, szertartásvezetők, álomfejtők. A törzs funkcióját valószínűleg az iráni törzsek szövetsége előtt meghatározták, sokak szerint az indoiráni társadalomban is jelen voltak már. Ez magyarázhatja, hogy az Óperzsa Birodalomban is egyedülálló helyzetük volt. Híres médek Mazarosz - méd parancsnok Datisz - méd parancsnok a görög–perzsa háborúk idején Artembarosz - méd nemesember Zerbst (Anhalt) Zerbst település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 22 055 fő (2015. december 31.). Népesség A település népességének változása: Ismert személyek, akik a településhez köthetőek Itt született, élt és alkotott negyvenes éveiig Paul Kummer német evangélikus hittanár, mikológus. (20370) 1998 KR29 A (20370) 1998 KR29 a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. május 22-én. Észak-Hangáj tartomány Észak-Hangáj tartomány (mongolul: Архангай аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország központi részén terül el, székhelye Cecerleg. Földrajz Nyugaton Dzavhan-, északon Hövszgöl-, keleten Bulgan-, délen Bajanhongor- és Dél-Hangáj tartománnyal határos. A Hangáj-hegység északi, északkeleti oldalán és előhegyeiben helyezkedik el. A Hangájból indul útnak és északnyugati irányba átszeli a tartományt a Szelenga két jobb oldali mellékfolyója, a Csulút és a Hanuj. Szintén a Hangájban, két ággal ered az Orhon zuhatagos mellékfolyója, a Tamir. Az Orhon itteni szakaszának völgye történelmi időket idéz: a bal parton állnak az egykori ujgur birodalom fővárosa, Ordu-Balik romjai (Har-Balgasz, jelentése: 'Fekete romváros'); a jobb parton pedig, Dél-Hangáj tartományban az első mongol főváros, Karakorum romjai. A terület 2004 óta az UNESCO világörökségi listáján szerepel. A Tarbagataj hegyvonulattól délre nevezetes természetvédelmi terület a Horgo-hegy (Хорго) vidéke, mely kialudt tűzhányók nyomait viseli. Közelében, 2060 m tengerszint feletti magasságban fekszik a Terhi-Cagán-tó (Тэрхийн цагаан нуур). 2017-es Dajr ez-Zaur-i rakétatámadás 2017. június 18-án az elrendelés éjszakája hadművelet (perzsául: ������ ���������) keretében az iráni Forradalmi Gárda a hónap korábbi felében bekövetkezett 2017-es teheráni támadásokra válaszul hat föld-föld ballisztikus rakétát lőtt ki saját fennhatóságú területekről az Iszlám Állam Dajr az-Zaur kormányzóságban lévő erői ellen. Másnap az IRGC olyan légi elvételeket tett közzé, melyeket a saját, damaszkuszi telephelyű drónjai készítettek, s melyeken a hadművelet látható. Ez alapján meg lehet erősíteni, hogy a rakéták sikeresen és pontosan eltalálták célpontjaikat. Ez volt Irán első külföldre irányuló éles ballisztikusrakéta-bevetése az 1980-as években folyt iraki–iráni háború befejezése óta. A Forradalmi Gárda egyik, a támadással kapcsolatban kiadott közleménye szerint arra figyelmeztetik a terroristákat és „a regionális valamint transzregionális” támogatóikat, hogy ne hajtsanak végre újabb terrorista támadást Irán területén. Azzal fenyegettek, hogy nagyobb intenzitású választ adnak, ha ismét megsértik Irán biztonságát. Előzmények Az Iszlám Konzultatív Gyűlés és Ruholláh Homeini Mauzóleuma ellen elkövetett 2017-es teheráni támadásokban – melyet az Iszlám Állam vállalt magára – az elkövetőn kívül további 18 ember meghalt. Az iráni Forradalmi Gárda azonnal bejelentette, hogy válaszlépéseket tesz. Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah honlapján azt írta, Irán „odacsap ellenségeinek”, akik kapcsolatba hozhatóak a teheráni támadásokkal. Órákkal a rakétatámadás előtt az iráni hadsereg gyors reagálású egységeit visszahívták a nyugati határvidékről. Több iráni forrás is arról ír, hogy a Forradalmi Gárda azért Dejr ez-Zaurt választotta célpontjának, mert miután Aleppót és Moszult is elvesztették az elmúlt hónapokban, ez lett a döntéshozás, a parancsnokság és a logisztika központja. Rakétatámadás A rakétákat 2017. június 17-én a Légierő az iráni Kermánsáh és Kurdisztán tartományokban lévő bázisairól indított támadásokat az ISIL szíriai állásai ellen. A Gárda beszámolói szerint a támadások főbb célpontja az ISIL „parancsnoki központjai összejöveteleinek helyszínei, logisztikai területei és az öngyilkos autóbombák gyártóterületei voltak.” Az iraki–iráni háború óta Irán először vetett be közepes hatótávolságú rakétákat éles helyzetben. A jelentések szerint a rakéták Zolfaghar típusúak voltak, melyek a Fateh–110 továbbfejlesztett variánsai, hosszabb hatótávolsággal, és olyan lehetőséggel, mely alapján bombafürtöket is képes kezelni. A hivatalos hatótávolsága így 750 km. A Janes Defence Weekly szerint a rakéták 650–700 km-nyit iraki terület fölött repültek. Az iráni televízióban olyan felvételeket mutattak be, melyeken lehetett látni a rakéták fényét az éjszakai égbolton. A The Guardian szerint ez volt az első olyan alkalom, hogy a Gárda iráni területről ehhez hasonló akciót indítson. Szintén először volt példa arra, hogy Zolfaqar rakétákat éles helyzetben bevessenek. A becsapódásról készült felvételek A támadás másnapján a Forradalmi Gárda olyan felvételeket tett közzé, melyeken az látszik, mikor a rakéták sikeresen eltalálják a célpontjaikat. Ezeket olyan drónokm készítették, melyeket a Gárda Damaszkuszból küldött Dajr ez-Zaur fölé. Szóvivőjük, Ramezan Sharif ezt mondta: “Szerencsére az összes olyan drón felvétele melyeknek a feladata a hadművelet szemmel követése volt azt jelezte, hogy a hat közepes hatótávolságú iráni rakéta pontosan eltalálták a célpontokat, a terroristák legfőbb létesítményeit Szíria Dajr ez-Zaur térségében”. Amir Ali–Hajizadeh, a Forradalmi Gárda Légi Erejének parancsnoka azt mondta, a videofelvételek szerint "a rakéták pontosan eltalálták a célpontjaikat.” Hivatalos nyilatkozatok A Közösségi Kapcsolatok Irodája által a támadásokról kiadott közleménye szerint a Forradalmi Gárda előzetesen arra figyelmeztetett, hogy a rakétatámadás csak figyelmeztetés volt, mellyel el akarták venni a terroristák kedvét a további akcióktól. Pontosan ez olvasható a közleményben: „A Forradalmi Gárda figyelmezteti a Takfiri terroristákat és azok regionális valamint transzregionális partnereit, hogy lecsap majd rájuk a forradalmi harag és a revans tüze, ha a jövőben ismét ilyen sátáni és mocskos tettre ragadtatják el magukat.” Az iráni állami televízióban Ramazan Sharif vezérezredes ezt mondta: „Ha ők [az Iszlám Állam] ennyire célzott támadást hajt végre azért, hogy megsértse biztonságunkat, biztos, hogy további kilövések lesznek, melyeknek ereje fokozódik.” „Ennek az üzenetnek elsősorban a szaúdiak és az amerikaiak a címzettjei.” mondta Sharif. “A régió pár reakcionista országa, mint Szaúd-Arábia egyértelműen és tisztán kijelentette, hogy Irán biztonságát akarják kikezdeni.” Ugyanezek a rakéták Iránból a szaúdi fővárost, Rijádot s képesek elérni. Június 19-én Bahram Qassemi, Irán Külügyminisztériumának szóvivője azt állította, a vasárnapi rakétatámadás Szíriában a takfiri terroristák ellen csak egy „kis ütés” volt a terroristák és támogatóik arcára. A megtorlás „csak ébresztő volt azoknak, akik még nem értették meg elég tisztességesen a régió realitásait és annak határait.” Hozzátette, hogy “Irán nem veszi félvállról, hogy megsértették biztonságát és stabilitását.” Ezen kívül azt tanácsolta a takfiri terroristák regionális támogatóinak, hogy hagyjanak fel a régióban élő muzulmánok valamint az Iszlám Köztársaság elleni vendettával, és térjenek vissza a racionalizmus, testvériség, az iszlám szolidaritás útjára, és „erősítsék meg az anticionizmus mellett kialakult frontot.” Ali Akbar Velayati, az Iszlám Forradalom vezetőjének egyik főtanácsadója azt mondta, „a világ legfüggetlenebb országa önállóan fog válaszol ni rosszakaróinak, ellenségeinek, az ellene támadó terroristáknak, akárhol is legyenek.” Reakciók Mohammad Ramez Tourjman szíriai információs miniszter azt mondta, a Forradalmi Gárda rakétái megmutatták, Irán minden szinten visszavág a létezése ellen törőkre, és „elriasztotta az USA-t attól, hogy megtámadja vagy akár csak izolálja az országot.” Hozzátette, hogy a támadás annak a jele, hogy Szíria és az Irakban valamint Iránban meglévő ellenállási front arra hivatott, hogy kiirtsák a terrorizmus minden formáját, bármilyen elkövetési módról legyen is szó. Izrael miniszterelnöke, Benjámín Netanjáhú azt mondta: „Egy üzenetem van Irán számára: Izraelt ne fenyegesse.” „Figyelünk a tetteikre és a szavaikra is.” Avigdor Liberman izraeli védelmi miniszter így reagált a rakétatámadásra: „Izrael nem aggódik. Izrael inden fejleményre felkészült. Felkészültek vagyunk, nincs aggódni- vagy félnivalónk.” Gadi Eisenkot, az izraeli védelmi erők parancsnoka elismerte, hogy a rakéta „erős bizonyíték” volt arra nézve, hogy Irán képes használni ballisztikus fegyverkészletét. Elemzés Taktikai Gadi Eisenkot, az izraeli védelmi erők parancsnoka kijelentette, hogy a rakéták „hadi jelentősége sokkal kisebb volt” annál, mint amiről a jelentések szóltak, és az irániak „igen messze voltak a precíz találatoktól. Az izraeli média szerint az Irán által említett hét rakéta közül három még csak meg sem közelítette Szíriát, leestek Irakban, és csak egy találta el az eredetileg kitűzött célpontját, az Iszlám Állam egyik bázisát a leginkább a kezükön lévő Dejr Ezzor tartományban. A hétből egy másik ettől több száz méterre esett le, Mayadin városában. A BBC Persian egyik interjújában Farzin Nadimi, egy független katonai szakértő visszautasította Izrael állításait, és azt mondta, hogy a videó- és műholdfelvételek alapján úgy tűnik, a rakéták tökéletesen eltalálták célpontjaikat. A Németországban élő, de az eseményeket szorosan követő Omar Abu Laila szíriai ellenzéki aktivista azt mondta, két iráni rakéta Mayadin, az Iszlám Állam egyiik erődítménye mellett illetve annak területén csapódott be. Azt mondta, a támadásnak nem voltak áldozatai. Stratégiai és politikai A Jerusalem Post szerint a támadás figyelmeztetés az Amerikai Egyesült Államoknak, Szaúd-Arábiának és Izraelnek is. A CNN katonai elemzője szerint Irán lépése „valós eszkaláció”. „Érdekes a célpontok kiválasztása. Azt mondják, ugyanazokra lőnek, akik a teheráni támadást kitervelték, de ez most épp támogatta a szíriai hadsereg erőfeszítéseit.” Amir Daftari, a CNN egyik teheráni producere azt mondta, Irán nem rejtegette, hogy Asszadot támogatja, „de eddig hagyták, hogy azt gondoljuk, csak olyasfélékkel segít, mint katonai tanácsok, önkéntesek és pénz.” A Huffington Post számára készített egyik elemzésben az olvasható, hogy Irán csak szüneteltette a három évtizede elkezdett rakétamentességet, mivel Donald Trump amerikai elnök háromféleképpen is beleavatkozott a közel-keleti helyzetbe. 1) Szükségtelenül növelte a mértéket, ahogy Amerika beavatkozik a szíriai háborúba, melyből arra lehet következtetni, hogy az USA akart Szíria domináns vezetője lenn. Irán rakétája legalább részben a következőt üzenik„Nem hagyjuk, hogy Szíria a mi pályánkról a tiétekre kerüljön át.” 2) Szaúd-Arábiának és a környékbeli többi szövetségesének az USA egy biankó csekket adott a közel-keleti biztonsággal kapcsolatban, így arra bátorította őket, hogy vakmerő politikákat használjanak Irán ellen. „Egyre több iráni döntéshozó most már nem tesz különbséget a szaúdi és az amerikai agresszió között, mivel utóbbi áldását adta az előbbi erőfeszítéseire. Ezzel Irán azt az üzenetet küldi, hogy attól függetlenül, melyik fél támadta őt meg, a megtorlási övezetében válaszol Amerikának és a szövetségeseinek is. 3) Trump kormánya Iránt vezetőváltásra szólította fel, így megszüntetnék annak a lehetőségét, hogy a nukleáris megállapodáson kívül más amerikai-iráni együttműködés is kialakulhasson. Így Teherán rakétatámadása színtiszt jelzés volt Washingtonnak: „A vezetőváltás nem lesz költségmentes. Egy háborút nem tudunk megnyerni, de túl fogjuk élni a harcokat.” Amigny-Rouy Amigny-Rouy település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 740 fő (2015). Amigny-Rouy Barisis-aux-Bois, Beautor, Condren, Servais, Sinceny és Tergnier községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Paderborni főegyházmegye A Paderborni főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Paderbornensis, németül: Erzbistum Paderborn) egy németországi római katolikus egyházmegye. 799-es alapításától püspökségként működött, majd 1930-ban érseki rangra emelték. Észak-Rajna-Vesztfália keleti részén fekszik, területe mintegy 14 745 km², itt több mint másfél millió katolikus hívő él. Székesegyháza a paderborni Szűz Mária, Szent Kilián és Szent Liborius Katedrális. Jelenlegi főpásztora Hans-Josef Becker érsek. Az érsekség suffragáneusai az Erfurti egyházmegye, a Fuldai egyházmegye és a Magdeburgi egyházmegye. Története A Paderborni püspökséget III. Leó pápa alapította, Nagy Károly támogatásával. Először a würtzburgi püspöknek, majd a mainzi érseknek rendelték alá. A 13. századra a kölni érsek politikai befolyása alá került, ám 1281-ben Habsburg Rudolf német királytól a püspök fejedelmi rangot kapott. A század végére a kölni érsek hatalma meggyengül, így a püspökség ténylegesen a Német-római Birodalom önálló államává vált. A reformáció alatt az új tanok gyorsan terjedtek az egyházmegyében. Ennek oka részben, hogy a püspök, Hermann von Wied (egyben kölni érsek is) is szembefordult a római pápával. A katolikus egyház tekintélyét itt is a jezsuiták állították vissza, akik előbb gimnáziumot, majd 1614-ben egyetemet is alapítottak. 1803-ban a püspökséget szekularizálták a Porosz Királyság javára. VII. Piusz pápa 1821-ben De salute animarum kezdetű bullájával rendezte az egykori Német-római Birodalom területén lévő egyházmegyék sorsát. Ebben a pápa visszaállította a püspökséget, területét a Kölni, Mindeni, Halberstadti, Mainzi, Osnabrücki és Magdeburgi egyházmegyéktől elcsatolt részekkel növelte meg. Ezzel az egyik legnagyobb német egyházmegye lett, ugyanakkor püspökséget a Kölni főegyházmegye alá rendelte. XI. Piusz pápa 1930-ban érseki rangra emelte az egyházmegyét, területét viszont csökkentette. Szuffragáneusai ekkor a Hildesheimi és a Fuldai egyházmegyék voltak. 1958-ban az Esseni egyházmegye, 1994-ben pedig a Magdeburgi egyházmegye létrehozásával csökkent tovább területe. Az egyházmegye püspökei Paderborn püspökei (806-1321) (Szent) Hathumar (806-815) (Szent) Badurad (815-862) (Boldog) Luithard (862-887) Biso (887-900) I. Teodor(900-917) Unwan (918-935) Dudo (935-959) Volkmar, OSB (959-983) Rethar (983-1009) (Boldog) Meinwerk (1009-1036) (Boldog) Rotho, OSB (1036-1051) (Boldog) Imad (1051-1076) Poppo (1076-1083) I. Henrik, von Assel (1083-1090) II. Henrik, von Werl (1084-1127) I. Bernát, von Oesede (1127-1160) Evergis (1160-1178) Siegfried (1178-1188) II. Bernát, von Ibbenbüren (1188-1203) III. Bernát, von Oesede (1204-1223) Tamás Olivér, bíboros (1223-1225) Wilbrand, von Oldenburg (1225-1228) IV. Bernát, zur Lippe (1228-1247) I. Simon, zur Lippe (1247-1277) Ottó, von Rietberg (1277-1307) I. Günther, von Schwalenberg (1307-1310) II. Teodor, von Itter (1310-1321) Paderborn hercegpüspökei (1321-1803) V. Bernát, zur Lippe (1321–1341) Baldwin, von Steinfurt (1341–1361) III. Henrik, von Spiegel zum Desenberg, OSB , corveyi apát (1361–1380) II. Simon, von Sternberg (1380–1389) Rupert, von Berg, passaui püspök (1389–1394) I. János, von Hoya (1394–1399) Bertrando d'Arvazzano (1399–1401) I. Vilmos, von Berg (1400–1414) III. Dietrich, von Moers, kölni érsek (1414–1463) III. Simon, von Lippe (1463–1498) I. Hermann, von Hessen, kölni érsek (1498–1508) Erik, von Braunschweig-Grubenhagen, osnabrücki és münsteri püspök (1508–1532) Hermann, von Wied, kölni érsek (1532–1547) Rembert, von Kerssenbrock (1547–1568) II. János, von Hoya, osnabrücki és münsteri püspök (1568–1574) Salentin, von Isenburg, kölni érsek (1574–1577) IV. Henrik, von Sachsen-Lauenburg, brémai érsek és osnabrücki püspök (1577–1585) - protestáns, a pápa nem ismerte el IV. Dietrich, von Fürstenberg (1585–1618) I. Ferdinánd, bajor herceg, kölni érsek, hildesheimi, freisingi, münsteri és Liège-i püspök (1618–1650) Dietrich Adolf, von Recke (1650–1661) II. Ferdinánd, von Fürstenberg (1661–1683; also prince-bishop of Münster) Hermann Werner, von Wolff-Metternich zur Gracht (1683–1704) Ferenc Arnold, von Wolff-Metternich zur Gracht, münsteri püspök (1704–1718) Kelemen Ágost , bajor herceg, pápai legátus , kölni érsek, regensburgi, hildesheimi, münsteri és osnabrücki püspök, a Német Lovagrend nagymestere (1719–1761) Vilmos Antal, von Asseburg (1763–1782) Frigyes Vilmos, von Westphalen, hildesheimi püspök (1782–1789) Ferenc Egon, von Fürstenberg, hildesheimi püspök (1789–1803) 1803-tól a püspökség világi hatalma megszűnt, de a püspök egyházkormányzati feladatokat továbbra is ellátott. Paderborn püspökei (1821-1930) Ferenc Egon, von Fürstenberg, hildesheimi püspök (1821-1825) Friedrich Klemens von Ledebur-Wicheln (1825-1841) Richard Dammers (1841-1844) Franz Drepper (1845-1855) Konrad Martin (1856-1879). Halála után három évig a kulturkampf miatt nem neveztek ki újabb püspököt. Franz Kaspar Drobe (1882-1891) Hubert Theophil Simar (1891-1899) Wilhelm Schneider (1900-1909) Karl Joseph Schulte (1910-1920) Caspar Klein (1920-1930) Paderborn érsekei (1930- ) Caspar Klein (1930-1941) Lorenz Jaeger, bíboros (1941-1973) Johannes Joachim Degenhardt, bíboros (1974-2002) Hans-Josef Becker (2003- ) Szomszédos egyházmegyék Kölni főegyházmegye (délnyugat) Esseni egyházmegye (nyugat) Münsteri egyházmegye (északnyugat) Osnabrücki egyházmegye (északnyugat) Hildesheimi egyházmegye (északkelet) Fuldai egyházmegye (délkelet) Limburgi egyházmegye (dél) Jubileum Volume II A Jubileum Volume II a svéd Bathory második válogatáslemeze, mely 1993-ban jelent meg. Számlista "The Return of the Darkness and Evil" – 4:59 "Burnin' Leather" – 3:54 "One Rode to Asa Bay" – 9:20 "The Golden Walls of Heaven" – 5:23 "Call from the Grave" – 4:58 "Die in Fire" – 3:36 "Shores in Flames" – 10:44 "Possessed" – 2:40 "Raise the Dead" – 3:40 "Total Destruction" – 3:50 "Bond of Blood" – 7:37 "Twilight of the Gods" – 13:40 Bikalat Bikalat románul: Făgetu Ierii, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Tordától nyugatra fekvő település. Története Bikalat, Bikal nevét 1449-ben említette először oklevél p. Bykal néven. Ekkor említették mint itteni részbirtokosokat a Mezıcsáni Tordafi, Szécsi és Járai családokat is. Későbbi névváltozatai: 1516-ban p. Bikal, 1518-ban p. Bykal, 1808-ban Bikalat, 1913-ban Bikalat. 1486-ban Járai Balázs Bykal-i részét zálogba adta Peterdieknek. 1518-ban p. Bykal birtokosai a Járai Járai, Alsójárai, Lupsai Kende, Peterdi, Csáni Torda-fi, Zichy családok voltak. A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Alsójárai járásához tartozott. 1910-ben 558 lakosából 7 magyar, 551 román volt. Ebből 476 görögkatolikus, 74 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt. XIV. Gergely pápa XIV. Gergely (eredeti nevén: Niccolò Sfondrati; Somma Lombardo, 1535. február 11. – Róma, 1591. október 16.) a 229. római pápa 1590-től haláláig. Az ellenreformáció idején került az egyház élére, amelyre vitathatatlanul erényei és addigi érdemei tették alkalmassá. Gergely megválasztásának hírére sírva fakadt, és nem akarta elfogadni a bíborosok döntését, ugyanis akkor már érezte, hogy egészségi állapota nem fog hosszas pontifikátust engedni. Ez a gyanúja be is igazolódott, és megválasztása után tíz hónappal már a temetésére gyűlhettek össze a kardinálisok. A rövid regnálás miatt Gergelyről igazán nagy horderejű cselekedeteket nem lehet megemlíteni. Reformeszméjű egyházfő volt, akinek uralkodását nagyrészt Navarrai Henrik francia trónkövetelő elleni küzdelmei tettek ki. A trónus előtt 1535. február 11-én született Niccolò Sfondrati néven a Lombardiában található Somma Lombardo városkájában. A város akkoriban a Milánói Hercegség területéhez tartozott és a Sfondrati család a milánói társadalom egyik legfelsőbb rétegéhez tartozott. Ezen nincs mit csodálkozni, ha tudjuk, hogy anyja a Milánót uraló Visconti családból származott, bár ő belehalt Niccolò születésébe. A gyermek apja, Francesco Sfondrati Milánó városának egyik szenátora volt, a város egyik legbefolyásosabb emberének tartották. De váratlan megözvegyülése után visszavonult a politikától, és egyházi pályára lépett. 1544-ben III. Pál pápa bíborossá szentelte fel. Apja az egyház szolgálatában nemesi rangjához és vagyonához képest szerényen és visszafogottan élt, és ez az életstílus átragadt Niccolòra is. Az persze nem is volt kérdéses, hogy a gyermek Niccolò neveltetését az egyházi karrier irányába egyengeti kardinális édesapja. Perugia és Padova egyetemén jogot és teológiát tanult, és tanulmányainak befejeztével rohamléptekkel indult meg felfelé az egyházi ranglétrán. A diplomáján még meg sem száradt a pecsét, máris pappá szentelték, és 1560-ban, huszonöt évesen Cremona püspökének szentelték fel. 1561-63 között részt vett a tridenti zsinat ülésein. És a római kúriánál végzett munkásságát elismerve 1583. december 12-én XIII. Gergely pápa presbiter bíborossá szentelte fel a Santa Cecilia-templom címén. Bíborosként kiváló kapcsolatba került Borromei Szent Károllyal és Néri Szent Fülöppel is, akik reformeszméikkel és tiszta látásmódjukkal sokat alakítottak Niccolò szemléletén. Rövid reformpontifikátus A tragikusan rövid pápasásot maga mögött hagyó VII. Orbán halála után összeült a konklávé. A pápaválasztó gyűlésen a spanyol bíborosok igyekeztek mindent megtenni azért, hogy a konklávé elhúzódhasson, hogy II. Fülöp spanyol király is időben jelezhesse véleményét a jelöltekről. A krónikák elbeszélése alapján Gaspar de Guzmán spanyol nemes volt a legfőbb összekötő az uralkodó és a konklávé között, és pár hét után ismertette a bíborosi kollégiummal Fülöp listáját az általa támogatott hét kardinálisról. A választás több mint két hónapon keresztül húzódott, és végül az uralkodó listájáról Niccolò Sfondratit választották meg 1590. december 5-én. A ragyogó hírt Montalto bíboros vitte el Niccolònak, akit térden állva imádkozva talált meg, de a bíboros már korántsem találta ezt olyan nagyszerű hírnek. Állítólag amikor a konklávé elé állt megválasztása után zokogni kezdett, és a következőket mondta: "Isten bocsásson meg nektek! Mit tettetek!" Három nappal később a Szent Péter-bazilikában megkoronázták, és ekkor felvette a XIV. Gergely uralkodói nevet. A reformok és az egyházi fejlődés iránt elkötelezett egyházfők által felvett Gergely névhez XIV. Gergely is hű akart maradni, éppen ezért a pápai palotába való beköltözése után nagy erőkkel akart nekilátni a reformoknak. Azonban életének utolsó tíz hónapja, vagyis pontifikátusának időtartama betegeskedése és gyengesége miatt már korántsem engedte Gergelyt olyan életenergiával és vehemenciával dolgozni, mint ahogyan azt a pápa szerette volna. Orvosai hamarosan epekövet állapítottak meg nála, amely később halálát is okozta. Emellett önéletrajzírói feljegyeztek egy különös személyiségbeli jellemzőt is. Eszerint Gergelyre időnként rátört az önkéntelen kacagás, ami sokkal inkább ijesztő volt, mint vidám. A feljegyzések szerint még koronázási ünnepségén is rátört ez a nevető-roham. Trónra lépésekor Franciaországban javában zajlottak a Szent Bertalan éjszakáját követő úgynevezett francia vallásháborúk. Ennek nem kisebb tétje volt, mint a francia trón katolikus vagy protestáns kézbe kerülése. A váratlan események akkor vettek háborús fordulatot, amikor a nyugodt Bourbon-ház öröklési rendjébe beleszólt a halál. A francia trónörökös meghalt, és helyét a száli törvény alapján Henrik, Navarra uralkodója foglalhatta volna el. A hiba ott leledzett, hogy Henrik protestáns volt, ami ellen a francia nemesek java része, a pápa és II. Fülöp is harcra készen állt. Persze Henrik már V. Sixtusnak is megígérte, hogy felveszi a katolikus hitet, de a kitartó ígérgetés mellett a jogos trónörökös csatát csata után nyert meg. A pápaság türelme pedig XIV. Gergely uralma alatt elfogyott. 1591. március 1-jén Gergely kiközösítette Henriket, és csatlakozott a Katolikus Ligához. Unokaöccse, Ercole Sfondrati vezetésével pápai seregeket indított a liga megsegítésére, és havi 15 ezer scudót küldött Párizsba a katolikusoknak. A pápa háborúba lépése a spanyol uralkodó és bíborosainak nyomására is öltött ekkora méreteket. Gergely rövid uralkodása alatt öt bíborost nevezett ki. Köztük találjuk a pápa unokaöccsét és egyben államtitkárát, Paolo Emilio Sfondratit is. Emellett az egyházfő hosszasan győzködte régi barátját, Néri Szent Fülöpöt is, hogy fogadja el a bíborosi kinevezést, de Fülöp elutasította a bíbor kalapot. 1591. március 21-én kiadott Cogit nos kezdetű bullájában megtiltotta a fogadások kötését a konklávé kimenetelére, a pápa pontifikátusának időtartalmára és a bíborosok kinevezésére. Április 18-án kiadott egy dekrétumot, amelyben megtiltotta a Fülöp-szigeteket elfoglaló spanyol hódítóknak, hogy a szigeteken élőket rabszolgaságba vessék. Ennek az ítéletnek a humánusságát kicsit beárnyékolja az a tény, hogy ekkor Afrika fekete bőrű lakosságát már nagy részben rabszolgaként alkalmazták Európában, ezellen mégsem hozott semmiféle döntést. Gergely elrendelte a sixtusi-Biblia, a Vulgata átírását, de annak újbóli kiadására már nem kerülhetett sor korai halála miatt. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Emléktáblák Budapest XVIII. kerületében Budapest XVIII. kerülete szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz. Mikó utca (Kolozsvár) A Mikó utca (románul Strada Clinicilor) Kolozsvár belvárosában található. A Jókai utca folytatásaként halad nyugat irányába, egészen a Monostori útig. Neve A neve eredetileg Külső-Széna utca (a Belső-Széna utca várfalon kívüli folytatása) volt, majd ez rövidült Külső-Szén utcává. Nevezték Külső-Alsó-Szén utcának is, megkülönböztetve a Külső-Felső-Szén utcától (Trefort utca, Strada Victor Babeș); ezekből aztán Alsó-Szén utca és Felső-Szén utca lett. Névváltozata az Alsó-Szín utca. Miután Mikó Imre az utcában elhelyezkedő telkét és házát az Erdélyi Múzeum-Egyletnek adományozta, elkezdték Múzeum utcának nevezni. 1899. április 17-én kapta a Mikó nevet. A román uralom alatt a neve Strada Mico, azaz a Mikó románosított változata lett. 1964-ben kapta a Strada Clinicilor (Klinikák utcája) nevet az utcában található egyetemi klinikákról. 2009-ben Doru Radoslav történész, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, beadvánnyal fordult az önkormányzathoz, hogy az utca viselhesse ismét Mikó Imre nevét. Épületei 2. szám: 1906–1907-ben épült fel az Egyetemi Könyvtár , amely akkor az ország legkorszerűbb könyvtárának számított. 3. szám: A Kolozsvári Tudományegyetem létesítésekor az Erdélyi Múzeum-Egylet lemondott az egyetem javára a Mikó-kertről, lehetővé téve az egyetemi klinikák megépítését. Az építkezés 1888-ban kezdődött el, elsőnek az anatómia és élettan neoreneszánsz épülete készült el (1889), majd a sebészet, belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat épületei illetve az igazgatóság épülete (1899), végül a szemészet és bőrgyógyászat épülete (1900). 4-6. szám: Reumatológiai klinika, épületét az 1930-as évek végén adták át. 5-7. szám: Mikó-kert , benne az Állattani Múzeummal 18. szám: Filep Gyula belgyógyász háza, utóbb Jakó Zsigmond történész lakhelye, 1991 óta a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelye. Műemlékek Az utcából az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében: Megjegyzések „A Szén utcákat fának tekinthetjük, melynek törzse az előbb Széna, később Belső-Széna, Belső-Szén utca, a városfalon kívül, folytatásaként kialakuló utcák, a Külső-Szén (Majális), Külső-Alsó-Szén vagy Alsó-Szén (Mikó), a Külső-Felső-Szén vagy Felső-Szén (Trefort), a Felső-Külső-Szén (Kőkert), Új-Szén (Hajnal) pedig az ágai.” – Asztalos 2009. Ludovic Obraniak Ludovic Obraniak (Longeville-lès-Metz, 1984. november 10. –) francia születésű, lengyel válogatott labdarúgó, jelenleg a Werder Bremen játékosa. Posztját tekintve középpályás. Pályafutása Klubcsapatban Pályafutását Labdarúgó pályafutását a Metz utánpótlás csapataiban kezdte. Az első csapatban a 2003–04-es szezon vége fele egy Bordeaux elleni mérkőzésen mutatkozhatott be. 2007-ig volt a Metz játékosa. Ekkor a Lille-hez igazolt. 2011-ben a Lille játékosaként megnyerte a francia bajnokságot és a francia kupát. 2007 és 2012 között összesen 152 mérkőzésen lépett pályára és 25 gólt szerzett. 2012. januárjában három és féléves szerződést kötött a Bordeaux-val. Februárban idegenben győzték le volt csapatát a Lillet 5–4-re, ahol két gólt lőtt. A válogatottban 2004-ben egy alkalommal szerepelt a francia U21-es válogatott. A nagyapja után megkaphatta a lengyel állampolgárságot. A lengyel válogatottban 2009. július 23-án debütált egy Görögország elleni barátságos mérkőzésen. A találkozó 2–0-s lengyel győzelemmel zárult és mindkét gólt Obraniak szerezte. Az Európa-bajnoki keretszűkítést követően a szövetségi kapitány Franciszek Smuda nevezte őt a 2012-es Eb-re készülő 23 fős keretébe. Sikerei, díjai Ligue 1 : győztese, 2010–11 Coupe de France : győztese, 2011 XIV típusú német tengeralattjáró Az XIV típusú német tengeralattjárók valójában módosított IXD típusú tengeralattjárók, melyeket más tengeralattjárók ellátására terveztek. Innen kapták becenevüket a "fejőstehenet" (Milchkuh) is. Ezek az U-bootok támadó fegyverzettel nem rendelkeztek, mindössze 4 légvédelmi ágyúval voltak felszerelve. A második világháború közepén a "fejősteheneknek" köszönhetően a kisebb, VII típusú tengeralattjárók egészen az amerikai partokig eljutottak. A XIV típusú U-Bootok természetesen kiemelt célpontjai voltak a szövetségeseknek, és a fejlesztett radarok, valamint a kiterjesztett légi lefedettség segítségével 1943-ban a "fejősteheneket" megsemmisítették. Az ilyen tengeralattjárókon nagyon veszélyes volt a szolgálat. A fejősteheneken szolgáló 530-576 főnyi legénység közül, 289 tengerész halt meg a bevetések során. Tíz XIV típusú tengeralattjárót állítottak hadrendbe. Ezak a következők: U–459, U–460, U–461, U–462, U–463, U–464, U–487, U–488, U–489, és U–490. További tizennégy „fejőstehén” építését tervezték, de később ezek építését leállították. Közülük három (U–491, U–492, U–493) körülbelül 75%-ig voltak készen, mikor az építésüket leállították, majd 1943 júliusában és augusztusában a tengeralattjárókat szétbontották. A másik 11 db U-bootot még nem kezdték építeni, mikor 1944. május 27-én a gyártásukat elvetették. Ugyanezen a napon Karl Dönitz az XX típusú tengeralattjárók építését is elvetette. Az XX típusú tengeralattjárók szintén nagy, szállító-tengeralattjárók lettek volna, de 1945 nyara előtt nem készültek volna el. Általános jellemzők Vízkiszorítás : felszínen 1668 t lemerülve 1932 t Hossz : teljes 67,1 m nyomásálló test 47,5 m Szélesség : teljes 9,35 m nyomásálló test 4,9 m Merülés: 6,5 m Magasság: 11,7 m Teljesítmény : felszínen 2400 kW (3200 LE) (dízel) lemerülve 560 kW (750 LE) (elektromos) Sebesség : felszínen 14,9 csomó (27,6 km/h) lemerülve 6,2 csomó (11,5 km/h) Hatótávolság : felszínen 22 850 km, 10 csomós (19 km/h) sebesség mellett lemerülve 102 km, 4 csomós (7 km/h) sebesség mellett Fegyverzet : 2 db 37 mm-es légvédelmi ágyú 2 db 20 mm-es légvédelmi ágyú Legénység : 53 – 60 fő Maximális merülési mélység : 240 m Erszényescickány-formák A erszényescickány-formák (Sminthopsinae) az erszényesek közé tartozó erszényesnyestfélék családjának egy alcsaládja. Rendszerezés Az alcsaládba két nemzetség tartozik. A két nemzetség nemei és fajai: Sminthopsini nemzetség Antechinomys – Krefft, 1867 – 1 faj ugró erszényescickány (Antechinomys laniger) Ningaui – Archer, 1975 – 3 faj sivatagi erszényescickány (Ningaui ridei) Ealey-erszényescickány (Ningaui timealeyi) Kitchener-erszényescickány (Ningaui yvonnae) Sminthopsis – Thomas, 1887 – 21 faj déli erszényescickány (Sminthopsis aitkeni) Sminthopsis archeri Sminthopsis bindi Sminthopsis boullangerensis Butler-erszényescickány (Sminthopsis butleri) duzzadtfarkú erszényescickány (Sminthopsis crassicaudata) Sminthopsis dolichura nagy erszényescickány (Sminthopsis douglasi) Sminthopsis fuliginosus Sminthopsis gilberti fehérfarkú erszényescickány (Sminthopsis granulipes) szürkehasú erszényescickány (Sminthopsis griseoventer) gyapjaslábú karcsúlábú-erszényesegér (Sminthopsis hirtipes) Sminthopsis leucopus hosszúfarkú erszényescickány (Sminthopsis longicaudata) csíkosarcú erszényescickány (Sminthopsis macroura) Sminthopsis murina Sminthopsis ooldea homoki erszényescickány (Sminthopsis psammophila) vörösarcú erszényescickány (Sminthopsis virginiae) Sminthopsis youngsoni Planigalini nemzetség Planigale – Troughton, 1928 – 5 faj Giles-erszényescickány (Planigale gilesi) Ingram-erszényescickány (Planigale ingrami) parti erszényescickány (Planigale maculata) új-guineai erszényescickány (Planigale novaeguineae) keskenyorrú erszényescickány (Planigale tenuirostris) Forrás Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5 – magyar nevek Kubassek János Kubassek János Dr. (Budapest, 1957. december 6. –) nemzetközi geográfus, múzeumigazgató. Életpálya A pestlőrinci Steinmetz Miklós Gimnáziumban érettségizett, 1982-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-földrajz diplomát. 1982-ben a Szegedi Tudományegyetemen "summa cum laude" eredménnyel védte meg karsztmorfológiai tárgyban írt doktori disszertációját Jakucs László professzornál. 1982-1986 között Budapesten a Steinmetz Miklós Gimnázium tanára. Pedagógusi munkája mellett 1983-tól az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. 1980-1981 között, majd 1982-1987 között tanulmányutakon vesz részt. 1987–1988 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Afrika-expedíciója tagjaként Kelet-Afrikában dolgozik. 1989-ben Oxfordban és Londonban végez tudományos történelmi kutatásokat. 1990-ben Kínában és Vietnámban folytat karsztkutatásokat. 1991-ben a dél-koreai egyetemek vendégelőadója. 1997-ben Chilében, Peruban, Argentínában végez természetföldrajzi kutatásokat. Öt kontinens 87 országában járt. Kutatási területei A földrajz tudományok története, régi magyar utazók, földrajzi felfedezők, világjárók tevékenysége, természeti földrajz, karsztmorfológia. Írásai Húsz könyv, és több mint kétszáz tanulmány, cikk szerzője. 1985 -től a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok felelős kiadója. 1987 – Thaiföld (Sziám), Budapest – Panoráma Könyvkiadó, 1989 – A veddák földjén – Srí Lanka szigetén 1989 – Zanzibártól a Stefánia-tóig , Budapest, Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó 1991 – Érd , Magyar Földrajzi Múzeum. Tájak – Korok- Múzeumok Kiskönyvtára 409. füzet 1993 – Magyar utazók lexikona (társszerző) 1993 – Magyar utazók Ázsiában , Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 – Magyar expedíciók Ázsiában, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó 1998 – Afrika története és földrajza, (középiskolai olvasókönyv), Budapest, Műszaki Kiadó 1998 – A Szahara bűvöletében (hiteles Almásy László -életrajz); Budapest – Panoráma Könyvkiadó, ISBN 963 243 815 9 1999 – A Himalája magyar remetéje (Kőrösi-monográfia), Budapest, Magyar Őstörténeti Kutató és Kiadó Kft. Jeles világjárók nyomdokain 1-2. ; DNM, Pusztazámor, 2001 Balaton és a Balaton-felvidék ; Cartographia, Bp., 2001 ( Magyar tájak ) Xántus János Emlékülés a tudós születésének 175. évfordulóján. 2000. október 12. ; szerk. Kubassek János; Xantus János Idegenforgalmi Gyakorló Középiskola, Bp., 2001 Atlasz árnyékában. Előadások, értekezések, interjúk, cikkek, nekrológok ; Önkormányzat, Érd, 2002 ( Érdi újság könyvek ) Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete. Grafitceruzával, festőecsettel, fényképezőgéppel, tollal a geográfia és a szülőföld szolgálatában ; szerk. Kubassek János; Magyar Földrajzi Múzeum, Érd, 2002 Érd, Magyar Földrajzi Múzeum ; TKM Egyesület, Bp., 2002 ( Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára ) A Szahara bűvöletében. Az "Angol beteg" igaz története. Almásy László hiteles életrajza ; 2. bőv. kiad.; Panoráma, Bp., 2002 A Himalája magyar remetéje. Kőrösi Csoma Sándor életútja kortörténeti és földrajzi háttérrel ; 2. átd., bőv. kiad.; Panoráma, Bp., 2003 Tájfunok Tajvan földjén ; Panoráma, Bp., 2003 Érdi krónika. Érd természeti képe, múltja, sportja és lakói. Honismereti olvasókönyv ; 2. bőv. kiad.; szerk. Kubassek János; Érd Város Önkormányzata, Érd, 2004 A Kárpát-medence természeti értékei. Válogatás az ELTE Természetföldrajzi Tanszék Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában és a Magyar Állami Földtani Intézet Tudománytörténeti Gyűjteményében őrzött képanyagból ; szerk. Kubassek János; Magyar Földrajzi Múzeum, Érd, 2004 Útkeresők. Magyar utazók és földrajzi felfedezők ; Kossuth, Bp., 2008 Thaiföld (Sziám) ; 3. átd., bőv. kiad.; Panoráma, Bp., 2011 ( Panoráma országkalauzok ) Magyarok, üljetek mellém! Kubassek János földrajztudóssal beszélget Járai Judit ; Kairosz, Bp., 2012 ( Magyarnak lenni ) A Himalája magyar remetéje. Kőrösi Csoma Sándor életútja kortörténeti és földrajzi háttérrel ; 3. átd., bőv. kiad.; Panoráma, Bp., 2014 A Szahara bűvöletében. Az "Angol beteg" igaz története. Almásy László hiteles életrajza ; 3. átd., bőv. kiad.; Panoráma, Bp., 2016 Szakmai sikerek Teleki Sámuel-érem 1993 -ban Móra Ferenc-díj 2000 -ben Kadić Ottokár-érem 2008 -ban Kőrösi Csoma Sándor-emlékérem 2013 -ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztje Saint-Sulpice-le-Guérétois Saint-Sulpice-le-Guérétois település Franciaországban, Creuse megyében. Lakosainak száma 1989 fő (2015). Saint-Sulpice-le-Guérétois Anzême, La Brionne, Bussière-Dunoise, Guéret, Saint-Fiel, Saint-Léger-le-Guérétois és Saint-Vaury községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Claude Brasseur Claude Brasseur (Párizs, 1936. június 15. –) francia színész. Fia, Alexandre Brasseur (1971) francia színész. Életpályája Szülei: Pierre Brasseur (1905–1972) francia színész és Odette Joyeux (1914–2000) francia színésznő volt; mindketten ismert tagjai voltak a francia színművészvilágnak. A konzervatóriumban színi tanulmányokat folytatott, majd a színpadon szerepelt. 1956-tól szerepelt filmekben. Az 1983-as Dakar-rali résztvevője volt. A 2007-es César-díjátadó házigazdája volt. Munkássága Kezdetben főként fiatal suhancokat formált meg derűs alapszínnel, később áttért a karakterfeladatok megoldására. Budapesten is forgatott; a Germinal (1963) új változatában, ahol Pécsi Sándor, Makláry Zoltán és Koncz Gábor is szerepet kapott. 1975-ben készült az Agresszió című krimi, ahol Catherine Deneuve és Jean-Louis Trintignant partnere volt. 1977-ben két filmjét – A svihák és a Sokat akar a szarka… – is César-díjban részesítették. Az 1979-es Rendőrök háborúja című filmje elnyerte a legjobb színésznek járó César-díjat. 2003–2007 között a Franck Keller-sorozat színésze volt. Díjai César-díj a legjobb mellékszereplő színésznek (1977) A svihák ; Sokat akar a szarka… César-díj a legjobb színésznek (1980) Rendőrök háborúja Forrás Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 144. old. Noron-l’Abbaye Noron-l’Abbaye település Franciaországban, Calvados megyében. Lakosainak száma 313 fő (2015). Noron-l’Abbaye Aubigny, Falaise, Martigny-sur-l’Ante, Saint-Martin-de-Mieux, Saint-Pierre-Canivet és Villers-Canivet községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Porrera Porrera település Spanyolországban, Tarragona tartományban. Porrera Poboleda, Cornudella de Montsant, Alforja, Tarragona, Pradell de la Teixeta, Falset, Tarragona, Gratallops és Torroja del Priorat községekkel határos. Lakosainak száma 441 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 2820 Iisalmi A 2820 Iisalmi (ideiglenes jelöléssel 1942 RU) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Yrjö Väisälä fedezte fel 1942. szeptember 8-án. Unda maris Az unda maris (latin kifejezés, jelentése: „a tenger hulláma”) egy olyan különleges orgonaregiszter, amelyet az orgona többi regiszteréhez képest egy kicsivel feljebb hangolnak. Ha ehhez a regiszterhez egy másik (pl. Octáv v. Dulcián) regisztert kapcsolunk, akkor egy hullámzó, lebegő hangzást érünk el. A regiszter neve is erre utal. Ezt a regisztert 8' vagy 4' fekvésbe szokták építeni. Először a 18. században jelent meg a délnémet területen épített orgonákban. Az unda maris hasonlít a vox humana regiszterhez, de ahhoz képest alacsonyabb frekvencián rezeg. A modern orgonákban igen gyakori, helyenként a vox humana regiszter helyét vette át. Barisi járás A Barisi járás (oroszul Барышский район) Oroszország egyik járása az Uljanovszki területen. Székhelye Baris. Népesség 2002-ben lakosságának 69%-a orosz, 16%-a tatár, 9%-a csuvas, 4%-a mordvin. 2010-ben 44 034 lakosa volt, melynek 77,3%-a orosz, 12,5%-a tatár, 4,9%-a csuvas, 2,5%-a mordvin. Rui Alberto Faria Da Costa Rui Alberto Faria Da Costa (1986. október 5. –) portugál profi kerékpáros. Jelenleg a Lampre-Merida versenyzője. 2011-ben szakaszt nyert a Tour de France-on és megnyerte a GP de Montrealt. 2012-ben a Svájci körverseny győztese. 2013-ban, - első portugálként - megnyerte az Országútikerékpár-világbajnokságot mezőnyversenyben. Címet védett a Svájci körversenyen, és megnyerte a Portugál országúti időfutambajnokságot. 2014-ben harmadszorra is az első helyre küzdötte fel magát a Svájci körversenyen - ő az egyetlen, aki ezt a versenyt három egymást követő évben meg tudta nyerni. - Sikerei Volta a Madeira Összetett verseny győztese 1., 1. szakasz 1., 5. szakasz 2., 3. szakasz 2., 4. szakasz Országúti világbajnokság, U23-időfutam 8. hely Országúti világbajnokság, U23-mezőnyverseny 5. hely Portugál országúti-bajnokság, mezőnyverseny 2. hely Tour de Suisse 1., 8. szakasz Portugál országúti-bajnokság, időfutam 1. hely Tour de France 73., Összetett versenyben Vuelta a la Comunidad de Madrid Összetett verseny győztese 2., 1. szakasz 2., 3. szakasz Tour de France 90, Összetett versenyben 1., 8. szakasz Grand Prix Cycliste de Montréal 1. hely Országúti világbajnokság, mezőnyverseny 15. hely Tour de Suisse Összetett verseny győztese 1., 2. szakasz Tour de Romandie 3. hely Volta ao Algarve 5. hely Erta Ale Az Erta Ale egy működő tűzhányó Etiópia északi részén Afar szövetségi államban. Elnevezése A vulkán neve a helyi afar nyelven "füstölgő hegyet" jelent, déli része a "Pokol kapuja" nevet kapta. A vulkánt a BBC csapata térképezte fel háromdimenziós lézertechnikával, mely az extrém magas hőmérsékleti körülmények között is alkalmas a felszín letapogatása. Elhelyezkedése A vulkán Etiópia és Eritrea határának közelében, az Afar-medencében helyezkedik el. Környezete sivatagos, és jórészt a tengerszint alatt fekszik, így az Erta Ale a világ egyik legmélyebb fekvésű vulkánja. Legmagasabb pontja 613 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. Működése Az Erta Ale Etiópia legaktívabb vulkánja, 1967 óta folyamatosan működik. A láva anyaga bazalt. Központi krátere 50 méter átmérőjű és 85 méter mély. Benne állandó lávató található (jelenleg ilyen összesen öt van a világon), mely időnként túlcsordul a kráter déli peremén. Ez a világ legrégebb óta folyamatosan létező lávatava, mely 1906 óta aktív. Bár a láva a kráterből folyamatosan áramlik a felszínre, időnként nagyobb kitörések is előfordulnak. Az utóbbi 125 évből 7 nagyobb kitörés ismert: 1873, 1903, 1904, (mindhárom bizonytalan) 1906, 1940, 1960 és 1967. 2003. január 13-14-én a lávatóból lávaszökőkút emelkedett ki, és megnőtt a levegő kén-dioxid koncentrációja. 2005. szeptember 25-én a vulkán kitört, megölve kb. 250 haszonállatot, több ezer környékbeli lakos pedig elmenekült. 2007-ben újabb lávafolyás miatt több százan menekültek el a környékről, mely során két ember eltűnt. Merénylet Fábián Tamást, a szegedi egyetemen dolgozó geográfust, 2012. január 16-áról 17-ére virradó éjszakán Erta Ale vulkán közelében etióp vagy eritreai félkatonai egységek agyonlőtték, miközben szabadsága alatt is munkájának élve egy általa szervezett csoport élén tanulmányozta a kelet-afrikai vulkanikus képződményeket. Egyik társa, dr. Szabad Gábor bőrgyógyász életveszélyes sebeibe halt bele. Komlóska Komlóska község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sárospataki járásában, Miskolctól közúton kb. 70 kilométerre északkeletre. Története A település várát 1379-ben említik először, mikor is a birtokos Tolcsva nemzetség tagjai megosztoztak rajta. A második és jelen tudásunk szerint egyben az utolsó említése 1398-ból származik. Borovszky Samu Zemplén vármegye című műve szerint a Pusztavár nevű hegyen husziták emeltek „váracsot”, melynek azonban már az 1900-as évek elején is kevés nyoma látszott. Komlóska nevét az oklevelek 1396-ban említették először Komlós néven, ekkor birtokosául Csirke Margitot írták, majd nem sokkal később 1397-ben Komlóstelek néven is említették. A község 1884-ig Abaúj vármegyéhez tartozott, akkor Zemplénhez csatolták. A település a mai napig őrzi 18. századi ruszin telepeseinek nyelvét, kisebbségi kultúráját. A falu a magyarországi ruszinok egyik központja. Népcsoportok A település lakosságának 80%-a magyar, 18%-a ruszin és 2%-a szlovák nemzetiségűnek vallja magát. Népesség A település népességének változása: Oktatás Az település általános iskolája a Ruszin Nemzetiségi Általános Művelődési Központ, mely Magyarország legkisebb tanulói létszámú általános iskolája. 2011-ben 7 gyermek kezdte meg itt a tanévet, köztük 1 első osztályos tanuló. Látnivalók Görögkatolikus temploma - 1820 -ban épült. Tájház Népi építészet remekei Solymos vára – várrom Környező települések Erdőhorváti (5 km), a legközelebbi város: Sárospatak. Swaney Elizabeth Swaney Elizabeth (Berkeley, 1984. július 30. –) amerikai születésű, magyar színekben versenyző síakrobata (szabad stílusú síző). Edzője: Chris „Hatch” Haslock. Swaney világszerte médiafigyelmet kapott, miután a 2018-as téli olimpián a síakrobatika félcsőversenyének selejtezőjében mindenféle akrobatikus elem bemutatása nélkül teljesítette a pályát, amivel az utolsó helyen végzett. Pályafutása Swaney 2006 óta próbálkozott azzal, hogy a téli olimpiára kijusson. Kaliforniában a University of California at Berkeley-n végzett politikatudomány, német, valamint az ipari társadalmak politikai közgazdaságtan szakokon. Emellett az evezőcsapat kormányosa volt, de ezzel később felhagyott. Diplomát szerzett a Californián, majd később a Harvard Egyetemen is tervezőmérnökként. 19 éves volt, amikor indult a kaliforniai kormányzóválasztáson, amit Arnold Schwarzenegger nyert meg. 2006 után szkeletoncsapatba próbált bekerülni, előbb az Egyesült Államokban, majd Venezuelában már szabadstílusú sível próbálkozott. 25 évesen kezdett el síelni, 27 éves korában váltott a síakrobatika szakág félcső versenyszámára. 2013 után venezuelaiként próbált a 2014-es téli olimpiára kijutni, de nem sikerült. Ezt követően az anyai ágon magyar versenyző ezúttal már magyarként próbált ismét kvótához jutni. A magyar nyelvet nem beszéli. 2016-ban és 2017-ben az év női sportolójának választotta a magyar szövetség szabadstílusú síben. Jelentkezett az NBA-ben szereplő Utah Jazz táncoscsapatához, valamint az NFL-ben szereplő Oakland Raidersnél pompomlánynak, de egyik helyre sem vették fel. Téli olimpiai kvótához arra volt szüksége, hogy a világkupán az első 30-ba bekerüljön. A félcső versenyszám világszerte kevés indulója, valamint más magyar versenyző hiányában a kvótaszerzéshez csak a versenyekre kellett elutaznia és azokat teljesíteni. Az eredményeket többnyire könnyű futamokkal, trükkök nélkül érte, arra koncentrálva, hogy ne essen el, így ezzel pontokat kaphatott. A legjobb eredménye egy 13. hely a 15 indulóból egy kínai versenyen, amikor a jobb versenyzők más versenyeken voltak. A 2017-es világbajnokságon félcsőben a 21. helyen végzett. A Magyar Síszövetség nyilatkozata szerint a felkészülést és a versenyek költségeit Swaney a saját pénzéből fedezte. A versenyző pályafutásának az amerikai Denver Post is terjedelmes cikket szentelt, mondván, hogy olimpiai kvalifikációját inkább szorgalmának, világkupa-részvételeinek köszönhette, mintsem az azokon nyújtott kimagasló teljesítményének. Személyében először volt Magyarországnak olimpiai indulója a szakágban. A kvóta mellé még egy fő akkreditációja járt, amit az edzője kaphatott volna, erről azonban Swaney lemondott. A fel nem használt akkreditációt így egy másik sportágban, a rövidpályás gyorskorcsolyában használták fel. A síakrobatika félcsőversenyének selejtezőjében az első futam után a 22. helyen állt, az ekkor 23. és 24. helyen álló versenyzők buktak, emiatt alacsonyabb pontszámot kaptak. A második futamban mindkét versenyző megelőzte, így az utolsó, 24. helyen végzett. A kiesést követően Swaneyt több kritika érte, miszerint biztonsági produkciót nyújtott, mindenféle akrobatikus elem bemutatása nélkül, Michael Edwards brit síugró 1988-as téli olimpián mutatott produkciójáéhoz hasonlítva a magyar versenyzőét. Maga a versenyző így nyilatkozott erről: Az NBC Today Show műsorában a versenyző úgy nyilatkozott, hogy a második körben két alley-oopot és egy 360-at is bemutatott. A hangos médiavisszhangot követően a Magyar Síszövetség képviselői úgy nyilatkoztak, hogy az olimpiát megelőző évben nem látták Swaneyt versenyezni, de mivel a kvalifikációs feltételeket teljesítette, így nevezték az olimpiára. Eredményei 2017-es világbajnokság, félcső: 21. hely 2018-as téli olimpiai játékok, félcső: 24. hely Az év magyar női sportolója szabadstílusú síben: 2016, 2017 Jegyzetek nemzetisport.hu: A XXIII. téli olimpián induló magyar sportolók. nemzetisport.hu (Nemzeti Sport Online) (magyarul). Budapest: Mediaworks Hungary Zrt. (2018. jan. 31.) (Hozzáférés: 2018. feb. 11.) Szóltunk volna, hogy jelentsen beteget? index.hu (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) Vegyük észre a Swaney Elizabeth-tel ölünkbe hulló ajándékot. Jávor Bence (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) Freestyle skiing: Heaven is a halfpipe for unconventional Swaney. www.reuters.com (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) Elizabeth Swaney has her halfpipe Olympic debut. www.nbcolympics.com (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) Winter Olympics: Bad skier games system to reach PyeongChang. sports.yahoo.com (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) Watch: World’s most mediocre skier 'competes' in Winter Olympics halfpipe. www.sportingnews.com (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) The Olympic skier who can barely ski! Wobbly US-born Harvard graduate competes in half pipe event for Hungary despite not being able to do ANY tricks. www.dailymail.co.uk (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) A legrosszabb olimpikon valaha. Imádom. index.hu (2018. feb. 21.) (Hozzáférés: 2018. feb. 21.) Szomorú üzenet: Ha van pénzed, magyarul nem beszélő amatőrként is elindulhatsz Magyarországot égetve. pestisracok.hu (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 20.) Elizabeth Swaney olimpiai produkciója semmi ahhoz képest, ahogy eljutott idáig. 444.hu (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 21.) Az egyetlen trükk az olimpiai kvalifikációs rendszer kihasználása volt. www.nemzetisport.hu (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 20.) Téli olimpia: Tavaly nem láttuk versenyezni Swaneyt – Magyar Síszövetség. Nemzeti Sport (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) Elizabeth Swaney, an American skiing for Hungary, delivers average-skier perspective to Olympic halfpipe contest. denverpost.com (2018. feb. 18.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) Téli olimpia: nem jutott a döntőbe Swaney Elisabeth. Nemzeti Sport (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) Thank you Elizabeth Swaney. 24.hu (2018. feb. 21.) (Hozzáférés: 2018. feb. 23.) Téli olimpia: a magyar Swaney Elizabeth 24-ből 24. lett síakrobatikában. www.nlcafe.hu (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) Inspiráció vagy rossz vicc? – a magyar félcső-indulóról folyik a vita. Nemzeti Sport (2018. feb. 19.) (Hozzáférés: 2018. feb. 19.) FIS Freestyle Skiing World Championships 2017, Ladies' Halfpipe, Results. fis-ski.com. (Hozzáférés: 2018. február 20.) Freestyle Skiing, Ladies' Ski Halfpipe, Results. pyeongchang2018.com. (Hozzáférés: 2018. február 20.) A sportszövetségek megválasztották az idei év legjobbjait. www.origo.hu (2017. dec. 20.) (Hozzáférés: 2018. feb. 20.) Itt a lista: az év sportolói az amerikaifocitól a vízilabdáig. infostart.hu (2016. dec. 20.) (Hozzáférés: 2018. feb. 20.) Forrás nemzetisport.hu: A XXIII. téli olimpián induló magyar sportolók. nemzetisport.hu (Nemzeti Sport Online) (magyarul) . Budapest: Mediaworks Hungary Zrt. (2018. jan. 31.) (Hozzáférés: 2018. feb. 11.) Victor Hensen Christian Andreas Victor Hensen (Schleswig, 1835. február 10. – Kiel, 1924. április 5.) német botanikus, fiziológus, zoológus, fitológus, tengerbiológus és planktonológus, egyetemi tanár, a plankton kifejezés megalkotója. Ő tette le a biológiai oceanográfia alapjait. A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj háromszoros jelöltje. Élete Az észak-németországi Schleswigben született. Apja a helyi siketnéma-nevelő intézet igazgatója, anyai nagyapja híres orvos volt. Orvostudományi tanulmányait a Würzburgi Egyetemen (Julius-Miksa Egyetem), a berlini Charitén (Albert Kölliker, Johannes Peter Müller, Rudolf Virchow keze alatt) és Kielben folytatta. Utóbbiban 1859-ben doktori fokozatot szerzett az epilepszia és a kiválasztó szervrendszer témából. 1859-től a Kieli Keresztély Albert Egyetemen demostrátorként, 1864-től 1911-ig az élettan professzoraként oktatott (az 1877/78, 1887/88 és 1888/89-as tanévekben az egyetem rektoraként is). A kémiai tisztaságú glikogén állati szövetből történő előállítására szolgáló módszer feltalálójaként is ismert. 1871-től a Pomeránia nevű kutatóhajón öt tengerbiológiai expedíciót vezetett a Balti-tengerre és az Északi-tengerre, valamint az Atlanti-óceánra (például 1889-ben Karl Brandt műszaki segítségével planktonexpedíciót az Alexander von Humboldt Alapítvány keretében). Későbbi látványos tevékenységi köre tengerbiológia lett. Számos kutatási expedíciót vezetett az Atlanti-óceánon, többek között 1889-ben a Humboldt Alapítvány plankton expedícióját. Kvantitatív statisztikai módszerekkel gazdagította a plankton- és a halászati kutatásokat. A halászati kutatások során kifejlesztett egy, a halak otolitját felismerve, életképességükre következtetve kvantitatív módszereket dolgozott ki a halállományok jellemzésére. A halak otolithálózatában más mikroorganizmusokat is talált, amelyekre 1887-ben megalkotta a plankton kifejezést. Speciálisan kifejlesztett, finom selyemhálókkal kiszűrte a planktont egy 200 méter magas, 0,1 négyzetméteres vízoszlopból. Az óceán számos pontján vett mintákkal képes volt megbecsülni a plankton teljes mennyiségét egy legfeljebb 200 méteres vízrétegben. Ezért tekinthető „a mennyiségi planktonológia atyjának”. Új megközelítése és következtetései szakmai körökben vitákat generáltak. Kiemelkedően kritikus ellenlábasa Ernst Haeckel volt. „Mellesleg” a kieli egyetem kertjében foglalkozott a földigiliszták élettanával is. 1871-ben Rostockban előadást tartott a Német Természettudósok és Orvosok Társasága ülésén „A földigiliszták és a talajregenerálás kapcsolata” témájában. Ebben, azt jelentette többek között, hogy a földigiliszták átjárják a talajt akár több mint egy méter mélységben, az így keletkezett csövecskék összeköttetéseket alkothatnak a növényi gyökerek számára. A földigiliszták hasznosságáról szóló kiadványaival nagy elismerést szerzett a gazdálkodók körében; és Charles Darwin utolsó kiadványában, amely et a földigiliszták hatása a növényi humusz kialakulására témában írt, többször is hivatkozik Hensen megállapításara. Hensen motiválta a mezőgazdász Ewald Wollnyt, aki kezdetben a földigilisztákat kártevőknek tartotta és Hensen nézeteit akarta megcáfolni, alapvető kísérleteket végzett a „földigiliszta kérdésben”, amelyek megerősítették, hogy a földigiliszták jelentős teljesítményjavulást hoztak a különböző növénykultúrákban. Foglalkozott még az érzékszervek anatómiájával, fiziológiájával és az embriológiával is. A hallás élettani vizsgálata során felfedezte a belsőfül struktúrájában a róla elnevezett Hensen-csatornát (Hensen-sejtek, Hensen-csík). Párhuzamot talált a tengeri állatok és a madarak tájékozódását szolgáló „Hensen-csomópont és Hensen-vonal” működésében is. Publikációi Zur Morphologie der Schnecke des Menschen und der Säugethiere, 1863 Über die Befischung der deutschen Küsten, Wiegandt, Hempel und Parey, Berlin, 1874 Die Plankton-Expedition und Haeckels Darwinismus. Über einige Aufgaben und Ziele der beschreibenden Naturwissenschaften, Lipsius und Tischer, Kiel, 1891 Ergebnisse der plankton-Expedition der Humboldt-Stiftung, 5. kötet (52 észrevétel) Lipsius & Tischer, Kiel és Lipcse , 1992-1912 Nordisches Plankton (8. kötet) Lipsius und Tischer, Kiel és Lipcse 1901-1942. Ed. Karl Brandt) – Az északi plankton Társadalmi tevékenysége 1867 -től a Porosz Királyság képviselőházának tagjaként lobbizva, az óceánok tanulmányozásának előmozdítása érdekében, kezdeményezésére 1870 -ben megalakult az Óceánok Kutatásának Porosz Királyi Szakbizottsága, amelynek haláláig elnöke volt. Elismerései A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagja, 1873 A Göttingeni Tudományos Akadémia tagja A Porosz Királyi Tudományakadémia tagja A fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj jelöltje: 1906 , 1910 és 1912 években Emlékezete Az RV VICTOR HENSEN kutatóhajó 1975 óta az ő nevét viseli. A botanika a növények leírásában és tudományos besorolásában használatos határozó, a „Victor Hensen” Nemzetközi Növénynevek Indexe (IPNI) a Királyi Botanikus Kertek , a Harvard Egyetem és az Australian Plant Name Index (APNI) megjelölésére röviden a Hensen nevet használja. Irodalom Karl Brandt : Victor Hensen und die Meeresforschung . In: Wissenschaftliche Meeresuntersuchungen, Abteilung Kiel, Neue Folge 20, 1925, 49–103. Rüdiger Porep: Der Physiologe und Planktonforscher Victor Hensen (1835–1924). Sein Leben und Werk . Neumünster 1970 (= Kieler Beiträge zur Geschichte der Medizin und Pharmazie 9, mit Bild und Gesamtverzeichnis seiner Schriften). G. Kortum: Victor Hensen in der Geschichte der Meeresforschung (PDF; 774 kB). In: Schriften des Naturwissenschaftlichen Vereins für Schleswig-Holstein 71, 2009, 3–25. Otto Graff: Die Regenwurmfrage im 18. und 19. Jahrhundert und die Bedeutung Victor Hensens . In: Zeitschrift für Agrargeschichte und Agrarsoziologie 27, 1979, 232–243. Reinhard Kölmel: Victor Hensen als Meeresforscher. Ein Mediziner begründete in Kiel die moderne biologische Meeresforschung . In: Biologie in unserer Zeit 16, Nr. 3, 1986, 65–70. Külső hivatkozások A Darwin és Hensen közötti levelezés Jegyzetek Victor Hensen Egyéb projektek Szótári meghatározások a Wikiszótárban Kézikönyvek a Wikikönyvekben Idézetek a Wikidézetben Forrásmunkák a Wikiforrásban Képek a Commonsban Hírek a Wikihírekben A halálsoron A halálsoron (The Green Mile) Stephen King amerikai író 1996-ban, hat kötetben megjelent folytatásos regénye, amelyet 2000-ben egy kötetben is kiadtak. Magyarul először az amerikai kiadáshoz hasonlóan hat kötetben adta ki a regényt az Európa Könyvkiadó, Bihari György fordításában, 1997-ben, majd 2003-ban egy kötetben. Cselekmény A történet főhőse Paul Edgecombe, a Cold Mountain fegyház fegyőre. Fontos szerepe van még a regényben a hatalmas, fekete bőrű John Coffey-nak, akit a fegyház E blokkjába börtönöznek be – a halált jelentő blokkba. Ez az a hely, amely otthont ad az Öreg Füstösnek, vagyis a villamosszéknek, és természetesen magának a halálsornak. Annak a folyosónak, amely a halált jelentő villamosszékhez vezet. Coffey-t megvádolják, majd bűnösnek találják a Detterick ikrek meggyilkolásában. A két halott kislányt karjaiban találták meg egy mezőn. De a többi börtönlakó története is ez egyben: Arlen Bitterbucké, az indiáné, aki az első, akit a történet során kivégeznek; Eduard Delacroix-é, a kis franciáé és Billy Whartoné, aki az egyik legveszélyesebb börtönlakó, aki valaha Cold Mountainbe került. Megismerjük természetesen a többi őrt is, Brutus Howellt, Dean Stantont, Harry Terwilligert, és Percy Wetmore-t. És van még egy roppant fontos szereplője a történetnek: Mr. Jingles, az egér, amely időről időre felbukkan az E blokkban. John Coffey azonban valahogy különbözik a többi rabtól: fél a sötétben, az idő nagy részében könnyezik a szeme, és van egy képessége, amelyet használni tud, ha akar. Paul Edgecombe, az E blokk főőre nagyon hamar felismeri ezt. És abban is biztos, hogy nem Coffey ölte meg a két kislányt. Felsorakoztatja bizonyítékait, és meg szeretné győzni kollégáit is. Adaptációk Frank Darabont rendezésében 1999-ben azonos címmel film is készült a regény alapján Tom Hanksszel a főszerepben. Majthényi Károly (szobrász) Majtényi Károly (Edelény, 1914. augusztus 7. – Szombathely, 1990. november 29.) magyar szobrászművész. Élete Majthényi József katolikus kántortanító és Brát Katalin gyermekeként látta meg a napvilágot. Gyermekkorát Edelélyben töltötte, majd családja Miskolcra, Újgyőrbe költözött, a gyerekek iskoláztatása végett. 1936-ban Egerben végezte a katolikus tanítóképzőt, ahol felfedezték festői tehetségét. Budapesten a Képzőművészeti Főiskolát 1945–46-ban elvégezte, majd 1948-ban feleségül vette Horváth Klárát. Nemsokára megszületett Klára lányuk. Az 1950-es évek elején Sárváron tanított, közben szakfelügyelősködött. 1960-ig alkotótáborokat szervezett, akkor Szombathelyen folytatta pedagógusi pályáját; a Berzsenyi Dániel Főiskola rajztanára volt. 1974-es nyugalomba vonulását követően kezdett aktívabban művészi tevékenységébe. Művei Petőfi Sándor mellszobra, Sárvár , Batthyány utca, 1948 Markusovszky Lajos mellszobra, Szombathely, Markusovszky Kórház, 1955 Ünnepi menet Ízisz tiszteletére, bronz szoborcsoport, 1980, Szombathely, II. Rákóczi Ferenc u. 2. Dr. Szabolcs Zoltán mellszobra, Szombathely, Markusovszky Kórház, 1882 Körtánc, bronz szoborcsoport, Szombathely, 1986 Fiú 200 méteres hátúszás a 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon A 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon az úszás fiú 200 méteres hátúszás versenyszámát augusztus 20-án rendezték meg a Singapore Sports Schoolban. Honismereti ház (Somorja) A magyar honismereti mozgalom virágzásával a szlovákiai Csallóköz falvai egymás után hozták létre tájházaikat és honismereti gyűjteményeiket. Így történt ez Somorján is. Lelkes amatőrök gyűjtötték össze, rendezték be és konzerválták. Ez Szlovákiában hitvallás, a magyar nemzetiséghez fűződő szálakat jelenti. Presinszky Lajos, a múzeum igazgatója így beszélt: „A gyűjtemény az egész várost megmozgató munka révén született meg. Volt, aki csak egy tárgyat hozott el és volt, aki egy egész műhelyt adományozott. Voltak, akik csak néhány órát áldoztak és voltak, akik napokig dolgoztak, amíg meg nem született a múzeum.” A múzeumot jellemzi a tudományos igényű feldolgozás, a szakszerű rendezés és a körültekintő, kétnyelvű (szlovák és magyar) tájékoztatás. Az első termek a városka történelmét mesélik el képekkel és dokumentumokkal. Ezután egy korán polgárosodó település kézműiparának emlékei következnek. Mára a múzeum szellemi műhellyé vált. Forrás Bedecs Gyula: A somorjai (Samorin) Honismereti Ház (Győr, 1992) Időszakos kiadvány Frisches Haff-i csata A Frisches Haff-i csata a tizenhárom éves háború (1454–1466) döntő tengeri ütközete a Visztula lagúnánál (német: Frisches Haff, lengy.: Zalew Wiślany) 1463. szeptember 15-én. A csatában a lengyelekhez állt danzigi és elbingi flotta győzte le a túlerőben levő maradék teuton flottát, amit Ludwig von Erlichshausen nagymester, Heinrich Reuss von Plauen (később nagymestere a rendnek) és Bernard von Zinnenberg morva zsoldosvezér irányított. A létszámban kisebb porosz konföderált flotta legyőzte a németeket. A győzelem döntő fontosságú volt, hiszen a német lovagok elvesztették a tengeren is az irányítást, ezzel utánpótlásuk került veszélybe és már így is óriási területekről szorultak ki. Imsweiler Imsweiler település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: The Times They Are A-Changin’ 1964. január 13-án jelent meg Bob Dylan harmadik albuma, a The Times They Are A-Changin'; ez volt Dylan első albuma, melynek producere teljes egészében Tom Wilson volt. Az album legtöbb dala merev, gyéren hangszerelt. Többször felmerülő téma a rasszizmus és az USA egyre hanyatló bányászata. A címadó dal Dylan egyik leghíresebb dala. Sokak szerint kiválóan ragadta meg a szociális és politikai zűrzavar hangulatát, ami oly jellemző volt az 1960-as évekre. A The Times They Are A-Changin' az amerikai listákon a 20. helyen kezdett és végül aranylemez lett. Nagy-Britanniában 1965-ben negyedik lett. A felvételek Dylan harmadik albumának munkálatait 1963. augusztus 6-án kezdte, a Columbia Studios A Stúdiójában. A producer újra Tom Wilson volt, aki ezúttal az egész album felvételében segédkezett. Az első stúdiónapon nyolc dalt vettek fel, de csak a "North Country Blues" felvételét találták használhatónak, és ezt félre is tették az albumhoz. Dylan befejezte még a "Seven Curses" című dalt is, de ez végül nem került fel az albumra. Másnap négy dal készült el: a "Ballad of Hollis Brown", a "With God on Our Side", az "Only a Pawn in Their Game" és a "Boots of Spanish Leather". Mind a négy dal felvétele felkerült az albumra. A harmadik stúdiónapot augusztus 12-én tartották, de erről az alkalomról semmi használható sem maradt. Viszont erről a napról három dal mégis megjelent az 1991-es The Bootleg Series Volumes 1–3 (Rare & Unreleased) 1961–1991 című albumon: a "Paths of Victory", a "Moonshine Blues" és az "Only a Hobo". Ezután több, mint két hónapos szünet következett. Dylan ezalatt rövid turnén vett részt Joan Baez társaságában és több kulcsfontosságú koncerten lépett fel, melyek nyomán még többen ismerték meg a nevét. Amikor az A Stúdióban október 23-án újra munkához látott, Dylan hat új dalt hozott magával. Ezen a napon készült el a "The Lonesome Death of Hattie Carroll" és a "When the Ship Comes In", melyek az albumra is felkerültek. Dylan felvette a "Percy's Song" című dalt is, de ez csak az 1985-ös Biograph című albumon jelent meg. Másnap Dylan felvette a "The Times They Are A-Changin'" és a "One Too Many Mornings" című dalokat, melyek szintén felkerültek az albumra. Elkészült még a "Lay Down Your Weary Tune" című dal is, de ez végül nem került rá az albumra, és csak az 1985-ös Biograph című albumon jelent meg, az "Eternal Circle" és a "Suze (The Cough Song)" pedig csak az 1991-es The Bootleg Series Volumes 1–3 (Rare & Unreleased) 1961–1991 című válogatáson. A The Times They Are A-Changin' utolsó felvételi napját október 31-én tartották. Dyaln az egész felvételen a "Restless Farewell" című dalal foglalkozott. A dal melódiája a "The Parting Glass" című ír-skót dalból ered. A dalok Az albumot a címadó dal indítja, mely Dylan egyik leghíresebb dala, bár sokan csak a címét ismerik. Dylan egyik barátja, Tony Glover 1963 szeptemberében felment Dylan lakására, ahol egy asztal volt tele kéziratokkal és versekkel. A "The Times They Are A-Changin'" még nem volt felvéve, de Glover megtalálta a dal kéziratát. Miután elolvasta a sort, hogy „come senators, congressmen, please heed the call – gyertek szenátorok, kongresszusi tagok, hallgassátok meg a kéréseket”, Glover azt kérdezte Dylantől: „Mi a fene ez?” Dylan csak ennyit mondott: „Hát, tudod, úgy tűnik, az emberek ilyeneket akarnak hallani.” Ezt az öntudatos protest-dalt gyakran tekintik az 1960-as évek amerikai kultúrájára jellemző generációs szakadékra és politikai megosztottságra adott válasznak. Ám Dylan vitatta ezt az álláspontot, és 1964-ben ezt mondta: „Csak azokkal a szavakkal tudtam szétválasztani az élet és halál fogalmát. Egyáltalán nem a korról szól.” Egy évvel később ezt mondta: „Nem mondom azt, hogy a felnőttek soha többé nem fogják megérteni a fiatalokat, vagy a nagy halak nem értik meg a kis halakat. A dal nem állásfoglalás…Csak egy érzés.” Harminc évvel később komoly vitákat okozott, amikor egy kanadai bank használta a dalt reklámkampányához. A "Ballad of Hollis Brown"-t Dylan már a The Freewheelin' Bob Dylan-hez is felvette. Az akkori változatot végül nem használták fel, és a The Times They Are A-Changin'-hez új felvétel készült. Clinton Heylin szerint „a függetlenség és szabad akarat tragikus története a folk nyelvén”, egy kegyetlen történet az éhező családját és saját magát meggyilkoló farmerről („There's seven people dead in a South Dakota farm – Hét halott fekszik egy dél-dakotai farmon”). A "With God on Our Side" első előadása 1963. április 12-én volt, a New York-i városházán (Dylan első fellépésén azon a helyen). Bár Dylan azt állítja, hogy eredeti kompozíció, a dallam feltűnően hasonlít a "The Patriot Game" című dalra, melynek szövegét Dominic Behan írta, és a dallam a "The Merry Month of May" című ír népdalból ered. Behan tolvajnak nevezte Dylant és be akarta perelni, de Dylan válaszra sem méltatta. A "The Patriot Game" című dalt először Nigel Denver skót folkénekes mutatta meg Dylannek. Jim McLean angol folkénekest Dylan 1962 vége felé kérdezte a dalról; ő így emlékezik: „Mit jelent az, hogy "Patriot Game"? …Elmagyaráztam neki – talán kiselőadást is tartottam –, beszéltem neki Dr Johnsonról, Dominic egyik kedvenc írójáról, aki azt írta, hogy 'a hazafiasság a gazemberek utolsó menedéke'.” A következő dal a "One Too Many Mornings", egy lágy, szűkszavú ballada. Riley azt írja a dalról: „egy olyan ember hangja, akin eluralkodott az önsajnálat és túlzottan függetlenné vált ahhoz, hogy az újrakezdésre gondoljon.” Ez az album kedveltebb dalai közé tartozik; Dylan legendás 1966-os turnéján egy elektromos erősítésű zenekarral teljesen átértelmezve játszotta. A "North Country Blues" egy történet arról, hogy egy bánya tönkrement tulajdonosai a munkásokat más országokba küldik dolgozni, szinte éhbérért. (Dylan később visszatért ehhez a témához 1983-as Infidels című albumán, a "Union Sundown" című dalban.) Ez az első alkalom, hogy Dylan egy nő szemszögéből írt egy dalt, jelenesetben egy munkanélküli bányász feleségééből. Dylan az "Only a Pawn in Their Game" című dalt először egy választási nagygyűlésen adta elő a mississippi állambeli Greenwoodban. A dal Medgar Evers meggyilkolására utal. Evers a NAACP polgárjogi szervezet mississippi vezetője volt. Bernice Johnson polgárjogi aktivista később azt mondta Robert Sheltonnak, hogy „a "Pawn" volt a legelső dal, mely nyíltan szólt arról, hogy a szegény fehérekkel ugyanúgy bántak, mint a szegény feketékkel. A greenwoodiak nem tudták, hogy Pete [Seeger], Theo[dore Bikel] és Bobby [Dylan] ismert emberek voltak. (Seeger és Bikel szintén ott volt a nagygyűlésen.) Boldogok voltak, hogy vannak, akik támogatják őket. De a gyapotmezők környékén Dylant szerették a legjobban.” Az album dalai Minden dalt Bob Dylan írt. "The Times They Are A-Changin'" – 3:15 "Ballad of Hollis Brown" – 5:06 "With God on Our Side" – 7:08 "One Too Many Mornings" – 2:41 "North Country Blues" – 4:35 "Only a Pawn in Their Game" – 3:33 "Boots of Spanish Leather" – 4:40 "When the Ship Comes In" – 3:18 "The Lonesome Death of Hattie Carroll" – 5:48 "Restless Farewell" – 5:32 Gyönyörök kertje A Gyönyörök kertje Hieronymus Bosch egyik legismertebb műve, triptichon, melyet Földi Paradicsomnak is hívnak. A triptichon hármas oltárkép, egy-egy behajtható szárnnyal. A két oldalszárny becsukva, a fő képet védi. Az egész mű egyszerre befogadhatatlan a néző számára, ha azonban részletről részletre haladva figyeljük meg, ámulatba ejtő a festői koncepció gazdagsága. A paradicsomot, a földi gyönyöröket és a pokol kínjait részletekben ábrázoló képet 1500 táján fejezte be Bosch, ám művészi kifejezésmódja nem szorítható időkeretek közé. A festmény pontos datálása vitatott, egyes kutatók Bosch korai művei közé sorolják, ám az általában elfogadott nézet szerint kései művei sorát gyarapítja. A triptichon A triptichon – a középkor kedvelt oltárképalakzata – tölgyfatáblára van festve, az eredeti kereteket forgópántok rögzítik egymáshoz. Három tábla alkotja: a középső tábla a Földi gyönyörök kertje 190x175 cm, a szárnyak mérete 187,5x76,5 cm. A bal oldali tábla a Paradicsom, a jobb oldali a Pokol ábrázolása. Bosch 1500 táján fejezte be a képet. A mű története kalandos: 1517-ben III. (Nassaui) Hendrick, orániai herceg brüsszeli palotájában volt. A herceg szenvedélyes műgyűjtő hírében állt, és egyes nézetek szerint ő volt a kép világi megrendelője. A festmény 1568-ban a spanyol nemesek konfiskációja révén Spanyolországba került, majd 1591-ben már a „legkatolikusabb király”, II. Fülöp magánlakosztályát díszítette az Escorialban. A mű sérült állapotban maradt fent, 2000-ben fejeződött be a restaurálása. Jelenleg a madridi Prado múzeum gyűjteményében található. A 20. század újra felfedezte magának Bosch művészetét. Sok kutató a freudi lélektan alapján elemezte a képet. Ám Bosch képi világa csak korának kulturális keretei közt vizsgálható. Rajzai a Gyönyörök kertjében nagy gazdagságot mutatnak, hol ijesztőek, hol humorosak, sokszor realisztikusan nézve képtelen szimbiózisokat mutatnak, amelyek a szimbólumok értelmezése révén nyernek értelmet. A Paradicsom A Paradicsom címet viselő táblán Isten mellett Ádámot és Évát látjuk. A „hagyományos” kiűzetés jelenetet ez az idillt sugalló kép váltja fel, a háttérben az élet kútjával. A rózsaszínek és zöldek harmóniáját azonban képzeletbeli teremtmények, csúszómászók, és egyéb fura teremtmények törik meg. A Gyönyörök kertje A Gyönyörök kertje több szimbólumot is rejt: óriási rigók és óriási récék hátán férfiak üldögélnek, társalkodnak, lovagolnak. A lovaglás ősi termékenységi rítusokat idéz. A madár az égi világhoz tartozik, elsősorban lélekszimbólum, a sámánok égi küldönce. A keresztény tanításban az Istennek engedelmeskedő lelkek jelképe. Több helyen a madarak piros gyümölcsökkel táplálják a férfiakat. A gyümölcs az ember bűnbeesésére is utalhat, viszont a madarak, mint égi küldöncök révén a lelki táplálékot is jelentheti. A korabeli flamand köznyelvben a gyümölcsszedés a nemi aktus szinonimája. Hangyabolyszerű kuszaságban mezítelen emberek merülnek el az erotikában és más élvezetekben. A tömegben látható például egy piros gömb, amelyben egy férfi alakja és egy növény található. A gömblakás fala már megrepedt, mintha a növény kitörni készülne. Egy átlátszó falú folyosón befelé igyekszik egy egér, a jövőbeli együttélés harmadik alakja. Ugyancsak a kép ezen részén további példát találunk az ember–állat–növény hármas szimbiózisára: két meztelen férfiláb fölfelé mered óriási V betűt formázva, két keze pedig szemérmesen eltakarja a nemi szervet. A lábak között ismét egy piros gömb. Benne és mellette madarak. Egy hosszú krisztustövis átszúrja a gömböt. A teljesség jelképe a gömb, az öröm és a vér színével festve. Ez a szimbólum utalhat arra is, hogy a teljesség a férfi számára a két láb között van. A krisztustövisként azonosított növény vallásos asszociáció felé is terelheti az elemzést. Az ember–állat együttesek a rajzokon az ember lelkében és jellemében megjelenő állati motívumokként is értelmezhetők. A bennünk élő szörnyeket szeretnénk elnyomni, miközben kíváncsiak vagyunk saját szörnyeink arcára. Wilhelm Fraenger, Bosch egyik értelmezője szerint a középső táblakép egy tényleges esküvő megörökítése. A hatalmas ünneplésből fontos frigyre következtetett. Az ifjú párt a tábla jobb alsó sarkában vélte felfedezni, egy barlang takarásában. A meztelen tömegben egyedül ez a férfi visel ruhát. Fraenger szerint ez a férfi vagy maga a festő, vagy pedig a kép inspirálója. Fraenger elméleteit azonban sokan bírálják. A Pokol A Pokol című táblakép az utolsó ítélet különös vízióit mutatja be, mindazt, amitől a középkori ember rettegett. Bosch színei hirtelen sötétre váltanak. A kép középpontjában a művész legtalányosabb alakja látható: a melankolikus fa-ember. Testében egy középkori kocsmajelenet látható. Egyes felfogások szerint Bosch a megrázó büntetések kieszelésével megcsúfolta az aszketizmus híveit. Más felfogás szerint őszinte keresztényi szándék vezette, amikor elrettentésül bemutatta a bűnök következményeit. Szélesebb keretek közt értelmezve Bosch művészetében megjelenik a keresztény mítosz együttese: az ég – az istenség, a teremtés – a föld és a büntetés helye – az alvilág. Berend (keresztnév) A Berend ótörök népnévből származó régi magyar személynév, a jelentése: aki megadta magát. Gyakorisága Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között. Névnapok ajánlott névnap december 3. Kommunikációs zavar A kommunikációs zavar más személyekkel való beszélgetés vagy barátság, levélbarátság vagy partnerség létesítésére való képtelenség, illetve annak erős korlátozottsága. A kommunikációs zavar speciális és extrém formája a mutizmus (lat. mutitas = némaság, mutus, -a, -um = néma) és a pszichogén hallgatás (makacs, tudatosan bevezetett vagy pszichés hallgatás anélkül, hogy a beszédképző szervek bármilyen károsodást szenvedtek volna). A zavarok lehetséges formái: lárma, idegen nyelvek, koncentráló képesség hiánya, érdektelenség, személyes problémák, kiejtés és hangsúlyozás, mondatszerkesztés, betegség, anyaghiány, szakzsargon, kettős értelem (ellentmondó üzenetek). A fogalmat kibővített és szélesebb módon is értelmezhetjük, mert a kommunikációs zavarok az emberi élet minden területén megjelennek – mind szakmai, mind magánéleti értelemben – és majd mindennaposak. Míg a kisebb, többnyire következmény nélkül maradó zavarok (például a partneri kapcsolatokban és a csoportokban) a személyes kezelési módokkal és beszélgetési formákkal, testi, érzelmi vagy humoros reakciókkal feloldódnak, addig léteznek az állandósult, erősen megterhelő formák kezelésére különböző eljárásmódok, tréningek és terápiák: partnerkapcsolati és házassági tanácsadás, kommunikációs és csoportterápiák; nevelési tanácsadás, a családkonferenciák különböző formái; mediáció munkahelyi mobbing , a személyzet képviseletébe való beavatkozás stb. esetén; a felnőttképző és önsegítő csoportok egyes formái; pszichoterápia – speciális esetekben is , pl.: depresszió okozta zavarok esetén; speciális pedagógia és a pszichiátria speciális formái; erőszak és szélsőséges viselkedés esetén rendőri beavatkozás vagy jogi eljárás okán. Agalychnis saltator Az Agalychnis saltator a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj egyedei Costa Ricában, Hondurasban és Nicaraguában élnek. Természetes élőhelye a trópusi vagy szubtrópusi síkvidéki erdők és folyók, trópusi vagy szubtrópusi mocsarak, időszakos édesvízű lápok. A fajt élőhelyének elvesztése fenyegeti. Magny-les-Hameaux Magny-les-Hameaux település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 9197 fő (2015). Magny-les-Hameaux Châteaufort, Guyancourt, Milon-la-Chapelle, Montigny-le-Bretonneux, Saint-Lambert, Saint-Rémy-lès-Chevreuse, Trappes és Voisins-le-Bretonneux községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lív nyelvjárás A lív nyelvjárás (lettül: lībiskais dialekts 'lív nyelvjárás' vagy tāmnieku dialekts 'odavalósiak nyelvjárása'; lív nyelvjárásban: ventiņ valod 'vent nyelv' vagy ventiņmēl 'vent nyelv') a lett nyelv egyik nyelvjárása, amely kurzemei és vidzemei területeken beszélnek. A lív nyelvjárás nem keverendő össze a lív nyelvvel − amely egy finnugor, közelebbről balti-finn nyelv − bár a nyelvjárás kialakításában a lív nyelvnek döntő szerepe volt. Elnevezései Lībiskais dialekts : a hivatalos lībiskais dialekts 'lív nyelvjárás' elnevezés egyértelműen utal arra a tényre, hogy a lett nyelv ezen nyelvjárására volt a legnagyobb hatása a lív nyelvnek. Bár a lett nyelvben számtalan a lív és az észt nyelvből érintkezés útján átkerült balti-finn jellegzetességet találunk (pl.: szóeleji hangsúly, habeo-szerkezet stb.), mégis a legnagyobb mértékű közeledés itt következett be. Tāmnieku dialekts : a lív nyelvjárás korábbi elnevezése tāmnieku dialekts azaz 'odavalósiak nyelvjárása'. A tāmnieku szó a tāmnieki birtokos esetű alakja, amelyben a tas/tā távolra mutató névmást és a -nieks személynévképzőt találjuk. A Lett nyelv értelmező szótárában ( Latviešu valodas skaidrojošā vārdnīca ) a következő áll: "Tāmnieki: Cilvēki (Kurzemes ziemeļdaļas iedzīvotāji), kas runā Kurzemes lībiskajās izloksnēs." azaz: "Tāmnieki: emberek (Kurland északi részének lakosai), akik a kurlandi lív nyelvjárást beszélik." A tāmnieks szót Bojtár Endre nyomán fordítjuk odavalósi -nak, Bojtár megjegyzi, hogy a kifejezést korábban gúnyosan használták. Mára elvesztette pejoratív jelentését, és nyelvészeti terminussá vált. Ventiņ valod : a ventiņ valod a lív nyelvjárás belső elnevezése, amiben megjelenik a nyelvjárás azon jellegzetessége, hogy a szóvégről hiányzik alanyesetben és birtokos esetben az esetrag , a ventiņ valod köznyelvi változata a ventiņu valoda . A ventiņ szó összefüggésben van a Ventava névvel, amely egy történelmi terület elnevezése volt Lettország kurföldi pertvidékén. A Ventava szóban megtaláljuk a Venta folyó nevét és a -(t)ava helységnévképzőt. Ventavá -nak a Venta folyó menti, a Venta Abava mellékfolyójának belépési pontja és a balti-tengeri torkolat közötti területeket hívták. Innen van Ventspils városának neve is. Egyes vélemények szerint a Venta szóban a lív vēna 'folyó tengerparti torkolata' jelentésű szó fedezhető fel, míg a Vēna tulajdonnévként a Daugava lív elnevezése. Valószínűbb azonban, hogy térség nevei a vend népnévvel van összefüggésben, vend alatt a középkorban egyaránt érettek szláv és balti népeket is. A valoda [valuoda] jelentése: 'nyelv (mint kommunikációs eszköz)'. Ventiņmēl : A ventiņmēl második tagja a mēl , köznyelvi mēle szó, amely jelentése: 'nyelv (mint testrész)', a bizalmas szóhasználatban a testrész neve áttevődött a kommunikációs eszközre is, ahogy az sok más nyelvben, többek között a magyarban is lejátszódott. A lett nyelv nyelvjárásai A lett nyelv nyelvjárásainak sajátosságai más nyelvekkel való érintkezés nyomán alakultak ki. Az egyes nyelvjárások elnevezései jól őrzik azoknak a nyelveknek a neveit, amelyek az adott nyelvjárásra a legnagyobb hatással voltak. Lībiskais dialekts - lív nyelvjárás Kurzemes izloksnes - kurzemei al-nyelvjárás Vidzemes izloksnes - vidzemei al-nyelvjárás Vidus dialekts - középső nyelvjárás Kursiskās izloksnes - kúr al-nyelvjárás Zemgaliskās izloksnes - zemgal/szemigall al-nyelvjárás Vidzemes izloksnes - vidzemei al-nyelvjárás Aukšzemnieku dialekts - felső nyelvjárás Latgaliskās izloksnes - latgal nyelvjárás Sēliskās izloksnes - szél al-nyelvjárás A lív nyelvjárás az egykor lívek által lakott nyugati partvidéken alakult ki a Rigai-öböl két oldalán Kurzeme és Vidzeme tájegységein. A sztenderd köznyelv a középső nyelvjárásból alakult ki. A középső nyelvjárásra hatással volt a kúr nyelv, amelyről azt feltételezik, hogy szintén egy balti, méghozzá nyugat-balti nyelv volt. A zemgal, vagy latinosan szemigall nyelvjárás a litván (a köznyelvtől leginkább eltérő) szamogit nyelvjárással együtt fejlődött köszönhetően a két népcsoport közötti törzsszövetségnek a 13. században. A felső nyelvjárásba tartozik a latgal nyelvjárás avagy nyelv, amely a lett köznyelvtől a legnagyobb eltérést mutatja, mivel Latgale 1918-ig litván majd lengyel uralom alatt állt, és itt hatott a legkevésbé a balti-finn nyelvek hatása. A szél al-nyelvjárás nevét a szél népről kapta, amelyről szintén azt feltételezik, hogy egy balti nyelvet beszélő törzs volt, de nyelvi emlékek nem maradtak fenn tőlük. Jellegzetességei Az ē hang helyett ei diftongus áll, pl.: peic ~ kny. pēc 'után'. Az utolsó szótag rövid magánhangzói eltűntek, (pl.: sviestmaiz ~ kny. sviestmaize 'vajas kenyér, szendvics', māt ~ kny. māte 'anya'. Az utolsó szótag hosszú magánhangzója megrövidült, pl.: egle ~ eglē 'lucfenyőben ( Loc. )'. A nőnemú alakok helyett a hímneműeket használják a ragozásban (főként a részesesetben ), pl.: mātam ~ kny. mātai 'anyának'. A szabályos nőnemű kicsinyítő képző, az -iņa helyett az -iš végződést használják, pl: meitiš ~ kny. meitiņa 'lányka'. A személynevek képzője egységesen -els és -ans , nem téve különbséget a nőnem és a hímnem között. Az igék egyes szám harmadik személyű alakját használják a többi számban és személyben, pl.: gāju ~ kny. gāj 'megyek'. Lívből származó szavak megléte, amelyek a köznyelvből hiányoznak, pl.: liblana ’pillangó’ ~ lív liblabbiņ ~ kny. tauriņš ; sizliņš ’gyík’ ~ észt sisalik ~ kny. ķirzaka . A következő táblázat a három nyelvjárás hasonlítja össze ugyanazon mondat alapján, amelynek jelentése:'A pásztorokhoz megyek, inget varrok, a tölgyfánál méretet veszek'. A hangtani és grammatikai változásoknak köszönhetően a lív nyelvjárás nagy mértékben hasonlatossá vált a lív nyelvhez, és egyrészt az agglutináló, másrészt a balti-finn nyelvekre jellemző tulajdonságokat vett fel. Az agglutináló nyelvekre jellemző, hogy mivel jellemzően (1) nincsenek bennük nyelvtani nemek, ezért (2) az egyes szám alanyeset jelöletlen. A lív nyelvjárásban az egyes szám alanyeset szintén jelöletlen, a nőnemben a rövid véghangzó eltűnése miatt, másrészt viszont a hímnemben sem jelenik meg a szóvégi -s hang és az esetlegesen előtte álló rövid magánhangzó, amely az esetvégződést adná. A balti-finn nyelvek sajátja, hogy bennük bizonyos egységes hangfejlődési tendenciáknak köszönhetően az egyes szám alanyeset és tárgyeset mindig megegyezik. Az egy rövid magánhangzóból álló esetvégződés eltűnése miatt ez a jelenség a lív nyelvjárásban is megjelent mind a hímnemben, mind a nőnemben. A birtokos eset a balti-finn nyelvek déli csoportjában szintén jelöletlen, bizonyos szavak esetében az alanyeset és a birtokos eset eltérhet, ha a szó többtövű, de a szabályosan ragozandó szavaknál a kettő megegyezik. A lív nyelvjárásban a birtokos eset szintén esetvégződés nélküli. Egyes szám részesesetben a hímnemű esetvégződés jelenik meg a nőnemű szavaknál is, amely -am alakú, a lív az egyetlen balti-finn nyelv, ahol megőrződött az -n részesesetrag, amelyben minden kétséget kizáróan szerepe volt a lett végződésnek is, mivel a két alak nagyon hasonlít egymásra. A következő táblázat néhány egyes számú alakot foglal össze. (A köznyelvi lett szavak esetében az o betű minden esetben [uo] diftongust jelöl. Mindent összevetve azt mondhatjuk, hogy a lett nyelv lív nyelvjárásában eltűnt a nyelvtani nemek közötti különbségtétel, ami nyomán eltűntek az egyes szám alanyesetű alakok esetvégződései, evvel a lív nyelvjárás közel került a nyelvtípusváltáshoz, ugyanúgy, ahogy a lív nyelv maga is, amely számos az flektáló nyelvekre jellemző tulajdonságot vett fel. Bugtirhinus A Bugtirhinus az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó fosszilis nem. Tudnivalók A Bugtirhinus Ázsia területén élt a miocén kor elején és közepén, vagyis 20-16,9 millió évvel ezelőtt. Körülbelül 3,1 millió évig maradt fent. Rendszertani besorolása A Bugtirhinusnak Antoine és Welcomme adták a nevét, 2000-ben. Szintén 2000-ben Antoine és Welcomme az Elasmotheriinae alcsaládba tartozó Elasmotheriini nemzetségbe helyezték a nemet. 2003-ban Guérin és Pickford áthelyezte az állatot az Iranotheriinae alcsaládba. Típusfaja a Bugtirhinus praecursor. Tangerhütte Tangerhütte település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Népesség A település népességének változása: Heimbuchenthal Heimbuchenthal település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2106 fő (1987. május 25.). Heimbuchenthal Rohrbrunner Forst és Mespelbrunn községekkel határos. 2010–2011-es sznúker-világranglista A snooker 2010-2011-es hivatalos világranglistája. A világranglistát a versenyzők előző két szezonban szerzett világranglistapontjai összesítése alapján állítják össze. WEBBeteg.hu A WEBBeteg.hu magyar internetes portál, amely elsősorban orvoslással, gyógyászattal és egészségmegőrzéssel kapcsolatos információkkal szolgál. Díjak, elismerések 2010-ben és 2012-ben a Magyar Marketing Szövetség által kiírt Év honlapja verseny kategória győztese lett, ugyanezen a versenyen 2008-ban, 2009-ben és 2011-ben Minőségi díjban részesült. További tanúsítványok: Felhasználóbarát honlap (2011), Magyar Brands (2015). Forgalom A portál asztali és mobil verzióját együttesen havonta 1,8-1,9 internetező keresi fel, akik több mint 7 millió oldalt néznek meg. Adatok - 2018. szeptember DKT 1 859 754 RU (valós látogató) 4 636 436 visits (látogatás) Legnépszerűbb tartalmak, szolgáltatások Betegtájékoztató cikkek Orvos válaszol Gyógyszerkereső adatbázis Tesztek Kalkulátorok Orvoskereső adatbázis Üzleti modell A WEBBeteg.hu elsősorban hirdetési felületek értékesítéséből (banner hirdetésekből, eDM levelek kiküldéséből és szponzorációkból) tartja fenn magát. Kisebb részben betegtájékoztató tartalmak értékesítéséből és díjköteles szolgáltatások igénybe vételéből keletkeznek bevételei. Saint-Georges-Lagricol Saint-Georges-Lagricol település Franciaországban, Haute-Loire megyében. Lakosainak száma 527 fő (2015). Saint-Georges-Lagricol Usson-en-Forez, Beaune-sur-Arzon, Chomelix, Craponne-sur-Arzon, Saint-Julien-d’Ance és Saint-Pierre-du-Champ községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Reginald Arvizu Reginald Quincy "Fieldy" Arvizu (Los Angeles, Kalifornia, USA, 1969. november 2.) a Korn nevű nu metal együttes basszusgitárosa, a StillWell gitárosa, az L.A.P.D. alapító tagja. Zenei karrier Fieldy még a középiskolában megismerkedett Brian Welchcsel. Több zenekarban is zenéltek együtt, majd ahogy elvégezték a középiskolát, elváltak útjaik. Fieldy összeismerkedett James Shafferrel, és David Silveriával. Két másik taggal együtt megalapították az L.A.P.D.t (a rövidítés jelentése először Love And Peace Dude (Szeretet És Béke Haver), majd Laughing As People Die (Nevetünk, Ahogy Emberek Halnak) volt). Később csak ők hárman maradtak az L.A.P.D.-ből, ezért Fieldy felajánlotta, hogy vegyék be Brian Welchet, ismertebb nevén Headet, aki később 2005-ig a Korn gitárosa lett. Énekesnek pedig Jonathan Davist hívták, aki azelőtt a Sexart tagja volt. Így öten megalapították a Kornt, aminek Fieldy a mai napig tagja. Ő, Jonathan és Munky az alapító tagok, akik mai napig a Kornban zenélnek. A "Fieldy" név egy viccből jött, amit a Kornon belül találtak ki. Először "Gopher"-nek hívták (magyarul: hörcsög), az arca miatt, amit nagyra fel tud fújni, mint a hörcsögök. A "Gopher"-ből "Gar" lett, a "Gar"-ból "Garfield", Garfield mesebeli macska után. A "Gar"-hoz "y"-t illesztettek, és a "Field"-et az elejére rakták, ami később csak "Fieldy"-re rövidült. Az Ibanez a kedvenc márkája, az Ibanez SDGR SR505, egyszerűbben a K-5 az ő modellje, az ő aláírásával. Jobbkezes, jobbkezes a gitárja is, a hangolás legtöbbször: A, D, G, C, F. A gitárjátéka könnyen felismerhető, a slap-eléséről, amivel olyan hangzást kelt, "mintha bilincsek csörögnének". Ujjal penget. Állítása szerint Flea a Red Hot Chili Peppersből, és Billy Gould a Faith No Moreból volt rá legnagyobb hatással. Fieldy a Korn egyik legtermékenyebb számírója. A riffjei hiphop és heavy metal elemeket vegyesen tartalmaznak. Ebből többször is problémák adódtak. Az Issues után azt mondta, azért csinál egy mellékprojektet, mert a Korn többi tagja nem értékeli eléggé az ő törekvéseit a hiphop felé. A Kornon kívül van egy mellékprojektje is, a Fieldy's Dream (magyarul: Fieldy álma), aminek a debütáló lemeze 2002. január 22-én jelent meg, Rock'n Roll Gangster címmel, és ez rap stílusú album. A korongon közreműködött Jonathan Davis is, a "Just For Now" című számon. Azóta megváltoztatta a stílust, a következő lemeze, a Bassically fúziós jazz stílusú lesz, elmondása szerint. A StillWell debütáló albuma, a Dirtbag 2011. május 10-én jelent meg, amin ő gitározik. Magánélete 2006. május 16-án, kedden vette el harmadik feleségét, Dena Beber-t, akivel együtt él mai napig. Dena-nak ő az első férje. James Shaffer "Munky" akusztikus gitáron játszott az esküvőn. Két lánya van, a második házasságából, Sarina és Olivia Arvizu, az édesanyjuk neve Shela Arvizu. 2007-ben Dena is gyermeket hozott a világra, kisfiút, akit Izraelnek neveztek el. Fieldy keresztény. 2009. március 10-én jelent meg a könyve, a Got the Life, ami az életéről szól, hogyan szokott le a drogról, és találta meg Istent. Van egy Got the Life című Korn szám. Az egyik tetoválást Fred Durst csinálta. Ő mutatta be Fredet a többi tagnak, neki köszönhetik, hogy ismerik a Limp Bizkitet, így ők neki köszönhetik a sikerüket. Diszkográfia Fieldy's Dreams: Rock'n Roll Gangster (2002) L.A.P.D.: Love and Peace, Dude EP (1989) Who's Laughing Now (1991) Korn: Neidermeyer's Mind (1993) Korn (1994) Life Is Peachy (1996) Follow the Leader (1998) Issues (1999) All Mixed Up (EP) (1999) Untouchables (2002) Take a Look in the Mirror (2003) Greatest Hits Vol. 1 (2004) See You on the Other Side (2005) Live & Rare (2006) Címtelen Korn-album (2007) MTV Unplugged: Korn (2007) Korn: Collected (2009) Korn Digital EP 1 (2009) Korn III: Remember Who You Are (2010) Korn Digital EP 2 (2010) Korn Digital EP 3 (2010) The Essential Korn (2011) The Path of Totality (2011) Csáktornyai Zoltán Csáktornyai Zoltán (Budapest, 1886. december 5. — Budapest, 1921. március 26.) magyar festő, a nagybányai művésztelep második nemzedékének jellegzetes egyénisége. Életpályája Neveltetéséről nagybátyja, Diner-Dénes József művészeti író gondoskodott, ahogyan tudott. Ő küldte a 16 éves fiút Nagybányára, mihelyt megnyílt ott 1902-ben a szabadiskola, Diner-Dénes felkérte Iványi-Grünwald Bélát, hogy felügyeljen a fiúra és tanítsa őt festeni. Eleven eszű, festőileg is tehetséges és erős kritikai szellemmel megáldott fiatalember volt, bírálta társai munkáit, jellembeli esendőségeit. Tanárait is „vizsgáztatta”, a tanároktól egymástól függetlenül is kért korrektúrákat, kíváncsi volt, hogy melyik korrektúráz jobban, ez a csínytevése a többi diákra is átterjedt, de Ferenczy Károly hamar rájött, aztán minden diáknak fel kellett írni a rajzra, hogy melyik tanár a korrektora. Fejlődött Csáktornyai tudása párizsi útjai idején, 1906-1910 között a Julian Akadémián Jean-Paul Laurens korrigálta. Firenzébe is eljutott. 1910-ben már gyűjteményes kiállítása volt a Művészházban. Eztán megint Nagybányára tért vissza feleségestül, egy orosz szobrásznőt vett el Párizsban, szépen éltek, tisztelte a feleségét mindenkinél jobban. 1912 augusztusában 7 olajfestménnyel szerepelt a nagybányai jubileumi kiállításon, ezekből egy csendélet volt, 6 pedig tájkép, a csendélet a Kultuszminisztérium tulajdonából, a tájképek pedig magángyűjtőktől kerültek a kiállításra, tehát már anyagilag is boldogult az ő festményeivel. 1912 őszén a Műcsarnokban állított ki, elnyerte ott a Reökk Szilárd-díjat egy kocsmai enteriőrrel, az Asztalnál ülő emberek c. festményével, mely leginkább naturalista stílusban fogant. 1913-ban ismét szerepelt kiállításon a Műcsarnokban, ezúttal a nagybányai plein air-os, sőt némi Renoir-hatást is hordozó Uzsonnázók a kertben c. festményével. 1915-ben tüzérönkéntes kiképzésben vett részt. Az 1917/18-i műcsarnoki téli kiállításon Őszi délután c. alkotása szerepelt. Termékeny festő volt, 1919-ben és 1921-ben az Ernst Múzeumban rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást. Halála után szintén az Ernst Múzeumban rendezték meg emlékkiállítását. Hirtelen és fiatalon ragadta el a halál, szívszélhűdésben halt meg. Két árva gyermeket és egy özvegyet hagyott maga után. Műveiből Nagybányai ház (c. 1911) Nagybányai dombok (c. 1911) Asztalnál ülő emberek (1912) Uzsonnázók a kertben (1913) Őszi délután (1917) Monte Santo (1919; MNG ) Este felé (1921; MNG) Társasági tagság Nagybányai Festők Társasága ( NFT ) (1913-1921) Szinyei Merse Pál Társaság (1920-1921) Díjak, elismerések Műcsarnok Reökk Szilárd-díja (1912) Észak-Korea miniszterelnökeinek listája Az alábbi szócikk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (Észak-Korea) kormányfőit tartalmazza. Idővonal Kim Ir Szen (Kim Il-sung) (1948. szeptember 9. – 1957) Kim Ir Szen (Kim Il-sung) (1957 – 1962) Kim Ir Szen (Kim Il-sung) (1962 – 1967) Kim Ir Szen (Kim Il-sung) (1967 – 1972. december 28.) Kim Il (Kim Il) (1972. december 28. – 1976. április 29.) Pak Szongcshol (Pak Song-chol) (1976. április 29. – 1977. december 15.) Ri Dzsongok (Ri Jong-ok) (1977. december 15. – 1982) Ri Dzsongok (Ri Jong-ok) (1982 – 1984. január 27.) Kang Szongszan (Kang Song-san) (1984. január 27. – 1986. december 29.) Ri Gunmo (Ri Gun-mo) (1986. december 29. – 1988. december 12.) Jon Hjongmuk (Yon Hyong-muk) (1988. december 12. – 1992. december 11.) Kang Szongszan (Kang Song-san) (1992. december 11. – 1997. február 21.) Hong Szongnam (Hong Song-nam) (1997. február 21. – 1998. szeptember 5.) Hong Szongnam (Hong Song-nam) (1998. szeptember 5. – 2003. szeptember 3.) Pak Pongdzsu (Pak Pong-ju) (2003. szeptember 3. – 2007. április 11.) Kim Jongil (Kim Yong-il) (2007. április 11. – 2009) Kim Jongil (Kim Yong-il) (2009 – 2010. június 4.) Cshö Jongnim (Choe Yong-rim) (2010. június 4. – 2013. április 1.) Pak Pongdzsu (Pak Pong-ju) (2013. április 1. – 2014. április 9. ?) Pak Pongdzsu (Pak Pong-ju) (2014. április 9. ? – ) Padovai Egyetem A Padovai Egyetem (olaszul: Università degli Studi di Padova, UNIPD) egy vezető olasz egyetem Padova városában. Az 1222-ben jogi iskolaként alapított univerzitás az egyik legjelentősebb egyetem volt a kora újkori Európában. Páduában Itália második, s egyben a világ ötödik legrégebbi máig fennmaradt egyeteme. 2010-ben az egyetem mintegy 65 000 diákjával, 2016-ban 40 000 hallgatójával elnyerte „az olasz felsőoktatási intézmények legjobbja” címet. Története A hagyomány szerint 1222-ben alapították (amely megfelel az első alkalomnak, amikor az Egyetemet történelmi dokumentum mint már meglévőt említi, ezért egészen biztosan ez a legidősebb), amikor egy nagy csoport diák és tanár elhagyta a Bolognai Egyetemet nagyobb tanulmányi szabadságot keresve (Libertas scholastica). Az elsőként tanított tantárgyak a jog és a teológia voltak. A tanterv gyorsan bővült, 1399-ben az intézmény már két részből állt: az Universitas Iuristarum a polgári jog és a kánonjog, az Universitas Artistarum pedig a csillagászat, dialektika, filozófia, nyelvtan, orvostudomány és retorika tárgyakat oktatta. Az Universitas Theologorumot pedig V. Orbán pápa 1373-ban alapította. A hallgatók nemzetük szerint szervezetileg két csoportra voltak osztva: a cismontanes az itàliai diákok az ultramontanes azok számára, akik az Alpokon túlról érkeztek A tizenötödiktől a tizennyolcadik századig az egyetem kutatásairól volt hires, különösen az orvostudomány, a csillagászat, a filozófia és a jog területén. Ez alatt az idő alatt az egyetem elfogadta a latin mottót: Universa universis patavina libertas (Paduában a szabadság mindenki számára egyetemes). Az egyetemen a viharos történelem miatt viszont 1237–61, 1509–17 és 1848–50 között szünetelt az oktatás. Az egyetem Botanikus Kertjét 1545-ben alapították, ez az egyik legrégebbi kert a maga nemében a világon (Szemiramisz függőkertje után). A legrégebbi egyetemi kert címért folyik a vita, mert 1544-ben a Mediciek már Pisában létrehoztak egyet. Amellett, hogy a kert a leginkább látogatott a tavaszi-nyári időszakban, az egyetem kilenc múzeumot is kezel, beleértve A fizika története múzeumot. Az Egyetem elsőként kezdett orvostudományt tanítani, 1222-ben. Vezető szerepet játszott a betegségek azonosításában, a fájdalmak kezelésében, és a boncolásra valamint a test belső működésére szakosodott. 1595-től Padua híres anatómiai bemutató termében művészek, tudósok nyilvános bemutatókon tanulmányozták az emberi testet. Ez a legrégebbről fennmaradt állandó anatómiai aréna Európában. Andreas Vesalius anatómus itt nyitotta meg katedráját Műtéti Anatómia (explicator chirurgiae) címen, majd 1543-ban megjelent anatómiai felfedezéseiről szóló De Humani Corporis Fabrica című műve is. A könyv nagy közérdeklődésre számot tartó kísérletezése sok más európai városban anatómiai bemutató termeket generált. 1678. június 25-én Elena Lucrezia Cornaro Piscopia velencei nemes hölgy lett az első női matematikus, aki megkapta a filozófia doktora fokozatot. Az egyetem vált az Olasz Királyság egyik első felsőoktatási intézményévé 1873-ban, s azóta már az egyik legrangosabb az országban a tudományos hozzájárulás, illetve tudományos kutatás tekintetében: a matematika mezején egyedülálló, a professzorok között olyanok szerepelnek, mint Gregorio Ricci Curbastro, Giuseppe Veronese, Francesco Severi, Tullio Levi-Civita. Az tizenkilencedik század utolsó éveiben és a huszadik század első felében a központosítási folyamat visszafejlődése ment végbe a tizenhatodik helyre: tudományos intézetek jöttek létre, ami valóságos egyetemmé tette. A Művészetek és Filozófia kar a város központjában (a Giò Ponti által tervezett Palazzo del Livianóban) új épületben kapott helyet; az Astro-Fizikai Obszervatórium Asiago felvidékén épült meg; a régi Palazzo del Bót pedig teljesen felújították (1938–45). Nyilvánvaló, hogy a viszontagságos fasiszta időszakban a politikai beavatkozás, a faji törvények stb. káros hatást fejtettek ki az egyetem fejlődésére csakúgy, mint a második világháború okozta pusztítás, valamint — a csak néhány évtizeddel későbbi — 1968—69-es hallgatói tiltakozások (amelyek következtében az Egyetem a központi kormányzat megfelelő támogató segítsége nélkül maradt). Mindazonáltal a Gymnasium Omnium Disciplinarum megszakítás nélkül folytatta munkáját, s a huszadik század második felében belátták, hogy fellendülés elsősorban a nemzetközi intézményekkel való legmagasabb állandó kapcsolatoktól várható (különösen a tudomány és technológia területén). Az elmúlt években az Egyetem képes volt megoldani a túlzsúfolt létesítmények által felmerülő problémákat Veneto egész régióját bevetve. 1990-ben a mérnökmenedzseri intézet létrehozott Vicenza megyében egy oktatási központot, amely után a nyári kurzusok Bressanonében kezdődtek, majd 1995-ben az Agripolis központjában, Legnaro városában (a Mezőgazdasági tudomány i, valamint az Állatorvosi kar) nyitotta meg kapuit. Rovigo, Treviso, Feltre, Castelfranco Veneto, Conegliano, Chioggia és Asiago városokban is létesültek egyetemi oktatóhelyek. Az állami szabályozás is megnyitotta az utat az előtt, hogy az olasz egyetemek nagyobb autonómiát kapjanak, az 1995-ben elfogadott új alkotmány nagyobb függetlenséget biztosított az egyetem számára. Amint azt a számtalan konferencia, kongresszus kiadványai mutatják, a modern Padovai Egyetem fontos szerepet játszik mind a tudomány, mind a kutatás tekintetében, mind európai, mind globális szinten. A jövőben elő kívánja megmozdítani az együttműködést és a csereprogramok szorosabb kapcsolatát a világ legfontosabb kutatóintézeteivel. Híres személyek Itt tanultak Nikolausz Kopernikusz (1473–1543) lengyel matematikus, csillagász, aki a Napot a Naprendszer közepébe helyezte John Caius (1510–1573) angol orvos Vesalius (1514–1564) a modern emberi anatómia megalapítója; megkínálták Padova professzori állásával, de meghalt Gabriele Falloppio (1523–1562) anatómus; az egyetemi anatómia vezetője, illetve a belső fül és a nemi szervek kutatója Sir Francis Walsingham (1532 k.–1590) I. Erzsébet angol királynő mesterkémje William Harvey (1578–1657) anatómus; a szívet és a keringési rendszert ismertette George Ent (1604–1689) angol anatómus, Harvey követője Thomas Browne (1605–1682) angol író, orvos Sir Edward Greaves (1608–1680) angol orvos Nathaniel Eaton (1610–1674), Phd, M. D., a Harvard Főiskola igazgatója Federico Faggin (1941–) az első kereskedelmi mikroprocesszor tervezője Mario Rizzetto (1945–) olasz virológus a Hepatitis D vírus felfedezője Luigi Dall'Igna (1966–) a Ducati Corse ügyvezető igazgatója Abdirahman Jama Barre Szomália külügyminisztere Joannisz Kapodisztriasz Görögország első kormányzója, az Orosz Birodalom külügyminisztere Alexandrosz Mavrokordatosz Görögország miniszterelnöke Seneschal Constantine Cantacuzino Stolnic (1650 k.–1716) román nemes, humanista tudós, aki magas hivatalokat viselt a Havasalföld Hercegségben. A Havasalföld történelme című (befejezetlen) mű írója, az első román, aki valaha is végezett ezen a rangos egyetemen. Jan Zamoyski lengyel nemes, mágnás, diplomata, államférfi Stanislaus Hosius bíboros Nicolaus Cusanus (1401–1464) egyházjogász, német filozófus, teológus, jogász, csillagász George Acworth anglikán lelkész, polgári jogi ügyvéd Reginald Pole bíboros Jacopo Zabarella (1533–1589) a fizika, metafizika, matematika tudora Borisz Pahor író Giovanni Pico della Mirandola humanista Elena Cornaro Piscopia az első nő, aki megkapta a filozófia doktora diplomát Angelus Silesius német pap, orvos, költő Francysk Skaryna a keleti szláv nyelvek első nyomdásza Giuseppe Tartini hegedűs, zeneszerző, legendás hírű hegedűtanár Torquato Tasso költő Edgar Manas zeneszerző Mikołaj Kiczka nemes, diplomata, pap Moses Hayyim Luzzatto kabbalista, drámaíró, a héber irodalom alapítója Ugo Foscolo költő Pietro Bembo költő, bíboros Pomponio Algerio polgári jogot hallgatott az 1550-es években, a Római Szent Inkvizíció kivégeztette Daniele Barbaro Vitruvius fordítója Ermolao Barbaro (1454–1493) olasz reneszánsz tudós Francesco Barbaro humanista Giacomo Casanova utazó, író, csábító Roger Manners Rutland 5. earlje, az Essex Lázadás költője és felbujtója Professzorok Ermolao Barbaro (1454–1493) 1477-ben kinevezett filozófiaprofesszor Leonik Tomeu (1456–1531) az első, aki Arisztotelészt görög eredetiből tanította Jacopo Zabarella (1533–1589) a logika és a filozófia tanára 1564—1589 között Galileo Galilei (1564–1642) a matematikai tanszék vezetője 1592–1610 között Elena Cornaro Piscopia (1646–1684) matematikatanár, az első nő, aki megkapta a PhD fokozatot Antonio Vallisneri (1661–1730) a gyakorlati orvoslás és elméleti orvostudományok tanszékvezetője 1700–1730 között Tullio Levi-Civita (1873–1941) ő alkotta meg a koordinátamentes differenciálszámítás alapjait. Róla nevezték el a differenciálgeometriában a Levi-Civita kovariáns deriválást, a fizikai vektor- és tenzorszámításban a Levi-Civita-szimbólumot. Massimo Marchiori (1970–) tanársegéd, (2006–) olasz számítógéptudós, a Hypersearch feltalálója Karok A University of Padova széles választékát kínálja fok által szervezett Osztályok: Mezőgazdasági, Élelmiszer, Természeti erőforrások, Állatok és környezet tanszék Biológia tanszék Állatgyógyászat, Termelés és Egészségügyi tanszék Biomedikai tudományok tanszék Szív-, Mellkas-, Érrendszeri tudományok tanszék Kémiai tudományok tanszéke Polgári-, Környezet-, Építészmérnöki tanszék Kommunikációtudományok tanszék Összehasonlító Biomedicina, Élelmiszer-Tudomány tanszék Kulturális örökség, Régészet, Történelem, Művészet, Film, Zene tanszék Fejlődéslélektan, Szocializáció tanszék Közgazdaságtudományi tanszék Általános Pszichológia Osztály Földtudományok tanszék Történelmi, Földrajzi tudományok, valamint Ókori Világ tanszék Ipari Mérnöki tanszék Osztály az Információt Mérnöki Föld, Környezet, Mezőgazdaság, Erdőgazdálkodás tanszék Nyelvi, Irodalmi tanszék Management and Engineering tanszék Matematika tanszék Orvostudományi tanszék Molekuláris Medicina tanszék Idegtudományok tanszék Gyógyszerészeti, Farmakológiai tudományok tanszék Filozófia, Szociológia, Oktatás, valamint Alkalmazott Pszichológia tanszék Fizika, Csillagászat tanszék Politikai, Jogi Tudományok, Nemzetközi tanulmányok tanszék Magánjogi és Jogritikai tanszék Tanszék Nyilvános, Nemzetközi, illetve Közösségi Jog Statisztikai Tudományok tanszék Sebészet, Onkológia, Gasztroenterológia tanszék Nők és Gyermekek Egészsége tanszék Iskolák Mezőgazdaság-tudomány , Állatorvos Közgazdaságtan , Politikatudomány Mérnöki tudomány Emberi , társadalmi tudományok és kulturális örökség Jog Orvostudomány , Sebészet Pszichológia Természettudományok Apteronotidae Az Apteronotidae a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába és a elektromoskéshal-alakúak (Gymnotiformes) rendjében tartozó család. Rendszerezés A családba az alábbi 13 nem és 46 faj tartozik. Adontosternarchus (Ellis in Eigenmann, 1912) - 4 faj Adontosternarchus balaenops Adontosternarchus clarkae Adontosternarchus devenanzii Adontosternarchus sachsi Apteronotus (Lacepède, 1800) - 18 faj Fekete szellemkéshal (Apteronotus albifrons) Apteronotus apurensis Apteronotus bonapartii Apteronotus brasiliensis Apteronotus caudimaculosus Apteronotus cuchillejo Apteronotus cuchillo Apteronotus ellisi Apteronotus eschmeyeri Apteronotus jurubidae Apteronotus leptorhynchus Apteronotus macrolepis Apteronotus macrostomus Apteronotus magdalenensis Apteronotus marauna Apteronotus mariae Apteronotus rostratus Apteronotus spurrellii Compsaraia (Albert, 2001) - 1 faj Compsaraia compsa Magosternarchus (Lundberg, Cox Fernandes & Albert in Lundberg et al., 1996) - 2 faj Magosternarchus duccis Magosternarchus raptor Megadontognathus (Mago-Leccia, 1994) - 2 faj Megadontognathus cuyuniense Megadontognathus kaitukaensis Orthosternarchus (Ellis, 1913) - 1 faj Orthosternarchus tamandua Parapteronotus (Albert, 2001) - 1 faj Parapteronotus hasemani Platyurosternarchus (Mago-Leccia, 1994) - 1 faj Platyurosternarchus macrostomus Porotergus (Ellis in Eigenmann, 1912) - 2 faj Porotergus gimbeli Porotergus gymnotus Sternarchella (Eigenmann in Eigenmann & Ward, 1905) - 5 faj Sternarchella curvioperculata Sternarchella orthos Sternarchella schotti Sternarchella sima Sternarchella terminalis Sternarchogiton (Eigenmann in Eigenmann & Ward, 1905) - 2 faj Sternarchogiton nattereri Sternarchogiton porcinum Sternarchorhamphus (Eigenmann in Eigenmann & Ward, 1905) - 1 faj Sternarchorhamphus muelleri Sternarchorhynchus (Castelnau, 1855) - 6 faj Sternarchorhynchus britskii Sternarchorhynchus curvirostris Sternarchorhynchus mesensis Sternarchorhynchus mormyrus Sternarchorhynchus oxyrhynchus Sternarchorhynchus roseni Forrás ITIS rendszerbesorolása Issigau Issigau település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1233 fő (1987. május 25.). Issigau Blankenstein községgel határos. Az Én kicsi pónim epizódjainak listája Ez a lap az Én kicsi pónim című sorozat epizódjait mutatja be. Csákvári repülőtér A Csákvári repülőtér volt szovjet katonai repülőtér, amely 1990 óta használaton kívül van. Egy betonozott futópályával rendelkezik, de földhányásokkal akadályozták meg a használatát. A pálya ma landolhatatlan (a guruló még jó állapotban van). Illegális módon autós és motoros szlalom pályának használták ezért kellett lezárni földhányásokkal. A csak siklóernyőzésre alkalmas helyszín a Natura2000 által védett területen fekszik és ez megakadályozza a repülőtér fejlesztését. Bár katonai repülőtérként üzemelt, mára nincs funkciója se tulajdonosa. Mivel a pálya több mint 2 km hosszú, ideális lenne nemzetközi repülőtér kialakítására. Issirac Issirac település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 289 fő (2015). Issirac Orgnac-l’Aven, Cornillon, Le Garn, Laval-Saint-Roman, Montclus, Saint-André-de-Roquepertuis és Saint-Christol-de-Rodières községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Libéria az 1972. évi nyári olimpiai játékokon Libéria az NSZK-beli Münchenben megrendezett 1972. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 1 sportágban 5 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Gemuño Gemuño település Spanyolországban, Ávila tartományban. Gemuño Ávila, Riofrío, Ávila, Mironcillo, Sotalbo, Salobral és El Fresno községekkel határos. Lakosainak száma 161 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Hardi Molnár Árpád Hardi Molnár Árpád (1906 – 1988) repülőgép építő, teljesítményjelvényes pilóta, oktató. Életpálya A gyöngyösi és az egyetemes magyar sportrepülés kiemelkedő alakja. Repülőgép-építő asztalosként kezdte, majd maga is vitorlázó-repülő lett. 1933-ban megépült a Janka Zoltán által tervezett Gyöngyös–33 nagy teljesítményű vitorlázó repülőgép, melynek építését vezette. A repülőgéppel több nemzeti időtartami és magassági rekordot állított fel. 1941-ben Nagyváradon repülőgép-építő műhelyt nyitott, ahol Rubik Ernő Cimbora (R–11) típusú gépeit építette. Később Papp Márton kísérleti gépeit is építette. A 2. világháború után részt vett a sportrepülés újjáépítésében, az Országos Magyar Repülő Egyesület OMRE műszaki osztályán és a Központi Repülőgépjavító műhelyében tevékenykedett. Sportegyesületei Mátravidéki Motor Nélküli Repülőosztályt (MOVERO) Sporteredmények 1933. június 26-án a Gyöngyös 33-as nevű vitorlázó repülőgéppel a Mátra felett repülve 1139 méteres új magyar magassági rekordot repül. Folyamatos, 10 órás repüléssel megdöntötte a magyar időtartam rekordot. Szakmai sikerek A magyar sportrepülés 2. ezüstkoszorús vitorlázó repülője. Megkapta a Népi repülésért emlékérem arany fokozatát. Komodo (sziget) Komodo az indonéziai szigetvilágot alkotó 17 508 sziget egyike. A sziget különösen a komodói varánusznak, a világ legnagyobb gyíkjának természetes élőhelyeként ismert, mely a nevét a szigetről kapta. A sziget szárazföldi területe 390 km², lakóinak száma több mint 2000. A sziget lakói a szigetre száműzött korábbi fegyencek leszármazottai, akik a Celebeszről származó bugikkal keveredtek. A lakosság többsége az iszlám vallás követője, de kis számban vannak közöttük keresztények és hinduk is. Komodo a Kis-Szunda-szigetcsoport része, és a Komodo-szigetek Nemzeti Parkhoz tartozik. Közigazgatásilag a Kelet Nusa Tenggara tartomány része. Története A környéken létező sárkányról szóló történetek már régóta széles körben felkeltették az érdeklődést, de senki sem látogatott el a szigetre mindaddig, amíg az 1910-es évek elején a közeli Flores szigeten állomásozó holland tengerészek elbeszélései nem említettek egy titokzatos élőlényt. A lény állítólag egy sárkány volt, ami a Kis-Szunda-Szigetek egyik kis szigetén élt. A holland tengerészek elbeszélései szerint a lény a hét méter hosszúságot is elérte, szájából tüzet okádott. A jelentéseket meghallván Steyn van Hensbroek hadnagy, a holland gyarmati igazgatás Floresen állomásozó tisztje expedíciót szervezett a Komodo szigetre. Felfegyverezve, katonák kíséretében szállt partra a szigeten, és egy néhány nap alatt sikerült elejtenie a különös állatok egyikét. Van Hensbroek a bázisukra szállította az állatot, ahol lemérték azt. Hossza 2,1 méter volt, alakja hasonlított egy gyíkéra. A további példányokról Peter A. Ouwens, a bogori (Jáva) állattani múzeum és botanikus kert igazgatója készített fényképeket. Az Ouwens által készített feljegyzések az első megbízható dokumentumok a napjainkban komodói sárkánynak ismert állatfajról. Ouwens további mintákat akart beszerezni, ezért vadászokat bízott meg, akik egy 3,1 méteres és egy 3,35 méteres példányt lelőttek, és két, egy méteresnél kisebb fiatal egyedet fogságba ejtettek. Ouwens a minták vizsgálata alapján megállapította, hogy a komodói sárkány nem okád tüzet, hanem a varánuszfélékhez tartozik. Kutatási eredményeit 1912-ben publikálta. Ouwens a hatalmas gyíkot Varanus komodoensisnek nevezte, ismertebb neve komodói sárkány vagy komodói varánusz. A holland kormány, felismerve a faj veszélyeztetettségét, 1915-ben a gyíkok védelmét rendelte el. A komodói sárkány egyfajta élő legendává vált. A felfedezése óta eltelt évtizedekben számos ország indított expedíciót a szigetre a faj vizsgálatára. Komodo szigete 2011. november 11-én bekerült a világ hét legújabb természeti csodája közé, bár a döntés egyes vélemények szerint ellentmondásos módon született. Elhelyezkedése Komodo két lényegesen nagyobb sziget között fekszik, tőle nyugatra Sumbawa, keletre Flores található. Állatvilága A sziget nemcsak az egykori fegyencekről, hanem a rajta élő állatvilágról is híres. A komodói sárkány, a világ legnagyobb élő gyíkja a szigetről kapta a nevét. A sárkány egy varánuszféle, mely Komodót, néhány kisebb környező szigetet, valamit Flores nyugati részét népesíti be. A szigeten él a sörényes szarvas is, bár nem őshonos. További fajok: cibetfélék, kakadu, makákó. Pink Beach Komodo egyik partszakaszán a homok rózsaszínű, a világon összesen hét ilyen part található. A homok színe a fehér homok és az elpusztult likacsosházúakból keletkezett vörös színű homok keveréke. Magnézium-hidroxid A magnézium-hidroxid egy szervetlen vegyület, melynek képlete Mg(OH)2. A magnézium vagy a magnézium-oxid és víz reakciójában keletkezik. A természetben megtalálható ásványként, az ásvány neve brucit. A különféle gyomorsavmegkötőkben és hashajtókban gyakran megtalálható. A folsav (B9 vitamin), és a vas felszívódását gátolja. A magnézium-hidroxid által kiváltott hasmenés során a szervezetből nagy mennyiségű kálium távozik, így ha az nem kerül pótlásra, extrém esetekben akár izomgörcsöket is okozhat. Vízben nagyon rosszul oldódik, valamint kevéssé válik ionjaira, ezért gyenge bázis. Előállítása A természetben ásvány formájában előfordul, ezért iparilag nem szokták előállítani. Laboratóriumi körülmények között általában a következő előállítási mód szerint szintetizálják magnézium és nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, vagy ammónium-hidroxid segítségével: Felhasználása gyomorsavmegkötőként alkalmazzák; enyhe hashajtó hatású; szennyvizek tisztításánál a savas vegyületek semlegesítésére alkalmazzák; néhány dezodorban is megtalálható; élelmiszerek esetén elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként, valamint konzerv zöldségek és gyümölcsök színének tartósítására használják, E528 néven. Előfordulhat sajtokban , valamint egyes konzervekben. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Nagy töménységben hashajtó hatású. Párizsi János A Párizsi János (olaszul: Gianni di Parigi) Gaetano Donizetti kétfelvonásos operája (opera buffa). A szövegkönyvet Felice Romani írta Godard d’Aucourt de Saint-Just librettója alapján, amely Adrien Boieldieu Jean de Paris című operája számára készült. A művet 1831-ben írta, de csak 1839. szeptember 10-én mutatták be a milánói Scalában. Magyarországon még nem játszották. Cselekménye Navarra hercegnője kibérelt egy vidéki fogadót. Ide érkezik Oliviero az apród, hogy előkészítse ura, Gianni (János) érkezését, aki Párizs egyik legtehetősebb és legőszintébb polgára. A fogadós, Pedrigo tudatja vele, hogy a fogadó már le van foglalva, de Oliviero ragaszkodik hozzá, hogy fogadják be urát is. Megérkezik Gianni és felkéri az apródját, hogy tartsa titokban kilétét. Kétszeres árat fizetve, sikerül szállást intézni Pedrigóval. Megérkezik az udvarmester és nemtetszének ad hangot. Megérkezik a hercegnő is, akit azonban egyáltalán nem zavar Gianni jelenléte, sőt meghívja egy közös vacsorára. Gianni felfedi kilétét, s a szerelmes hercegnő is bevallja, hogy átlátott Gianni cselén és szívesen lesz a felesége. Rule 3:36 A Rule 3:36 az amerikai rapper Ja Rule második stúdióalbuma. Az album jobb lett a vártnál és megszilárdította Ja helyét a rap-világban. A lemezen szerepelt a "Fuck You" című dal, amit a rádióban "Furious" néven játszottak. A dal átlagos figyelmet kapott, valamint szerepelt a Halálos iramban mozi filmzenéjén (szintén "Furious" néven). A nem rádió-barát és a sértő hangzás ellenére az album egyik nagy fénypontjának tartják. [elfogult] A lemez még így is javarészt rádió-barát és pop-hangzású dalokból áll, eltérően Ja Rule többi munkáitól, amelyet beszólások és a sötét hangzás jellemez. Az albumnak készült egy "clean" változata is, amelyekben néhány káromkodást vagy erőszakos szöveget cenzuráztak, bár néhány szót mint például az "hoes" és "ass kifejezéseket benne hagyták. Fogadtatás A Rule 3:36 kezdeti fogadtatásai negatívak voltak. A Metacritic nevű oldalon, ahol a legmagasabb pontszám 100, a mainstream kritikusok áttekintései alapján 56 pontot kapott. Dalok listája "Intro" (Produced by Lil' Rob) "Watching Me" "Between Me and You" (featuring Christina Milian) (Produced by Gee) "Put It On Me" (featuring Vita) (Produced by Tru Stylze) "6 Feet Underground" (Produced by Self) "Love Me, Hate Me" (Produced by Lil' Rob) "Die" (featuring Tah Murdah & Black Child) (Produced by Tyrone Fyffe) "Fuck You" (featuring 01 & Vita) (Produced by Dat Nigga Reb) "I'll Fuck U Girl" (Skit) "Grey Box" (Skit) "Extasy" (featuring Tah Murdah, Black Child & Jayo Felony) (Produced by Gee) "It's Your Life" (featuring Shade Sheist) (Produced by Damizza) "I Cry" (featuring Lil' Mo) (Produced by Lil' Rob) "One of Us" (Produced by Lil' Rob) "Chris Black" (Skit) "Rule Won't Die" (Produced by Lil' Rob) Dženan Lončarević Dženan Lončarević (Prijepolje, 1975. április 10.) szerb popénekes. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányokat Prijepoljeban folytatott. Egészen 2006-ig Prijepoljéban és környékén énekelt, amikor is elérte első sikereit és innentől már Belgrádban is énekelt. Az első albuma "Nikome ni reč" (Senki sem szól) címen jelent meg 2007-ben, a City Records lemezkiadónál amely 14 dalt tartalmazott. Háromszor vett részt a Budva Fesztiválon. A "Ti amo Andjela" (Angyal vagy) című dalával "Mediterrán hangzás" kategóriában nyert díjat. Második albuma 2009 május 25-én jelent meg "Dobro je to" (Jó ez) címen, melyen 11 dal található. Harmadik albuma 2011-ben jelent meg "Zdravo dušo" (Szia édesem) címen. 2013 április 4-én jelent meg negyedik albuma "No 4" címmel. A legújabb albuma "Dva su koraka" (Két lépés) címen jelent meg 2015 november 25-én. Ez utóbbi egy dupla album volt, 17 dallal és egy DVD lemezzel amelyen mind a 17 dal videó klipje megtekinthető volt. Diego de Leo Diego de Leo (Zenson di Piave, 1921. december 5. – Marostica, 2015. január 31.) mexikói és olasz nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Diego Pedro Luis Carpani De Leo. Polgári foglalkozása testnevelő és olasz nyelvtanár. Pályafutása Labdarúgóként Gyermekéveiben mindenféle sportot űzött - atletizált, evezett, bokszolt, síelt -, a labdarúgást kedvelte a legjobban, ahol a kapus posztján szerepelt. 1949-ben - mint szaktanácsadó -, előnyös anyagiakat biztosító szerződést kapott a Dymajor nevű kolumbiai futballcsapatnál. Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát 1945-ben Olaszországban, Velencében tette le. A küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói tevékenységet is végzett. 1948-ban kivándorolt Argentínába, ahol egy évig profi játékvezetőként működött. 1951-ben visszatért hazájába, ahol négy éven keresztül működött az "A" Ligában. Újra Dél-Amerika következett, 1954-ben előbb Brazíliában, majd 1955-ben a perui Limában kapott szerződést, mint profi játékvezető, és egyben az ottani futballszövetség játékvezető-képző főiskolájának vezetője lett. 1959-ben a chilei futballszövetség szerződtette profi játékvezetőnek, és az ottani Testnevelési Főiskola futballbíróképző tagozatának előbb tanára, később igazgatója lett. 1962-óta él Mexikóban, ahová szintén profi játékvezetőnek szerződtették, mellette hivatásszerűen a játékvezetők képzésével foglalkozott. Nevéhez fűződik az egész világon, a maga nemében egyedül álló profi futball játékvezetőképző kollégiumának vezetése. Több mint 1500 mérkőzésen működött közre. A nemzeti játékvezetéstől 1971-ben vonult vissza. Mottója: Nincs messze az az idő, amikor ezt az elismert hivatást, amit egyébként a labdarúgás fokozatos fejlődése is megkövetel, az egész világ magáévá teszi.[forrás?] Nemzetközi játékvezetés 1964-től folyamatos résztvevője a CONCACAF és a CONMEBOL bajnokságoknak. A Mexikói labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1965-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a spanyolt és a franciát beszélte. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként segített. Az első nemzetek közötti szereplése Guatemalában a Salvador–Holland Antillák ifjúsági mérkőzés volt. 1970-ben a Brazil labdarúgó-szövetség jubileuma alkalmából rendezett, Brazília–Világválogatott találkozót vezette. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1971-ben búcsúzott. Nemzetek közötti válogatott mérkőzéseinek száma: 16 - "A" mérkőzés: 14, "B" mérkőzés 2. Labdarúgó-világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Mexikóba a IX., az 1970-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. A FIFA JB elvárása szerint, ha nem vezet mérkőzést, akkor valamelyik társának segít partbíróként. Egy csoportmérkőzésen volt partbíró. Arturo Yamasaki játékvezető társával a világbajnokság legjobb bírójának tartották. Kezdetben, mint a rendező ország első számú játékvezetője esélyes volt a döntő vezetésére, annál is inkább mert koránál fogva ez a nemzetközi torna volt számára az utolsó. Ám egy számára negatív esemény jelentősen megváltoztatta ezt az elvárást. Világbajnokságokon vezetett mérkőzéseinek száma: 1 + 1 (partbíró). Olimpiai játékok Mexikó rendezte a XIX., nagy magasságú 1968. évi nyári olimpiai játékok olimpiai labdarúgó torna döntő mérkőzéseinek, ahol a FIFA JB bíróként alkalmazta. A döntő mérkőzésen (2–1)-es magyar vezetésnél kettő durva bolgár játékost kiállított, társukat védő harmadik hozzávágta a labdát, így ő is mehetett honfitársai után, a mérkőzés vége felé egy magyar is idő előtt befejezte a mérkőzést. Az olimpiai döntők közül első közép-amerikaiként, első mexikóiként a 12. döntő találkozót vezethette. Copa América Peru rendezte a 25. 1957-es Copa Américát, ahol a CONMEBOL JB bíróként alkalmazta. Sportvezetői pályafutása Chilében, az 1962-es labdarúgó-világbajnokságon, Mexikóban, az 1968. évi nyári olimpiai játékokon és az 1970-es labdarúgó-világbajnokságon a mérkőzések vezetésében tanítványai segítettek játékvezetőként vagy partbíróként. Aktív nemzetközi pályafutását befejezve a FIFA Játékvezető Bizottság (JB) tagja, nemzetközi játékvezető ellenőr. Pozitív sztori A Venezuelai labdarúgó-szövetség meghívására, a Kis Világ Kupa nemzetközi tornán a Millonarios–Real Madrid CF mérkőzést vezette, amikor a két csapat egy-egy játékosa indulatosan összeverekedett. Mindkettőjüket kizárta a játékból, de a karhatalom képtelen volt a játékosokat eltávolítani a pályáról. Félbeszakította a játékot, öltözőbe vonult és fürdött, amikor a rendezők közül a helyi rendőrparancsnok és a kormány egyik tagja megjelent. Ha öt percen belül nem tér vissza a pályára, és nem vezeti tovább a mérkőzést, letartóztatjuk és törvény teljes erejével kötelezzük a mérkőzésen jelen lévő hatvanezer néző belépőjegyének visszafizetésére. Megértette, felöltözött és partjelzők - ők már hazamentek - nélkül a tomboló közönség üdvrivalgása mellett levezette a mérkőzést.[forrás?] Negatív sztori Az 1970-es labdarúgó-világbajnokságon a Brazília–Románia mérkőzés nézőjeként, túlzott alkohol befolyása alatt, erőszakkal akart beülni Sir Stanley Rous elnök páholyába, amiért azután a rendezők kivezették a nézőtérről. Ez az etikátlan magatartás volt a gátja, hogy döntő mérkőzést vezethessen.[forrás?] Írásai Az általa szerkesztett futballszabálykönyv - Reglas del futból - első esetben 1957-ben Limában, a másodikban, 1960-ban Santiagoban, a harmadik kiadás 1965-ben Mexikóban jelent meg. Sikerei, díjai 1971-ben a nemzetközi játékvezetés hírnevének erősítése, hazájában 10 éve a legmagasabb Ligában (osztályban) folyamatosan tevékenykedő, eredményes pályafutása elismeréseként, a FIFA JB felterjesztésére az 1965-ben alapított International Referee Special Award címmel és oklevéllel tüntette ki. 1975-ben az olasz lovagrend tagjai sorába vették fel sporttevékenységének elismeréseként. Metz Albert Metz Albert (Havadtő, 1868. december 13. – Marosvásárhely, 1925. július 25.) erdélyi magyar zeneszerző, hegedűművész. Metz István apja, Metz Katalin nagyapja. Életútja, munkássága Tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban s a budapesti Nemzeti Zenedében végezte (1885). A budapesti Operaház zenekarának brácsása (1890-1907), majd a marosvásárhelyi Zenekonzervatórium igazgatója haláláig. Megalapította a város első szimfonikus zenekarát (1910), mellyel más városokban is hangversenyezett. Alapítója a nevét viselő vonósnégyesnek is. Balettje a Nappal és éjjel, két operettje: A cserkeszlány és a Don Juan a háremben (1895-1907); zenekari darabok, hangszeres és vokális kamarazene szerzője, kétkötetes hegedűiskolája jelent meg (1902). Ballada c. férfikari munkája és több népdalegyvelege a Romániai Magyar Dalosszövetség kórusainak műsorán szerepelt. Nausicaa.net A Nausicaa.net 1996-ban alapított angol nyelvű rajongói weboldal, amely felületet biztosít a Miyazaki Mailing Listnek (Mijazaki Levelezőlista) és általános információforrása Mijazaki Hajaóhoz, Takahata Iszaóhoz, vagy a Studio Ghiblihez kapcsolódó témáknak. Nevét Mijazaki egyik filmjéről, a Nauszika – A szél harcosairól kapta. Az oldal neve eredetileg The Miyazaki Web volt, ami 1994-től üzemelt a tcp.com-on, miután Jeremy Blackman dedikált oldala lett volna 1996-ban. Az oldalt a Team Ghiblink nevű önkéntesekből álló csoport üzemelteti, akik korábban az 1991-ben indult Miyazaki Mailing List kezelői is voltak. A weboldalt a Studio Ghiblivel kapcsolatos információk egyik jelentős forrásaként használják az olyan anime információs oldalak, mint az Anime News Network. Nausicaa.net sajtóanyagokat is készíttetett és terjesztett a Kiki – A boszorkányfutár megjelenéséhez és A vadon hercegnője mozibemutatójához. Az oldal tartalmaz egy keresőarchívumot a Miyazaki Mailing Listhez is. A weboldalt 1998 októberében heckertámadás érte, de a tartalmának jelentős részét 1999 elejére sikerült helyreállítani az oldalt használó emberek erőfeszítésével, és a korai Google Search által tárolt anyagok felhasználásával. Díjak és elismerések 1999-ben a Science Fiction Weekly a „hét weboldalának” nevezte a Nausicaa.netet, megjegyezve, hogy „hihetetlenül átfogó”, „jól szervezett” és „nincs jobb forrás a weben bármihez, ami Mijazakihoz kapcsolódik”. Neil Gaiman, aki A vadon hercegnője angol szövegkönyvét írta, elmondta, hogy mikor elkezdett dolgozni a szövegen, a Nausicaa.net „rendkívül hasznosnak” bizonyult számára. Az Intute a Nausicaa.netet a legjobb weboldalnak választotta 2007 januárjában „Művészetek és Humán tudományok” kategóriában. Phylloscopus nitidus A kaukázusi füzike (Phylloscopus nitidus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a füzikefélék (Phylloscopidae) családjába és a Phylloscopus nembe tartozó faj. 10-11 centiméter hosszú. Költési területe Délnyugat-Ázsia északi része, telelni Dél-Ázsia déli részére vonul. Az erdős területeket kedveli. Többnyire rovarokkal táplálkozik. Májustól júliusig költ. Sauzet (Gard) Sauzet település Franciaországban, Gard megyében. Lakosainak száma 740 fő (2015). Sauzet Boucoiran-et-Nozières, Brignon, Domessargues, Moussac, Saint-Chaptes és Saint-Geniès-de-Malgoirès községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Vingárdi fatemplom A vingárdi fatemplom műemlék volt Romániában, Fehér megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AB-II-m-B-00392 sorszámon szerepel. 2009. május 11-én a templom leégett. Phylloscopus plumbeitarsus A Phylloscopus plumbeitarsus a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a füzikefélék (Phylloscopidae) családjába és a Phylloscopus nembe tartozó faj. Korábban a zöld füzike alfajának tekintették. 11-12 centiméter hosszú. Délközép-Oroszországtól Észak-Koreáig költ, Délkelet-Ázsia északi részén telel. Az erdős területeket kedveli. Többnyire rovarokkal táplálkozik. Májustól augusztusig költ. 1984-es U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság Az 1984-es U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság a negyedik ilyen jellegű labdarúgó-torna volt ebben a korosztályban, melyet 1984. február 28. és május 24. között rendeztek meg. Az Európa-bajnoki címet a címvédő Anglia szerezte meg. A sorozatban induló 24 válogatottat 8 csoportba sorsolták. A csoportgyőztesek továbbjutottak és negyeddöntők keretein belül összesorsolták őket. Itt oda-visszavágós alapon dőlt el a továbbjutás. A tornának nem volt kijelölt házigazdája. Negyeddöntők 1984. február 21. és április 11. között rendezték a negyeddöntő mérkőzéseit. Elődöntők 1984. április 18. és május 2. között rendezték az elődöntő mérkőzéseit. Döntő 1984. május 17-én és május 24-én. rendezték a döntő mérkőzéseit. Bégaszederjes Bégaszederjes (románul: Sudriaș) település Romániáűban, a Bánságban, Temes megyében. Fekvése Temesvártól keletre, Lugostól északkeletre, a Béga mellékfolyója mellett, Bégaszuszány és Bozsor közt fekvő település. Története Bégaszederjes nevét 1371-1372-ben Zederies néven említette először oklevél. 1383-ban Scederyes, 1388-ban Zederyes, 1390-ben Scederyes, 1658-ban Szudre, 1723-ban Sudriasch, 1808-ban Szedrias, Szudrias, 1851-ben Szudriás, 1913-ban Bégaszederjes néven írták. 1910-ben 634 lakosából 51 magyar, 577 román volt. Ebből 52 római katolikus, 577 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Bégai járásához tartozott. Carrán-Los Venados A Carrán-Los Venados vulkáni csoport, kúp alakú, maar-vulkánok, illetve rétegvulkánok egy csoportja Chile déli részén, Los Ríos régióban, Ranco tartományban, a Ranco-tótól délkeletre Zona Sur régióban. Legmagasabb tagja a Los Guindos, spanyolul cseresznyefák jelentéssel bíró 1114 méter magas alacsony rétegvulkán, a Los Guindos. A vulkáni csoport tagjai 1955 és 1979 közt produkáltak legutoljára kitöréseket. A csoport délre fekszik a Maihue-tótól, valamint a Puyehue vulkántól északra található több törésvonal kereszteződésében. Itt fut a Liquiñe-Ofqui törésvonal és a Futrono törésvonal. Vulkánok Carrán - vízzel teli maar-vulkán, erupted in 1955-ben tört ki utoljára ("Nilahue" néven is ismert) Mirador - 1979-ben tört ki utoljára Pocura - vízzel teli maar-vulkán, utolsó kitörésének dátuma nem ismert Riñinahue - maar-vulkán víz kitöltődés nélkül, 1907-ben tört ki utoljára Volcanes Los Venados - a legnyugatabbi és legdélebbi tagja a vulkáni csoportnak, utolsó kitörésének dátuma nem ismert Los Guindos - a vulkáni csoport legmagasabb tagja, kialudt rétegvulkán Sav-bázis reakció Sav-bázis reakciónak – Brönsted elmélete szerint – a protonleadással járó, ún. protolitikus reakciót nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják, savnak, amelyek felveszik, bázisnak nevezzük. Például: (salétromsav + víz = oxóniumion + nitrátion). Sav-bázis reakciók Arrhenius sav-bázis elmélete (1884) Savak: proton (hidrogénion, ) leadására képes anyagok Bázisok: hidroxidion ( ) leadására képes anyagok Példák: sav: bázis: Az ammónia ( ) bázikus viselkedésének magyarázata: Brönsted sav-bázis elmélete (1923) Savak: proton leadására képes anyagok Bázisok: proton felvételére képes anyagok Példák: Savak és bázisok erőssége A savak és bázisok erőssége azt jelzi, hogy milyen mértékben képes az adott sav, illetve bázis protonokat átadni vagy felvenni. Példák: A sósav erős sav, mert szinte minden hidrogén-klorid-molekula leadja a protonját. A nátrium-hidroxid erős bázis, mert oldott állapotban hidroxidionok (és nátriumionok) formájában található: Az ecetsav gyenge sav, mert az összes ecetsavmolekula 1-2%-a adja csak át protonját a víznek: Az ammónia gyenge bázis, mert csak az ammóniamolekulák 1-2%-a vesz fel protont a víztől: Kelekótya karácsony A Kelekótya karácsony (Christmas With The Kranks) 2004-es karácsonyi filmvígjáték, Joe Roth rendezésében, Tim Allen és Jamie Lee Curtis főszereplésével. A forgatókönyvet John Grisham 2001-es Elmaradt karácsony című regénye alapján Chris Columbus írta. Cselekmény A Krank szülők, Luther és Nora – miután lányuk, Blair kirepült a családi fészekből – elhatározzák, hogy a karácsony megünneplése helyett trópusi utazást tesznek. Ezzel azonban magukra haragítják hagyománytisztelő szomszédaikat, akik szabályos hadműveletbe kezdenek, hogy a házaspárt rákényszerítsék az ünneplésre. A helyzetet súlyosbítja, hogy lányuk, Blair hazatelefonál és bejelenti; karácsonykor meglátogatja szüleit, méghozzá újdonsült vőlegényével, akivel már úton vannak. Nora meglepődöttségében nem árulja el lányának, hogy nem terveztek karácsonyozást és lázas készülődésbe kezd, hogy megszervezze a családi ünneplést. A szomszédok segítenek a bajba jutott házaspárnak; sikerül karácsonyfát és ételt szerezniük, így amikor Blair vőlegényével együtt megérkezik, közösen megünnepelhetik a karácsonyt. Végül a Krank házaspár belátja, hogy a karácsony elhalasztása rossz ötlet volt. Filmzene The Raveonettes – "The Christmas Song" "Typewriter" Toots & The Maytals – "Sweet and Dandy" (1968) "The Twelve Days of Christmas" The Chesterfield Kings – "Hey Santa Claus" Brenda Lee – "Jingle Bell Rock" (1957) "Symphony No. 5 in C Minor" (1809) Billy May és zenekara – "Rudolph the Red-Nosed Reindeer" (1949) "Deck the Halls" Eddie Dunstedter – "I Saw Mommy Kissing Santa Claus" (1952) "Good King Wenceslas" Dean Martin – "White Christmas" (1940) " Jingle Bells " (1857) "Frosty the Snowman" (1950) Bob Seger és The Last Heard – "Sock It to Me Santa" (1966) Davie Allan & The Arrows with Steve Van Zandt – "Feliz Navidad" The Brian Setzer Orchestra – "The Nutcracker Suite" "God Rest Ye Merry, Gentlemen" The Charms – "Frosty the Snowman" (1950) Elvis Presley – "Blue Christmas" (1948) Duplex – "White Christmas" (1940) Ella Fitzgerald – "The Christmas Song" (1946) Ramones – "Merry Christmas (I Don't Wanna Fight Tonight)" (1989) Tina Sugandh – "White Christmas" (1940) Darlene Love – "Christmas (Baby Please Come Home)" (1963) The Butties – "Joy to thw World" (1719) "Navidad" "C'mon Everybody" (1958) "Blue Christmas" (1948) " O Tannenbaum " Jean Beauvoir – "Merry Christmas (To All of the World)" 746 Évszázadok: 7. század – 8. század – 9. század Évtizedek: 690-es évek – 700-as évek – 710-es évek – 720-as évek – 730-as évek – 740-es évek – 750-es évek – 760-as évek – 770-es évek – 780-as évek – 790-es évek Évek: 741 – 742 – 743 – 744 – 745 – 746 – 747 – 748 – 749 – 750 – 751 Barkóczi László Barkóczi László (Berettyóújfalu, 1919. május 20. – 2017. március 26.) régész. Élete 1941-től dolgozott Alföldi András professzor mellett. 1942-től, miután elvégezte az egyetemet – a professzor tanársegédjeként és egyúttal a Magyar Nemzeti Múzeum díjtalan gyakornokaként is tevékenykedett. 1944-ben doktorált, egyetemi doktori disszertációjának témája Brigetio volt. Katonai szolgálatát 1944-ben kezdte meg. Fogságba került és csak 1946-ban térhetett haza Strasbourg francia hadifogolytáborából. Ugyanazon évben felvette a munkát a Magyar Nemzeti Múzeumban. Kezdetben a római limes kutatására koncentrált. 1955-ben szerzett kandidátusi fokozatot a Magyar Tudományos Akadémián. 1960–1962 között a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának vezetőjeként dolgozott. 1963-ban Gerevich László meghívta, hogy vegyen részt az MTA Régészeti Kutatócsoportja – 1968-tól MTA Régészeti Intézete, ma MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet – munkájában, a római osztály vezetőjeként. 1970-től a „Római Birodalom perifériájának kutatása” témacsoport vezetője. 1979-ben az MTA Régészeti Intézetének igazgatóhelyettesévé nevezték ki. A felkínált igazgatóságot nem vállalva 1982-ben nyugdíjba vonult. Az epigráfiai kutatásai kapcsán fontos volt a Kr.u. 3–4. századi pannoniai névanyag elemzése. Tevékenyen részt vállalt a Régészeti Bizottság Római Kori Albizottságának, valamint az MTA Ásatási Bizottságának munkájában. Tagja volt Magyar Múzeum és az Archaeologiai Értesítő szerkesztőbizottságának, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak, az Ókortudományi Társaságnak, az Österreichische Gesellschaft für Archäologie-nak és a Deutsches Archäologisches Institut-nak. A Magyar Régész Szövetség tiszteletbeli tagjának választotta. Ásatásai 1939–1942 között Radnóti Aladárral Szőnyben és Porolissumban (Mojgrád, Románia), 1949–1950 között Dunapentelén (Intercisa), majd az adonyi római katonai tábor területén ásatott. 1951-ben kora császárkori tumulusokat tárt fel Pusztaszabolcsnál. A terepi munkához és a publikációhoz a meghívására egy kolléganője, Bónis Éva is csatlakozott. Még ebben az évben kezdte meg ásatásait Fenékpusztán (Valcum), de tovább folytatta a brigetiói feltáró munkát is. 1964-ben Núbiában, az asszuáni-gát megépítésekor víz alá kerülő Abdallah Nirqi városának megelőző ásatását vezette, az egyiptomi-magyar együttműködés keretében. 1967-ben részt vett Tuniszban egy másik nemzetközi ásatáson is. Elismerései 1976 Munkaérdemrend Ezüst fokozata 1982 Munkaérdemrend Arany fokozata 1980 a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Rómer-érme 1990 Tasnády-Marik Klára Alapítvány Pro Arte Vitraria kitüntetése 2007 Schönvisner István-díj 2008 A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 2009 Komárom városa "Pro Urbe" díja Művei Szerkesztője és társszerzője volt a RIU (Die römischen Inschriften Ungarns) három kötetének. Lódi László Lódi László (Budapest, 1948. március –) labdarúgó, középpályás, edző. Pályafutása 1960-ban a BVSC csapatában kezdte a labdarúgást, ahol 16 évesen már bemutatkozott az NB I/B-s felnőtt csapatban. 1969 és 1971 között a sorkatonai szolgálata alatt a másodosztályú Kecskeméti Dózsa csapatában szerepelt. Innen igazolta le a Tatabányai Bányász, ahol 1971. augusztus 7-én mutatkozott be az élvonalban a Bp. Honvéd ellen. A mérkőzés 2–1-es tatabányai győzelemmel ért végett. 1971 és 1974 között 32 alkalommal szerepelt az élvonalban és három gólt szerzett. Tagja volt az 1972-es magyar kupa-döntős és az 1973-as és 1974 KK-győztes csapatnak. 1974 és 1979 között a másodosztályú Szolnoki MTE együttesében játszott. Az aktív labdarúgás befejezése után a Szolnoki MÁV MTE csapatánál kezdett edzőként dolgozni. Pályaedzőként, vezetőedzőként és szakmai igazgatóként tevékenykedett a szolnoki csapatnál. Edzőként dolgozott még Rákóczifalván, Tiszakécskén, Újszászon, Tápiógyörgyén és Jászapátiban. Sikerei, díjai Magyar kupa (MNK) döntős: 1972 Közép-európai kupa (KK) győztes: 1973, 1974 Gornji Draganec Gornji Draganec falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik. Fekvése Belovártól légvonalban 20, közúton 26 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re északkeletre, Csázma és Vagovina között fekszik. Története Draganec temploma az írott források tanúsága szerint már a középkorban állt. 1334-ben Ivan gorai főesperes a zágrábi püspökséghez tartozó plébniák között sorolja fel „primo ecclesia beate virginis de Chasma” alakban, mint a Csázma városán kívül, a mezőn („in campo”) található plébániát. 1347-ben a csázmai földeknél levő plébániaként („condam Dragani” néven) említik, majd 1444-ben, 1499-ben, 1501-ben, 1512-ben, 1513-ban, 1520-ban is szerepel írásos dokumentumokban. Templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték és mindvégig a csázmai főesperességhez tartozott. A térséget 1552 körül szállta meg a török, ekkor semmisült meg a középkori templom is. A mai falu a török kiűzése után a 17. században betelepített falvak közé tartozik. A plébániatemplomot Petar Petretić püspöksége idejében (1648-1667) építették újjá. Írásos forrásban 1664-szerepel először, amikor Marko Szalaić volt a plébánosa. 1669-ben felépítették az új plébániaházat is. Az akkor még egységes Draganec település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Draganecz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Draganecz” neve. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Draganecz” néven 12 házzal, 69 katolikus vallású lakossal találjuk. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 84, 1910-ben 183 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága (97%) horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 352 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek. Lakossága (1857-ben Draganec Novi néven, 1869-ben és 1880-ban lakosságát az egységes Draganechez számították.) Nevezetességei A Sarlós boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1876-ban épült a 17. századi templom helyén, melyet rossz állapota miatt és mivel kicsnek is bizonyult előzőleg lebontottak. Az építés Vitković plébános idejében 1875-ben kezdődött, aki időközben elhunyt és a következő évben már az új plébános Marko Kolarić fejezte be. Felszentelése 1876. december 8-án történt. A templom Gornji Draganec központjában egy üres térség közepén áll, tájolása majdnem pontosan nyugat-keleti irányú. A szentély a középkori templomok tájolásának megfelelően kelet felé néz, a nyugati hollokzat felett áll a 30 méter magas harangtorony. Négy regiszteres orgonáját 1910-ben építették Mijo Heferer mester zágrábi műhelyében. A templomot belül 1942-ben festette ki Josip Podolšek. Négy oltára van, melyből a szentélyben álló főoltáron Mária látogatása Erzsébetnél, népies magyar nevén a Sarlós boldogasszony képe látható. Mellette két oldalt Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai állnak. Az oltár a templom építése idejében 1876-ban készült historizáló stílusban. A bal oldalon a Szentháromság 18. századi oltára áll Szent Flórián és Szent László szobraival. A jobb oldali mellékoltár Remete Szent Antalnak van szentelve, szintén 18. századi alkotás két női szent, Szent Notburga és Szent Apollónia szobraival. A bejáratnál áll a Fájdalmas Szűzanya oltára a Szent Sírral, Marija Gessner 1877-ben festett oltárképével. Oltárait 1996-ban Franjo Matešin festőművész teljesen felújította. A hajó jobb oldalán egy 1766-ban készített, fából faragott nagyon szép barokk szószék látható. A négy evangélista szobrai mellett Jézust, Szent Pétert, Keresztelő Szent Jánost és a tíz parancsolatot ábrázoló domborművek díszítik, legfelül pedig Mózes szobra látható. A harangtoronyban három harang található. Festett üvegablakait 2002-2003-ban cserélték. A plébániát legkésőbb a 14. században alapították, ma Gornji Draganec, Donji Draganec, Bojana Brdo, Komuševci, Sišćani, Vagovina és Zdenčec települések mintegy 1700 hívővel tartoznak hozzá. Sport Az NK Draganec labdarúgócsapata a megyei első osztályban szerepel. Sweetland, Nova Scotia Sweetland egy közösség Új-Skóciában, Kanada egyik tartományában. A Lunenburg Városi Körzetben található, Lunenburg megyén belül. Koordinátái: é. sz. 44° 28′ 05″, ny. h. 64° 31′ 24″44.468030555556, -64.523391666667 Saint-Sébastien (Isère) Saint-Sébastien település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 259 fő (2015). Saint-Sébastien Cordéac, Mens, Saint-Jean-d’Hérans, Saint-Pierre-de-Méaroz és La Salle-en-Beaumont községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Padányi Gulyás Jenő Padányi Gulyás Jenő (1945 után Eugene Padanyi-Gulyas; Técső, 1900. május 21. – Billings, MT, Amerikai Egyesült Államok, 1982. november 8.) építészmérnök, politikus, néprajzi gyűjtő, plakáttervező. A magyarországi építészek 1930-as évekbeli népi mozgalmának vezető alakja. 1945-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt és alkotott. Élete Középiskolai tanulmányait a máramarosszigeti református főgimnáziumban végezte el. Katonai szolgálatát letöltve beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, ahol mérnöki oklevelét 1923-ban szerezte meg. Komoly építészmérnöki megbízásokat az 1920-as évek második felétől kapott. A Magyar Mérnöki Kamara alelnöke, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szakosztályi elnöke lett, 1941–1944 között pedig ő szerkesztette az Építészet című szaklapot. Az 1930-as évek első felétől politikailag egyre jobbra tolódott, előbb Gömbös Gyula, majd Imrédy Béla közvetlen tanácsadói köréhez, értelmiségi holdudvarához tartozott. Több forrás szerint 1939–1941 között a Magyar Élet Pártja színeiben kormánypárti országgyűlési képviselő is volt, de az 1940-ben összeállított országgyűlési almanach nem említi a nevét. 1942. március 12-én az országgyűlés jegyzőjévé nevezték ki, 1944-ben pedig tagja lett a háborút támogató, szélsőjobboldali politikusokat tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetségének. 1945-ben politikai okokból az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol 1958-ban létrehozta a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségét, s ennek első elnöke is lett. 1963-ban megalapította a Clevelandben megjelenő, Studies for a New Central Europe című társadalomtudományi folyóiratot. Életműve Padányi Gulyás a második világháború előtti két évtized jeles építészmérnöke volt. Pályája kezdetén a funkcionalista megoldások híve volt, előszeretettel alkalmazott új anyagokat, főként vasbetont. Az 1930-as évektől az organikus népi-nemzeti építészeti hagyományok felkutatását és alkalmazását állította előtérbe, megszervezte a Magyar Ház Baráti Körét, amelynek élén több néprajzi, népi építészeti gyűjtést szervezett és végzett. Tervezőként rugalmasan alkalmazta a különböző korstílusok jegyeit, modern és népi ihletésű épület(terv)ei mellett nevéhez fűződnek a szecessziós mátészalkai vármegyeháza (ma Városi Művelődési Központ) és a debreceni Piac utcai volt Magyar Általános Hitelbank klasszicizáló épületének (1938) tervei is. Az általa tervezett jelentősebb budapesti épületek közé tartozik például az angyalföldi református templom (1927–1933), a Hunnia Filmgyár stúdióépülete (1930), a Kelenföldi autóbuszgarázs (1941, Menyhárd Istvánnal közösen) és a Kinizsi utcai református főgimnázium (1943, Tóth Imrével, ma Lónyay utcai Református Gimnázium). Ő tervezte az Alsóörs melletti csere-hegyi kilátót (1935) is. Az Egyesült Államokban családi házakat, moteleket, irodaházakat, középületeket, sportlétesítményeket, templomokat, ipari épületeket tervezett. Több közülük hivatalos elismerésben is részesült, így például Domján József grafikus-fametsző New York állambeli műteremlakása, a Canyon Village-i (WY) öregek otthona, a varjú indiánok montanai rezervátumában található pryori Chief Plenty Coups Museum indián építészeti hagyományokat idéző épülete (1972). Több Gulyás néven szignózott plakát tervezése fűződik a nevéhez, ezek legismertebbike a Karinthy Frigyesnek tulajdonított szlogen („– Mondja marha, mért oly bús? – Olcsóbb a hal, mint a hús.”) felhasználásával készült 1937. évi halreklámplakát. Főbb írásai Egészségvédelmi épületek újabb típusai, Budapest, Egészségvédelmi Reformiroda Propaganda Központja, 1928. Seregszemle: Politikai röpirat, Budapest, Globus ny., 1930. Szárazvám: Politikai röpirat, Budapest, Globus ny., 1931. A Fertő-vidék népének építészete, Budapest, Magyar Ház Baráti Köre, 1937. Nincs megállás, Budapest, Mérnökök ny., 1938. Hungarian rural architecture, Budapest, 1938. A népépítészet jelentősége: Adalékok a Felső Dunántúl és Csallóköz népépítészetének megismeréséhez, Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, 1942. Az építő egyház, Budapest, 1944. S10-es autóút (Ausztria) Az S10-es gyorsforgalmi út (németül Mühlviertler Schnellstraße) Felső-Ausztriában. A gyorsforgalmi út köti össze az A7-es autópályát az R3-as autóúttal Unterweitersdorf és Wullowitz között. Története 2009. augusztus 1-én mindkét oldalról megindult a 22 km-es Unterweitersdorf - Freistadt észak szakasz építése. 2010-ben elvégzett régészeti feltárások nyomán Unterweitersdorf közelében késő bronzkori településnyomokat rögzítettek, amelyet a környező településeken kiállítások keretében be is mutattak. 2012. július 30-án megnyílt az első gyorsforgalmi út szakasz Unterweitersdorf mellett. A 2,5 km-es szakasza az A7-es autópályát kötött össze a B124, B125 és B310 főutakkal. Neumarkt im Mühlkreis település alatt húzódó alagút - jelenleg a B310-es főutat szolgálja-, a jövőben a gyorsforgalmi út részét fogja képezni, amikor elkészül a nyugati oldali 1,3 km-es alagútpárja is és a rávezető utak. Ezzel a Neumarkt-i szakasz összesen 1,9 km-esre bővül. 2014. november 15-én átadásra került a Freistadt várost elkerülő 6 km-es szakasz 2 alagúttal, egy földalatti átvezetéssel és 13 híddal. A várost terhelő 23.000-es forgalomból várhatóan 15.000 jármű fogja használni a 142 millió euróból kivitelezett gyorsforgalmi utat. A 22 km-es Unterweitersdorf - Freistadt észak szakasz építése 2009. augusztus 1-én mindkét oldalról egyszerre indult el. 2010-ben elkészültek a csatlakozó körforgalmú csomópontok, 2012. május 25-én pedig a 300 m hosszú Satzinger község alatti alagút, illetve a több, mint 700 m hosszú Manzenreith alagút építése. Emellett 13 híd és 800 m hosszú földalatti szakasz épült Walchshof városrész alatt és a Freistadt elkerülő szakaszain. Az átadásra 2015. december 21-én került sor. A 2015. évre a teljes szakasz forgalmát előrejelzések szerint 10.300 és 12.400 jármű / napra becsülték. 2025-re pedig a forgalom elérheti a 19.000 - 40.000 jármű / nap forgalmat a déli Linz felé vezető szakaszon. Tervezett szakasz A Freistadt észak és Wullowitz közötti 14,6 km hosszú szakasz még csak tervezett, építése attól függően indul, hogy hogyan csatlakozik a cseh oldalon tervezett R3-as autóút beruházásaihoz. Takarékossági okokból a minisztérium felfüggesztette a tervezési munkákat. 2012 végén az Asfinag a tervezést a lehetséges előzetes nyomvonal kijelöléssel folytatta és azokat 2013 végéig befejezte. Nincsen rögzítve a Rainbach im Mühlkreis község nyugati elkerülője az északi oldalon, illetve Wullowitz község melletti szakasz sem. Romania A Romania, ritkábban Latin-Európa, összefoglaló elnevezés azokra az egykori Római Birodalomhoz tartozó európai területekre és országokra, ahol ma valamilyen újlatin (régi elnevezéssel „román”) nyelvet beszélnek, vagy beszéltek. Az elnevezés a 4. századból származik, ugyanis a latin nyelvre a lingua Latina mellett olykor a lingua Romana, vagyis a „rómaiak nyelve” elnevezést használták, amikor Róma hatalmát, műveltségét, valamint a latin nyelv eredetét és fontosságát akarták kihangsúlyozni más nyelvekkel – főként a vetélytárs göröggel – szemben. Kiterjedése és felosztása Hagyományos értelemben Romaniához tartozott az egész Római Birodalom területe, annak legnagyobb kiterjedése idején. A mai értelemben vett Romaniához tartozik (keletről nyugat felé haladva): Moldova, Románia és a Balkán egyes részei (ahol különböző keleti újlatin nyelveket – aromán, isztroromán, meglenoromán, valamint a már kihalt dalmát – beszélnek), Olaszország (Itália) és a hozzá tartozó szigetek (Szicília, Szardínia), Svájc (két újlatin nyelve az olasz és a rétoromán dialektusokhoz tartozó romans), Franciaország és a hozzá tartozó Korzika szigete, valamint az Ibériai-félsziget (Spanyolország, Portugália, Andorra) és a hozzá tartozó Baleár-szigetek. Nyelvészetileg Romaniát a beszélt újlatin nyelvek bizonyos sajátosságai alapján keleti és nyugati részre lehet osztani. A két terület közötti választóvonal a La Spezia és Rimini olasz városokat összekötő képzeletbeli egyenes lenne, amelytől északra, illetve nyugatra a nyugati, délre, illetve keletre a keleti újlatin nyelveket beszélik. Konvencionálisan a keleti latinsághoz azok a nyelvek tartoznak, amelyek megtartották a latin szóközi zöngétlen zárhangokat, viszont elvesztették a szóvégi -s-t, és a többes számot magánhangzóval (-e, -i) képzik (idetartoznak a román, az egykori dalmát, valamint a közép- és délolasz nyelvváltozatok, beleértve az irodalmi – vagy sztenderd – olaszt); Nyugat-Romaniát pedig azok a nyelvek alkotják, amelyekben a szóközi zöngétlen zárhangok zöngésültek vagy eltűntek, de megőrizték a latin szóvégi -s-t és a többes számot ezzel képzik (az előbb felsoroltakon kívül az összes újlatin nyelv/nyelvjárás). A nyugati latinság vagy Nyugat-Romania (Franciaország és az Ibériai-félsziget) nyelvészetileg viszonylag egységes dialektuskontinuumot alkot. Említést érdemel, hogy az egyetlen elszigetelt, nem a latinsághoz tartozó népcsoport a máig homályos eredetű baszkok, akiknek nyelve ‑ amely valószínűleg hatott az Ibériai-félsziget és Franciaország déli részén beszélt újlatin nyelvek hangtani fejlődésére – mégcsak nem is indoeurópai: ebből a szempontból Nyugat-Európában is egyedülálló „szigetet” alkotnak. A „Romania Nova” Bizonyos újlatin nyelvek (spanyol, portugál, francia) a középkori gyarmatosítások folytán Európán kívüli területekre is kiterjedtek. E területeket az 1971-ben tartott Québec-i, illetve az 1977-es Rio de Janeiró-i „Romanisztikai Kongresszusok” óta Romania Nova névvel illetik. A legtöbben a spanyolt (Kanada és Brazília kivételével csaknem az egész amerikai kontinensen), és a portugált (hivatalos nyelv Brazíliában és néhány afrikai országban) használják, a francia hivatalos a kanadai Québecben, valamint számos afrikai és óceániai országban, ahol második nyelv is a helyi (törzsi) nyelvek mellett. Kucserik Sándor Kucserik Sándor (Lieszkó, Trencsén megye, 1804. január 24. – Vác, 1895. május 2.) kegyes tanítórendi áldozópap és igazgató-tanár. Életrajza Lieszkón született, ahol atyja esküdt és egyházfi volt; Kluch József nyitrai püspök segélyével, Kucserik 1817-ben a trencséni gimnáziumba léphetett; a IV. osztályra Tatára ment, ahol megtanult magyarul. A gimnázium hat osztályát elvégezve, 1822. november 20-án az újoncnevelőbe lépett Privigyén, ahol később a tanárkodást is megkezdette; a bölcseletet 1827-ben Vácon, a hittudományokat Nyitrán és Pozsonyszentgyörgyön hallgatta. 1830. augusztus 29-én misés pappá fölszenteltetett. Tanár volt Vácon egy évig. Magyaróvárott 2, Nyitrán 5, 1831-32-ben Tatán 1, Budán 8 (1847-ig), mint igazgató-tanár Tatán 3, Nyitrán 1850-60-ig, (ahol két évig a latin nyelv és irodalomnak és a bölcseleti előtannak a felsőbb osztályokban tanára, 1852-1853-ban mint gimnáziumi igazgató, 1857-tól 1860-ig mint a társház főnöke működött), Privigyén 2, 1862-től Kecskeméten, hol 54 évi tanárkodása után nyugalomba vonult Vácra. Kalocsai főszentszéki ülnök, koronával diszített arany-érdemkereszes és házfőnök volt. Meghalt 1895. május 2-án Vácon 92. évében. Latin nyelvű alkalmi versei megjelentek nyomtatásban. Munkái Ode rev. atque clar. patri Joanni Bapt. Grosser provincialis scholarum piarum assistenti ... ad diem nominis oblata 1831. Vacii. Carmen lugubre in mortem illustr. ac magn. consiliarii aulici, comitatus Mosoniensis vice-comitis Stephani Németszeghy de Almás a collegio Magyar-Ovariensi S. Piarum. 1832. Carmen exc. ac ill. dno Aloysio 1. b. Mednyanszky de Medgyes, dum munus supremi comitis provinciae Nitriensis mense Septembri adiret, dicatum a scholis piis Nitriensibus anno 1838. Nitriae. Ode piis manibus exc., ill. ac rev. dni Josephi Vurum episcopi Nitriensis ... dum eidem die X. Julii 1838. justa funebria solenni ritu persolverentur, devota a gymnasio scholarum piarum Nitriae Tyrnaviae. Gyász-vers, mellyel nagym. s főt. Vurum József nyitrai püspök urnak ... 1838. máj. 2. történt halálát kesergik a nyitrai kegyes oskolák. U. ott. Ode exc. ac ill. dno Aloysio e l. b. Mednyánszky, dum i. commissionis literariae cum centrali censurae collegio junctae praesidium capesseret a scholis piis Hungaria et Transilvania oblata anno 1840. Budae. Ode honoribus adm. rev. ac exim. patris Joannis Bapt. Grosser, dum praepositus S. Piarum provincialis quartum eligeretur Pestini die 15 Augusti 1841. Adm. rev. ac clar. patri Joanni Grosser clericorum regularium scholarum piarum per Hungariam et Transilvaniam praeposito provinciali ... ad diem nominis 1844. Budae. (Költemény.) Ode honoribus ... Joannis Bapt. Grosser, dum praepositus per Hungariam et Transilvaniam scholarum piarum provincialis concordibus suffragiis quintum eligeretur, Vacii die 18. Aug 1844. U. ott. Piis manibus... principis Josephi archiducis Austriae et incliti regni Hungariae ultra semiseculum palatini ... die 13. Januarii 1847. vita funeti scolae piae provinciae Hungariae et Transilvaniae. Pestini, 1847. (Költ.) Nevét Kutseriknek is írta. Kús Kús (más írásmódban Kus) ókori földrajzi név, mellyel több területet is jelöltek. Az Ószövetségben leggyakrabban az Egyiptomtól délre, a mai Szudán északi területén elhelyezkedő térséget nevezik így, ahol az i. e. 9. század és a 4. század között a Kusita Királyság virágzott. Ugyancsak Kús néven jelenik meg a Júdai Királyságtól délre fekvő terület; más szövegösszefüggésben pedig a kassúk által lakott mezopotámiai térségre is utalhatott. Az ókori egyiptomi forrásokban Kús azonos Felső-Núbiával, azaz a Nílus 2. és valószínűleg a 4. kataraktája közötti területtel, amely az Újbirodalom idején Egyiptom déli tartománya volt. Viničné Šumice Viničné Šumice település Csehországban, a Brno-vidéki járásban. Viničné Šumice Rousínov, Velešovice, Kovalovice és Pozořice településekkel határos. Lakosainak száma 1343 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Gallin-Kuppentin Gallin-Kuppentin település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Parázs A parázs az izzó, forró elszenesedett fa, szén vagy egyéb szén-alapú anyag maradványa tűz után. A parázs magában hordozza a tűz előidézésének a lehetőségét is. A parázs nagyon nagy hőfokra felhevülhet, időnként akár elérheti a tűz hőfokát is. A tűz kioltása után még hosszú ideig sugározza a hőt. Ha a parázs nincs kellően kiotlva, lehűlve, akkor újra tüzet gerjeszthet, komoly tűzvészt okozhat. A problémák elkerülésére a bevett gyakorlat a kempingezők között vagy vízzel leönteni vagy földdel betemetni a parazsat. Gyakran használják főzésre, például szenes grillekben. Az oka ennek, hogy parázs sokkal egyenletesebben sugározza, adja le a hőt, mint a nyílt tűz, aminél folyamatosan ingadozik az aktuálisan leadott hőfok. A parázs általaban akkor keletkezik, amikor a tüzelő csak részban ég el és még marad benne felhasználható kémiai energia. A leggyakoribb oka ennek, hogy az energia olyan mélyen található, ahová a levegő (O2) nem tud eljutni, így nem zajlik le az égési folyamat (szén-alapú éghető anyag + O2→ CO2 + H2O + C + egyéb anyagok). Mivel az oxidáció miniatűr léptékben játszódik csak le, sokáig forró marad és csak lassan veszíti el a hőenergiáját. A parázs között látható kis sárga, narancssárga és piros fények tulajdonképpen az égési folyamatok, csak nem történik elég oxidáció egyszerre, hogy lángot képezzen. Mire a parázs teljesen leég, majdnem minden tiszta szén elveszti a fizikai kötéseit, ezért porlik szét a legkisebb érintésre is. A szétporlott maradékot hamunak hívják. Az erdőtüzek nagy része parázsból alakul ki. A szikra (a parázs levegőbe kerülő része) általaban elégett levelekből alakul ki, tehát kicsi és könnyű, a szél könnyen felkapja és elfújja. Ha a széljárás kedvező, a szél a szikrát messzire a tűz vonala elé tudja fújni nagy tüzek, kis pontszerű tüzeket okozva akár több száz méterrel távolabb. A futótűz elleni védekezés egyik első lépése a „szikratámadás” kivédése, elfojtása, amikor a szikrák ellepik a házakat kis tüzeket keltve a fa szerkezetekben. De Baca megye (Új-Mexikó) De Baca megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Új-Mexikó államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Fort Sumner. Lakosainak száma 1907 fő (2013. július 1.). De Baca megye Guadalupe és Chaves megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Az Ír-sziget folyói Az Ír-sziget fő folyója a 386 kilométer hosszú Shannon folyó, amely a leghosszabb folyó az egész Brit-szigeteken. Írország mocsaras középső területeit választja el a sziget nyugati részétől. Útján három tavat képez: a Lough Allent, a Lough Reet és a Lough Derget. A legnagyobb ezek közül a Lough Derg. A Shannon Limerick városnál ömlik az Atlanti-óceánba. Más nagyobb folyók az Ír-szigeten: Liffey folyó, Lee folyó, Swilly folyó, Blackwater folyó, Nore folyó, Suir folyó, Barrow folyó és a Boyne folyó. Az ír folyók története Az ír víziutakat már a legkorábbi időktől is felhasználták szállításra. A vikingek arra használták a folyókat, hogy ezeken keresztül haladva a szárazföld mélyében fekvő területeket is megtámadhassák. A viking tengeri király, Thormodr Helgason nyugati parti bázisáról indulva a Shannon teljes hosszában kifosztotta a településeket, fel a Derg tóig. 937-ben a limericki vikingek a Ree tavon csaptak össze a dubliniakkal és vereséget szenvedtek. 943-ban ismét legyőzték őket miután a helyi dalcassiai klán összefogott Ceallachan munsteri királlyal. A vikingeket e adófizetésre kényszerítették és régi hatalmuk sosem tért vissza többé: egy lettek a helyi klánok közt, igaz, hogy még ezután is játszottak néhányszor fontos szerepet a hatalmi küzdelmekben. Csatornák A 19. században csatornákat építettek, hogy összekössék a Shannon folyót Dublinnal. A vasút virágkora előtt ezek a csatornák fontos szerepet töltöttek be az áruszállításban. A legfontosabb csatornák: az Írországi Nagy Csatorna (Grand Canal of Ireland) és az Írországi királyi Csatorna (Royal Canal of Ireland). A folyók listája Az Ír-sziget (Írország és Észak-Írország) folyóinak listája, az óramutató járásának megfelelően haladva a Derrynél folyó Foyle-tól kezdve, a vizüket befogadó tenger szerint csoportosítva. Észak-Írországban Foyle folyó Deele folyó Finn folyó Reelan folyó Mourne folyó Derg folyó Bann folyó River Main Blackwater folyó, Észak-Írország Bush folyó Dun folyó Lagan folyó Farset folyó Quoile folyó Clanrye folyó Az Ír Köztársaságban, az Ír-tengerbe folynak Fane folyó Boyne folyó Blackwater folyó, Meath Tolka folyó Liffey folyó Dodder folyó Camac folyó Dargle folyó Avoca folyó Avonmore folyó Slaney folyó Bann folyó, Wicklow Az Ír Köztársaságban, a Kelta-tengerbe folyik Barrow folyó Nore folyó Királyfolyó Tar folyó Blackwater folyó, Cork Awbeg folyó Dalua folyó Bride folyó Lee folyó Bandon folyó Az Ír Köztársaságban, az Atlanti-óceánba folynak Carrowbeg folyó Clare folyó Corrib folyó Robe folyó Doonbeg folyó Erne folyó Annalee folyó Eske folyó Feale folyó Garavogue folyó Gweebarra folyó Roughty folyó (a Kenmare-öbölbe folyik Kenmare-nél) Laune folyó Moy folyó Shannon folyó Deel folyó Maigue folyó Brosna folyó Inny folyó Suck folyó Suir folyó Drish folyó Fekete folyó (Írország) John's folyó Swilly folyó Sehestedt Sehestedt település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Haggenmacher-villa A Haggenmacher-villa, vagy Istenszeme vendégfogadó egy egykori vendégfogadó, majd családi villa és végül gyermekotthon Budapesten, a XII. kerületben, amit az évszázadok során többször is átalakítottak. A műemlék épület ma üresen áll, őrzés és karbantartás híján pedig állapota gyorsan romlik. Építészeti stílusa és értéke alapján a kezdeti magyar modern építészet emlékeként kutatása és jegyzékbe vétele kívánatos. Története Istenszeme-fogadó Ezen a területen volt a 18. században a budai hegyek legnagyobb földbirtokosának, Johann Karl von Stettner udvari tanácsosnak a majorja. A majorságban, az 1760-as években már vendégfogadó működött, aminek a többször is átépített épülete látható ma is. A fogadó nevének eredetét illetően a szájhagyomány három változatot ismer. Mivel a klasszicista stílusú épület timpanonjában óriási szem (Isten szeme) volt látható, Istenszeme vendéglő néven csábította a gyönyörű vidékre a budai polgárokat. A második magyarázat szerint a fogadó a felső szintjén lévő teraszról és a felette elterülő réttől kölcsönözte nevét, amit ma is Istenszeme-rétnek hívnak. Innét látni lehetett az egykori Pest és Buda városát is. A harmadik magyarázat szerint a hatalmas kertben található, tengerszemre hasonlító tavacskáról, azaz az Istenszeme-tóról kaphatta nevét. 1837-ben Kossuth Lajos gyógyulást keresve családjával együtt költözött pár hétre az Istenszeme fogadóba, ami mai értelemben akkor hegyvidéki üdülőnek volt tekinthető. Vele együtt pihent itt a neves irodalomtörténész Toldy Ferenc is, aki tanúja volt, amikor Kossuth Lajost e házban elfogták a betiltott Törvényhatósági Tudósítások szerkesztése és terjesztése miatt. Az eredeti épület kőalapokra épült, faoszlopos tornáccal díszített ház volt, homlokzatán napsugarakkal körülvett háromszögben egy szemmel. Ez az épület 1846-ban leégett, de hamarosan újjáépítették és a szimbólum is visszakerült a homlokzatra. Haggenmacher-villa A 19. század közepén Haggenmacher Károly szerezte meg a zugligeti uradalom tulajdonát, ahol még 1864-ben is vendégfogadó üzemelt. Az épületet neves építészekkel építtette át és Svájcból hozott üvegablakokkal, díszkályhákkal díszítette. Az átalakítás során ügyeltek rá, hogy az Isten szeme a homlokzaton megmaradjon. Haggenmacher Károly gyönyörű kertté varázsolta a tóra néző épület környékét, felismerve, micsoda természeti kincs ez a tengerszemre hasonlító tavacska. Partjára szelídgesztenyefákat ültettetett, azóta csak itt találhatók ilyenek a budai hegyekben. Ezért, és mert a tó különleges elhelyezkedése okán különleges a terület mikroklímája is, élvez papíron ma is kiemelt védettséget a budai parkerdő természetvédelmi övezetén belül. Sajnos azonban a rendszerváltást követően a park gazdátlanná vált és az erdő lassan visszafoglalja a területet. Haggenmacher Károly 1921-ben itt lett öngyilkos, talán megvakulása miatt. Gyermektelenül hunyt el. Örököse és unokahúga, Haggenmacher Bertha Luisa (Dreher Jenő sörgyáros felesége) nem sokkal később a fővárosra bízta a nyaralót egy feltétellel: területén gyermekintézetet hozzanak létre. Így az épület Budapest székesfőváros birtokába került. Kossuth Lajos Gyermekotthon A villát a várostól bérlő gróf Andrássy Gyuláné 1945-ben elhunyt, de az épületet csak 1949-ben vehették birtokba a gyerekek. Ekkor nyílt meg az épületben a Kossuth Lajos Gyermekotthon és Általános Iskola. Nehezen kezelhető gyerekek laktak és tanultak benne, összesen mintegy 40-50 fő. A gyermekotthonban lakó felső tagozatosok a közeli Zugligeti iskolában végezték tanulmányaikat. 1955-ben emléktábla került az épület falára és kis Kossuth Múzeum is nyílt az épületben, amely szabadon látogatható volt. Telente nem csak a gyermekotthon lakói, hanem a környék lakossága is jégpályaként használta a befagyott tavat. A rendszerváltás megpecsételte a gyönyörű kert és a műemlék épület sorsát. Az 1990-es évek elején az Istenszeme-forrás és vele együtt a Disznófő-forrás vizét is közvetlenül bekötötték a csatornába, ezzel megszűnt a tó vízellátása. Az 1990-es évek elején megszűnt a kis múzeum és eltűnt a Kossuth elfogására emlékező emléktábla is. Ezt a táblát egy felbuzdulással a XII. kerületi önkormányzat és a Zugligeti Egyesület 1999-ben pótolta, ami ma is látható az épület keleti falán (Varga Tamás alkotása). A gyermekotthont szintén ebben az évben zárták be, majd a főváros megpróbálta eladni, azonban az adásvételi szerződést a svájci székhelyű Karl Haggenmacher-alapok megtámadta, mivel az ajándékozáskor kikötésre került, hogy a villában gyermekintézményt kell elhelyezni. A fővárosi önkormányzat tulajdonában maradt épület azóta üresen, kihasználatlanul áll. Őrzéséről a 2010-es választásokig gondoskodott a város, azóta viszont őrizetlenül áll. A telket lassan visszahódítja a természet, míg az épület felügyelet híján mára hajléktalanok tanyájává vált. Még a lovakat is… …"a gyermekotthon igazgatója. Sietett megnyugtatni a lovarda sorsáért aggódókat is: egyelőre nem költöznek a lovak, az istálló biztonságos. A Magyar Nemzetben korábban már beszámoltunk arról a civil kezdeményezésről, amely létrehívta a Nemzetközi Kossuth Lajos Gyermekalapítványt, amelynek keretében sérült gyerekek lovagoltatását szervezte meg két éve és irányítja azóta is néhány lelkes pedagógus a villa parkjában. Félszáznál több mozgássérült, vak, siket, Down-kóros, valamint enyhe értelmi fogyatékos és viselkedészavarral küszködő gyerek vesz részt a terápiás lovagláson az intézményből és más iskolákból. A fedett lovardában öt ló várja őket felszereléssel együtt, a tizenkét önkéntes terapeuta ingyen vezeti a foglalkozásokat. Szponzorok segítségével szerzik be a takarmányt, az állatok fenntartása adományokból történik.A védett épület és a 3,3 hektáros park tulajdonosa a főváros, a természetvédelmi terület a hivatalos besorolás szerint turisztikai erdőnek minősül. Az értékbecslése most folyik, majd eladásra kínálja föl a főváros drága jószágát. Szigorúak a kikötések, mind a ház külsejének megőrzése, mind a telek beépíthetősége miatt, az értékelésben csak óvatos számokat tudott mondani Varga Péter. Hozzávetőlegesen háromszázmilliót ér mostanság az ingatlan, de ez csak becslés. A lovardának az iskola igazgatója és a főváros képviselője együttes erővel keresi a megfelelő helyet Budapest határában és környékén." … Kijomizudera A Kijomizudera (japánul: ���, ’a tiszta víz temploma’, Hepburn-átírással: Kiyomizudera) több mint ezer évig a japán buddhista hosszó szekta temploma volt Kiotó délkeleti negyedében, a Higasijama egyik dombtetején. 798-ban alapította Encsin szerzetes és Szakanoue no Tamuramaro hadvezér a 11 fejű Kannonnak szentelve, vagyis régebbi, mint maga a város. A századok során többször megsemmisült épületei (amelyek pusztulásában a rivális Enrjakudzsi szerzeteseinek támadásai is szerepet játszottak) mai formájukban 17. század elejiek, és Tokugava Iemicu sógunnak köszönhetők. Híres arról, hogy főcsarnokának egy része és nagy verandája egy szakadék fölé ugrik ki, s utóbbiról pazar kilátás nyílik Kiotó nagyobbik felére, alatta pedig vízesés van, amelynek szent vize állítólag gyógyhatású, erről kapta a templom a nevét. A templom 1965-ben függetlenítette magát a hosszó szektától, azóta önálló intézményként funkcionál. Forrás Gy. Horváth László : Japán kulturális lexikon. Budapest: Corvina. 1999. ISBN 9631347567 Felsőneszte Felsőneszte (1899-ig Felső-Nasticz, szlovákul Horné Naštice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 416 lakosából 400 szlovák volt. Fekvése Bántól 3 km-re északkeletre fekszik. Története 1295-ben "Nesthe" alakban említik először. 1483-ban "Nasczycz", 1506-ban "Nastrhycze" néven említik. A zayugróci uradalomhoz tartozott. 1598-ban 26 háza volt. 1720-ban 8 adózója volt. 1784-ben 39 házában 53 családban 267 lakos élt. 1828-ban 32 háza volt 329 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A 19. században szeszfőzde működött a községben. A 18. század végén Vályi András szerint "Alsó, és Felső Nasztice. Két tót falu Trentsén Várm. Alsónak földes Ura a’ Nyitrai Káptalanbéli Uraság, Felsőnek pedig G. Kollonics, és B. Zay Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Zay Ugrótzhoz mint egy fél mértföldnyire, földgyeik termékenyek, erdejek, legelőjök elég van, réttyei jók." A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Nastyicz (Felső), tót falu, Trencsén vmegyében, az ugróczi uradalomban; számlál: 156 kath., 149 evang., 9 zsidó lak. " 1910-ben 535, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott. A háború után lakói a mezőgazdaság mellett, idénymunkákkal foglalkoztak és Zayugróc, valamint Bán üzemeiben dolgoztak. A szlovák nemzeti felkelés idején határában élénk partizántevékenység folyt. 2001-ben 427 lakosából 426 szlovák volt. Humán 20-as kromoszóma A 20-as kromoszóma egy a 24-féle humán kromoszóma közül. Egyike a 22 autoszómának. A 20-as kromoszóma jellegzetességei Bázispárok száma: 62 435 964 Gének száma: 631 Ismert funkciójú gének száma: 592 Pszeudogének száma: 180 SNP -k (single nucleotide polymorphism = egyszerű nukleotid polimorfizmus) száma: 269 648 A 20-as kromoszómához kapcsolódó betegségek Az O.M.I.M rövidítés az Online Mendelian Inheritance in Man, azaz Mendeli öröklődés emberben adatbázis oldalt jelöli, ahol további információ található az adott betegségről, génről. Port Vila Port Vila a csendes-óceáni Vanuatui Köztársaság fővárosa, az Efate-sziget déli részén, a Melane-öbölben fekszik. Éghajlata Éghajlata trópusi, a hőmérséklet egész éven át 22–27 °C között mozog. A meleg, párás levegő miatt sok csapadék hull, évi 2100 mm. Különösen a délkeleti passzátszéllel szembeforduló lejtőket öntözik heves záporok, melyek a déli félteke nyarán, december és március közt a leggyakoribbak. Ilyenkor pusztító szélvészek, trópusi ciklonok is át-átvonulnak a szigeten. A májustól októberig tartó szárazabb időszakban a légáramlatok is hűvösebbek, a fülledt hőség kellemes meleggé enyhül. Lakosság A város lakosainak száma a '90-es évek küszöbén 20 000-re tehető, a többségben levő sötét bőrű melanézeken kívül sok európai, kínai és vietnámi is letelepedett a fővárosban. A város szíve a kikötő, ahol a sziget ültetvényeinek termékeit, a koprát(a kókuszdió szárított húsa), a kávét és a kakaót rakják hajókra. Az államigazgatás épületeinek szomszédságában egyre több modern bank és vállalati székház emelkedik. A pénzügyi és kereskedelmi élet fellendülése a rendkívüli adókedvezménynek köszönhető. Látnivalók A kikötő közelében érdemes megtekinteni a Michoutouchkine-galériát, és a kulturális központot, amely a melanéz népi művészet emlékeit, a kagylóból készült változatos ékszereket, a gazdagon díszített-faragott maszkokat tárja a látogatók elé. A piac forgatagában a hely emléktárgyakon kívül a déli gyümölcsök és zöldségfélék dús választéka is érdekes látnivalót kínál. A pálmafák árnyékában megbúvó faházak a városközponttól egyre távolabb húzódnak. Közlekedés Port Vilától 6 km-re északra fekszik a Bauerfield repülőtér, melynek élénk személyforgalma a külvilággal a legfőbb kapcsolatot jelenti a főváros számára. Sehlem (Hildesheimi járás) Sehlem település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 933 fő (2010). Sehlem Bockenem községgel határos. Népesség A település népességének változása: Kucsora Márta Kucsora Márta (Szeged, 1979. június 18. –) festőművész. Életpályája Kucsora Márta 1979-ben született Szegeden. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán diplomázott 2002-ben, mestere Kovács Attila volt. 2005 és 2006 között az Egyesült Államokban, New Jersey-ben a Montclair State University Master of Fine Arts programjának hallgatója volt. 2012-ben alapítója volt a Budapest Art Factory nemzetközi művészeti rezidencia programjának, melynek ma is szervezője. Számos nemzetközi és hazai kiállításon láthattuk munkáit. Legfontosabb hazai múzeumi kiállításai Hagyományos Technikák, Új Irányzatok és Jelenségek 2005-2015, Műcsarnok (2015), Tizenegyes – Szombathelyi Képtár (2008) A Festmény Ideje – Újraértelmezett Hagyomány, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (2007) A Kép Közvetlensége – Ernst Múzeum, Budapest (2007). Jelentősebb nemzetközi kiállításai Blue: Matter, Mood and Melancholy – 21 C Museum, Luisville, Kentucky, USA (2012), Viscosity - The Concept Space, London (2017), Wasserspharen - Galerie Ucher, Köln (2009), Stuttgart One - with Galerie Robert Weber, Stuttgart (2013). Jelentős nemzetközi vásárokon szerepelt, Brafa Art Fair 2018, Masterpiece Fair London 2017, Affordable Art Fair, Milano 2016, Viennafair 2015, ART Innsbruck, 2015, Bridge Art Fair 2008 (Miami, FL), Art Now Fair 2008 (New York, NY), , Festészetének központjában a természeti jelenségek absztrakt megfogalmazása áll. Munkái reflektálnak a mikró és makró világra. Legújabb festményein dinamikus absztrakt felületképzéssel foglalkozik. Sajátos technikát alkalmaz, a klasszikus anyaghasználaton túl alternatív eszközöket integrál - mint szórópisztoly -, a festéket extrém magas hígításban használja, illetve fémport, neon festéket is alkalmaz. Elsősorban nagy méretű vásznakon dolgozik, az anyag mozgásának pillanatát kívánja megjeleníteni. A gravitáció segítségével alakítja a festményt. Munkáiban helyet kapnak a tudatos és tudattalan festészeti folyamatok. E csak rá jellemző munkamódszert folyamat festészetnek nevezi, az anyag végig képlékeny és a kontrollált folyamatok mellett szabad teret kap a véletlenszerűség. Munkáiban olyan nagy mesterek munkássága tükröződik, mint Hantai Simon, Helen Frankenthaler, Herbert Brandl, vagy Werner Knaupp. Plantagram sorozatát Moholy-Nagy László fotogramjai inspirálták. Budapesten él és alkot. Kiállításai (válogatás) Válogatott kiállítások 2018 Art Paris Art Fair, Kálmán Makláry Fine Arts, Párizs 2018 BRAFA Art Fair, Kálmán Makláry Fine Arts, Brüsszel 2017 Viscosity - The Concept Space, London (egyéni) 2017 Masterpiece Fair London, 2017, Kálmán Makláry Fine Arts, London 2015 Blue: Matter, Mood and Melancholy – 21 C Museum, Bentonville, AR 2015 Viennafair, Budapest Art Factory, Bécs 2015 Hagyományos Technikák, Új Irányzatok és Jelenségek 2005-2015, Műcsarnok, Budapest 2014 Art Market Budapest, Galerie Martin Mertens, Budapest 2009 Wasserspharen - Galerie Ucher, Köln (egyéni)(Cat.) 2007 A festészet ideje, Újraértelmezett Hagyomány, Nemzeti Galéria Budapest (katalógus) 2007 A kép közvetlensége – Ernst Múzeum, Budapest (katalógus) Györgyey Klára Györgyey Klára (eredeti neve: Takács Klára) (Budapest, 1936. május 23. – Orange, Connecticut állam, 2010. január 11.) amerikai magyar író, műfordító, kritikus, rendező, producer. Györgyey Ferenc Aladár (1925 – 2014) orvostörténész, író felesége volt. Élete A Külkereskedelmi Főiskola angol szakos hallgatója volt. 1957-1959 között a Yale Egyetem angol, színműirodalom és történelem szakán tanult. 1956-ban Nyugatra menekült. Egy évvel később az USA-ban telepedett le. 1962-től a Yale Egyetem tanársegéde, majd tanszékvezetője volt. 1990-től az Orvostudományi Humán Program igazgatója volt. A Critique Magazine, a World Literature Today, a Szivárvány és az International PEN Magazine munkatársa volt. 1970-1977 között színházi producer és rendezőként dolgozott. 1972-től az Irodalmi Nobel-díj jelölő bizottságának tagja volt. 1976-tól a Menekült Írók PEN-Központ amerikai csoportjának elnöke volt. 1985-től a Connecticuti Művészeti Akadémia tagja volt. Művei Ferenc Molnár (1980, magyarul : Molnár Ferenc ; 2001) Arrogáns alázattal (cikkek, 1987) A mirror to the cage (szerkesztő, 1993) Szerelmetes szurkapiszka. Kritikák, esszék, tanulmányok, 1985-1995 ; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1997 Molnár Ferenc ; ford. Szabó T. Anna; Magvető, Bp., 2001 Díjai, kitüntetései NEA Ford-nagydíja (1986) Fulbright-ösztöndíj (1989) A Magyar PEN Club Ady-érme (1992) Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 1830 a vasúti közlekedésben Ez a szócikk a 1830-ban történt vasúti eseményeket mutatja be. Események a világban elindul az első modern gőzüzemű vasút a Liverpool–Manchester-vasútvonalon Angliában . Berezóka Berezóka, (1899-ig Brezuvka, szlovákul: Brezovka, ukránul Brezuvka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. 2011-ben 106 lakosából 98 szlovák volt. Fekvése Bártfától 12 km-re délkeletre fekszik. Története Vályi András szerint "BEZUVKA. Tót falu Sáros Vármegyében, fekszik Haiszlinnak szomszédságában." Fényes Elek szerint "Brezowka, orosz falu, Sáros vármegyében, Kurimához északra egy órányira: 22 r., 98 g. katholikus lakos. " 1910-ben 101, többségben szlovák lakosa volt, jelentős ruszin kisebbséggel. A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott. 2001-ben 113 lakosából 111 szlovák volt. Beerfelden Beerfelden település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 6399 fő (2015. december 31.). Beerfelden Hesseneck községgel határos. Népesség A település népességének változása: Györgyfalvi-negyed Koordináták: é. sz. 46° 45′ 53″, k. h. 23° 37′ 13″46.764722222222, 23.620277777778 A Györgyfalvi-negyed (románul Gheorgheni) Kolozsvár keleti részén elterülő városnegyed. Nevét az azonos nevű, innen 8 kilométerre délkeletre levő Györgyfalvának köszönheti. 1964 szeptemberében kezdték építeni a Pata utca végénél a Bivalyrét felé, olyan urbanisztikai terv alapján, amely sok zöldövezetet, parkot és kikapcsolódási zónát magában foglalt. A tervezés vezetője Augustin Presecan volt. Az első házakat 1965. július 7-én adták át. Utóbb a Borháncs, illetve a Györgyfalvi út végéig terjeszkedett, majd az 1980-as évekre a Pata utca két oldalát is magában foglalta. 1985–86-ban, amikor a Györgyfalvi út sarkán levő házakat lebontották, a tömbházak alapozásakor huszonhat honfoglaláskori sírt tártak fel. A főleg hóstátiakból álló református gyülekezet 1953–54-ben imaházat épített a Pata utcában, amelyet 1954. novemberben szenteltek fel. 1998–2000 között a templomot felújították és kibővítették, 2003-ban gyülekezeti házat és tornyot építettek hozzá. A gyülekezeti házban működik többek között a Fehér Galéria, ahol rendszeresen képzőművészeti kiállításokat szerveznek. A negyed legfontosabb útjai: Pata utca (Nicolae Titulescu út) Györgyfalvi út (Constantin Brâncuși út) A negyedben található jelentős bevásárlóközpontok az Auchan és a Iulius Mall. Forrás Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság Polis. 2004. ISBN 973 8341 44 2 Kolozsvár református templomai. Szerk. Tonk István. Kolozsvár: Erdélyi Református Egyházkerület. 2006. 23–27. o. G. L.: Kolozsváron a Györgyfalvi negyedben lenne, amit mutogatni a turistáknak - a Transindex.ro portálról. eletmod.transindex.ro (2016. nov. 18.) (Hozzáférés: 2018. aug. 18.) Honvéd hadapród iskola A magyar honvéd hadapród iskolák létrehozataláról „a honvéd nevelő- és képző-intézetekről szóló 1897. évi XXIII. törvénycikk” döntött, báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter előterjesztésére. Célja a honvédség tisztikarának, különösen az alantos tisztek képzésének biztosítása volt. „Olyan jellemtulajdonságokat és erkölcsi érzelmeket kívánnak a növendékekben kifejleszteni, melyek mindenkinek díszére válnak, a férfiú értékét megalapítják, a lélekben önfeláldozó érzületet ébresztenek fel és ápolnak, melyre az ifjú harcosnak magasztos hivatáskötelmének betöltésénél múlhatatlanul szüksége van. ” Története 1898-ban két honvéd hadapród iskola jött létre: Pécsett (1898–1919) csak gyalogsági, Nagyváradon (1898–1918) lovassági hadapródokat is képeztek. Az intézmények épületei páratlan gyorsasággal, egy év alatt, 1898-ra készültek el, Alpár Ignác tervei alapján. Tágas, kiegészítő épületekkel ellátott, a kor modern képzési kihívásainak mindenben megfelelő, jól felszerelt, tanításra és tanulásra egyaránt kiválóan alkalmas, esztétikailag is figyelemre méltó (eklektikus stílusú) iskolaépületek születtek. Ezekbe 14. életévüket betöltött, négy középiskolai osztályt már elvégzett, testileg alkalmas fiúk kerülhettek be, ha a felvételi vizsgán megfeleltek. Tananyag A hadapródiskolákban a következő tantárgyakat oktatták: elméleti és grafikai tantárgyak: katonai és testgyakorlatok: különös ismeretek és ügyességek: Nagy Imre (színművész, 1837–1916) Dálnoki Nagy Imre (Nagyvárad, 1837. november 4. – Alsódabas, 1916. szeptember 9.) színész. Életútja Nagy Béni és Hegedűs Mária fiaként született. 1860. február 20-án lépett színpadra, Molnár György társulatánál. Mint epizódista igen kiválónak bizonyult. 1898. január 1-jén vonult nyugdíjba. 1916-ban hunyt el agyszélhűdés következtében. A Pesti Hírlapban megjelent tudósítás úgy jellemzi, mint "a régi úttörő színészek egyik érdemes alakja". Öt fia is színész volt, többek között Nagy Gyula és Nagy Dezső is. Felesége Greskovits Fanni (Franciska) színésznő, aki született 1843-ban, színpadra lépett 1864-ben, Latabár Endrénél. (Meghalt 1880. március 12-én Budapesten.) Beerschot AC A Koninklijke Beerschot Antwerpen Clubot (röviden: Beerschot AC) belga elsőosztályú labdarúgócsapat. A klub 1999-ben alakult meg, két Antwerpeni klub, a K Beerschot AC és Germinal Ekeren összefonódásaként. A két klub ""fúzióját"" megelőzően az Ekeren 10 éven át a belga élvonalbeli klubok közé tartozott, míg a 7-szeres belga bajnok Beerschot a harmadosztályban folyamatos pénzügyi problémákkal küszködött. A klub kétszer nyerte meg a Belga labdarúgó-kupát, egyszer még a Germinal Ekeren színeiben, s egyszer Germinal Beerschotként. A legjobb helyezésük két 3. hely volt az 1995-96-os és 1997-98-as szezonban. Híres játékosok Mousa Dembélé Jan Vertonghen Aaron Mokoena Bavon Tshibuabua Bodor Boldizsár Bogyós Bogyós (1899-ig Bogyina, szlovákul Bodiná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban, Vágbesztercétőltól 11 km-re keletre. 2011-ben 496 lakosából 491 szlovák volt. Története A falut a 14. század elején a német jog alapján alapították. 1345-ben "Bood" alakban említik először. 1430-ban "Bodowhylhota", 1431-ben "Bodina Lehotha" alakban szerepel az írott forrásokban. Kezdetben a Szulyovszky és Szalóki családok birtopka, majd 1471-től Vágbeszterce várának tartozéka. 1598-ban 24 háza volt. 1720-ban 13 volt az adózó háztartások száma. 1784-ben 47 házában, 47 családban 329 lakos élt. 1828-ban 35 háza volt 401 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "BOGYINA. Sovány tót falu Trencsén Vármegyében, birtokosa Kubinyi, és más Urak, tsekély vagyonnyaihoz képest, harmadik Osztálybéli." Fényes Elek szerint "Bodina, tót falu, Trencsén vármegyében, hegyek közt: 234 kath., 149 evang. lak. Mind a két felekezetnek van filial. temploma. F. u. többen." 1910-ben 293, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést, ezért a németek 1944-ben 10 házat felgyújtottak a községben. 2001-ben 473 lakosából 472 szlovák volt. Nevezetességei Római katolikus temploma 1668 -ban épült reneszánsz stílusban , a 18. század közepén barokk stílusban építették át. Híres személyek Itt született 1948. augusztus 10-én A. Nagy László politikus. Váci Fegyház és Börtön A Váci Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet a Pest megyei Vácon. Költségvetési szerv, jogi személy. Alaptevékenysége a külön kijelölés által meghatározott körben: az előzetes letartóztatással , a felnőtt korú férfi elítéltek fegyház és börtön fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Felügyeleti szerve a Belügyminisztérium, szakfelügyeletet ellátó szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Története Előtörténete 1762 -ben Mária Terézia királynő , császárné rendelkezett arról, hogy a tiszteletére épített diadalkapu melletti épületben „ nemesi ifjak nevelőintézete” létesüljön. A bécsi Theresianum mintájára létrehozott intézmény az 1777 – 1778 . tanévben kezdte meg működését. Mária Terézia fiának, II. József császárnak rendeletére 1784. szeptember 20-án a váci Theresianumot bezárták. 1808 -ban az országgyűlés itt alapította meg a Ludovika Katonai Akadémiát , de azt végül 1825-ben Pesten nyitották meg. Ezután hosszabb ideig nem volt igazi gazdája, állaga leromlott. A fegyintézet alapításától A ma is létező büntetőintézet jogelődjének létrehozásáról az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után, az új osztrák birodalmi büntető törvénykönyv életbe lépésével, 1854 -ben döntött az Osztrák Igazságügyi Minisztérium , a hatósági fogház létrehozásáról szóló rendeletében. Alapító okirata szerint 1855 -ben létesült, az első fegyencet az év novemberében fogadták be. A Csemegi-kódex életbe lépésével az intézetet kerületi börtönné , majd 1884 -ben ismét fegyházzá alakították át. 1893 -ban felépült a magánzárka-épület. A sokáig Magyarország legmodernebb gyógyintézetének számító rabkórház 1931 -ben készült el. Az 1956-os forradalom után a politikai okból elítéltek egyik legnagyobb fogva tartó intézete volt. A fogvatartottak megmozdulásai közül az 1960 -as és az 1963 -as börtönsztrájk volt a legjelentősebb. A Büntető törvénykönyv 1978 -as hatálybalépését követően az intézetet a szigorított őrizetesek elhelyezésére jelölték ki. Az objektum Duna -parti, lezárt területét 1996 -ban átadták az önkormányzatnak . 1996 -ig itt működött a Büntetés-végrehajtási Tiszthelyettesképző Iskola. A fogvatartottakat 1880 -ig vállalkozók foglalkoztatták, akik a rabokat az élelmezésért cserébe külső munkákban vették igénybe, a korabeli tapasztalat szerint jó haszon mellett. Az ipari jellegű munkáltatás 1920 után indult meg, amikor gazdasági gépeket és eszközöket előállító, bútorasztalos, vegyészeti és gombgyártó üzem, valamint képkeretező részleg működött. 1951 -ben a „Földmunkálatokat Végző Egyesülés”, majd 1952 -től a KÖMI (Közérdekű Munkák Igazgatósága) 101. számú vállalat keretében zajlott az üzemszerű munkavégzés. Az elítéltek foglalkoztatását jelenleg az intézet mellett működő Duna-Mix Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. szolgálja. A Váci Fegyház és Börtönben sok híres személyiség töltötte büntetését politikai elítéltként, köztük Szakasits Árpád, Kádár János, Hómann Bálint, Bibó István, Göncz Árpád, Mérei Ferenc és Bácsi József. Itt volt fogva tartva Matuska Szilveszter is, a biatorbágyi viadukt felrobbantója. A Váci Fegyház és Börtön címere Az intézet címere 2013-ban készült Gáspár János bv. őrnagy tervei alapján. Az Intézet vezetői Margets Károly (1855-1867) Czóbel Pál (1867-1870) Galsay Kovách Ernő (1870-1874) Varga János (1874-1885) Galsai Kovách Ernő (1885-1890) Andrássy Sándor (1890-1890) Balkay István (1890-1906) Gedeon Emil (1906-1922) Dr. Rusztek Lajos (1922-1935) Dr. Schüszler Rezső (1935-1939) Dr. Verőczey Béla (1939-1947) Dr. Debreczeni Jenő bv. alezredes (1947-1949, 1956. okt. 27-től a forradalom leveréséig) Lehota István áv alezredes (1950-1953) Kormányos József alezredes (1954-1955) Gáspár Márton áv százados (1955-1960) Végvári Sándor bv. százados (1960-1962) Béres István bv.alezredes (1962-1965) Horváth Sándor bv. ezredes (1965-1978) Szucsik István bv. alezredes (1978-1983) Demjén János bv. ezredes (1983-1989) Vörös Ferenc bv. ezredes (1990-1991) Dr. Klenyán Mihály bv. ezredes (1991-1994) Dr. Rissai Nándor bv. ezredes (1994-2002) Vatai Gyula bv. ezredes (2002-2011) Kopcsik Károly bv. dandártábornok (2011-) SAE800 A SAE800 egy integrált áramkör, mely speciális gong hangot tud lejátszani. A Siemens találta fel, de az Infineon is gyártja. Előfordul SMD-ben és furatszerelt változatban is. Ez egy gong hangot lejátszani tudó, általában ajtócsengőkben használt, 8 lábú processzor IC. Csupán néhány külső alkatrészt igényel. Jellemzők Az IC névleges jellemzői: Tápfeszültség 2,8-18V-ig Kevés külső alkatrész (nincs elektrolit kondenzátor) 1-szer, 2-szer, ill. 3-szor tud csöngetni Hangerőszabályzási lehetőség Rövidzár-védelem Vészleállás magas hőmérsékleten Lábkiosztás A lábkiosztás a következő: 1-es láb: Föld 2-es láb: Kimenet (+) 3-as láb: Tápfeszültség 4-es láb: Hangosságszabályzó (-) 5-ös láb: Oszcillátor ellenállás (10K ajánlott) (-) 6-os láb: Oszcillátor kondenzátor (4,7nF ajánlott) (-) 7-es láb: 2x csöngetés (+) 8-as láb: 1x csöngetés (+) A 3x csöngetéshez a 7-es és a 8-as lábat egyszerre kell áram alá helyezni. Erre a célra diódát tanácsos alkalmazni! Belső felépítés Belül sok egység található több ezer tranzisztorral. Indító áramkör, logikai egység (vezérlő), erősítő, hőmérséklet figyelő, és oszcillátor. Indító áramkör Figyeli a bemenetek állapotát. A bemenetek valamelyikének magas szinter váltásakor indítja a processzort, illetve a megfelelő dallam lejátszásához szükséges jelet elküldi. Amíg a dallam véget nem ért, a processzor kikapcsolva tartja ezt az egységet, tehát lejátszás közben a gombnyomások nem kerülnek megfigyelésre. Az adatlap szerint néhány mikroampert fogyaszt. Logikai egység A tulajdonképpeni 4 bites processzor. Tartalmazza a 3 dallamot, illetve képes Teszt üzemmódban is működni. Ezenkívül a kimeneti D/A átalakítót és az erősítőt is vezérli. Kimeneti fokozat A D/A átalakító a processzorból kijövő 4 bites gépi szavaknak megfelelő lépcsőzetes jeleket állítja elő, amit aztán az 1600-szoros erősítésű erősítő (1 db NPN tranzisztor) kap meg, és továbbítja a kimenetre. Hőmérséklet mérő Méri a chip hőmérsékletét. Amennyiben a chip hőmérséklete körülbelül 170 fok fölé kúszik, úgy letiltja a kimenetet addig, míg a chip vissza nem hűl 150 fok körüli hőmérsékletre. Hangosságszabályzó Egy (külső) beállító ellenállástól vezérelve szabályozza a kimeneti D/A átalakítót. A hozzátartozó L láb speciális beállításával a dallam 1/30-ad részére megrövidíthető, teszt célokra. Oszcillátor Külső kondenzátorral és ellenállással beállítható egység, az órajelet biztosítja, ezáltal meghatározza az egész IC sebességét. Ha a dallam lejátszása közben valamelyik lábat közvetlenül földre "húzzuk", úgy a dallam lejátszása elölről kezdődik. Módok Készenléti mód Az IC ha csak áramot kap, készenléti módba kerül, ilyenkor várja a gombnyomásokat. Készenléti módban néhány mikroampert fogyaszt. Csengetések Egyszer csönget, ha a 8-as láb pozitív tápfeszültséget kap. Ilyenkor a 3 részből álló gong hang első harmadát játssza le. Kétszer csönget, ha a 7-es láb kerül a pozitív potenciálra. Ilyenkor 3 részből 2-t játszik le. Háromszor csönget, ha a 7-es és a 8-as láb egyszerre kap pozitív feszültséget. A tökéletes működés érdekében a harmadik gombot diódákkal kell kapcsolni a lábakhoz. Külső alkatrészek Oszcillátor Az 5-ös és 6-os lábbal lehet szabályozni a működési sebességet. Az alkatrészeket a negatív potenciál és a lábak közé kell bekötni. Az ajánlott frekvenciához az 5-ös lábra 10 kiloohmos ellenállás, a 6-os lábra pedig 4,7 nF-os kondenzátor szükséges. Hangosságszabályzó A 4-es lábra a negatív pólus felől potenciométert lehet kötni. A hangosságszabályzó elhagyható, de akkor egy 18 kiloohmos ellenállást kell betenni helyette. Hangszóró A hangszórót a 2-es láb és a pozitív feszültség közé kell bekötni. Jó minőségű, beépített végfokozata miatt erősítő nem szükséges. 3x csöngetési mód használata A teljes zenei szekvencia meghallgatásához mindkét csengetőlábat egyszerre kell aktiválni. Ha csak ezt a módot kívánjuk használni, a csengetőlábakat közvetlenül kell a közös kapcsolóhoz kötni. Az összes mód használatához a harmadik gombot a polaritáshelyesen bekötött diódák + oldalára kell kötni, a csengetőlábak pedig külön-külön a diódák - oldalára kerülnek. Erősítő A chip beépített erősítője igen kis teljesítményű, szobahangerőig megfelel. Amennyiben erősítésre lenne szükség (kapucsengő), úgy figyelembe kell venni, hogy a Q kimeneti lábon (valószínűsíthetően) négyszögjel található, ezáltal közönséges hangerősítők nem alkalmasak erősítésre. Az alábbi erősítési módok működnek: Változtathatjuk az L lábra kötött hangosságbeállító ellenállást, ekkor azonban a chip melegedésére számíthatunk. Q kimeneti lábra kötjük egy PNP tranzisztor bázisát, mindeközben a kollektorát a földre, míg az emitterét a hangszóróra kötjük. A hangszórót ugyanúgy a + tápfeszültségre kötjük, illetve lecsatlakoztatjuk Q lábról. A tranzisztornak hűtőborda szükséges. Esetleg a tranzisztor bázisát ellenállással is köthetjük Q kimenetre, ekkor természetesen csökken az erősítés, illetve kevésbé melegszik a tranzisztor. A kimeneti jeleket szinuszosítjuk , ezek után közönséges hangerősítővel erősítjük a jelet. Labdarúgó-szobor A Labdarúgó-szobor egy aluminiumszobor Dorogon, a Buzánszky Jenő Stadionban. Története A szobor felállításának ötlete a Dorogi Bányász Sport Club fennállásának 50. éves évfordulójával, valamint a stadion rekonstukciós munkálataival hozható összefüggésben. A Labdarúgó-szobor Hajdu Sándor szobrász alkotása, aki a neves, nemzetközi hírű és elismertségű szobrász, Hajdu István testvére. A szobrot, amely aluminiumból készült 1967-ben, a dorogi stadion délkeleti kanyarulatában, a lelátó tetején helyezték el. Tekintve, hogy a különböző források évszámot nem tartalmaznak, csak egyetlen helyen, az alkotó műveit méltató portálon szerepel keltezés, így egyelőre ezt az évszámot vagyunk kénytelenek irányadónak tekinteni és feltüntetni. Magassága meghaladja a 3 métert. Talapzatát egy másfél méter magas kőből készült alap képezi. A szoboralakhoz egy labda is tartozik, aki éppen akcióban van. A helybeliek közül sokan "Buzánszky-szobornak" nevezték, de valójában nem konkrét személy tiszteletére készült, hanem egyfajta szimbólum és mementó a dorogi sport sikeréhez és a klub tiszteletére. 2002-ben, a stadion általános rekonstrukciója keretében felújították. 2014-ben, a klub centenáriumának alkalmából számos felújítás és fejlesztés történt. Ennek részeként a szobrot közel fél évszázadot követően leköltöztették a délkeleti kanyar tetejéről és közvetlenül a délkeleti kanyar korzója felett került új helyére. Ezáltal testközelbe került az alkotás, amely a sporttörténelmi értékén túl, újabb szerepkörrel is fel lett ruházva. Ugyanis innentől fogva egyfajta kegyhellyé is vált, ahová virágokat, koszorút és mécseseket helyeznek el a szurkolók. Forrás Archivált másolat. [2013. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 1.) Szabó Gyula: A Dorogi stadion története (2002). Közhírré Tétetik: 100 éves kapu Artportál: Hajdu Sándor Lattarico Lattarico község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Cosenza megyében. Fekvése A megye nyugati részén fekszik. Határai: Bisignano, Fuscaldo, Luzzi, Montalto Uffugo, Rota Greca, San Benedetto Ullano, San Martino di Finita és Torano Castello. Története A település alapítására vonatkozóan nincsenek pontos adatok. Egyes történészek szerint az ókori, bruttiusok által alapított Hetriculum helyén épült fel, amelyről Titus Livius is említést tett írásaiban. Első írásos említése a 14. századból származik Lactorrici néven. A 19. század elején, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust Montalto Uffugo része lett, majd hamarosan elnyerte önállóságát. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Palazzo Marsico San Nicola-templom Immacolata Concezione-templom 2891 McGetchin A 2891 McGetchin (ideiglenes jelöléssel 1980 MD) egy kisbolygó a Naprendszerben. Carolyn Shoemaker fedezte fel 1980. június 18-án. Kisvonat A kisvonat közúti, gumiabroncsos tömegközlekedési eszköz, mely egy vontatóegységből és egy vagy több vontatott kocsiból áll. Általában kis távolságú személyszállításra használják turisztikai látnivalók környékén, városközpontokban, üdülőtelepeken, vidámparkokban; ritkábban plázákban, gyárakban, egyetemvárosokban. A városnéző kisvonatokat gyakran 19. századi vonatnak „álcázzák”, ekkor a vontatóegység gőzmozdonyra hasonlít. Története Bár reklámcélokra már az 1920-as években is használtak gőzvonatnak álcázott közúti járművet, a mai értelemben vett kisvonatok az 1960-as években jelentek meg. Európában a jármű egyik első készítője a Dotto Trains volt; Ivo Dotto 1966-tól kimondottan turisták szállítására szánt, gumiabroncsos kisvonatokat gyártott. 1972-ben már több európai országban árulták, és a 20. század végén elektromos járművek is megjelentek. Jellemzői A kisvonat egy belső égésű motoros, vagy újabban elektromos vontatóegységből áll, melyhez vonóhoroggal egy vagy több, egymáshoz kapcsolt kocsi csatlakozik. A kocsik követik a vontató nyomvonalát; hosszabb szerelvényeken a kocsik kerekei is kormányozottak. A turistáknak szánt, személyszállító kisvonatok vontatójának karosszériája általában gőzmozdonyhoz hasonlít. Ezeket a szerelvényeket élénk színekre festik, vidámparkokban a kinézet vagy a festés gyakran valamilyen rajzfilmhőst idéz – ilyen esetekben maga a kisvonat is egy látványosság. A tipikus városnéző vonatok két vagy három kocsit vontatva néhány tucat személy szállítására alkalmasak, végsebességük 25 km/h körül van (vagyis lassú járműnek számítanak), vezetésükhöz D kategóriás (autóbuszra érvényes) jogosítvány szükséges. A svájci Gruyères-ben a járművek elől lezárt történelmi központban kizárólag kisvonatok bonyolítják le a tömegközlekedést. Hasonló járműveket teherszállításra is használhatnak, ahol gyakran kell kevés tárgyat kis távolságra mozgatni: például gyárakban áruszállításra, vagy repülőtereken csomagszállításra. Zhoř (Píseki járás) Zhoř település Csehországban, Píseki járásban. Zhoř Přeborov, Chyšky, Přeštěnice és Milevsko településekkel határos. Lakosainak száma 298 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Váci Piarista Gimnázium Gróf Kollonits Zsigmond váci megyés püspök 1714-ben alapította a váci piarista gimnáziumot és rendházat. A piaristákkal kötött szerződés értelmében a rend megbízást kapott a plébánia vezetésére, illetve helyet a rendházuk, saját templomuk és az iskola felépítésére, amelyben az alapismeretektől kezdődően szónoklatot, a számtant és ének-zenét tanítottak. Ha az egyházmegyének szüksége volt rá, erkölcstant és hitvitát is tanítottak, részt vettek a körmeneteken és az énekkarban és az alapító lelki üdvéért tartott szentmisén. A rendház a "legszentebb Szentháromság" tiszteletére létesült. Ezen kívül a szerződés részét képezte az a kitétel is, hogy a rend nem sértheti az alapító, azaz a püspök világi jogait (tized, vám, mészárszék, italmérés). A piaristák 1719. november 1-jétől már nem vezették a plébániát, ezért anyagi forrásaik megcsappantak. Az egyházmegye irányítását 1720-ban Berkes András nagyprépost és püspök veszi át a Rómába távozott Kollonits Zsigmondtól. 1725-ben Berkes András két telket ajándékozott a piaristáknak, sőt saját házát is felajánlotta, és saját költségén iskolai célokra alakíttatta át. Még 1725-ben Berkes András tette le a piarista templom alapkövét, amelynek szentélyét illetve a rendházat két évvel később ő avatta fel. 1739-től a pestisjárvány miatt három évig szünetelt az oktatás. Gróf Migazzi Kristóf 1757. június 2-án lett váci püspök, mind a város mind a váci piarista iskola talán egyik legnagyobb jótevője. Mikor elnyerte a bécsi érsekséget és a bíborosi méltóságot, a két rábízott egyházmegye felvirágoztatásán dolgozott. 1761-ben Migazzi végleg Vácra került, mint a váci egyházmegye örökös adminisztrátora. Személyek Egykori neves diákok Kovács Vince (1886–1974) váci püspök Endrey Mihály (1905–1977) váci püspök Kacziba József (1914–1989) püspök, győri apostoli adminisztrátor Marosi Izidor (1916–2003) váci püspök Buj Emese Buj Emese (Gyula, 1972. szeptember 10. –) válogatott labdarúgó, hátvéd. Pályafutása A válogatottban 2005-ig három alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság 2.: 2001–02, 2002–03 3.: 2003–04 Magyar kupa győztes: 2003, 2004 döntős: 2005 Statisztika Mérkőzései a válogatottban Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek. Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h.u. – hosszabbítás után. Tisztes honpolgárok A Tisztes honpolgárok (Gente di rispetto) 1975-ben készült színes, olasz bűnügyi dráma, melyet Magyarországon is bemutattak. Luigi Zampa filmje Giuseppe Fava (1925–1984) azonos című regényéből készült: a szerzőt később a maffia megölette. A női főszerepet az amerikai Jennifer O’Neill játssza, partnerei az olasz Franco Nero és az angol James Mason. A cselekmény Elena Bardi, a gyönyörű fiatal tanítónő egy szicíliai kisvárosban vállal munkát. Egy rámenős férfi már útban a város felé, az autóbuszon tolakodóan viselkedik vele, Elena azonban elhárítja a közeledést. A busz este érkezik meg a városba. Elenát egy férfi várja, aki elvezeti új otthonába, egy szépen, bár kissé régimódian berendezett kertes házba. Másnap az iskolában megismerkedik új kollégáival, akik közül a jóképű Michele különösen mély benyomást tesz rá. Meglepődve tapasztalja azonban, hogy osztályában alig néhány gyerek van jelen: a többség hiányzik. Mint kiderül, nem gyerekes csínyből vagy betegség miatt vannak távol a hiányzók, hanem otthon segítenek a szüleiknek. Némelyik család például annyira szegény, hogy csak egyetlen ruhájuk van a gyerekeknek, amelyben hol az egyik, hol a másik megy iskolába. Munka után Elena felkeresi szállásadóját, az idős Bellocampo urat, aki szótlan mindenesével él egy hatalmas házban. A férfi szeretettel fogadja a fiatal tanítónőt, és esze ágában sincs lakbért kérni tőle, hiszen ő is azt szeretné, ha Elena a munkájával hozzájárulna a szellemi elmaradottság felszámolásához. Miután távozik Bellocampótól, Elenát a város főterén a nyilvánosság szeme láttára inzultálja a buszról ismert tolakodó férfi. A temperamentumos tanítónő felháborodottan utasítja vissza rámenős hódolóját, akit még aznap este holtan találnak a főtéren egy széken ülve, homlokában egy golyóval, szájában egy szál virággal. Mivel a délutáni incidensnek számos szemtanúja volt, a rendőrség hamar eljut Elenához, sőt más nyommal nem is rendelkeznek. A kihallgatás után Elena visszatér az iskolába, ahol a tegnap még oly kimért igazgató feltűnő megértéssel és segítőkészséggel fogadja. Néhány nappal később, egy esős délután Elenát az iskola előtt zord külsejű férfiak várják egy kocsiban. Az ijedt tanítónő megkéri Michelét, hogy kísérje haza. Sikerül lerázniuk autós követőiket, és a pár a nő ágyában köt ki. Később Elena újra felkeresi Bellocampót, aki lakásának zsalugáterei mögül bemutatja neki a kisváros képmutató hatalmasságait. Vajon gyilkos lenne valamelyikük? Egy rámenős újságíró interjút akar kérni Elenától, ám a nő ingerülten visszautasítja. Az Elena lakása körül ólálkodó zsurnalisztát egy éjjel ismeretlenek összeverik. A nő otthona ablakából szemtanúja lesz a támadásnak. Másnap Bellocampo kocsival elviszi a külvárosba, ahol Elena a saját szemével győződik meg arról, milyen nyomorban élnek a tanítványai. Az anyák – látván a fiatal tanítónő segítő szándékát – Elena közbenjárását kérik a városi hatalmasságoknál problémáik megoldásában. A lelkiismeretes nő a nyomornegyedből rögtön a városházára megy. A hivatalnokok túláradó szívélyességgel fogadják, de Elena átlát rajtuk, és nyíltan megmondja, milyen segítséget vár tőlük a szegények érdekében. Este van már, mikor hazaindul. A főtéren két férfi támadja meg egy motoron: előbb csak fellökik, majd a hajánál fogva többször végighúzzák a földön a motor után. A szemtanúk nem kelnek a nő védelmére, aki összetörve, egyedül támolyog haza. A két motorost aznap éjjel holtan találják a főtéren: mindkettőt fejbe lőtték. A nyomozást végző felügyelő másnap dühösen hallgatja ki Elenát, de nem tud rábizonyítani semmit. Kiderül viszont, hogy Elena közbenjárása a hivatalban nem volt eredménytelen: a hálás anyák nyilvánosan mondanak neki köszönetet, és tanítványai rövidesen már kivétel nélkül megjelennek az iskolában. A félelem azonban még nem tűnik el Elena életéből: egy ijesztő külsejű, alacsony férfi kezdi követni. Amikor Elena megpróbálja kérdőre vonni, a férfi gyorsan felszívódik. E nehéz napokban sajnos Michele gyávának bizonyul, nem áll ki Elena mellett, és ezt a szókimondó nő a szemébe is mondja. Közben szinte észrevétlenül növekszik a tanítónő befolyása: a nagy hatalmú Cataudella képviselő személyesen keresi fel őt, Elena pedig tudja, hogyan kell beszélni vele. S meg is lesz az eredmény: a város környékén rövidesen nagyszabású építkezések fognak kezdődni, melyek munkát adnak majd az embereknek. Úgy tűnik, mindenki boldog és elégedett, ám ekkor színre lép az újságíró, aki feltárja Elena előtt, hogy valójában ki és mi áll a különös gyilkosságok és a gyors ütemű fejlődés mögött… Magyar kritikai visszhang „Nincs a titkokkal bajom. Nélkülük elképzelhetetlen lenne egy izgalmas, kalandos film. Bajom csak a »csavarásokkal« van. Mintha az írók és a rendező semmit sem éreztek volna elégnek, mintha elveszítették volna a szakmai tudás és az ízlés korlátjait. […] Szinte mindent az irrealitás irányába fokoztak. A gyilkosságok egyetlen szemtanúja amolyan púpos »notre-dame-i toronyőr«, a hullákat székre és motorkerékpárra ültetve teszik közszemlére a város főterén, a gonosz szenátor kitűnően ismeri a klasszikusokat, a lusta gyerekek egyszerre megjavulnak, a mohó és szenvedélyes szerelmesek még vetkőzőművészek is lehetnének valamelyik kabaréban. Kicsit sok ez a jóból…” (Kuczka Péter kritikája. Film Színház Muzsika 1977/35, 1977. augusztus 27., 4. oldal) Főszereplők Jennifer O’Neill (Elena Bardi) Franco Nero (Michele Belcore, a „Professzor”) James Mason (Bellocampo) Orazio Orlando (a felügyelő) Aldo Giuffrè (Maresciallo) Claudio Gora (Cataudella képviselő) Luigi Bonos (Canaino) Carla Calò Gino Pagnani (Profumo) Franco Fabrizi (Sanguedolce doktor) Oreste Baldini Alessandro Maugeri Rosario Bonaventura Lino De Agró Fernando Jelo (Villara) Grúzia adórendszere Grúzia adórendszere központi és helyi adókat foglal magába; összesen hat különféle adónem létezik. Az állam legfontosabb bevételei a központi adókból származnak; 2012-ben az adóbevételek 55%-a származott az általános forgalmi adóból, 39%-a pedig a személyi jövedelemadóból és a társasági adóból. Az adóbevételek a bruttó hazai termék (GDP) 24,1%-át tették ki. Az ingatlanadót helyi szinten szedik be; az adó alapja az ingatlan piaci értéke, a mértékét a helyi hatóság a tulajdonos jövedelmétől függően szabályozza. A személyi jövedelemadó mértéke a jövedelem nagyságától függetlenül 20%. Egyes jövedelemfajtákra az adó mértéke 5% (például az osztalék- vagy kamatbevételre) vagy 10% (például ingatlan bérbeadásából vagy lakóingatlan eladásából származó jövedelemre). Társadalombiztosítási hozzájárulás nem létezik. Ajándékozási és öröklési illeték nem létezik. Az általános forgalmi adó általános kulcsa 18%. Ez alól kevés kivétel van; az orvosi ellátás, az export és az oktatás adómentes. A gyártó illetve importáló cégek a forgalom nagyságától függetlenül alanyai az általános forgalmi adónak, viszont a 100 000 lari (GEL) alatti forgalom adómentes. Egyes luxuscikkekre (például bor) illetve a környezetet károsító termékekre (például üzemanyag) jövedéki adót vetettek ki. A társasági adó kulcsa egységesen 15%. Bujanov Bujanov település Csehországban, a Český Krumlov-i járásban. Bujanov Rožmitál na Šumavě, Dolní Dvořiště, Kaplice és Omlenice településekkel határos. Lakosainak száma 567 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Kiknur Kiknur (oroszul: Кикнур) városi jellegű település Oroszország Kirovi területén, a Kiknuri járás székhelye. Lakossága: 4970 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése A Kirovi terület délnyugati részén, Kirov területi székhelytől 300 km-re, a Nagy-Koksaga (a Volga mellékfolyója) felső folyása mentén helyezkedik el. A legközelebbi város a 45 km-re keletre lévő Jaranszk, a legközelebbi vasútállomás Sahunyja (60 km), a Kirov–Nyizsnyij Novgorod vasútvonalon. Története Marik településeként keletkezett 1555-ben. A mari nyelvű név jelentése: 'kéz és mező'; de lehet 'szürke' és 'mező' is. Korábban említették Osminszkoje és Blagovescsenszkoje néven is. Az utóbbi név első fatemplomára utal, melynek helyén 1777-ben új fatemplomot emeltek, 1853-ban pedig kőből építették fel az új templomot. 1902-ben voloszty (alsó szintű közigazgatási egység) központja, a szovjet közigazgatási reform után pedig, 1929-ben járási székhely lett. 1959-ben a járást megszüntették, majd 1965-ben újra megalakították. Ludza Ludza (németül:Ludsen, oroszul:Люцин) város Lettországban, az ország egyik legrégebbi települése, a Ludza járás székhelye. Fekvése Ludza a Latgalei fennsíkon helyezkedik el Rēzekne közelében. A terület rendkívül gazdag tavakban. A város két azonos nevű tó között, a Nagy Ludza tó (Lielais Ludzas ezers) (846,4 ha), és a Kis Ludza tó között (Mazais Ludzas ezers) (36,5 ha) található. De a Ludza járásban még további tavak is találhatók: Dunakļu tó (82,7 ha), Zvirgzdenes tó (134,2 ha), Runtortas tó stb. Története Ludzát először 1177-ben említi egy orosz krónika. A Livóniai Kardtestvérek rendje 1399,-ben a meglévő latgal erődítményt felhasználva várat épített Ludzában. Ez az Orosz területekre vezető kereskedelmi utak védelmére épült vár volt a Livóniai Kardtestvérek rendjének a leghatalmasabb erődítménye. 1481-ben elfoglalták az orosz seregek és részlegesen lerombolták, de 1525-re ismét megerősítette a lovagrend. Véglegesen 1656-ban az Orosz-Svéd háborúban foglalták el az oroszok és I Alekszij parancsára ismét lerombolták. 1777-ben Nagy Katalin cárnő emeli a települést városi rangra Látnivalók A Livóniai lovagrend várának romjai. Silbermond A Silbermond egy 1998-ban alakult német pop-rock együttes (ekkor még az Exakt nevet viselte). 2002-től nevezik magukat Silbermond-nak. Legismertebb dalaik a Symphonie, Das Beste és az Irgendwas bleibt. Eddig több mint három millió lemezt adtak el. Többször is elnyerték több ország VIVA Comet-díjait. Történet Kezdetek A Silbermond tagjai a szülővárosukban megrendezett zenei projekten, a Ten Sing-en találkoztak, ahol a fiúk egy zenekarban játszottak, Stefanie pedig egy kórusban énekelt. Rövid időn belül egy másik énekesnő és egy billentyűs csatlakozásával megalapították az Exakt nevű zenekart. 2000-ben azonban a másik énekesnő és a billentyűs kilépett az együttesből, így ismét négyen maradtak és a keresztneveik kezdőbetűiből megalkotott JAST néven zenéltek tovább. Ezután több zenei versenyen is részt vettek, ahol még első helyet is sikerült szerezniük (Beat 2000, Music Act 2001). Azonban rövid időn belül rádöbbentek arra, hogy angoltudásuk nem elegendő arra, hogy ki tudják vele fejezni zenéjük valódi mondanivalóját. Végül a dobos, Andreas 2002-ben egy német nyelvű szöveggel érkezett a próbaterembe és a német szöveggel megszületett a Silbermond. 2004–2005: Verschwende deine Zeit 2004 márciusában került a lemezboltokba első kislemezük, mely a mach's DIR selbst címet kapta. Eközben Jeanette Biedermann előzenekaraként harminckilenc fellépés keretében megmutathatták magukat a nagyközönségnek Németországban, Ausztriában, Svájcban és Olaszországban. Verschwende deine Zeit című debütáló albumuk, valamint Durch die Nacht és Symphonie nevű kislemezük megjelenésével a zenekar megerősítette pozícióját a német zenei életben és megjelentették az első koncert dvd-jüket is. 2005. július másodikán Berlinben adtak élőkoncertet, és még aznap este Münsterben a szabad színpadon is felléptek. 2006-2007: Laut Gedacht Második lemezük, amely a Laut Gedacht nevet kapta, már 2006 tavaszán megjelent és rövid időn belül a toplisták élére került Németországban. Két kislemezük (Unendlich és Meer Sein) megmutatta az együttes változatosságát, jelentős rajongótábort eredményezett nekik és egész Németországban ismertté tette őket. Das Beste című daluk 2006 őszén jelent meg, több hétig uralta az első helyet és valószínűleg egy a legnépszerűbb esküvői dalok között a német nyelvű országokban. Az album kiadását szintén egy koncert dvd és egy sikeres turné követte. A 2007-es év további sikereket hozott a Silbermondnak, A Das Beste című dalt az év slágerének választották, valamint a legjobb élő nemzeti előadó díját is hazavihették. 2009-2010: Nichts Passiert A harmadik albumuk megjelenéséig már több idő telt el. Ennek az volt az oka, hogy féltek attól, hogy csak ismételnék magukat és attól, hogy nem lesz elég jó a lemez. A félelem alaptalan volt, hiszen a Nichts Passiert nevű újabb albumuk és az Irgendwas bleibt című kislemez is az előzőekhez hasonlóan jó helyen végzett a toplistán. Másik kislemezük Ich bereue nichts néven került a boltok polcaira, majd nem sokkal később a német kislemezek toplistájának huszadik helyét is sikerült elfoglalnia. A Nichts Passiert turnéval ismét egy sikeres koncertsorozatot könyvelhettek el a zenekar tagjai. Himmel Auf Himmel Auf című negyedik albumuk 2012 tavaszán jelent meg. Szintén ezt a nevet kapta a kislemez is, ezt követte még két másik single, mely a Für dich schlägt mein Herz és a Ja nevet kapta. Stílus A Silbermond zeneileg a pop-rock műfajába sorolható. A szövegek német nyelven íródnak. A kislemezek főleg balladák, mint például Symphonie, Unendlich, Durch die Nacht vagy Das Beste, azonban vannak gyorsabb számaik is. A legtöbb számot Andreas Nowak und Thomas Stolle írják. Boráros tér HÉV-állomás A Boráros tér egy budapesti HÉV-állomás, melyet a MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zrt. (MÁV-HÉV) üzemeltet. Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel Villamos: 2 , 4 , 6 Busz: 15 , 23 , 23E , 54 , 55 , 115 , 212 Éjszakai busz: 918 , 923 , 979 , 979A Hajó: KH–50 Az 1920-as évek második felének koncepciója volt a keréken és lánctalpon egyaránt működtethető harckocsi. A csehszlovák Škoda Művek KH–50 típusjelű járműve ennek jegyében keletkezett. A futómű egyediségét az jelenti, hogy a lánctalp leszerelése nélkül, csupán négy kiegészítő kerék felszerelésével lehetett kerékre tenni. A sajátos megoldásokkal bíró típus nem került továbbfejlesztésre. Egyéb adatok Hasmagasság: 0,35 m Mászóképesség: 45° Lépcsőmászó képesség: 0,6 m Gázlóképesség: 1 m Árokáthidaló képesség: 1,8 m Üzemanyagtartály: 160 l Tenisz a 2009. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon A 2009. évi nyári európai ifjúsági olimpiai fesztiválon a tenisz mérkőzéseket Tamperében rendezték. Oláh András (író) Oláh András (Hajdúnánás, 1959. január 21. –) magyar költő, író, pedagógus. Szülei: Oláh András és Mezei Julianna. Iskolái A Kőrösi Csoma Gimnáziumban érettségizett Hajdúnánáson. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát. Mátészalkán él. Irodalmi tevékenysége Az 1980-as évek közepe óta publikál rendszeresen. Ír verseket, novellákat, drámákat, recenziókat. Írásai megjelentek egyebek mellett az Alföld, a Bárka, az Életünk, az Irodalmi Jelen, a Hitel, a Holmi, Jel, a Kalligram, a Kolozsvári Helikon, a Kortárs, a Látó, a Liget, a Lyukasóra, a Magyar Napló, a Mozgó Világ, a Műhely, a Műút, a Napút, a Palócföld, a Pannon Tükör, a Parnasszus, a Prae, a Sikoly, a Somogy, a Spanyolnátha, a Székelyföld, a Tekintet, az Új Forrás, a Várad, a Vigília, a Vörös Postakocsi, az Agria, a Dunatükör, a Híd, a Szegedi Lap, a Dunai Limes, az ÚjNautilus, és a kárpátaljai Együtt hasábjain. Több antológiában is szerepelt. A Partium irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője. Egyesületi tagságai Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Szabolcsi Írók Társaságának (SZIRT), a Művészetbarát Egyesületnek, elnökségi tagja a Kölcsey Társaságnak. Művei Április bolondjai (Magyar Napló Kiadó, Bp. - 2017) A spanyolfal mögött. Esszék, kritikák, recenziók ; Hungarovox, Bp., 2017 A szökevény / Az utolsó játszma (Hungarovox Kiadó - 2014) Idegen test (Hungarovox Kiadó - 2013) Anyagfáradtság (Hungarovox Kiadó – 2010) Közjáték vagyunk /Ötven év – ötven vers/ Hangoskönyv (Hungarovox Kiadó – 2009) A CD-melléklet előadói: Pathó István Jászai Mari-díjas színművész és a Hangraforgó együttes Érintetlenül (Hungarovox Kiadó – 2008) Gyalogáldozat (Kráter Kiadó – 2007) Átokverte (Magyar Napló Kiadó – 2006) Fagyöngy és jégcsapok (Kráter Kiadó – 2005) Egy filmszalag vége (Felsőmagyarország Kiadó – 2002) Szilánkok (Kráter Kiadó – 2000) Álarc a csönd (Felsőmagyarország Kiadó – 1997) Antológiák Az év versei - 2017 (Magyar Napló Kiadó - 2017) Az év versei - 2016 (Magyar Napló Kiadó - 2016) Az év versei - 2015 (Magyar Napló Kiadó - 2015) Ugyanaz a föld (Kölcsey Társaság – 2014) Az év versei - 2013 (Magyar Napló Kiadó - 2013) Az év versei - 2012 (Magyar Napló Kiadó - 2012) A remény rabjai (Zrínyi Kiadó, Budapest – 2008) Ki vált meg minket? /Szabolcs-szatmár-beregi költők antológiája/ (Nyíregyháza – 1996) A mindenség zenéje /Magyar költők versei Bartók Béláról/ (Debrecen – 1995) A hetedik napra (Vásárosnamény – 1993) Díjai Ady Endre-díj (2017) Ratkó József-díj (2016) Salvatore Quasimodo költőverseny különdíja (2016) a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium nívódíja (Batthyány-pályázat – 2007) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának drámapályázatán 3. helyezés (2004) Bánkuti Miklós-díj (2011) Quasimodo-oklevél (2008 – 2010 – 2013 – 2014) Róla Jahoda Sándor: Bírálat a bírálatokról (Ezredvég - 2017/6) Sz. Tóth Gyula: Körbolondozók (Agria - 2017/3) Lajtos Nóra: Múzsacsókok karneválja (A Vörös Postakocsi - 2017) Csordás László: Lépések a másik felé (Együtt - 2015/5) Bertha Zoltán: Oláh Andrásról (Partium - 2015/5) Barna T. Attila: Hosszú haj, kőbányai (Magyar Nemzet – 2015) Handó Péter: Tartás a halál ellenében (Partium – 2015/1) Kelemen Lajos: Érzékenység és hajszás ihlet (Bárka – 2014/2) Sz. Tóth Gyula: Idegen test (Agria – 2013/2) Futaky László: Idegen test (SZSZB-i Szemle – 2013/4) Iancu Laura: Vérszegény közöny (Hitel – 2013/9) Handó Péter: Szindbádi szerepben (Vörös Postakocsi 2011. ősz) Farkas Gábor : Hétköznapi szerepek (Zempléni Múzsa 2011/2) Sz. Tóth Gyula: Kőben sóhajtozó fagyöngyök - Visszapillantás Oláh András költészetére (POLISZ 2011. február 131. szám) Lőrincz P. Gabriella: Anyagfáradtság(Együtt (2011/3)) Zsirai László: Fegyelme őrzi a lélek erejét(JEL - 2011/2) Pósa Zoltán : A megcsalt Szindbád panaszai (Magyar Nemzet - 2010. augusztus 4.) Luzsicza István: Ima és Álarc (NAGYÍTÁS - 2010/3.) Hamar Péter: A közjáték után folytatódik a darab (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle - 2009/4.) János István: Közjáték vagyunk (Vörös Postakocsi - 2009) Pósa Zoltán : Vörösmarty tónusában (Magyar Nemzet - 2009. augusztus 21.) Antal Balázs: Egyetlen célom volt... (Vörös Postakocsi - 2009) Kelemen Lajos : Fölötte minden gyanúnak (HITEL - 2009/7.) Bágyoni Szabó István : Érintetlenül (POLÍSZ - 125.) Borbély András : A gyalogló szubjektuma (Irodalmi Jelen - 2008/10.) Sz. Tóth Gyula: Pille rácsok között (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle - 2008/3.) Antal Attila : Hétköznapok és álmok (Agria - 2008/3.) Antal Balázs: Helyzetjelentés Keletről (Vörös Postakocsi - 2008/1.) Handó Péter: Közjáték (Palócföld - 2008/1.) Véghelyi Balázs : Átokverte emberek (Agria - 2008/1.) Sz. Tóth Gyula: Elnyelni könnyeinket végre (HITEL - 2007/9.) Felhős Szabolcs: Isten soha nem siet, soha nem késik (Partium – 2003/Tél Fecske Csaba : Tragikus közjáték Magyar Napló Laczkó András : Írók és iskolák – II. (NAP Alapítvány – 2002.) Antal Attila : Oláh András új verseskötetéről (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle – 2000/4.) Szüts Zoltán: Hit és pánik (Vigilia – 1999/3.) Antal Attila : Emlékek pora, álmok hamuja (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle – 1998/4.) Futaky László: Négy arc, négy verseskötet ((Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle – 1998/3.) Fecske Csaba : Álarc a csönd (Észak-Magyarország – 1998. június 23.) Felhős Szabolcs: Hallgatásunk is lázadás (UNÉL – 1997/8-9.) Szávai Géza : A líra inflációja (Új Magyarország – 1993/62.) Batári Gábor : Üzenet Orpheusnak (Jel – 1993/3.) Heinrich Heppe Heinrich Ludwig Julius Heppe (Kassel, 1820. március 30. – Marburg, 1879. július 25.) német protestáns teológus. Életútja A marburgi egyetemen végezte teológiai tanulmányait, ugyanitt nyert tanári képesítést 1844-ben. Szülővárosában segédlelkész volt, majd ugyanott lett 1850-ben rendkívüli, 1864-ben rendes teológiai tanár. Egyik főérdeme azon kitartó harc, melyet Vilmar és hívei papuralmi és túlzó lutheri iránya ellen folytatott. Művei leginkább a reformáció történetével foglalkoznak. Művei Die 15 Marburger Artikel vom 3. Okt. 1529, nach dem wiederaufgefundenen Autographon der Reformatoren verüffentlicht (1847) Geschichte der Hessischen Generalsynode von 1568-82. (1847-48, 2 köt.) Die Restauration des Katholicismus in Fulda (1850) Dei confessionelle Entwickelung der altprot. Kirche Deutschlands (1858) Geschichte des deutschen Protestanismus (2. kiad. 1865-66, 4 köt.) Kogmatik des deutschen Protestantismus im 16-ten Jahrhundert (1857, 3 köt.) Geschichte d. deutschen Volksschulwesens (1857-1859, 5 köt.) Theodor Beza, leben u. ausgewählte Schriften (1861) Philipp Melanchton, der Lehrer Deutschlands (1867) Zur Geschichte der evangel. Kirche Rheinlands u. Westfalens (1867-70, 2 köt.) Geschichte der theologischen Facultät zu Marburg (1873) Dei presbyteriale Synodalverfassung d. evang. Kirche in Norddeutschland (2. kiad. 1874) Geschichte der queitistischen Mystik in der katolischen Kirche (1875) Kirchengeschichte beider Hessen (1876-78, 2 köt.) Neubearbeitung von Soldans Gescichte der Hexenprocesse (1880, 2 köt.) Forrás Bokor József (szerk.). Heppe, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X Észak-iraki offenzíva (2014. augusztus) 2014. augusztus 1. és 15. között az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) Észak--Irakban tovább bővítette az ellenőrzése alatt álló területek méretét. A Moszultól északra és nyugatra fekvő területeken megszerezték Zumart, Szindzsárt, Wanat, a moszuli gátat és Kochot. Moszultól délre illetve keletre Bakhdida, Karamlish, Bartella and Makhmour. Az offenzíva eredményeképp 100.000 kereszténynek kellett elhagynia az otthonát, 200.000 jeziditát elüldöztek Szindzsárból, 5.000 férfit kivégeztek, 5-7000 nőt rabszolgasorba kényszerítettek, és több ország harct indított az ISIL ellen. Iraki Kurdisztán Regionális Kormányának egyik tagja szerint az ISIL augusztusi szindzsári támadása mögött sokkal inkább demográfiai és stratégiai okok húzódtak meg, semmint vallásik. Az ISIL ki akarta űzni a kurdokat a stratégiai kurd területekről, és olyan arabokkal akarta azt benépesíteni, akik hűségesek hozzá. 50.000 szindzsári jezidita a közeli Szindzsári-hegységbe menekült, ahol élelem, víz és más alapvető szolgáltatások nélkül. 35-45.000 embert közülük néhány hát alatt kimenekítettek, miután az USA bombázta az ISIL állásait, valamint a kurd Népvédelmi Egységek, a Kurd Néppárt, vagy helyettük a Pesmergák segítettek. Néhány, korábban az ISIL alá tartozó területet visszafoglaltak. Az ezt követő ellentámadásban visszafoglalták a moszuli gátat és több környékbeli várost is. Előzmények 2014-ben az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) jelentős területeket elfoglalt Irak északi részén, így például az ország második legnépesebb városát, a több mint egymillió embernek otthont adó Moszult és az ettől 200 km-re délre fekvő Tikritet. Míg a szövetségi iraki serege elmenekültek ezekről a területekről, a kurd Pesmergák a fél-autonóm kurd régión kívül Irak északi részének jelentős más területein is átvették az irányítást a központi iraki kormányzattól. Az ISIL támadása Augusztus 2. 2014. augusztus 1-jén pénteken Észak-Irak Pesmergák által felügyelt részén, Moszultól 40 km-re északnyugatra Zúmárnál az ISIL megtámadott egy ellenőrző pontot, egy közeli olajkutat, és a szintén a közelben fekvő moszuli gátat, Irak legnagyobb gátját és egyik legfontosabb energia- és vízforrását. The Peshmerga fought off ISIL, killing 100 ISIL fighters, according to Kurdish sources, but also losing 14 Peshmerga fighters. Augusztus 2–3. Augusztus 3-án az ISIL az iraki hadseregtől zsákmányolt nehéztüzérséggel a hajnali sötétségben megtámadta Zúmárt, az attól 90 km-re délnyugatra fekvő Szindzsárt, és az azt körülvevő szindzsári körzetet. Az ISIOL ezzel kiűzte innen a június óta a területet többé-kevésbé ellenőrzése alatt tartó Pesmergák seregeit. Egy Szindzsárból elmenekült ember, a polgári lakosság szóvivője azt mondta, éjszaka 250 pesmerga hagyta e a várost, és így teljesen védtelenül maradtak az ott lakók. Az ISIL augusztus 3-án megszerezte Zúmár egyik körzetében az olajkitermelő létesítményeket. Még aznap a Zúmár és Moszul között fekvő Wana is az Iszlám Állam kezére került. Ellentmondó hírek jelentek meg arról, hogy a moszuli gát még mindig a kurdok kezén van, vagy megszerezte azt is az ISIL. Augusztus 4. Az ISIL körbevette a Szindzsári-hegység közelében fekvő Kocho falut, ahol felszólították a helybélieket, hogy vagy téérjenek át az iszlám hitre, vagy meghalnak. Augusztus 6. Az ISIL 40 km-re megközelítette Erbilt, az autonóm Iraki Kurdisztán központját. Augusztus 7. Augusztus 7-én az ISIL elfoglalta a Moszultól 30 km-re délkeletre, Erbiltől 60 km-re nyugatra fekvő Qaraqosht, Irak legnagyobb keresztény lakosú városát. Ezen kívül megszerezte az innen 5 km-re fekvő Karamlisht, a Moszult mellett, attól északra elhelyezkedő Tel Keppet, és a Moszul mellett keleten lévő Bartellat. A kurdok kivonultak Qaraqoshból és a környező területekről, s ennek következtében a megijedt polgári lakosság is elkezdett menekülni a térségből. The Chaldaic archbishop of Kirkuk és Sulaymaniyah káld püspöke. Joseph Thomas azt állította, a négy város “összes lakosa” elmenekült otthonából. Az ISISL a stratégiai Makhmour]]t is elfoglalta, amely Mol és Kirkuk között, Erbitől 20 mérföldre fekszik. There were conflicting remarks—in one newspaper—as to whether ISIL had ‘seized’ the Mosul Dam or was making ‘efforts to seize’ it. A héten az ISIL más észak-iraki városokat is lerohant, és onnan kiázte a még eglévő Pesmergákat. Az USA ekkor állt neki a Szindzsár-hegységbe menekült jeziditáknak a levegőből vizet és élelmiszert ledobni. Augusztus 8-9. Augusztus 8-án az USA elkezdett légi csapást mérni az ISIL ellen, először is Erbil környékén, hogy megakadályozza az Iszlám Állam ottani térnyerését. Augusztus 9-én a légi támadások kiterjedtek a Szindzsár-hegységre is. Ekkor már a Tigrisen épített, Moszultól 40 km-re fekvő Moszuli-gátat támadta az ISIL. Iraki, kurd és amerikai ellentámadás Az USA beavatkoása Augusztus 5-én az USA elkezdett közvetlenül utánpótlásokat szállítani az iraki kurd Pesmergáknak, az iraki kormány segítségéel pdig fegyvereket juttatott el a kurdokhoz. Az USA légi támadásainak augusztus 8-i megkezdése után, 9. és 13. között az amerikai beavatkozás és az iraki, szíriai és törökorszgái kurdok erőfeszítései lehetővé tették, hogy a Szindzsár-hegységben rekedt 50.00 jeziditából 35-45 ezret kimenekítsenek. Augusztus 10-én az amerikaik légi támogatásával pesmerga setegek visszafoglalták Gwer és Makhmour stratégiai jelentőségű városait. Az amerikai gépek Makhmour környékét lőtték, így az ottani ISIL-seregeknek el kellett hagyniuk az állásaikat. A kurd Pesmergák a Kurd Munkáspárt harcosai valamint polgári önkéntesek közreműködésével visszafoglalták a falut. Augusztus 15-én az ISIL bevonult a 4. óta ostrom alatt tartott Kochoba, ahol 80 jezidita férfit gépkarabélyokkal kivégeztek, asszonyaikat és gyermekeiket pedig elrabolták. A Moszuli-gát visszakövetelése Augusztus 16-18 között az USA 35 légi támadást hajtott végre a stratégiailag kritikus Moszl-gát környékén lévő ISIL-állások ellen. Ez arra késztette az iraki és a kurd seregeket, hogy összehangoltan és fürgén haladjanak a környékéen. Augusztus 17-én az amerikaik és az irakiak támogatásával a kurdok megtámadták a gátat. A keleti részt gyorsan elfoglalták, de a harcok tovább folytatódtak. Estére az iraki és kurd seregek visszafoglalták a létesítmény nagy részét, de még hátra volt az ISIL által hátrahagyott aknák és a bombák felszedése. A repülőgépek 19 hadi járművet és egy ellenőrző pontot megsemmisítettek vagy megrongáltak a csata során. Augusztus 18-án az USA elnöke megerősítette, hogy a Pesmergák az Iraki Speciális csapatok valamint segítségével lerohanták az ISIL seregeit, és visszafoglalták a mozuli gátat. Az irakiak megtámadták Tikritet Augusztus 19-én az iraki hadsereg és szövetségeseik támadást indítottak, hogy az ISIL-től visszaszerezzék Tikrit városát. A hadművelet kora hajnalban dél és délnyugat felől indult. Délután azonban az ISIL visszaverte az offenzívát. Az iraki hadsereg még a pár hete megszerzett állásait is elvesztette a város déli részénél. Humanitárius visszhangok Augusztus 5-én iraki helikopterekről kezdtek el éleémiszert és vizet eljuttatni a Szindzsár-hegységben lévő jeziditákhoz. Augusztus 7-én az USA is elkezdett a levegőből élelmiszert és vizet szállítani a jeziditáknak. Augusztus 10-én az Egyesült Királyság is nekiállt humanitárius szállítmányokat célba juttatni Észak-Irakban. Polgári áldozatok A szindzsári hódítás alatt több száz vagy ezer férfit végeztek ki, a nőket eladták rabszolgának, 200.000 polgári lakos pedig elhagyta Szindzsárt, akik közül 50.000 a Szindzsári-hegységbe menekült. Az ISIL elrendelte, a hogy a környék jezidita lakossága térjen át az iszlámra, fizessen különleges adót, vagy nézzen szembe a halállal. Ennek következtében több tízezren hagyták el házaikat. Szindzsáron kívül például 300 családnak kellett emiatt elhagynia Koja, Hatimiya és Qaboshi falvait. Az ENSZ jelentése szerint az ISIL jeziditák lakta területeken végrehajtott tisztogatása alatt 5000 férfit lemészároltak, 5-7 ezer nőt pedig elraboltak, akiket később vagy eladtak rabszolgának, vagy a dzsihádisták kapták meg őket. Az ENSZ augusztus 7-i jelentése szerint augusztus 2. óta legalább 200.000 új menekült keresett védett területet, Irak északi, kurdok lakta részén, ahol nem érheti utol őket az ISIL. Az ISIL augusztus 7-i támadásai óta 100 000 keresztény, Irak keresztény lakosságának 25%-a hagyta el lakhelyét Qaraqoshban, a környező falvakban és Ninive kormányzóság több részén, és – minden ingóságukat hátra hagyva – valószínűleg Iraki Kurdisztánba távoztak. Helyi hivatalnokok szerint z ISIL augusztusi hadjárata majdnem eltüntette az itt élő keresztény asszír lakosságot Északnyugat-Irakból. Tüntetések A kurd és jezidita emberek támogatására világszerte több helyen tüntetéseket szerveztek, többe között Párizsban is. Romazuri A Romazuri (eredeti cím: À bras ouverts) 2017-ben bemutatott francia-belga film. A filmet Philippe de Chauveron rendezte, a főszerepben Christian Clavier látható. Franciaországban 2017. április 5.-én mutatták be, Magyarországon pedig 2017. június 8.-án. Szereplők Christian Clavier Cyril Lecomte Ary Abittan Elsa Zylberstein Nanou Garcia Ioana Visalon Mirela Nicolau Stop.Shop A Stop.Shop az IMMOEAST Immobilien Anlagen AG leányvállalata. Magyarország teljes területén foglalkozik Stop.Shop bevásárlóparkok létesítésével, bérbeadásával és azok üzemeltetésével. A Stop.Shop bevásárlóparkok nemzetközi szabvány alapján épülnek. Az ausztriai székhelyű, tőzsdén jegyzett IMMOEAST az ország vezető ingatlanvállalata, amely Közép- és Kelet-Európára helyezte befektetéseinek súlypontját. Magyarországon jelenleg 12 bevásárlóparkot üzemeltet. Tervezett áruházak Budapest Székesfehérvár Moissy-Cramayel Moissy-Cramayel település Franciaországban, Seine-et-Marne megyében. Lakosainak száma 17 630 fő (2015). Moissy-Cramayel Réau, Savigny-le-Temple, Combs-la-Ville, Évry-Grégy-sur-Yerre és Lieusaint községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gare de Roquesérière Gare de Roquesérière vasútállomás Franciaországban, Buzet-sur-Tarn településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Brive-la-Gaillarde–Toulouse-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Montastruc-la-Conseillère Gare de Saint-Sulpice-sur-Tarn Hundling Hundling település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 1339 fő (2015). Hundling Ernestviller, Guebenhouse, Ippling, Metzing, Nousseviller-Saint-Nabor, Rouhling és Woustviller községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Solar and Heliospheric Observatory A SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) egy 1995-ben elindított napfigyelő műhold, az ESA és a NASA közös programja. A Föld és a Nap közötti L1 Lagrange pontból végzi a megfigyeléseket. A földi irányítást az amerikai Goddard Űrközpontból végzik. Küldetés A SOHO indítására 1995. december 2-án került sor Atlas-2AS hordozórakétával. 1998 áprilisában meghosszabbították a küldetést. 2003-ban az ESA jelentette, hogy a SOHO adatközlő antennájának egyik irányító motorja elromlott, ezért nem mindig érkeznek adatok. Egy ilyen öreg szerkezetnél ez már nem szokatlan. 2008-ig több mint 1500 üstököst fedeztek fel a SOHO fényképein. A képeket az interneten is meg lehet találni. 1998. június 25-én a SOHO-val megszakadt a kapcsolat hibás földi utasítássorozat miatt és csak augusztus 3-án állt helyre. A SOHO utódja a 2010-ben indított Solar Dynamics Observatory. Műszerek A fedélzeten 12 tudományos műszer van: Global Oscillations at Low Frequencies (GOLF) Variability of Solar Irradiance (VIRGO) Michelson Doppler Imager (MDI) Solar UV Measurement of Emitted radiation (SUMER) Coronial Diagnostic Spectrometer (CDS) Extreme UV Imaging Telescope (EIT) UV Coronagraph and Spectrometer (UVCS) Large Angle Spectrometer Coronagraph (LASCO) Solar Wind Anisotropies (SWAN) Charge, Element, Isotope Analysis (CELIAS) Suprathermal & Energetic Particle Analyser (COSTEP) Energetic Particle Analyser (ERNE) Corrençon-en-Vercors Corrençon-en-Vercors település Franciaországban, Isère megyében. Lakosainak száma 353 fő (2015). Corrençon-en-Vercors Villard-de-Lans, Saint-Martin-en-Vercors, Château-Bernard és Saint-Andéol községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Emotional Technology Az Emotional Technology Brian Transeau (BT) elektronikus zenész negyedik albuma. Számok "The Meeting of a Hundred Yang" – 0:44 Knowledge of Self – 6:41, rhymes by Guru and Rasco Superfabulous – 4:40, vocals by Rose McGowan and Scott McCloud. Chorus vocals by BT. Live drums by Brain, bass by Tommy Stinson, and guitars by Richard Fortus Somnambulist – 4:20, vocals by BT, chorus backing vocals by JC Chasez. The Force of Gravity – 8:19, vocals by JC Chasez Dark Heart Dawning – 7:08, vocals by BT The Great Escape – 6:58, vocals by Caroline Lavelle, cellos by Caroline Lavelle and Richard Fortus PARIS – 7:51, vocals by BT, rhymes by Hutchy Circles – 4:43, vocals by BT, rhymes by Rasco, guitars by Richard Fortus, drums by Brain, and bass by Tommy Stinson The Last Moment of Clarity – 7:21, vocals by Karina Ware and BT Communicate – 5:48, vocals by Jan Johnston Animals – 7:24, vocals by BT The Only Constant Is Change – 6:16, vocals by BT KLM A KLM Királyi Légitársaság (hollandul: Koninklijke Luchtvaart Maatschappij) holland légitársaság, mely tagja az Air France–KLM-nek. A KLM központja az Amstelveen közeli Schiphol repülőtéren található. A KLM világszerte indít kereskedelmi- és teherjáratokat több mint 90 célállomásra. Ez a legrégebbi, eredeti nevén működő légitársaság. A KLM 33 000 alkalmazottat foglalkoztat. A KLM és az Air France egyesülésével jött létre 2004-ben az Air France-KLM, mely francia törvények szerint jött létre, és központja a Párizs-Charles de Gaulle repülőtéren található. Mindkét légitársaság saját neve alatt folytatja tevékenységét. Az Air France-KLM a SkyTeam szövetség tagja, az Aeroflot, Aeroméxico, Air Europa, Alitalia, China Southern Airlines, Czech Airlines, Delta Air Lines, Kenya Airways, Korean Air és a Vietnam Airlines légitársaságok mellett. Története A második világháború előtt A KLM-et 1919. október 7-én alapította Albert Plesman. Ez a légitársaság a legrégebbi, ami a mai napig eredeti nevével üzemel, annak ellenére, hogy a második világháború idejére gyakorlatilag szünetelt az üzemeltetése a Holland Antillák és a Karib-térségen kívül. Az első járatot egy bérelt De Havilland DH–16 teljesítette 1920. május 17-én a londoni Croydon repülőtér és Amszterdam között, fedélzetén két utassal. A pilóta Jerry Shaw volt. 1920-ban a társaság összesen 440 utast, 3 tonna postai küldeményt és 22 tonna rakományt szállított, alkalmazottainak száma pedig mindössze 12 volt. 1921-ben megkezdődtek a menetrend szerinti járatok európai városok között, 1926-ban már Amszterdamba, Brüsszelbe, Brémába, Koppenhágába, Malmőbe, Londonba és Rotterdamba kínáltak utakat, elsősorban Fokker F2-esek és Fokker F.III-asok használatával. A tengerentúli utak 1929-ben kezdődtek meg, az úticél Holland Kelet-India (a mai Indonézia) volt. Sokáig ez volt a leghosszabb menetrend szerinti repülőút. A járatot egy Fokker F.VIIb teljesítette annak ellenére, hogy az első nem menetrendi utat 1924-ben egy Van der Hoop vezette, H–NACC lajstromjelű Fokker F7 tette meg. 1930-ban a KLM gépein összesen 15 143 utast szállított. 1933 decemberében a légitársaság Fokker F–XVIII Pelikaan nevű gépe kb. négy nap alatt tette meg az Amszterdam és Batavia (mai Jakarta) közti távot, ami akkor rekordidőnek számított. Ennek ellenére 1934-ben ugyanezen útvonalra Douglas DC–2-eseket kezdtek használni. Ez a géptípus még ebben az évben handicap versenyt nyert a KLM színeiben a London–Melbourne útvonalon. A légitársaság első Atlanti-óceánt átszelő próbaútjára 1934 decemberében került sor Amszterdam és Curaçao között egy Fokker F–XVIII-assal. 1936-ban vásárolták az első Douglas DC–3-ast, amivel a DC–2-eseket váltották le az Amszterdam–Batavia–Sydney útvonalon. A KLM volt az egyetlen cég, amelyik polgári célokra használta a Douglas DC–5-ös repülőket 1940 májusától 1941 végéig. A KLM 1938-ban indított először járatot Manchesterbe, összekötve ezzel a várost Amszterdammal. A tárgyalások a reptér és a légitársaság között már korábban megkezdődtek, de 1934-ben, amikor Ivan Smirnoff kapitány tesztelte az akkori manchesteri repülőteret a cég számára, nem találta megfelelőnek a körülményeket a nagyobb gépek számára, amiket épp akkor készültek üzembe helyezni. Manchester városi tanácsa ezután döntött egy nagyobb és jobb leszállóhely kialakítása mellett, mely 1938-ra készült el és a KLM első úti célja lett Észak-Angliában. A második világháború idején A második világháború kitörése után Németország és Franciaország légtérzárat rendelt el, így a Bandungból érkező légipostát szállító gépek 1939. szeptember 5-től Nápolyban szálltak le. Az ide érkező leveleket ezután vonattal szállították Amszterdamba. Amikor a németek lerohanták Hollandiát, a vonatközlekedést is felfüggesztették. Olaszország 1940. június 10-én belépett a háborúba, és így Nápoly szerepét Lod vette át. 1940. július 22. és 1942. február 9. között Bandungot és Lodot heti járat kötötte össze. 1942 februárjában, Szingapúr elestével végleg véget ért a járatok indítása Holland Kelet-India és Lod között. Amikor a németek lerohanták Hollandiát, néhány a KLM gépei közül épp úton volt a Távol-Kelet felől vagy felé (legtöbb DC–3-as volt, néhány DC–2-es mellett). Több DC–3-as és egy DC–2-es is sikeresen eljutott Angliába és a cég is ide helyezte át központját. Ezek a gépek repültek Bristol és Lisszabon között a BOAC, az akkori brit légitársaság, gépeiként annak ellenére, hogy a személyzet és a legtöbb repülő is holland maradt. Az Ibis nevű, PH-ALI lajstromjelű (akkor G-AGBB-ként regisztrálva) DC–3-ast a Luftwaffe háromszor is megtámadta: 1942. november 15-én, 1943. április 19-én és végül 1943. június 1-jén, ami már végzetes volt. 1943 júniusáig a KLM/BOAC járatai összesen 4000 utast szolgáltak ki. A KLM néhány gépe a második világháború idején az ausztrál-indonéz területeken segítette a Japán felől menekülő lakosságot. A háború befejezésével 1945 szeptemberében szállhattak fel ismét a KLM menetrend szerinti járatai, amik kezdetben mind belföldiek voltak. 1946. május 2-án a KLM volt az első légitársaság, ami menetrend szerinti járatokat indított New Yorkba az európai kontinensről. Az utat egy Rotterdam nevű Douglas DC–4-es teljesítette. 1950-es évek 1950-ben a KLM-nek összesen 356 069 utasa volt. 1953-ban megalakult a KLM Üzemi Tanács, ami a cégen belül a dolgozók érdekeit védte. 1957. július 25-én elkezdték tesztelni a Douglas DC–7C típusú gépeket, amik a cég történelmében az utolsó dugattyús motorral működő járművek voltak. Az első ezzel teljesített járat 1958. november 1-jén szállt fel Amszterdamból, és Anchorage-en keresztül Tokióba repült. Ez volt egyben a légitársaság első Északi-sarkot átszelő útja is. Minden, ezen az útvonalon közlekedő pilóta egy téli túlélőcsomagot is magával vitt, amiben egy AR–10-es fegyver is volt a jegesmedvék ellen. 1959 szeptemberétől kezdődően a KLM néhány európai és közel-kelet-i járatára Lockheed L–188 Electra típusú repülőket kezdett használni. 1960-as és 1970-es évek 1960 márciusában a flottát Douglas DC–8-asokkal bővítették, 1966 novemberében pedig Douglas DC–9-esekkel. A légitársaság összesen 30 darab DC–8-ast vásárolt a gyártótól, és további hatot bérelt vagy használtan vett. Az utolsó vadiúj darab 1970-ben érkezett, az 1980-as évek végére pedig már egyik sem szolgált a flottában. A DC–9-eseket 1989 áprilisában vonták ki a cég gépparkjából. A Schiphol repülőtér új terminálja 1967 áprilisában nyílt meg. A KLM első széles törzsű repülőgépe, egy Boeing 747–206B, 1971 februárjában érkezett meg a légitársasághoz. Szintén ez év márciusában nyílt meg az amstelveeni főhadiszállás is. 1975-ben vásárolta a cég az első Boeing 747–306B Combi típusú gépét, mely mérföldkőnek számított a KLM teherszállítási részlegén. 1975-re a társaságnak több mint 16 000 dolgozója lett. 1980-as és 1990-es évek 1980-ban a KLM összesen 9 715 069 utast szállított. 1983-ban megszületett egy egyezmény a Boeinggel, hogy a társaság néhány Boeing 747–200-asának felső fedélzetét szélesítse meg. A munka 1984-ben kezdődött a Boeing everetti gyárában és 1986-ra be is fejeződött. A módosított repülők a Boeing 747–200SUD elnevezést kapták. 1988-ban a holland labdarúgó-válogatott EB győzelmének tiszteletére a KLM gépeit kivételesen narancsszínűre festették. 1989 júniusában érkezett a légitársasághoz az első Boeing 747–400. Szintén ez év júliusában a KLM 19,3%-os részesedést vásárolt a Northwest Airlines-ból, megkezdve ezzel a két társaság közti együttműködést. 1991-ben a KLM és a Northwest Airlines codeshare járatokat kezdett indítani az Észak-Atlanti térségbe. 1993-ban az évenkénti szállított utasok száma először haladta meg az egymilliót. 1994 márciusában vezették be a KLM és Northwest Airlines interkontinentális járatain a World Business Class-t, a következő év júliusában pedig megérkezett a KLM-hez a cég első Boeing 767–300ER gépe. 2000-es évek 2002-ben bejelentették, hogy megújítják a flottát. A Boeing 747–300 típusú gépeket három Boeing 747–400ER és nyolc Boeing 777–200ER váltotta és két McDonnell Douglas MD–11-est is lecseréltek, valamint még ebben az évben rendeltek hat Airbus A330–200-at is. Az első 777-es 2003. október 25-én szállt le Schipholban és az Amszterdam–Toronto útvonalon kezdték használni. Az első Airbus A330–200-ast 2005. augusztus 25-én vehette át a KLM és az Amszterdam-Washington Dulles útvonalon indult meg üzemeltetése. 2004. május 5-én született meg az Air France – KLM Group, a két légitársaság részvénycsere révén fuzionált, bár a két ligtársaság továbbra is a saját nevét használta. Az Air France révén a KLM és a Nortwest Airlines is csatlakozott a SkyTeamhez. 2007-ben a KLM a Kenya Airways-zel (melyből 26%-os részesedése van 1996. óta) közösen elkezdte használni az Amadeus nevű foglalási rendszert. Napjainkban 2010 szeptemberében a KLM bejelentette, hogy a Martinair utasszállítás-részlegét teljes egészében a KLM-be integrálják. Mind a személyzet mind pedig a járatok a holland légitársasághoz kerültek. 2011 novemberére a Martinair már csak teherszállítással és karbantartással foglalkozott. 2011 márciusában a KLM és az InselAir szerződést írt alá, melynek következtében a KLM járataira vásárolt jegyeket elfogadják az InselAir járatain is. Így a Curaçaóba és Sint Maartenba érkező KLM gépekről az utasok jegyváltás nélkül szállhatnak át az InselAir repülőire és folytathatják útjukat az InselAir úticéljaira. Flotta A KLM flottája a következő repülőgépekkel rendelkezik (2010. június 16.) Flottatörténet Hosszú fennállása során a KLM a következő típusokkal rendelkezett: A KLM-et érintő incidensek A KLM nevéhez köthető legsúlyosabb szerencsétlenség az 1977-ben bekövetkezett Tenerifei katasztrófa volt, amiben a KLM és a Pan Am egy-egy gépe összeütközött. Az esetet követő vizsgálatok azt a következtetést vonták le, hogy a KLM pilótája, Jacob Veldhuyzen van Zanten kapitány hibázott. A légitársaság elismerte a felelősséget, és kártérítést fizetett az áldozatok családjainak. Légikatasztrófák 1923 . április 24. : A H-NABS lajstromjelű Fokker F.III típusú gép eltűnt, amikor az angliai Lympone-ból Hollandia felé tartott. Feltételezhető, hogy a tengerbe zuhant. A gépen egy pilóta és két utas volt. 1927 . augusztus 22. : A H-NADU lajstromjelű Fokker F.VIII-as lezuhant az angliai Sevenoaks közelében. A tragédiában a személyzet egy tagja vesztette életét. 1934 . december 20. : Az Uliver nevű DC–2-es lezuhant az iraki Rutbah Wells közelében, megölve mindenkit a gépen. A repülő ugyanaz volt, amely ugyanebben az évben októberben megnyerte a Mac Robertson Air Race handicap versenyszámát a London–Melbourne útvonalon. Ausztráliából 1934 novemberéből tért vissza Hollandiába, a pilótákat hősként ünnepelték. Ez volt az Uliver első felszállása a verseny óta és karácsonyi leveleket szállított. 1935 . július 14. : A PH-AJQ lajstromjelű Fokker F.XXII típusú gép lezuhant Schipol mellett és kiégett. A szerencsétlenségben a személyzet 4 tagja és két utas vesztette életét, míg 14 utas menekült meg. 1935. július 20. : A PH-AKG lajstromjelű DC–2-es lezuhant San Bernardinónál. A gépen utazók (háromfős személyzet és 10 utas) közül senki nem élte túl a szerencsétlenséget. 1936 . december 9. : A PH-AKL lajstromjelű DC–2-es egy házra zuhant, röviddel a Croydon repülőtérről való felszállás után. Az incidens 15 halálos áldozattal járt. 1943 . június 1. : A BOAC egyik DC–3 típusú gépét, mely korábban a KLM PH-ALI lajstromjelű repülője volt és Ibis nek nevezték el, német Ju 88 -asok támadták meg és lőtték le a Biskay-öböl fölött. A szerencsétlenül járt Ibis a Lisszabon és Bristol közötti menetrend szerinti járatot teljesítette. A 13 utas és a négyfős KLM-személyzet eltűnt. 1946 . november 14. : A légitársaság Douglas C–47-es gépe rossz időjárási viszonyok miatt leszállás közben katasztrófát szenvedett, amit a repülőn tartózkodók közül (ötfős személyzet és 21 utas) senki nem élt túl. Az egyik utas Herman de Man holland író volt. 1947 . január 26. : A PH-TCR lajstromjelű Douglas Dakota típusú gép nem sokkal a koppenhágai felszállás után lezuhant. A katasztrófát senki nem élte túl. A repülőn utazott Grace Moore énekesnő és Gusztáv Adolf koronaherceg, VI. Gusztáv Adolf svéd király fia is. 1948 . október 21. : A KLM egy Lockheed Constellation típusú gépe (PH-TEN) lezuhant a skóciai Prestwick mellett, megölve mindenkit a fedélzeten. A repülő egy holland kisvárosról, Nijmegenről kapra a nevét. 1949 . június 23. : Egy Lockheed Constellation típusú PH-TER lajstromjelű gép az olaszországi Bari mellett szenvedett balesetet. A Roermond fantázianevű repülő a tengerbe zuhant, a fedélzetén mind a 33 ember életét vesztette. A repülőgép pilótája Hans Plesman volt, Albert Plesman alapító fia. 1949. július 12. : A PH-TDF lajstromjelű Lockheed Constellation gép Bombay mellett hegynek ütközött leszállás közben. A szerencsétlenséget senki nem élte túl, az utasok között 13 amerikai tudósító is volt. 1952 . március 22. : A PH-TBJ lajstromjelű DC–6-os Frankfurtban leszállás közben lezuhant, a fedélzeten tartózkodó 47 emberből 42 életét vesztette. A katasztrófa okát nem sikerült megállapítani. 1954 . augusztus 23. : A szintén DC–6-os PH-DFO lajstromjelű gép az Északi-tengerbe zuhant IJmuidentől nem messze. A katasztrófát a személyzet és a 21 utas közül senki nem élte túl. 1954. szeptember 5. : A 633-as járat nem sokkal az írországi Shannon repülőtérről való felszállás után a Shannon folyóba zuhant. A 46 utas és tízfős személyzet közül 28-an haltak meg. Annak ellenére, hogy a szerencsétlenség a repülőtér közelében történt, az emberek kimenekítése csak akkor kezdődött meg, miután a gép navigátora átjutva a folyón, visszament a reptérre segítséget kérni. 1957 . július 14. : A 844-es járatot teljesítő PH-LKT lajstromjelű Lockheed Super Constellation a tengerbe csapódott Biak-sziget közelében, nem sokkal a Mokmer repülőtérről való felszállás után. A személyzet 9 tagja, valamint 49 utas halt meg, a katasztrófának tíz túlélője volt. 1958 . augusztus 14. : A 607–E járat gépe New Yorkból Shannon felé tartott, amikor 180 km-re az ír partoktól az Atlanti-óceánba csapódott. A szerencsétlenséget senki nem élte túl, a gépen utazott az egyiptomi vívócsapat hat tagja is. 1968 . október 25. : A KLM Aerocarto PH-DAA lajstromjelű Douglas C–47A gép a Tafelberg-hegynek ütközött egy próbaút során. A repülőn tartózkodó öt emberből három életét vesztette. A katasztrófát motorhiba okozta. 1977 . március 27. : A Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén a Los Rodeos nemzetközi repülőtéren a KLM 4805-ös járata és a Pan Am 1736-os járata összeütközött . A katasztrófának 583 halálos áldozata volt, amivel a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után a polgári repülés legsúlyosabb katasztrófája mind a mai napig. KLM CityHopper A KLM CityHopper a KLM leányvállalata. A cég nevéhez két katasztrófa fűződik, ami halálos áldozatokkal is járt: 1981 . október 6. : A KLM CityHopper 431-es járata viharba került nem sokkal felszállás után. A gép Moerdijk közelében zuhant le, miután a repülő jobb szárnya letört a tornádóban . A katasztrófában mind a négyfős személyzet mind pedig a 13 utas életét vesztette. 1994 . április 4. : A 433-as járat Amszterdamból Cardiffba tartott, amikor a pilóták motorhibát észleltek. A gépet visszafordították, de nem sokkal a leszállás előtt a gép irányíthatatlanná vált és a kifutótól nem messze földbe csapódott. A háromfős személyzet egy tagja, valamint a 21 utas közül ketten életüket vesztették. Balesetek 1935 . július 17. : A Maraboe fantázianevű DC–2-es az iráni Bushehr városa mellett lezuhant. A balesetet mindenki túlélte. 1942 . november 15. : A KLM PH-ALI lajstromjelű DC–3-as Ibis nevű gépe a BOAC egyik járatát teljesítette (a BOAC-nál G-AGBB-ként volt regisztrálva), amikor megtámadta egy Messerschmitt Bf 110 típusú vadászrepülőgép . Az Ibis sikeresen eljutott Lisszabonba , ahol megjavították. 1943 . április 19. : Az Ibis t ismét, ezúttal hat Bf 110 vadászgép támadta meg. Koene Dirk Parmentier kapitánynak sikerült elkerülnie a támadókat azáltal, hogy az óceánig süllyedt, majd meredeken a felhőkig emelkedett. A megrongálódott repülőt ismét Lisszabonban javították meg. 1946 . november 6. : A PH-TBO lajstromjelű DC–3-as az angliai Shere közelében zuhant le, amikor a Croydon repülőteret közelítette meg. A gépen utazó 15 utas és az ötfős legénység közül mindenki túlélte a balesetet. 1952 . március 23. : A PH-TFF lajstromjelű Lockheed Constellation egyik jobb oldali propellere meghibásodott. A gép sikeresen földet ért Bangkokban és mindenkinek sikerült kimenekülnie a lángokban álló repülőből. A KLM földi személyzetének egyik tagja mentett ki egy fedélzeten maradt csecsemőt az égő roncsból. 1973 . november 25. : A KLM 861-es járatát teljesítő PH-BUA lajstromjelű Boeing 747–206B repülőt palesztin terroristák térítették el Irak felett. A gép eredetileg Amszterdamból Tokióba tartott, de Dubajban szállt le végleg. Az utasokat korábban elengedték Máltán . Az incidensnek nem volt halálos áldozata. 1989 . december 15. : A 867-es járatot teljesítő Boeing 747–400 típusú gép vulkáni hamufelhőn haladt át, miközben az alaszkai Anchorage -ban készült leszállni. A hamu miatt mind a négy hajtómű leállt, de a repülő végül sikeresen leszállt. Az incidensben senki nem sérült meg, de a gépben jelentős anyagi kár keletkezett. 2004 . november 28. : Az 1673-as járatot teljesítő PH-BTC lajstromjelű Boeing 737–400 típusú repülő felszállás közben madárral ütközött, ami megrongálta az orrfutót. A Barcelonában történő leszállás során a futó összecsuklott a Boeing súlya alatt. Az incidensben senki nem sérült meg, a repülőt azonban már nem javították meg. Oláh Ferenc (színművész) Oláh Ferenc (Obláth Ferenc, Óbecse, 1887. április 12. – Szeged, 1939. április 24.) magyar színész. Élete Óbecsén született, ahol édesapja takarékpénztári igazgatóként dolgozott. Oláh Ferenc 1905-ben tett érettségi vizsgát a szegedi állami felsőkereskedelmi iskolában, ezt követően a Kereskedelmi Múzeum szófiai kirendelségéhez utazott. Hamarosan azonban áttért a kereskedelmiről a színi pályára és beiratkozott Országos Színészegyesület színésziskolájába, majd ennek elvégzése után Bécsben és Münchenben járt tanulmányúton. Miután hazatért, Szegeden Makó Lajos társulatához szerződött. 1908. szeptember 15-én lépett színpadra, a Szókimondó asszonyságban Neiperg grófot játszotta. 1911-ig színészkedett, eközben 1909–10-ben a 46. gyalogezrednél szolgált önkéntesként. Ezután 1911–12-ben Palágyi Lajoshoz ment Miskolcra, majd 1912–13-ban Mezei Kálmánnál szerepelt. 1914-ben Észak-magyarországi színikerülethez került, az első világháborúban a fronton teljesített szolgálatot mint tartalékos főhadnagy. 1918–19-ben Debrecenben, 1919 és 1924 között Kolozsváron Janovics Jenőnél, majd 1924-től 1936-ig Szegeden játszott. Irodalmi téren is működött, cikkei az Ellenzék és Keleti Ujság című kolozsvári napilapokban jelentek meg. A kolozsvári Haladás írói Szövetkezet titkára volt, amelyből később megalakult a Szépművészeti céh. Irodalomtörténeti kutatásokat is végzett. Könyve Petőfi és a színpad . Kolozsvár, 1918. Fontosabb szerepei Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár) Petruceio (Shakespeare: Makrancos hölgy) Cassius (Julius Caesar) Jago (Shakespeare: Othello) Petur és Biberach (Katona József: Bánk bán) Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája) Orgon (Tartuffe) Strozzi (A bíboros) Joász Géza (Császár katonái) Ördög, Svengali (Trilby) Trast gróf (Becsület) Schwartze (Otthon) Moretti Carlo (Becstelenek) Giovanni (Bizánc) Hunyadi László (Árva László) A tanító (Bródy Sándor: A tanítónő) Tybalt (Shakespeare: Rómeó és Júlia) Tiszteletes (Zilahy Lajos: Süt a nap) Warwick gróf (Shaw: Szent Johanna) Bergasa Bergasa település Spanyolországban, La Rioja autonóm közösségben. Bergasa Arnedo, Herce, Bergasillas Bajera, Arnedillo, Ocón és Tudelilla községekkel határos. Lakosainak száma 147 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Dabar (Szlovákia) Dabar (1899-ig Dobrocs, szlovákul: Dobroč) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban. Fekvése Losonctól 19 km-re, északnyugatra fekszik. Élővilága A faluban két gólyafészek volt korábban, jelenleg csak egy alátét található itt. Története A falu valószínűleg a 13. század előtt keletkezett, temploma a tatárjárást követően épült. 1393-ban „Dobrocha” néven említik először, a divényi váruradalom része volt. A 15. század közepén a husziták – mivel a templom stratégiai helyzeténél fogva kedvező helyen állt – védelmi célokra alakították át és megerősítették. A falu földesurai a Széchyek, a Balassák és a Losoncziak voltak. 1469-ben Hunyadi Mátyás a divényi uradalom többi településével együtt hívének, Országh Mihálynak adta, majd az 1470-es években a Nádasdyaké lett. Nádasdy János lányának, Katalinnak halála után a birtok a királyra szállt, aki 1535-ben Várdai Pál esztergomi érseknek adományozta. 1553-ban Dobrocsnak 13 adófizető portája volt. A 16. század második felében a község a magyar–török végvári harcok határvonalára került. Gyakran érték rajtaütések, majd 1575 és 1593 között Divény várával együtt a hódoltság része lett. 1624-ben, 1657-ben és 1660-ban is Divény tartozékaként említi oklevél. 1686-ban a császár a divényi uradalmat 53 ezer aranyért Zichy Istvánnak adta. 1696-ban Dobrocs területén két malom működött, sörfőzdéje és pálinkafőzdéje volt. 1715-ben 11 parasztház és 2 zsellérház állt a faluban, ebből 10 szlovák és 3 magyar. A község pecsétje 1733-ból való. 1770-ben a Balassa, Révay, Haller, Fáy, Rakovszky, Okolicsányi, Orczy és Zichy családok a főbb birtokosai. 1787-ben 564-en lakták, 60 házában 95 család élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. Vályi András szerint: „DOBROCS. Tót falu Nógrád Vármegyében, birtokosai Gróf Balassa, Gróf Zichy, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Divinynek szomszédságában, ’s ennek filiája, határja soványas, fája tűzre, és épűletre elég, más egyéb tulajdonságaira nézve, középszerű lévén, noha folyó patakjai is vagynak, második Osztálybéli.” Fényes Elek szerint: „Dobrocs, tót falu, Nógrád vgyében, magas hegyekkel környezett szük völgyben, Divénytől 1/4, ut. p. Losoncztól 2 1/4 mfd. távolságra. Határa 6361 hold, mellyből belsőség 40 hold, szántó 4357, rét 803, erdő 1062, legelő és köves tér 99 hold. Tulajdonképeni majorság itt csak az erdő, melly cseplyés; de van a lakosok kezén 3919 irtványi szántóföld és 730 hold rét, a többi urbériség. Földje a völgyben agyagos, vadvizes és köves. A hegyi levegő éles hideg. Termékek: rozs, árpa, zab, burgonya, ázalék; a hegyeken különféle gyógyszerészi füvek; ásványból: a völgyekben trachyt, kevés mészkő, békasó, és a hegyeken itt ott gránit. A juhtenyésztés nagy virágzásban van. Lakja e falut 915 evang., 143 katholikus. Az evang. anyatemplom kőfallal keritett s goth izlésben áll egy tölgy s nyirfákkal koszoruzott hegytetőn, s már messzire látható. Hajdan a templariusok zárdájának kápolnája volt, maga a zárda a hegyoldalon terült el, mint a romok mutatják. A helység birtokosai: a divényi senioralis uradalom, özv. b. Orczy Józsefnő, gr. Zichy József, b. Balassa Sándor, gr. Kálnoky Gusztáv, Péchy Ambrus, gr. Pongrácz Borbála, gr. Eszterházy Ferencz, Fáy Zsuzsánna és b. Prónay Agnes.” Nógrád vármegye monográfiája szerint: „Dabar. (Azelőtt Dobrocs.) A vármegye legfelsőbb részén fekvő kisközség. Házainak száma 243, lakosaié 1540, a kik kevés kivétellel tótok s róm. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Vámosfalva, távírója és vasúti állomása Lónyabánya. 1467-ben Divény várának tartozékai között szerepel. 1548-ban Balassa Zsigmond birtokában találjuk. 1660-ban is a divényi uradalomhoz tartozott. 1715-ben 3 magyar és 10 tót, 1720-ban pedig két magyar és 19 tót háztartást írtak benne össze. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, báró Balassa László, gróf Balassa Pál, báró Révay László, Ráday Gedeon, báró Haller Samu, Fáy László, Rakovszky József, Okolicsányi Antal és József, báró Orczy Lőrincz és gróf Zichy Ferencz voltak a helység földesurai. A XIX. század első felében a gróf Zichy és a báró Balassa családok birtokában találjuk. Az evangélikus templom a XIV. századból való. Magas hegytetőn, Dabar és Námfalu között fekszik, magas fákkal és czinteremmel körülvéve. Bejárata gótikus és az egyik oldalán kis gótikus ablak látható. Belsejében a mennyezet XVII. századbeli díszesen festett fatáblákból áll. A különálló, fából emelt harangtorony is egyike a legrégibbeknek. A határban még egy templomnak a nyomai láthatók, melynél egy beomlott földalatti folyosóra akadunk s ez, a hagyomány szerint, a hegyen épült templomba vezetett, melyen át a pálos-szerzetesek jártak egyik templomból a másikba. Ilyen földalatti folyosó állítólag a harangtoronyból is vezetett a templomba. Ide tartoznak: Dabarhegy-, Herman-, Jávorhegy-, Kacskóhegy-, Mélyvölgy-, Nagyvölgy-, Nyiróvölgy-, Nyirjes-, Peres-, Sashegy- és Választóvölgy-irtványok.” A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. Népessége 1910-ben 1540-en, túlnyomórészt szlovákok lakták. 2001-ben 698 lakosából 692 szlovák volt. 2011-ben 650 lakosából 618 szlovák. Nevezetességei Vámosfalva felé eső határrészén, egy dombon áll a tatárjárás után épített templom. A 17. században újjáépítették, a 19. században renoválták. Harangtornya a 18. század második felében épült. A templomot ma is védőfal övezi. Nevezetessége az 1000 m magasan húzódó dobrocsi őserdő, több száz éves fenyő és bükkfáival. 975 Évszázadok: 9. század – 10. század – 11. század Évtizedek: 920-as évek – 930-as évek – 940-es évek – 950-es évek – 960-as évek – 970-es évek – 980-as évek – 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek Évek: 970 – 971 – 972 – 973 – 974 – 975 – 976 – 977 – 978 – 979 – 980 Események II. Ottó hadjárata II. Boleszláv cseh fejedelem ellen Az olmützi püspökség megalapítása SBB Ee 934 sorozat Az SBB Ee 934 egy C tengelyelrendezésű, 15 kV 16,7 Hz AC, 25 kV 50 Hz AC, 1,5 kV DC és 3 kV DC áramrendszerű villamosmozdony-sorozat. A 390 kW teljesítményű mozdonyok legnagyobb sebessége 60 km/h. Összesen 7 db-ot gyártottak 1962-ben az SBB részére. Borókacinege A borókacinege (Baeolophus ridgwayi) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a cinegefélék (Paridae) családjába tartozó, 15-16 centiméter hosszú madárfaj. Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó meleg, száraz, borókás területein él. Pókokkal, rovarokkal (melyeket gyakran röptükben kap el), magokkal és gyümölcsökkel táplálkozik. Üregekben és a bokrok sűrűjében fészkel. Márciustól júliusig költ. A fészekaljban 3-9 tojás lehet (leggyakrabban 4-7), melyeket többnyire a nőstény költ ki, 14-16 nap alatt. A mindkét szülő által etetett fiókák 16-21 nap alatt repülnek ki a fészekből, de még 3-4 hétig igénylik az etetést. Ősztől tavaszig a fiatal egyedek a magasabb vidékekről alacsonyabbakra költöznek. Alfajai Két alfaja elismert: a B. r. zaleptus (Oberholser, 1932) az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén (délkelet-Oregon, kelet-Kalifornia, nyugat-Nevada él, a B. r. ridgwayi (Richmond, 1902) – az Amerikai Egyesült Államok középső nyugati részén (dél-Idaho, keletre Coloradóig és nyugat Oklahomáig, délen délkelet-Arizonáig, Új-Mexikóig és nyugat-Texasig valamint Mexikó északi részéig). Ezen az alfajon belül egyes szerzők elkülönítik a B. r. plumbescens alfajt, mely sötétebb színével válik ki a délebbi területeken. Hagymási Zoltán Hagymási Zoltán (Szekszárd, 1964. október 22. –) korábbi magyar labdarúgó, A-licences edző. Pályafutása Hagymási Zoltán 8 évesen kezdett focizni a szekszárdi II. sz. általános iskolában. Első edzője Fertőszegi Béla volt, majd Kalász János, aki akkor a Szekszárdi Dózsa NB I/b-s csapatának a csatára volt. Végigjárta az utánpótlást. Mivel akkoriban nagyon nehéz volt bekerülni a felnőtt csapatba, így megyei szinten folytatta a játékos pályafutását. Mikor megnősült, feleségével Bogyiszlóra költözött, itt kezdődött edzői pályafutása: a helyi általános iskola 4-5 osztályos tanulóinak lett az edzője. Az iskola történetében először kerültek ki a Megyei Diák Olimpiára. Ezután Tolna Megye ifjúsági csapatának lett az edzője, ahonnan visszatért gyökereihez Szekszárdra utánpótlás edzőnek. Képezte magát, járta az országot, főleg Tornyi Barnabás edzéseit látogatta. 1994 nyarán került Tatabányára Utánpótlás szakág-vezetőnek, és az Ifjúsági „A” csapat edzőjének. Többször megköszönték a munkáját Tatabányán, de több alkalommal visszahívták, amikor már NB I-es lett a felnőtt csapat. Részese volt a Tóth Bálinttal fémjelzett időszaknak. 1999-ben bajnokságot nyert a felnőtt csapat az NB II-ben és Magyar Kupa döntőt játszott a Debrecen ellen Vácott. 1999-től részese az MLSZ edzőképzésének. Eleinte csak besegített a Komárom–Esztergom megyei edzőképzésbe, majd 2006-tól Megyei és Közép-dunántúli Instruktor lett egész 2010 év végéig. 2007 márciusában Tornyi Barnabás mellett másodedzője lett a Tatabánya NB I-es csapatának. A csapatot bent tartották az első osztályban. Tornyival dolgoztak együtt később Siófokon és Diósgyőrben is. 2009 nyarán kinevezték az NB I-ből kieső Siófok NB II-es csapatának vezető edzőjének. Decemberben elhagyta a második helyen álló csapatott, és Diósgyőrbe ment másodedzőnek. 2014-ben második helyig vezette AZ Ete SE csapatát Komárom–Esztergom Megyében. 2014 őszétől a Komárom csapatának edzője. Szakmai pályafutása Iskolák Magyar Testnevelési Egyetem Segédedzői tanfolyam / labdarúgás / 1990. Magyar Testnevelési Egyetem Labdarúgás Edző 1993-1994. Magyar Testnevelési Egyetem Sportszervező (menedzser) 1993-1994. UEFA „B” licenc / labdarúgás / 1999. UEFA „A” licenc / labdarúgás / 2002. Edzői pályafutás, eredmények 1988 -1990 Bogyiszló Általános Iskola DSK: Megyei Úttörő olimpia - IV. hely 1990-1992 Tolnai VL. Megyei Ifjúsági csapat: Megyei Bajnokság - 7. és 5. hely 1992-1994 UFC Szekszárd serdülő II-es korosztály: Megyei Bajnokság - III. hely 1992-1994 UFC Szekszárd Ifi II. korosztály: Megyei Bajnokság - I. hely 1994-1996 Tatabányai SC NB II. Ifi „A” 1994-1995 - II. hely 1996. tavasz Bicske Tc. NB III. Ifi 1996-1997 Bicske Tc. Megye III. osztály Felnőtt - III. hely 1997-1998 Bicske Tc. Megye III. osztály Felnőtt I. hely 1998-1999 Új Lombard Labdarúgó KFT. NB I/B Ifi „A”: NB I/ B Ifi bajnokság - II. hely 1999-2000 Új Lombard Labdarúgó KFT. NB I. Ifi „A„: NB I/B Ifi bajnokság - II. hely 2000-2001 Új Lombard Labdarúgó KFT. serdülő IV.: Vértes Kupa - IV. hely 2000-2001 Bicske Tc. Megye I. osztály Felnőtt - V. hely 2001. ősz Új Lombard Labdarúgó KFT NB I/B Felnőtt Pályaedző 2002. január Renova SE NB I. Nő Vezető edző: NB I. Nő felnőtt bajnokság - II. hely; Magyar Kupa - I. hely 2002. október Oroszlány- Vért NB III. Felnőtt Vezető edző - XIII. hely - 2003.06.30. 2003. július 1. Szaturnusz László Kórház NB I. Nő Vezető edző - 2003.09.30. 2004. január 1. Oroszlány– Vért NB III. Felnőtt Vezető edző - XI. hely - 2004.06.30. 2004. július 1. Szomor– Zsámbék NBIII Felnőtt Vezető edző 2004. szeptember 23. Bicske TC Megye I. osztály Szakmai Igazgató - II. hely - 2005.10.01. 2005. október 10. Naszály SE Megye I. osztály Vezető edző- IX. hely - 2006.06.30. 2006. július 1. Bajót Szikra Megye I. osztály Vezető edző - VII. hely - 2006.12.31. 2007. március 15. Tatabánya Vértes Center NB I. Másodedző - XII. hely - 2007.05.31. 2007. július 15. Szent István SE Szakmai Igazgató - 2011.06.30. 2007. október 15. BFC Siófok NB I. Másodedző - XIV. hely - 2008.06.30. 2008. november 15. BFC Siófok NB I. Másodedző - XV. hely 2009. július 1. BFC Siófok NB II. Vezető edző - II. hely 2010. január 1. Diósgyőri FC KFT NB I. Másodedző - XVI. hely - 2010.04.08. 2011. július 15. Holler U.F.C. Szakmai Igazgató - 2013.01.31. 2013. február 1.ETEI SE Megye I. osztály - XI. hely 2014. június 30.ETEI SE Megye I. osztály - II. hely 2014. július 1. KOMÁROM Megye I. osztály Peritektoid A kétkomponensű (binér) rendszerekben a Gibbs-féle fázistörvény értelmében az egymással egyensúlyban lévő fázisok száma maximálisan 3 lehet, ha csak kondenzált – tehát folyadék és/vagy szilárd halmazállapotú – fázisok alkotják a rendszert. A peritektoidos fázisátalakulás egyike az ilyen háromfázisú folyamatnak, amely izoterm körülmények között játszódik le. A kétkomponensű rendszerben képződő peritektoid egy szilárd oldat, amely az adott rendszerben a peritektoidos átalakulásnak megfelelő hőmérsékleten két homogén szilárd oldatból, hőelvonás közben képződik. A fázisátalakulás az alábbi egyenlettel írható le, az ábra jelöléseit figyelembe véve: ahol A mellékelt fázisdiagram abszcisszáján A és B koncentrációja, például tömegszázalékban az ordinátán pedig a hőmérséklet látható. Az ábra olyan kétkomponensű rendszer fázisdiagramját mutatja, amelyben a β peritektoid a szilárd halmazállapotú az A-ban dúsabb α, és a B-ben dúsabb γ szilárd oldat reakciójaként jön létre. Az peritektoidos fázisátalakulás reverzibilis folyamat. Az peritektoidos hőmérsékleten hőközlés hatására a homogén szilárd β fázis A-ban dúsabb α és B-ben dúsabb γ szilárd oldattá alakul. A peritektoidos fázisátalakuláshoz hasonló az peritektikus átalakuláshoz, amely szintén egy háromfázisú folyamat. A lényeges különbség az, hogy az peritektoidos folyamatban részt vevő mindhárom fázis szilárd halmazállapotú, a peritektikus folyamatban pedig az egyik fázis folyékony. Labeuvrière Labeuvrière település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 1684 fő (2015). Labeuvrière Chocques, Lapugnoy, Annezin, Bruay-la-Buissière, Fouquereuil és Gosnay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bogáthi Miklós Bogáthi Miklós (bogáti) (? – 1603) magyar költő, az erdélyi fejedelmi tanács tagja 1603-ban. Erdélyi nemes családból származott, valószínűleg Bogáthi Fazekas Miklós fia volt. Kolozsvárról ment a heidelbergi egyetemre 1589-ben; innen Páduába utazott, ahol 1591. október 21-i dátummal van bejegyezve a bölcseleti kar anyakönyvébe; itt tanult a következő évben is. 1599-ben Báthory András fejedelem mellett fegyvert fogott, de az 1603-ban Székely Mózes ellen viselt harcban a Barcaságon megsebesült, rabságba esett és sebeibe belehalt. Több görög és latin verset írt, ezek közül közöl egyet 1592-ben, Bod Péter Magyar Athenas-ában. Grünberger Lipót Grünberger Lipót (Vágújhely 1840. – Budapest, 1910. október 10.) magyar gyógypedagógus. A budapesti Izraelita Siketnémák Országos Intézetének első igazgatója (1876-1910). Életútja Gyógypedagógus tanítói oklevele megszerzése után (Budapest, 1862) német nyelvterületen, többek között Drezdában, Weissenfelsben, Ratiborban szerzett jártasságot a siketek oktatásában. Hat évig dolgozott Bécsben az izraelita siketnémák intézetében, ezután tért haza és lett 34 éven át a budapesti (Bethlen Gábor téri) Izraelita Siketnémák Országos Intézetének első igazgatója (1876-1910). A „német módszer” következetes alkalmazója, a társalgási nyelv elsajátítását szorgalmazta. A gyermek környezetében és saját életében előforduló események feldolgozását, az önművelésre felkészítést tartotta elsődlegesnek. A siketnéma jelnyelv alkalmazását nem engedte. Munkái (válogatás) A siketnéma első beszéd- és értelemgyakorlata. Budapest, 1877. A siketnéma beszéd- és értelemgyakorlata. Tan- és olvasókönyv. Budapest, 1888. A hebegés gyógymódjáról, valamint a siketnémák tanításáról. in: Budapesti Kir. Orvosegyesület Évkönyve, 32. Budapest, 1877. Bergen-belseni koncentrációs tábor A bergen-belseni koncentrációs tábor a Harmadik Birodalom egyik koncentrációs tábora volt a második világháború idején, Németország északnyugati részén, Alsó-Szászországban. A tábor eredetileg hadifogolytábor volt, majd 1943-ban részben koncentrációs táborrá alakították át és később kibővítették, hogy más táborokból érkező áldozatokat is el tudjanak ide helyezni. 1941 és 1945 között körülbelül 70 000 áldozat halt meg a táborban. Közöttük volt körülbelül 2000 szovjet hadifogoly, illetve 35 000-en az 1945-ös tífuszjárványban haltak meg, közvetlenül a tábor felszabadítását megelőzően, vagy az után. A tábort a brit hadsereg szabadította fel 1945. április 15-én. A britek 53 000, az éhezéstől súlyosan legyengült és többnyire beteg foglyot találtak a táborban, továbbá körülbelül 13 000 eltemetetlen holttestet. A háború után a tábor világszerte a holokauszt egyik legismertebb elemévé vált, mivel közvetlenül a felszabadítása után a brit és szovjet hadsereg dokumentumfilmen rögzítette az ottani állapotokat és ez volt az egyik első képes híradás, amiből a világ közvéleménye tudomást szerezhetett a népirtásról. A táborban valószínűleg több mint 10 000 magyar foglyot tartottak fogva fennállása során. Története Hadifogolytábor A területen eredetileg 15 000 katona elhelyezésére alkalmas kiképzőtábort hoztak létre. Az építkezésen dolgozó több mint 3000 építőmunkások elhelyezésére kunyhókat építettek. A tábor elkészülte után a kunyhók egy ideig üresen álltak, majd Lengyelország megszállása után hadifogolytáborrá alakították őket. Főként német, majd olasz és lengyel hadifoglyokat szállítottak ide. Szovjet hadifoglyok A hadfifogolytábor Stalag XI C (311) néven lett önálló egység 1941 júniusában. Két hasonló szovjet hadifoglyok befogadására kialakított tábor jött létre a közelben: a Stalag XI D (321) Oerbke és a Stalag X D (310) Wietzendorf településeken.) Az első szovjet hadifogoly-szállítmány júliusban érkezett meg. Novemberben 21 000 szovjet fogoly érkezett. Elszállásolásukra újabb kunyhókat kellett kialakítani, de de mivel az építési munkálatok lassan haladtak, így a foglyokat arra kényszerítették, hogy az ősz során saját maguk által épített, földbe vájt, faágakkal fedett odúkban vagy ideiglenes sátrakban aludjanak. Az alkalmatlan lakhatási körülmények miatt járványok (tüdővész, vérhas) alakultak ki. A nyár és az ősz folyamán körülbelül 10 000 foglyot küldtek tovább a tábor körülbelül 150 munka-altáborának valamelyikébe. Ugyanekkor egy SS Einsatzkommando 500 foglyot – zsidókat és kommunistákat – válogatott ki és küldött tovább a sachsenhauseni koncentrációs táborba, ahol ezeket a foglyokat megölték. A foglyokat 1941 októberéig önálló sírokba temették, de azután a holttesteket a tábortól 600 méterre kialakított tömegsírokba hantolták el. Novemberben tífuszjárvány tört ki. A munkaképtelenné vált foglyokat a külső munkatáborokból visszaszállították a központi táborba, ahol a katasztrofális körülmények hatására 1942 tavaszára 14 000 ember halt meg. 1942 nyarától már kevés hadifogoly volt a táborban (a kórházban tartózkodókon kívül). 1943 júniusában a tábor déli részét átvette az SS, hogy ott koncentrációs tábort alakítson ki. Ezzel együtt a Stalag XI C (311) hadifogolytábort megszüntették, noha a kórház tovább üzemelt mint a Fallingbostelben található Stalag XI B tábor alegysége: 1945 januárjáig ez maradt a régióban fogva tartott szovjet hadifoglyok központi kórháza. A Wehrmacht ekkor teljesen átadta az SS-nek a területet. Temetőjében összesen körülbelül 19 500 szovjet hadifoglyot temettek el fennállása során. Internált olasz katonák Miután Benito Mussolini olasz diktátort 1943-ban elmozdították pozíciójából és Olaszország megadta magát a szövetségeseknek, a Harmadik Birodalom megszállta Olaszország északi területeit. Számos olasz katona tagadta meg, hogy továbbra is a tengelyhatalmak oldalán harcoljon. Rájuk a németek mint árulókra tekintettek, akik egy „szövetséges ország” katonájaként megtagadták a harcot. Körülbelül 600 000 lefegyverzett olasz katonát Németországba deportáltak, akikre úgy tekintettek, mint nem-hadifogoly státuszú deportáltakra, akiket nem illet meg a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi garanciák. 1943 őszétől az Oerbke és Wietzendorf településeken működő hadifogolytáborok a Németország egyéb területeire szállított olaszok tranzittáborai közé tartoztak, Wietzendorf pedig a következő év januárjára Oflag 83 néven az egyik legfontosabb ilyen tábor lett. 1944 júliusától az olaszokat is a bergen-belseni kórházban látták el. 142 olasz katona hunyt el itt, akiket a temető egy különálló részében temettek el. Lengyel hadifoglyok A varsói felkelést követően körülbelül 1000 lengyel foglyot (közel azonos arányban férfiakat és nőket) szállítottak Bergen-Belsenbe. Köztük voltak a felkelés és a Honi Hadsereg egyes vezetői, valamint Varsó kulturális elitjéhez tartozó személyek. A németek a lengyel foglyokra vonatkozóan alkalmazták a genfi konvenció tételeit, így az ő helyzetük kedvezőbb volt mint az olasz deportáltaké. A lengyelek rövid időt töltöttek Bergen-Belsenben: a nőket decemberben a férfiakat pedig 1945 januárjában továbbszállították egyéb táborokba, majd a férfiakat a front közeledtével további menetelésre kényszerítették. A nők többségét az oberlangeni hadifogolytáborban szabadították fel a brit hadseregben szolgáló lengyel alakulatok 1945 áprilisában, a férfiakat pedig a britek május 2-án Lübeck közelében. Koncentrációs tábor A hadifogolytábort 1943 áprilisában részben koncentrációs táborrá alakították át azzal a céllal, hogy az itt őrzött zsidó foglyokat német hadifoglyokra, vagy anyagi javakra cseréljék ki. 1944 márciusában új részleget hoztak létre, amelyben más táborokból ide szállított beteg, munkaképtelenné vált foglyokat helyeztek el, augusztusban pedig újabb, női foglyok számára fenntartott részleget alakítottak ki. 1944 decemberétől – miután a háborús erőviszonyok alakulása miatt megkezdődött a keletebbre fekvő koncentrációs táborok kiürítése – a bergen-belseni tábor számos transzport célpontjává vált. Az elképesztő méretű túlzsúfoltság és a létfeltételek hiánya tömegek halálához vezetett: 1945 márciusában, egyetlen hónap alatt 18 000-en haltak meg a táborban. A cseretábor 1943 áprilisában az SS átvette a Wehrmachttól a tábor déli részének irányítását, azzal a céllal, hogy az itt kialakított fogolytáborba olyan zsidó foglyokat gyűjthessen össze, akiket külföldön internált németekre, illetve pénzre vagy árucikkekre lehet kicserélni. A táborba kerülő zsidó túszok között például olyan személyek voltak, akik a szövetséges hatalmak állampolgárai voltak, hivatalos brit engedéllyel rendelkeztek, hogy Palesztinába emigráljanak, vagy vezető szerepet töltöttek be valamelyik zsidó szervezetben. Az ide kerülő – értékesnek tekintett – rabok helyzete eleinte jobb, volt mint más táborok áldozatainak: elkerülték, hogy egy megsemmisítő táborba deportálják őket, és életfeltételeik is jobbak voltak, mint a többi koncentrációs tábor lakóinak. A táborba egész családokat deportáltak, még akkor is, ha csak a család egyetlen tagját tartották értékes túsznak. A rabok személyes tárgyaikat is magukkal vihették a táborba, ahol civil ruhát viseltek és titokban még kulturális, illetve vallási életet is tudtak élni. Ebből az időszakból számos vers, rajz és 27 napló is fennmaradt. A táboron belül külön altáborokat alakítottak ki egyes csoportoknak: külön táboruk volt a holland zsidóknak („csillagtábor”), a magyar zsidóknak („magyar tábor”), a lengyel zsidóknak („speciális tábor”) és a semleges országból származó zsidóknak („semleges tábor”). 1943 júliusa és 1944 decembere között 14 600 zsidó túszt – köztük 2750 gyereket – deportáltak a cseretáborba. Végül azonban mindössze 2560 zsidó fogoly került elszállításra és szabadult ki a bergen-belseni „cseretáborból”. Férfi és női tábor A háború előrehaladtával a koncentrációs tábori foglyokat fokozódó mértékben használták kényszermunkásként a hadiiparban, és ez a folyamat a bergen-belseni „cseretábor” funkciójára is hatással volt. 1944 márciusától más táborok munkaképtelenné vált férfi foglyait kezdték elhelyezni egy elkülönített altáborban, a „férfiak táborában”, hogy egy regenerációs időszak után visszaszállíthassák őket rabszolgamunkára az eredeti táborba. Sokuk azonban Bergen-Belsenben halt meg a járványok, éhezés, kimerültség és az orvosi ellátás hiánya miatt. Ezt követte 1944 augusztusában a „női tábor” kialakítása, amelybe novemberig 9000 nőt és lányt deportált az SS. A munkaképes nőket rövid idő után továbbszállították más táborokba, így például Bergen-Belsen három külső munkatáborának valamelyikébe. A nőket eleinte sátrakban szállásolták el, de miután novemberben egy vihar megsemmisítette a sátrakat, kunyhókba osztották be őket. A női tábor első lakói lengyelek voltak, akiket a varsói felkelés során fogtak el és deportáltak esetenként gyerekeikkel együtt. Később magyar és lengyel zsidókat szállítottak ide Auschwitzból. Az Auschwitzból ide szállított rabok közé tartozott Anne Frank és nővére, Margot Frank, akik mindketten Bergen-Belsenben haltak meg 1945 márciusában. A tábor túlzsúfolása 1944 nyarán az SS megkezdte a frontvonal közelébe eső táborok kiürítését, és tízezrével küldte a rabokat a birodalom belsőbb területein fekvő táborokba. 1944 decemberétől Bergen-Belsenbe megközelítőleg 85 000 férfit, nőt és gyermeket küldtek körülbelül 100 szállítmányban és halálmenetben. A túlzsúfolt marhavagonokban az utazás esetenként hetekig tartott, és az egymást sűrűn követő emberszállítmányok a táborban is túlzsúfoltságot okoztak. Annak ellenére, hogy 1945 januárjában a Wehrmacht kiürítette a tábor hadifogolykórházként használt részét, és átadta azt az SS-nek, ami jelentősen kibővítette a női és a férfi tábort is, a rendelkezésre álló kunyhók hamar túlzsúfolttá váltak. A rabok alig kaptak enni, és a tömegben hamar tífusz- és hastífuszjárványok törtek ki, amiket az SS valójában sosem próbált megfékezni. A „cseretábor” túszainak viszonylagos kivételezett helyzete megszűnt, és a háború utolsó hónapjaiban ők is ugyanolyan a katasztrofális körülmények közé kerültek, mint a többi rab. 1945 áprilisában az SS a cseretábort nagyrészt evakuálta, és 6700 lakóját három szállítmányban útnak indította Bergen-Belsenből. A szállítmányok célja valószínűleg a theresienstadti koncentrációs tábor lett volna, ám a három vonat közül csak egy jutott el odáig. A másik szerelvényt amerikai katonák szabadították fel április 13-án Farsleben mellett, a harmadikat pedig a szovjetek április 23-án Tröbitz közelében. Ezzel egy időben azonban az SS újabb rabokat irányított Bergen-Belsenbe: április folyamán körülbelül 15 000 új rabot helyeztek el a közeli Wehrmacht-barakkokban. Felszabadítás Több napnyi tűzszünetről szóló egyeztetés után a brit csapatok harc nélkül vették át a tábor ellenőrzését 1945. április 15-én. Nem sokkal ezt megelőzően az SS megsemmisítette a tábor adminisztratív aktáit, hogy eltüntesse az elkövetett bűncselekmények írásos bizonyítékait. A briteket felkészületlenül érték a táborban talált pokoli körülmények és az 53 000 fogvatartott közül sok ezer áldozat számára későn jött a felszabadítás: az orvosi segítség ellenére csak június folyamán 14 000 felszabadított rab halt bele a korábban elszenvedett gyötrelmekbe. A britek lefegyverezték és őrizetbe vették a táborban maradt SS őröket, akiket a következő napokban tömegsírok ásására és több tízezer temetetlen holttest elhantolására kényszerítettek. A britekkel érkezett fotós és híradós stáb megörökítette a Bergen-Belsenben talált körülményeket, a haldoklók megmentésére tett erőfeszítéseket. Az általuk készített több ezer fotó, filmfelvétel és jegyzet bepillantást engedett a Bergen-Belsenben elkövetett bűncselekmények kiterjedésébe és mélységébe. Ezek a dokumentumok, amelyeket hamarosan világszerte publikáltak, jelentős szerepet játszottak abban, hogy a közvélemény megismerje a nemzetiszocializmus emberiesség elleni bűneit. Frobenius-norma A Frobenius-norma a következő módon van meghatározva egy -es A mátrixra: Itt az mátrix nyomát, pedig az A mátrix szinguláris értékeit jelölik. A definícióból látható, hogy a nyomnormánál sohasem ad nagyobb értéket. A Frobenius-norma a mátrixok skaláris szorzásából származtatható, és fontos a numerikus lineáris algebra szempontjából. Gyakran könnyebben számítható, mint az indukált normák. Forrás Stoyan Gisbert–Takó Galina: Numerikus módszerek I. Porte de Clignancourt (metróállomás) A Porte de Clignancourt egy metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 4-es metróvonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a RATP. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 4-es metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Simplon (Mairie de Montrouge) Ungvár–Enyicke-vasútvonal Az Ungvár–Enyicke-vasútvonal vagy Ungvár–Kassa-vasútvonal egy szélesnyomtávú, egyvágányú, villamosított vasútvonal Szlovákia és Ukrajna között, amely a kárpátaljai Ungvárat és a Kassa alatti Enyickét kapcsolja össze. A vonal kifejezetten a kelet-szlovákiai acélművek (U.S. Steel Košice) számára szükséges vasérc szállítására épült. Története A szélesnyomtávú vasútvonal a volt Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti hosszútávú kölcsönös együttműködés miatt épült, mert a tiszacsernyői terminálok kapacitása nem volt elegendő a szerződés keretében behozott nagy mennyiségű szovjet vasérc számára. Különösen a téli hónapokban merültek fel problémák, mert az átrakodáshoz a vasércet speciális alagutakban ki kellett olvasztani. A kassai Kelet-Szlovákiai Vasgyár (VSŽ) - ma U.S. Steel Košice - befejezése után a helyzet tarthatatlanná vált. Ezért 1963-ban megkezdődött az Ungvár–Enyicke szélesnyomtávú vasútvonal előkészítése és a nyomvonal felkutatása. A vasút építése 1965. november 5-én kezdődött, a próbaüzemre 1966. május 1-én került sor. Vasútvonal Az Ungvár–Enyicke-vasútvonal a kárpátaljai Ungvárnál kezdődik, majd kevesebb mint 8 kilométer múlva belép a Szlovák Köztársaság területére és továbbhalad a határtól 2 kilométerre lévő Mátyócvajkóc (Maťovce) vasútállomása felé. A pálya ezután Tőketerebesig párhuzamosan halad a normálnyomtávú Bánóc–Nagykapos-vasútvonallal, amely a 42,105 kilométerszelvényben csatlakozik a tőketerebesi vasútvonalakhoz. Az egyetlen rövid kivétel a Bánócot délről elkerülő szakasz, ahol a vasútvonal eltérő nyomvonalon halad az 1435 mm-es nyomtávú vonaltól. A vasútvonal Kalsa mellett találkozik a kétvágányú Kassa–Tiszacsernyő-Csap vasútvonallal, majd ezzel párhuzamosan halad a kassától délre fekvő Enyickéig, ahol a szélesnyomtávú vasúti depó és az acélművek is található. A pályát 1978-ban villamosították, a régióban egységesen használt 3 kV egyenáramú vontatási rendszer épült ki. A vasútvonalon megengedett legnagyobb sebesség: Ungvár-Mátyócvajkóc 50 km/h, Mátyócvajkóc-Enyicke 60 km/h. Üzemeltetés A vasútvonalon kizárólag teherforgalom üzemel, habár előfordul néhány dízelmozdony, amely a vasúti személyzetet szállítja. A vonatokat két darab kétszekciós villamosmozdony vontatja, amelyek a PKP ET40 késői változatához hasonlóak, de a hagyományos ütköző ill. csavarkapocs helyett SA-3 középütközővel rendelkeznek. A két mozdonyra a Tőketerebes és Regeteruszka közötti szakasz miatt van szükség, ahol a vasúti pálya emelkedése 15 ‰. A vonatok tömege 4 200 tonna. Ez a szakasz rendelkezik Európában a legnehezebb felsővezetékkel (2 munkavezeték, 1 szerelvény vezeték és 3 további vezeték). Meghosszabbítása Az ezredforduló után felmerült a vasútvonal meghosszabbítása 420-560 kilométer hosszan az ausztriai Bécsig. Ausztria, Szlovákia, Ukrajna és Oroszország vasúttársaságai alá is írtak egy egyezményt 2010-ben, és egy új vállalatot (Breitspur Planungsgesellschaft) is alapítottak, hogy megtervezze a vasútvonalat. A szlovák miniszterelnök Iveta Radičová azonban 2010 novemberében bejelentette, hogy a kormány nem támogatja a projektet, mivel annak elkészülése esetén veszélybe kerülnének a projekt miatt megszűnő kisdobrai és tiszacsernyői átrakó munkahelyei. Ennek ellenére a projekt a megvalósíthatósági tanulmányi fázisba lépett 2010 decemberében. Az építkezés a tervek szerint 2013-ban kezdődött volna, 2016-os átadással, 6 milliárd € költséggel. A vasútvonal (ha elkészül) fontosnak fog bizonyulni a Nyugat-Európa és Oroszország ill. Kína közötti konténer-transzportok számára. A projekt megvalósulása azonban 2013-ban sem kezdődött el, mivel azt az Európai Unió nem támogatja, Szlovákia pedig önerőből képtelen finanszírozni. A projekt jövőbeli megvalósulása is erősen kétséges, hiszen a beruházás megtérülése évtizedekig húzódhat, ellentétes az európai - különösen a magyar, szlovák és lengyel - érdekekkel, miközben a tranzitdíjból sem várható jelentős bevétel. Bár a vasútvonal meghosszabbítása hátrányos lenne Magyarország szempontjából, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint sem kell ezzel számolni, hiszen a terv észszerűsége vitatható. Záhonyban már kiépült a kellő infrastruktúra és kihasználatlanok a kapacitások. Ezzel szemben Bécs közelében a kapcsolódó költségek (például a munkadíj, környezetvédelem, telekár) jelentősen magasabb lenne, mint itthon. Budapest ezért a meglévő vasúthálózat fejlesztését, vasúti elkerülő építését, és a záhonyi átrakókörzet fejlesztését javasolja az orosz és kínai befektetőknek. További információk Trať z Užhorodu do Hanisky pri Košiciach na Rail.sk (szlovákul) Reprotáž z trate na vlaky.net (szlovákul) Širokorozchodná trať (ŠRT) (csehül) Megjegyzések Az Ungvár–Enyicke-vasútvonal párhuzamosan halad a Kassa–Csap illetve a Bánóc–Nagykapos vasútvonallal, de a szélesnyomtávú vágány kitérői és a normálnyomtávú vonalak vasútállomásai nem azonos helyen vannak. Erre utal a SzNyV - szélesnyomtávú vasútvonal rövidítés. Bergen (Mittelfranken) Bergen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1082 fő (2014. december 31.). Bergen Weißenburg in Bayern, Burgsalach, Ettenstatt, Nennslingen, Heideck és Thalmässing községekkel határos. Pahang Pahang (Jawi írással: ���) Malajzia legnagyobb állama a Maláj-félszigeten, az ország egészét tekintve a harmadik legnagyobb, amely a Pahang-folyó medencéjében terül el. Arab nyelven Darul Makmur („a csönd lakhelye”) néven is emlegetik. Területe 35 964 km², népessége 1 396 500 (2007-es becslés). Északi szomszédja Kelantan, nyugatra Perak, Selangor és Negeri Sembilan, délen Johor, keleten pedig Terengganu és a Dél-kínai tenger. Fővárosa Kuantan, az uralkodói székhely azonban Pekan. Más jelentős városai: Jerantut, Kuala Lipis, Temerloh és a hegyi üdülőhelyek Genting Highlands, Cameron Highlands, Bukit Tinggi és Fraser's Hill. Pahangban mintegy egymillió maláj és bumiputra él, 233 ezer kínai, 68 500 indiai, 13 700 egyeb nemzetiségű és 68 ezer nem maláj állampolgár. Hope A Hope a Volkova Sisters zenekar második középlemeze. 2012-ben jelent meg. E573 (európai út) Az E573 az európai folyosók egyik útja, mely a magyarországi Püspökladánynál kezdődik, és az ukrajnai Ungvárnál ér véget. Nyomvonala Püspökladánynál, az E60-as számú európai út a 42-es főút folytatásaként halad Románián, Grúzián, Azerbajdzsánon át Kirgizisztánba; a 4-es főút folytatásán az E573-as korridor halad tovább. Kabát, Hajdúszoboszlót és Debrecent kikerülve éri el Nyíregyházát, ahol egy darabon az út, az M3-as autópálya részét képezi, majd a 403-as főúton át ismét a 4-es főútra visz ki Nyírturánál, majd vezet el Kisvárdán és Tuzséron át a záhonyi határátkelőig, ahol Csapot érintve, Ungvárnál ér véget. Szerves része a 4-es főútnak, az M35-ös autópályának, a 354-es főútnak, az M3-as autópályának és a 403-as főútnak Magyarországon, majd az M06-os főútnak Ukrajnában. Keresztező főutak 42-es főút – Püspökladány 33-as főút – Kismacs – Nagymacs M35-ös autópálya – Józsa 35-ös főút – Józsa M3-as autópálya – Butyka 41-es főút – Nyíregyháza–Oros T0710-es út – Csap T0701-es út – Kereknye és Baranya között T0706-os út – Ungdaróc Észak Hadseregcsoport Észak Hadseregcsoport (németül Heeresgruppe Nord) volt a neve a második világháború során a német Wehrmacht egyik magasabbegységének. A hadseregcsoport a szárazföldi haderő főparancsnokságának (Oberkommando des Heeres - OKH) volt alárendelve, és különféle hadseregek voltak beosztva hozzá. A hadseregcsoport főparancsnoka a harcoló alakulatok mellett felelős volt a hadműveleti-hadászati tartalékok, a hátországbeli megszálló csapatok és a logisztikai csapatok irányításáért is. Megalakulása Az Észak Hadseregcsoportot 1939. szeptember 2-án, a 2. német hadsereg főparancsnokságának átszervezésével hozták létre. A hadseregcsoport első főparancsnoka Fedor von Bock vezérezredes volt. Története Lengyelország megszállása A hadseregcsoport részt vett a Lengyelország elleni német hadjáratban. Megalakulásakor a hadseregcsoport alárendeltségébe a következő alakulatok tartoztak: 3. német hadsereg 4. német hadsereg tartalékok 10. páncélozott hadosztály 73. lövészhadosztály 206. lövészhadosztály 208. lövészhadosztály A nyugati hadszíntéren A lengyelországi hadjárat befejezése után a hadseregcsoport erőit a nyugati frontra irányították át és 1939. október 10-én átnevezték B Hadseregcsoport-nak. Ekkor alárendeltségébe tartozott: 4. német hadsereg 6. német hadsereg Barbarossa hadművelet A Szovjetunió elleni támadó hadművelet előkészületeként a korábbi C Hadseregcsoport 1941. június 20-án ismét felvette az Észak Hadseregcsoport nevet, parancsnoka ekkor Wilhelm von Leeb tábornagy lett. A hadseregcsoport felvonulási területe Kelet-Poroszország volt, fő hadműveleti célja pedig a balti térségben állomásozó szovjet erők megsemmisítése és Leningrád elfoglalása, illetve a Közép Hadseregcsoport balszárnyának biztosítása volt. A Barbarossa hadművelet megindításakor a hadseregcsoport alárendeltségébe tartoztak: 18. német hadsereg 4. német páncélos hadsereg 16. német hadsereg a hadseregcsoport közvetlen alárendeltségébe tartozó csapatok 537. híradó ezred 639. híradó ezred (a második vonalban) A balti offenzíva és Leningrád ostroma A Vörös Hadsereg makacs ellenállása és számos sikertelen helyi ellentámadás ellenére az Észak Hadseregcsoport elérte harcászati céljait és egészen Leningrád elővárosáig nyomult előre. Azonban a várost nem sikerült rohammal bevenni (a hadseregcsoportnak több hétre volt szüksége, amíg rendezni tudta ellátási vonalait) és a szovjet vezetésnek sikerült megszervezni a város védelmét. Leningrád ostroma 1944-ig tartott, amikor a Vörös Hadsereg Leningrád-Novgorod hadművelete során a hadseregcsoport erőit visszaszorították. 1941 szeptemberében a spanyol „Kék Hadosztály” (División Azul) is a hadseregcsoport alárendeltségébe került. Észak-oroszországi támadó hadműveletek 1941. októberétől a hadseregcsoport alárendeltségébe tartozó erők 16. német hadsereg 18. német hadsereg 1942 augusztusában a hadseregcsoport egy utolsó támadást indított Leningrád ellen, hogy megtörje a szovjet védők ellenállását (Fall Nordlicht). Azonban a támadásra kijelölt erők egy részét át kellett csoportosítani a front egy másik szektorába és a németek nem tudták áttörni a szovjet vonalakat. 1942 januárjától 1943 májusig folyamatos támadás alatt álltak a hadseregcsoport egységei Nyevszkij Pjatacsok körzetében, különösen a XXVIII. hadtest, mert a szovjet erők szerették volna megteremteni az ostromlott város ellátásához szükséges szárazföldi összeköttetést. Észak-oroszországi védelmi hadműveletek 1942. január 17-től a hadseregcsoport parancsnoka Georg von Küchler tábornok volt, alárendeltségébe tartoztak a következő alakulatok: 1942 szeptemberétől: 11. német hadsereg 16. hadsereg 18. hadsereg 1942 decemberétől: 16. hadsereg 18. hadsereg Védelmi hadműveletek a balti térségben A hadseregcsoport parancsnoka 1944. január 9-től: Walter Model tábornagy A hadseregcsoport parancsnoka 1944. március 31-től: Georg Lindemann tábornok A hadseregcsoport parancsnoka 1944. július 4-től: Johannes Frießner tábornok A hadseregcsoport parancsnoka 1944. július 23-tól: Ferdinand Schörner tábornagy A hadseregcsoport alárendeltségébe a következő alakulatok tartoztak 1944 márciusától: Narwa hadsereg-különítmény 16. hadsereg 18. hadsereg Miután a hadseregcsoport erőit kiszorították a balti térségből, Kelet-Poroszországban folytatta védekezését a Königsberg körül, egyre kisebb területen. Az alárendeltségébe tartozó alakulatok 1944 októbere 16. hadsereg Grasser különítmény 18. hadsereg 1944 novembere 16. hadsereg Kleffel különítmény 18. hadsereg 1944 decembere 16. hadsereg 18. hadsereg 1945. január 25-én a Kurland-félszigeten körbezárt Észak Hadseregcsoportot átnevezték Kurland Hadseregcsoporttá (Heeresgruppe Kurland), ugyanezen a napon pedig a korábbi Közép Hadseregcsoportot pedig átnevezték Észak Hadseregcsoporttá. Védelmi hadműveletek Kelet-Poroszországban Az Észak Hadseregcsoport (korábban Közép Hadseregcsoport) egyre fogyatkozó erőit Königsberg környékén zárták körbe a Vörös Hadsereg csapatai. A hadseregcsoport parancsnoka 1945. január 27-től Lothar Rendulic tábornok, 1945. március 12-től Walter Weiss. Az alárendeltségébe tartozó csapatok 1945. február 27-től: Samland különítmény 4. német hadsereg 1945. április 9-én a Vörös Hadsereg elfoglalta Königsberget, bár a hadseregcsoport egyes egységei Heigenbeil és Danzig környékén a háború végéig folytatták védekezésüket. 1945. április 2-án az Észak Hadseregcsoportot feloszlatták, törzséből a 12. német hadsereg parancsnoksága lett. 14172 Amanolivere A 14172 Amanolivere (ideiglenes jelöléssel 1998 VN8) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. november 10-én. E575 (európai út) Az E575 európai út egy Európai úthálózat, mely Pozsonynál kezdődik és Győrnél végződik, melynek hossza 100 km. Az E575 európai út Pozsonynál a D1-es autópálya kereszteződésétől kezdődik Somorján, Dunaszerdahelyen és Nagymegyeren keresztül a Medvei határátkelőig halad. A Magyarországi szakaszon Győrig a 14-es főút néven halad tovább, mely Győrnél rácsatlakozik az M1-es autópályára. Onnantól 81-es főút néven megy tovább Székesfehérvárig, azonban ez már nem része az E575-ös útnak. I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem I. Jaroszláv Vlagyimirovics, más néven Bölcs Jaroszláv (Kijev, 979 vagy 986 – Kijev, 1054. február 20.), (Keleti szláv nyelven: Ярослав Мудрый; keresztségben kapott neve: Georgij; skandináv nyelven: Jarizleifr) kijevi nagyfejedelem (1019–1054) és novgorodi fejedelem, a skandináv eredetű Rurik-dinasztia tagja. Egyike a legjelentősebb óorosz fejedelmeknek. Hatalomra jutása Jaroszláv apja I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem, anyja a polocki fejedelem lánya, Rognyeda, akinek apját az esküvő előtt Vlagyimir meggyilkolta. Vlagyimir a jelentős helyi központok élére elsősorban számos fiai egyikét állította, így került Jaroszláv 1010-ben Novgorod trónjára. 1014-ben megtagadta a Kijevnek járó évi adó megfizetését, így ellentét keletkezett apa és fia között, és Jaroszláv felkészült a várható megtorlásra. Varég zsoldosokat fogadott, akik igen erőszakosan viselkedtek a novgorodiakkal. A városban kitört a felkelés, a lakosok varégokat öltek meg, s válaszul erre Jaroszláv novgorodi előkelőket végeztetett ki. Vlagyimir halála miatt (1015) a kijeviek hadjárata elmaradt. A következő kijevi nagyfejedelem, Vlagyimir egyik fia, Szvjatopolk mindent megtett azért, hogy esetlegesen trónját fenyegető fivéreitől megszabaduljon, s az erősen elfogult óorosz források szerint három testvérét, Boriszt, Glebet és Szvjatoszlavot is meggyilkoltatta. Mivel ezek a gyilkosságok egybeestek Jaroszláv érdekeivel is, valószínűleg számára csak ürügyet szolgáltattak. Sőt az egyik skandináv forrás (Eymundarsaga) szerint Boriszt épp Jaroszláv gyilkolta meg. Jaroszláv, aki megszerezte a novgorodiak támogatását, novgorodi és varég harcosokból álló seregével a Dnyeper partján, Ljubecsnél megverte Szvjatopolk seregét (1016). Fivére Lengyelországba menekült, s Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lett. A novgorodiakat busásan megjutalmazta, és a források alapján valószínűsíthető, hogy a város és környező területe kiváltságokat kapott. Szvjatopolk azonban erős támogatóra talált apósa, I. Boleszláv lengyel király személyében, aki csapatokkal sietett a segítségére, seregében lengyel katonák mellett német és magyar segédcsapatokat is voltak. A következő ütközetben, amelyet a Nyugati-Bug folyó mellett, 1018-ban vívtak, Jaroszláv döntő vereséget szenvedett, és mindössze 4 főnyi kíséretével jutott el Novgorodig, ahol a lakosok (akik féltették városuk kiváltságait) pénzt gyűjtöttek újabb harcosok felfogadására. Valószínűleg ekkor vette feleségül III. Olaf svéd király lányát, Ingigerdát (orosz nevén Irinát), így megnyerve magának a varégok szövetségét. Közben Szvjatopolk és I. Boleszláv között ellentét keletkezett, és a lengyelek kivonultak. Szvjatopolk a besenyőktől kapott segítséget, de az Alta folyónál Jaroszláv harcosaitól súlyos vereséget szenvedett, és rövidesen meghalt (1019). Bár a fejedelmi hatalmat megszerezte, Jaroszlávnak továbbra is harcolnia kellett. 1021-ben unokatestvére, Brjacsiszláv polocki fejedelem támadta meg Novgorodot. Őt Jaroszláv kijevi segítséggel legyőzte, de a következő ellenfelével korántsem volt ilyen könnyű a helyzete. 1024-ben testvére, Msztyiszlav tmutarakáni fejedelem kihasználta, hogy a nagyfejedelem Novgorodban van, és megpróbálta bevenni Kijevet. A sikertelenség után Csernyigovot foglalta el. A Csernyigov közelében sorra kerülő ütközetben Msztyiszlav győzött, Jaroszlav pedig Novgorodba menekült. Msztyiszlav nem élt vissza a helyzetével, sőt a kor szokásaihoz mérve nagylelkűnek mutatkozott. Elismerte Jaroszláv, mint idősebb testvér igényét a kijevi trónra, magának Csernyigovot és a Dnyeper bal partját tartotta meg. Ez alapján kötötték meg a gorogyeci békét 1026-ban. A Kijevi Ruszra több éven át tartó béke korszaka köszöntött. A testvérek betartották a szerződésben foglaltakat, sőt egyesített erővel támadtak Lengyelországra. Mindenesetre az óorosz források Szvjatopolktól eltérően a legnagyobb elismerés hangján szólnak Msztyiszlavról, aki 1036-ban halt meg. Ezután Jaroszláv „az orosz föld egyeduralkodójává vált”, ahogyan a Nyesztor-krónikában áll. Uralkodása Külpolitikájában kiemelten jó viszonyt ápolt a skandinávokkal, hiszen fő katonai támaszát a varég zsoldos csapatok jelentették. A varégok részesei voltak a besenyők felett aratott 1036. évi győzelemnek is. Lengyelországgal már nem volt ilyen jó a kapcsolata, elsősorban azért, mert I. Boleszláv a hatalmi harcok idején elfoglalta a Bug és a Wieprz folyó között fekvő városokat, amelyeket Jaroszláv 1030–1031-ben foglalt vissza, kihasználva a lengyel állam válságát. Jaroszlav nagyapját, Szvjatoszlávot a besenyők gyilkolták meg, s ezért érthető, hogy nem volt velük jó a viszonya, ráadásul a besenyők állandó veszélyt jelentettek. 1036-ban, amikor a nagyfejedelem Novgorodban tartózkodott, nagy létszámú besenyő sereg jelent meg Kijev alatt. Most a novgorodiak siettek Kijev segítségre, és Jaroszlav hatalmas és véres harc után legyőzte a betolakodókat. Bizánccal való kapcsolatát a vetélkedés jellemezte, sőt Jaroszláv 1043-ban hadjáratot szervezett Konstantinápoly ellen, amely kudarccal végződött. Az óorosz flottát a bizánciak görögtüze, majd a vihar tette tönkre. A szárazföldi csapatait a bizánciak a Balkánon bekerítették, és a katonák nagy részét elfogták. A Kijevi Rusz 3 évig tartó tárgyalások után érte el a kereskedők kártalanítását és a foglyok kiadatását. A Német-római Császárság Jaroszláv uralkodása idején nem játszott főszerepet a Kijevi Rusz külpolitikájában. Jaroszláv uralkodása idején a Kijevi Rusz külpolitikája Magyarország vonatkozásában a szövetségesi viszony fenntartására törekedett, bár ez nem mindig sikerült. A Rusz elleni hadjáratba 1018-ban I. Boleszláv be tudott vonni egy félezres magyar egységet is, 1030–1031-ben Belz és a cservenyi városok elfoglalása idején pedig az óorosz és a magyar állam különböző táborhoz tartozott: az előbbi Németországgal együtt harcolt Lengyelország ellen, amelyet I. István viszont támogatott. Később a viszony rendeződött. Jaroszláv külpolitikájában igen hangsúlyosak voltak a dinasztikus kapcsolatokat megerősítő házasságok. Fiai és lányai (és lánytestvérei) a kor jelentős uralkodói dinasztiáinak tagjai lettek. Jaroszláv legidősebb lányát, Jelizavetát az a Harald svéd herceg vette feleségül, akiből később III. Harald norvég király lett, és aki az angolok elleni Stamford Bridge-i ütközetben vesztette életét. Jelizaveta ezután II. Svend dán király hitvese lett. Az 1040-es évek elején I. Kázmér lengyel fejedelem Jaroszláv testvérét, Mariját, Jaroszlav Izjaszlav nevű fia pedig Kázmér testvérét, Gertrudot vette feleségül. Jaroszláv másik testvére, akit valószínűleg Premiszlavának hívtak, Szár László Árpád-házi herceg felesége volt, így, amikor András herceg, a későbbi I. András magyar király feleségül vette a nagyfejedelem lányát, Anasztáziát, az Árpád- és a Rurik-ház másodszor került rokoni kapcsolatba. A Bizánci Birodalom és a Kijevi Rusz között 1046-ban megkötött békét is házassággal pecsételték meg: Vszevolod Jaroszlavics és IX. Konstantin bizánci császár lányának házasságával. I. Henrik francia király 1051-ben vette feleségül Anna Jaroszlavnát. Jaroszláv 1054-ben halt meg. Végrendeletében a jelentősebb területek központjait 5 fia kapta meg, akiket felszólított, hogy éljenek szeretetben és békében, mert ellenkező esetben el fogják pusztítani apáik és nagyapáik földjét. Hatalma örököséül Izjaszláv nevű fiát tette, de az ő tekintélye nem volt elég a kormányzáshoz. Így jött létre Jaroszlavicsok triumvirátusa, amelyben a három legidősebb testvér, Izjaszlav, Szvjatoszlav és Vszevolod 15 éven keresztül közös politikát folytatott, s felváltva ült a kijevi nagyfejedelmi trónon. Törvénykönyve Bár az óorosz jogalkotás már a 10. században kezdett kibontakozni, az első jól dokumentálható törvények Jaroszláv idejéből valók. A Kijevi Rusz alapvető fontosságú jogi kódexe, a Russzkaja Pravda három változatban maradt fenn, ezek a Rövid, a Bővített és a Rövidített Pravda, s közülük a Rövid Pravda első része tartalmazza Jaroszláv törvényeit, fiai, a Jaroszlavicsok rendelkezéseivel együtt. Keletkezési ideje bizonytalan. A törvények a személy elleni és a tulajdon ellen elkövetett sérelmekkel foglalkoznak, s mivel csak a jog egy részét fedik le, valószínűleg Jaroszláv által meghozott törvényeknek csak egy töredéke. Tükröződik bennük a korábbi századok szokásjoga, valamint elődeinek törvényei is bekerültek, de átalakították őket a kor szellemének megfelelően. Egyházpolitika Jaroszláv jelentős szerepet játszott a keresztény hit terjesztésében is. Templomokat és kolostorokat építtetett, mint a kijevi Szent Szófia-székesegyházat (alapjait azon a helyen rakták le, ahol a besenyőket 1036-ban megverték), a mára elpusztult kijevi Arany-kapu tetején az Angyali Üdvözlet-templomot, valamint a Szent György- és a Szent Irina (Iréné)-kolostorokat. A papok és a szerzetesek ellátásáról a fejedelmi kincstárból gondoskodott. Írástudói a görög nyelvű szövegeket szláv nyelvre fordították, s az elkészült könyveket a Szófia-székesegyházban helyezték el. Ez a könyvtár mintegy 950, főleg Istentiszteletekkel kapcsolatos kötettel rendelkezett, amelyekre a templomoknak és a püspökségeknek volt szükségük. Jaroszláv emellett bele is szólt az egyház ügyeibe, például püspököket nevezett ki, sőt a korábbi, (és a későbbi) eljárástól eltérően 1051-ben ő nevezte ki kijevi metropolitának a Barlangkolostor megalapítóját, az orosz Ilariont. Ez egyébként a konstantinápolyi pátriárka feladata volt, aki addig bizánci származású metropolitákat állított a kijevi metropólia élére. Jaroszláv ezzel a lépésével a pátriárka és a bizánci császár befolyását akarta csökkenteni. Fellendítette a György-kultuszt, érmein és pecsétjén Szent György alakja látható, valamint védőszentje tiszteletére 1037-ben Kijevben megalapította a Szent György-kolostort. Mivel Szent György a bizánci császárnak is pártfogója volt, figurája gyakran jelent meg a bizánci érméken és ólombullákon, Jaroszláv így fejezte ki egyenrangúságát a bizánci császárral. Ráadásul amikor november 26-át Szent György ünnepévé avatta, egy olyan vallási ünnepet vezetett be a Ruszban, amelyet a bizánci egyház nem ismert. Építkezései Jaroszláv nem csak egyházi épületeket emeltetett, hanem Kijev építésében is nagy szerepet vállalt. Folytatta az apja által elkezdett erődítések építését, így született meg Jaroszlávváros, ahol több mint 70 hektárnyi területet vett körbe hatalmas földfalakkal, amelyeknek a hosszúsága 3,5 km volt, magasságuk elérte a 11 (a rajtuk elhelyezett faszerkezettel együtt a 16) métert, szélességük pedig meghaladta a 25 métert. Leghíresebb kapuja volt az Arany-kapu, amelynek mára csak romjai maradtak fenn. A falakon belül helyezkedtek el Kijev legfontosabb épületei, a Szent Szófia-székesegyház, a kijevi metropolita palotája, négy kőtemplom és az uralkodó szintén kőből épült palotája. Kijevben, mint az óorosz területek nagy részén, leginkább a kőt használták az építkezésekhez, hiszen a tégla igen ritka és drága építőanyag volt. A nagyfejedelem építkezéseinek eredményeként Kijev nemcsak megfelelően reprezentálta a fejedelmi hatalmat, hanem egész Európa egyik legjelentősebb városa lett, s az építészetben elért eredmények hozzájárultak a kultúra más területeinek (például a festészetnek) a fejlődéséhez is. Kijev mellett Novgorodról sem feledkezett el, ebben a városban is jelentős építkezések köthetőek a nevéhez. Itt is felépítettek kőből és téglából egy Szent Szófia-székesegyházat (1045–1050), amely szerkezetében igen hasonlít a kijevire, bár itt 13 helyett csak 5 kupola található. Bibliafordítása Mivel az egyházban használatos – Morvaországból elterjedt – ószláv nyelvet az egyszerű nép a XI. században már nem értette, Jaroszláv lefordíttatta a Biblia egyes részeit a mindennapi nyelvre. Családja Felesége Ingigerda (1001 – 1050. február 10.), III. Olaf svéd király és felesége, Estrid leánya. Nyolc gyermekük született, öt fiú és három lány. Gyermekei: II. Vlagyimir novgorodi fejedelem ( 1020 – 1052 . október 4. ) Jelizaveta (Erzsébet), III. Harald norvég király , majd II. Svend dán király felesége Anasztázia ( 1023 – 1074 körül), I. András magyar király felesége I. Izjaszláv kijevi nagyfejedelem ( 1024 – 1078 . október 3. ) II. Szvjatoszláv kijevi nagyfejedelem ( 1027 – 1076 . december 27. ) I. Vszevolod kijevi nagyfejedelem ( 1030 – 1093 . április 13. ) Anna ( 1032 ? – 1075 ), I. Henrik francia király felesége Igor vlagyimiri fejedelem (? – 1060 ) Pascal Stenzel Pascal Stenzel (Bünde, 1996. március 20. –) német korosztályos válogatott labdarúgó, aki jelenleg az SC Freiburg játékosa. Sikerei, díjai SC Freiburg Bundesliga 2 : 2015-16 Dacelo A Dacelo a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe, ezen belül a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: kacagójancsi vagy kacagó kokabura (Dacelo novaeguineae) bóbitás halción vagy kékszárnyú kokabura (Dacelo leachii) gyöngyös kokabura (Dacelo tyro) vörhenyeshasú kokabura (Dacelo gaudichaud) Vecsera János Vecsera János (Pécs, 1937. szeptember 2. – Budapest, 1973. április 14.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. A Baranya megyei Vendéglátóipari Vállalat beruházási osztályvezető-helyettese. Pályafutása Labdarúgóként Fiatal korában ismerkedett meg a labdarúgással, a Pécsi Helyiipari SK-ban rúgta a labdát. Egy súlyos lábsérülés akadályozta meg labdarúgó pályafutásának folytatásában. Labdarúgó-játékvezetőként Nemzeti játékvezetés A játékvezetői vizsgát 1964-ben eredményesen tette le, 1972-ben minősítették NB I/B-s játékvezetőnek. 1973-ban a GANZ-MÁVAG–Várpalotai Bányász NB I/B-s mérkőzés vezetése közben váratlanul meghalt. NB I/B-s mérkőzéseinek száma: 3. Sportvezetői pályafutása A Baranya Megyei Labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságában az Oktatási Bizottság tagja. Sikerei, díjai Három alkalommal (1966, 1967, 1969)-ben Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott. 1970-ben a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Gyümölcscentrifuga A gyümölcscentrifuga modern háztartási gép. A beletöltött zöldséget, gyümölcsöt egy fogazott forgó tányér finom péppé vakarja szét. A pép egy sűrű rácson centrifugálódik ezután és kettéválik híg, rostszegény növény-lére és nedves rost-krémmé. A növény-lé pohárba csorog ki. Érdemes azonnal meginni, mert a benne lévő értékes anyagok egy része a levegő oxigénje vagy a fény hatására tönkremegy. A drágább készülékek keményebb növényeket is fel tudnak dolgozni (kemény alma, répa, cékla), hosszabb garanciával árulják őket, mosogatógépben is mosogathatók egyes alkatrészeik. Mennyi növényből mennyi lé keletkezik? Három közepes almából egy bögre ital. Hat cső zsenge kukorica szemeiből egy bögre ital. Négy sárgarépából és egy céklából egy bögre ital. Ellenzői A centrifuga ellenzői szemére vetik azt, hogy a szervezet számára pont az egyik leglényegesebb jellemzőt – a rostokban gazdag növényi forrást – szünteti meg, és ehelyett egy cukorban és vízben gazdag, rostszegény folyadékforrást jelent. Ennek ellenére még mindig összehasonlíthatatlanul egészségesebbnek tartják, mint a szintetikus italokat. Tung Fang-cso Dong Fangzhuo (pinjin: Dǒng Fāngzhuó, kínaiul: ���, magyar népszerű átírásban: Tung Fang-cso) (1985. február 23. –, Dalian (Talien)) kínai labdarúgó, jelenleg a Dalian Haichang játékosa. Pályafutása Dong 2004 januárjában igazolt a Dalian Shide (Talien Sitö) csapatától a Manchester Unitedhez 500 000 fontért, ami 3 500 000-re is emelkedhet attól függően, hogy mennyi lehetőséget kap. Nem kapta meg a munkavállalási engedélyt az Egyesült Királyságban, így leigazolása után nem játszhatott a Unitedben, ezért Belgiumba, a Royal Antwerphez (a Vörös Ördögök fiókcsapata) került kölcsönben. 2006 decemberében végre megkapta a munkavállalási engedélyét, szinte napra pontosan egy évvel később bemutatkozhatott a Bajnokok Ligájában, amikor az AS Roma ellen csereként beállt Wayne Rooney helyére. 2008 augusztusában visszatér Kínába, és a Dalian Haichang együttesében folytatja pályafutását. Gorno Szedlarce Gorno Szedlarce (macedónul: Горно Седларце, albánul Sedllarci i Epërm) település Macedóniában, a Pologi körzet Bogovinyei járásában. Népesség 2002-ben 1 776 lakosa volt, akik közül 1 773 albán, 3 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Stazione di Montallese Stazione di Montallese vasútállomás Olaszországban, Chiusi településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Siena–Chiusi railway Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Chiusi-Chianciano Terme Stazione di Montepulciano Heinrich Ritter Heinrich Ritter (Zerbst (Anhalt), 1791. november 21. – Göttingen, 1869. február 3.) német filozófus, egyetemi tanár és író. Tanítványai között volt a segesvári születésű erdélyi szász Georg Daniel Teutsch is. Ritterre nagy hatással volt Friedrich Schleiermacher. Művei Abriss der philosophischen Logik (1824) Geschichte der Philosophie (1829–1853; 1836–1838) Ueber das Verhältnis der Philosophie zum Leben (1835) Historia philosophiae Graeco-Romanae (együtt Prellerel, 1838; 1888) Kleine philosophische Schriften (1839–1840) Versuch zur Verständigung über die neueste deutsche Philosophie seit Kant (1853) System der Logik und Metaphysik (1856) Die christliche Philosophie bis auf die neuesten Zeiten ( 1858–1859) Encyklopädie der philosophischen Wissenschaften (1862–1864) Ernest Renan, über die Naturwissenschaften und die Geschichte (1865) Ueber das Böse und seine Folgen (1869) Jegyzetek Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 26.) data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.) SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.) Forrás Encyclopædia Britannica Empire Earth Az Empire Earth, más néven EE, egy valós idejű stratégiai játék, amit a Stainless Steel Studios fejlesztett, és a Sierra Entertainment adott ki (Európában) 2001. november 23-án. Ez volt az első rész az Empire Earth sorozatban. A játék hasonló az Age of Empireshöz. A játék teljes szinkront kapott, az egységek magyarul reagálnak a parancsokra, utasításokra. A hadjáratok fő szinkronszínésze Láng Balázs. Korszakok A játék korszakokra bontható, ha a játékosnak van elegendő nyersanyaga, továbbléphet a következő korba. Az alábbi korszakok szerepelnek a játékban: Őskorszak (i. e. 500 000–50 000) Kőkorszak (i. e. 50 000–5000) Rézkorszak (i. e. 5000–2000) Bronzkorszak (i. e. 2000–0) Sötét korok (0–900) Középkor (900–1300) Reneszánsz (1300–1500) Birodalmi kor (1500–1700) Iparosodás kora (1800–1900) Atomkor - I. világháború (1914–1918) Atomkor - II. világháború (1939–1946) Atomkor - Legújabb kor ( Hidegháború ; 1946–2000) Digitális kor (2000–2100) Nanokor (2100–2200) Űrkorszak (2200–) A kiegészítőben szerepel új korszakként Hadjáratok Az Empire Earth egy oktatóhadjárattal és 4 fő kampánnyal rendelkezik: Oktató hadjárat 1. Az alapok (Kr. e. 3000-2000) (The Basics)A játékos megtanulja a játék irányításainak alapjait, többek közt nyersanyagok gyűjtését, majd megalapítja Türoszt. 2. Fejlődés és fejlesztés (Kr.e 2000-1100) (Advancement and Improvement)Új korszakba lépés, fejlesztés, vadállatok legyilkolása, civilizációs pontok 3. Élelemgyűjtés és gazdaság (Kr.e 1100-1000) (Food Gathering and Economy)A játékos elsajátítja a vadászat és aranybányászat alapjait. 4. Építkezés (Kr.e 814-750) (Building Up)A játékos felépít egy várost, településekből városközpontokat és Capitolium-okat fejleszt. 5. Támadás és védekezés (Kr.u 320-350) (Combat and Defense)A játékos kiépíti az újdonsült Kelet-Római Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt, hadsereget gyárt, megvédi a várost az iszaurok támadásaitól, majd megostromolja Nicomedia-t. 6. Papok és próféták (400-450) (Priests and Prophets)A játékos ellenségeket térít át, illetve természeti katasztrófákat és betegségeket szabadít el. 7. Különleges épületek (530-550) (Specialized buildings)A játékos különleges épületeket épít, tanul róluk, illetve a hajókról is szó esik. 8. Hősök és taktikák (536-800) (Heroes and Combat skills)A játékos elsajátítja a katonai egységek fejlesztését, a hősök képzését és használatát. Görög hadjárat Görögország alapítását és terjeszkedését vezetheti a játékos. A kampány kezdő hősei Héráklész és Kalkasz. Brit hadjárat A XI. századi Angliáért folyó harcot irányíthatjuk: A kampány kezdő hőse Vilmos. Német hadjárat Irányítsd Németországot az első világégés idején! A kampány kezdő hősei Richthofen és Holcker. Orosz hadjárat 1. A Krokodil (2018) (The Crocodile)Grigor Iljanics Sztojanovicsra régóta vadásznak az orosz rendőrök. Nagy álma, hogy Novaja Rosszija, az Új Oroszország, amely a Szovjetunió méltó utódaként szerepel tervei közt, valóra váljon. Voronyezsben azonban tetten is akarja őt érni a rendvédelem, és le is zárják a várost, hogy letartóztathassák. Grigor azonban egyik ismerőse révén kijut a városból, és a közeli Volgográdban átveszi a hatalmat. Azonban ekkor döbben rá, hogy a féktelen orosz korrupció miatt három új ellenséggel/potenciális szövetségessel is szembe kell néznie: egy szomszédos ukrán település, illetve Rosztov, és Szaratov városok önkormányzata aligha működik már együtt az orosz kormánnyal. 2. Novaja Rosszija (2035) (Novaya Russia)Moszkva bevétele után újabb terjeszkedésre vetemedett Grigor: Nyugat-Európa és Ukrajna területét akarja megszerezni. Azonban Kujbisev városa fellázadt Novaja Rosszija ellen, így a zendülést is le kell vernie, ha biztosítani akarja országa jövőjét. Grigor végül találkozik Szeptimusz professzorral, aki egy különös találmányát mutatja be neki... 3. Őrségváltás (2064) (Changing of the Guard)Grigor kijelöli utódjául Szeptimusz találmányát, amelyet Grigor II-nek nevez el. Moszkvában kitör a lázadás, négy korábbi hadvezére (Kulenka tengernagy, Kolcsov generális, Palutkin marsall, Jukov generális) pedig megpuccsolja. Az árulás vérbe fojtása után Grigor holtan esik össze. 4. Kelet ékköve (2092) (Jewel in the East)Grigor II első küldetése Kínába vezet. Paotou (Baotou) településre betörve át kell venni a hatalmat a kibergyárak felett, majd Hszian (Xi'an) városából el kell lopni a kínaiak technológiai vívmányait. Összesen 8 kibergyárat kell áttéríteni (papok segítségével), eközben azonban a kínaiak Pekingben (Beijing) megépítik az időgépet, Molotov pedig el kell, hogy pusztítsa azt. A robbanásban súlyos sérüléseket szerez, majdnem meghal, azonban Grigor II parancsára gépalkatrészekkel pótolják elveszített testrészeit, így kiborgként tovább élhet. 5. Fordul a kocka (2097) (A Change of Heart)Hispaniola szigetén partraszállva Kuba ellen indít támadást Molotov, Grigor II közvetlen parancsára. Amikor Molotov kétségbe vonja Grigor II stratégiáját, a robot megsemmisíti az összes partraszálló hajót; Molotovnak és társainak nincs más lehetősége, mint elfoglalni Kubát. Molotov támadás előtt közvetlenül rádión kapcsolatba lép a kubaiakkal, és megadásra szólítja fel őket. Egy amerikai nő (aki egyébként Molly-ként mutatkozik be) közli vele, hogy tűnjenek el Kubából, mert az Egyesült Államok nem hagyja veszni egyik legfontosabb szövetségesét. Grigor felkéri Molotovot, hogy irtsa ki Kuba lakosságát (a történet szerint ekkor 18 millió fő), mivel túl sok ember ahhoz, hogy irányítani lehessen őket, ugyanakkor túl kevés, hogy hasznot hozzanak Novaja Rosszijának. Molotov nem engedelmeskedik a parancsnak, és meglátogatja ellenfelét, Molly-t, akitől katonáit hátrahagyva segítséget kér. A páros Miami-t irányítása alá vonja, eközben korábbi csapata ellene fordul, árulónak bélyegzik meg. Végül visszafoglalják Kubát, ahol megépítik az Időgépet, a kínaiak tervei alapján. 5 óra alatt töltődik fel az időgép, ezalatt Grigor az utolsó térségben levő egységeit is annak elpusztítására irányítja. 6. Kellemetlen déja vu (2018) (A Bad Case of Déjá Vu)Molly Ryan és Molotov visszamennek az időben Voronyezsbe, Grigor hatalomátvételéhez, és megpróbálják megakadályozni azt. Azonban Grigor II megelőzte őket, és számít a támadásukra. Eljött a végső leszámolás ideje. Empire Earth: A hódítás művészete A játék kapott egy hivatalos kiegészítőt, amely Empire Earth: A hódítás művészete (angol nyelvterületeken Empire Earth: The Art of Conquest) néven jelent meg. A kiegészítő a következő újításokat tartalmazta: Egy világűrben játszódó új korszak Három egyjátékos módú hadjárat, melyek a Római birodalomtól kezdve a második világháborún keresztül a jövőig viszik körbe a játékost Két új hős Két új irányítható civilizáció Minden civilizáció egyedi képességekkel rendelkezik Több épület, beleértve egy új Csodát Több egység, a tüzes nyilaktól kezdve a kémműholdakig A kiegészítő hadjáratai A kiegészítő 3 új kampányt tartalmaz: Római hadjárat A Római Birodalom tündöklését és bukását öleli fel. A hadjárat kezdő hős Gaius Marius. 1. Róma katonái (Soldiers for Rome) 2. A köztársaság helyreállítása (Restoring The Republic) 3. A hódító megismerkedik mesterével (A Conqueror Learns His Trade) 4. Gall háborúk (The Gallic Wars) 5. Átkelés a Rubicon-on (Crossing The Rubicon) 6. Róma fáraója (Rome's Pharaoh) Csendes-óceáni hadjárat Vezesd az „alvó óriást” Midway-től Iwo Jimáig! A hadjáratnak nincs kezdő hőse. 1. Anyahajó-támadás (1942. június 4.) (Carrier Strike) 2. Őrtorony hadművelet (Operation Watchtower) 3. Fog és köröm (Tooth and Nail) 4. Marrill fosztogatói (Marrill's Marauders) 5. A visszatérés (The Return) 6. A húsdaráló (The Meat Grinder) Ázsiai hadjárat Vezesd az U.F.A.R.-t e zűrzavaros időkben, és foglald el a világegyetemet! A hadjáratnak nincs kezdő hőse. 1. Az új dinasztia (2035. október 14.) (A New Dynasty)Hu Kwan Do császár, és Ming kancellár vezetésével 2035. május 3-án megalakul az UFAR (United Federation of Asiatic Republics; Ázsiai Köztársaságok Egyesült Föderációja), azonban közvetlenül a politikai válság és a Kínai Köztársaság megszűnése után ellenségek egész seregével kell farkasszemet néznie a fiatal államnak. Miután terrorista bűncselekmények sorozata rázza meg az UFAR fővárosát, Dr. Kwai Sung-ot, az ország legelismertebb tudósát kérik fel arra, hogy dolgozzon ki valamilyen eszközt, amellyel fel lehetne venni a harcot a terroristákkal szemben, azonban mikor kitudódik, hogy pszichikai fegyveren dolgozik, botrány és lázadás robban ki. UFAR kormányának le kell vernie a lázadást, és meg kell mentenie az ellenség kezére került Dr. Kwai Sung-ot. Ming kancellár később javaslatot tesz a császárnak, hogy fókuszálhatnának egy esetleges űrprogramra, az uralkodó pedig elfogadja azt, és eljöttnek látja az időt a gazdaság fellendítésére, majd a Mars kolonizálására. 2. Töréspont (21. század közepe) (The Breaking Point)UFAR délkeleti tartománya, ahol rengeteg rizsföld található, a lázadók sorozatos támadása alatt áll. A kormány külkapcsolatok építésébe kezd Tajvannal, Oroszországgal és Japánnal. Tajvantól katonákat, Oroszországtól vasat, és aranyat, Japántól pedig csúcstechnológiát akarnak szerezni. Az erdős-mezős magas páratartalmú régió semmilyen ásványkincsben nem bővelkedik, egy szem kőbánya sincs, ezért kénytelenek az ősi buddhista templomok egy részét elpusztítani, hogy kőhöz jussanak. Ez pedig jól mutatja az erősen vallásos ország elkeseredettségét. A magas szintű katonai jelenlét miatt a demokratikus választások felé kacsintgató ország lakosainak egy része tüntetésekbe kezd az UFAR kormány ellen, ennek csak a hadsereg számának csökkentésével lehet véget vetni. Hiába a lázadók folyamatos támadása, a betakarításnak folynia kell, és végül sikerül megépíteni japán támogatással a fénysebesség kutatóközpontját, amelyet a lázadók minden erejükkel el akarnak majd pusztítani. 3. A csillagok felé (2055. március 10.) (Look to the Stars)Tangeshima, Japán egyik szigete a terroristák támadásaitól szenved, és ez hátráltatja a japán űrprogramot. Ráadásul az orosz-japán diplomáciai kapcsolatok olyannyira megromlottak, hogy Alekszej Szeptimusz vezetésével Novaja Rosszija is támadást indított Japán ellen. Eközben megjelenik Dr. Webster vezetésével az Isten Szeme, egy feltehetőleg brit érdekeltségű katonai szervezet, amely szintén Japán nyugalmára tör. Az UFAR kormánya Hu Kwan Do vezetésével intervenciót követ el, és segít a japánoknak újjáépíteni az űrközpontot, majd megindítani a Mars kolonizációját. 4. Isten Szeme (2075) (Eye of God)Az UFAR a Mars-kolónia ellátását Mongólia sztyeppéiről irányítja, azonban a konföderáció törekvéseit nem nézik jó szemmel a nagyhatalmak. Az Isten Szeme, és az Európai Unió támadást indít a pusztasági támaszpontok ellen, az UFAR-nak pedig 10 ezer nyersanyaggal (akármi lehet az öt rendelkezésre álló erőforrás közül) kell ellátnia egy órán belül a kolóniát, különben megszakad az építkezés. Ezalatt természetesen az űrkikötő védelmét és teljes épségét is biztosítani kell. Japán, UFAR egyetlen szövetségese lévén megpróbálja legyengíteni az EU-s csapatokat, azonban ez csak akkor sikerül, ha a konföderáció 10 egységgel támogatja őket. Később kiderül, hogy még 10 ezer nyersanyagra van szükség az építkezés befejezéséhez, de ekkor már a folyósításra csupán fél óra jut... 5. Szellemhajó-lázadás (2245. február 17.) (Ghost Ship Insurrection)160 évvel a Mars-kolóniák megalapítása után a nagyhatalmak megjelentek a Mars felszínén, ahol számos támaszpontot hoztak létre: Port Chernobyl (Novaja Rosszija), Baker's Ridge (USCN; Amerikai Egyesült Államok és Kanada konglomerátuma), Xin Tong King (Japán), Huo Xing Cheng (UFAR). Hu Kwan Do császár halála után hatalomra került vezetés összefogott a korábbi ellenfelekkel, ugyanakkor a vérbefojtott baker's ridge-i megmozdulás 10. évfordulójára Sun Do, az egykori uralkodó egyik leszármazottja fellázadt néhány hűséges társával az új rezsim ellen. Egyszerre kell leszámolnia Novaja Rosszijával, az USCN-nel és Japánnal. Társa, Xinhua segítségével teret nyer a Marson, maga mellé állítja a japán és az amerikai-kanadai támaszpontokat, majd bejut Novaja Rosszija kutatóintézményébe, ahol ellopja a Szellemhajó koordinátáit, aztán pedig elfoglalja azt. 6. Lesz, ami lesz (2247 áprilisa) (Things to Come)2246. június 11-én Allison Hardcastle, az Egyesült Államok elnöke Oroszországgal karöltve kijelenti az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt: nem ismeri el a Mars Szövetséget a bolygó jogos uraként, majd hadat üzen Sun Do kánnak. A Vörös Bolygó állama annak űrflottájának megsemmisülte után különösen sérülékeny, Port Chernobyl és Baker's Ridge űrbázisok pedig visszatértek, és készen állnak hogy a Föld bolygó, illetve a Hold és a Phobosz katonáihoz csatlakozva egyszer és mindenkorra kitöröljék a Kwan Do-dinasztiát a világegyetemből... Fogadtatása A játék fogadtatása meglepte a kiadót, nem számítottak ekkora sikerre. A kiegészítő megjelenésére már több mint 1 millió eladott Empire Earth volt világszerte. A sorozat fejlesztését átvevő Mad Doc Software nem tudta megismételni az első rész hihetetlen sikerét. A második viszonylag nagy sikert ért el. A harmadik rész viszont teljes pénzügyi bukás lett, azóta sem jelent meg új rész. 2008-ban a Mad Doc Software-t felvásárolta a Rockstar Games. Spreetal Spreetal település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Spreetal Elsterheide és Lohsa községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dead Letters A Dead Letters a The Rasmus finn rockzenekar ötödik stúdióalbuma, ami 2003. március 21-én került a boltokba. Dal lista First Day Of My Life (Életem első napja) In The Shadows (Árnyékok közt) Still Standing (Még mindig állok) In My Life (Az én életemben) Time To Burn (Idő (el)égni) Guilty (Bűnös) Not Like The Other Girls (Nem olyan, mint a többi lány) The One I Love (Az, akit szeretek) Back In The Picture (Újra a színen) Funeral Song (Temetési dal) Proxemika A kommunikáció és a hétköznapi tevékenységek során a személyek között betartott távolság, a tér emberi felhasználása a kultúra egyik jellegzetes megnyilvánulási formája. Központjában a társadalmi és személyes tér problémája, valamint ennek érzékelése áll. Ebben a témakörben legjelentősebb kutatásokat Edward T. Hall végezte. Valamint jelentős munkatársai között említhető meg Marshall McLuhan és Buckminster Fuller is. A térhasználat kultúrába ágyazottsága A térhasználat antropológiai megközelítésében Edward T Hall szerepe volt a legmeghatározóbb. A térhasználat antropológiai kutatásakor az embert körülvevő teret intim, személyes, szociális, és nyilvános szintekre osztotta. Ezeket nagyjából koncentrikus körökként képzelte el, amelynek középpontjában maga a személy áll, az egyes szintek sugara pedig jórészt a személy pillanatnyi állapotától függ. Arra a következtetésre jutott, hogy a tér érzékelése, és a különböző szintek lehatárolása, bár minden ember (nagyságrendileg) azonos érzékszervekre hagyatkozik, kultúránként más jelleget mutat. A személyt körülvevő kultúra, alapvetően meghatározza annak térhez való viszonyulását, a különböző szinten definiálására és szervezésére való képességét és hajlamát. Ez az eltérő viszonyulás a minket körülvevőkhöz, sokszor kommunikációs problémákhoz vezet, egyes esetekben konfliktusokhoz is. A kutatások eredménye, hogy egy kommunikációs helyzetben a közelség-távolság mértéke nem csak a kommunikáció résztvevőiről, valamint a közöttük lévő kapcsolatról nyújt információt, hanem az általuk képviselt kulturális normákról is. Az egyes népek távolságtartásának mértéke a társadalmi tényezők mellett összefüggést mutathat természeti tényezőkkel is. Egyes kutatások szerint hatással van a személyes térhasználatra a klíma, az személyt körülvevő növényvilág és a körülötte élő állatok viselkedése, emellett az őt körülvevő társadalom technikai szintje, a népsűrűség, vagy akár gyermekkorától konzerválódott lakásviszonyai is. A kultúrfüggés fogalmával szoros kapcsolatban áll a személyes térértelmezés. Ezek a távolságok, együtt mozognak az emberrel, mikor- és makroviszonylatban is. Az emigránsok beilleszkedésének egyik komoly hátráltatója a "befogadó" kultúrához képest eltérő térhasználati szokások. "Ennek hatására a szerkezeti (például iskolázottsági, foglalkozási) asszimiláció időben megelőzi a magatartási asszimilációt." (Nemes Nagy J. 1998) Az embert körülvevő terek/zónák Hall híres felosztása az egyén körül négy koncentrikus teret különböztet meg. Alapja a kommunikáció és a hétköznapi tevékenységek során a személyek között betartott távolság. Az intim tér Az intim tér vagy más néven bizalmas távolság az egyént legszorosabban körülvevő „buborék”, ahova csak a hozzá legközelebb állók hatolhatnak be. A területén belül lehetetlen nem észrevenni valakinek a jelenlétét. Ha valaki váratlanul belép ebbe a zónába, az egyén ösztönösen hátrahúzódik, vagy legalábbis kényelmetlenül érzi magát. Személyes tér A következő, tágabb kör a személyes tér. Ez az, amelyben kényelmesen lépünk interakcióba ismerősökkel. Egyes társadalmakban az ismerősökkel szembeni távolságtartás határa olyan kicsi lehet, hogy eléri a más kultúrákban bizalmas távolságnak tekintettet. Társadalmi vagy szociális tér Ez, az ismeretlenekkel való interakció bevett távolsága. Elsősorban a személytelen ügyek intézésére alkalmas. Ennek a mértéke változik leginkább a kultúra függvényében. A "latin kultúrákban" ez a tér valamivel szűkebb, a "nordikus kultúrákban" tágabb. Ez csupán egy egyszerű példa, az eltérő kultúrák eltérő térhasználatára. Egy északi ember, ugyanis tolakodónak érezheti egy mediterrán közegben nevelkedett beszélgetőpartner közelségét. Nyilvános tér A negyedik kör Hall szerint a nyilvános tér, amelyben az egyén a társadalmi interakciókat már személytelennek és anonimnak érzékeli. Ez a távolság már teljesen kívül esik a személyes vonatkozások széféráján. Az ebbe a térbe belépőkkel az egyén nem egyértelműen folytat közvetlen kommunikációt. Azokban az esetekben amikor mégis, a kommunikáció sokban különbözik a fentebb tárgyalt távolságok esetén tapasztaltnál. Nyelvészek megfigyelései alapján, nagy gyakorisággal előfordul, hogy ilyen távolságból folytatott beszélgetés során a felek sokkal jobban megválogatják szavaikat, sőt nyelvtani, mondattani, fogalmazásmódbeli különbségeket is tapasztalhatunk. Martin Joos "formális stílusnak" nevezi az embernek ezt a beszédmódját. Edward T. Hall. ezekben a modellekben a kényszermentes távolságtartás alapjellemzőit tematizálja. Nyilvánvaló, hogy tömeghatásra, vagy más kényszerítő erő hatására ezek a távolságok megváltoznak, vagy akár el is tűnhetnek. Az elmélet alkalmazhatósága A gyakorlatban leginkább olyan kommunikációs helyzetekben fontos a proxemika, amikor eltérő kultúrájú emberek egymással interakcióba lépnek, és mindkét fél (vagy minimum az egyik fél) érdeke a jó kapcsolat megteremtése és fenntartása. A legjobb példa az ilyen szituációkra a diplomácia, amely egymástól távolinak tekinthető kultúrák képviselőinek kommunikációja esetén komoly nehézségeket rejthet. Egymás protokolláris szokásain túl, jó, ha ismerjük a másik személyes térhasználatát is. A metakommunikációs szokásainak ismeretével ötvözve könnyebbé válik egymástól idegen emberek között a kielégítően jó kapcsolat fenntartása. Edward T. Hall az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumi munkatársaként amerikai nagyköveteket oktatott protokolláris, metakommunikációs és a proxemika alapvetéseire építő kommunikációs készségekre. források Nemes Nagy József: A tér a társadalomtudományban, 1998 Budapest, Kiadó: Hilscher Rezső Szociálpolitikai egyesület „Ember-Település-Régió” Online hozzáférhető: http://geogr.elte.hu/REF/REF_Kiadvanyok/Ter_a_tarskutban/A_Ter_a_tarsadalomkutatasban_NNJ.htm http://idegen-szavak.hu/proxemika http://www.lelkititkaink.hu/rejtett_dimenziok.html Bill Wyman Bill Wyman (született William George Perks – Lewisham, London, Anglia, 1936. október 24. –) angol zenész, a The Rolling Stones basszusgitárosaként lett ismert 1962 és 1992 között. 1997-től kezdődően saját, Bill Wyman’s Rhythm Kings nevű zenekarával koncertezik és készít lemezeket. Tevékenykedett film- és zenei producerként, szerzett zenét mozifilmekhez és televíziós produkciókhoz. Első zenekara a The Cliftons volt, ahol még Lee Wyman művésznéven szerepelt. 1974-ben jelentette meg első szólóalbumát, még a Stones tagjaként, amit további lemezek követtek. Wyman gyermekkora óta, a második világháborút követően folyamatosan naplót vezetett, ami nagyban segítette őt későbbi írói pályáján. Számos könyvet írt a Rolling Stonesról, de két szenvedélyének, a fotóművészetnek és a régészetnek is szentelt egy-egy könyvet. Feltalálóként saját fémdetektort fejlesztett ki régészeti kutatásaihoz az angliai terepviszonyokat figyelembe véve. Üzletemberként 1989 óta működteti a Sticky Fingers Café nevű rock and roll bisztrót London Kensington negyedében, amely két további egységgel is rendelkezik Manchesterben és Cambridge-ben. Diszkográfia Szólóban Monkey Grip (1974) Stone Alone (1976) Bill Wyman (1982) Willie & The Poor Boys (1985) Stuff (1992, 2000) A Stone Alone: The Solo Anthology 1974-2002 (2002) "In Another Land" (1967) "(Si, Si) Je Suis Un Rock Star" (1981) " A New Fashion" (1982) "Baby Please Don't Go" (1985) The Rolling Stones The Rolling Stones (1964) The Rolling Stones No. 2 (1965) Out of Our Heads (1965) Aftermath (1966) Between the Buttons (1967) Their Satanic Majesties Request (1967) Beggars Banquet (1968) Let It Bleed (1969) Sticky Fingers (1971) Exile on Main St. (1972) Goats Head Soup (1973) It's Only Rock 'n' Roll (1974) Black and Blue (1976) Some Girls (1978) Emotional Rescue (1980) Tattoo You (1981) Undercover (1983) Dirty Work (1986) Steel Wheels (1989) Bill Wyman's Rhythm Kings Struttin' Our Stuff (1997) Anyway The Wind Blows (1999) Groovin' (2000) Double Bill (2001) Just For A Thrill (2004) Közreműködőként The London Howlin' Wolf Sessions (1971) Jamming with Edward! (1972) Bibliográfia Bill Wyman szerzőként és társszerzőként megjelent művei. Az utolsó három Rolling Stonesról szóló és a Bill Wyman's Treasure Islands című könyvet Richard Haversszel közösen írta. Stone Alone ISBN 0-306-80783-1 Rolling with the Stones ISBN 0-7513-4646-2. Bill Wyman's Blues Odyssey ISBN 0-7513-3442-1 The Stones - A History in Cartoons ISBN 0-7509-4248-7 Bill Wyman's Treasure Islands ISBN 0-7509-3967-2 Wyman Shoots Chagall ISBN 0-904351-62-9 Amores y amores… Az Amores y amores… (spanyol, jelentése: ’Szerelmek és szerelmek…’) Lucía Pérez spanyol énekesnő első stúdióalbuma, amely 2003 márciusában jelent meg Galiciában a Zouma Producciones kiadó gondozásában. Producerei, egyúttal a dalok szerzői Chema Purón és Félix Cebreiro. A fiatal énekesnő pörgős latinpop-dalokat és érzelmesebb, lassabb balladákat egyaránt tartalmazó bemutatkozó albumán eredetileg kilenc spanyol és két galiciai nyelvű szám található, azonban 2004 karácsonyán újra kiadták két bónuszdallal: a spanyol nyelvű Queda mucha vida – melyet duóban énekel Chema Purónnal – az Asociación Española contra el Cáncer (Spanyol Rákellenes Szövetség) himnusza, a Torres de Compostela című gallego nyelvű dal pedig a Szent Jakab-útról szól. Az album aranylemez lett Galiciában. Zenészek, közreműködők Producerek : Chema Purón és Félix Cebreiro Vezető producerek: Encarnación Vizcaíno és Manuel Pérez Rendezés és programozás: Félix Cebreiro Basszus : Julio Real Gitárok : Chema Purón Akusztikus és elektromos zongora : Félix Cebreiro Trombita : J. M. Lojo Charly Szaxofonok : Santiago Dozo Santi Harsona : Emilio Solar Chiclé Háttérvokálok: Marta Santiso, Félix Cebreiro, Chema Purón és David Piñeiro Silius Silius település Olaszországban, Szardínia régióban, Cagliari megyében. Lakosainak száma 1188 fő (2017. január 1.). Silius Ballao, Goni, San Basilio, San Nicolò Gerrei és Siurgus Donigala községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Lendzsán megye Lendzsán megye (perzsául: ������� ����� ) Irán Iszfahán tartományának egyik délnyugati megyéje az ország középső részén. Északon Tirán és Karvan és Nadzsafábád, keleten Falávardzsán, délen Mobárake megyék, délnyugaton, nyugaton Csahármahál és Bahtijári tartomány határolják. Székhelye az 55 000 fős Zarrin Shahr városa. Második legnagyobb városa Fuladshahr. A megye lakossága 262 912 fő, területe 1 172 km². A megye három további kerületre oszlik: Központi kerület, Fuladshahr kerület és Bagh-e Bahadoran kerület. A megyében nyolc város található: Chamgardan, Charmahin, Bagh-e Bahadoran, Zarrin Shahr, Sedeh Lenjan, Varnamkhast, Fuladshahr, valamint Zayandeh Rud. A megyén halad keresztül az 51-es főút, valamint a megyét átszeli a Zajánderud folyó. Froissy Froissy település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 883 fő (2015). Froissy Lachaussée-du-Bois-d’Écu, Maisoncelle-Tuilerie, Noirémont, Puits-la-Vallée és Sainte-Eusoye községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Hahnel Aranka Hahnel Aranka, névváltozat: Hannel (Torda, 1873. június 28. – Rákosszentmihály, 1942. október 2.) színésznő. Életútja Hahnel Károly színházi karmester és Szabó Ilka (Karingecz/Korinyecz Katalin) drámai hősnő leánya. Az országos színművészeti akadémia elvégzése után, 1892-ben, Csóka Sándor színtársulatánál Szabadkán lépett fel először és eleinte a drámai szendékben, majd a fiatal hősnőkben jeleskedett. Működött Kolozsvárt, Kaposvárott, Pozsonyban, Kassán, Pécsett, Szegeden Makó Lajos buda–temesvári társulatánál, Debrecenben, Újvidéken és a Budai Színkörben. Ez utóbbi színpadon ő játszotta Cyrano de Bergerac első előadásain Rosane szerepét és a kitűnő összjátéknak Pethes Imre mellett egyik erőssége volt. Jobb szerepei voltak: Melinda (Bánk bán), Júlia (Romeo és Júlia), Nóra, Kaméliás hölgy, stb. 1910. július 2-án Budapesten házasságot kötött Dr. fenyéri Zádor Ervin földbirtokossal. Ezt követően visszavonult a színpadtól, de özveggyé válván, 1911-12-ben újra fellépett Szatmárt. 1920-ban a Belvárosi Színház tagja volt, 1922-ben a Blaha Lujza Színház foglalkozotta, majd 1923-tól visszatért a Belvárosi Színházhoz. 1925. szeptember 1-én a Magyar Színház kötelékébe lépett, ahol 1928-ig szerepelt. Az 1930-ban a Bethlen téri színházban lépett fel és a Magyar Rádióban volt hallható. Fontosabb színházi szerepei Melinda (Katona J.: Bánk bán) Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia) Roxane (Rostand: Cyrano de Bergerac) Filmszerepei Magdát kicsapják (1937-38) Megvédtem egy asszonyt (1938) Azurexpress (1938) – Rák Tamás háziasszonya Csákó és kalap (1941) – Kerekesné Dr. Kovács István (1941) – Csókás néni, trafikos Istenszülő elszenderedése templom (Zeykfalva) A zeykfalvi Istenszülő elszenderedése templom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Hunyad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03452 sorszámon szerepel. Abandoned Places Az Abandoned Places: A Time for Heroes egy szerepjáték Amigára, PC/DOS-ra, melyet a magyar ArtGame fejlesztett és a brit Electronic Zoo adott ki 1992-ben. A játékban a hősöknek meg kell menteni a világukat, Kalynthiát. Folytatását az Electronic Zoo utódvállalata; az International Computer Entertainment adta ki 1993-ban. Cselekmény A játék kezdete előtt 900 évvel tizenkét hős bezárta a sötétség hercegét, Bronaght. Azonban Bronagh 900 évnyi raboskodás után kiszabadul börtönéből. Az őt legyőző hősöket mind kővé változtatták, hogy később újra harcba tudják állítani őket, azonban a mágusok csak négyet tudnak feltámasztani közülük, hogy ismét legyőzzek a sötétség hercegét. A játékos a „Mennyország Fényének Temploma” alatt kezd és ki kell szabadulnia a felszínre, ahol a bölcsek segítségével meg kell találnia Bronagh rejtekhelyét, majd le kell győznie őt. Játékmenet A játék kombinálja a hagyományos dungeon crawler játékok elemeit a föld felszíne feletti kalandozásokkal. Az újdonság erejével hatott a viszonylag nemlineáris játékmenete; a labirintusokat nem kell teljes mértékben felfedezni, hogy a játékos egy újabb helyszínre léphessen. A meglepetésszerű támadások elkerülésének érdekében be lehet állítani, hogy bizonyos szereplők oldalra vagy hátra is nézzenek. Fejlesztés A játékot a Fábián István és Staengler Ferenc által alapított ArtGame kezdte fejleszteni az 1989-ben hozzájuk csatlakozó Dragon Györggyel. A játékot az Advanced Dungeons & Dragons és a Dungeon Master szerepjátékok inspirálták. 1990 tavaszától a játék demóját, melyet az egyik Computer karácsonyon mutattak be a cég több nyugati kiadónak, köztük az Electronic Artsnak is bemutatta, de mivel egy másik fejlesztőcsapattól (a későbbi Raven Software) egy héttel korábban egy hasonló játékot (Black Crypt) kaptak és már komolyan tárgyaltak velük, ezért azt adták ki. Végül a brit Electronic Zoo vállalata a játék kiadását. A játék történetét a Writer's Guild cég írta. A játék mindegy száz perces zenei betéteit Dragon György szerezte, hangeffektjeit házi körülmények között vették fel. A játék fejlesztői szinte semmit sem kaptak a munkájukért, a játék Budavári Labirintusban tartott bemutatójáról is kitiltották őket, a szoftver egyik programozója; Dragon György komolyan megfontolta, hogy a mélybe veti magát a Műegyetem Schönherz Kollégiumának ablakából. Fogadtatás Az Amiga Action 1992. márciusi lapszámában (30.) Jason Simmons 82%-ra értékelte a játékot; dicsérte a játékmenetet, a fejtörőket és az irányítást, viszont szerinte a program grafikája jelentős mértékben csökkenti a játék hangulatát. Mark Petterson a CU Amiga újságírója szerint a játék irányítása néha „kényelmetlen”, grafikája „nagyon kezdetleges”, viszont állítása szerint az Abandoned Places volt élete addigi legnagyobb terjedelmű szerepjátéka. Darren Evans az Amiga Computing 47. lapszámában egy „nagyszerű” játéknak nevezte az Abandoned Placest; dicsérte a játékmenetét és a hangulatát. Ashley Cotter-Cairns az Amiga Maniától a többi kritikussal ellentétben dicsérte a játék grafikáját; „szerfelett szép”-nek nevezve azt. Beregi Tamás a Pixelhősök: A számítógépes játékok első ötven éve című könyvében az Abandoned Placest a kilencvenes évek egyik legfontosabb hazai fejlesztésű játéknak nevezte. Unified Video Decoder Az Unified Video Decoder (UVD) korábban Universal Video Decoder-ként volt ismert, egy az ATI Technologies által gyártott videó feldolgozó egység, amely képes dekódolni a H.264 és a VC-1 szabványokban meghatározott videó adatfolyamokat, és része az ATI Avivo HD technológiájának. Jellemzői UVD/UVD+ AZ UVD az ATI Xilleon videó-feldolgozó egységén alapul, a GPU-val közös chipen alakítják ki, és része a videók hardveres dekódolására alkalmas ATI Avivo HD technológiának. AZ UVD, az AMD állítása szerint a H.264/AVC és az VC-1 videók dekódolását majdnem teljes egészében hardveresen végzi el. A dekóder megfelel a Blu-ray disc és a HD DVD teljesítménybeli és profilbeli követelményeinek, a H.264/AVC adatfolyamot akár 40 Mbit/másodperces sebességgel is képes dekódolni. Mexikó az 1992. évi téli olimpiai játékokon Mexikó a franciaországi Albertville-ben megrendezett 1992. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 4 sportágban 20 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Alpesisí * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Bob * - egy másik csapattal azonos eredményt ért el Clay megye (Nyugat-Virginia) Clay megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Nyugat-Virginia államban található. Megyeszékhelye Clay, legnagyobb városa Clay. Lakosainak száma 9244 fő (2013. július 1.). Clay megye Calhoun, Nicholas, Kanawha, Roane és Braxton megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Balad Balad (arabul: ���) város Bagdadtól (80 km) északra, a Salah ad Din kormányzóságban, Irakban. Síta város. Lakossága a 2008. évi becslés alapján 52.214 fő volt. Fekvése Bagdadtól 88 km-re, Szamarrától délre, a Tigris folyó partján fekvő település. Története Balad a Tigris folyó keleti partja közelében fekvő városka, a Bagdad- Moszul úttól keletre fekszik. Ez az út a középkorban a folyó másik, keleti oldalán futott, de a folyó többször is megváltoztatta folyását. Balad vasútállomása közelében kiterjedt rommező található. Itt állt egykor Harba városa, a Tigris folyó mellett. Harba városa valószínűleg már a babiloni korban is létezett, és a Szasszanida korban is lakott hely volt, meyet arab geográfusok is többször említettek. Híres volt szőtteseiről és kerámiáiról. Harba virágkorát a XIII. században élte. A Tigris folyó azonban 1226-1242 között, Musztanszir kalifa uralkodása idején megváltoztatta medrét, ezért a kalifa itt máig meglévő nagyszabású öntözőcsatorna-rendszert (Dudzsail-csatorna) készíttetett, hogy ne maradjon a környék víz nélkül. Harba hídja Balad vasútállomása közelében, az úttól úgy 600 méterre, balra áll. A hidat még 1232-ben Musztanszir kalifa építtette a Dudzsail csatorna fölé. A híd 54 méter hosszú és 11, 8 méter széles, és viszonylag jó állapotban maradt meg. Égetett téglából készült és négy boltozott íve van. Építtetője neve és az építés ideje az oldalain futó feliratból ismert. A felirat és a hátterét alkotó geometrikus díszítmény faragott, mozaikszerűen kirakott tégladarabokból áll. Nevezetességek Abu Dzsafar Mohamed (a 10. imám fia) mauzóleuma. Harba hídja Sík Sándor Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49), Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa. Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, esztétika, verstan. Öccse Sík Endre író, jogász, diplomata, külügyminiszter, történész. Élete 1889. január 20-án született, Budapesten. Apja Sík Sándor ügyvéd, anyja Winternitz Flóra, akik zsidó vallásból még gyermekeik születése előtt kitértek. Apja korai halála után anyja nevelte négy kisebb testvérével együtt. A család Gödöllőn lakott, ott végezte az elemi iskolákat és onnan járt be a budapesti Piarista Gimnáziumba. Itt öt osztályt végzett, majd 14 éves korában, 1903-ban a piarista rendbe lépett. A Vácott töltött novíciusév után a 7. és 8. gimnáziumi osztályokat rendi studensként Kecskeméten végezte, és ott tett érettségit. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán magyar–latin szakos tanárjelölként végezte. 1910-ben a középiskolai tanári oklevélen kívül doktori diplomát is szerzett. Piarista tanári működését az 1910/1911. iskolai évben Vácott kezdte meg, majd a közvetkező évtől a rend budapesti gimnáziumában kapott beosztást. Tanári, költői és irodalomtudósi munkája mellett 1912/1913-tól egyik alapítója és irányadója volt a magyar cserkészmozgalomnak, illetve első parancsnoka a budapesti piarista gimnázium cserkészcsapatának. 1915-ben két hónapig tábori lelkészként szolgált Péterváradon. Budapesten 1929-ig tanított, amikor a Szegedi Egyetemen a II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék nyilvános rendes tanára lett. 1943. május 2-án római katolikussá keresztelte Radnóti Miklóst a budapesti Szent István-bazilikában. Budapestre újra csak 1945-ben költözött, az Országos Köznevelési Tanács ügyvezető alelnöként. 1946-ban rendjének tartományfőnöki tanácsosa, majd 1947. október 1-jétől magyarországi tartományfőnöke lett. Utolsó éveiben sokat tartózkodott pihenés céljából Mátraszentimrén, majd Klotildligeten. 1963. szeptember 28-án halt meg Budapesten, a Mikszáth Kálmán téri piarista rendházban. Temetése október 4-én volt a Farkasréti temetőben, de ott sírját 1980-ban fölszámolták, és hamvait a Kerepesi temető újabb piarista sírboltjába (511/A-512/A) helyezték. Testvére Sík Endre külügyminiszter, történész, jogász, Afrika-kutató. Munkássága Fiatalkorától fogva foglalkozott az irodalom szinte minden ágával. Már a gimnáziumban feltűnt költői tehetségével, később írt irodalomtörténeti és esztétikai értekezéseket, kritikákat és színműveket. Szerkesztett imakönyveket, tankönyveket és újságokat, működött mint lelkigyakorlat-vezető és előadó. A cserkészet mellett számos más közéleti és irodalmi társaság életében és irányításában is részt vett. Rendszeresen publikált az Élet és a Vigilia katolikus folyóiratokban (az utóbbinak 1946 után főszerkesztője is volt). 1919-beb a Szent István Akadémiának, 1923-ban pedig a Kisfaludy Társaságnak lett tagja. 1936-ban a Magyar Rádióban tartott hatrészes előadás-sorozatot a magyar szentekről. Főmunkatársa volt az 1931–1939 között kiadott Fiatal Magyarság c. lapnak, amely orgánummal a fiatalság számára akart erkölcsi és hitbeli útmutatást adni. A cserkészetet egyben egy lehetőségnek tartotta arra, hogy az ifjúságot megóvja a két világháború között terjedő szélsőséges eszméktől. Sík Sándor kritizálta korának irredentizmusát és kirakatmagyarságát. „Aki Nagy-Magyarországot akar teremteni, annak nagy magyarnak kell lennie…, ellene kell mondania minden hazugságnak, minden frázisnak és minden pogányságnak.” A háború után reményekkel tekintett a demokratikus átalakulásra. 1946-ban tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának. Hamar világossá vált számára azonban, hogy a demokratikus kísérlet nem járhat sikerrel. Elutasította a kiépülő diktatúra egyházellenes oktatáspolitikáját, Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszternek levélben fogalmazta meg kritikáját a fakultatív hitoktatással kapcsolatban: „De nem tehetem magamévá ezt a programot, mint hívő ember és katolikus pap sem: nem nyugodhatom bele abba, hogy a jövő nemzedék széles rétegei ki legyenek téve annak a lehetőségnek, hogy politikai befolyásolásra Isten ismerete nélkül nőjenek fel.” 1947-ben a piarista rend tartományfőnökének választják, így 1949-ben ő kényszerül a szerzetesrendek feloszlatásakor és a piaristák létszámának csökkentésekor eldönteni, ki folytathatja hivatását szerzetesi közösségben. Ugyanebben az évben – sokakkal együtt – kizárják az MTA-ból. Bár felkérték, hogy csatlakozzon az Állami Egyházügyi Hivatalhoz és az Opus Pacis papi békemozgalomhoz, mindkettőt elutasította. Zsidó és magyar identitásáról Mivel mindkét ágon zsidó származású volt, így az 1939-es második zsidótörvény hatálya alá tartozott, csak ún. „mentesítettként” élte túl a vészkorszakot. Mélyen felháborította, hogy az állam kíván illetéktelenként identitásáról dönteni. Bár származása szerint zsidónak minősült, nem volt zsidó identitása, sokkal inkább magyar azonosságtudattal rendelkezett. Naplójában elmarasztalta a kor egyházi vezetését, hogy szavát nem emelte föl a zsidótörvények ellen. Személyesen vitába bocsátkozott Schütz Antal piarista társával és barátjával nézeteit illetően. 1936-os említett előadássorozatában a következőképpen vallott a magyarságról: Művei Költői művek Szembe a Nappal , Bp., 1910 A belülvalók mécse , Bp., 1912 Sík Sándor költeményei , Bp., 1916 Maradék magyarok , Bp., 1920 Csend , Bp., 1924 Sarlósboldogasszony , Berlin, 1928 Fekete kenyér , Bp., 1931 Magányos virrasztó , Bp., 1936 Az Isten fiatal! , Bp., 1940 Sík Sándor összes versei 1910-1940 , Bp., 1941 Győzöd-e még? , Bp., 1945 Tizenkétcsillagú korona: Versek a Boldogságos Szűz Máriáról , Bp., 1947 Őszi fecske , Bp., 1959 Áldás , Bp., 1963 Sík Sándor összegyűjtött versei , Bp., 1976 Színművek Ébredés , Bp., 1916 Salamon király gyűrűje , Győr, 1916 Alexius , Bp., 1918 Zrínyi , Bp., 1923 A boldog ember inge , Bp., 1930 István király , Bp., 1934 Advent , Szeged, 1935 Széppróza Hét szép história , Bp., 1921 Irodalomtudományi munkák Mindszenthy Gedeon élete és költészete , Bp., 1910 Gárdonyi, Ady, Prohászka: Lélek és forma a századforduló irodalmában , Bp., 1929 Pázmány, az ember és író , Bp., 1939 Zrínyi Miklós , Bp., 1940 Esztétika , I-III. Bp., 1943, 1946; Szeged, 1990 Az olvasás tudománya , Szeged, 2000 Lelkiségi és pedagógiai munkák Imádságoskönyv (Schütz Antallal), Bp., 1913. és számos további kiadás 1949-ig Magyar cserkészvezetők könyve , Bp., 1922, 1925, 1934–1936 Zsoltáros könyv , Bp., 1923, 1955, 1961 A cserkészet , Bp., 1930; Székesfehérvár, 1999 Szent vagy Uram! (Harmat Artúrral) Eger, 1931; Bp., 1932 és számos további kiadás Szent magyarság: Hat rádióbeszéd az Árpád-házi szentekről , Bp., 1936, 1994 Dicsőség! Békesség! Imádságosköny , Bp., 1940, 1944, 1946 Himnuszok könyve , Bp., 1943, 1989, 1997 Válogatáskötetek A kettős végtelen , szerk. Kardos Klára-Rónay György, Bp., 1969, 2003 Válogatott költemények , szerk. Rónay László, Bp., 1989 Kereszténység és irodalom , szerk. Rónay László, Bp., 1989 A magam módján , szerk. Rónay László, Bp., 1996 A szeretet pedagógiája , szerk. Rónay László, Bp., 1996 Tudományos tisztségei Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1946-tól Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke 1949-től Társasági tagságai Szent István Akadémia tagja 1919-től Kisfaludy Társaság rendes tagja 1923-tól Dugonics Társaság elnöke 1945-1952 Emlékezete Gödöllőn tiszteletére utcát neveztek el és a városban emléktáblája van. Piast Ágnes magyar királyné Piast Ágnes magyar királyné (1293/1296 – 1361. december 25.) Ottó magyar király második felesége. Nem volt ténylegesen magyar királyné csak a címet birtokolta, ugyanis hitvese már nem tudta visszaszerezni a trónját. Élete 1296 körül született, III. Henrik glogaui herceg és Braunschweig-lüneburgi Matilda hercegnő kilenc gyermeke közül a negyedikként. A szülők 1291 márciusában házasodtak össze. Ágnes 1309. május 18-án ment hozzá a 48 éves, özvegy, gyermektelen III. (Wittelsbach) Ottó bajor herceghez, aki igényt formált az 1301-ben elhunyt III. (Árpád-házi) András magyar király trónjára. Férje 1307-ben formális lemondás nélkül elhagyta Magyarországot, így ténylegesen sohasem volt magyar királyné, csak a címet birtokolta 1309. május 18-tól férje haláláig 1312. szeptember 9-ig. Ágnes két gyermeket szült férjének frigyük 3 és fél éve során, egy leányt és egy fiút. Ágnes (1310–1360) Henrik (1312. augusztus 28 – 1333. június 18.), a csupán kéthónapos gyermek XV. Henrik néven apja utódja lett a bajor hercegség élén, ám mivel akkor még kiskorú volt, az édesanyja és nemesi tanácsadók gyámkodtak felette. 1326-ban vagy 1327-ben nőül vette a csupán nyolcéves Habsburg Anna osztrák hercegnőt, ám gyermekük nem született. Hitvese halála után, 1329-ben a kétgyermekes hercegné ismét férjhez ment, ezúttal Alramhoz, Hals grófjához. Ágnes egy leányt szült a második férjének. Családja Apai nagyszülei: I. Konrád glogaui herceg és első felesége, Szalome lengyel hercegnő. Anyai nagyszülei: I. Albert brunszvik-lüneburgi herceg és második felesége, Adelheid montferrat-i őrgrófnő. Ágnes testvérei: Henrik (1292 körül – 1342. január 22.), később IV. Henrikként ő lett apja utódja a hercegség élén. 1310. január 5. körül elvette a tőle négy évvel fiatalabb Brandenburg-Salzwedel Matilda őrgrófnőt, akitől négy örököse született frigyük mintegy 19 éve során, Hedvig, Henrik, Szalome és Ágnes. Konrád (1294 körül – 1366. december 22.), I. Konrád néven Żagań és Ścinawa hercege, aki kétszer is megnősült élete során. Első hitvese a körülbelül 10 éves Wrocław Erzsébet hercegnő lett, 1322. január 10-én, akitől sajnos nem születtek gyermekei. Erzsébet 1328. február 20-án halt meg, ezért özvegyének mindenképpen újra kellett nősülnie, hogy örököse szülessen. Új felesége a húsz év körüli Koźle–Bytom Eufémia hercegnő lett 1333. március 2. körül, aki két gyermekkel (Hedvig és Konrád) ajándékozta meg férjét házasságuk 33 és fél éve alatt. Boleszláv (1295 körül – 1321. április 23. előtt), ő Oleśnica és Namysłów hercege volt, s gyermektelenül, agglegényként halt meg. Szalome (1297 körül – 1309. december 9. előtt) János (1298 körül – 1365. május 19. körül), ő Poznań hercege volt, s 1316. január 14-én nőül vette a nála 12 évvel idősebb, özvegy, egy gyermekes Pomerániai Margit hercegnőt. 18 évig tartó házasságukból nem származtak gyermekek. Katalin (1300 körül – 1323/1326. december 5.), ő 1317. március 24. előtt hozzáment a 15 esztendős V.(Brandenburg–Salzwedel) János őrgrófhoz, ám az asszony még abban az évben megözvegyült és gyermekük nem született. Katalin 1319. január 27-én ismét férjhez ment, második hitvese pedig a 22 éves III. (Holstein–Plön) János gróf lett. Négy gyermekük jött világra frigyük 7 éve alatt, Adolf, Ágnes, Matilda és Erzsébet. Przemko (1305 körül – 1331. január 11.), ő II. Przemko néven Gniezno és Kalisz hercege lett, s 1326 márciusa körül feleségül vette a 13 éves Piast Konsztanca świdnica-i hercegnőt, akivel majdnem öt évig voltak házasok, ám gyermekük nem született. Hedvig (1308 körül – 1309 decembere előtt) Löbichau Löbichau település Németországban, azon belül Türingiában. Népesség A település népességének változása: Hungária körgyűrű A Hungária körgyűrű Budapest harmadik körútja a Kiskörút és a Nagykörút után, a belvárosból kifelé haladva. Ma a főváros egyik legforgalmasabb útja. Északról dél felé haladva a Róbert Károly körút, a Hungária körút és a Könyves Kálmán körút alkotja. Története A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1871-ben kiírt egy nemzetközi pályázatot a hamarosan (1873-ban) létrejövő Budapest fejlődésének koncepciójára. Lechner Ödön az erre írt pályázatában vetette fel először egy külső pesti körút ötletét, ami messze kívül az akkori Pest város határa mentén futott volna. Pest, Buda és Óbuda lakossága ekkor együttesen volt háromszázezer fő körül, a terv mégis már ekkor milliós várossal számolt, évtizedekkel előre gondolkodva. A Közmunkatanács 1872. június 2-i ülésén fogadta el saját műszaki osztályának tervezetét egy „külső nagykörútra”, ami félkörívben ölelte körül Pest városát. A párizsi körgyűrűrendszer mintájára kigondolt utat egyben egy új városfal nyomvonalának is gondolták. A korabeli terv fő hiányossága az volt, hogy nem gondolta tovább az utat Budán, mindkét végén a Dunának ütközve végződött. Ugyan egészen az 1896-os millenniumi ünnepségekig nem épült meg rendesen az út, a helyet a kezdetektől meghagyták neki. Ezt persze nem mindenki vette figyelembe, például ezért törik meg a szabályos, egyenes szelvényekből álló, végig ugyanazon irányba kanyarodó szerkesztett körív a Közvágóhídnál. Ezt akkoriban egyszerűen a kijelölt útvonalra építették, ami miatt a Ferencváros pályaudvarnál az egyenes szelvény kénytelen volt az ívvel ellentétes irányú kanyarban megtörni. A két végpontja a mai Árpád híd pesti hídfője, illetve a mai Rákóczi híd pesti hídfőjétől északra voltak (pontosabban az akkor még nem létező hidak helyén a Duna-part). A budai folytatást hamar kigondolták, már 1903-ban pályázatot írtak ki rá, ám a forráshiány, majd az első és a második világháború is hátráltatták elkészültét, így az Árpád híd csak 1950-re készült el. A körút déli, ferencvárosi részét már csak a rendszerváltás után építették ki rendesen, Budára pedig csak 1995-ben vezették át; ekkor készült el ugyanis a Rákóczi híd. Mai, 2×3 sávos formáját is csak a motorizáció berobbanása után, a 20. század folyamán nyerte el. Teljes kiépülése az 1871-es kigondolásától egészen az 1990-es évek közepéig, azaz valamivel több mint 120 évig tartott. 1937-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntése nyomán a körgyűrű egyes szakaszai külön elnevezést kaptak, így azóta a XIII. kerületi szakasz teljes hosszában a Róbert Károly körút, a ferencvárosi és részben józsefvárosi-kőbányai szakaszok (a Budapest–Hatvan-vasútvonaltól a Dunáig) pedig a Könyves Kálmán körút nevet viselik. Az eredeti elnevezést már csak a XIV. kerületi szakasz őrzi, illetve a józsefvárosi-kőbányai rész a Budapest–Hatvan-vasútvonalig a XIII. kerülettől. A körgyűrű ma Budapest egyik legfontosabb, ennélfogva legforgalmasabb útvonalainak egyike. 1982-től az óbudai Bécsi úttól kezdve kezdve párhuzamosan építették ki az irányonként három forgalmi sávval együtt az 1-es villamos pályáját az út közepén, ami csak 2000-ben ért el a Rákóczi hídig. (Előtte a ferencvárosi útszakasz sem volt meg rendesen, nemhogy a villamospálya, nagy részén pedig mindössze 2×1 sávos szélességű volt az úttest.) Immár a körgyűrű teljes szakaszán, illetve az Árpád hídon 1984 óta, valamint 2015. március 20-tól a körút folytatásának számító Rákóczi hídon keresztül az újbudai Fehérvári útig végighalad a viszonylat. Szintén a villamossínnel egybekötött szélesítés során cserélték ki az egykori bazalt nagykockakő burkolatot modern aszfaltra. A Salgótarjáni utca és a Kőbányai út között úgynevezett „Dohánygyári aluljáró” a Budapest–Hatvan-vasútvonal alatt a körgyűrű szűkre és alacsonyra megépített műtárgya. Emiatt a jelenlegi északi irányt átvezető műtárgy az alacsony belmagasság miatt az átlagnál magasabb rakományú járművek számára nem járható. Az ezredfordulóra elkészült déli irány aluljárója már mélyebb és szélesebb. A villamos is ezen közlekedik. Nevezetes épületek, létesítmények Dagály fürdő Europe Tower ( Erste Bank Hungary Zrt. székház) Duna Tower Árpád híd autóbusz-állomás – Árpád híd (metróállomás) József Attila Színház Országos Rendőrfőkapitányság , Budapesti Rendőrfőkapitányság , Pest Megyei Rendőrfőkapitányság Magyar Államkincstár Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Országos Egészségbiztosítási Pénztár Állami Egészségügyi Központ - Magyar Honvédség Központi Kórháza Posta Biztosító székház Nyírő Gyula Kórház Városliget Gropama Garancia Biztosító Zrt. székház Vakok Állami Intézete Papp László Budapest Sportaréna Puskás Ferenc Stadion Stadion autóbusz-pályaudvar – Puskás Ferenc Stadion (metróállomás) Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hidegkuti Nándor Stadion MÁV - Északi Járműjavító Ganz Művek Népliget MÁV Magyar Államvasutak Zrt. székháza Tündérpalota Népliget autóbusz-pályaudvar – Népliget (metróállomás) Groupama Aréna Szent László Kórház Ferencváros pályaudvar Lurdy Ház Millenniumi Városközpont Müpa (korábban: Művészetek Palotája ) Nemzeti Színház A hosszú menetelés A hosszú menetelés (The Long Walk) Stephen King amerikai író 1979-ben megjelent regénye, amelyet Richard Bachman álnéven adott ki. Magyarul először az Európa Könyvkiadónál jelent meg a regény, Bihari György fordításában, 2015-ben. Cselekmény A regény egy szörnyű új világban játszódik, amelyben a legelvetemültebb sportverseny az úgynevezett Hosszú Gyaloglás, a Long Walk. Száz fiatal több napon keresztül verseng azért, hogy kiderítse: melyikük a legjobb, melyikük tud a legtöbbet gyalogolni. Az ár azonban magas: mindenkit, aki megszegi a szigorú szabályok egyikét, azonnal lelőnek. Gyalogolj vagy halj meg – ez az összes közül a legfőbb szabály. De a fiatalok mindegyike valóban részt akar venni ezen a versenyen, ebben a küzdelemben. Megtiszteltetés mindenki számára, akit kiválaszt a hatalmas és megközelíthetetlen idegen, ’Az Őrnagy’, és aki ily módon versenghet a többiekkel. És természetesen mindenki nyerni szeretne: Ray Garraty, a főhős, ’Maine állam kedvence’, Pete McVries, Ray legjobb barátja a küzdelem során, Barkovitch, aki mindenki sírján táncolni akar a gyaloglás végén, Scramm, a gyaloglók közül az egyetlen nős, Hank Olson, Collie Parker és a többiek. Megismerjük sok srác életét, otthoni és a gyaloglás során felbukkanó problémáját. Sokan közülük összebarátkoznak, egyesek önfejű, arrogáns különcökké válnak a gyaloglás következtében. De mindenkinek megvannak a maga okai, mindenki másképp boldogul ezzel az emberfeletti küzdelemmel. Billegetőfélék A billegetőfélék (Motacillidae) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó család. Négy nem és hatvanhat faj tartozik a családba. Karcsú testalkatúak, csőrük vékony, hosszú. Vízparton, rovarokkal táplálkoznak. Költöző madarak. A billegetők és a pityerek tartoznak ide. Rendszerezés A családba az alábbi nemek és fajok tartoznak. Amaurocichla – 1 faj Amaurocichla bocagii Motacilla ( Linnaeus , 1758 ) – 11 faj hegyi billegető (Motacilla cinerea) madagaszkári billegető (Motacilla flaviventris) fokföldi billegető (Motacilla capensis) hosszúfarkú billegető (Motacilla clara) sárga billegető (Motacilla flava) keleti billegető (Motacilla tschutschensis) citrombillegető (Motacilla citreola) özvegy billegető (Motacilla aguimp) kormos billegető (Motacilla madaraspatensis) mekongi billegető (Motacilla samveasnae) barázdabillegető (Motacilla alba) palaszínű billegető (Motacilla grandis) feketehátú billegető (Motacilla lugens) Dendronanthus (Blyth, 1844 ) – 1 faj erdei billegető (Dendronanthus indicus) Tmetothylacus (Cabanis, 1879 ) – 1 faj aranypityer (Tmetothylacus tenellus) Macronyx (Swainson, 1827 ) – 7 faj sáfránysárga sarkantyúspityer (Macronyx croceus) Füllerborn-sarkantyúspityer (Macronyx fuellebornii) nagy sarkantyúspityer (Macronyx capensis) aranynyakú sarkantyúspityer (Macronyx flavicollis) rubintorkú sarkantyúspityer (Macronyx ameliae) pagani sarkantyúspityer (Macronyx aurantiigula) Grimwood-sarkantyúspityer (Macronyx grimwoodi) Anthus ( Bechstein , 1805 ) – 46 faj citrompityer (Anthus sharpei) más néven (Macronyx sharpei) aranymellű pityer (Anthus chloris) csíkos pityer (Anthus lineiventris) szirti pityer (Anthus crenatus) fahéjszínű pityer (Anthus cinnamomeus) kameruni pityer (Anthus camaroonensis) afrikai sarkantyúspityer (Anthus hoeschi) sarkantyús pityer (Anthus richardi) keleti sarkantyúspityer (Anthus rufulus) ausztrál sarkantyúspityer (Anthus novaeseelandiae) barnahátú pityer (Anthus leucophrys) Vaal-pityer (Anthus vaalensis) gólyalábú pityer (Anthus pallidiventris) malindi pityer (Anthus melindae) parlagi pityer (Anthus campestris) mongol pityer (Anthus godlewskii) kanári pityer (Anthus berthelotii) Bannerman-pityer (Anthus bannermani) Jackson-pityer (Anthus latistriatus) hosszúcsőrű pityer (Anthus similis) Anthus nyassae rövidfarkú pityer (Anthus brachyurus) kafferpityer (Anthus caffer) Sokoke-pityer (Anthus sokokensis) erdei pityer (Anthus trivialis) olívhátú pityer (Anthus hodgsoni) tundrapityer (Anthus gustavi) réti pityer (Anthus pratensis) rozsdástorkú pityer (Anthus cervinus) rózsás pityer (Anthus roseatus) parti pityer (Anthus petrosus) havasi pityer (Anthus spinoletta) csendes-óceáni vízipityer (Anthus rubescens) gyékény pityer (Anthus sylvanus) nilgiri pityer (Anthus nilghiriensis) Correndera pityer (Anthus correndera) déli-georgiai pityer (Anthus antarcticus) préri pityer (Anthus spragueii) fehérhasú pityer (Anthus furcatus) Hellmayr-pityer (Anthus hellmayri) kolumbiai pityer (Anthus bogotensis) szavannapityer (Anthus lutescens) Chaco-pityer (Anthus chacoensis) sárgamellű piyter (Anthus nattereri) pápua pityer (Anthus gutturalis) hosszúfarkú pityer (Anthus longicaudatus) Forrás Biolib szerinti rendszerbesorolás Ausztria az 1988. évi nyári olimpiai játékokon Ausztria a dél-koreai Szöulban megrendezett 1988. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 18 sportágban 73 sportoló képviselte, akik összesen 1 érmet szereztek. Atlétika ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el ***** - öt másik versenyzővel azonos eredményt ért el Vitorlázás * - nem ért célba ** - kizárták *** - bírók által adott pontszám Norvégia alkotmánya Norvégia alkotmányát először az Eidsvollban (a fővárostól északra fekvő kisvárosban) 1814. május 16-án összeült Alkotmányozó Gyűlés fogadta el, és május 17-én írták alá. Ebben az időben a világ egyik legradikálisabban demokratikus alkotmányának számított. május 17-e Norvégia nemzeti ünnepe. Előzményei Miután Napóleon seregei vereséget szenvedtek a lipcsei csatában 1813. októberében és 1814. januárjában aláírták a kieli békét, Keresztély Frigyes - a háborúban vesztes Dánia–Norvégia koronahercege, Norvégia rezidens alkirálya norvég függetlenségi mozgalmat hirdetett. A kieli béke Svédországnak juttatta Norvégiát és a koronaherceg végső célja valószínűleg a Dániával való újraegyesítés volt. Kezdeményezésére Eidsvollba norvég nemzetgyűlést hívtak össze. A küldötteket az egyházi gyülekezetek delegálták, mivel ezek voltak az egyetlen nem kormányzati szervezet az országban. Megírása Az alkotmányt a tél végén és tavasszal írták meg. Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata (1776) inspirálta, illetve az 1789-es francia forradalom és az ezt követő amerikai és francia alkotmányok. E mintákat követi a végrehajtó és a törvényhozó hatalmi ágak és az igazságszolgáltatás szétválasztása. Eltérés, hogy a norvég alkotmány megtartja a monarchiát. A köztársaság intézményének importálása a külföldi példák másolása lett volna, aminek a látszatát az alkotmányírók el akarták kerülni, a monarchia megtartása ugyanakkor nyitva hagyta az utat az Dániával való újraegyesülés előtt, amit nem egyedül Keresztély Frigyes támogatott. A király hatalmát azonban az alkotmány jelentősen megnyirbálta. Elvették például azt a fontos jogát, hogy megvétózhatja a törvényeket. Nem meglepő módon az eidswolli gyűlés Keresztély Frigyest választotta királynak. Ezen a módon Norvégia királya a nép képviselői és nem Isten kegyelméből lett uralkodó. Európában, ahol csaknem minden ország abszolút monarchia volt, ez nagyon radikális megoldásnak számított. A választójogot megkapta minden férfi, aki saját földdel és városi ingatlannal rendelkezett vagy közszolgálatban állt. Ezek a szabályok a norvég férfiak mintegy fele számára biztosították a szavazati jogot. Az unió Svédországgal A fiatal király és norvég hivatalnokai 1814 tavaszán és nyarán mindent megtettek, hogy nemzetközi támogatást szerezzenek a norvég szuverenitás számára. Miután nem tudták megszerezni a brit támogatást, a háború Svédországgal elkerülhetetlenné vált. Egy rövid, de döntő erejű svéd hadjárat után 1814 késő nyarán, a király tárgyalásokra kényszerült a svédekkel, és a Mossi Konvencióban aláírták a fegyverszünetet. A rosszul képzett és felszerelt norvég hadsereg korábban elszántan harcolt, Kongsvingernél visszaszorították a svédeket, a langnesi csatában pedig taktikai győzelmet arattak. Ez lehetővé tette a király számára, hogy Mossban ne a feltétel nélküli megadást kelljen elismernie a svéd vezérnek, a volt francia marsall Károly János hercegnek. Sikerült meggyőznie Károly Jánost, hogy Norvégia megtarthassa új alkotmányát. A svéd herceg ki akarta engesztelni a norvégokat, nem akarta a vérontás folytatódását, ugyanakkor úgy látta, nehéz volna fenntartani egy kierőszakolt, a saját vezetése alatt álló uniót. Ezért belement abba, hogy Norvégia lépjen személyi unióra Svédországgal - ezzel létrejöjjön a svéd-norvég unió - de csak az ehhez szükséges változtatásokat végezzék el a norvég alkotmányon. A Storting el is fogadta az alkotmánymódosításokat és egyhangúlag Norvégia királyává választotta Károly Jánost. Tehát nem csak tudomásul vette az uralkodó személyét, hanem a nép által történő kiválasztás koncepcióját megerősítő döntést hozott. Az unió vége, újra saját király Az unióra vonatkozó módosításokat 1905-ben visszavontak, amikor véget ért az unió 91-éves története. Ismét megfontolták, ki legyen a király és a választás a 33 éves dán hercegre, Károlyra esett, akinek felesége Szász–Coburg–Gothai Matild (Maud) volt, VII. Eduárd brit király lánya. A brit királyi rokonsággal rendelkező király megválasztásától azt remélték, hogy ez a brit támogatást is meghozza a független Norvégia számára. Károly azonban tisztában volt a republikanizmus norvégiai megerősödésének veszélyeivel és a norvég király alkotmányos helyzetének gyengeségével. Ezért csak azzal a feltétellel fogadta el a trónt, hogy a norvégok népszavazással erősítsék meg a monarchiát, és a parlament válassza őt királlyá. November 13-án népszavazást tartottak, amelyen a norvég szavazók 74 százaléka támogatta a monarchiát. Ezt követően Károlyt VII. Haakon néven királlyá választotta a Storting. 1814 óta többször is módosították egyéb okokból is az alkotmányt, legutóbb 2006. február 20-án. A második világháborút követően, amikor helyreállt a béke és az alkotmányos rend, heves viták indultak el a háborús évek eseményeinek értékeléséről, de nem vezettek az alkotmány megváltoztatásához. Az alkotmány fejlődése Bár a maga korában radikálisnak számított, az 1814-es alkotmány kora terméke volt. Ahogy a norvég demokrácia fejlődött, az eredeti szöveg egyes részei egyre inkább elavultak. A végrehajtó hatalom, amelyet az alkotmány következetesen a királynak tulajdonított, egyre inkább az Államtanács (a statsråd) kezébe került. A tanács (a kormány) tagjait kezdetben a király nevezte ki, neki feleltek és nem lehettek a Storting (a norvég parlament) tagjai. De az 1870-es években gyökeret vert a parlamentarizmus és ettől fogva a tanács tagjairól tulajdonképpen a választások döntöttek, mivel a király csak olyan tagokat választhatott, akik mögött a Stortingban többséggel rendelkező párt vagy koalíció állt. A tanács a Stortingnak felelet abban az értelemben, hogy ha bizalmatlansági szavazást veszített, a kormánynak le kellett mondania. A legutóbb ez 2000 márciusában történt meg, amikor a kormánykoalíció ellenezte a környezetre károsnak vélt gáztüzelésű erőművek létesítését, amit azonban a Storting többsége támogatott. Ezen gyakorlati változásokon túl is számos alkalommal módosították az alkotmányszöveget. A korábbi dán uralkodóknak betudhatóan az eredeti szöveg második paragrafusa például így hangzott: „Az evangélikus-leutheránus vallás marad az állam vallása. Azok a lakosok, akik ezt vallják, kötelesek ugyanerre nevelni gyermekeiket. A jezsuita és szerzetesrendek nem engedélyezettek. A zsidók nem léphetnek be a Királyságba.” Az utolsó mondatot 1851-ben, az utolsó előttit 1897-ben törölték. Az alkotmány 12. paragrafusa még mindig kimondja, hogy az államtanács tagjainak többsége az államegyház tagja kell legyen, és ez a paragrafus erősen vitatottá vált. 1898-ban az alkotmány módosításával vezették be a férfiak általános választójogát és 1913-ban a nőkét is. Nyelvezete Az 1814-es események és az alkotmány alapvető szerepet töltenek be a norvég identitás kialakulásában. Ezért, és hogy a szöveget megtartsák olyan konzisztensnek, amennyire csak lehetett, a későbbi változtatásokat az eredetihez hasonló nyelvezetben fogalmazták. 1814-ben a dán volt a norvégok közt általánosan használt írott nyelv. A jelenlegi írott norvég nyelvváltozat, a Bokmål és a Nynorsk csak a 19. század vége felé fejlődött ki. 1903-ban az alkotmányszöveget némi nyelvi revíziónak vetették alá, megváltoztatva bizonyos szavak írását, az 1814 óta végbement változásokat tükrözve, de megtartva a konzervatív 19. századi dán nyelvezetet. Az azóta történt módosítások során az 1903-as nyelvváltozatot próbálták imitálni, ami a mai norvégban fura hatású részletekhez vezetett. Például a „környezet” jelentésű szó a szövegben milieu, ami különbözik a modern norvég és dán miljø szavától; a szó modern jelentése ugyanakkor nem is létezett meg a 19. században. A számi népet az alkotmány úgy nevezi, "den samiske Folkegruppe", pedig a számi (samiske) szó nem volt általánosan használt az 1970-es évekig. 1814-ben, vagy akár 1903-ban a lapp (lappisk) szót használtak volna, amit ma derogatívnak gondolnak és elkerülnek. Mivel a módosításokat politikusok javasolják, akik nem ismerik eléggé a 19. századi dán nyelvet, az alkotmányba sok modern norvég helyesírású alak szűrődött be. A dokumentum nyelvének egységesítésére többféle javaslat született: A mai nyelvre és helyesírásra átírni. Az 1903 -as sztenderdhez igazítani, kijavítva azokat az újabb módosításokat, amelyek nem alkalmazkodtak ehhez a sztenderdhez. Visszatérni az 1814 -es nyelvi sztenderdhez; ennek azonban az ellenérvek szerint az lenne az eredménye, hogy sok mai norvégnak nehézségei támadnának az alkotmány elolvasásában. Valamelyik helyesírási reformhoz alkalmazkodva írni újra a szöveget ( 1917 , 1938 , vagy 1959 ). Ez még mindig elég konzervatív nyelvet eredményezne, de a mai beszédhez közelebbit. 2006 februárjában azért módosították az alkotmányt, hogy kiküszöböljenek 16 kisebb helyesírási hibát az 1903-as alakokhoz alkalmazkodva. Norvégia valószínűleg az egyetlen ország, amely külföldi nyelven írott alkotmánnyal rendelkezik. Biztosan az egyetlen a Vatikánon kívül, amely egy már megszűnt nyelvváltozat alapján ír új jogszabályokat. Ha szó szerint az alkotmányból vennék, még Norvégia hivatalos neve is a dán alak lenne (Kongeriget Norge), nem a norvég Kongeriket Norge/Kongeriket Noreg). Nándorfehérvár ostroma (1690) Nándorfehérvár 1690-es ostroma része volt a Szent Liga és az Oszmán Birodalom között 1684-ben kezdődött háború hadműveleteinek, amely során az oszmán-török seregek visszafoglalták a várat és a várost a császáriaktól. Előzmények Bécs sikertelen török ostromát követő sikeres császári hadműveletek (Érsekújvár (1685), majd Buda visszafoglalása (1686), a nagyharsányi csata (1687), Nándorfehérvár visszafoglalása (1688)) után 1689-ben a török elleni császári hadműveletek a Balkánra helyeződtek, annak ellenére, hogy 1688 őszén Franciaország felmondta a korábban 20 évre megkötött fegyverszünetet és megtámadta a Német-római Birodalom nyugati tartományait. A Bádeni Lajos vezette császári seregek 24'000 katonával és 50 löveggel Szendrőből kiindulva elfoglalták (többek között) Nis, Pirot, Vidin, Pristina, Novi Pazar és Szkopje városokat. A sorozatos vereségek demoralizálták a törököket, a konstatinápolyi francia követ szerint: "A török seregből dezertőrök lepik el az utakat. Nehéz leírni a török birodalom levertségét és konsternációját". Bádeni Lajos a meseszerű katonai sikerek ellenére tisztában volt a balkáni hódítások ingatag voltával, amelynek okai a viszonylag kis létszámú hadsereg, a hosszúra nyúlt utánpótlási vonalak miatt akadozó ellátás, valamint az ottani népek bizonytalan viszonya volt a császári hatalomhoz. A császáriak balkáni helyzete az után változott meg gyökeresen, hogy Köprülü Musztafa 1689 novemberében nagyvezír lett. A Köprülü Musztafa irányította török seregek három irányba támadva (Thököly Erdélyt, Mezzomorto ruméliai pasa Vidint, a nagyvezír pedig Nándorfehárvárt) hónapok alatt visszafoglalták a szerbiai városokat és a visszaszorították a császáriakat az Al-Duna vonalához. A török sikerekhez azonban hozzájárult, hogy a császáriaknak ezredeket kellett átvezényelni a rajnai frontra a Francia Királyság ellen. Az ostrom Köprülü Musztafa 1690 október 1-én zárta körül Nándorfehérvárt mintegy 40 000 főnyi gyalogsággal és 20 000 főnyi lovassággal, és azonnal elkezdték az ostromárkok ásását illetve az aknák fúrását. A várat mintegy 5000 főnyi császári katona védte Ferdinand Aspremont altábornagy vezetésével. Bár a védők a török több támadását is visszaverték, az altábornagy reménytelennek ítélte a helyzetüket és levélben engedélyt kért a vár feladására. Bécsben alkalmatlannak ítélték a parancsnoki tisztségre, ezért felváltására Charles Eugène de Croÿ herceg táborszernagyot küldték. A vár és a védők helyzetét az pecsételte meg, hogy október 8-án a parancsnokság átadása alatt bombatalálat érte a lőporraktárat, ami egy hatalmas robbanást eredményezett. Aspremont szavaival: „Jeruzsálem pusztulása semmi Nándorfehérváréhoz képest.” A védőrség nagy része meghalt vagy harcképtelenné lett a robbanásban. Aspremont és Croÿ 300-400 emberükkel kénytelenek voltak elmenekülni. A nagyvezír a vár elfoglalása után rögtön annak megerősítéséhez látott, 8000 fős helyőrséggel, 150 ágyúval látta el, és ezzel befejezettnek tekintette a hadjáratot. Következmények Nándorfehérvár (és a környező várak, mint Szendrő, Orsova és Galambóc) elestével hirtelen bizonytalanná az 1688 óta tartó császári uralom Erdélyben, hiszen Gyula, Temesvár és Nagyvárad még török kézen voltak. Különösen az után, hogy Thököly Imre 1690 augusztusában Zernyestnél legyőzte a császári és erdélyi hadakat és Erdélybe betörve szeptember 22-én a keresztényszigeti országgyűlés fejedelemmé választotta (II. Szulejmán szultán különben június 8-án nevezte ki Thököly Imrét Erdély fejedelmévé). Forrás Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában ; Gondolat Kiadó, Budapest, 1986. Hichem Guirat Hichem Guirat (M'saken, 1960. október 11. –) tunéziai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Polgári foglalkozása közegészségügyi tisztviselő. Pályafutása 1994-ben lett az I. Liga játékvezetője. A nemzeti játékvezetéstől 2005-ben vonult vissza. A Tunéziai labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1996-ban terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 2005-ben a FIFA JB 45 éves korhatárát elérve búcsúzott. Az 1999-es U17-es labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bírókénr alkalmazta. A 2001-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB játékvezetői feladatok ellátásával bízta meg. A 2002-es labdarúgó-világbajnokság és a 2006-os labdarúgó-világbajnokság selejtezőin a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket a AFC zónában vezetett. A 2004-es afrikai nemzetek kupája tornán a CAF JB hivatalnokként foglalkoztatta. 1 nemzetközi kupadöntőt vezetett. Sportvezetőként Aktív pályafutását befejezve CAF/FIFA JB ellenőrekét tevékenykedik. Saint-Germain-lès-Corbeil Saint-Germain-lès-Corbeil település Franciaországban, Essonne megyében. Lakosainak száma 7462 fő (2015). Saint-Germain-lès-Corbeil Tigery, Corbeil-Essonnes, Étiolles és Saint-Pierre-du-Perray községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Északi Gazdasági Körzet Az Északi Gazdasági Körzet (orosz nyelven: Северный экономический район, Szevernij ekonomicseszkij rajon), Oroszország 11 gazdasági körzetének egyike. Oroszország területének 8,6%-ára terjed ki, de az óriási területen az ország népességének csak mintegy 4%-a él. Népességének legnagyobb része városlakó. Az Oroszországi Föderáció alábbi szubjektumai alkotják: Arhangelszki terület Karélia Komiföld Murmanszki terület Nyenyecföld Vologdai terület Földrajzi áttekintés Az Északi Gazdasági Körzet az európai országrész északi sávját foglalja el. Nyugat-keleti irányban az országhatártól (Karélia, Kola-félsziget) az Urálig terjed, északon a tenger, délen nagyjából az Észak-orosz-hátság határolja. Legnagyobb részében sík vagy enyhén dombos vidék, nyugaton a Kola-félsziget, keleti peremén pedig az Urál kivételével hegyei szinte egyáltalán nincsenek. Legnagyobb folyói a Pecsora és az Északi-Dvina, legnagyobb állóvize az Onyega-tó. A terület közel felét erdő, zömmel fenyőerdő borítja. Az északi részeken a fagyott talajú, nyáron mocsárvilággá változó tundra az uralkodó. A nyár rövid és kevés meleget ad, a tél zord és hideg, a fagyos északi szél akadálytalanul zúdul le a tenger felől. Az övezet egy része az északi sarkkörön túl fekszik. Gazdaság Természeti erőforrásokban igen gazdag, ezért gazdaságában az energiaipar, a bányászat és a nyersanyagok feldolgozása a meghatározó. Országos jelentőségű a Komiföld és a Nyenyecföld határvidékén elterülő tyiman-pecsorai szénhidrogén mező. Az itt bányászott kőolaj egy részét helyben finomítják (Uhta, Pleszeck), más részét, továbbá a kitermelt földgázt (a Vuktyil környéki nagy gázlelőhelyről) távvezetékeken a szomszédos gazdasági körzetekbe továbbítják. A Pecsora-medencében és az Urál előterében (Inta, Vorkuta) kőszenet bányásznak, melyet a körzet hőerőműveiben, kohászatában, vegyiparában hasznosítanak. A Kola-félsziget ásványi kincsekben különösen gazdag: az itt bányászott apatit a vegyipar egyik fontos nyersanyaga, melyből többek között foszfort nyernek. Az itteni apatitból a körzeten kívüli műtrágyagyáraknak is szállítanak. Igen jelentősek a félszigeten található színesfém ércek, főként réz- és nikkel előfordulásai. A rézbányászat és ércdúsítás központja Nikel város, a színesfém-kohászaté Moncsegorszk. A Kola-félszigeten és Karéliában kitermelt vasércet a Cserepovecben létesített vaskohászati kombinát dolgozza fel, amihez az energiát a vorkutai kokszolható szén és Karélia több vízerőműve szolgáltatja. A gazdaság egyik fejlett ágazata a faipar. Fafeldolgozó üzemek létesültek többek között Arhangelszkben, Kotlaszban, Sziktivkarban. Cellulóz- és papírkombinát működik Komiföldön és Karéliában. A gépiparban papír- és faipari gépeket állítanak elő, Murmanszkban a hajógyártás jelentős. Murmanszk tengeri kikötője nem fagy be, ezért igen fontos szerepe van nemcsak az északi térség lakosságának ellátása szempontjából, hanem az európai országrész külkereskedelmében is. A körzet egyik legfontosabb vasútvonalának szintén Murmanszk az egyik végpontja, a másik Szentpétervár. Egy másik vasúti fővonal a bányaváros Vorkutát köti össze a központi területekkel. A közúti hálózat fejletlen, ami részben a mostoha éghajlattal magyarázható. Az északi tengeri halászat és a tengeri halászflotta két központja Arhangelszk és Murmanszk, fontos gazdasági ágazat a halfeldolgozás és a konzervgyártás. Mezőgazdasági hasznosításra alkalmas földek inkább csak a nagyobb folyók délebbre eső völgyeiben, értékes rétein találhatók. A szántóterület részaránya igen csekély. Alapvető élelmiszerekből a körzet behozatalra szorul. A mezőgazdaság leginkább a Vologdai területre koncentrálódik, ott a szarvasmarha-tartás az uralkodó, és elterjedt a lentermelés. Északon, a tundrán és az erdős tundrán a gazdasági tevékenység jellemző formája a vadászat, a halászat és a rénszarvastartás. A körzet északkeleti részén nagy kiterjedésű védett természeti területeket alakítottak ki, melyek a Világörökség részét képezik. Ezen a vidéken gazdasági tevékenység vagy nem, vagy csak jelentős megszorításokkal folytatható. Kit Carson megye Kit Carson megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Colorado államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Burlington. Lakosainak száma 8037 fő (2013. július 1.). Kit Carson megye Yuma, Sherman és Cheyenne megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: 1958-as Tour de France Az 1958-as Tour de France volt a 45. francia körverseny. 1958. június 26-a és július 19-e között rendezték. A huszonnégy szakaszt pihenőnap nélkül teljesítették a versenyzők. A verseny történetében első alkalommal változott a vezető személye 11 alkalommal. Új sebességi rekord lett a győztes Charly Gaul luxemburgi versenyző ideje, aki 30 évvel Nicolas Frantz győzelme után nyert Tour de France-t Luxemburgnak. Brian Robinson az első szakaszgyőzelmet szerezte Angliának. A televízió a hegyi szakaszokról is élő közvetítést adott. A francia csapatban nem segítették egymást a versenyzők, a legjobb francia Raphaël Géminiani lett aki regionális csapattal indult. André Darrigade aki többször is vezetőhelyen végzett, a párizsi befutón, a Parc de Princes stadionban elütötte a 70 éves pályagondnokot aki egy hét múlva belehalt sérüléseibe. Bosio Bosio település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megyében. Lakosainak száma 1189 fő (2017. január 1.). Bosio Campomorone, Casaleggio Boiro, Ceranesi, Gavi, Genova, Lerma, Masone, Mele, Parodi Ligure, Rossiglione, Tagliolo Monferrato, Voltaggio, Campo Ligure, Mornese és Carrosio községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Saint-Germain-l’Herm Saint-Germain-l’Herm település Franciaországban, Puy-de-Dôme megyében. Lakosainak száma 489 fő (2015). Saint-Germain-l’Herm Aix-la-Fayette, Chambon-sur-Dolore, Fayet-Ronaye, Fournols, Peslières, Saint-Bonnet-le-Bourg, Saint-Bonnet-le-Chastel, Sainte-Catherine, Saint-Genès-la-Tourette és Vernet-la-Varenne községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tentamon (XXI. dinasztia) Tentamon ókori egyiptomi királyné a XXI. dinasztia idején, I. Neszubanebdzsed felesége. Nagy valószínűséggel az előző dinasztia utolsó uralkodójának, XI. Ramszesznek a lánya; anyja ismeretlen, de lehetséges, hogy az azonos nevű Tentamon az, aki feltehetőleg Ramszesz felesége, és másik leányának, Duathathor-Henuttauinak az anyja volt. Férjével együtt említik a Wenamon-papiruszon; azt is megemlítik, hogy Taniszban laktak. Forrás Aidan Dodson & Dyan Hilton: The Complete Royal Families of Ancient Egypt . Thames & Hudson, 2004, ISBN 0-500-05128-3, pp.192,209 Vágbalázsi Vágbalázsi (1899-ig Oblazó szlovákul Oblazov): Kotessó településrésze, 1911-ig Nemeskutas településrésze, azelőtt önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. Nagybiccsétőltól 6 km-re északkeletre a Vág jobb partján fekszik. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott. 2001-ben Kotessó 1842 lakosából 1826 szlovák volt. Behnam Seraj Behnam Seraj (perzsául: ����� ����; Ábádán, 1971. június 19. –) iráni labdarúgócsatár. Az iráni labdarúgó-válogatott színeiben részt vett az 1998-as világbajnokságon. Istenérv Az istenérvek a filozófiában kísérletek Isten létének bizonyítására. A legismertebb istenérvek: Anzelm ontológiai istenérve Descartes ontológiai istenérve kozmológiai istenérv Pascal valószínűségi érve Aquinói Szent Tamás , az „első mozgató”-érv moralitás-érv Gödel ontológiai istenérve William Paley tervezettség-érve ( teleológiai istenérve) Ezek legtöbbjéről ma is viták folytak a filozófia történetében: már Aquinói Szent Tamás, Descartes, Kant foglalkoztak elődeik istenérvével. Anzelm istenérvét például Tamás nem fogadta el, Descartes újrafogalmazta, majd Kant ismét elvetette. A történeti vallások egyes irányzataiban (ld. tomizmus) és bizonyos mai vallásokban és világnézetekben (ld. Richard Swinburne, Alvin Plantinga) is fellelhető, hogy Istennek racionális úton értelmezhetőnek, és igazolhatónak kell lennie. Nánási Lovász István (lelkész, 1750–1802) Nánási Lovász István (Erdély, 1750. – Huszt, 1802.) református lelkész. Élete Nánási Lovász András, a Telekiek udvari papjának a fia, Nánási Lovász István (1624–1683. v. 1684) dédunokája. Az enyedi főiskola diákja volt, majd külföldre ment és 1775. szeptember 14-én beiratkozott a leideni egyetemre. 1778-ban tért haza, majd nagyszebeni főkonsisztórium papja lett, 1782-től Máramarosszigeten, 1787-től Huszton volt lelkész. Ugyanitt 1800-tól mint egyházmegyei jegyző is működött. Munkái Pharus Hungarico-Batava in memoriam triennalis beneficii, quod Leydae in Collegio Theologico Hungaris constitutum est, Musarum Hungaricarum nomine exstructa. Lugduni Bat., 1778 (Versben. Elősorolja 1715-1778-ig a leydai egyetemen volt magyar ifjak névsorát odamenetelök éve szerint). Buzgó fohászkodás. Mellyet midőn fels. Mária Thérésia királyné aszszonyunk halálának szomorú, ellenben felséges II. Jósef római tsászár ő felségének… uralkodása elkezdésének örvendetes híre érkezett, a nemes nagy Erdély országi reformátum fő consistoriumban Nagy Szebenben a szent gyülekezettel együtt Isten eleibe fel-nyujtott… 1780. esztend. Karácson havának 10. napján. Kolozsvár. Xenon-diklorid A xenon-diklorid a xenon egyetlen ismert kloridja, képlete XeCl2. Xenon, fluor és szilícium vagy szén-tetraklorid keverékének nagyfrekvenciás besugárzásával állítható elő. Kétségek merültek fel azonban azzal kapcsolatban, hogy a XeCl2 valódi vegyület-e, vagy csak egy van der Waals molekula, mely gyengén kötött Xe atomokat és Cl2 molekulákat tartalmaz. A xenon-dikloridot excimerlézerekben használják. Egérút (film, 1999) Az Egérút 1999-ben bemutatott egész estés magyar 2D-s számítógépes animációs film, amelyről egy manóról és egy egérről szól. A rajzfilmet az 1986-os Macskafogó alkotói készítettek el. A forgatókönyvet Nepp József írta, az animációs filmet Ternovszky Béla rendezte, a zenéjét Pethő Zsolt szerezte, a producere Kunz Román volt. A Stúdió 2 Kft. készítette, az InterCom Zrt. forgalmazta. Magyarországon 1999. december 16-án mutatták be a mozikban. Cselekmény Csipisznek, a cirkuszi egérnek elege lesz a vándorcirkusznál végzett munkájából. Megalázónak érzi, hogy szürke szőrét fehérre festik minden nap, és a bűvész egy kalapból ráncigálja elő a farkánál fogva. Ezért elhatározza, hogy megszökik a Titán Cirkusztól. Egy körömreszelő segítségével kiszabadul ketrecéből, elbúcsúzik kollégáitól, Napóleontól, a nyúltól és Matildkától, a galambtól, bár ők igyekszenek rábeszélni a maradásra és a művészet iránti elkötelezettségről beszélnek. Tél révén a kinti élet veszélyes egy város egér számára. Csipisz azonban nem mond le a szabadságáról és kisurran útközben a lakókocsiból, amit lovak húznak a havas tájon. Az első éjszaka majdnem elkapja egy bagoly (amit ő keselyűnek hisz). Beleesik a patakba, és csuromvizes lesz. Már majdnem megfagy, amikor fényt lát egy házikóból kiszűrődni. Csiperke, a manó háza az. Csiperke kimegy havat seperni, mert attól tart, hogy reggelre annyi hó lesz, hogy ki sem tud menni a házából. Hóval betemetve észreveszi az egeret, amiben már alig van élet. Csiperke (aki nem sokkal nagyobb az egérnél) beviszi a házba és a kandallónál melegíteni kezdi, majd egy kis italt tölt a szájába. Az egér hirtelen magához tér és bőbeszédűen fecsegni kezd, amire a manó egy-egy szóval válaszol. Másnap, hogy hasznossá tegye magát (és megszolgálja a reggelit) az egér elsepri a ház elöl a havat és hóembert épít belőle, amit a manó alakjára formáz, még hosszú, lelógó bajuszt is csinál neki és levélből egy kalapot. A manót ez nem hatja meg, és elmegy az egérrel egy közeli egértanyára, hátha ott el tudják szállásolni tavaszig. Ott az egérpáron és Gyöngyszemen, egy nagyobbacska egérlányon kívül rengeteg apró egér szaladgál, játszik, így hely hiányában nem tudják fogadni Csipiszt. Hazafelé menet egy fa tetejéről egy nagy fekete macska támadja meg őket, Csiperke azonban hirtelen farönkké változik és Csipiszt a belsejébe zárva védi a macskától, ami a fa kérgét tudja csak lekaparni. Amikor a macska távozik, Csiperke visszaváltozik manóvá. Csipiszt, cirkuszi egér lévén, elbűvöli a „mutatvány”, és annak titkáról kérdezi a manót, az azonban maga sem tudja, hogyan csinálja; ha veszély van, ez történik vele. A krumplileves készítéséhez Csipisz választhat, hogy ő mit fog hozni: vizet vagy fát, Csipisz a vizet választja. Tél lévén a patak vize be van fagyva, ezért egy fejszével jeget aprít, amit egy vödörben a házba visz. A patak jegén eközben egy sárga mellényes cinke korcsolyázik. Csiperke közben fát vág. Mivel Csipisz sálja, amit a patak partján ledobott, keményre fagyott, ezért a kandallónál a kondér fölé akasztja. Amikor azonban a sál kiolvad, beleesik a levesbe. Csiperke így nem hajlandó megenni a levest, Csipisz azonban bekanalazza. Kiderül, hogy Csiperke 342 éves. A leves főzése előtt megmutatja Csipisznek, hogyan kell felaprítani a fát. Eközben az erdő másik pontján Dromó, a macska beszámol gazdájának róla, hogy egy igazi háziegeret látott, ami ráadásul fehér. Gazdáját, Mimit (az erdő gonosz varázslónője, aki azonban tündérnek szereti nevezni magát) lázba hozza a dolog, mert így meglenne a hat egér a szánkójához. Tervet dolgoz ki az egér megszerzésére. Csipisz arról kérdezgeti Csiperkét, mit szokott szórakozásként csinálni, a manó azonban nem érti a dolgot. Szerinte az idő magától is telik. Csipisz ezért először bemutatja neki, mi az a „nevetés” (Csiperke leönti egy vödör vízzel, mert azt hiszi, hogy az egér rosszul van), majd Csipisz lantot készít és néhány dalt ad elő. Csiperkére látszólag nem hat a dolog, ezért az egér kimegy panaszkodni a hóembernek Csiperke érzéketlenségéről és egy szomorú dalt ad elő neki, amitől a hóember szeméből kicsordul a könny. A dalt véletlenül Gyöngyszem is hallja, aki megtapsolja a produkciót. Édesanyja egy pogácsát küldött Csipisznek, amit ő azon nyomban be is fal. Gyöngyszemnek rohannia kell haza, búcsúzóul egy puszit nyom Csipisz orrára. Csipisz söprögetni kezd a házban, azonban véletlenül a manó egyetlen tányérját lesöpri az asztalról, ami összetörik. Másnap reggel Dromó érkezik Csiperkéhez azzal az ajánlattal, hogy Csiperke adja oda nekik Csipiszt, úrnője, Mimi pedig cserébe egy fényűző házat épít a manónak. A manó elutasítja az ajánlatot. Mimi számított erre, ezért másnap a boszorkány akcióba lendül a macskája nyakán lovagolva. Első lépésként a korcsolyázó cinke közelébe mennek, akinek egy lézerszerű sugárral eltöri a lábát. Értesíti Cinkeasszonyságot az esetről (a saját szerepét elhallgatva). Cinkeasszonyság Csiperkéhez repül, mivel a manó ért a törött láb helyrerakásához. Csipisz is menni akar segíteni, Csiperke azonban megtiltja neki, hogy elhagyja a kunyhót (mivel tisztában van az egérre leselkedő veszélyekkel). Mimi és macskája Csiperke kunyhójához mennek, ahol varázslat segítségével Dromó felveszi Gyöngyszem alakját (csak a szeme marad sárga, Gyöngyszem kék szeme helyett), Mimi pedig a háttérben marad. „Gyöngyszem” segítséget kér Csipisztől, mert a kosárkája beleesett a patakba, és anyja nagyon megharagszik, ha anélkül megy haza. Csipisz eleinte nem akar menni, később azonban rááll. Mivel éppen csak kilépett a házból, az ajtaját nyitva hagyta. Mimi ezt kihasználva egy újabb „lézeres” varázslás segítségével e tűzhelyről egy parazsat az ágy alá tesz, ami kigyullad. Mimi fütyül a macskájának, ami hirtelen eltűnik Csipisz mellől és visszaváltozik macskává. Csipisz ekkor jön rá, hogy varázslás lehet a dologban, és mire hazaér, a kunyhó lángokban áll. Hiába próbálja hógolyókkal oltani a tüzet, a ház leég. A manó hazaér és igen megharagszik, majd elvonszolja Csipiszt a boszorkányhoz. Az egérért cserébe azt kéri, hogy építse újjá a házát, amit Mimi némi köntörfalazás után egy újabb varázslással meg is tesz. Csipisz ott marad láncra verve, még lakat is kerül a szájára, hogy ne tudjon beszélni. Itt a Rosinante nevet kapja és egy rózsaszín szalagot a hajába. Másnap a boszorkány boldogan húzatja a szánját a hat egérrel, és egy ostorral folyamatosan üti őket. Gyöngyszem teregetés közben megdöbbenve nézi a szánt és a szánhúzó egerek között Csipiszt. Csiperke tükörtojást reggelizik, mint első alkalommal, amikor az egér hozzá került. Az egérnek önkéntelenül is odakészít néhány magot, majd rájön, hogy már nincs vele az egér. Csiperkét Gyöngyszem keresi fel és Csipisz felől érdeklődik. Gyöngyszem szerint Csipisz nem gyújthatta fel a házat, hiszen ő is ott lakott. Csiperkének eszébe jut az egér éneklése. Este kimegy a hóemberhez, ekkor találkozik az egérszomszéddal, aki egy makkot cipel hazafelé a vacsorához. Az egérpapa elmondja neki, hogy Gyöngyszem el akar menni a boszorkányhoz, hogy inkább őt tartsa fogva és engedje el Csipiszt. Megjegyzi azt is, hogy gyanús a ház kigyulladása és nem kellett volna olyan gyorsan odaadni az egeret a boszorkánynak. Az éjszaka közepén, mivel nem tud aludni, Csiperke kimegy a hóemberhez és az váratlanul megszólal. A hóember, saját elmondása szerint pont olyan, mint Csiperke, csak éppen jégből van a szíve. A hóember elmondja, amit látott: „odajött egy világító szemű egérlány, és elhívta az egeret. Egy parázs kiemelkedett a tűzhelyből és ráesett az ágyadra. Aztán felcsaptak a lángok.” Csiperke ebből rájön, hogy varázslással rászedték. Mimi és bogár barátnői az új fogatot ünneplik, Dromó a lemezlovas. Csiperke csalással vádolja a boszorkányt, és az egeret követeli. Mivel a boszorkány nem akarja visszaadni az egeret, Csiperke bíróság elé viszi az ügyet, ahol Zuzmó manó a bíró. A bíróság padsoraiban az erdő állatai mind jelen vannak (köztük vannak nem erdei állatok is, mint pl. kacsa, teknős). Mimi meglepődik, amikor Csiperke azt állítja, hogy van egy tanú, aki mindent látott, és behúzza a terembe a hóembert. Zuzmó bíró többször jelzi, hogy hideg van a teremben. A hóember érdemi vallomása előtt Mimi ajánlkozik, hogy ő majd meleget csinál, és tűzvarázslással veszi körbe a hóembert, aki ennek hatására gyorsan elolvad, így nem tud vallomást tenni. A tárgyalás véget ér, ám mielőtt Mimi diadalmasan távozna a macskájával, a bíró új eljárást jelent be „élőlény szabadságának korlátozása ügyében”. Ebben elrendeli, hogy Csipiszt engedje szabadon a boszorkány (valamint a többi szánhúzó egeret is, bár arra lehetőséget ad, hogy szabályos munkaszerződést kössön velük). Csipisz pedig dönthet, hogy kivel akar maradni: Mimivel (aki mindenféle jóval kecsegteti), vagy Csiperkével, aki csak azt tudja felajánlani, amit eddig is adott az egérnek, mivel ő nem tud varázsolni. Amikor a bíró megkérdezi, hogy miért ragaszkodik az egérhez, azt feleli, hogy hiányzik neki a bolondozása. Csipisz boldogan rohan Csiperkéhez és a nyakába akaszkodik. Csiperke házában karácsony ideje van, ahol „megérkezett a denevér”. Megajándékozzák egymást. Csiperke mellett ott van Gyöngyszem is. Csiperke bölcsőket ajándékoz nekik. Csiperke elmondja a hóembernek, mi mindenre tanította őt Csipisz. Alkotók Rendezte : Ternovszky Béla Dialóg rendező : Szabó Kálmán Írta : Nepp József Zenéjét szerezte : Pethő Zsolt Operatőr : Klausz András Hangmérnök : Nyerges András Imre Szinkron hangmérnök : Kiss László Hangmester : Cornides Tamás Tervezte : Albert Barbara, Eszes Hajnal, Király László, Kovács Gábor, Szabó János, Táborita Ildikó, Tóth Zsuzsa, Újváry László Figuratervezők : Szórády Csaba, Ternovszky Béla Látványtervezők : Nepp József, Ternovszky Béla Vezető tervezők : Foky Emmi, Nyírő Erzsébet Háttér : Farkas Bea, Salfay Tibor Rajzolták : Czigány Enikő, Detre Tibor, Farkas Ildikó, Gyarmathy Ildikó, Imre Mária, Kovács Magda, Nyulász Melinda, Polyák Zita, Reisinger Andrea Kihúzók és kifestők : Álmos Gabriella, Augusz Nikolett, Bódiné Istók Ágnes, Faddi Zsolt, Huszákné Szabó Éva, Kecskés Gabriella, Kovács Edit, Nánási Eta, Pálcás Szilvia, Páni Jánosné, Sárvári Mariann, Séfel Katalin, Szucsik Zoltán, Takács Edit, Tarbay Júlia, H. Tóbi Julianna, Tóth Veronika Asszisztens : Mészáros Piroska Rendezőasszisztens : Eleöd Bernadett, Polecsák Klára Színes technika : Bederna András Gyártásvezető : Ács Karola Produkciós vezető : Kunz Román , Peter E. Klenner Keverés: Mafilm Audio Kft. Dialógfelvétel: Magyar Rádió Gyártó: Stúdió 2 Kft. Szereplők Csipisz, az egér : Paudits Béla Csiperke, a manó (és a hómanó) : Mádi Szabó Gábor Mimi, a rossz tündér : Schubert Éva Dromó, Mimi macskájának : Vass Gábor Napóleon, a nyúl : Kézdy György Matildka, a galamb : Vay Ilus Zuzmó, az erdő bírája : Kun Vilmos Gyöngyszem : Csűrös Karola Gyöngyszem apja : Pathó István Gyöngyszem anyja : Szekeres Ilona Mimi százlábú barátnője : Pálos Zsuzsa Mimi cserebogár barátnője : Bakó Márta Cinke fiú : Szabó Zsuzsa Cinke mama : Margitai Ági Írnok : Schwimmer János Fekete rigó : Uri István Bűvész : Harsányi Gábor Cirkuszigazgató : Juhász Tóth Frigyes Fogadtatás Bodoky Tamás, a Magyar Narancs kritikusa túl hosszúnak és részletesnek tartja a bevezetőt Bársony Éva, a Népszava kritikusa szerint „Ternovszky és Nepp szellemi tőkével, kreativitással pótolják az anyagi hiányt.” Hozzáteszi: „az Egérút szeretetpártisága az egyértelmű érzelmi azonosulás lehetőségét ajánlja fel a nézőjének.” A filmkultura.hu által összegyűjtött kritikák részletei: Filmvilág, 1999/12., Muhi Klára: „az egér fecsegése a filmre nézvést veszélyes dramaturgiai fék” Napi Magyarország, 1999.12.15., Péczely Dóra: „A mesefilm ... nem számítógéppel készült, figurái egyszerűek és karakteresek, a szinkronhangok remekül vannak kiválasztva. A történetmondás komótos, mint a népmeséké.” Népszabadság, 1999. 12. 17., Veress József: „méltányolva a hangalakítások bravúrjait (Paudits Béla, Mádi Szabó Gábor, Schubert Éva élvezettel jópofáskodnak), szerény eredményről számolhatunk be.” Magyar Nemzet, 1999.12.23., Szabolcs Imre: „A nézőtéren ülő apróságok fészkelődése jelzi, hogy a tempó talán túlságosan is nyugodt... ... Kevés a humor a párbeszédekben.” Magyar Hírlap, 1999.12.16., Gervai András: „A konfliktus kibontása, a cselekmény bonyolítása ... egyre döcögősebb, kiütköznek a konstrukciós hibák, dramaturgiai következetlenségek, logikátlanságok ...” Reign in Blood A Reign in Blood a Slayer nevű thrash metal zenekar harmadik albuma. Mind a kritikusok, mind a rajongók a thrash metal egyik mérföldkövének tartják, hatalmas hatást gyakorolt a kemény zenére. A Kerrang! magazin minden idők legkeményebb albumának nevezte a Reign In Blood-ot. A Metallica Master of Puppets-e mellett a legnagyobb hatású thrash metal album. A Hell Awaits-re jellemző 5–6 perces, progresszív hatású számok helyét rövidebb, lényegre törőbb dalok vették át, a tíz szám hossza együttesen nem éri el a fél órát. A 90-es években Kerry King nyilatkozata szerint a Slayer szerzemények úgy születtek, hogy a riffeket lassabb tempóban játszották el, majd amikor kész volt egy komplett dal, akkor "gyorsították fel" megadva a dal végső tempóját.[forrás?] A lemez így lett végül egy szűk félórás alkotás a maga átütő gyorsaságával és lendületével. A lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin a Minden idők 100 legjobb metalalbuma listáján a 6. helyre rangsorolta. Az album szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Békés vármegye Békés vármegye (németül: Komitat Bekesch; latinul: Comitatus Bekesiensis vagy Békésiensis, Bikesiensis) egykori közigazgatási egység Magyarország alföldi részén, a mai Békés megye történelmi elődje. Földrajz A vármegyét délen Csongrád, Csanád és Arad vármegyék, keleten Csanád, Arad és Bihar vármegyék, északon Bihar, Hajdú és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, nyugaton pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád vármegyék határolták. Az egykori vármegye teljes területe síkság. Legfontosabb folyói a Körösök, Berettyó, Hortobágy-Berettyó és a Száraz-ér. Történelem A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején valószínűleg a Csolt nemzetség birtokaira alapozva. A vármegye neve megegyezett egykori székhelyéével, Békés városéval, amelyet az itteni földvárban székelő Békés nevű ispánról neveztek el. A tatárok betörése idején azok közé a területek közé tartozott, amelyek a háború miatt néptelenedtek el. A 14. századtól egyre inkább Gyula lett a vármegye székhelye. Török és Habsburg uralom Az ország 1541-es három részre való szakadása után egy ideig a Keleti Magyar Királyság része volt, 1566-ban a gyulai vár elestével átkerült a közvetlen török irányítás alá. Az 1699-es karlócai béke értelmében szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállása alól. 1703-tól 1711-ig a terület a kurucok irányítása alatt volt. A 18. század második felében szilárdult meg a béke országszerte, ekkor kezdődött el az Alföld újranépesedése (benne Békés vármegyével is). Szabadságharc és a dualizmus Az 1848-as események nem különösebben érintették a vármegyét. Bár a lakosság részt vett a szabadságharcban, de mivel a vármegye területén sem nagyobb város (nagyobb mint Gyula vagy Békéscsaba) nem volt, sem stratégiai fontosságú település, ezért nem zajlottak csaták a területen. Az 1867-es Kiegyezés után a terület gyors fejlődésnek indult: megépítették az első vasútvonalakat a vármegyében, ezek fellendítették a két lényegesebb település, Gyula és Békéscsaba gazdaságát, de fellendülést hoztak a vármegye többi részének is. Az első világháború után 1919-ben román megszállás alá került a terület, amely 1920 márciusáig tartott. Az 1920-as trianoni békeszerződés területileg érintetlenül hagyta a megyét, de az addig az ország szívében levő vármegye hirtelen az ország peremére került. Arad és Nagyvárad elvesztése miatt Békéscsabának és Gyulának át kellett vennie az átcsatolt egykori városok szerepét. 1944 októberében került szovjet megszállás alá. A második világháború után a Csehszlovákiával kötött lakosságcsere-szerződés értelmében kitelepítették vármegye szlovák lakosságának egy jelentős részét, akiknek helyére felvidéki magyarok érkeztek főként a Csallóközből. Békés vármegye az 1950-es megyerendezés értelmében szűnt meg, egykori területét összevonták két csanádi, egy bihari, egy szolnoki, illetve egy csongrádi járással, így alakult ki a mai Békés megye. Népesség A lakosság száma 1880 -ban 229 757 volt. Közülük 152 877 magyar (66,54%), 6 611 német (2,88%), 53 517 szlovák (23,29%), 5 347 román (2,33%) anyanyelvű volt. Közigazgatás 1910-ben a vármegye hét járásra volt felosztva: Békési járás , székhelye Békés Békéscsabai járás , székhelye Békéscsaba Gyomai járás , székhelye Gyoma Gyulai járás , székhelye Gyula Orosházi járás , székhelye Orosháza Szarvasi járás , székhelye Szarvas Szeghalmi járás , székhelye Szeghalom Ezenkívül rendelkezett egy rendezett tanácsú várossal, ami Gyula volt. Békés vármegye alispánjai 1715–1950 Áldozópap Az áldozópap (más néven áldozár vagy miséspap) a katolikus egyházban az egyházi rend második fokozata a püspök és a diakónus között. Az áldozópap a katolikus papoknak a szentmiseáldozat bemutatására utaló neve. A szó eredete A görög preszbüterosz szóból származik.[forrás?] A preszbiter eredetileg vént jelent, a zsidó társadalom felső vezetése volt a vének tanácsa. Története A katolikus egyházban az egyházközségeket kezdetben a püspök vezette, aki mellett tanácsadóként voltak jelen a preszbiterek. Később, az egyház elterjedtével, és különösen, hogy a falvakban is megalakultak az egyházközségek, a püspök a preszbiterek közül küldött ki egyet-egyet, hogy vezessék az új egyházközséget. Így egyre nagyobb jelentősége lett az egyházi rend fokozatai között. Feladatai Ma a legtöbb egyházi személy áldozópap, ők adják az egyházközségek papságát mint plébánosok és káplánok. Természetesen vannak papok a püspök mellett az egyházmegye vezetésében, az egyházi intézmények élén, iskolákban, egyetemeken is. Feladatuk a szentmise bemutatása, a szentségek, szentelmények kiszolgáltatása, hitoktatás, gyóntatás, ha plébánosok, az egyházközség vezetése. A nyugati egyházban csak nőtlen embereket szentelnek áldozópappá (cölibátus), a keleti egyházban nőseket is. Öltözete Öltözete: reverenda (hosszú, fekete, végig (33) gombos „köntös”), liturgiában pedig alba, nyakban viselt stóla és miseruha, vagy reverendán viselt karing és palást. 2011-es Tour Down Under A 2011-es Tour Down Under a verseny 13. volt 1999-óta. 2011. január 18-án kezdődött az ausztrál Mawson Lakes-ben és január 23-án ért véget Adelaideban. A verseny része a 2011-es UCI World Tour-nak. 6 szakaszból állt. Az egyéni összetettet az ausztrál Cameron Meyer nyerte meg. A második helyen a szintén ausztrál Matthew Goss végzett, míg harmadik a brit Ben Swift lett. Részt vevő csapatok Mivel a Tour Down Under egy UCI World Tour verseny, ezért az összes UCI ProTour csapat automatikusan részt vett a versenyen. Szabadkártyát kapott még az Uni SA-Australia AG2R La Mondiale · BMC Racing Team · Euskaltel–Euskadi · HTC–Highroad · Katyusa Team · Lampre–ISD · Liquigas–Cannondale · Movistar Team · Omega Pharma–Lotto · Pro Team Astana · Quick Step Cycling Team · Rabobank Cycling Team · Saxo Bank–Sungard · Sky Procycling · Team Garmin–Cervélo · Team Leopard–Trek · Team RadioShack · Vacansoleil–DCM Pro Cycling Team Uni SA-Australia Szakaszok 2011-ben a verseny 6 szakaszból állt. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2011 Tour Down Under című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Forrás Rajtlista (angol nyelven). [2009. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.) Szakaszok a hivatalos weboldalon (angol nyelven). [2010. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 30.) Barna füzike A barna füzike (Phylloscopus fuscatus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a füzikefélék (Phylloscopidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Szibériában és Alaszkában fészkel. Ázsia és az Amerikai Egyesült Államok déli részébe vonul telelni. Európába kóborló példányai jutnak el. A tajgák lakója. Alfajai Phylloscopus fuscatus fuscatus (Blyth, 1842) – költési területe Közép- és Kelet- Szibéria , a távol-keleti Oroszország , Mongólia , Északkelet- Kína , Észak- Korea , telelni Kelet- és Dél- Kínába , Dél- Japánba , Észak- Vietnámba és Tajvanra vonul; Phylloscopus fuscatus robustus (Stresemann, 1924) – költési területe Északközép- Kína , telelni Thaiföldre , Laoszba és a Maláj-félszigetre vonul; Phylloscopus fuscatus weigoldi (Stresemann, 1924) – költési területe Nyugatközép- Kína , telelni Nepálba és Bhutánba , Észak- Indiába , az Andamán-szigetekre , Észak- Mianmarba vonul. Megjelenése Testhossza 10,5-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 15-20 centiméter, testtömege 7-8 gramm. Feje, szemsávja, szárnya és farka sötétbarna. Torka és hasalja sárgásbarna. Életmódja Általában rovarokat eszik. Szaporodása Fészekalja öt-hat tojásból áll. Kárpát-medencei előfordulása Magyarországi előfordulását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclatori Bizottsága 2002. évi jelentésében fogadta el bizonyítottnak, az izsáki Kolon-tónál 2002 novemberében fogott fiatal példány alapján . Rila–Rodopei-masszívum A Rila–Rodopei-masszívum (bolgárul: Рило-Родопски масив, Rilo–Rodopszki masziv) a Balkán-félszigeten, Bulgária területén található masszívum, melynek tagjai röghegységek: a Rila-hegység, a Rodope-hegység, a Pirin-hegység, az Oszogovo–Belaszica-hegység, valamint a Sztruma és a Meszta folyók völgyei. Aruba címere Aruba címere egy ezüstszínű keret által négy részre osztott pajzs. Az első negyed kék színű, rajta egy aranyszínű aloé növény látható. A második mező aranyszínű, amelyen egy zöld szikla emelkedik hat kék és fehér hullám közül. A harmadik, szintén aranyszínű mezőn két vörös kéz fonódik össze, míg a negyedik negyed vörös színű, egy ezüstszínű kerékkel. A két oldalról babérágakkal övezett pajzs tetején vörös oroszlán pihen, a pajzsot övező ágakat alul szalag köti össze. A címert az amszterdami "Atelier voor Heraldische Kunst" készítette és 1955. november 15. óta van használatban. Bricherasio Bricherasio (piemonti nyelven Bricheras, okszitán nyelven Bricairàs) egy település Olaszországban, Torino megyében. Giaveno a Pellice-völgyben található. Testvérvárosok Bell Ville, Argentína Chorges , Franciaország EC Red Bull Salzburg Az EC Red Bull Salzburg egy profi jégkorongcsapat, az osztrák EBEL-ben játszik. Az RB Salzburg nyolcszor nyerte meg az osztrák jégkorong-bajnokságot, három egymást követő alkalommal 2014-2016 között. Története Salzburgban a jégkorong története egészen az 1977-78-as szezonig nyúlik vissza, amikor a HC Salzburg néven szereplő csapat harmadik helyen végzett az osztrák bajnokságban. 1988-ban a Salzburg EK nyerte a osztrák Bundesligát, azonban a következő szezon elején anyagi okok miatt nem tudott kiállni. 1995-ben az EK Morzg és EC Tiefenbach összeolvadása után alapították meg az EK Salzburgot. 2000-ben az energiaitalokat gyártó Red Bull lett a csapat főszponzora, a nevét pedig EC Red Bull Salzburgra változtatta. Sikerek EBEL -győztesek (8): 2007, 2008, 2010, 2011, 2014, 2015, 2016, 2018 IHF-Interliga-győztesek (1): 2010 Solignac Solignac település Franciaországban, Haute-Vienne megyében. Lakosainak száma 1551 fő (2015). Solignac Condat-sur-Vienne, Jourgnac, Limoges és Le Vigen községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Riley Dawson Riley Dawson egy Kitalált szereplő a Terminátor – Sarah Connor krónikái című amerikai filmsorozatban. John Connor barátnője, első megjelenése a sorozat második évadjában, az Automatic for the People című részben volt. A karaktert Leven Rambin színésznő alakítja. Története Riley Johnnal az iskolában ismerkedett meg, majd hamarosan barátok lettek. John minden idejét vele töltötte, anyja, Sarah Connor tiltása ellenére is. Los Angelesben élt a nevelőszüleivel. Cameron nem kedvelte, biztonsági kockázatot, veszélyforrást látott benne. Gyanúja beigazolódott, a lány hibája miatt betörtek Johnék lakásába, és kirabolták őket. Később John elutazott vele egy rövid kirándulásra Mexikóba, ahol a rendőrség letartóztatta. Cromatie rájuk talált a börtönben, de még időben sikerül megszökniük. A Strange Things Happen At The One Two Point című epizódban találkozott Jessevel egy ruhaboltban, ahol kiderült, hogy tisztában van John igazi személyével és szerepével. Tudott az Ítéletnapról is, mely a jövőben fog bekövetkezni. Feladata Johnt a helyes úton tartani, mielőtt teljesen Cameron hatása alá kerül. Ő is a jövőből érkezett, Jesse választotta ki John számára. Riley nehezen viselte szerepét, ezért öngyilkosságot kísérelt meg. Felvágta az ereit Johnék házának fürdőszobájában. Még időben kórházba került, de emiatt megromlott a kapcsolata Jessevel. Jesse új terve az lett, hogy ezt a balesetet kihasználva szembefordítsa Johnt anyjával és a védelmezőjével. Ha Cameron rájön, hogy Riley veszélyt jelent számukra, meg fogja ölni. Így John majd csalódik benne, és bizalmatlan lesz. Riley azonban rájött Jesse tervére és kérdőre vonta. Vitájuk elmérgesedett, verekedni kezdtek, majd Jesse egy pisztollyal megölte. Wiesbaden kerületei Wiesbaden 26 kerületből áll. Minden kerületnek van egy önkormányzata, melynek az elnöke a városi Parlamentben a kerület érdekeit képviseli. 1926-ban, 1928-ban, 1945-ben és 1977-ben számos hozzácsatolás történt. Biebrich 1926-ig önálló város volt (Biebrich am Rhein). A nagy ipari települések voltak Biebrich hozzácsatolásának az okai, mert az első világháború után kimaradtak a gazdag látogatók Wiesbadenből, a híres gyógyüdülőhelyen. Mainz-Amöneburg, Mainz-Kastel és Mainz-Kostheim 1945-ig Mainzhoz tartoztak, de Franciaország és az USA katonai közigazgatása idején, amikor a Rajna Hessen és Rajna-Pfalz közötti határfolyó lett, a területeket Wiesbadenhez csatolták. Megtartották azonban korábbi nevükben a „Mainz-“ előtagot. A város legnagyobb kerülete népesség szerint Biebrich (36 586 lakó) és terület szerint Dotzheim (1827 hektár). Belső kerületek Mitte (Belváros) Nordost / Bergkirchenviertel / Nerotal / Walkmühltal Rheingauviertel / Europaviertel / Künstlerviertel (új projekt) Südost / Dichterviertel / Komponistenviertel Westend / Feldherrenviertel Külső kerületek Amöneburg Auringen / Auf den Erlen Biebrich / Gibb / Gräselberg / Parkfeld Bierstadt / Aukamm Breckenheim Delkenheim Dotzheim / Freudenberg / Kohlheck / Sauerland / Schelmengraben Erbenheim / Hochfeld / Repülőtér ( USA hadi reptér) Frauenstein Heßloch Igstadt Kastel / Krautgärten Kostheim Klarenthal Kloppenheim Medenbach Naurod / Erbsenacker Nordenstadt Rambach Schierstein Sonnenberg 424-es busz A 424-es jelzésű autóbusz Budapest, Stadion autóbusz-pályaudvar és Verseg, illetve Erdőkürt között közlekedik. A járatot a Volánbusz üzemelteti. Megállóhelyei A buszok a teljes vonalon általában nem mennek végig. Valdíkov Valdíkov település Csehországban, a Třebíči járásban. Valdíkov Smrk, Vladislav, Budišov, Nárameč, Kojatín és Trnava településekkel határos. Lakosainak száma 107 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Egészségügy Az egészségügy a társadalom azon tevékenységeinek strukturált rendszere, amely az egészség megőrzését, a betegségek megelőzését és gyógyítását, krónikus betegségek esetében azok kezelését szolgálja, az ember és ezen keresztül a társadalom szociális biztonságának része, melynek megteremtése és garantálása az állam feladata, melyben számít az egyén és a társadalom aktív közreműködésére. Másfajta megközelítésben az egészségügy a társadalom mindenkori egészségkultúrájának közhatalmilag intézményesített része, szakigazgatási hivatali testülettel és közhatalmilag legitimált szakmai-tudományos paradigmával, amelynek keretei között a részben populációs szintű, részben személyre szóló ellátások az egészségi állapot javítását, a betegségek megelőzését, és ha kell, gyógyítását, gondozását, rehabilitációját szolgálják. Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya. (WHO) Az egészség dimenziói: biológiai egészség : a szervezetünk megfelelő működése lelki egészség : személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele mentális egészség : a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség emocionális egészség : az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége szociális egészség : másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége Stazione di Morgex Stazione di Morgex vasútállomás Olaszországban, Valle d’Aosta régióban, Morgex településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Aosta–Pré-Saint-Didier-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Pré-Saint-Didier Stazione di La Salle 1853 Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század Évtizedek: 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek Évek: 1848 – 1849 – 1850 – 1851 – 1852 – 1853 – 1854 – 1855 – 1856 – 1857 – 1858 Események Határozott dátumú események február 10. – Elkezdik építeni a budai Várhegy alatti alagutat, melynek ötletadója Széchenyi István volt. február 18. – Libényi János merénylete I. Ferenc József ellen. augusztus 22. – Brüsszelben házasságot köt II. Lipót belga király és Habsburg–Toscanai Mária Henrietta főhercegnő . november 3. – William Walker megalapítja az Alsó-Kaliforniai Köztársaságot . Határozatlan dátumú események július – A Mihail Gorcsakov vezette orosz megszálló erők bevonulnak a török fennhatóság alatt álló Moldvai Fejedelemségbe . az év folyamán – Erkel Ferenc megalapítja a Filharmóniai Társaságot. Hild József tervei alapján elkészül a Főszékesegyházi Könyvtár épülete Esztergomban Wekerle Sándor véghez viszi a valutareformot. Születések január 1. – Koessler János , zeneszerző, zenepedagógus († 1926 ) január 28. – José Martí kubai író, költő, szabadságharcos († 1895 ) február 1. – Bacher Simon magyar zsidó költő, író († 1891 ) március 14. – Ferdinand Hodler , svájci festő († 1918 ) március 30. – Vincent van Gogh , holland festő († 1890 ) július 5. – Csontváry Kosztka Tivadar , festőművész († 1919 ) október 7. – Károlyi Árpád történész, levéltáros, az MTA tagja († 1940 ) október 24. – Ballagi Aladár , történész († 1928 ) november 4. – Vargha Gyula , magyar költő, műfordító, statisztikus, az MTA tagja († 1929 ) november 9. – Pulszky Károly , magyar művészettörténész, műgyűjtő († 1899 ) november 20. – Oskar Potiorek , osztrák tábornok, Bosznia-Hercegovina katonai elöljárója († 1933 ) november 27. – Báthory Romancsik Mihály , magyar színházi titkár († 1888 ) Ruppes Ruppes település Franciaországban, Vosges megyében. Lakosainak száma 136 fő (2015). Ruppes Mont-l’Étroit, Clérey-la-Côte, Jubainville, Martigny-les-Gerbonvaux, Punerot és Soulosse-sous-Saint-Élophe községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Montvert Montvert település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 119 fő (2015). Montvert Laroquebrou, Rouffiac, Saint-Santin-Cantalès, Siran és Goulles községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Romola Garai Romola Garai (Hongkong, 1982. augusztus 6. –) angol színésznő. Élete A fiatal Romola Szingapúrban és Hongkongban nőtt fel, nyolcéves korában bankár édesapjával (Adrian Garai) és újságíró édesanyjával (Janet Brown) hazaköltöztek Angliába. Romola apja magyar zsidó bankár, míg dédapja Bert Garai volt. Dédapja és angol születésű felesége az 1910-es években Budapestről emigráltak New York-ba, majd később Londonba, ahol megalapították a Keystone Presst. A Budapesten maradt rokonai közül sokan meghaltak a holokauszt idején. Garai elismerte, hogy még nem járt Magyarországon, de amellett, hogy angol, igazi világpolgárnak érzi magát. 16 éves koráig egy független bentlakásos iskolába járt a Stonar School Wiltshire-ben. Ekkor elhagyja a családi házat, és Londonba költözik nővéréhez, abban a reményben, hogy színésznő lesz. A drámákért rajongó lány több iskolai színdarabban is játszott. Tizennyolcéves színésznő éppen a Londoni Nemzeti Színházban szerepelt, amikor egy ügynök felfigyelt rá és beajánlotta a televízióhoz. Rögtön sikerült is egy tévéfilmben debütálnia ami Judi Dench és Ian Holm főszereplésével készült, The Last of the Blonde Bombshellsben. Ő alakította Judi Dench fiatal énjét. Ezek után a londoni egyetemen angol irodalmat hallgatott és úgy döntött inkább tanulni fog és csak a nyári vakáció alatt fog színészkedni és modellkedni, mivel korábban azt is űzte. Karrierje Egyetemi tanulmányaiban az első törést az Attachments, a BBC sorozata jelentette. Ez volt az a produkció, ami arra az elhatározásra juttatta, hogy abbahagyja tanulmányait és inkább a színjátszásra koncentráljon. Első jelentősebb szerepe a 2002-es Nicholas Nicklebyben volt, amely Charles Dickens regényéből íródott. Ő játszotta Kate Nickleby szerepét, s ez nevét széles körben ismertté tette. Alakítását a National Board of Review a Best Ensemble díjjal jutalmazta. 2003-ban egy 17 éves lányt Cassandra Mortmain formálta meg az Enyém a vár (I Capture the Castle) című filmben. Játékáért rengeteg dicséretet kapott és a BIFA (Brit Független Filmesek Díja, British Independent Film Awards) legígéretesebb fiatal színésznő díjára jelölték. Sok kritikus az új Julie Christie-nek kiáltotta ki. Ő, bár hízelgőnek találta az összehasonlítást, azt mondta még nincs olyan szinten, mint kolléganője. Ekkor már Hollywood is felfigyelt a szép színésztehetségre: 2004-ben a Dirty Dancing folytatásában is főszerepet kapott. A Dirty Dancing: Havannai éjszakák világviszonylatban csak 27 millió dollárt hozott, de Garai nevét berobbantotta az amerikai piacra is. 2005-ben megkapta a BIFA, a legjobb mellékszereplőnek járó díját a Lélekben táncolok (Inside I'm Dancing) című filmben, Siobhan megformálásáért. 2005-ben elvállalta egy két részes televíziós dráma főszerepét a The Incredible Journey of Mary Bryantben. A kritikusok ezúttal is dicsőítették a fiatal tehetséget. 2006-ban további két jelentős szerepet vállalt el, előbb Woody Allen Füles című vígjátékában tűnt fel Scarlett Johansson és Hugh Jackman mellett, majd Kenneth Branagh Ahogy tetszik című Shakespeare adaptációjában szerepelt. 2007-ben megkapta eddigi legnagyobb szerepét: Angel Deverell személyében a francia rendező zseni François Ozon Angel című filmjében. Az alakítás olyan jól sikerült, hogy a The Independent az év színésznői között emlegette alakításáért. Őt jelölték a Prix Lumiere díjra, amivel történelmet írt, mivel ő volt az első brit jelölt. 2007-ben Joe Wright Vágy és vezeklés című filmsikerében Keira Knightley, James McAvoy, Saoirse Ronan és Vanessa Redgrave oldalán szerepelt. Az Oscar-díjra jelölt filmben az elkényeztetett Briony Tallis szerepét kapta. Alakítását a Brit Filmakadémia díjjal jutalmazta. 2008-ban szerepelt A másik férfi (The Other Man) című filmben Liam Neeson, Laura Linney és Antonio Banderas mellett. 2009 januárjában az Irakban harcoló brit katonáknak létrehozott szórakoztató műsor keretein belül hívta fel a figyelmet a több mint 800 palesztin menekült helyzetére. Még abban az évben szerepelt Stephen Poliakoff 2. világháborús thrillerjében, az 1939-ben, amelyben Julie Christie és Christopher Plummer voltak a partnerei. Visszatért a televízió képernyőjére is: elvállalta a BBC új minisorozatának, az Emmának a főszerepét Michael Gambon és Johnny Lee Miller oldalán. A négyrészes sorozat Jane Austen regényének filmadaptációja. Ugyanabban az évben a The Sunday Times Magazine őt és több brit színészkollégáját, többek között Hugh Dancyt és Matthew Goode-ot, a Rising Stars kitüntetéssel honorálta. Ezt korábban olyan brit színészek kapták meg, mint Kate Winslet és Jude Law. Magánélete Garai Londonban él. 2009-ben fejezte be egyetemi tanulmányait az Open University-n, diplomamunkáját angol irodalomból írta. Szabadidejében szeret utazni és főzni. Járt már szülőhelyén, Malajziában, Olaszországban, Marokkóban, Svájcban és Ausztriában. Elmondása szerint ez neki nem csak felüdülés, hanem komoly megpróbáltatás is, hiszen egy másik nép kultúráját és nyelvét megismerni nagyon nehéz, ráadásul szerinte ebben a britek nagyon gyengék. 2012 novemberében Garai bejelentette, hogy első gyermekét várja barátjával, Sam Hoare brit színésszel. 2013 márciusában lányuk született. Filmjei Nicolas Nickelby 2002 Daniel Deronda 2002 (tévéfilm) Enyém a vár 2003 Lélekben táncolok 2004 Hiúság vására 2004 Dirty Dancing 2 2004 Mary Bryant 2005 (tévéfilm) Amazing Grace 2006 Renaissance 2006 Füles 2006 Ahogy tetszik 2006 Vágy és vezeklés 2007 Angel 2007 The Other Man 2008 Emma 2009 (tévéfilm) A Dicső 39 2009 Egy nap 2011 The Hour 2011 (tévéfilm) Whitelands 2012 Having You 2013 Last Days on Mars 2013 Born to kill 2017 Kukoricamoly A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a tűzmolyok (Pyraustinae) alcsaládjába tartozó lepkefaj. Elterjedése, élőhelye Eredetileg eurázsiai faj, de (valószínűleg a cirokfélékkel) – a huszadik század elején áthurcolták Észak-Amerikába is. Nem tudjuk biztosan, hogy mikor találkozott először a kukoricával, de azóta robbanásszerűen terjed: megtelepedett már a Távol-Keleten, Észak-Afrika keleti részén és a közép-amerikai szigeteken (Antillák stb.) is. Nagy-Britannia és Észak-Európa kivételével egész Európában elterjedt, de nagyobb károkat csak Dél- és Délkelet-Európában okoz. A Kárpát-medencében az alföldeken és a dombvidékeken (500–700 m tszf. alatt) általánosan elterjedt; komolyabb károkat a medence déli részein (Vajdaság, Bácska), a Tiszántúl déli felén, a Nagy-alföldön a Duna mellett és Erdélyben a Mezőségben okoz. Megjelenése A hím szárnya barna, a nőstényé agyagsárga. A harántirányú minták a hímen sárgásfehérek, a fakóbb színű nőstényen szürkésvörösek, illetve barnák. Testhossza 25–40 mm. Az első pár szárny viszonylag széles; fesztávolsága 24–32 mm. Életmódja A vegetációs időszak hosszától függ, hogy egy évben hány nemzedéke kel ki – így például Észak-Amerika déli partvidékén négy, a kontinens északi részén egy. Hazánk az egy- és kétnemzedékű populáció határterülete: a Magyar Középhegységtől északra inkább egy, délre inkább két, ritkán három nemzedéke van. A fejlett hernyó a tápnövényben telel át. Nagyon polifág faj: csak az USA-ban több mint 200 tápnövényét írták le. A volt Szovjetunióban is több mint 50 kultúr- és 100-nál több egyéb növényen ismerték kártételét. Mielőtt találkozott a kukoricával, egyik legáltalánosabb gazdanövénye valószínűleg a vadkomló volt; ezen még ma is rendszeresen megtalálható. Hazánkban ma legfőbb termesztett tápnövényei a kukorica mellett a köles és a kender. Alkalmilag megtelepedhet a paprikán és más termesztett, illetve gyomnövényen is. Jelentősége évjáratonként változik. Hazánk melegebb éghajlatú részein, ahol két nemzedéke van, több kárt okoz, mint ott, ahol hűvösebbek a nyarak. A fiatal hernyók a tápnövény leveleit és virágját, később annak szárát rágják belülről. Bukovinai székelyek A bukovinai székelyek magyar népcsoport, mely egykor Bukovinában telepedett le. Őseiket Hadik András tábornok gyűjtötte össze a Moldvában szétszóródott székelyek közül. Öt falvat népesítettek be a 18. század végétől egészen 1941-ig, amikor az akkori magyar kormány a Vajdaságba telepítette őket. Történetük Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott: osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást. Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le. Miután a Habsburg Birodalom 1774-ben megszerezte Bukovinát, az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában. Így alakult ki a bukovinai székelység. Az alapított falvak: Istensegíts, Fogadjisten (1776), Hadikfalva, Józseffalva (1785), Andrásfalva (1786). 1883-ban az Al-Duna mellé Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve községekbe települt mintegy 4 000 ember. Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik. Ugyanebben az évben az Arad vármegyei Gyorokra, 1888–1892 között és 1910-ben Dévára, 1892-ben Vajdahunyadra, 1900-ban Babsára (Temes vármegye), Vicére (Szolnok-Doboka vármegye), Magyarnemegyére (Beszterce-Naszód vármegye), 1905-ben Marosludasra (Torda-Aranyos vármegye), 1910-ben a Hunyad vármegyei Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra még további 2500 – 3000 telepes költözött. Vannak olyanok is, akik Kanadába és Brazíliába vándoroltak ki. Kanadában 1905–1914 között több farmertelepet hoztak létre, például: Hapkins, Székelyföld, Máriavölgy, Hamilton, Regina, Punnichy, Eszterháza. Brazíliában: Boldogasszonyfalva (1924). A második világháború hatása A bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette, Szabadka (Bácsjózseffalva), Újvidék és Topolya környékére, az 1920 után betelepített, és Bácska visszafoglalása után elmenekült dobrovoljácok helyére. (Nagyon kevesen Bukovinában maradtak, róluk a Dévára szakadt, és Bukovinában őseik sírját felkereső székely utódok a '90-es évek elején még hallottak.) 1944 őszén a Bácskába érkeztek Josip Broz Tito partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek. A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a Dunántúlon vészelték át (Fejér, Győr és Zala megyékben). Innen 1945-ben 13 000 bukovinai székelyt a Völgységben, Tolna és Baranya megyékben helyeztek el, a kitelepített sváb családok házaiba és birtokaiba. 1950-ben majd 1959-ben a kapott földeket be kellett vinniük a téeszbe. A bukovinai székelyekről Sára Sándor készített dokumentumfilmet „Sír az út előttem” címmel. Magyarországon ma saját szervezetük van, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, ami Bonyhádon székel. Oscar Friede Oscar Charles Friede (St. Louis, 1881. július 14. – St. Louis, 1943. február 14.) olimpiai bronzérmes amerikai kötélhúzó. Az 1904. évi nyári olimpiai játékokon indult kötélhúzásban a St. Louis Southwest Turnverein No. 2 színeiben, de az amerikai válogatotthoz tartoztak. Rajtuk kívül még 3 amerikai klub és két ország indult (görögök és dél-afrikaiak). A verseny egyenes kiesésben zajlott. Corvin köz Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 04′ 14″47.4862, 19.0707 A Corvin köz Budapest VIII. kerületében, a Ferenc körút és az Üllői út sarkának közelében található köz, mely arról nevezetes, hogy itt volt az 1956-os forradalom felkelőinek egyik legfontosabb és legtovább kitartó ellenállási pontja, amikor a beözönlő szovjet tankok rátámadtak a magyar forradalomra. A Corvin köziek főparancsnokai Iván Kovács László és Pongrátz Gergely voltak, mellettük több kisebb parancsnok működött. A fegyveresek számát a Corvin közben 800 főre, a Práter utcaiakkal és a környező utcákban harcolókkal együtt 2000 főre teszik. „A Corvin köznek vagy tizenöt parancsnoka volt és ezren, de volt hogy kétezren is harcoltunk” – nyilatkozta Pongrátz Gergely. A két főparancsnok vetélkedése gyakran sodorta veszélyes helyzetbe az ellenállókat. Testvére, Pongrátz Ödön a következőképpen foglalta össze, miért a Corvin közt választották ellenállási központnak: „Mert könnyű volt védeni és nehezen lehetett bejutni a kis utcákba. A másik oka az volt, hogy ott volt a benzinkút, harmadsorban a Práter utcai iskola pincéjében volt egy menza, ahol főztek a srácoknak. Minden corvinista, akinek fegyver volt a kezében, fel volt készülve arra, hogy meghal.” A Corvin köz és a vele „párban” harcoló, a szomszédos sarkon elhelyezkedő Kilián laktanya fontos stratégiai ponton helyezkedett el: ellenőrizte az Üllői utat, amely felől a szovjet tankok délről közelíthették meg a belvárost, illetve a körutat, melyen keresztül a Budáról a Petőfi hídon keresztül érkező és a Boráros téren gyülekező tankok indítottak támadásokat. A Corvin köz és Maléter A Corvin közben a forradalom második napján, október 24-én délelőtt jelentek meg az első 50-60 fegyveres felkelő.A fegyverek után kutató civilek még aznap éjszaka szembekerültek a közeli Kilián laktanya tisztjeivel, de a kialakult konfliktusban a felkelők kerültek fölénybe. Maléter Pál ezredes – a későbbi honvédelmi miniszter, majd vértanú – október 25-én 14 órakor érkezett a laktanyába, azzal a megbízással, hogy csináljon rendet. Még akkor is sok corvinista fegyveres volt a laktanyában. Maléter fegyverszünetet hirdetett és ezzel népszerűvé vált a felkelők közt. Ekkor még a Corvin köz sebesültjeinek egy részét is a laktanyába vitték át. Később a katonák és a felkelők közt újabb konfliktus robbant ki és október 26-a estétől a hivatalos fegyverszünetig (október 28-a, 13.15) szórványos tűzharc volt köztük, amelyben egy katona meghalt. A Maléter vezette fegyveres erők végül a laktanyából kiszorították és lefegyverezték a felkelőket. (E cselekedete miatt Maléter forradalomban betöltött szerepét a mai napig vitatják.) Maléter utóbb egy nyilatkozatában beismerte, hogy a kormány rosszul tájékoztatta, mert – amint azt személyesen is tapasztalta – a Corvin közben nincsenek ellenforradalmárok, sőt a felkelők és a laktanya között katonai együttműködés jött létre. Tárgyalás kezdődött a Honvédelmi Minisztérium és a felkelők között. Maléter két tűz közé került, mert a felkelőkkel rokonszenvezett, ugyanakkor a kormányt kellett képviselnie. A Kilián laktanya és környéke, a legerősebb központtal, a Corvin közzel együtt harci sikereikkel nagy hírnévre tettek szert. Már akkor is, később is vita volt arról, kinek voltak ezek inkább köszönhetők: a hivatásos katonáknak, vagy a civil felkelőknek. A Corvin köziek vezetői közt október 29-én és 30-án éles vita volt arról, kit jelöljenek honvédelmi miniszternek. A Pongrátz fivérek és mások Márton András ezredest, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia parancsnokát szerették volna, Iván Kovács László főparancsnok Malétert támogatta. (Végül Malétert nevezték ki.) Október 31-én a Forradalmi Karhatalmi Bizottság értekezletén a laktanyában Pongrátz Gergely hevesen bírálta Malétert, amiért az korábban lövette a Corvin közieket. A konfliktus hozzájárulhatott, hogy november 1-jén a Corvin köziek leváltották Iván Kovács Lászlót és Pongrátz Gergelyt nevezték ki főparancsnokuknak. Eörsi László történész szerint a fegyverszünet – és a forradalom – utolsó napjaiban a feszültség enyhülhetett Maléter és Pongrátzék között. A harc vége Az utolsónak felszámolt csepeli ellenállás mellett a Corvin köz a Széna tér mellett egyike volt annak a két ellenálló gócnak, amelyek a szovjet csapatok november 4-i támadása után a legtovább kitartottak. November 5-én délután a heves tűzérségi támadás után védhetetlenné vált moziból az ellenállók távoztak, a Szigony és Práter utcai csoportokhoz csatlakozva, illetve elfoglalva a Jázmin utcai iskolát, folytatták a harcot november 8-ig. Részletek a szovjet erőket vezető Georgij Konsztantyinovics Zsukov marsall jelentéseiből. November 4., 21 óra: „A városban az ellenállásnak két góca maradt; a Corvin filmszínház és Buda nyugati részén a Moszkva tér.” November 5., 9 óra: „Budapesten a lázadók és az oldalukra átállt egyes magyar katonai egységek továbbra is elkeseredett ellenállást fejtenek ki a Corvin filmszínháznál, a Moszkva téren és a BM épületében.” November 5., 21 óra: „15 órakor a Corvin filmszínháznál folytatott kétórás tüzérségi előkészítés után megindult a roham e támaszpont ellen. Egyidejűleg csapataink a Moszkva tér körzetében is támadást intéztek a lázadók ellen. A lázadók ellenállását ezekben a körzetekben lényegében megtörtük. A Corvin filmszínház épülete ég. Folytatódnak a harcok, amelyek célja a még visszamaradt, a filmszínház épületének pincéibe befészkelődött csoportok felszámolása.” November 6., 9 óra: „A november 6-ára virradó éjjel csapataink Budapesten folytatták kiszabott feladatuk teljesítését: a rend helyreállítását a városban. 4 órára teljes egészében elfoglalták a lázadók támaszpontjait a Moszkva tér, a Corvin filmszínház és az ettől délre fekvő laktanyák körzetében. Horthy egykori palotája körzetében mintegy 1500 főnyi lázadót zártak körül.” A Corvin köziek emlékezete A Corvin közben áll az 1956-os pesti srác emlékműve; a szobrot Győrfi Lajos készítette 1996-ban. A harcosok névsora Pongrátz Gergely (Főparancsnok), Iván Kovács László (Főparancsnok), Csernay Ádám (Harcos), Portobuffolé Portobuffolé település Olaszországban, Veneto régióban, Treviso megyében. Lakosainak száma 755 fő (2017. január 1.). Portobuffolé Gaiarine, Mansue, Prata di Pordenone és Brugnera községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Labská Stráň Labská Stráň település Csehországban, Děčíni járásban. Labská Stráň Hřensko, Arnoltice és Růžová településekkel határos. Lakosainak száma 224 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Albánia adórendszere Albánia adórendszere a központi állami és önkormányzati helyi adónemek összessége. A legfontosabb bevételi források a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítás, a társasági adó és az általános forgalmi adó. A bevételeket az Adózási Főigazgatóság (Drejtoria e Përgjithshme e Tatimeve) kezeli. 2014-től a személyi jövedelemadó progresszív, a következő három kulccsal: Ezt megelőzően, 2008-tól kezdve 10%-os egykulcsos adó volt. Az általános forgalmi adó mértéke 20%, kivéve a gyógyászati termékeket, amelyekre 10%. A nyugdíj- és egészségbiztosítást a munkavállalásból, egyéni vállalkozásból és vezetői tiszteletdíjból származó jövedelmek után kell fizetni, havi minimum 22 000, maximum 95 130 lek után. Nyugdíjbiztosításra a munkavállaló 9,5%-ot fizet, míg a munkáltató 15%-ot. Az egészségbiztosítás mértéke 1,7% a munkavállaló és a munkáltató számára egyaránt. Az egyéni vállalkozó saját maga után 23%-ot fizet nyugdíjra és 7%-ot egészségbiztosításra. A társasági nyereségadó Albániában egységesen 15%. A 8 millió leknél kisebb forgalmú cégek mentesek az adó alól. Egy cég akkor alanya az albániai társasági adónak, ha a céget Albániában jegyezték be vagy állandó telephelye van Albániában, illetve a céget az országból irányítják és ellenőrzik. Vega hordozórakéta A Vega egy ESA által tervezett kis hordozórakéta, melynek fejlesztését 1998-ban kezdték el. Első startja 2012. február 12-én volt, rakománya között volt az első magyar fejlesztésű műhold, a Masat–1 is. Kis terheket (300 kg-tól 2000 kg-ig) szállít Föld körüli alacsony, 700 km-es poláris pályára, melyekkel tudományos megfigyeléseket végeznek. Az északi félteke második legfényesebb csillagáról, a Vegáról nevezték el. Fejlesztésekor Ariane–5 technológiát is felhasználtak. Három szilárd hajtóanyagú fokozata és egy folyékony hajtóanyagú felső modulja van. Lengyel József (piarista pap) Lengyel József (Kosd, 1815. február 4. – Tata, 1890. október 12.) kegyestanító-rendi áldozópap és tanár. Életútja A gimnáziumot Vácon végezte és 1832. szeptember 25-én lépett Kecskeméten a rendbe, ahol 1834-35-ben tanári próbaévét töltötte; innét a váci rendházba ment tanulmányainak folytatására. 1837-38-ban a sátoraljaújhelyi gimnáziumban működött; a teológiai tanfolyamra Nyitrára, két év múlva pedig Szentgyörgyre küldetett, ahol a teológiai tanulmányokat bevégezvén, 1841. augusztus 5-én áldozópappá szenteltetett fel. Tanár volt 1841-től Léván három, Budán négy, Tatán és Szegeden egy-egy évig. 1850-ben a pesti gimnáziumhoz helyeztetett át, ahol (az 1858-59. tanévet kivéve, melyet Tatán töltött) 1873-ig működött. 1873-ban a budapesti társház főnöke lett. 1877-ben kivonatot közölt nyomtatásban a rend házi gyűléseinek jegyzőkönyvéből. Czikke a Magyarországban (1880. 220. sz. Szaboky Adolf elhunyta.) Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900. Kelet-Ázsia művészete A kelet-ázsiai művészetek elhelyezése Kelet-Ázsia művészete elsősorban azok számára ismerős, akik a néprajz, a régészet, a keleti nyelvek és az ősi kultúrák iránt érdeklődnek. Ha e tájegység egykori művészetét akarjuk fölvázolni, akkor a térképre tekintve: Kelet-Ázsiához a mostani ország- és tájmegnevezéssel ma Japán, Kína, Korea, és részben Mongólia területét sorolják. Ezeknek a területeknek gazdag műveltségi, és ezen belül művészeti rétegződése figyelhető meg. Az ősi andronovói, hun-szkíta, (később türk és mongol kori) sztyeppei alaprétegek, valamint a Shang, Csou, Cs’in, Han kínai dinasztiák műveltségei, ill. a Yayoi és Kofun japán régészeti korszakok formái és színei váltakoznak és épülnek egymásra ezeken a távoli, de művészetekben gazdag tájakon. A három főszereplő ország tehát Japán, Kína és Korea, de az ezen országok területére eső ősi műveltségek műalkotásai is megszólalnak. Ahogy más területeken is, az egykori életdarabok itt is ötvözötten jelennek meg a művészetekben. Ebben jól fölismerhető a hódító katonanépek és a letelepült mezőgazdasági, ill. az iparszervező kultúrájú népcsoportok művészeti hozzájárulása. Földművesek és katonanépek A Kelet-Ázsiában szereplő katonanépek oldalát gyakran képviselik a hun-szkíta törzsek. Életdarabjaik is máig fölismerhetők ezeken a kultúrtájakon: a lovas élet magas műszaki színvonalában, a bronz, majd vasművességben, de leginkább a művészetekben. A hódító és a helyi katonák küzdelmét, az államszervezés folyamatának szakaszait a korabeli történetírás is részletesen megörökítette. A kerekes, könnyű, ló vontatta kocsi tette lehetővé tette az Eurázsiai sztyeppe beutazását, benépesítését. A lovas népek e pompás találmányát régtől fogva fejlesztették, ábrázolták. A könnyen mozgó lovasok, a pásztornépek kiváló katonái, számos kelet-ázsiai fejedelemséget és királyságot szerveztek. Erről tanúskodnak a gazdag fejedelmi sírokban föllelt fejedelmi ékszerek, a koronák Kínában, Koreában és Japánban is, főleg a Kr. előtti és a Kr. utáni évszázadokból. Azt, hogy e katonák honnan jöttek, elárulja a díszítőművészetük, a korai hun-szkíta művészettől fogva oly gyakran szereplő állatábrázolások és állatküzdelmi jelenetek. A meghódított és megszervezett, a mezőgazdasággal foglalkozó népek műveltsége is jelen van a művészetben. Ilyen például a naptár ismerete (gyakran a tükrök hátsó oldalának díszítésében), a földművelésre használt állatok fogatolása (kis szobrokon), a szállításra is használt kocsik (szobrokon és sírleleteken). S ilyenek a hétköznapi élet tárgyai is, például korsók, kések, edények. De a művészetben gyakran főszereplők az élet mozgalmasságát adó nyughatatlan harcosok. A lovasjelenetek és a vadászjelenetek a Pekingi Nemzeti Múzeum és a Pekingi Kínai Hadtörténeti Múzeum, a Hsziani Történeti Múzeum, a Hohhoti Hun Múzeum, az Ősi Izumo Shimanei Múzeuma, a Tokiói Nemzeti Múzeum és a Narai Nemzeti Múzeum kiállításain rajzolt jelenetek között is a legérdekesebbek. A lovasjelenetek, ahogy ez Nyugat-Eurázsiában is ismert (például a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán, Budapesten is) edényekre és evőeszközökre, sőt ivókürtökre is fölkerültek. Ilyen ivókürtre emlékeztető korsó lovas alakját találjuk Koreában is, a Szöuli Nemzeti Múzeum kiállításán, de vannak a vizes életet bemutató békás és halas díszítésű korsók is a koreai anyagban a Tokiói Nemzeti Múzeumban. Szimmetria a kelet-ázsiai díszítőművészetben A kelet-ázsiai díszítőművészetben fölismerhető intuitív matematikai fejlesztések legismertebb forráshelyei a kínai lelőhelyekről kerültek elő, de Japánban is megtalálhatók. Illusztráljuk is néhány képpel a kelet-eurázsiai népek gazdag díszítőművészeti matematikáját. Tükör hátlapját díszítő frízek, övdíszek, lószerszám díszek azok, amik itt is hordozzák a díszítőmintákat. Számos kettősfríz származik első megtalálási helyként Kínából (pl. t-mg mintázattal egy korsón), melyek igazi etnomatematikai „zsákmányok” az olyan kutatók számára, akik a különleges díszítő szerkezeteket keresik. Amplepuis Amplepuis település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 5072 fő (2015). Amplepuis Saint-Jean-la-Bussière, Saint-Victor-sur-Rhins, Régny, Machézal, Fourneaux, Lay, Les Sauvages, Valsonne és Ronno községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gossolengo Gossolengo település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Piacenza megyében. Lakosainak száma 5652 fő (2017. január 1.). Gossolengo Gazzola, Gragnano Trebbiense, Piacenza, Rivergaro és Podenzano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Rilpivirin A rilpivirin (INN: rilpivirine) más vírusellenes gyógyszerekkel kombinációban alkalmazott gyógyszer az 1-es típusú humán immunhiányos vírussal (HIV-1-gyel(en)) fertőzött felnőtt AIDS-betegek kezelésére. Hatásmód A rilpivirin nem-nukleozid reverz transzkriptáz inhibitor (NNRTI(en)). A HIV-1 vírus reverz transzkriptáz enzimjét gátolja, mely ahhoz szükséges, hogy a vírus a saját genetikai információját az emberi sejtbe juttassa. (A vírus önállóan nem képes szaporodni, csak a gazdasejtet felhasználva.) A rilpivirin az enzim gátlásával akadályozza, hogy a fertőzött sejtekben további vírusok képződjenek. Nem gyógyítja a HIV fertőzést illetve az AIDS-et, továbbra is fennmarad a vírus továbbadásának veszélye, de csökkenti és alacsony szinten tartja a HIV mennyiségét a vérben, ezzel késleltetheti az immunrendszer károsodását és az AIDS-szel összefüggő fertőzések és betegségek kialakulását. A rilpivirin nem gátolja az emberi DNS-polimeráz(en) enzimet. Ellenjavallatok A rilpivirint nem vizsgálták súlyos máj- és vesekárosodott betegekre, ezért ellenjavallt. Enyhe és közepes károsodáskor a szert óvatosan kell alkalmazni. Az állatkísérletekben a rilpivirin korlátozottan jutott át a placentán, és nem tapasztaltak az utódokat károsító hatást. A rilpivirin kiválasztódott a patkány anyatejébe. Mivel embereken nem végeztek ilyen kísérleteket, a szer alkalmazása nem javallt terhesség alatt, kivéve, ha az egyértelműen szükséges. Ugyancsak nincsenek adatok a rilpivirin biztonságosságára és hatásosságára 18 éven aluliak esetén. Mellékhatások Leggyakoribb mellékhatások: fejfájás, hányinger, emelkedett összkoleszterin-, LDL(en)-koleszterin-, hasnyálmirigy amiláz és transzamináz(en) szint. HIV-fertőzött betegeknél a kombinált antiretrovirális terápia gyakran a test zsírszöveteloszlásának megváltozásával (lipodystrophia(en)) társul. Ezen események hosszú távú következményei jelenleg nem ismertek. A rilpivirint elsődlegesen a citokróm P450 (CYP)3A metabolizálja. Azok a gyógyszerek, amelyek indukálják vagy gátolják a CYP3A(en) működését, ilyen módon befolyásolhatják a rilpivirin kiürülését. Óvatosan kell adni a rilpivirint olyan gyógyszerekkel együtt, amelyek a torsade de pointes(en) (a szívritmuszavar egy ritka formája) kockázatával járnak. A kombinált antiretrovirális terápia megkezdésekor gyulladásos reakció léphet fel, és ez súlyos klinikai állapotok kialakulásához vagy a tünetek súlyosbodásához vezethet. A rilpivirin in vitro gátolja a P-glikoproteint(en), ami bizonyos gyógyszerek (pl. a dabigatrán(en) nevű vérhígító) emelkedett plazmakoncentrációjához vezethet. Néhány betegnél fáradékonyságot, aluszékonyságot tapasztaltak, ami befolyásolhatja az autóvezetői képességet. Adagolás Kizárólag olyan betegeknél alkalmazható, akik korábban még nem részesültek HIV elleni kezelésben, és akinél a HIV vérszintje (vírusterhelés) 100 000 HIV-1 RNS kópia/ml alatt van. Javasolt napi adag 25 mg/nap. Étkezés közben kell bevenni. Éhgyomorra vagy csak folyékony tápszerrel bevéve a rilpivirin csökkent plazmakoncentrációját eredményezheti, ami potenciálisan csökkentheti terápiás hatását. Mint más antiretrovirális gyógyszerek esetén, a rezisztenciavizsgálatnak kell irányítania a rilpivirin használatát. Készítmények Edurant (hidroklorid formában) Brides-les-Bains Brides-les-Bains település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 517 fő (2015). Brides-les-Bains Les Allues, Feissons-sur-Salins, Montagny, La Perrière, Salins-Fontaine és Villarlurin községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Daewoo Motor A Daewoo Motor egy dél-koreai autógyártó cég volt. Bár gyökerei egészen 1937-ig visszanyúlnak, ismert formájában 1983-ban jött létre, a Daewoo-csoport tagjaként. A cég Kelet-Európában több leányvállalatot is létrehozott, az ottani autógyártókkal társulva. 2001-ben a Daewoo-csoport csődközeli állapotba került, ezért eladta a Daewoo Motort a General Motorsnak, így a cég neve a következő évben GM Daewoo lett. A vállalat 2011-ig működött, amikor is teljesen bezárt, majd az utódjaként megalakult a GM Korea. Történelem A Daewoo Motor történelme 1937-ig nyúlik vissza, amikor a National Motor 1937-ben megalapult Bupjongban, Incshonban. A vállalat 1962 novemberében újjászerveződött, miután a dél-koreai kormány úgy döntött, komoly összegeket fektet az ország autóiparának fejlesztésébe. A cég Saenara Motor néven működött tovább és Dél-Korea első autógyártójaként modern szerelősorral rendelkezett. A gyár ekkoriban a japán Datsun Bluebird PL310 összeszerelésével és eladásával foglalkozott. 1965-ben a Shinjin Industrial felvásárolta a Saenara Motort, melynek a neve így Shinjin Motor lett és a Toyotával kötött együttműködési szerződést. Miután a Toyota 1972-ben megszüntette az együttműködést, a Shinjin Motor a General Motorsszal társult és létrejött a General Motors Korea. A cég gyártani kezdte az Opel Rekordon alapuló Rekordot és a Chevrolet 1700 alapjain nyugvó Holden Toranát. 1976-ban a gyár Saehan Motor néven folytatta a működését. A Daewoo-csoport tagjaként 1982-ben a Daewoo-csoport felvásárolta az üzemet és megalakult a Daewoo Motor. 1996-ig kizárólag a General Motors modelljein alapuló személyautókat gyártott a cég. Az előd Saehan Motor által gyártott kocsikat is megtartotta, melyek ezentúl Daewoo márkanév alatt készültek. A Maepsy modellfrissítésen esett át és Daewoo Maepsy-Na néven szerepelt tovább a gyár kínálatában. A felsőkategóriás Royale-sorozatot szintén megtartotta a Daewoo Motor, melyek az 1980-as években kiegészültek a Royale XQ-val, a Royale Duke-kal, a Royale Prince-szel és a Royale Salon Superrel. 1989-ben megjelent a Daewoo Ipmerial, a cég akkori első számú luxusautója, mely a Chrysler Imperial, a Chrysler New Yorker és néhány japán luxus szedán tulajdonságait ötvözte. A modell gyártása 1993-ban fejeződött be. Teljesen új modellt először 1986-ban vezetett be a Daewoo Motor, a Magyarországon Daewoo Racer néven ismert Daewoo LeMans képében. Ez az Opel Kadett E-n alapult és három-, valamint ötajtós ferde hátú és négyajtós szedán karosszériával készült. A kocsi csaknem a világ minden részére eljutott, Észak-Amerikában Pontiac LeMans, Asüna GT/SE és Passport Optima néven is ismert volt. Az autónak 1994-ben jelent meg a felújított változata, mely Cielo néven került piacra Dél-Koreában, de Európában inkább Nexia néven volt ismert. A LeMans és a Cielo a Daewoo Motor legsikeresebb modelljei közé tartoznak. Szintén 1986-ban a Daewoo elkezdte árusítani a Nissan Vanette-et, saját márkaneve alatt. 1990-ben jelent meg a Daewoo Motor kínálatában a Daewoo Espero, melyet az olasz Gruppo Bertone tervezett. A későbbiekben a gyár sokszor vette igénybe olasz tervezők munkáját. 1991-ben a Daewoo Heavy Industries fejlesztésében megjelent a kiskategóriás Daewoo Tico, mely szintén a Daewoo Motor kereskedéseiben került értékesítésre. A Daewoo Heavy Industries emellett 1981 óta árulta a Daewoo Damas és Daewoo Labo nevű minibuszt és kisteherautót. Ezek alapjául a Ticóhoz hasonlóan Suzuki modellek szolgáltak. Ugyancsak 1991-ben megszűnt a Royale-sorozat, melynek tagjai kisebb modellfrissítésen átesve önálló modellekként készültek tovább. A Daewoo Prince 1997-ig maradt a kínálat tagja, míg a Super Salon és a Brougham 1999-ig. 1992-ben megszűnt az együttműködés a General Motorsszal, így a Daewoo Motor önálló vállalattá vált. 1994-ben a gyár második generációs Honda Legendeket importált Japánból és Daewoo Arcadia néven kezdte árulni, hogy így töltse ki a Daewoo Imperial luxus szedán gyártásának befejezésével keletkezett űrt. A Daewoo első saját alapokon nyugvó modellje, a Lanos 1996-ban jelent meg. Ebből három- és ötajtós ferde hátú, valamint négyajtós szedán változat volt kapható. Dél-Koreában és még néhány országban a háromajtós Romeo, az ötajtós pedig Juliet néven árulták. A Lanos formatervének kialakításában Giorgetto Giugiaro is részt vett, a létrejött formavilág pedig meghatározó volt a következő években megjelent Daewoo modellekre nézve. Ekkor jelent meg először a három részre osztott ovális hűtőrács is, mely a márka egyik fontos ismertetőjegyévé vált. 1997 februárjában kezdődött meg a Daewoo Nubira gyártása, a cég új üzemében, Kunszanban. A karosszéria megtervezésében ezúttal is Olaszországból, az I.DE.A Institute-tól kaptak segítséget a dél-koreaiak. Ugyanezen év márciusában került bemutatásra a középkategóriás Daewoo Leganza, melynek formatervéhez Giorgetto Giugiaro a Jaguar 1990-es, Kensington nevű konceptautójából merítette az ötletet. 1998-ban mutatkozott be a Daewoo Motor egyik legismertebb modellje, a Daewoo Matiz. Ennek külsejét szintén Giugiaro tervezte, egy 1992-es Lucciola nevű konceptautó alapján, melyet eredetileg a Fiat Cinquecento utódjának szántak. A következő négy évben ez volt a gyár legkelendőbb modellje. 1999-ben készült el a Daewoo Magnus, mely a Leganza felújított változata volt. A két modellt egyszerre árusították Dél-Koreában, amíg utóbbi gyártása 2002-ben be nem fejeződött. A Magnus hagyományos Classic és sportos Eagle változatban volt kapható. Egy évvel később mutatta be a Daewoo Motor a Daewoo Rezzo nevű egyterűt, mely Európában Tacuma néven volt ismert. 2001-ben a Matiz, a Lanos és a Nubira megújult, egy évre rá pedig megjelent az L6 Magnus, melybe a Daewoo első soros hathengeres motorja került és a külseje is kissé megújult. Ugyanebben az évben került bemutatásra a Daewoo Kalos, mely a Lanost hivatott leváltani. A SsangYong Motor Company felvásárlása és eladása Az 1997-es ázsiai gazdasági válságnak köszönhetően a főként négykerék-meghajtású autók gyártására specializálódott SsangYong Motor Company nehéz anyagi helyzetbe került, ezért 1998-ban a Daewoo Motor felvásárolta, hogy megmentse a csődtől. Az együttműködés rövid volt, a Daewoo-csoport csődközeli állapotba került, így 2000-ben kénytelen volt eladni a SsangYongot. Ez alatt az időszak alatt a SsangYong modelljei Daewoo-SsangYong néven kerültek piacra Dél-Koreában, míg egyes országokban egyszerűen Daewoo márkanév alatt árulták őket. A Daewoo Motor a saját kínálatában is beolvasztotta a SsangYong zászlóshajóját, a Chairman nevű luxus szedánt, melyet Daewoo emblémával és hűtőráccsal ellátva Daewoo Chairman néven kezdett árulni. Eladás a General Motorsnak 1999-re a teljes Daewoo-csoport nehéz anyagi helyzetbe került, így kénytelen volt eladni autógyártó részlegét, a Daewoo Motort. A jelentkezők között ott volt a Hyundai a DaimlerChryslerrel közösen, a Ford és a GM-Fiat szövetség. Végül a General Motors vásárolta fel a Daewoo Motort és annak üzemeit és létrejött a GM Daewoo. A gyárban eleinte Daewoo modelleket készítettek, többnyire Chevrolet márkajelzés alatt, majd teljesen áttértek GM-modellek gyártására. 2002-ben a tehergépkocsikat gyártó Daewoo Commercial Vehicle különvált a cégtől, ezt 2004-ben az indiai Tata Motors vásárolta meg. A GM Daewoo 2011-ig működött, majd bezárták és helyette létrejött a GM Korea. Daewoo Performance Automobiles A Daewoo Performance Automobiles a Daewoo Motor nagy teljesítményű autókat gyártó részlege volt, mely DPA márkanév alatt árulta modelljeit Dél-Koreában. A Daewoo Motor kelet-európai leányvállalatai A Daewoo az ukrán AvtoZAZ egyik részvényeseként létrehozta az AvtoZAZ-Daewoo üzemet, mely 1998 és 2003 között működött. 2002-ben itt megkezdődött az alkatrészenként beszállított Daewoo Lanosok összeszerelése. Később a gyár megvette az autó licenceit, mely így ZAZ Lanos néven készült tovább. A Daewoo által kifejlesztett Chevrolet Aveo egy változatát is gyártott a cég, illicsevszki üzemében. Miután a csődközelben lévő Daewoo-csoport eladta a Daewoo Motort a General Motorsnak, az amerikai cég úgy döntött, nem tart igényt a kelet-európai leányvállalatokra. Az AvtoZAZ-Daewoo társulás ukrán felét az UkrAVTO vásárolta fel 2002-ben, a társaság új logót is kapott, míg a Daewoo részét a svéd Hirsch & CIE vette meg. 1992 augusztusában a Daewoo megalapította UzDaewooAuto nevű leányvállalatát Aszakában, Üzbegisztánban, tekintettel a városban élő nagyszámú koreai kisebbségre. A gyár jelenleg is működik és gyárt Daewoo Matizokat, valamint Nexiákat hazai eladásra és exportra is. Emellett ferde hátú és szedán Chevrolet Lacettik is készülnek az üzemben, kizárólag az üzbég piacra. 1994-ben a Daewoo felvásárolta a román Autombile Craiovát, mely addig a Ctroën Axel licencelt megfelelőjét, az Oltcit Clubot gyártotta. A felvásárlás után a gyár neve Romanian Daewoo Motor, rövidítve Rodae lett. A teljes üzem átalakult és elsőként Daewoo Nexiák összeszerelésével kezdett foglalkozni. 2008-ig a cég a Nexiák mellett Daewoo Matizokat és Nubirákat gyártott hazai eladásra, valamint alkatrészeket, például motorokat és sebességváltókat is gyártott, melyekből exportra is jutott, többek között az anyavállalatnak is. 2008. március 21-én hivatalossá vált, hogy a román kormány eladta a gyárat a Fordnak. A Daewoo-k gyártása 2008 májusában fejeződött be, a cég neve pedig Ford Romania lett. A dél-koreai cég Lengyelországban is képviselte magát, 1995-ben a helyi Fabryka Samochodów Osobowych (FSO) gyárral közösen létrehozta a Daewoo-FSO társulást. Ennek egyik fő célja az lett, hogy itt is készülhessenek a Daewoo Matiz modellek, a Kelet Európában nagy népszerűségnek örvendő Tico utódjaként. 2005 januárja óta a Matizok és a Lanosok FSO márkanév alatt kerülnek piacra. Az FSO mellett a Daewoo egy másik lengyel gyárral, a Fabryka Samochodów Ciężarowych-hal (FSC) is közös munkába kezdett 1995-ben. A gyár neve Daewoo Motor Polska lett, ahol a Daewoo Lublinok és a Tarpa Honkeren alapuló Daewoo Honkerek készültek. A Daewoo Motor Polska a brit LDV kishaszongépjármű-gyártóval közösen tervezte meg a Maxus modellt. A Daewoo Motor csődje és eladása után azonban az LDV a jármű összes licencét megvásárolta és a gyártásához szükséges alkatrészeket, szerszámokat is elhozta Lengyelországból, ami után a Maxust kizárólag Birminghamben készítették. Az FSC-t a General Motors eladta a brit befektetői csoportnak, az Intrallnak, a Hinker terveit pedig a lengyel Andoria-Motnak. 1998-ban a Daewoo Motor 50,2%-os részesedést vásárolt a cseh Avia járműgyárban, melynek a neve ezután Daewoo-Avia lett és a Daewoo járművek kizárólagos importőre és forgalmazója lett Csehországban. A gyárban Daewoo Lublin és Daewoo-Avia D60/90 haszongépjárművek készültek. A General Motors erre az üzemre sem tartott igényt 2002-ben, ezért 2005-ben az Odlen Capital Partners nevű befektetői csoporthoz került. 2006 októberében a kisteherautókat gyártó részleget az indiai Ashok Leyland vásárolta fel és Avia Ashok Leyland Motors Company (AALM) néven működött tovább. 1998-ban Oroszországban, a TagAZ-Doninvest gyárban is megkezdődött a Lanos, a Nubira és a Leganza modellek kisszámú gyártása. A kocsik a Doninvest márkanév alatt készültek, Assol, Orion és Kondor néven, de nem hoztak sikert. A TagAZ ezután inkább a Citroënnel kötött szerződést és a Berlingót kezdte el gyártani Orion-M néven. Később a Hyundai Accent és a kínai Chery A5 gyártását is megkezdte. A General Motors nem tartott igényt a kelet-európai üzemekre, miután 2002-ben felvásárolta a Daewoo Motort, ennek ellenére néhány országban jelenleg is folyik a Daewoo vagy Daewoo-alapú modellek összeszerelése. A GM Daewoo ehhez a szerződéseknek megjelelően 2005-ig biztosította az alapanyagot egységcsomagok formájában, azóta a gyáraknak maguknak kell gondoskodniuk az alkatrészekről. Daewoo autók Dél-Koreán kívül Európában a Daewoo Motor 1995-ben mutatta be az Espero és Nexia modelleket, majd ezeket követte a Lanos, a Nubira és a Leganza. 1998-ban került bemutatásra a Daewoo Matiz városi kisautó, mely hatalmas siker volt Európában, Olaszországban zsinórban háromszor egymás után elnyerte az "Év autója" címet. Ezután jelentek meg a piacon a Tacuma, a Magnus és a Kalos modellek is. Egyes országokban a Korando, a Musso és a Rexton nevű SsangYong modellek is Daewoo márkanév alatt kerültek piacra. A General Motors színre lépése után a gyár logója megváltozott, de 2003-ig megmaradt a Daewoo márkanév. A Lacetti volt Európa egyes országaiban az utolsó modell, mely Daewoo márkanév alatt került piacra. 2005. január 1-jén mutatkozott be hivatalosan a Chevrolet márkanév az európai piacon, mely sok országban eleinte csak annyit jelentett, hogy az addig Daewoo néven ismert autók Chevrolet márkanév alatt váltak megvásárolhatóvá. A General Motors a “Daewoo has grown up enough to become Chevrolet.”, azaz “A Daewoo eléggé felnőtt ahhoz, hogy Chevrolet legyen." jelmondattal jelentette be a váltást. Egyes vélemények szerint a márkanév megváltoztatására többek között azért is volt szükség, mert a vásárlók Daewoo-ba vetett hite alaposan megingott, miután a korábbi elnök, Vudzsung Kim valósággal elmenekült a cégtől a csődhelyzet beállta után. Különösen Franciaországban volt rossz a helyzet ilyen szempontból, ahol a Daewoo-botrányként ismert ügy eredményeként be kellett zárni a Daewoo-Orion Electronics longwy-i üzemét. A General Motors célja, hogy nevek tekintetében is egységesítse a Chevrolet európai kínálatát, ezért a korábban egyszerűen csak "átcímkézett" modelleknek igyekszik saját nevet adni. A Daewoo Winstrom modell Európában például már Chevrolet Captiva néven jelent meg, a Matiz egy rövid ideig Chevrolet Matiz néven szerepelt a kínálatban, majd a modellfrissítés után Chevrolet Spark lett a neve, míg a Kalos felújított változatából jött létre a Chevrolet Aveo. A Daewoo autók az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is kaphatóak voltak a csődhelyzet kialakulásáig, de nem értek el olyan komoly sikereket, mint Európában. Emblémák és szlogenek Emblémák A Daewoo autókon eleinte a Daewoo -csoport által használt "DAEWOO" felirat volt olvasható márkajelzésként. A Royale-sorozat modelljein egy koronaszerű logó volt látható. Ezután került bemutatásra a "dupla D"-s embléma, mely többek között az Espero , Cielo , Brougham és Imperial nevá modellekre is került. Giugiaro 1994 -ben kissé átalakította ezt a logót, az új változat a Buvrane nevá konceptautón jelent meg először. A Daewoo márkanév alatt piacra került SsangYong modellekre ennek az emblémának egy szögletesebb változata került. Később ezt vette át a tehergépkocsi gyártó részleg, a Daewoo Commercial Vehicle és egy ideig annak utódja, a Tata Daewoo is használta. 2002 -ben, amikor a General Motors felvásárolta a gyárat és az GM Daewoo néven működött tovább, a logó kisebb modernizáción esett át. Szlogenek 1995 : "A different kind of car company? That'll be the Daewoo" ( Egyesült Királyság ) 1995 : "Daewoo, that's who" ( USA ) 2000 : "Better future" Call Me (Deee-Lite-dal) A Call Me az amerikai house csapat a Deee-Lite 4. és egyben utolsó kimásolt kislemeze a Dewdrops in the Garden című lemezről. A dal az US Dance lista 1. helyéig jutott. A kislemez remixeit Ralphi Rosario, Color Blind, DJ Icee, Method One, The Mystro készítették el. Megjelenések 12" U.S Elektra – 0-66172 Call Me (Ralphi's Extended LP Mix) - 5:03 Call Me (Ralphi's Intense Dub Remix) – 4:48 Call Me (Sampladelic Mix) - 3:50 Call Me (Color Blind Extended Mix) - 5:41 Call Me (DJ Icee's 407 Raw Bonus Beats) - 3:06 Call Me (Method One Jungle Remix) - 6:28 Jalapa megye Jalapa Guatemala egyik megyéje. Az ország délkeleti részén terül el. Székhelye Jalapa. Földrajz Az ország délkeleti részén elterülő megye északon El Progreso és Zacapa, keleten Chiquimula, délen Jutiapa és Santa Rosa, nyugaton pedig Guatemala megyével határos. Népesség Ahogy egész Guatemalában, a népesség növekedése Jalapa megyében is gyors. A változásokat szemlélteti az alábbi táblázat: Nyelvek A megyében szinte kizárólag a spanyol nyelvet használják. 2011-ben a lakosságnak mindössze 0,1%-a beszélt valamilyen ritka indián nyelvet. Goszmann György Goszmann György (1807–1877) ötvös és ezüstműves. 1836-ban szerezte mesteri címét, két évvel később pesti polgárságát. 1860-ban céhmester lett. A neobarokk stílus egyik képviselője, művei többnyire magántulajdonban vannak, néhány művét budapesti múzeumok őrzik (a Magyar Nemzeti Múzeumban van az Egressy Gábor-emlékserleg, fedelén Thalia plasztikus alakjával). Számos evőeszköz, cukordoboz, gyertyatartó, tálca került ki a keze alól, készített még néhány serleget és egyházi ötvösművet. Legtöbbször bordázta az edénytestet és trébelt hólyagokat alkalmazott. Egyházi rendeltetésű művei közül a sziráki evangélikus templom ostyatartója, a vanyarci evangélikus templom két kelyhe (1835, 1854), a szentmártonkátai (1845) és a tiszaderzsi kelyhek jelentősebbek. Forrás Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983. Török László (fotóművész) Török László (Budapest, 1948. április 20. –) Balázs Béla-díjas (1989) magyar fotóművész. Életpályája Szülei: Török József László (1910-?) és Tischlér Margit (1913-?) voltak. 1966-1970 között a Mafilm laboratóriumában dolgozott. 1970-1973 között a Magyar Távirati Iroda világosítója volt. 1973-1975 között szabadfoglalkozású fotósként dolgozott. 1975-ben az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat fotóriportere, majd képszerkesztője volt. 1979 óta tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének. 1981-ben elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskolát. 1991-ben Salföldön megalapította a Pajta Galériát. 1997-ben a Művészeti Bizottság vezetője volt. Magánélete 1976-ban házasságot kötött Pálinkás Évával. Két gyermekük született: László (1977) és Éva (1979). Kiállításai Egyéni 1978 Karcag , Budapest 1979 Miskolc 1981 Vác , Szolnok , Szeged , Balassagyarmat 1982 Gödöllő 1983, 1986, 1988, 1998 Budapest 1996 Esztergom 1997 Pécs Csoportos 1980, 1987 Budapest 1986 Belgrád , Róma Könyvei Módosulások ; Magvető, Bp., 1983 ( JAK füzetek ) Idézetek (1986) Találkozások I.-II. (1986) 43 év a fényérzékeny világban. Török László fotóművész akadémiai székfoglalója. Budapest, Vigadó, 2015. március 20. ; szerk. Kincses Károly; Pajta Galéria, Salföld, 2015 Pajtakönyv. 25 év, 1991-2016. Kortárs magyar fotográfiai gyűjtemény ; szerk. Harnóczy Örs, Kincses Károly, Török László; Pajta Galéria, Salföld, 2016 Díjai Kodak-díj (1993) Jegyzetek general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.) Szülei házassági anyakönyvi kivonata Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Corvus cornix capellanus A Corvus cornix capellanus a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó dolmányos varjú egyik alfaja. Előfordulása A Corvus cornix capellanus előfordulási területe ott van, ahol egykoron Mezopotámia feküdt, vagyis Dél-Irak és Délnyugat-Irán, azaz a Tigris és az Eufrátesz nevű folyók között. Megjelenése A szóban forgó madár, megjelenésben szembetűnően eltér az európai törzsalfajtól, melynek színe hamuszürke és fekete, de a Corvus cornix capellanusnál azok a testrészek, melyek hamuszürkék kéne legyenek, fehérek; így inkább a karcsúbb testfelépítésű szarkára (Pica pica) emlékeztet. Eme különleges színe miatt, egyes kutatók önálló fajnak tekintik. Fate A Fate az amerikai Death válogatáslemeze, mely 1992-ben jelent meg. A korongra az első négy lemezről kerültek fel a számok. Számlista "Zombie Ritual" – 4:32 "Together as One" – 4:08 "Open Casket" – 4:56 "Spiritual Healing" – 7:45 "Mutilation" – 3:28 "Suicide Machine" – 4:22 "Altering the Future" – 5:36 "Baptized in Blood" – 4:30 "Left to Die" – 4:38 "Pull the Plug" – 4:27 2011-es feröeri labdarúgókupa A 2011-es feröeri labdarúgókupa (hivatalos nevén: Løgmanssteypið 2011) az országos kupa 57. kiírása volt. A kupa küzdelmei 2011. március 26-án kezdődtek és 2011. augusztus 5-én értek véget. A címvédő az EB/Streymur volt, amely ismét megszerezte a kupagyőzelmet. A kupa rendszere A kupán csak a feröeri labdarúgóklubok első csapatai vehettek részt. A selejtezőkörben csak az 1. deild, a 2. deild és a 3. deild csapatai indultak, a Vodafonedeildin csapatai az első fordulóban kapcsolódtak be a küzdelmekbe. Lengyel Márton Dr. Lengyel Márton János (Elem János) (Budapest, 1940. augusztus 14. – Budapest, 2015. május 10.) magyar közgazdász, író, egyetemi tanár. Életpályája Szülei: Lengyel Tivadar és Fodor Julianna. 1954-1958 között a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium diákja volt. 1959-1963 között végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakán. 1963-1968 között a Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat üzletkötőjeként dolgozott. 1968 óta a turizmusban dolgozott. 1968-1978 között az Országos Idegenforgalmi Tanács közgazdásza volt. 1970-ben elvégezte az UIOOT Marketing tanfolyamot. 1978-1986 között az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezető helyettese volt. 1980-1985 között a Politikai Főiskola gazdaságpolitika szakán tanult. 1981-ben megalapította a Budapesti Tavaszi Fesztivált. 1986-1990 között Madridban az Idegenforgalmi Világszervezet munkatársa és kutatója, valamint a szervezet oktatási vezetője volt. 1990-2001 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem turizmuskutató csoportjának vezető docense volt. 1993-2012 között a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke volt. 1994 óta az LT Consorg Kft. igazgatója. 2000-2004 között a Magyar Turizmus Rt. Egyesületének elnöke volt. 2001 óta a Heller Farkas Főiskola főigazgatója, 2005 óta rektora. 2002 óta az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagja. Művei Színművek Ön látta már a próféta lábnyomát? (1981) Betonterápia (1985) Könyvek A turizmus információrendszere (1970) A turizmus hosszútávú fejlesztési koncepciója (társszerző, 1978) Tourism Master Plans (1985) The State's role in protecting and promoting culture as a factor of tourism development (1985) A turizmus állandó és új tényezői, valamint motivációi (1986) Megatrends in International Tourism (1987) WTO Strategy for Tourism Education and Training (1988) East-West Tourism (1989) A kultúra és a turizmus együttműködési lehetőségei (1989) Dimensiones del Tourismo (1990) A turizmus és a gazdasági fellendülés (1991) A turizmus általános elmélete (1992, 1994, 2004) Budapest turizmusának fejlesztési koncepciója (1992) A balatoni turizmus fejlesztési koncepciója (1993) Tourism in Central and Eastern Europe (1993) Turizmuspolitika (1994) A sopron-kőszeghegyaljai üdülőkörzet turizmusának fejlesztési koncepciója (1994) Szállodai marketing és privatizáció (1995) EU integrációs stratégia - turizmus (1996) A Tisza-tó turizmusfejlesztési koncepciója (1997) Ökoturizmus és marketing (1998) Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz - Turizmusstratégia (1999) Turizmus Magyarországon (2000) Az Észak-Alföld turisztikai koncepciója és fejlesztési programja (2000) A turizmus fejlesztésének stratégiája és programja (2000) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai koncepciója és stratégiai programja (2002) Fejér megye turisztikai koncepciója és stratégiai programja (2002) TDM működési kézikönyv ; szerk. Lengyel Márton; Heller Farkas Főiskola, Bp., 2008 Díjai, kitüntetései A közgazdaságtudományok kandidátusa (1992) Pro Turismo-díj (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2005) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006) Török Mária (színművész) Török Mária, Latabár Endréné, Mimi, (Kolozsvár, 1822. január 5. – Budapest, 1895. december 15.) színésznő. A Latabár-színészdinasztia alapítójának, Latabár Endrének felesége. Élete, pályája Török István (1789–1851) kolozsvári színész lánya volt. Testvérei: Kováts Béniné Török Katica, a vidék és Kolozsvár kedvelt komikája és ifj. Török István, aki Latabárnál dolgozott. 1837 októberében játszott először színpadon. 1841. január 11-én férjhez ment Latabár Endre úttörő színészhez, aki később igazgatóvá lépett elő. Férje színházigazgatósága idején Török Mária is a miskolci társulat tagja. Együtt járták a vidéki városokat, főleg szubretteket alakított, csacska nőket személyesített meg, és csak később tért at a karakterének jobban megfelelő komikai szerepkörre. Főbb szerepei Annus ( Weber : A bűvös vadász ) Ritta (Hérold: Zampa) Gienetta ( Donizetti : Szerelmi bájital ) Abigail ( Eugène Scribe : Egy pohár víz) Vilmos (Benedix: A bácsi) Julcsa ( Szigligeti Ede : Szökött katona). Hainau Hainau település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Államfő Az államfő azon személyek gyűjtőfogalma, akik egy adott állam élén állnak. Ilyenek az uralkodók (király, császár, szultán, stb.) és köztársasági államfők (elnök, dózse, stb.). Esetenként azonban léteznek úgynevezett kollektív államfőt képező testületek is, ilyen volt például a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A középkorban A feudális állam feje tipikusan az uralkodó, legtöbb esetben király volt, aki egyszemélyben a végrehajtó hatalom vezetője, legfelsőbb törvényhozó és a legfelsőbb bírói hatalom birtokosa is volt. A kezdeti felfogás szerint hatalmát Istentől kapta, amit a koronázási szertartás, ennek során a szentségek felvétele (felkenés) fejezett ki. A törvényhozói hatalmat már az érett feudalizmusban meg kellett osztania először a főurakkal, majd a kialakuló rendekkel (egyháziak, nemesek és polgárok). Az uralkodói hatalom többnyire öröklődött, de többször is felbukkan a király-, illetve császárválasztás is (Magyarországon, Lengyelországban, a Német-római Birodalomban stb.). Modern államokban Modern államokban hatalmát a népszuverenitásból eredeztetik. Montesquieu hatalommegosztási elmélete szerint a végrehajtó hatalom feje, amit el kell választani a törvényhozó hatalomtól (parlament) és az igazságszolgáltatástól (bírói hatalom). A modern politológiai irányzatok egy része az államfői hatalmat nem a végrehajtó hatalom részének, hanem külön hatalmi ágnak tekinti. A modern államokban az államfő lehet: uralkodó ( alkotmányos monarchia ), aki gyakorlatilag semmilyen módon nem vesz részt a kormányzásban (az uralkodó uralkodik, a kormány kormányoz), szerepe lényegében formális, protokolláris. köztársasági elnök ( köztársaság ), itt megkülönböztetünk ún. elnöki (prezidentális) rendszereket, amelyekben az elnök egyben a kormány vezetője is (például az USA ), de ha nem, akkor is kiterjedt hatáskörrel rendelkezik (Franciaország, Oroszország), illetve parlamentáris rendszereket, amelyekben a kormányzás egyértelműen a miniszterelnök feladata és felelőssége, az elnök hatásköre lényegesen kisebb ( Magyarország , Németország , Olaszország stb.) Az elnöki rendszerekben az elnököt közvetlenül választják, míg a parlamenti rendszerekre a parlamenti választás a jellemző (bár akad kivétel). Tágabb értelemben államfőnek nevezik az ún. kollektív államfőket is, azaz olyan személyeket vagy többtagú állami szerveket, amelyek az államfő jogait együttesen gyakorolják. Jelenleg kollektív államfő van a következő országokban: Andorra (két társherceg), Bosznia-Hercegovina (háromtagú elnökség), San Marino (két régenskapitány) és Svájc (héttagú Szövetségi Tanács). Magyarországon Magyarországon 1989–)|Magyar Köztársaságban]] az államfő a (köztársasági elnök, akit 1989 óta az Országgyűlés választ 5 éves időtartamra. A köztársasági elnök egyszer újraválasztható. Az államfő a legmagasabb közjogi méltóság, az állam egységét és a népszuverenitást megtestesítő politikai személyiség. Magyarországon kollektív államfő volt 1949–1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, amelynek elnöke nem volt államfő. Francesco Dandolo Francesco Dandolo (1258 körül – Velence, 1339. október 31.) a Velencei Köztársaság ötvenkettedik dózséja. Elődjének, Giovanni Soranzónak 1328. december 31-én bekövetkezett halála után 1329. január 4-én választották dózsévá. Francesco Dandolo, aki ekkor követ volt XXII. János pápa avignoni udvarában egy Flandria felé tartó utazása során értesült megválasztásáról. Azonnal visszatért Velencébe, ahol feleségével Elisabetta Contarinivel nagy ünnepség keretében vonult be a városba. Már V. Kelemen pápa idejében is Velence követeként tartózkodott Avignonban és jelentős szerepe volt abban, hogy a pápa 1313-ban feloldotta a várost az egyházi átok alól. Politikai karrierje mellett érdekelte az irodalom is, a források szerint ő maga is írt, de műveiből semmi nem maradt ránk. Ő volt az első dózse, aki figyelmet fordított Velence szárazföldi területeire is. A város hatalma Mestréig sem terjedt, ezenkívül Verona és Padova egyre nagyobb hatalmú urai veszélyeztették biztonságát. A veszély akkor vált kézzelfoghatóvá, amikor Cangrande della Scala Verona ura 1327 és 1329 között elfoglalta Feltrét, Bellunót és Vicenzát, megfosztotta hatalmától Marsilio da Carrarát Padova addigi urát (bár meghagyta a város élén, mint helytartóját), és vámhivatalt állított fel Mestrében ami közvetlenül sértette Velence kereskedelmi érdekeit. Cangrande della Scala Dandolo dózse megválasztásának évében meghalt, és kezdetben úgy tűnt, hogy utódával, II. Mastino della Scalával egyezségre jutnak. Mastino és Velence között korábban baráti viszony volt, 1326-ban a város tiszteletbeli patrícius címet adományozott neki. Cangrande halála után azonban Mastino fontosabbnak tartotta a hódítások folytatását. Elfoglalta Parmát, Bresciát majd toszkán területekre hatolt be és megszerezte Lucca városát is. Ezenkívül akadályozni próbálta a velencei kereskedőhajók szabad mozgássát is és sólepárlókat létesített a velencei lagúna bejárata mellé. 1336-ban Firenze, Perugia, Siena és Bologna szövetséget kötött Velence ellenében. A háború 1336 május 28-án kezdődött. Velence zsoldosok felfogadása helyett elrendelte az általános hadkötelezettséget, amely szerint minden húsz és hatvan év között fegyverforgatásra alkalmas férfinak csatlakozni kellett a hadsereghez. Így a város körülbelül negyvenezer fős haderővel rendelkezett. A hadszíntér Trevisótól Padováig terjedt, a harcok váltakozó sikerrel folytak. 1337-ben Azzo Visconti, Obizzo d'Este és Luigi Gonzaga, Milánó, Ferrara és Mantova urai úgy döntöttek, hogy hogy véget kell vetni a veronai Scaliger (della Scala) család hatalmi törekvéseinek, ezért csatlakoztak Velencéhez. Így Mastino területeit több irányból is támadták, ezért megpróbálta a lehető legkisebb veszteséggel lezárni a háborút. Megbízta Marsilio da Carrarát a velenceiekkel való tárgyalással, aki viszont titokban megegyezett Dandolo dózséval, hogy Padova velencei kézbe adásáért cserébe visszakapja a város feletti uralmát. Padovát 1337 júliusának végén foglalták el a velencei csapatok. A Carrarák visszakapták hatalmukat, ezenfelül Monselice, Este, Cittadella és Bassano urai lettek. Cserébe garantálták területükön a velencei kereskedelem zavartalanságát ezenkívül ígéretet tettek Velence szárazföldi területeinek védelmére támadás esetén. Mastino ekkor IV. Lajos német-római császárhoz fordult segítségért aki az érdekében követséget küldött Velencébe, de Dandolo dózse nem volt hajlandó engedményeket tenni. A tárgyalások végére Mestre is Velencei fennhatóság alá került, Trevisóban pedig a dózse Marino Foscarinit és Jacopo Trevisant nevezte ki helytartónak. Mastino Veronába menekült ahol sikerült uralmát megtartania. A harcokat lezáró békeszerződést 1339 január 24-én írták alá a Szent Márk-székesegyház főoltáránál. A szerződés garantálta Marsilio da Carrara megszerzett jogait, Trevisót velencei területnek nyilvánította, és Firenzének juttatott néhány kisebb jelentőségű kastélyt. Lucca városa veronai fennhatóság alatt maradt, ami a későbbiekben feszültséget okozott Firenze és Velence között. Treviso megszerzése fontos eleme volt Velence későbbi terjeszkedésének, ezenkívül garantálta a szárazföldi kereskedelem biztonságát. Francesco Dandolo dózse még a békekötés évében, 1339-ben meghalt és a Santa Maria Gloriosa dei Frari-templom káptalantermében temették el. Forrás Claudio Rendina : I Dogi, Storia e segreti, Newton Compton Editori, - Grande Tascabili Economici Newton, 1997, ISBN 88-7983-179-8 Különös házasság (film) A Különös házasság egy 1951-ben Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján Keleti Márton rendezésében készült magyar játékfilm. A film a korszak politikai rendeltetésű filmgyártása ikonikus darabjaként készült, melynek tragikus szerep jutott a sztálinista rezsim egyházellenes koncepciós pereinek propagandatámogatásában. A film eredetileg színes volt, azonban a Ludas Matyi című filmhez hasonlóan ez is olyan anyagra készült, amely hamar elveszítette színtartalmát. Cselekménye Buttler János gróf iskolai szünidőre siet haza, szüleihez és szerelméhez. Útközben megpihennek Dőry báró házában, ahol Jánost fondorlatos módon csapdába ejtik. Hamis tanúk jelenlétében erőszakkal összeesketik Dőry báró várandós lányával. Az eskető pap a születendő gyermek apja. Bár Buttler, családja és barátai mindent elkövetnek hogy a házasságot érvénytelenítsék, az egyház és az udvar a tekintélyét féltve ezt nem engedi. Buttler János és szerelmese ezért más utat választanak a váláshoz. Szereplők Benkő Gyula - Párdányi Buttler János gróf Gábor Miklós – Bernáth Zsiga Rajczy Lajos – Dõry István báró Temessy Hédi – Dőry Mária Tompa Sándor – Horváth Miklós Örkényi Éva – Horváth Piroska Somlay Artúr – Fischer érsek Pécsi Sándor – Medve Ignác, doktor Szabó Sándor – Szucsinka plébános Major Tamás – jezsuita Gobbi Hilda – Szimácsiné Uray Tivadar – Fáy István főispán Rajnai Gábor – Pereviczky ügyvéd Kemény László – Kövy professzor Bihari József – Csősz Sulyok Mária – Császárné Ungváry László – Metternich Kozák László – Vidonka Józsi Ruttkai Éva – Katica Gózon Gyula – Bernáth Berky Lili – Bernáthné Szakáts Miklós – Jeszenka Balázs Samu – Kanonok Bodnár Jenő – Kanonok Mátray József – Kanonok Szegedi Szabó István – Kanonok Tapolczay Gyula – Kanonok Zách János – Kanonok További szereplők Gonda György Gálcsiki János Kamarás Gyula Somogyi Nusi A film politikai háttere A film készítése idején, 1950-ben javában zajlott a sztálinista pártállam leszámolása a katolikus egyház ellen. Mindszenty József prímás, esztergomi érsek ekkor már közel két éve (1948. december 26. óta) fogságban volt. Mindszenty perében még csak súlyos börtönbüntetések születtek, azonban a pártállami terrorgépezet készült az egyházi vezetők, illetve papok, szerzetesek és más "klerikális reakciósnak" bélyegzett személyek elleni leszámolás második, súlyosabb hullámára. E második hullámot a Grősz József kalocsai érsek, Mindszenty bebörtönzése idején a magyar katolikus egyház feje elleni 1951-es per fémjelezte. Mikszáth Különös házasság-a, mint eredetileg is erősen antiklerikális regény megfilmesítése a pártállam ideológiai- és propagandacéljait szolgáló filmipar részéről teljesen beleillett az antiklerikális perek előkészítő-, illetve kísérőpropagandájába, illetve annak fontos, hatásos elemét nyújtotta. A filmet 1951. február 18-án mutatták be, Grősz József kalocsai érsek és más egyházi vezetők letartóztatására három hónappal később, 1951. május 18-án került sor. A Grősz-pernek legalább 24 mellékpere volt, melyekben összesen mintegy 200 embert ítéltek el a különböző bíróságok, közülük 15 személyen végrehajtották a halálos ítéletet. Más adat szerint a Grősz-per 27 mellékperében csaknem 30 embert ítéltek halálra, 17 ítéletet végre is hajtottak. Több letartóztatott belehalt a kihallgatások során alkalmazott kínzásokba. A politikai funkciójú film céljai érdekében a forgatókönyv és a dramaturgia még erősen fel is nagyította a Mikszáth regényében eredetileg is radikális forradalmi, antifeudális és főleg antiklerikális üzenetet. Ennek érdekében a regénybelihez képest leginkább Medve doktor szerepét növelték meg, kissé a cselekményt is megváltoztatva, alakját Bernáth Zsigáéval együtt "a bűnös régi rend" fővádlójának és a forradalom szócsövének téve meg. A Szucsinka plébános fiktív, Mikszáth által kitalált leány-megrontási ügyére alapozott regény propagandacélú megfilmesítése különösen illett az antiklerikális koncepciós perhullámra lényegében megrendelést adó pártvezetés azon iránymutatásához, hogy a közvélemény szemében a katolikus papság életformáját "erkölcsi mocsárként kell ábrázolni". Révai József a Magyar Dolgozók Pártja Titkárságának 1951. május 4-i ülésén az egyházpolitika módosításáról ismertetett tervezete ezt szó szerint fogalmazta meg: "d. A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjaik erkölcsi mocsárban éltek". Az útmutatás nyomán a Grősz-féle főperhez kapcsolódó pálos szerzetesek mellékperében "a koncepció szerkesztői a gellérthegyi Sziklakápolnában a szerzetesek által folytatott szexuális, homoszexuális orgiákat találtak ki". A regény cselekményének további elemei, melyek ideális megfilmesítési nyersanyaggá tették a koncepciós perek propagandatámogatására, hogy egyrészt központi konfliktusa egy nagy per formájában jelenik meg az egyházi hatalom és a főhős között, másrészt e per egyik negatív főszereplője egy püspök, akinek alakját a filmben már esztergomi érsekké változtatták. Révai tervezetének fő eleme a püspökök démonizálása: "Jelenleg a döntő: A püspökök leleplezése a nép színe előtt". Ágotha Tivadar, a film bemutatása és a Grősz-per évében a Veszprémi Püspöki Szeminárium kispapja 1951. november 18-án a szeminárium Pázmány Önképző Körében tartott előadásában elemezte a regény és a film hiteltelenségét. A hiteles forrásokkal szembesítve bemutatta, hogy már a regény is meghamisította a tényeket és alaptalanul vádolta a katolikus egyházat, illetve, hogy már Mikszáth is tudatosan kora antiklerikális politikájának kiszolgálásaként írta művét néhány évvel a polgári házasság bevezetése után. Rámutatott az év elején bemutatott film hamis propagandisztikus jellegére és arra, hogy a rezsim milyen sikeresen használja a filmet katolikus egyház elleni propagandája céljaira Keleten és Nyugaton, a Szovjetunióban és a cannesi filmfesztiválon egyaránt. Ágotha Tivadar ezért az előadásáért és egyéb vádak alapján hat év börtönt kapott. A film főszereplői közül kettő is öngyilkos lett néhány éven belül: a rendszer egyik igazságtalansága, a színészeket is érintő kitelepítések ellen fellépő Somlay Artúr még 1951. november 10-én ölte meg magát, így a Különös házasság Fischer érseke lett utolsó filmszerepe. A filmben Dőry bárót játszó Rajczy Lajos 1957. május 22-én, 1956-os emigrációja után követett el öngyilkosságot. Ex aequo et bono Az ex aequo et bono (latinul am. méltányosságból és jóindulatból) jogi kifejezés, amely a méltányosság alapján történő döntéseket jelöli. Elsősorban a választottbírósági eljárásokban lehet helye az alkalmazásának. Az Állandó Választott Bíróság felállítása előtt a választott bírák működésükben sok esetben a méltányosság elvének szem előtt tartásával az ellentétek kiegyenlítésére törekedtek, határozataikban több volt az erre irányuló törekvés, mint a tételes jogszabályok szigorú alkalmazása. A nemzetközi viszályok békés megoldása tárgyában az 1899-es első hágai békekonferencia által alkotott egyezmény azonban határozottan előtérbe helyezte a vita jogszerű elintézését. A választott bíráskodás elfogadására irányuló kompromisszumokban gyakran továbbra is szerepel a méltányosság, az igazságossággal együtt, vagy önmagában, mint olyan elv, amit a vita eldöntésénél alkalmazni kell. A Nemzetközi Bíróság alapokmányának 38(2) cikke szerint a bíróság dönthet az ex aequo et bono elv alapján, de csak akkor, ha ebbe a felek beleegyeznek. Az ENSZ nemzetközi kereskedelmi jogi kérdésekkel foglalkozó bizottsága választott bírósági szabályainak 33. cikke értelmében a választott bíróságoknak csak a tételes jogot szabad figyelembe venniük, kivéve, ha a választott bíróság felkérése során a felek beleegyeznek az ex aequo et bono elv alkalmazásába. Tartalmazza ezt az elvet sok nemzeti választott bírósági jog is. Szlovénia ennek az elvnek az alkalmazását szorgalmazza a Jugoszlávia felbomlása óta tartó határvitájában Horvátországgal. Mintegy 50 kilométeres tengerpartja ugyanis úgy helyezkedik el, hogy a tengerjog szabályainak szigorú alkalmazása esetén a szomszédos Horvátország és Olaszország parti vizei összeérnek azelőtt, mielőtt a szlovén parti vizek elérhetnék a nemzetközi vizeket. Így a szlovén kikötők forgalmának szükségszerűen az egyébként mintegy 5800 kilométeres tengerparttal rendelkező Horvátország parti vizein kell áthaladnia a nyílt tenger felé. Szlovénia ezért egy saját fennhatóság alatt álló hajózó csatornát igényel magának a nemzetközi vizek eléréséhez. John Holt John Holt (eredeti nevén: John Kenneth Holt, Kingston, 1947. július 11. – London, 2014. október 19.) jamaicai reggae énekes és dalszövegíró. Pályafutása Első sikereit hazájában érte el, mint a The Paragons nevű együttes fronténekese. Legemlékezetesebb daluk a The Tide Is High, amit később a Blondie tett híressé és az Atomic Kitten is feldolgozott. Wear You To The Ball volt a másik, általa írt slágerlistavezető számuk, amelyet legutoljára U Roy dolgozott fel. Holt szólókarrierbe kezdett 1970-ben. Legismertebb szólóalbuma az 1000 Volts of Holt, amely egy feldolgozás-gyűjtemény 1974-ből. Erről az albumról való Help Me Make It Through The Night (az eredetijét Kris Kristofferson írta), és az Egyesült Királyságban bekerült a TOP10-be. Többek közt még Billy Joel Just the Way You Are és Diana Ross Touch Me In The Morning című számának feldolgozása is. Holt stílusa, amely lassabb és romantikusabb, mint a többi reggae előadóé, érezhetően előfutára volt a Lovers Rocknak nevezett új reggae stílusnak, amely a '70-es években formálódott az Egyesült Királyságban. Diszkográfia Az alábbi nem a teljes lista, de megfelelő képet ad Holt hosszú karrierjéről. A Love I Can Feel – (1970) Holt – (1973) Still in Chains – (1973) 1000 Volts of Holt – (1974) Dusty Roads – (1974) The Further You Look – (1974) Pledging My Love – (1975) 3000 Volts of Holt – (1977) Sweetie Come Brush Me – (1980) Just the Two of Us – (1982) Police in Helicopter – (1983) For Lovers and Dancers – (1984) Why I Care – (1985) 16 Songs for Soulful Lovers – (1986) The Hit List – (1995) Bukta Ágnes Bukta Ágnes (Szolnok, 1993. október 29. –) magyar hivatásos teniszezőnő, csapatban U16 korosztáyos Európa-bajnok (2009), ötszörös egyéni és négyszeres páros felnőtt magyar bajnok. Hatéves korában kezdett el teniszezni. Középiskolás korában kapott egy szponzort, ezért Budapestre került, és magántanulóként fejezte be az iskolát. Profi karrierjét 2012-ben kezdte. Pályafutása során egyéniben nyolc, párosban 19 ITF-tornát nyert meg. Legjobb világranglista helyezése egyéniben a 294. hely, amelyre 2017. október 16-án került. Párosban legjobb eredményeként a 209. helyen állt 2017. május 1-én. 2009-ben a magyar válogatott tagjaként csapatban U16 korosztályos Európa-bajnoki címet szerzett. A felnőtt magyar országos bajnokságot először 2009-ben, 16 éves korában nyerte meg, ekkor egyéniben és Müller Rékával párosban is győzött. Ugyancsak egyéni és páros bajnokságot nyert 2013-ban Halász Klaudia és 2016-ban Horváth Adrienn párjaként. E dupla győzelmeken kívül egyéniben bajnoki címet szerzett 2014-ben és 2017-ben is, valamint párosban 2015-ben Udvardy Panna párjaként. 2011-ben megnyerte a Szombathelyen rendezett Körmöczy Zsuzsa-emlékversenyt. Élete első WTA-tornája a 2013-as Budapest Grand Prix, ahol szabadkártyával indult. Első mérkőzésén három szettben győzött a cseh Sandra Záhlavová ellen, a második körben a későbbi tornagyőztes Simona Halep ellen szenvedett vereséget. 2017-ben a magyar Fed-kupa-válogatott tagja lett. Ebben az évben egy egyéni és Stollár Fannyval párban egy páros mérkőzést játszott, és mindkettőt megnyerte. 144 (szám) A 144 (száznegyvennégy) a 143 és 145 között található természetes szám. Matematika A 144 a Fibonacci-számsorozat tizenkettedik (más értelmezés szerint a tizenharmadik) tagja, a legnagyobb olyan Fibonacci-szám, amely négyzetszám is. A 144 az első olyan szám, amelynek pontosan 15 osztója van. A 144 osztható az Euler-féle φ függvény értékével a 144 helyen. Másrészt a φ(x)=144 egyenletnek 21 megoldása van, ami több, mint bármely k < 144 természetes szám esetében a φ(x)=k egyenlet megoldásainak a száma: erősen tóciens szám. Erősen bővelkedő szám: osztóinak összege nagyobb, mint bármely nála kisebb pozitív egész szám osztóinak összege. A 144 a legkisebb olyan szám, amelynek ötödik hatványa előáll négy kisebb természetes szám ötödik hatványának összegeként: Ezt a megoldást 1966-ban találta L. J. Lander és T. R. Parkin. Ők ezzel bebizonyították, hogy nem igaz Euler sejtése hatványok összegéről. Legfeljebb 144 lehet a determinánsa csak 0 és 1 számokból álló méretű mátrixoknak. Tízes számrendszerben a 144 Harshad-szám és Zuckerman-szám. Számítástechnika Az Intel 8086 processzor NOP (no operation) utasításának kódja. Indavideó Az Indavideó egy népszerű magyar videomegosztó oldal, amelyet az Inda Labs Zrt. üzemeltet, és az Index.hu hírportál kísérőszolgáltatása. Ennek a cégnek a további szolgáltatásai még az Index Fórum, a Blog.hu, az Inda Pass, az Inda Fotó és az Inda Film. Naponta átlag 400 videót töltenek fel rá, amatőr és profi videósok egyaránt feltölthetnek rá videókat. Nagy riválisával, a YouTube-bal ellentétben az Indavideóra feltölthetőek sorozatok teljes epizódjai eredeti minőségben, illetve filmek is. 2016 júniusában megújult az oldal kinézete. Kabard-magyar nyelvrokonság A Kabard-magyar nyelv- és vérrokonság egy alternatív elmélet a magyar nyelvrokonságról. Az elmélet kidolgozója Szentkatolnai Bálint Gábor, harminc nyelven tudó nyelvész-professzor volt, aki ezt kaukázusi utazásai során vetette fel, amikor a cserkeszek nyelvével foglalkozott. Ő volt az első, aki ennek a nyelvnek a fonémáit és nyelvtanát igen nagy precizitással papírra vetette. Több ízben különbözik a legtöbb alternatív elmélettől, például abban, hogy nem zárja ki a magyar nyelv finnugor voltát sem, hanem a nyelvet e két főelem szintéziseként tekintette. Érdekesség, hogy elméletének néhány nyelvtani eleme azonos a finnugor elmélet. Történelmi rokonítás A rokonság történetiségét A honfoglalás revíziója című művében foglalta össze. Ezek szerint a hunok nyelve nem közvetlen türk volt, hanem egy sajátos helyet foglalt el az általa "turáninak" nevezett nyelvcsaládon belül, ami a mai urál-altáji nyelvcsalád elméletével azonos, s ahova a finnugor, altáji, tamil, koreai és japán nyelveket egy közös nyelvcsaládba helyezte, azzal az analógiával, ahogyan ezt a nyelvészet Bálint Gábor által "árjának" hívott (indoeurópai) nyelvcsaláddal tette. A mű szerint a hunok leszármazottai az avarok, kazárok, bolgárok, szabirok, aminek részint van forrásalapja is. Arab tudósítók a bolgár nyelvet a kazár nyelvvel azonosították, a kazár nyelvről pedig azt írták, hogy mind a perzsa, mind a török nyelvtől különböző. Az író szerint a legtöbb ilyen törzs eltörökösödött, ahogy a bolgár is. Innen kezdődik a kapcsolat a műben: az író kifogásolta azt, hogy a cserkeszek kaukázusi őslakók lennének, és csupán odatelepült kazár maradványnak tekintette. Nyelvük egyszótagúságából, összetett agglutinációjából azt a következtetést vonta le, hogy az idő során a nyelv kevés változáson ment tovább, ezért azt a kazár nyelv egyeneságú leszármazottjának tekintette. A székelyeket az avaroktól vagy a szabiroktól eredeztette, míg a Kárpát-medencébe betelepülő magyarok vezetőségét kazárnak gondolta, ami alatt egy török-ugor szolgáló nép is volt. Ezt Bíborbanszületett Konstantin a magyarok kétnyelvűségét illető hozzáfűzésére alapozta. Nyelvészeti rokonítás Bálint Gáborról a kialakult közvélemény az, hogy kitűnő nyelvismerő, ám annál rosszabb nyelvész volt. Sokan munkásságát csupán a magyarnak csupán az egzotikus nyelvekkel (tamil, japán) való rokonításával mutatják be, azonban azoknak a száma elenyésző, akik az egész életművét meghatározó kabard-magyar nyelvrokonsággal foglalkoznának. Bálint Gábor nem szigetelődött el a máig hivatalos nyelvelméletektől. Sajnálatos módon csak néhány példa erejéig hozta fel tüzetesebben az író bírálta finnugor nyelvrokonság melletti etimológiai, nyelvtani érveket, s erről külön művet nem adott ki. Megjegyezendő, hogy az író volt az első, aki a nyelvről kész tudományos nyelvtant írt, páratlan pontosságú hangjelöléssel, amelyet még a mai hivatalos cirill-arab átírások sem tudnak fonetikus voltában felülmúlni. Másik műve, amely hatalmas munkába került, a legelső kabard-magyar-latin szótár, amely máig megállja a helyét a tudományos közgondolkodásban. Wagram (metróállomás) A Wagram egy metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 3-as metróvonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a RATP. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 3-as metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Pereire (Pont de Levallois - Bécon) Malesherbes (Gallieni) Hunyadkürti István Hunyadkürti István (névváltozat: Hunyadkürthy; Csorvás, 1946. augusztus 13.) Jászai Mari-díjas magyar színész. Életrajz Hunyadkürti Lajos kereskedősegéd és Krajcs Ilona gyermekeként született Csorváson. Gyermekkorát szülőhelyén töltötte. Középfokú tanulmányait Makón, a József Attila Gimnáziumban végezte, az intézmény irodalmi színpadán kezdett foglalkozni a színjátszással. Többször felvételizett a Színművészeti Főiskolára, ám nem járt sikerrel. A színészet mellett sporttal is foglalkozott, az Előre NBI-es csapatában kézilabdázott Szegeden. 1968-ban került a békéscsabai Jókai Színházhoz segédszínészi minőségben 900 forintos fizetésért (sportállásában 3200 forintot keresett). 1970-ben a debreceni Csokonai Színház, majd 1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze lett. 1976-tól egy-egy esztendeig szerepelt Miskolcon, Kaposvárott illetve Kecskeméten, majd 1979-től a Mafilmnél dolgozott. 1986-ban a szolnoki Szigligeti Színház társulatának lett a tagja, 1988-ban szerződött a Vígszínházhoz. 1988-tól a Nemzeti Színházban játszott, 2003-2012 között pedig a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 2012-től a Thália Színház művésze. Pályafutása során minden vidéki színházban szerepelt, emellett mintegy 70 filmben és 50 TV-filmben is jászott. Főszerepekben és epizódszerepekben egyaránt láthatta a közönség. Arckaraktere miatt sokszor szélsőséges figurákat alakított. Négy évtizedes színészi teljesítménye elismerése gyanánt 2007. március 15-én Jászai Mari-díjjal tüntették ki. A Színházi adattárban 126 bemutatóval van jelen. Fontosabb szerepei: Trepljov (Csehov: Sirály), Truffaldino (Goldoni: Két úr szolgája), Gyuri pincér (Szigligeti E.: Liliomfi). Testvére: Hunyadkürti György, színész. Filmjei Kiválasztottak (magyar tévéjáték) Budapest Noir (szín., magyar film, 2017) Aranyélet (szín., magyar filmsor., 2015) (TV-film) Starfactory (szín., magyar tévéf., 2014) Hacktion: Újratöltve (szín., magyar akciófilm-sor, 2013) (TV-film) És a nyolcadik napon (szín., magyar tévéf., 2009) (TV-film) Hajónapló (szín., magyar filmsor., 2009) (TV-film) Taxidermia szín., magyar játékf., 2006) Le a fejjel! (szín., magyar vígj., 2005) Na végre, itt a nyár! (szín., magyar ifjúsági vígj., 2002) Csocsó, avagy éljen május elseje! (szín., magyar vígj., 2001) Az öt zsaru (szín., magyar tévéfilmsor., 1998) (TV-film) Ámbár tanár úr (szín., magyar vígj., 1998) A Notre Dame-i toronyőr (szín., mb., am.-magyar rom. kalandf., 1997) A miniszter félrelép (szín., magyar vígj., 1997) Csinibaba (szín., magyar zenés vígj., 1997) X polgártárs (szín., am.-magyar filmdráma, 1995) (TV-film) Részeg apa Kisváros (szín., magyar tévéfilmsor., 1993) (TV-film) Frici, a vállalkozó szellem (szín., magyar vígj. sor., 1993) (TV-film) Postás Privát kopó (szín., magyar filmsor., 1993) (TV-film) A pályaudvar lovagja (szín., magyar tévéf., 1993) (TV-film) A sötétség lánya (szín., am.-magyar horror, 1990) Angyalbőrben (szín., magyar tévéfilmsor., 1990) (TV-film) A főügyész felesége (magyar tévéf., 1990) (TV-film) Gálvölgyi Show (szín., magyar szór. műsor, 1989) (TV-film) A legényanya (ff., magyar vígj., 1989) Gyilkosság két tételben (szín., magyar krimi, 1988) (TV-film) Edző Kis Kolozs meg Nagy Kolozs (szín., mb., csehszl.-német-olasz mesef., 1988) Zsarumeló (szín., magyar filmsor., 1985) (TV-film) Az elvarázsolt dollár (szín., magyar akció-vígj., 1985) Veréb Kémeri (szín., magyar tévéfilmsor., 1985) (TV-film) Szemet szemért (szín., magyar tévéfilm, 1984) (TV-film) T.I.R. (szín., olasz-magyar tévéfilm sor., 1984) (TV-film) Linda (szín., magyar filmsor., 1984) (TV-film) Boszorkányszombat (szín., magyar mesef., 1983) Csak semmi pánik (szín., magyar akció-vígj., 1982) Gengszter Nyom nélkül (szín., magyar krimi, 1982) A névtelen vár (szín., magyar tévéfilm sor, 1982) (TV-film) Villám (szín., magyar tévéf., 1981) A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története (szín., magyar vígj., 1980) (TV-film) Pernye Az áldozat (szín., magyar krimi, 1980) Dániel (szín., magyar tévéfilmsor., 1978) (TV-film) Végkiárusítás (szín., magyar tévéjáték, 1978) (TV-film) K. O. (szín., magyar játékfilm, 1978) .... Dancsák Én fogom az aranyhalat (szín., magyar tévéf.) A kenguru (szín., magyar játékf., 1975) Színházi szerepei A Falunk Rossza (bemutató: 2001. november 10. Újszínház) Agyő Európa, Európa agyő! (bemutató: 2005. október 1. Miskolci Nemzeti Színház) A salemi boszorkányok (bemutató: 2002. február 1. Szegedi Nemzeti Színház) A tanú (bemutató: 2012. december 6. Thália Színház) A tizedes meg a többiek (bemutató: 2008. január 18. Miskolci Nemzeti Színház) A vihar kapujában (bemutató: 2007. január 31. Miskolci Nemzeti Színház) Amadeus (bemutató: 2010. október 8. Miskolci Nemzeti Színház) Az arany ára (bemutató: 2011. október 28. Miskolci Nemzeti Színház) Az öreg hölgy látogatása (bemutató: 2003. október 10. Miskolci Nemzeti Színház) Az özvegy Karnyóné 's két szeleburdiak (bemutató: 2001. január 19. Jászai Mari Színház, Népház) Don Juan (bemutató: 2004. január 23. Miskolci Nemzeti Színház) Dühöngő ifjúság (bemutató: 2000. október 13. Szegedi Nemzeti Színház) Egerek és emberek (bemutató: 2004. december 3. Miskolci Nemzeti Színház) Éjjeli menedékhely (bemutató: 2009. október 9. Miskolci Nemzeti Színház) EMKE - volt egyszer egy kávéház... (bemutató: Thália Színház) EQUUS (bemutató: 2002. április 12. Szegedi Nemzeti Színház) Harmónia (bemutató: 2000. január 14. Jászai Mari Színház, Népház) Ibusár (bemutató: 2009. március 27. Miskolci Nemzeti Színház) Indul a bakterház (bemutató: 2000. november 17. Szegedi Nemzeti Színház) Képzelt beteg (bemutató: 2011. március 11. Miskolci Nemzeti Színház) Komámasszony, hol a stukker? (bemutató: 2006. január 21. Miskolci Nemzeti Színház) Közjáték Vichyben (bemutató: 2009. december 17. Miskolci Nemzeti Színház) Legenda a lóról (bemutató: 2007. március 14. Miskolci Nemzeti Színház) Molière (Képmutatók cselszövése) (bemutató: 2007. október 12. Miskolci Nemzeti Színház) Próbababák bálja (bemutató: 1999. november 5. Szegedi Nemzeti Színház) Starfactory (bemutató: 2013. június 1. Thália Színház) Szeget szeggel (bemutató: 2008. október 3. Miskolci Nemzeti Színház) Szép kilátás (bemutató: 2005. szeptember 30. Miskolci Nemzeti Színház) Szerelem (bemutató: 2010. március 12. Miskolci Nemzeti Színház) Tangó (bemutató: 2010. december 17. Miskolci Nemzeti Színház) Hangjáték Casanova : Casanova visszatér (2015) – közreműködő Színházi felvételek Robert Thomas: Szegény Dániel (szín., magyar színházi felv., 1999) (TV-film) színész Carlo Goldoni: A hazug (szín., magyar színházi közv., 1997) Molière: Tartuffe (szín., magyar színházi felv., 1997) Díjai Jászai Mari-díj (2007) Ehrenfeld Sámuel Ehrenfeld Sámuel (1835 - Nagymarton, 1883) rabbi Szófer Ábrahám Binjamin tanítványa volt. 1866-ban a bethleni hitközség meghívta rabbinak. Két évig működött itt és nagy jesivát vezetett. 1868-ban szikszói rabbi lett. Itt is minden energiáját a jesiva fejlesztésére fordította. 1874-ben kiadta Chaszán Szófer című talmudi glosszákat tartalmazó művét és a könyvből befolyt összegeket a tanítványok élelmezésére fordította. 1877-ben Nagymartonra került. 1878-ban kiadta ugyancsak a Schulchan Áruch egy részéhez írt kommentárjait, ugyancsak Chaszán Szófer cím alatt. Balassa Krisztián Balassa Krisztián László (Budapest, 1980. április 14. –) magyar karmester. Élete Zeneszerzés szakon végzett a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd két diplomát szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, karvezetés, ezt követően pedig karmester szakon, Gál Tamás és Ligeti András növendékeként. Már gyerekként érdekelte a színház, a zenés színház, játszott és énekelt a Nemzeti Színházban, illetve a Magyar Állami Operaházban. 2002–2004-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt. 2006-tól zenekari zongoristaként, 2008-tól 2016-ig karmesterként és korrepetítorként volt közreműködője a Budapesti Operettszínház előadásainak. Olyan nagy sikerű produkciók dirigense, mint a Miss Saigon, a Rebecca, a Mozart!, az Elisabeth, A Szépség és a Szörnyeteg, A Csárdáskirálynő, a Csókos asszony, a Rómeó és Júlia, a Madame Pompadour, Marie Antoinette, Virágot Algernonnak, az Abigél. Zenei vezetője a Bohém Castingnak, a Veled, Uram!-nak, A kaukázusi krétakörnek, a Váltságdíj és a Nárcisz és Echo c. kisoperáknak, az Egy anya története c. operának (ősbemutató: Miskolci Operafesztivál), a Mosoly országának, a Szép nyári nap-nak, a Ghostnak, a Fame-nek és az Elfújta a szél-nek -ezzel az előadással debütált a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Nevéhez fűződik az I. Lévay Szilveszter Nemzetközi Musical Énekverseny szakmai felügyelete. Az Aranypálca - Kálmán Imre Nemzetközi Karmesterversenyen dobogós lett, s az MTVA különdíját is megkapta. Rendszeresen vezényelt gálákat kül- és belföldön, valamint A Szépség és a Szörnyeteg című produkciót német nyelvterületen (Köln, München, Frankfurt, Baden-Baden, Stuttgart, Mannheim, Zürich, Basel, Düsseldorf). Külföldön a Lett Szimfonikus Zenekart, Magyarországon pedig olyan nagy zenekarok élén állt már, mint a Concerto Budapest, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a Kodály Filharmonikusok. 2016-tól a Stage Entertainment GMBH karmestere. Első produkciója Jim Steinman: Tanz der Vampire c. musicale volt. Elismerések 2012 – Aranypálca Kálmán Imre Nemzetközi Karmesterverseny - 3. helyezett 2012 – MTVA különdíj Színházi munkái Leo Fall: Madame Pompadour Kálmán Imre: Csárdáskirálynő Lehár Ferenc: A mosoly országa Alan Menken: Szépség és a szörnyeteg Dave Stewart: GHOST Schönberg: Miss Saigon Sylvester Lévay: Rebecca Sylvester Lévay: Elisabeth Sylvester Lévay: Mozart! Sylvester Lévay: Marie Antoinette Kocsák Tibor: Abigél Presgurvic: Rómeó és Júlia Presgurvic: Elfújta a szél Szörényi Levente: Veled Uram! Giacomo Puccini: La bohème (Bohém Casting) Giacomo Puccini : Gianni Schicchi Vidovszky László: Nárcisz és Echo Dubrovay László: Váltságdíj Tolcsvay László: Isten Pénze Paul Dessau: A kaukázusi krétakör Darvas-Parti Nagy: Ibusár Farkas Ferenc : Csínom Palkó Fekete Gyula: Egy anya története Steve Margoshes: FAME Pásztor László-Jakab György: Szép nyári nap Zerkovitz Béla: Csókos asszony Charles Strouse: Virágot Algernonnak! Jim Steinmann: Tanz der Vampire Alan Menken: Sister Act Alan Menken: A Notre Dame-i toronyőr Benny Andersson-Björn Ulvaeus: SAKK Televíziós szereplések MTV Ma reggel Duna TV Kívánságkosár Szimfonik Live MTVA (2013. október 4.) Aranypálca - Duna TV Diszkográfia Musical legendák - Universal Music 2010 Miss Saigon - Sony Music , 2011 Csillagok Éve - 2012 Operett Színház Lerch István MÜPA - DVD, 2013 Millstatt am See Millstatt am See (2012-ig Millstatt) osztrák mezőváros Karintia Spittal an der Drau-i járásában. 2016 januárjában 3395 lakosa volt. Elhelyezkedése Millstatt Karintia középső részén fekszik, a Millstatti-tó északi partján, a Gurktali-Alpokhoz tartozó Nockberge-hegységtől délnyugatra. Az önkormányzat 18 falut és egyéb települést fog össze: Dellach am Millstätter See (178 lakos), Görtschach (102), Gössering (55), Grantsch (68), Großdombra (176), Hohengaß (28), Kleindombra (111), Lammersdorf (176), Laubendorf (200), Lechnerschaft (51), Matzelsdorf (189), Millstatt am See (845), Obermillstatt (574), Öttern (20), Pesenthein am Millstätter See (80), Sappl (257), Schwaigerschaft (129), Tschierweg (129). A környező települések: északra Krems in Kärnten, keletre Radenthein, délnyugatra Spittal an der Drau, nyugatra Seeboden am Millstätter See. Történelme A Lammersdorf és Sappl mellett talált újkőkori régészeti leletek tanúsága szerint az önkormányzat területe már i.e. 2000 körül is lakott volt. I.e. 500 körül kelták települtek be, majd i.e 15. a rómaiak foglalták el egész Noricumot. A Millstatti-tó partja a római időkben is lakott volt. Laubendorfban megtalálták egy ókeresztény templom alapjait, amely 600 körül, a szláv betelepedéssel egyidőben elpusztult. A szlávok Karantánia állama előbb bajor, majd frank fennhatóság alá került és megkezdődött az addig pogány lakosság megtérítése. Millstattban 800 körül épült az első templom. Egy legenda szerint Domicián karantán fejedelem, miután megkeresztelkedett, ezer pogány bálványt (latinul mille statuae, a hagyomány szerint innen eredt volna a település neve) dobott a tóba. 950 körül I. Ottó császár Aribonen bajor nemesnek adományozta a tó környéki Seetalt, aki telepeseket hozatott új birtokára. A települést először 1065-1075 között említik Milistat formában. Neve valószínűleg "Mils melletti várost" jelent, a Mils (szlávul hegyi patak) a mai Riegenbach-patak neve lehetett. 1070 körül II. Aribo bajor palotagróf megalapította a millstatti bencés apátságot. A szerzetesek halászattal, mezőgazdasággal, szőlészettel foglalkoztak, de alapítottak szobrászattal, festészettel, kalligráfiával foglalkozó művészeti iskolákat is. Az apátság négy évszázadon át a régió spirituális és gazdasági központjaként funkcionált, sőt az igazságszolgáltatás központjaként is szolgált. Az apátság 1070 és 1469 között a von Görz-, az Ortenburg-, a Cillei- és a Habsburg-családok védnöksége alá tartozott. Az utóbbiak 1469-ben felszámolták az apátságot és III. Frigyes császár a Szt. György lovagrendnek adományozta az épületeket, hogy védelmezzék a régiót a betörő törökökkel szemben. A lovagok a düledező régi kolostor mellett új, megerődített épületeket emeltek; a falak maradványai és négy torony máig fennmaradt. I. Miksa császár halála után a lovagrend fokozatosan elveszítette jelentőségét és végül megszűnt. Valamikor ekkoriban, talán még a lovagok megérkezése előtt Millstatt mezővárosi jogosultságot szerzett. A reformáció során a helyiek, akárcsak a karintiai lakosság nagy része áttértek a protestáns vallásra. II. Frigyes császár 1598-ban a volt apátság birtokait átadta a jezsuitáknak, hogy térítsék vissza a lakosokat a katolikus egyházba; a feladatot ők birtokelkobzás és száműzés fenyegetése mellett néhány évtized alatt elvégezték. Mivel a jezsuiták igen nagy adókat és jobbágyterheket róttak ki a parasztokra, azok 1737-ben fellázadtak, de a felkelést leverték. 1773-ban a jezsuita rendet felszámolták, Millstatt pedig az osztrák állam tulajdonába került. A napóleoni háborúk során, az 1809-es schönbrunni béke értelmében Felső-Karintia a Francia Császárság Illír tartományainak részét képezte, de Napóleon bukása után, 1814-ben visszakerült Ausztriához. Az 1848-as polgári forradalmat követően a parasztokat felszabadították korábbi feudális kötelezettségeik alól. Ezzel párhuzamosan végbement a közigazgatási reform és megalakultak a városi és községi önkormányzatok. Millstatt önkormányzata 1850-ben jött létre és a 647 lakosú mezővároson kívül alá tartoztak a környező falvak is, így teljes lakossága 1088-ra rúgott. 1889-ben Obermillstatt, Laubendorf és Matzelsdorf különvált és megalakították Obermillstatt községet, de az 1973-as karintiai közigazgatási reform visszacsatolta őket Millstatthoz. A 19. század második felében, a déli vasút megépítése után megindult a turizmus. A gazdag polgárok és arisztokraták villákat építettek a tóparton. 1894-ben az 519 lakosú Millstattnak 13 fogadója és 320 vendégszobája volt. Alexander Pupovac bécsi ügyvéd megvásárolta a régi lovagrendi kastélyt és átalakította szállodává. A Magas-Tauernen átvezető Tauern-vasút megépítése után megnövekedett a német turisták száma is. Millstattot 1921-ben hivatalosan is gyógyüdülőhellyé nyilvánították. Az első világháborút és a Monarchia szétesését követő válság, majd a gazdasági világválság súlyosan érintette a város gazdaságát. A helyi nemzetiszocialisták a párt 1933-as betiltása után terrorakciókkal próbálták megfélemlíteni politikai ellenfeleiket. 1934 júniusában a szomszédos Spittalban felrobbantottak egy magnezitüzemet, majd lerombolták egy dellahi munkás házát és felrobbantottak egy hidat (Lieserbrücke). Július 25-én a nácik puccsal próbálták átvenni a hatalmat az országban (ún. júliusi puccs). Millstattban mintegy ötven náci elfoglalta a rendőrőrsöt, de a Spittalból érkező hegyivadász-alakulatok kiszorították őket a városból az erdőbe és végül a puccskísérlet elbukott. Az eseményeknek három halálos áldozata volt. A politikai bizonytalanság és a gazdasági válság hatására a város csődbe került. A második világháború nem érintette közvetlenül a várost, a szövetséges légicsapások inkább a nagyvárosokat és a Dráva-menti vasutat érték. Obermillstattban munkatábort (RAD-Lager 4/224) létesítettek, ahol 40-50 nő dolgozott a helyi földműveseknek. A háború vége felé a bombázott Berlinből mintegy 500 gyerek kapott itt ideiglenes menedéket. A fegyverletétel után Millstatt a brit megszállási zónába került. Az 1960-as évek gyors gazdasági fejlődésének köszönhetően az osztrák és német turisták ismét felvirágoztatták a helyi gazdaságot. A megnövekedett forgalom miatt a tó elszennyeződött és 1972-re az algavirágzás miatt a fürdőzés kérdésessé vált. A megoldást a szennyvízfeldogozó telep megépítése jelentette. A vendégéjszakák száma 1980-ban érte el a csúcspontját 850 ezerrel, azóta – a Földközi-tenger könnyebb elérhetősége miatt – 320 ezer körül stabilizálódott. A turisták kb. 85%-a nyáron érkezik. A város neve 2012. július 1-től Millstatt am See-re változott. Lakosság A város lakossága a 19. század közepe óta egyenletesen gyarapodik, az egyetlen nagyobb kiugrást a második világháború vége jelenti, amikor sok menekült telepedett meg Millstattban. Az önkormányzat területén 2016 januárjában 3395 fő élt, ami némi növekedést jelent a 2001-es 3351 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 94,7%-a volt osztrák, 2,4% német, 1% pedig horvát állampolgár. 96,4%-uknak a német, 1,4%-nak a horvát volt az anyanyelve. 75,1% katolikusnak, 16,6% evangélikusnak, 0,6% mohamedánnak, 5,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Látnivalók a millstatti apátság, kerengője és a Szt. Szalvátor és Mindenszentek-templom. A kolostorban múzeum (benne egy rózsafüzérkiállítás) is látogatható. az obermillstatti Szt. János-templom. Mai formáját 1614-ben nyerte el. a város fölötti, 1700 körül épült, barokk kálváriakápolna. a 19. századi villák. Közülük húszat felkeres a villaösvény (Villenwanderweg). A legszebbek a Villa Verdin, a Seevilla, a Villa Luisenheim és a Villa Streintz. a millstatti és obermillstatti helytörténeti múzeum. Domicián 4.2 méteres szobra a tóban. a környező hegyek is számos túraútvonalat kínálnak. Népszerű célpontok a Riegenbach-szurdok és a Klang-szurdok (utóbbi végében a Herzogfall és Rautfeldbauerfall vízesésekkel). Testvértelepülések Helgoland , Németország Wendlingen am Neckar , Németország San Daniele del Friuli , Olaszország Ausztrál őslakosok Az ausztrál őslakosok megnevezés elsősorban az Ausztrália kontinentális részén élő bennszülött népességre terjed ki, akik a Torres-szoros szigeteki népekkel együtt alkotják Ausztrália bennszülött lakosságát. Ez a mai népesség olyan népcsoportok utódainak tekinthető, amelyek az ausztrál földrész és a környező szigetek brit gyarmatosítása előtt is a területen éltek. Az első őslakosok érkezésének ideje vita tárgyát képezi a kutatók között. Ausztráliában a legkorábbi, megállapíthatóan emberi maradványok a mungo-tavi 3-as (LM3) csontvázleletek, amelyek korukat tekintve 50 ezer évesek lehetnek. A legutóbbi időkben faszénen és feltehetőleg ember által használt szerszámokon végzett elemzések akár 65 ezer évesre is tehető régészeti leletekre utalnak. Lumineszcens kormeghatározás alapján bizonyítható, hogy Arnhem-földet 60 ezer évvel ezelőtt népesítették be. Genetikai kutatásokból 80 ezer évvel ezelőtti letelepedésre is lehet következtetni, illetve más becslések az ausztrál őslakosoknak a kontinensen való megjelenését akár 100 000 évvel és 125 000 évvel ezelőttre teszik. Bár számos közös vonás van az ausztrál őslakosok különböző csoportjai között, mégis Ausztráliában az őslakos közösségek és társadalmak a sokféleséggel írhatók le, mindegyik népesség saját kultúrával, szokásokkal és nyelvvel rendelkezik. A mai Ausztráliában az egyes nagyobb csoportok kisebb helyi közösségekre oszlanak. Az európaiak megérkezésekor az őslakosok által beszélt nyelvek száma meghaladta a 250-et; napjainkban 120–145 nyelvet használnak, de ezek közül is csupán 13 nem számít veszélyeztetettnek. Az őslakosok ma elsősorban angolul beszélnek, amihez az adott őslakos nyelv kifejezéseit és szavait keverik: így jött létre az őslakos nyelvekre fonológiailag és nyelvtanilag észlelhetően visszaható őslakos ausztrál angol nyelvváltozat. Az európai betelepülés időpontjában az őslakos népesség lélekszáma vitatott: a vonatkozó becslések 318 000 és 1 000 000 között szóródnak, ugyanakkor a területi megoszlásuk a maihoz hasonló lehetett, azaz az őslakosok a legnagyobb számban az ország délkeleti részén, a Murray folyó környékén éltek. A népesség az európai hódítás nyomán jelentkező betegségeknek köszönhetően – a folyamat a fekete himlő terjedésével kezdődött az európaiak érkezése után három évvel – lényegében összeomlott, illetve a brit telepesek által indított mészárlások és háborúk is hozzájárultak a népességszám gyors csökkenéséhez. Az európaiak erőszakos fellépésének népirtásként való minősítése máig ellentmondásos és vitatott kérdés. 1995-ben az ausztrál őslakosok és a Torres-szoros szigeteki népek saját zászlóját Ausztrália hivatalos zászlói között ismerték el. Őslakosok Ausztráliában Fogalmak 1870-ben, a tudományos rasszizmus képviselője, Thomas Huxley az őslakos ausztrálokat egységesen az ausztralid rasszhoz sorolta be. Mára ez a nézet megdőlt, ugyanis számottevő különbségek figyelhetők meg a társadalmi, kulturális és nyelvi szokások terén a különböző ausztrál őslakos, illetve a Queensland államhoz tartozó Torres-szoros szigetein élő bennszülött csoportok között. Fogalmi szinten is különbség van az elsősorban a kontinentális területen élő őslakosok (aborigine(s), aboriginal(s)) és az „ausztráliai bennszülöttek” (indigenous Australians) között, mely utóbbi csoport a Torres-szoros szigeteki népekre is kiterjed, illetve különösen az 1980-as évek óta maga a kifejezés is egyre szélesebb körben elfogadott és használt. Ugyanakkor a Tasmaniában élő őslakosokat gyakran tasmánoknak nevezik, viszont ez nem létező népnév, mivel a sziget nem egy népről, hanem Abel Janszoon Tasman felfedezőről kapta a nevét. Regionális csoportok Az ausztrál őslakosok kifejezés számos regionális csoportra kiterjedő gyűjtőfogalom; e csoportokat gyakran az általuk beszélt, helyi nyelvek azonosítják. Ilyenek: murrawarri – a murrawarri nép 2013-ban az Új-Dél-Wales és Queensland határán lévő törzsi területükön kikiáltották a Murawarri Köztársaságot, de függetlenségüket az ausztrál kormány nem ismeri el; koori (vagy koorie) Új-Dél-Wales és Victoria államban; ngunnawal az Ausztrál Fővárosi Területen , valamint Új-Dél-Wales környező részein; goorie Queensland délkeleti részén és Új-Dél-Wales északi területének egyes részein; murrdi Queensland délnyugati és középső részén; murri Queensland államban és Új-Dél-Wales északi részén; a murrdi vagy gorrie helyi változata; noongar Nyugat-Ausztrália déli részén; yamatji Nyugat-Ausztrália középső részén; wangai a nyugat-ausztráliai aranybányák környékén; nunga Dél-Ausztrália déli részén; anangu Dél-Ausztrália északi részén, valamint Nyugat-Ausztrália és az Északi Terület szomszédos területein; yapa az Északi Terület nyugati és középső vidékén; arrernte Közép-Ausztráliában; yolngu Arnhem-föld (Északi Terület) középső részén; bininj Arnhem-föld (Északi Terület) nyugati részén; tiwi a Tiwi-szigeteken, Arnhem-föld partjainál. eindhilyagwa Groote Eylandt szigetén Arnhem-föld partjainál; palawah Tasmaniában . Ezek a nagyobb népcsoportok további alcsoportokra oszthatók: például az anangu népcsoporthoz (vagyis az Ausztrália középső, sivatagi területein élő néphez) olyan kisebb népességek tartoznak, mint a pitjantjatjara, yankunytjatjara, ngaanyatjarra, luritja és antikirinya. Különböző becslések szerint a brit telepesek érkezése előtt az ausztrál őslakosok lélekszáma a teljes földrészen 318 ezer és 750 ezer között lehetett. Torres-szoros szigeteki népek A Torres-szoros szigeteki népek öröksége és kultúrtörténete jól megkülönböztethető az ausztrál őslakos hagyományoktól. Elsősorban a szoros keleti részén lévő szigetek népessége az Új-Guineán élő pápua népekkel mutat rokonságot, és pápua nyelvet beszélnek. Ennek megfelelően őket általában nem sorolják az „ausztrál őslakosok” csoportjához. Ez a tény nagyban hozzájárult a szélesebb körben értelmezhető „ausztráliai bennszülöttek” (indigenous Australians) kifejezés elterjedéséhez. Az ausztráliai bennszülöttek 6%-a vallja magáról, hogy a Torres-szoros szigeteki népek valamelyikéhez tartozik. További 4% állítja, hogy Torres-szoros szigeteki és őslakos örökséggel egyaránt rendelkezik. A Torres-szorosban több mint 100 sziget található, ezeket Queensland állam 1879-ben annektálta. Történelem Vándorlás Ausztráliába Ausztráliában több emberi települést találtak, melyeknek korát mintegy 50 ezer évre becsülik. Az Északi területen lévő Arnhem-föld Madjedbebe sziklákkal védett térségében a kezdetleges kőeszközöket körülvevő üledék lumineszcens kormeghatározása alapján már 65 ezer évvel ezelőtt is feltételezhető emberi tevékenység jelenléte. A genetikai vizsgálatok a kontinensre való érkezés időpontját 50–70 ezer évvel ezelőttre teszik. Ausztráliában (és Afrikán kívül) az anatómiailag modern ember legkorábbi maradványai az új-dél-walesi Mungo-tónál az 1960-as évek végén talált mungói emberhez tartoznak. A maradványok korát 42 ezer évben állapították meg. A mungo-tavi 3-as (LM3) maradvány csontvázából vett mitokondriális DNS-t az ősi és modern őslakosok DNS-ével összevetve megállapítható, hogy a mungói ember nem hozható rokonságba az ausztrál őslakosokkal. Ezeket a megállapításokat azonban tudományos körökben általánosságban elutasítják.[forrás?] A vizsgált DNS-szekvencia azért képezi kritika tárgyát, mert azon nem végeztek független vizsgálatot, és felmerült, hogy az eredmények a DNS halál utáni, esetlegesen hő hatására történő módosulására vezethetők vissza. Habár a vitatott eredmények azt jelzik, hogy a mungói ember egy, a mai ember legutóbbi közös ősének a törzsfejlődési elágazása előtt kihalt alfaj lehetett, a Mungo Nemzeti Park igazgatóságának meggyőződése, hogy a mai helyi őslakosok a Mungó-tó környéki maradványokkal közvetlen leszármazási kapcsolatba hozhatók. Ugyanakkor a további független DNS-vizsgálat elvégzése kevéssé valószínű, mert az őslakos hagyományőrzők várhatóan nem járulnak hozzá az invazív vizsgálatok folytatásához. Az általános vélekedés szerint az ausztrál őslakosok egyetlen migrációs hullámban vándoroltak a kontinensre, miután mintegy 65–75 ezer évvel ezelőtt leváltak az Afrikában élő első modern embernek tekinthető népességről, bár a kisebbségi vélemény szerint az őslakosok megjelenése ennél korábbi időpontra tehető, illetve három migrációs hullámra is sor kerülhetett úgy, hogy az őslakók feltehetőleg csónakokkal – alacsonyabb tengerszinttel jellemezhető időszakokban – szigetről-szigetre vándorolva érkeztek Ausztráliába. A legutóbbi mitokondriális genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy lehetett egy 1000–3000 nőt számláló alapító populáció, amely aztán létrehozta a megfigyelhető genetikai változatosságot, így a kontinens kezdeti benépesedéséhez több száz ember tudatos és szervezett tengeri utazásra lehetett szükség. Úgy tűnik, hogy az őslakosok hosszú időn osztoztak környezetükön a mára kihalt ausztrál megafaunával. Miközben genetikailag az ausztrál őslakosokhoz a legközelebbi rokonságban a melanézek és a pápuák állnak, eurázsiai elem is felfedezhető, ami a dél-ázsiai népességgel való keveredésre vagy utóbb európai hatásra utalhat. A kutatások egyetlen, az ausztrál kontinentális selfről Szahul-csoportnak nevezett alapító csoportot feltételeznek, amely később elszigetelődött a térség más népességeitől, és arra így viszonylag kevéssé hatottak az Ázsia szárazföldi részéről érkező, további bevándorlók, akik például 4–5000 évvel ezelőtt a dingót is magukkal hozhatták. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy az ausztrál őslakos népesség mintegy 32 ezer évvel ezelőtt ágazhatott el Új-Guinea pápua népességétől és a fülöp-szigeteki lumad néptől, amit körülbelül 5000 éve a népesség gyors növekedése követett. Egy 2011-es genetikai vizsgálatnak sikerült bizonyítania, hogy az ausztrál őslakos, pápua és lumad népek egyes génjei összefüggésbe hozhatók az ázsiai gyenyiszovai emberrel (ez ugyanakkor a szárazföldi Ázsia népeinél nem található meg), ami arra utal, hogy a modern és archaikus ember mintegy 44 ezer évvel ezelőtt – Pápua Új-Guinea Ausztráliáról való leválását és az Ausztráliába való vándorlást megelőzően – egymással keveredhetett. Egy másik, 2012-es tanulmány számottevő indiai genetikai hatásról számol be Észak-Ausztráliában, amelynek becsült időpontja bő 4000 évvel ezelőttre tehető, ami időben egybeesik – és ezért összefüggésben lehet – az ausztrál régészeti kutatások által a szerszámhasználatban és élelmiszer-feldolgozásban bekövetkezett változásokkal. Az európaiak megjelenése előtt Az őslakosok többségében vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Habár az őslakos társadalom általánosságban véve vándorló vagy félnomád életet élt, vagyis az évszakok változásával a különböző területeken fellelhető élelemnek megfelelően vándorolt, az életmód és az anyagi kultúra régióról-régióra nagy változatosságot mutatott, és egyes térségekben állandó települések is voltak, sőt mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A legnagyobb népsűrűség a kontinens déli és keleti térségében, és különösen a mai Új-Dél-Wales és Victoria állam közötti határfolyó, a több mint 2500 km hosszú Murray-folyó völgyében alakult ki. Egyes, Ausztrália északi részén élő őslakos csoportok bizonyíthatóan már az európaiak érkezése előtt rendszeresen kereskedtek Indonéziából érkező makassari halászokkal. Az európaiakkal való első találkozás időpontjára vonatkozó általános becslések szerint az 1788. előtti népesség 314 ezer főt számlált, jóllehet közelmúltbeli régészeti leletek arra utalnak, hogy a népesség 500 ezer és 750 ezer közé is eshetett; egyes ökológusok pedig arra a következtetésre jutottak, hogy 1–2 millió fős népesség sem teljesen kizárható. Az utóbbi idők vizsgálatai arra a feltételezésre jutottak, hogy az őslakos népesség lélekszáma 500 évvel ezelőtt meghaladta az 1,2 millió, majd az utóbbi 500 évben valamelyest csökkenhetett az Eurázsiából behordozott, különféle betegségekkel kapcsolatos kórokozóknak köszönhetően. A népesség mintegy 250 különböző törzsre oszlott, amelyek között gyakran szövetségek álltak fenn, továbbá az egyes törzseket külön, gyakran egymással tényleges rokonsági kapcsolatban álló klánok alkották, amelyek lélekszáma 5–6 és 30–40 között mozgott. Mindegyik törzsnek meg volt a saját nyelve, illetve néhány törzs egyszerre több nyelvet is használt. Minden jel arra mutat, hogy az európaiak megjelenése előtt az ausztrál kontinensen a mai Queensland volt a legsűrűbben lakott terület.[forrás?] A táblázatban jelzett bizonyítékok alapját tehát két, egymástól független forrás képezi; ezek szerint feltételezhető, hogy az európaiak érkezése előtt Queensland területén kétszer annyi ausztrál őslakos élt, mint Új-Dél-Walesben, illetve Victoria és Tasmania őslakos népességéhez képest a többlet legalább hatszoros, illetve több mint húszszoros. Egyúttal vannak arra mutató jelek, hogy az ausztrál őslakos népesség sűrűsége magasabb volt Új-Dél-Wales északkeleti térségeiben, a Carpentaria-öböl északi partja mentén, valamint nyugati irányban, az Északi terület és Nyugat-Ausztrália egyes részein. Britek letelepedése óta Ausztrália brit gyarmatosítása a First Fleet elnevezésű flotta érkezésével kezdődött 1788-ban. A brit telepesek megjelenésének azonnali következményei a járványok voltak, úgymint a kanyaró, a feketehimlő és a tüdőgyulladás megjelenése volt. A 19. században a bennszülött népesség fő halálozási oka a himlő volt. Az 1789-es himlőjárvány elterjedése azonban még mindig vita tárgyát képezi, egyesek az európaiakat, míg mások dél-celebeszi halászokat tartják érte felelősnek. A gyarmatosítás másik következménye a föld- és vízkészletek csökkenése volt, ami egészen a 19. és a korai 20. századig tartott, mivel ezeket a földeket birka- és marhalegelőkként használták. 1834-ből maradt ránk az első feljegyzés bennszülött nyomolvasók alkalmazásáról, akik nagyon jól tájékozódtak az ausztrál vidéken és embereket is megtaláltak segítségükkel. Az 1860-as években az egész világon különösen keresettek voltak a tasmaniai bennszülött koponyák antropometriai vizsgálatok céljából. Truganini, az utolsó tisztavérű tasmaniai bennszülött csontvázát kevesebb mint két évvel halála után 1876-ban exhumálták majd kiállították. Több kampány is követeli, hogy a bennszülöttek testrészeit szállítsák vissza Ausztráliába, hogy ott illendően eltemethessék. 1868-ban egy főleg bennszülöttekből álló krikettcsapat körbejárta Angliát, s így ők lettek az első ausztrál krikettcsapat, akik a tengerentúlon is jártak. 20. és 21. század 1900-ra az ausztrál bennszülött népesség körülbelül 93 000-re csökkent, bár a számlálás nem fedett le mindenkit, sőt a sivatagban élő törzseket 1930-ig meg sem számlálták. Az utolsó érintetlen törzs 1984-ben hagyta el a Gibson-sivatagot. A 20. század első felében sok őslakos birka- és marhafarmokon őrizte az állatokat. A bennszülött népesség folyamatosan csökkent, 1933-ban elérte a 74 000-es minimumot, majd a tendencia megfordult. Bár brit állampolgárként minden bennszülöttnek joga volt szavazni, csak azok éltek jogukkal, akik beolvadtak a társadalomba. Csak Nyugat-Ausztrália és Queensland zárta ki kifejezetten őket és a Torres-szoros szigeteki bennszülötteket. Annak ellenére, hogy ki akarták őket rekeszteni a választásokból, 500-an harcoltak Ausztrália oldalán az I. világháborúban. 1934-ben folyamodott először egy bennszülött, Dhakiyarr az ausztrál legfelsőbb bírósághoz, s az ügyet meg is nyerte. Tévesen ítélték halálra egy fehér rendőr meggyilkolása miatt. Az ügy az egész országban vitát indított a bennszülöttek jogairól. Dhakiyarr a felmentése után eltűnt. 1938-ban, a brit First Fleet hajó érkezésének 150. évfordulója Day of Mourningként, a gyász napjaként maradt meg a köztudatban. Több száz bennszülött harcolt a II. világháborúban az ausztrál hadseregben, például Észak-Ausztráliában, ahol a japán inváziótól védték az országot. Az 1960-as évek volt a legfontosabb a bennszülöttek jogainak szempontjából és ebben az időszakban nagyban megnövekedett az együttműködés a bennszülött és a fehér ausztrál aktivisták között. 1962-ben egy nemzetközösségi törvény adott jogot kifejezetten a bennszülötteknek, hogy a Nemzetközösség választásain szavazhassanak. A Sydney-i Egyetem diákjaiból álló csapat 1965-ben buszos körutat szervezett, hogy felhívja a figyelmet a bennszülöttek egészségügyi- és lakhatási körülményeire. Ez a Freedom Ride elnevezésű körút a szociális diszkriminációt is előtérbe helyezte és bátorította a bennszülötteket, hogy maguk is álljanak ellen neki. Az 1967-es népszavazás a szavazatok 90,77%-ával eldöntötte, hogy a bennszülötteket is beszámítják, ha a választókerületek meghatározásáról döntenek. 1971-ben Blackburn bíró úgy ítélte, hogy Ausztrália terra nullius, azaz senki földje sem volt a brit letelepedés előtt és hogy az ausztrál bennszülötteknek nem lehetnek területi követeléseik az ausztrál törvények szerint. Még ebben az évben csatlakozott Neville Bonner az ausztrál szenátushoz, s így ő lett az első bennszülött a szövetségi parlamentben. Egy évvel később felállították az Őslakosok Sátornagykövetségét a canberrai parlament lépcsőin. Sir Douglas Nichollst 1976-ban kinevezték Dél-Ausztrália 28. kormányzójává. 1985-ben az ausztrál kormány visszaadta az Uluru (angol nevén Ayers Rock) tulajdonjogát a pitjantjatjarai őslakosoknak. 1992-ben az ausztrál legfelsőbb bíróság érvénytelennek nyilvánította a terra nulliust. 1999-ben az ausztrál parlament elfogadta a Motion of Reconciliationt, ami John Howard miniszterelnök írt Aden Ridgeway aboriginal szenátorral egyeztetve. Az iratban a benszülöttekkel való rossz bánásmódot az ország történelmének legnagyobb szégyenfoltjának nevezte. 2000-ben Cathy Freeman őslakos rövidtávfutónő gyújtotta meg az olimpiai lángot a 2000-es Sydney-i Olimpia megnyitó ünnepségén és meg is nyerte a 400 méteres futást. 2001-ben a szövetségi kormány Canberrában felavatta a Reconciliation Place-t. John Howard miniszterelnök és Mal Brough bennszülött-ügyekért felelős miniszter elindította az Északi területi nemzeti szükséghelyzetet a Kisgyerekek félnek elnevezésű jelentésre válaszul, ami az őslakos közösségeken belüli állítólagos gyermekbántalmazásról szólt. A kormány betiltotta az alkoholt (amit grog formájában fogyasztottak) a kijelölt közösségekben, szociális segélyek bizonyos százalékát elkülönítette létszükségleti cikkek vásárlására, több rendőrt és egészségügyi szakembert helyezett ki a régióba és felfüggesztette azt a rendszert, ami lehetővé tette az őslakosoknak, hogy megtilthassák a belépést területeikre. 2010-ben egy ENSZ speciális riporter úgy találta, hogy a szükséghelyzet rendkívül diszkriminatív volt és bizonyos aspektusai korlátozták a személyes szabadságot. Jenny Macklin nem értett ezzel egyet mondván, hogy az ő feladata a gyerekek jogainak védelme volt és ez elsőbbséget élvezett. Warren Mundine és Bess Price őslakos vezetők szintén bírálták az ENSZ jelentését. 2008. február 13-án Kevin Rudd miniszterelnök nyilvánosan bocsánatot kért az Elveszett Nemzedékek tagjaitól az ausztrál kormány nevében. Saint-Goin Saint-Goin település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 217 fő (2015). Saint-Goin Aren, Barcus, Géronce és Geüs-d’Oloron községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tupungato megye Tupungato egy megye Argentína nyugati részén, Mendoza tartományban. Székhelye Tupungato. Népesség A megye népessége a közelmúltban a következőképpen változott: Almudaina Almudaina község Spanyolországban, Alicante tartományban. Lakosainak száma 113 fő (2017). Almudaina Balones, Benillup, Millena, Benimarfull és Planes községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Az év hala Svájcban Az év hala Svájcban választás a Svájci Halászati Szövetség kezdeményezésére jött létre és 2010 óta minden évben egy halat jelölnek azért, hogy ráírányítsák a figyelmet az adott halfaj jelentőségére vagy esetleges veszélyeztetett voltára. 2014-ben botos kölönte Cottus gobio, míg 2015-ben az év hala a lazac (Salmo salar). Zimbabwe a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Zimbabwe a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 4 sportágban 12 sportoló képviselte, akik összesen 3 érmet szereztek. Atlétika Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el ** - két másik versenyzővel azonos időt ért el Sportlövészet Férfi Tenisz Férfi Női Úszás Férfi Női Thelomeris A Thelomeris vagy Sorsvonalak a Trickorn Productions gyártásában készülő magyar 3D science fiction / fantasy film, amely Philip K. Dick világát idézi meg egy sötét, fogaskerekekkel átszőtt városon (Thelomeris) belül, ahol a sorsot és az időt kutatják. Történet Sötét felhők gyülekeznek a hatalmas, zakatoló metropolisz, Thelomeris felett, amelynek senki nem ismeri a múltját, vagy a jövőjét. Fellegekbe vesző tornyai, épületeket átívelő, zsúfolt hidai mellett eltörpülnek a polgárok, akik itt élik szürke mindennapjaikat. Azért dolgoznak, hogy a város zakatoló mozgatórugója, az óragyár zavartalanul működhessen, és növekedjen. A központban egy hatalmas, fekete épület magasodik, az Óratorony ahonnan a több ezer időmérő szerkezet gyártását és termelését irányítják. A főhős (Dörner György) a város legbefolyásosabb embere, aki a gigászi óratorony tulajdonosaként a hatalom legfőbb birtokosa. Mindent megtesz annak érdekében, hogy a vállalat minél nagyobbra növekedjen, nem törődve a városlakók vágyaival, akiknek élete szinte már összeforrt az újabb és újabb órák gyártásával. Azonban úgy tűnik, adódhatnak olyan események, amelyeket még ő maga sem vonhat az irányítása alá. Felesége (Bárd Noémi), az egyetlen, akit valaha közel engedett magához, hirtelen halálos beteg lesz. Egyetlen esélye van, ha szembeszáll az Idővel, és megpróbálja megállítani. Ebben csak egyetlen titokzatos személy, Stranger (Mark Hamill) lehet a segítségére, aki lehetőséget kínál a végzet megmásítására, így a haldokló feleség megmentésére, összekötve a múltat és a jövőt. A sors azonban rosszul tűri, ha szembeszállnak vele... A film A Thelomeris egy magyar science fiction műfajban készülő nagyjátékfilm, amely független filmgyártócég saját gyártásában készül. A film célja, hogy jövőbe mutatóan összefogja a szórakoztatni vágyó magyar alkotókat, lehetőségeket biztosítson nekik, hogy nemzetközi és hazai színészekkel együtt készíthessenek világszínvonalú produkciókat. A film készítésében részt vett Mark Hamill is, mint kreatív konzultáns és színész. A legutóbbi információ szerint valamikor 2016 tavaszán mutatják be és lehet, hogy szerepelni fog a filmben George Pulkos argentin színész is. További szereposztásokkal megkeresték még Steven Peita chilei és a furcsa nevű Latrina Labgeoy (Latrina aglokin nyelven Reménysugár) kanadai indián ősökkel büszkélkedő színésznőt is, akik saját ismertségüket szeretnék növelni Európában a film által. 4291 Kodaihasu A 4291 Kodaihasu (ideiglenes jelöléssel 1989 VH) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Arai, M., Mori, H. fedezte fel 1989. november 2-án. Magyar Gárda A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület és az általa létrehozott Magyar Gárda Mozgalom a Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kapcsolódó szervezetek voltak. 2007. augusztus 25-én alakultak, a bíróság 2009. július 2-án oszlatta fel őket. 2009. július 25-én hasonló tagsággal, vezetéssel és célokkal megalakult az Új Magyar Gárda Mozgalom. A Magyar Gárda deklarált célja a magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelme. A bíróság azonban többek között megállapította, hogy az egyesület és a mozgalom tényleges tevékenysége nem volt összhangban a célkitűzéseikkel, éppen e tény volt feloszlatásuk egyik oka. Árpádsávos címerrel ellátott fekete-fehér egyenruhája és sokak szerint pártmilíciára emlékeztető jellege, illetve a magyarországi cigánysággal kapcsolatos megnyilvánulásai miatt heves vitákat váltott ki. Az egyesület elnöke Vona Gábor, a Jobbik egykori elnöke volt. A mozgalom megalakulása után nem sokkal két részre szakadt, a Jobbikhoz közelebb álló, jelentősebb létszámú csoport Kiss Róbertet, míg a magát Őrző Magyar Gárda Mozgalomnak (korábban Magyar Gárda Mozgalom Őrzők szárnyának, illetve Független Magyar Gárda Mozgalomnak) nevező csoport Lukács Krisztiánt tekinti főkapitánynak. A közvélemény és a média nagy része a Kiss Róbert vezette Mozgalmat tartotta „hivatalosnak”, míg a bírósági feloszlatás után alakult Új Magyar Gárda Mozgalom alatt már csak ők értendők. Megalapítása 2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület nevű szervezetet, mely alapító nyilatkozata szerint „része vagy gerince” kíván lenni a párt Bethlen Gábor programja szerint felállítandó nemzetőrségnek, és – szociális és karitatív missziók támogatása és szervezése, illetve a katasztrófaelhárítás és polgárvédelem mellett – a „nemzeti önvédelem erősítésében” és „rendvédelmi” feladatok ellátásában kíván aktívan részt venni. A gárda jelszavai: Hit, erő, akarat. A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület a Magyar Gárda Mozgalom megalapítására jött létre. Tagjai a Jobbikhoz és a Fideszhez kötődő személyek: Bencsik András, a Fidesz tagja és a Magyar Demokrata c. hetilap főszerkesztője (ő 2008 tavaszán távozott az egyesületből), Usztics Mátyás színész, Murányi Levente 56-os szabadságharcos, Pörzse Sándor újságíró, Schön Péter, Staudt Gábor, Szabó Gábor, Szegedi Csanád, Szilárd István és Vona Gábor elnök Az egyesület azonban alapítója szerint csak „eszmeileg fog őrködni a gárda felett”, amely önállóan, területi alapon szerveződik majd. A gárda tulajdonában nem lesznek lőfegyverek, ám azok használatáról való kiképzésre ösztönzik a tagokat. Katonai jelleg A Magyar Gárda kezdettől fogva katonai jellegű külsőségeket hangsúlyoz, de alapszabálya szerint nem fegyveres testület, mivel a magyar alkotmány tiltja, hogy politikai célt szolgáló fegyveres szervezeteket hozzanak létre az egyesülési jog alapján. Ugyanakkor hangsúlyozott célja a Jobbik által szorgalmazott „Nemzetőrség” leendő bázisának megteremtése, mert úgy véli, háborús helyzet esetén – amit a Magyarországgal szomszédos, részben NATO-szövetséges egykori kisantant-államok (Szlovákia, Szerbia és Románia) Magyarország elleni támadásának veszélyeként írt le az egyesület elnöke – nincs, aki megvédené az országot. A megfogalmazott félelmekre válaszul Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy „a Jobbik és a Magyar Gárda nacionalista, de nem soviniszta. És semmiképpen sem erőszakos.” A Gárda volt főkapitánya, Dósa István és tiszteletbeli főkapitánya, Usztics Mátyás is hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda a „szétvert hadsereg” helyét hivatott betölteni, és a „magyarokat terror alatt tartó” bűnözők ellen fellépni. Ők sem állítják azonban, hogy a Gárda képes megállítani egy támadást, hanem ahogy Usztics Mátyás fogalmazott „talán nem olyan sétagalopp az, amikor a hadsereg számíthat néhány száz, néhány ezer emberre, ha baj van”. 2007. december 20-án a Bombagyár.hu közösségi blogon bemutatták a Kárpátia együttes által írt és előadott Gárda-indulót. Egyenruha A Magyar Gárda egyenruháját Takács Zsuzsa iparművész tervezte. Ő szervezte meg a mellények, sapkák, kendők gyártását is. A fekete divatos szín, és a cél az volt, hogy az egyenruhát kedve legyen hordani egy mai fiatalnak. Szerzői jog védelme alá helyezték a 18. századra kialakult magyar parasztöltözet karakteres darabjáról mintázott mellényt, amely az egyenruha legjellegzetesebb eleme, hátrészét egy stilizált, nyújtózkodó oroszlán díszíti. Az oroszlánt a Demokrata című folyóirat művészeti vezetője, Baranyai Jenő rajzolta meg. Az egyenruha „összetartó” jellegét kihangsúlyozta, hogy 2009. július 11-én a Jobbik budapesti tüntetésén, a jogerősen feloszlatott, de ott „közfelkiáltással újjáalakult” Magyar Gárda Mozgalom szimpatizánsai és támogatói, egymás után felvették a mozgalomhoz tartozás jeleként az ezüst oroszlánnal díszített fekete mellényt. 2009. július 14-én Strasbourgban Szegedi Csanád, a Jobbik képviselője, az Európai Parlament alakuló plenáris ülésén a Magyar Gárda egyenruhájában vett részt. Az egyenruha részei: fekete nadrág, bakancs, fehér ing, fekete mellény hátán oroszlán, elől Árpád-sávos pajzs, fekete simléderes „Bocskai” típusú sapka. Bár a szervezet vezetői szerint ez szegénylegény-viselet, a mozgalom ellenzői rámutattak arra, hogy a magyar parasztok sohasem jártak katonai nadrágban, surranóban és Árpád-sávos sildes sapkában. Működése Szervezés Nem sokkal megalakulása után, 2007 szeptemberében háromhetes országjáró körútba kezdett a Gárda, az ország nagyobb városaiban tartottak lakossági fórumokat. Ennek során számos helyen utasították vissza vagy mondták le a gárdisták szereplésére kiválasztott helyszíneket, mivel egyesek megfenyegették a helyszíneket biztosító bérbeadókat. Avatások A gárda első 56 tagját 2007. augusztus 25-én avatták fel Für Lajos volt honvédelmi miniszter közreműködésével a budapesti Sándor-palota, a köztársasági elnök hivatala előtti téren. Az avatáson a Nemzeti Őrsereg nevű szervezet harminc tagja is részt vett, akik „bajtársi szövetségre” léptek a gárdával. Az avatást antifasiszta (Nagy Imre Társaság, Bibó István Közéleti Társaság), a baloldali (Magyar Antifasiszta Liga, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége) valamint roma szervezetek 500-1000 fős tiltakozó demonstrációja kísérte, amelynek egyik szónokaként Tamás Gáspár Miklós kijelentette: a gárda „magyarellenes, emberellenes, nemzetellenes és hülye”. Ugyanezen a napon a budapesti Olimpiai parkban civil, antifasiszta és homoszexuális érdekvédő szervezetek tüntettek a Gárda megalakulása ellen, itt kb. 50 fő jelent meg. A gárda feloszlatásáig összesen több ezer gárdistát avattak fel Budapesten, Székesfehérváron és más helyszíneken. Egyes alkalmakkor beszédet tartott Wittner Mária, Für Lajos, ifjabb Hegedűs Lóránt, Vona Gábor, Kis László, a Nemzeti Őrsereg főkapitánya, Porubszky István ("Potyka bácsi") és mások. A gárda 2008 őszi két részre szakadása után a két irányzat hasonló külsőségek között szervezett külön avatásokat. Az eseményeket alkalmanként tiltakozók zavarták meg. Avatások a feloszlatás után Az Új Magyar Gárda első avatását Szentendrén, magánterületen tartotta 2009. augusztus 22-én, mivel a rendőrség a gárdát feloszlató Budapesti Ítélőtábla jóváhagyásával megtiltotta a Hősök terére tervezett rendezvényt. 620 gárdistát eskettek fel és felállították az első csendőrszakaszt is. 2009. szeptember 12-én Kerepesen Vona Gábor jelenlétében avatták fel a mozgalom 200 új gárdistáját és 30 csendőrét. Az ismét magánterületen tartott eskütételt a rendőrség nem akadályozta meg, bár jelentős erővel voltak jelen a helyszínen. Kadétok és oroszlánkölykök A 14-18 év közöttiek neve kadét, míg a 14 év alattiak megnevezése oroszlánkölyök volt. Ők is a Magyar Gárda teljes jogú tagjai voltak, akiket feleskettek, ehhez azonban írásos szülői engedély volt szükséges. Hagyományőrzés Az alapító okiratban megjelölt szervezeti célokkal összefüggő tevékenységet a Gárda eddig katonasírok gondozása és karitatív munka keretében végzett, mint például a szarvasi evangélikus temető egy része és az Árpád-emlékhely megtisztítása Zugló és Rákospalota határán. Emellett megtisztították a szeméttől a szegedi Tisza-partot, illetve rendbe tették Budapesten Endresz György magyar pilóta sírját. 2007. november 10-én több hagyományőrző szervezet mellett a Magyar Gárda is részt vett a pátyi Árpád-emlékoszlop avatásán. 2007. december 6-án a Gárda Hajdú-Bihar megyei szervezete Mikulás-napot tartott Hajdúszoboszlón, ahol rászoruló gyerekeknek (köztük több cigány származásúnak) osztottak ajándékokat. Egyéb tevékenységek 2008. július 7-én a békés megyei Szarvason bejelentette a Gárda, hogy „egészségügyi, közérzet- és közbiztonság-javító sétákra” indul éjjelenként, mert a közbiztonság drasztikusan megromlott a városban. Beszámolójuk szerint törvényes kereteket betartva igyekeznek majd a zavarosban halászókat elkapni. Felvonulások, tüntetések 2007. november 8-án a Magyar Gárda részt vett a szentesi Jobbik által Gyurcsány Ferenc látogatása alkalmából szervezett kormányellenes tüntetés biztosításában. A szervezet egyenruhásai a Nemzeti Őrsereg tagjaival együtt 2007 decemberében Tatárszentgyörgyön a romák szegregációját követelve rendeztek felvonulást a „cigánybűnözés” ellen, a „Vidék Közbiztonságáért” címmel. Az erődemonstrációnak szánt megmozdulást jogvédők és a falu romáinak tiltakozó sétája, és a templomban a második világháború cigány és zsidó áldozataiért elmondott imája előzte meg. A gárdisták nem vonulhattak végig a cigányok lakta részen, ahogyan eredetileg tervezték, de megtarthatták a rendezvényt, amelyet megelőzően egy másik üggyel kapcsolatban a Jobbik alelnöke közleményben fejtegette a „cigánybűnözés” összefüggését a cigányság „vérfertőzés útján degenerálódó” rétegével. A Jobbik elnöke szerint a média kapcsolta össze a nyilatkozatot a tüntetéssel. 2008. április 12-én Nyírkátán tartott demonstrációt a szervezet, „a vidéki közrend és közbiztonság fenyegetett helyzetére” való tekintettel. Az apropót az szolgáltatta, hogy még április 8-án a Szabolcs megyei faluban egy autós elütött egy roma kislányt, aki féktávolságon belül lépett a jármű elé. A lány súlyos sérüléseket szenvedett, és habár a gépkocsivezető nem volt hibás, az áldozat rokonai csoportosan rátámadtak, őt is kórházba kellett szállítani. Az eset kísértetiesen hasonlított az olaszliszkai lincselésre. Ezek miatt szervezett a Gárda, a Jobbik és a Nemzeti Őrsereg figyelemfelhívó demonstrációt a településre. A Jobbik Szabolcs megyei elnöke szerint a demonstrálók nagyjából 200-an lehettek, míg az ellentüntetők körülbelül 100-an. Az ellentüntetők közt feltűnt Kolompár Orbán és más roma szervezetek képviselői is. Rendbontás nem történt, az esemény nyugodtan lezajlott. 2008. április 27-én ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ezúttal Vásárosnaményban rendezett tiltakozó nagygyűlést a cigánybűnözés ellen a helyi civilek kezdeményezésére a Gárda, a Nemzeti Őrsereg és a Jobbik. A kisvárosban még április 19-én történt egy brutális rablógyilkosság, két fiatal roma elkövető meggyilkolt egy 69 éves férfit. Gyüre Csaba, a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke az MTI tudósítójának kérdésére azt mondta, hogy szerinte a tiltakozó akcióban az érdeklődőkkel együtt legalább ezren vettek részt, a párt tagjai és szimpatizánsai mellett sokan a helyi lakosok közül is. Hozzátette: a Magyar Gárda tagjai közül 122-en, míg a Nemzeti Őrseregtől 68 egyenruhás vonult végig Vásárosnamény főutcáján, a polgármesteri hivatalnál beszédek hangzottak el, majd a résztvevők elmentek ahhoz a házhoz is, ahol a gyilkosság történt. A demonstráció nyugodtan lezajlott, azt a rendőrség biztosította. A fejér megyei Pátkán a helybeli magyar és roma lakosság közti feszültség olyan magasra hágott, hogy 2008. június 3-ára virradóra három cigány család házára valakik gázolajjal töltött „Molotov-koktélt” dobtak. A cigányok állításaira támaszkodva a rendőrség őrizetbe is vett három polgárőrt a faluból, azonban a település lakosainak egyöntetű véleménye szerint nem ők voltak az elkövetők (bár később több média leközölt egy hírt, miszerint az egyik polgárőr beismerte tettét, ezt cáfolta a rendőrfőkapitány a térség fideszes képviselőjén keresztül),ezért falugyűlést szerveztek, majd a zömében romák által lakott utcába kívántak vonulni. Több cigány személy azonban ezt megakadályozta, vasvillával, egyéb támadóeszközökkel állta el a menet útját. Végül az indulatokat maguk a romák csillapították le, akik visszafogták hevesebb társaikat. Ezek után 2008. június 13-án a Polgári Összefogás Pátkáért nevű egyesület meghívta a Magyar Gárdát a faluba, ahol a helyi polgármester a fehér lakosság és Gárda segítségével egy „Alkotmányt” kívánt volna átadni. Dósa István itt kifejtette, hogy azért jöttek, hogy kifejezzék együttérzésüket a letartóztatottakkal. A gyűlésen felszólalt a falu katolikus plébánosa és a református lelkésze is. A romák azonban az alkotmánytervezetet sértőnek találták, így azt nem vették át. Az esemény erőszakos cselekmény nélkül ért véget, csupán egy vaklárma zavarta azt meg. 2009. március legelején a Jobbik és a Gárda Sarkadon közös demonstrációt tartott. A Jobbik megyei elnöke Samu Tamás Gergő bűnözőknek és tolvajoknak nevezte a cigány vezetőket, Kolompár Orbánt, Horváth Aladárt és Mohácsi Viktóriát, akiket szerinte a Magyar Gárdának kell fegyverrel eltávolítania. A Jobbik három alapítójának kilépése 2008. március 10-én kilépett a Jobbikból Kovács Dávid, a párt alapító elnöke, Nagy Ervin, a választmányi elnök és Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke. Kilépésük okául a Magyar Gárdát jelölték meg, nyilatkozatuk szerint „a Jobbik szétválaszthatatlanul egybemosódott a Gárdával, felelősséget vállalva valamiért, amit hosszútávon valójában irányítani nem képes”. Szakadás 2008 őszére a Magyar Gárda Mozgalom egy része, élén a főkapitánnyal, fokozatosan szembefordult a Jobbikkal és az ahhoz közel álló Magyar Gárda Egyesülettel. Dósa István szerint a Jobbik csak a párt népszerűségét növelő eszközként tekintett a gárdára, és egyes gárdatagok zsidóellenes megnyilvánulásai kínossá váltak a számára. a 2008. szeptember 14-i kapitányi értekezleten megtörtént a kettészakadás egy „Jobbikos” és egy „Őrző” szárnyra. 2008. szeptember 21-én a Magyar Gárda Egyesület sajtóközleményt adott ki Dósa István lemondásáról. 28-án Budapesten a gárda kapitányi gyűlésén a jelenlevők Kiss Róbertet választották meg főkapitánynak, együttműködési megállapodást kötöttek az egyesülettel, valamint fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezték Dósával szemben. Ugyanebben az időpontban Csóron is kapitányi gyűlést tartottak, ahol Dósát újraválasztották, és a másik gyűlést illegitimnek nyilvánították. 2008. november 23-án, a Magyar Gárda Mozgalom Kiss Róbert vezette szárnya és a Jobbik új együttműködési megállapodást kötött, amelyben kölcsönösen megerősítették egymás függetlenségét, és az eszmei, stratégiai partnerséget. 2009. július 26-án, az „Őrző” szárny kapitányi értekezletén döntés született arról, hogy az „Őrző Magyar Gárda Mozgalom” nevet veszik fel, és viseletükről törlik a mellény hátulján levő oroszlánt. Együttműködés hasonló szervezetekkel 2009. június 14-én Szegeden a Jobbik, a Magyar Gárda, a HVIM és egy frissiben alakult szervezet az ún. Betyársereg találkozott, ahol a jelenlevők leszögezték: „Összefognak és együttműködnek ezentúl a valódi nemzeti oldal képviselői.” Céljuk egyebek között a közeljövőben tartandó fővárosi melegfelvonulás megakadályozása. A Betyársereg rendvédelmi feladatokat kíván ellátni akkor, ha a hivatalos rendvédelmi szervek képtelenek eleget tenni kötelezettségüknek. A gárda megalakulásának és működésének politikai visszhangja A gárda egyenruhája nagy sajtónyilvánosságot kapott és heves vitákat váltott ki. Ezt a Fidesz és a jobboldali publicisztika politikai hisztériakeltésnek értékelte, a radikális jobboldal pedig azt a vélekedését hangoztatta, hogy a „baloldal” és az MTI elfogultsága, továbbá a Mazsihisz manipulatív befolyása eredményezi a Magyar Gárda szélsőjobboldali minősítését a nyugati sajtóban. A gárdát a nyugati és a honi nem jobboldali sajtó, valamint a jelenlegi magyar kormány részben a Jobbik önmeghatározásával összhangban nemzeti radikális, részben attól eltérően szélsőjobboldali félkatonai szervezetnek tartja, de nem ritka a „fasiszta”, „újfasiszta” jelző sem. Egyes amerikai újságok odáig mentek, hogy a gárdát dél-amerikai drogbárók magánhadseregeihez hasonlították. A Jobbik tagadta, hogy bármiféle magánhadsereg építésébe kezdtek volna, az alapítók szerint pedig a gárda „nem náci, nem fasiszta és nem félkatonai szervezet. A Magyar Gárda magyar”, és nem kívánják a harmincas évek szélsőjobboldali szervezeteinek tevékenységét folytatni. A parlamenti pártok a Fidesz és a KDNP kivételével még a megalakulása előtt elhatárolódtak a szervezettől. Gyurcsány Ferenc „a magyar demokrácia szégyenfoltjának” nevezte a megalakuló gárdát, amelynek szimbolikája szerinte a fasiszta szervezeteket, a nemzetiszocializmust és a nácizmust idézi fel; a miniszterelnök levélben kérte a legfőbb ügyészt, kísérjék figyelemmel a szervezet tevékenységét, és ha törvénytelenséget tapasztalnak, lépjenek fel. Tom Lantos, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke „őrülteknek” nevezte a gárda létrehozóit, és kifejezte reményét, hogy minden magyar parlamenti párt elhatárolódik tőlük. Jelezte, később pedig Orbán Viktorral találkozva megerősítette: személyesen garantálja, hogy soha ne engedjék őket az Egyesült Államokba. Ennek ellenére Kassab Adonis A Magyar Gárda Mozgalom országos irodavezetője egyenruhát viselve 2008 februárjában kiutazott az Egyesült Államokba. Sólyom László köztársasági elnök a gárda körüli vitákkal kapcsolatban csak egy rövid nyilatkozatot adott ki, miszerint elítéli mind a „félelemkeltő” rendezvényeket, mind a „félelemmel való manipulálást”. A Fidesz álláspontja nem volt egységes az ügyben. A Magyar Gárdát egyes fideszes politikusok (Lázár János, Pokorni Zoltán) rossz ötletnek nevezték, ugyanakkor Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője és a Fidesz tagja, aki alapítója is a szervezetnek, illetve Wittner Mária fideszes képviselő (egykori 56-os halálraítélt) részt vettek az ünnepélyes avatáson. Pokorni Zoltán, aki szerint nem tudni, a Gárdát „jószándékú, de naiv” emberek, vagy „beépített provokátorok” alakították, 2007. augusztus 27-én arra kérte a Fidesz szavazóit, hogy ne csatlakozzanak a gárdához. Orbán Viktor szerint a gárdával kapcsolatban az elhatárolódás „rossz kifejezés”, ezért nem használják. Tom Lantossal való találkozója során ugyanakkor „nem fejezte ki egyet nem értését” a képviselővel, aki szerint „egy demokratikus, civilizált országnak hadserege van, nincs szüksége egy félkatonai szélsőjobboldali milíciára”. A Gárda a radikális jobboldalról is kapott kritikákat Bencsik András részvétele miatt. A külföldi hírújságok a magyar demokrácia gyenge pontjának tartják a Gárda megalakulását. Az ellenzőkhöz a magyarellenes kirohanásairól is ismert szélsőjobboldali szlovák politikus, Ján Slota is csatlakozott. A HVG felkérésére nem sokkal a Gárda megalakulása után végzett Medián-felmérés szerint a Magyar Gárda megalakulása a megkérdezettek 21%-ban félelmet kelt, 38%-uk általában veszélyesnek, 23%-uk komolytalan dolognak tartja, amit csak a média fúj fel, 13%-uk pedig rokonszenvesnek találja a gárdát. A 2007. decemberi tatárszentgyörgyi gárdafelvonulás és a Jobbik azzal kapcsolatos közleménye éles visszhangot váltott ki a politikai közélet fontos szereplőinek körében. Az országgyűlési biztosok közös nyilatkozatban fejezték ki megdöbbenésüket a magyarországi rasszizmus felerősödése miatt, elérkezettnek látva az időt, hogy a felelős vezetők elítélőleg megszólaljanak. A megmozdulást a miniszterelnök és az országgyűlés elnöke, majd a kisebbségi ombudsmannak a közjogi méltóságokhoz intézett megkeresésére a köztársasági elnök és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is élesen elítélte. Közleményt adott ki a kormány, amelyben leszögezte: tagjai elítélik a „cigányok megfélemlítésére irányuló akciókat”, és a magyar állam vezetőiként mindent megtesznek, hogy megvédjék azokat, akiket a fenyegetés ér. Vona Gábor a Magyar Gárda Egyesület elnökeként meghallgatást kért az államfőtől, aki azonban nem fogadta. 2008. április 4-én gyalázkodó, a Gárdára halált kívánó feliratok jelentek meg a békéscsabai Fidesz-iroda falán. Az életveszélyes fenyegetést a Magyar Gárda Békés megyei főkapitánya elítélte, felelősnek tartja érte Kolompár Orbán „hungarofób” viselkedését. A gárda feloszlatása Az ügyészség lépései a per előtt Még 2007. októberében, tehát megalakulása után nem sokkal a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy a Gárda alapszabálya, céljai és tényleges tevékenysége nincsenek összhangban egymással, vagyis a szervezet nem a bíróság által jóváhagyott alapszabálya szerint működik. Ezért az ügyészség felszólította az egyesületet, hogy „a törvénysértő magatartással hagyjanak fel, oly módon fejtsék ki a tevékenységüket, hogy az alapszabályban meghatározott cél és a tényleges tevékenység legyen összhangban.” Ha a szervezet nem tesz eleget a felszólításnak, az ügyészség kérheti a feloszlatását. A Magyar Gárda vezetősége az alapszabály módosítását jelentette be, és felfüggesztette, de az alapító nyilatkozatból nem törölte a kifogásolt részeket, köztük a katonai jellegű működés lehetőségére utaló kitételeket a nemzeti önvédelemről és a Nemzetőrségről. A 2007. decemberi tatárszentgyörgyi felvonulás után ismét vizsgálat alá vette a Fővárosi Főügyészség a Gárda tevékenységét A per és a feloszlatás A Fővárosi Főügyészség 2007 decemberében a szervezet mások jogait és szabadságát sértő tevékenységére hivatkozva kezdeményezte az egyesület feloszlatását. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter – mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja – 2008. február 20-án kezdeményezte, hogy a testület rendelje el az egyesület ellen indított és a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő per soron kívüli intézését. A Fővárosi Bíróság elnöke saját hatáskörben már korábban döntött az egyesület ellen indított per soron kívüli tárgyalásáról, és azt előbb április 14-re, majd 2008. március 12-re tűzte ki. A második tárgyalási nap 2008. május 19-én volt. 8 beavatkozó jelezte, hogy peres félként részt kíván venni az ügyben: a felperes oldalán a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyarországi Munkáspárt 2006, az Országos Cigány Önkormányzat és a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, míg az alperes oldalán az Magyarok Világszövetsége, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az Új Demokratikus Koalíció, a Túlélés '98 Egyesület és Mónus Áron. A bíróság meghallgatta Kolompár Orbánt, Gaudi-Nagy Tamást, Vona Gábort és Dósa Istvánt. Gaudi-Nagy Tamás indítványozta az eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybíróság állásfoglalásának kikérését. Vona Gábor előadta, hogy álláspontja szerint az egyesület és a mozgalom nem azonos, mivel az egyesület tagjai nem gárdisták és a gárdisták nem tagjai az egyesületnek. Az egyesület céljaként a hagyományőrzést jelölte meg, ehhez kapcsolódó tevékenységnek nevezte a mozgalom létrehozását vagy az Attila király Népfőiskola beindításának tervét. Dósa István előadta, hogy a mozgalom tagjai ellen sosem indult eljárás, együttműködésük a rendőrséggel példamutató, és azt is állította, hogy karitatív akcióik során nem tesznek különbséget romák és nem romák között. Elmondta, hogy Tatárszentgyörgyön lehetőséget adtak romáknak is a felszólalásra, és hogy demonstrációik során nem csak a közbiztonság romlására, hanem a romák áldatlan helyzetére is felhívják a figyelmet. A tárgyalást vezető bírót, Öcsödi Ágnest több ízben megfenyegették ismeretlenek még augusztusban, ezért úgy nyilatkozott, hogy ezek után nem képes elfogultság nélkül ítélkezni az ügyben. A Magyar Gárda közleményben ítélte el a bíró megfenyegetését. A per következő tárgyalása december 15-16-án volt, amelyet már új bíró vezetett, Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke. A tárgyalás rendben zajlott le, a környéket a rendőrség biztosította. Egy beavatkozó szerint a bíróság nem tette világossá, miről szól a per, mi annak a lényege és minek a feloszlatását kéri a Főügyészség, azaz a felperes. A bíró válaszában kifejtette, hogy a per az ügyészség által beterjesztett indítványról szól, ami a Gárda feloszlatását kezdeményezi, és amelyben indoklásul felhozták, hogy a Gárda visszaél az egyesülési joggal és működése sérti a roma etnikum szabadságát és jogait. A tárgyaláson jelen volt Hegedűs Lóránt, aki nyílt szimpátiát tanúsít a Gárda iránt. A bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet. Az ítéletben Pataki Árpád kiemelte a Tatárszentgyörgyön történteket, s hogy a Gárda adta a keretet ehhez a jogszabályba ütköző rendezvényhez. Leszögezte, hogy „a hazafiságot nem mások ellenében kell képviselni. Megállapította, hogy a közvéleményben olyan nézet keletkezhetett, n a gárda és majd rendet csinál!” ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható. Kijelentései alapján azonkívül úgy ítélték, hogy nemcsak a romák, hanem a zsidók szabadságjogait is sérti. Az egyesület fellebbez a döntés ellen. A bíró megjegyezte: bár a Magyar Gárda Mozgalom és Magyar Gárda Egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a mozgalomra közvetlenül nem terjed ki. Az akkori igazságügyi és rendészeti miniszter, Draskovics Tibor úgy nyilatkozott: az ítélet megnyugtatóan hat, mely annak bizonyítéka, hogy Magyarországon senki nem léphet fel rendteremtő szándékkal, az állami monopóliumokat megsértve mások ellen. 2009. július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet és a Magyar Gárda Mozgalmat. Az ügyészi állásponttal egyetértő ítélet szerint az egyesület a tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végezte, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével járt, amely indokolta a feloszlatást. Többen a feloszlatott mozgalom nevében a bíróság ítéletével szembehelyezkedve úgy vélik, hogy az egyesület feloszlatása a mozgalomra nem gyakorolt jogi hatást. Az ítélőtábla azonban az ítélet indoklásában erre utalva azt mondta: a Mozgalom az Egyesület szerves része, a döntés tehát a mozgalomra is kiterjed. A jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljáró Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága felülvizsgálati eljárásban, öttagú tanácsban hozott, ítéletével a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét hatályában fenntartotta. Az LB ítélete ellen további felülvizsgálatnak, jogorvoslatnak nincs helye. Eljárás az Emberi Jogok Európai Bíróságán Vona Gábor Gaudi-Nagy Tamás képviseletével a feloszlatást kimondó jogerős ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt támadta meg azon az alapon, hogy az sértette Az emberi jogok európai egyezménye 11. cikkében foglalt egyesüléshez való jogot és 100.000.- EUR méltányos jóvátételt megfizetését követelte a magyar államtól . A Bíróság 2013 júliusában egyhangú ítéletében a kérelmet elutasította. Az EJEB szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai pedig alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést. A strasbourgi bíróság megállapítása szerint a magyar bíróságok végkövetkeztetése ebben az ügyben sem önkényesnek, sem észszerűtlennek nem tekinthető: "a mozgalom tevékenysége és megnyilvánulásai a roma kisebbség és a magyar többség közötti faji ellentéten alapultak". . Az ügy a strasbourgi esetjog Magyarországra vonatkozó kiemelt, jelentős ügyei közé került A panaszos jogorvoslati kérelmét 2013. december 9-én utasították el és a döntést december 10-én, az emberi jogok világnapján hozták nyilvánosságra, így az ítélet véglegessé vált. Siló (település) Siló (héberül: ������, ���� ) zsidó település Ciszjordániában. Lakossága mintegy 2400 fő volt 2011-ben. A településnek nagyobb jelentősége az ókori Izraelben volt. A királyság előtt Izráel törzseinek vallási központja. Itt volt a szent sátor és itt őrizték a szövetség ládáját. Itt töltötte ifjúságát Sámuel próféta Éli főpapi szolgálata mellett. Siló Bétel és Szikem között feküdt, Jeruzsálemtől kb. 40 km-re északra. Története A területen a régészek egy középső bronzkori civilizáció nyomaira bukkantak Kr. e. 1900-1800-ból. A zsidók honfoglalása után itt osztották fel az Ígéret Földjét a 12 törzs között és jelölték ki a városaikat. Több mint 300 évig volt a vallási központ, mígnem Jeruzsálem átvette a szerepét. A királyság előtti időkben a zsidók gyülekezési helyeként említi a Biblia. Itt volt a szent sátor 369 évig, és itt őrizték a szent ládát, amíg a kánaáni ellenség, a filiszteusok hadizsákmányként magukkal nem vitték. Miután Dávid király visszaszerezte a filiszteusoktól a frigyládát, már többé nem került vissza Silóba, hanem Kirját-Jeárimba vitték, majd onnan Jeruzsálembe, ahova áttevődött a vallási központ helye. Amikor Salamon király meghalt és a királyság két részre szakadt, minden törzs megalapította a maga szent helyét. A város Jeremiás próféta korában már csak romhalmaz. Később valószínűleg újraépült; a Kr. u. 4. századból egy keresztény templom romjait tárták fel a régészek. A középkorban, amikor a keresztes lovagok elfoglalták a területet, 1173-ban, egy falu volt található itt egy mecsettel. Sóbánya Sóbánya (szlovákul: Soľná Baňa) Eperjes városrésze Szlovákiában az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. 1960-ig önálló község, 1960 és 1970 között Sóvár (Solivar) része, 1970 óta vele együtt Eperjes városrésze. Fekvése Eperjes központjától 2 km-re délkeletre fekszik. Története Területén ősidők óta sóforrások voltak, melyekből már a középkorban bányásztak kősót. A település a 16. század második felében keletkezett. Kialakulása szorosan kötődök az itteni iparszerű sókitermelés megindításához, mely az 1572-es évszámhoz köthető. A kitermelés a hagyományos módon folyt 1752-ig amikor egy éjszaka talajvíz árasztotta el a bányákat. Ekkor meg kellett változtatni a kitermelés módját, melyet a sólé kiszivattyúzásával és kifőzésével oldottak meg. Az üzem korszerűsítése 19. század elején kezdődőtt, amikor két új sófőző üzem épült, a sóié tárolására pedig új tartályok és sóraktárak, valamint új úsztató csatornák épültek. Ezt követően egyre több üzemi és adminisztratív jellegű objektum épült. 1894-ig a sóőrlőben lófogatok dolgoztak, ekkor vezették be az elektromos áramot. Fényes Elek így ír az itteni sóbányákról és a környező településekről: "Sóvár, tót-német m. v. Sáros vmegyében Eperjeshez délnyugotra 1/2 mfdnyire: 2461 r., 120 g. kath., 104 evang. lakos. Eloszlik tulajdonképen Sóvárra, Sóbányára, és Sváb utczára. Van itt 3 kath. templom, egy plébánia, nagy urasági magtár, sör-pálinkaföző és kávéház. De legnagyobb nevezetessége sófőző-intézetében áll, 1575 körül legelőször fedeztetett itt fel kősó, s későbben bánya-üreg miveltetett, hanem jelenleg csak a Leopold nevű van folyamatban. A sósviz ökörbőrbül készült tömlőkkel huzatik-fel, s csatornák segedelmével az itten lévő 6 medenczébe (cisterna), s innen a főzőházakba s kazánokba vezettetik. Az évenkénti sónyereség 101,000 mázsára megyen, s a főzőházaknál 110 ember, a sóshordók készitésével 24 bodnár dolgozik, ezenkivül különböző munkákra 20 rendes cseléd szolgál, ide nem értvén a számos sóstiszteket, kikre egy fő-felügyelő vigyáz fel. Sóvárhoz, mint só-kamarai jószághoz 5 falu tartozik, u. m. Gulviz, Kakasfalva, Ábránfalva, Erdőcske, és Sós-Ujfalu. Ezeknek erdősséggel 10,485 holdra terjednek, mellyekhez későbben t. i. 1797-ben még 397 7/12 hold járult. Elosztatnak 100 vágásra, s évenkint 3500 öl fát szolgáltatnak. Fő fanemek: vörös bikk, és tölgy, sokkal kevesebb nyír, juhar, kőris, nyár, cser, hárs, cseresznye, alma, körte, továbbá vetett öreg és topolya fenyő, stb. A sóvári hegylánczban találtatik vasércz, különféle kövek, u. m. olivin, félopát, opáljasbis, hegykristály, obsidian, gyöngykő, kavacs, kvarcz, márga, basalt, homokkő, kovacs, stb.; valamint a sósvizben (Sohle) is találtak mészföldet, sósavanyos mészt, szénsavanyos vasat és meszet, meglehetős mennyiségű kavicsfölddel." 1910-ben 983, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 1925-ben új sófőzőüzem épült, ekkor a régi üzem épületei közül sokat lebontottak. 1960-ban Tótsóvárral és Németsóvárral egyesítve alkotta Sóvár községet. 1970-ben Sóvárral együtt Eperjes része lett. A Leopold akna feletti sóőrlő segítségével történő sólé kitermelés egészen az 1960-as évekig folytatódott. Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1719 -ben épült. Szent Rókus kápolna az 1830-as években épült. Az egykori sófőző üzemben jelenleg a Szlovák Műszaki Múzeum kihelyezett kiállítása található. Valencia del Mombuey Valencia del Mombuey község Spanyolországban, Badajoz tartományban. Valencia del Mombuey Villanueva del Fresno, Oliva de la Frontera, Mourão és Barrancos községekkel határos. Lakosainak száma 747 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Radňoves Radňoves település Csehországban, a Žďár nad Sázavou-i járásban. Radňoves Vratislávka, Strážek, Vidonín, Nová Ves és Heřmanov településekkel határos. Lakosainak száma 96 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: San Xoán de Río San Xoán de Río település Spanyolországban, Ourense tartományban. San Xoán de Río Ribas de Sil, A Pobra de Trives, Chandrexa de Queixa és Castro Caldelas községekkel határos. Lakosainak száma 561 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mason Gamble Mason Gamble (Chicago, Illinois, USA 1986. január 16.) amerikai színész. Gyermekszínészként kezdte pályáját, ismertté az 1993-ban bemutatott Dennis, a komisz című vígjáték tette, melyben Walter Matthauval szerepelt. Első felnőtt alakítását az Anya csengője című drámában nyújtotta, melyért elnyerte az Ifjú Művészek Díját is. Ma főként színpadi szerepeket vállal. Filmjei Dennis, a komisz (1993) Just in Time (1996) Spy Hard (1996) Átváltozás (Rossz hold) (1996) Gattaca (1997) Okostojás (1998) A szomszéd (1999) The Rising Place (2001) A Gentleman's Game (2002) Dee Dee Rutherford (2005) Golf in the Kingdom (2010) Televíziós filmjei Early Edition (1996) ER (1997) Anya csengője (1999) Kate Brasher (2001) Hollywood Remembers Walter Matthau (2001) Close to Home (2005) CSI: Miami (2006) A jogszabályok hierarchiája Jogszabályi hierarchia a jogszabályok között fennálló alá-fölé rendeltségi kapcsolat. A jogszabályok a modern jogrendszerekben hierarchikus rendbe tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal. A magyar jogrendszerben a hierarchia a jogalkotásról szóló törvény által megállapított fenti sorrendet követi azzal a jelentős eltéréssel, hogy a törvények közül az egyik, az alkotmány (ma az Alaptörvény) az összes többi törvény és ezáltal az összes többi jogszabály fölött áll. Története Magyarországon A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jat.) felsorolta a jogalkotó szerveket és az általuk kibocsátható jogforrásokat. Eszerint a) az Országgyűlés törvényt, b) a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet, c) a Minisztertanács rendeletet, d) a Minisztertanács elnöke, elnökhelyettese és tagja (miniszter) rendeletet, e) az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár rendelkezést és f) a tanács rendeletet alkotott. A rendszerváltás után az államszervezet változásával az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az államtitkár és a tanácsok jogalkotói hatásköre megszűnt, és új szerveknek (pl. köztársasági elnök, kormány, MNB elnöke, önkormányzatok) keletkezett jogalkotói hatásköre. A magyar Alaptörvényben Az Alaptörvény T) cikke felsorolja a jogalkotó szerveket és az általuk kibocsátható jogforrásokat. Eszerint jogszabály A jogszabályokat – az önkormányzati rendelet kivételével – a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. Önálló szabályozó szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A hierarchia eredetileg merev volt, és a jogalkotó szervek közötti hierarchikus viszonyt is kifejezett. A hatalommegosztás jogállami rendszerében azonban a merev hierarchia már nem érvényesülhet, hiszen az egyes szerveknek az Alaptörvény önálló, a hierarchiától független hatáskört is ad. A hierarchia megsértéséről az Alkotmánybíróság dönt, azonban figyelembe veszi, hogy a magasabb szintű jogszabály nem alkotmányellenes-e. Utóbbi esetben nem az alacsonyabb, hanem a magasabb szintű jogszabályt semmisíti meg.[forrás?] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) kimondja, hogy jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel, vagy magasabb szinten elhelyezkedő jogszabállyal. Forrás 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról Callipepla A Callipepla a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fogasfürjfélék (Odontophoridae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: pikkelyes fogasfürj (Callipepla squamata) Douglas-fogasfürj (Callipepla douglasii) bóbitás fürj (Callipepla californica) Gambel-fogasfürj (Callipepla gambelii) Billy és Buddy A Billy és Buddy (eredeti cím: Boule et Bill vagy Billy and Buddy) francia–kanadai televíziós 2D-s számítógépes animációs sorozat, amelyet Francis Nielsen rendezett. Az alkotója Jean Roba volt. Franciaországban a TF1 vetítette, Kanadában a Télétoon sugározta, Magyarországon a Minimax adta. Ismertető A főhős, Billy és a kutyája Buddy. Van két szó, amivel a legjobban jellemezhető Billy és a kutyája. Ez a két szó a tréfa és a csínytevés. Van három jellem amivel, jellemezhető a barátságuk is. Ez a három jellem, hogy összetartó, szilárd és szívet melengető. Billy és kutyája tele van rengeteg energiával és azt előre nem lehet sohase tudni, hogy mi is lesz számukra a legújabb kaland. Aki kíváncsi rá, megtudja ha velük tart. Szereplők Boule Bill Boule's mother Boule's father Madame Stick Gérard Monsieur Coupon-Dubois Pouf Hildegarde Boule's teacher Magyar hangok Bogdán Gergő – Boule Kapácsy Miklós – Bill Berkes Bence – ? Penke Bence – ? Penke Soma – ? Boldog Gábor – ? Élő Balázs – ? Várkonyi Andrea – ? Grúber Zita – ? Renácz Zoltán – ? Kisfalusi Lehel – ? Szokol Péter – ? Maday Gábor – ? Götz Anna – ? Joó Gábor – ? Dobi Erika – ? Orosz Helga – ? Solecki Janka – ? Papucsek Vilmos – ? Vadász Bea – ? Szórádi Erika – ? Kertész Péter – ? Epizódok A diéta (The Diet) Az a fránya csuklás (Kicking the Hiccups) Caroline eltűnik (Caroline has Disappeared) Tolvaj a házban (Nighty Night) Billy szerepe (To Bill or not to Bill) Mobilőrület (Phoney talk) Billy a hős (Szuper-Bill) A filmforgatás (Screen-Test) Kutyaélet (A dog's Life) Az elkóborolt kiskutya (Pup Tense) A titkos randi (The Secret Meeting) Szelleműzés (Aghast at the ghost) Plum ajándéka (Plum's Gift) Szülinapi buli (Birthday Ball) Buddy a kezdősztár (The Budding Star) Macska a házban (Cat in the House) A kutyaszépségverseny (In Dog we Trust) Kaland a múzeumban (Bone to be Free) Fegyverszünet (Class Act) A tamagocsi (Game Over) Az ajándékcipő (Shoe-in) Lilly a kutyacsősz (Dog Day Afternoon) Buddy pánikba esik (Dog Collared) Macskacsapda (Cat Trap) Buddy büntetése (Stick and Stones) A zenemester (The Rolling Tones) Kalandos focimeccs (Foul Ball) Az ész szakértő (Dog Food for Thought) A krokodil tojás (Crocodile Fears) Hógolyócsata (It's Snow or Never) A porond művészei (Under the big Thse) Buddy megbetegszik (Under the Weather) Az egyesség (Order, Order) A talált macska (Cat Ostrophic Ronours) Egy elképesztő műhely (The Enchaunted Workshop) Űrbéli látogatók (Space: The Final Digguishe) Billy dzsúdózni tanul (Making a Racket) Halloween buli (Black Magic) Kincsvadászat (The Treasure Hunt) Caroline rapülni tanul (Flying Turtle Overhead) Nyári tábor (The Recreation Centre) Buddy büntetése (Bark to Basics) Honvágy (Homesick) A maraton (Run, Plum, Run) A hústolvaj (Meat and Greet) Kertszépségverseny (No Lones About It) Hőhullám (Heatwave) A hősök (Zero Heroes) Buddy a szuper intelligens kutya (Swart Dogs and new Trick) Kutyabetegség (Sick as a Does) Őrült verseny (Dog-gone Race) Játékpárbaj (Fris Buddy) Omar Gábir Omar Mahmúd Gábir (Arabul: ��� ����� ����, angolos átírással: Omar Mahmoud Gaber) (Kairó, 1992. január 30. –) egyiptomi válogatott labdarúgó, jelenleg az egyitomi Pyramids FC játékosa. Pályafutása Klubcsapatban Az Ez-Zamálek csapatában nevelkedett, majd 2010-ben itt lett profi labdarúgó. 2016 májusában az Ez-Zamálek és a Basel megegyezett az átigazolásáról, ami a nyári átigazolási időszaktól lett hivatalos. Négy évre írt alá és a 4-es mezszámot kapta. Július 24-én a Sion ellen mutatkozott be a bajnokságban. A szezon végén bajnokságot és kupát is nyert a klubbal. 2017. november 21-én bejelentették, hogy 2018. január 1-jétől az amerikai Los Angeles csapatának lesz a játékosa december 31-ig kölcsönben. A válogatottban Részt vett a 2011-es U20-as Afrikai nemzetek kupáján, a 2011-es U20-as labdarúgó-világbajnokságon, a 2011-es U23-as Afrikai nemzetek kupáján, a 2012-es Olimpián és a 2017-es afrikai nemzetek kupáján a válogatottal. Sikerei, díjai Klub Ez-Zamálek Egyiptomi bajnok : 2014–15 Egyiptomi kupa: 2012–13, 2013–14, 2014–15 FC Basel Svájci bajnok : 2016–17 Svájci kupa : 2016–17 Válogatott Egyiptom U20 U20-as Afrikai nemzetek kupája bronzérmes: 2011 Egyiptom Afrikai nemzetek kupája ezüstérmes: 2017 Győri program A győri program egy egymilliárd pengős hadseregfejlesztési program volt, amelyet Darányi Kálmán 1938. március 5-én Győrött, a kormányzópárt, a Nemzeti Egység Pártja nagygyűlésén jelentett be. A program kidolgozója Imrédy Béla volt. Előzményei Az 1930-as évek végétől, új korszak kezdődött Európa szerte. Az 1935. évben aláírt szovjet–francia egyezmény, valamint a Berlin–Róma és Berlin–Tokió tengely (antikomintern paktum) 1936. évi létrejöttével Európa, illetve a világ, kezdett ismét két nagy és egymással szemben álló blokká alakulni. Gömbös Gyula miniszterelnök 1936. évi halála után, Darányi Kálmán kapta meg a miniszteri kinevezést, így megkezdte működését, a Darányi-kormány. Darányi elsősorban kontinuitást hirdetett, másodsorban pedig elhatárolódott mindenféle diktatórikus kísérlettől. A párt életében visszaállította a régi eljárási formákat. Az országban megmutatkozó átmeneti nyugalmat az is elősegítette, hogy 1936 márciusától kezdve Hitler nem hajtott végre újabb ,,hétvégi meglepetést”. Ennek ellenére Magyarországon nagyobb átrendeződések mentek végbe. Új hatalmi tényezőként megjelent a katonai elit, a parlamenti politikában pedig megerősödtek a szélsőjobboldali nyomások. A kormány egyre inkább tehetetlen volt ezek ellen a változások ellen és egyre alkalmatlanabbnak vélték. A Hitlerrel kötött megállapodás ellenére, Magyarország hadserege nem volt felkészülve egy esetleges támadásra, ugyanakkor Ausztria határán várható volt egy nagyhatalom csapatainak megjelenése, amely a legnagyobb, legmodernebb és legjobban felszerelt volt ekkor Európában. Ekkor vált véglegessé, hogy meg kell hirdetni egy katonai programot, amely a magyar hadsereget is esélyessé teszi a lehetséges győzelemre. A kérdés felmerülése aktivizálta a katonai köröket, illetve ténylegesen ezek a körök hozták előtérbe magát a kérdést. Rátz Jenő, 1936 szeptembere óta vezérkari főnök, aki már 1937. évben kidogozta a fejlesztési tervet, amely 1 milliárd 700 millió pengős költségvetési ráfordítást vett alapul. Ugyan akkor Rátz Jenő tisztában volt azzal, hogy ha Magyarország felrúgná a trianoni béke katonai megkötöttségét, a környező államok legfeljebb diplomáciai és gazdasági lépéseket tennének, de Németország és Olaszország katonai megerősödése miatt közvetlen katonai beavatkozásra már nem vállalkoznának. A hadsereg fejlesztése persze még 1938 tavaszán is komoly akadályokba ütközhetett volna, hiszen a versailles-i békerendszer – egyre inkább semmibe vett – korlátozó rendelkezései változatlanul éltek, a revíziós törekvések felett éberen őrködő kisantant pedig nem volt hajlandó elismerni hazánk fegyverkezési egyenjogúságát. Paradox módon ebből a karanténból épp Edvard Beneš csehszlovák elnök támogatása jelentett kiutat; a politikus abban bízott, hogy ezzel a gesztussal javíthatja viszonyát Magyarországgal, ugyanis román és jugoszláv szövetségesei mindinkább Berlin befolyása alá kerültek. A változó hatalmi helyzetet az 1938 augusztusában aláírt bledi egyezmény is megmutatta, melyben a kisantant végül is megadta a fegyverkezési egyenjogúságot Magyarország számára. Hosszú ideig tartó vita kezdődött a tervezet miatt, aminek a miniszterelnök által 1938. március 5-én Győrben meghirdetett ,,győri program,, vetett véget. A NEP győri nagygyűlésén meghirdetett program valójában egy átfogó gazdasági akcióterv volt. Leírás A program nem volt más, mint a február 3-i Huba elnevezésű hadfejlesztési terv gazdasági megalapozása. Ebből 600 milliót közvetlenül a fegyverkezésre, 400 milliót közvetett védelmi fejlesztésre szántak. Az ütemezését 5 évben határozták meg, az első lépcsőt 1940 végéig tervezték végrehajtani (ez a legszükségesebb fejlesztéseket foglalta magában). Ez jelentette a katonai célú kutatások megindítását, a magyar ipar egy részének a hadigazdálkodásra való átállítását, a hadsereg legalapvetőbb fegyverekkel való ellátását. A második lépcsőben már egy megalapozott hadsereg minőségi és mennyiségi továbbfejlesztését tűzte ki célul. A változást tükrözte, hogy a bledi konferencián 1938. augusztus 2-3. között a kisantant államok elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát. A 400 millióból finanszírozták a mezőgazdaság, közlekedés, infrastruktúra és a bányászat fejlesztését is. A program egyik célja volt, hogy öt év alatt elő is teremtsék az elosztani szánt 1 milliárd pengőt. Ennek finanszírozását hosszú, illetve rövid lejáratú kölcsönök, valamint egyszeri vagyonadó kombinációjaként akarták megoldani. A 400 milliót kölcsönből, a 600 milliót pedig az egyszeri vagyonadóból. A közvetett kiadásokra szánt 400 millió elosztása az alábbiak szerint alakult: 210 millió pengőt fordítottak az infrastruktúra fejlesztésére, 20 milliót a mezőgazdaság fejlesztésére, 19 milliót a mezőgazdasági értékesítés fejlesztésére, illetve a szolgáltatások fejlesztésére, 75 milliót mezőgazdasági hitelnyújtásra, valamint 30 milliót a népoktatásra, 36 milliót az ivóvíz ellátására és egyéb szociális fejlesztésre, a fennmaradó 10 milliót pedig a bányászat és a nyersanyagkutatás támogatására. Nemzetközi kontextus Az 1938-as győri program majdnem megkésettnek mondható, hisz a környező kisantant országok hadseregeit eleve nem sújtották korlátozások, és a korszerűsítés is évekkel korábban megkezdődött. Így például Románia már 1935 áprilisában beindította fegyverkezési programját, igaz új fegyvereinek kb. 70%-át Csehszlovákiából szerezte be. Casalecchio di Reno Casalecchio di Reno település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Bologna megyében. Lakosainak száma 35 091 fő (2008). Casalecchio di Reno Bologna, Sasso Marconi és Zola Predosa községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Győri zsinagóga Az egykori győri zsinagóga az Újvárosban, a Kossuth Lajos utca 5. szám alatt (Petőfi tér) található. A 19. században épült historikus és szecessziós stílusban. Ma múzeumépületként szolgál, illetve kulturális rendezvényeknek ad otthont. Benkó Károly pesti építész tervei alapján épült. 1870. szeptember 15-én avatták fel a templomépülethez kapcsolódó, kétemeletes iskolával együtt. A részletes kiviteli terveket az Örömy, Hencz és Bergh nevű pesti cég dolgozta ki, a kivitelező Fränkel Vilmos bécsi építész volt. A késő historizmus és szecesszió szellemében épített zsinagóga Győr egyik reprezentatív épülete lett. Hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadóképességű zsinagógák méltó előképe. 1927-ben az ún. téli templommal bővítették az épületet, amely 1960 óta részben üresen állt: míg az iskolai szárnyban a Zeneművészeti Főiskola kapott helyet, illetve jelenleg is itt működik az imaterem. Azonban a templom használaton kívül maradt, így állapota fokozatosan romlott. A zsinagóga 1968-ban állami, 1993-ban városi tulajdonba került. 2003-ban elnyert címzetes támogatással és egyéb ráfordításokkal kezdődött meg teljes rekonstrukciója. A felújítás során az 1868-as állapotnak megfelelően alakították ki a nyolcszögletű központi teret, a kupola festésének rekonstruálását régi felvételek alapján végezték, a falfestés helyreállításához sablonok készültek. Központi terében és karzatain Vasilescu János műgyűjteménye állandó kiállításon tekinthető meg. A zsinagógát a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum közösen működteti. Kiváló akusztikájára építve gyakran szerveznek itt koncerteket, s tömeges látogatottságú múzeumi előadásokat, tárlatvezetéseket, zeneművészeti eseményeket. Forrás A Városi Művészeti Múzeum honlapja Escalonilla Escalonilla település Spanyolországban, Toledo tartományban. Escalonilla La Puebla de Montalbán, Carmena, Santo Domingo-Caudilla, Gerindote és Burujón községekkel határos. Lakosainak száma 1447 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: I. Mieszko lengyel fejedelem I. Mieszko (932 – 992. május 25.), lengyel uralkodó volt 960-tól haláláig. A Piast-dinasztia tagja, Siemomysł fia, Lestko unokája, valamint első a családból, akinek létezése bizonyított. Fia és utódja I. Boleszláv Lengyelország első királya lett. Egyes források szerint első feleségétől született még egy lánya is, Gőgős Sigrid, aki VI. Erik svéd király második felesége lett. Ő volt az első keresztény uralkodója azoknak a területeknek, melyeket később Lengyelországként neveztek. Apja és nagyapja politikáját folytatta, akik a Nagy-Lengyelországon élő pogány törzsek vezetői voltak. Szövetségesei és katonai erejét felhasználva tovább terjesztette a birodalmát. Uralkodása alatt sokat kellett küzdenie a Nyugat-pomerániai vajdaság irányításáért. Élete utolsó éveiben Csehországgal harcolt, ezzel elnyerve Sziléziát és a Kis-lengyelországi vajdaságot. Mieszko 965-ben feleségül vette a cseh Dobrawa nevű királylányt, aki miatt 966-ban megkeresztelkedett és így országát is keresztény országgá tette. Az uralkodása alatt elért nagy hódításokon kívül (mely Lengyelország jövőjének alapvető fontosságúnak bizonyult) Mieszko híres volt belső reformjairól, amelynek célja az úgynevezett háborús monarchia rendszerének bővítése és javítása volt. A fennmaradt források alapján Mieszko egy nagy politikus, egy tehetséges hadvezér és egy karizmatikus vezér volt. Diplomáciája hatékony volt, sikeresen háborúzott Csehországgal, Svédországgal majd a Német-Római Birodalommal is. Külpolitikájában országa érdekeit nézte, még korábbi ellenségeivel is kötött megállapodásokat. A Mieszko nevet csak később kapta, a korabeli források Mesco, Misico, Mesico, Msko és ezekhez hasonló neveken említik, míg a Dagome iudex című pápai dokumentumban "Dagome" néven szerepel. Élete Származása, ifjúkora Mieszko körülbelül 963-tól volt fejedelem. 965-ben feleségül vette Dobrawát, I. Boleszláv cseh fejedelem lányát. 980-ban újra nősült: Oda von Haldenslebent, Dietrich (Theoderic) von Haldensleben, Nordmark grófja (965-985) lányát vette el, miután megszöktette a kalbei kolostorból. Kereszténnyé teszi a lengyeleket Uralkodásának kezdetén a Balti-tengertől délre élő wieleták és voliniaiak, és szövetségesük, Wichman szász gróf elleni harcok kötötték le. Pogány nejeit elűzte és Dombrovka cseh keresztény hercegnővel kelt egybe. 964-ben megkeresztelkedett, valószínűleg első felesége hatására, de lehet, hogy azért, hogy elkerülje az összeütközést a keresztény Német-római Birodalommal[forrás?]. Templomot építtetett Szent Györgynek Gnieznóban, 968-ban Poznańban pedig megalapította az első lengyel katedrálist. A katedrálist Szent Péternek szentelték. Posen lett az első püspökség székhelye. A fejedelem Szent Adalbert prágai érseket és hittérítőt is támogatta. Mieszko idején nem volt lengyel főváros, ehelyett több várat épített. A legfontosabb volt ezek közül Poznań, Gniezno és Ostrów Lednicki. Az utóbbi 140 méter átmérőjű gyűrűs erődítmény volt. Falain belül kőpalotát építtetett magának. Valószínűleg egy lánytestvére és két fiútestvére volt, közülük csak Czcibor neve ismert, akit a cedyniai csatában öltek meg 972-ben. A másik testvére is csatában vesztette életét, 964 körül. A hűbér-vita Vannak történészek, akik szerint Mieszko hűséget esküdött I. Ottó német-római császárnak 963-ban, majd II. Ottónak és III. Ottónak is. A lengyel történészek azonban ezt vitatják, és főleg azt, hogy a hűbéreskü egész Lengyelországra vonatkozott (vagy inkább csak egy részére, amelynek latin neve "usque Varta fluvium" volt). Egy középkori krónika szerint Mieszko Gero ostmarki őrgrófnak tett le hűbéresküt, de ezt a közlést kételyek övezik, mivel ezt a krónikát egy másik krónika kivonatának tekintik, az eredeti krónika pedig nem említi ezt az epizódot. Háborúi Uralkodása 962 körül kezdődött "Nagy-Lengyelországban" (Wielkopolska), Kujáviában és talán Pomeránia keleti részén. A 960-as években valószínűleg Nyugat-Pomerániát is meghódította, legalább részben, a 990-es években pedig Szilézát (Śląsk) és Kis-Lengyelországot (Małopolska) is. Legtöbbet a Balti-tenger partvidékén harcolt, azon a területen, amely később kapta a Pomeránia nevet. 972-ben a cedyniai csatában legyőzte Hodo nordmarki őrgrófot, és 976-ban elérte az Odera folyó torkolatát. A döntő csatát 979-ben vívták, ezt is Mieszko nyerte, és ezzel bebiztosította uralmát a régióban. A következő évben hódítását azzal ünnepelte, hogy várat alapított Gdańsknál. 981-ben I. Vlagyimir felvette a Grody Czerwieńskie néven ismert területet Mieszkótól. 986-ban, II. Ottó halála után csatlakozott III. Ottó császár hadjáratához a polabján szláv törzsek ellen. Röviddel halála előtt a pápának adományozta államát, és hűbérbirtokul kapta vissza tőle, a Dagome iudex néven ismert okiratban. Családja Örököse első házasságából származó fia, I. Boleszláv volt. Ebből a házasságából két lánya született: Sygryda, és egy másik lány, akinek a nevét nem ismerjük. Sygryda „Gőgös Sigrid” néven előbb VI. (Győztes) Erik svéd király felesége és királynő lett, majd egyes történészek szerint Gunhild királynő néven I. "Villásszakállú" Svend dán király felesége, Nagy Knut anyja. A történészek szerint szláv neve "Świętosława" lehetett. Mieszko második lánya valószínűleg egy pomerániai szláv herceg felesége lett. Második házasságából három fia született; Mieszko, Lambert és Świętopełk. Musculus iliocostalis lumborum A musculus iliocostalis lumborum egy hosszúkás izom az ember hátában. Eredés, tapadás, elhelyezkedés Ez az izom három helyről ered: az crista iliacaról, a keresztcsontról (os sacrum) és az alsóbb hátcsigolya és ágyéki csigolya processus spinosus vertebraeről. Az (5) 6-12 bordákon tapad. Funkció Feszíti a gerincet. Stabilizál, forgat. Beidegzés, vérellátás A ramus posterior nervi spinalis idegzi be. Az arteria sacralis lateralis látja el vérrel. Biluska Annamária Biluska Annamária (Kolozsvár, 1941. június 3. –) erdélyi magyar színésznő, Jánosházy György felesége. Életpályája 1963-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Egy évig a sepsiszentgyörgyi színház tagja, 1964–1973 között Nagyváradon, majd 1973–1978 között Kecskeméten játszott. 1978-tól a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze. 1992-től a Gruppen-hecc kabarétársulat tagja is. Alakításait nagyfokú játékosság, könnyedség jellemzi, csupa kedély, vérbő színésznő. Főbb szeperei Carol ( Tennessee Williams : Orpheusz alászáll) az iker Dromio ( William Shakespeare : Tévedések vígjátéka) Mina néni ( Móricz Zsigmond : Nem élhetek muzsikaszó nélkül) Ilma ( Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde) Násztya ( Makszim Gorkij :Éjjeli menedékhely) Steinné ( Krúdy Gyula : A vörös postakocsi Dada (William Shakespeare: Rómeó és Júlia). Warenné ( George Bernard Shaw : Warenné mestersége) Peacockné ( Bertolt Brecht : Koldusopera) Bíróné (Móricz Zsigmond: Sári bíró) Ghertruda és Susanna kettős szerep ( Carlo Goldoni - Kiss Csaba : A legyező) Elena Ceaușescu (Rom-Mánia című magyar játékfilm) Díjai Poór Lili-díj , 2006 A Kongói Demokratikus Köztársaság a 2004. évi nyári olimpiai játékokon A Kongói Demokratikus Köztársaság a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 4 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Asztalitenisz Férfi Atlétika Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el Encián (folyóirat) Az Encián a brassói természetjárók folyóirata. 1930-as évek A folyóiratot 1935 áprilisában alapította a brassói Encián Sí- és Turista Egyesület, mint a brassói természetjárók lapját. Elnöke Hild János, szerkesztője Ördögh Sándor Lajos. Többek közt közölte Székely Géza turisztikai és sportújságíró cikkeit. A brassói közlemények mellett a kolozsvári Gyopár, a nagyváradi Sasok és az Aradi Tornaegyesület természetjáró szakosztálya is hasábjain jelentette meg anyagát. A második bécsi döntés után a románok betiltották Románia területén a magyar és német kiadványokat, így ez év augusztusában jelent meg az Encián utolsó, 61. száma. A lap folytatásaként 1946-ban még megjelent egy jubileumi emlékkönyv és naptár, majd az Encián 1947-es és 1948-as egyesületi évkönyve. Az Encián Sí- és Turista Egyesület 1948-ban megszűnt. Az új Encián Bár az Encián egyesület sohasem alakult újjá, a Brassói Lapok és a Brassói Turista Egyesület 2012 márciusában újraindították az Encián folyóiratot. Évente egy - három példány jelenik meg. Kereskedelmi forgalomba nem kerül, de előjegyezhető a turista egyesületek vezetőinél, és olvasható az interneten. Győrsövényház Győrsövényház község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban. Fekvése Magyarország északnyugati részén, a Tóközben, a Rábca mellett helyezkedik el. Nevének eredete A település neve a 14. század végéig Sövényszád volt (ezt Suuenzad alakban írták), ez a név először egy 1396-os oklevélben fordult elő. Az elnevezés valószínűleg egy Sövény nevű folyó torkolatára utal, de egy népi monda úgy tartja, hogy amikor még nem volt itt település, akkor a mai Lébény felőli faluvégen egy halász telepedett le, és a vízparthoz közel cölöpöket vert le, majd vesszőfonatból falakat készített köréjük, és sárral tapasztotta össze őket. A víz ezt minden áradáskor kimosta, de az ember fáradhatatlanul újra és újra kijavította a falakat. Ez lett a település első lakóháza és innen kapta a Sövényház nevet. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,4%-a magyarnak, 4,6% németnek, 0,2% románnak mondta magát (22,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 1%, evangélikus 5,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,6% (30,7% nem nyilatkozott). Látnivalók Barokk stílusú katolikus templom Jó-pásztor szobor Temetőkápolna Cliff Richards Cliff Richards (Belo Horizonte, 1964 –) brazil-amerikai képregényrajzoló. Legismertebb műve a Dark Horse Comics által havonta megjelentetett Buffyverse sorozat, ezen alapszik a Buffy, a vámpírok réme című film. Virginie Loveling Virginie (Marie) Loveling (1836. május 17. – Gent, 1923. december 1.) flamand költő, regény-, esszé-, gyermekregény író. W.E.C. Walter álnéven is írt. Élete Virgine Loveling Nevele-ben született Belgiumban. Húgával, Rosalie Lovelinggel dolgozott együtt, aki maga is író volt. Apja, Herman Loveling halála után a család Gentbe költözött, ahol nővére a francia ajkú, jobbára antiklerikális szellemű emberek köreiben mozgott,. Később visszaköltözött Nevele-be. Nővérével együtt Virginie romantikus alaphangú, realista, leíró költészetet művelt. Két esszégyűjteményt is megjelentettek a vidéki közösségek életéről és a városi burzsoáziáról. Nővére 1875-ös halála után gyerektörténeteket, regényeket és esszéket írt, melyek a kor részletes képét adják számunkra, figyelemre méltó intellektuális és pszichológiai éllel. A kor olyan ellentmondásos témáit feszegetik, mint a származás, oktatás, vallás és a nők jogai. A Levensleer (1912) társszerzője unokaöccse, Cyriel Buysse mellett. A mű humorosan jeleníti meg Gent franciaajkú burzsoáziáját. A hivatalos elismerést Een dure eed c. regénye (1891) hozta meg, mely megkapta a holland irodalom ötévente adományozott díját. 1923. december 1-jén hunyt el Nevele-ben. Bibliográfia Társszerző Rosalie Lovelinggel Gedichten (1870) Novellen (1874) Rosalie : Jan-oom en Belle-Trezeken, De baan der kunst, Serafine, Broeder en zuster, Meester Huyghe ; Virginie: Drie kleine schetsen, Sidon, In de Hope van Vrede, De verdwaalden, Emiliaantje Nieuwe novellen (1876) Rosalie: Mijnheer Daman en zijn erfgenamen, Juffrouw Leocadie Stevens, Po en Paoletto ; Virginie: Octavie en Estelle, De kwellende gedachte, De vijftig franken Polydoor en Theodoor en andere novellen en schetsen (1883) Virginie: Polydoor en Theodoor ; Rosalie: De hond, Uwe tweede vrouw, Het eenig kind, De gierigheid, Kinderverdriet, Onbehendige troostwoorden, Iets over het onderwijs der vrouw, Beloften en bedreigingen, Mijn verre neef Onze Rensen (1950) Niets is onbeduidend ( A. Van Elslander gyűjtésében és kommentárjával, 1978) Társszerző Cyriel Buysse mellett Levensleer (Novel 1912) Önálló szerző In onze Vlaamsche gewesten (politikai esszé, 1877) Drie novellen (esszé, 1879) Josijntje (gyermekregény 1883) Fideel en Fidelineken (gyermekregény 1883) Het hoofd van 't huis en allerlei schetsen (esszé, 1883) De spinnekop, Braaf maar niet onbedachtzaam zijn en Gevangen zijn. (gyermekregény 1884) De sledevaart (regény, 1884) De muisjes (gyermekregény 1884) Sophie (3 részes regény 1885) De kleine Italianen (történetek 1886) Een Sint-Nicolaasgeschenk (gyermekregény 1886) Van allerlei (gyermekregény 1886) De bekoring (gyerméekregény 1886) De geschiedenis van Moorken (gyermekregény 1886) Plagen en goeddoen (gyermekregény 1886) Het onweder (children's story 1886) Een winter in het Zuiderland (regény 1890) Een dure eed (regény 1891) Idonia (regény 1891) Eene idylle (regény 1893) Een vonkje van genieen andere novellen (esszé, 1893) De troon van Engeland (regény 1893) De bruid des Heeren (regény 1895) Mijnheer Connehaye (regény 1895) Het land der verbeelding (regény 1896) Madeleine (+ Contrasten) (regény 1897) Meesterschap (regény 1898) De twistappel (regény 1904) Erfelijk belast (regény 1906) De groote manoeuvers (regény 1906) Het lot der kinderen (regény 1906) Erfelijk belast (regény 1906) Jonggezellen Levens (esszék 1907) Een revolverschot (regény 1911) Bina (esszék 1915) Tamboer (esszék 1920) Van hier en elders (esszék 1925) Volledige werken (10 kötetes gyűjtemény 1933-36) Herinneringen aan Franskens (regény 1950) Herinneringen (esszék 1967) Az év magyar sportolója Az év sportolója díjat 1958 óta magyar sportújságírók szavazatai alapján minden évben egy hazai női és egy férfi sportoló kapja meg. Az év utánpótlás korú (14–23 év) női sportolói 2011 : Kovács Sarolta öttusázó Az év utánpótlás korú (14–23 év) férfi sportolói 2011 : Gyurta Dániel úszó Sólet A sólet (jiddis: �������, csolnt v. csolnt; héber: ���� hamin), egy hagyományos szombati zsidó étel. Neve feltehetően provanszál, ófrancia eredetű a chaloir=főzni igéből, illetve annak szótövéből, a X-XI. századból ered. A chaud lit meleg ágyat, vagy ágyban főttet jelent. Amikor a kész sóletot kivették a kemencéből, meleg takarók alá helyezték. Az étel a zsidó vallás előírásainak köszönheti létrejöttét, ugyanis a mózesi törvények szerint szombaton tilos tüzet rakni, a meleg ételre viszont hűvösebb éghajlaton határozottan volt igény. Ezért már pénteken délután begyújtották a kemencét, és a lassú tűzön megfőtt étel másnapra is meleg maradt. Sokféleképpen készülhet a sólet. Örökre vitás, hogy fehér, vagy tarka babból kell-e főzni. Mindenképpen tesznek bele gerslit (árpagyöngy), füstölt húst, héjával főzik benne a tojást, többnyire libahússal, esetenként töltött libanyakkal, vagy kuglival (a sóletbe belefőzött betét) készítik el. Izraelben gyakoribb, hogy csicseriborsóból, néha krumplival és sárgarépával együtt főzik és inkább haminnak nevezik. „...érdekes, hogy az arabok is azt eszik és pontosan ugyanígy nevezik. Úgy tetszik, a gyomraink könnyebben megértik egymást.” – (Raj Tamás) A szegényesebben készült, vagy levesesebb sóletet inkább ricsetnek nevezik, ebben rendszerint nincs hús, viszont több féle zöldséggel készülhet. Készítése 24 órával korábban beáztatják a babot, 3-4 nagy fej hagymát levelekre szednek és libazsírban üvegesre párolnak. Meghintik liszttel, beleteszik a füstölt húst, majd a babot és a gerslit. Fölengedik vízzel, hogy ellepje és beleteszik a megmosott tojásokat. A lefedett fazék legalább 8 órára a kemencébe kerül. A XX. század első felében a (főleg pesti) zsidó családoknál szokás volt a fazekat a közeli pékre bízni, ahol a kenyérsütés után forró sütőben készült el a sólet. Forrás Terebess Kovács Alajos Dr. Kovács Alajos Ferenc (1943-tól Dolányi-Kovács) (Gyöngyöspüspöki, 1877. január 6. – Budapest, 1963. április 14. ) jogász, statisztikus, demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1924-től 1936-ig. A Magyar Statisztikai Társaság elnöke, az Országos Statisztikai Tanács másodelnöke, a Magyar-Német Társaság társelnöke, 1920-tól 1948-ig az MTA levelező tagja. Pályafutása Középiskolai tanulmányait Budán, az Ilona utcai gimnáziumban és az egri cisztercitáknál végezte, ott is érettségizett. 1898-tól a Központi Statisztikai Hivatal munkatársa. Részt vett az 1900-as és az 1910-es népszámlálások lebonyolításában, az anyag kiadásában, szerkesztésében, elemzésében. Az I. világháború utáni összeomlást követően részt vállalt a béketárgyalások előkészítésében, sőt a Magyar Békeküldöttség szakértőjeként részt is vett a tárgyalásokon Neuillyben. Az 1920-as népszámlálást Kovács Alajos irányításával folytatták le. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Székfoglaló előadását „Népünk nyelvismerete” címmel tartotta. Több nemzeti statisztikai társaság (mexikói, finn) tiszteletbeli tagjává választotta. 1923-ban a Népszövetség egészségügyi osztályának tanfolyamára Genfbe küldték. 1924-ben a Hivatal aligazgatójának nevezték ki, majd Szabóky Alajos távozása után helyettes államtitkári ranggal a Hivatal igazgatója lett. 1926-ban a Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Ebben az évben választották a Nemzetközi Statisztikai Intézet rendes tagjává. A két világháború között a névmagyarosítás egyik élharcosa volt. 1930 októberében a kormányzótól megkapta a Corvin-koszorút. 1936-ig állt a KSH élén. Nyugdíjazásakor államtitkári címet kapott. Munkássága főként a demográfia területére terjedt ki. 1938-ban a Bécsi döntéseknél az Imrédy-kormány statisztikai szakértője. Ő készítette elő az zsidótörvények statisztikai megalapozását. Szélsőjobboldali politikai tevékenysége miatt a népbíróság 1948-ban öt év börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Büntetését később két évre mérsékelték, 1950 áprilisában szabadult. Utolsó éveiben teljes visszavonultságban élt. Dolányi-Kovács Alajos 1963. április 14-én halt meg, sírja a Farkasréti temetőben található. Halála után hagyatéka a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába került. Dr. Dolányi-Kovács Alajos három fiúgyermeke, Dolányi Tibor, dr. Dolányi Elemér és dr. Dolányi Géza kivándorolt a 2. világháború után Caracasba, Venezuelába ahol letelepedtek. Házasságai Dolányi-Kovács Alajos először feleségül vette Schiller Anna (1881-1915) kisasszonyt, akitől születettek a Lóránt, Tibor és Elemér nevű gyermekei. Neje korai halála után, elvette Szalády Mária Jozefa Stefániát (1889-1935), Szalády Géza (1864-?), a Rác fürdő vendéglőjének bérlője, és Cormann Jozefa lányát. Szalády Mária nagyszülei, az ismert Szalády Antal (1832-1908), fővárosi pót- és gyógykávé gyáros és kereskedő, és csorvási Szabó Júlia (1845-1880) voltak. A második felesége halála után, Kovács Alajos végül elvette Rákosdi Terézt (1895-1967). Főbb művei A magyar szentkorona országainak népmozgalma I–IV. (Budapest, 1905–1916) A magyarországi munkások morbiditása és mortalitása (Budapest, 1914) Magyarország népességi statisztikája (Budapest, 1920) A zsidóság térfoglalása Magyarországon (Budapest, 1922) A magyar választójogi reformok számszerű hatása (Budapest, 1925) A nemzetiségi statisztika problémája ( Magyar Statisztikai Szemle, 1929. 2. sz.) A népszámlálás előzetes eredményei (Budapest, 1931) A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében (Budapest, 1938) - Online változat Magyarország népe és népesedésének kérdése (Budapest, 1941) Győrtelek megállóhely Győrtelek megállóhely egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vasútállomás, Győrtelek településen, melyet Győrtelek önkormányzata üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Mátészalka–Csenger-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Kocsord alsó vasútállomás Győrtelek alsó megállóhely Vegyes váltó triatlon a 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon A vegyes váltó triatlon a 2010. évi nyári ifjúsági olimpiai játékokon a triatlon egyik versenyszáma volt, amit augusztus 19-én rendeztek az East Coast Parkban. A versenyzőknek 250 méter úszást, 7 km kerékpározást és 1,7 km futást kellett teljesíteniük. A csapatokban 2 fiú és 2 lány volt, akiket az augusztus 15-én, ill. 16-án megrendezett lány és fiú egyéni triatlon versenyek eredményei alapján osztottak csapatokba, kontinensek alapján (nagyjából). Így összesen 15 csapat versenyzett. Végeredmény A verseny augusztus 19-én kb. délelőtt 9-kor (UTC+8) kezdődött az East Coast Parkban. Megjegyzés: senkinek nem adtak 13-as rajtszámot. Miloslav Mečíř Miloslav Mečíř (Bajmóc, 1964. május 19. –) visszavonult szlovák hivatásos teniszező. Legnagyobb sikere az 1988-as szöuli olimpia férfi egyes versenyének megnyerése. Ugyanitt Milan Šrejber oldalán párosban bronzérmet szerzett. Karrierje során két Grand Slam-döntőt játszott, mindkétszer honfitársától, Ivan Lendltől kapott ki. Karrierje során 11 egyéni és 9 páros ATP-tornát nyert meg. Legjobb helyezése a világranglistán a 4. volt. Egyedi, nyugodt játékstílusa sok ellenfelét frusztrálta, különösen a svéd játékosok nem szerettek ellene játszani. Karrierjét mindössze 26 évesen kényszerült abbahagyni, hátsérülés miatt. Lieuran-lès-Béziers Lieuran-lès-Béziers település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 1396 fő (2015). Lieuran-lès-Béziers Bassan, Béziers, Corneilhan, Espondeilhan, Puimisson és Puissalicon községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szegénység A szegénység több tényezőre vezethető vissza és mind formájában, mind fajtájában igen eltérő lehet. Legfőbb okai közé a pénzhiány sorolható. Ennek következtében az emberek olyan tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből saját erejükből általában nem tudnak kikerülni. Az egyén életvitelét tekintve különféleképpen fejti ki hatását: Enyhébb anyagi gondoknál: lakás fenntartásának nehézségei illetve nem megfelelő lakás számla befizetésének nehézségei rosszabb minőségű élelmiszer (vitaminszegény, egészségtelen táplálkozás) olcsóbb gyógyszerek közteherviselés nehezen oldható meg Súlyos anyagi gondoknál: lakás fenntartásának nehézségei illetve lakáshiány számla befizetésének nehézségei élelmiszerhiány gyógyszerhiány évszaknak nem megfelelő ruházat közteherviselés nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg Következményei és/vagy okai lehetnek: alacsony iskolázottság munkanélküliség elszigeteltség, kirekesztődés anyagi terhek súlyossága miatt kialakult családon belüli nehézségek tapasztalathiány mobilitás hiánya depresszió társadalmi kapcsolatok hiánya illetve hasonló helyzetűekkel fenntartott kapcsolatok kizárólagossága A szegénység hatása a különböző életszakaszokban Gyermekkori hátrányos helyzet A különböző közoktatási intézményekben (óvoda, általános iskola, középfokú oktatási intézmény) nem megfelelő mennyiségű étkezés (illetve annak finanszírozása nehéz) könyvhiány osztályközösség által szervezett programok befizetése nehézkes öltözködés évszaknak nem megfelelő „túlhordott” ruhadarabok magántanár megfizetése lehetetlen Felnőttként hátrányos helyzet továbbtanulási nehézségek. Ha sikerül valamely felsőoktatási intézményben továbbtanulni, otthonához közel eső intézményben kell tanulnia általában. A tanulás mellett diákmunkára kényszerül. családalapítási nehézségek nem megfelelő anyagi háttérrel rendelkezőknek a különélés nehezen oldható meg Anyagi szegénység miatt hátrányos helyzetben élő személy mobilitás szempontjából jelentősen elmaradottabb, kevesebb helyre utazik, ezáltal kevesebb ismeretre tesz szert. Típusai Abszolút szegénység Saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteni és létminimum alatt él. Relatív szegénység Akinek a keresetük nem elég arra, hogy tovább fejlesszék magukat. Társadalmi és kulturális szegénységet jelent. A társadalom nagy többségéhez képest szegény. Hagyományos szegény egyszülős család nagy család nyugdíjas Új szegénység hajléktalan munkanélküli elszegényedő középosztály, akik minden erővel igyekeznek a tisztes szegénység szintjét meghaladni, elszegényesedése folyamatos, nincs rendszeres pénzbeli jövedelem Etnikai szegénység: pl.: cigányság Demográfiai szegénység: pl.: korcsoport szegény. Magyarországon 1998-ig a nyugdíjasok, 1998-tól pedig a gyerekek. [forrás?] Munkanélküliség szóródása Magyarországon: Borsod megye, Szabolcs megye, Nógrád megye.[forrás?] Az abszolút szegénységi típusba tartozó réteg létminimum alatt él. Nem jutnak megfelelő mennyiségű és minőségű ételekhez, nem rendelkeznek megfelelő hajlékkal. A létminimum kiszámításához a „fogyasztási kosarat” használják. Nem számol sem az egyéni, sem regionális különbségekkel. Fogyasztási kosár: belepakolnak mindent, amire a megítélés szerint pl.: egy négy tagú családnak szüksége lehet (élelmiszer, tisztálkodás, stb.) Az emberek életmódja és fogyasztási kultúrája jelentősen eltér egymástól. (kárpótolja önmagát, ha pénzhez jut és rövid idő alatt elfogy) HITELEK és KÖLCSÖN. A szegénységet mindig az adott ország fejlettségi szintjének és az uralkodó normának megfelelően kell kialakítani. (Románia – Magyarország, Ausztria – Magyarország) A szegénység statisztikai felvétele A statisztikai jelentések (KSH) objektív – szubjektív szegénység megkülönböztetést alkalmaznak. objektív szegénység szubjektív szegénység Szegénységi Index Szegénységi kérdőív, EU: Tud-e egy 50 ezer Ft-os váratlan kiadást fedezni? Megengedhet-e magának évi egyhetes üdülést? Igaz-e, hogy nem kell takarékoskodnia a fűtéssel? Jut-e kétnaponta húsétel az asztalára? Igaz-e, hogy még sohasem került hátralékba a hiteltörlesztéssel vagy számlákkal? Van-e telefonja? Van-e színes TV-je? Van-e kocsija? Van-e mosógépe? A szegénység Magyarországon Magyarországon a szegények többnyire a következő csoportokból kerülnek ki: tartósan munkanélküliek részidőben foglalkoztatottak tartós betegségben szenvedők fogyatékossággal élők nyugdíjasok – a nyugdíjasok 50%-a szegény ; még ha aktív korukban jól is kerestek, jelentős jövedelemcsökkenést szenvednek el nagycsaládosok és egyszülős családok romák hajléktalanok Jelentős az egyszülős családok aránya (női egyszülős). Megnőtt a tartós munkanélküliek száma. Nő a hajléktalanok száma (Budapesten a legtöbb). Szalai Júlia megkülönbözteti a szegénységet az elszegényedéstől. Elszegényedés szélesebb társadalmi kört érint. A feketegazdaság megélhetést biztosít, ezek tették lehetővé a falusi infrastruktúra fejlődését, magánlakások építését valamint a háztartások modernizálását. Sokszor a szülőknek le kell mondaniuk egyes szolgáltatásokról, azért hogy gyermekük taníttatását biztosítani tudják. Váratlan események (pl.: tartós betegségek, tartós fogyasztási cikkek tönkremenetele, felborítják az egyébként is borotvaélen táncoló költségvetést, mivel nincsenek anyagi tartalékok. Sokuk napról napra él. Az elszegényesedés folyamata megállítható a gazdasági növekedéssel és a szellemi tőke leértékelődési folyamatának megállításával. Magyarországon 2010 decemberében mintegy 2,8 millió ember tekinthető szegénynek, vagy nélkülözőnek. Az Európa 2020 stratégia keretében az Európai Unió szakbizottságai kidolgozták a szegénység, társadalmi kirekesztődés mérésének egységes, valamennyi tagállamra vonatkozó összetett mutatóját. A kibővített, összetett indikátor az AROPE ("At Risk Of Poverty or social Exclusion") kidolgozásának alapelve az volt, hogy a szegénység mérése ne szorítkozzon kizárólag a jövedelmi viszonyok vizsgálatára. Az AROPE indikátor alapján készült el 2015 novemberében KSH a "A háztartások életszínvonala, 2014" kiadványa. E szerint a teljes lakosság 28,2%-át, azaz 2 millió 738 ezer főt érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója, számuk 3,6 százalékponttal, 359 ezer fővel csökkent 2013-hoz képest 2015-ben – az előző évek trendjeit követve – 1,9 százalékponttal csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya 2014-hez képest. A teljes népesség 26,3%-át, azaz 2 millió 541 ezer embert érintett a szegénység vagy kirekesztődés legalább egy dimenziója. Magyarország vállalta, hogy 2020-ra 450 ezer fővel 2 millió 344 ezerre csökkenti a szegénységben élők számát. 2016-ban az érintettek aránya 0,7 százalékponttal (76 ezer fővel) csökkent. Az összetett mutató értékének mérséklődésében a legnagyobb szerepet a súlyos anyagi deprivációban érintettek számának jelentős visszaesése játszotta. 2012 óta a súlyosan nélkülözők száma 1 millió 300 ezer fővel csökkent. A teljes népesség 13,4%-a, 1 millió 293 ezer ember élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből, 105 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben. (A szegénységi küszöb 2016-ban egy egy fős háztartásra vonatkozóan 77 680 forint volt, 5,1%-kal magasabb egy évvel korábbinál.) Az szegénységben érintett személyek száma Magyarországon az EUROSTAT által ellenőrzött és jóváhagyott adatok szerint. 2013-ban elsősorban a nettó reálbérek növekedése volt hatással a szegénység alakulására. 2014-ben pedig a közfoglakoztatottak és a versenyszférában dolgozók száma is jelentősen növekedett, párhuzamosan a reálbérek emelkedésével. 2014 óta az EUROSTAT egy új szegénységi mutatót is publikál "Material and social deprivation" néven. Ebben a 13 elemből álló mutatóból kikerült a színes TV, telefon, mosógép, bekerült viszont cipők, ruhák, bútorok cseréje, valamint az internet, a rendszeres kikapcsolódás és a rendszeres találkozó a barátokkal étteremben. Tehát ha valaki nem tart rendszeres találkozókat barátaival az is a szegénység egy formája, szociálisan szegény. A súlyos anyagi szegénységben élők mutatója mellett ez az új mutató nemcsak az anyagi, hanem a szociális szegénységet is próbálja kimutatni. Ha valakire a 13 pontból 5 igaz, pl. a nyaralás, az autó, a kikapcsolódás, az internet és a barátokkal való találkozás akkor már mindenképpen anyagilag és szociálisan is szegény, habár egyáltalán nem biztos, hogy éhezik, vagy nélkülözőnek számít a Magyarországon megszokott fogalmak szerint. A különböző szegénységi mutatók egymás mellett léteznek. A KSH által számított mutatót 2004, az ország EU-csatlakozása óta azonos szempontok, azonos kérdések alapján számolják, és az EUROSTAT publikálja. Mindkét szám csökkenő tendenciát mutat. Váratlan kiadások finanszírozása Évente egy hét nyaralás Minden törlesztőrészlet, lakbér és rezsi befizetése időre Hús, hal, vagy ezekkel azonos tápértékű vegetáriánus étel kétnaponta Az otthona melegen tartása Egy autó Az elhasznált bútorok cseréje Az elhordott ruhák lecserélése újakra Két pár cipő, a saját méretében Hetente egy kevés pénz nem létszükségleti kiadásokra Rendszeres kikapcsolódás Havonta egyszer egy étel vagy ital elfogyasztása barátokkal, családdal Internet Gyermekszegénység Magyarországon 2007-es felmérések szerint 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők. A szegénység valamilyen formában mintegy 750 ezer gyereket érintett akkor Magyarországon. Szerelmes levél indigóval A Szerelmes levél indigóval Kovács Kati tizenötödik nagylemeze. 1985 áprilisában jelent meg LP-n és kazettán. A "Hívlak" c. dal az 1983-as Made in Hungary-n, a "Gyere el, ha bántanak" az 1984-es, a "Johnny" pedig az 1985-ös Tessék választani! fesztiválon hangzott el. Az előbbi két dal kislemezen is megjelent. A Hívlak Astor Piazzolla világhírű Libertangojának átdolgozása. Ezen az albumon újra a szórakoztató zenéhez tért vissza az énekesnő, s az 1992-es Forgószél c. albumának és néhány egyedi produkciójának kivételével ott is maradt lényegében egészen a mai napig. Nyilatkozatai alapján ennek az az oka, hogy a széles közönségréteget ezzel tudta elérni, sőt, egy idő után kizárólag erre volt megfizethető igény. A lemezen magyar nyelvű feldolgozás hallható a "Különben dühbe jövünk" c. film főcímdalából és Vangelis "Tűzszekerek" c. művéből. A Holnap majd c. felvétel Sylvie Vartan Mañana tomorrow c. dalának feldolgozása. Dalok A Új szerelem kell (Koncz Tibor–Heilig Gábor) Jaj, de jó, hogy voltál (Koncz Tibor–Szenes Iván) Johnny (Koncz Tibor–Heilig Gábor) Élet a gyufásdobozban (Koncz Tibor–Sülyi Péter) Piedone – Különben dühbe jövünk! (Angelis–Pedersoli–Smith–Fondato–Kovács Kati) Ne légy sokáig szomorú (Koncz Tibor–Szenes Iván) Légy napfény (Chariots of Fire) (Vangelis–Kovács Kati) B Névtelen banda (Koncz Tibor–Sülyi Péter) Hívlak (Libertango) (Astor Piazzolla–Koncz Tibor–Szenes Iván) Gyere el, ha bántanak (Koncz Tibor–Szenes Iván) Szerelmes levél indigóval (Koncz Tibor–Sülyi Péter) Holnap majd (Beriat–Klinger–Bradányi Iván) Hét év után (Koncz Tibor–Heilig Gábor) A felvételek ideje: 1983: B/2 1984: A/2, B/3, 5 1985: A/1, 3–6, B/1, 4, 6 Kislemez 1983 Hívlak/Ne gondolj rám 1984 Gyere el, ha bántanak Közreműködők Kovács Kati Koncz Tibor Universal együttes Lukács László Televízió Tv-felvételek: Névtelen banda (Pulzus, 1985. május) Szerelmes levél indigóval (1985. augusztus) Hét év után (Zenebutik, 1985. augusztus) Élet a gyufásbodozban (1986, Petőfi Csarnok) Rádió Vasárnapi koktél (Szerelmes levél indigóval) Poptarisznya (Névtelen banda, 1985. március) Forrás http://www.kovacskati.hu/Album/Records/Record11/record11.html Moonwalk A moonwalk egy olyan tánc, amely azt a hatást kelti, mintha a táncost hátra fele húznák, miközben előre fele szeretne menni. Ez a bréktánc mozdulatok közé tartozik, és azután vált népszerűvé a világon, amikor Michael Jackson mutatta be 1983. március 25-én a Motown 25: Yesterday, Today, Forever című koncerten. Ez a mozdulat azóta a védjegyévé vált, és mostanra az egyik legismertebb táncmozdulat a világon. Az illúzió Az illúzió az, hogy a táncos csúszik hátrafele. A figyelmet felkelti azzal, hogy felkapja a lábát, aztán a háta mögé csúsztatja és súlyt helyez rájuk, majd ugyanezt megcsinálja a másik lábával is, amit addig ismétel folyamatosan, amíg létre nem jön maga a moonwalk tánc. Michael Jackson A tánc a nagyérdeműnek 1983-ban volt bemutatva, amikor Michael Jackson szerepelt egy televíziós különkiadásban, a Motown 25: Yesterday, Today, Forever koncertben, március 25-én. Ian Inglis megírta, hogy Jackson tánca sok afroamerikai elemet tartalmazott a koncert során. A közönség felzúdult amikor meglátta a tánclépést. Nelson George szerint Jackson táncjátéka „egyesítette Jackie Wilson atlétikai tehetségét James Brown tevejárásával.” Karl-Otto Alberty Karl-Otto Alberty, eredetileg Karl-Otto Poensgen (Berlin, 1933. november 13. –) német színész. Életpályája 1959-ben kezdte pályafutását Svájcban a konstanzi városi színházban. Első filmes szerepét Radványi Géza magyar filmrendező 1961-es Und so was nennt sich Leben című filmjében kapta. A hatvanas évektől kezdett angol nyelvű filmekben játszani, mint az 1963-as A nagy szökés című második világháborúban játszódó filmdrámában Richard Attenboroughval. Három legismertebb filmszerepe az 1965-ös A halál ötven órája, ahol Hessler ezredes segédtisztjét, az 1970-es Kelly hősei, ahol egy Tigris tankot irányító SS-tisztet alakított, valamint Bud Spencerrel az 1980-as Piedone Egyiptomban. Filmjei A nagy szökés (1963) Die Karte mit dem Luchskopf (1963-1965) A halál ötven órája (1965) Párizs ég? (1966) A harag napjai (1967) Odüsszeia (1968) Piszkos osztag (1968) A felügyelő (1969-1976) Az angliai csata (1969) Elátkozottak (1969) Szerelmem, segíts! (1969) Santa Vittoria titka (1969) Kelly hősei (1970) Jefferson utolsó menete (1970) Támadás Rommel ellen (1971) Az ötös számú vágóhíd (1972) A merénylők (1972) Piedone Egyiptomban (1980) Forrongó világ (1983) A sas felszáll (1989) Cosmo Clock 21 A Cosmo Clock 21 egy 112,5 méter magas óriáskerék, mely Jokohamában (Japán) található a Yokohama Cosmo World vidámparkban. Az óriáskerék egyben a világ legnagyobb órája is. Az óriáskereket az 1989-es jokohamai Világkiállításra építették meg, 1989. március 18-án nyílt meg. Ezután az építmény nyolc éven át volt a világ legmagasabb óriáskereke, míg 1999-ben megnyílt a Tempozan Harbor Village óriáskerék a nyilvánosság előtt. Az óriáskereket eredetileg 107,5 méter magasra építették. 1997-ben az építményt szétszerelték, majd 1999-ben egy magasabb alapra helyezve újra felépítették, ekkor már a jelenlegi 112,5 méteres magassággal. A kerék hatvan gondolát tartalmaz, mindegyik nyolc utas befogadására képes, összesen 480 utasa lehet egyszerre. A 100 méter átmérőjű kerék egy fordulatot 15 perc alatt tesz meg, közben változatos fényjáték kíséri, melynek alapszínei évszakonként változnak. Dunabökény Dunabökény (szerbül Младеново / Mladenovo, németül Bukin) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben. Fekvése Palánkától északnyugatra, Bácsújlak és Bélamajor közt fekvő település. Története Dunabökény nevét 1448-ban említette először oklevél Bukin néven, ekkor Zsámboki Pál volt a birtokosa. 1440-1450. között a fennmaradt okiratok szerint a böki plébánost eretnekség miatt Futakon megégették. 1467-ben a kői káptalan Mátyás király rendeletére Sulyok Györgyöt és fiait vezette be Bwky (Bökény) birtokába. 1469-ben pedig a bácsi káptalan iktatta be Sulyok Györgyöt az utód nélkül elhalt Zsámboki Pál birtokába. 1508-ban II. Ulászló király Sulyok Ferencnek és testvéreinek adott új adománylevelet böki birtokára. Az 1543. évi érseki összeírás szerint Bukin a török hódoltság alatt 12 pénzt és egy pár csizmát adott az érseknek adóul. 1554-ben a török defterekben, a bácsi nahijében Bukint is említtették. Bács vármegye 1699. évi összeírásában ugyancsak szerepelt Bukin neve. 1717-ben az újonnan alakult Bodrog vármegyébe kebelezték, azonban az 1717. október 12-én tartott összeírásban nem sorolták fel; bizonyára névtelen helység vagy puszta volt; de az 1718. augusztus 25-én tartott adókivetés Bukinra 40 forintot rótt. 1749-ben és 1750-ben Grassalkovics kamarai elnök német családokat telepített ide. 1752-ben már kb. 200 Felső-Németországból érkezett német család lakott itt. 1763-ban még 20 katolikus szerb is lakott itt, akiket Cothmann másfelé akart telepíteni, mert marhatenyésztésük hátrányos volt a mezei gazdálkodásra. 1772. június 12-én urbariumot is kapott. A Duna áradásai nagy károkat okoztak a településnek, ezért 1812-ben régi helyétől észak felé, a mostani helyére telepítették. 1852-ben ismét 4000 hold szántóföldet borított el az árvíz, a negyvenes évek elején elkészült a buttini és novoszellói védőtöltés, amely egyúttal országút gyanánt szolgált. Ez a töltés katonai térképen Lorentzi Weg névvel van jelölve, mert itt volt a hajdani Szent Lőrincz, a régi Bodrog vármegyének már elpusztult községe, ahol 1720. körül fennállott maga a falu is és a bácsi barátoknak is volt benne birtokuk. Anyakönyveit is ezek vezették. A falut 1720. körül a Duna öntötte és mosta el. Szent Lőrincz után e területet Lovranacznak nevezték. Az 1900. évi népszámláláskor Dunabökényen 3322 lakos élt 595 házban, anyanyelv szerint 169 magyar, 2914 német, 212 sokácz, 27 szerb és tót, vallás szerint 3277 római katolikus, 2 evangélikus, 6 református, 16 görögkeleti ortodox, 21 izraelita. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott. A második világháború után német lakosságát deportálták Németországba, s helyükre szerbeket telepítettek. Elpusztult települések A környéken egykor hét virágzó, mára már elpusztult helység volt: Nagyvölgy - 1439 -ben a Nagyvölgyi család birtoka volt, aki e birtokát a Pekrieknek adta zálogba Pirosegyház - 1448 - 1467 . között említették az oklevelek, sok részben Bökény sorsában osztozott Félegyháza - 1406 -ban a Tőttös családé volt, később a Váradiaké lett Kölesrév - 1448 - 1467 . között sorsa Bukival (Bökény) sorsával volt azonos Harsány - már a 13. században a veszprémi püspök birtoka volt Hernyék - mely szintén elpusztult, de 1448 - 1467 . között szerepelt az oklevelekben Péczel - 1470 -ben még a Garaiaké volt Nevezetességek Keresztelő Szent János római katolikus templom: valaha a német lakosság képviselte a római katolikus közösséget, ma nagyon kevés a hívő. Az ősi plébániát 1332 -ben említik először. 1731 -ben alapították, előtte Bácsújlak leányegyháza volt. A templomot 1812 -ben építették föl, 1934 -ben kibővítették. A templom méretei: hossza 44,83 m, szélessége 13 m, a kereszthajó hossza 18,85 m, a hajó belmagassága 13 m, a torony magassága 39 m. Három harangja közül a legnagyobb 420 kg, a legkisebb 50 kg. Az anyakönyvet 1751 . óta vezetik. A plébánia területén volt a gyönyörű Szent Péter és Pál Apostolok kápolna, amelyet 1760 -ban emeltek. 1964 -ben teljesen megsemmisült. 1879 -ben emelték a Krisztus Sírja kápolnát a temetőben. Jelity Mihály Dr. Jelity Mihály (horvátul Mišo Jelić) (Hercegszántó, 1881. december 17. – Baja, 1961. február 13.) magyarországi horvát költő, író. Élete 1900-ban érettségizett, Zomborban, 1907-ben Kolozsváron szerzett jogi diplomát. 1912-től ügyvédként dolgozott Baján. 1914–18 között az első világháborúban harcolt, ahonnan kapitányi rangban szerelt le. Felemelte a szavát azon szerb papok ellen, akik áttérítették a hercegszántói katolikusok egy részét pravoszláv hitre. 1948-ban származása miatt szabadságvesztésre ítélték, ahol megromlott az egészsége. Ekkor a kommunista hatalom az összes művét megsemmisítette, csak a kéziratai maradtak meg. Műgyűjtő is volt: helyi sokác kulturális értékeket gyűjtött össze. Művek róla Mandics Zsivkó: Grijeh bi bio zaboraviti ga, Hrvatski kalendar, Savez Hrvata u Mađarskoj, Buduapest, 1995., str. 120.-129. Sanja Vulić Vranković akadémikus az alábbi műveket írta róla: O književnom djelu i jeziku Miše Jelića , 2001. O književnom djelu Miše Jelića , 2003. Rječotvorbeni modeli u djelima Ivana Petreša (1876.-1937.), Miše Jelića (1881.-1961.) i Grge Andrina (1855.-1905.) , 2003. Jezik Miše Jelića , 2004. Jezične značajke u djelima šokačkoga pisca iz Mađarske Miše Jelića , 2004. Mišo Jelić u književnosti mađarskih Hrvata , 2001. O književnom djelu i jeziku Miše Jelića , 2002. Forrás Hrvatski biografiski leksikon 10254 Hunsrück A 10254 Hunsrück (ideiglenes jelöléssel 2314 T-2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én. Jamaica a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Jamaica a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 4 sportágban 47 sportoló képviselte, akik összesen 5 érmet szereztek. Atlétika Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos időt ért el ** - két másik versenyzővel azonos időt ért el *** - három másik versenyzővel azonos időt ért el Sportlövészet Női * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Úszás Férfi Női Harmatos Harmatos (1899-ig Roszina, szlovákul Rosina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. 2011-ben 2973 lakosából 2919 szlovák volt. Fekvése Zsolnától 5 km-re délkeletre fekszik. Nevének eredete Magyar neve a szlovák név tükörfordítása (szlovák: rosa = harmat). A szlovák névre több magyarázat is létezik: Az első szerint természetes módon tevődött át a falura a Rosinka-patak nevéből. A monda szerint Litva várának ura szeretett bele egy Rozina nevű lányba és róla nevezték el a falut. A harmadik változat szerint a terület egykori tulajdonosát Rossinak hívták és róla kapta nevét a község. Története A község területe ősidők óta lakott. Skotňa nevű határrészén a lausitzi kultúra településének az i. e. 8. és 5. század között használt vaskori temetőjét tárták fel. Ez a legkorábbi vaskori lelet a Zsolnai-medencében. A bronzkorban gyümölcstermesztő és állattenyésztő népek laktak ezen a vidéken, 1972-ben 10 kora bronzkori tárgyat találtak a község területén. A mai települést írott forrásban 1341-ben említik először villa Rozyna prope civitatem Zylina alakban, de történészek szerint már a 13. század elején is létezett. A 14. századtól 1848-ig Sztrecsnó várának tartozéka, kivéve az 1685 és 1773 közötti időszakot, amikor a zsolnai jezsuiták birtoka volt. 1351-ben említik János nevű bíróját, 1420-ban pedig András nevű papját is. Plébániája 1514-től létezik, 1645-ben pedig felépült első fatemploma. 1598-ban 28 ház állt a faluban. 1720-ban 16 háztartás volt a községben. Temploma 1776-ban épült, ekkor mintegy 60 ház állt a községben, melyben 70 család lakott. Ez mintegy 500 lakost jelent. Pecsétje a 18. századból származik, ez alapján alkották meg 1997-ben a falu címerét. 1784-ben 64 házában 511 lakos élt. 1828-ban 63 ház állt a faluban 684 lakossal, lakói főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek. Vályi András szerint "ROSINA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zolnához egy mértföldnyire, földgye közép termékenységű, egyéb javai is vannak, fája, legelője van, Zolna Mezővárosban piatza nem meszsze." Fényes Elek szerint "Roszina, tót falu, Trencsén vmegyében, Zsolnához délre 1 1/2 órányira: 662 kath., 3 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. a lietavai uradalom. Ut. p. Zsolna." 1910-ben 1072, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1979 és 1990 között Zsolna város része volt, ekkor újra visszanyerte önállóságát. 2001-ben 2794 lakosából 2767 szlovák volt. Nevezetességei Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1776 -ban épült barokk-klasszicista stílusban. Lipovci nevű településrészén álló Szent József kápolna 1730 -ban épült. Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája 1703 -ban épült. Török női kézilabda-bajnokság (első osztály) A Süper Ligi a legmagasabb osztályú török női kézilabda-bajnokság. A bajnokságot 1980 óta rendezik meg. Jelenleg tíz csapat játszik a bajnokságban, a legeredményesebb klub a TMO Ankara, a címvédő a Muratpaşa Belediyesi. 1960-as CCCF-bajnokság Az 1960-as CCCF-bajnokság volt a torna kilencedik kiírása. A tornán 5 csapat vett részt. Végeredmény Győzelem=2 pont Döntetlen=1 pont Vereség=0 pont Molekulamodellezés A molekulamodellezés kémiai, fizikai és biológiai problémák atomi szintű magyarázatára képes, rohamosan fejlődő tudományág, mely a klasszikus fizika vagy a kvantummechanika egyenleteit használja fel a molekulák viselkedésének leírására. A kémiai szerkezetvizsgáló módszerek (például röntgenspektroszkópia, NMR), valamint a számítástechnika rohamos fejlődése a módszert egyre hatékonyabb kutató-fejlesztő eszközzé teszi. Ilyen számítható és ábrázolható adatok lehetnek például geometriai, energetikai vagy spektroszkópiai adatok. A számítógépes molekulamodellezést a tudomány számos területén lehet sikeresen használni. Használják többek közt a biológia, a fizika, a kémia és a gyógyszerkutatás területén is. A molekulamodellezési eszközök legnagyobb előnye az, hogy a klasszikus kutatási módszerek mellett független módszerként használhatók fel. A számítógép tehát egy külön kísérleti eszközzé vált. Képes meghatározni más spektroszkópiai eszközök által mérhető mennyiségeket (például az elektronsűrűség, molekulageometria, dipólusmomentum, reakcióhő stb.) azonban jó néhány más egyéb mennyiség kiszámítására is képes. Ezek már létező kémiai fogalmak de eddig kísérletileg alig vagy egyáltalán nem voltak meghatározhatók (például kötésrend, atomi parciális ponttöltések, töltéseloszlások, töltés, energia és elektronsűrűség particionálások stb.). Molekulamechanikai (molecularmechanics, MM) módszerek A molekulamechanikai módszerek a magok helyzetét úgy vizsgálják, hogy az elektronokat csak az általuk létesített erőtér révén veszik figyelembe. Egy rendszer leírásának két fontos pillére van. Az egyik az erőteret leíró egyenletek matematikai alakja, a másik, pedig az ezekben szereplő paraméterek megválasztása. Mindkét esetben a választás kritériuma az, hogy minél pontosabban tudjuk leírni a vizsgált modellek kísérletileg meghatározott jellemzőit. Az erőtér módszer alapötlete abból adódott, hogy a kísérleti módszerek fejlesztésével a kisméretű molekulákról egyre több adat állt rendelkezésre. Ismertek lettek az atomok közti kötéstávolságok, kötésszögek, valamint még számos molekulageometriai és energetikai jellemző. A kérdés az volt, hogy leírható-e egy nagy molekula a kisebbekkel modellezett szerkezeti egységek kombinációjaként. Erre szolgál az erőtér eljáráson alapuló molekulamechanikai számítási módszer. Az erőtér eljárás alapjait Andrews 1930-ban közölt mechanikai modellje képezi, amely szerint a molekulák merev, gömbszerű atomokból állnak. Az atomok közti kötéseket úgy szemléltetik, mintha rúgókkal kapcsolnánk őket össze. A molekulát felépítő atomok állandóan mozognak. A fellépő szerkezeti változások pedig, a molekula teljes energiájának a megváltozását vonják maguk után. Ezek az egyszerű erőtörvények alapján számíthatóak. A molekulamechanikában használatos erőterekben alkalmazott energiatagok kötő és nemkötő kölcsönhatások leírására szolgálnak, . Vegyérték jellegű- vagy kötőkölcsönhatások közé többek közt az egymással közvetlen kötésben lévő atomok között fellépő kötésnyújtási, a geminális (1-3 vagy kötéshajlítási) és a vicinális (1-4 vagy torziós) kölcsönhatások tartoznak, . Az egymáshoz közel lévő atomok között tapasztalható taszítás, az egymástól távol lévő atomok között kialakuló diszperziós vonzás, valamit az elektrosztatikus effektusok a nemkötő kölcsönhatások közé tartoznak, . Népszerű molekulamodellező szoftverek Molecular Docking Server Millsian BALLView Cerius2 InsightII Sybyl MOE Ghemical MMTK Molsoft ICM PyMOL VMD SPARTAN GROMOS GAUSSIAN 1986-os UEFA-kupa-döntő Az 1986-os UEFA-kupa-döntő két mérkőzését 1986. április 30-án és május 6-án játszották a nyugatnémet 1. FC Köln és a címvédő spanyol Real Madrid csapatai. A kupát elsősorban az első mérkőzésen aratott fölényes győzelmével a madridi csapat nyerte. Guardavalle Guardavalle község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Catanzaro megyében. Fekvése A megye déli részén fekszik, a Jón-tenger partján. Határai: Bivongi, Brognaturo, Monasterace , Santa Caterina dello Ionio és Stilo. Története A település alapításáról nem léteznek pontos adatok. Valószínűleg a 9. században alapították a szaracén portyázások elől menekülő tengerparti lakosok. A 19. század elején vált önálló községgé, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Palazzo Spedalieri Palazzo Salerno Palazzo Falletti Sant’Agazio-templom San Carlo-templom Moorea Moorea vagy Mo'orea(tahiti nyelven: \ˌmō-ō-ˈrā-ä, ˈmō-ō-ˌrā-\) egy hegyes sziget Francia Polinéziában, a Társaság-szigetcsoportban, Tahiti szigetétől mintegy 17km-re északnyugatra. Moorea jelentése tahiti nyelven "sárga gyík". A sziget egyik korábbi neve ʻAimeho, amelyet olykor 'Aimeo vagy ʻEimeo néven is megtalálni (mivel a korai idelátogatók még nem ismerték a helyi nyelvet eléggé és félreértették). A korai nyugati gyarmatosítók és utazók York-szigetként is utaltak Mooreára. Az elnevezésekben található aposztrófok a magánhangzók közötti glottális stop hangra utalnak, amely a polinéz nyelvekre jellemző. Közlekedés Tahiti fővárosából, Papeetē-ből három komp közlekedik a mooreai Vai'are öbölbe, a sziget keleti részén. A kikötő az öbölről kapta a nevét. A három komp az 'Aremiti 5, az Aremiti 2 és a Terevau. A kompok a Mo'oreai zátonyokon átkelnek, majd az óceánon át Papeetē irányába a Tahiti lagúnába érkeznek. A Mo'orea Temae repülőtérről (MOZ) repülőjárat visz a Papeete melletti nemzetközi reptérre (Faaa nemzetközi repülőtér), ahonnan el lehet jutni a Társaság-szigetek bármelyikére - például Bora Bora szigetére. Az Air Tahiti repülőtársaság nemzetközi járataival, a LAN (Húsvét-sziget és Chile) és az Air New Zealand (Auckland, Új-Zélnad) légitársaságokkal lehet eljutni külföldre. A mo'oreai reptér a Vai'are öböl északi részén van. A szigetet teljesen körbe lehet autózni. Az út minősége jó, bár bizonyos szakaszokon erősen kátyús. Az út mentén a kilométereket fehér kőtáblák jelölik a repülőtértől mindkét irányba haladva. A két irányban haladó számozás egyszerre ér a 35-ös kilométerkőhöz Ha'apiti közelében. A Magyarországon használatos fehér táblákhoz hasonlóan jelzés mutatja a településhatárt, majd annak végét egy piros, ferdén áthúzott vonal jelzi. A szigeten található buszos tömegközlekedésért magáncég felel, amely a szigetre beérkező kompokhoz igazítja indulásait. A gyakorlatban a buszok nem feltétlenül indulnak minden egyes komp beérkezésekor. A buszsofőr saját belátása szerint úgy dönthet, hogy nem indul, ha nincs elég utas és anyagilag nem tartja megtérülőnek az utat. Egyszerre két busz indul a szigeten körbe. Az egyik nyugatra, a másik keletre indul. A szigeten üzemelnek taxik és a hotelekbe magán kisbuszok szállítják a vendégeket. Földrajz Mo'orea 16km széles nyugattól keletig. Az északi parton van két, majdnem egészen szimmetrikus öböl. A nyugatra lévőt Opunohu-öbölnek, a másikat Cook-öbölnek (vagy más néven Pao Pao-öböl) nevezik. Az előbbi kevésbé lakott, azonban sok turista érkezik ide. A legfőbb itteni kommunák a keleten lévő Pihaena és a nyugati Papetoai. Mo'orea legnagyobb települése a Cook-öböl legalacsonyabban fekvő részén épült. Erre felé található még Piha'ena és Maharepa kommuna is. A sziget legmagasabb pontja a Tohivea-hegy, a sziget közepe felé. Mindkét öbölből ez a hegy uralja a látképet, sőt a csúcs még Tahitiből is látható. A hegyekben számos túraútvonal van. A keleti partvonalon lévő Vai'are-öböl egy keskeny öböl, sokkal kisebb mint a két nagy. Ez az öböl sokkal forgatagosabb, ahol az üzleti tevékenység nagy része folyik. A fő falu az öböl déli részén fekszik. Turizmus Lélegzetelállító tájképe és a Papeetē-hez való közelsége miatt a szigetre sok nyugati turista látogat, akik Francia Polinéziába érkeznek. Előszeretettel töltik itt nászútjukat a fiatal párok. Moʻorea emiatt gyakran szerepel az amerikai esküvői magazinok hirdetései között. Arthur Frommer, híres úti író a Frommer's útikalauzában írta, hogy Moorea a világ leggyönyörűbb szigete. Leírása A sziget keleti és nyugati részén található közel szimmetrikus öblei miatt felülről nézve a sziget alakja valamelyest egy szívre emlékeztet. A vulkanikus bazalt kőzetű sziget mintegy másfél-két és fél millió évvel ezelőtt alakult ki egy forrópont révén. Ugyanez a forrópont hozta létre az egész Társaság-szigetcsoportot. Bizonyos elméletek szerint a jelenlegi öblök korábban folyómedrek voltak, amelyek feltöltődtek a holocén vízszintemelkedéskor. Története Ahogy Polinézia szigetei közül számtalan másik sziget, Mo'orea szigetét is a polinézek telepítették be először a tőle nyugatra eső területek felől. Kenukkal érkeztek dél-Ázsia felől, hogy újabb szárazföldeket hódítsanak meg. Mo'oreára 1000 évvel ezelőtt érkeztek. Vannak ősi maradványok a szigeten, mint például a Marae. Ez ősi sziklákból áll, amelyek piramis formájúak. Az ezeken a sziklákon található sziklába vésett ábrákból következtetni lehet, hogy mikor mutattak be náluk áldozatokat. A legrégibb marae az 'Āfareaitu Marae a sziget fő falujában található. A korai polinézek készítették 900-ban. Ezt a marae-t a turistáknak egyszerűen meg lehet nézni. Az első európaiak a 18. században érkeztek a szigetre. Az első két nyugati ember Samuel Wallis és James Cook kapitány volt. Tahiti felől érkeztek a szigetre és a mai Cook-öbölben kötöttek ki. A franciák által megnyert francia-tahiti háborúban a tahitiek többsége Papeto'ai-ből származott. Mo'orea Francia Polinézia részévé vált. Charles Darwin a korál atollok képződésével kapcsolatos elméletének megalkotása előtt megihlette a látvány, amint Tahiti egyik csúcsáról Moʻorea szigetét nézte. Úgy jellemezte, hogy az egy kép egy keretben ("picture in a frame"), amely a szigetet körbezáró korál zátonyra utalt. Ezen a szigeten élt egy ideig Don the Beachcomber amerikai hajós, amkor a hajóját elpusztította egy trópusi tájfun. Egy 1839-es amerikai expedíció után kezdődött meg Mo'orea fejlesztése. Megépítették a fő utat és a Vai'are rakpartot. A polinézeknek mintegy 4 évig tartott a 3 komp elindítása, amely Mo'orea és Tahiti között közlekedik naponta háromszor. A kompok sebessége különböző. 1967. október 7-én készült el Moorea saját repülőterének épülete, majd egy hónappal később meg is nyitották a Moorea repülőteret. Rafael Marín Rafael Marín (Cádiz, 1959. –) spanyol regényíró, fordító, képregény-író. A spanyol fantasztikus irodalom egyik kiemelkedő alakja. A Marvel Comics forgatókönyvírója. Az 1980-as években kezdett el publikálni. Elsőként a Nunca digas buenas noches a un extraño (1978) című novellája jelent meg. Kiemelkedő alkotása a Lágrimas de luz (1984) című regénye. A képregények történetét is kutatja, tanulmányokat írt a Pókember- és a Watchmen-jelenségről. Hazájában számos irodalmi díjjal tüntették ki. Művei Lágrimas de luz (1984) Unicornios sin cabeza (1987) Trilogy La Leyenda del Navegante : Crisei , Arce és Génave (1992) El muchacho inca (1993) Ozymandias (1996) Mundo de dioses (1998) Contra el tiempo (2001, Juan Miguel Aguilerával) La piel que te hice en el aire (2001) La sed de las panteras (2002) El centauro de piedra (2002) Detective sin licencia (2004) Elemental, querido Chaplin (2005) La leyenda del Navegante (2006) Juglar (2006) El anillo en el agua (2008) Piel de fantasma (2010) La ciudad enmascarada (2011) El niño de Samarcanda (2011) Las campanas de Almanzor (2011) Oceanum (2012, Juan Miguel Aguilerával) Los espejos turbios (2012) Lona de tinieblas (2013) Está lleno de estrellas (2015) Magyar nyelven Bibliopolisz ( Galaktika 182. szám, 2005. május) Sherlock Holmes és az Einstein-gyár ; ford. Horváth Hermina; Metropolis Media, Bp., 2009 ( Metropolis könyvek ) Bélegregy Bélegregy (románul Agrișu Mic) falu Romániában, Arad megyében. Fekvése Béltől északkeletre, a Béli-hegység nyugati oldalán, Botfej és Kománfalva közt fekvő település. Története Bélegres nevét 1588-ban említették először Egregy néven. 1692-ben Egred, 1808-ban Agris néven írták. A település egykor a váradi püspök béli uradalmához tartozott. Fényes Elek 1851-ben írta a településről: "Bihar vármegyében, hegyek közt, dombon, a váradi deák püspök béli uradalmában található, 216 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Sovány kövecses határa áll 141 hold szántóföldből és rétből, s 462 hold majorsági erdőből. Sok szilvát, almát, kevés bort termeszt. Patakja 4 malmot hajt." A 20. század elején Bihar vármegye Béli járásához tartozott. 1910-ben 282 lakosából 11 magyar, 271 román volt. Ebből 6 római katolikus, 271 görögkeleti ortodox, 3 izraelita volt. Látnivalók 18. századi fatemploma a romániai műemlékek listáján az AR-II-m-B-00588 sorszámon szerepel. Híres emberek Itt született 1937. március 22-én Jenei Imre labdarúgó, edző, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Solveig Rogstad Solveig Rogstad (Askim, 1982. július 31.) norvég sílövő. 2004-ben indult először felnőtt világversenyen. A világkupában két alkalommal állhatott dobogón, a 2007/2008-as szezonban Ruhpoldingban lett első az üldözőversenyben valamint Oslo Holmenkollenben a második helyen ért célba a tömegrajtos indítású versenyben. Olimpián 2010-ben, Kanadában indult először. Egyéniben a hatvanegyedik lett, a váltóval pedig a negyedik helyen ért célba. Jelky András kalandjai A Jelky András kalandjai egy ifjúsági regény. Szerzője Hevesi Lajos (1843-1910). A könyv, amely 1872-ben jelent meg, és azóta számtalan kiadást látott, a világjáró magyar utazó, Jelky András életét dolgozza fel olvasmányos formában. Történet A könyv cselekménye szinte teljesen megegyezik az utazó életével. A történet 1754-ben kezdődik, amikor a fiatal szabólegény útra kel. A könyv követi sorsának mozzanatait: végigkíséri útját Bécsbe bátyjához. Onnan Franciaországba indul, de egy német választófejedelemség területén elfogják, és besorozzák katonának egy kocsmában a porosz strázsamester parancsára. Innen még elszökik egy mosónő segítségével, de később szó szerint letartóztatják, és dél amerikai gyarmatokra akarják hurcolni. Innen is kalandos úton, folyóban menekülve szökik meg, de később hollandiai útja során elrabolják, és egy hajóban, sorstársaihoz hasonlóan elindulnak vele, hogy a kelet-indiai gyarmatokra hurcolják. Hajótörést szenved, és egy rövid, dél-angliai kitérő után egy máltai hajóskapitány vezérletével hazafelé igyekszik, hogy végre kiköthessen az Adriai-tenger partjainál. Itt azonban kalózok támadják meg őket, és egy muzulmán urasághoz kerül mint rabszolga. Innen csónakkal szökik, majd a halál torkából egy hajóskapitány menti meg. Innen Portugáliába kerül, többször megjárja Dél-Amerikát, majd Ázsiába vezet útja. Makaóban és Kantonban történt kalandjai után végül beáll a holland gyarmati katonasághoz, ahonnan a helytartó kiemeli, felismerve kivételes szabói tehetséget. Élete egyenesbe fordul, megházasodik, de később a katonaság szabadságolt tisztjeként Ceylonban győzelmet arat. Saját hibájából egy fűszertermelő szigeten minden társát lemészárolják, ő pedig kannibáloktól az egyik bennszülött segítségével menekül meg. Ettől fogva jó ideg három bennszülöttel él egy lakatlan szigeten. Egy hajó felveszi őt, és két bennszülött férfitársát (harmadik, nőtársukat a pápuák lemészárolják egy közelharc során). Visszatér családjához, és diplomáciai tevékenységet folytat. Felesége halála után hazatér Magyarországra, hosszú évtizedek után. A regény Jelky halálával ér véget. Ellentmondások Jelky élete és a regény cselekménye között Bár a történet legnagyobb része életének pontos bemutatása, akadnak részletek, amelyek nem egyeznek meg: A könyv szerint a porosz verbunk elől András egy középkorú mosónő ruháskosarában menekült meg. Valójában egy fiatal menyecske gyümölcsöskosara volt számára a menedék. A regény története azt írja, hogy a hesseni gróf embervadászatától a Kinzig folyóba ugrik, pedig csupán a kikötőben elszökött, amíg a hajóra vártak. A Ceylon melletti szigetre fát vágni küldték. A könyv szerint a helytartó parancsára a fűszereket ment ellenőrizni, és a törzsfőnök pipájától kábán eltévedt. A könyv nem ír második házasságáról, egyszerűen első házasságából származó gyermekei mellett hunyja le a szemét. Viejo Marihuano A Viejo Marihuano album a Cartel de Santa című hetedik albuma stúdióalbuma, amely 2016. november 18-án jelent meg. Az album dalai Volvió El Sensei - 3:24 Leve - 3:45 Bailar y Volar (ft. Millonario) - 4:16 Desde Cuándo - 3:35 Clika Nostra (ft. Santa Estilo) - 3:36 Mucha Marihuana - 3:48 Culón Culito - 3:43 El Loco Mas Loco - 4:02 Si Estuviera en Dubai - 3:22 Somos Chidos (ft. Bicho Ramirez) - 3:31 Soy Quien Soy - 3:33 Giovanni Galli Giovanni Galli (Pisa, 1958. április 29. –) világbajnok olasz labdarúgó, kapus. Pályafutása Klubcsapatban A Fiorentina csapatában kezdte a labdarúgást, ahol 1977-ben mutatkozott be az első csapatban és kilenc szezonon át szerepelt. 1986 és 1990 között az AC Milan kapuját védte és két bajnokcsapatok Európa-kupája címet nyert az együttessel. 1990 és 1993 között az SSC Napoli labdarúgója volt. 1993 és 1996 között, utolsó három aktív idényeiben évenként váltott klubot. Először a Torino FC, majd a AC Parma, végül a Lucchese labdarúgója volt. A pármai csapattal UEFA-kupát nyert 1994–95-ben. Az aktív labdarúgást 1996-ban hagyta abba. A válogatottban 1976 és 1982 között 23-szor játszott az olasz U21-es válogatottban. 1979–80-ban kilencszeres olimpiai válogatott volt. 1980 és 1986 között 19 alkalommal védett az olasz válogatottban. Tagja volt az 1980-as Európa-bajnoki negyedik helyezett csapatnak. 1982-ben Spanyolországban világbajnok lett az olasz válogatottal, de mérkőzésen nem szerepelt. Az 1986-os mexikói világbajnokságon már első számú kapusként vett részt, de a nyolcaddöntőben búcsúzott a csapattal a francia válogatottól elszenvedett 2–0-s vereség után. Sikerei, díjai Világbajnokság világbajnok: 1982, Spanyolország Európa-bajnokság 4.: 1980, Olaszország Olasz bajnokság (Serie A) bajnok: 1987–88 Olasz szuperkupa (Supercoppa Italiana) győztes: 1988 Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) győztes: 1988–89 , 1989–90 UEFA-szuperkupa győztes: 1989 Interkontinentális kupa győztes: 1989 Olasz szuperkupa (Supercoppa Italiana) győztes: 1990 UEFA-kupa győztes: 1994–95 Paszer A Paszer (p3-sr, „a fejedelem”) ókori egyiptomi név, több hivatalnok neve. Paszer , Núbia alkirálya Ay és Horemheb alatt (XVIII. dinasztia) Paszer , vezír I. Széthi és II. Ramszesz alatt, Ámon főpapja II. Ramszesz alatt (XIX. dinasztia) Paszer , Núbia alkirálya II. Ramszesz alatt (XIX. dinasztia) Paszer, Théba polgármestere III. Ramszesz alatt (XX. dinasztia) A Paszer-sztélé szerzője, VI. Ramszesz idején élt (XX. dinasztia) 2011-es Ázsia-kupa (D csoport) A 2011-es Ázsia-kupa D csoportja egyike volt a 2011-es Ázsia-kupa 4 csoportjának. A csoport első mérkőzéseit január 11-én, míg a befejezőkört január 19-én játszották a csapatok. A hat mérkőzés helyszíne Doha és Al Rayyan volt. A csoport tagjai: a 2007-es győztes Irak, Észak-Korea, Irán és az Arab Emírségek voltak. Minden időpont UTC+3. Gotthárd-alagút A Gotthárd-alagút (németül Gotthard-Straßentunnel, olaszul Galleria del San Gottardo) egy közúti alagút elnevezése Svájcban, mely az Alpokon átkelő Zürich–Milánó útvonal részét alkotja, mely Európa egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala. A világon a második leghosszabb közúti alagút, hossza közel 17 km, Göschenent és Airolót köti össze. Az A2-es félautópálya halad át rajta. Sokáig a 2091 m magas Gotthárd-hágó biztosította az összeköttetést Uri és Ticino kantonok, a Reuss és a Ticino völgye között. A hágó azonban a téli időjárás miatt csak júniustól októberig járható, ezért szükségessé vált az alagút építése. A vasúti alagutat 1872-1881 között építették meg, ezt egy évszázaddal később ez a közúti (autópálya-) alagút követte. 2016-ban fejeződött be a korszerű vasúti közlekedésnek megfelelő második vasúti alagút (vagy bázisalagút). Építését 1970-ben kezdték el, s 1980. szeptember 5-én adták át a forgalomnak. Az alagút hossza 16,92 km lett, az építkezés költsége 450 millió euróra rúgott, fajlagosan kb. 26 000 euróba került egy méter megépítése. A munkálatokban 700 fő vett részt, akik közül 17-en itt lelték halálukat. Ez az építmény, melyet csodás alpesi tájak, kanyargós szerpentinek szegélyeznek, tette lehetővé a közúti kapcsolatot Nyugat-Európa északi és déli része között. Az áttörést, amely az alagútépítők fontos dátuma, 6 évvel az építkezés megkezdése után, 1976. szeptember 16-án érték el. 2001. október 24-én alagúttűz miatt 11-en vesztették életüket. A balesetek megelőzése érdekében 80 km/h-s sebességkorlátozást és 150 m-es követési távolságot írtak elő. Igen jelentős a teherautóforgalom (napi mintegy 3500 kamion halad át az alagúton). Toužetín Toužetín település Csehországban, Louny-i járásban. Toužetín Smolnice, Chlumčany, Veltěže, Panenský Týnec, Vrbno nad Lesy és Hříškov településekkel határos. Lakosainak száma 287 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Sazan-sziget Sazan-sziget (albánul Ishulli i Sazanit, olaszul: Saseno) stratégiailag jelentős albán sziget az Adriai- és a Jón-tenger találkozásánál, az Otrantói-szorosban, a Vlorai-öböl bejáratánál. Területe 5 km². A sziget 2016-ig zárt katonai terület volt, állandó lakossága nincsen. Története Az ókorban Saso néven ismert sziget stratégiailag kedvező fekvésénél fogva a középkor során került az egymással viszálykodó balkáni hatalmak látóterébe. Évszázadokon keresztül a Velencei Köztársaság birtoka volt, majd a napóleoni háborúkat követően, 1815-től brit protektorátus alatt a Jón-szigeteki Egyesült Államok része lett. 1864-ben Görögország része lett. A Balkán-háború végén, 1913-ban Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia nyomására Görögország evakuálta Dél-Albániát. Az olasz csapatok kevéssel utána, 1914. október 30-án megszállták a szigetet és a közeli Vlora kikötőjét, ahol katonai parancsnokságot hoztak létre (december 26-án a várost is elfoglalták). 1915. április 26-án a titokban kötött londoni egyezményben a nagyhatalmak ratifikálták a Sazan-sziget és Vlora feletti olasz protektorátust. Az első világháborút követően, az albánok fegyveres harcok árán 1920. július 2-ára kiszorították az olaszokat Vlorából, de szeptember 2-án Albánia formálisan Olaszország használatába adta a szigetet. Az olaszok hamarosan haditengerészeti és tengeralattjáró-bázist építettek ki, s egészen a második világháborúig használták, illetve 1943 szeptembere és 1944 májusa között német megszállás alatt állt Sazan. Filatéliai érdekesség, hogy 1923-ban Olaszország felülbélyegzett Sazan-szigeti bélyegeket is kibocsátott. A II. világháborús bombázásokat a támaszpont erősen megsínylette. 1947. február 10-én albán fennhatóság alá került, s a Szovjetunió újjáépíttette, felszereltette és mint adriai haditengerészeti bázist használatba vette a szigetet. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok elhidegülésekor, 1960-ban Albánia ragaszkodott hozzá, hogy a Szovjetunió átadja a támaszpontot, amire Hruscsov Vlora megszállásával fenyegetőzött, de 1961 áprilisában végül elhagyták Sazan szigetét. Szovjet pénzügyi, katonai és technikai segítség híján azonban Albánia nem volt képes kielégítően működtetni a tengerészeti támaszpontot. A Sazan-sziget napjainkban is az albán hadsereg tulajdona, de az olasz vámhatóság is használja, innen csapnak le az Olaszországból vízi úton kereskedelmi cikkeket, fegyvert, drogot csempésző vlorai bandákra. A sziget ily módon ma még elzárt, de albán kormányszinten többször felvetődött már annak lehetősége, hogy Sazanon turistaparadicsomot alakítsanak ki hotelekkel, éttermekkel, kaszinóval, haditengerészeti múzeummal. 2017-től kezdve májustól októberig megengedik turisták rövid idejű látogatását a szigetre (ezt az albán védelmi miniszter, Mimi Kodheli jelentette ki), amin számtalan bunker és folyosórendszer található, közülük sok a hidegháború idejéből származik. Arról egyelőre nincs információ, a turisták hogyan fogják megközelíteni a szigetet, illetve kik fogják vezetni a túrákat. 2015-ben már beengedtek egy turistacsoportot, akik kedvet éreztek a kalandturizmushoz. A sziget 2017-ben még nem biztosít áramot és ivóvizet. A katonai bázis azonban az albán kommunista rezsim alatt akár 3000 katonát is befogadott. Győröd Győröd (románul: Ghiroda, németül: Giroda, Kiroda) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Az első világháborúig Temes vármegye Központi járásához tartozott. Nevének változásai 1839, 1863–1900 Giroda. Története Reiszig Ede így ír a településről Temes vármegye községei című munkájában: „A középkorban Gyüreg (1389), Kysgywregh (1418), Naggyrywg (1429) és Gywrewd (1497) alakban fordul elő az oklevelekben. Az 1492-1498. években a Kenéz-Rekeszi Gyüredi-család volt itt birtokos. Az 1717. évi kamarai jegyzékben Girouda alakban találjuk, 24 házzal. A Mercy-féle térképen Gyroda alakban, a temesvári kerületben lakott helyként van feltüntetve. 1781-ben Sándor Mihály vette meg a kincstártól. 1786-ban gróf Althan Mihály János, 1790-ben Remetei Kőszeghy János, 1803-ban Losonczi Gyürky István lett az ura, 1839-ben Gyürky Pál, Krassó vármegye főispánja és 1896-ban gróf Gyürky Ábrahám volt a helység legnagyobb birtokosa. ... A görög-keleti román templom 1840-ben épült. .... A községhez tartozik Erzsébet-puszta, mely gróf Gyürky Pálné szül. Vay Erzsébettől vette a nevét. A mai Győröd és Temesremete között feküdt a középkorban Dég, mely már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordul. Egy 1429-ben kelt oklevél a mai Temesgyarmat szomszédjaként említi. 1523-ban Lepsényi Miklós volt itt birtokos. 1571-ben, a Pozsonyban székelő apácák tartanak hozzá jogot. A hódoltság alatt elpusztult, de az 1723-25. évi gróf Mercy-féle térképen még Győröd és Temesremete között van feltüntetve.” Népessége 1900 -ban 1184 lakosából 774 volt román , 232 magyar , 117 német , 61 egyéb (9 szerb ) anyanyelvű; 835 ortodox , 298 római katolikus , 31 református , 12 izraelita és 8 egyéb vallású. 2002 -ben a 4907 lakosából 4531 volt román, 260 magyar, 32 cigány , 26 szerb, 25 német, 13 szlovák és 20 egyéb, 3991 ortodox, 400 pünkösdista , 109 baptista , 40 görögkatolikus , 36 református és 20 egyéb vallású. Jamaica az 1996. évi nyári olimpiai játékokon Jamaica az egyesült államokbeli Atlantában megrendezett 1996. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 46 sportoló képviselte, akik összesen 6 érmet szereztek. Atlétika * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el Pakisztán címere Pakisztán címere egy negyedelt pajzs, amelynek első és negyedik mezője zöld színű, a második és harmadik pedig fehér. Az egyes negyedeken az ország természeti kincseit ábrázolták: az első negyeden gyapotot, a másodikon teanövényt helyeztek el, a harmadikon búzakéve. míg a negyediken juta látható. A pajzsot két oldalt nárciszkoszorú díszíti, míg alul egy zöld szalagon az ország mottója olvasható urdu nyelven: „In Itehad, Nazm” (Hűség, egység, kötelesség). Nagy Péter háza (Tallinn) Nagy Péter háza (észtül: Peetri maja) Tallinn Kadriorg városrészében, a Kadriorgi parkban található. Napjainkban múzeum. 1714-től 1725-ös haláláig I. Péter orosz cár ezt a házat használta tallinni tartózkodásai alatt. Története 1710-ben a nagy északi háborúban a mai Észtország nagy része Tallinnal orosz fennhatóság alá került. A háború baltikumi hadszínterén Nagy Péter kiemelt jelentőséget tulajdonított a tengeri kikötők, így Tallinn és Paldiski megerősítésének. A munkálatok ellenőrzése miatt gyakran látogatott Tallinnba, ezért az ottani tartózkodásaihoz 1714-ben az akkori várostól keletre 3500 tallérért megvásárolt egy 17. század végén épített házat Thomas Drenteln egykori polgármester özvegyétől. A házzal együtt négy környező birtokot is megvásárolt, összesen 100 hektár területtel. A házat kibővítették, ekkor építettek hozzá egy hátsó szárnyat. A kibővített házban négy szoba állt rendelkezésre. A várostól távoli, nyugalmas környezetben található kis lakóház jó lehetőséget biztosított a nyilvánosság elöli visszahúzódásra. A házzal együtt megvásárolt területen Nagy Péter 1718-ban kezdte el felépíttetni a feleségének, I. Katalinnak szánt barokk palotát, valamint körülötte a parkot. A kadriorgi palotát azonban csak közvetlenül Péter halála előtt fejeztek be, így azt sem ő, sem Katalin nem használta. I. Péter és I. Katalin halála után a ház lakatlanná vált és feledésbe merült, majd pusztulásnak indult. I. Sándor 1804-es tallinni útja alatt látta a házat és akkor rendelkezett a történelmi értékkel bíró romos lak felújításáról. Akkor a főépület mellé toldott szárny fölött egy ebédlőt alakítottak ki. 1806-ban végeztek a felújítással és ekkor múzeumként nyitották meg. 1941-ben a ház a Tallinni Városi Múzeum filiáléja lett. Napjainkban Utoljára 2003–2004 között újították fel. Napjainkban is a Tallinni Városi Múzeumhoz tartozik. Egész évben látogatható. Tömegközlekedéssel az Óváros felől a Kadriorg parkig közlekedő 1-es és a 3-as villamossal közelíthető meg. Debreceni VSC A Debreceni Vasutas Sport Clubot (röviden: DVSC) 1902-ben alapították Egyetértés Futball Club néven, majd 1912 nyarán a csapat önállósodásával jött létre a Debreceni Vasutas Sport Club. A DVSC az 1930-as években csak Debrecen második számú csapata volt. Az 1950-es évek egyik névváltoztatásának köszönhetően kapta a gárda a Loki becenevet. A 20. század második felében a DVSC többször feljutott az első osztályba, ahol az 1993-as évet követően stabilizálódott a helye. A klub történetének legsikeresebb időszaka az 1999-et követő bő évtized, amikor a csapat hét bajnoki címet szerzett, hatszor volt kupa-, egyszer liga-kupa, illetve ötször szuperkupa-győztes. Története A kezdetek A DVSC 1902. március 12-én alakult meg. Akkor még Egyetértés Futball Club néven szerepelt, majd 1912. nyarán önállósította magát, és létrejött a Debreceni Vasutas Sport Club. A csapat az 1916-1917-es és az 1917-1918-as Hadibajnokság Északi Kerületében vett részt. Az első világháború befejeződésével nem volt tovább szükség a Hadibajnokságokra, helyettük 1920-tól regionális alapokon szerveződő kerületi ligákban játszottak a vidéki klubok. A DVSC a Keleti Kerület (KLASZ) bajnoka volt 1921-ben, 1923-ban, 1924-ben, 1925-ben, 1926-ban és 1938-ban, az NB II Mátyás-csoportját pedig 1943-ban nyerte meg. Nem tett jót a vasutas klubnak, hogy 1926-ban létrejött a profizmus. Debrecenben megalakult a Bocskai FC, amely a DVSC, DKASE és a DTE játékosaiból szerveződött néhány hónap alatt. Másfél évtizeden keresztül ez a gárda volt Debrecen legjobb labdarúgócsapata, amely 1930-ban kupagyőztes, az 1933-34. évi bajnokságban pedig bronzérmes lett, míg a DVSC alacsonyabb osztályokban szerepelt. 1940 tájékán a merev profi-amatőr szétválasztás megszűnt, a Bocskai anyagi okok miatt feloszlott, így újra a DVSC lett a város első számú labdarúgócsapata, amely ettől kezdve mindent megpróbált az élvonalba kerüléshez. Ez végül az 1942-43-as bajnokságban vált valóra, ám nem tartott sokáig, mert négy évre rá megtörtént az első kiesés a klub történetében, amit 1993-ig még hét követett, sőt 1967-ben a DVSC legnagyobb kudarcát élte át, a harmadosztályba került. Bár az alapítók a ma is használatos piros-fehér színösszeállítást választották, a korai évtizedekben többször is változott a játékosok által viselt mezek színe: 1925-ben, amikor a Debreceni MÁV Testgyakorlók Köre beleolvadt a Vasutasba, zöld-fehér, sőt, 1937-től lila-fehér lett az egyesület színe. A második világháború után a Vasutas visszatért a piros-fehér színhez, és ez immár állandónak is tekinthető. A kivétel a közös DMTE-DVSC korszak, amikor Debrecen város "egyesített" csapata sárga-kékben pompázott. A II. világháborút követő évtizedek szocialista sportpolitikája alól Debrecen csapata sem vonhatta ki magát: ismét gyakoriak lettek a névváltozások, a mintát a hajdani szovjet sportszövetségek jelentették. Az egyesület neve 1948-49-ben Debreceni Vasutas Sport Egyesület, 1949-től 1955-ig Debreceni Lokomotív (ekkor született meg a csapat beceneve a "Loki"), 1955-56-ban Debreceni Törekvés, majd 1957-től 1979-ig Debreceni Vasutas SC, majd 1979-től 1989-ig DMVSC. A DMVSC a tizedik születésnapján szétvált, azóta a klub neve ismét Debreceni Vasutas Sport Club. A Loki igazi sikerkorszaka 1993-ban kezdődött. Feljutott az élvonalba, rá egy évre pedig minden idők legjobb debreceni vezetőedzőjével, Garamvölgyi Lajossal bronzérmes lett. 1996-ban Sándor Tamás az Év labdarúgója lett. 1999-ben a csapat megnyerte első hazai trófeáját, a Magyar Kupát. 2000-es évek 2001-ben kiesőhelyen végeztek a bajnokságban, de a BKV Előre SC csapata nem vállalta a feljutást, így a kiírás értelmében a DVSC maradt az élvonalban. 2003-ban a bajnokságban bronzérmet, a kupában ezüstérmet szerzett a csapat. Mivel a kupagyőztes és a bajnoki ezüstérmes egyaránt az FTC lett, a DVSC indulhatott az UEFA-kupában, amelynek főtábláján a 32 közé jutott, ezzel 1985 óta az első magyar csapatként egy nemzetközi kupasorozatban versenyben maradt tavaszra. 2004-ben listavezetőként várhatták az utolsó fordulót, de a rivális FTC otthonában vereséget szenvedtek, ami a másik rivális, az Újpest FC döntetlenjével együtt azt jelentette, hogy csak a bronzérmet sikerült megszerezni. 2005-ben a csapat a történetében először megnyerte a Borsodi Ligát, ami után a csapat először játszhatott a Bajnokok Ligájába való kerülésért, ami azonban nem sikerült. 2006-ban a Loki ismét bajnok lett, miután a június 3-ai záróforduló során a csapat legyőzte a Pápa csapatát, mialatt a listavezető Újpest FC vereséget szenvedett az FC Fehérvár ellen. 2007-ben a csapat megszerezte zsinórban harmadik bajnoki címét, miután két fordulóval a bajnokság vége előtt hazai pályán 4-1-re verte a REAC együttesét. A triplázás korábban még egyetlen vidéki csapatnak sem sikerült, ezzel a Loki sporttörténelmet írt. 2009-ben a Loki kis szünet után, (2008-ban ezüstérmes lett) megszerezte negyedik bajnoki címét. A Diósgyőr otthonában 3-2-re nyert a Debrecen, a bajnokság 29. fordulójában. A Loki újabb sporttörténelmi eredménye, hogy a 4. bajnoki címmel a DVSC a legsikeresebb nem budapesti csapat lett. Ebben az évben, a Ferencvárosi TC után a második csapat lett, amely bejutott a Bajnokok Ligája főtáblájára, miután kettős győzelemmel (1-2; 2-1) búcsúztatták a Levszki Szófia együttesét, ott azonban nem tudtak maradandót alkotni. 2010-es évek 2010-ben a Győri ETO-nak is köszönhetően (a győriek legyőzték a második helyezett Videotont) a csapat meg tudta tartani minimális pontelőnyét és története során ötödször, ismét bajnok lett. Emellett megnyerte a kupát, a liga-kupát és a szuperkupát is (utóbbi az eredeti kiírás szerint automatikusan járt volna, de televíziós közvetítés miatt le kellett játszani a döntőt), vagyis mind a négy hazai trófeát begyűjtötte. A BL selejtezők során kettős vereséggel búcsúzott az FC Basel csapatától, így az Európa Liga selejtezőjében folytathatta klub, ahol a Levadia Tallin együttesét búcsúztatta, így bejutott az Európa Liga főtáblájára. Csak az utolsó meccsükön tudtak maradandót alkotni, amikor hazai pályán 2-0-ra megverték az UC Sampdoria együttesét. Herczeg András az év végén lejáró szerződését nem hosszabbította meg, hanem a klub technikai igazgatója lett. 2011-et már a cseh Zdenek Scasny irányításával kezdte a csapat, azonban vele sem jöttek az eredmények, így áprilisban távozott. Helyére a tartalékcsapat addigi edzőjét, a klub korábbi játékosát, Kondás Elemért nevezték ki. Így is csak az 5. helyen fejezték be a bajnokságot, hosszú idő után nem indulhattak semelyik nemzetközi kupában sem, mivel a kupából is hamar kiestek. A 2011–2012-es szezont nagyszerűen kezdték, annak ellenére, hogy az idény előtt távozott többek közt Czvitkovics Péter, az első hét bajnokijukat megnyerték, sőt az összes tétmeccset figyelembe véve, az egész őszi szezonban veretlen maradt a csapat. 2012-ben a Liga-kupa elődöntőjében szakadt meg a veretlenségi sorozat (Kecskemét-DVSC 4-0). Ez 36 meccset, és 311 napot foglalt magába. A Ferencváros legyőzésével pedig megdöntötték a klub leghosszabb bajnoki veretlenségi sorozatát. A 2011/2012-es MK döntőben az MTK gárdájával csapott össze a DVSC ahol a rendes játékidőben 3-3-as döntetlen született, a hosszabbításban nem esett gól, a tizenegyes párbajban pedig Verpecz két 11-est is kivédett, így 8-7-re nyert a Loki és története 5. Magyar Kupa elsőségét szerezte. A bajnokság 27. fordulójában az ETO parkban 0-1-ről 2-1-es diadalt aratott a DVSC, 8 pontra növelve előnyét a Videotonnal és a Győrrel szemben, így karnyújtásnyira került a 6. bajnoki címtől és a szezonbeli duplázástól. A 28. fordulóban a Pécs ellen aratott 4-0-s győzelemmel szerezte meg a DVSC a 2011-12-es bajnoki címet. A csapat veretlenül lett bajnok, erre legutóbb a magyar bajnokság történetében a Vasas volt képes, még 1966-ban. A bajnokság gólkirályát is a Loki adta, Adamo Coulibaly 20 góllal végzett az élen a mesterlövészek között. A 2012-2013-as szezon gyengébben sikerült, azonban a kupában sikerült a címvédés miután a Loki, Adamo Coulibaly duplájának köszönhetően, 2-1-re legyőzte a bajnoki címet addigra már bebiztosító Győri ETO FC csapatát. A Debrecen megnyerte a 2013–14-es bajnokságot, így jogot formált arra, hogy részt vegyen a 2014–2015-ös UEFA-bajnokok ligája második körében. 2014. július 15-én döntetlent játszott a belfasti Cliftonville FC csapatával idegenben. Stadion 1979 és 89 között a Debrecen a hazai mérkőzéseit a régi Nagyerdei Stadionban játszotta. Ezt követően a meccseket átköltöztették az Oláh Gábor utcai stadionba. A 10 200 férőhelyes Oláh Gábor utcai stadion nem felelt meg az UEFA kritériumainak, ezért a csapat a Bajnokok ligája és az Európa-liga meccseit a budapesti Puskás Ferenc Stadionban játszotta. Ebben a stadionban 42 000 szurkoló tekintette meg a bajnokok ligája meccseket a Liverpool FC, az Olympique Lyonnais és a ACF Fiorentina ellen. 2011-ben bejelentették egy új labdarúgó stadion építését. Végül csak 2013. februárjának vége felé kezdték el alapozni az új stadiont. A pálya építését 2013. szeptember 24-én kezdték el. A stadion bejárati kapuinak építése 2013. december 24-én kezdődött. A stadion reflektor fényeit legelőször 2014. január 17-én kapcsolták fel. A 216 villanykörte 1800 luxnyi fényerőt sugároz, amely megfelel az HDTV közvetítés követelményeinek. Az új stadiont 2014. május 1-jén adták át. 20 340 férőhelyes, az UEFA 4-es kategóriába sorolták be. Az építés költsége 12,5 milliárd forint volt. 2014. május 10-én játszották a stadionban az első hivatalos labdarúgó mérkőzést. A házigazda Debrecen az Újpest FC ellen aratott 3-1-es győzelmet. A mérkőzés első gólját Kulcsár Tamás szerezte a 27. percben. Sikerek Magyar bajnokság Aranyérem (7): 2004–2005 , 2005–2006 , 2006–2007 , 2008–2009 , 2009–2010 , 2011–2012 , 2013–2014 Ezüstérem (1): 2007–2008 Bronzérem (4): 1994–1995 , 2002–2003 , 2003–2004 , 2015–2016 Magyar kupa Aranyérem (6): 1998–1999, 2000–2001, 2007–2008, 2009–2010 , 2011–2012 , 2012–2013 Ezüstérem (2): 2002–2003, 2006–2007 Elődöntős (5): 1999–2000, 2005–2006, 2013–2014 , 2015–2016 , 2017-2018 Szuperkupa Aranyérem (5): 2005 , 2006 , 2007 , 2009 , 2010 Ezüstérem (4): 2008 , 2012 , 2013 , 2014 Liga-kupa Aranyérem (1): 2009–2010 Döntős (3): 2007–2008 , 2010–2011 , 2014–2015 Elődöntős (2): 2011–2012 , 2013–2014 Közép-európai kupa Ezüstérem: 1985–1986 Gólkirályok az NB I-ben 1987–1988 : Melis Béla 19 gól 2011–2012 : Adamo Coulibaly 20 gól 2012–2013 : Adamo Coulibaly 18 gól Statisztikák Zilahi-díj A DVSC vezetősége 2000 óta minden évben díjazza az adott szezon legjobban teljesítő debreceni játékosát. Zilahi-díjasok 2018: Nagy Sándor 2017: Dušan Brković 2016: Mészáros Norbert 2015: Varga József 2014: Nenad Novaković 2013: Adamo Coulibaly 2012: Varga József 2011: Herczeg András 2010: Czvitkovics Péter 2009: Rudolf Gergely 2008: Kerekes Zsombor 2007: Ibrahima Sidibe 2006: Sándor Tamás 2005: Halmosi Péter 2004: Sándor Tamás 2003: Dombi Tibor 2002: Böőr Zoltán 2001: Sándor Csaba 2000: Vadicska Zsolt Nemzetközi kupaszereplés Közép-európai Kupa 1979-80 Cselnik Zenica – DMVSC 2 – 0 Ruda Hvězda Cheb – DMVSC 2 – 1 DMVSC – Udinese 0 – 0 DMVSC – Cselnik Zenica 0 – 0 DMVSC – Ruda Hvězda Cheb 2 – 1 Udinese – DMVSC 2 – 0 1985-86 DMVSC – Nk Rijeka 1 – 0 Pisa – DMVSC 2 – 0 Intertotó-kupa 1 A Debreceni VSC jutott tovább, idegenben lőtt több góllal. 2 A Spartak Trnava jutott tovább, idegenben lőtt több góllal. UEFA-kupa/Európa-liga Az eredményeket mindig a Debreceni VSC szemszögéből közöljük. 1 A Debreceni VSC jutott tovább, hosszabbítás után. 2 A Debreceni VSC jutott tovább, idegenben lőtt több góllal. UEFA-bajnokok ligája 1 több idegenben szerzett góllal jutott tovább a Debrecen. Q – Kvalifikálva a 2009–2010-es UEFA-bajnokok ligája csoportkörébe Vastag eredménnyel a Debreceni VSC győztes mérkőzéseit jelöltük. UEFA csapat koefficiens Dőlttel a még le nem zárult szezonban elért eredményt jelöltük. Híres játékosok * a félkövérrel írt játékosok rendelkeznek felnőtt válogatottsággal. Ivo Georgiev Haris Handžić Stevo Nikolić Szuk Hjundzsun Igor Morozov Vjatšeslav Zahovaiko Adamo Coulibaly Roguy Méyé Thierry Issiémou Kakhaber Chkhetiani Abel Thermeus Luis Ramos Ivan Kelava Habi Roland Sandro Tomić Igor Bogdanović Vukašin Poleksić Dorge Rostand Kouemaha Justin Mengolo Mindaugas Malinauskas Aco Sztojkov Gjorgji Hrisztov Liviu Goian Nicolae Ilea Radu Sabo Selymes Tibor Zilahi László Ibrahima Sidibe Dragan Vukmir Miloš Kolaković Bojan Brnović Jozef Majoroš Novota János Róbert Vittek Szabó Ottó Rene Mihelič Viktor Gracsov Frank Feltscher Arany László Bajzát Péter Balogh János Bodnár László Bodonyi Béla Böőr Zoltán Bücs Zsolt Czvitkovics Péter Dombi Tibor Duró József Dzsudzsák Balázs Éger László Farkas Balázs Feczesin Róbert Ferenczi István Halmosi Péter Kabát Péter Kerekes György Kerekes Zsombor Kertész Tamás Kiss János Kiss Zoltán Komáromi Tibor Komlósi Ádám Korhut Mihály Kovács Sándor Kuttor Attila Laczkó Zsolt Lázár Pál Leandro de Almeida Madar Csaba Mészáros Norbert Moldván Miklós Molnár János Nagy István Nagy János Nikolov Balázs Paróczai Sándor Pető Zoltán Plókai Attila Puskás Lajos Rostás Sándor Rudolf Gergely Sallai Sándor Sándor Tamás Sitku Illés Szakály Péter Szatmári Csaba Szekeres Tamás Szélesi Zoltán Szilágyi Gyula Takács Zoltán Teleki Gyula Tisza Tibor Tőzsér Dániel Varga József Vincze Gábor Zilahi Zoltán Zsidai László Szurkolók Magyarországon a debreceni Red Front szurkolói csoport az elsők között alakult meg 1991-ben. Jelenleg is számos csoport működik, a fő vezetői csoport a Szívtiprók Ultras Debrecen (SZ.U.D.) 1994 óta, köreikben és követőik között több száz fő működik, ők alkotják a debreceni B-közepet, idegenben is minden tétmérkőzésen. A csoportra 1994 óta nagyon szervezett forma és egység mondható el. Van, hogy hazai környezetben változatos látványtervekkel rukkolnak elő meccsek kezdetekor a piros-fehérek. A B szektor befogadóképessége akár 2500 fő is lehet, amit rangadókon sokszor töltenek meg a Debrecenért szorító drukkerek. A Szívitprók mellett számos kisebb szurkolói társaságot számlál a Debreceni VSC, a városban nagyon népszerű a klub, mint az egész megyében, de vannak fővárosiak is, akik a Debrecenért szorítanak, illetve Nyugat-Magyarországon is akad Debrecen fanatikus. A debreceni ultrák számos alkalommal jótékonykodtak már beteg gyermekeknek, illetve árva gyermekeknek 1902 darab plüssállatot gyűjtöttek össze szűk fél év alatt 2011-ben, vagy éppen belépőt ajánlottak fel. Az Oláh Gábor utcai Stadionban nagyobb rendbontás nem történt még. A labdarúgás mellett szervezetten a női kézilabda is megmozgatja a hajdúsági ultrák többségét. Az ősi rivális és ellenségnek mondhatók a nyíregyházi drukkerek, és a békéscsabaiak, illetve a fővárosban a Ferencváros, Újpest, illetve Vasas szurkolókkal alakult ki az ellenérzés. A nyugat-magyarországi riválisok szurkolói szempontból a kisebb létszámú zalaegerszegi, győri, illetve pécsi ultrák. A Debrecen szurkolók vezető csoportja, a SZ.U.D. baráti szálakat épített a dunaújvárosi Red Alert Ultras legénységével és a soproni ultrákkal, illetve baráti szálak és a semlegesnél talán jobb viszony mondható el a Diósgyőr, Videoton és a Kiskunhalas fanatikusaival. Külföldön is alakultak ki barátságok a debreceniek körében, a német Boys Bielefeld 1995 tagjaival mondható el a szoros barátság (SZ.U.D. - Boys Bielefeld). Szívtiprók Ultras Debrecen (1994– ) SZ.U.D. Budapest (2000– ) SZ.U.D. Nagyvárad (2003– ) SZ.U.D. Hódmezővásárhely (2009– ) Red Territory (1993- ) Force Field (1996- ) Vadmacskák (1997– ) Sziporkák (2009– ) Debrecen Hooligans(2009– ) Barrabrava Debrecen (2012- ) Lázadó Ifjúság (2012- ) Locomotiva Gruppo (2011-2015 ) [forrás?] Balmaz Front (1999- ) Cívis Ifjak (2015- ) Dunántúli Lokistáķ ( 2008- ) Boys 1902 (2007–2010) Red Front (1991–?) Bad Boys Debrecen (1999–2003) Red Sharks Hooligans (1996–2005) Red Veterans (1996–2003) Unscarred (1994–2002) North Side Hooligans (1992–2006) Red Phoenix (1993-2000) Eredmények szezonról szenzonra Utolsó elszámolt mérkőzés: 2018. október 6. 1: Ligakupa 2007-ben lett kiírva először és a 2014–15-ös szezonban utoljára 2: Szuperkupa 1992-ben lett kiírva először 3: A II. világháború miatt félbeszakadt 4: Keleti csoport 5: Az erőviszonyok tisztázása véget összevonták az első és a másodosztály 28 csapatát és a két tizennégyes csoportból az első öt-öt került a legjobb tízbe, akik megmérkőztek a bajnoki címért. 6: Csak őszi idény volt a szezonban és nem volt kieső 7: Nem rendezték meg, mivel a bajnok és kupagyőztes csapat ugyanaz volt az előző szezonban Dőlttel a még jelenleg is zajló kiírások eredményeit jelezzük Fejléc: M: mérkőzés | GY: győzelem | D: döntetlen | V: vereség | GK: gólkülönbség | RG: rúgott gól | KP: kapott gól | Kül.: gólkölönbség | Hely.: helyezés Eredmények: GY: győzelem | D: döntős | 1/2D: elődöntős | 1/4D: negyeddöntős | 1. K: 1. kör | 3. K: 3. kör | CSS: csoport-selejtező | CSK: csoportkör | RJ: rájátszás | 1. SK: 1. selejtezőkör | 2. SK: 2. selejtezőkör | 3. SK: 3. selejtezőkör | L128: legjobb 128 között | L64: legjobb 64 között | L32: legjobb 32 között | L16: legjobb 16 között Nátrium-perklorát A nátrium-perklorát szervetlen vegyület, képlete NaClO4. A közönséges perklorátok közül a legjobban oldódik. Fehér, kristályos, higroszkópos anyag, vízben és alkoholban jól oldódik. Általában monohidrát formájában kapható, ennek kristályszerkezete rombos. Erős oxidálószer. Képződéshője −382,75 kJ/mol, így termodinamikailag instabil, nátrium-kloridra és oxigénre bomlása energetikailag kedvező. Felhasználása Számos más perklorát sót előállítanak belőle, többnyire azok rosszabb oldhatóságát használják ki (a NaClO4 oldhatósága 25 °C-on 209 g/100 ml). A perklórsavat NaClO4 sósavas kezelésével állítják elő. A pirotechnikában higroszkópossága miatt kevéssé használják, inkább az ammónium- és kálium-perklorátot részesítik előnyben. Utóbbiakat cserebomlási reakcióval állítják elő, nátrium-perklorát oldatához kálium- vagy ammónium-kloridot adva. Laboratóriumi felhasználása Többféle célra is felhasználják, többnyire mint inert elektrolitot. Például a molekuláris biológiában a DNS szokásos kinyerése vagy a hibridizációs reakciók során alkalmazzák. Gyógyászati felhasználása Alkalmazásával blokkolható a jód felvétele azon klinikai tüneteket nem mutató pajzsmirigy alulműködésben szenvedő betegek esetében, akiknél jódtartalmú kontrasztanyagos vizsgálat szükséges. Radioizotópos szcintigráfiás vizsgálatok során nátrium-perklorát egyidejű alkalmazásával a mirigyes szövetek radioaktivitásának felvétele csökkenthető, ez a tulajdonsága [99mTc]-pertechnetát véletlenszerű túladagolása esetén is felhasználható. Előállítása Előállítható nátrium-klorát anódos oxidációjával inert, például platinából készült elektród felhasználásával. ClO3−(aq) + H2O(l) → ClO4−(aq) + 2H+(aq) + 2e- (savas közegben) ClO3−(aq) + 2OH-(aq) → ClO4−(aq)+ H2O(l) + 2e- (lúgos közegben) Bekezdésjel A bekezdésjel (¶; U+00B6, ¶), vagy alinea (latin: a linea, „a sorból”), tipográfiai jel különálló bekezdések jelölésére. A jel a középkorban is használatban állt új gondolatmenetek jelölésére, amikor a bekezdések mai jelölése még nem volt ismert. A bekezdésjel általában egy fordított P betűhöz hasonlóan néz ki, a nagybetűk méretében és magasságában, de létezik fordított D-hez hasonló változata is. Használata A szövegfeldolgozó- és DTP-programok a bekezdések végét (más megközelítésben a kocsi vissza vezérlőkaraktert) jelölik így, valamint a nem nyomtatható karakterek kijelzését szabályozó eszköztárgomb ikonjának is jellemző képe. Az interneten használatos permalinkek jelölésére. A Unicode PILCROW SIGN néven, U+00B6 helyen tartalmazza. HTML-ben ¶ formában is használható. Windows operációs rendszereken az alt + 0182 billentyűkombinációval lehet elérni a nyomtatható bekezdésjelet. Mac OS alatt az Option + 7 billentyűkombináció használható. Almássy-kúria (Miskolc) Az Almássy-kúria Miskolcon, a Városház tér 13. alatt áll. 2001-ben az Európa-ház otthona lett. Története Az Almássy család 1768 és 1793 között telepedett le Miskolcon, és a Palóczy, a Szemere, a Vay vagy a Szepessy családokhoz hasonlóan fontos szerepet töltöttek be a város életében. A Miskolci Nemzeti Kaszinó üléseit egy ideig Almássy Károly (1777–1847) látta vendégül házában. 1984-ben nagy erejű gázrobbanás történt a házban, ami elsősorban az emeleti részben és a tetőszerkezetben okozott nagy kárt. Az épület kárfelmérése után szükségessé és lehetővé vált egy kiterjedt történeti, építészettörténet vizsgálat. Az épület A kúria a történeti Miskolc frekventált területén épült, barokk stílusban. A későbbiekben többször átépítették egyes részeit, így 19. századi, romantikus elemek is felfedezhetők rajta. Legjellegzetesebb eleme a középrizalit tengelyében nyíló kapuzat, amely a robbanás során épen maradt. A bejárat két oldalán egy-egy hangsúlyos, négyszögletes oszlopszékre állított, szabadon álló toszkán oszlop áll, ami az első emeleti erkélyt tartja. A félkörös kapu kétszárnyú, aminek a tengelyében egy szintén íves kiképzésű személybejárati kapu helyezkedik el. Az emeleti díszteremből nyíló, kiskiülésű erkélynek remek mívű kovácsoltvas mellvédje van. A ház fontos díszítő elemei a szépen keretezett ablakok és ajtók is. Megmaradt az emeleti lépcsőfeljáró copf stílusú kapuja a vasráccsal együtt, a pincelejáró kváderes-tárcsás ajtókeretelése is. A lépcsőház oszlopai klasszicizáló stílust őriznek. Az Almássy-kúria külső helyreállításával 1993-ra végeztek, de a belső munkálatok még tovább folytak. A robbanás utáni vizsgálatok során az utca felőli szobákban falfestményekre leltek, a legjobb állapotban a nagyteremben lévő, freskó-secco technikával készült falfestmény volt. A festmény a vizsgálatok szerint egyidős az épülettel, és jellegzetes copf stílusban készült. 2001-ben az Almássy-kúriában adták át az EU-csatlakozást előkészítő megyei információs központok egyikét, az Európa-házat. A házban ezen kívül kiállítások, hangversenyek, konferenciák megtartására alkalmas tereket is kiképeztek. Udvarán kortárs képzőművészek szobrait, térplasztikáit helyezték el. A szomszédos Avas szálloda elhúzódó felújítási munkálatai miatt ezeket a szobrokat elszállították, és a munkálatok (hiánya) a ház egyéb működését is akadályozzák. Ruszalka-emlékmű A Ruszalka-emlékmű (észtül: Russalka mälestussammas, oroszul: Памятник броненосцу Русалка) Észtország fővárosának, Tallinnak a Kadriorg városrészében található emlékmű, amely az orosz Cári Haditengerészet Ruszalka monitora 1893-as tragédiájának állít emléket. Amandus Adamson bronz alkotását 1902-ben avatták fel. 2002–2003-as magyar jégkorongbajnokság A 66. első osztályú jégkorongbajnokságban hat csapat indult el. A mérkőzéseket 2002. október 1. és 2003. április 30. között rendezték meg. Helyosztók Döntő: Alba Volán - Dunaferr 5-0 (6-5, 6-1, 6-5 b., 3-2, 5-2) Harmadik helyért: Ferencváros TC - Miskolc 2-0 (5-2, 9-5) A bajnokság végeredménye 1. Alba Volán-Fevita 2. Dunaferr SE 3. Ferencvárosi TC 4. Miskolci Jegesmedve JSE 5. Újpesti TE 6. Győri ETO Az Alba Volán bajnokcsapata Barabás Miklós, Becze Zoltán, Bernei Gergely, Borostyán Gergely, Budai Krisztián, Csibi József, Dunai István, Fedor Pavel, Fodor Szabolcs, Gergely Csaba, Gröschl Tamás, Kangyal Balázs, Kiss Gábor, Kovács Csaba, Kovács Frank, Majoross Gergely, Markó Attila, Molnár Ádám, Ocskay Gábor, Ondrejcik Rasztiszlav, Óvári Zoltán, Palkovics Krisztián, Rajz Attila, Rusznyák Karol, Sille Tamás, Simon Csaba, Svasznek Bence, Szuma Roland, Tóth Csaba, Tőkési Lajos A bajnokság különdíjasai A legtechnikásabb játékos (Miklós Kupa): Palkovics Krisztián (Alba Volán) A legjobb U18 játékos (Leveles Kupa): Szajbert Patrik (UTE) A legtechnikásabb játékos (Miklós Kupa): Kovács Csaba (Alba Volán) Külső hivatkozások a Magyar Jégkorong Szövetség hivatalos honlapja Forrás sporthirado.hu Miskolci JJSE Archívum hockeyarchives.info Sand Sand község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén. Fekvése Sand község Zala és Somogy megye határán egy erdőségekkel övezett területen fekszik, távol a 7-es főút zajától. Nagykanizsától légvonalban 10 km-re kelet-délkeletre van.A község két irányból közelíthető meg: Nagykanizsa felől a 61-es főút bagolai elágazónál lefordulva, illetve a 7-es főút felől a galamboki elágazónál lefordulva. Története A falu története két részre osztható. Az első rész az alapítástól az 1700-as évek közepéig tart. A török megszállás és a mértéktelen adóztatás következtében a település elnéptelenedett, pusztasággá vált. A második rész 1745-től, az újra megtelepedéstől napjainkig tart. 1372-1745 Az első írásos említés Sandról 1372-ből származik, ahol az akkori feljegyzések alapján Sond néven említik a települést. Valószínűleg sokkal régebben is lakott hely lehetett, de Magyarországon csak az 1300-as évek elején kezdődött az írásos nyilvántartás. Ebben az időben királyi birtok volt a falu, a király adta érdemeket szerzett híveinek használatába vagy bérbe. 1406-ban a király Berzenczei Györgynek adományozza. Később Török László kapja zálogba az ekkor már Sand néven nevezett települést. 1457-ben újra a Berzenczei Sandrin a falu tulajdonosa, de ő zálogba adta Pakosi Pálnak. 1473-ban Berzenczei Lórántfi Márton egyes részeinek a gazdája. 1486-ban Mátyás király adja az egykor Török László által bírt területeket Tolnai Bornemissza Jánosnak, de ő csak felére tertott igényt. 1536-ban Lóránth Miklós, majd 1550-ben Nagy Máté a falu földesura. A török megszállás következtében már megkezdődött az elnéptelenedés. 1565-66 évi török kincstári fejadólajstrom szerint már csak 6 ház voolt itt. A török kiűzése után, 1701-től Szegedi Pál alispáné a már néptelen puszta. 1726-ban Inkey János a terület gazdája. A mezőszegedi Szegedy család, Antal, Ferenc, László a tulajdonosa 1733-tól kezdve. Az elpusztult falu romjaiból néha még ma is fordít ki az eke leleteket, ugyanis a falurégi helyén ma szántóföld van. A régi községben volt egy kápolna, a lakosok keresztények voltak. 1745-1848 A török megszállás után az ország elnéptelendett részeit új telepesek vették birtokba, Sand esetében ez 1745-ben történik meg. Az akkori birtokosa a pusztává vált területnek Mezőszegedi Szegedy Ferenc volt. Ő Pápán élt és a lakhelyétől távol lévő birtokát bérbe adta művelésre és letelepedésre a "Tótságból jövő" négy nemes családnak, akik két évtized alatt falut építettek az elhagyott területen. Az urasággal kötött szerződésben kötelezettséget vállaltak új letelepedők befogadására is. A szerződés, amelyben jóval magasabb összeget adtak a területért, mint addig bérlők, mégis kedvezőnek bizonyult számukra, hiszen szépen gyarapodtak. Az akkori leírások szerint "a község jómódú volt, szántóföldje, állatai, méhei voltak és a szőlőhegyen bora termett". A szőlőnek való területet erdőirtással szerezték, ezért Szegedy Ferenc tíz évre elengedte a hegyvámot és a bérösszeget felére csökkentette. A megállapodásnak ez a része csak szóban köttetett meg. Szegedy Ferenc halála után Szegedy Mihály kétségbe vonta, hogy az apja a sandiaknak bármilyen ígéretet tett volna, sőt látva a falu gyarapodását a bérleti díjat is felemelte és robotra kötelezte őket. A község lakói ellenálltak a földesúr akaratának és perbe szálltak vele. A későbbiek során kiderült, hogy ez súlyos hiba volt, mert jelentős kára származott belőle a falu lakóinak. A per 1762-ben kezdődött és több mint száz évig tartott. Nem csak a per, hanem a mérhetetlen szenvedés is amit okozott, terhelte a lakosságot. Szegedy Mihály, aki nagy befolyással bírt Somogy megye vezetésében, elintézte, hogy a vármegye több alkalommal Sandra vezényelte hajdúit, néhányszor pedig katonaságot küldött a falura. Ezeknek az akcióknak a terheit mindig a lakosság fizette meg. A szerződésben szerzett jogaikért eljáró két községi elöljárót, Frantzia Mátyást és Gerencsér Mihályt pedig úgy megverték Kaposváron, hogy egyikük belehalt sérüléseibe, a másik életet végéig nyomorék maradt. Az úriszék elmarasztalta a sandiakat, a törvényszék helybenhagyta és felterjesztette Budára a Helytartótanácshoz, onnan pedig Bécsbe a császári hivatalhoz került az ügy. A bécsi Udvar kifejezte nemtetszését a katonai megszállással szemben, és nyomására a Helytartótanács néhány dologban visszaállította a sandiak jogait. Az erős vármegye azonban megmásította és elszabotálta a felsőbbség határozatát. A sandiak érezték, hogy becsapták őket, és a kivezényelt katonasággal szembeszálltak, 1790-ben még tűzharcra is sor került. A vármegye ekkor felemelte a megszállók létszámát 100 főre, és lázadóknak minősítette a lakosokat. A Helytartótanács pedig követelte a lázadás vezetőinek megnevezését. Ezt nem sikerült kideríteni, mert a község lakossága rendkívül egységes volt. 1812-ben az uraság a kocsma és a mészárszék hasznát akarta megszerezni, az úriszék meg is ítélte neki, de ezt már a Helytartótanács sem hagyta jóvá. Az erdők kérdésében szintén a sandiaké lett az igazság. 1818-ban a Bécsből kapott utasítás alapján a Helytartótanács újabb vizsgálatot rendelt el. Szólni kell arról, hogy az ügy elhúzódásáért 1818-as megyegyűlésen a küldöttek Bécs "jobbágyvédő" intézkedéseit okolták. Szegedy uraság egyáltalán nem sietett végrehajtani a felsőbbség határozatait, sőt favágást rendelt el a sandiak által bírt erdőben. A lakosok, mikor észrevették a favágókat, elkergették őket. A vármegye urai mindent elkövettek a földesúr érdekeinek védelmében, a Helytartótanács pedig egyszerre akart megfelelni a megyének és Bécsnek, így aztán határozatai felemásak. 1821-ben a vármegye jelenti a nádornak, hogy a sandiak és a földesúr közötti viszály békés elintézése nem sikerült. 1822-ben a vármegye újra karhatalom kirendelésének engedélyezését kérte a helytartótanácstól, de az nem járult hozzá. 1825-ben a király rendelete szerint az uraságnak visszatérítést kellett fizetnie, amit az a bíróságon letétbe helyezett, így megint kijátszotta a község lakóit. Közben a megye folyamatosan karhatalom kirendelését szorgalmazta a Helytartótanácstól de az nem járult hozzá. 1832-ben aztán az újabb kirendelési kérelem után a Helytartótanács kétértelmű válaszát a megyei apparátus úgy értelmezte, hogy kirendelheti a katonaságot Sandra. Ekkor a földesúr a sandiak gabonájának egy részét le akarta arattatni a karhatalom védelme alatt. 400 paraszt kapott kaszára, kapára, puskára és a katonaságot visszavonulásra kényszerítette. Végül aztán a megerősített katonasággal csak levágatta a földesúr a gabonát, még a karhatalom tartását is megfizetették a falusiakkal. A per csigalassúsággal haladt, de a lázításért perbe fogott nemes Kósa Jánost és nemes Novák Sámuelt szinte napok alatt elítélték 1837-ben. Zakots Jánost csupán azért ítélték el, mert levelet vitt Budára és Bécsbe, melyben a sadiak panaszaikat írták le. Elítélték még Gerencsér Ferenc bírót, Zakots Ferencet, Lendvai Miklósnét. A közös büntetés még elrettentőbb volt, közel 50.000,- Forintot kellett fizetniük. A sandiak perét aztán a jobbágyfelszabadítás oldotta meg. A falu a viszontagságok ellenére is gyarapodott. 1773-ban már 44 család lakik itt. 1806-ban felépítik a máig is álló evangélikus templomot. 1848-ban írják, hogy kétszer annyi katonát adott mint a szomszédos, nagyobb települések. A kiegyezéstől 1945-ig A kiegyezés után gyors gyarapodásnak indult a falu. lakossága ekkor meghaladta a 800 főt. Evangélikus parókia épült, majd evangélikus és római katolikus elemi iskola. A fejlődés ütemét az I világháború törte meg. A hősi halottak száma 38 volt. Az itthonmaradottakat tűzvész sújtotta, melyben teljesen leégett a község egy utcája. A háború után újból fellendülés következett. A Hangya Szövetkezet és a Közbirtokosság megalakulása adott lendületet a gazdaságnak. Egyesületek jöttek létre, ekkor alakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Polgári Lövész Egyesület, Levente Egyesület. Az egyházak kebelén belül ifjúsági egyesületek működtek, amelyek kulturális rendezvényeket tartottak. 1929-ben kezdték építeni az új kocsmát, amelynek megtoldásával alakult ki a mai kultúrház. A község lakossága meghaladta a 900-at. Említésre méltó, hogy a községnek volt szegényháza, melyben a helyi hajléktalan szegényeket helyezték el. A falu katolikus lakossága 1930-ban felépítette kápolnáját. A lakosság anyagi erejét most már gazdasági világválság és a küszöbön álló háborúra készülődés emésztette. A II világháború alatt 26 fő esett el. Az itthonmaradottak értékeinek egy része a háború és a megszállás következtében semmisült meg. 1945-től napjainkig A háború után a gazdálkodás keservesen kezdődött. Ekkorra már rájött a parasztember arra, hogy ha gyermekének jobb sorsot akar, akkor iskoláztatni kell. A nyugati fogságból hazatérők látták, hogy az ottani mezőgazdaságot képzett emberek művelik. Az itteni emberek gyermekeiből egy megyére való agrármérnök került ki, akikből a helyi szövetkezetbe aztán egy sem került. 1945-től 1990-ig befejeződött a belterületi utak portalanítása, járdák épületek, a villanyvezeték 1960-ban, vízvezeték 1980-ban épült. Az 1960-as évek közepén épült egy új iskola. A község hagyományos gazdálkodó szervezetei megszűntek, vállalkozóiból bérmunkás lett, egyesületei felszámolták. Gazdaságilag, közigazgatásilag, politikailag is elvesztette önállóságát. 1990-es változások után a falu kezdi visszanyerni régi önmagát. Gazdasága Napjainkban a legtöbben a mezőgazdaságból élnek a faluban. Háborítatlan a környezet, a térség vadállománya miatt kedvelt. Jelentős szőlőterület is tartozik a községhez. 1991 után kis parcellákon intenzív gazdálkodás kezdődött. A hasznot a málna, a szeder, az őszibarack és a fenyőfa hozta. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,15%, horvát 1,2%. A lakosok 32,6%-a római katolikusnak, 1% reformátusnak, 21,6% evangélikusnak, 1,24% felekezeten kívülinek vallotta magát (43,5% nem nyilatkozott). Nevezetességek Helyi jelentőségű épületek Legfontosabb nevezetessége az 1806-ban épült, mára műemlék evangélikus templom. Másik fontos középület az 1930-ban a falu katolikus közössége által emelt római katolikus kápolna. Műemlékek A templomkertben található a világháborús emlékmű, amelyen a háborúkban elhunytak névsora olvasható. 2000-es évek közepén egy nagyobb viharban egy közeli fa letörte az emlékmű tetején álló Turul madarat, amelynek helyreállításában a falu közössége nagymértékben hozzájárult. Oktatás Régebben a faluban két iskola is működött. A Sandi Római Katolikus Elemi iskola volt az egyik, melynek tanítói voltak: Grafics Lajos Szolár Béla Nagy Károly Vajda Lajos Fehér Lajos Valamint a Sandi Ághostai Evangélikus Elemi Iskola, melynek tanítói voltak: Novák Elek Hajas Gyula Horváth Pál Czéh Sándor Zámbó Gábor 20. században a két egyházi iskola egyesült egy világi iskolává, melynek igazgatójává Zámbó Gábort választották. Testvértelepülése Őrihodos , Szlovénia . Massacra A Massacra egy francia death/thrash metal együttes volt, amely 1986-ban alakult meg Párizs elővárosában Franconvilleben. Első demojukat 1987-ben adták ki Legion of Torture címmel, majd 1988-ban Final Holocaust néven egy újabb demoanyagot jelentettek meg. Az együttes eredeti felállását Fred „Death” Duval énekes/gitáros, Jean-Marc Tristani gitáros, Pascal Jorgensen basszusgitáros, és Chris Palengat dobos alkotta. 1989-ben Nearer from Death címmel adtak ki még egy demot, majd a német Shark Records lemezkiadóval kötöttek megállapodást. Első nagylemezük 1990-ben jelent meg Final Holocaust címmel, melynek újrakiadására az azonos című demo is felkerült. Míg az együttes demoira a thrash metal stílusmeghatározás volt a jellemző, a debütáló albumukra beszivárogtak az ekkortájt előretörő death metal hullám ismérvei is. Következő albumuk 1991-ben látott napvilágot Enjoy the Violence címmel. Az album kiváló kritikákban részesült, és olyan hasonló átmenetet képez a thrash és a death metal között, mint a Schizophrenia című Sepultura lemez. Az album kiadása után Chris Palengat elhagyta a zenekart, helyére Matthias Limmer érkezett. Már ez a felállás készítette el, az 1992-ben megjelent Signs of the Decline albumot. A lemezt már a Vertigo Records jelentette meg, és sokak szerint már nem tudta megismételni elődje magas színvonalát. 1993-ban már a hanyatlás jelei érződtek az együttesen, ezért a kiadó is megvált tőlük. 1994-ben a Phonogram Records-al írtak alá lemezszerződést, és elhatározták, hogy zeneileg is némi módosítást eszközölnek. Az 1994-es Sick albumra ugyan megtartották a korábbi producerüket Tim Buktut, de az anyag a thrash metal mellett korszerű groove metal felhangokat is tartalmazott. A lemez hasonlóságot mutat a Metallica zenéjével, az éneket pedig úgy jellemezték, mint a Coroner frontember Ron Broder egy agresszívebb változatát. A korábbiaknál lassabb tempók mellett, olyan alternatív hatások is beszűrödtek, amelyek a Soundgarden vagy a Faith No More stílusához voltak hasonlatosak. Az album nagy csalódást okozott a korai thrash/death metal albumokat favorizáló rajongók körében. A lemez kiadása után a Rough Trade kiadóhoz szerződtek, míg az új dobosuk Björn Crugger lett. Következő, egyben utolsó stúdióalbumuk 1995-ben jelent meg Humanize Human címmel, zeneileg az előző album irányvonalát folytatva, némileg hosszabb dalokkal. Ezt követően a zenekar énekes/gitárosánál Fred Duvalnál bőrrákot diagnosztizáltak, ezért az együttes pályája megakadt. A többi tag ez idő alatt megalapította az ipari hatású Zero Tolerance zenekart, amellyel egy albumot is megjelentettek. Duval végül 1997. június 6-án 29 éves korában elhunyt. Az együttes tagjai úgy döntöttek, hogy nélküle nem folytatják tovább, így a Massacra 1997-ben feloszlott. 2000-ben egy Apocalyptic Warriors Pt. 1 című válogatásalbum jelent meg a zenekartól. Diszkográfia Legion of Torture (Demo, 1987) Final Holocaust (Demo, 1988) Nearer from Death (Demo, 1989) Final Holocaust (CD, 1990) Enjoy the Violence (CD, 1991) Signs of the Decline (CD, 1992) Sick (CD, 1994) Humanize Human (CD, 1995) Apocalyptic Warriors Pt. 1 (válogatás CD, 2000) Tagok Ének, gitár: Fred "Death" Duval 1986–1997 Gitár: Jean-Marc Tristani 1986–1997 Basszusgitár: Pascal Jorgensen 1986–1997 Dob: Chris Palengat 1988–1991 Dob: Matthias Limmer 1992–1994 Dob: Björn Crugger 1995–1997 10293 Pribina A 10293 Pribina (ideiglenes jelöléssel 1986 TU6) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. M. Antal fedezte fel 1986. október 5-én. Terence Kongolo Terence Kongolo (Fribourg, 1994. február 14. –) holland válogatott labdarúgó, jelenleg a Huddersfield Town játékosa kölcsönben az AS Monaco csapatától. Statisztika 2017. május 10-i adatok Sikerei, díjai Feyenoord Holland bajnok : 2016–17 Holland kupa : 2015–16 Pasztorál A pasztorál békés falusi hangulatot idéző ének vagy zenés színpadi mű, hangszeres kompozíció. Eredete A karácsonyi ünnepekhez a bibliai pásztorokra asszociálva kötődik. A barokk zenében egy nagyszekundos dallam zümmögő basszus fölött, mely a máig élő tradicionális olasz karácsonyi játékokat idézi, ahol pifferarin - olasz dudán - és pásztorsípon zenéltek. Jellemzői A pasztorál 6 nyolcados vagy 12 nyolcados ütemű zene. Nagyszekundos dallam, mely a naiv népi dallamok és a gyerekdalok hangulatát adja vissza. Különösen a francia zeneszerzők szerették ezt a technikát. Példák Tipikus példája Antonio Vivaldi: Négy Évszak - Tavasz harmadik tétele, vagy Georg Friedrich Händel: Messiás-ának Pifa (ld. pifferari) tétele vagy Johann Sebastian Bach: Karácsonyi Oratóriumának második nyitó tétele, mely bevezető a pásztorok angyali üdvözletéhez. Példát ad erre még Domenico Scarlatti billentyűs szonáta műve és még sok más zeneszerző a barokktól a klasszikusokig. Helena Rojo Helena Rojo (Mexikóváros, Mexikó, 1944. augusztus 18. –) mexikói színésznő. Élete María Helena Enríquez Ruiz néven született 1944. augusztus 18-án Mexikóvárosban. Két húga van: Betty és Eugenia. Helena mindig kitűnő tanuló volt. 17 évesen férjhez ment, 18 évesen született egy gyereke, 22 éves korában viszont elvált. Helenának három gyermeke: Patricia, Helena és Leo, és hat unokája van: Vania, Turix, Samantha, Kotan, Alan, Nicolás. Az 1960-as évek elején modellkedni kezde pályafutását. Mexikó egyik legnagyobb reklámügynöksége hamar felfedezte és szerződtette. Ezután kisebb mellékszerepet kapott egy filmben, s elkezdett színművészetet tanulni Carlos Ancirától és José Luis Ibáñeztől. 1969-ben megkapta első főszerepét a Siempre hay una vez („Mindig van egy első alkalom”) című filmben, és ezzel megnyerte az év felfedezetje címet. 24 évesen megismerkedett második férjével, a színész Juan Ferrarával, akivel 11 évig élt házasságban. 1972-ben szerepet kapott az Aguirre, ira de Dios („Aguirre, Isten haragja”) című német nemzetközi kalandfilmben, melyet Werner Herzog rendezett. Az átütő sikert az 1971-es Los cachorros („A kölyökkutyák”) című mozifilm hozta meg számára. 1974-ben főszerepet kapott az Un extraño en su pueblo („Egy idegen a falujában”) című telenovellában. Ezt követte 1977-ben a La venganza („A bosszú”), amely szintén nagy sikert aratott. Ezután Helena a televíziónál maradt és sorra jöttek az újabb szerepek. 1989-ben házasságot kötött Benjamín Fernández üzletemberrel, több mint 30 évnyi szoros barátság után. Filmográfia La candidata ( 2016 ) - Natalia de San Román Corazón que miente ( 2016 ) - Sara Sáenz de Castellanos El color de la pasión (A szenvedély száz színe) ( 2014 ) - Milagros Fuentes Vda. de Escalante / Vda. de Valdivia La tempestad ( A vihar ) ( 2013 ) Amores verdaderos (Rabok és szeretők) ( 2012 / 2013 ) - Lucrecia Gil de Balvanera Por ella soy Eva ( 2012 ) - Eugenia Mistral Triunfo del amor ( A szerelem diadala ) ( 2011 ) - Önmaga Corazón salvaje ( Vad szív ) ( 2009 / 2010 ) - Leonarda Montes de Oca de Vidal Cuidado con el ángel ( Árva angyal ) (2008) - Cecília Santos de Valerde Amor sin Maquillaje (2007) - Inés Mundo de fieras ( 2006 ) – „Miryam” Peregrina ( 2005 ) – „Sabina Huerta” Inocente de ti (A liliomlány) ( 2004 ) – „Raquel” / „Rebeca Linares-Robles Vda. de Castillo” Amor real (Tiszta szívvel) ( 2003 ) – „Augusta Curiel de Peñalver” Ramona ( 2000 ) – „Doña Ramona Gonzaga, Moreno özvegye” Abrázame muy fuerte (María del Carmen) ( 2000 ) – „Damiana Guillén” / „Juliana Guillén” El privilegio de amar (Titkok és szerelmek) ( 1998 ) – „Luciana Hernández de Duval” Luces de la noche (1998) – „Tina” Gente bien ( 1997 ) – „Rebeca” Retrato de familia ( 1995 ) – „Cecilia” Una luz en la escalera ( 1994 ) – „Adriana Bernal” Los años de Greta ( 1992 ) – „Nora” Muerte ciega ( 1992 ) – „Alisa” Don’t Panic ( 1989 ) – „Mrs. Smith” Reto a la vida ( 1988 ) – „Elena Sandoval” La traición ( 1983 ) – „Antonia Guerra” Extraños caminos del amor ( 1981 ) – „Isabella” Misterio ( 1980 ) – „Silvia” La hora del silencio ( 1978 ) – „Barbara” La Venganza ( 1977 ) – „María Olivares” / „Alejandra Balmaseda” Foxtrot ( 1976 ) – „Alexandra” Mañana será otro día ( 1976 ) – „Paola” Más negro que la noche ( 1975 ) – „Pilar” La casa del Sur (1975) – „Elena” Mary, Mary, Bloody Mary (1975) – „Greta” Aquellos años ( 1973 ) – „Empress Carlota” Aguirre, der Zorn Gottes ( 1972 ) – „Inés” Ángeles y querubines (1972) – „Ángela” Muñeca reina (1972) – „Laura” Fin de fiesta (1972) – „Elena” Una vez, un hombre ( 1971 ) – „Susana” El sabor de la venganza (1971) – „Rina Pittman” El club de los suicidas ( 1970 ) – a lány Jaime motorján Díjak, jelölések 1972 : Mexikói Filmakadémia Legjobb Mellékszereplőnek járó díja (Fin de Fiesta) 1973 : Mexikói Filmakadémia Legjobb színésznőnek járó díja (Los Cachorros , jelölés) 1981 : Mexikói Filmakadémia Legjobb színésznőnek járó díja (Misterio) 1992 : Mexikói Filmakadémia Legjobb színésznőnek járó díja (Muerte ciega , jelölés) Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Helena Rojo című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Selmecbánya Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye. Ma a vezető ágazat a turizmus és vendéglátás,[forrás?] amely különösen az elmúlt két évtizedben kezdett felívelni. Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa. A bányászathoz kapcsolódóan számos kisebb-nagyobb telep jött létre a környező hegyekben, amelyek a történelem során általában közigazgatási egységet alkottak a várossal, ma viszont egy részük külön község. A 19. század második felében és a 20. század elején sokáig egyesítve volt a szomszédos Bélabányával is: Selmec- és Bélabánya néven. Fekvése Besztercebányától és Zólyomtól délnyugatra, a Selmeci-hegységben, egy völgykatlanban, az 1009 m-es Szitnya hegytől északra található. Festői fekvésű város, utcái más-más szinten, teraszosan alakultak ki. Északról Teplafőszékely, északkeletről Bélabánya, keletről Tópatak, délkeletről Szentantal, délről Illés, délnyugatról Gyökös és Bacsófalva, nyugatról Hegybánya és Hodrushámor, északnyugatról pedig Vihnye községekkel határos. Története A város alapítását illetően több legenda is létezik. A legismertebb szerint a város mellett található ezüst- és aranylelőhelyeket két gyíknak köszönhetően találta meg egy Sebenitz nevű pásztor, az Óhegy lábánál. (Az eredeti legenda gyíkjai helyett újabban – a diákok szalamander-menetének nevéből – tévesen szalamandrákat emlegetnek.) IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, s a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített be, akiknek 1245-ben jogkönyvét is megerősítette. A középkorban évszázadokon át Magyarország legfontosabb ezüst- és aranybányái voltak itt. Szabad királyi város címmel rendelkezett, ahol a bányászat a Waldbürgereknek nevezett polgárság kezében volt – e jogokat a kincstár csak később szerezte meg. 1443-ban szörnyű földrengés pusztította a várost. Virágkorát a 15. századtól a 18. századig élte. A világon először itt alkalmaztak puskaport a bányászatban (1627-ben). 1762. október 22-én kelt Systema nevű leiratában Mária Terézia megerősítette az udvari kamara döntését, így itt jött létre 1770-re a világ első bányászati akadémiája, melynek elődje az 1735-ben alapított Felsőfokú Bányatisztképző Intézet volt. 1782-ben Magyarország harmadik legnagyobb városának számított Pozsony és Debrecen után 23 192 lakosával (elővárosokkal együtt mintegy 40 000 lakossal). 1786-ban elnyerte a jogot, hogy országos vásárokat tarthasson. Leírás a településről a 18. század végén: A bányászati tevékenység a 19. század második felétől lehanyatlott és a lakosság száma is csökkent. A 19. század folyamán bányavárosból iskolavárossá vált, de a 20. század során ezt a szerepét is jórészt elvesztette. Hegyek közti, elzárt helyzetéből fakadóan a gazdasági fejlődés elkerülte, és a város is elszegényedett. Az oktatási intézményt 1919-ben átköltöztették Sopronba. Az erdőmérnöki kar ott maradt, de a kohó- és bányamérnöki karokat 1949-ben továbbköltöztették Miskolcra. Az Akadémia utódegyetemeinek hallgatói és volt diákjai a mai napig is őrzik és ápolják az itt kialakult hagyományokat, illetve szent városukként tisztelik és rendszeresen látogatják Selmecbányát. Garamberzence és Selmecbánya között épült meg Magyarország két első gőzüzemű, keskenynyomtávú vasútvonalának egyike, az 1873-ban átadott, 1000 milliméteres nyomtávú Garamberzence–Selmecbánya-vasútvonal. Selmecbányán keletkezett a híres bányászhimnusz, amely az egykori Magyarországon mindenütt elterjedt a magyar bányászok között. Területi változások Selmecbánya (Selmec- és Bélabánya) területe 1921-ben 88,25 km² volt. 1954-ben Hodrusbánya (24,4650 km²) és Bélabánya (21,0797 km²) önálló községgé alakult, ezzel területe kevesebb, mint felére csökkent. 1971-ben a korábban önálló Szitnyatő községet (4,47 km²) Selmecbányához csatolták. További kisebb területi változások: Hegybánya község területéhez csatolták át Felsőrónát (1,87 km²), Bacsófalvától viszont a Bacsófalvi-tó környéke (1,19 km²) került Selmecbányához. Selmecbánya területe 2007-ben 46,7383 km² volt, mely két kataszteri területre és öt városrészre oszlik: Selmecbánya (Banská Štiavnica) – 32,8963 km² Selmecbánya (Banská Štiavnica) Stefultó vagy Istvánháza (Štefultov) Szitnyatő (Sitnianska) Bacsófalvitó üdülőtelep (Počúvadlianske jazero) Banky – 13,8420 km² Banka vagy Kisbánya (Banky) Nevezetesebb városi történetek Selmecbánya városlakóinak viselt dolgait Király Ernő, a helybéli líceum igazgatója írta meg a Borovszky-féle Magyarország vármegyéi és városi sorozat Hont vármegyéről és Selmecbányáról szóló kötetében. 1543-ban az uralkodó által kinevezett kohószámvevő részegen mulatozott cimboráival, és agyonszúrt egy vétlen embert. A bányaváros bírái és tanácsosai pallosjogukkal élve halálra ítélték, és fejét póznára tűzték. 1585-ben strassburgi alkimisták borzolták a polgárok idegeit, majd a törökök elrabolták a szépséges Dóczy Lőrincnét. 1679-ben egy tállyai pap által vezetett négyezer fős kuruc sereg tört be a városba, hogy „hűtlen és kétszínű viselkedésért” megbüntessék lakóit. Több történetet olvashatunk Mikszáth Kálmán és Kosáryné Réz Lola tollából, mint például a többször is feldolgozott Leányvári Boszorkányt. Városháza A korábban egyemeletes épület mai alakját 1787–88-ban nyerte el, és tornyát is ekkor építették. Annak nevezetessége az óra, melynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról… Népessége 1880-ban 15262 lakosából 11662 szlovák és 1489 magyar anyanyelvű volt. Szitnyatőn 228 szlovák és 4 magyar anyanyelvű élt. 1890-ben 15 280 lakosából 11 483 szlovák és 2534 magyar anyanyelvű volt. 1900-ban 16 375 lakosából 12 116 szlovák és 3253 magyar anyanyelvű volt. 1910-ben 15 185 lakosából 8341 szlovák és 6340 magyar anyanyelvű volt. Szitnyatőn 342 szlovák és 16 magyar anyanyelvű élt. 1921-ben 13 264 lakosából 11 956 csehszlovák és 660 magyar volt. Szitnyatőn 281 csehszlovák élt. 1930-ban 13 395 lakosából 12 502 csehszlovák és 308 magyar volt. Szitnyatőn 281 csehszlovák élt. 1956-ban már csak 10 400 lakosa volt. 1991-ben 10 440 lakosából 10 165 szlovák és 39 magyar volt. 2001-ben 10 874 lakosából 10 213 szlovák és 43 magyar volt. 2011-ben 10 409 lakosából 9006 szlovák, 51 cigány, 42 cseh, 35 magyar és 24 egyéb nemzetiségű; nem válaszolt 1251 fő. Látnivalók Óvár (48-as emlékmű, múzeum) Leányvár (Újvár) Nagyboldogasszony plébániatemplom ( 13. század ) Szent Katalin templom (15. század vége, gótikus) Havas Boldogasszony templom ( 1512 ) Szent Erzsébet templom (13. század) Nepomuki Szent János kápolna ( 1714 ) A Kálvária 22 kápolnája ( 1751 ) Klopacska Kémiai, bányászati, erdészeti paloták, botanikus kert Szentháromság tér A városháza toronyórája (felcserélt mutatókkal) Víztározó tavak a város körül (pl. "Abszint-tó" és Klinger-tó) Szélaknai (más neveken Hegybányai vagy Piargi) kapu Kerpely Antal sírja, és három temető professzorsírokkal ( Péch Antal ) Evangélikus Lyceum ( Petőfi Sándor , Mikszáth Kálmán , Sajó Sándor , Andrej Sládkovič szlovák költő is itt tanult) Szabadtéri Bányamúzeum (Skanzen). A várostól 2 km-re, Hegybánya irányában található az 1974-ben megnyílt, Szlovák Bányászati Múzeumhoz tartozó kiállítás. Többek közt bányagépek, bányamozdonyok, kézi meghajtású, fából készített szellőzőberendezés, geológiai gyűjtemény látható itt. A Bertalan-tárnából (szlovákul Štôlňa Bartolomej) indulva a védőruházatba beöltöztetett látogatók egyórás túrát tehetnek a selmeci bányák labirintusában. Kammerhof Terasz Maflasarok Ásványkiállítás Határában 13 hektáros mesterséges bányató (Počúvadlianske jazero) található üdülővel, turistaházakkal. A belváros Történelmi belvárosát 1950-ben nyilvánították védetté, azonban felújítás hiányában az 1970-es évekre az épületek borzalmas állapotba kerültek. A komplex rekonstrukció végül 1979-ben indult meg. A műemléki városközpontot és a környék ipartörténeti értékeit az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította 1993. december 11-én. Bár a felújítás azóta is folyamatos, a belváros épületeinek egy része (így például az evangélikus líceum, ahol Petőfi is tanult) sokáig elhanyagolt, lehangoló állapotban volt, de már megújult (2017). Az Evangélikus Líceum épületén látható emléktábla. Híres emberek A városhoz kapcsolódik Mikszáth Kálmán számos írása a városhoz és környékéhez köthető. Itt tanult Petőfi Sándor , Ipolyi Arnold , a 19. századi magyar néprajztudomány legnagyobb alakja és Lahner Emil , a párizsi iskola neves festője. Giovanni Antonio Scopoli ( Cavalese , 1723. június 13.– Pavia 1788. május 8.) világhírű természettudós, főiskolai tanár, orvos, entomológus (lepidopterológus), róla nevezték el a szkopolamin alkaloidát . Itt élt és alkotott Simai Kristóf , a piarista rend szenioraként 1829-től 1833-ban bekövetkezett haláláig. Tanár, drámaíró, továbbá nyelvészeti tanulmányokkal is foglalkozott, szótárt szerkesztett, az egyik első magyar szakácskönyv szerzője, az MTA levelező tagja. Selmecbányán született Czvittinger Dávid irodalomtörténész Hell Miksa csillagász Lumnitzer István orvos, botanikus ( 1749 . április 4. – 1806 ) Puchner Antal Szaniszló császári és királyi lovassági tábornok Galambos Márton (1820–1872) állatorvos, orvos, honvédorvos Faller Károly ( 1857 . május 21. – Budapest , 1913 . május 30. ) kohómérnök, főiskolai tanár, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító tagja Itt született 1874 . július 29-én szepesváraljai Haendel Vilmos nemzetközi jogász, egyetemi tanár Pattantyús-Ábrahám Géza ( 1885 . december 11. – Budapest , 1956 . szeptember 29. ) Kossuth-díjas gépészmérnök, műegyetemi professzor, akadémikus Kosáryné Réz Lola író, műfordító Pituk Sándor sakkfeladványszerző , itt született, élt és hunyt el (1904–2002) Hoffmann Dezső nemzetközi hírű fotográfus Ronkay Ferenc (1912. március 26. - 1979. május 6.) gépészmérnök, egyetemi tanár Kosáry Domokos történész 1913 . július 31-én Bulla Elma Kossuth-díjas színművésznő 1913 . augusztus 26-án Ľudovít Lačný, sakkfeladványszerző Magda Vášáryová , színésznő és diplomata Szitnyatőn született 1846-ban Pachinger Alajos piarista szerzetes, zoológus, gyorsíró. Művészet Csontváry Kosztka Tivadar 1902-ben festette a Selmecbánya látképe című művét, amely ma Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban látható. A képen megörökítette az Erzsébet királyné tiszteletére vágott, ma már nem látható „E” alakú tisztást is. Egyéb A Pro Patria–Honismereti Szövetség és a Történelemtanárok Társulása hagyományosan Selmecbányán tartja nyaranta a szlovákiai magyar diákok nyári történelmi-honismereti táborát. A hagyományos mesterségek vásárát augusztusban tartják. Testvérvárosai - Hünenberg, Svájc - Moravská Třebová , Csehország - Ptuj , Szlovénia - Soragna , Olaszország - Sopron , Magyarország ( 2008 ) Jegyzetek A Hely - Selmecbánya 1. rész. Kossuth Rádió. MTVA, 2016. szeptember 25. (Hozzáférés: 2017. november 6.) Szemán Attila: Vocem preco! Újabb keletű tévedések a selmeci hagyományok területén, Bányászati és Kohászati Lapok (BKL. Bányászat), 2005., 138. évfolyam 4. szám. 51-52. oldalak (online elérés: Országos Magyar Bányászati és Kohászati EgyesületPDF) Bodányi Ödön: A keskenyvágányú vasútak nemzetgazdasági jelentősége s ezzel kapcsolatban a mezőhegyesi gazdasági iparvasút és a Neufeldt Károly-féle kőrösvölgyi erdőüzlet gurahonci erdei vasútja (Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének 1892. évi kötete, XXVI. évfolyam, 1-12 szám, 331-338. oldalak. Pester Lloyd-Társulat, Budapest, 1893.) (online elérés: Magyar Mezőgazdasági Múzeum és KönyvtárPDF) forrás: csehszlovák népszámlálási adatok, 1921 forrás: a Szlovák Köztársaság kataszteri jegyzéke, 2007 Banská Štiavnica – Sčítanie obyvateľov, domov a bytov, Trenčiansky kraj (SODB 2011) (szlovák nyelven), (Selmecbánya 2011-es népesség- és lakásszámlálási statisztikai adatai) Németh Zoltán: Egy kiváló felvidéki polihisztor. ÚjSzó, 2003. december 3. Egy botanikusként hírnevet szerzett orvos. ÚjSzó, 2006. február 3. Huszonöt éves a Sörgyári capriccio. ÚjSzó, 2005. augusztus 24. Források Kostol sv. Kataríny v Banskej Štiavnici - klenot neskorej gotiky na Slovensku. Jozef Labuda: Glanzenberg v Banskej Štiavnici - Archeologický výskum zaniknutej lokality. Milan Hanuliak 2017: Stavebno-historické metamorfózy objektov dominikánskeho kláštora v Banskej Štiavnici. In: Ingenii laus - Zborník štúdií venovaný jubilujúcemu prof. PhDr. Jánovi Lukačkovi, CSc. Vošková, Katarína a kol. 2014: Sakrálne pamiatky v krajine - Banská Štiavnica a okolie. ISBN 978-80-227-4308-2 Čelková, M. 2012: Oživené umenie v Starom zámku. Pamiatky a múzeá 2012/1, 56-62. Csütörtökyová, D. 2009: Vznik a genéza cintorínov "Zvonový vŕšok" v Banskej Štiavnici. Cintoríny v kontexte kultúrneho dedičstva. Bratislava, 87-94. ISBN 978-80-227-3350-2. Martin Čičo - Michaela Kalinová - Silvia Paulusová a kol. 2002: Kalvárie a Krížové cesty na Slovensku. Makkai László 1987: Jan Ackersdijck magyarországi útinaplója 1823-ból. 1954 Banská Štiavnica a okolie. Vendel Jankovič 1938: Príspevok k dejinám naboženskej reformácie v Banskej Štiavnici. Sborník Matice slovenskej. Vojtech Baker 1924: Starý zámok - krátke dejiny Bansko-štiavnického starého hradu. B. Štiavnica. F. L. Kováts ml. 1924: Banská Štiavnica a okolie. Podrobný sprievodca turistov. Richter Ede 1903: Selmecbánya történetéből - A Kuruc idők, Selmecbánya Külső hivatkozások A város honlapja szlovákul és angolul A Selmecbányai Dohánygyár Selmecbánya.lap.hu - kiváló linkgyűjtemény HírTV Selmeci Szalamander 2009. 1/2 Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/ Selmecbánya látnivalók Fényképek a templomról és Selmecről slovakia#382.84,-19.40,110.0 360 cities A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása; Budapest 1912, PTE-Klimo Könyvtár online Sobó Jenő: Selmeczbánya szabad királyi város társadalma, ipara és kereskedelme a XVI. század második felében. Budapest (1910) Irodalmi hivatkozások Selmecbánya leírása Mikszáth Kálmán „Az arany-kisasszony” című elbeszélésében Mikszáth Kálmán: Selmecvára (a Magyarország lovagvárai c. műből) Borovszky Samu : Magyarország vármegyéi és városai. Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város, 1906 Férfi nehézsúlyú cselgáncs a 2008. évi nyári olimpiai játékokon A 2008. évi nyári olimpiai játékokon a cselgáncs férfi nehézsúlyú versenyszámát augusztus 15-én rendezték. Mérkőzések Felső ág Selejtező Alsó ág Selejtező Szerencsi járás A Szerencsi járás Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó járás Magyarországon 2013-tól, székhelye Szerencs. Területe 432,09 km², népessége 37 473 fő, népsűrűsége 87 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. 2014-ben két települést csatoltak a járáshoz. Egy város (Szerencs) és 15 község tartozik hozzá. A Szerencsi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is mindvégig létezett, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta végig Szerencs volt. Az 1950-es megyerendezésig Zemplén vármegyéhez tartozott, utána Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez. ESPN Az ESPN egy amerikai televíziós csatorna, amelyet Bill Rasmussen alapított 1979-ben. Sportműsorokat és sportközvetítéseket sugároz. A név a világ egyik legnagyobb márkájának számít a TV-csatornák között.[forrás?] Leghíresebb műsorai közé tartozik a Monday Night Football és a SportsCenter. Mint a legtöbb csatornát, az ESPN-t sem kerülték el a botrányok, sok kritikát kapott 37 éves pályafutása alatt. Az évek során számos társcsatornája is született, többek között az ugyanilyen nevű rádióállomás is. Manapság a The Walt Disney Company-hez tartozik. Az ESPN többször váltott elnököt is, jelenleg John Skipper a csatorna főnöke. A tévéadó amerikai változata nem érhető el egyetlen magyar kábelszolgáltatónál sem, viszont az "ESPN America" elérhető volt, amely az anyaadó "európai" változata. A név manapság gyakorlatilag már franchise-nak számít, hiszen már egy üzenetszolgáltatás is működött ez a jelzés alatt. Fréchou Fréchou település Franciaországban, Lot-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 215 fő (2015). Fréchou Andiran, Lasserre, Mézin, Moncrabeau és Nérac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 9960 Sekine A 9960 Sekine (ideiglenes jelöléssel 1991 VE4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. S. Otomo fedezte fel 1991. november 4-én. Nezsi Zsujni Nezsi Zsujni (Arabul: ���� �������) (Béja, 1949. augusztus 12. –) tunéziai nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Angolul Neji Jouini. Polgári foglalkozása vállalkozó. Pályafutása A TFF Játékvezető Bizottságának (JB) minősítésével a Ligue Professionelle 2, majd a Ligue Professionelle 1 játékvezetője. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A nemzeti játékvezetéstől 1994-ben visszavonult. A Tunéziai labdarúgó-szövetség JB terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 1982-től tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a franciát beszéli. Több nemzetek közötti válogatott (Labdarúgó-világbajnokság, Afrikai nemzetek kupája, Ázsia-kupa), valamint klubmérkőzést vezetett. A tunéziai nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság sorrendjében az első helyet foglalja el 3 találkozó szolgálatával. A nemzetközi játékvezetéstől 1994-ben búcsúzott. Az 1987-es U16-os labdarúgó-világbajnokságo a FIFA JB bíróként foglalkoztatta. Az 1989-es U20-as labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB hivatalnokként foglalkoztatta. Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon és az 1994-es labdarúgó-világbajnokságon a FIFA JB bíróként alkalmazta. Selejtező mérkőzéseket a CAF, az AFCés az UEFA zónákban vezetett. 1990-ben a világbajnokságon, ha nem vezetett mérkőzést, akkor működő társának partbíróként segített. A kor elvárása szerint az egyes számú partbíró játékvezetői sérülésnél átvette a mérkőzés irányítását. Kettő mérkőzésen egyes, kettő találkozón 2. pozícióba kapott küldést.1994-től a vezető játékvezetőnek már nem kell partbírói feladatot ellátnia. Világbajnokságon vezetett mérkőzéseinek száma: 3 + 4 (partbíró). Az 1990-es afrikai nemzetek kupája, valamint az 1992-es afrikai nemzetek kupája labdarúgó tornán a CAF JB mérkőzésvezetőként alkalmazta. Az 1988-as Ázsia-kupa, illetve az 1992-es Ázsia-kupa labdarúgó tornán az AFC JB hivatalnokként alkalmazta. A Katari labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottságának (JB) elnöke. A IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987-2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151, játékvezető besorolásával minden idők 135, legjobb bírójának rangsorolta, holtversenyben Ísza Rasíd al-Dzsasszász, Nyikolaj Vlagyiszlavovics Levnyikov és Tom Henning Øvrebø társaságában. Piedmont (vasúti járat) A Piedmont egy vasúti járat az USA-ban. Az Amtrak üzemelteti 1995. május 26. óta. Naponta átlagosan 274 utasa van, 2010-ben összesen 99 873-an utaztak a járaton.Raleigh (Észak-Karolina) és Charlotte (Észak-Karolina) között közlekedik naponta kétszer. A 278 km-et 7 megállással 3 óra 9 perc alatt teszi meg a North Carolina Railroad pályáin. Jelzáloglevél Olyan hosszú lejáratú kötvény, melyet a hitelnyújtó bocsát ki a jelzáloghitelek fedezeteivel és az adósok által törlesztett kamatból fizeti a kötvény tulajdonosának a kamatot. A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet (jelzálogbank) által e törvény alapján kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály rendelkezéseit kell, bizonyos eltérésekkel alkalmazni. A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell: a) a jelzáloglevél elnevezést; b) a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását; c) a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló); d) névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését; e) a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát; f) a jelzáloglevél névértékét; g) a kamat mértékét, a kamatszámítás módját; h) változó kamatozás esetén: az induló kamatláb mértékét, a kamatláb változtatásának elveit, a kamat számításának módját; i) a jelzáloglevél lejáratát; j) a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait és mértékét; k) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást; l) a kibocsátott sorozat össznévértékét; m) a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét; n) a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről. Az az okirat, amelyből a megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül jelzáloglevélnek. Jelzáloglevél: az elnevezés magyarázata A magyarázat egyszerű: a jelzáloghitelekben megtestesülő követelésekre vonatkozóan bocsátják ki. Ezeket a jelzáloghiteleket értékpapír formába "öntik". Tulajdonképpen a jelzáloglevél tulajdonosa közvetetten – jelzálog-hitelintézeten keresztül – jelzáloghitelt nyújt, amely hitelt a "bank" kezel, beszedi a tőke és kamat törlesztéseket, és ezek egy részét továbbadja a jelzáloglevél tulajdonosa számára szintén kamat, illetve a jelzáloglevél lejáratakor tőke visszafizetés formájában. Jellemzői a jelzáloglevelek fedezete a levél mögé helyezett ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog az Országos Betétbiztosítási Alap nem biztosítja ezen papírokat A jelzáloglevelek jellemzően hosszabb futamidővel rendelkeznek mint a bankbetétek, így kezelésük valamivel olcsóbban megvalósítható, mint a bankbetéteké, így hosszútávon magasabb hozamot lehet velük elérni normál piaci körülmények között. Kockázati tényezők árfolyam és likviditás kockázat: a legtöbb jelzáloglevél a másodpiacon is forgalmazott, így aki lejárat előtt el szeretné adni papírját az az itt kialajult piaci árfolyamon tudja azt megtenni. A másodpiaci kamatok emelkedése az papírt lejárat előtt eladók számára kamat csökkenést vagy veszteséget is jelenthet. Nem megfelelő számú vételi ajánlat hiányában, előfordulhat, hogy papírját nem tudja lejárat előtt eladni. Devizában kibocsátott papíroknál az adott devizanem árfolyamkockázatával mindenképpen számolni kell. kamatkockázat: fix kamatozású vagy diszkont papíroknál a lejárat előtti eladás során realizálható kamat mértéke a piaci körülményeknek megfelelően változhat. Változó kamatozású papírok esetén ezen felül még a hitelintézet változtathatja a fizetendő kamatot a hirdetményben közzétett feltételeknek megfelelően. Változó kamatozás esetén általában valamilyen mutatóhoz kötik a változó kamat mértékét: pl jegybanki alapkamat vagy infláció. jegyzési eljárás/aukció kockázata: jelzáloglevél kibocsátáskori vásárlás esetén kockázatot jelent, hogy a hitelintézet túl alacsony érdeklődés esetén törölheti a jelzáloglevél kibocsátását, túlzott érdeklődés esetén vagy túl magas kamatajánlatok esetén az alacsonyabb kamatozásra vonatkozó ajánlatokat fogadja csak el, a magasabbakat visszautasíthatja a kibocsátó fizetőképessége: azaz, hogy a papírt kibocsátó hitelintézet a lejáratkor vagy kamatfizetés esedékességekor fizetőképes lesz-e. Ezt jelentősen befolyásolhatja, hogy a hitelintézet meg tudja-e újítani jelzálogleveleit mekkora a fizetőképtelen ügyfeleinek aránya a bank portfóliójában, azokkal szemben, hogyan tudja érvényesíteni jelzálog jogát milyen az előtörlesztések mértéke Magyarországi jelzáloglevél kibocsátók FHB Jelzálogbank Nyrt. OTP Jelzálogbank Zrt. UniCredit Jelzálogbank Zrt. K&H Jelzálogbank Zrt. Forrás Jelzáloglevél. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.) Virtual XI A Virtual XI a brit Iron Maiden tizenegyedik nagylemeze, mely 1998. március 23-án jelent meg. Ez volt a második és egyben utolsó olyan albumuk, melyet Blaze Bayley énekessel rögzítettek. Ezen a lemezen a korábbiakhoz képest szokatlanul sok billentyűs hangszert használtak, melyeket immár teljes egészében a basszusgitáros Steve Harris játszott fel. A korábbi albumokon ugyanis egy kisegítő zenész, Michael Kenney használta a hangszert. Janick Gers az előző albummal ellentétben itt nem vette ki a részét a dalszerzésből, csupán a záró Como Estais Amigos-ban van feltüntetve szerzőként. Az album címében szereplő XI kifejezés részben arra utal, hogy ez volt a tizenegyedik nagylemezük, részben pedig egy labdarúgó-válogatottatra, melyben tizenegy játékos szerepelt. Az album borítóját ismét Derek Riggs tervezte, akinek a nevéhez a legtöbb és leghíresebb Iron Maiden grafikák fűződnek. Ez a harmadik olyan albumuk, melynek a címét nem egy, a lemezen is szereplő dalról nevezték el. Az előző két ilyen album a Piece of Mind és a The X Factor voltak. A Futureal és a When Two Worlds Collide dalok futurisztikus témákkal foglalkoznak. A Lightning Strikes Twice című szám azt hirdeti, hogy nem kell elutasítani valamit csak azért, mert valószínűtlen. A The Clansman a középkori Skócia és Anglia közötti harcokról szól. A Don't Look to the Eyes of a Stranger-t a világ veszélyei ihlették, míg a Como Estais Amigos tisztelgés a Falkland-szigeteki háborúban elesett katonák emlékére. Ez az egyetlen olyan lemezük, ahol az utolsó számban nem szerepel Steve Harris dalszerzőként. A lemezről a The Angel and the Gambler és a Futureal dalokat adták ki kislemezen. Az albumról Bruce Dickinson visszatérését követően a "Futureal" és a "The Clansman" dalok maradtak a koncertek állandó vendégei, de míg a "Futureal" csak az 1999-es turnén, addig a "The Clansman" egészen a 2003-as turnékig szerepelt a programban, majd 2018-ban is újra elővették. Az album fogadtatása még az előző, The X Factor albumánál is negatívabb volt. Sok rajongó úgy érezte, hogy az olyan dalok, mint a "The Angel and the Gambler" és a "Don't Look to the Eyes of a Stranger" túlzásnak hatnak, melyek hosszúságuk ellenére nem bővelkednek az ötletekben, és a refréneket is számtalan kritika érte, miszerint túl sokszor ismétlődnek. Sokan vannak azon az állásponton, hogy az album csak a nagyon szűken vett fanatikusok által élvezhető, valamint, hogy ez minden idők leggyengébb Iron Maiden albuma. A legtöbben Blaze Bayley zenekarbeli szereplését kifogásolták, mondván, hogy "ő húzta le az együttest". A lemez minden korábbinál hatalmasabb bukás volt kereskedelmi szempontból. Egy 2009. áprilisi adat szerint az Egyesült Államokban 84,987, míg világszerte 1,050,000 példányt adtak el belőle. Ezzel az eredménnyel ez a legsikertelenebb Iron Maiden album. Oberhain Oberhain település Németországban, azon belül Türingiában. Lakosainak száma 712 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Bélyeg a bélyegen A bélyeg a bélyegen filatéliai kifejezés, mely olyan bélyegábrát jelöl, melynek fő-, vagy mellékmotívuma egy vagy több, korábban már megjelent bélyeg. Kedvelt motívumgyűjtési terület. A posták általában bélyegnapok, posta- és bélyegjubileumok által szokták megjelentetni az ilyen témájú bélyegeiket. Az ábrázolás lehet színben és rajzban hű (ez a leggyakoribb), de lehet megváltoztatott (pl. az 1951-ben kiadott 80 éves a magyar bélyeg), esetleg lehet fantáziarajzú (pl. a Dánia által 1949-ben kiadott UPU-jubileum) is. Előfordulhatnak eltérő rajzúak is (pl. Csehszlovákia 1960-as Bélyegkiállítás című kiadása). Az ilyen ábrájú kiadásokon lehet egy vagy több bélyeg is ábrázolva. A bélyeg a bélyegen lehet fő- és mellékmotívum is. A bélyegkatalógusok általában megjelölik az ilyen típusú kiadványok katalógusi sorszáma mellett a rajtuk szereplő bélyeg sorszámát is. Lacrost Lacrost település Franciaországban, Saône-et-Loire megyében. Lakosainak száma 723 fő (2015). Lacrost Simandre, L’Abergement-de-Cuisery, Préty és Tournus községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Faverney Faverney település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 941 fő (2015). Faverney Menoux, Breurey-lès-Faverney, Fleurey-lès-Faverney, Conflandey, Purgerot, Baulay, Amance és Mersuay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Amíg világ a világ Amíg világ a világ Stewart Brand 1999-ben írt tudományos-ismeretterjesztő könyve. A mű eredeti címe: The Clock of The Long Now. Time and Responsibility Alcím: Idő és felelősség – A hosszú most órája Fordította: Kertész Balázs ( 2001 .) ISBN 9639323160 Világ-Egyetem sorozat , Vincze Kiadó Leírás A könyv központi témája az idő és a felelősség: valamiért egyikben sem bővelkedünk. „A könyvet döntően beszélgetés formálta. Fő forrása a Long Now Alapítvány vezető testületének tagjai körében folytatott eszmecsere, melynek nagy részét on-line üzenetek ezrei közvetítették; … Az e könyvet létrehozó eszmecsere nem zártkörű, és nem is ért véget. Őszintén remélem, hogy az olvasó is csatlakozik hozzá. Meg kell teremtenünk a világot, ahol automatikus és általános a hosszú távú gondolkodásmód.” Tartalom Köszönetnyilvánítás Az egyetemes óra Kairosz és Kronosz Moor fala A szingularitás Hajsza A Hosszú Most A civilizáció rendje Az időtlen vallás Óra-Könyvtár Nagy vagy, Ben! A világ leglassúbb számítógépe Lángoló könyvtárak Holt kéz A digitális sötét kor lezárása A Tízezer Éves Könyvtár Tragikoptimizmus Futurizmó A jövő hasznai A múlt hasznai A problémák újragondolása Lassú tudomány A hosszú távú szemlélet Nemzedékek Lankadatlan erőfeszítés A vég nélküli játszma Függelék: Részvétel az Óra-Könyvtár programjában Jegyzetek Ajánlott irodalom Név- és tárgymutató Külső link The Long Now Foundation honlapja Az óriási nyomozó Az óriási nyomozó (eredeti cím: Big Man) 1988-ban futott olasz–francia–német televíziós filmsorozat, Bud Spencer főszereplésével, Steno rendezésében. A sorozat összesen hat epizódot élt meg, folytatását a rendező Steno halála akadályozta meg. Enzo G. Castellari viszont ennek alapján készítette el Bud Spencerrel a maga sorozatát olasz–amerikai koprodukcióban, amely 1990 és 1993 között futott Extralarge címen. A tévéfilmsorozat a Cecchi Gori Group és a Reteitalia gyártásában készült. Műfaját tekintve krimisorozat és vígjátéksorozat. Olaszországban 1988. november 25. és 1988. december 30. között a RAI vetítette. Történet A sorozat főhőse Jack Clementi (Bud Spencer) egy olasz származású néhai rendőrtiszt, aki a Francia Riviérán, Cap D'Antibes mellett él egy kis hotelben, amelyet egy kedves, de kissé hebrencs asszonyság Fernande vezet, aki mindig igyekszik kedvében járni a kissé szűkszavú, de joviális és megfontolt természetű Clementinek. Fernande asszony jószándéka ellenben mindig túlzott anyáskodásba csap, ami kissé bosszantja Clementit, akinek nagy bánatára Fernande nem elég jó szakácsnő. Clementi most a Lloyds nevű prominens nemzetközi biztosító cég magándetektívje, amelynek székhelye Londonban van. A cég igazgatója Henry Winterbottom úr (Geoffrey Copleston) gyakran bízza meg Clementit, hogy járjon el bizonyos ügyekben és derítse fel vajon a cég egyes ügyfelei nem-e akarnak csalást elkövetve nagy összegekre szert tenni a biztosítási kötvényekből. Clementi mindig felderíti a csalást és leleplezi az elkövetőket, de rendszerint veszélyes munkát vállal, mert ellenfelei sokszor követnek el, illetve kísérelnek meg gyilkosságokat. Szembe találja magát az olasz maffiával és terroristákkal is, ám a csavaros eszű és ugyanakkor nagyerejű magánnyomozó mindig kivágja magát. Clementi elsősorban az eszét használja és kevésbé az öklét, amit ellenlábasai rendre megemlegetnek. Állandó segítségére van ifjú barátja és sofőrje, a kissé zöldfülű Simon Lecoq (Dennis Karvil). Clementi sajátos módszerei miatt nem tudott igazán érvényesülni a rendőrségnél, ezért választotta a magánnyomozói hivatást. Különösen nagy kritikusa régi jó barátja Caruso felügyelő (Raymond Pellegrin), a római rendőrség egyik főtisztje, akit aggodalommal tölt el, ha újra látja régi barátját, tudván, hogy rögvest elkezdődnek a bonyodalmak. Caruso tart a kínos helyzetektől, pedig szeretne feljebb jutni a ranglétrán. Mindamellett rendszeresen segíti és nem egy esetben ő menti meg Clementi életét. Clementit nem befolyásolják az érzelmei, de mélyen emberséges alkat, aki segít a bajbajutott kisembereken. Winterbotton úr mindig biztosít anyagi forrást, hogy a nyomozás költségeit fedezze, ugyanakkor egy tökéletesen elvégzett munka után bőkezűen megjutalmazza Clementit, s fenntartásokkal ugyan, de szilárdan bízik emberében. A forgatás Bud Spencernek ez volt az első tévés sorozata, amelyet Stenóval készített el, a Piedone filmek rendezőjével. A munkálatok 1987-ben kezdődtek. A rendezésbe betársult Lucio De Caro is, aki szintén a Piedone filmek stábjának tagja volt, mégpedig forgatókönyvíróként. A Big Man forgatókönyvének megírásában Bud Spencer is aktív szerepet vállalt. Szükség is volt De Caro és Spencer segítségére, mert Steno ekkor már súlyos beteg volt és a munkálatok befejezése előtt már meghalt. Bud Spencer eddigi karaktere meglehetős változáson ment keresztül. Évekkel korábban még úgy nyilatkozott, hogy nem hiszi, hogy az általa megformált szereplők alkalmasak lennének egy tévésorozatra. Sokkal inkább valók mozivászonra, mint kisemberek hősei. A tévésorozat ezt a karaktert szerinte túlságosan a hétköznapok szintjére süllyesztené, aki mindig házhoz megy épp azon a napon, mikor a legújabb epizódot vetítik. A Big Man sokkal reálisabb képi világgal dolgozik, a verekedések is valóságosabbak, keményebbek. Humoros elemei átlagosnak nevezhetők, a sorozat sokkal inkább krimi, amelyben ráadásul nem a fizikai erőpróba, hanem a szellem próbája nyilvánul meg Jack Clementi bravúros nyomozásain keresztül. Bud Spencer ekkor már előrehaladott korban volt, ezért sincs olyan nagy hangsúly a bunyón, hisz megterhelő lett volna a közel hatvanéves színésznek. A sorozat szereplői többnyire francia nemzetiségűek, a történet is elsősorban Franciaország és Olaszország között játszódik. Néha-néha felbukkannak olyan olasz és más színészek, akik hajdan gyakran dolgoztak együtt Bud Spencerrel és Terence Hillel. A páros filmjeiből, vagy a szólóban készült filmekből már jól ismerte a közönség Nello Pazzafinit, vagy Giovanni Cianfrigliát. Bár Pazzafininek is passzívabb szerep jutott, mivel az ő egészségi állapota és életkora sem tette lehetővé, hogy úgy lépjen színre, mint régen. Raimund Harmstorf is feltűnik egy epizódban. A film főcímdalát Guido és Maurizio de Angelis szerezték, akik ezzel a sorozattal tértek vissza a Spencer-filmográfián belül. Hatása A Big Man nem hozott átütő sikert, de mindenesetre megmutatta, hogy Bud Spencer képes a tévésorozatokban is képes nívós szerepekre. 1990-ben Castellari saját sorozatot készített Bud Spencerrel, az Extralarge-ot, amely voltaképp Az óriási nyomozó amerikai variációja. A sorozat főszereplője Jack Costello is egy visszavonult rendőr, aki magánnyomozóként dolgozik, de továbbra is van kapcsolata a rendőrséggel régi barátján és kollégáján, Sam-en keresztül. Jack házvezetőnője is sokban hasonlít Fernande asszonyra. Maria Martinez néhai sztriptíztáncosnő, aki szerelmes Jack-be, de egyfolytában csak akadékoskodik körülötte és Jack annak örülne leginkább, ha valaki más venné feleségül. Jack Costellónak is van egy kissé csetlő-botló társa a francia anyanyelvű Willy Dumas képregényrajzoló személyében. Két emelet boldogság A Két emelet boldogság egy 1960-ban készült fekete-fehér magyar vígjáték, rendezte Herskó János. A cselekmény A film egy újonnan átadott ház lakóinak életét mutatja be. Birkás doktort zavarja, hogy felesége dolgozik, mivel előnyben részesíti a hagyományos családmodellt. A lakás gyakran nincs rendben és még néha a főzést is magának kell megoldania. A női fodrászként dolgozó Ferenc mindig féltékeny a szépséges feleségére, Farsangék folyamatosan vitatkoznak, Korbuszéknál is gyakoriak az összezördülések. Még a csendes Sipos családnál is zajlik az élet. Szereplők Kaló Flórián - dr. Birkás Lajos Domján Edit - Birkás Lajosné Garas Dezső - Albert Ferenc Krencsey Marianne - Albert Ferencné Szabó Gyula - Korbusz János Pártos Erzsi - Korbusz János anyja Csűrös Karola - Korbusz Jánosné Teri Avar István - Sipos Gyula Vetró Margit - Sipos Gyuláné Erzsike Mécs Károly - Farsang Gusztáv Törőcsik Mari - Farsang Gusztávné Kati Szabó Ernő - Varga, házmester Andai Györgyi - Varga lánya, Marika Fonyó József - Farsang Gyenge Árpád - asszisztens Őze Lajos - Farsang barátja György László - Farsang kollégája Horkai János - ügyeletes orvos Alfonzó (Markos József) - Albertné szeretője Peti Sándor - tanár Rajz János - villamosvezető Rozsos István - rádióriporter Suka Sándor - ápoló Siménfalvy Sándor - éjjeliőr a csónakházban Barsy Béla, Forgács László, Garics János, Kiss Manyi, Kertész Péter, Magda Gabi, Moór Marianna, Vándor József, Verdes Tamás, Völcsei Rózsi, Pap Éva, Vass Éva, Zsudi József Forgatási helyszínek A filmbéli „Új utca" az albertfalvai lakótelep, egyes jeleneteket a Váci úton vettek fel, a János kórháznál található hurokvégállomáson áll a könyvtárvillamos. A külső felvételek jó része az akkor újonnan épült, Lehel utca 39. sz. alatti lakótelepen készült. Stazione di Oulx-Cesana-Claviere-Sestriere Stazione di Oulx-Cesana-Claviere-Sestriere vasútállomás Olaszországban, Oulx településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Torino–Modane-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Beaulard Stazione di Salbertrand Endrődi (Junga) Sebestyén Endrődi (Junga) Sebestyén (Arad, 1862. február 17. – Nógrádverőce, 1927. május 5.) katona, festő és restaurátor. Életpályája Junga Sebestyén, később Endrődi Sebestyén (Sebő) 1862. február 17.-én született Aradon, családja skót és lengyel származású elődöktől való volt, a magyar származás Jan Stanislavtól eredt, aki Lengyelország harmadik felosztása után vándorolt Magyarországra, fia Márton Trencsénben nyert polgárjogot. Apja Junga Lajos katonatiszt, nevezett Márton utódja volt. Endrődi Sebő Aradon volt lovas honvéd százados, zászlóaljparancsnok. 1908-ban történt lovasbalesete miatt nyugdíjazását kérte. Endrődi Junga Sebestyén (Sebő) katonai multja mellett képzőművészeti adottságokkal is rendelkezett. Kidolgozott egy eljárást a régi, megöregedett fa műemlékek, táblafestmények megmentésére, parafinos eljárással. Találmányát Magyarországon kívül 1913-ban négy államban: Franciaországban, Olaszországban és Ausztriában is szabadalmazták. Az ekkor megjelent újságok írták vele kapcsolatosan: A család nógrádverőcei háza egy részét ezután műteremnek rendezte be. Feleségével, aki gyönyörűen goblejnezett is, képzőművészeti restaurátorságukkal váltak híressé. Nógrádveröcén hunyt el 1927. május 5.-én, 65 éves korában. Családja Valószínűleg 1900-ban nősült meg, Schweisgut Valériát vette nőül. Endrődi Sebő előbb Budapesten, majd feleségével Schweisgut Valentinával és három gyermekével (Ágoston, Sebő, Aladár) Nógrádverőcén telepedett le. Egy lányuk született (1901), aki korán elhalt majd 1902, 1903, 1905-ben három fiúgyermekük: Gyermekei közül Sebő (Sebestyén) nevű fia (1903. október 18., Kassa-1984. december 12., Budapest) jogász, zoológus, entomológus lett. A háború után annak vezetőjeként újjáépítette a keszthelyi Balatoni Múzeumot, 1949-1951 között a Hadtörténeti Múzeum zászlórestaurátora volt. Felesége, Schweisgut Valéria is ismert textilrestaurátor volt, aki 1915-ben miseruhát restaurált a Nemzeti Múzeum számára. Nevéhez fűződik Mátyás király trónkárpitjának, valamint Szent István palástjának a restaurálása is. Endrődi Sebestyénné még 1950-ben is ismert volt, mint a régi zászlók restaurátora. Az öreg Sebestyén Aladár fia is eltanulta apjától a restaurátori fogásokat. Unokája, ifj. Endrődi Sebő fia (Endrődi-Younga Sebestyén) (Budapest, 1934. június 26. - Pretoria, Dél-Afrika, 1999. február 26.)- szintén kötődött a múzeumi területhez. Rovarászként a Természettudományi Múzeumban dolgozott, majd 1973-ban Dél-Afrikába költözött, ahol a pretoriai Transvaal Museum gyűjteményvezetője lett. Munkássága Az ő nevéhez köthetők többek között a kassai múzeum (1903), a bártfai múzeum (1905) tárgyainak, majd szabadalma beadása után 1912 őszén a kolozsvári Farkas utcai református templom barokk orgonájának díszes faragásainak és a pozsonyszentgyörgyi (Sváty Jur)(Pozsony vármegye) római katolikus templomban lévő Mária halálát ábrázoló domborműnek a konzerválása. Endrődi Sebő ezután megbízást kapott az esztergomi Prímási Képtár (ma Keresztény Múzeum ) képeinek restaurálására. 1915-től kezdte el a Prímási Képtár középkori táblaképeinek, közöttük MS mester tábláinak restaurálását is: így restaurálta MS mester 1506-ban festett és az egykori Selmecbányái templom főoltárát díszítő, az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött négy passiójelenetét (Olajfák hegye, Keresztvitel, Kálvária és Feltámadás), valamint Gábriel arkangyal, Mária- és Mettercia-szobrokat is, feltehetőleg a múzeum következő évi megnyitása alkalmából rendezett kiállításra. 1915 második felében konzerválta a bártfai Sárosvármegyei Múzeum tulajdonát képező Jakab apostol, ev. János apostol, Gábriel arkangyal Mária és Mettercia szobrokat, valamint ugyanitt a Fricsről származó Angyali üdvözlet-szoborcsoport Mária alakját és a későbbiekben a Szépművészeti Múzeumba került angyalalakját, majd 1916 után folytatta restaurátori tevékenységét az esztergomi Prímási Képtár szobrainak és táblaképeinek kezelésével. 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt 4 hónapig fényképészként és képrestaurátorként a Magyar Nemzeti Múzeumbanban állt alkalmazásban és ez idő alatt 2 hónapig a Szépművészeti Múzeum neves képrestaurátoránál Beer József Konstantinnál volt gyakorlaton. Anne Dorte Michelsen Anne Dorte Michelsen (Aarhus, 1958. július 17.) dán énekesnő és dalszerző, a Tøsedrengene és a Venter på Far együttesek tagja. Dánián kívül Norvégiában, Svédországban is népszerű lett "Næste Dans" című albuma. Összesen tíz albuma jelent meg, és egy könyvet is írt "Næste Dans" címmel. Diszkográfia Mellem Dig og Mig (1983) Næste Dans (1986) Alting Vender Tilbage (1987) Elskerindens Have (1989) Den Ordløse Time (1990) Min Karriere Som Kvinde (1992) Mørke Vande - Lyse Strande (2000) Fred hviler over land og by (2002) Så Stille Som Sne (2003) Hvor var det nu vi var? (2007) Hvis du vidste (2011) I. Ottó német-római császár I. Ottó vagy Nagy Ottó (németül: Otto I. der Große), (912. november 22./23. – 973. május 7.) német király 936-tól, német-római császár 962. február 2-től, longobárd (itáliai) király haláláig; a Német-római Birodalom megszervezője. Élete Ifjúsága I. Henrik német király és Ringelheimi Matilda (Dietrich vesztfáliai gróf leánya) királynő legidősebb gyermekeként született 912-ben. Gyermekszobája hol ebben, hol abban a királyi kastélyban volt. Édesapja arra tanította, hogy a férfi legfőbb erénye az egyszerűség. Ezzel szemben a tanulást elpuhítónak tartotta, minthogy a tudomány egyfelől kétkedő okoskodásra nevel, másfelől gyengíti a döntőképességet. Az egyszerűség elérésére a test megacélozását, ellenállóvá edzését tartotta szükségesnek, ezért Ottót megtaníttatta arra, hogy hogyan kell vadtulkot, medvét, vadkant lándzsával elejteni, hogy nyila mindig célba találjon, hogy versenyfutásban senki ne előzze meg, hogy hogyan üsse ki a nyeregből ellenfelét a lovagi tornán, hogy kardvívás közben egy tapodtat se hátráljon, és hogy győzzön az ostáblajátékokban. 15 éves korában beleszeretett egy szláv rabnőbe, akitől fia született: a későbbi mainzi érsek, Vilmos. Első házassága Henrik fia számára a wessexi király, Æthelstan húgát, Edithát kérte feleségül. 929 nyarának elején érkezett meg a szigetországból a hajó a 17 éves királyleánnyal. Athelstan egy másik menyasszonyjelöltet, kisebbik húgát, Adivát is útnak indította (ő egy burgundi herceg felesége lett); a násznagy szerepére Kynewladot, a wocesteri püspököt jelölte ki. Ottó a keleti kereskedés központját, a rabszolgapiacáról ismert Magdeburg városát ajándékozta nászajándékul újdonsült asszonyának. Trónralépte 936-ban Henrik király meghalt. Henrik halála után – édesapja 929-es királyi rendelete szerint – Ottót 936. augusztus 7-én német királlyá kiáltották Aachen városában. Augusztus 8-án a mainzi érsek megkoronázta. A ceremóniát Hildebert érsek vezette. A koronázást követő ünnepségsorozaton Pfalzban a birodalom számos területének vezetőit udvari címekkel látták el, így próbálva erősítve az egyes részek közötti koherenciát. Ennek során fontos beosztást kapott a lotaringiai Giselbert, a frank Eberhard, a sváb Hermann, a bajor Arnulf. Utóbbi a marsall tisztséget kapta. A koronázás helyének megválasztása szimbolikus értékkel bírt. Ottó Aachen választásával azt kívánta jelezni, hogy folytatja a frank hagyományokat. Szlávok, magyarok A hatalomváltáskor a már I. Konrád óta megszokott nehézségek mindegyike jelentkezett. Az Elbán túli területeken a vendek leverésével 936–937 során kiépült ugyan az őrgrófságok rendszere (Szász és Billung őrgrófság), de a keleti határok mentén továbbra is ismeretlen maradt a béke. A szlávok elleni háború Gero őrgróf vezetésével ezután is szinte folyamatosan tartott, Ottó többször személyesen – mint például 939-ben – hadba szállt ellenük. Ottó a keleti területeken több püspökséget és kolostort is alapított. A minden új német uralkodót "megkóstoló" magyarok 937-ben Szászországra törtek, ám kísérletük ezúttal is kudarcba fulladt. A királytól elszenvedett vereséget követően seregük a könnyebb préda, Franciaország felé vonult. Belső lázongások A későbbi konfliktusok a birodalmon belül abban gyökereztek, hogy Ottó I. Eduárd wessexi király leányát, Eadgythet vette feleségül, ezzel kiemelte magát a birodalmon belüli családi kötelékek közül. Ottó kijelölése egyedüli trónkövetőnek szintén törést jelentett a keleti-frank trónkövetői hagyományokkal. A lépés viszont erősítette a birodalom feloszthatatlanságát. 937-ben Eberhard bajor és a hasonnevű frank herceg, valamint a hozzájuk a trónöröklés rendjének sérelmezése miatt csatlakozó báty, Thankmar lázadt fel Ottó ellen. A király 938-ban verte le őket: Thankmart meggyilkolták, a bajor Eberhardot megfosztotta trónjától. Ebben az évben zajlott a magyarok utolsó betörése is a Szász Hercegségbe, de miután két nagy csatában vereséget szenvedtek, többé nem próbálkoztak. A Thankmar után Ottó öccse, Henrik is az elégedetlenkedők oldalára állt. 939-ben a frank Eberharddal és Giselbert lotaringiai herceggel támasztott lázadást bátyja ellen. A lázadás különös súlyossága abból adódott, hogy az említetteket titokban a nyugati-frank uralkodó, a Karoling IV. Lajos is támogatta. A felkelést végül I. Hermann sváb hercegnek – mint arra már utaltunk, Ottó eközben a szlávokkal is harcolt – Andernachnál a lázadók felett aratott győzelme döntötte el. Miután a két herceg életét vesztette, a Frank Hercegség a királyra szállt, s mint törzshercegség, ezután nem játszott szerepet. Lotharingiát Ottó IV. Lajos ellen indított hadjáratát követően a "megtért bárányra", Henrikre bízta. Ám Ottó öccse ezután sem szűnt meg fivére ellen munkálkodni. Miután hercegségét 940-ben elveszítette, Frigyes mainzi érsekkel összeesküvést szőtt bátyja meggyilkolására. Ennek kitudódásakor, 941-ben, újból kegyelmet kapott, mire ennyi – a korban valóban szokatlan – jóság láttán végleg megbékélt. A magyarok 943-as támadása Ottó ezután megpróbálta földadományokkal, és házasságkötésekkel megnyerni magának a királyi hatalomból részt nem, vagy alig kapó családtagok támogatását, ez irányú kísérletei azonban nem jártak hosszútávú sikerrel. Az elkövetkező nemesi felkelések sorozata, mely a délnémet területektől egészen Szászországig terjedt, az újra be-betörő, portyázó magyarok hadai által képzett veszély felismerése után szűnt meg. 943-ban ugyanis a magyarok Bajorországba törtek. Miután az Enns folyó közelében, Welsnél vereséget szenvedtek Berchtold bajor hercegtől, néhány évig szüneteltették nyugati irányú támadásaikat. A nehéz helyzetben Ottó az egyház segítségéhez fordult. Az egyháznak nyújtott adományok mellett Ottó saját hű embereit nevezte ki a püspöki és apáti pozíciókba. Franciaország A Nyugati Frank Birodalomban dúló harcokba – melyeket Nagy Hugó, Francien hercege, Odó király unokaöccse folytatott IV. Lajos ellen – Ottó a király oldalán avatkozott be. 946-ban személyesen vezetett hadat, később pedig Konrád lotaringiai herceget küldi sógora megsegítésére, aki előtt Hugó végül 950-ben kénytelen volt meghódolni. Belháborúk A birodalom ereje és tekintélye folyamatosan növekedett: 947-ben I. Harald dán király, majd 950-ben I. Boleszláv cseh fejedelem ismerte el hűbérurának Ottót. A közben ismét megindult magyar támadások sem jelentettek már igazán komoly veszélyt. A 948–950 közötti évenkénti próbálkozások mind kudarccal végződtek, sőt ez utóbbi évben az Ottó által bajor herceggé emelt Henrik már maga vezetett támadást az Ennstől keletre fekvő magyar szállásterületek ellen amire 907 óta nem volt példa. Azért, hogy a lázadásoknak elejét vegye, Ottó igyekezett a törzshercegi méltóságokat rokonainak juttatni – így lett öccse, Henrik bajor (947), fia, Liudolf sváb (949), veje Vörös Konrád lotharingiai herceg (944). Ez a törekvése azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen 953-ban Liudolf és Konrád, Frigyes mainzi érsek támogatásával, felkelést támasztottak ellene. A lázadók 954-ben még a magyarokat is segítségül hívták. A magyarok a már öt éve hiányolt zsákmány, valamint az adóztatás felújítása reményében Bulcsú harka vezetésével küldtek sereget. A lázadó hercegek az utolsó pillanatban meggondolták magukat, s Bulcsút a Rajnán túlra irányították, maguk pedig behódoltak a királynak.[forrás?] A két herceget és Frigyest Ottó megfosztotta méltóságától: Lotharingiát Bruno kölni érsek kapta meg, a Sváb hercegséget pedig II. Burchard. Az egyházi méltóságok híveivel való betöltése – mellesleg a fent említett kölni érsek, Bruno, Ottó testvére, a mainzi Frigyest felváltó Vilmos pedig fia – már sokkal nagyobb sikerrel járt, ők bizonyultak uralkodása folyamán a legfőbb támaszainak. E méltóságok számát a keleti térítések nyomán 948-ban alapított új püspökségekkel (Brandenburg, Meissen, Merseburg stb.) és egy új érsekséggel (968: Magdeburg) is gyarapította. Első itáliai útja és második házassága 951-ben II. Lothár itáliai király özvegyét, Adelheidet az új uralkodó fogságba vetette. Adelheid Ottóhoz fordult segítségért, aki erre haddal kelt át az Alpokon. Minthogy Editha 946-ban meghalt, Ottó nem látta akadályát Adelheid feleségül vételének, emellett Paviában felvette a "Rex Francorum et Longobardorum" címet. A megrettent Berengár meghódolt előtte, ám így is olyan jelentős területekről kellett lemondania, mint Verona, Friaul és Isztria. Ottó e hadjárata meghatározó fordulatot hozott a félsziget számára: Lombardia 600 évre szorosan a birodalomhoz kapcsolódott. Augsburg Ottó második házassága nem volt (az Edgithától született) Liudolf fia ínyére, aki sógorával, Lotaringiai Konráddal és más főurakkal szövetkezve fellázadt édesapja ellen. 955-ben a bajor főurak ismét magyar segítséget kértek, akik Bulcsú, Lél és Súr vezetésével indultak a német földekre. A lázadók szerencsétlenségére a magyarok csak akkor érkeztek Bajorországba, mire Ottó a felkelést már leverte. Így a királynak azután módjában volt a magyarokkal is leszámolni: Augusztus 10-én az Augsburg melletti Lech-mezőn az augsburgi csatában döntő győzelmet aratott. A menekülő magyar vezéreket elfogták, és I. Henrik bajor herceg felakasztatta őket Regensburgban. Ez a csata tekinthető az Ottó által egyesített német birodalom tűzpróbájának; hatása abban is megnyilvánult, hogy a magyarok Németországot többé nem bántották. Egyes források szerint (Corvey-i Widukind; III, 49) Ottót még a lech-mezei csata után "imperator"-rá kiáltották. Még ha egy efféle császárrá nyilvánítás semmilyen állami jogkövetkezménnyel nem jár, mégis fontos tény, hogy a kortárs szeme Ottót már ekkor császári pozícióban látta. Újabb szláv háborúk Ezt követően ismét az elbai szlávok ellen fordult, akiket még 955-ben Recknitz mellett legyőzött – ennek ellenére a harcok itt egészen 961-ig, Ottó újabb itáliai hadjáratáig elhúzódtak. Ottó tervei a szlávok megtérítésére csak a császári hatalom birtokában látszottak lehetségesnek, melyhez azonban pápai jóváhagyás volt szükséges... A király nagyhatalmi törekvéseit jól mutatják a Burgundia ellen vezetett hadjáratai is. Második itáliai hadjárata; császárrá koronázás A lehetőség a császári korona megszerzésére akkor mutatkozott reálisnak, amikor XII. János pápa a német királyt, mint a nyugat leghatalmasabb uralkodóját hívta segítségül a Rómára veszélyes Berengár ellen. Ottó 961-ben indult útnak Itáliába, miután biztosította fia, II. Ottó utódlását. A pápa 962 februárjának második napján tette Ottó fejére a császári koronát. A karoling hagyományok folytatásaként megerősítette az egyház hatalmát és birtokait („Privilegium Ottonianum”, 962. február 13.) Miután a pápa – teljes fordulatot véve – összeesküvést szőtt ellene a 963-ban fogságba vetett Berengár fiával, Adalberttel, Ottó letette, és VIII. Leót ültette a helyére. A császár távoztával János visszatért ugyan Rómába, ám hamarosan meghalt. Ottó erre elfoglalta a várost, János utódját, V. Benedeket megfosztotta tisztétől, és visszahelyezte Leót. Csak 965-ben térhetett haza a német területekre. Harmadik itáliai hadjárata, harc Bizánccal Bár 966–972-es harmadik hadjáratát a Leót a pápai trónon 965-ben követő, majd onnan elűzött XIII. János megsegítésére indította, lényegében a Dél-Itália feletti uralom megszerzésére használta fel. Capua és Beneventum longobárd hercegeit hűbéreseivé tette, de az itt szintén jelentős birtokokkal rendelkexő Bizánccal vívott háborúja végül megegyezéssel végződött. Ennek értelmében a császár kiürítette az elfoglalt területeket, cserébe Bizánc elismerte Ottó császárságát. A megállapodást megerősítendő került sor 967-ben császárrá koronázott hasonnevű fia és II. Rómanosz bizánci császár leányának esküvőjére is. XIII. János támogatásával Ottó meg tudta valósítani keleti térítési terveit is. A szlávok megkeresztelése keleti politikájának alapvető elemét képezte. A magdeburgi püspökséget a 967-es ravennai zsinaton hozták létre. Hatalmának csúcsa, jelentősége 972 nyarán Ottó visszatért Itáliából. Ez az időszak volt hatalmának csúcsa. Ekkorra sikerült stabilizálnia az új államalakulatot mind belpolitikailag, mind külpolitikailag. Az általa létrehozott államalakulat, a Német-római Császárság példaképként szolgált Európa keresztény uralkodóinak. A 973-ban megrendezett Quedlinburgi Birodalmi Gyűlésen Ottó előtt szinte minden európai állam – Bizánc, Bulgária, Dánia, a Kijevi Rusz, Csehország, Lengyelország – uralkodójának küldöttsége megjelent, és kifejezte hódolatát. Még a pogány magyarok fejedelme, Géza is – aki 971-ben papokat kért a császártól, hogy elterjeszthesse a keresztény hitet országában – ideküldi követeit. Ottó a következő év májusában halt meg, Európa leghatalmasabb és katonailag legerősebb birodalmát hagyva utódaira. Földi maradványait a magdeburgi dómban helyezték végső nyugalomra. Emlékére lovasszobrot állítottak. Sírján a következő felirat áll: Egyéb Amikor betöltötte 37. életévét, megpróbálta elsajátítani az írás és olvasás tudományát. Családja Ottó első házasságát Eadgythtel (910 – 946. január 26.), az angol király lányával kötötte 930-ban. Ebből a házasságból két gyermeke született: Liudolf sváb herceg ( 930 – 957 . szeptember 6. ) Liutgard ( 931 – 953 . november 18. ), aki Vörös Konrád herceg felesége lett. Második házasságát Adelaideval (931 – 999. december 16.), II. Rudolf leányával kötötte 951-ben, akitől négy gyermeke született: Henrik (952/953 – 954 ) Brúnó (953/954 – 957 ) Matilda ( 955 . december – 999 . február 7. / 8. ), Quedlinburg hercegnője II. Ottó német-római császár ( 955 – 983 . december 7. ) Ezenkívül született Ottónak egy törvénytelen gyermeke egy szláv nőtől, Vilmos (929 – 968. március 2.), aki később mainzi érsek lett. Megjegyzések Csak a XIX. században találtak rá a korabeli életrajzra, egy nordhauseni szász pap művére, amely elénk idézi a halottas ágy mellett történteket:[Fischer, 25–26. oldal] „ A gyászmise után a királyné fennhangon panaszkodva ment a szobába, ahol a holttest pihent – amelyből kiszállt a királyi lélek –, és ott találta hevesen zokogó fiait.. Amikor a fennséges özvegy megpillantotta őket, az ő arcát is elborította a könnyek árja, és a földi porhüvely lába elé borulva hangos jajszavakkal zokogta el a fájdalmát, a megboldogulthoz illő módon. ... Később magához hívatta fiait és leányait, és ezt az intelmet intézte hozzájuk: Legdrágább gyermekeim, jól véssétek ezt szívetekbe: legyetek Istenfélők, és mindenben Őt tiszteljétek, mert csak Ő rendelheti el, hogy ilyesmi megtörténjék. Csak Őt illeti meg, hogy királynak és úrnak nevezze magát, hiszen csak neki van ilyen hatalma gazdagok és szegények felett. Óvakodjatok a mulandó hatalomért folytatott viszálykodásoktól, hiszen a vég mindenkor – ahogy most is – elsöpör minden evilági dicsőséget, és csak azok boldogok, akik felkészülnek az örökkévalóságra.Ne mardossanak benneteket komor gondolatok – folytatta –, hogy ki lesz közületek az első, azt tartsátok mindig fejetekben, amit az igazság szája kijelent az Evangéliumban: »Valaki pedig magát felmagasztalja, megaláztatik: és aki magát megalázza, felmagasztaltatik.« ” Így ír erről Corvey-i Widukind szász krónikás (925–1000 k.):[Sz. Jónás Ilona: Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (Európa és Közel-Kelet IV-XV. század) (magyar nyelven). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 1999)] „ 1. Elhalálozván tehát a haza atyja, a királyok legnagyobbika és legjobbika: Henrik, a frankok és a szászok egész népe, az apa által trónutódként már régen kijelölt fiút, Ottót választotta meg királyává. Úgy döntöttek, hogy az egyetemes választás színhelye az aacheni palota legyen. Miután ott összegyülekeztek a fejedelmek és az előkelők, s a fejedelmek katonáinak seregei is, a Syxtus kápolnában, mely Nagy Károly bazilikájával egyben van építve, emelték az ott megépített trónra az új uralkodót, kezüket adván neki, hűséget is fogadtak, megígérve, hogy támogatni fogják minden ellenséggel szemben, egyszóval szokásuk szerint tették őt királlyá. Míg a fejedelmek és a többi rangbeli úr ezzel voltak elfoglalva, a főpap [Hildebert mainzi érsek] az egész papsággal és az egybegyűlt néppel odalent a bazilikában várta az új király kivonulását. És amikor előlépett, a főpap eléje ment, baljával megérintette a király jobbját, saját jobbjában a pásztorbotot hordozva, miseingbe, stólába, miseruhába öltözötten, fején infulával [püspöksüveg] elhaladt egészen a szentély közepéig, s visszafordulva a körülálló nép felé, mert erre az alkalomra a bazilikában körben, fent is, lent is dobogókat építettek, úgy hogy az egész nép láthassa, így szólt: „Íme, elétek vezetem az Istentől kiválasztott, és Henrik király által már régen kijelölt Odot, kit most választottak meg a fejedelmek együttesen királlyá. Ha helyeslitek e választást, jelezzétek ezt az ég felé emelt jobbotokkal!” Erre az egész nép az ég felé emelve jobbját erős szóval felkiáltva kért minden áldást az új uralkodóra. Ezt követőleg a főpap a királlyal együtt – aki a frankok szokása szerint körülövezett, egyszerű köntösbe volt öltözve – az oltár mögé vonult. Az oltárra már ki voltak rakva a királyi jelvények, a kard az övvel, a mente a selyeminggel, a bot a jogarral és a korona. Az érsek pedig az oltárhoz menve, felemelte a kardot az övvel együtt, s a királyhoz fordulva így szólt: „Vedd e kardot, s űzd el vele Krisztus minden ellenségét, a barbárokat és a rossz keresztényeket, a reád ruházott isteni felhatalmazás s a frankok egész birodalmának hatalma által, valamennyi keresztény hívő legszilárdabb békéje érdekében.” Aztán vette a selyeminget a mentével, reá öltötte mindkettőt e szavakkal: „Büszkeségedet a földig meghajtva, legyen e ruházat figyelmeztetőd arra, hogy el kell telned a hitbeli buzgósággal, s a béke megoltalmazásában életed végéig ki kell tartanod.” Majd így szólva nyújtotta át neki a botot és a jogart. „E jelvények arra intsenek, hogy alattvalóidat atyai fegyelmező szóval kell feddned, s irgalmasságod kezét elsősorban Isten szolgái, az özvegyek és árvák felé nyújtsd ki; és soha ne hiányozzék fejedről az irgalom olaja, hogy most is és a jövőben is örök értékű jutalom legyen a koronád.” Ezután Hildebert és Wielfrid [kölni érsek] nyomban olajat öntöttek a fejére, s megkoronázták őt aranykoronával. S miután így a törvényesen előírt felkenési szertartás befejeződött, a két főpap a trónszékre vezette őt fel, melyhez csigalépcső vezetett, s a trónszék csodálatos szépségű két márványoszlop közé volt felépítve, ahonnan ő is láthatott mindenkit, de őt is láthatta mindenki. 2. Miután pedig dicséretet mondtak Isten tiszteletére, s az ünnepélyes szentmisét is bemutatták, a király leszállott s a palotába ment, odajárult a királyt megillető ékességgel feldíszített márványasztalhoz, melléült a főpapokkal és az egész néppel, a fejedelmek pedig felszolgáltak az asztalnál. Izilbert, a lotaringok fejedelme gondoskodott mindenről, hiszen a hely maga az ő felségjoga alá tartozott, Evurhard [Frankföld hercege] vezette az asztal körüli szolgálatot, a frank Herimann [Svábföld hercege] volt a főpohárnok. Arnulf [Bajorország hercege] pedig az egybegyűlt lovagi rendnek parancsolt, s intézte a táborhelyek kiválasztását, s a táborvezetést… Ezt követőleg pedig a király minden egyes előkelőt királyi bőkezűségéhez mért ajándékkal tisztelt meg, s nagy vidámságban bocsátotta el az egybegyűlt sokaságot. ” – Widukind: Rerum gestarum Saxonicarum libri III, 967 körül Hussigny-Godbrange Hussigny-Godbrange település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 3514 fő (2015). Hussigny-Godbrange Differdange, Rédange, Haucourt-Moulaine, Herserange, Saulnes, Thil, Tiercelet és Villers-la-Montagne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Fleury-les-Aubrais Fleury-les-Aubrais település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 21 089 fő (2015). Fleury-les-Aubrais Cercottes, Orléans, Chanteau, Saran és Semoy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szomek A szomek (hangul: ��, latin betűkkel: somaek) Dél-Koreában népszerű kevert ital, melyet közvetlenül fogyasztás előtt készítenek el. A szó összetétel, az égetett szesz szodzsu (��, soju) és a mekcsu (��, maekju), azaz a sör keverékére utal. Készítése A két italt többféleképpen lehet keverni, attól függen, milyen erős italt akarnak készíteni. A „tökéletes arányról” megoszlik a koreaiak véleménye. A keveréshez több vagy kevesebb szodzsu (soju)t öntenek a pohár aljára, majd felöntik sörrel. A baráti, munkahelyi összejöveteleken népszerű módja az ital elkészítésének a söröspoharak egymás mellé sorakoztatása, melyek tetejére helyezik a kisebb, féldecis szodzsu (soju)poharakat, majd dominóként meglökve őket, a sörbe borítják az égetett szeszt. Guatemala világörökségi helyszínei Guatemala területéről eddig három helyszín került fel a Világörökségi Listára, valamint huszonegy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre. A Világörökségi Listára kiemelkedő jelentőségű és egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti helyszínek kerülhetnek fel, amelyek nemcsak az adott ország, hanem az egész emberiség számára egyedi jelentőséggel bírnak. A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökségi Egyezményt az UNESCO dolgozta ki és a szerződő államok 1972. november 16-án fogadták el. Az aláíró államok aktív részvételre kötelezik magukat legfontosabb természeti kincseik és műemlékeik megőrzésében. A helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik helyszín kerül fel a Világörökségi Listára. A nemzetközi szerződést 2012 szeptemberéig 190 ország képviselői írták alá, köztük Guatemala küldöttei 1979-ben. Fleury (Manche) Fleury település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 1052 fő (2015). Fleury La Bloutière, Champrepus, La Lande-d’Airou, Le Mesnil-Garnier és Villedieu-les-Poêles-Rouffigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dalai Lama Awakening A Dalai Lama Awakening 2014-ben készült amerikai dokumentumfilm, amelynek narrátor hangja Harrison Ford, rendezője Khashyar Darvich. A film egy életeket megváltoztató utazást mutat be, amelyben neves nyugati gondolkozók (Dr. Michael Beckwith (Új Gondolat Mozgalom), Fred Alan Wolf (kvantum fizikus), Amit Goswami (amerikai író), Harry Morgan Moses (Új Gondolat Mozgalom), Jean Houston (társadalomkutató)) látogatnak el Tendzin Gyacóhoz, a 14. dalai lámához az indiai Dharamszala városába, hogy a világ nagy problémáinak megoldására feltegyék kérdéseiket a tibeti buddhista lámának. A több mint 12 díjat nyert film a dalai lámával készült beszélgetések mellett bemutatja a szereplők spirituális átalakulásait. Ganes Venkatraman Ganesh Venkatraman (Mumbai, India, 1980. március 20.) tamil színész, az indiai és tamil filmművészet egyik kiemelkedő alakja. Legfontosabb szerepe az Abhiyum Naanum című filmben volt. Raffay Sándor Raffay Sándor (Cegléd, 1866. június 12. – Budapest, 1947. november 4.) evangélikus teológiai akadémiai tanár, a Bányai evangélikus egyházkerület püspöke 1918-tól 1945-ig, felsőházi tag, egyházi író, teológus, költő, műfordító, hittudós. Élete Raffay János és Szokol Judit iparos szülők fia. Középiskoláit a ceglédi polgári iskolában kezdte és Szarvason folytatta, ahol 1885-ben érettségi vizsgát tett. Előbb a budapesti egyetemen jogot kezdett hallgatni, közben nevelősködött; 1887 őszén pedig a pozsonyi evangélikus teológiai akadémiára iratkozott be. 1890-ben a jénai, 1891-ben a lipcsei, 1892-ben a baseli egyetemeken folytatta tanulmányait. 1892-ben a besztercebányai evangélikus algimnáziumban a magyar nyelv és történelem tanára, 1893-ban a tápiószentmártoni evangélikus gyülekezet lelkésze lett. Innét 1896 őszén a pozsonyi evangélikus egyetemen teológiai akadémiába lépett át, ahol a rendszeres teológiai és újszövetségi írásmagyarázati tanszékére rendkívüli tanárnak választották meg; 1899-től rendes tanárként működött. Tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányának, a Luther-társaság irodalmi bizottsága tudományos osztályának, a pozsonyi protestáns kör választmányának, a pozsonyi Toldy-kör irodalmi bizottságának, a debreceni protestáns egyetem előkészítő országos bizottságának, az evangélikus egyetemes lelkészvizsgáló bizottságnak sat. 1906-tól a pozsonyi evangélikus teológia tanára volt, 1908-tól Budapesten működött mint lelkész, majd 1918-ban megválasztották a bányai evangélikus egyházkerület püspökévé. 1939-től tagja volt a felsőháznak is. Sírja a Kerepesi úti temetőben található (34-9-1). Lefordította az Újtestamentumot görögből és ő dolgozta ki a magyar evangélikus egyház új istentiszteleti rendjét. Cikkei a ceglédi lapokban (1885); a pozsonyi Gondolatban, mely lapnak felelős szerkesztője volt (1888-89. A magyarországi protestantismusnak ág. és helv. hitvallású felekezetekre való szakadása; ekkor dolgozataival, mint már Szarvason is, több pályadíjat nyert); az Evangélikus Egyház és Iskolában (1891-92.); a beszterczebányai Lapokban (1890-91.); a Magyar Nyelvőrben (1892. Izék, 1893. Palóczság és Czegléd); a Protestáns Szemlében (1901. Az oberammergaui passió-játék, A passió-játékokról); írt még a Mi Otthonunkba, a Jó Pásztor, Sárospataki Lapok, Protestáns Esték, Athenaeum című folyóiratokba, a Budapesti Hírlapba és a Protestáns Árvaházi Naptárba. Munkái Die Hussiten in Ungarn. Jena, 1891. (Különny. a Zeitschrift für wissenschaftliche Theologieból). Ev. konfirmandusok kátéja. Orosháza, 1898. (2. kiadás. U. ott, 1899. Pályadíjat nyer.) Esketési beszéd. Dr. Raffay Ferencz és Mehlschmidt esküvőjén Győrörr 1898. nov. 14. tartotta. Kecskemét, 1899. A hellenismus és a philonismus kosmogoniája. Bpest, 1899. A logos eredete, tartalma és jelentősége a jánosi iratokban. Pozsony, 1899. A synoptikus kérdés mai állása. U. ott, 1900. Apróságok. Bpest, 1904. (Koszorú 94.) A szerencse. U. ott, 1904. (Koszorú.) Péter Apostol. U. ott, 1905. (Koszorú 112.) Jézus példázatai. U. ott, 1905. Új szövetségi apokrifusok. Pozsony, 1905. Jézus hasonlatai (Bp., 1907); Kiáltás a viharban (Bp., 1916); A magyarhoni ev. liturgia történetéhez (Kecskemét, 1933). 1902-ben megindította Pozsonyban a Theologiai Szaklapot, melynek felelős szerkesztője volt. (Ebben is több cikke jelent meg.) Emlékezete Alakja felbukkan Kondor Vilmos Budapest noir című bűnügyi regényében, mint Gömbös Gyula miniszterelnök temetésének egyik magas rangú résztvevője. Bénesse-Maremne Bénesse-Maremne település Franciaországban, Landes megyében. Lakosainak száma 2943 fő (2015). Bénesse-Maremne Angresse, Capbreton, Labenne, Orx, Saint-Vincent-de-Tyrosse és Saubrigues községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pertechnéciumsav A pertechnéciumsav szervetlen vegyület, képlete HTcO4. Technécium-heptoxidból (Tc2O7) állítják elő úgy, hogy vízben oldják vagy oxidáló savakkal – például tömény kénsav, salétromsav, királyvíz, vagy sósav és salétromsav keverékeivel – reagáltatják. A kapott pertechnéciumsav sötétvörös színű, higroszkópos, erős sav, és könnyen ad le protont. A TcO−4 pertechnekát tetraoxo-technekát(VII) anion tömény kénsavban instabil, oktaéderes TcO3(OH)(H2O)2 formává alakul át. Dunakiliti Dunakiliti (horvátul Kliće, németül Frauendorf) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban. Nem összetévesztendő Balatonkilitivel. Dunakilitihez tartozik a mintegy 120 lelket számláló Tejfalusziget. A település 2010 óta a „Humanitárius település” címet viseli. 2015-ben a Magyarországi Falumegújítási Díj kiváló fokozatát nyerte el. 2015-ben 1. helyezett lett a „Virágos Magyarországért” versenyben, és így 2016-ban Dunakiliti képviseli a magyarországi falvakat az Entente Florale Europe rangos környezetszépítő versenyen. Környezetvédelmi tevékenységéhez kötődően „Talajbarát település” is a község. Fekvése A községet a Felső-Szigetköz csücskében találhatjuk meg. Itt szakad ki az Öreg-Dunából a Mosoni-Duna. A Dunán néhány kilométerre a felette kialakított víztározó és zsiliprendszer torzó maradt. A szlovákiai határállomástól és Mosonmagyaróvártól egyenlő távolságra (8–10 km-re) fekszik. A hármas határ (osztrák-szlovák-magyar) közelsége miatt is a térség egyik jelentősebb települése. Közvetlen kapcsolatban van doborgazszigeti "üdülőparadicsommal". A falu nagy területen fekszik a Duna korábbi szerteágazó vízfolyásai miatt. Története Dunakiliti jelenlegi helyén, talán éppen a mai főutcán is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása. A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is. Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákban részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.[forrás?] Az 1883-ig Pozsony vármegyéhez tartozó községet akkoriban Mosony-Kilitinek is nevezték. Tiszta magyar etnikumú lakossága emberemlékezet óta a vagyonosabb gazdaosztályhoz tartozott. Népes községként említi az 1673. évi összeírás is, amelynek anyaegyházához több fília is tartozott. Az 1634-es canonica vizitacio szerint Kilitin a házak száma: 60. A faluban összesen 300 ember lakik. Lipthay-birtok 1664-ben, majd a Héderváry-grófoké, a Szente-családé, a 18. század elején a Draskovich-családé, később Illésházy István gróf tulajdonában a Pozsony megyei szarvai uradalomhoz tartozott. Utolsó birtokosa, a 19. század elején Batthyány József köpcsényi gróf. A Batthyány-család 1858-62 között épített kastélyát szép park övezte, a 900 m² alapterületű épületben jelenleg iskola működik. Itt született a „szegények orvosának” nevezett, 2003. március 23-án boldoggá avatott herceg, dr. Batthyány-Strattmann László. A kastélyt Batthyány József és Batthyány Ludovika Erzsébet nevű lánya gr. Pálffy Jánosné örökölte 1897-ben. A kastély berendezését a második világháború után a község lakosai a könyvtárral együtt elégették. A vak gyűlölet leginkább a háborús bűnösként kivégzett gr. Pálffy Fidél nyilaskeresztes volt földművelésügyi miniszter személyének szólt. Nyelvjárás A szigetközi nyelvjárás, a felső Szigetközben sajátos szavakat képezett. Ezeket a szavakat, főként Dunakilitin, Dunaszigeten használják. Ilyen szavak például: muró (melléknév) = ügyetlen gónó (melléknév) együgyű genegó (melléknév) = együgyű putra (melléknév) = rossz minőségű meringülő (főnév) = merőkanál mosolog (ige) = mosolyog csömény (főnév) = méh, darázs batri (főnév) = elemlámpa Jellemző a térségre a mássalhangzók elhagyása, főképp megfigyelhető ez az "l" betű lehagyásával. Például: nyóc (számév) = nyolc Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 2,2% németnek, 0,2% románnak, 6,3% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2,2%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,2% (20,2% nem nyilatkozott). Vallás Szent Kereszt Felmagasztalása Templom: Dunakiliti régi parókiáját 1562-ben építették. Egy ideig ez a reformátusoké is volt, de 1657-ben Ferenczy János plébános Illésházy József gróf segítségével ismét visszaszerezte a katolikusok kezébe. 1735-ben templomot építettek a kis kápolna helyébe és lakosok köréje temetkeztek. 1851-ben Fényes Elek így írt róla: „916 katolikust számlál. Katolikus parochiája és temploma van. Szántóföldje termékeny: rétje jó; erdeje nagy és szép, gyümölcse bőven. A szarvai uradalomhoz tartozik.” A jelenleg is álló római katolikus templom a régi kiliti templom tornyával egybeépítve 1910-ben épült. Méretei: 26 m hosszú, 15,5 m széles, tornya 36 m magas, a hajó alapterülete 305 m2. A neogótikus épület belsejét gyönyörű freskók és csúcsíves, színes ill. rózsás üvegablakok díszítik. A terveket a jeles építész, Hőnel Béla készítette. 2010-ben megkezdődött a templom külső-belső felújítása. A munkálatok során méltó helyre került a falu boldoggá avatott szülöttének, dr.Batthyány-Strattmann Lászlónak mellszobra és ereklyéje. Batthyány-kápolna: A kápolnát Batthyány Ludovika építtette 1875-ben. 1873-ban súlyos kolera-járvány tört ki a faluban. Dr. Batthyány-Strattmann László édesanyja megfogadta, ha megmenekülnek a halálos kórtól, a Szűzanya tiszteletére épületet emeltet. A kápolnában lévő Szűz Mária-szobor talpazatának felirata: „Mária segíts”. Alatta olvasható: „Hála emlék a betegek gyógyítója sz. Mária tiszteletére állítatott. Az 1873. évi cholera járvány szerencsés megszünéseért a boldogult édes anya nemes példájára Gróf Batthyány Józsefné született Batthyány Ludovika Grófnő által.” 2012-ben felújították. "Fehér-kép": „A festett képeket hordozó, téglából épített képoszlopok legegyszerűbb típusához tartozik a Dunakiliti és Feketeerdő (Schwartzwald) határában álló Kőkép. [...] A 3 m-es oszlop tetejére, felújítása során bádogfedés és új, vashuzalból hegesztett kereszt került. Az egykori fehér, majd sárga meszelést színes kőporos vakolat helyettesíti. A képek számára, az oszlop felső harmadán, az útra néző, s mellette álló két oldalon, 45x55 cm-es, 13 cm mélységű négyzetes fülkéket hagytak. Ezekben voltak a lemezre festett képek. [...] A szobrok mindegyikét eltüntették az ötvenes években, így a ma láthatók már utólagos pótlások.” A "Fehér-kép" jelenlegi állapotában három oldalán kőfaragványokat láthatunk (az idézett tanulmány szerint a határjelölő funkciójú kőoszlopok szántóföld felőli oldalára nem került díszítés): téglaszínű képeket illesztettek a fehérre meszelt oszlopba. Egy mára eltűnt vallási hagyományra emlékeztet a „Fehér-kép”, mely Mosonmagyaróvár felől közelítve őrzi a határt. Egykor búzaszenteléskor a templomi körmenet idáig zarándokolt ki. Tejfaluszigeti kápolna: A kápolnát 1935-ben építette a tejfaluszigeti Bozi Mihály. A vallási épület 2015-ben 80 éves fennállását ünnepelte. A jeles alkalomból kívül-belül felújították. Nevezetesség A ma iskolaként funkcionáló Batthyány-kastély Falumúzeum Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom Az 1896-ban ültetett millenniumi tölgy A Németh Viktor által épített Németh-villa , melyben magánlakások találhatóak A ma iskolaként funkcionáló Batthyány-kastély Batthyány-kápolna A szigetközi flóra és fauna (Kiserdei sétány - tanösvény) Princes Palace-kastély - Az új „ kastélyszálló ” (jelenleg nem üzemel) A félbemaradt duzzasztómű és a fenékküszöb Horgászás és vízitúrázás a Zátonyi-Duna-ágban Boldog Batthyány-Strattmann László- ereklye a templomban, mellszobra az iskola udvarán Útmenti keresztek , "Fehér-kép" Tejfaluszigeti kápolna Híres dunakilitiek Cséfalvay Pál (1934–2010), az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója Dr. (Boldog) Batthyány-Strattmann László Jamanasi prefektúra Jamanasi prefektúra ( ���; Hepburn: Yamanashi-ken) Japán 47 prefektúrájának egyike, amely az ország fő szigetén, Honsún, a Csúbu régióban fekszik. Székhelye Kófu. Történelem A Jamanasi prefektúra területén már több mint 30 000 éve élnek emberek. Stazione di Padova Campo Marte Stazione di Padova Campo Marte vasútállomás Olaszországban, Veneto régióban, Padova településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Padova–Bologna-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Stazione di Abano Stazione di Padova Posavska statisztikai régió Posavska (""Szávamenti"") Szlovénia 12 statisztikai régiójának egyike. Területe 885 km2, lakosságának száma 69 826 volt 2005-ben. A legnagyobb városa Krško. Az ország második legkisebb tartománya. A Krško-i Atomerőmű, Szlovénia egyetlen atomerőműve, található meg itt. Községek a régió területén A statisztikai régió területén a következő községek (szlovénül občina) találhatók: Brežice Kostanjevica na Krki Krško Sevnica Radeče Bistrica ob Sotli . Gazdaság Foglalkoztatási ágak: 45,8% szolgáltatások, 42,8% ipar, 11,4% mezőgazdaság. Turizmus A Szlovéniát látogatóknak 5,9% jön el ebbe a régióba, azok közül 63,9% Szlovéniából jött. Patagónia Patagónia földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részében, amelyen Argentína és Chile osztozik. Körülbelül akkora, mint Németország háromszorosa, de ezen a hatalmas területen csak mintegy kétmillió ember él. Nyugati és déli részét az Andok hegyei borítják, keleti részén fennsíkok és alföldek osztoznak. Neve a patagón szóból származik, amelyet Magellán használt a vidék őslakóira, akikről azt hitték, hogy óriások. A patagónok valóban nagy termetűek voltak a korabeli spanyolokhoz képest, de nem óriások. Az Andoktól keletre Patagónia a Neuquén és Colorado folyóktól délre terül el. Az Andoktól nyugatra a déli szélesség 39. fokától délre helyezkedik el, kivéve a Chiloé-félszigetet, amely nem része Patagóniának. Az Andoktól keletre Patagónia argentin részéhez Neuquén, Río Negro, Chubut, Santa Cruz és Tierra del Fuego tartományok tartoznak hozzá, ezen kívül Buenos Aires, Mendoza és La Pampa tartományok déli csücske. A chilei részhez tartozik Los Lagos régió déli része, illetve Aisén és Magallanes régiók. Nem tartoznak Patagóniához Antarktisz Chile és Argentína által egyaránt igényelt területei. Népesség és szárazföldi terület Patagónia országok közötti területi, népességi és népsűrűségi megoszlása: Fizikai jellegzetességei Patagónia legnagyobb része kiterjedt, sztyeppeszerű síkság, amely helyenként száz méter magas teraszokat képezve emelkedik, kavics borítja és alig él meg rajta növényzet. A síkságok mélyedéseiben sós- vagy édesvizű tavak helyezkednek el. Az Andokhoz közeledve a kavics fokozatosan porfír, gránit és bazalt megszilárdult lávafolyásainak adja át a helyét, több lesz az állat. A növényzet is egyre dúsabb lesz és hasonló a nyugati part flórájához. Főképp délibükkből és fenyőkből állt. A nyugati Andok nagy mennyiségű esője és a hideg parti vizek együtt hideg, nedves légtömegeket hoznak létre, hozzájárulva a déli félteke legnagyobb jégmezőinek kialakulásához az Antarktiszon kívül. Kacsány Kacsány (más néven Kvacsány, szlovákul: Kvačany) község Szlovákiában, az eperjesi kerület eperjesi járásában. 2011-ben 271 lakosából 269 szlovák volt. Fekvése Eperjestől 15 km-re délnyugatra fekszik. Története 1626-ban "Quaczian" alakban említik először.A 18. század elején a Joanelli család birtoka volt. 1787-ben 28 házában 208 lakos élt. 1828-ban 35 háza volt 284 lakossal. Lakói favágók, fuvarozók, fafaragók voltak. 1831-ben részt vettek a koleralázadásban. Vályi András szerint "KVACSÁN. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Rolly Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Szedliczéhez nem meszsze, mellynek filiája, réttye, legelője van, piatzozása nintcs meszsze, de határja soványas." Fényes Elek szerint "Kvacsány, Sáros v. orosz falu, közel Klemberghez: 60 romai, 235 g. kath., 4 zsidó lak. F. u. Roll." 1910-ben 281, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott. 2001-ben 241 lakosából 236 szlovák volt. Nevezetességei Görögkatolikus temploma 1796-ban épült. Authon-Ébéon Authon-Ébéon település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 402 fő (2015). Authon-Ébéon Aujac, Aumagne, Bercloux, Migron, Nantillé és Sainte-Même községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lautertal (Odenwald) Lautertal település Németországban, Hessen tartományban. Lakosainak száma 7151 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Kell néha egy kis csavargás A Kell néha egy kis csavargás egy 1976-ban készült zenés, humoros rádiós musical. Ősbemutatója 1976. május 2-án volt a Petőfi Rádióban. Három dalt (Lazítani; Söprik az utcát, Fogsz te a fox helyett) 1978–1979-ben kiadtak kislemezen, de a teljes mű hanglemezen először csak 1989-ben jelent meg, mert születése idején a Hanglemezgyár nem tartotta kiadásra érdemesnek. Akkoriban a Magyar Rádióban hangzott csak el többször is, egyben és dalonként is. Számos dal sláger is lett belőle (Próbálj meg lazítani, Macskaduett, Söprik az utcát, Fogsz te a fox helyett, Zenés étlap). Az 1989-es hanglemez- és kazettaformátumú kiadást követően 2002-ben CD-n is megjelent a mű.1996-ban Próbálj meg lazítani címmel, az előadók néhány más dalával kiegészítve adták ki, az eredeti címadó dal nélkül. Alkotók Zene: Malek Miklós Szöveg: Hofi Géza , Szenes Iván Zenei rendező: Malek Miklós , Victor Máté Hangmérnök: Szita István Dalok Kezdés és bemutatkozás (Kovács Kati, Hofi Géza, Koós János) Kell néha egy kis csavargás (Kovács Kati, Hofi Géza, Koós János) Próbálj meg lazítani (Hofi Géza, km. Kovács Kati – próza) Zenés étlap (Kovács Kati, Hofi Géza, Koós János) Szép a tulipán (Koós János, km. Kovács Kati – próza) Az én világom ez (Kovács Kati, Hofi Géza, Koós János) A Déli-pályaudvar csodás kis állomás (Kovács Kati, Hofi Géza, Koós János) Éjszakáról éjszakára (Kovács Kati, km. Hofi Géza, Koós János – próza) Macska-duett (Hofi Géza, Koós János) Söprik az utcát az utcaseprők (Hofi Géza, km. Koós János – próza, Kovács Kati – vokál) Fogsz te a fox helyett charlestont járni (Kovács Kati, Hofi Géza, km. Koós János – próza) Finálé (Kovács Kati, Hofi Géza, Koós János) Közreműködők Hofi Géza Koós János Kovács Kati Stúdió 11 Harmónia énekegyüttes Tv, klip A Macska-duett c. dalból animációs klip (Megalkuvó macskák) készült. Forrás http://www.hungarotonmusic.com/pop/kell-neha-egy-p2743.html Rádió- és Televízióújság, 1976. május 2., Petőfi Rádió Sróth Ödön Sróth Ödön (Nagykároly, 1950. szeptember 18. –) erdélyi magyar költő. Életútja, munkássága Nagykárolyban végezte középiskoláit, a temesvári Mezőgazdasági Főiskola Állattenyésztési Karán szerzett mérnöki diplomát 1974-ben. Dolgozott mezőgazdasági egységeknél Moldvában, majd Szatmár megye több községében (1974–79); szerkesztette a Szatmári Hírlap mezőgazdasági rovatát (1982-ig), majd ismét a mezőgazdaságban dolgozott Kaplonyban. 1990 óta a nagykárolyi tejporgyár mérnöke. Versei, könyvismertetései a Szabad Szó, Igaz Szó, Utunk, Előre, Ifjúmunkás hasábjain jelentek meg. Szerepelt a Hangrobbanás (Temesvár, 1975), Lépcsők (Temesvár, 1977), Ötödik Évszak (Marosvásárhely, 1980), Fagyöngy (Székelyudvarhely, 1995) c. antológiákban. Kötetei Fényövezet (versek, Temesvár, 1981); Visszajelzések ( Orosháza , 1995); Ráhangolódás – Párizsi morzsák (iker-verseskönyv, Orosháza, 2003) Infinitivum ; Róza & Julius, Orosháza, 2014 Jamarica Jamarica falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Kutenyához tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 44, közúton 58 km-re keletre, községközpontjától 16 km-re délkeletre fekszik. Két utcából, a Đuka Čaić és a Lovačka utcából áll. A Đuka Čaić utca a falu főutcája a település teljes hosszában áthalad, míg a Lovačka egy rövid utcácska, mely a vadászházhoz vezet. A belterület déli szélén folyik a település névadója a Jamarica-patak. A falu közelében található a jamaričko brdoi olajmező és a Pakra-víztározó. Története A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Jamaricze” néven szerepel. A településnek 1857-ben 285, 1910-ben 689 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1930-ban alapították. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre, enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 410 lakosa volt. Nevezetességei A település közepén áll Szent Borbála tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A templom 1757-ben épült, mai formáját az 1912-es átépítés során nyerte el. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület, négyszögletes szentéllyel, melyhez délről sekrestye csatlakozik. A nyugati oldalon levő bejárat felett nagyméretű körablak látható, felette magasodik a piramis alakú toronysisakkal fedett harangtorony. Sport Az ŠNK Dinamo Jamarice a megyei harmadosztályban szerepel. Don Camillo (film, 1983) A Don Camillo 1983-ban bemutatott olasz filmvígjáték, amely az 1951-ben készült Don Camillo kis világa című film modern feldolgozása. A főszereplője, rendezője és producere Terence Hill, a forgatókönyvírója Lori Hill, a zeneszerzője Pino Donaggio. A mozifilm a Paloma Films gyártásában készült. Műfaját tekintve akciófilm vígjáték. Olaszországban 1984. március 2-án mutatták be a mozikban, Magyarországon három szinkronos változat is készült belőle, amelyekből az elsőt 1995. június 12-én adták ki VHS-en, a másodikat a TV2-n 2001. december 30-án, a harmadikat az M2-n 2006. december 26-án vetítették le a televízióban. Cselekmény A csendes olasz falucska életét az egymással rivalizáló kommunista polgármester, Peppone (Colin Blakely) és a helyi pap, Don Camillo (Terence Hill) újabb és újabb összecsapásai osztják ketté. A két látszólag összeférhetetlen ember még labdarúgó-mérkőzést is szervez, hogy bebizonyítsák, kinek nagyobb és erősebb a tábora. Az angyalok és ördögök harca vérre, vagy legalábbis majdnem vérre megy, a megosztott falu lakói a mindent eldöntő focimeccsen mérik össze meggyőződésük erejét. Frédérick Leboyer Frédérick Leboyer (Párizs, 1918. november 1. – 2017. május 25.) francia szülész-nőgyógyász és író. Tevékenysége Leboyer a Párizsi Egyetem orvosi karán diplomázott. Több ezer szülés levezetése után írta első könyveit; ő az egyik legelső szószólója az újszülöttek jogainak. Leghíresebb könyve 1974-ben franciául jelent meg, “A gyöngéd születés” címmel, mely a szelíd szülési technikákat népszerűsíti, például az újszülött csecsemők meleg vízben fürdetését, melyet Leboyer-fürdetésnek hívnak, és amely a méhből a külvilágba érkezés átmenetét hivatott segíteni. Leboyer szüléseknél a szűrt fény használata és az alacsony zajszint mellett is érvel, hogy a világrajövés nehézségeit megkönnyítse [Reynolds, Concise Encyclopedia of Special Education, 138], továbbá javasolja, hogy az újszülöttet egyből helyezzék az anya hasára, hogy a korai kötődést megélhessék. Ennek szerinte meg kell előznie a gyermek orvosi vizsgálatát. Leboyer-t a közvélemény gyakran a vízben szülés népszerűsítőjének gondolja, tévesen. Michel Odent - Leboyer tanítványa - az, aki a kórházi szüléseknél bevezette a kádat, mint eszközt, amellyel a deréktáji fájások intenzitása csökkenthető. Ennek köszönhetően vélik sokan, hogy a vízben szülést Leboyer is támogatja. Odent állítja, hogy ha a szülő nő több mint két órát tartózkodik a vízben, az lassíthatja a vajúdást. Odent hatásos módszert dolgozott ki a deréktáji fájdalom csökkentésére. A fájdalom kapu-kontroll elméletére alapozva Odent steril vizet fecskendezett közvetlenül a bőr alá a derék táján, ez a módszer helyi fájdalomérzetet produkált, de egyúttal csökkentette az erősebb és szétterjedtebb fájdalomérzetet amit a szülő nők vajúdás közben éreztek. Ez egy egyszerű és nem gyógyszeres fájdalomcsillapítási technika; ehhez hasonlóan Odent a vízben szülést, illetve a vízben vajúdást is egy egyszerű és nem gyógyszeres fájdalomcsillapítási technikának tekinti. Számos forrás, tévesen, azt tulajdonítja Odent-nek, hogy a vízben szülést kifejezetten ajánlja. Odent állítja, hogy a vízben szülés egy lehetséges módszer, de nem ajánl egyetemesen egyetlen konkrét módszert sem. Maga Leboyer a vízben szülést ellenzi. Magánélete Saját születése traumatikus volt, fogóval segítették világra, és érzéstelenítők híján az anyját lefogták szülés közben. Leboyer saját érdeklődését a szülések iránt ennek az élménynek tulajdonítja. Gyermeke nincs. Könyvei franciául 2012 : Les heures et les jours 2011 : De la sérénité : Ananda-Amrita (en collaboration avec Svämi Prajnänpad, Colette Roumanoff et Daniel Roumanoff) 2007 : Célébrer la naissance 2006 : Les Aphorismes : Svämi Prajnänpad pris au mot (en collaboration avec Svämi Prajnänpad) 1997 : Pâques, noces de sang 1996 : Si l'enfantement m'était conté 1991 : Portrait d'un homme remarquable - Svämi Prajnänpad 1988 : De choses et d'autres 1983 : L'art du souffle 1982 : Le Sacre de la naissance 1979 : D'amour ou de raison 1978 : Cette lumière d'où vient l'enfant 1976 : Shantala - Un art traditionnel - Le massage des enfants 1974 : Pour une naissance sans violence Könyvei magyarul A gyöngéd születés (Pour une naissance sans violence) (1974); Katalizátor Könyvkiadó, 2008, ISBN 9789638778352. Szülés gyöngéden; Katalizátor Könyvkiadó, 2008, ISBN 9789638778369. Vanitá - Jóga várandósoknak (Cette lumière d'où vient l'enfant) (1978); Katalizátor Könyvkiadó, 2008, ISBN 9789638778321. Shantala - Egy tradicionális módszer: gyermekmasszázs (Shantala - Un art traditionnel - Le massage des enfants) (1976); Katalizátor Könyvkiadó, 2010, ISBN 9789638859921. Rekettye Gábor Rekettye Gábor (Villány, 1944. július 12.) magyar okleveles közgazda, egyetemi tanár (jelenleg professor emeritus a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán és címzetes egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetem, GTK, Üzleti Tudományok Intézeténél). Életpályája Tízéves koráig Villányban élt, ezután szüleivel Pécsre költöztek. A Leőwey Klára Gimnázium első német nyelvű évfolyamába járt, majd a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi Szakán 1967-ben szerzett közgazdasági oklevelet. Az első volt a családjában, aki egyetemet végzett. Szülei szorgalmazták, hogy nyelveket tanuljon. Az egyetemi évek után visszatért Pécsre, és a Pécsi Kesztyűgyárban értékesítési osztályvezető volt 1967 és 1973 között. Ekkor kezdett el tanítani a Janus Pannonius Tudományegyetemen (a későbbi Pécsi Tudományegyetemen) mint egyetemi adjunktus (1973–tól 1978-ig). 1978 és 1984 között a Tannimpex Külkereskedelmi Vállalatnál volt főosztályvezető, majd vezérigazgató-helyettes. 1984 és 1989 között (kereskedelmi tanácsosként) a Magyar Kereskedelmi Kirendeltség vezetője volt Tokióban. 1989-ben visszatért az egyetemre, ahol 1995-ig egyetemi adjunktusként tanított. Közben szakmai-tudományos továbbképzésen vett részt a Harvard Egyetemen (1992) és a Northwest Universityn (1993). 1995 óta tanszékvezető egyetemi tanár. 1993 és 1996 között kari dékánként működött. 1994 óta számos külföldi egyetemen tanított vendégprofesszorként. Tudományos fokozatai, címei A közgazdaságtudomány kandidátusa, MTA, Budapest, 1984 Doktor habil, JPTE, KTK, Pécs, 1994 Az MTA doktora, MTA, Budapest, 2003 (az Érték a marketingben című értekezéséért) Nyelvismerete Angol, szakmai ismeretekkel bővített felsőfokú állami nyelvvizsga; Orosz, szakmai ismeretekkel bővített felsőfokú állami nyelvvizsga; Német, szakmai ismeretekkel bővített középfokú állami nyelvvizsga; Német, általános felsőfokú állami nyelvvizsga. Díjai, elismerései Akadémiai díj (Termelővállalatok értékesítési politikája, 1977) Kiváló Munkáért kitüntetés (Külkereskedelmi miniszter, 1983) Az év marketingcikke (1997) Esettanulmány-verseny nyertese (SEEMAN, Prága, 1997) Esettanulmány-verseny nyertese (MATCH, Budapest – Indiana, USA, 1999) Az ’Év legjelentősebb szellemi alkotása’ (a PTE rektorától, The Significance of the Last Decade című esszégyűjteményéért, 2001) Az ’Év legjelentősebb szellemi alkotása’ (a PTE rektorától, az Ár a marketingben című könyvéért, 2003) A Magyar Tudományos Akadémia Nívódíja (2009, a Kínálatmenedzsment című könyvéért GMN Fellow A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2013) Az év marketingcikke - Ifj. Rekettye Gáborral közösen (2014) Az év marketingkönyve - Tóth Tamással és Malota Erzsébettel közösen (2015) Az általa oktatott tárgyak Külkereskedelmi ismeretek A marketing alapjai Nemzetközi marketing Termékpolitika Árpolitika Marketingmenedzsment Kínálatmenedzsment Foundation Marketing New Product Policy Global Marketing Művei Fontosabb könyvei: Külkereskedelmi ismeretek 2. Külkereskedelemtechnikai és gazdasági ismeretek ; Tankönyvkiadó, Bp., 1974 Termelővállalatok értékesítési politikája ; szerk. Rekettye Gábor; Tankönyvkiadó, Bp., 1977 Fojtik János–Rekettye Gábor: Külpiaci marketing ; JPTE, Pécs, 1992 Nemzetközi marketing . Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1994. 310 p. Értékteremtés a marketingben: Termékek piacvezérelt tervezése, fejlesztése és menedzselése . Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1997. 212 p. (Második kiadás: 1999) Az ár a marketingben . Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1999. 342 p. Második kiadás 2003 (KJK-Kerszöv), harmadik kiadás 2004 (KJK-Kerszöv) The Significance of the Last Decade : Papers to commemorate the thirtieth anniversary of the Pécs Faculty of Business & Economics (szerkesztő). Pécs: Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 2000. 476 p. Nemzetközi marketing (társszerző: Fojtik János). Pécs-Budapest: Dialóg-Campus Kiadó, 2003, Második kiadás: 2009. Marketingelmélet a gyakorlatban (szerkesztő, társszerkesztők: Berács József, Lehota József, Piskóti István). Budapest: KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2004. 335 p. Marketing theory and practice: the Hungarian perspective (szerkesztő, társszerkesztők: Berács József, Lehota József, Piskóti István). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2004. 402 p. Döntésorientált marketing = Decision-oriented marketing (társszerzők: Józsa László, Piskóti István, Veres Zoltán). Budapest: KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., 2005. 826 p Kisvállalati marketing . Budapest: Akadémiai Kiadó, 2007. 204 p. Második kiadás 2008. Kínálatmenedzsment (társszerző: Hetesi Erzsébet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2009. 280 p. Multidimenzionális árazás . Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011. 356 p. Marketing a magyar kisvállalatoknak . Budapest: Akadémiai Kiadó, 2012. 290 p. Nemzetközi marketing (társszerzők: Tóth Tamás és Malota Erzsébet). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015, 474 p. Bevezetés a marketingbe (társszerzők: Törőcsik Mária és Hetesi Erzsébet) Budapest: Akadémiai Kiadó, 2015, 323 p. Közéleti szerepvállalása Az MTA Marketingtudományi bizottságának elnöke, Az MTA SYLFF alapítvány kuratóriumának tagja, Az MTA Közgazdaságtudományi Minősítő Bizottságának tagja A Marketing & Menedzsment című folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, Az Organizácija (Journal of Management and Informatics) (Szlovénia) és az Az International Journal of Benchmarking (London) szerkesztőbizottságának tagja 2010-től a Global Marketing Network nemzetközi szervezet tanácsadó testületének tagja Több, mint tíz évig elnöke volt a Magyar-Japán Gazdasági Klubnak. 2005-ben MTA Marketingtudományi Bizottsága elnöknek választotta meg. A Marketing & Menedzsment című szakmai folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke. Pârâu-Cărbunări Pârâu-Cărbunări falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Fekvése Szászavinc közelében fekvő település. Története Pârâu-Cărbunari korábban Szászavinc része volt, 1956 körül vált külön 148 lakossal. 1966-ban 112, 1977-ben 67, 1992-ben 45, 2002-ben pedig 34 román lakosa volt. Unterreit Unterreit település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1354 fő (1987. május 25.). Prédikáció A prédikáció vagy másképp az igehirdetés vallásos értelemben egyházi beszéd, amely általában az istentisztelet keretében hangzik el. Aki a beszédet mondja, az a prédikátor, az igehirdető. A keresztény templomokban többé-kevésbé magasított, gyakran mellvéddel és baldachinummal ellátott emelvény szolgál a beszéd megtartására. Története A középkorban a prédikációk jelentőségét az adja, hogy az egyházi szertartások (mise, keresztelés, házasságkötés, elsőáldozás, bérmálás, Szent Kenet feladása, temetés stb.) latin nyelven folytak, amelyet a hívek többsége nem értett, így a pap számára a leghatékonyabb eszköz, amellyel szólni tudott a híveihez a szentbeszéd volt. A magyar nyelv egyik első emléke a Halotti beszéd is egy ilyen prédikáció, amely temetési szertartás keretében hangzott el. A könyvnyomtatás felfedezése és elterjedése lassan magával hozta az írástudatlanság felszámolását. A reformáció egyik vívmánya volt, hogy az Istentiszteleteket teljes egészében anyanyelven tartják. A katolikusoknál a mise nyelve egészen az 1960-as évek közepéig (a Második vatikáni zsinat határozatáig) a latin maradt, de a prédikációkat a magyar anyanyelvű papok általában magyarul tartották. Kivétel volt, például, ha magas rangú külföldi vendégek is részt vettek azokon. A prédikációs irodalom vallásos, tanító jellegű, a hittételeket terjesztő, különleges műgonddal szerkesztett művek összessége. A prédikátorok A papok külön képzést kaptak szónoklattanból, felhasználva az ókori szerzők (például, Démokritosz, Cato, Cicero) e tárgyban írt műveit is. A keresztény egyházakban az egyszerű lelkésztől a főpapokig minden pap prédikál, az istentisztelet (katolikusoknál szentmise) keretében ez kötelező elem. A katolikus egyház a hit terjesztésére külön misszionáriusokat képez ki, akik valamelyik szerzetesrend keretében hirdetik az igét, az egyházközség adminisztratív ügyei nem terhelik őket. Minden kornak és majdnem minden településnek voltak híres prédikátorai, akik közül sokan írásban is megörökítették gondolataikat. A prédikátorok szentbeszédeikben nem csak a hit kérdéseivel foglalkoztak, hanem társadalmi kérdéseket is felvetettek. Ez nem mindig volt veszélytelen, mert a világi hatalom birtokosai a nekik nem tetsző kijelentésekért sokszor megtorlást alkalmaztak. Jó példa erre Morus Tamás, akit VIII. Henrik angol király kivégeztetett, a 40 magyar református prédikátor, akiket a Pozsonyi vértörvényszék a 17. század végén gályarabságra ítélt, de a közelebbi múltból a székelyudvarhelyi Pálfi Géza, akit 1983. karácsonyán elmondott szentbeszédéért a Securitate halálra vert. A mai prédikátorok kihasználják a legújabb technikai vívmányokat is. Az Amerikai Egyesült Államokban több prédikátor van, aki a televízió segítségével hirdeti az igét, ők a televangelisták. Magyarországon a Hit Gyülekezete él leginkább a televízió nyújtotta szolgáltatásokkal, az ATV adó minden vasárnap sugározza „Vidám Vasárnap” c. műsorukat, benne Németh Sándor vezető lelkész prédikációjával. Magyar nyelvű prédikációs irodalom Összefoglaló kézikönyv Mihalovics Ede : A katholikus predikáczió története Magyarországon I–II. , Budapest, 1900–1901 Gyűjteményes művek (szerk.) Török Pál : Egyházi beszédek I–II. , Pest, 1841–1845 (prédikációk több lelkésztől) (szerk.) Roder Alajos : Pázmány-füzetek. Egyházi beszédek, homiliák, templomi és iskolai katekesisek gyűjteménye I–IV. , Szent-István Társulat, Pest, 1855–1859 (prédikációk több lelkésztől) (szerk.) Török Pál – Székács József : Protestáns lelkészi tár , Pest, 1858 (prédikációk több lelkésztől) (szerk.) Talabér János – Füssy Tamás : Katholikus lelkipásztor , Pest, 1866–1870 (prédikációk több lelkésztől) Papi dolgozatok különféle esetekre (15 füzet), Budapest, 1882 (prédikációk több lelkésztől) (szerk.) S. Szabó József : Debreceni Lelkészi Tár I–XI. , Debrecen, 1902–1911 (prédikációk több lelkésztől), I. , IV. , V. , VI. (szerk.) Szelestei N. László: Régi magyar prédikációk 16–18. század – Egyetemi szöveggyűjtemény , Szent István Társulat, Budapest, 2005, ISBN 9789633617373 (prédikációk több lelkésztől) Egyes prédikációs kötetek Igen nagy számú magyar prédikációs kötet jelent meg a 16. századtól kezdve, ezeket legtöbbször „X. Y. egyházi beszédei’’ címen adták ki. Néhány jelentősebb ezek közül időrendben: 16. század Méliusz Juhász Péter : Magyar Prédikációk , Debrecen, 1563 Dávid Ferenc : Első Resze az szent irasnac külön külön reszeiből vöt predicaciocnac... , Gyulafehérvár, 1569 Bornemisza Péter : Elsö resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanvsagoknac... , Sempte, 1573 Masic resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanvsagoknac... , Sempte, 1574 Harmadic resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanvsagoknac... , Sempte, 1575 Negyedic resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanusagoknac... , Sempte, 1578 Oetoedic es vtolso resze az evangeliomokbol es az epistolakbol valo tanusagoknac... , Detrekő, 1579 Telegdi Miklós : Az evangeliomoknac, mellyeket Vasárnapokon és egyeb Innepeken esztendö altal az Anyaszentegyhazba olvasni es predicalni szoktanac, magyarazattyanac... I–III. , Bécs–Nagyszombat, 1577–1580 17. század Káldi György : Az Vasarnapokra-Valo Predikatzioknak Első Resze... , Pozsony, 1631. Tofeus Mihály : A Szent Soltarok resolutioja , Kolozsvár, 1683 Illyés András : Megrövidittetet Ige Az az: Predikatios Könyv... I–III. , Nagyszombat, 1691–1696 I. , II . és III 18. század Csúzy Zsigmond : Zengedező sípszó , Pozsony, 1723 Lelki éhséget enyhítő evangeliumi kölcsönözött három kenyér , Pozsony, 1724 Evangéliumi trombita , Pozsony, 1724 Szabó István : Prédikátziók... , Sopron, 1744 Padányi Biró Márton : Micae et spicae evangelico apostolicae. Avagy evangyéliomi kenyér morzsalékok és apostoli buzakalászok , Győr, 1756 Sztankovátsi Lipót : Vasárnapokra szolgáló prédikációk , Pozsony, 1789–1790 Alexovics Vazul : Vasárnapi prédikácziók... I–IV. , Pest, 1790–1791 Hunyadi Szabó Ferenc : Ötvenhét közönséges predikatziók... I–III. , Vác. 1797–1799 a IV. kötet címe: Hetvenkét ünnepi prédikácziók... , Vác, 1800 az V. kötet címe: Különös alkalmatosságokra való ötvennyolcz prédikátziók... , Vác, 1802 19. század Noszkó Alajos : Rendkivül-való egyházi-beszédek, mellyeket különös alkalmatosságokkal mondott... , Buda, 1802 Török Ince : Vasárnapokra készíttetett egyházi beszédek... I–II. , Pest, 1806 Diószegi Sámuel : Erkölcsi tanítások prédikácziókban I–II. , Debrecen, 1808 Horváth János : Az ékes szóllás a koporsóknál , Veszprém, 1816. Májer József : Vasárnapi homiliák avagy vasárnapi evangelimok értelme fölött tartott egyházi beszédek... I–III. , Székesfehérvár, 1823–1824 Scitovszky János : Nagybőjti egyházi beszédek , Rozsnyó, 1837 Grynaeus Alajos : Egyházi beszédek gyüjteménye I–II. , Pest, 1851 Révész Imre : Egyházi beszédek I–VII. , Debrecen, 1870–1890 Heiszler József : Halotti egyházi beszédek , Budapest, 1876 Huszár Károly : Történetekkel felvilágositott egyházi beszédek, minden vasár- és ünnepnap- s több alkalomra I–VII. , Székesfehérvár, 1880–1881 Mindszenty Gedeon : Vasárnapi egyházi beszédek , Eger, 1883 20. század Ruschek Antal : Alkalmi egyházi beszédek , Budapest, 1901 Kiss Áron : Közönséges, évfordulati és alkalmai egyházi beszédek , Budapest, 1901 Jánosi Zoltán: Papi dolgozatok I–IV. , Debrecen, 1906–1910 Mihályfi Ákos : Egyházi beszédek. Adventi, nagybőjti, ünnepi és alkalmi beszédek , Budapest, 1911 Külföldi prédikációs kötetek Bourdaloue Tisztelendő pater predikátzioi... I–VII. , Pest, 1814–1815 I. , II. , III. , IV. , V. Lacordaire Egyhazi beszedei (ford. Majer Károly), Pest, 1853 Google Books Bossuet beszédei I–II. (ford. Acsay Ferenc), Esztergom, 1895–1902 Külföldi Egyházi Szónoklatok , Budpaest, 1897. dec. 25.-1900. jún. 25. (egyházszónoklati folyóirat) Kapcsolódó szócikkek Istentisztelet Szentmise Szónoklattan Szónoki beszéd Forrás Farkasné Juhász Krisztina – Fenyő D. György – Sümeginé Tóth Piroska: Középiskolai irodalmi lexikon , Corvina Kiadó, Budapest, 2001, ISBN 963-13-4525-4 Márki József: Szak- és betürendes kalauz az összes magyar irodalom története- s könyvészetében , Budapest, 1878, 30–32. o. → elektronikus elérhetőség: Archive.org Kacu Kaisú Kacu Kaisú (japánul: ���, Edo, 1823. március 12. – Tokió, 1899. január 21.) japán főnemes, szamuráj, katona és tengerésztiszt. Az ő irányításával kezdődött meg a hadiflotta korszerűsítése. Kacu bár nagymértékben meg akarta reformálni a Sógunátust, nem támogatta annak eltörlését. Ebből az okból kifolyólag a bosin-háború idején a felkelőkkel szemben Tokugava Josinobu sógunt támogatta. Az Edót védő csapatok parancsnokaként azonban a város épségének megőrzése érdekében az ostromot kezdő felkelők parancsnokának, Szaigó Takamorinak harc nélkül átadta a várost. Kacu a kevés sóguni hivatalnok közé tartozott, aki a Meidzsi-restauráció idején is hivatalt vállalhatott. Élete Kacu Kaisú 1823-ban született Edóban, a későbbi Tokióban. Eredeti neve Kacu Dzsintaró (���) volt. Apja, Kacu Kokicsi alacsony rangú, elszegényedett szamuráj volt. Kacu fiatalkorában a hadtudomány mellett megtanult hollandul, tanulmányozta az európai haditechnikát. 1855-58 között a Nagaszakiban található Tengerészeti Akadémián tanult. Kaisú ismereti alapján ismert lett a japán közéletben, mint a nyugati technikai szakszerű ismerője. 1860-ban kinevezték az első modern, holland gyártmányú japán hadihajó, a Kanrin Maru parancsnokának. Ebben az évben Kacu is részt vett az első, Amerikába utazó japán küldöttség munkájában. Amerikai tartózkodása összesen két hónapig tartott, ami közben San Franciscóban hosszan tanulmányozta a nyugati tudományt és technológiát, majd tapasztalatait megpróbálta felhasználni hazájában. Szorgalmazta egy modern haditengerészet létrehozását, a haditengerészet vezetésére alkalmas tisztek kiképzését. 1863-1864 között ő vezeti a nem régen alakult Kóbei Tengerészeti Iskolát. 1868-ban a Tokugava-sógun ellenes, császárpárti szacumai, csósúi és toszai szamurájok felkelést robbantottak ki a sógunátus megdöntéséért (bosin-háború). Kacu Kaisú a háború kitörésekor a sógun, Tokugava Josinobu mellé állt. Kacu a sóguni csapatok egyik legfőbb vezére lett és a sógun Edó védelmével bízta meg. Miután a győztes Szaigó Takamori a csapatai élén ostrom alá vette a sóguni központot, Kacu a város lerombolását elkerülendő harc nélkül átadta a várat a császáriaknak. A háborút követően is a kevés aktív, volt sógun mellett szolgáló parancsnok között volt, akik részt vállaltak a Meidzsi-restauráció időszakának japán politikájában. Kacu először a haditengerészeti ügyekért felelős miniszternek volt a helyettese, majd 1873-1878 között ugyanennek a tárcának a miniszteri tisztségét látta el. 1887-ben örökletes főnemesi címet kapott Meidzsi császártól. Idős korában is több könyvet, szakirodalmat publikált, naplókat írt. 1898-ban megkapta a Felkelő Nap Rendjét. 1899. január 21-én, hetvenöt éves korában halt meg Tokióban. Alakja a populáris kultúrában Életéről 1974 -ben egy 45 részes filmsorozatot forgattak Japánban . Több részben is feltűnik a Bakumacu és a Bosin-háború idején játszódó, 2008 -ban forgatott Acu hercegnő című japán filmsorozatban, amely Tokugava Ieszada sógun feleségéről szól. Alakja feltűnik a Ruróni Kensin című japán mangasorozat 3. évadában. 1885 Herero Az 1885 Herero (ideiglenes jelöléssel 1948 PJ) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Ernest Leonard Johnson fedezte fel 1948. augusztus 9-én. X–3 Stiletto A Douglas X–3 Stiletto sugárhajtású, transzszonikus repülőgép volt, melyet huzamos hangsebesség feletti repülésre, és az ezzel kapcsolatos problémák megoldására terveztek az Egyesült Államokban, az 1950-es évek elején. A repülőgép, hajtóművei elégtelen tolóereje miatt, soha nem lépte át a hangsebességet, de hasznosnak bizonyult a nagy sebességű repülőgépekkel kapcsoltban felmerülő problémák megoldása során. Államok vezetőinek listája 1968-ban Ezen az oldalon az 1968-ban fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Albánia (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára – Enver Hoxha (1944–1985) Államfő - Haxhi Lleshi (1953–1982), lista Kormányfő - Mehmet Shehu (1954–1981), lista Andorra (parlamentáris társhercegség) Társhercegek Francia társherceg - Charles de Gaulle (1959–1969), lista Episzkopális társherceg - Ramon Iglesias i Navarri (1943–1969), lista Ausztria (szövetségi köztársaság) Államfő - Franz Jonas (1965–1974), lista Kancellár - Josef Klaus (1964–1970), szövetségi kancellár lista Belgium (parlamentáris monarchia) Uralkodó - I. Baldvin király (1951–1993) Kormányfő - Paul Vanden Boeynants (1966–1968) Gaston Eyskens (1968–1973), lista Bulgária (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Todor Zsivkov (1954–1989), a Bolgár Kommunista Párt főtitkára Államfő - Georgi Trajkov (1964–1971), lista Kormányfő - Todor Zsivkov (1962–1971), lista Ciprus (köztársaság) Államfő - III. Makáriosz ciprusi érsek (1960–1974), lista Csehszlovákia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Antonín Novotný (1953–1968) Alexander Dubček (1968–1969), a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára Államfő - Antonín Novotný (1957–1968) Ludvík Svoboda (1968–1975), lista Kormányfő - Jozef Lenárt (1963–1968) Oldřich Černík (1968–1970), lista Dánia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - IX. Frigyes király (1947–1972) Kormányfő - Jens Otto Krag (1962–1968) Hilmar Baunsgaard (1968–1971), lista Feröer Kormányfő – Peter Mohr Dam (1967–1968) Kristian Djurhuus (1968–1970), lista Grönland Kormányfő – Erling Høegh (1967–1971), a Landsråd elnöke, lista Egyesült Királyság (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet Nagy-Britannia királynője (1952–) Kormányfő - Harold Wilson (1964–1970), lista Finnország (köztársaság) Államfő - Urho Kekkonen (1956–1981), lista Kormányfő - Rafael Paasio (1966–1968) Mauno Koivisto (1968–1970), lista Åland – Kormányfő – Martin Isaksson (1967–1972) Franciaország (köztársaság) Államfő - Charles de Gaulle (1959–1969), lista Kormányfő – Georges Pompidou (1962–1968) Maurice Couve de Murville (1968–1969), lista Görögország (monarchia) Uralkodó – II. Konstantin király (1964–1973) Régens – Jórgosz Zoitakisz (1967–1972) Kormányfő - Jórgosz Papadópulosz (1967–1973), lista Hollandia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Julianna királynő (1948–1980) Miniszterelnök - Piet de Jong (1967–1971), lista Holland Antillák (a Holland Királyság tagállama) lásd Észak-Amerikánál Suriname (a Holland Királyság tagállama) lásd Dél-Amerikánál Izland (köztársaság) Államfő - Ásgeir Ásgeirsson (1952–1968) Kristján Eldjárn (1968–1980), lista Kormányfő - Bjarni Benediktsson (1963–1970), lista Írország (köztársaság) Államfő - Éamon de Valera (1959–1973), lista Kormányfő - Jack Lynch (1966–1973), lista Jugoszlávia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Josip Broz Tito (1936–1980), a Jugoszláv Kommunista Liga Elnökségének elnöke Államfő - Josip Broz Tito (1953–1980), Jugoszlávia Elnöksége elnöke, lista Kormányfő - Mika Špiljak (1967–1969), lista Lengyelország (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Władysław Gomułka (1956–1970), a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára Államfő - Edward Ochab (1964–1968) Marian Spychalski (1968–1970), lista Kormányfő - Józef Cyrankiewicz (1954–1970), lista Liechtenstein Uralkodó - II. Ferenc József herceg (1938–1989) Kormányfő - Gerard Batliner (1962–1970), lista Luxemburg (parlamentáris monarchia) Uralkodó - János nagyherceg (1964–2000) Kormányfő - Pierre Werner (1959–1974), lista Magyarország (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Kádár János (1956–1988), a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára Államfő - Losonczi Pál (1967–1987), az Elnöki Tanács elnöke, lista Kormányfő - Fock Jenő (1967–1975), lista Málta (monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet , Málta királynője (1964–1974) Főkormányzó - Sir Maurice Henry Dorman (1962–1971) lista Kormányfő - Giorgio Borg Olivier (1962–1971), lista Monaco Uralkodó - III. Rainier herceg (1949–2005) Államminiszter - Paul Demange (1966–1969), lista NDK (Német Demokratikus Köztársaság) (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Walter Ulbricht (1950–1971), a Német Szocialista Egységpárt főtitkára Államfő – Walter Ulbricht (1960–1973), az NDK Államtanácsának elnöke Kormányfő – Willi Stoph (1964–1973), az NDK Minisztertanácsának elnöke NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) (szövetségi köztársaság) Államfő - Heinrich Lübke (1959–1969), lista Kancellár - Kurt Georg Kiesinger (1966–1969), lista Norvégia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - V. Olaf király (1957–1991) Kormányfő - Per Borten (1965–1971), lista Olaszország (köztársaság) Államfő - Giuseppe Saragat (1964–1971), lista Kormányfő - Aldo Moro (1963–1968) Giovanni Leone (1968) Mariano Rumor (1968–1970), lista Portugália (köztársaság) Államfő - Américo Tomás (1958–1974), lista Kormányfő - António de Oliveira Salazar (1933–1968) Marcello Caetano (1968–1974), lista Románia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Nicolae Ceaușescu (1965–1989), a Román Kommunista Párt főtitkára Államfő - Nicolae Ceaușescu (1967–1989), lista Kormányfő - Ion Gheorghe Maurer (1961–1974), lista San Marino (köztársaság) Régenskapitányok Spanyolország (totalitárius állam) Államfő – Francisco Franco (1936–1975) Kormányfő - Francisco Franco (1938–1973), lista Svájc (konföderáció) Szövetségi Tanács : Willy Spühler (1959–1970, elnök), Ludwig von Moos (1959–1971), Hans-Peter Tschüdi (1959–1973), Hans Schaffner (1961–1969), Roger Bonvin (1962–1973), Rudolf Gnägi (1965–1979), Nello Celio (1966–1973) Svédország (parlamentáris monarchia) Uralkodó - VI. Gusztáv Adolf király (1950–1973) Kormányfő - Tage Erlander (1946–1969), lista Szovjetunió (szövetségi népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Leonyid Brezsnyev (1964–1982), a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára Államfő – Nyikolaj Podgornij (1965–1977), lista Kormányfő – Alekszej Koszigin (1964–1980), lista Vatikán (abszolút monarchia) Uralkodó - VI. Pál pápa (1963–1978) Államtitkár - Amleto Giovanni Cicognani (1961–1969), lista Afrika Algéria (köztársaság) Államfő - Houari Boumediene (1965–1978), lista Botswana (köztársaság) Államfő - Sir Seretse Khama (1966–1980), lista Burundi (köztársaság) Államfő - Michel Micombero (1966–1976), lista Csád (köztársaság) Államfő - François Tombalbaye (1960–1975), lista Kormányfő - François Tombalbaye (1959–1975), lista Dahomey (köztársaság) Államfő - Alphonse Alley (1967–1968) Émile Derlin Zinsou (1968–1969), lista Kormányfő - Maurice Kouandété (1967–1968), lista Dél-afrikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - Jozua François Naudé, ügyvivő, (1967–1968) Jacobus Johannes Fouché (1968–1975), lista Kormányfő - B. J. Vorster (1966–1978), lista Egyenlítői-Guinea (köztársaság) Egyenlítői-Guinea 1968. október 12-én nyerte el függetlenségét. Korábban Spanyol Guinea volt a neve. Főkormányzó - Víctor Suances Díaz del Río, Spanyol Guinea főmegbízottja, (1966–1968) Államfő - Masie Nguema Biyogo Ñegue Ndong (1968–1979), lista Kormányfő - Bonifacio Ondó Edu (1963–1968), lista Egyiptom (köztársaság) Államfő - Gamal Abdel Nasser (1954–1970), lista Kormányfő - Gamal Abdel Nasser (1967–1970), lista Elefántcsontpart (köztársaság) Államfő - Félix Houphouët-Boigny (1960–1993), lista Etiópia (köztársaság) Uralkodó - Hailé Szelasszié császár (1930–1974) Miniszterelnök - Aklilu Habte-Wold (1961–1974), lista Felső-Volta (köztársaság) Államfő - Sangoulé Lamizana (1966–1980), lista Gabon (köztársaság) Államfő - Omar Bongo (1967–2009), lista Gambia (köztársaság) Uralkodó - II. Erzsébet Gambia királynője (1965–1970) Főkormányzó - Sir Farimang Mamadi Singateh (1966–1970), főkormányzó Miniszterelnök - Sir Dawda Jawara (1962–1970), lista Ghána (köztársaság) Államfő - Joseph Arthur Ankrah (1966–1969), lista Guinea (köztársaság) Államfő - Sékou Ahmad Touré (1958–1984), lista Kamerun (köztársaság) Államfő - Ahmadou Ahidjo (1960–1982), lista Kormányfő – Kelet-Kamerun: Simon Pierre Tchoungui (1965–1972), lista Nyugat-Kamerun: Augustine Ngom Jua (1965–1968) Salomon Tandeng Muna (1968–1972), lista Kenya (köztársaság) Államfő - Jomo Kenyatta (1964–1978), lista Kongói Köztársaság (Kongó-Brazzaville) (köztársaság) Államfő - Alphonse Massemba-Débat (1963–1968) Augustin Poignet, ügyvivő, (1968) Alphonse Massemba-Débat (1968) Marien Ngouabi, a Kongói Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke, (1968) Alfred Raoul (1968–1969), ügyvivő, lista Kormányfő – Ambroise Noumazalaye (1966–1968) Alfred Raoul (1968–1969), lista Kongói Demokratikus Köztársaság (Kongó-Kinshasa) (köztársaság) Államfő - Joseph-Désiré Mobutu (1965–1997), lista Közép-afrikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - I. Bokassa császár (1966–1979), elnök Lesotho (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Moshoeshoe király (1960–1990) Kormányfő - Leabua Jonathan (1965–1986), lista Libéria (köztársaság) Államfő - William Tubman (1944–1971), lista Líbia (monarchia) Uralkodó – I. Idrisz líbiai király (1951–1969) Kormányfő - Abdul Hamíd al-Bakkús (1967–1968) Vanisz al-Kadhafi (1968–1969), lista Malgas Köztársaság Államfő - Philibert Tsiranana (1959–1972), lista Malawi (köztársaság) Államfő - Hastings Banda (1966–1994), lista Mali (köztársaság) Államfő - Modibo Keïta (1960–1968) Moussa Traoré (1968–1991), lista Kormányfő – Yoro Diakité, (1968–1969), lista Marokkó (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Hasszán király (1961–1999) Kormányfő - Mohamed Benhima (1967–1969), lista Mauritánia (köztársaság) Államfő - Moktar Úld Daddah (1960–1978), lista Mauritius (monarchia) Mauritius 1968. március 12-én vált függetlenné. Uralkodó – II. Erzsébet királynő (1968–1992) Főkormányzó – Sir Leonard Williams (1968–1972), lista Kormányfő - Sir Seewoosagur Ramgoolam (1961–1982), lista Niger (köztársaság) Államfő - Hamani Diori (1960–1974), lista Nigéria (köztársaság) Államfő - Yakubu Gowon (1966–1975), a Legfelsőbb Katonai Tanács elnöke, lista Biafra (el nem ismert szakadár állam) Államfő - C. Odumegwu Ojukwu, (1967–1970), Biafra elnöke Rhodesia (el nem ismert, de facto független ország) Uralkodó – II. Erzsébet királynő (1965–1970) (maga nem ismerte el) Kormányzó – Sir Humphrey Gibbs, Dél-Rodézia kormányzója (1959–1969) Államfő – Clifford Dupont (1965–1975), lista Kormányfő - Ian Smith (1965–1979), lista Ruanda (köztársaság) Államfő - Grégoire Kayibanda (1961–1973), lista Sierra Leone (monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő (1961–1971) Főkormányzó - Andrew Juxon-Smith, ügyvivő, (1967–1968) John Amadu Bangura, ügyvivő, (1968) Sir Banja Tejan-Sie (1968–1971), lista Kormányfő - Andrew Juxon-Smith (1967–1968) Patrick Conteh (1968) Siaka Stevens (1968–1971), lista Szenegál (köztársaság) Államfő - Léopold Sédar Senghor (1960–1980), lista Szomália (köztársaság) Államfő – Abdirasid Ali Sermarke (1967–1969), lista Kormányfő - Muhammad Hadzsi Ibrahím Egal (1967–1969), lista Szudán (köztársaság) Államfő - Iszmail al-Azsári (1965–1969), lista Kormányfő – Muhammad Ahmad Mahgúb (1967–1969), lista Szváziföld (abszolút monarchia) Szváziföld 1968. szeptember 6-án nyerte el függetlenségét. Uralkodó - II. Sobhuza király (1921–1982) Kormányfő - Makhosini Dlamini herceg (1967–1976), lista Tanzánia (köztársaság) Államfő - Julius Nyerere (1962–1985), lista Zanzibár Államfő – Abeid Amani Karume sejk (1964–1972), elnök Togo (köztársaság) Államfő - Étienne Eyadéma (1967–2005), lista Tunézia (köztársaság) Államfő - Habib Burgiba (1957–1987), lista Uganda (köztársaság) Államfő - Milton Obote (1966–1971), lista Zambia (köztársaság) Államfő - Kenneth Kaunda (1964–1991), lista Dél-Amerika Argentína (köztársaság) Államfő - Juan Carlos Onganía (1966–1970), lista Bolívia (köztársaság) Államfő - René Barrientos (1966–1969), lista Brazília (köztársaság) Államfő - Artur da Costa e Silva (1967–1969), lista Chile (köztársaság) Államfő - Eduardo Frei Montalva (1964–1970), lista Ecuador (köztársaság) Államfő - Otto Arosemena (1966–1968) José María Velasco Ibarra (1968–1972), lista Guyana (köztársaság) Uralkodó - II. Erzsébet Guyana királynője (1966–1970) Főkormányzó - Sir David Rose (1966–1969), Kormányfő - Forbes Burnham (1964–1980), lista Kolumbia (köztársaság) Államfő - Carlos Lleras Restrepo (1966–1970), lista Paraguay (köztársaság) Államfő - Alfredo Stroessner (1954–1989), lista Peru (köztársaság) Államfő - Fernando Belaúnde Terry (1963–1968) Juan Velasco Alvarado (1968–1975), lista Kormányfő - Raúl Ferrero Rebagliati (1967–1968) Oswaldo Hercelles García (1968) Miguel Mujica Gallo (1968) Ernesto Montagne Sánchez (1968–1973), lista Uruguay (köztársaság) Államfő - Jorge Pacheco Areco (1967–1972), lista Venezuela (köztársaság) Államfő - Raúl Leoni (1964–1969), lista Észak- és Közép-Amerika Amerikai Egyesült Államok (köztársaság) Államfő - Lyndon B. Johnson (1963–1969), lista Barbados (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Barbados királynője (1966–) Főkormányzó - Sir Arleigh Winston Scott (1967–1976), lista Kormányfő - Errol Barrow (1961–1976), lista Costa Rica (köztársaság) Államfő - José Joaquín Trejos Fernández (1966–1970), lista Dominikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - Joaquín Balaguer (1966–1978), lista Salvador (köztársaság) Államfő - Fidel Sánchez Hernández (1967–1972), lista Guatemala (köztársaság) Államfő - Julio César Méndez Montenegro (1966–1970), lista Haiti (köztársaság) Államfő - François Duvalier (1957–1971), Haiti örökös elnöke, lista Honduras (köztársaság) Államfő - Oswaldo López Arellano (1963–1971), lista Jamaica (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Jamaica királynője, (1962–) Főkormányzó - Sir Clifford Campbell (1962–1973), lista Kormányfő - Hugh Shearer (1967–1972), lista Kanada (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Kanada királynője, (1952–) Főkormányzó - Roland Michener (1967–1974), lista Kormányfő - Lester Bowles Pearson (1963–1968) Pierre Trudeau (1968–1979), lista Kuba (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Fidel Castro (1965–2011), főtitkár Államfő - Osvaldo Dorticós Torrado (1959–1976), lista Miniszterelnök - Fidel Castro (1959–2008), lista Mexikó (köztársaság) Államfő - Gustavo Díaz Ordaz (1964–1970), lista Nicaragua (köztársaság) Államfő - Anastasio Somoza Debayle (1967–1972), lista Panama (köztársaság) De facto országvezető – Omar Torrijos (1968–1981), a Nemzeti Gárda parancsnoka Államfő - Marco Aurelio Robles (1964–1968) Arnulfo Arias (1968) José María Pinilla Fábrega (1968–1969), a panamai Junta elnöke, lista Trinidad és Tobago (köztársaság) Uralkodó - II. Erzsébet királynő (1962–1976) Főkormányzó - Sir Solomon Hochoy (1960–1972) lista Kormányfő - Eric Williams (1956–1981), lista Ázsia Afganisztán (köztársaság) Uralkodó – Mohamed Zahir király (1933–1973) Kormányfő – Mohammad Nur Ahmad Etemadi (1967–1971), lista Bhután (abszolút monarchia) Uralkodó - Dzsigme Dordzsi Vangcsuk király (1952–1972) Burma (köztársaság) Államfő - Ne Vin (1962–1981), lista Kormányfő - Ne Vin (1962–1974), lista Ceylon (alkotmányos monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet , Ceylon királynője (1952–1972) Főkormányzó – William Gopallawa (1962–1972), lista Kormányfő - Dudley Senanayake (1965–1970), lista Dél-Korea (köztársaság) Államfő - Pak Csong Hi (1962–1979), lista Kormányfő - Csung Il-kvon (1964–1970), lista Észak-Korea (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Kim Ir Szen (1948–1994), főtitkár Államfő - Csoi Jongkun (1957–1972), Észak-Korea elnöke Kormányfő - Kim Ir Szen (1948–1972), lista Fülöp-szigetek (köztársaság) Államfő - Ferdinand Marcos (1965–1986), lista India (köztársaság) Államfő - Zakir Hussain (1967–1969), lista Kormányfő - Indira Gandhi (1966–1977), lista Indonézia (köztársaság) Államfő - Suharto (1967–1998), lista Irak (köztársaság) Államfő - Abdul Rahman Arif (1966–1968) Ahmed Haszan al-Bakr (1968–1979), lista Kormányfő - Tahir Yahya (1967–1968) Abd ar-Razzaq an-Naif (1968) Ahmed Haszan al-Bakr (1968–1979), lista Irán (monarchia) Uralkodó – Mohammad Reza Pahlavi sah (1941–1979) Kormányfő – Amír-Abbász Hoveida (1965–1977), lista Izrael (köztársaság) Államfő - Zalmán Sazár (1963–1973), lista Kormányfő - Lévi Eskól (1963–1969), lista Japán (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Hirohito császár (1926–1989) Kormányfő - Eiszaku Szató (1964–1972), lista Dél-Jemen (Dél-jemeni Népi Demokratikus Köztársaság) (népköztársaság) Államfő – Kátan Muhammad al-Sábí (1967–1969), Dél-Jemen Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke Észak-Jemen (Jemeni Arab Köztársaság) (köztársaság) Államfő - Abdul Rahman al-Irjani (1967–1974), lista Kormányfő – Haszán al-Amrí (1967–1969), lista Jordánia (alkotmányos monarchia) Uralkodó - Huszejn király (1952–1999) Kormányfő - Bahdzsat Talhúni (1967–1969), lista Kambodzsa (köztársaság) Államfő - Norodom Szihanuk herceg (1960–1970), lista Kormányfő - Son Sann (1967–1968) Penn Nouth (1968–1969), lista Kína (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Mao Ce-tung (1935–1976), főtitkár Államfő - Liu Sao-csi (1959–1968) Szung Csing-ling (1968–1972), ügyvivő Tung Bivu (1968–1975), ügyvivő, lista Kormányfő - Csou En-laj (1949–1976), lista Kuvait (alkotmányos monarchia) Uralkodó - III. Szabáh emír (1965–1977) Kormányfő - Dzsáber al-Ahmad al-Dzsáber asz-Szabáh (1965–1978), lista Laosz (monarchia) Uralkodó - Szavangvatthana király (1959–1975) Kormányfő - Szuvanna Phumma herceg (1962–1975), lista Libanon (köztársaság) Államfő - Charles Helou (1964–1970), lista Kormányfő - Rashid Karami (1966–1968) Abdallah El-Jafí (1968–1969), lista Malajzia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Iszmail Nasziruddin szultán (1965–1970) Kormányfő - Tunku Abdul Rahman (1955–1970), lista Maldív-szigetek (köztársaság) Uralkodó - Muhammad Faríd Didi szultán (1954–1968) Államfő - Ibrahim Naszir (1968–1978), lista Kormányfő - Ibrahim Naszir (1957–1968), lista Maszkat és Omán (abszolút monarchia) Uralkodó - III. Szaid szultán (1932–1970) Mongólia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Jumdzságin Cedenbál (1958–1984), Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkára Államfő - Dzsamszrangín Szambú (1954–1972), Mongólia Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöke, lista Kormányfő - Jumdzságin Cedenbál (1952–1974), lista Nepál (alkotmányos monarchia) Uralkodó - Mahendra király (1955–1972) Kormányfő - Szurja Bahadur Thapa (1965–1969), lista Pakisztán (köztársaság) Államfő - Ayub Khan (1958–1969), lista Szaúd-Arábia (abszolút monarchia) Uralkodó - Fejszál király (1964–1975) Kormányfő - Fejszál király (1962–1975) Szingapúr (köztársaság) Államfő - Yusof bin Ishak (1959–1971), lista Kormányfő - Li Kuang-jao (1959–1990), lista Szíria (köztársaság) Államfő - Nureddin al-Atasszi (1966–1970), lista Kormányfő - Juszuf Zuajjín (1966–1968) Nureddin al-Atasszi (1968–1970), lista Tajvan (köztársaság) Államfő - Csang Kaj-sek (1950–1975), lista Kormányfő - Jen Csiakan (1963–1972), lista Thaiföld (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Bhumibol Aduljadezs király (1946–2016) Kormányfő - Thanom Kittikacsorn (1963–1973), lista Törökország (köztársaság) Államfő - Cevdet Sunay (1966–1973), lista Kormányfő - Süleyman Demirel (1965–1971), lista Dél-Vietnám Államfő - Nguy�n Văn Thi�u (1965–1975), lista Kormányfő - Nguy�n Văn L�c (1967–1968) Tr�n Văn Hương (1968–1969), lista Észak-Vietnam A kommunista párt főtitkára - Lê Du�n (1960–1986), főtitkár Államfő - Ho Si Minh (1945–1969), lista Kormányfő - Ph�m Văn Đ�ng (1955–1987), lista Óceánia Ausztrália (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Ausztrália királynője, (1952–) Főkormányzó - Richard Casey báró, (1965–1969), lista Kormányfő - John McEwen (1967–1968) John Gorton (1968–1971), lista Nauru (köztársaság) Nauru 1968. január 31-én nyerte el függetlenségét. Kormányzó - Leslie Dudley King, Nauru adminisztrátora, (1966–1968) Államfő - Hammer DeRoburt (1968–1976), lista Nyugat-Szamoa (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Malietoa Tanumafili II, O le Ao o le Malo (1962–2007) Kormányfő - Fiame Mata'afa Faumuina Mulinu’u II (1959–1970), lista Új-Zéland (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Új-Zéland királynője (1952–) Főkormányzó - Sir Arthur Porritt (1967–1972), lista Kormányfő - Sir Keith Holyoake (1960–1972), lista 1986–1987-es magyar női kosárlabda-bajnokság Az 1986–1987-es magyar női kosárlabda-bajnokság az ötvenedik magyar női kosárlabda-bajnokság volt. Húsz csapat indult el, a csapatok az előző évi szereplés alapján két csoportban (A csoport: 1-10. helyezettek, B csoport: 11-17. helyezettek plusz a három feljutó) két kört játszottak. Az alapszakasz után az A csoport 1-6. helyezettjei play-off rendszerben játszottak a bajnoki címért, az A csoport 7-10. és a B csoport 1-4. helyezettjei az egymás elleni eredményeiket megtartva a másik csoportból jövőkkel újabb két kört játszottak az A csoportba kerülésért, a B csoport 5-10. helyezettjei pedig play-off rendszerben játszottak a kiesés elkerüléséért. A Szegedi EOL-DÉLÉP SE új neve Szeged SC lett. Alapszakasz B csoport * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség K+: Dobott kosár K-: Kapott kosár P: Pont Rájátszás 1–6. helyért Elődöntőbe jutásért: BSE–Bp. Spartacus 63–67, 69–66, 65–59 és BEAC–MTK-VM 85–82, 73–78, 81–68 Elődöntő: Tungsram SC–BEAC 76–79, 80–57, 100–74 és Pécsi VSK–BSE 74–63, 73–70 Döntő: Tungsram SC–Pécsi VSK 86–63, 81–64 3. helyért: BSE–BEAC 88–74, 64–63 5. helyért: MTK-VM–Bp. Spartacus 66–78, 65–59, 71–68 15–20. helyért 15–20. helyért: Közgazdasági Egyetem SC–KSI 77–75, 52–67, 81–90 és Csepel SC–Sabaria SE 75–70, 67–69, 85–67 15–18. helyért: Soproni VSE–Csepel SC 85–72, 65–93, 97–58 és OSC–KSI 86–74, 80–77 15. helyért: Soproni VSE–OSC 105–69, 88–62 17. helyért: Csepel SC–KSI 95–66, 73–56 Forrás A magyar sport évkönyve 1987 Népsport 1987.02.23. (A, B csoport), 04.12. (7-14. helyért), 03.09., 03.14., 03.16., 03.22., 03.28., 03.30., 04.06., 04.11., 04.13. (rájátszás) 5981 Kresilas Az 5981 Kresilas (ideiglenes jelöléssel 2140 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Bojabirz Bojabirz románul: Boia Bârzii, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Dévától nyugatra, Nagymuncsel és Erdőhátrunk közt fekvő település. Története Bojabirz, Boja nevét 1386-ban említette először oklevél Boya néven. Későbbi névváltozatai: 1733-ban Bolya, 1750-ben Boje, 1760–1762 között Bojabirz, 1808-ban Boja cum Birs, utrumque Bojabirs, Boubirs, Boja ~ Bojabirs, Boubirs, 1861-ben Boja-Birs, 1888-ban és 1913-ban Bojabirz. 1453-ban Boya Déva vár tartozékai közt volt említve. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Dévai járásához tartozott. 1910-ben 319 görögkeleti ortodox román lakosa volt. Nevezetességei 18. századi fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-B-03258 sorszámon szerepel. Lengyelország Újjászületése érdemrend A Lengyelország Újjászületése érdemrend (lengyel: Order Odrodzenia Polski) Lengyelország legmagasabb kitüntetéseinek egyike, amelyet oktatásban, tudományban, sportban, kultúrában, művészetben, közgazdaságban, a nemzet védelmében, szociális munkában, civil szolgálatban vagy országok közötti kapcsolatok elősegítésében elért kiemelkedő teljesítményért adományoznak. A rendet 1921. február 4-én alapították. Mind civil, mind katonai, illetve lengyel és külföldi személyek egyaránt kaphatják. Palacios de la Sierra Palacios de la Sierra település Spanyolországban, Burgos tartományban. Palacios de la Sierra Hontoria del Pinar, Rabanera del Pinar, Moncalvillo, Castrillo de la Reina, Quintanar de la Sierra, Vilviestre del Pinar és San Leonardo de Yagüe községekkel határos. Lakosainak száma 743 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: AutoPro Plaque Az AutoPro Plaque egy díj volt a QMJHL-ben (mely egy junior jégkorongliga Kanadában) 1990 és 2002 között. Az a játékos kapta a szezon végén akinek a legjobb volt a +/- mutatója. 1990 és 1994 között Transamerica Plaque volt a neve. 1961-es MotoGP-világbajnokság Az 1961-es gyorsaságimotoros-világbajnokság volt a MotoGP tizenharmadik idénye. A versenyzők az előző évekhez hasonlóan öt kategóriában küzdhettek meg egymással. A szezon április 23-án, Spanyolországban kezdődött, és október 15-én, Argentínában ért véget. Botfalu Botfalu (románul Bod, németül Brenndorf) falu Romániában, Brassó megyében, Brassótól 17 km-re északra. Története 1377-ben Bringendorf néven említik. Vára a mai evangélikus templom volt, melyet fallal és toronnyal erősítettek meg. 1611-ben Báthori vezére eredménytelenül ostromolta. 1612-ben székely katonák kemény ostromban vették be. 1802-ben a vár egy földrengés következdében leomlott, csak egy fal szeglete maradt meg belőle. 1848-ban a huszárok foglalták el sérült falait már nem állították helyre. Mára csak a templom emlékeztet az egykori várra. 1889-ben alapították a cukorgyárat. 1910-ben 2399, többségben német lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Brassó vármegye Alvidéki járásához tartozott. 1942 januárjában itt mérték Románia eddig feljegyzett legalacsonyabb hőmérsékletét, -38,5 °C-ot. 1956-ban a településből különvált az ipari negyed Botfalusi Cukorgyártelep néven, de továbbra is egy községet alkotnak. 1992-ben a község 4028 lakosából 3117 román, 617 magyar, 166 német és 119 cigány volt. 2017-től minden év májusában megrendezik a Blumenfestet, mely feleleveníti a régi szászok tavaszi ünnepeit. Hírközlés Ezen a helyen működik az a hosszúhullámú rádióadó, amelyet Brassó néven ismerünk (Staţia de Transmisiuni Radio). Eredetileg 1933-ban Marconi-típusú elektroncsöves adóként épült. A hosszúhullámú adó a 153 kHz frekvencián a Radio Antena Satelor műsorát továbbítja 200 kW teljesítménnyel. Van két középhullámú adója is. 576 kHz-es 50 kW teljesítmánnyel a Radio România Actualităţi műsorát továbbítja. 1197 kHz frekvencián 14 kW teljesítménnyel négy műsort megosztva közvetít: tehát magyarul is és németül is. Az adó fénykorában (1965 után) két 250 m magas toronyból 1200 kW teljesítménnyel sugárzott. Az adóvégfokozat elektroncsöves Thomson-Houston berendezés volt. Ezt 2003-ban félvezetős végfokozatra cserélték, azóta teljesítménye csupán 200 kW Híres emberek Itt született 1935-ben Binder Pál történész. John Neville, Neville bárója John Neville, Neville bárója (cc. 1410 – Towton, 1461. március 29.) középkori angol nemes volt, aki a Lancaster-ház oldalán harcolva esett el a towtoni csatában. Élete 1410 körül született, Sir John Neville és Elizabeth Holland második fiaként. Két fiútestvére – Ralph és Thomas – és egy lánytestvére, Margaret volt. 1442. február 5. előtt feleségül vette Anne Hollandet, aki unokatestvére, Sir John Neville özvegye volt. Egy gyerekük született, Ralph. Eredetileg Plantage támogatója volt, csak később, a wakefieldi csata előtt lett a Lancaster-ügy segítője. York az ütközet előtt úgy gondolta, hogy Neville megérkezik majd az erősítéssel, de ez nem történt meg, és a herceg meghalt a csatatéren. Neville részt vett a ferrybridge-i csatában, majd a towtoni ütközetben, ahol életét vesztette. Birtokait a korona elkobozta. Closer Az 1980-as Closer a Joy Division második, egyben utolsó nagylemeze. Az album két hónappal Ian Curtis énekes öngyilkossága után jelent meg. Eredetileg május 8-án adták volna ki a lemezt. A brit albumlistán a 6. helyig jutott, Új-Zélandon a 3. helyet szerezte meg az albumlistán 1981 szeptemberében. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Dalešice (Jablonec nad Nisou járás) Dalešice település Csehországban, Jablonec nad Nisou-i járásban. Dalešice Malá Skála, Skuhrov, Maršovice, Jablonec nad Nisou és Pulečný településekkel határos. Lakosainak száma 190 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Milín Milín település Csehországban, a Příbrami járásban. Milín Smolotely, Pečice, Tochovice, Třebsko, Lazsko, Vrančice, Háje, Příbram, Lešetice, Dolní Hbity, Jablonná, Radětice, Ostrov és Višňová településekkel határos. Lakosainak száma 2136 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: 5990 Panticapaeon Az 5990 Panticapaeon (ideiglenes jelöléssel 1977 EO) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1977. március 9-én. Jenei Imre Jenei Imre (Bélegregy, 1937. március 28. –) magyar nemzetiségű romániai labdarúgó, fedezet és edző. A román és a magyar labdarúgó-válogatottnál is volt szövetségi kapitány. Felesége Gyulai Ilona világbajnok tőrvívó olimpikon. Pályafutása Klubcsapatban A Flamura Roșie Arad csapatában kezdte a labdarúgó-pályafutását és itt mutatkozott be a román élvonalban. Az aradi csapattal két bajnoki címet szerzett. 1957-ben, 20 évesen a bukaresti Steauához igazolt, ahol további három bajnokságot nyert. 1969-ben a török Kayserispor csapatához szerződött és itt fejezte be az aktív labdarúgást 1971-ben. A román válogatottban 1959 és 1964 között 12 alkalommal szerepelt a román válogatottban. 1964-ben a tokiói olimpián részt vevő csapat tagja volt. Sikerei, díjai Játékosként Román bajnokság bajnok: 1954, 1956, 1959–60, 1960–61, 1967–68 Román kupa győztes: 1955, 1962, 1969 döntős: 1964 Edzőként Román bajnokság bajnok: 1977–78, 1984–85, 1985–86 Román kupa győztes: 1985, 1986 döntős: 1977, 1984 Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK) győztes: 1985–86 Statisztika Mérkőzései a román válogatottban Kapitányként az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon az Román labdarúgó-válogatottal 12. helyen végzett. Balatonszepezd megállóhely Balatonszepezd megállóhely egy Veszprém megyei vasútállomás, Balatonszepezd településen, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Zánka-Köveskál vasútállomás Szepezdfürdő megállóhely Berlin vasútvonalainak listája Ez a lista Berlin vasútvonalait sorolja fel ábécé sorrendben. A lista nem teljes. Vasútvonalak 500mm-es Feld vasút Anhalter Vorort-vasút Berliner Außenring Verbindungsbahn Baumschulenweg–Neukölln Berlin–Halle-vasútvonal Berlin-Ostbahnhof–Kaulsdorf-vasútvonal Berlin–Szczecin-vasútvonal Berliner Nordbahn Berlini parkvasút Berlin–Drezda-vasútvonal Berlin–Görlitz-vasútvonal Berlin–Magdeburg-vasútvonal Berlin-Blankenheimer-vasútvonal Britzer Múzeumvasút Drehstrom-Versuchsstrecke Groß-Lichterfelde–Zehlendorf Berlin Frankfurter Allee–Berlin-Rummelsburg-vasútvonal Friedhofsbahn Güteraußenring Berlin–Hamburg nagysebességű vasútvonal Hannover–Berlin nagysebességű vasútvonal Heidekrautbahn Oberschöneweide iparvasút Kanonen vasút Kremmener vasút Berlin-Lehrter-vasútvonal Königlich Preußische Militär-vasútvonal Neukölln-Mittenwalder-vasútvonal Niederschlesisch-Märkische-vasútvonal Nord-Süd-alagút Nord-Süd-Fern-vasútvonal Ost-West-S-Bahn Preußische Ostbahn Berliner Ringbahn Zweigbahn Schöneweide–Spindlersfeld Siemensbahn Spandauer Vorortbahn Berliner Stadtbahn Südringspitzkehre Tegel–Friedrichsfelde iparvasút Berliner Verbindungsbahn Wannseebahn Wriezener-vasút Zehlendorfer-vasútvonal Piermaria Oddone Piermaria J Oddone (Arequipa, 1944. március 26. –) perui részecskefizikus. Peruban született, BSc fokozatát az MIT-n 1965-ben, a PhD fokozatát a Princeton Egyetemen szerezte 1970-ben. 1972-től Oddone az USA Energia Osztályának (US Department of Energy, DOE) Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumában dolgozott. 1987-ben az Berkley Lab Fizikai Osztály igazgatójává nevezték ki. 2005. július 1. óta ő a Fermilab új igazgatója. Oddone kapta 2005-ben a kísérleti részecskefizika Panofsky-díját az aszimmetrikus B-gyár (Asymmetric B-Factory) kifejlesztéséért. https://www.aps.org/programs/honors/prizes/panofsky.cfm, 2018. október 7. Aloma Az Aloma női név az Alóma név eredeti alakja. Rokon nevek Alóma Gyakorisága Az újszülötteknek adott nevek körében az 1990-es évekbeni előfordulásáról nincs adat. A 2000-es és a 2010-es években sem szerepelt a 100 leggyakrabban adott női név között. A teljes népességre vonatkozóan az Aloma sem a 2000-es, sem a 2010-es években nem szerepelt a 100 leggyakrabban viselt női név között. Névnapok június 21. Államok vezetőinek listája 1987-ben Ezen az oldalon az 1987-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Albánia (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára – Ramiz Alia (1985–1991), lista Államfő - Ramiz Alia (1982–1992), lista Kormányfő - Adil Çarçani (1981–1991), lista Andorra (parlamentáris társhercegség) Társhercegek Francia társherceg - François Mitterrand (1981–1995), lista Episzkopális társherceg - Joan Martí i Alanis (1971–2003), lista Kormányfő - Josep Pintat-Solans (1984–1990), lista Ausztria (szövetségi köztársaság) Államfő - Kurt Waldheim (1986–1992), lista Kancellár - Franz Vranitzky (1986–1997), szövetségi kancellár lista Belgium (parlamentáris monarchia) Uralkodó - I. Baldvin király (1951–1993) Kormányfő - Wilfried Martens (1981–1992), lista Bulgária (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Todor Zsivkov (1954–1989), a Bolgár Kommunista Párt főtitkára Államfő - Todor Zsivkov (1971–1989), lista Kormányfő - Georgi Atanaszov (1986–1990), lista Ciprus (köztársaság) Államfő - Szpírosz Kiprianú (1977–1988), lista Észak-Ciprus (szakadár állam, csak Törökország ismeri el) Államfő - Rauf Raif Denktaş (1975–2005), lista Kormányfő - Derviş Eroğlu (1985–1994), lista Csehszlovákia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Gustáv Husák (1969–1987) Miloš Jakeš (1987–1989), a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára Államfő - Gustáv Husák (1975–1989), lista Kormányfő - Lubomír Štrougal (1970–1988), lista Dánia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Margit királynő (1972–) Kormányfő - Poul Schlüter (1982–1993), lista Feröer Kormányfő – Atli Pætursson Dam (1985–1989), lista Grönland Kormányfő – Jonathan Motzfeldt (1979–1991), lista Egyesült Királyság (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet Nagy-Britannia királynője (1952–) Kormányfő - Margaret Thatcher (1979–1990), lista Gibraltár (brit tengerentúli terület) Kormányzó - Sir Peter Terry (1985–1989), lista Főminiszter Sir Joshua Hassan (1972–1987) Adolfo Canepa (1987–1988), lista Guernsey Bailiffség (brit koronafüggőség) Alkormányzó - Sir Alexander Boswell (1985–1990), lista Jersey Bailiffség (brit koronafüggőség) Alkormányzó - Sir William Pillar (1985–1990), lista Man (brit koronafüggőség) Alkormányzó - Laurence New (1985–1990), lista Főminiszter - Miles Walker (1986–1996), lista Finnország (köztársaság) Államfő - Mauno Koivisto (1982–1994), lista Kormányfő - Kalevi Sorsa (1982–1987) Harri Holkeri (1987–1991), lista Åland Kormányfő – Folke Woivalin (1979–1988) Franciaország (köztársaság) Államfő - François Mitterrand (1981–1995), lista Kormányfő – Jacques Chirac (1986–1988), lista Görögország (köztársaság) Államfő - Hrisztosz Szárcetákisz (1985–1990), lista Kormányfő - Andréasz Papandréu (1981–1989), lista Hollandia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Beatrix királynő (1980–2013) Miniszterelnök - Ruud Lubbers (1982–1994), lista Holland Antillák (a Holland Királyság tagállama) lásd Észak-Amerikánál Aruba (a Holland Királyság tagállama) lásd Észak-Amerikánál Izland (köztársaság) Államfő - Vigdís Finnbogadóttir (1980–1996), lista Kormányfő - Steingrímur Hermannsson (1983–1987) Þorsteinn Pálsson (1987–1988), lista Írország (köztársaság) Államfő - Patrick Hillery (1976–1990), lista Kormányfő - Garret FitzGerald (1982–1987) Charles Haughey (1987–1992), lista Jugoszlávia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Milanko Renovica (1986–1987) Boško Krunić (1987–1988), a Jugoszláv Kommunista Liga Elnökségének elnöke Államfő - Sinan Hasani (1986–1987) Lazar Mojsov (1987–1988), Jugoszlávia Elnöksége elnöke, lista Kormányfő - Branko Mikulić (1986–1989), lista Lengyelország (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Wojciech Jaruzelski (1981–1989), a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára Államfő - Wojciech Jaruzelski (1985–1990), lista Kormányfő - Zbigniew Messner (1985–1988), lista Liechtenstein Uralkodó - II. Ferenc József herceg (1938–1989) Kormányfő - Hans Brunhart (1978–1993), lista Luxemburg (parlamentáris monarchia) Uralkodó - János nagyherceg (1964–2000) Kormányfő - Jacques Santer (1984–1995), lista Magyarország (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Kádár János (1956–1988), a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára Államfő - Losonczi Pál (1967–1987) Németh Károly (1987–1988), az Elnöki Tanács elnöke, lista Kormányfő - Lázár György (1975–1987) Grósz Károly (1987–1988), lista Málta (köztársaság) Államfő - Agatha Barbara (1982–1987) Paul Xuereb (1987–1989), ügyvivő, lista Kormányfő - Karmenu Mifsud Bonnici (1984–1987) Edward Fenech Adami (1987–1996), lista Monaco Uralkodó - III. Rainier herceg (1949–2005) Államminiszter - Jean Ausseil (1985–1991), lista NDK (Német Demokratikus Köztársaság) (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Erich Honecker (1971–1989), a Német Szocialista Egységpárt főtitkára Államfő – Erich Honecker (1976–1989), az NDK Államtanácsának elnöke Kormányfő – Willi Stoph (1976–1989), az NDK Minisztertanácsának elnöke NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) (szövetségi köztársaság) Államfő - Richard von Weizsäcker (1984–1994), lista Kancellár - Helmut Kohl (1982–1998), lista Norvégia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - V. Olav király (1957–1991) Kormányfő - Gro Harlem Brundtland (1986–1989), lista Olaszország (köztársaság) Államfő - Francesco Cossiga (1985–1992), lista Kormányfő - Bettino Craxi (1983–1987) Amintore Fanfani (1987) Giovanni Goria (1987–1988), lista Portugália (köztársaság) Államfő - Mário Soares (1986–1996), lista Kormányfő - Aníbal Cavaco Silva (1985–1995), lista Románia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Nicolae Ceaușescu (1965–1989), a Román Kommunista Párt főtitkára Államfő - Nicolae Ceaușescu (1967–1989), lista Kormányfő - Constantin Dăscălescu (1982–1989), lista San Marino (köztársaság) Régenskapitányok Spanyolország (parlamentáris monarchia) Uralkodó - I. János Károly király (1975–2014) Kormányfő - Felipe Gonzáles (1982–1996), lista Svájc (konföderáció) Szövetségi Tanács : Pierre Aubert (1978–1987, elnök), Leon Schlumpf (1979–1987), Otto Stich (1983–1995), Jean-Pascal Delamuraz (1983–1998), Elisabeth Kopp (1984–1989), Arnold Koller (1986–1999), Flavio Cotti (1986–1999) Svédország (parlamentáris monarchia) Uralkodó - XVI. Károly Gusztáv király (1973–) Kormányfő - Ingvar Carlsson (1986–1991), lista Szovjetunió (szövetségi népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Mihail Gorbacsov (1985–1991), a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára Államfő – Andrej Gromiko (1985–1988), lista Kormányfő – Nyikolaj Rizskov (1985–1991), lista Vatikán (abszolút monarchia) Uralkodó - II. János Pál pápa (1978–2005) Államtitkár - Agostino Casaroli bíboros (1979–1990), lista Afrika Algéria (köztársaság) Államfő - Csadli Bendzsedid (1979–1992), lista Kormányfő - Abdelhamid Brahimi (1984–1988), lista Angola (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – José Eduardo dos Santos (1979–1991), az Angolai Munkáspárt Népi Mozgalmának főtitkára Államfő - José Eduardo dos Santos (1979–2017), lista Benin (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Mathieu Kérékou tábornok (1979–1990), a Benini Népi Forradalmi Párt főtitkára Államfő - Mathieu Kérékou tábornok (1972–1991), lista Bissau-Guinea (köztársaság) Államfő - João Bernardo Vieira (1984–1999), lista Botswana (köztársaság) Államfő - Quett Masire (1980–1998), lista Burkina Faso (köztársaság) Államfő - Thomas Sankara (1983–1987) Blaise Compaoré (1987–2014), lista Burundi (köztársaság) Államfő - Jean-Baptiste Bagaza (1976–1987) Pierre Buyoya (1987–1993), lista Csád (köztársaság) Államfő - Hissène Habré (1982–1990), lista Comore-szigetek (köztársaság) Államfő - Ahmed Abdallah (1978–1989), lista Dél-afrikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - P. W. Botha (1984–1989), lista Bophuthatswana (el nem ismert állam) Államfő - Lucas Mangope (1968–1994) Ciskei (el nem ismert állam) Államfő - Lennox Sebe (1973–1990) Transkei (el nem ismert állam) Államfő - Tutor Nyangelizwe Vulindlela Ndamase (1986–1994) Kormányfő - George Matanzima(1979–1987) Dumnisani Gladstone Gwadiso(1987) Stella Sigcau(1987) Bantu Holomisa(1987–1994), lista Venda (el nem ismert állam) Államfő - Patrick Mphephu (1969–1988) Délnyugat-Afrika (Népszövetségi mandátum, dél-afrikai igazgatás alatt) Főadminisztrátor – Louis Pienaar (1985–1990), lista Kormányfő – Eben van Zijl (1986–1987) Andreas Shipanga (1987) Dawid Bezuidenhout (1987) Jan de Wet (1987–1988), Délnyugat-Afrika Átmeneti Egységkormányának elnöke Dzsibuti (köztársaság) Államfő - Hassan Gouled Aptidon (1977–1999), lista Kormányfő - Barkat Gourad Hamadou (1978–2001), lista Egyenlítői-Guinea (köztársaság) Államfő - Teodoro Obiang Nguema Mbasogo (1979–), lista Kormányfő - Cristino Seriche Bioko (1982–1992), lista Egyiptom (köztársaság) Államfő - Hoszni Mubárak (1981–2011), lista Kormányfő - Atef Sedki (1986–1996), lista Elefántcsontpart (köztársaság) Államfő - Félix Houphouët-Boigny (1960–1993), lista Etiópia (népköztársaság) Etiópia 1987. szeptember 10-én vált Etióp Népköztársasággá. A kommunista párt vezetője – Mengisztu Hailé Mariam alezredes (1984–1991) Államfő - Mengisztu Hailé Mariam alezredes (1977–1991), lista Kormányfő - Fikre Szelasszié Wogderess (1987–1989), lista Gabon (köztársaság) Államfő - Omar Bongo (1967–2009), lista Kormányfő - Léon Mébiame (1975–1990), lista Gambia (köztársaság) Államfő - Sir Dawda Jawara (1970–1994), lista Ghána (köztársaság) Államfő- Jerry Rawlings (1981–2001), lista Guinea (köztársaság) Államfő - Lansana Conté (1984–2008), lista Kamerun (köztársaság) Államfő - Paul Biya (1982–), lista Kenya (köztársaság) Államfő - Daniel arap Moi (1978–2002), lista Kongói Köztársaság (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Denis Sassou Nguesso (1979–1991), a Kongói Munkáspárt Központi Bizottsága elnökségének elnöke Államfő - Denis Sassou Nguesso (1979–1992), lista Kormányfő – Ange Édouard Poungui (1984–1989), lista Közép-afrikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - André Kolingba (1981–1993), lista Lesotho (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Moshoeshoe király (1965–1990) Kormányfő - Justin Lekhanya vezérőrnagy (1986–1991), lista Libéria (köztársaság) Államfő - Samuel Doe (1980–1990), lista Líbia (köztársaság) De facto országvezető - Moammer Kadhafi (1969–2011), lista Névleges államfő - Mifta al-Uszta Umár (1984–1990), Líbia Népi Kongresszusa főtitkára Kormányfő - Dzsadallah Azzuz at-Talhi (1986–1987) Umar Musztafa al-Muntaszir (1987–1990), lista Madagaszkár (köztársaság) Államfő - Didier Ratsiraka altengernagy (1975–1993), lista Kormányfő - Désiré Rakotoarijaona alezredes, (1977–1988), lista Malawi (köztársaság) Államfő - Hastings Banda (1966–1994), lista Mali (köztársaság) Államfő - Moussa Traoré vezérőrnagy (1968–1991), lista Kormányfő – Mamadou Dembelé (1986–1988), lista Marokkó (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Hasszán király (1961–1999) Kormányfő - Azzeddin Laraki (1986–1992), lista Nyugat-Szahara (részben elismert állam) Államfő - Mohamed Abdelaziz (1976–2016), lista Kormányfő - Mohamed Lamine Ould Ahmed (1985–1988), lista Mauritánia (köztársaság) Államfő - Maaouya Ould Sid'Ahmed Taya (1984–2005), lista Kormányfő - Maaouya Ould Sid'Ahmed Taya (1984–1992), lista Mauritius (monarchia) Uralkodó – II. Erzsébet királynő (1968–1992) Főkormányzó – Sir Veerasamy Ringadoo (1986–1992), lista Kormányfő - Sir Anerood Jugnauth (1982–1995), lista Mayotte (Franciaország tengerentúli megyéje) Prefektus - Akli Khider (1986–1988), lista A Területi Tanács elnöke - Younoussa Bamana (1976–2004) Mozambik (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Joaquim Chissano (1986–1990), a Mozambiki Felszabadítási Front elnöke Államfő - Joaquim Chissano (1986–2005), lista Kormányfő - Mário da Graça Machungo (1986–1994), lista Niger (köztársaság) Államfő - Seyni Kountché (1974–1987) Ali Saïbou (1987–1993), lista Kormányfő - Hamid Algabid (1983–1988), lista Nigéria (köztársaság) Államfő - Ibrahim Babangida (1985–1993), lista Ruanda (köztársaság) Államfő - Juvénal Habyarimana (1973–1994), lista São Tomé és Príncipe (köztársaság) Államfő - Manuel Pinto da Costa (1975–1991), lista Seychelle-szigetek (köztársaság) Államfő - France-Albert René (1977–2004), lista Sierra Leone (köztársaság) Államfő - Joseph Saidu Momoh (1985–1992), lista Szenegál (köztársaság) Államfő - Abdou Diouf (1981–2000), lista Szent Ilona, Ascension és Tristan da Cunha (Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Francis Eustace Baker (1984–1988), lista Szomália (köztársaság) A kommunista párt vezetője – Sziad Barré (1976–1991), a Szomáliai Forradalmi Szocialista Párt főtitkára Államfő – Sziad Barré (1969–1991), lista Kormányfő – Muhammad Ali Szamatar (1987–1990), lista Szudán (köztársaság) Államfő - Ahmed el-Mirgáni (1986–1989), lista Szváziföld (abszolút monarchia) Uralkodó - II. Mswati , király (1986–) Kormányfő - Sotsha Dlamini (1986–1989), lista Tanzánia (köztársaság) Államfő - Ali Hassan Mwinyi (1985–1995), lista Kormányfő - Joseph Sinde Warioba (1985–1990), lista Zanzibár Államfő – Idris Abdul Wakil (1985–1990), elnök Kormányfő – Szeif Sarif Hamad (1984–1988), főminiszter Togo (köztársaság) Államfő - Gnassingbé Eyadéma (1967–2005), lista Tunézia (köztársaság) Államfő - Habib Burgiba (1957–1987) Zín el-Ábidín ben Ali (1987–2011), lista Kormányfő - Rásíd Szfár (1986–1987) Zín el-Ábidín ben Ali (1987) Hédi Bakkúse (1987–1989), lista Uganda (köztársaság) Államfő - Yoweri Museveni (1986–), lista Kormányfő - Samson Kisekka (1986–1991), lista Zaire (köztársaság) Államfő - Mobutu Sese Seko (1965–1997), lista Kormányfő - Mabi Mulumba (1987–1988), lista Zambia (köztársaság) Államfő - Kenneth Kaunda (1964–1991), lista Kormányfő – Kebby Musokotwane (1985–1989), lista Zimbabwe (köztársaság) Államfő - Canaan Banana (1980–1987) Robert Mugabe (1987–2017), lista Zöld-foki Köztársaság (köztársaság) Államfő - Aristides Pereira (1975–1991), lista Kormányfő - Pedro Pires (1975–1991), lista Dél-Amerika Argentína (köztársaság) Államfő - Raúl Alfonsín (1983–1989), lista Bolívia (köztársaság) Államfő - Víctor Paz Estenssoro (1985–1989), lista Brazília (köztársaság) Államfő - José Sarney (1985–1990), lista Chile (köztársaság) Államfő - Augusto Pinochet tábornok (1973–1990), lista Ecuador (köztársaság) Államfő - León Febres Cordero (1984–1988), lista Falkland-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Gordon Wesley Jewkes (1985–1988), lista Kormányfő - David G. P. Taylor (1983–1987) Brian Cummings (1987–1988), lista Guyana (köztársaság) Államfő - Desmond Hoyte (1985–1992), lista Miniszterelnök - Hamilton Green (1985–1992), lista Kolumbia (köztársaság) Államfő - Virgilio Barco Vargas (1986–1990), lista Paraguay (köztársaság) Államfő - Alfredo Stroessner (1954–1989), lista Peru (köztársaság) Államfő - Alan García (1985–1990), lista Kormányfő - Luis Alva Castro (1985–1987) Guillermo Larco Cox (1987–1988), lista Suriname (köztársaság) De facto vezető – Dési Bouterse altábornagy, a Nemzeti Katonai Tanács elnöke, (1980–1988) Államfő - Fred Ramdat Misier (1982–1988), lista Uruguay (köztársaság) Államfő - Julio María Sanguinetti (1985–1990), lista Venezuela (köztársaság) Államfő - Jaime Lusinchi (1984–1989), lista Észak- és Közép-Amerika Amerikai Egyesült Államok (köztársaság) Államfő - Ronald Reagan (1981–1989), lista Puerto Rico (Az Egyesült Államok társult állama) Kormányzó - Rafael Hernández Colón (1985–1993), lista Amerikai Virgin-szigetek (Az Egyesült Államok társult állama) Kormányzó - Juan Francisco Luis (1978–1987) Alexander A. Farrelly (1987–1995), lista Anguilla (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Alastair Turner Baillie (1983–1987) Geoffrey Owen Whittaker (1987–1989), lista Főminiszter - Emile Gumbs (1984–1994) Antigua és Barbuda (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Antigua és Barbuda királynője, (1981–) Főkormányzó - Sir Wilfred Jacobs (1967–1993), lista Kormányfő - Vere Bird (1976–1994), lista Aruba (A Holland Királyság társult állama) Uralkodó - Beatrix királynő , Aruba királynője, (1980–2013) Kormányzó - Felipe Tromp (1986–1992), lista Miniszterelnök - Henny Eman (1986–1989), lista Bahama-szigetek (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, a Bahama-szigetek királynője (1973–) Főkormányzó - Sir Gerald Cash (1979–1988), lista Kormányfő - Sir Lynden Pindling (1967–1992), lista Barbados (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Barbados királynője (1966–) Főkormányzó - Sir Hugh Springer (1984–1990), lista Kormányfő - Errol Barrow (1986–1987) Lloyd Erskine Sandiford (1987–1994), lista Belize (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Belize királynője, (1981–) Főkormányzó - Dáma Elmira Minita Gordon (1981–1993), lista Kormányfő - Manuel Esquivel (1984–1989), lista Bermuda (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - John Morrison (1983–1988), lista Kormányfő - Sir John Swan (1982–1995), lista Brit Virgin-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - J. Mark A. Herdman (1986–1991), lista Kormányfő - Lavity Stoutt (1986–1995), lista Costa Rica (köztársaság) Államfő - Óscar Arias Sánchez (1986–1990), lista Dominikai Közösség (köztársaság) Államfő - Sir Clarence Seignoret (1983–1993), lista Kormányfő - Dáma Eugenia Charles (1980–1995), lista Dominikai Köztársaság (köztársaság) Államfő - Joaquín Balaguer (1986–1996), lista Salvador (köztársaság) Államfő - José Napoleón Duarte (1984–1989), lista Grenada (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Grenada királynője, (1974–) Főkormányzó - Sir Paul Scoon (1978–1992), lista Kormányfő - Herbert Blaize (1984–1989), lista Guatemala (köztársaság) Államfő - Vinicio Cerezo (1986–1991), lista Haiti (köztársaság) Államfő - Henri Namphy altábornagy, a Haiti Nemzeti Tanács elnöke (1986–1988), lista Holland Antillák (A Holland Királyság társult állama) Uralkodó - Beatrix királynő , a Holland Antillák királynője, (1980–2010) Kormányzó - René Römer (1983–1990), lista Miniszterelnök - Dominico Martina (1986–1988), lista Honduras (köztársaság) Államfő - José Azcona del Hoyo (1986–1990), lista Jamaica (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Jamaica királynője, (1962–) Főkormányzó - Sir Florizel Glasspole (1973–1991), lista Kormányfő - Edward Seaga (1980–1989), lista Kajmán-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - George Peter Lloyd (1982–1987) Alan James Scott (1987–1992), lista Kanada (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Kanada királynője, (1952–) Főkormányzó - Jeanne Sauvé (1984–1990), lista Kormányfő - Brian Mulroney (1984–1993), lista Kuba (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Fidel Castro (1965–2011), főtitkár Államfő - Fidel Castro (1976–2008), lista Miniszterelnök - Fidel Castro (1959–2008), lista Mexikó (köztársaság) Államfő - Miguel de la Madrid (1982–1988), lista Montserrat (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Arthur Christopher Watson (1985–1987) Christopher J. Turner (1987–1990), lista Kormányfő - John Osborne (1978–1991), lista Nicaragua (köztársaság) Államfő - Daniel Ortega (1985–1990), lista Panama (köztársaság) De facto országvezető – Manuel Noriega tábornok (1983–1989) Államfő - Eric Arturo Delvalle (1985–1988), lista Saint Kitts és Nevis (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Saint Kitts és Nevis királynője, (1983–) Főkormányzó - Sir Clement Arrindell (1981–1995), lista Kormányfő - Kennedy Simmonds (1980–1995), lista Nevis Főkormányzó-helyettes – Weston Parris (1983–1992) Főminiszter – Simeon Daniel (1983–1992) Saint Lucia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Szent Lucia királynője, (1979–) Főkormányzó - Sir Allen Montgomery Lewis (1982–1987) Vincent Floissac (1987–1988), ügyvivő, lista Kormányfő - John Compton (1982–1996), lista Saint-Pierre és Miquelon (Franciaország külbirtoka) Prefektus - Bernard Leurquin (1985–1987) Jean-René Garnier (1987–1988), lista A Területi Tanács elnöke - Marc Plantegenest (1984–1994), lista Saint Vincent és a Grenadine-szigetek (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II.Erzsébet királynő, Saint Vincent királynője, (1979–) Főkormányzó - Sir Joseph Lambert Eustace (1985–1988), lista Kormányfő - Sir James Fitz-Allen Mitchell(1984–2000), lista Trinidad és Tobago (köztársaság) Államfő - Sir Ellis Clarke (1972–1987) Noor Hassanali (1987–1997), lista Kormányfő - A. N. R. Robinson (1986–1991), lista Turks- és Caicos-szigetek (Az Egyesült Királyság tengerentúli területe) Kormányzó - Christopher J. Turner (1982–1987) Michael J. Bradley (1987–1993), lista Főminiszter - Tanácsosi Testület, (1986–1988), ügyvivő, lista Ázsia Afganisztán (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Mohammad Nadzsibullah (1986–1990), az Afgán Népi Demokratikus Párt főtitkára Államfő – Hadzsi Mohammad Csamkáni (1986–1987) Mohammad Nadzsibullah (1987–1992), lista Kormányfő – Szultán Ali Kestmand (1981–1988), lista Bahrein (alkotmányos monarchia) Uralkodó - II. Ísza emír (1961–1999) Kormányfő - Halífa ibn Szalmán Al Halífa, lista (1970–) Banglades (köztársaság) Államfő - Husszain Muhammad Ersad altábornagy (1983–1990), lista Kormányfő - Mizanur Rahman Chowdhury (1986–1988), lista Bhután (abszolút monarchia) Uralkodó - Dzsigme Szingye Vangcsuk király (1972–2006) Brunei (abszolút monarchia) Uralkodó - Hassanal Bolkiah , szultán (1967–) Kormányfő - Hassanal Bolkiah szultán (1984–), lista Burma (köztársaság) Államfő - Szan Ju tábornok (1981–1988), lista Kormányfő - Maung Maung Kha ezredes (1977–1988), lista Dél-Korea (köztársaság) Államfő - Cson Duhvan (1980–1988), lista Kormányfő - No Sinjung (1985–1987) Li Hanki (1987), ügyvivő Kim Csungyul (1987–1988), lista Egyesült Arab Emírségek (abszolút monarchia) Elnök - Zájed ibn Szultan Ál Nahaján (1971–2004), lista Kormányfő - Rásid bin Szaíd Al Maktúm (1979–1990), lista Az egyes Emírségek uralkodói (lista) : Abu-Dzabi – Zájed bin Szultan Ál Nahaján (1971–2004) Adzsmán – Humajd ibn Rásid an-Nuajmi (1981–) Dubaj – Rásid bin Szaíd Al Maktúm (1979–1990) Fudzsajra – Hamad ibn Muhammad as-Sarki (1974–) Rász el-Haima – Szakr ibn Muhammad al-Kászimi (1948–2010) Sardzsa – Szultán ibn Muhammad al-Kászimi (1972–) Umm al-Kaivain – Rásid ibn Ahmad al-Mualla (1981–2009) Észak-Korea (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Kim Ir Szen (1948–1994), főtitkár Államfő - Kim Ir Szen (1972–1994), Észak-Korea elnöke Kormányfő - Li Gunmo (1986–1988), lista Fülöp-szigetek (köztársaság) Államfő - Corazón Aquino (1986–1992), lista Hongkong ( brit koronafüggőség ) Kormányzó - Sir David Akers-Jones (1986–1987), ügyvivő Sir David Wilson (1987–1992), lista India (köztársaság) Államfő - Zail Szingh (1982–1987) R. Venkataraman (1987–1992), lista Kormányfő - Radzsiv Gandhi (1984–1989), lista Indonézia (köztársaság) Államfő - Suharto (1967–1998), lista Irak (köztársaság) Államfő - Szaddám Huszein (1979–2003), lista Kormányfő - Szaddám Huszein (1979–1991), lista Irán (köztársaság) Legfelső vallási vezető - Ruholláh Homeini (1979–1989), lista Államfő - Ali Hámenei (1981–1989), lista Kormányfő – Mir-Hoszein Muszavi (1981–1989) Izrael (köztársaság) Államfő - Háim Hercog (1983–1993), lista Kormányfő - Jichák Samír (1986–1992), lista Japán (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Hirohito császár (1926–1989) Kormányfő - Nakaszone Jaszuhiro (1982–1987) Takesita Noboru (1987–1989), lista Dél-Jemen (Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság) (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Ali Szalím al-Beidh (1986–1990), a Jemeni Szocialista Párt főtitkára Államfő – Haidar Abu Bakr al-Attasz (1986–1990), Dél-Jemen Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökségének elnöke Kormányfő – Jaszin Szaíd Numan (1986–1990) Észak-Jemen (Jemeni Arab Köztársaság) (köztársaság) Államfő - Ali Abdullah Szaleh (1978–2012), lista Kormányfő – Abdul Aziz Abdul Gáni (1983–1990), lista Jordánia (alkotmányos monarchia) Uralkodó - Huszejn király (1952–1999) Kormányfő - Zaid al-Rifai (1985–1989), lista Kambodzsa (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Heng Szamrin (1981–1991) Államtanács elnöke – Heng Szamrin (1979–1992) Kormányfő - Hun Szen (1985–), lista Katar (abszolút monarchia) Uralkodó - Halífa emír (1972–1995) Kormányfő - Halífa emír (1970–1995) Kína (népköztársaság) Legfelső Vezető – Teng Hsziaoping (1980–90-es évek) A kommunista párt főtitkára - Hu Jaopang (1981–1987) Csao Cejang (1987–1989), főtitkár Államfő - Li Hszien-nien (1983–1988), lista Kormányfő - Csao Cejang (1980–1987) Li Peng (1987–1998), lista Kuvait (alkotmányos monarchia) Uralkodó - III. Dzsáber emír (1977–2006) Kormányfő - Szaad al-Abdulláh al-Szálim asz-Szabáh (1978–2003), lista Laosz (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Kajszone Phomviháne (1975–1992), főtitkár Államfő - Szuphanuvong (1975–1991) Phumi Vongvicsit (1986–1991), ügyvezető elnök, lista Kormányfő - Kajszone Phomviháne (1975–1991), lista Libanon (köztársaság) Államfő - Amín Dzsemajel (1982–1988), lista Kormányfő - Rásid Kárámi (1984–1987) Szelím ál-Hossz (1987–1990) Michel Aoun altábornagy (1988–1990), lista Makaó (Portugália tengerentúli területe) Kormányzó - Joaquim Pinto Machado (1986–1987) Carlos Montez Melancia (1987–1990), kormányzó Malajzia (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Iskandar szultán (1984–1989) Kormányfő - Mahathir bin Mohamad (1981–2003), lista Maldív-szigetek (köztársaság) Államfő - Maumoon Abdul Gayoom (1978–2008), lista Mongólia (népköztársaság) A kommunista párt vezetője – Dzsambün Batmönkh (1984–1990), Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkára Államfő - Dzsambün Batmönkh (1984–1990), Mongólia Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöke, lista Kormányfő - Dumaagiin Szodnom (1984–1990), lista Nepál (alkotmányos monarchia) Uralkodó - Bírendra király (1972–2001) Kormányfő - Marics Man Szing Sresztha (1986–1990), lista Omán (abszolút monarchia) Uralkodó - Kábúsz szultán (1970–) Kormányfő - Kábúsz bin Száid al Száid (1972–), lista Pakisztán (köztársaság) Államfő - Mohammad Ziaul Hakk (1978–1988), lista Kormányfő - Mohammad Kán Dzsunedzso (1985–1988), lista Srí Lanka (köztársaság) Államfő - Junius Richard Jayewardene (1978–1989), lista Kormányfő - Ranasinghe Premadasa (1978–1989), lista Szaúd-Arábia (abszolút monarchia) Uralkodó - Fahd király (1982–2005) Kormányfő - Fahd király (1982–2005) Szingapúr (köztársaság) Államfő - Ví Kimví (1985–1993), lista Kormányfő - Li Kuang-jao (1959–1990) Szíria (köztársaság) Államfő - Hafez al-Aszad (1971–2000), lista Kormányfő - Abdul Rauf al-Kasm (1980–1987) Mahmoud Zuabi (1987–2000), lista Tajvan (köztársaság) Államfő - Csiang Csinkuo (1978–1988), lista Kormányfő - Ju Kuova (1984–1989), lista Thaiföld (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Bhumibol Aduljadezs király (1946–2016) Kormányfő - Prem Tinszulanonda (1980–1988), lista Törökország (köztársaság) Államfő - Kenan Evren (1982–1989), lista Kormányfő - Turgut Özal (1983–1989), lista Vietnám (népköztársaság) A kommunista párt főtitkára - Nguy�n Văn Linh (1986–1991), főtitkár Államfő - Trư�ng Chinh (1981–1987) Võ Chí Công (1987–1992), lista Kormányfő - Ph�m Văn Đ�ng (1955–1987) Ph�m Hùng (1987–1988), lista Óceánia Amerikai Szamoa (Az Amerikai Egyesült Államok külterülete) Kormányzó - A. P. Lutali (1985–1989), lista Ausztrália (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Ausztrália királynője, (1952–) Főkormányzó - Sir Ninian Stephen (1982–1989), lista Kormányfő - Bob Hawke (1983–1991), lista Karácsony-sziget (Ausztrália külterülete) Adminisztrátor - AD. Taylor (1986–1990) Kókusz (Keeling)-szigetek (Ausztrália külterülete) Adminisztrátor - Carolyn Stuart (1985–1987) Norfolk-sziget (Ausztrália autonóm területe) Adminisztrátor - John Alexander Matthew (1985–1988) Kormányfő - John Terence Brown (1986–1989), lista Csendes-óceáni-szigetek (ENSZ gyámsági terület, USA adminisztráció) A gyámsági terület 1987. július 10-én bomlott fel. Főbiztos – Janet J. McCoy (1981–1987) Északi-Mariana-szigetek (Az USA külbirtoka) Kormányzó - Pedro Tenorio (1982–1990), lista Palau Államfő - Lazarus Salii (1985–1988), lista Fidzsi (köztársaság) Fidzsi Domínium 1987. október 7-én vált Fidzsi Köztársasággá. Uralkodó – II. Erzsébet királynő , Fidzsi királynője, (1970–1987) Főkormányzó – Sir Penaia Ganilau (1983–1987), lista Államfő - Sitiveni Rabuka (1987), az Átmeneti Katonai Kormány elnöke Penaia Ganilau (1987–1993), lista Kormányfő - Ratu Sir Kamisese Mara (1967–1987) Timoci Bavadra (1987), ügyvivő Ratu Sir Kamisese Mara (1987–1992), lista Francia Polinézia (Franciaország külterülete) Főbiztos - Pierre Angeli (1986–1987) Jean Montpezat (1987–1992), lista Kormányfő - Gaston Flosse (1984–1987) Jacques Teuira (1987) Alexandre Léontieff (1987–1991), lista Guam (Az USA külterülete) Kormányzó - Ricardo Bordallo (1983–1987) Joseph Franklin Ada (1987–1995), lista Kiribati (köztársaság) Államfő - Ieremia Tabai (1983–1991), lista Marshall-szigetek (köztársaság) Államfő - Amata Kabua (1979–1996), lista Mikronézia (köztársaság) Államfő - Tosiwo Nakayama (1979–1987) John Haglelgam (1987–1991), lista Nauru (köztársaság) Államfő - Hammer DeRoburt (1986–1989), lista Nyugat-Szamoa (parlamentáris monarchia) Uralkodó - Malietoa Tanumafili II, O le Ao o le Malo (1962–2007) Kormányfő - Va'ai Kolone (1985–1988), lista Pápua Új-Guinea (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Pápua Új-Guinea királynője (1975–) Főkormányzó - Sir Kingsford Dibela (1983–1989), lista Kormányfő - Paias Wingti (1985–1988), lista Bougainville (autonóm terület) Miniszterelnök – Alexis Sarei (1984–1987) Joseph Kabui (1987–1990) adminisztrátor Pitcairn-szigetek (Az Egyesült Királyság külbirtoka) Kormányzó - Terence Daniel O'Leary (1984–1987) Robin Byatt (1987–1990), lista Salamon-szigetek (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , a Salamon-szigetek királynője (1978–) Főkormányzó - Baddeley Devesi (1978–1988), lista Kormányfő - Ezekiel Alebua (1986–1989), lista Tonga (alkotmányos monarchia) Uralkodó - IV. Tāufaʻāhau Tupou király (1965–2006) Kormányfő - Fatafehi Tu'ipelehake herceg (1965–1991), lista Tuvalu (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Tuvalu királynője (1978–) Főkormányzó - Sir Tupua Leupena (1986–1990), lista Kormányfő - Tomasi Puapua (1981–1989), lista Új-Kaledónia (Franciaország külbirtoka) Főbiztos - Jean Montpezat (1986–1987) Clément Bouhin (1987–1988), lista Új-Zéland (parlamentáris monarchia) Uralkodó - II. Erzsébet királynő , Új-Zéland királynője (1952–) Főkormányzó - Sir Paul Reeves (1985–1990), lista Kormányfő - David Lange (1984–1989), lista Cook-szigetek (Új-Zéland társult állama) A királynő képviselője - Sir Tangaroa Tangaroa (1984–1990) Kormányfő - Tom Davis (1983–1987) Pupuke Robati (1987–1989), lista Niue (Új-Zéland társult állama) Kormányfő - Sir Robert Rex (1974–1992), lista Tokelau-szigetek (Új-Zéland külterülete) Adminisztrátor - Harold Huyton Francis (1984–1988) Vanuatu (köztársaság) Államfő - Ati George Sokomanu (1984–1989), lista Kormányfő - Walter Lini (1979–1991), lista Wallis és Futuna (Franciaország külterülete) Főadminisztrátor - Jacques Le Hénaff (1986–1987) Gérard Lambotte (1987–1988), lista Területi Gyűlés elnöke - Petelo Takatai (1986–1987) Keleto Lakalaka (1987) Falakiko Gata (1987–1988), lista Termelőeszköz Termelőeszköznek vagy termelési eszközöknek nevezzük azokat a javakat, amelyek más javak előállítására szolgálnak. Az ilyen javak közvetetten szolgálják a fogyasztást, mert a személyes szükségletek kielégítésére a segítségükkel létrehozott újabb javak szolgálnak. Mindig a felhasználás módja dönti el, hogy az adott termék termelési eszköznek vagy fogyasztási cikknek minősül-e. Például a liszt a háztartásban fogyasztási cikknek, a pékségben termelési eszköznek minősül. Obernau (Westerwald) Obernau település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Lakosainak száma 184 fő (2014. január 2.). Népesség A település népességének változása: Champagnolles Champagnolles település Franciaországban, Charente-Maritime megyében. Lakosainak száma 620 fő (2015). Champagnolles Bois, Gémozac, Givrezac, Lorignac, Saint-Fort-sur-Gironde, Saint-Germain-du-Seudre, Saint-Palais-de-Phiolin, Saint-Quantin-de-Rançanne és Tanzac községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vietnámi Wikipédia A vietnámi wikipédia a Wikipédia projekt vietnámi nyelvű szabadon szerkeszthető és a Wikimédia alapítvány által támogatott társprojektje. A vietnámi Wikipédia szócikkeinek száma 2012. 09. 28-án érte el az 500 000-et, majd 2014. 06. 15-én érte el az 1 milliomodik szócikket, ezzel a tizenegyedik a wikipédia projektjei közül, amely elérte az egymilliós szócikkszámot. Története A vietnámi wikipédia 2002 novemberében jött létre, majd rövid szüneteltetés után, hasonlóan a magyarhoz, 2003 októberében indult újra. 2008 augusztusára a vietnámi változat szócikkeinek száma meghaladta az 50 000-et. 2009 szeptemberére a szócikkek száma 100 000-re gyarapodott. 2011 decemberében a szócikkek száma még csak 220 000 volt, ám ekkortól kezdve botműveletekkel akár napi 4000–5000, sőt néha egyetlen napon több mint 10 000 szócikket is létrehoztak. Guceviće Guceviće (cirill betűkkel Гуцевиће) település Szerbiában, a Raškai körzet Tutini községében. Népesség 1948-ban 143 lakosa volt. 1953-ban 161 lakosa volt. 1961-ben 171 lakosa volt. 1971-ben 64 lakosa volt. 1981-ben 59 lakosa volt. 1991-ben 62 lakosa volt. 2002-ben 67 lakosa volt, akik mindannyian bosnyákok. Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 Dunaújváros külső megállóhely Dunaújváros külső megállóhely egy Fejér megyei vasútállomás, Dunaújváros városában, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Rácalmás vasútállomás Dunaújváros vasútállomás Scandicci Scandicci település Olaszországban, Toszkána régióban, Firenze megyében. Lakosainak száma 50 527 fő (2016. július 1.). Scandicci Campi Bisenzio, Firenze, Lastra a Signa, Montespertoli, San Casciano in Val di Pesa, Signa és Impruneta községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Brinzio Brinzio település Olaszországban, Varese megyében. Lakosainak száma 816 fő (2017. január 1.). Brinzio Bedero Valcuvia, Castello Cabiaglio, Induno Olona, Rancio Valcuvia, Valganna és Varese községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Turjavágás Turjavágás település Ukrajnában, Kárpátalján, a Perecsenyi járásban. Fekvése Perecsenytől délkeletre, Rákó, Mokra és Poroskő közt fekvő település. Története 1910-ben 1603 lakosából 38 magyar, 1565 ruszin volt. Ebből 1542 görögkatolikus, 54 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Perecsenyi járásához tartozott. Musièges Musièges település Franciaországban, Haute-Savoie megyében. Lakosainak száma 385 fő (2015). Musièges Chaumont, Chilly, Contamine-Sarzin és Frangy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Lavalle megye (Mendoza) Lavalle egy megye Argentína nyugati részén, Mendoza tartományban. Székhelye Villa Tulumaya. Népesség A megye népessége a közelmúltban a következőképpen változott: Ústín Ústín település Csehországban, a Olomouci járásban. Ústín Olomouc, Křelov-Břuchotín, Těšetice, Luběnice és Hněvotín településekkel határos. Lakosainak száma 436 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Cloverfield A Cloverfield amerikai sci-fi film, melynek producere J. J. Abrams, rendezője Matt Reeves, a forgatókönyvét pedig Drew Goddard írta. A film első előzetesét a Transformers vetítései előtt mutatták be, míg maga a produkció 2008. január 18. került az amerikai mozikba. A Paramount Pictures vírusmarketing eszközökkel is népszerűsítette a filmet. Történet A helyszín New York, Manhattan. Rob Hawkins kinevezést és új munkát kapott Japánban. Az elutazása előtti napot egy kedves lányismerősével, Beth-szel tölti és a kinevezést megünneplendő a barátai partit rendeznek a tiszteletére. Ezt is és a lánnyal töltött időt is camcorderrel rögzíti. Az este viszonylagos nyugalmát azonban váratlan, drámai esemény zavarja meg; hirtelen egy óriási szörnyszerű lény szabadul a nagyvárosba, aki hatalmas pusztítást és rombolást hajt végre végiggarázdálkodva a városon. Rob Hawkins a közeli barátaival együtt menekülne, ám felhívja Beth, aki csapdába esett a rombolás során, ezért úgy dönt megkeresi, hogy kimenekíthesse, mert titokban szerelmes belé. Barátai némi hezitálás után vele tartanak. Útjukat a szörny pusztítása, a belőle származó óriáskullancsok és a hadsereg válaszcsapásai nehezítik. Mindeközben a kamera folyamatosan forog, így a film minden történését a kézi kamera perspektívájából látjuk. Fogadtatás A film 3411 moziban indult 2008. január 18-án és az első napon 17 millió dollár bevételt hozott az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. A nyitó hétvégéjén összesen 40 058 229 dollár bevételre tett szert, így a Cloverfield lett a mindenkori legsikeresebb film januárban ilyen szempontból. 2008-ban elsőként lépte át világszerte a 100 millió dolláros határt, s összbevétele végül meghaladta a 170 milliót is. A kritikusok többsége dicsérően nyilatkozott a filmről. Vélemények azonban arról is szóltak, hogy a film története kevéssé van kidolgozva, az átlagos, kissé halovány főszereplőkkel nehéz azonosulni és ezt a kézi kamerás nézőpont, mint filmes fogás sem tudja feledtetni. Az is kissé hiteltelenné tette a filmet, hogy egy ilyenfajta krízishelyzetben tényleg a kamerázás e a legfontosabb dolga a menekülőknek. Balavásár Balavásár (románul Bălăușeri, németül Bladenmarkt) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében. Községközpont, jelentős forgalmi csomópont. Nevének eredete Neve a régi magyar Bala személynévből ered, névutótagja egykori vásáraira emlékeztet. Fekvése A falu Marosvásárhelytől 18 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő középső folyásának jobb oldalán fekszik. Az Erdélyi-medence közepén, a Küküllőmenti-dombvidéken található. A helység alaprajza nyugat–kelet irányú, a főutcán kívül kevés mellékutcája van. Története 1325-ben Balauasara néven említik. A letelepülés 1200. és 1250. között mehetett végbe. A Kiskend-i uradalomhoz tartozó birtokokat (Balavásár területét is), a Szalók nemzetségbeli Baládfiak kapták. A földbirtok megműveléséhez lakosságot telepítettek. Később, a birtok felaprózódásával, a népesség földművelő munkásokra és részbirtokosokra oszlik. A földbirtokosok olcsóbb munkaerőt (zsellérek, cselédek) telepítenek. Így jelenhetett meg a román és cigány népesség. A kereskedelem fejlődésével zsidó családok is lakják. Ősi vámoshíd is volt a Kis-Küküllő folyón. Kitűnő bortermővidék, szüretei, vásárai egykor messze földön híresek voltak. 1851-ben az itteni szüreten tartották megbeszélésüket a Makk-féle összeesküvés résztvevői, akiket árulás folytán 1854-ben Marosvásárhelyen a Postaréten kivégeztek. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Erzsébetvárosi járásához tartozott. Ezután román közigazgatásba került, 1940 és 1944 között újra magyar fennhatóság alatt Maros-Torda vármegye része volt, azóta román közigazgatásban áll. Vására régóta nevezetes. A környező települések lakói állat, termény és háztartási szükségleteinek vásárait bonyolították és bonyolítják le, pénteki napon. Népesség A település melletti nagy kiterjedésű szőlőhegy és a termékeny talaj (ártéri hordalékos) a völgyben, nagymértékben meghatározta a lakosság foglalkozását. 1850-ben 583 lakosából 430 fő magyar, 83 román, 52 cigány és 18 zsidó. 1910-ben 985-en lakták, 929 fő magyar és 55 román. 1992-ben 1290 lakosából 1063 fő magyar, 121 cigány és 106 román volt. 2002-ben 1228-an lakták, 958 fő magyar, 174 cigány és 96 román. Közlekedés Területén kereszteződik az E60-as (DN13) nemzetközi műút, a DN13A Szováta irányú elágazása és a DJ142 megyei alárendeltségű műút Dicsőszentmárton felé. Távolságok műúton: Marosvásárhely - 24 km, Segesvár - 31 km, Dicsőszentmárton - 36 km, Szováta - 36 km. A falu közepétől déli irányba halad az Egrestőre vezető műút. A falun áthalad a 307-es számú Parajd–Balázsfalva közötti vasútvonal is, amely kiszolgálja Szovátát és Dicsőszentmártont is. Látnivalók Református temploma Kós Károly tervei szerint épült. Testvértelepülések Fót , Magyarország Tápiószentmárton , Magyarország Ned Kock Nereu Florencio „Ned” Kock (1964–) amerikai-brazil filozófus és szociológus. Legismertebb arról, hogy a biológiai értelemben vett evolúció elveit alkalmazza az emberek technológiával, különösen információtechnológiával kapcsolatos viselkedésének megértésére. Népszerű blogot ír az evolúció, statisztika és egészség keresztmetszetéről. Muskéta A muskéta vagy muskatér a kézi tűzfegyverek csoportjába tartozó fegyver, a mai kézi lőfegyverek tulajdonképpeni elődje. Használója a muskétás. Története A puskapor hadászati célú felhasználásával kezdett elterjedni a tűzfegyverek gyártása. Az első muskéták a 14. században jelentek meg, hosszú, tömör, hengerformájú fegyverek voltak, amelynek hátsó végén levő kis nyíláson (gyúlyuk) kanóccal lobbantották be a lőport, mely a csőben lévő lövedéket ellobbanásával kivetette. Eleinte nem is fémlövedékeket használtak, hanem sokszor inkább kavicsot töltöttek a muskétába. Az első muskéták azonban nem voltak annyira hatékony fegyverek, a lövések kis hányada talált telibe, s néha az sem okozott halált, vagy halálos sebet. Inkább pszichikai hatást fejtett ki, például azzal, hogy megrémítette hangjával az ellenséget, vagy annak állatait. Vigyázni kellett, nehogy benedvesedjék a fegyver, s nem volt szabad túl kevés, vagy túl sok port tölteni bele, mert különben a golyó nem repült ki, vagy a puska szétrobbant. Az esőzések és erős szelek végképp lehetetlenné tették nyílt terepen a muskéták használatát (utóbbiak ellen később a serpenyőket zárófedéllel látták el). Az európai seregek kezdték először alkalmazni a muskétákat, amiket csak a gyalogosok használtak. Állandó használattal viszont nem európai, hanem ázsiai haderő, az oszmán hadsereg vezette be a muskétát, de csak a reguláris gyalogosaik, a janicsárok egy részét fegyverezték fel ezzel a fegyverrel. Magyarországon Mátyás király serege, a fekete sereg használt először nagyobb számban muskétákat. Bár a tűzfegyverek jelentőségét felismerték az emberek, ez a lőfegyver nem volt pontos, csekély volt a tűzhatása, alacsony volt a tűzgyorsasága és lassan töltötték újra, ezért alkalmazója viszonylag sebezhető volt a harctéren. Célja inkább az ellenség sorainak ritkítása lett, a támadók erejének csökkentése. A döntő szó továbbra is a szálfegyvereké maradt, elsősorban a hosszú szálfegyvereké, mint amilyen a (pika). Pontosság és tűzgyorsaság tekintetében még mindig jobb volt egy íj, de alapvető különbség volt a két fegyver használata között. Ahhoz, hogy egy íjat fel tudjon íjásza ajzani és a nyílvesszőt megfelelően pontosan kilőni, akár több éves gyakorlatra is szükség volt. Egy muskétás kiképzése azonban nem tartott tovább néhány hétnél. Az oroszok a 16. században (az oszmánok után) önálló muskétás csapategységeket szerveztek IV. (Rettegett) Iván idején: ezek voltak a sztrelecek, akik nehézmuskétákkal voltak felszerelkezve, emellé kiegészítő fegyverként nagy bárdokat alkalmaztak, amit a közelharcban vetettek be. A törökök a 16. században már minden gyalogosukat muskétával szerelték fel. Ezek a csapattestek viszont továbbra is csak a „tüzet” szolgáltatták, a tényleges támadó erőt a lovasság adta, később ezen bukott meg a török taktika. A törökök után a lengyel hadsereg volt az, amely minden gyalogost tűzfegyverrel látott el, de ezek mellé a katonák kaptak orosz mintára alabárdot is. A muskéta végére felhelyezhető szuronyt már a 16. században is használták, de eleinte csak vadászatokon a megsebzett vadállatok ledöfésére. A 17. században egyre elterjedtebb volt a harcászatban is, s a 18. században végleg felváltotta a pikát. Ennek másik oka az volt, hogy az új muskéták már pontos, gyors és könnyebben tölthető fegyverek voltak. Típusai Méret szerint A lőfegyvereket méret szerinti osztályozásakor a mérvadó az volt, hogy az adott fegyverhez egy font ólomból hány golyót lehetett kiönteni. A hosszabb csövű és nehezebb fegyvereket lövés közben alátámasztották. E célra jellemzően egy fapálcára szerelt tartóvilla szolgált, de előfordultak kampóval ellátott rövid lándzsák és rövid alabárdok is. Működési elv szerint A muskétákat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy a főtöltet begyújtását milyen mechanizmus végezte. Az alapelv közös volt: a csőbe a csőtorkolat felől beszórt durvább szemű lőporra golyót és fojtást tettek. A fojtás meggátolta a lőporgáz azonnali távozását, így segítségével nagyobb töltőűri nyomást és hajtóerőt értek el. A főtöltetet a cső oldalán lévő serpenyőbe szórt, finomra őrölt lőpor lángja gyújtotta be egy furaton, a gyúlyukon keresztül. Ennek az ú.n. felporzó lőpornak a meggyújtására többféle rendszerű lakatszerkezetet alkalmaztak. Kanócos A 15. század második felében jelenik meg, amely elsütőbillentyű segítségével mozgatja a gyújtókanócot. Kezdetben ez csak egy forgócsap körül elforduló fémpálca volt, amelyet később rugóval is elláttak. Az elsütőbillentyű kezdetben a számszeríjak lehúzókarjára hasonlított, majd idővel lerövidült. A kanóc egy salétrommal átitatott zsinór, amelyet a lövészek az ujjuk között tartanak. A salétrom magasabb izzási hőmérsékletet biztosít, így biztosabbá teszi a gyújtást. Az üzembiztosság tovább fokozható azzal, ha mindkét végén meggyújtják, így az esetlegesen kialvó kanócot nem kell újból meggyújtani. Keréklakatos A keréklakat lelke egy rovátkolt acélkerék, amelyen egy piritdarab csihol szikrákat. A kerék pereme a serpenyőben fut, ide szórják a felporzó lőport, így a szikra közvetlenül a lőporszemcsék között keletkezik. A lakatot egy felhúzókulccsal húzzák fel, majd a piritet befogó kakast rácsukják a serpenyőfedélre. A felhúzáskor megfeszülő főrugó elsütéskor elforgatja a kereket, és egy ezzel összehangolt mechanizmus kinyitja a serpenyőfedelet. A piritdarab hozzáér az acélkerékhez, és szikra keletkezik. A kanócos lakatnál valamivel megbízhatatlanabb, de gyorsabban tűzkésszé tehető, mivel nem kell a kanóc körülményes kezelésével törődni. Kombinált megoldások A keréklakat viszonylagos megbízhatatlanságát kiküszöbölendő, esetenként kanócos szerkezettel is kiegészítették a keréklakatokat. Kovás A 17. században terjednek el a kovás lőfegyverek. Az elsütőbillentyű meghúzásakor a kakas pofái között lévő tűzkő rácsapott a lőporserpenyő felett elhelyezett ún. szikravető lemezre, amely kialakítása folytán a kicsapott szikrák belehullottak a felporzó lőporba és begyújtották azt. Ezek a fegyverek már nagyobb tűzhatásúak és pontosabbak voltak, ezzel párhuzamosan a hadseregek már csökkentették a szálfegyveresek létszámát is. De nem elsősorban a fegyverek fejlettségére építettek a hadvezetések, hanem hogy minél gyorsabban tudják tölteni és elsütni a muskétások fegyvereiket. Épp ezért állandóvá váltak a rendszeres gyakorlatozások. Egységesítették továbbá a fegyverek űrméreteit, a lövedékeket és a felhasználandó lőpormennyiségeket és -minőségeket is. Gyutacsos A gyutacs egy 2-3 mm átmérőjű és kb. 1 cm hosszúságú henger, melyet durranóhigannyal töltöttek meg. Ezt helyezték egy megfelelően kialakított részre, amely a lőporos serpenyő helyét váltotta. A ravasz meghúzásával a kakas rácsapott a gyutacsra, amelyben a durranóhigany felrobbant. Az így keletkezett szúróláng a gyúlyukon keresztül berobbantotta a csőben lévő lőportöltetet, és a keletkező gőzök kirepítették a lefojtott lövedéket. Ez a mechanizmus felgyorsította a töltést, és a 19. században a reguláris erőknél felváltotta a kovás puskákat. További nagy előnye volt, hogy az esetleges esőzés nem lehetetlenítette el a használatát. Az 1848-49-es szabadságharc novemberében megszűntek a külföldi beszerzés lehetőségei (elsősorban angol és belga fegyvergyártóktól vásároltunk fegyvereket). A szervezésben álló honvédség alakulatai közül csak azok rendelkeztek a korszerűbb gyutacsos puskákkal, akik azelőtt a császár seregében szolgáltak. Kovás puskák viszont nagy számban álltak rendelkezésre. A kormány rendelkezésére a hadiiparunk ezután ezeket a fegyvereket alakította át gyutacsos lakatúvá, melyek nagyban hozzájárultak a kiképzett honvédek felszereléséhez. Masta Killa Jamel Irief, művésznevén Masta Killa (született Elgin Turner, Brooklyn, 1969. augusztus 18.) amerikai rapper, a Wu-Tang Clan egyik tagja. Mindössze egy számban jelent meg a csapat bemutatkozó lemezén, az Enter the Wu-Tang (36 Chambers)-ön. Három önálló albumot is megjelentett: No Said Date, Made in Brooklyn és Selling My Soul címen. Diszkográfia Stúdióalbumok No Said Date (2004) Made in Brooklyn (2006) Selling My Soul (2012) Kislemezek No Said Date (2003) Digi Warfare (2003) D.T.D. (2004) Queen (2004) Ringing Bells (2006) It's What It Is (2006) Brooklyn King (2006) Iron God Chamber (2006) Street Corner (2006) Things Just Ain't The Same (2010) Prépotin Prépotin település Franciaországban, Orne megyében. Lakosainak száma 126 fő (2015). Prépotin Soligny-la-Trappe, Bresolettes, Bubertré, Lignerolles és Sainte-Céronne-lès-Mortagne községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kovács Gábor (tanár) Kovács Gábor (Mezőnagymihály (Borsod megye), 1854. április 9. – Miskolc, 1916. szeptember 28.) bölcseleti doktor, református főgimnáziumi tanár, Kovács Lajos tanár bátyja. Élete Kovács Gábor református tanító és Eperjesy Emilia fia. Középiskoláit a miskolci református főgimnáziumban végezte 1864-től 1872-ig; teológiát Sárospatakon tanult és mint vizsgázott segédlelkész a budapesti egyetemre ment és miniszteri engedéllyel egy évi hallgatás után 1877. december 13-án a magyar nyelv és irodalomból, továbbá a bölcseletből tanári vizsgát tett és 1878. június 5-én bölcseleti doktorrá avatták fel. 1877. november 1-jén a miskolci főgimnáziumhoz választották meg tanárnak; egy ideig az I. osztályt mint osztálytanár vezette, az 1883. XXX. törvénycikk életbelépése után a magyar nyelv és irodalom tanítását vette át; ezután mint főgimnáziumi igazgató ott működött. Az református egyházkerületnek világi al-, később főjegyzője volt. Leginkább a helybeli lapokba, a Borsodba (Rousseau J. J. és a természetes nevelés), Miskolczba s a Borsodmegyei Lapokba és a Sárospataki Lapokba (1890. A magyar nyelvi oktatás kérdéséhez, s újabb nyelvtanainkról) írt cikkeket ás költeményeket és az iskolai Értesítőbe értekezéseket. Munkái Zrinyi Miklós költői munkássága. Miskolcz, 1878. (Ism. Petőfi Társaság Lapja, Havi szemle). A miskolczi ev. ref. főgymnasium története. Miskolcz, 1885-1895. Két rész. (Ism. Századok 1886.) Szerkesztette a miskolci ev. ref. főgimnázium Értesítőjét 1882-83. tanévről (a főgimnázium azon évi történetével.) KkStB 163 sorozat A kkStB 163 sorozat egy szertartályosgőzmozdony-sorozat volt a cs. kir. osztrák Államvasutaknál (k. k. Staatsbahnen, kkStB), amely mozdonyok eredetileg az Osztrák Északkeleti Vasúttól (Österreichische Nordwestbahn, ÖNWB) származtak. Türténete A sorozat mozdonyait Elbel tervezte tolató- és mellékvonali szolgálat ellátására a kkStB 97 sorozat mintájára. A mozdonyok C tengelyelrendezésű szertartályosak voltak alacsonyan fekvő kazánnal. A széntartó a tűzszekrény mellé került a mozdonysátorba. A Schwartzkopff által 1882-ben szállított hét mozdonyt. Az ÖNWB-nél a Xa sorozatba az 501-507 pályaszámtartományba osztották be. A Floridsdorfi Mozdonygyár 1881-ben szállított négy mozdonyt, amely Xb sorozatjelet és 508-511 pályaszámokat kapott. A következő szállítás 1884-ben tíz mozdony volt a StEG mozdonygyárból Xc sorozatként 512-521 pályaszámokkal. 1890-ben a Floridsdorfi Mozdonygyár négy gépet készített a Süd-Norddeutsche Verbindungsbahn (SNDVB) részére, melyek azonban szintén ÖNWB pályaszámokat - 551-554 – kaptak a Xd sorozatban. Végezetül 1891-1892 között a floridsdorfi gyárban tizenkét, 1896-ban négy és 1901-ben újabb négy darab épült. 1896-ban a StEG gyárában négy darab és 1898 után újabb kettőt Floridsdorfban. Ezek 522-541 és 561-566 pályaszámokat valamint Xe sorozatjelet kaptak. A különbségek a méretekben az egyes sorozatban a táblázatokban láthatók. Az 1909-es államosítás után a kkStB-nél a Xa,b,c,d,e sorozatok a kkStB 163 sorozatot képezték. Az első világháború után a sorozat a Csehszlovák Államvasutakhoz került ČSD 314,2 sorozatként. Az utolsó példányt a mozdonyokból 1964-ben selejtezték. Iterator programtervezési minta Az objektumorientált programozásban az Iterátor olyan tervezési minta, melyet arra használunk, hogy bejárjunk egy containert és elérjük annak elemeit. Az Iterátor minta szétválogatja a container algoritmusait; egyes esetekben viszont ezek az algoritmusok container-specifikusak és így nem nem lehet őket függetleníteni. Például, egy képzeletbeli SearchForElement algoritmust általában végrehajthatunk egy meghatározott típusú iterátorral, ahelyett, hogy container-specifikus algoritmusként implementálnánk. ezáltal a SearchForElement bármely container által használható, mely támogatja a kívánt típusú Iterátort. Definíció Az Iterátor Gyár minta lényege, hogy segítségével szekvenciálisan érhetjük el egy aggregált objektum elemeit, a mögöttes megvalósítás megismerése nélkül. Nyelv specifikus végrehajtás Néhány nyelv standardizálja a szintaxist. A C++ és a Python figyelemre méltó példa lehet. C++ A C++ a pointerek szemantikájával valósítja meg az Iterátorokat. A C++-ban egy osztály megtölthetünk pointer műveletekkel, ezáltal az Iterátort implementálhatjuk többé-kevésbé pointer mintára, mely rendelkezik, feloldással, növeléssel és csökkentéssel. Ennek előnye, hogy a C++ algoritmusokat, mint például a std::sort azonnal alkalmazhatóak korábbi memória pufferekre és hogy ehhez nem kell új szintaxist megtanulni. Ugyanakkor szükség van egy vég-Iterátorra az egyenlőség teszteléséhez, ahelyett hogy az Iterátor felismerné, hogy elért a művelet végére. Úgy mondjuk, hogy a C++ nyelvben az Iterátor modellezi az Iterátor koncepcióját. Java A Java-ban van Iterátor interfész. A Java 5 óta az olyan objektumok, melyek implementálják az Iterable interfészt, mely egyetlen metódus segítségével visszaad egy Iterátort, bejárhatók egy továbbfejlesztett for loop szintaxis segítségével. A Java collection frameworkben található Collection interfész kiterjed az Iterátorra is. Python A Python a nyelv részeként előre meghatározza az Iterátorok szintaxisát, így a nyelv kulcsszavai, mint például a for, működhetnek a Python által használt szekvenciákkal. A szekvenciának van egy __iter__() metódusa, mely visszaad egy Iterátor objektumot. Az "Iterátor protokoll"-hoz tartozik a next(), mely a következő elemet adja vissza, vagy egy stopIteration kivétel, amikor elért a szekvencia végére. Az Iterátorok rendelkeznek továbbá egy __iter__() metódussal, melynek segítségével önmagukat adják vissza, hogy újra iterálhatóak legyenek, például a for loop használatával. A generátorok a 2.2. óta elérhetőek. A Python 3-ban a next()-et átnevezték __next__()-re. PHP A PHP az Iterátor Interfészen keresztül alkalmazza iterátor mintát, ami a standard csomag része. Azok az objektumok, melyek implementálják ezt az interfészt bejárhatók a foreach nyelvi konstrukcióval. Példa mintákra a PHP-ben Rekurzió A rekurzió a matematikában, valamint a számítógép-tudományban egy olyan művelet, mely végrehajtáskor a saját maga által definiált műveletet, vagy műveletsort hajtja végre, ezáltal önmagát ismétli; a rekurzió ezáltal egy adott absztrakt objektum sokszorozása önhasonló módon. A nyelvtudományban a rekurzió alatt a tagmondatok egymásba ágyazását vagy azokat a szószerkezeteket értjük, amikor egy szó egy összetett szó része, így a rekurzió révén potenciálisan végtelen számú, különböző mondatot hozhatunk létre. Rekurzió a matematikában A rekurzió matematikai használatban gyakran előkerül függvényeknél, halmazoknál, és kifejezetten a végtelenül önhasonló fraktálok esetében. Függvények rekurziójára kiváló példa a Fibonacci-sorozat, ahol a függvény részben önmaga egy változatát hívja meg: F(n) = F(n − 1) + F(n − 2). A Fibonacci-számok rekurzív definíciójánál azonban fontos kikötni két, a rekurzióból nem következő kitételt, miszerint F(0) = 0, valamint F(1) = 1. Egyes definíciókat rendszerint rekurzív alakban adnak meg, így például a logikai formula fogalmát is rekurzívan definiálják. Kimondják, hogy a logikai változók és konstansok formulák, majd megadják az eszközöket, amikkel az egyszerűbb formulákból lépésenként bonyolultabb formulák építhetők fel. Ilyen eszközök például a logikai műveletek, kvantorok, zárójelek. Végül kimondják, hogy az így felépíthető formulákon kívül nincs más logikai formula. Rekurzió a számítógép-programozásban A rekurziót leggyakrabban a visszalépéses keresés (angolul backtracking) jellegű algoritmusokban szokták használni. A rekurzív algoritmusok ciklussá formálása „automatikusan” elvégezhető verem bevezetésével. Ezen kívül minden magas szintű programozási nyelvben megírt rekurzió - pontosabban minden függvényhívás - végül hívási verem (angolul call stack) segítségével valósul meg. A magas szintű forráskódban a ciklussá alakítás ugyanakkor nem feltétlenül éri meg, mert a kód veszíthet az átláthatóságából, tömörségéből. Mindez az alábbi példán is megfigyelhető. Az egyik legszemléletesebb példa a rekurzióra a faktoriális számító függvény, melynek C nyelvű implementációja az alábbi: A függvény tehát egy egész értékkel tér vissza, ami a bemeneti szintén egész számtól függ, mégpedig úgy, hogy a függvény számítás közben meghívja saját magát, de eggyel kisebb bemeneti paraméterrel, mígnem n el nem éri az 1-et, és a számítás végetér. Természetesen ugyanez az eredmény elérhető egy iteráció segítségével is: Minden rekurzió triviálisan ciklussá alakítható (egy külön vezetett verem segítségével) és minden ciklus rekurzióvá alakítható. Egy algoritmus implementálásának a stílusát érthetőségi és hatékonysági szempontok alapján szokták megválasztani. Egy fa-szerű adatszerkezet mélységi bejárása megoldható iteratívan is, de rekurzióval leírva könnyebben követhető és még hatékony is. Ahogyan ciklusok esetében előfordulhat véletlenül végtelen ciklus, úgy rekurziók esetében is lehetséges a végtelen rekurzió. Az előbbinek a tünete lehet a „befagyott program” az utóbbinak pedig az „elszállás”. Ilyenkor általában elfogy a hívási verem (call stack) számára fenntartott memória és veremtúlcsordulási hibával (stack overflow error) megszakad a program. Rekurzió a nyelvészetben A rekurziónak fontos helye van az elméleti nyelvészetben, ahol a mondatok végtelen kombinálásának mechanizmusát vizsgálják. Bár rekurzió révén potenciálisan végtelen számú mondat hozható létre, Fred Karlsson 2007-ben tizenhat nyelvre kiterjedő vizsgálatai szerint az írott nyelvben maximum háromszoros, a beszélt nyelvben maximum kétszeres beágyazás található. A téma meghatározó területe egyes orvostudományi (betegségek esetén, mint például afázia) és pszichológiai kutatásoknak is. A rekurzió végtelenített ismétlődő jelentése megjelenik a nyelvi - főképp szakmai - humorban is. Van olyan, hogy egy szakmai könyv indexében a rekurzió magyarázatára azt találjuk, hogy a választ „lásd: rekurziónál”. A Google keresőbe is beépítettek apró vicces változatot a témára. Ha beírjuk a keresőbe, hogy „rekurzió”, akkor a találatok felett megjelenik a „Keresési javaslat: rekurzió” (ál)alternatív javaslat, amire kattintva ugyanazt az oldal betöltési eredmény kapjuk vissza. Szomália zászlaja A zászló kék alapszínét az ENSZ-lobogó kék mezője inspirálta. A csillag öt ága azt az öt országot képviseli, ahol szomáli eredetű népesség él (Szomália olasz gyarmat, Brit-Szomália, Etiópia, Kenya, Dzsibuti). Gare de Sancourt Gare de Sancourt vasútállomás Franciaországban, Abancourt településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Saint-Just-en-Chaussée-Dowaai-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Ruttkai Iván Ruttkai Iván (születési nevén Russ) (Budapest, 1922. december 19. – Stockholm, 2013. június 30.) grafikus, színész, sportoló, Ruttkai Éva és Ruttkai Ottó színművészek testvére. Életének utolsó évtizedeiben Svédországban élt. Ellentmondásos a születési időpontjára vonatkozó adat (1922. december 19.), illetve a halálával kapcsolatos hírekben említett adat (87 évesen hunyt el 2013. június 30-án). Továbbá 2006-ban sokan összetévesztették személyét egy névrokona halálakor, így számos forrás tévesen 2006. június 19-ére teszi halálozásának időpontját. Színészi pályafutása Lakner Gyermekszínházában ismerkedett meg a színészi munka alapjaival. Később számos budapesti színházban fellépett. Filmszerepei A titokzatos idegen (1937) A szív szava (1937) Rózsafabot (1940) Ma, tegnap, holnap (1941) Balkezes angyal (1941) Mese a 12 találatról (1956) Tévé Villa a Lidón (1971) négyrészes bűnügyi tévéfilm Sportolói eredményei Magyar gyorskorcsolyabajnok volt, az 1948-as St. Moritz-i téli olimpián 1500 méteren tizedik, 5000 méteren tizenharmadik, 10 000 méteren tizenötödik, 500 méteren harminchetedik lett. SMS Goeben Az SMS Goeben (1914 - 1930: Yavuz Sultan Selim, 1930 - 1936: Yavuz Selim, 1936 - 1954: Yavuz) a Német Császári Haditengerészet Moltke-osztályú csatacirkálója volt. 1912-es hadrendbe állítása után a Breslau könnyűcirkálóval együtt a Földközi-tengeren őrjáratozott. Az első világháború kitörése után az üldöző brit flottát elkerülve Isztambulba hajózott, ahol átadták Törökországnak és Yavuz Sultan Selim néven az oszmán flotta zászlóshajója lett. Jelen volt a Dardanellák ostrománál, de elsősorban az orosz flotta ellen harcolt a Fekete-tengeren. 1936-ban TCG Yavuzra nevezték át, 1938-ban a fedélzetén szállították át Kemál Atatürk holttestét Isztambulból İzmitbe. Egészen 1950-ig a török flotta zászlóshajója maradt, 1973-ban pedig lebontották. A Goeben volt a Német Császári Flotta legtovább megmaradó hajója és a leghosszabb ideig szolgáló dreadnought típusú hadihajó. Konstrukciója A Goeben egyike volt a német flotta két Moltke-osztályú csatacirkálójának, testvérhajója az SMS Moltke volt. Nevét a francia-porosz háborúban kitűnt August Karl von Goeben tábornokról kapta. A Moltke-osztály a Von der Tann csatacirkáló továbbfejlesztése volt, megerősítették páncélzatát és egy újabb ágyútornyot helyeztek el rajta. A Goeben és a Moltke jelentősen nagyobb és jobban páncélozott volt, mint a hasonló Indefatigable-osztályú hadihajók. A Goeben hossza 186.6 m, szélessége 29,4 m, merülése teljes megterhelésnél 9,19 m volt. Normál vízkiszorítása 22 616 t, teljes megterhelésnél 25 400 t volt. Két pár, Parsons-féle gőzturbinákkal forgatott hajócsavar hajtotta, amelyeknek 24 széntüzelésű Schulz-Thornycroft-féle kazán szolgáltatta a gőzt. Teljesítménye elérte az 52 000 lóerőt (39 000 kW), csúcssebessége a 25,5 csomót (47,2 km/ó). 14 csomós (26 km/ó) menetsebességgel hatótávolsága 7630 km-t tett ki. Fő fegyverzetét a kettesével lövegtornyokba épített 10 db 28 cm-es SK L/50 ágyú alkotta. Másodlagos fegyverzete a hajó oldalában elhelyezett 12db 15 cm-es SK L/45 ágyú és 12 db 8,8 cm-es SK L/45 orrban, taton és híd mellett elhelyezett lövegből állt. Ezenkívül még 4 db 50 cm-es torpedóvető csővel is rendelkezett. Szolgálatba állása A Császári Haditengerészet 1909. április 8-án adta megrendelését a hamburgi Blohm & Voss hajóépítő cégnek harmadik csatacirkálójára, a Goebenre. Építését augusztus 19-én kezdték el. 1911. március 28-ára elkészült a hajótest és vízre bocsátották. Teljes felszerelése után 1912. július 2-án állt szolgálatba. 1912 októberében kitört az első balkáni háború és a német vezérkar úgy döntött, hogy felállítanak egy földközi-tengeri hajórajt, amibe a Goebent és a Breslau könnyűcirkálót osztották be. A két hajó november 4-én hagyta el Kielt és 15-én érkezett meg isztambuli bázisára. 1913 áprilisától kezdve, a német jelenlét demonstrálása céljából végiglátogatta Velence, Póla, Nápoly kikötőit, majd áthajózott az albán vizekre. Ezután visszatért Pólába, ahol augusztus és október között karbantartást hajtottak végre rajta. 1913. június 29-én megkezdődött a második balkáni háború és a két hajó a térségben maradt. Október 23-án Wilhelm Souchon ellentengernagy vette át a hajóraj parancsnokságát. A Goeben és a Breslau folytatta a járőrözést és a következő év nyaráig 80 kikötőt látogatott végig. Felmerült, hogy a Goebent lecserélik testvérhajójával, a Moltkéval, de 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és az ezután fellobbanó politikai válság és a nagyhatalmak közötti feszültség fokozódása ezt lehetetlenné tette. Souchon tengernagy a háborús veszély miatt Pólába vitte a hajókat nagyjavításra, amihez Németországból küldtek mérnököket. A javítás végeztével áthajóztak Messinába. Az első világháborúban A Goeben és a Breslau üldözése Vilmos császár úgy utasította Souchont, hogy a háború kitörése esetén megítélése szerint vagy próbálja megakadályozni a francia katonák Észak-Afrikából Európába való szállítását, vagy kíséreljen meg az Atlanti-óceánon át visszatérni Németországba. 1914. augusztus 3-án, amikor beállt a hadiállapot Németország és Franciaország között, a hajók éppen Algéria felé tartottak. A Goeben tíz percig lőtte Philippeville-t (a mai algériai Szkikdát), míg a Breslau Bône-ra (ma Annaba) lőtt ki gránátokat. Röviddel ezután Alfred von Tirpitz és Hugo von Pohl tengernagyok a császár tudta nélkül rádión utasították Souchont, hogy hajózzon Isztambulba. A Goebennek nem volt annyi szene, hogy elérje a török fővárost, azért Messina felé indultak. Útközben találkoztak a brit HMS Indefatigable és HMS Indomitable csatacirkálókkal, de mivel ekkor még nem történt meg a hadüzenet Anglia és Németország között, csatára nem került sor. A brit hajók követték a németeket, akik azonban lerázták őket és augusztus 5-én megérkeztek Messinába. Olaszország augusztus 2-án kinyilvánította semlegességét a háborúban, így a nemzetközi jog szerint a németek csak 24 óráig tartózkodhattak volna a kikötőben, de ez a helyi hatóságok elnézése miatt 36 órára nyúlhatott; így több idő maradt arra, hogy egy német teherhajóról feltöltsék a hadihajók szénraktárait. A Goeben így sem tudott elegendő szenet felvenni és az Égei-tengeren még egyszer találkoznia kellett egy utánpótló teherhajóval. A francia flotta parancsnoksága meg volt győződve róla, hogy a német hajók vagy az Atlanti-óceánra akarnak kiszökni, vagy az osztrák fennhatóságú Pólába tartanak, ezért erőiket a Mediterráneum nyugati részén tartották. Souchon hajói augusztus 6-án kora reggel futottak ki Messinából és kelet felé indultak. A két brit csatacirkáló 100 mérföldnyire volt tőlük, míg egy harmadik, a HMS Inflexible a tunéziai Bizertában vett fel szenet. A HMS Gloucester könnyűcirkáló kellő távolságból követte a német hajókat. A németek útjában egyedül az Ernest Troubridge parancsnoksága alatt lévő 1. cirkálóraj állt, amely négy páncélos cirkálóból (HMS Defence, Black Prince, Duke of Edinburgh és Warrior) és tíz rombolóból tevődött össze. Souchon félrevezetésül először az Adria felé indult el; Troubridge - aki megkapta erősítésül a HMS Dublin könnyűcirkálót - ennek megfelelően szintén északnak indult, hogy elfoghassa őket. Mikor rájött tévedésére, megfordult és a Dublinnal és két rombolóval éjszakai torpedótámadást intézett a Goeben és Breslau ellen. Az utóbbi őrszemei azonban észrevették a közeledő hajókat és az éj leple alatt sikerült észrevétlenül távozniuk. Troubridge ezután felhagyott az üldözéssel, mert meg volt győződve róla, hogy öngyilkosság lenne kitenni régebbi típusú páncélos cirkálóit a Goeben nagy lőtávolságú, 28 cm-es ágyúinak. Ezért a döntéséért később hadbíróság elé állították. Souchon útja ezután már zavartalan volt. A Goeben a Naxosz melletti Donussza szigetén szenet vett fel és augusztus 10-én délután elérték a Dardanellákat. Egy török kalauzhajó bevezette őket a Márvány-tengerre. Törökország ekkor még semleges volt és nemzetközi szerződései szerint nem engedhette át hadviselő felek hajóit a Boszporuszon és kikötőiben is csak egy napig tartózkodhattak. A török kormány javasolta, hogy egy fiktív adásvétellel átveszi a hajókat és még mielőtt a németek válaszoltak volna, augusztus 11-én nyilvánosan bejelentették, hogy 80 millió márkáért megvették a Goebent és a Breslaut. Augusztus 16-án formálisan is átadtak a két hajót a török flottának. Szeptember 23-án Souchon is elfogadta, hogy a török haditengerészet parancsnoka legyen. A Goebent Yavuz Sultan Selimnek, a Breslaut Midillinek nevezték át, a német matrózok pedig török uniformist és fezt húztak. 1914 Október 29-én Souchon Szevasztopolt lőtte, hogy kikényszerítse az addig semleges Törökország belépését a háborúba a központi hatalmak oldalán. A parti ütegek visszalőttek és minimális károkat okoztak a Yavuzon. Egy 25,4 cm-es gránát eltalálta a hátsó kéményt, de nem robbant fel. Visszafelé menet a németek tüzet nyitottak a Prut aknarakó hajóra, melyet a legénysége elsüllyesztett, hogy elkerülje a hajó elfogását. A Prut matrózainak segítségére siető Lejtyenant Puscsin rombolót is megrongálták a Yavuz ágyúi. Oroszország másnap hadat üzent az Oszmán Birodalomnak. A francia és angol flotta november 3-án lőtte a Dardanellákat védő török erődöket és két nappal később ők is hadat üzentek. November 18-án a Yavuz és a Midilli a Krím partjaitól 30 km-re összefutott a Trabzon lövetéséből visszatérő orosz Fekete-tengeri Flotta fő erőivel, közte a flotta zászlóshajójával, a Jevsztafij csatahajóval. A ködös időjárás miatt csak akkor vették észre egymást, amikor már csak 7 km volt közöttük. A Jevsztafij első sortüze kilőtte a Yavuz egyik oldalsó ágyúját, felrobbantva a kikészített muníciót és megölve 13 embert. A Yavuz válaszlövései eltalálták az orosz zászlóshajó középső kéményét és a tűzvezérlő rádió antennáját. Emiatt a többi orosz hajó nem kapott adatokat a tüzérsége számára és csak a közvetlen közelben levők használhatták ágyúikat. A Yavuz még négy találatot ért el a Jevsztafijon, melynek során 34 matróz meghalt és 24 megsebesült, majd a 14 perces ütközet után Souchon úgy döntött, hogy visszavonul. December elején a két volt német hajó csapatszállítókat kísért, december 10-én pedig Batumit lőtték. December 23-án a Yavuz és a Hamidiye cirkáló három csapatszállító hajót kísért el Trabzonba. Visszafelé menet, december 26-án a Boszporusztól egy mérföldnyire aknára futott, amely 50 m2-es lyukat ütött a jobb oldalán. Két perccel később újabb akna robbant fel, ezúttal a bal oldalon, amely 64m2-es rést okozott. Mintegy 600 tonna víz bejutott a hajóba, emiatt az kissé megdőlt. Az egész Oszmán Birodalomban nem volt akkora dokk, ahol ki tudták volna javítani a csatacirkálót, ezért elkerítették a Yavuz körüli területet és kiszivattyúzták a vizet, hogy hozzáférjenek a sérült részekhez. A lyukakat ideiglenes megoldásként betonnal foltozták be, a hajó azonban ezután évekig így közlekedett. 1915 A sérült Yavuz január 28-án és február 7-én is kifutott, hogy fedezze a Midilli, majd a Hamidiye visszavonulását az orosz flotta elől. Április 1-én a még mindig javítás alatt álló csatacirkáló a Midilli kíséretében északra hajózott, hogy hazakísérje az Odessza bombázására küldött Hamidiye és Mecidiye cirkálókat. Az erős tengeráramlatok eltérítették őket és miután nyugatra fordultak, hogy visszatérjenek az útvonalukra, a Mecidiye aknára futott és elsüllyedt. Később a Yavuz és a Midilli Szevasztopol környékén elsüllyesztett két tehergőzöst és az orosz flotta üldözőbe vette őket. Az este beálltával az oroszok néhány rombolót küldtek előre, hogy próbálják megtorpedózni Souchon hajóit, de csak egyikük tudott eléggé közel érni ahhoz, hogy kilőjön egy torpedót és az is eltévesztette a célt. Április 25-én, ugyanaznap amikor az antant-erők partraszálltak Gallipolinál, az orosz flotta is lőtte a Boszporuszt védő erődöket. Két nappal később a Yavuz a Turgut Reis pre-dreadnought kíséretében Gallipolihoz hajózott, hogy lője az antant csapatait. Felderítő ballonról észrevették és a Queen Elizabeth dreadnought tűz alá vette, mire visszavonult. Április 30-án újabb próbát tett, de ekkor a Lord Nelson csatahajó lőtt ki rá öt gránátot, mielőtt a Yavuz kiért volna lőtávolából. Május 7-én egészen Szevasztopolig elhajózott, de nem találkozott orosz hajókkal. Mivel nagy kaliberű ágyúihoz kevés volt a muníciója, a várost nem bombázta. Május 10-én összefutott a hazatérő Tri Szvjatyityelja és a Pantyelejmon (a volt Patyomkin) pre-dreadnought csatahajókkal és három kísérőhajójukkal. Tízperces tüzelés után - melynek során a Yavuzt kétszer eltalálták, de jelentős károkat nem szenvedett) - Souchon visszavonult a Boszporusz felé. A hónap végén leszerelték a Yavuz két 15 cm-es és négy 8,8 cm-es lövegét. 1915 végén négy 8,8 cm-es légvédelmi ágyút kapott helyettük. Július 18-án a Midilli aknára futott és a Yavuz vette át feladatát, szénszállító hajókat kísért a Boszporuszhoz. Augusztus 10-én az orosz Tyuleny tengeralattjáró elsüllyesztette az egyik teherhajót. Másnap a Tyuleny és egy másik tengeralattjáró megpróbálta megtorpedóznia a Yavuzt is, de nem tudtak megfelelő pozícióba kerülni. Szeptember 21-én a Yavuz újra kifutott, hogy elkergessen három orosz rombolót, amelyek a török szénszállítókat támadták. A kísérőfeladatok november 14-ig tartottak, amikor a Morzs tengeralattjáró két torpedót lőtt ki a csatacirkálóra és majdnem eltalálta. Souchon ezután egy döntött, hogy a konvojrendszer túl veszélyes és azontúl Zonguldakból a szenet olyan hajók szállították, amelyek képesek voltak egyetlen éjszaka alatt megtenni az utat; Isztambul környékén pedig gyors torpedónaszádok gondoskodtak a védelmükről. A szénhiány miatt korlátozni kellett a nagy üzemanyagigényű csatacirkáló mozgását. Nyár végére elkészült két új orosz csatahajó, az Imperatrica Marija és az Imperatrica Jekatyerina Velikaja, amely még inkább behatárolta a Yavuz lehetőségeit. 1916–17 Január 8-án a csatacirkáló kihajózott Zonguldakba, egy teherhajó védelmére, de mire odaért, az orosz rombolók elsüllyesztették a szénszállítót. A visszaúton találkozott az Imperatrica Jekatyerina Velikajával. Nagy távolságból (18,5 km-ről kezdve) lőtte egymást a két hajó, de nem értek el találatot, Souchon pedig visszavonult. Az elvben gyorsabb Yavuz a bealgásodott hajótest és a rossz állapotú propellertengelyek miatt alig tudta lehagyni a 23,5 csomós csúcssebességű orosz csatahajót. A kaukázusi fronton az oroszok jelentősen benyomultak a török területre. Február 4-én a Yavuz csapatokat, fegyvereket és lőszert szállított Trabzonba. Az oroszok március 4-én, majd néhány hónappal később meglepetésszerű partraszálló hadműveleteket hajtottak végre a Fekete-tenger partján. Június végén a törökök sikeres ellentámadást hajtottak végre, amelyet a Yavuz és a Midilli a tengerről támogatott. Július 4-én a Yavuz Tuapsze kikötőjét lőtte, ahol elsüllyesztett egy gőzöst és egy szkúnert. Északra kerülve kicselezte az üldözésére küldött orosz csatahajókat, majd visszatért Isztambulba, ahol szeptemberig megjavították a propellertengelyeit. A szénhiány olyan méreteket öltött, hogy Souchon egész 1917-re felfüggesztette a két volt német hajó akcióit. A helyzet csak december után javult, amikor a bolsevik forradalom után fegyverszünetet kötöttek Oroszországgal és Kelet-Törökországból elegendő szenet tudtak szállítani a tengerszorosokhoz. Szeptemberben Souchont Rebeur-Paschwitz altengernagy váltotta fel posztján. 1918 A Yavuz és a Midilli január 20-án hagyta el a tengerszorosokat, hogy Palesztinában harcoló török csapatoktól elvonja az antant flottáját. A Dardanellákat elhagyva az imbroszi csatában horgonyon sikerült meglepni és elsüllyeszteni a Raglan és M28 monitorokat. Ezután Limnosz szigete felé indultak, ahol a brit Agamemnon csatahajó zavarta a törökök hajózását, de útközben a Midilli több aknának ütközött és elsüllyedt. Maga a Yavuz is három aknára futott rá. Visszavonult, miközben a HMS Lizard és Tigress rombolók követték, majd közvetlenül a Dardanellák előtt szándékosan partnak futtatták a hajót. A britek nagy erőfeszítéseket tettek a mozgásképtelen csatacirkáló elpusztítására, január 24-én próbálták repülőről bombázni (de a bombák nem okoztak jelentős károkat a páncélozott hajótestben) és ugyanezen a napon az M17 monitorral is lőtték, azt azonban tíz lövés után a parti ütegek elűzték. Kiküldték az E17 tengeralattjárót is, de mire odaért a Turgut Reis csatahajó már visszavontatta a Yavuzt Isztambulba. A csatacirkáló igen súlyos károkat szenvedett, javítása egészen október közepéig tartott. Időközben azonban, amint mozgásképes lett, diplomáciai és demonstrációs utakat tett. Március 30-án elkísérte a breszt-litovszki béke aláírására utazó török küldöttséget Odesszába. Májusban Szevasztopolba hajózott, ahol kisebb javításokat végeztek rajta. Június 28-án rombolók kíséretében Novorosszijszkba indult, hogy a békeszerződés értelmében lefoglalt orosz hajókat elszállítsák, de mire odaértek, az oroszok már elsüllyesztették a hajókat. A rombolók a városban maradtak, a Yavuz pedig visszatért Szevasztopolba ahol a helyi dokkban algátlanították a hajótestet. Augusztus 7-én visszatért Isztambulba, ahol megkezdődtek a nagyjavítások és a háború további részében már nem vett részt. Az Oszmán Birodalom és az antant közötti sèvres-i békeszerződés értelmében a Yavuzt át kellett volna adni Nagy-Britanniának. A Kemál Atatürk vezette török függetlenségi háború eredményeképpen azonban a sèvres-i béke érvényét vesztette és helyette 1923-ban a lausanne-i békét kötötték meg, melyben az új török köztársaság megtarthatta hadiflottája nagy részét, beleértve a Yavuzt is. A háború után Az új török államban a Yavuz rég esedékes felújítására nem jutott pénz. Az elhanyagolt állapotban lévő csatahajó egészen 1926-ig İzmitben állt, csak két kazánja volt működőképes állapotban és az 1918-as aknasérülései közül kettőt még nem javítottak ki. Ekkor beszereztek egy úszódokkot, mellyel lehetővé vált a hajó átvontatása, anélkül hogy az elsüllyedés fenyegette volna. 1926 decemberében megbíztak egy francia céget, hogy a gölcüki flottabázison végezze el a szükséges nagyjavítást. A három évig tartó munkát hátráltatta a dokk egy részének beomlása, melynek során maga a cirkáló is kissé megsérült. Az ezt követő vizsgálat eredményeképpen İhsan Eryavuz tengerészeti minisztert sikkasztásért elítélték. Fevzi marsall vezérkari főnök hátráltatta valamennyi tengerészeti projektet. A munka csak azután gyorsult fel, mikor 1928-ban a görög flotta nagyszabású hadgyakorlatot tartott a török partok mentén és a hadvezetés rádöbbent hogy a görögök fölényben vannak. A törökök négy rombolóra és két tengeralattjáróra is leadták megrendelésüket olaszországi gyárakban. Az újjáépítés során kijavították az aknák okozta sérüléseket és a hajótest vízkiszorítása 23 100 tonnára nőtt. Hossza fél méterrel csökkent, ám szélessége 10 cm-rel nőtt. Új kazánokat és fő fegyverzete részére francia tűzvezérlő rendszert kapott. Oldaláról eltávolítottak két 15 cm-es ágyút. A Yavuz 1930-ban állt újra hadrendbe, visszakapva korábbi zászlóshajói pozícióját. A csatahajót védő négy romboló 1931-ben és 1932-ben állt szolgálatba. A török flotta megerősödésére válaszul a Szovjetunió a Parizsszkaja Kommuna csatahajót és a Profintern könnyűcirkálót a Balti-tengerről átvezényelte a Fekete-tengeri Flottához. A görögök is két rombolóval erősítették meg hadiflottájukat. 1933-ban İsmet İnönü miniszterelnök a Yavuz fedélzetén utazott Várnából Isztambulba, a következő évben pedig a csatacirkáló a perzsa sahot szállította Trabzonból Samsunig. A hajó nevét 1930-ban hivatalosan is Yavuz Sultan-ra, majd 1936-ban Yavuzra rövidítették. 1938-ban újabb rövid átépítésre került sor és még ugyanebben az évben a Yavuz szállította Kemál Atatürk hamvait Isztambulból İzmitbe. A harmincas évek végén a török kormány tervezte hogy kibővíti elavultnak számító hadihajóit és a Yavuz 1945-ig lett volna hadrendben, amíg az új cirkálók el nem készülnek. A második világháború azonban közbeszólt és a hadviselő országoknak nem maradt hajóépítő kapacitásuk, amit bérbe adhattak volna Törökországnak. A Yavuz a második világháborúban is szolgálatban állt és a Parizsszkaja Kommuna mellett még mindig a legerősebb csatahajónak számított a Fekete-tengeren. 1941-ben négy 88 mm-es és négy 20 mm-es légelhárító ágyút kapott, melyet később 22 db 40 mm-es és 22 20 mm-es ágyúval tovább bővítettek. 1946 április 5-én a Yavuz köszöntötte a Boszporusznál a Münir Ertegün nagykövet hamvait hazaszállító amerikai USS Missouri csatahajót. 1948 után a hajó İzmitben, majd Gölcükben állomásozott. 1950. december 20-án kivonták a szolgálatból, 1954. november 14-én pedig törölték a flotta nyilvántartásából. 1963-ban a török kormány megpróbálta eladni a csatacirkálót az NSZK-nak, az azonban elutasította az ajánlatot. 1971-ben a Yavuzt lebontás céljából eladták az M.K.E. Seyman cégnek; a munkával 1976 februárjára végeztek. Szétszedésének pillanatában a Yavuz volt az egyetlen megmaradt dreadnought (az Egyesült Államokon kívül) típusú hadihajó. Brione (Lombardia) Brione település Olaszországban, Lombardia régióban, Brescia megyében. Lakosainak száma 711 fő (2017. január 1.). Brione Gussago, Polaveno, Sarezzo, Ome és Villa Carcina községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Frízek A frízek eredetileg a Fríz-szigeteken élt germán nép, amely a németalföldi és a nyugati német területeket elfoglalva kiszorította onnan a keltákat. Később a Britanniába tartó angolok és a jütök vonultak át a frízek területén. Herstali Pipin udvarnagyságának idején, 689-ben a frankok győzelmet arattak felettük, Nyugat-Frízföldet a Frank Királysághoz csatolták, és keresztény hitre térítésükhöz Utrechtben püspökséget alapítottak. Jelenleg a frízek többsége a holland Friesland és Groningen tartományokban lakik, illetve Németországban Nordfriesland területén (Schleswig-Holstein tartomány) él. Lakhelyüket korábban Frízföld vagy Frízia néven ismerték. A frízek egyik jellegzetessége, hogy igen magasak, szőkék, erős csontozattal. Származásuk Őstörténetük A frízek ősei már i. e. 2900 körül a jelenlegi lakhelyüket foglalták el a régészeti leletek tanulsága szerint. A vaskorig (i. e. 800 körül) nem hatottak rájuk más népek, ekkor lehet csak felfedezni az Európa déli, délkeleti részén kifejlődött La Tène-kultúra hatását. Kr. e. 750 körül a frízek elkezdték betelepíteni a partmenti, alacsonyan fekvő síkságokat, mivel korábbi szálláshelyükön, a magasabban fekvő területeken a termőföld leromlott, túlnépesedés és éhínség fenyegetett. Egyesek közülük feltehetően Skandináviába települtek át, bár ezt a genetikai kutatások eddig nem erősítették meg: a frízek és más germán népek közötti jelentős hasonlóságot eddig egyik skandináv néppel sem sikerült kimutatni. A római korban A római kor történetírói a frízeket a germán törzsek közé sorolták. A római terjeszkedés ellen Kr. u. 28-ban a frízek szerződést kötöttek Rómával, de 16 évvel később, amikor az adóterhek túlságosan magasak lettek, végeztek a kiküldött adószedőkkel és vereséget mértek a büntetésükre kiküldött római seregre. A rómaiak ismerték és tisztelték frízeket, számos írójuk említette őket. Tacitus a germán területekről 69-ben írt munkájában említi a 'Frisii' törzset, amely egyike azon germán törzsneveknek, melyek ma is létező népcsoportot jelölnek. Tacitus két fríz csoportot említett: maioribus minoribusque frisii (kb. "nagyobb és kisebb frízek"), és idősebb Plinius is két csoportot említ ("Frisii" és "Frisiavones") a Naturalis Historia-ban. A római uralom alatt álló Britanniában talált feliratok alapján közülük sokan szolgáltak a római légiókban, ahol frisiavones néven ismerték őket. I. sz. 70 körül délnyugat felé kezdtek terjeszkedni, mivel a Canninefates törzs által korábban elfoglalt területek a batáviai lázadás következtében elnéptelenedtek. A Flandria és Kent felé irányuló kivándorlást feltehetően a római hatóságokkal egyetértésben, a part menti területeket fenygető áradások miatt kezdték. 290 körül a frízeket a brit partokat támadó kalózok között említik, de később a szászok sokkal nagyobb támadásokat hajtottak végre. A frízek hatását a Brit-szigeteken jól jelzi, hogy egy időben az Északi-tenger egy részét Mare Frisia néven ismerték, illetve ma a fríz nyelv az angol nyelv legközelebbi élő rokona. A rómaiak után A batáviai felkelés után a frízeket nem említik a történetírók. Az 5. századtól kezdve közülük sokan csatlakoztak az angolszász törzsek vándorlásához, akik a fríz területeken keresztül vonultak a Brit-szigetek felé. Mások közülük az előbbi törzsek által szabadon hagyott területeken kezdtek terjeszkedni dél felé - a 6. század végére elfoglalták a partvidéket a Weser folyó torkolatáig, majd a 7. században folytatták a terjeszkedést egészen Bruggeig és Flandria nyugati részéig. A frízek által elfoglalt területeket ekkor Magna Frisia néven ismerték. A Római Birodalom bukása után létrejött fríz államot saját királyuk uralta, első említése 618-ból származik. A frízek megtérítésére irányuló kísérletek kezdetben kudarcot vallottak: a pogány vallásukhoz hevesen ragaszkodó frízek a hittérítő szerzeteseket (mint pl. Szent Bonifácot) megölték vagy kiutasították. Radbod királyuk 714-ben Martell Károly seregeivel szemben is sikeresen védte meg állama függetlenségét. 20 évvel később azonban Martell Károly elfoglalta és leigázta a Fríz Királyságot és a kereszténység felvételére kényszerítette a frízeket. Utrechtben püspökséget alapított, amelynek feladata a frízek megtérítése és igazgatása volt. Bár a 800-as évekre a frízek ismét kivívták függetlenségüket, a kereszténység mégis elterjedt közöttük. A bencések közé tartozó Szent Willibrordot (kb. 658 – 739), aki Utrecht püspöke volt, tartják a frízek megtérítőjének. Fríz népvándorlás A rómaiak alatt megindult elvándorlás feltehetően a középkorban, az angolok, szászok és más népek mozgalmaival egyidőben folytatódott, akikkel együtt alapították meg Angliát (Angla-lond-ot). A frízek jelentőségére utalnak a nyelvi kutatások: az ófríz legközelebbi rokona volt az óangol nyelvnek; régészeti leletek: Kentben frí eredetű ruhatűket tártak fel; és genetikai kutatások: Kelet-Anglia, illetve Anglia északi részének lakói közeli rokonságban állnak a frízekkel. Emellett azt is feltételezik, hogy a frízek betelepültek Skandinávia és Lengyelország területére, a balti térségbe, illetve fríz hajósok letelepedtek Írországban, az Ibériai-félsziget északi partvidékén, illetve egyesek a normannokkal tartottak, amikor azok meghódították Szicília szigetét. Magna Frisia A fríz állam első uralkodói feltehetően legendás személyiségek voltak, míg az utolsó három személy korabeli feljegyzésekben is szerepel. A frank források hercegi rangon említik őket, más források szerint királyok voltak. Folcwald Finn Sibbelt Ritzard Aldegisel (megh. 680) Radbod, más néven Redbad (680–719) Poppo (719–734) A következő évszázadokban a frízek ismét idegen uralom alá kerültek, egy részük az észak és kelet felé terjeszkedő frankok, másrészük az észak és nyugat felé terjeszkedő szászok birodalmának alattvalói lettek. Híres frízek Mata Hari - táncosnő, kémnő Jack Lousma - űrhajós Peter Fonda , Jane Fonda - színész Carl Ludwig Jessen festő Simon Györgyi (grafikus) Simon Györgyi (Szatmárnémeti, 1941. november 9. –) erdélyi magyar grafikus. Életútja Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1959), majd a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola grafika szakán szerzett oklevelet (1966). Rövid ideig a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban tanított (1966–67), utána szabadfoglalkozású grafikusként dolgozott. 1990-től a kolozsvári Művészeti és Design Egyetem tanára. Egyéni kiállítása volt 1992-ben Kolozsváron és Szatmárnémetiben. Alkotásai többnyire nagyobb méretűek, sokszorosító grafikai technikákkal készülnek, főleg linó- és fametszeteket készít. Fametszetes illusztrációival jelent meg Reményik Sándor Álomhalász c. kötete (Kolozsvár, 1998). Jenkin Whiteside Jenkin Whiteside (Lancaster, 1772 – Nashville, 1822. szeptember 25.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Tennessee, 1809–1811). Barret-sur-Méouge Barret-sur-Méouge település Franciaországban, Hautes-Alpes megyében. Lakosainak száma 225 fő (2015). Barret-sur-Méouge Châteauneuf-de-Chabre, Éourres, Orpierre, Sainte-Colombe, Saint-Pierre-Avez, Salérans, Ballons és Nossage-et-Bénévent községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Kelta betörések a Balkánon A La Tène-kultúrához tartozó kelta népcsoportok már az i. e. 4. században megkezdték délkeleti irányú vándorlásukat a Balkán-félsziget felé, feltehetően a Közép-Dunántúlon található otthonukból. A legtöbb kelta település a Kárpát-medence nyugati felén volt, de feltehetően a túlnépesedés miatt előbb keleti, majd déli—délkeleti irányban kezdtek terjeszkedni. A kelta betörések az i. e. 3. században érték el csúcspontjukat, amikor behatoltak Makedónia, Trákia, Illíria, Epirusz és Görögország területére. I. e. 281-ben nagy hadjáratot indítottak a Nagy Sándor halála után meggyengült Makedónia ellen, majd behatoltak az ókori Görögország területére. Bár i. e. 278/277-re a behatoló seregeket legyőzték, a támadók egyik serege átkelt Anatóliába, és az utánuk elnevezett területen, Galatiában telepedtek le. Kelta betelepülés Délkelet-Európába Az i. e. 4. században kezdődtek meg a nagy kelta népvándorlások, amelynek hátterében feltehetően a túlnépesedés állhatott. Megjelentek Itáliában és rövid időre Rómát is elfoglalták, de keleti irányú terjeszkedésük során megjelentek a Kárpát-medencében is. A vándorlások során két fő útvonalat követtek: a Duna folyása mentén dél-délkeleti irányba, illetve Itáliából keleti irányba terjeszkedtek. A korabeli legendák szerint 300 000 kelta költözött Itáliába és Illíriába. Az i. e. 3. századra a Kárpát-medence őslakosai szinte teljesen beolvadtak a hódító keltákba és Pannóniába helyeződött át a kelta La Tène-kultúra súlypontja. A legtöbb kelta település maradványaira Nyugat-Dunántúlon bukkantak, viszonylag kevés lelet maradt fenn a Tiszántúlon, illetve a Száva folyótól délre. A betelepülő kelta csoportok viszonylag gyorsan birtokba vették a Pannon-síkság termékeny területeit és művelés alá vonták a mai Szlovénia területén található bányákat is, saját művészeti stílusuk alakult ki (ún. nor-pannon kultúra). Első kalandozások A kelta betelepülés időszakában a politikai helyzet igen ingatag volt a Balkán-félszigeten. Az itt letelepült törzsek közül előbb az egyik, majd a másik nyerte el az uralmat a szomszédos törzsek felett, bizonyos mértékig befolyása alá vonva ezeket, de nem születtek stabil államalakulatok. Az egyes törzsek harcosai rendszeres hadjáratokat szerveztek, bizonyos területeket meghódítva kizsákmányolták az ott élőket. Az Illíria területén élő törzsek szinte állandóan háborúskodtak a makedónokkal. Bár Nagy Sándor halálig a kelták nem mertek betörni Makedónia területére, kisebb-nagyobb hadjáratokat már ekkor is indítottak az illírek ellen. Bár ebből a korszakból viszonylag kevés információ áll rendelkezésre, ismert, hogy a kelták elsőként az illír autariaták törzsét győzték le, akik a Morava folyó völgyét és környékét uralták. I. e. 335-ben a kelták követeket küldtek Makedóniába, elsősorban azért, hogy hódoljanak Nagy Sándor előtt, de feltehetően már ekkor fel akarták mérni a makedón állam katonai erejét. Nagy Sándor halála után (i. e. 323) kelta seregek egyre több betörést hajtottak végre a Balkán déli részén, fenyegetve Makedóniát és a görög városállamokat is. 310-ben Molistomos kelta hadvezér mélyen behatolt az illír törzsek területére, uralma alá hajtva a dardán, paion és triballosz törzseket. A kelta fenyegetés miatt a makedón király, Kasszandrosz (i. e. 305 – i. e. 297) védelmébe fogadta korábbi ellenségeit, az illír törzsek maradékait. I. e. 298-ban a kelták betörtek Trákiába és Makedóniába, de a Haemus-hegység mellett súlyos vereséget szenvedtek Kasszandrosztól. Egy másik kelta hadsereg azonban Cambaules vezetése alatt nagy területeket foglalt el Trákiában. Betörések az ókori Görögország területére A "nagy hadjárat" I. e. 281 fordulópontot jelentett a Balkán déli része felé irányuló kelta hadjáratokban. Lüszimakhosz halála után Trákia és Makedónia annyira meggyengült, hogy megnyílt az út a nagyszabású, déli irányú hadjáratok előtt. A későbbi korokban élt történetírók eltérő okokat hoztak fel a nagyszabású kelta hadjáratok okaiként: Pauszaniasz a zsákmányszerzést, Iustinus a túlnépesedést, míg Memnón éhínséget hozott fel elsődleges okként. Pauszaniasz szerint elsőként egy kisebb sereg kelt útra Cambaules vezetése alatt, de hamarosan visszavonultak, amikor rájöttek, hogy számbeli hátrányban vannak. I. e. 280-ban egy hatalmas sereg, kb. 85 000 harcos indult Pannóniából és három oszlopban vonultak délre. Kb. 20 000 fő, Cerethrius vezetése alatt Trákia és a triballok törzse ellen vonult. Egy másik hadoszlop, Brennus és Acichorius vezetésével a paion törzs ellen indult és a harmadik hadoszlop, Bolgios vezetésével Makedónia és az illírek ellen vonult. Bolgios súlyos vereséget mért a makedón seregre, és elfogta, majd lefejezte az ifjú makedón uralkodót, Ptolemaiosz Keraunoszt is. Azonban a makedón Szosztenész ellenállása láttán Bolgios serege nem nyomult tovább, és zsákmányukkal együtt visszafordultak Pannónia felé. Szosztenészt és seregét Brennus megtámadta és legyőzte, majd ezek után szabadon rabolták ki Makedóniát. Miután mindhárom seregtest visszatért Pannóniába, Brennus meggyőzte a hadvezéreket, hogy a következő évben ismét közös expedíciót indítsanak Görögország területére, amelyet ő és Acichorius vezetett. A korabeli források 152 000 gyalogost és 24 400 lovast említenek, de feltehetően nem volt ekkora a sereg. A lovaskatonák száma feltehetően csak feleennyi volt: Pauszaniasz szerint minden kelta lovast két, szintén lovas szolga kísért, akik uruknak átadták lovukat, ha az megsebesült a csatában, illetve elfoglalták helyét, ha elesett. A thermopülai csata (i. e. 279.) A behatoló kelta sereggel szemben a Korinthosztól északra élő görög törzsek egyesített serege vette fel a harcot és a Thermopülai-szorosban eltorlaszolták a kelták útját. Az első támadásokban Brennus serege nagy veszteségeket szenvedett, ezért úgy döntött, hogy a sereg egy részét Acichorius vezetésével Aitólia ellen küldi. Az aitóliai különítmény, várakozásának megfelelően, hazatért és a lakosság segítségével sikeresen vette fel a harcot a kelták ellen, elsősorban gerillataktikájuknak köszönhetően. Pauszaniasz szerint az Aitólia ellen küldött seregnek csak a fele tért vissza. Végül Brennus megtalálta a módját, hogyan kerülje meg a Thermopülai-szorost, de ekkor a görög védők a tengeren át elmenekültek. Támadás Delphoi ellen A thermopülai szoros áttörése után Brennus Delphoi ellen vezette seregét, ahol ismét összecsaptak a görög sereggel. Pauszaniasz és Iustinus szerint a keltákat meglepte egy heves vihar, amely lehetetlenné tette csapataik mozgatását, majd a fagyos éjszakát követően a görögök bekerítették és megtámadták őket. A csatában Brennus is megsebesült és a kelták visszavonultak, miután mozgásképtelen sebesültjeiket megölték. Aznap éjszaka heves viták törtek ki a kelta táborban és eluralkodott rajtuk a pánik annak ellenére, hogy visszatértek Acichorius csapatai. Másnap a görögök támadása elől megfutamodtak és a sebesült Brennus öngyilkos lett. A kelták Thesszália felé vonultak vissza, ahol a thesszaloszok és malisziak serege megsemmisítő vereséget mért rájuk. A görög hadjárat után Bár a nagy görög hadjárat bizonyos szempontból katasztrofális eredménnyel járt a kelták számára, Görögország megszállása sosem volt céljuk, csak a zsákmányszerzés érdekében indították hadjárataikat. És bár a görögöktől vereséget szenvedtek, még mindig Európa délkeleti részének meghatározó katonai erői voltak. A görög hadjárat túlélőinek egy része Comontoris (Brennus egyik hadvezére) vezetésével Trákiában telepedett le, Tülisz néven egy rövid életű városállamot hoztak létre. Egy másik kelta csoport, amely 281-ben elszakadt Brennus főseregétől, I. Nikomédész, Bithünia uralkodójának szolgálatába állt, aki Kis-Ázsiába küldte őket, hogy támogatásukkal legyőzze bátyját és megszilárdítsa uralmát. A kelták végül itt, a róluk elnevezet Galata környékén telepedtek le. Mivel a környéket rettegésben tartották rendszeres rablóhadjárataikkal, I. Antiokhosz Szótér szeleukida uralkodó legyőzte őket és Galatából áttelepítette őket Anatólia belső, sivatagos részére. A Balkán északi részén az i. e. 4. századtól az i. e. 1. századig a kelta csoportok meghatározó szerepet játszottak. A boiok tartották ellenőrzésük alatt Pannónia északi részét, többek között a mai Szlovákia területét is. Laza konföderációt hoztak létre a Pannónia többi részén élő törzsekkel, többek között a Száva völgyében élő tauriszk, az anart, az Osi és gotin törzsekkel. A Száva alsó folyását a szkordiszkusz törzs tartotta ellenőrzése alatt. Az i. e. 1. század második felében kezdődött a kelta hanyatlás. Miután Boirebisztasz legyőzte a boiok konföderációját, a kelták egyre kevésbé tudták ellenőrizni a Kárpát-medencét. A történeti források további betelepüléseket is említenek, mint pl. a Hercuniates és a latobikok, de ezek mögött feltehetően csak a boiok birodalmának felbomlása után önállósodó törzsek állnak. A rómaiak ugyanekkor a pannon–illír származású azal törzset Pannónia északi részére telepítették, hogy tovább csökkentsék a kelták befolyását a térségben. A keltákat új törzsi szövetségek váltották fel, mint pl. a markomannok vagy a jazigok. Etnikai önállóságukat fokozatosan elvesztették, ahogyan beolvadtak a környező germán, dák, illír törzsekbe, bár egyes helyeken a kelta helységnevek az i. sz. 3. századig fennmaradtak. IV. Félix pápa IV. Szent Félix (latinul: Felix), (? – 530. szeptember 22.) volt az 54. egyházi vezető a keresztény történelemben 526. július 12-től haláláig. Elődje uralkodásakor a világi és egyházi vezetők ellentétbe kerültek egymással, és ez IV. Félix pontifikátusán is érződött. Azonban végül egyházát sikerült megszilárdítani. Élete Egy Castorius nevű ember gyermeke, aki Samniumban született. A papi hivatást választotta, és szülővárosának érseke lett még Hormiszdasz pápa uralkodásának idején. Amikor I. János pápa Nagy Theodorik király akaratával ellenkezve nem simította el a bizánci ariánusok ügyét, a király házi őrizetbe vétette Jánost. Az öreg, beteges pápa idegösszeomlást kapott és meghalt; a következő pápaválasztáson a megfélemlített rómaiak Theodorik jelöltjét választották meg. Így 526. július 13-án IV. Félix néven új pápa foglalhatta el Szent Péter trónját. A király nem választott rosszul, ugyanis Félix hamarosan bebizonyította, hogy ő nem Theodorik bábja, viszont jó kapcsolatai vannak a világi uralkodóréteggel, és ezt maximálisan ki is tudja aknázni saját hasznára. 526. augusztus 30-án meghalt Nagy Theodorik, Itália és a keleti gótok uralkodója. A trónon unokája, Athalari követte, de mivel még kisded volt, helyette anyja, Amalasuintha uralkodott. Az új világi hatalom szintén jó viszonyban volt a keresztény egyházzal. János pontifikátusa alatt lépett hatályba az a régi szabály, hogy minden olyan vád, amelyet egy laikus emel egy egyházi ember ellen a pápa vagy egy általa kinevezett papi testület jogkörébe tartozik. A törvény megszegéséért tíz font súlyú aranyat kellett bírságként fizetni az egyház részére, amelyet azután a szegények között osztottak szét. Amalasuintha két épületet ajándékozott IV. Félixnek a Forum Romanumon. Az egyik Maxentius császár gyermekének, Romulusnak a temploma volt, amelyhez kapcsolódott a Templum sacrae urbis, vagyis a római földhivatal. Ezeket Félix átalakíttatta, és így ez lett az első keresztény templom a Forumon. A Szent Kozma és Damján-templom maradványai, köztük egy híres mozaik, még mindig láthatóak Rómában. A kegyelem természetéről és hatásosságáról szóló viták pontifikátusa alatt ismét kiújultak Gallia déli részén. Félix Caesarius arles-i püspök megfogalmazását támogatta a szemipelagianus elveket valló Faustus riez-i püspökkel szemben. A pápa levelet, úgynevezett Capitulákat küldött ezen részek vallási vezetőinek, amelyek a Szentírásnak és az egyházatyák (elsősorban a Szent Ágoston) műveinek a kegyelemről és a szabad akaratról szóló részeit tartalmazták. 529-ben zsinatot hívott össze Orange városába. Ezen a gyűlésen megvitatták a szemipelagianusok nézetét, és kánonként hirdették ki a Capitulákat. 530-ban Félix súlyosan megbetegedett, és egyre nyugtalanabbul szemlélte a város két politikai táborát. A klérus jelentős része és a római laikusok is vagy a gót uralkodókat támogatták vagy a bizánci császárt. Mivel Félix félt attól, hogy utódlása komoly harcokhoz vezethet a két párt között, halála előtt fődiakónusát, Bonifácot jelölte meg utódjául a pallium átadásával. 530 szeptember 22-én a pallium átadása után nem soká meghalt. Szentként tisztelik, ünnepét január 30-án vagy szeptember 22-én tartják. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Tobias Levels Tobias Levels (Tönisvorst, 1986. november 22. –) holland származású német labdarúgó, az FC Ingolstadt 04 II hátvédje. Tobias Mikaelsson Tobias Mikaelsson (Ljungskile, 1988. november 17. –) svéd labdarúgó, jelenleg az Aston Villa FC játékosa. Szekér Gyula Szekér Gyula Dr. (Celldömölk, 1925. szeptember 24. − Budapest, 2015. december 17.) vegyész, a kémiai tudományok akadémiai doktora, címzetes egyetemi tanár, iparpolitikus, 1971-től 1976-ig nehézipari miniszter, 1976-tól 1980-ig miniszterelnök-helyettes, 1962–1966-ig az MSZMP KB póttagja, 1966-tól 1985-ig tagja. Élete Családja Celldömölki héttagú vasutascsaládban nevelkedett. Szülei Szekér János mozdonyfűtő és Ferenczi Karolina. Felesége 1955-től Apró Éva közgazdász, a Társadalmi Szemle szerkesztője. Feleségének szülei Mindszenti Apró Mihály és Uhrincsok Terézia. Két gyermek édesapja: dr. Szekér László (1957) dr. Szekér Gyula (1960) Unokái Szekér András, Szekér Balázs, Szekér Cecília, Szekér Zsigmond és Szekér Csongor. Tanulmányai 1944-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban. 1945–49-ig a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem vegyész szakán tanult, ahol diplomát szerzett. 1951–53-ig aspirantúrán volt Moszkvában, a Színesfémkohászati Egyetemen. 1953-tól kémiai tudományok kandidátusa. Disszertációja témájának az alumínium elektrolízisét választotta. 1971-től a kémiai tudományok doktora. Tudományos fokozatát sikeres megvédte a Magyar Tudományos Akadémián, a „Kemizálás a népgazdaságban” témakörben. Munkássága 1945-től az Ajkai Timföldgyár laboránsa, 1950-től a Fémipari Kutató Intézet tudományos munkatársa, 1953–54-ig az alumíniumipar mérnöke, főmérnöke, 1954–56-ig a Nehézipari Minisztériumban az alumíniumipar iparigazgatója, 1957–63-ig a Nehézipari Minisztériumban miniszterhelyettes, 1963-71-ig a miniszter első helyettese, 1971-75-ig miniszter, 1975-80-ig miniszterelnök-helyettes, 1980–84-ig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, 1984–89-ig a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke, 1989-től nyugdíjas. Felelős állami beosztásai mellett mintegy másfél évtizedig oktatott a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1977 óta címzetes egyetemi tanárként. Az 1989 előtti korszak gazdaságtörténeti jelentőségű iparpolitikusa. Meghatározó szerepe volt az irányítása alá tartozó hazai alumínium-, kőolaj- és földgázipar, a gyógyszeripar, a műanyag-, műtrágya-, petrolkémia- és az energetikai ipar korszerűsítésében, mindenekelőtt a korszerű magyar vegyipar létrehozásában és az energiaszerkezet korszerűsítésében. Közkeletű volt „a vegyipar atyjaként” való aposztrofálása. Magas szintű és alapos szakmai felkészültség, kiváló vezetői képességek, nagy tudású, vezetésre alkalmas munkatársi gárda összekovácsolása és az ipar, a magyar érdekek iránti szenvedélyes elkötelezettség jellemezték. Híressé vált munkamódszerének sajátossága volt a fejlesztési problémák átfogó, hosszú távú, rendszerszemléletű megközelítése, a súlypontképzés, a fontos döntések előtti érdemi szakmai viták, a hazai és a nemzetközi adottságok messzemenő figyelembe vétele, a menet közbeni problémák gyors és hatékony megoldása. A szakmai koncepciótól a kulcsrakész átadásig egységes akaratláncba szervezte, koordinálta és működtette a hazai és külföldi kooperációkat, alvállalkozási rendszereket. Gyárak sokaságának rekonstrukciója, mintegy 100 új üzem létesítése kapcsolható nevéhez. A szellemi és gyakorlati tevékenységéhez köthető fontosabb, zömében zöldmezős beruházások: Tiszai Vegyi Kombinát (Tiszaújváros), Borsodi Vegyi Kombinát (Kazincbarcika), Északmagyarországi Vegyiművek (Sajóbábony), Dunai Kőolajfinomító (Százhalombatta), Paksi Atomerőmű, Nitrogénművek (Pét), Székesfehérvári Könnyűfémmű (Köfém, Alcoa), szintetikus szálgyártás (Nyergesújfalu), Chinoin gyógyszeralapanyag-gyártás (Budapest), EGIS gyógyszeralapanyag-gyártás (Körmend), a Richter rekonstrukciója, fontos fejlesztései, a kőolaj- és földgázvezetékek országos hálózatának kiépítése, valamint a Barátság kőolajvezeték, Orenburgi Földgázvezeték, Testvériség földgázvezeték, Adria kőolajvezeték létrehozásában való közreműködés. Sokrétű tevékenységében éppen ezt szerette a legjobban: az új, korszerű, a technika utolsó szava szerinti gyárak létrehozását. Figyelméből sok egyébre is futotta: például a maga nemében egyedülálló Vegyészeti Múzeum létesítésére a várpalotai Thury várban a „legmenőbb” vegyipari vállalatok anyagi támogatásával, továbbá a nemzetközi játékok és versenyek lebonyolítására is alkalmas Folyondár utcai teniszpálya és sportkomplexum létesítése, vagy a NIM híres női röplabdacsapatának támogatása – akikre nagyon büszke volt, s még sok másra. Érdemi szerepe volt a Szent Korona hazahozatalában. 1976 májusában miniszterelnök-helyettesként kormánydelegációt vezetett az Egyesült Államokba. Fogadta Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke, és a kormány több tagjával is tárgyalt, a kétoldalú problémák megbeszélésén túl a koronának Magyarország számára történő visszajuttatásáról. Eredményekben bővelkedő szakmai életútja mellett is élettevékenysége csúcsának és a sors kitüntető ajándékának tartotta, hogy aktívan közreműködhetett a korona hazahozatalában. Művei A magyar vegyipar helyzete és fejlesztése (társszerzőkkel) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Kemizálás a népgazdaságban. Műszaki Könyvkiadó, 1971. A kémia eredményei az iparfejlesztésben. Akadémiai Kiadó, 1972. Alumíniumiparunk és a szocialista gazdasági integráció. Kossuth Kiadó, 1975. Az alumínium jelentősége a műszaki fejlesztésben. Akadémiai Kiadó, 1975. Elektroenergetika Magyar gazdaság – világgazdaság. Kossuth Kiadó , 1978 Aljuminyevaja promislennoszty Vengrii i szocialiszticseszkaja integrácija „Metallurgija”, 1978 Az alumíniumprogram . Műszaki Kiadó, 1979. Iparfejlesztés – műszaki fejlesztés . Kossuth Kiadó, 1982. Ipar és műszaki fejlesztés hazánkban az 1980 – as években. Akadémiai Kiadó , 1984. Műszaki fejlesztés – versenyképesség. Kossuth Kiadó, 1984. Kemizálás és a magyar vegyipar. (társszerzőkkel) Műszaki Kiadó, 1985. Vegyipar és kemizálás hazánkban az 1980-as években. Akadémiai Kiadó, 1987. Számos cikket, tanulmányt publikált folyóiratokban (Társadalmi Szemle, Közgazdasági Szemle, Kémikusok Lapja). Sok tucatnyi ismeretterjesztő jellegű írást publikált országos napilapokban. Díjak, elismerések Pfeifer Ignác-díj (1973, Magyar Kémikusok Egyesülete) Lengyel Köztársaság Rendje a Csillaggal (1976) Munka Érdemrend arany fokozat (1989, nyugállomány) A XXI. század magyar vegyiparáért 2003. évi kitüntetettje, aranyérem (Magyar Vegyipari Szövetség) Celldömölk díszpolgára (2004) Pro Urbe Paks cím elismerés kitüntetettje (2015) A-Ba-Ni-Bi Az A-Ba-Ni-Bi (héberül: ������, magyarul: Sze-ret-lek) című dal volt az 1978-as Eurovíziós Dalfesztivál győztes dala, melyet az izraeli Izhar Cohen & Alphabeta adott elő héber nyelven. Az Eurovíziós Dalfesztivál A dal a február 11-én rendezett izraeli nemzeti döntőn nyerte el az indulás jogát. A dal egy gyors tempójú diszkódal, melyben az énekes szerelmi vallomást tesz. Az április 22-én rendezett döntőben a fellépési sorrendben tizennyolcadikként adták elő, a luxemburgi Baccara Parlez-Vous Français? című dala után, és az osztrák Springtime Mrs. Caroline Robinson című dala előtt. A szavazás során százötvenhét pontot szerzett, mely az első helyet érte a húszfős mezőnyben. Ez volt Izrael első győzelme. A következő izraeli induló, és egyben a következő győztes Gali Atari & Milk and Honey Hallelujah című dala volt az 1979-es Eurovíziós Dalfesztiválon. Slágerlistás helyezések *Lh. = Legjobb helyezés. 1961–1962-es kupagyőztesek Európa-kupája A KEK 1961–1962-es szezonja volt a kupa 2. kiírása. A győztes a spanyol Atlético Madrid lett. Az Újpesti Dózsa ebben a szezonban egészen az elődöntőig eljutott. Garabonciás Garabonciás a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű alakjainak egyike. Garabonciás – illusztrált élclap, amely kezdetben kéthetenként, majd egy hosszabb megszakítástól (1932. február 15. – 1936. március 1.) eltekintve rendszerint havonta jelent meg 1929. január 12. és 1940. február 1. között Kolozsvárt. Címváltozata: Erdélyi Garabonciás. Kezdetben Gara Ákos a felelős szerkesztője, de már 1930. március 1-től fogva Boronkai Lajos veszi át irányítását. Az első időszakban a lap a revolverező zugsajtó modorában készült; borítója a hatalomért viaskodó polgári-földesúri pártok egy-egy belpolitikai botrányát karikírozta ki. Állandó rovatai sorából magvasabb mondanivalójával a „Garabonciás konferánsza” emelkedik ki. Ez – míg Gara Ákos írta – fejléc helyett a festő Nagy István szuggesztív szénrajzportréjával jelent meg. Irodalomtörténeti vonatkozású az élclap Helikon-ellenes, főként Kisbán Miklóst (gróf Pitibán Miki, Nagybán Muki) támadó kampánya s a Mai mesék (Kosztolányi kontra Ady) c. parabolasorozat, amely a romániai Ady-kultusz érdekes mozzanata. Boronkai Lajos több teret biztosított a rangos íróknak (Caragiale, Creangă, Karinthy Frigyes, Tristan Bernard) és az addigi rendszertelenül közölt bohém-históriák helyett jórészt a kolozsvári New York kávéház író- és művésztörzsvendégeinek anekdotáiból megteremti a „Bohémasztal” c. állandó rovatot. Előrelépést jelentett Reschner Gyula grafikusművész bekapcsolódása a szerkesztésbe; az ő meggyőző erejű címlaprajzai 1936 után az élclap „kóserviccek” szintjén megrekedt antifasiszta célzatát elvszerűbb baloldali állásfoglalássá emelik. Ugyancsak ő kezdeményezi 1937-ben a Garabonciás kolozsvári és tordai természetjáróknak szánt tréfás mellékletet Turipajtás címen. Karl Mai Karl Mai (Fürth, 1928. július 27. – Fürth, 1993. március 15.) nyugatnémet válogatott világbajnok német labdarúgó, fedezet, majd edző. Pályafutása Klubcsapatban 1942-ben az SpVgg Fürth csapatában kezdte a labdarúgást, ahol 1958-ig játszott. 1958 és 1961 között a Bayern München játékosa volt. 1961-ben a svájci Young Fellows Zürich, majd 1962-63-ban az osztrák FC Dornbirn együttesében szerepelt, mielőtt befejezte az aktív labdarúgást. A válogatottban 1953 és 1959 között 21 alkalommal szerepelt a nyugatnémet válogatottban és egy gólt szerzett. Tagja volt az 1954-es világbajnok csapatnak. Edzőként 1963-ban az ESV Ingolstadt vezetőedzője volt. Sikerei, díjai Világbajnokság világbajnok: 1954, Svájc Beleznay-kert A Beleznay-kert Budapesten, a mai Rákóczi út és Puskin utca sarkán, a Rákóczi út 7-9. számú házak helyén terült el. Ez a környék a Grassalkovich-család tulajdona volt, akik 1787-ben eladták gróf Beleznay Miklósné Podmaniczky Anna Máriának. A kertben állt a Rákóczi útra néző Beleznay-kastély, mely egy egyemeletes klasszicista stílusú épület volt. A Beleznay-kertben a 19. századtól népi mulatságokat rendeztek, vidéki színtársulatok fellépésével. 1869. augusztus 9-én itt volt a Pest-Budai Munkásképző Egylet alakuló közgyűlése. A kertben tartott 1873. március 23-ai gyűlésükön jelentették be a Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulását. Forrás Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 126. o. ISBN 963-05-6410-6 MEK Eisenstadt Méir ben Izsák Eisenstadt Méir ben Izsák (Litvánia, 1670 – Kismarton, 1744. június 6.) kismartoni rabbi, híres talmudjogász. Életrajza A Sach oldalági leszármazottja. Előbb egy poseni községben, majd a radorni kormányzóságban, később Wormsban lett rabbi, ahol Wertheimer Sámson ajánlatára a Bész ha-Midrason Talmudot tanított. Midőn 1701-ben Wormsot a franciák megszállták, Prossnitzba, Morvaországba ment rabbinak. Itt szintén híres jesivát tartott s tanítványai közül való volt Eibenschütz Jonathán. 1711-ben ismét visszament a poseni Szydloviecbe rabbinak, de 1714-ben elfogadta a hitközség meghívását Kismartonba. Ekkor vette fel az Eisenstadt nevet. Az irodalomban Meir As néven is szerepel Eisenstadt (Kismarton) után, amelynek As kezdőbetűs rövidítése. Valamely okból azonban rövidesen el kellett hagynia Kismartont, bár hívei nagyrabecsülték. Három évig volt távol s ezalatt fia helyettesítette, azután visszatért s élete végéig ott működött, mint messze földön elismert tudós, aki főleg a talmudi jog terén volt nagy tekintély. Döntéseiért Németország legtávolabbi helyeiről csakúgy felkeresték, mint Törökországból és Olaszországból. Művei Or-ha-ganuz , jogi munka, mely a Ketubót traktátust és a Sulchan-Áruch -ot magyarázza ( Fürthben jelent meg 1766 .); Pónim Meirósz , responsumok és megjegyzések különböző talmudtraktátusokhoz (4 részben, Amszterdam , 1716 - 1739 ); Kosznósz-Or , homiletikus kommentárok a Pentateuch -hoz, mely unokájának, Eleazar Kalirnak Or Chódos című munkájával együtt Meóré És címen jelent meg 1766. Fürthben. Sör A sör (vagy régiesen ser, serital) (a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, alkoholtartalmú ital. Története A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókor kezdete előtt, a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja egy Szudánban kiásott, közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki. Szintén agyagkorsóban, az észak-kínai Jiahuban is találtak mintegy 9000 éves sörmaradványokat, amelyeket mézzel, galagonyával és szőlővel ízesítettek. Pontosan nem tudjuk, mikor készítettek először sört, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is főzték a Kr. e. 5. évezredben. Egyiptomban a rabszolgáktól a gazdagokig népszerű ital volt. Ebben az időben árpakenyérből készítették. A kenyeret vízben áztatták el, megerjesztették, majd datolyával vagy datolyalevéllel ízesítették. A késztermék zavaros, darabos ital lett, amelyet szűrve és szűretlenül is fogyasztottak. Általában kőkorsókból szalma- vagy nádszállal szívták ki, a Közel-Keleten elterjedt a szopókás, saját szűrővel ellátott fedeles korsó. Az ókori Egyiptomban a sör valóban folyékony, tartósított kenyér volt és élelmiszerként fogyasztották. A sörkészítés legrégibb írásos bizonyítéka, a „monument Bleu” Mezopotámiából, az i. e. 3. évezredből származik. A sörkészítést ekkor már törvényben szabályozták. A sörök minőségét biztosító szabályokat Hammurápi törvényoszlopán szabályozták, a babiloniak mézzel és gyümölcssűrítménnyel varázsolták ízesebbé ezt az italt. A szabályok megszegőit súlyosan büntették. Az Égi Tehén mítosza címen ismert egyiptomi szöveg szerint Ré főisten az Elephantiné-szigeti papok és a sör segítségével mentette meg az emberiséget. Erről az áradás évszaka első hónapjának 20. napján emlékeztek meg; ez a nap volt a „Részegség ünnepe”. A sör és az élelem neve az egyiptomi nyelvben közös gyökerű. Több előkelő személy sírfeliratában olvasható a következő fordulat: „Megvédtem a szegényeket a gazdagoktól, kenyeret, sört, lepényt adtam az éhezőknek, ruhát a mezteleneknek”. A Démotikus álmoskönyvben több, sörrel kapcsolatos álom magyarázata is megtalálható, így például meleg sörrel álmodni fájdalmat jelent. Kodolányi János magyar író sumér mítoszok alapján készült regényeiben, mint pl. a Vízözönben, vagy az Új ég, új földben is a szereplők gyakorta fogyasztanak sört, mindezt az író a történelmi tényekre alapozta. Az európai sörtörténet folyamatosan fejlődött át az ókorból a középkorba: még az első században Tacitus a már letelepedett, gabonatermesztő germánoktól ír. Germán katonai csapatok sörfőző alkalmatosságát hozták felszínre az ásatások Nagy Konstantin császár idejéből, a negyedik századból. A korai középkorban Északnyugat-Európa, Flandria (a mai Belgiumban) nevezetes a sörfőzésről. Britanniában pedig a katolikus egyház már az 5. században elítélte a mértéktelen sörfogyasztást. Azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló. A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz. A parasztok az egyházi adót gyakran sörben fizették meg, illetve a szerzetesek saját maguk is főzték a sört, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem. A középkorban a sörfőzés terén a kolostorok álltak az élen. A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez. A mézsör készítését a szerzetesek vitték tökélyre, továbbá a chartreuse és a Bénédictine likőrt is a szerzetesek fejlesztették ki. A pezsgőt (champagne) egy 17. századi bencés szerzetes találta fel. Angliában a tömeges sörfőzés VIII. Henrik (1509-1547) uralkodásától virágzott fel, s ekkortól terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. Később a hozzávalók közé felvették az élesztőt is. A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek. Ezekből pedig az utóbbi évtizedekben a felvásárlások és egyesülések nyomán nagy söripari konszernek jöttek létre. Készítése Az 1516-os Reinheitsgebot (a bajor sörtisztasági törvény) szerint sörkészítéshez a következő négy alapanyag szükséges: maláta, komló, élesztő és víz. Amennyiben a gyártó nem ragaszkodik a tisztasági törvényhez, akkor ún. pótanyagot is felhasználhat a sör gyártásához. Leggyakrabban használt pótanyag a kukoricaőrlemény, a rizs, az árpa és különböző szénhidrát tartalmú termékek. A maláta előkészítése (malátázás) A sör készítésének első lépéseként az árpából malátát kell készíteni. Ehhez a gondosan megtisztított árpát mindenekelőtt nagy, alul kúposan végződő hengerekben beáztatják. A hengerekből a vizet időnként leeresztik, majd frissel pótolják, közben pedig levegőáram befúvatásával keverik a vizes árpatömeget, miáltal az árpa jól megmosódik és szellőződik. 2-4 nap alatt az árpa kb. 50% vizet vesz fel. Az áztatott árpát magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A sörmaláta így 8-10 nap alatt készül el, mikor is a gyökércsíra hossza a mag hosszának mintegy másfélszerese lesz, a levélcsíra a héj alatt marad és a mag 1/2 – 3/4 részéig ér. A csírakezdemények eltávolítása után a gabonaszemeket kiszárítják. A kiszárítási folyamat időtartama és hőmérséklete meghatározza az elkészült maláta típusát. Malátakészítéskor tulajdonképpen olyan enzimek aktiválódnak és termelődnek, amelyek a sörfőzés azaz más néven cefrézés során a malátában található keményítő és egyéb makromolekulák bontását végzik. A zöld maláta nagy víztartalma folytán romlandó, ezért ezt szárítják, aszalják. A friss maláta egy, rendszerint 2-3 emeletes aszalóberendezés legfelső emeletére, annak alsóbb emeleteire kerül, melyeken a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A végső aszalási hőmérséklet a pilseni típusú malátáknál 66-88 °C, a bécsi típusúnál 88-100 °C, a bajor típusúnál pedig 94-112 °C. A pilseni típusú maláta világos sárga marad, a bécsi típusú aranysárga lesz, a bajor típusú azonban sötétebb színűvé válik. Az aszalt malátát most csírátlanító és fényező gépeken engedik át. A csírákat tördelik és különválasztják. A barna sörök készítésére pörkölt maláta is kell, mely célból a megnedvesített malátát forgó dobokban 120-130 °C-ig hevítik fel. Az előkészített malátát mindenekelőtt megőrlik, hogy belseje lisztté hulljon szét, héja pedig nagy darabokban maradjon. Ennek célja, hogy cefrézéskor a cefréző víz minél nagyobb felületen hasson. Cefrézés Miután a malátát előkészítették, megkezdődhet a tényleges sörfőzési folyamat. Erre Észak-Európában, Angliában és Amerikában az ú.n. infúziós eljárást, míg Közép-Európában a dekokciós eljárást alkalmazzák. A dekokciós eljárás esetén a malátaőrleményt nagy cefréző kádban langyos vízzel keverik, és a keverék 1/3 részét főzőüstbe eresztik. Ezt a részletet itt fokozatosan forrásig melegítik, majd egy ideig forralják, aztán visszaszivattyúzzák a keverék többi részéhez a cefréző kádba. Ettől a cefre 50-55 °C-ra melegszik. Ugyanezt az eljárást még kétszer megismétlik, amire a cefre 62 °C-ra, majd 75 °C-ra melegszik fel. Ezután addig keverik a cefrét, míg a keményítő elcukrosodása befejeződik. Ez abból vehető észre, hogy a cefre jódoldattal nem adja a keményítőre jellemző kék színeződést. Az infúziós eljárás esetében, az egész cefrét egyszerre melegítik fel a kellő 65-72 °C-os hőmérsékletre. A sörlé szűrésére szolgáló szűrőkádak kettős fenekű nagy kerek kádak, melyeknek felső feneke lyukacsos. Az ide szívatott cefrét ülepítik, ahol a lerakódott törköly szolgál szűrőrétegként. A leszűrt cefrének ún. extraktja (oldott anyaga) mintegy 92-94% szénhidrátot (ebből 74-82% erjeszthető, a többi pedig dextrin), továbbá 4-6% fehérjét tartalmaz. Ezt a szűrt levet vezetik aztán a komlóforraló üstbe, ahol folytatódik a sör előállításának menete. Komlózás A sörfőzéshez használt komló a Humulus lupulus nővirágzata. A toboz-pikkelyek belső részén kehely alakú mirigy van, melyben a sörfőzés szempontjából értékes anyagok: illó olaj, gyanta, csersav és más keserű anyagok foglaltatnak. Az illóolaj és a keserű anyag zamatot, ízt ad, a gyanta pedig antiszeptikus hatású, különösen a tejsavas és rothasztó baktériumok fejlődését gátolja. A komlóval való főzés célja a fehérjék kicsapása, a sörlé töményítése és sterilizálása. A cefrét a komlóval 1–1,5 óráig erősen forralják. A főzött sörlevet újból szűrik, azután hűtik. A hűtésnél fontos, hogy a sörlé levegőt vegyen fel – erre az élesztőnek van szüksége –, azután gyors legyen a lehűlés, különösen a veszélyes hőfokok között (50-30 °C), hogy tejsavas, illetőleg vajsavas infekció bajt ne okozzon. Erjesztés Ezt követően az erjesztésre kerül a sor, ami mesterségesen hűtött helyiségben történik, hogy ezzel is gátolják a káros baktériumok elszaporodását. Az erjesztés két nem élesen elkülöníthető részre osztható: főerjedésre és utóerjedésre. Az alsó erjesztésű élesztővel készülő sört 5-9 °C, a felső erjesztésű élesztővel készülő sört 10-25 °C között erjesztik. Eközben hektoliterenként 0,4-0,5 liter sűrű élesztőpéppel keverik a sörlevet. A 20-400, esetenként akár több ezer hektoliter nagyságú erjesztőedényeket fából, fémből, paraffinozott betonból készítik. Ezekben a lehűtött és élesztővel kevert sörlé hamarosan erjedni kezd és vastag, sűrű, nyálkás hab borítja felületét. 4-7 nap múlva a hab kezd összeesni, felszíne a komlógyantától megbarnul, ezzel jelzi, hogy a főerjedés túl van a tetőpontján. 7-14 nap alatt az élesztő leülepedik. Ekkor a sörlé extraktjának 50-60%-a elerjedt és az új sör lefejthető az élesztő-üledékről (seprőről). Az élesztő-üledék alsó és legfelső része részben elhalt sejtekből, vagy vadélesztővel kevert sejtekből áll, míg középső rétege az ún. „magélesztő”. Ezt elkülönítve, jeges vízzel mossák és ezzel oltják be a következő főzés friss sörlevét. Ászokolás A főerjedés után lefejtett sör ászokolása (utóerjedése) és ezzel az érése az ászok pincében történik. Ezeket a pincéket állandóan 0 °C-on tartják, ahol a sör nagy, belül fehér szurokkal bevont fahordókban vagy fémtartályokban áll és hosszadalmas utóerjedésen megy át. A 2-5 hónapos ászokolás alatt lezajlik az utóerjedés, a sör megtisztul és szén-dioxiddal telítődik, kialakul habszerkezete és jellegzetes íz harmóniája. Palackozás A kész sört rendszerint zárt cellulózszűrőn átsajtolva szállítóhordókba vagy palackokba fejtik. A szállítóhordók belseje szintén fehér szurokkal van bevonva, hogy a sör ne ivódjék be a dongákba és ott később savanyodás, penészedés ne álljon be. A palacksört rendesen pasztőrözik 60-70 °C-on, hogy tartósabb legyen. A kész sör alkohol- és extrakttartalma természetesen attól függ, hogy milyen sűrű cefrét készítettek és mennyire erjesztették el. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a sörök alkoholtartalma 2,5-5% közt ingadozik. Az erjedésnél az alkalmazott élesztő-típus szerint a dextrinek, esetleg maltóz is maradhat elerjedetlenül (például az édes bajor söröknél). A palack színe A sörben található egy izohumulon nevű anyag, ez egy úgynevezett alfasav, - a komlóból kerül a sörbe, ennek a keserű íz kialakításában van fontos szerepe - az UV-sugárzás hatására lebomlik, ha a reakcióban segíti megfelelő mennyiségű riboflavin, ami reakcióba lép a sörben levő kénnel, végeredményként létrejön a 3-metilbut-2-én-1-tiol nevű molekula, röviden 3-MBT. Ennek az anyagnak az a jellegzetessége, hogy kellemetlen, büdös szaga van. Ezt megelőzendő használnak a palackozáshoz barna vagy zöld színű üvegeket. Léteznek átlátszó palackozással készülő típusok (például Corona, Miller), ezeket a gyártók dihidro-izohumulonnak nevezett adalékanyagokkal teszik „fényállóvá”. A sör színe A sör általában árpából készül, de búzából, zabból, rozsból és más gabonából is előllítható, ez is befolyásolja a sör színét. Legfőképp azonban a pörkölés van hatással a színére. Minél sötétebbre pörkölik a gabonát, annál barnább lesz a sör. Alapanyagai A sör gyártásához a vonatkozó kötelező előírásoknak (törvény, rendelet, MÉ I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak (MÉ II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos és a sörgyártási, valamint az étkezési célnak megfelelő minőségű, a következőkben felsorolt anyagok használhatók fel. Alapanyagok Maláta (általában árpa vagy búza csíráztatásával készült termék) Víz (85-95%-a) Pótanyagok (a sörlé szárazanyag-tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból) Árpa Csírátlanított kukoricaőrlemény Rizs Szénhidráttartalmú termékek Ízesítő- és színezőanyagok Komló (az ízét, színét és illatát elsősorban ez adja meg) Komlókészítmények Színezékek Karamellmaláta és színezőmaláta Technológiai segédanyagok Szén-dioxid Élesztő Szűrő- és derítő anyagok Enzimek Sörfajták A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk. Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek. Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök, melyek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztés során az élesztő a sörlé tetején lebeg. Elsősorban Nagy-Britannia területén, és a házi sörfőzdékben elterjedtek. A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a 19. századtól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő az erjesztés során a sörlé aljára süllyed, az erjesztés viszonylag alacsony hőfokon (6-8 °C), az érlelés pedig minimum egy hét 0 °C körüli hőmérsékleten történik. A legismertebb spontán erjesztésű sörfajta a Lambic. Ez a fajta a 15. században született, hazája Belgium. Nevét Lembeek faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromájú sörfajta, amelyet fogyasztanak magában, de sokszor ízesítve is, így különböző alfajták jöttek létre. Ilyen például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami meggy, a Framboise, ami málna hozzáadásával készült, és a Geuze, ami különböző évjáratú és fajtájú Lambic-ok keveréke. Gyakori ízesítő anyag még az őszibarack és a feketeribizli. Az egyik legismertebb felső erjesztésű sör az Ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz Bitter Ale (ezen belül a barna Brown Ale és a világos Pale Ale), az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale. Felső erjesztéssel készül az édeskés, testes, „fekete” Stout, és a sötét színű, kissé csokira emlékeztető ízű Porter is, amely a téli hónapok itala. A Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsők között volt sikeres az alsó erjesztésű sörök kategóriájában. Nevezetes alsó erjesztésű sör a Bock sör is. Ez a sör a 13–14. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településről kapta. Valószínűleg eredeti neve Beck volt, csak a bajor akcentus változtatta Bockká. Vannak olyan fajták is, amelyekben keveredik az alsó és a felső erjesztésű sörök készítésének egy-egy eleme. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felső erjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsó erjesztésű élesztőt is adnak hozzá. A német eredetű Kölsch, amely az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felső erjesztésű söröktől. Szintén említésre méltó a gőzsör, amely az előzőekkel ellentétben alsó erjesztéssel készül, de a felső erjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten. Illetve egyéb speciális szezonális sörök, különböző fűszerekkel, valamint a füstölt sörök, amelyek füstös aromájukat, ízüket a kemencében szárított árpamalátától kapják. A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes sörök viszont 6 százalékos sörléből készülnek. Minimális alkoholt egyébként (legfeljebb 0,5 térfogat százalékot) az alkoholmentes sörök is tartalmaznak. A felhasznált alapanyagok (maláta, komló) kizárólag ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származhatnak. Igazoltan GMO-mentes sörélesztők és enzimek felhasználhatók, néhány adalékanyag pedig csak külön engedéllyel. A bio sörök és a nem bio sörök íze nem különbözik. A sörfőzdének be kell jelentkeznie az ellenőrzési rendszerbe. Negatív hatásai A túlzott alkoholfogyasztás hosszú távon számos betegséget okoz, károsítja a májat, az idegrendszert, és megrövidíti az élettartamot. Az alkohol rövid távú hatásai közé tartozik a koncentráció csökkenése és a reakcióidő megnövekedése, sörfogyasztás után néhány órán belül ezért tilos járművet vezetni. Mindezek miatt elterjedt az alkoholmentes sörök készítése, amelyekben aromákkal próbálják utánozni az alkoholos sör ízét. Mint minden más folyadék, a sör is képes nagy mennyiségben fulladást, épületkárokat, más sérüléseket okozni. Ez történt 1814-ben a londoni sörözönben. Pozitív hatásai A sör a legegészségesebb alkoholos italok egyike. A sörben lévő alkoholmennyiség hatása, ha a normál kereteken belül maradunk, többnyire elenyésző. A sörnek nagyon sok pozitív hatása van. Nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek az alkohollal együtt a szervezet enzimaktivitását, az anyagcsere folyamatok jótékony gyorsítását eredményezik. Nátriumban szegény, nem tartalmaz zsírokat és 92%-nál több vízből áll. Jótékony hatásai: Jelentős antioxidáns-tartalmú, Vízhajtó és vesekő-képződést megelőző, Nyugtató, altató hatású, feszültségoldó, Magas vitamintartalmú (B1, B2, B3, B6, B9, H), Jelentős mennyiségű ásványi anyagot (Cu, Fe, Zn, Mg) tartalmaz, Vírusfertőzések ellen véd, Stimulálja az immunrendszert (xanthohumoltartalma miatt), Magas tápértékű, normál fogyasztása nem hizlal. Két európai országban Lengyelországban és Csehországban a súlyos vesekő betegségben szenvedőknek orvosok előírhatják fogyasztását. Egy 200 000 fő bevonásával készült vizsgálat szerint azoknál, akik napi egy korsó sört fogyasztottak 3,1 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki szívbetegség a sörben lévő fenolok következtében. Ugyanakkor a sör ilyenféle jótékony hatásai elsősorban a 45 évnél idősebb férfiakra és az 55 évnél idősebb nőkre vonatkoznak, a fiatalabb korosztályoknál elenyésző ezen hatása. A mérsékelt alkoholfogyasztás (nőknél napi 2, férfiaknál napi 4 dl sör) mellett mutathatóak ki legkedvezőbb hatásai. A sör a magas vérnyomás kialakulásának megakadályozásában is szerepet játszik egy harvardi tanulmány alapján. Egy ugyancsak harvardi kutatás során úgy tűnt, hogy a középkorú férfiaknál akár 25%-kal is csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Magyar sörök Sörgyárak Borsodi Sörgyár Zrt. – a gyárat 1973-ban nyitották meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bőcs határában. Saját termékei a Borsodi Sör , a Borsodi Bivaly , az alkoholmentes Borsodi Póló, a Borsodi Borostyán és a Rákóczi sör , de licenc alapján több más, világszerte ismert márkát is gyárt. HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. – jogelődje 1895-ben alakult Sopronban , ma itt és (1985 óta) Martfűn gyártja termékeit, többek között a Soproni sört és annak változatait. Dreher Sörgyárak Zrt. – Budapest , Kőbánya Pécsi Sörfőzde – Pécs Kisebb főzdék, kézműves és biosörök Csíki Sör – a székelyföldi Csíkszentsimonban gyártják 2014 óta. Szent András Sörfőzde – Békésszentandráson működik 1993 óta. Körös-Maros Biofarm - Alakor biosör: a receptet és technológiát a BCE Sör és Szeszipari Tanszéke fejlesztette, az alapanyagként felhasznált alakor búzát az MTA ATK nemesítette (Mv Alkor), a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft. termelte. A teljes folyamatot a nemesítéstől és vetőmag szaporítástól kezdve az alapanyag termelésén, feldolgozásán keresztül a sörfőzésig a Biokontroll (HU-ÖKO-01) ellenőrizte az ALKOBEER PROJEKT keretében. A zirci ciszterci apátságban több évszázados hagyománya van a sörfőzésnek, az első helyi sör 1735-ben készült el. Később ez a tevékenység megszűnt, de 2015-ben újraindították a sörfőzést. Hedon sörfőzde, amely Balatonvilágoson készíti klasszikus és újhullámos söreit. A főzde Németh Antal „vándor gerilla” főzdéjéből nőtte ki magát, és 2015 közepén kezdte el működését a magyar tenger partján. Egyik terméke a híres filmes alak után elnevezett Charlie Firpo . Szarvasi Sörfőzde – 2010-ben kezdte meg tevékenységét Szarvason . Balatonszentgyörgyi Sörművek A világ vezető söripari cégei Anheuser-Busch (USA) Heineken (Hollandia) InBev (Belgium) SAB Miller (Dél-Afrika) Brasseries Kronenbourg (Franciaország) MolsonCoors (Kanada-USA) Külföldi sörök Amerikai sörök: Angus, Alaskansmokedporter, alesmith nute brown, Alesmith numb skull, anchor Brekleys brow ale, anchor christmas ale, Anchor humming ale, anchor liberty ale, anchor old foghorn , anchor porter, anchorage galaxi Barrel aged White ipa, Anderson Valley Bourbon barrel aged barney flats, anderson valley hop ottin ipa, Anderson valley vinter Solstice, Cambridhe red god, Dark horse reserve special black ale, Drakes Drakonic, Flying Doq gozo, flying doq Horn doq. flying doq kujo, flying doq pearl necklace, Founders Curmudgeon, Hoppin Frog/amager hop from amager, Hoppin frog/fanoNatasha rocks america, Sierra Nevada stout, Sierra Nevada Narwhal, Left hand Milk stout, Hoppin frog Barrel Aged, outa killerleft hand fade to black volume 4 rocky mountain black ale, Port Brewong mongo ipa, Port Brewing Old Viscosity, Port Brewing Wipeout IPA, Rogue Dad's Little Helper, Rogue Dead Guy Ale, Rogue Mocha Porter, Rogue Shakespeare Oatmeal Stout, Sly Fox Odyssey, Southern Tier Iniquity, Stillwater Stateside Saison, The Bruery Autumn Maple, Angol sörök: Adnams, Aston Manor, Badger, Bass, Belhaven, Black Sheep, Boddingtons, Brain, Buffys, Burtonwood, Cains, Carlsberg-Tetley, Daleside, Freedom, Goddards, Isle Of Skye, O'Hanlon's Brewing Company Ltd., Sheperd-Neame, Smiles, St. Peters, Theakston, Wye Valley Argentin sörök: Quilmes Belga sörök : Achel, Brasserie Achoufee, Abbaye de Rocs, Bink, Bocq, Brewery Angerik, Brasserie des Fagnes, Brasserie de Silly, Brasserie Vapeur, Chimay , Brewery De Block, De Dool, Delirium Tremens , Den Ostensche Baron, Des Geants, De Proefbrouwerij, DeKoninck, Dubuisson Brewery, Brasserie DuPont, Fantome, Jupiler , Kwak, Rochefort , Leffe, Maes-Alken, Malheur, Mortals, Musketiers (Troubadour), Mongozo, Moortgate (Duvel), Orval Orval, Palm, Primus, Radermacher Distillery, Rodenbach, Satan, Stella Artois, Strubbe, Ter Dolen, Urthel, Val Dieu, Van Steenberge, Vandenbossche, Vapeur, Lindemans, Cseh sörök: Bernard, Bohemia Regent, Budweiser Budvar, Gambrinus, Veľkopopovický Kozel, Krušovice, Staropramen , Primator, Starobrno, Pilsner Urquell , Samson, Radegast, Zlatopramen Dán sörök: Carlsberg , Tuborg, Faxe, Royal Pilsner Egyiptomi sörök: Luxor, Sakara, Stella Finn sörök: Lapin Kulta, Karhu, Karjala, Koff, Olvi, Sahti Francia sörök: 1664, Fischer, Kronenbourg, Torra Fülöp-szigeteki sörök: Red Horse Görög sörök: Alfa, Bios, Brink's, Fix, Pils Hellas, Magnus, Mythos Guatemalai sörök: Gallo , Moza, Cabro Holland sörök: Alfa, Amstel, Bavaria, Brand, Budels, De Leckere, Den Engel, De Pelgrim, De Schans, Dommelsch, Drie Ringen, Grolsch, Grunn, Gulpener, Haagse, Heineken , Hertog Jan, Hoegaarden, Hoeksch, t Koelschip, La Trappe, Leeuw, Lindeboom, Maximiliaam, Scheldebrouwerij, Snab, Stichtse Heeren, Us Heit Horvát sörök: Karlovačko, Ožujsko Ír sörök: Beamish, Caffreys, Guinness , Kilkenny, Murphys Japán sörök : Asahi, Kirin, Sapporo, Szuijóbi no Neko Kambodzsai sörök: Anchor, Angkor, Cambodia Kínai sörök: Tsingtao , Shanghai, Tianmuhu, Snow, Reeb, Harbin Kolumbiai sörök: Club Colombia Laoszi sör: Beerlao Lengyel sörök: Karpackie, Van Pur, Roger, Okocim, Imperator, Tyskie, Warka, Lech, Żywiec, Tatra, Dębowe Mocne, Leżajsk, Redd's, Harnaś, Żubr Macedón sörök: Skopsko Marokkói sörök: Casablanca Mexikói sörök: Corona (Coronita), Modelo, Pacífico , Sol , Dos Equis , Tecate , Montejo , León , Indio , Ideal, Barrilito, Victoria , Estrella , Superior , Bohemia , Noche Buena , Carta Blanca, Kloster Light Montenegrói sörök: Nikšićko Pivo Német sörök : AktienBrauerei, Aldersbacher, Allgaeuer, Alpirsbacher, Altenburg, Altenmünster, Andechs, Astra, Auer, Augustiner , Ayinger, Beck’s, BerlinerKindl, BerlinerPilsner, Bischoff, Bischofshof, Bitburger, BrauhausSchweinfurt, Caiman, Clausthaler, DAB, Diebels, DinkelAcker, Distelhauser, Duckstein, Eder's, Eichbaum, Einsiedler, Engelbrau, Erdinger , Erharting, Eschweger, Frankenheim, Franziskaner , Fuerstenberg, Gilde, Goldochsen, Hacker-Pschorr , Hacklberg, Hasseröder, Hofbräu, Holsten, Innstadt, Jever, Kaltenberg, Karlsberg, König, Königsbacher, Köstritzer, Krombacher, Kuchlbauer, Kulmbacher, Lauterbacher, Lederer, Leikeim, Licher, Löwenbräu , Lübzer, Mahrs, Maisels Weisse, Meckatzer, Memminger Brauerei, Oettinger, Paulaner , Pinkus, Potts, Radeberger, Reissdorf Kölsch, Riedenburger, Rolinck, Ruppaner, Sanwald, Scherdel, Schlösser, Schneider, Schöfferhofer, Schultheiss, Spaten , Sternquell, Tucher, Uerige, Ulmer Bier, Ustersbacher, Veltins, Warsteiner, Weihenstephan, Weltenburger Kloster Bier, Wernesgrüner, Wieninger Nepáli sörök: Gorkha Nicaraguai sörök: Toña Norvég sörök: Aass Bryggeri, Grans Bryggeri, Hansa Borg Bryggerier ASA, Macks olbryggeri, Nordmorsbrygg, Ringnes Olasz sörök : Peroni , Birra Moretti , Nastro Azzurro , Forst , Ichnusa , Poretti , Raffo , Menabrea , Pedavena Osztrák sörök: Gösser , Zipfer Steffl, Edelweiss, Kaiser, Ottakringer, Puntigamer, Schwechater, Stiegl, Pittinger, Wieselburger, Schladminger, Reininghaus, Egger Perui sörök: Cristal, Cusqueña , Pilsen Callao , Pilsen Trujillo Portugál sörök: Sagres, Super Bock Román sörök: Albacher, Azuga, Bürger, Bergenbier, Bucegi, Ciuc, Ciucaș, Dracula, Gambrinus, Golden Bräu, Harghita, Neumarkt, Noroc, Servus, Silva, Stejar, Timișoreana, Ursus Spanyol sörök: Alhambra, Cruzcampo, Estrella Damm, San Miguel, Mahou Svájci sörök: Feldschlössen, Svéd sörök: Postiljon, Old Gold, Norrlands Guld, Spendrups, Pripps, Pripps Blå, Mariestads Szerb sörök: Apatinsko Pivo, Jelen Pivo, Lav Pivo, MB Pivo, Zaječarsko Pivo Szlovák sörök : Zlatý Bažant , Smädný Mních, Stein, Corgoň, Gemer, Popper, Šariš, Steiger, Tatran, Topvar, Urpin, Martinský Zdroj, Martiner, Kelt, Edelmann Szlovén sörök: Laško (Zlatorog), Union Thaiföldi sörök: Chang, Singha, Archa, Leo, Ukrán sörök: Obolon, Sarmat, Csernyihivszke , Lvivske, Slavutich, Korona, Desant, Dnipro, Jantar, Rohany Venezuelai sörök: Polar Vietnámi sörök: Hanoi Beer, Bia Saigon, Viet Ha, Zorok, Huda Beer, Hue Beer Abemamai csata Az abemamai csata az amerikaiak és a japánok közötti összecsapás volt 1943. november 20. és 25. között, a második világháború során a csendes-óceáni hadszíntéren. Az ütközet Az Abemama-atoll a Gilbert-szigetek része, 120 kilométerre Tarawától délnyugatra. A sziget mindössze 24 kilométer hosszú és tíz kilométer széles. A korallzátonyok által körbevett mély lagúna kiváló horgonyzóhely, amelyet két átjárón, a délin és a sekélyebb nyugatin lehet megközelíteni. A lagúna területe 132 négyzetkilométer. A második világháború előtt Abemama volt a Gilbert-szigetek legvirágzóbb része, köszönhetően szokatlanul termékeny talajának. A szigeten nagyjából ezer mikronéziai élt. A japánok 1942. augusztus 31-én elfoglalták az atollt, de négy nap múlva kiürítették. 1943 októberének közepén ismét megszállták, és egy egészen kicsi helyőrséget hagytak hátra. 1943. november 20-án 78 amerikai katonát tett partra a Nautilus búvárhajó. Az amerikaiak az atollt alkotó nagyobb szigetecskéknek kódnevet adtak. Északról az óra járása szerint így következtek a szigetek: Steve, Oscar, Otto, Orson, John és Joe. A lagúna bejáratánál található földdarab a Nick, az Abatiku nevű atoll pedig a Matt nevet kapta. A tengerészgyalogosok feladata az volt, hogy derítsék fel az atollt a november 26-án érkező invázió előtt. A katonák úgy döntöttek, hogy nem várják meg a támadást, hanem megkezdik az akciót. „Öt napot kellett ott eltöltenünk, és nem volt hely nekünk és a japánoknak is” – indokolta később egy tengerészgyalogos. Egy helyi lakos segítségével eljutottak a japán garnizonhoz, amely egy kicsi szigeten feküdt, géppuskákkal védve. A kis sziget körül annyira sekély volt a víz, hogy át lehetett gázolni rajta. A tengeralattjáró és a tengerészgyalogosok lőni kezdték az erősséget, a japánok viszonozták a tüzet, és egy amerikai katona elesett. A tengerészgyalogosok nem indítottak közvetlen támadást, hogy ne veszítsenek több embert. November 25-én egy helyi lakos érkezett, aki elmondta, hogy a 25 tagú japán egységből 14 meghalt az ágyúzásban, a többi pedig rituális öngyilkosságot követett el. Az amerikai főerők másnap érkeztek meg. Amerikai bázis Az atollon az amerikaiak felépítették az O'Hare Field légi bázist, amely nagy szolgálatot tett a Marshall-szigetek elfoglalásakor. A sziget északnyugati részén december 10-ére egy 1219 méter hosszú, 46 méter széles kifutót építettek a vadászgépeknek, és az első repülő három nap múlva már landolt is. December 21-ére 1829 méter hosszúra bővítették a kifutópályát, hogy bombázókat is tudjon fogadni. 1944 márciusára az O'Hare Field egy 2237 méter hosszú, 61 méter széles, korallal borított bombázó pályából, egy 594 méter hosszú homokos kifutóból, és további 6401 méternyi gurulóútból állt. A szigeten előregyártott fémépületeket (Quonset) állítottak fel, amelyekben műhelyek üzemeltek. Az amerikaiak 31 kilométernyi utat építettek, üzembe helyeztek egy 12 ezer hordó befogadású üzemanyagraktárat, és egy másfél kilométer hosszú vezetéket, amely a tengeralattjárók feltöltését szolgálta. Az építkezések alatt négy alkalommal bombázták a japánok az atollt. Az elkészült létesítmény az Abemama repülőtér (Abemama Airfield) nevet kapta az amerikai légierőtől. 1943 decembere és 1944 áprilisa között két század B–25 Mitchell, 1944. január és március között két század B–24 Liberator bombázó állomásozott az atollon, majd a Marshall-szigetekre költöztek. Később csapatszállító repülőgépek használták a kifutópályákat. A harcok nyugatra tolódásával a bázis elvesztette jelentőségét, és 1944. október 16-án bezárták. Bojtosmókus A bojtosmókus (Rheithrosciurus macrotis) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjába tartozó faj. A faj a Rheithrosciurus nem monotipikus faja. A faj Borneó szigetén, Indonéziában, Bruneiben és Malajziában honos. Az állatvilágban a bojtosmókusnak van legnagyobb test-farok aránya, farka 30%-kal nagyobb a testénél. Helyi állítások szerint képes önmagánál nagyobb állatokat is megtámadni, majd belsőségeiket elfogyasztani, bár ezekre az állításokra eddig nincs bizonyíték. a-moll hegedűverseny (Johann Sebastian Bach) Johann Sebastian Bach: a-moll hegedűverseny (BWV 1041) Szóló hegedűre és zenekarra (két ripieno hegedű, brácsa, Basso Continuo) 3 tételből áll: Allegro moderato Andante – egy osztinátó témára Allegro assai 1720 körül íródott, feltehetően Köthenben. Kéziratát jelenleg a berlini Porosz Állami Könyvtárban (Preußische Staatsbibliothek Berlin) őrzik. A BWV 1058-as g-moll csembalóverseny ennek a műnek az átirata. Dunc McCallum-emlékkupa A Dunc McCallum-emlékkupa egy díj az észak-amerikai Western Hockey League-ben, amely egy junior jégkorongliga. A trófeát az év edzőjének itélik oda a szezon végén. A trófeát Dunc McCallumről nevezték el, aki a Brandon Wheat Kings edzője volt a WHL-ben 1976 és 1981 között. 251–123–41 mérleggel büszkélkedhetett és megnyerte az Ed Chynoweth-kupát 1979-ben. Eisenstein-egész Az Eisenstein-egészek (Euler-egészek) az alakú komplex számok, ahol a, b egész számok és az „első” harmadik egységgyök. Könnyen látható, hogy az összeadás és a kivonás nem vezet ki az Eisenstein-egészek köréből. A szorzás sem, mivel . Az Eisenstein-egészek így -val jelölt gyűrűt alkotnak. Az Eisenstein-egészek algebrai egész számok, ezek a számtestbe eső algebrai egészek. Norma Az Eisenstein-egészhez hozzárendeljük az normát. Ez mindig nemnegatív egész szám és csak esetén 0. Továbbá multiplikatív, azaz mindig teljesül. Egységek, asszociáltak, Eisenstein-prímek Hat Eisenstein-egész normája egy: . Ezek az egységek, tehát azok az Eisenstein-egészek, amelyek minden Eisenstein-egész osztói. Ha két Eisenstein-egész egymást kölcsönösen osztja, akkor egység szorzóban térnek el, ezeket egymás asszociáltjainak nevezzük. Eisenstein-prím és . Ha p közönséges prím és akkor Eisenstein-prím is. Ha p közönséges prím és akkor egy alkalmas Eisenstein-prímre. Így például, . Egyértelmű prímfaktorizáció Az Eisenstein-egészek körében igaz a maradékos osztás tétele, így euklideszi gyűrű: ha , akkor létezik és , hogy és . Innen adódik, hogy -ban igaz a számelmélet alaptétele is: a felbonthatatlan elemek (azon nemnulla, nemegység elemek, amelyekre igaz, hogy esetén x vagy y asszociáltja -nek) azonosak a prímelemekkel, azaz Eisenstein-prímekkel (azon nemnulla, nemegység elemek, amelyekre igaz, hogy esetén vagy teljesül) és minden 0-tól és egységtől különböző x felírható alakban, ahol prímelemek, továbbá, ha egy másik felírás, akkor és a tényezők úgy indexezhetők, hogy j=1,…,r-re asszociáltja -nek. Lásd még algebrai számelmélet Gauss-egész Forrás Freud-Gyarmati: Számelmélet Indiánok Indiánoknak az amerikai kontinens bennszülött népeit nevezzük. Jelenleg az amerikai kontinens lakosságának egy tetemes, de kisebb részét képezik. Elnevezésük Amerika középkori újra-felfedezésével és egy tévedéssel kapcsolatos, nevezetesen, hogy Kolumbusz Kristóf azt hitte, hogy Indiát érte el, amikor a mai Dominikában partot ért. Amerikában bennszülött amerikai (angolul Native American), és az első nemzetek (First Nations) neveken is emlegetik őket. Más neveik: amerikai indiánok, amerindek, vörös indiánok. Az angol nyelvben az indian szó indiánt és indiait egyaránt jelenthet, így az angol szó alakjában őrzi Kolumbusz tévedését, a magyar nyelvben azonban a két jelentés két szóalakra vált szét. Az újvilági bevándorlási elmélet szerint az emberek Beringián, a mai Bering-szoros helyén valamikor elnyúló földhídon keresztül vándoroltak be Eurázsiából Amerikába. A legkésőbbi időpont, amikor ez megtörténhetett, valamikor 12 ezer évvel ezelőtt volt, a legkorábbi időpont vitatott. Ezek a korai paleoamerikaiak gyorsan szétterjedtek Amerikában és kulturálisan elkülönülő törzsek és nemzetek százaira váltak szét. Kolumbusz tévedése alapján az Amerikába érkező európaiak ezeket a népeket az indián gyűjtőnév alá sorolták. A bennszülöttek számára ebben az időben nem létezett e népek közös fogalma, de az utóbbi két évszázadban mégis kialakult az indián identitástudat, bár újabban nő ezzel a felfogással szemben az ellenkezés a bennszülöttek leszármazottai közt, különösen Kanadában. A bennszülött amerikai népek kultúrája, életmódja már az európai hódítás előtt nagyon változatos volt. Egyesek vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, mások mezőgazdasággal és vízkultúrával foglalkoztak, máig maradandó örökséget hagyva maguk után. Egyes társadalmaik erősen a mezőgazdaságtól függtek, mások életmódja a földművelés, vadászat és gyűjtögetés keverékére épült. Egyes régiókban a bennszülött népek monumentális épületeket emeltek, nagy, jól szervezett városokat hoztak létre. Társadalmaikat egyes főnökök uralta területek, államok, sőt hatalmas birodalmak jellemezték. Az amerikai kontinens sok területét ma is bennszülött amerikaiak népesítik be. Egyes országok nagy bennszülött populációval rendelkeznek, mint Bolívia, Peru, Paraguay, Mexikó, Guatemala, Kolumbia és Ecuador. Amerikában legalább ezer bennszülött nyelvet beszélnek, ezek közül néhányat, mint a kecsua, a guaraní, a maja és a navatl több millióan. A legtöbb bennszülött nép a keletről bevándorolt népek életmódját vette át, de helyenként változó mértékben sokan megőriztek régi vallási, társadalmi és életmódbeli hagyományokat. Léteznek olyan bennszülött népek, amelyek viszonylagos elszigeteltségben, ősi életmódjukat őrizve élnek, sőt valószínűleg olyanok is, akik még mind a mai napig a modern civilizációtól teljesen elzárva élnek. Az indiánok történelme Síksági indiánok Maja civilizáció Aztékok Inka Birodalom A szerik története Indián népek Az amerikai indiánok a leginkább elfogadott hipotézis szerint Szibériából kerültek az Újvilágba. Ezt igazolja a genetikai, nyelvi, népzenei, ősvallási és írástörténeti összefüggések sora, amely Szibéria és az Újvilág között kimutatható. Észak-Amerika USA és Kanada: A sarkkör alatti terület indiánjai Északnyugati parti indiánok: bellakula, cimsián, csinúk, haidák, kvakiutl, nadiné, nútka, penúsön, szelis, tlingit indiánok Fennsíki indiánok Nagy-medencei indiánok Kalifornia indiánjai Délnyugati indiánok: atapaszk , apacs , havaszupáj, hohokam, juma, magíjan, navahó , patijan, pueblo (keresz, hopi, zunyi stb.) indiánok Síksági indiánok: pauni (Pawnee) , … Északkeleti vagy erdővidéki indiánok Algonkin nyelvcsalád : abnaki (Abenaki) , algonkin (Algonquin) , arapahó (Arapaho) , csipéva vagy odzsibvé vagy anisinábé ( Chippewa , Ojibwa , Anishinaabe ), delaver ( Delaware , Lenape ), ecsemin (Etchemin) , feketeláb (Blackfoot) , illinivek (Illinois) , kikapu (Kickapoo) , krí (Cree) , májami (Miami) , messzecsuszett (Massachusett) , mikmek (Míkmaq) , minámini (Menominee) , mohikán (Mahican) , mohegan, narraganszett (Narragansett) , otava (Ottawa) , píkot (Pequot) , póheten (Powhatan) , potavatami (Potawatomi) , sájen (Cheyenne) , sauni vagy sóni (Shawnee) , szók-meszkvaki vagy szók-róka (Sauk-Fox) , vampanoag (Wampanoag) indiánok Irokéz nyelvcsalád: cseroki (Cherokee) , huron ( Huron , Wyandot ), irokéz ( Iroquois : kajuga, móhauk, onandága, onejda, szeneka, tuszkaróra) indiánok Sziú nyelvcsalád : sziú (Sioux) , vinebégó (Winnebago) indiánok A délkeleti indiánok Maszkagí nyelvcsalád: csaktó (Chocktaw) , csikaszó (Chickasaw) , krík vagy maszkagí ( Creek , Muskogee ), szeminol (Seminole) indiánok kadó (Caddo) , nacsez (Natchez) indiánok Indián törzsek Észak-amerikai Délkeleti maszkagí • krík • csikaszó • csaktó • kadó • irokéz • cseroki • algankin • nacsez • szeminol • atakapa • necsez • tunika • ofó • houma • csitimacsa • bájlekszi • csakcsium • tohómi • mobájl • alabama • jucsí • hicsiti • apölesi • timukua • tokabága • aisz • kalúsza • tekeszta • kíz • jamszí • kuszábó • katauba • tuleló A krík a maszkagik köré csoportosuló poli konföderáció angol neve. Délnyugati kokopa • juma • alcsidúma • mohávi • valapáj • havaszupáj • valupáj • marikopa • papagó • fölső pima • szeri • hopi • nyugati apacsok • csirikava apacsok • zunyi • Rio Grande-keresz • hémez • navahó • téva • északi tíva • tánó • píkosz • déli tíva • tompiró • laguna • akoma • piró • hikarija apacsok • meszkaleró apacsok • hokomi • hanó • szuma • humanó • opeta • jubidi • dzsova • alsó pima • jaki • guarihió • tarahumara • tubaro • majó • koncsó • toboszó • guaszávi • akasí • sisime • tehui • tepehuan • zakatek • pemi • karankava • nyakipa • paipai • kiliva • kocsimi • gvajkura • perikú Síksági szárszi • síksági krí • feketeláb • gróvantr • aszinbojn • síksági odzsibua • crow • titon sziú • hidatsza • menden • aikara • janktonáj sziú • szanti sziú • sájen • ponka • omaha • jankton sziú • ájova • oto • pauni • arapahó • kansza • mizúria • kájova • kájova apacs • oszidzs • kamencsi • vicsita • kvapa • lipen apacs • tonkava • kitszáj Fennsíki liluit • saszvep • tomzon • nikola • okanágen • léksz • kutenáj • kaliszpil • szenpojl • columbiai szelisek • jakima • szpokén • palúsz • kődalen • flethed • népörszi • valavala • kajúszi • jumatila • klikitet • visrem • teninó • molala • klamat • modok Nagy-medencei keleti sosóni • északi sosóni • benak • északi pajút • vasó • nyugati sosóni • jút • déli pajút • Owens Valley-pajút • kavaisszu Kaliforniai indiánok tolóva • karok • jurok • seszta • hupa • csilula • vilka • vájot • csimarikó • vintu • matóle • nongatl • szinkióni • leszik • vajlaki • kahtó • jukí • északi pomó • északkeleti pomó • keleti pomó • délkeleti pomó • középső pomó • déli pomó • keseje • namleki • acsomavi • atszagivi • majdú • jana • kankáu • niszenan • petvin • tóvidéki mívak • vapó • parti mívak • mívak • északi völgyi jokut • kosztanóan • eszölin • monacsi • foothilli jokut • déli völgyi jokut • tubatulabal • szalinen • csumas • kitanemuk • tetevjem • szeránó • gabrielinó • luiszennyó • kahuilja • kupennyó • diguennyó Északnyugati partvidék ejak • tlingit • haida • nisga • gitkszen • cimsián • haiszla • haihaisz • belabela • belakula • uvekín • kvakiutl • északi parti szelis • nútka (núsanúlt) • középső parti szelis • déli parti szelis • maka • kvilájúta • csimekam • kvalijúka • sinúk • kletszken • tilamúk • elsziensz • szjuszlevensz • kelepájensz • kúszensz • atapaszka • takelma Északkeleti terület csipua/odzsibua • minámini • vinebégó • ilinoj • potavatómi • foksz • szók • meszkuten • májámi • saúni • kikapú • algankin • nipisszing • hjuron • atava • pitan • venró • írí • szeneka • kajúga • onandága • onejda • móhak • mehiken • delavár • szaszkehanak • nentikók(ok) • virginiai algankin • virginiai és észak-carolinai irokéz • észak-carolinai algankin • Szent-Lőrinc vidéki irokéz • nyugati abenaki • keleti abenaki • meliszit • passzamakudi • mikmek • dél-új-angliai algankin • kelet-Long Island-i algankin Sarköv alatti terület holikecsa • ingali • kolcsen • tanajna • kolakon • kacsin • tanana • atna • hen • tatcsoni • hér • hegyi indiánok • tegis • szárazföldi tlingit • kaszka • taltan • cicót • szlekani • szlévej • bívör • kerier • csilkatin • daglib • jelonájf • csipuvéj • nyugati „erdei” krí • nyugati „igazi” krí • északi odzsibua • Winnipeg-tavi szoltó • neszkepi • keleti krí • atikemik • mantenye • beotuk Sarkvidéki terület (szibériai jupikok) • Saint-Lawrence-szigeti eszkimók • aleutok • csendes-óceáni eszkimók (csendes-óceáni jupikok) • délnyugat-alaszkai szárazföldi eszkimók (közép-alaszkai jupikok) • Bering-szorosi inuitok, • Kotzebue Sound-i inuitok • belső-észak-alaszkai inuitok • észak-alaszkai parti inuitok • Mackenzie-deltavidéki inuitok • Copper inuitok (réz eszkimók) • netszilikek • karibu inuitok • szallirmiutok (szadlermiutok) • iglulikok • Baffin-földi inuitok • Labrador-parti inuitok • quebeci inuitok Lásd még Az apacsok történelme Öt Civilizált Törzs Floridai indián törzsek A Nagy-medence indiánjai A délnyugati indiánok Krík indiánok Szeminol indiánok Szeminol háborúk Cserokik Csikaszók Sequoyah Paunik Otavák Csaktók Póheten indiánok Pueblo indiánok A Karib-térség történelme (arawak és carib indiánok) Jamestowni mészárlás Az őslakosok jogai Kódbeszélő Mexikó, Közép-Amerika és Karib-térség: Lásd még esőtánc álomfogó Híres indiánok Észak- és Közép-Amerika Kanada Jeannette Armstrong Andrew Blackbird (1815–1908) Pauline Johnson (Tekahionwake, 1861–1913) Simon Pokagon (1830–1899) USA William Apess (1798–1839) Black Elk (Hehaka Sapa) (1863–1950) Ward Churchill Elizabeth Cook-Lynn (1930–) David Cusick (1780–1840) Vine Deloria, Jr. (1933–2005) Charles Eastman (Ohiyesa, 1858–1939) Geronimo Handsome Lake (Ganiodajo, 1735–1815) Joy Harjo (1951–) Francis La Flesche (1857–1932) Lozen (1840–1887) Wilma Mankiller Russell Means N. Scott Momaday (1934–) Mountain Wolf Woman (Kéhachiwinga, 1884–1960) Mourning Dove (Humishuma, 1888–1936) Opothleyahola Osceola Őrült Ló Pokahontasz (1595–1617) Alexander Posey (1873–1908) Sánta Őz (Tahca Ushte, John Fire Lame Deer, 1900–1976) Seattle törzsfőnök Sequoyah (1767–1843), a cseroki írás megalkotója Luci Tapahonso (1953–) Ülő Bika Sarah Winnemucca Standing Bear (1834–1908) Carter Revard (1931–) John Rollin Ridge (Yellow Bird, 1827–1867) Tecumseh (1768–1813) Charlene Teters Victorio (1825–1880) James Welch (1940–2003) Wolf Robe (Honehevotomah, 1838–1910) Ofelia Zepeda (1952–) Zitkala-Sa (1876–1938) Mexikó I. Moctezuma ( 1440 – 1469 ) II. Moctezuma ( 1502 – 1520 ) Ahuízotl ( 1486 – 1502 ) Cuitláhuac Cuauhtémoc (-1525) Dél-Amerika Atahualpa Indiánok az irodalomban Karl May : Winnetou Sat-Okh (Hosszú Toll): A Sós sziklák völgye Szürke Bagoly: Két kicsi hód James Fenimore Cooper : Nagy Indiánkönyv Molnár Gábor : A csendes halál démona Henry Wadsworth Longfellow : Hiawatha Fehér Szarvas: A Szikláshegyek varázslója Fehér Szarvas: Hét fekete Hold Indiánok a filmművészetben A misszió Winnetou-filmek Farkasokkal táncoló Az utolsó mohikán Apocalypto Hadiösvényen The Lone Ranger A fegyverek szava ( Windtalkers , 2002) Postenje Postenje (szerbül: Постење), település Szerbiában, a Raškai körzet Novi Pazar-i községében. Népesség Lakosságának száma rohamosan gyarapszik. 1948-ban 834 lakosa volt. 1953-ban 907 lakosa volt. 1961-ben 1 046 lakosa volt. 1971-ben 1 167 lakosa volt. 1981-ben 1 659 lakosa volt. 1991-ben 2 868 lakosa volt. 2002-ben 3 471 lakosa volt, akik közül 2 689 szerb (77,47%), 225 bosnyák (6,48%), 165 muzulmán (4,75%), 22 cigány, 8 montenegrói, 2 albán, 1 macedón, 359 ismeretlen (10,34%). Forrás ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9 ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád : Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9 Julio Maglione Julio César Maglione (Montevideo, 1935. november 14. –) uruguayi sportdiplomata, a Nemzetközi Úszószövetség elnöke, aki 1996-tól 2015-ig a NOB tagja. Maglione az Uruguayi Olimpiai Bizottság (Comité Olímpico Uruguayo, COU) elnöke 1987 óta. 2009 júliusában megválasztották a Nemzetközi Úszószövetség elnökének, majd 2013 júliusában újraválasztották posztján. 2012-ben hazája Olimpiai Bizottsága is meghosszabbította mandátumát a 2012-2016 közötti időszakra. 2017. július 14-én ő nyitotta meg a 2017-es budapesti világbajnokságot. Tíz nappal később, a világbajnokság első hete után a Nemzetközi Úszószövetség legrangosabb kitüntetését adta át Orbán Viktor miniszterelnöknek a kiemelkedő rendezésért. A kis fekete doboz A kis fekete doboz (The Little Black Box) Philip K. Dick egyik novellája, amelyet 1963-ban írt, és 1964-ben a Worlds of Tomorrow magazin augusztusi számában jelent meg. Magyarul a Lenn a sivár Földön című novelláskötetben olvasható. Dick ezt a novellát felhasználta az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regényében. Történet Joan Hiashi úgy dönt, a zen buddhizmust fogja terjeszteni a kubai bankárok közt, mivel ez egy igen jól fizető állás, mint manapság minden vallás terjesztése. Barátja, Ray Meritan (a "szürkészöld" stílust megteremtő jazz-hárfás) telepata, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő Wilbur Mercer, az az ember, akinek szenvedéseit milliók élik át az ún. empátiadoboz segítségével. Ennek a doboznak csak meg kell fogni a fogantyúját, és ugyanazt érzik, mint Mercer. Az új vallást nem nézi jó szemmel az amerikai kormány, így Lee-t, egy másik telepatát küldik ki Hiashi elé, hogy olvassa ki az agyából, amit Meritanról tud. Hiashi megérzi, hogy Lee az elméjében tapogatózik, ez elől menekülve megfog egy empátiadobozt, és abban a pillanatban hívővé válik, később börtönbe zárják. A kormány elrendeli, hogy szedjék össze az összes dobozt, hiszen az új vallás terjedése csak így akadályozható meg, de Crofts, a kormány egyik embere még kipróbálja az utolsók egyikét. Nem Mercert éri el, hanem Meritant, de az élmény miatt egyből Mercer követője lesz. Lee kiolvassa az agyából, hogy Meritan biztosan nem Mercer. Lehet, hogy Mercer nem is a Földről származik… Meritan a találkozásból megtudja, hogy Hiashi börtönben van, úgyhogy New Yorkba megy kiszabadítani őt. Hiashit kiengedik, hogy Meritant becserkésszék vele. Ahogy menekülnek az FBI elől, egy árus egy doboz kukoricapelyhet nyom a kezükbe, amelyben egy kupont találnak. A kuponon le van írva, hogyan lehet házilag empátiadobozt készíteni. Meritan most már nem menekül. Tudja, hogy Mercert nem állíthatja meg senki. 797 (szám) A 797 (római számmal: DCCXCVII) egy természetes szám, prímszám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 797-es a kettes számrendszerben 1100011101, a nyolcas számrendszerben 1435, a tizenhatos számrendszerben 31D alakban írható fel. A 797 páratlan szám, prímszám. Normálalakban a 7,97 · 102 szorzattal írható fel. Pillai-prím. A 797 négyzete 635 209, köbe 506 261 573, négyzetgyöke 28,23119, köbgyöke 9,27156, reciproka 0,0012547. A 797 egység sugarú kör kerülete 5007,69869 egység, területe 1 995 567,928 területegység; a 797 egység sugarú gömb térfogata 2 120 623 518,0 térfogategység. A 797 helyen az Euler-függvény helyettesítési értéke 796, a Möbius-függvényé −1. Szergej Vasziljevics Avgyejev Szergej Vasziljevics Avgyejev (oroszul: Сергей Васильевич Авдеев); (Csapajevszk, 1956. január 1. –) szovjet űrhajós, fedélzeti mérnök. Életpálya 1962-1973 között Kujbisevben járt középiskolákba. 1979-ben Moszkvában szerzett mérnök-fizikusi diplomát. 1979-től 1987-ig mérnökként dolgozott. 1979–1981 között pártpolitikai tanulmányokat folytatott. 1983-ban került katonai állományba főhadnagyként. 1987. március 26-tól részesült űrhajóskiképzésben. Kiképezték a Szojuz TM–12 és a Szojuz TM–13 programokra is, de a programvezetők más űrhajóst jelöltek helyette. Három hosszú távú űrszolgálaton összesen 747 napot, 14 órát, 14 percet és 11 másodpercet töltött a világűrben. Szolgálati ideje alatt több külső szerelést végzett, összesen 1 napot, 18 órát, 38 percet töltött az űrállomáson kívül. Űrhajós pályafutását 2003. február 14-én fejezte be. 2011. június 15-én az orosz–spanyol kulturális és tudományos kapcsolatok orosz elnöke lett. Űrrepülések Szojuz TM–15 fedélzeti mérnökként érkezett a Mir űrállomásra Szojuz TM–22 fedélzeti mérnökként érkezett a Mir űrállomásra, Szojuz TM–28 fedélzeti mérnökként érkezett a Mir űrállomásra, a Szojuz TM–29 fedélzetén tért vissza a Földre , Tartalék személyzet Szojuz TM–14 fedélzeti mérnökként Szojuz TM–20 fedélzeti mérnökként Szojuz TM–26 fedélzeti mérnökként Sporteredmények Egy L-39-es oktatógéppel 30 órát repült, ejtőernyősként 35 ugrást végzett. Kitüntetések 1999. október 7-től 1. osztályú űrhajós. Megkapta az Oroszország Hőse kitüntetést. Ittlingen Ittlingen település Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 2433 fő (2014). kkStB 2.0 A kkStB 2.001 egy gőzmotorkocsi volt a k.k. österreichischen Staatsbahnen-nál (kkStB), melyet a Lokalbahn Laun–Libochowitz számára szerzett be. Története A kkStB 2.001 gőzmotorkocsit a Ringhoffer Vagongyár építette 1902-ben Prága-Smicovban. A gőzkazánt és a gőzgépet az Esslingeni Gépgyár szállította. A Laun–Libochowitz-i (Louny–Libochovice) HÉV-en volt használatban, ahol az üzemeltetést a kkStB végezte. Az üzemeltető nem volt megelégedve a járművel, mert kicsi volt a teljesítménye, s gyakran volt csőtörése. Az első világháború után a jármű a Tschechoslowakischen Staatsbahnen-hoz került (ČSD), ahol a M 113.001 pályaszámot kapta és már 1936-ban személykocsinak építették át. Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB 2.0 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Weblinks Website über Dampftriebwagen der kkStB mit dem KkStB 2.0 Turner Classic Movies A Turner Classic Movies (rövidítve TCM, kiejtve: tíszíem) egy filmadó, amely a Turner Broadcasting Systemhez tartozik. A csatorna brit honlapja szerint jelenleg 10 nyelven fogható: angolul, dánul, hollandul, franciául, görögül, héberül, lengyelül, spanyolul, svédül és norvégul. Az adón klasszikus, MGM, United Artists, RKO és Warner Bros. készítette amerikai filmek láthatóak a 20. század harmincas éveitől egészen a kétezres évekig terjedő idejéből. Korábban Magyarországon és Romániában is lehetett fogni a Cartoon Network-kel osztott csatornán 21:00-6:00-ig angol, lengyel és román nyelven, lengyel és román hirdetésekkel, napi 9 órában. Először Magyarországon szűnt meg 2015. április 1-jén, amikor a CN 24 órás lett. Később, október 6-án Romániában átadta helyét a TNT-nek. Az új csatornának a TCM-hez hasonlóan létezik a gyerektévével osztott és 24 órás változata is. Története A TCM-et Ted Turner a Turner Broadcasting System részeként hozta létre, ami először 1994. április 14-én kezdett sugározni. A TCM egy olyan kereskedelmi televízió, melynek filmjeit korábban nem szakította meg reklám, kivéve a csatorna brit változatát. Nemzetközi változatai A csatornának Európában hat változata van, a brit–ír, a francia, a közép- és kelet-európai (ez volt fogható Magyarországon), a orosz–délkelet-európai és a spanyol. A TCM német változatát a TNT Serie váltotta fel. Az adó kanadai változatát 2005. november 1-jén indították el. A TCM Classic Entertainment, a csatorna latin-amerikai változata 2009. április 1-jén sugárzott először. Továbbá elérhető a TCM ázsiai változata, mely Ázsia több országában (például Indiában) és Ausztráliában fogható. A televízió a világon kb. 30 millió háztartásban elérhető. Sembach Sembach település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Nick Cannon Nicholas Scott „Nick” Cannon (San Diego, 1980. október 8. –) amerikai színész, humorista, rapper, televíziós személyiség. Tévés karrierjét tizenévesen kezdte az All That című humoros műsorban, ezután a The Nick Cannon Show és a Wild 'N Out, majd az America's Got Talent tehetségkutató műsor negyedik évadjának házigazdája lett. Szerepelt a Drumline, Love Don't Cost a Thing és Roll Bounce című filmekben. Rapperként 2003-ban jelentette meg első albumát, 2006-ban pedig két kislemezt is megjelentetett második albumáról, ami azonban nem jelent meg. 2008-ban feleségül vette Mariah Carey énekesnőt, akivel 2014-ig tartott a házasságuk. Élete Gyermekkora Cannon San Diegóban született, Beth Gardner és James Cannon gyermekeként. Apja vallási tévéműsort vezetett a dél-karolinai Charlotte városában. Nick gyermekként hol anyjával és nagyanyjával élt San Diegóban, hol apjával Charlotte-ban. Nyolcévesen kezdett fellépni, tizenegy évesen már humoristaként felléphetett annak a tévécsatornának a műsorán, amelyiknek az apja dolgozott. Tizenévesen Hollywoodba költözött, ahol a The Improvban, a The Laugh Factoryban és a Comedy Store-ban lépett fel. A Quail Hollow Middle School középiskolába járt, majd a Monte Vista High Schoolban érettségizett, 1998-ban. Mikor szerepet kapott a Drumline című filmben, a georgiai Augustában élt. Színészi pályafutása Cannon először a Nickelodeon All That című sorozatában kapott szerepet. 2002-ben saját műsora indult, a The Nick Cannon Show. Ugyanebben az évben kapott először filmfőszerepet, a Drumline-ban, majd 2003-ban a Love Don't Cost a Thing.ben. 2005-ben a Roll Bounce-ban szerepelt Bow Wow színész-rapperrel. Ugyanebben az évben szerepelt az Underclassman című filmben, melynek executive producere is volt. 2006-ban a Monster House rajzfilmhez adta a hangját, majd a Bobby című filmdrámában kapott szerepet. Sikeres humorműsora, a Wild 'n Out négy évadot élt meg a MTV-n, 2005-től 2007-ig ment. Az ezt követő évben elindította Short Circuitz című sorozatát, szintén az MTV-n, de ez nem kapott kedvező fogadtatást és nem sokkal a bemutató után félbeszakadt. 2008-ban a Day of the Dead című filmfeldolgozásban kapott szerepet, ez csak DVD-n jelent meg. Szerepelt az American Son című független filmdrámában is. 2010. január 19-től reggeli rádióműsort vezet a New York-i 92.3 NOW FM (WXRK-FM)-en (reggel 6-tól 10-ig). Műsorvezetőként 2005-ben az MTV Wild 'N Out improvizációs komédiaműsorának volt a házigazdája, 2009-ben pedig az America's Got Talent tehetségkutató negyedik évadjáé. Ő volt a műsorvezetője a Nickelodeon Friday Night Slimetime egyetlen évadjának is. Ellen DeGeneres Bigger, Longer, and Wider műsorának zenei műsorvezetője volt, majd 2009-ben a HALO Awards díjkiosztót vezette Alicia Keysszel, Justin Timberlake-kel, Hayden Panettiere-rel és LeBron Jamesszel. Ezt december 11-én mutatták be. Rapperként Cannon tizenévesen megalapította a Da Bomb Squad rapduót legjobb barátjával, Steve Grovesszal; Will Smith, LFO, 98 Degrees és Montell Jordan nyitóműsorszámaként is felléptek. 2001-ben Cannon leszerződött a Jive Recordsszal, ésLil' Romeo-val, valamint a 3LW-val együtt szerepelt a Jimmy Neutron: Boy Genius filmzenéjén; az 1988-ban sikeres Parents Just Don't Understand című dalt dolgozta fel. Első albuma Nick Cannon címmel jelent meg 2003-ban, rajta a Your Pops Don't Like Me című dallal. 2005-ben megalapította saját lemezkiadóját, a Can I Ball Recordsot, amelynél második albumát, a Stagest szándékozott megjelentetni ugyanebben az évben. Az album első kislemeze, a Can I Live? 2005 júliusában jelent meg, a második, a Dime Piece 2006 márciusában, magát az albumot azonban nem adták ki. 2009-ben új lemezkiadót alapított N'Credible Entertainment néven. 2010-ben Slick Rick rapperről mintázott alteregója, Slick Nick nevén adott ki két dalt, az egyikben, az I'm a Slick Rick címűben Eminemnek szólt be, a Nick's Storyban pedig Slick Rick Children's Story című számát dolgozta fel freestyle rapként. 2011. december 6-án megjelentette első mixtape-jét, a Child of the Cornt. 2013. július 26-án jelent meg új kislemeze, a Me Sexy, majd hét évvel azután, hogy Stages című albuma kiadatlan maradt, bejelentette, hogy dolgozik második stúdióalbumán, a White People Party Musicon, Afrojack, Pitbull, Future és Polow da Don közreműködésével. Az album második kislemeze, a Looking for a Dream, melyben Afrojack is közreműködött, 2014. február 11-én jelent meg, a klip pedig február 13-án a VEVO-n. 2016. november 16-án megjelent a második mixtape, a The Gospel of Ike Turn Up: My Side of the Story. Még a mixtape megjelenése előtt, november 7-én megjelent egy videoklip az If I Was Your Man című dalhoz. A dalban vendégszerepel Jeremih, a videoklipben pedig Chilli a TLC-ből. December 2-án megjelent a Hold On című dal az iTunes-on. Magánélete Christina Milian énekes-színésznővel és Tiffany Pollard valóságshow-szereplővel is volt kapcsolata. 2007 februárjában kezdődött kapcsolata Selita Ebanks modellel, akinek hat héttel később, május 7-én megkérte a kezét a Times Square hatalmas kivetítőjén. Öt hónappal később, októberben felbontották az eljegyzést. 2008. április 30-án feleségül vette Mariah Carey énekesnőt Carey bahamai birtokán, a Windermere szigeten. Ikergyermekeik – egy lány és egy fiú – 2011. április 30-án születtek meg Los Angelesben. Az ikrek nevét május 4-én hozták nyilvánosságra, a lány a Monroe Cannon, a fiú a Moroccan Scott Cannon nevet kapta. A „Moroccan” ('marokkói') név onnan jött, hogy Mariah New York-i lakásának egy része marokkói stílusban van berendezve, és Nick itt kérte meg Mariah kezét. A „Scott” Nick Cannon középső neve és nagymamájának vezetékneve. Monroe-t a Mariah által csodált Marilyn Monroe-ról nevezték el, második keresztnevet azért nem kapott, mert Mariah-nak sincs. Cannon 2012. január 4-én veseproblémákkal, 2013. február 17-én pedig tüdőembóliával került kórházba. Március 5-én bejelentette, hogy veseproblémáit lupus nephritis okozza. 2013. május 1-jén Cannon és Carey tündérmese témájú esküvővel ünnepelték ötödik házassági évfordulójukat és ikreik második születésnapját Disneylandben, és megerősítették házassági esküjüket. Carey Hamupikőkének öltözött. 2014 augusztusában Cannon megerősítette, hogy Carey és ő pár hónapja külön élnek, de Twitter-üzenetekben többször is felesége védelmére kelt, mikor a médiában híre ment válásuknak és emiatt kritika érte. „Szeretem @MariahCarey-t, és ez sosem fog változni!!”, „Az dühít fel a legjobban, amikor hallom, hogy rágalmazzák @MariahCarey-t” és „Örökké az adósa leszek, amiért megajándékozott a gyermekeinkkel… mindig feltétel nélkül szeretni fogom ezért és még oly sok mindenért. @MariahCarey csodálatos anya, és teljes szívemből bízom benne.” 2014. december 12-én Cannon hivatalosan is beadta a válókeresetet, a válást 2016-ban mondták ki. 2016. november 17-én Cannon megerősítette, hogy volt barátnője, Brittany Bell gyermeket vár tőle. 2017. február 21-én született meg fia, Golden Cannon. Cannon 2016-ban beiratkozott a Howard University kommunikáció szakára. Somfai Péter (vívó) Somfai Péter (Budapest, 1980. április 2. –) Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes, olimpiai bronzérmes magyar párbajtőrvívó. Sportpályafutása Somfai Péter Budapesten született 1980. április 2-án. A Budapesti Honvéd vívója, felkészítéséért Dancsházy-Nagy Tamás felel. Nevelő edzője Deák Ferenc Pályafutása legjobb eredményeit főként csapatversenyekben érte el. A 2009-es és a 2011-es világbajnokságon is ezüstérmet szerzett. A 2009-es Európa-bajnokságon, valamint 2010-ben, Lipcsében is bajnoki címnek örülhetett. A 2016-os riói olimpián csapatban (Boczkó Gábor, Imre Géza, Rédli András) bronzérmet szerzett. A 2017-es Európa-bajnokságon egyéniben 31., csapatban ötödik volt. A világbajnokságon a 64-ig jutott. Díjai Magyar Arany Érdemkereszt (2016) Férfi szuperóriás-műlesiklás az 1988. évi téli olimpiai játékokon Az 1988. évi téli olimpiai játékokon az alpesisí férfi szuperóriás-műlesiklás versenyszámát február 21-én rendezték a Nakiska síközpontban. Az aranyérmet a francia Franck Piccard nyerte meg. A versenyszámban nem vett részt magyar versenyző. Ez a versenyszám először szerepelt a téli olimpia programjában. Végeredmény Mindegyik versenyző egy futamot teljesített, az időeredmények határozták meg a végső sorrendet. Az időeredmények másodpercben értendők. 2003–2004-es UEFA-bajnokok ligája (egyenes kieséses szakasz) A 2003–2004-es UEFA-bajnokok ligája egyenes kieséses szakasza 2004. február 24-én kezdődött, és május 26-án ért véget a gelsenkircheni Arena AufSchalke stadionban rendezett döntővel. Az egyenes kieséses szakaszban az a 16 csapat vett részt, amelyek a csoportkör során a saját csoportjuk első két helyének valamelyikén végeztek. Lebonyolítás A döntő kivételével mindegyik mérkőzés oda-visszavágós rendszerben zajlott. A két találkozó végén az összesítésben jobbnak bizonyuló csapatok jutottak tovább a következő körbe. Ha az összesítésnél az eredmény döntetlen volt, akkor az idegenben több gólt szerző csapat jutott tovább. Amennyiben az idegenben lőtt gólok száma is azonos volt, akkor 30 perces hosszabbítást rendeztek a visszavágó rendes játékidejének lejárta után. Ha a 2×15 perces hosszabbításban gólt/gólokat szerzett mindkét együttes, és az összesített állás egyenlő volt, akkor a vendég csapat jutott tovább idegenben szerzett góllal/gólokkal. Gólnélküli hosszabbítás esetén büntetőpárbajra került sor. A döntőt egy mérkőzés keretében rendezték meg. Nyolcaddöntők 1. mérkőzések Az időpontok közép-európai idő/közép-európai nyári idő szerint értendők. Leninszkoje (Kirovi terület) Leninszkoje (oroszul: Ленинское) városi jellegű település Oroszország Kirovi területén, a Sabalinói járás székhelye. Lakossága: 5054 fő (a 2010. évi népszámláláskor). Fekvése A Kirovi terület nyugati részén, Kirov területi székhelytől 200 km-re fekszik. Vasútállomás (Sabalino) a transzszibériai vasútvonal északi ágának Sarja–Kotyelnyics közötti szakaszán. Története A településnek eredetileg nevet adó Bogorogyica-templom (Istenanya-templom) 1854-ben épült, ezt tekintik a falu alapítási évének. Bogorodszkoje falu nevét 1924-ben Leninszkojere változtatták. 1929-ben lett járási székhely, 1945-ben városi település kategóriába sorolták. A vasútvonal a 20. század elején épült, nyomvonalát eredetileg a mainál kissé északabbra, Sabalinci falu mellett jelölték ki. Bár az építés tervét módosították, az állomás neve az eredetileg megállapított Sabalino maradt. Donau-Auen Nemzeti Park A Donau-Auen Nemzeti Park Ausztriában, a Duna mentén fekszik, Bécstől a szlovák határig, a Morva folyó torkolatáig terül el. Az IUCN besorolása szerint a II. kategóriába tartozik. Alapítás dátuma: 1996. október 27. Területe: 9300 ha A park legjelentősebb feladata Európa egyik legutolsó érintetlen ártéri területének megőrzése. A Duna 36 km hosszan folyik a park területén, akár 8 m-es vízszintkülönbség is megfigyelhető a legmagasabb és legalacsonyabb vízállás között. A park területén több mint 700 növény-, 30 emlős- és 100 madárfaj él a 8 hüllő- a 13 kétéltű- és a körülbelül 60 halfaj mellett. Malatya (tartomány) Malatya tartomány Törökország központi részétől kissé keletre helyezkedik el. Szomszédos tartományok: Adıyaman, Kahramanmaraş, Sivas, Erzincan, Tunceli és Elazığ. Székhelye: Malatya városa. A tartomány híres a kajszibarackjáról is. Közigazgatás A tartomány 10 körzetre (ilcse) oszlik: Akçadağ Arapgir Arguvan Battalgazi Darende Doğanşehir Doğanyol Hekimhan Kale Kuluncak Malatya Pütürge Yazıhan Yeşilyurt A Lombard Pápa Termál FC 2013–2014-es szezonja Ez a szócikk a Lombard Pápa Termál FC 2013–2014-es szezonjáról szól, mely sorozatban az 5., összességében pedig a 7. idénye a csapatnak a magyar első osztályban. A klub fennállásának ekkor volt a 9. évfordulója. A szezon 2013. júliusában kezdődött, és 2014. májusában ér majd véget. OTP Bank Liga A bajnokság végeredménye Utolsó frissítés: 2014. június 1. Forrás: MLSZ adatbank A rangsorolás alapszabályai: 1. összpontszám, 2. győzelmek száma, 3. gólkülönbség, 4. szerzett gólok száma, 5. egymás elleni eredmények összpontszáma, 6. egymás elleni eredmények gólkülönbsége, 7. egymás elleni eredmények szerzett góljainak száma, 8. egymás elleni eredmények idegenben szerzett góljainak száma. (B): Bajnokcsapat, (K): Kieső csapat, (F): Feljutó csapat, (I): Kupainduló, (R): A rájátszás győztese, (KGY): Kupagyőztes Eredmények összesítése Az alábbi táblázatban összesítve szerepelnek a Lombard Pápa Termál FC 2013/14-es bajnokságban elért eredményei. Helyezések fordulónként Helyszín: O = Otthon; I = Idegenben. Eredmény: GY = Győzelem; D = Döntetlen; V = Vereség. Lola Albright Lola Albright (Akron, Ohio, 1924. július 20. – Toluca Lake, Kalifornia, 2017. március 23.) amerikai színésznő. Filmjei Mozifilmek A bikaviador (The Magnificent Matador) (1955) Gyengéd csapda (The Tender Trap) (1955) A Galahad-kölyök (Kid Galahad) (1962) Macskák (Les félins) (1964) Nahát, ilyet! (Lord Love a Duck) (1966) Távoli nyugat (The Way West) (1967) Hol voltál, amikor kialudtak a fények? (Where Were You When the Lights Went Out?) (1968) Lehetetlen évek (The Impossible Years) (1968) TV-sorozatok Peter Gunn (1958–1961, 84 epizódban) Peyton Place (1965–1966, 14 epizódban) Bonanza (1965, 1967, két epizódban) Kojak (1973, egy epizódban) Strasky és Hutch (1976, egy epizódban) Columbo (1976, egy epizódban) 7A busz (Miskolc) A miskolci 7A jelzésű autóbusz Miskolc belvárosa és a Fonoda üzem között közlekedett. Munkanapokon és szombaton sűrűn járt kivéve vasárnap és ünnepnapokon. Érintette az ÉÁÉV Sajó-Köz-i telephelyet is. Kadoskinói járás A Kadoskinói járás (oroszul Кадошкинский район, erza nyelven Кадоньбуе, moksa nyelven Кадажень аймак) Oroszország egyik járása Mordvinföldön. Székhelye Kadoskino. Népesség 2002-ben 9 484 lakosa volt, melynek 52,8%-a orosz, 27,7%-a mordvin, 18,6%-a tatár. 2010-ben 7 970 lakosa volt, melyből 3 465 orosz, 2 994 mordvin, 1 430 tatár. Kuna Pelješka Kuna Pelješka falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Orebićhez tartozik. Fekvése Makarskától légvonalban 44 km-re délkeletre, Dubrovnik városától légvonalban 70, közúton 95 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13. közúton 19 km-re keletre, a Pelješac-félsziget közép-nyugati részén fekszik. Története A Kuna területén élő első ismert nép az illírek voltak, akik az i. e. 2. évezredben jelennek meg. A magaslatokon épített erődített településeken éltek. Településeik maradványai megtalálhatók a Pelješac-félsziget több pontján. Az illírek halottaikat kőből rakott halomsírokba temették, melyek általában szintén magaslatokon épültek. Tizenhét ilyen halomsír található a település határában is. Az illírek i. e. 30-ig uralták a térséget, amikor Octavianus hadai végső győzelmet arattak felettük. A település 14. századtól a 18. század végéig a Raguzai Köztársasághoz tartozott. A 12. és 13. században a Pelješac-félsziget a Bulgáriából és Makedóniából az üldöztetés elől menekült bogumilok menedékhelye lett. Amikor a 14. században a félsziget a raguzaiak uralma alá került a köztársaság igyekezett az igaz hitet visszaállítani az újonnan megszerzett területeken. Az így helyreállított plébániák között említik 1350 körül a kunai plébániát is. A település ezután a pelješaci plébániához tartozott, mely akkoriban a félsziget legnagyobb területű plébániája volt. Területe Trsteniktől Trpanjon át Orebićig húzódott. Kuna 1806-ban a Raguzai Köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 384, 1910-ben 469 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 2011-ben a településnek 223 lakosa volt. Nevezetességei Mária mennybevétele tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült annak az azonos titulusú templomnak a helyén, melyet 1336 -ban említenek először. Ebből a régi templomból származik a templomban látható két oszlopfő és a szentségtartó is. A templomot 1616-ban bővítették, majd története során többször is megújították. Legutóbb az 1901-es felújítás után 1907. április 14-én szentelték újra. Utolsó felújítása 1995-ben történt. A Lorettó-Deloritai Szűzanya tiszteletére szentelt ferences templom 1681 -ben épült. A kolostor temploma 1705-ben nyerte el mai háromhajós formáját. Hosszúsága az apszis nélkül 25, az apszissal együtt 30 méter, szélessége 12 méter. Felszentelése Volanti stoni püspök által 1714. június 14-én történt. A harangtorony neoreneszánsz stílusú, négyszögletes, három emelet magas. A templomnak öt oltára van, a mellékoltárok a Szent Kereszt, Keresztelő Szent János, Szent Antal és Szent Ferenc tiszteletére vannak szentelve. A főoltár rózsaszínű és fehér márványból készült, készítője 1870 körül egy spliti mester volt. A többi oltár a Szent Antal oltár kivételével carrarai márványból van, ezeket 1887-ben készítette egy Giacomo nevű római szobrász. A Szent Ferenc és Szent János oltáron oltárkép,a Szent Antal oltáron a szent szobra, a Szent kereszt oltáron feszület áll. A Szent János oltár képét Celestin Medović atya festette, a másik oltárkép ismeretlen mester munkája. A szentély diadalívén a Szűzanya názáreti házának Trsatba vitele Ambroz Testen atya műve, amelyet itteni tartózkodása során festett. A kolostor építése 1708-ban kezdődött és 14 évig tartott. Az épület kulturális műemlék. A Szent Megváltó tiszteletére szentelt temetőkápolna 1902-ben épült az 1620-ban épített régi templom helyén. Falfestményei a helyi születésű Celestin Medović munkái. Gazdaság A település lakóinak fő bevételi forrása a mezőgazdaság és a turizmus. Híres emberek Itt született 1857. november 17-én Mato Celestin Medović horvát festőművész. Itt született 1938. március 6-án Zvominir Roso kriminológus, pszichológus. 2012-es Brisbane International – női egyes Ez a szócikk tartalmazza a 2012-es Brisbane International női egyes mérkőzéseit. A címvédő Petra Kvitová volt, aki ezúttal nem vett részt a versenyen. A tornagyőzelmet az észt Kaia Kanepi szerezte meg, miután a fináléban 6–2, 6–1-re felülmúlta a szlovák Daniela Hantuchovát. Kiemeltek Samantha Stosur (második kör) Andrea Petković (negyeddöntő) Francesca Schiavone (elődöntő) Serena Williams (negyeddöntő, visszalépett) Kim Clijsters (elődöntő, feladta) Jelena Janković (negyeddöntő) Anasztaszija Pavljucsenkova (második kör) Dominika Cibulková (első kör) Főtábla Q = kvalifikációból felkerült WC = szabadkártyás R = feladta w/o = az ellenfél visszalépett LL = szerencsés vesztes Selejtező Kiemeltek Vania King (feljutott) Arantxa Rus (első kör) Vera Dusevina (feljutott) Ana Tatisvili (harmadik kör) Eléni Danjilídu (második kör) Michaëlla Krajicek (első kör) Sloane Stephens (első kör) Patricia Mayr-Achleitner (első kör) Főtáblára jutottak Vania King Nyina Bratcsikova Vera Dusevina Alekszandra Panova Hajlékonylemez A hajlékonylemez (magyar átírással flopilemez, angolul floppy disk vagy csak röviden floppy) adattároló eszköz, ami egy mágnesezhető felületű vékony, hajlékony lemezből és egy azt védő négyszögletes, keményebb műanyag tokból áll. Író-olvasó készüléke a hajlékonylemezes meghajtó (angolul Floppy Disk Drive, rövidítve FDD). Az IBM fejlesztette ki. Lemezek több méretben készültek, a legelterjedtebbek a 8; 5,25 és 3,5 hüvelykes (collos) méretűek voltak. Elterjedt adattároló volt az 1970-es évek közepétől az 1990-es évek végéig. Az optikai és flashmeghajtók a 2000-es évek végére gyakorlatilag teljesen kiszorították. Felépítése A hajlékonylemez maga egy kör alakú, mindkét oldalán mágnesezhető réteggel ellátott vékony műanyaglap. Használatát az teszi lehetővé, hogy a forgás következtében létrejövő centrifugális erő hatására sík és viszonylag merev lesz. A külső fizikai behatásoktól egy tok védi meg, aminek a belső oldala a nagyobb méretű lemezeknél filc borítású. A lemezt a használathoz nem kell (és nem is lehet) kivenni ebből a tokból. Az író-olvasó fej(ek) és a forgató mechanika hozzáférését a tokon megfelelő rések kivágásával teszik lehetővé. Fejlődése 8" hajlékonylemez A korai, 8 hüvelykes meghajtók méreteik miatt még külső egységek voltak. A lemezek kapacitása típustól függően 160-500 KiB volt. A magyar gyártmányú EMG-777 típusú számítógépekben ilyen meghajtók voltak a monitor mellé beszerelve. Érdekesség, hogy a KiB rövidítés kibibájtot jelent. Ebben mérték a floppyk terjedelmét. 5 1/4" hajlékonylemez A flopilemez egy négyzet alakú, 133x133 mm méretű borítóban van gyárilag elhelyezve. A működéshez a borító speciálisan van kialakítva, és lehetővé teszi, hogy a meghajtó használat közben nagy sebességgel forgassa a lemezt. A használatban két további kivágás játszik szerepet. Egyiken az író-olvasó fej fér hozzá a lemez felületéhez, a másik, 4-5 milliméteres kivágás pedig az írásvédelmet teszi lehetővé: a rést fényt át nem eresztő anyaggal leragasztva nem írható a lemez. Az 5,25-ös meghajtó már a gépházba beépíthető készülékek közé tartozott. (Ennek mérete határozta meg a mai PC-k "nagyhelyét".) Ezek már az otthoni felhasználók által is elérhető árú és méretű eszközök voltak. A lemez behelyezése után a képen jól látszó kallantyút elfordítva jött létre a mechanikus kapcsolat a forgatórendszer és a lemez között. Kivételnél a kallantyú elfordítása után egy rugó lökte ki annyira a lemezt, hogy kézzel ki lehessen venni. A kisebb tudású készülékékben csak egy író-olvasó fej volt. Ezekben a kétoldalas lemezek használata körülményes volt, és a kétfejes meghajtókkal formázott lemezeket sem lehetett oldalanként használni. Ilyen volt például a Commodore 1541/I 5,25-ös lemezegység is, ami a tápegységgel és a vezérlőelektronikával volt egy házban. Az 5 1/4" méretű lemezek járatos tárolási kapacitása a 8 bites Commodore gépeknél 170 KiB, PC-knél 360 KiB és 1,2 MB, Commodore Amigánál 440, 880 és 1760 kiB. 3,5" hajlékonylemez A kislemeznek, kisflopinak, mikrodiszknek is nevezett lemez kisebb méretű és nagyobb kapacitású előbbi társánál, ugyanakkor a meghajtón kívül az olvasófej hozzáférését biztosító nyílásokat egy fémlemez takarta, ezáltal kevésbé volt sérülésnek kitéve. A 3,5" méretű flopik leggyakoribb tárolási kapacitása 720 KiB, 1,44 MB, később 2,88 MB, a tok mérete 90x94x3,3 mm. A műanyag védőtok egyik sarkát "levágták", ami megakadályozta azt, hogy a lemez fordítva kerüljön a meghajtóba. A meghajtóba téve helyére "kattant", a kivételhez egy kis gombot kell megnyomni (a képen jobboldalt, alul). A lemezműveleteket a készülék homloklapján elhelyezett LED jelezte. Elsősorban a számítógépházba beépített egységek voltak, de később megjelentek a külső csatlakozású meghajtók is. A kemény tokozás lehetővé tette, hogy az írásvédelmet egy apró lemezke eltolásával végezzék; ennél az 5 1/4"-es flopival ellentétben a fény áthaladása esetén nem lehetett írni a lemezre. A 3,5"-es méretű hajlékonylemez-rendszert - 3 hüvelykes kivitelben - Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban. A lemezt és a hozzá tartozó BRG MCD-1 típusjelű meghajtót szabadalmaztatták, de később nem általánosították, így a cég elveszítette az oltalom lehetőségét. 1982-ben az Amdek állt elő az AmDisk-3 mikroflopilemez-rendszerrel, amit az Apple II Disk II csatolókártyájához terveztek, de később más rendszereknél is alkalmaztak. 2010 áprilisában a Sony bejelentette, hogy 2011 márciusára végleg felhagynak a flopilemezek gyártásával. A Verbatim ezt követően nyilatkozta, hogy a 3,5"-es lemezek gyártását tovább folytatja. Zip Drive A Zip drive igazi áttörést jelentett a hajlékonylemezes adattárolásban 1994-ben, a maga 100 MB, majd 250 MB és végül 750 MB kapacitásával. Elterjedésének gátja magas árán kívül a hagyományos 3,5"-es flopival való kompatibilitás hiánya volt. Inkább kis cégek használták adataik napi archiválására. LS-120; LS-240 A flopi utolsó "leszármazottja" az LS Drive meghajtó, ami már a számítógép IDE-portjához csatlakozik, így gyorsítva az adatátvitelt a meghajtó és az alaplap között. A normál 1,44 MB-os lemezeket hatszoros sebességgel képes írni-olvasni. Az LS Drive Disk lemez 120 MB, illetve 240 MB kapacitású. Elterjedését nagyban gátolta magas ára. A hajlékonylemezek jellemzői A hajlékonylemezek tulajdonságainak megadásánál az alábbi rövidítések használatosak: SS (1S) – Egyoldalas (Single Side) DS (2S) – Kétoldalas (Double Side) SD (1D) – Szimpla sűrűségű (Single Density) DD (2D) – Dupla sűrűségű (Double Density) HD – Nagy (négyszeres) sűrűségű (High Density) ED – Megnövelt sűrűségű (Extra-high Density) A flopi címkéjén a gyártó és egyéb adatok mellett mindig feltüntetésre kerül a használt oldalak száma és az írássűrűség, vesszővel vagy / jellel elválasztva. Például a kétoldalas, dupla sűrűségű lemez jelölése DS, DD. Tárolási kapacitás A lemezeken az adatokat sok formátumban rögzíthetjük, és a gyakorlatban számos megoldás elő is fordul, még egy géptípuson belül is, részben a "felülről kompatibilitás" jegyében. Az IBM által gyártott első személyi számítógép (Personal Computer, PC) 1981-ben jelent meg. Adattárolója 5 1/4"-es hajlékonylemez volt, egyoldalas, dupla sűrűségű, sávonként 8 szektorral, így 160 KiB tárolását tette lehetővé. A meghajtóból általában többet - akár négy darabot is - szereltek be egy gépbe. Egy sávon nemcsak 8, hanem 9, 10, esetleg még több szektor is kialakítható, bár az adattárolás biztonsága csökken. A PC megjelenése után röviddel a sávonkénti szektorok számát nyolcról kilencre növelték, és két író-olvasó fej használatával a lemez mindkét oldalára írtak, ezzel 360 KiB-ra növelve a flopi kapacitását. Néhány évig ez volt a "közös nevező", az a formátum, amit minden számítógép megértett, így a programokat ilyen formátumú lemezeken forgalmazták, még akkor is, amikor az AT géptípusnál a nagysűrűségű lemezek és meghajtóik elterjedtek. Később ezt a módszert részben a programok méretének növekedése, részben a nagyobb kapacitású meghajtók elterjedése túlhaladta. A lemez teljes hasznos kapacitását a sávok száma × egy sávon levő szektorok száma × egy szektorban lévő bájtok száma × oldalak száma adja. Eszerint az első általánosan elterjedt 5,4"-es lemezen 40×9×512×2 = 368 640 B = 360 KiB adatot tárolhatunk. Az AT típusnál alkalmazott HD jelű hajlékony lemezek ugyanolyan méretűek voltak, de más mágnesezési tulajdonsággal bírtak, ezért a 360-as meghajtókkal sem írni, sem olvasni nem lehetett őket, fordítva viszont igen. A sávok száma 80-ra, egy sáv szektorainak száma is majdnem duplájára, 15-re növekedett, ezért négyszeres sűrűségűnek is nevezték (egyes DOS verziók formattáló programját HD lemeznél /4 kapcsolóval kellett paraméterezni). A flopi kapacitása így 80×15×512×2=1200 KiB lett; amint a továbbiakban látni fogjuk, ez nem azonos 1,2 MB-tal, ami a címkén olvasható. Speciális formázással (az adatbiztonság rovására) a területet tovább lehet növelni, amit némelyik lemez címkéjén formázatlan kapacitásként tüntetnek fel. Számrendszeri problémák A számítógépek alapegységként a nyolc bitből álló bájtot (jele: B) és ennek többszöröseit használják mind a mai napig. Amikor egy adathalmaz (fájl, memória, háttértár stb.) nagysága jelentősen meghaladja az 1000 bájtot, a számítástechnikában is prefixumokat célszerű használni. Mivel itt mondhatni minden a bináris számrendszeren alapul, a nagyságrendek is eltérnek a közéletben használatos decimális rendszertől, ami félreértésre ad lehetőséget. A bináris rendszerben kilobájt alatt 210 bájtot értünk, azaz a bináris kilo prefixum szorzóértéke 1024. A bináris mega prefixum 220, azaz 1 048 576 (a további prefixumok a hajlékonylemezeket nem érintik). A háttértárolók kapacitásának megadásánál a két rendszer sajátosan keveredik, bár a flopilemezeknél gyakorlatilag nagy problémát nem okoz, ellentétben a napjainkban terabájt nagyságrendet is meghaladó merevlemezekkel. Az 512 bájtos szektornagyság miatt a bináris, a sávok és szektorok számát tekintve viszont a decimális rendszer használata indokolt. A 360 KB jelölés elfogadható volt, mert az 1024-et jelentő nagy K különbözött a decimális 1000 kis k jelétől. Azonban a mega esetében már nem volt ilyen megkülönböztetésre lehetőség egészen addig, amíg 1998-ban több mértékügyi szervezet ajánlást nem tett közzé. Ennek értelmében a decimális mega bináris párja a mebi, jele Mi. Az ajánlás szerint a DS-9,DD lemez tároló kapacitása 360 KiB, viszont az 1,44 MB jelzéssel forgalmazott DS-18,HD lemez szabatos prefixum használattal 1440 KiB, vagy 1,47456 MB, vagy 1,40625 MiB. (Mivel a számítástechnikával mélyebb szinten foglalkozók bináris rendszerben gondolkoznak, ezért számukra a háttértároló valós kapacitása mindig kisebb, mint ami a lemezen olvasható.) Érdekesség: Az 1990-es évek közepéig még többé-kevésbé gyakori volt az adatok hajlékonylemezen történő tömörített archiválása. Abban az időben a legbonyolultabb, és egyben legtöbbet tudó tömörítő program az ARJ volt (csak érdekességképpen jegyezzük meg, hogy akár ezer lemezre történő mentést is támogatott). A szeletelt archívok készítése, ellenőrzése sokkal egyszerűbb volt, ha először merevlemezre történt a munka, majd onnan hajlékonylemezre másolni a szeleteket. Ehhez a program több kapcsolót biztosított. A /V360, /V720, /V1200 és /V1440 kapcsolók bármelyikével a számot KiB-ként értelmezve pontosan akkora szelet készült, amekkora a szabványosan formázott flopit 100%-osan megtöltötte. Amennyiben az előbbi kapcsolókat egy K betűvel kiegészítették, akkor a szeletek mérete a decimális értelmezésnek felelt meg (természetesen tetszőleges ezres méretet meg lehetett adni). Adattárolás hajlékonylemezen A lemez előkészítése használatra Ahhoz, hogy egy flopilemezt használatba vehessünk, a teljesen üres mágnesezhető felületet elő kell készíteni, szakszóval meg kell formázni. Ez az operációs rendszer megfelelő programjával történik, és rendszerenként különböző. A lemezen az információ egy vagy mindkét oldalon, koncentrikus sávokon (angolul: track) helyezkedik el: ezt a lemezegység fizikailag meghatározza. Minden sáv azonos számú ívdarabra, szektorra van felosztva: ez a legkisebb, egyszerre olvasható-írható lemezterület. Hogy hány szektor helyezkedik el egy sávon és egy szektorban hány bájt legyen, sőt bizonyos határon belül hány sáv legyen, az operációs rendszer illetve más formázó programok döntik el, ezért is nevezik a hajlékony lemezeket szoft-szektorosnak. Az adattárolásnál a meghajtónak ismerni kell a sávok kezdőpontját, amit a lemezen és a tokon levő apró ún. indexlyuk tesz lehetővé, melynek helyzetét egy optikai érzékelő olvassa le. Innen kezdődően kerül felírásra formázáskor a szektorok mintázata. A PC-ken általánosan használt DOS és az őt követő Windows rendszerek szektorformátumának lényege a következő: A szektorfej különböző adminisztrációs célú adatokat tartalmaz, valamint egy hibaellenőrző kódot (CRC), amit egy üres rész (GAP) követ. Az adatrész értelem szerűen a tárolni kívánt adatot tartalmazza. A fejhez hasonlóan CRC és GAP követi. Ezen a területen a felhasználó rendelkezésére álló hasznos terület a bináris rendszerből eredően 128 bájt vagy ennek többszöröse lehet, mégis mind a mai napig egyedül az 512 bájtos méret használatos. A sáv szektorai után egy elég jelentős kihasználatlan terület marad, ahol speciális formázással további szektor(oka)t lehet kialakítani, bár ez már az adatbiztonság rovására mehet. Adatok írása és olvasása A fentiek szerint megformázott lemez fizikai írása és olvasása a meghajtó és a flopi illesztő egység használatával történik, egy felsőbb szintű lemezkezelés során. A DOS ill. DOS alapú Windows rendszerek ehhez a feladathoz a hajlékonylemez négy, egymástól eltérő méretű és szerkezetű részét használják. Betöltő rekord A számítógép a lemezek kezeléséhez azok ismétlődő elemeit számozással látja el: az oldalak 0-val kezdődően számozódnak (egyoldalas hajlékonylemeznél 0, kétoldalasnál 0 és 1), a sávok 0-tól 39-ig illetőleg 79-ig, viszont a szektorok 1-gyel a formázással meghatározott számmal bezárólag. A 0 oldal, 0 sáv 1 szektora tartalmazza a betöltő rekordot (Boot record), amely egyrészt a lemezre vonatkozó fontos jellemzőket tárolja, másrészt a korai időkben, amikor az operációs rendszer még bőven elfért a hajlékonylemezen, azt be is töltötte a memóriába és elindította. (A DOS 6.20-as verziójának három rendszerfájlja a 135 KiB-ot sem érte el.) Az ilyen lemezeket rendszerflopiknak is hívták. Fájlallokációs táblázat (FAT) A 0 oldal, 0 sáv 2 szektortól kezdődik a Fájlallokációs táblázat, a DOS esetében két megegyező példányban. A második példány biztonsági tartalék, mivel a FAT meghibásodásával a lemezen tárolt összes adat az operációs rendszer részéről elérhetetlenné válhat. Az e célra lefoglalt szektorok száma a fenti táblázatban olvasható. Az adatterületen lévő állományok elhelyezési láncait, az egyes klaszterek szabad, esetleg hibás voltát tartja nyilván. A hajlékonylemezen 12 bites FAT van használatban a gazdaságosabb helykihasználás miatt: egy mutató másfél bájtot használ. 12 biten 4096 ábrázolható, a flopikon levő klaszterek illetve szektorok száma pedig ettől kevesebb. Főkatalógus (Gyökérkönyvtár) A FAT után következő rendszerterületen a főkatalógus található. Egyes állományokról és az innen nyíló alkönyvtárakról tartalmaz egyenként 32 bájt terjedelmű bejegyzést. A bejegyzés részben kódoltan tartalmazza a fájl vagy alkönyvtár egyes fontos adatait, és az adatterületen elfoglalt első klaszter számát. Mivel egy szektor 512 bájt, benne 16 bejegyzés számára van hely; a főkönyvtár összes lehetséges bejegyzésének számát ez és a táblázat szektorszáma alapján meghatározhatjuk. Adatterület A főkatalógus után következő, a felhasználó programjai, adatai és esetleg rendszerfájlok tárolására szolgáló terület. Az adatok tárolásának legkisebb egysége a klaszter, ami a lemez szervezésétől függően egy vagy két, közvetlenül egymás mellett elhelyezkedő szektorból áll. További magyar vonatkozások Mindhárom típust gyártotta a Magyar Optikai Művek, a KGST igényeket többé-kevésbé kielégítve. A készülékek saját tervezésűek voltak. A prototípusig jutott a KFKI 5,25-ös készüléke, ami sorozatgyártásba, illetve értékesítésre nem került. A MOM készülékei magas műszaki színvonalat képviseltek, egyedi konstrukciós és technológiai megoldásokat is tartalmaztak. A sorozatgyártásban azonban nem tudta megközelíteni a világszínvonalat: a havi öt-hatszázas sorozatnál nagyobb darabszámú gyártás feltételeit nem sikerült megteremteni. 15032 Alexlevin A 15032 Alexlevin (ideiglenes jelöléssel 1998 VV28) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. november 10-én. Bunjevci (Vrbovsko) Bunjevci falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Vrbovskóhoz tartozik. Fekvése Fiumétól 48 km-re keletre, községközpontjától 9 km-re északnyugatra, a 3-as számú főút mellett fekszik. Története A településnek 1880-ban 128, 1910-ben 174 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Vrbovskói járásához tartozott. 2011-ben 35 lakosa volt. Rahon (Jura) Rahon település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 508 fő (2015). Rahon Gevry, Balaiseaux, Champdivers, Le Deschaux, Molay, Nevy-lès-Dole, Parcey, Saint-Baraing és Villers-Robert községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Terméselemek Terméselemek ásványosztály tartalmazza a fellelhető ásványok közül a természetben önállóan megjelenő elemek ásványait, melyek különböző kőzetekben fordulhatnak elő és megtalálhatóak meteoritokban is. A nemesfémek legfontosabb megjelenési formája, legtöbbször kis koncentrációban üledékekben találhatóak, de ismeretesek magmatikus képződésben is. Az ismertetett csoportosítás az ELTE rendszere, melyet az Európában alkalmazott Strunz rendszer Weiss és Hölze által módosított besorolásának Sztrókay Kálmán által a hazai felsőoktatásban alkalmazott változata. A szakirodalomban ettől eltérő rendszerezések is találhatók. A terméselemek ásványosztály teljes elnevezése: Elemek, ötvözetek, karbidok, foszfidok, szilicidek. , ami a Strunz osztályozás [I.] jelölést kapta. A még használatos elnevezés (…), míg ahol az egyértelműen beazonosítható a Strunz besorolást […] jelzi. Egy kémiai elem, például a bizmut megtalálható a földkéregben elemi állapotban (termésbizmut) és vegyületeiben (pl. bizmut-szulfid, ásványtani nevén bizmutin) egyaránt. A "terméselem" elnevezés tehát első hallásra megtévesztő lehet, mert nincs olyan kémiai elem, amelyik csak tiszta, elemi állapotban fordul elő a földön, ugyanakkor kb. 30 olyan elem létezik, amelyik elemi állapotban is előfordul a földkéregben. A leggyakoribb terméselemek: szén, kén, arany, platinacsoport elemei, réz, bizmut. Szerkezet A terméselemek kristályszerkezetére a fémes és atomos kötésmód jellemző. Rácstípus szerint csak az atomszerkezetileg egyező és méretben sem nagyon eltérő elemek, főleg a nemesfémek és félfémek mutatnak szorosabb rokonságot. Mivel a terméselemek osztályában az atomok mérete közel áll egymáshoz, az izomorf helyettesítés általános jelenség (főleg a nemesfémcsoportban), de az ötvözetek kialakulása sem ritka. A terméselemek osztálya két alosztályra tagolódik: fémek, illetve a félfémek és nemfémes elemek alosztályra. A fémes elemek egységesebb szerkezetűek, fémes kötés, az ebből következő fizikai tulajdonságok, valamint a legtömöttebb illeszkedés jellemző rájuk. A félfémek hasonlóan egységes, bár külön típust képviselnek, míg a nemfémes csoportot egymástól eltérő szerkezetű tagok jellemzik. Fémek alosztály (fémek és intermetallikus ötvözetek), jelölése: I.A. Aranycsoport. Jelölése: I.A.a. Ebbe a csoportba az arany, a réz, az ólom és az ezüst tartozik, illetve ezek változó arányú elegyei. aurikuprid (Au 3 Cu 6 ) elektrum (Au,Ag) hunchunit ((Au,Ag) 2 Pb) maldonit (Au 2 Bi) porpezit (Au,Pd,Ag) rhodit (Au,Rh) termésarany ( Au ) termésezüst ( Ag ) termésólom ( Pb ) termésréz ( Cu ) Platinacsoport, jelölése: I.A.b. Két alcsoport: Ru, Rh, Pd és Os, Ir, Pt allopalládium (Pd) irídium (Ir) auriozmirid (Ir,Os,[Au]) ozmiridium (Ir,Os) ozmit (Os,Ir) ozmium (Os) palládium (Pd) palládiumplatina (Pd,Pt) platina (Pt) polixén (Pt,Fe) ródium (Rh) ruténium (Ru) Vascsoport, jelölése: I.A.c. awaruit (Ni 3 Fe) cohenit (Fe 3 C) osbornit (TiN) rhabdit ((Fe,Ni,Co) 3 P) schreibersit ((Fe,Ni,Co) 3 P) souesit (Ni 3 Fe) α-vas (Fe) β-vas (Fe) γ-vas (Fe) δ-vas (Fe) Higany- és amalgámcsoport, jelölése: I.A.d. aranyamalgám (Au 2 Hg 3 ) kongsbergit (α-(Ag,Hg)) landsbergit (γ-(Ag,Hg) potarit (PdHg) terméshigany ( Hg ) Félfémek és nemfémes elemek alosztálya, jelölése: I.B. Arzén-, antimon-, bizmutcsoport, jelölése: I.B.a. arzenolamprit (As) stibarzén (AsSb) termésantimon (Sb) termésarzén (As) termésbizmut (Bi) Tellúr-, szelén-, kéncsoport , jelölése: I.B.b. α-kén (S) β-kén (S) γ-kén (S) γ-szelén (Se) terméstellúr (Te) Gyémánt- és grafitcsoport, jelölése: I.B.c. gyémánt grafit Ladomerszky Margit Ladomerszky Margit (Budapest, 1904. december 17. – Budapest, 1979. október 10.) magyar színésznő. Tanulmányait az Országos Színészegyesület színészképzőjén végezte. Pályafutása Először 1924-ben lépett színpadra, Székesfehérváron. 1925–26-ban Kaposváron, Szegeden, 1927–29-ben Pécsett játszott, ebben az időszakban partnere Jávor Pál volt. 1929-ben karakterszerepekre szerződtette a Vígszínház. 1945-ben tagja lett a Pódium Kabarénak, 1945 és 1950, valamint 1952 és 1966 között a Nemzeti Színházban játszott. A legnagyobb sikere a George Bernard Shaw: Warrenné mestersége című darabja címszereplőjének alakítása volt; a szerepet 600-szor játszotta el, az 1947-es bemutató és 1967 között. A bemutató a Belvárosi Színházban volt. Az utolsó előadás helyszíne nem, csak a színház neve változott meg. A Petőfi Sándor utcai épület ekkor a „Nemzeti” kamaraszínház volt, Katona József Színház néven. Színpadi szerepei Roxane (Rostand: Cyrano de Bergerac) Júlia ( Shakespeare : Rómeó és Júlia) Nóra ( Henrik Ibsen : Nóra) Ophelia (Shakespeare: Hamlet) Aase anyó (Ibsen: Peer Gynt) Ökrösné (Karinthy Ferenc: Ezer év) Warrenné ( George Bernard Shaw : Warrenné mestersége ) Éva ( Madách Imre : Az ember tragédiája) Melinda ( Katona József : Bánk bán ) Hilda (Henrik Ibsen: Solness építőmester) Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom ) Polezsájeva (Rahmanov: Viharos alkonyat) Gurmizsszkája (Osztrovszkij: Erdő) Higginsné (George Bernard Shaw: Pygmalion) Melányija ( Gorkij : Jegor Bulicsov és a többiek) Filmjei Játékfilmek Tavaszi zápor (1932) Kísértetek vonata (1933) Emmy (1934) Ida regénye (1934) Édes mostoha (1935) A csúnya lány (1935) Ember a híd alatt (1936) Az én lányom nem olyan (1937) Édes a bosszú (1937) Rozmaring (1938) Úri világ (1938) Piros bugyelláris (1938) Két fogoly (1938) Hat hét boldogság (1939) Áll a bál (1939) Álomsárkány (1939) Toprini nász (1939) Bors István (1939) Sarajevo (1940) Gül Baba (1940) Pénz beszél (1940) Az utolsó Vereczkey (1940) Havasi napsütés (1940) Beáta és az ördög (1941) Tavaszi szonáta (1942) Házasság (1942) Őrségváltás (1942) Dr. Kovács István (1942) Szeptember végén (1942) A hegyek lánya (1942) Éjjeli zene (1943) Megálmodtalak (1943) Rákóczi nótája (1943) Ez történt Budapesten (1944) Zörgetnek az ablakon (1944) Madách: Egy ember tragédiája (1944) Egy fiúnak a fele (1946) Kis Katalin házassága (1950) Első fecskék (1952) Föltámadott a tenger I-II. (1953) Budapesti tavasz (1955) Fűre lépni szabad (1960) Katonazene (1961) Mici néni két élete (1962) A szélhámosnő (1963 Édes és keserű (1966) Nem szoktam hazudni (1966) A hamis Izabella (1968) Nápolyt látni és... (1972) Csínom Palkó (1973) Egy erkölcsös éjszaka (1977) Drága kisfiam (1978) Tévéfilmek Othello Gyulaházán (1966) Dorottya (1973) A zöld köves gyűrű (1977) Baleset (1978) Megtörtént bűnügyek sorozat A holtak nem beszélnek című része (1980) Hangjátékok A Piros Oroszlán (1962) .... A kocsmáros felesége Díjak, elismerések Érdemes művész (1966) Lukojanovi járás A Lukojanovi járás (oroszul Лукояновский район) Oroszország egyik járása a Nyizsnyij Novgorod-i területen. Székhelye Lukojanov. Népesség 1989-ben 38 359 lakosa volt. 2002-ben 35 828 lakosa volt, akik főleg oroszok, némi mordvin és tatár is él a járásban. 2010-ben 32 384 lakosa volt, melynek 88,6%-a orosz, 9,9%-a mordvin. Nagy fülemüle A nagy fülemüle (Luscinia luscinia) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. Nemének a típusfaja. A Magyar Madártani Egyesület rendszerbesorolása szerint a rigófélékhez tartozik. Előfordulása Európában és Ázsiában költ, hosszútávú vonuló, eljut Afrika déli részére is. Folyók melletti erdők sűrű aljnövényzetében él. Megjelenése Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 24-30 gramm. Közeli rokonától, a fülemülétől felhőzött melle, sötétebb felsőteste és barnás farka különbözteti meg. Életmódja A talajszinten, avarban gyűjtött rovarokkal, férgekkel és csigákkal táplálkozik. Tavasszal a hím éjjel és nappal egyaránt sokat énekel. Az ének különösen erőteljes és dallamos, sok kilométerről is jól hallható. Hasonlít a fülemüle énekéhez, de hiányzik belőle annak jellegzetes bevezető "crescendo"-ja. Szaporodása Fűz-nyár ligeterdők aljnövényzetébe a tojó készíti csésze alakú fészküket. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyeken 13 napig kotlik. A fiókákat még 11-13 napig gondozza. Kárpát-medencei előfordulása Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarország északkeleti részén, kis egyedszámban, de rendszeres fészkelőként. Kindu Kindu a Kongói Demokratikus Köztársaság újonnan alakult Maniema tartományának fővárosa. A város a Kongó partján fekszik, 500 m-es tengerszint feletti magasságon, Bukavu városától 400 km-re nyugatra. A város nemzeti nyelve a szuahéli. Kindu városát vasút köti össze Kalemie, Kamina és Kananga városokkal. A városnak repülőtere is van (IATA: KND, ICAO: FZOA). A várost környező burkolatlan utak rossz állapotban vannak. Története A város már a 19. század során fontos kereskedelmi központ volt, legfontosabb árucikkei az elefántcsont, az arany és a rabszolgák voltak. Már az 1860-as évektől éltek itt arab és szuahéli rabszolga-kereskedők, árucikkeiket innen karavánokkal szállították Zanzibárba, ahonnan az áru hajóval utazott tovább. Kinduban mind az iszlám mind a szuahéli kultúra emlékei megtalálhatók. Kindu városa Mobutu Sese Seko uralkodása alatt a korábbi Észak-Kivu tartomány fővárosa volt. Kindu a katolikus egyházmegye központja is. Gazdaság A város elhelyezkedése miatt mindig is fontos kereskedelmi központ volt. A folyó hajózható szakaszán fekszik. Jelenleg a városba érkező áru nagy részét légi úton is szállítják Gomából, Bukavuból és Kinshasából. Elhelyezkedése Kindu a 2°57′D, 25°55′K földrajzi koordinátáknál fekszik, kb. 450 m tengerszint feletti magasságon. Területi felosztása A várost az alábbi kerületek alkotják: Kasuku, Mikelenge, Alunguli Girondelle Girondelle település Franciaországban, Ardennes megyében. Lakosainak száma 147 fő (2015). Girondelle Auvillers-les-Forges, Champlin, Estrebay, Éteignières, Flaignes-Havys és Maubert-Fontaine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1962-es kupagyőztesek Európa-kupája-döntő Az 1962-es kupagyőztesek Európa-kupája-döntő a második KEK-döntő volt. A trófeáért a spanyol Atlético Madrid, és a címvédő Fiorentina mérkőzött. A mérkőzés 1–1-es döntetlenre végződött a glasgowi Hampden Parkban, ezért a szabályok értelmében a mérkőzést újra kellett játszani. Az újrajátszott mérkőzésen, Stuttgartban az Atlético győzött 3–0-ra. Aldo Bocchese Aldo Bocchese (Milánó, 1894. december 23. – Firenze, 1976. március 19.) olasz katonai pilóta volt. Részt vett az első világháborúban, ahol 6 igazolt légi győzelmet, és főtörzsőrmesteri rangot szerzett magának. Szolgálataiért olasz Katonai Vitézségi Éremmel tüntették ki. Élete Fiatalkora Bocchese 1894-ben született Milánóban. Katonai szolgálata Bocchese a háború közepe felé léphetett be a hadseregbe, és 1917 végén végezhette a repülési képzést. Erre légi győzelmeinek számából lehet következtetni. A légierőben a Squadriglia 70-hez, azaz a 70. repülő osztaghoz osztották be. A legtöbb olasz pilótával ellentétben Bocchese-t nem osztották más századokba, így teljes szolgálati idejét ennél az egységnél töltötte. Első hár győzelmét 1918. április 17-én szerezte meg, egy kétüléses repülőgép és két felderítő ellenében. Ezek a győzelmek azonban megosztottak, amely azt jelenti, hogy nem csak Bocchese-nek hanem a másik személynek is felszámolják mint hivatalos légi győzelmet. Bocchese első 3 légi győzelmét Flaminio Avet-tel, Leopoldo Eleuteri-vel és Alessandro Resch-el osztotta meg. Következő légi győzelmét 1918. július 15-én szerezte meg, Flaminio Avet-tel, és Leopoldo Eleuteri-vel megosztva. 5 légi győzelmét október 28-án szerezte meg, szintén Flaminio Avet-tel, és Leopoldo Eleuteri-vel megosztva. Utolsó légi győzelmének körülményeiről nincs adat. Lásd még Olaszok Első világháború Forrás Aldo Becchese életrajza, és légi győzelmei (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. július 11.) Ur Jordens Djup Az Ur Jordens Djup a Finntroll finn folk metal együttes ötödik nagylemeze, mely 2007 márciusában jelent meg Century Media jóvoltából. A régi albumoktól eltérő hangzásvilágú lemez, mely tökéletesen ötvözi a Black és Folk metál elemeit. A dalszövegeket Katla, a Finntroll első énekese írta. Tagok Henri "Trollhorn" Sorvali – billentyűk Mikael "Routa" Karlbom – gitár Mathias "Vreth" Lillmåns – vokál Samu "Beast Dominator" Ruotsalainen – dobok Samuli "Skrymer" Ponsimaa – gitár Sami "Tundra" Uusitalo – basszusgitár A. Victor Donahey A. Victor Donahey (Tuscarawas megye, 1873. július 7. – Columbus, 1946. április 8.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Ohio, 1935–1941). Indonézia a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Indonézia a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 14 sportágban 38 sportoló képviselte, akik összesen 5 érmet szereztek. Atlétika Férfi Női Cselgáncs Férfi Evezés Női Íjászat Férfi Női Kajak-kenu Síkvízi Női Kerékpározás Pálya-kerékpározás Pontversenyek Sportlövészet Női * - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Súlyemelés Férfi Női * - egy másik versenyzővel azonos eredményt ért el ** - három másik versenyzővel azonos eredményt ért el *** - négy másik versenyzővel azonos eredményt ért el Taekwondo Férfi Női SUP - döntő fölény Tenisz Női Úszás Férfi Vitorlázás Férfi Ladoye-sur-Seille Ladoye-sur-Seille település Franciaországban, Jura megyében. Lakosainak száma 56 fő (2015). Ladoye-sur-Seille Frontenay, Fay-en-Montagne, La Marre, Blois-sur-Seille, Château-Chalon és Le Fied községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Férfi súlylökés a 2015-ös atlétikai világbajnokságon A 2015-ös atlétikai világbajnokságon a férfi súlylökés versenyszámait a Pekingi Nemzeti Stadionban rendezték. A győztes Joe Kovacs lett. Eredmények Selejtezők A továbbjutó szint: 20,65m Will Ferrell John William "Will" Ferrell (Irvine, Kalifornia, 1967. július 16. –) amerikai filmszínész és író. Szinte kizárólag vígjátékokból ismert. Első bemutatkozása az 1990-es évek végén történt, amikor az NBC komédia-sow-jában lépett fel (Saturday Night Live). Olyan filmvígjátékokban játszott főszerepet, mint Diszkópatkányok, Sulihuligánok, Mi a manó?, A híres Ron Burgundy legendája, Taplógáz, Felforgatókönyv, Jégi dicsőségünk, Fél-profi és Pancser Police. Az ú.n. „Frat Pack” csoport tagja, amihez az alábbi színészeket sorolják: Jack Black, Ben Stiller, Steve Carell, Vince Vaughn, Owen Wilson és Luke Wilson. Korai élete Ferrell Irvine-ban született (Kalifornia, USA) Betty Kay (tanító az Old Mill általános iskolában), és Roy Lee Ferrell Jr. (zenész a The Righteous Brothers-ben) fiaként. Szülei mindketten Roanoke Rapids-ben éltek (Észak-Karolina), és 1964-ben költöztek Kaliforniába; Ferrell-nek ír ősei vannak. Először a Turtle Rock általános iskolába járt, majd a Rancho San Joaquin középiskolába (mindkettő Irvine-ban van). Ezután a University High School-ba járt főiskolába Irvine-ban. Az iskola amerikai futball csapatában játszott. Az Orange County Register újságnak azt nyilatkozta, hogy az Irvine-ban tapasztalt unalom hozzájárult a humora fejlődéséhez: Beiratkozott a University of Southern California egyetemre, „sportközvetítés” szakra. Csatlakozott a Delta Tau Delta testvériséghez. Miután elvégezte az iskolát 1990-ben, kifejlesztette az improvizációs technikáját, mint a The Groundlings komédiáscsoport tagja. Életpálya Saturday Night Live Ferrell 1995-ben csatlakozott a Saturday Night Live-hoz, és 2002-ben hagyta ott hétéves sikeres periódus végén. Kétszer tért vissza mint házigazda (mindkétszer az évadok végén), egyszer pedig az évad kezdetén, a Saturday Night Live Weekend Update Thursday befejező epizódjában. Ferrell nevet szerzett magának az improvizációival, amikben a következő szereplőket alakította: George W. Bush , az Egyesült Államok elnöke a Chicago Cubs bemondója, Harry Caray, Robert Goulet énekes (a cappella ének Sisqó-val, Baha Mennel és Notorious B.I.G.-gel), Neil Diamond énekes az Inside the Actors Studio vendéglátója, James Lipton (akit Ferrell többször is megszemélyesített) Massachusetts szenátora, Edward Kennedy Janet Reno, az Egyesült Államok legfőbb ügyésze „Unabomber” Ted Kaczynski Alex Trebek, játékshow házigazda John Shaft, képzeletbeli fekete magánnyomozó Minnesota állam kormányzójává vált profi birkózó, Jesse Ventura Al Gore , az Egyesült Államok alelnöke (ezt átvette Darrell Hammond, amikor Ferrell Bush-t kezdte alakítani), Szaddám Huszein , Irak elnöke Fidel Castro , Kuba elnöke Szereplők, akiket először ő személyesített meg: Tom Wilkins, a "Morning Latte" egyik házigazdája; Ed the Horse ikertestvére, Ned; a Blue Öyster Cult kitalált tagja, Gene Frenkle (külsejét a Blue Öyster Cult vokalistájáról Eric Bloomról mintázták); Marty Culp zenetanár; Craig Buchanan mazsorett; Dale Sturtevant a "Dissing Your Dog"-ból; Hank a Bill Brasky Buddies-ból; David Leary a "Dog Show"-ból; és az éjszakai klubokból ismert Steve Butabi - ezt önálló filmben is feldolgozták 1998-ban: Diszkópatkányok. Ferrell visszatért a Saturday Night Live-hoz 2005. május 14-én, és 2009. május 16-án, mint vendég házigazda. Mindkét alkalommal előadta Alex Trebek imitációját a "Celebrity Jeopardy!" jelenetekben. A 2005-ös Ferrell Robert Goulet szerepét játszotta egy kitalált reklámban, amiben dúdolással előadott csengőhangokat hirdettek, és a Little Sister előadásakor a zenei vendég Queens of the Stone Age mellett Ferrell egy tehénkolomppal jött a színpadra. 2001-ben Ferrell volt a legjobban fizetett Saturday Night Live tag 350 000 dollárral, amit az egész évadra kapott. Filmes karrier A Saturday Night Live időszak alatt is több filmben szerepelt: Szőr Austin Powers, őfelsége titkolt ügynöke, Diszkópatkányok, Szupersztár, A csajozás ásza (2000), Fruska Gate, Dögölj meg, drága Mona!, KicsiKÉM - Austin Powers 2., Jay és Néma Bob visszavág és Zoolander, a trendkívüli. Első főszerepe a Saturday Night Live utáni korszakban jött el, ez Frank "The Tank" Richard megformálása volt a Sulihuligánok (Old School) (2003) c. filmben. „A film Mr. Ferrellé” - írta róla a New York Times, és hozzáteszi: „viccesen adja elő az aggódó vakbuzgóságot” Az Old School nagy anyagi sikert volt, Ferrell MTV Movie Awards jelölést kapott „legjobb vígjáték szereplő” kategóriában. Ezt a Mi a manó (Elf) (2003) követte, amit szintén MTV Movie Awards-ra jelöltek. Ezután a Melinda és Melinda (2004) és az A híres Ron Burgundy legendája (Anchorman: The Legend of Ron Burgundy) (2005) következett. A Starsky & Hutch mozifilmben a Hollywood-i Frat Pack mellett játszott. 2005-ben Ferrell szerepeivel 40 millió dollárt keresett. 2006-ban Ferrell volt a főszereplő a Felforgatókönyv (Stranger than Fiction) (2006) filmben és a Taplógázban (Talladega Nights: The Ballad of Ricky Bobby); mindkettő kritikai és anyagi siker volt. Ferrell előadása a Felforgatókönyvben már drámai húrokat pengetett, bár bizonyos szempontból ez is vígjáték. 2006. december 27-i kritikai számában a The Magazine Ferrellt nevezte meg mint a 2006-os év három színészének egyikét. Ferrell megjelent egy videojáték előzetesében Matthew McConaughey-val együtt. Ferrell az ESPY Awards-on 2006-ban egy dalt énekelt, ami Lance Armstrongról és Neil Armstrongról szólt. John C. Reillyval együtt megjelentek a 2008-as ESPY Awards-on is, ahol azzal a követeléssel álltak elő, hogy kikérdezhessék Portland Trail Blazers centerét, Greg Odent, hogy „játsszon velük éjszaka és beszéljen a régi időkről, vagy hogy visszahozhassák a hidegháborút, hogy az olimpiák újra érdekesek legyenek.” Ferrell részt vett a 79. Oscar-gálán, ahol John C. Reillyval és Jack Blackkel közösen előadtak egy számot, ami arról szólt, hogy a szavazók leszavazzák a vígjátékokat a drámákkal szemben. 2009 májusában bejelentették, hogy Ferrell tárgyalásokba kezdett egy vígjáték főszerepéről. A Neighborhood Watch egy kertvárosba költöző emberről szól, aki egy összeesküvést fedez fel. A film rendezésére David Dobkint kérték fel, aki Ferrellnek egy cameo szerepet adott a Wedding Crashers-ben. 2009 augusztusában bejelentették, hogy Ferrell nem akar részt venni a filmben. 2009 júniusában megjelent Az elveszettek földje (Land of the Lost). Ez anyagilag és kritikailag is bukásnak számított, mert bár a nyitóhétvégéjén 19 millió dollárt szerzett, ez kétharmada volt annak, mint amire a stúdió számított. 2010-ben megjelent a Pancser police (The Other Guys), ebben az egyik főszerep mellett az executive producer munkáját is ő végezte. A „rendőrségnél dolgozó haverok” témájára épülő filmben olyan színészek játszanak, mint Mark Wahlberg, Eva Mendes, Michael Keaton, Steve Coogan, Ray Stevenson, kisebb szerepben Samuel L. Jackson és Dwayne Johnson. Az elveszettek földje (Land of the Lost) filmmel ellentétben ez a film anyagilag és kritikailag is sikeres volt. Több mint 140 milliós bevételt produkált, és a kritikusok is kedvezően fogadták. Ferrell lett kiválasztva a Casa de Mi Padre (a.m. „apám háza”) című telenovella paródia egyik szerepére. A történet egy tanyán játszódik és olyan mexikói sztárok játszanak benne, mint Diego Luna és Gael Garcia Bernal. A film melodramatikus hangvételű, angol felirattal, spanyol nyelven beszélnek benne a színészek. Szinkronszerepek Ferrell több animációs filmsorozatban is kölcsönözte a hangját a szereplőknek. Ilyen volt Bob Oblong, az 1950-es évek stílusában élő, kéz és láb nélküli apa, a rövid életű The Oblongs televíziós sorozatban. A Family Guy rajzfilmsorozatban többször játszotta a Fekete lovagot (Black Knight) a Mr. Saturday Knight epizódban. Volt „kövér görög pasas” és „Miles "Chatterbox" Musket” a Fifteen Minutes of Shame epizódban. Ferrell volt Ted (más néven: „az ember a sárga kalapban” »The Man in the Yellow Hat«) a Curious George filmben, és közreműködött a FOX King of the Hill című helyzetkomédia-sorozatában, mint politikailag elfogulatlan futballedző. Ő adta a DreamWorks 2010-es filmje, a Megaagy (Megamind) címszereplőjének hangját. Színház Ferrell a Broadway színházban George W. Bush leköszönésének paródiájával mutatkozott be egy egyszemélyes show-ban, aminek a címe You're Welcome America. A Final Night with George W. Bush volt. Az előadás előzetese 2009. január 20-án - Bush hivatali utolsó napján - indult a Cort Theatre-ben, majd a tényleges előadások február 1-jétől. Producerkedés Funny or Die weboldal 2007 áprilisában Ferrell elindította a Funny or Die weboldalt, ami streaming video technikával a felhasználók által feltöltött vicces rövidfilmeket mutat be, amikre a látogatók szavazhatnak. A 2007-es The Landlord c. filmben Ferrell és a Funny or Die társ-alapítója, Adam McKay játssza a főszerepet. Ferrell figuráját állandóan zaklatja a főbérlő, egy káromkodó, sörszerető, kétéves kislány (őt McKay lánya, Pearl játssza). Gyermekpszichológusok kritizálták a Ferrellt és a McKay családot a gyermek kizsákmányolása miatt, amire McKay válasza ez volt: Ezt követte egy video kiadása, "Good Cop, Baby Cop" címmel, amiben szintén a gyermek Pearl játszik; a film végén megjelenő felirat szerint ez volt a kislány utolsó szereplése, és „boldog baba-visszavonulást” kívánnak neki. 2008 szeptemberében Ferrell kiadott egy újabb videót "Will Ferrell Answers Internet Questions" címmel, amiben a rajongóitól interneten kapott kérdésekre és megjegyzésekre válaszol. Ferrell egy másik videóban is megjelenik a Funny or Die weboldalon, ennek a címe „Green Team”, amiben szintén közreműködik McKay és John C Reilly is. Ebben egy katonás környezetvédelmi aktivista terrorizálja a stáb tagjait. Eastbound & Down show Ferrell és társproducere, Adam McKay készítenek egy HBO show-t, a címe „Egyszer fent,...inkább lent” (Eastbound & Down), ebben Danny McBride a főszereplő. Ebben egy használtautó-kereskedő, Ashley Schaeffer figurája többször megjelenik. Családi és társadalmi élet 2000 augusztusában Ferrell elvett egy svéd színésznőt, Viveca Paulint, akivel 1995-ben találkozott először egy színjátszókörben. New York Cityben és Orange Countyban élnek (Kalifornia). Három fiuk van, Magnus Paulin Ferrell (2004-03-07), Mattias Paulin Ferrell (2006-12-30), és Axel Paulin Ferrell (2010-01-23). 2006-ban az I-Newswire.com hírportál, ami az olvasók által beküldött híreket közöl, megjelent a hír, hogy Will Ferrell meghalt egy siklórepülés közbeni balesetben. A hoax még az előtt terjedni kezdett, hogy valóságtartalmát ellenőrizték volna. A hír tovább terjedt, különösen azután, hogy a Google News-on is megjelent. Ferrell a USC Trojan football rajongója. Az USC-n Ferrell a Delta Tau Delta testvériség tagja volt, és ma is aktív öregdiák. Ferrell együtt dolgozott az egykori vezető edzővel, Pete Carroll-lal, hogy a játékosok számára szórakoztatóbbá tegyék az edzéseket. Ferrell támogatja az angliai Chelsea labdarúgócsapatát is, ami egy első ligás focicsapat. Ferrell képviselte a Chelsea-t mint tiszteletbeli kapitány 2009. július 21-én a kezdőrúgás előtti pénzfeldobásnál a Chelsea-Inter Milan meccsen a The Rose Bowl stadionban (Pasadena, Kalifornia). Ferrell szeret futni szabadidejében, több maratonon is részt vett, ilyen volt például a bostoni, New York-i és stockholmi maraton. Jótékonysági célokra szívesen gyűjt pénzt, ezek között van a saját kezdeményezésű „Scholarships for Cancer Survivors” kampány (a.m. „ösztöndíj a rákot túlélők számára”); és egy közösségi háló önkéntesek számára, akik kis összegű adományokat gyűjtenek. 2007-ben az Autograph magazin Ferrell-t választotta „a legrosszabb autogramadó” címére. Az újság szerkesztője hozzáteszi: „Ami nagyon frusztráló Will Ferrell-ben, az az, hogy a múlt évben még olyan kedves volt a rajongóival, most pedig gúnyolja őket.” Válaszként Ferrell azt mondta: „Nem tudom, hogy kerültem fel arra a listára. Sok autogramot írok. Meg szoktam kérdezni: »Mennyire akarod ezt az autogramot?«, »Biztos vagy benne?«, »Azt mondod, a legnagyobb rajongóm vagy? Bizonyítsd be.« Ilyen dolgokat kérdezek. Ki kell érdemeljék.” Ferrell megjegyzi, hogy bár a Saturday Night Live-beli George W. Bush paródiája jól ismert, szakmai és politikai okokból tudatosan arra törekedett, hogy ne találkozzon az amerikai elnökkel. Ezzel szemben SNL-beli elődje, Dana Carvey ismert volt bizalmas viszonyáról George H. W. Bush korábbi elnökkel. Ferrell ezt mondja: „Nem lett volna jó, ha találkozom azokkal, akiket parodizálok, mert óhatatlanul befolyásoltak volna. Politikai szempontból pedig nem akartam találkozni azzal a pasassal.” Ferrell megjelent A túlélés törvényei (Man vs. Wild) tévés dokumentum-sorozat egyik epizódjában, amiben Svédország tundráin utazott a műsor házigazdájával, Bear Grylls-szel. Az epizódban Ferrell különféle sajátos helyzetekbe kerül, többek között egy rénszarvas szemét kellett megennie. Ferrell 2010. május 6-án viccből mint csere dobójátékos vett részt a Round Rock Expressen, a Houston Astros tagjaként. Úgy mutatták be, mint "Billy Ray 'Rojo' Johnson", és a hatodik helycserénél hozták pályára. A rajongókat azzal szórakoztatta, hogy egy zsák dobozos sört vitt magával, majd pedig az ellenfél ütőjátékosa üldözni kezdte. Akkor derült ki a személyazonossága, amikor menekülés közben leesett a bajusza. Másnap az Express egy közleményt adott ki, amiben „Johnson” szerződéséről adtak hírt, ez azonban a The Will Powered Golf Classic jótékonysági rendezvényt népszerűsítette, amit a következő napon tartottak a közeli Cimarron Hills Country Clubban. A rendezvény támogatta a Cancer for College alapítványt, ami a rákbetegségen túlesett embereket ösztöndíjakkal támogatja. Ferrell-nek a becslések szerint nettó 80 millió dollár vagyona van. Díjak és jelölések Emmy-díj Jelölt: 2001: Kiemelkedő egyéni teljesítmény egy varietében vagy zenés programban (a Saturday Night Live -ban) ESPY-díj Megkapta: 2007 ESPY-díj, Legjobb sportos mozi (a Taplógáz miatt) 2008 ESPY-díj, Legjobb sportos mozi (a Fél-profi miatt) Golden Globe-díj Jelölt: 2006: Legjobb mellékszereplő (a Producerek miatt) 2007: Legjobb szereplő - musical vagy komédia (a Felforgatókönyv miatt) James Joyce Award 2008: James Joyce-díj a University College Dublin irodalmi és történelmi társaságától elismerésként kiemelkedő tevékenységéért. Kids Choice Awards 2011: Favorite Buttkicker (a Megaagy miatt) MTV Movie Awards Megkapta: 2007: Legjobb csók Taplógáz (együtt Sacha Baron Cohennel ) Jelölt: 2003: Legjobb vígjátéki alakítás (a Sulihuligánok miatt) 2003: A legjobb csapat (együtt Luke Wilsonnal és Vince Vaughnnal a Sulihuligánok miatt) 2004: Legjobb vígjátéki alakítás (a Mi a manó? miatt) 2005: Legjobb vígjátéki alakítás ( A híres Ron Burgundy legendája miatt) 2005: A legjobb csapat (együtt Paul Rudd -dal, Steve Carell -lel és David Koechnerrel A híres Ron Burgundy legendája miatt) 2005: Legjobb zenés előadás Paul Rudd -dal, David Koechnerrel és Steve Carell -lel A híres Ron Burgundy legendája miatt) 2007: Legjobb vígjátéki alakítás (a Jég velünk miatt) 2007: Legjobb verekedés (a Jég velünk miatt) Razzie Awards Jelölt: 2005: Legrosszabb művész a Földre szállt boszorkány ( Nicole Kidmannel együtt kapta) és Papák a partvonalon miatt Satellite Awards Jelölt: 2006: Legjobb színész (musical vagy komédia) (a Felforgatókönyv miatt) Spike TV Guys' Choice Awards Megkapta: 2007 Spike TV Guys' Choice Awards, A legviccesebb „Mo-fo” (a.m. anyaszomorító) 2007 Spike TV Guys' Choice Awards, A legtöbb gerilla video Teen Choice Awards Megkapta: 2007: filmszínész (vígjáték) a Taplógáz és a Jég velünk miatt Jelölt: 2004: Choice Comedian 2004: Choice filmszínész (vígjáték) az Mi a manó? miatt 2005: Choice Comedian 2005: Choice filmszínész (vígjáték) az A híres Ron Burgundy legendája és Papák a partvonalon miatt 2005: Choice Movie Hissy Fit for Papák a partvonalon miatt 2005: Choice Movie Rumble for A híres Ron Burgundy legendája miatt 2005: Choice Movie Sleazebag for Papák a partvonalon miatt 2007: Choice Comedian 2007: Choice Movie Chemistry (együtt Jon Hederrel), a Jég velünk miatt 2007: Choice Movie Dance (együtt Jon Hederrel), a Jég velünk miatt 2007: Choice Movie Hissy Fit a Jég velünk miatt 2008: Choice Comedian 2008: Choice filmszínész (vígjáték) a Fél-profi miatt 2009: Choice filmszínész (vígjáték) Az elveszettek földje miatt Tony Awards Jelölt: 2009: Tony-díj a legjobb különleges színházi eseménynek (a You're Welcome America. A Final Night with George W. Bush miatt) Televíziós munkák Saturday Night Live (tag 1995 - 2002 között, házigazda 2005-ben és 2009-ben) Cow and Chicken (1997–2001, szinkronhang különböző epizódokban) Saturday Night Live: Presidential Bash 2000 (2000) Family Guy (mint Black Knight, 2001) Undeclared (vendég) The Oblongs (Bob Oblong, 2001–2002, voice) King of the Hill (mint Coach Lucas, 1999, hang) The Tom Green Show (vendég) Family Guy (önmaga, 2005-ben) The Naked Trucker and T-Bones Show (vendég) Ant and Dec's Saturday Night Takeaway (hang és vendég) Eastbound & Down (BMW Dealership Owner Ashley Schaeffer) You're Welcome America: A Final Night With George W. Bush A túlélés törvényei (vendég) Live with Regis and Kelly (társ-házigazda) 63rd Tony Awards (2009), 2009 MTV Movie Awards és 2009 TV Land Awards The Merrick & Rosso Show (önmaga, 2009-ben) SpongeBob SquarePants (önmaga, 2009-ben) Strangers with Candy (2000) Funny or Die Presents (2010) Tim & Eric Awesome Show Great Job (2010) 30 Rock (mint "Bitch Hunter", 2010) The Office (mint Deangelo Vickers, 2011-ben) Filmes jövedelmei Taplógáz (2006) 20 millió dollár Földre szállt boszorkány (2005) 20 millió dollár Papák a partvonalon (2005) 20 millió dollár A híres Ron Burgundy legendája (2004) 6,9 millió dollár Itália művészete Itália nem politikai fogalom, hanem a mai Olaszország területének történelmi elnevezése. Az egységes Olaszország csupán a 19. században született meg, korábban nem mindig lehetett egységes olasz/itáliai művészetről beszélni. Szócikkünk vázlatos áttekintést ad az Itália területén kialakult különböző kultúrák és államok művészettörténeti fejlődéséről. Olaszország művészetét lásd: Olaszország művészete (a művészettörténészek közmegegyezése az olasz nemzet művészetét itt tárgyalja. Az alábbiakban azonban az olasz művészetről is olvasható áttekintés) Őskor Itáliában a legkorábbi emlékek a neolitikumból származnak, cölöpépítmények nyomait tárták fel. Ókor Ide tartozik mindazoknak az ókori népeknek a művészete, amelyek az akkori Itália területét lakták. Málta és Szardínia szigetén a megalitikus kultúra önálló változatai jöttek létre a neolitikumban. A Kr. e. 2. évezred végén számos kisebb nép települt be, köztük az első indoeurópaiak, s sok kisebb önálló kultúrát hoztak létre, melyek először az etruszk, majd a itáliai görög művészet befolyása alá kerültek, de hatottak rájuk egyidejűleg az északra betelepült gallok is. Délen a punok éltek. Mindezen területeket elfoglalta a növekvő Római Köztársaság, s megindult a népek és művészetek beolvadása. A római művészet az ókori Itália művészetének utolsó szakasza. Részletesen az alábbi cikkeket lásd: Málta és Szardínia ókori művészete, a megalitikus kultúra helyi változatai Italikus művészet (a kisebb vaskori népek művészete) Etruszk művészet Italióta művészet (az itáliai görög városállamok művészete) a Szicíliában és Szardínián élő punok művészete az Itáliában megtelepült kelták művészete és az ókori Róma művészete Középkor A bizánci művészet sokáig rányomta bélyegét az alkotásokra. Az építészetben a román stílus váltotta fel, amelynek azonban az építészeten kívül nem volt jelentősebb szerepe az itáliai művészetben. A gótika is csak az észak-itáliai területekre tört be (Milánó, Velence). Középkori itáliai művészeti korszakok: Duecento vagy ducento (ejtsd: duecsento ; szó szerint „200-as évek”): a 13. század itáliai művészete Trecento (ejtsd: trecsento ; „300-as évek”): 14. század , a sajátos olasz gótika virágkora és a reneszánsz csírái Reneszánsz Quattrocento ( kvattrocento ; „400-as évek”): 15. század , a reneszánsz virágkora Cinquecento ( csinkvecsento ; „500-as évek”): 16. század , az érett reneszánsz időszaka A korai újkortól napjainkig Az újkor korszakai Olaszország területén: Manierizmus A Seicento A 17. század első felének művészete még az ezt megelőző korszak nagyjainak vívmányai hatása alatt folytatódtak, bár sokszor inkább csak üres dekorativitással. Palma Giovanne Tiziano stílusának késői követője volt. A chiaroscuro stílus állt hozzá közel, és ezt bonyolult stílussal ötvözte. Feldolgozott témák közül a vallás állt hozzá a legközelebb és a portréfestészet. Tiziano stílusának követői közül a következő Padovanino (1588-1648) volt. Ő a mester klasszikus stílusát vitte vászonra, vallásos, allegorikus és mitológiai témákban. A korszak egyik legkiemelkedőbb festője, Gregorio Lazzarini (1655-1730) lesz, az, aki majd Tiepolónak adja tovább a tizianói hagyományt. Gregorio az 1680-as években lesz igazán részese a velencei festészet megújító mozgalmának. E századnak két olyan áramlatát (iskoláját) tartjuk számon, melyek érintetlenül hagyták a velencei kolorizmust. Az egyik iskola a bolognai, a Caracci fivérek klasszicizmusát vette alapul, míg a másik a nápolyi-római iskola volt, ehhez az irányvonalhoz pedig Caravaggio neve kötődik, és az ő drámai naturalizmusa. A Nápolyból való festő Luca Giordano (1634-1705) művein szintén Caravaggio hatás érzékelhető, később mikor Veronese művészetével ismerkedik, színei megvilágosodnak, és ezüstös csillogás érzékelhető képein. Az 1680-as Veronese-reneszánsz egyik elindítójaként tartják őt számon. Settecento ( szettecsento ; 18. század ) (késő barokk, korai klasszicizmus ) Ottocento ( ottocsento ; 19. század ), az egyesült Olaszország művészete 20. századi olasz művészet Paternion Paternion (szlovénül Špatrjan) osztrák mezőváros Karintia Villachvidéki járásában. 2016 januárjában 5877 lakosa volt. Elhelyezkedése Paternion Karintia középső részén fekszik a Dráva völgyében, 18 km-re északnyugatra Villachtól. Területének számottevő része a Gailtali-Alpok hegységeihez tartozik. Az önkormányzat 20 falut és egyéb települést fog össze: Aifersdorf (121 lakos), Boden (20), Duel (87), Ebenwald (67), Feffernitz (322), Feistritz an der Drau (1728), Feistritz an der Drau-Neusiedlung (131), Kamering (162), Kreuzen (124), Mühlboden (117), Neu-Feffernitz (1206), Nikelsdorf (582), Patendorf (13), Paternion (672), Pobersach (82), Pogöriach (201), Pöllan (157), Rubland (97), Tragail (2), Tragin (5). A környező települések: északnyugatra Stockenboi, északra Ferndorf, északkeletre Fresach, keletre Weißenstein, délre Bad Bleiberg és Sankt Stefan im Gailtal, délnyugatra Hermagor-Pressegger See, nyugatra Weißensee. Története Feistritztől északra a régészek egy La Tène-korabeli kelta erődített település, oppidum nyomaira bukkantak. Már az 1920-as évek végén két periódusban épített falakat ástak ki. Nem tisztázott, hogy az oppidumnak volt-e kapcsolata az innen 20 km-re lévő ókori Teurnia városával. A régió már a protokelta hallstatti időszaktól kezdve folyamatosan lakott volt. A lakosok a hegyekben ólmot, cinket, rezet és vasat bányásztak, a patakokban aranyat mostak. A mai templom déli falában található egy római kori sírkő Tinco, Banana és Ambidrabus nevekkel; utóbbi egy auxiliarius katona volt, aki 20 évesen halt meg. Neve bizonyíték az ambidravusok, a Dráva mentén élő, kelta vagy elkeltásodott nép jelenlétére. A római korból maradt meg a Nikelsdorf melletti Mithrász-szentély, a Duel melletti, 400 körül emelt erőd és egy őskeresztény templom, amelynek csak az alapjai maradtak meg. Ezek az épületek 600 körül, a szlávok betelepülésekor pusztultak el. Paterniont először 1296-ban említik, mint St. Paternianust. Nevét a 340 körül elhunyt Paternianus aquileai püspökről kapta (a Drávától délre eső Karintia 1786-ig ehhez az egyházmegyéhez tartozott). Vára először 1354-ben szerepel írásos dokumentumokban. A 14. századtól Paternion ólom- és vasbányászatáról volt ismert, a 15. században pedig aranyat is találtak. A közeli Buchengrabenben cinóbert és higanyt termeltek ki. 1530-ban I. Ferdinánd mezővárosi jogot adományozott Paternionnak és még a 16. században törvényszéket is kapott. 1599-ben Bartholomew Khevenhüller szerezte meg Paterniont. Protestáns fia nem akarta feladni vallását, ezért 1629-ben Németországba költözött, a birtokot és a várat pedig eladta a villachi Hans Widmann-nak; a kastély ma is az ő leszármazottai, a Foscari-Widmann-Rezzonico család kezében van. A katolikus dominancia és a vallási türelmetlenség ellenére sok paternioni titokban továbbra is protestáns maradt, bár ha ez kiderült a börtönt kockáztatták. 1734-36-ban kb. száz paternioni protestánst Erdélybe deportáltak. A városi önkormányzat 1850-ben alakult meg. 1865-ben hozzácsatolták Rublandot. 1899-ben Kellerberg és Töplitsch katasztrális községek kiváltak belőle és létrehozták Kellerberg községet. Utóbbit 1905-ben Weißensteinnel egyesítették. A második világháborúban Rublandban kényszermunkatábor működött. Lakossága A paternioni önkormányzat területén 2016 januárjában 5877 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 6196 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 93,4%-a volt osztrák, 2,5% boszniai, 1,2% német állampolgár. 61,9% római katolikusnak, 30,2% evangélikusnak, 2,6% muszlimnak, 4,2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Látnivalók Paternion 1676-ban épített, barokk Szt. Paternianus-plébániatemploma a paternioni kastély a pöllani kastély a kreuzeni kastély a feistritzi Szt. György-templom a feistritzi Mária-templom a dueli ókori erődromok a Koflachgraben szurdoka a Farchtensee tava a pöllani kis tó az ún. "Kutyatemplom" ( Hundskirche ) a protestánsok titkos találkozóhelye egy kutyával jelölt sziklával Híres paternioniak Josef Winkler (1953-) író Testvérvárosok Ladenburg , Németország Belga katolikus egyház A belga katolikus egyház a katolikus egyházhoz tartozó belgiumi szervezetek összefoglaló elnevezése. Alapadatok A katolicizmus a legelterjedtebb vallás Belgiumban, az ország mintegy 10,279,000 lakosa közül 7,845,000 tartozik a katolikus egyházhoz. Ennek ellenére a vallásukat aktívan gyakorlók száma folyamatosan csökken: például 1998-ban a flamand régió lakosai közül csak 12% vett részt misén. A belga egyház vezetése szerint 2007-ben ez a szám kb. 9-10%-ra csökkent. Szervezete A belga katolikus egyházat nyolc püspökségre és illetve egy tábori lelkészségre van felosztva. A mechelen-brüsszeli püspök egyben a mechelen-brüsszeli főegyházmegye érseke és az egyház vezetője. A püspökségek Mechelen-Brüsszeli Érsekség Antwerpeni Püspökség Bruggei Püspökség Haaselti püspökség Namuri Püspökség Liège-i Püspökség Genti Püspökség Tournai-i Püspökség Története Németalföld 1592-es spanyol megszállása és a II. József magyar király által 1781-ben kiadott türelmi rendelet közötti időszakban Belgium területén a római katolikus volt az egyetlen engedélyezett vallás. A tilalom megszegőit halálbüntetéssel sújtották. Ennek ellenére kisebb protestáns csoportok fenn tudtak maradni, többek között Maria-Horebeke, Dour, Tournai, Eupen és Hodimont településeken. A vallási különbségek, az szinte teljesen katolikus déli rész, illetve a szinte teljesen protestáns északi rész között feszülő vallási ellentétek is hozzájárultak az 1815-ben létrehozott Egyesült Holland Királyság felbomlásához 1830-ban: a belga szabadságharcnak jelentős eleme volt, hogy a déli rész nemessége és papsága elnyomva érezte magát a protestáns vallású király által. A szabadságharc sikere után a déli részből alakult meg a mai Belgium. 1830 után a katolikus vallás továbbra is fontos szerepet játszott Belgium politikai életében. Erre az egyik legjobb példa az ún. iskolaháborúk (franciául "guerres scolaires"), amelyet a liberális és szocialista pártok vívtak a katolikus párttal és az egyház támogatóival. A küzdelemre először 1879 és 1884 között, majd később 1954 és 1958 között került sor, lényege az volt, hogy ki felügyeli az állami oktatást: az iskolákat korában szinte kizárólag saját forrásaiból fenntartó katolikus egyház, vagy pedig a belga állam. 1990-ben a katolikus vallású I. Baldvin belga király király lelkiismereti okokból megtagadta, hogy aláírja az abortuszt engedélyező törvényt, amelyet a belga parlament már elfogadott. A király ekkor felkérte Wilfried Martens miniszterelnököt, hogy találjon valamilyen - alkotmányos - megoldást a válságra. Végül Baldvin királyt pár napra alkotmányos feladatainak ellátására képtelennek találták, a helyette eljáró miniszterek aláírták a törvényt, ami így hatályba lépett. 2002-ben a csak nemrégiben hivatalosan bejegyzett Belgiumi Egyesült Protestáns Egyház (Verenigde Protestantse Kerk in België, amely a belga református gyülekezetek 1839-es, 1969-es és 1979-es összeolvadása után alakult ki (összesen körülbelül 100 taggal), valamint a Szövetségi Protestáns és Evangelikus Zsinat (kb. 600 gyülekezet) alapította meg a Protestáns és Evangelikus Adminisztratív Tanácsot (holland rövidítése ARPEE, francia rövidítése CACPE), amely mára mindhárom nyelvi közösségben a protestánsok elfogadott képviselőjévé vált. Lásd még A mecheleni érsekek listája Katolikus egyház Katolicizmus Egyház Források és jegyzetek Kerkpraktijk in Vlaanderen. [2012. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 6.) Frank Rooze (inspector of protestant religious education): "De Reformatie in vogelvlucht" or how Flemish protestantism retreated to the North(in Dutch). (Hozzáférés: 2008. április 10.) New York Times, April 5, 1990: Belgian King, Unable to Sign Abortion Law, Takes Day Off. (Hozzáférés: 2008. április 10.) UPCB: A Belgiumi Egyesült Protestáns Egyház honlapja ((hollandul)). (Hozzáférés: 2012. március 13.) ARPEE/CACPE: Preface to the CACPE bylaws, with the history of Protestantism in Belgium. (Hozzáférés: 2008. április 10.) WEC: A belgium vallási helyzet áttekintése ((hollandul)). [2007. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 13.) Dimitrij Kotschnew Dimitrij Kotschnew (Karaganda, 1981. július 15.) német-orosz profi jégkorongozó. Jelenleg a Lokomotyiv Jaroszlavl (KHL) kapusa. Bár a Szovjetunióban született, karrierje Németországban indult, és őket képviseli a világversenyeken. Játékosmegfigyelők véleménye Gyors, pillangó stílust használó kapus, nagyon jó reflexekkel. Jól használja a mamutokat. Magasságából adódóan, gondban van, a magasan lőtt korongokkal, ha zavarják a kilátást előtte. Kiélezett helyzetekben gyakran válik idegessé. Lavigerie (Cantal) Lavigerie település Franciaországban, Cantal megyében. Lakosainak száma 103 fő (2015). Lavigerie Le Claux, Dienne, Laveissière és Mandailles-Saint-Julien községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Poszinomiális függvény A poszinomiális függvények a polinomok általánosításai, ahol is minden valós kitevő megengedett. Geometrikus programok megadásához használják őket. Definíció Legyen , továbbá minden esetén. Ekkor az függvények poszinomiális függvények. A kitevők valósak, . Ha az összeg egyetlen tagból áll, akkor monomiális függvényről van szó. Példák Az függvény poszinomiális, normálalakja Az függvény monomiális, normálalakja Tulajdonságok A poszinomiális függvények zártak szorzásra, összeadásra és skalárral való szorzásra. A monoszinomiális függvények zártak szorzásra, osztásra és skalárral való szorzásra. A poszinomiális függvények (konvex) kúpot alkotnak az függvények terében. Ebben a monoszinomiális függvények részkúpot alkotnak. Forrás Boyd, Stephen; Vandenberghe, Lieven (2004). Convex Optimization. Cambridge University Press. ISBN 978-0-521-83378-3. ( online ) Belga labdarúgó-szuperkupa A Belga labdarúgó-szuperkupa (hollandul: Belgische Super Cup, franciául: Supercoupe de Belgique, németül: Belgischer Fußball-Super Cup) egy 1979-ben alapított, a Belga labdarúgó-szövetség által kiírt kupa. Tradicionálisan az új idény első meccsét jelenti, s az előző év bajnoka játszik az előző év kupagyőztesével. A legsikeresebb csapat a Club Brugge gárdája, tizenhárom győzelemmel. Kupadöntők 1980-ban és 1982-ben a belga kupát a Waterschei csapata nyerte. A Belga labdarúgó-szövetség döntése miatt amatőr csapat nem vehetett részt a szuperkupa döntőben. Helyettük a kupadöntők vesztesei a Beveren (1980) és a Waregem (1982) vett részt. 1987-ben két mérkőzésen dőlt el a szuperkupa sorsa. Nem rendezték meg. A mérkőzést 2006. július 22-én játszották, de a heves esőzések miatt egy félidőnyi játék után (0–0) félbeszakadt. A folytatásra még ugyanebben az évben, december 20-án került sor. h.u. – hosszabbítás után b.u. – büntetők után Fuchsmühl Fuchsmühl település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 1732 fő (1987. május 25.). Decumano Inferiore A Decumano Inferiore egyike a három görög-római időkből származó utcának (decumanus), mely keresztülszeli Nápoly óvárosát, és egyben a leghosszabb. Megnevezését illetően ma három részre van osztva: Via Maddaloni, Via Croce Benedetto és Via San Biagio dei Librai. Ismertebb nevén Spaccanapoli (Nápoly választó), miután gyakorlatilag kettészeli Nápoly óvárosát. A merőleges utcák (római nevükön cardo) találkozásánál alakultak ki római időkben a nagyobb bérházak, azaz insulák. Az évszázadok során a Spaccanapoli Nápoly főutcája volt. Számos középkori, reneszánsz, barokk és rokokó palota illetve templom található az utca mentén (San Francesco delle Monache, Santa Marta, Palazzo Filomarino, stb.). Az utcát a Piazza Gesù Nuovo szakítja meg. Államok vezetőinek listája 982-ben Ezen az oldalon a 982-ben fennálló államok vezetőinek névsora olvasható földrészek, majd országok szerinti bontásban. Európa Anglia – II. Tanácstalan Ethelred király (978–1016) Areláti Királyság – Békés Konrád király (937–993) Bizánci Birodalom – II. Baszileiosz császár (976–1025) Bretagne – Guérech uralkodó (981–988) Bulgária – Roman cár (977–997) társuralkodó Sámuel cár (977–997) társuralkodó Dánia – I. Kékfogú Harald király (958–986) Duklja – Petriszláv herceg (971–990) Gascogne-i Hercegség ( Nyugat-Frankföld vazallusa) – II. Vilmos, Gascogne hercege (kb. 961–996) Hispania - Barcelonai Grófság – II. Borrel gróf (947–993), a Karoling-ház vazallusa Kasztíliai Grófság – I. García gróf (970–995) Córdobai Kalifátus – II. Hisám kalifa (976–1008) A hatalom tényleges birtokosa: Al-Manszúr ibn Abi Aamir, az előző kalifa főtanácsosa, (978–1002) Leóni Királyság – III. Gyermek Ramiro leóni király (966–985) Első portugál grófság – Gonçalo gróf (950–999) Pamplonai Királyság – II. Sancho király (970–994) Pallars grófság – II. Rajmund gróf (948–992) Ribagorça grófság – Arnold gróf (979–990) Horvátország – Stjepan Držislav horvát király (969–997) Írország – III. Máel Sechnaill ír főkirály (980–1002) Ailech – Fergal mac Domnaill meic Conaing, Ailech királya (980–989) Connacht – Cathal mac Conchobar mac Taidg, Connacht királya (973–1010) Uí Maine – Muirgus mac Domnaill, Uí Maine királya (973–985) Leinster – Domnall Claen király (978–984) Meath – Máel Sechnaill mac Domnaill, Meath királya (975/976–1022) Munster – Brian Boru , Munster királya (978–1014) Kaukázus Ibériai Királyság – II. Bagrat herceg (958–994) Kaheti Hercegség – Dávid herceg (976–1010) Ani (Örményország) – II. Szmbat Tiezerakal király (977–989) Kijevi Rusz – I. Nagy Vlagyimir fejedelem (980–1015) Polocki Fejedelemség – I. Vlagyimir fejedelem (978–988) Lengyelország – I. Mieszko fejedelem (960 k.–992) Magyarország – Géza fejedelem (972–997) Német-római Birodalom – II. Vörös Ottó császár (967–983) Német Királyság Ausztria – I. Lipót őrgróf (976–996) Bajorország – I. Sváb Ottó herceg (976–982) III. Karintiai Henrik herceg (982–985) Csehország – II. Jámbor Boleszláv cseh fejedelem (967–999) Karinthia – I. (Wormsi) Ottó herceg (978–985) Kölni Választófejedelemség – Warin érsek (976–985) Lotaringia – Alsó-Lotaringia – Károly herceg (973–991) Felső-Lotaringia – I. Dietrich herceg (978–1026) Fríziai grófság – II. Dirk holland gróf (kb. 939–988) Hainaut-i grófság – II. Godfrey gróf (973–998) Mainzi érsekség – Szent Willigis érsek (975–1011) Meißeni Őrgrófság – Rikdag őrgróf (979–985) Svábföld – I. Sváb Ottó herceg (973–982) I. Konrád herceg (982–997) Szászország – I. Bernát szász őrgróf (973–1011) Trieri Választófejedelemség – Egbert érsek (977–993) Itáliai Királyság Amalfi Köztársaság – I. Manso herceg (966–1004) Aquileia – Rodoald pátriárka (963–984) Beneventói Hercegség – II. Öreg Pandulf herceg (981–1014) Capuai Hercegség – IV. Landulf herceg (981–982) II. Landenulf herceg (988–993) Gaetai Hercegség – II. Marinus herceg (978–984) Milánó – II. Landolfo da Carcano milánói érsek (980–998) Nápolyi Hercegség – II. Marinus herceg (968–992) Salernói Hercegség – I. Manso herceg (981–983) társuralkodó I. János herceg (981–983) társuralkodó Spoletói Hercegség – IV. Landulf herceg (981–982) III. Transamund herceg (982–989) Szicíliai Emírség – Abu al-Kászim emír (970–982) Dzsabir emír (982–983) Toszkána – Nagy Hugó őrgróf (961–1001) Velencei Köztársaság – Tribuno Memmo , dózse (979–991) Norvégia – Nagy Haakon Jarl király (976–995) Nyugat-Frankföld – Lothár király (954–986) Angoulême-i grófság – II. Arnald Manzer gróf (975–988) Anjou grófság – I. Szürkekabátos Gottfried gróf (960–987) Aquitania – IV. Vaskezű Vilmos herceg (963–993) Blois-i Grófság – I. Odó gróf (975–995) Burgundi Hercegség – I. Henrik herceg (965–1002) Cambrai Grófság – II. Arnulf gróf (967–1007) Champagne – III. Herbert gróf (967–995) Flamand grófság – II. Arnulf gróf (965–988) Maine-i grófság – II. Hugó gróf (950–992) Namuri Őrgrófság – I. Albert namuri gróf (974/980–1010) Neustriai Őrgrófság – Capet Hugó őrgróf (956–987) Normandia – I. Richárd herceg (942–996) Párizsi grófság – Capet Hugó párizsi gróf (956–996) Provence – I. Rotbald provence-i gróf (961–1008) Toulouse-i grófság – III. Vilmos toulouse-i gróf (978–1037) Vermandois-i grófság – I. Albert gróf (943–988) Pápai állam – VII. Benedek pápa (972–983) Skócia – II. Testvérgyilkos Kenneth skót király (971–995) Svédország – VI. Győztes Erik király (970–994) Wales Deheubarth – Owain ap Hywel herceg (950–986) Gwynedd – Ieuaf ab Idwal király (950–986) Powys – Owain ap Hywel Powys hercege (950–986) Afrika Egyiptom – Al-Azíz Billah fátimida kalifa (975–996) Etiópia – Jan Szejum etióp császár (959–999) Ifríkija – Juszuf Buluddzsin zírida emír (972–984) Makuria – II. Georgiosz király (969–kb. 1002) Marokkó ( Tanger és a Ríf környéke) – II. Hisám córdobai kalifa (976–1008) A hatalom tényleges birtokosa: Al-Manszúr ibn Abi Aamir, az előző kalifa főtanácsosa, (978–1002) Ázsia Abbászida Kalifátus Uralkodó – at-Ta’í (974–991) a hatalom tényleges birtokosa: Adud ad-Daula buvajhida főemír (978–983) Perzsia Uralkodó – Samsz al-Muali Abú l-Haszan Gabúsz ibn Vusmgir zijárida uralkodó (976–1012) Aleppói Emírség – Szaad ad-Daula Saríf hamdánida emír (967–991) Dzsibáli Emírség – Muajjid ad-Daula buvajhida emír (980–984) Fárszi Emírség – Adud ad-Daula buvajhida emír (949–983) Gorgán és Tabarisztán – Kábúsz Vusmgír zijárida emír (977–1012) Horászán és Transzoxánia – II. Núh számánida emír (976–997) Kermáni Emírség – Adud ad-Daula buvajhida emír (968–983) Moszuli Emírség – Abu Tahir Ibrahim és Abu ’Abdallah Huszein, (981–991) Szisztán – I. Khalaf szaffárida emír (963–1002) Bizánci Birodalom – II. Baszileiosz császár (976–1025) Gaznavida Birodalom – Szebüktigin emír (977–997) India Kamarúpa – Indrapála király (960–990) Csálukja – II. Tailapa király (973–997) Csola – Madhurántaka Uttama Csola király (973–985) Pála Birodalom – II. Vigraha Pála király (952–985) Japán – Enjú császár (969–984) Jemen – ad-Da’i Juszuf rasszida imám (977–999) Keralaputra – I. Bhaszkara Ravivarman király (962–1019) Khmer Birodalom – V. Dzsajavarman, Angkor királya (császára) (968–1001) Kína – Taj-cung , Szung császár (976–997) Kitán Birodalom (Liao-dinasztia) – II. Csing Cung (Jǐngzōng) császár (969–982) Seng Cung (Shengzōng) császár (982–1031) Korea ( Korjo-dinasztia ) – Szongdzsong király (981–997) Mataram Királyság – Szri Isztana Tunggavidzsaja (947–985) Patersberg Patersberg település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Casoli Casoli község (comune) Olaszország Abruzzo régiójában, Chieti megyében. Fekvése A Majella lábainál fekszik az Aventino folyó völgyében (a Sangro egyik mellékfolyója). A megye központi részén fekszik. Határai: Altino, Civitella Messer Raimondo, Gessopalena, Guardiagrele, Palombaro, Roccascalegna és Sant’Eusanio del Sangro. Története Az ókori Cluviae helyén épült fel, amelyet a caracenusok alapítottak. A longobárdok valószínűleg a 6. században foglalták el. Első írásos említése 878-ból származik Castri de Casule néven. A következő századokban nemesi birtok volt. Önállóságát a 19. század elején nyerte el, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Reparata-templom Viggiù Viggiù település Olaszországban, Varese megyében. Lakosainak száma 5315 fő (2017. január 1.). Viggiù Arcisate, Bisuschio, Clivio, Besano, Cantello, Saltrio és Mendrisio községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Novafeltria Novafeltria település Olaszországban, Emilia-Romagna régióban, Rimini megyében. Lakosainak száma 7110 fő (2017. január 1.). Novafeltria Mercato Saraceno, Sogliano al Rubicone, Pennabilli, Sant'Agata Feltria, Torriana, Talamello, Maiolo és San Leo községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: 2019-es magyarországi önkormányzati választás A 2019-es magyarországi önkormányzati választást várhatóan 2019 őszén tartják, Magyarországon. A képviselőket és polgármestereket 5 évre választják. Választási rendszer Az önkormányzati választáson a megyei és helyi önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A megyei és helyi (települési) önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/megyében van az állandó lakcímük. A magyar állampolgárság nem feltétel, de ez esetben regisztrálni kellett. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel a nagykorúság (betöltött 18. életév, illetve 16. életév feletti házas, vagy elvált személy). A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát. A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel. A megyei közgyűlés választása Mind a 19 megyében egyfordulós, listás választás van. A megszerezhető mandátumok száma a megye lakosságszámától függ. Az a párt(szövetség) állíthat listát, amely a megye lakosság 0,5%-ának megfelelő ajánlást össze tud gyűjteni. A mandátumkiosztás az ún. D’Hondt-módszerrel történik; de csak azok a pártok kapnak mandátumot, amelyek a szavazatok 5%-át (kettőnél 10%, háromnál vagy többnél 15%-át) elérték. A megyei jogú városok a választás szempontjából nem képzik a megye részét. A települési önkormányzati választás A közgyűlés választásának szabályai attól függnek, hogy a település lakossága meghaladja-e a 10 000 főt. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságától függ. A polgármester, akit külön választanak meg, tagja és egyben vezetője is a közgyűlésnek, képviselő-testületnek. Települések tízezer lakóig Az ilyen települések mindegyike egy választókerületet alkot. Jelölt az lehet, akit a választók legalább 1%-a ajánlott. Szavazáskor az összes jelölt neve egy közös szavazólapon szerepel, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavaz, mint ahány fős a képviselő-testület. Érvényesek azok a szavazólapok is, amelyeken ennél kevesebb jelölt neve mellé tettek a szavazók X-et (vagy keresztet). A képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek. Települések tízezer lakó fölött Az ilyen településeket egyéni választókerületekre osztották fel (számukat törvény határozza meg), a körzetben – ahol a jelöltséghez a lakosság 1%-ának ajánlása szükséges – a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a képviselő. A képviselővé nem vált jelöltek szavazatait pártonként összeadják (feltéve, hogy a párt a körzetek legalább felében állított jelöltet), és a Sainte-Laguë-módszerrel kiosztják róla a törvényben meghatározott mandátumszámot. Csak az a lista kaphat mandátumot, amelyik a kompenzációs szavazatok számának (csak a listát állító pártokét összeadva) az 5%-át elérte. Az 5%-os küszöb két jelölő szervezet közös listájánál 10%-ra, három vagy több esetén pedig 15%-ra nő. A polgármester-választás A polgármesteri választás egyfordulós, jelöltté váláshoz jogszabályokban megszabott számú ajánlás kell: a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok legalább 3%-ától, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgártól, míg a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgártól kellett ehhez ajánlást szerezni. A polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz. Budapest Budapesten a választók kerületi képviselő-testületet és polgármestert, valamint főpolgármestert választják. A kerületi választási rendszer azonos a településivel, beleértve a polgármesterek megválasztását is. Főpolgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta; a jelöltté váláshoz azonban 5000 ajánlás szükséges. A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai: a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat veszik figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adják össze, amennyiben a párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd d’Hondt-módszerrel osztják ki a mandátumokat. Zoantharia A Zoantharia a virágállatok (Anthozoa) osztályába és a hatosztatú virágállatok (Hexacorallia) alosztályába tartozó rend. Rendszerezés A rendbe az alábbi 2 alrend és 9 család tartozik: Brachycnemina Haddon & Shackleton, 1891 Neozoanthidae Herberts, 1972 Sphenopidae Hertwig, 1882 Zoanthidae Rafinesque, 1815 Macrocnemina Haddon & Shackleton, 1891 Epizoanthidae Delage & Hérouard, 1901 Hydrozoanthidae Sinniger, Reimer & Pawlowski, 2010 Microzoanthidae Fujii & Reimer, 2011 Nanozoanthidae Fujii & Reimer, 2013 Parazoanthidae Delage & Hérouard, 1901 incertae sedis (az alábbi család nincs alrendbe foglalva): Abyssoanthidae Reimer & Fujiwara in Reimer, Sinniger, Fujiwara, Hirano & Maruyama, 2007 Államok vezetőinek listája 988-ban 983 – 984 – 985 – 986 – 987 – 988 – 989 – 990 – 991 – 992 – 993 – Államok vezetői évek szerint Európa Anglia – II. Gügye vagy Tanácstalan Ethelred , király ( 978 - 1016 ) Amalfi – I. Mansone herceg ( 966 – 1004 ) Barcelona – II. Borrell , Barcelona grófja ( 948 – 992 ) (988-ban II. Borrell megtagadta a hűségesküt Capet Hugónak , a Barcelónai grófság önállóvá vált) Beneventói Hercegség – II. Pandulf herceg ( 981 – 1014 ) Bretagne – I. Konan, Bretagne earlje ( 958 - 992 ) Bulgária – Roman cár ( 977 - 997 ) Córdobai Kalifátus II. Hisám, Omajjád kalifa ( 976 - 1009 ) Al-Manszur Ibn Abi Aamir, Hajib ( 978 - 1002 ) Csehország – II. Jámbor Boleszláv , herceg ( 972 - 999 ) Dánia – I. Villásszakállú Svend király (kb. 986 - 1014 ) Franciaország – Capet Hugó , király ( 987 - 996 ) Anjou – III. Fulk gróf ( 987 – 1040 ) Aquitánia – IV. Vilmos herceg ( 963 – 990 ) Blois – I. Odo gróf ( 975 – 995 ) Burgundi Hercegség – Nagy Henrik herceg ( 965 – 1002 ) Champagne – III. Herbert gróf ( 967 – 993 ) Flandria – IV. Balduin gróf ( 988 – 1036 ) Gascogne – Bernát Vilmos herceg ( 984 – 1009 ) Maine – II. Hugó gróf ( 950 – 992 ) Normandia – I. Richárd herceg ( 942 – 996 ) Provence – III. Roubaud gróf ( 961 – 1018 ) Toulouse – III. Vilmos gróf ( 950 – 1037 ) Grúzia – III. Bagrat király ( 978 – 1014 ) Horvátország – Stjepan Držislav horvát király ( 969 – 997 ) Írország – II. Mael Seachlainn Mor, nagykirály ( 979 - 1002 ) Kijevi Rusz – I. Nagy Vlagyimir fejedelem ( 980 - 1015 ) Lengyelország – I. Mieszko , fejedelem ( 960 k.- 992 ) León és Galiciai Királyság – II. Közveszélyes Bermudo , León királya és Galicia királya ( 982 - 999 ) Magyarország – Géza , fejedelem (kb. 970 - 997 ) Nápolyi Hercegség – II. Marinus herceg ( 968 – 992 ) Navarra – II. Sancho király ( 970 – 994 ) Német-római Birodalom – III. Ottó , császár ( 983 - 1002 ) Német Királyság Ausztria – I. Lipót őrgróf ( 976 – 994 ) Bajorország – II. Henrik herceg ( 955 – 995 ) Karinthia – I. Henrik herceg ( 985 – 989 ) Alsó-Lotaringia – Károly herceg ( 976 – 991 ) Meissen – II. Eckard őrgróf ( 985 – 1002 ) Szászország – I. Bernát herceg ( 973 – 1011 ) Svábföld – I. Konrád herceg ( 982 – 997 ) Felső-Lotaringia – I. Dietrich herceg ( 978 – 1027 ) Itáliai Királyság Aquileia – IV. János pátriárka ( 984 – 1017 ) Milánó – II. Landolfo da Carcano milánói érsek ( 980 – 998 ) Spoletói Hercegség – IV. Thrasimund herceg ( 982 – 989 ) Toszkána – Nagy Hugó toszkán őrgróf ( 961 – 1001 ) Norvégia – Haakon Jarl, király ( 976 - 995 ) Pápai Állam – XV. János pápa ( 985 – 996 ) Salernói Hercegség – II. János herceg ( 983 – 994 ) Skócia – II. Kenneth , király ( 971 - 995 ) Svédország – VI. Győztes Erik király (kb. 970 -kb. 994 ) Velence Tribuno Memmo , dózse ( 979 - 991 ) Wales Gwynedd – Maredudd ab Owain király ( 986 - 999 ) Powys – Maredudd ab Owain király ( 986 - 999 ) Deheubarth – Maredudd ab Owain király ( 986 - 999 ) Afrika Egyiptom – Nizár al-Azíz billáh, Fátimida kalifa ( 975 – 996 ) Ifríkija (a Fátimidák hűbérese) – Abul-Fat al-Manszúr ibn Buluggin, Zírida emír ( 983 - 995 ) Marokkó – Zírí, Maghrawa emír ( 987 – 1001 ) Ázsia Abbászida Kalifátus – At-Táí bagdadi kalifa ( 974 – 991 ) Aleppó – I. Szaad ad-Daula Sharif, Hamdánida aleppói emír ( 967 – 991 ) Ani (Örményország) – II. Smbat Tiezerakal, Ani királya ( 977 – 989 ) Asszám , Pála-dinasztia, Kamarúpa Indrapála király ( 960 - 990 ) Bizánci császár – II. Baszileiosz császár ( 976 - 1025 ) Csalukja – II. Tailapa király ( 973 – 997 ) Csola – I. Radzsaradzsa Csola Csola király ( 985 – 1012 ) Gaznavida Birodalom – Abu Manszúr Sebük Tigin emír ( 977 – 997 ) Japán – Uralkodó – Ichijō, Japán császár ( 986 - 1011 ) Tényleges úr Fujiwara no Kaneie, Sessho ( 986 - 990 ); Kampaku ( 990 ) Keralaputra – I. Bhaszkara Ravivarman király ( 962 – 1019 ) Khmer Birodalom – I. Dzsajavarman király ( 968 – 1001 ) Kína (Északi Song-dinasztia) – Taizong, császár ( 976 - 997 ) Kitáj Birodalom – Sengzsong király ( 982 - 1031 ) Korea ( Korjo ) – Szongdzsong király ( 981 - 997 ) Manipur – Kainou Irengba király ( 983 – 1073 ) Mataram – Dharmavangsza ( 985 – 1006 ) Moszul – Nyugat-Ganga – Rakkasza Ganga király ( 985 – 1024 ) Orissza I. Jajati Mahszivagupta király ( 970 – 1000 ) Pála Birodalom – I. Mahipála király ( 988 – 1038 ) Szaurashtra – I. Kavat király ( 982 – 1003 ) Transzoxánia 1987–1988-as magyar női vízilabda-bajnokság Az 1987–1988-as magyar női vízilabda-bajnokság az ötödik magyar női vízilabda-bajnokság volt. A bajnokságban hat csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem D: Döntetlen V: Vereség G+: Dobott gól G-: Kapott gól P: Pont Útmenti-zsomboly (Bódvaszilas) Az Útmenti-zsomboly egy barlang, amely az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Leírása Bódvaszilas központjától északra, az Alsó-hegy fennsíkján, a Vecsem-bükk csúcstól 320 méterre, 255°-ra, egy fokozottan védett területen, erdőben, a piros T jelzésű turistaösvénytől, azaz a zsombolyos tanösvénytől, a Jóbarát-zsomboly felől megközelítve jobbra, közvetlenül a turistaút mellett, egy töbör északnyugati oldalában, a töböroldal felső kétharmadában, egy sziklakibúvásban nyílik. Tornanádaskáról a sárga sáv jelzésű turistaúton is elérhető. A turistaösvénytől, Tornanádaska felől megközelítve jobbra van a bejárata. A helyét néhány turistatérkép jelöli a barlang nevének a feltüntetésével. Az 5×7 méteres bejárata természetes, ovális és függőleges tengelyirányú. Két, kis tereplépcsőn, amelyekből az egyik, a barlangból származó kövekből van rakva lehet lemászni az aljára. Középső triász, wettersteini mészkőben jött létre. A kialakulásában a tektonikának, a befolyó víznek, a leszivárgó víznek és a korróziónak volt szerepe. Tulajdonképpen egy zsomboly roncsa. Ha a barlang folytatódik a mélybe, akkor a folytatása valószínűleg a felszakadt mennyezetének a darabjai miatt van elzárva. A függőleges jellegű barlang oldalain jól megfigyelhetők a hengerpalást-szerű oldásnyomok és a morfológiai kisformák közül az ujjbegykarrok. A zsombolyra az ellipszis szelvény a jellemző. A vízszintes kiterjedése hét méter. Édesgyökerű páfrány csoportok és lombosmohák élnek a felső falszakaszain. Könnyen járható és nincs lezárva. A bejárásához engedély szükséges. Előfordul az irodalmában Utmenti-zsomboly (Csernavölgyi, Hegedűs, Molnár 1977), V/10 (Kósa 1992) és V-22 (Kósa 1992) néven és jelöléssel is. Kutatástörténete 1967 augusztusában a Vörös Meteor TE három barlangkutatója, Haász Éva, Kósa Attila és Varga Mária mérték fel és a felmérés alapján Kósa Attila szerkeszett két hosszmetszeti barlangtérképet és egy alaprajzi barlangtérképet, amelyeket Haász Éva rajzolt. Bertalan Károlynak az 1976-ban befejezett kéziratában, a 125. számú cédulán többek között az olvasható, hogy 4,3 méter mély és hivatkozik egy, a barlangra vonatkozó tanulmányra. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányában Bajomi Dániel a biológiailag feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok közé sorolta. Az 1977. január 30-án készült szpeleográfiai terepjelentés szerint körülbelül 520 méter tengerszint feletti magasságban van a bejárata, a barlang főleg függőleges jellegű, szarvas és borz csontok lettek gyűjtve a humuszból, az alaprajzi hossza 6,5 méter, a hossza a valóságban 6,5 méter, a függőleges kiterjedése 4,3 méter és a vízszintes kiterjedése hét méter. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve és egy térképen van a helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló, magyarországi barlangok között. Az 1992-ben kiadott, „Alsó-hegyi zsombolyatlasz” című könyvben megjelentek a barlangtérképek, és a kiadványban az Alsó-hegy fennsíkjának a magyar oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve a helye, valamint több adattal együtt, fel van tüntetve egy darab irodalmi hivatkozás, amely a barlangra vonatkozik. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. A 2008. szeptember 27-én megrendezett, XV. Lakatos Kupa kiadványában hat méter mély barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges, felszíni érintőpontja volt. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található a zsombolyról egy ismeretlen készítési idejű és készítőjű barlangtérkép-lap, amelyen egy alaprajzi barlangtérkép és egy hosszmetszeti barlangtérkép látható. John Souza John Souza, teljes nevén John Souza-Benavides, becenevén Clarkie (Fall River, 1920. július 12. – 2012. március 11., Pennsylvania) amerikai labdarúgó, csatár. Karrierje Pályafutását a Ponta Delgadában kezdte. A csapattal 1947-ben kupagyőzelmet ünnepelhetett 1947-ben, valamint három egymást követő évben (1946 és 1948 között) az amatőr kupát is elhódították. 1951-ben a New York German-Hungarianshez igazolt, amellyel még ebben az évben még egyszer megnyerte mindkét korábban említett kupasorozatot. A válogatottban 1948-ban mutatkozhatott be. A nemzeti csapattal részt vett az 1950-es vb-n is. Sokáig úgy tartották, hogy két amerikai gólt is ő szerzett, azonban pontosabb források megállapították, hogy Spanyolország ellen Gino Pariani talált be, a chileiek ellen pedig Frank Wallace szerezte az első amerikai gólt. Sokáig ő volt az egyetlen amerikai, aki a világbajnokság álomcsapatába be tudott kerülni. Ez legközelebb Claudio Reynának sikerült 2002-ben. Részt vett a londoni és a helsinki olimpián is, a válogatottban pedig összesen tizennégy alkalommal lépett pályára, melyeken három gólt szerzett. 1976-ban, csapattársaival együtt posztumusz bekerült az amerikai labdarúgó-hírességek csarnokába. Gugernusok A gugernusok, más néven cugernusok, ókori germán néptörzs a Rajna alsó folyásánál. Egyes kutatók a sicamberekhez sorolják őket. Tacitus és Idősebb Plinius tesz említést róluk. Yamoussoukro Yamoussoukro Elefántcsontpart fővárosa 1983 óta. Az előző fővárosok Grand-Bassam, Bingerville és Abidjan voltak, Abidjan ma is a legfontosabb gazdasági központ. Yamoussoukro eredetileg egy falu volt, ahol az elefántcsontparti függetlenség atyja, Félix Houphouët-Boigny született. Az erősen ambiciózus Boigny számos tekintetben a maga képére akarta formálni az országot és ezért hatalmas pénzek árán, a lakosság számára nem csekély megterheléssel fejlesztette Yamoussoukrót országa fővárosává. Földrajz A Guineai-küszöböt átszelő Bandama folyótól 20 km-re keletre, a tengertől légvonalban 200 km-re, az esőerdő és a facsoportokkal tarkított nedves szavanna határvonalán fekszik. Tengerszint feletti magassága 208 méter. Éghajlat Éghajlatának jellemzője az egyenletes, fülledt hőség, és az 1200 mm körüli csapadék. Az évi középhőmérséklet 27 °C. Története A franciák mintagyarmataként ismert Elefántcsontpart közigazgatását 1870-1893 között Grand Bassamból, majd 1893-1894-ben Bingervilleből irányították. 1934-ben pedig Abidjan kikötőváros vette át a gyarmati székhely szerepét. 1960-ban függetlenné vált Elefántcsontpart később is megőrizte jó kapcsolatait a volt anyaországgal, és szabad utat engedve a külföldi tőkének, látványos gazdasági fejlődést ért el. Gazdasága Az ország fő exportcikkei a kakaó és a kávé. Látnivalók Miasszonyunk a béke királynője-bazilika , a világ legnagyobb keresztény temploma Dedelstorf Dedelstorf település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 1218 fő (2016. december 31.). Dedelstorf Wahrenholz, Wittingen, Hankensbüttel, Obernholz, Sprakensehl, Steinhorst és Groß Oesingen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Magyar Néplap A Magyar Néplap az 1940 őszén betiltott 6 Órai Újság folytatásaként Franyó Zoltán kezdeményezésére 1941. január 15-én indult temesvári napilap. A hét minden napján megjelent, s más dél-erdélyi magyar újság ideiglenes hiánya miatt hamarosan népszerűvé vált és elérte az 50 ezres példányszámot. A lap egy részvénytársaság tulajdona volt, s felelős szerkesztőként Szász István jegyezte. A tényleges főszerkesztői munkát végző Franyó Zoltán mellett Szimonisz Henrik technikai szerkesztő és Bach Gyula „mindenes riporter” dolgozott. Az adott körülmények között a lap politikamentes híradásra szorítkozott, s 1942 augusztusa után megszűnt. Sankt Annen (Dithmarschen) Sankt Annen település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Népesség A település népességének változása: Guglielmo Marconi Guglielmo Marconi (Bologna, 1874. április 25. – Róma, 1937. július 20.) olasz fizikus és mérnök, a drótnélküli távíró feltalálója. 1909-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat Karl Ferdinand Braunnal együtt. Ifjúkora Bologna közelében született Giuseppe Marconi olasz földbirtokos, és ír felesége, Annie Jameson (a Jameson Whiskey szeszfőzde alapítójának unokája) második fiaként. Marconi Bolognában, Firenzében, és később Livornóban tanult. A rádióval kapcsolatos munkái Marconit lenyűgözték Heinrich Hertz elektromágneséggel kapcsolatos munkái. Azok alapján látott a „drótnélküli távíró” kidolgozásához. Az adást, és vételt nagy méretű antennákkal, a demodulálást kohérerrel oldotta meg. 1899-ben a La Manche csatornán át táviratozott, majd 1901-ben megvalósította az első transzatlanti rádió-összeköttetést. Munkáját a haditengerészet támogatta. A Titanic rádiósai a Marconi-társaság alkalmazásában voltak, nem a hajótársaságéban. Marconi élete folyamán tovább tökéletesítette rádiótechnikai találmányait, amit 1908-ban Nobel-díjjal ismertek el. Marconi és Tesla Marconi Nikola Tesla asszisztense volt Amerikában, ahol láthatta kutatásait és annak eredményeit. Marconi 1901-ben sikeresen bemutatta a rádióhullámok vezeték nélküli sugárzását. A rádió feltalálásáért 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Tesla beperelte, azzal a váddal, hogy Marconi ellopta a találmányát. A tárgyalások többször megszakadtak és elhúzódtak, végül 1943-ban (Tesla 1943. január 7-én bekövetkezett halála után) az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hivatalosan is Teslának tulajdonította a rádió feltalálását. A jelentés alapján Tesla szabadalmát már 1896-ban (tehát 4 évvel Marconi előtt) bemutatta. Továbbá a rádió más feltalálók eredményeit is tartalmazza. Marconitól ezért megvonták a rádió feltalálásának elsőségét. Említésre méltó, hogy Alekszandr Popov pedig nyilvánosan is bemutatta a vezeték nélküli adatátvitelt, még 1895. május 7-én. Személyes információk 1905 . március 16-án feleségül vette Beatrice O'Brient (1882–1976), Edward Donough O'Brien lányát. Három lányuk és egy fiuk született. 1924 -ben különváltak, házasságukat 1927 -ben érvénytelenítették. 1927 . június 15-én feleségül vette Maria Cristina Bezzi-Scalit (1900–1994). Gyermekei Degna (1908–1998), Gioia (1916–1996), Giulio (1910–1971), és Elettra (1930–). Egy testvére volt, Alfonso, és egy mostohatestvére, Luigi. Benito Mussolini volt Marconi tanúja, amikor másodszor házasodott, 1927-ben. Emlékezete Nevét viseli a Bologna Guglielmo Marconi repülőtér . A Marconi Stallions FC nevű ausztrál focicsapatot róla nevezték el. Garamszentkereszt Garamszentkereszt (szlovákul Žiar nad Hronom, korábban Svätý Kríž nad Hronom, németül Heiligenkreuz an der Gran) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásának székhelye. Fekvése Körmöcbányától 15 km-re délre, a Garam folyó partján fekszik. Felsőapáti és Saskőváralja tartozik hozzá. Nevének eredete A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt templomáról kapta a nevét. Névelőtagja a Garam-folyó menti fekvésére utal. 1890-ig Barsszentkeresztnek hívták (régi névelőtagja az egykori Bars vármegyéhez tartozására utalt). Története A város területén már ősidők óta éltek emberek. A bronzkorból a lausitzi kultúra, illetve hallstatt és a latén kori tárgyi emlékek kerültek itt elő. Később kelta törzsek éltek a területen. A szlávok a 6. században jelentek meg itt először. Garamszentkeresztet 1075-ben I. Géza király adománylevelében „Kerestur" alakban említik először. A király a birtokot a garamszentbenedeki bencés apátságnak adja. Ezt követően alapították bencés apátságát, de a rend nem tartotta meg. Vámja részben a garamszentbenedeki apátságé, részben az esztergomi érsekségé volt. A 15. század közepén a husziták megerősítették. Később ennek átalakításával épült meg az érseki várkastély, az esztergomi érsekek nyári rezidenciája, melyet 1631-ben Pázmány Péter helyreállíttatott, később klasszicista stílusban alakították át. A település 1237-ben „Cristur" néven szerepel oklevélben. 1246-ban Váncsa István esztergomi érsek a település lakóinak nemesi jogokat ad. Ekkor „Villa Sancte Crusis de Susal" alakban szerepel az oklevélben. 1536-ban 28 porta után adózott. 1571-ben uradalmi központ, melyhez több falu is tartozott. 1601-ben plébánia, iskola, malom, és 79 lakóház állt a településen, közülük 3 nemesi kúria. A 17. században többször volt megyegyűlés színhelye. 1678. november 1-jén itt szenvedett vereséget Thököly Imre magyar–francia–lengyel serege Georg Stephan Wrbna császári tábornok seregétől. Ebben az évben alakult meg a város első céhe, a szabóké. 1690-ben vásártartási jogot kapott. 1703. november 20-án is kisebb csata dúlt a város alatt a császári és kuruc seregek között. A kurucok 1708-ig tudták megtartani a várost. 1720-ban 89 adózó polgára volt, közülük 21 kézműves (csizmadiák, lakatosok, szabók, szűcsök, kocsmárosok és kereskedők). Az érseki kastély 1776-ban az újonnan alapított besztercebányai püspökségé lett és a püspökök kedvelt nyári tartózkodási helye volt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT KERESZT. Fanum S. Crucis, Svati Kriz. Tót Mezőváros Bars Várm. jeles Uradalom is, mellyhez számos helységek tartoznak, földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Garam vize’ partyánál, Körmötzhöz délre két mértföldnyire, ’s az Uraságnak jeles kastéllyával, és szép úri kertyével díszesíttetik; nevezetesítette Tökölyieknek megverettetések, midőn régi lakosai is eleget szenyvedtek; 1726-dikban pedig a’ tűz által sanyargattattak; határja középszerű, gyümöltsei, kivált az Uraságé, jelesek, réttyei jók, vagyonnyai meglehetősek." 1828-ban 136 házában 955 lakos élt. 1875-ben Garamszentkereszt járási székhely lett, 55 falu tartozott hozzá. A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Szent-Kereszt, (Heiligen Kreuz, Swaty Krizs), tót m. v., Bars vmegyében, a Garan jobb partján, Körmöcz és Selmecz közt, mindeniktől 2 mértföldnyire, egy kies vidéken. Határa hegyes, és csak közép termékenységü; gyümölcse sok; fája bőven; az uraság rétei szépek. Lakja 951 kath., 4 evang. Diszére szolgál a kath. parochial. templom s az uraság kastélya egy csinos kerttel. F. ura a beszterczei püspök, s feje egy uradalomnak, mellyhez még 18 helység tartozik." Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Garamszentkereszt, a Garamvölgyben fekvő magyar és tót kisközség, 1390 r. kath. lakossal, kik között a tótok túlsúlyban vannak. E községben benedekrendi apátság volt, mely sok viszontagság után a többi barsmegyei apátságok sorsára jutva, feloszlott; birtokai az esztergomi érsekségnek, később pedig részben a beszterczebányai püspökségnek jutottak, a czim "Abbatia S. Crucis iuxta Granum" fennmaradt, s utoljára Novák Ferencz győri székesegyházi kanonok viselte. (Czinár Mór "Monasterologia Regni Hungariae" Tom. I. pag. 301.) Az alapító oklevélben Villa Keresztur in terra Susoly körülirással szeepel, míg 1246-ban Oppidum Keresztur és villa S. Crucis de Susal alakban. IV. Béla a község adójának kétharmadát itéli oda az apátságnak. 1246-ban Vancsay István esztergomi érsek az ide települő lakosoknak 3 évre adómentességet engedélyez és megállapítja a várgróf, a vicecomes és a plébános járandóságát. 1488-ban az esztergomi érseknek itt vámja volt. 1527-ben már Zenthkereszt alias Keresztur körülirással említik, mikor régi gótikus egyháza is említve van. 1664-ben Souches tábornok itt nagy győzelmet aratott a törökökön, ellenben 1678-ban Thököly Imre csatát vesztett. Az esztergomi érsekség szentkereszti uradalmához a XVII. század végén a következő községek tartoztak: Nagy-Lócsa, Preszta-Wlk, Trubin, Kis-Lócsa, Új-Lehota, Jano-Lehota, Koszorén, Szlaska, Kaproncza, Lutilla, Kremniczka, Bartos-Lehotka, Jasztrabi, Pityelowá, Nyewolno, Németi, Csejkő és Szőlős. 36Ezeket később a beszterczebányai püspökség uradalmához csatolták és akkor Heiligen-Kreitz német nevével is találkozunk. 1726-ban az egész község a templommal együtt tűzvész martaléka lett. A Rákóczy-féle szabadságharcz alatt is szerepelt, a mikor 1706 szeptember 28-án Stahremberg császári vezér bevette. A XVII. század vége felé a vármegye itt is tartotta közgyűlését, a mostani püspöki palotában, mely már Pázmány Péter előtt mint várkastély fennállott. Pázmány 1631-ben romjaiból felépíttette, míg Lippay érsek bástyákkal és tornyokkal erősítette meg. Moyses István beszterczebányai püspök a tornyokat egy emelettel magasabbra emeltette és Dr. Rimély Károly jelenlegi püspök a kastélyt ujonnan épült nagyszabásu diszes lépcsőházzal látta el. E kastélyban halt meg Pázmány Péter karjai között Forgách Ferencz esztergomi érsek. A XVIII. század végén a kastély a beszterczebányai püspökké lett. 1690-ben itt már megalakult a varga-czéh. E község különben a pápai tizedszedők jegyzékében is előfordul. Ősi, XIV. századbeli temploma elpusztult és helyére építtette Zerdahelyi Gábor beszterczebányai püspök 1806-ban a mostani díszes templomot, melynek sírboltjában Berchtoldt Ferencz, Zerdahelyi Gábor, Belánszky József és Moyses István beszterczebányai püspökök pihennek. A templomban egy nagybecsű, gótikus, zománczos, aranyozott, ezüstkehely van. E községben tartotta kirándulása alkalmával gyűlését 1874-ben a történelmi társulat, gróf Mikó Imre, valamint Horváth Mihály és Ipolyi Arnold püspökök elnöklete alatt. A község határa gazdag kitünő bazaltban. Van itt nagyobb szabású malomkőbánya és gyár is. Kőszene is van, de még nem bányászszák. A lakosok kaszinóegyesületet és katholikus kört tartanak fenn. A község járási székhely, van postája, távirója és vasúti állomás." A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásának székhelye volt. A háború után sok lakója kivándorolt, többen pedig Ausztriában végeztek mezőgazdasági idénymunkákat. A második világháború idején lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést. 1944 szeptemberében itt működött az 1. csehszlovák partizánbrigád parancsnoksága. Szeptember végén súlyos harcok kezdődtek itt, melyek során a németek elfoglalták és fogolytábort létesítettek a területén. A várost csak 1945. március 31-én szabadította fel a Vörös Hadsereg. Az 1950-es években a korábban mezőgazdasági településből modern iparváros lett. Több ipari üzem is létesült, alumíniumkohója 1955-ben kezdte meg működését. A 20. század második felében több lakótelepet is építettek, melyek a város arculatát teljesen megváltoztatták. Népessége 1880-ban 1157 lakosából 1025 szlovák, 63 német, 42 magyar anyenyelvű, 2 idegen és 25 csecsemő volt. 1910-ben 1507 lakosából 1323 szlovák, 127 magyar és 57 német. 2011-ben 19 883 lakosából 15 484 fő szlovák, 565 cigány, 98 cseh és 84 magyar. Nevezetességei Az egykori érseki várkastélyt 1631 -ben Pázmány Péter építtette. 1782 és 1794 között átépítették, 1850 és 1869 között magasították. A besztercebányai püspökök közül különösen Moyses István kedvelte, állandóan itt tartózkodott. 1944 -ig püspöki nyaraló volt, ma hivatalok vannak benne. Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1808 és 1813 között épült a lebontott középkori templom helyén. Timpanonjában Szerdahelyi Gábor püspöki címere látható. A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobor 18. századi . A plébánia épülete 1766 -ban épült. A körmöcbányai út mellett álló Szűz Mária kápolna 1709 és 1711 között készült. A város határában magasodó hegyen áll Saskő várának romja. A várat 1253 -ban említik először. Előbb érseki, majd királyi birtok. Későbbi története során több birtokosa volt, végül 1677 -ben Thököly Imre foglalta el és lerombolta. Többé már nem építették újjá. Willard van Orman Quine Willard van Orman Quine (Ohio, Akron, 1908. június 25. – Massachusetts, Boston, 2000. december 25.) amerikai filozófus, logikus, nevéhez fűződik több olyan híres elmélet a nyelvfilozófia területéről, mint például a Duhem–Quine-tézis, a radikális fordítás elmélete, vagy a referencia problémája, azaz a Quine-paradoxon. Filozófiából, filológiából és matematikából az ohiói Oberlin College-on szerzett BA fokozatot, majd a Harvardon folytatta tanulmányait, ahol az MA fokozat elérése után, 1932-ben megszerezte filozófiadoktori címét is. A későbbiekben ugyancsak a Harvardon lett docens, majd egyetemi professzor. Ifjú kutatóként leginkább a matematikai logika volt fő érdeklődési területe, majd az 1950-es évek elején egyre inkább a nyelvfilozófia felé fordult, amely területen, többek között a már fentebb említett elméletek fémjelzik nevét. Magyarul megjelent művei A logika módszerei (Akadémiai, 1968) A tapasztalattól a tudományig. Válogatott tanulmányok (Osiris, 2002) 3009 Coventry A 3009 Coventry (ideiglenes jelöléssel 1973 SM2) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1973. szeptember 22-én. Semmering-hágó A Semmering-hágó a nagy alpesi hágók közt a legkeletibb és legalacsonyabb (985 m), Ausztria keleti-középső részén, Stájerország (Steiermark) és Alsó-Ausztria (Niederösterreich) szövetségi tartományok (Bundesland) határán, amely egyúttal a Mura (Mur) és a Lajta (Leitha) vízgyűjtő medencéjének vízválasztója is. A rajta futó út Bécset köti össze Stájerországon keresztül a Balkánnal, Karintián keresztül Olaszországgal és a Felső-Enns-völgyön át Innsbruckkal. Minthogy az ősi útvonalak keletről megkerülték az Alpokat, a korábbi történeti időkben ennek a hágónak nem volt különösebb jelentősége Egészen 1160-ig, amikor Ausztria és Stájerország egyesült, és egy menedékház (Spital am Semmering) létesült itt. A hágón közkedvelt gyógyüdülő- és télisport-központ épült ki. Fenyvesekkel borított hegyek veszik körül, északról a Rax (2007 m) és a Schneeberg hegycsúcs (2076 m) magasodik. Általános jellemzés Az Adria tengerszintje feletti 984 méteres magasságban található magashegyi hágó (németül: Gebirgspaß) Ausztriában, északról a Raxalpe, délről pedig a Wechsel-hegység között helyezkedik el. Közvetlenül a hágónál, délen a Hirschenkogel, északon a Pinkelkogel (1292 m.) található. A természetes határt Alsó-Ausztria és Stájerország között a Semmering-hágó képezi. Tauernfensterhez hasonlóan Semmering térsége is olyan „geológiai ablak”-ot képez, amelyen keresztül megláthatjuk a Központi-Alpok (németül: Zentralalpe) legrégebbi kőzeteinek újabb kori gyűrődéseit. Ez mintegy 200 km²-es területet jelent. Elnevezése A Semmering térsége a népvándorlás nyugtalan időszakában legnagyobb részt néptelen vidék volt. Tulajdonképpen ez ugyanolyan helyzet, mint ami akkoriban az egész Keleti-Alpok vidékére jellemző volt. Aztán valamikor a 6. században vándoroltak erre azok a szláv törzsek, amelyek Semmeringnek az első nevet adták: „Semmerick”, ami feltételezhetően „barátságtalan, rideg” kifejezést jelentett. Természetesen van más vélemény is a névadásról, például ha más szláv, vagy német nyelvi gyökérből történő származtatását vizsgáljuk Így például a szláv „Smrk” (cirbolyaerdő), vagy „Cemerinik”, ami „A havasi rózsa (havasszépe) hegyé”-t jelenti. Valamikor a 10. században került sor a terület németekkel való benépesítésére ugyanúgy, mint más, korábban szlávok által lakott területek esetében is történt. A német betelepültek hosszú időn át német nevén, „Cerewald” (Cirbolyafal)-nak nevezték a vidéket. Ulrich von Liechtenstein Minnesänger „Arthus utazása” című visszaemlékezésében beszámol a „Semernic”-en való átkelés utáni visszatéréséről. A hágó története A bécsi dombság és a déli területek közötti közlekedés a 12. század kezdetéig a kedvezőbb domborzatú keleti térségben, a Pittental-on meglevő régi római úton bonyolódott. 1160-ból van ismeretünk a Semmeringen átvezető első málhásút ( németül : Saumweg ) létezéséről. 1735-ben aztán ezt a málhásutat a VI. Károly császár által létesített „Semmeringstraße” váltotta fel. Ettől kezdve indult meg a környék (pl. Schottwien) fejlődése, mivel ezen az egyre fontosabbá váló útvonalon létrejöttek a hegyi közlekedést, szállítást szolgáló váltóállomások, ahol lovakat lehetett cserélni, szálláshelyekkel és a közlekedőeszközöket javító/gyártó műhelyekkel (pl. lószerszámkészítők, kovácsok, kerékgyártók). Közvetlenül a 19. század kezdetén olyan új nyomvonalat hoztak létre, amellyel a legveszélyesebb emelkedőszakaszt kiiktatták, s ezzel a szakasszal 1839-től 1841-ig már egy második közúti kapcsolatot is teremtettek. 1842-ig vasútvonal működött Bruck an der Mur és Mürzzuschlag között. Ugyanígy élő szakasz létezett már Bécs és Gloggnitz között is. A két végállomás közti semmeringi hézagot aztán 1854-ben, a Carl Ritter von Ghega által tervezett, napjainkban már a világ kulturális öröksége közé sorolt Semmeringi vasút (Semmeringbahn) megépítésével szüntették meg. 1956-tól 1958-ig A Semmeringstraße nyomvonalát harmadszor is korrigálták, amivel azt a közlekedés fejlődésének megnövekedett igényeihez igazították (Maria Schutz érintésével). Közlekedés A Semmering-hágó – a Wechsel-hágó mellett – a legfontosabb kapcsolatot jelenti az alsó-ausztriai és stájer tartományok között. Áthaladhatunk rajt az országúton, a Semmering gyorsforgalmi úton (S6), valamint a Semmeringi vasútvonalon. A hágó magasságában található az azonos nevű település: „Luftkurort Semmering”. Semmeringi vasút A világörökség listáján szereplő helyszín. A Semmering-autóút (S6 Schnellstraße) Ausztria S6 jelű autóútja, amely - a stájerországi Semmeringen át - az Süd Autobahn (A2) seebensteini csomópontja és a Pyhrn Autobahn (A9) St. Michael csomópontja között biztosít közúti kapcsolatot. Az autópálya 106 km hosszú és 14 alagútja van (17 km). Az autópálya utolsó hiányzó szakaszát – a Semmeringscheitel-alagutat 2004. októberében adták át a forgalomnak. A létesítmény feladata, hogy tehermentesítse Semmering települést, illetve a Semmering-hágón átvezető utat a csúcsidőben jelentkező 12 000 jármű/napos forgalomterheléstől. A Semmering alagútlánc összességében hat autópálya-alagútból áll. Ezek (Bécs és Gloggnitz irányából felsorolva): Grasberg-alagút, 0, 352 km Eselstein-alagút, 0,175 km Semmering–Scheitel-alagút, 3,5 km Steinhaus-alagút, 1,8 km Spital-alagút, 2,5 km Ganzstein-alagút, 2,1 km Autókihajtók (Bécs és Gloggnitz irányából): Raststation Schottwien Semmering-Maria Schutz Spittal a.d.Semmering Mürzzuschlag A Ganzstein-alagút második csöve 2008. májusáig épült meg. Ehhez az első kapavágást 2005. december 4-én tették meg. A déli alagút megépítését követően az északi alagutat teljes mértékig felújítják. Így 2008. végétől kezdve a Semmering-autóút mindkét forgalmi irányban két forgalmi sávval fog üzemelni. Az építési költségek mintegy 68 millió Eurót tettek ki. A Schottwien–völgyhíd 130 méter magas és teljes hossza 632 méter. A nagy osztrák autópálya-hidak közt a legutolsónak számít. A leghosszabb rész fesztávolsága 250 méter, egyike a leghosszabb beton gerendahidaknak. 1989-ben nyitották meg a forgalomnak. A fellépő építési költségfedezet hiánya miatt egyes kisebb betonrészek csak a megnyitás után készültek el, s innen származik a híd gúnyneve, a „Bröselbrücke” (azaz „Morzsahíd”). Nemzetközi síversenyek alkalmával egyik közlekedési sávja gyakran lezárásra kerül, s ilyenkor autóparkolóként használják. Huzesztán tartomány Huzesztán tartomány (perzsául ����� ������� [Ostân-e �uzestân]) Irán 31 tartományának egyike az ország délnyugati részén, a Perzsa-öböl partján. Északnyugaton Ilám, északon Loresztán, északkeleten Iszfahán, keleten Csahármahál és Bahtijári valamint Kohgiluje és Bujer Ahmad, délkeleten Busehr, délen a Perzsa-öböl, nyugaton pedig Irak határolja. Székhelye Ahváz városa. Területe 64 055 km², lakossága 4 192 598 fő. Közigazgatási beosztása Huzesztán tartomány 24 megyére (sahrasztán) oszlik. Ezek: Ábádán, Ahváz, Andiká, Andimesk, Bágmalek, Bávi, Behbahán, Dast-e Ázádegán, Dezful, Gotvand, Ize, Haftgel, Handidzsán, Horramsahr, Hovejze, Láli, Máhsahr, Maszdzsedszolejmán, Omidije, Rámhormoz, Rámsir, Sádegán, Sus, Sustar. Története Huzesztán (régi perzsa és arabos ejtéssel Húzisztán) a középkorban is önálló tartomány volt: a Kárún (korabeli nevén Dzsudzsajl, azaz Kis-Tigris) és mellékfolyóinak alluviális síkságát magába foglaló tartomány központja kezdettől fogva Ahváz volt. Vignale Monferrato Vignale Monferrato település Olaszországban, Piemont régióban, Alessandria megyében. Lakosainak száma 984 fő (2017. január 1.). Vignale Monferrato Camagna Monferrato, Casorzo, Cuccaro Monferrato, Frassinello Monferrato, Fubine, Olivola és Altavilla Monferrato községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Saint-Jean-des-Mauvrets Saint-Jean-des-Mauvrets település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 1751 fő (2013). Saint-Jean-des-Mauvrets Brissac-Quincé, La Daguenière, Juigné-sur-Loire, Saint-Melaine-sur-Aubance, Saint-Saturnin-sur-Loire és Vauchrétien községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Buonabitacolo Buonabitacolo község (comune) Olaszország Campania régiójában, Salerno megyében. Fekvése A Vallo di Diano egyik települése. Határai: Montesano sulla Marcellana, Padula, Sanza és Sassano. Története Buonabitacolót 1333-ban alapította a padulai karthauzi kolostor is építtető Tommaso Sanseverino, Marsico grófja. Az Anjou Róbert által is aláírt alapító okirat biztosította, hogy a település a középkorban a család birtoka maradjon. 1407-ben II. Lajos nápolyi király megfosztotta a családot birtokaitól, mivel az ellene irányuló lázadást támogatták. Buonabitacolo területét Russo de Specchio admirális kapta meg. 1645-ig többször is tulajdonost cserélt. Ekkor Padula és Buonabitacolo területét az akkori földesúr, Diego Avalos a karthauzi kolostornak ajándékozta. Csak a 19. század elején a feudalizmus felszámolásával a Nápolyi Királyságban, lett önálló település. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói a barokk stílusban épült Santissima Annunziata-templom Abinszki járás Az Abinszki járás (oroszul Абинский муниципальный район) Oroszország egyik járása a Krasznodari határterületen. Székhelye Abinszk. Népesség 1989-ben 82 426 lakosa volt. 2002-ben 89 794 lakosa volt, melyből 78 857 orosz (87,8%), 2 594 örmény, 2 195 ukrán, 1 589 török, 910 görög, 649 tatár, 420 azeri, 408 német, 384 fehérorosz, 226 cigány, 164 grúz, 38 adige. 2010-ben 91 909 lakosa volt, melyből 81 470 orosz, 2 733 örmény, 1 552 ukrán, 722 tatár, 690 görüg, 378 török, 293 német, 284 fehérorosz, 214 cigány, 157 ezid, 120 azeri, 114 grúz, 96 lezg, 95 mordvin, 94 moldáv, 91 krími tatár, 72 oszét, 64 csuvas, 51 üzbég, 38 tadzsik, 35 udmurt, 34 lengyel, 34 mari, 31 koreai, 30 adige stb. Uray Tivadar Uray Tivadar (Munkács, 1895. november 9. – Budapest, 1962. június 22.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész. Élete Uray János és Zwarnick Vilma fia. Reáliskoláit Aradon végezte. Egy évig orvostanhallgató volt, majd beiratkozott az Országos Színészegyesület színésziskolájába, ahol 1915-ben kapott oklevelet. Már 1916-os vizsgaelőadásával felhívta magára a színházi szakma figyelmét. Először a Modern Színpadon lépett fel, majd 1917-ben szerződtette a Nemzeti Színház. 1918-ban a Magyar Színház tagja volt, 1921-ben a Pódium Kabaréban, 1923-ban a Pesti Kabaréban és a Király Színházban vendégszerepelt. 1919. november 28-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Ághy Erzsébetet. 1923–1948 között ismét a Nemzeti Színház tagja, majd örökös tagja, de 1928-ban fellépett a Vígszínházban, 1945-ben a Művész Színházban és 1948-ban a Madách Színházban is, 1950-től pedig a Madách Színházban játszott. Karakterei Nagy jellemábrázoló tehetségű, sokoldalú művészegyéniség volt. Elegáns fellépés, tiszta beszéd, biztos stílusérzék jellemezte. Harmonikus belső magatartása miatt a szerelmes hősöktől a tragikus szerepekig minden alakítását hitelesen tudta megformálni. A szakma dicsérte komédiázóképességét, ironikus emberségét, a tragikomikus helyzetek iránti érzékenységét. Később inkább filozofikus mélységű, intellektuálisabb készsége, sőt robbanásokat sejtető feszültségábrázoló ereje került előtérbe. 1939–40-ben a színészképző iskolák szakfelügyelője volt. Díjai Érdemes művész (1953) Kiváló művész (1954) Kossuth-díj (1955) Főbb szerepei A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 1946-34; ugyanitt harminc színházi felvételen is látható. Caesar ( George Bernard Shaw : Caesar és Cleopatra ) (1955) Kis kadét (Villányi A.: Attak) Árva László király (Herczeg F.) Kárpáti Abellino (Jókai M.–Hevesi S.: Egy magyar nábob) Dr. Nikodemusz (Vándor K.) Moncrieff Algernon (Wilde: Bunbury) Hamlet (Shakespeare) Faust (Goethe: Ős Faust) Julius Caesar (Shakespeare) Prospero (Shakespeare: A vihar) Alfieri ügyvéd (Miller: Pillantás a hídról) Bánk, Ottó, Biberách (Katona J.: Bánk bán). Filmjei Az új földesúr (1935) Havi 200 fix (1936) Én voltam (1936) Méltóságos kisasszony (1936) Az aranyember (1936) - Krisztyán Tódor Hotel Kikelet (1937) Segítség, örököltem! (1937) Háromszázezer pengő az utcán (1937) Szegény gazdagok (1938) 5 óra 40 (1939) Semmelweis (1939) Mindenki mást szeret (1940) Mária két éjszakája (1940) Egy szív megáll (1942) Tavaszi szonáta (1942) Egy asszony elindul (1948) Különös házasság (1951) Semmelweis (1952) Nyugati övezet (1952) Föltámadott a tenger (1953) Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1953) Dollárpapa (1956) Tanár úr kérem (1956) A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960) Alázatosan jelentem (1960) Jegyzetek A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 4035/1919. folyószáma alatt. Megjegyzések 2013 február 1-i lekérdezés Somló Dezső Somló Dezső (1915-ig Silberstein, Gyula, 1884. október 16. – Szovjetunió, 1923. decembere) kereskedősegéd, szociáldemokrata majd kommunista pártmunkás. Élete Silberstein József és Silberstein Regina gyermeke. Fiatalkorában Nagyváradon kapcsolódott be a szociáldemokrata mozgalomba, a századforduló utáni években a helyi párt egyik vezetője volt. 1904-ben az élesdi sortüzet megelőző tömegtüntetés egyik szervezője volt, emiatt 3 év fegyházra ítélték. Büntetésének letöltése után agitátorként működött. 1913 augusztusában Somló és Gyagyovszky Emil kezdeményezésére alakult meg a Magyarországi Munkásműkedvelő Társaságok Szövetsége, amelynek vezetőségében a szak- és pártszervezetek vigalmi bizottságai képviselték magukat. E szervezetnek feladata volt a vetélkedők rendezése, költemények előadása, állandó munkásszínpad létesítése, ingyenes színházjegyek biztosítása, azaz a munkások szórakoztatása, megnyerése. 1917-ben és 1918-ban szerkesztette a Vegyipari Munkás című szaklapot. 1918 végén kilépett az MSZDP-ből, és belépett a KMP-be amelynek első központi bizottsági tagja lett. Ő volt a szakszervezeti mozgalom egyik irányítója. 1919. február 22-én őt is letartóztatták, és 1919. március 21-én engedték ki, csakúgy, mint kommunista társait. A Tanácsköztársaság idején a budapesti lakáshivatal vezetője volt, 1919. június 7-én Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Laczi Rozáliával, Laczi József és Pap Mária gyermekével. A bukás után 1919. augusztus 14-én délelőtt 9 órakor letartóztatták. 1920. december 20-án 15 év fegyházra, 10 év hivatalvesztésre, illetve politikai jogainak gyakorlatának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélték. 1921. október 21-én halálos betegen a szovjet-magyar fogolycsere keretében Szovjet-Oroszországba került, ahol haláláig a Vörös Szakszervezeti Internacionálé tisztségviselőjeként működött. Dalovice (Mladá Boleslav járás) Dalovice település Csehországban, a Mladá Boleslav-i járásban. Dalovice Mladá Boleslav és Bukovno településekkel határos. Lakosainak száma 249 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: James Earl Jones James Earl Jones (Arkabutla, Mississippi, 1931. január 17. –) Emmy-díjas amerikai színész. Arkabutlában, Mississippi államban született. 1953 óta szerepel filmekben. Ő volt Darth Vader hangja az Csillagok háborúja-filmekben (bár magát Vadert nem ő, hanem David Prowse alakította). Ő volt Az oroszlánkirályban (1994) Mufasa hangja. Volt még egy pár ismert szerepe, de ezek a legjelentősebbek. Filmszereplésben (amikor nemcsak a hangját adta)a legjobban értékelt a Názáreti Jézusban Baltazár mellékszerepe, illetve a Conan, a barbár című filmben való főszereplése. Főszerepet játszott még a következő filmekben: A nagy fehér remény (1969). Néhány Shakespeare feldolgozásban: Szentivánéji álom, Othello, Hamletben Claudius király. Házastársa: Julienne Marie (elvált), majd 1982-től 2016-ig, annak haláláig Cecilia Hart. Ismertebb filmjei 2016 - Zsivány Egyes - Egy Star Wars-történet (Rogue One: A Star Wars Story) ... Darth Vader (szinkronhang) 2008 - Vad vakáció (Welcome Home, Roscoe Jenkins) ... Papa Jenkins 2006 - Horrorra akadva 4. (Scary Movie 4) ... önmaga 2005 - Csillagok háborúja III: A Sith-ek bosszúja (Star Wars Episode III - Revenge of the Sith) ... Darth Vader (szinkronhang) 2005 - A grund 2. (The Sandlot 2) ... Mr. Mertle 2005 - Szavak szárnyán (The Reading Room) ... William Campbell 2005 - Robotok (Robots) ... beszélő doboz a boltban (szinkronhang) 2001 - Muhammad Ali - Ahogy a világ látta (Muhammad Ali: Through the Eyes of the World) 2001 - New Orleans-i történet (Feast of All Saints) ... idős Marcel 2001 - Kilenc kutya karácsonya (Nine Dog Christmas) ... narrátor (szinkronhang) 1999 - A kis kerítőnő (Undercover Angel) ... a Bíró 1998 - Nyár vége (Summer's End) ... Dr. William "Bill" Blakely 1998 - Merlin ... Mountain király 1998 - A nemzet színe-java (Primary Colors) ... CNN Voiceover 1997 - What the Deaf Man Heard ... Archibald Thacker 1997 - Szerencsés fickók (Good Luck) ... James Bing 1997 - A második polgárháború (The Second Civil War) ... Jim Kalla 1997 - Bűnös szándék (Criminal Intent) ... Arthur Baylor 1996 - Richard nyomában (Looking for Richard) ... önmaga 1996 - Testvérek között (A Family Thing) ... Ray Murdock 1996 - Visszapassz - Earl Manigult, a kecske (Rebound: The Legend of Earl "The Goat" Manigult) ... Dr. McDuffie 1995 - Dredd bíró (Judge Dredd) ... narrátor (szinkronhang) 1995 - Jefferson Párizsban (Jefferson in Paris) ... Madison Hemings 1994 - Vallomások - A gonosz két arca (Confessions: Two Faces of Evil) 1994 - Csupasz pisztoly 33 1/3 - Az utolsó merénylet (Naked Gun 33 1/3: The Final Insult) ... önmaga 1994 - Végveszélyben (Clear and Present Danger) ... James Greer admirális 1994 - Szürkületi zóna (Twilight Zone: Rod Serling's Lost Classics) ... a házigazda 1994 - Az oroszlánkirály (The Lion King) ... Mufasa (szinkronhang) 1994 - Tiszta őrület (Clean Slate) 1993 - Idegen segítség nélkül 1993 - A meteorember (The Meteor Man) 1993 - Sommersby 1993 - Halálos erő (Excessive Force) 1993 - A grund (The Sandlot) 1992 - Freddie, a béka (Freddie as F.R.O.7) ... narrátor (szinkronhang) 1992 - Komputerkémek (Sneakers) ... Mr. Bernard Abbott 1992 - Férfias játékok (Patriot Games) ... James Greer admirális 1991 - Korpa között (True Identity) ... önmaga 1991 - Fegyencek (Convicts) 1991 - Lángoló szenvedélyek (Scorchers) ... Bear 1990 - Bombaveszély (By Dawns Early Light) ... Alice tábornok 1990 - Szirénázó halál (The Ambulance) 1990 - Vadászat a Vörös Októberre (The Hunt for Red October) ... James Greer admirális 1990 - Az utolsó elefánt (The Last Elephant) 1990 - Hőhullám (Heat Wave) 1989 - Három szökevény (Three Fugitives) ... Dugan 1989 - Baseballálmok (Field of Dreams) 1989 - Halálos riválisok (Best of the Best) 1988 - Amerikába jöttem (Coming to America) 1987 - Pinokkió 2. - Pinokkió és a sötétség fejedelme (Pinocchio and the Emperor of the Night) ... az éjszaka császára (szinkronhang) 1987 - Fájdalom kövei (Gardens of Stone) 1987 - Azok a véres napok (Matewan) 1986 - Az elveszett aranyváros fosztogatói (Allan Quatermain and the Lost City of Gold) 1986 - Fekete fehéren (Soul Man) 1983 - A Jedi visszatér (Star Wars: Episode VI - Return of the Jedi) ... Darth Vader (szinkronhang) 1982 - Sárkányok repülése (The Flight of Dragons) ... Ommadon (szinkronhang) 1982 - Conan, a barbár (Conan the Barbarian) 1980 - A Birodalom visszavág (Star Wars: Episode V - The Empire Strikes Back) ... Darth Vader (szinkronhang) 1979 - A busidó kard (The Bushido Blade) ... Harpooner 1977 - Csillagok háborúja (Star Wars: Episode IV - A New Hope) ... Darth Vader (szinkronhang) 1977 - Názáreti Jézus (Jesus of Nazareth) ... Baltazár 1977 - Az ördögűző 2. - Az eretnek (The Exorcist II: The Heretic) 1977 - Zűrzafír, avagy hajsza a Kék Tapírért (The Last Remake of Beau Geste) ... Sheikh 1976 - A jamaikai kalóz (Swashbuckler) ... Nick Debrett 1974 - Claudine 1970 - The Great White Hope 1967 - Szerepjátszók (The Comedians) 1964 - Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni (Dr. Strangelove or: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb) ... Lothar Zogg hadnagy Pierre Joseph Bonnaterre Pierre Joseph Bonnaterre (Aveyron, 1752. – Saint-Geniez, 1804. szeptember 20.) francia természettudós, aki jelentős mértékben hozzájárult a „Tableau encyclopédique et méthodique” című enciklopédia cetek, emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek és rovarok szakaszok bővítésében. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Bonnaterre”. Munkássága Pierre Joseph Bonnaterrenak tulajdonítható 25 új halfaj leírása. Körülbelül 400 rajzot készített az enciklopédia ábrázolásához. Ő volt az első tudós, aki az aveyroni Victort tanulmányozta. Victor egy vad gyerek volt. Ez a gyerek volt az, aki François Truffaut francia kritikust és filmrendezőt ihlette, „A vad gyerek” (L'Enfant sauvage) című fekete-fehér francia film megalkotásában. Részleges bibliográfiája Tableau encyclopédique et méthodique des trois règnes de la nature, dix-huitième partie, insectes. Agasse, Paris 1797. Recueil de médecine vétérinaire ou Collection de mémoires d'instructions et de recettes sur les maladies des animaux domestiques. Tableau encyclopédique et méthodique des trois règnes de la nature ..., cétologie, ophiologie, erpétologie. Padoue 1795. Tableau encyclopédique et méthodique des trois règnes de la nature, Ophiologie. Panckoucke, Paris 1790. Tableau encyclopédique et méthodique des trois règnes de la nature, ornithologie. Panckoucke, Paris 1790/91. Tableau encyclopédique et méthodique des trois règnes de la nature ... Cétologie. Panckoucke, Paris 1789. Tableau encyclopédique et méthodique des trois règnes de la nature ..., Erpétologie. Panckoucke, Paris 1789/90. Tableau encyclopédique et méthodique des trois règnes de la nature ..., Ichthyologie. Panckoucke, Paris 1788. Pierre Joseph Bonnaterre által alkotott és/vagy megnevezett taxonok Az alábbi linkben megnézhető Pierre Joseph Bonnaterre taxonjainak egy része. 2004-es Formula–1 maláj nagydíj A maláj nagydíj volt a 2004-es Formula–1 világbajnokság második futama, amelyet 2004. március 21-én rendeztek meg a maláj Sepang International Circuiten, Sepangban. Időmérő edzés A rajtelsőséget a szezonnyitót követően itt is Michael Schumacher szerezte meg, ám második ezúttal a Jaguaros Mark Webber lett. Futam A pályán egy kör 5,540 km, a verseny 56 körös volt. Három versenyző: Giorgio Pantano, Szató Takuma és Fernando Alonso motorcsere miatt tízhelyes rajtbüntetést kapott. A versenyt Schumacher nyerte, a kolumbiai Juan Pablo Montoya és a brit Jenson Button előtt. A pontszerzők további sorrendje Rubens Barrichello, Jarno Trulli, David Coulthard, Fernando Alonso és Felipe Massa volt. Mark Webber kicsúszás, Kimi Räikkönen, Nick Heidfeld és Ralf Schumacher technikai probléma miatt nem fejezte be a futamot. Statisztikák A versenyben vezettek: Michael Schumacher : 52 kör (1–9 / 13–26 / 28–56) Juan Pablo Montoya : 3 kör (10–12) Rubens Barrichello : 1 kör (27) Michael Schumacher 72. (R) győzelme, 57. pole-pozíciója, Juan Pablo Montoya 10. leggyorsabb köre. Ferrari 169. győzelme. Hilda badeni nagyhercegné Hilda badeni nagyhercegné, született Hilda nassaui hercegnő (németül: Prinzessin Hilda von Nassau, Großherzogin von Baden, teljes nevén Hilda Charlotte Wilhelmine; Wiesbaden, 1864. november 5. – Badenweiler, 1952. február 8.) nassau–weilburgi és luxemburgi hercegnő, házassága révén Baden nagyhercegnéje. Élete Hilda hercegnő 1864-ben jött világra Wiesbaden Biebrich nevű részében Adolf nassaui uralkodó herceg és Mária Adelaida anhalt–dessaui hercegnő legifjabb leányaként az öt gyermek közül. A hercegnő gyermekkorát Königsteinban és Isartalban töltötte testvéreivel. Édesapját 1886-ban a poroszok elűzték trónjáról, mikor megszállták Nassau Hercegségét. Adolf herceg 1890-ben a Luxemburgi Nagyhercegség trónjára ült, megalapítva ezzel a máig is hatalmon lévő Nassau–Weilburgi-házat. Hilda hercegnő 1885. szeptember 20-án a Hohenburg kastélyban feleségül ment Frigyes badeni trónörökös herceghez, I. Frigyes badeni nagyherceg és Lujza porosz királyi hercegnő fiához. Noha szerelmi házasságról volt szó, kapcsolatukból nem született gyermek. 1907-ben elhunyt I. Frigyes nagyherceg, utódjaként Hilda férje lépett Baden élére. Bár Hilda nagyhercegné lett, háttérbe szorult anyósa, az özvegy Lujza nagyhercegné mellett. Az első világháború folyamán a nagyhercegné számos kórház sorsát is felkarolta, segítette a Vöröskereszt munkáját, és több ápolónővért támogatott. 1918-ban a monarchiát megdöntötték, és Frigyes nagyherceg kénytelen volt lemondani, ámbár trónigényét továbbra is fenntartotta. A házaspár Freiburgban, valamint Badenweilerben élt. II. Frigyes 1928-ban bekövetkezett halála után Hilda nagyhercegné egyedül élt tovább freiburgi otthonában, melyet csak 1944-ben hagyott el, miután egy bombázás során a ház nagy része összeomlott. Badenweilerbe költözött, és itt is érte utol a halál 1952. február 8-án. Néhány nappal később a karlsruhei nagyhercegi mauzóleumban temették el. Nem lévén gyermeke, a nagyhercegné Mainauban található kastélyát sógornője unokájára, Lennart svéd hercegre hagyta. A nagyhercegné emlékére két iskolát és két utat neveztek el: a pforzheimi és a koblenzi Hilda-Gymnasiumot, valamint az északi és a déli Hilda sétányt (Nördliche und Südliche Hildapromenade) Karlsruhéban. Huánuco megye Huánuco megye Peru egyik megyéje, az ország középső részén található. Székhelye Huánuco. Földrajz Huánuco megye Peru középső részén helyezkedik el. Nyugati felében az Andok hegyei emelkednek (legmagasabb pontja 3831 méteres), keleten viszont Puerto Inca tartomány egyes részei a 300 méteres magasságot sem érik el. A megye fő folyói a Pachitea, a Marañón és a Huallaga. Északon San Martín és egy rövid szakaszon Loreto, keleten Ucayali, délen Pasco, délnyugaton Lima, nyugaton Ancash, északnyugaton pedig La Libertad megyével határos. Tartományai A megye 11 tartományra van osztva: Ambo Dos de Mayo Huacaybamba Huamalíes Huánuco Lauricocha Leoncio Prado Marañón Pachitea Puerto Inca Yarowilca Népesség A megye népessége a közelmúltban folyamatosan növekedett: Pršleti Pršleti falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Čabarhoz tartozik. Fekvése Fiumétól 29 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a horvát Hegyvidék nyugati részén fekszik Története A településnek 1857-ben 16, 1910-ben 10 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Modrus-Fiume vármegye Čabari járásához tartozott. 2011-ben nem volt állandó lakossága. Pluska (Luka) Pluska falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Lukához tartozik. Fekvése Zágrábtól 23 km-re, községközpontjától 3 km-re északnyugatra a megye északi határán fekszik. Története A 20. század elején a mai település területén két kúria állt: Pluska Gornja az ősi Ladany család birtoka, akik az egykori krajska vesi Szent Rókus plébánia patrónusai voltak, és Pluska Donja a Halper-Sigetski család birtoka az egykori Pluska község központja. Itt székelt egykor a megyei és járási bíró Nikola Halper-Sigetski. A Halper-kúria mellett a múlt század hatvanas éveiig a Lučelnica-patakon vízimalom állt. Az egykori Halper-birtokon dolgozott 1929-ben az egyik legismertebb horvát festőművész Ivan Lesiak és írt róla a híres író Marija Jurić Zagorka is. A falunak 1857-ben 211, 1910-ben 360 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 2011-ben a falunak 208 lakosa volt. Molnár István (festő) Molnár István (Szovjetunió, Munkács, 1968. január 27. – Ukrajna, Ungvár, 1993. június 21.) magyar származású ukrán és szovjet festő- és grafikusművész. Pályafutása Négy éves korában a család Ungvárra költözött. Az általános iskolai tanulmányait a megyeszékhely 1. számú iskolájában folytatta, közben látogatta Bakonyi Zoltán művészeti stúdióját. Az 1982-1987 közötti években az Ungvári Képzőművészeti Szakiskola diákja volt. Ugyanitt szervezték meg az első közös diákkiállításukat a később híressé vált kárpátaljai festőművészekkel, Szaller Róberttel és Penzel Péterrel. A szakiskola elvégzése után részt vett a „Bal Szem” elnevezésű képzőművészeti csoport létrehozásában és a csoport közös kiállításaiban. 1989-ben felvételt nyert a Lembergi Képzőművészeti Akadémiára, közben kiállításai voltak belföldön és külföldön. 1991 szeptemberétől 1992 januárjáig a Budapesti Képzőművészeti Akadémia diákja volt, de folyamatosan kapcsolatban állt a lembergi művészekkel és részt vett a megyei, országos és nemzetközi kiállításokon. Alkotásait Ungváron, Lembergben, valamint külföldön – Magyarországon, Lengyelországban, Németországban és az USA-ban – is kiállították. Párhuzamosan a rockzene is a szenvedélyévé vált. Barátaival létrehozták a „St. Pauli Guys” együttest. A rockzene energiája és stílusa bizonyos mértékben festményein is megjelenik. Az ismerté vált festőművész és grafikus 1993. június 21-én tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából. Legfontosabb önálló és csoportos kiállításai 1986: első egyéni kiállítása Ungváron a városi kereskedelmi egység klubjában 1988: „Bal Szem" csoport első kiállítása, Ungvár 1988: „Két csepp a bal szemből” c. kiállítás Ungváron a Fórum klubban 1990: „Bal Szem” csoport kiállítása Ungváron a Hungarológiai Központban 1990: a csoport közös kiállítása Lengyelországban, Rzsesovban 1991: „Bal Szem” csoport kiállítása Budapesten és Berlinben 1992: „Bal Szem” csoport „MÁR” elnevezésű kiállítása a Lembergi Nemzeti Múzeumban 1992: csoportos kiállítás Chicagóban Emlékkiállítások 1994: Kárpátaljai Boksay Szépművészeti Múzeum, Ungvár 1998: Karpat-Art étterem kiállítói terme, Ungvár 2000: Kárpátaljai Megyei Tudományos Közkönyvtár Idegennyelvű Osztálya, Ungvár 2008: Kárpátaljai Nemzetiségi Központ konferenciaterme, Ungvár 2018:„In memoriam” emlékkiállítás a Kárpátaljai Boksay József Szépművészeti Múzeumban, Ungvár Kemijoki Kemijoki (svédül: Kemi älv, északi számi nyelven: Giemajohka), a maga 550 km hosszúságával Finnország leghosszabb folyója. A folyó Kemijärvin és Rovaniemin keresztülhaladva Kemi és Keminmaa között ömlik a Botteni-öbölbe. Kemijoki mellékfolyóival a következő sorrendben egyesül: Ounasjokival és Raudanjokival Rovanieminél, Kitinennel és Vuotossal Pelkosennieminél, valamint Tenniöjokival Savukoskinál. A folyó legnagyobb tava Kemijärvi. Kemijoki vízerőműi Az első vízerőmű, az Isohaara 1946-ban épült. Kemijoki és vonzáskörzetében összesen 21 erőmű található, ebből 16 az 1954-ben alapított Kemijoki Oy tulajdona, 5 pedig a Pohjolan Voima Oy cégé. Az erőművek együttes termelése 2003-ban 4,3 TWh volt, ami Finnország teljes vízenergia-termelésének kb 34,5%-a. Kemijoki és Vuotos találkozásához víztározót terveztek, melynek megvalósítása 1982-ben civil kezdeményezés hatására meghiúsult. A kormány 1992-ben ismét a víztározó megépítése mellett döntött, melyre engedélyt is kaptak 2000. február 29-én. Vaasa Közigazgatási döntőbírósága 2001 júniusában elutasította az építési engedély kérelmet, majd a Legfelső Bíróság ezt az elutasítást helybenhagyta 2002. december 18-án. Az erőművek építése előtt Kemijoki Európa egyik legnagyobb lazacélőhelye volt, az évi fogás elérte a 160 tonnát is. A lazachalászat főleg a folyó alsó szakaszát érintette, de fontos bevételi forrást jelentett a fentebbi területeken élőknek is. Bernard Bernoulli Bernard Bernoulli egy kitalált szereplő a LucasArts Maniac Mansion kalandjáték-sorozatában (Maniac Mansion, Day of the Tentacle). Bernard egy sztereotipizált eminens a "szokásos" eminens kinézettel (szemüveg, ing, csokornyakkendő). Bernard az egyetlen a Maniac Mansion játszható karakterei közül, aki a Day of the Tentacle-ben szerepel. Történet Maniac Mansion Bernard elsőként a Maniac Mansion-ben tűnik fel, a 6 játszható szereplők egyikeként. Különleges képessége, hogy ért a bonyolult elektronikai berendezésekhez. Mindemellett Bernard fél Green Tentacle-től (Zöld Csáp), amíg valaki össze nem barátkozik vele. Day of the Tentacle A Maniac Mansion 6 játszható karaktere közül Bernard az egyetlen, aki a Day of the Tentacle-ben is szerepel. A Day of the Tentacle-ban Bernard az egyik főszereplő. Neki és a másik két játszható szereplőnek (Hoagie és Laverne) vissza kell utaznia a múltba, hogy megállítsák Purple Tentacle-t (Lila Csáp) világuralmi terveinek megvalósításában. Egyéb szereplések Bernard háromszor feltűnik a Sam & Max Hit the Road című játékban is a Snucky's pénztárgépe mögött. Mindhárom esetben kissé különbözik kinézetre. Csíkszereda magyar irodalmi élete Csíkszereda magyar irodalmi élete, művelődési és kulturális arculata (1670-1980) Irodalmi élet 1670-től 1945-ig A város 1879-től Csík vármegye s ma Hargita megye székhelye. Irodalmi-művészeti hagyományai a közvetlenül szomszédos és már közigazgatásilag bekebelezett Csíksomlyóhoz kapcsolódnak, ahol már a 17. század közepén középfokú iskola, az 1670-es évektől pedig könyvnyomda is működött, melynek alapítója, Kájoni János, a ferences barátok évkönyvírója, itt nyomatta ki „Cassai András által, 1676-ban Cantionale Catholicum” c. alatt 535 magyar és 205 latin éneket tartalmazó egyházi énekgyűjteményét (újranyomták 1719-ben, 1805-ben, új kiadása Budapest, 1979). Somlyó az erdélyi iskolai színjátszásnak is gócpontja volt. 1721-ből maradt fenn a legrégibb csíksomlyói iskoladráma-töredék. (A következő szövegrész a cenzúrabeavatkozás előtti állapotában:) 1721-ből maradt fenn a legrégibb csíksomlyói iskoladráma-töredék: az 1784-ig évről évre bemutatott vallásos tárgyú darabok többnyire a búcsúra összegyűlt nép előtt kerültek színpadra, de a diákok vidékre is kijártak velük. A magyar történeti tárgyú Zápolya János és Bebek Imre c. játékot 1780-ban mutatta be „a’ Csiki Gymnassyumban Tanuló Nemess Iffiúság”. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Csíksomlyón nyomták a Hadi Lap 9 számát (melléklete a Csíki Gyutacs). A város művelődési életének felívelő szakasza csak a 19. század utolsó évtizedeiben kezdődött. 1881-ben indult meg az első helyi lap, a Székelyföld, 1882-ben létesült az első világi nyomda, 1889-ben indult el és több mint félszázadon át jelent meg a Csíki Lapok. A különféle társadalmi, művelődési és sportegyesületek, szervezetek (Csíkszeredai Műkedvelő Társulat, Csíkszeredai Dal- és Zeneegylet, Csíkszeredai Korcsolyaegylet, Csík Vármegye Ipartestülete) mellett néhány földműves olvasókör ébresztett irodalmi és művelődési érdeklődést. A várost évente felkeresték a vándor színtársulatok, vándorművészek, nemegyszer ismert írók. Derekas részt vállalt a művelődési életből a katolikus főgimnázium tanítóképző tanári kara és ifjúsága. Az első világháború után, az 1920-as évek végén létesült Magyar Ház, majd a Csíki Székely Múzeum és Kultúregylet népszerűsítő előadásokkal, néprajzi gyűjtéssel és kiállítások rendezésével tartotta ébren a közművelődést. (A cenzúra által megcsonkított mondat befejező része:)...mely a két világháború között jórészt az egyházi szervezetek és vallásos egyesületek kereteibe szorult. Közlési lehetőséget a Péter- és Vákár-féle nyomdavállalatok nyújtottak. Ezen időszak kiemelkedő írói, közírói és tudományművelői közül T. Nagy Imre a sajtó és közművelődés szervezője, Imets Fülöp Jákó elsőnek indította el a tudományos ismeretterjesztést, Antal Áron, Albert Vilmos, Zsögön Zoltán, id. Venczel József, Boga Lajos a természet- és társadalomtudományok területén a legkülönfélébb szellemi tevékenységek szervezésében töltöttek be szerepet. Benedek Fidél, Boros Fortunát Domokos és Sántha Lajos helytörténeti kutatásai, Domokos Pál Péter, Gál Sándor, Gáll Ferenc, Kovács Károly, a zsögödi Nagy Imre festőművész, Vámszer Géza néprajzi munkássága, Kovács Jenő, Részegh Viktor szerkesztői tevékenysége, Nagy András, ifj. Venczel József szociológiai és egészségügyi helyzetfelmérései, Bányai László haladó szellemű úttörései jelezték Csíkszereda felzárkózásának egy-egy mozzanatát; innen indult György Lajos irodalomtörténész, Nagy István zenepedagógus, karmester, Pálfy Ferenc mezőgazdasági író, Pataki József történész pályája. A város a két világháború között az illegális kommunista mozgalom egyik góca. Irodalmi élet a második világháború után A második világháború után fellendült a műkedvelő mozgalom, színjátszók, dalosok, népi táncosok, zenészek, szavalók, bábosok kezdték a falujárást. Egyes csoportok országos versenyek babérját is többször megszerezték, Csíkszereda a felcsíki és alcsíki részek népművelésének jelentős tényezőjévé vált. Sorra létesült a Petőfi Sándor Művelődési Ház, a Városi Könyvtár, megindult és 1952-ig hetilapként itt jelent meg a Vörös Zászló. Új lendületet hozott a város művelődési életébe az is, hogy 1968-ban az újonnan alakult Hargita megye székhelye lett. János Pál igazgatása alatt a Mikó-várban ettől kezdve rendezkedett be a megyei múzeum, megkezdték működésüket a tudományterjesztés új megyei szervei. Ide látogattak a színházak, az irodalmi szerkesztőségek, vándorkiállítások érkeztek, s végül megszületett Csíkszereda népi együttese a székely népi kultúra ápolására. 1968 februárjában román és magyar napilap indult: az Informația Harghitei és a Hargita, s népszerűvé válásukkal megnyíltak a művelődés korszerű távlatai; a két újság irodalmi atmoszférát teremtett. A fiatal írók közül itt élt Balázs F. Attila, Ferencz S. István, Kozma Szilárd, Oláh István, Váli József. 1970-ben modern nyomda lépett működésbe, s nagyobbrészt itt jelentek meg a megye közigazgatási, művelődési, mezőgazdasági és egészségügyi szerveinek kiadványai. Míg a két világháború között összesen 37 önálló kötet hagyta el a csíkszeredai nyomdákat – ebből 20 kötet Vákár Lajos, 12 Szvoboda Miklós nyomdájában jelent meg –, addig az 1968 és 1977 között eltelt tízéves időszak termése 29 kötet: szerzőik – G. Biró Katalin, Horváth Botond, István Lajos, János Pál, Kardalus János, Kovács Dénes, Molnár István, Salló István – felelevenítették a néprajzi és népművészeti hagyományokat; megjelent Nagy István és Nagy Imre képeinek albuma, néhány eredeti mezőgazdasági és gépészeti, sőt közlekedésügyi szakkönyv, s rendszeresen a népszerű Hargita Kalendárium. Csíkszeredát és a ma hozzá tartozó Csíksomlyót szülöttje, Fodor Sándor emelte az irodalomba (itt játszódik le a Tíz üveg borvíz, 1979), az ugyancsak ide tartozó Csíkzsögöd Bretter György filozófiai esszéjében tükröződött (Temetés Zsögödön, az Itt és mást c. kötetben, 1979), a táj Nagy István és Nagy Imre művészetében kelt életre. Számos fiatal képzőművész telepedett itt le, köztük Márton Árpád, Gaál András, Sövér Elek, Márkos András, Beczássy Antal. 1973. július 25-én, Nagy Imre festőművész 80. születésnapján nyitották meg Csíkszeredában a Zsögödi Galériát. A sajátos szerkezetű kiállítási épületet a második világháború után itt letelepedett Mihai Filitis görög építész tervezte, az azóta elhunyt Nagy Imre képeit őrzik benne. 1973. december 29-én került sor Doru Popovici Bălcescu- és Szobotka András Petőfi-szobrának leleplezésére a Mikó-vár előtt. A Művelődési Házban 1975-től működött a Tamási Áron Irodalmi Kör s román testvérszervezete, a Luceafărul. 1976-ban könyvkiállítással egybekötött emlékünnepség zajlott le a Kájoni-nyomda felállításának 300. évfordulója alkalmából, az ekkor kiadott kisméretű emlékkönyv bibliofil kiadvány. A székely helytörténet növekvő szerepét jelzi az 1976-ban Csíkszeredában rendezett tudományos ülésszak, melynek anyaga A székelyek harca a feudális kizsákmányolás ellen a XVI. század második felében és részvételük a törökellenes harcban c. alatt (Csíkszereda 1977) könyv alakban is megjelent. Azhar Egyetem Az Azhar Egyetem (arabul Dzsamaa al-Azhar, sokszor al-Azhar As-saríf (������ ������ „A nemes Azhar”) az iszlám világ egyik legfontosabb felsőoktatási intézménye Kairóban. Egy mecsethez kapcsolódik, és Fátima az-Zahra, Mohamed próféta lányának tiszteletére nevezték el építtetői, az Egyiptomot 969-ben elfoglaló Fátimidák, akik ősükként Fátimát tekintették. Nyomban hozzá is fogtak az építkezéshez, és 971-re elkészült a híres egyetem. Híres hallgatói 1923 és 1927 között édesapjához hasonlóan az egyetem diákja volt Hasszán al-Banna, a Muszlim Testvériség nevű iszlám szervezet alapítója. Magyar vonatkozások Az Azhar Egyetem első magyar diákja, s egyben első nem-muszlim hallgatója Goldziher Ignác volt. 1903-tól két évig itt folytatott mohamedán teológiai tanulmányokat Antalffy Endre marosvásárhelyi orientalista. Ennek az egyetemnek volt hallgatója Germanus Gyula (Abdul Karim) 1935-ös mekkai zarándoklata előtt. Az Al-Azhari élményeit és a zarándoklatot Allah Akbar című könyvében írja le. Az 1980-as években itt tanult Mihálffy Balázs, a Kegyes Korán egyik magyar fordítója, aki egyben a Magyar Iszlám Közösség alapítója is volt. Belgium az 1936. évi téli olimpiai játékokon Belgium a németországi Garmisch-Partenkirchenben megrendezett 1936. évi téli olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 27 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Somló Tájvédelmi Körzet A Somló Tájvédelmi Körzet területe 585 hektár, ebből fokozottan védett 88 hektár. A Tájvédelmi körzet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik. Fekvése A Somló Ajkától tizenöt kilométerre, nyugatra, a Marcal-medence keleti szélén található. Körülötte ősi falvak találhatóak: Doba, Oroszi, Borszörcsök, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Iszkáz, Somlóvecse és Somlószőlős. E kis falvak történelme, jóléte is szorosan összefonódott a hegyen épült vár múltjával, lakóinak pedig ősi foglalkozása volt a somlói szőlők művelése. Jellemzői Hosszú előkészítés után 1983-ban a Somló tájvédelmi körzet lett. A természetvédelem célkitűzései összhangban vannak a helybeli gazdák törekvéseivel: a hegyközségi hagyományokhoz visszakanyarodva kell megőrizni a szőlőhegy gazdálkodási, tájképi és építészeti értékeit. Kialakulása A Somló a földtörténeti múlt harmadkorának közepén született. 5-10 millió évvel ezelőtt a pliocén korban ezen a területen a Pannóniai-tó helyezkedett el, és a nagy tó állatvilága igen gazdag volt. Benne élt a kecskekörömkagyló (Congeria ungula-caprae) valamint egy hozzá hasonló, de jóval kisebb kagylófaj: a vándorkagyló (Dreissena). A Somló keleti lábánál, Ferencmajor közelében, az úgynevezett Födigödörben, épen megmaradt kagylóhéjakat is lehet találni. A pliocén korban a Pannóniai-tóba ömlő folyók lassan feltöltötték a területet. A tó kiszáradását követően - a harmadkor végén -, a föld mélyében levő bazalttömegek egyes helyeken a felszínre kerültek. Ez a vulkáni aktivitás hozta létre a Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Gulács, Tóti, Haláp hegyeket. A kitörések alkalmával, a kráternyílás kialakulásakor először lávadarabkák és vulkáni hamu szóródott ki. Ez a vulkáni törmelék a kráter környékére visszahullott, s rétegeződve kőzetté alakult, ezt hívjuk vulkáni tufának ami a Somló esetében "bazalttufának" nevezünk. A vulkáni működés következő szakasza a lávafolyás volt. A kráteren keresztül kiömlött, majd megmerevedett lávatömegekből épült fel maga a Somló. Növény- és állatvilág A fokozottan védett hegytető a híres várrommal, a peremen sorakozó bazaltsziklákkal, az őserdő jellegű, alacsony növésű, festői erdeivel számos kirándulót vonz. Tavasz végén fehér virágba borul a sziklás peremen a sajmeggy minden sziklarepedésben megkapaszkodó állománya a molyhostölgyes erdőben, alját sűrűn borítja az odvas keltike. Bazaltszikláit, a Badacsonyhoz hasonlóan, áprilisban a hegyi ternye díszíti. A meredek oldalak árnyas szikláin és fáin mindenütt borostyán zöldell, melynek tövén élősködik a ritka borostyán-szádorgó. Állatvilágát tekintve jelentős fajgazdagságban képviseltetik magukat a védett gerincesek. A szaporodási lehetőségek hiánya miatt a békák viszonylag ritkák, csak a barna varangy és az erdei béka fordul elő. Annál inkább kedvez a hüllőknek a bazalt hőgazdálkodása, így faj- és egyedszámuk is lényegesen gazdagabb. Megtalálható a fürge gyík , a zöld gyík, a fali gyík de a törékeny gyík sem ritka. Madarai közül leginkább szembetűnők, a sziklákon rendszeresen fészkelő holló. Kulturális értékek A hegy körüli terület az itt talált leletek szerint már a bronzkorban lakott volt, és a későbbi időkből, a vaskorból is értékes anyag került elő. A helyi borosgazdák méltán büszkék a Somló római korig visszanyúló szőlő- és borkultúrájára is. A hegy művelt oldalain nyújtózó szőlőskertek és tölgyes erdők idilli látványát tovább emelik a hegyoldalban megbúvó kis kápolnák, és néhány, építészeti szempontból is értékes borospincéje. A négy somlói kápolna közül a legnevezetesebb és legszebb a 13. században épült Szent Margit-kápolna. A Somló értékes "ipartörténeti" emléke a 18. századi taposókút, amely valamikor több mint nyolcvan méter mélységből emelte fel a vizet. A hegy kisebbik csúcsán áll a híres, sokat megélt somlói vár romja. Egy időben Kinizsi Pál kapta Mátyástól ajándékba, később Bakócz Tamás majd Bottyán János tulajdonába került. Novalja Novalja város és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Caska, Gajac, Kustići, Lun, Metajna, Potočnica, Stara Novalja, Vidalići és Zubovići települések tartoznak hozzá. Fekvése A Pag-sziget északnyugati részén egy védett öbölben fekszik. Kedvező földrajzi fekvése jó megközelítést biztosít mind az Adria északi részéről délre haladó tengeri útvonalon, mind a szárazföld felől, ahonnan május 30-tól szeptember 30-ig a Prizna–Žigljen kompjárattal éjjel-nappali összeköttetése van. Ezen kívül a sziget déli részéről is megközelíthető az 1968-ban átadott Pagi-hídon (Paški most) keresztül. Távolsági autóbuszjáratok kötik össze Fiume, Zágráb, Zára, Split, nyáron pedig Varasd és Pozsega városokkal is. Novaljára induló hajójáratok indulnak Lošinjról, Rabról, Fiuméból, nyáron pedig Silbáról és Susakról is. A legközelebbi repülőtér 80 kilométerre Záránál található. A honvédő háború idején Novalja stratégiailag nagyon fontos hely volt, miután 1991. november 21-én a maslenicai hidat lerombolták és a teljes forgalom a Prizna-Žigljen kompjáraton bonyolódott. Története Novalja egy olyan korban jött létre amikor a biztonságos hajózáshoz szükség volt a szelektől jól védett menedékekre a hajók számára, hogy ott kivárhassák a nekik kedvező szelet. Ilyen szerepet töltött be a Novaljai-öböl is, mely félúton helyezkedett el a Dél-Adriából Észak-Itáliába tartó hajók útvonalán. Ezt a helyet latinul navalisnak, vagy navalianak nevezték, melyből a mai Novalja neve ered. E tengeri menedékhely közelében még az ókorban kialakult a ma is meglevő település. Novalja hosszú, érdekes és viharos múlttal rendelkezik melyről számos régészeti lelet ad bizonyságot a városban és környékén. Az emberi élet legrégibb nyomai a késő paleolitikumba nyúlnak vissza. A neolitikumban tovább fejlődtek az itteni emberi közösségek, melyről kerámia leletek tanúskodnak. A bronzkorban illír törzsek érkeztek Pagra és a környező vidékekre akiket liburnoknak neveztek. Ők alapították meg az első erődített települést azon a dombon, amely a város területéről ma is látható. A vaskorból az i. e. 9. és 5. század közötti időből származnak azok a fémből készült ékszerek, melyeket az egykori vár körüli sírokban találtak. Az i. e. 1. században a rómaiak hódították meg a szigetet leigázva a liburnokat és a következő évezredben a római kultúra hatásai érvényesültek. A sziget központja ebben az időszakban Cissa volt, melynek maradványai a mai Novalja–Caska–Košljun térségében találhatók. A régészeti leletek közül kiemelkedik a három kora keresztény bazilika a 4. és az 5. századból. Egyikük padlómozaikja a városközpontban levő, a Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt gótikus templom belsejében és udvarán található. Berendezésüknek és használati tárgyaiknak számos töredékét őrzi a Stomorica-gyűjtemény. Nagyon értékes az az ereklyetartó, amelyet az egyik bazilika mellett találtak és ma a zárai régészeti múzeumban őrzik. Novalján találták az egyik legrégibb Szűz Mária képmást is „Mária az Adria keleti partján” felirattal. Régészeti szempontból nagyon érdekes Caska területe ahol az utóbbi időben tárták fel Cissa római település maradványait, amely a legenda szerint a 4. században egy földrengésben pusztult el. Legnagyobb régészeti értéke az 1. századi ókori vízvezeték, melynek hosszúsága 1,2 km, magassága 120–220 cm, szélessége 70 cm és 9 föld feletti nyílása van. Ezt az egyedülálló római akvaduktot a nép Talijanova bužának nevezi. A vízvezeték a Novaljai mezőről látta el a várost ivóvízzel. Bejárata a városi múzeum belsejében található, amely a novaljai kulturális és néprajzi emlékek őrzője. A horvátok a 7. század elején érkeztek a szigetre, mely a 8. és 9. század folyamán államuk része lett. A horvát nemzeti királyok idején Cissa a környező közösségek és nemesi családok birtokainak központjává fejlődött. A 11. században IV. Krešimir horvát király Novalját a sziget nyugati felével együtt a rabi püspökégnek adta. A 12–14. században heves harcok dúltak a Magyar Királyság és a Velencei Köztársaság között a dalmáciai városok és szigetek birtoklásáért. Pag szigetén Rab és Zára küzdött a terület birtoklásáért. 1203-ban a záraiak miután nem sikerült helyrehozni a földig rombolták Kissa várát. A 15. század elején a dalmát városok és szigetek többsége négy évszázadra Velence uralma alá került. A város érdekeit teljesen alárendelték a velencei bírói és katonai hatalomnak. Novalja, melyet ebben az időben kis településként említenek és Rabról igazgattak teljesen elveszítette korábbi jelentőségét. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Pag szigete 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A hatalomváltás a lakosság életében nem okozott lényeges változásokat egészen 1848-ig amikor a nemzeti újjászületési mozgalom Dalmácia és Horvátország egyesítését, valamint a horvát nyelvnek az iskolákban és a közigazgatásban történő bevezetését tűzte ki célként. Törekvéseik azonban a nagybirtokosok és az olasz nemzettudattal átitatott emberek ellenállásába ütköztek. A horvát és olasz érdekek közötti harc az I. világháború kitöréséig tartott. A horvát nyelvet a 19. század végén sikerült bevezettetni az oktatásban és a közigazgatásban. A menetrendszerű hajóközlekedés bevezetésével az osztrák Lloyd társaság kiépítette a kikötőt. A városnak 1857-ben 714, 1910-ben 1428 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A településnek 2011-ben 2358, a községnek összesen 3663 lakosa volt. Nevezetességei A városközpont kiemelkedő épülete az 1906-ban épített Szent Katalin plébániatemplom. A Rózsafüzér Királynője templomot a helyiek kis templomnak is nevezik. Mai formájában a 17. században épült egy kora keresztény bazilika, illetve egy középkori templom alapjain. Oltára felett a Szűzanya csodatevő képe, amely a 16. században könnyezett. A templomban a 4. századi kora keresztény bazilika mozaikpadlójának maradványai láthatók. A város legfőbb látványossága az 1,2 kilométer hosszú 1. századi római vízvezeték, melynek bejárata a városi múzeum épülete alatt található. Innen a földalatti vezeték kezdeti szakaszának egy része látható (a vízvezeték amúgy nincsen nyitva a látogatók előtt). A városi múzeumban látható az a kiállítás is, amelyet a Pag-szigeti Vlaška Mala-öbölben 2004 -ben talált, az i. e. 1. században elsüllyedt római kereskedelmi hajó főként amforákból álló rakományából rendeztek. A kiállítás az amforák mellett a hajó egykori használati tárgyaiból áll. A plébániatemplom mellett található a Stomorica-gyűjtemény épülete, ahol a város és környékéről előkerült számos régészeti leletet őriznek. Az "Era" Galériában három évtized hazai és külföldi képzőművészeti munkáiból összeállított kiállítás tekinthető meg. A "Crnkovićev dvor"-nak nevezett kis múzeumban a híres horvát író és újságíró Mladen Kušec és családja egy régi boltban és borbélyműhelyben a háború előtti novaljai boltok tárgyaiból rendezett kiállítást, ahol foglalkozásokat és előadásokat is rendeznek. Novalján több énekkar ("Navalia", "Luminali" és "Slavuji" (férfi) és "Murtelice" (női)) is működik, melyek mind saját fesztivált tartanak. Különösen érdekesek a nagyhét szertatásaihoz kapcsolódó népi liturgikus énekek. 2011-óta működik a Városi Vegyeskar, amely a jelentősebb városi rendezvényeken és ünnepségeken lép fel. Emellett számos sikeres koncertet is adott Novalján és az ország különböző részein. Damaged Az 1981-es Damaged a Black Flag debütáló nagylemeze. Az együttes korábban már kétszer is megpróbált egy nagylemezt rögzíteni, de egyszer sem jártak sikerrel. Ezeket a felvételeket különböző középlemezeken és későbbi albumokon használták fel. 2003-ban 340. lett a Rolling Stone magazin Minden idők 500 legjobb albuma listáján. Szerepel az 1001 lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz című könyvben. Ternand Ternand település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 678 fő (2015). Ternand Létra, Dième, Sainte-Paule, Saint-Laurent-d'Oingt és Saint-Vérand községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Alphabet Killer Az ABC gyilkos (Alphabet Killer) egy máig azonosítatlan amerikai sorozatgyilkos neve. Gyilkosságok Az ABC gyilkosként ismert bűnöző tetteit, melyeket „ABC gyilkosságok”nak neveznek, Rochesterben, New York térségében követte el. 1971 és 1973 között három fiatal lányt támadott meg, bántalmazta szexuálisan és fojtotta meg őket. Mivel nem tudták azonosítani, megnevezésénél abból a tényből indultak ki, hogy minden lány vezetékneve és keresztneve ugyanazzal a betűvel kezdődött (Carmen Colon (1971), Wanda Walkowicz (1972) és Michelle Maenza (1973)). Emellett a holttesteket szintén olyan településeken találták meg, amelyeknek az első betűje megegyezett az áldozatok monogramjával: Colont Churchville-ben, Walkowiczot Websterben és Maenzát Macedonban. A lányokban közös volt, hogy mindhárman szegény katolikus családba tartoztak, és gondjaik voltak az iskolában. Mindhármójuk csonkacsaládban éltek, apjuk nem volt. Feltételezik, hogy mindannyiukat autóval rabolták el, bár erre szemtanú nem volt. Carmen Colon 11 éves volt, 1971. november 16-án tűnt el. Holttestét két nappal később találta meg két arra bicikliző fiatal fiú, 12 mérföldre onnan, ahol utoljára látták. Holttestének megtalálása után többen is jelentették, hogy egy majdnem meztelen lányt láttak az út mentén, azon a részen, ahol később megtalálták. Wanda Walkowicz , 11 éves volt, 1973. április 2-án tűnt el. Holttestét a rákövetkező napon találták meg. Michelle Maenza , 10 éves volt, 1973. november 26-án tűnt el. Két nappal később találták meg 15 mérföldre Rochestertől. Utoljára egy gyorsétteremnél vélték látni egy férfi kocsijában, hamburgert evett. Egy másik férfi szintén Michellet vélte felismerni, mikor a leeresztett kerekű kocsi vezetőjének akart segíteni, aki nem kért belőle. Mindkét szemtanú leírása hasonló volt a férfiról. Nyomozás Feltételezik a gyilkosról, hogy iskolában vagy más olyan helyen dolgozhatott, ahol hozzáférése volt az áldozatok adataihoz. Több száz embert hallgattak ki az üggyel kapcsolatban, de a gyilkost sosem fogták el. Gyanúsították az első áldozat nagybátyját, Miguel Colont, aki nem sokkal a gyilkosság után hagyta el a környéket. Kocsijában megtalálták a lány egyik babáját, és a kocsi feltűnően tiszta volt. Kikérdezték, de sosem került a hivatalosan gyanúsítottak közé. 1991-ben egy családi veszekedés során lelőtte feleségét és sógorát, majd magával is végzett. Egy ember került a nyomozók érdeklődésének központjába, miután 1974. január 1-jén megpróbált megerőszakolni egy lányt egy garázsban. A rendőrség közbeavatkozott és a gyanúsított, Dennis Termini elfutott, de utolérték és mikor látta, hogy nincs kiút, főbe lőtte magát. Korábban már megerőszakolt egy lányt a garázsban, és bár mindkét lány idősebb volt, mint a három áldozat, évtizedekig ő maradt az egyetlen gyanúsított. 2007-ben DNS vizsgálattal bizonyították ártatlanságát. Egy másik sorozatgyilkossal, Kenneth Bianchival, is kapcsolatba hozták az eseteket, aki Rochesterben született és a gyilkosságok ideje alatt is a városban élt, de nem találtak olyan bizonyítékot, ami kapcsolatba hozta volna a gyilkosságokkal. Filmek, könyvek 2008 -ban a történeten alapuló filmet mutatnak be, Eliza Dushku főszereplésével: The Alphabet Killer . Agatha Christie Az ABC-gyilkosságok című, 1936 -ban megjelent regényében hasonló esetet ír le. Kai (vezír) Kai ókori egyiptomi vezír volt nagy valószínűséggel az V. dinasztia idején. Főleg észak-szakkarai masztabasírjából ismert. Fontos címek egész sorát viselte, amelyek tanúsítják, hogy igen magas pozíciót töltött be, közvetlenül a király után következett. Vezíri címe mellett viselte „a kincstár felügyelője”, a „Felső-Egyiptom felügyelője”, „a király dokumentumai írnokainak elöljárója”, „a hat nagy ház elöljárója” és „a király minden királyi munkálatainak felügyelője” címeket. Összesen 51 címet viselt, minden vezír közül a legtöbbet; ő viselte elsőként „a hat nagy ház elöljárója” címet, ami a V. dinasztia vége felé és a VI. dinasztia alatt az egyik legjelentősebb címnek számított az udvarban. Szakkarai sírját Gaston Maspero írta le, aki a D 19 jelzéssel jelölte. Datálása bizonytalan, sírjában életrajz nem maradt fenn, királynevet nem említenek. Az V. dinasztia uralkodásának közepe vagy eleje felé élt. Lukács István (cimbalomművész) Lukács István (Mindszent, 1901. december 8. – Budapest, 1967. április 3.) cigány származású cimbalomművész, a Magyar Rádió népi Zenekarának a cimbalmosa, korának egyik legkiválóbb cimbalmosa Életpályája Zenész családban született, Hódmezővásárhelyen Szabó Józsefnél kezdett cimbalmozni. Zenei Tehetsége hamar megmutatkozott, nyolcéves volt amikor Tóth Lajos operaénekessel Szegeden fellépett, hat évvel később pedig Lakatos Mihály szegedi prímás együttesének a tagja lett. 1924-ben Károlyi Árpád zenekarával jött Budapestre. Később a legkiválóbb Prímásokkal muzsikált együtt: Sovánka Nándor, Farkas Jenő, Magyari Imre, Lakatos Sándor, Kozák Gábor József, Oláh Kálmán. Külföldi Szereplése is szép számmal akadtak. Londonban Játszott a híres Geiger Lengyel származású karmesterrel mint szóló cimbalmos (1934-39) Játszott a Londoni BBC rádióban is. 1950-ben megalakult a Magyar Rádió népi zenekarnak első cimbalmosa volt. A rádióban a Jó éjszakát gyerekek meseműsör Csillagok csillagok szépen ragyogjatok az ő cimbalmán csendült fel. Bart Simpson Bartholomew J. Simpson egy kitalált szereplő a Simpson család animációs rajzfilmsorozatban. Apja Homer, anyja Marge. Testvérei: Lisa és Maggie. Bart mindent meg akar szerezni és általában meg is kapja, amit akar, ami gyakran több, mint amit szeretett volna. Gyakran tölti fel magát egy Kwik-E-Mart szirupos finomsággal; energikus csínytevései mindenkit izgalomban tartanak. Igazi harc a Barttal való foglalkozás: Homer azzal küzd, hogy megőrizze hidegvérét, Lisa a figyelméért harcol, Marge azon van, hogy megmentse Bart torkát Homer-tól. Habár a dacos rosszcsontot sokan elutasítják, Bart erősen birkózik minden nap a lelkiismeretével. Valójában az a legnagyobb félelme, hogy egy nap jó lelkiismerete győzedelmeskedik. Ő a bajkeverő általában. Birgitta Ulfsson Birgitta Ulfsson (Helsinki, 1928. július 1. – Helsinki, 2017. október 8.) finn-svéd színésznő. Filmjei Mozifilmek Kolmiapila (1953) Rintamalotta (1956) Justus järjestää kaiken (1960) Kertokaa se hänelle... (1961) Vain neljä kertaa (1968) Pyhä perhe (1976) Picasso kalandjai (Picassos äventyr) (1978) Berget på månens baksida (1983) Angelas krig (1984) 1985 – Vad hände katten i råttans år? (1985, hang) Ormens väg på hälleberget (1986) Vasárnapi gyerekek (Söndagsbarn) (1992) Mannen utan ansikte (1995) Tv-filmek Trasiga änglar (1963) Niin on - jos siltä näyttää (1963) Lysistrate (1963) Joku teistä (1963) Italialainen olkihattu (1964) Miten haluatte (1964) Kaikki vorot eivät tule varkaisiin (1964) Mikumärdissä on kesä (1964) Viha simpukassa (1964) Osteri ja helmi (1965) Huone vuokrattavana (1965) Ruohojen harppu (1965) Teekutsut (1965) Tohvelisankarin rouva (1965) Ketunpesä (1965) Ruma Elsa (1965) Etienne (1966) Loistokaupunki (1966) Tri Knock eli lääketieteen riemuvoitto (1967) Aura ja tähdet (1967) Javisst, kära du (1967) Päivä lepokodissa (1967) Kosiomies (1968) Rouva Carrarin kiväärit (1968) Elävä ruumis (1969) Rakennetaan sauna (1973) Mun mummoni muni mammani (1973) Sotamies Jokisen vihkiloma (1981) Indiankojan (1983) Onnentyttö (1983) Mäster Olof (1983) Om man har känslor (1986) Viimeinen ilta (1994) Viimeiset mitalit (2000) Tv-sorozatok Matti ja Leena (1961, egy epizódban) Kaverukset (1963, egy epizódban) Meidän herramme muurahaisia (1964, két epizódban) Rikos ja rangaistus (1967) Mumintrollet (1969) Idan jengi (1993) Rederiet (2001, hang, egy epizódban) A Magyar Népköztársaság Űrhajósa A Magyar Népköztársaság Űrhajósa érdemrend a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetések közé tartozott. A kitüntető cím és jelvény alapításáról az 1013/1980. (VI. 4.) minisztertanácsi határozat szólt, amely az 1991. évi XXXI. törvény alapján hatályát vesztette. Leírása A jelvény mérete: 6 cm × 2,7 cm. Készült: Pénzverde, 1980. Kitüntetettek Farkas Bertalan (1980), az első magyar űrhajósként kapta. Magyari Béla , (1980), a kitüntetést tartalék-kutató űrhajósként kapta, mivel aktívan részt vett a programban. Lawrence Y. Sherman Lawrence Y. Sherman (Piqua, 1858. november 8. – Daytona Beach, 1939. szeptember 15.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Illinois, 1913–1921). 3021 Lucubratio A 3021 Lucubratio (ideiglenes jelöléssel 1967 CB) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Paul Wild fedezte fel 1967. február 6-án. Remethe János Remethe János (15–16. század) magyar katolikus főpap. Élete 1490-től nándorfehérvári püspök, 1494-től veszprémi segédpüspök is. Utóda 1506-tól Tamás, más forrás szerint 1525. április 24-étől Petthry Miklós János. Bernard Diomède Bernard Diomède (Saint-Doulchard, 1974. január 23. –) visszavonult francia válogatott labdarúgó. Pályafutása Pályafutását az AJ Auxerre csapatánál kezdte. A Ligue 1-ben 1992-ben mutatkozott be. Az Auxerret 8 éven keresztül erősítette. 1996-ban Guy Roux kezei alatt, mind a francia bajnokságot, mind a francia kupát sikerült megnyernie csapatával. Összesen 176 alkalommal szerepelt az Auxerre színeiben és ezeken a találkozókon 30 gólt szerzett. 2000-ben 3 millió Ł értékében a Gerard Houllier által irányított Liverpoolhoz szerződött. Bemutatkozására a Sunderland elleni mérkőzésen került sor. Azonban nem maradt sokáig Angliában és mindösszesen 5 mérkőzésen szerepelt liverpooli színekben. 2003. januárjában az Ajacciohoz került kölcsönbe. A 2003–2004-es idényben 32 mérkőzésen 7 találatot jegyzett és ekkor már ténylegesen is a klub játékosa volt. Az ezt követő időszakban már csak alacsonyabb osztályú csapatokban szerepelt. A 2004–2005-ös szezont a másodosztályú Créteil, majd a 2005–2006 szezont a harmadosztályú Clermont Foot együtteseinél töltötte. 2008. január 18-án végleg bejelentette visszavonulását, mivel az azt megelőző 18 hónapban nem volt egyetlen klub tagja sem. Felnőttválogatott A felnőttválogatottban 1998. január 28-án szerepelt először egy Spanyolország elleni mérkőzésen. Tagja volt az 1998-ban világbajnoki címet szerző francia válogatottnak. Három mérkőzésen is kezdőként kapott szerepet. Dánia és Szaúd-Arábia ellen a csoportmérkőzéseken, míg Paraguay ellen a nyolcaddöntőben. A világbajnokság után többé nem kapott helyet a nemzeti együttesben. Összesen 8 alkalommal húzhatta magár a címeres mezt és egyetlen gól sem szerzett. Díjak Franciaország Világbajnok: ( 1998 ) AJ Auxerre Francia bajnok : 1996 Francia kupagyőztes : 1996 Ablakomba, ablakomba Az Ablakomba, ablakomba című magyar népdalt Bartók Béla gyűjtötte 1906-ban a Pest vármegyei Turán. Új stílusú népdal alkalmazkodó ritmussal. Feldolgozás: Kotta és dallam Ablakomba, ablakomba besütött a holdvilág. Aki kettőt, hármat szeret, sosincs arra jó világ. Lám, én csak egyet szeretek, mégis de sokat szenvedek. Az az álnok béreslegény csalta meg a szívemet. Jegyzetek Bartók Béla: Ablakomba, ablakomba. Énekel: Kurucz Margaréta YouTube (2009. nov. 20.) (Hozzáférés: 2016. jan. 26.) Galántai Zenei Napok, Reneszánsz kastély. Forrás Népdalgyűjtemények: Ablakomba, ablakomba. Magyarnóta (Hozzáférés: 2016. jan. 26.) Kotta, szöveg, ének. Ablakomba, ablakomba. Magyar Természetbarát Szövetség (Hozzáférés: 2016. jan. 26.) Ablakomba. teisz.hu (Hozzáférés: 2016. jan. 26.) Béres József : Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. I kötet., 174. o. ISBN 978 963 88686 9 5 Tiszán innen, Dunán túl: 150 magyar népdal. Borsy István – Rossa Ernő. Budapest: Editio Musica. 46. o. Sárosi Bálint : Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 22. kotta A mi dalaink. Összeállította: Ugrin Gábor . Budapest: Tankönyvkiadó. 34. o. Tankönyvek: Iskolai énekgyüjtemény II: 11–14 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán . Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1944. 31. o. 341. kotta Feldolgozások: Pianoforte IV. Összeállította Király Katalin. Szeged: Mozaik Kiadó. 2012. ISMN 979 0 9005277 4 5, 5. darab Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 26. kotta Zenetudomány: Támlap a Kodály-rendben. MTA Zenetudományi Intézet (Hozzáférés: 2016. okt. 24.) Egyéb: Dokumentumfilm Bartók Béla első népzenei gyűjtéséről. Stop (2007. jan. 24.) (Hozzáférés: 2016. jan. 26.) Felvételek Ablakomba, ablakomba. 608.hu (Hozzáférés: 2016. jan. 26.) szöveg és mp3. Vastaghúros - Ablakomba. YouTube (2013. ápr. 4.) (Hozzáférés: 2016. jan. 26.) Ablakomba besütött... / Hernád vize de széles. Előadó: Jákó Vera YouTube (2011. máj. 29.) (Hozzáférés: 2016. jan. 26.) Ablakomba - Juhászlegény. Előadó: Bíró Gergő YouTube (2008. máj. 27.) (Hozzáférés: 2016. jan. 26.) Aziru Aziru az ókori Amurru (ma Libanon) királya volt az i. e. 14. században, Abdi-Asratum fia. Aziru cselekedetei jól ismertek az Ehnaton fáraó levéltárából előkerült ún. Amarna-levelekből. Bár névleg még Egyiptom vazallusa volt, mint apja, Aziru megpróbálta kiterjeszteni országa határait, és elfoglalta Szimirra városát. A szomszédos államok uralkodói, köztük a bübloszi Ríbaddi tiltakoztak ez ellen. Ríbaddi többször is egyiptomi beavatkozást kért Aziruval szemben, erre azonban nem került sor. Távollétében fivére, Ilirabih letaszította a trónról, Ríbaddi pedig hiába kérte először Egyiptom, majd, minden más lehetőség híján ellensége, Amurru segítségét. Aziru Szidón uralkodójának kezére adta, ahol nagy valószínűséggel megölték. Ehnaton egyik levelében (EA 162) követeli, hogy Aziru utazzon Egyiptomba és magyarázza meg, miért tette ezt. Azirut legalább egy évig Egyiptomban tartották, csak akkor engedték el, amikor az előrenyomuló hettiták elfoglalták Amka városát, ezzel fenyegették Amurrut (EA 170). A király ezután titokban kapcsolatba lépett I. Szuppiluliumasz hettita uralkodóval, és nem sokkal hazatérése után átállt a hettiták oldalára, akikhez haláláig hű maradt. Szépirodalom Aziru jelentős szerepet játszik Mika Waltari Szinuhe című regényében. Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben az Aziru című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Psephotus A Psephotus vagy énekes papagájok a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe a papagájfélék (Psittacidae) családjába és a laposfarkúpapagáj-formák alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 5 faj tartozik: aranyosvállú papagáj (Psephotus chrysopterygius) csuklyás papagáj (Psephotus dissimilis) énekes papagáj (Psephotus haematonotus) paradicsompapagáj (Psephotus pulcherrimus) – kihalt sokszínű papagáj (Psephotus varius) Forrás ITIS szerinti rendszerbesorolása Külső kategória Képek az interneten a Psephotus nembe tartozó fajokról Urbar (bei Koblenz) Urbar település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Népesség A település népességének változása: Schauenburg Schauenburg település Németországban, Hessen tartományban. Népesség A település népességének változása: Gitárosok listája betűrendben Ez a lista betűrendben tartalmazza az ismertebb gitárosokat. A stílusok szerinti listát a következő lapon találod: Gitárosok listája stílusok szerint A John Abercrombie Mick Abrahams ( Jethro Tull ) Jim Adkins ( Jimmy Eat World ) Willie Adler ( Lamb of God ) Jan Akkerman ( Focus ) Alapi István ( Edda ) Duane Allman ( The Allman Brothers Band ) Quinn Allman (The Used) Carlos Alomar Amen ( Lordi ) Trey Anastasio ( Phish ) Anchang (Sex Machineguns) Ian Anderson ( Jethro Tull ) Magnus Andersson Ace Andres (The X-15's) Michael Angelo Batio (Nitro, Holland) Billie Joe Armstrong ( Green Day ) Tim Armstrong ( Operation Ivy , Rancid ) Sergio Assad Peter Asher (Peter and Gordon) Ron Asheton ( The Stooges ) Chet Atkins Berton Averre (The Knack) Akiya (Kagrra) Ame (Mayakashi.) Aoi (The Gazette) Nana (Mayakashi.) António Chainho Bryce Avary (The Rocket Summer) Thomas Rune Andersen (Dimmu Borgir, Old Man's Child) B Randy Bachman ( Bachman-Turner Overdrive , The Guess Who) Baden Powell de Aquino Brian Baker ( Minor Threat , Dag Nasty, Bad Religion ) Dave Baksh (alapító gitáros volt a Sum 41 -ban, most a Brown Brigade-ben) David Ball ( Soft Cell ) Perry Bamonte ( The Cure ) Bródy János ( Illés , Fonográf ) Paul Banks ( Interpol ) Carl Barat ( The Libertines , Dirty Pretty Things) Martin Barre ( Jethro Tull ) Syd Barrett ( Pink Floyd ) Agustín Barrios Jennifer Batten Roland Bautista (eredetileg az Earth, Wind & Fire gitárosa, majd később újra csatlakozott a zenekarhoz 1981-től 1983-ig) Jeff "Skunk" Baxter ( Steely Dan , The Doobie Brothers ) Brendan Bayliss (Umphrey's McGee) Reb Beach ( Winger ) Corey Beaulieu ( Trivium ) Beck Jeff Beck ( The Yardbirds , Jeff Beck Group ) Jason Becker (Cacophony, David Lee Roth ) Walter Becker ( Steely Dan ) Johanna Beisteiner Adrian Belew Brian Bell ( Weezer ) Matthew Bellamy ( Muse ) David Bense Chuck Berry John Berry (Jacob's Dream) Nuno Bettencourt ( Extreme ) Dickie Betts(The Allman Brothers) Kat Bjelland (Babes in Toyland) Clint Black Ritchie Blackmore ( Deep Purple , Rainbow , Blackmore's Night ) Norman Blake Ron Block (Alison Krauss) Mike Bloomfield Marc Bolan (T.Rex) Tommy Bolin ( Deep Purple ) Ben Bolt Bono ( U2 ) Wes Borland ( Limp Bizkit ) Pierre Bouvier ( Simple Plan ) James Dean Bradfield ( Manic Street Preachers ) Julian Bream Devin Bronson ( Avril Lavigne ), ( Kelly Clarkson ) Meredith Brooks Michael Bruce( Alice Cooper ) Buckethead ( Guns N’ Roses ), (Giant Robot) Lindsey Buckingham ( Fleetwood Mac ) Jeff Buckley Peter Buck ( R.E.M. ) Jonathan Butler James Burton Glen Buxton ( Alice Cooper ) David Byrne ( Talking Heads , szóló) C Charlotte Caffey ( The Go-Go’s ) Randy California (Spirit) Jo Callis (The Rezillos, The Human League – mindkét bandában alapító tag) Glen Campbell Mike Campbell ( Tom Petty ) Phil Campbell ( Motörhead ) Vivian Campbell ( Dio , Whitesnake , Def Leppard ) Mike Campese Pedro Caparros (Breed77) Jerry Cantrell ( Alice in Chains ) Larry Carlton Al Casey Jeff Catania ( Hall & Oates ) Csiszér Levente ( Kárpátia ) Philip Catherine Eugene Chadbourne Bill Champlin (The Sons of Champlin) Chris Chasse ([Rise Against]) Chris Cheney (The Living End) John Christ ( Danzig ) Stephen Christian (Anberlin) Jake Cinninger (Umphrey's McGee) Circuit.V.Panther (Sex Machineguns) Rama Claproth Eric Clapton (John Mayall's Bluesbreakers, The Yardbirds , Cream , szóló) Roy Clark Steve Clark ( Def Leppard ) "Fast" Eddie Clarke ( Motörhead ) Gilby Clarke ( Guns N’ Roses , szóló) Dave Clo Kurt Cobain ( Nirvana ) Eddie Cochran Yamandu Costa Kevin Cadogan (Third Eye Blind) Dimitri Coats (Burning Brides) Jesse Colburn ( Avril Lavigne ), (Closet Monsters) Phil Collen ( Def Leppard ) Albert Collins Allen Collins ( Lynyrd Skynyrd ) Paul Colman (Newsboys), (Paul Colman Trio) Ry Cooder ( Captain Beefheart , The Seeds) Jeff Cook ( Alabama ) Rusty Cooley (Revolution, Dominion, Outworld, szóló) Gaz Coombes ( Supergrass ) Korey Cooper ( Skillet ) Francesco Corbetta Billy Corgan ( The Smashing Pumpkins ) Larry Coryell Robert Cray Steve "The Colonel" Cropper (Mar-Keys) Csáki András Rivers Cuomo ( Weezer ) Csík Adolf (Wien) D Denis D'Amour ( Voivod ) Die ( Dir en grey ) Donnie Dacus Dick Dale Brody Dalle ( The Distillers ) Jean Pierre Danel Glenn Danzig ( Danzig ) Dimebag Darrell ( Pantera , Damageplan ) Lenny Davidson ( The Dave Clark Five ) Dave Davies ( The Kinks ) Ray Davies ( The Kinks ) John Deacon ( Queen ) Chris DeGarmo ( Queensrÿche ) Dean DeLeo ( Stone Temple Pilots ) Tom Delonge ( Blink-182 , Angels and Airwaves) Brad Delson ( Linkin Park ) Bo Diddley Ani Difranco Pete Doherty ( The Libertines , Babyshambles) Dan Donegan ( Disturbed ) Jerry Douglas "Captain" Kirk Douglas ( The Roots ) K.K. Downing ( Judas Priest ) Dr. Know ( Bad Brains ) Roland Dyens E The Edge (David Evans) ( U2 ) Nokie Edwards ( The Ventures ) Mattias Eklundh (Freak Kitchen) Eötvös József Thomas Erak (The Fall of Troy) Euronimous (Mayhem) Tommy Emmanuel F Faraz Anwar (Mizraab, Dusk, szóló) Nick Falcon (The Young Werewolves) Andrew Farriss ( INXS ) Tim Farriss ( INXS ) Danny Felice (Breed 77) Robin Finck ( Nine Inch Nails , Guns N’ Roses ) Jon Finn (Jon Finn Group) Bradley Fish Eliot Fisk John Flansburgh ( They Might Be Giants ) John Fogerty ( Creedence Clearwater Revival ) Tom Fogerty ( Creedence Clearwater Revival ) Ben Folds (Ben Folds Five), szóló) Jerome Fontamillas (Switchfoot) Lita Ford (The Runaways) Robben Ford Chris Foreman ( Madness ) Jon Foreman (Switchfoot) Richard Fortus (Pale Divine, Psychedelic Furs, Love Spit Love, Guns N’ Roses ) Oz Fox (Stryper, SinDizzy) Peter Frampton (The Herd, Humble Pie ) Black Francis (vagy Frank Black) ( Pixies , szóló) Lars Frederiksen ( Rancid and Lars Frederiksen and the Bastards) Tony Fredianelli (Third Eye Blind) Ace Frehley ( KISS ) Matthew Friedberger (The Fiery Furnaces) Marty Friedman ( Megadeth , Cacophony) Robert Fripp ( King Crimson ) Fred Frith (Henry Cow, Art Bears) Edgar Froese ( Tangerine Dream ) John Frusciante ( Red Hot Chili Peppers ) Bobby Fuller (The Bobby Fuller Four) G Gőcze Norbert (Half Pipe) Noel Gallagher ( Oasis ) Rory Gallagher Frank Gambale Jerry Garcia ( Grateful Dead ) Synyster Gates ( Avenged Sevenfold ) Danny Gatton Björn Gelotte ( In Flames ) Janick Gers ( Iron Maiden ) Gligor János (Half Pipe) Barry Gibb ( Bee Gees ) Billy Gibbons ( ZZ Top ) Paul Gilbert (Mr. Big, Racer X) David Gilmour ( Pink Floyd ) Vince Gill (Pure Prarie League, szóló) Greg Ginn ( Black Flag ) Chad I. Ginsburg (CKY) Bobby Gonzales (Earth, Wind, & Fire) Dave Gonzalez (Gary Lewis & the Playboys) Scott Gorham ( Thin Lizzy ) Stone Gossard (Green River, Mother Love Bone, Temple of the Dog , Pearl Jam ) Manuel Göttsching ( Ash Ra Tempel , Ashra) Mick Grabham ( Procol Harum ) Johnny Graham ( Earth, Wind & Fire ) Dallas Green Peter Green ( Fleetwood Mac ) Steve Green (Play Dead) Jonny Greenwood ( Radiohead ) David Grier Carl Johan Grimmark (Narnia, Rob Rock, Saviour Machine) Dave Grohl ( Foo Fighters ) Todd Grubbs Aaron Guerra Tourniquet Tracii Guns ( L.A. Guns , Guns N’ Roses , Brides of Destruction) Brett Gurewitz ( Bad Religion ) Buddy Guy H Steve Hackett ( Genesis , szólókarrier) Ollie Halsall (Patto, The Rutles , Kevin Ayers ) Chuck Hammer ( Lou Reed , David Bowie , Guitarchitecture) Kirk Hammett ( Metallica ), (Zodiac) Albert Hammond Jr ( The Strokes , szóló) Jeff Hanneman ( Slayer ) Kai Hansen ( Gamma Ray ) Joel Hanson (PFR) Fareed Haque (Garaj Mahal) Dhani Harrison George Harrison ( The Beatles ) Charlotte Hatherley (Ash, szóló) Sean Hayter (Lucius Hunt) Justin Hayward ( The Moody Blues ) Matt K. Heafy ( Trivium ) Michael Hedges Jim "Reverend Horton" Heath Marcus Henderson (Drist, szóló) Jimi Hendrix ( The Jimi Hendrix Experience , Band of Gypsys ) Luc Hensill (The Klan (Mod Freakbeat Garage Psych), Tomahawk Blues Band, Flesh Colour) Oli Herbert ( All That Remains ) James Hetfield ( Metallica ) Greg Hetson ( Bad Religion , The Circle Jerks) Hide ( X Japan ) Hiroto (Alice Nine) MJ Hibbett Susanna Hoffs ( The Bangles ) James Hogan (Left For Dead) Buddy Holly Joshua Homme ( Kyuss , Queens of the Stone Age ) James Honeyman-Scott ( The Pretenders ) Matt Hoopes (Relient K) Tomoyasu Hotei (Boøwy) Michael Houser (Widespread Panic) Greg Howe Steve Howe ( Yes ) Porter Howell (Little Texas Keith Howland(Chicago) Brodie Foster Hubbard Chrissie Hynde ( The Pretenders ) Heitor Teixeira Pereira (ex- Simply Red ) Billy Howerdel ( A Perfect Circle ) I James Iha ( The Smashing Pumpkins , A Perfect Circle ) Tony Iommi ( Jethro Tull , Black Sabbath ) Scott Ian ( Anthrax ) Frank Iero ( My Chemical Romance ) Izzy Stradlin ( Guns N’ Roses ) J Jari Mäenpää (Wintersun , Ensiferum) Tito Jackson ( The Jackson 5 ) Dan Jacobs (Atreyu) Al Jardine ( The Beach Boys ) Stephan Jenkins (Third Eye Blind) Joan Jett (The Runaways) John 5 ( Marilyn Manson ) Daniel Johns (Silverchair) Eric Johnson Jack Johnson Robert Johnson Adam Jones ( Tool ) Brian Jones ( The Rolling Stones ) Mick Jones ( Foreigner ) Mick Jones ( The Clash ) Steve Jones ( Sex Pistols ) Juanes Janick Gers ( Iron Maiden ) Joey DeMaio ( Manowar ) K Kaoru ( Dir en grey ) Alex Kapranos ( Franz Ferdinand ) Dr Nico Kasanda Ben Kasica ( Skillet ) Terry Kath (Chicago) Jorma Kaukonen ( Jefferson Airplane ) Ryo Kawasaki Phil Keaggy Daniel Kessler ( Interpol ) Dave Keuning ( The Killers ) Albert King B.B. King Freddie King Kerry King ( Slayer ) Bill Kirchen (Commander Cody and His Lost Planet Airmen) Kôji Kiriki (Malice Mizer, Eve of Destiny) Mark Knopfler ( Dire Straits ) Peter Koppes (The Church) Leo Kottke Richie Kotzen Wayne Kramer ( MC5 ) Robby Krieger ( The Doors ) Chad Kroeger ( Nickelback ) Richard Kruspe ( Rammstein ) Karl Logan ( Manowar ) Greg Kriesel ( The Offspring ) L Shawn Lane Ler LaLonde ( Primus ) Paul Landers ( Rammstein ) Avril Lavigne Alexi Laiho ( Children of Bodom ) Albert Lee Alvin Lee (Jaybirds, Ten Years After ) Sebastien Lefebvre ( Simple Plan ) Gary Lenaire (Cripple Need Cane) John Lennon ( The Beatles ) Julian Lennon Sean Lennon Herman Li ( DragonForce ) Ottmar Liebert Alex Lifeson ( Rush ) Jani Liimatainen ( Sonata Arctica ) Mikko Viljami Lindström( HIM ) Jeff Linsky Tom Linton ( Jimmy Eat World ) Russell Lissack ( Bloc Party ) Kerry Livgren ( Kansas ) Richard Lloyd ( Television ) Chuck Loeb Dang Ngoc Long Joe Long (The Four Seasons (zenekar)) Courtney Love Omar Rodriguez-Lopez ( The Mars Volta ) Jörn Viggo Lofstad ( Pagan's Mind ) Paco De Lucia Steve Lukather ( Toto ) Uwe Lulis ( Rebellion ) George Lynch ( Dokken ) Laszlo Lukacs (Universal) M László Máthé (Diablodic Tormentor), ( Pangea ), (Preachers) Shane MacGowan ( The Pogues ) Daron Malakian ( System of a Down ) Stephen Malkmus ( Pavement ) Yngwie J. Malmsteen Móricz Mihály (Sakál-Vokál, Tolcsvayék és a Trió, Fonográf , NO coMMent) Kee Marcello ( Europe ) Molnár Péter (Mr. Impera (Peter Wartooth)) Frank Marino (Mahogany Rush) Johnny Marr ( The Smiths ) Steve Marriott ( Small Faces , Humble Pie ) Tak Matsumoto (B'z) John McGeoch ( Magazine , Visage, Siouxsie and the Banshees , Public Image Ltd , The Armoury Show) Tim McIlrath ( Rise Against ) Wade MacNeil (Alexisonfire) Julian Mandrake, Canvas Mick Mars ( Mötley Crüe ) Gerry Marsden (Gerry and the Pacemakers) Mike Marson (VaiN) Brent Mason Brian May ( Queen ) John Mayer Steve Mazur (Our Lady Peace) Carlo Marchione J. Mascis (Dinosaur Jr) Nick McCarthy ( Franz Ferdinand ) Paul McCartney ( The Beatles , Wings ) Mike McCready ( Pearl Jam ) Roger McGuinn ( The Byrds ) Duff McKagan ( Guns N’ Roses ), ( Velvet Revolver ), (Neurotic Outsiders) Al McKay ( Earth, Wind & Fire , L.A. All Stars) James Mead ( Kutless ) Wendy Melvoin Pat Metheny (Pat Metheny Group) Alyson Michalka (Aly & AJ) Amanda Michalka (Aly & AJ) Joseph Milligan (Anberlin) Amy Millan (Stars) Dan Miller ( They Might Be Giants ) Deron Miller (CKY) Nuno Mindelis Ben Mink Roman Miroshnichenko Kim Mitchell Miyavi Molnár (Cseresznye) Levente ( Tankcsapda ) Gary Moore ( Thin Lizzy , Skid Row) Greg "G-Mo" Moore (Earth, Wind, & Fire) Nathan Moore (ThaMuseMeant) Scotty Moore Thurston Moore ( Sonic Youth ) Tom Morello ( Rage Against The Machine , Audioslave ) Sterling Morrison ( The Velvet Underground ) Steve Morse (Steve Morse Band, Deep Purple ) Mark Morton ( Lamb of God ) Derek "Chap Stique" Mount (Family Force 5) Alonso Mudarra James Murphy ( Death , Testament ) Matt "Guitar" Murphy Dave Mustaine ( Megadeth ) Dave Murray ( Iron Maiden ) N Dave Navarro ( Jane's Addiction , Red Hot Chili Peppers ) Joe Negri Graeme Nicholls (We Be The Echo, Voorhees, Break It Up ) Rick Nielsen ( Cheap Trick ) Ricky Nelson Jon Noble (Jacob's Dream) Aaron North ( The Icarus Line , Nine Inch Nails ) John Norum ( Europe , Dokken ) Paulinho Nogueira Ted Nugent (The Amboy Dukes, Damn Yankees) O Ed O'Brien ( Radiohead ) Mark O'Connor John Oates ( Hall & Oates ) Erkan Ogur (Telvin) Jimmy Olander (Diamond Rio) Mike Oldfield Solomon "Soul Glow Activator" Olds (Family Force 5) Criss Oliva ( Savatage ) Shavo Odadjian ( System of a Down ) P Jimmy Page ( The Yardbirds , Led Zeppelin ) Brad Paisley Rick Parfitt ( Status Quo ) Joe Pass Ryan Peake ( Nickelback ) Andreas Paolo Perger Kirk Pengilly ( INXS ) Carl Perkins Joe Perry ( Aerosmith ) Tom Petty Vicki Peterson ( The Bangles ) John Petrucci ( Dream Theater , szóló) Al Pitrelli ( Savatage , Trans-Siberian Orchestra , Asia , Megadeth ) Chris Poland ( Megadeth ) Alberto Ponce Prince Jade Puget (Redemption 87, AFI ) R Trevor Rabin ( Yes ) Radics Béla ( Tűzkerék , Taurus ) Mick Ralphs ( Mott the Hoople , Bad Company ) Johnny Ramone ( The Ramones ) Lee Ranaldo ( Sonic Youth ) Lou Reed ( The Velvet Underground ) Vernon Reid ( Living Colour ) Django Reinhardt Rick Renstrom (Rob Rock) Sheldon Reynolds (The Commodores, Earth, Wind, & Fire) Randy Rhoads ( Quiet Riot , Ozzy Osbourne ) Tony Rice Keith Richards ( The Rolling Stones ) Max Richards (The Bonfire Of The Vanities) Mike Riggs ( Rob Zombie , Scum of the Earth ) Donald "Buck Dharma" Roeser ( Blue Öyster Cult ) Alison Robertson (The Donnas) Brian Robertson ( Thin Lizzy , Motörhead ) Robbie Robertson ( The Band ) Omar Rodriguez-Lopez ( At the Drive-In , De Facto, The Mars Volta ) Michael Romeo ( Symphony X ) James Root ( Slipknot ) Ryan Ross ( Panic! at the Disco ) Francis Rossi ( Status Quo ) Richard Rossi Uli Jon Roth ( Scorpions ) Gary Rossington ( Lynyrd Skynyrd ) Rubcsics Richard ( Ossian ) Terje Rypdal Johnny Rzeznik ( The Goo Goo Dolls ) S Liam Snell (Twice Told Tales) David St. Hubbins (Spinal Tap) Richie Sambora ( Bon Jovi ) Szörényi Levente (Mediterrán (együttes), Balassa, Illés , Fonográf ) Carlos Santana (Santana) Joey Santiago ( Pixies , The Martinis) Yağmur Sarıgül ( maNga ) Manabu Satô (Malice Mizer, Moi Dix Mois) Joe Satriani Jon Schaffer ( Iced Earth ) Michael Schenker Eric Schermerhorn ( David Bowie , Iggy Pop , They Might Be Giants ) Neal Schon Szörényi Szabolcs ( Illés , Fonográf ) Jon Schneck (Relient K, régebben Audio Adrenaline) Andrés Segovia Brian Setzer (The Stray Cats, Brian Setzer Orchestra) Del Shannon Tommy Shannon Rodney Sheppard ( Sugar Ray ) Kevin Shields ( My Bloody Valentine ) Kenny Wayne Shepherd Chris Shiflett ( Foo Fighters ) Drew Shirley (Switchfoot) Ryan Shrout ( Kutless ) Kyle Shutt (The Sword) Matt Skiba (Alkaline Trio) Tim Skipper (House of Heroes) Alex Skolnick ( Testament , Savatage , Trans-Siberian Orchestra ) Skwisgaar Skwigelf ( Dethklok ) Slash ( Guns N’ Roses , Slash’s Snakepit , Velvet Revolver , Slash's Blues Ball , Road Crew) Zach Shapiro (Twice Told Tales) Hillel Slovak ( Red Hot Chili Peppers , What Is This?) Fred Sonic Smith ( MC5 , Sonic's Rendezvous Band) Adrian Smith ( Iron Maiden ) Matt Smith ( Theocracy ) G.E. Smith ( Hall & Oates ) Robert Smith ( The Cure ) Donita Sparks ( L7 ) Bruce Springsteen John Squire ( The Stone Roses ) Tim Stafford (Blue Highway) Keith Stalcup (Statler Brothers, Mary Chapin Carpenter, Jerry Lee Lewis ) Paul Stanley ( KISS ) Steve Stevens ( Billy Idol ) Stephen Stills ( Buffalo Springfield , Crosby, Stills, Nash and Young ) Jeff Stinco ( Simple Plan ) Andrew Stockdale (Wolfmother) Mike Stone ( Queensrÿche ) Izzy Stradlin' ( Guns N’ Roses , Izzy Stradlin' & Ju Ju Hounds) Nathan Strayer (Anberlin) Jesper Strömblad ( In Flames ) Joe Strummer ( The Clash ) Joe Stump Patrick Stump ( Fall Out Boy ) Sugizo ( Luna Sea , X Japan ) Muhammed Suiçmez ( Necrophagist ) Frankie Sullivan ( Survivor ) 'Big' Jim Sullivan Andy Summers ( The Police ) Bernard Sumner ( Joy Division , New Order ) Bryan Sutton Matthew Sweet Michael Sweet (Stryper) John Sykes Shin (Kagrra) Saya (Mayakashi.) Synyster Gates (Avenged Sevenfold.) T Ty Tabor ( King's X ) Tátrai Tibor ( Hobo Blues Band , Tátrai Band ) Evan Taubenfeld ( Avril Lavigne ), (Ditch Ruxton), (Black List Club) Martin Taylor Tolcsvay László (Tolcsvay Trió, Tolcsvayék és a Trió, Fonográf ) Mick Taylor ( The Rolling Stones ) Kim Thayil ( Soundgarden ) Tommy Thayer ( KISS ) Matt Thiessen (Relient K, Matthew Thiessen and the Earthquakes) Mick Thomson ( Slipknot ) Porl Thompson ( The Cure ) George Thorogood Eidan Thorr (Valient Thorr) Odinn Thorr (Valient Thorr) Richard Thompson ( Fairport Convention ) Lüpüs Thünder ( Bloodhound Gang ) Johnny Thunders (The Heartbreakers) Glenn Tipton ( Judas Priest ) Paul Tobias/Paul Huge ( Guns N’ Roses ) Timo Tolkki ( Stratovarius ) Toquinho Tora (Alice Nine) Ray Toro ( My Chemical Romance ) Sam Totman (Dragonforce) Ralph Towner ( Oregon ) Mark Lee Townsend (dc Talk) Pete Townshend ( The Who ) Joseph Trohman ( Fall Out Boy ) Robin Trower ( Procol Harum , Robin Trower Band) Nigel Tufnel (Spinal Tap) Corin Tucker (Heavens to Betsy, Sleater-Kinney ) Luca Turilli ( Rhapsody of Fire ) Dan Tyminski (Alison Krauss, Lonesome River Band, O Brother Where Art Thou?) U Keith Urban (The Ranch, szóló) Midge Ure (Slik, The Rich Kids, Thin Lizzy , Ultravox , Visage) Uruha real name:Takashima Kouyou The GazettE szóló V Vito Bratta ( White Lion ) Steve Vai ( Frank Zappa , Alcatrazz , Whitesnake , szóló) Adrian Vandenberg ( Whitesnake , Vandenberg) Eddie Van Halen ( Van Halen ) Jimmie Vaughan (Stevie Ray's brother, Fabulous Thunderbirds) Stevie Ray Vaughan Ritchie Valens Nick Valensi ( The Strokes ) Hilton Valentine ( The Animals ) Zacky Vengeance ( Avenged Sevenfold ) Tom Verlaine ( Television ) Vinnie Vincent ( KISS ) W Paul Waaktaar-Savoy ( a-ha ) Patrick Walden (Babyshambles, Fluid and the White Sport) Gordon Waller (Peter and Gordon) Joe Walsh (James Gang, The Eagles ) Toki Wartooth ( Dethklok ) Muddy Waters Sean Watkins (Nickel Creek) Doc Watson Gentry Webb (The Cooters) Paul Weller ( The Jam , The Style Council , szóló) Howard Werth (Audience) Tim Wheeler (Ash) Clarence White ( The Byrds , Kentucky Colonels) Deryck Whibley ( Sum 41 ) Jack White ( The White Stripes ), (Raconteurs) Jason White ( Green Day ) Brad Whitford ( Aerosmith ) Slim Whitman Jane Wiedlin ( The Go-Go’s ) John Williams Rich Williams (Kansas) Pete Willis ( Def Leppard ) Marty Willson-Piper (The Church) Carl Wilson ( The Beach Boys ) Nancy Wilson ( Heart ) Michael Wilton ( Queensrÿche ) Johnny Winter Howlin' Wolf Craig Wood ( Avril Lavigne ), (Gob) Ronnie Wood ( Faces , The Rolling Stones ) Tom Wright (Slipstream) Zakk Wylde ( Black Label Society ) Brian Welch ( Korn ) Kevin Wasserman ( The Offspring ) Y Narciso Yepes Thom Yorke ( Radiohead ) Angus Young ( AC/DC ) Malcolm Young ( AC/DC ) Neil Young ( Buffalo Springfield , Crosby, Stills, Nash & Young ) Masahiko Yuuki ( Λucifer ) Z Roy Z (Rob Rock, Bruce Dickinson ) Robin Zander ( Cheap Trick ) Dweezil Zappa Frank Zappa Vadim Zilberstein (Earth, Wind, & Fire, Chaka Khan) Molnár János (országgyűlési képviselő) Molnár Nepomuk János (Tát (Esztergom megye), 1850. május 5. – Esztergom, 1919. február 11.) apát-plébános és országgyűlési képviselő, kanonok. Élete Gimnáziumi és teológiai tanulmányait Esztergomban végezte. 1872. szeptember 21-én pappá szenteltetett és káplán lett Esztergomban a Vízivárosban; 1880. július 21-én esztergomi, 1881. január 25-én pedig komáromi plébánossá választották. 1883. május 1-jén mindenszentekről nevezett egedi apát lett. Több ízben utazott külföldön. Nagyobb politikai szerepét 1890-ben kezdte, a Csáky-féle rendelet kibocsátása alkalmával, amennyiben annak áthágásáért 26-szor volt vádolva. A néppárt központi irodájának vezetője és a párt egyik elnöke volt. 1896-tól a sopronmegyei Eszterháza kerületet képviselte az országgyűlésen és a közlekedési bizottság tagja volt. XIII. Leó pápa 1897. október 4-én pápai praelátussá nevezte ki. Az 1898. őszi és téli obstrukció idején, mint a néppárt országgyűlési vezére, pártja részéről ő írta alá a békepaktumot (1899. február). Álneve: Cassiodor (hírlapi cikkek és költemények alatt 1868-tól). Írásai Cikkei az István bácsi Naptárában (1870. Paulai sz. Vincze leányai, úgynevezett irgalmas-nénék rövid története s hazánkban áldásos működésök, figyelemmel esztergomi nevelőintézetökre, pályadíjas mű, 1873. A türelemről); az Új Magyar Sionban (1877. könyvism., 1878. A mormon hitfelekezetről, 1891. A socialismusról és a socialdemokratákról); költeménye Smith H. után a Katholikus Szemlében (1889.). Munkái Tofana. Pályakoszorúzott elbeszélés. Szerzője Wiesing János. Magyarítá… Esztergom, 1874. Emlékeim Belgium, Anglia s Hollandiából. Esztergom, 1875. Két kötet. A szent szék függetlensége. Írta Manning bibornok. Angol eredetiből ford. Esztergom, 1878. Jézus szeretete a bűnbánók iránt. Irta Manning bibornok. A 4. angol kiadás nyomán ford. Esztergom, 1878. Bízzál Istenben. Irta Manning H. E. westminsteri bibornok-érsek. Ford. Esztergom, 1878. Korunk négy főhibája. Irta Manning H. E. Ford. a 2. angol kiadás nyomán. Bpest, 1879. (Különnyomat a M. Állam 40-85. sz.-ból). Egyházi beszéd, melyet szent István király ünnepén 1884. aug. 20. a budai helyőrségi templomban mondott. Esztergom, 1884. Jézus szent szivének diadala korunkban. Feltüntetve tiszteletreméltó (venerabilis) Barát Zsófia, s az általa alapított, Jézus szent szivéről nevezett (Sacré-Coeur) zárdaszűzek történetében. Esztergom, 1885. (Különny. a Jézus Szent Szivének Hirnöke 1881-84. évf.). Miért él az ember a világon? Szent beszéd, melyet 1888. szent Szilveszter estéjén a komáromi szent András-templomban mondott. Komárom, 1889. Nem mese a hétfejű sárkányról. (A hét főbűn). Komárom, 1893. (Ism. Katholikus Szemle). Az országgyűlésen 1898. febr. 9. elmondott beszéde a mezőgazdaság bajairól és orvosszereiről. Bpest, 1898. Szerkesztette az Isten Igéje c. egyházszónoklati havi folyóiratot 1881. júliustól 1883 végeig Esztergomban. Országgyűlési beszédei a Naplókban (1896 óta) vannak. Jenílson Ângelo de Souza Jenílson Ângelo de Souza, művésznevén Júnior (Santo Antônio de Jesus, 1973. június 20. –) világbajnok brazil labdarúgóhátvéd. Pályafutása Júnior főként brazil csapatokban töltötte karrierjét, ebből a két legjelentősebb időszak, 4-4 szezon a Palmeirashoz és a São Paulohoz kötődik. Négy évet játszott Olaszországban is, a Parmánál és a Sienánál. A brazil válogatottban 1996-ban mutatkozhatott be, 2002-ben pedig világbajnoki címet ünnepelhetett velük. Klubkarrierje legnagyobb sikereit a São Paulonál aratta, ahol háromszoros brazil bajnok (2006, 2007, 2008), Copa Libertadores-győztes (2005) és klubvilágbajnok (2005) lett. Ezen kívül kupagyőztes a Parmával (2002) és a Palmeirasszal (1998). Júnior a Palmeirasszal is megnyerte a Copa Libertadorest, még 1998-ban. 444 (szám) A 444 (római számmal CDXLIV) egy természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 444-es a kettes számrendszerben 110111100, a nyolcas számrendszerben 674, a tizenhatos számrendszerben 1BC alakban írható fel. A 444 páros szám, összetett szám, kanonikus alakban a 22 · 31 · 371 szorzattal, normálalakban a 4,44 · 102 szorzattal írható fel. Tizenkettő osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 3, 4, 6, 12, 37, 74, 111, 148, 222 és 444. A 444 négyzete 197 136, köbe 87 528 384, négyzetgyöke 21,07131, köbgyöke 7,62888, reciproka 0,0022523. A 444 egység sugarú kör kerülete 2789,73428 egység, területe 619 321,00936 területegység; a 444 egység sugarú gömb térfogata 366 638 037,5 térfogategység. Pierre Perrier Pierre Perrier (Nogent-sur-Marne, Île-de-France, 1984. augusztus 9. –) francia színész. Ezequiel Schelotto Matías Ezequiel Schelotto (Buenos Aires, 1989. május 23. –) argentin születésű labdarúgó, de olasz-argentin kettős állampolgár. Középpályásként bevethető. A Brighton & Hove Albion játékosa. Pályafutása Klubcsapatban A Banfield ifijátékosa volt 2008-ig, ekkoer a feltörekvő, de még harmadik olasz vonalban szereplő Cesena játékosa lett. Első szezonja feljutást eredményezett a másodosztályba. 2009-10-ben a klub egyik legjobb játékosa lett. 2010 nyarán az Atalanta játékosa lett. 2011 tavaszára kölcsönadták a szicíliai Catania csapatához. Visszatérését követően az Atalantában alapember lett. 2013. január 31-én 5,3 millió euróért igazolta le az Inter. Az ekkor a Liverpoolhoz igazoló brazil, Philippe Coutinho 7-es mezszámát örökölte. 2013. február 24-én két perccel becserélése után gólt szerzett az AC Milan ellen, a végeredmény 1–1 lett. A válogatottban 2012. augusztus 15-én egy Anglia elleni barátságos mérkőzésen először játszott az azúrkék mezben. Túró A túró lágy aludttejrögökből álló, fehér színű tejtermék, A túró alapanyaga a tej. A házi készítés során a tejet hagyják előbb megaludni, utána felmelegítik, majd a túrós alvadékot vászonruhába vagy gézkendőbe rakják és felakasztják lecsöpögni. Amikor a savó lecsöpög, a kendőben csak a friss túró marad vissza. Nem szabad forralni, mert a túró rossz lesz és száraz. Csak hevíteni kell, maximum 60 fokra. A végén hagyni kell kihűlni. A gyárban ez a folyamat hasonló. Egy nagy tartályban a tejhez olyan tejsavbaktériumokat adnak, amelyek a tejet gyorsabban megalvasztják. Ezt követően az alvadékot felvágják és a tartályt felmelegítik. Majd a savót leengedik, és a túrót visszahűtik és a maradék savót pedig kicsurgatják belőle. Íze kissé savanykás. Leszűrése után puha, fehér darabkákból áll, sokféleképpen feldolgozható. Tehén-, juh- és kecsketejből készítenek túrót. Nagyüzemi előállítása során pasztörizált fölözött tejből készítik, préselés nélkül csöpögtetik le, hogy maradjon nedvességtartalma. Zsírtartalma 0,5-12% között van. Szűréssel is eltávolítható a savó legnagyobb része, az így előállított túró szárazabb és kevésbé krémes. Préseléssel még szárazabb és morzsásabb lesz a végtermék. Felhasználása túrós tészta, túrós csusza , túrógombóc, tócsni , puliszka ... körözött: őrölt paprikával, hagymával és sózva összekevert túró. péksüteményekben: rétes , pogácsa , pite... édességek: túrótorta, Rákóczi-túrós, vargabéles, Túró Rudi ... Forrás Magyar Néprajzi Lexikon Matej Miljatovič Matej Miljatovič (Ptuj, 1979. június 23. –) szlovén labdarúgó. Pályafutása Pályafutása kezdetén nagy tehetségnek tartották, játszott az U21-es válogatottban is. Tagja volt a többször is bajnokságot nyerő NK Maribor gárdájának, amellyel 2000-ben a BL csoportkörébe is bejutott. Fiatal kora miatt azonban nem tudott szóhoz jutni a csapatnál, így a távozás mellett döntött. NK Korotan gárdájához került, amely csapat rendre a tabella alsó régiójában tartózkodott. Itt viszont folyamatos játéklehetőséghez jutott, a csapat alapemberévé vált. Innen a csapatot sújtó kizárás miatt távozott a 2002-03-as szezon téli szünetében. Új csapata az NK Era Šmartno lett. Az csapatnál töltött másfél év alatt 43 mérkőzésen jutott szóhoz. Következő átigazolására a 2004-es évben került sor, mikor a szülővárosa csapatához, az NK Drava-hoz került. 26 évesen nyílt lehetősége külföldre igazolni, a német másodosztályú Kickers Offenbach szerződtette. Itt figyelt fel teljesítménye a ZTE későbbi trénere Slavko Petrovic, és mikor Magyarországra jött, hozta magával Matejt is. Hazánkban első bajnokiján 2007. július 20-án lépett pályára a ZTE színeiben egy Paks ellen 3-1-re megnyert találkozón. Azóta folyamatosan kezdő, a csapat védelmének egyik alappillére. Első gólját október 20-án egy szöglet utáni fejesből szerezte az FC Tatabánya ellen. A 2007–2008-as szezonban 25 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, összesen 2226 percet töltött a játéktéren (Máté Péter után a második legtöbbet) és 7 sárga lapot gyűjtött be. Két gólt szerzett a Soproni Ligában, mindkettőt Tatabánya ellen: ősszel és tavasszal egyaránt betalált a kapuba. Ezenkívül 1 Magyar Kupa és 7 Ligakupa mérkőzésen jutott még szóhoz. 2011 nyarán lejáró szerződését nem hosszabbították meg, így távozott a ZTE csapatától. Sikerei, díjai Magyarkupa -döntős: 2010 Vándorfütyülőlúd A vándorfütyülőlúd (Dendrocygna arcuata) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába és a fütyülőludak (Dendrocygninae) alcsaládjába tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Ausztráliában, Indonéziában, Pápua Új-Guineán és a Fülöp-szigeteken honos, mocsarak és lagúnák lakója. Alfajai Dendrocygna arcuata arcuata Dendrocygna arcuata australis Dendrocygna arcuata pygmaea Megjelenése Testhossza 54-60 centiméter, testtömege 750 gramm. Hasán lévő tollazata vöröses–barna, arca, nyakaeleje és mellkasa sápadt színű. Fejetetején, tarkóján és nyakának hátsó részén található egy sötét csík. Csőre és lába fekete. Hosszúkás szárnytollai fehérek és gesztenyebarna szélüek. Hangja a többi fütyülőlúdhoz hasonlóan jellegzetes, három hangból álló dallamos fütty. Életmódja Vízben úszva és búvárkodva keresi táplálékát. Tápláléka szinte teljes mértékben vízi növényekből és magvakból áll, de eszik még rovarokat és más kisebb vízi állatokat is. Szaporodása Párzási időszaka januártól áprilisig tart, az esős időszakra esik. Ez a faj egy életre válasz párt magának. Fészkét talajba vájja, amit magas fű, vagy bozót takar. Fészekalja általában 7–8 tojásból áll, maximum 15. A költési idő 30 nap. Természetvédelmi helyzete Gyakran látható gabona ültetvényeken. A jövőben élőhelyét fenyegetni fogja a mezőgazdaság és a városiasodás. IV. Szixtusz pápa IV. Szixtusz (Sixtus), (1414. július 21., Celle Ligure – 1484. augusztus 12., Róma) a 212. pápa 1471-től haláláig. Szixtusz fellépése egy merőben új korszakot jelentett a pápaság és az egyház történetében. Sixtus a della Rovere család első tagjaként foglalta el a pápai hivatalt, azonban tizenhárom éves pontifikátusa alatt olyan mértékű hatalmat és gazdagságot rakott le családja kezébe, amely hosszú éveken át meghatározta a Pápai állam és Itália politikáját. Szixtus volt az első olyan egyházfő, aki felismerte, hogy valójában a keresztény világ hitbéli kérdéseiben már nem ő az egyetlen, aki diktálni képes, sőt a rendi monarchiákban az uralkodó szava döntött. Ezért úgy döntött, hogy itáliai hegemóniáját igyekszik megtartani, amelyet úgy akart biztosítani, hogy a legmegbízhatóbb embereket ültette a Pápai állam kulcspozícióiba. A nepotizmus féktelen felvirágzása mellett Szixtus Rómát is újjá varázsolta a reneszánsz jegyében. Többek között ő építtette a nevét viselő Sixtus-kápolnát. IV. Szixtus uralkodása tehát egyfelől a pápai udvar elüzletiesedésének korszaka, másfelől a lenyűgöző pompa és művészetpártolás kezdete. Élete a pápai trón előtt 1414-ben látta meg a napvilágot Francesco della Rovere néven egy szegény liguriai családban. A krónikák pontos születési helyét illetően két városkát is említenek Savona mellett. Az egyik Albisola, a másik, amelyet gyakrabban említenek források Celle Ligure. Ezek alapján az bizonyos, hogy Francesco a Genovai Köztársaságban született meg. Földműves szülei olyan sanyarú helyzetben voltak, hogy már kisfiú korában a családapa úgy döntött, hogy Francescot a közeli ferencesek közé adják be. Az ifjú gyermek kivételes tehetségnek bizonyult, és hamar a kolostor legképzettebb szerzetese lett. A ferences atyák fejlődését látva támogatták további tanulmányait. Így Francesco Padovában teológiát és filozófiát tanult, majd Bolognában, Paviában, Sienában és Firenzében szélesítette tudáskörét. Tulajdonképpen a humanizmus által átitatott egyetemeken tanult, amely nagy hatással volt rá. Tanulmányainak befejeztével a ferences rend prokurátora lett Rómában, majd Liguria tartományi rendfőnöke. 1464-ben a rend vezetőjévé, generálisává választották meg és II. Pál pápa 1467-ben a San Pietro in Vincoli-templom bíborosává szentelte fel. A kiváló teológus és képzett klerikus hírében álló Francesco kardinális bíborszínű kalapjában is a teológiának hódolt. Több értekezést is írt teológiai művekhez, amelyek között a szeplőtelen fogantatásról is szerepeltek feljegyzések. Amikor II. Pál 1471-ben meghalt, az összegyűlt konklávé őt választotta meg a katolikus egyház fejévé. Francesco elfogadta a megtisztelő címet, és felvette a IV. Szixtusz uralkodói nevet. Pontifikátusa Nepotizmushoz vezető kezdetek Szixtusz komolyan vette az egyház feletti hatalmat, és uralkodásának kezdetén valóban úgy tűnt, hogy a már bevált recept szerint ő is igyekszik majd a törökök ellen keresztes hadjáratot szervezni, és elkezd egyezkedni a bíborosi kollégiummal a pápai jogkörökön. Első intézkedése ugyanis az volt, hogy meghirdesse a törökök elleni hadjáratát, amelynek célpontja Szmirna városa volt. A csekély haddal nekilóduló keresztény sereg mindössze annyit tudott elérni, hogy a pápa színe elé vetett huszonöt szerencsétlen török rabot, akiket aztán nagy felhajtással végighurcoltak Róma utcáin. Pedig az egyházfő igyekezett megnyerni magának a görög egyházat is az ügynek, de nem sok eredményt sikerült elérnie. Követei komoly ajánlatokkal próbálták a nyugati katolikus hitre csábítani Oroszországot is. Ezzel Szixtusz egy új szövetségest akart magának a török ellen. A törökellenes megmozdulások céljából megemelte a pápai adókat, és óriási összegeket halmozott fel a hadjárat sikerének érdekében. Amikor mindennek kudarcát látta, levonta első fontos következtetését, miszerint a törökök ellen indítandó hadjárat lehetetlen vállalkozás. A kudarc után a pápa XI. Lajos Franciaországa felé fordult. Az egyház az uralkodóval már 1438 óta egyezkedett a Bourges-ban kiadott Pragmatica sanctio miatt, amely a francia egyháznak önálló jogokat adott. Az így létrejött gallikán egyház a konstanzi zsinat alapjain nyugodva egyes területeken függetlenítette magát a pápai hatalom alól. Szixtusz tárgyalni akart Lajossal a pragmatica eltörléséről, de a két hatalmasság nem tudott megegyezni a királyi rendelet egy pontjában. Lajos ragaszkodott ahhoz, hogy a pápai bullákat csak uralkodói engedéllyel hirdessék ki Franciaországban. Ezt az egyházfő nem fogadhatta el. Sixtus dupla kudarca után úgy döntött, hogy figyelmét teljes egészében a Pápai Államra és Itália politikai viszonyaira irányítja. Erős háttérállamot akart építeni, hogy arra támaszkodva nyomást tudjon gyakorolni a franciákra vagy akármelyik keresztény államra. Ennek érdekében minden befolyását és a törökök ellen felgyülemlett óriási kincstárat is felhasználta. Eltökélt szándéka volt, hogy családját a félsziget leghatalmasabb famíliái közé emelje. A nepotizmus hihetetlen méreteket öltött Szixtusz pontifikátusa alatt. A pápa nemcsak egyházi rangokat adományozott előszeretettel testvéreinek, unokaöccseinek hanem gyakran hercegi vagy más fejedelmi címeket is adott emellé. Bár ígéretet tett arra, hogy nem szentel fel újabb bíborost, kissé elszámítva ígéretét harmincnégyet nevezett ki, akik közül hat a rokona volt. Ennek legjobb példáját mutatja Melozzo da Forlì freskója a Vatikáni Apostoli Könyvtár megalapításáról. Szixtuszt ezen a képen egyházfejedelemként ábrázolja a festő, aki előtt Platina térdel. A többi alak nagyrészt a pápa rokonságát ábrázolja. Az egyházfő jobbján az apostoli jegyzőnek megtett Raffaele Riario, míg előtte Giuliano Rovere bíboros, a későbbi II. Gyula pápa áll. A térdeplő alak mögött pedig Giovanni della Rovere és Girolamo Riario áll. Ez utóbbinak volt a legnagyobb hatása nagybátyjára. Girolamo nem lépett az egyház szent kötelékébe, ő volt a Pápai Állam zsoldosseregének vezére. Szixtusz és Girolamo minden erejüket felhasználták arra, hogy Romagna területén a pápa fennhatósága alatt álló önálló hercegséget hozzanak létre az unokaöcs uralma alatt. A képről lemaradt a pápai udvar egyik fontos tagja, Pietro Riario, aki a pápa külpolitikájáért felelt. Róma leggazdagabb nemesei közé tartozott, és a városban Szixtusz mellett ő uralkodott. Hirhedt volt erkölcstelenségéről, de ezért korai halálával fizetett. Raffaele Riario az ő helyét foglalhatta el. Vérrel írt itáliai politika Szixtusz itáliai terveit és legfőképpen a pápa növekvő befolyását a környező államok nem nézték jó szemmel. Az egyházfő megerősíttette a szilárdan a pápa fennhatósága alatt álló területek erődjeit, sőt újakat építtetett. A pápa uralma alatt álló hercegségek élére saját rokonait nevezte ki, de korántsem akarta abbahagyni a terjeszkedést. Giovanni nevű unokaöccséhez hozzáadta Urbino hercegének, III. Federico da Montefeltro lányát. Az idős herceg halála után a della Rovere család uralkodott Urbino felett egészen 1631-ig. De a pápa nem riadt vissza a kissé erőszakosabb területszerzésektől sem. A Medici-család egyike volt Itália befolyásos családjainak, akik nem akarták tétlenül végignézni a pápa térhódítását. 1478-ban Raffaele Riario bíboros, Girolamo Riario és Szixtusz Firenze uralkodó nemesi családja ellen szőtt összeesküvést. A Mediciek hatalmának megdöntéséhez Girolamo szövetkezett a firenzei Pazzi családdal, akikről a történelembe Pazzi-összeesküvésként vonult be a Mediciek ellen elkövetett merénylet. A tervek alapján a firenzei nemes család vezetőit a firenzei dómban akarták lemészárolni. Giuliano de’ Medici-t az összeesküvők megölték, de Lorenzo megmenekült és hamar véget vetett a felkelésnek. A Pazzik pártján álló pisai érseket másnapra a firenzei Palazzo della Signoria falára kötötték fel, ezzel üzenve Szixtusznak. A pápa bosszúból interdiktum alá helyezte a várost és a Medicieket és kétéves háborút indított el Toszkána ellen. Szixtusznak nagy szerepe volt a Ferraráért kirobban háborúban is. A pápa szemet vetett a határain túl fekvő városra és annak területeire. Hogy megbontsa a környező államok békéjét, arra bátorította Velencét, hogy támadja meg a várost. 1482-ben megindult a háború Ferrara birtoklásáért. De az itáliai harcnak már sokkal nagyobb tétje volt a háborús felszín mögött. A Velencei Köztársaság és Szixtusz egyaránt saját érdekeiért küzdött, de hamar szövetségre lépett ellenük a legtöbb itáliai fejedelemség. A milánói Sforzák, a Mediciek és a nápolyi uralkodó is a ferrarai I. Ercole d’Este pártjára állt. A szövetség célja az volt, hogy meggátolja a pápa túlzott hatalmát. A szövetségesek végül fölénybe kerültek, és kényszerítették Szixtuszt, hogy ítélje el Velencét, és vessen véget a küzdelemnek. 1483-ban a pápa interdiktum alá helyezte a köztársaságot. Mindemellett két várost a pápa sikerrel csatolt a Pápai Államhoz: Forlìt és Imolát. Az építkező és műpártoló Szixtusz Szixtusznak a későbbi korokban többen is rossz emlékét akarták kelteni. Politikai ellenfelei, akik csak a della Rovere dinasztia kiépítőjét látták benn vitathatatlanul hajlottak a pápa emlékének befeketítésére. Főként a Rómából elűzött Colonna család volt erre hajlamos. De egyben mindannyian egyetértettek. IV. Szixtusz kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy Róma visszanyerje igazi székesvárosi kinézetét, és gazdagodjon olyan kiváló reneszánsz alkotásokkal, amelyek évszázadokon keresztül egyedi vonzerőt adtak a városnak. A pápa jóvoltából Róma új utakat, tereket, templomokat, erődöket, hidakat és vízvezetékeket kapott. Ez utóbbiak közül az egyszer már felújított Aqua Vergine kapja újra a főszerepet, amely ekkor új életre kelt, és ekkor nevezték el ezt a vezetéket Trevi-kútnak. Ebben az időben újult meg a város harminc temploma, köztük a San Vitale vagy a Santa Maria del Popolo. Hét új templomot építtetett szerte a városban. Szixtusz egyik legnagyobb és legzseniálisabb városrendezési terve az ókori Rómát kötötte össze a Vatikánnal. A legnagyobb utcák az antik kor óta először új burkolatot kaptak. Szixtusz kitiltotta a Capitolium lábától a vásárokat, és széles utakat valamint parkokat alakított ki a város szívében. Mind a mai napig a város ékességei közé sorolható az a három építmény, amely a nevét viseli. Az egyik a Via Sistina, amelyet később Borgo Sant’Angelónak neveztek el, egy széles utca volt, amely az Angyalvárat kötötte össze a Vatikánnal. Ez az út volt az egyike, amely összeköttetést biztosított az antik emlékek és a pápai kúria épületei között. A második a Ponte Sisto, avagy a Szixtusz-híd, amely az első olyan híd volt a Tiberis felett, amelyet nem az ókorban építettek fel. A harmadik pedig mind közzül méltán a legismertebb: a Sixtus-kápolna. A negyven méter hosszú, 14 méter széles és 18 méter magas kápolna 1483-ra készült el. A falakat ekkor még hat-hat festmény díszítette, amelyek Pinturicchio, Botticelli, Ghirlandaio, Perugino, Roselli és Signorelli művei voltak. Michelangelo mennyezet-freskói későbbi korok emlékei. A két oldalon elhelyezkedő festmények Mózes és Jézus életének nevezetes eseményeit örökítik meg. Az építkezés és a művészeti alkotások mellett Szixtusz igyekezett bővíteni a vatikáni ókori gyűjteményt. Az antik Róma legcsodálatosabb szobrai kerültek a Vatikán tulajdonába pontifikátusa alatt. Ugyanakkor más művészeti ágak is vonzották a pápa érdeklődését. Az irodalom és a költészet iránti rajongása a Vatikáni Apostoli Könyvtárnak is nagy jelentőséget adott, sőt ekkor alapult meg a Vatikáni Levéltár őse is. A pápai udvarba hívatta a kor legkiválóbb zenészét, Josquin des Prez-t. A legkülönbözőbb tudományok támogatójaként is tisztelték Szixtuszt. Több tudóst is alkalmazott, hogy vizsgálják felül a Julián naptárat. Legnagyobb figyelmét az orvostudományra irányította. Pápai bullában adott engedélyt a püspököknek arra, hogy a bűnözők illetve az ismeretlenek holttestét adják át az egyetemeknek, ahol felboncolhatták azokat. Ezzel az európai orvostudomány jelentős fejlődéséhez járult hozzá. Egyházi döntései és halála A sors különös fintora, hogy egy pápa történetének leírásakor a krónikák csak elvétve tartalmaznak olyan rendelkezéseket, amelyek magára a katolikus egyház szervezetére vonatkoznak. Ez is azt mutatja, hogy a pápák szerepe egyre inkább eltolódik a spirituális egyházi vezetők felfogásától, és egyre jobban közelít egy dinasztikus uralmat kiépítő világi uralkodóhoz. Szixtusz pontifikátusa során tehát alig találkozunk egyházi döntésekkel. 1478-ban pápai bullában hozta létre Sevilla központtal az egyesített Spanyolország inkvizícióját. II. Ferdinánd, aragóniai király és Izabella, kasztíliai királynő 1479-es házassága révén újra egyesült az Ibériai-félsziget két jelentős állama. Az összeolvadó államok között nagyon úgy tűnt, hogy egyedül az egyházhoz való ragaszkodás a közös pont. Ezért Ferdinánd ragaszkodott az erős pápai támogatáshoz, és egy mindenek fölött álló komoly inkvizíció felállításához. A spanyol inkvizíció egész Európában elrettentő példaként szolgált, ezért Szixtusz 1482-ben formálisan elítélte azt. Valójában azonban nem bánta, hogy az általa gyűlölt eretnek irányzatok ellen olyan keményen fellép. 1475-ben még elődje bullájának eleget téve megrendezte a Szentévet Rómában. A hatalmas eseményen bűnbocsánatot és minden egyéb lelki támaszt pénzért lehetett vásárolni, ami hatalmas vagyont hozott a Vatikán kincstárába. Ekkor vezette be december 8-ára a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepét. A vitatott pontifikátus után végül 1484. augusztus 12-én halt meg Rómában. Testét a Szent Péter-bazilika őrzi egy reneszánsz pápához méltó bronz síremlékben. Az Antonio Pollaiulo által kiöntött remekmű tetején a pápa élethű fekvő mása látható. A sír szélén faragott nőalakok személyesítik meg a művészeti és tudományos ágakat: nyelvtant, retorikát, aritmetikát, geometriát, zenét, festészetet, asztronómiát, filozófiát és teológiát. Mindegyik allegória kezében tölgyfaág látható, amely a della Rovere család címernövénye, ugyanis olaszul a rovere tölgyet jelent. IV. Szixtusz halála után a bíborosi kollégium harminckét tagot számlált, akik közül mindössze hárman kerültek a bíborosok közé II. Pál pontifikátusa előtt. Közéjük tartozott III. Kallixtusz pápa két unokaöccse, Rodrigo és Ludovico Borgia, valamint egy Piccolomini, II. Piusz pápa rokona. Hat olyan kardinális foglalt helyet a szent kollégiumban, akiket Pál nevezett ki, és a fennmaradó huszonhárom bíborosnak Szixtusz adta át a palliumot. Az erőviszonyok a megosztott kollégiumban túlságosan is kiegyenlítettek voltak. Szixtusz erős utódokat hagyott maga után, így a della Roverék saját pártot alakítottak a bíborosi testületben. A Borgiák is idejében észbe kaptak, és a néhai egyházfő unokaöccseivel szemben a Borgia-család is több kardinálissal fogott össze. Művei Documenta Catholica Omnia (latin nyelven). (Hozzáférés: 2011. december 6.) Gáll Margit Gáll Margit (Nagykároly, 1920. július 2. – Kolozsvár, 1960. február 22.) erdélyi magyar ifjúsági író, műfordító. Gáll Ernő volt felesége. Életútja Középiskolát Szatmáron, pedagógiai főiskolát Bukarestben végzett. A Bolyai Tudományegyetem pedagógiai tanszékén tanársegéd, 1951–52-ben az Ifjúsági Könyvkiadó kolozsvári szerkesztője; majd a Napsugár és Tanügyi Újság belső munkatársa. Magyarra fordította A. G. Vaida A vörös diák (1951) és Octav Pancu-Iaşi Egy apának két fia (Nell Cobar rajzaival, 1956) c. ifjúsági munkáját. Kötetei A homokvár (I. Darie illusztrációival, 1951); A dicsekvő egér (1955); Babaház (gyermekregény, R. Tenkei Lívia illusztrációival, 1955); Tarka könyv (mese, jelenet, játék, 1957). Vigolo Vattaro Vigolo Vattaro település Olaszországban, Trento megyében. Vigolo Vattaro Vattaro, Bosentino, Trento, Pergine Valsugana és Besenello községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Harsona A harsona, más néven pozan, pozaun vagy puzón (a latin buccina szóból) a tölcséres fúvókájú, más néven rézfúvós hangszerek közé tartozik. Hangfekvése a trombita és a tuba között van. Jellegzetes vonása az U alakú mozgatható csőszakasz, a tolócső (más néven cúg), amellyel a hangszer csőrezonátorának hosszát, tehát hangmagasságát lehet változtatni. Leírása A harsona egy elnyújtott térbeli S alakban meghajlított csőből áll, melynek egyik végén helyezkedik el a fúvóka, a másik vége tölcsérszerűen kiszélesedik. A fúvóka a trombitáéhoz hasonlóan csészeformájú, de annál szélesebb. Az S alak fúvóka után következő kanyarulata egy teleszkopikusan mozgatható U alakú kettős tolócső, amellyel a hangszer csőhosszúságát folyamatosan lehet változtatni. A párhuzamosan futó csőszakaszokat hidak kötik össze, rögzítik egymáshoz. A cső hosszának legnagyobb részében cilindrikus, tehát azonos keresztmetszetű, menzúrája szűk, ennek köszönhetően fényes, érces a hangja. A tölcséres rész segít a hang sugárzásában, ugyanakkor a fafúvósoktól eltérően a hang képzésében is részt vesz. A hangszer sárgarézből vagy más rézötvözetből készül. Fajtái Leggyakoribb típus a B-tenor harsona, a zenekarokban ezen kívül lehet még Esz- vagy F-alt és F-basszusharsona is. A tenor harsona gyakran toldalékcsővel vagy a hüvelykujjal működtethető kvartventillel hangolható át F-basszusra. A ritkán használt kontrabasszus harsona a tenorhoz képest egy oktávval mélyebb, elsősorban Wagner műveiben fordul elő. Megszólaltatása A hangszert bal kézben tartják, a jobb kéz mozgatja a tolócsövet. A többi tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonlóan a harsona elsődleges hangforrása a játékos fúvókához érintett ajkainak rezgése, amely a cső levegőoszlopának különböző rezonanciáit képes megszólaltatni. A harsonánál 5 – 6 gerjeszthető felhang áll rendelkezésre. A cső hosszúsága a tolócső segítségével hét fokozatban (fekvésben) módosítható, ezzel ki lehet tölteni akár kromatikus hangokkal is e rezonanciák közötti távolságot. Például a tenorharsona a tolócső csukott állapotában (1. fekvés) B-n szól, kihúzva E-ig lehet kromatikusan lemenni (7. fekvés), a teljes hangterjedelem így E – b'. A pedálhang csak nehezen szólaltatható meg, nagyon ritkán használják. A tolócső folyamatos mozgatásával glissando valósítható meg. Magyarországon ritkán használt, de létezik a hangszer billentyűs változata is, ahol a zug (tolócső) mozdulatlan marad, és szelepekkel változtatják a hangmagasságot. Egyszerűbb rajta tanulni és játszani is, de elvész a harsona által adott lehetőség, a glissando. Története A harsona a tolótrombitából alakulhatott ki a 15. század folyamán. Ez egy olyan trombita volt, amelynél a fúvóka meghosszabbított csövét játék közben teleszkópszerűen ki-be lehetett húzni, megváltoztatva ezzel az alaphangot 1 – 3 félhanggal. Ezt a kapcsolatot valószínűsíti, dokumentálja a harsona trombone, trompone (olasz, francia 'nagy trombita') elnevezése vagy régi francia szövegekben a trompette saique-boute ('húzó-toló trombita') kifejezés. A saqueboute (sacqueboute, sacabuche, sackbutt) a korai harsonák elnevezése maradt a jellegzetes U alakú tolócső elterjedése után, az 1530-as évektől. Ezt a megoldást a mélyebb hangtartományok elérése tette szükségessé, így lehetővé vált, hogy a kéz adott mértékű elmozdulása – amely az emberi test anatómiája miatt behatárolt – kétszeres mértékben hosszabbítsa meg a hangszer csőhosszúságát. A 16. században már teljes hangszercsaláddá fejlődött, szoprán, alt, tenor, kvart- és kvintbasszus, kontrabasszus változatban épült. Mindenféle műfajban polgárjogot nyert, az egyházi és udvari zenében ugyanúgy, mint a városi toronyzenében. A kor harsonája, a saqueboute a mainál lágyabb, halkabb hangú volt, a vonósokhoz, a csendesebb fúvós hangszerekhez is alkalmazkodni tudott, így a kamarazenében is helyet kapott. Mai jellemző, harsány katonazenekari beosztását csak a francia forradalom során kapta meg. A harsona önálló zenei feladatokat legelőször a 18. század operazenéjében kapott Gluck kezdeményezése nyomán, de a hangversenyzenébe ekkor még csak kivételes pillanatokra kapott bebocsátást. Kezdetben Beethoven is kihagyta a harsonákat szimfonikus műveiből, de végül az 5. szimfónia utolsó tételében olyan döbbenetes hatással szólaltak meg, hogy ettől kezdve biztosított volt a helyük a hangversenytermekben is. Ezzel együtt a zeneszerzők továbbra is módjával, óvatosan bántak e hangszerrel, többnyire csak a művek legünnepélyesebb, legemelkedettebb pillanataiban szólaltatták meg. A 20. század során némileg módosult a hangszer feladatköre, kevésbé fennkölt, hétköznapibb szerepekben is kipróbálták, sőt, felfedezték a benne rejlő groteszk természetet is, amelyet különleges megfúvási módokkal vagy a tolócső folyamatos mozgatásával képzett fel- és lekonyuló hangokkal, glissandókkal lehet előcsalogatni. A szórakoztató zene és a dzsessz pedig megmutatta, hogy ez a sokoldalú hangszer a virtuóz, könnyed, improvizatív zenében is tökéletesen megfelel. Giuliano Cesarini Giuliano Cesarini (Róma, 1398 - Várna, 1444. november 10.) római bíboros, pápai követ. Egyike volt azoknak a tehetséges bíborosoknak, akiket V. Márton pápa nevezett ki a nyugati egyházszakadás elsimítása után. Intelligenciája és diplomáciai képességei alapján a pápa kiemelkedő képviselője volt a bázeli zsinaton. A zsinat másik résztvevője, a francia Jacques-Bénigne Bossuet püspök szerint Cesarini volt a katolikusok bástyája, amikor a római katolikus és az ortodox egyházak egyesüléséről tárgyaltak a zsinat során. Életpályája Pályájának kezdete Cesarini egy római kisnemesi családból származott, amely jó összeköttetésekkel rendelkezett. A perugiai egyetemen végezte tanulmányait, ahol római jogot is oktatott. Amikor a nyugati egyházszakadásnak V. Márton pápa megválasztása véget vetett, Cesarini Rómába utazott és Branda da Castiglione bíboros szolgálatába állt. 1414-18-ban részt vett a konstanzi zsinaton, majd 1419-ben Branda bíboros társaságában Németországba és Csehországba utazott, ahol éppen zajlott a husziták lázadása. Ezután pápai követ volt Angliában, majd 1426-ban V. Márton kinevezte bíborosnak és Németországba küldte, hogy keresztes hadjáratot szervezzen a husziták ellen. A hadjárat kudarca után Cesarini Bázelbe utazott, hogy az oda összehívott zsinaton részt vegyen. A bázeli zsinaton Bázelben Cesarinit tették meg a zsinat elnökévé, aki sikerrel szállt szembe IV. Jenő pápa törekvésével, hogy a zsinatot bezárja. 1437-ben mégis lemondott a zsinat éléről, mivel úgy látta, hogy a küldöttek többsége a pápát akarja megalázni és nem foglalkozik eleget az egyházi reformokkal. Amikor Jenő összehívta a ferrarai zsinatot (amely a bázeli zsinat riválisa volt), Cesarinit tette meg az ortodox egyházakkal való megbékélést vizsgáló bizottság elnökének. 1439-ben a városban dúló pestisjárvány miatt a zsinat átköltözött Firenzébe, ahol Cesarini továbbra is nagy szerepet játszott a görögökkel folytatott tárgyalásokon. A tárgyalások eredményeként rövid időre sikerült elsimítani a nagy egyházszakadást és egyesült a keleti és a nyugati kereszténység. 1442-ben IV. Jenő pápa Magyarországra küldte, ahol Habsburg Albert 1439-ben bekövetkezett halála óta szívós trónharcok dúltak az özvegy anyakirályné és a magyar trónra meghívott lengyel király között. 1442. december 13-án Győrben sikerült olyan egyezséget létrehoznia a felek között, amelyben Erzsébet özvegy anyakirályné fia, a csecsemő V. László jogainak fenntartása mellett elismerte I. Ulászló uralmát, és I. Ulászló eljegyezte Erzsébet királyné nagyobbik, akkor tízéves lányát, Annát. Ezután I. Ulászló bizalmasa lett, 1443-ban követségben járt Bécsben III. Frigyes német-római császárnál. Nagy része volt abban, hogy I. Ulászló megszegte a törökkel 1444 júliusában kötött 10 éves fegyverszünetet és 1444 szeptemberében hadjáratot indított a Balkánra. A bíboros 1444. november 10-én a várnai csatában esett el. Espersit János Espersit János (Nagyszentmiklós, 1879. január 18. – Mezőhegyes, 1931. november 29.) magyar újságíró, költő, ügyvéd. Életpályája Espersit János és Schllageter Regina fia. Elemi iskoláját Makón végezte el. 1893-1907 között Hódmezővásárhelyen élt, itt is érettségizett. Jogi tanulmányokat a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen folytatott. 1900-ban tagja lett a Kenéz Sándor vezette Vásárhelyi Híradó című lapnak, ahol 1902-1904 között felelős szerkesztőként dolgozott. 1904-ben Gonda Józseffel elindította a Vásárhelyi Ellenzék nevű lapot. 1907-ben költözött Makóra. 1908-ban Tornyai János műveiből kiállítást szervezett Makón. 1910-ben a Makói Független Újság felelős szerkesztője lett. 1913-tól Juhász Gyulával kötött barátságot. 1918-ban Makón a Csanád vármegyei Nemzeti Tanács elnökévé választották. 1919-től a Makói Újság főszerkesztőjeként működött. 1922-től József Attila atyai pártfogója lett. Espersit János naplójából tudjuk, hogy 1925 körül ő volt a főmestere a szegedi Klauzál Gábor reformpáholynak, amely a Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholyához tartozott. 1931. november 29-én hunyt el szívroham következtében. Sírja a makói Római katolikus temetőben található. Magánélete 1903. június 20-án Hódmezővásárhelyen feleségül vette Nyikos Máriát. Két gyermekük született: Espersit Mária (1904-1987) és János (1905). Emlékezete Makón 1979 . január 19 -én - születésének 100. évfordulóján - avatták fel az Espersit-házat . Francis Kitto Francis Mansel Kitto (Egyesült Királyság, Wales, 1897. január 1. – Egyesült Királyság, Wales, 1926. június 25.) walesi származású angol katona, ászpilóta. Első világháborús szolgálata során 9 igazolt légi győzelmet ért el, s ezzel az első világháborús brit légierő egyik eredményes vadászpilótájává vált. Élete Ifjúkora Kitto 1897. január 1-jén született meg Walesben, Pontypridd városában. Édesapja J. B. Kitto volt. Katonai szolgálata Kitto (feltehetően fiatal kora miatt), csak 1916. november 9-én csatlakozott a hadsereghez. Ekkor még gyalogos volt, és a híres Walesi ezredben (Welch Regiment) szolgált. 1917 elején csatlakozott a Brit Királyi Repülő Alakulathoz (Royal Flying Corps), ahol a 43. brit repülőszázad pilótája lett. Ebben a században szerezte meg első légi győzelmét, 1917. március 17-én, amikor Sopwith Strutter repülőgépével lelőtt egy Albatros D.II-es típusú német repülőgépet. Második légi győzelmét április 8-án aratta egy Albatros D.III-as, míg harmadik győzelmét egy Albatros D.V-ös repülőgép ellen. Alhadnaggyá léptették elő, majd áthelyezték az 54. brit repülőszázadba. Ebben a században a híres Sopwith Camellel repült. 1918 márciusában három légi győzelmet aratott, mindhármat Albatros D.V típusú német vadászgépek ellen. Június 17-én lelőtt egy Pfalz D.III-as repülőgépet. Utolsó győzelmét 1918. június 4-én szerezte meg egy Fokker D.VII földre kényszerítésével. 1918. júniusában kitüntették a Brit Katonai Kereszttel sorozatos hőstetteinek elismeréséül. Egy alkalommal például egy ellenséges felderítőrajt támadott meg, és az egyik gépet több mint 11 kilométeren keresztül üldözte ellenséges területen. Kitto 1926-ban hunyt el szülővárosában. Forrás Theaerodrome.com: Életrajza (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. december 7.) Lento Violento E Altre Storie A Lento Violento E Altre Storie Gigi D'Agostino 2007-es válogatáslemeze, saját szerzemények és feldolgozások szerepelnek rajta. Ez az első olyan lemez, ami a Lento violento stílusában íródott. A különböző projektek más-más név alatt vannak feltüntetve. Számlista CD1 Gigi D'Agostino - E di nuovo cambio casa 2:11 Gigi D'Agostino - Impressioni di Settembre (Bozza grezza) 6:54 Gigi D'Agostino - L'uomo sapiente 4:20 Gigi D'Agostino - Gigi's love (Volando) 3:40 Gigi D'Agostino & Magic Melodien - Vorrei fare un canzone (Gigi D'Agostino tanz) 5:19 Gigi D'Agostino - Ginnastica mentale (FM) 2:24 Gigi D'Agostino & The Love Family - Please don't cry (Gigi D'Agostino FM tanz) 3:43 Lento Violento Man - Passo folk 4:40 Gigi D'Agostino - Lo sbaglio (Orgoglio mix) 3:48 Gigi D'Agostino - Arcobaleno 4:25 Gigi D'Agostino & Ludo Dream - Solo in te (Gigi D'Agostino FM trip) 3:44 Gigi D'Agostino - Ho fatto un sogno (FM) 4:09 Gigi D'Agostino - Gioco armanico 3:02 Gigi D'Agostino & The Love Family - Viagetto 3:32 Gigi D'Agostino & The Love Family - Stand by me (Gigi D'Agostino & Luca Noise trip) 5:00 Dimitri Mazza & Gigi D'Agostino - Il cammino (Gigi D'Agostino FM tanz) 4:26 Gigi D'Agostino - Ginnastica mentale 4:59 Gigi D'Agostino - Un mondo migliore 4:33 Gigi D'Agostino - Lo sbaglio (Teatro mix) 4:06 CD2 Gigi D'Agostino - Ininterrottamente 6:13 Lento Violento Man - Capatosta 4:49 Lento Violento Man - Oscillazione Dag 6:20 Lento Violento Man - Passo felino 5:17 Lento Violento Man - Endis 3:50 La Tana Del Suono - Tira e molla 4:49 Lento Violento Man - Raggi uonz 4:27 Lento Violento Man - La batteria della mente 4:22 Lento Violento Man - Passo folk (Marcia tesa) 4:49 Lento Violento Man - Legna degna (FM) 3:18 Lento Violento Man - Tordo sordo 3:42 Gigi D'Agostino & The Love Family - Please don't cry (Gigi D'Agostino tanz) 5:49 Gigi D'Agostino - Ho fatto un sogno 7:21 Gigi D'Agostino - Un mondo migliore (B-side) 4:20 Gigi D'Agostino - Voyage (Assaggio mix) 4:59 Szerzők CD1/01: Fossati - BMG Ricordi Music CD1/02: Mussida, Mogol & Pagani - Universale Edizioni CD1/03, 06, 09, 10, 12, 13, 17, 18, 19, CD2/01, 02, 04, 05, 06, 08, 09, 11, 12, 14, 15 & 16: Di Agostino - Media Songs Srl./Pensieri Elettronici Srl. CD1/04: Di Agostino & Sosnowski - Media Songs Srl./Pensieri Elettronici Srl. CD1/05: Di Agostino & Sacco - Media Songs Srl./Pensieri Elettronici Srl. CD1/07 & CD2/13: Di Agostino, Serra & Spagnulo - Media Songs Srl./Pensieri Elettronici Srl. CD1/08, CD2/03 & 10: Di Agostino & Ghislandi - Media Songs Srl./Pensieri Elettronici Srl. CD1/11: Di Agostino & Ludovico - Media Songs Srl./Pensieri Elettronici Srl. CD1/14: Di Agostino, Spagnulo & Di Nunzio - Media Songs Srl./Pensieri Elettronici Srl. CD1/15: Jerry Leiber, Mike Stoller & Ben E. King - New Logic Srl (SIAE)/Leiber & Stoller Music Publishing CD1/16: Di Agostino, Mazza & Ternelli - Media Songs Srl./Pensieri Elettronici Srl./N5 Servizi Musicali/Deep 'N' Dance Edizione Musicali CD2/07: Di Agostino & Martire - Media Songs Srl./Pensieri Elettronici Srl. Boucheporn Boucheporn település Franciaországban, Moselle megyében. Lakosainak száma 580 fő (2015). Boucheporn Bisten-en-Lorraine, Ham-sous-Varsberg, Longeville-lès-Saint-Avold, Obervisse, Porcelette, Saint-Avold, Varsberg és Zimming községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ostor (sejtszervecske) Az ostor (flagellum) sejtekben előforduló sejtszervecske, elsősorban a helyváltoztatásban van szerepe. Főleg az egysejtű élőlények körében fordul elő (közülük is jellemzőbb az eukariótákra, mint a prokariótákra), de megtalálható algák, gombák, mohák és egyéb spórával szaporodó élőlények, illetve állatok ivarsejtjein is. Az egysejtű eukarióták között például az ostoros moszatok – mint például a zöld szemesostoros (Euglena viridis) – rendelkeznek ostorral, a prokariótáknál pedig a mozgásra képes baktériumok többsége ostorok segítségével mozog. A szivacsok és az űrbelűek egyes csoportjainak anyagcseréjében nélkülözhetetlen szerepet játszanak ostoros sejtjeik, mivel ostoraik mozgása eredményezi azt a vízáramlást, amelynek segítségével lélegeznek, amelyből kiszűrik táplálékukat, és amely segítségével eltávolítják szervezetükből a salakanyagokat. A prokarióták és az eukarióták körében előforduló ostorok felépítése és működési módja különbözik. Az eukariótáknak egy vagy több ostoruk van, melyek mozgása jellegzetesen ostorszerű. Ostoruk felépítése nagyon hasonló a csillókéhoz. Belsejüket egyetlen nyalábba rendeződött, tubulin nevű fehérjéből felépülő mikrotubulusok alkotják: a nyaláb két központi mikrotubuluspárból és ezeket körülvevő kilenc mikrotubuluspárból áll. A mikrotubulusok összehangolt egymáson való elcsúszása eredményezi az ostor mozgását. Az ostor alját a bazális test horgonyozza le a sejtbe. A baktériumok ostorai csavart alakú szerkezetek, flagellin nevű fehérjét tartalmaznak. Ostoruk alja, a kampó a sejt felszínéhez közel csatlakozik a rétegzett felépítésű sejtfalban levő bazális testhez. A baktériumostor az óramutató járásával egyező vagy ellentétes irányban forog a propeller mozgásához hasonlóan. Míg az eukarióta sejtek ostoruk mozgatásához ATP-molekulákat használnak fel, addig a prokarióta sejtek a sejtmembránon keresztül lebonyolított proton-, illetve ionforgalomból nyert energiát. Malente Malente település Németországban, Schleswig-Holstein tartományban. Lakosainak száma 10 810 fő (2010). Népesség A település népességének változása: Hillerød község Hillerød község (dánul: Hillerød Kommune) Dánia 98 községének (kommune, helyi önkormányzattal rendelkező közigazgatási egység) egyike. Hillerød község Halsnæs Municipality, Frederikssund Municipality, Allerød, Fredensborg Municipality és Gribskov Municipality községekkel határos. A 2007. január 1-jén életbe lépő közigazgatási reform során hozzá csatolták a korábbi Skævinge községet és Slangerup község egy részét. Települések Települések és népességük: Alsønderup ( 496 ) Brødeskov ( 236 ) Gadevang ( 1108 ) Gørløse ( 1122 ) Hillerød ( 31181 ) Meløse ( 702 ) Ny Hammersholt ( 1392 ) Nødebo ( 1914 ) Nørre Herlev ( 430 ) Skævinge ( 2334 ) Store Lyngby ( 825 ) Tulstrup ( 1247 ) Uvelse ( 999 ) Arany Kamera Az Arany Kamera (franciául: Caméra d’Or) a Cannes-i fesztiválon átadott filmművészeti díj, melyet a fesztivál záróünnepségén adnak át. 1978-ban hozta létre Gilles Jacob, a fesztivál akkori főmegbízottja az ígéretes tehetségű fiatal művészek bátorítására. E díjjal jutalmazzák a fesztivál összes szekciójában – azaz a hivatalos válogatásban (versenyprogram, Un certain regard) és a párhuzamos rendezvényeken (Kritikusok Hete, Rendezők Kéthete) – bemutatott legjobb első filmnek. 1983 óta egy független zsűri ítél oda, melynek elnökét a fesztivál igazgatótanácsa jelöli ki, tagjait pedig a filmrendezők, operatőrök, filmtechnikusok, valamint a francia és nemzetközi kritikusok szakmai szervezetei delegálják. Az Arany Kamera zsűrije esetenként egyes filmeket, melyek kiválóságuknál fogva megérdemelnék az Arany Kamerát, Külön dicséretben (Mention spéciale) részesít, mely lehet Dicséret (Mention), vagy Kitüntető dicséret (Mention d'honneur). Az átadásra kerülő trófea egy állított kristály doboz, benne a CAMERA D’OR feliraton egy stilizált arany filmkamera. A doboz alsó és felső részén aranyozott filmszalag fut körbe, az alsóra a CANNES szót és az évszámot, valamint a készítő Chopard cég nevét vésik. Megjegyzés A trófea fotója ITT látható. Zárójelben a magyarországi filmbemutató (forrás: PORT.hu), illetve DVD-forgalmazás címe (forrás: Interaktív filmkatalógus), kiegészítve a kritikus tömeg, a Cinematrix Archiválva 2008. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, valamint a Filmvilág adatbázisában található magyar címekkel. A filmet A francia filmművészet perspektívái (Perspectives du cinéma français) elnevezésű, kizárólag francia filmek részére szervezett, a cannes-i filmfesztiváltól független, párhuzamos szekcióban vetítették. A díjat megosztva ítélték oda. John Walker (atléta) John George Walker (Papakura, 1952. január 12. –) olimpiai bajnok új-zélandi középtávfutó. Sportpályafutása Walker 1974-ben érte el első jelentősebb sikerét. A Nemzetközösségi Játékokon, 1500 méteren második helyezett lett a tanzániai Filbert Bayi mögött. A nagyszerű versenyen mind a ketten jobb időt futottak a fennálló világcsúcsnál, de még az ötödik helyezett is minden idők hetedik leggyorsabb 1500 méterét futotta akkor. Walker ezen a versenyen 800 méteren bronzérmes lett, élete legjobb idejével (1:44,92). 1975-ben Göteborgban futott 1 mérföldön világrekordot (3:49,4). Rekordját csak 1979-ben tudta megdönteni Sebastian Coe. Ebben az évben elnyerte az év atlétája címet is. 1976-ban Oslóban 2000 méteren ért el világcsúcsot (4:51,4), mellyel Michel Jazy 10 éve élő rekordját múlta felül közel 5 másodperccel. Walker ezt a versenyt tartotta élete legjobb futásának. Ezt az eredményt Sebastian Coe is csak beállítani tudta 1985-ben Budapesten. A montreali olimpiát az afrikai államok bojkottálták, így nem kerülhetett sor két év után a visszavágóra 1500 méteren, amelyen Bayi egyébként sem tudott volna részt venni maláriája miatt. Az 1500 méteres döntő lassú iramban indult, majd az utolsó 300 méteren Walker megkezdte finisét, végül az előnye kitartott a célig. 800 méteren meglepetésre még az elődöntőbe sem sikerült bejutnia. 1979-ben fedett pályán 1500 méteren állított fel újabb világcsúcsot (3:37,4). 1982-ben Oslóban futott új-zélandi csúcsot 1 mérföldön. Szintén ebben az évben a Nemzetközösségi Játékokon Brisbane-ben nyert ezüstérmet Steve Cram mögött 1500 méteren. Később 5000 méteres távon próbálkozott. A Los Angeles-i olimpián nyolcadik helyen végzett. Az 1986-os Nemzetközösségi Játékokon 5000 méteren ötödik, 1990-ben 1500 méteren 12. lett. Az első versenyző volt, aki 100 alkalommal teljesítette az egy mérföldet, és ezt pályafutása során 135 alkalommal tette meg. Walkert beiktatták az új-zélandi sport halhatatlanjai közé, valamint a NOB olimpiai bronz érdemrenddel díjazta őt. 1996-ban bejelentette, hogy Parkinson-kórban szenved. Jelenleg feleségével egy lovas boltot üzemeltet Aucklandben valamint helyi képviselő Manukau Cityben. Deep Purple: The BBC Sessions 1968-1970 A The BBC Sessions 1968-1970 a Deep Purple együttes válogatásalbuma, amely 2011-ben jelent meg, és a BBC számára 1968 és 1970 között készített felvételeket tartalmaz. Ezek az alternatív változatok többségében megjelentek különböző albumok bónusz dalaiként a kilencvenes évektől kezdve. Az album dalai Hush [BBC Top Gear Session, June 1968] - 4.01 One More Rainy Day [BBC Top Gear Session, June 1968] - 2.52 Help! [BBC Top Gear Session, June 1968] - 5.21 And the Address [BBC Dave Symonds Show Session, July 1968] - 2.06 Hey Bop a Re Bop [BBC Top Gear Session, February 1969] - 3.31 Emmaretta [BBC Top Gear Session, February 1969] - 3.07 Wring That Neck [BBC Top Gear Session, February 1969] - 4.42 Brian Matthew Interviews Rod Evans [BBC Top Gear Session, February 1969] - 1.27 Hey Joe [BBC Top Gear Session, February 1969] - 4.02 It's All Over [BBC Top Gear Session, February 1969] - 4.14 The Painter [Sounds Like - Tony Brandon Show, July 1969] - 2.18 Lalena [Sounds Like - Tony Brandon Show, July 1969] - 3.32 The Painter [Chris Grant's Tasty Pop Sundae, July 1969] - 2.44 I'm So Glad [Chris Grant's Tasty Pop Sundae, July 1969] - 3.12 Hush [Chris Grant's Tasty Pop Sundae, July 1969] - 2.28 Ricochet [BBC Symonds On Sunday Show Session, August 1969] - 3.07 The Bird Has Flown [BBC Symonds On Sunday Show Session, August 1969] - 3.04 Speed King [BBC Stuart Henry Noise at Nine Session, November 1969] - 3.25 Jam Stew (aka John Stew) [BBC Stuart Henry Noise at Nine Session, November 1969] - 3.56 Hard Lovin' Man [BBC Mike Harding's Sounds of the Seventies Session, April 1970) - 4.13 Bloodsucker (BBC Mike Harding's Sounds of the Seventies Session, April 1970] - 3.17 Living Wreck [BBC Mike Harding's Sounds of the Seventies Session, April 1970] - 2.57 Brian Matthew interviews Jon Lord [BBC Transcription Services Session, September 1970] - 1.35 Black Night [BBC Transcription Services Session, September 1970] - 3.28 Grabsplatter [BBC Transcription Services Session, September 1970] - 4.32 Into The Fire [BBC Transcription Services Session, September 1970] - 3.48 Child In Time [BBC Transcription Services Session, September 1970] - 10.48 10529 Giessenburg A 10529 Giessenburg (ideiglenes jelöléssel 1990 WQ4) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Eric Walter Elst fedezte fel 1990. november 16-án. Bolaños (község) Bolaños község Mexikó Jalisco államának északi részén, Norte régióban. 2010-ben lakossága kb. 6800 fő volt, ebből mintegy 900-an laktak a községközpontban, Bolañosban, a többi 5900 lakos a község területén található 164 kisebb-nagyobb településen élt. Fekvése A község Jalisco állam északi nyúlványában, a Nyugati-Sierra Madre hegyei között fekszik 900 és 2700 méteres tengerszint feletti magasságok között. A csapadék évi mennyisége átlagos, de időbeli eloszlása egyenetlen, ezért nem minden vízfolyása állandó, sok az időszakos patak. Fontosabb állandó vízfolyásai a Bolaños, a Borrotes, a Cañada Grande, a Camotlán, az El Diablo, az El Huichol, az El Pescado, az El Salto, az El Zapote, a La Soledad és a Tierra Amarilla, az időszakosak közül jelentősebbek a Del Tule, az El Aguacate, az El Pescado, a Fresnos, a Guanajuatillo, a La Cañada, a Los Amoles és a Ratoncita. A község területének közel kétharmadát erdők borítják (főként a középső és a nyugati részeken), a rétek és legelők csaknem 20%-ot tesznek ki. Élővilág A hegyvidékek magasabb részén a különböző fenyők, a hegyoldalakban a magyaltölgyek a jellemző fák, valamint nagy területet borítanak az alacsonyabb növényekből álló társulások, melyek jellemző fajai az akáciák, a fügekaktuszok, a pitaja, szilvafák és a Eysenhardtia polysta. Az állatok közül említésre érdemesek a szarvasok, a vörös hiúz, a vadpulyka, különféle csörgőkígyók, nyulak, mókusok, vaddisznók és a coralillo nevű kígyó. Népesség A község lakóinak száma a közelmúltban hullámzott: hol csökkent, hol nőtt. A községben jelentős számban élnek a vicsol törzshöz tartozó indiánok. A népességváltozásokat szemlélteti az alábbi táblázat: Települései A községben 2010-ben 165 lakott helyet tartottak nyilván, de nagy részük igen kicsi: 73 településen 10-nél is kevesebben éltek. A jelentősebb helységek: Rybitví Rybitví település Csehországban, a Pardubicei járásban. Rybitví Černá u Bohdanče, Lázně Bohdaneč, Pardubice és Srnojedy településekkel határos. Lakosainak száma 1355 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Garbai Sándor Garbai Sándor (Kiskunhalas, 1879. március 27. – Párizs, 1947. november 7.) szociáldemokrata politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején a Forradalmi Kormányzótanács elnöke, a Peidl-kormány közoktatásügyi minisztere volt. Életútja Kiskunhalasi református családban nőtt fel, édesapja Garbai Gábor, édesanyja Vili Juliannna volt. A kőműves szakmát tanulta ki. Már szülővárosában megismerkedett a munkásmozgalommal. A jobb élet reményében 18 évesen ment dolgozni Budapestre, ahol hamar jó viszonyba került a baloldali szervezetekkel. Mivel jó szónok volt, az egyik szószólója, vezetője lett a fővárosi szociáldemokrata gyűléseknek. 1905. március 5-én Budapesten, a Józsefvárosban vette nőül Pötördi Zsófia pátyi születésű, református vallású munkásnőt, Pötördi Mihály és Márton Julianna leányát. A munkásmozgalomban Eredeti foglalkozása kőműves. 1901 – 1919 között az MSZDP vezetőségi tagja, 1903-tól a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének (MÉMOSZ) elnöke, 1903-tól 1919-ig a Munkásbiztosító Intézet elnöke, 1907-től az Országos Munkásbiztosító Pénztár alelnöke, 1910-től elnöke. 1907-től ő szerkesztette az Építőmunkás című szaklapot. 1908-tól a Munkásbiztosító Pénztár elnöke, 1918 – 1919 között az Országos Lakásügyi Tanács elnöke. A Tanácsköztársaság alatt Helyeselte a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt egyesülését. 1919. március 21-étől augusztus 1-jéig a Forradalmi Kormányzótanács elnöke volt. A Tanácsköztársaság legmagasabb tisztségét viselte, így irányítója, vezetője volt az 1919-es államnak. Emigrációban 1919. augusztus 1-jétől augusztus 6-áig közoktatásügyi miniszter a Peidl-kormányban. Majd ebben a hónapban román fogságba esett. A kiadatástól tartva 1920-ban Kolozsvárról szökött meg, és álnéven menekült Csehszlovákiába. Innentől emigrációba kényszerült, először Pozsonyban majd Bécsben élt. Az emigráció centrista irányzatának egyik vezetője volt. A bolsevik-kommunista eszmékkel szembefordult, és "visszatért" a szociáldemokráciához. Bécsben családjával vendéglőt nyitott. Itt vendégül látott egykori kommunista és más baloldali vezetőket. Vendéglője rövidesen csődbe jutott. Hatalmas volt az anyagi vesztesége és ettől kezdve nyomorúságosan kellett élnie családjával. Ausztria fokozatos jobbratolódása miatt 1934-től Pozsonyban, majd 1938-tól francia földön élt. Párizsban némileg rendeződött anyagi helyzete. Franciaország német megszállása idején nem vett részt az ellenállási mozgalomban, bár próbálták beszervezni, s a megszállók sem zargatták. Miután a németeket kiűzték Magyarországról, Garbai szeretett volna hazatérni, de ezt a hazai szociáldemokraták sem támogatták. 1947-ben halt meg. Művei A nemzeti uralom vívmányai - népbutítás: a sajtószabadság letiprása : a fogyasztási adók felemelése (Weltner Jakabbal, Budapest, 1906); Építőmunkások zsebkönyve (összeállító, Budapest, 1907-1911) A választójogi törvények : az 1918. évi I., 1919. évi XXV. és XXVI. néptörvények és a velük összefüggő törvények szövege, magyarázatokkal... (Garbai Sándor előszavával) (1919) Új utakon a hatalomért ( Bratislava , 1935) Sena de Luna Sena de Luna település Spanyolországban, León tartományban. Lakosainak száma 389 fő (2017). Földrajza Sena de Luna Los Barrios de Luna, Riello, San Emiliano, Lena, Asturias, Villamanín és La Pola de Gordón községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Simone Zaza Simone Zaza (Policoro, 1991. június 25. –) olasz válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Torino játékosa, kölcsönben a Valenciától. Sikerei, díjai Juventus : Seria A : 2015-16 Olasz kupa : 2015-16 Olasz szuperkupa : 2015 Chanay Chanay település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 640 fő (2015). Chanay Corbonod, Lhôpital, Haut-Valromey, Surjoux, Bassy, Challonges és Songieu községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Dame-Marie (Eure) Dame-Marie település Franciaországban, Eure megyében. Lakosainak száma 117 fő (2015). Dame-Marie Condé-sur-Iton, Grandvilliers, L’Hosmes, Piseux és Roman községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mutualizmus (biológia) A mutualizmus elemi kölcsönhatás, populációk vagy egyedek közötti kölcsönösen előnyös kapcsolat. A mutualista kapcsolatok többféle típusba sorolhatók. A kapcsolat esszenciális volta alapján megkülönböztetünk obligát és fakultatív mutualizmust. Az obligát mutualizmusban a partnerek nem képesek egymás nélkül élni, a fakultatív mutualisták bár pozitív hatással vannak egymásra, képesek egymástól függetlenül is fennmaradni. Az együttélés szorossága és tartóssága alapján megkülönböztetjük a szimbiózist, amely tartós együttélést jelent és a mutualizmus egyéb formáit (nincs összefoglaló nevük), melyek nem tételezik fel a partnerek folyamatos együttélését. Ez a kölcsönhatás sokszor nem feltűnő, ám gyakori a természetben. Néhány példa: pillangósvirágúak és nitrogéngyűjtő baktériumok : a baktériumok gyökérgümőket hoznak létre a növény gyökerein, abban élnek, s a légköri nitrogént kivonva ammóniát, abból pedig növény számára is hasznosítható anyagokat, például glutamint képeznek. fenyő és gomba ( mikorrhiza ) ember és vitamintermelő baktérium (K, B vitamin) Hillsboro (Oregon) Hillsboro (kiejtése: [ˈh�lzb�ro�]) az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Washington megyéjében helyezkedik el, egyben a megye székhelye is. A 2010. évi népszámláláskor 91 611 lakosa volt. A város területe 62,8 km2, melyből 0,03 km2 vízi. A város a Tualatin-völgyben, a portlandi agglomeráció nyugati felén helyezkedik el; ez a terület a Szilícium-erdő, ahol számos techcég (például Intel) székhelye is található. Az európai–amerikai telepesek érkezése előtt a kalapuya indiánok atfalati törzse élt a területen. Az óceán hatása miatt mérsékelt éghajlat lehetővé tette a halászatot, vadászatot, gyűjtögetést és mezőgazdaságot. A későbbi telepesek David Hill helyi politikus tiszteletére 1842-ben megalapították Hillsborough-t. Kezdetben a közlekedést a Tualatin-folyó kompjai biztosították, melyek nagy szerepet játszottak a gazdaságban is. Az első vasúti kapcsolat 1870-ben valósult meg, négyszáz évvel később pedig elkészült az első, Portlandig közlekedő villamosított vonal. A vonatok és autópályák voltak a növekedés első számú mozgatórugói: 1910-re 2000, 1950-re pedig 5000 lakosa volt a városnak, 1980-ban pedig megjelentek az első techcégek is. Hillsboro a városkezelési feladatok ellátására egy menedzsert alkalmaz. A választók a polgármestert és a hat egyéni képviselőjelöltet négy-négy évre választják meg; mindegyikük maximum két ciklusban lehet hivatalban. A megválasztott önkormányzat nevezi ki a gazdasági ügyekért felelős városmenedzsert; a rendeleteket továbbra is ők hozzák meg. A gazdaságban a technológia mellett jelentős az egészségügy, a kiskereskedelem és a mezőgazdaság (ideértve a szőlészeteket és borászatokat is). A település 23 parkot, a többcélű Hillsborói Stadiont és tíz történelmi helyet üzemeltet. Buszjáratok, gyorsvillamos és egy repülőtér is kiszolgálják a várost. Itt található a Csendes-óceáni Egyetem Egészségtudományi Kara. Sok híres ember származik innen, közülük ketten az állam kormányzói voltak. Történet A terület első lakói a telepesek előtt 10 000 évvel ideérkező kalapuya indiánok atfalati, más néven tualatin törzse voltak. A legelőket évenkénti égetéssel tartották karban, valamint ültetvényeket létesítettek a víz mentén. Az időjárás függvényében vándorló életmódot folytattak: halásztak és vadásztak, valamint mogyorót, magokat, gyökereket és bogyókat gyűjtögettek. Fontos növényeik voltak a camas és a wapato, melyet a Willamette-folyón lévő Willamette-zuhatag mellett a chinook indiánokkal lazacra cseréltek. Telente a mai Hillsboro és Beaverton területén létesített faluban éltek. A 18. században ideérkező európai telepesek által behurcolt fekete himlő, szifilisz és malária megtizedelte létszámukat: az 1780-as 1000-2000 fős populáció 1851-re 65-re zuhant. 1855-ben a kormány a túlélőket a nyugatra lévő Grand Rode rezervátumba költöztette. Az európai–amerikai közösséget az 1841-ben a Tualatin-völgybe érkező David Hill, Isaiah Kelsey, és Richard Williams alapították; őket 1842-ben további hat telepes követte. A hely két neven is ismert volt: East Tualatin Plains és Columbia; 1850-ben David Hill tiszteletére Hillsborough-nak nevezték el, amikor eladta birtokát a megyének. | 1850. február 5-én a területi törvényhozás megye székhelyének választotta. Hill 200 dollárt kapott volna, de még a kifizetés előtt meghalt, ezért özvegye, Lucinda kapta meg a pénzt. A település nevét később Hillsboróra egyszerűsítették. Az első iskola egy faépületben nyílt meg 1854 októberében. Kompok 1867-től, a Yamhill gőzhajó Tualatin-folyón való üzembe helyezésétől üzemeltek. Az Oregon–Kalifornia-vasútvonal 1871-ben érte el a várost, de az építtetők nem kapták meg Hillsborótól a szükséges földterületet, ezért a vonal a déli oldalon kikerüli. A település 1876. október 19-én kapott városi rangot. Az első polgármester A. Luelling volt, aki 1876. december 8-tól egy éven át töltötte be a posztot.} Későbbi, nevezetes polgármesterek még Thomas H. Tongue képviselő (1882, 1886) és William D. Hare szenátor (1885). 1923-ban átírták az alapszabályt, és a gazdasági feladatokkal egy menedzsert bíztak meg, akit a polgármester és hat képviselő egészít ki. 1908. szeptember 30-án 5000 ember gyűlt össze, amikor az Oregon Electric Railway megnyitotta első, Portlandig vezető vonalát; ez volt a város első vasúti kapcsolata. 1914-ben a Southern Pacific Railroad is indított egy járatot (Red Electric) a két település között, de más útvonalon. Ezt 1929. július 28-án állították le, míg az Oregon Electric Railway járata 1932 júliusáig működött. A megyei önkormányzat székhelye 1852-től egy téglaépületben volt; 1873-ra pedig megépült az új törvényszék. 1891-ben az épület egy óratoronnyal bővült, 1912-ben pedig egy új épületszárnyat toldottak hozzá. 1928-ra készült el az új, ma is használt épület, ezt utoljára 1972-ben bővítették, amikor a bíróságot ideköltöztették. Az első tűzoltó-szervezetet 1880-ban szervezte meg a város kuratóriuma (a mai önkormányzat). Ivóvíz és elektromosság 1892–93 óta van a városban; ennek eredményeképp három tűzcsapot és minimális közvilágítást is létesítettek. A csatornahálózat 1911-ben épült ki, de a szennyvízkezelés 1936-ig nem volt megoldott. 1913-ra kiépült a város saját vízhálózata. Az első könyvtár, a Carneige Városi Könyvtár 1914 decemberében nyílt meg. 1921–52 között a település déli felén állt a világ második legmagasabb adótornya, de lebontották. 1972-ben betiltották a házaló kereskedelmet, de ezt a döntést az Oregoni Legfelsőbb Bíróság 1988-ban hatályon kívül helyezte. Szerintük a többi, hasonló rendelethez képest nem definiálták eléggé a hatáskörét. 1979-ben az Intel megnyitotta első hillsborói üzemét. 1982-ben a repülőtér mellett nyíltak meg a Hawthorn Farm, majd a Jones Farm kampuszok, végül 1984-ben a Ronler Acres. A TriMet 1998-ban hosszabbította meg a városig a Metropolitan Area Express gyorsvillamost. 2004-ben új kulturális központ nyílt, 2005-re pedig elkészült az új városháza. A SolarWorld napkollektor-gyára 2008-ban indult el; ez a legnagyobb ilyen a nyugati féltekén. Barack Obama 2011 februárjában járt a városban és a Ronler Acres kampuszon. Történelmi helyek Több helyi nevezetesség is szerepel az Egyesült Államok Történelmi Helyeinek Jegyzékében. Ilyen például az 1876-ban, a város északi szélén megépült régi skót templom. Orenco kerületben található az Imbrie Farm, ami magában foglal egy 1866-ban épült házat és a Frank Imbrie Barnt. A McMenamins család mindkettőt sörözővé alakította át. Az 1935-ben épült Harold Wass Ray House az Intel Hawthorn Farm kampusza mellett található. A belvárosban található az 1908-ban épült Charles Shorey House, az 1915-ben épült Edward Schulmerich House, az 1923-ban épült Zula Linklater House és az 1980-ban épült Rice–Gates House. A Richard and Helen Rice House a Sunset autópálya közelében található, és ásványkiállítást rendeztek be benne. A régi börtön a vásártéren volt, de 2004-ben a városon kívül, a Washington megyei Múzeumba helyezték; 2008-ban pedig törölték a védett helyek közül. 2007-ben a Manning–Kamna Farm és 10 épülete (a legkorábbi 1883-ban épült) felkerült a nyilvántartásba. Az Orenco kerületi Malcolm McDonald House 2015-ben került be a védett helyek közé. Földrajz és éghajlat Földrajz A város koordinátái: é. sz. 45° 31′, ny. h. 122° 59′45.516666666667, -122.98333333333. A Népszámlálási Hivatal adatai alapján a város területe 55,9 km2, melynek 100%-a szárazföld, viszont az önkormányzat 2013-as adatai szerint a teljes terület 61,8 km2, melyből 0,03 km2 vízi. A város a Tualatin-völgyben fekszik; a Tualatin-folyó Hillsboro déli határán folyik. A város a korábbi és jelenlegi mezőgazdasági tevékenységeknek köszönhetően nagyrészt sík. A település Portlandtől 27 km-re nyugatra található, keletről Beaverton határolja. A tengerszint feletti magasság 59 méter. A környéken találhatóak a Dairy-, McKay-, Rock-, Dawson- és Turner patakok. A szomszédos közösségek Aloha, Cornelius, North Plains, Reedville, Scholls és West Union. A város névadási szokásai eltérnek a környéken megszokottól. A megye településeinek többsége az utcákat számmal és égtájjal jelöli: a számozási rendszer a Willamette-folyótól, Portland belvárosából indul (korábban teljes egészében Washington megyéhez tartozott). Például Beavertonban SW (délnyugati) jelzéssel látják el a közterületeket, mivel a terület délnyugati felén fekszik. Néhány országút neve Hillsboróban is a megyei rendszerhez illeszkedik; valamint az önkormányzat az összes, városi utcát át szeretné nevezni. A belső, hillsborói rács közepe a Main Street (kelet-nyugat) és a First Avenue (észak-dél) belvárosi kereszteződése. A nevek előtagjai ehhez illeszkednek: NW (északnyugat), NE (északkelet), SW (délnyugat), SE (délkelet); ez alól kivéve a Main Street (mely E (kelet) és W (nyugat)) illetve a First Avenue (mely N (észak) és S (dél) előtagokat kapott). Az utcák déli, illetve a sugárutak keleti felén páros, míg a másik oldalon páratlan házszámokat használnak. A városban kilométerenként 12,5 háztömb található. Az észak–déli irányú utakat sugárútnak, a kelet–nyugatiakat utcának nevezik. Minden zsákutca neve tér vagy udvar végződést kap. A kanyarodó pályák közterület-típusa út. A városon kívüli utak eltérhetnek ettől a rendszertől. Hillsboro nyolc fejlesztési övezetre van osztva, melyek mindegyike több kerületet is magába foglal. A keleti övezetben találhatóak Tanasbourne kerület és az Oregoni Egészségügyi Tudományegyetem nyugati kampusza. Az északkeletiben vannak Orenco, Orenco Station, West Union kerületek, a Jackson School és a repülőtér. A délnyugati területen fekszenek Sunrise és Glencoe kerületek, a nyugatiban pedig Dennis, Garibaldi és Connell. A középsőben helyezkedik el a belváros és Jackson Bottom, Henry és Eastwood kerületek. A belvárosban az utcasarkok közti távolság 120 méter. A déli övezetben találhatóak Minter Bridge, Rood Bridge és River Road kerületek, a délkeletibe pedig Reedville és Witch Hazel tartoznak. A város közepén, a Brookwood övezetben fekszenek Cedar, Bentley és Brogden kerületek. Több látványosság is található a városban: ilyenek a Washington megyei Törvényszék; az 1870-ben kialakított, a telepesek és politikusok végső nyughelyéül szolgáló, a település nyugati szélén fekvő Hillsborói telepesek temetője; a repülőtér mellett található, a megyei vásárnak otthont adó Washington megyei Vásárközpont; valamint a Shute Parkban felállított, 7,6 m magas Chief Kno-Tah szobor, melyet 1987-ben adományozott a településnek a magyar származású Peter Wolf Toth, a készülőben lévő „A Suttogó Óriások Ösvénye” alkotássorozatának egyik darabjaként (az egyik ilyen Délegyházán található). Éghajlat A város nyarai alapvetően melegek, de az éves átlagokra az óceán hatással van. A Willamette-völgyben a legtöbb csapadék a téli hónapokban hull; a legcsapadékosabb a november–március közti időszak. Havazás alkalomszerűen lehetséges. Hillsboróban átlagosan 161 csapadékos nap van egy évben. 1930 és 1998 között az évi átlagos csapadékmennyiség 970 mm volt. A legmelegebb hónap augusztus (27 °C átlaghőmérséklet), a leghidegebb pedig január (8 °C átlaghőmérséklet). A melegrekord 1956. július 19-én (42 °C), a hidegrekord pedig 1950. január 31-én (-23 °C) dőlt meg. A Köppen-skála alapján a város éghajlata meleg nyári mediterrán (Csb-vel jelölve). Népesség Hillsboro népessége 1880 és 1910 között 402-ről 2016-ra nőtt, így az 1910-es népszámlálási adatok alapján a megye legnépesebb városa lett. 1970-re ez 15 000-re nőtt; a legnépesebb település innentől a szomszédos Beaverton. 1990-re 37 ezer fölé nőtt ez a szám, az ingázókkal ez 110 000-re nőtt. 2010-ben 91 611 lakosával Oregon ötödik legnépesebb városa (Portland, Eugene, Salem és Gresham előzik meg); Beaverton jelenleg a hatodik legnépesebb, nem sokkal lemaradva Hillsboro mögött. Ez a 2000-es 70 186 főhöz képest 30,5%-os növekedés; Hillsboro a 2000-es években a negyedik legnépesebb város, valamint a Willamette-völgy leggyorsabban növekvő népességű települése. 2007-ben 17 726 lakásban élt a saját tulajdonosa; az átlagos lakásár 246 900 dollár. A Bloomberg Businessweek szerint a 10 000 fölötti népességű települések között az 1990-es és 2000-es évek között a város a leggyorsabban növekvő. 2010 A 2010-es népszámláláskor a városnak 91 611 lakója, 33 289 háztartása és 22 440 családja volt. A népsűrűség 1500 fő/km2. A lakóegységek száma 35 487, sűrűségük 600 db/km2. A lakosok 73,3%-a fehér, 2%-a afroamerikai, 1%-a indián, 8,6%-a ázsiai, 0,4%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 10%-a egyéb-, 4,7%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 22,6% (19,1% mexikói, 0,4% Puerto Ricó-i, 0,1% kubai, 3% pedig egyéb spanyol/latino származású.) A háztartások 38%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 51% házas, 11% egyedülálló nő, 5% pedig egyedülálló férfi; 33% pedig nem család. 24% egyedül élt; 6%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,71 személy élt; a családok átlagmérete 3,24 fő. A medián életkor 32 év volt. A város lakóinak 27%-a 18 évesnél fiatalabb, 9% 18 és 24 év közötti, 35%-uk 25 és 44 év közötti, 21%-uk 45 és 64 év közötti, 8%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 50,2%-a férfi, 49,8%-uk pedig nő. 2000 A 2000-es népszámláláskor a városnak 70 186 lakója, 25 079 háztartása és 17 083 családja volt. A népsűrűség 1117,6 fő/km2. A lakóegységek száma 27 211, sűrűségük 433,3 db/km2. A lakosok 77,5%-a fehér, 1,2%-a afroamerikai, 0,8%-a indián, 6,5%-a ázsiai, 0,3%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 10,4%-a egyéb-, 3,3%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 18,9% (15,6% mexikói, 0,3% Puerto Ricó-i, 0,1% kubai, 3% pedig egyéb spanyol/latino származású.) A háztartások 38%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 55% házas, 9% egyedülálló nő; 32% pedig nem család. 23% egyedül élt; 5%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,8 személy élt; a családok átlagmérete 3,3 fő. A város lakóinak 28%-a 18 évesnél fiatalabb, 11% 18 és 24 év közötti, 37%-uk 25 és 44 év közötti, 17%-uk 45 és 64 év közötti, 6%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 30 év volt. Minden 100 nőre 105,8 férfi jut; a 18 évnél idősebb nőknél ez az arány 158,6. A háztartások medián bevétele 51 737 amerikai dollár, ez az érték családoknál $57 379. A férfiak medián keresete $41 046, míg a nőké $30 172. A város egy főre jutó bevétele (PCI) $21 680. A családok 18,9%-a, a teljes népesség 9,2%-a élt létminimum alatt; a 18 év alattiaknál ez a szám 10,9%, a 65 évnél idősebbeknél pedig 7,2%. 2005-ben a 25 évnél idősebbek 28%-ának volt legalább BSc végzettsége, míg 11%-nak MSc is. 15% nem rendelkezett érettségivel, 22% pedig felsőfokú szakképzésben vett részt. Bűnözés 2011-ben 180 erőszakos- és 2154 tulajdon elleni bűncselekményt jelentettek a hatóságoknak. Minden 100 ezer emberre 157,2 erőszakos cselekmény jut; a nemzeti átlag 309,3, az állami pedig 287. A tulajdon elleni cselekmények aránya 3203; a nemzeti átlag 3334,5, az állami pedig 4402. Erőszakos cselekmények közül nemi erőszakot, rablást, gyilkosságot, gondatlanságból elkövetett emberölést és súlyos testi sértést jelentettek; a városban történt tulajdon elleni cselekmények közé tartoznak a gyújtogatás, járműlopás, lopás és betörés. Az Oregoni Büntetőjogi Bizottság statisztikái megyei szinten csökkenést mutatnak az 1991–2005 közötti időszakban. Az összes bűntényre kiterjedő ráta 1991-ben 3930 volt, ami 1997-ben 4440 volt, viszont 2005-re 3410-re csökkent. Gazdaság Hillsboro legnagyobb ágazata a gyáripar, amely a lakosság 24%-át foglalkoztatja. Ezt követik az egészségügy, az oktatás és a szociális szolgáltatások, melyek összesen 15%-ot tesznek ki. Helyben gyártó cég például az 1929 óta fennálló Beaverton Foods családi fűszergyártó vállalkozás, mely több mint 70 embert foglalkoztat, valamint 25 millió dollár bevétele van. Telephelyét 2001-ben helyezte át ide. A kiskereskedelemben 12% dolgozik, az építőiparban 7%, 13% pedig irodai, tudományos, szakmai vagy hulladékgazdálkodási munkát végez. A dolgozók 68%-a egyéni, 8%-a pedig közösségi közlekedéssel utazik munkahelyére; az átlagos ingázási idő 24 perc. Számos nagyobb techcégnek is itt van a székhelye, ezek alkotják a Szilícium-erdőt. Az Intel legnagyobb telephelye a városban található, három nagyobb (Ronler Acres, Jones Farm és Hawthorn Farm) és több kisebb helyen, összesen 16 000 dolgozóval. Itt van még a Yahoo!, a Credence Systems, a Synopsys, az Epson és a Salesforce, valamint az Oracle Corporation (korábbi Sun Microsystems) székhelye is. Ezeken felül még más cégek (Qorvo (korábban TriQuint Semiconductor), RadiSys és Planar Systems) székhelye is megtalálható itt. 2006-ban a Genentech bejelentette, hogy egy 400 m2 alapterületű csomagolóüzemet kíván nyitni. A 400 millió dollár értékű beruházás végül 2010-ben készült el; a helyi politikusok ezzel együtt azt remélték, hogy fellendíti a biotechnológiát a városban. Egyéb, biotechnológiával vagy egészségüggyel foglalkozó vállalkozások még a FEI Company és az Acumed. A település három száloptikai kábelrendszer végpontja: C2C, Southern Cross Cable, és VSNL Transpacific. Ezeknek, valamint a csökkenő energiaáraknak és adókedvezményeknek köszönhetően 2010-ben adatközpontok kezdtek létesülni. Ezeket többek között az Adobe Systems, a NetApp, az Umpqua Bank, az egészségügyi tudományegyetem és a Fortune Data Centers használják. Itt található több vállalat székhelye is: Rodgers Instruments, Soloflex, Norm Thompson Outfitters, SureID, és Parr Lumber; valamint korábban a városban volt a Fujitsué és a NEC-é is. Ezeken kívül Hillsboróban van a Laika stop-motion animációs filmeket gyártó stúdió is; két, Oscar-díjra jelölt alkotást is forgattak: az egyik a 2009-es Coraline, a másik pedig a 2012-es ParaNorman. A Hatfield Government Center a Metropolitan Area Express gyorsvillamos nyugati végállomása. A villamosnak köszönhetően felgyorsult a gyalogos-központú Orenco Station kerület fejlesztése. A kerület 1999-ben elnyerte a National Association of Home Builders „legjobb tervezett közösség” díját is. 2006-ban a Sunset magazin a legjobb külvárosnak választotta. Hillsboro maga szerepelt a CNN Money Magazine 2010-es listáján ahol az 50 000 és 300 000 fő közötti városokat rangsorolták életszínvonal szerint. A település a 92. helyet érte el, ez a legjobb, amit oregoni város elért. A kiskereskedelem főleg a Tualatin-völgyi autópálya és a Cornell Road köré öszpontosul. A város keleti szélén fekvő Tanasbourne kerületben épült fel 55 millió dollárért 2004-ben a 34 200 m2 alapterületű The Streets of Tanasbourne. A legnagyobb bérlő a Meier & Frank (később Macy's) volt. Másik nagy bevásárlóközpont a Tualatin-völgyi autópálya mentén elhelyezkedő The Sunset Esplanade. 2005 novemberében nyitotta meg Hillsboróban a Costco raktáráruház legnagyobb üzletét. Az üzlet 19 000 m2-es alapterületével körülbelül 5600 m2-rel nagyobb, mint a lánc többi boltja. Több borászat is található a városban: az 1970-ben alapított Oak Knoll Winery Washington megye legrégebbije; északon helyezkedik el az 1980-tól működő Helvetia Winery & Vineyards; délen pedig a Gypsy Dancer Estates Winery és a Raptor Ridge. A helyi szőlőfajták a pinot noir, a szürkebarát és a chardonnay. Legnagyobb foglalkoztatók A 2015 novemberi adatok alapján a fő foglalkoztatók: Városvezetés Hillsboro a városkezelési feladatok ellátására egy menedzsert alkalmaz. A választók a polgármestert és a hat egyéni képviselőjelöltet négy-négy évre választják meg; mindegyikük maximum két ciklusban lehet hivatalban. A megválasztott önkormányzat nevezi ki a gazdasági ügyekért felelős városmenedzsert; a rendeleteket továbbra is ők hozzák meg. A polgármesteri hivatal székhelye a Hillsboro Civic Center, itt zajlik a havi kétszer megtartott közmeghallgatás is. 2015 novemberében a város polgármestere Jerry Willey; képviselői Darell Lumaco, Rick Van Beveren, Kyle Allen, Olga Acuña, Steve Callaway és Fred Nachtigal; a menedzser Michael Brown. A településnek saját könyvára, tűzoltósága, rendőrsége, vízellátása és parkfenntartó szervezete van. A tűzoltóságnak öt állomása, a rendőrségnek pedig kettő fix- és egy mobil kirendeltsége van. A szennyvízhálózat megyei működtetője a Clean Water Services. Szövetségi szinten a város Oregon első kongresszusi kerületében fekszik, képviselője Suzanne Bonamici. Az állami szenátus szintjén több kerület is lefedi: a 12. kerület képviselője Brian Boquist, a 13-é Larry George, a 15-é pedig Bruce Starr. Az Oregoni Képviselőház 24. (Jim Weidner), 26. (John Davis), 29. (Ben Unger) és 30. (Joe Gallegos) kerületei fedik le Hillsborót. Ezen felül a várost képviselik még az 1. (Dick Schouten), 2. (Desari Strader) és 4. (Andy Duyck) kerületek megyei biztosai, valamint a település területe belenyúlik a portlandi agglomeráció 4. kerületébe (képviselője Kathryn Harrington) is. Kultúra Hillsboróban 3 mozi van, összesen 30 vászonnal. Ide tartozik a 2008-ban a korábbi Town Theater helyén újranyílt Venetian Theatre. Szintén a településen található a 60 tagú Oregon Chorale, egy férfiakból álló fodrászkórus, a Hillsboro Symphony Orchestra és a Hillsboro Artists' Regional Theatre. A Hillsboro Symphony Orchestra 2001-ben alakult Stefan Minde vezetésével. 2004-ben nyílt meg a Glenn & Viola Walters Cultural Arts Center egy belvárosi, átalakított templomban. A központban kiállításokat és koncerteket, valamint művészeti kurzusokat tartanak. Az északi határon található a Rice Northwest Museum of Rocks and Minerals. A Washington County Museum 2012-ben költözött vissza a városba: az önkormányzat épületében nyílt újra. A városnak két könyvtára van. A központi, 3500 m2-es telephely a város közép-északi részén található; az épületet 2007-ben nyitották meg, miután a korábbi, kisebb helyet bezárták. A korábbi, kisebb telephely a délnyugati részen, a Shute Parkban található. A helyi könyvtárak a Washington megyei Könyvtárak Kooperatív Szolgáltató Szervezetének tagjai, mely lehetővé teszi, hogy a lakosok bármely megyei könyvtárat használhassák. Kunosvágása Kunosvágása (szlovákul: Kunešov, németül: Kuneschhau) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Fekvése Körmöcbányától 7 km-re, északnyugatra fekszik. Története 1342-ben „villa St. Michaelis" néven Lipót körmöci kamaragróf oklevelében említik először. A falu Körmöcbánya körzetében német bányászok betelepítésével keletkezett. 1429-ben Luxemburgi Zsigmond „Kwneschaw" települést Körmöcbánya városának adta. Lakói 1848-ig a város jobbágyai voltak. 1601-ben 81 ház állt itt. 1628-ban a török rajtaütött a településen és lakóit elhurcolta. Vályi András szerint: „KUNOSO. Koneshain. Tót falu Bars Várm. földes Ura Körmöcz Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik Körmötzhöz nem igen meszsze, határja középszerű." 1828-ban 85 házában 1550 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Fényes Elek szerint: „Konosov, (Koneshely), Bars m. német falu, Thurócz vmegye szélén: 1476 kath., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom. Nagy erdő. Sovány határ. F. u. Körmöcz városa. Ut. p. Körmöcz." Bars vármegye monográfiája szerint: „Kunosvágása, a körmöczbányai hegyekben fekvő német kisközség, 1810 róm. kath. vallású lakossal. Első lakosai 1217 körül telepített thüringiai gyarmatosok voltak. A hagyomány szerint első hospese valami Kuno nevű thüringiai volt, ki után a községet elnevezték. Akkoriban Kuneshai volt a neve. Később Koneshay, majd tótul Konosov néven találjuk említve. Zsigmond király 1429-ben Körmöczbányának adja zálogba és ekkor Kunushaj alias villa s. Michaelis körülirással találjuk említve. Temploma 1400 körül épült, de az idők folyamán gyakran átépítették. Lakosainak egy része bányász, a másik része pedig nyáron az Alföldre megy dolgozni, otthon azután az asszonyok és a leányok végzik a különféle mezei munkát. E község 887 méter magasságban fekszik a tenger szine fölött. Télen itt rendkívüli hidegek uralkodnak és a nyár nagyon rövid. Érdekes, hogy míg Jánosrét e községtől gyalogosan alig egy óra járásnyira van, a temparaturában mégis oly nagy a különbség, hogy ott kb. három héttel előbb aratnak. Most a kir. kincstárnak van itt nagyobb erdőterülete. Saját postája van, távirója Körmöczbánya, vasúti állomása pedig Jánoshegy." A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. A szlovák nemzeti felkelés idején környékén partizáncsoportok tevékenykedtek. Német lakosságát a háború után kitelepítették. Népessége 1910-ben 1913, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 244 lakosából 195 szlovák és 45 német volt. 2011-ben 250 lakosából 181 szlovák és 35 német. Nevezetességei Római katolikus temploma 1400 körül épült gótikus stílusban , 1766 -ban barokk stílusban építették át. Klasszicista kápolna a 19. század közepéről. Késő klasszicista útikápolna a 19. század második feléből. Német férfi vízilabda-válogatott A német férfi vízilabda-válogatott Németország nemzeti csapata, amelyet a Német Úszó-szövetség (németül: Deutscher Schwimm-Verband) irányít. A válogatott legjobb eredményei egy aranyérem az 1928-as olimpiáról és két első helyezés az 1981-es, illetve 1989-es Európa-bajnokságról. Mindemellett több alkalommal végeztek a dobogó második, illetve harmadik fokán a különböző világversenyeken. Eredmények Olimpiai játékok 1900 – Első kör 1904 – Nem vett részt 1908 – Nem vett részt 1912 – Nem vett részt 1920 – Nem vett részt 1924 – Nem vett részt 1928 – 1 Arany 1932 – 2 Ezüst 1936 – 2 Ezüst 1948 – Nem vett részt 1952 – Selejtezőkör 1956 – 6. hely 1960 – 6. hely 1964 – 6. hely 1968 – 10. hely 1972 – 4. hely 1976 – 6. hely 1980 – Nem vett részt 1984 – 3 Bronz 1988 – 4. hely 1992 – 7. hely 1996 – 9. hely 2000 – Nem jutott be 2004 – 5. hely 2008 – 10. hely 2012 – Nem jutott be 2016 – Nem jutott be Világbajnokság 1973 – 11. hely 1975 – 6. hely 1978 – 7. hely 1982 – 3 Bronzérem 1986 – 6. hely 1991 – 5. hely 1994 – 9. hely 1998 – Nem jutott be 2001 – 14. hely 2003 – 11. hely 2005 – 9. hely 2007 – 8. hely 2009 – 6. hely 2011 – 8. hely 2013 – 10. hely Világliga 2002 – Nem indult 2003 – Nem indult 2004 – Nem indult 2005 – 03 Bronz 2006 – Selejtezőkör 2007 – 4. hely 2008 – Nem indult 2009 – Selejtezőkör 2010 – Selejtezőkör 2011 – Selejtezőkör 2012 – Selejtezőkör 2013 – Selejtezőkör 2014 – Selejtezőkör Világkupa 1979 – 5. hely 1981 – Nem vett részt 1983 – 02 Ezüst 1985 – 01 Arany 1987 – 03 Bronz 1989 – 5. hely 1991 – 8. hely 1993 – 6. hely 1995 – Nem vett részt 1997 – Nem vett részt 1999 – Nem vett részt 2002 – Nem vett részt 2006 – Nem vett részt Európa-bajnokság 1926 – 03 Bronz 1927 – 1931 – 02 Ezüst 1934 – 02 Ezüst 1938 – 02 Ezüst 1947 – 1950 – 1954 – 1958 – 1962 – 1966 – 1970 – 1974 – 1977 – 1981 – 01 Arany 1983 – 1985 – 03 Bronz 1987 – 1989 – 01 Arany 1991 – 1993 – 1995 – 03 Bronz 1997 – 10. hely 1999 – 8. hely 2001 – 9. hely 2003 – 5. hely 2006 – 8. hely 2008 – 6. hely 2010 – 6. hely 2012 – 5. hely 2014 – 9. hely 2016 – 11. hely 2018 – 9. hely 3043 San Diego A 3043 San Diego (ideiglenes jelöléssel 1982 SA) egy kisbolygó a Naprendszerben. Eleanor F. Helin fedezte fel 1982. szeptember 20-án. Bouclans Bouclans település Franciaországban, Doubs megyében. Lakosainak száma 957 fő (2015). Bouclans Vauchamps, Naisey-les-Granges, Nancray és Osse községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Guilherme Alvim Marinato Guilherme Alvim Marinato (Cataguases, 1985. december 12. –) brazil születésű orosz válogatott labdarúgó, aki jelenleg a Lokomotyiv Moszkva játékosa. Sikerei, díjai Atlético Paranaense Dallas Cup: 2004, 2005 Paraná State League: 2005 Lokomotyiv Moszkva Orosz kupa : 2014–15, 2016–17 Szellő zúg távol A Szellő zúg távol egy magyar népdalból lett cserkészdal. A népdalt Bartók Béla gyűjtötte a Tolna vármegyei Felsőiregen 1907-ben Kis kece lányom szöveggel. A dallam ukrán eredetű. Hildigunnur Halldórsdóttir izlandi nyelven írt hozzá szöveget Óskasteinar címmel, amit a legtöbb iskolai kórus énekel és rengeteg feldolgozása létezik. A kece szó jelentése nem tisztázott. A fehér ruhás kece lány valószínűleg kecses, karcsú menyasszonyt jelent. Feldolgozások: Kotta és dallam A dal eredeti szövege: Jegyzetek Mit jelent: kece? (Pl. „Kis kece lányom”.). e-nyelv.hu (Hozzáférés: 2016. jan. 17.) Kiss Dénes: A "titokzatos" magyar nyelv törvényei és játékai. HangÁr (Hozzáférés: 2016. jan. 17.) Borsai Ilona: I. Népi gyermekjátékok, mondókák. In Dobszay László: A magyar dal könyve. Hozzáférés: 2016. jan. 17. Kodály Zoltán: Kis kece lányom / My Little Pretty Daughter is Dressed in White. Angelica leánykar, vezényel Gráf Zsuzsanna YouTube (2012. dec. 20.) (Hozzáférés: 2016. júl. 4.) (audió) Kodály Zoltán: Kis kece lányom. Hajnóczy Júlia, Brickner Szabolcs, zongora: Vásáry Tamás YouTube (2009. ápr. 2.) (Hozzáférés: 2016. júl. 4.) (audió) Bartók Béla: Hungarian folksongs Vol. 2: 10 Kis kece lanyom. YouTube (2014. okt. 18.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 22.) (audió) Gyermekeknek: Kis kece lányom. Gabos Gábor YouTube (1964. aug. 9.) (Hozzáférés: 2016. ápr. 22.) (audió) Szállj, kicsi dallam, édesanyámhoz Lukin László szövegére. Lukin László: Édesanyámhoz. Dósa Kata, Nagy Ida és Orbán Ildikó YouTube (2010. máj. 27.) (Hozzáférés: 2016. júl. 4.) (videó) Bárdos Lajos: Édesanyámhoz. Park iskola YouTube. Mohács (2012. máj. 4.) (Hozzáférés: 2016. júl. 4.) (videó) Bárdos Lajos: Tábortűznél. Előadja a Pécsi Református Gimnázium Vegyeskara. YouTube (2010. aug. 31.) (Hozzáférés: 2016. jan. 17.) Bárdos Lajos: Tábortűznél. Előadja a Fényi Kamarakórus. YouTube. Wilhering (2014. júl. 1.) (Hozzáférés: 2016. jan. 17.) Bárdos Lajos: Tábortűznél. Előadja a Accord Treble Choir. YouTube. St. Cecilia's Church in Greenpoint, Brooklyn (2010. nov. 6.) (Hozzáférés: 2016. jan. 17.) Kodály kétszólamú énekhangra írt művének átdolgozása két furulyára. Források Weblapok: Kis kece lányom. Zene: Zeneovi YouTube (2013. okt. 20.) (Hozzáférés: 2016. jan. 17.) Szellő zúg távol. Aranyliliom (Hozzáférés: 2016. jan. 16.) Szellő zúg távol. Magyar Természetbarát Szövetség (Hozzáférés: 2016. jan. 16.) Népdalgyűjtemények: Tücsök koma, gyere ki: Gyermekdalok és -játékok óvodásoknak és kisiskolásoknak. Összeállította: Petres Csaba . II., javított kiadás. (hely nélkül): Ábel kiadó. 2007. ISBN 978 973 114 033 9 251. kotta 101 magyar népdal. Közreműködött Karácsony Sándor és Mathia Károly , szerkesztette Bárdos Lajos , előszó: Kodály Zoltán . VII. kiadás. Budapest: Magyar Cserkészszövetség. 1945. 18. kotta Feldolgozások: Bárdos Lajos: Húsz egyneműkar: Három szólamra, gyermekkarok számára, részben női- és férfikarra is. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. 1964. 70. o. Bárdos Lajos : Negyven egyneműkar: A szerző 85. születésnapjának tiszteletére. Budapest: Editio Musica. 1984. 112–113. o. Bárdos Lajos : Tizennégy vegyeskar. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. 1959. 8–9. o. Tarka madár: 162 könnyű darab szoprán- és altfurulyára. Átiratok és eredeti művek. Összeállította: Petres Csaba . Kolozsvár: Ábel kiadó. 2007. ISBN 978-973-114-041-4 54. kotta Máriássy István: Elindultam szép hazámból: A legszebb magyar népdalok zongora- vagy gitárkísérettel. (hely nélkül): Rózsavölgyi és Társa. 2004. 48. kotta Ludvig József : Mennyből az angyal: Karácsonyi énekek. Miskolc: KONCERT 1234 Kft. 35. o. gitárakkordokkal Ludvig József : Kis kacsa fürdik…: Gyermekdalok gitárakkordokkal. Miskolc: Koncert 1234 Kft. 4. o. Kilenc szerző 44 kis zongoradarabja magyar népi dallamokra: I. füzet. Szerkesztette és összeállította Reschofsky Sándor. Nyolcadik kiadás. Budapest: Zeneműkiadó Vállalat. 1963. 21. kotta Zenetudomány: Lampert Vera: Bartók népdalfeldolgozásainak forrásjegyzéke: Magyar, szlovák, román, rutén, szerb és arab népdalok és táncok. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. ISBN 963 330 369 9 Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre –Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. 241. o. ISBN 963 330 478 4 Támlap a Kodály-rendben. MTA Zenetudományi Intézet (Hozzáférés: 2016. okt. 12.) Felvételek Kis Kece Lányom (cover Alice). YouTube (2013. jún. 25.) (Hozzáférés: 2016. jan. 17.) (videó) Gryllus Vilmos: Kis kece lányom (dal, rajzfilm gyerekeknek). YouTube (2013. dec. 6.) (Hozzáférés: 2016. jan. 17.) (videó) Feldolgozások: Kis kece lányom. Misztrál együttes YouTube (2007. aug. 8.) (Hozzáférés: 2016. jan. 17.) kotta . Kiskece lányom. Budapest bár (2011. aug. 22.) (Hozzáférés: 2016. jan. 17.) Sainte-Gemme-la-Plaine Sainte-Gemme-la-Plaine település Franciaországban, Vendée megyében. Lakosainak száma 2054 fő (2015). Sainte-Gemme-la-Plaine Corpe, Luçon, Moreilles, Nalliers, Saint-Aubin-la-Plaine és Saint-Jean-de-Beugné községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 803 Picka A 803 Picka (ideiglenes jelöléssel 1915 WS) egy kisbolygó a Naprendszerben. Johann Palisa fedezte fel 1915. március 21-én. 1988-as magyar öttusabajnokság Az 1988-as magyar öttusabajnokságot Budapesten, júliius 19. és 23. között rendezték meg. A viadalt Baráth Nándor nyerte meg, akinek ez volt az első és egben egyetlen egyéni bajnoki címe. A csapatversenyt is Budapesten rendezték és az Újpesti Dózsa nyerte. A nők versenyeit is külön rendezték meg Győrben. Az egyéni bajnokságot Kovács Irén, a csapatbajnokságot a Győri ÁÉV nyerte. Urbán Lajos (politikus, 1881–1965) Urbán Lajos (Pusztahomok, 1881. június 17. – Sárvár, 1965. március 8.) újságíró, eredetileg bőrmunkás. Élete 1904-ben került Sárvárra cipésznek. 1918-ig a helyi MSZDP elnöke volt. Dolgozott a vármegyei pártvezetőségben és Igaz Szó címmel (nem tévesztendő össze a marosvásárhelyi irodalmi folyóirattal) lapot adott ki. A sárvári Néplap szerkesztőjeként is működött. A Tanácsok Országos Gyűlésén Vas vármegye küldöttjeként a gyűlés egyik elnökévé választották. A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után két évig börtönben volt. A második világháború után elsőként szervezte meg a helyi kommunista pártot, és fiával, Urbán Ernővel szerkesztette a Szabadság című helyi lapot. Forrás Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes . Budapest: Akadémiai. 1969. Urbán Lajos. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 9.) Szervál A szervál (Leptailurus serval) a ragadozók (Carnivora) rendjébe, azon belül a macskafélék (Felidea) családjába tartozó faj. Előfordulása A szervál Afrika viszonylag gyakori faja. Főként a szavannákon fordul elő, a melanózisos példányok azonban inkább csak a hegyvidékeken találhatók meg. A folyóvizekhez közeli, magas fűvel benőtt területek lakója, a félsivatagos és száraz sztyeppés síkságokon nem él meg, ahogyan az esőerdőkben sem. Alfajok Leptailurus serval serval – Fokföld Leptailurus serval beirae – Mozambik Leptailurus serval brachyura – Nyugat-Afrika , Száhel-övezet , Etiópia Leptailurus serval constantina – Algéria ( veszélyeztetett ) Leptailurus serval hamiltoni – Kelet-Transvaal Leptailurus serval hindeio – Tanzánia Leptailurus serval ingridi – Namíbia , Dél- Botswana , Zimbabwe Leptailurus serval kempi – Uganda Leptailurus serval kivuensis – Kongó Leptailurus serval liposticta – Észak- Angola Leptailurus serval lonnbergi – Dél-Angola Leptailurus serval mababiensis – Észak-Botswana Leptailurus serval robertsi – Nyugat-Transvaal Leptailurus serval togoensis – Togo , Benin Megjelenése Hossza 67–100 cm, amelyhez mintegy 24-45 centiméteres farok tartozik. Tömege 9 és 18 kilogramm között mozog. Marmagassága körülbelül 54-62 centiméter. Karcsú állat, hosszú nyakkal, lábakkal és aránylag rövid farokkal. Nagy, ovális fülei egymáshoz közel helyezkednek el. Szőrzetének mintázata változatos, általában homokszínű alapon fekete pettyekből áll. A melanózis a szerváloknál is megfigyelhető (ahogyan a fekete párducnál), de fogságban előfordultak már fehér alapon ezüstszürke pettyekkel díszített bundájú példányok is. Életmódja Tud fára mászni és úszni is, de ezen képességeit ritkán használja. Kitűnő látása mellett, kivételesen jó hallása is nagyban segíti a vadászat során. A nőstények vadászterülete nagyjából 2–9 km²-es, a hímeké ennek duplája és rendszerint kettő vagy több nőstényével átfedésben van. Többnyire éjszaka vadászik. Zsákmányai főleg rágcsálók (amelyeket időnként a föld alól ás elő), nyulak, szirti borzok, kisebb antilopok, halak és madarak (ez utóbbiak elejtéséhez képes akár 3 méter magasra is felugrani). Előfordul, hogy a felnőtt hímek napközben közösen töltik az idejüket. A hímek viselkedésében időnként rituális agresszió figyelhető meg. Ekkor a két szemben ülő állat közül az egyik a felemelt mancsát a másik mellkasához érinti, amelyet az megharap. Ebből a mozdulatsorból valódi harc is kibontakozhat, de ez ritkán fordul elő. Szaporodása Az alomban általában két-három, ritkábban pedig öt vagy csak egyetlen (kölyöknek is nevezett) utód található. A kölykök 66-77 napos vemhesség után születnek meg, és védett helyen, például egy elhagyott földimalac-üregben nőnek fel. Amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, akkor az anyaállat (amely egyedül neveli a kölyköket) egy bokrot választ ki a számukra. Természetvédelmi helyzete A szervál időnként a leopárd áldozatává válik, de legfőbb ellenségei az emberek, akik előszeretettel vadásznak rá a bundájáért. Nyugat- és Kelet-Afrikában még gyakran előfordul, de a dél-afrikai Fokföldön (Cape Province) már kihalt, és a Szaharától északra is a kihalás fenyegeti. Az élettartamuk fogságban elérheti a 15-20 évet. Háziasítása Habár nem háziállat, néhol (főként az Egyesült Államokban) mégis házi kedvencként tartják. Ismeretes hogy a vadállatok, ahogyan a szervál is, csak szakértő felügyelet mellett tarthatók házi körülmények között. Emiatt több országban is speciális engedély szükséges a tartásukhoz. A beszámolók szerint gazdájukkal szoros és gyengéd kapcsolatot alakítanak ki, emellett intelligensebbek és aktívabbak a házi macskáknál. Dorombolásuk mélyebb és hangosabb a macskákénál, nyávogásuk madárcsiripelésre hasonlít. A hímek keresztezhetők a házi macskával. A hibrideket szavanna macskának nevezik. Emellett pároztathatók legközelebbi rokonaikkal, a karakálokkal is. Ezen kísérletek eredményeit hím szervál esetén szervikáloknak, nőstény szervál esetén pedig karaváloknak nevezik. A szerengeti macska, amelynek kitenyésztésénél a fő szempont a vadállatszerű külső volt, több szempontból is hasonlít a szerválra, de kizárólag házi macskák keresztezésével alakították ki. Mint állatkerti állat is kedvelt a szervál. Magyarországon a Budapesti Állatkertben és a Veszprémi Állatkertben látható, mindkét helyen egy-egy tenyészpár él. 3047 Goethe A 3047 Goethe (ideiglenes jelöléssel 6091 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld, Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én. Patricia Hitchcock Patricia Alma Hitchcock O'Connell (London, 1928. július 7. –) brit származású amerikai színésznő és producer. Élete Patricia Hitchcock a brit fővárosban született Alfred Hitchcock, a neves filmrendező és Alma Reville forgatókönyvíró egyetlen gyermekeként. A család 1939-ben Los Angelesbe költözött az édesapa munkája miatt. Patricia Hitchcock kiskorától fogva színésznő szeretett volna lenni, melyben szülei is támogatták. Az 1940-es években kezdett színpadi szerepeket kapni; édesapja segítségével 1942-ben szerepet kapott a Solitaire című Broadway-produkcióban, 1944-ben pedig a Violetben is feltűnt. Miután 1947-ben végzett a Los Angeles-i Marymount High School római katolikus leányiskolában, a londoni Royal Academy of Dramatic Art hallgatója lett, mellette pedig szerepeket vállalt brit darabokban. Édesapja filmjeiben is kapott kisebb szerepeket: a Stage Fright (1950), az Idegenek a vonaton (1951) és a Psycho (1960) egy-egy mellékszerepét osztották rá. Ezenkívül feltűnt Jean Negulesco The Mudlark (1950) és Cecil B. DeMille Tízparancsolat (1956) nevű munkáiban. Az Alfred Hitchcock Presents című televíziós sorozat – melynek egyébként édesapja volt a műsorvezetője – több epizódjában is látható volt. 2000-ben a The Man on Lincoln’s Nose című dokumentumfilm producere volt. Magánélete Színészi pályafutásának csúcsa az édesapja filmjeiben nyújtott alakítások voltak; a színészkedést hamar feladta, hogy családjának és gyermekei nevelésének szentelhesse magát. 1952. január 17-én a New York-i Szent Patrik székesegyházban feleségül ment ifjabb Joseph E. O’Connellhez, akitől három lánya született: Mary Alma Stone (1953. április 17.) Teresa Carrubba (1954. július 2.) Kathleen Fiala (1959. február 27.). Patricia Hitchcock több, édesapja életművével és életével foglalkozó könyvben is közreműködött. Jeff Kraft és Aaron Leventhal könyvéhez, a Footsteps in the Fog: Alfred Hitchcock's San Francisco-hoz családi fényképeket biztosított, illetve ő írta az előszót. 2003-ban Laurent Bouzereau társszerzőjeként Alma Hitchcock: The Woman Behind the Man címen adott ki könyvet. Lombosmohák A lombosmohák (Bryophyta) nem szövetes szárazföldi növények, a növények országának egyik törzse. A „tipikus” mohák tartoznak ide. Testfelépítésüket a sugaras (radiális) szimmetriaviszonyok jellemzik. Gametofitonjuk száracskára és levélkére tagolódik (a protonéma mohák kivételével, amelyek a leveles állapot elérése nélkül képesek ivarszervek fejlesztésére). A száracskában szállítósejtek, néha szállítósejt-kötegek találhatók. Az általában egy sejtréteg vastag levélkében egy vagy több ér fut. Többsejtes rizoid fonalakkal rögzülnek az aljzathoz. Ivarszerveik szabadon kiemelkedők. Sporofitonjuk általános esetben talpra (haustorium), nyélre (seta) és tokra (capsula) osztható. A gametofiton és a sporofiton között a talp létesít kapcsolatot. A tok felnyílásának módja a három osztályban eltérő. Az osztályozásban főként a sporofiton tulajdonságai nyújtanak segítséget. Bár a lombosmohák a régebbi és a modern osztályozások szerint is monofiletikus csoportot alkotnak, a lombosmohákon belüli viszonyok már nem ennyire egyértelműek. Úgy tűnik, a tőzegmohák korán elkülönültek, majd a sziklamohák következtek. A lombosmoháknak jelenleg kb. 650 nemzetségük és 16 000 fajuk létezik. A tundráktól a sivatagokig, a sziklás lejtőktől a lápokig mindenütt megtalálhatók. Magyarországon jelenleg 511 lombosmoha faj ismert. Takakia-félék A takakia-félékhez (Takakiopsida) egyetlen génusz és mindössze két faj tartozik: (T. ceratophylla (Mitt) Grolle, T. lepidozioides Hatt et H. Inouee.). Rendszertani besorolásuk kezdetben bizonytalan volt, mert nem állt rendelkezésre egyik faj sporofitonja sem; rendi (Takakiales), néha magasabb kategóriákba is sorolták, de leegyszerűsödött májmoha-csoportként is kezelték egyes rendszerezők. Miután találtak spóratokkal rendelkező példányokat, derült csak ki, hogy specializálódott lombosmoha-csoportról van szó. Újabb, többgénes elemzések alapján a lombosmohák alapi helyzetű családjának tartják. Egyetlen nemzetségük, a Takakia Észak-Amerika és Ázsia több pontján szórványosan elterjedt. Gametofitonjuk leegyszerűsödött, hengeres leveleik vannak. A spirálisan felnyíló spóratok jól megkülönbözteti őket a gránitmoháktól, ahova azelőtt sorolták őket. Tőzegmohák A tőzegmohák (Sphagnospida) osztályát egyetlen család egyetlen nemzetsége alkotja, kb. 200 faj tartozik ide. A sporofitonnak esetükben nincsen valódi nyele, „nyele” (pseudopodium) ugyanis a elágazó, évelő gametofiton részét képezi. Tokjuk hangos pattanással nyílik fel. Nincsenek rizoidjaik, az abszorpció a száracska és a levélkék felületén megy végbe. A levélkékben elkülöníthetünk hialocitákat (elhalt, pórusos víztároló sejtek) és klorocitákat (asszimiláló sejtek). Fajaik jellegzetes alkotóik a lápok növényzetének. A lápokban kialakuló tőzeg rétegeiben megmaradt pollen vizsgálata következtetni enged a régebbi korok növényzetére, ennek segítségével az akkori klímára is. Gránitmohák A gránitmohák osztályának két rendje van: Andreaeales és Andreaeobryales, legismertebb család az Andreaeales renden belül az Andreaeaceae; ezeket magyarul egyaránt gránitmoháknak, illetve sziklamoháknak nevezzük. Ez a család régebben két nemzetséget foglalt magába: Acroschisma és Andreaea, de jelenleg ezt a két nemzetséget összevonták az Andreaea nemzetségbe. Valamennyi gránitmoha kőzetlakó (epilit) növény. Apró száracskáik leggyakrabban a magashegységek szilikátos anyagú szikláit vonják be. Messziről tömött, barnás-feketés párnáknak tűnnek, mivel sejtjeik falában az ultraibolya sugárzástól védő, sötét színanyagok rakódnak le olyannyira, hogy az idősebb levelekben a klorofill zöld színét is elfedik. A sporofitont a pszeudopódium emeli a párna szintje fölé – ebbe a gametofitonból fejlődő, tehát haploid sejtekből álló áltok nyélbe ágyazódik a diploid sporofiton talpa. A gránitmohák tokja jellegzetes alakú, kucsmára vagy gázlámpásra emlékeztet, ezért angolul „lámpásmoháknak” (lantern mosses) nevezik őket. Fiatalon a női ivarszervből származó süveg kaliptra védelmezi, ezt a növekvő tok idővel átszakítja. Középen steril sejtekből álló, hengeres oszlop (kolumella) merevíti őket. Az érett kiszáradó tok megrövidül, majd rendszerint négy, néha több vonal mentén felhasad, és a spórák az így keletkező réseken jutnak a szabadba. A spórák kitűnően alkalmazkodtak száraz sziklafelszínhez: már a védelmező spórafalon belül elkezdenek osztódni. A kihajtó protonéma olyan, elágazó, redukált telep, amit a rizoidok már ebben a stádiumban szorosan rögzítenek az aljzathoz. A Kárpát-medence belső területein egyetlen fajuk él, a hasadó tokú moha (Andreaea rupestris), a környező magashegységekben azonban előfordulnak más fajaik is, köztük az akár tíz centiméter magasra is megnövő Andreaea nivalis. Nagy rombuszhal A nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a lepényhalalakúak (Pleuronectiformes) rendjébe és a Scophthalmidae családjába tartozó faj. Előfordulása A nagy rombuszhal előfordulási területe az Atlanti-óceán északkeleti része és az ehhez tartozó tengerek, mint például: az Északi-, a Balti- és a Földközi-tenger. Az északi-sarki terület határán is fellelhető. A Fekete-tengerben élő Scophthalmus maeoticust, korábban a nagy rombuszhal alfajának vélték, Psetta maxima maeotica néven. Megjelenése A hím általában 50 centiméter, a nőstény 70 centiméter hosszú, de akár 100 centiméteresre is megnőhet. 41–54 centiméteresen már felnőttnek számít. Testtömege legfeljebb 25 kilogramm. Lapított teste majdnem kerek. Szemei nincsenek pikkelyek, hanem nagy, csontos dudorok. Színezetének köszönhetően, amelyet változtatni is tud, könnyen beleolvad a környezetébe. Életmódja Mérsékelt övi és sarki halfaj, amely egyaránt jól érzi magát a sós- és brakkvízben is. Általában 20–70 méteres mélységekben tartózkodik. A homokos, kavicsos és törmelékes medret kedveli, ahol fenéklakó állatokra vadászik. Tápláléka főleg Ammodytidae-fajok és gébfélék, de ezek mellett nagyobb rákokat és kagylókat is fogyaszt. Legfeljebb 25 évig él. Szaporodása Az ívási időszaka április és augusztus között van. Az ikrák a nyílt tengeren lebegnek. Felhasználása A nagy rombuszhalat ipari mértékben halásszák. A sporthorgászok is kedvelik. A városi akváriumok szívesen tartják. Ízletes húsa miatt kedvelt eledelhal. Frissen vagy fagyasztva árusítják. Sokféleképpen elkészíthető. Novella Nyikolajevna Matvejeva Novella Matvejeva (oroszul: Новелла Николаевна Матвеева); Puskin(wd), azelőtt: Carszkoje Szelo, 1918-1937: Детское Село; 1934. október 7. – 2016. szeptember 4.) orosz költő, író, irodalomtörténész, énekes. Életrajz Puskinban (közel Leningrádhoz) született, amit eredetileg Carszkoje Szelónak (cári falunak, 1918-ig), majd Gyetszkoje Szelónak (1937-ig) hívtak, ahol pompás cári nyári palota van, és ahol – az ottani líceumban – például Puskin is tanult. Apja, Nyikolaj Nyikolajevics Matvejev-Bodrij jelentős geográfus volt, a Távol-kelet tudósa. Az apa romantikus alkat volt, innen való gyermekeinek költői neve: Novella, és Roald. Az anya költő volt. Matvejeva nagyapja (Matvejev-Amurszkij) szintén költő volt, amellett Vlagyivosztok első történetírója. 1950–1957 között Matvejeva egy óvodában dolgozott a Moszkvai terület egyik kisvárosában. 1962-ben diplomázott a Gorkijról elnevezett irodalmi főiskolán, amit esti tagozaton végzett (Moszkva). Verseket gyermekkorától kezdve írt. 1958-tól kezdve publikált. 1961-ben felvették az Írószövetségbe. Első kötete 1963-ban jelent meg (Кораблик – Kishajó). Ettől kezdve rendszeresen jelentek meg könyvei. Hanglemezei 1979 óta jelennek meg. Alkotás 1950-től kezdve írt dalokat saját szövegeire, amelyeket héthúros gitár-kísérettel adott elő. 1972-től már a szintén költő férje (Ivan Kiuru; 1934–1992) verseit is előadta. 1984-ben bemutatták egy darabját, ami a mágikus realista Alekszandr Grin művein alapult. Ebben 33 dala is elhangzott. 1996-ban kiadta visszaemlékezéseit. 2002-ben Állami díjjal tüntették ki. Kiadások Könyvek Лирика (1961) Кораблик (1963) Душа вещей (1966) Солнечный зайчик (1966) Ласточкина школа (1973) Река (1978) Закон песен (1983) Страна прибоя (1983) Кроличья деревня (1984) Избранное (1986) Хвала работе (1987) Нерасторжимый круг (1991) Мелодия для гитары (1998) Кассета снов (1998) Сонеты (1998) Караван (2000) Жасмин (2001) Hanglemezek Песни (Melodia, 1967) Стихи и песни (Melodia, 1966) Дорога — мой дом (Melodia, 1982) Музыка света (Melodia, 1984) Баллады (Melodia, 1985) Мой воронёнок (Melodia, 1986) Рыжая девочка (Melodia, 1986) Какой большой ветер (ASP, 1997) CD Девушка из харчевни (ASP, 1997) CD Новелла Матвеева (Moroz Records, 1999) CD Лучшие песни (Московские окна, 2000) CD Gracie Lou kalandjai A Gracie Lou kalandjai (eredeti cím: Gracie Lou) kanadai–ausztrál televíziós flash animációs sorozat. Kanadában a Telefilm vetítette, Ausztráliában az ABC sugározta, Magyarországon a JimJam adta. Ismertető A sorozat főszereplője Gracie Lou, aki barátaival együtt színesen, vidáman és zenésen mutatja be a világát. Barátaival közösen remekül szórakoznak a szavak tanulása, az izgalmas játszások és a dalok éneklése idejében. A tévénőzők is csatlakozhatnak a szórakozásukhoz, amikor felteszik a kérdést, hogy: „Van kedved játszani velünk?”. Szereplők Graci Lou – A sorozat főszereplője, aki egy 3 éves kislány és a barátaival sok klassz szórakozásban vesz részt. További szereplők : Carol-Anne , Hellene , Norman , Wally , Dziadek Epizódok Head, Shoulders, Knees And Toes Never Smile At A Crocodile Row Your Boat The Wheels On The Bus This Is The Way 1 2 3 4 5 Miss Polly Ding Dong Bell I Ride My Bicycle I Am The Music Man Horsey Horsey Teddy Bear, Teddy Bear Jack And Jill Ten Green Bottles One Two Buckle My Shoe One Man Went To Mow Six Little Ducks Ten Fat Sausages Ten Little Indians Three Blind Mice Mary Had A Little Lamb If You're Happy And You Know It I'm A Little Teapot Ring A Ring Of Roses Round And Round The Garden The Hokey Cokey Two Little Dickie Birds See Saw Marjory Daw With My Foot I Tap, tap, tap Grand Old Duke Of York Jelly On A Plate Baa Baa Black Sheep Old McDonald Has A Farm One Finger One Thumb Daddy's Taking Us To The Zoo Tomorrow Wind The Bobbin Up Farmers In The Dell Twinkle, Twinkle Little Star 10 In The Bed I'm A Kangaroo Five Little Ducks Five Little Monkeys Incy Wincy Spider Knick Knack Paddy Whack A B C Song Chugga Chugga The Dancing Girls The Animal Rock Hickory Dickory Dock Ebergötzen Ebergötzen település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 1940 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Simonka László Simonka László (Szatmárnémeti, 1929. április 4. – Bukarest, 1984. augusztus 15.) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő. Életútja, munkássága Iskoláit szülővárosában végezte, majd a kolozsvári Agrártudományi Főiskolán szerzett agrármérnöki diplomát 1953-ban. A bukaresti Falvak Dolgozó Népe szerkesztőségében dolgozott mint riporter, szerkesztő (1954–68), majd a lap főszerkesztője (1968–84). Helyzetfeltáró riportokat, elemző publicisztikai írásokat, falusi tárgyú jegyzeteket közölt. A Falvak Dolgozó Népe főszerkesztőjeként kibővítette a külső szakember munkatársak körét; az ő idejében a lapban mezőgazdasági szakmelléklet, több mezőgazdasági szakmai, sőt a falusi művelődési élet fellendítését célzó akciókról szóló cikksorozat is megjelent. Előszót írt a lap riportjaiból Cseke Péter és Zágoni Attila által összeállított Kötések, sodrásban c. antológiához (Bukarest, 1980). Külső munkatársként meséket közölt a Napsugárban (1957–59). Kötete Zsiráf a felhőben (ifjúsági regény, Bukarest, 1965). Laganadi Laganadi község (comune) Calabria régiójában, Reggio Calabria megyében. Fekvése A megye nyugati részén fekszik. Határai:Calanna, Reggio Calabria, San Roberto, Sant’Alessio in Aspromonte és Santo Stefano in Aspromonte. Története A település alapításáról nem léteznek pontos adatok. Valószínűleg a 9. században alapították a szaracén portyázások elől menekülő calannai lakosok. Neve, Lachanadum formában a 16. században jelenik meg először. Korabeli épületeinek nagy része az 1783-as calabriai földrengésben elpusztult. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói Santa Maria delle Grazie-templom Gáncs Gáncs (románul: Dumbrăveni, azelőtt Canciu) falu Beszterce-Naszód megyében, Erdélyben, Romániában. Fekvése Déstől 20 km-re északkeletre fekszik. Népessége 1850-ben 668 lakosából 595 román, 38 cigány, 8 zsidó, 7 magyar és 3 német nemzetiségű volt; 557 görögkatolikus, 15 római katolikus, 12 református és 8 zsidó vallású. 1900-ban 998 lakosából 911 román, 41 német, 36 cigány, 6 szlovák és 4 magyar anyanyelvű volt; 886 görögkatolikus, 56 ortodox, 8 római katolikus, 8 református és 40 zsidó vallású. 2002-ben 765 román lakosa volt; 672 ortodox és 93 baptista vallású. Pierrecourt (Haute-Saône) Pierrecourt település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 105 fő (2015). Pierrecourt Fouvent-Saint-Andoche, Courtesoult-et-Gatey, Argillières, Champlitte és Larret községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szabályzórúd Az atomreaktorok szabályozása szabályozórudak segítségével történik. Ezek a rudak nagyon jó neutronelnyelő anyagból készülnek (bór, kadmium). A rudak mozgatásával megváltozik a neutronelnyelő anyag mennyisége az aktív zónában. A reaktor beindításakor a szabályozórudakat óvatosan kihúzzák. A teljesítmény növekedését a beépített neutronsugárzás-mérő műszerek jelzik. Amikor a reaktor elérte a kívánt teljesítményt, akkor a rudakat kicsit visszaengedik. Ekkor a teljesítmény növekedése megáll, a reaktor kritikus állapotban üzemel. A szabályozórudak fajtái 1. Biztonságvédelmi rudak, arra szolgálnak, hogy a reaktort veszély esetén gyorsan le lehessen állítani. Ezek a rudak üzemelés közben teljesen ki vannak húzva. 2. Durva szabályozórudak, a kiégés, mérgeződés és tenyésztés következtében beálló reaktivitásváltozásokat egyenlítik ki. A reaktivitásváltozások kiegyenlítésének másik eszköze, hogy a reaktor hűtőközegébe neutronelnyelő anyagot juttatnak, többnyire bórsavat, és a szabályozás során a bór koncentrációját változtatják. A Paksi Atomerőműben is bórsavat használnak durva szabályozásra. 3. Finom szabályozórudak a reaktor teljesítményét folytonos szabályozással állandó értéken tartják. Dinkay Pál Dinkay Pál (Szakolca, 1788. január 22. – 1857) egri egyházmegyei pap, tanár. Élete Iskoláit Esztergomban, Gyöngyösön és Egerben végezte; 1804-ben belépett a növendékpapok közé s végzett tanulmányai után 1811. február 12. főpásztora ordinálta. Gyöngyösön harmadfél évig káplánkodott, azután az egri káptalan praebendatusa és egyúttal a lyceumi könyvtár őre lett. Kevéssel azután tanár lett az egri jogi lyceumban, hol a statisztikát és bányajogot tanította. Meghalt mint patai főesperes 1857-ben. Munkái Carmen bucolicum honoribus exc. illustr. rev. d. Stephani l. b. Fischer hucdum episcopi Szatmariensis… nunc vero metropolitanae ecclesiae Agriensis archiepiscopi,… occasione solemnis ejusdem adventus a clero juniore Agriensi dicatum. Agriae, (1807.) Kéziratban: A zsidók régi és mostani állapotjának gondos megtekintése és annak jobb karba lehető hozásának rövid rajzalakja; többi 33 kézirati munkáját is fölsorolja Koncz Ákos, ezek közűl: Statistica statuum Europaeorum praesertim monarchiae Austriacae (1832. előadásai szerint Ladomérszky János 1837. másolatában, 4-rét 518 lap) I. e. 120-as évek Évszázadok: i. e. 3. század – i. e. 2. század – i. e. 1. század Évtizedek: i. e. 170-es évek – i. e. 160-as évek – i. e. 150-es évek – i. e. 140-es évek – i. e. 130-as évek – i. e. 120-as évek – i. e. 110-es évek – i. e. 100-as évek – i. e. 90-es évek – i. e. 80-as évek – i. e. 70-es évek Évek: i. e. 129 – i. e. 128 – i. e. 127 – i. e. 126 – i. e. 125 – i. e. 124 – i. e. 123 – i. e. 122 – i. e. 121 – i. e. 120 Tramezaïgues Tramezaïgues település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 33 fő (2015). Tramezaïgues Cadeilhan-Trachère, Aragnouet, Saint-Lary-Soulan és Bielsa községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Stubentor (metróállomás) Stubentor egy metróállomás Bécsben a bécsi metró U3 vonalán. Szomszédos állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Landstraße Stephansplatz Vihar Béla műveinek listája Ez a lista Vihar Béla költő, újságíró, író műveit tartalmazza. Vihar Béla írásainak bibliográfiája Önálló könyvek Sárga könyv. Adatok a magyar zsidóság háborús szenvedéseiből. 1941-1945. Emprezo-Papel kiadás, 1945. Sao Paolo, Hechaluc kiadás, 1945. Budapest. Ismertetve: Neues Oesterreich (Karl Reiter), Új Élet (Schöner Alfréd), Új Szó 1947. 5. 27. (Gergely Sándor), Tochija 22. szám 1945. 12. 11. Komlós Aladár - Vihar Béla: A kincsőrző fa. Zsidó mesék és elbeszélések. Országos Izraelita Tanítóegyesület kiadása. Bp. é.n. Vihar Béla: A csodálatos hajó. Zsidó mesék. Izr. Magyar Irodalmi Társulat Bp. é.n. Szovjet-jiddis költészet. Cserépfalvi, Bp. 1947. (Tanulméány és versek). A verseket fordította: Gáspár Endre, Kardos László, Komlós Aladár, Radó György és Vihar Béla. Ismertetve: Új Élet 1948. 4. 18. 11. o. Mese Élijahuról. Komlós Aladár és Vihar Béla zsidó népmese-feldolgozásai. Múlt és Jövő, Bp. 1998. Szíjak között. (Versek) (szerk. Vihar Judit). Széphalom Könyvműhely, Bp. 1998. Ismertetve: Among Phylacteries. Út önmagadtól. 1933. Ismertetve: Magyar Zsidó Szemle 1935/1–6: 69–70 (Guttmann Ferenc), Mi Utunk 1933/2: 44 (be = Bajomi Lázár Endre), Napkelet 1933: 521–3 (Vajthó László). Betűk békességében. 1941. Ismertetve: Libanon 1941: 94–5 (Zsoldos Jenő), Múlt és Jövő 1942: 15 (Komlós Aladár), Népszava 1942/113 [05.21]: 7 (-d). Új életünk a magyar költészetben. Útmutató a Városi és Falusi Előadók Számára 96. Budapest, 1953. Művelt Nép Könyvkiadó. 53. l. [Illés Jenővel.] A szovjet katona a magyar irodalomban. Útmutató az ismeretterjesztő előadások előadói számára. Társadalom és Természettudományi Ismeretterjesztő Társaság, Budapest, 1954. 73 l. Ismertetve: Irodalmi Újság 1954/6. A szerelem születése. Versek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1958. 151 l. + 1 t. Ismertetve: A Könyvtáros 1958/5: 388–9 (-ká-), Élet és Irodalom 1958/17 [04.25]: 9 (Kemény György), Esti Hírlap 1958/108 [05.10] (Gy. E. = Gyertyán Ervin [?]), Kortárs 1958: 946–7 (Jankovich Ferenc), Könyvbarát 1958: 229 (-ká-), Magyar Nemzet 1958/75 [03.29] : 7 (Kardos László), Népszava 1958/10 (05.11) (n.), Pesti Műsor 1958/14, Tájékoztató a megjelenő könyvekről 1958/2 (Író a könyvéről), Új Élet 1958/15 [08.01]: 5 (A. = Antal Gábor). Baráti asztal. Versek. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1960. 133 l. Ismertetve: A Könyvtáros 1960: 307–8 (Győry Dezső), Élet és Irodalom 1960/11 [03.11]: 7 (Gyertyán Ervin), Jelenkor 1960/1: 93 (Tersánszky Józsi Jenő), Jelenkor 1960/4: 136–8 (Várady Géza), Kortárs 1960/7: 149–52 (Juhász Mária: A társadalmi gyökértelenség költészete), Könyvbarát 1960: 179–80 (Győry Dezső), Magyar Nemzet 1960/76 [03.30], Népszabadság 1960/71 [03.24]: 8 (Hárs György), Népszava 1960/58 [03.09]: 4 (Simon István), Ország-Világ 1960/10 (b.e. = Barát Endre). Alkotók dicsérete. Nógrád Megye Művelődési Osztálya, Salgótarján, 1961. 17 l. [Jobbágy Károllyal és Polgár Istvánnal.] Ismertetve: Élet és Irodalom 1961/10. Önarckép, 1962. Versek. Magvető, Budapest, 1962. 102 l. Ismertetve: A Könyvtáros 1962: 684–5 (Katona Jenő), A Könyv 1962/9: 27 (Kispéter András), Élet és Irodalom 1962/49 [12.08]: 6 (Kelemen János), Magyar Nemzet 1962/197 [08.24]: 4 (Györe Imre), Ország-Világ 1962/40 (Tersánszky J. Jenő), Új Élet 1962/16 (–l.), Új Írás 1962: 1437–8 (Farkas László.) A négy felelet. Versek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1965. 146 l. + 1 t. Ismertetve: Alföld 1966/1: 87–8 (Fülöp László), A Könyv 1965/8: 287–8 (Pálmai Kálmán), Élet és Irodalom 1965/21 [05.22]: 4 (Kelemen János), Kortárs 1966: 833–4 (Kispéter András), Kritika 1966/3: 64 (Seres József), Magyar Nemzet 1965/138 [06.13]: 13 (Sós Endre), Napjaink 1965/9 (s. a.), Népszava 1965/185 [08.07] (G. Sz. L. = G. Szabó László), Ország-Világ 1965/27 (Somlyó György), Tiszatáj 1966: 860–6 (Kabdebó Lóránt). Párbeszéd az idővel. Válogatott és új versek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest 1968. 269 l. + 1 t. Ismertetve: Alföld 1968/10: 88–90 (Kardos Pál), Jelenkor 1968: 1062–5 (Seres József), Kortárs 1969: 1670–1 (Vasy Géza), Magyar Nemzet 1968.08.11: 13 (g. i. = Gábor István), Napjaink 1969/5: 11 (Müller Magda), Palócföld 1969/1: 77–9 (Paku Imre), Tiszatáj 1968: 1064 (Pályi András), Új Élet 1968/11: 5 (Zsadányi Oszkár), Vigilia 1969: 55–7 (Rónay György). Kígyóének. [Versek.] Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970. 106 l. + 1 t. Ismertetve: Élet és Irodalom 1970/47: 11 (Alföldy Jenő), Életünk 1971/3: 285 (Paku Imre), Könyvtájékoztató 1970/9: 13 (Kartal [Zsuzsa]), Kritika 1971/2: 56–7 (Rónay László), Magyar Hírlap 1970.11.06: 6 (G. Sz. L. = G. Szabó László), Magyar Nemzet 1970.11.01: 13 (Antal Gábor), Népszabadság 1970.11.13: 7 (F. R. = Falus Róbert), Népszabadság 1970.12.05: 7 (Párkány László), Tiszatáj 1971/1: 76–7 (Németh S. Katalin), Új Élet 1970/22: 5 (A. G. = Antal Gábor). Küzdelem az Angyallal. [Versek.] – Az utas. – A Malom utca. [Hangjátékok.] Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1973. 132 l. + 1 t. Ismertetve: Élet és Irodalom 1973/50: 11 (Lengyel Balázs), Életünk 1976/2: 178–9 (Paku Imre), Kortárs 1974/4: 657–8 (Németh S. Katalin), Magyar Hírlap 1974.04.13 mell.: 4 (Erdélyi K. Mihály), Magyar Nemzet 1974.07.07: 13 (A. G. = Antal Gábor), Népszabadság 1973.11.02: 7 (F. R. = Falus Róbert), Népszava 1974.05.05: 8 (Rónay László), Új Írás 1974/8: 127–8 (Gyertyán Ervin); Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre. Budapest, 1977: 65–72. Szamárháton. [Versek.] Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1976. 132 l. + 1 t. Ismertetve: Élet és Irodalom 1976/37: 11 (Alföldy Jenő), Népszava 1976.08.28: 8 (S. Benedek András), Új Élet 1976/10: 5 (László Zsigmond), Kortárs 1977/2: 322–4 (Szabolcsi Gábor), Magyar Nemzet 1976.11.28: 13 (Nógrádi Gábor), Magyar Hírlap 1976.05.09: 10 (P. B. = Pomogáts Béla), Vigilia 1976/6: 414–5 (Síki Géza). Egy katona megy a hóban. Válogatott és új versek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1978. 241 l. Ismertetve: Élet és Irodalom 1978/50: 11 (Lengyel Balázs), Kortárs 1978/11: 1834–5 (Németh S. Katalin), Magyar Hírlap 1978.09.03: 10 (Szabolcsi Gábor), Magyar Nemzet 1978.09.24: 13 (Antal [Gábor]), Népszabadság 1978.06.13: 7 (Bata Imre), Népszabadság 1978.06.21: 7 (Seres József), Népszava 1978.06.10: 6 (Mikes Tamás), Palócföld 1978/5: 277–8 (Csongrádi Béla), The New Hungarian Quarterly 1978/72: 158–62 (Ferenczi László); Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre. Budapest, 1982: 85–88. Az alkonyat kapujában. [Versek.] Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1980. 64 l. Ismertetve: Népszabadság 1980.05.28: 7 (Szabolcsi Gábor). Elröppent lakodalom. [Versek.] (Szerk. Vihar Béláné.) Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984. 225 l. Ismertetve: Alföld 1985/10: 73–5 (D. Rácz István), Élet és Irodalom 1985/8: 11 (Alföldy Jenő), Evangélikus Élet 1985/9: 4 (Bozóky Éva), Új Élet 1984/21: 5 (Kecskeméti György), Új Tükör 1984/39: 23 (Feleki László). Versek Petőfi. Irodalmi Újság 1952/6. Petőfi. Pajtás 1954/1–2. Csokonai a Vérmezőn. Irodalmi Újság 1955/1. A Tékozló. [Tersánszky Józsi Jenőről.] Élet és Irodalom 1963/37. Antológiabeli megjelenések A csodaszarvas nyomában. A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából. (szerk. Makkai Ádám ). Tinta Könyvkiadó , Bp. 2002. 723-730. l. E. Fehér Pál–Garai Gábor (szerk.): Mai magyar költők antológiája. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1966. 473 l. Szép versek 1966. Illés Lajos (szerk.): Új kor nyitánya. Magyar írók és költők a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. 1917–1967. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1967. 699 l. Kormos István (szerk.): Szerelmes ezüst kalendárium. Háromszázhatvanöt költő háromszázhatvanöt verse. Kozmosz Könyvek. Kossuth Kiadó, Budapest, 1967. 523 l. Zöld levelecske. Versek gyerekeknek. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1967. 223 l. + 4. Szép versek 1967. Komlós Aladár (szerk.): Verses Budapest. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei. Kozmosz Könyvek. 1968. 487 l. Szép versek 1968. Erdős István (szerk.): Napsütésben. Válogatás a felszabadult Nógrád megye 25 évének irodalmából. Salgótarján, 1969. 102 l. Szép versek 1969. Pomogáts Béla (szerk.): Májusfák. Magyar líra 1945–1948. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei. Kozmosz, Budapest, 1970. 379 l. Gárdonyi Béla–Kárpáti Kamill (szerk.): Versmondók könyve 1971. Megyei Tanács, Győr, 1971. 336 l. Szép versek 1971. Bényei József (szerk.): Hortobágy mellyéke. Versek Hajdú-Biharról. Hajdú-Bihar Megyei Tanács, Debrecen, 1972. 278 l. Király István et al. (szerk.): Hét évszázad magyar versei I–III. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972. 4. kiadás. 1068+1206+1174 l. Szalontay Mihály (szerk.): Szép szó. Táncsics Kiadó, Budapest, 1972. 431 l. Szép versek 1972. Bényei József (szerk.): Vallomások Csokonairól. = Alföld 1973/11. Szép versek 1973. Batári Gyula (szerk.): Írók könyvek közt. Kortárs magyar írók vallomásai olvasmányaikról. Népművelési és Propaganda Intézet, Budapest, 1974. 251 l. Juhász Ferenc–Pomogáts Béla (szerk.): Mai magyar költők antológiája. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1974. 484 l. Szép versek 1974. Fűkő Dezső (szerk.): Templomablak. Istenes versek és műfordítások. Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1975. 2. kiadás. 359 l. Gáti Ödön et al. (szerk.): Mementó. Magyarország 1944. Tanulmányok, visszaemlékezések és antológia. Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága–Kossuth Kiadó, Budapest, 1975. 359 l. + 8 t. Remete László (szerk.): Örök május. Május elseje az irodalom tükrében. Kossuth Kiadó, Budapest, 1975. 512 l. Szép versek 1975. Makoldi Mihályné (szerk.): Családi kör. Táncsics Kiadó, Budapest, 1976. 244 l. + 4 t. M. Pásztor József (szerk.): Búvópatakok. A két világháború közötti baloldali folyóiratok szerkesztőinek, munkatársainak emlékezései. Irodalmi Múzeum. Népművelési és Propaganda Intézet, Budapest, 1976. 226 l. Szép versek 1976. Baranyi Ferenc (szerk.): Szimfónia. 30 év lírai története. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1977, 476 l. Borbély Sándor (szerk.): Beszélgetés a forradalommal. Versmondók könyve. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1977. 136 l. Fodor András (szerk.): Verses országjárás. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei. Kozmosz, Budapest, 1977. 452 l. Sík Csaba: Mindenkori mesterek. Magvető, Budapest, 1977. 571 l. Szép versek 1977. Alföldy Jenő (szerk.): Versek a zsebben. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1978. 229 l. Mezei András (szerk.): Ditirambus a nőkhöz. Irodalmi válogatás a nemzetközi nőnap, az anyák napja és a gyermeknap ünnepi műsoraihoz. Kossuth Kiadó, Budapest, 1978. 2. kiadás. 287 l. Szép versek 1978. Gerő János (szerk.): Hétköznapok. Táncsics Kiadó, Budapest, 1979. 385 l. + 16 t. Kelemen Sándor (szerk.): A kívánságfa. Mesék, gyermekversek. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1979, 249 l. Király István et al. (szerk.): Hét évszázad magyar versei I–IV. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979. 5. kiadás. 1084+947+873+806 l. Hernádi Sándor–Grétsy László (szerk.): Nyelvédesanyánk. Idézetgyűjtemény és antológia. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1980. 373 l. Szakolczay Lajos (szerk.): Megtartó varázslat. Költők József Attiláról. Magvető, Budapest, 1980. 438 l. + 16 t. Kovács Sándor Iván (szerk.): Rendületlenül. Magyar költők versei történelmünk nagyjairól. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1981. 365 l. Varga Lajos (szerk.): „Rólunk is szólnak…” Sárospatak bemutatkozik. Versgyűjtemény. Magyar Villamosművek, Sárospatak, 1982. 57 l. Lukács László (szerk.): Innen és túl. Versek az Isten-kereső emberről. Vigilia Könyvek. Vigilia, Budapest, 1984. 795 l. Tabák András (szerk.): Fegyvert s bátor szívet. Válogatás hat évszázad magyar katonaverseiből. Zrínyi Kiadó, Budapest, 1984. 614 l. Pomogáts Béla (szerk.): Májusfák. A Magyar Irodalom Gyöngyszemei. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1985. 2. kiadás. 372 l. Vas István (szerk.): Magyar költők. XX. század I–III. Magyar Remekírók. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1985. 743+869+911 l. Linka Ágnes (szerk.): Sárga ernyő. Versek a tárgyakról. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1987. 244 l. Tenke Sándor (szerk.): Új aranyhárfa. Versek gyülekezeti és keresztyén családi alkalmakra. Református Zsinati Iroda, Budapest, 1987. 441 l. Kárpáti Béla: Miskolci irodalom, irodalom Miskolcon. Művészeti és Propaganda Iroda, Miskolc, 1989. 300 l. Molnár Géza (szerk.): Látkép a hegyről. A Nagy Lajos Irodalmi Társaság antológiája. Magvető, Budapest, 1989. 494 l. Simon Zoltán (szerk.): „…pásztori város, magyar Hajdúnánás.” Írók, írások városunkról. Nánási Füzetek 5. Városi Tanács, Hajdúnánás, 1989. 75 l. Cikkek, tanulmányok Kaffka Margit miskolci emléke. [Az 1902 és 1906 közötti évekről.] Felsőmagyarországi Tanügy 1940: 80–2. Eszmék és értékek. Szilágyi Géza 70. születésnapjára. Új Élet 1945/7: 6. Pap Károly útja. Új Gondolat 1947: 11–2. Eszmék és értékek. [Szilágyi Gézáról.] Új Élet 1945/7. Móricz Zsigmond a Szabad Föld Téli Estén. Művelt Nép 1951/12. Az irodalom útja a néphez. Az irodalomnépszerűsítési munka szervezési és módszertani kérdéseiről. Irodalomtörténet 1952: 248–54. Tóth Árpád. A Könyvtáros 1956: 277–8. Könyvbarát 1956/4: 7–8. Gondolatok a versről. A Könyvtáros 1957: 273–5. Könyvbarát 1957/4: 1–3. Heltai Jenő (1871–1957). A Könyvtáros 1957: 370. Könyvbarát 1957/5: 18. Könyv és lélek. [Könyvélményeiről.] A Könyvtáros 1958: 36–8. Könyvbarát 1958: 4–6. Emlékezés Szilágyi Gézára. A Könyvtáros 1958: 619–20. Könyvbarát 1958: 363–4. „A császár katonája.” [Szép Ernőről.] A Könyvtáros 1958: 941. Könyvbarát 1958: 557. „Az újért hamvamat a maradék áldani fogja, tudom.” Kazinczy az iskolapolitikus. Köznevelés 1959: 423–5. Levél a Nagy Kérdésről. [A halál ábrázolása Madách, Illyés stb. műveiben.] Élet és Tudomány 1960: 1195–8. Nyolcvanéves Szemere Samu. Élet és Irodalom 1961/49. Temetés. [Reményi Béláról.] Élet és Irodalom 1962/41. A nagymama. Élet és Irodalom 1963/10. Egy falusi könyvünnepen. Élet és Irodalom 1963/23. Karinthy Frigyes szülőháza. Budapest 1968/3: 43. A Madách-gyűjtő püspök. [A balassagyarmati Szabó József evangélikus püspökről.] Élet és Irodalom 1970/21 [05.23]: 7. A szavak titkáról. [A műfordítás korlátairól.] Kritika 1970/12: 31–3. Fenyő László hetven éve született. Élet és Irodalom 1972/46: 2. [Kunszery Gyula-nekrológ.] Magyar Nemzet 1973.05.09: 4. Miskolc, ifjúságom. Napjaink 1973/9: 8, 1973/10: 8. [Ember Ervin-nekrológ.] Élet és Irodalom 1974/29: 8. [Vér Andor-nekrológ.] Élet és Irodalom 1976/14: 7. Magyar Hírlap 1976.04.02: 6. Népszabadság 1976.04.02: 9. Tisztelgés egy költő előtt. [Várkonyi Nagy Béláról.] Élet és Irodalom 1976/35: 8. A bajai „prométheuszi szikra”. [Irodalomtörténeti adatok Bajáról.] Magyar Nemzet 1976.02.05: 7. Ötven éve halt meg Bánóczi József. Új Élet 1976/22: 1. A Baross utcától a Damjanich utcáig. Visszaemlékezések. Budapest 1976/10: 28–30. Arany János áldásával… Emlékezés Bánóczi Józsefre. Irodalomtörténet 1977/3: 723–4. Két évtized a katedrán. Köznevelés 1977/13: 6–7. Az önmegvalósítás műhelyeiben. A Könyvtáros 1977/10: 613–4. [Szemere Samu-nekrológ.] Élet és Irodalom 1978/19: 2, Magyar Hírlap 1978.05.05: 8, Népszabadság 1978.05.05:7. Arcképvázlat az írástudóról. [Kardos Lászlóról.] Élet és Irodalom 1978/32: 7. A tisztaság üzenetével. Oravecz Paula köszöntése. Élet és Irodalom 1978/47: 10. Gyermekkor, lámpafényben. [Önéletrajzi adalékokkal.] A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének Évkönyve 1977–78: 435–9. Vihar Béla: Zsidók a magyar tájban. Múlt és Jövő 1990/2: 89–93. Ismertetések (gyakran csak névbetűkkel) Pap Károly: Zsidó sebek és bűnök. Egyenlőség 1935/29 [07.20]: 7. Pap Károly: Megszabadítottál a haláltól. Nagyvilág 1948/4: 5. Gergely Sándor: Vitézek és hősök. Színmű három felvonásban. Bemutató: Belvárosi Színház, 1948. márc. 30. Új Élet 1948/15: 5–6. Forradalom előtt. Budapesti tollrajzok és életképek Petőfi korából. Új Élet 1948/19: 14. Murányi-Kovács Endre: Gilbert kapitány. Regény. A Könyvtáros 1954/6. Hajnal Anna: Utószó az ifjúsághoz. Versek. A Könyvtáros 1954/10: 60. Vészi Endre: A küldetés. Regény. A Könyvtáros 1954/11: 42. Devecseri Gábor: Jövendő tükre. Versek. Irodalmi Tájékoztató. 1955: 3–4. Madarász Emil: Ötven év. Irodalmi Tájékoztató 1955: 21. Simon István: Nem elég. Irodalmi Tájékoztató 1955: 51. Déry Tibor: Két emlék. Irodalmi Tájékoztató 1955: 71. József Jolán: József Attila élete. 4. kiadás. Irodalmi Tájékoztató. 1955: 100. Reményi Béla: Levél a fán. Irodalmi Tájékoztató 1955: 101. Csorba Győző: Ocsúdó évek. Irodalmi Tájékoztató 1955: 115. Madarász Emil: Tegnap és tegnapelőtt. Két poéma. Irodalmi Tájékoztató. 1955: 115. Képes Géza: Napkelte Mongóliában. Verses útinapló. Irodalmi Tájékoztató. 1955: 132. Devecseri Gábor: Három hét – egy esztendő Irodalmi Tájékoztató 1955: 152–3. Kamjén István: Szakad a part. Elbeszélések. Irodalmi Tájékoztató. 1955: 154. László Ibolya: A vándorlás dicsérete. Irodalmi Tájékoztató 1955: 165. A hollókirály és más mesék. Népmesegyűjtemény. Irodalmi Tájékoztató. 1955: 187. Simon István: Nem elég. Művelt Nép 1955/9 [02.27]: 6. Palotai Boris: Ünnepi vacsora. Regény. Népszava 1955/131 [06.05]: 4. Murányi Kovács Endre: Garibaldi dobosa. Ifjúsági regény. Népszava 1955/245 [10.18]: 2. Simon István: Nem elég. Versek. Irodalmi Tájékoztató. 1955: 51. A három pillangó. Óvodások meséskönyve. A Könyvtáros 1956: 74. Györe Imre: Fény. Versek. A Könyvtáros 1956: 151. Könyvbarát 1956/2: 41. Kalász Márton: Hajnali szekerek. Versek. A Könyvtáros 1956: 152. Könyvbarát 1956/2: 42. Váci Mihály: Ereszalja. Versek. A Könyvtáros 1956: 228. Jankovich Ferenc: A fény virágai. Versek. A Könyvtáros 1956: 386–7. Könyvbarát 1956/5: 36–7. Keszthelyi Zoltán: Ki versben őriz. Régi és új versek. A Könyvtáros 1956: 387. Könyvbarát 1956/5: 37. Darázs Endre: Erőd utca. Versek. A Könyvtáros 1956: 464. Könyvbarát 1956/6: 34. Hajnal Anna: Madáretető. Versek. A Könyvtáros 1956: 472. Tarka madár. Magyar költők versei gyermekeknek. A Könyvtáros 1956: 552. Képes Géza: Só és bors. Epigrammák. A Könyvtáros 1956: 624. Könyvbarát 1956/8: 34. Csanádi Imre: Erdei vadak, égi madarak. Versek. A Könyvtáros 1956: 625. Könyvbarát 1956/8: 35. Tompa László: Régebbi és újabb versek. A Könyvtáros 1956: 704. Könyvbarát 1956/9: 35. Zelk Zoltán: Alkonyati halászat. Versek. A Könyvtáros 1956: 704–5. Könyvbarát 1956/9: 35–6. Szécsi Margit: Angyalok strandja. Versek. A Könyvtáros 1956: 785. Csepeli Szabó Béla: Út a messzeségbe. Versek. A Könyvtáros 1956: 778. Balázs Anna: Vadmadár. Elbeszélések. Népszava 1956/56 [03.06]: 4. Molnár Géza: A szerelmes kisinas. Elbeszélések. Népszava 1956/143 [06.19]: 2. Gulyás Pál: Válogatott versei. A Könyvtáros 1957: 65–6. Könyvbarát 1957/1: 33–4. Vas István: A teremtett világ. Válogatott versek. A Könyvtáros 1957: 66–7. Könyvbarát 1957/1: 34. Berda József: Ostor és olajág. Versek. A Könyvtáros 1957: 68. Könyvbarát 1957/1: 36. Nagy László: A vasárnap gyönyöre. Versek. A Könyvtáros 1957: 117–8. Könyvbarát 1957/2: 5–6. Peterdi Andor: Üzenet. Válogatott versek. A Könyvtáros 1957: 230. Könyvbarát 1957/3: 38. Rákos Sándor: A tűz udvarában. Versek. A Könyvtáros 1957: 312. Könyvbarát 1957/4: 40. Kálnoky László: Lázas csillagon. Válogatott versek. A Könyvtáros 1957: 485. Könyvbarát 1957/6: 53. Nemes Nagy Ágnes: Szárazvillám. Versek és műfordítások. A Könyvtáros 1957: 486. Könyvbarát 1957/6: 54. Károlyi Amy: Holdistennő. Versek. A Könyvtáros 1957: 486–7. Könyvbarát 1957/6: 54–5. Nádass József: Emberi szó. A Könyvtáros 1958: 67–8. Könyvbarát 1958: 35–6. Győry Dezső: Zengő Dunatáj. Válogatott versek. A Könyvtáros 1958: 145–6. Könyvbarát 1958: 81–2. Balázs Béla: Az én utam. Versek. A Könyvtáros 1958: 548. Könyvbarát 1958: 324. Füst Milán: Összes versei. A Könyvtáros 1958: 787–8. Könyvbarát 1958: 467–8. Györe Imre: Zuhogj csak, ár. A Könyvtáros 1958: 949–50. Könyvbarát 1958: 565–6. [(-r-l) álnéven.] Nagy László: Deres majális. Versek. Népművelés 1958/10: 29. Lukács László: Leejtett furulya. Összegyűjtött versek, műfordítások és válogatott prózai írások. A Könyvtáros 1959: 947. Könyvbarát 1959: 563. Békés István: Petőfi nyomában. Irodalmi képeskönyv. Élet és Tudomány 1960: 970. Komjáthy Győző: Áll a tenger. Versek. A Könyvtáros 1960: 66. Könyvbarát 1960/1: 610. Mátyás Ferenc: Kegyetlen idill. Versek. A Könyvtáros 1960: 386–7. Könyvbarát 1960/5: 226–7. Vas István: Rapszódia egy őszi kertben. Versek és útijegyzetek. A Könyvtáros 1960: 708. Könyvbarát 1960: 420. Komlós Aladár: A líra műhelyében. Élet és Tudomány 1961: 1094. Nemes György: Júliusi utazás. A Könyvtáros 1962: 53. Füsi József: Búcsúzom, Garibaldi. Regény. A Könyvtáros 1962: 111–2. Szalatnai Rezső: Juhász Gyula hatszáz napja. A Könyvtáros 1962: 499–500. A fölösleges ördög. Század végi magyar humoros dekameron. Ország-Világ 1962/43. Tiszta szigorúság. Fiatal költők antológiája. Új Élet 1963/12. Somlyó Zoltán: Válogatott versei. A Könyvtáros 1963: 45. Szőlőszem királyfi. Mesék. A Könyvtáros 1963: 113–4. László Zsigmond: A rím varázsa. Élet és Irodalom 1972/20: 10. Devecseri Gábor: Beszakad az idő. Válogatott versek. Élet és Irodalom 1973/1: 11. Gergely Ágnes: A tolmács. Regény. Élet és Irodalom 1973/28: 11. László Anna: Gyász tarkában. Novellák. Héphaisztosz szól önökhöz. Regény. Élet és Irodalom 1973/39: 10. Mata János: Megnőttem. Válogatott versek. Élet és Irodalom 1975/7: 10. Róla szóló irodalom Kardos László: Új zsidó könyvek. [Vihar Béláról is.] Ararát Évkönyv 1943: 147–55. Szilágyi Géza: Könyvekről és könyvekből. [Vihar Béla és Munkácsi Ernő munkásságáról.] Új Élet 1947/14: 15. Komlós János: Két költő. Népművelés 1958/8. Weöres Sándor: Vihar Bélának A szerelem születése verskötetre. [Vers.] Tájékoztató a megjelenő könyvekről 1958/6. Tersánszky Józsi Jenő: Egy könyvbírálat margójára. Jelenkor 1963: 93. Lengyel István: Az irodalom éltető eleme a humanizmus. Vihar Béla az író feladatairól. Új Élet 1964/20 [10.15]: 5. Gyertyán Ervin: Vihar Béla József Attila-díjas. Élet és Irodalom 1966/14: 4. Csukly László: Vihar Béla költészetéről. Palócföld 1966/1: 122–6. Devecseri Gábor: Vihar Béla hatvanéves. Élet és Irodalom 1968/20: 6. Scheiber Sándor: Káin magyar irodalmi feldolgozása. [A XX. századi magyar irodalomban: Kosztolányi Dezső, Vihar Béla, Gerelyes Endre és mások.] Új Élet 1968/3: 2. Paku Imre: Teljesült végzetek költője: Vihar Béla. Látóhatár 1969: 724–32. Alföldy Jenő: Az Élet és Irodalom látogatóban Vihar Bélánál. Élet és Irodalom 1970/11: 16. Antal Gábor: A szegényemberek chagalli összeborulásáról – vall Vihar Béla. [Kígyóének című kötete megjelenése alkalmából.] Új Élet 1970/22: 5. Alföldy Jenő: Beszélgetés Vihar Bélával. In Lengyel Péter (szerk.): Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Új gyűjtemény. [Az Élet és Irodalomban megjelent interjúk gyűjteménye.] Gondolat, Budapest, 1971: 128–34. Sárosi Anna: „Változatok a szülőföldre.” Vihar Béla és Szécsény… Irodalmi Emlékek Nyomában Nógrád Megyében 5 [1971]: 4–26. Bata Imre: Vihar Béla költészete. [Kígyóének című kötete kapcsán.] Napjaink 1974/8: 8. Csukly László: Megyénk vendége volt: Vihar Béla. Dolgozók Lapja [Komárom megye] 1977.05.31: 4. Havas Ervin: Az ember útja szüntelen küzdelem. Beszélgetés Vihar Bélával. Népszabadság 1978.09.17: 11. Bella István: [A hetvenéves Vihar Béla köszöntése.] Élet és Irodalom 1978/20: 10. Pomogáts Béla: [A hetvenéves Vihar Béla köszöntése.] Kortárs 1978/5: 832. Népszabadság 1978.05.23: 7. Palócföld 1978/5: 13. Új Élet 1978/11: 3. Antal Gábor: [Nekrológ.] Magyar Nemzet 1978.11.26: 10. [(a.) álnéven.] Bella István: [Nekrológ.] Élet és Irodalom 1978/48: 7. Gergely Ágnes: [Nekrológ.] Élet és Tudomány 1978/51: 1621. Magyar Hírlap 1978.11.26: 13. Népszabadság 1978.11.26: 21. Pest Megyei Hírlap 1978.11.26: 4. Új Élet 1978/23: 5. (–l–): [Nekrológ.] Kritika 1979/1: 29. Palócföld 1979/2: 20. László Zsigmond: [Nekrológ.] Új Élet 1979/7: 7. László Zsigmond: Vihar Bélára emlékezem. A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének Évkönyve 1979–80: 248–50. Somlyó György: Egy szó – négy feleletről. Vihar Béláról. [1965.] In uő: Szerelőszőnyeg. Budapest, 1980: 348–9. Zsadányi [Oszkár]: A költő, aki átlépte a kaput. Új Élet 1980/12: 7. Csató Ödön: [Hetvenöt éve született Vihar Béla.] Új Élet 1983/11: 5. Garai Aladár: [Hetvenöt éve született Vihar Béla.] Új Élet 1983/14: 7. Új Tükör 1983/22: 43. Németh S. Katalin: „Kései termő fa.” Vihar Béla költészetéről. Kortárs 1983/2: 300-8. Gergely Ágnes: Vihar Béla alkonyórái. Élet és Irodalom 1985/25: 14. Kardos László: Három verseskötet. [A szerelem születése című kötetről.] In uő: Száz kritika. Budapest, 1987: 246–8. Antal Gábor: [Nyolcvan éve született Vihar Béla.] Magyar Nemzet 1988.05.22: 8. [(a. g.) álnéven.] László Gyula: [Nyolcvan éve született Vihar Béla.] Népszabadság 1988.05.24: 7. Lukácsy András: [Nyolcvan éve született Vihar Béla.] Magyar Hírlap 1988.05.24: 11. [L. A. álnéven.] Alföldy Jenő: Költői érvek – az életért. [Vihar Béla Zsidók a magyar tájban című művéről. – Szövegközlése uo.: 89–93.] Múlt és Jövő 1990/2: 88. Szépfaludi Örlőssy Ferenc Szépfaludi Örlőssy Ferenc, névváltozatok: Örlőssy, Szépfaludi Ö. Ferenc, Szépfaludi Örlősy (Máramarossziget, 1845. április 27. – Máramarossziget, 1906. július 26.) hírlapíró és szerkesztő. Élete Tanulmányait Szatmáron, Nagyváradon és jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Aradon egy évi ügyvédsegédeskedés után a Podmaniczky Frigyes báró által szerkesztett Hazánk (1868-69.) belső dolgozótársa, majd a Fővárosi Lapok (ujdondásza), Reform, Nemzeti Hirlap és végül az Egyetért belső munkatársa lett; míg végül 1883-ban Lónyay János főispán Máramaros vármegye levéltárnokává nevezte ki. E hivatalos állásban mint tiszteletbeli főlevéltárnokra egyszersmind reá bízták a Máramarosi Lapokat, hogy azt a szabadelvű országos párt alapján szerkessze; ezen lapnak mutatványszáma 1883. december 12-én jelent meg, 1884. január 1-től pedig rendesen vasárnaponként. 1884. augusztusban, amikor a vármegye vezérférfiai ellen indított támadások megszűntek, a Máramarosi Lapok a Máramarossal Szépfaludi Ö. Ferenc és Vékony Antal szerkesztése alatt egyesült. 1887. január 1-jén szüksége levén újra a lap megindításának, a régi szerkesztő szerkesztésében jelent meg újra a Máramarosi Lapok politikai és társadalmi hetilap, s azt Szépfaludi haláláig szerkesztette. A Szilágyi István-kör elnöke is volt. Álneve: Rododendron. Munkássága Első elbeszélése: Egy magyar költőnő, a Rózsaági Antal Gombostű c. szépirodalmi lapjában jelent meg (1862); azóta igen sok elbeszélést és tárcát írt, saját lapján kívül, a következő hírlapokba: Hölgyfutár (1862. 93., 1863. 69., 70. sz.), Felvidék (1863-65), Családi kör (1863), Arad (1865), Képes Világ (1871), Figyelő (1871), Igazmondó (1877), Ország Tükre (1880. 195. l. Arany János), Arad és Vidéke (1880. 50., 63. sz.), Pesti Hirlap (1881. 5., 51., 1882. 70. sz.), Képes Családi Lapok (1881-85), Egyetértés (1888. 270. sz. Kik voltak Trefort Ágoston szülei), Vasárnapi Ujság (1901. 35. sz. Máramaros a zöld ország, 1905), Debreczeni Szinpad (1904. 1., 2. sz.), Uj Idők (1905. 33. sz. Egy elfeledett íróról: Balázs Sándorról). 1896. «Egy köröskörül» című tárcájával Aradon az Alföld szerkesztősége által kitűzött száz korona pályadíjat nyerte el. Munkái Az apácza. Diderot után francziából ford. Pest, 1869. A regény vége vígj. 1 felv. U. ott, 1871. (N. Színház Könyvtára 6.). Egy rút hölgy története Irta Dincklage Campe bárónő. Ford. Bpest, 1873. (Gr. Teleki Gézával). A temetőben. Regény. Irta About E. Francziából ford. U. ott, 1873. A Máramarosi Lapok története. Irta: -i-cz. M.-Sziget, 1896. Ugy a mint volt. Elbeszélések. U. ott, 1883. (Kazár Emil írt hozzá előszót. Ism. Egyetértés 110. sz.). A jóslat. U. ott, 1900. (Monológok 85). Menyasszony. Magánjelenet. U. ott, 1900. (Monológok 90.). Kéziratban színművei: Szeráfina, színmű 5 felv. Sardou Viktor után ford. (Deák Farkassal. Először adták 1896. szept. 24. a pesti Nemzeti Színházban); A huszár kedvese, népszínmű 3 felv. dalokkal, zenéje Bognártól (először Kassán 1873. dec. 25); A régi és új, eredeti színmű 3 felv. (először Máramaros-Szigeten 1889. szept. 23.). Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909. Hvězdlice Hvězdlice település Csehországban, Vyškovi járásban. Hvězdlice Bohdalice-Pavlovice, Švábenice, Orlovice, Milonice, Chvalkovice, Kozlany és Uhřice településekkel határos. Lakosainak száma 565 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Pseudogobiopsis A Pseudogobiopsis a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobionellinae alcsaládjába tartozó nem. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: Pseudogobiopsis festivus Larson, 2009 Pseudogobiopsis oligactis (Bleeker, 1875) Pseudogobiopsis paludosus (Herre, 1940) Pseudogobiopsis tigrellus (Nichols, 1951) Karlstad község Karlstad község (svédül: Karlstads kommun) Svédország 290 községének egyike. A jelenlegi községet 1971-ben hozták létre Ystad város és néhány környező község egyesítésével. Települései A községben 10 település (tätort) található. A települések és népességük: Stagonopleura A Stagonopleura a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó nem. Rendszerezés A nemet Heinrich Gustav Reichenbach írta le 1850-ben, jelenleg az alábbi 3 faj tartozik ide: tűzfarkú pinty (Stagonopleura bella) vörösfülű pinty (Stagonopleura oculata) gyémántpinty (Stagonopleura guttata) Előfordulásuk Ausztrália területén honosak. A természetes élőhelyük szubtrópusi és trópusi erdők és nyílt területek. Állandó, nem vonuló fajok. Megjelenésük Testhosszuk 11-12 centiméter körüliek. Életmódjuk Többnyire magvakkal és rovarokkal táplálkoznak. Fenékjáró küllő A fenékjáró küllő (Gobio gobio) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A fenékjáró küllő egész Európában előfordul, de folyamatos elterjedéséről nem beszélhetünk. Állományai szigetszerűen előfordulnak a magyarországi folyókban, patakokban, homokos vagy kavicsos aljzatú állóvizekben, csatornákban. Viszonylag gyakori, de visszaszorulóban lévő faj. Franciaországtól a Baltikumig, valamint Ukrajnáig sokfelé megtalálható. Megjelenése A hal teste megnyúlt, oldalról és a hasi részen kissé lapított csaknem hengeres, faroknyele rövid, magas. Feje rövid, zömök, viszonylag magas szemei közepes nagyságúak és a fejtetőhöz közel ülnek, orra tömpe, szája alsó állású, vaskos.Szájszegletében 1-1 rövid bajuszszál van, amelyek visszahajtva legfeljebb a szem közepéig érnek. Pikkelyei nagyok, puhák, számuk 40-45 az oldalvonal mentén. Hátúszója 9-10, farok alatti úszója 8-9 sugarú; farokúszója villás. Garatfogai kétsorosak (2)2.5-5.3(2). A fenékjáró küllő átlagos testhossza 8-14 centiméter, legfeljebb 21 centiméter. 39-41 csigolyája van. E halfaj háta feketés, zöldes vagy kékes árnyalatú barna; oldalai szürkéssárgák enyhe ezüstös csillogással, az oldalvonal mentén 6-14 sötét vagy fekete folttal; hasa csillogóan fehér. Páratlan úszóin és a farok alatti úszón sötét pettyek vannak, amelyek csak erre a küllőfajra jellemzőek. Életmódja A hal a patakok, folyók gyors és lassú folyású részeit kedveli, de előfordul a homokos vagy kavicsos medrű, oxigéndús tavak partjánál is. Rajban élő fenékhal, a nyári hónapokban a sekély vizekbe, télen a mélyebb részekbe húzódik. Tápláléka férgek, rákok, rovarlárvák, alkalmilag halikra is. Szaporodása Ivarérettségét 2-3 éves korában éri el.Ívási időszaka április-júniusra esik, ilyenkor a hímek fején és testük elülső részén nászkiütések jelennek meg. A nőstény ragadós, körülbelül 1.5 milliméter átmérőjű ikráit a sekély, elöntött részeken kövekre vagy növényekre rakja. Egy nőstény 1000-3000 ikrát rak. A kelési idő 3-5 nap. A kikelő lárvák 5-6 milliméter hosszúak. Tramontana Tramontana (olaszul, szlovénül, spanyolul, horvátul: tramontana; görögül: τραμουντάνα; katalánul, máltaiul: tramuntana,) az északi szél ősrégi elnevezése a mediterrán térségben. A kiejtése és a pontos iránya változik országonként. A szó a latin trānsmontānus (transz + montanus) szó összetételből ered, melynek jelentése "a hegyeken túlról / a hegyeken át"; ez utalás az Alpokra Észak-Olaszországban. A szónak más, nem a szélhez kapcsolódó átvitt értelme is létezik: bármi, vagy bárki a hegy másik oldalán, aki onnan jön, vagy ott él; vagy még általánosabb jelentéssel: bármi, ami külföldinek, idegennek, sőt barbárnak látszik. Sencsou–5 A Sencsou–5 (Shenzhou–5) volt az első kínai emberes űrrepülés, a Sencsou-program (Shenzhou-program) keretében. Ezzel a repüléssel Kína lett a harmadik ország (az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió/Oroszország után), amely önerőből képes embert küldeni a világűrbe. Az első emberes Sencsou űrhajót (Shenzhou űrhajót) Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával indították. Korábban még négy Sencsou (Shenzhou) végzett automatikus repülést. A Sencsou–5 (Shenzhou–5) fedélzetén Jang Li-vej (Yang Liwei) kapott helyet, így ő az első kínai aki eljutott az űrbe. Repülés A Sencsou–5 (Shenzhou–5)-öt Hosszú Menetelés 2F rakétával indították 2003. október 15-én a Csiucsüani űrközpontból (Jiuquan űrközpontból). Az indulás után megkezdődhetett a berepülési program végrehajtása. Az űrhajó alappályája 200 x 350 km-es volt, ezt a műszaki egységen lévő hajtóművel 343 km magasságú körpályára módosították: - 11:52-kor (CET) az űrhajós, Jang Li-vej (Yang Liwei) jelentette az irányítóközpontnak, hogy az űrhajóval minden rendben, - 11:54-kor megkezdődött a gyorsítómanőver. - 11:57-kor befejezték a manővert, melynek eredményeképpen az űrhajó immár a végleges, 343 km magasságú körpályán keringett. Nem sokkal ezután, 12:40-kor Jang (Yang) egy "Helló!"-val köszöntötte a Föld lakóit a világűrből. Még a pályamódosítás előtt, 11:30-kor, a kínai védelmi miniszter, Cao Gang-csuan is beszélt a tajkonautával. A beszélgetés idején az űrhajós végig vidámnak látszott. Ezután Jang (Yang) megmutatta a fedélzeten lévő kisméretű kínai és ENSZ-zászlókat a földi tévénézőknek. Közép-európai idő szerint délután kettőkor az űrhajós néhány szót válthatott a családjával is. A repülés 21 órát tartott, amely alatt a Sencsou–5 (Shenzhou–5) 14 keringést végzett a Föld körül. Az űrhajó visszatérő kapszulája 2003. október 16-án szállt le a kínai űrhajóssal Belső-Mongóliában. Az orbitális modul 2004. május 30-án tért vissza a légkörbe. Nagy szerb kivándorlás A nagy szerb kivándorlás (szerbül Velika seoba Srba) a szerbek északi irányú, a 15. század és a 18. század közt történt vándorlásának fontos, a szerb történelemben szimbolikusnak tartott epizódja: 1690-ben 40-60 000 szerb települt át Magyarországra a mai Koszovóból és más szerb területekről, amelyek még mindig a Török Birodalom ellenőrzése alatt álltak. Történelmi előzmények Miután a keresztény seregek 1686-ban megkezdték a törökök kiűzését Magyarországról, tovább haladtak déli irányba. 1688. szeptember 6-án elesett a török Belgrád, 1689 őszére a keresztények elfoglalták Ništ és Vidint, sőt még délebbre, Szkopjéig és Prizrenig hatoltak. Utánpótlási vonalaik azonban túl hosszúra nyúltak, a törökellenes háború fő terhét viselő Habsburg Birodalmat pedig megtámadta Franciaország, ezért világossá vált, hogy az elfoglalt balkáni területeket nem fogják tudni megtartani. A szerb lakosság számára ugyanakkor – amelynek vallási jogait ebben az évszázadban már kikezdte az iszlamizáció – a Habsburg uralom vonzóbb volt, mint a török, főleg miután 1690. április 6-án I. Lipót császár pátensben ígérte meg nekik ortodox vallásuk tiszteletben tartását és adózási kiváltságokat. A vándorlás A kivándorlási mozgalmat az gyorsította fel és az adott neki szimbolikus jelentőséget, hogy személyesen az ipeki (peći) pátriárka, a koszovói területek nagy befolyású fő vallási vezetője, III. Arsenije Čarnojević állt az élére, aki 1690 szeptemberében és októberében szerb tömegek élén Magyarországra települt. A bevándorlók elsősorban a Dél-Dunántúlra és Bácskába települtek, de sokan közülük folytatták útjukat északi irányban a Duna mentén: ez az eredete Szentendre nagy szerb közösségének is. Lipót a betelepült szerbeknek ígért kiváltságokat 1691-ben és 1695-ben is megerősítette. A bevándoroltak számáról nincsenek feljegyzések. A szerb hagyomány már 1690-ben 40 000 családról tudott, egyes történészek becslései a félmillió főig terjednek, az uralkodó vélemény azonban 40-60 000 betelepülőt valószínűsít. A bevándorlók nem csak Koszovóból érkeztek, hanem Niš környékéről és a Morava-völgyből is. Történelmi interpretációk A nagy vándorlás máig egyik kulcspontját képezi a szerb és az albán történészek közti vitának. Sok szerb történész azt állítja, hogy a vándorlás előtt alig, vagy egyáltalán nem éltek albánok Kosovóban, az albánok azonban őshonosnak és évezredek óta többséginek tartják magukat a területen. Tény, hogy az etnikai arányok jelentős eltolódása az albánok javára a török megszállás évszázadai alatt történt, de albánok már korábban is nagy számban éltek Koszovóban. A szerb állam bölcsője pedig nem Koszovó volt, ahogy sok szerb tartja, hanem az északabbra fekvő Raš vára és környéke, ahol Nemanja István nagyzsupán (1168 – 1196) szervezett államot. (A vár nevéből származik a szerb nép korábban használt neve is több európai nyelven, mint a német Ratzen és a magyar rác.) Student Agency A Student Agency egy cseh utazási iroda, melynek fő tevékenységei az au pair programok, a repülőjegy-értékesítés és az autóbuszos személyszállítás. Székhelye Brnóban található. Neve ellenére szolgáltatásait nem csak diákoknak értékesíti. A céget a Brnói Műszaki Egyetemen végzett Radim Jančura alapította. 1996-os bejegyzése óta ő a cég vezérigazgatója és egyetlen tulajdonosa. Története 2004 végén a Student Agencynek 368 alkalmazottja volt, éves forgalma elérte az 1,5 milliárd, profitja pedig a 9 millió cseh koronát. 2006-ban Radim Jančura elnyerte az Ernst & Young Az év vállalkozója Csehországban díját A cég jegyzett tőkéje mindössze 1 millió korona. 2008 első felében 950 embert foglalkoztatott. A társaság Prága, valamint Ostrava, Bécs (mindkettő Brnón keresztül), Plzeň, Liberec és Hradec Králové között közlekedtet autóbuszokat. A legforgalmasabb az éjjel-nappal közlekedő Prága–Brno járat. Számos, ritkábban közlekedő nemzetközi járata is van London, Amszterdam, Eindhoven, Hamburg, München, Berlin, Stuttgart, Párizs, Kassa, Budapest, Róma, Nápoly, Velence, Zürich, Bern, Genf, Stockholm, Oslo és néhány más úti cél felé. A Student Agency tulajdonában van a RegioJet magán-vasúttársaság is, amely a cseh és a szlovák államvasutakkal versenyez. Csehországban az Ostrava–Prága vonalon végeznek menetrend szerinti személyszállítást. Szlovákiában 2012. március 4-én vették át a szolgáltatást a Pozsony–Komárom-vasútvonalon. Azóta több másik vonalon is üzemeltet menetrend szerinti InterCity vonatokat. Pénzügyi adatok A táblázatban a számok cseh koronában és milliós értékben értendők. El Boalo El Boalo település Spanyolországban, Madrid tartományban. El Boalo Manzanares el Real, Moralzarzal, Becerril de la Sierra, Navacerrada és Colmenar Viejo községekkel határos. Lakosainak száma 7358 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Dinnyés-kormány A Dinnyés-kormány Dinnyés Lajos vezetésével alakult kormány volt 1947. május 31-ike és 1948. december 10-ike között. A kormányt rövid fennállása alatt két alkalommal is jelentősebben átszervezték; először 1947. szeptember 24-én, másodszor pedig két nappal Szakasits Árpád köztársasági elnöki kinevezését követően, 1948. augusztus 5-én. L’Hôtellerie-de-Flée L’Hôtellerie-de-Flée település Franciaországban, Maine-et-Loire megyében. Lakosainak száma 513 fő (2015). L’Hôtellerie-de-Flée Châtelais, La Ferrière-de-Flée, Nyoiseau, Segré és Saint-Quentin-les-Anges községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szelényi Zsuzsanna Szelényi Zsuzsanna (Veszprém, 1966. október 6. – ) pszichológus, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, liberális politikus, egykori Fidesz-tag, országgyűlési képviselő. Szakterületei a nemzetközi kapcsolatok, fejlesztéspolitika, oktatáspolitika, az emberi jogok, a nők jogai. Élete Szelényi Zsuzsanna Veszprémben született, Balatonalmádiban nőtt fel. Pszichológia, valamint nemzetközi tanulmányok szakon szerzett diplomát. 2009-2010-ben posztgraduális nemzetközi politika és gazdaságtan tanulmányokat folytatott a Tufts University (Boston, Egyesült Államok) Fletcher School of Law and Diplomacy GMAP programja keretében. Férje Karvalits Ferenc. Három gyermekük van. Munkássága Az 1990-es választáson a Fidesz Veszprém megyei képviselője, 1990–1994 között magyar országgyűlési képviselő, egyben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja. Az 1994-es választás után távozott a pártból. 1994–1996 között a Kulturális és Oktatási Minisztérium miniszteri biztosa. 1996–2010 között az Európa Tanács tisztviselője, a Budapesti Európai Ifjúsági Központ (European Youth Centre Budapest) igazgatóhelyettese. 2010-ben a Roma Oktatási Alap igazgatója. 2011-től nemzetközi fejlesztési tanácsadóként dolgozik a Balkánon, Észak-Afrikában, Kelet-Európában és Magyarországon. Számos non-profit szervezet munkájában vesz részt, többek között az Aktív Állampolgárságért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a German Marshall Fund of the United States Marshall Memorial Fellowship választóbizottságának tagja. A Magyarországi Európa Társaság felügyelőbizottságának tagja. 2013 márciusában az Együtt 2014 választási szövetség alapítója a Haza és Haladás Egyesület képviseletében. Bajnai Gordon mandátumáról való lemondása után bekerült az Országgyűlésbe. 2017 júniusában bejelentette lemondását az Együtt nevű pártban betöltött elnökségi tagságáról és kilépését a pártból. Klaas Lodewyck Klaas Lodewyck (Roeselare, 1988. március 24. –) belga profi kerékpáros. Jelenleg az amerikai BMC Racing Team-ben versenyez. Üllés Üllés (horvátul Jileš) község Csongrád megye Mórahalmi járásában. Fekvése Szegedtől északnyugatra, Bordány és Forráskút közt fekvő település. Története Üllés és környéke már a Népvándorlás idején is lakott hely volt, melyet az itt feltárt leletek is bizonyítanak. A mai Üllés helyén a középkorban kun puszta volt, mely csak1745 után kezdett benépesedni, mikor a Dorozsmához tartozó pusztán tanyaföldeket osztottak, de nagy része még a 19. század végén is göböly és marhajárás volt, melyből az 1900-as években alakult ki a tanyaközpont Göbölyjárásközpont, majd Árpádközpont néven. 1949-ben az addig Kiskundorozsma határához tartozó településrész önálló községgé alakult Üllés néven. 2011-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom kettős keresztet avatott a falu központjában található parkban. 2015-ben I. és II. világháborús gyűjtést rendezett a falu, melyen számos kibiztosított lőfegyvert, ereklyéket, ruházatot és egyéb katonai eszközt meg lehetett tekinteni, illetve magángyűjtők gyűjteményei mellett még a háborút megjártak történeteit is el lehetett olvasni, továbbá a hősi katonák családtagjai is beszámoltak azokról, akik sajnos életüket vesztették a fronton, vagy az idő múlásával elhaláloztak. Népesség A település népességének változása: Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát. 2017-ben 100% magyar. Nevezetességei Római katolikus templomát 1900 -ban szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére. Kőolaj-lelőhely Gare de Thionville Gare de Thionville vasútállomás Franciaországban, Thionville településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Mohon–Thionville-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Basse-Ham Gare d’Hettange-Grande Gare de Yutz Gare d’Uckange Gare d’Hayange Helsingør Helsingør (angolul: Elsinore) város Dániában. Világszerte ismert mint Shakespeare Hamlet című drámájának helyszíne. Földrajz Helsingør Sjælland sziget északkeleti partján, az Øresund (a Dániát Svédországtól elválasztó szoros) mellett fekszik. Történelem A város első írásos említése 1241-ből, II. (Győztes) Valdemár király idejéből származik. Első temploma, a Szt. Olai templom is erre az időszakra datálható. Helsingørt mai formájában VII. Erik alapította, aki 1429-ben bevezette az Øresund-vámot, és felépítette a Krogen-t, amelyet az 1580-as bővítés óta Kronborg-kastélynak neveznek. Turizmus Helsingør főbb nevezetességei: Kronborg-kastély : Shakespeare drámája alapján Hamlet kastélyaként ismert. A színdarabot rendszeresen előadják a szabadtéri színpadon. Szent Olaf templom: a templom legrégebbi részei a 13. századból származnak. Karmelita kolostor (wd) Dán Tengerészeti Múzeum Dán Műszaki Múzeum Testvérvárosok Helsingør testvérvárosai a következők: Rajtuk kívül szoros kapcsolatban áll az Øresund túlpartján fekvő Helsingborggal (Svédország). Boldog Avianói Márk Boldog Avianói Márk, olaszul: Marco d’Aviano, születési nevén: Carlo Domenico Cristofori, (Aviano, 1631. november 17. – Bécs, 1699. augusztus 13.) olasz kapucinus szerzetes, tábori lelkészként teljesített szolgálatot a bécsi, esztergomi, párkányi és budai császári hadsereg törökellenes hadjárataiban. Ifjúsága 1619-ben 17 évesen lépett be a kapucinus rendbe. A török elleni missziós küldetésről álmodozott. Tevékenységei 1655-ben pappá szentelték és mint lelkész prédikált, erős "barokkos" stílusban tudta eredményesen ráhangolni az embereket a bűnbánatra. Nyugat-európai körútján szenvedélyesen prédikált a török ellen, erre XI. Ince pápa is felfigyelt. 1682-ben ezért a pápa Bécsbe küldte, mint apostoli követ, mert ekkor már tudták, hogy a török Bécs ellen fog vonulni. A szerzetes ott volt a Bécs elleni török támadásnál is. I. Lipót magyar király a győzelem után éppen békét akart kötni a törökkel de Avianói Márk rábeszélte a pápát, hogy folytassák a hadjáratot a török ellen. Így lehetett jelen az Esztergom és Párkány visszafoglalásánál is, majd Buda visszafoglalásánál. A győzelem után egyes szerzők szerint a táborban, mások szerint a Mátyás-templomban mutatott be hálaadó misét. Egy másik magyarországi esemény is őhozzá fűződik, valószínűsíthető, hogy az ő javaslatára vitték a pócsi Istenszülő Szűz könnyező ikont Bécsbe. Buda újjáépítésére százezer arany forintot küldött. Emlékezete Avianói Márkot értékelők között a nyugat 17. századi megmentőjeként is emlegették. Boldoggá avatását 1912-ben kezdeményezték. Sírja a bécsi kapucinus templom Mária-oltára előtt látható. Magyarországon létrejött emlékbizottság a budai kapucinusoknál. A budai Fő utcai kapucinus templom előtt szobrot emeltek tiszteletére, mely Györfi Sándor alkotása. Avianói Márkot II. János Pál pápa avatta boldoggá 2003. április 27-én. A szertartáson a Budavári Önkormányzat és a Magyar Katolikus Tábori Püspökség is képviseltette magát. Balkányi Szabó Lajos Balkányi Szabó Lajos (Mihálydi, 1823. április 5. – Debrecen, 1889. szeptember 24.) magyar ügyvéd, költő. Élete Nemesi szülőktől származott, akiknek Balkányban volt birtokuk. Debrecenben a református főiskolában jogot tanult, majd tanulmányai befejezése után, 1843-ban táblai jegyző lett Pozsonyban. Ügyvédi oklevelét 1845-ben szerezte Pesten. 1848-ban tíz hétig mint nemzetőr szolgált a szabadságharcban. 1850-ben Debrecenben nyitott ügyvédi irodát. 1867. májusban ugyanott városi törvényszéki bíróvá választották, és e minőségben működött 1871 végéig. 1872 elején debreceni királyi aljárásbíróvá nevezték ki. 1886-ban nyugalomba vonult. Népies elbeszélő költeményben énekelte meg, hogyan szerzi vissza Bojt vitéz Lehel vezér kürtjét a német császártól (Lehel kürtje). A Magyar ősmesékben a magyarok képzelt őstörténetét foglalta versekbe. Balkányi Szabó néhány dalát még ma is éneklik (Káka tövén költ a ruca, Kossuth Lajos azt üzente, bár mindkét mű eredete vitatott). Munkái Lehel kürtje. Hős rege 12 énekben. Debrecen, 1850. (2. kiadása 1868-ban ugyanott, képekkel.) Utazás a másvilágon. Költői elbeszélés tiz énekben. Debrecen, 1854. (2. kiadása 1868-ban ugyanott.) Online Lajos pohara, anakreoni danák, három pohárban. Debrecen, 1861. Kutasi Pista kulacsa. Néprege. Debrecen, 1871. (Először a Kalauz ban jelent meg folytatásokban. ) Magyar ősmesék, mint hitregék a magyar nép ajkáról véve s a világtörténettel egyeztetve, öt kötet. Debrecen, 1860–1875. Debrecen helynevei. 100 helynévnek története, szájhagyományi és szónyomozási magyarázata. Debrecen, 1868. Forrás Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. Pintér Jenő : A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. A költészet / A költészet fejlődése című alfejezet. (DVD-n: Arcanum Kiadó) 1858. július 3-31. Online Cserba László Cserba László (Ipolyság, 1966. január 13. –) keramikus iparművész. Életpályája Cserba László Pozsonyban járt Iparművészeti Középiskolába, 1985-ben kerámia-porcelán szakon végzett. 1989-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola üveg-porcelán szakán, ahol Bohus Zoltán és Horváth Márton tanárok voltak mesterei. Ettől kezdve 1991-ig a Főiskola Mesterképző Intézetébe járt. Üvegszakon végzett, mestere George Micheal Gausling volt. 1992-től a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának, a cseh üvegszövetségnek, a cseh alkotóművészek szövetségének és a Novy bor-i üvegszövetségének a tagja. Jelenleg Magyarországon él. Ólmozott és festett üveg tervezésével és kivitelezésével foglalkozik. 1900–1901-es Challenge Kupa Az 1900–1901-es Challenge Kupa volt a sorozat negyedik kiírása. A cseh csapatok csatlakozásával a kupa nemzetközi jellegűvé vált. Ezzel együtt módosult a lebonyolítási rendszer is: az osztrák és a cseh torna győztese mérkőzhetett meg a bécsi döntőben. A győztes egy újabb osztrák csapat, a Wiener AC lett. Terrassa FC A Terrassa FC, teljes nevén Terrassa Futbol Club egy katalán labdarúgócsapat. A klubot 1906-ban alapították, jelenleg a negyedosztályban szerepel. Sikerek Copa Catalunya : 1925, 1936, 2002, 2003 Himnusz Terrassa, Terrassa, Terrassa, Terrassa. Endavant, endavant, endavant, endavant, el Terrassa sempre triomfant. Joventut, joventut, cridanera i alegre endavant, i portant cada pit un escut, i portant un color roig i blanc. Joventut, joventut, Endavant, endavant, endavant. Un color roig i blanc, un color roig i blanc, un color roig i blanc, i un escut. Un escut sobre el pit que és el crit de l'esforç, té darrera la ciutat que és bandera i que és un nom, i un equip ha lliurat, i un equip que ha lliurat les suors. Terrassa, Terrassa, Terrassa, Terrassa. Endavant, endavant, endavant, endavant, el Terrassa sempre triomfant. Camionetta AS 42 Sahariana A Camionetta AS 42 „Sahariana” egy olasz felderítő jármű volt, melyet a második világháború alatt használtak. A járművet kifejezetten az észak-afrikai hadszíntérre tervezték (az „AS” betűk az „Africa Settentrionale” szó rövidítése, ami Észak-Afrikát jelent). Történet Az 1930-as években az olasz hadsereg Észak- és Kelet-Afrikában használt néhány magas mobilitású járművet, melyeket nehéz géppuskákkal szereltek fel, de 1940 őszén, Líbiában a katonai hadműveletek kezdetével a brit erők ellen vívott csatákban nagyon jó teljesítményű kerekes fegyverhordozókkal találták szembe magukat. Néhányat közülük zsákmányul ejtettek, majd felhasználtak az 1941-es olasz ellentámadások folyamán. Az olasz hadsereg nagy számban zsákmányolt brit könnyű teherautókat, melyeket később olasz gyártmányú géppuskákkal és kisebb lövegekkel szereltek fel. Az olaszokat ez inspirálta arra, hogy 1942-ben néhány AS 37 Autocarro Sahariano teherautót (Szahara teherautó) módosítsanak és felfegyverezzenek. Ezek főleg páncélozatlan járművek voltak, melyeket a páncélautók támogatására, járőrözésre és felderítésre használtak, különösképpen a brit Nagy Hatótávolságú Sivatagi Csoport (British Long Range Desert Group vagy LRDG) ellen. 1942 júliusában az Indipendent Compagnie Camionettisti (fegyverhordozó század) a 10° Reggimento Arditi-ból, létrehozott egy elit egységet, amely a hosszú távú járőrözésre és rajtaütésszerű támadásra specializálódott. A Regio Esercito (Királyi Hadsereg) igényelt néhány új magas mobilitású felfegyverzett járművet. Az SPA- Viberti Társaság javasolt két megoldást az év elején, az egyik a Camionetta AS 42, a másik a Camionetta AS 43 volt. Az első egyenesen az AB 41 páncélautóból lett kifejlesztve, a másik az AS 37 teherautóból. Az AS 42 vagy Camionetta Desertica Modello 42, illetve ahogy a katonák egymás között hívták, Sahariana sorozatgyártása 1942 augusztusában kezdődött. A jármű motorja hátul helyezkedett el, középen tágas helyet biztosítottak az öt főnyi személyzet és a fegyverzet számára. A jármű négy kanna vizet tudott szállítani az elejében és 20 kanna gázolajat az oldalain, illetve lőszert és ételt a hosszú távú akciókhoz. A fegyverzet általában egy-három Breda 37 géppuskából, egy 20 mm-es Solothurn páncéltörő puskából, egy 20 mm-es Breda 35 légvédelmi ágyúból vagy egy 47/32 lövegből állt. Az alváz és a mozgó alkatrészek az AB 41 páncélautóból származtak, de nem volt hátsó kerék kormányzás vagy hátsó vezető pozíció kialakítva. Néhány járműbe nagy hatótávolságú rádiót építettek, ezeket parancsnoki járműnek használták és csak egy géppuskával szerelték fel őket. A nyitott fülkét mindössze egy vízálló ponyvával lehetett lefedni. 1943 januárjában Camionetta II (Sahariana II vagy Metropolitana) néven egy módosított változatot kezdtek gyártani, melynek a hátsó részében két további rekeszt helyeztek el, illetve a hosszanti oldalain tárolókat szereltek fel 10 benzinkanna számára. Az AS 42 teljesítménye nagyon jó volt, de a jármű drága, és mechanikailag bonyolult volt. Valamivel több mint 80 AS 42 készült el és került a Raggruppamento Sahariano, a 10° Reggimento Arditi kötelékébe, illetve néhány kiképzőközpontokba vagy kisebb egységekhez került. 26 Sahariana I terepjárót használtak Líbiában és Egyiptomban 1942 októberétől és Tunéziában 1943 januárjáig, amíg 18 Sahariana II terepjárót használtak Szicíliában 1943 júliusa és augusztusa között. Sok AS 42 megsemmisült a szövetségesek bombázása során a gyárakban vagy szállítás közben. Néhányat bevetettek a német ejtőernyősök ellen Rómában 1943. szeptember 9-10-én az olasz-szövetséges fegyverszünet után. Hat csatlakozott a 2. Fallschirmjäger hadosztályhoz a keleti fronton olasz személyzettel, mindet megsemmisítették az 1943-44-es téli harcok során. Tíz megmaradt Rómában a PAI vagy Polizia Africa Italiana (Olasz Afrikai Rendőrség) szolgálatában, egy Sherman harckocsi kilőtt egyet amikor az amerikai katonák behatoltak az olasz fővárosba 1944. június 4-én. Sem a Repubblica Sociale Italiana sem a németek nem gyártottak több AS 42 terepjárót. A háború után a megmaradó AS 42 Sahariana II az olasz rendőrség használatában maradt az 1950-es évek közepéig. Ezeknek hat fős személyzetük és egy rádiójuk volt. Festés és jelölések Az első AS 42 széria az olasz homoksárga színre volt festve. A Sahariana II már a szabvány gyári háromszínű terepfestést kapta: közepes zöld és vörösesbarna foltok homoksárga alapon. Ezt a fajta festést alkalmazták az olasz harcjárműveken 1943 tavaszától. A háború után az olasz rendőrség járművei a vörös szín egy árnyalatára voltak festve. Ezeken a járműveken nem alkalmaztak alakulatjelöléseket a háború alatt, de mindegyik kapott olasz rendszámot. 1060 (szám) Az 1060 (római számmal: MLX) az 1059 és 1061 között található természetes szám. A szám a matematikában A tízes számrendszerbeli 1060-as a kettes számrendszerben 10000100100, a nyolcas számrendszerben 2044, a tizenhatos számrendszerben 424 alakban írható fel. Az 1060 páros szám, összetett szám. Kanonikus alakja 22 · 51 · 531, normálalakban az 1,06 · 103 szorzattal írható fel. Tizenkét osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 2, 4, 5, 10, 20, 53, 106, 212, 265, 530 és 1060. Az 1060 érinthetetlen szám: nem áll elő pozitív egész számok valódiosztó-összegeként.. Csillagászat 1060 Magnolia kisbolygó Donje Mokrice Donje Mokrice falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik. Fekvése Sziszek városától légvonalban 15, közúton 23 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re nyugatra, a Báni végvidék középső részén, az Utinja jobb partján fekszik. Története Mokrice neve 1366-ban tűnik fel először „possessio Matricha” alakban. 1370-ben „possessio Mokricha” néven birtokként, 1424-ben személynév részeként „de Moccrucha”, néven említik. A középkorban tehát még egységes település volt. A térséget a 16. század második felében megszállta a török és a 17. század közepéig török uralom alatt állt. A felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Unter Mokricza” néven szerepel. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 100%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán október 10-én megszállták a szerb erők és felgyújtották házait. Október 22-én a horvát erők ellentámadása felszabadította a települést, de még a következő hónapokban is súlyos harcok folytak a térségben, mely 1992 januárjában szabadult fel végleg. Lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. 2011-ben 105 lakosa volt. Népesség (1900-ig Mokrice, 1948-ig Gorske Mokrice néven Gornje Mokricéhez számították. Lakosságát csak 1953 óta számlálják önállóan.) Giuseppe Casari Giuseppe Casari (Martinengo, 1922. április 10. – Seriate, 2013. november 12.) válogatott olasz labdarúgó, kapus. Pályafutása Klubcsapatban Az Atalanta csapatában kezdte a labdarúgást. 1944-ben itt mutatkozott be az első csapatban. 1950 és 1953 között a Napoli együttesében védett. 1953 és 1956 között a Padova játékosa volt. A válogatottban 1948 és 1951 között hat alkalommal szerepelt az olasz válogatottban. Íjászat az 1904. évi nyári olimpiai játékokon Az 1904. évi nyári olimpiai játékokon az íjászat hat számában huszonhárom férfi és hat női versenyző vett részt. Éremtáblázat (A rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Tükrös rozsdafarkú A tükrös rozsdafarkú (Phoenicurus auroreus) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj. A magyar név forrással nincs megerősítve. Előfordulása Bhután, Kína, India, Japán, Dél-Korea, Észak-Korea, Laosz, Mongólia, Mianmar, Oroszország, Tajvan, Thaiföld és Vietnám területén honos. Alfajai Phoenicurus auroreus auroreus Phoenicurus auroreus leucopterus Megjelenése Testhossza 15 centiméter. Íjászat az 1920. évi nyári olimpiai játékokon Az 1920. évi nyári olimpiai játékokon az íjászatban tíz férfi versenyszámban osztottak érmeket négy rögzített és hat mozgó célra lövésben. Éremtáblázat (A rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) Szotyori Nagy Endre Szotyori Nagy Endre (1913 – ?) magyar nótaszerző. Életútja Középiskoláit a kolozsvári Református Kollégiumban végezte (1930), majd jogot tanult, s 1937-ben elvégezte a zenekonzervatóriumot is. Az 1940-es években az Ellenzék munkatársa volt. Első verseit a Brassói Lapok és a Barátság c. folyóirat közölte. Dalszöveg-írással és zeneszerzéssel 1932 óta foglalkozott. Legismertebb nótái: Azt a boldogságot, Azt mondják, hogy szerencsém van, Álmot szőttem, édes álmot, Éjfélkor a bálteremben, Én az emberekkel rosszat sose tettem, Haragszik a rózsám, Kék a szeme, tengerkék, Kék a szilva, Öreg prímás, tégy hangfogót, Te voltál az első tavasz, Úgysem tudsz elmenni. Urgelli Izabella aragóniai királyné Urgelli Izabella aragóniai királyné III. Ermengol urgelli gróf és első felesége, Besalúi Adelheid egyetlen gyermekeként született. 1065-ben hozzáment Sancho aragóniai királyhoz. Frigyükből egy fiú született, Péter infáns. Házasságuk válással végződött 1070-ben, utána mindketten újraházasodtak. 1071-ben a volt királyné feleségül ment I. Vilmos cerdanyai grófhoz. Tojice Tojice település Csehországban, a Dél-plzeňi járásban. Tojice Nepomuk, Vrčeň, Čmelíny, Třebčice és Mohelnice településekkel határos. Lakosainak száma 94 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Jerikó rózsája A jerikó rózsa több sivatagi növény neve, melyeknek sajátossága, hogy összegömbölyödött száraz állapotukból víz hatására szétnyílnak. Selaginella lepidophylla Az USA-Mexikó közti határvidéken elterülő Chihuahuan sivatagban őshonos, a korpafűfélékhez tartozó, a csipkeharaszt (Selaginella) nemzetségbe tartozó növény. William Jackson Hooker és Robert Kaye Greville 1833-ban írták le és ekkor kapta tudományos nevét is. Vízbe helyezve ágait 10-20 perc alatt nyitja ki, feléledve „tetszhalott” állapotából. A kereskedelemben ezt árulják, napfénykedvelő, huzamos ideig vízben tartva megpenészedhet. Anastatica hierochuntica Apró, egynyári, keresztesvirágú fű, egyetlenegy faja (A. hierochontica L.) Egy tőből a földön szétterülő szárakat növeszt, levele apró, lapát alakú, az alsók ép szélűek, a felsők fogasak. Apró pirosas virágai vannak, táskagyümölcse hasas, kétmagú. Száraz időben, mikor magjai megértek, ágai összehajlanak s a szél az egész növénygombolyagot elgörgetheti a sivatagban. Ha azonban eső éri a növényt, ágai a nedvszívás következtében kiegyenesednek, a termések pedig felnyílnak és az eső a magvakat a földbe mossa. Ágait 20-50 perc alatt nyitja ki. A források ellentmondóak a tekintetben, hogy újbóli kinyílásakor életképes marad-e a növény. Az Anastatica higrochasztikus mozgásának mechanizmusát C. Steinbrinck és H. Schinz fejtették meg, miszerint annyi a különbség a külső és a belső oldal rostjai között, hogy a külső rostok pórusai hosszantiak, a belsőkéi ellenben keresztirányúak. Jerikó rózsa a kultúrában A jerikói rózsa név a Kr. e. 200 körül élt Sirach könyve nyomán keletkezhetett. Ennek 24. fejezete 18. versében található a következő hasonlat: „Úgy növök fel, mint a pálma Engeddiben és a rózsák Jerikóban.” Ez a növény a Linné-től kapta nemzetségnevét, amely a görög anastasis (feltámadás), származéka, ami ez esetben a növény újjáéledését jelenti. A hierochuntica név sokkal régibb eredetű, és Jerikó görög neve Hiericho él benne. A Nílus jobb partján fekvő Antonie nevű temetővárosban a 400-as évek előtt élt keresztény múmia kezében egy ilyen növény gombolyagot találtak. A középkorban a híres arab orvos és utazó, Ibnel Beitar (1197–1248) említi a gyógynövényekről szóló munkájában. Ebben az arab munkában keff Mariam, Mária keze, a növény neve. Ezen kívül a következő arab neveit jegyezték fel: kufefe, kezecske Egyiptomban és a Vörös-tenger beduinjai között; kamash, harapófogó Felső-Egyiptomban; komesht en nebi, a próféta harapófogója a Szaharában; gebeda vagy gabda, ököl Egyiptomban; keff Fatma, a próféta leányának keze Algir beduinjai körében; id Fatma binten nebbi, Fatmának, a próféta leányának keze Biszkrában. Európában az 1400-as években van az első írásos említése Benedetto Rinio kéziratos füveskönyvében, rosa sanctae Mariae néven. A középkor jerikó rózsája a Asteriscus maritimus, egy élénksárga virágú cserje volt. A középkor orvoslásában, az álomfejtésben és kártyavetésben is nevezetes szerep jutott neki. Vele jövendöltek a sóvárgott családi gyarapodásra. A század elején Európában török házalók árulták. Akkoriban sok mendemonda terjedt el róla: a szentföld zarándokai azt híresztelték, hogy karácsony éjjelén újra kinyílik, de csak akkor, ha kálvinista nincs a házban. Ahol ilyen növény van, abba a házba a mennykő se csap. Pallenis hierochuntica Jean Hippolyte Michon abbé és Saulcy akadémikus 1851-ben az Őszirózsaformákhoz tartozó Odontospermum pygmaeum-ot határozza meg jerikói rózsa néven, mivel ekkorra Európában elfelejtődött, csak a történeti források hivatkoztak rá. Arra alapozták állításukat, hogy a Jerikó környéki völgyekben az Pallenis hierochuntica egyáltalán nem, csak ez a növény található, valamint francia címereken is ez a növény található. Ez utóbbi állításukat cáfolták. Az Odontospermum pygmaeum (modern elnevésén Pallenis hierochuntica) csak a szirmok alatt található fészekpikkelyeit nyitja és csukja nedvesség hatására. Lonicera caprifolium Jerikói rózsának nevezték eleinte a Lonicera caprifoliumot is, majd a jerikói lonc név terjedt el. Mineral megye (Nevada) Mineral megye az Amerikai Egyesült Államokban, azon belül Nevada államban található. Megyeszékhelye és legnagyobb városa Hawthorne. Lakosainak száma 4614 fő (2013. július 1.). Mineral megye Churchill, Esmeralda, Nye, Lyon és Mono megyékkel határos. Népesség A megye népességének változása: Cour Saint-Émilion (metróállomás) A Cour Saint-Émilion egy metróállomás Franciaországban, Párizsban a párizsi metró 14-es metróvonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a RATP. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 14-es metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Bercy (Saint-Lazare) Bibliothèque François-Mitterrand (Olympiades) Ostrowiec Świętokrzyski Ostrowiec Świętokrzyski város Lengyelországban a Szentkereszt vajdaságban. Az Ostowieci járás székhelye.Városjogokat 1613-ban kapott. Ipari település: nagyolvasztó, fémipari gyár, tűzmentes anyagok gyára, ruhagyár, élelmiszeripari gyárak, vegyiművek, nyomda ésfaipari gyár található a városban. A város a Kamienna folyó mentén fekszik, melybe itt ömlik be a Szewnianka, a Modła és a Struga Denkowska. Északi része az Iłżecki dombságon fekszik, a déli része pedig a Sandomierzi fennsíkon. A várostól tizenegynéhány kilométerre délnyugatra kezdődik a Szentkereszti hegyek Jelenówski sávja. Ostrówhoz közel található a Krzemionki neolit kovakőbánya, valamint sok, a régi lengyel ipar történetével kapcsolatos érdekes objektum. Népszerű turista látványosság Ostrowiec környékén a dinoszaurusz-park, a JuraPark Bałtówban. Északnyugatról Kunów község, az összes többi oldalról Bodzechów község határolja. Ostrowiec Świętokrzyskinál kezdődik a Skarżysko-Kamiennára vezető kék kerékpárút. A város területén végigfut a Mieczysław Radwan vörös kerékpárút. Ostrowiecen a következő főutak haladnak keresztül: 9. sz. országos főút: Radom – Ostrowiec – Barwinek (államhatár) 25. vasútvonal: Łódź Kaliska – Ostrowiec – Dębica 751. vajdasági főút: Suchedniów – Nowa Słupia – Ostrowiec 754. vajdasági főút: Ostrowiec – Solec nad Wisłą – Gołębiów 755. vajdasági főút: Ostrowiec – Ożarów – Kosin. Johnny Cecotto Alberto "Johnny" Cecotto (Caracas, 1956. január 25.) venezuelai autó- és motorversenyző. Pályafutása Motorversenyzés 1973-ban és 1974-ben megnyerte a venezuelai gyorsaságimotoros-bajnokságot. 1975-ben a Yamaha venezuelai importőre támogatásával részt vett a Daytona 200-on egy Yamaha TZ750-esel. A futamot az utolsó rajthelyről kezdte meg, a célban viszont harmadikként zárt, Gene Romero és Steve Baker mögött. A daytonai versenyt követően a világbajnokság futamain vett részt. Az egész év során párhuzamosan indult a 250- és a 350cc-es géposztályban. Debütáló versenyén, Franciaországban mind a két kategóriában győzött, majd további négy futamgyőzelmet szerzett az idényben. A 250-esek között negyedik lett a pontversenyben, a 350-es géposztályban pedig megnyerte a bajnokságot. Tizenkilenc éves korával a valaha volt legfiatalabb világbajnok lett a sportágban. Az 1976-os évet egy győzelemmel kezdte. Ezúttal megnyerte a Daytona 200-at, ahol a későbbi világbajnok, Kenny Robertsszel küzdött az elsőségért. A világbajnokságon leginkább a 350-es kategóriára koncentrált, de elindult több versenyen az 500-asok között is. A kisebb géposztályban nem sikerült számára a címvédés; az olasz Walter Villa-val szemben maradt alul. 1977-ben megnyerte hazája világbajnoki versenyét a 350-es géposztályban, majd az osztrák nagydíjon súlyos balesetet szenvedett. Sérülései miatt ki kellett hagynia a szezon nagy részét. Visszatérése után két futamgyőzelmet is szerzett az 500-asok mezőnyében. 1978-ban a Formula–750-es sorozat bajnoka volt, valamint harmadikként zárt az 500 cc-esek közt a világbajnokságon. Az 1979-es osztrák nagydíjon újabb komoly baleset érte, ami miatt több futamon nem tudott részt venni az évben. 1980-ban még több alkalommal állt a dobogón, valamint győzött az olasz nagydíjon, a későbbiekben viszont nem szerepelt a világbajnokságon, és áttért az autóversenyzésre. Autóversenyzés 1980-ban kezdte autóversenyzői pályafutását. Ebben az évben az európai Formula–2-es bajnokság három versenyén állt rajhoz. A következő szezonban már a sorozat tíz futamán szerepelt. Négy alkalommal végzett pontszerző helyen, és tizennegyedikként zárt a pontversenyben. 1982-ben a March Racing versenyzője lett. Három futamgyőzelmet szerzett, és további ötször állt dobogóra. A szezon egészén Corrado Fabival küzdött a bajnoki címért. Az olasz az utolsó futamon győzött, és egy ponttal megelőzte Cecottot, aki így második lett. 1984-ben a Formula–1-es világbajnokság futamain indult. Ettore Chimeri után ő lett hazája második Formula–1-es versenyzője. A Nyugat-amerikai nagydíjon hatodikként ért célba, amivel egy pontot szerzett. A következő évet Ayrton Senna csapattársaként kezdte a Toleman alakulatánál. A brit nagydíj időmérőedzésén súlyos balesetet szenvedett, melyben mindkét lába eltörött. A baleset véget vetett formulaautós karrierjének, és felépülése után már leginkább túraautó-versenyeken indult. 1986-ban megnyerte a túraautók versenyét a makaói nagydíjon. 1987-ben az olasz Gianfranco Brancatellivel a túraautó-világbajnokságon indult. Egy abszolút, és két bajnoki futamgyőzelmet szereztek az évben; végül nyolcadikak lettek az összetettben. 1988 és 1992 között a német túraautó-bajnokságban szerepelt, emellett 1989-ben megnyerte az olasz sorozatot. 1990-ben nagy esélye volt a német bajnokság megnyerésére. A szezon utolsó versenyhétvégéje előtt 18 pontos előnye volt a második helyen álló Hans-Joachim Stuck előtt. A hockenheimi hétvége első futamán Michael Schumacherrel ütközött, majd a második futamon csak negyedik lett. Stuck tizenkét ponttal került elé és megnyerte a bajnoki címet. 1994-ben és 1998-ban megnyerte a német Super Túraautó-Kupát. 2004-ig több nemzeti és nemzetközi sorozatban szerepelt, majd visszavonult. Jelenleg fia, Johnny Cecotto, Jr. pályafutását kezeli. Eredményei Teljes világbajnoki gyorsaságimotoros eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes eredménylistája az európai Formula–2-es bajnokságon (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Teljes Formula–1-es eredménylistája (Táblázat értelmezése) (Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott) Le Mans-i 24 órás autóverseny Hortobágyi palacsinta A hortobágyi palacsinta, vagy hortobágyi húsos palacsinta egy magyar ételspecialitás, darált pörkölthússal töltött sós palacsinta. Étlapokon általában előételként szerepel, de laktató mivolta miatt főételként is fogyasztható. Eredete Az étel neve ellenére valójában nem a Hortobágyról származik, az 1958-as brüsszeli világkiállításra találta ki egy magyar szakács, nevét egyszerű marketingfogásként kapta a kifejezetten a kiállításra kreált összevágott borjúpörkölttel készített étek. Egyedi íze, könnyű elkészítése miatt hamar népszerű étellé vált. Egy hasonló recept már az 1930-as években is volt publikálva. Készítése Az étel két alapösszetevője a palacsinta és a pörkölt. A szokottnál lehetőleg kissé vastagabb, csak enyhén megsütött palacsintát szaft nélküli darált pörkölthússal töltik. A tölteléket ízlés szerint gyengébben, vagy erősebben fűszerezhetik. Fokhagyma, pirospaprika, paradicsompüré, bors, köménymag vagy egészen minimális mustár is adható hozzá. Alapvetően bármilyen pörköltből elkészíthető, legtöbbre a borjúpörköltből készítettet tartják. A darált hússal töltött palacsintát az édes palacsintákkal ellentétben nem göngyölik, hanem táskaszerűen négyrét hajtják, pörköltszaftból és tejfölből készített habart mártással leöntik, majd lehetőleg sütőben felforrósítják. Tálalás előtt kevés tejföllel, pörköltszafttal és petrezselyemmel díszíthető, akár reszelt sajt is szórható rá. Egy adag általában két palacsintából áll. Gyakorta maradék pörkölt felhasználása végett készítik, ami önmagában elfogadható, de amennyiben pörkölt helyett különféle maradékok összedarálásával és fűszerezésével készül, már nem korrekt gasztronómiai eljárás. Cobonne Cobonne település Franciaországban, Drôme megyében. Lakosainak száma 164 fő (2015). Cobonne Aouste-sur-Sye, Crest, Gigors-et-Lozeron, Suze és Vaunaveys-la-Rochette községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Bartholomaeus Frankfordinus Frankfordinus, Bartholomeus Pannonius (? , 1490 körül – ? , 1522 után) - drámaíró, költő. Életrajza Bartholomaeus Frankfordinus, vagy Frankfordinus, Bartholomeus Pannonius születési helye nem ismert, valamikor 1490 körül születhetett, családja talán Frankfurtból származott. Szatmári György pécsi püspök humanista köréhez tartozott. Tanulmányait a bécsi egyetemen folytatta. 1517-ben jött Budára. Bécsben 1516–1521 között, valószínűleg 1519-ben jelent meg Comoedia Gryllus című komédiája és ezzel egy könyvben dialógusa is: Inter Vigilantiam et Torporem dialogus címen. A Bécsben 1516-ban megjelent Batrachomyomachiat is valószínűleg ő fordította. Munkáit Vargha Anna adta ki Budapesten, 1945-ben. Ínség-szikla Az Ínség-szikla vagy Ínség-kő, Ínség-zátony egy (általában vízzel fedett) sziklaszirt a Dunában a Gellért-hegy lábánál, az 1645,4 folyamkilométernél. A szirt tengerszint feletti magassága 95,76 méter. A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható (~95 cm alatt), ami csak aszályos időszakban („ínség idején”) fordulhat elő. Ezt a jelenséget 2003 szeptemberében, 2011 novemberében, 2015 szeptemberében is meg lehetett figyelni. 2018. augusztus elején pedig újra láthatóvá vált a szikla, Budapestnél 93 centiméteres vízállást figyeltek meg.A BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszékén készült műszeres vizsgálatok szerint az Ínség-kő anyaga természetes eredetű homokkő. Földrajzi helyzete A Gellért-hegy lábánál, a Raul Wallenberg rakparttól 20-30 méterre, a folyómeder szélétől kb. 5 méterre a Duna medrében, a Szabadság hídtól 60-70 méterre északra helyezkedik el; közigazgatásilag Budapest XI. kerületében. A budapesti vízmércén mért kb. 95 cm-esnél alacsonyabb vízállásnál kerül a víz fölé. 2015. szeptember elején az ELTE térképészei megmérték magasságát, miszerint pontosan 95,76 méter tengerszint felett. Pozíciója: X: EOTR 650385.578 m WGS'84 N47° 29' 09,19", Y: EOTR 237993.485 m WGS'84 E19° 03' 09,32" Elnevezése A nevét onnan kapta, hogy olyan alacsony vízállásnál látható, ami csak aszályos időszakban fordulhat elő. Ez nagyjából 95 cm-es vízállásnál következik be. Néha a nevét többesszámban is használják, ami arra utalhat, hogy van egy vízállás-intervallum, amikor már elég alacsonyan van a víz ahhoz, hogy a szikla magasabb részei előbukkanjanak, de ilyenkor még több kisebb szirtnek tűnik, és csak még alacsonyabb víznél válik láthatóvá, hogy egybefüggő darab. Egy újabb magyarázat szerint a mederszakaszon a mederben sziklatornyok vannak, amelyek külön-külön is láthatóvá válhatnak, bár a kutatók szerint ezek egy része független magától az Ínség-sziklától. Kapcsolata a környezetével A 19. század végéig a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom alatt számos nagyobb szikla sorakozott a hegy lábánál, amiknek mintegy folytatása volt a mederben az Ínség-szikla. A 20. század elején a budai rakpart kialakításakor a felsőbb sziklákat felrobbantották [forrás?], így a vízből kiemelkedő szirtek eltűntek. A Szabadság híd budai pillére részben egy hasonló kőszirtre épült. A 2000-es évek elején az M4-es metróvonal előkészítő munkálatainak keretében vízi szeizmikus méréseket végeztek a Szabadság híd környéki mederszakasz pontos feltérképezésére. Az eredmények világosan mutatták, hogy az Ínség-szikla tömbje lefelé lassan elmélyülve folytatódik a folyásirányban jóval a hídon túl is. Mivel az Ínség-szikla fölött folyó Duna a szikla után lesüllyedve mélyen kimosta a folyómedret, ezért a metróalagút fúrása során sziklákat kellett helyezni a folyómeder aljára, nehogy a túlnyomás alatt (a keszonkamrák elvén) dolgozó fúrófejek kirobbantsák az épülő alagút tetejét. Tojáskaland A Tojáskaland (eredeti cím: Una película de huevos) 2006-ban bemutatott egész estés mexikói 2D-s számítógépes animációs film, amelyet Gabriel Riva Palacio Alatriste írt és rendezett. A zenéjét Carlos Zepeda szerezte, a producere Rodolfo Riva Palacio Alatriste volt. A Huevocartoon Producciones készítette, a Videocine forgalmazta. Mexikóban 2006. április 21-én mutatták be a mozikban, Magyarországon 2013. április 8-án a Film+-on vetítették le. Televíziós megjelenések Film+, RTL Klub Molnár Róbert (politikus) Molnár Róbert, dr. (Szeged, 1971. március 27.) magyar jogász, politikus. 1998 és 2002 között a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt országgyűlési képviselője, 2002 ősze óta Kübekháza polgármestere. 2017. márciusától az Új Kezdet nevű párt egyik alelnöke. Életpályája A Szeged melletti Kübekházán nőtt fel. Anyai ágon sváb felmenői voltak (Felhaus, Grossberger). Gyermekkorától kezdődően aktívan vett részt a kis falu iskolai életében, majd a közéletében. 1988-tól rendszeresen látogatta a szegedi underground ellenzéki mozgalmakat, majd 1989-től bekapcsolódott az FKGP megyei, majd a helyi munkájába. Időközben a Csongrád Megyei Hírlap külső tudósítója lett, kiváló sajtókapcsolataira tekintettel 1989-ben megválasztották a párt megyei sajtófőnökévé. Torgyán József mellett 1990. január 20-án ismerkedett meg Torgyán Józseffel, az FKGP akkori pártfőügyész-helyettesével, aki felfigyelve az akkor 19 éves Molnár Róbert szervezésben megnyilvánuló képességeire, pártelnökké választása esetére felajánlotta részére a párt országos szervezési osztályának vezetését. Torgyán Józsefet 1990. június 30-án elnökké választották, Molnár Róbert pedig július 17-től Budapestre került a Szoboszlai utcai pártközpontba. Szabad kezet kapott a megválasztott elnöktől a párt szervezési csoportja kialakítására, amely sok fiatal, agilis munkatárssal került feltöltésre. A párt látványos fejlődésen ment keresztül. Molnár Róbert időközben a párt főtitkár-helyettese is lett, miközben a szervezési osztály mellett az elnöki protokollt is ő vezette. 1998-ban, 27 évesen képviselője lett az Országgyűlésnek és a Parlament jegyzőjévé is megválasztották. A frakcióbeli nézeteltérések miatt időközben Molnárt megfosztották a külügyi bizottsági tagságától, majd kizárták mind a frakcióból, mind a pártból, elvesztette jegyzői megbízatását is. Képviselői mandátuma 2002-ben megszűnt. Polgármesterség A 2002 őszi önkormányzati választásokig munkanélkülivé vált, amikor szülőfaluja, Kübekháza polgármesterévé választották. Nagy többséggel nyerte ezt követően 2006-ban, 2010-ben és 2014-ben megtartott önkormányzati választásokat. Molnár Róbert a képviselői mandátuma és házasságában bekövetkezett válság következtében összeomlott, mélységeiben Istenhez kiáltott. 2004. március 4-én, a biatorbágyi Magyar Belmisszió házaspári csendeshetén (www.mbb.hu) fogadta el Jézus Krisztust személyes megváltójának. Élete politikai megpróbáltatásáról 2001-ben Az Elnök embere voltam címmel írt egy bestseller könyvet, amely hetekig vezette az eladási listákat. Tíz évvel később viszont már mint megtért keresztény politikus írt könyvet élete mélységeiről és az Istenhez vezető út megtalálásáról Egy politikus, akit rabul ejtett Isten (2011), amelyet 2012-ben az Ébresztő, Magyarország! című kötete követett. 2013-ban napi áhítatos könyvet jelentetett meg Amikor a Csend beszélni kezd címmel. 2014-ben bevezetőjével és saját kiadásában jelent meg Siklós József: Az újszülött természetrajza - a keresztyén élet ábécéje című kötete. Ugyanebben az évben Miklós Péter történésszel közösen Kübekháza első 170 éve címmel jelentettek meg egy, a falut bemutató színes kötetet. 2014 év végén pedig Őrhelyemre állok! címmel jelenik meg egy bibliai alapokon álló, közéleti és aktuálpolitikai kötete. 2014 októberében a faluval szomszédos romániai Óbéba önkormányzata a két település érdekében végzett építő szolgálatának elismeréséül Óbéba díszpolgárává fogadta. 2007 óta hitmélyítő és evangelizációs előadásaival járja az országot, világot, ahol a mindennapok cselekvő hite, és a keresztények politikai szerepvállalásának szükségességéről tart előadásokat, istentiszteleteket, illetve végez személyes lelkigondozásokat. Könyvei Az elnök embere voltam (2001) Egy politikus, akit rabul ejtett Isten. Egy volt parlamenti képviselő – jelenleg polgármester – megdöbbentő vallomása a szenvedésről, a kilátástalanságban felragyogó reményről, a hitről, a formáltatásról, a szolgáló vezetésről és a politikáról (2011) Ébresztő, Magyarország! Egy politikus gondolatai a megjárt mélységekről, az ébredésről és hazánk áhított felemelkedéséről (2012) Amikor a Csend beszélni kezd (2013) Kübekháza első 170 éve (Miklós Péterrel, 2014) Őrhelyemre állok (2014) Láss túl a pusztán! (2016) A5-ös autópálya (Bulgária) Az A5, más néven fekete-tengeri (bolgárul: Автомагистрала „Черно море“) épülő autópálya Bulgáriában. Tervezett hossza 103 km, 2016-ig 10 kilométer épült meg. Útja SzOP - Szófia - Pernik - A6 Onnaing Onnaing település Franciaországban, Nord megyében. Lakosainak száma 8726 fő (2015). Onnaing Fresnes-sur-Escaut, Saint-Saulve, Vicq, Bruay-sur-l’Escaut, Escautpont, Estreux, Quarouble és Rombies-et-Marchipont községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Francisco Macías Nguema Francisco Macías Nguema, teljes felvett nevén Masie Nguema Biyogo Ñegue Ndong (szül. Mez-m Ngueme, Nsegayong, 1924. január 1. – Malabo, 1979. szeptember 29.) egyenlítői-guineai politikus, 1968-tól 1979-es megbuktatásáig Egyenlítői-Guinea első elnöke, diktátora. Élete Gyermekkora Mez-m Ngueme néven született. 9 évesen végignézte édesapja agyonverését, akinek „bűne” az volt, hogy megpróbált embereinek jobb bért elintézni. Egy héttel később teljesen megárvult, mivel édesanyja öngyilkos lett, hátrahagyva Nguemát és 10 testvérét. Út a hatalom felé A közszolgálati vizsgán háromszor megbukott, mindennek ellenére a spanyol gyarmati kormány idején Mongomo polgármestere lett, később pedig bekerült a parlamentbe is. 1964-ben miniszterelnök-helyettes lett az átmeneti független kormányban. 1968-ban a hamarosan függetlenné váló országban indult az elnökválasztáson, ellenfele a regnáló miniszterelnök, az erősen nacionalista programmal induló Bonifacio Ondó Edu volt. Bár azóta is ez volt az egyetlen szabad választás az ország történetében, Nguema legyőzte ellenfelét, és október 12-én letette az esküt. Ezt követően Ondó Edu gaboni száműzetésbe vonult, és a hivatalos jelentés alapján 1969. március 5-én öngyilkos lett. Egy másik vélemény szerint koholt vádak alapján végezték ki, mondván puccsot szervez. Uralma 1971. május 7-én Nguema kiadta 415. rendeletét, amely hatályon kívül helyezte az 1968-as alkotmány egyes bekezdéseit, és felruházta őt a kormány és más intézmények feletti korlátlan hatalommal, ideértve mindhárom hatalmi ágat. Az 1971. október 18-i 1. számú törvénnyel bevezette az elnök vagy a kormány megfenyegetésekor kiszabható halálbüntetést, az elnök vagy kabinetjének megsértése pedig 30 évnyi börtönt vonhatott maga után. 1972. július 14-én elnöki rendelettel beolvasztotta az országban létező pártokat az Egyesült Nemzeti Pártba (később Egyesült Nemzeti Munkáspárt), s a párt és a nemzet örökös elnöke lett. Egy 1973. július 29-én tartott népszavazás során, az 1968-as alkotmányt felcserélték egy új dokumentummal, amely Ngueamát korlátlan hatalommal ruházta fel, és bevezette az egypártrendszert. A referendum eredményeit manipulálták, a hivatalos eredmény szerint a szavazók 99,9%-a támogatta az újonnan létrejövő diktatórikus rendszert. A magánoktatást felforgatónak mondta ki, és 1975. március 18-án kelt, 6. rendeletével teljes egészében betiltotta. Uralma alatt országát „Afrika Dachauja” címmel illették. Egyenlítői-Guinea lakosságának egyharmada menekült el az országból a véres diktatúra elől, Nguema ugyanis többek közt arról volt ismert, hogy teljes családokat és falvakat végeztetett ki. Uralmának három főbb pillére volt: a párt, a katonai szervezete (Juventud en Marcha con Macías), és a ríó muni esangui klán. Az elnyomás eszközei - katonaság, elnöki testőrség - Nguema családtagjai és egyes klántagok kezében összpontosultak. Az elnök paranoiája oda vezetett, hogy az „intellektüel” szó használatát betiltották, és minden hajót elpusztítottak, így kívánva megakadályozni, hogy az emberek elmeneküljenek, és ennek érdekében a halászatot is betiltotta. Az egyetlen kiutat az országból elaknásították. Nguema (addig Ngeme) 1976-ban változtatta meg a nevét Masie Nguema Biyogo Ñegue Ndongra, miután minden országlakója számára elrendelte, hogy afrikai nevet kell felvennie. Nguema a nyugati gyógyszereket is betiltotta, azzal az ürüggyel, hogy nem afrikai. Erős személyi kultusza volt, amelyet valószínűleg a hatalmas mennyiségű pszichedelikum táplált, saját magát különböző címekkel illette, így hivatalosan „elnök, Isten, a tudományok és a kultúra nagymestere” is volt. A Fernando Pó-szigetet Masie Ngueme Byogo-szigetté nevezte át, 1979-es megbuktatása után visszanevezték Biokóra, s a főváros is visszanyerte nevét Santa Isabelről Malabóra. 1978-ban a nemzetnek új mottója lett: „Nincsen más Isten, csak Macías Nguema”. A terror 1975 decemberében érte el a tetőpontját, karácsonykor 150 ellenzéki politikust végeztetett ki, minden valószínűség szerint azért ekkor, hogy nyomatékosítsa a kereszténység betiltásáról szóló rendeletét. Mindez Santa Isabel stadionjában történt, a kivégzőosztag minden tagja Mikulásnak öltözött, majd felhangzott a „Those were the days” c. korabeli romantikus sláger, és megkezdődött a tömegmészárlás (ez magyarul Azok a szép napok c. ismert). Nguema elnöksége alatt az országnak nemcsak fejlesztési terve nem volt, hanem elszámoltatási rendszer sem létezett a kormányzati források tekintetében. Miután meggyilkoltatta a Központi Bank kormányzóját, a nemzeti vagyon egészét a saját vidéki házába szállíttatta. Rémuralma vége felé, a társadalom műveltebb rétegeit vagy kivégezték, vagy szellemi száműzetésre ítéltek, mindebből az ország azóta sem lábalt ki. A törvényhozás kétharmadát, illetve 10 egykori miniszterét is kivégeztette. A puccs 1979-re Macías Nguema és rendszere brutalitása kiváltotta az Európai Bizottság és az ENSZ rosszallását. Ezen a nyáron Nguema saját családjának számos tagját is megölette, amely oda vezetett, hogy az elnök bizalmasai is félni kezdtek attól, hogy többé nem racionálisan dönt. 1979. augusztus 3-án megdöntötték hatalmát. A puccsnak vezetője Teodoro Obiang Nguema Mbasogo volt, korábban a fegyveres erők helyettes minisztere, Bioko katonai parancsnoka, és egyben Macías Nguema unokaöccse. A leváltott uralkodó és a hozzá hű erők kezdetben ellenálltak a puccsnak, de végső soron csapatai elhagyták az egykori diktátort, és Nguemát augusztus 18-án elfogták. Pere és kivégzése A Legfelsőbb Katonai Tanács 1979. augusztus 18-án kezdte tárgyalni Nguema ügyét, szemtanúkat hallgatott ki, bizonyítékokat gyűjtött. Ezután szeptember 24-én összehívta a katonai törvényszéket és a volt diktátort, illetve bűntársait a vádlottak padjára ültette. Az ellenük felhozott vádak között szerepelt a népirtás, tömegmészárlás, közpénzek elsikkasztása, emberi jogok megsértése. Az államügyész Nguemára halálbüntetést, öt társára fejenként 30 év börtönt, négy másikra pedig fejenként egyévnyi börtönt kért. Nguema védőügyvédje ezzel szembement, azt állítva, hogy a többi vádlott volt felelős a bűncselekmények elkövetéséért, és kérte Macías felmentését. Nguema beszédet is intézett a bírósághoz, amelyben felvázolta azon tetteit, amelyeket ő az ország számára pozitívnak gondolt. 1979. szeptember 29-én délben a törvényszék kimondta ítéletét, amely jóval szigorúbb volt, mint amit az államügyész ajánlott: Macías Nguema és hat tettestársát halálra, és vagyonuk teljes elkobzására ítélték, a volt diktátort ráadásul 101-szeres halálbüntetéssel sújtották. Két vádlottat egyenként 14 évre, másik kettőt 4-4 évre ítéltek. Mivel magasabb bírósághoz nem tudott fellebbezést benyújtani, a katonai törvényszék ítélete jogerős volt. Macías Nguemat és 6 társa kivégzését a marokkói hadsereg egy kivégzőosztaga hajtotta végre a Bioko szigetén lévő börtönben, az ítélethozatal napján, este 6 órakor. Kivégzését megelőzően állítólag nyugodtan és méltóságteljesen viselkedett. Megítélése Napjainkban Nguemát az egyik legkorruptabb, legkegyetlenebb, kleptokratikus uralkodónak tartják a posztkoloniális Afrika történetében. Egyes források szerint 50-80 ezer, mások szerint 300-400 ezer ember haláláért volt felelős. Nguemát hasonlították Pol Pothoz is, a rendszere erőszakossága, kiszámíthatatlansága és értelmiség-ellenessége miatt. Velká Skrovnice Velká Skrovnice település Csehországban, az Ústí nad Orlicí-i járásban. Velká Skrovnice Orlické Podhůří, Polom, České Libchavy, Sopotnice, Sudslava és Seč településekkel határos. Lakosainak száma 277 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ferdinand Adams Ferdinand Eloy Adams (Berchem, 1903. május 3. – Anderlecht, 1992.) belga válogatott labdarúgó. A belga válogatott tagjaként részt vett az 1930-as világbajnokságon. Donji Budački Donji Budački falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Krnjakhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 14 km-re délre, községközpontjától 4 km-re északra a Kordun területén fekszik. Története A település annak a Goricainak (de Gorica) is nevezett Budacski családnak a nevét viseli, akik a 15. század végén települtek a Lika vármegyei Budak vidékéről a Kulpa mentére. A családot a 14. században említik először. Legelső itteni ismert tagjuk Budacski György még Mátyás király idejében kapta meg Buču birtokát Topuszka apátjától. Ezután egyre több Kulpa menti és Túrmezei birtokot szereztek meg. Budácski vára a 16. század elején került a birtokukba. A vár abban az időben a vidék egyik legjövedelmezőbb uradalmával rendelkezett, a sorozatos török támadások következtében azonban fokozatosan elnéptelenedett. A katonai határőrvidék hadereje többször kelt harcra a területre betört fosztogató ellenséggel. Egy ilyen csata során esett Ferhat boszniai pasa fogságába 1575. szeptember 22-én Budacski vára alatt a határőrvidék császári parancsnoka Herbert Auersperg generális. 1578. január 11-én magát a várat is nyolcszáz török gyalogos rohamozta meg. 1585-ben a török felgyújtotta a vár alatti településeket, de Budacski György még évekig sikeresen védelmezte a várat. 1596-ban már maga a vár is török kézre került, amit kilencven évi török uralom követett. Budacski várát 1686-ban foglalta vissza gróf Strassaldo károlyvárosi várparancsnok serege. Ezután teljesen felújították, és határvidéki katonaságot helyeztek el benne. A kipusztult horvát lakosság helyére már 1685-ben megkezdődött a szerb betelepülés. Csak ebben az évben Gornji és Donji Budački vidékére 284 szerb család érkezett 2784 lélekkel. A betelepítés irányítói gróf Strassaldo és Orsich Ferenc voltak. 1690-ben amikor a törökök visszafoglalták Ipeket (Pec) Csarnojevics Arzén ipeki pátriárka vezetésével a szerbek újabb nagyobb csoportjai érkeztek az akkori magyar és horvát területekre, így erre a vidékre is. A korabeli források szerint a 18. század elején már fel is építették első fatemplomukat a várhegy tetejére, melyet még a század közepén kőtemplom váltott fel. 1777-ben Donji Budački már a felsőkarlováci ortodox szerb püspökség egyik protopesbiteriátusának székhelye. A településnek 1857-ben 179, 1910-ben 293 lakosa volt. Trianon előtt Modrus-Fiume vármegye Vojnići járásához tartozott. A második világháború idején a püspökség templomainak többségéhez hasonlóan a donji budački Szent Péter és Pál kolostortemplomot is felgyújtották és lerombolták. A papokat, szerzetesek és híveket elüldözték vagy meggyilkolták. Donji Budački közelében Ivanić Jarakon az usztasák 380 pravoszláv szerbet mészároltak le. A háború után a kommunista hatóságok minden módon akadályozták a lerombolt templomok újjáépítését. A nehézségek ellenére Simeon püspök és Dušan Puškar pópa állhatatosságának köszönhetően 1963-ra sikerült befejezni és felszentelni az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A délszláv háború idején 1995-ben megindult a horvát hadseregnek a szakadár krajinai szerb köztársaság területei elleni támadása, mely során a szerb lakosság menekülésre kényszerült, templomaikat és kolostoraikat pedig aláaknázták és felrobbantották. Erre a sorsra jutott a donji budački kolostortemplom is, melyet kiraboltak és leromboltak. Az első kis számú visszatérő még az 1990-es években hozzákezdett az újjáépítéshez, majd a későbbi években a korábbi lakosság többsége visszatért. 2007-ben Gerasim felsőkarlováci püspök felszentelte az újjáépített templomot és újra megindult a hitélet a településen. 2011-ben a falunak 137 lakosa volt. Nevezetességei Budacski várából mára szinte semmi sem maradt, mivel 1845 -ben az alapokig lebontották. Csekély maradványai a falu közelében emelkedő hegyen találhatók meg. Egy 1609-ből fennmaradt rajz szerint várnak négyszögletes alaprajza volt. A négyszögletes lakótornyot övező falat két kisebb, egy nagyobb félköríves, valamint egy négyzetes torony erősítette. A lakótorony földszintjén istállók voltak, az első emeleten lakószobák voltak a konyhával és élelmiszer raktárral. A második emeleten volt a várkapitány lakása. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt kolostortemploma új épület. Ivan Bohun Ivan Bohun (ukránul: Іван Богун) (? – 1664. február 27.) legendás zaporozsjei kozák vezér. Nevének jelentése sólyom. Először a Bohdan Hmelnickij vezette nagy felkeléskor tűnik fel. 1648 előtti élete kevéssé ismert. „A sólyom útja” Annyi ismeretes, hogy Stanisław Kalinowski, király által kinevezett kozák hetman alatt katonáskodott. Szabadon járta az ukrán pusztákat és többször megfordult tatár területeken, valamint alkalomadtán Moldvában és az Oszmán Birodalom határvidékén. Ekkor feltehetőleg atamáni tisztségben állt. Miután híre ment a lengyel nemesi hadak Korsunnál és Żółte Wodynál elszenvedett vereségének, nyomban csatlakozott a hetmanhoz és a következő években merész támadásairól és kegyetlenségeiről lett hírhedt az ellenség körében. Hmelnickijtől ezredeskapitányi és boncsokos atamáni rangot kapott vitézségéért. Rendre aratta győzelmeit és jelen volt több nagy csatában, mint a pilawcei, a beresteczkói, a batohi, vagy a zwanieci ütközetekben és Zbaraz ostrománál. A zborówi béke során követően, mikor 1651-ben újabb harcok törtek ki ismét háborúba ment és a winnicai csatában legyőzte a lengyeleket. A beresteczkói ütközetben viszont a kozák-ukrán-tatár seregek nagy vereséget szenvedtek a lengyel-litván hadaktól. A krímiek cserbenhagyták a kozák-paraszt sereget, amely kénytelen volt szekérvárba zárkózva harcolni. A tatár kán elhurcolta Hmelnickijt, s helyét Filon Dziedziela ezredeskapitány vette át, aki megpróbált egyezségre jutni a lengyelekkel. A szics elöljárói aztán Bohunt helyezték a kozákok élére aki vakon, elszántan és ostobán folytatta az eszeveszett vérontást és belefogott a hadsereg erejét meghaladó folyóvédelmi és töltésépítési feladatokba. Azt tervezte, hogy a Pleszowán hidat verve kivezeti a hadakat, megkerülve a lengyel-litván erőket, aztán hátbatámadja őket és akkor talán sikerül megsemmisíteni II. János Kázmér és a többi főúr erőit. Terve véres kudarcba fulladt: miután egy kis sereggel elindult, hogy elkergesse a Adam Kisiel braclawi vajda tüzérségét, aki a tábor hátában állandóan rombolta a hidat, az a hír terjedt el a parasztkatonák körében, hogy a főemberek meg akarnak szökni és a kozákokkal eszeveszett rohanásba kezdtek. Bohun gyorsan visszavágtatott, remélve, hogy helyreállíthatja még a rendet, de a menekülők áradata elsodorta és majdnem belefúlt a mocsárba. Sokan megfulladtak, vagy a lengyeleknek estek áldozatul. Bohun a következő években is a kozák seregek élén állt és folytatta harcát a lengyel nemesi hadak ellen, akikhez szövetségül a tatár kán is elszegődött. Henryk Sienkiewicz Tűzzel-vassal című regényének egyik hőse. Az író regényében egy csodaszép romantikus történetet talált ki Bohunról, mely szerint azért lett búskomor és kegyetlen, mert szerelme, Helena nem őt, hanem egy lengyel vitézt választott férjéül. Gonosz, szívtelen, de mégis rokonszenves alakká válik Sienkiewicz tolla nyomán, s egyszer csak azt veszi észre az olvasó, hogy érte aggódik, s ugyanakkor a szabadság és megzabolázhatatlanság jelképe, akit azonban mégis rabul ejt valami rejtélyes és baljós vonzerő, amit úgy hívnak szerelem. Nyugat-Ukrajnában önálló államisággal felérő hatalmat épített ki, amelynek székhelyéül Lubniet, Jeremi Wiśniowiecki mágnás egykori lakóhelyét tette. 1663-ban Moszkva ellen is harcot kezdeményezett, majd a következő évben a lengyelek fogságba ejtették és kivégezték. (5258) 1989 AU1 Az (5258) 1989 AU1 egy kisbolygó a Naprendszerben. Oshima, Y. fedezte fel 1989. január 1-én. William Christian Bullitt William Christian Bullitt (Philadelphia 1891. január 25. – 1967. február 15.) amerikai újságíró, diplomata. Az I. világháború után 1919-ben az amerikai küldöttség tagja a Párizsi békekonferencián . 1919. február végén Szovjetunióba küldték, hogy a szovjet kormány és az antanthatalmak közötti tárgyalások feltételeiről tárgyaljon. 1934-1936-ig az Amerikai Egyesült Államok első nagykövete a Szovjetunióban II. világháború A második világháború alatt is folytatta katonai és diplomáciai tevékenységét. 1967-ben hunyt el. Tarn (folyó) A Tarn folyó Franciaország területén, a Garonne jobb oldali mellékfolyója. Földrajzi adatok A folyó Lozère megyében, Montpelliertől 85 km-re északra, a Cévennekben ered 1 560 méterrel a tengerszint felett, és Moissac városkánál ömlik be a Garonne-ba. A vízgyűjtő terület nagysága 15 753 km², hossza 380 km. Vízhozama nagyon szélsőséges, 140 és 8000 m³/s között mozognak a mért értékek, de az átlagos 233 m³ másodpercenként. Névadója Tarn és Tarn-et-Garonne megyének. Mellékfolyói a Tarnon, Jonte, Dourbie, Dourdou de Camarès, Cernon, Alrance, Rance, Agout, Muze, Tescou és a Aveyron. Nem hajózható. A tutajozás közkedvelt sport a folyón. Árvíz Az emlékezetes 1930-as árvízkor, a folyó szintje 17 m-t nőtt 24 óra alatt, a vízhozama pedig 8000 m³/s volt. Összehasonlításképpen a Rajna átlagos vízhozama 2200 m³/s, a Nílusé pedig áradáskor 8500 m³ másodpercenként. A halottak száma meghaladta a 300 főt. Megyék és városok a folyó mentén Lozère : Florac , Sainte-Enimie Aveyron : Millau Tarn : Albi , Gaillac , Lisle-sur-Tarn , Rabastens Tarn-et-Garonne : Montauban , Moissac Uriél arkangyal Az ortodox hagyomány szerint Uriél arkangyal (héberül: ���������, kb: „Isten Fénye”, „Isteni Fény és tűz”) egyike a hét arkangyalnak, ünnepnapja november 8. Az anglikán hagyomány szerint ünnepnapja szeptember 29. Laziszkó Laziszkó (szlovákul Lazisko) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. A 20. század elején nevét Lazitelkére magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. Fekvése Liptószentmiklóstól 8 km-re délnyugatra az Alacsony-Tátra lábánál fekszik. Földrajzi koordinátái: é. sz. 49° 01′ 43″, k. h. 19° 32′ 39″49.028611111111, 19.544166666667 Története 1396-ban "Lasische" alakban említik először, de valószínűleg már a 13. században is létezett. Más forrás szerint már 1352-ben említik I. Lajos király egyik adománylevelében "Lazan" néven. 14. századi első említésekor már az Okolicsányi család birtoka, akik a falut később is megtartották. 1784-ben 15 házában 138 lakosa volt. 1828-ban 21 háza volt 198 lakossal. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Emellett fűrésztelepe, vízimalma, antimonbányája volt és a szövőipar is kifejlődött. Vályi András szerint "LAZISTYE. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Motko Szent Keresztnek somszédságában, mellynek filiája, határja közép termékenységű, fja min a’ két féle van, legelője elég." Fényes Elek szerint "Lazisztye, tót falu, Liptó vmegyében, 71 kath., 127 evang. lak. Szép erdő. F. u. Okolicsányi. Ut. posta Berthelenfalva." A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. Népessége 1910-ben 270, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 420 lakosából 417 szlovák volt. 2011-ben 409 lakosából 392 szlovák volt. 15339 Pierazzo A 15339 Pierazzo (ideiglenes jelöléssel 1994 AA9) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A Spacewatch projekt keretében fedezték fel 1994. január 8-án. Gare de Tourville Gare de Tourville vasútállomás Franciaországban, Tourville-la-Rivière településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Serquigny-Oissel-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare d’Oissel Gare d’Elbeuf - Saint-Aubin Federico Macheda Federico Macheda (1991. augusztus 22., Róma, Olaszország) olasz labdarúgó. Jelenleg a Novara csatára. Pályafutása Manchester United Macheda az SS Lazio ifiakadémiáján kezdett el futballozni, de szerződés nem kötötte a klubhoz, mivel Olaszországban csak 18 éves kortól kaphatnak kontraktust a játékosok. Nem sokkal a 16. születésnapja után, 2007. szeptember 16-án leigazolta a Manchester United, mivel Angliában 16 év az alsó korhatár. Rögtön bekerült a Vörös Ördögök U18-as csapatába, ahol győztes gólt lőtt a bemutatkozó meccsén, a Barnsley ellen. Első szezonjában ő lett a gólkirály az ifik között 12 találatával. 2008. február 26-án, a Liverpool ellen a tartalékcsapatban is bemutatkozhatott. A Manchester Senior Cup döntőjére is bekerült a keretbe, de végig a kispadon ült. Augusztus 22-én, a 17. születésnapján profi szerződést kapott csapatától. A 2008–09-es szezont is az ifik között kezdte, de többször bekerült a tartalékcsapatba is. Miután ott nyolc meccsen nyolc gólt szerzett, Sir Alex Ferguson elismerésként behívta az első csapatba a 2009. április 5-i, Aston Villa elleni bajnokira. Körülbelül egy órányi játék után pályára is küldte, amikor a United 2–1-es hátrányban volt. Cristiano Ronaldo a 80. percben egyenlített, majd Macheda a hosszabbításban fordulásból a birminghamiek kapujába csavarta a labdát, ezzel megnyerve csapatának a meccset. A következő két mérkőzésen, a Porto és a Sunderland ellen is a kispadon kezdett. Utóbbi találkozón ismét szerephez jutott, beállása után mindössze 46 másodperccel gólt szerzett, amivel ismét három pontot szerzett a Vörös Ördögöknek. 2009. április 19-én, az Everton elleni FA Kupa-elődöntőn kezdőként kapott szerepet, de nem lőtt gólt. Ezután egy Middlesbrough elleni Premier League bajnokin is a kezdők közé nevezték, de ezúttal sem talált a kapuba és nem sokkal a második félidő kezdete után le is cserélték. Válogatott Macheda részt vehetett volna a 2009-es U21-es Eb-n, a bő, 40 fős keretbe be is került, de a 23-as utazó keretbe már nem nevezték. L’Île-Saint-Denis L’Île-Saint-Denis település Franciaországban, Seine-Saint-Denis megyében. Lakosainak száma 7539 fő (2015). L’Île-Saint-Denis Asnières-sur-Seine, Gennevilliers, Villeneuve-la-Garenne, Argenteuil, Épinay-sur-Seine, Saint-Denis és Saint-Ouen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Territoire de Belfort Territoire de Belfort (IPA: [t��iˈtwa� d�b�lˈf��]) megye (département) Franciaországban. 1922-ben lett az ország 90. megyéje. Elhelyezkedése Franciaország keleti részén a Franche-Comté régiójában található. Történelem Az 1871-es Frankfurti szerződés alapján jött létre. Kivették az Elzászi területek közül, amelyet a Német Birodalomhoz csatoltak. Települések Legnagyobb városok Belfort Lazsani (Dolneni) Lazsani (macedónul: Лажани) település Macedóniában, a Pellagóniai körzet Dolneni járásában. Népesség 2002-ben 1864 lakosa volt, akik közül 1054 bosnyák, 402 török, 278 macedón, 108 albán és 22 egyéb. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Francisco Suárez Francisco Suárez (Granada, 1548. január 5. – Lisszabon, 1617. szeptember 25.) spanyol filozófus és teológus, jezsuita szerzetes, a skolasztikus filozófia és a katolikus barokk bölcselet kiemelkedő egyénisége. Élete és munkássága Suárez a Spanyolországban a Granada nevű városban született. Tizenhat éves korában belépett a szalamankai jezsuita rendbe, filozófiát és teológiát tanult öt éven keresztül 1565-1570 között. Ezt követően 1572-ben Ávila-ban és 1575-től Segovia-ban tanított. De tanított még Valladolidban (1576), Rómában, Alcalában, Szalamankában és Coimbrában is. Sok művet írt, latinul, összesen huszonhat kötetet, amelyek a jogról, az államról és az egyház viszonyáról, a metafizikáról és teológiáról szólnak. Halála után elismerésül a munkásságáért megkapta a „Doctor eximius et pius” melléknevet. Filozófiája Suárez gondolkodása Aquinói Szent Tamás gondolatmenetét követte, és szembesítette azokat Arisztotelész gondolataival. De a patrisztika és a skolasztikus szerzők véleményét is szembesítette egymással azonban több elvet is elfogadott a nominalistáktól és Duns Scotus–tól is a tomista hagyomány ellenében. Ismeretelméletében csak egyedi létezőket fogadta el valóságos létezőknek, szerinte az általános fogalmak az egyedi fogalmak azonos vonásinak elvonatkoztatása során keletkeznek. A hitről értekezve Suárez azt, mint tudatos és szándékolt emberi beleegyezést értelmezte. Suárez elfogadta a scientia media fogalmának realitását, az Istennek való engedelmességet pedig aktív antropológiai adottságként (potentia oboedientialis activa) fogta fel. Jogfilozófia A társas életet az emberi létezés természetes formájának tekintette, az államról pedig azt állította, hogy az emberek közmegegyezésén alapul. Mivel minden hatalom Istentől származik és minden emberre egyformán érvényes, ezért az állam hatalma is ezen kell alapuljon egyfajta társadalmi szerződés formájában. Fő művei De Deo Incarnato 1590; De Deo uno et trino Disputationes metaphysicae 1597; De fide 1612; Opera omnia 1856-78; Pobre señorita Limantour A Pobre señorita Limantour (spanyol, jelentése: ’Szegény Limantour kisasszony’) a Televisa által 1987-ben készített mexikói telenovella Ofelia Cano és Víctor Cámara főszereplésével. Írója Inés Rodena és Carlos Romero, rendezője Pedro Damián. A producer Carla Estrada, akinek ez volt második produkciója. Az első olyan mexikói sorozat, amelyben – Diana szerepében – színésznőként feltűnik Thalía. A történet szerint Diana anyját férje egy fiatalabb nővel megcsalja, akiről később kiderül, hogy Diana féltestvére. Magyarországon nem vetítették. Stan Kenton Stanley Newcomb Kenton (Wichita, Kansas, 1911. december 15. – Reading, Pennsylvania, 1979. augusztus 25.) amerikai zongorista, innovatív zenekarvezető, nagyszerű komponista és későbbi éveiben dzsesszoktató volt. Ellentmondásos, kultikus figurája a dzsessznek, aki az érzelmeket kifejező, erőteljes, összetett hangzásra helyezte a hangsúlyt. Életpályája Kezdetek Stan Kenton 1911. december 15-én született a kansasi Wichitában. Az 1930-as években különféle tánczenekarokban (Vido Mussonál, majd Gus Arnheimnél) játszott a nyugati parton, míg 1941-ben megalakította saját együttesét. Elképzeléseit hangszerelések és saját kompozíciók formájában valósította meg, de ekkoriban még inkább csak tisztességes zongoristaként volt ismert. Az egyik száma után Artistry in Rhythm-ként elnevezett zenekar főként a korszak tánctermi igényeit igyekezett kielégíteni, rendszeresen játszottak a Rendezvous Ballroom hálás közönségének a kaliforniai Balboa Beach-en. Összetétele 3 trombitából és 3 pozanból álló rézfúvós kórus, 5 szaxofon és 4 fős ritmusszekció volt. Progressive Jazz Orchestra Kisebb kezdeti nehézségek után az 1940-es évek második felére Kenton nagy népszerűségre tett szert. Zenéjére "progresszív jazz"-ként hivatkozott, innen az új név: Progressive Jazz Orchestra (1947-től), és miközben más együttesek sorra oszlottak fel, az övé koncertzenekarrá fejlődött. Pete Rugolo lett a fő hangszerelő, June Christy pedig az énekesnő, akinek slágerei (többek között Tampico, Across the Alley From the Alamo, It's Been a Long Long Time) jelentősebb anyagi sikereket hoztak Kentonnak. Az évtized végére minden szekció kibővült, a bongók és kongák szerepeltetése latin ízeket kevert az eredeti hangzásba. Innovations in Modern Music Orchestra 1950-re összeállított egy vonósokkal, fafúvósokkal kiegészített 43 tagú zenekart, az Innovations in Modern Music Orchestrát. Ebben a figyelemre méltó projektben olyan zenészek működtek közre mint Maynard Ferguson vagy Bud Shank. Bob Graettinger komplex, kvázi-klasszikuszenei hangszereléseivel a repertoárjában két turnét csinált végig, de ez a periódus nem bizonyult túl jövedelmezőnek. 1952-ben Kenton visszaváltott a kezelhetőbb 19 fős felállásra, amely New Concepts of Artistry in Rhythm néven több emlékezetes albumot is készített. Bill Holman, Bill Russo és Gerry Mulligan szvinges szerzeményei domináltak ez idő tájt, és tehetséges zenészek (többek között Lee Konitz, Frank Rosolino, Zoot Sims) csatlakoztak az együtteshez. Mellophonium Orchestra Kenton utolsó sikeres kísérlete az 1960-63 között működő Mellophonium Orchestra volt. A négy mellofónium külön szekciót alkotott, és bár igen nehéz volt a hangszeren tisztán játszani, izgalmas felvételek készültek, a West Side Story és az Adventures in Jazz albumokat Grammy-díjjal ismerték el. 1963-tól előszeretettel alkalmazott fiatal tehetségeket, ami olcsó megoldás volt, de sajnos gyakran az eredetiség kárára ment. Figyelme egyre inkább a dzsessz oktatása felé fordult, partitúráit egyetemi big bandek rendelkezésére bocsátotta. Így egyrészt elérte, hogy sok zenekar hangzása "Stan Kentonossá" vált, másrészt viszont az ő zenekarának hangzása lett hasonlatos egy jó egyetemi bandáéhoz. Szinte 1979. augusztus 25-én bekövetkezett haláláig zenekarvezetőként tevékenykedett. Stan Kenton mindig is a jól megválogatott zenészgárdájáról és kiváló zeneszerzőiről volt ismert, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy a saját kompozíciói és hangszerelései szolgáltatták az alapot, amire zeneszerzői építettek. Időnként mind zenészeit, mind hallgatóságát kihívások elé állította újszerű, jövőbe mutató zenéjével, és más zenekarvezetőknél jobban megosztotta a jazzrajongókat. Kenton féktelen lelkesedéssel közelített a dzsesszhez, ami akkor is megmaradt, amikor visszavonult, hogy pszichológiát tanulmányozzon, amely élete másik nagy szenvedélye volt. Fontosabb albumok Innovations in Modern Music (1950) New Concepts of Artistry in Rhythm (1952) Contemporary Concepts (1955) Cuban Fire! (1956) Back To Balboa (1958) West Side Story (1961) Adventures in Jazz (1961) Johnny Test A Johnny Test amerikai–kanadai televíziós rajzfilmsorozat, amelyet a Warner Bros. készített. Legutóbb a Cartoon Network és a Teletoon sugározta, régebben a Kids' WB vetítette. Első része az Amerikai Egyesült Államok területén 2005. szeptember 17-én került adásba. Öt hónappal később, 2006. január 14-én elkezdték vetíteni a Cartoon Networknek az Egyesült Királyságban és Írországban fogható részlegénél is. Ugyanazon év június 5-étől a program napi része lett. Nemzetközi szinten a Nickelodeon Németország valamint Latin-Amerikában, Lengyelországban, Magyarországon, Svédországban, és az Amerikai Egyesült Államok területén a Cartoon Network sugározza. A felvétel története Scott Fellows, a Nickelodeon televízió Ned's Declassified School Survival Guide című televíziós helyzetkomédiájának és az Angyali keresztszülőknek a írója a Johnny Test megalkotója és kizárólagos producere. A műsor a Kids’ WB szombat reggeli műsorában szerepelt, először 2005. szeptember 17-én. A sorozat a Warner Bros. Animation házon belül elkészített pilot epizódjából nőtte ki magát. Ezt a próbarészt Adobe Flash-sel, a "Johnny to the Center of the Earth" tematikájával, hasonló színkezeléssel készítették el, de más amerikai hangot használtak hozzá. Fellows, a sorozat elkészítője azt mondta, a sorozat címszereplőjét saját magának gyermekkori változatáról mintázta, Susan és Mary pedig a testvéreinek másai, kinek ugyanezek a nevei. Chris Savino producer bevonásával az első évadban a Dexter laboratóriuma sorozatból számos elképzelés átkerült ebbe a sorozatba. Hivatalos honlapja szerint James Arnold Taylor azt mondta, nem ő volt Fellows eredeti választása Johnny Test szerepére. Eredetileg ő a pilot változatban a főhős hangja volt, de később, miután a mese a Kids’ WB-nél zöld jelzést kapott, csak ekkor helyettesítették egy másik, kanadai szinkronnal. Az első szezon többi részét a Warner Bros. Animation belső stúdióiban készítették el, (néhány munkát azonban kiszerveztek a kanadai Studio B Productions és a Top Draw Animation részére). Néhány epizódot az Atomic Cartoons forgatott le, s a legtöbb hangfelvételre Kanadában került sor. Azonban az, hogy a UPN és a The WB beolvadt a The CW társaságba, azzal járt együtt, hogy csökkentették a műsor költségvetését, s ennek következtében hiány alakult ki. A kanadai székhelyű Cookie Jar Entertainment, úgy döntött, átvesz a sorozat gyártása fölött az irányítást. A váltás alatt elbocsátották az első sorozaton dolgozó írókat, forgatókat, s egy teljesen új stáb vette át az irányítást. Mindezek mellett drasztikusan csökkent a show költségvetése, s emiatt a második és harmadik sorozatot Adobe Flash programmal a Collideascope Digital Productions animálta. Később megváltoztatták a show főcímdalát, s a bevezető az előző adások jelentősebb pillanatai lettek. Ezt ma a Teletoon eredeti sorozatából készített katalógusnak tekintik. Nemrégiben bejelentették, hogy elkezdték forgatni a negyedik évadot. . Ennek a sorozatnak az animációját a Fülöp-szigeteken készítik, s nagy felbontású változatban kerül majd adásba. Először a Teletoon műsorán mutatták be 2009. szeptember 10-én. Teletoon Cartoon Network Nickelodeon A cselekmény háttere A Johnny Test Johnny Test, egy átlagos 11 éves fiú kalandjait dolgozza fel, aki okos ikernővéreivel és beszélő (s egyben beszédes) kutyájával, Büdivel él együtt Porkbelly városában. Öccsüket gyakran használják különböző kísérleteik szenvedő alanyaként, s ezzel akarják elkápráztatni szomszédjukat. Néha Johnny is kap nővérei eszközeiből vagy szupererejéből, hogy harcokban vagy egyéb helyzetekben használja fel ezeket. Egyszer csak Johnny olyan eszközöket és erőket kölcsönöz, melyeket nővérei saját piszkos munkájukhoz fejlesztettek ki. Ezekkel ő megpróbálja a testvérei által előidézett csapásokat vagy bajokat orvosolni valamint felvenni a harcot a Porkbellyben megtalálható gazemberekkel. Magyar változat A szinkront a Turner Broadcasting System megbízásából az SDI Media Hungary készítette. Magyar szöveg: Csányi Cecília, Koszper Gábor Hangmérnök: Császár Bíró Szabolcs Vágó: Kránitz Bence, Wünsch Attila Gyártásvezető: Németh Piroska Szinkronrendező: Faragó József Produkciós vezető: Németh Napsugár Baráth István – Eugene "Bling-Bling Fiú" Hamilton Berkes Bence – Agyhűtő / Agyfagyasztó (1. hang) Bodrogi Attila – Agyhűtő / Agyfagyasztó (2. hang) Bogdányi Titanilla – Mary Test Böhm Anita – Jillian Vegan (1. hang) Csík Csaba Krisztián – Dark Vegan (2. hang) Csuja Imre – Tanárember / Mr. Henry Teacherman (2. hang) Elek Ferenc – Mr. Mittens (3. hang) Faragó András – Mr. Fehér Gardi Tamás – Tanárember / Mr. Henry Teacherman (1. hang) Forgács Gábor – Vacak (1. hang) Háda János – Büdi Kassai Károly – Zizrar (2. hang) Kerekes József – Zizrar (1. hang) Király Attila – Hugh Test Kokas Piroska – Mrs. Hamilton Láng Balázs – Hank Anchorman (2. hang) Markovics Tamás – Johnny Test Megyeri János – Hank Anchorman (1. hang) Minárovits Péter – Montague Morvay Gábor – Dömper Randalls / Bumper Randalls Molnár Ilona – Susan Test Ősi Ildikó – Lila Test Papucsek Vilmos – Dark Vegan (1. hang) Pálfai Péter – A Méhész (1. hang) Pipó László – Agyhűtő / Agyfagyasztó (3. hang) Renácz Zoltán – Csiklandó Roatis Andrea – Sissy Bladely Rosta Sándor – Vacak (2. hang) Seszták Szabolcs – Szomszéd Gil Solecki Janka – Janet Nelson Jr., Jillian Vegan (2. hang) Szokolay Ottó – Jules Harm igazgató Sótonyi Gábor – Mr. Fekete Varga T. József – Mr. Mittens (1. hang) Várkonyi András – A Méhész (2. hang) Versényi László – Polgármester, Albert Valleroy (Haute-Marne) Valleroy település Franciaországban, Haute-Marne megyében. Lakosainak száma 23 fő (2015). Valleroy Farincourt, Gilley, Savigny, Fouvent-Saint-Andoche és Voncourt községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Tokcsong állomás Tokcsong (Deokjeong) állomás föld feletti metróállomás a szöuli metró 1-es vonalán, 2006 óta. Egyúttal a hagyományos Kjongvon (Gyeongwon) vasútvonal állomása is. Ürmös Néptáncegyüttes A Soproni Ürmös Tánckör Kulturális Egyesület Sopron város egyetemi diákságának néptáncegyüttese. Megszakításokkal 33 éve működik, jelenleg mintegy 30 aktív tagja van. Főként erdélyi tájegységek táncait művelik, ezekből készült koreográfiákkal időnként a Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron város és a környék településeinek kulturális rendezvényein lépnek fel. Félévente néptánctábort szerveznek Rábcakapiban. Jelenlegi művészeti vezetője Viszló Bálint és Bőhm Kitti. Története Megalakulásának előzményei 1980-ra nyúlnak vissza, amikor soproni egyetemistákból megalakult az Irmes zenekar. Tagjai Irmes István, Molnár Miklós (Pirók), és Mátrai Árpád voltak. A zenekar még abban az évben fellépett a Keszthelyi Helikonon, az egyetemek és főiskolák kulturális találkozóján. Néhány ungarescás táncossal - Varga János (Boxos), Merczel István (Vigyori), Tímár József, és Csukás Béla - csatlakozott hozzájuk. így négy táncos pár is utazott Keszthelyre, ahol nagybáródi táncokat mutattak be. Ez volt az első megjelenése a tánckör elődjének, amely ekkor még nem nevezhető együttesnek, csupán alkalmi összeállás volt. Kezdetek Az Ürmös név választása már az 1983-as Ki-mit-tud?-hoz kötődik. Ekkor Boxos, Vigyori, illetve Palenik József már ezen, a néven indult a vetélkedőn: széki és szatmári koreográfiával léptek fel. Eljutottak a televíziós szereplésig, majd a második fordulóban kiestek, a Martenica nemzetiségi táncegyüttes előzte meg őket. A szereplés meghozta az ismertséget az Ürmösnek. Az új együttes a szemben a korábbi „tematikus" stílussal (a hagyományos paraszti kultúrától távol álló, erőteljesen átalakított táncolási móddal), a tiszta folklór felé fordult. Elképzelésük egybeesett Sára Ferencével, akivel a békéscsabai szólótánc-fesztiválon találkoztak. Ő budapesti táncosként ugyanezt képviselte és többször járt Erdélyben gyűjteni, míg a Dunántúlon még mindig a „tematikus stílus" uralkodott. Műhelymunkára, együtt dolgozásra hívták őt Sopronba, és ekkor született meg a gondolat: egy új táncegyüttes alakítására. Az Ürmös nem sokáig maradt meg kamaraegyüttesnek. Az új tagok nagyrészt az egyetem hallgatói közül kerültek ki, de voltak közöttük középiskolások is, főleg a Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolából. A lányok közül sokan voltak az Óvónőképző Intézet hallgatói. Az egyetemi és a városi polgárok lassan megismerték az Ürmös nevet, hiszen sok városi rendezvényt táncházakat, népzenei koncerteket hoztak tető alá az egyetemi kulturális felelős, Horváth Elvira segítségével. Neki nagy szerepe volt abban is, hogy a tánckör egyetemi támogatásokhoz jutott és a KISZ-házat (ma Egyetemi Ifjúsági Ház) használhatta. Ebben az időszakban az Ürmös kísérőzenekara a Lajtorja volt, már a '83-as Ki-Mit-Tud-on is ők szerepeltek a táncegyüttessel. A zenekar a 70-es években, a táncházmozgalom kezdetén alakult meg, és ők is az új folklór irányvonalát képviselték. Vezetője Jereb Tamás volt, tagjai Pécsváradi Péter prímás, Szőke Ernő és Varga Péter kontrások, és Szabó Árpád bőgős voltak. Később játszott a zenekarban Molnár Miklós is kontrásként. A 80-as évek vége felé rajtuk kívül még a szombathelyi Boglya együttest hívták zenélni. Az együttes repertoárjában rábaközi, sárközi, dél-alföldi, szatmári, méhkeréki, széki, mezőségi, kalotaszegi, gyimesi és néhány román tánc volt, ezekhez sikerült autentikus, hiteles forrásokat oktatót, videókat, leírásokat szerezni. Legfontosabb a gyimesi volt, melynek megismerésébe, tanulásába mélyen beleásta magát az együttes. Ezzel élen járt a tánc magyarországi megismertetésében, hiszen akkor még kevesen foglalkoztak vele. Ekkortájt kezdett elterjedni az is, hogy nem egy tájegység általános táncát dolgozza fel egy együttes, a jellemzőbb motívumokat használva, hanem mélyebb ismeretekre szert téve egy kisebb egység, egy konkrét falu táncával foglalkozik. Az Ürmös is ezt a vonalat kezdte követni, pl. a mezőségin belül az ördöngősfüzesit táncolták főleg. Sára Ferenc is eljárt még jó darabig az Ürmöshöz gyimesi táncot tanítani, amiből aztán szorosabb, baráti kapcsolat is kialakult. Rajta kívül még Szabó Szilárd tanított táncot abban az időben, illetve Berecz András is eljött néha Sopronba éneket tanítani. Eközben a táncházélet is fellendült Sopronban, ezeket többnyire havonta tartották. Ezen kívül Hagyományőrző Bálokat kezdtek szervezni. Volt vajdaszentiványi, gyimesi, széki, kalotaszegi bál, meghívott zenészekkel, táncosokkal. 1984 szilveszteri báljára eljött Halmágyi Mihály és felesége, Gizi néni, és igazi gyimesi hangulatot varázsoltak. '86-ban a csángó napokra pedig közel negyven ember jött el Gyimesből. A kalotaszegi bálon Berki Ferenc, „Árus" muzsikált. Az együttesnek a megalakulás után hamarosan lehetősége nyílt a bemutatkozásra: 1984 májusában részt vett a körmendi Lajtha László Koreográfusversenyen és „májusfa-kitáncoláson", amely térségi, három megyés néptáncfesztivált jelentett. A fellépő hat pár szatmári, somogyi, széki, gyimesi táncokat és pacalkai román haidaut mutatott be. Az előadás a tánc megközelítésében bekövetkezett szemléletváltásnak első igazán fontos eseménye volt. A táncok újszerű színpadra vitele volt az, ami kiemelte az Ürmöst a többi együttes közül. A néptánccal komolyan foglalkozók figyelni kezdtek az Ürmösre. Pesovár Ernőnek, az Ungaresca akkori koreográfusának elismerését is kivívták, aki pedig maga is a régi, konzervatívabb vonalat képviselte. A minősítő műsoron az Ürmös arany fokozatot kapott. Az első önálló fellépésre 1985-ben került sor a soproni Petőfi Színházban „Nem úgy van most, mint volt régen" címmel. Ekkor már közel negyvenen táncoltak az Ürmösben. A két felvonásos műsor keretében bemutatták a Vigyori által színpadra rendezett „Bábjátékot" és a Boxos koreografálta „Zöld szemű rózsa" című táncdarabot. Ebben az évben egy megyei fesztiválon is részt vettek a Lajthával és a Kisalfölddel együtt, majd 1986-ban a Helikonon léptek fel ismét. 1987-ben újabb műsort egy történelmi témájú táncjátékot mutattak be ugyanott „A Sámán rejtezése" címmel. Ezekben az években többször vettek részt minősítő műsorokon Körmenden, kisebb fesztiválokon Veszprémben, Balatonföldváron, illetve a Nyugat-Dunántúli Néptánc-antológián Csornán, az országos antológián, Budapesten. Külföldön felléptek Bécsben, 1990-ben pedig egy hosszabb turné alkalmával eljutottak a Man-szigeti fesztiválra, ahol nemcsak Európa, hanem több földrész művészeti együttesei között képviselték Magyarországot. Itt mezőségi és székelyföldi táncot mutattak be, a velük utazó Muszka György és Ilona, pedig kalotaszegit. Erre az alkalomra készült az Ürmös régi emblémája: a piros-fehér-zöld tulipán. Ezen kívül nagyrészt városi, egyetemi rendezvényeken szerepelt az Ürmös, egy-egy balekbálon, valétabálon vagy március 15-i műsoron. Gyűjtőutak A szemlélet, ahogy Boxos táncot tanított és színpadra állított, az erdélyi gyűjtőútjai során szerzett élményekből eredt. Már az Ürmös megalakulása előtt is járt Székre, Mezőségre, de Sára Ferenccel való megismerkedése után kezdtek el rendszeresen gyűjteni. Elsősorban Gyimesbe jártak, de ekkor kezdték kiépíteni a kapcsolatokat Kalotaszegen, Székelyföldön és Moldvában is. Ők már a harmadik hullám voltak Kallós Zoltánék, Sebő Ferencék után, de megtapasztalták, hogy a gyűjtőmunka még nem fejeződött be. Később két olyan gyimesi útra is sor került, amelyen már sokan részt vettek a táncegyüttesből is. Akkoriban ez még nem volt veszélytelen dolog, magánházaknál hivatalosan nem lehetett megszállni, de azért Sára Ferencre mindig akadt legalább egy szénapajta ahol alhattak. Este, lopakodva kellett a házakhoz vonulni, nehogy valaki feljelentse a szállásadókat. Meglátogatták a legjobb zenészeket, Zerkula Jánost, Halmágyi Mihályt, Antal Zoltánt, hallották őket zenélni és táncolhattak az ottaniakkal. A 90-es évek 1990-ben Boxos a Rába, '92-ben pedig a Zala Táncegyüttes vezetője is lett, így kevesebb ideje maradt az Ürmösben tanítani. Ezért 1994-ben át is adta vezetést Vas Oszkárnak, aki fél évig maradt az együttesnél. Utána Antal Áron vitte tovább a tánckört, már az Ürmös új „nemzedékéből". Ő 1992-ben kezdett el táncolni, az Ürmösben, amikor a egyetemre került. Ekkor a létszám 20-25 fő volt, néha elérte a 30-at. Eközben Boxos még segített az együttes vezetésében, de a mindennapi munkában már nem vett részt. A táncok közül dél-alföldit, somogyit, mezőségit, nyárádmentit és főleg vajdaszentiványit tanultak. A próbák a KISZÖV-ben folytak, de már nem volt kezdő és haladó csoport, általában két táncot tanultak párhuzamosan. A 90-es évekre kevesebb fellépés volt jellemző, nem is koreográfiák tanulására törekedtek, hanem inkább egy-egy táncot úgy elsajátítani, hogy az szabadon táncolható legyen. Az egyetemi rendezvények közül évnyitókon, ritkábban balekbálon, valétabálon szerepelt a tánckör, ezen kívül városi rendezvényeken, pl. Szüreti Napokon lépett fel. Külföldön Sopron testvérvárosaiban szerepelt, Bolzanoban, Bad-Wimpfenben és Kemptenben, 1991 és 1994 között. 1992-ben Hollandiában volt egy fellépése, Kassai Lajos íjászbemutatójával egybekötve, 1994-ben pedig a szlovákiai Zlinbe jutott el, egyetemi kapcsolatok révén. A kísérőzenekar ez idő tájt többnyire a Fajkusz Attila vezette Rakonca volt Győrből, néha vegyes felállásban együtt zenéltek a Lajtorjával. Kísérte még az Ürmöst Horvát Attila zenekara a Sárga Föld Szombathelyről, később pedig, a Lajtorja megszűnésével, a Sopronban alakult Fajkusz Attila és zenekara. Ekkor is szervezett az Ürmös táncházakat meghívott adatközlőkkel, voltak vendégek a szászcsávási és palatkai zenészek, vajdaszentiványi táncosok és Horvát Elek prímás. Gyakran rendeztek ekkor moldvai táncházakat, néha balekbálok, valétabálok alkalmával is, amelyeknek mindig nagy volt a látogatottsága. 1994-ben a Zala Táncegyüttessel közösen egy hosszabb erdélyi kiránduláson vett részt a tánckör, ezen kívül többen jártak tánctáborokba Erdélybe: Kalotaszentkirályra, Válaszútra, Magyarlapádra vagy Gyimesbe. Az új évezredben 2002-ben szinte a teljes egyetemista tagság - végzős erdőmérnökök és óvónők - egyszerre hagyta el a várost. A lányok közül néhányan a közelben maradtak, a fiúk közül viszont csak Raisz Árpád maradt Sopronban, így Pósán Ferenc, az egyesület korábbi elnöke, tisztét átadta neki. Főként rá maradt a feladat, hogy a tánccsoportot felélessze. Ősszel újra elkezdődhettek a próbák; a tánctanár Sipos Ferenc lett, a Pendelyes Néptáncegyüttes vezetője, aki ezután három évig tanított: szatmárit, rábaközit és mezőségit. Két év múlva bekapcsolódott Antal Áron és ezután ő lett az együttes művészeti vezetője. 2012-től Viszló Bálint Belágyi Hannával vette át az együttes vezetését, majd 2015-től Viszló Bálint Bőhm Kittivel tanít. A tanév elején szervezett tagtoborzásokkal 40-60 főre is felduzzad a létszám, azonban a lemorzsolódásokkal 20-30 fős taglétszám tekinthető tartósnak. 2012 előtti öt évben Boxos és Antal Áron több táncot tanított, melyekből soproni és környékbeli fellépések is összeálltak. A fontosabbak a rábaközi, szatmári és dámóci (Bodrogköz) táncok voltak, valamint Erdély (Magyarpalatka, Vajdaszentivány, Kalotaszeg, Nyárádselye és Szászcsávás) magyar táncai, melyek közül a palatkai folyamatosan színen volt. Az elmúlt három évben szintén Erdély (Ördöngősfüzes, Szászcsávás, Nyárádselye) táncai képezték a próbákon elsajátított táncok nagy részét. Az idei évtől Györgyfalva táncaival foglalkoznak, valamint folyamatosan előkerül a megtanult táncok ismétlése. Soproni és környékbeli fellépésekre az elmúlt három évben és jelenleg is rendszeresen sor kerül. 2006- ban indult Folk Szabadegyetem sorozatukban a népművészeteket mutatják be hiteles művelőik segítségével. A néprajz kutatóit is meghívják egy- egy előadást tartani. Többek között Kallós Zoltán, Berecz András, Sebestyén Márta, Barsi Ernő, Agócs Gergely, Andrásfalvy Bertalan és Pál István, az utolsó dudás volt előadója a Folk Szabadegyetemnek. 2013-ban Hideg Anna néni is ellátogatott hozzánk Ördöngősfüzesről. Ma már hagyományosnak tekinthetők a hansági Rábcakapiban szervezett tánctáborok, ahol a tagság zöme részt vesz és több zenekar közreműködésével táncházakat is tartanak. Egy ideig hagyományos volt a téli közös disznóölés Szomódon, az elmúlt években Rábcakapiban került rá sor. A Mariña Central A Mariña Central egy comarca (járás) Spanyolország Galicia autonóm közösségében, Lugo tartományban. Székhelye Mondoñedo. A népessége 2005-ös adatok szerint 30 359 fő. Települések A székhely neve félkövérrel szerepel. Alfoz Burela Foz Lourenzá Mondoñedo O Valadouro Kirchberg am Walde Kirchberg am Walde osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gmündi járásában. 2018 januárjában 1313 lakosa volt. Elhelyezkedése Kirchberg am Walde Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) északi részén fekszik. Területének 36,3%-a erdő. Jelentősebb (mesterséges) tavai a Kotwiesenteich és a Haspelteich. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Fromberg (113 lakos 2018-ban), Hollenstein (162), Kirchberg am Walde (520), Süßenbach (196), Ullrichs (197) és Weißenalbern (125). A környező önkormányzatok: nyugatra Waldenstein, északnyugatra Hoheneich, északra Schrems, északkeletre Hirschbach, keletre Vitis, délkeletre Zwettl, délre Schweiggers. Története Kirchberget az alsó-bajorországi Kirchperg lovagi nemzetség alapította 1180 körül, amikor az adományul kapott, addig lakatlan erdőségbe Frankóniából és Bajorországból telepeseket hozattak és felépítették Kirchperg várát. A falu az akkor szokásos módon egy ovális piacteret szorosan körbevevő házakból állt; így némi védelmet nyújtott az ellenséges szándékkal közeledőkkel szemben. 1580 körül mezővárosi (vásárrendezési) jogokat kapott. 1712-ben a Kirchberg és Ullrich közötti dombra vesztőhelyt állítottak fel, majd a kisebb bűnökre 1714-ben egy pellengért a piactéren. Ide állították Szt. Lénárd, az állatok védőszentjének oszlopát, hogy védelme alá vonja a piacra terelt jószágokat. 1719-ben a pestisjárvány áldozatainak emlékére hozták létre a Szentháromság oszlopát. Kirchberg am Walde már a 16. században fontos észak-déli és kelet-nyugati kereskedelmi útvonalak kereszteződésénél feküdt, így gazdasága - főleg a 18. században - jelentősen fellendült. Lakosság A Kirchberg am Walde-i önkormányzat területén 2018 januárjában 1313 fő élt. A lakosságszám a 1880 óta (akkor 2612 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 0,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 93,6%-a római katolikusnak, 3% mohamedánnak, 2,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek mellett a törökök alkották 2,4%-kal. Látnivalók a barokk Keresztelő Szt. János-plébániatemplom 1713-ban épült Süssenbach Szt. Margit-temploma 1841-ben készült el Weißenalbern temploma az 1659-es Vörös kápolna a Hirschbach felé vezető út mentén Rauhenstein várának romjai a barokk-kora klasszicista kirchbergi kastély az 1719-ben épült, kereszt alaprajzú, volt Mindenszentek-ispotály a volt pellengér az ország egyik legjobb állapotban megmaradt vesztőhelye Kirchberg és Ullrichs között Hyla tsinlingensis A Hyla tsinlingensis a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe és a levelibéka-félék (Hylidae) családjába tartozó faj. Előfordulása A faj Kína endemikus faja. Természetes élőhelye a mérsékelt égövi bozótosok, folyók, rétek, folyószakaszok, mocsarak, öntözött földek. A fajra élőhelyének elvesztése jelent fenyegetést. 1964–1965-ös vásárvárosok kupája A hetedik alkalommal kiírásra kerülő Vásárvárosok kupája az 1964-1965-ös idényben került megrendezésre. A kupát a Ferencváros hódította el egy mérkőzésen a Juventus ellen, annak ellenére, hogy a találkozó helyszíne a torinóiak otthona volt. Ez az idény volt a második, amikor nem spanyolt csapat nyerte a versenyt és az első, hogy magyar. Egyúttal eddig egyedüli alkalommal sikerült magyar csapatnak megnyernie az UEFA által kiírt kupasorozatok egyikét. Cockburn Town Cockburn Town a Turks- és Caicos-szigetek fővárosa, mely a Turk szigetcsoport, Grand Turk szigetén található. A városnak jelenleg 3700 fő lakosa van. A várost 1681-ben alapították. A lakosság túlnyomó többsége fekete. Durăști Durăști falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében. Közigazgatásilag Bisztra községhez tartozik. Fekvése A Mócvidéken, Bisztra közelében, Bălești mellett fekvő település. Története Durăşti korábban Bălești része volt. 1956 körül vált külön 117 lakossal. 1966-ban 103, 1977-ben 92, 1992-ben 84, 2002-ben pedig 73 román lakosa volt. Patrick Rakovsky Patrick Rakovsky (Olpe, 1993. június 2. –) német korosztályos válogatott labdarúgó, aki jelenleg az 1. FC Nürnberg játékosa. Pályafutása Fiatalon az SC Bleche-Germinghausen és az FC Schreibershof csapataiban ismerkedett a labdarúgás alapjaival. 1999-ben a cseh Dukla Praha akadémiáján volt, majd ezután megfordult a Sparta Praha és a Slavia Praha korosztályos együttesiben is. 2007-ben visszatért Németországba és a Schalke 04 akadémiáján nevelkedett 2011-ig. 2011 júliusában aláírta első profi szerződését az 1. FC Nürnberg csapatához. 2011. augusztus 20-án debütált az első csapatban a Bundesligában a Borussia Dortmund ellen, ezzel ő lett akkoriban a harmadik legfiatalabb debütáló kapus a bajnokság történelmében. A szezon során megsérült és több mérkőzést volt kénytelen kihagyni. A 2014–2015-ös Bundesliga 2-es szezonban 21 bajnoki mérkőzésen védett. Német és cseh állampolgár is, de a német korosztályos válogatottakat járta végig. Sikerei Fritz Walter-medál (U19): bronz 2012 Burgsinn Burgsinn település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 2626 fő (1987. május 25.). Burgsinn Forst Aura, Fellen, Aura im Sinngrund, Mittelsinn, Wartmannsroth, Gräfendorf, Rieneck és Herrnwald községekkel határos. Viktor Dankl von Kraśnik Viktor Karl Dankl von Kraśnik (Udine, Friuli (ma: Friuli-Venezia Giulia), 1854. szeptember 18. – Innsbruck, 1941. január 8.), osztrák katonatiszt, cs. és kir. vezérezredes, I. világháborús hadseregparancsnok, sikeres hadvezér. 1917-től osztrák báró (Freiherr von Dankl), 1918-tól Kraśnik grófja (Viktor Karl Graf Dankl von Kraśnik). Nemesi előnevét Kraśnik [ejtsd: krásnyik] lengyel városról kapta (Lublini vajdaság), amelynek közelében 1914. augusztus 23–25 között a cs.és kir. 1. hadsereg parancsnokaként megvívta az osztrák–magyar haderő első győzelmes csatáját. Élete Származása, pályakezdése Viktor Karl Dankl 1854-ben Udinében, a Lombard–Velencei Királyság területén született. Bécsi születésű apja az osztrák császári hadsereg tisztje volt, aki 1865-ben őrnagyi rangban kilépett a szolgálatból, és családjával együtt Görzbe, majd Triesztbe költözött. Viktor Dankl ebben e két város német gimnáziumaiban tanult. 14 éves korában, 1869-ben jelentkezett a Sankt Pölteni hadapródiskolába (Kadettenschule), innen 1870-ben átkérte magát a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémiára (Theresianische Militärakademie), ezt 1874-ben sikerrel elvégezte. Szolgálati lapja szerint német anyanyelvén túl jól beszélt olaszul és franciául, és egy keveset csehül és magyarul is. Katonai pályája az I. világháborúig 1874. augusztus 28-án hadnagyi rangban lépett szolgálatba az ennsi 3. „König Albert” dragonyos ezredben. 1877–79 között vezérkari tiszti kiképzésre a bécsi Hadiakadémiára (K.u.k. Kriegsschule) járt. Ennek elvégzése után 1879. május 1-jén főhadnaggyá léptették elő, és 1880. december 1-jén a prágai 8. lovassági dandár (Kavalleriebrigade) törzséhez osztották be. 1883-ban a budapesti 32. gyaloghadosztály törzséhez helyezték át. 1884. november 1-jén századossá léptették elő, 1888-tól ismét törzstisztként helyezték ki magasabb parancsnokságokhoz. 1891. november 1-jén őrnaggyá, majd a zágrábi 11. ulánus ezrednél teljesített csapatszolgálatot követően 1894. május 1-jén alezredessé lépett elő. Tirolban katonai térképészeti munkákat vezetett, majd ismét a vezérkarhoz helyezték. 1896-ban kinevezték a zágrábi XIII. hadtest törzskarának főnökévé nevezték ki. 1897. május 1-jén ezredesi rangot kapott. 1899-ben kinevezték a cs. és kir. vezérkar központi irodájának vezetőjévé. 1903. május 16-án vezérőrnaggyá léptették elő, és megkapta a komáromi 66. gyalogdandár (IB 66) parancsnokságát, a 33. gyaloghadosztály hadrendjében. 1905-ben kinevezték a trienti 16. gyalogdandár (IB 16) parancsnokává. 1907-ben altábornaggyá (Feldmarschalleutnant) léptették elő, ezzel egy időben kinevezték a zágrábi 36. gyaloghadosztály (ID 36) parancsnokává. 1912. október 29-én lovassági tábornokká léptették elő (kihirdetve november 1-jén). Az első világháború kitörése előtti évben, 1913 februárjában kinevezték az innsbrucki XIV. hadtest parancsnokává, ezzel ő lett a teljes délnyugati katonai területvédelmi körzet, azaz Tirol tartomány, azaz Észak-Tirol (a mai osztrák Tirol), Dél-Tirol, és Welschtirol, valamint Vorarlberg katonai parancsnoka, egyben az osztrák–magyar 1. hadsereg mozgósítás esetére kijelölt parancsnoka is. Az I. világháborúban Galíciában Az 1914. júliusi mozgósítás során Dankl lovassági tábornokot nevezték ki az cs. és kir. 1. hadsereg parancsnokává, amely az I., V. és X. hadtestekből állt. A XIV. hadtestet József Ferdinánd főherceg altábornagynak adta át. Az 1. hadsereget az orosz frontra, Közép-Galíciába vezényelték, Krakkó és a San folyó között foglaltak állást. Dankl jobb szárnyán Auffenberg gyalogsági tábornok 4. hadserege. Bal szárnyán, a Visztula túlsó partján Kummer tábornok népfelkelő hadteste és a német Woyrsch gyalogsági tábornok népfelkelő hadteste állt, akiknek eredeti feladata egy oroszellenes lengyel felkelés megszervezése volt. Dankl javasolta Conrad vezérkari főnöknek az „R-tervet”, a Visztula mentén vezetett támadás tervét. A cs. és kir. 1. és a 4. hadseregeknek, valamint a Kelet-Poroszországból operáló Prittwitz tábornok 8. német hadseregének közös támadást kellett indítaniuk a Kelet-Lengyelországban álló orosz csapatok ellen, és stratégiai átkarolásba fogni azokat. A német hadművelet augusztus 17-én indult meg. Észak-Galíciában az osztrák–magyar 1. hadsereg a Tanew folyó és a Tarnogródtól északra eső út, a 4. hadsereg pedig Chmielek, Czieszanów és Niemirów vonalában gyülekezett, támadásuk augusztus 21-én indult. A 3. hadsereg Kulików, Zolkiew és Magierów vonalában gyülekezett, hogy Lemberget fedezze egy orosz áttörés esetén. Az 1. hadsereg előtti területet a magyar 7. lovashadosztály, a 4. hadsereg előttit a magyar 6. és 10. lovashadosztályok derítették fel. 1914. augusztus 23–25 között az 1. hadseregnek (amely az I., V. és X. hadtestekből állt) Dankl irányítása alatt a kraśniki csatában sikerült helyi győzelmet kivívnia Zalca orosz gyalogsági tábornok (1843–1916) 4. hadseregével szemben. Ez volt az osztrák–magyar csapatok első győztes ütközete a világháborúban. A győzelem stratégiai jelentősége nem volt túl nagy, de a hátországi háborús propaganda hatalmas katonai sikernek állította be. A kraśniki csatában aratott győzelemért Dankl tábornoknak három évvel később, 1917. augusztus 17-én kitüntették a Katonai Mária Terézia-rend (MMThO) parancsnoki keresztjével (a rend 180. odaítélése alkalmával). A Kraśniknál elért győzelem ellenére a front keletebbi és déli szakaszán kritikus helyzet alakult ki. A tervezett bekerítő hadművelet súlyos és eredménytelen harcokba torkollott. A gumbinneni csata kezdeti sikerei után orosz ellentámadás következett, Prittwitz augusztus 20-án elrendelte a német 8. hadsereg visszavonását a Visztula mögé (emiatt le is váltották). Brudermann tábornok 3. osztrák–magyar hadseregét váratlan orosz támadás vetette vissza, az 1. és 4. hadseregeket orosz bekerítés fenyegette Pleve tábornok 5. és Radko-Dmitrijev tábornok 3. (orosz) hadserege részéről. A Dunajec folyó vonaláig tartó általános visszavonulás keretében a Dankl 1. hadseregét is vissza kellett vonni a Visztula bal partjára, Krakkótól északra. Visszavonulásukat Woyrsch tábornok német népfelkelő hadteste fedezte, enélkül az egész osztrák–magyar jobbszárny felmorzsolódott volna. A harcokban kitűnt a szegedi 5. honvéd gyalogezred. Szeptember elejére az oroszok elszigetelték és 17-én ostrom alá fogták Przemyśl erődjét, amit októberben sikerült ugyan felmenteni, de november elejére ismét az oroszok ismét ostromgyűrűbe zárták, amelyet már nem sikerült szétpattintani. Az 1914–15. év tele véres közelharcokban telt, Dankl hiábavaló erőfeszítéseket tett, hogy a Dunajec vonala mögül kitörjön. A siker elmaradásáért Conrad tábornagy vezérkari főnök élesen bírálta Dankl tábornokot. 1915. május elején Conrad megindította a gorlice-tarnówi offenzívát. Ennek kezdeti sikerei után Dankl kérelmezte áthelyezését a délnyugati frontra. Május 13-án ez megtörtént, az 1. hadsereg parancsnokságát Paul von Puhallo táborszernagy vette át. A tiroli fronton Az Olasz Királyság 1915. május 23-án hadba lépett az antant oldalán. Az olasz frontra vezényelt Dankl tábornokot Tirol, azaz a mai Dél-Tirol és Trentino (Welsh-Tirol) védelmének irányításával bízták meg. A rendelkezésére álló igen kevés katonai erővel sikeresen megszervezte a határok védelmet, és feltartóztatta az olasz támadásokat mindaddig, amíg a keleti frontról meg nem érkezett az erősítés. 1916. március 14-én kinevezték az újonnan szervezett 11. hadsereg parancsnokává, e minőségében őt bízták meg a Trentinóból indítandó tavaszi offenzíva irányításával is, amelynek célja Friuli-Venezia Giulia és Venetó tartományok elfoglalása lett volna. Tirol védelmét Josef Roth gyalogsági tábornok vette át tőle. Danklt 1916. május 9-én vezérezredessé léptették elő. Ő vezette a 11. hadsereg dél-tiroli támadását, amely Roveretótól és Zugna Tortától délre fekvő vidékekig nyomult előre. Csapatai a nehéz hegyi terepen áttörve sikeresen elfoglalták az egész Arsa völgyet (Vallarsa), a Col Santo masszívumot egészen a Pasubió hegyig, valamint az Arsiero városától délre fekvő Posina völgyet (Val Posina). 1916. június 4-én azonban a keleti fronton megindult a Bruszilov-offenzíva, emiatt az olasz frontról csapatokat kellett elvonni. A sikeresen indult dél-tiroli offenzívát le kellett állítani. Visszavonulása, kitüntetései Megromlott egészségi állapota miatt még ugyanebben az évben, június 17-én lemondott hadseregparancsnoki beosztásáról, seregcsoportjának parancsnokságát Dentai Rohr Ferenc vezérezredes vette át. (Más források szerint lemondásában szerepet játszhatott, hogy Conrad vezérkari főnök – méltatlanul – ismét őt hibáztatta a dél-tiroli offenzíva kudarcáért is). Nehéz gégeműtétjét követően Dankl tábornok már nem vállalhatott aktív harctéri parancsnoki megbízatást, így rendelkezési állományba került. 1917 januárjában az uralkodó kinevezte őt az egyik császári lovastestőri gárda (K.u.k. Erste Arcièren-Leibgarde) főkapitányává. 1917. augusztus 17-én – az 1914-es kraśniki győzelmének elismeréseként – kitüntették a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki keresztjével (ennek 180. viselőjeként). Ezzel egyidőben a császár (osztrák) bárói rangot adományozott neki (Viktor Freiherr von Dankl). 1918 őszén a császár Kraśnik grófjává emelte. Előnevét az 1914-es győzelmes galíciai csatájának színhelye után kapta (Viktor Graf Dankl von Kraśnik). Titkos tanácsosi kinevezést kapott. Az Innsbrucki Egyetem díszdoktorává avatta (Doktor h.c. der Philosophie). Dankl tábornok emellett ezredtulajdonosa (tiszteletbeli parancsnoka) volt a cs.és kir. zágrábi 53. magyar–horvát gyalogezrednek (IR 53). A világháború után A Monarchia összeomlása után, 1918. december 1-jén szolgálaton kívüli (ausser Dienst) állományba helyezték. Ezután Innsbruckban élt. 1925-ben kinevezték a Katonai Mária Terézia-rend (MMThO) bizottságának titkáráva, az elhunyt Conrad von Hötzendorf gróf, tábornagy utódaként. 1925-ben megkapta a grazi Corps Danubia legitimista egyetemi vívóegylet rendszalagját. A bécsi Maximiliana Katolikus Osztrák Legényegylet (Katholisch-österreichische Landsmannschaft Maximiliana) tiszteletbeli tagjává fogadta. 1933-ban a bécsi Burg udvarának a Ringre néző kapuját (Äußeres Burgtor) Rudolf Wondraceknek, Otto Wagner egyik tanítványának tervei alapján közadakozásból átépítették, és benne az I. világháború halottainak emlékére hősi emlékművet létesítettek. Dankl nyugalmazott vezérezredes az emlékmű építésének egyik fő támogatója és védnöke volt. Az emlékművet 1934. szeptember 10-én avatták fel, ünnepélyes keretek között, a kapu azóta a Hősök kapuja (Heldentor) nevet viseli. Viktor von Dankl vezérezredes, Kraśnik grófja 1941. január 8-án hunyt el Innsbruckban, 86 éves korában. Egyéb katonai kitüntetései Katonai Érdemkereszt 1. osztálya, hadiékítménnyel . Az osztrák Lipót-rend nagykeresztje, hadiékítménnyel. Az Osztrák Vöröskereszt Társaságának csillaga, hadiékítménnyel. A Német Lovagrend Mária-keresztje (Marianerkreuz) . A német Vaskereszt 1. és 2. osztálya. Frigyes főherceg tábornagynak, az osztrák–magyar haderő főparancsnokának 1915. szeptember 14-én kelt távirata Viktor von Dankl lovassági tábornokhoz: „Excellenciádnak, az érdemdús és sikeres hadvezérnek Tirol védelmében tanúsított kimagasló érdemeiért Őfelsége méltóztatott a Katonai Érdemkereszt 1. osztályát a hadi ékítménnyel a legkegyelmesebben odaítélni. Őszinte örömmel gratulálok Excellenciádnak a legmagasabb helyről érkezett újabb elismeréshez, melyet Ön Tirol védelmében halált megvetve küzdő katonáink parancsnokaként kiérdemelt, és ez alkalomból legmelegebb üdvözletemet küldöm Önnek és vitézlő csapatainak. Frigyes főherceg, altábornagy, s.k.” Moritz Göttel Moritz Göttel (Braunschweig, 1993. február 12. –) német labdarúgó, a VfL Bochum II csatára. A kezdetek Braunschweigben, Alsó-Szászországban született. Pályafutását 1998-ban a helyi VfB Rot-Weiß 04 Braunschweigben kezdte. 1999 és 2007 közt az Eintracht Braunschweigben játszott. Ezután egy évig a VfL Wolfsburg korosztályos csapatait erősítette. 2010-ben tért vissza szülővárosába. Pályafutása 2010-ben a Borussia Mönchengladbach U19-es csapatához került. A felnőttek között nem lépett pályára, a tartalékok között viszont 14 meccsen 2 gólt szerzett. 2013-ban rövid SV Babelsberg 03-kitérő után lett a VfL Bochum játékosa. Jerry Pournelle Jerry Pournelle (Shreveport, Louisiana, 1933. augusztus 7. – Studio City, Kalifornia, 2017. szeptember 8.) amerikai sci-fi-szerző. Életpályája Jerry Eugene Pournelle 1933. augusztus 7-én született Louisiana államban. Katonaként szolgált a koreai háborúban, mérnöki végzettsége mellett pszichológiai és politológiai doktorátussal rendelkezik. 15 éven át dolgozott az amerikai űrprogramban, egy időben pedig politikai kampányfőnökként tevékenykedett. Első publikációi technikai és tudományos témájúak voltak. Sci-fi munkássága Első novelláját 1971-ben jelentette meg az Astounding, ez volt a "Peace with Honor" (Dicsőséges béke). Erre a novellájára építette fel CoDominium néven saját világát, melynek hőse, Falkenberg egy katonai zseni, aki a katonai jelenlétet akarja erőltetni az emberi világokon. Azonban a legnagyobb elismerést a Larry Nivennel közösen írt Szálka Isten szemében című regény hozta meg számára. Később még több regényt írtak közösan: "Inferno" (1976), "Lucifer's Hammer" (1977), "Footfall" (1985) stb., emellett Pournelle együttműködött Steven Barnes-szal és Michael Flynnel is. Regényei Birth of Fire (1976) Beowulf's Children / The Dragons of Heorot (1995) (kollaboráció Steven Barnes-szal és Larry Nivennel) The Burning City (Larry Nivennel) Burning Tower (a The Burning City folytatása, Larry Nivennel) The Children's Hour (S. M. Stirlinggel) Exiles to Glory (1977) Footfall (Larry Nivennel) Go Tell The Spartans (S. M. Stirlinggel) The Gripping Hand / The Moat Around Murcheson's Eye (1993) (Larry Nivennel) High Justice (1972–1975) The Houses of the Kzinti (S. M. Stirlinggel és Dean Inggel) Inferno (Larry Nivennel) Janissaries Janissaries II: Clan and Crown (Roland J. Greennel) Janissaries III: Storms of Victory (Roland J. Greennel) Janissaries IV: Mamelukes (munkacím, még nem adták ki) The Legacy of Heorot (1987) (Larry Nivennel és Steven Barnesszal) Lucifer's Hammer (Larry Nivennel) Men of War (1993) The Mercenary (1977) The Mote in God's Eye (Larry Nivennel) Szálka Isten szemében (ISBN 9639073261), A szálkák (2. rész) Oath of Fealty (Larry Nivennel) Prince of Mercenaries Prince of Sparta (S. M. Stirlinggel) Red Heroin (Wade Curtis álnéven) (1965) Red Dragon (Wade Curtis álnéven) (1970) A Spaceship for the King (1973) / King David's Spaceship (hosszabb változat) (1981) Starswarm (2003) There Will be War (John F. Carr-ral), I-XI. kötet Tran (Roland J. Greennel, a Janissaries II: Clan és a Janissaries III: Storms of Victory regények egykötetes kiadása) West of Honor (1976) Fallen Angels (Larry Nivennel és Michael Flynn-nel) (1991) (Prometheus-díjjal kitüntetett) (ISBN 0-7434-3582-6). Campanile (építészet) Campanile olaszul a neve az ókeresztény építészetben a templomtól különálló harangtoronynak. Leírás Ilyen tornyok a 6. századtól épültek, lehettek kör- vagy sokszögalapúak. Az elnevezést általánosságban is használják, Itáliában ugyanis a középkor végéig ragaszkodtak az önálló torony építéséhez. Ez a megoldás bizonyos védelmet nyújt a főépület számára a torony földrengés vagy más ok miatti összeomlása esetén. A leghíresebb, a velencei Szent Márk téren magasodó, 95 méteres Campanile. A román stílusú harangtorony 1902-es földrengés miatti összeomlásakor a Szent Márk-székesegyház teljesen ép maradt, csak a városi könyvtár (Libreria) épületének sarka sérült meg komolyabban. Szintén román stílusú a pisai székesegyház campaniléje, a híres pisai ferde torony. Világhírű a Giotto tervei alapján a firenzei dóm mellé, gótikus stílusban épült harangtorony is. A kora középkorban még Észak-Európában sem épült egybe a harangtorony a templommal. A kereszténységet ekkor vették fel az írek, vikingek, normannok. Ír keresztény templomok nem maradtak fenn, de Norvégiában és Svédországban vannak különálló harangtornyok. Nicolás Castillo Nicolás Ignacio Castillo Mora (Santiago de Chile, 1993. február 14. –) chilei válogatott labdarúgó, aki a mexikói labdarúgó-bajnokságban szereplő UNAM játékosa. Sikerei, díjai CDUC Chilei bajnok : Torneo Clausura 2015–16 Copa Chile (1): 2011 A659-es autópálya (Németország) Az A659-es autópálya (németül: Bundesautobahn 659) egy autópálya Németországban. Hossza 7 km. 6131 Towen A 6131 Towen (ideiglenes jelöléssel 1990 OO3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Henry Holt fedezte fel 1990. július 27-én. Sturmabteilung SA Sturmabteilung Sturmabteilung (SA, magyarul rohamosztag) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt paramilitáris szervezeteként működött és kulcsfontosságú szerepet játszott a nemzetiszocialisták hatalomra jutásában, hiszen a párt gyűléseit erőszakkal védte a politikai ellenfelek csoportjainak támadásától, ill. azok rendezvényeit masszívan akadályozta. A nácik hatalomra jutása után Hermann Göring, a porosz belügyminisztérium birodalmi komisszárja és egyben a porosz politikai rendőrség főparancsnoka rövid ideig az SA-t felhasználta „segédrendőrségként”. 1934 nyarát követően, amikor SS-egységek az SA vezetői garnitúráját legyilkolták (lásd: Röhm-puccs), az SA a nemzeti-szocialista korszak további szakaszában elveszítette korábbi jelentőségének igen nagy részét. A Német Birodalom kapitulációja után 1945-ben mind az NSDAP-t, mind az SS-t egy törvény betiltotta és ezeket a szervezeteket feloszlatták. Története Névváltozás Az NSDAP első rendfenntartó csapata a Schutzstaffel (röviden SS) nevet kapta. (Jelentése: védőosztag) . Ezt egyre többször vetették be a termekben folyó csatározásokban. Ebből fejlődött ki később az új neve, a Sturmabteilung (röviden SA). Ez verőlegények csapatát fedi, akik a baloldali pártokkal vívott utcai „összecsapásokban” kaptak feladatot. A párton belüli SA rendfenntartó csapatok arra szolgáltak, hogy a Hitler körüli vezető káderek céljait a helyi pártszervezetekben keresztülvigyék. Az Az Ehrhardt-csoport önállóvá válása után új védosztagot állítottak fel Schutzstaffel (röviden SS) néven. Ez átvette a párton belüli rendfenntartó csapatok funkcióját. 1933-ban az úgynevezett Machtergreifung (a hatalom megragadása) után már csak az SA és SS rövidítések maradtak használatban, mint névlegesen különálló szervezetek megjelölői, egészen 1934-ig, az SA vezetőinek lemészárlásáig. A húszas évek elejétől a Reichstag leégését követő rendelkezésig A bajor hadsereggel Ernst Röhm jó kapcsolatokat tartott fenn, ennek köszönhetően a 19-es aknavető-csapat tagjaiból állt össze a párt első „teremvédő” csapata. Parancsnokuk, Julius Schreck főhadnagy vezetésével kellett nekik a nyugalom fenntartásáról gondoskodni a pártrendezvényeken. A párt saját rendfenntartó szolgálatába Röhm ebből a csapatból hozta be az első gárdát, viszont nem voltak ezek közt tapasztalt parancsnokok. Ezeket az 1920-ban hivatalosan feloszlatott Marine-Brigade Ehrhardt (Ehrhardt tengeri brigád) soraiban találta meg. 1921. augusztus 3-án Hermann Ehrhardtot állította Röhm az NSDAP-gyűlésvédelem élére, Ehrhardt azonban ezt a feladatot augusztus 8-án átadta Hans Ulrich Klintzsch hadnagynak. 1921. november 4-én kapta meg hivatalosan az NSDAP gyűlés-őrsége a „Sturmabteilung” címet egy hatalmas müncheni sörözőben, a Hofbräuhaus-ban tartott nagy rendezvény alkalmából, melyet a nácik utólag „terem csatának” neveztek el. Az SA-nak most a feladata az lett volna, hogy az NSDAP hivatalos gyűléseit védje és őrizze, azonban továbbfejlődött, és a politikai ellenfelek megfélemlítését végző harci szövetséggé lett. Katonai kiképzését a bajor hadsereg 7. hadosztálya végezte (különösen a 7. utászzászlóalj és a 19. „III. Viktor Emánuel olasz király” bajor gyalogosezred). Önmagát „védszövetségnek” tekintette, és beépült a bajor kormány mozgósítási terveibe is. A müncheni SA már 1923-ban kereken 1150 főt számlált és tüzér századokkal, valamint lovas alakulatokkal is rendelkezett. Parancsnokai katonai jelölésekkel rendelkeztek (pl. lövegparancsnok, lövészparancsnok). 1923. november 9-én az SA kereken 2000 tagja vett részt Hermann Göring katonai parancsnokuk vezetésével a sörpuccsban. Ebben a puccskísérletben 16 NSDAP-tagot (köztük öt Stoßtrupp (Lökés-csapat) bajtársat) a müncheni rendőrség és a hadsereg lelőtt, ezzel meglettek az első „vértanúi” a pártnak. A végrehajtói hatalmat Friedrich Ebert átadta Hans von Seeckt–nek, aki november 23-án betiltotta az NSDAP-t és a KPD-t (Kommunistische Partei Deutschland) is. Ezt a betiltást megkerülte az SA, egyszerűen úgy, hogy nevet változtatott, új neve 1924 és 1925 között Frontbann (kb. frontzászló) lett. Miután a pártot 1925-ben újból megalapították az SA-t megint felállították, most Franz Pfeffer von Salomon parancsnoksága alatt. Ernst Röhm április 30-án rákérdezett Hitlerre, hogy tekintheti-e önmagát az SA ismét a párt „védszövetségének”. Négy héttel később a következő elutasítást kapta válaszként: Herr Hitler nem gondol egy új véd-mozgalom felépítésére, ha ezt a maga idején megtette, úgy tette ezt csak azon uraknak az indítványára, akik később őt cserbenhagyták. Ma csupán egy teremőrségre van szüksége, mint 1923 előtt. Az SA fő feladatköre Hitler akaratának megfelelően felvonulásokból és a politikai ellenfelek elleni „civil” erőszakos támadásokból állt. Ezekhez tartoztak elsősorban a KPD és az SPD tagjai, akik ellen utcai csatákban harcoltak, a kommunista Roter Frontkämpferbund (Vörös Frontharcosok Szövetsége)és a szociáldemokrata indítású köztársaságiak Reichsbanner Schwarz-Rot-Gold (Fekete-vörös-arany Birodalmi Zászló) paramilitáris szervezetei, de úgyszintén zsidók és keresztények, mint a Kolpingjugend (Kolpingról elnevezett, ma is létező katolikus egylet) tagjai ellen. A következő időkben Pfeffer von Salomon és Ernst Röhm (aki 1930-ban tért vissza Bolíviából) az SA-t ütőképes és jól tagolt szervezetté formálták. Az SA megnövekedett a nagy gazdasági világválságnak és az NSDAP választási eredményeinek együttes hatásaként. 1930-ban 60 000-80 000 tagot számlált és 1932-ben már mintegy 220 000 bejegyzett tagja volt. Az 1932. áprilisi terrorhullám miatt Heinrich Brüning birodalmi kancellár betiltotta az SA-t, de e tilalmat már júniusban feloldotta Brüning utóda, Franz von Papen. Az 1932-es parlamenti választásokat megelőzőleg polgárháborúhoz hasonló állapotok uralkodtak, melyeknek 300 halálos áldozata és több mint 1100 sebesültje volt. Ebben az SA-nak nagy része volt Adolf Hitler 1933. január 30-i birodalmi kancellárrá való kinevezését az eközben több mint 400000 főre növekedett SA egy éjszakai fáklyás felvonulással ünnepelte, mely Berlinben a Großer Sterntől indult és a brandenburgi kapun át jutott el a kancellári hivatalig a Wilhelmstraße-n. Sok SA-tag egy erőszakos puccs stílusában végrehajtott azonnali hatalomátvételt várt el. Már 1931 őszén nyilvánosságra kerültek a Boxheimer Dokumentumok az SA államcsíny-terveiről. A nemzetiszocialisták vezetése azonban még kerülte az SA-val való erőszakos puccs megoldást. Az SA ekkor ugyanis polgárháborút folytatott a Vörös Frontharcosok Szövetsége és a Fekete-vörös-arany Birodalmi Zászló ellen és a puccs kimenetelét ez bizonytalanná tette. Az is kétséges volt, hogy a Reichswehr és mindenekelőtt a porosz rendőrség, mely a Weimari Köztársaság alatt erős szociáldemokrata befolyás alatt állt, együttesen követni fogják-e az új kormányzat utasításait. Az SA aktív maradt. Közvetlenül 1933. január 30-át követően egyedül Berlinben több ember vált áldozatává, és sokan sebesültek meg a vele való harcokban. SA-csapatok önhatalmúlag házkutatásokat és letartóztatásokat hajtottak végre. Hermann Göring porosz belügyminiszter 1933. február 22-én megalapította a porosz segédrendőrséget, mely elsősorban az SA soraiból került ki. Így az SA beépült az állam hatalmi gépezetébe, állami autoritással működhetett tovább, átfogó illetékességgel rendelkezve, mely egyrészt kielégítette az SA cselekvési igényeit másrészt rendezett mederbe terelte e cselekvéseket. Ehhez még hozzájött, hogy a masszív SA jelenléthez és a hatalom új birtokosaihoz a reguláris rendőri erők is hozzáidomultak. Becslések szerint egyedül Berlinben 3-5000 SA tagot neveztek ki segédrendőrnek. Ebben az összefüggésben lép színre az SA-katonai-rendőrség (Feldpolizei). Míg ez a külön egység kezdetben a rezsim ellenzői üldözésére és letartóztatására került bevetésre, később egyre inkább belső szervezési és rendfenntartó feladatokat kapott. Ezeket egy új név, SA-Feldjägerkorps (SA-katonai rendészet) alatt gyakorolta 1935-ig. A porosz segédrendőrséget ezzel szemben már 1933 augusztus elején feloszlatták. A „Reichstagsbrandverordnung” (rendelkezés a Reichstag égése kapcsán) közvetlenül az 1933. február 28-i tűzeset után és néhány nappal a képviselő-választások előtt jelent meg. Ezzel a weimari alkotmányban rögzített alapvető jogokat gyakorlatilag hatályon kívül helyezték, és lehetővé tették az NSDAP politikai ellenfeleinek legalizált üldözését a rendőrség és az SA számára. Hitler kettős játéka Hitler számára az SA épp annak terrorja miatt a hatalomátvétel első fázisában rendkívül hasznos volt. Segítségével meg tudta félemlíteni és terrorizálni az ellenlábasait, másrészt a konzervatív erők előtt lehetővé tette számára , hogy mint egyetlen az SA-t visszafogni képes személy lépjen fel. Ha a körülmények azt kívánták, azzal fenyegetett közvetve, hogy az SA-nak tényleg szabad kezet fog adni, ha nem, akkor megígérte, szelídebbre fogja majd őket. Taktikájával elérte, hogy a konzervatívok elfogadták a terrort és ráadásul díjazták neki, hogy ezt a terrort „egy elviselhető szinten” tudja tartani. „Röhm-Putsch” 1934 Előbb Adolf Hitler az SA-nak is köszönhetően 1933-ban egyre jobban megszilárdította a hatalmát. 1934 nyarán azonban már egyre kényelmetlenebbé vált neki a szervezet. 1934. június 30-án felkereste Röhmöt a nyaralóhelyén, Bad Wiessee-n. Azzal vádolta őt, hogy puccsot tervez ellene és szemforgató módon szemére vetette, hogy homoszexuális. Ugyanis a párt vezető köreiben nyílt titok volt Röhm és környezetének homoszexuális hajlama. Az újságokban is elterjedtek ezek a hírek már 1933 előtt. Példa erre Fritz Gerlich „Der gerade Weg” (Az egyenes út) cikke. A „Röhm-Putsch” után hivatalosan nyilvánosságra jutott Röhm homoszexualitása. Ezután egy politikai vicc járta Hitler megjátszott megdöbbenéséről: „Vajon mennyire lesz majd Hitler megdöbbenve, ha észreveszi, Göring kövér és Goebbels egyik lába megnyomorodott?” Röhmöt és közvetlen híveit, egyéb kényelmetlenné vált személyekkel együtt letartóztatásukat követően meggyilkolták. Mind a mai napig nem került elő egyetlen nyom sem, mely jelezné Röhm tényleg puccsot tervezett volna, illetve, hogy az közvetlenül fenyegetett volna. Röhm mellett meggyilkolták többek közt Heines SA-Obergruppenführert (főcsoportvezetőt), Kurt von Schleichert, az előző birodalmi kancellárt és feleségét, Gustav von Kahrt és Gregor Strassert. Több előnyt jelentett Hitler számára ez a leszámolás: A Sturmabteilung lecsendesítésével mind a külföld, mind a német polgárság felé az igazi államférfi képében jelent meg. Bizalmat nyert a Reichswehr tábornokaitól a paramilitáris konkurenciája félretételével. A főként munkanélküli és kispolgári összetételű SA hatalmának megtörésével Hitler a német nagyipar és gépipar köreiben még több támogatáshoz jutott. A milliós taglétszámot számláló SA lefejezésével egy potenciálisan veszélyes párton belüli hatalom semlegesítése valósult meg. A Führer az SA vezetésének megöletésével megkapta a lehetőséget, hogy az SS Heinrich Himmler vezetésével az SA-tól – az anyaszervezettől - függetlenedjék, és formálisan is önálló szervezetté váljék a nemzetiszocializmuson belül. Eredetileg ugyanis az SS csak Hitler testőrgárdájának szerepét kapta az SA-n belül. Himmlernek sikerült a következő években az SS, annak tagszervezetei (pl. A Birodalmi Vezér SS-Testőrsége, a Waffen-SS) és így önmaga számára is a náci államon belül egy csaknem példátlan mértékű hatalmat kivívni. 1934 után Röhm és követőinek megölése után – alapos becslések szerint mintegy 130 halott volt – az SA csaknem jelentéktelenné vált, és legfeljebb a párt és más szervezetek káder-utánpótlásaként tudott csak szolgálni. Amikor Viktor Lutzét nevezték ki Röhm utódjának, ő az SA-n belül létrehozott egy az SS-hez hasonló elit zászlóaljat, amelynek neve „Feldherrnhalle” SA (SA-zászlóalj) volt (a Feldherrnhalle egy müncheni műemlék, itt ütközött meg a müncheni puccs során az SA a rendőrséggel). Ez a felfegyverzett egység az SS-Verfügungstruppe (készenléti csapat) SA-n belüli megfelelője volt. 1938 novemberében jutott az SA ismét egy országos feladathoz, a zsidó népesség elleni november-pogromokban, mely „Kristályéjszaka” néven vonult be a történelembe. Röviddel a háború vége előtt tartalékként szolgált a Volkssturm (néproham) harcosai számára, ahol az SA-legények gyakran a hadifoglyok és a kapitulációt kívánók elleni erőszakos cselekedeteikkel tűntek ki. Belső hierarchiája 1926-ig az SA parancsnoka az „Oberster SA-Führer” (OSAF) (Legfelső SA-vezető) rangot viselte. Mindaddig az SA nem az Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) szervezetének, hanem önállónak számított. 1926 őszétől Adolf Hitler átvette az SA vezetését, azaz maga lett a legfelsőbb SA-vezető. A poszt korábbi betöltőjének kitalálták az új SA-Reichsführer ( birodalmi SA-führer) posztot; ez ettől kezdve a párt ellenőrzése alatt állt. Ez a poszt az SS-Reichsfürer mintájára készült, aki bár birodalmi führer volt, mégis formálisan továbbra is az SA-Reichsführer alárendeltjének számított. Ernst Röhmnek az SA-ba való visszatérésével bevezették legmagasabb rangfokozatként a Chef des SA-Stabes vagy röviden SA-Stabschef (vezérkari főnök) rangját. Ernst Röhm volt a legismertebb ebben a rangfokozatban. Új rangjában kezdett szembefordulni Hitlerrel. Röhm az SA-szervezetét ismét ki akarta vonni a párt ellenőrzése alól. A Machtergreifung (1933) , azaz a hatalomátvétel után a „második forradalmat” követelte és egy „NS-Volksheeres” (nemzeti szocialista néphadsereg) létrehozását, melynek a Reichswehr-t kellett volna leváltania. Az utóbbi egységeinek egyesülnie kellett volna az SA-val és abba beolvadva képezni a nemzeti szocialista néphadsereget. Hitler, akinek jövőbeni háborús terveihez szüksége volt a Reichswehr támogatására, azt a benyomást ébresztette – Röhmöt tudatosan hamisan idézve és az idézeteket szétkürtölve - , hogy Röhm egy felkelést szervez. A 3,5 millió SA-tag ellen a rendőrség és Reichswehr nem tudott volna sokat elérni. Röhm belső pártkörökben többször hangsúlyozta: „Gondoljatok arra, csaknem négy millió fickó áll mögöttem!”. Lehet, hogy ezt csak tréfának szánta, mégis Hitler és a Reichswehr vezetői fülében ez igen fenyegetőnek csengett. Ez a „lázadás-pletyka” főként Hermann Göring és Heinrich Himmler útján terjedt el, utóbbi akkoriban még csak az SS-Obergruppenführer rangját viselte. Himmler ugyan többször biztosította Röhmöt a maga és az SS feltétlen hűségéről. Ennek ellenére az SA vezetőit 1934. június 30. („a hosszú kések”) éjszakáján a brutalitása miatt rettegett Felsőbajorországi SS- halálfejesek letartóztatták és az Adolf Hitler SS-testőrségéből képzett kivégzőosztag Josef Dietrich vezetésével lelőtte őket. Magát Röhmöt július 1-jén Theodor Eicke, a halálfejesek parancsnoka és helyettese Michel Lippert lőtte le Röhm cellájában. Röhm után a Stabschef Viktor Lutze lett, aki mint „Reichsleiter SA” közvetlenül Adolf Hitler alárendeltje lett. Ő tehát egy saját rangfokozatot kapott. Halálos balesete után, 1943-ban Wilhelm Schepmann lett Stabschef. Belső felépítése (1934-es állapot) Az SA 21 csoportra tagozódott. Ez a szám az évek során az adminisztratív szükségszerűségekkel és a háborúban meghódított új területekkel összefüggésben megváltozott. Minden csoport több brigádból állt. A további bontás egységekre és alegységekre le egészen a rajig: Standarte (kb. zászlóalj), Sturmbann, Sturm, Trupp und Schar (raj). SA-Mann volt tágabb értelemben minden SA tag. Szűkebb értelemben a harcos. SA-Mann speciális értelemben lehet : SA-Führer (Sturmführerrel kezdve felfelé), SA-Unterführer (rajvezetőtől felfelé egészen az Obertruppführerig, azt is beleértve.) és SA-Mann (SA-Mann-tól felfelé Sturmmann, Rottenführer (kb. szakaszvezető)). SA-Anwärter (várományos) volt mindenki, akit még nem soroltak be véglegesen, de már tagja volt az SA-nak. A legalacsonyabb az egységek között a Sturm (kb. század)volt, alegységnek a Trupp (szakasz) és a Schar (raj) számított. Az aktív SA tagokon kívül megemlítendők még mint további formációk: SA-Reserve I und SA-Reserve II (tartalék I és II). 1938-ban az SA szervezeti struktúráját kizárólag katonai szempontok szerint újjászervezték. Ennek során a tartalék I és II megszűntek. Az SA külső megjelenése Egyenruházat 1924-óta az „NS-Kampforganisationen” (NS harci szervezetek) tagjai az un. „Lettow-Hemd”-et (Paul von Lettow-Vorbeck tábornok nevével ellátott inget). Az előtt 1920–1923 közt a kimustrált katonák viselték korábbi egyenruháikat az SA-n belül. Azok, akik nem voltak korábban katonák, szürke vihar dzsekit viseltek uniformisként. A később hivatalosan is „barna ingnek” nevezett párt-ing állítólag csak a véletlen műve volt. Az 1923-ban Ausztriába menekülő Gerhard Roßbach SA-führernek sikerült egy nagyobb tétel barna inghez jutnia. Ezeket eredetileg a Lettow-Vorbeck vezette német kelet-afrikai véderő (Schutztruppe) számára készítették. Mikor Roßbach visszatért Németországba, bevezette ezeket az ingeket az SA-ban. Ezzel szemben Roßbach egy a Georg Franz-Willinggel (az Institute for Historical Review munkatársa, ismert holokauszt-tagadó) folytatott beszélgetés során azt nyilatkozta, hogy ő maga bizonyos befolyást gyakorolt a barna ing formai megjelenésére. Az un. „SA dicsőség-könyv” (1934)-ben is szerepel, hogy a barna ing eredetileg az SA Roßbach vezette részlege viselte éspedig először 1925. április 25-én.. Így mindenesetre feltételezhető, hogy Roßbach a barna ing „véletlen felfedezés”-kénti beállításával utólag akart távolságot tartani az NS-rezsimtől. Az uniformist minden SA-tagnak magának kellett megvennie, emiatt (főként a korai fotókon) gyakran látni hiányosan felszerelt tagokat. A bal karon horogkeresztes szalagot viseltek, ez vörös alapon fehér körben egy fekete horogkeresztből állt. A barna ingnek a nyilvánosságra gyakorolt hatását bekalkulálták az SA tagjai. Amikor Bajorországban és Poroszországban 1930-ban betiltották a barna ing nyilvános viselését, az SA-vezetés villámgyorsan áttért a fehér ingek viselésére anélkül, hogy egyébként ez a tevékenységüket különösebben zavarta volna, ami a nyilvánosság figyelmét még inkább felhívta az SA-ra. A tilalom végével megint visszatértek a barna inghez. 1932–ben Hugo Boss cége az NSDAP-pártvezetéstől megbízást kapott, tervezze meg az NS-szervezetek egységes egyenruházatát. Az SS uniformisokat kivéve minden pártszervezetnél különféle barna tónusú egyenruhák lettek bevezetve. A barna inghez az SA-tagok barna nyakkendőt, barna bricsesz nadrágot és csizmát viseltek (ritkán és elsősorban ünnepi alkalmakkor az SA felsőbb vezetése „normális hosszú nadrágot” és egy katonai szabásvonalú barna egyen-zakót viselt). Az SA-sapka tipikus volt, barna szövetből készült, eredetileg puha volt, állhoz szíjazható és bőr ellenzős. 1929 augusztusában ez a sapka merev testűvé lett, melynek felső részén egy színes betét jelezte az SA-Mann területi hovatartozását. Különféle szélességű ezüst sávok jelezték ezen felül a viselő rangfokozatát. A rangjelzéseket a bal (Standartenführertől felfelé mindkét) ingnyakon egy négyszögletes, a sapka színes betétjével egyező színű mezőn viselték (lásd Röhm fotóján). Ezeknél a rendfokozatoknál ezt a mezőt ezüst csavart zsinór vette körbe. A jobb oldali mezőben volt egy szám, mely az SA-század és zászlóaljat jelölte: pl. 1/5 az 5-ik zászlóalj 1-es szakaszát. A törzs tisztjeinél így csak egy szám maradt: pl. 5 az 5-ik zászlóalj esetében. A jobb vállon arany és ezüst kétszínű zsinórdísz volt felvarrva. Amennyiben az SA-Mann az NSDAP-nak is tagja volt (ami nem volt magától értetődő, de a magasabb vezetőknél mégis a rangfokozat előfeltétele volt), akkor ő a „mellbimbók magasságában” a nyakkendőjén viselte az NSDAP párt jelét. Az egyenruhához tartozott még egy barna csatos vállszíj, amelyen a bal csípőnél az SA-tőrt rögzítették. Zászló- kultusz A nyilvánosság előtt jelentős szerepet kaptak a zászlók, ezeken többnyire horogkeresztek voltak. Az SA-ban megkülönböztető jelként szolgált a horogkereszt, de ugyanígy nagy tömegben dekorációként is. Az úgynevezett rohamzászlók mellett, melyeket a mindenkori „Sturmabteilung”-nak ünnepélyesen átadtak, minden egységnek volt egy Adolf Hitler által megtervezett „SA-Standarte”-ja, mint megkülönböztető jelvénye. Ezek a régi római és a napóleoni idők példaképeit követték formailag. Körülöttük egy széles körű zászló-kultusz éledt. A standartoknak meg volt az az előnyük a rohamzászlókkal szemben, hogy minden időjárásnál mindig láthatóak voltak. A „Deutschland erwache!” (magyarul: Ébredj Németország) felirat Dietrich Eckart „Sturm, Sturm, Sturm” c. dalából származik. Az első négy standartot a müncheni aranyműves, Gar készítette és 1923 januárjában a nürnbergi pártnapon adták át őket ünnepélyesen. A teljes körű bevezetése az SA-ban 1926-ban kezdődött el Weimarban, amikor Adolf Hitler „hűségesküvel” és csaknem vallásos-mitikus ceremónia keretében átadta az SA-standartokat. További 12 standartot avattak ünnepélyesen 1927-ben Nürnbergben a pártnapon és átadták őket az egységeknek. Erre a célra a Blutfahnét, azt a zászlót használták fel, amelyet 1923. november 9-én a müncheni Feldherrnhalle felé való meneteléskor hordtak a menet élén. A nemzetiszocialisták szerint a zászlót a puccs során a rendőrség által lelőttek vére áztatta át, így az ő emlékükre „vérzászlónak” nevezték el, demonstrálva a mozgalommal való kapcsolatát. Hogy ez a zászló tényleg véráztatta volt-e a „vértanúk” vérével, arról ellentmondásos elbeszélések voltak. E „vérzászló” egyik szegletével megérintette Hitler a zászlóavatások során minden új standart zászlókendőjét, hogy „a mozgalom mártírjainak erői” így – egy sötét vér-és-rög-ideológia szimbolizmusával - a zászlóra és vele az SA-egységre „átszálljanak”. Az SA öreg harcosai Mindazok, akik 1925. január 1. és 1933. január 30. között léptek be az SA-ba, „öreg SA harcos” nevet kaptak. Mindkét alkar hajtókáján ezüstös szürke csíkokat viseltek, ezek száma és szélessége a belépés éve szerint különböző volt. Az SA-Reichsführerschule (birodalmi vezetőképző) végzős növendékei 1930-tól kezdődően a Tyr-Rune (az északi Rune ABC-ben T) hűségjelét viselték. SA-sportjelölés Az SA-Sportabzeichen megalkotásának célja a politikailag nem cselekvő sportolók soraiban egy szorosabb gondolati kapcsolatot hozzanak létre a nemzetiszocialista eszmeiséggel. Rendfokozati jelek Az SA szervezeti tagozódása, rangjai és rangjelei példaképül szolgáltak az SS szervezeti struktúrája és hasonlóan más „NS – harci szervezetek”, mint Nationalsozialistisches Kraftfahrerkorps (Nemzeti-Szocialista Teherszállító Egységek) és Nationalsozialistisches Fliegerkorps (Nemzeti-Szocialista Repülős Egységek) számára. A rendfokozatok: Sajtó-orgánum 1928 óta megjelent a Völkischer Beobachter (Népi Figyelő) napilapban egy betét „Der SA-Mann” címmel, melyet a felső SA-vezetés 1932. január 5-től önálló hetilapként adott ki. Az újság elsősorban katona témákkal és az SA, NSDAP belső ügyeivel foglalkozott. Joseph Berchtold volt a főszerkesztője. George Bălăiță George Bălăiță (Bákó, 1935. április 17. – Bukarest, 2017. április 16.) román író. Művei Călătoria (1964) Conversând despre Ionescu (1966) Întâmplări din noaptea soarelui de lapte (1968) Gulliver în țara nimănui (1994) Câinele în lesă (2004, interjúk) Marocco I-II (2011) A világ két napban (Lumea în două zile) (1975); ford. Kolozsvári Papp László Ucenicul neascultător (1977) Nopțile unui provincial (1983) Învoiala (2016) Magyarul A világ két napban. Regény ; ford. Kolozsvári Papp László; Európa, Bp., 1977 Sant Gregori Sant Gregori település Spanyolországban, Girona tartományban. Sant Gregori Girona, Canet d’Adri, Palol de Revardit, Sant Julià de Ramis, Sarrià de Ter, Salt, Bescanó, Sant Julià del Llor i Bonmatí és Sant Martí de Llémena községekkel határos. Lakosainak száma 3636 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Flumserberg Flumserberg szabadidőközpont a Svájci-Alpokban, Sankt Gallen kantonban. Ez az üdülőközpont több falut foglal magába, melyek 1160 és 1344 méter magasságban fekszenek a tengerszint felett. A szabadidőközpont egy hegyvidéki teraszon fekszik, a Walenseere kilátással, Flums község felett, Sarganserland régióban. A Flumserberg üdülőközpont nagyobbik része Flumshoz tartozik, míg egy kis része Quartenhez tartozik. A három legnagyobb falu, amely a szabadidőközpont területén fekszik a következő: Tannenbodenalp (1,344 m), Flumserberg (1,275 m) és Tannenheim (1,160 m). Nicolás Tagliafico Nicolás Alejandro Tagliafico (Buenos Aires, 1992. augusztus 31. –) argentin válogatott labdarúgó, az Ajax játékosa. Pályafutása Klubcsapatban A Banfieldban kezdte felnőtt pályafutását, az első csapatban a 2011-es Clausura bajnokságban mutatkozott be a Tigre ellen. A 2012–13-as idényt kölcsönben a Real Murciánál töltötte. 2015-ben az Independiente igazolta le. Új csapatában egy Newell’s Old Boys elleni bajnoki alkalmával lépett pályára először. 2017-ben megnyerte csapatával a Copa Sudamericana sorozatát. 2018. január 5-én aláírt az Ajaxhoz. Január 21-én a Feyenoord ellen 2–0-ra megnyert bajnoki alkalmával debütált. A válogatottban Az argentin válogatottban 2017-ben mutatkozott be. Nevezték a 2018-as világbajnokságon résztvevő válogatott 23-as keretébe. Sikerei, díjai Copa Sudamericana (1): 2017 Superclásico de las Américas (1): 2017 Németh Imre (miniszteri tanácsos) Nyéki Németh Imre (Pozsony vagy Arad, 1839. – Budapest, 1895. január 20.) miniszteri tanácsos. Életútja Tanult Pozsonyban és Bécsben. 1867-ben a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumba lépett. Gorove István az elnöki titkár teendőivel bízta meg. Az 1873. évi bécsi nemzetközi kiállítás magyar osztályának a rendezésével bizatott meg. 1874-ben mint miniszteri tanácsos az elnöki osztályt vezette. 1882-ben a fiumei magyar királyi tengerészeti hatósághoz osztották be, amely hatáskörben 1886-ig működött. Ekkor a kereskedelmi miniszter a kereskedelmi múzeum élére állította; ezen új és modern intézetet szervezte és berendezte; ennek keretében ő honosította meg a szakkiállításokat (bőr-, agyag-, üvegipar sat.). 1893-ban Lukács Béla kereskedelmi miniszter kinevezte az ezredéves kiállítás igazgatójává. Lázasan, megfeszített erővel fogott a munkához, az első szervezési munkálatokat ő vezette s a kiállítás sikerének alapját ő vetette meg. Számos kül- és belföldi rendjelnek volt a tulajdonosa. Örök nyugalomra helyezték 1895. január 23-án a Kerepesi úti temetőben. Több cikket írt a szaklapokba, így a Magyar Pénzügybe (1894. A részvénytársaságok és a kiállítás) sat. Kitüntetései A vaskorona rend III. osztály, a svéd Wasa rend I. osztályú középkeresztje, a francia becsületrend tisztikeresztje, az orosz Anna rend II. osztály, a belga Lipót rend tisztikeresztje, az olasz királyi korona rend középkeresztje, a porosz korona rend II. osztálya, a török Medschidie rend IV. osztály, a portugál korona rend középkeresztje, a szerb Takova rend középkeresztje, a porosz tudományérem tulajdonosa. Munkái Alapszabálytervezetek. Pest, 1869. Helynévtár a magyar királyság és a határőrvidék pénzintézeteit és ipartársulatait úgy távirdai s vasúthálózatát ábrázoló térképhez. Hivatalos adatok alapján szerkesztette… (A térképet rajzolta Szalay Ignácz). Pest, 1869. Magyarország térképe különös tekintettel a létező vasuti, postai s távirdahálózatra, úgy a kir. biróságok, pénzintézetek és ipartársulatok székhelyeire. Hiteles adatok alapján kiadja. Bpest, 1876. Kereskedelmi múzeum Budapesten. A hazai termékek állandó kiállításának Katalogusa. Bpest, 1888. (Magyar és német szöveg). Paleoasztronautika A paleoasztronautika egy alternatív történelmietlen elmélet, melynek fő állítása, hogy az emberiséget a régmúltban egy vagy több földönkívüli faj meglátogatta, majd befolyásolta a történelem alakulását. Az ókori építészet remekművei, a különféle vallások szentírásában található istenszerű lények, illetve félreértelmezettnek vélt tárgyi bizonyítékok sora utal erre az idegen befolyásoltságra. Az elmélet talán legismertebb szószólója a svájci származású Erich von Däniken, akinek az 1968-as A jövő emlékei c. műve világsiker lett, a paleoasztronautika ekkor került be a köztudatba. Igaz, nem Däniken volt az első, aki ezzel az elképzeléssel előállt. H. P. Lovecraft író fantasy könyvei évtizedekkel a „komoly” paleoasztronautika felbukkanása előtt hasonló témákat dolgoznak fel. A tudóstársadalom döntő többsége nem fogadja el a paleoasztronautika magyarázatait. Az irányzatot ért kritikák egyike, hogy egy-egy rejtély megválaszolásakor felesleges földöntúli magyarázatokhoz fordulni, ha hétköznapibb, valószínűbb magyarázatok is léteznek (Occam borotvája). Története Az istenként imádott, tudásukat átadó földönkívüli civilizáció gondolata a paleoasztronautika előtt is létezett. Helena Blavatsky (1831 – 1891) volt az első író, aki azt állította, hogy őseink már kapcsolatba léptek egy földönkívüli civilizációval, és a Föld az ő kezükben van. Igaz, Blavatsky inkább spirituális lényekről írt, nem a mai értelemben vett, a modern sci-fik által tipikusan megjelenített hús-vér humanoidokról. Tanítványa, W. Scott-Elliot ennél messzebbre ment, és azt állította, hogy a Vénuszról érkező spirituális lények leereszkedtek a Földre és őseinknek (Lemuria lakosainak) átadták tudásukat, megtanították őket a civilizáció és a tudomány alapjaira. H. P. Lovecraft író Cthulhu hívása c. művében fellehetők az Ősök, egy rejtélyes idegen faj, akik városokat építettek és istenként kezelték őket. Lovecraft munkássága során ez a motívum többször újra felbukkan – hol jobban, hol kevésbé kidolgozott idegen fajokkal. A paleoasztronautika elképzelése Jacques Bergier és Louis Pauwels nevéhez kötődik (mindketten Lovecraft-rajongók, akik az 1950-es évek nagy részét az író munkásságának népszerűsítésével töltötték). Az 1960-ban kiadott Le Matin des magiciens c. könyvük tekinthető az első olyan műnek, ami az emberi történelem idegenek általi befolyásoltságát nem fikcióként, hanem tényként közli. Bergierék példaként hozták fel az egyiptomi piramisokat, amelyeket szerintük az akkori mérnöki tudás alapján és eszközök hiányában nem lehetett volna felépíteni. Olyan ókori térképekről is írnak, amelyeket csak modern csillagászati tudás alapján lehetett volna megalkotni, és azt állítják, léteznek olyan régészeti tárgyi bizonyítékok, amelyeket a jelenlegi történelmi tudásunkat teljesen felforgatnák. Bergier és Pauwels munkássága nagyrészt Franciaországra korlátozódott; elképzelésüket csak egy szűk, alternatív New Age-es kör ismerte. A népszerűségi áttörés a svájci Erich von Däniken 1968-as A jövő emlékei c. könyvével jött el. Egy becslés szerint az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején – amikor Däniken a fénykorát élte – az egyetemi hallgatók negyede Däniken történelemszemléletét preferálta a hivatalos történelemmel szemben. A könyvet ért jelentős, a történészek által megfogalmazott kritikák miatt Däniken beismerte, hogy a könyv egyes bizonyítékai hamisak, de ez szükséges lépés volt annak érdekében, hogy az igazságot (azaz az ősi idegenek általi látogatások tényét és a történelem hazugságait) a világ elé tárja. A nyolcvanas évek végére a népszerűsége csökkent, de a kilencvenes évek elején, amikor az ufótéma reneszánszát élte a médiában – az X-akták és hasonló sorozatoknak köszönhetően – a paleoasztronautika is újra szóbeszéd témája lett. Az elmélet ekkor élte virágkorát; új szerzők bukkantak fel, és fejtették ki saját elképzeléseiket. Az egyik az azerbajdzsáni származású Zecharia Sitchin, aki leginkább A 12. bolygó (The Twelfth Planet) c. könyve miatt vált világhírűvé. Azt állította, hogy az evolúcióelméletből ismert ún. „nagy ugrás” nem természetes folyamat volt, hanem földönkívüliek által végrehajtott mesterséges DNS-manipuláció eredménye. A Nibiru bolygóról származó földönkívüliek azért manipulálták Homo erectus őseink génállományát, hogy egy szolgafajt hozzanak létre, akikkel aranyat tudnak bányásztatni (amire a bolygójuk atmoszferikus viszonyainak megváltozása miatt volt szükség). Ez az idegen faj a mezopotámiai mitológiából ismert anunnakik, azaz: „azok, kik a mennyből érkeztek”. A legtöbb ősiidegen-elmélet támogatóval ellentétben Sitchin ősi idegenei nem egyeznek a modern kori elrablásos ufótörténetekkel azonosított „szürkék”-kel. Sitchin szerint a két idegen faj egymástól nagyban eltér. Robert K. Temple keletkutató 1976-os A Szíriusz-rejtély c. könyvében fogalmazta meg azt a tézisét, hogy a nyugat-afrikai dogon-törzs hagyományai és művészete bizonyítékokat szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a törzset a Szíriusz-rendszerből érkező idegenek (saját szavaikkal: halszerű vízi istenek) látogatták meg a régmúltban. A törzs tagjai minden ötvenedik évben hagyományőrző táncot járnak, melyeket olyan homokrajzok kísérnek, amik nagyon hasonlítanak a Szíriusz-csillagrendszer felépítéséhez. Temple felteszi a kérdést (bár a választ meghagyja nyitottnak): egy ősi civilizáció honnan ismerhette a szabad szemmel nem látható Szíriusz-rendszert és honnan ered az a tudás, amely segítségével a csillagrendszerről pontos rajzot tudnak készíteni? A History Channel 2010-ben debütáló Ősi idegenek c. sorozata a jelenleg létező legátfogóbb paleoasztronautika témájú forrás. Jelenleg a hetedik évad fut, és a sorozat előző évadai is műsoron vannak. Főbb állítások A paleoasztronautika nem egy izolált elmélet, hanem több tudományágat átívelő állítások halmaza (interdiszciplináris), amely a modern tudományos konszenzussal alapvető kérdésekben vitatkozik. A paleoasztronautika tulajdonképpen a modern ufótörténetek történelmi kontextusba helyezése, bár olyan, nem feltétlenül földönkívüliekhez kötött témák is előkerülnek, mint Atlantisz, eltitkolt találmányok és leletek, rejtélyes jelenségekről írt történelmi feljegyzések stb. Ezen témák egy részét a történelemkutatás javarészt mítoszoknak vagy féligazságoknak tekinti. Az alternatív történelem támogatói ezzel szembehelyezkednek, és olyan témák közt vonnak párhuzamokat, amelyeket a történészek egymástól függetlenként kezelnek. Ilyen például az amerikai-indián és az afrikai törzsek mítoszvilágai közötti kapcsolatok keresése a párhuzamok, átfedések, hasonlóságok vizsgálatai révén, vagy az az érv, hogy hasonló felépítésű piramisok a világ minden táján jelen vannak, tehát két, egymástól állítólag függetlenül fejlődő és egymással soha kapcsolatba nem lépő népcsoport is ugyanazt a piramist építette meg. A paleoasztronautika támogatói szerint a hasonlóságok azt bizonyítják, hogy hibás az a megállítás, hogy ezek a népcsoportok nem kerültek (és kerülhettek) kapcsolatba egymással, hiszen akkor az építészetük merőben másként alakult volna. Véleményük szerint a meglepő párhuzamok mögött inkább az sejthető, hogy a földi civilizációk alapjai univerzálisak, egyetlenegy forrásból származnak: egy földönkívüli fajtól, akik a világ minden kontinensét meglátogatták, és minden nagyobb(á fejlődő) civilizációnak ők adták át a tudásukat. Erre a történésznek az a válasza, hogy ezek az építmények csak látszólag hasonlítanak egymásra, sem funkciójukban, sem kivitelezésükben nincs semmilyen rokonság. Őseink istenekként tekintették földönkívüli tanítóikat. A hosszúkás koponyával és elnyúlt arccal ábrázolt uralkodók feltételezhetően emberi-idegen földönkívüli hibridek lehettek. Az idegenek által használt fejlett technológiákat nem értették, így azokat a korabeli ismereteiknek megfelelően varázslatként értelmezték. Így alakultak ki a különféle vallások istenfigurái, és az általuk végrehajtott csodák is bekerültek az adott vallás/mondavilág irodalmába. Ezek az istenek szinte minden mitológiában az égből ereszkedtek le, amit úgy is lehet értelmezni, hogy az űrből szálltak le egy űrhajóval. A jóakaró földönkívüliek matematikára, csillagászatra tanították őseinket, és a technológiát is rendelkezésre bocsátották. Őseink így olyan, a kor fejlettségi színvonalával megoldhatatlan nehézségekkel tudtak megbirkózni, mint a több száz tonnás kövek mozgatása, azok elképesztő pontosságú kifaragása és beépítése. A korból ismert építészeti mesterművek nem jöhettek volna létre földönkívüli beavatkozás nélkül. Erre a leggyakrabban tárgyalt példa talán a gízai nagy piramis. Hasonló állításokat tesznek – többek között – Stonehenge-ről, Baalbekről, a húsvét-szigeti hatalmas szobrokról vagy Pumapunkuról. Egyes vélekedések szerint a „szürkéknek” nevezett idegenek valójában nem egy földönkívüli faj, hanem a jövőből visszautazó leszármazottaink lehetnek, akiknek az a célja, hogy egy, a saját idősíkjukban végbement katasztrófát megakadályozzanak az által, hogy felgyorsítják az emberi (technológiai és genetikai) fejlődést. A „szürkék” a 20. században is folytatják a genetikai kísérleteket: ezzel lehet magyarázni a 20. században oly gyakran leírt és tanúvallomásokkal alátámasztott elrablási történeteket. Az elődeink által készített egyes falfestmények és egyéb művészeti alkotások is értelmezhetők úgy, hogy azok földönkívüliekkel való kapcsolatfelvételt és idegen űrhajókat örökítenek meg. Olyan motívumokkal találkozhat az ember, amelyek szkafanderes furcsa lényeket, repülő tárgyakat és egyéb, az adott korba nem illő eszközöket (mint például elektromos lámpákat, karórákat, mérőműszereket) ábrázolnak. Az alternatív elmélet szószólói úgy vélik, a hivatalos tudomány képviselői vagy nem tudják, vagy nem kívánják értelmezni ezeket a furcsaságokat, vagy ha mégis, interpretációjuk túl földhözragadt és szűk látókörű. Kritikák Azon túl, hogy a paleoasztronautika konkrét állításait is külön-külön meg lehet vizsgálni, az alternatív elmélet kidolgozásának érvrendszere, népszerűsítésének mechanikája és az ágazat művelőinek viselkedése is magán hordozza az áltudományok klasszikus jellemzőit. A téma kutatói csak nagyon ritka esetben rendelkeznek releváns szakképesítéssel, mégis magabiztosan nyilatkoznak olyan kérdésekben, amelyek megválaszolásához az embernek több tudományág szakértőjének kell lennie. Az a mainstream tudós, aki csak a saját szakterületén hajlandó részletesen érvelni, alulmaradhat egy éles vitában egy paleoasztronautika-támogatóval, mert az utóbbi magabiztossága meggyőzőbb a nagyközönség előtt, a mainstream képviselője meg azt a benyomást keltheti, hogy csak néhány kérdésben tud nyilatkozni, ott is elvész a részletkérdésekben. A paleoasztronautika képviselői nem rendeznek szakmai konferenciákat, nem publikálnak tudományos, kollegiálisan lektorált szaklapokban, e helyett elméleteiket inkább a nagyközönség elé tárják könyvek, interjúk, filmek formájában. Az áltudományok sajátja továbbá az összeesküvésre hivatkozás: az az érv, hogy bizonyos körök elhallgatják az igazságot, mert az új tudás annyira veszélyes, hogy felborítaná a megszokott rendet. Ezt a vádat a közönség vonzónak találja, azt a benyomást kelti benne, hogy tiltott tudás birtokába juthat, ha az adott könyvet elolvassa/filmet megnézi. Továbbá, a paleoasztronautika kutatói nem rendelkeznek történészi, régészeti, művészeti vagy bármilyen más releváns tanulmányokkal. Däniken középiskolát végzett, Zecharia Sitchin közgazdász volt, Robert Temple pedig csak tiszteletbeli csillagász-végzettséggel rendelkezik, amúgy keletkutató (és nem Afrika-szakértő, ami relevánsabb lenne egy nyugat-afrikai törzs hagyományait övező rejtély tárgyalásakor). A piramisok megépítésének mikéntjét a 21. század elején már ismerjük annyira, hogy ne kelljen földöntúli magyarázattal helyettesíteni egy valószínűbb és valószerűbb elméletet. Igaz, nem minden részlet tisztázott még, de a fontosabb kérdésekben már működőképes modelleket is sikerült alkotni, ami feleslegessé teszi a paleoasztronautika földönkívüli tanítókat és technológiákat bevonó elméletét. Az építkezésekkor használt eszközöket a régészek már feltárták (azaz szó szerint kézzel fogható bizonyítékok sora támasztja alá a mainstream elképzelést), ráadásul az építkezés egyes mozzanatait az egyiptomiak a piramis falain is megörökítették, melyek alapján a fontosabb építkezési műveletek ma is rekonstruálhatóak. A reliefek földönkívüli technológiát sehol nem ábrázolnak, az írásos források meg sehol nem tesznek említést semmi ilyesmiről. A gízai piramis tökéletesen beleillik az óegyiptomiak által felépített piramisok sorába, az építészeti evolúció nyomon követhető: látható, hogy a nagy piramis előtt épített piramisok szolgáltak a nagy piramis alapjául. A kevésbé ismert, jóval kisebb méretű építmények hibáiból, tökéletlenségeiből levont tanulságokat hasznosítani lehetett a nagy piramis építésekor. A nagy piramis felhúzásának mikéntje nem tér el nagy mértékben az azt megelőző piramisokétól, a különbség csak nagyságrendbéli. A gízai piramisok felépítése minden eddiginél nagyobb vállalkozás volt, az építkezés ötleti fázisáról kezdve addig, míg a piramis el nem készült. Hérodotosz korabeli beszámolóiból tudjuk, hogy Kheopsz fáraó minden rendelkezésére álló erőforrást a saját piramisának felépítésére összpontosított – egy ilyen döntést nem kellett volna meghoznia, ha egy idegen civilizáció biztosította volna a megfelelő technológiát. Az Erich von Däniken és követői által terjesztett elmélet egy hamis dilemmára épül: vagy a mainstream által hirdetett változat az igazság, miszerint az őseink vagy képesek voltak monolitokat, társadalmat, civilizációt építeni saját maguktól vagy a paleoasztronautika földönkívüli magyarázata a helytálló. Az ősi idegenek-elmélete mögött az az előfeltevés áll, hogy a civilizáció hajnalán az emberiség képtelen volt olyan épületeket felépíteni, amelyekre ma is csodálattal tekinthetünk. A történészek nem élnek ezzel az előfeltevéssel, és az ebből eredő „vad” spekulációkat is lehetőleg elkerülik annak érdekében, hogy egy adott kor népéről a lehető legpontosabb tudást lehessen feltárni. Erich von Däniken ennek az ellenkezőjét állítja. A jövő emlékei c. könyvében így ír a fősodratú történészekről: „Egyes régészeket persze ez nem akadályoz meg abban, hogy merészen és magabiztosan kijelentsék, ezek a romok pedig háromezer évesek. Ez az időpont egypár cserépfigura megállapított korából datálódik, amelyek viszont egyáltalán nem lehetnek egyidősek a hatalmas monolitokkal. De hát a kényelmes megoldás ez: összeragasztunk egypár öreg cserepet, összehasonlítjuk más hasonló kultúrák hasonló darabjaival, a restaurált darabokra ráragasztunk egy címkét és – hókuszpókusz! – minden egy csapásra kitűnően beleillik a kipróbált gondolati modellbe. Ez a módszer persze összehasonlíthatatlanul egyszerűbb, mint a zavarba ejtő ősi technika elképzelése, vagy akár egy olyan vélekedés megkockáztatása, hogy valamikor, az »idők méhében« egy űrhajó járt a Földön. Ez csak fölöslegesen komplikálná a tudományos teóriát.” Ezzel Däniken tulajdonképpen a tudományos módszer és a képzelődés közül az utóbbit tekinti relevánsnak. Petaling Jaya Petaling Jaya (kiejtve: Petaling Dzsaja, a helyiek közt gyakran csak P.J.) város Malajziában, a Maláj-félsziget középső részének nyugati partja közelében. Kuala Lumpur közelében fekszik. Lakossága 639 ezer fő volt 2010-ben, melynek több mint fele kínai származású. Hatalmas lakóépületek, továbbá családi házak, nagy bevásárlóközpontok jellemzik. Több egyetemmel rendelkezik. Fő gazdasági ágazatok a nyersanyagok feldolgozása, fogyasztói termékek gyártása, az elektronikai ipar, a magas technológiai iparágak. A város körzetekre (seksyen) van felosztva. A legtöbb gyár és üzem a 13, 19, 51 és 51A körzetben található. Látnivalók Templomok, mecsetek Masjid Jamek Sultan Abdul Aziz Shah a város legrégebbi mecsete Chetawan thai buddhista templom Sri Sithi Vinayagar és a Mariamman hindu templomok Szórakoztató központok Sunway Lagoon vidámpark a vele egybeépült Subang Jaya területén Bernhard von Bülow Bernhard Heinrich Karl Martin von Bülow (Klein-Flottbeck, Holstein, 1849 május 3. - Róma, 1929 október 28.) német gróf, később herceg, diplomata és államférfi. Németország kancellárja 1900–1909. Bernhard von Bülow, a híres német államférfi Bernhard Ernst von Bülow fia, mint önkéntes vett részt a porosz–francia háborúban. A háború után kezdődött el a diplomata karrierje, mint követségi titkár Párizsban, Szent Péterváron és Bukarestben. 1893-ban Németország olaszországi nagykövetévé nevezték ki, majd 1897-ben Chlodwig zu Hohenlohe-Schillingsfürst kancellár, külügyminiszterévé nevezte ki. Bülow legnagyobb érdeme mint külügyminiszter, a német gyarmati politika ügyes kezelése volt. Ebben az időben Németország egy terjeszkedő fázisban volt, amit elég későn kezdtek el a kései egyesülés miatt. Ennek ellenére, 1899-ben Bülownak sikerült diplomáciai tárgyalásokkal a Karolina-szigetekre kiterjeszteni a német gyarmati uralmat. Elismerésképpen ezért megkapta a grófi címet. Hohenlohe-Schillingsfürst lemondása után, 1900-ban, II. Vilmos császár von Bülowot nevezte ki kancellárnak. A kancellári hivatalát 9 évig megtartotta és a korábbi diplomata hátterének köszönhetően, nagyon ügyes politikusnak bizonyult. Nehéz körülmények között is sikerült megőrizze a konzervatívokból és liberálisokból álló kormánykoalíciót, kiváló tárgyaló és kompromisszumkészsége segítségével. A kancellárságát különösen az ügyes külpolitikája jellemezte valamint elkötelezettsége a német gyarmati politika mellett, amit még külügyminiszteri korából hozott magával. Például ő volt a mozgató erő Németország kínai (kiautschou-i), gyarmatosítása mögött. 1905-ben hercegi címet kapott főként külpolitikai eredményeiért. 1909 nyarán a von Bülow kormánynak nem sikerült a költségvetési tervet a elfogadtatni a parlamentben, és lemondásra kényszerült. A kancellári posztot 1909 július 14.-én hagyta el. 1914-1915 között Von Bülow ismét nagykövet Rómában azzal a kifejezett feladattal, hogy rábeszélje Olaszországot a központi hatalmakhoz való csatlakozásra. Ez nem sikerült neki, és Olaszország 1915 áprilisában az antant oldalán lépett be a háborúba. Von Bülow úgy ítélte meg a megbízatását, mint „reménytelen feladatot”. Amikor utódja, Theobald von Bethmann-Hollweg 1917 júliusában lemondásra kényszerült, sokan abban reménykedtek, hogy ismét von Bülow lesz a kancellár, de II. Vilmos a gyengének tartott Georg Michaelist nevezte ki kancellárnak. A háború után kiadta memoárjait, négy vastag kötetben. A kötet csodálatos alkotás volt, sok érdekes képpel és iratok másolatával, de forrásértéke erősen megkérdőjelezhető. Bernhard von Bülow herceg 1929. október 28-án hunyt el, egy nappal a nagy tőzsdekrach („fekete csütörtök”) előtt, amely a nagy gazdasági világválság kezdetét jelentette. Tuvalu szigetei Az óceániai szigetország, Tuvalu több mint 114 szigetből áll. Ezek kilenc körzetre vannak felosztva. A következő 3 korallzátony csak egy szigetből áll. Nanumanga (és még 4 kissziget a lagúnák között) Niulakita Niutao (és még 3 kisebb sziget a lagúnák között) A következő 6 atoll több szigetből áll: Funafuti (legalább 30 sziget) Nanumea (legalább 6 sziget) Nui (legalább 21 sziget) Nukufetau (legalább 33 sziget) Nukulaelae (legalább 15 sziget) Vaitupu (legalább 9 sziget) A kilenc atoll legnagyobb szigetein, valamint Funafuti 2 nagy szigetén kívül legalább 11 lakott a szigetek közül. Szexbabák A szexbabák szexuális segédeszközök. A kezdetek A XV. századig visszavezethető a guminők története. Francia és spanyol tengerészek hölgy kíséretre vágytak a tengeren és a korlátozott lehetőségeik miatt a kreativitásukat használva, megalkották az első úti hölgyet más néven dama de viajét vagy dame de voyage-t, amit ruhadarabokból varrtak össze. A spanyol és francia ötletet felhasználva a XX. század első felében, 1930 környékén német és japán hadihajók legénysége is alkotott egy úti hölgyet. A tengeren töltött hosszú idő miatt nekik sem volt más választásuk. A fejlődő szexbaba Modern értelemben meglepő tény, hogy az első guminő ötlete Heinrich Himmler nevéhez fűződik. 1940-ben Adolf Hitler elrendelte, hogy készítsenek olyan babát, ami kielégíti katonái nemi vágyait. Erre az intézkedésre azért volt szükség, mert a tisztek francia prostituáltakkal háltak és ezért meglehetősen sok betegséget szedtek össze. Az utasítást követően el is készült az első szextárgy, mely a valódi nőnél kisebb volt ugyan, de a célnak tökéletesen megfelelt. Egy magyar színésznőről, Käthe von Nagyról akarták mintázni a babát, ám a szabadkai születésű színésznő elutasította. A baba szőke és kék szemű lett, gömbölyded idomokkal. Egy amerikai újságíró Graeme Donald számolt be erről a történetről, aki a titokzatos Borghild Projektre a Barbie baba múltjának kutatása közben bukkant rá. Heinrich Himmler az SS vezetője így 1940-ben a projekt kezdete előtt: "Párizsban a legnagyobb veszély a kurvák ellenőrizhetetlen jelenléte az utcákon, bárokban és táncos mulatókban. A mi feladatunk, hogy megakadályozzuk, hogy a katonák a gyors kaland kedvéért kockáztassák az egészségüket". Egy a nácik által megszállt Saint Helier laktanyájában helyezték el az első babákat. Kevés finomítás után Himmler rendelt is 50 darabot. 1942 elején meggondolta magát, a programot elfüggesztették, majd a tervek és a dokumentációk Drezda bombázásakor megsemmisültek. A történetet Arthur Rink mesélte el, aki tagja volt az akkori Faji Higiénia és Demográfiai Kutató Csoportnak. Realdoll szexbaba Az 1980-as években jelent meg az a brit szenzáció, mely egy szexrobot volt, amit már gombokkal irányítottak. Ennek formájára a 90-es években a kaliforniai Abyss Creations alkotta meg, a RealDoll nevezetú babáit a maguk 145-170 centiméter magasságukkal és 35–45 kg-os súlyukkal meglehetősen élethűek voltak. A nagyszámú női modell mellett férfi és transzvesztita változat is rendelhető volt 6-10 ezer dollár ellenében. A realdoll női kínálata: 14 típusu fej, 5 bőrszín, 5 szemszín, többféle paróka és intim szőrzet közül választhattak a vásárlók. McMullen a vállalat tulajdonosa egy garázsban fröccsöntött különféle maszkokat, és csupán szórakozásból készített egy női portrét, amit közzétett az interneten. Miután megjelent az interneten azzal szembesült, hogy többen feltették a kérdést h szexbaba és eladó-e. Így 1996-ban elkezdett kísérletezni a szilikonbabákkal és azóta több mint 10 000 darabot eladott belőle. McMullen egy interjúban elmondta, hogy gyakoriak az egyedi, olykor extrém kívánságok, de kislányokat, háziállatokat, vizelő vagy tejelő, Britney Spears klón babákat nem gyárt és terveb sincs ilyen. Bár van ázsiai tinire emlékeztető babájuk, de ennél fiatalabb hatást keltő termékről szó sem lehet, mondja McMullen. Szexrobot a XXI. században A XXI. században, egészen pontosan 2010-ben Douglas Hines feltalálta a Roxxxyt, amit Las Vegasban mutattak be, a világ első szexrobotjaként. A TrueCompanion cég elmondása szerint a modern szexrobot interaktív és teljes mértékben alkalmazkodik gazdája igényeihez. Főzni és porszívózni nem képes ugyan a robot, de autókról, motorokról vagy bármilyen más témáról lehet vele beszélgetni. Továbbá érzi a tapintást és még el is alszik. A robot barátnőnek hússzerű mesterséges bőre van és intelligenciája, emberi tulajdonságokkal próbálták felruházni fejlesztői. A Roxxxy 54 kg-os, 170 cm, mellei az átlagos nőnél valamennyivel nagyobb lett. Az anatómiailag élethű szexrobotnak van gerince, mely az emberéhez hasonlóan mozgatható, de önmagától képtelen a mozgásra, kizárólag három testnyílását képes mozgatni. Mesterséges szíve hűtőfolyadékot keringet. Öt személyiséget programoztak a Roxxxyba: Frigid Farrah félénk és visszahúzódó személyiség, míg Vad Wendy bevállalós kalandor, Érett Márta gondoskodó és igazi anyatípus, S and M Zsuzsa nagyobb izgalmakat okoznak. A robotnő vezeték nélkül csatlakozik az internetre, így frissíthető a szoftvere, sőt nem csak módosíthatják a felhasználók szexrobotjuk személyiségét, de cserélhetnek is a cég honlapján. Vételára modelltől függően 8-9 ezer dollár (1.4-1.6 millió Ft). Kapható Európában is és már készül Rocky, a férfi változat. Forrás Lucy Bland: Sexology Uncensored: The Documents of Sexual Science, 1999, University of Chicago Press, ISBN 9780226056692 Progress in Sexology: Selected papers from the Proceedings of the 1976 További jegyzetek Michael W. Wiederman; Bernard E. Whitley Jr, Lawrence Erlbaum Associates, 2002, Handbook for Conducting Research on Human Sexuality Hír24: Szexbabák veszik át az uralmat Bécsben Grahovói járás A Grahovói járás (oroszul Граховский район, udmurt nyelven Грах ёрос) Oroszország egyik járása Udmurtföldön. Székhelye Grahovo. Népesség 2002-ben 10 879 lakosa volt, melynek 42,3%-a orosz, 36,6%-a udmurt, 10,9%-a mari, 6,1%-a tatár, 3,3%-a csuvas. 2010-ben 9 354 lakosa volt, melyből 4 056 orosz, 3 340 udmurt, 960 mari, 453 tatár, 247 csuvas stb. Birżebbuġa Birżebbuġa, helyi rövidítéssel B'Buġa vagy B'Bugia Málta legdélebbi helyi tanácsa Marsaxlokk, Għaxaq és Żurrieq között. Lakossága 8668 fő. Nevének jelentése "olíva-kút". Ide tartozik még Bengħajsa (angol írásmóddal Benghisa), Ħal Far (jelentése: patkányok falva), Kalafrana. Története A terület már jóval az ember érkezése előtt gazdag élővilággal rendelkezett, erről tanúskodnak a különleges törpe elefántok és vízilovak csontvázai, amelyek legfontosabb lelőhelye az itt található Għar Dalam barlangja. 1937-ben két fogat is találtak a barlangban, amelyről úgy gondolták, a neandervölgyi emberé lehet. Még akkor érkezhetett a szigetre, mikor azt szárazföld kötötte Szicíliához. A városban a tengerparton néhány keréknyom merül a tengerbe. A következő fontos lelőhely Borġ-in-Nadur, ahol egy újkőkori, a Tarxien-fázisból való négy-apszisos templom romjai találhatók. Ez még a bronzkorban is használatban volt. Első történelmi lakói a föníciaiak voltak, akik ezt a Szent György-öblöt népesítették be először a szigeten. Nyomukat egy templom maradványai és számos sír őrzi. Għar Dalam közelében előkerültek egy római villa maradványai is. A következő emlék már a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend korából való, a parti erődítések egész sorával igyekeztek megakadályozni az időről időre megismétlődő török partraszállásokat. Martín de Redín nagymester tornyai (Bengħajsa-torony, Wardija-torony) mellett a Pinto-üteg, valamint több bástya (redoubt) és kisebb torony is őrizte az öböl partját. A britek nagy erődöt építettek Bengħajsa mellett. Később katonai bázisokat létesítettek Ħal Farnál és Kalafrana mellett. Az addig földművelő és halászó népesség egyre jobban felduzzadt a bázisokon alkalmazottakkal. A lakosság száma 1913-ban érte el az 1000-et. Ekkor lett önálló egyházközség, az új templom 1938-ra készült el. A háborúban a bázisok és a repülőterek jelenléte miatt a község súlyos károkat szenvedett. Lakói csak jóval a háború után kezdtek visszaköltözni, és egyre több új letelepülő is érkezett, főként a Három Város környékéről. 1994 óta Málta egyik helyi tanácsa. Ma a város leginkább a turisták fogadására rendezkedett be. A város mára Málta egyik legfontosabb iparterülete is lett, a közelben található a szabadkikötő és a máltai nemzetközi repülőtér is. Nehézségek Bár a város igyekszik turisztikai arcát erősíteni, folyamatos ellentétben áll a kormányzatokkal, akiknek a terveiben a település ipari régióként szerepelt, ezért egyre több üzemet telepítenek ide. Az ipari fejlődés hátulütőit legjobban a helyi lakosok érzik. A British Petroleum gáztartályait ma lakóházak veszik körül, a lakók állandó rosszulétre, asztmás tünetekre panaszkodnak. A földalatti tartályok egészen a repülőtérig és a kalafranai bázisig nyúlnak a város alatt. A szabadkikötő szennyezése és zaja is mélyre nyomta a lakások értékét. Önkormányzata Hét fős helyi tanács irányítja. A jelenlegi (6.) tanács 2012 óta van hivatalban. Polgármester: Joseph Farrugia ( Nemzeti Párt , n.a.-2012-) Nevezetességei Għar Dalam barlangja Keréknyomok Borġ-in-Nadur : az újkőkori Tarxien-fázisban épült templomok ma nem látogathatók Wardija Tower : a lovagkori őrtorony Ħal Far közelében áll a parton Pinto-üteg ( Pinto battery ): Manuel Pinto de Fonseca nagymester megbízásából épült Szent Péter-plébániatemplom ( St. Peter ) Fájdalmas Szűzanya-templom: a régi plébániatemplom Għar Ħasan -barlang: egy török fogvatartott egy helyi lányt a barlangban. Mikor a helyiek megtalálták, inkább megölte a lányt és öngyilkos lett Kultúra Band clubjai: Soċjetà Filarmonika San Pietru Banda Birżebbuġa Għaqda Mużikali San Pietru fil-Ktajjen Cserkészcsapata a Birżebbuġa Scout Group Sport A város a Máltai Taekwondo Szövetség (Malta Taekwondo Federation) székhelye. Boccsa: Boċċi Klabb Birżebbuġa Hajózás: Klabb Regatta Birżebbuġa Birżebbuġa Sailing Club Labdarúgás: Birżebbuġa St. Peter's Football Club Birżebbuġa Tigers Football Club Birżebbuġa Windmill Football Club Taekwondo: Lin-Joe Taekwondo Club Vízisportok: Birżebbuġa Aquatic & Sports Club Közlekedés Autóval a szabadkikötő felől jó minőségű úton közelíthető meg. A közelben található a repülőtér is. Buszjáratai (2011. július 3 után): 82 (Valletta-Birżebbuġa) 115 ( Marsaskala -Szabadkikötő) X4 (expressz, Valletta-Birżebbuġa) N82 (éjszakai, San Ġiljan -Birżebbuġa) Ivan Kružliak Ivan Kružliak (1984. március 24. –) szlovák nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Pályafutása Nemzeti játékvezetés A játékvezetésből 2000-ben vizsgázott, 2010-től az Liga 1, majd 2013-tól a Super Liga játékvezetője. Super Liga mérkőzéseinek száma: 27 (2014). Nemzetközi játékvezetés A Szlovák labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2011-től tartotta nyilván bírói keretében. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának 4. bíróként segített. FIFA JB besorolás szerint 2. kategóriás bíró. A szlovák nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében a 7. helyet foglalja el 2 találkozó szolgálatával. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4 (2013). Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Brazíliába a XX., a 2014-es labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Európa-bajnokság U17-es labdarúgó-Európa-bajnokság Szlovénia rendezte a 2012-es U17-es labdarúgó-Európa-bajnokságot, ahol a FIFA/UEFA JB bíróként alkalmazta. Nemzetközi kupamérkőzések A magyar OTP Liga bajnokságokban több alkalommal vezetett mérkőzéseket. Courcy-aux-Loges Courcy-aux-Loges település Franciaországban, Loiret megyében. Lakosainak száma 429 fő (2015). Courcy-aux-Loges Mareau-aux-Bois, Chilleurs-aux-Bois, Ingrannes és Vrigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jersey címere Jersey címere egy vörös színű pajzs, rajta három nyújtózkodó, sárga oroszlánnal. A címert 1279-ben I. Eduárd angol király adományozta a szigetnek, 1981 óta a zászlón is megtalálható. A jelkép erős hasonlóságot mutat Guernsey, Anglia és Normandia címerpajzsaival. Bella István-díj A díjról A díjat az egykor Érden élő Bella István (1940–2006) Kossuth-díjas költőről nevezték el. Alapítói: a Magyar Írószövetség és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata s azt minden évben a magyar kultúra napja tiszteletére rendezett ünnepélyen adják át. A Bella István-díjat az a költő kaphatja meg, aki munkásságában kötődik a nemzeti irodalom értékes hagyományaihoz (Bella István életművének szellemiségéhez is); a költői, műfordítói pályán már eredményeket ért el és a fiatal vagy a középnemzedékhez tartozik. A díjat kuratórium ítéli oda, amelynek tagjai: a Magyar Írószövetség elnöke (aki egyben a kuratóriumnak is az elnöke), az Írószövetségnek az Elnökség által megbízott három tagja és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselője. A 2008 januárjában megalakult kuratórium tagjai: Vasy Géza elnök, Kéri Mihály, Ágh István, Kalász Márton és Tóth Erzsébet. Díjazottak 2008 – Zsille Gábor , költő, műfordító 2009 – Nagy Gábor költő, író, irodalomtörténész 2010 – Iancu Laura költő 2011 – Király Farkas költő, író, műfordító 2012 – Rózsássy Barbara költő 2013 – Barna T. Attila költő 2014 – Papp-Für János költő 2015 – Falusi Márton költő, lapszerkesztő 2016 – Ughy Szabina költő 2017 – Both Balázs költő 2018 – Kürti László költő Hindu fakopáncs A hindu fakopáncs (Leiopicus mahrattensis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj. Rendszertani besorolása Ezt a madarat legelőször 1801-ben, John Latham angol ornitológus írta le, illetve nevezte meg; annak idején Picus mahrattensis néven. Azóta része volt a Dendrocopos és a Leiopicus nemeknek is. A Leiopicus nemet a közép fakopánccsal alkotta együtt, azonban ez utóbbit áthelyezték a Dendrocoptes nembe; emiatt manapság a hindu fakopáncs az egyetlen faja a legutóbbi nemének. A Brit Ornitológusok Egyesületének (British Ornithologists' Union) a taxonómiai bizottsága azt javasolta, hogy a Dendrocoptes-fajokat, a hindu fakopánccsal együtt a Dendropicos nembe helyezzék be. Előfordulása A hindu fakopáncs Dél- és Délkelet-Ázsia egyes területein fordul elő. A következő országokban lelhető fel: Banglades, Kambodzsa, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám. Alfajai Leiopicus mahrattensis brandfordi Leiopicus mahrattensis koelzi Leiopicus mahrattensis mahrattensis Leiopicus mahrattensis pallescens Megjelenése A kisebb méretű fakopáncsok közé tartozik; a feje világos és a testtollazata tarka. A háti részének az alapszíne fekete, de ezen számos fehéres folt és csík látható. A hasi része is sötét fehéres mintázattal. A hasán vörös folt található. A pofáján és nyakán barna, alaktalan foltok vannak. A tojó fejtetője és tarkója sárga színű, míg a hímé skarlátvörös; bár a hím fejtetőjének a homloki része szintén sárga. Estación de Atocha-Cercanías Estación de Atocha-Cercanías vasútállomás Spanyolország fővárosában, Madridban. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Línea C-5 Linie C-1 Linie C-2 Línea C-3 Línea C-4 Línea C-7 Línea C-8 Línea C-9 Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Méndez Álvaro (Estación de Humanes, Línea C-5) Acacias-Embajadores (Estación de Móstoles-El Soto, Línea C-5) Méndez Álvaro (Príncipe Pío, Alcalá de Henares railway station, Villalba vasútállomás, Linie C-1, Línea C-7, Línea C-9) Estación de Recoletos (Estación de Aeropuerto T4, Linie C-1) Estación de Asamblea de Madrid-Entrevías (Guadalajara railway station, Alcalá de Henares railway station, Línea C-7, Linie C-2) Estación de Recoletos (Madrid Chamartín, Linie C-2) Sol (Estación de El Escorial, Línea C-3) Estación de Villaverde Bajo (Estación de Aranjuez, Línea C-3) Estación de Villaverde Bajo (Estación de Parla, Línea C-4) Sol (Estación de Alcobendas-San Sebastián de los Reyes, Estación de Colmenar Viejo, Línea C-4) Estación de Recoletos (Línea C-7) Estación de Recoletos (Estación de El Escorial, Estación de Cercedilla, Línea C-8) Estación de Recoletos (Estación de Aeropuerto T4, Línea C-9) Melike İpek Yalova Melike İpek Yalova török színésznő 1984-ben született Törökországban, Ankarában, (Ankara tartomány). Életrajz Melike İpek Yalova a Bilkenti Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakán, később a római La Sapienza Egyetem nemzetközi politika és válságkezelés szakon tanult. A Karadayı televíziós sorozat – Ayten szerepe – indította el színészi karrierjét. 2011-től Isabella Fortunát alakítja a Szulejmán c. televíziós sorozatban. Neve középső részének (İpek) jelentése: selyem. Nagybajcs Nagybajcs község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban. Fekvése A Kisalföld szigetközi részén, Győrtől 12 km-re észak-északkeletre, a Duna partján helyezkedik el. Története A Nagy-Duna partján fekvő község magja a kora középkorban egy kis halásztelep volt. Első említése Boych írásmóddal 1252-ből származik. A halászatot – és az aranyászást – később állattenyésztés váltotta fel, most pedig Győr bolygótelepüléseként egyre többen keresik kenyerüket az iparban. Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Nagybajcsról: „Nagy-Bajcs, magyar falu Győr vmegyében, szinte a Duna jobb partján, 615 kath., 3 evang., 21 ref., 13 zsidó lak., kath. paroch. szentegyházzal. Határa jó buzát terem; legelője, erdeje, vadja elég a szigetben. Dunamalmok. Halászat. F. u. többen.” Az 1954-es árvíz a falu nagy részét elpusztította. Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,1%, református 2,3%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,8% (19% nem nyilatkozott). Látnivalók Római katolikus temploma 1869-ben épült, benne egy művészi kivitelű, nagy értékű, 16. századi Pieta-szoborral. Az egyházi kincsek budapesti gyűjteményes kiállításának ez volt az egyik kiemelkedő darabja. Testvértelepülések Bajcs , Nyitrai kerület , Felvidék Velma A Velma német eredetű női név, jelentése: erős akaratú, védelmező. A Velma név Magyarországon nem anyaköznyvezhető. Rokon nevek: Vella, Vilhelma, Vilhelmina Névnapok április 28. Híres Velmák Velma Dinkley , rajzfilmhős a Scooby-Dooban Velma Middleton, jazzénekesnő, sokszor szerepelt Louis Armstronggal Velma Kelly, musicalszínésznő, szerepelt a Chicagóban Velma Barfield, sorozatgyilkos, az első halálra ítélt nő Amerikában a halálbüntetés visszaállítása után Velma Wallis bestseller regényíró Bartrès Bartrès település Franciaországban, Hautes-Pyrénées megyében. Lakosainak száma 491 fő (2015). Bartrès Lamarque-Pontacq, Adé, Loubajac, Lourdes, Ossun és Poueyferré községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Franco Armani Franco Armani (Casilda, 1986. október 16. –) argentin válogatott labdarúgókapus, a River Plate játékosa. Pályafutása Klubcsapatban 2006 és 2008 között a Ferro Carril Oeste, 2008 és 2010 között a Deportivo Merlo kapuját védte. 2010-ben a kolumbiai Atlético Nacional igazolta le, ahol nyolc szezont játszott. Ezalatt 6 alkalommal nyerte meg csapatával a kolumbiai bajnokságot. 2016-ban a Libertadores-kupát, 2017-ben pedig a Recopa Sudamericana serlegét is begyűjtötte. 2018-ban hazatért Argentínába a River Plate csapatához. A válogatottban Kolumbiai állampolgársággal is rendelkezik. Ugyan még nem lépett pályára az argentin válogatottban, de nevezték a 2018-as világbajnokságon résztvevő válogatott 23-as keretébe. Sikerei, díjai Kolumbiai bajnok (6): 2011-I, 2013-I, 2013-II, 2014-I, 2015-II, 2017-I Copa Libertadores (1): 2016 Recopa Sudamericana (1): 2017 2054 Évszázadok: 20. század – 21. század – 22. század Évtizedek: 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek – 2050-es évek – 2060-as évek – 2070-es évek – 2080-as évek – 2090-es évek – 2100-as évek Évek: 2049 – 2050 – 2051 – 2052 – 2053 – 2054 – 2055 – 2056 – 2057 – 2058 – 2059 Események november 7. - Lejár az International Speedway Corporation (a NASCAR üzemeltetője) és a Daytona Beach szerződése. A művészetekben A Különvélemény című film cselekménye 2054-ben játszódik. Estación de Burgos Rosa de Lima Estación de Burgos Rosa de Lima vasútállomás Spanyolországban, Burgos településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Csergheő Géza Nemestacskándi Csergheő Géza (Heiligenstadt, 1841. július 26. - Budapest, 1895. november 8.) magyar heraldikus, császári és királyi őrnagy, az új címertani iskola megalapítója Magyarországon. Élete Csergheő Ferenc császári királyi tanácsos unokája, Csergheő Lőrinc miniszteri osztály-tanácsos és dünkircheni Ebeling Vilma fia. Neve néha előfordul Csergő alakban is. A gimnázium alsó osztályait a bécsi Theresianumban, a felsőbbeket az akadémiai gimnáziumban végezte. Az 1859-1860. téli félévben az Innsbrucki Egyetemen az osztrák történetet hallgatta. Ekkor hadapród, majd hadnagy lett az osztrák hadseregben és részt vett az 1859. olasz hadjáratban. 1866-ban főhadnaggyá léptették elő és a második olasz hadjáratban is harcolt. 1869-ben a magyar testőrség fölállításakor oda helyezték át, ahol apja, és további felmenői is szolgáltak. 1871-ben törzstiszti tanfolyamot végzett és 1872-ben saját kérelmére visszahelyezték a Dom Miguel ezredhez. 1874-ben százados lett a magyar honvédségnél. 1875-ben a tiroli hegyi vadászokhoz került, ahol érem-, címertani és régészeti osztályt rendezett be a brixeni szemináriumi múzeumban és megalapította a szfragisztikai kabinetet a vorarlbergi tartományi múzeumban. 1882-ben szolgálaton kívüli császári királyi őrnaggyá nevezték ki és Ungvárra, majd 1888-ban Budapestre költözött. 1870-ben öt társával alapította a bécsi Adler heraldikai-genealógiai társaságot, melynek választott tagja lett. A bécsi műemléki társulatnak levelező, a vorarlbergi tartományi múzeumnak tiszteletbeli és a magyar heraldikai és genealógiai társaságnak választott tagja volt. Szerkesztette a Siebmacher nevű címerkönyv új, 19. század végi kiadásának Magyarországra vonatkozó köteteit, mely 7267 magyar nemes család címerét tartalmazza. Kezdetben Nagy Ivánnal dolgozott együtt, de kettejük elvi nézeteltérése miatt ő hamarosan kilépett a szerkesztésből. A munka pótkötetét Csoma Józseffel együtt szerkesztette. Családtörténeti gyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Művei J. Siebmachers grosses allgemeines Wappenbuch. Ungarischer Adel. Nach Original – Quellen bearbeitet. Nürnberg, 1885-91. (Eddig 25 füzet.) A munkának ezen magyar részét, mely hétezernél több czímert fog tartalmazni (egy füzetben 216 czímer van), előbb Nagy Ivánnal együtt, 1887-tól fogva a 8. füzettel maga irja. Neue Siebmacher. Der Ungarische Adel. Nürnberg, 1885-1892. Magyar czímereskönyv a XVII. századból. Turul, 3, 1885. 41-44. A sphragistika az országos kiállításon. Turul, 4, 1886. 39-41. Die erloschenen freiherrlichen linien des Hauses Jurišič. Budapest, 1887 Heraldikai és sphragisztikai adalékok a „Harminczhat-pecsétes oklevél 1511-ből” czimü értekezéshez. Turul, 5, 1887. 130-140. A valódi Buzlay czímer. Turul, 6, 1888. 41-42. Néhány XV. századi czímerlevél. Turul, 6, 1888. 136-140. Magyar sírkövek. Telegdy István sírköve. Turul, 7, 1889. 34-36. Alte Grabdenkmäler aus Ungarn. Bp. 1890. (Csoma Józseffel együtt) Az Apaffyak, Rhédeyek és Wesselényiek legrégibb ismert czímerei. Turul, 8, 1890. 83-86. A Gutkeled nemzetség czímere. Turul, 9, 1891. 9-15. Gare de Belleville (Vendée) Gare de Belleville vasútállomás Franciaországban, Belleville-sur-Vie településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nantes–Saintes-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de L'Herbergement - Les Brouzils Gare de La Roche-sur-Yon Saint-Just-Ibarre Saint-Just-Ibarre település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 230 fő (2015). Saint-Just-Ibarre Aussurucq, Bunus, Hosta, Ibarrolle, Juxue, Musculdy és Pagolle községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: 6156 Dall A 6156 Dall (ideiglenes jelöléssel 1991 AF1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Brian G. W. Manning fedezte fel 1991. január 12-én. Velociraptorinae A Velociraptorinae a theropoda dinoszauruszok Dromaeosauridae családjának egyik alcsaládja. A velociraptorinák maradványait többnyire az északi félgömbön találták meg. A kora kréta korban főként a mai Egyesült Államok területén, a késő kréta korban pedig inkább a mai Kína, Mongólia és Románia területén éltek. A legkorábbi velociraptorina valószínűleg az Egyesült Királyságbeli Nuthetes és az észak-amerikai Deinonychus volt. Azonban számos átmeneti velociraptorinát is felfedeztek, melyek fosszíliái a késő jura kori kimmeridgei korszakból, a németországbeli Goslar közelében levő Langenberg kőfejtőből származnak. 2007-ben az őslénykutatók a Velociraptor mellső lábait tanulmányozva felfedezték, hogy a felületen apró, tollszár csomóként ismert kidudorodások láthatók. Ugyanez a jellegzetesség egyes madarak csontjain is megtalálható, és az erős másodlagos szárnytollak kapcsolódási pontját jelzi. Ez a lelet szolgált az első közvetlen bizonyítékkal arra, hogy a velociraptorinák az összes többi maniraptorához hasonlóan tollakkal rendelkeztek. Míg a legtöbb velociraptorina kis termetű állat volt, lehetséges, hogy legalább egy faj a dromaeosaurinákéhoz hasonló óriási méreteket ért el. Ez az óriás névtelen velociraptorina jelenleg csak az angliai Wight-szigeten talált különálló fogak alapján ismert. A fogak az alakjuk és a recéik anatómiája alapján egy velociraptorinának tűnő, a dromaeosaurina Utahraptorhoz hasonló méretű állattól származnak. Osztályozás Az alábbi kladogram Nicholas Longrich és Philip J. Currie 2009-es elemzése alapján készült. A831-es autópálya (Németország) Az A831-es autópálya (németül: Bundesautobahn 831) egy autópálya Németországban. Hossza 2,3 km. Péri László Péri László, 1916-ig Weisz László (Budapest, 1899. június 13. – London, 1967. január 19.) szobrász, festő, építész, az európai avantgárd kiemelkedő alakja. Élete 1916-ban tagja lett a Galilei Körnek. 1918-tól szobrászatot tanult, és csatlakozott a Kassák Lajos vezette MA köréhez, de nem képzőművészként, hanem a szavalógárda tagjaként. 1919-ben a Tanácsköztársaság leverésekor Csehszlovákiában tartózkodott egy vándorszíntársulattal. Bécsen át Franciaországba emigrált, és sohasem tért vissza Magyarországra. Párizsban baloldali mozgalmakkal tartott kapcsolatot, tiltakozott a magyarországi fehérterror ellen. A francia rendőrség az ország elhagyására kényszerítette. 1920-1921 táján – a pontos dátum ismeretlen – a Szovjetunióba utazott, ahol munkáslakótelepek tervezésében vett részt. 1922 februárjában Moholy-Nagy Lászlóval közösen a Der Sturm galériájában állított ki. A katalógus 9 festményét, 6 rajzát, 3 beton- és 2 fakompozícióját említi. Ezek közül egy a Berni Múzeum Walden hagyatékában található, a többi alkotás sorsa nem ismert. 1923-ban Moholy-Naggyal újabb közös kiállítást rendeznek a Der Sturm-ban, ekkor már Berlinben él. Az 1922-23 során készített kollázsait a Sturm kiadta. Képeinek sorsáról keveset tudni, egy nagyméretű festménye Katherina Dreier-től a Yale Egyetem gyűjteményébe került. 1924-ig dolgozott konstruktivista művészként. 1925-től építészként tevékenykedett, néhány szemeszteren át a berlini egyetemnek is a hallgatója volt.1925. január 9-én Berlinben házasságot kötött Matskási Antóniával. 1929-ben, miután az építészeti rutinmunka a kedvét vette, visszatért a képzőművészethez, ezen belül a figurális ábrázoláshoz. Ennek okaként egy helyütt azt említi, hogy a konstruktivizmus nem képes az emberi érzelmeket és viszonyokat megfelelően ábrázolni. Ettől függetlenül konstruktivista kutató, újító, kísérletező munkamódszerét nem adta fel, 1955-től például poliésztergyantával és üvegfonállal kísérletezett. 1933-ban feleségével London Hampstead negyedében telepedett le. 1939-ben angol állampolgárságot kapott, ekkor nevét Peter Peri-re változtatta. Historizáló grafikai sorozatokat alkotott, Jonathan Swift Gulliver utazásai című művéhez készített illusztrációi a British Library gyűjteményébe kerültek. Számos középületre, illetve köztérre rendeltek nagyméretű szobrokat tőle. Élete utolsó szakaszában csatlakozott a kvékerek keresztény vallási mozgalmához. 1967-ben hal meg. Hitvallása Péri László Londonban, 1962-ben így írt: „Az emberi faj visszafejlődését jelentené, ha művészetélvezetünk csak a szín- és formaharmóniákra, vagy szín- és formaminták bombasztikus trükkjeire korlátózódna. A művészet az emberek javára készült. Az emberi életek és az ő kapcsolataik egymással nincs kimerítve mint téma, és nem is lesz soha. Új anyagok és új technikák várnak még kikísérletezésre, amelyekkel ki tudjuk fejezni életünket egy újfajta módon. Az emberek azok, akik a művészet fő tárgyai maradnak, mivel az emberek azok, akik a történelmet csinálják.” Vélemények róla Haláláig baloldali elkötelezettségű, humanista művész volt. Méltatói legjelentősebb korszakának az 1920-1924 közötti konstruktivista időt tartják. Korszakos újítása a hagyományos négyszög-képformát elhagyó, festett beton- és farelief volt. E művek közül több csak modellként készült el, illetve csak kevés maradt meg közülük. Újítása mintegy négy évtizeddel előzte meg az amerikai Frank Stella „shaped canvas” elnevezésű képformáját. Hans Richter dadaista művész emlékezése szerint Péri fantasztikusan nagy képei nyomatékosan egyszerű szépségükkel hatottak, és arra emlékeztettek, ahogy ma a „környezetművészek” (environment artists) nagy konstrukciókat három dimenzióval, térbelileg megosztanak. Erich Bucholz konstruktivista festő Pevsnert , Rodcsenkót , Périt és a magyarokat hídnak nevezi az orosz konstruktivizmus és a berlini avantgárd között. Beke László művészettörténész szerint kései művészete egyfajta szintézis, mert életműve tengelyesen szimmetrikus: kiindul a figurákból, és hozzájuk jut vissza, miközben az absztrakt formákban átlényegíti őket. Passuth Krisztina művészettörténész az európai avantgárd egyik kiemelkedő alakjának nevezi. Műveit többek között a British Museum, a Victoria and Albert Museum, a chicagói Modern Museum of Arts és a párizsi Pompidou Centre őrzi. 2013-ban László Károly műgyűjtő hagyatékával egy műve Veszprémbe került. Péri és a MADI Bár élete egy szakaszában felhagyott a konstruktivista művek alkotásával, a MADI művészeti mozgalom mégis példaképét, egyik elődjét látja benne, konstruktivista örökségét ápolja és fejleszti. A MADI art periodical-ban megjelent interjúkban Carmelo Arden Quin és Bolivar Gaudin is elismerően szól róla. Források és jegyzetek A Belügyminisztérium 1916. évi 144294. sz. rendelete. A házasságkötés bejegyezve Budapest IV. ker. polgári akv. 415/1927. folyószám alatt. Cím nélkül. Beton, olaj (82×51 cm). Lásd: László Károly Gyűjtemény Passuth Krisztina : Péri László az európai avantgárd mozgalomban. (In: A másik Péri László. Kiállítási katalógus, Home Galéria, 1999.) Beke László : Sík és tér Péri László művészetében. (In: A másik Péri László. Kiállítási katalógus, Home Galéria, 1999.) Dutty Rock A Dutty Rock Sean Paul reggae/dancehall énekes második nagylemeze. 2002. november 26-án jelent meg. Számlista Dutty Rock (Intro) - 2:24 Shout (Street Respect) - 3:43 Gimme the Light - 3:46 Like Glue - 3:53 Get Busy - 3:32 Baby Boy ( Beyoncéval közösen) - 4:05 Top of the Game (közreműködik Rahzel) - 4:03 Ganja Breed (közreműködik Chico) - 3:15 Concrete - 3:54 I'm Still in Love with You (közreműködik Sasha) - 4:32 International Affair (közreműködik Debbie Nova) - 3:48 Can You Do the Work (közreműködik Ce'Cile) - 3:24 Punkie - 3:47 My Name - 3:40 Jukin' Punny - 2:02 Gimme the Light (Pass the Dro-Voisier Remix) (közreműködik Busta Rhymes ) - 3:20 Bubble (közreműködik Fahrenheit) - 3:47 Shake That Thing - 3:54 Esa Loca (közreműködik Tony Touch & R.O.B.B.) - 3:46 Punkie (Español) - 3:35 Transzeurópai közlekedési hálózat A transzeurópai közlekedési hálózat, vagy röviden csak TEN-T, egy tervezett közúti, vasúti, légi és vízi közlekedési hálózat, melynek célja, hogy szolgálja az egész európai kontinenst. A TEN-T hálózat része egy tágabb rendszernek, a transzeurópai hálózatoknak (TEN), mely tartalmazza a közlekedésen kívül még a távközlési hálózatot (eTEN), az energetikai hálózatot (TEN-E). Az Európai Bizottság 1990-ben fogadta el az első cselekvési tervet a transzeurópai hálózatokról (közlekedés, energia és távközlés). Az Európai Parlament és a Tanács 1996 júliusában elfogadta a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló 1692/96/EK határozatot, amelyben az európai közlekedési infrastruktúra legjelentősebb elemeit transzeurópai közlekedési hálózatként definiálta. Ezt 2010 nyarán a 661/2010/EU határozat váltotta fel. A transzeurópai közlekedési hálózatok listája A transzeurópai közlekedési hálózat az alábbi elemekből áll: közúthálózat vasúthálózat , mely tartalmazza a nagysebességű vasút-hálózatot és a transzeurópai hagyományos vasúthálózatot belvízi hajóúthálózat és belvízi kikötők tengeri kikötők, amely tartalmazza az ún. tengeri autópályákat is repülőterek kombinált árufuvarozási hálózat hajózásirányítási és információs hálózat légi forgalomirányítási szolgálat, amely magában foglalja az egységes európai égboltot és a SESAR programot helymeghatározási és navigációs hálózat, amely magában foglalja a Galileo programot TEN-T kiemelt fontosságú projektek 1994-ben Essenben az Európai Tanács jóváhagyott egy listát a 14 TEN-T "különleges" projektről, és létrehozott egy csoportot, melynek elnöke, akkor a bizottság alelnöke, Henning Christophersen volt. Az ajánlásokat követve 2003-tól a Karel Van Miert vezette magas szintű csoport összeállított egy új listát, és 30 kiemelt fontosságú projektet indított 2010-ig. Az alábbi 30 kiemelt fontosságú projektet a 661/2010/EU határozat III. melléklete tartalmazza; a térképek a PDF-változatban is megtekinthetők. A Berlin–Verona / Milánó–Bologna–Nápoly–Messina–Palermo vasúti tengely (térkép) A Párizs–Brüsszel–Köln–Amszterdam–London nagysebességű vasúti tengely (térkép) A délnyugat-európai nagysebességű vasúti tengely (térkép) A keleti nagysebességű vasúti tengely (térkép) A Rotterdam–Zevenaar-vasútvonal (térkép) A Lyon–Trieszt–Divača / Koper–Divača–Ljubljana–Budapest–Ukrán határ vasúti tengely (térkép) Az Igumeníca / Patras–Athén–Szófia–Budapest autópálya tengely (térkép) A Portugália/Spanyolország-Európa többi része multimodális tengely között (térkép) A Cork–Dublin–Belfast–Stranraer vasúti tengely (térkép) A Milánó-Malpensai repülőtér (térkép) Az Øresund híd (térkép) Az északi vasúti/közúti háromszög tengely (térkép) Az Egyesült Királyság / Írország / Benelux közúti tengely (térkép) A nyugati parti fővonal (térkép) A Galileo műholdas rendszer (térkép) A Sines/Algeciras–Madrid–Párizs teherszállító vasúti tengely (térkép) A Párizs–Strasbourg–Stuttgart–Bécs–Pozsony vasúti tengely (térkép) A Rajna / Mosel–Majna–Duna belvízi tengely (térkép) A nagysebességű vasúti vonalak kölcsönös átjárhatósága az Ibériai-félszigeten (térkép) A Femer-Bælt vasúti tengely (térkép) Tengeri gyorsforgalmi utak (térkép) Az Athén–Szófia–Budapest–Bécs–Prága– Nürnberg / Drezda vasúti tengely (térkép) A Gdansk–Varsó–Brno / Pozsony-Bécs vasúti tengely (térkép) A Lyon / Genova–Basle–Duisburg–Rotterdam / Antwerpen vasúti tengely (térkép) A Gdansk–Brno / Pozsony-Bécs közúti tengely (térkép) Az Írország/Egyesült Királyság/kontinentális Európa vasúti/közúti tengely (térkép) A „ Rail Baltica ”: a Varsó–Kaunas–Riga–Tallinn–Helsinki tengely (térkép) Az „Eurocaprail”: a Brüsszel–Luxembourg–Strasbourg vasúti tengely (térkép) A Jón/Adria intermodális folyosó vasúti tengelye (térkép) A Szajna–Schelde belvízi út (térkép) Finanszírozás A transzeurópai hálózatok finanszírozására jelenleg az alábbi jogszabályok vonatkoznak: Az Európai Parlament és a Tanács 680/2007/EK rendelete (2007. június 20.) a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól Az Európai Parlament és a Tanács 67/2010/EK rendelete (2009. november 30.) a közösségi pénzügyi támogatás a transzeurópai hálózatok területén történő nyújtásának általános szabályairól A finanszírozás jelentős mértékben függ a beruházó országoktól. További finanszírozási források közé tartoznak a regionális alapok és a Kohéziós Alap, a TEN-T költségvetés, a hitelek a nemzetközi pénzügyi intézményektől (pl. az Európai Beruházási Bank), és a magánfinanszírozás. Ancistrus brevipinnis Az Ancistrus brevipinnis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Ancistrus brevipinnis Dél-Amerikában fordul elő. Brazília egyik endemikus hala. Kizárólag a Lagoa dos Patos medencéjében található meg. Megjelenése Ez a halfaj legfeljebb 8 centiméter hosszú. Életmódja A mérsékelt övi édesvizeket kedveli. A víz fenekén él és keresi meg a táplálékát. Forrás Ancistrus brevipinnis (Regan, 1904) FishBase Németh Kálmán (szobrász) Németh Kálmán (Podolin, Szepes vármegye, 1903. október 11. – Budapest, 1979. április 27.) szobrászművész, faszobrász, restaurátor. Életrajza 1903. október 11-én született Podolinban, édesapja idősebb Németh Kálmán mozdonyvezető, édesanyja Wengritzky Júlia háztartásbeli. Két húga (Mariska és Julianna) és egy féltestvére (Endre) született édesapja második házasságából. Először nagyapja asztalosműhelyében kezdett megismerkedni későbbi művészetének legfontosabb alapanyagával, a fával. 15 évesen kezdte faipari tanulmányait és a szünidőben élelemért, szállásért turistavezetést vállalt a Magas-Tátrában. Iglón, az Állami Faipari Szakiskolában végezte tanulmányait 1917–1921 között. Nem volt jó tanuló, de kézügyessége megóvta a bukástól. Itteni meghatározó tanára Czablik Pál volt. A trianoni békeszerződés után a családja előbb Ceglédre (1920) majd Fót-Kisalagra (1922) költözött. Édesanyját 1920-ban elveszítette. Édesapja még ugyanebben az évben újranősült, elvette Cser Gizellát. 1922 és 1923 között az Iparművészeti Iskola díszítőszobrász szakának növendékeként folytatta tanulmányait, ahol Mátray Lajos volt a mestere. 1926-ban Beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára is. Itt olyan neves tanárok tanították, mint Sidló Ferenc, Bory Jenő és Lyka Károly. Közben aktívan részt vett a közösségi életben, 1926-ban a Kisalagi Sport Klub titkára lett. 1929-ben a Nemzeti Szalon Tavaszi tárlatán állították ki először művét: Férfifej című alkotását. 1939-ben besorozták katonának. 1940. március 31-én Rákospalotán feleségül vette Zuna Editet. 1943-ban Fertőszentmiklóson felállították lengyel emlékművét, munkásságáról hírt adott a Lengyel Rádió is. A katonai szolgálatot követően hadifogságba került. 1946-ban 75%-os rokkantként tért haza. Az újpesti, majd a rákospalotai faipari szakközépiskolában vállalt tanári állást. 1947-ben a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Pigler Andor megbízta a középkori és a barokk szobrok restaurálásával, melyek a háború alatt súlyos károkat szenvedtek. Ennek során számos hamisítást derített ki, ugyanakkor néhány ismeretlen eredeti alkotást is felfedezett. Megmentette az enyészettől a garamszentbenedeki úrkoporsót, a zalaszentgróti és toporci Madonnát, valamint a nyírbátori minorita templom Krucsay-oltárát is. Több mint húsz éven át a Szépművészeti Múzeum restaurátora volt. 1962–1965 között iskolát hozott létre a jövő restaurátorainak, ő fektette le a restaurátorképzés alapjait Magyarországon. Tanmenetekben foglalta össze négy év tananyagát az egyszerű faragástól a bonyolult reneszánsz munkáig. Saját művészi munkája részeként megfaragta a fóti római katolikus templom kápolnájában elhelyezett Szent Lucentius római katonát ábrázoló ereklyetartót. Tíz éven keresztül restaurálta a háború alatt súlyosan megrongálódott aranyozott kazettákat, angyalkaszárnyakat. Az ő tervei alapján készültek a padok, melyek harmonizálnak a templom díszítésével. 1963-ban művészeti munkásságáért Munka Érdemrenddel és a Szocialista Kultúráért oklevéllel tüntették ki. A teljes elismertség mégis elmaradt, nem kapott kiállítási lehetőséget, mert ideológiai és politikai nézetei nem illettek a szocialista kultúrpolitikai koncepciókba. Nyugdíjazásakor, 1965-ben, engedélyezték egyhetes kiállításának megrendezését az Iparművészeti Múzeum aulájában. Művei annyi embert vonzottak, hogy a kiállítást három hónapig meghosszabbították, tizenhétezren tekintették meg a munkáit. Berda Józseffel kötött barátságának köszönhetően született meg a Fáy présház felújításának gondolata, melyet rövid időn belül tett követett. Ő ácsolta a tetőszerkezetet, majd ő készítette el a teljes bútorzatot. 1968-ban adták át az épületet a nagyközönségnek. Ebben az évben készítette el a Fáy András domborművet bronzból, majd Berda József emléktábláját hársfából. 1970-ben alkotta meg a Fóti dal című nagy táblaképét, melyet a reformkor nagyjai tiszteletére (Fáy András, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Arany János, Bajza József, Czuczor Gergely, Barabás Miklós, Ferenczy István, Bugát Pál) faragott meg. 1973-ban a VIII. Magyar Békekongresszus küldötte, az Országos Béketanács választott tagja. 1978-ban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta neki. 1979-ben a Szépművészeti Múzeum megvette négy alkotását. (Lyka Károly – 1979, Szabó Dezső – 1979, Rippl-Rónai József – 1977, Panasz-terrakotta – 1943). A művek ma a Magyar Nemzeti Galéria raktárában találhatók meg. 1979. április 27-én tüdőgyulladásban halt meg. Halála után utcát, iskolát neveztek el róla, Fót Város Önkormányzata díszpolgári cím adományozásával tisztelgett a művész életútja és munkássága előtt. Művészete A szepességi templomok és Lőcsei Pál mester szárnyasoltárai voltak első egyházművészeti élményei. Művészetét a szepességi templomok faszobrai, reneszánsz oltárai és a Tátra faóriásai ihlették. Szobrászi munkásságának legjellemzőbb alkotásai a népi faragványokkal párhuzamba állítható kompozíciók: bibliai és háborús tematikát feldolgozó művek. A háború borzalmai mély nyomot hagytak lelkében. Alkotásai a békére, a hazaszeretetre, az emberségre intenek. Tragikus, néha szatirikus erejű műveket, feliratokat faragott. Mindez önéletrajz, kortörténet és életfilozófia. Faragványaiba belekomponálta az évgyűrűket, a göcsörtöket és a cincér járatait is. S mert tiszteletben tartotta a fa szépségét, általában nem használt sem lakkot, sem festéket, még csiszolópapírt sem. Szinte minden művében valami csöndes tragédia rejlik, tiltakozás a rossz, a hamis, a becstelen ellen. Kisalagi házát (ma Németh Kálmán Emlékház) élő múzeummá varázsolta, faliképekkel, szobrokkal díszítette szobáit, egy légtérben éltek az alkotásokkal. Tudatosan tartotta egyben munkáit, pénzért nem adott el, de képzőművész barátokkal szívesen cserélt műtárgyakat. Így otthonát sokszínű festmény és grafika is díszíti. A saját keze által faragott ülőbútora, asztala, szekrénye, ajtaja is része az állandó kiállításnak. Házát, kertjét és a képzőművészeti alkotásokat 1978-ban Fót Nagyközség Tanácsára hagyta azzal a feltétellel, hogy azt megőrzik és múzeumként üzemeltetik. Kiállításai 1939-től vett részt a Műcsarnok ( Budapest ) kiállításain 1957 Keresztény Múzeum , Esztergom 1965 Gyűjteményes kiállítás, Magyar Iparművészeti Múzeum , Budapest 1966 Thury György Múzeum, Nagykanizsa 1972 Fót 1973 A Lengyel Kultúra szervezésében részt vett a Kopernikusz emlékkiállításon 1974 Önálló kiállítás a tokaji Helytörténeti Múzeumban 1974 Mechanikai Laboratórium, Dunakeszi Antalya (település) Antalya török város, a Földközi-tenger egyik öblének partján, Antalya tartomány székhelye. Lakossága nyaranta a két milliót is eléri. Keletkezése a hellenisztikus időkre vezethető vissza, melyek tanúságát a közelben álló romok is mutatják. A várost gyűrűként öleli körül a Toros-hegység, melynek a város különleges éghajlatát köszönheti: a hegység által körbezárt síkságon megreked a tenger felől érkező levegő. Antalya a Földközi-tenger gyöngye, a török riviéra fővárosaként is emlegetik. Kaleici, a városközpont, ahol különös török és görög házak állnak védelem alatt, a legközkedveltebb része a városnak. A bizánci, római és szeldzsuk építészet és kultúra alapjai még mindig láthatóak az óvárosban. Néveredet Krisztus előtt a második században II. Attalosz pergamoni király elrendelte, hogy találják meg a világ legszebb táját a számára: a földi paradicsomot. Miután emberei rábukkantak a helyre, Attalosz király várost építtetett és az Attaleia, görögül Αττάλεια, nevet adta neki, mely később Adalia-ra, majd Antalya-ra módosult. Történelem II. Attalosz, Pergamon királya alapította i. e. 2. században, a környező ókori településekből. A város jelképe a mecset az (oszloposan) hornyolt minarettel. Éghajlat Az antalyai éghajlat mediterrán jellegű. Enyhe tele és forró nyara miatt szinte egész évben alkalmas a pihenésre. Átlagosan az év 365 napjából 300-ban süt a nap. Nyáron az idő forró és csapadékmentes. A törökök szerint húsz évente egyszer esik az eső a nyári szezonban. A tél enyhe és csapadékos. Antalya tengerparti területén szinte soha nem esik hó, a környező hegyekben viszont akár síelni is lehet. A hőmérséklet csak ritkán esik 10 °C alá. Az enyhe tél-végi időszakban akár egyszerre lehet síelni a hegyekben és fürdőzni a tengerben. Látnivalók A városban Belváros : A belvárosban a Yivli Minaret, a Kulliye és a Karaalioğlu park vonzza a látogatókat. A modern Régészeti Múzeuma rendkívül gazdag tárgyi emlékanyagot kiállító - környékről származó - történelem előtti-, neolit-, hettita-, görög- és római kori gyűjteményeiről vált híressé. Kaleiçi Múzeum : 2007-ben került megnyitásra, az égei kultúrák gyűjteménye (Akdeniz Medeniyetleri Araştırma Merkezi) their annual journal . Kaleiçi régi kikötő Hadrianus-kapu Düden-vízesés A város környékén Aspendos Kemer Alanya Side Pamphülia Kurşunlu-vízesés Saklikent Olympos Idegenforgalom Tengerpartjának konyaalti és larai része jól ismert kristálytiszta vízéről. Ezek a látnivalók mindennapi túra keretében elérhetők a környező üdülővárosokból (Belek, Side, Perge, Manavgat és Alanya) is. A látnivalók listájára felkerülhetnek még a Kurşunlu- és Düden-vízesések is. Ezeken kívül hajóval érdemes lehet felkeresni a környék ókori romvárosait, Phaselist, Olympost, Adrasant és Kekovát is. Testvérvárosok Austin , USA Bat Yam, Izrael Csebokszári , Oroszország Gazimağusa , Észak-Ciprus Kazány , Oroszország Nürnberg , Németország Rosztov , Oroszország Taldıkorgan, Kazahsztán Általános földtan Az általános földtan a geológia egyik fő ágazata. Amint erre neve is utal, a földtani folyamatok, jelenségek általános vonásaival foglalkozik, ezért a földtan elméleti résztudományai közé soroljuk. A folyamatokat azok idő-, illetve térbeli sajátosságai nélkül vizsgálja, ezért a jelenségeket, illetve a képződményeket formális csoportokra bontja (például kémiai összetételük, fizikai paramétereik, települési jellegzetességeik, ülepedési sebességük stb. szerint). Mónica Spear Mónica Spear Mootz (Maracaibo, 1984. október 1. – 2014. január 6.) venezuelai modell, színésznő. Élete Mónica Spear 1984. október 1-jén született Maracaiboban Ingeborg Mootz és Rafael Spear gyermekeként. Két testvére van. Ricardo és Carolina. 2004-ben megnyerte a Miss Venezuela szépségversenyt. A floridai Központi Egyetemen szerezte meg a színházi diplomáját, utána 2005-ben indult a Miss Universe szépségversenyen, ahol a negyedik helyen végzett. 2008 júniusában hozzáment Thomas Henry Berry angol üzletemberhez. 2008. október 10-én született meg lányuk, Maya. Bár 2013-ban elvált a férjétől, de továbbra is jó kapcsolatban voltak. Amerikai állampolgár, és Jossie Nikita Marques Spear, a venezuelai modell unokatestvére volt. Szakmai élete Első szerepét 2006-ban szerezte az El Desprecio című sorozatban. 2007-ben kapta meg élete első főszerepét az RCTV telenovellájában, aMi Prima Ciela-ban, ahol egy tragikus sorsú, leukémiás középiskolás diáklányt játszott. A sorozat nagyon népszerű volt Venezuelában és más dél-amerikai országokban ,sőt az USA-ban TeleFutura csatornán is leadták. 2009-ben a Calle Luna, Calle Sol című sorozatban, majd 2010-ben a La Mujer Perfectában játszott főszerepet Ricardo Álamo oldalán. 2011-ben exkluzív szerződést kötött a Telemundo csatornával, ahol először a Flor Salvaje-ban kapott főszerepet, egy prostitúcióra kényszerült lányt alakított. Élete utolsó főszerepét, a nálunk is bemutatott török sorozat, a Tiltott szerelem Telemundos változatában, a Pasión prohibida-ban kapta, ahol Jencarlos Canela volt a partnere. Halála 2014. január 6-án exférjével együtt gyilkosság áldozata lett. A rendőrségi jelentések megerősítették, hogy egy balul sikerült rablási kísérlet áldozatai lettek. Mónica volt férjével és kislányával Venezuelát körbeutazgatva töltötték az ünnepeket, úgy tudni, hogy a volt házaspár adott egy második esélyt a kapcsolatuknak, és meg akarták mutatni a lányuknak az ország szépségeit. Mikor hazaféle tartottak hétfő este 9-10 óra tájban a venezuelai Puerto Cabello–Valencia autópályán, defektet kaptak. Miközben az autómentőre vártak, 5 fegyveres férfi jelent meg, és megpróbálták kirabolni őket. Miután ellenállás tanúsítottak, és bemenekültek az autójukba, tüzet nyitottak rájuk, Speart és exférjét is agyonlőtték. A pár ötéves kislányának combjába egy golyót lőttek, de ő túlélte a tragédiát. Egyelőre kórházban, és még nem tudja, hogy a szülei meghaltak. Felépülése után a nagyszülei veszik magukhoz. A eset az egész közvéleményt megrázta, ezáltal haladéktalan javaslatot tettek egy védelmi tervről a politikai erőknek. Spear több volt színészkollégája is nyilatkozott a tragédia kapcsán. Jencarlos Canela, így reagált: "Tegnap hajnali négyig a stúdióban voltam, majd otthon aludni tértem, mikor megcsörrent a telefon. Nagyon fáradt voltam, nem akartam felvenni, de végül a többszöri csörgés után megtettem, és meghallottam, hogy "Megölték Mónicát"... az ember nem számít ilyesmire. Senki nem számít ilyesmire. És ami most megtörtént Mónicával és a férjével, az évente 24.000 emberrel megtörténik Venezuelában. Amikor olyasvalakivel történik ez, akit ismersz és szeretsz, beléd hasít a felismerés, hogy mikor másokkal megesik ez, amíg minket nem érint, nem foglalkozunk vele, úgy gondoljuk, az nem tartozik ránk, pedig kellene. Mónica egy rendkívül intelligens nő volt. Imádta Venezuelát. Ő szeretettel és békével vívta a harcát, mikor a világban képviselte az országát. Úgy tudom, Venezuelában ha nem adod oda, amit a rablók kérnek, akkor lelőnek. Szerintem Mónica nem az ingóságait féltette, sokkal inkább a lánya életét, aki vele utazott, őt akarta megvédeni. Mayának most nincsenek szülei egy gyáva alak miatt, aki egy kocsi vagy pár értéktárgy miatt lelőtt két ember, akiknél még csak fegyver sem volt. Életvidám, optimista nő volt, imádta az életet. Csodás anya, csodás barát, csodás színésznő. És elment, egy szempillantás alatt. Bármelyikünkkel megeshet. Nyugodjék békében! Mayának kitartást kívánok, nincs egyedül, én itt vagyok neki. Mit mondhatnék még? Ilyenkor nem lehet semmit se mondani." A rendőrség 7 férfit vett őrizetbe a gyilkosság kapcsán, 2 közülük 15 és 17 év közötti fiatalkorú. Az ügyészség elmondása alapján a gyanúsítottaknál megtalálták az áldozatok néhány holmiját. Mónicát és volt férjét 2014. január 10-én, pénteken helyezték örök nyugalomra a La Guairita temetőben, Caracasban. A színésznő bátyja, Ricardo Spear twitterjén keresztül hívta meg testvére rajongóit a temetésre, hogy ők is méltó búcsút vehessenek tőle. A színésznő koporsóját testvére és egykori kollégája, Manuel Sosa vitte. A gyászszertartáson több ezren vettek részt, a házaspár képeit tartva a kezükben, és olyan erőszak elleni üzenetekkel, hogy "Nincs több golyó". Mónica édesapja is felszólalt, és emlékeztette a médiát, hogy a lánya szerette a hazáját, felszólította, hogy vessen véget az erőszaknak Venezuelában: "Az üzenet egyértelmű: az országnak változtatás kell, hogy véget vessen az erőszaknak, nem lehetséges, hogy fegyveres emberek megöljenek olyan ártatlan embereket, mint az én két szerettem." A televíziós társaság, ahol Mónica dolgozott, úgy határozott, hogy újra műsorára tűzi két korábbi sorozatát is, ahol főszerepet játszott, ezzel méltó módon megemlékezve róla. A Venevision-os La mujer perfecta-t és a Telemundo-s Flor Salvaje-t. Sainte-Suzanne-sur-Vire Sainte-Suzanne-sur-Vire település Franciaországban, Manche megyében. Lakosainak száma 674 fő (2015). Sainte-Suzanne-sur-Vire Baudre, Condé-sur-Vire és La Mancellière-sur-Vire községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Mormant-i csata Előzmények Schwarzenberg hadserege, miután elfoglalta a Nogent, Bray és Montereau pontokat, Nangis alatt tört előre. Wrede bajorjai és Wittgenstein orosz serege a szövetségesek előhadát formálva Brie-be érkeztek a Szajna másik oldalán, ott azonban Alix tábornok ellenállásába ütköztek, de azokat kimozdította Württemberg hercege. A Bianchi osztrák hadosztály Fontainebleau irányába indult, Platov (Матвей Иванович Платов) kozákjai elárasztották Yonne-t és Loire-t. A császár 16-án délelőtt elhagyta Meaux-t, Guignes-be parancsolta seregét Brie-n át, a Crécy-től Fontenay-ig vezető úton. Ez az út nyitva állt a fáradt francia erők számára, a szomszédos falvak lakosai dupla pihenő állomásokat készítettek nekik. A csata 17-én reggel az összes sereg elhagyta Guignes-t és előrenyomult. Sokkoló erővel hatott a szövetségesekre, hogy Napóleon visszatért, és személye erősen befolyásolta a csata kimenetelét. A második hadtest Victor parancsnoksága alatt az élen, gyors menetben Guignesből Nangis-ba (Kellermann és Milhaud lovassága kíséretében) és Mormant előtt összecsapott egy 8000 fős orosz hadtesttel. A császár dupla gyorsasággal indította meg hadoszlopaival a támadást. A szárnyakon a lovasság megkerülte Mormant, középen a második hadosztály szemből nyomult előre. Gérard az 5. zászlóaljjal nyitotta meg a támadást egy szuronyrohammal. Drouot tábornok serege bekerítette a Gárda 36 tisztjével erősítve a szövetségeseket, hatalmas tüzet nyitottak az orosz gyalogságra, ezzel megfutamítva őket. A lovasság egy része kibújt a bekerítésből, a gyalogság pedig két négyszöget alkotott( teljesen hiába..). Az egyiket Kellerman és Milhaud tábornok serege támadta, a másikat, amely Ancoeur mocsarain keresztül próbált elmenekülni, a szárnyakon négy dragonyos hadosztály vette célkeresztbe. A menekülők Provins és Villeneuve-le-comte felé próbáltak kiszökni az üldözők állandó zaklatása mellett, ezalatt Piré tábornok az orosz lovasság közül számos foglyot ejtett és hat löveget zsákmányolt. Victor tábornok (Belluno hercege) rátért a Villeneuve-le-Comte-i útra és délután három órakor szembe találta magát Lamotte bajor seregével, aki a szövetségesek előhadát vezette. Gérard tábornok csapatai is bekapcsolódtak az ütközetbe, egy zászlóaljjal megtámadták a szövetségesek által elfoglalt Villeneuve-öt. A tábornok seregének mozgása eddig rejtve maradt a szövetségesek elől, most a bajor utóvéd bal szárnyát támadta meg. Bordesoulle tábornok vértesei próbálták meg visszafoglalni a települést, amit a szövetségesek elkeseredetten védtek. A bajor generális nem erőltette a támadást, négyszögeket alkotott gyalogságából, Donnemarie irányába hátrált, de az erdőből Gérard tábornok szuronyrohamokkal zavarta meg. Következmények A mormant-i csata nem játszott döntő szerepet sem a napóleoni háborúk, sem a franciaországi hadjárat történetében. De azt mégis bebizonyította, hogy a franciák képesek a túlerővel szemben is megvédeni földjüket. A bajorok és oroszok összesen 5000 embert vesztettek. Schillingstedt Schillingstedt település Németországban, azon belül Türingiában. Schillingstedt Sömmerda községgel határos. Népesség A település népességének változása: Süntanrek A süntanrek vagy nagy süntanrek (Setifer setosus) az emlősök (Mammalia) osztályának az Afrosoricida rendjébe, ezen belül a Tenrecomorpha alrendjébe, a tanrekfélék (Tenrecidae) családjába és a Tenrecinae alcsaládjába tartozó faj. A süntanrek a Setifer nem egyetlen faja. Elterjedése Madagaszkár szigetének északi és keleti felén található száraz erdőségek lakója. Megjelenése Bár megjelenésében igen emlékeztet a sünfélék családjának tagjaira, ez csak a konvergens evolúció egyik példája, nem áll közelebbi rokonságban velük. Az állat hossza 15 – 22 centiméter, rövid farka csak 1,5 centiméteres, testtömege 180 – 270 gramm; a nőstény kisebb a hímnél. Hátán módosult szőrökből álló tüskéket visel. Tüskék fedik az állat teljes hátát a tarkótól egészen a farokig, sőt a fej egy része is tüskékkel borított. A tüskék barna színűek, hegyük fehér. Pofája, lábai és hasa tüskementes, ezeket finom tapintású szőr fedi. Szemei viszonylag fejletlenek, mivel nem elsősorban a látásával tájékozódik. Hosszú orra körül jól fejlett, hosszú bajuszszálak láthatóak, melyeknek fontos szerepe van a tapintásban. Életmódja A farkatlan tanrek éjszaka aktív, és túlnyomórészt magányos életmódú. A nappalt saját maga által ásott föld alatti odúban tölti. Veszély esetén képes összegömbölyödni, így védve könnyen támadható hasát. Ez a védekezésmód emlékeztet a sünfélék védekezésére, mivel azok is tüskés golyóvá gömbölyödnek veszély észlelésekor. Általában lassan bóklászva halad. Ha szükséges, fel tud kúszni a fákra, vagy bokrokra is, ám ott nem különösebben ügyes. Elterjedési területének egy részén a táplálékszegény időszakot odújába húzódva alvással tölti. Tápláléka főként rovarokból áll, de kisemlősök, hüllők és dögök is szerepelnek étlapján. Szaporodása Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak szeptember és október között van. A vemhesség 50 – 70 napig tart (melegebb égövön rövidebb ideig vemhes), ennek végén 3 – 5 egyed jön a világra. Az elválasztás egy hónap múlva következik be. Fogságban a legtovább 11 évig élt egy süntanrek. Természetvédelmi helyzete A süntanrek eléggé kultúrakövető faj, emberi települések környékén, kertekben és szántóföldeken is előfordul. Jelenleg a faj „nem fenyegetett”-ként van nyilvántartva a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. Somogyudvarhely megállóhely Somogyudvarhely megállóhely egy Somogy megyei vasútállomás, Somogyudvarhely délnyugati szélén, melyet a MÁV üzemeltet. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Gyékényes–Pécs-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Berzence vasútállomás Bélavár megállóhely Marija Jurjevna Sarapova Marija Jurjevna Sarapova (oroszul: Мария Юрьевна Шарапова; Nyagany, Szovjetunió, 1987. április 19. –) ötszörös Grand Slam-győztes, olimpiai ezüstérmes orosz teniszezőnő, korábbi világelső. 2017-ig összesen huszonegy héten át vezette a világranglistát, ő volt az első orosz világelső a női teniszben. Mindössze 17 évesen megnyerte a wimbledoni teniszbajnokságot, és ő lett Wimbledon harmadik legfiatalabb női bajnoka (Lottie Dod és Martina Hingis után). 2006-ban aratta élete második Grand Slam-győzelmét a US Openen, majd – miután 2007-ben döntőt játszott – 2008-ban megnyerte az Australian Opent is úgy, hogy az egész tornát szettveszteség nélkül játszotta le. Ő az eddigi egyetlen orosz teniszezőnő, aki nyerni tudott Wimbledonban és az Australian Openen. 2012-ben a Roland Garroson is veretlen maradt, ezzel teljesítette az úgynevezett karrier Grand Slamet, miután mind a négy Grand Slam-tornát megnyerte legalább egyszer. 2014-ben második címét is megszerezte a Roland Garroson. A női tenisz történetében ő a tizedik játékos, az open érában pedig a hatodik, akinek sikerült ez a bravúr. Eddig összesen 36 WTA-címet szerzett egyéniben, és hármat párosban, emellett négy ITF-tornagyőzelemmel is rendelkezik. A londoni olimpián ezüstérmet szerzett egyesben, miután a döntőben vereséget szenvedett Serena Williamstől. 2007-től kezdődően Sarapova a sérült jobb vállával bajlódott, és 2007 októberében – három év után először – kiesett a ranglista legjobb öt játékosa közül. 2008-ban átesett egy műtéten, ami miatt 2009 májusáig nem teniszezhetett versenyszerűen. Sérülése miatt visszacsúszott a 126. helyre a WTA ranglistáján, de 2009-ben visszakapaszkodott az élvonalba, és az évet a ranglista 14. helyén zárta. 2012-es Roland Garros-győzelmének köszönhetően négy év elteltével újra a világranglista élére állt, de négy hét után elveszítette a vezető pozícióját. Népszerűségét jelzi, hogy 2005-ben és 2008-ban a sportolók közül Sarapovára kerestek rá a Yahoo! honlapján a legtöbben. 2008 júliusában a pályán és azon kívül elért sikerei miatt ő volt a legjobban fizetett női sportoló 26 millió dolláros éves keresetével. A tenisz mellett Sarapova modellként leszerződött az IMG modellügynökséghez, és több alkalommal is megbízták, például a Sports Illustrated is. Szerződése van többek közt a Nike, a Canon, a TAG Heuer, a Land Rover, a Colgate, a Gatorade, a Tropicana, a Head és a Sony Ericsson multinacionális cégekkel. 2016. januárban a szervezetében tiltott szert mutattak ki, melynek következtében kétéves eltiltást kapott. Az eltiltás ellen fellebbezést nyújtott be a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz, amely a büntetést 15 hónapra csökkentette, így 2017. április 26-tól ismét versenyezhet. 2017. január 10-én hivatalosan bejelentették, hogy eltiltása után először 2017. áprilisban a stuttgarti Porsche Tennis Grand Prix tornán lép pályára. Visszatérése április 26-án sikeres volt, az első fordulóban legyőzte Roberta Vincit, majd egészen az elődöntőig jutott. Visszatérését követő első tornagyőzelmét 2017. októberben a Tianjin Openen aratta. Magánélete Családja eredetileg a fehéroroszországi Homelből származik, de később, az 1986-os csernobili katasztrófa után Oroszországba költözött. Sarapova a szibériai Nyagany (Oroszország) városában született 1987-ben. Édesapja Jurij Sarapov, édesanyja Jelena. Mikor Sarapova kétéves volt, a család Szocsiba költözött, ahol az apja összebarátkozott Alekszandr Kafelnyikovval, Jevgenyij Kafelnyikov későbbi Grand Slam-bajnok teniszező apjával. Alekszandr adta az akkor négyéves Sarapovának az első teniszütőjét, aki ezután kezdett el rendszeresen edzeni az apjával egy helyi parkban. Hatévesen Sarapova már Moszkvában edzett egy teniszakadémián, amit Martina Navratilova irányított. Navratilova profi képzést ajánlott neki a Nick Bollettieri Teniszakadémián, Floridában. 1994-ben Sarapova az apjával Floridába költözött úgy, hogy egyikük sem beszélt angolul. Különböző vízumproblémák miatt Sarapova édesanyja két évig kénytelen volt otthon maradni. Édesapja rosszul fizető állásokat is vállalt (köztük például mosogatást), hogy finanszírozni tudja lánya edzéseit, amíg fel nem veszik az akadémiára. 1995-ben végül felvették az edzőközpontba. Annak ellenére, hogy hétéves kora óta az Egyesült Államokban él, megtartotta orosz állampolgárságát, és jelenleg Kaliforniában, Manhattan Beach városában lakik. „Belül mindenképpen orosznak érzem magam, még ha épp Amerikában vagyok, akkor is” – nyilatkozta. Részt vesz a 2014-ben, Szocsiban megrendezendő téli olimpiai játékok kampányprogramjában is. Sarapova kedveli a divatot, a filmeket, a zenét, és nagy rajongója a Sherlock Holmes és Harisnyás Pippi könyvsorozatnak. Arról is beszélt, hogy régebben hiphop táncórákra járt. A 2004-es US Openen Sarapova néhány orosz teniszezőtársával együtt fekete szalagot viselt az egy nappal azelőtt történt beszláni túszdráma emlékére. 2005-ben 50 000 dollárral támogatta a krízis érintettjeit. Sarapovát 2007. február 14-én az ENSZ Fejlesztési Programjának nagykövetévé választották, és 100 000 dollárral támogatta a csernobili helyreállítási projekteket. Megígérte, hogy 2008-ban, Wimbledon után elutazik az érintett területre, azonban nem lehet tudni, hogy ez megtörtént-e. 2008 júliusában Sarapova küldött egy képüzenetet DVD-n Emily Bailes, annak a rákos kislánynak a temetésére, aki a 2004-es wimbledoni torna döntőjében végezte el az érem feldobását. Sarapova gyakran utal egy esetleges korai visszavonulásra. A 25 éves Justine Henin visszavonulása után így nyilatkozott: „Ha 25 éves koromra ennyi Grand Slamet nyernék, én is befejezném.” Egy interjúban a 2008-as Australian Open után megijedt attól az elképzeléstől, hogy további tíz éven keresztül játsszon, és azt mondta, reméli, hogy addigra már lesz egy szép férje és néhány gyermeke. Teniszsikereinek és szép külsejének köszönhetően reklámbevételei messze túlszárnyalják a teniszsikereivel szerzett pénzdíjait. 2005 áprilisában egyike volt a People magazin által összeállított 50 legszebb hírességnek, 2002-től kezdve pedig a Maxim négy egymást követő évig őt választotta a világ legszexibb sportolójának. 2006 Valentin napján fürdőruhában pózolt a Sports Illustrated Swimsuit Issue-jának 25 másik szupermodellel. Pályafutása 2001–2003 – A profi karrier kezdete Sarapova 2001-ben debütált a profi élvonalban, de ebben az évben csupán egy versenyen indult. A következő évben a tizennégy éves Sarapova vált minden idők legfiatalabb junior Ausztrál Open döntősévé, és még ugyanebben az évben a junior wimbledoni tenisztorna döntőjéig menetelt. Három ITF címet nyert, és pályára lépett élete első felnőtt WTA versenyén, a Kaliforniában megrendezett Indian Wells Mastersen. Az első fordulón sikeresen túl is jutott, ám a második körben az egykori világelső Szeles Mónika ellen kikapott. Sarapova 2003-ban csatlakozott véglegesen a felnőtt WTA versenysorozathoz. Először kvalifikálta magát sikeresen az Ausztrál Open és a Roland Garros főtáblájára, azonban mind a két tornán már az első fordulóban búcsúzni kényszerült. A nagy áttörés a füves borítású birminghami DFS Classic tornán történt, ahol Sarapova az akkori ranglista tizenötödik Jelena Gyementyjevát verte a negyeddöntőben. Ez a győzelem juttatta Sarapovát élete első WTA Tour elődöntőjéhez, és ez volt az első alkalom, hogy egy top húszas játékost győzött le. Végül az elődöntőben Aszagoe Sinobutóltól kikapott. Szabadkártyásként részt vehetett a 2003-as wimbledoni teniszbajnokságon, ahol a harmadik körben a tizenegyedik kiemelt Jelena Dokićot búcsúztatta, és így bejutott a negyedik fordulóba, ahol három szettben kikapott Szvetlana Kuznyecovától. Miután a 2003-as US Open második fordulójában legyőzte Émilie Loit-t, Sarapova megnyerte élete első két WTA Tour címét, amik Tier III-as – most már Premier – kategóriájúak voltak. A két torna egyike a tokiói Japan Open Tennis Championships, ahol a döntőben Kapros Anikót verte, a másik pedig a Québecben rendezett Bell Challenge, itt a fináléban Milagros Sequera fölött aratott győzelmet. Az évet a ranglista harminckettedik helyén zárta, és neki ítélték a WTA év újonca címet. 2004 – Az áttörés éve Az Ausztrál Open harmadik fordulójában kikapott a hetedik kiemelt Anasztaszija Miszkinától. A hátralévő tavaszi keménypályás szezonjában elődöntőt játszott Memphisben, a Cellular South Cupon, ahol vereséget szenvedett Vera Zvonarjovától. A tavaszi salakos szezonban Sarapova két Tier I kategóriájú versenyen is eljutott a harmadik fordulóig, Berlinben, a Qatar Telecom German Openen és Rómában, a Rome Mastersen. Ennek köszönhetően a világranglista legjobb húsz játékosa között tartották számon. Az utóbbi versenyen, szettveszteség nélkül legyőzte a ranglista tizedik Jelena Gyementyjevát, ez volt élete első top tízes játékos fölött aratott győzelme. Sarapova bejutott élete első Grand Slam-negyeddöntőjébe a Roland Garroson, de ott kikapott Paola Suáreztől 6–1, 6–3-ra. Megnyerte karrierje harmadik WTA-címét, a wimbledoni teniszbajnokság előtti, Birminghamben megrendezett DFS Classicot, ahol a döntőben Tatiana Golovint győzte le. Wimbledonban a tizenharmadik kiemeltként és tizenhét évesen Sarapova bejutott élete második Grand Slam-negyeddöntőjébe, ahol Szugijama Ait győzte le 5–7, 7–5, 6–1-re, és így továbbjutott profi versenyzői karrierje első Grand Slam-elődöntőjébe. Ott 2–6, 1–3-ról fordított, és legyőzte az ötödik kiemelt és korábbi bajnok Lindsay Davenportot 2–6, 7–6(5), 6–1-re. A fináléban az első kiemelt és címvédő Serena Williamsszel találkozott, és legyőzte 6–1, 6–4 arányban, ezzel megszerezve élete első Grand Slam-címét. Ő volt a harmadik legfiatalabb Wimbledon győztes női játékos, Lottie Dod és Martina Hingis után. A győzelem eredményeképpen karrierje során először jutott be a ranglista legjobb tíz játékosa közé. Sarapova formája igencsak leromlott a wimbledoni győzelme után. A US Openre való felkészülési időszak alatt hat meccséből mindössze hármat nyert meg. Magán a US Openen eljutott a harmadik fordulóig, ám ott vereséget szenvedett Mary Piercetól. Az amerikai versenyek után Sarapova formahanyatlása abbamaradt, és jelentős címeket szerzett Ázsiában. Először Marta Domachowskát győzte le Szöulban, a Hansol Korea Open Tennis Championships döntőjében, aztán pedig Mashona Washington felett aratott győzelmet Tokióban a Japan Openen, ezzel megvédve a címét. Októberben, Sarapova a Zürich Openen, a döntőbe vezető úton legyőzte Venus Williamset, ám a döntőben kikapott Alicia Moliktól. Először vett részt az év végi WTA Tour Championshipsen, Los Angelesben. Ott a három csoportmérkőzéséből kettőt megnyert – köztük az akkori US Open bajnok Szvetlana Kuznyecova ellenit –, ezzel továbblépve az elődöntőbe, ahol Miszkinát győzte le. A döntőben a sérült Serena Williams volt az ellenfele, és le is győzte 4–6, 6–2, 6–4-re, miután a döntő szettet 0–4-ről fordította meg. 2004-ben nyert-veszített meccseinek aránya 55–15 volt. Az év folyamán szerzett öt címét csak Davenport múlta felül hét tornagyőzelemmel, Justine Henin szintén öt tornát nyert. A női mezőnyben Sarapova kereste a legtöbb pénzt az év során, 2 506 263 dollárt, és az évet a világranglista negyedik helyén zárta. Az év során nyújtott teljesítményéért több díjat is kapott (WTA Player of the Year, WTA Most Improved Player of the Year). 2005 Sarapova az évet az Ausztrál Openen kezdte, ahol az ötödik kiemelt Szvetlana Kuznyecovát győzte le, és ezzel bejutott karrierje második Grand Slam-elődöntőjébe. Ott meccslabdái voltak a harmadik szettben, ám végül kikapott a későbbi bajnok Serena Williamstől 2–6, 7–5, 8–6 arányban. Februárban a Toray Pan Pacific Openen, Tokióban, legyőzte az első kiemelt Lindsay Davenportot, ezzel megnyerve karrierje első Tier I kategóriájú tornáját. Három héttel később megnyerte a következő versenyét, a Qatar Total Opent Dohában, ahol Alicia Molikot győzte le a döntőben. Ennek a sikernek köszönhetően Sarapova életében először bekerült a WTA három legjobban rangsorolt játékosa közé. Indian Wellsben a Pacific Life Open elődöntőjében Sarapova 6–0, 6–0-s arányban kikapott Davenporttól, ez volt az első alkalom, hogy nem tudott játékot nyerni egy meccs alatt. Az elkövetkezendő két hétben legyőzte az akkori világelső Justine Henint és Venus Williamst, így bejutott a Miamiban megrendezett NASDAQ-100 Open döntőjébe, ahol kikapott Kim Clijsterstől. Ennek hozadékaként előrelépett a ranglista második helyére, ezzel elérve karrierje legjobb ranglista helyezését. Sarapova karrierje során először eljutott egy salakos verseny elődöntőjébe, Rómában az Internazionali BNL d'Italian, ahol kikapott Patty Schnydertől. Ha megnyerte volna a tornát, első alkalommal lett volna világelső. Az előző évi eredményét megismételve Sarapova most is a negyeddöntőig jutott a Roland Garroson, ám ott kikapott a leendő tornagyőztes Justine Henintől. Sarapova füvön szerezte meg harmadik tornagyőzelmét az évben, mikor is sikeresen megvédte címét Birminghamben, a DFS Classicon – ma már AEGON Classic –, ahol a döntőben Jelena Jankovićot verte. Wimbledonban címvédőként szettveszteség nélkül jutott be az elődöntőbe, és az adogatását is csak egyszer vesztette el az ide vezető úton, ezzel füvön huszonnégy egymást követő győzelmet aratott. Ott azonban kikapott a későbbi bajnok Venus Williamstől 7–6(2), 6–1-re. Los Angelesben a JPMorgan Chase Openen Sarapova három szettben nyert a harmadik fordulóban Anna Csakvetadze ellen. Úgy volt, hogy a negyeddöntőben Daniela Hantuchová lesz az ellenfele, de mivel az előző meccsén sérüléssel bajlódott, Sarapova visszalépett a tornától, hogy felépüljön a közelgő US Openre. Wimbledonban az akkori világelső Lindsay Davenport hátsérülést szenvedett, így kénytelen volt kihagyni a nyári kemény pályás szezont, ami azt jelentette, hogy nem tudja megvédeni az előző évben szerzett ranglistapontjait. Sarapova szintén sérüléssel bajlódott ebben az időszakban, azonban sokkal kevesebb pontot kellett megvédenie, így 2005. augusztus 22-én ő lett az első orosz női világelső. Elsősége ekkor azonban csak egy hétig tartott, ugyanis Davenport megnyerte a New Haveni Pilot Pen Tennis versenyt, és gyorsan visszavette vezető helyét. A US Openen Sarapova első kiemeltként indult, ám az elődöntőben kikapott a későbbi bajnok Kim Clijsterstől 6–2, 6–7(4), 6–3 arányban. 2005. szeptember 12-én mégis újra felkapaszkodott a világranglista első helyére, amit ezúttal hat hétig tartott is. Ősszel azonban újra helyet kellett cserélnie Davenporttal, mert sérülés miatt csak néhány versenyen tudott játszani. Az év végéhez közeledve Sarapova nem tudta megvédeni címét az évet záró WTA Tour Championshipsen Los Angelesben, és bár legyőzte Davenportot az egyik csoportmérkőzésén, az elődöntőben kikapott a későbbi bajnok Amélie Mauresmótól. 2005-ben nyert-vesztett meccseinek aránya 53–12 volt. Az évet a ranglista negyedik helyén zárta, és első alkalommal volt a legjobban rangsorolt orosz játékos, az év során három tornát nyert meg. Ő volt az egyetlen játékos, aki három Grand Slam-torna elődöntőjébe is eljutott, és mind a négy Grand Slam-tornán a későbbi bajnoktól kapott ki. 2006 Az évet az Ausztrál Openen kezdte, ahol az elődöntőben három szettben kapott ki Justine Henintől. Néhány héttel később a Barclays Dubai Tennis Championships döntőjét Sarapova szintén Henin ellen vesztette el, pedig a torna korábbi fordulóiban az akkori világelső Martina Hingist és a ranglista harmadik Lindsay Davenportot is legyőzte. Kilenc hónap után sikerült újabb tornát nyernie, a Tier I kategóriájú Indian Wells Masterst, ahol az elődöntőben Hingist búcsúztatta, a döntőben pedig Jelena Gyementyjeva felett aratott győzelmet. Az elkövetkezendő két hétben bejutott a Miami Masters döntőjébe, ám ott kikapott Szvetlana Kuznyecovától 6–4, 6–3 arányban. Egy sérülés következtében Sarapova nem vett részt a salakpályás szezon versenyein, ám a Roland Garrosra visszatért. Ott, miután az első fordulóban meccslabdákat hárítva győzte le Mashona Washingtont, 7–5, 2–6, 7–5-ös vereséget szenvedett Gyinara Szafinától a negyedik körben úgy, hogy a harmadik szettben 5–1-re vezetett. A füves pályás szezont Birminghamben kezdte, ahová kétszeres címvédőként érkezett. Harmadszorra azonban nem sikerült nyernie, az elődöntőben kikapott Jamea Jacksontól. Annak ellenére, hogy nagy esélyesnek tartották a wimbledoni tornagyőzelemre, az elődöntőben vereséget szenvedett az első kiemelt és későbbi bajnok Mauresmótól. Ez volt az egymást követő ötödik veresége Grand Slam-elődöntőben. Sarapova megszerezte második tornagyőzelmét az évben, a Tier I kategóriájú Acura Classicot San Diegóban, ahol első alkalommal győzte le Clijsterst a döntőben. A US Openen harmadik kiemeltként Sarapova első alkalommal győzte le Mauresmót az elődöntőben 6–0, 4–6, 6–0 arányban. A második Grand Slam-döntőjében a második kiemelt Justine Heninnel találkozott, és győzte le 6–4, 6–4-re, ezzel megszerezve karrierje második Grand Slam-címét. Az ősszel egymást követően két címet is szerzett: először a Zürich Openen Daniela Hantuchovát győzte le a döntőben, utána pedig a Generali Ladies Linz fináléjában aratott győzelmet a címvédő Nagyja Petrova felett. Az év végi WTA Tour Championshipsen Madridban Sarapova mindhárom csoportmérkőzését megnyerte két szettben (beleértve egy győzelmet Clijsters ellen), és ezzel 19 meccses veretlenségi sorozatot állított be. Az elődöntőben azonban kikapott a későbbi bajnok Henintől. Ha Sarapova megnyerte volna a tornát, az évet világelsőként zárja. Így viszont eddigi legjobb év végi helyezését elérve, második volt az év végén. Már második éve ő volt a legjobban rangsorolt orosz játékos. A három Tier I kategóriájú címénél egy játékos sem szerzett többet, és az év folyamán nyert öt címénél csak Heninnek volt több, hat. Az év végén nyert-vesztett meccseinek aránya 59-9 volt. 2007 2007-ben Justine Henin visszalépése miatt Sarapova volt az Ausztrál Open első kiemeltje. Két pont választotta el a kieséstől Camille Pin ellen az első fordulóban, ám végül győzött 6–3, 4–6, 9–7-re. Eljutott az elődöntőig, ahol a negyedik kiemelt Kim Clijsterst győzte le 6–4, 6–2 arányban, és így bejutott az első Ausztrál Open-döntőjébe. A döntőben az akkor 81. helyen rangsorolt Serena Williamssel találkozott, aki könnyűszerrel legyőzte 6–1, 6–2-re. Azzal, hogy eljutott a döntőig, Sarapova visszavette első helyét a ranglistán. Hét hétig meg is tartotta világelsőségét, ám azután, hogy nem tudta megvédeni a címét Indian Wellsben – a negyedik fordulóban kapott ki Vera Zvonarjovától –, Henin ismét átvette listavezető helyét a ranglistán. Az elkövetkezendő két hétben Sarapova ugyan három szettben legyőzte Venus Williamst a Sony Ericsson Open harmadik fordulójában, ám a következő körben nagyon sima 6–1, 6–1-es vereséget szenvedett Serena Williamstől. Egy vállsérülés arra kényszerítette Sarapovát, hogy két egymást követő évben is kihagyja a salakos szezon nagy részét. Az egyetlen Roland Garros előtti verseny, amin indult, az Istanbul Cup volt, ahol az elődöntőben kikapott Aravane Rezaïtól. A felkészülés hiányának ellenére karrierje során először bejutott a Roland Garros elődöntőjébe – a negyedik körben meccslabdákat hárított Patty Schnyder ellen –, ám ott kikapott Ana Ivanovićtól 6–2, 6–1 arányban. Füves borításon Sarapova bejutott második döntőjébe az évben a birminghami DFS Classicon, azonban a döntőben három szettben kikapott Jelena Jankovićtól. Wimbledonban a negyedik körig jutott, ahol kikapott a későbbi bajnok Venus Williamstől 6–1, 6–3-ra. Ez volt Sarapova legkorábbi wimbledoni búcsúja 2003 óta. Sarapova megvédte a címét San Diegoban az Acura Classicon, ahol a döntőben Patty Schnydert verte. Ez volt az első tornagyőzelme az évben. Részben ennek a győzelemnek köszönhetően karrierje során először első helyen végzett a US Open Series-versenyén. A US Open második kiemeltjeként megnyerte első két meccsét, úgy, hogy mindössze két játékot veszített el, ám a harmadik fordulóban kikapott a 18 éves és 30. kiemelt Agnieszka Radwańska ellen 6–4, 1–6, 6–2-re, miután a harmadik szettet egyből breakkel kezdte. Ez volt Sarapova legkorábbi búcsúja Grand Slam-tornáról a 2004-es US Open óta, ahol szintén a harmadik körben búcsúzott. A US Open vereséget követően Sarapova a Kremlin Cupon indult októberben, ahol a nyitómérkőzésén kikapott Viktorija Azarankától. Röviddel ezután kiesett a ranglista legjobb öt játékosa közül, 2004 óta először. Kvalifikálta magát az év végi WTA Tour Championshipsre, köszönhetően annak, hogy Venus Williams visszalépett a tornáról. Annak ellenére, hogy a korábbi két hónapban nem nyert meccset, első lett a csoportjában, mivel megnyerte mindhárom csoportmérkőzését, beleértve egy háromszettes győzelmet az akkori világranglista második Szvetlana Alekszandrovna Kuznyecova ellen, és egy 6–1, 6–2-es győzelmet Ana Ivanović ellen. Ezután az elődöntőben legyőzte Anna Csakvetadzét. A döntőben Sarapova az akkori világelső Justine Henintől kapott ki 5–7, 7–5, 6–3 arányban, egy 3 óra 24 perces mérkőzésen. Sarapova 2007-es nyert-vesztett meccseinek aránya 40–11 volt, és az évet a ranglista ötödik helyén zárta. Ezzel már négy egymást követő éve a világ legjobb öt játékosa között volt. Azonban 2004 óta először nem ő volt a legjobban rangsorolt orosz játékos, hanem Kuznyecova, és a 2002-es év óta először csak egy címet szerzett. 2008 Sarapova első versenye 2008-ban az Ausztrál Open volt, ahol ötödik kiemeltként indult. A második körben legyőzte a korábbi világelső Lindsay Davenportot, mielőtt a negyeddöntőben legyőzte az akkori világelső Justine Henint 6–4, 6–0-ra, ezzel megszakítva annak 32 meccses veretlenségi sorozatát. Az elődöntőben Sarapova a harmadik kiemelt Jelena Jankovićcsal találkozott, és legyőzte 6–3, 6–1-re, így az előző évhez hasonlóan bejutott a döntőbe. A döntőben a negyedik kiemelt Ana Ivanović volt az ellenfele, és le is győzte 7–5, 6–3 arányban, ezzel megszerezve harmadik Grand Slam-címét. Ő lett az egyetlen orosz teniszezőnő, akinek sikerült nyerni az Ausztrál Openen, ráadásul az egész tornát szettveszteség nélkül játszotta le. Az Ausztrál Open után Sarapova egy 18 mérkőzéses veretlenségi sorozatot állított fel, mielőtt először veszített volna a szezonban. Ez a sorozat magába foglalt két egyéni győzelmet a Fed-kupán, mikor Izrael ellen debütált, és egy torna győzelmet a Qatar Total Opent Dohában, ahol a döntőben Vera Zvonarjovát győzte le. Veretlenségi sorozatát Kuznyecova szakította meg az Indian Wells Masters elődöntőjében. Áprilisban Sarapova bejutott Amelia Islanden a Bausch & Lomb Championships döntőjébe. Ez volt az első alkalom, hogy bejutott egy salakborítású verseny döntőjébe, és a harmadik fordulóban Anabel Medina Garrigues ellen lejátszotta karrierje leghosszabb mérkőzését, ami 3 óra 26 perc hosszú volt. A döntőben Sarapova Dominika Cibulkovát győzte le 7–6(7), 6–3 arányban, és ezzel megnyerte profi teniszezői karrierje első salakos versenyét. A következő héten Charlestonban a Family Circle Cup negyeddöntőjében kikapott Serena Williamstől, ez volt zsinórban a negyedik veresége az amerikaival szemben. Májusban Justine Henin visszavonulása miatt ismét ő lett a világelső. A Roland Garros első kiemeltjeként Sarapova két pontra volt attól, hogy vereséget szenvedjen az első fordulóban Jevgenyija Rogyina ellen, de végül megnyerte a mérkőzést. Sarapova végül a 13. kiemelt és későbbi döntős Gyinara Szafinától kapott ki a negyedik körben 6–7(6), 7–6(5), 6–2-re úgy, hogy a második szettben meccslabdája volt. Maga a mérkőzés 2 óra 52 percig tartott. E vereség miatt elveszítette világelsőségét. Sarapova romló formája Wimbledonban is megmutatkozott, ahol a második körben kikapott a ranglista 154. Alla Kudrjavcevától. Az elmúlt öt évben ez volt a legkorábbi kiesése Grand Slam-tornáról, és a valaha volt legkorábbi búcsúja Wimbledontól. Augusztusban a Rogers Cupon Sarapova vállsérülés miatt visszalépett a tornától, miután az első meccsén legyőzte Marta Domachowskát. Egy MRI vizsgálat kimutatta, hogy már április óta rotátor köpeny szakadással bajlódik. Ez a sérülés megakadályozta, hogy részt vegyen a 2008. évi nyári olimpiai játékokon, a US Openen és az év végi WTA Tour Championshipsen. Októberben egy sikertelen vállrehabilitációs kísérlet után megműtötték a jobb vállát. A hosszú kihagyás következtében még 40 meccset sem tudott játszani az évben, így az év végi nyert-vesztett meccseinek aránya 32–4 volt, és az év során három tornát nyert. Az évet a ranglista 9. helyén zárta, és 2004 óta először nem volt benne az év végi ranglista öt legjobban rangsorolt játékosa között. 2009 – A visszatérés Sarapova vállműtéte miatt nem tudta megvédeni a címét az Ausztrál Openen. Márciusban elindult egy páros versenyen a BNP Paribas Openen Indian Wellsben, azonban ő és partnere, Jelena Vesznyina már az első fordulóban kiestek. Ezután Sarapova visszalépett az összes többi egyéni versenyétől. Kihagyása miatt a ranglistán egyre hátrébb csúszott. Májusban, hat év után először kiesett a ranglista első száz játékosa közül, a legrosszabb helyezése a ranglista 126. volt. Sarapova első egyéni tornáján közel tíz hónap kihagyás után indult, májusban, a Warsaw Openen. Ott megnyerte első két mérkőzését, azonban a negyeddöntőben kikapott Aljona Bondarenkotól. A következő héten részt vett a Roland Garroson, ahol az első négy meccsét három szettben nyerte meg, beleértve egy győzelmet a 11. kiemelt Nagyja Petrova ellen, ahol a döntő játszmában 2–4-es állásról jött vissza, és végül 6–2, 1–6, 8–6-ra megnyerte a mérkőzést. A negyeddöntőben Dominika Cibulková volt az ellenfele, akitől kikapott 6–0, 6–2-re. Sarapova bejutott a Wimbledon előtti AEGON Classic elődöntőjébe, ahol első alkalommal kikapott Li Nától. Wimbledonban nagy meglepetésre a második fordulóban három szettben kikapott Gisela Dulko ellen. Zsinórban ez volt a második év, hogy nem sikerült bejutnia a 3. fordulóba Wimbledonban. Ezután Sarapova elutazott Észak-Amerikába a US Open Seriesre. Stanfordon bejutott a Bank of the West Classic negyeddöntőjébe, ahol kikapott a későbbi döntős Venus Williamstől. Los Angelesben az LA Women’s Tennis Championships elődöntőjébe vezető úton legyőzte Viktorija Azarankát és Aljona Bondarenkót, de végül az elődöntőben kikapott a későbbi bajnok Flavia Pennettától. 2008 áprilisa óta bejutott az első döntőjébe Torontoban, a Rogers Cupon. A torna során legyőzte Vera Zvonarjovát és Agnieszka Radwanskát is. Végül a döntőben Jelena Gyementyjevától kikapott. A US Openen egy sokkoló vereséget szenvedett a harmadik fordulóban a mindössze 17 éves Melanie Oudin ellen. A meccs végeredménye 3–6, 6–4, 7–5 lett, és érdekes, hogy Sarapova rekord értékű 21 kettős hibát és 60 ki nem kényszerített hibát ütött. A Toray Pan Pacific Openen Tokióban bejutott második döntőjébe, miután legyőzte Samantha Stosurt és Agnieszka Radwanskát is. Sarapova megszerezte első tornagyőzelmét az évben, mivel a döntőben ellenfele, Jelena Janković 5–2-es állásnál csuklósérülés miatt feladta a mérkőzést. A győzelem eredményeképpen előreugrott a ranglista 15. helyére. Számára az év utolsó tornája a Premier Mandatory kategóriájú China Open volt Pekingben. Mivel tagja volt a Toray Pan Pacific Open négy elődöntősének, automatikusan továbbjutott a tornán a második fordulóba. Ő volt az első nem kiemelt játékos, akinek nem kellett játszania a kezdő körben a WTA történelmében. A második fordulóban úgy tűnt, Sarapova elveszíti a meccset, mivel ellenfele Viktorija Azaranka 2–5-ös vezetéshez jutott a harmadik szettben, ám végül 6–3, 6–7(5), 7–5 arányban megnyerte a háromórás mérkőzést. Utolsó mérkőzését az évben Shuai Peng ellen veszítette el a harmadik fordulóban 6–2, 6–4-re. Wimbledon és a US Open mellett ez volt a harmadik olyan torna, ahol a negyeddöntő előtt kényszerült búcsúzni. A harmadik fordulós eredménye miatt előreugrott egyet a ranglista 14. helyére. Sarapova év végi nyert-vesztett meccseinek aránya 31-9 volt, és nyert egy címet a Toray Pan Pacific Openen. Sérülése miatt 2003 óta először nem volt benne évvégén a ranglista legjobb tíz játékosa között, azonban az év folyamán a 126. helyről sikerült előrelépnie a 14.-re. 2010 Sarapova a 2010-es szezont két bemutató mérkőzéssel kezdte Thaiföld Hua Hin nevű városában. Egyéni mérkőzésén legyőzte Venus Williamst 6–3, 6–4 arányban, azonban partnerével, Pharadon Szricsaphannal elvesztették a vegyes páros meccsüket 8–6-ra. Sarapova folytatta felkészülését az Ausztrál Openre, és részt vett a Hong Kong Tennis Classicon. A tornán négy csapat indult, az amerikai csapat – kapitány Venus Williams –, az ázsiai csapat – kapitány Cseng Csie –, az európai csapat – kapitány Caroline Wozniacki – és végül az orosz csapat, akiknek Sarapova volt a csapatkapitánya. A verseny során legyőzte Cseng Csiét és Caroline Wozniackit is, ezzel hozzásegítve az orosz csapatot a torna megnyeréséhez. Az Ausztrál Openen a 14. kiemeltként indult, ahol az első fordulóban a ranglista 58. helyezettje, Marija Kirilenko volt az ellenfele, és 7–6, 3–6, 6–4 arányban elvesztette a 202 perces mérkőzést. A 2003-as Roland Garros óta ez volt az első alkalom, hogy nem jutott túl egy Grand Slam-torna első fordulóján. Az ausztráliai vereség után Sarapova Memphisbe utazott, hogy részt vegyen a fedett pályás Cellular South Cupon. A torna első kiemeltjeként indult, és szettveszteség nélkül eljutott az első döntőjébe az évben. A fináléban Sofia Arvidsson volt az ellenfele, és 6–2, 6–1 arányban megnyerte a mérkőzést, ezzel megszerezve karrierje 21. tornagyőzelmét. Győzelme után Indian Wellsbe utazott a BNP Paribas Openre, ahol a 10. kiemeltként indult, azonban a torna 3. fordulójában Cseng Csie ellen kikapott 6–3, 2–6, 6–3-ra. Egy könyöksérülés következtében nemcsak a Miamiban megrendezésre kerülő Sony Ericsson Openen, hanem a Family Circle Cupon sem indult. Sérüléséből visszatérve Sarapova a salakpályás szezont a Madrid Mastersen kezdte, azonban már az első fordulóban kikapott Lucie Šafářovától 6–4, 6–3-ra. A Roland Garrosra való felkészülését Strasbourgban az Internationaux de Strasbourgon folytatta, ahol a torna első kiemeltjeként indult. Az elődöntőben Anabel Medina Garrigues felett aratott győzelme után a döntőben a német Kristina Barroist győzte le 7–5, 6–1-re, ezzel megszerezve második tornagyőzelmét az év során. A Roland Garroson első két meccsét könnyedén megnyerte, azonban a harmadik fordulóban kikapott a négyszeres bajnok Justine Henintől 6–2, 3–6, 6–3-ra. 2004 óta ő volt az első teniszező, aki szettet tudott nyerni Henin ellen a Roland Garroson. Karrierje során hetedszer indult a füves borítású AEGON Classicon, ahol könnyedén eljutott a torna döntőjébe, azonban ott sima két szettben kikapott Li Nától. Sarapova két év után először sikeresen túljutott a wimbledoni teniszbajnokság második fordulóján. A harmadik fordulóban két játszmában győzte le a cseh Barbora Strýcovát, azonban a negyedik körben 7–6, 6–4 arányban kikapott az első kiemelt és későbbi bajnok Serena Williamstől. Sarapova számára a US Open Series első állomása a Bank of the West Classic volt, ahol ötödik kiemeltként indult. Az elődöntőben egy 6–1-re elvesztett első szett után fordítani tudott, és végül 1–6, 6–2, 6–2-re legyőzte a lengyel Agnieszka Radwańskát. Az év során játszott negyedik döntőjében azonban sima két játszmában kapott ki a torna nyolcadik kiemeltjétől, Viktorija Azarankától. Következő versenye a Cincinnatiben megrendezésre kerülő Western & Southern Financial Group Women's Open volt, aminek döntőjében Kim Clijsters ellenfeleként lépett pályára. Miután 6–2, 5–3-as állásnál nem tudta kihasználni három meccslabdáját, egy hatalmas vihar miatt felfüggesztették a mérkőzést. Az esőszünet után Sarapova szerválhatott a meccsért, a mérkőzést azonban végül Clijsters nyerte 2–6, 7–6, 6–2-re. Ha Sarapova megnyerte volna a döntőt, több mint egy év után újra bekerült volna a ranglista legjobb tíz játékosa közé. A cincinnati torna döntőjében megsérült bal bokája miatt visszalépett a Rogers Cupon való szereplésétől. A US Open Seriesen nyújtott teljesítménye miatt sokan a US Open egyik legnagyobb esélyesének tartották. A harmadik fordulóban karrierje századik Grand Slam-tornán megnyert mérkőzésének örülhetett, miután 6–0, 6–0 arányban legyőzte a szabadkártyás Beatrice Caprát. A következő körben az első kiemelt Caroline Wozniacki volt az ellenfele, és harminckét nyerő ütésének ellenére végül 6–3, 6–4-re kikapott. A Toray Pan Pacific Openre címvédőként érkezett, azonban nem sikerült megismételni előző évi győzelmét, és már az első körben kikapott az akkor egy nap híján negyvenéves Krumm Date Kimikótól. Sarapova Pekingben sem alkotott maradandót, ott a második fordulóig jutott, ahol Jelena Vesznyinától kapott ki 7–6, 6–2-re. Év végi nyert-vesztett meccseinek aránya 33–11 volt, és az év során játszott öt döntőjéből kettőt nyert meg. Egyik tornagyőzelmét Memphisben, másikat Strasbourgban aratta, és az évet a ranglista 17. helyén zárta. 2011 Sarapova 2002 óta először nem az Ausztrál Openen kezdte az évet, hanem az Aucklandben megrendezett ASB Classicon, és nagy meglepetésre már a negyeddöntőben könnyedén kikapott a későbbi bajnok Arn Grétától 6–2, 7–5-re. Az ASB Classic után úgy döntött, hogy hat év közös munka után megválik edzőjétől, Michael Joycetól és Li Na korábbi edzőjével Thomas Hogstedtvel dolgozik együtt. Az Ausztrál Openen csak úgy mint tavaly a 14. kiemeltként indult. A harmadik körben Julia Görges ellen szetthátrányból tudott fordítani és végül 4–6, 6–4, 6–4-re megnyerte a mérkőzést, azonban a következő körben részben a 30 ki nem kényszerített hibájának köszönhetően két szettben kikapott Andrea Petkovićtól. Ezután Sarapova Moszkvába utazott, hogy az orosz csapat tagjaként 2008 óta először részt vegyen a Fed-kupán, ahol ellenfeleik a franciák voltak. Az eredeti tervek szerint két egyéni mérkőzést játszott volna, azonban miután első meccsén könnyedén kikapott Virginie Razzanótól, az orosz kapitány helyette Anasztaszija Pavljucsenkovát küldte ki a pályára Alizé Cornet ellen. Oroszország végül egy 3–2-es győzelmet aratva tovább jutott az elődöntőbe, ahol majd az olaszok lesznek az ellenfeleik. Moszkvában elkapott egy vírusos betegséget, aminek következtében kénytelen volt visszalépni a Párizsban, Dubajban és Dohában megrendezett tornáktól egyaránt. Az Ausztrál Open utáni első tornája az BNP Paribas Open volt, ahol a vállműtéte előtti formáját idézve könnyedén eljutott az elődöntőig. Ott az akkori világelső Caroline Wozniackival találkozott, akitől kikapott 6–1, 6–2-re. Sarapova több nyerő ütést ütött, azonban hibáinak száma is jóval túlszárnyalta ellenfeléét. A következő héten az ötödik Grand Slam-tornaként emlegetett Sony Ericsson Openen játszott, ahol a negyedik fordulóban 6–4, 6–1-re győzte le a negyedik kiemelt Samantha Stosurt. 2008 óta ez volt az első top ötbe tartozó játékos felett aratott győzelme. A negyeddöntőben Alexandra Dulgheruval minden idők leghosszabb Miamiban lejátszott női mérkőzését játszották le, ami 3 óra 29 percig tartott, és végül Sarapova nyert 3–6, 7–6, 7–6-ra. Az elődöntőben az élete eddig legjobb formájában játszó Andrea Petkovićcsal került szembe aki ellen szintén egy három szettes mérkőzés során tudott nyerni, és így bejutott élete harmadik Miami-döntőjébe. A tornagyőzelem azonban most sem jött össze, ugyanis két sima játszmában, 6–1, 6–4-re kikapott Viktorija Azarankától úgy, hogy a meccs során mindössze egyszer tudta hozni saját adogatását. Az itt elért eredménye miatt több, mint két év után először ismét bekerült a ranglista legjobb tíz játékosa közé. Sarapova első salakos tornája az évben a Mutua Madrileña Masters Madrid volt, ahol Dominika Cibulkovától kapott ki a harmadik körben 7–5, 6–4-re. Következő héten már Rómában, a szintén vörös salakon megrendezett Internazionali BNL d'Italia hetedik kiemeltjeként indult. Első két mérkőzésén mindössze hat játékot vesztett, így jutott be a torna negyeddöntőjébe, ahol Viktorija Azaranka volt az ellenfele. Az első szettet 6–4-re elvesztette, azonban a második játszmában remek kezdéssel elhúzott 3–0-ra. Ekkor Azaranka könyöksérülése miatt kénytelen volt feladni a mérkőzést, így végül Sarapova jutott tovább az elődöntőbe. Ott az akkori világelső és első kiemelt Caroline Wozniacki volt az ellenfele, aki felett legnagyobb győzelmét aratta visszatérése óta, azzal, hogy két szettben, 7–5, 6–3-ra győzte le. A finálét Samantha Stosur ellen vívta, és akárcsak Wozniackit, őt is két szettben győzte le, ezzel megszerezve karrierje 23. és egyben legnagyobb salak pályás tornagyőzelmét. A Roland Garroson hetedik kiemeltként indult, azonban sokan őt tartották legesélyesebbnek a torna megnyerésére. Idén is egy újabb lehetőség állt Sarapova előtt, hogy teljesítse a Karrier Grand Slamet, ugyanis a négy Grand Slam-torna közül ez az egyetlen amit még nem nyert meg karrierje során. Első körös meccsén mindössze három játékot engedett ellenfelének, azonban a második fordulóban két játékra volt a kieséstől a mindössze 17 éves Caroline Garcia ellen. Garcia egy 6–3, 4–1-es vezetésre tett szert a meccs során, azonban Sarapova 11 játékot nyerve zsinórban megfordította a találkozót. Innentől kezdve szettveszteség nélkül győzte le Agnieszka Radwańskát és Andrea Petkovićot is, így 2007-es legjobb roland garrosi eredményét megismételve bejutott a torna elődöntőjébe. A döntőbe jutásért a hatodik kiemelt és későbbi bajnok Li Nával találkozott, akitől azonban két szettben kikapott 6–4, 7–5-re. Ezzel az eredménnyel előrelépett a ranglista 6. helyére. A Wimbledonra való felkészülését mint az eddigi évek során annyiszor, idén is az AEGON Classicon szerette volna folytatni, azonban egy megbetegedés miatt – 2003 óta először – kénytelen kihagyni a tornát. Wimbledonban Sarapova az ötödik kiemelést kapta, és szettveszteség nélkül, hét év után először ismét sikerült bejutnia a torna döntőjébe. A fináléba vezető úton legyőzte többek közt Peng Suajt, Dominika Cibulkovát és Sabine Lisickit is. A döntőben sima két játszmában, 6–3, 6–4-re kapott ki a nyolcadik kiemelt Petra Kvitovától, aki ezzel a győzelemmel karrierje első Grand Slam-győzelmét aratta. A torna utáni héten, 2008 óta először ismét a ranglista legjobb öt játékosa között tartották számon. Csakúgy, mint az elmúlt két évben, első tornája a US Open Seriesen ismét a Stanfordon megrendezett Bank of the West Classic volt, ahol a negyeddöntőben kikapott a későbbi bajnok és egy év kihagyás után mindössze harmadik tornáját játszó Serena Williamstől 6–1, 6–3-ra. Következő versenyén a Rogers Cupon ismét a korai búcsúzók között volt miután már a harmadik körben kikapott a legjobb százon kívül rangsorolt Galina Voszkobojevától. Ez volt Sarapova profi karrierjének századik elszenvedett veresége. Utolsó felkészítő tornája a US Openre a Western & Southern Open volt, ahol a negyedik kiemeltként indult. Már a harmadik körben a kétszeres Grand Slam-győztes Szvetlana Kuznyecovával találkozott, akit remek játékkal könnyedén legyőzött 6–2, 6–3-ra. A negyeddöntőben ismét egy sima két szettes győzelmet aratott a tizedik kiemelt Samantha Stosur felett, így bejutott a torna elődöntőjébe, ahol az akkori ranglista második Vera Zvonarjova volt az ellenfele. Miután az első szettet elvesztette 6–2-re fordított és végül 2–6, 6–3, 6–3 arányban megnyerte a mérkőzést, ezzel bejutva negyedik döntőjébe az év során. A döntőben Jelena Janković állt vele szemben, és egy 4–6, 0–2-es hátrány után ismét fordítani tudott és végül megnyerte a meccset 4–6, 7–6(3), 6–3-ra, ezzel megszerezve karrierje 24. tornagyőzelmét. A finálé maga 2 óra 49 percig tartott és eddig ez a 2011-es év leghosszabb női torna döntője. Ezzel a torna győzelemmel a ranglista negyedik helyére jött fel. Az év utolsó Grand Slam-tornáján, a US Openen harmadik kiemeltként indult, és sokak meglepetésére az első körben 6–3-ra elveszítette az első szettet a mindössze 17 éves Heather Watson ellen, de a pillanatnyi megingást igazolta, hogy végül három szettben tovább jutott a következő fordulóba, ahol két játékot elveszítve jutott túl Nasztasszja Jakimaván. Első komolyabb ellenfelével, Flavia Pennettával, a harmadik körben találkozott akivel ismét egy három szettes mérkőzésbe bonyolódott és végül ki is kapott 3–6, 6–3, 4–6-ra. Érdekesség, hogy ez volt Sarapova tizenharmadik három szettes mérkőzése az évfolyamán, azonban csak az első amit el is veszített. Kim Clijsters és Vera Zvonarjova korai veresége miatt a torna után így is feljött a ranglista második helyére. Ázsiában az első tornája a Toray Pan Pacific Open volt Tokióban. Mivel a torna második kiemeltjeként indult, az első körben automatikus továbbjutó volt. A második és harmadik fordulóban Tamarine Tanasugarnt valamint Julia Görgest győzte le, ezzel bejutva a torna negyeddöntőjébe, ahol Petra Kvitová ellen 4–3-as állásnál olyan boka sérülést szenvedett, hogy kénytelen volt feladni a mérkőzést. Ennek a sérülésnek a következtében szintén kénytelen volt visszalépni a China Opentől. Utolsó tornája a szezonban az év végi WTA Tour Championships volt, ahová 2007 után először sikerült ismét kijutnia, méghozzá a második játékosként. Hosszabb kihagyása meglátszott a csoportmérkőzései alatt, ugyanis karrierje során először kapott ki Samantha Stosurtól valamint következő mérkőzését is két szettben veszítette el Li Na ellen. Sarapova az évet a ranglista negyedik helyezettjeként és két torna győzteseként zárta. 2008 óta először került az év végi tabella első tíz helyezettje között, a legjobb ötbe pedig négy éve, 2007-ben tartozott utoljára. 2012: Karrier Grand Slam, újra világelső 2012-ben az első tornája az Australian Open volt, ahol negyedik kiemeltként indult. A tornán úgy jutott el a döntőig, hogy közben legyőzte Angelique Kerbert, majd pedig Sabine Lisickit. A legjobb 8 közt honfitársa, Jekatyerina Makarova ellen kellett játszania, majd a 2011-es wimbledoni teniszbajnokság győztesével, Petra Kvitovával találkozott, aki ellen bejutott a döntőbe a háromszettes elődöntő után. A döntőben a harmadik kiemelt Viktorija Azaranka volt az ellenfele, akitől 6–3, 6–0 arányú vereséget szenvedett. Győzelem esetén a világranglista élére ugorhatott volna, így azonban a negyedikről a harmadik helyre került. Tavasszal az év második Grand Slam-tornájára, a Roland Garrosra második kiemeltként érkezett. Az ágáról a nehezebb ellenfelek korán kiestek, nagy meglepetés volt például Serena Williams első körös búcsúja vagy a nemrég még világelső Caroline Wozniacki harmadik körös kiesése. A harmadik körben a 28. kiemelt Peng Suajt győzte le, majd Klára Zakopalová következett. A negyeddöntőben a 23. kiemelt Kaia Kanepi után az elődöntőben ismét Petra Kvitová ellen játszott, s ezúttal is sikerült diadalt aratnia 6–3, 6–3 arányban. A döntőbe jutás óriási lehetőség volt Sarapova számára, mert esélye nyílt arra, hogy teljesítse a karrier Grand Slamet, azaz pályafutása során legalább egyszer megnyerje mind a négy nagy tornát. Két elődöntő után először jutott be a Roland Garros döntőjébe, salakon sosem vallotta magát erős játékosnak. A döntőt a 21. kiemelt olasz Sara Errani ellen játszotta, és mindössze 48 perc alatt fejezték be a meccset 6–3, 6–2-es eredménnyel, így Sarapova megszerezte első trófeáját a Roland Garroson. Sikerének értékét növelte, hogy négy év után ismét világelső lett. Franciaország után Anglia következett, és a nagy múltú wimbledoni teniszbajnokság. Sarapova a torna első kiemeltjeként volt rangsorolva, és egészen a negyedik körig nem is találkozott kiemelttel. Ekkor jött a rangsorban 15. Sabine Lisicki, aki füves borításon visszavágott az Australian Openen elszenvedett vereségéért, miután 6–4, 6–3-as eredménnyel búcsúztatta a világelsőt. Mivel Sarapova 2011-ben döntőt játszott, a negyedik körös kiesésével búcsút mondhatott a néhány hétig őrzött világelsőségének. A londoni szereplés azonban 2012-re nem ért véget, ugyanis a wimbledoni teniszpályákon kétszer is játszhattak a teniszezők ebben az évben, hiszen az olimpiai játékok keretein belül is itt rendezték meg a versenyt. Erre a tornára ismét egy nagy lehetőséggel érkezett Sarapova, mivel a négy nagy torna mellett az olimpiai arany megnyerésére is esélye nyílt, amivel teljesíthette volna a karrier golden slamet. A wimbledoni pontveszteség miatt a torna harmadik kiemeltje volt. A második körben megverte a később vegyes párosban Andy Murray oldalán ezüstérmes Laura Robsont, majd a harmadik körben újra Sabine Lisickivel állhatott szemben, akit ezúttal három játszmában kiejtett a versenyből. A negyeddöntőben Kim Clijsterst győzte le, az elődöntőben a szintén orosz Marija Kirilenkóval küzdött a biztos dobogós helyezésért, s sikerült bejutnia a döntőbe. Ellenfele a párosban és egyéniben is ötszörös wimbledoni bajnok Serena Williams volt, aki megállíthatatlannak látszott, miután az elődöntőben 6–1, 6–2-vel kiejtette a világelső Viktorija Azarankát. Az amerikai játékos ugyanazzal a téttel érkezett a döntőbe, mint Sarapova, tehát a karrier golden slam teljesítésének lehetőségével. A végeredmény fölényes 6–0, 6–1 lett Serena javára, tehát az első olimpiáján részt vevő Sarapova ezüstéremmel térhetett haza. 2012 augusztusában világelsőségének visszaszerzésétől távolabb került, mert a cincinnati tornán egészségügyi okok miatt nem tudott részt venni. Egy jelentős eseményről volt szó, melynek a címvédője volt, így pontvesztesége miatt a US Open utáni csúcsra kerülés is nehezen elérhetőnek látszott. Az év negyedik Grand Slam-tornájára, a US Openre 3. kiemeltként érkezett és hárman voltak esélyesek arra, hogy a világranglista élére kerüljenek: Viktorija Azaranka, Agnieszka Radwańska és Marija Sarapova, viszont ahhoz, hogy a 3. helyről az élre kerüljön, az előtte rangsorolt játékosoknak korán ki kellett volna esniük. Sarapova az első körben egy magyar játékossal, Czink Melindával játszott, akit 6–2, 6–2-vel búcsúztatott. A negyedik körig simán nyerte a meccseket, a második körben Lourdes Domínguez Lino ellen 6–0, 6–1-es eredménnyel haladt tovább, a harmadik körben pedig a szabadkártyás Mallory Burdette-et ejtette ki szintén fölényes 6–1, 6–1-es győzelemmel. A negyedik körben honfitársa, a szintén orosz Nagyja Petrova ellen viszont már háromszettes mérkőzésre kényszerült, de az elvesztett második szett után a harmadikat sikerült megnyernie. A negyeddöntőben a francia Marion Bartoli ellen viszont már komolyabb problémái akadtak, az első szettben a francia 4–0-ra vezetett, amikor esőszünet miatt megszakították a mérkőzést. Sarapova látványosan nem játszott jól, ezt mutatta a dupla brékhátránya is. Az időjárás miatt csak másnap tudták folytatni a játékot, de ekkor az első szett már elvesztettnek látszott. A szünet jót tett az orosz játékosnak, később összeszedettebben játszott és ez az eredményen is meglátszott: 3–6, 6–3, 6–4 lett az eredmény. Az elődöntőben Azaranka volt az ellenfele, akivel az év elején az Australian Openen döntőt játszott (és veszített el). Ekkor már biztos volt, hogy Sarapova nem lehet világelső, de Radwańska negyedik körös kiesése miatt a második helye már megvolt a torna és a mérkőzés eredményétől függetlenül. A fehérorosz játékos ellen végül 3–6, 6–2, 6–4-re veszített, így ezúttal sem tudott döntőbe jutni 2006-os győzelmét követően, bár az utóbbi hat évben (melyből csak ötször versenyzett) Flushing Meadowsban ez az elődöntő volt a legjobb eredménye. Doppingügye 2016. március 7-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az Australian Open után végzett doppingteszt során a szervezetében a Nemzetközi Doppingellenes Szövetség (WADA) a meldonium nevű tiltott szert mutatta ki. A szer 2016. január 1-től került fel a WADA tiltólistájára. Sarapova elismerte a pozitív doppingtesztet, és elmondta, hogy öröklődő szívritmuszavara és cukorbetegsége miatt 10 éve szedi a meldoniumot is tartalmazó Mildronate nevű gyógyszert, amely korábban nem volt tiltott. Nem szeretné pályafutását ilyen módon befejezni, és várja a Nemzetközi Tenisz Szövetség (WTA) döntését. A WADA illetékesének nyilatkozata szerint a szankció mértékét a WTA határozza meg, és annak ismeretében döntenek, hogy azt elfogadják-e, vagy a Sportbíróság (Court of Arbitration for Sport (CAS)) elé viszik az ügyet. Sarapova a teljes felelősséget magára vállalta, szakértők szerint azonban a mögötte levő orvosi stábnak lett volna a kötelessége reagálni a szer doppinglistára való felkerülésére. A bejelentést követően legnagyobb szponzorai azonnal felfüggesztették a támogatását. 2016 június 8-án a Nemzetközi Teniszszövetség két évre eltiltotta. Az eltiltás a minta levétele napjától számít, azaz 2018. január 26-ig szól. Sarapova fellebbez a döntés ellen, és a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) elé viszi az ügyét. A kétéves eltiltás mértékét sokallja, mivel a döntés hivatalos indoklása szerint sem szándékosan sértette meg a doppingszabályokat. Az első hírek szerint a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) gyorsított eljárásban 2016. július 18-ig döntött volna a fellebbezéséről, így esetleges felmentés vagy a szankció felfüggesztése esetén Sarapova elindulhatott volna a riói olimpián. Az ügy tárgyalását később szeptember 19-re tűzték ki, így a riói olimpián való indulásának reményei meghiúsultak. A tárgyalásra végül 2016. október 4-én került sor, ahol a büntetést 15 hónapra mérsékelték, így 2017. április 26-án ismét versenybe állhatott. Visszatérése Stuttgartban a Porsche Tennis Grand Prix versenyén sikeres volt, az első fordulóban legyőzte Roberta Vincit, majd egészen az elődöntőig jutott, ahol Kristina Mladenovic ütötte el a döntőbe jutástól. Fed-kupa részvétel Többen helytelenítették a Sarapova beválogatását az orosz Fed-kupa-csapatba: nem nézték jó szemmel a teniszező Fed-kupához való hozzáállását, valamint apjának a WTA Tour-meccseken tanúsított viselkedését sem. Miután Sarapova legyőzte honfitársát, Anasztaszija Miszkinát a 2004-es WTA Tour Championshipsen, Miszkina Sarapova apját kritizálva így nyilatkozott: „Az egész meccsen megállás nélkül kiabált és utasításokkal látta el lányát, szinte már azt hittem, hogy be is ugrik helyette játszani.” Két héttel később a Fed-kupa elődöntőjében Miszkina kijelentette, hogy ha Sarapova a következő szezonban tagja lesz az orosz Fed-kupa csapatnak, ő nem fog játszani: „Ha jövőre csatlakozik a csapatunkhoz, én biztosan nem veszek részt. Az apja viselkedése egyáltalán nem korrekt, kifejezetten faragatlan. Nem kívánok olyan emberekkel egy légtérben lenni, mint ő.” Samil Tarpiscsev orosz Fed-kupa kapitány helyettese, Larisa Neiland hozzátette: „Az apja viselkedése (a WTA Tour Championshipsen) egyszerűen gyalázatos volt. Fogalmam sincs, hogy tudna velünk dolgozni.” Tarpiscsev azonban nem tulajdonított túlzott jelentőséget a problémának: „Úgy érzem, hamarosan lenyugszanak a kedélyek, és mind Miszkina, mind Sarapova, mind Kuznyecova és mindenki más együtt fog Oroszországért küzdeni.” Sarapova 2005 végén kijelentette, hogy mindenképpen szeretne bemutatkozni a Fed-kupában. 2006 áprilisában Belgiumban játszotta volna első mérkőzését, azonban később visszalépett. Sérülések miatt további Fed-kupa meccseket is lemondott: először 2007 áprilisában Spanyolország elleni, utána pedig 2007 júliusában az Egyesült Államok elleni meccseket. A legutóbbi visszalépés következményeként az orosz kapitány nem kívánta Sarapovát nevezni a szeptemberi Fed-kupa döntőjébe. Sarapova azonban ott volt a döntőn, szurkolt az oldalvonalról és ütőpartnerként vett részt a bemelegítéseken. Több csapattársa ezért arra utalt, hogy csak azért volt ott a döntőn, hogy 2008-ban játszhasson az olimpián (a szabályok szerint a játékosoknak bizonyos szintű elkötelezettséget kell tanúsítaniuk a Fed-kupa iránt, hogy játszhassanak). Kuznyecova megjegyezte: „Azt mondta, hogy a tréningpartnerünk akar lenni, de hogy lehetne az, ha nem is játszik?” Sarapova végül 2008 februárjában, Izrael ellen debütált a Fed-kupa negyeddöntőjében. Mindkét egyéni meccsét megnyerte, az elsőt Cipórá Obzíler, a másodikat pedig Sahar Peér ellenfeleként, ezzel hozzásegítve Oroszországot egy 4–1-es győzelemhez. Sérülése miatt azonban nem tudott részt venni sem az elődöntőn, sem pedig a döntőn. 2011-ben ismét tagja volt az orosz csapatnak, akiknek első fordulós ellenfelei a franciák voltak. Első egyéni meccsén két szettben kikapott Virginie Razzanótól, és az orosz kapitány úgy döntött, hogy az Alizé Cornet elleni mérkőzésre Anasztaszija Pavljucsenkovát állítja ki Sarapova helyett. Játékstílus Érdekes, hogy egy sima röpte vagy lecsapás helyett gyakran egy erőteljes lendített röptét vagy átemelést üt. Sarapovát egyébként gyors játékosként tartják számon, különösen ha figyelembe vesszük a magasságát. 2008 elején néhányan Sarapova játékának fejlődését vélték felfedezni, mely a magasabb szintű lábmunka és mozgás mellett a rövidítések és nyesett fonákok megjelenésében mutatkozott meg. Sarapova híres a pályán rendezett „sikoltozásairól”, 2005-ben a wimbledoni torna egyik meccsén az egyik ilyen alkalommal 101 decibelt rögzítettek a műszerek. Szeles Mónika szerint ez a sikoltozás reflexszerű folyamat, és szerves része a játéknak. Sarapova erre a média kérdéseinek kereszttüzében csupán így reagált: „csak nézzék a meccset”. Szervái Pályafutása elején Sarapova első és második szervája is igen erőteljes volt. 2007 elejétől azonban vállproblémái miatt szervái sokat gyengültek, egy-egy meccsen gyakran több kettős hibát is vétett. Sérüléséből visszatérve „lerövidítette” szervamozdulatát, amitől sokkal kevesebb lett az ász és több a kettős hiba. A kétszeres US Open-győztes Tracy Austin szerint Sarapova gyakran az elrontott szervák miatt veszítette el önbizalmát; olyankor bizonytalanabbul, több ki nem kényszerített hibával játszott. Amióta áttért egy új, a régihez hasonló szervamozdulatra, kevesebb a kettős hibája, több adogatása foghatatlan, sőt a 2010-es AEGON Classicon ütött egy 121 mérföld/órás (195 km/h) adogatást is, amely karrierjének eddigi leggyorsabb szervája. Borítások Mivel a játékát az erőre alapozza, Sarapova jobban kedveli a kemény és a füves borítású pályákat, és nagyon sokáig nem volt igazán jónak nevezhető a salakos borításon mutatott játéka. Egy korábbi kijelentése szerint salakon nincs úgy megelégedve a mozgásával, mint a többi borításon, és egyszer, egy salakos pályán lefolyt meccs után így jellemezte magát: „tehén a jégen”. Állítását a salakon mutatott eredményei sokáig alátámasztották, mivel egészen 2012-ig a Roland Garros volt az egyetlen Grand Slam-torna, amelyet nem nyert meg. Az első WTA-győzelmét salakos borításon profi versenyzői karrierje nyolcadik évében érte el, a korábbi tizennyolc, másféle borításon szerzett címe után. 2012-ben azonban két felvezető torna (Stuttgart és Róma) megnyerése után életében először a Roland Garroson is diadalmaskodott, bizonyítva ezzel játéka fejlődését ezen a borításon. Részvételei az év végi bajnokságokon NK=nem szerzett kvalifikációt; CSK=csoportkör; ND=negyeddöntő; ED=elődöntő; D=döntő; GY=győztes. WTA Finals (WTA Tour Championships) döntői Győzelmek (1) Elvesztett döntők (2) Statisztikák Világranglista-helyezések: év végén * 2017. november 1-én Pénzdíjak *2017. november 1-i állapot Tornagyőzelmei (39) Egyéni (36) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Páros (3) * 2009-től megváltozott a tornák rendszere. Az egymás mellett azonos színnel jelölt tornatípusok között nincs teljes mértékű megfelelés. Díjai, elismerései Newcomer of the Year (az év felfedezettje): 2003 Most Improved Player (a legtöbbet fejlődő játékos): 2004 Player of the Year (az év játékosa): 2004 Fan Favorite Singles Player of the Year (az év kedvenc játékosa szurkolói díj): 2010 Fan Favorite Match of the Year (a legszebb mérkőzés szurkolói díja): 2013 (Sarapova– Azaranka , French Open) ( Video ) 2014 (Sarapova– Halep , French Open) Somogyvámos Somogyvámos község Somogy megyében, a Fonyódi járásban. Fekvése Somogyvámos a Balatontól délre a Fonyód és Kaposvár közötti úton található. A települést dombok veszik körül, amelyeken rétek és ösvényekkel szabdalt kisebb erdők váltják egymást. Lengyeltóti a legközelebbi város, kb. 14 kilométerre található. A településnek nincs saját vasútállomása, de a Kaposvár–Fonyód vonalon Somogyvártól autóbusszal lehet eljutni. Története A község története az avar időkbe nyúlik vissza. Az 1940-es régészeti ásatások során a Táncsics utcában ebből a korból származó temetőre bukkantak, ahol csontokat, cserépedényeket és lószerszámokat találtak. A középkorban a mai Somogyvámos határában egy Csopak nevű falu terült el, amely 1237-ben részben a szentmártoni apátság birtoka volt, amelyről írásos emlékek is fennmaradtak. A török időkben azonban teljesen elpusztult az a település, majd lassan a neve is feledésbe merült. A közelében azonban akkor már állt Vámos, ahol most a román stílusú templom romjait találjuk. Az 1575-ös adólajstrom Vámosfalva néven jegyezte fel az utókornak. A község 1856-ban Kund Vincze birtoka volt és a családé maradt a 20. század elején is (1906-tól özv. Lővensohn Ernőné, egy bérlő gazdálkodott a vámosi földeken, a legmodernebb agrotechnológiát (gőzcséplőgép, benzines szántógép, gőzmalom) alkalmazva). Fejlett állattenyésztésük volt, halastavakat üzemeltettek. A faluhoz tartozó Gilye vagy Gilla a 15. században a Töli családé volt, majd ez a terület is a Jankovichoké lett. Elhagyott temetője még ma is látható, benne egy 1921-ben emelt kőkereszt áll. A másik ősi település Remetepuszta volt, amely előbb apátsági, azt követően királyi birtokká vált, későbbi földesura Guary Gábor és Póka Miklós lett. Az egykori Remetepuszta emlékét ma már csak két 197 éves kőkereszt őrzi. Leírás a településről a 18. század végén: A 20. század változásainak hatására Somogyvámos népességének egy része elvándorolt, az itt maradtak elöregedett közösséget alkotnak. (1945 után kitelepítésekkel is sújtották a német származásúakat.) Népesség A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 15,8% cigánynak, 1,8% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szerbnek, 0,3% ukránnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,1%, református 1,7%, evangélikus 7,6%, egyéb (elsősorban Krisna-hívő) 22,7%, felekezet nélküli 10,7% (8,2% nem nyilatkozott). Nevezetességei Pusztatemplom . A falu déli szélén található, a régi katonai térképek Moschee-ruine névvel tüntetik fel a romot. Halastavak Krisna-völgy Hanzel László tojáspatkoló munkái - előzetes bejelentkezéssel látogatható Bischofswerda Bischofswerda település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 11 573 fő (2015. december 31.). Bischofswerda Burkau, Demitz-Thumitz és Rammenau községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Oszakai kastélypark Az oszakai kastélypark (�����; Hepburn: Osaka-jō Kōen) városi közpark és történelmi helyszín Japánban, Oszaka Csúó-ku városrészében. Az Ókava (Kjú-Jodo-folyó) déli partján terül el és nagy területet foglal magába Oszaka központjában. A kastélypark a második legnagyobb park a városban. A park nagy múltra visszatekintő területre lett építve; a 15. században egy katonai erődítmény, az Isijama Hongan-dzsi állt a helyén. 1583-ban Tojotomi Hidejosi leromboltatta az Isijama Hongan-dzsit, helyére építette az oszakai várkastélyt. 1870-től 1945-ig az oszakai katonai fegyvergyár (Oszaka Hóhei Kósó) nagy helyet foglalt el területen, ám a második világháború vége felé, 1945. augusztus 14-én amerikai B–29 Superfortress bombázó repülőgépek megsemmisítő csapást mértek rá. A parkot 1931-ben megnyitották a nagyközönség számára, azonban területének jelentős hányadát a Japán Birodalmi Hadsereg használta. A második világháború után a legtöbb katonai építményt lebontották, helyükre a nyilvános parkot húzták. A parkban található az oszakai kastélycsarnok, egy nagy atlétikai pálya, egy baseballpálya, egy labdarúgópálya, egy szabadtéri színház, egy szabadtéri koncertterem és az oszakai várkastély őrtornya. A torony tetejéről el lehet látni az oszakai-öböltől az Ikoma hegységig, melyet az oszakai-síkság ölel körbe. Hétvégenként utcai előadók lepik el a parkot. Tavasszal népszerű program a cseresznye és a szilvafák virágzásának megtekintése. Építmények Történelmi műemlékek Oszakai várkastély (��� Oszaka-dzsó) Őrtorony (��� Tensu-kaku) Aranyraktár (�� Kinzó) Szakura-kapu (�� Szakura-mon) Tamon-kapu (��� Tamon-jagura) Óte-kapu (��� Óte-mon) Aoja-kapu (��� Aoja-mon) Inui-ágyú (�� Inui-jagura) Szengan-ágyú (��� Szengan-jagura) 6. ágyú (��� Rokuban-jagura) 1. ágyú (��� Icsiban-jagura) Belső várárok (�� Naigó) Külső várárok (�� Gaigó) Isijama Hongan-dzsi emlékmű (���������) A fenyőfa, melyen Rennjo lógatta a miseingjét (��������� Rennjo Sónin Keszakake no macu) Emlékmű, ahol Hidejori Tojotomi és édesanyja, Jodo-dono öngyilkosságot követett el (���� �������) Szentélyek és templomok Hókoku-szentély (���� Tojokuni-dzsindzsa ) Kőkert (��� Szjuszeki-tei) Ikukunitama-szentély (�������� Ikukunitama-dzsindzsa otabi-so) Buddhista templom (��������) Kulturális és sportlétesítmények Oszakai kastélycsarnok (������ Oszaka-dzsó Hall) Az oszakai várkastély szabadtéri koncertterme (������ Osaka-dzsō ongakudó) Harcművészeti gyakorlóterem (��� Sudo-kan) Baseball- és atlétikai pálya (����� Taijó no hiroba) Kjúdó gyakorlópálya (��� Kjúdó-dzsó) Oszakai Nemzetközi Béke Központ (���������� Oszaka Kokuszai Heiva Centre) A nyilvános park építményei Nisi no maru kert (����� Nisi no maru teien) Oszakai kormányzati vendégház (����� Osaka geihin-kan) Japán teaszoba (��� Tojomanu-an) Japánkert (���� Nihon teien) Szilvafa-kert (�� Bairin) Barackfa-kert (�� Momoen) Polgárok erdeje (���� Simin no mori) Emlékmű-erdő (����� Kinendzsu no mori) Vaszeda-erdő (����� Vaszeda no mori) Visszaemlékezések erdeje (����� Omoide no mori) Marked Stone Place (����� Kokuin szeki hiroba) Szökőkút Az országos földtani intézet építményei 2. fokozatú háromszögelési felmérőpont (����� ���) Kormányzati építményék Városi kormányzat, a park keleti területének épületeinek karbantartási hivatala Városi vízellátó cég, Óte-Mae vízellátó létesítmények (������,������ �������) A Japán Birodalmi Hadsereg építményei A Japán Birodalmi Hadsereg 4. hadosztályának egykori főhadiszállása Az oszakai katonai fegyvergyár egykori kémiai laboratóriuma Egyéb építmények Oktatási torony (��� Kjoiku-tou) ��������� Az Oszaka Suijō Bus oszakai várkastély kikötője (����) Parkolók Morinomija parkoló (������) A Jōnan Bus parkolója (�������) Tevékenységek a parkban Szilvavirág -nézés: januártól márciusig Őszibarackvirág -nézés: március Cseresznyevirág -nézés: április Megközelíthetősége A Temmabasi pályaudvar, a Tanimacsi Joncsóme pályaudvar, a Morinomija pályaudvar és az Oszakadzsókóen pályaudvar a parkhoz közel található. Matkapocs A Matkapocs egy, az 1990-es évek elején létrehozott egyesület, mely célul tűzte ki a matematikatanárok és didaktikai szakemberek elsősorban interneten (esetleg egyéb digitális utakon) való kapcsolattartásának segítését. A Matkapocs egyben egy e cél megvalósítására irányuló internetes levelezőlista is. A Matkapocs Egyesület A MAT-KAPOCS egyesületet, melyet a Bolyai János Matematikai Társulat és az ELTE TTK is támogatott (utóbbi elsősorban az ELTE Matematikamódszertani Kutatócsoporton (MSzKCs-n) keresztül), a kilencvenes évek elején jegyezték be. Az egyesület elnöke ezekben az időkben Vancsó Ödön, az ELTE TTK MSzKCs adjunktusa volt. Az egyesület céljai a következőképp foglalhatóak össze: Konkrét célok: A szabad információáramlás segítése, az akkori intézmények információ- és nyilvánosságmonopóliumának megtörése, alternatívának lenni az oktatás demokratizálódása terén; információs fórumot és piacot nyitni a magyar matematikadidaktika számára, hogy az ezzel kapcsolatos információk szabadon és gyorsan megoszthatóak legyenek; a kutatók, tanárok ötleteiket – sőt mi több, termékeiket, például matematikai szoftvereket megoszthassák; lehetőséget adni a magyar matematikadidaktika bármilyen (akár elektronikus, akár hagyományos) oktatócsomagokat fejlesztő kutató(csoport)ja számára, hogy termékeiket bemutassák és teszteljék, ahol "az egyes produktumok nagy nyilvánosság előtt méretnek meg, s ahol senki sincs hatalmi helyzetben, sem intézmények, sem emberek"; Mindezzel – általánosabb célok: hozzájárulni a matematikaoktatás sokszínűbbé tételéhez; a számítógép és a matematika kapcsolatának tisztázása, kutatása; általában a számítógépes kultúra terjesztése; Az egyesület szervezői külön munkacsoportokat terveztek létrehozni: oktatócsomagok és szoftverek kidolgozására és terjesztésére; kísérleti munkacsoport(ok); figyelő-tájékoztató csoportok, melyek a nemzetközi matematikadidaktikában történt változások monitoringozását és feldolgozását végeznék fordító- és lektorcsoportok, melyek (például az előzőek munkája alapján) a nemzetközi anyagok fordítását, magyarítását végeznék pályázatfigyelő csoportok, melyek a magyar és nemzetközi oktatási tárgyú pályázatokról való tájékoztatást végeznék; intézményközi kapcsolatokért felelős csoportok, melyek az intézmények munkájának internetes koordinációját segítenék A Matkapocs lista Az elmúlt évekre vonatkozólag megállapítható, hogy a fenti célokat az egyesület – valószínűleg a számítógépes-internetes kultúra lassú Magyarországi terjedése és a kezdeményezés "korai", úttörő volta miatt – csak részben valósultak meg. A Mat-kapocs megvalósítási formája a korai években egy ún. BBS volt. Később a szerver (pontosabban, a rajta lévő anyag) többször költözött át. Jelenleg a Sulinet oldalain található, e-mail alapú levelezőlista formájában. Nellie, az elefánt A Nellie, az elefánt (eredeti cím: Nellie the Elephant) 1989-től 1990-ig futott brit televíziós rajzfilmsorozatsorozat, amelynek rendezője és producere Terry Ward. Echo TV Az Echo TV Magyarország egyik vállaltan kormányközeli kereskedelmi televíziós csatornája. Vezérigazgatója Farkas Boglárka. Alapító tulajdonosa Széles Gábor, akitől a csatornát 2016. december 1-jén Mészáros Lőrinc vásárolta meg. Története Az Echo TV Magyarország első üzleti témájú csatornájaként pozicionálta magát indulásakor. A 2005 nyarán beharangozott csatorna 2005. szeptember 15-e óta sugározza adását napi 24 órában. Vezérigazgatója 2017 augusztusától Farkas Boglárka. Ugyanekkor Bedő István eddigi vezérigazgatót az igazgatótanács elnökévé nevezték ki. A televízió indulásától több Hír TV-től távozott munkatársat is alkalmaz. Tulajdonosa - 2016. december 1-jétől - Mészáros Lőrinc. 2017. december 4-én a csatorna teljesen megújult, a műsorok a Thököly út helyett az Angol utcából jelentkeznek. A megújulással együtt a televízió a korábbi 4:3-as képformátumról átállt a 16:9-es képarányra. Jellemzői Az eredetileg gazdasági hírcsatornaként indult csatornánál többször szinte a teljes szerkesztői-műsorvezetői-felsővezetői gárda kicserélődött, és a gazdasági hírszolgáltatás sokadlagos tevékenységgé vált, a tévé erőteljes politikai irányvonalat vett, több egykor országos ismertségű konzervatív beállítottságú személyiség is megjelenik a képernyőn, például Balzsay Károly, Bayer Zsolt, Liebmann Katalin, ifj. Lomnici Zoltán, Kiszelly Zoltán és Kadarkai Endre ill. hosszú ideig Szaniszló Ferenc is műsorvezetője volt a televíziónak. Polgári, konzervatív értékrendű hangvétel jellemző műsoraira, erőteljesen támogatva a Fidesz-KDNP-pártszövetséget és a második Orbán-kormányt. Egyes vélekedések szerint a radikális jobboldal tévéje az Echo, bár korábban valóban megjelent a radikálisabb hangvétel a műsorokban, ma már épp a Fidesz-pártisága miatt számos kritika éri a radikális jobboldal felől. Testvéradó A televíziónak 2006. szeptember 15-től 5 évig volt egy társadója, a Vital TV, amely kezdetben nevének megfelelően életmódi csatorna volt, később ismétlőcsatorna, sokkal több politikai tartalommal, 2011-ben leépülés miatt megszűnt. Műsorkínálata Aktív műsorok Angard (vitaműsor: a nagy csörték ideje) A munkavállalók világa (magazin a munkavállalókról) Asztaltársaság (beszélgetős műsor) Az üzlet (gazdasági magazin) Bayer-show (közéleti műsor) Célfotó (sportműsor) Civil kör (intellektuális párbeszéd a hét történéseiről) Echo-világ (heti világpolitikai magazin) Echo-mérleg (heti magazin) Echo Magyarország (heti magazin) Élő örökség (kulturális magazin) Építészet 21 (Építészeti-örökségvédelmi-magazin) Jobboldali Budapest (portéműsor) Háttér-kép (a gazdaság más megközelítésből) Hazahúzó (hazai szabadidős lehetőségek) Hazai vadász (vadászmagazin) Hazai erdész (erdészeti magazin) Heti mérleg (heti gazdasági és politikai magazin) Heti terror Híradó (Hírek,Gazdaság,Sport,Időjárás) Hosszabbítás (sportműsor) Informátor (akcióban a legjobb magyar oknyomozók) Jövőálló (innovációs magazin) Kettesben Szabó Anettel (portréműsor) Keménymag Kitekintő (magazinműsor a határon túli magyarokról) Klinika (célkeresztben a gyógyítás) Körkép a világról (magazin a nagyvilág történéseiről) Körkép itthonról (magazin hazánk történéseiről) Látókör (színes hírek, különleges események) Magyarok (sorozat a nemzet XXI. századáról) Napi aktuális (a politikai közélet aktuális kérdései) Olümposz (sportműsor) Összművész (öt művész üli körbe a polihisztor asztalát) Plusz-mínusz (heti vitaműsor) Razzia (Magyarország legütősebb bűnügyi műsora) Rivalda (fókuszban a tánc és a színház) Reviczkyvel az erdőben Sajtóklub (politikai vitaműsor) Számla (gazdasági magazin) Színházi magazin (kulturális magazin) Táj-kép (a vidék magazinja) Tegnapi történelem (történelmi magazin) Terc (közéleti magazin) Trend (divatmagazin) Troll (tükör a heves provokációkra) Újranyitott aktát (bűnügyi magazin) Zöld világ (ökológiai magazin) Megszűnt műsorok A díj A doktor A forradalom hite A gumid kopjon, ne a lelked! A hét verse A legszebb konyhakert A legszebb magyar település Amatőr felvételek A vidék élni akar Analízis Arc-kép Asszony lesz a leányból Az oktatás világa Az orvos válaszol Barométer Bírósági történetek Civil akadémia Civil fórum Civil összefogás Demokrata kör Detox Divat, stílustippek Esztáry Evával Ebugatta Édes bűvölet Elektrosokk! Elemző Életbevágók Élet. Minőség Élményturista Flashback Gazdafórum Gyógyulj meg Hagels Hangos többség Hazai halász Hazai horgács Háztáji kisokos Hídemberek Hírbe-hozzuk Híróra Hogy Ön is képben legyen Hungarorama Időrosta Jobbegyenes Jogvita és egészség Karmák és sorsok Kibeszélő Kincs, ami van Kincsünk a ló Kiút többszemközt Kormányinfó Korrektúra Közérthetően Látókör Légkör Mezcsere Mélymagyar Mozaik Mozgás! Ne legyen áldozat Orgon élet Otthon Európában Örök-zöld világ Pénzügyi tájoló Pharmia Pont a kultúráról Portré Pulzus RáKérdés Ralinapló Sikeremberek Sikeresek, vállalkozók Szenved-élj! Szópárbaj Tapsrend Tárlatvezetés Telefonos ambulancia Templom Törésvonalak Unió Vál-völgyi finomságok Világ-panoráma Visszhang Zöld út M1928 Christie/T3 Az M1928 Christie harckocsiból egyetlen darab készült, mégis a Christie-féle harckocsitervezés második nagy lépcsőfoka, hiszen itt került először alkalmazásra a legendás Christie-féle futómű. Története 1928-ban a US Wheel Track Layer Corporation gyártotta le Christie legújabb tervét. Ez a típus tulajdonképpen csak tanulmányterv, az új futómű-konstrukció kipróbálását szolgálta. A futómű újdonsága az egyenként felfüggesztett nagyméretű futógörgőkben rejlik, e típusnál még tekercsrugós kivitelben, de minden kerék külön rugózott (szemben az addig nagyrészt rugózatlan korabeli futóművekkel). A lánchajtó-kerék (hátul) és a láncvisszafordító-görgő (elöl) már nem a talajon támaszkodott, hanem attól elemelkedett, kerekes üzemmódban a hajtott görgőt egy hajtáslánc kapcsolta össze a hátsó futógörgőkkel, így adva át a kihajtást. Minden egyéb szempont a sebesség alárendelésére került: a váltómű súlycsökkentése miatt négy előre és egy hátrameneti fokozattal rendelkezett, páncélzata vékony, a tervezett fegyverzet könnyű, nem éri el az M1921 Christie erejét. A kísérlet viszont fényesen igazolta, hogy akár lánctalpon is át lehet lépni az ötven km/h-s sebességet, ami az egész korabeli világon feltűnést keltett. A konstrukció egy célra történő kihegyezése jól látszik azon a tényen, hogy az ugyanilyen V12 Liberty motorral felszerelt T1 közepesharckocsi mindössze 22 km/h-s sebességet ért el. Az Egyesült Államok hadserege vásárolni és rendszerbe állítani szándékozta e típust (már a rendszeresítési számát, T3 is megadták), azonban ehhez Christie nem járult hozzá, mert még javítani akart a konstrukción. Ezen alapul az összes későbbi Christie-féle harckocsi. Aigueblanche Aigueblanche település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 3155 fő (2015). Aigueblanche Les Avanchers-Valmorel, Le Bois, Hautecour, Moûtiers, La Léchère, Saint-Oyen és Salins-Fontaine községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Gulag Gulag (oroszul: ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовых лагерей [Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej], azaz ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszerét értjük. (A Szovjetunió határain kívül egyedül Mongóliában működött a Gulag szervezetéhez tartozó munkatábor.) A táborokban a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel (pl. „kulákság”) vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Feltételezések szerint Sztálin rémuralma alatt körülbelül 20 millióan haltak meg a táborokban. Magyarországról körülbelül 700 000 embert deportáltak a Gulagra, közülük 300 000 meghalt a rabság során. A Gulag táborok egyik legismertebb foglya Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin matematikatanár volt, aki szabadulása után több könyvben írta meg élményeit az eredeti szovjet terminológia szerint „javító-nevelő munka" céljából létrehozott táborok életéről. Története Előzmények Már a cári Oroszország is használt kényszermunkatáborokat (oroszul каторга / katorga) politikai ellenségeinek száműzetésére, ezek legtöbbje Szibériában működött kényszermunkatábor volt, ezek azonban nem alkottak hálózatot, vagy valamilyen egységes rendszert. Az 1917-es bolsevik forradalom után Lenin börtönbe záratta, illetve szintén száműzette politikai ellenfeleinek jelentős részét. A táborok célja A táborok bevallott fő célja a munkaerő-szükséglet kielégítése volt. A sztálini tervgazdaság óriási irányszámai rengeteg olcsó munkaerőt igényeltek, amit többek között a Gulag táborrendszerben fogvatartott belföldi és külföldről elhurcolt foglyok kihasználásával tudtak előteremteni. A szovjetek tudatosan készültek a második világháború során elfoglalt területek lakosságának elhurcolására. 1943-ban létrejött a szovjet jóvátételi programot kidolgozó bizottság, ami ötmillió német kényszermunkás tíz éven át tartó rabszolgamunkáját vette tervbe. Megfélemlítő célja is volt, hiszen a Gulag táboraiba kerülés veszélye az egész szovjet lakosságot fenyegette: a táborokat a rendszer megfélemlítésre is használta. A Gulag-rendszer létrehozása Az Ulág mint a munkatáborok igazgatósága, a politikai rendőrség, az (OGPU) egyik ágaként 1930. április 15-én jött létre. Még az év novemberében megkapta a Fő jelzőt, ezután GULAG-nak nevezték. A táborrendszer Sztálin rendszere alatt gyorsan nőtt. Az 1931-es 200 000 főnyi létszám 1935-re a legszerényebb becslések szerint is egymillióra emelkedett. Az 1937-es nagy tisztogatás során egyesek szerint nyolcmillióan éltek a munkatáborokban, de még a legszerényebb becslések is kétmillióra teszik az ott dolgozó elítéltek számát. A táborok lakossága rendkívül változatos körülmények közül került ki. A cári Oroszország nemessége, az értelmiség mellett óriási számban kerültek ki teljesen ártatlan, a kommunizmusban szinte fanatikusan hívő parasztok, munkások is, akiket sokszor apró bűntettek vagy rosszakarójuk feljelentése miatt ítéltek kényszermunkára. Sztálin rajtuk kívül sok, őt nem támogató (volt) kommunista vezetőt is ide záratott. A politikai foglyok száma nem volt nagy a többi lakóhoz képest. Valószínűsíthető, hogy többségük valódi köztörvényes bűnöző volt, bár fontos megjegyezni, hogy egyeseket szükség (mint például éhezés) késztetett köztörvényes bűncselekmények elkövetésére. 1933 májusában több ezer parasztot deportáltak a szibériai Ob folyó Nazino nevű lakatlan és sivár szigetére. Az internáltakat élelmiszer és felszerelés nélkül hagyták a szigeten, néhány hónappal később egy hivatalos jelentés szerint már csak kétezren voltak életben. A túlélők megették a halott sorstársaik hulláját. A második világháború során a körülmények tovább romlottak. Egyrészt azért, mert több százezer megbízhatóbb rabot (azaz nem politikai foglyokat) mindenféle kiképzés nélkül a frontra küldtek, másrészt mert a táborokban maradottak ellátására egyre kevesebb jutott, miközben munkájukra még nagyobb szükség lett. Gupvi 1939. szeptember 19-ben Lavrentyij Pavlovics Berija belügyi népbiztos elrendelte a Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága (Glavnoje Upravlenyije po Delam Vojennoplennih i Intyernyirovannih, oroszul: Главное управление по делам военнопленных и интернированных), rövid nevén GUPVI felállítását, ami a hadifoglyok és külföldről internáltak táborhálózata – a külföldiek Gulagja – lett. Egy 1943. április 14-én hozott új törvény tette lehetővé, hogy a hadifoglyokat is 15–20 év kényszermunkára ítélhessék. Amikor 1943 őszén megkezdődött a német hadsereg kiszorítása a Szovjetunió sűrűn lakott nyugati területeiről, illetve Kelet-Európából, ismét jelentősen megnövekedett a táborban élők létszáma. 1945-ös átszervezése után ez a táborhálózat 350 főtáborból és körülbelül 4000 melléktáborból állt. A németek által korábban megszállt nyugati területek lakosságának nagy százalékával, a hadifoglyokkal, és a szovjet Vörös Hadsereg által felszabadított és megszállt területekről (Lengyelország, NDK, Csehszlovákia, Magyarország, Románia) elhurcoltakkal növekedett a táborok lakossága. A táborrendszer felszámolása A Gulag-rendszer felbomlásáról Sztálin 1953. márciusi halála után lehetett csak szó. 1954-ben megindult a politikai foglyok felszabadítása, ez azonban csak a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1956-os XX. Kongresszusa után vált széles körűvé, amikor is a szovjet vezetés elhatárolódott a sztálinizmustól. A Gulag intézményt 1960. január 25-én szüntették meg, a politikai megfélemlítés azonban később is tovább élt, immár a KGB hatásköre alá rendelve. A Gulag táboroknak óriási hatásuk volt a Szovjetunióban élőkre, a lakosság nagy százaléka folyamatosan börtönben vagy munkatáborban szenvedett, és ennek a sorsnak a veszélye bárki feje felett ott lebegett. Magyar vonatkozások Magyarországon a második világháború végén, a Vörös Hadsereg által elfoglalt területekről megkezdődtek az elhurcolások. A „hadifoglyok” összegyűjtése – akiknek többsége nem katona, hanem polgári lakos volt – 1944 őszén Székelyföldön kezdődött. A táborokba azok a rabok kerültek, akiket a magyar hatóságok közreműködésével a szovjet hadbíróságok ítéltek el háborús bűntett vádjával, legtöbbször alaptalanul. Az elfoglalt területek lakosságából olykor szórványosan, esetlegesen hurcoltak el embereket, de előfordult szisztematikus elhurcolás is, amikor a cél a terület etnikai viszonyainak megváltoztatása volt: Kárpátalján például célirányosan a magyar lakosságot érintette. A tanúvallomások alapján az is valószínűsíthető, hogy azokon a településeken amelyeken a front gyorsan átvonult, csak szórványos, a véres harcokat megélő településeken viszont rendszerszerű deportálásra került sor. A német lakosság „jóvátételként” való elhurcolása Kelet-Európából szisztematikusan történt, meghatározható terv keretében gyűjtötték össze, a németeket. Az elhurcoltatáshoz azonban elég volt ha valakiről a szovjetek vagy kollaboránsaik úgy ítélték meg hogy „német”: a Magyarországról németként elhurcoltak többsége nem német anyanyelvű volt. Különösen nagy számban hurcoltak el budapestieket: a történészek becslése szerint a város ostroma során, majd azt követően 40–50 000 katonát ejtettek foglyul, de az elhurcolt civilek száma 50 és 100 000 közé tehető. A megszálló szovjet hadsereg felkereste mindazokat, akiket a hatalomátvétel szempontjából veszélyesnek vélt. Ennek során volt miniszterelnököket, minisztereket, képviselőket, nagyköveteket, katonatiszteket, papokat, tanárokat, diplomatákat hurcoltak el, köztük Raoul Wallenberg svéd diplomatát is. Ezen kívül rengeteg munkaképes, fiatal nőnek és férfinak kellett elhagynia az országot, hogy szovjet munkatáborban dolgozzanak. Átlagéletkoruk a húsz évet se érte el.[forrás?] 1945-ben a munkaszervezőnek nevezett magyarok kezdték meg a fiatalok összegyűjtését, sokan a német koncentrációs táborokból egyből a szovjet Gulag táborokba kerültek. A szovjet hadifogságba esett mintegy 500 ezer magyar katona és a polgári internáltak többsége ugyanakkor az 1939-ben létrehozott GUPVI (Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága, Glavnoje Upravlenyije Vojennoplennih i Intyernyirovannih), vagyis a hadifoglyok és internáltak táborhálózatába került. A Magyarországon összeszedett embereket először gyűjtőtáborokba vitték. A legnagyobb gyűjtőtábor Kistarcsán működött, ahova elsősorban a fővárosiakat vitték. Onnan román átmenőtáborokba (Máramarossziget, Foksány, Brassó, Temesvár) kerültek a foglyok. Innen marhavagonokba zárva kerültek a Szovjetunió területére. A magyar katonai és a polgári internáltak az 1939-ben létrehozott GUPVI, vagyis a hadifoglyok és internáltak táborhálózatába került. A Gupvi 4000 táborából a magyar foglyok mintegy 2000 táborban szóródtak szét. Összesen mintegy 700 ezer magyar állampolgár került szovjet munkatáborba, közülük csak körülbelül 400 ezren tértek haza. A deportálás során és a munkatáborokban tehát nagyjából 300 ezer magyar állampolgár vesztette életét, akik közül mintegy 10 ezer fő a Gulag büntetőtáboraiban halt meg. Hazatérésük után a magyarországi titkosszolgálatok hallgatásra kényszerítették a lelkileg (sokszor testileg is) megtört embereket. Magyarországon is működtek munkatáborok. A legnagyobb Recsken volt, ahol egyszerre mintegy 1500 embert tarottak fogva. Jelentős volt még a tiszalöki munkatábor, ahol a rabok vízerőművet építettek. Körülmények Az óriási termelési irányszámok, az őrök brutalitása, az éhezés és a rossz időjárás miatt a halálozási arány sok táborban a 80%-ot is elérte. A rabok napi 10–12 órán át rendkívül kemény fizikai munkát végeztek. A rabok fő feladata bányászat, út-, vasútépítés, illetve fakitermelés volt. Egy bányásznak a tervszámok szerint napi 13 mázsát kellett kibányásznia. Ha valaki nem teljesítette a kvótát, kevesebb élelmet kapott, így fokozatosan csökkent a teljesítőképessége, és ez sokszor odáig vezetett, hogy az illető megnyomorodott. Őket a доходяга (ejtsd kb. dohogyága) névvel illették. Ez az orosz szó nagyjából vézna, girhes vagy kimerült, összeomlott embert vagy állatot jelent. A foglyok sokszor embertelen körülmények között dolgoztak. A szibériai hidegben megfelelő öltözék, táplálék és orvosi ellátás hiányában szinte mindegyikük valamilyen súlyos betegségben szenvedett. A leggyakoribb a skorbut volt, amely a C vitaminban szegény táplálkozás miatt alakul ki. Egy táborban lakóra mindössze 1200 kilokalória (5000 kilojoule) tápértékű élelmiszer jutott (leginkább szárított kenyérszelet – szuhari, сухари – formájában), szemben az ott végzett fizikai munkához szükséges 3100–3900 kilokalóriával. A tábori személyzet sokszor megdézsmálta a tábori készleteket (ruhák, gyógyszerek, élelmiszer), ezzel a foglyokra hárítva a hiány pótlását. A rabok sokszor az őrök kegyetlenkedésének áldozatává váltak. Nemritkán került sor ok nélküli kivégzésre is. Földrajzi elhelyezkedés Az első időszakban a foglyok izolálása volt a cél. A városoktól távol eső kolostorok, illetve a cári Oroszország fogolytáborai tökéletesen megfeleltek ennek a feladatnak. A legnagyobb, még az 1910-es évek végén kiépült táborrendszer a Szoloveckij-szigeteken, a Fehér-tenger területén épült ki, és a köznyelvbe csak mint Szolovki épült be. Az itt élők nagy része az értelmiséghez tartozott, a 20-as években külön újságot is adtak ki a területen (Szoloveckij Szigetek). A sztálini időszakban a többi munkatábor szintjére süllyedt le a színvonala. Az iparosítás során kényszermunkára ítéltek mindenhol dolgoztak, ahol szükség volt olcsó munkaerőre. Így a moszkvai metró, a Moszkvai Állami Egyetem, a Belomorkanal (Balti–Fehér-tengeri csatorna) is az elítéltek munkájából született. Makszim Gorkij szovjet író egy 130 tagú íródelegáció élén látogatta meg a Balti-tengert a Fehér-tengerrel összekötõ Belomor-csatorna építkezéseit, majd azt követően dicsőítette az Egyesített Állami Politikai Igazgatóság (OGPU) bölcsességét és humanizmusát. A munkatáborok nagy része teljesen lakatlan területre került. Rengeteg működött Szibériában, ezek közül a leghírhedtebbek a Kolima folyó környékiek (azok közül is a Malenykij nevezetű). A mai Kazahsztán területén is sok tábor volt. A Szovjetunión kívül, szovjet mintára, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Bulgária, Románia, és Mongólia is működtetett munkatáborokat. Kubában és Észak-Koreában mind a mai napig működnek ilyen munkatáborok[forrás?]. Szovjet munkatábor a Szovjetunió határain kívül egyedül Mongóliában működött. Itt 50 000 fogoly robotolt 1947 és 1953 között a Nauski–Ulánbátor (Transzmongol vasútvonal) építésén. Megjelenése a művészetben A Gulag-irodalom egyik legismertebb szerzője Alekszandr Szolzsenyicin , akinek egyik legfontosabb műve A Gulag szigetvilág. (Mivel a táborok mint szétszórt szigetek helyezkedtek el a Szovjetunió területén, Szolzsenyicin a görög „arhipelag” (szigetcsoport) szónak a Gulag betűszóval való egybecsengését használta fel a mű címében.) Szergej Dovlatov a köztörvényesek lágeréletét írja le A zóna c. kiváló könyvében. Varlam Salamov szinte eszköztelen, végletesen realista, személyes élményeket leíró elbeszélései a távol-keleti lágerekről szólnak Kolima c. könyvében. Magyar irodalmi alkotások a Gulagról A Gulag-világ legjelentősebb magyar krónikásaként tartják számon Rózsás János írót, a „magyar Szolzsenyicint”, ám ismertek még Lengyel József írásai is, aki az elsők közt írt Magyarországon a Gulag táborokról (1961-ben). Szalkai Zoltán dokumentumfilm-sorozatot készített a Gulag táborok mai helyszíneiről. Lengyel József : Igéző , 1961, Budapest Lengyel József : Elejétől végig , Új Írás , 1963 Rózsás János : Keserű ifjúság , 1986, München Rózsás János : Éltető reménység , 1987, München Rózsás János : Duszja nővér , 1995, Nagykanizsa Rózsás János : Leventesors , 2005, Nagykanizsa Karig Sára : Sarkövezet , 1995 (A vorkutai lágerben írt versek) Galgóczy Árpád : A túlélés művészete , Valo Art, 2007 Galgóczy Árpád : Fények a vaksötétben , Valo Art, 2008 Szebeni Ilona : Merre van a magyar hazám? , Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1992, ISBN 9637488316 Szebeni Ilona: Haza fogunk menni Kényszermunkán a Szovjetunióban 1944-49 , Piremon, Debrecen, 1993, ISBN 9637925260 Gereben Ágnes : Beszélgetések a Gulagról , Helikon Kiadó, Bp., 2008 (428 o. 2990 Ft), vö. Adorján Sándor : Halál árnyékában , 1993, magánkiadás Mong Attila : János vitéz a Gulagon , Helikon Kiadó, 2008. Komáromi Attila: Életre ítéltek , Gilde Verlags, 1993 A Gulag a filmtörténetben Bár a Gulag-téma filmes ábrázolása meglehetősen heterogén, többnyire lágerfilmek és börtönfilmek toposzai találkoznak benne a kaland- és a westernfilmek műfaji jellegzetességeivel. Vaszilij Suksin: Vörös kányafa (Kalina krasznaja, 1973) Alekszandr Proskin ’53 hideg nyara (Holodnoje leto pjatgyeszat tretyevo, 1988) Jiří Menzel: Pacsirták cérnaszálon (Skřivánci na niti, 1990) Alekszandr Mitta Elveszve Szibériában (Zatyerjannij v Szibiri, 1991) Vitalij Kanyevszkij: Dermedj meg, halj meg, támadj föl (Zamri, umri, voszkresznyi!, 1991) Gennagyij Zemel: Emberevő (Ljudojed, 1993) Gyarmathy Lívia: Szökés (1997) Alekszej German: Hrusztaljov, a kocsimat! (Hrusztaljov, masinu!, 1998) Peter Weir A visszaút (The Way Back, 2010) Köbli Norbert (forgatókönyvíró), Szász Attila (rendező): Örök tél (2018) Különleges táborok Saraska (шарашка, „ elszúró "): különleges táborfajta, ahol a bebörtönzött tudósok és mérnökök tudományos kutató-fejlesztő munkát végeztek. Pszihuska (психушка): elmegyógyintézetbe való bezárás és gyógyszeres kezelés. A Gulag-rendszer felszámolásával vált elterjedtté. Léteztek továbbá különleges táborok kisgyerekes anyák, gyerekek, illetve mozgássérültek számára. Bár ezek a táborok a termelésben nem vettek részt, a megfélemlítésben fontos szerepük volt. A szovjet atomprogram keretében több ezer fogoly vett részt a kísérleti atomrobbantások ( Novaja Zemlja , Szemipalatyinszk ) előkészítésében és a sugárszennyezett területek megtisztításában. A91-es autópálya (Olaszország) Az A91-es autópálya Rómát köti össze a Leonardo da Vinci Nemzetközi Repülőtérrel. Bouquehault Bouquehault település Franciaországban, Pas-de-Calais megyében. Lakosainak száma 742 fő (2015). Bouquehault Rodelinghem, Licques, Alembon, Campagne-lès-Guines, Guînes és Hermelinghen községekkel határos. Népesség A település népességének változása: I. e. 230 Évszázadok: i. e. 4. század – i. e. 3. század – i. e. 2. század Évtizedek: i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek – i. e. 230-as évek – i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek Évek: i. e. 235 – i. e. 234 – i. e. 233 – i. e. 232 – i. e. 231 – i. e. 230 – i. e. 229 – i. e. 228 – i. e. 227 – i. e. 226 – i. e. 225 Események Római consulok : M. aemilius Barbula és M. Iunius Perra Malleval (Loire) Malleval település Franciaországban, Loire megyében. Lakosainak száma 579 fő (2015). Malleval Bessey, Chavanay, Lupé, Maclas és Saint-Pierre-de-Bœuf községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 310 Margarita A 310 Margarita a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Auguste Charlois fedezte fel 1891. május 16-án. Rácsenergia A rácsenergia az az energia, mely ahhoz kell, hogy 1 mol kristályos anyagot szabad ionokra bontsunk. Jele: Δ∃Mértékegysége: kJ/mol. Használata Az ionos kötés erősségének jellemzésére a rácsenergiát használjuk: A rácsenergia az az energiaváltozás, amely akkor szabadul fel, ha egy mól vegyület létrehozásához szükséges mennyiségű ion kapcsolódik egymással. A rácsenergia mértéke annál nagyobb, minél nagyobb az ion töltése és minél kisebb a mérete. Le Boisle Le Boisle település Franciaországban, Somme megyében. Lakosainak száma 364 fő (2015). Le Boisle Labroye, Raye-sur-Authie, Tollent, Boufflers, Brailly-Cornehotte, Dompierre-sur-Authie, Estrées-lès-Crécy és Gueschart községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Peteinosaurus zambellii A Peteinosaurus zambellii a hüllők (Reptilia) osztályának a pteroszauruszok (Pterosauria) rendjébe, ezen belül a Rhamphorhynchoidea alrendjébe és a Dimorphodontidae családjába tartozó faj. Tudnivalók A Peteinosaurus zambellii 222-215millió évvel élt ezelőtt, a késő triász korban. Csodálatos Peteinosaurus maradványokat találtak az olaszországi Cene helység közelében, a triászi rétegben. A Peteinosaurusnak könnyű csontokból állt a csontváza. A szájában egyenlő méretű, kúp alakú, éles fogak ültek. Biztos, rovarokkal táplálkozott, amelyeket röptükben fogott el. A Peteinosaurus szárnyfesztávolsága 60 centiméter, testtömege 100 gramm. A szárnya, egy elnyúlt ujj és a láb között feszült. A szárny a testhez és a karhoz volt nőve. Az állat 20 centiméter hosszú farkát csontszerű szálak erősítették meg. A Peteinosaurus irányváltoztatásra használta a farkát. A Peteinosaurus, az első repülő gerincesek közé tartozik. Hintó A hintó az a többnyire fából készült, négykerekű, lovak által vontatott kocsi, amelynél a kocsitest laprugók közvetítésével áll kapcsolatban a kocsi aljával. A felfüggesztéshez bőrszíjakat alkalmaztak. Fő részei a kocsiszekrény (rövidítve: szekrény) a bakkal az elülső és hátsó alj a kerekekkel. Fajtái A hintókat elsősorban a kocsiszekrényük szerint csoportosítjuk. A kocsiszekrény lehet teljesen zárt „kupé”-építésű, fedeles (harmonikaszerűen le-föl ereszthető) és fedél nélküli, lehet 2, 3 vagy 4 üléses. A fedeles hintószekrény fedele lehet rögzített (Berline, Coupé) és lehajtható. Az utóbbi esetben félfedeles (Viktoria, Mylord) és teljes fedelű lehet (Landau, Landaulette). A zárt hintót Magyarországon batárnak hívták (a francia batard szóból). Bérfuvarozásra használt hintó a fiáker. Fogatolásukra egy vagy két ló szolgál, de vannak négylovas hintók is, és egy díszes típusukat, a „landauert” ötösfogat húzza. Hasonló funkciójú, de konstrukciójában a hintótól eltérő járművek a lovaskocsi és az omnibusz. Mindkettőből hiányzik a laprugó alkalmazása, ezért a lovaskocsi elsősorban áruszállításra volt alkalmas, az omnibusz esetén a járműben ülők kényelméhez a kerekek gumiborítása járult hozzá. Magyarországon A hintóra utaló első írott bizonyítékunk 1267. évből való, IV. Béla király oklevelében fordul elő az ingó szekér (currus mobilis), bár még latin nyelven. Ezen oklevél szerint Tamás comes fia Fülöp „a király ügyei intézése végett utazott a római kúriához, és Itália távolabbi vidékeire egy szíjakon függő szekérrel”. Kocsi- és hintógyűjtemények külföldön Austin Carriage Museum Museu Nacional dos Coches Lissabon Nymphenburg Kunsthistorisches Museum , Vienna Illustrated descriptions of some of the carriages Long Island Museum, Stony Brook, Long Island, New York The Long Island Museum Coson Collection, Beechdale, Pennsylvania Versailles-i palota: The Versailles Stables Carriage Museum of America, Lexington, Kentucky Offers an extensive research library on the subject of animal-drawn vehicles. www.carriagemuseumlibrary.org Smithsonian's National Museum of American History Mossman Collection, Luton Joanneum, Graz Saint-Juvat Saint-Juvat település Franciaországban, Côtes-d’Armor megyében. Lakosainak száma 654 fő (2015). Saint-Juvat Calorguen, Plumaudan, Le Quiou, Saint-André-des-Eaux, Saint-Maden, Tréfumel és Trévron községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Duékouéi mészárlás A duékouéi mészárlás 2011. március 27. és 29. között történt a második elefántcsontparti polgárháború részeként. A helyi vezetők Elefántcsontpart Duékoué városában a különféle becslések alapján 152—1000 embert öltek meg. Az események Amikor Ouattara csapatai elfoglalták az ország déli részét, több ezer ember menekült a Duékouében felállított misszió sátortáborába. Ezután az ENSZ Elefántcsontpartra vezényelt csapatai megállapították, hogy a megtalált 330 halott többségét az ország északi részén élő, Ouattarához hű dozo vadászok ölték meg. Másokkal viszont a Laurent Gbagbo pártján harcoló libériai zsoldosok és milicisták végeztek. Az ENSZ április 4-én bejelentette, hogy egy kiásott tömegsirban további 200 holttestre bukkantak. A 72 000 lakosú város és a környéke elnéptelenedett, mivel az itt lakóknak kevés víz és élelem állt a rendelkezésére. Az Orvosok határok nélkül szervezet helyszínre érkező egységei is megsebesültek, ami arra utal, hogy a harcok tovább folytatódtak. Áldozatok A becslések 152–1000 körüli áldozatról szólnak: Alassance Ouattara Köztársasági Hadserege 152 halottról adott tájékoztatást. Az ENSZ Elefántcsontpartra küldött csapatai 330 halottról beszélnek. A Nemzetközi Vöröskereszt 800 halottról tud. A Nemzetközi Karitász legalább 1000 meghalt vagy eltünt személyről tud. Reakciók Alassane Ouattara visszautasította, hogy seregeinek bármi köze is lenne a tömegmészárláshoz. Guillaume Soro, Alassabce Ouattara kormányának miniszterelnöke bejelentette, hogy vizsgálatot fog indítani a felelősség megállapítása ügyében, és a felelősöket meg fogja büntetni. Pan Gimun , az ENSZ főtitkára sürgette, hogy a felelősöket mihamarabb találják meg. Long Away A Long Away a harmadik dal a brit Queen rockegyüttes 1976-os A Day at the Races albumáról. A szerzője Brian May gitáros volt. Egyike azon ritka daloknak, amelyeket May énekelt, és mégis megjelentek kislemezen. Ugyancsak ritka dal abból a szempontból, hogy May nem a szokásos, saját készítésű Red Special gitárját használta benne, hanem egy 12-húros Burnst: „Nem tudtam Rickenbackeren játszani, mert túl vékony volt a nyaka. A nagyon testes és vastag nyakakat kedvelem. Csak így működnek az ujjaim. Mindig is Rickenbackeren akartam játszani, John Lennon miatt. Roger gyűjti a hihetetlenül ritka gitárokat, és volt egy Rickenbackere is. De nem tudtam játszani rajta. Úgyhogy általában minden felvételen a Red Specialt használtam.” Az üteme 4/4-es, A dúrban íródott, és közepesen gyors, percenként 124-es a ritmusa. 1977. június 7-én kislemezen is megjelent, de csak az Elektra kiadó területein: Amerikában, Kanadában és Új Zélandon. Nem aratott számottevő sikert, de a kritikusok kedvelték. A Record Mirror szerint „tökéletes választás kislemezre – magán viseli a Queen minden védjegyét”, az NME szerint pedig „tisztességes folk-rock dalocska – a The Byrds felé bólintó, csilingelő gitárhangzás, és kellemes »pop« melódia jellemzi, egyedül May a hagyományaitól eltérő gitár tónusa […] nem ad hozzá semmi pluszt”. 2002-ben Jim DeRogatis a Chicago Sun-Times lapjain ezt írta róla: „tisztán és hangosan átérződik a Beatles, és különösen Paul McCartney hatása […] kiváló példa a Queen-féle hangszerelésre”. Elvétve játszották az együttes 1977-es turnáján, de nagyon hamar lekerült a repertoárról. A koncerteken Freddie Mercury énekelte. A 2005-ös Queen + Paul Rodgers turnén May eljátszott egy apró részletet belőle a „Love of My Life” előtt. Közreműködők Ének: Brian May Háttérvokál: Queen Hangszerek: Brian May: elektromos gitár John Deacon : basszusgitár Roger Taylor : dob Kiadás 7": Elektra E-45412 (Amerika) Long Away – 3:33 You and I – 3:25 Kakasfalva Kakasfalva, románul Hamba, németül Hahnbach, falu Romániában, Szeben megyében. Közigazgatásilag Nagycsűr községhez tartozik. Fekvése Nagyszebentől kb. 10 km-re északra fekszik, Nagycsűrtől 2 km-re, az Olt és a Maros vízválasztóján. Története A települést első ízben 1337-ben említik Nagycsűrrel együtt. A török háborúk során 1493-ban a falut felégették; a bazilikát is ekkor rombolták le. Az erődtemplom 1500 körül épült, de a 18. században majdnem teljesen átépítették, csak az egyik torony maradt meg eredeti állapotában. 1945-ben 115 főt hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára. 1945-46-ban a szász lakosság helyére románokat telepítettek. 1989-től kezdve erőteljes kivándorlási hullám indult Németországba. Látnivalók Szent Szervátiusz tiszteletére épített román stílusú temploma 1200 körül épült. 1493-ban a török pusztítás nyomán csak a tornya maradt meg; a templomot 1507-1508-ban újították meg. Gare de Beynost Gare de Beynost vasútállomás Franciaországban, Beynost településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Lyon–Genf-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Saint-Maurice-de-Beynost Gare d’Ambérieu Gare de Montluel Opata Zoltán Opata Zoltán, Patai, Ormos (Budapest, 1900. szeptember 24. – Budapest, 1982. május 19.) válogatott labdarúgó, csatár, majd edző. Pályafutása Klubcsapatban 1920-ban mutatkozott be az MTK csapatában, ahol 1934-ig szerepelt egy miskolci kitérő leszámítva (1929–30), amikor az Attila FC csapatában játszott. Az MTK-ban 144 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 57 gólt szerzett. A válogatottban 1922 és 1930 között 17 alkalommal szerepelt a válogatottban és 6 gólt szerzett. Tagja volt az 1924-es párizsi olimpián részt vevő csapatnak. Edzőként 1936-ban a berlini olimpián szereplő magyar amatőr válogatott szakvezetője volt. 1947-ben az FTC, 1950 és 1951 között a Bp. Dózsa, 1952-ben a Csepel vezetőedzője volt. Sikerei, díjai Magyar bajnokság bajnok: 1920–21, 1921–22, 1922–23, 1923–24, 1924–25, 1928–29 2.: 1925–26, 1927–28, 1930–31, 1932–33 3.: 1926–27, 1931–32 Magyar kupa győztes: 1923, 1925 Mesteredző (1961) 3112 Velimir A 3112 Velimir (ideiglenes jelöléssel 1977 QC5) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Nyikolaj Sztyepanovics Csernih fedezte fel 1977. augusztus 22-én. STS–41–G Az STS–41–G jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép program 13., a Challenger űrrepülőgép 6. repülése. Küldetés A nyolcnapos repülés célja a szállított műhold telepítésének végrehajtása. Operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. Az első alkalommal fordult elő, hogy egyszerre hét űrhajós, ebből kettő nő repült a világűrbe. Kathryn Sullivan volt az első amerikai nő, aki űrsétát (kutatás, szerelés) végzett. Marc Garneau az első kanadai űrhajós. Jellemzői Első nap 1984. október 5-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 92 perces, 51,7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 250 kilométer, az apogeuma 390 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 110 127 kilogramm, műveleti tömege a pályán 10 643 kilogramm, leszálló tömeg 91 744 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál8573 kilogramm Műhold A műholdat a beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter távolságba kiemelve állította pályairányba. A műholdat eredményesen állították pozícióba, az űrrepülőgép eltávolodása után (13-15 kilométer) saját hajtóművének segítségével eredményesen állt szolgálatba. ERBS A NASA tudományos műholdja – Earth Radiation Budget Satellite (ERBS), a Napról érkező energia hatásának vizsgálata a Földre, különösen az energia vándorlására a trópusokról a sarkvidékek irányába. A Föld ózonrétegéről közel kettő évtizedig eredményesen szolgáltatott adatokat. Adatszolgáltatásával jelentősen hozzájárult a Montréali jegyzőkönyv aláírásához. Kódszáma: SSC 15354 (COSPAR ID 1984-108B), súlya 2449 kilogramm, energia ellátását táblába szerelt napelemek biztosították. Az orbitális egység pályája 96,3 perces, 57 fokos hajlásszögű, geostacionárius pálya perigeuma 576 kilométer, az apogeuma 589 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. Várható élettartama korlátlan (!), 2005. október 14-én befejezte aktív szolgálatát. Hasznos teher A Föld tudományos célú fényképezésére nagy felbontású kamerát [Large Format Camera (LFC)]/ORS, környezetvédelmi kutatásához (légszennyezettség) érzékeny felbontású kamerát alkalmaztak. A SIR–B/OSTA–3 továbbfejlesztett változata, az STS–2 által első alkalommal felvitt OSTA –1-nek (Office of Space and Terrestrial Applications-1). A beépített (modul rendszerű) műszereivel Föld-megfigyelési kísérletsorozatot végeztek. Egy antenna tömb (teljes felülete 11 négyzetméter), melyek feladata lett volna, az űrrepülőgép adathalmazának továbbítása a vevőállomások irányába. Technikai hiba miatt nem valós idejű adatok érkeztek feldolgozásra. Az amerikai Naval Research Laboratorium (Specialist Scully -Power program) megbízásából oceanográfiai megfigyeléseket végeztek. Canex program keretében Marc Garneau, az első kanadai űrhajós összefüggő kísérletsorozatot végzett – emberi vizsgálatokkal [orvosi, hangulati (életminőségi)], anyagokkal (alkalmazhatóság, ötvözés), illetve az űrrepülőgép, az alkalmazandó eszközök működtetését végzők stresszállapotát vizsgálta. Nyolc (Get Away Specials) palackba zárt, de a mikrogravitációnak kitett kísérleti anyag tesztelése történt. Egy űrséta (kutatás, szerelés) során gyakorolták annak a lehetőségét, hogy a világűrben töltsenek üzemanyagot (ORS) az űrrepülőgépben. Megállapítást nyert, hogy a folyamat lehetséges. Az IMAX kamerát harmadik alkalommal vitték magukkal (a teljes program felvétele) – dokumentumfilm készült az anyagból. Auroral Photography Experiment (APE), Sugárvédelmi Ellenőrző berendezések (RME), Thermoluminiscent Dózismérő (TLD), Hatodik nap (EVA) (zárójelben a dátum és az időtartam) EVA 1: Leestma és Sullivan ( 1984 . október 11. , 3 óra 29 perc) Nyolcadik nap 1984. október 13-án második alkalommal tért vissza kiinduló bázisára, a Kennedy Űrközpontra. Összesen 8 napot, 5 órát, 23 percet és 33 másodpercet (144 óra) töltött a világűrben. 5 293 847 kilométert (3 289 444 mérföldet) repült, 133 alkalommal kerülte meg a Földet. Személyzet (zárójelben a repülések száma az STS–41–G-ig, azzal együtt) Robert Crippen (4), parancsnok Jon McBride (1), pilóta Kathryn Sullivan (1), küldetésfelelős Sally Ride (2), küldetésfelelős David Leestma (1), küldetésfelelős Marc Garneau (1), rakományfelelős – ( Kanada ) Paul Scully-Power (1), rakományfelelős Tartalékszemélyzet Robert Brent Thirsk küldetésfelelős Robert Stevenson küldetésfelelős. Eredetileg a második hasznos szakember lett volna. Felesége betegsége miatt lemondott szolgálatáról, helyébe Scully-Power repült. Visszatérő személyzet Robert Crippen (4), parancsnok Jon McBride (1), pilóta Kathryn Sullivan (1), küldetésfelelős Sally Ride (2), küldetésfelelős David Leestma (1), küldetésfelelős Marc Garneau (1), rakományfelelős – ( Kanada ) Paul Scully-Power (1), rakományfelelős Campione d’Italia Campione d’Italia (röviden Campione, lombardul Campion d'Italia) egy olasz exklávé a svájci Ticino kantonban. Olaszországtól a Luganói-tó és a hegyek választják el. Történelme Campione különleges státusza a 777. évre nyúlik vissza, amikor Toto von Campione longobárd uralkodó végrendeletében a területet a milánói Sant’Ambrogio-kolostornak adományozta. A terület 1020-ig maradt a kolostor birtokában. A 12. és 14. század között Campionét a kézműveseinek – szobrászok, festők, építészek – a híres Maestri Campionesi munkái révén tartják számon; alkotásaik szerte Észak-Olaszországban megtalálhatók. 1797-ben Bonaparte tábornok minden egyházi vagyont megszüntetett, és Campionét az újonnan létrehozott Ciszalpin Köztársasághoz csatolta, Ticinót pedig konföderációs kantonná nyilvánította. Ticino már 1800-ban és a Bécsi kongresszus(ok) (1814/1815) idején megpróbálta Campionét Svájchoz kötni; cserébe Svájc legtávolabbi közigazgatási területét kínálták fel. Mindkét próbálkozás sikertelen maradt. 1861-ben Lombardia, és vele együtt Campione az Olasz Királyság része lett. Ugyanebben az évben határrendezésre került sor az Olasz Királyság és a Svájci Konföderáció között. Campione területe magába foglalta a San Martino szemben lévő partját a Lugano és Melide közötti Poststrasse résszel együtt. A határrendezés óta a határvonal keresztülszeli a tavat. Ez azért is fontos, mert így a pár évvel később megépült Gotthard-vasút egészen Chiassóig kizárólag svájci területre került. Ennek fejében Campione lakossága szabadon járhatott a svájci piacra. A d’Italia névkiegészítést 1933-ban Mussolini idejében tették hozzá, ezzel is kihangsúlyozva a terület hovatartozását. Szintén ebben az időben épült a terület bejáratánál a boltív. Sajátosságai Fizetőeszközként a svájci frankot használják Campione lakosai – a helyi rendőrség (polizia municipale) is – svájci autórendszámmal rendelkeznek (TI: Ticino kanton) A település évente hat számjegyű összeget fizet a Svájci Államnak: ezzel fedezik az egyetlen, Bissonén keresztül vezető út fenntartását és a svájci kórházak, illetve iskolák használatát A telefonhálózat svájci, vagyis Olaszországból Campionéba történő vagy fordított hívás külföldinek számít Két irányítószámmal rendelkezik: egy svájcival (CH-6911) és egy olasszal (IT-22060) 1944–1952 között saját levélbélyeget adtak ki Játékkaszinó (Casino Municipale di Campione d’Italia) 1917-ben, vagyis az első világháború alatt nyílt meg az első játékkaszinó, azzal a hátsó szándékkal, hogy „semleges területen” katonai titkokat szereznek külföldi diplomatáktól. A kaszinó új épülete 2007. május 9-én nyílt meg (építész: Mario Botta). Jelenleg Európa legnagyobb „játékbarlangjai” között tartják számon (560 játékautomata és 56 játékasztal 3000 látogató részére). A kaszinó szabályai kevésbé szigorúak, mint Svájcban vagy Olaszországban, mindenesetre a település lakói számára nem engedélyezett a kaszinó látogatása. Adóparadicsom Campione az Európai Unió része, de az EU vámkódexe szerint nem tartozik az EU vámterületéhez. Egy Olaszország és Svájc között kötött egyezmény értelmében Campione a vám szempontjából svájci területnek tekintendő. Vitorlázás az 1900. évi nyári olimpiai játékokon Az 1900. évi nyári olimpiai játékokon a vitorlázásban tíz számot bonyolítottak le, ebből csak három versenyszámot ismer el hivatalosnak a NOB. Éremtáblázat (A rendező ország csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke, vagy értékei vastagítással kiemelve.) 1966-os labdarúgó-világbajnokság (döntő) Az 1966-os labdarúgó-világbajnokság döntőjét 1966. július 30-án rendezték 98 000 néző előtt a londoni Wembley Stadionban. A döntőben a házigazda Anglia és az NSZK találkozott. A világbajnoki címet Anglia hódította el, miután a hosszabbításban 4–2-re megnyerte a mérkőzést. A döntő érdekessége Geoff Hurst második találata, amit egy beadást követően a léc alá továbbítva szerzett. Mai napig vita tárgyát képzi, hogy a gólvonal mögé pattant-e labda, vagy sem. Történelmi érdekességek Anglia története legelső és mindmáig egyetlen világbajnoki címét szerezte. Hurst máig az egyetlen olyan játékos, aki világbajnoki döntőben legalább három gólt szerzett. Henche Henche település Spanyolországban, Guadalajara tartományban. Henche Brihuega, Solanillos del Extremo, Cifuentes és Budia községekkel határos. Lakosainak száma 100 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Christian Matras Christian Matras (Viðareiði, 1900 – 1988) feröeri író, filológus. Pályafutása Feröer északi részén, a Viðoy szigetén fekvő Viðareiðiben született és nőtt fel. Tizenkét évesen Tórshavnba ment tanulni, ahol találkozott William Heinesennel. 1917-től Dániában folytatta tanulmányait, ahol később beiratkozott a Koppenhágai Egyetemre. 1936-ban feröeri nyelvet oktatott a Koppenhágai Egyetemen, 1952-ben pedig ő lett a feröeri nyelv első professzora. 1965-ben tért vissza a szigetekre, hogy az újonnan alakult Feröeri Egyetem feröeri nyelv tanszékének vezetője legyen. Filológusként fontos szerepet játszott a feröeri nyelv múltjának és jelenének kutatásában. Úttörő művet adott ki a feröeri helynevekről, 1939-ben kiadta Jens Christian Svabo gyűjteményét a feröeri balladákból, valamint 1944-1972 között a monumentális Føroya kvæði: Corpus Carminum Færoensium című gyűjteményt. M. A. Jacobsennel összeállított egy feröeri-dán szótárat, 1935-ben pedig kiadott egy rövid könyvet a feröeri irodalomról. Első verseskötetét (Grátt, kátt og hátt) 1926-ban adta ki, melyben fő témái már mind megjelennek, még ha nem is teljes mélységükben. Németh Miklós (grafikus) Németh Miklós (Zalaegerszeg, 1967. január 25. –) magyar grafikusművész. Pályafutása Tanulmányait a Ságvári Endre Gimnáziumban (a középiskola jelenlegi neve Kölcsey Ferenc Gimnázium) (1980–1985) és a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (1985–1988) rajz-történelem szakán végezte. A képzőművészet gyerekkorra óta érdekelte, és a 20-as évei elején már tudta, hogy grafikus szeretne lenni. Megpróbált egyéni stílust kialakítani: figurális művész szeretett volna lenni, de nem akadémikus értelemben. Belső világ felépítésével született meg egyéni művészi arculata. Több stílus is hatott rá, de nem akart máshoz hasonulni. A mindenkori belső tartalmat fejezi ki. Főként fekete-fehér tusrajzokat készít, most már színekkel gazdagítva is. Témái a Biblia, a mitológia, a saját belső mitológiája, és az álmok világából születnek. Szeret átírni régi megszokott képzőművészeti témákat egyéni nyelvre. Sokan a meséhez hasonlítják képeit, de ezek felnőtteknek szóló mesék. Kedvelt stílusai a szecesszió, a rokokó, a barokk, a gótika és az expresszionizmus. A keleti kultúra is hat munkásságára. Elgondolkodtató képeket alkot. Fontosnak tartja, hogy minden mű egyszeri és megismételhetetlen legyen. Kiállítások Egyéni kiállítások 1990. Ady Endre Általános Iskola, Zalaegerszeg 1991. Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg 1992. Ságvári Endre (jelenleg Kölcsey Ferenc) Gimnázium, Zalaegerszeg 1994. Gönczi Ferenc ÁMK, Zalaegerszeg 1994. Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa 1997. Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg 1999. Udine Laboratori2. Art Gallery, Olaszország 1999. Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg 2000. Báthory István Szakközépiskola, Zalaegerszeg 2001. Deák Ferenc Szakközépiskola, Zalaegerszeg 2002. Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg 2002. Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Zalaegerszeg 2003. Goldmark Károly Művelődési Ház, Keszthely 2005. Független Pedagógiai Intézet, Budapest - Víziváros 2005. Régiségbolt, Zalaegerszeg 2007. Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg 2007. Udine, Olaszország Csoportos kiállítások 1992. Tavaszi Tárlat, Ausztria 1995. Udine Centro Friuliano Arti Lastiche VI: Alpok-Adria Grafikai Biennálé, Olaszország 1996. Zalai Tárlat, Zalaegerszeg 2000. Bibliai Kiállítás Gönczy Ferenc ÁMK, Zalaegerszeg 2000. Zalai Tárlat, Zalaegerszeg 2000. Zalaegerszegi Művészek Kiállítása, Varkaus , Finnország 2001. Zalaegerszegi Művészek Kiállítása, Krosno, Lengyelország 2005. Zalai Tárlat, Zalaegerszeg 2009. A magyar kultúra napja, Vitrin Egyesület, Zalaegerszeg Ante Gotovina Ante Gotovina (Tkon, 1955. október 22. –) a horvát hadsereg nyugalmazott vezérezredese (general pukovnik), a horvátországi háború hőse. A háborús bűncselekmények miatt indított eljárásban hágai Nemzetközi Törvényszék 2012. november 16-án felmentette a vádak alól. Élete Tizenhat éves korában tengerésznek állt, majd 1973-ban, 18. életéve betöltése előtt csatlakozott a Francia Idegenlégióhoz, ahol öt évig szolgált Andrija Grabovac néven. 1979-ben megkapta a francia állampolgárságot. Az 1980-as években francia biztonsági cégeknél dolgozott, és ő felelt Jean-Marie Le Pen francia szélsőjobboldali politikus személyes biztonságáért. 1991-ben tért haza Horvátországba, és csatlakozott a Horvát Nemzeti Gárdához, amelyből később a Horvát Hadsereg létrejött. Harci tapasztalatainak köszönhetően eredményes parancsnoknak bizonyult. Szlavóniában harcolt, majd 1992-ben ezredessé léptették elő. 1994-ben vezérőrnaggyá léptették elő és a spliti katonai körzet parancsnoka lett, és sok fontos csatában vett részt, amely a Szerb Krajinai Köztársaság felszámolásához, és fővárosának, Kninnek az elfoglalásához vezetett. Ezután a boszniai horvát erők élére került, ahol sikeresen legyőzte a szerb csapatokat, és csupán Banja Lukától huszonhárom kilométerre állt meg, amerikai nyomásra. A Hágai Nemzetközi Törvényszék 2001-ben vád alá helyezte háborús bűncselekmények vádjával, a krajinai szerbek 1995-ös elűzésével kapcsolatban. Négyéves bujkálás után, 2005. december 7-én elfogták a Kanári-szigeteken. 2011. április 15-én nyolc vádpontból hétben bűnösnek találták, és 24 éves börtönbüntetésre ítélték. Az ítélet számos tiltakozást vont maga után nemcsak Horvátországban, hanem Magyarországon is. Magyarországon a parlamenti pártok közül csupán a Jobbik tiltakozott. Fellebbviteli tárgyalása a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt 2012. május 14-én vette kezdetét, amit horvát szimpátiatüntetések kísértek. A törvényszék 2012. november 16-án felmentette Gotovinát az emberiesség elleni bűntettek elkövetésének vádja alól. A nyugalmazott tábornok Mladen Markač társaságában tért vissza Horvátországba, ahol több tízezres ünneplő tömeg fogadta őket. A felmentéssel kapcsolatban Szerbia nemtetszésének adott hangot, miszerint ez úgy hat, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék csak a szerbeket és Szerbiát ítéli el, kizárólagos háborús bűnösöknek őket tartja. Rosalia Lombardo Rosalia Lombardo (1918 – Palermo, 1920. december 6.) olasz kislány, aki spanyolnátha okozta vérzéses tüdőgyulladásban halt meg. A gyermeket édesapja kérésére dr. Alfredo Salafia kémiai injekciózással mesterségesen mumifikálta, amely eljárás pontos leírását a legutóbbi időkig nem ismertük. A kislány holtteste a normálisnál valamivel laposabb, bőrének tónusa kissé eltér a természetestől, ám ezektől eltekintve ma is tökéletes állapotban van. Rosalia egyike a legutolsó holttesteknek, akiket a kapucinus szerzetesek múmiakriptájában helyeztek végső nyugalomra. Kicsiny üvegkoporsója a katakombafolyosók végében egy apró kápolnában, márványemelvényen áll. A dr. Alfredo Salafia által alkalmazott mumifikálási technológiáról csak majdnem 90 évvel a kislány halála után derültek ki részletek. A kémikus sohasem publikálta a mumifikálással kapcsolatos kísérleteit, de a később megtalált feljegyzések szerint az erekbe injekciózott vegyület formalinból, cinksóból, alkoholból, glicerinből és szalicilsavból állt. Ez, és a test viasszal való feltöltése, illetve a testnyílások viasszal való lezárása óvta meg a kislány testét a bomlástól. Dr. Salafia naplójába annyit jegyzett föl, hogy – amennyiben kísérleteit siker koronázza – a közeljövőben nyilvánosság elé kívánja tárni az általa kidolgozott mumifikáló vegyületet. Néhány nappal Rosalia halála után a kislány édesapja ugyanebben a betegségben meghalt. My Own Grave A My Own Grave (jelentése: Az én saját sírom) egy Svédországból származó death metal zenekar, amely 2001-ben alakult meg Sundsvall-ban. Korábban thrash metalt is játszottak. Lemezkiadóik: Pulverised Records. Szövegeik témái: sötétség, halál. Tagok Max Bergman - basszusgitár, háttér-éneklés John Henriksson - dobok Anders Haren - gitár, háttér-éneklés Mikael Aronsson - éneklés Lars Westberg - gitár (2010-) Diszkográfia New Path / Same Path (demó, 2001) Dissection of a Mind (demó, 2002) Blood and Ashes (demó, 2003) Progression Through Deterioration (demó, 2004) Unleash (stúdióalbum, 2006) Unholy (EP, 2007) Necrology (stúdióalbum, 2009) Bernuy de Porreros Bernuy de Porreros település Spanyolországban, Segovia tartományban. Bernuy de Porreros Segovia, Valseca, Cabañas de Polendos, Espirdo és La Lastrilla községekkel határos. Lakosainak száma 762 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Stéphane Lambiel Stéphane Lambiel (Martigny, Svájc, 1985. április 2.) kétszeres világbajnok svájci műkorcsolyázó. Életrajza Gyermekkorát Saxonban (Wallis/Valais kanton) töltötte. Van egy nővére, Silvia (született: 1981) és egy öccse, Christopher (született: 1989). Jelenleg Svájcban, Lausanne-ban él. 2004 júniusában érettségizett le biológiából és kémiából. Úgy döntött, egyelőre nem megy egyetemre, hogy semmi ne vonja el a figyelmét a korcsolyázástól. Anyanyelve a francia, ezenkívül beszél angolul, németül, olaszul és portugálul. Önmagát így jellemzi: őrült, szenvedélyes, türelmetlen, divatőrült, akinek sok extrém tulajdonsága van (már ami a személyiségét illeti). Életének legfontosabb pillanatai: amikor kvalifikálta magát a 2002-es olimpiai játékokra, miután csodálatos kűrt mutatott be a szintén 2002-es lausanne-i Európa-bajnokságon; a moszkvai világbajnokság egész hete és a beszéd, amit az édesapja mondott az olimpia után. Pályafutása Lambiel az első svájci, aki világbajnok és olimpiai érmes lett Hans Gerschwiler 1940-es évekbeli sikerei óta. A 2005-ös világbajnokságon ő volt az egyetlen a mezőnyben, aki két négyfordulatos toe loop-ot ugrott a szabadkorcsolyázás (kűr) során, és megnyerte a versenyt. 2006-ban a januári lyoni Európa-bajnokságon ezüstérmes lett. Szintén második lett a torinói téli olimpián, ahol sérült térddel versenyzett (az egyik edzés során elesett). Ennek ellenére bemutatott többek között egy négyfordulatos-tripla-dupla kombinációt. A márciusi világbajnokságon Calgaryban sikerült megvédenie címét, ezzel ő lett az első svájci műkorcsolyázó, aki két világbajnoki aranyat nyert. 2007. január 17-én motiváció hiányában lemondta a részvételt a varsói műkorcsolya Európa-bajnokságon, azonban a tokiói világbajnokságon részt vett és bronzéremmel tért vissza. Az edzője évek óta Peter Grütter, a koreográfusa pedig Salomé Brunner. Eredményei Kétszeres világbajnok (2005, 2006), olimpiai ezüstérmes (2006, Torino), hétszeres svájci bajnok. Hans Gerschwiler 1947-es világbajnoki győzelme után a svájciaknak sokáig nem akadt olyan versenyzője, aki megérdemelte volna a világ legjobbjának járó medaliont. Azonban 2005-ben megtört a jég: a svájciak ifjú reménysége, Stephane Lambiel ugyanis nyakába akaszthatta az aranyérmet Moszkvában. Az idén a hetedik svájci bajnoki címét szerző műkorcsolyázónak a 2005/06-os szezonban teljesült élete (egyik) álma: dobogóra állhatott a téli olimpián is – igaz, ezüstérmesként, de ez is hatalmas örömöt okozott a svájci népnek. Távoli célja pedig természetesen az olimpiai aranyérem és minél több VB és Eb-győzelem. 2007/2008 5. helyezés, világbajnokság (Göteborg, Svédország) 2. helyezés, Európa-bajnokság (Zágráb, Horvátország) 2. helyezés, Grand Prix Cup of Russia (Moszkva, Oroszország) 3. helyezés, Grand Prix Cup of China (Harbin, Kína) svájci bajnok 2006/2007 3. helyezés, világbajnokság (Tokió, Japán) 1. helyezés, Grand Prix Skate Canada (Victoria) svájci bajnok 2005/2006 világbajnok (Calgary, Kanada) olimpiai ezüstérmes (Torino, Olaszország) Európa-bajnoki ezüstérmes (Lyon, Franciaország) 1. helyezés, Grand Prix-döntő (Tokió, Japán) svájci bajnok 2. helyezés, Grand Prix Cup of Russia (Szentpétervár) 2. helyezés, Grand Prix Cup of China (Peking) 2004/2005 világbajnok (Moszkva, Oroszország) 4. helyezés, Európa-bajnokság (Torino, Olaszország) svájci bajnok 2003/2004 4. helyezés, világbajnokság (Dortmund, Németország) 6. helyezés, Európa-bajnokság (Budapest) svájci bajnok 5. helyezés, Grand Prix Cup of Russia (Moszkva) 2002/2003 10. helyezés, világbajnokság (Washington, USA) 5. helyezés, Európa-bajnokság (Malmö, Svédország) svájci bajnok 1. helyezett, Ondrej Nepela Memorial (Pozsony, Szlovákia) 1. helyezett, 'Les Etoiles de la Glace' (Párizs, Franciaország) 2001/2002 olimpiai 15. helyezés (Salt Lake City, USA) 18. helyezés, világbajnokság (Nagano, Japán) 4. helyezés, Európa-bajnokság (Lausanne, Svájc) svájci bajnok 6. helyezés, Grand Prix 'Trophée Lalique' (Párizs, Franciaország) 11. helyezés, Finlandia Trophy (Helsinki, Finnország) 2000/2001 9. helyezés, Európa-bajnokság (Pozsony, Szlovákia) 5. helyezés, junior világbajnokság (Szófia, Bulgária) svájci bajnok 2. helyezés, Junior Grand Prix (Mexikóváros, Mexikó) 1999/2000 10. helyezés, junior világbajnokság (Oberstdorf, Németország) 7. helyezés, Junior Grand Prix 'Piruetten' (Hamar, Norvégia) 3. helyezés, Junior Grand Prix 'SBC Cup' (Nagano, Japán) 1998/1999 2. helyezés, European Youth Olympic Winter Festival (Poprád, Szlovákia) svájci junior bajnok 8. helyezés, Junior Grand Prix of St-Gervais (Franciaország) 8. helyezés, Junior Grand Prix of Beijing (Kína) 1997/1998 svájci junior bajnok Konídiumos gombák A konídiumos gombák (Deuteromycota) a gombák egy csoportja, amelybe különböző penészek tartoznak. Egyes fajaikat, az úgynevezett nemespenészeket az élelmiszeriparban használják fel (sajtgyártás, csokoládékészítés). Több csoportjuk igen jelentős gyógyszeralapanyag. Ugyanakkor betegségeket, például a növényi levelek vagy az állati, emberi bőr gombás fertőzését okozó epidermofita gombák is tartoznak ide. Jellemzően konídiummal, ivartalanul szaporodnak, de környezetüktől függően ivaros szaporodásra képes alakjaik is lehetnek – ezek közül egyesek a járomspórás gombák (Zygomycota), mások a tömlősgombák (Ascomycota) közé tartoznak. A konídiumus gombák többségét ezért e két gombatörzs valamelyikébe szintén besorolták. Ez taxonómiai redundanciát okozott, amit az International Botanical Congress 2011. júliusi, melbourne-i ülésén küszöböltek ki: az ott született döntés alapján („egy gomba, egy név”) 2013. január 1-jétől nem lehet külön nevet adni az aszexuálisan szaporodó alaknak, ha pedig már több név létezett az eddig megengedett rendszer szerint, akkor az elsőség elve alapján választják ki az érvényes nevet. Rendszertan Valamikor törzsnek tekintették, ám e csoport „nem jó” rendszertani kategória, szemétkosár-taxon, hiszen ide soroltak minden olyan gombát, amelynek még nem ismerjük ivaros szaporodását és főspóraalakját, illetve amely feltételezhetően nem is rendelkezik ilyennel. Akadnak közöttük olyan fajok is, amelyek speciális laboratóriumi kultúrákban képeznek termőtesteket, természetes körülmények között viszont nem hoznak létre ilyen képleteket. Vitatott még, hogy a főspórát nem képező fajoknak soha nem volt-e meiospórát kialakító képességük, vagy azt csupán az evolúció folyamán veszítették-e el. Amint megismerésük teljessé válik, a hifáik válaszfalai, valamint a sejtfaluk struktúrája és kémiai jellemzői alapján az ide sorolt gombák egy része valószínűleg a tömlősgombák (Ascomycota), kisebb része pedig a bazídiumos gombák (Basidiomycota) osztályába kerül. Szaporodásuk Kevés kivételtől eltekintve eddig csak konídiumokkal, a telep miceliális részeivel vagy szkleróciumokkal bekövetkező szaporodásukról tudunk. A rendeket és a családokat a konídiumok keletkezési módja alapján különíthetjük el. Ivaros szaporodásukat többnyire paraszexuális folyamatok pótolják. Az Agnomycetales rend fajai (pl. Rhizoctonia spp.) konídiumokat sem képeznek. Részben a tömlősgombák, részben a bazídiumos gombák egyszerűsödött leszármazottainak tartják őket. A Moniliales rend nagyszámú faja (pl. Fusarium spp., Botrytis spp., Cladosporium spp., Monilia spp.) a szubsztrátum felületén fejlett, elágazó konídiumtartókon hozza létre konídiumait. A Sphaeropsidales rend tagjai konídiumaikat peritéciumokra emlékeztető, magános vagy többesével sztrómába ágyazott piknídiumokban termelik. A Melanconiales rend fajainak (pl. Gloeosporium spp., Septoria spp.) konídiumtartói (conidioma) az általuk parazitált növény felszíni rétegei - kutikulája vagy epidermisze - alatt konídiumtelepeket (acervulus) képeznek. A Blastomycetales rend, sarjsejtképzése (blastospora), sejtláncainak feldarabolódása, valamint biokémiai tulajdonsága alapján az élesztőszerű tömlősgombák alosztályával (Protoascomycetidae) mutat rokonságot. Ide tartozik például a Candida nemzetség. A konídiumos gombák által okozott betegségek A csoport számos faja veszélyes növényi kártevő. A búza és több más növényfaj közismert betegsége a szeptóriás levélfoltosság, amit a Septoria tritici nevű faj okoz. A napraforgó szeptóriás levélfoltosságának a Septoria helianthi a kiváltója. Az alma keserűrothadása a Gloeosporium fructigenum, a szőlő fenésedése vagy antraknózisa pedig a Gloeosporium ampelophagum hatására jelentkező betegség. Csonthéjas gyümölcsfák levéllyukasztó gombája a Stigmia carpophila, levélfoltosságuk kiváltója pedig a Blumeriella jaapii. A szilva vörösfoltosságát idézi elő a Polistigma rubrum. A Fusariumfajok az edénynyalábokban élősködnek. Közülük a F. solani a burgonyagumókat múmiává aszalja, a F. oxysporumés a F. moniliforme pedig a burgonya szárának tövét korhasztja. A borsó János-napi hervadását a F. oxysporum var. pisi okozza. A cukorrépa (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima) cerkospórás levélragyája (Cercospora beticola) szintén jelentős terméskiesést okoz. A pázsitfüveken élősködő Fusarium avenaceum, F. culmorum, F. poae és F. tricinctum a legelő háziállatokra mérgező hatású. Az általuk kiváltott betegség a fuzariotoxikózis. Közismert nemzetségek, fajok Penicillium - a tömlősgombákhoz is sorolják Candida - a tömlősgombákhoz is sorolják Septoria Septoria tritici Septoria helianthi Gloeosporium Gloeosporium fructigenum Gloeosporium ampelophagum Stigmia Stigmia carpophila Blumeriella Blumeriella jaapii Polistigma Polistigma rubrum Fusarium Fusarium solani Fusarium oxysporumés Fusarium moniliforme Fusarium avenaceum Fusarium culmorum Fusarium poae Fusarium tricinctum Hasbergen Hasbergen település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban. Lakosainak száma 10 936 fő (2016. december 31.). Népesség A település népességének változása: Rácz Béla (ügyvéd) Rácz Béla, született Katz (Berettyóújfalu, 1886. július 2. – London, 1945. október 19.) ügyvéd, újságíró, történeti munkák szerzője. Élete Nagyváradon a jogakadémián tanult, ez idő tájt lépett be az MSZDP-be, lett a Munkásbiztosító Pénztár hivatalnoka, a Munkás Újság szerkesztője. Tanulmányait követően Nagyváradon ügyvédi irodát nyitott. Az őszirózsás forradalom idején a nagyváradi munkástanács elnöke, 1919 januárjában Nagyvárad, illetve Bihar vármegye kormánybiztosává nevezték ki, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején pedig a nagyváradi direktórium és a vármegye intézőbizottságának elnöke volt. Áprilisban Nagyváradon megszűnt a tanácshatalom, így Rácz Budapestre ment, ahol a Belügyi Népbiztosságon működött, s a Szövetséges Központi Intéző Bizottságba is beválasztották. A kommün összeomlását követően, a román megszállás idején dr. Rácz Aurél álnéven bujkált és többeket kiszabadított a fogságból. Megalapította az MSZDP jogvédő irodáját. 1921-ben Bécsbe emigrált és 1938-ig a szovjet sajtóiroda (TASZSZ) munkatársaként dolgozott, az Anschluss után pedig Londonba költözött, ahol a Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesületének vezetőségében működött. Művei Vörösök és fehérek 70 év előtt. Az 1848/49-iki magyar ellenforradalom (Wien, 1920); Kereszténység és rabszolgaság (Wien, 1922). Horváth Dénes Dr. Horváth Dénes (Lövő, 1913. május 30. – Sopron, 2010. december 17.) platina diplomás főgyógyszerész, gyógyszertechnológus, gyógyszerhatástan-toxikológus szakgyógyszerész, megyei vezető szakfelügyelő a magyar gyógyszerésztársadalom és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság kimagasló egyénisége volt. Életútja Dr. Horváth Dénes 1913 májusában, Lövő községben született. Édesapjának Horváth Kálmán gyógyszerésznek másodszülött fia. Édesapja korán árvaságra jutott, olyan hivatást kellett választania, amely biztosítja megélhetését. Kőszegen Küttel István gyógyszerésznél gyógyszerész gyakornoknak állt, majd 1895-től lövői, „Segítő Mária” Gyógyszertár tulajdonosa lett. Nehezen viselte a kötöttséget, így nem szerette volna, ha fia, Dénes is gyógyszerésznek tanul. A családban, ősei között több evangélikus lelkész is volt, ezért a fiút papi pályára szánták. Az ifjú Horváth Dénes azonban, 1931-ben édesapja patikájában kezdte el gyakornoki életét és tehetsége, szorgalma alapján Mozsonyi Sándor professzor úr meghívta disszertánsnak budapesti egyetem Gyógyszerészeti Intézetébe. 1937-ben katonai behívót kapott és a budapesti Alkotás utcai Honvéd Kórházba vezényelték. 1939-ben kötött házasságot, Ébner Kornéliával, akitől két fiúk Dénes, Lukács és leányuk, Margit. 15 évi házasság után, 1954-ben megszületett negyedik gyermekük, Kornél, aki tehetséges és elismert zenész lett. 1942-ben azonban orosz hadműveleti területre került és 13 hónapig gyógyszerészként szolgált. Miután hazakerült átvette a lövői gyógyszertár vezetését. A háború utáni gyógyszerhiányt jelentősen tudta csökkenteni, mivel saját saját készítményekkel és tablettázógéppel is rendelkezett. A patikát lakásukkal együtt 1950. július 28-án államosították. Nem kerültek az utcára, mert az egykori családi patika élére újonnan kinevezett gyógyszerész megosztotta a lakást a Horváth családdal. Horváth Dénes naponta járt be Sopronba Lövőrő, az Angyal gyógyszertárba dolgozni. Hamarosan Győrbe helyezték gyógyszerész-szakfelügyelőnek, és 1954-ben már vezető szakfelügyelő lett. 1958 szeptemberében ismét Sopronba került, ahol vettek egy kis házat, és négy gyermekükkel oda is költöztek. Lemondva szakfelügyelői állásáról, kinevezték a Köztársaság utcai (5/19) gyógyszertár vezetőjévé. 1970-ben az OTP a Deák tér sarkán, egy üres telekre építkezett, melynek teljes földszintjén egy új gyógyszertár került kialakításra, melynek vezetésével őt bízták meg. A család így jobb körülmények közé is került. Felesége a 70-es évektől különböző soproni gyógyszertárakban dolgozott pénztárosként, és 1993-ban halt meg Parkinson-kórban. 1981-ben a Szebellédy patika vezetőjeként ment nyugdíjba, de csak papíron. Lánya, Margit folytatta édesapja hivatását. Megvásárolták az 5/20-as gyógyszertárat, melyet az egykori lövői patika után szintén a "Segítő Mária” nevet kapta. Horváth Dénes még nyugdíjasként, utolsó éveiben is dolgozott és segítette lányát a gyógyszertár vezetésében. Mühlné dr. Horváth Margit gyógyszerész, jelenleg a Magyar Gyógyszerézeti Társaság Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezet elnöke. Dr. Horváth Dénes lelkesen oktatta Judit unokáját, és bevezette a magisztrális gyógyszer készítés rejtelmeibe. Élete végéig büszke volt hat unokájára és hét dédunokájára. Életfilozófiája mindvégig az volt, hogy nem csak pirulákkal, hanem egy-egy jó szóval is enyhíteni kell a betegek fájdalmát. Dr. Horváth Dénes platina diplomás főgyógyszerész 97 éves korában, 2010. decemberében hunyt el. Közéleti pályafutása Magyar Gyógyszerészeti Társaság alelnökeként, a soproni asszisztensképzés és Patikamúzeum alapítójaként, a Rozsnyay Mátyás Emlékversenyek egyik újraélesztőjeként, az Egészségügyi TIT Akadémia létrehozójaként (Pungor Ernővel, Nikolics Károllyal karöltve), a Kamara megszületésének ötletgazdájaként. Fontosabb díjai, elismerései Signum Laudis (1943) Kiváló Gyógyszerész (1957) Miniszteri Dicséret (1968) Than Károly Emlékérem (1971) Kazay Endre Emlékérem (1972) Egészségügyi Szakszervezet Weil Emil Emlékérem (1973) Győr-Sopron megye Petz Aladár Emlékérem (1974) Szakszervezeti munkáért arany fokozat (1975) Romwalter Emlékérem (1975) Szocialista Magyar Gyógyszerellátásért Emlékérem (1975) Societas Pharmaceutica Hungarica Emlékérem (1979) Munkaérdemrend Ezüst Fokozat (1981) Rozsnyay Mátyás Emlékérem (1982) Semmelweis Egyetem Arany Díszoklevél (1985) Societas Pharmaceutica Hungarica Emlékérem (másodszor) (1988) Semmelweis Egyetem Gyémánt Díszoklevél (1995) Dr. Király Jenő-díj (1996) 40 éves a Gyógyszerismertető Hálózat Emlékérem (1997) Semmelweis Egyetem Vas Díszoklevél (2000) Pro Homine Nobile Pharmacia (2000) Nikolics Károly Emlékérem (2000) Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Oktató gyógyszerésze (2003) Sopronért Emlékérem (2003) Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (2005) Semmelweis Egyetem Rubin Díszoklevél (70 év), (2005) Gyógyszerészeti Intézet Jubileumi Emlékérem (2005) A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége 2009. évi „Gyógyszerészetért” életműdíja (2009) Sopron város Díszpolgára (2009) Lövő településért Plakett (2010) Semmelweis Egyetem Platina Díszoklevél (75 év), (2010) Főbb publikációi Horváth Dénes: A sebészeti gyapot vizsgálata. Gyógyszerészdoktori értekezés. Bufdapest,1937. Horváth Dénes, Nikolics Károly: Adatok az amidazophen-oldat vizsgálatáról. Acta Pharmaceutica Hungarica, 17-20.1954. Nikolics Károly, Horváth Dénes: Gyógyszerészeti alapismeretek, in A gyógyszerésztechnikusok kézikönyve, Medicina kiadó, Budapest,1960. Horváth Dénes, Fäller Károly:Gyógyszertan, egészségügyi szakiskolák tankönyve, Medicina Könyvkiadó, Budapest,1986. Horváth Dénes: Emlékezés Mozsonyi professzorra. Gyógyszerészet, 45.10. p. 550-551.2001. Horváth Dénes: Szükség van-e Magyarországon magisztrális gyógyszerkészítésre? Gyógyszerészet, 45. 2. 92-93.2001. Horváth Dénes: Győr-Sopron megye gyógyszerész szakfelügyelete. Gyógyszerészet, 470-475.2002. Horváth Dénes: Győr-Sopron Horváth Dénes: A magyarországi közforgalmú gyógyszertárak elnevezése, Gyógyszerészet, 47.175-177.2003. Horváth Dénes, Kabay Jánosné, Beleznay Károly: Magyar gyógyszerészek, magyar sorsok, 1924-2003. Dictum Kiadó, Budapest, 2004. http://www.gyogyszeresztortenet.hu/letolt/Magyar_gyogyszereszek_magyar_sorsok.pdf Horváth Dénes: Mit köszönhet a magyar gyógyszerészet Mozsonyi Sándor professzornak, in: A Gyógyszerészeti Intézet Hetven Éve, Szerkesztők: Klebovich et al., Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, Budapest, p.93-98., 2005. Horváth Judit Kornélia, Horváth Dénes: Gyakornokok részére íródott Gyógyszerészeti tankönyv kémiai részének elemzése több mint egy évszázad távlatából. Gyógyszerészet, 51.10.p 628-632.2007. Uruguay az 1972. évi nyári olimpiai játékokon Uruguay az NSZK-beli Münchenben megrendezett 1972. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 13 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. A Mir személyzetei A Mir állandó személyzetének nevei Mir EO-N, minden személyzetváltás után eggyel nő. Időpont: 1986-2000. Le Bourget-du-Lac Le Bourget-du-Lac település Franciaországban, Savoie megyében. Lakosainak száma 4570 fő (2015). Le Bourget-du-Lac Bourdeau, Meyrieux-Trouet, La Motte-Servolex, Saint-Paul, Tresserve, Verthemex, Viviers-du-Lac és Voglans községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1966-os magyar férfi kosárlabda-bajnokság Az 1966-os magyar férfi kosárlabda-bajnokság a harmincötödik magyar kosárlabda-bajnokság volt. Tizennégy csapat indult el, a csapatok két kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség K+: Dobott kosár K-: Kapott kosár P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1967 Ancistrus tolima Az Ancistrus tolima a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a harcsaalakúak (Siluriformes) rendjébe, ezen belül a tepsifejűharcsa-félék (Loricariidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az Ancistrus tolima Dél-Amerikában fordul elő. A kolumbiai Magdalena folyó felső szakaszába ömlő, kisebbik Prado folyóban található meg. Megjelenése Ez a tepsifejűharcsafaj legfeljebb 7,7 centiméter hosszú. A hátúszóján 8 és a farok alatti úszóján 5 sugár van. Életmódja A trópusi édesvizeket kedveli. Mint a többi Ancistrus-faj, a víz fenekén él és keresi meg a táplálékát. William Hyde Wollaston William Hyde Wollaston — teljes nevén William Hyde Jackson Wollaston (East Dereham (Norfolk), 1766. augusztus 6. – London, 1828. december 22.), brit orvos, kémikus, fizikus, a palládium és a ródium fölfedezője. Élete 1782–1787 között orvosnak tanult, a doktor címet 1793-ban kapta meg. 1800-ig praktizált, de eddigre részlegesen megvakult. Ekkor visszavonult, és saját laboratóriumában főleg fizikai és kémiai kísérleteket végzett. Munkássága Kiterjedt optikai vizsgálatai alapvetően a fénytörés jobb megismerését célozták; ehhez műszereket is tervezett, illetve készített: reflexiós goniométer (1809), Wollaston-prizma (1820). 1802-ben felfedezte a Nap színképében az első sötét sávokat (ezeket ma Fraunhofer-vonalaknak hívjuk). 1803-ban az analitikailag tiszta platina előállításával kísérletezve e munka afféle melléktermékeként fölfedezte a palládiumot és a ródiumot. 1804-ben végzett kísérleteivel alátámasztotta a többszörös súlyviszonyok törvényét. Az elsők között jelentette ki, hogy a molekulákban egymáshoz kapcsolódó atomok három dimenzióban (térben) rendeződnek el. A hólyagkőből 1810-ben elkülönítette az első természetes aminosavat, a cisztint. Bevezette az ekvivalens súly fogalmát (1814-ben). Fontosabb művei Synoptic table of Chemical Equivalents (1814) Emlékezete Róla nevezték el a wollastonit szilikátsásványt (táblapát, CaSiO3). Walter Matthau Walter Matthau (New York, 1920. október 1. – Santa Monica, Kalifornia, 2000. július 1.) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színész. Eredeti neve Walter John Matthow volt, azonban hamar ráérzett, hogy ezzel a névvel nem lehet karriert csinálni Hollywoodban, így vált Walter Matthau néven világhírűvé, aki főleg vígjátékokban játszott. Számtalan filmben szerepelt együtt kollégájával, Jack Lemmonnal, akihez élete végéig szoros barátság fűzte. Életrajz Korai évek 1920. október elsején született, New Yorkban, Manhattan Lower East Side részén, bevándorló orosz zsidó szülők gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a Seward Park High School-ban folytatta. Eredeti vezetékneveként gyakran a Matuschanskyt jelölik meg, ezzel ellentétben igazi neve Walter John Matthow volt. Mivel gyakran szólították Jake-nek, ezért alkalmanként önmaga is Walter Jake Matthow-ként írta nevét. Amikor fiatalon elkezdett színészkedni a New York-i Zsidó Színházban (New York Yiddish Theater), akkor határozta el, hogy megváltoztatja nevének betűzését. Úgy gondolta, hogy a Matthow túl durva és kellemetlen, ezért a választása a Matthau-ra esett, és ezt meg is tartotta élete végéig. Matthau a második világháború alatt az Amerikai Egyesült Államok Légierejénél szolgált. A 8. légierő 453. bombázócsoportjánál volt rádiós-lövész egy B–24 Liberatoron, ugyanennél az alakulatnál szolgált James Stewart is, a közép-kelet-angliai RAF Old Buckenhamen települt a csoport. Törzsőrmesteri (staff sergeant) rendfokozatot kapott és ez idő tájt kezdett el komolyan érdeklődni a színészet iránt. Magánélete Matthau élete során kétszer nősült, házasságaiból három gyermeke született. 1948-ban feleségül vette Grace Geraldine Johnsont, akitől két gyermeke született, David 1953-ban és Jenny. 1958-ban, tíz év után elváltak. 1959-ben vette el második nejét, Carol Grace színésznőt. Házasságukból született egy közös fiuk, Charles Matthau (1962), aki szintén színész lett. Az 1960-as évek Bár Matthau már az 1950-es években megkapta első filmes szerepét a Kentucky vadász című westernben – melyben egy negatív karaktert játszott – igazán a hatvanas évektől kezdte jegyezni a nevét a szakma, az olyan filmekért, mint az Amerikai fogócska (1963) és a Bombabiztos (1964). Majd 1966-ban szerepet kapott a Sógorom a zugügyvéd című komédiában, és ezért az alakításáért nyomban elnyerte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Ebben a filmben szerepelt először együtt Jack Lemmonnal. Két évvel később a Neil Simon által írt Furcsa pár című vígjáték mindkettejük számára meghozta a világsikert. Az évtized végén A kaktusz virága és a Helló Dolly! című filmekben nyújtott emlékezetes alakítást. Az 1970-es évek A hetvenes évek elején a Jack Lemmon által rendezett Csakazértis nagypapa/Kocher nagypapa című filmben játszotta el a címszereplőt, melyért Oscar-díjra jelölték. Három évvel később ismét összeállt a híres páros és a Szenzáció! című 1974-es komédiában nyújtottak felejthetetlen alakítást. Még ugyanebben az évben szerepelt a Földrengés című katasztrófafilmben. Egy évvel később egy híres színpadi darab filmváltozatában, a Napsugár fiúkban játszott főszerepet és játékáért ismét jelölte az akadémia a legjobb színész díjára. Az 1980-as évek A nyolcvanas években sorban készültek a vígjátékai; Ipi-apacs (1980), ...Kinek a bírónő (1981), Haver, haver (1981), A túlélők (1983), nem mellesleg az első két filmben nyújtott alakításáért Golden Globe-díjra jelölték. 1986-ban egy kalózkapitányt formált meg a Kalózok című kalandfilmben, majd az évtizedet újfent egy komédiával, az Ideggyogyó című filmmel zárta. Az 1990-es évek A kilencvenes évek igen sikeresen teltek a színész pályafutásában, hiszen 1991-ben szerepelt Oliver Stone nagyszabású filmdrámájában, a JFK – A nyitott dosszié című filmben, majd két évre rá Jack Lemmonnal karöltve eljátszották talán leghíresebb szerepüket, A szomszéd nője mindig zöldebb (1993) című vígjátékban. Ugyanebben az évben a Dennis, a komisz című családi film Wilson bácsiját is eljátszotta. 1994-ben Albert Einsteint alakította, Meg Ryan és Tim Robbins társaságában, az I.Q. – A szerelem relatívban, majd a korábbi sikerfilm folytatása következett, Még zöldebb a szomszéd nője (1995) címmel. Az évtized végét két vígjátékkal zárta, a Tengerre tata! (1997) és a Furcsa pár 2. (1998) című filmekkel, természetesen Lemonnal együtt. 2000-ben Matthau nem tétlenkedett és szerepet vállalt a Női vonalak (2000) című vígjátékban, melyben Meg Ryan, Lisa Kudrow és Diane Keaton haldokló édesapját alakította. Annak ellenére, hogy már súlyos betegségekkel küzdött akkoriban. Ugyanis az orvosok érelmeszesedéses szívbetegséget és vastagbélrákot diagnosztizáltak nála, amelyek átterjedtek a májára, a tüdejére és az agyára. Ezek a problémák nagyban hozzájárultak a közelgő halálához. Így azonban ez a film volt utolsó munkája, hiszen 2000. július 1-jén, helyi idő szerint hajnali háromnegyed kettőkor a kaliforniai St. John kórházban szívrohamban elhunyt, majdnem 80 évesen. Sírja, a Westwood Village Memorial Park nevű temetőben található, Los Angelesben. Díjak, jelölések Oscar-díj: díj: Oscar-díj , legjobb férfi mellékszereplő , Sógorom a zugügyvéd , 1967 jelölés: Oscar-díj , legjobb férfi főszereplő , Napsugár fiúk , 1976 jelölés: Oscar-díj , legjobb férfi főszereplő , Kocher nagypapa , 1972 Golden Globe-díj: díj: Golden Globe-díj , legjobb férfi főszereplő (musical/vígjáték) , Napsugár fiúk , 1976 jelölés: Golden Globe-díj , legjobb férfi főszereplő (musical/vígjáték) , ...Kinek a bírónő , 1982 jelölés: Golden Globe-díj , legjobb férfi főszereplő (musical/vígjáték) , Ipi-apacs , 1981 jelölés: Golden Globe-díj , legjobb férfi főszereplő (musical/vígjáték) , Szenzáció! , 1975 jelölés: Golden Globe-díj , legjobb férfi főszereplő (musical/vígjáték) , Pete'n'Tillie , 1973 jelölés: Golden Globe-díj , legjobb férfi főszereplő (musical/vígjáték) , Kocher nagypapa , 1972 jelölés: Golden Globe-díj , legjobb férfi főszereplő (musical/vígjáték) , Furcsa pár , 1969 jelölés: Golden Globe-díj , legjobb férfi főszereplő (musical/vígjáték) , Sógorom a zugügyvéd , 1967 BAFTA-díj: díj: BAFTA-díj , legjobb férfi főszereplő , Pete'n'Tillie , Charley Varrick 1974 jelölés: BAFTA-díj , legjobb férfi főszereplő , Gáz van, jövünk! , 1977 jelölés: BAFTA-díj , legjobb férfi főszereplő , Egy amerikai feleség titkos élete , 1970 David di Donatello-díj: díj: David di Donatello-díj - a legjobb külföldi színész, Szenzáció! , 1975 Bellegarde (Tarn) Bellegarde település Franciaországban, Tarn megyében. Lakosainak száma 441 fő (2013). Népesség A település népességének változása: Saint-Laurent-Nouan Saint-Laurent-Nouan település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 4324 fő (2015). Saint-Laurent-Nouan Lestiou, Beaugency, Lailly-en-Val, Ligny-le-Ribault, Tavers, Avaray, Chambord, Courbouzon, Crouy-sur-Cosson, La Ferté-Saint-Cyr, Muides-sur-Loire és Thoury községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Uruguay hadereje Uruguay hadereje a szárazföldi erőkből, a légierőből és a haditengerészetből áll. Fegyveres erők létszáma Aktív: 23 900 fő Szárazföldi erők Létszám 15 200 fő Állomány 5 gyalog dandár 3 lovas dandár 2 tüzér dandár 2 műszaki dandár Felszerelés 15 db harckocsi ( T–55 ) 70 db közepes harckocsi 30 db felderítő harcjármű 15 db páncélozott gyalogsági harcjármű ( BMP–1 ) 140 db páncélozott szállító jármű 61 db tüzérségi löveg: 56 db vontatásos, 5 db önjáró Légierő Létszám 3000 fő Állomány 2 harci feladatú század Felszerelés 28 db harci repülőgép 12 db szállító repülőgép 14 db helikopter Haditengerészet Létszám 5700 fő Hadihajók 3 db fregatt 8 db járőrhajó 6 db vegyes feladatú hajó Haditengerészeti légierő 2 db repülőgép 6 db helikopter Tengerészgyalogság 1 zászlóalj Forrás Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Jon-Erik Hexum Jon-Erik Hexum (New Jersey, 1957. november 5. – Los Angeles, 1984. október 18.), amerikai modell, színész. Élete Jon-Erik Hexum New Jersey-ben született. Apja norvég származású volt. Hexum a középiskola elvégzése után rövid ideig a Case Western Reserve Egyetemre járt, de otthagyta, és átment a Michigan-i Állami Egyetemre. Ebben az időben rádiós lemezlovasként dolgozott, amerikai futballozott, és kisebb színpadokon szerepelt. Hexum 1980-ban már New York-ban élt, mikor megismerkedett John Travolta menedzserével, Bob LeMond-dal, aki nagyszerű lehetőségeket látott a Hexumban. 1981 szeptemberében LeMond tanácsára Los Angeles-be költözött és a Nyári szeretők című film meghallgatásán vett részt, azonban a szerepet Peter Gallagher kapta. 1982-ben kezdődött Hexum filmes karrierje, szerepet kapott az NBC Universal sorozatában a Voyagers!-ben. Az áttörést a Cover Up című sorozat jelentette Hexum számára, amiben megkapta Mac Harper modell és titkosügynök szerepét és Jennifer O’Neill partnere lehetett. Hexum úgy írta le ezt a karaktert, mintha Indiana Jones, James Bond, Mr. Magoo és Superman keveréke lenne. Hexum a Cover Up forgatása közben, balesetben halt meg. Az akkori barátnője Elizabeth Daily színésznő volt. Halála 1984 október 12-én a Cover Up hetedik, "Golden Opportunity" című részét forgatták, mikor a szünetben .44 Magnum típusú kellékpisztolyban Hexum egy vaktöltényt benne hagyott és a halántékára tartva szórakozásból elsütötte azt. Azzal nem számolt, hogy ilyen közelről a vaktöltény is veszélyes lehet. Hexum koponyájába hatolt a töltény és a koponya csont összetört darabjainak egy része hatalmas belsővérzést okozott az agyban. Hexumot a Beverly Hills-i Orvosi Központba szállították, ahol öt órás műtétet végeztek rajta a lövés okozta seb helyreállítása érdekében. Október 18-án, hat nappal a baleset után, Hexumot agyhalottnak nyilvánították az orvosok és mindössze 26 évesen elhunyt. Az anyja engedélyével testét transzplantációs célokra használták fel. Hexum agyát, szívét, szaruhártyáit, bőrét és veséit is felhasználták. Hexum testét elhamvasztották és maradványait Malibu partjainál a Csendes-óceánba szórták. A Cover Up-ban a szerepét Antony Hamilton kapta meg. Az epizód végi stáblistán az alábbi szöveggel emlékeztek meg Hexumról: Külső hivatkozások Jon-Erik Hexum az Internet Movie Database oldalon (angolul) Jon-Erik Hexum sírhelyének Find A Grave oldal Jon-Erik Hexum Facebook emlékoldal További információk origo cikke kitér Hexum halálára 1984-es híradó részlet Hexum haláláról a youtube-on (angolul) Forrás Ez a szócikk részben vagy egészben a Jon-Erik Hexum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ancona (tyúk) Az ancona egy olaszországi tyúkfajta. Fajtatörténet A fajta Ancona olaszországi városról kapta a nevét. Innét a 19. században vitték az angolok magukkal ezt a fekete-fehér tollazatú, sárga lábú fajtát és terjesztették el szerve a világon. Fajtabélyegek, színváltozatok Leghornnal nagy hasonlóságot mutat a megjelenése. Hosszúkás testfelépítés, farktollak is hosszúak, szélesek. Füllebenye fehér, szemei vörösbarnák. Taraj egyszerű típusú. Rózsataraj típusú is van, de még nagyon ritka. Csüd színe sárga. Színváltozatok: Eredeti színe a fehérgyöngyös fekete szín. Létezik egy fehérgyöngyös kék változat is, de ez még számos országban nincs elismerve. Tulajdonságok Sürgő-forgó, izgága fajta. Tanyasi megjelenésűek, nagy a mozgásigényük. Jó repülők. Érdekes, hogy minden vedléskor a fehér pettyek a fekete tollakon egyre nagyobbak lesznek. Tesco A Tesco egy angliai székhelyű nemzetközi kiskereskedelmi áruházlánc. Központja a Egyesült Királyságban fekvő Welwyn Garden City városában található. Világszerte 5381 üzletet üzemeltet. Kereskedelmi profilja A kiskereskedelmi tevékenység fő ágazatai: Food (élelmiszerek) Non-food (egyéb áruk, például ruhaneműk, kultúrcikkek, tartós fogyasztási cikkek stb.) Története Nagy-Britanniában A név eredete A Tesco név a T.E. Stockwell teaszállító partnernek és az alapító Cohen nevének összevonásából származik. Egy elterjedt tévhit szerint azonban a cégnév Tessa Cohennek, az alapító Sir Jack Cohen feleségének nevéből származik. Ez azonban alaptalan, mivel az alapítónak soha nem volt Tessa nevű felesége. Alapítás A Tesco céget 1919-ben Sir Jack Cohen alapította. Apja zsidó vallású, ő pedig a brit légierő pilótája. 21 évesen, 30 fontból kezdett bele a vállalkozásba: élelmiszereket árult a londoni East Enden egy piacon. Kitartó munkával hamarosan bővíteni kezdte az üzletet. A Tesco név először teásdobozokon jelent meg a 20-as években. Az első Tesco áruház 1929-ben nyílt Burnt Oakban (Edgware, London). A második világháború után A céget 1947. december 23-ától jegyzik a londoni tőzsdén. A második világháború után Angliában is megjelentek az önkiszolgáló áruházak, így 1948-ban Jack Cohen St Albansban megnyitotta az első önkiszolgáló Tescót (amely a mai napig működik Tesco Metro áruházként). Az első szupermarket 1956-ban nyílt, Maldonban. Ezzel elindult a Tesco folyamatos fejlődése: Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején több száz üzletet és áruházat vásárolt fel Angliában (például a Victor Value-t), így az angol piac meghatározó cégévé nőtte ki magát. 1994 -ben felvásárolta a William Low nevű skót szupermarketláncot, amivel átvette a Sainsbury'stől az első helyet a brit kiskereskedelmi piacon. Válság 2014-ben 2014. október 23-án lemondott Richard Broadbent, a Tesco elnöke, miután a cég eredménye több mint 90 százalékkal zuhant és a néhány hete kiderült, hatalmas mértékű előzetes eredménykalkulációs hiba is nagyobbnak bizonyult az addig becsültnél. A legnagyobb brit kiskereskedelmi hálózat a Londoni Értéktőzsdén (LSE) bejelentette, hogy a 2014. augusztussal zárult 6 hónapban az összes tételt tartalmazó adózás előtti eredmény 91,9 százalékkal 112 millió fontra (44 milliárd forintra) csökkent változatlan területű eladótérre számolva. Az egyszeri tételek és leírások kiszűrésével mért alapszintű adózatlan eredmény 46,6 százalékkal esett, 783 millió fontra. A Tesco cég bejelentette azt is, hogy a 2014-es üzleti évének első felére előzetesen kalkulált eredményét 263 millió fonttal becsülte túl. Korábban 250 millió fontos eredménytúlbecslésről volt szó. Története az anyaországon kívül Országok, ahol jelen van Magyarország Írország A Tesco 1962-ben alapította meg ír leányvállalatát Power Supermarkets Limited néven, Dublin központtal. Ez volt az első külföldi ország, ahol megvetette a lábát. Folyamatosan terjeszkedett, de évtizedekig csak egy volt az ír szupermarketláncok között. A nagy előrelépés 1997 májusában történt, amikor megvásárolta a Quinnsworth-t és a Crazy Pricest, az Associated British Foods plc. két áruházláncát. Ezzel vezető pozícióba került az ír piacon. A Power Supermarkets Limited nevét Tesco Ireland Limited névre változtatták, a meglévő és a frissen vásárolt áruházakat is így Tesco-sémára alakították át. 2004-ben nyitották meg az első hipermarketet Dublinban, de terjeszkedni kezdtek közért típusú üzletekkel is Tesco Express néven. Franciaország A Tesco 1992 és 1997 között tulajdonosa volt egy Catteau nevű bolthálózatnak, mára azonban egyetlen áruháza „maradt”, ezt 1995-ben nyitotta Calais-ban. Ezzel az volt a céljuk, hogy olcsóbban szállítsák a bort Angliába, így ugyanis jobban megéri és elkerülhetőek bizonyos költségek. Csehország A Tesco 1996-ban nyitott, felvásárolta az USA-beli K-mart 6 áruházát (ezek mind a mai napig működnek, „klasszikus” áruház formában). 2006-ban átvette a cseh piacról kivonuló Carrefour hipermarketeit. Szlovákia Lengyelország Törökország 2003-ban a Tesco felvásárolta a KIPA nevű szupermarketláncot. Ez az akkor még összesen öt áruházzal rendelkező, kisméretű regionális lánc szolgált „belépőként”, hogy megvesse lábát a fejlődő török piacon. 2005-ben kezdődött meg a terjeszkedés: újabb két áruházat nyitottak. Thaiföld Kína Malajzia A Tesco 2001-ben alapította malajziai leányvállalatát, amely 2002-ben nyitotta meg első áruházát. Azóta több hipermarkettel rendelkezik, de csak az ország félszigeti részén, annak is a déli tengerparti sávjában (a legnagyobb városok az ország ezen részén vannak). Dél-Korea India Indonézia 1977-ben nyílt meg az első áruházuk, majd 1999-ben kivonult a Tesco az országból. 2007-ben újra az indonéz piacra lépett a brit áruházlánc. Országok, ahonnan kivonult Tajvan A Tesco 2000-ben jelent meg a tajvani kiskereskedelmi piacon, de 2005 végén elcserélte áruházait a Carrefourral annak csehországi hipermarketeire. Japán A Tesco Japánban, 2003-as piacra lépését követően több mint száz Curukame nevű szupermarket tulajdonosává vált, de 2007-ben megnyitották Tokióban az első Tesco Express áruházat is. A szokásokkal ellentétben azonban itt nem hipermarketet jelöl a megnevezés (mint például Nagy-Britanniában), hanem kb. 300–400 m2-es mini-szupermarketeket. Kilenc évnyi próbálkozás után feladta és 2013 elejére kivonult a Japán piacról. USA A Tesco fresh&easy márkanévvel indított szupermarketláncot 2007 elején az Amerikai Egyesült Államokban, ott szokatlannak számító, kb. 1400 m2-es áruházakkal. 2013. november 23-án bejelentette, hogy lezárult a Fresh & Easy üzletlánc értékesítése. Dél-Korea 1999-ben a Tesco és a Samsung közös befektetésként létrehozta a Homeplus bolthálózatot Dél-Koreában. 2011-ben jelentős sikereket értek el a „virtuális szupermarket” okostelefon alkalmazás segítségével az online értékesítés területén is. A 2014/2015 évi pénzügyi krízist követő, Dave Lewis új vezérigazgatóhoz köthető, gazdálkodási fordulat egyik következménye volt a Homeplus hálózat eladásáról szóló döntés, melyet 2015. szeptember 7-én jelentettek be. Országok, ahol meg akar telepedni Oroszország A nagyon dinamikusan fejlődő orosz kiskereskedelmi piacra szeretne betörni a Tesco azzal, hogy új üzleteket nyit, vagy megveszi a piacvezető X5 csoportot. (Ebben érdekelt lehet még a Wal-Mart és a Carrefour is.) Horvátország A Tesco Magyarországon A Tesco 1994-ben jelent meg Magyarországon, amikor felvásárolta a Global bolthálózatát. Ez a cég Magyarország északnyugati részén, főleg Győr-Moson-Sopron megyében volt elterjedt és kisebb üzleteket (S-market), valamint néhány szupermarketet üzemeltetett. A Tesco még 1994-ben megnyitotta az első, önálló szupermarketét Szombathelyen, az Oladi lakótelepen. Kétéves bevezető időszak után 1996 novemberében nyitotta első hipermarketét a budapesti Pólus Centerben. 1997-re elkészült a második fővárosi hipermarket (a Fogarasi úton), majd 1998-ban megkezdődött az országos terjeszkedés. A Tesco a második legnagyobb brit befektető és munkaadó Magyarországon, több mint 24 000 embernek ad munkát. Központi épületek Budaörs : központi irodák Gyál : logisztikai központ (frissáru elosztó központ) Herceghalom : logisztikai központ Benzinkutak A Tesco 2004-ben nyitotta meg első benzinkútját a pesterzsébeti hipermarket mellett. Azóta további 50 benzinkutat nyitottak. Kísérleti jelleggel a nagykanizsai benzinkúton autógázt, a pesterzsébeti benzinkúton pedig „GreenPower E85 bio” üzemanyagot is lehet tankolni. A Tesco benzinkutak 2009-től Shell márkajelzés alatt működnek tovább, és Shell üzemanyagokat forgalmaznak. A benzinkutak átmatricázása 2009 nyarán kezdődött meg. Áruházak A hipermarket áruházakat eladóterük nagysága alapján osztályozzák: 1K 1000 m2 eladóterű pl: Celldömölk , Isaszeg , Sarkad 3K 3000 m2 eladóterű pl: Körmend ; Székesfehérvár Fehér Palota Üzletközpont 3K + K 3000 m2 eladóterű plusz külső üzlethelyiséggel ellátott pl: Kőszeg , Sárvár 3K + belső üzletház 3000 m2 eladóterű plusz belső üzlethelyiséggel ellátott pl: Balatonfüred , Bonyhád 5K 5000 m2 eladóterű pl: Sopron , Gödöllő , Salgótarján , Pápa , Cegléd , Ajka , Vác , Gyula 7K 7000 m2 eladóterű pl: Eger , Baja , Esztergom , Hódmezővásárhely , Békéscsaba 8K 8000 m2 eladóterű: Szombathely Zanati út, Győr Pesti út 10K 10.000 m2 eladóterű: Székesfehérvár Szent Flórián körút, Nyíregyháza , Miskolc , Kecskemét , Szeged , Budapest Fogarasi út 12K 12.000 m2 eladóterű: Budapest Campona , Budapest Váci út 15K 15.000 m2 eladóterű, az ország legnagyobb áruháza és központi iroda: Budaörs (2013 szeptemberétől kisebb eladótérrel, Tesco Extra áruházzá alakulva várja a vásárlókat az áruház) Egyedi, a szokásos kék-fehér fémlemez homlokzatos Tesco megjelenésétől eltérő arculatot hordozó áruházak: Székesfehérvár , Palotai út 6. (Fehér Palota Üzletközpont) - Székesfehérvár sorban második Tesco hipermarkete a történelmi Belváros közelében, egy, a modern Belváros környezetébe illeszkedő épületben kapott helyet Balatonfüred - Tesco Marina Balatonfüred , amely A Média Építészeti Díja 2010 . kitüntetésben részesült, tervező Sebestyén Imre; Budakeszi - az első üveg- és kerámia burkolattal ellátott zöld áruháza volt; Kőszeg , volt posztógyár, műemlék fal rekonstrukcióval, egy textil múzeummal, épült 2010 . október 15. - 2011 . július 1. között, tervező Sebestyén Imre; A foltos szalamandra szobor alkotója Szőke Gábor Miklós szobrász volt. Celldömölk , belvárosi környezetbe ágyazott kisvárosias arculatú épület. Isaszeg , a hagyományos kék-fehér borítás helyett környezetkímélő, szürke-fehér színű, a bejárat körül lakkozott fa lécekkel borított Szolnok szupermarket fa tetőszerkezettel, faborítással. Szeged - Szabadkai úti hipermarket, a falakat sötétszürke lemez borítja, előtte tégla oszlopsor, az áruház előtti járdarész tetővel fedett Önkiszolgáló pénztár működik: Baja Budapesten a Fogarasi Extra, a Váci út Extra, az Arena Mall, a Campona, a KöKi, a Bécsi út és a Pesterzsébet hipermarketekben, továbbá Budaörs Extra, Békéscsaba, Budakeszi, Cegléd, Debrecen, Dunakeszi-Fót, Dunakeszi-Göd, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Kaposvár, Kőszeg, Miskolc, Nyíregyháza, Ózd, Pécs, Siófok,Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Tapolca stb. hipermarketekben, illetve Tahitótfalu, Isaszeg szupermarketekben és a Tesco Expressz üzletekben. Tiltakozások 2008 novemberében a Tesco és a Penny Market központi raktárai előtt egy hétig tartó félpályás útlezárással próbálták meg rávenni az állattartókat képviselő érdekvédelmi szervezetek az üzletláncokat, hogy javítsanak az addigi üzleti magatartásukon, például tartsák be a fizetési határidőket. 2010. december 22-én a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége aktivistái Budaörsön, Győrben, Hajdúböszörményben, Szegeden és Székesfehérváron árukkal megrakott bevásárlókocsikat láncoltak le a kasszasor előtt tiltakozásul a Tesco-Global Áruházak Zrt. részére elvégzett munkák kapcsán keletkezett kb. 80 millió forintos tartozások miatt. A Tesco vállalati kommunikációs igazgatója ezeket cáfolta. 13 üzlet bezárása 2015-ben 2015. január 12-én bejelentették, hogy a magyarországi cég a következő 13 veszteséges üzletét 2015. február 4-én bezárja. A bezárás hátterében leginkább más áruházak közelsége állt. Az érintett 566 dolgozó nagy része tovább dolgozhat a vállalat valamelyik logisztikai központjában, 90-en maguk mondtak fel, és 60 fő részére nem tudtak állás biztosítani. 2014-es eredménykimutatás 2014-ben a cég a korábbi több milliárdos nyereséggel ellentétben 48 milliárd forint veszteséget mutatott ki. Figyelemreméltó, hogy az eredménykimutatásában megjelent 50 milliárdnyi „épületekre elszámolt terven felüli értékcsökkenés”, ami által az „Egyéb ráfordítások” fejezet – ami a korábbi években átlagosan 10-20 milliárd, max. 36 milliárd Ft volt – 2014-re 79,356 milliárdra nőtt. A Tesco védjegyei A Tesco számos kereskedelmi védjegy jogosultja. A Tesco 1998-ban vezette be az ún. saját márkás termékeket, és az általa forgalomba hozott termékeken egyéb, saját tulajdonában álló védjegyet (a kereskedelem nyelvén: márkát) alkalmaz. Tesco gazdaságos / Tesco value : Az elsőnek bevezetett sajátmárkás termékcsalád. Alacsony árai miatt népszerű. Jellegzetes a kék-piros-fehér külső. Tesco színes : A value termékeknél jobb minőségű termékek. Tesco Fitt : Csökkentett zsír, és emelt vitamint vagy ásványi anyagot tartalmazó termékek. Tesco Finest : „Nagyon jó minőségű” termékek, melyek magasabb árkategóriába tartoznak. Cherokee : A Tesco saját ruházati márkája. F&F : A Tesco saját ruházati márkája, minőségben „magasabb” szinten van, mint a Cherokee. Technika : A Tesco saját elektronikai márkája. FreeFrom : A Tesco saját laktóz- és gluténmentes termékeinek márkája. Saint-Laurent-de-Chamousset Saint-Laurent-de-Chamousset település Franciaországban, Rhône megyében. Lakosainak száma 1887 fő (2015). Saint-Laurent-de-Chamousset Longessaigne, Brullioles, Brussieu, Les Halles, Haute-Rivoire, Souzy, Saint-Clément-les-Places és Saint-Genis-l'Argentière községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Üvegtörők Az Üvegtörők (angolul: Breaking Glass) egy 1980-as brit film, melyet Brian Gibson rendezett, főszerepeiben Hazel O’Connor, Phil Daniels és Jonathan Pryce láthatóak. A film arról vált nevezetessé, hogy számos olyan színész szerepelt benne (gyakran csak nagyon kis szerepekben), akik később filmcsillagokká vagy a brit televíziófilmek meghatározó szereplőivé váltak, mint Mark Wingett, Richard Griffiths, Mark Wing-Davey, Jim Broadbent, Ken Campbell, Gary Tibbs, Peter-Hugo Daly, Derek Thompson, Janine Duvitski, Michael Kitchen, Gary Olsen, Jonathan Lynn, Zoot Money, Gary Holton és Jon Finch. A film társproducere volt Dodi Fayed, a forgatókönyvet pedig a szintén társproducerként is közreműködő rendező, Brian Gibson írta. A film főszereplője Kate, akit Hazel O’Connor játszott Kate Bush után kapta nevét, aki a kor legnépszerűbb brit énekesnője volt. Az Üvegtörők az 1980-as cannes-i filmfesztivál versenyfilmje volt. Cselekmény A történet Nagy Britanniában játszódik az 1980-as években. Kate, (Hazel O’Connor) a szabad-szellemű, ám tehetséges és kreatív énekes, bandájával helyi pubokban lép fel. Kate éppen következő koncertjüket hirdető plakátokat ragaszt, amikor összetalálkozik Dannyvel (Phil Daniels). Danny „slágerlista manipuláló”, munkája abból áll, hogy tömegével vásárolja fel a támogatni kívánt előadók lemezeit, hogy ezzel azok előrébb jussanak a listákon. Danny kétségbeesetten próbál érvényesülni a zeneiparban. Miután elmegy Kate egy koncertjére, a lányban is azonnal lehetőséget lát. Győzködni kezdi az énekest, hogy váltson bandát, de Kate nem lelkesedik az ötletért. Azonban Danny már kezébe vette az irányítást. Egy reggel Kate-et egy túlbuzgó basszusgitáros ébreszti. Kiderült, hasonlóan több reményteli jelentkezőhöz, ő is az aznapi újsághirdetésre jött: szeretne beszállni az alakuló zenekarba. Kate kezdetben ingerült, de aztán Danny segítségével nekiáll a zenekar tagjainak kiválogatásához. A legtöbb jelentkező borzalmas, kivéve Kent, (Jonathan Pryce) a félig süket, heroin függő szaxofonost. A zenekar eztán egészül ki a basszusgitáros Dave-vel (Gary Tibbs) és a szólógitáros Tonyval (Mark Wingett). Utolsónak csatlakozik a polgárpukkasztó Mick (Peter Hugo-Daly) mint dobos. A zenekar továbbra is egy helyi pubban koncertezik, több-kevesebb sikerrel. A lokál tulajdonosa nem hajlandó fizetni, s egy verekedésbe fulladt koncert után Danny gitárját akarja lefoglalni anyagi fedezetként. De az immár Breaking Glass névre hallgató zenekar nem hagyja magát elhallgattatni. Elkészítik első demo felvételüket, és megkeresnek egy koncertszervező irodát is, akikkel némi vita és alkudozás árán két évre leszerződnek. Az igazán nagy bulik most kezdődnek el. Karácsony éjszakáján a banda útban van London felé, hogy a fővárosban lépjenek fel. Kate és Danny a Londonba tartó vonaton vallják be végre egymásnak, mennyire sokra tartják a másikat, s eddig is alakuló kapcsolatuk így beteljesedik. A zenekar a Music Machine-ben készül koncertet adni. A koncertre elmegy az Overlord Records lemezkiadó cég két munkatársa is, miután Danny azzal zsarolta őket, hogy felfedi, milyen gátlástalan eszközökkel manipulálják a slágerlistákat. A zenekarra telt ház vár, a műsor jól indul, ám pár perc múlva az áramszolgáltató sztrájkja miatt elmegy az áram. A tömeg morog. A zenekar a helyzetet mentve akusztikus hangszereket vesz kézbe, s folytatja a félbevágott számot. A tömeg Kate-tel együtt üvölti a refrént: „Who needs it?” A nyilvánvaló sikerre a lemezkiadó cég is felkapja a fejét. Szerződést, producert ajánlanak, feltéve, ha Kate némi változtatást eszközöl „szeméremsértő” dalszövegein. Különösen a The Big Brother szövege szúrta a kiadó emberinek szemét. A zenekar a kiadó moderáltabb szövegjavaslatain csak nevet és nem megy bele az ajánlatba. Azonban egy következő fellépési lehetőséget már nem tudnak visszautasítani, jól lehet Kate kissé ellenségesen viszonyul a Rock Against 1984 elnevezésű antifasiszta demonstráción való fellépéshez. A zenekar nem sokkal érkezésük után készül is elhagyni a rendezvényt. Azonban fasiszta ellentüntetők egy csoportja megzavarja a demonstrációt. Kate úgy dönt, hogy maradnak, s eljátsszák a The Blackman című számukat. A dal provokatív szövege csak olaj a tűzre. A tüntetők és ellentüntetők összetűzése véres összecsapásba torkollik, melynek egy fiatal fiú áldozatul esik. A fiú Kate szemei előtt vívja haláltusáját, hisztérikusan segítségért kiáltozva. A lemezkiadó cég a zenekar iránti hirtelen jött és tragikus alapú érdeklődést kihasználva erőltetik a zenészeket, hogy keressenek producert és fejezzék be az albumukat. Úgy tűnik, Dannyn kívül senki sem törődik Kate valós fizikai és mentális állapotával. Megegyeznek, hogy a befutott és elismert producert, Bob Woods-ot kérik fel a zenekar útjainak egyengetésére. Kate találkozik is Bobbal, és elénekli neki legújabb számát: Calls The Tune. A producer átveszi az irányítást a zenekar és Kate fölött is. Leforgatásra kerül első klipjük, ám a bandatagok között már érezhető a feszültség. Ken otthagyja a stúdiómunkát, mivel az új számban már nincs szükség szaxofonra. Mick is elégedetlen, az új zenekari profil nem jelent számára kihívást, Danny pedig – nem is ok nélkül – féltékeny Bobra. Végül mindhárman kilépnek és saját zenei vállalkozásba fognak. Kate-et egyre inkább magába szippantja a zeneipar gépezete. Kezdi elveszíteni régi önmagát és régi stílusát, végül a The Big Brother kritikus szövegét is megváltoztatja a kiadó által javasolt módon. Ez azonban nem marad észrevétlenül a rajongók előtt. Mind többen vádolják azzal, hogy eladta magát, feladta eredeti személyiségét. Kate egyre nehezebben viseli a ránehezedő nyomást. Nyugtatókkal próbálja átvészelni a turnékat, ám már ez sem elég. Az énekesnőnek injekciók adják az erőt, hogy színpadra tudjon állni. Legutolsó koncertjükön azonban az Eighth Day című szám után képtelen tovább kitartani és elmenekül. A metróban köt ki, de már nem képes kontrollálni a világot maga körül. Hallucinációk gyötrik legszörnyűbb félelmeiről, legborzalmasabb emlékeiről. Az egykor életvidám, pimasz, lázadó lány összeomlik, karrierje, élete derékba törik. Az összeomlás után Kate-et egy otthonban kezelik. Itt látogatja meg őt Danny, aki ajándékot hoz: Kate egykori mini-szintetizátorát. A lány oly sok mindent mondana, de nem tud beszélni, hangja cserbenhagyta. Még látjuk, ahogy Danny távolodik az otthontól, miközben megszólal a film utolsó dala az If Only. Főszereplők Phil Daniels ( Bor Zoltán ) – Danny Hazel O’Connor ( Kocsis Mariann ) – Kate Jon Finch ( Kőszegi Ákos ) – Woods Jonathan Pryce ( Fazekas István ) – Ken Peter-Hugo Daly (Bartucz Attila) – Mick Mark Wingett ( Seszták Szabolcs ) – Tony Gary Tibbs ( Fekete Zoltán ) – Dave Charles Wegner ( Kassai Károly ) – Campbell Mark Wing-Davey – Fordyce Hugh Thomas – Davis Derek Thompson – Andy Nigel Humphreys – Brian Ken Campbell (Wohlmuth István) – kocsmáros Lawri Ann Richards – Jane (mint Lowri Ann Richards) Peter Tilbury – CID-hivatalnok Fogadtatása A filmet gyakran a punk rock példájaként említik, míg az éppen az új hullám térnyeréséről szól. Ez a film zenebetétein is tetten érhető, mely dallamosabb és kifinomultabb, részben Tony Visconti producernek köszönhetően. A zenében gyakran dominál a szaxofon is, melyen a filmben Pryce karaktere, Ken játszik. Pryce minden szaxofonrészt megtanult, így a filmben látható ujj-játéka pontos, bár a hangfelvételeken nem az ő előadása hallható. Szintén gyakran hozzák fel a művet, mint a Thatcher előtti Nagy-Britannia, azon belül is a „Winter of Discontent” (1978–79 tele) illusztrációját. Erre a télre a fiatalok lázongása, általános nyugtalanság valamint a faji és társadalmi feszültség volt jellemző. A filmzene kultikussá vált, több hétig szerepelt a TOP20-as listán Nagy-Britanniában. Két szám is megjelent kislemezen és szerepelt a TOP10-es listán: az Eighth Day (5.) és a Will You (8.). Morris Engel Morris Engel (Brooklyn, New York City, New York, USA, 1918. április 8. – New York City, New York, USA, 2005. március 5.) amerikai filmrendező. Életpályája Bankban dolgozott s fotóriportokat készített (1918; Photo League). Katonaidejét a haditengerészetnél töltötte 1941–1946 között a második világháborúban. Ezt követően magazinok számára fotózott. 1953-ban tűnt fel friss szemléletű, izgalmas atmoszférájú filmjével, A kis szökevénnyel, amelyet feleségével, Ruth Orkinnal és Roy Ashley-vel forgatott. Az 1960-as években különböző televíziós reklámokat készített. 1962–1994 között nem forgatott filmet. Munkássága A New York-i iskola irányzatának egyik alapítója volt. Független gyártó, viszonylag szűkös eszközökkel, de egy tágabb lehetőséget nyújtó, könnyebben kezelhető 35 mm-es kamerával vett fel a versenyt Hollywooddal. Alkotásainak maga a forgatókönyvírója és filmoperatőre is volt. Ruth Orkin és Engel munkássága az 1950-es években nagy hatást gyakorolt John Cassavetes, Martin Scorsese és François Truffaut pályájára. Filmjei A kis szökevény (1953) Szeretők és árpacukor ( Lovers and Lollipops ) (1956) Lakodalmak és kisbabák ( Weddings and Babies ) (1958–1960) Díjai Ezüst Oroszlán díj (1953) A kis szökevény (Ruth Orkinnal és Roy Ashley-vel megosztva) Ezüst Szalag díj (1954) A kis szökevény (Ruth Orkinnal és Roy Ashley-vel megosztva) Pasinetti-díj (1958) Lakodalmak és kisbabák Vitrac-Saint-Vincent Vitrac-Saint-Vincent település Franciaországban, Charente megyében. Lakosainak száma 516 fő (2015). Vitrac-Saint-Vincent Chasseneuil-sur-Bonnieure, Cherves-Châtelars, Montembœuf, Saint-Adjutory és Suaux községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Matskássy Imréné Matskássy Imréné, Boda Mária (Budapest, 1951. szeptember 12. – 2015. április 30.) válogatott labdarúgó, hátvéd. Az első hivatalos női válogatott mérkőzés résztvevője 1985-ben. Pályafutása A válogatottban 1985 és 1988 között 13 alkalommal szerepelt a válogatottban. Sikerei, díjai Magyar bajnokság (nem hivatalos) bajnok: 1980–81, 1981–82, 1982–83, 1983–84 Magyar bajnokság bajnok: 1989–90, 1997–98 2.: 1984–85, 1985–86, 1986–87, 1987–88 3.: 1988–89 az év női labdarúgója : 1985 Hall for Cornwall A Hall for Cornwall egy nagy színház a cornwalli Truróban. Nagy színpadja alkalmas West End-i musicalek, operák, balettek, szórakoztató és zenés darabok előadására. Története Ma látható épületét 1846-ban gránitból építették. Először a városháza, a rendőrbíró és a területi bíróság, a rendőrség, börtönök és a tűzoltók dolgoztak itt. 1909-ben terveket készítettek, hogy az épületet közösségi házzá alakítják. Így a helyén egy korcsolyapályát és egy ideiglenes képgalériát hoztak létre. 1914-ben egy tűzben megrongálódott, ezért 1925-ben átépítették, hogy az épület megfeleljen színdarabok előadásához. Az 1960-as évektől kezdve az épület állaga egyre jobban romlott, majd az 1980-as évek közepén ide költözött Carrick területi tanácsa. Ben Luxon, Chris Warner is néhány képviselő összegyűlt, hogy megbeszéljék az épület jövőjét. Carrick 5 000 000 font egyszeri és évi 1 fontos bérleti díjért 125 évig bérbe adta az épületet. Ezt elfogadták, és kampány indult egy városházáért. Öt évvel később a szerződő fél elfoglalhatta az épületet. Csak a magas technológiájú nézőtér elkészítése 18 hónapig tartott. A nyitóelőadásra 1997. november 15-én került sor. Külső link HallForCornwall.co.uk Roaillan Roaillan egy francia település Gironde megyében az Aquitania régióban. Földrajz A településen találhatók a Graves szőlőültetvények. Adminisztráció Polgármesterek: 2001 – 2020 Jean-François Tauzin Jegyzetek Recensement de la population 2015, 2017. december 27. Forrás Prefektúrák Yokohama (baromfi) A Yokohama egy Japán kitenyésztésű dísztyúkfajta. Fajtatörténet Keletkezésének pontos története nem tisztázott. 1869-ben került Németországba. Fajtabélyegek, színváltozatok Háta hosszú, nem túl széles. Farktollát vízszintesen hordja, tollai szélesek, olykor elérhetik az 1 métert is. Melltájéka magasan hordott, kissé lekerekített. Szárnya közepes méretű, magasan hordott. Feje közepes nagyságú, hússzukás, lapos, nem túl széles. Arca piros, kicsi. Szemei vörösek. Csőre középhosszú, sárga. Taraja kicsi dudoros- vagy epertípusú. Füllebenye kicsi, piros. Toroklebenye kicsi, csupasz. Nyaka sovány, kinyújtott. Combok soványak, csüd igen finom csontozatú, sárga. Tollazat tapintása finom, puha. Színváltozatok: Vörös-nyerges, fehér. Tulajdonságok Viador megjelenésű, nyújtott, hosszú farktollazatú tyúkfajta. A tojók viszonylag jó kotlósok. Magyar győzelmek vízilabdában A magyar férfi és női vízilabda válogatottak nemzetközi versenyeken elért helyezései az olimpiákon, világ- és Európa-bajnokságokon. Vila Nova de Poiares Vila Nova de Poiares község és település Portugáliában, Coimbra kerületben. A település területe 84,45 négyzetkilométer. Vila Nova de Poiares lakossága 7281 fő volt a 2011-es adatok alapján. A településen a népsűrűség 86 fő/ négyzetkilométer. . Települései A község a következő településeket foglalja magába, melyek: Arrifana Lavegadas Santo André de Poiares São Miguel de Poiares Patzkó Ferenc Ágoston Patzkó Ferenc Ágoston (névváltozat: Paczkó) (18. század) pozsonyi nyomdász, nyomdatulajdonos és lapkiadó. Az olmützi származású nyomdász 1770-ben nyitott nyomdát Pozsonyban. Az ő költségén, nyomdájában és kiadásában jelent meg az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó 1780. január 1-jén Pozsonyban, mely 1788. október 8-án a 87. számmal megszűnt. Társlapja volt 1787-88-ban a Magyar Musa szépirodalmi hetilap. Amikor Szacsvay Sándor 1786-ban megvált a Magyar Hírmondó szerkesztésétől, hogy új lapot indítson, Paczkó azért tiltakozott, mert ő Mária Terézia királynőtől tíz évre szóló privilégiumot kapott magyar nyelvű újság kiadására. Szacsvay viszont arra hivatkozott, hogy II. József új rendelkezései megsemmisítették az addigi sajtókiváltságokat. Paczkó Ferenc Pesten is sajtót vásárolt (az Eitzenberger Ferenc Antal által 1756-ban nyitott első pesti nyomdát), és az ő kiadásában indult meg az első magyar nyelvű fővárosi hírlap is: a pesti Magyar Merkurius (1788–1789). A város polgársága azonban ekkor még alig tudott magyarul, és a lap hamarosan megbukott. Munkái Cels. ac Rev. S. R. I. principi Dno Josepho e comitibus de Batthyán, ecclesiae metrop. Strigoniensis archiepiscopo primati regni Hungariae etc. dum archiepiscopali dignitate ornaretur, devota mente vovere volebat, anno, quo Istro-Grano noVo, seDes saCra praesULE gaVDet, In patrIo qVIres DIrIget orbe saCras. (Posonii 1776.) Specimen characterum seu typorum latinorum, quibus typographia Francisci August. Patzko typographi Posoniensis ornata est. (U. ott), 1777. Catalogus librorum, qui apud... typographum Posoniensem addito pretio venales prostant. 1787. (Hely n.) Ugyanaz. Posonii, 1789. Ugyanaz. U. ott, 1795. 2087 Kochera A 2087 Kochera (ideiglenes jelöléssel 1975 YC) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Paul Wild fedezte fel 1975. december 28-án. Lime A lime (ejtsd: lájm), savanyú citrom vagy zöldcitrom (Citrus aurantiifolia) ázsiai eredetű, a rutafélék (Rutaceae) családjába tartozó citrusféle. A növényfajt és termését egyaránt így nevezik. A lime gyümölcsöt íze miatt gyakran a citromhoz hasonlítják, de annál savanyúbb, jellegzetesebb, mérete kisebb és színe jellemzően zöld. Mostanra különböző alfajai a trópusi területeken gyakran termesztett gyümölcsnek számítanak. Elsősorban italok, főként koktélok ízesítésére használják, de egyes ételeknek is fontos összetevője és emésztési zavarokra kifejezetten ajánlott. C-vitamin tartalma jelentős. Elnevezései A lime-ot magyarul nevezik még savanyú citromnak, zöldcitromnak, trópusi citromnak vagy limának. További nyelveken: indonézül: jeruk nipis, malájul: limau nipis, thai nyelven: ma-nao, franciául: limette, citron vert, spanyolul: limón agrio, lima acida, portugálul: lima, németül: limon, limette. Elterjedése Feltételezések szerint az indonéz szigetvilágban és Délkelet-Ázsiában őshonos, termesztése révén azonban a világ trópusi és szubtrópusi területein egyaránt elterjedt. Jellemzői Legfeljebb 5-6 méter magas kis fa, metszés nélkül azonban csak cserjetermetűvé nő. Ágai elterülők, szabálytalanul nőnek, vesszői rövidek, merevek, tövisekkel sűrűn borítottak. Levelei kis méretűek, halványzöldek. Fehér virágai szintén kicsik, gyakran csoportosan jelennek meg, és belőlük tojásdad vagy közel gömbölyű, 3–4 cm átmérőjű, éretten zöldessárga színű termések fejlődnek, melyek elkeskenyedő végén kis kiemelkedés látható. A termés héja vékony, húsa sárgászöld színű, lágy, lédús és erősen savanyú. Gyümölcsének íze és illata eltér a citrométól, valamint cukor- és savtartalma is nagyobb a citroménál, de alacsonyabb citromsav-tartalmú változatokat is termesztenek Egyiptomban és más trópusi országokban. 100 grammra vetített C-vitamin tartalma viszont 24 milligrammal kisebb, mint a citromé.[forrás?] Története A Földközi-tenger keleti térségében és Afrikában feltehetően i. sz. 1000 körül jelent meg az arabok, míg Európában a 12–13. században a Közel-Keletről visszatérő keresztes lovagok közvetítésével. Az amerikai kontinensen (különösen Mexikóban, Floridában és a karib-tengeri szigeteken) a gyarmatosítással együtt terjedt el, hasonlóan más citrusfélékhez. Felhasználása Gyümölcséből savanyúságokat, savanyú mártásokat, üdítőitalokat készítenek, és ízesítésre is felhasználják. Gyümölcslevét többféle eljárással is tartósítják: sűrítéssel, szárítással, fagyasztással és konzervkészítmények gyártásával. A Karib-térségben a gyümölcshéjának préseléséből nyert olajat használják fel. Novosedly nad Nežárkou Novosedly nad Nežárkou település Csehországban, a Jindřichův Hradec-i járásban. Novosedly nad Nežárkou Val, Hatín, Pístina, Stráž nad Nežárkou, Stříbřec, Třeboň, Klec és Lužnice településekkel határos. Lakosainak száma 657 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Németh Zoltán (irodalomtörténész) Németh Zoltán (Érsekújvár, 1970. június 26. –): József Attila-díjas magyar irodalomtörténész, kritikus, költő. Élete és pályafutása 1970. június 26-án született a szlovákiai Érsekújvárott. Gyerekkorát a Párkány melletti Kéménden töltötte, ide járt általános iskolába. 1988-ban a zselízi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Egyetemi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végezte 1993-ban. 1993 nyarán az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1993 őszétől 1995-ig a kéméndi, 1995-től 2004-ig pedig az ipolybalogi általános iskola tanára volt. 2000 és 2001 között a pozsonyi egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén irodalomelméletet tanított, ugyanitt 2004-ben doktorált Talamon Alfonzról írt monográfiájával. 2010-ben a Pécsi Tudományegyetemen habilitált. 2004 és 2013 között a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Humán Tudományok Kara Hungarisztika Tanszékének tanára volt. 2013-tól a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense. Vendégelőadóként a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékén, kétszer a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén és a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszékén, továbbá a prágai Károly Egyetemen, az egri Eszterházy Károly Főiskolán és a szófiai egyetemen tartott előadásokat. Versei, tanulmányai és kritikái többek között az Alföldben, a Bárkában, az Élet és Irodalomban, a Hídban, az Irodalmi Szemlében, az Irodalomtörténetben, a Jelenkorban, a Kalligramban, a Korunkban, a Literaturában, a Palócföldben, a Partitúrában, a Prae-ben, az Opusban, a Tiszatájban és az Új Forrásban jelentek meg. 2001 és 2006 között a tatabányai Új Forrás szerkesztője, 2007-ben a pozsonyi Kalligram folyóirat főszerkesztője volt. Műfordítással 1993 óta foglalkozik, elsősorban cseh, szlovák, angol, közvetítőnyelv segítségével pedig német nyelvből fordít, ezeket a Kalligram, a Szőrös Kő, a Polis és a Lettre közölte. 1998 óta a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, 2002 óta a József Attila Körnek, 2003 óta a Szépírók Társaságának, 2006-tól pedig a Magyar Szemiotikai Társaságnak a tagja. Kutatási területe a kortárs magyar irodalom, a fiatal magyar és közép-európai irodalom, a határon túli magyar irodalmak, az irodalom és a hatalom kérdéskörei, a posztmodern magyar és világirodalom, valamint a hálózatelmélet és az irodalomtudomány kapcsolata. 2010-től a Digitális Irodalmi Akadémia Parti Nagy Lajos-szakértője. Könyvei Irodalomtörténeti művei A kapus öröme a tizenegyesnél (tanulmányok, esszék, AB-ART, Pozsony , 1999) Olvasáserotika (esszék, kritikák, tanulmányok, Kalligram , Pozsony, 2000) Talamon Alfonz (monográfia, Kalligram, Pozsony, 2001) A széttartás alakzatai – Bevezetés a "fiatal irodalom" olvasásába (tanulmányok, kritikák, Kalligram, Pozsony, 2004) A bevégezhetetlen feladat – Bevezetés a "szlovákiai magyar" irodalom olvasásába (tanulmányok, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2005) Parti Nagy Lajos (monográfia, Kalligram, Pozsony, 2006) Penge (kritikák, Plectrum, Fülek, 2009) A magyar irodalom története 1945–2009 (FHV UMB, Besztercebánya, 2009) Feszített nyelvtükör (tanulmányok, esszék, kritikák, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2011) Az életmű mint irodalomtörténet – Tőzsér Árpád (Kalligram, Pozsony, 2011) A posztmodern magyar irodalom hármas stratégiája (Kalligram, Pozsony, 2013) Álnév és maszk (Líceum Kiadó, Eger, 2013) Itinerárium (Media Nova N, Dunaszerdahely, 2015) Postmodern Literature in Central Europe – The Threefold Strategy (UKF, Nyitra, 2015) Verseskötetei A szem folyékony teste (versek, AB-ART, Pozsony, 2000) A perverzió méltósága (versek, Kalligram, Pozsony, 2002) A haláljáték leküzdhetetlen vágya (versek, Kalligram, Pozsony, 2005) Állati nyelvek, állati versek (versek, Kalligram, Pozsony, 2007) Boldogságtelep – vetélőgépben (versek, Kalligram, Pozsony, 2011) Kunstkamera (versek, Kalligram, Pozsony, 2014) Próza Németh Zoltán vírusszövegei, idiótameséi és egyéb mutáns történetei (AB-ART, Pozsony, 2002) Szerkesztései Parti Nagy Lajos legszebb versei (AB-ART, Pozsony, 2005) Kukorelly Endre legszebb versei (AB-ART, Pozsony, 2006) Tükördara – Írások Parti Nagy Lajos költészetéről, prózájáról és drámáiról (Kijárat Kiadó, Budapest, 2008) Szlováknak lenni csodás... – A kortárs szlovák irodalom antológiája (Tiszatáj, Szeged, 2016) Kemény István legszebb versei (AB-ART, 2016) Szlováknak lenni csodás... A kortárs szlovák irodalom antológiája ; szerk., vál., utószó; Tiszatáj Alapítvány, Szeged, 2016 ( Tiszatáj könyvek ) Díjai Madách Imre-díj (2000, 2015) Fábry Zoltán-díj (2000) Bárka-díj (2002) Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja (2003, 2008) Schöpflin Aladár-ösztöndíj (2004, 2006, 2011) Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2005) Posonium Irodalmi Díj különdíja (2005) Forbáth Imre-díj (2008) József Attila-díj (2012) Delaunay-háromszögelés A geometriában és a számítástudományban egy adott P ponthalmaz Delaunay-háromszögelése egy olyan egyenes szakaszokból álló vonalhálózat, aminek sokszögtartományai köré írt gömbjei csak határukon tartalmazzák a P ponthalmaz pontjait. A korlátos sokszögtartományok tehát húrsokszögek. Ha ezek a tartományok nem mind háromszögek, akkor a Delaunay-háromszögelés elfajuló, egyébként valódi. A Delaunay-háromszögelés akkor és csak akkor valódi, ha a P halmaz pontjai között semelyik három nincs egy egyenesen, és semelyik négy nincs egy körön. Az élek száma lineárisan függ a pontok számától. A P ponthalmaz valódi Delaunay-háromszögelésének fontos tulajdonsága, hogy a P halmaz összes háromszögelése között maximalizálja a háromszögek legkisebb szögét. A Voronoj-diagram duálisa. Ezt a háromszögelést Borisz Nyikolajevics Döloné, franciásan Boris Delaunay vezette be 1934-ben. Tartalmazza a legközelebbi szomszédok gráfját, és a P ponthalmaz euklideszi minimális feszítőfáit. Algoritmus A háromszögelés elkészítésének egy módja, hogy kilépünk az eggyel magasabb dimenzióba. Jelölje P1, P, …, Pn a megadott ponthalmaz pontjait. Felvetítjük ezeket a pontokat arra a paraboloidra, aminek egyenlete x2 + y2 = z, és meghatározzuk az alsó rész konvex burkát. Ez megadja a P1, P, …, Pn pontok Delaunay-háromszögelését. Ez az algoritmus magasabb dimenzióra is általánosítható, ahol legfeljebb tartományra kell számítani. Itt a felbontás üresgömb-felbontást ad. A valódiság szükséges és elégséges feltétele, hogy a pontok általános helyzetűek legyenek: ne legyen d + 1 pont egy hipersíkban, és d + 2 pont egy hipergömbön. Az itt leírt algoritmus ideje konstansszorosa. A háromszögelés a síkban maradva is megkapható. Adva legyenek a sík P1, … , Pn pontjai. Keresünk ehhez Delaunay-háromszögelést. Elsőként felveszünk még három pontot úgy, hogy a P1, … , Pn pontok az ezek által alkotott háromszög belsejében legyenek. Ez a háromszög lesz a kiindulási háromszögelés, ezt finomítjuk a későbbiekben. A végén ezek a pontok a belőlük induló élekkel együtt törölhetők. A finomításhoz választunk egy új Pr pontot, és keresünk egy PiPjPk háromszöget, ami tartalmazza. Beszúrjuk a Pr pontot a PrPi, PrPj, PrPk élekkel, de figyelni kell, hogy nem lett-e a PiPjPk háromszög valamelyik éle szabálytalan. A háromszögelés egy éle szabálytalan, ha elrontja az üres kör tulajdonságot. Az ilyen élt törölni kell, és az így keletkező négyszög másik átlóját kell behúzni. Ezt mindaddig ismételni kell, amíg van az üres kör tulajdonságot elrontó él a háromszögelésben. Ha Pr két már létező háromszög határára, a PiPj élre esik, akkor mind a két háromszöget figyelembe kell venni. Be kell kötni az új éleket, és a régi éleket meg kell vizsgálni, és szükség esetén cserélni mindaddig, amíg van szabálytalan él. Alkalmazások A Delaunay-háromszögelést sok helyen használják, mert kerüli a nagyon keskeny, vékony háromszögeket. A térinformatikában négyszögháló helyett a mérési pontokra illesztett Delaunay-háromszögelést alkalmazzák az adatok jobb megőrzésének érdekében. Ennek segítségével a felszín könnyen háromszögelhető, ami megkönnyíti az elemző függvények alkalmazását, így az esésviszonyok, benapolás, kitettség valósághű elemzését. A háromszögvonalakkal közelíthetők a szintvonalak, számítható a felszíndarabok területe és a kiemelkedések térfogata. A végeselem-módszerben is használják a Delaunay-háromszögelést, mert kerüli a keskeny háromszögeket, és azért, mert könnyen konstruálható. A numerikus stabilitás érdekében további finomításra van szükség. Ezen kívül még számos más alkalmazással bír, így a kristálynövekedésben, a szívritmuszavarok osztályozásában, és a fehérjék szerkezetének elemzésében. Forrás Delaunay, Boris N.: Sur la sphère vide. In: Bulletin of Academy of Sciences of the USSR 7 (1934), Nr. 6, S. 793-800 Elekes György: Kombinatorikus geometriai algoritmusok Térinformatikai alkalmazás Linkgyűjtemény más alkalmazásokkal Jon Oliva John Nicholas Oliva (USA, New York, Bronx, 1960. július 22.) amerikai zenész, zeneszerző, multiinstrumentalista, aki a Savatage együttes meghatározó dalszerzőjeként vált ismertté. Öccse Criss Oliva, aki a Savatage gitárosa volt, egészen 1993. október 17-én bekövetkezett haláláig. Emellett a Trans-Siberian Orchestra zenekar egyik fő dalszerzője, de a Jon Oliva's Pain zenekarral is ad ki lemezeket 2004 óta. A 90-es években egy Doctor Butcher névre keresztelt projektet is futtatott, de a Circle II Circle számára is írt dalokat. Életrajz Korai évek Három testvérével nőtt fel, kik közül Joann volt a legidősebb. Őt a két évvel fiatalabb Tony követte, aki 1954-ben született. Az 1960-ban született Jon Oliva volt a harmadik gyermek a családban, akit 3 évvel később követett Criss Oliva. A család meglehetősen sokat költözött, több mint négy évig éltek Kaliforniában, mígnem Floridába költöztek a 70-es évek derekán. 5-6 éves korában látta a Beatlest az Ed Sullivan Showban ami nagy hatást gyakorolt rá. Meglehetősen hamar elkezdett érdeklődni a zene iránt, apja gyakran tanítgatta zongorázni. Jon a zongora mellett elkezdett foglalkozni a gitárral, a basszusgitárral, valamint a dobokkal is. Mivel basszusgitár nem volt a házban, ezért Jon Oliva vett egy zöldszínű, könnycsepp alakú hangszert, ami elmondása szerint a világ legrondább basszusgitárja volt. A California Jam fesztiválon látta a Black Sabbathot, ami még inkább zenélésre ösztönözte. Öccsével Criss Oliva gitárossal kisebb rendezvényeken is felléptek, ahol Deep Purple, ZZ Top, Iron Maiden, Black Sabbath és KISS dalokat adtak elő. Bár Criss és Jon is gitározott, hamar kiderült, hogy Criss-nek több érzéke van a hathúroshoz, így Jon elkezdett komolyabban foglalkozni az énekléssel. 1978-ban kirúgták a középiskolából, így Jon hamarosan egy újabb zenekarban találta magát. A Metropolis névre keresztelt formáció Bad Company, Alice Cooper és KISS feldolgozásokat játszott. Az együttes 1978-ban készített egy 2 dalos (Take Off With The Crowd, és Let's Get Rowdy) demót, majd elkezdtek koncertezni a Florida környéki klubokban. Jon azonban hamar megunta a dolgot, és inkább egy új együttest hívott életre. Ő az Alien formációban, míg testvére Criss egy Tower névre keresztelt együttesben játszott. A két zenekar egyesüléséből jött létre a Savatage elődjének tekinthető Avatar, melyben ismét együtt játszott a két testvér. Criss gitározott, míg Jon dobolt és énekelt. Steve Wacholz ez idő tájt lett az Avatar tagja, de már korábban is ismerte a két Oliva testvért. Mivel Wacholz ült a dobok mögé, így Oliva basszusgitárra váltott. Nemsokkal később csatlakozott hozzájuk Keith Collins basszusgitáros, így Jon csak az éneklésre koncentrálhatott. Az együttes több demófelvételt is készített, még mielőtt felvették volna a Savatage nevet. Savatage A Savatage debütáló albuma 1983-ban Sirens címmel jelent meg. A következő anyag The Dungeons Are Calling címmel jelent meg, melyet az 1986-os Fight for the Rock követett. Jon ekkortájt pop-rock előadók számára is írt dalokat, melyekből a Fight for the Rock albumra is feltettek néhányat. Az album megbukott, de a következő Hall of the Mountain King album visszaadta a rajongók hitét. Ekkor csatlakozott az együtteshez Paul O'Neill, mint külsős dalszerző és producer. Az 1989-ben megjelent Gutter Ballet is pozitív kritikákban részesült, melyet a Streets: A Rock Opera követett, mely Jon Oliva szerint egyértelműen a legjobb Savatage album. Ez az album egy minden korábbinál epikusabb, progresszívebb irányt képviselt, mely változást Jon Oliva kezdeményezte. Jon miután egy torontoi színházban megnézte Andrew Lloyd Webber hírhedt Az Operaház Fantomja musicaljét, elhatározta, hogy egy teátrálisabb irányba viszi tovább az együttest. Az album egy konceptlemez, melynek főszereplője, egy a karriere mélypontján levő "DT Jesus" nevű rocksztár. A történet egyes pontjai azonban Jon Oliva életét tükrözik, aki ekkoriban komoly drog és alkohol problémákkal küszködött. A lemezt népszerűsítő turné után azonban Jon elhagyta az együttest. Hivatalos okként a különböző projektjeit említette, melyekkel több időt szeretett volna foglalkozni. Egy Doctor Butcher névre keresztelt formációt hozott létre, de a tervei közt szerepelt egy Romanov névre keresztelt musical is. Jon utolsó fellépése a Savatage tagjaként 1992-ben volt a Tampa Music Awards rendezvényen. Helyére Zachary Stevens került. A kiszállása után készült el az 1994-es Doctor Butcher korong, melyen Chris Caffery is szerepelt, aki korábban megfordult a Savatage soraiban is. A dobokat John Osborn játszotta fel a lemezre, melyet az Atlantic Records jelentetett meg. A lemez 8000 dollár költségvetésből készült. A megjelenést koncertek is követték, melyek egyikén Criss Oliva is megjelent a színpadon, hogy együtt adják elő a Savatage Sirens dalát. 1993. október 17-én egy közúti balesetben elhunyt öccse Criss Oliva gitáros. A történtek nagyon felkavarták Jont, fájdalmát a Handful of Rain című Savatage albummal próbálta enyhíteni. A lemezen Alex Skolnick pótolta Crisst, míg a dalokat Jon írta egymaga. Így a Handful of Rain egy Jon Oliva szólólemeznek is tekinthető. Ugyan Jon nemvolt hivatalosan a Savatage tagja, de ezekben az időkben is kivette részét a dalszerzésből. Az 1995-ös Dead Winter Dead albumon újra hallatta hangját is, csakúgy mint az 1997-es The Wake of Magellan albumon. 2000-ben hozzájárult a Perfect Christmas Night című dal megszületéséhez, mely a A Grincs című Jim Carrey filmben hangzott el. 2001-ben Zachary Stevens családi okokra hivatkozva elhagyta a Savatage sorait, így a 2001-ben megjelent Poets and Madmen albumot teljes egészében Jon Oliva énekelte fel, mely máig az együttes utolsó stúdióalbuma. Trans-Siberian Orchestra, Jon Oliva's Pain A Dead Winter Dead albumon szereplő Christmas Eve/Sarajevo dal nemvárt módon akkora sikert aratott, hogy még a listákra is felkerült. A sikeren felbuzdulva Jon Oliva, Paul O'Neill, Robert Kinkel és Al Pitrelli társaságában létrehozta a Trans-Siberian Orchestra zenekart, mely a Savatage epikusabb, szimfonikusabb oldalát domborítja ki. Az 1996-ban debütált zenekar eddig öt nagylemezt adott ki, melyek mind órási sikert arattak, jóval túlszárnyalva a Savatage korábbi eladási mutatóit. Az együttes látványos koncertjei révén nagy arénákban léphet fel, így Jon Oliva a 2000-es évektől már teljes erőbedobással intézi a formáció ügyeit. Ezért a Savatage háttérbe szorult, a 2010-ben kiadott Still The Orchestra Plays: Greatest Hits Vol. 1 & 2 válogatásalbummal Jon Oliva lezártnak tekinti a Savatage pályafutását. A Jon Oliva's Pain zenekart 2003-ban hozta létre, melyet a Savatage reinkarnációjának tart. Az együttes először 2004-ben jelentkezett lemezzel, mely 'Tage Mahal címmel jelent meg. Ez követte a Maniacal Renderings 2006-ban, és a Global Warning 2008-ban. Legutolsó lemezük Festival címmel 2010-ben jelent meg. Emellett Jon külsős dalszerzőként szerepelt a Circle II Circle 2003-as debütáló albumán, mely Watching in Silence címmel jelent meg. Jon Oliva legfőbb zenei hatásai közé a Black Sabbath, a Queen, és a Beatles sorolható, valamint a Deep Purple, az Iron Maiden, de szívesen hallgat komolyzenét is, vagy olyan extrémebb hangzású zenekarokat, mint a Deicide. Diszkográfia Savatage Sirens (1983) The Dungeons Are Calling EP (1984) Power of the Night (1985) Fight for the Rock (1986) Hall of the Mountain King (1987) Gutter Ballet (1989) Streets: A Rock Opera (1991) Edge of Thorns (1993) Handful of Rain (1994) Dead Winter Dead (1995) The Wake of Magellan (1998) Poets and Madmen (2001) Trans-Siberian Orchestra Christmas Eve and Other Stories (1996) The Christmas Attic (1998) Beethoven's Last Night (2000) The Lost Christmas Eve (2004) Night Castle (2009) Jon Oliva's Pain 'Tage Mahal (2004) Maniacal Renderings (2006) Global Warning (2008) Festival (2010) Doctor Butcher Doctor Butcher (1994) Circle II Circle Watching in Silence (2003) Szóló Raise the Curtain (2013) Entity Bean Az Entity Bean (entitás bean) az Enterprise JavaBeans egy típusa, egy szerver oldali J2EE komponens, amely az adatbázisban tárolt perzisztens adatokat reprezentál. Az entity bean kezelheti a saját perzisztenciáját (Bean Managed Persistence), vagy átadhatja ezt a feladatát az EJB konténernek (Container Managed Persistence). Az entitás beant az elsődleges kulcs azonosítja. Ha az egy entity beant tartalmazó konténer összeomlik, az entity bean , az elsődleges kulcs, és minden távoli referencia képes túlélni az összeomlást. Az entity bean-eket az EJB 2.0 előtt nem lehetett nagy számban alkalmazni, mivel minden egyes entity bean egy RMI stub volt, saját RMI kapcsolattal az EJB szerverhez. Pl. 1000 Entity Bean létrehozása egy műveletben azt eredményezné, hogy egyidejűleg 1000 csatlakozás jön létre az RMI back-end-jével. Mivel a TCP/IP csak 65536 portot támogat, ezért egy időben maximum 65536 Entity Bean létezhet. Például, ha egy kliens alkalmazás figyelni szeretné a státuszát 1024 adatbázis bejegyzésnek, akkor szükség van 1024 Entitiy Bean hivatkozásra, és így 1024 RMI kapcsolat jön létre az EJB szerverrel, az EJB szervernek viszont ki kell szolgálnia mind az 1024 kapcsolatot az összes kliens alkalmazás felé. Ez azt eredményezné, hogy legfeljebb 64 kliens alkalmazást szolgálna ki, és minden további internetes kapcsolatot figyelmen kívül hagyna. Ezen korlátozásokon nem lehet felülkerekedni RMI feletti Entity Bean használata esetén. Az Entity Bean utolsó specifikációja a EJB 2.1-es volt. Az EJB 3.0-ban, az Entity Bean-eket felváltották a jóval egyszerűbben menedzselhető Java Persistence API alapú POJOk. Az Entity Bean-eket eredetileg már a Java EE 6 specifikációból is ki akarták hagyni, használatuk már nem volt javasolt (elavultnak jelölték a specifikációban). Estadio El Sardinero Az Estadio El Sardinero egy spanyol labdarúgó-stadion, mely Santander városában van. 1988-ban épült. A stadion használója a Racing de Santander, mely az élvonalban szerepel. A létesítmény maximális befogadóképessége 22 400 fő. A lelátók fedettek, kivilágítás van. Anterósz Anterósz (görögül Αντερως) a görög mitológiában Erósz, a szerelem istenének öccse. Neve viszontszerelmet jelent. Mivel Erószt gyötörte a magány játszótársként kapta Anterószt Aphroditétól, aki Arésszal nemzette. Anterósz volt az az isten, aki megbüntette azt, aki megvetette a szerelmet vagy nem viszonozta a kapott szeretetet, szerelmet. Toll-lyuk A toll-lyukak a füsti fecske (Hirundo rustica L.), és néhány más kistestű énekesmadár evező- és faroktollain található, körülbelül 0,5–1 mm átmérőjű lyukak. A lyukak száma és a tolltetű-fertőzöttség közti korrelációra alapozva megállapították, hogy a lyukak tetvek rágásnyomai, füsti fecskéken a Machaerilaemus malleus Burmeister 1838, esetleg a Myrsidea rustica Giebel 1874 (Phthiraptera, Amblycera) nevű tetűfaj(ok) rágásnyomai. A toll-lyukak viszonylag könnyen megszámolhatók, így számos viselkedésökológiai, evolúciós ökológiai cikk használja a őket az ektoparazita fertőzöttség mérőszámaként. Az utóbbi időben megkérdőjelezték, hogy valóban a Machaerilaemus malleus okozza a toll-lyukakat. Újabb eredmények megerősítették, hogy a toll-lyukak tetvek rágásnyomai, de számos okból úgy tűnik, hogy a füsti fecskéken nem a Machaerilaemus malleus, hanem a Brueelia domestica Kellogg - Chapman 1899 (Phthiraptera: Ischnocera), más énekesmadarakon pedig a Brueelia genus más tagjai rágják a toll-lyukakat. Morsang-sur-Seine Morsang-sur-Seine település Franciaországban, Essonne megyében. Lakosainak száma 547 fő (2015). Morsang-sur-Seine Saintry-sur-Seine, Nandy, Corbeil-Essonnes, Le Coudray-Montceaux és Saint-Pierre-du-Perray községekkel határos. Népesség A település népességének változása: George Joye George Joye (időnként Joy vagy Jaye) (1495 körül Renhold, Bedfordshire, Anglia – 1553 Renhold, Bedfordshire, Anglia) 16. századi protestáns Bibliafordító, aki az Ószövetség könyvei közül számosat elsőként jelentetett meg angolul nyomtatásban (1530-1534). Az ő nevéhez fűződik az első angol nyelvű protestáns imakönyv megjelenése is (1529). Élete Cambridge-ben végezte egyetemi tanulmányait, ahol 1515-ben katolikus pappá szentelték. 1517-ben megszerezte a mesteri fokozatot, és a Peterhouse tanárává választották, mint “inceptor in arte.” 1525-ben megszerezte a teológiai diplomát is. Cambridge-i tartózkodása idején ismerkedett meg Luther tanaival, és a későbbi angol reformáció számos vezető személyiségével. 1527-ben, amikor eretnekség vádjával feljelentették Wolsey bíborosnál, elhagyta Angliát. Legkésőbb 1528 körül Antwerpenben telepedik le, ahol már jelentős emigráns protestáns angol kolónia van. (például William Tyndale, Thomas Hitton, Robert Barnes, William Roye és Myles Coverdale). Fordításból, illetve nyomdászok számára végzett korrektúrából tartja el magát és családját (időközben megnősült, és egy szintén George nevű fiúgyermekéről van tudomásunk). Emellett megjelentek önálló, vallásos témájú illetve apologetikai munkái is. Első műve, egy imádságoskönyv nem maradt fenn, csak korabeli forrásokból (például Morus Tamás) van róla tudomásunk (1529). Ez volt az első angol nyelvű protestáns imádságoskönyv (ún. Primer). A könyv többek között kb. 30 zsoltárnak az angol nyelvű fordítását is tartalmazta. A második, javított kiadás 1530-ban látott napvilágot Ortolus animae. The garden of the soule (A lélek kertje) címmel, és egyetlen fennmaradt példánya a British Library-ben található. Később megjelentette a teljes Zsoltárok könyvének angol nyelvű fordítását három különböző fordításban (1530, 1533, 1534) valamint Izajiás könyvének (1531), a Példabeszédek könyvének és a Prédikátor könyvánek (1532 körül), Jeremiás könyvének és Jeremiás siralmainak az angol nyelvű fordítását. Ezek a fordítások Biblia ezen könyveinek az első nyomtatott angol nyelvű fordításai voltak. 1534-ben Joye Tyndale-lel került összetűzésbe, mert Tyndale Újszövetség-fordításának egyik kiadásában Tyndale által kifogásolt változtatásokat eszközölt (többek között huszonkét helyen a "resurreccion" (föltámadás) szót "the lyfe after this" (túlvilági élet) kifejezésre cserélte ki, mert Zwingli és Melanchthon tanítása alapján úgy tartotta, hogy azokon a helyeken a bibliai szöveg a lélek halhatatlanságára vonatkozik, és nem a test szerinti feltámadásra. Ugyanakkor azon a több mint 150 helyen, ahol egyetértett Tyndale-lel abban, hogy a kérdéses szó ott valóban a test feltámadását jelenti, megtartotta a "resurreccion" szót. Tyndale azonban a saját kiadásában megvádolta Joye-t azzal, hogy nem hisz a test föltámadásában. A hamis vádak alól való tisztázásra Joye 1535. február 27-én egy Apológiát jelentetett meg. William Tyndale letartóztatása után (1535. április), Joye Calais-n keresztül Angliába menekül, ahol akkor Cromwell hatására VIII. Henrik angol király engedményeket tett a protestánsok részére. 1540 körül azonban neki is újra el kellett hagynia Angliát, és újfent Antwerpenben telepedett le. Második emigrációja idején főleg hitvitákba kapcsolódik be (például a papok nősülése érdekében). Henrik 1547-ben bekövetkezett halála után Joye visszatért Angliába. 1548-ban Andreas Osiander egyik könyvének angol fordítását jelentette meg, amiben a világ végét 1585 és 1625 közöttre teszi. 1549-ben Joye vitába szállt John Foxe protestáns szerzővel a házasságtörők büntetésének kérdésében. Szülőföldjén halt meg 1553-ban. Munkái (elveszett imádságoskönyv) (Antwerpen?, 1529). Ortulus anime. The garden of the soule: or the englisshe primers , Argentine: Francis Foxe ( vere Antwerpen: Merten de Keyser), 1530 . The Prophete Isaye , Straszburg: Balthassar Beckenth ( vere Antwerp: Merten de Keyser), 10 May 1531. The letters which IOHAN ASHWELL Priour of Newnham Abbey besids Bedforde/ sente secretly to the Bishop of Lyncolne/ in the yeare of our Lorde M.D.xvij. Where in the sayde priour accuseth George Joye that tyme being felawe of Peter college in Cambridge/ of fower opinions: with the answer of the sayed George vn to the same opinions , Straszburg ( vere Antwerpen: Merten de Keyser), 10 June 1531 . The souper of the Lorde: wher vnto, that thou mayst be the better prepared and suerlyer enstructed: haue here firste the declaracion of the later parte of the .6. ca. of S. Johan, beginninge at the letter C. the fowerth lyne before the crosse, at these wordis: merely were. &c wheryn incidently M. Moris letter agenst Johan Frythe is confuted , Nornburg: Niclas twonson ( vere Antwerpen), 5 April 1533 . The Subuersion of Moris false foundacion: where upon he sweteth to set faste and shoue vnder his shameles shoris/ to vnderproppe the popis chirche: Made by George Ioye , Emdon: Jacob Aurik ( vere Antwerpen: Catharine van Ruremund), 1534. Ieremy the Prophete/ translated into Englisshe: by George Ioye: some tyme felowe of Peter College in Cambridge. The songe of Moses is added in the ende to magnif ye our Lorde for the fallof our Pharao the Bisshop of Rome , (Catharine van Ruremund), Anno. M.D. and .xxxiiii. in the monthe of Maye. Dauids Psalter/ diligently and faithfully translated by George Ioye/ with breif Arguments before euery Psalme/ declaringe the effect therof , [Antwepen:] Martyne Emperowr (=Merten de Kesyer), 1534 . An Apologye made by George Ioye to satisfye (if it maye be) w. Tindale: to pourge & defende himself ageinst so many sclaunderouse lyes fayned upon him in Tindals uncheritable and unsober Pystle so well worthye to be prefixed for the Reader to induce him into the understaning of hys new Testament diligently corrected & printed in the yeare of oure lorde .M. CCCCC. and xxxiiij. in Nouember. , (Antwerpen?), February 27, 1535 . A compendyouse Somme of the very Christen relygyon: gathered faythfully out of the holy scripture: necessary for all them that rede the olde and new Testament […] Translated by George Ioye the yere of our lorde. M.D. xxxv. In Septembre, London: John Bydell, 1535 . A frutefull treatis of Baptyme and the Lordis Souper/ of the vse and effect of them/ of the worthey and vnworthy receyuers of the Souper/ necessary to be knowne of all Christen men/ which yerely receyue the Sacrament , Grunning ( vere Antwerp: Catharine van Ruremund), 27 April 1541 . A very godly defense/ full of lerning/ defending the mariage of Preistes/ gathered by Philip Melanchthon/ & sent vnto the kyng of Englond/ Henry the aight/ tra[n]slated out of latyne into englisshe/ by lewes beuchame , the yere of the Lorde.M.CCCCC.XLI. in Auguste, Lipse: Ubryght Hoff ( vere Antwerpen: Catharine van Ruremund). The defense of the Mariage of Preistes: agenst Steuen Gardiner , Iames Sawtry ( vere Antwerpen: Catharine van Ruremund), August 1541 . The exposicion of Daniel the Prophete gathered oute of Philip Melanchton/ Johan Ecolampadius/ Conrade Pellicane & out of Johan Draconite. &c. By George Joye. A prophecye diligently to be noted of al Emprowrs & kinges in these laste dayes , Geneue: G.J. ( vere Antwerpen, Catharine van Ruremund), 1545. A contrarye (to a certayne manis) Consultacion: That Adulterers ought to be punyshed wyth deathe. With the solucions of his argumentes for the contrarye , ( London :) George Joye, 1549 . Alekszandr Viktorovics Uvarov Alekszandr Viktorovics Uvarov (oroszul: Александр Викторович Уваров; Voronyezs, 1960. január 13. –) orosz-izraeli labdarúgókapus, korábban szovjet válogatott labdarúgó. Pályafutása Klubcsapatban Pályafutása során két csapatban játszott. 1981 és 1991 között a Gyinamo Moszkva, 1991 és 2000 között a Makkabi Tel-Aviv kapuját védte. A válogatottban 1990 és 1991 között 11 alkalommal szerepelt a szovjet válogatottban. Részt vett az 1990-es világbajnokságon. Edzőként 2000 óta a Makkabi Tel-Aviv kapusedzője. 2000 és 2012 között az izraeli válogatott kapusedzője is volt. Sikerei, díjai Szovjet kupa (1): 1984 Izraeli bajnok (3): 1991–92, 1994–95, 1995–96 Izraeli kupa (2): 1993–94, 1995–96 620-as évek Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 570-es évek – 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek Évek: 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 Myersiohyla A Myersiohyla a kétéltűek (Amphibia) osztályába és a békák (Anura) rendjébe a levelibéka-félék (Hylidae) családjába és a Hylinae alcsaládba tartozó nem. Egy 2005-ben történt felülvizsgálat eredményeképpen a Hyla nem négy faja ebbe a családba került át, két fajt pedig azóta fedeztek fel. Rendszerezés A nembe az alábbi 4 faj tartozik: Myersiohyla aromatica (Ayarzagüena and Señaris, 1994) Myersiohyla chamaeleo Faivovich, McDiarmid & Myers, 2013 Myersiohyla inparquesi (Ayarzagüena and Señaris, 1994) Myersiohyla loveridgei (Rivero, 1961) Myersiohyla kanaima (Goin and Wodley, 1961) Myersiohyla neblinaria Faivovich, McDiarmid & Myers, 2013 Valsequillo de Gran Canaria Valsequillo de Gran Canaria település Spanyolországban, Las Palmas tartományban. Valsequillo de Gran Canaria Agüimes, San Bartolomé de Tirajana, Vega de San Mateo, Santa Brígida, Telde és Ingenio községekkel határos. Lakosainak száma 9191 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Pifari Pifari (olaszul: Piffari) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Žminjhez tartozik. Fekvése Az Isztria középső részén, Pazintól 15 km-re délre, községközpontjától 4 km-re nyugatra fekszik. Története 1880-ban 36, 1910-ben 70 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. Az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A második világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. Žminj község 1993-ban alakult meg. 2011-ben a falunak 25 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és kisállat tenyésztéssel foglalkoznak. Gare de Bouaye Gare de Bouaye vasútállomás Franciaországban, Bouaye településen. Vasútvonalak Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik: Nantes-État-La Roche-sur-Yon par Sainte-Pazanne-vasútvonal Kapcsolódó állomások A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Gare de Rezé-Pont-Rousseau Gare de Sainte-Pazanne Gare de Port-Saint-Père - Saint-Mars Estadio Mestalla Az Estadio Mestalla egy futballstadion, Spanyolországban, Valenciában. A Valencia CF stadionja. 1923-ban építették, 55 000 fő befogadására képes. Spanyolország ötödik legnagyobb stadionja. A közeljövőben várhatólag a csapat átköltözik az épülésben lévő Nou Mestalla stadionba. Ennek a stadionnak a befogadóképessége 75 000 főre tehető. A stadion befejezésének időpontja csúszott a klub rossz pénzügyi helyzete miatt. Története 1923 május 23-án avatták fel a Mestallát, egy barátságos mérkőzésen a Levante UD ellen. Ez egy korszak végét jelentette, hogy búcsút intenek a régi stadiontól az Algirós-tól, ami mindig egy jó emlék volt a Valencia szurkolóknak, ami a klub első otthona volt. Hosszú múltja van a stadionnak, onnantól amikor még nem volt a La Liga-ban. Akkoriban a stadion csak 17.000 főt tudott befogadni, ekkor kezdte a klub megmutatni a stadionban lévő lehetőségeket, a regionális bajnokságok, ami miatt a vezetők úgy döntöttek bővítik a férőhelyeket 1927-ben. Mielőtt a stadiont ki tudták volna bővíteni 25.000-fősre, súlyosan megsérült a polgárháború idején. A Mestallát használták a koncentrációs tábornak és szemétraktárként is. Miután felújították a stadiont a csapat megszerezte első címét az 1941-es Kupát. Egy elsöprő csapat játszott az áttervezett stadionban, és három bajnoki címet szereztek zsinórban, brillíroztak a legendás "elektromos csatárok" Epi, Amadeo, Mundo, Asensi és Guillermo Gorostiza. Ezekben az években a sport siker is hozzájárult a Mestalla apránként visszaépítéséhez. Az ötvenes években történt volna a legnagyobb változás a stadion történetében. Ez a projekt eredményezte volna a stadion kapacitásának növelését 45. 000 főre. Ez csak egy álom volt, ugyanis 1957 októberében a Turia folyó áradása elmosta a Mestallát. Estadio Metropolitano (metróállomás) Estadio Metropolitano metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 7-es vonalán. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 7-es metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Las Musas (Pitis) Barrio del Puerto (Hospital del Henares) Avezan Avezan település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 93 fő (2015). Avezan Gaudonville, Mauroux, Saint-Clar, Saint-Léonard és Tournecoupe községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Mózes ibn Dzsikatilla Mózes ibn Dzsikatilla (Córdoba, ? – Zaragoza, 1080 körül) középkori hispániai zsidó hittudós. Córdobában született, de élete jelentős részét – körülbelül 1060-tól – Zaragozában töltötte. Kommentárokat írt több bibliai könyvhöz, így Izajáshoz, a Zsoltárok- és Jób könyvéhez, illetve a kisprófétákhoz. A kommentárokat kritikai szellem hatja át. Műveit kortársa, Júda ibn Balaam erős bírálatban részesítette. Forrás Kecskeméti Ármin : A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. 1908–1909. → reprint kiadás: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I–II. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó. 1994. ISBN 963-7426-20-5 , I. köt., 242. o. Novotny László Dr. Novotny László (Budapest, 1941. június 18. –) magyar mérnök, válogatott kajakozó. Tanulmányai A II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1959-ben. A BME Gépészmérnöki Kar vegyipari gépész szakán végzett (1964), hegesztő szakmérnöki oklevelet szerzett (1973), hegesztéstechnológiából doktorált (1978), a londoni Imperial College-ban ENSZ-ösztöndíjjal tanult (1976), a műszaki tudomány kandidátusa (1988). Szakmai pályafutása A Vegyiműveket Szerelő Vállalat Gyártási Gyáregységének műszaki fejlesztési előadója, technológus csoportvezetője (1964-1968), a Kőolaj-és Gázip. Tervező Vállalat, illetve Olajipari Tervező és Fővállalkozó Vállalat (OLAJTERV) iránytó tervezőmérnöke, osztályvezetője (1968-1978), majd a vállalat főkonstruktőre (1978-1985), a Vegyiműveket Tervező Vállalat gépész főszakértője, (1985-1988), a Mikrotechnika Kisszövetkezet külkereskedelmi igazgatója és szoftvermenedzsere (1988-1991), az Interauditor Neuner + Henzl Tanácsadó Kft. műszaki igazgatója (1991-1995), az Ernst & Young Kft. szenior menedzsere (1995-2000), a Procont Holding Rt. termékfejlesztési üzletág-igazgatója (2000-¬2002), a Szinergia Projektmenedzsment Kft. vezető tanácsadója (2002), egyúttal a Qualiso Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója (1997-től). - Nyomástartó edények, csővezetékek és egyéb gépészeti berendezések anyagmegválasztási kérdéseivel, szilárdsági méretezésével, illetve egyéb, a tervezéssel, gyártással, üzemeltetéssel összefüggő kérdésekkel foglalkozott. A Zsana II. kútkitörés elfojtása gépészeti tervének kidolgozója. Mérlegképes könyvelői és Informatikai Auditori (CISA) képesítést is szerzett. 1991-től üzleti és informatikai tanácsadói tevékenységgel és informatikai rendszerek auditálásával foglalkozik. Tagja a Magyar Mérnökakadémiának. 1983-ban GTE Műszaki Irodalmi Díjjal tüntették ki. Számos találmánya és szabadalma van. Politikai pályafutása 2006-tól 2010-ig a Nemzeti Fórum színeiben Budakalász a Képviselő Testületének tagja, a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke, 2010-től a Budakalászi Nemzeti Fórum Egyesület színeiben Budakalász Képviselő Testületének tagja.2011. augusztus 31.-ei hatállyal a képviselői mandátumáról lemond, mivel nem ért egyet a testület többségének politizálásával. Sport pályafutása A magyar kajak-kenu válogatott tagja (1959-1970). Egyesületei Budapesti Honvéd (1955-1956) Kossuth Kajak Klub (1956-1958) MHS (1959-7966) Egyetértés (1967-1970) VM Egyetértés (1971-1972) Honvéd Dominó (1973-) (Bp.-i Honvéd) Eredményei Eb 2. (1965: kettes 10000 m), Eb 4. (1961, 1969: négyes 10000 m), Eb 6. (1969: négyes 1000 m); magyar bajnok (1961, 1966: négyes 10 000 m ) A TFTI-n kajak-kenu edzői oklevelet szerzett (1967). Főbb művei A törésmechanika alkalmazása hegesztett nyomástartó edényekben lévő hibák megítélésére. (Gép, 1982) Nyomástartó edények, tartályok és csővezetékek méretezése. (Alumínium kézkönyv. Bp., 1984) Nyomástartó edények és tartályok. Csővezetékek hegesztett kötéseinek kialakítása. (Hegesztési kézikönyv. Bp., 1985) A túlterhelés hatása nyomástartó edényekben lévő fáradásos repedések terjedési viszonyaira. Kandidátusi értekezés. (Bp.-Miskolc, 1987). Kajakok és Kenuk Fából: 1. kötet: Magyar kajakok és kenuk fából, 2. kötet: A Struer Kajak (Dánia) cég által gyártott kajakok és kenuk (Budakalász, 2012) Fejezetek a Kajak-Kenu Sport Történetéből (Budakalász, 2016) Pauilhac Pauilhac település Franciaországban, Gers megyében. Lakosainak száma 645 fő (2015). Pauilhac Castelnau-d'Arbieu, Fleurance, Lamothe-Goas, Lectoure, Sainte-Radegonde és Terraube községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Vendargues Vendargues település Franciaországban, Hérault megyében. Lakosainak száma 6155 fő (2015). Vendargues Castries, Baillargues, Le Crès, Saint-Aunès és Teyran községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Kurt Axelsson Kurt Axelsson (1941. november 10. – 1984. december 15.) svéd válogatott labdarúgó. Autóbalesetben hunyt el 1984-ben, mindössze 43 évesen. Pályafutása A válogatottban 1966 és 1971 között 30 alkalommal szerepelt a svéd válogatottban. Részt vett az 1970-es világbajnokságon. Sikerei, díjai Belga bajnok (1): 1972–73 Belga kupa (1): 1967–68, 1969–70 Vendas Novas Vendas Novas község és település Portugáliában, Évora kerületben. A település területe 222,39 négyzetkilométer. Vendas Novas lakossága 11846 fő volt a 2011-es adatok alapján. A településen a népsűrűség 53 fő/ négyzetkilométer. A település jelenlegi vezetője José Figueira. Vendas novas városban 10235 fő lakik. A település napja minden év szeptember 7-ére esik. A község a következő településeket foglalja magába, melyek: Landeira Vendas Novas I. e. 290-es évek Évszázadok: i. e. 4. század – i. e. 3. század – i. e. 2. század Évtizedek: i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek – i. e. 230-as évek Évek: i. e. 299 – i. e. 298 – i. e. 297 – i. e. 296 – i. e. 295 – i. e. 294 – i. e. 293 – i. e. 292 – i. e. 291 – i. e. 290 2005-ös közel-keleti ralibajnokság A 2005-ös közel-keleti ralibajnokság 2005. február 2-án vette kezdetét és december 2-án végződött. A bajnok a katari Nászer el-Attija lett. Némethy Attila Némethy Attila (Budapest, 1956. szeptember 5. –) magyar zongoraművész, tanár, zenei szerkesztő. Élete, munkássága Zenei indíttatását a családjától kapta: édesanyja Dohnányi Ernő és Bartók Béla tanítványa volt. Tizenkét évesen kezdte zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozatán, ahol Máthé Miklósnénál, majd a rendkívüli tehetségek osztályában Hernádi Lajos és Kadosa Pál irányításával tanult zongorát. Ebben az időben gyermekszínész is volt a Madách Színházban, így lett a Mézga család első két sorozatában Aladár hangja, valamint Wendauer A Pál utcai fiúk című 1969-es filmben. Zongoraművészi diplomáját 1977-ben szerezte meg, de ezt követően elvégezte még az esztétikai szakosítót is, Maróthy Jánosnál. 1977-ben II. díjat nyert az athéni nemzetközi zongoraversenyen, ugyanebben az évben az Ifjú Zongoristák Nemzetközi Liszt Találkozóján I. helyezett lett. 1978-ban többszörös díjazott volt a brüsszeli Erzsébet királynő versenyen, a tokiói nemzetközi versenyen pedig az V. helyet ítélték számára. 1979-től az Országos Filharmónia szólistája volt, 1980-ban pedig a Magyar Rádió külső munkatársa lett. Oktató munkáját 1986-ban kezdte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, ahol zongorát (egy időben kamarazenét is) oktat. Több mesterkurzust tartott itthon és külföldön, és többször vesz részt zenei versenyek zsűrije munkájában is. Zongoraművészként fellépett Európa szinte valamennyi országában, de szerepelt Kanadában, Kínában és Japánban is, neves zenekarokkal és művészekkel zenélt együtt. Több rádió-, televízió- és hangfelvétel készült közreműködésével. Állandó munkatársa a Bartók Rádiónak, ahol több műsor vezetője, szerkesztője. T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. A T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft. Tatabánya tömegközlekedését működtető cég, mely a T-SZOL Zrt.-n keresztül közvetve Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában áll. A céget 2015 decemberében alapították abból az okból, hogy 2018-tól a helyi önkormányzat a város helyi közlekedését nem az állami Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központtal (korábban Vértes Volán), hanem saját tulajdonú társasággal kívánta megvalósítani. Története Magyarország legtöbb városában a Volán Vállalatok, majd 2015-től a Közlekedési Központok üzemeltették a helyi közlekedést. Tatabányán az 1950-es évektől a Vértes Volán végezte menetrend szerinti személyszállítást akkor még 18. számú AKÖV néven, majd a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ. A városi közgyűlés 2015. december 17-i ülésén döntött, hogy átveszi a helyi autóbuszos közlekedést, amivel a színvonal emelkedését és a költségek csökkenését várták. A feladat ellátására az önkormányzat városüzemeltetési cége, a T-Szol Tatabányai Szolgáltató Zrt. december 22-én megalapította a T-Busz Tatabányai Közlekedési Kft.-t. Az új járműparkot a Modern Városok Programon belül kapott 5,6 milliárd forintból szerezték be, amely 4 darab elektromos midibuszból, 23 darab szólóbuszból és 14 darab csuklós buszból áll. A T-Busz Kft. 2018. január 1-jén kezdte meg az autóbuszos személyszállítást. FociFesztivál A FociFesztivál egy hagyományteremtő szándékkal létrehozott országos, családi sportrendezvény, egyben a magyar futball legnagyobb seregszemléje, amelynek célja a labdarúgás népszerűsítése. A fesztivált minden év utolsó nyári hétvégén tartják meg a Budapesttől húsz kilométerre fekvő Telki Edzőközpontban. A rendezvény jelmondata: „Focifesztivál – ahol mindenki labdába rúg”. Története Az első FociFesztivál Az első FociFesztivált 2011. augusztus 27-én rendezték meg Telkiben. Az első, egész napos FociFesztiválon minden, labdarúgáshoz kapcsolható szakág megjelent, a gombfocitól kezdve a futsalon, a csocsón és a freestyle-on át egészen a strandfociig vagy a jorkyig. A rendezvényre több mint kétezren látogattak ki, a bevételt jótékony célra fordították. Az első FociFesztiválon negyed század elteltét követően ismét pályára lépett egymás ellen az 1986-os mexikói világbajnokságon drámai mérkőzést játszó magyar és volt szovjet labdarúgó válogatott. Az aranylabdás Igor Belanov, a volt Juventus-játékos, Alexandr Zavarov, a legendás kapus, Rinat Daszajev, illetve Détári, Bognár, Garaba, Nagy Antal, Kovács Kálmán, Szokolai és a többiek játéka 25 év után is parádés volt. A mérkőzés végeredménye 5-5 lett. II. FociFesztivál A második FociFesztivált 2012. szeptember 1-jén, szombaton rendezi meg a Telki Edzőközpontban a Magyar Labdarúgó Szövetség. Tervezett program A II. FociFesztivál a FC Barcelona magyar csillagára emlékezik a Kubala László Kupával. A tornán részt vesz a magyar öregfiúk válogatott; A Kelet-Nyugat Kupán a keleti és a nyugati országrész csapatai küzdenek meg egymással; Sok népszerű hírességet vonultat fel a nagy hagyományú Színészek-Újságírók Rangadó (SZÚR); Futsal felnőtt férfi, női és utánpótlás futsal válogatottak bemutató edzései, közte futsal gyakorlópálya és szabad játék; Egyetemi Bajnokok Ligája, az egyetemi-főiskolai kispályás futballbajnokságok győzteseinek tornája; Strandfoci (gyerek-torna, felnőtt válogatott); Lábtenisz (szabad játék és a válogatott edzései); Szurkolói csapatok újrajátsszák a híres BL-döntőket: Manchester-Bayern, Milan-Liverpool, Barcelona-Arsenal és Real Madrid-Juventus; A II. FociFesztivál vendégsportja a dzsúdó; László Atya Kupa keretében a szakmák csapatai versengenek, például ügyvédek, orvosok, parlamenti képviselők; Bicskei Bertalan tizenegyesrúgó bajnokság, freestyle bemutatók, gombfoci, csocsó, számítógépes foci, filmsátor; Írósátor neves előadókkal; Helyszín, belépők Helyszín: Globall Football Park Sporthotel, Telki. Jegyár: 500 Ft/fő. Coignières Coignières település Franciaországban, Yvelines megyében. Lakosainak száma 4350 fő (2015). Coignières Les Essarts-le-Roi, Jouars-Pontchartrain, Lévis-Saint-Nom, Maurepas, Le Mesnil-Saint-Denis, Saint-Rémy-l’Honoré és La Verrière községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Szívek doktora A Szívek doktora (Hart of Dixie) egy amerikai komédia-dráma sorozat, ami a The CW-n indult el 2011. szeptember 26-án. A sorozat alkotója Leila Gerstein, főszerepben Rachel Bilson. A színésznő Dr. Zoe Hartot alakítja, aki arról álmodik, hogy mellkas-sebész legyen, de álma megvalósításához egy évig háziorvosként kell dolgoznia. Így köt ki az alabamai Bluebell-ben. 2013. április 26-án a Szívek doktorát berendelték a harmadik évadra. 2014. május 8-án a The CW berendelte a széria negyedik évadát. 2014. július 18-án a The CW elnöke, Mark Pedowitz bejelentette, hogy a Szívek doktora negyedik évada 10 részes lesz. A negyedik évad 2014. december 15-én kezdődött. Magyarországon először az M1 tűzte műsorára 2015. január 5-től, majd az M2 aznap este megismételte. 2015 március 19-től már csütörtökönként folytatódott a sorozat, a Dunán, miután az M1-ből hírcsatorna lett. Gyártás 2011. február 1-jén a The CW bejelentette, hogy berendelte a Szívek doktora pilotját. 2011. május 17-én a csatorna hivatalosan is bejelentette, hogy berendelte a Szívek doktorát egy sorozatra, ami még 2011 őszén elkezdődik. A sorozat előjele az volt, hogy az executive producer Josh Schwartz és a sorozat főszereplője Rachel Bilson dolgoztak már együtt a Tv-ben. Az első amikor a páros együtt dolgozozott a Foxon egy tini drámában a The O.C.-ben volt, aminek az alkotója Schwartz volt. Az executive producer Josh Schwartz a régebbi The WB klasszikusokkal hasonlítja össze a sorozatot, mint a Felicity, Everwood és a Szívek szállodája. A The CW a 2011-es szezontól kezdte sugározni a sorozatot hétfőn este 9-től. Előtte este 8-tól Gossip Girl - A pletykafészek ment. Az 1. évad premierje 2011. szeptember 26-án hétfőn volt. 2011. október 12-én a sorozatot berendelték egy teljes évadra 22 résszel. 2012. május 11-én a The CW berendelte a 2. évadot, amelynek 2012. október 2-án volt a premierje. A The CW berendelte egy harmadik évadra is a sorozatot 2013. április 26-án. Trasmiras Trasmiras település Spanyolországban, Ourense tartományban. Trasmiras Xinzo de Limia, Sarreaus és Cualedro községekkel határos. Lakosainak száma 1327 fő (2017). Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Limmu A limmu (līmmu, néha eponümosz) asszíriai állami tisztviselő. Eredetileg valószínűleg önálló feladatkörű pozíció, talán főbíró, de a későbbiekben a legfontosabb tartománykormányzók vagy éppen az uralkodó viselte ezt a címet egy-egy évre. A limmuk névsorát feljegyezték, és az év valamelyik fontos eseményével jellemezték. Általában ezzel datálták dokumentumaikat, megadva, hogy kinek a limmuja alatt keletkezett. A limmuk listája ezért az asszír kronológia egyik legfontosabb eleme. A limmu-listák alapján az újasszír korban már határozott sorrendiség fedezhető fel, az új uralkodó első évében maga a király volt a limmu, a következő években fontossági sorrendben az állam tisztviselői. Egy-egy személy akár többször is lehetett limmu, és bár rendkívül ritkán, de előfordul, hogy két egymás utáni évben is ugyanaz volt. A limmu-év a szippu hónapban kezdődött (óasszír �ipʾum, közép- és újasszír �ippu), amely az év hetedik hónapja. Asszíria egyes területein önálló limmu-listákat is vezettek helyi jelentőségű limmukkal. A limmu-listák két összefüggő sorozata i. e. 19–18 században (#8 tábla), valamint i. e. 858 és 700 között (#9 tábla) keletkezett. Több egyéb korra vonatkozó töredék is ismert. Ilyen például I. Sarrukín és Ikúnum limmujainak listája. A limmu-listák nagyban segítik az időrendi tájékozódást, de még sok gondot jelent az abszolút kronológián belüli elhelyezésük. Így például Puzur-Istár limmuja alatt feljegyeztek egy jelenséget, amelyet napfogyatkozásként értelmeznek. Ez esetben Puzur-Istár i. e. 1833/1832-ben lett volna limmu, a napfogyatkozás i. e. 1833. június 24-én volt. Csakhogy Puzur-Istár a más párhuzamok alapján felállított rendszerekben más dátummal kezdődő limmu-év tisztviselője volt. Az azonosítások közül csak egy lehet helyes. Ha a napfogyatkozással való korreláció az, akkor az egész listát ehhez kell igazítani. Ebben a listában az i. e. 1833-hoz igazított dátumok szerepelnek. Mindemellett maguk a listák ott is hiányosak lehetnek, ahol nem látszik rajtuk, vagy átfedések is lehetnek benne, mivel egyes esetekben helyi limmukat is ismerünk. Az átfedést valószínűsíti, hogy a 8. táblán egy olvashatatlan nevű limmu évében szintén napfogyatkozást jegyeztek fel. A folytonos számozással az i. e. 1865/64-es limmu-dátum jönne ki, amikor biztosan nem volt Mezopotámiából észlelhető napfogyatkozás. Viszont i. e. 1862-ben, 1861-ben és 1859-ben is jól észlelhető teljes napfogyatkozások voltak (lásd napfogyatkozások az ókori Keleten és Európában), ezért a Puzur-Istártól eltelt alig húsz év során már legalább három átfedés is feltehető. Másik lehetőségként felmerülhet, hogy egyes években több limmu is volt. Podkopná Lhota Podkopná Lhota település Csehországban, a Zlíni járásban. Podkopná Lhota Hošťálková, Držková, Kašava és Trnava településekkel határos. Lakosainak száma 332 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: William Marks William Marks (Chester megye, 1778. október 13. – Beaver, 1858. április 10.) az Amerikai Egyesült Államok szenátora (Pennsylvania, 1825–1831). 6210 Hyunseop A 6210 Hyunseop (ideiglenes jelöléssel 1991 AX1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Masanori Matsuyama és Kazuo Watanabe fedezte fel 1991. január 14-én. Vendel (Ille-et-Vilaine) Vendel település Franciaországban, Ille-et-Vilaine megyében. Lakosainak száma 388 fő (2015). Vendel Billé, La Chapelle-Saint-Aubert, Saint-Georges-de-Chesné és Saint-Jean-sur-Couesnon községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Jurij Vasziljevics Rudov Jurij Vasziljevics Rudov (oroszul: Юрий Васильевич Рудов) (Taganrog, 1931. január 17. – Moszkva, 2013. március 26.) szovjet színekben olimpiai és világbajnok orosz tőrvívó, edző. Fehér Mátyás Jenő Fehér Mátyás Jenő (Vassurány, 1913. október 27. – Buenos Aires, Argentína, 1978. augusztus 17.) domonkos rendi szerzetes, történetíró. Élete A középiskolát Szombathelyen és Sopronban, a teológiát pedig Grazban és Budapesten végezte, majd történelem, levéltár és könyvtár szakot végzett. 1933. szeptember 10-én lépett a Domonkos-rendbe, 1938. július 17-én pappá szentelték. A rend magyarországi történetének megírásával bízták meg. 64 kolostori, valamint több családi levéltárban gyűjtött anyagot munkájához. 1938-tól 1948-ig hitoktató volt Budapesten. 1942-ben a kassai püspökség könyv- és levéltárosa lett, később Ausztriában, Franciaországban, Bajorországban, Spanyolországban és Törökországban, valamint a római Domonkos Történeti Intézetben és a Vatikánban kutatott. 1968-ban a Rutgers Egyetem (USA) könyvtárőre volt, halálig Argentínában élt. 17 művet adott ki könyvkiadóként. 1969-től a New Brunswick-i Magyar Történelmi Szemle, az Erdélyi Magyarság, majd 1977-ben a Buenos Aires-i Documenta Transsylvanica, Studio Sumiro-Hungarica főszerkesztője volt. Álneve: Surányi; írói neve: Fehér M. Jenő; Mathias Eugenio Feher. A Domonkos-rendből kilépett, feleségül vette Walter Annát. Egyik legjelentősebb munkája a Kassai kódex fordítása, amely körül erős vita kerekedett. Munkái A győri domonkosok középkori története , Győr , 1940 . A hétszázados vasvári Szent Domonkos-rendi kolostor története 1241-1941 , Budapest , 1942 . Magyar fények: a magyar Szent Domonkos-rendi tartomány szentjeinek élete , Budapest, 1942. A beregszászi domonkosok története a reformációig , Kassa , 1942. A margitszigeti domonkos zárda , Budapest, 1942. Beszédvázlatok Árpádházi Szent Margit tiszteletére 3 napos ájtatossághoz , Budapest, 1943 . Magyarországi Pál OP “Summa de penitentiája” 1220-1221 , Budapest, 1943. A kassai püspöki könyvtár kódexei és ősnyomtatványai , Kassa, 1943. A szombathelyi vár tisztjei és cselédsége a 16/17. sz. fordulóján , Szombathely , 1943. Árpádházi Szent Margit élete , Budapest, 1944 . Árpádházi Szent Margit lelke. Miszticizmus és hagiográfia a középkorban , Budapest, 1944. Egy barokk költő verse Vasmegyéről 1740-ből , Szombathely, 1944. Julián barát útja , Budapest, 1944. A beregszászi domonkos rendi kolostor története 1327-1556 , Kassa, 1944. I domenicani di Cassovia e l’Italia del quattrocento . Budapest, 1944. El Cardinal Mindszenty sus crimenes , Buenos Aires , 1948 . Képek a magyar sámáninkvizíciók történetéből , Warren (Ohio, USA) 1967 . Középkori magyar inkvizíció , Editorial Transsylvania, Buenos Aires, 1968 . Galamb a Dunán. (Árpádházi Szt. Margit) , Turul, New York , 1970 . Táltosok és bakók , Turul, New York, 1970. Piroska, Szent László leánya , New York, 1970. A nyugati avarok birodalma 1.: Az avar kincsek nyomában , Avar könyvek, Magyar Történelmi Szemle, Buenos Aires, 1972 . A nyugati avarok birodalma 2.: A korai avar kagánok , Avar könyvek, Magyar Történelmi Szemle, Buenos Aires, 1972 . Ősmagyarok és vikingek , Fettich Nándorral, Magyar Történelmi Szemle, Buenos Aires, 1974 . Szkíták és magyarok , Nagy Gézával, Buenos Aires, 1978 . Besenyő őstörténet , Rokon népek, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979 . Besenyőország története , Rokon népek, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979. Magyarföldi besenyők , Rokon népek, Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979. Pártusország és népe , Magyar Őskutatás, Buenos Aires, 1979. Fráter György védelmében... (Martinuzzi bíboros gyilkosainak periratai a vatikáni levéltárban.) Kézirat. Friss kiadások Középkori magyar inkvizíció , Gede Testvérek, Budapest, 1999 , ISBN 963-03-8895-2 A nyugati avarok birodalma , Ménrót Kiadó, Budapest, 2000 , ISBN 963-00-3303-8 Képek a magyar sámán-inkvizíció történetéből , Kárpátia Műhely, Budapest, 2004 , ISBN 963-214-325-6 Besenyő őstörténet , M. Ház, Budapest, 2004 , ISBN 963-86497-8-X Megjegyzések Fehér Mátyás J.: Magyar Pál mester »Summa de Penitentia«-ja. Magyar Történelmi Szemle, IV. évfolyam, 1973(?), 1. szám., 51-70. o. „Bevezetés. Ízelítő ez a könyvecske egy nagyobb lélekzetű munkából, az INKVIZÍCIÓS PEREK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON (1222-1520) címen, két évtized alatt formát öltött tanulmányból, melynek megírásánál nem az »anyaghiány« volt a nehézség, hanem az »anyagbőség«. E könyvecske ziláltnak, hevenyészettnek látszik, de nem is lehet másként, mert így szülte a szándék: kiragadott részek innen-onnan, ahogy a kóstolókat adni szokás.” Fehér M. Jenő, 9. o. (a 2004-es kiadás) Fehér M. Jenő, 1967 (2004), 19. o. Fehér M. Jenő: Képek a Magyar sámán-inkvizíciók történetéből. Warren (Ohio, USA, 1967.) kiadása alapján. Először A Fáklya c. folyóiratban (szerkesztő: Kúr Géza) jelent meg részletekben. Jegyzetek Fehér Mátyás Jenő: Középkori magyar inkvizíció, Bakay Kornél előszava, 8. old. Forrás Magyar katolikus lexikon Nagydenk Nagydenk románul: Dâncu Mare, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Fekvése Vajdahunyadtól keletre, Szászvárostól délnyugatra, Alsóvárosvíz és Gird közt fekvő település. Története Nagydenk, Denk nevét 1405-ben emlírették először egy oklevélben Denk néven, mint Déva várhoz tartozó települést. 1421-ben Denk, 1441-ben p. Nagdengh, 1458-ban, 1501-ben p. Naghdeng, Kysdeng, Marthondeng, 1750-ben Dink, 1808-ban Denk (Nagy-), 1861-ben Nagy-Denk, 1888-ban Nagy-Denk (Dinku mare), 1913-ban Nagydenk néven írták. 1405-ig 3 Denk nevű település: Naghdeng, Kysdeng, Marthondeng volt, mindhárom Déva vár tartozéka volt, ekkor kapta Zsigmond királytól Sztrigyi Péter erdélyi alvajda. 1421-ben a 3 Denk 2/3 része a Somkerékeiek (Somkereki Erdélyiek) birtokába került, de a Rápoltiak, Barcsaiak is birtokoltak itt. 1441-ben Somkeréki Erdélyi Miklós és István Nagydengen levő birtokukat rokonuknak, a Lozsádon lakó Kónya Márknak és Erzsébet nevű leányának adják, hű szolgálatuk jutalmául. 1460-ban Nagdenk, Kysdenk, Marthondenk és Bencenc birtokbeli részét 100 arany forintban zálogba adja Barcsai Jánosnak és 1453-ban testvérének Tamásnak is 1463-ban Botha kenezius de Denk az Erdélyieké, Johannes kenezius de Alsodenk, Doboka kenezius de Martondenk pedig a Sztrigyieké volt. 1509-beb Pethrach kenesius de Naghdengként említették egy oklevélben. A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Szászvárosi járásához tartozott. 1910-ben 843 lakosából 8 magyar, 835 román volt, melyből 833 görögkeleti ortodox volt. Miočić Miočić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik. Fekvése Knintől légvonalban 17, közúton 20 km-re délre, községközpontjától 7 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Petrovo-mező északkeleti részén, a Svilaj-hegység lábánál, a 33-as számú főúttól keletre, Biočić és Parčić között fekszik. Története A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. 1530-ban a Petrovo poljei falvak között szerepel a Boszniai szandzsák defterében mint Nečven várához tartozó település. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 414, 1910-ben 600 lakosa volt. Az I. világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza. A településnek 2011-ben 70 lakosa volt. Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1934-ben épült. Le Chastang Le Chastang település Franciaországban, Corrèze megyében. Lakosainak száma 375 fő (2015). Le Chastang Aubazines, Beynat, Cornil, Palazinges és Sainte-Fortunade községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Thomas Andrews (hajóépítész) Thomas Andrews, Jr., az Andrews család krónikáiban dunallani Thomas Andrews (Comber, 1873. február 7 – Atlanti-óceán, 1912. április 15-én), a belfasti Harland és Wolff hajógyár rajzoló- és tervezőrészlegének ügyvezetője és a cég vezérigazgatója. Andrews volt a White Star Line hajótársaság tulajdonában lévő Olympic és Titanic tervezésének felügyelője és a hajók konstruktőre. A Titanic fedélzetén volt, amikor az 1912. április 14-én jéghegynek ütközött. Ő az egyike a tragédiában elhunyt 1503 embernek. Életrajza Családi háttere Az Andrews család hat generációja kiemelkedően fontos szerepet játszott Comber életében; egy gazdag történelmi településében, amely Észak-Írországban fekszik, a Belfast és Downpatrick közötti útszakaszon. Az 1779-82-es eseménydús időkben John Andrews önkéntesek egy csapatát irányította, amiben legfiatalabb fia, James, hadnagyként szolgált. Később egy másik John Andrews vezető seriff volt County Downban az 1850-es években, és ő volt a John Andrews & Co. megalapítója is. Ez a vállalat a Titanic építése idején már 600 embert foglalkoztatott. William Drennan Andrews 1882-től bíró volt az akkori ír Legfelsőbb Bíróságban, és tiszteletbeli tanácstag volt. Testvére, Thomas Andrews, az Ulster Liberális Szakszervezet elnöke, a Belfast és County Down Vasúttársaság vezérigazgatója, tiszteletbeli tanácstag, County Down megbízott hadnagya és rendőrparancsnoka és a County Down Tanács igazgatója volt. Két további testvérük, James és John, bírók voltak. 1870-ben Thomas Andews összeházasodott Eliza Pirrieval, Lord William James Pirrie húgával, aki maga későbbiBelfast főpolgármestere lett. Idősebb testvére, John Miller Andrews, 1871-ben született, fiatalabb testvére, William, 1886-ban született. John később Írország miniszterelnök lett (1940 és 1943 között), William a John Andrews & Co., Ltd. vezetője lett, apja irányítása alatt. Harmadik testvére, James, aki 1877-ben született, átvette nagybátja foglalkozását, és ügyvéd lett. Egyetlen lánytestvére, Eliza Montgomery, 1906-ban házasodott össze Lawrence Arthurral. Gyermekkora és ifjonti évei Thomas Andrews Észak-Írországban, 1873. február 7-én született az Andara házban Comberban, egy történelmi és gazdag faluban, Belfasttól nem messze, Thomas Andrews, Sr. és Eliza Pirrie második gyermekeként. Apja után nevezték el a családi krónikákban dunallani Thomas Andrews néven szerepel. Ismerősei Thomast egészséges, energikus és csinos fiúnak jellemezték, aki egy jóképű, bátor és szeretetreméltó fiúvá vált. Mint a későbbi John Miller Andrews ír miniszterelnök fivére, gyermekkorát szülővárosában töltötte. 1884-ben Andrews a Royal Belfast Academical Institution tanulójává vált, ahol 1889-ig járt. Ezután, 16 évesen jutalomból tanulmányokat folytatott a Harland és Wolffnál, ahol a nagybátyja, William James Pirrie, résztulajdonos volt. Házassága Feleségével, Helen Reilly Barbourral, 1908. június 24-én házasodott össze, Elizabeth Law Barber Andrews, egyetlen közös gyermekük, 1910-ben született. Munkássága A Harland and Wolffnál 3 hónapig az asztalosműhelyben dolgozott, utána 1 hónapot a műbútorasztalosnál és csak ezek után kezdett dolgozni hajókkal, 2 hónapon keresztül. Az ötéves tanulmányi idejének utolsó 18 hónapjában a tervezőirodában tevékenykedett. 1901-ben, miután számos részlegnél már dolgozott, az építési munkák vezetőjévé léptették elő. Még ebben az évben a Royal Institution of Naval Architects tagja lett.1907-ben kinevezték a tervezőrészleg ügyvezető igazgatójává és irányítójává a Harland és Wolff hajógyárban. 1892 novemberében a tervezőirodában folytatta pályafutását, és 1893 februárjában a Mystic nevű hajó gyártási munkáinak felügyelőjévé nevezték ki, és ezen év novemberében részt vett a White Star Line Gothicjának próbáin, és 1884 májusában a kikötő vezetőjének segített megvizsgálni a Lycia hajót. Még 1884 novemberében tárgyalt a kikötővezetővel és a hajógyár igazgatójával a híres gőzös, az akkor már 25 éves Germanic felújításáról, amely még mindig alkalmas volt az Atlanti-óceánon járatok üzemeltetésére, és amely számos rekordot állított fel. 1896 és 1900 között Andrews több jelentős megbízást hajtott végre. Meghosszabbította a Scot és az Augusta Victoria hajókat, felújította a Chinat és a Parist. Általa tervezett hajók 1893-ban a Myctic gyártási munkáinak vezetésével bízták meg. Andrewsnak a Cedric, a Nieuw Amsterdam, a Baltic, az Adriatic, az Oceanic, az Amerika, a President Lincoln és President Grant, a Rotterdam és a Lapland tervezésébe és gyártásába is beleszólása volt. RMS Titanic Még 1907-ben Andrews a White Star Line számára egy új óceánjáró, az RMS Olympic tervezési munkálatait kezdte el felügyelni. Az RMS Olympicot és testvérhajóját, az RMS Titanicot (amelynek gyártása 1909-ben kezdődött el) William Pirrie tervezte, a tervezési munkálatok vezetője Andrews és Alexander Carlisle voltak. Mint más munkáinál is, Thomas Andrews a készítendő hajók minden részletével megismerkedett és alaposan tanulmányozta azokat. Az A 36-os számú luxuskabinban kapott szállást. A jégheggyel való híres ütközést követő percekben gyors megbeszélést folytatott a többi vezető hajótiszttel a parancsnoki hídon, majd kiszámította, hogy legfeljebb egy óra múlva elsüllyed a hajó. Ezt követően a fedélzeteket járta, biztatva az embereket a hajó elhagyására. Halálának körülményeiről rengeteg történet kering, egy szobapincér utoljára a kabinjában látta. Hagyatéka Az újságok Andrewst hősnek titulálták. Shan Bullock nemsokkal a katasztrófa után Sir Horace Plunkett, az ír parlament egyik tagjának megbízásából egy rövid életrajzot írt Andrewsról. Plunkett úgy gondolta, egy ilyen eseménydús életet meg kell örökíteni az utókor számára. Szülővárosában, Comberban épült fel az egyik első Titanic emlékmű, amit az áldozatoknak szenteltek, és itt áll ma a Thomas Andrews Jr. Emlékház, amelyet 1914-ben nyitottak meg. Az épületet a Young és McKenzie tervezte, ma egy általános iskola, a The Andrews Memorial Primary School. Karaktere filmeken Andrews-t többnyire megjelenítik a Titanic elsüllyedéséről szóló filmekben. Ez alól kivétel az 1953-as és az 1996-os Titanic tv-film változatok. Legismertebb megszemélyesítője Victor Garber, aki az 1997-ben bemutatott és James Cameron által rendezett Titanic mozifilmben öltötte magára a hajókonstruktőr szerepét. Az 1979-es S.O.S. Titanicban Geoffrey Whitehead látható ebben a szerepben, míg a Walter Lord könyvére épülő, 1958-as A Titanic éjszakájában Michael Goodliffe. Bourg-de-Visa Bourg-de-Visa település Franciaországban, Tarn-et-Garonne megyében. Lakosainak száma 389 fő (2015). Bourg-de-Visa Beauville, Engayrac, Saint-Maurin, Brassac, Fauroux, Lacour és Montjoi községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Ferenczi Izsó Ferenczi Izsó (Temesvár, 1881. július 19. – Budapest, 1958. január 19.) statisztikus, iparpolitikus, a KSH könyvtárának vezetője. Életútja Fenster néven született, vezetéknevét 1903-ban magyarosította. Középiskolai tanulmányait szülővárosa állami főreáliskolájában végezte 1891 és 1899 között. 1903-ban szerzett államtudományi doktorátust a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen. 1903-tól a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott, elsősorban a külkereskedelmi statisztika terén. 1904–1905 folyamán a hivatal könyvtárnokaként, 1917-ben a könyvtári katalógus szerkesztőjeként is működött. Hivatali karrierje során előbb az áruforgalmi osztály helyettes vezetője, majd a külkereskedelmi osztály vezetője lett. 1909-ben miniszteri fogalmazóvá, 1912-ben miniszteri segédtitkárrá, 1915-ben miniszteri tikárrá léptették elő. 1918-ban áthelyezték a kereskedelemügyi minisztériumba, amelynek a következő évtől osztálytanácsosa volt. 1921-től az önálló vámtarifatörvény kidolgozásáért felelt, amelyet 1924. augusztus 3-án cikkelyeztek be. Miniszteri biztosként felügyelte a Magyar Külkereskedelmi Intézetet. 1938-tól vezette a kereskedelemügyi minisztérium külkereskedelmi ügyosztályát. Munkássága Szakirodalmi munkái a magyar külkereskedelem és vámpolitika kérdéseit járják körül. Ő írta az ország 1912 és 1914 közötti külkereskedelmi forgalmáról kiadott hivatalos közlemények bevezető értekezését. A Magyarország közgazdaságát és pénzügyeit bemutató évkönyv, az Ungarisches Wirtschafts-Jahrbuch kereskedelempolitikai fejezetének szerzője volt 1925 és 1938 között. Publicisztikáit a Pester Lloyd közölte. Társasági tagságai 1930-ban a Magyar Statisztikai Társaság tagjává választották. 1946-ban a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének elnökévé választották. Kitüntetései, elismerései 1917-ben II. osztályú Polgári Hadi Érdemkereszttel tüntették ki. 1931-ben megkapta a francia becsületrend parancsnoki fokozatát. A lengyel Polonia Restituta-rend középkeresztje a csillaggal, az olasz Koronarend parancsnoki jelvénye és az osztrák Nagy Arany Díszjelvény a csillaggal kitüntetés birtokosa volt. Beck Ö. Fülöp 1938-ban bronzplakettet mintázott róla. Főbb művei A magyar külkereskedelem. Közgazdasági Szemle, 1913. 1. sz. 32–49. o. Magyarország és a szabadkereskedelem. Közgazdasági Szemle, 1920. 1–3. sz. 34–46. o. Német-Ausztria gazdasági létproblémái. Közgazdasági Szemle, 1920. 10–12. sz. 666–710. o. A magyar vámpolitika alapvetése. Budapest, 1922, Genius. A magyar vámpolitika modern feladatai. In A mai magyar közigazgatás. Az 1936. évi közigazgatási továbbképző tanfolyam előadásai. Szerk.: Mártonffy Károly. Budapest, 1936, Magyar Királyi Állami Nyomda. 700–707. o. Barátok közt A Barátok közt egy hétköznaponként jelentkező magyar televíziós sorozat, amely 1998. október 26-a óta fut az RTL Klub-on, esténként újabbnál újabb epizódokkal. Indulása óta Magyarország legnépszerűbb sorozatává nőtte ki magát, valamint egyike a legnézettebb műsoroknak a magyar televíziózásban. Ismétlései megtekinthetőek az RTL II-n esténként. A Nielsen Közönségmérés és az RTL Klub legfrissebb adatai (2013. június 11.) szerint a Barátok közt Magyarország második legnézettebb televíziós műsora, amelyet a legutóbbi mérés szerint 1 millió 283 ezer néző követett figyelemmel. 2015. január 8-án a sorozat kreatív producere, Kalamár Tamás bejelentette, hogy 17 év, és több mint 7000 epizód után megválik a sorozattól. Utódja Rozgonyi Ádám lett, aki 1999 és 2006 között rendezőként is dolgozott a sorozatnál. 2015 óta nem vonult nyári szünetre a sorozat. 2017. június 28-án Rozgonyi Ádám bejelentette, hogy két és fél év után távozik a produkcióból, helyét megbízott kreatív producerként Szerencsés Gabriella vette át. Történet 25 évvel a történet kezdete előtt, 1973-ban egy csapat gyermek sorsa különös és elszakíthatatlan szállal fonódott össze, amikor egy rideg és „bürokratikus” intézmény gondjaira hagyták őket. Mély barátság szövődött köztük, amely kiállta az idő próbáját, és nagyralátó álmok szülője lett. Az azóta eltelt évek során megélték a siker és a bukás sokféle szintjét. Karriert építettek, családot alapítottak, gyermekeik születtek, elváltak. Egy megdöbbentő és tragikus esemény gyökerestül felforgatta Miklós, András, Nóra, Zsuzsa, László és Gabi életét, amikor Berényi Zoltán (aki titkos szerelmi viszonyt folytat Berényi Zsuzsával, András feleségével), a legidősebb fivér Miklós és András bátyja, a Berényi Építőipari Kft. alapítója és vezetője, rejtélyes körülmények között halálos kimenetelű autóbalesetet szenvedett. Autóját egy végzetes éjszakán egy titokzatos idegen (Nagy Ferenc) szorítja le az útról. A karambolt csak István, a sofőr élte túl. A baleset következtében Zoltán és István súlyos sérüléseket szenvedtek és Zoltán belehalt. Istvánt életveszélyes állapotban kórházba szállították. A baleset után a „barátok” legégetőbb gondja egy olyan vállalkozás jövője, amibe még Zoltán fogott bele. Azt az épületet kezdte modern lakóházzá alakítani, amelyben gyermekként először találkoztak, ahol együtt töltötték legfogékonyabb éveiket és ahol most újra együtt élnek. Új otthonuk építését be kell fejezniük, a cégnek pedig – új vezetővel az élén – munkát és anyagi biztonságot kell nyújtania a barátoknak, családjaiknak és alkalmazottaiknak is. Főcímdal A főcímdal Som Krisztián szerzeménye. Az első változatot Tisza Bea énekesnő adta elő. 2001-től az azóta több változtatáson átesett főcímet Szatmári Orsolya és Som Krisztián énekli. Helyszín A felvételek többségét a Magyar Grundy UFA Kft. műtermében veszik fel, amely a 2006-ban átköltözött a XV. kerületi Késmárk utca és Rákospalotai határút sarkán állt stúdióból Budatéténybe, a frissen felépült RTL Klub központba, a Média Center Campona-ba. A több mint 1000 m2-es stúdiót, és az ezt kiszolgáló helyiségeket kicsivel több mint 3 hónap alatt építették fel. A külső forgatások helyszínei változóak.Többnyire zöld háttér segítségével varázsolják oda a helyszíneket. A park, amelyet sokszor láthatunk a sorozatban, a kispesti Kós Károly téren található. Díjai Story Ötcsillag-díj (2001, 2008) – az év tévés produkciója Mortal Kombat 4 A Mortal Kombat 4 a negyedik és egyben első 3D-s játéka volt a Mortal Kombat-sorozatnak, ami játéktermekben, árkád gépeken jelent meg. Később átportolták PlayStation és Nintendo 64 konzolokra is, majd egy évvel később boltokba került a Mortal Kombat Gold, ami egy frissített változat volt, Sega Dreamcast gépre. Ez volt az első Mortal játék, ami teljes értékű 3D résznek számított, végleg maga mögött hagyva a 2D-s megvalósítást. Játékmenet A fejlesztési szakasz korai stádiumában a Midway cég alkalmazottjai eldöntötték, hogy a korhoz és a követelményekhez híven egy háromdimenziós részt csinálnak. A későbbi interjúkban a játék egyik kitalálója, Ed Boon bevallotta, hogy a kezdeti tervek egy kétdimenziós játékról szóltak, háromdimenziós grafikával. Később ez jelentős akadályt jelentett, így arra az elhatározásra jutottak, hogy teljesen háromdimenzióssá fejlesztik a játékot a harcok és a mozgások érdekében. Karakterek Új karakterek Fujin - A szél istene. Fehér szeme van. fegyvere: Lézerfegyver Jarek - A Fekete Sárkány szervezet utolsó tagja Kai - Shaolin szerzetes, egyben Liu Kang barátja Quan Chi - Rejtélyes gonosz varázsló Reiko - Shinnok generálisa Shinnok - Egy bebörtönzött Idősebb Isten, aki szintén a MKM:SZ-ben jelent meg főellenfélként. Tanya - Édenia informátora. Csalások Goro Csalása:Rálépünk a HIDDENRE a védés billentyűvel (folyamatosan nyomva kell tartani!), utána 3-at fel lépünk, és balra egyet. (Így Shinnok-on Vagyunk.) Ekkor megnyomjuk a futás gombot és együtt engedjük el mind a kettő billentyűt (a védést és a futást értem ez alatt). Meat Csalása:Az összes karakteren végig kell menni a GROUP felirattal (ez a CHOOSE YOUR CHARACTER menütáblán van) (ez más szavakkal mondva karaktelválasztásnál) és bárkit választunk, egy húsos csontváz lesz ellenfelünk (saját magunk is). Noob Saibot Csalása: ugyanaz mint Goro csalása, csak rálépünk a HIDDENRE a futás billentyűvel (folyamatosan nyomva kell tartani!), utána 2-t fel (így Reiko-n Vagyunk), ekkor megnyomjuk a védés gombot és együtt engedjük el mind a kettő billentyűt (a védést és a futást értem ez alatt) Fatality csalás: rálépünk a főmenüben a PRACTITE feliratra. Diffulity gombra úgy kattintsunk Hogy megnyomjuk a védés és a kis rúgás gombot EGYSZERRE! Várunk 10 másodpercet, míg egy hang nem mondja hogy OUTSTANDING!, ekkor megjelenik a fatality menü. Be lehet kapcsolni a kivégzést! A karaktereknek egy-egy rejtett kosztüm érhető el, ha rájuk lépünk, és nyomva tartjuk a start gombot. Ezután egy támadás gombbal (ütés/rúgás, kinek melyik tetszik) háromszor megpördül a karakter képe, és kiválasztás után az új kosztümben fog harcolni. Visszatérő karakterek Liu Kang - Shaolin szerzetes, aki Shinnok elpusztítására törekszik Jax - A Különleges Alakulat tagja, aki megtudja, hogy Jarek még mindig él Johnny Cage - Hollywood -i filmsztár, aki következő filmjét forgatja Raiden - A villám istene, aki ismét a halandók vezetőjeként lép elő Reptile - Zaterran harcos, aki azért szolgálja Shinnok-ot, hogy megmentse a birodalmát Scorpion - Élőhalott kísértet, aki ismét bosszút akar állni Sub-Zeron Sonya Blade - Szintén a Különleges Alakulat tagja, aki Jarek-et akarja elkapni Sub-Zero - A Lin Kuei klán tagja, aki megint Scorpion-t akarja elpusztítani Goro - A négykezű shaokan, kinek nagyon sok szövetségese van Főellenfelek Shinnok Ha a játékos Shinnokkal játszik, a főellenfél Quan Chi lesz, ha pedig Goroval, akkor az előbbi kettő. Goro (al-főellenség) Ha Goroval vagy (csalással), akkor nem Goro lesz az ellenséged, hanem kétszer egymás után shinook. Történet A visszatérés Shao Kahn vereséget szenvedett Liu Kang keze által, a Külső Világ egykori hatalma semmivé foszlott. Sindel királynő, Kitana hercegnő és Jade sikeresen elválasztotta Édeniát a császár birodalmától és megkezdték annak újjáépítését, ezzel elszakítva Kahnt legnagyobb nyersanyag- és emberutánpótlásától. És mivel a Halálos Viadalt végleg elvesztette, még legalább egy egész emberöltőig nem támadhatott rá a Földre. Az egykor hatalmas császár birodalmának vége volt. Csak egy maroknyi sereg maradt a parancsnoksága alatt, amit az újonnan kinevezett tábornok, Kano vezetett. Mivel a Külső Világ ezzel teljesen kikerült a képből, az egykori Idősebb Isten, Shinnok úgy döntött, hogy évmilliókig tartó száműzetésének véget vet, visszatér a birodalmakba és bosszút áll azokon, akik bebörtönözték őt: az isteneken. De először is egy szilárd bázis kellett neki az Árnybirodalmon kívül. Akárcsak egykoron Shao Kahn, ő is Édeniát szemelte ki erre a célra. Mivel azonban az édeniaiak jelentős mágikus hatalommal bírtak, és a birodalom már akkor jelentősen megerősítette a védelmét, Shinnok nem tudta volna egymaga lerohanni, márpedig a gyorsaság fontos volt a számára, mert úgy kellett megkaparintania a birodalmat, hogy az Idősebb Isteneknek ne lehessen idejük reagálnia rá és ismét szembeszállni vele. De Shinnok nem jutott volna el ilyen messzire az Árnybirodalomban sem, ha nem lett volna mindig egy terve. Legelőször is egy hadsereg kellett neki, egy sereg, amivel képes volt megtartani Édeniát, miután elfoglalta. Erre a feladatra remekül megfelelt neki a Külső Világban vándorló tarkata horda, amit Baraka vezetett. A faj kegyetlen harcmodoráról és vérszomjáról volt ismert, ráadásul Baraka még mindig gyűlölte Kitanat, aki még régebben megölte a szeretőjét. Shinnok ezért elküldte első emberét, Quan Chit, hogy beszélje rá Barakat a csatlakozásra. A nekromantának nem kellett sokat győzködnie a tarkatákat, azok régóta vágytak már a harcra. Készségesen csatlakoztak Shinnok csapatához. A hadserege már megvolt, már csak be kellett jutnia valahogy Édeniába észrevétlenül, hogy belülről támadhasson. Ehhez magától egy édeniaitól kapott segítséget. Az egyik édeniai nagykövet lánya, Tanya, már évekkel ezelőtt Shinnokot szolgálta titokban. Akkor találkoztak, amikor Tanya elkezdett érdeklődni a mágia iránt még Shao Kahn udvarában, és egyszer véletlenül utat nyitott magának az Árnybirodalomba. Shinnok segített neki kiaknázni mágikus erejét, Tanya pedig urául fogadta őt. Mikor Édenia pedig különvált a Külső Világtól, Tanya a családjával együtt visszakerült egykori hazájába. Apja egy régi diplomatacsaládból származott, az újjáalakult királyságban is ezt a tisztséget vette fel, Tanya meg szintén folytatta a családi hagyományokat, ő lett a királyság egyik fiatal nagykövete. Ezt a pozíciót használta ki, hogy segítsen Shinnoknak. Édenia elfoglalása Shinnok összegyűjtötte legfőbb embereit: a nekromanta Quan Chit; a titokzatos árnyékot, Noob Saibotot; az egykori hercegnőt, Mileenat; és egy réges-rég őt szolgáló rejtélyes, de hűséges katonát, Reikot. A csapat magát menekülteknek adva ki, bebocsátást kért Édeniába, azt mondták, hogy Shao Kahn haragja elől menekülnek. Tanya a kapcsolatait kihasználva, elérte, hogy a „menekülteket” beengedjék a birodalomba. Amint bekerültek, a csapat azonnal nekikezdett a feladatának. Noob Saibot rejtőzködőképességét kihasználva álmában rátámadt Sindelre és Kitanara, és bezárta őket a királyi palota tömlöcébe. Amint ez megtörtént, Shinnok átjárókat nyitott a Külső Világba, ahol Baraka és a tarkaták várakoztak ezalatt. A horda átözönlött az átjárókon és olyan gyorsan támadott, hogy az édeniai seregnek ideje sem volt arra, hogy védekezhessen. A katonák egy részét megölték, jó részüket elfogták, így Shinnoknak gyakorlatilag egy éjszaka sem kellett ahhoz, hogy egész Édeniát uralma alá hajtsa. Amint ez bevégeztetett, az isten megbízta a három tábornokát, hogy vezesse az elfoglalt birodalmat, majd elindult Quan Chivel, hogy beteljesítse bosszúját. A három embere közül Mileena lett a parancsnok, Noob Saibot Shinnok parancsa értelmében a várható ellenállás leverésére kezdett előkészületeket tenni, míg a rejtélyes harmadik, Reiko a háttérben maradt, valószínűleg azért, hogy információkat szerezzen. A csapatukhoz csatlakozott a börtönökben megtalált és kiszabadított Reptile is, akit az Édeniai Bíróság népirtás vádjával akart elítélni, ezért tartották fogva. A négyes hosszabb távra akart berendezkedni, de hamarosan kellemetlen meglepetés érte őket... Shinnok bosszúja és a gyülekezés Miután elhagyta Édeniát, legjobb embereire bízva a birodalmat, Shinnok magába a Mennybe nyitott magának átjárót. Az istenek ekkor még mindig hitetlenül álltak az Édeniában történtek előtt, nem voltak felkészülve arra, hogy Shinnok valaha is visszatérhet. A bukott isten ezt használta ki, mivel az amulettje nála, pontosabban Quan Chinél volt – bár ezt csak a varázsló tudta, senki más – az ereklye által megnövelt ereje segítségével sikerült rövid idő alatt majdnem az összes alacsonyabb rangú istent megölnie, de még maguk az Idősebb Istenek közül is sok áldozatot szedett. Végül a hatalmasabb isteneknek sikerült őt és Chi-t egyesült erejükkel kitaszítani a Mennyből és ideiglenesen lezárni azt, de tudták, hogy ez az állapot nem tarthat sokáig. Raiden szemtanúja volt Shinnok mészárlásának és letaszításának. A viharisten tisztában volt vele, hogy ismét neki kell megállítania egykori ellenfelét, de félt a következményektől. Első csatájuk alkalmával majdnem teljesen kiirtották a szaurin fajt, az egykori civilizáció így is megsemmisült. Mivel nem akarta, hogy ez megismétlődjön, Raiden most a halandókat is bevonta a harcba: ismét összehívta a Föld Kiválasztott Harcosait. Mielőtt Raiden elindulhatott volna a Földre, a Mennyekben megkereste őt Johnny Cage. Az egykori színész könyörgött Raidennek, hogy az adja vissza az életét, hadd csatlakozhasson ő is a Shinnok elleni harchoz. Mivel Raiden úgy gondolta, hogy minden egyes segítőre szüksége lehet, ezért beleegyezett, kieszközölte az Idősebb Isteneknél Cage felélesztését. A viharisten és a színész eztán elindult a harcosok összehívására. Legelőször természetesen Liu Kanget hívták. Kang ekkoriban épp Kai-t edzette. Miután ráakadt a fiatal harcosra Amerikában, visszatértek Kínába, hogy a Wu Shi Akadémián a bajnok megtaníthassa Kai-t a Fehér Lótusz útjára. Mikor Raiden megjelent előttük és elmondta, hogy mi történt, Liu Kang először elutasította az istent, mivel Raiden azt is elmondta, hogy Kitanat Édeniában bebörtönözték. Kang elindult oda, hogy kiszabadítsa a hercegnőt. Kai viszont készségesen állt a viharisten rendelkezésére, és miután Kang biztosította róla, hogy remek harcos a kora ellenére, Raiden magával vitte őt. Aztán a két amerikai különleges ügynök, Jax és Sonya következett. A páros ekkoriban a Külvilág Felügyelő Ügynökségben vállalt szerepük mellett újra egy Fekete Sárkány-taggal, Jarekkel volt elfoglalva. A hosszú ideje fogságban tartott bűnöző megszökött a Különleges Alakulat börtönéből, és állítólag átjutott egy másik birodalomba. Raiden ajánlata épp kiegészítette így a feladatukat, a páros a bolygó védelmében készségesen csatlakozott az istenhez. Végül már csak egy harcos maradt, mind közül talán az egyik legerősebb: Sub-Zero. Raiden neki is felajánlotta a csatlakozás lehetőségét. A ninja segíteni akart a Földön és a többi birodalmon, de nem csatlakozott a csapathoz, egymaga indult ek Shinnok ellen. Nem a vakmerőség vezette, hanem az, hogy megtudta, a Lin Kuei-nek sikerült újraaktiválnia Sektort és ismét utána küldték. Sub-Zero nem akarta veszélyeztetni a harcosokat és a küldetésüket, ezért indult el egymaga Shinnok ellen. Scorpion bosszúja Quan Chinek valahogy sikerült megtudnia, hogy Sub-Zero is csatlakozott ismét a Föld Kiválasztott Harcosaihoz és azt is, hogy egyedül indult el, bár a pontos okkal nem volt tisztában. Mivel Sub-Zero addigra már jóval erősebb lett, mint a bátyja volt akkor, amikor Raiden megbízásából évekkel azelőtt legyőzte Quan Chit, hogy visszaszerezze Shinnok amulettjét, így csakis a ninja volt az, akitől Chi igazán tartott a harcosok közül. És mivel a bátyját Scorpion ölte meg, hogy beteljesítse bosszúját, így a nekromanta számára logikusnak tűnt, hogy ismét a szellem végezze el a piszkos munkát. Visszatért az Árnybirodalomba, ahol felkereste az egykori ninját. Azt hazudta neki, hogy bár igaz, hogy a jelenlegi Sub-Zero idősebb testvére ölte meg régen Scorpiont, de a klánjának, köztük családjának lemészárlásában a fiatalabbik is tevékenyen részt vett. Scorpion elhitte a szavait, és, hogy végre beteljesítse a bosszúját a családja gyilkosán is, elment az Árnybirodalomból, hogy levadássza Sub-Zerot. Sub-Zeronak fogalma sem volt a nyomában járó szellemről, ő csak Sektort akarta lerázni és eljutni a Külső Világba, ahol Shinnok tartózkodott éppen. Az első kívánsága gyorsan teljesült, mivel a kiborg hamar a nyomára akadt, de ezúttal Sub-Zero egyedül is le tudta győzni őt. Sektor nem sérült meg súlyosabban, de a programozása károkat szenvedett, és kiszámíthatatlanul kezdett viselkedni. Sub-Zero ezt akkor még nem tudta, miután a kiborg leállt, folytatta útját. A ninja eljutott a Külső Világba, ott is egy elhagyatott erődbe, amit Shinnok és Quan Chi használt akkor központjuknak. Az erőd alagsorában futott össze végül Scorpionnal, aki megvádolta őt a családja meggyilkolásával, majd rátámadt. Sub-Zero nem tehetett mást, védekezett, bár az egész küzdelem alatt ártatlanságát hangoztatta. A szellem nem hitt neki, végül egy hosszú és emlékezetes harc után Sub-Zero fölé kerekedett. Míg Scorpion arra készült, hogy a földön fekvő ellenfelének megadja a kegyelemdöfést, felbukkant a harcot titokban végignéző Quan Chi, aki azt hitte, hogy Sub-Zero már a halálán van. A nekromanta ekkor elmondta Scorpionnak az igazságot: Chi volt az, aki a Lin Kuei-el kötött megállapodása értelmében egymaga mészárolta le az egész Shirai Ryu-klánt, köztük a Hasashi-családot. A nekromanta eztán nekikezdett egy varázslatnak, ami visszaküldte Scorpiont az Árnybirodalomba. De nem számított rá, hogy Scorpion milyen gyors: mielőtt befejezhette volna a varázslást, a szellem odarohant hozzá és megragadta őt, mindkettejüket az Árnybirodalomba küldve. És hogy még rosszabb legyen a nekromanta helyzete, egy olyan régióba kerültek, ahol a mágusok ereje egyre gyorsabban elkezd fogyni... A bajnok útja Miután elvált Kai-tól és Raidentől, Liu Kang elment Édeniába, hogy kiszabadítsa szerelmét, Kitanat. A birodalomba érve szörnyülködve vette tudomásul, hogy a tarkaták gyakorlatilag átvették az uralmat. Ekkor találkozott Tanyaval, aki pontosan tudta, hogy Kang veszélyeztetheti a terveiket. Felajánlotta a bajnoknak, hogy segít neki bejutni a palotába. Liu elfogadta az ajánlatot, de Tanya valójában egy csapdába vezette őt. Kang éppen csak meg tudott menekülni onnan, amit jórészt Jade-nek köszönhetett, aki szemtanúja volt Tanya hazaárulásának és a csapdája előkészítésének. A nő visszaküldte Liu Kanget a Földre, hogy az ne egyedül, hanem egy csapatnyi harcossal térjen inkább vissza. Jade eztán megpróbálta megkeresni Tanyat, de ez nem sikerült neki, Tanya eltűnt előle és még egy jó ideig nem is talált rá azután. Miközben Kang a kiszabadításán fáradozott, Kitana sikeresen megszökött a börtönből, volt már benne tapasztalata. Nem tudta, de a néhai testvére, Mileena direkt hagyta, hogy kijusson a onnan, mivel a klón egy igazi küzdelemben akarta bebizonyítani mindenkinek, hogy valójában ő a jobb harcos. Ezért szembeszállt a hercegnővel, de Kitana ismét jobb volt nála. Ezúttal nem ölte meg Mileena, hanem bebörtönözte őt, abban a reményben, hogy ha már belőle készítették, hátha egy nap Mileena is megtalálja a lelkében lakozó jóságot. Liu Kang ezalatt visszatért a Külső Világba, ahova Raiden és a csapata már megérkeztek míg ő Édeniában volt. Az erőd előtt, ahol Shinnok és Quan Chi tartózkodtak, a csapat rábukkant Jarekre is. Mikor a fegyenc meglátta Sonyát és Jaxet, bemenekült az erődbe, és egyenesen Shinnok tróntermében lyukadt ki. A csapat szorosan a nyomában volt, így Jarek két tűz között találta magát. Mivel nem tudta, hogy Shinnok kicsoda, és csak azt látta, hogy egymaga van a földiek ellen, ezért Jarek ideiglenesen összefogott Raidenékkel. Bár valójában nem lett volna sok esélyük egy Idősebb Isten ellen, pláne egy olyan ellen, aki birtokolta a Szent Amulettet, de szerencséjükre a talpuk alatt Scorpion éppen akkor küldte magával együtt vissza Quan Chit az Árnybirodalomba, elszakítva a nekromantát és az amulett erejét is az istentől. A csapatnak így már volt esélye Shinnok ellen. Egy rövid, de kegyetlen küzdelem után végül maga Liu Kang győzte le a bukott istent, Raiden pedig ismét száműzte őt a pokolba. A világ ismét felszabadult a Shinnok által jelentett fenyegetéstől. Elvarratlan szálak Shinnok bukása után Liu Kang, Kai, Johnny Cage, Raiden és Sub-Zero is visszatért a Földre, de Sonya és Jax maradt még, hogy befejezzen egy ügyet. A Shinnok elleni csata alatt ugyanis Jarek megszökött a küzdelemből és átjutott egy átjárón keresztül Édeniába. A két ügynök követte őt a harc végeztével. A másik birodalomban szétváltak, a fegyencet Sonya találta meg hamarabb. Jarekre egy szakadék szélén talált rá. A Fekete Sárkány-tag rátámadt a nőre, de Sonya jobbnak bizonyult nála, levetette őt a szakadék mélyére. Miután Jarek bevégeztetett, a páros is visszatért a Földre, hogy folytassa a Külvilág Felügyelő Ügynökségben történő munkáját. Mivel Shinnok elvesztette hatalmát, legerősebb szolgái erejének jó része is eltűnt. Mileena börtönben volt, Noob és Reiko pedig legyengült, Kitananak és Sindelnek gyorsan sikerült újjászerveznie az édeniai sereget és pillanatok alatt elűzték a megszállókat. Noob Siabot visszatért a Külső Világba és újra Shao Kahn szolgálatába állt, Reptile őrült bolyongásba kezdett, Reiko eltűnt és jó ideig nem is került elő, Baraka és a tarkaták pedig ismét csak a külső világi pusztákon találták magukat. Tanya, az áruló is eltűnt, Jade legnagyobb sajnálatára. Mikor végre Édeniában is visszaállt a rend, Kitana döntő lépésre szánta el magát: kaput nyitott a Földre és megkérte Liu Kanget, hogy csatlakozzon hozzá, hogy királyi párként együtt uralják Édeniát. Bár Liu Kang valójában másra se vágyott, végül a felelősségérzete győzött, és mint a Halálos Viadal jelenlegi bajnoka és a Föld védelmezője, visszautasítota a hercegnőt. Bár szomorú volt, Kitana elfogadta Kang döntését, és végleg búcsút vett tőle. Kai az elmúlt események hatására nem ment vissza többé a Wu Shi Akadémiára. Elhatározta, hogy körbejárja a Földet, és, ha teheti, a többi birodalmat is, hogy megtalálja a lelki békéjét. Elbúcsúzott mesterétől, Kangtől, és nekiindult a nagy útnak... Miután Raiden visszatért a Földre és megbizonyosodott róla, hogy a harcosai rendben vannak, visszament a Mennybe, ahol az Idősebb Istenek visszautasíthatatlan ajánlattal álltak elő: felajánlották, hogy Raident a szolgálataiért - és hogy feltöltsék a Shinnok által megfogyatkoztatott soraikat - az Idősebb Istenek közé emeljék. Raiden boldogan fogadta el az ajánlatot. Felemelkedése előtt már csak a Föld új védelmezőjét kellett kijelölnie. A választott isten Fujin lett, aki Raidenhez hasonlóan a földiek nagy barátja volt. A szélisten örömmel elfogadta a tisztséget és megígérte Raidennek, hogy gondját viseli a birodalomnak, amiért a legújabb Idősebb Isten annyi mindent tett. Miután mindenki visszatért a régi vagy az új életéhez, és Johnny Cage megkapta az Oscar-díjat az események filmes feldolgozásáért, béke köszöntött a Földi Birodalomra, amit csak jóval később tört meg egy, minden eddiginél veszélyesebb ellenfél... Új elemek a játékban Az MK4 az első Mortal játék volt, aminek a karaktereit számítógéppel alkották meg, bár a karakterek szövettérképének lemodellezésére ismét színészeket kértek fel. Ezek forradalmi újítások voltak, de ez annak rovására ment, hogy a karakterek elavultnak tűnnek. Az MK4 -ben szerepet kapott egy korlátozott fegyveres rendszer is, ami annyiból állt, hogy ha a játékos a megfelelő kombinációt üti be, megjelenik egy fegyver a kezében, amivel erősebben megsebezheti az ellenfelet, valamint neki is dobhatja. Fogadtatás A kezdeti reakciók a játékot illetően nem voltak túl biztatóak. Sok rajongónak és kritikusnak nem tetszett, hogy a sorozatot 3D-s környezetbe helyezik át. Bár olyan erős volt a reklám és marketingkampány, valamint az ország körüli bemutatás, hogy a játékosok is úgy kedvelték ezt a részt, mint az előzőket. Star Darlings: Csillagocskák A Star Darlings: Csillagocskák (Eredeti cím: Star Darlings) 2015-től futó Disneys rajzfilmsorozat, mely először könyv formájába jelent meg. Amerikába 2015. október 1-én, Magyarországon 2016. augusztus 22-én került bemutatásra a Disney Channelen. Könyvek Fő sorozatok Sage and the Journey to Wishworld (2015. szeptember 15.) Libby and the Class Election (2015. szeptember 15.) Leona's Unlucky Mission (2016. január 5.) Vega and the Fashion Disaster (2016. január 5.) Scarlet Discovers True Strength (2016. január 5.) Cassie Comes Through (2016. február 2.) Piper's Perfect Dream (2016. március 1.) Astra's Mixed-Up Mission (2016. április 5.) Tessa's Lost and Found (2016. május 3.) Adora Finds a Friend (2016. június 7.) Clover's Parent Fix (2016. július 5.) Gemma and the Ultimate Standoff (2016. augusztus 2.) Star Darlings Good Wish Gone Bad (Stellar Edition) (2016. október 4.) Star Darlings When We Shine (2017. január 17.) Star Darlings: Star-Crossed Summer (2017. április 4.) Gyűjtemények Star Darlings Collection Vol.1 (books 1-3) (2016. május 31.) Star Darlings Collection Vol.2 (books 4-6) (2016. június 14.) Star Darlings Collection Vol.3 (books 7-9) (2016. július 5.) Star Darlings Collection Vol.4 (books 10-12) (2016. szeptember 20.) Egyéb könyvek Star Darlings A Wisher's Guide to Starland (2016. január 5.) Star Darlings Stellar Style (2016. május 15.) Star Darlings Wish-a-Day Diary (2016. szeptember 6.) Bello (Spanyolország) Bello település Spanyolországban, Teruel tartományban. Lakosainak száma 244 fő (2017). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Nemanjics István szerb király II. István vagy Elsőnekkoronázott Szent István (szerbül: Стефан II Немањић/Стефан Првовенчани), (1167 – 1228. szeptember 24.), szerb fejedelem 1196-tól, király 1217-től haláláig. I. István fiaként született, Angelosz Izsák bizánci császár leányát vette nőül s elnyerte az "sebastokrator" (önmaga jogán uralkodó) címet. Édesapja kezéből vehette át a hatalmat, méghozzá másodszülöttként. I. István döntésének hátteréről nem szól a krónika, annyit tudni csupán, hogy legidősebb fiát, Vukánt, hangzatos címmel és jelentős földbirtokkal kárpótolta, s ugyanakkor öccsével szembeni engedelmességre intette. II. István uralkodása kezdetén, házassága révén, teljes mértékben élvezte Bizánc pártfogását, később pedig, amikor házassága felbomlott, a bizánci pártfogás már jócskán veszített jelentőségéből. Talán ezzel magyarázható, hogy szinte alig tanúsított ellenállást, amikor bátyja, Vukán felkérésére Imre magyar király 1202-ben megtámadta Szerbiát, megfosztotta Istvánt a tróntól, és száműzetésbe kényszerítette, Vukán ültetve a helyébe. Istvánnak azonban 1204 végén vagy 1205-ben sikerült visszaszereznie hatalmát és 1216-ban végleg birtokba vette Zétát, Vukánnak a birtokát. Közvetlenül azután, hogy negyedik hadjáratukban a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt, és megdöntötték a Bizánci Császárságot, az új vallási erőviszonyoknak megfelelően István III. Honoriusz pápa támogatását keresve a latin szertartáshoz csatlakozott; cserébe Róma teljesítette kérését, és a pápai legátus "Szerbia, Diokletia, Travunija, Dalmácia és Chum" királyává koronázta 1217-ben. Így ő a szerbek első koronás királya, a szerb források többnyire így is emlegetik: Stefan Provenčani (Elsőnekkoronázott István). Ezzel nagyjából véget is ért a katolicizmussal való kapcsolata, mert részben alattvalói tiltakozása, részben fivére, Szent Száva nyomására a továbbiakban ismét a görögkeleti egyházat részesítette előnyben. Szávával – az első szerb érsek – megírták édesapjuk életét. Száva – hogy bátyja legitimitását a Keleti rítusú szerbség előtt bizonyítsa – a bizánci császártól kapott koronával megkoronázta Istvánt. Az érseki székhely Zsica lett, és István elrendelte, hogy ezentúl a koronázásoknak ott kell történniük. Megjegyzések Ettől kezdve szerepel Szerbia neve a magyar felségterületek között. (Déli szomszédaink története, 25. o.) T. S. Spivet különös utazása A T. S. Spivet különös utazása egy 2013-ban bemutatott francia-kanadai-ausztrál filmdráma az azonos című könyv alapján. A filmet Jean-Pierre Jeunet rendezte, a fontosabb szerepekben Helena Bonham Carter, Judy Davis, Callum Keith Rennie és Kyle Catlett. Cselekmény A tízéves T. S. Spivet egy farmon él ikertestvérével, nővérével és szüleivel Montana államban. Egy nap telefonhívást kap Washingtonból, hogy megnyert egy neves díjat a mágnesség elvén működő örökmozgójával. Útra kel egyedül Amerikán át, hogy odaérhessen a díjátadóra. Szereplők Helena Bonham Carter mint Dr. Clair Spivet, édesanya Judy Davis mint G. H. Jibsen Callum Keith Rennie mint Tecumseh Eli Spivet, édesapa Kyle Catlett mint T.S. Spivet (Tecumseh Sparrow Spivet), fiú Niamh Wilson mint Gracie Spivet Jakob Davies mint Layton Spivet Rick Mercer mint Roy Dominique Pinon mint Két Felhő ( Hobó ) Julian Richings mint Ricky Richard Jutras mint Mr. Stenpock Oddbods: A sorozat Az Oddbods: A sorozat (eredeti cím: The Oddbods Show, néhány adón Oddbods) szingapúri 3D-s számítógépes animációs sorozat, az Oddbods rövidfilmsorozathoz kapcsolódik. Míg a rövidfilmsorozatban egy szegmens fél perces, ebben a sorozatban 10 percet tesz ki, s egyszerre csak egy szegmenset adnak. Amerikában a sorozatot a Disney XD sugározza, Magyarországon a Boomerang. Szereplők A szereplők az "Oddsville" nevű faluban élnek. Epizódok A magyar epizódcímeket Pál Tamás mondja be. Avignon Avignon város Franciaországban, Vaucluse megyében, a Rhône folyó bal partján. Gyakran a Pápák városának is említik, mivel a 14–15. században számos pápa és ellenpápa itt vezette hivatalát (avignoni fogság). Vaucluse megye legnagyobb városa. A város szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Földrajz A város a Rhône folyó bal partján fekszik, Marseille városától kb. 85 km-re északra. Éghajlata mediterrán típusú; száraz, meleg nyárral és enyhe, esős téllel. Történelem A várost a Cavares, vagy Cavari gall törzs alapította. Az északi végében található sziklás területen kelta erőd foglalhatott helyet. A város virágzó település volt a római hódítások idején. Ekkor a Római Birodalom első Alpokon túli provinciájához, Gallia Narbonensishoz tartozott. Az 5. századi barbár pusztítás következtében nem sok emlék maradt fent ebből az időszakból. A gótok kezébe került várost 736-ban a szaracénok foglalták el, majd 737-ben Martell Károly rombolta le. A 9. századtól az Burgundiai Királyság része. A királyságot II. Konrád német-római császár idejében, 1033-ban a Német-római Birodalomhoz csatolták. A város a 12. században köztársasággá alakult, konzuli kormányzási formával. A független köztársaságnak 1226-ban, az albigens keresztes hadjáratok idején lett vége. Miután az állampolgárok megtagadták a kapuk kinyitását VIII. Lajos francia király és a pápai küldöttek előtt, három hónapos ostrom vette kezdetét, aminek a végén a város kapitulált. 1251-ben Avignon IX. Lajos francia király testvéreinek kezébe került (I. Károly szicíliai király és Alphonse de Poitiers). 1271-ben, Alphonse de Poitiers halálakor Avignon és az azt körülvevő Comtat – Venaissin grófság a Francia Királyság része lett. 1309-ben V. Kelemen pápa tartózkodási helyéül választotta. 1309. március 9. – 1377. január 13.-ig Avignon volt a pápaság székhelye Róma helyett, ami szakadást okozott a római katolikus egyházban (avignoni fogság). A város és a környező Comtat – Venaissin grófságot a szicíliai Anjou ház irányította. Ekkor a város és a környező Comtat – Venaissin grófságot az Anjou házból való szicíliai királyok irányították. IV. (Szép) Fülöp francia király, aki apjától örökölte Alphonse de Poitiers (Toulouse hajdani grófja) minden jogát, átruházta azt II. Károlyra, Nápoly királyára és Provence grófjára 1290-ben. Ravasz módon azonban, mivel a folyó keleti partja alkotta a királyság határát, amikor áradási időszakokban a folyó elöntötte a várost, Fülöp megadóztatta a várost. 1348-ban I. Johanna nápolyi királynő, Provence grófnője eladta a várost VI. Kelemen pápának, 80 000 florinért. Látnivalók Pápai palota Pont d’Avignon Cathédrale Notre-Dame des Doms d'Avignon Musée du Petit Palais Musée Calvet Közlekedés Közúti A város az A7-es és az A9-es autópályán érhető el. Híres szülöttei Itt született 1591. március 15-én Alexandre de Rhodes jezsuita misszionárius, a ma használt vietnámi latin betűs írás kidolgozója. Gaston de Raousset-Boulbon francia kalandor szülővárosa, aki 1852 -ben magánállamot alapított Mexikóban (lásd: Sonorai Francia Állam ) T A T a latin ábécé huszadik, a magyar ábécé harmincharmadik betűje. Számítógépes használatban az ASCII kódjai: nagybetű – 84, kisbetű – 116. Jelentései Biokémia T : a DNS egyik bázisának , a timinnek a jele Csillagászat T : a Drake-formulában a Tejútrendszer korának hosszúsága Fizika T : a termodinamikai hőmérséklet jele t : az idő jele T : a mágneses indukció SI egységének a jele T : a csavarónyomaték, torziós nyomaték jele T : a tárgynagyság jele T : a periódusidő jele Kémia T : a termodinamikai hőmérséklet jele Közgazdaságtan t : az adókulcs jele T : a teljes adóbevétel jele a makroökonómiában t : az idő jele Matematika T : Terület jele t : az idő jele T : a Transzcendens számok halmazának jele SI T : a hőmérséklet jele Statisztika t : a Student-eloszlás jele Egyéb T : Thaiföld nemzetközi autójelzése T : Brian W. Aldiss egyik novellájának címe 6227 Alanrubin A 6227 Alanrubin (ideiglenes jelöléssel 1981 EQ42) egy kisbolygó a Naprendszerben. Schelte J. Bus fedezte fel 1981. március 2-án. Szteroidok hatása alatt (South Park) A Szteroidok hatása alatt (Up the Down Steroid) a South Park című animációs sorozat 113. része (a 8. évad 2. epizódja). Elsőként 2004. március 24-én sugározták az Egyesült Államokban. Az epizód cselekménye szerint Jimmy Vulmer mindent megtesz, hogy nyerjen a Speciális Olimpián, ám az első helyért járó pénzjutalomra pályázó Eric Cartmannek is hasonló tervei vannak... Cselekmény Timmy és Jimmy Vulmer, a két South Park-i fogyatékkal élő fiú bejelenti a főszereplő gyerekeknek, hogy részt vesznek a denveri Speciális Olimpián. A versenyről és annak az első helyezésért járó, ezer dolláros pénzjutalomról értesülve Eric Cartman úgy dönt, szellemileg visszamaradottnak tetteti magát, hogy a többi versenyzőt maga mögé utasítva megnyerje a pénzt. Kyle Broflovski elborzadva hallja a tervet és igyekszik lebeszélni róla Cartmant, de ő hajthatatlan: a cél érdekében különleges felkészülésbe kezd, többek között együtt utazik értelmi fogyatékos gyerekekkel, hogy tanulmányozza a viselkedésüket, hosszas tervezés után megváltoztatja az öltözködését és a hajviseletét, valamint megfigyeli Kid Rock színpadi mozgását, hogy minél hitelesebb legyen, mint értelmi fogyatékos. Ezután sikerül rávennie a túlságosan engedékeny anyját, hogy benevezze őt a versenyre. Ezalatt Jimmy Vulmer a jobb teljesítmény elérése érdekében szteroidokat kezd szedni (tekintet nélkül Timmy ellenkezésére) és különösen agresszívvé válik, egészen addig a pontig, hogy megtámadja a barátnőjét és a saját anyját is. Timmy próbálja lebeszélni őt erről és az iskolai tanácsadót, Mr. Mackeyt is felkeresi, de képtelen bármit is tenni az ügyben. Kyle ismét próbál hatni Cartmanre, mert szerinte a mostani tervével túl messzire ment és a pokolra fog jutni; Kyle még odáig is elmegy, hogy Cartmant a barátjának nevezi, de az nem hallgat rá. A verseny napján Cartman és Jimmy is nagy ambíciókkal kezdi el a versenyszámokat, de amíg Jimmy mindenben első helyezést ér el, addig az edzetlen és túlsúlyos Cartman állandóan utolsóként ér célba. A díjátadón részt vevő három baseball-játékos (Mark McGwire, Barry Bonds és Jason Giambi) Jimmyt kiáltja ki győztesnek, míg az összes versenyszámban utolsó Cartman vigaszdíjként egy utalványt kap. Jimmy, meglátva Cartmant, rátámad és csalónak nevezi, de Timmy rámutat arra, hogy nincs joga ítélkezni felette, mert ő sem tisztességesen versenyzett. Ezt belátva Jimmy elismeri – az őszinteségéért és bátorságáért őt éljenző – közönség előtt, hogy mit tett és ünnepélyesen visszaadja az érmet. Az epizód legvégén Cartman próbálja elhitetni barátaival, csak azért indult a Speciális Olimpián, hogy leleplezze Jimmyt és leszoktassa őt a szteroidokról, de természetesen senki nem hisz neki, így Cartman dühösen otthagyja őket. Megjegyzések Cartman felkészülési jelenete és a verseny alatt is Paul Engemann „Scarface (Push It to the Limit)” című számának némileg módosított változata hallható (amely eredetileg az 1983 -as A sebhelyesarcú című filmnek az egyik betétdala volt). Amikor Jimmy a szteroidok hatására dühöngeni kezd, a háttérben Samuel Barber Adagio for Strings című szerzeménye szól. Az epizód bemutatása után egy évvel később került mozikba A pofátlan (The Ringer) című film, melyben a főszereplő – Cartmanhez hasonlóan – úgy próbál pénzhez jutni, hogy benevez a paralimpiára. A South Park rajongói a film forgatókönyvíróját, Ricky Blitt-et plagizálással vádolták meg, aki szerint viszont a South Park készítői lopták el az ő évekkel korábban már kigondolt ötletét. Trey Parker és Matt Stone tagadta a vádakat. Magyar kőris A magyar kőris vagy pannon kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica) az olajfafélék (Oleaceae) családjába tartozó fafaj, a Dél-Európában honos keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) alfaja. Egyéb nevei: „feketerügyű”, a „barnarügyű”, illetve a „hegyi” és a „lapályi” kőris. 2006-ban az év fája volt Magyarországon. A faj azonosításának története Először az 1950-es években a hegyesfogú kőrissel (Fraxinus oxycarpa) azonosították. Simon Tibor professzor külföldi tanulmányútja után a növényt külön alfajként írta le, és Soó Rezsővel közösen 1960-ban subsp. pannonica néven a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia) rendszertani kategóriájába sorolta. Haracsi Lajos erdészprofesszor 1970-ben megjelentetett tanulmányában szlavón kőrisre (Fraxinus slavonica) keresztelte, és faj rangjára emelte, ezt azonban nem fogadták el. Zdeněk Pouzar cseh gombakutató a magyar kőrisnek – a Duna vízrendszerére korlátozódó elterjedési területe alapján – a Fraxinus angustifolia subsp. danubialis érvényes nevet adta, ekképp a subsp. pannonica alfajnév szinonimmá vált. Elterjedése, élőhelye A törzsfaj a pontuszi flóraterületre jellemző; a magyar alfaj annak elterjedési területétől elszakadva, szigetszerű foltban fordul elő a Dél-Dunántúlon (Praeilliricum flóravidék), valamint a Nagy- és a Kisalföldön (Eupannonicum flóravidék). A Szigetközben a magas kőris helyettesíti. A Kárpát-medencén túl előretört a Bécsi- és a Morva-medencébe, sőt, Kárpát-Ukrajnába is. Leírása A hazai keményfaligetek jellemző elegyfája. 35 méter magasra is megnőhet, törzsének kerülete elérheti a hat és fél métert. Kérge a magas kőrisnél hamarabb (25-30 éves korban) elveszti simaságát, és a barnásszürke héjkéreg nemcsak hosszant, hanem keresztirányban is sűrűn repedezik. Vesszői sötét- vagy olajzöld színűek, fénylők, a paraszemölcsök kerekdedek, a levélripacsok keskenyek. Rügye vöröslő sötétbarna–rókavörös, virágzata egyszerű fürt. Tizenöt-huszonöt centiméter hosszú, hét-tizenegy lándzsás, kihegyezett levélkéből álló összetett leveleiben a levélkék ékvállúak, a szélük elálló fűrészfogú. A levelek fonákja kopasz. Ősszel lombja sárgára vagy ibolyásvörösre színeződik. Lependék termésének csúcsa kerekded. Életmódja Síkvidéki fafaj. Jelentős szerepet játszik a síkvidéki égerlápokban, a tölgy-kőris-szil ligeterdőkben és a gyertyános tölgyesekben; a kőrises égerláp növénytársulás névadó fafaja. A szennyezett levegőt jól tűri; ilyen vidékeken erdősávok, védőerdők telepítésére is alkalmas. Felhasználása Fája csontfehér színű, kiváló minősége miatt a fát „szívós kőrisnek” is nevezik. Anyagának rugalmassága miatt régebben az íjkészítés fontos alapanyaga volt. A második világháború idején a magyar kőrisből légcsavarokat is gyártottak repülőgépekhez. Napjainkban sportszerek gyártására, furnér és rétegelt lemezek készítésére használják, emellett hordókat is készítenek belőle. Jó minőségű, nagy fűtőértékű tűzifa. Felhasználása Fája épp oly értékes, mint a magas kőrisé. Dire Dawa Dire Dawa Etiópia egyik önkormányzattal rendelkező városa, az ország második legnépesebb települése. Jelentős ipari, kereskedelmi és közlekedési (repülőtér) központ. Fekvése Az ország keleti területén, a Dechatu folyó partján fekszik. Történet A várost 1902-ben alapították, amikor a Dzsibuti–Addisz-Abeba vasútvonal elérte a területet, mivel az domborzati okok miatt nem juthatott el a közeli Harar városába. Dire Dawa hamar a vidék kereskedelmi központjává vált, különösen 1928 után, amikor megépült Etiópia egyik első útja Harar felé. Rövid időn belül elektromos közvilágítás, vízvezetékrendszer és bank épült a városban. Az 1935-36-os abesszíniai háborúban itt találkoztak a délről és az északról előrenyomuló olasz csapatok 1936. május 10-én. Az 1940-es években elsősorban a vasúti dolgozók vezetésével gyakori sztrájkok robbantak ki, melyeket a kormány kegyetlenül elfojtott. A megmozdulások az 1974-es forradalom alatt is folytatódtak, aminek következtében a külföldiek elhagyták a várost. Dire Dawa kedvező fekvése miatt kulcsszerepet kapott az 1977-78-as ogadeni háborúban is. Döntő győzelmet arattak itt az etiópok, amikor kétnapos csatában visszaverték a szomáliak támadását, megvédve a várost, a vasútvonalat és az egyik legfontosabb légibázist. Az 1990-es évektől Dire Dawa többször lett áldozata az egymással rivalizáló frakcióknak (pl. 2002-ben az Oromo Felszabadítási Front robbantott a városban), talán ennek tudható be, hogy ma szövetségi irányítás alatt áll, nem része Oromia szövetségi államnak. 2006 augusztusában a Dechatu folyó áradása sújtotta a várost, kb. 200 halálos áldozatot szedve. Népesség A 2007-es népszámlálási adatok szerint a közigazgatási egység lakossága 342 827 fő, ebből 232 854 ember él magában a városban. A legtöbb lakos az oromo (46,1%), a szomáli (24,2%), az amhara (20,1%), a guragie (4,5%), a tigray (1,2%) és a harari (1,1%) népcsoportokhoz tartozik. A népesség 70,1%-a muszlim, 25,6%-a pedig az Etióp Ortodox Egyház tagja, további 2,8% protestáns. 21-es busz (Pécs) A pécsi 21-es jelzésű autóbusz az Uránváros, a Belváros és a Baromfifeldolgozó között közlekedik. Korábban ez a járat kelet-nyugat irányában átszelte a várost, de mégsem volt olyan forgalmas, mint a 2-es járat, mert nem a Belváros legforgalmasabb megállói érintésével közlekedett. (A Mecsek Áruház után kikanyarodott a 6-os főútra, azon végighaladva érte el a Budai Állomást, majd Fehérhegy érintésével Szabolcsfalut.) Története Mecsekszabolcsra már 1929-ben közlekedett buszjárat, ekkor még önálló település volt Pécs mellett. 1947-ben csatolták Pécshez, 1948 augusztusától már próbajárat, 1949-től pedig menetrend szerinti járat indult Nagymeszesről Szabolcsfaluig. Nagymeszesről csatlakozás volt a Belvárossal, a Széchenyi térrel. Az 1960-as években 12C jelzéssel István-aknáról közlekedett járat, a bányászok gyors munkába jutását elősegítve. 1969. október 1-jén az irányító helye átkerült Uránvárosba, majd 1978-ban az addig Fehérhegyig közlekedő 10-es járatot meghosszabbították Szabolcsfaluig. 1987. január 1-jétől új számozási rendszer keretén belül kapta a 21-es jelzését. 2011. szeptember 1-jétől a végállomás neve: Mecsekszabolcs. 2014. január 31-én megszűnt, nemsokkal később azonban újraindult, de csak a Búza térig közlekedik. Útvonalát 2014. szeptember 1-jétől meghosszabbították, Uránvárostól a belváros érintésével a Búza tér helyett a Baromfifeldogzóig közlekedik, a korábbi 20-as járat végállomásáig. Valverde del Camino Valverde del Camino egy spanyol település Huelvában, Nyugat-Andalúziában. A Tinto és Odiel folyok közt fekszik El Andévalo járásban. Szerepe Valverde del Camino mindig is a legfontosabb kereszteződés volt a Sierra Morena bányái és Huelva tengerpartja közt. Ezen az úton a legfontosabb pihenőpont. A környék már a rómaiak előtt is lakott volt, erre utal a megalitikus Dólmenes de los Gabrieles építmény is. Ez mintegy 2 km. távolságra délre található Velverde de Caminótól. Helye A Sierre Morena lábai előtt fekszik, észak felé (a hegy másik oldalán) Zafra és Mérida (119 km) esik a legközelebb hozzá, ahonnan az E-90-es visz Madrid felé, amitől közúton összesen 530 km a távolsága. Valverde de Camino városkát a Tinto és Odiel több mellékvize is körülveszi. Az említett út mentén az Embalse de Gossán és több tó megtalálható a közelében. Gazdaság A környék leginkább cipő- és bútoriparáról híres, bár mezőgazdasága is van. A kézműiparnak remek adottságai vannak itt. 1990-ben elindult a sikeres „El Monete” program, Valverde gazdaságának környékbeli kiterjesztésére. Ez azért is fontos, mert segíthet a Lisszabon és Sevilla közti közvetlenebb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok élénkítésében. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Serba Serba település Németországban, azon belül Türingiában. Serba Rauschwitz, Hainspitz, Bürgel, Waldeck és Weißenborn községekkel határos. Népesség A település népességének változása: 1967-es magyar női röplabdabajnokság Az 1967-es magyar női röplabdabajnokság a huszonkettedik magyar női röplabdabajnokság volt. A bajnokságban tizenhat csapat indult el, a csapatok két csoportban négy kört játszottak. Tabella * M: Mérkőzés Gy: Győzelem V: Vereség Sz+: Nyert szett Sz-: Vesztett szett P: Pont Forrás A magyar sport évkönyve 1968 Nagydíj (cannes-i fesztivál) A Nagydíj (franciául: Grand Prix) a cannes-i fesztivál második legrangosabb díja az Arany Pálma után. A fesztivál hivatalos válogatásának nagyjátékfilm zsűrije ítél oda annak a filmnek, amely kiemelkedően tehetséges rendezésről, nagyfokú eredetiségről és útkereső szellemiségről tesz tanúbizonyságot. Eredetileg – az 1960-as évek elején – úgy tervezték, hogy a Nagydíj ugyanazzal az értékkel bír majd, mint az Arany Pálma; az elsővel a művész- és kísérleti filmeket, míg az utóbbival a közönségfilmeket díjazták volna. E megkülönböztetést azonban valójában sohasem alkalmazták – presztízsét tekintve a díj mindig is az Arany Pálma mögé szorult. Elnevezése A díj elnevezése az évek során többször változott: 1967 – 1988 : Zsűri Külön Nagydíja (Grand Prix Spécial du Jury) 1989 – 1994 : Zsűri Nagydíja (Grand Prix du Jury) 1995 óta: Nagydíj (Grand Prix) A díjjal kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nem tévesztendő össze a fesztivál fődíjának időszakos nevével, amely 1946–1954 között Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíja, 1964-65-ben Nagydíj, között pedig a Fesztivál Nemzetközi Nagydíja néven szerepelt. Grand-Corent Grand-Corent település Franciaországban, Ain megyében. Lakosainak száma 177 fő (2015). Grand-Corent Cize, Corveissiat, Hautecourt-Romanèche, Simandre-sur-Suran és Villereversure községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Grand-Failly Grand-Failly település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében. Lakosainak száma 307 fő (2015). Grand-Failly Colmey, Longuyon, Petit-Failly, Delut, Dombras, Marville, Merles-sur-Loison, Rupt-sur-Othain, Saint-Laurent-sur-Othain és Sorbey községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Tüzescsőrű arasszári A tüzescsőrű arasszári (Pteroglossus frantzii) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó faj. Tudományos nevét Alexander von Frantzius német természettudósról kapta. Előfordulása Costa Rica és Panama területén honos. Megjelenése Testhossza 43 centiméter, testtömege 250 gramm. TARFU A TARFU az angol Things Are Really Fucked Up rövidítése, amely a második világháborús amerikai katonai szlengből került át a köznyelvbe az 1940-es évek első felében. Fokozatát tekintve a SNAFU (Situation Normal All Fucked Up) és a FUBAR (Fucked Up Beyond All Recognition) közé esik. Nemegyei Bódog Nemegyei Bódog (Félix) (Nagyszeben, 1826. január 28. — Charleston, Nyugat-Virginia, 1904. január 24.) magyar honvédőrnagy; az emigrációban gazdag fakereskedő, az Egyesült Államok konzulja Mexikóban Tabasco székhellyel, vállalkozó, üzletember. Életútja Magyar nemesi család gyermeke, apja Nemegyei Pál császári-királyi hadmérnöki őrnagy, anyja Sedlmayer Katalin. Nemegyei Bódog a katonai pályát választotta, a Bécsi Hadmérnöki Akadémián tanult, 1845-ben mérnökkari hadnaggyá avatták, és a komáromi várerődítési igazgatósághoz nyert beosztást. 1848 júliusában főhadnaggyá nevezték ki és gróf Teleki Ádám tábornok mellé osztották be. Móga Jánosnak, a magyar hadsereg fővezérének vezetése alatt részt vett a szeptember 29-i győztes pákozdi csatában. Október 6-tól vezérkari százados a észak-dunai hadtestben. Kossuth Lajos azzal bízta meg, hogy toborozzon ezredet a Dél-Dunántúlon, ez sikerült is, mintegy 2800 főnyi sereg parancsnoka Dél-Dunántúlon, majd a Bácskában, 1849-től a szegedi hadosztályban. Közben április 17-től május elejéig hadbírósági vizsgálat alatt alatt állt, mivel nem mentette fel Eszék várát. A hadbíróság felmentette Nemegyeit. Nemegyei 1849 április közepétől a 9. hadtest vezérkari főnöke, április 19-én Henryk Dembiński alezredessé léptette elő, de a honvédelmi minisztérium nem hagyta jóvá, (a kinevezést már a sumlai száműzetésből hagyta jóvá Kossuth Lajos.) 1849. július 4-től a közép-tiszai hadsereg karsegéde. 1949 augusztus 9-én a temesvári csatában elszenvedett döntő vereség véget vetett a szabadságharcnak, Nemegyeinek is menekülnie kellett. Nemegyei a török száműzetésből 1851-ben érkezett meg New Orleansba (Louisiana), ekkor már tartott Kossuth Lajos amerikai körútja. Kossuth 1851. március 26-án érkezett New Orleans-ba, Louisiana állam déli rabszolgatartó állam lévén a fogadtatás hideg volt. Csak Puneki, Szegedről bevándorolt vendéglős házán lengedezett egy megviselt magyar zászló. Puneki magyaros halászlevet főzött az emigránsoknak, köztük volt Fiala János, Albert Anzelm, László Károly, Hollán Hugó, Baróthy László, Nemegyei Bódog. Március 30-án mondta el Kossuth beszédét a Lafayette téren New Orleans polgársága előtt, mivel botránytól lehetett tartani a fent említett emigráns magyarok félkörben vették körül Kossuth Lajost, kezüket kardjuk markolatán tartva. Kossuth ösztönösen megtalálta a hangot a polgárokkal, nagy sikere lett itt is, kinek-kinek a kérdésére azon a nyelven válaszolt, amelyik nyelven a kérdés elhangzott (magyar, német, francia, olasz, lengyel nyelv, s az összes hallgatóság kedvére természetesen angol nyelven). A világ egyik legnagyobb szónoka volt Kossuth a magyar szabadságharc idején és az azt követő években. New Orleans-ban 1853-ban a sárga láz igen szedte az áldozatait, Nemegyei is nagyon beteg volt Xántus Jánossal és másokkal együtt, a szerencsével határos módon Nemegyei, Xántus és a többi magyar is meggyógyult, Xántus tudomása szerint két magyar emigránst vitt el a sárga láz, Borjáthy Miklóst Biharból, s Pálfy Rudolfot Tatáról. Nemegyei Bódog Amerikában a gróf Nemegyei Félix (Count Félix de Nemegyei) nevet használta, vállalkozó szellemű ember volt, évtizedekig mahagóni fával kereskedett, a fát Mexikóból szállította Amerikába, az amerikai kormány ezt értékelte, egy időre 1870 körül konzulnak nevezte ki Mexikóba Tabasco székhellyel. Mérnöki képességeit is kamatoztatta, László Károllyal és Szontagh Pállal együtt, állami megbízásából, Mexikóról, s főként a Tehuantepeci-földszorosról és az új mexikói–amerikai határvonalról készített felméréseket és térképeket. Bekapcsolódott a Panama-csatorna terveinek előkészítésébe is, amelyet Türr István kezdeményezett Ferdinand de Lesseps, Gerster Béla társaságában. Az 1850-es évek közepétől mint főmérnök vett részt a Tehuantepeci Vasúti Társaság megbízásából a Mexikó északi részén, az Atlanti- és a Csendes-óceán között épült transzkontinentális vasútvonal megépítésében. Nemegyei ügynöki tevékenységgel is foglalkozott az 1870-es évektől, a nyugat-virginiai Preston megye Franklin nevű településén 1859-ben létesített George Hardman tulajdonában lévő vasolvasztó termékeinek számára próbált piacot szerezni. George Hardman egy idő után nem rendelkezett elegendő tőkével, ezért a vasolvasztót a hozzá tartozó szén-, valamint mészkőbányával együtt 1877-ben megvásárolta Nemegyei, aki a település nevét Irondale-re változtatta. Nemegyei üzleti vállalkozásainak fénykora az 1870-es évek végére, az 1880-as évek első felére esett, 1878-tól jelentős rekonstrukciót hajtott végre a vasolvasztóban, nyersvas-termelése napi 10 tonnáról 30 tonnára emelkedett, a szállításhoz vasútvonalat is épített az Ohio-Baltimore-i vasúti fővonalhoz. Az Irondale helység melletti ásványvizet is hasznosította, palackozó üzemet létesített. A kitermelt szén egy részét is értékesítette, vállalkozása virágkorában mintegy 300 főt foglalkoztatott, végül az 1880-as évek második felében a nagy konkurencia miatt be kellett zárnia a kohót, ettől kezdve Nemegyei Bódog a szénbánya és a palackozó üzem jövedelméből élt, haláláig. Kortársai szerint köztiszteletben álló, katonás kiállású, művelt, több nyelvet beszélő férfi volt. Magánélete Nős ember volt, házasságából két gyermek született, Adele és Béla. Adele örökölte a megmaradt vagyont, a szénbányát és az ásványvíz palackozó üzemet, ez utóbbit eladta, a szénbányát pedig bérbe adta. Béla hírek szerint „elzüllött.” I. e. 324 Évszázadok: i. e. 5. század – i. e. 4. század – i. e. 3. század Évtizedek: i. e. 370-es évek – i. e. 360-as évek – i. e. 350-es évek – i. e. 340-es évek – i. e. 330-as évek – i. e. 320-as évek – i. e. 310-es évek – i. e. 300-as évek – i. e. 290-es évek – i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek Évek: i. e. 329 – i. e. 328 – i. e. 327 – i. e. 326 – i. e. 325 – i. e. 324 – i. e. 323 – i. e. 322 – i. e. 321 – i. e. 320 – i. e. 319 Események Római dictator : L. Papirius Cursor A szúzai menyegző . III. Alexandrosz makedón király , ismertebb nevén Nagy Sándor, Szúzában feleségül vesz két perzsa királylányt és 10000 makedónt házasít össze előkelő perzsa lányokkal. Születések I. Antiokhosz szeleukida uralkodó Delfti iskola A delfti iskola (hollandul de Delftse School, tagjai a Delftse Meesters - „delfti mesterek”) a 17. századi holland aranykor festészetének megnevezése, annak fő központjáról, Delftről. Leginkább a zsánerfestészetéről volt ismert: a háztáji élet, látképek, templombelsők, udvarok, Delft terei és utcái. Carel Fabritiusról és Nicolaes Maesről úgy tartják, ők kezdték el ezeket az irányzatokat művelni az 1640-es években. Az 1650-es években Pieter de Hooch és Jan Vermeer van Delft folytatta tevékenységüket. Közülük Vermeer a legismertebb festő napjainkban. Megpróbáltak Rembrandt és Frans Hals művészetéhez hasonlót teremteni. Gerard Houckgeest, Emanuel de Witte és Hendrick Corneliszoon van Vliet belső térábrázolása szintén fontos eleme volt a delfti iskolának. A zsánerfestészeten túl a festők csendéleteket, történelmi jeleneteket és patrónus-portrékat is készítettek. A delfti iskola kiemelkedő alakjai Carel Fabritius Nicolaes Maes Pieter de Hooch Jan Vermeer van Delft Pieter Jansz Saenredam Gerard Houckgeest Emanuel de Witte Hendrick Corneliszoon van Vliet 1967 Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század Évtizedek: 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek Évek: 1962 – 1963 – 1964 – 1965 – 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972 Események Határozott dátumú események január 27. – Az Outer Space Treaty amerikai–brit–szovjet szerződés aláírása a világűr kutatásáról és békés felhasználásáról, amely megtiltja az atom- vagy más tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára, a Holdra , vagy más égitestre való eljuttatását vagy világűrben való állomásoztatását; a szerződés a ratifikációs eljárás után október 10-én lép hatályba. január 31. – Románia – a Varsói Szerződés tagállamai közül elsőként – felveszi a diplomáciai kapcsolatokat az NSZK -val. február 4 – 6. – L. I. Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és állami küldöttség látogat Csehszlovákiába . február 26. – A Szovjetunióban tartózkodó Kádár János – egy vadászaton – felveti Brezsnyevnek Rákosi Mátyás hazahozatalának kérdését. (Brezsnyev közli, hogy Rákosi nem probléma a számukra.) március 17. – A Jugoszláviában élő horvát értelmiségiek nyilatkozata a horvát nyelv önállóságáról. március 28. VI. Pál pápa kiadja a Populorum progressio enciklikát. A jugoszláv alkotmány első módosítása. március 31. – A Mons közeli Casteauban ünnepélyesen megnyitják a Szövetséges Fegyveres Erők Európai Legfelső Parancsnokságát (SHAPE). április 6 – 7 . – Washingtonban első alkalommal tanácskozik az Atomtervező Csoport. április 14. – A Kállai-kormány lemond, és megalakul a Fock Jenő vezette forradalmi munkás-paraszt kormány . április 18. – A jugoszláv alkotmány második módosítása. április 21. – A király, II. Konstantin nevében, ám valójában tudta nélkül, katonai junta veszi át a hatalmat Görögországban . május 3. – 4. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága a gazdaságban mutatkozó aránytalanságokról és a strukturális hibákról tanácskozik. május 18. – Jugoszláviában Mika Špiljak alakít kormányt. június 5 – 10 . – Hatnapos háború Izrael Állam és négy arab ország között. (A zsidó állam elfoglalta Egyiptomtól a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet, Jordániától Ciszjordániát Kelet-Jeruzsálemmel együtt, Szíriától a Golán-fennsíkot.) június 9. – A Ceaușescu vezette román delegáció Moszkvában nem írja alá a közel-keleti helyzetről kiadott közös nyilatkozatot, és – szövetségeseitől eltérően – nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel . június 10. – A csehszlovák kormány megszakítja kapcsolatait Izraellel. (Ezt megelőzően a külügyminisztérium határozatban ítéli el a zsidó államot háborús akcióiért.) június 12. – A belgrádi vezetés – a hatnapos háború miatt – megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. június 14. – Az Észak-atlanti Tanács Luxemburgban ülésezik, ahol megvitatja a hatnapos izraeli–arab háború tapasztalatait. június 17. – Az első kínai kísérleti hidrogénbomba -robbantás. június 27 – 29. – Prágában , a Csehszlovák Írók Szövetségének IV. kongresszusán több író – úm. Václav Havel , Ludvík Vaculík, vagy Pavel Kohout – kritikus hangvételű felszólalása nyomán konfliktus alakul ki a pártvezetés és az írószövetség között. július 2. – Raymond Barre francia politikus lesz az EGK gazdasági és pénzügyi biztosa. július 11. – Jugoszláviában elfogadják a külföldi tőkebefektetéseket szabályozó törvényt. augusztus 8. – Létrejön a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége , az ASEAN. október 8. – A bolíviai La Higuera faluban kivégzik Ernesto Che Guevara kubai származású forradalmárt. október 10. – Hatályba lép a január 27-én aláírt Outer Space Treaty amerikai–brit–szovjet szerződés a világűr kutatásáról és békés felhasználásáról, amely megtiltja az atom- vagy más tömegpusztító fegyverek Föld körüli pályára, a Holdra , vagy más égitestre való eljuttatását vagy világűrben való állomásoztatását. október 13. – Megnyílik a Mikroszkóp Színpad . október 14. – Kolárovo ismét megkapja a városi rangot. (A városban Alexander Dubček mond beszédet.) október 16. – Hivatalosan megnyitják a NATO új központját Brüsszelben . október 30 – 31. – A CSKP KB ülésén a növekvő társadalmi és gazdasági gondokat felismerő funkcionáriusok élesen bírálják a Novotný-féle pártvezetést. november 30. – Dél-Jemen kikiáltja függetlenségét Nagy-Britanniától . december 3. – Christiaan Barnard sebészprofesszor Fokvárosban elvégzi a történelem első szívátültetését , a páciens a szívátültetést követően még 18 napig élt. december 5. – Rákosi Mátyás és felesége Arzamaszból Gorkijba költözik, a külföldiek számára fenntartott városrészbe. december 12. – A NATO Nukleáris Védelmi Ügyek Bizottságának brüsszeli ülésén megvitatják az Atomtervező Csoport jelentését a hadászati nukleáris erőkről, a ballisztikus rakéta–elhárító rakétákról, a nukleáris fegyverek harcászati alkalmazásáról, és a nukleáris tervezésben való nemzeti részvételről. december 13. – II. Konstantin görög király elhagyja az országot. december 19 – 21. – A CSKP KB ülésén a többség szembefordul Antonín Novotný-val és kizárják a párt irányvonalát. Határozatlan dátumú események Népszavazás erősíti meg Gibraltár Nagy-Britanniához tartozását. Angliában elfogadják a homoszexualitásra vonatkozó törvényt, amely megengedi két huszonegy év feletti felnőtt homoszexuális aktusát privát helyszínen. Világkiállítás Montréalban . Hazánkban bevezetik a gyermekgondozási segélyt (GYES). Több mint 60 ország képviselője aláírja az Atomcsend egyezményt Charles de Gaulle kormányzata másodszor is megvétózza Nagy-Britannia felvételét az EGK -be. A Ford Mustang megjelenésére válaszul a Chevrolet bemutatja Camaro típusát. A kapható legerősebb motor a 375 lóerős 6490 cm3-es V8-as Biafra tartomány kikiáltja függetlenségét, véres polgárháború tör ki Nigériában . Az első sikeres májátültetés. (A transzplantációt Denverben Thomas Starzl végezte el.) Dél-Afrikában elsőként ültet át szívet Christiaan Barnard sebész professzor. Az év témái 1967 az irodalomban Mihail Bulgakov : A Mester és Margarita (Мастер и Маргарита) (posztumusz) Heller Ágnes : Reneszánsz ember Stanisław Lem : Kiberiáda Herbert Marcuse : Az utópia vége Gabriel García Márquez : Száz év magány (Cien años de soledad) Örkény István : Tóték Somlyó György – Mesék a mese ellen (versek), Szépirodalmi Üvöltés címmel antológia jelenik meg magyarul az amerikai beatnemzedék költőitől 1967 a zenében Summer of Love Amerikában az acid-rock diadalútja Az Inti-Illimani folk-zenekar alapítása Chilében - az amerikai indián "pánsíp-zene" világhódító útjának egyik fontos kezdődátuma Fontosabb külföldi albumok The Beatles : Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band, Magical Mystery Tour The Beach Boys : Smiley Smile, Wild Honey Buffalo Springfield : Buffalo Springfield Again The Rolling Stones : Between the Buttons, Their Satanic Majesties Request Pink Floyd : The Piper at the Gates of Dawn The Jimi Hendrix Experience : Are You Experienced?, Axis: Bold as Love The Velvet Underground : The Velvet Underground and Nico Cream : Disraeli Gears The Doors : The Doors, Strange Days Jefferson Airplane : Surrealistic Pillow, After Bathing at Baxter’s Bob Dylan : Bob Dylan’s Greatest Hits, John Wesley Harding The Who : The Who Sell Out The Mothers of Invention : Absolutely Free Bee Gees : Turn Around, Look at Us Bee Gees : Bee Gees’ 1st Magyar lemezek Illés : Ezek a fiatalok Kovács Kati : Bolond az én szívem 1967 a tudományban A dél-afrikai Fokvárosban Christiaan Barnard professzor végrehajtja az első sikeres emberi szívátültetést. A Venyera–4 szovjet űrszonda leszáll a Vénuszra . Születések január 2. – James Marshall , amerikai színész január 18. – Iván Zamorano , chilei labdarúgó február 2. – Anthony Hardwood, magyar születésű amerikai pornószínész február 5. – Ólafur Elíasson , izlandi-dán képzőművész február 20. – Kurt Cobain , amerikai rockzenész († 1994 ) február 28. – Dwight Mullins kanadai jégkorongozó március 1. – Gela Bezsuasvili , grúz diplomata és politikus, 2005–2008 között Grúzia külügyminisztere március 6. – Mihai Tudose román jogász, szociáldemokrata párti politikus, gazdasági miniszter március 16. – Lauren Graham , amerikai színésznő március 30. – Barabási Albert László , fizikus március 30. – Christopher Bowman világbajnoki érmes, többszörös amerikai bajnok műkorcsolyázó († 2008 ) április 15. – Dara Torres, amerikai úszónő április 29. – Ábrahám Attila , olimpiai bajnok kajakozó, sportvezető május 17. – Cameron Bancroft, kanadai színész május 29. – Andy Larkin, tinédzser június 3. – Darnyi Tamás , magyar úszó, többszörös olimpiai és világbajnok június 14. – Filippa Reinfeldt , svéd politikus június 20. – Lovasi András , énekes, szövegíró június 20. – Nicole Kidman , ausztrál színésznő július 1. – Pamela Anderson , kanadai-amerikai színésznő és modell július 26. – Jason Statham , angol színész, producer, harcművész augusztus 16. – Ulrich Gábor , Balázs Béla-díj -as filmrendező, képzőművész augusztus 21. – Serj Tankian , örmény származású amerikai rockzenész, System of a Down énekese, billentyűse, alkalmi gitárosa augusztus 21. – Pálffy Tibor , színművész augusztus 29. – Jiří Růžek , cseh fotóművész szeptember 3. – Temur Iakobasvili , grúz diplomata és politikus július 27. – Sasha Mitchell , amerikai színész (a Kickboxer című filmek főszereplője) szeptember 29. – Dónusz Éva , olimpiai bajnok kajakozó október 28. – Mics Ildikó, magyar színésznő, szinkronszínésznő október 28. – Julia Roberts , amerikai színésznő október 29. - Kun Péter , Az Edda Művek egykori gitárosa († 1993 ) november 17. – Mécs Mónika , magyar producer november 22. – Alföldi Róbert , Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező november 22. – Boris Becker , német teniszező november 22. – Mark Ruffalo , amerikai színész november 26. – Kósz Zoltán , olimpiai bajnok vízilabdázó december 5. – Tóth Krisztina író, költő, képzőművész december 13. – Jamie Foxx , amerikai színész, komikus, énekes és dalszövegíró december 17. – Gigi D’Agostino , olasz zenész és lemezlovas december 18. – Bárány Attila , magyar lemezlovas és rádiós műsorvezető december 23. – Carla Bruni francia manöken, énekes-dalszerző, Nicolas Sarkozy felesége Halálozások január 8. – Zbigniew Cybulski lengyel színész (* 1927 ) január 14. – Kállay Miklós , miniszterelnök (* 1887 ) január 15. – Szirmai Albert , zeneszerző, karmester (* 1880 ) január 16. – Robert J. Van de Graaff, amerikai fizikus (* 1901 ) február 12. – Basilides Barna festő, grafikus, gobelintervező (* 1903 ) február 18. – Robert Oppenheimer , amerikai atomfizikus (* 1904 ) február 28. – Tóth Péter , kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1882 ) március 6. – Kodály Zoltán , zeneszerző, zenepedagógus (* 1882 ) március 8. – dr Szörényi Andor római katolikus pap, biblikus doktor (* 1908 ) március 18. – Baghy Gyula , a magyarországi eszperantó mozgalom kiemelkedő alakja (* 1891 ) március 31. – Rogyion Jakovlevics Malinovszkij , a Szovjetunió marsallja, és honvédelmi minisztere (* 1898 ) április 19. – Konrad Adenauer , német politikus, az NSZK első kancellárja (* 1876 ) április 24. – Széchenyi Zsigmond , író, vadász, Afrika-utazó (* 1898 ) május 5. – Babus Jolán tanár, néprajzkutató (* 1917 ) május 21. – Lakatos Géza , vezérezredes, politikus (* 1890 ) május 30. – Dékány András író (* 1903 ) június 2. – Ferenczy Béni , Kossuth-díjas szobrászművész , grafikus (* 1890 ) június 10. – Spencer Tracy , amerikai filmszínész (* 1900 ) július 8. – Vivien Leigh , angol színésznő (* 1913 ) július 17. – John Coltrane , amerikai jazz-zenész (* 1926 ) július 21. – Basil Rathbone, angol színész (* 1892 ) július 22. – Kassák Lajos , író, költő, műfordító, képzőművész (* 1887 ) július 26. – Füst Milán , író, költő, drámaíró, esztéta (* 1888 ) július 27. – Blattner Géza , festő, grafikus és bábművész (* 1893 ) augusztus 5. – Bródy György , kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó (* 1908 ) augusztus 6. – Áprily Lajos , költő (* 1887 ) augusztus 31. – Ilja Ehrenburg , szovjet–orosz író, költő, publicista (* 1891 ) szeptember 1. – Siegfried Sassoon , angol író, költő (* 1886 ) október 7. – Sir Norman Angell, Nobel-békedíjas angol író, publicista (* 1874 ) október 8. – Ernesto Che Guevara , argentínai származású latin-amerikai forradalmár, orvos (* 1928 ) október 12. – Günther Blumentritt német tábornok , aki a második világháborúban jelentős tervezőmunkát végzett (* 1892 ) november 12. – Hámory Imre operaénekes (* 1909 ) november 20. – Andreánszky Gábor botanikus, paleobotanikus, az MTA tagja (* 1895 ) november 23. – Szügyi Zoltán vezérőrnagy , a Szent László hadosztály parancsnoka (* 1896 ) november 29. – Münnich Ferenc magyar kommunista politikus, 1956 után a rendszer második legfontosabb káderja, a rendszer egyik jelképe (* 1886 ) december 16. – Eugène Pollet olimpiai bronzérmes francia tornász (* 1886 ) december 25. – Iván István ötvös- és éremművész (* 1905 ) Nobel-díjasok A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek. Lajtai Kadocsa Klári Lajtai Kadocsa Klári (Székesfehérvár, 1967. január 31.) andragógus, művészeti menedzser, rendezvényszervező. Élete Édesapja Dr. Kadocsa István (1910) ügyvéd, édesanyja Látits Klára (1942) gyógyszerész asszisztens. Gyermekei: Zsolt (1986), Ákos (1987), Dávid (1990), Dániel (1991), András (2006). Tanulmányai Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia és Pszichológiai Kar - Andragógia szak/Művelődésszervező szakirány Moholy-Nagy Művészeti Egyetem - Művészeti menedzser szak Gundel Károly Idegenforgalmi Szakiskola - Vendéglátó szakmenedzser Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola (Székesfehérvár) - Érettségi Képzettségei A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - életpálya tanácsadó Mentálhigiénés segítő Pályázatírás, projekttervezés Számítógép-használói OKJ jogosítvány Rendezvényszervező Lovas marketing szakhostess Lakberendező Virágkötő Szakmai tevékenysége Vezető művelődésszervezőként javaslatokat tesz munkatervek kidolgozásához, valamint beszámolók elkészítéséhez. Feladatköréhez tartozik a szakmai programok összeállítása, megszervezése, lebonyolítása. Kiállításokat szervezett többek között Bein Klára, Góth Katalin, Göbölyős Márta, Manninger Mária, Pannonhalmi Zsuzsa, Radnai Mária iparművészeknek. Parrag Emil festőművész négy korszakát bemutató kiállítás-sorozatából hármat ő szervezett meg. Megnyitotta Simon M. Veronika festőművész 2006-os budafoki tárlatát és a Magyar Gyermekrajz Világmúzeum 2005-ös kiállítását. 2006-ban Budafokon megszervezte St. Martin koncertjét. Rákosmentén, a Csabai Juniálison először mutatta be Japán kultúráját és művészetét. eTanácsadók menedzsereként feladatai közé tartozott a képzési és motivációs koncepció kidolgozása, stratégiai terv elkészítése, szakmai programok szervezése, előkészítése, lebonyolítása. Médiaszereplése Televíziókban (Duna Televízió, Lélek TV, Magyar Televízió, Rákosmente TV, RTL Klub, TV2) és rádiókban (Fúzió Rádió, Magyar Katolikus Rádió, Rádió 17) gyakran szerepel. Publikációi Számos folyóirat közli írásait (A Kisgyermek, Elit Magazin, Esküvői Divat Magazin, Magyar Esküvő Magazin, NapSziget, Új Katedra). Michael Ironside Michael Ironside (született: Frederick Reginald Ironside 1950. február 12-én, az ontariói Torontóban) kanadai színész. Dolgozott még producerként, filmrendezőként és forgatókönyvíróként néhány kanadai és amerikai filmben és televíziós sorozatban. Alkata miatt legtöbbször bűnözőket, gátlástalan, ellenszenves figurákat alakított. Le Cours Le Cours település Franciaországban, Morbihan megyében. Lakosainak száma 662 fő (2015). Le Cours Saint-Guyomard, Molac, Larré, Elven és Trédion községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Avinyó Avinyó település Spanyolországban, Barcelona tartományban. Lakosainak száma 2240 fő (2017). Földrajza Avinyó Santa Maria de Merlès, Sant Feliu Sasserra, Santa Maria d’Oló, Moià, Calders, Artés, Sallent és Gaià községekkel határos. Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Suarce Suarce település Franciaországban, Territoire de Belfort megyében. Lakosainak száma 448 fő (2015). Suarce Altenach, Hindlingen, Saint-Ulrich, Strueth, Chavanatte, Courtelevant, Florimont és Lepuix-Neuf községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Glass Beach (Fort Bragg, Kalifornia) Glass Beach egy a tengerben legömbölyített üvegkavicsokkal borított partszakasz a Csendes-óceán partján, az USA Kalifornia államában. Az egyik legszebb ilyen part Fort Bragg város közelében, a MacKerricher Nemzeti Parkban található. A hullámverés a városi hulladékot csiszolta kavicsokká. Története Fort Bragg lakosai a 20. század elején a parti sziklákon túl, az árapályzónában rakták le a háztartási szemetet, ebből alakult ki a mai Glass Beach. A terület abban az időben a Union Lumber Company tulajdona volt. A szemét térfogatának csökkentésére azt időnként felgyújtották. A parti kavicsréteg üvegekből, kiselejtezett háztartási gépekből és a roncsautók üvegeiből keletkezett. 1967-ben a területet lezárták; azóta nem hordanak oda szemetet. A keletkezett károkat különböző eljárásokkal igyekeznek felszámolni. A partot nemcsak az emberek változtatták, de a tenger is: a hullámzás a hulladék egy részét elmosta. Az eldobott üvegek kis, sima, színes csecsebecsékké alakultak; ma ezek a kavicsok borítják a tengerpartot. 1998-ban az ingatlan tulajdonosa úgy döntött, hogy Glass Beach-et meg kell nyitni a nyilvánosság számára. Ötéves tisztítási folyamat után az ingatlan állami tulajdonba került. 2003-ban, a tisztítás befejezését követően a Kaliforniai Nemzeti Parkhoz került, a MacKerricher Nemzeti Park részeként. Idegenforgalom A partot gyakran látogatják turisták. A tisztogatás befejeztével a látogatók hamarosan felfedezték a szép, formás üvegdarabokat, így az üvegkavicsok száma lassan fogyni kezdett. Mielőtt az érdekes part eltűnt volna, védetté vált. Az üvegkavicsokat már tilos elvinni, de sokan még mindig ezekkel szeretnék gyarapítani kuriózumgyűjteményüket. Glasul Minorităților Glasul Minorităților – a Lugoson megjelenő Magyar Kisebbség román nyelvű testvérlapja. Első száma 1923 júniusában hagyta el a Husvéth és Hoffer Nyomdát, felelős igazgatója Jakabffy Elemér, felelős szerkesztője Sulyok István. A havonta megjelenő folyóirat az 1942-es május-júniusi összevont 5–6-os számmal szűnt meg. Szerkesztője, munkatársak 1924 januárjától kezdve egyedül Jakabffy Elemér szerkesztette, 1926 januárjától pedig háromnyelvű lappá vált, a Glasul Minorităților a Die Stimme der Minderheiten és La voix des Minorités címet is viselte. A Glasul Minorităților a maga idejében az egyetlen olyan sajtóorgánum volt, amely az itt élő magyarságot s általában az Európában élő kisebbségeket foglalkoztató problémákat közvetlenül hozzáférhetővé tette a román közvélemény számára. Legnagyobbrészt a Magyar Kisebbség cikkeit, tanulmányait, híreit, dokumentumait közölte fordításban, így munkatársi gárdája is azonos volt a magyar nyelvű nemzetiségpolitikai szemléével. A legtöbbet közlő Jakabffy Eleméré mellett Balogh Artúr, Bitay Árpád, Gál Kelemen, Gyárfás Elemér, Kristóf György, Mikó Imre, Paál Árpád, Willer József nevével is találkozunk hasábjain. Michael Jackson albumdiszkográfiája Ez Michael Jackson amerikai énekes, zenész albumainak diszkográfiája. Tartalmazza a stúdióalbumokat és válogatásalbumokat is, valamint elért legfelső helyezésüket az amerikai Billboard 200-on és a brit albumslágerlistán, illetve az elkelt példányszámot (világszerte). Albumok Stúdióalbumok Megjegyzések 1 Nincs egyetértés a médiában a Thriller eladási adatait illetően. Egyes források szerint 50 millió, más forrás szerint 65, illetve 110 millió az eladott példányszám. A HIStory: Past, Present and Future kétlemezes album, az első lemez, a HIStory Begins válogatásalbum, a második, a HIStory Continues új stúdióalbum. Az első lemez külön is megjelent. Albumminősítések Megjegyzés 1 A RIAJ minősítés rendszere 1989-ig nem volt bevezetve Japánban. 1989 előtt minden minősítés a lemezeladásokon alapult. Egyéb albumok (remix, stb.) Egyes országokban a Thriller – 25th Anniversary Edition új albumnak számít és nem számítják az eredeti Thriller album eladási adataihoz. Koncertfelvételek One Night in Japan ( 2009 ) Válogatásalbumok listája Michael Jackson összes válogatásalbumának listája. A Collection of Michael Jackson’s Oldies ( 1972 ) The Best of Michael Jackson ( 1975 ) Motown Superstar Series, Vol. 7 ( 1980 ) Superstar ( 1980 ) One Day in Your Life ( 1981 ) Michael Jackson & The Jackson 5 ( 1983 ) Fliphits ( 1983 ) 18 Greatest Hits ( 1983 ) 9 Singles Pack ( 1983 ) 14 Greatest Hits ( 1984 ) 16 Greatest Hits ( 1984 ) Ain’t No Sunshine ( 1984 ) The Great Love Songs of Michael Jackson ( 1984 ) Anthology ( 1986 ) Looking Back to Yesterday ( 1986 ) Love Songs (Diana Ross-szal) ( 1987 ) The Michael Jackson Mix ( 1987 ) The Original Soul of Michael Jackson ( 1987 ) Singles Souvenir Pack ( 1988 ) Todo mi amor eres tu ( 1990 ) Motown Legends ( 1990 ) Five Remixes of the Track "Bad" ( 1991 ) Remix Collection ( 1992 ) 4 CD Singles Box ( 1992 ) Motown’s Greatest Hits ( 1992 ) Tour Souvenir Pack ( 1992 ) Dangerous Remix ( 1993 ) Rockin’ Robin ( 1993 ) Anthology: The Best of Michael Jackson ( 1995 ) HIStory ( 1995 ) Michael Jackson Story ( 1996 ) The Best of Michael Jackson & The Jackson 5ive ( 1997 ) 12 Inch Mixes ( 1998 ) Very Best of Michael Jackson (IMS) ( 1999 ) Early Classics ( 1999 ) 20th Century Masters - The Millennium Collection: The Best of Michael Jackson ( 2000 ) Universal Masters Collection ( 2001 ) Greatest Hits: HIStory, Vol. 1 ( 2001 ) Love Songs ( 2002 ) Very Best of Michael Jackson (Universal) ( 2002 ) Number Ones ( 2003 ) Michael Jackson: The Ultimate Collection ( 2004 ) Essential Collection ( 2005 ) Best 1200 ( 2005 ) The Essential Michael Jackson ( 2005 ) Collector’s Box ( 2005 ) Visionary: The Video Singles ( 2006 ) Colour Collection ( 2007 ) The Silver Spectrum Collection ( 2007 ) The Instrumental Hits of Michael Jackson ( 2007 ) Silver Collection ( 2007 ) '70s Pop ( 2007 ) Worth It ( 2008 ) Celebrating 25 Years of Thriller ( 2008 ) King of Pop ( 2008 ) Gold ( 2008 ) 50 Best Songs: The Motown Years ( 2008 ) Classic: Masters Collection ( 2008 ) The Masters Collection ( 2008 ) Classic ( 2009 ) Travelling Weasels A Travelling Weasels (magyarul Utazó Menyétek) egy YouTube-csatorna. A csatorna egy jegyespár (Laura Cody és Tanbay Theune) vlogja, akik 2013 óta a világot járják. Magyarországon leginkább azokról a videóikról ismertek, amelyeken magyarul tanulnak. A név eredete Eredetileg Laura Tanbayt becézte "Weasel"-nek (Menyétnek). A Travelling Weasels név először akkor bukkant fel, amikor weboldalt akartak készíteni. Tanbay (akkoriban) nem támogatta az ötletet, de végül ez lett az oldal neve. A csatorna története A csatorna 2016 januárjában indult, három évvel a főszereplők utazásainak kezdete után. Eredetileg az volt a célja, hogy arra motiválja Laurát és Tanbayt, hogy minden nap valami érdekeset csináljanak. Miután a kezdeti izgalom és a nézettség alábbhagyott, elkezdtek nyelveket tanulni. A magyar nyelvvel kapcsolatos videók Tanbay és Laura 2017 januárja óta tanulják a magyar nyelvet. Mára több mint 20 epizódot élt meg ez a sorozatuk. A főszereplők többféleképpen tanulják a magyar nyelvet. Egyrészt a sorozat kezdeti időszakában gyakran a Google Fordító segítségével tanultak meg egyszerűbb szavakat. Többször is szolgáltak videóik témájául híres dalok és személyek; többek közt a Nemzeti dallal, az Eurovíziós Dalfesztiválon részt vevő Origo című dallal és a CBA Kasszás Erzsi-reklámjával is fejlesztették már nyelvtudásukat. Gyakran a rajongók is beküldenek érdekességeket. Jelenleg egy hivatásos nyelvtanár (Zsuzsi) segítségével tanulják a magyar nyelvet, napról napra bővítve ismereteiket. Utazásaik során több helyről is feltöltöttek már nyelvtanulós videókat, például Indonéziából, Laoszból és Japánból is. Utazásaik Magyarországon Első budapesti videójuk 2016 júniusában jelent meg. Akkor egy hónapot töltöttek ott. Több videójuk foglalkozott ételekkel és éttermekkel. 2017 nyarán két hetet töltöttek Magyarországon, fél év nyelvtanulás után. Több rajongóval is találkoztak az utcán, volt, akivel ugyanabban a házban laktak. A 24.hu is meginterjúvolta őket. Elutaztak Budapestre, Debrecenbe, Szegedre, valamint meglátogatták a Balaton Soundot is. Várhatóan 2017. szeptemberben ismét visszatérnek Magyarországra. A Nemzetközi Űrállomás 51. alaplegénysége A Nemzetközi Űrállomás 51. alaplegénysége (expedíciója) öttagú alaplegénység, melyet két Szojuz űrhajó, a Szojuz MSZ–03 és a Szojuz MSZ–04 juttat fel és hoz majd le a Földre. Az expedíció a Nemzetközi Űrállomás 50. alaplegénységének Szojuz MSZ–02 űrhajóval 2017. április 10-i visszatérésével kezdődött és a Szojuz MSZ–03 űrhajó várhatóan 2017. júniusi visszatérésével fejeződik majd be. Szendrődi Ildikó Kővári Károlyné Szendrődi Ildikó (Budapest, 1930. május 8. –) sielő, edző. 102-szeres magyar bajnok. Élete Sportcsaládba született, édesapja, Szendrődi (Szeiler) Nándor volt edzője édesanyjának, aki tornászként, Szeilerné Himfy Aranka néven vett részt az 1928. évi nyári olimpiai játékokon Amszterdamban. Sífutásban, lesiklásban, műlesiklásban, alpesi váltóversenyben és járőrversenyben is sorra nyerte a magyar bajnoki aranyérmeket. Szendrődi Ildikó háromévesen kezdett síelni. Alpesi sízésben 1947-1972-ig 25 éven át sokszoros ifjúsági és felnőtt magyar bajnok volt, megszámlálhatatlan verseny győztese. Lesiklásban 14, műlesiklásban 17, óriás műlesiklásban 18, alpesi összetettben 15, így összesen 64 egyéni felnőtt magyar bajnokságot nyert, és 38-szor volt bajnokcsapat tagja. Két téli olimpián is képviselhette a magyar színeket. A BKV Előre sportolójaként az érettségi után a Közlekedési Minisztériumban gyors- és gépíró volt. 1958-ban edzői és testnevelői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán. 1959-től, harminc éven át a főiskola oktatója volt, sok sítábort szervezett és több ezer fiatallal szerettette meg a sísportot. A sípályákat egészen 82 éves koráig látogatta, 2012-ben csatolt lécet utoljára, de a magyar sízők szereplését élénk figyelemmel követi a mai napig. 102 magyar bajnoki címével Kőváriné Szendrődi Ildikó hazai csúcstartó, az 1950-es évektől 20 éven át őrizte veretlenségét. Elmondása szerint a legkedvesebb az 1947-ben nyert csapatarany, amelyet édesanyjával és Aranka testvérével együtt nyert meg. Férje Kővári Károly (mesteredző), leányuk, Enikő és unokái is „éremgyűjtők” voltak, az összes egyéni és csapatbajnokságuk megközelíti a kétszázat. Klubjai A BBTE (1944–1947), majd annak 1948-as megszüntetése után a BKV Előre színeiben versenyzett (1948-tól 1972-ig), és később ott volt edző (1947–1990). 1990- ben néhány korábbi klubtársával újra alakították a BBTE síszakosztályát, amely a 90-es években az alpesi versenyszámokban jelentős eredményeket ért el. A szakosztályt 2006-ig vezette. Nemzetközi eredményei 1949. Spindleruv Mlyn, egyetemi VB: Lesiklás 2. helyezés, műlesiklás 7. helyezés, összetett 5. helyezés. 1951. Brassópojána, egyetemi VB : óriásműlesiklás 2. helyezés, műlesiklás 3. helyezés, alpesi összetett: 6. helyezés 1952. Oslo, OLIMPIA és VB: Műlesiklás 30. helyezés, lesiklás 32. helyezés, óriás műlesiklás 37. helyezés 1952 Are, VB.: Műlesiklás 26. helyezés lesiklás 30. helyezés, óriás műlesiklás 30. helyezés. Alpesi összetett 26. helyezés 1964. Innsbruck OLIMPIA és VB: Műlesiklás 26. helyezés, óriás műlesiklás 41. helyezés, lesiklás 43. helyezés. Alpesi összetett 19. helyezés. Könyve Sí ABC . (Kővári Károllyal) Budapest, 1965. Sport Lap- és Könyvkiadó. (2. kiad. 1969, 3. kiad. 1974 ISBN 963253204X) Díjak, elismerések „Életműdíj a magyar sísportért” (2015) Kirzsacsi járás A Kirzsacsi járás (oroszul Киржачский район) Oroszország egyik járása a Vlagyimiri területen. Székhelye Kirzsacs. Népesség 1989-ben 49 846 lakosa volt. 2002-ben 45 188 lakosa volt, akik főleg oroszok. 2010-ben 42 159 lakosa volt. Travis Barker Travis Landon Barker (1975. november 14., Fontana, Kalifornia –) egy amerikai zenész, a Blink-182 nevű punkegyüttes dobosaként vált világhírűvé. Miután első zenekara, a Feeble, felbomlott, Barker, "The Baron Von Tito" néven kezdett el játszani a The Aquabats-ban, 1996-ban. 1997-ben felvette velük a The Fury of the Aquabats! című albumot. Karrierje új lendületet vett, amikor csatlakozott a Blink-182 nevű pop punk zenekarhoz. Barker ismert "kakas tarajáról" és, hogy félmeztelenül szokott előadni, felfedve ezzel számos tetoválást. Barker azóta sokoldalú dobos lett, sok projektnél vállalt produceri vagy vendégszerepet különböző zenei műfajokban, mint például az alternatív rock, a hiphop, a pop, és a country. Elismerést szerzett magának a hiphop műfajban, sok zenésznek segített remixelni dalokat. Ő alapította a Famous Stars and Straps nevű ruházati céget 1999-ben, és a LaSalle Records-ot 2004-ben. Vállalatok, mint például a DC Shoes vagy a Zildjian is gyártott a nevével jelzett terméket. Bolotana Bolotana település Olaszországban, Szardínia régióban, Nuoro megyében. Lakosainak száma 2613 fő (2017. január 1.). Bolotana Bonorva, Bortigali, Illorai, Lei, Macomer, Noragugume, Orani, Ottana és Silanus községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Jonathan Krantz Jonathan Krantz tábornok az amerikai Szökés című sorozat egyik kitalált szereplője. Leon Russom alakítja. A második évadban láthatjuk először. A második és harmadik évadban csak egy-egy epizódban tűnik fel, míg a sorozat negyedik évadjában már főszereplővé válik. Rendkívül titokzatos ember. A CÉG főnöke, a nevét csak a negyedik évadban tudjuk meg. Először a második évad vége felé láthatjuk , amikor Bill Kimnek, az egyik vezető ügynöknek utasításokat ad papíron. Nagyon ritkán szólal meg, eleinte leginkább papírra ír. Minden mozdulatát testőrök figyelik. Amikor rájön, hogy a testvérek Panamában vannak, odaküldi Kimet Lincoln likvidálására, ám az akció sikertelen, de Scofieldet elkapják és bezárják egy Sona nevű börtönbe, a Tábornok intézkedése alapján. Ezután akkor láthatjuk, mikor egy titkos katonai bázison fura dolgokról beszél egy emberével, amiből kikövetkeztethetjük, hogy azért került Michael a Sonába, hogy onnan is megszökjön-legalábbis ezt várják tőle. Utána a harmadik évad nyolcadik epizódjában láthatjuk viszont, amikor is elrendeli a Tisztítótűz akciót, hogy Whistlert megszöktessék a Sonából, mivel Michaelnek még nem sikerült megszöktetnie. Az akció azonban nem sikerül. A negyedik évad eddigi összes részében szerepelt és a Scylla kártyaőreinek adott utasításokat, illetve Wyattnek, a CÉG új bérgyilkosának. A negyedik évad tizenegyedik részében, a Quiet Riotban kiderül, hogy Gretchen lányának ő az apja, valamint, hogy 63 éves. Gundam A Gundam (����; Hepburn: Gandamu) vagy más nevén a Gundam sorozat (��������; Hepburn: Gandamu Shirīzu) a Sunrise sci-fi médiafranchise-a, melyben „mobilruha” (mobile suit) névre keresztelt hatalmas robotok („mechák”) szerepelnek. A franchise 1979. április 7-én, a Mobile Suit Gundam című anime televíziós sorozattal indult be, amely úttörőnek számított, hiszen a katonai háborús környezetben szerepeltetett hatalmas robotjaival meghatározta a real robot animeműfajt. Az első televíziós sorozat és az azt követő merchandisingjának népszerűségének hála egy számos médiaformát magába ölelő franchise-t szült. Számos Gundam-cím jelent meg televíziós sorozat és OVA, film, manga, regény és videojáték formájában. A franchise a japán játékipar egyik legnagyobb játék- és hobbifranchise-ának megalkotásával járt. 2014-ig a Gundam franchise összesen 80 milliárd jen bevételt hozott. A Gundam-játékok és hobbitárgyak 2014-es kiskereskedelmi eladásai a 18,4 milliárd jent is elérték. A Gundam sorozat a Japánban értékesített animék 2008-as ragsorolásában, melyben az 1970 és 2008 közötti epizódokra átlagolt összeladásokat vették figyelembe, az első öt hely négy fokát is magáénak tudhatta: a Mobile Suit Gundam a második, a Mobile Suit Gundam SEED Destiny a harmadik, a Mobile Suit Gundam SEED a negyedik, míg a Mobile Suit Zeta Gundam az ötödik pozícióban végzett. Ezeken kívül a Mobile Suit Gundam Wing a tizennyolcadik, illetve a Mobile Suit Gundam ZZ a huszadik helyre került fel. A gunplák (műanyag gundam-modellek) Japán szereplőkről mintázott műanyagmodell-piacának a 90%-át uralják. Japánban a tudományos felmérések a sorozatra inspirációforrásként tekintenek, a Nemzetközi Gundam-társaság pedig az első animációs televíziós sorozaton alapuló tudományos intézmény. Franchise TV-sorozatok, filmek és egyéb videók A jelenlegi naptár-korszakot követő Mobile Suit Gundam 00 TV-sorozatot leszámítva az összes mainstream Gundam sorozat a saját kitalált korszakában játszódik, melyek a történelmük egy vagy egy sor bizonyos drasztikus eseménye után indulnak, bár néha kezdetük tisztázatlan marad. A sorozat egy másik gyakori eleme, hogy a forgatókönyv folyamatosan változik, ahogy a történet a Föld, a világűr, az űrkolóniák, illetve bizonyos esetekben a Hold és a terraformált bolygók között halad tovább. Korszakok Universal Century (U.C.) (űrkolóniák: „a 7 oldal”) (kabalafigura: Haro) Future Century (F.C.) (űrkolóniák: Neo-Japán, Neo-Amerika, Neo-Kína, Neo-Franciaország, Neo-Oroszország, stb.) After Colony (A.C.) (űrkolóniák: az 5 Stanford-tórusz) After War (A.W.) (űrkolóniák: Cloud 9) Correct Century (C.C.) Cosmic Era (C.E.) (űrkolóniák: PLANT) (kabalafigura: Haro és Birdy) Anno Domini (A.D.) (űrkolóniák: a 3 Bernal-gömb, Colony Plant) (kabalafigura: Haro) Advanced Generation (A.G.) (űrkolóniák: Angel, Ovan, Nora, Fardain, Minsry, Tordia, Solon City, Nortram, Second Moon) (kabalafigura: Haro) Regild Century (R.C.) (űrkolóniák: Towasanga, Venus Globe) (kabalafigura: HaroBe) Post Disaster (P.D.) (űrkolóniák: Saisei, Dort Colonies) Mangák és regények Az eredeti sorozat mangafeldolgozását többek között a Viz Media, a Del Rey Manga és a Tokyopop is megjelentette angol nyelven Észak-Amerikában, míg Szingapúrban a Chuang Yi. Videojátékok A Gundam népszerűségére tekintettel számos videojáték jelent meg, köztük több olyan, melyben új, más médiában korábban nem látható szereplő is megjelent. Az évek folyamán több, mint 80 Gundam-játék jelent meg játéktermi, illetve számítógépes és konzolos platformokra. A népszerű Dynasty Warriors videojátékot alapjául véve született meg a Dynasty Warriors: Gundam sorozat. Bizonyos Gundam-játékból spin-off regények és mangák is megjelentek. A legtöbb Gundam-játék kizárólag Japánban és Délkelet-Ázsiában jelent meg, ez alól kivételt képeztek a Dynasty Warriors: Gundam játékok. Gundam-modellek A franchise maradandó sikerének egyik legjelentősebb tényezői a Gundam-mechák modelljei, melyek az 1980-as években jelentek meg először. Több száz, főként műanyagból, illetve alkalmanként gyanta, fém vagy egyéb anyagból készült modell jelent meg. Ezek minősége a gyerekeknek szóló játékkészletektől, az amatőr és múzeumi minőségű modellekig terjed. A legtöbb modell méretaránya 1:144, 1:100, 1:60, 1:48, vagy 1:35. Különleges promóciós modellek képében 1:12 és 1:6 méretarányú modellek is megjelentek a kiskereskedőknél, azonban ezek kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak. Egy életnagyságú modellt a tokiói Odaibában, majd később Sizuokában is felállítottak. Halmai Péter Halmai Péter (Budapest, 1953. augusztus 4. –) magyar közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Fő kutatási területei a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan, illetve az agrár-közgazdaságtan. Életpályája 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1977-1988 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. 1989-ben a Minisztertanács Gazdasági Reformbizottságának főtanácsosa. 1990-ben az Országos Tervhivatal főosztályvezetője. 1990-2011 között a Szent István Egyetemen (illetve annak jogelődein) tanszékvezető, illetve intézeti igazgató. 1990-től tudományos tanácsadó, 1992-től egyetemi tanár. 2008-tól tanszékvezető és egyetemi tanár, 2013-tól 2016-ig intézeti igazgató a Pannon Egyetemen. 2015-től az tanszékvezető, 2017-től intézeti igazgató a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Intézetében. Kutató és oktató munkát folytatott a Stockholmi Egyetemen (1985), Stuttgartban az Universität Hohenheim-en (1991-1992) és a Göttingeni Egyetemen (1995, 1999). 2012-től az Európai Közösségi Tanulmányok Társasága Magyarország (ECSA Hungary) elnöke. Tagja a Közgazdasági Szemle, az Acta Oeconomica Szerkesztő Bizottságának, illetve a Central European Review of Economics and Finance Tudományos Testületének. A közgazdaságtudományok kandidátusa címet 1984-ben szerezte meg a Magyar Tudományos Akadémián. 1998-ban védte meg a Kiigazítás versus reform című értekezését, s szerezte meg a közgazdaságtudomány doktora/ az MTA Doktora címet. 1990-1993. között az MTA Marketing Bizottsága, 1991-2005 között az MTA Agrárközgazdaságtani Bizottságának tagja, 1991-1996 között titkára volt. 2001-től az MTA Nemzetközi Gazdaságtani és Fejlődéstanulmányok Bizottságának a tagja. 2003-2006. között az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottságának tagja és alelnöke. 2009-től az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának a tagja. 2003-tól az MTA Gazdaságtudományi Minősítő Bizottságának (GMB) tagja, 2011-től alelnöke. 2008-tól az MTA Nemzetközi Tanulmányok Multidiszciplináris Doktori Bizottságának a tagja. 1996-ban az Európai Bizottságtól Jean Monnet Professzor címet kapott. 1996-ban elnyerte az Akadémiai Díjat. 2004-ben az MTA tanácskozási jogú, 2016-ban pedig az MTA levelező tagjává választották. 2017-től az MTA doktori tanácsának tagja. 2017. júniusától az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnökhelyettese. Munkássága Fő kutatási területe a nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrárközgazdaságtan. Az európai integráció közgazdaságtana területén folytatott kutatásai jelentős részben az európai integráció makroökonómiai összefüggéseire irányultak, a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési potenciál eróziója, az új tagországok növekedési modelljének sajátosságai, illetve a pénzügyi és gazdasági krízis növekedési hatásai feltárása terén. Integráció-elméleti kutatásaiban fontos helyet foglal el az európai gazdasági modell működési viszonyainak, növekedési teljesítményének és kilátásainak, illetve a megkerülhetetlen strukturális reformok hatásmechanizmusainak feltárása. A szektorális integráció területén folytatott kutatásai jelentős részben az európai integráció agrárgazdasági összefüggéseire irányultak. Tudományos tevékenységének fontos iránya a nemzetközi kereskedelempolitika, a nemzetközi szabályozás rendszerének, illetve hatásainak vizsgálata. Az átalakulás (tranzíció) gazdaságtana területén elsősorban az agrárgazdasági transzformáció témaköreiben elért kutatási eredményei igényelnek kiemelést. Mintegy 343 tudományos publikációja összesen tizenhét országban jelent meg. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven adja közre. Díjai, elismerései Akadémiai Díj (1996) Jean Monnet Professzor (1996) Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2003) Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2015) Főbb publikációi Társulások a piaci mezőgazdaságban ; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1987 ( Versenyképes mezőgazdaság ) Válaszúton az agrárpolitika . A mezőgazdaság szervezeti rendszere a reformfolyamatban. (1988) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 305 pp. A gazdasági rendszer reformja. (1990) Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 208 pp. (Társszerzőként) Az Európai Unió agrárrendszere . Első, második és harmadik kiadás. (1995, 2002, 2007) Mezőgazda Kiadó, Budapest, 303, 345, illetve 402 pp. A reform ökonómiája . (2004) KJK-Kerszöv, Budapest, 310 pp. Convergence Crisis: Economic Crisis and Convergence in the European Union . International Economics and Economic Policy. (IEEP) Vol. 9. (2012) N. 3. 297-322. pp. (Társszerzővel) Model of the New Member States: Challenges and Prospects , Intereconomics: Review of European Economic Policy 48:(2) 124-130. pp. (2013) (Társszerzővel) Krízis és növekedés az Európai Unióban: Európai modell, strukturális reform. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014. 370 pp. Európa esélye: a Lisszaboni Stratégia. Az integrált strukturális reformok hatásai . Magyar Tudomány 167:(9) pp. 1057–1071. (2006) Felzárkózás és konvergencia az Európai Unióban. Statisztikai Szemle 87:(1) pp. 41–62. (2009) Real convergence in the new Member States of the European Union (Shorter and longer term prospects) European Journal of Comparative Economics 7:(1) pp. 229–253. (2010) Válság és potenciális növekedés az Európai Unióban . Közgazdasági Szemle LVIII:(12) pp. 1059–1081. Éghajlatváltozás és gazdasági növekedés: Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság vs. gazdasági növekedés – kibékíthetetlen ellentét? MAGYAR TUDOMÁNY 176:(5) pp. 522-531. (2015) (Társszerzővel) Új geometria: „teljes” gazdasági és monetáris unió?: A gazdasági kormányzás új dimenziói az Európai Unióban MAGYAR TUDOMÁNY 178:(1) pp. 6-17. (2017) I s the European Growth Potential Sustainable ? SUSTAINABLE DEVELOPMENT CULTURE TRADITIONS 2017/1b: pp. 28-42. (2017) (Társszerzővel) Az európai növekedési modell kifulladása . KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 65:(2) pp. 122-160. (2018) Tashichho Dzong A Tashichho Dzong egy úgynevezett dzong erődítmény Timpunak, Bhután fővárosának közelében. Története Gyalwa Lhanangpa láma építtette az első így nevezett épületet 1216-ban. 1641-ben Bhután etnikai egyesítője, Shabdrung Ngawang Namgyal kisajátította, de túl kicsinek találta, és építtetett egy újat. Az eredeti 1771-ben leégett, és az új teljes mértékben átvette a szerepét, többször kibővítették. 1897-ben egy földrengés következtében megrongálódott, 1902-ben helyreállították. Dzsigme Dorji Vangcsuk király több mint öt évvel azután, hogy 1952-ben a jelenlegi fővárosba költözött, teljes mértékben felújította és kibővítette hagyományos módszerekkel, szögek és rögzített tervek használata nélkül. Igazgatási szerepe 1952 óta a kormány székhelyeként szolgál, jelenleg is itt található a király irodája és trónterme, a belügy- és pénzügyminisztérium. A többi kormányszervezet központja is a közelben van. BCamot 311–313 A MÁV BCamot 311–313 psz.-ú motorkocsik gőzmotorkocsi alvázra épített, 1A’ Al’ tengelyelrendezésű benzin-mechanikus motorkocsisorozat volt a MÁV-nál. Gyártotta MÁV Istvántelki Főműhely és a MÁVAG Budapesten 1926-ban. Története A MÁV-nál - hasonlóan a többi vasúttársasághoz - már a XX. század elején történtek próbálkozások a személyszállítás gazdaságossá tételére. Ennek egyik útja a kis személyforgalmú mellékvonalak személy és teherforgalmának szétválasztása, illetve a viszonylag kis számú személyforgalom kiszolgálására a költséges gőzmozdonyok helyett un. motorkocsik alkalmazása. Ám a belsőégésű motorok akkori színvonala még nem tette lehetővé a vasútüzemi felhasználásukat, így az un. gőzmotorkocsikat kezdték el kifejleszteni a század első éveiben. Jelentős részt vállalt ebben a MÁV Gépgyár (később MÁVAG) is. Ám a gőzmotorkocsik üzembiztonsága egyrészt nem volt kielégítő, másrészt nagy volt a karbantartásigényük és kényesek voltak a fűtőanyagra és a tápvízre is. A század 20-as éveire a robbanómotorok gyors fejlődésnek indultak (nem kis érdeme volt ebben a két magyar mérnök-feltalálónak Bánki Donátnak és Csonka Jánosnak, akik feltalálták a porlasztót és ezzel megoldódott a teljesítményigénynek megfelelő üzemanyag-levegő keverék biztosítása a motornak) és már alkalmasak voltak a vasúti felhasználásra. Így az időközben technikailag túlhaladott gőzmotorkocsik egy részét átépítették robbanómotorosra. Így született meg ez a motorkocsisorozat. Forrás Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontágh Gáspár, Villányi György. Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Vállalat (1984). ISBN 963-552-161-8 Szabó Miklós (labdarúgó) Szabó Miklós (Szeged, 1937 március 3. –) labdarúgó, hátvéd. Pályafutása 1957 és 1964 között a Szegedi EAC labdarúgója volt. Az élvonalban 1957. március 24-én mutatkozott be a Tatabányai Bányász ellen, ahol csapata 2–0-s vereséget szenvedett. Az élvonalban összesen 112 mérkőzésen szerepelt és két gólt szerzett. Jonathan Orozco Jonathan Emmanuel Orozco Domínguez (Monterrey, 1986. május 12. –) egy mexikói válogatott labdarúgókapus, aki 2017-től a Santos Laguna csapatában szerepel. A Santos csapatával egyszeres mexikói bajnok (2018 Clausura). Pályafutása Klubcsapatokban Első profi felnőtt csapatában, a Monterreyben 2005. augusztus 13-án lépett először pályára egy Atlas elleni, hazai pályán 1–0-ra megnyert mérkőzésen. Azóta 11 évig folyamatosan ott játszott, majd 2016 év végén a Santos Lagunához igazolt. A válogatottban A válogatottban először 23 évesen, 2010 februárjában szerepelt egy Bolívia elleni barátságos mérkőzésen, gólt nem kapott. Később részt vett egy vb-selejtezőn is, legtöbb lehetőséget pedig a 2013-as CONCACAF-aranykupán kapott, ahol azonban Mexikó az elődöntőben búcsúzott. Rádióvezérelt óra Rádióvezérelt órának nevezzük azt az időmérő eszközt, amely rendszeres időközönként rádióhullám alkalmazásával atomórához szinkronizálja magát, így az órák szokásos pontosságánál nagyságrendekkel pontosabb időkijelzést tesz lehetővé. A szinkronizálás sikertelensége esetén aznap közönséges kvarcóraként működik. A szinkronizálás történhet egyetlen meghatározott forrással, vagy egyszerre többel, mint például a Global Positioning System esetén. A használt frekvencia lehet hosszúhullámú, rövidhullámú, URH (pl. RDS alkalmazásával), vagy mikrohullámú (a GPS esetén). A több kontinensen használható rádióvezérelt óra megkülönböztetésére a Casio, a rádióvezérelt órák legnagyobb gyártója a multiband (am. „többsávos”) megnevezést alkalmazza. Története A rádióvezérelt óra feltalálásának időpontjáról nincs megegyezés. Michael Lombardi (NIST intézet) véleménye szerint az első ilyen eszköz a Horophone lehet, aminek szabadalmát Frank Hope-Jones (1887–1950) nyújtotta be, a berendezést 1913-tól kezdve árusították. A nagy tételben árusított első modellek egyike volt a Heathkit órája 1983-ban. A GC-1000 jelű órájuk rövidhullámon vette a WWV rádióállomás jelét (Colorado állam, USA) és automatikusan váltott az 5, 10 és 15 MHz frekvenciák között, a legerősebb jel vétele érdekében. Belső frekvenciáját mikroprocesszor vezérelte és módosította a vett jelnek megfelelően. Ha a vétel nem sikerült, közönséges kvarcóraként működött. Kijelzője LED volt, ami a tizedmásodperceket is mutatta. A GC-1000-et összeszerelhető formában is forgalmazták 250 amerikai dollárért, összeszerelve pedig 400 dollárért. A Heath Company cég szabadalmat is kiadott a tervezéssel kapcsolatban. Az óra beállítása A rádióvezérelt órát általában nem kell beállítani, mivel a rádióadó által sugárzott idő a felhasználó időzónájának felel meg. Azonban állítható lehet az időzóna, aminek megfelelő idő a kijelzőn megjelenik. Ha az óra több időjel-adó vagy több frekvencia vételére alkalmas, érzékeli a legerősebb jelet, és annak vételére áll be. Az óra automatikusan átáll a téli/nyári időszámítás kijelzése között, ha azt a felhasználó beállította. Az óra pontossága A rádióvezérelt óra pontossága négy fő tényezőtől függ: Mennyire pontos az adó által használt óra? Mennyi időbe telik, amíg a jel az adótól a vevőig ér? Amikor a jel megérkezik, mennyi idő alatt frissül a kijelző? Mennyire pontos az óra kvarckristálya a szinkronizálások között? 1. A pontos időkódot sugárzó adók az óráikat egy nemzetközi atomóra-hálózat által előállított időhöz, az UTC-hez szinkronizálják. Például a 60 kHz-en sugárzó amerikai WWVB rádióadó az amerikai székhelyű kutató- és szabványügyi intézet, a NIST által előállított UTC-időt használja, amit megkülönböztetésül UTC(NIST)-nek jelölnek. Ennek értéke öt naponként ellenőrizve, egy év alatt legfeljebb 20 ns (nanoszekundum) eltérést mutat az UTC-hez képest, ami a mindennapi életben elhanyagolható, ez a pontosság a legtöbb tudományos célra is kiválóan megfelel. Az időjelet sugárzó adók általában lakott helytől kissé távol helyezkednek el, nincsenek közvetlenül összekötve az időt szolgáltató intézettel, ezért saját atomóráikat szinkronizálják a hivatalos atomórához GPS-en keresztül. Azonban az így adódó eltérés is rendkívül csekély (néhányszor tíz nanoszekundum). A WWVB állomás órájának stabilitása 1 × 10−15, ez azt jelenti, hogy 30 millió év alatt érne el 1 mp eltérést. 2. Ha a jelkésleltetés szempontjából legrosszabb esetet vesszük, akkor az adó és a vevő között 3000 km van, amit az elektromágneses hullám 300 000 km/s sebességgel 0,01 s alatt tesz meg. Mivel a vevő földrajzi helyzete ismert és általában nem változik, ezt a késleltetést a felhasználó, ha nagyobb pontosságot akar elérni, figyelembe tudja venni. 3. Az órának a jel vétele után dekódolnia kell annak tartalmát, ami időt vesz igénybe. Elméletileg az óra oszcillátorának egyetlen félperiódus alatt szinkronizálnia kellene, ami a tipikus 32 768 kHz-es kvarcoszcillátor esetén kb. 15 mikroszekundumig tart. A gyakorlatban a jel detektálása bizonytalan, ezért a szinkronizálás sokkal hosszabb ideig, nagyságrendileg 1 ezredmásodpercig tart. A szinkronizálás után az órának a kapott értéket meg kell jelenítenie, ez analóg kijelző esetén egy léptetőmotor reagálási idejét, digitális kijelzés esetén a többnyire LCD kijelző késleltetését jelenti. A késleltetés mértéke eléri a 0,1 s-ot. Igényesebb óráknál a gyártó ezt figyelembe veszi és ennyivel előrébb járatja a kijelzőt, hogy kiküszöbölje ezt a hatást. Ennek mértéke azonban nem mérhető pontosan, ezért ezen a ponton nem szokatlan a 10 ms bizonytalanság. 4. Néhány rádióvezérelt óra csak naponta egyszer kísérli meg a szinkronizálást (mondjuk hajnali 2-kor), mások több alkalommal (például hajnali 2, 3, 4 és 5 órakor). Két szinkronizálás között így 24 óra, vagy annál pár órával kevesebb telik el. Logikusnak tűnne, ha az óra gyakrabban kísérelné meg a szinkronizálást, azonban a rádióhullámok vétele a nappali órákban rosszabb, mivel a jel gyengébb és több a zavaró jelforrás. A másik ok a gyakori szinkronizálás elhagyására az, hogy ezek az órák többnyire elemmel működnek, és a túl gyakori szinkronizálás megrövidítené az elem élettartamát, mivel a jel vétele nagyobb energiafelvétellel jár. A harmadik és legfontosabb ok a napi egyszeri szinkronizálásra az, hogy ez is elegendő az elfogadható pontosság eléréséhez. A NIST által megfogalmazott ajánlás szerint már 0,5 s kijelzési pontosság is elegendő a mindennapi életben, mivel még kerekítés esetén is a pontos időt kapjuk meg. Ez a pontosság az olcsó kategóriájú kvarcórákkal is teljesíthető. Sok óra ennél pontosabban jár, az eltérés náluk 0,2 s nagyságrendjében van. Ez alig észrevehető az emberi szem számára, ugyanakkor a 0,5 s-os eltérés jól látható. Megjegyzendő, hogy az egyes hirdetésekben előforduló „20 millió év alatt 1 másodperc eltérés” az atomórákra igaz. A rádióvezérelt óránál, ha minden nap sikeresen szinkronizál egy ilyen atomórához, az eltérése soha nem éri el az 1 másodpercet, hanem annál jóval kisebb. Ha a szinkronizálás nem sikerül, akár már két nap alatt összejöhet az 1 másodperc eltérés. Lefedettség Az óra többnyire egyetlen jeladó vételére készül, ami az adott területen fogható (Európa, Észak-Amerika, Japán, Kína), de ezek kombinációja is előfordul. Hosszúhullámon és mikrohullámon nem lehetséges a vétel az Északi-Sark és az Antarktisz környezetében, mert a szükséges távolságban nincs megfelelő adó ezeken a sávokon. Az európai DCF77 egy Frankfurt körüli 2000 km-es körben fogható (gyakorlatilag egész Európában, Tunéziában, Marokkó északi részén, Törökország északnyugati részén), az észak-amerikai Fort Collinsban (Colorado állam) működő állomás több frekvenciát használ, és a kontinens nagy részén fogható. A hosszúhullám előnye Más elektromágneses frekvenciákkal összehasonlítva a hosszúhullámú adásnak és vételnek több előnye van a rövidhullámú, az URH, sőt még a GPS által használt mikrohullámmal szemben is: a hosszúhullámnak nem jelentenek akadályt a hegyek vagy épületek; mivel nem követelmény a rálátás az adó és a vevőkészülék között, ezért egyetlen nagy teljesítményű adó nagy földrajzi területet képes lefedni; a jel behatol az épületek belsejébe és valamennyire a víz alá is, ezért tengeralattjárók is ezt alkalmazzák; mivel főleg felületi hullámként terjed, nem függ az atmoszféra vagy ionoszféra változásaitól, így a terjedési késleltetés kevésbé ingadozik; a vevőkészülék viszonylag olcsó és egyszerű. Időjelet sugárzó rádióadók listája A máshogy nem jelzett idők UTC-ben értendők. A táblázatot a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal 2012 február-márciusi adatai alapján egészítettük ki. Megjegyzések Fontos megjegyezni, hogy az ún. rádiós óra fogalma nem azonos a rádióvezérelt órával. A rádiós óra alapvetően rádió, amelybe ébresztőórát építettek. A rádiós óra fő funkciója az, hogy a beállított időben a rádiót bekapcsolja. Óráját a hálózati 50 Hz-hez szinkronizálják. Hálózati kimaradás ideje alatt saját beépített jelgenerátorát használja. Az olcsóbb modellek áramkimaradás esetén egyszerűen kikapcsolnak, majd az áram visszatértekor resetelnek és éjféli idővel újraindulnak. Ilyenkor kézzel kell a pontos időt ismét beállítani. Tetiz (község) Tetiz község Mexikó Yucatán államának nyugati részén. 2010-ben lakossága kb. 4700 fő volt, ebből mintegy 3900-an laktak a községközpontban, Tetizben, a többi 800 lakos a község területén található 5 kisebb településen élt. Fekvése Az állam nyugati részén, a fővárostól, Méridától nyugatra fekvő község teljes területe a tenger szintje felett körülbelül 5–10 méterrel elterülő síkvidék. Az éves csapadékmennyiség 600 és 800 mm körül van, de a községnek vízfolyásai nincsenek. A mezőgazdaság a terület mintegy 7%-át hasznosítja, a többi részt főként vadon borítja. Népesség A község lakóinak száma a közelmúltban igen gyorsan növekedett, a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat: Települései A községben 2010-ben 6 lakott helyet tartottak nyilván, de közülük 4 igen kicsi: két névtelen településen összesen 5-en éltek, San Manuelben hárman és Politában egyetlen ember. A két jelentősebb helység: Inocențiu Micu Görögkatolikus Teológiai Líceum A kolozsvári Inocențiu Micu Görögkatolikus Teológiai Líceum a város egyik viszonylag fiatal középiskolája. A Monostori út (Calea Motilor) 24. szám alatt, az úgynevezett Zeyk-házban található. A neoklasszicista épületet Teleki József özvegye, Teleki Zsófia építtette, és 1832-ben fejezték be. A ház vejéről, Zeyk Józsefről kapta a nevét. Története Romániában a görögkatolikus egyházi oktatás kezdetei a 18. századig nyúlnak vissza. A balázsfalvi iskola, a nagyváradi szeminárium, illetve a szamosújvári felekezeti iskola jelentette az alapot. A 20. században dr. Iuliu Hossu püspök erőfeszítési nyomán 1945. október 29-én alakult meg az Inochentie Micu Klein teológiai líceum, de csak 1948-ig tudott működni a Király (I. C. Brătianu) utcában, a Zeneakadémia jelenlegi épületében. 1992-ben indult újra. Többszöri költözés után végül 2012-ben a Mócok útja 24–26. szám alatt, a Kolozsvár-Szamosújvári görögkatolikus püspökség épületének udvarán új iskolaépület építését kezdték el. A macskák háza (Bűbájos boszorkák) Cselekmény Piper és Leo folyton veszekednek, ezért Phoebe ajánl nekik egy házassági tanácsadót. Eközben egy nőt megtámad egy démon, és segítséget kér a lányoktól. Piper, hogy jobban emlékezzen az emlékeikre, elmond egy igézetet, ám félresikerül, és ennek következtében amiről beszélnek, abba az emlékbe belekerül Paige, Phoebe és a démon is. Piper és Leo eközben folyton csak veszekednek, kikészítve ezzel a tanácsadót..... Phoebeék belekerülnek Piper és Leo találkozásába, amikor Leo megkéri a lány kezét, az esküvőjükbe, amikor Prue-t elrabolták, de az emlékekben csak egy közös: A lányok macskája mindenhol ott van, és a démon megpróbálja ölni. Phoebenek valami rémleni kezd a boszorkányok védőiről, akik felkészítik a boszorkákat(néha állatok formájában), és ha már nem kellenek, elmennek. Paige-vel együtt rájönnek, hogy Cirmi volt a lányok őrzője, de már nem tudják megakadályozni, hogy a démon végezzen vele. Ekkor derül ki, hogy az a nő volt, aki segítséget kért tőlük. Phoebe elkezd kiabálni, amit Piper meghall, és újra elkezd beszélni arról az emlékről, így a lányok meg tudják állítani a démont. A történet végén Piperék kibékülnek, da az a marcipán, ami a tortájukon volt, mivel rátaposott a démon, eltűnik..... Halmazati büntetés A halmazati büntetés a büntetőjogban azt jelenti, hogy bűnhalmazat megállapítása esetén halmazati büntetést kell kiszabnia a bíróságnak. A halmazati büntetés kiszabására akkor nyílik mód, ha az elkövető által megvalósított több bűncselekményt a bíróság egy eljárásban bírálja el. A hatályos szabályozás Magyarországon A halmazati büntetés kiszabásának szabályait a Büntető Törvénykönyv részletesen meghatározza. Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. A halmazati büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre megállapított büntetési nemek, illetve büntetési tételek közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. Ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. Ha a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a 20 évet meghaladná, vagy a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények bármelyike életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Ha azonban e törvény Általános Része lehetővé teszi, a büntetés korlátlanul enyhíthető. Ezt a rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot. A halmazati büntetés kiszabásának elvei kumuláció (összeadás) mérsékelt kumuláció abszorpció aszperáció Viszonya az összbüntetéshez Bármennyire is célszerűnek látszik is, hogy valamennyi bűncselekmény egy eljárásban kerüljön elbírálásra, ez nem mindig lehetséges. Előfordul például, hogy csak a jogerős ítélet meghozatala után derül ki, hogy az elkövető másik bűncselekményt is elkövetett, esetleg több bíróságon is folyik ellene büntető eljárás. A külön ítéletekkel kiszabott büntetéseket utóbb összbüntetésbe kell foglalni. Nagyfiú (Sanctuary – Génrejtek) Nagyfiú (vagy Nagyláb) a Sanctuary – Génrejtek című kanadai sci-fi-fantasy televíziós sorozat főszereplője. A neandervölgyi lény Dr. Magnus egykori páciense volt, aki a Menedékben maradt, miután a doktornő felgyógyította sebesüléseiből. Inas, sofőr, testőr egyben. Szerepe Korábbi éveiben szeretett gyerekeket ijesztgetni, Willt is halálra rémítette egyszer gyermekkorában. Miután találkozott Helen Magnussal és a doktornő eltávolított belőle néhány lövedéket, Nagyfiú nem akart távozni, így Dr. Magnus „állást” ajánlott neki a Menedékben. Inas, sofőr, testőr is, mikor mire van szükség. Hatalmas ereje van, és rendkívül hűséges Dr. Magnushoz, sokkal inkább megérti az abnormális lényeket, lévén, hogy közülük való. Intelligens, érzékeny és ártalmatlan társai és barátaival szemben, ellenfeleit képes elrettenteni és megállítani. Bőre négyszer olyan vastag, mint az embereké, így kevésbé sérülékeny. Az első évad befejező részében megfertőzi a Lazarus-vírus, a Cabal biofegyvere, melynek célja az, hogy az abnormális lényeket az emberek ellen fordítsa. Helen kénytelen őt bezárva tartani a Menedékben, amíg felkutatják az ősi vámpírvér, hogy az abból létrehozott szérummal visszafordítsák a folyamatot. A következő évad elején visszautasítja a Tesla által kifejlesztett ellenszert, mert népe hitének ellentmondana, ha elfogad bármit, amit emberek hoztak létre, még akkor is, ha ő a fajának utolsó példánya. Végül Dr. Magnus rábeszélése után mégis beveszi a szert, hogy segíthessen barátainak megvédeni magukat és a Menedéket a Cabal vámpír-hibridjei ellen. Lakatos István (közíró) Lakatos István (Sárvásár, 1904. szeptember 14. – Kolozsvár, 1993. szeptember 3.) magyar közíró, a romániai Szociáldemokrata Párt magyar tagozatának tagja, titkára, majd elnöke. Életútja Iskoláit a kolozsvári Református Kollégiumban és nyomdász szakiskolában végezte (1914-25). Szakpályáját a kolozsvári Lepage-nyomdában kezdte, majd a bukaresti Adevărul-nyomdában folytatta (1928-40). Első írása 1923-ban a Nyomdász Szövetség Tipograph c. lapjában jelent meg, s a nyomdász tanulók helyzetét ismertette. 1933-ban Victor Brătfăleanuval együtt szerkesztette és írta meg Cu puteri unite c. alatt a bukaresti Gutenberg nyomdász szakszervezet 75 éves történetét. 1934-től a romániai SZDP Előre c. hetilapjának szerkesztője Hoffer Géza mellett. Politikai pályáján az SZDP magyar tagozatának titkári, majd elnöki tisztségét töltötte be, 1936-tól a párt központi bizottságának tagja. Cikkeit magyarul az Előre, románul és magyarul a háromnyelvű Tipograph közölte. A bécsi döntés után Kolozsvárt a Minerva nyomdában dolgozott s a budapesti Népszava munkatársaként működött (1941-44). Tevékeny részt vett az ellenállásban a német megszállás alatt, majd a II. világháború frontátvonulása után a munkásegységfront létrehozásában s a mögötte újjászerveződő Szakszervezeti Tanács munkájában. Az SZDP 1944. december 4-én Kolozsvárt induló Erdély c. lapjában jelentek meg sokszor hevesen vitatkozó politikai írásai a földosztásról, a tisztogatásról, a magyar egyetem szükségéről, a szövetkezetekről, a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) bírálatáról, mindenkor "a demokrácia őszinte alkalmazását" véve alapul. Tagja lett az 1945. január 1-jén megindult Szakszervezet c. havi folyóirat szerkesztőbizottságának, a lap közölte cikkeit is. A Lumea Nouă, Viitorul Social és az Erdélyi Munkás Naptár munkatársa (1945-47), szakszervezeti vezetőképző tanfolyamok előadója, a romániai magyar Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetségének elnöke, a Szövetkezeti Értesítő felelős kiadója és vezércikkírója, nemzetgyűlési képviselő (1946-48). Mint az Országos Nyomdaipari Központ osztályvezetője (1948-49) könyvet írt a tervgazdálkodás bevezetésének módozatairól a nyomdaiparban (Aplicarea planificării în industria grafică). Ez a munka név nélkül jelent meg, mint különálló II. része egy Îndreptar pentru intreprinderile de arte grafice... c. kiadványnak (1949). A következő évben, 1950-ben, a Márton Áron-perben a szerzőt (többek közt az SZDP felszámolásakor tanúsított magatartása miatt) törvénytelenül bebörtönözték, s csak 1964-ben szabadult. Hazatérése után a Mikor alakították meg az első hazai szakszervezetet c. tanulmánya (Korunk, 1978/7) alapos történeti felkészültséggel igazolja a temesvári nyomdászok 1951-es egyesülésének úttörő szerepét. Egy még 1978-ban Molnár Gusztávnak adott interjúban hűséggel ismertette a Kolozsvárt 1944 őszén történteket, a munkásság szerepét a városi élet újrarendezésében, az egyházak segítségét, az észak-erdélyi közigazgatást átvevő Központi Tanácsadó Testület megalakulását s az elhurcolások politikai hátterét. Monasterio de Rodilla Monasterio de Rodilla település Spanyolországban, Burgos tartományban. Monasterio de Rodilla Galbarros, Santa Olalla de Bureba, Santa María del Invierno, Fresno de Rodilla, Quintanapalla, Valle de las Navas és Rublacedo de Abajo községekkel határos. Lakosainak száma 173 fő (2017). Népesség A település népessége az utóbbi években az alábbiak szerint változott: Fehér pásztor A fehér pásztor (Orthetrum albistylum) a laposhasú acsafélék családjába tartozó, Európában, Közép- és Kelet-Ázsiában honos szitakötőfaj. Megjelenése A fehér pásztor testhossza kb. 50 mm, szárnyfesztávolsága 75 mm. A hím széles, lapított potrohának kétharmada hamvas kékesfehér, hátsó egyharmada fekete, potrohfüggelékei fehérek. Potroha sárgásbarna, kétoldalt két-két széles, kékesfehér, ferde sáv látható. Szeme szürkéskék, feje elöl fehér vagy halványkék. A nőstény sárga vagy barnássárga potrohán két fekete, szelvényenként félkörbe hajló csík húzódik végig. Potrohfüggelékei fehérek. Tora oldalán megfigyelhető a ferde sávozottság. Hasonló faj a vízi pásztor (Orthetrum cancellatum), de annak potrohfüggelékei feketék, potroha szélesebb, a hím feje elöl sötétbarna és potroha egyöntetűen barna, nem sávozott. Elterjedése Közép- és Kelet-, Délkelet-Európában, Kisázsiában, Közép-Ázsiában, Kínában, Koreában és Japánban honos. Előfordulás sokhelyütt szigetszerű, de ahol megtalálható, ott többnyire nagy számban él. Európában két nagy centruma van: az egyik Dél-Franciaország, ahonnan átterjedt Németországba és Svájcba; a másik Észak-Olaszországtól (ahol a rizsföldeken tömeges) Ausztrián és a Balkánon át Dél-Lengyelországig tart. Az utóbbi években észak felé terjed és már elérte Lengyelország balti partvidéket. Egész Magyarországon előfordul, bár inkább a síkvidékek sekély vizeinél gyakori. Életmódja Lárvája a gyorsan átmelegedő, növényzetben gazdag, esetleg eutrofizálódó sekély állóvizeket, tavacskákat, iszapos aljzatú kis folyókat részesíti előnyben. A lárvák az iszapba fúrják be magukat és áttelelnek. Fejlődésük egy évig vagy valamivel tovább tart. Az imágók május közepétől július végéig (ritkán augusztusban is) bújnak elő és szeptember közepéig, végéig repülnek. A párzás fél-két percig tart és utána a nőstény a víz felszínére vagy vízinövényekre rakja le petéit. Magyarországon nem védett. Saint-Loup (Loir-et-Cher) Saint-Loup település Franciaországban, Loir-et-Cher megyében. Lakosainak száma 372 fő (2015). Saint-Loup Anjouin, La Chapelle-Montmartin, Langon, Maray, Mennetou-sur-Cher és Saint-Julien-sur-Cher községekkel határos. Népesség A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott: Wankdorfstadion A Wankdorfstadion egy labdarúgó-stadion volt Bernben, Svájcban. Lebontása után a helyén épült fel a Stade de Suisse. Története A stadiont 1925. október 18-án nyitották meg. A BSC Young Boys otthona volt egészen 2001-ig, amikor bezárták, majd lebontották. A helyén épült fel a Stade de Suisse. Öt mérkőzést rendeztek itt az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon, köztük a döntőt is. Ebben a stadionban játszották az bajnokcsapatok Európa-kupájának az 1961-es és a kupagyőztesek Európa-kupájának az 1989-es döntőjét. Szenegambia Szenegambia egy föderáció volt Nyugat-Afrika területén, amely 1982–1989 között állt fenn. Két kisebb ország, Szenegál és Gambia köztársaságok alkották. A föderáció 1982-ben jött létre, amit megelőzően a két ország testvéries és együttműködő politikát folytatott, mivel amikor Gambia 1965-ben elnyerte függetlenségét a gyarmatosító Nagy-Britanniától, a határvonalak etnikailag és gazdaságilag összetartozó részeket vágtak el. Az ezáltal okozott nehézségek ellensúlyozása érdekében folyt a két országban együttműködő politika. A föderáció rövid életű volt, 1989-ben megszűnt, ám a két ország ezután is együttműködő politikát folytatott. Horváth Mária (rajzfilmrendező) Horváth Mária (Pécs, 1952. szeptember 15. –) Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, forgatókönyvíró. Életpályája Gyermekéveit Erdősmecskén töltötte. Középiskolai tanulmányait a szülővárosában található művészeti gimnáziumban végezte el; ötvös szakon. 1971-1979 között a Pannónia Filmstúdió kecskeméti stúdiójában volt rajzoló, háttértervező és animátor. 1979-1982 között Jankovics Marcell társrendezője volt. 1982 óta önállóan rendez. Filmjei A Mézga család különös kalandjai (1974) Magyar népmesék (1979-2011) Az éjszaka csodái (1982) Mesék Mátyás királyról (1982) Ajtó-sorozat 2-9 (1983-1987) Leo és Fred (1984) Zöldfa utca 66. (1992) A kis emberek dalai (1997) Állókép (2000) Mesél a kő (2004) A Négyszögletű Kerek Erdő (2011) Cigánymesék (sorozat, 2013–) Díjai Ottawai elsőfilmes első díja (1982) hamiltoni reklámfilm-kategóriadíj (1986) Katona József-díj (2010) II. Hét Domb Filmfesztivál Animációs film kategória 1. helyezett (2018) Jegyzetek MTI: Elkészült újabb három rész a Cigánymesék sorozatból, Dot & Line - 2016. szeptember 12. Orosz Anna: Cigánymesék animációs rajzfilm sorozat kortárs roma művészek tolmácsolásában, Romedia Foundation - 2017. január 13. Az II. Hét Domb Filmfesztivál díjazottjai, hetdombfilmfesztival.hu - 2018. szeptember 10. Forrás MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Barış Falay Barış Falay (Edremit, Törökország, 1972. április 9.) török sorozatszínész, rendező. Élete Barış Falay Edremit városában született, majd az Ankarai Egyetemen diplomázott. Később az Ankarai Állami Színházban, majd az Izmir Városi Színházban játszott, illetve színházi iskolákban tanított. Később televíziós karrierbe kezdett, az igazi elismerést az Ezel című sorozat hozta meg neki, amiért számos díjat elnyert, és amiben Ali Kirgiz szerepét alakította 2009-2011-ig. ČKD Tatra T5C5 A ČKD Tatra T5C5 csehszlovák villamost a prágai ČKD Tatra vállalat gyártotta. A Tatra T5 egyik típusváltozata, melyet a Budapesti Közlekedési Vállalat igényei szerint, kizárólag Budapest számára készítettek. A két prototípus 1979-es érkezése után 1980-ban már forgalomba is állt a 170 darabos széria, majd 1984-ben további 150 villamost szállítottak Budapestre. A villamosok megjelenésükben és műszaki kialakításukban is újdonságnak számítottak a fővárosban, a korábbi Ganz villamosokhoz képest tágasabb belső térrel és az akkori legújabb hajtásrendszerrel rendelkeztek, így üzemeltetésük is gazdaságosabb volt. A korábbi típusokhoz képest szélesebb kocsiszekrényük volt, ezért városszerte át kellett építeni a pályát, hogy biztonságosan közlekedhessenek. Az ezredfordulón szükségessé vált a kocsik főjavítása, amit korszerűsítéssel kötöttek egybe, így született meg a ČKD–BKV Tatra T5C5K elnevezésű típus. Lecserélték a hajtásrendszert, továbbá változott az utastér esztétikája és a vezetőfülke kialakítása. Ekkor szerelték be a leszállásjelző gombokat is. A későbbi módosítások után már T5C5K2 és T5C5K2M jelzéseket is adtak a felújítások után visszatérő villamosoknak, a legfontosabb változás az automatikusan visszazáródó ajtók voltak. A T5C5 típusú villamosok (valamint azoknak a korszerűsített változatai) teljes körűen a 12-es, a 12M, a 14M, a 41-es, az 56-os, az 56A, az 59-es, 59A, 59B és a 61-es vonalakon valamint részlegesen az 1-es, a 17-es, a 28-as, a 28A és a 37-es vonalon közlekednek. Története Előzmények Az 1970-es évek végéhez közeledve a Ganz gyár egyre lassabban volt képes az ipari csuklós villamosokat megépíteni, A Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) viszont szüksége volt az új villamosokra. Közben az 1975-ös minisztertanácsi határozat alapján elkezdődött a budapesti villamosvonal-hálózat rekonstrukciója, melyben felmerült, hogy a Ganz villamosok helyett a KGST-ből szerzik be a szükséges új járműveket. A csehszlovák ČKD ekkor már a világ egyik legnagyobb villamosgyártója volt, így olcsóbban is tudta adni a járműveket. A smíchovi gyárral még ebben az évben felvették a kapcsolatot, 1976 elejére pedig két bemutatóvillamos érkezett Brnóból: az 1583-as pályaszámú Tatra T3-as és az 1013-as pályaszámú Tatra K2-es csuklós villamos (a „K” betű a cseh kloubový = csuklós szóra utal). A próbafutások sikeresek voltak, a BKV az egyik tesztjármű típusából szeretett volna nagyobb számban vásárolni, de a ČKD és Jan Ježek főtervező-mérnök az akkor már modernebb és energiatakarékosabb Tatra T5-ös típust ajánlotta. Külön a budapesti viszonyokhoz terveztek egy típust, amely a T5C5-ös jelzést kapta. A BKV fontos kitétele volt, hogy a villamosok a hagyományos lábpedálos vezérlés helyett kézikaros vezérlést kapjanak. Mivel a csehek teljesen új típust kezdtek el gyártani, az első két, 1978-ra elkészült próbakocsi Prágában 8011-es és 8012-es pályaszámokkal próbafutásokat végzett. A járművek megbízhatóan teljesítettek, így az év végén már Budapestre kerültek és megkapták a 4000-es és 4001-es pályaszámokat, illetve a jellegzetes, ma is használt színezésüket (a 4000-es kissé fakóbb színekkel érkezett). A budapesti próbaköröket Budafok és Angyalföld kocsiszín vonalain futották, melyek szintén sikeresek voltak, így a magyar fél megrendelte a szériát. Típusjelzés A T5C5 típusjelzés a ČKD Tatra gyár számozási rendszerét követi. Első beszerzés A prototípusokat 1980-ban követte az első széria, összesen 170 darab T5C5 villamos érkezett vasúti kocsikon Budapestre, a Budafok kocsiszínbe és a 4002–4171 pályaszámokat kapták. A villamosok darabját 84 000 rubel (kb. másfél millió forint) bevezető áron vásárolták. A korábbi Budapesten közlekedő villamosok közül ez a típus rendelkezett a legnagyobb űrszelvénnyel, ezért a próbafutásokat a korábbi BHÉV-vonal 41-es járaton végezték, a Fehérvári út pedig alkalmas volt bármilyen típus közlekedéséhez. A Fehér úti főműhelybe külön útvonalat jelöltek ki, így csak ezen közlekedhettek, miközben városszerte folytak a vágányfelújítások. A rendes üzem 1980. február első hetében kezdődött el a Moszkva tér és a Kis Ferenc tér között közlekedő 59-es vonalon, a villamosokat a Szépilona kocsiszínből adták ki. Az első kiálló kocsi a 4036-os pályaszámú volt. Ekkor még reggel B-B csatlás szerint kezdtek (két kocsit egymásnak háttal kapcsoltak össze), majd a reggeli csúcs után Farkasréten szétkapcsolták őket és szólóként közlekedtek. A délutáni csúcsra újra összekapcsolták őket, de már A-B véggel (mind a két kocsi menetirányba nézett). A macerás üzem miatt erről hamar lemondtak, azóta minden időszakban csatolva közlekedtek. Még ugyanebben a hónapban megjelent a típus a 61-es, majd júniustól a 12-es, a 14-es és a 18-as vonalon is, leváltva a Ganz CSMG és Ganz UV villamosokat. 1981-ben a 10-es és 10A járatokra is került Tatra villamos, majd a vágányfelújítások után 1983-tól a hűvösvölgyi 56-os villamost is ezzel a típussal adták ki. A járművek ekkor Angyalföld, Budafok és Szépilona kocsiszínhez tartoztak. Második széria A második széria 150 villamost jelentett, amelyek 1984-ben érkeztek meg, 142 800 rubel darabonkénti árral. Ezek a 4200–4349 pályaszámot kapták, és már a frissen felújított Baross kocsiszín is kapott belőlük. Ezek az 1-es, a 28-as, a 37-es és a 41-es vonalain álltak forgalomba kettős, B-B csatlással. Az első hármas csatlást a 12-es villamoson vezették be 1984. szeptember 1-jén. A járat ekkor még a Lehel tér és Rákospalota között járt. Óbuda kocsiszín 1984 októberében kapta meg első Tatra villamosait, ezeket párosával az újonnan induló 1-es vonalra adták ki, egy év múlva pedig – június 1-jétől – a megnövekedett utasforgalom miatt már hármas csatlással. 1985. május 31-én megszűnt a 10-es villamos, másnap a 14-es vonalon is megjelentek a hármasával csatolt szerelvények. A 322 darab villamos a megérkezésük után az alábbi telephelyekhez tartoztak: További vonalak 1988-ban a 41-es Tatra villamosait áthelyezték a kőbányai 36-os vonalra. A 3-as metró újpesti szakaszának átadásával egy időben indított 11-es villamost is Tatra villamosokkal adták ki 1995-ös megszűnéséig. Ideiglenesen 1996-tól 1998-ig a 23-as villamoson is jártak, illetve 1999-ben a Déli pályaudvar felújítása miatt közlekedő 80-as mentesítő vonalon is Tatra szolgált, de alkalmanként a BNV-hez járó 29-es és 29Y vonalon is megfordultak. 1996-ban Óbuda kocsiszínt bezárták, az ott tárolt Tatra villamosokat Angyalföld és Baross kocsiszínek kapták meg. 1999. július 7-én átadták a forgalomnak a felújított hűvösvölgyi szakaszt, a pálya és a megállók felújításán túl az utasok megismerhették az ekkor bevezetett BKV+ elnevezésű „szolgáltatást”. Az 56-os villamoson közlekedő Tatra villamosok elektronikus jegykezelőt és vizuális utastájékoztató berendezést kaptak, illetve napközbeni takarítást is ígértek mellé. A program a 2000-es évek elején abbamaradt, a megfelelő utastájékoztatás és a járművek takarítása azóta minden vonalon elvárt szolgáltatás. 2003-tól 2007-ig a legmagasabb viszonylatszámú, 118-as jelzésű vonalon is Tatra villamosok szolgáltak. 2016. január 16-án a budai fonódó villamoshálózat átadásával újrainduló 56-oson, betétjáratán az 56A villamoson és az új 59B járaton teljes üzemidőben, míg a szintén újrainduló 17-es vonalon részlegesen CAF Urbos 3 típusú villamosokkal kiegészülve jelentek meg a cseh villamosok. Az év közepétől a 19-es és 41-es villamoson ideiglenesen megjelentek a Tatrák, majd 2017. január 1-jétől a 19-esre visszatértek a Ganz csuklósok, a 41-est pedig csak Tatra villamosokkal adják ki. További vonalakon csak ritkán találkozhatunk a típussal, akkor is inkább csak nosztalgia-, vagy fotósmenetek alkalmával. Különlegességek Zajcsökkentő céllal kísérleti takarólemezt („szoknyát”) helyeztek el a 4114-es és 4309-es pályaszámú villamosok forgóvázai elé, a 4030-as pályaszámú villamosba pedig egy magyar gyártmányú ajtót szereltek be. Ezen megoldásokat nem követte folytatás, sőt felújítás után ez a három kocsi is visszakapta a hagyományos kinézetét. A Tatra T5C5-nek viszonylag gyenge a karosszériája, és előfordult súlyos kocsiváz-sérülés is, ugyanakkor megbízható az elektronikája, így műszaki hibára visszavezethető baleset nem jellemző a típusra. Súlyosabb baleset azonban történt, melyek következtében két kocsi utasforgalomba már nem állt vissza. 1984. augusztus 7-én a 4121-es pályaszámú villamos a 28-as éjszakai vonalon kisiklott, illetve 1986. október 11-én a 14-es vonalon a 4222-es pályaszámú villamos teherautóval ütközött. A két járművet 1989-ben felújítás után tanulójárműként vették újra állományba 7680-as és 7681-es pályaszámokkal. Áramszedőhiány miatt három villamos a megszokott ollós (pantográf) áramszedők helyett Sécheron SPL 2C és EC Engineering 120EC típusú félpantográf áramszedővel lett felszerelve: Szépilona kocsiszínben a 4075-ös és 4122-es, Angyalföld kocsiszínben pedig a 4304-es pályaszámú villamos. Korszerűsítés A Tatra T5C5 villamos 1980-as budapesti megjelenése óta eltelt időben szükségszerűvé vált a kocsik főjavítása, melynek keretein belül 80 darab jármű korszerűsítése is lezajlott 2002-től kezdve. A főműhelyből kigördülő villamosok a Tatra T5C5K típusjelzést kapták (K = korszerűsített). A korszerűsítés érintette a hajtásrendszert, a vezetőfülkét és a belső utasteret is. A járművek működési alapelve és csatolási lehetőségei maradtak a régiek, viszont a kontaktoros hajtásrendszert lecserélték egy korszerűbb IGBT-tranzisztoros egyenáramú szaggatósra, amely a fékezésnél termelődő energiát vissza tudja táplálni a hálózatba, így sokkal gazdaságosabb működést eredményez, továbbá segíti a karbantartást a működés közbeni adatok folyamatos regisztrálásával. Lecserélték az ajtók vezérlését, illetve új utastájékoztató elemeket és hangosító rendszert építettek be. További újdonság a járművezető munkáját könnyítő új műszerasztal és vezetőülés, a nagy felületű fűthető tükrök és a motoros áramszedő-lehúzó. Az utastérben található üléseket is lecserélték, több elektronikus vizuális kijelzőt szereltek be, melyet beszédszintetizátoros, hangos utastájékoztatás egészít ki. A járművekben leszállásjelző rendszer került kiépítésre: az ajtók fölött elhelyezett leszállásjelző lámpák azon az oldalon világítanak, ahol az ajtók megálláskor nyílni fognak. Az ajtók kívülről gombnyomásra, egyedileg nyithatók, és becsípődés, beszorulás elleni védelemmel vannak ellátva, így nem csukódik rá sem az utasra, sem a poggyászra az ajtó, mert az automatikusan újra kinyílik. 2010-ben további korszerűsítéseket végeztek el, melynek következtében az automatikus ajtóvisszazárás is lehetségessé vált. Ez főleg télen hasznos: amikor az infra nem érzékel mozgást, automatikusan bezárja az ajtót, így egyenletesebb belső hőmérséklet érhető el. Amíg a villamos a megállóban áll, az utasok kívülről és belülről is ki tudják nyitni az ajtót az ajtónyitó gombokkal. A fékmágnesek áramkörében is változás történt, a túláramvédelmet a kisautomaták helyett olvadóbiztosítékkal látták el. A páramentesítő berendezés hőfokszabályozó termosztáttal egészült ki, illetve új funkcióval bővült a szükségmenet üzemmód is. Ezt az új típust a Tatra T5C5K2-es jelzéssel látták el. 2014. január 6-án a Sírkert utcában a 37A jelzésű villamos kőszállító teherautóval ütközött, melynek következtében mindkét jármű kigyulladt. A 4043-as pályaszámú villamos teljesen kiégett, ám még ugyanezen év novemberében felújítás után újra forgalomba állt. A 4042-es pályaszámú járművel együtt ezek lettek az első Tatra T5C5K2M jelöléssel ellátott villamosok. A korábbi felújításokhoz képest világosabb utasteret kaptak, valamint módosították a járművezérlést és a segédüzemi ellátást. A folyamatban lévő felújítások során is ez a változat készül. Műszaki jellemzők A Tatra T5C5 áramköreit a főkapcsolóval lehet működésbe hozni, melynek három állása van: az „I” jelzés összeköti, a „0” jelzés szétkapcsolja, a harmadik állás pedig földeli az áramköröket. A főkapcsoló mellett található a segédhenger, ennek öt állása van: a „0” jelzés engedélyezi a főkapcsoló használatát, az „E” jelzéssel a villamos a vezetőfülkéhez viszonyítva elülső, a „H” jelzéssel a hátsó kontaktorait lehet működésbe hozni. „SZ” szóló jelzésre állítva a villamoskocsi csatláskontaktora nem működtethető (így szóló üzemre is alkalmas állapotba kerül). A „T” jelzést csak tesztelésre használják. A jármű haladási irányát az irányváltó kapcsolóval lehet meghatározni. A kontrollerrel állítható a gyorsítás, illetve a fékezés erőssége, melynek a kikapcsolt álláson túl 7–7 fokozata van. Az energiaellátásról a tetőn található „ollós” áramszedő gondoskodik, amely egyszerre két kocsit tud árammal ellátni. Három, vagy négy összekapcsolt jármű esetén kettő áramszedőt kell használni. A vezetékkel érintkező csúszófej szénbetéttel ellátott csúszólappal rendelkezik. Az elektromos áram a forgóvázban elhelyezett vontatómotorhoz érve mechanikai energiává alakul, ez biztosítja a jármű gyorsításához és fékezéséhez szükséges forgatónyomatékot. Egy kocsiban négy darab vontatómotor található, páronként sorosan kapcsolva, egyenként 300 voltos feszültséggel és 45 kW-os teljesítménnyel. Menet közben megfelelő feszültség fölött a két pár motor párhuzamos kapcsolásba kerül. A kapcsolás állítását és a zárt áramkör biztosítását kontaktorok végzik, melyeket elektronikus vezérlőegység működtet. A maximális feszültség elosztása a motorok között csökkenti az ellenállásokra jutó elvesző teljesítményt. A járművek mind a két oldalán 3–3 darab kétszárnyú távvezérelt harmonikaajtó található, amelyek működtetését elektromos motor végzi. A villamos három különféle, egymástól független fékrendszerrel rendelkezik: üzemi fék, kiegészítő (akkumulátorról működő) fék és rögzítő fék. A járművek homokszóróval is rendelkeznek, ez csúszós síneken jelentősen segíti a tapadást, így a biztonságos megállást is. A homokot a járművezető egy pedál segítségével tudja a sín és a kerék közé juttatni, de megcsúszás esetén automatikusan is működésbe lép. Minden kocsin 4 darab zsilipes homokszóró van elhelyezve az utastéri ülések alatt. A villamosok két forgóvázzal és összesen négy tengellyel rendelkeznek, melyek mindegyike külön hajtott és fékezett. Kocsinként egy darab vezetőfülke van, ezért csak csatolt üzemmódban használható kétirányú közlekedésre (az 59-es villamos kivétel, ahol mind a két végállomáson – Márton Áron tér és Szent János Kórház – megmaradt a hurokvágány, ennek ellenére ott is csatolva közlekednek). Két kocsi összecsatolását félautomatikus vonó- és ütközőkészülékek segítik, majd kettő mechanikus kapcsolat jön létre. Közforgalomban kettő, vagy három kocsit szoktak összekapcsolni, de a kialakítás lehetővé tenné a négyes csatlást is. A járműveket elektromosan és mechanikusan csak azonos típusú Tatra villamossal, csak mechanikusan pedig bármelyik Tatra villamossal és a már forgalomból kivont Hungaroplan villamossal lehet összekapcsolni. Más típusú villamossal való összecsatolás előtt közdarabot kell beiktatni a vonószerkezetek közé. Utasforgalomban csak az elektromosan és mechanikusan is összekapcsolt, azonos típusú Tatra villamosok vehetnék részt. A villamos kialakítása lehetőséget ad a váltó vezetőfülkéből való állítására is, nagyfeszültség segítségével. A járművek utasterében 26 ülés található 2+1 soros elrendezésben (a felújított és főműhelyi javításon átesett kocsikon csak 24 ülés található, mert a babakocsik biztonságos elhelyezése érdekében kettőt eltávolítottak a középső ajtónál). Érdekesség, hogy a budapesti villamostípusok közül a Tatra T5C5 rendelkezett először két fényszóróval és végzárlámpával. Sonja Kirchberger Sonja Kirchberger, (Bécs, 1964. november 9. –) osztrák filmszínésznő, táncos, modell, televíziós személyiség. Élete Sonja Kirchberger már tizenévesen klasszikus táncot tanult. 1974 és 1978 között a Bécsi állami Operaház balett-táncosaként dolgozott, majd fogtechnikus és modell lett, a Playboy Magazin címlapján is szerepelt. 1988-ban Robert van Ackeren német filmrendező felkérte Kirchbergert, hogy játssza el a főszerepet a Vénuszcsapda című erotikus filmben és ezzel elindult Kirchberger filmes karrierje. Azóta számos filmben és tévésorozatban szerepelt, a 90-es években a német filmipar egyik legismertebb színésznőjeként tartották számon, emellett a színházi szerepeket is elvállalt. A televíziós szereplések sem álltak távol Kirchbergertől, a német RTL csatorna táncos show-ját, a Let’s Dance-t is Kirchberger vezette. Kirchbergernek egy lánya (1985) és egy fia született (1998), egy ideig Mallorca-n majd Berlinben élt. Szelektált filmográfia 1988: Vénuszcsapda (Die Venusfalle) (Coco) 1991: Sisi und der Kaiserkuß (Nene) 1993: Amok (La maîtresse Munich) 1996: Kórház a pálmák alatt (Klinik unter Palmen) - TV sorozat (Isabelle von Wertheim) 2000: Testkufárok (Der Runner) (Danielle Reuter) 2001: A misztikus kard kalandorai (Lenya - Die größte Kriegerin aller Zeiten) (Kundrie) 2006: Ascendens szerelem (Aszendent Liebe) (Monika Hansen) 2009: Grimm meséiből: Hófehérke (Schneewittchen) (Königin / Böse Stiefmutter) 2011: Szerelem és halál Jáván (Liebe und Tod auf Java) (Emmy Hartwig) 2012: Éld az életed (Lebe dein Leben) (Alexandra Vanderbilt) 2013: Családi gyökerek (Quellen des Lebens) (Marie Freytag) Uskoplje (Konavle) Uskoplje falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Konavle községhez tartozik. Fekvése A Dubrovnik városától légvonalban 16, közúton 19 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re keletre, a Konavlei mező északi szegélyén, Zvekovica és Gabrili között, a dubrovniki repülőtér északi szomszédságában fekszik. Története Uskoplje területe már az ókorban lakott hely volt. Első ismert lakói az illírek voltak, akik magaslatokon épített erődített településeken éltek és kőből rakott halomsírokba temetkeztek. Egyik települlésük maradványai megtalálhatók a település határában a Gradina nevű magaslaton is. A rómaiak az i. e. 2. században győzték le az illíreket és Epidaurum központtal e területet is a birodalomhoz csatolták. Határában haladt át az Epidaurumot ellátó római vízvezeték. A római hatalmat a népvándorlás vihara rengette meg. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok özönlötték el a térséget, őket 537-től 1205-ig kisebb megszakításokkal a bizánciak követték. A 7. században avarok és a kíséretükben érkezett szlávok, a mai horvátok ősei árasztották el a területet. A várakat lerombolták és az ellenálló lakosságot leöldösték. Így semmisült meg a mindaddig fennálló Epidaurum. A túlélő lakosság előbb az északnyugatra fekvő Župára, majd Raguzába menekült. Szent Péter tiszteletére szentelt temploma a Zvekovica felé vezető régi római út mentén a 13. században már állt. Területe középkorban Travunja része volt, mely Dél-Dalmácián kívül magában foglalta a mai Hercegovina keleti részét és Montenegró kis részét is. Travunja sokáig a szerb, a zétai és bosnyák uralkodók függőségébe tartozó terület volt. A Raguzai Köztársaság az 1426. december 31-én kötött szerződéssel szerezte meg területét addigi bosnyák uraitól a Pavlovićoktól. Az 1430 és 1432 között dúlt első konavlei háborúban a török támogatását élvező Radoslav Pavlović megpróbálta visszaszerezni az egyszer már eladott konavlei birtokait a köztársaságtól. A háború a végén a török támogatását is elveszítő Pavlović vereségével végződött és az azt követő béke megerősítette a Bosznia, Hum és a Raguzai Köztársaság közötti korábban kialakult állapotokat. Az 1806-ban a Konavléra rátörő orosz és montenegrói sereg a település házait is kifosztotta, közülük sokat fel is gyújtottak. A köztársaság bukása után 1808-ban Dalmáciával együtt ez a térség is a köztársaságot legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon bukása után 1815-ben a berlini kongresszus Dalmáciával együtt a Habsburgoknak ítélte. 1857-ben 202, 1910-ben 218 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A délszláv háború idején 1991 októberében a jugoszláv hadsereg, valamint szerb és montenegrói szabadcsapatok foglalták el a települést, melyet kifosztottak és felégettek. A lakosság a jól védhető Dubrovnikba menekült és csak 1992 októberének végén térhetett vissza. A háború után rögtön megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 136 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, turizmussal foglalkoztak. Nevezetességei A Konavljei mezőn álló, Szent Péter tiszteletére szentelt temploma a 12./13. században épült román stílusban. 1890-ben átépítették. Előtte régi temető található, melyet ma már nem használnak. A Szent Illés templomot a 15./16. században építették gótikus stílusban. Körülötte középkori temető található, mely egyben mai a falu temetője is. A templomot a 19. században előcsarnokkal bővítették. Gradina ókori vármaradványok. Római vízvezeték maradványai. Písečná (Frýdek-místeki járás) Písečná település Csehországban, a Frýdek-místeki járásban. Písečná Písek és Jablunkov településekkel határos. Lakosainak száma 1005 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Jonchery-sur-Suippe Jonchery-sur-Suippe település Franciaországban, Marne megyében. Lakosainak száma 226 fő (2015). Jonchery-sur-Suippe Cuperly, Mourmelon-le-Grand, Saint-Hilaire-le-Grand, Souain-Perthes-lès-Hurlus, Suippes és Vadenay községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Melzo Melzo település Olaszországban, Lombardia régióban, Milánó megyében. Lakosainak száma 18 518 fő (2017. január 1.). Melzo Cassina de’ Pecchi, Gorgonzola, Pozzuolo Martesana, Vignate, Liscate és Truccazzano községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Lepidothrix coeruleocapilla A Lepidothrix coeruleocapilla a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a piprafélék (Pipridae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Johann Jakob von Tschudi svájci ornitológus írta le 1844-ben, a Pipra nembe Pipra coeruleo-capilla néven. Előfordulása Az Andok hegység lábainál, Peru területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, valamint bokrosok. Állandó, nem vonuló faj. Megjelenése Testhossza 8,5 centiméter, testtömege 9,1 gramm. A nemek különböznek. Jegyzetek A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. október 30.) A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. október 30.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. október 30.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. október 30.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. október 30.) Viva Tour en vivo A Viva Tour en vivo Thalía második koncertalbuma, amely 2013. november 12-én jelent meg Mexikóban, december 1-jén pedig az Amerikai Egyesült Államokban a Sony Music México kiadó gondozásában CD+DVD, valamint Blu-ray formátumban. A felvételek a VIVA! Tour elnevezésű koncertsorozat mexikóvárosi helyszínén, az Auditorio Nacional színházban készültek 2013. április 26-án és 27-én. A CD a koncerten elhangzott 16 dalt, a DVD és a Blu-ray a teljes (vágatlan) koncertet tartalmazza, valamint extraként egy 17 perces dokumentumfilmet az előzményekről, kulisszák mögötti jelenetekkel. Dallista Atmósfera Qué será de ti Tómame o déjame Habítame siempre Primera fila Medley Cómo Enséñame a vivir Hoy ten miedo de mí Con los años que me quedan (Samo, Jesús Navarro és Leonel García közreműködésével) ( videó ) Manías No soy el aire ( videó ) Mujeres (María José közreműködésével) Equivocada Telenovelas Medley Quinceañera Rosalinda Marimar María la del Barrio La apuesta (Erik Rubín közreműködésével) NY Medley No me enseñaste (Remix) Tú y yo Entre el mar y una estrella (Pablo Flores Club Mix) Piel morena (Remix) Amor a la mexicana ( videó ) Medley Hits ( videó ) Seducción ¿A quién le importa? Arrasando Szigorlat A szigorlat korábban egyetemeken, ma már főiskolákon is alkalmazott olyan kollokvium (vizsga), amelyet több szemeszteren keresztül oktatott tárgyból kell teljesítenie a hallgatónak. Ez rendszerint két, de lehet három vagy akár négy szemeszter komplett tananyaga is - melynek abszolválása az esetek legnagyobb hányadában szóbeli referálás útján történik. Ma már sok kollégiumból alkalmaznak rész- vagy záróvizsgaként szigorló vizsgát. Tipikus szigorló vizsga a tudományegyetemeken a fizika szigorlat, vagy az orvosi karon az anatómiaszigorlat. Biuret-próba A biuret-próba peptidkötések jelenlétének kimutatására szolgáló kémiai reakció. A pozitív próbát intenzív ibolya szín megjelenése jelzi, ami fehérjék jelenlétére utal. A színképződés alapja, hogy a biuret-reakció során a réz(II) ion lúgos oldatban komplexet képez a peptidkötés nitrogénatomján keresztül a fehérjemolekulával. A biuret-reakció felhasználható fehérjék koncentrációjának meghatározására, mivel (a legtöbb fehérjében) a peptidkötés egységnyi tömegű anyagban ugyanazzal a gyakorisággal fordul elő. A szín intenzitása, és ebből következően az 540 nm-en jelentkező abszorpció – a Lambert–Beer-törvény szerint – egyenes arányos a fehérjekoncentrációval. A vizsgálathoz azonos mennyiségű 1%-os nátrium-hidroxid oldatot és néhány csepp 1%-os réz(II)-szulfát oldatot kell a mintához adni. próba. A peptidkötés hiányában kék csapadék jelenik meg; ha viszont legalább két peptid-kötést tartalmazó molekula van jelen, az oldat ibolyaszínre vált. Azért nevezik ezt a reakciót biuret-próbának, mert a biuret (NH2–CO–NH–CO–NH2) kimutatására is alkalmas. Tej is adja a biuret-próbát. Ezzel a módszerrel 5–160 mg/ml fehérje határozható meg. Tőkepataka Tőkepataka (románul: Valea Groșiilor) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében. Fekvése Kackótól északnyugatra, a Szamos bal partján, Döbörcsény és Révkolostor közt fekvő település. Története Tőkepataka nevét 1519-ben említette először oklevél Thewkes néven. Nevének későbbi változatai: 1524-ben Thewkees, 1590-ben Teokpataka, 1595-ben Teokepatak, 1590-ben Teokpataka, 1595-ben Teokepatak, 1594−1596-ban Teökesfalva, Thekepataka (Kádár VII. 23), 1733-an Tökepataka, 1750-ben Valegrosilor, 1808-ban Tökepataka, Válye-Glosilor, 1861-ben Tőkepataka, Válje Glostor {!}, 1913-ban Tőkepataka. Tőkéspataka' első ismert birtokosa a Bánffy család volt.: 1579-ben Thewkees birtokbeli részét Bánffy László eladta Podvinyai Pál deáknak. 1602-ben itteni birtokosa Kornis Boldizsár, majd 1617-ben a fejedelem a falut a Kornis családnak adta új adományként. A Kornisok birtokában volt még 1696-ban is. 1696-ban Tőkepataka török hódoltsági falu volt. 1786-ban gróf Teleki Ádám, 1820-ban pedig gróf Haller János volt. 1892–98 között Nyárádi Etelka Tóth Endréné és Nyárádi Margit, akik Nyárádi Elektől örökölték, ő pedig még idős Vajda János alparéti lakostól vette. A Nyárádiaktól pedig Tüzes Jenő szamosujvári lakos vette meg. A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott. 1910-ben 546 lakosából 7 német, 527 román volt. Ebből 527 görögkatolikus, 7 görögkeleti ortodox, 8 izraelita volt. Nevezetességek Régi fatemploma 1680-ban, a jelenlegi temploma 1890-ben épült. Anyakönyvet 1826 óta vezetnek. Szabó Péter Gábor (matematikus) Szabó Péter Gábor (Baja, 1974 –) matematikus, matematikatörténész, egyetemi oktató. Életpályája Egyetemi tanulmányait Szegeden végezte. 2006-ban doktorált a Szegedi Tudományegyetemen Egybevágó körök pakolásai négyzetben – korlátok, ismétlődő minták és minimálpolinomok című dolgozatával. Jelenleg ugyanott adjunktus a Számítógépes Optimalizálás Tanszékén, ahol a Nemlineáris programozás, Információs társadalom alapismeretek, Közelítő és szimbolikus számítások, Operációkutatás, Bevezetés az intervallum-analízisbe című tárgyakat oktatja. Munkássága Kutatási területei: a magyarországi matematika és informatika története, nemlineáris programozás, körpakolások és fedések. Jelentős matematikatörténeti cikkeket és könyveket írt. Könyvei KALMÁRIUM, Kalmár László levelezése magyar matematikusokkal , Összeáll.: Szabó P. G., Szeged, 2005. Polygon. 476 p. P. G. Szabó, M. Cs. Markót, T. Csendes, E. Specht, L. G. Casado, I. García: New Approaches to Circle Packing in a Square With Program Codes , Springer Optimization and Its Applications, Vol. 6, New York. 2007. Springer. 238 p. (Book+CD ROM) Nemlineáris programozás , Szeged, 2007. Polygon. 124 p. KALMÁRIUM II., Kalmár László levelezése magyar matematikusokkal , Összeáll.: Szabó P. G., Szeged, 2008. Polygon. 424 p. A matematikus Riesz testvérek, Válogatás Riesz Frigyes és Riesz Marcell levelezéséből , Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 59, Budapest, 2010. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 391, [4] p. Kiváló tisztelettel, Fejér Lipót és a Riesz testvérek levelezése magyar matematikusokkal , Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 86, Budapest, 2011. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 193 p. Dialógusok egy matematikusról. Rényi Alfréd emberi portréja barátai s egykori tanítványai visszaemlékezésének tükrében ; interjúk Rényi Zsuzsanna, sajtó alá rend. Szabó Péter Gábor; Szegedi Egyetemi–Polygon, Szeged, 2013 ( Polygon könyvtár ) Szent-Györgyi lovon? Válogatás a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának anekdotakincséből ; összeáll., szerk. Szabó Péter Gábor; SZTE TTIK, Szeged, 2014 Legtisztább boldogság. Művelődéstörténeti kalandozás Bolyai Farkas és Bolyai János világában. Vekerdi László Bolyai-színművével és Dávid Lajos két matematikai kéziratával , Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, Budapest, 2018. Tudományos cikkei (válogatás) Szabó, P. G.: A Nonlinear Programming Case Study to a Sensor Location Problem. In: Proceedings of the International Conference on Computer Systems and Technologies and Workshop for PhD Students in Computing, CompSysTech'09 , (18–19 June 2009, Ruse, Bulgaria), Ed. by B. Rachev and A. Smrikarov, 2009, IIIB. 11-1-6. (ACM International Conference Proceeding Series Vol. 433) Szabó Péter Gábor; Markót Mihály Csaba; Csendes Tibor: Global optimization in geometry – circle packing into the square. Audet, Charles (ed.) et al., Essays and surveys in global optimization . New York, NY: Springer (ISBN 0-387-25569-9/hbk). GERAD 25th Anniversary Series 7, 233–265 (2005). Szabó Péter Gábor: Optimal substructures in optimal and approximate circle packings. Beitr. Algebra Geom. 46, No. 1, 103–118 (2005). Szabó Péter Gábor: Some new structures for the “equal circles packing in a square” problem. CEJOR, Cent. Eur. J. Oper. Res. 8, No.1, 79–91 (2000). Szabó, P. G.: Some New Structures for the "Equal Circles Packing in a Square" Problem, Central European Journal of Operations Research, Special issue: Proceedings of the XXIV. Hungarian Operations Research Conference 8 (2000) No. 1. pp. 79–91. Tudománytörténeti cikkei (válogatás) Szabó P. G.: Az újkori matematika és fizika megszületése. Vekerdi László tanulmánykötetéről, Természet Világa 142 (2011) No. 4., pp. 165–168. Szabó Péter Gábor: On the roots of the trinomial equation. CEJOR, Cent. Eur. J. Oper. Res. 18, No. 1, 97–104 (2010). Szabó Péter Gábor: Egy adalék a nemlineáris optimalizálás történeti előzményeihez. Alkalmazott Mat. Lapok , 26, No. 1, 81–96 (2009). Kiss E. , Szabó P. G.: A matematikai analízis problémái a két Bolyai kéziratos hagyatékában, Matematikai Lapok 16 (2010) 2. szám, pp. 7–17. Szabó P. G. - Oláh-Gál R. : Bolyai Farkas kézirata a kockakettőzés problémájáról, Matematikai Lapok 16 (2010) 2. szám, pp. 38–48. Szabó P. G.: Bolyai János bűvös négyzetének egy általánosításáról, Matematikai Lapok 16 (2010) 2. szám, pp. 49–53. Szabó P. G.: A Ferenc József Tudományegyetem Szegeden (1921-1940), Műszaki Szemle - Historia Scientiarum 6., 2009, 46. szám, pp. 34–38. Online hozzáférés Szabó Péter Gábor: „Olyan szép az életem, mint egy tündérmese” A Dirac házaspár budapesti látogatása 1937-ben, Természet Világa , 2010. szept. Online hozzáférés Díjak Best talk of Section Award (2000, CSCS Conference, Szeged) Farkas Gyula-díj (2006, Bolyai János Matematikai Társulat, Budapest) Crystal Prize "The best paper" (2009, CompSysTech'09 Conference, Rusze, Bulgária) Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2010, Oktatási és Kulturális Miniszter, Budapest) Bolyai János-plakett (Széchenyi Kinga emlékérme) (2010, Bolyai János Emlékkonferencia, Budapest-Marosvásárhely) Fönícia Fönícia (föníciai nyelven: ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába. Föníciai kultúráról a tengeri népek pusztítását követően (i. e. 1200 körül) beszélhetünk, és kb. i. e. 700-ig tartott. Az ezt megelőző időszak a kánaánita kultúra. A föníciai nép főleg tengeri kereskedelemmel foglalkozott, az ókor leghíresebb hajósai voltak. A név eredete A Fönícia név a görög Phoiniké (ógörögül: Φοινίκη) névből ered a latin Phoenice alakon keresztül. A latin nevet eredetileg ugyanúgy ejtették, mint a görögöt, de a magyar nyelvben az erasmista kiejtés alapján honosodott meg. A görög név Kadmosz testvére, Phoiniksz nevéből származik, a föníciai népet a görögök phoinik néven nevezték. A legrégebbi névalak talán Homérosznál maradt fenn, aki a phaiak hajósokról beszél Alkinoosz és Nauszikaa lakhelyén. A név a korai magyar fordítások miatt phaják, illetve phaiák alakban ismertebb. Fönícia említése már a lineáris B írásban is feltűnik „po-ni-ki-jo” formában. Ugyanebből származik a karthágóiak poeni (punok) neve, és közel áll a legendás Punt névalakhoz is. Az egyiptomiak fn�.w néven ismerték a népet, a földrajzi egységet viszont sokféleképpen nevezték. Földrajz A föníciai kultúra területe mintegy 350 km hosszan terült el Akkon városától (délen) az Orontész folyó torkolatáig (északon), és mintegy 40 km szélességben az Antilibanon hegységtől a Földközi-tenger partjáig. Ez a régió földrajzilag igen tagolt, nagyrészt hegyvidék. A tengerparti keskeny földsávot leszámítva kevéssé volt alkalmas a mezőgazdasági termelésre. Ezért esőztető művelésű kertkultúrás apró falvak alakultak ki, amelyek először halásztelepekké alakultak, majd a tengeri kereskedelem jelentette a felemelkedés útját. Létezett egy keskeny szárazföldi átjáró a tenger és a szíriai sivatag között, mely Föníciát összekötötte délen Egyiptommal Izraelen és a Sínai-félszigeten keresztül. Valamint összeköttetésben állt északon Kis-Ázsiával valamint keleten Mezopotámiával az Eufráteszen keresztül. Ez a terület gazdag kereskedelmi csomópont volt, melyet hatalmas birodalmak vettek körül. Városai Föníciának a történészek az i. e. 1. évezred vége után kialakuló levantei városkirályságok rendszerét nevezik. Egységes állam sose jött létre Föníciából, a városok mindvégig megtartották különállásukat, bár szoros kapcsolat jellemezte őket. Sziklás hegyek által elválasztott városállamokból állt, melyek között a közlekedés tengeri úton történt. Fönícia jelentős városállamai a következők voltak: Arvád, Akko, Akkra, Türosz, Szidón, Büblosz, Berütosz és Aradosz. A föníciai jellegzetességek kialakulását két körülmény tette lehetővé: egyfelől a nagy birodalmak (Hatti és Egyiptom) hanyatlása, másfelől a tengerhajózás hatalmas fejlődése, amely lehetővé tette a nyílt tengeri utazást, így a kereskedelem súlypontja a kikötőkre tevődött. Nem tudni, vajon a föníciaiak önálló etnikumként tekintettek-e önmagukra. Városállamaik politikailag önállóak voltak. Történelem Fönícia öröksége A föníciai kultúra jeles örökséget hagyott hátra a későbbi civilizációkra, melyből kiemelendő a kapcsolatlétesítés a Mediterráneum kultúrái között, a kereskedelmi jogrendszer alapjainak lefektetése, és a föníciai írásrendszer. Kultúra A föníciai nép nagyban hozzájárult a Mediterráneum civilizációi közötti kapcsolatrendszer kiépítéséhez, így ezek művészetei között is kölcsönhatást létesített, de önálló, nagy kultúrát nem hozott létre. A föníciai kultúra nagyon jelentős volt abban a korszakban, melyben létrejött, sajnos azonban nagyon kevés emlék maradt ránk ebből. Létezéséről főként a velük érintkezésbe lépő kortárs népek leírásaiból tudunk, az asszíroktól, babiloniaktól, és később a görögöktől ránk maradt írásokból. Ezeket az írásokat azonban önkényesen manipulálták a szerzők, mivel e népek a föníciaiak riválisai és ellenségei voltak. Ezenkívül tanulmányozhatjuk kultúrájukat a Szidón és Türón által létesített városok romjain Szardínián, Andalúziában, és mindenekelőtt Cipruson. A föníciai irodalom képviselője volt Ilumilku, Philón Bübliosz és Szankhuniathón. Irodalmi alkotás volt az Aqhat-költemény és a Baál és Anat eposz. Hajózás, felfedezések A föníciaiak kiváló hajósok voltak. A hajókat, melyeket használtak, saját maguk készítették, nagy mesterségbeli tudásról adván számot. Ezek tették lehetővé a tengeri kereskedelem terén elért hatalmas fejlődésüket. Két fajta hajót építettek: egy könnyű, jól irányítható hajót négyzet alakú vitorlával és két sor evezővel, valamint egy nagyobbat és súlyosabbat, nagyobb rakományok számára. Ezeknek két négyzet alakú vitorlájuk volt, egy nagyobb középvitorla, mely állítható volt és egy kisebb, fix orrvitorla. Az állítható középvitorla tette lehetővé a különböző irányú szelek felhasználását. Általában nappal hajóztak, a part közelében, az éjszakát a homokos partokon felállított táborokban töltötték. Amennyiben éjjel is hajózniuk kellett, úgy a kháldeusoktól tanult csillagászati ismereteikre támaszkodtak, a Sarkcsillag alapján tájékozódtak, melyet az ókorban Föníciai Csillagnak neveztek. A tájékozódás művészetében való jártasságuk és hajóépítő mérnökeik mesterségbeli tudása lehetővé tette, hogy utazásaik során ne ismerjenek határokat. A görög történetíró, Hérodotosz szerint i. e. 595 körül Afrikát is körbehajózták II. Nékó fáraó megbízásából, ami egy valódi, minden előzmény nélküli hőstett volt, amit csaknem kétezer év után tudott az utókor megismételni. A föníciaiak megtettek olyan legendás tettet is, az utazás a zsidó Salamon király felkérésére a mitikus Ophir országába, melyet Türón királya, I. Hirám vitt végbe. A föníciaiak eljutottak Indiába, a mai Nagy-Britanniába, egyes források szerint még Amerikába is eljuthattak, bár ezek a források történelmi szempontból kétségesek. Az azonban szinte bizonyos, hogy a Kanári-szigeteket, Madeirát és az Azori-szigeteket ők fedezték fel, és ezek a szigetek a partoktól távol vannak az Atlanti-óceánban. Sokan vannak, akik védelmükbe veszik az álláspontot, mely szerint a föníciaiak fedezték fel Amerikát, maga Kolumbusz Kristóf is teljesen meg volt győződve ennek lehetőségéről. Ennek a lehetősége annál is inkább fennáll, mivel a föníciaiak rendelkeztek hasonló kapacitású hajókkal, mint a XV. század végén a spanyolok. Azonban máig nem rendelkezünk kétséget kizáró bizonyítékkal Amerika föníciaiak által történt korai felfedezésére. Kereskedelem és ipar A tengeri kereskedelem kialakulása és fejlődése A tengeri kereskedelem volt a föníciaiak fő gazdasági tevékenysége. Ebbe éppúgy beletartozott a saját készítésű áruk cseréje, mint a más népek által előállított cikkek szállítása. A földrajzi adottságok lehetővé tették kikötők létesítését, az erdők fája pedig alapanyagot adott számukra a hajóépítéshez, ezáltal hajózási társaságokat szervezhettek. Az egyik ilyen társaságot maga I. Dárajavaus, a perzsa király szerződtette az i. e. 5. században. Szintén náluk fejlődött ki a thalaszokrászia intézménye, azaz a tengeri telepeket létesítő és működtető hatalom, amely lehetővé tette számukra a Mediterráneum kereskedelme feletti ellenőrzést. A közvetítő kereskedelem A közvetítő kereskedelem nagy hasznot hozott. A kiinduló állomáson saját árut tettek hajóra, melyet egy meghatározott kikötőbe szállítottak, és ott más árura cseréltek, majd azt egy harmadik kikötőbe vitték, ahol megismétlődött a művelet, és ezt addig folytatták, míg végül vissza nem értek a kiinduló kikötőbe. A teljes utazás több évig is eltartott. A föníciaiak utazásai, felfedezései elsősorban tisztán kereskedelmi célúak voltak, luxuscikkekért cserébe alapanyagot hoztak haza, elsősorban fémet. Sok előzetes munka kellett egy kereskedelmi kapcsolat kialakításához. Általában a hajóval megközelítettek egy homokos partszakaszt és az evezősök ide hordták ki az árut. Ezután meggyújtottak egy jelzőfáklyát, és visszatértek a hajóra, majd várták a helyi lakosok válaszát. Ezek a föníciai áru mellé letették a homokba amit ők kínáltak cserébe, és kicsit eltávolodtak a parttól. A föníciaiak ismét partra szálltak, és megállapították, hogy árujukért cserébe megfelel e a helyiek által felkínált áru. Ha megfelelt, akkor magukhoz vették a helyiek áruját, és visszaszálltak a tengerre. Ha nem voltak megelégedve vele, akkor visszamentek a hajóra és ott várták, hogy a helyiek emeljék a cserébe kínált árumennyiséget. Ez addig folytatódott, míg a helyiek annyi árut nem kínáltak, amennyivel a föníciaiak már elégedettek voltak. Az árucsere ezen helyein a föníciaiak idővel kereskedelmi telepeket hoztak létre. Arábiában főleg fűszereket, mirhát, aranyat és egzotikus drágaköveket tettek hajóra, Asszíriában porcelánt, elefántcsontból készült tárgyakat Kínából származó selyemvásznat és pamutszövetet szereztek be, míg Indiából különleges fűszereket hoztak. A Fekete-tenger vidékéről és az Ibériai-félszigetről lovakat hoztak, az Égei-tenger vidékéről pedig márványt, mellyel kielégítették az ismert világ összes hatalmasságának és királyának szeszélyeit, akik ebből építették palotáikat. Egyiptomból lenvásznat vittek, valamint nagy mennyiségű gabonát, mint századokkal később a rómaiak, akiknek Egyiptom volt birodalmi gabonaraktáruk. A tengerek urai A föníciaiak akkora tengeri hatalmat értek el, hogy szinte monopolizálták a tengeri útvonalakat az összes ismert tengeren, ami felébresztette riválisaik irigységét. Kivételes helyzetük megőrzése miatt kereskedelmi, ipari, navigációs és hajóépítési ismereteiket olyannyira őrizték, hogy ha titkaik megőrzése azt kívánta, akkor elsüllyesztették hajójukat és elhagyták gyárukat. Emellett az ókor nagy rémhírterjesztői is voltak, akik riválisaik elijesztése végett történeteket gyártottak tengeri szörnyekről, katasztrófákról, hajótörésekről, s ezek még a középkorban is félelmet keltettek. Szárazföldi kereskedelem Bár a föníciaiak elsősorban hajós népként váltak ismertté, szárazföldi kereskedelmet is folytattak, tevekaravánok segítségével. Ezek a végtelen hosszúságú tevekaravánok, drága és keresett árucikkeket szállítottak a föníciai városok és a keleti nagy városok között, valamint Afrika nagy homoksivatagján keresztül Karthágó és a sivatagi oázisok között. Kézműipar A kézműipari termékek kereskedelmével nagyban hozzájárultak az ipari fejlődéshez, mely még a társadalomra is hatással volt, kialakítva az ipari arisztokráciát és a munkásosztályt. Az ipar szoros kapcsolatban volt a művészettel, a kereskedelemmel és a hajózással. A gyárak és műhelyek alig tudták kielégíteni a megnövekedett igényeket, ami a gyártásmennyiség növeléséhez és így a fajlagos költségek csökkenéséhez vezetett, ami folyamatosan növelte a hasznot. Mindenféle terméket előállítottak a föníciai gyárak, így például a Szidónban előállított finom üvegáru minősége felülmúlta az eredeti egyiptomit. Szintén kiemelkedőt alkottak ékszerek, vasból és bronzból készített iparművészeti termékek, sőt a különböző vallások isteneinek szobor és mellszobor gyártásában, de gyártottak egyszerű használati eszközöket, vázákat, üvegárut, arany, ezüst és bronz tárgyakat is. Kolóniák A föníciaiak nem hódítottak területeket, mint más ókori terjeszkedő népek, hanem a partvidék arra alkalmas helyein kereskedelmi telepeket hoztak létre az árucikkek felvételére, elhelyezésére és raktározására. Számos ilyen telep volt a Mediterráneum partvidékén, az atlanti partokon és Afrika nyugati partjain. A koncessziókat már meglévő városok számukra kijelölt részén hozták létre, miután erre vonatkozóan a helyi uralkodókkal egyezséget kötöttek. Néhány városban egész negyedeik voltak óriási piacokkal, melyek egészen olyanok voltak, mint Szidón, Büblosz vagy Türón. A kolóniákat jó kereskedelmi lehetőségekkel rendelkező területek stratégiai pontjain létesítették. A kolóniák létrehozása során a templomokat mindig az elsők épületek között építették fel. Szintén létesítettek kolóniákat olyan városok mellett, ahol rendelkeztek koncesszióval, például az Egyiptomi Memphis mellett. A föníciaiak szerettek kolóniákat telepíteni olyan helyeken, ahol a helyi társadalmi-politikai hatalom gyenge volt, mégpedig azért, hogy amikor rabszolgákat ejtenek, kis ellenállásba ütközzenek a bennszülöttek részéről. Néhány föníciai kolóniából később fontos város vált, például Ródoszon, Krétán vagy Máltán, de föníciai kolóniából keletkezett Gadir vagy Karthago is. A föníciai faktóriumok, melyek néhány házból és raktárból álltak valamely kikötésre alkalmas hely közelében az egész Mediterráneumban megtalálhatóak voltak Gibraltártól egészen Ázsia és a Fekete-tenger partjaiig. Ezek periodikus kapcsolatban álltak a föníciai hajókkal és állandó kereskedelmi szálak fűzték őket a bennszülött lakossághoz. Mezőgazdaság Bár a mostoha földrajzi viszonyok megnehezítették a mezőgazdasági termelést, a föníciaiak maximálisan kihasználták a föld adta lehetőségeket és még a hegységek lejtőit is megművelték. Libanon erdői lehetővé tették a fakitermelést. Matthieu Chappes Matthieu Chappes (? – Szisz, Kis-Örményország, 1375. április) ciprusi lovag, Oghruy Mária özvegy örmény királyné második férje. Élete V. Leó örmény király kíséretében érkezett Kis-Örményországba. 1374. szeptember 14-én, ugyanazon a napon, amikor örmény királlyá és királynévá koronázták V. Leót és feleségét, Soissons Margitot Sziszben, feleségül vette a fiatalabb özvegy örmény királynét, Oghruy Máriát, IV. Konstantin örmény király özvegyét. Házasságuk rövid életű volt, hiszen Matthieu Chappes Szisz egyiptomi ostroma során vesztette életét 1375 áprilisában. Burundi a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Burundi a görögországi Athénban megrendezett 2004. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 2 sportágban 7 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika Férfi Női Úszás Férfi Női Alsómélyesd Alsómélyesd (szlovákul Dolné Hlboké) Mélyesd településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. 2001-ben Mélyesd 927 lakosából 922 szlovák volt. Fekvése Nagybiccsétőltól 3 km-re keletre a Vág bal partján fekszik. Története A település Mélyesd határában keletkezett a 16. században. 1598-ban "Hluboke" néven említik először, Ricsó várának uradalomához tartozott, később a nagybiccsei uradalom része volt. 1598-ban 11 ház állt a faluban. 1784-ben 14 házában 109 lakos élt. 1828-ban 17 háza és 132 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Vályi András szerint "Alsó, felső Hlboke, Hluboka. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Szenitznek vagy Szénásfalunak szomszédságában, Predmirhez sem meszsze, legelőjök, fájok van, földgyeik nehezen miveltetnek, híres gyapjokból szép hasznok van." Fényes Elek szerint "Hlboke (Alsó), tót falu, Trencsén vmegyében, Bicsével átellenben a Vágh parton: 123 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Zsolna." 1910-ben 204, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Tetrosomus reipublicae A Tetrosomus reipublicae a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjéhez és a bőröndhalfélék (Ostraciidae) családjához tartozó faj. Előfordulása A Tetrosomus reipublicae elterjedési területe a Csendes-óceán nyugati része és az Indiai-óceán. Ez a hal megtalálható Kelet-Afrikától, Indonézián keresztül Dél-Japánig és Észak-Ausztráliáig. Megjelenése Ez a halfaj legfeljebb 30 centiméter hosszú. Életmódja A Tetrosomus reipublicae tengeri halfaj, amely a korallzátonyokon él. 180 méteres mélységbe is leúszik. Tápláléka fenéklakó gerinctelenekből áll. Az ivadék a nyílt tengeren sodródik. Felhasználása Ezt a halat nem halásszák. Mérgező halfaj! Forrás http://www.fishbase.org/summary/Tetrosomus-reipublicae.html - Fishbase Salacz László Salacz László (Kalocsa, 1971. május 21. – ) magyar jogász, politikus; 2014. május 6. óta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. A Magyar Jogászegyletnek és a Közlekedési Bírák Egyesületének tagja. Életrajz 1971. május 21-én született Kalocsán. 1989 és 1990 között a Homokmégyi Általános Iskolánál napközis nevelő. 1995-ben végzett a József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának jogász szakán. 1995 és 1998 között a Kecskeméti Városi Bíróság fogalmazója. 1998 és 2004 között a Zima és Salacz Ügyvédi Iroda ügyvédje. 2004 és 2014 között a Salacz Ügyvédi Iroda ügyvédje. 2004 óta tagja a Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek. 2014. május 6. óta a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. A Bács-Kiskun megyei 1. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselője. 2014. május 6. óta a Törvényalkotási bizottság tagja. Középfokú A és B típusú angol nyelvvizsgája van. Családja Nős, két gyermek édesapja. Zsemlye Elemér Zsemlye Elemér (1872. – 1928.) magyar okleveles gépészmérnök, repülőgép konstruktőr, pilóta. Életpálya Elektrotechnikus, később okleveles gépészmérnök. A magyar motoros repülés a Rákosmezőn indult meg. Elsők között telepedett meg a fa hangárvárosba. 1911-ben került Rákosmezőre, a 13. számú hangárban kapott otthont. 1912-ben szép vonalú, jól áramvonalazott gépet épített. Az első kísérlete alkalmával összetörte gépét, amit kezdő pilóta ritkán kerülhet el. Kvasz Andrást kérte meg repülőgépének berepülésére. 1912. november 20-án tűz ütött ki a 14. számú hangárban, amely átterjedt a 13. számú hangárra is, ahol Csók István és Zsemlye tartották repülőgépeiket, a lezárt hangárokból nem sikerült a gépeket időben kimenteni, így a gépek elégtek. Emlékezete Rákoshegyen utcát neveztek el róla. Kókusz Kokó, a kis sárkány (film) A Kókusz Kokó, a kis sárkány (Der kleine Drache Kokosnuss) 2014-ben bemutatott német 3D-s számítógépes animációs film, amelynek rendezői Hubert Weiland és Nina Wels. A producere Gabriele Walther, a forgatókönyvírói Mark Slater és Gabriele Walther, a zeneszerzői Danny Chang és Stefan Maria Schneider. A mozifilm Caligari Film- und Fernsehproduktions és Zweites Deutsches Fernsehen gyártásában készült, a forgalmazásában Universum Film jelent meg, magyar változatban az ADS Service forgalmazta. Műfaját tekintve kalandfilm. Németországban 2014. december 18-án, Magyarországon 2015. október 22-én mutatták be a mozikban. Televíziós megjelenések Minimax A Német-római Birodalom története A Német-római Császárság vagy Német-római Birodalom, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom, (majd a 15. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában. Valójában a birodalmat a későbbi korok gyakran csak egyfajta keretnek tekintették, amelyen belül rengeteg kisebb, független hercegség, püspökség, királyság, város és birodalom létezett. A birodalom története egészen a Frank Birodalom végéig nyúlik vissza. A 843-ban megkötött verduni szerződés rakta le az új állam alapjait. Hivatalosan 962-ben alakult meg, és majdnem egy évezreddel később, 1806-ban bomlott fel. A Keleti Frank Birodalomtól az invesztitúraharcokig A Német-római Birodalom történetének kezdetét hagyományosan 962-re datálják, amely I. Nagy Ottó uralkodásának kezdetét jelöli. Több történész mindmáig állítja, hogy a birodalmat valójában Nagy Károly császárrá koronázásával hívták életre 800-ban, Rómában. Ugyan Károly a frankok királyának nevezte magát, ám ez a birodalom akkoriban magába foglalta a későbbi Német-római Császárság területét is, igaz a majdani Franciaországét is. A verduni szerződéssel azonban 843-ban végképp kettévált a hajdani nagy birodalom keleti és nyugati része. A legtöbb történelmi tanulmányban 843-tól datálják a császárság első uralkodóját, nevezetesen II. Német Lajost. Ő még a Karoling-dinasztia tagjaként lépett trónra a Keleti Frank Birodalomban. 911-ben a királyság területén élő törzsek már nem elégedtek meg a nemzetségfőknek kijáró tisztelettel és birtokkal, súlyuknak megfelelően lehetőséget követeltek a legfelsőbb hatalom birtoklásához is. Így alakulhatott ki az első királyválasztás a birodalom történelme során. Az öt legnagyobb germán törzs, a türingiai, a sváb, a bajor, a frank és a szász vezetői közül választották meg a következő uralkodót. Ezért szakadt meg 911-ben a Karolingok uralma, mert a fejedelmek egy szász vezetőre voksoltak, I. Konrádra. Utódja szintén szász származású volt, a 919-ben a fritzlari birodalmi gyűlésen megválasztott I. Madarász Henrik. Az ő trónra lépése mérföldkőnek számított a birodalom története során, hiszen ő volt az, aki elismertette a Nyugati Frank Birodalommal a nem Karoling származású uralkodók hatalmát. Ezzel elismerték a két birodalom elválását egymástól hivatalosan is. Később, 936-ban az aacheni gyűlésen Henrik saját fiát, Ottót jelölte ki utódjául. Ezzel megalakult az 1024-ig trónon lévő Szász-ház. Henrik gyermeke, a későbbiekben Nagy Ottónak nevezett uralkodó szintén igen jelentős lépéseket tett a birodalom fejlődéséért. Az ifjú uralkodó már 955-ben felhívta magára a a Szentszék figyelmét, kiváló hadvezérként legyőzte a pogány magyarokat az Augsburg melletti síkon. 936-ban lépett trónra, de 962-ben átértékelődött uralkodói címe. XII. János pápa 961 telén kétségbeesett levelet írt a német udvarba, hogy Ottó segítségét kérje. Rómát akkoriban a félig-meddig barbár lombardok fenyegették, és a pápaságnak Ottó maradt az utolsó mentsvára. Cserébe János megígérte a királynak, hogy elismeri birodalmát, és a keresztény hit védelmezőjeként császárrá koronázza őt. Ottó pedig hatalmas seregével visszaverte a lombardok támadását, és 962. január 31-én fejére helyezték a császári koronát. Ekkor kezdődött tehát a birodalom szoros összefonódása az egyházzal. A császárok Ottó óta valóban a római császárok utódainak érezték magukat, de mindössze csak az Augustus címet vették fel, hiszen a római császár valójában még életben volt, a távoli Konstantinápolyban. A megalakult birodalomnak abban a korban nem igen jósoltak volna hosszú jövőt, ha a császárság élére nem állnak olyan dinamikus, és erős karakterek, mint Henrik és Ottó. A kezdeti germán törzsek laza szövetségét ők kovácsolták össze, és az erős nemzetségfőket legyőzve sikerült érvényesíteni dinasztikus akaratukat. Ha ez nem sikerül, akkor valószínűleg felbomlott volna a birodalom. Ezt pontosan tudta az egyház is, és János ezért is adott egy nagyobb lökést a stabil központi hatalom kialakulásának. Rómának a népvándorlás idején szüksége volt egy erős védelmezőre. A Szász-dinasztia azonban 1024-ben végéhez ért, hiszen II. Szent Henrik utód nélkül halt meg. A trón birtoklásáért hatalmas csata tört ki a befolyásos törzsek között. Végül a szász Száli-dinasztia került ki győztesen, de II. Konrád birodalma komoly változáson ment át kevesebb, mint egy év alatt. Ekkor jelent meg először az a kettős uralmi rendszer, amely később végleg megmérgezte a birodalmat. A győztes uralkodó seregével megnyerte a csatát, de arra már nem maradt elég ereje, hogy fenn is tudja tartani hatalmát. A különböző törzsek ezért önálló életet kezdtek, és Konrád hatalma névlegessé vált. De maga az uralkodó sem igazán törte magát ennek megváltoztatására, hiszen leginkább saját területeivel foglalkozott. Uralkodásának nagy részét Szászországban töltötte. A függetlenedés különösen igaz volt a nyugati, frank területekre. Végül III. Ottó uralkodásának módszeréhez nyúltak a későbbi Száli uralkodók, így később Konrád, és gyermeke III. Henrik is. Ottó az egyház védelmezőjének szerepében püspökségeket alapított a birodalom szinte minden pontján. A püspököket maga nevezte ki, és birtokkal, hatalommal látta el őket. Így sikerült ellenőrzése alá vonni a különböző területeket. Később szász hercegek kaptak birtokot a császárság különböző pontján. Az energikus szentatya, VII. Gergely pápa által kirobbantott invesztitúraharcok indították el a virágzó birodalmat a lejtőn. A háborúk felemésztették a császárok kincseskamráját, és a birodalom déli részén fekvő fejedelemségek, hercegségek igen látványosan meggazdagodtak, sőt meg is erősödtek. IV. Henrik uralkodása alatt érte el csúcspontját a pápasággal vívott küzdelem. 1077-ben Gergely kiátkozta a császárt, ami akkoriban azt jelentette, hogy a kiközösítettnek immár nem tartoznak hűbéri esküvel, sőt bűn őt szolgálni. Nincs vagyona, és életét is bárki elveheti. Ez a birodalomban óriási felforduláshoz vezetett, és így már érthető Henrik Canossa-járása is. Ellenfelei több ellenkirályt is állítottak trónjára, és csak hároméves csatában sikerült megerősíteni hatalmát, bár a régi befolyása már amúgy is romokban hevert. A fejedelemségek pedig soha nem látott privilégiumokra és jogokra tettek szert. A Szálik mindamellett mindent megtettek, hogy birodalma területét kiszélesítse, ehhez az ország minden lehetséges erőforrását igyekezett kihasználni. 1027-ben Konrád Szent Istvánt próbálta hűbéresévé tenni, de a magyar király megvédte országát a németektől és Bécs városát is meghódította. Henrik 1033-ban a lengyelek elleni háborúban kikényszerítette Veszprém lengyel fejedelem hűbéri esküjét, 1035-ben Ulrik cseh királyét. Magyarország megzabolázására a birodalom később is tett kísérleteket. A Stauf-ház uralkodása (1138–1250) A szász uralkodók és a Száli-dinasztia alatt megszilárdult német állam úgy tűnt megingathatatlan, hatalmas birodalommá fejlődik majd. A császárok politikája lehetővé tette, hogy a birodalom lakói békében éljenek, és meginduljon a népesség növekedése és a kereskedelem, a gazdaság fejlődése. Ezen folyamatok igazán az 1138-ban trónra emelkedő Stauf-dinasztia (más néven Hohenstauf-dinasztia) uralkodói alatt teljesedtek be. III. Konrád immár az 1122-es wormsi konkordátum érvényében léphetett trónra. Ez az egyezmény a pápával köttetett, és megengedte a császároknak az invesztitúrát, legalábbis világi szempontból. A fejlődő városok, az egyre kiterjedtebb kereskedelem hamarosan új problémákat szültek a központi hatalomnak. A Staufok korát a birodalom törvényi megalapozásával kötik össze. Bár a Staufok uralkodásától kezdve a német–magyar kapcsolatok rendeződtek, de meglehetősen hamar új gondok keletkeztek. III. Konrád, akárcsak a Szálik egy nagy európai birodalom gondolatát dédelgették. A német császár szomszédaira a spanyol, francia, dán, németalföldi uralkodókra, azonkívül Norvégiára, Magyarországra, Itáliára, Lengyelországra és Csehországra úgy tekintett, mint birodalma érdekszférájára, akiktől el is várta a feltétlen engedelmességet. A legtöbb országnak viszont esze ágában nem volt elismerni a német hűbért, ami megint csak háborúkkal fenyegetett, de nem mind következett be. Konrád a magyar trónra pályázó Boriszt támogatta, mert II. Géza nem akarta elismerni hűbérurának, ezért a király válaszul a császár ellenségeit támogatta, mely ahhoz vezetett, hogy Konrád felbontotta Konrád nevű fia és Zsófia hercegnő (II. Béla lánya) eljegyzését. A magyar–német háborút csak az hárította el, hogy közös német–francia keresztes hadjárat indult a Szentföldre 1147-ben, s Konrád inkább erre fordította figyelmét. I. Barbarossa Frigyes császár volt az, aki először használta a szent jelzőt birodalma nevében. Ezzel is ki akarta fejezni a császárság törvényi tisztaságát, és valahol a világi uralmat az egyház felett. A Bolognai Egyetemen több előadást és vitát is tartott arról, hogy a római jog már elavult, és a birodalomnak teljesen új törvényekre van szüksége. Frigyes egyik fő nézőpontjává vált a princeps legibus solutus elve, vagyis az, hogy a vezetőt nem köti a törvény. Ennek szellemében ült össze Roncaglia mezején a birodalmi gyűlés 1158-ban, és újabb szabályokat alkotott az Alpoktól északra fekvő területeknek. Így alakult ki az a szokás, amely szerint a császári hatalom a regáliákon nyugszik. Ezek a korona számára biztosított kizárólagos jogok voltak, amelyek az uralkodó kincstárát gazdagították. Ebbe a kategóriába tartoztak az országutak vámjai, a császári vámok, a pénzverés joga, a kiszabott büntetés beszedésének joga és az invesztitúráért kapott "ajándékok". Ezek a jogi újítások valójában a római törvényekben gyökereztek. De az ősi kötelékek mellett megjelentek a feudális törvények is, amelyek egyházi átokkal sújtották azokat, akik nem tartották be hűbéri esküjüket. Ezzel a központi hatalom szorosabbra fűzte kapcsolatát a hűbéres hercegekkel. De Roncaglia fontos döntése volt a Landfrieden is, vagyis a birodalmi béke. Ez a császári döntés kettős szerepet is betöltött. Egyrészt ez a törvény pontot tett a családi és törzsi vérbosszúkra, békét teremtett, amely kedvezett a népesség növekedésének és a gazdaság fellendülésének is. Másrészt a béke egyben lehetővé tette az új törvények általánossá tételét. Hiszen a központi hatalom mindenkire ki akarta terjeszteni a törvények hatályát. Amennyiben a főurak egymást gyilkolásszák, azt nem lehetett többé ölbe tett kézzel nézni. Erre a köznépnek való példamutatás is motiválta az uralkodót. A béke lecsillapította a törzsi kedélyeket, de az invesztitúraharcokban megerősödött hercegek még mindig túl nagy önállósággal rendelkeztek. Ezért a Staufok hatalmukat úgy próbálták megerősíteni, hogy a korábban szolgálatra kötelezett katonák egy részét felszabadította, és birtokot adományozott nekik a birodalom leginkább kritikus részein. Ezzel sikerült átmenetileg uralmuk alá vonni az egész császárságot. Később ezen birtokosokból alakult ki a Német Lovagrend. A császároknak volt még egy ütőkártyájuk, amellyel megpróbálták megszilárdítani hatalmukat. Ez a városok alapításában rejlett. A városok mindig a császár hű támogatói voltak, mivel az uralkodónak érdekében állt a szétszórt gazdasági és katonai erőket egy stratégiai helyre összpontosítani, és védeni azt. De ugyanígy a hercegek is támogatták a városiasodás folyamatát. A római alapokon épült városok mellett ebben a korban jelentek meg az első nyugat-európai városok. A 12. században alakult meg München és Freiburg is, amelyek a későbbi városfejlődés mintájául szolgáltak a birodalomban. De a Staufok uralma is hanyatlani kezdett, amikor 1212-ben II. Frigyes trónra lépett. Gyermekként Szicília királya volt, és a német trón megüresedésekor több riválist félreállítva végül elnyerte a koronát. De Frigyes nem bizonyult túl jó uralkodónak. Szembeszállt a pápával, amikor kijelentette, hogy Róma is az ő fennhatósága alá tartozik, ráadásul az 1228-as keresztes hadjárat idején magának követelte Jeruzsálem trónját is. Ezeket mégis megbocsátotta volna neki az utókor, ha nem tér vissza gyermekkori lázálmához, miszerint Szicíliát igazi modern állammá teszi. A császár majdnem minden idejét a szigeten töltötte, hogy ideális államát megalkossa. Távollétében a birodalom irányítását egyre inkább a hercegek vették át. Szinte minden regáliáját átengedte a főuraknak, de ami még jelentősebb volt, ezt írásba is fektette. 1220-ban kiadta a Confoederatio cum principibus ecclesiasticis című rendeletét, amelyben Frigyes a pénzverés jogát, a vámokat, a bíráskodás jogát és az erődítés jogát is átadta a birodalom egyházi méltóságainak. 1232-ben pedig a nemesség unszolására megszületett a Statutum in favorem principum rendelet is, amely a világi hercegek mindegyikének ugyanolyan jogokat biztosított, mint az 1220-as törvény. Ennek igazi hátránya nem abban állt, hogy az uralkodó a regáliákat kiadta kezéből, hiszen az eddigiekben is előfordult, de csak egy-két esetben. Ezek a rendeletek viszont az összes császári birtoknak megadta ezt a jogot. A birodalom története ekkor érkezett el ahhoz a fordulópontjához, amely később a teljes tagoltság anarchiájába süllyeszti az államot. Mindamellett Frigyes uralma alatt történt meg, hogy 1226-ban Konrád, Mazóvia fejedelme a poroszok megtérítésére behívta országába a Német Lovagrendet. És a városiasodás, a kereskedelem igazi virágkorát élte ebben az időben. A „foltozott szőnyeg” kialakulása A Stauf uralkodók korának leáldoztával hihetetlenül megerősödtek a kicsiny hercegségek. Ezért az uraknak nem állt többé érdekében az, hogy olyan ember kerüljön a trónra, aki esetleg meg tudná zabolázni a tartományokat. Az egyházi és világi urak Frigyes halála után, 1250-ben egymás ellen választottak uralkodókat. Egészen 1273-ig, I. Rudolf megválasztásáig a birodalom történetében interregnumról beszélhetünk, hiszen nem volt olyan császár, akit az egész birodalom elfogadott volna. Az uralkodó megválasztásának bonyolultsága vezetett el a hét választófejedelem (Kurfürst) testületének megalakulásához. A hét leghatalmasabb birtokos tisztje lett, hogy megválassza a birodalom urát. Három egyházi méltóság tartozott közéjük: Mainz, Trier és Köln érseke, valamint négy világi főúr: a rajnai palotagróf (vagy pfalzi palotagróf), a szász-wittembergi herceg, a brandenburgi őrgróf és a cseh király. 1623-ban a pfalzi palotagróf elveszítette méltóságát, és az a bajor hercegre szállt át, de 1648-ban a palotagróf visszaszerezte régi címét, így a fejedelmek száma nyolcra emelkedett. 1692-ben a hannoveri herceg is belépett a testület soraiba. Ez a szervezet ugyan már a 13. században is létezett, mégis jogalapját az 1356-ban kiadott Aranybulla fektette le. Ezek a folyamatok is jól mutatják a központi hatalom gyengülését. A Stauf-ház kihalása után a császárok hiába próbálták megszilárdítani hatalmukat. A hajdanán kiterjedt császári birtokok mérete is jelentősen csökkent. Akkoriban az egész birodalom gazdaságát ezen területek nagysága és gazdagsága jellemezte, de az ajándékba elosztogatott földbirtokot a Staufok utáni uralkodók már teljesen kiárusították, hiszen nem volt értelme megtartani őket. Így Rudolf volt az első császár, aki már nem a császári birtokokra támaszkodva próbálta érvényesíteni akaratát, hanem a kiterjedt Habsburg családi területek kihasználásával adott súlyt szavainak. Ennek azonban volt egy hátulütője is. Az uralkodó többé már nem abban volt érdekelt, hogy a birodalom hasznát nézve csökkentse a hercegségek hatalmát, hanem hogy a saját birtokait gyarapítsa. A joggyakorlás szétaprózódása az egyes államokban egy idő után szinte teljesen eltért. A közös alapokra minden herceg másképpen építkezett, így az adók befizetése is igen változó mértékben terhelte meg a parasztokat. Ugyan a köznyelv csak az 1648-as béke után nevezte el a birodalmat foltozott szőnyegnek, látható, hogy az nem akkor alakult ki, hiszen már a 14. században létezett. IV. Károly és az Aranybulla Az 1346-50-es nagy pestisjárvány után évvel, IV. (Luxemburgi) Károly - aki 1355. április 5. óta birtokolta a császári címet - 1356-ban, a tartományurak nyomására, kiadta az Aranybulla nevű okiratot. Az irat meghatározta a német-római császár megválasztásának módját, kijelölve hét választófejedelmet - három egyházit és négy világit: (trieri, mainzi, kölni érsekek, szász fejedelem, cseh király, brandenburgi őrgróf, rajnai palotagróf). IV. Károly 1378-ban bekövetkezett haláláig viselte a császári koronát. Még életében, 1376-ban német királlyá (hivatalos nevén: a rómaiak királyává) választatta fiát, Vencelt. Vencel, Rupert és a viszálykodások kora Vencel uralkodása nem volt olyan dicsőséges, mint apjáé, ugyanis többször letaszították a trónról, sőt, fogságba is vetették. Soha nem koronázták meg császárnak. 1381-re újra fellobbant – a még IV. Károly alatti – a városháború lángja. Mainz, Worms, Speyer, Frankfurt, Strassbourg csatlakozásával létrejött a sváb és rajnai városok nagy szövetsége, ami ekkor 41, később 70 tagot számlált. E szövetség ellenében lovagi és fejedelmi egyesülések alakultak. Vencel Németországban kezdetben arra törekedett, hogy a hercegek, lovagok és a városok közötti örökös viszálykodásoknak véget vessen, és 1383-ban a nürnbergi birodalmi gyűlésen ünnepélyesen kihirdette a közbékét és eltörölte az összes szövetkezést. 1384-ben a heidelergi egyezményben a fejedelmek megígérték ugyan, hogy nem működnek a városok ellen, azok pedig pedig lemondanak a védelmükre létrehozott saját katonai szerveződésekről – de a háborút már nem kerülhette el. A délnémet 1385-ben egyesült a svájcival, majd az utóbbi 1386-ban Sempachnál, 1388-ban Näfelnél győzelmet aratott az osztrák sereg felett. Vencel 1387-ben a Wittelsbachok ellen a városokkal lépett szövetségre, támogatást azonban a Csehországban kitörő zavargások miatt nem tudott nyújtani a számukra. Vencel elkeseredésében mind jobban visszavonult a közügyektől, idejét otthon, Csehországban, vadászattal és dőzsöléssel töltötte. A délnémet városok ezután 1388-ban Döffingennél II. Eberhard württembergi gróftól, majd Wormsnál és Speyernél I. Rupert pfalzi választófejedelemtől vereséget szenvedtek, ami el is döntötte a háború kimenetelét. Vencel 1389-ben a bohémiai Cheb (németül Eger) várában fejedelmi gyűlést hívott össze, hogy a közbéke feltételeit megállapítsa. Ezen gyűlésen cserben hagyta a városokat – holott azokat röviddel előbb még ő buzdította ellenállásra – eltiltván azok egymás közti szövetségkötését. 1400 augusztusában a választófejedelmek Vencelt letették a német királyi trónról, és helyére Rupert pfalzi választófejedelmet tették. 1401. január 6-án koronázták meg Kölnben. A lemondani nem hajlandó Vencel ellen betört Csehországba, de vállalkozása sikertelenül végződött. A kettejük között ekkor meginduló tárgyalások, amelyek során Vencel felajánlotta Rupertnek a római királyi címet császárként való elismerése fejében, kudarcot vallottak. Rupert 1401-ben hadjáratot indított – Firenze támogatásával – az Appennini-félszigetre, melynek célja Milánó meghódítása volt. A király tervei között szerepelt a császári korona megszerzése is. Hamarosan megütközött – a még Vencel által 1395-ben milánói hercegi rangra emelt – Gian Galeazzo Viscontival, de súlyos vereséget szenvedett tőle. 1401 őszén átkelt az Alpokon, de csapatai felbomlottak és 1402-ben Rupert, túl szegényen ahhoz, hogy új hadjáratot szervezzen, visszatért Németországba. Balsikere lázongást okozott Németországban, de a király találkozott néhány követőjével, hogy kivívja a békét és 1403 októberében elismertette magát IX. Bonifác pápával. Ez okozta Vencel végső bukását. Rupert ezek után már nem vett részt lényeges vállalkozásban, ami érthető is, mert a Luxemburg (Brandenburg, Csehország) és egyes Habsburg-tartományok (Ausztria), valamint Szászország nem ismerte el uralmát. Saját hívei közül előbb a mainzi választóval került viszályba, majd a birodalmi jogoknak területükön való érvényesítése miatt a badeni őrgróffal és a württembergi gróffal. 1405-ben a sértett II. János érsek utóbbi két fejedelemmel és 17 sváb birodalmi várossal létrehozta ellene a Marbachi Szövetséget, amit Rupert kénytelen volt elismerni. Rupert az egyházszakadás megszüntetésében nem játszott szerepet. Az 1409-es pisai Zsinat V. Sándort emelte a pápa trónra – de így már 3 pápa lett. A zsinat Vencelt ismerte el római királynak, ennek ellenére Rupert Sándor mellé állt. A birodalom egyes területein – az éppen időszerű helyzettől függően – XII. Gergelyt támogatták. Rupert helyzetét a birodalmon belül az 1410-ben a mainzi érsekkel harcban álló hesseni és braunschweigi-lüneburgi tartományurakkal megkötött Marburgi Szövetség megerősítette ugyan helyzetét, de ezt már nem tudta kihasználni: 1410. május 18-án Landskrone várában, közel Oppenheimhez befejezte életét. Luxemburgi Zsigmond magyar király császársága Luxemburgi Zsigmond már 23 éve magyar király volt, amikor 1410-ben német királlyá választották. Erre Rupert német király 1410-ben bekövetkezett halála adott alkalmat, akit a választófejedelmek 1400-ban a letett Vencel, Zsigmond bátyja helyére választottak meg. Akkor a cím ideiglenesen kikerült a Luxemburgiak birtokából. 1410-ben a választófejedelmek többsége nem Zsigmondot, hanem unokatestvérét, Jodok morva őrgrófot támogatta. Zsigmond mellett csak a trieri érsek és a rajnai palotagróf (Rupert fia) állt, a többiek - Vencel cseh király, a kölni érsek, a mainzi érsek, a szász választó és Jodok, Brandenburg tényleges és jogszerű ura - Jodokot támogatták. Zsigmond puccsszerűen 1410. szeptember 20-án, amikor még csak négy választófejedelem volt a helyszínen, saját magát nyilvánította német királynak. Ehhez a brandenburgi választói szavazatot ő maga adta le magára. A brandenburgi tartományt azonban 1388-ban elzálogosította Jodoknak azzal a kitétellel, hogy ha öt éven belül nem váltja vissza, akkor az a szavazattal együtt végleg Jodokot illeti. 1397-ben ezen jogában Vencel, még mint német király, meg is erősítette Jodokot. Október 1-jén azután a választók többsége Jodokot választotta királynak. Az október 1-i választás résztvevői érvénytelennek tartották Zsigmond címét, azt azonban nem akadályozhatták meg, hogy a címet használja, mindenféle hatalom nélkül, aminek megszerzésére kísérletet sem tett, mintha a látszattal beérné. A helyzetet az oldotta meg, hogy Jodok 1411. január 18-án váratlanul meghalt. Némi diplomáciai huzavona után - elsősorban a mainzi érsek ellenállását kellett legyűrni - a négy választófejedelem - miután a trieri és pfalzi választó elutasította, hogy új választásba belemenjenek - Frankfurtban 1411. július 21-én Zsigmondot egymás között német királynak jelentette ki. Ezután hívták össze a konstanzi zsinatot (1414-1418), ahol egész Európát sikerült a tárgyalóasztalhoz ültetni. Ez volt a bécsi kongresszusig (1814) a legnagyobb európai diplomáciai tárgyalássorozat. A zsinat elsődleges feladata az 1378 óta tartó, egyházszakadással fenyegető helyzet felszámolása volt. Ekkor ugyanis 3 pápa volt, s mindegyiknek megvoltak a saját támogató országai. Az alapvetően szemben álló blokkok egyrészt a franciák, spanyolok és skótok, másrészt a németek, burgundiak és angolok voltak. A zsinat idején a politikai helyzetet bonyolította, hogy újult erővel lángolt fel a százéves háború Anglia és Franciaország között. 1415-ben V. Henrik angol király az azincourt-i csatában legyőzte a francia sereget és komoly előrelépést tett a francia korona megszerzése felé, amire a burgundi herceg is pályázott. Zsigmond 1416-ban Angliába látogatott, ahol az angol királlyal megkötötte a canterbury-i szövetséget, amiben fegyveres támogatást ígért az angoloknak a franciák ellen. Ezt végül sohasem adta meg, de ennek lebegtetése óriási nyomás alá helyezte a franciákat a zsinaton, s az angolok is sokat profitáltak diplomáciai téren ebből. A zsinaton például önálló, ötödik nemzetnek ismerték el őket - addig a német nemzet részének számítottak -, ami európai nagyhatalommá emelte Angliát. Zsigmondnak végül sikerült elérnie, hogy a három pápát lemondatták, és helyettük egyet, V. Mártont választották meg. 1419-ben Zsigmond bátyja, Vencel halála után joggal formált igényt a cseh trónra is. Konstanzi lépéseivel azonban maga ellen hangolta a cseheket, és elkezdődött a 17 évig tartó huszita háború, amelynek leverésére keresztes háborút hirdetett. 1431-ben sikerült megosztania a felkelőket, és miután az ún. kelyhesek átpártoltak hozzá, az ő segítségükkel végül 1434-ben döntő csapást mért a táboriták seregére. A huszita háborúk vége felé érte el legnagyobb sikerét, ugyanis 1433-ban IV. Jenő pápa német-római császárrá koronázta, de már csak 4 évig, 1437-ben bekövetkezett haláláig viselte a császári koronát. Utóda - mint német király - Albert magyar király lett. Albert is csak 3 évig volt német király, mert 1439-ben bekövetkezett halála utána ezt a címet Frigyes osztrák herceg szerezte meg. Császári reformok és a Habsburgok A birodalom egyre inkább elmélyült politikai válságában, és immár a magánbirtokaikra visszavonuló, saját érdekeket követő császárok sem tettek semmit az összbirodalom fennmaradásáért. A válság igen súlyosnak tűnt, hiszen III. Frigyes nem hívta össze a Hoftagot, a birodalmi gyűlést sem. Ezzel több éven keresztül tulajdonképpen megszakadt a kapcsolat a császárság bizonyos részei között. A bajorok mit sem törődtek az északi szászokkal, és a csehek sem tudtak a frankföldiekről. De ami még fontosabb, a központi hatalommal sem érintkezett egyik hercegség sem. Az egyetlen kapcsolatot egymás között a kiújuló hatalmi harcok jelentették. Több herceg saját birodalmát kezdte el építgetni, így aztán ismét fellángoltak a háborúk. Az anarchiát tetőzte, hogy a birodalom gazdasága sem állt éppen történelmi csúcsán. A 14. század járványai hatalmas mértékben tizedelték meg a német lakosságot. A háborúk szintén nem segítettek a gazdasági fellendülésnek. A nyugati államokban a parasztok helyzete egyre jobb lett, és a rendiség is kezdett kialakulni, míg keleten a második jobbágysággal vívódtak, ezzel visszalépve a fejlődésben. Ebben a lehetetlen helyzetben szerezte meg a trónt 1438-ban II. Albert, és végül sikerült megteremtenie a Habsburgok uralmát a császári trónon. Az uralkodók és a hercegek is belátták, hogy amennyiben meg akarják őrizni hatalmukat, reformokat kell eszközölni. A császári reformokat végül III. Frigyes indította el, ugyanis amikor pénzt kért a birodalomtól saját birtokainak védelmére I. Mátyás, magyar király ellen 1486-ban a hercegek csak nehézkesen reagáltak a császári kérésre. Ezért Frigyes és a hercegek úgy döntöttek, hogy létrehozzák a Reichstagot, amelyen a birodalom császári birtokainak vezetői találkozhatnak, és megvitathatják a közös ügyeket. A Habsburgoknak ezen a birodalmi gyűlésen sikerült elfogadtatniuk a dinasztikus rendet, és helyreállították a Landfriedent is. I. Miksa apja nyomdokaiba lépve 1495-ben Wormsba hívott össze egy Reichstagot, amelyen a hercegek és a császár megegyeztek a Reichsreform, vagyis a császári reform végrehajtásában. Ennek a reformnak főként az volt a célja, hogy olyan intézményi hátteret biztosítson a császárságnak, amely életben tartja azt. Így ennek a reformnak a keretében alakultak meg a birodalmi körzetek és a Reichskammergericht (a Császári Kamara Bírósága) is. Reformáció és történelmi mélypont 1517-ben a wittenbergi vártemplom kapujára Martin Luther kitűzte 95 tételét, melyekkel megújítani kívánta egyházát. Ez a cselekedete indította el a reformációt, amely bizonyos értelemben a birodalom fennállásának utolsó felvonásaként is értékelhető. V. Károly több kontinensre kiterjedő birodalmában a német fejedelmek a reformációban a császári hatalomtól való függetlenedés újabb lehetőségét látták. Jóllehet, a mindenkori császárok a kereszténység védelmezőinek számítottak, Károly – a franciák elleni háború miatt – nem tudott kellő erőket mozgósítani ellenük. 1522-ben felkeltek a német birodalmi lovagok, majd 1524-ben kitört a német parasztháború. Ezeket ugyan elfojtották, de a reformáció eszméje immár a birodalom minden zugában elterjedt. Az evangélikus hitre több fejedelem is áttért, hathatós támogatásukkal háborút is indítottak vallásuk elfogadásáért. 1547-ben ugyan a schmalkaldeni háborút elvesztették, 1555-ben az augsburgi vallásbékében azonban az Ágostai hitvallást követő lutheri irányzatot egyenjogúsították a katolikussal. A katolikus hit és a pápa mellett kitartó tartományokból (Bajorország, Ausztria) kiindulva azonban hamarosan terjedni kezdett az ellenreformáció (katolikus restauráció). A császárok sorozatos rendeletei, törvényei, erőszakos intézkedései megpróbálták visszaszorítani a lutheri tanokat, ami hamarosan kiélezte az ellentéteket a hercegek és a központi hatalom, illetve az egyes tartományok között. Mindezek mellett – főként a birodalom déli részében – a kálvini tanok is terjedni kezdtek. A világkereskedelmi útvonalak kora újkori áthelyeződése az atlanti térségre gyökeresen megváltoztatta a Német-római Császárság pozícióit, gazdasági és demográfiai visszaesést eredményezve a császárságban. A vallási ellentétek pedig megbénították a birodalom intézményeit. Az ellentétek odáig fajultak, hogy 1608-ban egyes tartományi urak és hercegek vezetésével megalakult a Protestáns Unió, majd válaszul 1609-ben a Katolikus Liga. Végül 1618-ban a prágai defenesztrációval kezdetét vette a harmincéves háború. A harcok során felszínre került valamennyi, mélyen húzódó ellentét: nemzeti-etnikai (cseh – német), felekezeti (protestáns – katolikus), valamint politikai (fejedelmek – császár). A birodalom egész területe hadszíntérré változott. A harcokba több európai nagyhatalom is beavatkozott (Franciaország, Svédország), de részt vett pl. Erdély és Hollandia is. A hatalmas anyagi és emberáldozatokkal járó háborút – melyben a császárság népességének harmadát elvesztette 1648-ban a vesztfáliai béke zárta. Kimondta – többek között – a birodalom területén lévő államok szuverenitását. Ezzel a császári hatalom végképp névlegessé vált. Egy haldokló birodalom A vesztfáliai béke garantálta a birodalom államainak az önálló külpolitikát is. Ezzel a német-római császárok végképp elvesztették európai politikai hegemóniájukat. A Birodalom városai, gazdasága elvesztette korábbi meghatározó szerepét Európában. Ráadásul a szétzilált birodalom képtelen volt sikerrel versenyezni vetélytársaival az első gyarmatosítási hullám idején. A gazdasági visszaesés rendkívüli volt, a császárok pedig nem foglalkoztak többé a birodalmi érdekekkel. A rendek és a városok politikai súlya egyre csökkent, a fejedelmek hatalma pedig növekedett. A birodalom államai a 17. század végén és a 18. század elején számos dinasztikus háborúban vettek részt, melynek során azonban már nem a birodalom, hanem csak saját államuk területét kívánták növelni. 1672-ben kezdődött a francia–holland háború, majd 1688 és 1697 között az augsburgi liga háborújában vett részt a német államok egy része. 1701-től 13 éven keresztül a spanyol örökösödési háború foglalkoztatta a birodalom seregeit. Mindezek következtében a 18. században a Német-római Birodalom területén két birodalom is igen jelentős hatalomra tett szert. Az egyik a Magyar Királyság trónját is megszerző Habsburg Birodalom volt, míg a másik az 1701-ben megalakult Porosz Királyság. Kettejük küzdelme, az 1740-ben kitört az osztrák örökösödési háború, valamint az 1756-ban kirobbant hétéves háború szélesebb nemzetközi konfliktussá fajult A birodalom vége 1792-ben a szomszédos francia monarchia összeomlott, és a francia forradalom eszméit hamarosan Bonaparte tábornok hadserege hozta el a birodalom területére. A császárság ismét hadszíntérré változott, és a jelentős veszteségek az uralkodót arra kényszerítették, hogy területileg és intézményileg is átszervezze a birodalmat. 1803. február 25-én, a Reichstag utolsó ülésén a birodalmi követek meghozták a nagy véghatározatot (Reichsdeputationshauptschluss), melynek értelmében felszámolták az egyházi birtokokat, és a birodalmi szabad városok jogállását is, területeiket a birtokaikat elvesztő főuraknak adták kárpótlásul. A véghatározat (császári jóváhagyás után) 1803. április 27-én emelkedett jogerőre. Napoléon Bonaparte tábornok 1804-ben a franciák császárává koronáztatta magát, és e minőségében önmagát kívánta elismertetni Nagy Károly örökösének. Mivel ez súlyosan sértette a Habsburg-ház érdekeit, Napóleon már 1804-től titkos tárgyalásokon javasolta II. Ferencnek, hogy mondjon le német-római császári címéről, és vegye fel az Ausztria császára új, örökletes uralkodói címet. Ferenc ezt először elutasította, emiatt kirobbant a harmadik koalíciós háború, amely Ausztria vereségével végződött. A kegyelemdöfést az austerlitzi csata adta meg. 1806. augusztus 6-án II. Ferenc lemondani kényszerült a német-római császári címről. (A korabeli dokumentumokban a birodalomra németül, mint Deutsches Reich, franciául Confédération germanique néven hivatkoznak.) Ezzel hivatalosan megszűnt a Német-római Birodalom, és helyén különböző államok jöttek létre. A két legerősebb állam fennmaradt. Ezen kívül pedig francia vezetés alatt megalakult a Rajnai Szövetség (Rheinbund). Looking 4 Myself A Looking 4 Myself Usher amerikai énekes 7. stúdióalbuma. Az albumot már 2011-ben elkezdte felvenni, így sok idő állt rendelkezésre, hogy minőségi dalokat szerezzen. 2011-ben írta a Climax, a Scream, a Looking 4 Myself, a Can't Stop Won't Stop, az I Care for U, és a Show Me című számokat. A legelső dala a Looking 4 Myself volt, amit az OMG Tour után szerzett 2011 júniusában. 2012-ben megkezdte az album videóklipjeit forgatni. Az album készítésében más producerek is részt vettek, mint a Swedish House Mafia és David Guetta. Sok énekessel is együtt dolgozott, mint például Will i Am és Rick Ross. Usher első kislemeze amit először David Guetta Nothing But The Beat albumán halhattunk 2011 nyár végén jelent meg. A zenét David Guetta készítette, a szövegben pedig Usher is közreműködött. Az album második kislemeze a Climax urban, siker lett az Egyesült Államokban, ahol 11 héten keresztül vezette az R&B toplistát. A dal egy csendes lassú R&B dal. Usher két hónapot dolgozott a dalon. A Scream című dalával Usher pedig ismét nemzetközi sikereket ért el, a szám az Egyesült Királyságban és Kanadában is a top 10-be került. A számot egyébként a magyar rádiók is játszották, itthon a dal 21. helyen chartolt a Mahasz Rádiós Top 40-ben. A negyedik kislemeze egy közepes tempójú R&B dal a Lemme See című szám volt, ami megint berobbant az R&B kultúrában. A szám szövegét Usher írta, a zenei aláfestést pedig Rick Ross segítségével csinálták. A számot már május közepén játszotta a rádió. Az album ötödik kislemeze ami már az album után jelent meg a Dive szám volt. A szám R&B elemekkel kiegészített lassú Popzene. A rádióban augusztus közepétől hallható. A klip Amerikában augusztus közepén, nálunk viszont csak szeptember elején jelent meg. Usher hatodik kislemeze a Numb volt. Az énekes minden érzelmét beletette a dalba hiszen egy családi balesetről szól. A szöveget ő írta, de a zenei aláfestést a jól ismert DJ-trió a Swedish House Mafia, csinálta. Ez a dal egyébként már augusztus közepétől hallható volt a rádióba. Az Euphoria szám Usher hetedik kislemeze 2012 decemberére lett bejelentve a tervek szerint, de csak 2013 január végére lett kész. A szám egy gyorsabb dallamú Popzene amit a Swedish House Mafia. A dalt 2012 végén adták le először rádióban. Zenelista " Can't Stop Won't Stop " (Feat. Will i am) " Scream " " Climax " " I Care for U " "Show Me" " Lemme See " (Feat. Rick Ross) " Twisted " (Feat. Pharrell) " Dive " "What Happened to U" " Looking 4 Myself " (Feat. Luke Steele) " Numb " "Lessons for the Lover" " Sins of My Father " " Euphoria " Deluxe songs: "I.F.U." "Say The Words - Sid, Surahn" " 2nd Round " "Hot Thing" (Feat. A$AP Rocky) " Go Missing " + Bonus song: " Without You " Források és jegyzetek Usher Billboard diszkográfia. (Hozzáférés: 2012. október 25.) Usher Official Chart Company UK diszkográfia. (Hozzáférés: 2012. október 25.) MAHASZ Archívum, a keresőbe be kell írni: Usher. (Hozzáférés: 2012. október 25.) Amazon UK webáruház, Looking 4 Myself dalai. (Hozzáférés: 2012. október 25.) Eddie Vedder Eddie Vedder (született: Edward Louis Severson III, Evanston, Chicago, Amerikai Egyesült Államok, 1964. december 23.), amerikai zenész. A Pearl Jam rockegyüttes frontembere, énekese, dalszerzője, és egyik gitárosa. Több szólóalbummal is jelentkezett (Ukulele Songs; Into the Wild), melyek közül az Into the Wild az azonos című film zenéjeként készült el. Az ezen szereplő Guaranteed c. dalért 2007-ben Golden Globe-díjat kapott, a Pearl Jamet pedig többször tüntették ki Grammy-díjjal. Különösen jellegzetes: mély bariton hangja és egyedi énekstílusa, amit sok újabb együttes énekese is szívesen másol(t volna). Az alternatív rock egyik ikonja. Családi háttér Eddie Vedder Chicago Evanston nevű külvárosában látta meg a napvilágot Karen Lee Vedder és Edward Louis Severson,Jr. fiaként. A szülők 1965-ben elváltak, mikor Eddie még csak egyéves volt. Édesanyja hamarosan újraházasodott, Peter Mueller-hez ment hozzá, és Vedder abban a hitben nőtt fel, hogy Mueller a biológiai apja. A '70-es évek közepén a család (Eddie három fiatalabb féltestvérével) San Diegóba költözött. Ez volt az az időszak, mikor – miután megkapta élete első gitárját édesanyjától, a 12. születésnapjára – Eddie a zene iránt érdeklődni kezdett. Pár évvel később édesanyja ismét elvált, és testvéreivel visszaköltözött Chicagóba, ám Vedder úgy döntött, nevelőapjával Kaliforniában marad, hogy ne kelljen gimnáziumot váltania. A válásig nem tudott igazi apja kilétéről, bár néha találkozott Seversonnal, de csak a szülei régi barátjának hitte őt. Mire Eddie megtudta az igazat, édesapja már meghalt. Vedder és nevelőapja egyébként sem felhőtlen kapcsolata egyre feszültebbé vált. Végül otthagyta a San Diegó-i iskolát, és követte családja többi tagját Chicagóba. A nevét is megváltoztatta Eddie Vedder-re, (Vedder az édesanyja leánykori neve). 1984-ben visszatért San Diegóba a barátnőjével, Beth Liebling-gel. Ideje nagy részét demófelvételek készítésével töltötte, és többféle munkát is vállalt: volt például éjszakai műszakos benzinkutas, és biztonsági őr a La Valencia Hotelben. Zenei pályája kezdete Vedder több San Diegó-i bandában is megfordult, egyikben ezek közül a későbbi Rage Against the Machine- és Audioslave-tag Brad Wilk dobolt. Egy másik együttese Red Hot Chili Peppers-feldolgozásokat játszott. 1988-ban az egyébként félénk énekes a Bad Radio nevű funk-rock-banda tagja lett. Ebben az időszakban írta meg, és többször elő is adta a Better Man c. dalát, amelynek témája az édesanyja és nevelőapja viszonyán alapszik. A dal később Pearl Jam-sláger lett. Miután 1990-ben otthagyta a Bad Radio-t, egy régi barátja (a Chili exdobosa, Jack Irons) egy kazettát adott neki egy épp énekest kereső seattle-i banda demóival. Vedder három dalhoz megírta a szöveget, és felénekelte őket, ezek lettek később a Pearl Jam Alive, Once és Footsteps című dalai. A szövegek egy „minioperát” alkotnak, ami a Mamasan Trilógia címet kapta Eddie-től. A dalok egy fiatalember történetét mesélik el, aki – mint ahogy Vedder is – megtudja, hogy egész addigi életében hazudtak neki az apja személyét illetően, és az igazi apja már halott (Alive). Mikor felnő, sorozatgyilkos lesz belőle, (Once), akit börtönbe zárnak, és halálra ítélnek (Footsteps). Miután meghallgatták a kazettát, a gitáros Stone Gossard és a basszusgitáros Jeff Ament meghívták Eddie-t Seattle-be, hogy stúdióban is felvegyék a dalokat, mivel teljesen lenyűgözte őket Vedder különleges hangja, és a tény, hogy már hallott Andy Wood-ról. Így hamarosan összeállt a Pearl Jam. Nem sokkal a bandához való csatlakozás után, még a Ten album felvételei előtt, Eddie-t is felkérték, hogy vegyen részt a Temple of the Dog lemez felvételeiben is, amely a Mother Love Bone fiatalon elhunyt énekesének, Andy Wood-nak az emlékére készült a későbbi Pearl Jam- és Soundgarden-tagok részvételével. Művészete Habár énekesi tevékenysége a legismertebb, több hangszeren is játszik. Többek között gitáron is, amit már a Vs. albumtól (Rearviewmirror, Elderly Woman Behind the Counter in a Small Town) kezdve hallhatunk. Több dalban játszik még ukulelén, szájharmonikán, harmonikán, szitáron, és dobolni is tud. A koncerteken az utolsó dalokhoz csörgődobokat szokott a színpadra hozni, és közönségbe dobálja őket a számok végén. A Pearl Jam-albumokon sokszor álneveken tűnik fel (általában a Jerome Turnert használja) a borítótervekkel, rajzokkal kapcsolatban. Néha használta a Wes C. Addle (West Seattle) nevet is. Vedder már pearl james karrierje korai szakaszában is tett politikai kijelentéseket. A koncerteken két szám között sokszor megállt egy rövid politikai kommentárt fűzni az éppen aktuális témákhoz. Az MTV Unplugged felvételén 1992-ben felállt a székére, elővett egy filctollat, és nagy betűkkel a karjára írta a "PRO-CHOICE" feliratot. Egy "Rock for Choice" nevű jótékonysági koncerten is felléptek 1994-ben, Floridában, amely az abortuszt támogató Dr. David Gunn elleni merénylet egyéves évfordulója apropójából került megrendezésre. 2004-ben a Vote for Change nevű Bush-ellenes koncertsorozat egyik fő fellépője voltak. A zenészről ismeretes az is, hogy a koncertek előtt szeret egy szál gitárral a kezében a színpadra menni, és egy-két dalt a már megjelent közönségnek eljátszani, hogy a rajongókat „bemelegítse” az előzenekarhoz. Az ilyenkor előadott dalok általában lassabb akusztikus számok (például a Long Road), és máskor nem hangzanak el, így egy sokkal személyesebb, bensőségesebb légkört teremtenek a hallgatóság és Vedder között. Egyéb zenei tevékenységek Szólóban közreműködött több filmzenei albumon is, például a Ments Meg, Uram!, Nevem Sam és Út a Vadonba c. Sean Penn-filmekben. Két dalt írt a 2007-ben készült dokumentumfilmhez, a Body of War-hoz is: a No More (az iraki háborúról szól) és a Long Nights címűeket. Egy egész albumot megtöltő zenét alkotott ugyanebben az évben az Út a Vadonba című, már említett filmhez, mely lemez Into the Wild címen a művész első szólóalbuma lett, bár az albumon szerepel két dal, mely nem az ő szerzeménye. Az egyik ezek közül a Hard Sun (szerző: Indio), a másik a Society (Jerry Hannan). A Guaranteed című dalt Grammy-díj-ra jelölték 2008-ban a "Legjobb filmhez, TV-műsorhoz vagy egyéb vizuális médiához írott dal" kategóriában. Ezen kívül Vedder két Golden Globe-jelölést is kapott; az egyik a filmzenében való közreműködésért, a második szintén a Guaranteed c. szerzeményéért járt, mely utóbbit sikerült is Arany Glóbuszra váltania. A Pearl Jam és a Temple of the Dog kapcsán Eddie több ismert művésszel lépett már föl és készített felvételeket, például: Bruce Springsteen, Dave Matthews, U2, Soundgarden, Ben Harper, Tom Petty, Neil Young, Neil Finn, Mark Seymour, Robert Plant, Bad Religion, Red Hot Chili Peppers, R.E.M., Rolling Stones, The Strokes, My Morning Jacket, Kings of Leon, Sonic Youth, The Who, Nusrat Fateh Ali Khan, Supersuckers, The Ramones, Iggy Pop, Cat Power, Zeke, Peter Frampton, Wolfmother, és a The Doors még élő tagjai. A Sleater-Kinney utolsó koncertjén meglepetés vendégként duettet énekelt a dobos Janet Weiss-szel, és egy dalt egyedül is előadott. Ő volt az, aki a The Doors, Neil Young, a The Ramones, és az R.E.M. a Rock and Roll Hall of Fame-be való ünnepélyes beiktatásakor a beszédeket tartotta. Vedder egy rövid szerepben színészként tűnik fel az 1992-es Facérok című filmben, Pearl Jam-beli társaival: Jeff Amenttel és Stone Gossarddal együtt. Saját magát alakítja, de dobosként a főszereplő Matt Dillon együttesében, a Citizen Dick-ben. Egy interjú erejéig a "Hype!" (1996) c. dokumentumfilmben is szerepel. Ismét magát alakítja egy 2007-ben a mozikba került filmben, a "Walk Hard: The Dewey Cox Story"-ban. Magánélet Vedder 1994-ben feleségül vette Beth Lieblinget, akivel már évek óta járt. A pár 2000-ben elvált. Jelenleg Jill McCormick amerikai modellel és lányukkal, Oliviával él, aki 2004. június 11-én született. Eddie közeli barátjának tudhatja/tta a The Who gitárosát, Pete Townshendet, és a The Ramones egykori gitárosát, Johnny Ramone-t, akinek a halálos ágyánál is az oldalán volt. Johnny halála óta a Pearl Jam sok koncerten játssza az I Believe in Miracles című Ramones-dalt. Vedder támogatta egykori San Diegó-i középiskoláját is, és több mint 10 000 USD-t adományozott egy helyi koncert bevételéből az iskola színházának megépítésére. Szabadidejében sokat szörfözik, a Surfrider Foundation egyik alapítója is. A híres szörfösök: Kelly Slater és Laird Hamilton barátja, akik közül az utóbbival az Iconoclasts című dokumentumfilm-sorozat egy epizódjában is szerepelt 2006-ban. Evezni is szokott, egy alkalommal majdnem eltűnt a tengeren, miközben a partra akart jutni, halászok mentették meg az életét. Nagy környezetvédő hírében is áll, a jobb lábszárán egy Earth First! tetoválása is van. (Ez egy környezetvédő szervezet, ennek szimbólumát varratta magára.) Ezen kívül vegetáriánus, és az állatok jogaiért harcoló aktivista is. Eddie nagy Chicago Bulls-drukker és jó barátja a korábbi Bulls-játékos Dennis Rodmannek. Szintén régóta rajong a Chicago Cubs-ért is, Kerry Wood dobójátékossal is baráti kapcsolatban van. Vedder négy alkalommal is elénekelte 1998 óta a Take Me Out to the Ball Game c. dalt egy-egy Cubs-meccs előtt. 2007-ben, pár nappal a Pearl Jam fellépése előtt a Chicagóban megrendezésre kerülő Lollapaloozán, ő dobhatta a meccset kezdő labdát. Diszkográfia Lásd: Eddie Vedder-diszkográfia Nagyharsányi-kristálybarlang A Nagyharsányi-kristálybarlang egy fokozottan védett barlang, amely a Duna–Dráva Nemzeti Park területén található. A Villányi-hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja. A hegységben még egy fokozottan védett barlang van, a Beremendi-kristálybarlang. Leírása A Szársomlyó nyugati részén található kőbányában van a lezárt bejárata. A Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kutatás miatt, elektromos világítóeszköz használatával és tiszta ruhában látogatható. Az első, körülbelül 100 méter hosszú része a Nyugati-ág Nagy-terméig kapaszkodókötéllel biztosított, lábakon álló, rozsdamentes acélból készült járószinten járható be. Alsó kréta és középső kréta mészkőben alakult ki. A felső zónájában tágas, 10–15 méter magasságú és 20 méter széles, háromszög szelvényű járatok a gyakoriak. Az alsó zónája tekervényes, szűkebb járatokból áll. A felső részt a gömbfülkék és a szögletes nagy formák, például egyenes vonalakkal határolt csarnokok jellemzik, míg az alsó részt csak a lekerekített formák. Kialakulását a tektonika jelentősen meghatározta. A barlang egy kelet-nyugati irányú törésvonal mentén keletkezett, míg a hegység legtöbb hidrotermális eredetű barlangja észak-déli irányú törések mentén alakult ki. A kristálybarlang mai kinézetét a hévizes eredetének köszönheti, amire a gömbfülkék és a boxwork hálózatokat alkotó kipreparálódott kalciterek utalnak. Néhány jel azt mutatja, hogy még a hideg vizes karsztosodás is alakította a barlangot, például az idős, visszaoldott cseppkőképződmények és a cseppkőlefolyásokban képződött gömbfülkék. A magyarországi viszonylatban aránylag magas, 14 °C átlagos hőmérsékletű levegője és egyes ásványkiválások alapján feltételezhető, hogy nem lehet olyan mélyen üregeitől a langyos karsztvíz. Ásványkiválásai közül megemlíthetők az 1–1,5 méter hosszúságot is elérő szalmacseppövek, amelyeknek a megmaradása a közeli bányászati tevékenység okozta robbanások miatt is különleges, a korall borsókő, a közönséges borsókő, a cseppkő borsókő, az üveggömb borsókő, a közepén üreges borsókőoszlop, amelynek a másik neve logomit és Magyarországon először itt bukkantak rá erre a kiválásformára, a több generációs kalcitkéreg, a telérkalcit, amely néha a repedéseit több mint egy méter vastagságban kitölti, az aragonit kristályai (aragonittűk) és a huntit. Előfordul az irodalmában Nagyharsányi-barlang (Kraus 1995–1996) és Nagyharsányi kőbánya I/1 szintjének barlangja (Takácsné 2003) néven is. Kutatástörténete 1994. április 7-én tárult fel kőfejtés során, egy robbantás következtében és ezután nem sokkal vált ismertté a barlangvédelmi szakemberek számára is. 1995-ben derült ki a jelentősége, a második természetvédelmi helyszíneléskor. A helyszínelést Takácsné Bolner Katalin és Salamon Gábor végezte, akiknek a járatrendszert körülbelül 120 méter hosszúságban sikerült bejárniuk és hazánkban különlegességnek számító ásványkiválásokat fedeztek fel. Még ebben az évben újabb részeket sikerült megismerni és a hossza 600 méter lett, amelyből a párhuzamosan folyó geodéziai felmérés alapján történő kartográfiai munkával 556 métert feltérképeztek. A függőleges kiterjedése 60 méter volt. Szerkesztve lett egy vázlatos, alaprajzi barlangtérkép a barlang felszíni vetületével és egy hossz-szelvény barlangtérkép. 1995-ben pleisztocén földikutya csontokat találtak benne, amelyeket Jánossy Dénes határozott meg és a bejáratát is biztonságosan lezárták. A természetvédelmi hatóság a barlang feltárása után rögtön megszigorította a látogatását. 2001 óta fokozottan védett barlang, az ásványtani és a földtani értékei miatt. 2002-ben Takácsné Bolner Katalin és Nyerges Attila térképezte fel és készült egy alaprajzi barlangtérkép szelvényekkel. A 2003-ban kiadott, „Magyarország fokozottan védett barlangjai” című könyv szerint a hossza 600 méter, a függőleges kiterjedése 60 méter és a vízszintes kiterjedése 130 méter. A 2005-ben napvilágot látott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” szerint 600 méter hosszú, 130×30 méter vízszintes kiterjedésű és 60 méter függőleges kiterjedésű. A Földtani Közlöny 2010. évi évfolyamában megjelent tanulmány szerint 12 ásvány lett kimutatva belőle sokféle kiválási alakban. 2013-ban az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület az addig 600 méter hosszúnak ismert barlang hosszát 1400 méterre növelte új részek felfedezésével. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. Memesli Memesli (macedónul: Мемешли, törökül Memişli) település Macedóniában, a Délkeleti körzetben, a Sztrumicai járásban. Népesség 2002-ben 44 lakosa volt, akik mindannyian törökök. Forrás Попис на населението домакинствата и становите во Република Македонија, 2002. - Скопје, 2005 мај / Census of population, households and dwellings in the Republic of Macedonia, 2002. - Skopje, 2005 may Hirundo albigularis A Hirundo albigularis (fehértorkú fecske) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe és a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Angola, Botswana, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Lesotho, Malawi, Mozambik, Namíbia, a Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Zambia és Zimbabwe vízközeli helyein, városaiban fordul elő. A Kongói Köztársaság és Tanzánia területén kóborló. Megjelenése Testhossza 14–17 centiméter. Szárnyai, feje, háta és farka fényes sötét fekete-kék, homloka gesztenye barna. Fekete mellörve választja el fehér torkát piszkos fehér hasától. Életmódja Tápláléka repülő rovarokból áll. Szaporodása Csésze alakú sárból készített fészkét fűvel vagy szőrrel béleli. Fészkét sziklafalra, hídra, gátra, lakatlan házra készíti, amelyet használ a további években is. Fészekalja általában 3 fehér, barna és kék foltos tojásból áll, melyen a tojó egyedül kotlik 15–16 napon keresztül. A fiatalokat mindkét szülő eteti 20-21 napon keresztül, ám a fiókák még visszajárnak pár napig a fészekhez éjszakázni. A fiatalok tudnak úszni rövid ideig, ha a fészek véletlenül vízbe esne. Vampyromorphida A Vampyromorphida a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának a tintahalalakúak (Coleoidea) alosztályába, ezen belül a nyolckarú polipok (Octopodiformes) öregrendjébe tartozó rend. E rend fajai hasonlítanak az Octopoda-fajokra, azonban a karjaik nem szabadok, hanem egy bőrköpenybe vannak összefogva. E nyolc kar mellett még két kisebb karja is van. Rendszerezés A rendbe az alábbi alrendek, családok és alcsaládok tartoznak; ezekből csak 1 faj él most is: ? Kelaenina - alrend; az idetartozása kérdéses †Muensterellidae - család †Prototeuthina - alrend †Loligosepiidae - család †Geopeltididae - család †Lioteuthididae - család †Mastigophoridae - család †Mesoteuthina - alrend †Palaeololiginidae - család †Teudopseinae - alcsalád †Palaeololigininae - alcsalád Vampyromorphina - alrend vámpírtintahal-félék (Vampyroteuthidae) - család Az alábbi taxonokat, korábban ebbe a rendbe sorolták, de azóta máshová helyezték át: †Plesioteuthididae - család †Leptotheuthididae - család †Trachyteuthididae - család †Trachyteuthidinae - alcsalád †Actinosepiinae - alcsalád 1105 Évszázadok: 11. század – 12. század – 13. század Évtizedek: 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek – 1100-as évek – 1110-es évek – 1120-as évek – 1130-as évek – 1140-es évek – 1150-es évek Évek: 1100 – 1101 – 1102 – 1103 – 1104 – 1105 – 1106 – 1107 – 1108 – 1109 – 1110 Események Könyves Kálmán király dalmáciai hadjárata. Beveszi Spalatót , Traut , Zárát és Arbe szigetét, majd megerősíti a dalmát városok jogait. Az ország déli határait a Narenta folyóig terjeszti ki. Ezután a hercegséget öccsének, Álmosnak adva visszatér Magyarországra és Horvátország valamint Dalmácia királyává koronáztatja magát. Uralmát az invesztitúrajogról lemondása fejében a pápa is elismeri. Születések március 1. – VII. Alfonz kasztíliai király († 1157 ) az év folyamán – II. Ulászló lengyel fejedelem († 1159 ) Looper – A jövő gyilkosa Looper – A jövő gyilkosa (Looper) egy 2012-es amerikai sci-fi, akció-thriller, amelyet Rian Johnson írt és rendezett. A főszereplők Bruce Willis, Joseph Gordon-Levitt és Emily Blunt. Balogh Péter (szobrász) Balogh Péter (Micske, 1920. július 30. – Bukarest, 1994. március 4.) romániai magyar szobrászművész. 1941-ben a Nagybányai művésztelep növendéke volt. Életpályája, munkássága Budapesten az iparművészeti (1941-43), Bukarestben a képzőművészeti főiskola szobrászati szakosztályán (1948-53) végezte tanulmányait. Bukarestben élt, s nemcsak itt, hanem külföldön is bemutatkozott kiállításaival (Milánó 1969; Uppsala, Párizs 1972). Munkáinak jellemzője – saját szavaival – a „jelképes, gondolatfakasztó, áttételes ábrázolás”. Előszeretettel örökítette meg az irodalom és művészet jeles egyéniségeit, munkái közt szoborral Petőfi (bronz, 1954, 1958), Ady (műkő, 1956), Creangă (műkő, 1956), József Attila (gipsz, 1958), Csokonai (diófa, 1959), Bartók (ólom, 1961) és Benedek Elek (gipsz, 1972), művészi éremmel Jakó Zsigmond Pál (1978), Lőrinczi László, Demény Lajos, Eugen Jebeleanu (1979) szerepel; bronzérmet készített Bethlen Gábor halálának 350. évfordulójára (1979). 1987-ben Szilágyi András építész közreműködésével felállították Szimbólum c. szobrát Budapesten. Thomas Helmer Thomas Helmer (Herford, 1965. április 21. –) Európa-bajnok német labdarúgó, hátvéd. Kedvelt posztja a söprögető volt, de középhátvédként is játszott. A legtöbb időt a Borussia Dortmund és a FC Bayern München csapatainál töltötte el, 15 szezonban közel négyszáz Bundesliga mérkőzésen vett részt és tagja volt az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokságot megnyerő német valogatottnak. 2000-ben visszavonult az aktív labdarúgástól. Pályafutása Klubcsapatban A SC Bad Salzuflen csapatában kezdte a labdarúgást. 1984 és 1986 között az Arminia Bielefeld csapatában mutatkozott be magasabb osztályban. 1986 és 1992 között a Borussia Dortmund játékosa volt és egy nyugatnémet kupa-győzelmet szerzett a csapattal 1989-ben. 1992 és 1999 között a Bayern München együttesében töltötte pályafutásának legsikeresebb éveit. Három bajnoki címet, egy német és egy UEFA-kupa győzelmet szerzett a csapattal. 1999–2000-ben az angol Sunderland játékosa volt, de közben 1999-ben kölcsönben szerepelt a Hertha együttesében. 2000-ben vonult vissza az aktív labdarúgástól. A válogatottban 1990 és 1998 között 68 alkalommal szerepelt a német válogatottban és öt gólt szerzett. Tagja volt az 1996-os Európa-bajnok csapatnak Angliában. Az 1992-es svédországi Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett a válogatottal. Sikerei, díjai Európa-bajnokság aranyérmes: 1996, Anglia ezüstérmes: 1992, Svédország United States Cup győztes: 1993 Nyugatnémet kupa (DFB-Pokal) győztes: 1989 Német bajnokság (Bundesliga) bajnok: 1993–94 , 1996–97 , 1998–99 Német kupa (DFB-Pokal) győztes: 1998 döntős: 1999 Német ligakupa (DFB-Ligapokal) győztes: 1997, 1998 UEFA-bajnokok ligája döntős: 1998–99 UEFA-kupa győztes: 1995–96 Bury (Oise) Bury település Franciaországban, Oise megyében. Lakosainak száma 2992 fő (2015). Bury Ansacq, Angy, Balagny-sur-Thérain, Cambronne-lès-Clermont, Cires-lès-Mello, Mello, Mouy és Rousseloy községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Looping Star (Budapest) A Looping Star egy 2000-ben megnyitott átfordulós hullámvasút volt, amely a budapesti Vidám Parkban állt, kilenc éven keresztül. Ez volt az ország első átfordulós hullámvasútja. Az Elvarázsolt Kastély mellett álló hatalmas berendezést nagyon sokan kedvelték. Gyártója a német Schwarzkopf Industries, tervezője Anton Schwarzkopf. A park egyik legnagyobb mutatványa volt. Üzemeltetők Loudoun Castle, ez a skót vidámpark Thunder Loop Express néven üzemeltette 1995-től 1998-ig. Dreamland, ez az angliai park eredeti nevén működtette 1981-től 1994-ig. Vidám Park, Budapest Lion Park Resort, ez a botswanai park Gwazi néven üzemelteti 2011-től mind a mai napig. A Ciklon és a Spinning Coaster Looping Starnak volt egy elődje is, a Pinfari Z64-es modellje, a Ciklon, amely 1975-től 1986-ig működött a vidámparkban. A szintén acélszerkezetű vasútban nem is volt fejreállós hurok, csak meredek ereszkedők, spirálok és lejtők. Városi legendák szerint baleset miatt, más vélemények szerint a helytelen karbantartás okozta rossz műszaki állapota miatt zárták be, majd bontották le évekkel a bezárása után, a 90-es évek elején. 2010-ben nyilt meg a helyén a Spinning Coaster, ez a hordozható Compact tipusú hullámvasút. A bezárás után A Vidám Park 2013 szeptember 30-án végleg bezárt. A Spinning Coastert szétbonották, a helyére kisvasút került. 2016-ban azt is elbontották. Kuszama Jajoi Kuszama Jajoi (�� �� vagy �� Kusama Yayoi) (1929. március 22., Matsumoto, Nagano prefektúra, Japán) japán művész és író. Karrierje során számos alkotói módszert kipróbált, többek között a festést, kollázst, szobrászatot, performanszt és installációt, melyek mind a pszichedelikus színek, az ismétlődés és a minták iránti érdeklődését mutatják. A pop art, minimalizmus és feminista művészet előfutáraként többek között olyan művészeket befolyásolt munkásságával, mint Andy Warhol, Claes Oldenburg vagy George Segal, akikkel gyakran együtt is mutatták be munkáit. 1957-ben az Egyesült Államokba költözött és New Yorkban telepedett le, ahol az absztrakt expresszionizmus mozgalma által inspirált festményeket készített. Ezután az elsődleges alkotói formája a szobrászat és az installáció lett, melyek által az 1960-as években a New York-i avantgárd központi alakjává vált, ahol a pop art mozgalommal is kapcsolatba került. A nagyközönség akkor figyelt fel rá, mikor az 1960-as években a hippik ellenkultúráját felkarolva több olyan happeninget is szervezett, melyen a résztvevők meztelen testére élénk színű pöttyöket festett. Annak ellenére, hogy az 1970-es években New York elhagyása után nagyrészt elfelejtették, jelenleg mégis az egyik legfontosabb japán származású művészként tartják számon, aki a mai napig jelentős képviselője az avantgárdnak. Kuszama alkotásai a konceptuális művészeten alapulnak, merít a feminizmus, minimalizmus, szürrealizmus, Art Brut, pop art, és absztrakt expresszionizmus irányzatából is, és műveit autobiografikus, pszichológikus, és szexuális tartalommal tölti meg. Kuszama regényeket és verseket is publikált, a filmművészetben és a divattervezésben is jelentőset alkotott. Nagyszabású kiállításokat szerveztek életművéből a Momában 1998-ban, a Whitney Museumban 2012-ben, a Tate Modernben 2012-ben és a Hirshhorn Múzeumban 2017-ben. 2008-ban 5,1 millió dollárért kelt el az egyik alkotása, mely akkor rekordnak számított az élő női művészek között. 2015-ben bekerült az Artsy 2015 TOP 10 élő művész listájára. Gyermekkora Japánban Gyermek- és fiatalkorát a szigor és a tekintélyelvűség határozta meg. Japán ebben az időben fasiszta állam volt, és Kuszama a második világháború kezdetével arra kényszerült, hogy mindössze 12 évesen egy ejtőernyőgyárban dolgozzon. Édesanyja hagyományos értékek szerint akarta felnevelni lányát. Az ebből fakadó állandó nyomás, visszautasítás és elidegenedés vezethettek el a már gyermekkorában kezdődő betegségéhez, amely hallucinációkban mutatkozott meg. Kuszama pont- és hálómintákat látott, és rettegett az ezekben való megszűnéstől. A hallucinációk művészete részévé váltak. Már 1939-ben készített olyan rajzokat, amelyekben ezeket a mintákat dolgozta fel. Kuszama emellett a fallikus tárgyaktól, szexualitástól és evéstől való erős félelemtől is szenvedett. Első sikerek Kuszama 1948-tól a Kiotói Művészeti Iskolába járt. Anyja azzal a feltétellel engedte el, hogy kiotói rokonaiknál japán etikettet tanul mellette. Ebben a korban nehéz volt egy nőnek a japán művészvilágban megvetni a lábát, és még ha sikerült is, akkor is csak a tradicionális művészetek terén. Kuszamának mégis sikerült a következő években kilenc kiállítást tartania (ebből hat egyénit). Az első egyéni kiállításására 1952-ben a Matsumoto Civil Hallban, szülővárosának kultúrházában került sor. Sok művét ebből a korszakból megsemmisítette mielőtt New Yorkba ment. Ezzel egyidőben pszichiátriai kezelésnek vetette alá magát. Sosem szégyellte betegségét és gyakran vállalta nyilvánosan. Országszinten ismertté vált, a japán művészvilág mégis többnyire elutasította. Amikor 1955-ben kiállították műveit a Brooklyn Múzeum 18. Biennáléján, elhatározta, hogy New Yorkba költözik. Szülei fedezték a repülőjegy árát, azzal a feltétellel, hogy soha többé nem tér vissza. Rövid seatlle-i tartózkodás után 1957-től New Yorkban élt. A kezdetek New Yorkban Anyagi támogatás hiányában, arra szorult, hogy képeit eladja. A New York-i művészkörökben arról vált híressé, hogy galériáról galériára járt kiállítófelület szerzése érdekében. Az anyagi sikerek azonban várattak magukra. Az Infinity Nets hálómintás lenvászonra készült nagyméretű (2 x 4 m) képei mindössze 350 dollárba kerültek ekkor. Kuszama nem érezte jól magát New Yorkban és betegsége is rosszabbodott. 1961-től ismét pszichiátriai kezelés alatt állt. Fotográfia és önábrázolás Az 1960-as évek közepétől Kuszama a fényképészetet kezdte használni, hogy munkáit ismertebbé tegye. A fotókat Kuszama tervezte meg és gyakran híres fotósok készítették el. Gyakran volt saját képeinek modellje, teátrális pózokban. Néhány képen meztelenül, testére pöttyökkel festve van megörökítve. Sokan ezt tekintik az egyik lépésnek ahhoz, ami elvezetett a happeningekhez, eventekhez és performanszokhoz, melyeken a művészet, emberiség és környezet között húzódó határokat kívánta feloldani. Máskor pedig szofisztikált tradicionális kimonóba burkolózva jelent meg nyilvánosan, ezzel is megragadva a média figyelmét. Happeningek és performanszok 1966-ban nemzetközi hírnévre tett szert a Narcissus Garden című happeninggel. Miután munkáit nem válogatták be a Velencei Biennáléra, elhatározta, hogy az 1500 tükörgolyóból álló Narcissus Garden című installációját felépíti a kiállítóterem előtt. A járókelők 1200 líráért (ma kb. 2 euróért) megvásárolhattak egy golyót, míg a szervezők be nem tiltották. Az installáció mellé Kuszama két táblát állított, egyiken a mű címével, a másikon a „YOUR NARCISSIUM FOR SALE” felirattal, és aranyszínű kimonóban szórólapokat osztogatott, melyen a saját műveit dicsérő feliratok álltak. Interaktív performanszával és páratlan installációjával a nemzetközi média figyelmét is sikerült felkeltenie. A művet a mai napig sokan Kuszama önreklámozásaként, ugyanakkor a művészet elüzletiesítése elleni tüntetésként értelmezik. Ezt további happeningek követték, többet között New Yorkban a 14th Street Happening, melyben Kuszama a járdán feküdt fehér alapon piros pöttyös fallosz alakú párnák között. A Walking Piece-ben egy rózsaszínű kimonóban és művirágokkal díszített esernyővel sétált keresztül New Yorkon. Nem sokkal később kezdte el a testfestést a nyilvánosság előtt, ahol meztelen emberekre pöttyöket mázolt. Ahogy hallucinációiban is, a pöttyök a művészete, az emberek, a környezet és egymás közötti határok eltörlését szolgálták. Az 1967-es Self Obliteration Event, melyet a Brooklyn hídon tartott, az egyik legismertebbjei közé tartozik. Ezen események közül sokat feloszlatott a rendőrség. A fotózások, happeningek és egyéb rendezvények részleteiből már kirajzolódik a performanszokhoz elvezető művészi út. A hatvanas évek végén Kuszama átvette a hippi mozgalom gondolatait: anarchizmus, pacifizmus, nudizmus és szabad szerelem. A hetvenes évek elején több céget is alapított, többek között a Kusama Fashions-t és a Kusama’s Orgy című magazint. Ezek azonban nem hoztak sikert és 1973-ban visszatért Japánba. Újra Japánban Visszaérkezése után saját döntéséből bevonult egy idegszanatóriumba, ahol a mai napig is él és dolgozik. Az 1980-as években több egyéni kiállítása volt Japánban, melyek által Európában is ismét ismertté vált. 1993-ban bemutatták munkáit a 44. Velencei Biennálén. Kuszama munkáit a Polka Dots és az Infinity Nets variációival bővíti. Ezt a tematikát követik az 1999-ben és 2007-ben kiállított Dots Obsession című tereminstallációi is. 2006-ban elnyerte „a művészeti Nobel-díj”-ként emlegetett Praemium Imperialét, valamint 2009-ben a Bunka Koroshát, amelyet a különleges kulturális szolgálatot tevő személyeknek adnak. 21388 Moyanodeburt A 21388 Moyanodeburt (ideiglenes jelöléssel 1998 FJ25) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. március 20-án. Ófalu (Magyarország) Ófalu (horvátul Faluv) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban. Fekvése Bonyhádtól kb. 15 km-re délre fekszik, 5 km-re a 6-os főútttól. Csak innen lehet aszfaltúton megközelíteni, földesúton Véménd és Cikó felől is elérhető. Keskeny völgyben található zsáktelepülés. Ófalu a Kelet-Mecsek határán a 6-os főközlekedési úttól 5 km-re fekvő sváb község, tagja a Kelet-Mecsek Gyöngyei turisztikai egyesületnek. Különleges természeti szépségét a települést övező 7 domboldal karéjban elhelyezkedő egymásra torlódó koszorúja adja. Ófalu lakossága ma 330 fő, a lélekszám stagnál. A kb. 140 lakóházból mintegy 30 ház tulajdonosa német nyelvterületről származó külföldi állampolgár. Az idegenforgalmat elsősorban ezeknek a német állampolgároknak a nyári itt tartózkodás jelenti, ezenkívül falusi turizmussal 3-4 család foglalkozik, az elhelyezhető vendégek száma kb. 40 fő. Egy 1426 körüli oklevél szerint Ófalu a pécsi püspök birtokához tartozott. A török hódoltság alatt elnéptelenedett községbe az 1750-es években érkeztek az első németajkú telepesek (Heckentapper-„bokorugrók”) Hessen területéről, leszármazottaik alkotják a mai napig Ófalu lakosságának 94%-át, akik ma is német nemzetiségűnek vallja magát, akik a sváb nyelvjárást élő nyelvként használják a faluban. A mecseki község méltán híres és látogatott, turisztikai gyöngyszemeink közé tartozik. Az országosan és nemzetközi szinten is ismert és elismert úti- és természetfilm rendező, Rockenbauer Pál emlékének tisztelgő Dél-dunántúli Kéktúra is áthalad a falun. Ezenkívül a Magyar Zarándokút önkormányzati társulás tagjaként szállásadó település is, mely által még több vállalkozó szellemű természetjáró ismerheti meg Ófalut és meseszép környezetét. Története Ófalu nevét az oklevelek 1426-ban említették először Ofalu néven. A települést a török idők után az elpusztult települések közt tartották számon. 1740 után népesítette újra birtokosa a bonyhádi Perczel család. 1760 táján rövid időre német üvegkészítők telepedtek le a faluban. Az erdős környezetben fekvő Ófalu fő foglalkozásai a fafeldolgozás (fafaragás, székkészítés). Ófalu a 20. század elején Baranya vármegye pécsváradi járásához tartozott. 1989-ben tiltakozás bontakozott ki az ide tervezett atomhulladék-lerakó ellen. Népesség Az 1910-es népszámlálási adatok szerint akkor a településnek 800 lakosa volt, ebből 53 magyar, 747 német volt, melyből 675 római katolikus, 118 evangélikus volt. A település népességének változása: A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 83,5% németnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,7%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 0,3% (10,7% nem nyilatkozott). Nevezetességei Német Nemzetiségi Tájház. A Német Nemzetiségi Múzeum az idetelepült németség kultúráját őrzi. A tájházban állandó kiállítás látható „Faesztergályos és székes mesterség” címmel. Községünkben jelenleg is dolgoznak faesztergályosok és székesek saját műhelyükben, gyékénnyel fonott székeik modern világunkban is keresettek. Római katolikus temploma – Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Az ófalui hitközség 1888-ban úgy döntött, hogy saját templomot épít. Erre a célra 1500,- korona állt rendelkezésre. A hiányzó összeg pótlására könyöradomány gyűjtésére kértek engedélyt a megye területére. Nagylelkű adományozó volt Walter Antal pécsi püspöki kanonok, Cikó szülötte (1939-1916.), valamint Wojnics Jozefa Etelka bárónő, a Perczel család tagja, Ófalu földbirtokosa. A templom építésében társadalmi munkában vettek részt a falu lakói, ki-ki tehetsége szerint. Az épíytést Horváth József helyi építőmester vezette. Az építkezés 1904-ben fejeződött be és június 13.-án a megyés püspök Szent Antal tiszteletére szentelte fel. A falunapi rendezvényt is Szent Antal napjához kötik. Szent Vendel szobor. Ismert emberek Itt született 1947 -ben dr. Kaltenbach Jenő jogász, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa . Ófalu díszpolgárai Hein Károly (volt tanácselnök) Pausch Antal Kaltenbach Jenő (nemzetiségi ombudsman) Bruno Scheideggert A magyar jégkorong-válogatott mérkőzései 1993-ban 1993-ban a C. csoportos világbajnokságon vett részt a magyar jégkorong-válogatott, a csapat a Szlovéniában megrendezett tornán az ötödik helyen végzett. Eredmények Barátságos mérkőzés Barátságos mérkőzés Barátságos mérkőzés Világbajnokság C. csoport Világbajnokság C. csoport Világbajnokság C. csoport Világbajnokság C. csoport Világbajnokság C. csoport Rákok A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs. 6 osztály tartozik az altörzsbe. Legtöbbjük vízi, de számos fajuk áttért szárazföldi életmódra. Körülbelül 40 000 fajuk ismert. Rendszerezés Az altörzsbe az alábbi osztályok tartoznak: ősrákok (Cephalocarida) levéllábú rákok (Branchiopoda) vagy (Phyllopoda) gályarákok (Remipedia) állkapcsilábas rákok (Maxillopoda) többek között ide tartoznak a haltetvek (Branchiura) , kagylósrákok (Ostracoda) felsőbbrendű rákok (Malacostraca) Külső testfelépítésük A rákok közé rendkívül változatos méretű (0,5 mm - 4 m) és felépítésű fajok tartoznak. Gerinctelen állatok, külső vázuk kitines kutikula, melyet a köztakarójuk termel, és többnyire mészsók rakódnak bele. A kutikula nem élő része az állatnak, időről időre vedlenek (Ecdysozoa). Ilyenkor az új váz megszilárdulásáig nagyon sérülékenyek (vajrák), ez idő alatt többnyire rejtőzködnek. Kutikulájuk az ízek határán vékony és rugalmas marad, ízületi hártyát képez, így az egyes szelvények képesek elmozdulni egymáshoz képest. A vázhoz az izmok belülről tapadnak. Három testtájuk van: fej, tor és potroh. A fej és a tor egyes szelvényei (akár az összes is) gyakran összenőnek, fejtort (cephalothorax) alkotnak, de előfordulhat a tor és a potroh egyes szelvényeinek összenövése is például a gályarákok (Remipedia) osztályában. A rákok testtájai nem homológok a rovarokéval. A fej minden esetben öt valódi szelvényből áll, ehhez általában egy hatodik is kapcsolódik, ez a szemnyél (acron). A tor és a potroh szelvényszáma változó lehet, a felsőrendű rákoknál a tor 8, a potroh 6+1 szelvényből áll (a plusz egy szelvény a potroh végén található telson). A pajzsos levéllábú rákoknál viszont akár negyven torszelvény is előfordulhat. Végtagok mind a három testtájon előfordulhatnak, ezek megléte, száma az egyes csoportokra jellemző. Egyes csoportok carapaxa erősen módosulhat, és körülveheti akár az egész testet is. Ilyen figyelhető meg például a kagylósrákok, vagy a levéllábú rákok esetében. Szélsőséges specializáció figyelhető meg a kacslábú rákoknál, amelyeket első ránézésre akár kagylónak is nézhetnénk. A világítórákok csoportjában speciális világítószervek alakultak ki. A lábak A rákok lábának alapszabása a hasadtláb (schizopodium), ez a legősibb lábtípus. Ebből vezethető le a három pár szájszerv és a második csáppár is. Módosulásával jön létre a pálcaláb (pereiopodium), ami szintén módosulhat ollós lábbá, vagy pengelábbá; illetve a levélláb (phyllopodium). Többnyire az ivadékgondozásban vesznek részt a potrohlábak (uropodium). A rákok lába három részből áll: tőíz (protopodit), külső ág (exopodit) és belső ág (endopodit). Ezek egyes csoportoknál redukálódhatnak, vagy módosulhatnak is. A fej és végtagjai A rákok feje öt szelvényből áll, minden szelvényhez egy pár végtag tartozik, ezek az érzékelésben és a táplálkozásban vesznek részt. Az első szelvényhez csatlakozik az első pár csáp (antenna 1, v. antennula), a másodikhoz a második pár csáp (antenna 2, v. antenna). Ezek fő feladata az érzékelés (mechanikai és kémiai ingereket fognak fel). A harmadik, negyedik és ötödik szelvény végtagjai a táplálkozásra módosultak. Ezek sorrendben az egy pár rágó (mandibula), az első pár állkapocs (maxillula v. maxilla 1) és a második pár állkapocs (maxilla v. maxilla 2). A rágó feladata a táplálék felaprítása, a két pár állkapocs a lehulló törmeléket szedegeti fel. Az egyes végtagoknak egyéb módosulásai is lehetnek (például a haltetveknél kapaszkodó és tapadó szervek, szúró-szívó szájszerv), általában azonban a fenti séma jellemzi a csoportot. A tor és végtagjai A tor változó szelvényszámú lehet. A rajta található végtagok tövében találhatóak a kopoltyúk. A tor első néhány pár lába módosulhat állkapcsi lábbá (maxillipedes) ezeken találhatóak egyes csoportokban a jól ismert, kisebb-nagyobb méretű ollók. A többi láb rendszerint járóláb funkciót tölt be, de módosulhatnak evezőlábbá, vagy egyes csoportokban átvehetik például a tapogató csápok szerepét. A tor hasi oldalán alakulhat ki néhány csoportban az úgynevezett költőtáska, vagy marsupium, a torlábakon képződő költőlemezekből. A nőstény ebben hordja petéket kikelésükig. A potroh és végtagjai Potrohlábak csak a felsőrendű rákok osztályában fordulnak elő. Szerepük lehet az állat mozgásában (úszó vagy ugrólábak) a párzásban illetve az ivadékgondozásban. Az ászkák kopoltyúi is a potrohlábak tövében találhatóak. Az Oniscidea csoportban a potrohlábak exopoditja fehérszervvé (tracheális szerv) alakul, ami a szárazföldi állatok légzését segíti. Szervrendszereik Köztakarójuk A rákok köztakarója egyrétegű (egy sejtsorból álló), ectodermalis eredetű hengerhám (hypodermis). Sejtjei kitines kutikulát termelnek, amelybe különböző mészsók rakódhatnak, ezt hívják héjnak vagy páncélnak (crusta - innen kapta a csoport a latin nevét). A héj pontos összetétele fajtól és élőhelytől is függ, a tízlábú rákoknál általában a héj kb. 60%-át alkotják szervetlen sók. A héj egy hátlemezből, két oldallemezből és egy hasi lemezből áll. A fej és a tor hátlemezei (tergitjei) gyakran összenőnek, fejtorpajzsot alkotnak. Vedléskor az állat köztakarójának mirigyei által termelt váladék kioldja a mészsókat a páncélból, és visszaszívja keringési rendszerbe. Ezután kezdődik az új kutikula szintézise a régi alá. A régi páncél a hátoldalon hosszirányban megreped, az állat kibújik belőle. Mivel az új kutikulája ekkor még lágy, az állat ebben az állapotban nagyon sérülékeny, valamint mozgásában is korlátozott, hiszen a kutikula a mozgásban is részt vesz külső vázként. A vedlésnek ebben a szakaszában a vízfelvétel ugrásszerűen megnő, ennek következtében az állat térfogata szintén növekszik, mintegy felfújja magát, amit a lágy kutikula még lehetővé tesz. A héj így, tág állapotban szilárdul meg az elraktározott mészsók újbóli beépülésével. A vedlés folyamata hormonálisan szabályozott. Emésztőrendszerük A rákok emésztő szervrendszere elő-, közép-, és utóbélre tagolódik. Az elő és utóbél külső csíralemez eredetű (ectodermalis), így ezek felszínét kutikula borítja, a középbél belső csíralemez eredetű, kutikulás borítása nincs. A rákok a táplálékukat első pár járólábuk ollóival ragadják meg, majd az állkapcsi lábaikkal tartják a szájnyílásuk elé. Itt a rágókkal (mandibula) felaprítja azt, majd a két pár állkapoccsal a lehulló darabokkal együtt a szájnyílásba juttatja. A szájnyílásból a táplálék a nyelőcsövön keresztül jut a gyomorba. A gyomor még szintén az előbél része, kutikulával bélelt, emésztőnedveket nem termel. Feladata elsősorban a táplálék további aprítása, illetve a táplálékszemcsék méret szerinti osztályozása. Felépítése rendkívül összetett. A táplálék finom szemcsés része a középbélbe jutva a középbéli mirigybe (hepatopancreas) szívódik fel. A rákokban középbéli mirigy látja el a gerincesek májának és hasnyálmirigyének funkcióját (erre utal a neve is: hepar=máj, pancreas=hasnyálmirigy), vagyis emésztőenzimeket termel, tápanyagokat raktároz, és részt vesz a méreganyagok lebontásában. A félig emésztett táplálék innen visszakerülhet a gyomorba, ahol még jobban összekeveredik az emésztőnedvekkel, majd innen jut középbélen keresztül az utóbélbe. A táplálék durva szemcséjű részei, amelyek megsértenék a középbél hámját és a középbéli mirigyet (minthogy nincs kutikulás borításuk), a középbélben egy elkülönült téren keresztül közvetlenül az utóbélbe jutnak. Keringésük és testüregrendszerük A rákok keringési rendszere nyílt, vagyis a szívből jövő erekből a testfolyadék a szövetek közé ömlik, nem (vagy csak egyes helyeken) alakul ki hajszálérrendszer. Testfolyadékuk vérnyirok (haemolympha), amely az elsődleges és másodlagos testüreg összenyílásával létrejövő, ún. kevert testüreg (myxocoel) folyadéka. A másodlagos testüreg gyakorlatilag csak a kiválasztás és ivarszervek üregeiként maradt meg elkülönülve. A myxocoelt a fejtori részen egy kötőszövetes hártya (a septum pericardiale) egy hasi és egy háti részre osztja. A hasi részben helyezkednek el a fejtor zsigeri szervei a szív kivételével (innen kapta a nevét: sinus visceralis, visceralis=zsigeri), a háti részben pedig a szív helyezkedik el (sinus pericardialis pericardialis=szív körüli). A keringés központja az együregű szív, amely a fejtor hátsó részén, közvetlenül a hátpajzs (carapax) alatt helyezkedik el. Két rétegből áll. A belső réteg a szívizmok összeolvadásából jön létre, ez teszi lehetővé a szív összehúzódását (szisztolé). A külső réteg egy néhány sejtsor vastagságú kötőszövetes tok, az ebből eredő páros kötőszöveti szalagok rögzítik a szívet a hátpajzshoz, valamint a szív elernyedésekor (diasztolé) ezek segítik az újbóli kitágulást. A szív összehúzódását kiváltó inger idegi eredetű (neurogén), a szív hátoldali részén fekvő idegdúc szabályozza. A szívbe a friss, oxigéndús hemolimfa három pár szájadékon át folyik folyik be a sinus pericardialisból, ahová a kopoltyúkból jövő erek szállítják el. Összehúzódáskor a vérnyirok az 5 nagy artériába kerül, ezek futnak a belső szervekhez és az izmokhoz. Szerkezetük eltér a gerincesek artériáitól. A szervek közelében az artériák elágaznak, a vérnyirok bekerül a szövetek közti ún. lakunákba. Bizonyos szervekben, például az agydúcban és a zöldmirigyben, kialakulhat hajszálérrendszer. A szervekből az elhasznált vérnyirok a páros oldalsó sinusokba szedődik össze, amelyek a kopoltyúkba vezetik. Itt oxigént vesz fel, majd visszakerül a szívbe. A vérnyirok fő funkciói a tápanyagok és bomlástermékek, valamint a légzési gázok szállítása. Ez utóbbit jórészt a vérben oldott, réztartalmú hemocianin nevű vegyület végzi. A vérnyiroknak vannak sejtes elemei is, ezek elsősorban az sejtes immunválaszban vesznek részt. Légzés A rákok hám eredetű, bojtos kopoltyúkkal lélegeznek. Ezek leggyakrabban a fejtor két oldalán, a lábak tövén helyezkednek el. Sok helyen a potrohlábakhoz (is) tartoznak kopoltyúk, a szárazföldi rákok esetében pedig a kopoltyúk mellett kisegítő légzőszervek is kialakultak. Egyes csoportoknál a gázcsere a teljes testfelületen át történik. A felsőrendű rákoknál a kopoltyúkat a fejtorpajzs felső részéről eredő kopoltyúfedő védi a sérülésektől. A kopoltyúfedő hasi oldalán áramlik be a friss víz a kopoltyúkhoz, ezt a második pár állkapocs nyúlványának (az ún. scaphognathitnak) az állandó csapkodásával biztosítja. Az egyes kopoltyúba vezető (afferens) erekből a hemolimfa a kopoltyúk hámrétege alá ömlik, itt történik meg a gázcsere, majd egy innen elvezető (efferens) sinusba szedődik össze, ami a szívhez szállítja azt. Kiválasztásuk A rákok kiválasztószervei módosult metanephridiumok. Ezek az alsórendű rákok esetében általában a második pár állkapocs szelvényében (állkapcsi mirigy), felsőrendű rákoknál pedig a csáp szelvényében (csápmirigy) alakulnak ki. Az állkapcsi mirigyben az elsődleges szűrlet a véghólyag falán keresztül átszűrődve képződik a hemolimfából. A véghólyag a metanephridiumok területén megmaradt másodlagos testüregrészlet. A szűrlet a kiválasztócsövön keresztül jut el a kiválasztónyíláshoz, eközben egyes anyagai visszaszívódnak, míg más anyagok kiválasztódnak bele. A végleges vizelet az állkapocs alapízén található kiválasztónyíláson keresztül jut a szabadba. A csápmirigy vagy más néven zöldmirigy szintén coeloma eredetű véghólyaggal kezdődik, ennek falán keresztül történik az ultraszűrés. A véghólyag ürege a zöldtest üregrendszerében húzódik tovább, itt aktív kiválasztás is történik. Mind a véghólyag, mind a zöldtest fala gazdag hajszálerekben. A szűrlet innen a szintén a zöldtest területén futó kanyarulatos csőbe kerül, ennek sejtjei elsősorban kationokat és cukrokat szívnak vissza belőle. A végleges vizelet a húgyhólyag jut, majd innen a csáp tövén elhelyezkedő kivezető póruson keresztül távozik. A zöldmirigynek fontos feladata a szervezetre káros ún. xenobiotikumok hatástalanítása, és eltávolítása is. A rákok kiválasztásában a metanephridiumokon kívül jelentős szerep jut a kopoltyúknak is, elsősorban az ammónia kiválasztásában. Idegrendszerük A rákok dúcidegrendszerrel rendelkeznek. Ez két fő részre különül: a központi idegrendszerre, amely az agydúcból, a garatalatti dúcból és a hasdúcláncból áll, és a környéki idegrendszerre, amelyet az ezekből kilépő idegek alkotnak. Az agydúc három funkcionálisan elkülönülő részre osztható, ezek a protocerebrum, a deuterocerebrum, és a tritocerebrum. Az agydúc a legelső három embrionális szelvény dúcainak összeolvadásából alakul ki. A protocerebrum oldalsó részein találhatóak a látóidegek, és a gombatestek (corpora pedunculata). A gombatestek az idegrendszer legfőbb asszociatív központjai, itt történik az ingerületek és a rájuk adandó válaszok összehangolása. Szintén itt található a centrális test, ahol a jobb és bal oldali pályák egy része átkereszteződik, valamint a le- és felszálló pályák nagy része is itt fut. A deuterocerebrum feladata az első pár csáp (antennula) beidegzése érző és mozgató pályákkal, valamint a csápból beérkező ingerületek feldolgozása és továbbítása. A tritocerebrum a rákok legfőbb vegetatív központja, beidegzi az emésztőrendszer első szakaszait, valamint belőle indul ki a garatideggyűrű. A garatalatti dúc a negyedik, ötödik, és hatodik testszelvény dúcainak összeolvadásából jön létre. Feladata a szájszervek beidegzése. Az innen kiinduló óriásrostok a hasdúcláncon végigfutva gátolják az egyes mozgatóneuron. Az állat úgy hoz létre valamilyen mozgást, hogy a megfelelő mozgatóneuronok gátlását feloldja. A hasdúclánc dúcai az egyes szelvények működéseit szabályozzák, érző- és mozgatórostokkal hálózva be azokat. Nem függetlenek a magasabbrendű központoktól: továbbítják feléjük az ingerületeket, a felsőbb központok pedig szabályozzák a dúcok működését. Neuroendokrin szervek A neuroendokrin rendszer a szervezet hormonális szabályozását végzi. Központi és környéki szervekből áll. A központi szervek a központi idegrendszer idegi eredetű, neurohaemalis szervei. A neurohaemalis szervek (többek között) olyan idegsejtekből állnak, amelyek váladékot termelnek, és közvetlenül a vérbe (illetve rákoknál a hemolimfába) ürítik azt. Ez legtöbbször valamilyen hormonhatású anyag. Ezek közül legfontosabb az X-szerv-szinuszmirigy-komplexum, amely a szemnyélben helyezkedik el. Ennek legfontosabb funkciói a vedlésben az Y-szerv gátlása. Ezen kívül számos hormonhatású vegyületet termel, amelyek szabályozzák az ivari működést, a vízháztartást és a szénhidrát anyagcserét, valamint a pigmentsejtek működését. A perifériás endokrin szervek nem idegi eredetűek. Közülük az Y-szerv a legfontosabb, ez a vedlés szabályozásában játszik szerepet. Hormonja a vedlési hormon, az ún. crustecdyson, amelynek termelődése megindítja a vedlést. Az Y-szerv az X-szerv-szinuszmirigy-komplexum gátlása alatt áll, csak akkor termel vedlési hormont, ha ez a gátlás megszűnik. Érzékszerveik A rákoknak többnyire a többi állathoz hasonlóan látó, szagló (ízérző) és mechanikai érzékszerveik vannak. Hallószervük nem alakult ki. Szemük általában pontszem és/vagy nyélen ülő összetett szem, amely a rovarokéval gyakorlatilag megegyező felépítésű. Számos faj csak pontszemmel rendelkezik (pl. az evezőlábú rákok (Copepoda) alosztálya), néhányuk pedig az életmódjuk következtében vak (pl.: a barlanglakó fajoknak rendszerint nincs szemük). Mechano- és kemoreceptoraik főleg a szájnyílás körül, a csápokon, esetenként a lábakon találhatóak nagyobb tömegben. Speciális mechanoreceptor alkotja a rákok egyensúlyérző szervét, az ún. sztatocisztát. Ez az első pár csáp tövén található, felülről nyitott üreg, amelynek belsejét érzékhám borítja. Az állat vedlés után apró homokszemcséket vesz fel az üregbe, amelyeknek az érzékhámra nehezedő súlya által az állat képes érzékelni a testhelyzetét. Ökológiai jelentőség A rákok jelentős része tengeri vagy édesvízi környezetben él, de számos fajuk a szárazföldi környezethez alkalmazkodott, ilyenek például az ászkarákok, amelyek a sarkvidékek kivételével szinte minden biotópban elterjedtek, és nagyon fontos szerepet töltenek be a szerves anyagok lebontásában. A legnagyobb szárazföldi rák a pálmatolvaj, amely akár 4 kg-osra is megnőhet. A vízi fajok jelentősége elsősorban a táplálékláncban betöltött szerepük miatt nagy: a világítórákok sarkvidéki tengerekben élő 13 faja hatalmas rajokat képez, ezeket összefoglalóan krillnek hívjuk. A délsarki krill közvetlenül a fitoplanktont fogyasztja és alakítja energiatartalmát a nagyobb állatok számára is (szekunder produkció), melyek nem képesek közvetlenül az algák fogyasztására, de a zooplanktonéra (benne a krillel) már igen. Ezek között találunk kisebb (halak vagy pingvinek) és nagyobb (fókák, sziláscetek) állatokat is. Néhány faj parazita életmódot folyat, ilyenek például a haltetvek, amelyek halakon élősködve azok vérét szívják, vagy az élősdi kacslábúak, amelyek tízlábú rákok belső élősködői. Számos fajt halásznak, illetve aquakultúrákban tenyésztenek. 2007-ben a körülbelül 10 700 000 tonna rákot hasznosítottak, ezek nagy része a tízlábú rákok közül került ki (pl. languszta, garnélarák, homár), de a krill halászata is jelentős elsősorban Japánban. A trópusi mangrove erdőket elsősorban a garnélarákok tenyésztése miatt irtják, számos környezeti és emberi problémát okozva ezzel (pl. a mangroveerdők nélkül a cunamik sokkal nagyobb pusztítást visznek végbe a tengerparti régiókban). Magyarországi helyzet Magyarország területén 3 őshonos tízlábú rákfaj él. A leggyakoribb a folyami rák (Astacus astacus), elsősorban lassú folyású vizeinkben él. A szintén őshonos, szigorúan védett kövi rák (Austropotamobius torrentium) hegyvidéki patakjainkban (főleg a Pilis, Börzsöny, Kőszegi-hegység, Budai-hegység) él. Állománya mára jelentősen megritkult. A kecskerák (Astacus leptodactylus), a múlt században nyugat felé terjeszkedve jutott el hozzánk. Elsősorban az alföldi, nyugodt folyású vizeket kedveli. Őshonos fajainkat három betelepített rákfaj szorítja ki egyre jobban élőhelyeiről: ezek a jelzőrák (Pacifastacus leniusculu), az amerikai vörösollós rák (Procambarus clakrii) és a cifrarák (Orconectes limosus), mindhárom észak-amerikai eredetű faj. A rákok a kultúrában A rák megjelenik a görög mitológiában, Héraklész lerné hidrával folytatott küzdelmében. Innen kapta nevét a rák csillagkép is. René Dereuddre René Dereuddre (Bully-les-Mines, 1930. június 22. – Le Mans, 2008. április 16.) francia válogatott labdarúgó, edző. Sikerei, díjai Toulouse Francia kupa 1956-57 Magyar női teke-csapatbajnokság A magyar női teke-csapatbajnokság 1948-tól kerül megrendezésre. A bajnokságot a Magyar Bowling és Teke Szövetség írja ki és rendezi meg. A legtöbb bajnoki címet a Ferencvárosi TC nyerte, 20-szor győztek. Furulya A furulya vagy blockflöte aerofon hangszer, az ajaksípos fúvós hangszerek közé tartozik. Egyenes fuvolának, csőrös fuvolának is nevezik, mert a harántfuvolával ellentétben a hangszert játék közben egyenesen, a levegőbefúvás irányában tartva, illetve fúvókájának csőrszerű nyúlványán keresztül fújva szólaltatják meg. A különböző hangmagasságokat hanglyukakkal és oktávátfúvással lehet képezni, e tulajdonsága alapján a fafúvós hangszerek közé sorolható akkor is, ha manapság gyakran műanyagból készül. A reneszánsz és a barokk zene kedvelt hangszere volt, később háttérbe szorult. Napjainkban historikus, korhű zenei előadásokon szólal meg, és az egyszerű modellek olcsósága miatt az iskolai zeneoktatásban, a műkedvelő muzsikálásban kap szerepet. A furulya egyben az ajaksípos hangszerek egy csoportjának gyűjtőneve is: ide tartoznak a „végénfúvós” dugós furulyák általában, mint a blockflötén kívül a népi hatlyukú furulya, hosszú furulya; az oldalfúvós vagy harántfurulya; a peremfurulyák, mint a tilinkó vagy a szélfurulya; ezen kívül a peremvágásos furulya. Leírása A fúvóka A furulyában – a többi ajaksípos hangszerhez hasonlóan – a hangot eredményező rezgésfolyamat úgy jön létre, hogy egy szűk résen kiáramló levegő éles, ék alakú akadályba ütközik, és az akadálynak hol az egyik, hol a másik oldalán leváló légörvényeket kelt gyors egymásutánban. Az így keletkező rezgés, peremhang egy hozzá csatolt csőrezonátor, hangszertest megfelelő saját rezgését gerjeszti, hallható zenei hangot létrehozva. Míg például a fuvola esetén a hangot keltő levegőáramot a hangszerjátékos ajkaival képzett rés hozza létre, addig a furulyánál ezt a szerepet a fúvóka részét képező szűk légcsatorna tölti be. A hangszerjátékos az ajkai közé illesztett csőrszerű részbe fúj bele, így kizárólag a levegő áramlási sebességét tudja meghatározni, annak irányát, távolságát nem, ahogy ez a harántfuvola esetén viszont lehetséges. A test A mai furulyának legtöbbször három egymásba illesztett része van: a fúvókát tartalmazó fej, a hat elülső és egy hátsó hanglyukat magában foglaló középső rész vagy törzs, és a kisujjal fedhető legalsó lyukkal (a mélyebb hangolású hangszereken nyitott billentyűvel) ellátott lábrész. Körtefából, paliszanderből, bukszusfából, újabban gyakran műanyagból készül, furata a fúvókától a lábrészig enyhén szűkülő, kónikus. A hét elülső hanglyuk diatonikus hangsort ad, a hátsó hüvelyklyuk az oktávátfúvást segíti. A kromatikus hangokat félig fedett lyukakkal vagy villás fogásokkal lehet elérni. Noha voltak próbálkozások a furulya billentyűzettel való ellátására, e hangszerváltozatok egyike sem tett szert nagy népszerűségre. Története A furulya eredete nem tisztázott. Az ókori kelták és germánok által hátrahagyott hangszerleletekben viszonylag sok furulyaszerű hangszert találunk, de a keleti, muszlim kultúrkörből való származás sem kizárható. A legkorábbi középkori ábrázolásokon a 11. századtól kezdve viszont már a legfontosabb vonásaiban a maival azonos hangszer tűnik fel. A legrégebbi fennmaradt középkori furulyák a 14. századból valóak. A középkori furulyát egy darab fából esztergálták, hengeres furata, a ma ismerthez hasonló csőrszerű befúvónyílása volt. Elülső oldalán hét hanglyuk, hátul egy magasan elhelyezett hüvelyklyuk volt ugyanúgy, mint a mai hangszereken. A korai furulyákon – és egészen a 18. század második feléig általában a fafúvós hangszereken – még nem volt egyöntetű a jobb és bal kéz helyzete játék közben. Gyakran a mai szokástól eltérően a bal kéz kezelte a mélyebb hanglyukakat és a jobb a magasakat, ezért a viszonylag rövidebb kisujj számára fúrt utolsó hanglyuk a többi lyuk tengelyétől kétféle irányban térhetett el. Hogy emiatt ne kelljen kétféle hangszert készíteni, a legalsó hanglyukat két példányban, a kétféle tartásmódnak megfelelően fúrták ki, a fölöslegeset a zenész viasszal betömte. A középkor érdekes furulyaszerű hangszere a mindössze három hanglyukkal ellátott egykezes furulya, amely az így felszabaduló másik kéz számára lehetővé tette a dobbal való ritmuskíséretet. E hangszerpárosnak a népi tánczenében használt változatai nyugat-Európában és az amerikai kontinensen a mai napig fellelhetőek. A reneszánsz korában a többi fafúvós hangszerhez hasonlóan a furulya is hangfekvés szerint differenciálódott, népes hangszercsaláddá alakult. Konstrukciója eközben alig változott, továbbra is jellemzően egyetlen darabból készült bő, hengeres furattal. Először a mélyebb hangolású hangszerváltozatok születtek meg, később a család felfelé is terjeszkedett. A 17. század elején már hét-nyolcféle különböző hangolású furulya volt használatban, egymástól kvinttávolságra hangolva, közülük a nagybasszus változat testhossza akár a két métert is elérhette. A kisebb méretű hangszereket csőrszerű befúvónyílással látták el, a nagyobb, játék közben lefelé tartott hangszereknek lapos felső része volt hátsó nyílású szélsapkával, a legmélyebbeket visszahajló S alakú fém toldalékcsövön keresztül szólaltatták meg. A mélyebb hangolású furulyákon a legalsó hanglyukat egy fecskefarok-formájú nyitott billentyűvel lehetett elérni. A 17. század második felében a furulyák sokfélesége csökkent, a barokk zene ízlésvilágának megfelelően gyakran szólisztikusan, vagy vonósokkal együtt szólaltak meg continuo-kísérettel. Szükségessé vált, hogy más hangszerekhez lehessen hangolni őket, ezért a többi fafúvóshoz hasonlóan a furulyát is több, egymásba tolható részből kezdték összeállítani. Leggyakrabban akkori elnevezés szerint kisdiszkant, diszkant, alt, tenor és basszus fekvésű furulyákat használtak, felváltva f és c hangolással. Legszélesebb körben az f' hangolású altfurulyát használták. Furatuk kisebb átmérőjű, kúpszerűen enyhén szűkülő formájú lett, ennek megfelelően hangjuk szelídebbé, ugyanakkor felhangokban dúsabbá vált. A hangterjedelem két oktávnyira nőtt. A furulya (és több más fafúvós hangszer) tökéletesítésében nagy szerepe volt Jean Hotteterre párizsi hangszerkészítőnek. A 18. század közepétől a furulyát a sokoldalúbb, árnyaltabb kifejezésmódot lehetővé tevő fuvola fokozatosan kiszorította a hangversenyéletből. A 20. század elején fedezték fel újra, elsősorban mint a zenetanulás egyszerű, olcsó segédeszközét. A barokk zeneművek korhű megszólaltatásának igénye pedig elhozta a barokk furulyák reneszánszát. Népi furulyák A furulya Európa területén gyakori népi hangszer, általában a régi harántfuvolákhoz hasonlóan hat hanglyukkal. A magyar furulya is jellemzően ilyen, készítéséhez leginkább bodza- vagy juharfát használtak. Furata hengeres, Erdélyben gyakran kúpszerűen szűkülő. Hat hangképző nyílás van rajta. Hangolása, mérete legtöbbször a szoprán- és altfurulyának felel meg. Furulyaszerű magyar népi hangszerek még a hosszú furulya és a fűzfasíp. A szopránfurulya ujjazata Az alábbi ábra a német rendszerű szopránfurulya ujjazatát mutatja. A felső sorban a C-dúr skála c"-től c3-ig, alul a kromatikus hangok. A fedett lyukak feketék, a nyitottak fehérek. A legfelső a hüvelyklyuk. Kalcium-klorid A kalcium-klorid (CaCl2) a kalciumnak a klórral alkotott ionos vegyülete. Vízben nagyon jól oldódik. Szobahőmérsékleten szilárd sót alkot. Alkalmazása nagyon sokrétű, például az utak síkosságmentesítéséhez és cement-adalékanyagként is használják. Nagy mennyiségben mészkőből lehet előállítani, ugyanakkor fontos forrása a Solvay-eljárás, melynek melléktermékeként keletkezik. Higroszkopikus tulajdonsága miatt (nagy intenzitással köti meg a vizet) zárt, jól szigetelt tartályban kell tárolni, szállítani. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii chloridum dihydricum és Calcii chloridum hexahydricum néven hivatalos. Kémiai tulajdonságok A kalcium-kloridot egy oldatban kalcium-ionok forrásához alkalmazzák. Sok kalciumvegyület nem vízoldékony, ezért a folyamat során kicsapódik. Olvadt CaCl2-t elektrolízisnek alávetve kalciumot kapunk. Felhasználási területei Az évente előállított több millió tonna kalcium-kloridot rendkívül sok területen alkalmazzák: Erősen higroszkopikus hatása miatt a levegőben vagy bármilyen egyéb gázban jelenlévő vízpára eltávolítására használják oly módon, hogy a gázt átáramoltatják egy erre a célra készített, kalcium-kloridot tartalmazó csövön. Az egyes oldatokban található nem kívánt vízmennyiség eltávolítására is használják. Ezen tulajdonsága miatt a kalcium-klorid kiváló „szárítószer”. A víz megkötése, valamint a vízben történő oldódás erősen exoterm, és a környezet hőmérséklete igen hamar 60 °C fölé ugrik. Emiatt könnyen égési sérüléseket okozhat. Mivel feloldódás közben intenzíven hőt termel, ezért jégolvasztásra is alkalmazzák. Az utakra szórva hatékonyan felolvasztja a jégpáncélt, és oldott állapotban kevésbé káros a növényekre, mint a nátrium-klorid , valamint alacsonyabb hőmérsékleten is használható. Betonkeverékekben elősegíti a gyors megszilárdulást, de erősen korrodáló hatása miatt vasbetonszerkezetekben nem alkalmazható. Néhány autópályán a szálló por visszaszorítására is használják, mert az útra szórva ott megköti a vizet, ezáltal egy vékony folyadékréteg kerül az út felszínére, mely megköti a port. A kalcium-klorid nagyon sós ízű, ezért néhány ételben adalékanyagként (ízszabályozásra és szilárdítóanyagként) alkalmazzák E-száma 509 . Savanyúságokban és egyes paradicsomsűrítményekben , egyes sajtfélék elkészítése során, és konzerv zöldségekben előszeretettel használják. Az étel sós ízét a nagy mennyiségben káros nátrium-klorid alternatívájaként kalcium-kloriddal is szokták korrigálni. Műanyagokhoz is adagolják. A szennyvíztisztítás során hátramaradt üledék víztartalmának csökkentésére is használják. Mivel növeli a sejtmembrán permeabilitását (a sejtmembrán meggátolja a nagy molekulák be- és kijutását a membránon keresztül), vizes oldatát előszeretettel alkalmazzák genetikai módosítások során, mert a csökkentett ellenállás segítségével a DNS -fragmentumok nagyobb valószínűséggel jutnak be a sejtbe, és épülnek be a sejt DNS-ébe. Poroltókban használt adalékanyag. Kohókban is alkalmazzák. „Álkaviár” előállítása során a zöldség - vagy gyümölcskivonathoz adagolják. Sürgősségi ellátásban a blokkolt kalciumcsatornák okozta zavar helyreállítására, valamint a kalcium-glukonáttal együtt az elektrolitegyensúly beállítására is alkalmazzák. Elővigyázatossági tanácsok A kalcium-klorid erősen irritáló szer, használata során kesztyű és védőszemüveg viselése ajánlott, valamint kerülni kell a közvetlen belélegzést. Bár kezelése különösebb körültekintést nem igényel, a szervezetbe légzés folyamán vagy a szájon át bekerülve égési sérüléseket okozhat. Ustrzyki Górne Ustrzyki Górne (ukrán nyelven: Устрики Горішні) Lengyelország délkeleti részén, a Kárpátaljai vajdaságban, a Bieszczady járásban, Gmina Lutowiska község közigazgatási területén fekvő település. Beniowa a lengyel-ukrán határhoz közel található. Lutowiskától közel 17 kilométernyire délre található, a járási központtól, Ustrzyki Dolnétól 37 kilométerre délre fekszik és a vajdaság központjától, Rzeszówtól 114 kilométernyire délkeletre található. Kónya vicsorgó A kónya vicsorgó (Lathraea squamaria) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül a vajvirágfélék (Orobanchaceae) családjába tartozó faj. Előfordulása A kónya vicsorgó csaknem egész Európában megtalálható. Szurdokerdők és ligeterdők élősködő növénye. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él. Megjelenése A kónya vicsorgó 10-25 centiméter magas, halványpiros, ritkábban fehéres, levélzöld nélküli évelő növény. Rizómáját (gyöktörzsét) vastag pikkelyek borítják. A hengeres száron is csak levélszerű pikkelyek találhatók. Lombos fák (mogyoró, bükk, gyertyán, éger és szil) gyökerein élősködik. Halványpiros, 1-1,5 centiméter hosszú, két ajkú virágai egy oldalra néző, eleinte bókoló fürtöt alkotnak. Életmódja A virágzási ideje március-május között van. Rambin Rambin település Németországban, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban. Népesség A település népességének változása: Kutatható gyergyószárhegyi összeírások, iratok Az oldal a Gyergyószárhegyhez kapcsolódó helytörténeti-, vagy családfakutatásokhoz felhasználható összeírások, könyvek, anyakönyvek, egyházi iratok részletes listáját és azok elérhetőségét tartalmazza. gyergyószárhegyi összeírások (1569 - 1820) adóösszeírások 1658, A gyergyói főemberek, lófők, darabontok és jobbágyok adó- és katonai összeírása 1703, adóösszeírás - Szárhegy (községi, csak a települési vezetők neveit tartalmazza) 1712, A szárhegyi lakosság adó alá eső igavonó állatállományának összeírása (szabadok, zsellérek, özvegyek és jobbágyok névsora) 1713, adóösszeírás - Szárhegy (községi, csak a település vezetőit, primorjait és az adómentességet élvezőket tartalmazza) 1721-1722, adóösszeírás - Gyergyószék (részleges, csak az adómentességet vagy adókedvezményeket élvezőket, így a települési tisztségviselőket, őrállókat, confrátereket, templomi alkalmazottakat … tartalmazza) 1750, adóösszeírás - Szárhegy (címeres nemesek, szabadok-lófők-puskások, özvegyek, jobbágyok, zsellérek, cigányok névsora) katonai összeírások 1569 tájéka, A csík-, gyergyó- és kászonszéki főemberek és lófők összeírása 1602, A Giorgio Basta által, a császár hűségére esketett csík és gyergyószéki nemesek, lófők és szabad székelyek katonai összeírása 1614, Csík-Gyergyó-Kászonszékbeli főnépek, lófők, gyalogpuskások, szabadosok, jobbágyok, zsellérek és szolgák összeírása 1616, A gyergyószéki főnépek, lófők, gyalogos puskások és szabadosok összeírása 1616 tájéka, A jobbágysorba jutott csík-, gyergyó- és kászonszéki lófők és gyalogok, illetve illetve szabad székely örökségek jegyzéke 1619, Gyergyószéki gyalogpuskások összeírása 1643, Kászon-, Csík- és Gyergyószék hadköteles férfilakosságának összeírása (primorok, lófők, gyalogpuskások és fiúgyermekeik összeírása) 1654, A gyergyói hadköteles székelyek jegyzéke 1660, Barcsai Ákos fejedelem hűségére felesküdt gyergyói székelyek 1661, A hadi szemléről távolmaradt vagy a szolgálat alól felmentett katonáskodó csík-, gyergyó- és kászonszéki székelyek névsora, illetve azoké, akik felszabadultak a jobbágyság alól 1681, A katonáskodó székelyek összeírása Csík-, Gyergyó- és Kászonszéken 1683, A csík-, gyergyó- és kászonszéki hadköteles székelyek összeírása 1685. febr. 14., Csík-, gyergyó- és kászonszéki gyalogok jegyzéke 1685. dec. 26-29., A csík-, gyergyó- és kászonszéki hadkötelesek jegyzéke (lovasok és gyalogpuskások) 1702, A gyergyószéki nemesek, lófők, puskások és szabad rendű székelyek összeírása - megj. a forráskönyvben található „Stephanus et Michael Laszlo” nevek helyesen: Stephanus et Michael Latzko (ld. a lustra eredetijéről készült MNL mikrofilm másolaton – Németh Gy., szócikk szerk.) 1704, A II. Rákóczi Ferenc haditáborába bevonult gyergyói hadak és fegyverzetük összeírása egyházi lélekösszeírások 1761-1770, szárhegyi egyházi lélekösszeírás / " Status Animorum in Parochiali Ecclesia Gyergyó Szárhegy hoc Anno 1761. die 3. Marty conscriptus" (A falu teljes lakosságának összeírása életkorokkal, de rendi jogállás megjelölése nélkül.) urbáriumok, jobbágyösszeírások 1785, Urbárium - Szárhegy (jobbágytartók és jobbágyok névsora, kötelezettségek összeírása) 1820, Cziráky-féle urbárium, Szárhegy (jobbágytartók és jobbágyok névsora, kötelezettségek összeírása) 1773, a gr. Lázár család jobbágycsaládfőinek listája szárhegyi egyházi iratok (anyakönyvek, jegyzőkönyvek...) szárhegyi historia domus (/1658/–1904) szárhegyi egyháztanácsgyűlési és iskolaszéki jegyzőkönyv (1896–1914) szárhegyi családkönyv (19. század elejétől a 20. század elejéig) szárhegyi számadáskönyv (1855-1867 és 1869-1906) Gyergyószárhegy digitalizált anyakönyvei, 1696-1948 könyvek Garda Dezső : A kastély árnyékában / Gyergyószárhegy története 1849-ig, I-II. kötet - Státus Kiadó, 2012 Sávai János: Barátom! - A gyergyószárhegyi plébánia históriája Török Sándor elbeszélésében - Szeged, 2005 források Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VII. kötet (szárhegyiek: 145., 147., 149. old.) Román Nemzeti Levéltár, Kolozs Megyei Igazgatóság, Székely Lustrák, 3. füzet, 315-337. Domokos Pál Péter: Háromszék és Csíkszék adóügyi összeírása (Szárhegy: 274. old.) Pál-Antal Sándor: Csík-, Gyergyó- és Kászonszék 1701-1722 között (Székely székek a 18. században sorozat), Mentor Kiadó, Marosvásárhely. 2009 (szárhegyiek: 72. old.) Garda Dezső: A kastély árnyékában / Gyergyószárhegy története 1849-ig, I-II. kötet - Státus Kiadó, 2012 (321-328. old.) Pál-Antal Sándor: Csík-, Gyergyó- és Kászonszék 1701-1722 között (Székely székek a 18. században sorozat), Mentor Kiadó, Marosvásárhely. 2009 (Szárhegy: 199. old.) Magyar Nemzeti Levéltár > mikrofilm adatbázis > X8377 jelzet > 47374-es filmtekercs (261., 263. lap) Magyar Nemzeti Levéltár, F50 / adóösszeírás 1750 > mikrofilm adatbázis > X8377 jelzet > 47374-es filmtekercs Garda Dezső: A kastély árnyékában / Gyergyószárhegy története 1849-ig, I-II. kötet - Státus Kiadó, 2012 (420-463. old.) Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VII. kötet, Kolozsvár. 2004 (szárhegyiek: 66. old.) Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, IV. kötet, Kolozsvár. 1997 (digitalizált változat > szárhegyiek: 90. old.) Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, IV. kötet, Kolozsvár. 1997 (digitalizált változat > szárhegyiek: 542-543. old.) Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, IV. kötet, Kolozsvár. 1997 (digitalizált változat > szárhegyiek: 570-571. old.) Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, IV. kötet, Kolozsvár. 1997 (digitalizált változat > szárhegyiek: 574-575. old.) Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, IV. kötet, Kolozsvár. 1997 (digitalizált változat > szárhegyiek: 709. old.) Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VI. kötet, Kolozsvár. 2000 (szárhegyiek: 259-261., 284. old.) Garda Dezső: A kastély árnyékában / Gyergyószárhegy története 1849-ig, I-II. kötet - Státus Kiadó, 2012 (232-237. old.) Magyar Nemzeti Levéltár > X44-es jelzet > 45214-es filmtekercs Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VII. kötet, Kolozsvár. 2004 (szárhegyiek: 121-122. old.) Magyar Nemzeti Levéltár, F.136, Székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások, I. kötet. 1021-1031. Magyar Nemzeti Levéltár > mikrofilm adatbázis > X44-es jelzet > 45214-es filmtekercs Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VII. kötet, Kolozsvár. 2004 (szárhegyiek: 162. old.) Román Nemzeti Levéltár, Kolozs Megyei Igazgatóság, Székely Lustrák, 3. füzet, 257-272. Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VII. kötet, Kolozsvár. 2004 (szárhegyiek: 190. old.) Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VIII. kötet, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006 (szárhegyiek: 51-52., 57. old.) Magyar Nemzeti Levéltár, F-136, Székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások, I. kötet, 923-1021 Magyar Nemzeti Levéltár > mikrofilm részleg > X44-es jelzet > 45214-es filmtekercs Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VIII. kötet, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006 (szárhegyiek: 110-111. old.) Magyar Nemzeti Levéltár, F-136, Székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások, I. kötet, 199-269. és 270-361. lapok Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VIII. kötet, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2006 (szárhegyi névsor: 238. old.) Magyar Nemzeti Levéltár, F-136, Székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások, I. kötet, 587-635. lapok Demény Lajos: Székely oklevéltár, új sorozat, VIII. kötet, Mentor Kiadó, Marosvásárhely. 2006 (szárhegyi lovasok: 299-300. old., szárhegyi gyalogpuskások: 312. old.) Magyar Nemzeti Levéltár, F-136, Székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások, I. kötet, 163-198. lapok Pál-Antal Sándor: Csík-, Gyergyó- és Kászonszék 1701-1722 között, Mentor Kiadó, Marosvásárhely. 2009 (szárhegyi névsor: 57. old.) Magyari András: II. Rákóczi Ferenc erdélyi hadserege, Kriterion Kiadó, Bp. 1994 (szárhegyi névsor: 470-472. old.) Erdélyi Genealógiai Társaság: Gyergyószárhegy digitalizált anyakönyvei, 1696-1895 Magyar Nemzeti Levéltár > mikrofilm részleg > F51 > jelzet: X8166 > 25009-es filmtekercs Magyar Nemzeti Levéltár > mikrofilm részleg > F52 > jelzet: X8221 > 25724-es filmtekercs Garda Dezső: A kastély árnyékában / Gyergyószárhegy története 1849-ig, I-II. kötet - Státus Kiadó, 2012 (379-381. old.) Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár, e-kutatás részleg Erdélyi Genealógiai Társaság A Paris Saint-Germain FC 2016–2017-es szezonja Ez a szócikk az Paris Saint-Germain FC 2016–2017-es szezonjáról szól. A szezon 2016. augusztus 12-én kezdődött, és 2017. május 20-án ért véget. Jelenlegi keret 2016–2017 szezonban Nyolcaddöntők A nyolcaddöntők sorsolását 2016. december 12-én tartották. Az első mérkőzéseket 2017. február 14. és 22. között, a visszavágókat március 7. és 15. között játsszák. 3254 Bus A 3254 Bus (ideiglenes jelöléssel 1982 UM) egy kisbolygó a Naprendszerben. Edward L. G. Bowell fedezte fel 1982. október 17-én. Lakner Bácsi Gyermekszínháza Lakner Bácsi Gyermekszínháza gyerekszereplőkkel működő budapesti színház. A régi gyermekszínház A Gyermekszínház története az 1920-as évekre nyúlik vissza. Lakner Artúr, a mozigépészből lett író, műfordító, mozi- és színidirektor ekkor ébredt rá, hogy a gyermekek személyiségfejlődésére milyen rossz hatással vannak azok a filmek és színházi előadások, melyeket nekik szánnak a felnőttek. Ne a harc, a kegyetlenség, az erőszak legyen a modell számukra, nem ijesztő rémtörténetekre, hanem saját életükből vett epizódok, események bemutatására van szükségük, a szeretet, a barátság és az önzetlenség fogalmainak jegyében. Lakner bácsi ilyen meséket írt és adott elő ifjú társulatával a vasárnaponként hozzá látogató gyerekeknek. Eleinte kis konferanszokat rögtönzött az általa vezetett Capitol mozi színpadán, maga mellé véve akkor hároméves kislányát, Noémit. Ő lett Lakner bácsi Kisinasa. A párbeszédekből előbb jelenetek, később színdarabok lettek. Lakner Artúr megírta, bemutatta és filmre vitte minden idők egyik legsikeresebb magyar ifjúsági regényét, az Édes mostohát. Az ő kezei alól indult többek között Ruttkai Éva, Iván és Ottó, Kishegyi Árpád, Lakatos Gabriella, Örkényi Éva, Ferrari Violetta, Zsolnai Hédi és még nagyon sokan mások. Soha nem akart színészeket nevelni, csak boldog, mosolygó szemű gyermekeket látni maga körül. Társulatának állandó otthona sosem lehetett, de büszkén fogadta be a Vígszínház, a Vidám Színpad, a Fővárosi Operettszínház és a Goldmark terem. Gyermekszínházát 1944-ben elsodorta a háború, őt magát pedig egy Auschwitzba tartó halálvonat vitte el. Utoljára a kecskeméti gyűjtőpályaudvaron látták: gyerekeknek játszott a sínek mellett, mielőtt elhurcolták. Újrakezdés A világháború után nagyobbik leánya, Lívia összegyűjtötte az egykori gyermekszínészeket, és újakat toborozva melléjük újra játszani kezdett. Bemutatta többek közt A Pál utcai fiúkat és továbbvitte az Édes mostohát. Ebből a csapatból került ki a Valahol Európában című legendás Radványi Géza-film gyermekszereplőinek legjava, köztük Rónai András, Kalmár Tibor és Harkányi Endre. 1948-ban kultúrpolitikai okokból megvonták a játékengedélyt Lakner Líviától, aki egészen az 1980-as évekig titokban próbálta életben tartani a Gyermekszínházat. Otthonában tanított be kisebb jeleneteket, dalokat, és különböző műsorokban léptette fel tanítványait. 1984-ben, Lakner Artúr születésének kilencvenedik évfordulóján megjelent ismét az Édes mostoha. A könyvet napok alatt elkapkodták, a filmet újra levetítették, és a művet bemutatta – Kalmár Tibor rendezésében – a Gutenberg Művelődési Otthon Napsugár Gyermekszínpada. 1990-ben megalakult a Lakner Gyermekszínész-képző Tanoda, Lakner Lívia vezetésével. Ábel Anita, Somlai Edina, Garaguly István, Molnár Tamás, Csondor Kata, Dögei Éva, Vass Gábor ma is büszkén tartják magukat Lakner bácsi kései tanítványainak. A Gyermekszínház ma Lakner Lívia 1996-ban bekövetkezett halálával minden megváltozott. A Művelődési Ház vezetője eltért azoktól az erkölcsi és művészeti alapoktól, melyeket a lakneri hagyományok megköveteltek, ezért Aczél András, Lakner Lívia szellemi örököse – maga is Lakner-leszármazott – néhány munkatársával együtt kivált a Napsugár Gyermekszínpadból. Vezetésével 1998 decemberétől újra – eredeti – Lakner Bácsi Gyermekszínház nevén kezdte működését a gyerekszínház és tanoda. Az egykori Kisinas, Lakner Noémi 2000 telén alapítványt tett. Az így létrejött Lakner Bácsi Alapítvány egyik első intézkedéseként újraalapította a színházat. Célját eképpen határozta meg: „a tanulóifjúság nevelése a művészetek és az esztétikai értékek iránti nyitottságra- képességfejlesztés, oktatás, ismeretterjesztés- a nemzeti kulturális értékek megismertetése- Lakner Artúr szellemi hagyatékának gondozása- a hazai gyermekszínész-képzés fejlesztése- működteti Lakner Bácsi Gyermekszínházát”. A Gyermekszínház tanoda formájában működik, tagjai rendszeresen lépnek fel különböző jótékonysági rendezvényeken, állami műsorokban, színházi gálákon, egyebek közt a Budapesti Operettszínház és az Új Színház színpadán. Többen szerepet kaptak az Operettszínház Mária főhadnagy, Csárdáskirálynő, Elisabeth, Mozart!, illetve Szépség és a Szörnyeteg-előadásaiban, de játszanak „Lakner-gyerekek” a Nemzeti Színházban, a Radnóti Színházban és a Budapesti Kamaraszínházban is. A társulat 2004 nyarán a Petőfi Musical Stúdióval közösen mutatta be a Városmajori Szabadtéri Színpadon Dés László-Nemes István-Böhm György-Korcsmáros György-Horváth Péter Valahol Európában című musicaljét, melyet 2005 júliusában és augusztusában újabb telt házas előadások követtek. 2005. július 9-10-én végre újra önálló produkcióval jelentkezett a Gyermekszínház, Fehér Klára Mi, szemüvegesek című ifjúsági regényéből készült suli-musicalt vitte színre. 2008. április 17-én a Gyermekszínház Csukás István Ágacska című darabját mutatta be. 2009. november 7-8-án sor került a Pataky Művelődési Házban a (Lakner Artúr: Babalakodalom című műve alapján készült) Babakalamajka című produkció premierjére. Aczél András így fogalmazott: „Lakner Bácsi Gyermekszínháza mégsem színészeket képez, hanem – személyiségfejlesztő programja keretében – a kultúrára, a nemzeti értékekre nyitott, művelt, fogékony felnőtteket kíván nevelni.” A Pendragon legenda (film) A Pendragon legenda Szerb Antal regényéből, Révész György rendezésében 1974-ben készült 98 perces színes magyar misztikus kalandfilm. Cselekmény 1933-ban a magyar Bátky János (Latinovits Zoltán), az „irodalmi száműzött” kényelemben, biztonságban és nyugalomban tölti mindennapjait Angliában. A londoni British Museum könyvtárában kutatómunkát végez, egy tizenhetedik századi misztikus csoport után nyomoz. Miközben a rózsakeresztesek titkait kutatja, a Pendragon család történetével is megismerkedik, később belekeveredik egy rejtélyes és szövevényes összeesküvésbe. Egy napon felkérést kap, hogy Walesben folytassa a szenvedélyévé vált múltkeresést. Az utazásról sokan megpróbálják lebeszélni, de ő hajthatatlan marad. A kísértethistóriában szerepet kap egy lord rejtélyes halála és hatalmas öröksége, egy titokzatos ír világutazó, George Maloney (Bujtor István), egy volt prostituáltból lett arisztokrata feleség, Eileen St. Claire (Tordai Teri) és az Earl unokaöccse, Osborne Pendragon (Timár Béla). Az eseményekkel sodródó botcsinálta kincskeresőre több asszony is kiveti a hálóját. Earl of Gwynedd(Darvas Iván) walesi kastélyában és környékén azonban elszabadulnak az események, valójában a történet felszíne alatt a materialista és a spirituális világnézet összecsapása zajlik. Szereplők Dr. Bátky János – Latinovits Zoltán Earl of Gwynedd – Darvas Iván Osborne Pendragon – Timár Béla Eileen St. Claire – Tordai Teri Cynthia Pendragon – Halász Judit George Maloney – Bujtor István Jenny – Schütz Ila Lene Kretzsch – Moór Marianna Mrs. Burt – Tábori Nóra Dr. Rehmer/Jones tiszteletes – Kállai Ferenc James Morvin – Major Tamás Pat O'Brian – Esztergályos Cecília John Griffith – Kozák László 21453 Victorlevine A 21453 Victorlevine (ideiglenes jelöléssel 1998 HA33) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. A LINEAR projekt keretében fedezték fel 1998. április 20-án. BMW i3 A BMW i3 a BMW városi használatra tervezett elektromos meghajtású autója. A modellből 2016-ban már hibrid változatot is gyártottak. Története A cég új BMW i nevű modellcsaládjába tartozó i3 modell prototípusát (a BMW i8 modell prototípusával együtt) a 2011-es frankfurti autókiállításon mutatta be a gyártó. Gyártása 2013 szeptemberében kezdődött. 2016 óta a los Angelesi rendőrség is használja a modellt nem járőrözési, hanem egyéb rendőrségi feladatokra. A kiválasztás során a Tesla Model S-t is tesztelték, de a BMW modellje mellett döntöttek. 2017-ben a BMW i3 modell a második legnépszerűbb elektromos autó volt Európában. Összesen 20 855 darabot adtak el belőle, ami 7 százalékkal több a 2016-os adatnál. Műszaki jellemzők Az autó alváza alumínium, karosszériája szénszálas erősítésű műanyagból készült, hogy ezzel is csökkentsék a jármű tömegét. Az akkumulátorok hálózati erőforrásról is tölthetőek, az autó hatótávolsága 130-160 kilométer. A hibrid változatban az elektromos meghajtást egy 34 lóerős benzinmotor egészíti ki, amivel az autó hatótávolsága 300 km-re növelhető. A Pendragon legenda (regény) A Pendragon legenda Szerb Antal 1934-ben megjelent regénye, egyben a szerző legfőbb szépirodalmi alkotása. Hegedüs Géza szerint „A magyar irodalom legvilágirodalmibb remekművei közé tartozik,” Poszler György pedig „a csodaigézte filozopter egyszeri mesterművé”-nek nevezte. Műfaját illetően az esszéregény, bűnügyi regény és a kísértethistória keveréke, és ugyanezeknek a paródiája, maga az író filológiai detektívregénynek nevezte. 1934-ben Rózsakereszt címmel jelent meg. Háttere Szerb Antal jó ismerője volt az angol irodalomnak, és több utazást tett Angliában; 1929-ben pedig ösztöndíjasként hosszabb ideig ott tartózkodott. Az angol kultúra iránti rokonszenve már korábban is megmutatkozott: Tanulmányt írt Chestertonról és Huxleyról, valamint egy áttekintést Az angol irodalom kistükre címmel. A Pendragon legenda stílusjegyein kimutatható a korabeli angol próza hatása: a fordulatos, természetfeletti elemeket tartalmazó cselekmény Chesterton és John Cowper Powys, John Collier és David Garnett műveinek hangulatára emlékeztet, a szereplők Huxley és Virginia Woolf alakjaival állnak szellemi rokonságban. A regény témájával részben átfedésben van a szerző A rózsakeresztesek című esszéje. Ebben Szerb Antal – csakúgy mint regényében – ír az alkímia elértéktelenedéséről, a tudományos hozzáállás megváltozásáról, valamint a rózsakeresztesekről. Míg A Pendragon legenda ironikus nosztalgiával ugyan, de hihetőnek mutatja be a rózsakeresztesek elméletét, az esszé szerint az alapművek szerzője Johann Valentin Andreae, aki csupán szórakozásból írta ezeket. Történelmi vonatkozások A regénybeli Pendragon-család ősei, Llewelyn ab Iorwerth (Nagy Llewelyn, kb. 1172-1240), illetve unokája, Llewelyn ap Gruffydd (Utolsó Llewelyn, kb. 1223-1282) létező történelmi alakok. Előbbi Gwynedd hercege volt, azonban de facto majdnem az egész Wales a fennhatósága alá tartozott, utóbbi pedig a független Wales utolsó uralkodója. A család többi tagja azonban az író teremtménye. A rózsakeresztesek társasága, Paracelsus, Christian Rosenkreutz és Robert Fludd valóban léteztek; a mozgalom alapművei valóban a Chymische Hochzeit, a Fama Fraternitatis R.C., illetve a Confessio Fraternitatis R. C. voltak. Főszereplői A narrátor Bátky János, az író önmagáról rajzolt paródiája, angol-magyar szakos bölcsész, aki hatalmas műveltséggel és minimális gyakorlati érzékkel rendelkezik. Egy regénybeli beszélgetésben partnere így jellemzi: „Maga nem jó ember, nem is rossz ember, az intellektuelre nem húzhatók ezek a kategóriák.” Bátky vendéglátója, akinek személye és családja a bonyodalom középpontjában áll, Owen Pendragon, Earl of Gwynedd „egészen dónkihotosan arisztokratikus ember.” A családi hagyományokat kutatva magáévá teszi a rózsakeresztesek elméleteit, és a modern tudomány eszközeivel, biológiai kísérletekkel próbálja eredményeiket megismételni. Fiatalkori szerelme, Eileen St. Claire romlott, démonikus alak, de az Earl évtizedekkel később is bálványozza, még önmagának sem hajlandó bevallani, hogy tévedett megítélésében. Cselekménye Az Earl of Gwynedd meghívja Bátky Jánost llanwygani kastélyába, hogy a családi könyvtárban folytathassa kutatásait a rózsakeresztesekkel kapcsolatban. Így a tudós belekeveredik egyrészt egy modern bűnügybe, ami egy hatalmas vagyon megszerzésére irányul, másrészt egy kísértethistóriába. Pendragon bevezető mondatok Probléma esetén lásd:Médiafájlok kezelése. Fogadtatása és hatása A regényt megjelenése évében, illetve a következő évben ismertette többek között az Erdélyi Helikon, a Pásztortűz, az Írás, illetve a Nyugat. Cseh, angol, német, spanyol, francia és bolgár nyelvű fordítása is megjelent. 1974-ben Révész György rendezésében filmesítették meg, a főbb szerepeket Latinovits Zoltán és Darvas Iván alakították. 1982-ben Bencsik Imre színpadi művé adaptálta Úriember jó kriptából címen. A kortárs kritika posztmodernnek minősíti a regényt, azt állítva, hogy Szerb Antal ezzel megelőzte Umberto Eco A rózsa neve című világsikerű művét. Castelnuovo Bozzente Castelnuovo Bozzente település Olaszországban, Lombardia régióban, Como megyében. Lakosainak száma 914 fő (2017. január 1.). Castelnuovo Bozzente Appiano Gentile, Beregazzo con Figliaro, Binago, Tradate és Venegono Inferiore községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: FC Rànger’s Az FC Rànger’s andorrai labdarúgócsapat a fővárosból, Andorra la Vellából. Eddig két alkalommal nyerte meg az andorrai labdarúgó-bajnokságot, és egy alkalommal hódította el nemzeti szuperkupát. Sikerei Andorrai labdarúgó-bajnokság ( Primera Divisió ) Andorrai kupa ( Copa Constitució ) Andorrai szuperkupa ( Supercopa andorrana de futbol ) Eredményei Bajnoki múlt A Rànger’s a 2012–13-as szezonig 9 bajnoki évet töltött az andorrai labdarúgó-bajnokság élvonalában. Nemzetközi Szezonális bontásban Megjegyzés: Az eredmények minden esetben a Rànger’s szempontjából értendők, a dőlten írt mérkőzéseket pályaválasztóként játszotta. Čamerovac Čamerovac falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Szluinhoz tartozik. Fekvése Károlyvárostól 46 km-re délre, községközpontjától 8 km-re délkeletre, a Kordun területén, a Korana bal partján fekszik. Története A falunak 1857-ben 751, 1910-ben 583 lakosa volt. Trianonig Modrus-Fiume vármegye Szluini járásához tartozott. 2011-ben 54 lakosa volt. Elefántbogár Az elefántbogár (Megasoma elephas) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjába tartozó faj. Előfordulása Az elefántbogár előfordulási területe Mexikó déli részétől egészen a dél-amerikai esőerdőkig terjed. Alfajai Megasoma elephas elephas Fabricius, 1775 Megasoma elephas iijimai Nagai, 2003 Megasoma elephas occidentalis Bolívar et al., 1963 Megjelenése Az átlagos elefántbogár hossza 7-12 centiméter közötti. A hím körülbelül kétszer-háromszor nagyobb a nősténynél. A bogár alapszíne fekete, de a testét, főleg a szárnyfedőit sűrű, puha, mikroszkopikus szőrzet borítja. A szőrzet miatt sárgásnak tűnik. A hím fejéből egy nagy szarv nő ki; az előtorán is egy kisebb szarv látszik. A nősténynek nincs szarva. A szarvval a hímek küzdenek egymással. Életmódja Az elefántbogár különböző fák nedveivel, valamint rothadó gyümölcsökkel táplálkozik. A tűzvirágfa (Delonix regia) kérgét is megeszi. Nappal tevékeny. Képes fenntartani a testhőmérsékletét a nap hűvösebb óráiban is. Az erdőirtások miatt, állományai jelentősen megcsappantak. Az sem segít, hogy nagy számban gyűjtik be ezeket a bogarakat. Szaporodása A nőstény korhadó farönkökbe rakja petéit. Körülbelül 3 hét múlva kikelnek a lárvák. Alfajtól függően akár 3 évbe is telhet a lárvaállapot. A bábállapot 29 Celsius-fokon akár 5 hétig is tarthat. Az imágó csak 1-3 hónapig él. A magyar labdarúgó-bajnokság aranyérmes játékosainak listája: F Az alábbi lista a magyar labdarúgó-bajnokság bajnokcsapatainak játékosait sorolja fel, F kezdőbetűvel, bajnoki cím száma, egyesületek és idények szerint. A Popularidade de Bee Gees Az A Popularidade de Bee Gees című lemez a Bee Gees Brazíliában kiadott 2 LP-s (2CD-s) válogatáslemeze az együttes 1960-as és 1970-es években született dalaiból. Az album dalai LP1 (CD1) I Started a Joke (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:08 To Love Somebody (Barry és Robin Gibb) – 3:04 Words (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:18 Odessa (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 7:34 Lonely Days (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:43 How Can You Mend A Broken Heart (Barry és Robin Gibb) – 3:55 Israel (Barry Gibb) – 3:42 My World (Barry és Robin Gibb) – 4:00 Method To My Madness (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:10 My Life Has Been a Song (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:21 Elisa (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:45 LP2 (CD2) New York Mining Disaster 1941 (Barry és Robin Gibb) – 2:14 Massachusetts (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:28 I've Got To Get A Message To You (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:55 Tomorrow Tomorrow (Barry Gibb, Maurice Gibb) – 3:37 Don't Forget To Remember (Barry Gibb, Maurice Gibb) – 3:25 First Of May (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 2:46 I.O.I.O. (Barry Gibb, Maurice Gibb) – 2:44 Every Second, Every Minute (Barry Gibb) – 2:58 Trafalgar (Maurice Gibb) – 3:49 Run To Me (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 3:01 Saw a New Morning (Barry, Robin és Maurice Gibb) – 4:08 Alive (Barry és Maurice Gibb) – 4:01 Mr Natural (Barry és Robin Gibb) – 3:42 Lophotriccus galeatus A Lophotriccus galeatus a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj. Rendszerezése A fajt Pieter Boddaert holland természettudós írta le 1783-ban, a Motacilla nembe Motacilla galeata néven. Besorolása vitatott, egyes szervezetek az Oncostoma nembe sorolják Oncostoma galeatum néven. Előfordulása Brazília, Kolumbia, Francia Guyana, Guyana, Peru, Suriname és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, száraz erdők és mocsári erdők, valamint száraz és nedves szavannák és cserjések. Megjelenése Testhossza 10,2 centiméter, testtömege 6–7 gramm. Életmódja Rovarokkal táplálkozik. Hivatkozások A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2017. április 22.) Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. április 22.) A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. április 22.) A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. április 22.) Forrás A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. április 22.) Elefántcsontpart a 2000. évi nyári olimpiai játékokon Elefántcsontpart az ausztráliai Sydneyben megrendezett 2000. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt. Az országot az olimpián 5 sportágban 14 sportoló képviselte, akik érmet nem szereztek. Atlétika ** - két másik versenyzővel azonos eredményt ért el Bertricourt Bertricourt település Franciaországban, Aisne megyében. Lakosainak száma 173 fő (2015). Bertricourt Aguilcourt, Orainville, Pignicourt és Variscourt községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Rákóc Rákóc (szlovákul: Rakovec nad Ondavou) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában, Nagymihálytól 15 km-re északnyugatra, az Ondava bal partján. 2011-ben 1096 lakosából 1008 szlovák volt. Története 1266-ban az egri püspökség birtokainak összeírásában Rakouch néven említik először. Innen származtatja eredetét a Magyarország és Erdély történetében oly fontos szerepet játszott Rákóczi-család, melynek első ismert tagja Balázs apja Mihály 1328-ban tűnik fel a településen. 1357-ben Istvánffy Domokos, 1392-ben az Adrássy grófok a birtokosok. Mellettük birtokosok még Morvay Gyapola András, János és László, valamint Jakab fiai, Miklós és Péter. A 15. században a Csapi család és a Morvay nemzetségből való Gyapolyak a birtokosok. Később a Barkóczy és Okolicsányi családoké. A 17. században a Rákócziaké, 1617-ben már itt állt Rákóczi György udvarháza. Az utolsó Rákóczi, András halála után 1754-ben Mária Terézia Rajcsányi Jánosnak adja. A 18. – 19. században a Szirmay, Boronkay, Szulyói és Derencsényi családok tulajdona. 1781-ben 26 háztartás volt a településen, 1785-ben 74 házában 127 családban 751 lakos élt. 1851-ben három kastély állt a faluban a Boronkay, a Szirmay és a Szulyói családok tulajdonában. Vályi András szerint "RAKÓCZ. Rakovecz. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Szulovszky, és Szirmay Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Morvához 1/4 órányira, határja három nyomásbéli, hegyes, és vőlgyes, gabonát, búzát terem leginkább, egyebet középszerűen; tőlgyes erdeje van, rétekkel bővelkedik, piatzok Homonnán. " Fényes Elek szerint "Rákócz, orosz-tót falu, Zemplén vmegyében, A. Körtvélyes fil. 163 romai, 648 g. kath., 18 evang., 4 ref., 38 zsidó lak. Gör. par. templom, 1319 hold szántóföld. Három kastély. F. u. Boronkay, Szulovszky, Szirmay. Ut. p. Vecse." 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Népessége 1910-ben 937, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 2001-ben 1119 lakosából 1105 szlovák volt. Nevezetességei Római katolikus temploma 1999 -ben épült. Görögkatolikus temploma 1760 -ban épült, 2001 -ben megújították. A Szirmay-kastély a 18. század második felében épült. Ismert emberek Itt született 1857 . augusztus 22-én Miklósy István a Hajdúdorogi egyházmegye első püspöke. Szögharmadolás A szög harmadolása (lat.: trisectio), azaz egy tetszőleges szög három egyenlő részre osztása egyike annak a négy nevezetes geometriai szerkesztési feladatnak, amellyel már az ókori görög matematikusok és nyomukban több tudós nemzedék is foglalkozott. (L.: a kocka megkettőzése, szabályos hétszög szerkesztése, a kör négyszögesítése.) A probléma analízise A geometriai szerkesztések elméletének eredménye szerint azok a szerkesztési feladatok, amelyek analitikusan irreducibilis harmadfokú egyenlethez vezetnek, nem oldhatók meg euklideszi szerkesztéssel. A szögharmadolás ilyen, ugyanis a ismeretlenre felírt egyenlet valós gyökét kellene megszerkeszteni. Ennek nem minden esetben van analitikus megoldása. Vannak azonban olyan szögek, melyeket az egyenletbe helyettesítve van racionális gyök és ekkor a szerkesztés is elvégezhető. Például: esetén az egyenlet: , ennek valós gyöke x=1, tehát a szerkeszthető. A téma története A feladatot az a kikötés teszi megoldhatatlanná, hogy a szerkesztéshez csak körzőt és vonalzót szabad használni (euklideszi szerkesztés). Az antik matematika történetében a probléma első nyomait az éliszi filozófus Hippiasznál (i. e. 420 k.) találjuk, bár maga a mű elveszett, csupán más szerzők (Proklosz, Papposz 4. sz.) hivatkozásaiból ismerjük. Bizonyára ez is, mint oly sok más téma, még ennél is korábbi eredetű. A megoldhatatlanságát az ókorban már sejtették, de bizonyítása csak az újkori matematikusoknak sikerült. A görög, arab és később az európai matematikusok az euklideszi szerkesztésekhez nem tartozó eszközöket és síkgörbéket használtak a megoldáshoz. Néhányat ezek közül (nem időrendben) bemutatunk. Néhány további megoldás Az ókori próbálkozók a koordinátageometriát még nem ismerték. A Descartes-ot követő nemzedékek egyrészt az ókori megoldások görbéinek analitikus vizsgálatával foglalkoztak, majd újabb görbéket vontak be a probléma megoldásába, illetve konstruáltak a szerkesztés elvégzéséhez. A magyar Katona Dienes, aki azt hitte, megoldotta a feladatot, valójában egy nagyon jó, kis hibával működő közelítő szerkesztést adott. Néra A Néra (románul Nera, szerbül Нера / Nera) folyó Románia és Szerbia területén, a Duna bal oldali mellékfolyója. A Krassó-Szörényi-érchegységben ered, Karánsebestől 30 km-re délnyugatra a Déli-Kárpátokban, és Fehértemplomtól 10 km-re délnyugatra torkollik a Dunába. Hossza 126 km ebből 27 km határfolyó, vízgyűjtő területe 1 420 km². Árvizeiről nevezetes. Igen látványos a Néra szurdoka, amely Sasca Romanánál végződik. A partján végig jelzett turistaút vezet, néhol követi a rómaiak által a sziklákba vésett járdákat. Érdekes az Ördög tava nevű tó. Érdemes letérőt tenni a Bég völgyébe, ahol a Bég vízesése, a Bég szeme nevű tó és a nagyon híres Beusnita-vízesés látható. A vízesés után a Beusnita patak mellett tovább haladva felfelé található a Balkon-vízesés. Települések a folyó mentén Romániában : Prigor ( Prigor ), Bozovics ( Bozovici ), Dalbosfalva ( Dalboșeț ), Újsopot ( Șopotu Nou ), Szászkabánya ( Sasca Montană ), Néranádas ( Naidăș ), Nérasolymos ( Socol ). Szerbiában : Kusics ( Kusić ), Fehértemplom ( Bela Crkva ), Varázsliget ( Vračev Gaj ), Temespalánka ( Banatska Palanka ), Palánk ( Stara Palanka ). 32 Pomona A 32 Pomona a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Hermann Mayer Salomon Goldschmidt fedezte fel 1854. október 26-án. A magyar labdarúgó-bajnokság aranyérmes játékosainak listája: P Az alábbi lista a magyar labdarúgó-bajnokság bajnokcsapatainak játékosait sorolja fel, P kezdőbetűvel, bajnoki cím száma, egyesületek és idények szerint. Renée Fleming Renée Fleming (Rochester, New York, 1959. február 14. –) amerikai opera-énekesnő (lírai szoprán). Életútja A New York-i Állami Egyetemen (SUNY) való tanulmányai idején többször is fellépett kisebb szerepekben (elsősorban George Gershwin műveiben) a New Harlem Szimfonikus Zenekar kíséretében. Az egyetem elvégzése után a Juilliard iskolában, Jan Dagetani tanítványaként folytatta tanulmányait. Többször is fellépett a houstoni operaházban, majd egy Fulbright-ösztöndíjjal Európába utazott, ahol Arleen Augér majd Elisabeth Schwarzkopf tanítványa lett. 1986-ban énekelte első operai főszerepét: a salzburgi színházban Konstanzét alakította a Szöktetés a szerájból című Mozart-operában. Megnyerte a szakmában jelentős Richard Tucker valamint George London díjakat, majd 1988-ban a New York-i Metropolitan operaháztól kapott meghívást. A New York-i operaházban 1991-ben lépett először színpadra, mint Almaviva grófné Mozart Figaro házassága című operájában (ezt a szerepet 2000-ig folyamatosan énekelte). Ezt követően felkéréseket kapott Bécsből, Párizsból, és San Franciscóból és Buenos Airesből. 1992-ben a Glyndebourne operafesztiválon Fiordiligit alakította Mozart Così fan tutte című operájában. Londonban már korábban bemutatkozott (1989) Dirké szerepében Luigi Cherubini Médeia című operjában. A Covent Garden operaházba csak 2000-ben tért vissza. 1992-ben New Yorkban Donna Annát alakította Mozart Don Giovanni című operájában. Alakításával és virtuozitásával kivívta a kritikusok tetszését. A következő évben Rossini Armidájában lépett fel a nagy zeneszerző tiszteletére rendezett pesarói fesztiválon. Fordulópontot jelentett számára az 1995-96-os New York-i évad, amikor Desdemonát alakította Verdi Otellójában Plácido Domingo partnereként. Ezzel az alakítással alapozta meg nemzetközi karrierjét. 1996-ban a Bayreuthi Ünnepi Játékokon is fellépett. Évát alakította A nürnbergi mesterdalnokokban. Énekelt több opera világpremierjén: John Corigliano - Versailles szelleme; Conrad Sousa - Veszélyes viszonyok; André Previn - A vágy villamosa. Lemezfelvételek CD Donizetti: Angliai Rosmona Opera Rara 1994 R. Strauss: "Az utolsó négy dal RCA 1996 Visions of Love – Mozart áriák Decca 1996 Schubert dalok Decca 1997 Signatures (áriák Mozart, Verdi, Britten, Strauss operáiból, Solti György vezénylésével), Decca 1997 Mendelssohn : Elijah Decca 1997 The Beautiful Voice Decca 1998 I Want Magic Áriák amerikai operákból, Decca 1998 Star Crossed Lovers Duettek Plácido Domingóval , Decca 1999 Strauss Heroines Decca 1999 Verdi : Rekviem (egyéb közreműködők: Andrea Bocelli , Olga Borodina és Ildebrando D'Arcangelo, vezényel: Valerij Gergijev, Philips 2001 Renée Fleming Decca 2001 Night Songs Debussy, Fauré, Marx, Strauss, Rachmaninov dalai, Decca 2001 Bel Canto áriák Donizetti, Bellini, Rossini operáiból, Decca 2002 Under the Stars Broadway duettek Bryn Terfellel, Decca 2003 By Request Decca 2003 Mozart: Così fan tutte Decca Händel: Alcina Erato Rossini: Armida Sony (live) Mozart: Don Giovanni Decca (CD) Massenet: Hérodiade Sont (live) Händel Arias Decca 2003/2004 Verdi: Rekviem Philips 2004 Haunted Heart Decca 2005 Sacred Songs Decca 2005 Homage – The Age of the Diva Decca 2006 Richard Strauss utolsó négy dala Decca 2008 Verismo – áriák Puccini, Mascagni , Cilea , Giordano , Leoncavallo opeáiból Decca 2009 Dark Hope Decca Records 2010 DVD Csajkovszkij: Anyegin Decca 2007 Strauss: Arabella Decca 2008 Verdi: Traviata Decca Mozart: Don Giovanni Mozart: Figaro házassága Massenet: Manon Strauss: Arabella Decca Strauss: A rózsalovag Decca Strauss: Capriccio Decca Verdi: Otello Dvořák: Ruszalka Decca Massenet: Thaïs Decca Metropolitan Opera : The Audition Guria Guria (grúz n �����) Grúzia egyik közigazgatási régiója (grúzul mhare), az ország keleti részében, a Fekete-tenger partján. Területe 2033 km² (valamivel kisebb, mint a legkisebb magyar megye, Komárom-Esztergom). Népessége 143 357 (2002-es adat). Közigazgatási székhelye a mintegy 21 000 lakosú Ozurgeti. Földrajza Északnyugati szomszédja Szamegrelo-Felső-Szvanéti régió, északon Szamche-Dzsavaheti, délen Adzsaria autonóm köztársaság. Etnikai összetétele Túlnyomórészben grúzok lakják, akik a grúz nyelv helyi nyelvjárását beszélik. A 2002-es népszámlálás adatai szerint legnagyobb etnikai kisebbségei az örmény (2134 fő) és az orosz (1558 fő). Közigazgatási beosztása Közigazgatásilag Guriát három kerületre osztották. Ezek a következők (zárójelben a 2002-es népességi adatok): Lancshuti (40 507) Ozurgeti (78 760) Csohatauri (24 090) Történelme A középkorban létezett Guria fejedelemség, amely többé-kevésbé független volt a Grúz Királyságtól. Ezt a fejedelemséget a törökök számolták fel. Orosz uralom alá a 19. század elején került. A 20. század elején erős paraszti mozgalom alakult ki. Ez a vidék volt a grúz szociáldemokrata (mensevik) párt bázisa. E párt volt a rövid életű Grúz Demokratikus Köztársaság vezető ereje. A független Grúzia megalakulása után került ismét használatba a régióra vonatkoztatva a történelmi tartomány 'Guria' neve. Gazdasága A régió gazdaságának fő ágai a mezőgazdaság és a turizmus. Guria fő természeti kincse a víz: híres a guriai Nabeglavi ásványvíz és a fekete-tengeri gyógyüdülő központ Ureki. Guria Grúzia egyik legnagyobb teatermelő régiója. Híres guriaiak Gabriel Kikodze, Imereti püspöke a 19. században . Ekvtime Takaisvili ( 1862 - 1952 ), történész. Kalistrate, össz-grúz pátriárka-katolikosz 1932 és 1952 között Noe Zordania, grúz miniszterelnök 1918 és 1921 között. Pavle Ingorokva ( 1893 - 1990 ), történész, filológus, filantróp. Eduard Sevardnadze , korábbi grúz elnök. Nodar Dumbadze, író. FC Utrecht Az FC Utrecht egy 1970-ben alapított holland labdarúgócsapat. Története 1970-ben jött létre három klub egyesülésével: DOS, Elinkwijk és Velox. Az 1980-as években többször is szerepelt az UEFA-kupában. FC Utrecht még sosem esett ki a Holland első osztályból. Sikerei Holland bajnok - 1958 Holland Kupa-győztes - 1985, 2003, 2004 Ezüstérmes - 1982, 2002 Johan Cruijff Shield-győztes - 2004 Jelenlegi keret 2018. augusztus 31-i állapot szerint. Visszavonultatott mezszámok 4 David Di Tommaso emlékére Fernando González Valenciaga Fernando González Valenciaga, becenevén Nando, (Getxo, 1921. február 1. – 1988. január 3., Bilbao) spanyol-baszk labdarúgó, középpályás. Pályafutása Karrierjét az akkor harmadosztályú Indautxuban kezdte 1940-ben. Mindössze egy év után leszerződtette Baszkföld legnagyobb és legsikeresebb klubja, az Athletic Club. Itt tizenkét évig játszott, ezalatt bajnoknak és négyszeres kupagyőztesnek mondhatta magát. 1952-ben Santanderbe szerződött, ahol még két évig játszott, majd visszavonult. Rövid ideig játékos-edzői szerepben is munkát vállalt a gárdánál. A válogatottban 1947 és 1951 között összesen nyolc összecsapáson lépett pályára, valamint részt vett az 1950-es vb-n is. Sikerei, díjai Bajnok : 1942-43 Kupagyőztes : 1942-43, 1943-44, 1944-45, 1949-50 Szuperkupa-győztes : 1950 BOB VT 105 Integral A BOB VT 105 Integral egy A'A'1'1'1'A' tengelyelrendezésű dízel motorvonat sorozat. 1998-ban gyártotta a Integral Verkehrstechnik AG Jenbach. Összesen 17 motorvonat készült a Bayerische Oberlandbahn részére. A motorvonatok csatolva is üzemeltethetőek, egyszerre összesen négy egység képes együtt üzemelni. A sorozat kezdetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, megbízhatósága alacsony volt. De miután a hibákat kijavították, megbízhatóan üzemelnek, mely az utasszám folyamatos növekedésében is megmutatkozik. Maximális sebessége 140 km/h. Érdekesség, hogy a motorvonatok München Hauptbahnhofról hármasával vagy négyesével összekapcsolva indulnak, majd először Holzkirchen állomáson, később Schaftlach megállónál szétválnak és külön-külön jutnak el Bayrischzell, Tegernsee és Lenggries megállókig. Visszafelé az összekapcsolódás fordított sorrendben ismétlődik meg. Az össze- és szétkapcsolódás a Scharfenbergkupplung segítségével gyors és automatikus. A sorozat tagjai évente 60 ezerszer kapcsolódik szét majd újra össze. Nevek Több más német regionáli magánvasúthoz hasonlóan a BOB motorvonatok is saját neveket kaptak: VT101 München VT102 Agatharied VT103 Valley Darching VT104 Bayrischzell VT105 Reichersbeuern VT106 Hausham VT107 Bad Tölz VT108 Gaißach VT109 Gmund am Tegernsee VT110 Holzkirchen VT111 Tegernsee VT112 Miesbach VT113 Lenggries VT114 Fischbachau VT115 Schaftlach VT116 Schliersee VT117 Warngau , Kinderland-Zug Poggio Bustone Poggio Bustone település Olaszországban, Lazio régióban, Rieti megyében. Lakosainak száma 2030 fő (2017. január 1.). Poggio Bustone Leonessa, Rivodutri, Rieti és Cantalice községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Loranca (metróállomás) Loranca metróállomás Spanyolország fővárosában, Madridban a madridi metró 12-es vonalán. Tulajdonosa és üzemeltetője a Consorcio Regional de Transportes de Madrid. Metróvonalak Az állomást az alábbi metróvonalak érintik: 12-es metróvonal Kapcsolódó állomások A metróállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb: Hospital de Fuenlabrada Manuela Malasaña Starship A Starship egy amerikai pop-rock együttes, amely 1984-ben alakult San Franciscóban. A Jefferson Airplane, illetve a Jefferson Starship zenekarok utódja ez a társulat. Első albumuk, a Knee Deep in the Hoopla 1985-ben jelent meg, és platinalemez lett Kanadában és az Egyesült Államokban. A zenekar 1990-es feloszlásáig még további két albumot készítettek. Két évvel később újjáalakultak, de új albumot csak jó húsz évvel később adtak ki, 2013-ban. 2001-ben Erik Torjeson gitáros elhunyt, 2012-ben Mark Abrahamian gitáros is meghalt. Ennek ellenére a Starship a mai napig működik. Diszkográfia Knee Deep in the Hoopla (1985) No Protection (1987) Love Among the Cannibals (1989) Loveless Fascination (2013) Castet Castet település Franciaországban, Pyrénées-Atlantiques megyében. Lakosainak száma 159 fő (2015). Castet Aste-Béon, Bielle, Louvie-Juzon és Louvie-Soubiron községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Berva-patak A Berva-patak a Bükk-vidék délnyugati előterében ered, Eger városától északra, Heves megyében, mintegy 518 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásvidékétől kezdve déli, majd délnyugati irányban halad a Berva-völgyben(wd), majd Eger Felnémet elnevezésű városrészétől keletre éri el a Tárkányi-patakot. A patak része az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszernek és ezen belül az Eger-patak vízgyűjtő területéhez tartozik. Az egyetlen településrész, amelyen útja során keresztülfolyik, az Eger Berva Lakótelepi része. A patak esése a forrása és torkolata közt 328 méter. Elefántterasz Az Elefántterasz a fallal körülvett „nagy város” Angkorthom és az angkori templomromok része Kambodzsában. A terasz VII. Dzsajavarman király (1181-1219) dísztribünje volt. A nyilvános események, ünnepségek és felvonulások alkalmával a király, családja és kísérete erről a 10-12 méter magas, kőlapokkal borított lelátóról nézte végig a dísszemléket és ünnepi látványosságokat. A 12. század végén épült, Bajon-stílusú, 350 méter hosszú terasz szervesen kapcsolódott a királyi palota nagy fogadócsarnokához. A terasz névadói, a dísztribün déli lépcsőjét díszítő elefántok, amelyek ormányaikban lótuszvirágokat tartanak. Az elefántormányok egyben a terasz tartóoszlopai is. A három részre tagolt emelvényről öt lépcsősor vezetett a város központi terére, a Győzelmi térre: három középről és egy-egy a terasz végeiről. A terasz középső részét tartó falat és lépcsőt életnagyságú oroszlánok és emberfejű sastestű teremtmények, az ún. garudák ékesítik. Az emelvény két oldalsó homlokzatán több ezer, egyedileg kifaragott elefántot és apszara táncost ábrázoló dombormű látható. Forrás Michael Freeman és Claude Jacques: Ancient Angkor , River Books, 1999., ISBN 0-8348-0426-3. (angol) Maurice Glaize: The Monuments of the Angkor Group (angol) Charles Higham: The Civilization of Angkor , Phoenix, 2001., ISBN 1-84212-584-2. (angol) Szlávnits László: Angkori levelek – Terebess Ázsia E-tár Thomas Reynolds Thomas Reynolds (Swansea,) walesi nemzetközi labdarúgó-játékvezető. Teljes neve Thomas Henry Charles Reynolds. Pályafutása Nemzetközi játékvezetés A Walesi labdarúgó-szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 1968-ban terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) bíróinak keretébe. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett. A walesi nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 7. helyet foglalja el 3 találkozó szolgálatával. Az aktív nemzetközi játékvezetéstől 1979-ben búcsúzott. Világbajnokság A világbajnoki döntőhöz vezető úton Argentínába a XI., az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB játékvezetőként alkalmazta. Európa-bajnokság Az európai-labdarúgó torna döntőjéhez vezető úton Jugoszláviába az V., az 1976-os labdarúgó-Európa-bajnokságra és Olaszországba a VI., az 1980-as labdarúgó-Európa-bajnokságra az UEFA JB játékvezetőként foglalkoztatta. Brit Bajnokság 1882-ben az Egyesült Királyság brit tagállamainak négy szövetség úgy döntött, hogy létrehoznak egy évente megrendezésre kerülő bajnokságot egymás között. Az utolsó bajnoki idényt 1983-ban tartották meg. Paludi Paludi község (comune) Olaszország Calabria régiójában, Cosenza megyében. Fekvése A megye keleti részén fekszik. Határai: Cropalati, Longobucco és Rossano. Története A 14-15. században alapították. A 19. század elején, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust Rossano része lett, majd hamarosan elnyerte önállóságát. Népessége A népesség számának alakulása: Főbb látnivalói San Clemente-templom Madonna del Soccorso-templom Sant’Antonio-templom Palugyay Zoltán Palugyay Zoltán (Liptóbodafalva, 1898. november 9. – Gyömbér, 1935. szeptember 18.) író, festőművész. Munkássága Felvidéki magyar nemesi család sarja. Művészeti tanulmányait Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán, Balló Ede tanítványaként kezdte, Krakkóban és Berlinben folytatta, s Münchenben fejezte be. 1919-ben Liptószentmiklóson mutatkozott be képeivel a Szlovák Képzőművészeti Kiállításon. Erdélyben telepedett le, Kézdivásárhelyen volt műterme, a közeli Kommandóról házasodott. 1924-ben itt, majd 1934-ben Pozsonyban és Krakkóban volt kiállítása. Művei tájképek és alakos kompozíciók. A Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Újság 1925. augusztus 23. és 1926. december 5. között közölte Tatárok című regényét, amely az év végén könyv alakban is megjelent. Később visszatelepült Csehszlovákiába; egy tátrai kirándulás alkalmával szakadékba zuhant és halálát lelte. Janagimoto Hirosige Janagimoto Hirosige (Oszaka, 1972. október 15. –) japán válogatott labdarúgó. A japán válogatott tagjaként részt vett az 1996-os Ázsia-kupán. Pogrom A pogrom valamely kisebbség ellen irányuló, irányítatlan (noha nem feltétlenül spontán), csoportos vagy tömeges erőszakcselekmény. Az orosz погром (pusztítás) szóból származik, és eredetileg a zsidóknak a 19. században és a 20. század elején az Orosz Birodalom nyugati területeiről történő kiűzésére szervezett, főleg a feketeszázak által végrehajtott antiszemita atrocitások leírására szolgált. A szó nemzetközileg elterjedt, és használatossá vált visszamenőleg az európai zsidóság különböző csoportjai ellen végrehajtott középkori tömeges, erőszakos támadások, valamint később más kisebbségek elleni atrocitások leírására is. Magyar vonatkozásban tipikus pogrom volt a marosvásárhelyi fekete március 1990-ben. A középkori Európában gyakran járványok idején fordultak elő pogromok, a más vallásúaknak (jellemzően a zsidóknak) tulajdonítva e csapásokat. A 20. században a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó pogrom a kristályéjszaka volt a náci Németországban. A pogromokkal, így a kristályéjszakával kapcsolatban is továbbra is folyik politikai vita. Megjelennek a pogromok relativizálását, mentegetését, „megmagyarázását” célzó írások Magyarországon is. Póser Dániel Póser Dániel (Debrecen, 1990. január 12. –) magyar labdarúgó, labdarúgókapus. 2018-tól a Budafoki MTE játékosa. Pályafutása Klubcsapat Hétévesen kezdett el futballozni. Szülei is sportolók, anyja tollaslabdázott, majd áttért a kézilabdára; apja is kézizett az NB I/B-ben szereplő hajdúszoboszlói Gázláng SE csapatában, majd hobbi szinten focizott, nővére kosárlabdázott. Rövid ideig játszott a hajdúszoboszlói csapatban, Debrecenbe költözésük után került az Olasz Focisulihoz. Később átigazolt a DSI-hez, végül a DVSC-hez került. A Kölcsey-főiskolán tanult, sportkommunikátor szakon. A Debreceni VSC csapatánál pallérozódó játékos 2009-ben kölcsönjátékosként az NB III-as Létavérteshez került, amely a DVSC fiókcsapatának felelt meg. 2013-ban a Létavértes SC csapatánál végigvédte az őszi szezont az NB III-ban és a Magyar Kupában. Vele a kapuban búcsúztatta a hajdúsági kiscsapat a Putnokot, a Mezőkövesdet, a Lombard Pápát és a Szolnokot. Igaz volt lehetősége külföldre igazolni, de a harmadosztályú Létavértestől az NB II Keleti-csoportjában szereplő Kazincbarcikához igazolt, így egy osztályt lépett feljebb. A 2012-13-as szezonban azonban kiesett a Kazincbarcikával és Békéscsabára igazolt. Nemanja Ščekić személyével két fiatal kapussal kezdtek neki a lilák a 2013-2014-es szezonnak, majd a hatodik helyen végeztek. 2013 februárjában az NB II Keleti csoportjában szereplő Kazincbarcikához igazolt a Létavértestől, miután próbajátékon meggyőzte a klub vezetőit teljesítményével. 2013 nyarán igazolta le a Békéscsaba, ahol 43 másodosztályú bajnoki kapott lehetőséget. 2015 nyarán a Békéscsaba feljutott az élvonalba. Póser tizenhét bajnokin védte a Vasas mögött második helyen végző csapat kapuját, majd a következő szezon előtt aláírt az angyalföldi csapathoz. Az élvonalban egyetlen találkozón sem állt a vasas felnőtt csapatának kapujában, így 2018 nyarán a másodosztályú Budafoki MTE csapatában folytatta pályafutását. Nagykállói kistérség A Nagykállói kistérség kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, központja Nagykálló. Települései Balkány Biri Bököny Érpatak Geszteréd Kállósemjén Nagykálló Szakoly Újfehértó Fekvése A Nagykállói kistérség öt másikkal szomszédos: északról a Nyíregyházai, északkeletről a Baktalórántházai, keletről a Nyírbátori, délről a Hajdúhadházi, nyugatról pedig a Hajdúböszörményi kistérség határolja. Palóc liget A balassagyarmati Palóc liget a város legnagyobb parkja nem messze a központtól. A 3,9 hektáros parkot a Nógrád Megyei Tanács természetvédelmi területté nyilvánította. Története 1898-ban Erzsébet királyné emlékére létesítették az akkor még 7 hektáros parkot. A park kialakításának munkáit Kondor Vilmos erdőmérnök vezette. A ligetbe telepített fákat a Fölművelésügyi Minisztérium ajándékozta, ugyanis abban az évben azoknak, akik Erzsébet királyné emlékére emlékfát, emlékligetet telepítettek, ingyen facsemetéket adott. A Palóc ligetben 1914-ben megkezdődött a Palóc Múzeum építése, a megnyitásra csak 1931-ben került sor. A múzeum mögé 1934 és 1934 között alakították ki a skanzent. 1937-ben áthelyezték a ligetbe az eredetileg a Vármegyeháza melletti I. világháborús emlékművet. 1986-ban megnyitották a Szabadtéri Színpadot. 2009-ben májusában a börtönnel együttműködve fogvatartottak felújították a Palóc liget útjait, még ez év szeptemberében átadták a félkörben elhelyezett keresztutat. Élővilága Több száz éves fái között találunk hársakat és juharokat. Különlegességnek számítanak az amerikai mocsártölgyek, melyek Nógrád megyében csak itt fordulnak elő. Látnivalók Palóc Múzeum (Palóc liget 1.) Az 1931-ben átadott múzeum bemutatja a palócok életét és az egykor a vármegyében dolgozó Madách Imre és Mikszáth Kálmán relikviáit. Palóc Ház Az épületeket 1932 és 1934 között hozták a városba Karancskesziből . A skanzenben a ház mellett tökmagprés, istálló, pajta és kemence látható. Palóc Színpad (Palóc liget 2.) 1955-ben átadott, 1986-ban Makovecz Imre tervei által felújított szabadtéri színpad, a Palóc búcsú egyik fő helyszíne. Állapotának romlása, életveszélyessé válása miatt 2007-ben bezárták, 2015-re felújították, és felvette a Palóc Színpad nevet. I. világháborús emlékmű Keviczky Hugó szobrát 1929-ben adták át a Vármegyeháza melletti téren. 1937-ben át kellett helyezni a Palóc ligetbe, mert az eredeti helyen Madách Imre szobrát avatták fel. Rózsavölgyi Márk szobra Petőfi Sándor szobra Borbás Tibor alkotását 1977-ben adták át a ligetben. 1990 óta itt tartják a március 15-i ünnepséget. Komjáthy Jenő szobra ' 56-os emlékmű Ipoly-menti Országzászló Eredetileg 1933-ban adták át a trianoni békeszerződés által elszakított területek emlékére. A zászlót a '40-es évek vége felé lebontották, helyére szökőkutat építettek. Az újraállításra 2005-ben került sor. Keresztút A keresztutat a Szentháromság plébániatemplom felszentelésének 250. évfordulóján adták át a ligetben. Arc-lès-Gray Arc-lès-Gray település Franciaországban, Haute-Saône megyében. Lakosainak száma 2530 fő (2015). Arc-lès-Gray Chargey-lès-Gray, Gray (Haute-Saône), Gray-la-Ville, Mantoche, Nantilly és Rigny községekkel határos. Népesség A település népességének változása: Pogányvár (Lucfalva) Pogányvár (Lucfalva) egykori, a 12-13. század körül épült várának maradványai Sámsonháza és Nagykeresztúr közti országút és a Lucfalvai bekötőút kereszteződésének közelében találhatók. Leírása A vár maradványait, egy 10 méter átmérőjű domb és az azt körülvevő kb. 50 méter külső átmérőjű árok sejteti. Az árok is mára már csak a vár nyugati oldalán, a dombhát irányában figyelhető meg, máshol teraszként maradt fenn. A várban ásatást eddig még nem végeztek, de a területén talált cserepek alapján a vár kora a 12-13. századra tehető és a korai várak egyik jellegzetes képviselőjeként tartják számon. Építtetőjével, birtokosaival és funkciójával azonban eddig még nem foglalkoztak. Castiglion Fibocchi Castiglion Fibocchi település Olaszországban, Toszkána régióban, Arezzo megyében. Lakosainak száma 2162 fő (2017. január 1.). Castiglion Fibocchi Arezzo, Laterina, Loro Ciuffenna, Talla, Terranuova Bracciolini és Capolona községekkel határos. Népesség A település lakossága az elmúlt években az alábbi módon változott: Palócz Mátyás Palócz Mátyás (Budapest, 1886. – Budapest, 1923. január 15.) magyar nemzeti labdarúgó-játékvezető. Pályafutása 1907–től a Nemzeti Sport Club játékosa, az NB II-es csapat tagja, az 1908–1909. évi kiírásban az NB II-es bajnokság aranyérmese. Csapatával feljutva az első osztályba, az 1909–1910-es magyar labdarúgó-bajnokságban a 3. helyen végzett. A játékvezetésből 1911-ben Budapesten a Bíró Bizottság előtt vizsgázott. Az MLSZ a Bíró Bizottság minősítésével NB II-es, majd 1914-től NB I-es bíróként foglalkoztatta. 1923-ban bekövetkezett halálával vetett véget sporttevékenységének. Vezetett kupadöntők száma: 1. A magyar labdarúgó-válogatott 2012. augusztus 15-i mérkőzése A magyar labdarúgó-válogatott egyik barátságos mérkőzése Izrael ellen 2012. augusztus 15-én volt. A találkozó végeredménye 1–1 lett. Előzmények A magyar labdarúgó-válogatott negyedszerre lépett pályára 2012-ben. Február 29-én Bulgária (1–1), június 1-jén Csehország (2–1), június 4-én Írország (0–0) válogatottja ellen játszottak barátságos mérkőzést. A csapatnak ez volt az utolsó felkészülési találkozója a szeptemberben kezdődő vb-selejtezők előtt. Keretek Egervári Sándor július 31-én hirdette ki huszonegy főből álló keretét az izraeliek elleni mérkőzésre. Augusztus 12-én derült ki, hogy Gera Zoltán és Hajnal Tamás sem tud pályára lépni a találkozón, sérülés miatt. A szövetségi kapitány helyükre Koltai Tamást hívta meg a keretbe. Eli Guttman, Izrael szövetségi kapitánya, augusztus 7-én hirdetett keretet. A mérkőzés előtt két játékos is elhagyta az izraeli csapatot. megjegyzés: Az adatok a mérkőzés előtti állapotnak megfelelőek. A mérkőzés A találkozót a budapesti Puskás Ferenc Stadionban rendezték, 20:30-kor. Az első félidő, kisebb helyzetek után, 0–0-val ért véget. A második játékrész hatodik percében Dzsudzsák Balázs szerezte meg a hazai csapat vezető találatát. A 80. percben Tomer Hemed talált a magyar kapuba, ezzel beállítva az 1–1-es végeredményt. Örökmérleg a mérkőzés után megjegyzés: A válogatottak neve alatt zárójelben szereplő szám a csapat aktuális FIFA-világranglista-helyezését mutatja. Antiszemita incidens A mérkőzésen megjelent nézők egy része a lelátókról „mocskos zsidó”-t kiabált, Mussolinit méltatta, Palesztinát éltette, és az izraeli himnusz elhangzásakor hátat fordított a focipályának. A magyar kormány elítélte a történteket. Január 8. : A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) fegyelmi bizottsága úgy határozott, hogy az augusztus 15-i Magyarország–Izrael barátságos mérkőzésen tapasztalt szurkolói megnyilvánulások miatt a magyar válogatottnak zárt kapuk mögött kell lejátszania következő hazai világbajnoki selejtezőjét, a márciusi, Románia elleni találkozót . A fegyelmi bizottság emellett 40 ezer svájci frankos büntetést is kirótt a Magyar Labdarúgó-szövetségre . Január 18. : az MLSZ hivatalosan is fellebbezett a FIFA fegyelmi bizottságánál. Február 4. : A FIFA fellebbviteli bizottsága arról értesítette az MLSZ-t, hogy nem változtatott korábbi, a Magyarország–Románia vb-selejtezőt érintő döntésén. Február 25. : Az MLSZ benyújtotta keresetét a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS) . Március 12. : A CAS elutasította az MLSZ a FIFA-döntés végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmét, ezért a Magyarország–Románia mérkőzést zárt kapuk mögött kellett megrendezni. Pohořelice (Brno-vidéki járás) Pohořelice település Csehországban, a Brno-vidéki járásban. Pohořelice Cvrčovice, Šumice, Branišovice, Přibice, Vlasatice, Ivaň, Unkovice, Žabčice, Hrušovany u Brna, Odrovice, Pasohlávky és Medlov településekkel határos. Lakosainak száma 4961 fő (2018. január 1.). Népesség A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja: Ibuprofén Az ibuprofén (INN: ibuprofen) nemszteroid gyulladásgátlószer (NSAID), propionsav-származék. Gyulladásgátló, fájdalomcsillapító és lázcsillapító hatása van. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Ibuprofenum néven hivatalos. Védjegyzett készítmények Advil (Wyeth) Algoflex Brufen Deep Dolgit Huma-Ibuprofen Huma-Profen Ibuhexal Ibustar Ibutop Melfen Nurofen Rhinathiol ( sanofi-aventis ) Solpaflex Spedifen Paduden SR Forrás IBUSTAR 400 mg filmtabletta (HáziPatika.com) A magyar labdarúgó-válogatott 2012. november 14-i mérkőzése A magyar labdarúgó-válogatott barátságos mérkőzése Norvégia ellen, 2012. november 14-én. A végeredmény 2–0 lett a norvég csapat javára. Előzmények A magyar labdarúgó-válogatottnak ez volt a kilencedik, egyben utolsó mérkőzése a 2012-es esztendőben. A csapat öt barátságos, illetve négy világbajnoki-selejtezőn lépett pályára. A norvégok elleni összecsapás előtti statisztika: 4 győzelem, 3 döntetlen, 1 vereség. A norvég válogatott Magyarország ellen játszotta tizenkettedik mérkőzését 2012-ben. Keretek Egervári Sándor, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, november 5-én hirdette ki huszonnégy főből álló keretét. Később öt játékosnak is sérülés miatt kellett elhagynia a csapatot. Helyükre csak egy játékost hívott be Egervári, Guzmics Richárd személyében. Egil Olsen, Norvégia szövetségi kapitánya október 30-án hirdetett tizennyolc fős keretet. megjegyzés: Az adatok a mérkőzés előtti állapotnak megfelelőek. A mérkőzés A találkozót a Puskás Ferenc Stadionban rendezték, 20:30-as kezdéssel. Az első félidő gyenge hazai játékot hozott, a norvégok rendre eljutottak a magyar kapuig. Ennek eredményeként az első játékrész hajrájában, a 38. percben meg is szerezték a vezetést, Håvard Nielsen találatával. A második félidő sem hozott változást a magyar csapat játékában, továbbra is vérszegény támadások jellemezték őket. A 79. percben tovább növelték előnyüket a vendégek, Mohammed Abdellaoue révén. Ezzel be is állította a végeredményt: Magyarország–Norvégia 0–2. Az összeállítások Asszisztensek: Igor Krmar (horvát) (partvonal) Sinisa Premužaj (horvát) (partvonal) Negyedik játékvezető: Ante Vučemilović-Šimunović (horvát) Örökmérleg a mérkőzés után Összes mérkőzés Győzelem Döntetlen Vereség Pohárnok A pohárnokok (más néven ételfogók) a királyi és a főúri udvartartásokban foglalkoztatott bizalmi szolgálók voltak. Elnevezésük A foglalkozás régi magyar neve bocsár(d) volt. A veszprémvölgyi görög alapítólevél 1109. évi latin formájában boutziárin formában említi. (A bocsár szó egyébként az orosz nyelvben fordul elő, ott kádár jelentéssel és a jelentésátvitel valószínűleg előbb a bor tárolásával foglalkozó személyekre történt.) Felügyeletük Felügyeletüket a pohárnokmester (vagy más néven főpohárnok) látta el, aki az ország kisebb zászlósurainak egyike volt.